2021.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 158/1

EURÓPAI PARLAMENT

ÜLÉSSZAK: 2019–2020

2019. április 15–18-i ülések

Ezen ülések jegyzőkönyve a Hivatalos Lap következő számában jelent meg: HL C 69., 2021.2.26.

ELFOGADOTT SZÖVEGEK

2021.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 158/2

P8_TA(2019)0422

Kína, különösen a vallási és etnikai kisebbségek helyzete

Az Európai Parlament 2019. április 18-i állásfoglalása Kínáról, különösen a vallási és etnikai kisebbségek helyzetéről (2019/2690(RSP))

(2021/C 158/01)

Az Európai Parlament,

—

tekintettel a kínai helyzetről szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a Kínáról, a kisebbségek jogairól és a halálbüntetés alkalmazásáról szóló 2009. november 26-i (1), a kashgari helyzetről és az ottani kulturális örökségről (Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület, Kína) szóló 2011. március 10-i (2), a Larung Gar Tibeti Buddhista Akadémia és Ilham Tohti ügyéről szóló 2016. december 15-i (3), az EU és Kína közötti kapcsolatok helyzetéről szóló 2018. szeptember 12-i (4) és az ujgurok és kazahok Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen történő tömeges, önkényes fogva tartásáról szóló, 2018. október 4-i (5) állásfoglalására,

—	tekintettel a 2003-ban elindított EU–Kína stratégiai partnerségre, valamint az Európai Bizottságnak és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének „A Kínára vonatkozó új uniós stratégia elemei” című, 2016. június 22-i közös közleményére (JOIN(2016)0030),

—	tekintettel a vallás és a meggyőződés szabadságának előmozdításáról és védelméről szóló, a Külügyek Tanácsa által 2013. június 24-én elfogadott európai uniós iránymutatásokra,

—	tekintettel a Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének „Az EU és Kína – stratégiai kilátások” című, 2019. március 12-i közös közleményére (JOIN(2019)0005),

—	tekintettel a 2019. április 9-én rendezett, 21. EU–Kína csúcstalálkozó együttes nyilatkozatára,

—	tekintettel az EU és Kína között az emberi jogokról folytatott, 1995-ben indított párbeszédre és a párbeszéd 2019. április 1–2-án, Brüsszelben tartott 37. fordulójára,

—	tekintettel a Kínai Népköztársaság alkotmányának 36. cikkére, amely garantálja valamennyi állampolgár számára a vallási meggyőződés szabadságához való jogot, valamint 4. cikkére, amely biztosítja a „nemzeti kisebbségek” jogait,

—	tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára, amelyet Kína 1966. december 16-án írt alá, ám még nem ratifikált,

—	tekintettel az 1948. évi Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,

—	tekintettel az ENSZ Faji Megkülönböztetés Megszüntetésének Bizottságának Kínáról szóló helyzetértékelésében szereplő záró észrevételekre,

—	tekintettel eljárási szabályzata 135. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (4) bekezdésére,

mivel az EU az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó stratégiai keretében kötelezettséget vállal az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság előmozdítására „külső fellépései kivétel nélkül valamennyi területén”, és arra, hogy az EU „az emberi jogokat helyezi a harmadik országokkal, köztük a stratégiai partnereivel fennálló kapcsolatai középpontjába”; mivel ennek továbbra is az EU és Kína közötti régóta fennálló kapcsolat középpontjában kell maradnia, összhangban az EU-nak pontosan ezen értékek külső fellépései során való fenntartására irányuló kötelezettségvállalásával, továbbá Kína azon kifejezett szándékával, hogy saját fejlődése keretében tiszteletben tartsa az emberi jogokra vonatkozó nemzetközi jogokat és normákat;

mivel Kína sikeresnek bizonyult abban, hogy 700 millió embert kiemeljen a szegénységből, de mivel azóta, hogy Hszi Csin-ping elnök 2013. márciusban hatalomra került, az emberi jogok helyzete Kínában tovább romlott, a kormány erőszakosabban lép fel a békés ellenállással, a véleménynyilvánítás szabadságával és a vallásszabadsággal, valamint a jogállamisággal szemben; mivel a kínai hatóságok több száz emberijog-védőt, jogászt és újságírót vettek őrizetbe és vontak eljárás alá;

mivel a 2018. február 1-jén hatályba lépett vallásügyi rendeletek szigorúbbak a vallási csoportokkal és tevékenységekkel szemben, és még jobban rákényszerítik őket a párt politikájának követésére; mivel a vallásszabadság és a lelkiismereti szabadság a gazdasági reformok és Kína ’70-es évek végi nyitása óta új negatív csúcsot ért el; mivel a világon Kína az egyik ország, ahol a vallási okokból fogva tartottak száma a legnagyobb;

mivel bár a Szentszék és a kínai kormány között 2018. szeptemberben megegyezés született a kínai püspökök kijelöléséről, a keresztény vallási közösségek Kínában egyre fokozódó elnyomással szembesülnek, és mivel a titkos és az államilag jóváhagyott templomok célbavétele, a hívők zaklatása és fogva tartása, a templomok lerombolása, vallási szimbólumok elkobzása és a keresztény gyülekezetekkel szembeni kemény fellépések révén a keresztények egyre nagyobb elnyomással szembesülnek Kínában; mivel egyes tartományokban a kínai hatóságok nem teszik lehetővé a 18. életévüket be nem töltött személyek számára, hogy vallási tevékenységekben vegyenek részt; mivel 2018. szeptemberben Kína betiltotta az ország legnagyobb kongregációját, a Zion templomot, amelynek több mint 1 500 híve volt;

mivel gyors ütemben romlik a 10 millió muszlim vallású ujgurnak és kazahnak otthont adó Hszincsiang helyzete, ugyanis Hszincsiang stabilitása és a felette gyakorolt abszolút uralom a kínai hatóságok elsődleges prioritásává nőtte ki magát, amit egyrészről az ujgurok Hszincsiangon belüli vagy állítólagosan ahhoz kapcsolódó időszakos terrortámadásainak, másrészről a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület az „Egy övezet, egy út” szempontjából stratégiai elhelyezkedésének köszönhető; mivel információk vannak arról, hogy a hszincsiangi táborrendszer Kína más területeire is kiterjedt;

mivel létrehoztak egy bírósági eljárást nélkülöző letartóztatási programot, és az ENSZ Faji Megkülönböztetés Megszüntetésének Bizottsága által idézett becslések szerint ennek keretében „több tízezer és egymillió közé tehető azon ujgurok száma”, akiket vádemelés és bírósági eljárás nélkül kényszerítenek meghatározatlan ideig tartó politikai „átnevelésben” való részvételre, és akiket önkényesen tartanak fogva a terrorizmus és vallási szélsőségesség elleni fellépés ürügyén; mivel Hszincsiang tartományban a vallásgyakorlásra és az ujgur nyelv és szokások használatára vonatkozó szigorú korlátozásokat vezettek be;

G.	mivel kialakították az invazív digitális felügyelet kifinomult hálózatát, amelynek keretében arcfelismerő technológiát használnak és adatokat gyűjtenek;

H.	mivel a kínai kormány több alkalommal is elutasította az erőszakos eltüntetésekkel és nem önkéntes eltűnésekkel foglalkozó munkacsoport (WGEID), az ENSZ emberi jogi főbiztosa és más ENSZ-különmegbízottak arra irányuló kéréseit, hogy független vizsgálókat küldhessenek Hszincsiangba;

I.	mivel a gazdasági növekedés és az infrastruktúra fejlődése ellenére az elmúlt néhány évben romlott Tibet helyzete, a kínai kormány ugyanis a biztonság és a stabilitás ürügyén emberi jogok széles körét korlátozza, és könyörtelenül támadja a tibeti identitást és kultúrát;

mivel Tibetben az elmúlt néhány évben megszaporodtak a felügyeleti és ellenőrzési intézkedések, csakúgy, mint az önkényes letartóztatások, a kínzások és a bántalmazások; mivel a kínai kormány Tibetben olyan környezetet hozott létre, ahol semmi nem korlátozza az állami hatóságokat, mindent átjár az általános félelem, valamint a köz- és magánélet minden területét szigorúan ellenőrizik és szabályozzák; mivel Tibetben az etnikai vagy vallási kisebbségekre vonatkozó állami politikákkal kapcsolatos ellenvélemények erőszakot nélkülöző bármilyen kinyilvánítása vagy e politikák bármilyen bírálata „megosztónak” tekinthető és ezért büntethető; mivel a Tibeti Autonóm Régióba való belépés ma korlátozottabb, mint valaha;

mivel beszámolók szerint 2009 óta rendkívül sok tibeti ember – többségükben szerzetesnők és szerzetesek – gyújtotta fel magát, tiltakozásul a Tibetben alkalmazott elnyomó kínai politikával szemben, valamint támogatva a Dalai Láma visszatérését és a vallás szabadságához való jog érvényesítését a Szecsuan tartományban található Aba/Ngaba autonóm prefektúrában és a Tibeti-fennsík más részein; mivel az elmúlt 10 évben nem történt előrelépés a tibeti válság megoldása terén;

mélységes aggodalmának ad hangot a több vallási és etnikai kisebbséggel, különösen az ujgurokkal és kazahokkal, valamint a tibetiekkel és keresztényekkel szemben alkalmazott, egyre nagyobb elnyomással járó rendszer miatt, amely továbbá korlátozza a kulturális önkifejezés és a vallás, a szólás és a véleménynyilvánítás, a békés gyülekezés és az egyesülés szabadságához való joguk alkotmányos garanciáit; követeli, hogy a hatóságok tartsák tiszteletben a fent említett alapvető szabadságokat;

felszólítja a kínai kormányt, hogy haladéktalanul vessen véget annak a gyakorlatnak, hogy az ujgur és a kazah kisebbség tagjait, valamint tibetieket bűncselekmény elkövetése miatti vádemelés, büntetőeljárás vagy elítélés nélkül önkényesen fogva tartanak, zárja be az összes tábort és büntetés-végrehajtási intézetet, és azonnal és feltétel nélkül bocsássa szabadon az őrizetbe vett személyeket;

felszólít az önkényesen fogva tartott személyek, a meggyőződésük miatt fogva tartottak, többek között a Falun Gong követőinek azonnali szabadon bocsátására, az erőszakos eltüntetés megszüntetésére, és ragaszkodik ahhoz, hogy minden egyén megválaszthassa jogi képviselőjét, hozzáférhessen a családjához és orvosi segítséghez, valamint kivizsgáltathassa ügyét;

felszólítja a kínai kormányt ujgurok, többek között Ilham Tohti, Tashpolat Tiyip, Rahile Dawut, Eli Mamut, Hailaite Niyazi, Memetjan Abdulla, Abduhelil Zunun és Abdukerim Abduweli, vallási meggyőződésük miatt üldözött személyek, többek között Zhang Shaojie, Hu Shigen, Wang Yi, és Sun Qian, valamint a véleménynyilvánítás szabadságához való joguk gyakorlása miatt megvádolt vagy bebörtönzött tibeti aktivisták, írók és vallási személyiségek, többek között Tashi Wangchuk és Lobsang Dargye szabadon bocsátására;

felszólít Gui Minhai svéd állampolgárságú könyvkiadó, valamint két kanadai állampolgár, Michael Spavor és Michael Kovrig azonnali szabadon bocsátására;

sürgeti a kínai kormányt, hogy adja át a Hszincsiang városában eltűnt személyek minden adatát azok családja számára;

felszólítja a kínai hatóságokat, hogy vessenek véget a keresztény gyülekezetek és szervezetek elleni kampányaiknak, és állítsák le a keresztény lelkészek és papok zaklatását és fogva tartását, valamint a templomok kényszerített lerombolását;

felszólítja a kínai hatóságokat, hogy tartsák tiszteletben a tibeti emberek nyelvi, kulturális, vallási és egyéb alapvető szabadságait, tartózkodjanak a han népcsoport tagjainak kedvező és a tibetiek számára kedvezőtlen betelepítésre irányuló politikáktól, valamint hogy ne kényszerítsék a tibeti nomádokat hagyományos életmódjuk elhagyására;

elítéli a „hazafias nevelés” megközelítéssel megvalósított kampányokat, beleértve a tibeti buddhista kolostorok állami irányítására szolgáló intézkedéseket; aggódik amiatt, hogy a kínai büntetőjoggal visszaélnek, és azt a tibetiek és a buddhisták üldözésére használják fel, akik vallási tevékenységeit „szeparatizmusnak” tekintik; sajnálja, hogy Tibetben a buddhizmus gyakorlásának környezete jelentősen romlott a 2008. márciusi tibeti tiltakozásokat követően, és hogy a kínai kormány erőteljesebb megközelítést alkalmaz a „hazafias neveléssel” kapcsolatban;

10.

sürgeti a kínai hatóságokat, hogy hajtsák végre a vallás szabadságához való, minden kínai állampolgár számára alkotmányosan biztosított jogot;

11.

emlékeztet annak fontosságára, hogy az EU és tagállamai minden politikai szinten vessék fel az emberi jogok megsértésének kérdését a kínai hatóságokkal való érintkezés során, többek között az évenkénti emberi jogi párbeszéd, stratégiai párbeszéd, magas szintű gazdasági párbeszéd és csúcstalálkozó, valamint a következő Európa–Ázsia csúcstalálkozó alkalmával, összhangban az Unió azon kötelezettségvállalásával, hogy az országra vonatkozó megközelítésében erőteljes, egyértelmű és egységes hangon szólaljon meg;

12.

hangsúlyozza, hogy bár az EU és Kína a 21. EU–Kína csúcstalálkozót követően kiadott közös nyilatkozatukban újólag megerősítették, hogy valamennyi emberi jog egyetemes, oszthatatlan, egymástól kölcsönösen függő és egymással összefüggő, az Uniónak sürgetnie kell Kínát, hogy ennek megfelelően járjon el; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a 2019. április 9-i EU–Kína csúcstalálkozón ismét marginális szerepet játszottak a sürgető emberi jogi aggályok; úgy véli, hogy ha az EU–Kína csúcstalálkozón az emberi jogok tekintetében enyhe kifejezésmódot használnak, a Tanácsnak, az Európai Külügyi Szolgálatnak (EKSZ) és a Bizottságnak teljes mértékben el kell utasítaniuk annak figyelembe vételét, és a témáról ki kell adniuk egy külön közleményt, amely érdemben értékeli egyrészről a helyzetet, másrészről azt, hogy miért nem lehetett erőteljesebb kifejezésmódban megállapodni;

13.

felszólítja az uniós tagállamokat, hogy akadályozzák meg, hogy a kínai hatóságok az Unió területén annak érdekében zaklassák a türk közösségek tagjait, a tibetieket és más vallási vagy etnikai csoportok tagjait, hogy őket besúgásra késztessék, Kínába való visszatérésre kényszerítsék, vagy elhallgattassák;

14.

felszólítja a kínai hatóságokat, hogy biztosítsanak szabad, érdemi és akadálytalan hozzáférést Hszincsiang tartományhoz és a Tibeti Autonóm Régióhoz újságírók és nemzetközi megfigyelők számára, többek között az ENSZ emberi jogi főbiztosa és különleges eljárásai számára; felszólítja az Uniót és a tagállamokat, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának következő ülésszakán vállaljanak vezető szerepet egy hszincsiangi tényfeltáró misszió létrehozásáról szóló állásfoglalás vonatkozásában;

15.

felszólítja a kínai kormányt, hogy biztosítsa a kínai alkotmányban biztosított polgári jogok korlátlan tiszteletben tartását, tekintettel a nemzeti kisebbségek számára védelmet nyújtó 4. cikkre; a szólásszabadságot, a sajtószabadságot, a gyülekezési és egyesülési szabadságot, a felvonulási és a tüntetési szabadságot védő 35. cikkre; a vallás szabadságához való jogot elismerő 36. cikkre; és a bármely állami szerv vagy tisztviselő kritikával illetéséhez, illetve az ezekre vonatkozó javaslattételhez való jogot biztosító 41. cikkre;

16.

nyomatékosan kéri Kínát, hogy ratifikálja a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát;

17.

nyomatékosan kéri Kínát, hogy biztosítsa az uniós diplomaták, újságírók és polgárok számára a Tibetbe való akadálytalan bejutást, cserébe azért, hogy a kínai utazók szabadon és nyílt módon beléphetnek az uniós tagállamok teljes területére; nyomatékosan kéri az uniós intézményeket, hogy a Tibetbe való bejutás kérdését komolyan vizsgálják meg az EU és Kína közötti vízumkönnyítési megállapodásról folytatott tárgyalások során;

18.

csalódottságának ad hangot amiatt, hogy az EU és Kína között az emberi jogokról folytatott párbeszéd 37. fordulója nem hozott érdemi eredményeket; sajnálja továbbá, hogy a kínai küldöttség április 2-án nem vett részt a civil társadalmi szervezetekkel folytatott eszmecserét előirányzó párbeszéd folytatásában;

19.

sürgeti az alelnököt/főképviselőt, az EKSZ-t és a tagállamokat, hogy intenzívebben kövessék nyomon a Hszincsiangban bekövetkező aggasztó emberi jogi fejleményeket, ideértve a fokozott állami elnyomást és megfigyelést, és hogy magánúton és nyilvánosan egyaránt szólaljanak fel az emberi jogok Kínában történő megsértése ellen;

20.

felszólítja a Tanácsot, hogy fontolja meg célzott szankciók elfogadását a Hszincsiang Ujgur Autonóm Terület elnyomásáért felelős tisztviselőkkel szemben;

21.

felszólítja az Uniót, a tagállamokat és a nemzetközi közösséget, hogy állítsák le a Kína által a kiberfelügyeleti és prediktív profilalkotási megoldások kiterjesztéséhez és fejlesztéséhez használt árukra és szolgáltatásokra vonatkozó exportot és technológiaátadást; mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy Kína már jelenleg is világszerte exportál ilyen technológiákat tekintélyelvű államok részére;

22.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint a Kínai Népköztársaság kormányának és parlamentjének.

(1) HL C 285. E, 2010.10.21., 80. o.

(2) HL C 199. E, 2012.7.7., 185. o.

(3) HL C 238., 2018.7.6., 108. o.

(4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0343.

(5) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0377.

2021.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 158/7

P8_TA(2019)0423

Kamerun

Az Európai Parlament 2019. április 18-i állásfoglalása Kamerunról (2019/2691(RSP))

(2021/C 158/02)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel az Emberi Jogi Albizottság elnökének, Antonio Panzerinek a kameruni helyzetről szóló 2019. március 7-i nyilatkozatára,

—	tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének/a Bizottság alelnökének (főképviselő/alelnök) a kameruni politikai és biztonsági helyzet romlásáról szóló, 2019. március 5-i nyilatkozatára,

—	tekintettel a főképviselő/alelnök szóvivőjének a kameruni helyzetről szóló különböző nyilatkozataira, különösen a 2019. január 31-i nyilatkozatra,

—	tekintettel az Afrikai Unió 2018-as kameruni elnökválasztásokat figyelemmel kísérő választási megfigyelő missziójának 2018. október 9-i előzetes nyilatkozatára;

—	tekintettel az ENSZ-szakértőknek a tüntetések leveréséről szóló, 2018. december 11-i nyilatkozatára,

—	tekintettel az Emberi Jogok és a Népek Jogai Afrikai Bizottságának a kameruni emberi jogi helyzetről szóló, 2019. március 6-i nyilatkozatára,

—	tekintettel Kamerun 2014. évi, terrorizmus elleni törvényére,

—	tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,

—	tekintettel a Polgári és Politikai Jogok 1966. évi Nemzetközi Egyezségokmányára,

—	tekintettel az AKCS–EU partnerségi megállapodásra (a továbbiakban: Cotonoui Megállapodás),

—	tekintettel az emberi jogok és a népek jogainak 1981-ben elfogadott afrikai chartájára, amelyet Kamerun is ratifikált,

—	tekintettel a Kameruni Köztársaság alkotmányára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 135. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (4) bekezdésére,

mivel Kamerun egyszerre számos politikai és biztonsági kihívással küzd, többek között a Boko Haram fenyegetésével a távoli északi régióban, határokon átnyúló fenyegetésekkel a Közép-Afrikai Köztársasággal közös határok mentén, valamint az országon belüli fegyveres szakadár lázadásokkal az angol nyelvű északnyugati és délnyugati régiókban;

mivel 2018. október 7-én elnökválasztást tartottak Kamerunban; mivel e választások során felmerült a csalás gyanúja és szabálytalanságokról számoltak be; mivel Paul Biya elnök 1982 óta hatalmon van; mivel Kamerun alkotmányát 2008-ban módosították a hivatali idő korlátozásának megszüntetése érdekében;

mivel a Maurice Kamto által vezetett ellenzéki párt, a Kameruni Reneszánsz Mozgalom (MRC) támogatói és szövetségesei tüntetéseket szerveztek Doualában, Yaoundéban, Dshangban, Bafoussamban és Bafangban; mivel az állami biztonsági erők aránytalan erőszakot, többek között könnygázt és gumilövedékeket vetettek be e tüntetések leverésére;

mivel 2019 januárjában mintegy 200 embert, köztük Maurice Kamtot és más ellenzéki vezetőket önkényesen letartóztattak, és fogva tartottak, ügyvédi segítség azonnali igénybevételének lehetősége nélkül; mivel az ellenzék támogatói és vezetője ellen emelt vádak között szerepelt többek között a felkelés, a haza ellen irányuló felforgató tevékenység, a lázadás, a középületek és közjavak elpusztítása, a köztársasági elnök megsértése és politikai jellegű gyűlések tartása;

E.	mivel 2019. április 9-én a kameruni központi régió fellebbviteli bírósága megerősítette az első fokon hozott határozatot, és elutasította Maurice Kamto és hat másik személy szabadon bocsátását; mivel a fellebbviteli bíróságon folytatott eljárásra Maurice Kamto és ügyvédei távollétében került sor;

F.	mivel a kameruni hatóságok aránytalan intézkedéseket hoztak azzal, hogy az ellenzék néhány tagjával szemben katonai bíróság előtt indítottak tárgyalásokat, tovább súlyosbítva a kameruni politikai zavargásokat; mivel a vádlottat, amennyiben elítélik, halálbüntetéssel sújthatják;

G.	mivel a kameruni hatóságok rendszeresen korlátozzák a véleménynyilvánítás szabadságát azáltal, hogy blokkolják az internetkapcsolatot, zaklatnak és fogva tartanak újságírókat, megtagadják a független média engedélyeit és fokozódó politikai támadásnak teszik ki a független sajtót;

H.	mivel a feszültségek továbbra is fennálnak Kamerun francia nyelvű többségi, illetve angol nyelvű kisebbségi közösségei között; mivel Kamerun északnyugati és délnyugati területei továbbra is túlnyomórészt angol nyelvűek, eltérő oktatási és jogi rendszerekkel;

I.	mivel 2016 végén az angol nyelvű régiók hátrányos megkülönböztetése és viszonylagos elhanyagolása, valamint a francia jogrendszer és nyelv bevezetése a bíróságokon és az iskolákban a tanárok és az ügyvédek békés sztrájkjához, illetve békés tüntetésekhez vezetett;

mivel az erőszak 2018 októbere óta fokozódik, és a biztonsági erők által végrehajtott nagyszabású műveletek gyakran visszaélésekhez és az emberi jogok megsértéséhez vezetnek, beleértve a törvénytelen kivégzéseket, a nemi erőszakot, a nők és gyermekek elleni erőszakot, valamint a tulajdon megsemmisítését;

mivel a fegyveres szakadárok tömeges emberrablásokat hajtottak végre, többek között iskolásokat és diákokat is elraboltak, rendőrségi, bűnüldözési és önkormányzati tisztviselők ellen hajtottak végre célzott gyilkosságokat, zsarolásban vettek részt, hetente ún. „szellemváros” tüntetéseket kényszerítettek ki, valamint bojkottálták és felgyújtották az oktatási intézményeket és kórházakat, ezáltal megfosztva a fiatalokat az oktatáshoz, a lakosságot pedig az egészségügyi ellátáshoz való hozzáféréstől;

mivel a válság következtében a becslések szerint 444 000 ember vált belső menekültté, és további 32 000 menekült a szomszédos Nigériába; mivel a Kamerunban tapasztalható általános humanitárius válság több mint 600 000 belső menekültet, mintegy 35 000 szomszédos konfliktusból származó menekültet és 1,9 millió, élelmiszerhiánytól szenvedő embert érint;

mivel 2018-ban és 2019-ben Kamerun kormánya végrehajtotta az északnyugat-és délnyugati régiókra vonatkozó sürgősségi humanitárius segítségnyújtási tervet azzal a céllal, hogy kiemelt fontosságú feladatként biztosítsa a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek többoldalú védelmét és támogatását, valamint a válság által érintett személyek számára nyújtott egészségügyi ellátást;

mivel a nemi alapú erőszak és a kisebbségek üldözése továbbra is súlyos problémát jelent; mivel Kamerun büntető törvénykönyve az azonos nemű személyek közötti szexuális kapcsolatot öt évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti; mivel a rendőrség és a „csendőrség” (katonai rendőrség) továbbra is letartóztatja és zaklatja az LMBTQI személyeket;

O.	mivel a Boko Haram továbbra is súlyos emberi jogi visszaéléseket és a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekményeket követ el a távol-keleti régióban, ideértve a fosztogatásokat és a tulajdon megsemmisítését, valamint civil személyek meggyilkolását és elrablását;

elítéli a biztonsági szolgálatok és a fegyveres szakadárok által elkövetett kínzásokat, erőszakos eltüntetéseket és törvénytelen kivégzéseket; rendkívüli aggodalmának ad hangot a kormányerők erőszakos fellépései miatt; felhívja a biztonsági erőket, hogy műveletek végrehajtása során tartsák tiszteletben a nemzetközi emberi jogi normákat, és felszólítja a kormányt, hogy tegyen azonnali lépéseket az országban uralkodó erőszak és büntetlenség felszámolása érdekében;

elítéli a tüntetőkkel és a politikai ellenzékkel szembeni túlzott erőszak alkalmazását, valamint a sajtó, a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságának megsértését; mélységes sajnálatát fejezi ki Maurice Kamto és más békés tüntetők letartóztatása és fogva tartása miatt; kéri, hogy a kameruni hatóságok azonnal bocsássák szabadon Maurice Kamtot és az összes többi, politikai indíttatású vádak alapján őrizetbe vett személyt, függetlenül attól, hogy a 2018. évi elnökválasztások előtt vagy után tartóztatták-e le őket;

felszólítja továbbá a kameruni kormányt, hogy hagyjon fel a politikai aktivisták zaklatásával és megfélemlítésével, többek között azáltal, hogy megszünteti a békés célú politikai gyülekezésre, tüntetésekre és tiltakozásokra vonatkozó tilalmat, és tegyen lépéseket a gyűlöletbeszéd visszaszorítása érdekében;

emlékeztet arra, hogy a katonai bíróságok semmilyen körülmények között nem rendelkezhetnek joghatósággal a polgári lakosság tagjai felett; emlékezteti Kamerunt azon nemzetközi kötelezettségeire, hogy minden polgár számára biztosítsa a független bíróságok előtt lefolytatott tisztességes eljáráshoz való jogot;

emlékeztet arra, hogy 1997 óta nem hajtottak végre halálbüntetést Kamerunban; megjegyzi, hogy ez mérföldkőnek számít az országban a halálbüntetés teljes eltörléséhez vezető úton; ismételten hangsúlyozza, hogy az Európai Unió teljes mértékben ellenzi a halálbüntetést, és felszólítja a kameruni kormányt, hogy erősítse meg, hogy nem fog kiszabni halálbüntetést politikai aktivistákra és tüntetőkre;

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a kameruni kormány nem számoltatta el a biztonsági erőket, ami tovább súlyosbította az erőszakot és megerősítette a büntetlenség kultúráját; felszólít arra, hogy folytassanak független és átlátható vizsgálatot a tiltakozókkal és a politikai ellenzékkel szemben a rendőrség és a biztonsági erők által alkalmazott erőszak ügyében, és kéri, hogy a felelősöket tisztességes eljárás keretében vonják felelősségre;

sürgeti a kameruni hatóságokat, hogy az ország emberi jogi kötelezettségeivel összhangban fogadjanak el minden szükséges intézkedést az erőszakos cselekmények felszámolása érdekében; felszólítja a kormányt, hogy szervezzen inkluzív politikai párbeszédet annak érdekében, hogy békés és tartós megoldást találjon az ország angol nyelvű régióiban uralkodó válságra; felhívja a nemzetközi közösséget, hogy segítse elő az inkluzív nemzeti békepárbeszédet azáltal, hogy közvetítői szerepet ajánl fel;

sajnálatosnak tartja, hogy a konfliktusban részt vevő felek nem hajlandóak részt venni a béketárgyalásokon; sürgeti az Afrikai Uniót és a Közép-afrikai Államok Gazdasági Közösségét, hogy szorgalmazzák e tárgyalások megszervezését, és felszólítja az EU-t, hogy álljon készen e folyamat támogatására; úgy véli, hogy előrelépés hiányában az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának meg kell vizsgálnia a kameruni válságot; felszólítja továbbá az EU-t, hogy használja ki a fejlesztési segély és egyéb kétoldalú programok által biztosított politikai befolyást annak érdekében, hogy megerősödjön az emberi jogok védelme Kamerunban;

sürgeti a kameruni kormányt, hogy alakítson ki valódi, képviseleti és működő demokráciát; felszólítja ezért a kormányt, hogy hívja össze valamennyi politikai szereplőt a választási rendszer konszenzusos felülvizsgálatára azzal a céllal, hogy biztosítsák a szabad, átlátható és hiteles választási folyamatot; szorgalmazza, hogy erre a folyamatra a további választások előtt kerüljön sor a béke előmozdítása és a választások utáni válságok elkerülése érdekében; felhívja az EU-t, hogy fokozza a technikai segítségnyújtást, ezáltal támogatva Kamerunt a választási eljárásainak megerősítésére és demokratikusabbá tételére irányuló erőfeszítéseiben;

10.

újfent hangsúlyozza, hogy az élénk és független civil társadalom elengedhetetlen az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartásához; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy betiltották a Kameruni Anglofón Civil Társadalmi Konzorcium tevékenységét; sürgeti a kormányt, hogy oldja fel a tilalmat, és adjon teret a civil társadalom működésének;

11.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a terrorizmus elleni küzdelemről szóló 2014. évi törvényt ürügyül használják az alapvető szabadságok korlátozásához; támogatja az ENSZ szakértőinek azon kérését, hogy vizsgálják felül a törvényt annak biztosítása érdekében, hogy azt ne használják a véleménynyilvánítás szabadságára, a békés gyülekezésre és az egyesülésre vonatkozó jogok korlátozására;

12.

tudomásul veszi az Egyesült Államok azon döntését, hogy a kameruni biztonsági erők által elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekre vonatkozó hitelt érdemlő állítások miatt csökkenti a Kamerunnak nyújtott katonai támogatást; felhívja a Bizottságot, hogy értékelje a biztonsági szolgálatoknak e tekintetben nyújtott uniós támogatást, és tegyen jelentést az Európai Parlamentnek; felhívja az EU-t és tagállamait annak biztosítására, hogy a kameruni hatóságoknak nyújtott támogatás ne járuljon hozzá az emberi jogok megsértéséhez, illetve ne segítse elő azt;

13.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Bizottság alelnökének / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az Európai Unió emberi jogokkal foglalkozó különleges képviselőjének, az AKCS–EU Miniszterek Tanácsának, az Afrikai Unió intézményeinek, valamint Kamerun kormányának és parlamentjének.

2021.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 158/11

P8_TA(2019)0424

Brunei

Az Európai Parlament 2019. április 18-i állásfoglalása Bruneiről (2019/2692(RSP))

(2021/C 158/03)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (az alelnök/főképviselő) szóvivőjének a büntető törvénykönyv Brunei Darussalam Államban történő alkalmazásáról szóló, 2019. április 3-i nyilatkozatára,

—	tekintettel a halálbüntetésről, a kínzásról és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódról vagy büntetésről, az emberijog-védőkről, valamint az LMBTI-személyek emberi jogai maradéktalan érvényesítésének elősegítését és védelmét szolgáló uniós iránymutatásokra,

—	tekintettel Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosának 2019. április 1-jei nyilatkozatára, amelyben sürgeti, hogy Brunei ne léptesse hatályba az új, rendkívül szigorú büntető törvénykönyvet,

—	tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,

—	tekintettel a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód elleni ENSZ-egyezményre, amelyet Brunei 2015-ben írt alá,

—	tekintettel a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezményre,

—	tekintettel a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezményre,

—	tekintettel az ASEAN 2012. évi emberi jogi nyilatkozatára,

—	tekintettel az ASEAN-EU 2018 és 2022 közötti időszakra vonatkozó cselekvési tervére,

—	tekintettel az ASEAN-EU közötti, 2017. november 29-i emberi jogi párbeszédre,

—	tekintettel az Egyesült Államok külügyminisztériuma helyettes szóvivőjének Brunei saría jogot követő büntető törvénykönyve második és harmadik szakaszának alkalmazásáról szóló, 2019. április 2-i nyilatkozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 135. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (4) bekezdésére,

mivel Brunei 2014-ben bevezette a saría jogot követő büntető törvénykönyvet, amelyet három szakaszban kell alkalmazni; mivel az alkalmazás harmadik szakasza 2019. április 3-tól van érvényben; mivel e harmadik szakasz olyan rendelkezéseket léptet hatályba, amelyek magukban foglalják az azonos nemű személyek közötti, kölcsönös beleegyezésen alapuló szexuális tevékenységért, a házasságon kívüli szexuális kapcsolatért, valamint az abortuszért kiszabható, megkövezés általi halálbüntetést és lopás esetében a végtagok amputálását; mivel a büntető törvénykönyv halálbüntetést szab ki azért is, ha muzulmán vagy nem muzulmán személy sértően beszél Mohamed prófétáról vagy becsmérli őt; mivel a saría jogot követő büntető törvénykönyv muzulmánokra és nem muzulmánokra – többek között a külföldiekre –, illetve a brunei állampolgárok és az ott állandó lakóhellyel rendelkezők Brunein kívül elkövetett szabálysértéseire is vonatkozik;

B.	mivel a pubertáskort elért és az említett bűncselekmények miatt elítélt gyermekek ugyanolyan büntetésben részesülhetnek, mint a felnőttek; mivel előfordulhat, hogy néhány fiatalabb gyermek korbácsolásnak van kitéve;

C.	mivel a saría jogot követő büntető törvénykönyv bevezetését megelőzően Bruneiben illegális volt a homoszexualitás, amelyet 10 évig terjedő szabadságvesztéssel lehetett büntetni;

D.	mivel Bruneiben utoljára 1962-ben tartottak választásokat; mivel a szultán egyben államfő és miniszterelnök is, aki teljes végrehajtó hatalommal rendelkezik;

mivel az ENSZ kínzással foglalkozó különleges előadója megállapította, hogy a testi fenyítés bármely formája ellentétes a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés tilalmával, és a nemzetközi jog szerint nem tekinthető jogszerű szankciónak; mivel a büntető törvénykönyvben foglalt egyes büntetések kínzásnak, kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmódnak minősülnek, amint azt a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni egyezmény is tiltja, amelynek 2015 óta Brunei is aláírója;

mivel a saría jogot követő büntető törvénykönyv rendelkezései sértik Brunei nemzetközi emberi jogi kötelezettségeit, többek között az élethez való jogot, a kínzással és bántalmazással szembeni védelemhez való jogot, a véleménynyilvánítás szabadságát, a vallásszabadságot és a magánélethez való jogot; mivel a törvénykönyv rendelkezései szexuális irányultság alapján diszkriminálnak, valamint a nőket és a vallási kisebbségeket hátrányosan különböztetik meg Bruneiben, és erőszakra uszíthatnak;

mivel a Közös ENSZ HIV/AIDS Program (UNAIDS) és az ENSZ Népesedési Alapja (UNFPA) úgy nyilatkozott, hogy a homoszexualitást büntető és a reproduktív egészségügyi ellátást szankcionáló brunei büntető törvénykönyv rendelkezései aránytalanul nagy hatással vannak a nőkre és az LMBTI-személyekre, akadályokat gördítenek az egészségügyi információkhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés elé, akadályozzák a szexuális és reproduktív egészséghez és jogokhoz való hozzáférést, és negatívan befolyásolják a közegészségügyet;

mivel Bruneiben a hagyományt, a vallást és a kultúrát használják a nőkkel és az LMBTI-személyekkel szembeni megkülönböztetés indokolására; mivel az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosa Hivatalának 2019. március 11-i, bruneiről szóló jelentése megállapítja, hogy mélyen gyökerező patriarchális attitűdök és diszkriminatív sztereotípiák alkalmazása figyelhető meg, amelyek a nők tudományos és szakmai választásaiban, a munkaerőpiacon, a házasságon és a családi kapcsolatokon belüli egyenlőtlen helyzetükben is tükröződnek; mivel ezek a sztereotípiák a nőkkel szembeni erőszak kiváltó okai;

mivel Brunein arról ismert, hogy soknemzetiségű lakossága többféle vallású: többek között az iszlám, a keresztény, a buddhista, hinduista és a különböző őshonos vallások hívei, akik békésen élnek együtt; mivel Brunei alkotmánya elismeri a vallásszabadságot, és előírja, hogy „az összes vallást békében és harmóniában lehessen a hívek által gyakorolni”; mivel a brunei alkotmány ellenére a kormány – az iszlám kivételével – betiltotta az összes vallással kapcsolatos térítői és tanítói tevékenység folytatását, és betiltotta a karácsony nyilvános megünneplését;

mivel Brunei de facto moratóriumot hirdetett a halálbüntetés alkalmazására, az utolsó kivégzésre 1957-ben került sor; mivel a saría jogot követő büntető törvénykönyv végrehajtása esetén ténylegesen újra be fogják vezetni a halálbüntetést; mivel az EU minden esetben és körülmények között elítéli a halálbüntetést;

mivel az új törvények elfogadása nemzetközi felháborodást váltott ki, és a Brunei Beruházási Ügynökség (BIA) tulajdonában lévő szállodák bojkottjára szólít fel; mivel az ügynökség a brunei pénzügyi és gazdasági minisztériumhoz tartozik, és világszerte számos beruházási projekttel rendelkezik; mivel a BIA megállapította, hogy alapvető értékei közé tartozik a kölcsönös tisztelet, valamint a különbözőség és a sokféleség pozitív megítélése;

mivel Brunei az alapvető nemzetközi emberi jogi egyezmények közül csak két ENSZ-egyezményt ratifikált: a gyermek jogairól szóló egyezményt és a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezményt; mivel Brunei egyetemes időszakos felülvizsgálatának harmadik szakasza 2019. május 10-én kezdődik;

M.	mivel az EU felfüggesztette a Bruneivel kötendő partnerségi és együttműködési megállapodásról szóló tárgyalásokat;

határozottan elítéli a saría jogot követő maradi büntető törvénykönyv hatálybalépését; sürgeti a brunei hatóságokat, hogy a büntető törvénykönyvet haladéktalanul helyezzék hatályon kívül, és biztosítsák, hogy Brunei törvényei megfeleljenek a nemzetközi jognak és normáknak, összhangban Brunei nemzetközi emberi jogi eszközök – többek között a szexuális értelemben vett kisebbségek, a vallási kisebbségek és a nem hívők – tekintetében fennálló kötelezettségeivel;

megismétli, hogy elítéli a halálbüntetést; felszólítja Bruneit, hogy a teljes eltörlés felé vezető út első lépéseként tartsa fenn a halálbüntetés alkalmazására vonatkozó moratóriumát;

határozottan elítéli a kínzás és a kegyetlen, megalázó és embertelen bánásmód bármilyen körülmények közötti alkalmazását; hangsúlyozza, hogy a saría jogot követő büntető törvénykönyv rendelkezései sértik Brunei nemzetközi emberi jogi jogszabályokban foglalt kötelezettségeit, valamint azt, hogy a törvénykönyvben szereplő büntetések sértik a nemzetközi szokásjogban a kínzás és egyéb bántalmazás tilalmát;

mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy míg több ország eltörli az azonos neműek közötti, kölcsönös beleegyezésen alapuló szexuális kapcsolat büntetendőségét, addig Brunei sajnálatos módon a hetedik olyan ország lett, amely az azonos neműek közötti, kölcsönös beleegyezésen alapuló szexuális kapcsolatért halálbüntetést szab ki; felszólítja a brunei hatóságokat, hogy tartsák tiszteletben a nemzetközi emberi jogokat és töröljék el a homoszexualitás büntetendőségét;

felszólítja a brunei hatóságokat, hogy minden polgár számára biztosítsák a törvény előtti egyenlőség elvét, továbbá mindenfajta megkülönböztetés – beleértve a nemi, szexuális irányultságon alapuló, faji vagy a vallási megkülönböztetést – nélkül garantálják minden polgár alapvető jogainak tiszteletben tartását; mély aggodalmát fejezi ki a büntetőjog gyermekekre való esetleges alkalmazása miatt; felszólítja Bruneit, hogy az ilyen gyermekek esetében semmilyen körülmények között ne alkalmazzon halálbüntetést, kínzást vagy szabadságvesztést;

felszólítja a brunei hatóságokat, hogy a Szultánságban a saját alkotmányában meghatározottak szerint tartsák tiszteletben a vallásszabadságot, és tegyék lehetővé az összes vallási ünnep, köztük a karácsony, nyilvános megünneplését; hangsúlyozza, hogy az ezzel kapcsolatos jogszabályoknak szigorúan tiszteletben kell tartaniuk az emberi jogokat;

arra ösztönzi a brunei hatóságokat, hogy mozdítsák elő a legfontosabb civil társadalmi szereplőkkel, az emberi jogi szervezetekkel, a hitalapú intézményekkel és az üzleti szervezetekkel a Brunein belül és kívül folytatott politikai párbeszédet annak érdekében, hogy az ország területén előmozdítsák és védelmezzék az emberi jogokat; kiemeli azt a jogot, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának jogszerű, a nemzetközi emberi jogi keretben rögzített gyakorlataként kritikus vagy szatirikus véleményt lehessen formálni;

sürgeti Bruneit, hogy ratifikálja az ENSZ többi nemzetközi, alapvető emberi jogi eszközét, így a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát és a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni egyezményt; sürgeti a brunei hatóságokat, hogy hosszabbítsa meg az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának összes különleges eljárása keretében az ország meglátogatásra vonatkozó állandó meghívót;

felszólítja az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ), hogy amennyiben a saría jogot követő büntető törvénykönyv valóban alkalmazásra kerül, vegye fontolóra az emberi jogok súlyos megsértéseivel kapcsolatos korlátozott intézkedések – köztük a vagyoni eszközök befagyasztásának és a vízumtilalom – uniós szintű elfogadását;

10.

felhívja az alelnököt/főképviselőt, hogy indítsa újra az EU és Brunei közötti partnerségi és együttműködési megállapodásról szóló tárgyalásokat, amennyiben a büntető törvénykönyv a nemzetközi jogszabályoknak és a nemzetközi emberi jogi normáknak is megfelel;

11.

kiemeli az emberijog-védők munkáját az LMBTI-személyek jogainak előmozdítása és védelme terén; felszólítja az uniós intézményeket, hogy növeljék a Bruneiben tevékenykedő civil társadalmi szervezeteknek és emberijog-védőknek nyújtott támogatásukat;

12.

kéri az EU Jakartában található indonéziai és Brunei Darussalam állami küldöttségét, az EU ASEAN melletti küldöttségét és az EKSZ-t, hogy szorosan kövessék nyomon a helyzetet, és e tekintetben konzultáljanak a brunei hatóságokkal, nagykövetekkel és képviselőkkel; felhívja az EKSZ-t, hogy a Bruneiben fennálló helyzetet vegye fel az ASEAN–EU közötti, az emberi jogokról szóló következő politikai párbeszédének napirendjére;

13.

arra ösztönzi a tagállamokat, hogy aktívan vegyenek részt a 2019. május 6. és 17. között sorra kerülő, közelgő időszakos emberi jogi helyzetértékelésben, amelynek alkalmával megvizsgálják Brunei emberi jogi helyzetét;

14.

hangsúlyozza, hogy mindaddig, amíg a jelenlegi büntető törvénykönyv hatályban van, addig az uniós intézményeknek fontolóra kell venniük a Brunei Beruházási Ügynökség tulajdonában lévő szállodák feketelistára helyezését;

15.

felszólítja az EU-t és tagállamait, hogy tartsák tiszteletben a nemzetközi jogi keretet a tekintetben, hogy a jelenlegi brunei büntető törvénykönyv áldozatai hozzáférhessenek a menekültügyi eljárásokhoz és humanitárius védelemben részesülhessenek;

16.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az Európai Külügyi Szolgálatnak, az uniós tagállamok kormányainak, az ENSZ főtitkárának, az ENSZ emberi jogi főbiztosának, az ENSZ nők helyzetével foglalkozó bizottságának, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának, az ASEAN titkárságának, az ASEAN Kormányközi Emberi Jogi Bizottságának, Hassanal Bolkiah brunei szultánnak, valamint Brunei kormányának.

2021.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 158/15

P8_TA(2019)0440

Tárgyalások a Tanáccsal és a Bizottsággal az Európai Parlament vizsgálati jogáról: jogalkotási javaslat

Az Európai Parlament 2019. április 18-i állásfoglalása a Tanáccsal és a Bizottsággal az Európai Parlament vizsgálati jogáról szóló rendeletre irányuló jogalkotási javaslatról folytatott tárgyalásokról (2019/2536(RSP))

(2021/C 158/04)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 14. cikkének első bekezdésére,

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 226. cikkének harmadik bekezdésére,

—

tekintettel az Európai Parlament vizsgálati jogának gyakorlására vonatkozó részletes rendelkezésekről és a 95/167/EK, Euratom, ESZAK európai parlamenti, tanácsi és bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti rendeletre irányuló javaslatról szóló, 2014. április 16-i jogalkotási állásfoglalására (1),

—

tekintettel a pénzmosással, az adókikerüléssel és az adókijátszással kapcsolatos vizsgálatot követően a Tanácshoz és a Bizottsághoz intézett 2017. december 13-i ajánlásának vonatkozó bekezdéseire (PANA állásfoglalás, 190–200. bekezdés) (2) és a gépjárműiparban alkalmazott kibocsátásmérés vizsgálatát követően a Tanácshoz és a Bizottsághoz intézett, 2017. április 4-i ajánlására (EMIS állásfoglalás, 76–94. bekezdés) (3),

—	tekintettel az Elnökök Értekezletének 2014. szeptember 18-i, az eljárási szabályzat 229. cikke szerinti azon határozatára, hogy az Európai Parlament vizsgálati jogáról szóló rendeletre irányuló, fent említett jogalkotási javaslat tárgyalását az új parlamenti ciklusban is folytassák,

—	tekintettel az Alkotmányügyi Bizottságnak a fent említett jogalkotási javaslatról szóló három munkadokumentumára (4),

—

tekintettel a Tanács és a Bizottság e jogalkotási javaslattal kapcsolatos aggályaira, amelyeket a Tanács és a Bizottság főtitkárainak az Európai Parlament főtitkárához intézett 2014. április 4-i levelében, valamint a Bizottság első alelnökének 2015. április 28-i, a Tanács luxemburgi elnökségének 2015. szeptember 3-i, a Tanács szlovák elnökségének 2016. október 13-i és a Tanács osztrák elnökségének 2018. október 25-i, az Alkotmányügyi Bizottság elnökéhez intézett leveleikben fejtettek ki,

—

tekintettel a 2017. december 13-i plenáris vitára, és különösen a Tanács észt elnöksége és a Bizottság által a 2017. november 29-én Danuta Maria Hübner által az Alkotmányügyi Bizottság nevében a Tanácshoz és a Bizottsághoz intézett, az Európai Parlament vizsgálati jogáról szóló, szóbeli választ igénylő kérdésekre (az eljárási szabályzat 128. cikke) adott válaszokra,

—

tekintettel a 2019. április 17-i plenáris vitára a 2019. január 22-én az Alkotmányügyi Bizottság nevében Danuta Maria Hübner által a Tanácshoz és a Bizottsághoz intézett, az Európai Parlament vizsgálati jogára vonatkozó jogalkotási javaslatról szóló, szóbeli választ igénylő kérdésekre (az eljárási szabályzat 128. cikke) (5),

—	tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság állásfoglalási indítványára (B8-0238/2019),

—	tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (2) bekezdésére,

mivel az Alkotmányügyi Bizottság (AFCO) által 2015. január 20-án elfogadott első munkaanyag már jelezte, hogy a Tanács és a Bizottság által megfogalmazott „aggályok”„önmagukban nem képeznek leküzdhetetlen akadályt”, az AFCO pedig felismerte, hogy „léteznek alternatív megoldások és rugalmasabb megfogalmazások, amelyek lehetővé tennék, hogy a rendelet ügye elmozduljon a holtpontról”, egyben jelezte és javasolta a Tanács elnökségének és a Bizottságnak a jövőben követendő eljárásra nézve, hogy elsőként politikai tárgyalásokra kerüljön sor, majd azt követően technikai ülésekre;

B.	mivel a Tanács az erre az ajánlatra adott válaszában kifejezte a Parlamenttel való együttműködés iránti hajlandóságát és elkötelezettségét, de azzal a feltétellel, hogy a Parlamentnek először kezelnie kell a jogi és intézményi természetű problémákat és alapvető aggályokat;

mivel az AFCO bizottság elfogadott egy második munkadokumentumot, amely lehetővé tette az előadó számára, hogy további lépéseket tegyen annak érdekében, hogy a fent említett aggályok kezelése céljából a Tanáccsal és a Bizottsággal tárgyalásokat folytassanak; mivel ennek megfelelően elfogadtak egy új tárgyalási stratégiát, a Tanács és a Bizottság részére pedig 2016. június 30-án megküldtek egy informális irat formájában készült dokumentumot, amely politikai érvekkel alátámasztva ismertette a lehetséges megoldásokat;

mivel 2016. október 10-én a három intézmény úgy döntött, hogy a jogi és intézményi kérdések további tisztázása érdekében az egyes intézmények jogi szolgálatai között folytatják az informális eszmecserét; mivel ez lehetővé tette, hogy a Parlament a rendelet szövegének új változatára tegyen javaslatot, és nyitva hagyta a főbb politikai nézeteltéréseket;

mivel az elvégzett jogi munka ellenére a Bizottság és a Tanács jogi szolgálatai jogtanácsosainak nem állt módjában hivatalosan támogatni a három intézmény jogi szolgálatai által végzett figyelemre méltó munka eredményeként született dokumentumot, és ezzel ez a fontos jogalkotási ügy lényegében elakadt; mivel ebből következően az AFCO bizottság vezetésével 2017. december 13-án plenáris vitát tartottak két szóbeli választ igénylő kérdés nyomán, amelyet követően az AFCO 2018. május 3-án egy informális dokumentum formájában előterjesztette a javaslat új szövegtervezetét, ezzel hivatalosan eleget téve az AFCO elnöke és az előadó, illetve a Tanács szlovák elnöksége és a Bizottság között 2016. október 10-én elért megállapodásnak, amely rögzítette, hogy „a hivatalos tárgyalások megkezdése érdekében újra kell fogalmazni az EP javaslatát”;

mivel a Tanács 2018. október 25-i levelében reagált az új szövegtervezetre, amely a jogi szolgálatok által végzett jogi munkán, a két vizsgálóbizottság (EMIS és PANA) e nyolcadik ciklusban szerzett tapasztalatain, valamint a Parlament által 2014-ben elfogadott javaslaton alapult; mivel válaszában a Tanács hivatalosan felsorolta újabb aggályait, amelyek túllépnek a saját jogi szolgálatának véleményén is, megkérdőjelezve az eddig elvégzett munkát és felsorolva a Parlament előtt álló fő intézményi problémákat, amelyeket nehéz leküzdeni; úgy véli, hogy ezzel az eljárásával a Tanács nem hagy semmilyen mozgásteret a tárgyalások számára, ugyanakkor az informális dokumentum mögött meghúzódó elképzelés az volt, hogy az új szöveg megnyissa az utat a tárgyalások és a politikai párbeszéd előtt;

mivel valamennyi törvényhozó kamara elidegeníthetetlen jellemzője, illetve minden erre az elnevezésre méltó demokráciában a hatalmi ágak szétválasztásának alapvető feltétele, hogy a parlament képes legyen a végrehajtó hatalom elszámoltatására azáltal, hogy valódi jogokkal rendelkező vizsgálóbizottságokat hoz létre, amelyek tanúkat idézhetnek meg és dokumentumokat szerezhetnek be;

H.	mivel az Európai Unió valamennyi intézménye rendszeresen elkötelezi magát a jóhiszemű együttműködés mellett, amely a szóban forgó rendelet esetében nehezen ismerhető fel;

a legmélyebb egyet nem értésének ad hangot a Tanács (és a Bizottság) hozzáállása miatt, amely több mint négy éven át zajló informális találkozókat, valamint levél- és dokumentumváltásokat követően továbbra is akadályozza egy olyan hivatalos ülés megtartását, amelyen politikai szinten meg lehetne vitatni az azonosított problémák lehetséges megoldásait, megtagadva a Tanács elnöksége számára adott politikai felhatalmazás jóváhagyását, amely megnyitná az utat olyan politikai jellegű találkozók előtt, amelyek a legvitatottabb kérdések megoldását célozzák, valamint annak kiderítését, hogy elérhető-e egy megállapodás;

kéri a Parlament elnökét, hogy hívja fel a politikai vezetők figyelmét a Parlament azzal kapcsolatos aggályaira, hogy a Tanács és a Bizottság nem tartja tiszteletben az intézményközi együttműködés elvét;

javasolja, hogy a Parlament Jogi Bizottsága vizsgálja meg, hogy az intézmények közötti kölcsönös és jóhiszemű együttműködés elvével (az EUSZ 13. cikkének (2) bekezdése) kapcsolatban az Európai Unió Bírósága elé terjeszthető-e kereset, és ezzel összefüggésben végezzen ellenőrizést és számoljon be az e ciklus alatt létrehozott vizsgálóbizottságokra (PANA és EMIS) vonatkozó jelenlegi jogi keretnek a Tanács általi megsértéséről;

hangsúlyozza, hogy az EUMSZ 226. cikke, amely jelenlegi megfogalmazása szerint „különleges jogalkotási eljárást” ír elő és a Tanács és a Bizottság egyetértését teszi szükségessé a Parlament vizsgálati jogáról szóló rendelet elfogadásához, nem kötelezi a Tanácsot és a Bizottságot tárgyalások folytatására, mivel csak arra kötelesek, hogy a Parlament javaslatához egyetértésüket adják vagy ezt megtagadják, arra azonban nem, hogy a közös megegyezés érdekében tárgyalásokat folytassanak róla;

ajánlja, hogy a Szerződések által a Parlamentre ruházott jogalkotási kezdeményezési jog alapján induló jogalkotási eljárással kapcsolatban a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodásba bele kellene foglalni – a rendes jogalkotási eljáráshoz hasonlóan – egy, az e kezdeményezésekre vonatkozó jogalkotási menetrend megállapítására vonatkozó igényt; hangsúlyozza továbbá, hogy egy ilyen különleges jogalkotási eljárásnak tiszteletben kell tartania az intézményközi megállapodás azon rendelkezéseit, amelyek mindhárom intézményt kötelezik tárgyalások folytatására;

felkéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy abban az esetben, ha a javaslathoz annak jelenlegi formájában nem kívánják egyetértésüket megadni, az újonnan megválasztott Parlamenttel folytassák a tárgyalásokat, figyelembe véve a javaslatnak az informális dokumentumban előterjesztett új szövegtervezetét, amely a három intézmény jogi szolgálatainak munkáján alapul; úgy véli, hogy ez egy rendezettebb és rendszerezettebb szöveg, mint amit 2014-ben fogadtak el, és amely azzal azonos vizsgálati jogköröket tartalmaz, de az elmúlt évek tapasztalatainak és a jelenlegi intézményi realitásnak megfelelően naprakésszé téve;

felhívja a politikai pártokat, hogy választási programjaikban fejezzék ki elkötelezettségüket a Parlament vizsgálati jogáról szóló rendeletre irányuló, új és naprakésszé tett javaslat iránt, és felkéri a különböző csúcsjelölteket, hogy nyilvánosan fejezzék ki politikai támogatásukat ezzel az üggyel kapcsolatban;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Unió Bíróságának, valamint a tagállamok parlamentjeinek.

(1) HL C 443., 2017.12.22., 39. o.

(2) HL C 369., 2018.10.11., 132. o.

(3) HL C 298., 2018.8.23., 140. o.

(4) PE544.488v03-00, PE571.670v03-00 and PE630.750v01-00.

(5) O-000003/19 és O-000004/19.

2021.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 158/18

P8_TA(2019)0441

Az endokrin károsító anyagokra vonatkozó átfogó európai uniós keret

Az Európai Parlament 2019. április 18-i állásfoglalása „Az endokrin károsító anyagokra vonatkozó átfogó európai uniós keret felé” című bizottsági közleményről (2019/2683(RSP))

(2021/C 158/05)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel „Az endokrin károsító anyagokra vonatkozó átfogó uniós keret felé” című, 2018. november 7-i bizottsági közleményre (COM(2018)0734) (a továbbiakban: a közlemény),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ) és különösen annak 191. cikke (2) bekezdésére,

—	tekintettel a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1),

—	tekintettel az 1107/2009/EK rendelet II. mellékletének az endokrin károsító tulajdonságok meghatározására szolgáló tudományos kritériumok megállapítása tekintetében történő módosításáról szóló, 2018. április 19-i (EU) 2018/605 bizottsági rendeletre (2),

—	tekintettel a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról szóló, 2012. május 22-i 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3),

—	tekintettel az endokrin károsító tulajdonságok meghatározására szolgáló tudományos kritériumoknak az 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő megállapításáról szóló, 2017. szeptember 4-i (EU) 2017/2100 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (4),

—	tekintettel az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokról és tárgyakról, valamint a 80/590/EGK és a 89/109/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. október 27-i 1935/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5),

—	tekintettel a kozmetikai termékekről szóló, 2009. november 30-i 1223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6),

—	tekintettel a játékok biztonságáról szóló, 2009. június 18-i 2009/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (7),

—

tekintettel az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (8),

—	tekintettel a „Jólét bolygónk felélése nélkül” című, a 2020-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési programról szóló, 2013. november 20-i 1386/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozatra (9) és különösen annak 54. pontja iv. alpontjára,

—	tekintettel a fenntartható fejlődési célokra és különösen a 3.9. számú célra (10);

—	tekintettel az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) és az Egészségügyi Világszervezet „Az endokrin rendszert károsító vegyi anyagok tudományának helyzete – 2012” című jelentésére (11),

—	tekintettel a közegészség endokrin rendszert károsító tényezőkkel szembeni védelméről szóló, 2013. március 14-i állásfoglalására (12),

—	tekintettel a Parlament Állampolgári Jogi és Alkotmányügyi Tematikus Főosztálya megbízásából készült, „Endokrin károsító anyagok: a tudományos bizonyítékoktól az emberi egészség védelméig” című, 2019. január 15-i tanulmányra (13),

—	tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

mivel az az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP)/WHO 2012. évi jelentése globális fenyegetésnek nevezte az endokrin károsító anyagokat, és utal többek között az emberi hormonháztartás zavarainak nagyszámú előfordulására és növekvő tendenciájára, továbbá felhívja a figyelmet a vadon élő állatok populációiban megfigyelt, endokrinnal kapcsolatos hatásokra;

mivel a jelentés szerint új bizonyítékok állnak rendelkezésre arról, hogy az endokrin károsító anyagoknak való kitettség reprodukciós zavarokhoz (terméketlenség, rák, születési rendellenességek) vezet, valamint ezen vegyi anyagoknak a pajzsmirigy-funkcióra, az agyműködésre, az elhízásra és az anyagcserére, továbbá az inzulin- és glükóz-homeosztázisra gyakorolt hatásáról;

C.	mivel többé nem vitatott, hogy a vegyi anyag ezen osztálya káros hatással van az emberi egészségre és a vadon élő állatokra azáltal, hogy megzavarja a hormonrendszert; mivel ezért nem indokolt a tényleges szabályozás elhalasztása;

mivel a Kockázatértékelési Tudományok Intézete „Health costs that may be associated with Endocrine Disrupting Chemicals” (Az endokrin károsító anyagokkal kapcsolatba hozható egészségügyi költségek) című új tanulmánya öt, potenciálisan az endokrin károsító anyagokhoz kapcsolódó egészségügyi hatás értékelésekor úgy találta, hogy „a jelenleg rendelkezésre álló irodalom szerint az endokrin károsító anyagokhoz kapcsolódó egészségügyi hatások társadalmi-gazdasági terhe az EU-ban jelentős lehet”, a becslések szerint évi 46–288 milliárd euró (14);

mivel az UNEP/WHO jelentése kimondja, hogy „közel 800 vegyi anyagról tudjuk vagy gyanítjuk, hogy képes a hormonreceptorokban, a hormonszintézisben vagy a hormonkonverziónál fellépni. E vegyi anyagoknak azonban csak a töredékét vizsgálták olyan tesztek során, amelyek képesek azonosítani a nyilvánvaló endokrin hatásokat érintetlen szervezetekben”;

F.	mivel a közlemény a javasolt uniós kerettel összefüggésben kimondja, hogy „1999 óta szilárdabbá váltak az endokrin károsító anyagoknak való expozíciót az emberi betegségekkel és a vadon élő állatokra és növényekre gyakorolt kedvezőtlen hatásokkal összekapcsoló tudományos bizonyítékok”;

mivel a 7. környezetvédelmi cselekvési program szerint „annak érdekében, hogy megóvják az uniós polgárokat a környezettel kapcsolatos terhelésektől, valamint az egészségüket és jólétüket fenyegető kockázatoktól, a 7. környezetvédelmi cselekvési program biztosítja, hogy 2020-ra … minden vonatkozó uniós jogszabály hatékonyan foglalkozzon az endokrin károsító anyagokkal kapcsolatos biztonsági aggályokkal”;

H.	mivel a 7. környezetvédelmi cselekvési program szerint ez különösen azt jelenti, hogy „2018-ig fejleszteni kell (…) a 2015-ig végrehajtandó horizontális intézkedésekre építve, hogy biztosítsák (…) az endokrin károsító anyagoknak való kitettség minimalizálását”;

I.	mivel a Bizottság a mai napig nem fogadott el uniós stratégiát egy nem mérgező környezetre vonatkozóan, és 2015-ig nem tett horizontális intézkedéseket az endokrin károsító anyagoknak való kitettség minimalizálása érdekében;

J.	mivel régóta esedékes az endokrin károsító anyagokra vonatkozó 1999-es közösségi stratégia felülvizsgálata;

K.	mivel az endokrin károsító anyagokra vonatkozó felülvizsgált uniós stratégia hiányában a tagállamok – például Franciaország, Svédország, Dánia és Belgium – lépéseket tettek nemzeti szinten azzal a céllal, hogy különböző nemzeti intézkedések révén növeljék polgáraik védelmi szintjét;

L.	mivel mindenki érdekében áll annak biztosítása, hogy az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmének garantálása érdekében hatékony és átfogó európai megközelítést alkalmazzanak az endokrin károsító anyagokra;

mivel az endokrin károsító anyagokra vonatkozó szilárd uniós keret és annak hatékony végrehajtása alapvető fontosságú ahhoz, hogy az EU hozzájáruljon a fenntartható fejlődési célok 3.9. céljával – azaz „a veszélyes vegyi anyagok és a levegő, a víz, valamint a talaj szennyezése és szennyezettsége miatti halálesetek és betegségek számának jelentős mértékű csökkentésével” – kapcsolatos kötelezettségvállalásának teljesítéséhez;

N.	mivel a nem mérgező körforgásos gazdaság alapjainak lefektetéséhez az endokrin károsító anyagokkal kapcsolatos szilárd uniós keretre is szükség van, amely biztonságosabb helyettesítő anyagokkal ösztönzi az ipari innovációt;

mivel örvendetes, hogy a közlemény elismeri az endokrin károsító anyagok emberi egészségre és környezetre gyakorolt káros hatásait, beleértve a keverékhatásokat is, kiemeli a teljes kitettség minimalizálására irányuló célt, és elismeri, hogy horizontális megközelítésre van szükség az endokrin károsító anyagok azonosítása tekintetében;

P.	mivel azonban a közlemény nem tartalmaz konkrét cselekvési tervet annak érdekében, hogy az endokrin károsító anyagoknak való kitettség a lehető legkisebb legyen, továbbá hiányzik az előrelépésre vonatkozó ütemterv;

Q.	mivel az érzékeny területeken a legfontosabb uniós jogszabályok továbbra sem tartalmaznak egyedi rendelkezéseket az endokrin károsító anyagokról (például a kozmetikai termékek, a játékok vagy az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok tekintetében);

mivel a Bizottság célravezetőségi vizsgálatot jelentett be annak értékelésére, hogy az endokrin károsító anyagokra vonatkozó uniós jogszabályok eleget tesznek-e az emberi egészség és a környezet védelmére irányuló általános célkitűzésnek azáltal, hogy minimalizálják az ezen anyagoknak való kitettséget; mivel üdvözlendő a célravezetőségi vizsgálat átfogó jellege, valamint a Bizottság azon kötelezettségvállalása, hogy kiemelt figyelmet fordít a kiszolgáltatott csoportok védelmére; mivel azonban ezt az értékelést évekkel ezelőtt el kellett volna végezni, és sajnálatos, hogy a Bizottság csak most döntött úgy, hogy ilyen célravezetőségi vizsgálatot végez; mivel ezért a célravezetőségi vizsgálat nem indokolja a konkrét jogalkotási és egyéb intézkedések végrehajtásának meghosszabbítását;

mivel a peszticidekben és biocid termékekben megtalálható endokrin károsító anyagok meghatározására kidolgozott tudományos kritériumok között nem szerepel a „gyaníthatóan endokrin károsító anyag” kategória, és ezért horizontális alkalmazásra nem alkalmasak; mivel ez nem áll összhangban az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló rendelet és a 7. környezetvédelmi cselekvési program szerinti rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító (CMR-) anyagok besorolásával; mivel a gyaníthatóan endokrin károsító anyagok azonosításának képessége rendkívül fontos, annál is inkább, mivel a kozmetikai termékekről szóló rendelet és a játékok biztonságáról szóló irányelv nemcsak az ismert és vélelmezett (1A. és 1B. kategóriájú) CMR-anyagokat korlátozza, hanem a gyaníthatóan rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyagokat is (2. kategória);

T.	mivel hiányoznak a megfelelő tesztek és az adatszolgáltatási követelmények a kapcsolódó uniós jogszabályok keretében az endokrin károsító anyagok azonosításához;

mivel a közlemény rámutat az endokrin károsító anyagok keverékhatásaival kapcsolatos növekvő bizonyítékokra (azaz arra, hogy az endokrin károsító anyagok valamely kombinációjának való kitettség káros hatást gyakorolhat olyan koncentrációkban, amelyeknél az egyes anyagok tekintetében nem figyeltek meg ilyen hatást), mégsem tesz javaslatot e probléma kezelésére;

mivel a Horizont 2020 keretében kidolgozott „endokrin károsító anyagok–vegyes kockázatok” projekt arra a következtetésre jutott, hogy „az ember által létrehozott vegyi anyagok jelenlegi szabályozása rendszeresen alábecsüli az endokrin károsító anyagoknak vagy az esetleges endokrin károsító anyagoknak való kombinált kitettségekhez kapcsolódó egészségügyi kockázatokat” (15);

mivel a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló rendelet (REACH-rendelet) végrehajtásában tapasztalható hiányosságok (a nem megfelelő regisztrálási dokumentációk nagy száma, az értékelések hiányzó adatok miatti lassúsága, valamint az értékelést követően az emberi egészségre vagy a környezetre súlyos kockázatot jelentőnek bizonyuló anyagokkal kapcsolatos szabályozási intézkedések elmulasztása) azt is eredményezik, hogy nem lesz sikeres az ismert vagy gyaníthatóan endokrin károsító anyagoknak való kitettség minimalizálása;

úgy véli, hogy a Bizottság közleményében az endokrin károsító anyagokra javasolt keret nem megfelelő az emberi egészséget és a környezetet veszélyeztető, az endokrin károsító anyagoknak való kitettség miatti fenyegetés kezelésére, és nem felel meg a 7. környezetvédelmi cselekvési programban előírt követelményeknek;

úgy véli, hogy az endokrin károsító anyagok olyan vegyi anyagok, amelyek a rákkeltőként, mutagénként vagy reprodukciót károsítóként meghatározott anyagokkal (CMR) azonos aggodalomra adnak okot, és ezért azokat azonos módon kell kezelni az uniós jogszabályokban;

felhívja a Bizottságot, hogy haladéktalanul tegyen meg minden szükséges lépést az emberi egészség és a környezet endokrin károsító anyagokkal szembeni magas szintű védelmének biztosítása érdekében azáltal, hogy hatékonyan minimalizálja az emberek és a környezet endokrin károsító anyagoknak való teljes kitettségét;

felhívja a Bizottságot, hogy az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló rendelet CMR-anyagokra vonatkozó osztályozásához hasonlóan legkésőbb 2020. júniusig dolgozzon ki átfogó fogalommeghatározást a gyaníthatóan endokrin károsító anyagokra, valamint az ismert és vélelmezett endokrin károsító anyagokra a WHO meghatározása alapján;

felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az átfogó fogalommeghatározást kísérjék megfelelő iránymutatások;

felhívja a Bizottságot, hogy legkésőbb 2020 júniusáig tegyen jogalkotási javaslatokat arra, hogy az endokrin károsító anyagokra vonatkozó, a rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyagokra (CMR) vonatkozókhoz hasonló rendelkezéseket illesszen be a kozmetikai termékekről szóló 1223/2009/EK rendeletbe;

felhívja a Bizottságot, hogy legkésőbb 2020 júniusáig dolgozzon ki jogalkotási javaslatokat arra vonatkozóan, hogy az endokrin károsító anyagokra vonatkozó, a rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyagokra (CMR) vonatkozókhoz hasonló egyedi rendelkezéseket illesszen be a játékok biztonságáról szóló 2009/48/EK irányelvbe, a besorolási küszöbértékekre való hivatkozás nélkül, mivel ezek a küszöbértékek nem alkalmazandók az endokrin károsító anyagokra;

felhívja a Bizottságot, hogy legkésőbb 2020 júniusáig végezze el az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokról szóló 1935/2004/EK rendelet felülvizsgálatát a bennük található veszélyes anyagok tartalmának hatékony csökkentése érdekében, különös tekintettel az endokrin károsító anyagok használatát helyettesítő anyagokra;

úgy véli, hogy sürgősen fel kell gyorsítani a kísérleti fejlesztéseket és validálást, hogy megfelelően azonosíthatók legyenek az endokrin károsító anyagok, beleértve az új megközelítési módszereket is;

10.

felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a legfrissebb műszaki és tudományos fejlődés figyelembevétele érdekében az összes vonatkozó jogszabályban biztosítsa az adatszolgáltatási követelmények folyamatos frissítését, hogy az endokrin károsító anyagok megfelelően azonosíthatók legyenek;

11.

felhívja a Bizottságot, hogy valamennyi vonatkozó uniós jogszabályban vegye figyelembe a keverékhatásokat és a kombinált kitettségeket;

12.

felszólítja az Európai Vegyianyag-ügynökséget, a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést annak biztosítása érdekében, hogy a regisztrálási dokumentációk legkésőbb 2019 végéig összhangba kerüljenek a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló rendelet (REACH-rendelet) rendelkezéseivel, hogy felgyorsuljon az anyagok értékelése, valamint hogy hatékonyan végrehajtsák a REACH-rendelet szerinti anyagértékelések végső következtetéseit, ezek ugyanis az endokrin károsító anyagoknak való kitettség minimalizálásának fontos eszközei;

13.

felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa az emberi és állati populációkban az endokrin károsító anyagok megfelelő biomonitorozását, valamint a környezetben, többek között az ivóvízben található endokrin károsító anyagok megfigyelését;

14.

felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az endokrin károsító anyagok uniós kerete ténylegesen hozzájáruljon a nem mérgező környezetre vonatkozó, a lehető leghamarabb elfogadandó uniós stratégiához;

15.

felhívja a Bizottságot, hogy mozdítsa elő az endokrin károsító anyagok kutatását, különös tekintettel azok epigenetikus és transzgenerációs hatásaira, a mikrobiómákra gyakorolt hatásaira, az endokrin károsító anyagokkal kapcsolatos új módszerekre és a dózis-válasz funkciók jellemzésére, valamint a biztonságosabb alternatív megoldásokra;

16.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 309., 2009.11.24., 1. o.

(2) HL L 101., 2018.4.20., 33. o.

(3) HL L 167., 2012.6.27., 1. o.

(4) HL L 301., 2017.11.17., 1. o.

(5) HL L 338., 2004.11.13., 4. o.

(6) HL L 342., 2009.12.22., 59. o.

(7) HL L 170., 2009.6.30., 1. o.

(8) HL L 353., 2008.12.31., 1. o.

(9) HL L 354., 2013.12.28., 171. o.

(10) https://unstats.un.org/sdgs/METADATA?Text=&Goal=3&Target=3.9

(11) WHO/UNEP, „Az endokrin rendszert károsító vegyi anyagok tudományának helyzete – 2012”, Egészségügyi Világszervezet, 2013, http://www.who.int/ceh/publications/endocrine/en/

(12) HL C 36., 2016.1.29., 85. o.

(13) Tanulmány – „Endokrin károsító anyagok: a tudományos bizonyítékoktól az emberi egészség védelméig”, Európai Parlament, Belső Politikák Főigazgatósága, Állampolgári Jogi és Alkotmányügyi Tematikus Főosztály, 2019. január 15. http://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/STUD/2019/608866/IPOL_STU(2019)608866_EN.pdf

(14) Rijk, I., van Duursen, M. and van den Berg, M, Health cost that may be associated with Endocrine Disrupting Chemicals – An inventory, evaluation and way forward to assess the potential health impact of EDC-associated health effects in the EU, (Az endokrin károsító anyagokkal kapcsolatba hozható egészségügyi költségek – Az endokrin károsító anyagok leltárbavétele, értékelése és az esetleges egészségügyi hatásaik értékelése felé vezető út az EU-ban), Kockázatértékelési Tudományok Intézete, Utrechti Egyetem, 2016, elérhető a következő címen: https://www.uu.nl/sites/default/files/rijk_et_al_2016_-_report_iras_-_health_cost_associated_with_edcs_3.pdf

(15) https://edcmixrisk.ki.se/wp-content/uploads/sites/34/2019/03/Policy-Brief-EDC-MixRisk-PRINTED-190322.pdf

2021.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 158/23

P8_TA(2019)0392

Állásfoglalás címének megszövegezése vagy módosítása a vita lezárása érdekében (az eljárási szabályzat 149a. cikke (2) bekezdésének értelmezése)

Európai Parlament 2019. április 17-i határozata (2019/2020(REG))

(2021/C 158/06)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel Alkotmányügyi Bizottsága elnökének 2019. április 3-i levelére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 226. cikkére,

úgy határoz, hogy az eljárási szabályzat 149a. cikke (2) bekezdéséhez az alábbi értelmezést csatolja:

„A vita lezárása érdekében a 123., a 128. vagy a 135. cikk alapján előterjesztett állásfoglalás címének megszövegezése vagy módosítása nem minősül a napirend módosításának, feltéve hogy a cím továbbra is a megvitatott tárgykörre szorítkozik.”

utasítja elnökét, hogy tájékoztatás céljából továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.

2021.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 158/24

P8_TA(2019)0393

Politikai nyilatkozat egy politikai csoport létrehozásához (az eljárási szabályzat 32. cikke (5) bekezdése első albekezdésének második franciabekezdése értelmében)

Az Európai Parlament 2019. április 17-i határozata (2019/2019(REG))

(2021/C 158/07)

Az Európai Parlament

—	tekintettel Alkotmányügyi Bizottsága elnökének 2019. április 3-i levelére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 226. cikkére,

úgy határoz, hogy az eljárási szabályzat 32. cikke (5) bekezdése első albekezdésének második franciabekezdéséhez az alábbi értelmezést csatolja:

„A képviselőcsoport politikai nyilatkozata meghatározza a képviselőcsoport által képviselt értékeket és azokat a politikai célokat, amelyeket a csoport tagjai mandátumuk gyakorlása keretében követni kívánnak. A nyilatkozat a képviselőcsoport közös politikai irányultságát érdemben, egyértelműen és hiteles módon ismerteti.”

utasítja elnökét, hogy tájékoztatás céljából továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.

2021.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 158/25

P8_TA(2019)0359

A migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó közösségi statisztikák ***I

Az Európai Parlament 2019. április 16-i jogalkotási állásfoglalása a migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó közösségi statisztikákról szóló 862/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0307 – C8-0182/2018 – 2018/0154(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 158/08)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0307),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 338. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0182/2018),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

—	tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság módosítások formájában megfogalmazott álláspontjára (A8-0395/2018),

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

P8_TC1-COD(2018)0154

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 16-án került elfogadásra a migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó közösségi statisztikákról szóló 862/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 338.cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (1),

mivel:

(1)	A 862/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) közös és összehasonlítható jogi keretet hoz létre a migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó európai statisztika számára.

(2)

A menekültügyre migrációra és az irányított bevándorlásra a nemzetközi védelemre vonatkozó statisztikával kapcsolatban az Unión belül jelentkező új igények kielégítése érdekében, továbbá figyelemmel arra, hogy a migráció jellemzői gyorsan változnak, olyan keretet szükséges létrehozni, amely gyors reakciót tesz lehetővé a menekültügyre és az irányított bevándorlásra migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó statisztikával kapcsolatban jelentkező igények változásaira. [Mód. 1]

(2a)

A jelenlegi migrációs áramlások állandóan változó és eltérő jellege miatt átfogó és összehasonlítható, nemek szerint lebontott statisztikai adatokra van szükség a migráns népesség összetételéről a valós helyzet megértése, az érzékeny pontok és az egyenlőtlenségek azonosítása és annak érdekében, hogy a döntéshozók számára megbízható adatokat és információkat lehessen biztosítani a jövőbeli közpolitikák kidolgozásához. [Mód. 2]

(3)	Ahhoz, hogy az Unió eredményesen reagálhasson a migrációból fakadó kihívásokra, és a nemi szempontokat figyelembe vevő, az emberi jogokon alapuló politikákat alakíthasson ki, a migráció és a nemzetközi védelem területén az évesnél gyakoribb adatokra van szükség. [Mód. 3]

(4)

A migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó statisztika alapvetően fontos számos különböző szakpolitika tanulmányozása, meghatározása és értékelése szempontjából, különös tekintettel az Európában védelmet kérő személyek érkezésével kapcsolatos intézkedésekre a megfelelő megoldás megtalálásához . [Mód. 4]

(4a)

A migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó statisztikák alapvető fontosságúak az Unión belüli migrációs mozgások áttekintése, illetve annak lehetővé tétele szempontjából, hogy a tagállamok helyesen, az Európai Unió Alapjogi Chartájában (a továbbiakban: a „Charta”) és az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményben rögzített alapvető jogokkal összhangban alkalmazzák az uniós jogszabályokat. [Mód. 5]

(4b)

A személyek nemi hovatartozás alapján való üldöztetése indokot jelent a nemzetközi védelem iránti kérelemre és annak megadására. A nemzeti és az uniós statisztikai hatóságoknak statisztikákat kell gyűjteniük a nemi alapon, többek között nemi alapú erőszak alapján benyújtott, nemzetközi védelem iránti kérelmekre vonatkozóan. [Mód. 6]

(5)

Annak érdekében, hogy biztosítható legyen a tagállamok által szolgáltatott adatok minősége és különösen összehasonlíthatósága, és uniós szinten megbízható összegzések készüljenek, a felhasznált adatoknak egységes elveken kell alapulniuk, és ugyanarra a referencia-időpontra vagy referencia-időszakra kell vonatkozniuk.

(6)	A migráció és a nemzetközi védelem területén szolgáltatott adatoknak összhangban kell lenniük a 862/2007/EK rendelet alapján gyűjtött kapcsolódó információkkal.

(7)

A 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) megállapítja a migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó európai statisztika referenciakeretét. A rendelet megköveteli különösen a szakmai függetlenség, a pártatlanság, a tárgyilagosság, a megbízhatóság, a statisztikai adatok bizalmas kezelése és a költséghatékonyság elvének való megfelelést.

(8)

Az európai statisztikák fejlesztése, előállítása és közzététele során a nemzeti és az európai statisztikai hatóságoknak, valamint a szükséges körben az egyéb érintett nemzeti és regionális hatóságoknak figyelemben kell venniük Az Európai Statisztikai Rendszer Bizottsága által 2011. szeptember 28-án felülvizsgált és naprakésszé tett, „Az európai statisztika gyakorlati kódexe” című dokumentumban foglalt elveket.

(9)

Mivel e E rendelet célkitűzését célját , nevezetesen a migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó európai statisztika gyűjtésére és összeállítására vonatkozó meglévő közös szabályok átdolgozását és kiegészítését a tagállamok nem tudják önállóan megfelelően kielégítően megvalósítani . Ez a célkitűzés – harmonizációs és összehasonlíthatósági megfontolások miatt – , az Unió szintjén azonban e cél jobban megvalósítható,. Ezért az Európai Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritási elvének megfelelően elvből kiindulva megfelelő intézkedéseket hozhat. Az ugyanezen említett cikkben foglalt arányossági elvnek elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az említett célkitűzés megvalósításához e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(9a)

A 862/2007/EK rendelet céljainak elérése érdekében elegendő pénzügyi erőforrást kell biztosítani a migrációval és a nemzetközi védelemmel kapcsolatos, jó minőségű nemzeti és uniós szintű statisztikák gyűjtésére, elemzésére és terjesztésére, különösen az 516/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (4) összhangban lévő, erre irányuló tevékenységek támogatása révén. [Mód. 7]

(10)

Ez a rendelet az Európai Unió Alapjogi Chartája Charta 7. , 8., 21. és 23 . 8. cikkének megfelelően és az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (5) összhangban biztosítja a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához, valamint a személyes adatok védelméhez való jogot , valamint a megkülönböztetés tilalmát és a nemek közötti egyenlőséget . [Mód. 8]

(10a)

A nemek szerint bontott adatok gyűjtésének lehetővé kell tennie a nők és a férfiak sajátos sebezhetőségeinek és képességeinek felmérését és elemzését, feltárva az eltéréseket és az egyenlőtlenségeket. A migrációval kapcsolatos, a nemi szempontokat figyelembe vevő adatok lehetővé teszik az egyenlőség előmozdítását, és lehetőségeket kínálnak a hátrányos helyzetű csoportok számára. A migrációs statisztikáknak figyelembe kell venniük az olyan változókat is, mint a nemi identitás és a szexuális irányultság, hogy adatokat gyűjtsenek az LMBTQI+-személyek migrációs és menekültügyi eljárások során szerzett tapasztalatairól és az általuk tapasztalt egyenlőtlenségekről. [Mód. 9]

(11)

A 862/2007/EK rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni az adattovábbítás megfelelő formátumaira vonatkozó szabályok megállapítása a bontások meghatározása céljából. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (6) megfelelően kell gyakorolni. [Mód. 10]

(11a)

A 862/2007/EK rendeletnek (7) a technológiai és gazdasági fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban módosítsa a 862/2007/EK rendeletet egyes meghatározások aktualizálása és a rendelet kiegészítése céljából, meghatározva az adatok csoportosítását és további bontását, és szabályokat megállapítva a pontosságra és a minőségi előírásokra vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein. [Mód. 11]

(11b)

A 862/2007/EK rendelet alkalmazásának hatékony nyomon követése szükségessé teszi a rendelet rendszeres időközönkénti értékelését. A Bizottságnak részletesen meg kell vizsgálnia a 862/2007/EK rendelet értelmében összeállított statisztikákat, valamint azok minőségét és időben történő rendelkezésre bocsátását az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtandó jelentések céljából. Szoros egyeztetésre van szükség minden, menedékkérelemmel foglalkozó féllel, így az ENSZ ügynökségeivel és az egyéb releváns nemzetközi és nem kormányzati szervezetekkel egyaránt. [Mód. 12]

(12)	A 862/2007/EK rendeletet mindezeknek megfelelően módosítani kell.

(13)	Az Európai Statisztikai Rendszer Bizottságával konzultációra került sor,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 862/2007/EK rendelet a következőképpen módosul:

(-1)

Az 1. cikk c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„c )	a tagállamoknak a bevándorlásra, a tartózkodási engedély megadására, az állampolgárságra, a menedékjogra és a nemzetközi védelem egyéb formáira, valamint az irreguláris belépésre, tartózkodásra és visszatérésre vonatkozó közigazgatási és bírósági eljárásai és folyamatai.” [Mód. 13]

(-1a)

A 2. cikk a következőképpen módosul:

Az (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„j)	»nemzetközi védelem iránti kérelem« : a 2011/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) 2. cikkének h ) pontjában meghatározott nemzetközi védelem iránti kérelem;” [Mód. 14]

Az (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„k )	»menekültjogállás«: a 2011 / 95 / EU irányelv 2. cikkének e ) pontja értelmében vett menekültjogállás;” [Mód. 15]

Az (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„l )	»kiegészítő védelmi jogállás« : a 2011 / 95 / EU irányelv 2. cikkének g ) pontja értelmében vett kiegészítő védelmi jogállás;” [Mód. 16]

Az (1) bekezdés m) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„m )	»családtagok« : a 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) 2. cikkének g ) pontjában meghatározott családtagok ;” [Mód. 17]

Az (1) bekezdés o) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„o)	»kísérő nélküli kiskorú« : a 2011 / 95 /EK irányelv 2. cikkének l ) pontja értelmében vett, kísérő nélküli kiskorú;” [Mód. 18]

Az (1) bekezdés p) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„p )	»külső határok« : az ( EU ) 2016 / 399 európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározottak szerinti külső határok;” [Mód. 19]

Az (1) bekezdés q) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„q )

»harmadik országbeli állampolgárok, akiktől megtagadták a belépést«: olyan harmadik országbeli állampolgárok, akiktől a külső határon megtagadják a belépést, mivel nem tesznek eleget az (EU) 2016/399 rendelet 6. cikkének (1) bekezdésében megállapított valamennyi belépési feltételnek, és nem tartoznak azon rendelet 6. cikke (5) bekezdésében említett személyek kategóriáiba;” [Mód. 20]

Az (1) bekezdés a következő ponttal egészül ki:

„sa)	»kitoloncolás«: a 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (11) 3. cikkének 5. pontjában meghatározott kitoloncolás;” [Mód. 21]

Az (1) bekezdés a következő ponttal egészül ki:

„sb)	»önkéntes távozás«: a 2008/115/EK irányelv 3. cikkének 8. pontjában meghatározott önkéntes távozás;” [Mód. 22]

Az (1) bekezdés a következő ponttal egészül ki:

„sc)	»támogatott önkéntes visszatérés«: a 2008/115/EK irányelv 3. cikkének 8. pontjában meghatározott, logisztikai, pénzügyi vagy egyéb anyagi segítségnyújtás révén támogatott önkéntes visszatérés;” [Mód. 23]

k)	A (3) bekezdést el kell hagyni. [Mód. 24]

-1b.

A 3. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„3. cikk

A nemzetközi migrációra, a szokásos tartózkodási hellyel rendelkező népességre és az állampolgárság megszerzésére vonatkozó statisztikák

(1) A tagállamok eljuttatják a Bizottságnak (Eurostat) a következők számára vonatkozó statisztikákat:

a tagállam területére költözött bevándorlók a következő bontásban:

i.	állampolgárság csoportjai kor és nem szerint;

ii.	születési hely csoportjai kor és nem szerint;

iii.	a korábbi szokásos tartózkodási hely szerinti ország csoportjai kor és nem szerint;

a tagállam területéről elköltözött kivándorlók a következő bontásban:

i.	állampolgárságok csoportjai szerint;

ii.

kor;

iii.

nem;

iv.	a következő szokásos tartózkodási hely szerinti országok csoportjai szerint;

a referencia-időszak végén a tagállamban szokásos tartózkodási hellyel rendelkező személyek a következő bontásban:

i.	állampolgárság csoportjai kor és nem szerint;

ii.	születési hely csoportjai kor és nem szerint;

a tagállam területén szokásos tartózkodási hellyel rendelkező és a referenciaév során a tagállamban állampolgárságot szerzett személyek, akik korábban más tagállam vagy harmadik ország állampolgárságával rendelkeztek, vagy hontalanok voltak, kor és nem, az érintett személyek korábbi állampolgársága és a korábban hontalan személyek szerinti bontásban;

da)	a tagállam területén szokásos tartózkodási hellyel rendelkező személyek, akik a referenciaév során hosszú távú tartózkodási engedélyt szereztek, kor és nem szerinti bontásban.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott statisztikáknak egy naptári év referencia-időszakra kell vonatkozniuk, és azokat a referenciaév végét követő hat hónapon belül kell eljuttatni a Bizottságnak (Eurostat). Az első referenciaév 2020 .”[Mód. 25]

A 4. cikk a következőképpen módosul:

-a)

A (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„c )	a referencia-időszak alatt visszavont, nemzetközi védelem iránti kérelmek, a visszavonás típusa szerinti bontásban;” [Mód. 26]

Az (1) bekezdés a következő ponttal egészül ki:

„d)	a referencia-időszak alatt nemzetközi védelem iránti kérelmet benyújtott személyek és az ilyen kérelembe családtagként belefoglalt személyek közül azok, akik először kérelmeztek nemzetközi védelmet.”

da)	azok a nemzetközi védelem iránti kérelmet benyújtó személyek és az ilyen kérelembe családtagként belefoglalt személyek, akik kérelmét a 2013/32/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (12) 31. cikkének (8) bekezdésében említett gyorsított eljárás keretében dolgozták fel; [Mód. 27]

db)	azok a nemzetközi védelem iránti kérelmet benyújtó személyek és az ilyen kérelembe családtagként belefoglalt személyek, akik kérelmét a referencia-időszak alatt a 2013/32/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 43. cikkében említett, a határon folytatott eljárás keretében dolgozták fel; [Mód. 28]

dc)

azok a referencia-időszak során nemzetközi védelem iránti kérelmet benyújtó személyek és az ilyen kérelembe családtagként belefoglalt személyek, akik a 2013/32/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének (3) bekezdése és 25. cikkének (6) bekezdésével összhangban mentesülnek a gyorsított eljárás vagy a határon folytatott eljárás alól; [Mód. 29]

dd)	azok a nemzetközi védelem iránti kérelmet benyújtó személyek, akiket nem vettek nyilvántartásba a 603/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (13) 14. cikke szerinti Eurodacban; [Mód. 30]

de)	azok a referencia-időszak alatt nemzetközi védelem iránti kérelmet benyújtó személyek és az ilyen kérelembe családtagként belefoglalt személyek, akik a személyazonosságuk meghatározását elősegítő, bizonyító erejű okiratokat tudnak bemutatni; [Mód. 31]

df)	a referencia-időszak alatt a 2013/32/EU irányelv 40. cikkében említett, nemzetközi védelem iránti ismételt kérelmet benyújtó személyek, vagy ilyen kérelembe családtagként belefoglalt személyek; [Mód. 32]

dg)

azok a referencia-időszak alatt nemzetközi védelem iránti kérelmet benyújtó személyek és az ilyen kérelembe családtagként belefoglalt személyek, akik a 2013/33/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (14) értelmében a referencia-időszak végén őrizetben voltak, az e személyek őrizetbe helyezésének hónapja és indoka szerinti bontásban; [Mód. 33]

dh)

azok a nemzetközi védelem iránti kérelmet benyújtó személyek és az ilyen kérelembe családtagként belefoglalt személyek, akik a referencia-időszak alatt a 2013/33/EU irányelv értelmében az őrizetbe helyezést elrendelő közigazgatási vagy bírósági határozat vagy intézkedés hatálya alatt álltak; [Mód. 34]

di)

azok a nemzetközi védelem iránti kérelmet benyújtó személyek és az ilyen kérelembe családtagként belefoglalt személyek, akik a referencia-időszak alatt a 2013/33/EU irányelv értelmében az őrizetbe helyezés valamely alternatíváját előíró közigazgatási vagy bírósági határozat vagy intézkedés hatálya alatt álltak, az alábbi alternatívatípusok szerinti bontásban:

i.	bejelentkezés;

ii.	pénzügyi garancia letétbe helyezése;

iii.	kijelölt helyen való tartózkodási kötelezettség;

iv.	az őrizet egyéb típusú alternatívája; [Mód. 35]

dj)

azok a referencia-időszak alatt nemzetközi védelem iránti kérelmet benyújtó személyek és az ilyen kérelembe családtagként belefoglalt személyek, akik a 2013/33/EU irányelv értelmében a referencia-időszak végén az őrizetbe helyezés valamely alternatíváját előíró közigazgatási vagy bírósági határozat vagy intézkedés hatálya alatt álltak, az őrizetbe helyezést elrendelő közigazgatási vagy bírósági határozat hónapja szerinti bontásban és az alábbi alternatívatípusok szerinti további bontásban:

i.	bejelentkezés;

ii.	pénzügyi garancia letétbe helyezése;

iii.	kijelölt helyen való tartózkodási kötelezettség;

iv.	az őrizet egyéb típusú alternatívája; [Mód. 36]

dk)	azok a nemzetközi védelem iránti kérelmet benyújtó személyek, akik a referencia-időszak alatt életkor-meghatározáson estek át; [Mód. 37]

dl)

a kérelmezők életkor-meghatározására vonatkozó határozatok, az alábbiak szerinti bontásban:

i.	azon határozatok, amelyek értelmében a kérelmező kiskorú;

ii.	azon határozatok, amelyek értelmében a kérelmező nagykorú;

iii.	eredménytelen vagy félbehagyott értékelések; [Mód. 38]

dm)

azok a nemzetközi védelem iránti kérelmet benyújtó személyek és az ilyen kérelembe családtagként belefoglalt személyek, akiket a referencia-időszak alatt a 2013/32/EU irányelv 24. cikkével összhangban különleges eljárási garanciákat igénylőként vagy a 2013/33/EU irányelv 2. cikkének k) pontja értelmében különleges befogadási igényekkel rendelkező kérelmezőkként határoztak meg; [Mód. 39]

dn)

azok a nemzetközi védelem iránti kérelmet benyújtó személyek és az ilyen kérelembe családtagként belefoglalt személyek, akik a referencia-időszakban a 2013/32/EU irányelv 20. cikkével összhangban ingyenes jogi segítségnyújtást vettek igénybe, első- és másodfokú eljárások szerinti bontásban; [Mód. 40]

do)

azok a nemzetközi védelem iránti kérelmet benyújtó személyek és az ilyen kérelembe családtagként belefoglalt személyek, akik a referencia-időszak végén a 2013/33/EU irányelv 17. cikkével összhangban a befogadás kérelmezők számára megfelelő életszínvonalat biztosító anyagi feltételeiben részesültek; [Mód. 41]

dp)	azok a nemzetközi védelem iránti kérelmet benyújtó, kísérő nélküli kiskorúak, akik számára a referencia-időszak alatt képviselőt jelöltek ki a 2013/32/EU irányelv 25. cikkével összhangban; [Mód. 42]

dq)	azok a nemzetközi védelem iránti kérelmet benyújtó, kísérő nélküli kiskorúként elismert személyek, akik számára a referencia-időszak alatt a 2013/33/EU irányelv 14. cikkének megfelelően biztosították az iskolai oktatáshoz való hozzáférést; [Mód. 43]

dr)	azok a nemzetközi védelem iránti kérelmet benyújtó, kísérő nélküli kiskorúként elismert személyek, akik a referencia-időszak alatt a 2011/95/EU irányelv 31. cikkének megfelelően elhelyezésben részesültek, az elhelyezés oka szerinti bontásban; [Mód. 44]

ds)	az egy gyámra jutó, kísérő nélküli kiskorúak átlagos száma a referencia-időszak alatt.”; [Mód. 45]

Az (1) bekezdés utolsó albekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„E statisztikákat életkor kor és nem, az érintett személyek állampolgársága, valamint kíséret nélküli kiskorú érintettsége szerinti bontásban kell megadni. A statisztikáknak egy naptári hónap referencia-időszakra kell vonatkozniuk, és azokat a referencia-hónap végét követő két hónapon belül kell eljuttatni a Bizottságnak (Eurostat). Az első referencia-hónap 2020 januárja.”; [Mód. 46]

ba)

A (2) bekezdés a) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„a )

a referencia-időszak alatt a közigazgatási vagy bírósági szervek által hozott, a nemzetközi védelem iránti kérelmet elutasító elsőfokú határozatok hatálya alá tartozó személyek , az alábbiak szerinti bontásban:

i.	a kérelmeket elfogadhatatlannak ítélő határozatok, az elfogadhatatlanság oka szerinti további bontásban;

ii.	a kérelmeket megalapozatlanság miatt elutasító határozatok;

iii.	a kérelmeket a rendes eljárás keretében nyilvánvaló megalapozatlanság miatt elutasító határozatok, az elutasítás okai szerinti további bontásban;

iv.	a kérelmeket a gyorsított eljárás keretében nyilvánvaló megalapozatlanság miatt elutasító határozatok, a gyorsítás okai és az elutasítás okai szerinti további bontásban;

v.	a kérelmek elutasításáról szóló határozatok, amelyek azzal az indokkal születtek, hogy a kérelmező a 2011/95/EU irányelv 8. cikkével összhangban a származási országában jogosult a védelemre;” [Mód. 47]

bb)

A (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)

a referencia-időszak alatt a közigazgatási vagy bírósági szervek által hozott, a menekült jogállást megadó, visszavonó, megszüntető vagy annak megújítását megszüntetés, kizárás vagy egyéb indokok alapján elutasító elsőfokú határozatok hatálya alá tartozó személyek; a megszüntetésről vagy kizárásról hozott határozatokat a megszüntetés vagy kizárás konkrét indokai alapján tovább kell bontani;” [Mód. 48]

bc)

A (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„c)

a referencia-időszak alatt a közigazgatási vagy bírósági szervek által hozott, a kiegészítő védelmet megadó, visszavonó, megszüntető vagy annak megújítását megszüntetés, kizárás vagy egyéb indokok alapján elutasító elsőfokú határozatok hatálya alá tartozó személyek; a megszüntetésről vagy kizárásról hozott határozatokat a megszüntetés vagy kizárás konkrét indokai alapján tovább kell bontani;” [Mód. 49]

bd)

A (2) bekezdés a következő ponttal egészül ki:

„ea)	a referencia-időszak alatt a közigazgatási vagy bírósági szervek által hozott, az anyagi befogadási feltételeket csökkentő vagy megvonó, elsőfokú határozatok hatálya alá tartozó személyek, a határozatok típusa, a csökkentés vagy megvonás időtartama, és ennek indoka szerinti bontásban.” [Mód. 50]

A (2) bekezdés utolsó albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„E statisztikákat kor és nem, az érintett személyek állampolgársága, valamint kíséret nélküli kiskorú érintettsége szerinti bontásban kell megadni. A statisztikáknak három naptári hónap időtartamú referencia-időszakra kell vonatkozniuk, és azokat a referencia-időszak végét követő két hónapon belül kell eljuttatni a Bizottságnak (Eurostat). Az első referencia-időszak 2020 januárjától márciusáig tart.

E statisztikákat továbbá a személyes interjút követő és személyes interjú nélkül meghozott határozatok szerint is le kell bontani. A személyes interjút követő határozatokra vonatkozó statisztikákat tovább kell bontani aszerint, hogy a személyes interjúkon állt-e tolmács a kérelmező rendelkezésére vagy sem.” [Mód. 51]

d)	A (3) bekezdés a) pontját el kell hagyni.

da)

A (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)

a referencia-időszak alatt a közigazgatási vagy bírósági szervek által fellebbezés vagy felülvizsgálat során hozott, a nemzetközi védelem iránti kérelmet elutasító jogerős határozatok hatálya alá tartozó személyek, az alábbiak szerinti bontásban:

i.	a kérelmeket elfogadhatatlannak ítélő határozatok, az elfogadhatatlanság oka szerinti további bontásban;

ii.	a kérelmeket megalapozatlanság miatt elutasító határozatok;

iii.	a kérelmeket a rendes eljárás keretében nyilvánvaló megalapozatlanság miatt elutasító határozatok, az elutasítás okai szerinti további bontásban;

iv.	a kérelmeket a gyorsított eljárás keretében nyilvánvaló megalapozatlanság miatt elutasító határozatok, a gyorsítás okai és az elutasítás okai szerinti további bontásban;

v.	a kérelmek elutasításáról szóló határozatok, amelyek azzal az indokkal születtek, hogy a kérelmező a származási országában jogosult a védelemre, a 2011/95/EU irányelv 8. cikkével összhangban;” [Mód. 52]

db)

A (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„c)

a referencia-időszak alatt a közigazgatási vagy bírósági szervek által hozott, a menekült jogállást megadó, visszavonó, megszüntető vagy annak megújítását megszüntetés, kizárás vagy egyéb indokok alapján elutasító jogerős határozatok hatálya alá tartozó személyek; a megszüntetésről vagy kizárásról hozott határozatokat a megszüntetés vagy kizárás konkrét indokai alapján tovább kell bontani;” [Mód. 53]

dc)

A (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„d)

a referencia-időszak alatt a közigazgatási vagy bírósági szervek által hozott, a kiegészítő védelmet megadó, visszavonó, megszüntető vagy annak megújítását megszüntetés, kizárás vagy egyéb indokok alapján elutasító jogerős határozatok hatálya alá tartozó személyek; a megszüntetésről vagy kizárásról hozott határozatokat a megszüntetés vagy kizárás konkrét indokai alapján tovább kell bontani;” [Mód. 54]

dd)

A (3) bekezdés a következő ponttal egészül ki:

„ga)	a referencia-időszak alatt a közigazgatási vagy bírósági szervek által hozott, az anyagi befogadási feltételeket csökkentő vagy megvonó, végleges határozatok hatálya alá tartozó személyek, a határozat típusa, a csökkentés vagy megvonás időtartama, és ennek indoka szerinti bontásban.” [Mód. 55]

A (3) bekezdés utolsó albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A b), a c), a d), az e), az f) és a g) pont szerinti statisztikákat kor életkor és nem, az érintett személyek állampolgársága, valamint kíséret nélküli kiskorú érintettsége szerinti bontásban kell megadni. A g) pont szerinti statisztikákat emellett a tartózkodási hely szerinti ország és a menedékjogi határozat típusa szerinti bontásban is meg kell adni. A statisztikáknak egy naptári év referencia-időszakra kell vonatkozniuk, és azokat a referenciaév végét követő három hónapon belül kell eljuttatni a Bizottságnak (Eurostat). Az első referenciaév 2020.”[Mód. 56]

ea)

A cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A tagállamok statisztikákat bocsátanak a Bizottság (Eurostat) rendelkezésére a jogorvoslati kérelmek időtartamára vonatkozóan, azt a jogorvoslati kérelem benyújtásának időpontjától a kérelemre vonatkozó elsőfokú határozat időpontjáig naptári napokban meghatározva.” [Mód. 57]

A (4) bekezdés d) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„d)	az átadások száma, amelyekhez a c) és a h) pontban említett határozatok vezetnek;”.

A (4) bekezdés a következő f), g) és h) ponttal egészül ki:

„f)	a menedékkérők visszavételére és a róluk való gondoskodásra irányuló felülvizsgálati kérelmek száma;

g)	a rendelkezések, amelyeken az f) pontban említett kérelmek alapulnak;

h)	az f) pontban említett kérelmekre adott válaszként hozott határozatok.”

A (4) bekezdés utolsó albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„ E statisztikákat kor és nem, az érintett személyek állampolgársága, valamint kíséret nélküli kiskorú érintettsége szerinti bontásban kell megadni. E statisztikáknak egy naptári év hónap időtartamú referencia-időszakra kell vonatkozniuk, és azokat a referenciaév végét követő három hónapon belül kell eljuttatni a Bizottságnak (Eurostat). Az első referenciaév referencia-időszak 2020 januárja .”[Mód. 58]

ha)	A cikk a következő bekezdéssel egészül ki: „(4a) Az (1)–(4) bekezdésekben említett statisztikákat a kérelem benyújtásának hónapja szerint kell bontani”. [Mód. 59]

1a.

Az 5. cikk a következőképpen módosul:

a)	A cím helyébe a következő szöveg lép:

Az (1) bekezdés a) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„a)	harmadik ország állampolgárának a külső határon a tagállamok területére való belépésének elutasítása, életkor, nem és állampolgárság szerinti bontásban;” [Mód. 61]

Az (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)	harmadik ország állampolgárai, akikről megállapították, hogy a bevándorlásra vonatkozó nemzeti jogszabályok alapján a tagállam területén szabálytalanul tartózkodnak.”; [Mód. 62]

d)	Az (1) bekezdés harmadik albekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „A b) pont szerinti statisztikákat életkor, nem, az érintett személyek állampolgársága, valamint az elfogásuk oka és helye szerinti bontásban kell megadni.” [Mód. 63]

A 6. cikk a következőképpen módosul:

Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A tagállamok eljuttatják a Bizottságnak (Eurostat) a következőkre vonatkozó statisztikákat:

-a)	a harmadik országbeli állampolgárok által első tartózkodási engedély iránt benyújtott kérelmek száma, állampolgárság, az engedély kérelmezésének oka, életkor és nem szerinti bontásban; [Mód. 64]

-aa)	a harmadik országbeli állampolgárok által első tartózkodási engedély iránt benyújtott, elutasított kérelmek száma, állampolgárság, az engedély kérelmezésének oka, életkor és nem szerinti bontásban; [Mód. 65]

-ab)	a referencia-időszak alatt elutasított, a bevándorlói státusz vagy tartózkodási indok megváltoztatására irányuló kérelmek száma, állampolgárság, az engedély elutasításának oka, életkor és nem szerinti bontásban; [Mód. 66]

harmadik országok állampolgárai számára kiállított tartózkodási engedélyek száma a következő bontásban:

i.	a referencia-időszakban kiállított engedélyek, amelyek révén a személy először kap engedélyt tartózkodásra, állampolgárság, az engedély kiállításának oka, az engedély érvényességének időtartama, kor életkor és nem szerinti bontásban; [Mód. 67]

ii.	a referencia-időszakban kiállított, és a személy bevándorlói jogállásában vagy a tartózkodási okban bekövetkezett változás alkalmával megadott engedélyek állampolgárság, az engedély kiállításának oka, az engedély érvényességének időtartama, kor életkor és nem szerinti bontásban; [Mód. 68]

iii.	a referencia-időszak végén érvényes engedélyek (a vissza nem vont és le nem járt kiállított engedélyek száma) állampolgárság, az engedély kiállításának oka, az engedély érvényességének időtartama, kor életkor és nem szerinti bontásban; [Mód. 69]

b)	a referencia-időszak végén hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal rendelkezők száma állampolgárság, a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum típusa, kor életkor és nem szerinti bontásban. [Mód. 70]

A -a) , -aa) és a) pontban előírt statisztikák esetében a családi okokból kiadott engedélyeket az indokok, valamint a harmadik országbeli állampolgár családegyesítőjének jogállása szerint tovább kell bontani.”; [Mód. 71]

b)	A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „Az (1) bekezdésben meghatározott statisztikáknak egy naptári év referencia-időszakra kell vonatkozniuk, és azokat a referenciaév végét követő hat hónapon belül kell eljuttatni a Bizottságnak (Eurostat). Az első referenciaév 2020.”

A 7. cikk a következőképpen módosul:

-a)

Az (1) bekezdés a) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„a )

harmadik országok azon állampolgárainak számáról, akikről megállapítják, hogy a tagállam területén rendezetlen jogállásúak, és akik a tartózkodásukat szabálytalannak minősítő vagy nyilvánító, a tagállam területének elhagyására vonatkozó kötelezettséget előíró közigazgatási vagy bírósági határozat vagy aktus tárgyát képezik, az érintett személyek állampolgársága, valamint a határozat indokai szerinti bontásban;” [Mód. 72]

-aa)

Az (1) bekezdés a következő szövegrésszel egészül ki:

„aa)	az e bekezdés a) pontjában említett harmadik országbeli állampolgárok száma, akikre a referencia-időszak végén a 2008/115/EK irányelv 11. cikkében említett közigazgatási vagy bírósági beléptetési tilalom vagy aktus volt hatályban, az érintett személyek állampolgársága szerinti bontásban;” [Mód. 73]

-ab)

Az (1) bekezdés a következő ponttal egészül ki:

„ab)	azon harmadik országbeli állampolgárok száma, akik a referencia-időszak alatt a 2008/115/EK irányelvvel* összhangban az őrizetbe helyezést elrendelő közigazgatási vagy bírósági határozat vagy intézkedés hatálya alatt álltak;” [Mód. 74]

-ac)

Az (1) bekezdés a következő ponttal egészül ki:

„ab)

azon harmadik országbeli állampolgárok száma, akik a referencia-időszak alatt a 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel* összhangban az őrizetbe helyezést elrendelő közigazgatási vagy bírósági határozat vagy intézkedés hatálya alatt álltak, az e harmadik országbeli állampolgárok őrizetbe helyezésének hónapja szerinti bontásban;” [Mód. 75]

-ad)

Az (1) bekezdés a következő ponttal egészül ki:

„ad)

azon harmadik országbeli állampolgárok száma, akik a referencia-időszak alatt a 2008/115/EK irányelv értelmében az őrizetbe helyezés valamely alternatíváját elrendelő közigazgatási vagy bírósági határozat vagy intézkedés hatálya alatt álltak, az alábbi alternatívatípusok szerinti bontásban:

i.	bejelentkezés;

ii.	pénzügyi garancia letétbe helyezése;

iii.	kijelölt helyen való tartózkodási kötelezettség;

iv.	az őrizet egyéb típusú alternatívája;” [Mód. 76]

-ae)

Az (1) bekezdés a következő ponttal egészül ki:

„ae)

azon harmadik országbeli állampolgárok száma, akik a referencia-időszak végén a 2008/115/EK irányelv értelmében az őrizetbe helyezésre alternatívát előíró közigazgatási vagy bírósági határozat vagy intézkedés hatálya alatt álltak, az őrizetbe helyezést elrendelő közigazgatási vagy bírósági határozat hónapja szerinti bontásban és az alábbi alternatívatípusok szerinti további bontásban:

i.	bejelentkezés;

ii.	pénzügyi garancia letétbe helyezése;

iii.	kijelölt helyen való tartózkodási kötelezettség;

iv.	az őrizet egyéb típusú alternatívája;” [Mód. 77]

-af)

Az (1) bekezdés a következő ponttal egészül ki:

„af)	azon harmadik országbeli állampolgárok száma, akik esetében a 2008/115/EK irányelv 9. cikkével összhangban a referencia-időszak alatt elhalasztották a kiutasítást, a halasztás oka és az érintett személyek állampolgársága szerinti bontásban;” [Mód. 78]

-ag)

Az (1) bekezdés a következő ponttal egészül ki:

„ag)

azon harmadik országbeli állampolgárok száma, akik az őrizetbe helyezést elrendelő közigazgatási vagy bírósági határozat vagy intézkedés hatálya alatt álltak, és akik a referencia-időszak alatt a 2008/115/EK irányelv 15. cikke (2) bekezdésében meghatározott bírósági felülvizsgálati eljárást kezdeményeztek;” [Mód. 79]

Az (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)

harmadik országok azon állampolgárainak számáról, akik az a) pontban említett közigazgatási vagy bírósági határozatot vagy aktust követően ténylegesen elhagyták a tagállam területét, a visszatért személyek állampolgársága, a visszatérés és a kapott segítség típusa, valamint célország szerinti bontásban , és a harmadik országbeli állampolgár származási országába való visszatérések szerinti további bontásban .”[Mód. 80]

aa)

Az (1) bekezdés a következő ponttal egészül ki:

„ba)

harmadik országok azon állampolgárainak számáról, akik közigazgatási vagy bírósági határozatot vagy intézkedést követően elhagyták a tagállam területét, a határozat vagy intézkedés alábbi típusai szerinti bontásban:

i.	hivatalos uniós visszafogadási megállapodással összhangban;

ii.	nem hivatalos uniós visszafogadási mechanizmussal összhangban;

iii.	nemzeti visszafogadási megállapodással összhangban;

E statisztikákat a célország és az érintett személyek állampolgársága szerint tovább kell bontani.” [Mód. 81]

A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott statisztikákat az érintett személy életkora és neme, valamint a kísérő nélküli kiskorúak szerint kell lebontani. A statisztikáknak három naptári hónap referencia-időszakra kell vonatkozniuk, és azokat a referencia-időszak végét követő két hónapon héten belül kell eljuttatni a Bizottságnak (Eurostat). Az első referencia-időszak 2020 januárjától márciusáig tart.”[Mód. 82]

4.	A 8. cikket el kell hagyni.

(4a)

A 9. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A tagállamoknak jelentést kell készíteniük a Bizottság (Eurostat) számára a felhasznált adatforrásokról, a források kiválasztásának indokairól és a kiválasztott adatforrásoknak a statisztikák minőségére gyakorolt hatásáról, a személyes adatok védelmére használt mechanizmusokról, valamint az alkalmazott becslési módszerekről, és folyamatosan tájékoztatniuk kell a Bizottságot (Eurostat) az ezekben bekövetkező változásokról.” [Mód. 83]

4b.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„9a. cikk

Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa a 2. cikk (1) bekezdésében foglalt fogalommeghatározásokat.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek az alábbiak révén való módosítása céljából:

a)	a születési hely csoportjai, a korábbi és a következő tartózkodási hely csoportjai, valamint az állampolgárság csoportjai kategóriáinak meghatározása a 3. cikk (1) bekezdésében előírtak szerint;

b)	az tartózkodási engedélyek kiállítási okai kategóriáinak meghatározása a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak szerint;

c)	további bontások meghatározása;

d)	a pontossági és a minőségi előírásokra vonatkozó szabályok meghatározása.” [Mód. 84]

A 10. cikk a következőképpen módosul:

Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 4., az 5., a 6. és a 7. cikkel összefüggő bontások meghatározása, valamint a 9. cikkel összefüggésben az adattovábbítás megfelelő formáit meghatározó szabályok megállapítása céljából végrehajtási jogi aktusokat fogadjon fogad el.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 11. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. ”[Mód. 85]

b)	A (2) bekezdést bekezdés d) pontját el kell hagyni. [Mód. 86]

5a.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„10a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 9a. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja]-tól/től kezdődő hatállyal.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 9a. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 9a. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.” [Mód. 87]

5b.

A 11. cikk a következőképpen módosul:

a)	A cím helyébe a következő szöveg lép: „Bizottsági eljárás” [Mód. 88]

b)	Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(1) A Bizottság munkáját a 223/2009/EK rendelettel létrehozott európai statisztikai rendszer bizottsága segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.” [Mód. 89]

c)	A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(2) Amikor e bekezdésre történik hivatkozás, a 182/2011/EU rendelet 5. és 7. 10. cikkét kell alkalmazni, tekintettel annak 8.11. cikke rendelkezéseire.” [Mód. 90]

d)	A (3) bekezdést el kell hagyni. [Mód. 91]

2. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

A 862/2007/EK rendelet 4. cikkének (1) és (2) bekezdését, valamint 7. cikke (1) bekezdésének b) pontját és (2) bekezdését 2020. március 1-jétől kell alkalmazni.

A 862/2007/EK rendelet 4. cikkének (3) és (4) bekezdését, valamint 6. cikkének (1) és (3) bekezdését 2020. július 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt

az Európai Parlament részéről

az elnök

a Tanács részéről

az elnök

(1) Az Európai Parlament 2019. április 16-i álláspontja.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 862/2007/EK rendelete (2007. július 11.) a migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó közösségi statisztikákról, valamint a külföldi állampolgárságú munkavállalókra vonatkozó statisztikák összeállításáról szóló 311/76/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 199., 2007.7.31., 23. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 516/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap létrehozásáról, a 2008/381/EK tanácsi határozat módosításáról, valamint az 573/2007/EK és az 575/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozatok és a 2007/435/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 150., 2014.5.20., 168. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(7) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/95/EU irányelve (2011. december 13.) a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról (HL L 337., 2011.12.20., 9. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács 604/2013/EU rendelete (2013. június 26.) egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról (HL L 180., 2013.6.29., 31. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/399 rendelete (2016. március 9.) a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határellenőrzési kódex) (HL L 77., 2016.3.23., 1. o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/115/EK irányelve (2008. december 16.) a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról (HL L 348., 2008.12.24., 98. o.).

(12) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/32/EU irányelve (2013. június 26.) a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról (HL L 180., 2013.6.29., 60. o.).

(13) Az Európai Parlament és a Tanács 603/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 604/2013/EU rendelet hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítását szolgáló Eurodac létrehozásáról, továbbá a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az Europol által az Eurodac-adatokkal való, bűnüldözési célú összehasonlítások kérelmezéséről, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző ügynökség létrehozásáról szóló 1077/2011/EU rendelet módosításáról (HL L 180., 2013.6.29., 1. o.).

(14) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/33/EU irányelve (2013. június 26.) a nemzetközi védelmet kérelmezők befogadására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 180., 2013.6.29., 96. o.).

2021.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 158/42

P8_TA(2019)0360

Az EU csatlakozása az eredetmegjelölésekről és a földrajzi jelzésekről szóló Lisszaboni Megállapodás genfi szövegéhez ***

Az Európai Parlament 2019. április 16-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Uniónak az eredetmegjelölésekről és a földrajzi jelzésekről szóló Lisszaboni Megállapodás genfi szövegéhez történő csatlakozásáról szóló tanácsi határozatra irányuló tervezetről (06929/2019 – C8-0133/2019 – 2018/0214(NLE))

(Egyetértés)

(2021/C 158/09)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (06929/2019),

—	tekintettel az eredetmegjelölésekről és a földrajzi jelzésekről szóló Lisszaboni Megállapodás genfi szövegére, amelyet 2015. május 20-án írtak alá (11510/2018),

—	tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 207. cikkével és 218. cikke (6) bekezdése második albekezdésének a) pontjával összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0133/2019),

—	tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkének (1) és (4) bekezdésére és 108. cikkének (7) bekezdésére,

—	tekintettel a Jogi Bizottság ajánlására, valamint a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményeire (A8-0187/2019),

egyetért az Uniónak a szöveghez történő csatlakozásával;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

2021.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 158/43

P8_TA(2019)0361

Az Uniónak az eredetmegjelölésekről és a földrajzi jelzésekről szóló Lisszaboni Megállapodás genfi szövegéhez történő csatlakozását követő fellépése ***I

Az Európai Parlament 2019. április 16-i jogalkotási állásfoglalása az Uniónak az eredetmegjelölésekről és a földrajzi jelzésekről szóló Lisszaboni Megállapodás genfi szövegéhez történő csatlakozását követő fellépéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0365 – C8-0383/2018 – 2018/0189(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 158/10)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0365),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 207. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0383/2018),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

—	tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. december 12-i véleményére (1),

—

tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. március 20-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

—	tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

—	tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére, valamint a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság véleményeire (A8-0036/2019),

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

tudomásul veszi a Bizottság ezen állásfoglaláshoz csatolt három nyilatkozatát, amelyek közül az elsőt és a másodikat a végleges jogi aktussal együtt teszik közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjának L sorozatában;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 110., 2019.3.22., 55. o.

P8_TC1-COD(2018)0189

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 16-án került elfogadásra az Uniónak a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló genfi szövegéhez történő csatlakozását követő fellépéséről szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/1753 rendelettel.)

MELLÉKLET A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ

A Bizottság nyilatkozata a földrajzi jelzések uniós oltalmának nem mezőgazdasági termékekre való esetleges kiterjesztéséről

A Bizottság tudomásul veszi az Európai Parlament 2015. október 6-i állásfoglalását a földrajzi jelzések európai uniós oltalmának nem mezőgazdasági termékekre való esetleges kiterjesztéséről.

A Bizottság 2018 novemberében – egy 2013. évi tanulmány kiegészítéseként – megbízást adott egy tanulmány elkészítésére, hogy további gazdasági és jogi bizonyítékokat szerezzen a nem mezőgazdasági termékekre vonatkozó földrajzi jelzések egységes piacon belüli oltalmáról, valamint hogy további adatokat gyűjtsön a versenyképességről, a tisztességtelen versenyről, a hamisításról, a fogyasztói véleményekről, a költségekről és előnyökről, valamint arról, hogy a nem mezőgazdasági termékekre vonatkozó földrajzi jelzések oltalma területén létező modellek mennyire hatékonyak az arányosság elvének fényében.

A minőségi jogalkotás elveivel összhangban és a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban meghatározott kötelezettségvállalásoknak megfelelően a Bizottság elemezni fogja a tanulmányt, valamint az Uniónak a Genfi Szöveg szerződő feleként való részvételéről szóló jelentést – az Uniónak az eredetmegjelölésekről és a földrajzi jelzésekről szóló Lisszaboni Megállapodás genfi szövegéhez történő csatlakozását követő fellépéséről szóló rendelet nyomonkövetéséről és felülvizsgálatáról szóló cikkben foglaltak szerint –, valamint mérlegelni fogja a lehetséges további lépéseket.

A Bizottság nyilatkozata a rendelet 9a. cikkének (3) bekezdésében meghatározott eljárásról

A Bizottság megjegyzi, hogy jóllehet a rendelet 9a. cikkének (3) bekezdésében meghatározott eljárás az Unió kizárólagos hatáskörére tekintettel jogi szükségszerűség, a jelenlegi uniós vívmányokkal összefüggésben a Bizottság csak kivételes és kellően indokolt esetben lépne fel. A tagállamokkal folytatott konzultációk során a Bizottság mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a kedvezőtlen vélemény kibocsátásának elkerülése érdekében az aggályokat a tagállamokkal közösen oszlassa el. A Bizottság kijelenti, hogy az esetleges kedvezőtlen véleményről az érintett tagállam írásbeli értesítést kapna, amely értesítés az EUMSZ 296. cikke értelmében tartalmazná annak indokolását. A Bizottság megjegyzi továbbá, hogy a kedvezőtlen vélemény nem zárná ki az ugyanazon eredet megjelölésre vonatkozó újabb kérelem benyújtásának lehetőségét, amennyiben a kedvezőtlen vélemény indokait megfelelően kezelték vagy azok már nem állnak fenn.

A Tanács határozata az Európai Uniónak az eredetmegjelölésekről és a földrajzi jelzésekről szóló Lisszaboni Megállapodás genfi szövegéhez történő csatlakozásáról

A Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy az Unió kizárólagos külső hatáskörrel rendelkezik a földrajzi árujelzők tekintetében, és saját jogon csatlakozik a Lisszaboni Megállapodás genfi szövegéhez. Ez az Európai Bíróság C-389/15. számú, Bizottság kontra Tanács ügyben 2017. október 25-én hozott ítéletéből következik. Tekintettel az EU kizárólagos külső hatáskörére, a tagállamok saját jogon nem válhatnak a Genfi Szöveg tagjává, valamint nem részesíthetik ők maguk oltalomban a lisszaboni rendszer harmadik országbeli tagjai által újonnan bejegyzett földrajzi árujelzőket. A Bizottság szem előtt tartja azokat a rendkívüli körülményeket, hogy hét tagállam régóta részes fele a lisszaboni megállapodásnak, hogy kiterjedt, annak keretében bejegyzett szellemi tulajdonnal rendelkeznek, valamint hogy zökkenőmentes átmenetre van szükség, ezért kivételesen kész lett volna elfogadni, hogy ebben a konkrét esetben BG, CZ, SK, FR, HU, IT és PT engedélyt kaphasson arra, hogy az EU érdekében csatlakozzon a Genfi Szöveghez.

A Bizottság határozottan elutasítja, hogy a Tanács továbbra is ragaszkodik ahhoz a lehetőséghez, hogy valamennyi uniós tagállam – amennyiben úgy kívánja – az Unióval párhuzamosan megerősíthesse a Genfi Szöveget vagy csatlakozhasson ahhoz, amelyet a Tanács szerint a Genfi Szöveg 22. cikke (4) bekezdése b) pontjának ii. alpontjával összefüggésben az Unió szavazati jogának rendezése indokol, nem pedig az említett rendkívüli körülmények.

Ezenkívül a Bizottság emlékeztetni kíván arra, hogy mivel az Unió a mezőgazdasági földrajzi árujelzők tekintetében gyakorolja belső hatáskörét, az uniós tagállamok nem rendelkezhetnek a mezőgazdasági árujelzők számára oltalmat biztosító saját nemzeti rendszerekkel.

Ezért a Bizottság fenntartja minden jogát, többek között a Tanács határozatával szembeni jogorvoslati lehetőségek igénybevételének jogát, és mindenképpen úgy tekinti, hogy ez az eset nem teremthet precedenst semmilyen meglévő vagy jövőbeli nemzetközi/WIPO-megállapodás tekintetében, különösen, de nem kizárólag abban az esetben, amikor az EU kizárólagos hatáskörében már maga megerősített egy adott nemzetközi megállapodást.

2021.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 158/47

P8_TA(2019)0362

EU–Fülöp-szigetek-megállapodás a légi közlekedési szolgáltatások bizonyos kérdéseiről ***

Az Európai Parlament 2019. április 16-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Unió és a Fülöp-szigeteki Köztársaság kormánya közötti, a légi közlekedési szolgáltatások bizonyos kérdéseiről szóló megállapodásnak az Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló tervezetről (15056/2018 – C8-0051/2019 – 2016/0156(NLE))

(Egyetértés)

(2021/C 158/11)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (15056/2018),

—	tekintettel az Európai Unió és a Fülöp-szigeteki Köztársaság kormánya közötti, a légi közlekedési szolgáltatások bizonyos kérdéseiről szóló megállapodás tervezetére (1);

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 100. cikkének (2) bekezdésével és 218. cikke (6) bekezdése második albekezdésének a) pontjával összhangban a Tanács által előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0051/2019),

—	tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkének (1) és (4) bekezdésére és 108. cikkének (7) bekezdésére,

—	tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság ajánlására (A8-0191/2019),

egyetért a megállapodás megkötésével;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok és a Fülöp-szigeteki Köztársaság kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 322., 2018.12.18., 3. o.

2021.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 158/48

P8_TA(2019)0363

Nemzetközi megállapodás az olívaolajról és az étkezési olajbogyóról ***

Az Európai Parlament 2019. április 16-i jogalkotási állásfoglalása az olívaolajról és az étkezési olajbogyóról szóló 2015. évi nemzetközi megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló tervezetről (06781/2019 – C8-0134/2019 – 2017/0107(NLE))

(Egyetértés)

(2021/C 158/12)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (06781/2019),

—	tekintettel az olívaolajról és az étkezési olajbogyóról szóló 2015. évi nemzetközi megállapodás tervezetére (11178/2016),

—	tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 207. cikkének (4) bekezdésével, 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjának v. alpontjával, továbbá 218. cikkének (7) bekezdésével összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0134/2019),

—	tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkének (1) és (4) bekezdésére, valamint 108. cikkének (7) bekezdésére,

—	tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság ajánlására és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság véleményére (A8-0186/2019),

egyetért a megállapodás megkötésével;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

2021.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 158/49

P8_TA(2019)0364

A Számvevőszék egy tagjának kinevezése – Viorel Ștefan

Az Európai Parlament 2019. április 16-i határozata Viorel Ştefan a Számvevőszék tagjává történő kinevezéséről (C8-0049/2019 – 2019/0802(NLE))

(Konzultáció)

(2021/C 158/13)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 286. cikkének (2) bekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0049/2019),

—	tekintettel eljárási szabályzata 121. cikkére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0194/2019),

A.	mivel a Tanács 2019. február 14-i levelével konzultált az Európai Parlamenttel Viorel Ştefan a Számvevőszék tagjává történő kinevezéséről;

B.	mivel a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága értékelte – különösen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 286. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltételek szempontjából – a javasolt jelölt képességeit;

C.	mivel 2019. április 8-i ülésén a Költségvetési Ellenőrző Bizottság meghallgatta a Tanács számvevőszéki tagjelöltjét;

kedvezőtlenül véleményezi a Tanács Viorel Stefan számvevőszéki taggá történő kinevezésére irányuló javaslatát;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és tájékoztatás céljából a Számvevőszéknek, valamint az Európai Unió többi intézményének és a tagállamok ellenőrző szerveinek.

2021.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 158/50

P8_TA(2019)0365

A Számvevőszék egy tagjának kinevezése – Ivana Maletić

Az Európai Parlament 2019. április 16-i határozata Ivana Maletić a Számvevőszék tagjává történő kinevezéséről (C8-0116/2019 – 2019/0803(NLE))

(Konzultáció)

(2021/C 158/14)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 286. cikkének (2) bekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0116/2019),

—	tekintettel eljárási szabályzata 121. cikkére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0195/2019),

A.	mivel a Tanács 2019. március 5-i levelével konzultált az Európai Parlamenttel Ivana Maletić a Számvevőszék tagjává történő kinevezéséről;

B.	mivel a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága értékelte – különösen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 286. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltételek szempontjából – a javasolt jelölt képességeit;

C.	mivel 2019. április 8-i ülésén a Költségvetési Ellenőrző Bizottság meghallgatta a Tanács számvevőszéki tagjelöltjét;

kedvezően véleményezi a Tanács Ivana Maletić számvevőszéki taggá történő kinevezésére irányuló javaslatát;

2021.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 158/51

P8_TA(2019)0366

Az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelme ***I

Az Európai Parlament 2019. április 16-i jogalkotási állásfoglalása az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2018)0218 – C8-0159/2018 – 2018/0106(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 158/15)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0218),

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 16., 33., 43. 50. cikkére, 53. cikkének (1) bekezdésére, 62., 91., 100., 103., 109., 114., 168., 169., 192., 207. cikkére és 325. cikkének (4) bekezdésére, valamint az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 31. cikkére, amelynek megfelelően a Bizottság benyújtotta a javaslatot a Parlamentnek (C8-0159/2018),

—	tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapra vonatkozó véleményeire,

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére, valamint 16. cikkére, 43. cikkének (2) bekezdésére, 50. cikkére, 53. cikkének (1) bekezdésére, 91., 100. és 114. cikkére, 168. cikkének (4) bekezdésére, 169. cikkére, 192. cikkének (1) bekezdésére és 325. cikkének (4) bekezdésére, valamint az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 31. cikkére,

—	tekintettel a svéd parlament által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján előterjesztett indokolt véleményre, amely szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

—	tekintettel az Európai Számvevőszék 2018. szeptember 26-i véleményére (1),

—	tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. október 18-i véleményére (2),

—	a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

—

tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. március 15-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

—	tekintettel eljárási szabályzata 59. és 39. cikkére,

—

tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére és a Gazdasági és Monetáris Bizottság, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság, a Költségvetési Ellenőrző Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, a Kulturális és Oktatási Bizottság és az Alkotmányügyi Bizottság véleményére (A8-0398/2018),

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

tudomásul veszi a Bizottság ezen állásfoglaláshoz csatolt nyilatkozatát;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 405., 2018.11.9., 1. o.

(2) HL C 62., 2019.2.15., 155. o.

P8_TC1-COD(2018)0106

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 16-án került elfogadásra az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/1937 irányelvvel.)

MELLÉKLET A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ

A Bizottság nyilatkozata az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló irányelvről

Az irányelv 27. cikke szerinti felülvizsgálat idején a Bizottság mérlegelni fogja, hogy javasolja-e az irányelv hatályának kiterjesztését az EUMSZ 153. és 157. cikkén alapuló bizonyos jogi aktusokra, miután adott esetben az EUMSZ 154. cikkével összhangban konzultált a szociális partnerekkel.

2021.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 158/54

P8_TA(2019)0367

Kollektív befektetési vállalkozások határokon átnyúló forgalmazása (irányelv) ***I

Az Európai Parlament 2019. április 16-i jogalkotási állásfoglalása a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a kollektív befektetési alapok határokon átnyúló forgalmazása tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2018)0092 – C8-0111/2018 – 2018/0041(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 158/16)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0092),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 53. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0111/2018),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

—	tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. július 11-i véleményére (1),

—

tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. február 27-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

—	tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

—	tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A8-0430/2018),

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 367., 2018.10.10., 50. o.

P8_TC1-COD(2018)0041

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 16-án került elfogadásra a 2009/65/EK és a 2011/61/EU irányelvnek a kollektív befektetési vállalkozások határokon átnyúló forgalmazása tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/1160 irányelvvel.)

2021.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 158/55

P8_TA(2019)0368

Kollektív befektetési vállalkozások határokon átnyúló forgalmazása (rendelet) ***I

Az Európai Parlament 2019. április 16-i jogalkotási állásfoglalása a kollektív befektetési alapok határokon átnyúló forgalmazásának megkönnyítéséről, valamint a 345/2013/EU és a 346/2013/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0110 – C8-0110/2018 – 2018/0045(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 158/17)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0110),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0110/2018),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

—	tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. július 11-i véleményére (1),

—

tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. február 27-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

—	tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

—	tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A8-0431/2018),

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 367., 2018.10.10., 50. o.

P8_TC1-COD(2018)0045

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 16-án került elfogadásra a kollektív befektetési vállalkozások határokon átnyúló forgalmazásának megkönnyítéséről, valamint a 345/2013/EU, a 346/2013/EU és az 1286/2014/EU rendelet módosításáról szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/1156 rendelettel.)

2021.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 158/56

P8_TA(2019)0369

Tőkekövetelmények (rendelet) ***I

Az Európai Parlament 2019. április 16-i jogalkotási állásfoglalása az 575/2013/EU rendeletnek a tőkeáttételi mutató, a nettó stabil forrásellátottsági ráta, a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó követelmények, a partnerkockázat, a piaci kockázat, a központi szerződő felekkel szembeni kitettségek, a kollektív befektetési formákkal szembeni kitettségek, a nagykockázat-vállalások és az adatszolgáltatási és nyilvánosságra hozatali követelmények tekintetében történő módosításáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2016)0850 – C8-0480/2016 – 2016/0360A(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 158/18)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0850),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0480/2016),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

—	tekintettel a svéd parlament által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján benyújtott, indokolt véleményre, amely szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

—	tekintettel az Európai Központi Bank 2017. november 8-i véleményére (1),

—	tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2017. március 30-i véleményére (2),

—	tekintettel az Elnökök Értekezlete 2017. május 18-i határozatára, amely engedélyezi a Gazdasági és Monetáris Bizottság számára, hogy felossza a fent említett bizottsági javaslatot és két különálló jogalkotási jelentést készítsen róla,

—

tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. február 15-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

—	tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

—	tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A8-0242/2018),

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 34., 2018.1.31., 5. o.

(2) HL C 209., 2017.6.30., 36. o.

P8_TC1-COD(2016)0360A

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 16-án került elfogadásra az 575/2013/EU rendeletnek a tőkeáttételi mutató, a nettó stabil forrásellátottsági ráta, a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó követelmények, a partnerkockázat, a piaci kockázat, a központi szerződő felekkel szembeni kitettségek, a kollektív befektetési formákkal szembeni kitettségek, a nagykockázat-vállalások és az adatszolgáltatási és nyilvánosságra hozatali követelmények tekintetében történő módosításáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/876 rendelettel.)

2021.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 158/58

P8_TA(2019)0370

Tőkekövetelmények (irányelv) ***I

Az Európai Parlament 2019. április 16-i jogalkotási állásfoglalása a 2013/36/EU irányelvnek a mentesített szervezetek, a pénzügyi holding társaságok, a vegyes pénzügyi holding társaságok, a javadalmazás, a felügyeleti intézkedések és hatáskörök, valamint a tőkemegőrzési intézkedések tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2016)0854 – C8-0474/2016 – 2016/0364(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 158/19)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0854),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 53. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0474/2016),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

—	tekintettel a svéd parlament által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján benyújtott, indokolt véleményre, amely szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

—	tekintettel az Európai Központi Bank 2017. november 8-i véleményére (1),

—	tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2017. március 30-i véleményére (2),

—

tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. február 15-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

—	tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

—	tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A8-0243/2018),

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 34., 2018.1.31., 5. o.

(2) HL C 209., 2017.6.30., 36. o.

P8_TC1-COD(2016)0364

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 16-án került elfogadásra a 2013/36/EU irányelvnek a mentesített szervezetek, a pénzügyi holding társaságok, a vegyes pénzügyi holding társaságok, a javadalmazás, a felügyeleti intézkedések és hatáskörök, valamint a tőkefenntartási intézkedések tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/878 irányelvvel.)

2021.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 158/60

P8_TA(2019)0371

A hitelintézetek és befektetési vállalkozások veszteségviselő és feltőkésítési képessége (rendelet) ***I

Az Európai Parlament 2019. április 16-i jogalkotási állásfoglalása a 806/2014/EU rendeletnek a hitelintézetek és befektetési vállalkozások veszteségviselő és feltőkésítési képessége tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2016)0851 – C8-0478/2016 – 2016/0361(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 158/20)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0851),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0478/2016),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

—	tekintettel az Európai Központi Bank 2017. november 8-i véleményére (1),

—	tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2017. március 30-i véleményére (2),

—

tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. február 15-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

—	tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

—	tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A8-0216/2018),

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 34., 2018.1.31., 17. o.

(2) HL C 209., 2017.6.30., 36. o.

P8_TC1-COD(2016)0361

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 16-án került elfogadásra a 806/2014/EU rendeletnek a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások veszteségviselő és feltőkésítési képessége tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/877 rendelettel.)

2021.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 158/62

P8_TA(2019)0372

A hitelintézetek és befektetési vállalkozások veszteségviselő és feltőkésítési képessége (irányelv) ***I

Az Európai Parlament 2019. április 16-i jogalkotási állásfoglalása a hitelintézetek és befektetési vállalkozások veszteségviselő és feltőkésítési képessége tekintetében a 2014/59/EU irányelv módosításáról, valamint a 98/26/EK irányelv, a 2002/47/EK irányelv, a 2012/30/EU irányelv, a 2011/35/EU irányelv, a 2005/56/EK irányelv, a 2004/25/EK irányelv és a 2007/36/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2016)0852 – C8-0481/2016 – 2016/0362(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 158/21)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0852),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0481/2016),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

—	tekintettel az Európai Központi Bank 2017. november 8-i véleményére (1),

—	tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2017. március 30-i véleményére (2),

—

tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. február 15-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

—	tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

—	tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A8-0218/2018),

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 34., 2018.1.31., 17. o.

(2) HL C 209., 2017.6.30., 36. o.

P8_TC1-COD(2016)0362

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 16-án került elfogadásra a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások veszteségviselő és feltőkésítési képessége tekintetében a 2014/59/EU irányelv, valamint a 98/26/EK irányelv módosításáról szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/879 irányelvvel.)

2021.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 158/64

P8_TA(2019)0373

Államkötvény-fedezetű értékpapírok ***I

Az Európai Parlament 2019. április 16-i jogalkotási állásfoglalása az államkötvény-fedezetű értékpapírokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0339 – C8-0206/2018 – 2018/0171(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 158/22)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0339),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0206/2018),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

—	az Európai Központi Bankkal folytatott konzultációt követően,

—	tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. október 17-i véleményére (1),

—	tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

—	tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A8-0180/2019),

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 62., 2019.2.15., 113. o.

P8_TC1-COD(2018)0171

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 16-án került elfogadásra az államkötvény-fedezetű értékpapírokról szóló (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére (1),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

mivel:

(1)

Az államkötvény-fedezetű értékpapírok esetleg megoldással szolgálhatnak egyes olyan sebezhetőségekre, amelyeket a 2007 és 2008 közötti pénzügyi válság tett nyilvánvalóvá vagy eredményezett. Konkrétabban az államkötvény-fedezetű értékpapírok alkalmasak lehetnek arra, hogy segítsenek a bankoknak és az egyéb pénzügyi intézményeknek az állampapír-kitettségük fokozottabb diverzifikálásában, a bank és az állam közötti kötődés további gyengítésében és az alacsony kockázatú euróban denominált eszközök rendelkezésre állásának fokozásában , megkönnyítve a monetáris politika végrehajtását . Emellett az államkötvény-fedezetű értékpapírok vonzóbbá tehetnék a nemzetközi befektetők számára a kisméretű és kevésbé likvid nemzeti piacokon kibocsátott kötvényeket, ami jótékony hatást fejtene ki a magánszektorbeli kockázatok megosztására és csökkentésére, valamint elősegítené a kockázatok pénzügyi szolgáltatók közötti eredményesebb megosztását.

(2)

A meglévő jogi keretben az államkötvény-fedezetű értékpapírokat értékpapírosításként kezelnék, következésképpen a mögöttes portfóliót alkotó euróövezeti államkötvényekhez képest többletterhek és kiegészítő levonások vonatkoznának rájuk. Ezek a többletterhek és levonások akadályoznák az államkötvény-fedezetű értékpapírok magánszektor általi létrehozását és használatát, annak ellenére, hogy az államkötvény-fedezetű értékpapírok a más típusú értékpapírosításhoz kapcsolódó kockázatokhoz képest kevesebb kockázatot hordoznak magukban .▐ Mindazonáltal megmaradnak bizonyos kockázatok, mint a kötvénytartás kockázatai vagy a különleges célú gazdasági egység személyzete által tanúsított csalárd magatartás. Ezért a termék piaci kialakulásának lehetővé tétele érdekében az államkötvény-fedezetű értékpapírokra olyan keretszabályozásnak kell vonatkoznia, amely megfelelőbben figyelembe veszi az ilyen értékpapírok▐ sajátosságait és jellemzőit.▐

(2a)

Értékpapírosításként az államkötvény-fedezetű értékpapírok a különleges célú gazdasági egységhez kapcsolódó specifikus termékkockázatoknak vannak kitéve, amely az államkötvény-fedezetű értékpapírok kibocsátása céljából létrehozott, jogilag elkülönült, önálló szervezet. A bankok és az állam közötti kötődés csökkentésében kulcsfontosságú szerepet fog játszani a bankrendszeren kívüli első veszteségviselő ügyletrészsorozat. Ennélfogva az államkötvény-fedezetű értékpapírok alapjául szolgáló eszközökre vonatkozó kedvezményes szabályozási kezelést ki kell terjeszteni az államkötvény-fedezetű értékpapíroknak a bankok birtokában lévő előbbre sorolt ügyletrészsorozataira is.

(3)

Az államkötvény-fedezetű értékpapírok piacvezérelt fejlődésének lehetővé tétele a pénzügyi stabilitást veszélyeztető kockázatok csökkentésére és a bankunió megvalósítására irányuló bizottsági erőfeszítések részét képezi. Az államkötvény-fedezetű értékpapírok elősegíthetik a portfóliók további diverzifikációját a bankszektoron belül, miközben a határokon átnyúló ügyletekben való használatra , csakúgy mint az eurórendszer központi bankjainak és központi szerződő felei bankjainak tevékenységei számára különösen alkalmas magas minőségű biztosítékok új forrását hozzák létre. Emellett az államkötvény-fedezetű értékpapírok lehetővé tételével a határokon átnyúló befektetésekre és a magán kockázatmegosztásra alkalmas több instrumentum állhatna rendelkezésre, ami hozzájárulna a Bizottság azon erőfeszítéseihez, hogy kiteljesítse a bankuniót, és a tőkepiaci unió keretében még inkább elmélyítse és integrálja az európai tőkepiacokat.

(4)

Az államkötvény-fedezetű értékpapírok nem okozzák a kockázatok és a veszteségek tagállamok közötti semmilyen kölcsönösségét, mert a tagállamok nem fognak kölcsönös garanciát vállalni az államkötvény-fedezetű értékpapírok alapját képező államkötvény-portfólión belüli kötelezettségeiket illetően. Emellett az államkötvény-fedezetű értékpapírok kialakulásának lehetővé tétele nem okozza az állampapír-kitettségekre vonatkozó jelenlegi szabályozás megváltozását.

(5)

A bankunión és a belső piacon belüli földrajzi kockázatmegosztásra irányuló célkitűzés eléréséhez az államkötvény-fedezetű értékpapírok mögöttes portfóliójának azon tagállamok államkötvényeiből kell állnia, amelyek fizetőeszköze az euró. Az árfolyamkockázatok elkerülése érdekében az államkötvény-fedezetű értékpapírok mögöttes portfólióját csak olyan euróban denominált államkötvények alkothatják, amelyeket olyan tagállamok bocsátanak ki, amelyek fizetőeszköze az euró. Annak biztosítása érdekében, hogy az egyes euróövezeti tagállamok államkötvényei az egyes tagállamok euróövezeti stabilitásban betöltött jelentőségével arányosan járuljanak hozzá az államkötvény-fedezetű értékpapírok létrehozásához, az államkötvény-fedezetű értékpapírok mögöttes portfóliójában a nemzeti államkötvények olyan relatív súlyt kell képviseljenek, ami nagyon közel áll ahhoz a százalékos részesedéshez, amellyel az adott tagállam nemzeti központi bankja az Európai Központi Bank tőkejegyzési kulcsában rendelkezik.

(6)

Egy magas minőségű és alacsony kockázatú eszköz biztosítása, és ezzel egyidejűleg a befektetők különböző kockázatvállalási hajlandóságának figyelembevétele érdekében az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátásoknak egy előbbre sorolt ügyletrészsorozatból és egy vagy több alárendelt ügyletrészsorozatból kell állniuk. Az előbbre sorolt ügyletrészsorozatnak, ami az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás névértékének hetven százalékát teszi ki, az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás várható veszteségi rátáját a legbiztonságosabb euróövezeti államkötvények veszteségi rátájának szintjén kell tartania, az államkötvény-fedezetű értékpapírok mögöttes portfólióját alkotó államkötvényekkel kapcsolatos kockázatok és korrelációk figyelembevételével. Az alárendelt ügyletrészsorozatoknak védelmet kell nyújtaniuk az előbbre sorolt ügyletrészsorozat számára. ▌Ugyanakkor a leginkább alárendelt ügyletrészsorozathoz (amely minden egyéb ügyletrészsorozat előtt viseli a veszteségeket) kapcsolódó kockázat korlátozása érdekében a rosszabb minősítésű ügyletrészsorozat névértékének legalább a teljes államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás forgalomban lévő névértékének öt százalékát kell kitennie. A termék különleges összetettségére tekintettel a fogyasztók általi vásárlást csak az előbbre sorolt ügyletrészsorozatok esetében szabad figyelembe venni, a leginkább alárendelt ügyletrészsorozatok esetében azonban nem.

(7)

Az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátások integritásának biztosítása, valamint a mögöttes államkötvény-portfólió birtoklásával és kezelésével kapcsolatos kockázatok lehető legnagyobb mértékű korlátozása érdekében a mögöttes államkötvények futamidejének szorosan igazodnia kell az államkötvény-fedezetű értékpapírok futamidejéhez, továbbá a mögöttes államkötvény-portfólió összetételét az államkötvény-fedezetű értékpapírok teljes élettartamára meg kell határozni.

(8)

Az államkötvény-fedezetű értékpapírok mögöttes portfóliójának szabványosított összetétele megnehezítené vagy ellehetetlenítené az államkötvény-fedezetű értékpapírok kibocsátását azokban az esetekben, amikor egy vagy több tagállam államkötvényei nem érhetők el a piacon. Ebből az okból kifolyólag lehetővé kell tenni az egyes tagállamok államkötvényeinek kizárását az államkötvény-fedezetű értékpapírok jövőbeli kibocsátásaiból, amennyiben és ameddig az államkötvények adott tagállam általi kibocsátását jelentős mértékben korlátozza az államadósság iránti alacsony igény vagy a korlátozott piacra jutás.

(9)

Az államkötvény-fedezetű értékpapírok megfelelő egyneműségének biztosítása érdekében egy adott tagállam államkötvényeinek mögöttes államkötvény-portfólióból való kizárására és ismételt felvételére csak a Bizottság határozata után kerülhet sor, biztosítva ezzel, hogy az egyidejűleg kibocsátott államkötvény-fedezetű értékpapírok alapját ugyanaz a mögöttes államkötvény-portfólió képezze. Az államkötvény-fedezetű értékpapírok új termékek, és a piaci kibocsátásuk folytonosságát biztosítandó indokolt egy gyors döntéshozatali mechanizmus bevezetése az államkötvény-fedezetű értékpapírok mögöttes portfóliójának kiigazítására, amennyiben megszűnne valamely tagállam piacra jutása. Emellett az elemzők és az érdekelt felek aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy azok kedvezőtlen hatással lehetnek a mögöttes államkötvények piacainak likviditására, ezeket pedig komolyan kell venni. Ennek érdekében e rendelet az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) által létrehozott európai felügyeleti hatóságra (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) (ESMA) bízza azt a feladatot, hogy figyelemmel kísérje az államkötvény-fedezetű értékpapírok és a mögöttes államkötvények piacait a zavar jelei után kutatva.

(9a)

Az ESMA megfigyelései és jelentései alapján a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy egyértelműen meghatározza a „piaci likviditás” fogalmát és kiszámításának módszerét, illetve hogy megállapítsa azon kritériumokat, amelyek alapján az ESMA e rendelet alkalmazásában értékeli, hogy valamely tagállam elveszítette-e a piaci hozzáférését. Az EUMSZ 290. cikkének megfelelően a Bizottságot fel kell jogosítani felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(10)

Az egyes államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátások előbbre rendelt ügyletrészsorozatának rögzített mérete az államkötvény-fedezetű értékpapírok jövőbeli kibocsátására vonatkozóan csökkenthető, amikor a tagállami vagy uniós állampapírpiacok működését súlyosan zavaró kedvezőtlen piaci fejlemények az előbbre sorolt ügyletrészsorozat magas hitelminőségének és alacsony kockázatának fenntartása érdekében kisebb méretet tesznek szükségessé. Ezeknek a kedvezőtlen piaci fejleményeknek a megszűnését követően a jövőbeli államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátások vonatkozásában az előbbre sorolt ügyletrészsorozat méretét vissza kell állítani az eredeti hetven százalékos értékre. ▌

(11)

A befektetőket lehetőség szerint védelemben kell részesíteni az államkötvény-fedezetű értékpapírok mögöttes portfóliójának összeállítása céljából államkötvényeket vásároló intézmény (az „eredeti vásárló”) fizetésképtelenségével kapcsolatos kockázatokkal szemben. Ebből az okból az államkötvény-fedezetű értékpapírok kibocsátását csak olyan különleges célú gazdasági egységek számára kell engedélyezni, amelyek kizárólag az ilyen értékpapírok kibocsátásával és kezelésével foglalkoznak, és nem folytatnak a hitelnyújtáshoz hasonló semmilyen más tevékenységet. Ugyanezen okból a különleges célú gazdasági egységekre szigorú eszköz-elkülönítési követelményeknek kell vonatkozniuk.

(12)

A mögöttes portfólióhoz kapcsolódó adósságszolgálatból származó bevételek beérkezése és az államkötvény-fedezetű értékpapírokba fektető szereplők kifizetése közötti időszakban jelentkező korlátozott lejárati eltérések kezelése érdekében elő kell írni, hogy a különleges célú gazdasági egységek az államkötvény-fedezetű értékpapírok mögöttes államkötvény-portfóliójához kapcsolódó adósságszolgálatból származó bevételeket csak pénzeszközökbe, illetve alacsony piaci és hitelkockázatú, nagymértékben likvid pénzügyi instrumentumokba fektetheti.

(12a)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a különleges célú gazdasági egység birtokában lévő államkötvény-állományok ugyanolyan kezelésben részesüljenek, mint ugyanezen államkötvény egyéb állományai vagy az azonos feltételekkel kibocsátott más államkötvény-állományok.

(13)

▌Csak azokra a termékekre vonatkozhat az e rendeletben meghatározott szabályozás, amelyek eleget tesznek a mögöttes portfólió összetételére és futamidejére, ▌az előbbre rendelt és az alárendelt ügyletrészsorozatok méretére vonatkozóan az e rendelet által előírt követelményeknek , valamint amelyek kibocsátása megfelel a felügyeleti szabályozásnak .

(14)

Az ESMA általi tanúsítás rendszerének biztosítania kell, hogy az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátások eleget tegyenek az e rendeletben meghatározott követelményeknek. Ezért az ESMA-nak listát kell vezetnie a tanúsított államkötvény-fedezetű értékpapírokról, lehetővé téve ezzel a befektetők számára annak ellenőrzését, hogy az államkötvény-fedezetű értékpapírként eladásra kínált termék valóban ilyen értékpapír-e. Ugyanezen okból az ESMA-nak jeleznie kell a listában, hogy az államkötvény-fedezetű értékpapírokkal kapcsolatban kiszabtak-e bármilyen szankciót, illetve el kell távolítania a listáról azokat a termékeket, amelyekkel kapcsolatban megállapítást nyert, hogy megsértették e rendeletet.

(15)

Lehetővé kell tenni, hogy a befektetők ▌az államkötvény-fedezetű értékpapírok ESMA általi tanúsítására , valamint a különleges célú gazdasági egység által biztosított információkra hagyatkozhassanak. Az államkötvény-fedezetű értékpapírokra és az ilyen értékpapírok mögöttes államkötvény-portfóliójára vonatkozó információknak lehetővé kell tenniük a befektetők számára, hogy megértsék, értékeljék és összehasonlítsák az államkötvény-fedezetű értékpapírokkal kapcsolatos ügyleteket, és hogy ne kizárólag harmadik felekre, például hitelminősítő intézetekre hagyatkozzanak. Ennek a lehetőségnek a nyomán a befektetőknek képesnek kell lenniük arra, hogy óvatosan és körültekintően járjanak el. Ezért az államkötvény-fedezetű értékpapírokra vonatkozó információkat szabványosított sablonok segítségével ingyenesen a befektetők rendelkezésére kell bocsátani egy folyamatosan elérhető weboldalon.

(16)

A jogellenes magatartás megelőzése és az államkötvény-fedezetű értékpapírokba vetett bizalom fenntartása érdekében az ESMA-nak megfelelő közigazgatási szankciókat és korrekciós intézkedéseket kell biztosítania azokra az esetekre, amikor az államkötvény-fedezetű értékpapírokra vonatkozó bejelentési vagy termékkövetelményeknek hanyagságból vagy szándékosan nem tesznek eleget.

(17)

A különböző pénzügyi szektorokban tevékenykedő befektetők számára lehetővé kell tenni, hogy ugyanolyan feltételek mellett fektessenek államkötvény-fedezetű értékpapírokba, mint mögöttes euróövezeti államkötvényekbe , kivéve a bankok birtokában lévő államkötvény-fedezetű értékpapírok alárendelt ügyletrészsorozatába való befektetést . Következésképpen annak biztosítása érdekében, hogy a különböző pénzügyi szektorokban az államkötvény-fedezetű értékpapírokra ugyanazok a szabályozások vonatkozzanak mint a mögöttes eszközeikre, szükség van az Európai Parlament és a Tanács 2009/65/EK irányelvének (5), az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendeletének (6), az Európai Parlament és a Tanács 2009/138/EK irányelvének (7), valamint az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2341 irányelvének (8) módosítására.

(18)

A pénzügyi stabilitás megőrzése, a befektetők bizalmának biztosítása és a likviditás előmozdítása érdekében elengedhetetlen az értékpapírosítási piacok megfelelő és hatékony felügyelete. Ennek érdekében az ESMA-t tájékoztatni kell az államkötvény-fedezetű értékpapírok kibocsátásáról, valamint meg kell kapnia a különleges célú gazdasági egységektől a felügyeleti feladatai ellátásához szükséges minden lényeges információt. Az e rendeletnek való megfelelés felügyelete elsősorban a befektetők védelmének biztosítása, és adott esetben az államkötvény-fedezetű értékpapírok szabályozott pénzügyi szervezetek általi kibocsátásához vagy birtoklásához kapcsolódó szempontok miatt lényeges.

(19)

Az államkötvény-fedezetű értékpapírok összeállításában vagy az államkötvény-fedezetű értékpapírok piacán részt vevő jogalanyok illetékes nemzeti hatóságainak és az ESMA-nak szorosan össze kell hangolniuk a felügyeleti tevékenységeiket, és biztosítaniuk kell az általuk meghozott határozatok következetességét. ▌

(20)

Tekintettel arra, hogy az államkötvény-fedezetű értékpapírok új terméknek számítanak, amelyeknek a fedezetül szolgáló állampapírok piacára gyakorolt hatásai ismeretlenek, célszerű, hogy az Európai Rendszerkockázati Testület (ERKT) és a nemzeti illetékes és kijelölt hatóságok makroprudenciális hatóságokként felügyelet alatt tartsák az államkötvény-fedezetű értékpapírok piacát. Ennek érdekében az ERKT-nak élnie kell az 1092/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (9) számára biztosított hatáskörökkel, és adott esetben figyelmeztetnie kell az illetékes hatóságokat, és korrekciós intézkedéseket kell javasolnia számukra.

(21)

Az értékpapírpiacokat illetően jelentős szakértelemmel rendelkező szervként célszerű megbízást adni az ESMA-nak, hogy dolgozza ki a szabályozástechnikai standardtervezeteket a következőkre vonatkozóan: a különleges célú gazdasági egység mibe fektetheti az államkötvény-fedezetű értékpapírok mögöttes portfóliójához kapcsolódó tőketörlesztésből vagy kamatfizetésből származó bevételeket, a különleges célú gazdasági egységnek milyen információkat kell továbbítania az ESMA számára az államkötvény-fedezetű értékpapírok kibocsátásáról való értesítés és tanúsítás keretében, milyen információkat kell biztosítani az államkötvény-fedezetű értékpapírok átruházását megelőzően, ▌milyen együttműködési és információcserére vonatkozó kötelezettségek hárulnak az illetékes hatóságokra. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés („EUMSZ”) 290. cikkével és az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkeivel összhangban elfogadja ezeket a standardokat.

(22)

A Bizottságot továbbá fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 291. cikke szerinti végrehajtási jogi aktusok révén, valamint az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban végrehajtás-technikai standardokat fogadjon el a különleges célú gazdasági egységek államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás előtti bejelentési követelményeire vonatkozóan.

(23)

A rendelet egységes feltételek melletti végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot olyan végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni, amelyek lehetővé teszik számára annak eldöntését, hogy egy tagállam államkötvényeit el kell-e távolítani az államkötvény-fedezetű értékpapírok mögöttes portfóliójából vagy bele kell-e venni azokat, illetve a jövőbeli kibocsátások vonatkozásában szükség van-e arra, hogy megváltoztassák az államkötvény-fedezetű értékpapírok előbbre sorolt ügyletrészsorozatának méretét. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (10) megfelelően kell gyakorolni.

(24)

Mivel e rendelet célkitűzései, konkrétan az államkötvény-fedezetű értékpapírok keretének létrehozása tagállami szinten nem érhető el, tekintettel arra, hogy az államkötvény-fedezetű értékpapírok piacának kialakulása az uniós jogszabályok alkalmazásából eredő akadályok megszüntetésétől függ, valamint az államkötvény-fedezetű értékpapírokkal kapcsolatos műveletekben részt vevő intézményi befektetők és gazdálkodó egységek számára a belső piacon belüli egyenlő versenyfeltételek csak uniós szinten valósulhatnak meg, az Unió az Európai Unió működéséről szóló szerződés 5. cikkében szereplő szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl a cél eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. fejezet

Tárgy, hatály és fogalommeghatározások

1. cikk

Tárgy

E rendelet létrehozza az államkötvény-fedezetű értékpapírok általános keretét.

2. cikk

Hatály

E rendelet az eredeti vásárlókra, a különleges célú gazdasági egységekre, a befektetőkre és az államkötvény-fedezetű értékpapírok kibocsátásában vagy birtoklásában részt vevő minden egyéb gazdálkodó egységre alkalmazandó.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

1.	„illetékes hatóság”: a nemzeti jog által hivatalosan elismert állami hatóság vagy szerv, amelyet a nemzeti vagy az uniós jog felhatalmaz az e rendeletben meghatározott feladatok elvégzésére;

2.	„államkötvény”: egy tagállam központi kormányzata által kibocsátott, az adott tagállam hazai pénznemében denominált és finanszírozott, hitelviszonyt megtestesítő instrumentum, amelynek eredeti futamideje egy vagy több év; „államkötvény-fedezetű

3.	„értékpapír”: euróban denominált pénzügyi instrumentum, amelynek hitelkockázata egy államkötvényekből álló portfólióval szembeni kitettségekhez kapcsolódik, és amely megfelel e rendeletnek;

4.	„különleges célú gazdasági egység”: az eredeti vásárlótól eltérő jogi személy, amely e rendelet 7. és 8. cikkeivel összhangban államkötvény-fedezetű értékpapírokat bocsát ki, illetve az államkötvényekből álló mögöttes portfólióval kapcsolatos tevékenységeket végez;

5.	„eredeti vásárló”: olyan jogi személy, amely saját maga nevében államkötvényeket vásárol, majd államkötvény-fedezetű értékpapírok kibocsátása céljából átruházza ezeket egy különleges célú gazdasági egységre; „befektető”:

6.	„befektető”: államkötvény-fedezetű értékpapírokat birtokoló természetes vagy jogi személy;

7.	„ügyletrészsorozat”: az államkötvény-fedezetű értékpapír mögöttes államkötvény-portfóliójához kapcsolódó hitelkockázat szerződésben meghatározott szegmense, amely a hitelkockázat egy másik szegmensébe tartozó ugyanolyan összegű pozíciónál nagyobb vagy kisebb hitelveszteségi kockázatot visel;

8.	„előbbre sorolt ügyletrészsorozat”: az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás ügyletrészsorozata, amely az adott államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás összes alárendelt ügyletrészsorozata után viseli a veszteségeket;

9.	„alárendelt ügyletrészsorozat”: az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás bármilyen ügyletrészsorozata, amely az előbbre sorolt ügyletrészsorozat előtt viseli a veszteségeket;

10.	„leginkább alárendelt ügyletrészsorozat”: az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás ügyletrészsorozata, amely minden más ügyletrészsorozat előtt viseli a veszteségeket.

2. fejezet

Az államkötvény-fedezetű értékpapírok összetétele, futamideje és struktúrája

4. cikk

A mögöttes portfólió összetétele

(1) Az államkötvény-fedezetű értékpapírok mögöttes portfóliója kizárólag az alábbiakból tevődik össze:

a)	olyan tagállamok államkötvényei, amelyeknek az euró a fizetőeszköze;

b)	az ilyen államkötvények visszaváltásából származó bevételek.

(2) Az államkötvény-fedezetű értékpapírok mögöttes portfólióján belül az egyes tagállamok államkötvényeinek súlya („alapsúly”) megegyezik azzal a százalékos értékkel, amellyel az adott tagállam az Európai Központi Bankban (EKB) rendelkezik azoknak a hozzájárulásoknak az alapján, amelyeket a tagállam nemzeti központi bankja az EKB tőkéjének jegyzésére vonatkozó kulcs szerint végzett a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányáról szóló, illetve az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez mellékelt jegyzőkönyv 29. cikkének megfelelően.

Ugyanakkor a különleges célú gazdasági egységek legtöbb öt százalékkal eltérhetnek az egyes tagállamok államkötvényeinek alapsúly alkalmazásával meghatározott névértékétől.

(3) ▌Az első államkötvény-fedezetű értékpapírok tanúsítását követően az ESMA-nak haladéktalanul meg kell kezdenie a nyomon követést és folyamatosan értékelnie kell, hogy fennáll-e az alábbi helyzetek valamelyike :

az elmúlt tizenkét hónapban („referenciaidőszak”) a tagállam kevesebb mint fele annyi államkötvényt bocsátott ki, mint amennyi a (2) bekezdés szerint meghatározott relatív súly és a referenciaidőszak előtti tizenkét hónapban kibocsátott államkötvény-fedezetű értékpapírok összesített mennyiségének megszorzásából kapott érték;

aa)	az államkötvény-fedezetű értékpapírok kibocsátása meglehetősen kedvezőtlen hatást gyakorolt a mögöttes portfólióban szereplő valamely tagállam államkötvényeinek piaci likviditására;

az elmúlt tizenkét hónapban a tagállam a rá vonatkozó éves finanszírozási követelmény legkevesebb felét az Európai Parlament és a Tanács 472/2013/EU rendeletének (11) 7. cikke szerinti makrogazdasági kiigazítási program végrehajtásának támogatását célzó hivatalos pénzügyi támogatás útján teljesítette , vagy valamilyen oknál fogva megszűnik a tagállam piacra jutása .

Az első albekezdés aa) pontjának alkalmazásában a „piaci likviditás” meghatározásakor minimális kritériumként figyelembe kell venni a piac terjedelmének és mélységének előző három havi bizonyítékait, amelyek a vételi és ajánlati ár közötti alacsony különbözeten, a magas kereskedési mennyiségeken és a piaci szereplők nagy és eltérő számán alapulnak.

Az első albekezdés aa) pontjának alkalmazásában a Bizottság … [e rendelet hatálybalépése után hat hónappal]-ig a 24a. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el, hogy egyértelműen meghatározza a „piaci likviditás” fogalmát és kiszámításának módszerét e rendelet alkalmazásában.

Az első albekezdés b) pontjának alkalmazásában a Bizottság … [e rendelet hatálybalépése után hat hónappal]-ig a 24a. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el, hogy kiegészítse e rendeletet azon kritériumok megállapításával, amelyek alapján az ESMA értékeli, hogy valamely tagállam elveszítette-e a piaci hozzáférését.

(3a) Az ESMA folyamatosan nyomon követi és értékeli, hogy a tagállamok, amelyeknek az államkötvényei szerepelnek valamely államkötvény-fedezetű értékpapír mögöttes portfóliójában, nem veszítették-e el piaci hozzáférésüket, vagy ha az államkötvény-fedezetű értékpapírok kibocsátása meglehetősen kedvezőtlen hatást gyakorolt a piaci likviditásra, nem léptek-e be makrogazdasági kiigazítási programba, és hogy azoknak a tagállamoknak az alapsúlyai, amelyek korlátozottan bocsátanak rendelkezésre államkötvényeket, gátolják-e az új államkötvény-fedezetű értékpapírok kibocsátását, vagy hogy e helyzetek bármelyike már nem áll-e fenn.

Amennyiben az EKRT-vel való konzultációt követően az ESMA úgy találja, hogy a (3) bekezdés első albekezdésének a) vagy aa) pontjában említett helyzet áll fenn, kérheti a Bizottságot a mögöttes portfólióban foglalt tagállamok államkötvényei alapsúlyának kiigazítására.

Amennyiben az EKRT-vel való konzultációt követően az ESMA úgy találja, hogy a (3) bekezdés első albekezdésének b) pontjában említett helyzet áll fenn, kérheti a Bizottságot a tagállam kizárására az államkötvény-fedezetű értékpapírok mögöttes portfóliójából, vagy a mögöttes portfólióban foglalt tagállamok államkötvényei alapsúlyának kiigazítására.

Amennyiben az EKRT-vel való konzultációt követően az ESMA úgy találja, hogy a (3) bekezdés első albekezdésének a–b) pontjában említett helyzet már nem áll fenn, kérheti a Bizottságot a tagállam államkötvényeienk visszahelyezésére az államkötvény-fedezetű értékpapírok mögöttes portfóliójába, és a mögöttes portfólióban foglalt tagállamok államkötvényei alapsúlyának kiigazítására.

A Bizottság a második, harmadik és negyedik albekezdésben említett kérést követően 48 órán belül, az ESMA által szolgáltatott indokok és bizonyítékok alapján meghozza az alábbi intézkedések egyikét:

a)	végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben vagy kizárja a tagállam államkötvényeit az államkötvény-fedezetű értékpapír mögöttes portfóliójából, vagy kiigazítja az érintett tagállamok alapsúlyát;

b)	végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben elutasítja az érintett tagállamok kizárására vagy alapsúlyának kiigazítására irányuló kérelmet; vagy

c)	végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben visszahelyezi a tagállam államkötvényeit az államkötvény-fedezetű értékpapírok mögöttes portfóliójába, megfelelően kiigazítva a mögöttes portfólióban foglalt tagállamok államkötvényeinek alapsúlyát.

(3b) Az e cikk (3a) bekezdése szerint elfogadott végrehajtási jogi aktust a 26. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

Ha valamely tagállamot a (3a) bekezdés szerint elfogadott végrehajtási jogi aktus alapján kizárnak az államkötvény-fedezetű értékpapírok mögöttes portfóliójából, a fennmaradó tagállamok államkötvényeinek alapsúlyát a (3a) bekezdésben említett tagállam államkötvényeinek kizárásával és a (2) bekezdésben meghatározott számítási módszer alkalmazásával határozzák meg. Amennyiben a (3a) bekezdés szerinti végrehajtási jogi aktus alkalmazandó, és kiigazítják az alapsúlyokat, az alapsúlyokat a végrehajtási jogi aktussal összhangban alkalmazzák.

A kizárás vagy a kiigazítás egy hónapos kezdeti időszakra érvényes. A Bizottság az ESMA-val folytatott konzultációt követően végrehajtási jogi aktus útján további egy hónapos időszakokkal meghosszabbíthatja az e cikkben említett kizárást vagy az alapsúlyok kiigazítását. Amennyiben a kizárást vagy a kiigazítást a kezdeti időszak vagy bármely megújítási időszak végéig nem újítják meg, automatikusan megszűnik.

(3c) Az EKB-t időben tájékoztatni kell a (3a) vagy (3b) bekezdések alapján hozott bármely határozatról.

5. cikk

A mögöttes eszközök futamideje

(1) Az államkötvény-fedezetű értékpapírok ugyanazon kibocsátáshoz tartozó ügyletrészsorozatai egyetlen eredeti lejárati dátummal rendelkeznek. A lejárati dátum megegyezik a mögöttes portfólió leghosszabb hátralévő futamidejével rendelkező államkötvényének lejárati dátumával vagy egy nappal meghaladja azt.

(2) Az államkötvény-fedezetű értékpapírok mögöttes portfólióját alkotó államkötvények hátralévő futamideje nem rövidebb több mint hat hónappal az adott portfólió leghosszabb hátralévő futamidejével rendelkező államkötvényének hátralévő futamidejénél.

6. cikk

Az ügyletrészsorozatok struktúrája, kifizetés és veszteségek

(1) Egy államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás egy előbbre sorolt ügyletrészsorozatból és egy vagy több alárendelt ügyletrészsorozatból áll. Az előbbre sorolt ügyletrészsorozat forgalomban lévő névértéke a teljes államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás forgalomban lévő névértékének hetven százalékát teszi ki. Az alárendelt ügyletrészsorozatok számát és forgalomban lévő névértékét a különleges célú gazdasági egység határozza meg, annak a korlátozásnak a figyelembevételével, hogy a leginkább alárendelt ügyletrészsorozat névértéke legkevesebb a teljes államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás forgalomban lévő névértékének öt százalékát teszi ki.

(2) Amikor a tagállami vagy uniós értékpapírpiacok működését kedvezőtlen fejlemények súlyosan zavarják, és ezt a zavart a Bizottság a (4) bekezdéssel összhangban megerősítette, a különleges célú gazdasági egység a megerősítés utáni minden államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás esetében hatvan százalékra csökkenti az előbbre sorolt ügyletrészsorozat forgalomban lévő névértékét.

Amikor a Bizottság a (4) bekezdéssel összhangban megerősíti a zavar megszűnését, a megerősítés utáni államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátásokra az (1) bekezdés alkalmazandó.

(3) Az ESMA nyomon követi és értékeli a (2) bekezdésben felvázolt helyzet fennállását vagy megszűnését, és erre vonatkozóan tájékoztatásban részesíti a Bizottságot.

(4) A Bizottság végrehajtási jogi aktust fogadhat el, amely kimondja a (2) bekezdésben említett zavar fennállását vagy megszűnését. Az említett végrehajtási jogi aktust a 26. cikk (2) bekezdésében meghatározott vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(5) Az államkötvény-fedezetű értékpapírok utáni kifizetések az államkötvényekből álló mögöttes portfólió kifizetéseitől függnek.

(6) A veszteségek elosztását és a kifizetési sorrendet az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás ügyletrészsorozata határozza meg, és az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás teljes élettartamára rögzítik.

A veszteségeket megvalósulásukkor elismerik és kiosztják.

7. cikk

Az államkötvény-fedezetű értékpapírok kibocsátása és a különleges célú gazdasági egységek kötelezettségei

(1) A különleges célú gazdasági egységek eleget tesznek az alábbi követelményeknek:

a)	székhelyük az Unióban található;

b)	tevékenységük az államkötvény-fedezetű értékpapírok kibocsátására és kezelésére, valamint az ilyen értékpapírok mögöttes portfóliójának kezelésére korlátozódik a 4., 5., 6. és 8. cikkel összhangban;

c)	a b) pontban említett szolgáltatások és tevékenységek elvégzéséért kizárólag a különleges célú gazdasági egységek felelősek.

(2) Az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás mögöttes portfólióját teljes mértékben a különleges célú gazdasági egységek birtokolják.

Az államkötvény-fedezetű értékpapírok mögöttes portfóliója a 2002/47/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (12) 2. cikkének c) pontja szerinti értékpapírokból álló pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodás, amely biztosítékként szolgál a különleges célú gazdasági egységnek az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátásba befektető szereplők felé fennálló pénzügyi kötelezettségét illetően.

Egy államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátásba tartozó államkötvény-fedezetű értékpapír birtoklása nem biztosít semmilyen jogot vagy követelést az államkötvény-fedezetű értékpapírokat kibocsátó különleges célú gazdasági egység olyan eszközeit illetően, amelyek túlmutatnak a kibocsátás mögöttes portfólióján és az államkötvény-fedezetű értékpapír birtoklásából származó bevételen.

Az államkötvényekből álló mögöttes portfólióból származó bevételek értékének csökkenése nem biztosít kártérítés igénylésére való jogot a befektetők számára.

(3) A különleges célú gazdasági egység nyilvántartást és számlát vezet az alábbiak érdekében:

a)	saját eszközeinek és pénzügyi forrásainak elkülönítése az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás mögöttes portfóliójának eszközeitől és forrásaitól, illetve a kapcsolódó bevételektől;

b)	a különböző államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátások mögöttes portfólióinak és bevételeinek elkülönítése;

c)	a különböző befektetők vagy közvetítők által tartott pozíciók elkülönítése;

d)	annak ellenőrzése, hogy egy kibocsátás államkötvény-fedezetű értékpapírjainak száma mindenkor megegyezik-e az adott kibocsátásban érintett befektetők és közvetítők által birtokolt államkötvény-fedezetű értékpapírok mennyiségével;

e)	annak ellenőrzése, hogy egy kibocsátás államkötvény-fedezetű értékpapírjainak forgalomban lévő névértéke megegyezik-e az adott kibocsátáshoz tartozó, államkötvényekből álló mögöttes portfólió forgalomban lévő névértékével.

(4) A különleges célú gazdasági egységek a 4. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett államkötvényeket az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelvének (13) I. melléklete B. szakaszának 1. pontja, illetve az Európai Parlament és a Tanács 909/2014/EU rendeletének (14) melléklete A. szakaszának 2. pontja szerint megengedett módon csak központi bankoknál, központi értéktárakban, engedélyezett hitelintézeteknél vagy engedélyezett befektetési vállalkozásoknál helyezik letétbe.

(4a) A tagállamok biztosítják, hogy a különleges célú gazdasági egység birtokában lévő államkötvény-állományok ugyanolyan kezelésben részesüljenek, mint ugyanezen államkötvény egyéb állományai vagy az azonos feltételekkel kibocsátott más államkötvény-állományok.

8. cikk

Befektetési politika

(1) A különleges célú gazdasági egység a 4. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett államkötvényekből származó, tőketörlesztéshez vagy kamatfizetéshez kapcsolódó olyan kifizetéseket, amelyek esedékessége megelőzi az államkötvény-fedezetű értékpapírok után járó, tőketörlesztéshez vagy kamatfizetéshez kapcsolódó kifizetéseket, csak pénzeszközökbe vagy egy napon belül minimális negatív árhatással likviddé tehető, euróban denominált pénzeszköz-egyenértékesekbe fekteti .

A különleges célú gazdasági egységek a 2014/65/EU irányelv I. melléklete B. szakaszának 1. pontja, illetve a 909/2014/EU rendelet melléklete A. szakaszának 2. pontja szerint megengedett módon csak központi bankoknál, központi értéktárakban, engedélyezett hitelintézeteknél vagy engedélyezett befektetési vállalkozásoknál helyezik letétbe az első albekezdésben említett kifizetéseket.

(2) A különleges célú gazdasági egység nem változtatja meg az államkötvény-fedezetű értékpapír mögöttes portfólióját az államkötvény-fedezetű értékpapír lejáratáig.

(3) Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben részletesebben meghatározza az (1) bekezdésben említett nagymértékben likvidnek, minimális piaci és hitelkockázatúnak tekinthető pénzügyi instrumentumokat. Az ESMA [e rendelet hatálybalépésétől számított 6 hónapon belül] benyújtja e szabályozástechnikai standardtervezeteket a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkében megállapított eljárással összhangban történő elfogadására.

3. fejezet

Az államkötvény-fedezetű értékpapír megnevezés használata, illetve bejelentési, átláthatósági és tájékoztatási követelmények

9. cikk

Az „államkötvény-fedezetű értékpapír” megnevezés használata

Az „államkötvény-fedezetű értékpapír” megnevezés csak olyan pénzügyi termékekre használható, amelyek eleget tesznek az alábbi feltételek mindegyikének:

a)	a pénzügyi termék folyamatosan összhangban van a 4., 5. és 6. cikkekkel;

aa)	a különleges célú gazdasági egység folyamatosan megfelel a 7. és 8. cikknek;

b)	az ESMA a 10. cikk (1) bekezdésének megfelelően tanúsította a pénzügyi terméket , és a pénzügyi terméket hozzáadták a 10. cikk (2) bekezdésében említett listához.

10. cikk

Az államkötvény-fedezetű értékpapírokra vonatkozó bejelentési követelmények

(1) A különleges célú gazdasági egység kérelmet nyújt be az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás tanúsítása iránt oly módon, hogy az e cikk (5) bekezdésében említett sablon segítségével az államkötvény-fedezetű értékpapírok kibocsátása előtt legkevesebb egy héttel értesíti az ESMA-t arról, hogy az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás eleget tesz a 4., 5. és 6. cikkekben meghatározott követelményeknek. Az ESMA indokolatlan késedelem nélkül értesíti a különleges célú gazdasági egység szerint illetékes hatóságot.

(1a) Az e cikk (1) bekezdésében meghatározott értesítés magában foglalja a különleges célú gazdasági egység arra vonatkozó magyarázatát, hogy hogyan felel meg a 4., 5., 6., 7. és 8. cikkekben meghatározott egyes követelményeknek.

(1b) Az ESMA csak akkor tanúsítja az az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátást, ha teljes mértékben meggyőződött arról, hogy a kérelmező különleges célú gazdasági egység és az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás az e rendeletben megállapított összes követelménynek megfelel. Az ESMA indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a kérelmező különleges célú gazdasági egységet arról, hogy megadja vagy elutasítja a tanúsítványt.

(2) Az ESMA a hivatalos weboldalán listát vezet minden olyan államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátásról, amelyet az ESMA tanúsított . Az ESMA azonnal frissíti a listát, és minden olyan államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátást töröl a listáról, amely az ESMA 15. cikk szerinti határozatának alapján a továbbiakban nem tekinthető államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátásnak.

(3) ▌Az ESMA azonnal jelzi az e cikk (2) bekezdésében említett listán, ha az érintett államkötvény-fedezetű értékpapírhoz kapcsolódóan olyan , a 16. cikkben említett közigazgatási szankciót szabott ki, amely a továbbiakban már nem fellebbezhető meg.

(3a) Az ESMA visszavonja az az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás tanúsítványát, amennyiben bármely alábbi feltétel teljesül:

a)	a különleges célú gazdasági egység kifejezetten lemondott a tanúsítványról vagy azt a tanúsítvány megadása után hat hónapon belül nem használta fel;

b)	a különleges célú gazdasági egység hamis nyilatkozatok tételével vagy bármely egyéb szabálytalan módon szerezte meg a tanúsítványt;

c)	az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás már nem felel meg azoknak a feltételeknek, amelyek mellett a tanúsítására sor került.

A tanúsítvány visszavonása az egész Unióban azonnal hatályos.

(4) Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a (1) bekezdésben említett információk meghatározása érdekében.

Az ESMA [e rendelet hatálybalépésétől számított 6 hónapon belül] benyújtja e szabályozástechnikai standardtervezeteket a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az ebben a bekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

(5) Az ESMA végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki az (1) bekezdésben említett információk biztosításához használandó sablonok létrehozása érdekében.

Az ESMA … [e rendelet hatálybalépésétől számított hat hónap]-ig benyújtja e végrehajtás-technikai standardtervezeteket a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az ebben a bekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

11. cikk

Átláthatósági követelmények

(1) A különleges célú gazdasági egységek indokolatlan késedelem nélkül biztosítják a befektetők és az ESMA számára az alábbi információkat:

a)	a mögöttes portfólióra vonatkozó információk, amelyek kulcsfontosságúak annak értékeléséhez, hogy a pénzügyi termék eleget tesz-e a 4., 5. és 6. cikkeknek;

b)	az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás ügyletrészsorozatait érintő kifizetési prioritás részletes leírása;

amikor az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1129 rendeletének (15) 1. cikke (4) bekezdésében, 1. cikke (5) bekezdésében vagy 3. cikke (2) bekezdésében meghatározott esetekben nem készítettek tájékoztatót, az államkötvény-fedezetű értékpapírok legfontosabb jellemzőinek áttekintése, adott esetben beleértve a kitettségi tulajdonságokra, a pénzforgalomra és a veszteségátvállalásra vonatkozó részleteket;

d)	a 10. cikk (1) bekezdésében említett értesítés és a 10. cikk (1b) bekezdésében említett tanúsítvány ;

Az e bekezdés a) pontjában említett információkat legkésőbb az államkötvény-fedezetű értékpapírok után járó kamatok kifizetésének esedékessége után egy hónappal elérhetővé teszik.

(2) Az (1) bekezdésben említett információkat a különleges célú gazdasági egység egy weboldalon teszi közzé, amely az alábbi jellemzőkkel rendelkezik:

a)	jól működő adatminőség-ellenőrzési rendszerrel rendelkezik;

b)	olyan megfelelő irányítási standardok vonatkoznak rá, valamint fenntartása és működtetése olyan megfelelő szervezeti struktúra szerint történik, amely garantálja a weboldal folyamatos és megfelelő működését;

c)	olyan rendszerek, ellenőrzési mechanizmusok és eljárások kapcsolódnak hozzá, amelyekkel meghatározható, melyek a működési kockázat releváns forrásai;

d)	a kapott információk védelmét, sérthetetlenségét és azonnali rögzítését biztosító rendszereket foglal magában;

e)	lehetővé teszi az információk nyilvántartásban való megőrzését az egyes államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátások lejárati időpontját követően legalább öt évig.

A különleges célú gazdasági egység az (1) bekezdésben említett információkat és ezek közzétételének helyét megjelöli az államkötvény-fedezetű értékpapírokról szóló, befektetőknek átadott dokumentációban.

12. cikk

Tájékoztatási követelmények

(1) Egy államkötvény-fedezetű értékpapír átruházása előtt az átruházó biztosítja az átvevő részére az alábbi információkat:

a)	az államkötvényekből álló mögöttes portfólió által termelt bevételeknek az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás különböző ügyletrészsorozataihoz rendelésének módja, beleértve a mögöttes eszközök nemfizetése után vagy előtt alkalmazott eljárást is;

a mögöttes portfóliót alkotó államkötvények nemfizetése előtt vagy után a csereajánlatokhoz kapcsolódó szavazati jogokat hogyan osztják szét a befektetők között, és az adósság-nemfizetésekből származó veszteségeket hogyan osztják el az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás különböző ügyletrészsorozatai között.

(2) Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a (1) bekezdésben említett információk meghatározása érdekében.

Az ESMA [e rendelet hatálybalépésétől számított 6 hónapon belül] benyújtja e szabályozástechnikai standardtervezeteket a Bizottságnak.

4. fejezet

Termékfelügyelet

13. cikk

Az ESMA általi felügyelet

(1) A különleges célú gazdasági egységek e rendeletben meghatározott követelményeknek való megfelelésének felügyeletéért felelős illetékes hatóság az ESMA .

(2) Az ESMA rendelkezik az e rendelet szerinti feladatai ellátásához szükséges felügyeleti, vizsgálati és szankcionálási hatáskörrel.

Az ESMA legalább az alábbi hatáskörrel rendelkezik :

a)	hozzáférést kérhessen bármilyen formátumú bármilyen dokumentumhoz, amennyiben az államkötvény-fedezetű értékpapírokhoz kapcsolódnak, és másolatot kérhessen vagy készíthessen ezekről;

b)	felszólíthassa a különleges célú gazdasági egységet késedelem nélküli információszolgáltatásra;

c)	információt kérhessen a különleges célú gazdasági egység tevékenységeihez kapcsolódó minden személytől;

d)	helyszíni ellenőrzést végezhessen előzetes bejelentéssel vagy előzetes bejelentés nélkül;

e)	megfelelő intézkedéseket hozhasson annak érdekében, hogy a különleges célú gazdasági egység továbbra is eleget tegyen a rendelet előírásainak;

f)	utasítást adhasson ki annak biztosítása érdekében, hogy egy különleges célú gazdasági egység eleget tegyen a rendelet előírásainak, és tartózkodik az e rendeletet sértő minden magatartás megismétlésétől.

▌

14. cikk

Az illetékes hatóságok és az ESMA közötti együttműködés

(1) Az államkötvény-fedezetű értékpapírokat összeállító jogalanyok felügyeletéért felelős vagy az államkötvény-fedezetű értékpapírok piacán egyéb módon részt vevő illetékes hatóságok és az ESMA feladataik elvégzésének érdekében szoros együttműködést folytatnak és információkat cserélnek. Különösen felügyeleti tevékenységüket szorosan összehangolva végzik e rendelet megsértése eseteinek feltárása és orvoslása, a legjobb gyakorlatok kidolgozása és terjesztése, az együttműködés megkönnyítése, az egységes értelmezés előmozdítása, valamint a vitás esetekre nézve joghatóságokon átívelő értékelések elkészítése érdekében.

Az illetékes hatóságokra ruházott hatáskör gyakorlásának megkönnyítése, valamint az e rendeletben meghatározott kötelezettségek következetes alkalmazásának és betartatásának biztosítása érdekében az ESMA az 1095/2010/EU rendeletben ráruházott hatáskör szerint jár el.

(2) Egy illetékes hatóság, amelynek egyértelmű és bizonyítható alapja van arra, hogy egy különleges célú gazdasági egység megsérti e rendeletet, azonnal részletes tájékoztatásban részesíti az ESMA-t . Az ESMA meghozza a megfelelő intézkedéseket, beleértve a 15. cikkben említett határozatot.

(3) Ha a különleges célú gazdasági egység az ESMA által meghozott intézkedések ellenére sem ▌hagy fel az e rendeletet egyértelműen sértő gyakorlatával, akkor ▌az ESMA ▌minden megfelelő intézkedést megtesz a befektetők védelme érdekében, beleértve az államkötvény-fedezetű értékpapírok területén történő további kereskedésének megtiltását a különleges célú gazdasági egység számára, valamint a 15. cikkben említett határozat meghozatalát.

15. cikk

Az államkötvény-fedezetű értékpapír megnevezés nem megfelelő használata

(1) Amennyiben okkal feltételezhető, hogy a 9. cikk előírásait megsértő különleges célú gazdasági egység az „államkötvény-fedezetű értékpapír” megnevezést olyan termék forgalmazására használta, amely nem tesz eleget az említett cikkben meghatározott követelményeknek, akkor az ESMA a (2) bekezdésben meghatározott eljárást követi.

(2) Az (1) bekezdésben említett lehetséges jogsértés tudomására jutásától számított 15 napon belül az ESMA eldönti, hogy sor került-e a 9. cikk megsértésére, és tájékoztatja erről ▌a többi érintett illetékes hatóságot, beleértve a befektetőkhöz tartozó illetékes hatóságokat is, amennyiben ismertek. ▌

▌

Ha az ESMA megállapítja , hogy a különleges célú gazdasági egység által elkövetett jogsértés a 9. cikk jóhiszemű megsértése, akkor a különleges célú gazdasági egység számára a jogsértésre vonatkozó ESMA általi tájékoztatásától számítva legfeljebb egy hónapos időszakot engedélyezhet az azonosított jogsértés megszüntetésére. Ez idő alatt az ESMA által a 10. cikk (2) bekezdésének alapján vezetett listán szereplő államkötvény-fedezetű értékpapírok továbbra is ilyen értékpapíroknak tekintendők, és a listán maradnak.

(3) Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki az (1) és (2) bekezdések szerinti együttműködési kötelezettségek és információcserék meghatározása érdekében.

Az ESMA … [e rendelet hatálybalépésétől számított 6 hónap]-ig benyújtja e szabályozástechnikai standardtervezeteket a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az ebben a bekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

16. cikk

Korrekciós intézkedések és közigazgatási szankciók

(1) A tagállamok azon jogának megsértése nélkül, hogy a 17. cikk értelmében büntetőjogi szankciókat határozzanak meg, az ESMA a különleges célú gazdasági egység vagy az egységet irányító természetes személy számára megfelelő korrekciós intézkedéseket ír elő, többek között a 15. cikkben említett határozatot és a (3) bekezdésben meghatározott megfelelő közigazgatási szankciókat, amennyiben a különleges célú gazdasági egység:

a)	nem tesz eleget a 7. és 8. cikkekben meghatározott követelményeknek;

b)	nem tesz eleget a 9. cikkben meghatározott követelményeknek, többek között nem értesítette az ESMA-t a 10. cikk (1) bekezdése szerint, vagy félrevezető bejelentést tett;

c)	nem tesz eleget a 11. cikkben szereplő átláthatósági követelményeknek.

(2) Az (1) bekezdésben említett közigazgatási szankciók legalább a következők:

a)	a jogsértést elkövető természetes vagy jogi személy azonosságát és a jogsértés jellegét ismertető nyilvános közlemény;

b)	a jogsértést elkövető természetes vagy jogi személynek szóló utasítás az általa folytatott gyakorlat beszüntetésére és a megismétlésétől való tartózkodásra vonatkozóan;

c)	ideiglenes tilalom, amely megtiltja a különleges célú gazdasági egység igazgatósági tagjai vagy a jogsértésért felelősnek tartott bármilyen más természetes személy számára vezetői funkciók betöltését a különleges célú gazdasági egységben;

d)	az (1) bekezdés b) pontjában említett jogsértés esetén annak ideiglenes megtiltása a különleges célú gazdasági egység számára, hogy a 10. cikk (1) bekezdésében említett bejelentéseket tegyen;

legtöbb 5 000 000 EUR összegű, vagy ha a tagállam fizetőeszköze nem az euró, akkor a … [e rendelet hatálybalépésének napja]-án/-én érvényes árfolyam szerinti nemzeti pénznemben kifejezett egyenértékű összegű vagy a különleges célú gazdasági egység teljes éves nettó árbevételének – a különleges célú gazdasági egység vezetősége által legutóbb elfogadott beszámoló alapján meghatározva – maximum 10 %-át kitevő összegű közigazgatási pénzbírságok;

f)	a jogsértésből származó haszon összegének – amennyiben ez a haszon meghatározható – maximum kétszeresét kitevő közigazgatási pénzbírság, akkor is, ha ez az összeg meghaladja az e) pont szerinti maximális összegeket.

(3) A közigazgatási szankciók típusának és mértékének meghatározásakor az ESMA figyelembe veszi, hogy a jogsértés milyen mértékben volt szándékos vagy hanyagság eredménye, illetve az összes többi körülményt, adott esetben beleértve a következőket:

a)	a jogsértés lényegessége, súlyossága és időtartama;

b)	a jogsértésért felelős természetes vagy jogi személy felelősségének mértéke;

c)	a felelős természetes vagy jogi személy pénzügyi ereje;

d)	a felelős természetes vagy jogi személy által elért nyereség vagy elkerült veszteség jelentősége, amennyiben ezek meghatározhatók;

e)	a jogsértés által harmadik feleknek okozott veszteségek;

f)	a felelős természetes vagy jogi személy illetékes hatósággal való együttműködésének szintje;

g)	a felelős természetes vagy jogi személy által elkövetett korábbi jogsértések.

(4) Az ESMA biztosítja , hogy a korrekciós intézkedések foganatosítására vagy közigazgatási szankciók kiszabására vonatkozó határozatok megfelelően indokoltak és megfellebbezhetők legyenek .

17. cikk

Büntetőjogi szankciókkal fennálló kapcsolat

Azok a tagállamok, amelyek a 16. cikk (1) bekezdésében említett jogsértésre vonatkozóan büntetőjogi szankciókat határoztak meg, lehetővé teszik az ESMA számára ▌, hogy kapcsolatot tartson fenn a joghatóságukon belüli igazságügyi, bűnüldöző vagy büntető igazságszolgáltatási hatóságokkal, és hogy a 16. cikk (1) bekezdésében említett jogsértésekhez kapcsolódó bűnügyi nyomozással vagy eljárásokkal kapcsolatban információkat kapjon az érintett hatóságoktól ▌, illetve ilyen információkat adjon át a számukra.

18. cikk

A közigazgatási szankciók közzététele

(1) Az ESMA indokolatlan késedelem nélkül és az érintett személy tájékoztatását követően minden olyan közigazgatási szankciókra vonatkozó határozatot közzétesz a weboldalán , amelyek ellen már nem lehet fellebbezést benyújtani, és amelyek a 16. cikk (1) bekezdésében említett jogsértésekhez kapcsolódnak.

Az első albekezdésben említett közzétételnek ki kell terjednie a jogsértés típusára és jellegére vonatkozó adatokra, illetve annak a természetes vagy jogi személynek az azonosságára, akire vagy amelyre a közigazgatási szankciót kiszabták.

(2) Az ESMA név nélkül hozza nyilvánosságra a közigazgatási szankciókat a következő körülmények valamelyikének fennállása esetén:

a)	természetes személyekre kiszabott közigazgatási szankció esetében – előzetes értékelést követően – a személyes adatok nyilvánosságra hozatala aránytalannak bizonyul;

b)	ha a közzététel veszélyeztetné a pénzügyi piacok stabilitását vagy valamely folyamatban lévő nyomozást;

c)	ha a közzététel aránytalan károkat okozna a különleges célú gazdasági egység vagy az érintett természetes személy számára.

Alternatív megoldásként, amennyiben az első albekezdésben említett körülmények előreláthatólag meg fognak szűnni, az (1) bekezdés szerinti nyilvánosságra hozatal erre az időtartamra elhalasztható.

(3) Az ESMA biztosítja , hogy az (1) és (2) bekezdés szerint nyilvánosságra hozott információk öt évig fenn maradjanak a hivatalos weboldalán . A személyes adatok csak a szükséges ideig maradnak fenn az ESMA hivatalos weboldalán.

18a. cikk

Felügyeleti díjak

(1) Az ESMA-nak e rendelettel és az e cikk (2) bekezdése alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal összhangban díjakat kell felszámítania a különleges célú gazdasági egységnek. E díjaknak az érintett különleges célú gazdasági egység forgalmával arányosnak kell lenniük, és teljes egészében fedezniük kell az ESMA azon szükséges kiadásait, amelyek az államkötvény-fedezetű értékpapírok engedélyezéséhez és a különleges célú gazdasági egységek felügyeletéhez kapcsolódnak.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap, hogy a 24a. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek a díjtípusok és a díjköteles ügyek, a díjak összege és megfizetésük módjának részletes meghatározásával történő kiegészítése céljából.

19. cikk

Az államkötvény-fedezetű értékpapírok makroprudenciális felügyelete

Az ▌1092/2010/EU rendeletben meghatározott megbízatásának keretein belül az ERKT felelős az államkötvény-fedezetű értékpapírok uniós piacának makroprudenciális felügyeletéért, és az említett rendelet által rá ruházott hatáskörnek megfelelően jár el. Amennyiben az ERKT megállapítja, hogy az államkötvény-fedezetű értékpapírok piacai súlyos veszélyt jelentenek azon tagállamok állampapírpiacainak rendes működésére nézve, amelyek fizetőeszköze az euró, az ERKT-nak adott esetben élnie kell az 1092/2010/EU rendelet 16., 17. és 18. cikkében ráruházott hatáskörökkel.

▌

4. fejezet

Végrehajtási hatáskör és záró rendelkezések

21. cikk

A 2009/65/EK irányelv módosítása

A 2009/65/EK irányelv a következő 54a. cikkel egészül ki:

„54a. cikk

(1) Ha a tagállamok az 54. cikk szerinti eltérést alkalmaznak vagy az 56. cikk (3) bekezdése szerinti mentességet biztosítanak, akkor az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai:

ugyanazt az eltérést alkalmazzák vagy ugyanolyan mentességet adnak az ÁÉKVB-k számára, hogy eszközeiket akár 100 %-ban a [hivatkozás az államkötvény-fedezetű értékpapírokról szóló rendeletre] rendelet 3. cikkének (3) bekezdésében meghatározott államkötvény-fedezetű értékpapírokba fektessék a kockázatmegosztás elvével összhangban, amennyiben ezek az illetékes hatóságok úgy ítélik meg, hogy az ÁÉKVB-k befektetői ugyanolyan védelemben részesülnek, mint az 52. cikkben meghatározott korlátoknak eleget tevő ÁÉKVB befektetők;

b)	eltekintenek az 56. cikk (1) és (2) bekezdésének alkalmazásától.

(2) … [az államkötvény-fedezetű értékpapírokról szóló rendelet hatálybalépésétől számított 6 hónap]-ig a tagállamok elfogadják, közzéteszik és ismertetik a Bizottsággal és az ESMA-val az (1) bekezdésnek való megfeleléshez szükséges intézkedéseket.”

22. cikk

A 2009/138/EK irányelv módosítása

A 2009/138/EK irányelv 104. cikke az alábbi (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az alapvető szavatolótőke-szükséglet kiszámításakor a [hivatkozás az államkötvény-fedezetű értékpapírokról szóló rendeletre] rendelet 3. cikkének (3) bekezdésében meghatározott államkötvény-fedezetű értékpapírokkal szembeni kitettségeket a tagállamok központi kormányzataival és központi bankjaival szembeni, hazai pénznemben denominált és finanszírozott kitettségekként kell kezelni.

… [az államkötvény-fedezetű értékpapírokról szóló rendelet hatálybalépésétől számított 6 hónap]-ig a tagállamok elfogadják, közzéteszik és ismertetik a Bizottsággal és az ESMA-val az első albekezdésnek való megfeleléshez szükséges intézkedéseket.”

23. cikk

Az 575/2013/EU rendelet módosításai

Az 575/2013/EU rendelet a következőképpen módosul:

(1)

A 268. cikk a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az (1) bekezdéstől eltérve a [hivatkozás az államkötvény-fedezetű értékpapírokról szóló rendeletre] rendelet 3. cikkének ( 8 ) bekezdésében meghatározott államkötvény-fedezetű értékpapírok előbbre sorolt ügyletrészsorozatát minden esetben e cikk (1) bekezdésének megfelelően kell kezelni.”

(2)

A 325. cikk a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ennek a címnek az alkalmazásában az intézményeknek a [hivatkozás az államkötvény-fedezetű értékpapírokról szóló rendeletre] rendelet 3. cikkének ( 8 ) bekezdésében meghatározott államkötvény-fedezetű értékpapírok előbbre sorolt ügyletrészsorozatának formáját öltő kitettségeket egy tagállam központi kormányzatával szembeni kitettségekként kell kezelniük.”

(3)

A rendelet 390. cikkének (7) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az első albekezdés a [hivatkozás az államkötvény-fedezetű értékpapírokról szóló rendeletre] rendelet 3. cikkének (3) bekezdésében meghatározott államkötvény-fedezetű értékpapírokkal szembeni kitettségekre is alkalmazandó.”

24. cikk

Az (EU) 2016/2341 irányelv módosítása

Az (EU) 2016/2341 irányelv a következő 18a. cikkel egészül ki:

„18a. cikk

Államkötvény-fedezetű értékpapírok

(1) A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények eszközeinek értékelésére, a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények előírt szavatoló tőkéjének kiszámítására és a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények rendelkezésre álló szavatoló tőkéjének kiszámítására vonatkozó nemzeti szabályaikban a tagállamok a [hivatkozás az államkötvény-fedezetű értékpapírokról szóló rendeletre] rendelet 3. cikkének (3) bekezdésében meghatározott államkötvény-fedezetű értékpapírokat az euróövezeti állampapírokkal megegyező módon kezelik.

24a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 4. cikk (3) bekezdésének harmadik és negyedik albekezdése és a 18a. cikk (2) bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól … [e rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 4. cikk (3) bekezdésének harmadik és negyedik albekezdésében és a 18a. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 4. cikk (3) bekezdésének harmadik és negyedik albekezdése vagy a 18a. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam [két hónap]-pal meghosszabbodik.

25. cikk

Értékelési rendelkezés

Legkorábban öt évvel e rendelet hatálybalépését követően, és elegendő adat rendelkezésre állása esetén a Bizottság sort kerít a rendelet értékelésére, annak felmérése érdekében, hogy elérte-e az államkötvény-fedezetű értékpapírok kialakulásának útjában álló hátrányos szabályozási akadályok megszüntetésére irányuló célkitűzését.

26. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot a 2001/528/EK bizottsági határozattal (16) létrehozott európai értékpapír-bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

27. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt …, -án/-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

a Tanács részéről

az elnök

(1) HL C … , , . .o.

(2) HL C 62., 2019.2.15., 113. o.

(3) Az Európai parlament 2019. április 16-i álláspontja.

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/65/EK irányelve (2009. július 13.) az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 302., 2009.11.17., 32. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet (CRR) módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/138/EK irányelve (2009. november 25.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) (HL L 335., 2009.12.17., 1. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2341 irányelve (2016. december 14.) a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről (HL L 354., 2016.12.23., 37. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács 1092/2010/EU rendelete (2010. november 24.) a pénzügyi rendszer európai uniós makroprudenciális felügyeletéről és az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozásáról (HL L 331., 2010.12.15., 1. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács 472/2013/EU rendelete (2013. május 21.) a pénzügyi stabilitásuk tekintetében súlyos nehézségekkel küzdő vagy súlyos nehézségek által fenyegetett euroövezeti tagállamok gazdasági és költségvetési felügyeletének megerősítéséről (HL L 140., 2013.5.27., 1. o.).

(12) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/47/EK irányelve (2002. június 6.) a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról (HL L 168., 2002.6.27., 43. o.).

(13) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).

(14) Az Európai Parlament és a Tanács 909/2014/EU rendelete (2014. július 23.) az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint a 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 257., 2014.8.28., 1. o.).

(15) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1129 rendelete (2017. június 14.) az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2003/71/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 168., 2017.6.30., 12. o.).

(16) A Bizottság 2001/528/EK határozata (2001. június 6.) az európai értékpapír-bizottság létrehozásáról (HL L 191., 2001.7.13., 45. o.).

2021.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 158/83

P8_TA(2019)0374

Az európai felügyeleti hatóságok és a pénzügyi piacok ***I

Az Európai Parlament 2019. április 16-i jogalkotási állásfoglalása az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról szóló 1093/2010/EU rendelet, az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról szóló 1094/2010/EU rendelet, az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról szóló 1095/2010/EU rendelet, az európai kockázatitőke-alapokról szóló 345/2013/EU rendelet, az európai szociális vállalkozási alapokról szóló 346/2013/EU rendelet, a pénzügyi eszközök piacairól szóló 600/2014/EU rendelet, az európai hosszú távú befektetési alapokról szóló (EU) 2015/760 rendelet, a pénzügyi eszközökben és pénzügyi ügyletekben referenciamutatóként vagy a befektetési alapok teljesítményének méréséhez felhasznált indexekről szóló (EU) 2016/1011 rendelet, az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról szóló (EU) 2017/1129 rendelet, valamint a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0646 – C8-0409/2018 – 2017/0230(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 158/23)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0646),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0409/2018),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

—	tekintettel a svéd parlament által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján benyújtott, indokolt véleményre, amely szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

—	tekintettel az Európai Központi Bank 2018. április 11-i (1) és 2018. december 7-i (2) véleményére,

—	tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. február 15-i (3) és 2018. december 12-i (4) véleményére,

—

tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. április 1-jei írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

—	tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

—	tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság véleményére (A8-0013/2019),

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 255., 2018.7.20., 2. o.

(2) HL C 37., 2019.1.30., 1. o.

(3) HL C 227., 2018.6.28., 63. o.

(4) HL C 110., 2019.3.22., 58. o.

P8_TC1-COD(2017)0230

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 16-án került elfogadásra az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról szóló 1093/2010/EU rendelet, az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról szóló 1094/2010/EU rendelet, az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról szóló 1095/2010/EU rendelet, a pénzügyi eszközök piacairól szóló 600/2014/EU rendelet, a pénzügyi eszközökben és pénzügyi ügyletekben referenciamutatóként vagy a befektetési alapok teljesítményének méréséhez felhasznált indexekről szóló (EU) 2016/1011 rendelet, valamint a pénzátutalásokat kísérő adatokról szóló (EU) 2015/847 rendelet módosításáról szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/2175 rendelettel.)

2021.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 158/85

P8_TA(2019)0375

A pénzügyi rendszer európai uniós makroprudenciális felügyelete és az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozása ***I

Az Európai Parlament 2019. április 16-i jogalkotási állásfoglalása a pénzügyi rendszer európai uniós makroprudenciális felügyeletéről és az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozásáról szóló 1092/2010/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2017)0538 – C8-0317/2017 – 2017/0232(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 158/24)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2017)0538),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0317/2017),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

—	tekintettel az Európai Központi Bank 2018. március 2-i (1) véleményére,

—	tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. február 15-i véleményére (2),

—

tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. április 1-jei írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

—	tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

—	tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére, valamint a Jogi Bizottság és az Alkotmányügyi Bizottság véleményeire (A8-0011/2019),

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 120., 2018.4.6., 2. o.

(2) HL C 227., 2018.6.28., 63. o.

P8_TC1-COD(2017)0232

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 16-án került elfogadásra a pénzügyi rendszer európai uniós makroprudenciális felügyeletéről és az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozásáról szóló 1092/2010/EU rendelet módosításáról szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/2176 rendelettel.)

2021.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 158/87

P8_TA(2019)0376

A pénzügyi eszközök piacai és a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdése és gyakorlása (Szolvencia II. irányelv) ***I

Az Európai Parlament 2019. április 16-i jogalkotási állásfoglalása a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2014/65/EU irányelv és a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló 2009/138/EK irányelv (Szolvencia II.) módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2017)0537 – C8-0318/2017 – 2017/0231(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 158/25)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2017)0537),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 53. cikkének (1) bekezdésére és 62. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0318/2017),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

—	tekintettel az Európai Központi Bank 2018. május 11-i véleményére (1),

—	tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. február 15-i véleményére (2),

—

tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. április 1-jei írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

—	tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

—	tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A8-0012/2019),

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 251., 2018.7.18., 2. o.

(2) HL C 227., 2018.6.28., 63. o.

P8_TC1-COD(2017)0231

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 16-án került elfogadásra a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló 2009/138/EK irányelv (Szolvencia II.), a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2014/65/EU irányelv és a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv módosításáról szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/2177 irányelvvel.)

2021.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 158/89

P8_TA(2019)0377

A befektetési vállalkozások prudenciális felügyelete (irányelv) ***I

Az Európai Parlament 2019. április 16-i jogalkotási állásfoglalása a befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, valamint a 2013/36/EU irányelv és a 2014/65/EU irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2017)0791 – C8-0452/2017 – 2017/0358(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 158/26)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2017)0791),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 53. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0452/2017),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

—	tekintettel az Európai Központi Bank 2018. augusztus 22-i véleményére (1),

—	tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. április 19-i véleményére (2),

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

—	tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére és a Jogi Bizottság véleményére (A8-0295/2018),

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 378., 2018.10.19., 5. o.

(2) HL C 262., 2018.7.25., 35. o.

P8_TC1-COD(2017)0358

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 16-án került elfogadásra a befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, valamint a 2002/87/EK, a 2009/65/EK, a 2011/61/EU, a 2013/36/EU, a 2014/59/EU és a 2014/65/EU irányelv módosításáról szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/2034 irányelvvel.)

2021.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 158/91

P8_TA(2019)0378

A befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelmények (rendelet) ***I

Az Európai Parlament 2019. április 16-i jogalkotási állásfoglalása a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről, valamint az 575/2013/EU rendelet, a 600/2014/EU rendelet és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2017)0790 – C8-0453/2017 – 2017/0359(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 158/27)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2017)0790),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0453/2017),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

—	tekintettel az Európai Központi Bank 2018. augusztus 22-i véleményére (1),

—	tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. április 19-i véleményére (2),

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

—	tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A8-0296/2018),

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 378., 2018.10.19., 5. o.

(2) HL C 262., 2018.7.25., 35. o.

P8_TC1-COD(2017)0359

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 16-án került elfogadásra a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről, valamint az 1093/2010/EU, az 575/2013/EU, a 600/2014/EU és a 806/2014/EU rendelet módosításáról szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/2033 rendelettel.)

2021.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 158/93

P8_TA(2019)0379

Az Európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételek ***I

Az Európai Parlament 2019. április 16-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2017)0797 – C8-0006/2018 – 2017/0355(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 158/28)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2017)0797),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 153. cikke (1) bekezdésének b) pontjára és 2. cikkének b) pontjára, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C8-0006/2018),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

—	tekintettel a svéd parlament által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján benyújtott, indokolt véleményre, amely szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

—	tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. május 23-i véleményére (1),

—	tekintettel a Régiók Bizottságának 2018. július 5-i véleményére (2),

—

tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. február 18-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

—	tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

—	tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére, valamint a Jogi Bizottság és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményeire (A8-0355/2018),

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

tudomásul veszi a Bizottság ezen állásfoglaláshoz csatolt nyilatkozatát;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 283., 2018.8.10., 39. o.

(2) HL C 387., 2018.10.25., 53. o.

P8_TC1-COD(2017)0355

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 16-án került elfogadásra az Európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/1152 irányelvvel.)

MELLÉKLET A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ

A Bizottság nyilatkozata

A Bizottság az irányelv 23. cikkével összhangban a hatálybalépését követő 8 év elteltével felülvizsgálja az irányelv alkalmazását, és szükség esetén módosító javaslatot terjeszt elő. A Bizottság vállalja, hogy jelentésében külön figyelmet fordít az 1. és a 14. cikk tagállamok általi alkalmazására. A Bizottság annak értékelésekor, hogy a tagállamok maradéktalanul és helyesen átültették-e az irányelvet nemzeti jogrendszerükbe, a 14. cikknek való megfelelést is ellenőrizni fogja.

2021.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 158/96

P8_TA(2019)0380

Európai Munkaügyi Hatóság ***I

Az Európai Parlament 2019. április 16-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Munkaügyi Hatóság létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0131 – C8-0118/2018 – 2018/0064(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 158/29)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0131),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 46. cikkére, 48. cikkére, 53. cikkének (1) bekezdésére, 62. cikkére és 91. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0118/2018),

—	tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapra vonatkozó véleményére,

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére, valamint 46. és 48. cikkére,

—	tekintettel a svéd parlament által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján benyújtott, indokolt véleményre, amely szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

—	tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. szeptember 20-i véleményére (1),

—	tekintettel a Régiók Bizottságának 2018. október 9-i véleményére (2),

—

tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. február 21-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

—	tekintettel eljárási szabályzata 59. és 39. cikkére,

—	tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, a Jogi Bizottság, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság, valamint a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményeire (A8-0391/2018),

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

jóváhagyja a Parlament, a Tanács és a Bizottság ezen állásfoglaláshoz csatolt együttes nyilatkozatát, amelyet az Európai Unió Hivatalos Lapja a végleges jogalkotási aktus közzétételét követő számának L sorozatában tesznek közzé;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 440., 2018.12.6., 128. o.

(2) HL C 461., 2018.12.21., 16. o.

P8_TC1-COD(2018)0064

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 16-án került elfogadásra az Európai Munkaügyi Hatóság létrehozásáról, a 883/2004/EK, a 492/2011/EU és az (EU) 2016/589 rendelet módosításáról, valamint az (EU) 2016/344 határozat hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/1149 rendelettel.)

MELLÉKLET A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közös nyilatkozata

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság megjegyzik, hogy az Európai Munkaügyi Hatóság székhelyének kiválasztására irányuló eljárás az alapító rendelet elfogadásakor nem zárult le.

A három intézmény – emlékeztetve az őszinte és átlátható együttműködés iránti elkötelezettségre és a Szerződésekre – elismeri az információcsere értékét az Európai Munkaügyi Hatóság székhelyének kiválasztására irányuló folyamat kezdeti szakaszától fogva.

Az ilyen korai információcsere megkönnyítené a három intézmény számára a Szerződésekben foglalt jogaik gyakorlását a vonatkozó eljárások során.

Az Európai Parlament és a Tanács tudomásul veszi a Bizottság azon szándékát, hogy megtesz minden megfelelő lépést annak érdekében, hogy az alapító rendelet tartalmazzon az Európai Munkaügyi Hatóság székhelyére irányuló rendelkezést, és gondoskodik arról, hogy az Európai Munkaügyi Hatóság az említett rendelettel összhangban autonóm módon működjön.

2021.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 158/99

P8_TA(2019)0381

A halászati erőforrások és a tengeri ökoszisztémák technikai intézkedések révén történő védelme ***I

Az Európai Parlament 2019. április 16-i jogalkotási állásfoglalása a halászati erőforrások és a tengeri ökoszisztémák technikai intézkedések révén történő védelméről, az 1967/2006/EK, az 1098/2007/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet, továbbá az 1343/2011/EU és az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 894/97/EK, a 850/98/EK, a 2549/2000/EK, a 254/2002/EK, a 812/2004/EK és a 2187/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2016)0134 – C8-0117/2016 – 2016/0074(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 158/30)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0134),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 43. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0117/2016),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

—	tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2016. július 13-i véleményére (1),

—	tekintettel a Régiók Bizottsága 2016. december 7-i véleményére (2),

—

tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. február 22-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

—	tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

—	tekintettel a Halászati Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A8-0381/2017),

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot (3);

felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 389., 2016.10.21., 67. o.

(2) HL C 185., 2017.6.9., 82. o.

(3) Ez az álláspont lép a 2018. január 16-án elfogadott módosítások helyébe (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0003).

P8_TC1-COD(2016)0074

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 16-án került elfogadásra a halászati erőforrások és a tengeri ökoszisztémák technikai intézkedések révén történő védelméről, az 1967/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet, továbbá az 1380/2013/EU, az (EU) 2016/1139, az (EU) 2018/973, az (EU) 2019/472 és az (EU) 2019/1022 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 894/97/EK, a 850/98/EK, a 2549/2000/EK, a 254/2002/EK, a 812/2004/EK és a 2187/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/1241 rendelettel.)

2021.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 158/101

P8_TA(2019)0382

Az európai vállalkozásstatisztikáról szóló rendelet ***I

Az Európai Parlament 2019. április 16-i jogalkotási állásfoglalása az európai vállalkozásstatisztikáról, a 184/2005/EK rendelet módosításáról, valamint tíz, a vállalkozásstatisztika területét szabályozó jogi aktus hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2017)0114 – C8-0099/2017 – 2017/0048(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 158/31)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2017)0114),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 338. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0099/2017),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

—	tekintettel az Európai Központi Bank 2018. január 2-i véleményére (1),

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

—	tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére (A8-0094/2018),

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 77., 2018.3.1., 2. o.

P8_TC1-COD(2017)0048

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 16-án került elfogadásra az európai vállalkozásstatisztikáról, valamint tíz, a vállalkozásstatisztika területét szabályozó jogi aktus hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/2152 rendelettel.)

2021.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 158/102

P8_TA(2019)0383

Az OLAF-vizsgálatok és az Európai Ügyészséggel való együttműködés ***I

Az Európai Parlament 2019. április 16-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló 883/2013/EU, Euratom rendeletnek az Európai Ügyészséggel való együttműködés és az OLAF vizsgálatai hatékonysága tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0338 – C8-0214/2018 – 2018/0170(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 158/32)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0338),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 325. cikkére, összefüggésben az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéssel és különösen annak 106a. cikkével, amelynek megfelelően a Bizottság benyújtotta a javaslatot a Parlamentnek (C8-0214/2018),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

—	tekintettel a Számvevőszék 8/2018. sz. véleményére (1),

—	tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére, valamint a Jogi Bizottság és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A8-0179/2019),

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) Az Európai Számvevőszék 8/2018. sz. véleménye.

P8_TC1-COD(2018)0170

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 16-án került elfogadásra az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló 883/2013/EU, Euratom rendeletnek az Európai Ügyészséggel való együttműködés és az OLAF vizsgálatai hatékonysága tekintetében történő módosításáról szóló (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 325. cikkére, összefüggésben az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéssel és különösen annak 106a. cikkével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel a Számvevőszék véleményére (1),

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

Az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv (3), valamint az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelet (4) elfogadásával az Unió jelentős mértékben megerősítette az Unió pénzügyi érdekeinek büntetőjogi eszközökkel folytatott védelmére rendelkezésre álló eszközöket eszközökkel kapcsolatos harmonizált jogi keret rendelkezéseit . A legfőbb prioritás a büntető igazságszolgáltatás és a csalás elleni küzdelemmel kapcsolatos politika terén az Európai Ügyészség , amely hatáskörrel rendelkezik hatáskört kap bűnügyi nyomozások lefolytatására a résztvevő tagállamokban és vádemelésekre az Unió költségvetését sértő, az (EU) 2017/1371 irányelvben meghatározott bűncselekményekkel kapcsolatban. [Mód. 1]

(2)

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében az Európai Csalás Elleni Hivatal (a továbbiakban: a Hivatal) igazgatási vizsgálatokat folytat le igazgatási szabálytalanságok és bűnöző magatartás feltárása céljából. Vizsgálatai végén a Hivatal igazságügyi ajánlásokat tehet a nemzeti ügyészségeknek, amivel lehetővé kívánja tenni vádemelések és vádhatósági eljárások lefolytatását a tagállamokban. Azokat az eseteket, amelyek az Európai Ügyészségben résztvevő tagállamokban merültek fel és bűncselekmények gyanújára adnak okot, a jövőben az OLAF jelenteni fogja az Európai Ügyészségnek és együttműködik vele a nyomozásai keretében. [Mód. 2]

(3)

Ezért a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletet (5) módosítani kell , illetve ennek megfelelően ki kell igazítani az (EU) 2017/1939 rendelet elfogadását követően. A 883/2013/EU, Euratom rendelet szabályainak tükrözniük kell és ki kell egészíteniük az (EU) 2017/1939 rendeletben az Európai Ügyészség és a Hivatal közötti kapcsolatra vonatkozóan meghatározott rendelkezéseket abból a célból, hogy biztosítani lehessen az Unió pénzügyi érdekeinek legmagasabb szintű, a két szerv közötti szinergiák révén történő védelmét , ami a szoros együttműködés, az információcsere, a kiegészítő jelleg és az átfedések elkerülése elvének végrehajtását foglalja magában . [Mód. 3]

(4)

Közös célkitűzésük, nevezetesen az uniós költségvetés integritásának megőrzése érdekében, a Hivatalnak és az Európai Ügyészségnek szoros kapcsolatot kell kialakítania és fenntartania a lojális együttműködés alapján, melynek célja a megbízatásuk egymást kiegészítő jellegének biztosítása, továbbá az intézkedéseik koordinálása, elsősorban az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés hatóköre tekintetében. E kapcsolat végső soron hozzájárul annak biztosításához, hogy az összes eszköz felhasználásra kerüljön az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére és elkerüljék az erőfeszítések közötti szükségtelen átfedéseket.

(5)

Az (EU) 2017/1939 rendelet előírja, hogy a Hivatal, valamint az Unió összes intézménye, szerve, hivatala és ügynöksége, továbbá az illetékes nemzeti hatóságok indokolatlan késedelem nélkül jelentést tesznek az Európai Ügyészségnek minden olyan büntetendő cselekmény gyanújáról , cselekményről, amellyel kapcsolatban az Európai Ügyészség gyakorolhatná hatáskörét. Mivel a Hivatal megbízatása a csalásra, korrupcióra és az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenységre irányuló igazgatási vizsgálatok elvégzésére terjed ki, ideális helyzetben van és megfelelő eszközökkel rendelkezik ahhoz, hogy az Európai Ügyészség partnere és kiemelt információforrása legyen. [Mód. 4]

(6)

Az Európai Ügyészség hatáskörébe tartozó lehetséges büntetendő cselekményre utaló tényállási elemek a gyakorlatban szerepelhetnek a Hivatalhoz beérkezett eredeti állításokban, illetve megállapítást nyerhetnek a Hivatal által igazgatási szabálytalanság gyanúja alapján indított igazgatási vizsgálat során is. A Hivatalnak annak érdekében, hogy eleget tegyen az Európai Ügynökség felé fennálló jelentéstételi kötelezettségének, adott esettől függően jelentenie kell a büntetendő cselekményt bármelyik szakaszban a vizsgálat előtt vagy a vizsgálat lefolytatása során.

(7)

Az (EU) 2017/1939 rendelet meghatározza azokat az elemeket, amelyeket, szabály szerint, a jelentéseknek legalább tartalmazniuk kell. Lehetséges, hogy a Hivatalnak ezen elemek azonosítása céljából előzetesen értékelnie kell az állításokat és ehhez össze kell gyűjtenie a szükséges információt. A Hivatal ezt az értékelést haladéktalanul és olyan eszközökkel végzi el, amelyek nem veszélyeztetik a jövőbeni lehetséges bűnügyi nyomozást. A Hivatal, miután elvégezte az értékelést, jelenti az Európai Ügyészségnek a hatáskörébe tartozó bűncselekmény gyanúját.

(8)	Tekintettel a Hivatal tapasztalatára, lehetővé kell tenni az Unió intézményei, szervei, hivatalai és ügynökségei számára a Hivatal igénybevételét a hozzájuk beérkezett állítások előzetes értékelésének elvégzéséhez.

(9)

Az (EU) 2017/1939 rendeletnek megfelelően a Hivatal alapvetően nem indíthat párhuzamosan folyó igazgatási vizsgálatot olyan ügyben, amelyben az Európai Ügyészség nyomozást folytat. Azonban bizonyos esetekben az Unió pénzügyi érdekeinek védelme szükségessé teheti, hogy a Hivatal kiegészítő igazgatási vizsgálatot folytasson le az Európai Ügyészség által indított büntetőeljárás lezárása előtt annak megállapítása céljából, hogy szükség van-e óvintézkedésekre, vagy kell-e hozni pénzügyi, fegyelmi vagy igazgatási intézkedéseket. Az ilyen kiegészítő vizsgálatok megfelelőek lehetnek többek között az olyan esetekben, amikor elévülési szabályok alá tartozó, az Unió költségvetését megillető összegek behajtásáról van szó, amikor kiemelkedően magasak az érintett összegek, vagy amikor kockázatos helyzetekben további források elvesztését kell elkerülni igazgatási intézkedésekkel.

(10)

Az (EU) 2017/1939 rendelet szerint az Európai Ügyészség kérheti a Hivataltól ilyen kiegészítő vizsgálatok lefolytatását. Azokban az esetekben, amikor az Európai Ügyészség nem kér kiegészítő vizsgálatot, lehetővé kell tenni, hogy a kiegészítő vizsgálatot bizonyos feltételek mellett a Hivatal kezdeményezésére is le lehessen folytatni bizonyos feltételek mellett , kizárólag az Európai Ügyészséggel folytatott konzultációt követően . Az Európai Ügyészség számára különösen biztosítani kell, hogy kifogást emelhessen az ellen, hogy a Hivatal vizsgálatot indítson vagy folytassa a vizsgálatot, illetve a Hivatal vizsgálatának bizonyos tevékenységeinek elvégzése ellen. A kifogásnak az Európai Ügyészség általi nyomozás hatékonyságának védelmén kell alapulnia és e céllal arányosnak kell lennie. A Hivatal tartózkodik az olyan intézkedéstől, amellyel szemben az Európai Ügynökség kifogást emelt. Amennyiben az Európai Ügyészség egyetért a kérelemmel nem emel kifogást, a Hivatal a vizsgálatát az Európai Ügyészséggel szorosan egyeztetve folytatja le lép fel az ügyben .[Mód. 6]

(11)

A Hivatalnak aktívan támogatnia kell az Európai Ügyészséget a nyomozásai során. E tekintetben az Európai Ügyészség kérheti a Hivataltól a bűnügyi nyomozásai támogatását vagy kiegészítését az e rendelet szerinti hatáskörök gyakorlásán keresztül. Ezekben az esetekben a Hivatal ezeket a műveleteket a hatáskörén belül és az e rendeletben meghatározott kereten belül végzi el.

(12)

A Hivatal és az Európai Ügyészség közötti hatékony koordináció, együttműködés és átláthatóság biztosítása érdekében folyamatos információcserére van szükség a két intézmény között. A két intézmény intézkedései közötti megfelelő koordináció biztosítása , a kiegészítő jelleg garantálása és az átfedések elkerülése érdekében különösen fontos az információcsere a Hivatal vizsgálatainak és az Európai Ügyészség nyomozásainak elindítását megelőző szakaszokban. E célból a Hivatalnak és az Európai Ügyészségnek alkalmazniuk kell az ügyviteli rendszereik „találat/nincs találat” funkcióit . A Hivatal és az Európai Ügyészség az információcserére vonatkozó részletes szabályokat és feltételeket a munkamegállapodásaikban határozzák meg. [Mód. 7]

(13)

A 883/2013/EU, Euratom rendelet alkalmazásának értékeléséről szóló, 2017. október 2-án elfogadott bizottsági jelentés (6) következtetése szerint a jogi keret 2013-as módosításai egyértelmű javulást hoztak a vizsgálatok lefolytatása, a partnerekkel való együttműködés és az érintett személyek jogai tekintetében. Az értékelés ugyanakkor rámutatott olyan hiányosságokra, amelyek befolyásolják a vizsgálatok eredményességét és hatékonyságát.

(14)

A bizottsági értékelésben megállapított, egyértelmű hiányosságok felszámolása céljából módosítani kell a 883/2013/EU, Euratom rendeletet. Ezek rövid távra szóló, döntő fontosságú módosítások, melyekkel megerősíthető a Hivatal vizsgálataira vonatkozó keret és biztosítható egy erős és teljes mértékben működőképes Hivatal, mely igazgatási vizsgálatokkal egészíti ki az Európai Ügyészség által alkalmazott büntetőjogi megközelítést, ugyanakkor a módosítások nem vonják maguk után a megbízatás vagy a hatáskörök megváltoztatását. A módosítások elsősorban azokat a területeket érintik, amelyeken jelenleg az akadályozza a Hivatal vizsgálatainak hatékony lefolytatását – pl. a helyszíni ellenőrzések lefolytatását, a bankszámla-információkhoz való hozzáférés lehetőségét, vagy a Hivatal által készített jelentések bizonyítékként való elfogadhatóságát –, hogy a rendelet nem elég egyértelmű. Legkésőbb az Európai Ügyészség, a Hivatal és e két szerv együttműködésének értékelésétől számított két év elteltével a Bizottságnak egy új, átfogó javaslatot kell benyújtania. [Mód. 8]

(15)

Ezek a módosítások nem érintik a vizsgálatok keretében alkalmazandó eljárási garanciákat. A Hivatal köteles alkalmazni a 883/2013/EU, Euratom rendeletben, a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben (7) és az Európai Unió Alapjogi Chartájában meghatározott eljárási garanciákat. Ez a keret előírja, hogy a Hivatalnak a vizsgálatait objektíven, pártatlanul és bizalmasan kell lefolytatnia, az érintett személy mellett és ellen szóló bizonyítékokat kell keresnie és a vizsgálati tevékenységeket írásos meghatalmazás alapján kell elvégeznie, a jogszerűség ellenőrzése mellett. A Hivatalnak biztosítania kell a vizsgálatai alá vont érintett személyeket megillető jogokat, többek között az ártatlanság vélelmét és az önvádra kötelezés tilalmát. A meghallgatás során az érintett személyeknek többek között joga van egy általuk választott személy jelenlétére, a meghallgatásról szóló jegyzőkönyv jóváhagyására, valamint az Unió bármelyik hivatalos nyelvének használatára. Továbbá, az érintett személyeknek joga van ahhoz, hogy a tényekkel kapcsolatban észrevételeket tegyenek azt megelőzően, hogy rögzítésre kerülnének a vizsgálat következtetései.

(16)

A Hivatal helyszíni ellenőrzéseket és szemléket végez, melyek lehetővé teszik számára a gazdasági szereplők helyiségeibe való belépést és a dokumentumaikhoz való hozzáférést a csalás, korrupció és az Unió pénzügyi érdekeit sértő egyéb jogellenes tevékenység gyanúja alapján indított vizsgálatai keretében. Ezen ellenőrzések és vizsgálatok lefolytatása e rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK rendelettel összhangban történik, melyek néhány esetben az említett hatáskörök gyakorlását nemzeti jogban meghatározott feltételekhez köti. A bizottsági értékelés megállapította, hogy nem minden esetben egyértelmű, hogy milyen mértékben alkalmazandó a nemzeti jog, ami következésképpen akadályozza a Hivatal vizsgálati tevékenységeinek hatékony lefolytatását.

(17)

Ezért helyénvaló egyértelműsíteni azokat az eseteket, amikor a nemzeti jogot kell alkalmazni a Hivatal vizsgálatai során, anélkül, hogy változtatni kellene a Hivatal hatáskörein vagy a rendelet tagállamokra való alkalmazásán. Ez az egyértelműsítés tükrözi a Törvényszék T-48/16 sz., Sigma Orionis SA kontra Európai Bizottság ügyben a közelmúltban hozott ítéletét.

(18)

Azokban az esetekben, amikor az érintett gazdasági szereplő aláveti magát az ellenőrzésnek, a helyszíni ellenőrzések és szemlék Hivatal általi lefolytatása kizárólag az uniós jog hatálya alá esik. Ez lehetővé teszi a Hivatal számára, hogy a vizsgálati hatásköreit hatékony és koherens módon gyakorolja valamennyi tagállamban, abból a célból, hogy hozzájáruljon az Unió költségvetésének magas szintű védelméhez az Unió egész területén, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 325. cikkében előírtaknak megfelelően.

(19)

Azokban a helyzetekben, amikor a Hivatalnak a nemzeti illetékes hatóságok segítségére van szüksége, különösen azokban az esetekben, amikor a gazdasági szereplő ellenáll a helyszíni ellenőrzésnek és a szemlének, a tagállamoknak biztosítaniuk kell a Hivatal intézkedésének hatékonyságát és a szükséges segítséget a nemzeti eljárásjog vonatkozó szabályaival összhangban.

(20)

A 883/2013/EU, Euratom rendeletben kötelezni kell a gazdasági szereplőket a Hivatallal való együttműködésre. Ez összhangban áll egyfelől a 2185/96/Euratom, EK rendelet szerinti azon kötelezettségükkel, hogy a helyszíni ellenőrzések és szemlék lefolytatása céljából kötelesek engedélyezni a helyiségekbe, telkekre, közlekedési eszközökre vagy egyéb üzleti céllal használt területekre való bejutást, másfelől a költségvetési rendelet 129. cikke (8) szerinti kötelezettséggel, mely szerint minden olyan személy vagy szervezet, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együttműködik az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, a Hivatal által lefolytatott vizsgálatok összefüggésében is.

(21)

Ezen együttműködési kötelezettség részeként biztosítani kell, hogy a Hivatal vizsgálat tárgyát képező üggyel kapcsolatos releváns információ benyújtására kötelezhesse azokat a gazdasági szereplőket, akik érintettek lehetnek a vizsgálatban, vagy akik releváns információ birtokában lehetnek. A gazdasági szereplők, amikor eleget tesznek az ilyen információkérésnek, nem kötelesek bevallani, hogy illegális tevékenységet folytattak, viszont kötelesek megválaszolni a tényszerű kérdéseket és dokumentumokat átadni még akkor is, ha ezek az információk felhasználhatók velük vagy egy másik gazdasági szereplővel szemben a jogellenes tevékenység fennállásának megállapításához.

(22)

A gazdasági szereplőknek a helyszíni ellenőrzések és a szemlék során lehetővé kell tenni az ellenőrzés szerinti tagállam bármely hivatalos nyelvének használatát, és biztosítani kell számukra az egy általuk választott személy jelenlétéhez – ideértve külső jogi tanácsadó jelenlétéhez – való jogot. A jogi tanácsadó jelenléte ugyanakkor nem jogi feltétele a helyszíni ellenőrzések és szemlék érvényességének. A helyszíni ellenőrzések és szemlék hatékonyságának – különösen a bizonyíték eltűnésének veszélye tekintetében való – biztosítása érdekében a Hivatal számára biztosítani kell a helyiségekbe, telkekre, közlekedési eszközökre vagy egyéb üzleti céllal használt területekre való bejutást anélkül, hogy a gazdasági szereplő jogi tanácsadóval való konzultációja késleltetné a bejutást. A Hivatal általi ellenőrzés lefolytatásának megkezdése csak rövid, észszerű ideig késhet a jogi tanácsadóval való konzultáció miatt. Az ilyen késedelmet a lehető legrövidebbre kell korlátozni.

(23)

Az átláthatóság biztosítása érdekében a helyszíni ellenőrzések és szemlék lefolytatása során a Hivatal ellátja a gazdasági szereplőket az együttműködési kötelezettségükkel és az együttműködés megtagadásával járó következményekkel, továbbá az ellenőrzésre alkalmazandó eljárással – többek között az alkalmazandó eljárási garanciákkal – kapcsolatos megfelelő információval.

(24)

Belső vizsgálatok, és adott esetben külső vizsgálatok során a Hivatal hozzáfér bármely olyan releváns információhoz, amely az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek birtokában van. A bizottsági értékelésben javasoltak alapján a folyamatos technológiai fejlődés figyelembe vétele céljából szükséges egyértelműsíteni, hogy ezt a hozzáférést attól függetlenül kell biztosítani, hogy ezeket az információkat és adatokat milyen típusú adathordozón tárolják. [Mód. 9]

(25)

A Hivatal vizsgálataira vonatkozó keret koherensebbé tétele céljából még szorosabban össze kell hangolni a belső és a külső vizsgálatokra alkalmazandó szabályokat a bizottsági értékelésben azonosított következetlenségek kiküszöbölése érdekében az olyan esetekben, ahol nem indokolt eltérő szabályok alkalmazása. Ilyen eset lehet például annak biztosítása, hogy – hasonlóan a belső vizsgálatokhoz – a külső vizsgálatot követően elkészített jelentések és ajánlások megküldhetők az érintett intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség számára, hogy meghozhassa a megfelelő intézkedést. A Hivatal, amennyiben azt a megbízatása lehetővé teszi, támogatja az érintett intézményt, szervet, hivatalt vagy ügynökséget az ajánlásai nyomon követésében. A Hivatal és az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek közötti együttműködés további biztosítása érdekében a Hivatal, szükség esetén, tájékoztatja az érintett uniós intézményt, szervet, hivatalt vagy ügynökséget arról a döntéséről, hogy nem indít külső vizsgálatot, például abban az esetben, amikor az eredeti információ forrása uniós intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség volt.

(26)

A Hivatalnak rendelkeznie kell azokkal az eszközökkel, amelyek szükségesek a pénz útjának visszakövetéséhez, ezáltal kideríthető sok csalárd magatartás esetében a jellemző elkövetési módozat. A nemzeti hatóságokkal való együttműködésnek és az általuk nyújtott segítségnek köszönhetően a Hivatal jelenleg több tagállamban hozzáfér a vizsgálati tevékenysége szempontjából releváns, a hitelintézetek birtokában lévő bankinformációkhoz. Annak érdekében, hogy biztosítani lehessen egy Unió-szerte hatékony megközelítés követését, a rendeletnek meg kell határoznia az illetékes nemzeti hatóságok azon kötelezettségét, hogy a Hivatal segítésére vonatkozó általános kötelezettségük részeként ellássák a Hivatalt a bankszámlákkal és a fizetési számlákkal kapcsolatos információkkal. Főszabályként ez az együttműködés a tagállamok pénzügyi információs egységein keresztül történik. Amikor a nemzeti hatóságok ilyen segítséget nyújtanak a Hivatalnak, az érintett tagállam nemzeti joga szerinti eljárásjog vonatkozó rendelkezéseivel összhangban járnak el.

(26a)

Annak érdekében, hogy figyelmet fordítsanak az eljárási jogok és garanciák védelmére és tiszteletben tartására, a Hivatalnak létre kellene hoznia egy belső feladatkört az eljárási garanciák ellenőre személyében, és a kellő forrásokat biztosítani kellene számára. Az eljárási garanciák ellenőre számárad feladatai ellátásához biztosítani kellene a hozzáférést valamennyi szükséges információhoz. [Mód. 10]

(26b)

Ez a rendelet az eljárási garanciák ellenőrével együttműködve panaszkezelési mechanizmust hoz létre a Hivatal számára az eljárási jogok és garanciák a Hivatal valamennyi tevékenysége során történő tiszteletben tartásának biztosítása érdekében. Ennek egy olyan adminisztratív jellegű mechanizmusnak kell lennie, amelyben a Hivatalhoz beérkező panaszok kezeléséért a megfelelő ügyintézéshez való jog szellemében az ellenőr felel. A mechanizmusnak hatékonynak kell lennie, biztosítva, hogy a panaszokat megfelelően kivizsgálják. Az átláthatóság és az elszámoltathatóság növelése érdekében a Hivatal éves jelentése keretében tájékoztatást nyújt a panaszkezelési mechanizmusról. A Hivatalnak különösen ki kell térnie a beérkezett panaszok számára, az eljárási jogok és garanciák megsértésének típusaira, az érintett tevékenységekre és – ahol lehetséges – a Hivatal által a panaszok nyomán hozott intézkedésekre. [Mód. 11]

(27)

A Hivatal általi, óvintézkedések elfogadása céljából történő korai információ-továbbítás az Unió pénzügyi érdekei védelmének egyik alapvető eszköze. Annak érdekében, hogy biztosítható legyen e tekintetben a Hivatal és az Unió intézményei, hivatalai, szervei és ügynökségei közötti szoros együttműködés, helyénvaló az utóbbiak számára lehetővé tenni, hogy bármikor konzultálhassanak a Hivatallal bármilyen megfelelő óvintézkedésről való döntés céljából, ideértve a bizonyítékok megóvását szolgáló intézkedéseket.

(28)

A Hivatal által készített jelentések jelenleg már elfogadható bizonyítéknak minősülnek igazgatási vagy bírósági eljárásokban ugyanolyan módon és ugyanolyan feltételek mellett, mint az adott ország nemzeti közigazgatási vizsgálói által készített közigazgatási jelentések. A Bizottság értékelése megállapította, hogy néhány tagállamban e szabály nem biztosítja eléggé a Hivatal tevékenységeinek hatékonyságát. A Hivatal által készített jelentések hatékonyságának javítása és következetes felhasználásának előmozdítása érdekében a rendeletben biztosítani kell az ilyen jelentések elfogadhatóságát a nemzeti bíróságok előtti, nem büntetőjogi jellegű bírósági eljárásokban, továbbá a tagállami közigazgatási eljárásokban. A nemzeti közigazgatási vizsgálók által készített jelentésekkel való egyenértékűség szabályát a továbbiakban is alkalmazni kell a büntetőjogi jellegű, nemzeti bírósági eljárások esetében. A rendeletnek biztosítania kell továbbá a Hivatal által készített jelentések elfogadhatóságát az uniós szintű közigazgatási és bírósági eljárásokban.

(29)

A Hivatal megbízatása kiterjed az Unió héaalapú saját forrásokból származó bevételeinek védelmére. Ezen a területen a Hivatalnak képesnek kell lennie arra, hogy támogassa és kiegészítse a tagállamok tevékenységeit a megbízatásával összhangban lefolytatott vizsgálatok, a nemzeti illetékes hatóságokkal határon átnyúló, összetett ügyekben történő koordináció, továbbá a tagállamok és az Európai Ügyészség támogatása és segítése révén. E célból – az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) rendelkezéseit szem előtt tartva – lehetővé kell tenni a Hivatalnak a 904/2010/EU tanácsi rendelettel (10) létrehozott Eurofisc hálózaton keresztüli információcserét a hozzáadottérték-adó területén történő csalás elleni küzdelem előmozdítása és megkönnyítése céljából. [Mód. 12]

(30)

A tagállami csalásellenes koordinációs szolgálatokat a 883/2013/EU, Euratom rendelet vezette be a Hivatal és a tagállamok közötti hatékony együttműködés és információcsere – többek között operatív jellegű információk cseréjének – elősegítése céljából. Az értékelés szerint a szolgálatoknak pozitív hatása volt a Hivatal munkájára. Az értékelés arra is rámutatott, hogy szükséges pontosítani a szolgálatok szerepét annak biztosítása érdekében, hogy a Hivatal megkapja a vizsgálatai hatékony lefolytatásához szükséges segítséget, ugyanakkor a csalásellenes koordinációs szolgálatok szervezete és hatáskörei tagállami hatáskörben maradnak. E tekintetben a csalásellenes koordinációs szolgálatoknak képesnek kell lenniük arra, hogy biztosítsák, megszerezzék vagy összehangolják a Hivatal számára a feladatai hatékony ellátásához szükséges segítséget a külső vagy belső vizsgálatok előtt, során vagy azok végén.

(31)

A Hivatal azon kötelezettsége, hogy segítséget nyújtson a tagállamoknak az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére hozott intézkedéseik összehangolásához, kulcseleme a tagállamok közötti, határon átnyúló együttműködés támogatására vonatkozó megbízatásának. Részletesebb szabályokat kell meghatározni a Hivatal koordinációs tevékenységeinek, továbbá a tagállami hatóságokkal, harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel ebben az összefüggésben folytatott együttműködésének elősegítése érdekében. E szabályok nem sérthetik a tagállami közigazgatási hatóságok közötti kölcsönös segítségnyújtásra, továbbá az említett hatóságok és a Bizottság közötti együttműködésre irányadó rendelkezésekben a Bizottságra ruházott hatáskörök Hivatal általi gyakorlását, elsősorban az 515/97/EK tanácsi rendeletet (11).

(32)

Emellett lehetővé kell tenni a Hivatal számára, hogy a koordinációs tevékenységeivel összefüggésben kérhesse a csalásellenes koordinációs szolgálatok segítségét, továbbá lehetővé kell tenni a csalásellenes koordinációs szolgálatoknak az egymás közötti együttműködést a csalás elleni küzdelem területén való együttműködést szolgáló, rendelkezésre álló mechanizmusok további megerősítése érdekében.

(32a)

A tagállamok illetékes hatóságai megadják a szükséges segítséget ahhoz, hogy a Hivatal hatékonyan teljesíthessék feladatát. Ha a Hivatal igazságügyi ajánlásokat tesz valamely tagállam nemzeti bűnüldöző hatósága számára, és nem történik nyomon követés, a tagállamnak indokolnia kell döntését a Hivatal előtt. A Hivatalnak évente egyszer jelentést kell készítenie, amelyben beszámol a tagállamok által nyújtott segítségről és az igazságügyi ajánlások nyomon követéséről. [Mód. 13]

(32b)

A nyomozás lefolytatására vonatkozó, e rendeletben meghatározott eljárási szabályok kiegészítése céljából a Hivatalnak létre kell hoznia egy vizsgálatokra vonatkozó eljárási kódexet, amelyet a Hivatal alkalmazottainak követniük kell. Ezért a Bizottságnak felhatalmazást kell adni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az eljárási kódex megalkotása vonatkozásában a Hivatal hatáskörei független gyakorlásának sérelme nélkül. E felhatalmazáson alapuló jogi aktusok hatályának ki kell terjednie különösen a Hivatal megbízatásának és alapokmányának végrehajtása során követendő gyakorlatokra; a vizsgálati eljárásokra vonatkozó részletes szabályok, valamint az engedélyezett vizsgálati tevékenységek; az érintett személyek törvényes jogai; eljárási garanciák; az adatvédelemmel, valamint a tájékoztatással és a dokumentumokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos politikákhoz fűződő rendelkezések; a jogszerűség ellenőrzésével és az érintett személyek rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségekkel kapcsolatos rendelkezések; kapcsolat az Európai Ügyészséggel. Különösen fontos, hogy a Hivatal az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy a megfelelő dokumentumok az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz egyidejűleg, megfelelő időben és módon eljussanak. [Mód. 14]

(32c)

(33)

Mivel e rendelet célja, nevezetesen az Unió pénzügyi érdekei védelmének megerősítése a Hivatal működésének az Európai Ügyészség létrehozásához történő hozzáigazításán, továbbá a Hivatal vizsgálatainak hatékonyságának növelésén keresztül, nem valósítható meg kellőképpen kizárólag tagállami szinten, de uniós szinten jobban megvalósítható a két uniós hivatal közötti kapcsolatra irányadó szabályok elfogadása és a Hivatal által az Unió területén lefolytatott vizsgálatok hatékonyabbá tétele révén, az Unió az Európai Unió működéséről szóló szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl a csalás, korrupció és az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenység elleni küzdelem hatékonyabbá tételéhez szükséges mértéket.

(34)	Ez a rendelet nem módosítja a tagállamok azon hatáskörét és felelősségét, hogy a csalás, korrupció és az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenység elleni küzdelem céljából intézkedéseket hozzanak.

(35)	A 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (12) 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság egyeztetett az európai adatvédelmi biztossal és …-án/-én véleményt nyilvánított (13).

(36)	A 883/2013/EU, Euratom rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 883/2013/EU, Euratom rendelet a következőképpen módosul:

-1.

Az 1. cikk (1) bekezdésének bevezető része helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A csalás, a korrupció és az Európai Unió, valamint az Európai Atomenergia-közösség (amennyiben a szövegkörnyezet úgy kívánja, a továbbiakban együttesen: az Unió) pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenység vagy szabálytalanság elleni küzdelem megerősítése érdekében az 1999/352/EK, ESZAK, Euratom határozattal létrehozott Európai Csalás Elleni Hivatal (a továbbiakban: a Hivatal) azokat a vizsgálati hatásköröket gyakorolja, amelyeket a Bizottságra a következők ruháznak:” [Mód. 16]

-1a.

Az 1. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A Hivatal a Bizottság segítségével megszervezi a tagállamok számára a szoros és rendszeres együttműködést az illetékes hatóságaik között, annak érdekében, hogy összehangolják tevékenységeiket az Unió pénzügyi érdekeinek a csalással szembeni védelme céljából. A Hivatal hozzájárul az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalással, korrupcióval, szabálytalansággal és minden más jogellenes tevékenységekkel szembeni és az azok megelőzését szolgáló módszerek megtervezéséhez és kifejlesztéséhez. A Hivatal előmozdítja és koordinálja az Unió pénzügyi érdekeinek védelme terén szerzett gyakorlati tapasztalatok és legjobb eljárási gyakorlatok tagállamokkal való és tagállamok közötti megosztását, valamint támogatja a tagállamok által önkéntes alapon hozott, csalás elleni közös intézkedéseket.” [Mód. 17]

-1b.

Az 1. cikk (3) bekezdésének d) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„d)	(EU) 2018/1725 rendelet;” [Mód. 18]

-1c.

Az 1. cikk (3) bekezdése a következő da) ponttal egészül ki:

„da)	(EU) 2016/679 rendelet.” [Mód. 19]

-1d.

Az 1. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(4) A Hivatal a 12d. cikk sérelme nélkül a Szerződések által vagy azok rendelkezései alapján létrehozott intézményeken, szerveken, hivatalokon és ügynökségeken (a továbbiakban: intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek) belül igazgatási vizsgálatokat folytat le a csalás, a korrupció és az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenység vagy szabálytalanság elleni küzdelem céljából. E célból feltárja a szakmai feladatok ellátásával kapcsolatos, az Unió tisztviselői és egyéb alkalmazottai általi olyan kötelezettségmulasztásnak minősülő súlyos eseteket, amelyek, fegyelmi vagy – az esettől függően – büntetőeljárást vonhatnak maguk után, illetve a kötelezettségeknek az intézmények és szervek azon tagjai, továbbá azok a hivatal- és ügynökségvezetők, illetve az intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek személyzetének azon tagjai általi, a fentiekkel egyenértékű mulasztásának súlyos eseteit, akik nem tartoznak a személyzeti szabályzat hatálya alá (a továbbiakban együttesen: tisztviselők, egyéb alkalmazottak, intézmények vagy szervek tagjai, hivatal- vagy ügynökségvezetők vagy a személyzeti tagjai).” [Mód. 20]

Az 1. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A Hivatal szoros kapcsolatot alakít ki és tart fenn az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel (14) megerősített együttműködés keretében létrehozott Európai Ügyészséggel. E kapcsolat a kölcsönös együttműködésen , a kiegészítő jellegen, az átfedések elkerülésén és az információcserén alapul. E kapcsolat célja különösen annak biztosítása, hogy a két intézmény megbízatásának egymást kiegészítő jellege és a Hivatal által az Európai Ügyészségnek nyújtott támogatás révén minden rendelkezésre álló eszköz felhasználásra kerüljön az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére. [Mód. 21]

A Hivatal és az Európai Ügyészség közötti együttműködésre a 12c–12f. cikk az irányadó.”;

1a.

Az 1. cikk (5) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(5) E rendelet alkalmazásában a tagállamok illetékes hatóságai, továbbá az intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek igazgatási megállapodásokat köthetnek a Hivatallal. E megállapodások különösen az információ továbbítására és a vizsgálatok lefolytatására és nyomon követésére vonatkoznak.” [Mód. 22]

1b.	A 2. cikk 2. pontja helyébe a következő szöveg lép: „2. »szabálytalanság«: a 2988/95/EK, Euratom rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott szabálytalanság, beleértve a hozzáadottérték-adóból származó bevételeket befolyásoló jogsértéseket ;” [Mód.23]

1c.	A 2. cikk 3. pontja helyébe a következő szöveg lép: „3 . »csalás, korrupció és az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenység vagy szabálytalanság«: e kifejezéseknek a vonatkozó uniós aktusokban meghatározott jelentése;” [Mód. 24]

A 2. cikk 4. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„4. igazgatási vizsgálatok (a továbbiakban: vizsgálatok): az 1. cikkben meghatározott célkitűzések elérése érdekében, valamint adott esetben a vizsgált tevékenységek szabálytalan jellegének megállapítása céljából a Hivatal által a 3. és a 4. cikk szerint végzett szemle, ellenőrzés és egyéb intézkedés; e vizsgálatok nem befolyásolhatják az Európai Ügyészség vagy a tagállamok illetékes hatóságainak a büntetőeljárás kezdeményezésére vonatkozó hatáskörét.”;

2a.

A 2. cikk 5. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„5. »érintett személy«: bármely személy vagy gazdasági szereplő, aki csalással, korrupcióval vagy az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenység vagy szabálytalanság elkövetésével gyanúsítható és ezért a Hivatal által folytatott vizsgálat tárgyát képezi;” [Mód. 25]

2b.

A 2. cikk a következő ponttal egészül ki:

„7a. »intézmény tagja«: az adott esetnek megfelelően az Európai Parlament tagja, az Európai Tanács tagja, egy tagállam miniszteri szintű képviselője a Tanácsban, a Bizottság tagja, az Európai Unió Bíróságának tagja, az Európai Központi Bank Kormányzótanácsának tagja vagy az Európai Számvevőszék tagja.” [Mód. 26]

2c.

A 2. cikk a következő ponttal egészül ki:

„7b. »ugyanazon tények«: a lényeges tények azonossága, ahol a lényeges tények fogalma akkor merül ki, ha olyan konkrét körülmények állnak fenn, amelyek elválaszthatatlanul össze vannak kötve egymással, és amelyek összességükben olyan, jogellenes cselekmény miatti nyomozást indokolhatnak, amely a Hivatal vagy az Európai Ügyészség hatáskörébe tartozik.” [Mód. 27]

A 3. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„3. cikk

Külső vizsgálatok Helyszíni ellenőrzések és szemlék a tagállamokban és a harmadik országokban [Mód. 28]

(1) A Hivatal az 1. cikkben, továbbá a 2. cikk 1. és 3. pontjában meghatározott hatáskörökön belül helyszíni ellenőrzéseket és szemléket folytat a tagállamokban, és a hatályos együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási megállapodásokkal és bármely más hatályos jogi eszközzel összhangban harmadik országokban és a nemzetközi szervezetek helyiségeiben. [Mód. 29]

(2) A helyszíni ellenőrzések és szemlék lefolytatása e rendelettel összhangban történik, és amennyiben az adott kérdést e rendelet nem szabályozza, a 2185/96/Euratom, EK rendelettel összhangban.

(3) A gazdasági szereplők együttműködnek a Hivatallal annak vizsgálatai során. A Hivatal írásbeli vagy – akár meghallgatás útján – a 4. cikk (2) bekezdésének b) pontjával összhangban írásbeli vagy szóbeli információkat kérhet a gazdasági szereplőktől. [Mód. 30]

(4) A Hivatal a helyszíni ellenőrzéseket és szemléket írásos meghatalmazás felmutatásával végzi az e rendelet 7. cikkének (2) bekezdésében és a 2185/1996/Euratom, EK rendelet 6. cikkének (1) bekezdésében foglaltak szerint. A Hivatal tájékoztatja az érintett gazdasági szereplőt az ellenőrzésre alkalmazandó eljárásról, ideértve az alkalmazandó eljárási garanciákat és az érintett gazdasági szereplőre vonatkozó együttműködési kötelezettséget.

(5) E hatáskörök gyakorlása során a Hivatalnak be kell tartania az e rendeletben és a 2185/96/Euratom, EK rendeletben meghatározott eljárási garanciákat. Helyszíni ellenőrzés és szemle lefolytatása során az érintett gazdasági szereplő nem kötelezhető saját magára nézve terhelő nyilatkozatok megtételére és joga van egy általa választott személy jelenlétére. A gazdasági szereplőnek, amikor helyszíni ellenőrzés során nyilatkozatokat tesz, lehetővé kell tenni a letelepedés szerinti tagállam bármely hivatalos nyelvének használatát. A választott személy jelenlétéhez való jog nem akadályozhatja a Hivatalt abban, hogy belépjen a gazdasági szereplő helyiségeibe és indokolatlanul nem késleltetheti az ellenőrzés megkezdését.

(6) A Hivatal kérésére az érintett tagállam illetékes hatósága indokolatlan késedelem nélkül megadja a Hivatal alkalmazottainak a szükséges segítséget ahhoz, hogy a 7. cikk (2) bekezdésében említett írásbeli meghatalmazásnak megfelelően a feladataikat hatékonyan láthassák el. [Mód. 31]

Az érintett tagállamnak a 2185/96/Euratom, EK rendeletnek megfelelően gondoskodnia kell arról, hogy a Hivatal alkalmazottai hozzáférhessenek valamennyi olyan, a vizsgálat tárgyára vonatkozó információhoz, és dokumentumhoz és adatokhoz , amely szükségesnek bizonyul a helyszíni ellenőrzések és szemle hatékony és eredményes lefolytatásához, és arról, hogy megőrizhessék az ilyen dokumentumokat vagy adatokat annak biztosítása céljából, hogy azok ne tűnhessenek el. Amennyiben munkavégzés céljából magántulajdonban lévő eszközöket használnak, az ilyen eszközök a Hivatal vizsgálatának tárgyát képezik, ám kizárólag akkor, ha a Hivatalnak alapos gyanúja van arra, hogy tartalmuk lényeges lehet a vizsgálat szempontjából. [Mód. 32]

(7) Amikor az érintett gazdasági szereplő aláveti magát az e rendelet szerint engedélyezett helyszíni ellenőrzésnek és szemlének, nem alkalmazandó a 2988/95/Euratom, EK rendelet 2. cikkének (4) bekezdése és a 2185/96/Euratom, EK rendelet 6. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdése és 7. cikkének (1) bekezdése, amennyiben ezek a rendelkezések előírják a nemzeti jog betartását és a Hivatal információhoz és dokumentumokhoz való hozzáférését a nemzeti közigazgatási vizsgálókra vonatkozó feltételekre korlátozhatják.

Ha a Hivatal alkalmazottai megállapítják, hogy a gazdasági szereplő ellenáll az e rendelet szerint engedélyezett helyszíni ellenőrzésnek vagy szemlének, az érintett tagállam a nemzeti jogának megfelelően megadja a Hivatal alkalmazottainak a szükséges segítséget a bűnüldöző hatóságok részéről ahhoz, hogy a Hivatal hatékonyan és indokolatlan késedelem nélkül lefolytathassa a helyszíni ellenőrzését vagy szemléjét.

Az e bekezdésnek vagy a (6) bekezdésnek megfelelő segítségnyújtás során az illetékes nemzeti hatóságok az érintett illetékes nemzeti hatóságra alkalmazandó nemzeti eljárási szabályokkal összhangban járnak el. Amennyiben a nemzeti szabályozás értelmében az említett segítségnyújtáshoz igazságügyi hatóság általi felhatalmazásra van szükség, az ilyen felhatalmazást kérelmezni kell.

(7a) Ha bebizonyosodik, hogy egy tagállam nem tesz eleget a (6) és (7) bekezdések szerinti együttműködési kötelezettségének, az Uniónak joga van visszatéríttetni az adott helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat költségeit. [Mód. 33]

(8) Vizsgálati tevékenységének részeként a Hivatal a 2988/95/EK, Euratom rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében, továbbá az említett rendelet 9. cikkének (2) bekezdésében meghatározott ágazati szabályok szerinti ellenőrzéseket és szemléket a tagállamokban, és a hatályos együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási megállapodásokkal és bármely más hatályos jogi eszközzel összhangban harmadik országokban és nemzetközi szervezetek helyiségeiben folytatja le.

(9) Külső vizsgálat során a Hivatal a csalás, korrupció és az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenység fennállásának megállapításához szükséges mértékben hozzáférhet a vizsgálat tárgyát képező üggyel kapcsolatos bármely, az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek birtokában lévő releváns információhoz és adathoz, függetlenül attól, hogy azokat milyen adathordozón tárolják. E célból a 4. cikk (2) és (4) bekezdése alkalmazandó. [Mód. 34]

(10) A 12c. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül, amennyiben a Hivatal még azt megelőzően csalásra, korrupcióra és az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenységre utaló információ birtokába jut, hogy határozatot hoztak volna arról, hogy indítsanak-e külső vizsgálatot, a Hivatal tájékoztathatja az érintett tagállam illetékes hatóságait, és szükség esetén az érintett intézményeket, szerveket, hivatalokat és ügynökségeket.

Az érintett tagállamok illetékes hatóságai a 2988/95/EK, Euratom rendelet 9. cikkének (2) bekezdésében említett ágazati szabályok sérelme nélkül gondoskodnak arról, hogy megfelelő intézkedésre kerüljön sor, amelyben a nemzeti joggal összhangban a Hivatal is részt vehet. Az érintett tagállamok illetékes hatóságai kérésre tájékoztatják a Hivatalt a meghozott intézkedésekről, valamint az e bekezdés első albekezdésben említett tájékoztatás alapján tett megállapításaikról.”; [Mód. 35]

A 4. cikk a következőképpen módosul:

-a)	a 4. cikk címének helyébe a következő szöveg lép: „A vizsgálatokra vonatkozó további rendelkezések”; [Mód. 36]

-aa)

a 4. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az intézményeken, szerveken, hivatalokon és ügynökségeken belül igazgatási vizsgálatokat kell lefolytatni az 1. cikkben említett területeken az e rendeletben és az egyes intézmények , szervek , hivatalok vagy ügynökségek által elfogadott határozatokban előírt feltételeknek megfelelően .”; [Mód. 37]

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A belső vizsgálatok során: [Mód. 38]

a Hivatalnak joga van ahhoz – amennyiben szükséges annak megállapításához, hogy történt-e csalás, korrupció vagy az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenység vagy szabálytalanság – , hogy közvetlenül és előzetes bejelentés nélkül hozzáférjen az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek birtokában levő minden releváns információhoz és adathoz, függetlenül attól, hogy azokat milyen fajta adathordozón tárolják, és belépjen az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek helyiségeibe. Amennyiben munkavégzés céljából magántulajdonban lévő eszközöket használnak, az ilyen eszközök a Hivatal vizsgálatának tárgyát képezik, ám kizárólag akkor, ha a Hivatalnak alapos gyanúja van arra, hogy tartalmuk lényeges lehet a vizsgálat szempontjából. A Hivatal felhatalmazást kap arra, hogy megvizsgálja az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek számláit. A Hivatal az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek birtokában lévő minden dokumentumról és minden adathordozó tartalmáról másolatot vagy kivonatot készíthet, és szükség esetén az ilyen dokumentumokat vagy adatokat megőrizheti annak biztosítása céljából, hogy azok ne tűnhessenek el; [Mód. 39]

a Hivatal írásbeli vagy – akár meghallgatás útján – szóbeli információkat kérhet a gazdasági szereplőktől, az intézmények vagy szervek tisztviselőitől, egyéb alkalmazottjaitól, tagjaitól, a hivatal- vagy ügynökségvezetőktől vagy a személyzet tagjaitól , amelyeket a szokásos titoktartási és az uniós adatvédelmi előírásokkal összhangban részletesen dokumentálni kell . a gazdasági szereplőknek együtt kell működniük a Hivatallal. ”; [Mód. 40]

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: bekezdést el kell hagyni;

„(3) A 3. cikkel összhangban a Hivatal helyszíni ellenőrzéseket és szemléket végezhet a gazdasági szereplők helyiségeiben, hogy hozzáférjen a belső vizsgálat tárgyát képező üggyel összefüggő lényeges információkhoz.”; [Mód. 41]

ba)

a 4. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4) Az intézményeket, szerveket, hivatalokat és ügynökségeket minden olyan esetben tájékoztatják, amikor a Hivatal alkalmazottai vizsgálatot folytatnak helyiségeikben, illetve amikor birtokukban lévő dokumentumokat vagy adatokat vizsgálnak vagy ilyen információt kérnek. A 10. és 11. cikk sérelme nélkül a Hivatal bármikor megküldheti a vizsgálatok lefolytatása alkalmával megszerzett információt az érintett intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség számára.”; [Mód. 42]

bb)	a 4. cikk (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(5) Az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek megfelelő eljárásokat vezetnek be és megteszik a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy minden szakaszban biztosítsák a vizsgálatok bizalmas jellegének megőrzését.”; [Mód. 43]

bc)

a 4. cikk (6) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Olyan esetekben, amikor a vizsgálatok feltárják, hogy egy tisztviselő, egyéb alkalmazott, az intézmény vagy szerv tagja, hivatal- vagy ügynökségvezető vagy a személyzet egy tagja érintett személy lehet, értesíteni kell azt az intézményt, szervet, hivatalt vagy ügynökséget, amelyhez e személy tartozik.”; [Mód. 44]

bd)

a 4. cikk (6) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Olyan esetekben, amikor a szokásos kommunikációs csatornák használatával nem biztosítható a vizsgálat bizalmas jellegének megőrzése, a Hivatal megfelelő alternatív csatornákat használ az információk továbbítására .”; [Mód. 45]

be)

a 4. cikk (7) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(7) Az egyes intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek által elfogadandó, az (1) bekezdés szerinti határozatnak különösen szabályt kell tartalmaznia a tisztviselők, egyéb alkalmazottak, intézmények vagy szervek tagjai, hivatal- vagy ügynökségvezetők, vagy a személyzet tagjai azon kötelezettségére vonatkozóan, hogy a Hivatallal együttműködjenek és számára információt szolgáltassanak, biztosítva mindemellett a vizsgálat bizalmas jellegének megőrzését.”; [Mód. 46]

a (8) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A 12c. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül, amennyiben a Hivatal még azt megelőzően csalásra, korrupcióra és az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenységre vagy szabálytalanságra utaló információ birtokába jut, hogy határozatot hoztak volna arról, hogy indítsanak-e belső vizsgálatot, a Hivatal tájékoztathatja adott esetben az érintett tagállam illetékes hatóságait, vagy az érintett intézményt, szervet, hivatalt vagy intézményeket , szerveket , hivatalokat vagy ügynökséget ügynökségeket .

Az érintett intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség kérésre tájékoztatja a Hivatalt a meghozott intézkedésekről és a tájékoztatás alapján tett megállapításairól.”; [Mód. 47]

ca)

a (8) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az intézményeken, szerveken, hivatalokon és ügynökségeken belüli vizsgálatokat illetően, amennyiben a Hivatal tájékoztatja az érintett tagállamok illetékes hatóságait, a 9. cikk (4) bekezdésének második és harmadik albekezdésében foglalt eljárási követelmények alkalmazandók. Amennyiben az illetékes hatóságok úgy határoznak, hogy a számukra továbbított információ alapján nemzeti jogukkal összhangban intézkedést hoznak, erről kérésre tájékoztatják a Hivatalt.”; [Mód. 48]

cb)

a 8. cikk a következő albekezdéssel egészül ki:

„A 3. cikk szerinti helyszíni ellenőrzéseket és szemléket illetően az érintett tagállamok illetékes hatóságai a 2988/95/EK, Euratom rendelet 9. cikkének (2) bekezdésében említett ágazati szabályok sérelme nélkül gondoskodnak arról, hogy megfelelő intézkedésre kerüljön sor, amelyben a nemzeti joggal összhangban a Hivatal is részt vehet. Az érintett tagállamok illetékes hatóságai kérésre tájékoztatják a Hivatalt a meghozott intézkedésekről, valamint az e bekezdés első albekezdésben említett tájékoztatás alapján tett megállapításaikról.” [Mód. 49]

Az 5. cikk a következőképpen módosul:

Az (1) bekezdés első mondata helyébe a következő szöveg lép:

„A 12d. cikk sérelme nélkül a főigazgató vizsgálatot indíthat, ha kellő gyanú – amely alapulhat bármely harmadik fél vagy névtelen forrás által nyújtott információn is – áll fenn arra vonatkozóan, hogy csalást, korrupciót és az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenységet követtek el.”; [Mód. 50]

aa)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A 12d. cikk sérelme nélkül a főigazgató vizsgálatot indíthat, ha kellő gyanú – amely alapulhat bármely harmadik fél vagy névtelen forrás által nyújtott információn is – áll fenn arra vonatkozóan, hogy csalást, korrupciót és az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenységet vagy szabálytalanságot követtek el. A döntést megelőző értékelési időszak nem haladhatja meg a két hónapot. Ha ismert az alapul szolgáló információt szolgáltató információnyújtó személye, adott esetben tájékoztatni kell.”; [Mód. 51]

ab)	a (2) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „A vizsgálat indítására vonatkozó határozatot a főigazgató saját hatáskörében egy uniós vagy tagállami intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség kérelme alapján hozza meg. ”; [Mód. 52]

ac)	a (2) bekezdés második albekezdését el kell hagyni; [Mód. 53]

ad)

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Az alatt az idő alatt, amíg a főigazgató mérlegeli, hogy a (2) bekezdésben említett felkérés alapján elrendelje-e vizsgálat indítását, illetve az alatt az idő alatt, amíg a Hivatal ilyen vizsgálatot folytat, a Hivatallal való eltérő megállapodás hiányában az érintett intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek nem indíthatnak párhuzamosan vizsgálatot ugyanabban az ügyben. E bekezdés nem alkalmazandó az Európai Ügyészség (EU) 2017/1939 rendelet szerint végzett nyomozásaira.”; [Mód. 54]

b)	A (3) bekezdés a következő mondattal egészül ki: „Ez a bekezdés nem alkalmazandó az Európai Ügyészség (EU) 2017/1939 rendelet szerinti nyomozásaira.”; [Mód. 55]

ba)

az 5. cikk (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(5) Amennyiben a főigazgató úgy határoz, hogy nem indít vizsgálatot az intézményeken, szerveken, hivatalokon és ügynökségeken belül, annak ellenére, hogy kellő gyanú áll fenn arra vonatkozóan, hogy csalást, korrupciót és az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenységet vagy szabálytalanságot követtek el, haladéktalanul továbbít minden releváns információt az érintett intézménynek, szervnek, hivatalnak vagy ügynökségnek, hogy az a rá alkalmazandó szabályok alapján meghozhassa a megfelelő intézkedéseket. A Hivatal adott esetben egyezteti az intézménnyel, szervvel, hivatallal vagy ügynökséggel az információt nyújtó forrás bizalmas jellegének védelmét célzó megfelelő intézkedéseket, és szükség esetén kérheti, hogy tájékoztassák a meghozott intézkedésekről.”; [Mód. 56]

a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(6) Amennyiben a főigazgató úgy határoz, hogy nem indít külső vizsgálatot, végzi el a 3. cikk szerinti helyszíni ellenőrzést vagy szemlét, annak ellenére, hogy kellő gyanú áll fenn arra vonatkozóan, hogy csalást, korrupciót és az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenységet vagy szabálytalanságot követtek el , haladéktalanul továbbíthat továbbít minden releváns információt az érintett tagállam illetékes hatóságainak, hogy azok szükség esetén az uniós és a nemzeti jogszabályokkal összhangban meghozhassák a megfelelő intézkedéseket. Amennyiben szükséges, a Hivatal tájékoztatja az érintett intézményt, szervet, hivatalt vagy ügynökséget is.”; [Mód. 57]

ca)	a szöveg a következő (6a) bekezdéssel egészül ki: „(6a) A főigazgató a 17. cikk (5) bekezdésével összhangban rendszeresen tájékoztatja a Felügyelő Bizottságot azokról az esetekről, amelyekben úgy dönt, hogy nem indít vizsgálatot, és kifejti a döntés indokait.” [Mód. 58]

A 7. cikk a következőképpen módosul:

-a)

A 7. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A főigazgató a vizsgálatok lefolytatását szükség esetén írásbeli utasításokkal irányítja. A vizsgálatokat a főigazgató irányítása alatt a Hivatal általa kijelölt alkalmazottai folytatják le. A főigazgató személyesen nem végezhet vizsgálatokat.”; [Mód. 59]

a)	a (3) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „A tagállamok illetékes hatóságai megadják a szükséges segítséget ahhoz, hogy a Hivatal alkalmazottai e rendelettel összhangban hatékonyan és indokolatlan késedelem nélkül teljesíthessék feladataikat.”;

a (3) bekezdés a következő második albekezdéssel egészül ki:

„A Hivatal kérésére a vizsgálat tárgyát képező üggyel kapcsolatban az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv (15) szerint létrehozott pénzügyi információs egységek és a tagállamok más illetékes hatóságai megadják a Hivatalnak a következőket:

a)	a 2015/849/EU irányelv [32a. cikkének (3) bekezdésében] említett információt (16);

b)	amennyiben a vizsgálathoz feltétlenül szükséges, az ügyletekkel kapcsolatos rögzített adatokat.”;

c)	a (3) bekezdés a következő harmadik albekezdéssel egészül ki: „Az előző albekezdéseknek megfelelő segítségnyújtás során a nemzeti illetékes hatóságok az érintett nemzeti illetékes hatóságra alkalmazandó bármely nemzeti eljárási szabállyal összhangban járnak el.”;

ca)

a (3) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek gondoskodnak arról, hogy a tisztviselőik, egyéb alkalmazottaik, tagjaik, vezetőik vagy személyzetük tagjai megadják a szükséges segítséget ahhoz, hogy a Hivatal alkalmazottai e rendelettel összhangban hatékonyan és indokolatlan késedelem nélkül teljesíthessék feladatukat.”; [Mód. 60]

cb)	a (4) bekezdést el kell hagyni; [Mód. 61]

cc)

a (6) bekezdés bevezető része helyébe a következő szöveg lép:

„(6) Amennyiben a vizsgálatok azt mutatják, hogy az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából igazgatási óvintézkedések meghozatalára lehet szükség, a Hivatal haladéktalanul tájékoztatja az érintett intézményt, szervet, hivatalt vagy ügynökséget a folyamatban lévő vizsgálatról, valamint javaslatot tesz a meghozandó intézkedésekre. Az átadott információknak az alábbiakat kell tartalmazniuk:”; [Mód. 62]

cd)

a (6) bekezdés első albekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b )	minden olyan információ, amely segíthet az érintett intézménynek, szervnek, hivatalnak vagy ügynökségnek dönteni az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében meghozandó megfelelő igazgatási óvintézkedésekről ;”; [Mód. 63]

ce)

a (6) bekezdés első albekezdésének c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„c )

a bizalmas jelleg megőrzése céljából javasolt bármely különleges intézkedés, különösen azokban az esetekben, amelyek olyan vizsgálati intézkedésekkel járnak, amelyek a vizsgálatokra alkalmazandó nemzeti szabályozásnak megfelelően egy nemzeti igazságügyi hatóság vagy más nemzeti hatóság hatáskörébe tartoznak.”; [Mód. 64]

a (6) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az első albekezdésen túlmenően az érintett intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség bármikor konzultálhat a Hivatallal abból a célból, hogy a Hivatallal szorosan együttműködve megfelelő óvintézkedések meghozataláról határozzon, ideértve a bizonyítékok megóvását szolgáló intézkedéseket is, és haladéktalanul értesíti a Hivatalt az ilyen határozatról. haladéktalanul értesíti a Hivatalt a javasolt óvintézkedésektől való bármilyen eltérésről és annak okairól .”; [Mód. 65]

a (8) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(8) Amennyiben egy vizsgálat nem zárható le a megindítását követő 12 hónapon belül, a főigazgató a 12 hónapos időtartam lejártakor és ezt követően hathavonta jelentést készít a Felügyelő Bizottság számára, amelyben részletesen ismerteti a vizsgálat elhúzódásának okait, és adott esetben a vizsgálat felgyorsítása érdekében a helyzet orvoslására tervezett tett intézkedéseket.”; [Mód. 66]

ea)

a szöveg a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:

„(8a) A jelentésnek tartalmaznia kell legalább a tények rövid ismertetését, a jogi minősítésüket, az okozott vagy valószínűsíthetően okozott kár értékelését, a kötelező elévülési idő lejáratát, annak okait, hogy miért nem sikerült tartani a 12 hónapos határidőt, valamint megfelelő esetben a vizsgálat felgyorsítása érdekében a helyzet orvoslására tervezett intézkedéseket.” [Mód. 67]

A 8. cikk a következőképpen módosul:

-a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek haladéktalanul továbbítanak a Hivatal felé minden olyan információt, amely esetlegesen csalással, korrupcióval vagy az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenységgel vagy szabálytalansággal lehet kapcsolatos. Ez a kötelezettség akkor vonatkozik az Európai Ügyészségre, amikor egy konkrét ügy nem tartozik a hatáskörébe az (EU) 2017/1939 rendelet IV. fejezete alapján.” ; [Mód. 68]

az (1) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az Unió intézményei, szervei, hivatalai és ügynökségei az Európai Ügyészségnek az (EU) 2017/1939 rendelet 24. cikkének megfelelő jelentéstétel során az első albekezdésben meghatározott kötelezettséget úgy is teljesíthetik, hogy ehelyett továbbíthatják a Hivatalnak az Európai Ügyészségnek megküldött jelentés másolatát.”; [Mód. 69]

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek, valamint – amennyiben az nem ellentétes a nemzeti joggal – a tagállamok illetékes hatóságai a Hivatal kérésére vagy saját kezdeményezésükre haladéktalanul továbbítanak a Hivatalnak minden olyan birtokukban lévő dokumentumot és információt, amely a Hivatal által végzett, folyamatban lévő vizsgálatra vonatkozik. [Mód. 70]

Vizsgálat indítását megelőzően a Hivatal kérésére benyújtják a birtokukban lévő minden olyan dokumentumot és információt, amely szükséges az állítások értékeléséhez vagy az 5. cikk (1) bekezdésében a vizsgálatok indítására vonatkozóan meghatározott kritériumok alkalmazásához.”;

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek, valamint – amennyiben az nem ellentétes a nemzeti joggal – a tagállamok illetékes hatóságai a Hivatal kérésére vagy saját kezdeményezésük nyomán, késedelem nélkül továbbítanak a Hivatalnak minden egyéb, csalás, korrupció és az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenység vagy szabálytalanság elleni küzdelemmel összefüggésben birtokukban lévő, lényegesnek ítélt dokumentumot vagy információt.”; [Mód. 71]

a cikk a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ez a cikk nem alkalmazandó az Európai Ügyészségre az olyan bűncselekmények tekintetében, amelyekkel kapcsolatban gyakorolhatná hatáskörét az (EU) 2017/1939 rendelet 22. cikkével és 25. cikkével IV. fejezetével összhangban. [Mód. 72]

Ez nem sértheti az Európai Ügyészség arra vonatkozó lehetőségét, hogy megadja a Hivatalnak az ügyekkel kapcsolatos releváns információt az (EU) 2017/1939 rendelet 34. cikkének (8) bekezdésével, 36. cikkének (6) bekezdésével, 39. cikkének (4) bekezdésével, továbbá a 101. cikkének (3) és (4) bekezdésével összhangban.”;

A 9. cikk a következőképpen módosul:

-a)

a (2) bekezdés negyedik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A második és harmadik albekezdésben előírt követelmények nem alkalmazandók arra az esetre, ha helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok keretében kerül sor nyilatkozatok rögzítésére. Az érintett személyt azonban a nyilatkozatok megtétele előtt tájékoztatni kell a jogairól, különösen az egy általa választott személy jelenlétéhez való jogáról.”; [Mód. 73]

-aa)

a (4) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„E célból a Hivatal az érintett személyt felszólítja arra, hogy írásban, vagy a Hivatal által kijelölt alkalmazott általi meghallgatás keretében tegye meg észrevételeit. E felszólítás tartalmazza az érintett személyre vonatkozó tényállás összefoglalását és az (EU) 2018/1725 rendelet 15. és 16. cikke által előírt információkat, továbbá megjelöli az észrevételek benyújtásának határidejét, amely nem lehet kevesebb, mint a felszólítás kézhezvételétől számított tíz munkanap. Az érintett személy kifejezett egyetértésével vagy a vizsgálat sürgősségét alátámasztó megfelelő indokok alapján e határidő lerövidíthető. A végleges vizsgálati jelentés az összes ilyen észrevételt feltünteti.”; [Mód. 74]

a (4) bekezdés harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Azokban a kellően indokolt esetekben, amikor szükség van a vizsgálat bizalmas jellegének megőrzésére, és/vagy azokban esetekben, amikor az Európai Ügyészség vagy nemzeti igazságügyi hatóság hatáskörébe tartozó vizsgálati eljárások igénybevételével járnak, a főigazgató dönthet úgy, hogy az arra vonatkozó kötelezettség teljesítését, miszerint az érintett személyt fel kell szólítani észrevételei megtételére, későbbre halasztja.”;

aa)

a szöveg a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Amennyiben a Hivatal büntető eljárás indítását javasolja, a visszaélést bejelentő személyek és az információnyújtó személyek titoktartáshoz való jogainak sérelme nélkül, az érintett személy részére hozzáférést kell biztosítani a Hivatal által a vizsgálatát követően a 11. cikk alapján kidolgozott jelentéshez és minden más lényeges dokumentumhoz, amennyiben azok az érintett személyhez kapcsolódnak, és ha – adott esetben – sem az Európai Ügyészség, sem a nemzeti igazságügyi hatóságok nem emelnek kifogást hat hónapon belül. Az illetékes igazságügyi hatóság e határidő letelte előtt is adhat engedélyt.” [Mód. 75]

8a.

A szöveg a következő 9a. cikkel egészül ki:

„9a. cikk

Az eljárási garanciák ellenőre

(1) Az eljárási garanciák ellenőrét (a továbbiakban: az ellenőr) a (2) bekezdésben meghatározott eljárással összhangban a Bizottság nevezi ki ötéves, nem megújítható időtartamra. Hivatali ideje lejártával mindaddig hivatalukban marad, amíg helyébe más nem lép.

(2) Az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett pályázati felhívást követően a Bizottság elkészíti az ellenőr tisztségére jelölt, megfelelő végzettséggel rendelkező jelöltek listáját. Az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal folytatott konzultációt követően a Bizottság kinevezi az ellenőrt.

(3) Az ellenőrnek megfelelő képesítéssel és gyakorlattal rendelkezik az eljárási jogok és garanciák területén.

(4) Az ellenőr teljesen függetlenül gyakorolja feladatát, amelynek ellátása során senkitől nem kérhet és nem fogadhat el utasítást.

(5) Az ellenőr nyomon követi, hogy a Hivatal tiszteletben tartja-e az eljárási jogokat és garanciákat. A Hivatalhoz érkezett panaszok kezeléséért felel.

(6) Az ellenőr tevékenységéről évente jelentést tesz az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Felügyelő Bizottságnak és a Hivatalnak. A jelentés nem említhet olyan egyedi eseteket, amelyekben vizsgálat folyik, és a vizsgálatok bizalmas jellegét azok lezárása után is biztosítani kell.” [Mód. 76]

8b.

A szöveg a következő 9b. cikkel egészül ki:

„9b. cikk

Panaszkezelési mechanizmus

(1) A Hivatal az ellenőrrel együttműködve megteszi a szükséges lépéseket egy panaszkezelési mechanizmus létrehozásához az eljárási garanciák tiszteletben tartásának nyomon követése és biztosítása érdekében a Hivatal összes tevékenysége tekintetében.

(2) A Hivatal vizsgálatában érintett valamennyi személy jogosult az ellenőrhöz panaszt benyújtani arra vonatkozóan, hogy a Hivatal teljesítette-e a 9. cikkben meghatározott eljárási garanciákat. A panasz benyújtásának nincs felfüggesztő hatálya a folyamatban lévő vizsgálat elvégzésére nézve.

(3) A panaszokat legkésőbb egy hónappal azt követően lehet benyújtani, hogy a panaszos tudomást szerez azon releváns tényekről, amelyek az eljárási garanciák állítólagos megsértését jelentik. A vizsgálat lezárását követő egy hónapon túl nem lehet panaszt benyújtani. A 9. cikk (2) és (4) bekezdésében említett határidőkkel kapcsolatos panaszokat az e rendelkezésekben meghatározott határidők lejárta előtt kell benyújtani.

(4) Egy panasz kézhezvételekor az ellenőr azonnal tájékoztatja a Hivatal főigazgatóját, és lehetőséget ad a Hivatal számára , hogy a panaszban foglalt kérdést 15 munkanapon belül orvosolja.

(5) E rendelet 10. cikkének sérelme nélkül a Hivatal átad az ellenőr számára minden olyan információt, amelyre az ellenőrnek az ajánlás kibocsátásához szüksége lehet.

(6) Az ellenőr a Hivatal által a kérdés orvoslására tett intézkedésről az ellenőrnek küldött értesítést vagy a (3) bekezdésében említett határidő lejártát követően azonnal, de legkésőbb két hónapon belül ajánlást bocsát ki a panasszal kapcsolatban. Az ajánlást a Hivatalhoz kell benyújtani, és meg kell küldeni a panaszos számára. Kivételes esetekben az ellenőr dönthet úgy, hogy további 15 nappal meghosszabbítja az ajánlás kibocsátására rendelkezésre álló határidőt. Az ellenőr levélben értesíti a főigazgatót a meghosszabbítás okairól. Amennyiben az ellenőr az e bekezdésben meghatározott határidőn belül nem tesz ajánlást, akkor ezt a panasz ajánlás nélküli elutasításának kell tekinteni.

(7) A folyamatban lévő vizsgálat lefolytatásának befolyásolása nélkül az ellenőr kontradiktórius eljárás keretében megvizsgálja a panaszt. Az ellenőr – beleegyezésükkel – felkérheti a tanúkat, hogy az általa relevánsnak ítélt tények megerősítése érdekében adjanak írásbeli vagy szóbeli magyarázatot.

(8) A főigazgató a kérdésben követi az ellenőr ajánlását, kellően indokolt esetek kivételével, amikor eltérhet attól. Ha a főigazgató eltér az ellenőr ajánlásától, akkor e döntés fő okairól tájékoztatnia kell a panaszost és az ellenőrt, amennyiben ez nem befolyásolja a folyamatban lévő vizsgálatot. A főigazgatónak a végleges vizsgálati jelentéshez csatolt feljegyzésben meg kell indokolnia, miért nem követi az ellenőr ajánlását.

(9) A főigazgató kikérheti az ellenőr véleményét bármely olyan kérdésben, amely az ellenőr feladatainak ellátása során az eljárási garanciák tiszteletben tartásával kapcsolatos, többek között a 9. cikk (3) bekezdésében említett, érintett személyek tájékoztatásának késleltetésére vonatkozó döntésről is. A főigazgató minden ilyen kérés esetében megjelöli azt a határidőt is, amelyen belül az ellenőrnek válaszolnia kell.

(10) A személyzeti szabályzat 90a. cikkében meghatározott határidők sérelme nélkül, ha a főigazgatóhoz az együttélés tisztviselője vagy egyéb alkalmazottja a személyzeti szabályzat 90a. cikkével összhangban panaszt nyújt be és a tisztviselő vagy az egyéb alkalmazott ugyanezen kérdéssel kapcsolatban panaszt nyújtott be az ellenőrhöz, a főigazgatónak a panaszra való válaszadás előtt meg kell várnia az ellenőr ajánlását.” [Mód. 77]

A 10. cikk a következőképpen módosul:

-a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az intézményeken, szerveken, hivatalokon és ügynökségeken kívüli vizsgálatok lefolytatása során bármilyen formában továbbított vagy megszerzett információt a vonatkozó nemzeti és uniós rendelkezések alapján védelemben kell részesíteni.”; [Mód. 78]

-aa)

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az intézményeken, szerveken, hivatalokon és ügynökségeken belüli vizsgálatok lefolytatása során bármilyen formában továbbított vagy megszerzett információ szakmai titoktartás tárgyát képezi, és azt az Unió intézményeire vonatkozó szabályok értelmében védelemben kell részesíteni.”; [Mód. 79]

-ab)

a szöveg a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A Hivatal jelentéseit és ajánlásait közzéteszi, miután az illetékes szervek minden vonatozó nemzeti és uniós eljárást lezártak, és a közzététel már nem befolyásolja a vizsgálatot. A közzétételnek összhangban kell lennie az adatvédelmi szabályokkal és az e cikkben és az 1. cikkben rögzített elvekkel.”; [Mód. 80]

a)	a (4) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „A Hivatal a 45/2001/EK (EU) 2018 / 1725 rendelet 43 . 24. cikkével összhangban adatvédelmi tisztviselőt nevez ki.”; [Mód. 81]

aa)

a szöveg a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Az EU pénzügyi érdekeit érintő bűncselekményeket vagy jogsértéseket a Hivatalnak bejelentő személyeket teljes körű védelemben kell részesíteni, különösen az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelmére vonatkozó uniós jogszabályok révén.” [Mód. 82]

10.

A 11. cikk a következőképpen módosul:

az (1) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A jelentéshez mellékelhetők mellékelni kell a főigazgató meghozandó intézkedésre vonatkozó ajánlásai ajánlásait . Ezen ajánlásokban adott esetben fel kell tüntetni az intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek, illetve az érintett tagállamok illetékes hatóságainak fegyelmi, közigazgatási, pénzügyi és/vagy bírósági intézkedéseit, valamint meg kell jelölni különösen a becsült behajtandó összeget, valamint a megállapított tények előzetes jogi minősítését.”; [Mód. 83]

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az ilyen jelentések és ajánlások elkészítése során figyelembe kell venni az uniós jog vonatkozó rendelkezéseit és, amennyiben alkalmazandó, az érintett tagállam nemzeti jogának vonatkozó rendelkezéseit.

A Hivatal megteszi a szükséges belső intézkedéseket a zárójelentések és ajánlások állandó minőségének biztosítása érdekében, valamint mérlegeli, hogy az esetleges következetlenségek megszüntetése érdekében szükség van-e a belső eljárásokról szóló iránymutatás felülvizsgálatára. [Mód. 84]

Az ilyen alapon elkészített jelentések – köztük az ezeket a jelentéseket alátámasztó , illetve a jelentésekhez csatolt összes bizonyíték – azok hitelességének egyszerű ellenőrzését követően, elfogadható bizonyítéknak minősülnek a nemzeti bíróságok előtti, nem büntetőjogi jellegű bírósági eljárásokban és a tagállami közigazgatási eljárásokban. E rendelet nem érintheti a nemzeti bíróságok arra vonatkozó hatáskörét, hogy szabadon megvizsgálják a bizonyítékokat. [Mód. 85]

A Hivatal által készített jelentések elfogadható bizonyítéknak minősülnek annak a tagállamnak a büntetőeljárásai során, amelyekben azok felhasználása szükségesnek bizonyul ugyanolyan módon és ugyanolyan feltételek mellett, mint az adott ország nemzeti közigazgatási vizsgálói által készített közigazgatási jelentések. A jelentésekre a nemzeti közigazgatási vizsgálók által készített közigazgatási jelentésekre alkalmazott értékelési szabályokkal azonos értékelési szabályok vonatkoznak, és az ilyen jelentésekkel egyenértékű bizonyítékként kell figyelembe venni őket. [Mód. 86]

A tagállamok tájékoztatják a Hivatalt a nemzeti jog minden olyan szabályáról, amelyek relevánsak lehetnek a harmadik az első albekezdés alkalmazásában. [Mód. 87]

A nemzeti bíróságok értesítik a Hivatalt a bizonyítékok e bekezdés szerinti elutasításáról. Az értesítésnek említeni kell az elutasítás jogalapját, és annak indokolására vonatkozóan részletes magyarázatot kell magában foglalnia. A főigazgató a 17. cikk (4) bekezdése szerinti éves jelentésében értékeli a bizonyíték elfogadhatóságát a tagállamokban. [Mód. 88]

A Hivatal által készített jelentések elfogadható bizonyítéknak minősülnek az uniós bíróságok előtti bírósági eljárásokban és az uniós közigazgatási eljárásokban.”;

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A külső vizsgálatot követően készített jelentéseket és ajánlásokat, valamint az azokkal összefüggő összes vonatkozó dokumentumot a külső vizsgálatokra vonatkozó szabályoknak megfelelően meg kell küldeni adott esetben az érintett tagállamok illetékes hatóságainak, valamint szükség esetén az illetékes intézménynek, szervnek, hivatalnak vagy ügynökségnek. Ezen intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség a külső vizsgálat eredményének megfelelően különösen fegyelmi vagy jogi jellegű intézkedéseket hoz, és erről a jelentést kísérő ajánlásokban megjelölt időtartamon belül, – illetve a Hivatal külön kérésére – jelentést küld a Hivatalnak. A tagállamok illetékes hatóságai kilenc hónapon belül jelentést tesznek a Hivatalnak az esettel kapcsolatos jelentésre válaszul hozott intézkedésekről. ”; [Mód. 89]

ca)	a (4) bekezdést el kell hagyni; [Mód. 90]

cb)

az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5) Amennyiben a vizsgálatot követően készített jelentésben feltárt tények büntetőeljárást vonhatnak maguk után, ezt az információt a 12c. és 12d. cikk sérelme nélkül haladéktalanul továbbítani kell az érintett tagállam igazságügyi hatóságainak.”; [Mód. 91]

cc)

a szöveg a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A tagállamok illetékes hatóságai, valamint az intézmények, a szervek, a hivatalok és az ügynökségek biztosítják, hogy kövessék a főigazgató által az (1) és (3) bekezdés szerint kiadott fegyelmi, közigazgatási, pénzügyi és igazságügyi ajánlásokat, valamint minden év március 31-én részletes jelentés küldenek a Hivatalnak a meghozott intézkedésekről, beleértve adott esetben, hogy miért nem hajtották végre a Hivatal ajánlásait.”; [Mód. 92]

cd)

a (8) bekezdés a következőképpen módosul:

„(8) Amennyiben egy információnyújtó személy a Hivatalnak vizsgálat megindítását eredményező információt szolgáltatott, a Hivatal a vizsgálat lezárásáról értesítést küld ezen információnyújtó személy számára. A Hivatal azonban elutasíthatja az ilyen irányú kérést, ha úgy ítéli meg, hogy az értesítés sértené az érintett személy jogos érdekeit, hátrányosan befolyásolná a vizsgálat és az azt követő intézkedések hatékonyságát, vagy ellentétes lenne az információ bizalmas kezelésére vonatkozó követelményekkel.” [Mód. 93]

(10a)

A rendelet a 11. cikk után a következő új cikkel egészül ki:

„11a. cikk

Törvényszékhez benyújtott kereset

Bármely érintett személy keresetet nyújthat be a Bizottság ellen a 11. cikk (3) bekezdése alapján a nemzeti hatóságokhoz vagy az intézményekhez eljuttatott vizsgálati jelentés megsemmisítéséért hatáskör hiányára, az alapvető eljárási követelmények megsértésére, a Szerződések, köztük a Charta megsértésére vagy hatáskörrel való visszaélésre hivatkozva.” [Mód. 94]

11.

A 12. cikk a következőképpen módosul:

-a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) E rendelet 10. és 11. cikkének, valamint a 2185/96/Euratom, EK rendelet rendelkezéseinek sérelme nélkül, a Hivatal a 3. cikk szerinti helyszíni ellenőrzések és szemlék lefolytatása során megszerzett információkat továbbíthatja az érintett tagállamok illetékes hatóságai számára az ahhoz kellő időben, hogy azok nemzeti joguknak megfelelően meghozhassák a megfelelő intézkedéseket. A Hivatal az érintett intézménynek, szervnek, hivatalnak vagy ügynökségnek is továbbíthat információt.”; [Mód. 95]

(a)	Az (1) bekezdés a következő mondattal egészül ki: „A Hivatal az érintett intézménynek, szervnek, hivatalnak vagy ügynökségnek is továbbíthat információt.”; [Mód. 96]

aa)

a (2) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„ A 10. és a 11. cikk sérelme nélkül, a főigazgató továbbítja az érintett tagállam igazságügyi hatóságainak az intézményeken, szerveken, hivatalokon vagy ügynökségeken belülivizsgálatok során a Hivatal tudomására jutott azon információkat, amelyek valamely nemzeti igazságügyi hatóság joghatósága alá tartozó tényekre vonatoznak .”; [Mód. 97]

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Az érintett tagállam illetékes hatóságai – amennyiben az nem ellentétes a nemzeti joggal – egy hónapon belül saját kezdeményezésükre vagy a Hivatal kérése alapján kellő időben tájékoztatják a Hivatalt az e cikk értelmében számukra továbbított információk alapján tett intézkedésekről.”; [Mód. 98]

c)	a cikk a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A Hivatal saját kezdeményezésre vagy kérésre releváns információkat cserélhet a 904/2010/EU rendelettel (17) létrehozott Eurofisc hálózattal.”

12.

A rendelet a következő cikkekkel egészül ki:

„12a. cikk

Csalásellenes koordinációs szolgálatok a tagállamokban

(1) A tagállamok e rendelet alkalmazásában kijelölnek egy szolgálatot (a továbbiakban: csalásellenes koordinációs szolgálat), amely elősegíti a Hivatallal való hatékony együttműködést és információcserét, ideértve az operatív jellegű információk cseréjét is. Adott esetben, a nemzeti joggal összhangban, a csalásellenes koordinációs szolgálat e rendelet alkalmazásában illetékes hatóságnak tekinthető.

(2) A Hivatal kérésére, még mielőtt határozat születne arról, hogy szükséges-e vizsgálatot indítani, továbbá a vizsgálat során vagy azt követően, a csalásellenes koordinációs szolgálatok biztosítják, megszerzik vagy összehangolják a Hivatal számára a feladatai hatékony ellátásához szükséges segítséget. Ez a segítség különösen a nemzeti illetékes hatóságok által a 3. cikk (6) és (7) bekezdése, a 7. cikk (3) bekezdése, továbbá a 8. cikk (2) és (3) bekezdése szerint nyújtott segítségből áll.

(3) A Hivatal segítséget kérhet a csalásellenes koordinációs szolgálatoktól a 12b. cikk szerinti koordinációs tevékenységek lefolytatása során, ideértve adott esetben a horizontális együttműködést és az információcserét a csalásellenes koordinációs szolgálatok között.

12b. cikk

Koordinációs tevékenységek

(1) Az 1. cikk (2) bekezdése szerint a Hivatal megszervezheti és elősegítheti az együttműködést a tagállamok illetékes hatóságai, az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek, továbbá, az együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási megállapodásokkal és bármely más hatályos jogi eszközzel összhangban, harmadik országok hatóságai és nemzetközi szervezetek között. E célból a résztvevő hatóságok és a Hivatal információkat, többek között operatív információkat gyűjthetnek, elemezhetnek és cserélhetnek egymással. A Hivatal alkalmazottai a vizsgálati tevékenységeket végző illetékes hatóságok kérésére jelen lehetnek e tevékenységek során. A 6. cikk, a 7. cikk (6) és (7) bekezdése, a 8. cikk (3) bekezdése és a 10. cikk alkalmazandó.

(2) A Hivatal jelentést készíthet az elvégzett koordinációs tevékenységekről és adott esetben továbbítja azt az érintett illetékes nemzeti hatóságoknak, valamint az érintett intézményeknek, szerveknek, hivataloknak és ügynökségeknek.

(3) Ez a cikk nem sértheti a tagállami közigazgatási hatóságok közötti kölcsönös segítségnyújtásra, továbbá az említett hatóságok és a Bizottság közötti együttműködésre irányadó rendelkezésekben a Bizottságra ruházott hatáskörök Hivatal általi gyakorlását.

(3a) A kölcsönös közigazgatási segítségnyújtásra vonatkozó kötelezettségek az 515/97/EK tanácsi rendelet (18) és a 608/2013/EU rendelet (19) alapján kiterjednek az Európai Strukturális és Beruházási Alapokhoz kapcsolódó koordinációs tevékenységre is e cikknek megfelelően. [Mód. 99]

(4) A Hivatal részt vehet az alkalmazandó uniós joggal összhangban létrehozott közös nyomozócsoportokban, és ebben a keretben az e rendelet szerint megszerzett operatív információt cserélhet.

12c. cikk

Jelentéstétel az Európai Ügyészségnek minden olyan büntetendő cselekményről, amellyel kapcsolatban gyakorolhatná hatáskörét

(1) A Hivatal indokolatlan késedelem nélkül jelentést tesz az Európai Ügyészségnek minden olyan büntetendő cselekményről, amellyel kapcsolatban az Európai Ügyészség az (EU) 2017/1939 rendelet IV . fejezetével 22. cikkével, továbbá 25. cikke (2) és (3) bekezdésével összhangban gyakorolhatná hatáskörét. A jelentést a Hivatal a vizsgálata előtt vagy annak során, bármelyik szakaszban minél hamarabb megküldi. [Mód. 100]

(2) A jelentésnek tartalmaznia kell legalább a Hivatal tudomására jutott tények és információ leírását, beleértve az okozott vagy valószínűsíthetően okozott kár értékelését, amennyiben a Hivatal rendelkezik erre vonatkozó információval, a lehetséges jogi minősítést, valamint minden rendelkezésre álló információt a potenciális sértettekről, a gyanúsítottakról, valamint minden más érintett személyről. A Hivatal a jelentéssel együtt továbbít az Európai Ügyészség részére a birtokában lévő, az üggyel kapcsolatos bármely egyéb információt. [Mód. 101]

(3) A Hivatal nem köteles jelenteni az Európai Ügyészségnek a nyilvánvalóan megalapozatlan állításokat.

Azokban az esetekben, amikor a Hivatalhoz beérkezett információ nem tartalmazza a (2) bekezdésben meghatározott elemeket és a Hivatalnak nincs folyamatban lévő vizsgálata, a Hivatal előzetes értékelést végezhet az állításokkal kapcsolatban. Az értékelés elvégzésére haladéktalanul, de mindenképpen az információ beérkezését követő két hónapon belül kerül sor. Ezen értékelésre a 6. cikk és a 8. cikk (2) bekezdése alkalmazandó. A Hivatal tartózkodik minden olyan tevékenység elvégzésétől, amelyek veszélyeztethetik az Európai Ügyészség lehetséges jövőbeni vizsgálatait. [Mód. 102]

Ezen előzetes értékelést követően a Hivatal jelentést tesz az Európai Ügyészségnek az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén.

(4) Abban az esetben, amikor a Hivatal az (1) bekezdésben említett magatartást tár fel egy vizsgálat során és az Európai Ügyészség nyomozást indít a jelentést követően, a Hivatal nem folytatja a vizsgálatát ugyanabban az ügyben, hacsak a vizsgálatra a 12e. cikkel vagy a 12f. cikkel összhangban fel nem kérik.

(5) Az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek kérhetik a Hivataltól, hogy végezze el a hozzájuk beérkezett állítások előzetes értékelését. Ezekre a megkeresésekre a (3) értelemszerűen az ( 1 ) –(4) bekezdés alkalmazandó. A Hivatal tájékoztatja az érintett intézményt, szervet, hivatalt vagy ügynökséget az előzetes értékelés eredményeiről, kivéve, ha az ilyen tájékoztatásnyújtás veszélybe sodorhatja a Hivatal vagy az Európai Ügyészség által folytatott vizsgálatot. [Mód. 103]

(6) Abban az esetben, amikor az e cikkel összhangban az Európai Ügyészségnek megküldött jelentést követően a Hivatal lezárja a vizsgálatát, nem alkalmazandó a 9. cikk (4) bekezdése és a 11. cikk.

12d. cikk

A vizsgálatok közötti átfedések elkerülése

(1) Ha az Európai Ügyészség ugyanabban az ügyben nyomozást folytat, a főigazgató nem indít vizsgálatot az 5. cikknek megfelelően, illetve nem folytatja a folyamatban lévő vizsgálatot, kivéve, ha ez a 12e. cikkel vagy a 12f. cikkel összhangban történik. A főigazgató tájékoztatja az Európai Ügyészséget a vizsgálat ilyen okból történő el nem indításáról vagy megszakításáról hozott egyes döntésekről. [Mód. 104]

Az első albekezdés alkalmazása céljából a Hivatal az Európai Ügyészség ügyviteli rendszerén keresztül ellenőrzi a 12 g. cikk (2) bekezdésével összhangban, hogy az Európai Ügyészség nyomozást folytat-e. A Hivatal további információt kérhet az Európai Ügyészségtől. Az Európai Ügyészség az ilyen megkeresésre 10 munkanapon belül válaszol. Ezt a határidőt kivételes esetekben, a 12 g. cikk (1) bekezdésében említett munkamegállapodásokban rögzített szabályokkal összhangban meg lehet hosszabbítani. [Mód. 105]

Abban az esetben, amikor a Hivatal az első albekezdéssel összhangban lezárja vizsgálatát, nem alkalmazandó a 9. cikk (4) bekezdése és a 11. cikk. [Mód. 106]

(1a) A Hivatal az Európai Ügyészség kérésére tartózkodik bizonyos olyan tevékenységek elvégzésétől vagy intézkedések végrehajtásától, amelyek veszélyeztethetik az Európai Ügyészség által folytatott vizsgálatot vagy vádhatósági eljárást. Az Európai Ügyészség indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a Hivatalt, amikor az ilyen kérés okai megszűnnek. [Mód. 107]

(1b) Ha az Európai Főügyészség lezár vagy megszüntet egy vizsgálatot, amelynél az (1) bekezdés alapján a főigazgatótól információkat kapott, és amely a Hivatal hatásköreinek gyakorlása szempontjából releváns, indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a Hivatalt, és ajánlásokat készíthet a közigazgatási vizsgálatok nyomon követésére vonatkozóan [Mód. 108]

12e. cikk

Az Európai Ügyészség támogatása a Hivatal által

(1) Az Európai Ügyészség általi nyomozás során és az Európai Ügyészség (EU) 2017/1939 rendelet 101. cikkének (3) bekezdése szerinti kérésére a Hivatal a megbízatásával összhangban támogatja vagy kiegészíti az Európai Ügyészség tevékenységét, különösen az alábbiak révén:

a)	információk, (többek közt igazságügyi szakértői) elemzések, szaktudás és operatív támogatás rendelkezésre bocsátása;

b)	az illetékes nemzeti közigazgatási hatóságok és az uniós szervek konkrét intézkedései összehangolásának elősegítése;

c)	igazgatási vizsgálatok lefolytatása.

(2) Az (1) bekezdés szerint a szerinti kérés írásban továbbítandó és abban legalább a következőket kell meghatározni: a kérésben meg kell határozni:

a)	az Európai Ügyészség nyomozásával kapcsolatos információ, amennyiben az a kérés célja tekintetében releváns;

b)	az intézkedést vagy intézkedéseket, azon intézkedés vagy intézkedések, melyek elvégzését az Európai Ügyészség a Hivataltól kéri; és

c)	adott esetben tartalmaznia kell az intézkedések elvégzésének tervezett ütemezését ütemezése;

d)	A kérésnek információt kell tartalmaznia az Európai Ügyészség nyomozásával kapcsolatban, amennyiben ez a kérés célja tekintetében releváns. a (2a) bekezdés szerinti bármilyen utasítás.

Szükség esetén a Hivatal további információt kérhet. [Mód. 109]

(2a) A bizonyítékok elfogadhatóságának, valamint az alapvető jogok és az eljárási garanciák megóvása érdekében, amennyiben a Hivatal az Európai Ügyészség kérésére e cikk értelmében támogató vagy kiegészítő intézkedéseket hajt végre, az Európai Ügyészség utasíthatja a Hivatalt, hogy az alapvető jogok, eljárási garanciák és adatvédelem tekintetében az e rendeletben előírtnál magasabb szintű normákat alkalmazzon. Ennek során részletesen meg kell határoznia a formai követelményeket és az alkalmazandó eljárásokat.

Az Európai Ügyészség konkrét utasításainak hiányában az (EU) 2017/1939 rendelet VI. fejezete (eljárási biztosítékok) és VIII. fejezete (adatvédelem) értelemszerűen alkalmazandó a Hivatal által az e cikk szerint végrehajtott intézkedésekre. [Mód. 110]

12f. cikk

Egymást kiegészítő vizsgálatok

(1) Azokban a kellően indokolt esetekben, amikor a főigazgató az Európai Ügyészség már folyamatban lévő nyomozása ellenére úgy ítéli meg, hogy a Hivatal megbízatásával összhangban vizsgálatot kell indítani vagy valamely vizsgálatot folytatni kell óvintézkedések, illetve pénzügyi, fegyelmi vagy igazgatási intézkedések elfogadásának megkönnyítése céljából, a Hivatal írásban tájékoztatja az Európai Ügyészséget a vizsgálat jellegéről és céljáról , valamint az Európai Ügyészség írásbeli beleegyezését kéri kiegészítő vizsgálat indításához . [Mód. 111]

Az Európai Ügyészség az általa végzett nyomozás vagy vádhatósági eljárás veszélyeztetésének elkerülése érdekében kifogást emelhet egyetérthet a vizsgálat indításával indítása vagy a vizsgálattal kapcsolatos bizonyos tevékenységek elvégzésével, vagy kifogást emelhet ellene, elvégzése ellen a tájékoztatás beérkezését követően 30 20 napon belül, és addig, ameddig a kifogás okai fennállnak. Kellően indokolt esetekben az Európai Ügyészség a határidőt további 10 munkanappal meghosszabbíthatja. Erről tájékoztatja a Hivatalt.

Abban az esetben, ha az Európai Ügyészség kifogást emel, a Hivatal nem indíthat kiegészítő vizsgálatot. Az Ebben az esetben az Európai Ügyészség indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a Hivatalt, amikor a kifogás okai megszűnnek. [Mód. 112]

Ha az Európai Ügyészség nem emel kifogást az előző albekezdésben említett időtartamon belül, beleegyezését adja , a Hivatal vizsgálatot indíthat vagy folytathat, és azt az Európai Ügyészséggel szorosan egyeztetve folytatja le. [Mód. 113]

Amennyiben az Európai Ügyészség nem válaszol a második albekezdésben meghatározott határidőn belül, a Hivatal egyeztetéseket kezdeményezhet az Európai Ügyészséggel annak érdekében, hogy 10 napon belül döntést hozzanak. [Mód. 114]

A Hivatal felfüggeszti vagy megszünteti a vizsgálatát, vagy tartózkodik a vizsgálattal kapcsolatos bizonyos tevékenységektől, amennyiben az Európai Ügyészség a második albekezdésben említett okokból a későbbiekben kifogást emel a vizsgálattal szemben.

(2) Amikor az Európai Ügyészség a 12d. cikkel összhangban benyújtott információkérésre adott válaszban arról tájékoztatja a Hivatalt, hogy nem végez nyomozást, de a későbbiekben ugyanabban az ügyben nyomozást indít, erről a Hivatalt késedelem nélkül tájékoztatja. Ha ezen tájékoztatás beérkezését követően a főigazgató úgy ítéli meg, hogy folytatni kell a Hivatal által indított vizsgálatot óvintézkedések, illetve pénzügyi, fegyelmi vagy igazgatási intézkedések elfogadásának megkönnyítése céljából, az (1) bekezdés alkalmazandó.

12 g. cikk

A Hivatal és az Európai Ügyészség közötti munkamegállapodások és információcsere

(1) Ahol szükséges megkönnyíteni az Európai Ügyészséggel való, az 1. cikk (4a) bekezdése szerinti együttműködést, a Hivatal és az Európai Ügyészség igazgatási megállapodásokról állapodik meg. Az ilyen munkamegállapodások meghatározhatják információk – így a személyes adatok, az operatív, stratégiai vagy technikai információk és a minősített adatok – cseréjére valamint az információtechnológiai platformok létrehozására vonatkozó gyakorlati részleteket , ideértve a szoftverek frissítésével és kompatibilitásával kapcsolatos közös megközelítést is . A munkamegállapodások részletes szabályokat tartalmaznak a két hivatal közötti, az állítások beérkezése és azok ellenőrzése során történő folyamatos információcserére vonatkozóan azzal a céllal, hogy meghatározzák a két hivatal által végzett vizsgálatokkal kapcsolatos hatásköröket. A munkamegállapodások a bizonyítékok Hivatal és Európai Ügyészség közötti átadására, valamint a költségek megosztásra vonatkozó szabályokat is tartalmazzák.

Az Európai Ügyészséggel kötendő munkamegállapodások elfogadása előtt a főigazgató tájékoztatás céljából megküldi a tervezetet az európai adatvédelmi biztosnak, a Felügyelő Bizottságnak és az Európai Parlamentnek. Az európai adatvédelmi biztos és a Felügyelő Bizottság haladéktalanul véleményt nyilvánít. [Mód. 115]

(2) A Hivatal »van találat/nincs találat« alapon közvetett hozzáféréssel rendelkezik az Európai Ügyészség ügyviteli rendszerében szereplő adatokhoz. Ha egyezés van a Hivatal által az ügyviteli rendszerbe bevitt adatok és az Európai Ügyészség által tárolt adatok között, az egyezés tényéről az Európai Ügyészséget és a Hivatalt is értesíteni kell. A Hivatal megfelelő intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy az ügyviteli rendszerében szereplő adatokhoz az Európai Ügyészség »van találat/nincs találat« alapon hozzáféréssel rendelkezhessen.

A Hivatalnak az Európai Ügyészség ügyviteli rendszerében található információkhoz való közvetett hozzáférésére csak akkor van mód, ha arra a Hivatal e rendeletben meghatározott feladatainak ellátásához van szükség, valamint az ilyen hozzáférést kellően meg kell indokolni és a Hivatal által létrehozott belső eljárás keretében hitelesíteni kell. A Hivatal nyilvántartást vezet az Európai Ügyészség ügyviteli rendszeréhez való hozzáférés minden esetéről. [Mód. 116]

(2a) A Hivatal főigazgatója és az Európai Főügyész évente legalább egyszer találkoznak a közös érdeklődésre számot tartó ügyek megvitatása céljából.” [Mód. 117]

12a.

A 15. cikk a következőképpen módosul:

a)	az (1) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép: „A Felügyelő Bizottság nyomon követi különösen az eljárási garanciák alkalmazásával és a vizsgálatok időtartamával kapcsolatos fejleményeket.”; [Mód. 118]

az (1) bekezdés ötödik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Felügyelő Bizottság részére hozzáférést kell biztosítani a feladatai ellátáshoz szükségesnek ítélt valamennyi információhoz és dokumentumhoz , beleértve a lezárt vizsgálatokkal és elutasított esetekkel kapcsolatos jelentéseket és ajánlásokat, de ezzel nem érintheti a folyamatban lévő vizsgálati eljárásokat, továbbá kellően tekintettel kell lennie a titoktartási és adatvédelmi követelményekre.”; [Mód. 119]

a (8) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A Felügyelő Bizottság kijelöli elnökét. A Felügyelő Bizottság elfogadja saját eljárási szabályzatát, amelyet tájékoztatás céljából az elfogadás előtt megküld az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és az európai adatvédelmi biztosnak. A Felügyelő Bizottság az elnöke vagy a főigazgató kezdeményezésére ül össze. A Felügyelő Bizottság évente legalább tíz ülést tart. A Felügyelő Bizottság tagjai többségi szavazata alapján hozza meg határozatait. Titkársági feladatainak ellátásáról a Felügyelő Bizottsággal szoros együttműködésben a Bizottság gondoskodik. A titkárság bármely alkalmazottjának kinevezése előtt konzultálni kell a Felügyelő Bizottsággal és a véleményét figyelembe kell venni. A titkárság a Felügyelő Bizottság utasításai alapján, a Bizottságtól függetlenül jár el. A Bizottság – a Felügyelő Bizottságnak és titkárságának költségvetésére vonatkozó ellenőrzési jogosultságának sérelme nélkül – nem avatkozik be a Felügyelő Bizottság ellenőrzési feladatainak ellátásába.” [Mód. 120]

13.

A 16. cikk a következőképpen módosul:

-a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság évente egy alkalommal politikai szintű véleménycserét folytat a főigazgatóval, amelynek során megvitatják, hogy a Hivatal milyen módszereket követ a csalás, a korrupció, valamint az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenység vagy szabálytalanság megelőzése és az ellenük folytatott küzdelem terén. A Felügyelő Bizottság részt vesz a véleménycserében. Az Európai Főügyész meghívást kap az eszmecserén való részvételre. A Számvevőszék, az Eurojust és/vagy az Europol képviselői – az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság, a főigazgató vagy a Felügyelő Bizottság kérésére – eseti meghívást kaphatnak a véleménycserére.”; [Mód. 121]

(a)

Az (1) bekezdésben a harmadik mondat helyébe a következő szöveg lép:

„A Számvevőszék, az Európai Ügyészség, az Eurojust és/vagy az Europol képviselői – az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság, a főigazgató vagy a Felügyelő Bizottság kérésére – eseti meghívást kaphatnak a véleménycserére.”; [Mód. 122]

aa)	a (2) bekezdés bevezető része helyébe a következő szöveg lép: „(2) A véleménycsere az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által elfogadott bármilyen témához kapcsolódhat. A véleménycsere témái között egészen pontosan az alábbiak szerepelhetnek:”; [Mód. 123]

a (2) bekezdés d) pontjának helyébe az alábbi szöveg lép:

„d)	a Hivatal és az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek, különösen az Európai Ügyészség közötti kapcsolatok keretei , és a Hivatal vizsgálati zárójelentéseinek következtében, valamint a Hivatal által átadott információk alapján hozott intézkedések ;”[Mód. 124]

ba)

a (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„e )	a Hivatal és a tagállamok illetékes hatóságai közötti kapcsolatok keretei, és a Hivatal vizsgálati zárójelentéseinek következtében, valamint a Hivatal által átadott információk alapján hozott intézkedések ;”; [Mód. 125]

bb)	a következő új bekezdés kerül beillesztésre: „(4a) Az eszmecserén az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság felváltva elnököl.” [Mód. 126]

14.

A 17. cikk a következőképpen módosul:

-a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A Hivatalt a főigazgató irányítja. A főigazgatót a (2) bekezdésben meghatározott eljárás alapján a Bizottság nevezi ki. A főigazgató hivatali ideje hét év, amely nem meghosszabbítható. A főigazgató a személyzeti szabályzat alapján ideiglenes alkalmazottként alkalmazandó.”; [Mód. 127]

-aa)

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„( 2) Új főigazgató kinevezéséhez a Bizottság pályázati felhívást tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A pályázati felhívást a hivatalban lévő főigazgató megbízatásának lejárta előtt legalább hat hónappal közzé kell tenni. Azt követően, hogy a Felügyelő Bizottság kedvező véleményt nyilvánított a Bizottság által végrehajtott kiválasztási eljárásról, a Bizottság elkészíti a megfelelő végzettséggel rendelkező jelöltek listáját. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közös megegyezéssel kijelöli, majd ezt követően az utóbbi kinevezi a főigazgatót.”; [Mód. 128]

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A főigazgató a külső és belső vizsgálatok vagy koordinációs tevékenységek megindításával és lefolytatásával vagy az ilyen vizsgálatok vagy koordinációs tevékenységek lefolytatását követő jelentések elkészítésével kapcsolatos feladatai ellátása során nem kérhet és nem fogadhat el utasítást kormányoktól, illetve intézményektől, szervektől, hivataloktól vagy ügynökségektől. Ha a főigazgató úgy ítéli meg, hogy a Bizottság által hozott valamely intézkedés aláássa a függetlenségét, akkor erről azonnal értesíti a Felügyelő Bizottságot, továbbá határoz arról, hogy a Bizottság intézkedése miatt kíván-e keresetet benyújtani a Bírósághoz.”; [Mód. 129]

aa)

a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4) A főigazgató rendszeresen, de legalább évente jelentést tesz az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek a Hivatal által lefolytatott vizsgálatok eredményeiről, a végrehajtott intézkedésekről, a nehézséget jelentő tényezőkről és a Felügyelő Bizottság ajánlásainak Hivatal általi, 15. cikkel összhangban történő nyomon követéséről, tiszteletben tartva ugyanakkor a vizsgálatok bizalmas jellegét, az érintett személyek és az informátorok törvény által biztosított jogait, valamint adott esetben a nemzeti jog bírósági eljárásokra alkalmazandó rendelkezéseit.

Az éves jelentésnek tartalmaznia kell annak értékelését is, hogy milyen mértékben működött együtt a tagállami illetékes hatóságokkal, valamint az intézményekkel, a szervekkel, a hivatalokkal és az ügynökségekkel, különös tekintettel a 11. cikk (2) és (6a) bekezdésének végrehajtására.”; [Mód. 130]

ab)

a szöveg a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Költségvetési ellenőrzési jogkörével összefüggésben az Európai Parlament kérésére a főigazgató tájékoztatást nyújthat a Hivatal tevékenységeiről, tiszteletben tartva a nyomozások és a nyomon követési eljárások titkosságát. Az Európai Parlament biztosítja az e bekezdésnek megfelelően szolgáltatott információk bizalmas kezelését.”; [Mód. 131]

ac)	az (5) bekezdés első albekezdését el kell hagyni; [Mód. 132]

az (5) bekezdés második albekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)	azokról az esetekről, amikor a tagállamok igazságügyi hatóságainak és vagy az Európai Ügyészségnek továbbítottak információt;”[Mód. 133]

ba)

az (5) bekezdés harmadik albekezdése a következő új ponttal egészül ki:

„ba)	az elutasított esetekről;”; [Mód. 134]

bb)

a (7) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(7) A főigazgató olyan belső tanácsadói és ellenőrzési eljárást hoz létre, ideértve a jogszerűség ellenőrzését is, amely többek között az eljárási garanciáknak, az érintett személyek és a tanúk alapvető jogainak, valamint az érintett tagállamok nemzeti jogának a tiszteletben tartásával kapcsolatos, különös tekintettel a 11. cikk (2) bekezdésére. A jogszerűség ellenőrzését a Hivatalnak a jog és a vizsgálati eljárások terén jártas azon szakértői végzik, akik képzettségük alapján valamely tagállamban bírói tisztséget is betölthetnek. A szakértők véleményét csatolják a vizsgálat zárójelentéséhez.”; [Mód. 135]

bc)

a (8) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(8) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 19a. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a Hivatal személyzete által követendő vizsgálati eljárási kódex megállapításáról. E felhatalmazáson alapuló jogi aktusok különösen a következőkre terjednek ki:

a)	a Hivatal megbízatásának és alapokmányának végrehajtása során követendő gyakorlatok;

b)	a vizsgálati eljárásokra vonatkozó részletes szabályok, valamint az engedélyezett vizsgálati tevékenységek;

c)	az érintett személyek törvényes jogai;

d)	eljárási garanciák;

da)	az adatvédelemmel, valamint a tájékoztatással és a dokumentumokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos politikákhoz fűződő rendelkezések;

db)	a jogszerűség ellenőrzésével és az érintett személyek rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségekkel kapcsolatos rendelkezések;

dc)	kapcsolat az Európai Ügyészséggel.

A Bizottság az általa végzett előkészítő munka során konzultál a Felügyelő Bizottsággal és az európai adatvédelmi biztossal.

Az e bekezdéssel összhangban elfogadott minden felhatalmazáson alapuló jogi aktust tájékoztatás céljából az unió összes hivatalos nyelvén közzé kell tennie a Hivatal honlapján.”; [Mód. 136]

(c)

A (8) bekezdés első albekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

„e)	kapcsolat az Európai Ügyészséggel.”; [Mód. 137]

ca)	a (9) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép: „Mielőtt a Bizottság a főigazgatóval szemben fegyelmi szankciót fogadna el vagy felfüggesztené mentelmi jogát, konzultál a Felügyelő Bizottsággal.” [Mód. 138]

14a.

A 19. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„19. cikk

Értékelő jelentés és felülvizsgálat

Legkésőbb az (EU) 2017/1939 rendelet 120. cikke (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban meghatározott időponttól számított öt év elteltével a Bizottság értékelő jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet alkalmazásáról és hatásáról, különösen a Hivatal és az Európai Ügyészség közötti együttműködés hatékonyságát és eredményességét illetően. Az értékelést a Felügyelő Bizottság véleménye kíséri.

Legkésőbb az első albekezdés szerinti értékelő jelentés benyújtásától számított két év elteltével a Bizottság jogalkotási javaslatot nyújt be az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz a Hivatal keretrendszerének modernizálása céljából, beleértve a kiegészítő vagy részletesebb szabályokat a Hivatal létrehozásával, feladatkörével vagy a tevékenységeire – többek között az Európai Ügyészséggel történő együttműködésére és a határokon átnyúló nyomozásaira, valamint a nem résztvevő tagállamokban folytatott nyomozásokra – alkalmazandó eljárásokkal kapcsolatban.” [Mód. 139]

14b.

A szöveg az alábbi új, 19a. cikkel egészül ki:

„19a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottság … [e rendelet hatálybalépésének dátuma])-tól/től számított négy évre szóló felhatalmazást kap a 17. cikk (8) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal a négyéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 17. cikk (8) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5) A 17. cikk (8) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ezen időtartam két hónappal meghosszabbodik.” [Mód. 140]

2. cikk

(1) Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2) Az 1. cikk 12. pontjában említett 12c.–12f. cikk az (EU) 2017/1939 rendelet 120. cikke (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban meghatározott időponttól alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt

az Európai Parlament részéről

az elnök

a Tanács részéről

az elnök

(1) HL C 42., 2019.2.1., 1. o.

(2) Az Európai Parlament 2019. április 16-i álláspontja.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).

(4) A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről, (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(6) COM(2017)0589. A jelentést az SWD(2017)0332 sz., értékelést tartalmazó bizottsági szolgálati munkadokumentum, valamint a Hivatal Felügyelő Bizottságának 2/2017. sz. véleménye kísérte.

(7) A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(8) A 129. cikk beillesztésre kerül az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/XX rendeletébe (az új költségvetési rendelet), melyről politikai megállapodás született és amely várhatóan a következő hónapokban kerül elfogadásra.

(9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(10) A Tanács 904/2010/EU rendelete (2010. október 7.) a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről (HL L 268., 2010.10.12., 1. o.).

(11) A Tanács 515/97/EK rendelete (1997. március 13.) a tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtásról, valamint a vám- és mezőgazdasági jogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében e hatóságok és a Bizottság együttműködéséről (HL L 82., 1997.3.22., 1. o.).

(12) Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(13) HL C …

(14) A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).

(15) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.).

(16) A 32a. cikk (3) bekezdését az (EU) 2015/849 irányelv módosításáról szóló (EU) 2018/XX európai parlamenti és tanácsi irányelv illeszti be az (EU) 2015/849 irányelvbe, melyről 2017. december 19-én politikai megállapodás született és várhatóan a következő hónapokban kerül elfogadásra.

(17) A Tanács 904/2010/EU rendelete (2010. október 7.) a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről (HL L 268., 2010.10.12., 1. o.).

(18) A Tanács 1997. március 13-i 515/97/EK rendelete a tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtásról, valamint a vám- és mezőgazdasági jogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében e hatóságok és a Bizottság együttműködéséről (HL L 082., 1997.3.22., 1. o.).

(19) Az Európai Parlament és a Tanács 608/2013/EU rendelete (2013. június 12.) a szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítéséről és az 1383/2003/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 181., 2013.6.29., 15. o.).

2021.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 158/133

P8_TA(2019)0384

A vámellenőrzési berendezések pénzügyi támogató eszközének létrehozása ***I

Az Európai Parlament 2019. április 16-i jogalkotási állásfoglalása a vámellenőrzési berendezések pénzügyi támogató eszközének az Integrált Határigazgatási Alap részeként történő létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0474 – C8-0273/2018 – 2018/0258(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 158/33)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0474),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, valamint 33., 114. és 207. cikkére, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C8-0273/2018),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

—	tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. október 17-i véleményére (1),

—	tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

—	tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére, valamint a Költségvetési Bizottság, a Költségvetési Ellenőrző Bizottság és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményeire (A8-0460/2018),

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot (2);

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 62., 2019.2.15., 67. o.

(2) Ez az álláspont megegyezik a 2019. január 15-én elfogadott módosításokkal (Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0001).

P8_TC1-COD(2018)0258

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 16-án került elfogadásra a vámellenőrzési berendezések pénzügyi támogató eszközének az Integrált Határigazgatási Alap részeként történő létrehozásáról szóló (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 33., 114. és 207. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

A vámunió hatékony és eredményes működésének biztosításához az Európai Unió külső határain működő 2 140vámhivatal vámhivatalt (3) megfelelő berendezésekkel kell ellátni. A megfelelő és egyenértékű vámellenőrzés iránti igény egyre sürgetőbbé válik, nemcsak amiatt, hogy a vámhatóságok képesek legyenek a bevételek beszedésében megtestesülő hagyományos funkciójuk ellátására, hanem egyre inkább azért is, mert a biztonság és a védelem garantálása érdekében jelentősen meg kell erősíteni az Unió külső határain belépő és kilépő áruk ellenőrzését. Ugyanakkor a külső határokon áthaladó árukon végzett ellenőrzéseknek nem szabad akadályozniuk, hanem elő kell segíteniük a harmadik országokkal folytatott jogszerű kereskedelmet , összhangban a biztonsági és védelmi feltételekkel . [Mód. 1]

(1a)

A világ egyik legnagyobb kereskedelmi tömörülését alkotó vámunió az Európai Unió egyik sarokköve, és nélkülözhetetlen az uniós vállalkozások és a polgárok javát egyaránt szolgáló egységes piac megfelelő működéséhez. Az Európai Parlament 2018. március 14-i állásfoglalásában (4) különös aggodalmának adott hangot a vámcsalásokkal kapcsolatban, melyek jelentős bevételkiesést okoztak az uniós költségvetésben. Az Európai Parlament ismételten hangsúlyozta, hogy csak úgy lehet megvalósítani egy erősebb és nagyratörőbb Európát, ha megerősített pénzügyi eszközök állnak a rendelkezésére, és ezért kérte a meglévő szakpolitikák folyamatos támogatását, az Unió kiemelt programjai számára rendelkezésre álló források növelését, valamint azt, hogy a további kötelezettségekhez rendeljenek további pénzügyi eszközöket. [Mód. 2]

(2)

Jelenleg a tagállamok nem egyenletesen végzik a vámellenőrzéseket. Ez egyrészről a tagállamok közötti földrajzi különbségeknek, másrészről a rendelkezésükre álló eltérő kapacitásoknak és forrásoknak , valamint a szabványosított vámellenőrzések hiányának tudható be. Nemcsak az emberi tényezőtől függ az, hogy a tagállamok képesek-e megbirkózni a folyamatosan változó globális üzleti modellek és ellátási láncok által támasztott kihívásokkal, hanem attól is, hogy rendelkezésükre állnak-e korszerű és megbízható vámellenőrzési berendezések , és azok megfelelően működnek-e. A vámeljárások működésének javítására irányuló igényt egyéb kihívások is fokozzák, például az e-kereskedelem fellendülése, az ellenőrzések és a vizsgálati jelentések digitalizációja, valamint a számítógépes támadásokkal, a szabotázzsal, az ipari kémkedéssel és az adatok manipulálásával szembeni ellenálló képesség . A kiegyensúlyozatlanság kezeléséhez ezért fontos az egyenértékű vámellenőrzési berendezések biztosítása. Ez egyenértékűbbé fogja tenni a különböző tagállamok által végzett vámellenőrzéseket, ezáltal pedig segít megelőzni az áruáramlások leggyengébb pontok felé való áttevődését. Az Unió vámterületére belépő valamennyi árut alapos ellenőrzéseknek kell alávetni, hogy elkerülhető legyen, hogy a vámcsalást elkövetők a legkedvezőbb feltételeket biztosító kikötőket válasszák ki. Annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok által végzett vámellenőrzések általános hatásfoka erősödjön és konvergenciája megvalósuljon, egyértelmű stratégiát kell kidolgozni leggyengébb pontokkal kapcsolatban. [Mód. 3]

(3)

A tagállamok Számos tagállam több ízben kifejezték kifejezte a pénzügyi támogatás szükségességét, és kérték kérte a berendezés iránti szükségletek mélyreható elemzését. A vámügyi finanszírozásról szóló 2017. március 23-i következtetéseiben (5) a Tanács felkérte a Bizottságot, hogy „értékelje annak lehetőségét, hogy a műszaki berendezésekkel kapcsolatos igények finanszírozását jövőbeli bizottsági finanszírozási programok biztosítsák, valamint (…) fokozza a finanszírozási célú együttműködést a vámhatóságok és az egyéb bűnüldöző hatóságok között”. [Mód. 4]

(4)

A 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) meghatározása szerint a vámellenőrzések nemcsak a vámjogszabályok, hanem az Unió vámterülete és az e területen kívüli országok vagy területek között szállított áruk beléptetésére, kiléptetésére, árutovábbítására, szállítására, tárolására és meghatározott célra történő felhasználására, valamint a nem uniós áruknak és a meghatározott célra történő felhasználás alatt lévő áruknak az Unió vámterületén belüli jelenlétére és szállítására vonatkozó egyéb jogszabályok felügyeletét is jelenti. Ezen egyéb, a vámhatóságokat bizonyos konkrét ellenőrzési feladatokkal felruházó jogszabályok rendelkezéseket tartalmaznak az adóztatásról, különösen a jövedéki adóról és a hozzáadottérték-adóról, a belső piac külső vonatkozásairól, a közös kereskedelempolitikáról, illetve a kereskedelemre, az ellátási lánc általános biztonságára, valamint az Unió és a tagállamok pénzügyi és gazdasági érdekeinek védelmére kiható egyéb uniós szakpolitikákról.

(5)

Az Unió külső határain végzett megfelelő szintű és egyenértékű vámellenőrzések biztosításával maximálisan kiaknázhatóvá válnak a vámunió előnyei. Emellett a jelenlegi kiegyensúlyozatlanságot korrigáló, a vámellenőrzési berendezésekre vonatkozó uniós beavatkozás összességében is elősegítené a tagállamok közötti kohéziót. Tekintettel a globális kihívásokra, különösen arra, hogy folyamatosan védelmezni kell az Unió és a tagállamok pénzügyi és gazdasági érdekeit, illetve elő kell segíteni a jogszerű kereskedelmet, elengedhetetlen, hogy a külső határokon korszerű és megbízható ellenőrzési berendezések álljanak rendelkezésre.

(6)

Következésképpen helyénvaló új eszközt létrehozni a vámellenőrzési berendezésekhez nyújtott pénzügyi támogatás céljából , amely biztosítja bizonyos gyakorlatok – például az áruhamisítás és egyéb jogellenes gyakorlatok – felderítését. Fontolóra kell venni a pénzügyi támogatás már meglévő formáinak alkalmazását. [Mód. 5]

(7)

Mivel a tagállami vámhatóságokra egyre több olyan feladat hárul, amelyek gyakran a biztonság területére is kiterjednek és elvégzésükre a külső határokon kerül sor, a külső határokon végzett határellenőrzések és vámellenőrzések egyenértékűségének biztosítása érdekében megfelelő uniós pénzügyi támogatást kell biztosítani a tagállamok számára. Ugyanilyen fontos az uniós határokon folytatott, az áruk és személyek ellenőrzését érintő ügynökségközi együttműködés népszerűsítése az egyes tagállamok határellenőrzésért vagy a határokon végzett más feladatokért felelős nemzeti hatóságai körében , a kiberbiztonság szem előtt tartásával . [Mód. 6]

(8)	Létre kell tehát hozni az Integrált Határigazgatási Alapot (a továbbiakban: az alap).

(9)	Az EUMSZ V. címét érintő jogi sajátosságok, valamint a külső határokra és a vámellenőrzésekre vonatkozó szakpolitikák esetében alkalmazandó különböző jogalapok miatt jogilag nem lehetséges az alap egyetlen eszközként való létrehozása.

(10)

Az alapot tehát a határigazgatás területén megvalósuló uniós támogatás átfogó pénzügyi kereteként kell létrehozni, amely magában foglalja az e rendelet alapján létrehozott, a vámellenőrzési berendezések pénzügyi támogatására szolgáló eszközt (a továbbiakban: az eszköz), valamint az (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) által létrehozott, a határigazgatás és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszközt.

(11)

Ez a rendelet meghatározza az eszköz pénzügyi keretösszegét, amely a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2013. december 2-i intézményközi megállapodás (8) 17. pontja értelmében az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára. A költségvetési fegyelem biztosítása érdekében a támogatások prioritási sorrendjének meghatározására szolgáló feltételeknek egyértelműeknek és pontosan körülírtaknak kell lenniük, és a vámellenőrzési pontok által ellátott feladatok számára megállapított igényeken kell alapulniuk. [Mód. 7]

(12)	Erre az eszközre alkalmazni kell az (EU, Euratom) [2018/XXX] európai parlamenti és tanácsi rendeletet (9) (a továbbiakban: költségvetési rendelet). Az említett rendelet meghatározza az uniós költségvetés végrehajtásával, többek között a vissza nem térítendő támogatásokkal kapcsolatos szabályokat.

(13)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) [2018/XXX] rendelete (10) a vámunió és a vámhatóságok támogatása érdekében létrehozza a vámügyi együttműködést szolgáló „Vám” programot. Az együttműködést célzó intézkedések koherenciájának és horizontális összehangolásának megőrzése érdekében célszerű valamennyi ilyen intézkedést egyetlen jogi aktus és szabályrendszer alapján végrehajtani. Következésképpen ennek az eszköznek csak a támogatható vámellenőrzési berendezések beszerzéséhez, karbantartásához és korszerűsítéséhez kell támogatást nyújtania, a vámügyi együttműködést szolgáló Vám programnak pedig a kapcsolódó intézkedéseket – például az igényfelmérések céljából folytatott együttműködést vagy az érintett berendezésekkel kapcsolatos képzéseket – kell támogatnia.

(13a)

Az ezen eszköz keretében finanszírozott vámellenőrzési berendezéseknek meg kell felelniük az optimális biztonsági, ezen belül kiberbiztonsági, védelmi, környezetvédelmi és egészségügyi normáknak. [Mód. 8]

(13b)

Az ezen eszköz keretében finanszírozott vámellenőrzési berendezések által előállított adatokhoz kizárólag a hatóságok megfelelő felhatalmazással rendelkező alkalmazottai férhetnek hozzá, azokat csak ők kezelhetik, és ezeket az adatokat megfelelő módon meg kell védeni az illetéktelen hozzáféréssel, illetve közléssel szemben. A tagállamok számára teljes ellenőrzést kell biztosítani ezen adatok felett. [Mód. 9]

(13c)

Az ezen eszköz keretében finanszírozott vámellenőrzési berendezéseknek hozzá kell járulniuk az optimális vámügyi kockázatkezelés biztosításához. [Mód. 10]

(13d)

A régi vámellenőrzési berendezések ezen eszköz segítségével történő lecserélésekor a tagállamoknak kell felelniük a régi vámellenőrzési berendezések környezetbarát ártalmatlanításáért. [Mód. 11]

(14)

Emellett az eszköznek adott esetben támogatnia kell a vámellenőrzési berendezések a célból történő beszerzését vagy korszerűsítését, hogy valós körülmények között teszteljenek új berendezéseket vagy új funkciókat, mielőtt a tagállamok megkezdenék az ilyen új berendezések széles körű beszerzését. A valós körülmények közötti tesztelésnek elsősorban a vámellenőrzési berendezésekkel kapcsolatos, az (EU) [2018/XXX] rendelet (11) keretében végzett kutatás eredményeihez kell kapcsolódnia.

(15)

A legtöbb vámellenőrzési berendezés egyenlő mértékben vagy járulékosan alkalmas lehet más jogszabályok, mint például a határigazgatási, a vízumpolitikai vagy a rendőrségi együttműködési rendelkezések betartásának ellenőrzésére is. Ezért az elgondolás szerint az Integrált Határigazgatási Alap két, egymást kiegészítő eszközből áll, amelyek különálló, de koherens hatókörrel rendelkeznek a berendezések beszerzése tekintetében. Egyrészt az (EU) [2018/XXX] rendelettel (12) létrehozott határigazgatási és vízumügyi eszköz ki fogja zárni az olyan berendezéseket, amelyek határigazgatásra és vámellenőrzésre is használhatók. Másrészt a vámellenőrzési berendezések e rendelettel létrehozott pénzügyi támogató eszköze nem csupán azokhoz a berendezésekhez nyújt pénzügyi támogatást, amelyek fő célja a vámellenőrzés, hanem lehetővé teszi a berendezések kiegészítő célokra, például a határellenőrzés és a biztonság céljára történő használatát is. Ez a szerepfelosztás elő fogja mozdítani az (EU) 2016/1624 rendelet (13) 4. cikkének e) pontjában említett ügynökségközi együttműködést, amely az európai integrált határigazgatási megközelítés része, ezáltal lehetővé teszi a vám- és a határőrizeti hatóságok együttműködését, valamint az uniós költségvetés hatásának maximalizálását az ellenőrzési berendezések megosztása és interoperabilitása révén. Annak biztosítása érdekében, hogy az alap által finanszírozott bármilyen eszköz vagy berendezés felett a berendezést birtokló kijelölt vámellenőrzési pont állandó felügyeleti joggal rendelkezzen, a vámügyi és határőrizeti hatóságok közötti megosztás és interoperabilitás meghatározásakor rögzíteni kell, hogy azok nem szisztematikusak és nem rendszeresek. [Mód. 12]

(16)

A különböző területeket érintő együttműködés és interoperabilitás lehetővé tétele és támogatása érdekében a költségvetési rendelettől eltérve adott esetben lehetővé kell tenni, hogy egy intézkedés több uniós programon vagy eszközön keresztül is finanszírozásban részesüljön. Ugyanakkor a kettős finanszírozás költségvetési rendeletben meghatározott tilalmával összhangban ilyen esetekben a hozzájárulások nem fedezhetik ugyanazokat a költségeket. Amennyiben egy tagállamnak már hozzájárulást ítéltek oda vagy hozzájárulásban részesült más uniós programból vagy támogatást kapott uniós alapból ugyanazon berendezés beszerzésére, a szóban forgó hozzájárulást vagy támogatást fel kell sorolni a kérelemben. [Mód. 13]

(16a)

A Bizottság ösztönzi a vámellenőrzési berendezések tagállamok közötti közös beszerzését és tesztelését. [Mód. 14]

(17)

Tekintettel a vámügyi prioritások, a veszélyek és a technológiák gyors változására, a munkaprogramoknak nem kell hosszú időszakra kiterjedniük. Ugyanakkor mind a Bizottság, mind a tagállamok számára adminisztratív többletterhet okoz az éves munkaprogramok kidolgozásának szükségessége, jóllehet arra a program végrehajtásához nincs szükség. Erre tekintettel a munkaprogramoknak elvben egynél több költségvetési évre kell kiterjedniük. Ezen túlmenően az uniós stratégiai érdekek sértetlenségének megőrzése érdekében a tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy amikor új vámellenőrzési berendezésekre pályáznak, gondosan mérlegeljék a kiberbiztonságot, valamint annak kockázatát, hogy bizonyos érzékeny adatok esetleg kikerülhetnek az Unióból. [Mód. 15]

(18)	Az e rendelet szerinti munkaprogramok egységes feltételek mellett történő végrehajtása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (14) megfelelően kell gyakorolni. [Mód. 16]

(19)

Bár az egyenértékű vámellenőrzések biztosítására irányuló egyedi célkitűzés eléréséhez elengedhetetlen a központi végrehajtás, az eszköz műszaki jellegéből adódóan műszaki szintű előkészítő munkára van szükség. Ezért a végrehajtást nemzeti szakértelemre és tapasztalatokra támaszkodó, a tagállami vámigazgatási szervek bevonásával végzett egyéni igényfelmérésekkel kell segíteni. Az igényfelméréseknek egyértelmű módszertanon kell alapulniuk, amely minimális számú lépéseket is tartalmaz a szükséges és releváns információk összegyűjtésének biztosítására. [Mód. 17]

(20)

A rendszeres nyomon követés és jelentéstétel biztosítása érdekében megfelelő keretet kell létrehozni az eszköz és az eszköz alá tartozó intézkedések által elért eredmények nyomon követésére. Ennek a nyomon követésnek és jelentéstételnek az eszköz körébe tartozó intézkedések hatásait mérő mennyiségi és minőségi mutatókon kell alapulnia. A tagállamoknak biztosítaniuk kell az átlátható és egyértelmű közbeszerzési eljárást. A jelentéstételi követelményeknek ki kell terjedniük a bizonyos költséghatárt meghaladó vámellenőrzési berendezésekre és közbeszerzési eljárásokra vonatkozó részletes információkra , valamint a költségek indokolására . [Mód. 18]

(21)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (15) (22) és (23) bekezdése értelmében az eszközt sajátos nyomonkövetési követelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján értékelni kell, ugyanakkor el kell kerülni a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, főként a tagállamokra nehezedőeket. Adott esetben e követelmények mérhető mutatókat is magukban foglalhatnak, amelyek alapján értékelhetők az eszköz tényleges hatásai.

(22)

Annak érdekében, hogy megfelelő módon lehessen reagálni a politikai prioritások, a veszélyek és a technológiák változásaira, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek a munkaprogramok meghatározása, az eszköz által támogatható intézkedések vámellenőrzési céljainak módosítására módosítása , illetve az egyedi célkitűzések elérésének mérésére szolgáló mutatók listájának módosítására vonatkozóan módosítása érdekében történő módosítása tekintetében . Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő és teljesen átlátható konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein. [Mód. 19]

(23)

A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel, (16) a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel (17), a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel (18) és az (EU) 2017/1939 rendelettel (19) összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel összhangban igazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más bűncselekmény, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv (20) szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más jogellenes tevékenységeket. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(24)

A rendeletre alkalmazandók az Európai Parlament és a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 322. cikke alapján elfogadott horizontális pénzügyi szabályok. E szabályokat a költségvetési rendelet rögzíti, és azok meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és annak vissza nem térítendő támogatások, közbeszerzés, pénzdíjak és közvetett végrehajtás útján történő végrehajtására vonatkozó eljárást, valamint rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségére vonatkozó ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok érintik emellett az uniós költségvetésnek a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén történő védelmét, mivel a jogállamiság tiszteletben tartása elengedhetetlen előfeltétele a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak és a hatékony uniós finanszírozásnak. Az ezen eszköz keretében nyújtott finanszírozásnak tiszteletben kell tartania az átláthatóság, az arányosság, az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetésmentesség elvét. [Mód. 20]

(25)

Az e rendelet szerinti finanszírozási típusokat és végrehajtási módszereket az intézkedések egyedi célkitűzésének megvalósítására és az eredmények elérésére való alkalmasságuk alapján kell megválasztani, figyelembe véve különösen az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terhet és a szabályok be nem tartásának várható kockázatát. Ennek keretében mérlegelni kell az egyösszegű átalányok, az átalányfinanszírozás és az egységköltségek, valamint a költségfüggetlen finanszírozás alkalmazását a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint. A kiadások végrehajtásának és minőségének javítását az eszköz célkitűzéseinek elérése érdekében irányadó elvnek kell tekinteni, ugyanakkor biztosítani kell a pénzügyi erőforrások optimális felhasználását. [Mód. 21]

(26)

Mivel a tagállamok között fennálló objektív földrajzi egyenlőtlenségek következtében e rendelet célkitűzését, azaz a vámuniót és a vámhatóságokat támogató eszköz létrehozását a tagállamok önmagukban nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az – mivel az összehangolt megközelítés és központi finanszírozás hozzájárul az egyenértékű és színvonalas vámellenőrzések biztosításához – uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket fogadhat el. Az arányosság említett cikkben foglalt elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az említett cél eléréséhez szükséges mértéket.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

(1) Ez a rendelet az Integrált Határigazgatási Alap (a továbbiakban: az alap) részeként létrehozza a vámellenőrzési berendezések pénzügyi támogató eszközét (a továbbiakban: az eszköz), a vámellenőrzési berendezések beszerzéséhez, karbantartásához és korszerűsítéséhez nyújtott pénzügyi támogatás biztosítása érdekében.

(2) A határigazgatás és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz Integrált Határigazgatási Alap részeként történő létrehozásáról szóló [2018/XXX] rendelettel (21) közösen ez a rendelet létrehozza az alapot.

(3) A rendelet megállapítja az eszköz célkitűzéseit, a 2021–2027 közötti időszakra szóló költségvetést, az uniós finanszírozás formáit, valamint az e finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.	„vámhatóságok”: a 952/2013/EU rendelet 5. cikkének 1. pontjában meghatározott hatóságok;

2.	„vámellenőrzések”: a 952/2013/EU rendelet 5. cikkének 3. pontjában meghatározott konkrét intézkedések;

3.	„vámellenőrzési berendezés”: elsősorban vámellenőrzések végzésére szolgáló berendezés;

4.	„mozgó vámellenőrzési berendezés”: bármilyen szállítóeszköz, amely mozgathatósága mellett saját maga is vámellenőrzési berendezésként szolgál, vagy teljesen fel van szerelve vámellenőrzési berendezéssel;

„karbantartás”: megelőző, javító jellegű és előrejelzésen alapuló beavatkozások – ideértve a működési és funkcionális ellenőrzéseket, szervizelést, javításokat és nagyjavításokat, de nem ideértve a korszerűsítést –, amelyekre egy vámellenőrzési berendezés előírt üzemképes állapotának fenntartása vagy helyreállítása érdekében van szükség a maximális hasznos élettartam elérése céljából;

6.	„korszerűsítés”: olyan módosító beavatkozások, amelyekre azért van szükség, hogy a meglévő vámellenőrzési berendezéseket elavult üzemképes állapotból a technológia aktuális állása szerinti üzemképes állapotba hozzák.

3. cikk

Az eszköz célkitűzései

(1) Az Integrált Határigazgatási Alap részeként , valamint az Unión belüli összes vámellenőrzés szabványosítására irányuló hosszú távú cél érdekében, az eszköz általános célkitűzése, hogy támogassa a vámuniót és a vámhatóságokat az Unió és tagállamai pénzügyi és gazdasági érdekeinek védelme , az Unió határain az áruk és személyek ellenőrzése terén folytatott ügynökségközi együttműködés előmozdítása , az Unió biztonságának és védelmének biztosítása, valamint az Uniónak a tisztességtelen és jogellenes kereskedelem elleni védelme érdekében, miközben megkönnyíti a jogszerű üzleti tevékenység végzését. [Mód. 22]

(2) Az eszköz egyedi célkitűzése, hogy releváns, a technológia aktuális állása szerinti , biztonságos, a kibertámadásokkal szemben ellenálló, környezetbarát és megbízható vámellenőrzési berendezések teljesen átlátható beszerzése, karbantartása és korszerűsítése révén megfelelő és egyenértékű vámellenőrzések biztosításához járuljon hozzá. Annak megelőzése érdekében, hogy az áruforgalom az Unió gyengébb pontjaira tevődjön át, további célkitűzés még az egyes tagállamok által végzett vámellenőrzési tevékenységek minőségének javítása. [Mód. 23]

(2a) Az eszköz hozzájárul az európai integrált határigazgatás végrehajtásához azáltal, hogy támogatja az ügynökségek közötti együttműködést, valamint az eszköz révén megszerzett új berendezések megosztását és interoperabilitását. [Mód. 24]

4. cikk

Költségvetés

(1) Az eszköz 2021–2027 közötti időszakban történő megvalósítására végrehajtására szánt pénzügyi keret 2018-as árakon 1 149 175 000 EUR ( folyó áron 1 300 000 000 EUR). [Mód. 25]

(2) Az (1) bekezdésben említett összeg fedezheti továbbá az eszköz irányításával és a program teljesítményének és célkitűzései megvalósításának értékelésével kapcsolatos előkészítési, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési, értékelési és egyéb tevékenységekre vonatkozó , jogszerű és ellenőrzött költségeket. Az összeg ezenfelül fedezheti a tanulmányokkal, szakértői ülésekkel, tájékoztatási és kommunikációs intézkedésekkel , valamint a részt vevő tagállamok közötti adatmegosztással kapcsolatos azon , szintén jogszerű és ellenőrzött kiadásokat, amelyek kapcsolódnak az eszköz általános célkitűzést támogató egyedi célkitűzéseihez, továbbá az információk feldolgozására és cseréjére összpontosító IT-hálózatokkal – többek között az intézményi IT-eszközökkel – kapcsolatos kiadásokat, valamint az eszköz irányítása tekintetében felmerült minden egyéb technikai és igazgatási segítségnyújtási költséget. [Mód. 26]

5. cikk

Az uniós finanszírozás végrehajtása és formái

(1) Az eszközt a költségvetési rendelettel összhangban közvetlen irányítással kell végrehajtani.

(1a) Ha a támogatott intézkedés berendezések beszerzését vagy korszerűsítését foglalja magában, akkor a Bizottság megfelelő garanciákat és rendkívüli intézkedéseket vezet be annak biztosítása érdekében, hogy az uniós programokból és eszközökből nyújtott támogatások segítségével beszerzett valamennyi berendezést az adott vámhatóságok minden megfelelő esetben használatba vegyék. [Mód. 27]

(2) Az eszköz a költségvetési rendeletben meghatározott valamennyi formában – különösen vissza nem térítendő támogatások formájában –nyújthat finanszírozást.

(3) Ha a támogatott intézkedés berendezések beszerzését vagy korszerűsítését foglalja magában, akkor a Bizottság koordinációs mechanizmust hoz létre, amely biztosítja az uniós programokból és eszközökből nyújtott támogatások segítségével beszerzett valamennyi berendezés hatékonyságát és interoperabilitását , és amely lehetővé teszi az illetékes uniós ügynökségek, különösen Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség részvételét és a velük folytatott konzultációt. A koordinációs mechanizmus az uniós hozzáadott érték határigazgatás területén történő maximalizálása céljából magában foglalja az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség részvételét és az azzal folytatott konzultációt . [Mód. 28]

(3a) Ha a támogatott intézkedés berendezések beszerzését vagy korszerűsítését foglalja magában, akkor a Bizottság megfelelő garanciákat és rendkívüli intézkedéseket vezet be annak biztosítása érdekében, hogy az uniós programokból és eszközökből nyújtott támogatások segítségével beszerzett valamennyi berendezés megfeleljen a rendszeres karbantartásra vonatkozó előírásoknak. [Mód. 29]

II. FEJEZET

JOGOSULTSÁG

6. cikk

Támogatható intézkedések

(1) Ahhoz, hogy egy intézkedés ebből az eszközből finanszírozható legyen, eleget kell tennie az alábbi követelményeknek:

a)	a 3. cikkben említett célkitűzéseket hajtja végre;

olyan vámellenőrzési berendezés beszerzését, karbantartását vagy korszerűsítését célozza, amely az alábbiak közül egy vagy több vámellenőrzési célt szolgál:

1.	behatolásmentes vizsgálat;

2.	embereken elrejtett tárgyak jelzése;

3.	sugárzásészlelés és nuklidok azonosítása;

4.	minták laboratóriumi elemzése;

5.	mintavétel és a minták helyszíni elemzése;

6.	kézi keresés.

Az 1. melléklet tartalmazza azoknak a vámellenőrzési berendezéseknek a tájékoztató jellegű listáját, amelyek az 1–6. pontban felsorolt vámellenőrzési célokból felhasználhatók.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, kellően indokolt esetekben az intézkedések vámellenőrzési berendezések olyan teljesen átlátható beszerzésére, karbantartására és korszerűsítésére is vonatkozhatnak, amely új berendezések vagy új funkciók valós körülmények közötti tesztelésére irányul. [Mód. 30]

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 14. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vámellenőrzési célok és az 1. melléklet módosítása érdekében, amennyiben az ilyen felülvizsgálat szükségesnek tűnik és annak érdekében, hogy lépést tartson a technológiai fejlődéssel, az árucsempészet változó gyakorlatával, valamint az új, intelligens és innovatív vámellenőrzési megoldásokkal . [Mód. 31]

(4) A szóban forgó eszköz útján finanszírozott vámellenőrzési berendezések berendezéseket elsősorban vámellenőrzésre kell használni, de az eszköz 3. cikkben rögzített általános és egyedi célkitűzéseinek való megfelelés érdekében azok vámellenőrzésen kívüli célokra is felhasználhatók, beleértve a nemzeti határigazgatási hatóságokat támogató személyellenőrzést és a nyomozásokat is. [Mód. 32]

(4a) A Bizottság ösztönzi a vámellenőrzési berendezések tagállamok közötti közös közbeszerzését és tesztelését. [Mód. 33]

7. cikk

Részvételre jogosult jogalanyok

A költségvetési rendelet 197. cikkétől eltérve a részvételre jogosult jogalanyok a tagállami vámhatóságok, amennyiben biztosítják az igények 11. cikk (3) bekezdése szerinti értékeléséhez szükséges információkat.

8. cikk

Társfinanszírozási arány

(1) Az eszköz az intézkedések összes elszámolható költségének legfeljebb 80 %-át finanszírozhatja.

(2) Az említett felső határt meghaladó finanszírozás nyújtására kizárólag megfelelően indokolt rendkívüli esetben kerülhet sor.

(2a) Az említett felső határt meghaladó finanszírozás nyújtható a vámellenőrzési berendezések tagállamok közötti közös közbeszerzése és tesztelése esetén. [Mód. 34]

(2b) A (2) bekezdésben említett rendkívüli körülmények magukban foglalhatják új vámellenőrzési berendezések beszerzését és az Európai Határ- és Parti Őrség műszakieszköz-állományához való hozzáadását. A vámellenőrzési berendezés a műszakieszköz-állománynak való megfelelőségét az 5. cikk (3) bekezdésével összhangban kell megállapítani. [Mód. 35]

9. cikk

Elszámolható költségek

Az eszköz keretében nem számolhatók el a következő költségek elszámolható a 6. cikkben említett tevékenységekkel kapcsolatos valamennyi költség, az alábbiak kivételével : [Mód. 36]

a)	földterület megvásárlásához kapcsolódó költségek;

aa)	a berendezés használatához szükséges képzéssel vagy készségfejlesztéssel kapcsolatos költségek; [Mód. 37]

b)	infrastruktúrához, például épületekhez vagy szabadtéri létesítményekhez, illetve bútorokhoz kapcsolódó költségek;

elektronikus rendszerekkel kapcsolatos költségek, a vámellenőrzési berendezések használatához közvetlenül szükséges szoftverek és szoftverfrissítések kivételével, valamint a meglévő szoftver és a vámellenőrzési berendezés összekapcsolásához szükséges elektronikus szoftver és program kivételével; [Mód. 38]

d)	hálózatokkal, például biztonságos vagy nem biztonságos kommunikációs csatornákkal vagy előfizetésekkel kapcsolatos költségek , a vámellenőrzési berendezés használatához közvetlenül szükséges hálózatok vagy előfizetések kivételével ; [Mód. 39]

e)	szállítóeszközökkel, például járművekkel, légi járművekkel vagy hajókkal kapcsolatos költségek, a mozgó vámellenőrzési berendezésekkel kapcsolatos költségek kivételével;

f)	a vámellenőrzési berendezésekhez szükséges fogyóeszközökkel, többek között a referencia- vagy kalibrálóanyagokkal kapcsolatos költségek;

g)	az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos költségek.

III. FEJEZET

VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ TÁMOGATÁSOK

10. cikk

Odaítélés, kiegészítő jelleg és kombinált finanszírozás

(1) Az eszköz keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatások odaítélésére és kezelésére a költségvetési rendelet VIII. címével összhangban kerül sor.

(2) A költségvetési rendelet 195. cikkének f) pontjával összhangban a vissza nem térítendő támogatások odaítélése pályázati felhívás nélkül történik a 7. cikkben említett, részvételre jogosult jogalanyok számára.

(3) A költségvetési rendelet 191. cikkétől eltérve az (EU) [2018/XXX] rendelettel (22) létrehozott, vámügyi együttműködést szolgáló Vám programból vagy bármely más uniós programból hozzájárulásban részesült intézkedés hozzájárulást kaphat az eszközből is, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. Az egyes hozzájáruló uniós programok szabályai alkalmazandók a cselekvéshez nyújtott, az adott programból származó hozzájárulásra. A kumulatív finanszírozás összege nem haladhatja meg a cselekvés összes elszámolható költségét, és a különböző uniós programokból származó támogatás arányosan számítható ki, a támogatás feltételeit megállapító dokumentumnak megfelelően.

IV. FEJEZET

PROGRAMOZÁS, NYOMON KÖVETÉS ÉS ÉRTÉKELÉS

11. cikk

Munkaprogram

(1) Az eszköz végrehajtása a költségvetési rendelet 110. cikkének (2) bekezdésében említett munkaprogramokon keresztül történik.

(2) A munkaprogramokat a Bizottság fogadja el végrehajtási jogi aktussal. Ezt a végrehajtási felhatalmazást kap arra, hogy a 14 . cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust a 15. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni aktusokat fogadjon el, amelyek munkaprogramok megállapítása érdekében módosítják a 2a. mellékletet . [Mód. 40]

(3) Az (1) bekezdésben említett munkaprogramok kidolgozását egyedi igényfelmérés segíti, amely minimum az alábbiakból áll: [Mód. 41]

a)	a határátkelőhelyek közös besorolása;

b)	a rendelkezésre álló és működő vámellenőrzési berendezések kimerítő jellegű leltárja; [Mód. 42]

c)	a vámellenőrzési berendezésekre vonatkozó minimális és optimális műszaki normák közös meghatározása, a határátkelőhelyek kategóriái szerint, valamint ; [Mód. 43]

ca)	a vámellenőrzési berendezések optimális szintjének felmérése a határátkelőhelyek kategóriái szerint; valamint [Mód. 44]

d)	a szükséges pénzeszközök részletes becslése a vámműveletek és a kapcsolódó munkateher függvényében . [Mód. 45]

Az igények értékelésére az 1294/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (23) létrehozott Vám 2020 program vagy az (EU) [2018/XXX] (24) rendelettel létrehozott, a vámügyi együttműködést szolgáló Vám program keretében végzett intézkedések eredményeképpen kerül sor, és azt rendszeresen, de legalább 3 évente naprakésszé kell tenni.

12. cikk

Nyomon követés és jelentéstétel

(1) Az eszköz 3. cikkben meghatározott általános és egyedi célkitűzéseinek megvalósítása terén tett előrelépésekről történő jelentéstételhez használandó mutatókat a 2. melléklet tartalmazza A költségvetési rendelet 38. cikke (3) bekezdése e) pontjának i) alpontja szerinti jelentéstételi követelményeknek eleget téve a Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a program eredményeiről. Az eredményekről szóló bizottsági jelentésben tájékoztatást kell nyújtani mind az előrelépésekről, mind a hiányosságokról . [Mód. 46]

(2) Az eszköz 3. cikkben meghatározott általános és egyedi célkitűzéseinek megvalósítása terén tett előrelépésekről történő jelentéstételhez használandó mutatókat a 2. melléklet tartalmazza. Az eszköz célkitűzéseinek elérése felé történő előrehaladás hatékony értékelésének biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 14. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 2. melléklet módosítására vonatkozóan a mutatók felülvizsgálata vagy kiegészítése céljából, amennyiben azt szükségesnek ítéli, valamint a rendeletnek egy nyomonkövetési és értékelési keret létrehozásáról szóló rendelkezésekkel történő kiegészítése céljából , hogy friss minőségi és mennyiségi információkkal lássa el az Európai Parlamentet és a Tanácsot a program teljesítményéről . [Mód. 47]

(3) A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy az eszköz végrehajtásának nyomon követésére vonatkozó adatokat adatok és az eredményeket eredmények összehasonlíthatóak és teljesek legyenek, valamint azokat hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében az uniós pénzeszközök címzettjeire vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani. A Bizottság megbízható információkat nyújt az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a felhasznált teljesítményadatok minőségéről. [Mód. 48]

(4) A (3) bekezdésben említett jelentéstételi követelmények tartalmazzák legalább a következő információk Bizottsággal való évenkénti közlését, amennyiben egy vámellenőrzési berendezés költsége adók nélkül meghaladja a 10 000 EUR-t:

a)	a vámellenőrzési berendezés üzembe helyezésének és üzemből való kivonásának dátuma;

b)	a vámellenőrzési berendezés használatára vonatkozó statisztikák;

c)	a vámellenőrzési berendezés használatának nyomán elért eredményekre vonatkozó információk;

ca)	az uniós költségvetésből finanszírozott berendezések rendelkezésre állása és állapota az üzembe helyezés után 5 évvel; [Mód. 49]

cb)	a vámellenőrzési berendezés karbantartására vonatkozó információk; [Mód. 50]

cc)	a közbeszerzési eljárásra vonatkozó információk; [Mód. 51]

cd)	a kiadások indokolása. [Mód. 52]

13. cikk

Értékelés

(1) Az értékeléseket eszköz keretében finanszírozott és a 6. cikkben említett tevékenységek értékelései során fel kell mérni az eszköz eredményeit, hatását és hatékonyságát, és azokat időben el kell végezni ahhoz, hogy a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek történő eredményes felhasználásuk biztosítható legyen . [Mód. 53]

(2) Az eszköz időközi értékelését az eszköz végrehajtásáról rendelkezésre álló elegendő információ birtokában, de legkésőbb négy három évvel az eszköz végrehajtásának kezdetét követően kell elvégezni. [Mód. 54]

Az időközi értékelés bemutatja a program 2027 utáni nyomon követésére és annak célkitűzéseire vonatkozó döntések meghozatalához szükséges megállapításokat. [Mód. 55]

(3) Az eszköz végrehajtásának végén, de legkésőbb négy három évvel az 1. cikkben meghatározott időszak végét követően a Bizottság elvégzi az eszköz végső értékelését. [Mód. 56]

(4) A Bizottság az értékelések megállapításait saját észrevételei és a levont tanulságok kíséretében közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával. [Mód. 57]

(4a) A Bizottság az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelméről és a csalás elleni küzdelemről szóló jelentésébe részleges éves értékeléseket is beépít. [Mód. 58]

V. FEJEZET

A FELHATALMAZÁS GYAKORLÁSA ÉS BIZOTTSÁGI ELJÁRÁS

14. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 6. cikk (3) bekezdésében , a 11. cikk (2) bekezdésében és a 12. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása a 2028. december 31-ig terjedő időszakra szól. [Mód. 59]

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 6. cikk (3) bekezdésében , a 11. cikk (2) bekezdésében és az 12. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. [Mód. 60]

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 6. cikk (3) bekezdése , a 11. cikk (2) bekezdése és a 12. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik. [Mód. 61]

15. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot a Vám program (EU) [2018/XXX] rendelet (25) 18. cikkében említett bizottsága segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni. [Mód. 62]

VI. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

16. cikk

Tájékoztatás, kommunikáció és közzététel

(2) A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez az átláthatóság biztosítása érdekében rendszeresen tájékoztatást nyújt a nyilvánosságnak az eszközhöz, valamint annak intézkedéseihez és eredményeihez kapcsolódóan. Az eszközhöz allokált pénzügyi forrásokat ezenfelül az Unió azon politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikáció költségeinek fedezésére is kell fordítani, amelyek kapcsolódnak többek között a 3 11 . cikkben említett célkitűzésekhez munkaprogramokra hivatkozva . [Mód. 64]

17. cikk

Átmeneti rendelkezések

A 2027. december 31-ig be nem fejezett intézkedésekkel kapcsolatos igazgatási feladatok ellátása céljából szükség esetén előirányzatok állíthatók be a 2027 utáni költségvetésbe a(z) 4. cikk (2) bekezdésében meghatározott kiadások fedezésére.

18. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt …, -án/-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

a Tanács részéről

az elnök

(1) HL C 62., 2019.2.15., 67. o.

(2) Az Európai Parlament 2019. április 16-i álláspontja.

(3) A vámunió teljesítményére vonatkozó 2016-os éves jelentés melléklete, amely a következő címen érhető el: https://ec.europa.eu/info/publications/annual-activity-report-2016-taxation-and-customs-union_hu.

(4) P8_TA(2018)0075: A következő többéves pénzügyi keret: a 2020 utáni többéves pénzügyi keretről kialakítandó parlamenti álláspont előkészítése.

(5) https://www.consilium.europa.eu/media/22301/st09581en17-vf.pdf és http://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-7586-2017-INIT/en/pdf.

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU rendelete (2013. október 9.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).

(7) COM(2018)0473.

(8) Intézményközi megállapodás (2013. december 2.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról (HL C 373., 2013.12.20., 1. o.).

(9) COM(2016)0605.

(10) COM(2018)0442.

(11) COM(2018)0435.

(12) COM(2018)0473.

(13) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1624 rendelete (2016. szeptember 14.) az Európai Határ- és Parti Őrségről és az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2007/2004/EK tanácsi rendelet és a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 251., 2016.9.16., 1. o.).

(14) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(15) Intézményközi megállapodás (2016. április 13.) az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról (HL L 123., 2016.5.12., 1. o.).

(16) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(17) A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).

(18) A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(19) A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).

(20) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).

(21) COM(2018)0473.

(22) COM(2018)0442.

(23) Az Európai Parlament és a Tanács 1294/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló, európai uniós vámügyi cselekvési program (Vám 2020) létrehozásáról, valamint a 624/2007/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 209. o.).

(24) COM(2018)0442.

(25) COM(2018)0442.

I. MELLÉKLET

A vámellenőrzési berendezések indikatív listája a 6. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett vámellenőrzési célok alapján

VÁMELLENŐRZÉSI CÉL	VÁMELLENŐRZÉSI BERENDEZÉS
	KATEGÓRIA	ALKALMAZÁS
Behatolásmentes vizsgálat	Röntgenszkenner – nagy energiájú	Konténerek, tehergépjárművek, vasúti kocsik és járművek
	Röntgenszkenner – kis energiájú	Raklapok, dobozok és csomagot
		Utaspoggyász
		Járművek
	Visszaszórásos röntgenberendezés	Konténerek
		Tehergépjárművek
		Járművek
	Egyéb	Automata rendszám-/konténerfelismerő rendszerek
		Járműmérlegek
		Emelővillák és más hasonló mozgó vámellenőrzési berendezések
Embereken elrejtett tárgyak jelzése (1)	Röntgenalapú visszaszórásos röntgenkapu kapu	Elsősorban repülőtereken használatos az embereken elrejtett tárgyak (kábítószerek, robbanóanyagok, készpénz) észlelésére
	Testszkenner
	Milliméteres hullámokon alapuló biztonsági szkenner
Sugárzásészlelés és nuklidok azonosítása	Radiológiai és nukleáris észlelés	Személyi sugárzásmérő/sugárzásjelző műszer (PRM)
		Kézi sugárzásmérő műszer
		Izotópazonosító készülék (RIID)
		Sugárkapu (RPM)
		Spektrometriás izotópazonosító kapu (SPM)
Minták laboratóriumi elemzése	Valamennyi lehetséges áru azonosítása, mennyiségének meghatározása és ellenőrzése	Gáz- és folyadékkromatográfia (GC, LC, HPLC…)
		Spektrometria és spektrometriával kombinált technikák (IR, Raman, UV-VIS, fluoreszcencia, GC-MS…)
		Röntgensugaras berendezés (XRF…)
		NMR spektroszkópia és stabil izotópok elemzése
		Egyéb laboratóriumi berendezés (AAS, desztillációs elemzőberendezés, DSC, elektroforézis, mikroszkóp, LSC, cigarettaelszívató gép…)

[Mód. 65, 66, 67 és 68]

VÁMELLENŐRZÉSI CÉL	VÁMELLENŐRZÉSI BERENDEZÉS
VÁMELLENŐRZÉSI CÉL	KATEGÓRIA	ALKALMAZÁS
Mintavétel és a minták helyszíni elemzése	Ionmobilitás-spektrometrián (IMS) alapuló anyagnyom-felderítés	Fenyegetést jelentő konkrét anyagok nyomait felderítő hordozható berendezés
	Kutyás anyagnyom-felderítés	Sokféle kockázatra alkalmazható kisebb és nagyobb tárgyak esetében
	Mintavétel	Mintavételi eszközök, füstelszívó ernyő, kesztyűs manipulátor
	Mobil laboratóriumok	A minták helyszíni elemzésére szolgáló berendezésekkel teljes mértékben felszerelt jármű
	[Szerves anyagok, fémek és ötvözetek elemzése] Kézi detektorok	Kémiai kolorimetriás vizsgálatok
		Raman-spektroszkópia
		Infravörös-spektroszkópia
		Röntgen fluoreszcencia
		Gázdetektorok konténerekhez
Kézi keresés	Személyi kézi eszközök	Zsebeszközök
		Szerszámkészlet
		Teleszkópos tükör
	Eszközök	Endoszkóp
		Rögzített vagy kézi fémdetektor
		A járművek aljának ellenőrzésére szolgáló kamerák
		Ultrahangos eszköz
		Sűrűségmérő
	Egyéb	Víz alatti keresés

(1) Az egészség védelmére és a magánélet tiszteletben tartására vonatkozó, hatályos jogszabályi előírások és egyéb ajánlások betartása mellett.

II. MELLÉKLET

Mutatók

Egyedi célkitűzés: releváns, a technológia aktuális állása szerinti és megbízható vámellenőrzési berendezések beszerzése, karbantartása és korszerűsítése révén a megfelelő és egyenértékű vámellenőrzésekhez való hozzájárulás.

1. Rendelkezésre álló berendezés

a)	A megállapodás szerinti normáknak megfelelő vámellenőrzési berendezések rendelkezésre állása a szárazföldi határátkelőhelyeken (berendezéstípusonként)

b)	A megállapodás szerinti normáknak megfelelő vámellenőrzési berendezések rendelkezésre állása a tengeri határátkelőhelyeken (berendezéstípusonként)

c)	A megállapodás szerinti normáknak megfelelő vámellenőrzési berendezések rendelkezésre állása a légi határátkelőhelyeken (berendezéstípusonként)

d)	A megállapodás szerinti normáknak megfelelő vámellenőrzési berendezések rendelkezésre állása a postai határátkelőhelyeken (berendezéstípusonként)

e)	A megállapodás szerinti normáknak megfelelő vámellenőrzési berendezések rendelkezésre állása a vasúti határátkelőhelyeken (berendezéstípusonként)

1a. Biztonság és védelem

a)	A vámellenőrzési berendezések biztonsági előírásoknak való megfelelésének mértéke valamennyi határátkelőhelyen, a kiberbiztonságot is beleértve

b)	A vámellenőrzési berendezések védelmi előírásoknak való megfelelésének mértéke valamennyi határátkelőhelyen [Mód. 69]

1b. Egészség és környezetvédelem

a)	A vámellenőrzési berendezések egészségügyi előírásoknak való megfelelésének mértéke valamennyi határátkelőhelyen

b)	A vámellenőrzési berendezések környezetvédelmi előírásoknak való megfelelésének mértéke valamennyi határátkelőhelyen [Mód. 70]

IIa. MELLÉKLET

Munkaprogramok [Mód. 71]

IIb. MELLÉKLET

A felső határt meghaladó finanszírozás kivételes körülményei [Mód. 72]

2021.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 158/153

P8_TA(2019)0385

A vámügyi együttműködést szolgáló „Vám” program létrehozása ***I

Az Európai Parlament 2019. április 16-i jogalkotási állásfoglalása a vámügyi együttműködést szolgáló „Vám” program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0442 – C8-0261/2018 – 2018/0232(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 158/34)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0442),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére valamint 33., 114. és 207. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0261/2018),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

—	tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. október 17-i véleményére (1),

—	tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

—	tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság és a Költségvetési Ellenőrző Bizottság véleményeire (A8-0464/2018),

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot (2);

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 62., 2019.2.15., 45. o.

(2) Ez az álláspont lép a 2019. január 15-én elfogadott módosítások helyébe (Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0008).

P8_TC1-COD(2018)0232

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 16-án került elfogadásra a vámügyi együttműködést szolgáló „Vám” program létrehozásáról szóló (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 33., 114. és 207. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

Az 1294/2013/EU rendelet (3) és az elődei által létrehozott Vám 2020 program jelentősen hozzájárult a vámügyi együttműködés megkönnyítéséhez és megerősítéséhez. A vámügyek területén számos tevékenység határokon átnyúló jellegű, valamennyi tagállamra kiterjed, illetve valamennyi tagállamot érinti, ezért e tevékenységeket az egyes tagállamok önállóan nem képesek eredményesen és hatékonyan végezni. Egy a A Bizottság által végrehajtott, uniós szintű az egész Unióra kiterjedő vámügyi program uniós szintű keretet kínál a tagállamoknak az említett ilyen együttműködési tevékenységek kidolgozására, ami költséghatékonyabb, mint ha az egyes tagállamok két- vagy többoldalú alapon külön-külön hoznák létre saját együttműködési keretüket. A Vám program lényeges szerepet játszik az Unió és a tagállamok pénzügyi érdekeinek védelmében is azáltal, hogy biztosítja a vámok tényleges beszedését és így jelentős bevételi forrást képez az uniós és a nemzeti költségvetések számára, valamint azáltal, hogy az informatikai kapacitásbővítésre és a vámok területén való fokozott együttműködésre összpontosít. Továbbá harmonizált és szabványosított ellenőrzésekre van szükség a határokon átnyúló illegális áruforgalom nyomon követése és a csalás elleni küzdelem érdekében. Ezért – és a hatékonyság növelése érdekében – indokolt biztosítani a vámügyi együttműködés terén folytatott tevékenységek uniós finanszírozásának folytonosságát egy ugyanazon területre vonatkozó új program, a Vám program (a továbbiakban: a Vám program) létrehozásával. [Mód. 1]

(1a)

A nemzeti vámhatóságok által megvalósított vámunió immár 50 éve sarokköve az Uniónak, a világ egyik legnagyobb kereskedelmi tömbjének. A vámunió a sikeres uniós integráció jelentős példája, és nélkülözhetetlen az uniós vállalkozások és a polgárok javát egyaránt szolgáló egységes piac megfelelő működéséhez. Az Európai Parlament 2018. március 14-én elfogadott, „A következő többéves pénzügyi keret: a 2020 utáni többéves pénzügyi keretről kialakítandó parlamenti álláspont előkészítése” című állásfoglalásában különös aggodalmának adott hangot a vámcsalásokkal kapcsolatban. Csak úgy lehet megvalósítani egy erősebb és nagyratörőbb Uniót, ha megerősített pénzügyi eszközök állnak a rendelkezésére, a meglévő szakpolitikák folyamatos támogatásban részesülnek, és növekednek a források. [Mód. 2]

(2)

A vámunió jelentősen fejlődött az elmúlt ötven 50 évben, és a vámigazgatási szervek már sikeresen hajtanak végre sokféle feladatot a határokon. Együttműködve munkálkodnak azon törekednek arra , hogy elősegítsék a az etikus és tisztességes kereskedelmet és csökkentsék a bürokráciát, hogy beszedjék a nemzeti és az uniós költségvetést megillető bevételeket, valamint hogy védjék segítsék a lakosságot lakosság megvédését a terrorista, egészségügyi, környezeti és egyéb fenyegetések ellen. Az EU egészére kiterjedő uniós szintű közös vámügyi kockázatkezelési keretrendszer (4) bevezetése, valamint a nagy készpénzösszegek mozgására vonatkozó vámellenőrzéseknek összegű készpénzáramlásoknak a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet szolgáló bevezetése ellenőrzése révén a vámhatóságok vezető szerepet vállalnak a terrorizmus, és a szervezett bűnözés és a tisztességtelen verseny elleni küzdelem frontvonalán működnek küzdelemben . E felhatalmazás széles Széles körére körű felhatalmazásukra tekintettel a vámhatóságok jelenleg gyakorlatilag valóban az EU külső határain történő áruellenőrzésért felelős vezető fő hatóságot jelentik. Ezzel összefüggésben a Vám programnak nemcsak a vámügyi együttműködésre kell kiterjednie, hanem ki támogatást kell terjesztenie nyújtania a támogatását általában véve a vámhatóságok küldetésére szélesebb körű vámküldetéshez , melyet a 952/2013/EU rendelet 3. cikke határoz meg, azaz nevezetesen az Unió nemzetközi kereskedelmének felügyeletére, a belső piac külső vonatkozásainak, a közös kereskedelempolitikának és a kereskedelemmel összefüggő más közös uniós politikáknak a végrehajtására, valamint az ellátási lánc biztonságára is. A jogalap E rendelet jogalapjának ezért átfogja át kell fognia a vámügyi együttműködést (az EUMSZ 33. cikke), a belső piacot (az EUMSZ 114. cikke) és a kereskedelempolitikát (az EUMSZ 207. cikke). [Mód. 3]

(3)

Azzal A programnak általános célkitűzésként segítenie kell a tagállamokat és a Bizottságot azzal , hogy a vámunió és a vámhatóságok támogatását célul kitűző keretet biztosít az intézkedéseknek, azzal a hosszú távú céllal , hogy az Unión belül az összes vámigazgatási szerv a program várhatóan hozzájárul lehető legszorosabban együttműködjön; hozzá kell járulnia az Unió EU és annak tagállamai pénzügyi és gazdasági érdekeinek védelméhez; meg kell védenie az Unió Uniót a tisztességtelen és jogellenes kereskedelemmel szembeni védelméhez kereskedelmi gyakorlatokkal szemben , a jogszerű üzleti tevékenység támogatása mellett; , biztosítva az Unió és lakosai biztonságának biztonságát és védelmének biztosításához védelmét, ezáltal fokozva a fogyasztóvédelmet ; valamint támogatnia kell a törvényes kereskedelem kereskedelmet annak érdekében történő támogatásához, hogy a vállalkozások és a polgárok teljes mértékben ki tudják használni a belső piac és a globális kereskedelem előnyeit. [Mód. 4]

(3a)

Mivel nyilvánvalóvá vált, hogy az Uniós Vámkódex 278. cikkében foglalt egyes rendszereket csak részlegesen lehet elindítani 2020. december 31-re, amiből az következik, hogy a nem elektronikus rendszereket e dátumot követően is használni fogják, és amennyiben a határidő jogalkotási módosítások útján nem kerül meghosszabbításra, a vállalkozások és a vámhatóságok nem fognak tudni eleget tenni feladataiknak és törvényi kötelezettségeiknek a vámügyek tekintetében, a program egyik elsődleges konkrét céljának annak kell lennie, hogy segítse a tagállamokat és a Bizottságot az ilyen elektronikus rendszerek létrehozásában. [Mód. 5]

(3b)

A vámigazgatás és -irányítás dinamikus szakpolitikai terület, amely a folyamatosan változó globális üzleti modellek és ellátási láncok által generált új kihívásokkal, valamint változó fogyasztási mintákkal és a digitális átalakulással néz szembe, mint például az e-kereskedelem, ideértve a dolgok internetét, az adatelemzést, a mesterséges intelligenciát és a blokklánc-technológiát. A programnak támogatnia kell a vámigazgatást ilyen helyzetekben, és lehetővé kell tennie innovatív megoldások alkalmazását. E kihívások továbbá hangsúlyozzák a vámhatóságok közötti együttműködés megvalósításának szükségességét, valamint a vámjogszabályok egységes értelmezése és végrehajtása iránti igényt. Amikor az államháztartások nyomás alatt állnak, a világkereskedelem volumene nő, és a csalás és a csempészet egyre nagyobb problémát jelent, a programnak hozzá kell járulnia e kihívások kezeléséhez. [Mód. 6]

(3c)

A lehető legnagyobb hatékonyság biztosítása és az átfedések elkerülése érdekében a Bizottságnak össze kell hangolnia a program végrehajtását a kapcsolódó uniós programokkal és alapokkal. Ez kiterjed különösen a Fiscalis programra, a csalás elleni uniós programra és az Egységes piac programra, továbbá a Belső Biztonsági Alapra és az Integrált Határigazgatási Alapra, a reformtámogató programra, a Digitális Európa programra, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközre és az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló tanácsi határozatra, valamint a végrehajtási rendeletekre és intézkedésekre. [Mód. 7]

(3d)

Az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból való lehetséges kilépésével összefüggésben a program pénzügyi kerete nem veszi figyelembe a kilépésről rendelkező megállapodás aláírásából eredő költségeket és az Egyesült Királyság és az Unió közötti kapcsolatok lehetséges jövőbeli alakulását. Az említett megállapodás aláírása, az Egyesült Királyság valamennyi meglévő vámrendszerből és együttműködésből való kilépése és ezen a területen jogi kötelezettségeinek megszűnése további költségekhez fog vezetni, amelyeket nem lehet pontosan megbecsülni a program létrehozásának időpontjában. A Bizottságnak ezért fontolóra kell vennie, hogy az említett esetleges költségekre való felkészülésként elegendő forrást helyezzen tartalékba. Ezeket a költségeket azonban nem szabad a program keretéből fedezni, mivel a programban előirányzott költségvetés csak a program létrehozásának időpontjában reálisan előre látható költségek fedezésére lesz elegendő. [Mód. 8]

(4)

Ez a rendelet meghatározza a program pénzügyi keretösszegét, amely a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2013. december 2-i intézményközi megállapodás (5) 17. pontja értelmében az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára.

(5)

A harmadik országok csatlakozási és társulási folyamatának támogatása érdekében a programnak – bizonyos feltételek minden feltétel teljesítése esetén – nyitva kell állnia a csatlakozó és a tagjelölt országok, valamint a potenciális tagjelöltek és az európai szomszédságpolitika partnerországai előtt. Más harmadik országok számára is nyitva állhat, az Unió és ezen országok által megkötött, az Unió bármely programjában való részvételükre kiterjedő egyedi megállapodásokban megállapított feltételekkel összhangban , ha ez a részvétel az Unió érdekében áll, és pozitív hatást gyakorol a belső piacra a fogyasztóvédelem befolyásolása nélkül . [Mód. 9]

(6)

E programra alkalmazni kell A programnak az (EU, Euratom) [2018/XXX] 1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletet rendelet (6) (a továbbiakban: költségvetési rendelet) hatálya alá kell tartoznia . A költségvetési rendelet megállapítja rendelkezik az Unió költségvetésének végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre és a külső szakértők költségeinek megtérítésére – vonatkozó szabályokat szabályokról . [Mód. 10]

(7)

A Vám 2020 program keretében alkalmazott intézkedések és megfelelőnek bizonyultak, ezért azokat bizonyuló intézkedéseket ezért meg kell tartani , miközben az elégtelennek bizonyulókat meg kell szüntetni . Annak érdekében, hogy a program végrehajtása egyszerűbbé és rugalmasabbá váljon, és ezáltal jobban teljesíthesse a célkitűzéseit, csak általános intézkedéskategóriákat kell meghatározni, a konkrét tevékenységeket szemléltető példák felsorolásával együtt. Az együttműködésen és a kapacitásépítésen keresztül a Vám programnak elő kell mozdítania és támogatnia kell az innováció terjedését és multiplikátorhatását is, hogy ezáltal még tovább javuljon a vámügyek terén meghatározott alapvető prioritások teljesítésére való képesség. [Mód. 11]

(8)

A [2018/XXX] rendelet az Integrált Határigazgatási Alap részeként létrehozza a vámellenőrzési berendezési eszközt (7) (a továbbiakban: VEB eszköz). A vámügyekkel és vámellenőrzési berendezésekkel kapcsolatos valamennyi együttműködési tevékenység koherenciájának és horizontális összehangolásának megőrzése érdekében helyénvaló minden ilyen tevékenységet egyetlen egységes jogi aktus és szabályrendszer alapján végrehajtani , vagyis mely jogi aktust és szabályrendszert e rendelet alapján végrehajtani jelenti . Ezért a VEB eszköz csak a támogatható berendezések beszerzését, karbantartását és korszerűsítését támogathatja, miközben ennek a programnak kell támogatnia minden egyéb kapcsolódó tevékenységet, például a berendezési szükségletek felméréséhez szükséges együttműködési intézkedéseket vagy adott esetben a megvásárolt berendezésekkel kapcsolatos képzést. [Mód. 12]

(9)

A vámügyi és a kapcsolódó információk cseréje kulcsfontosságú a vámügyek megfelelő működéséhez, és jóval túlmutat a vámunióban zajló cseréken. Az Uniónak vagy a tagállamoknak érdekük fűződhet ahhoz, hogy az európai elektronikus rendszereket testre szabják vagy kiterjesszék a programhoz nem társult harmadik országokra és nemzetközi szervezetekre. Ezért ha az ilyen érdekek kellően indokolják, az európai elektronikus rendszereknek a harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel folytatott együttműködés érdekében történő módosítása vagy kiterjesztése költségeinek a program keretében elszámolható költségeknek kell lenniük.

(10)

A globalizáció fontosságára figyelemmel a programnak továbbra is lehetőséget kell biztosítania külső szakértők költségvetési rendelet 238. cikke szerinti bevonására. Ezeknek a külső szakértőknek elsősorban kormányzati szerveket – köztük a programhoz nem társult harmadik országok kormányzati szerveit –, valamint a tudósokat, a nemzetközi szervezeteket, a gazdálkodókat vagy a civil társadalmat kell képviselniük. [Mód. 13]

(11)

A Bizottság által a finanszírozási programok koherenciájának és egyszerűsítésének biztosítása érdekében tett kötelezettségvállalással összhangban – amelyet a 2010. október 19-i, „Az uniós költségvetés felülvizsgálata” (8) című közlemény tartalmaz – a forrásokat meg kell osztani más uniós finanszírozási eszközökkel, amennyiben a tervezett program szerinti intézkedések céljai több finanszírozási eszköz tekintetében közösek , figyelembe véve, hogy a programra elkülönített összeg megállapításakor nem számolnak az előre nem látható kiadások eshetőségével ; a kettős finanszírozást ugyanakkor el kell kerülni. Az e program keretében végrehajtott intézkedéseknek biztosítaniuk kell a vámuniót és a vámhatóságokat támogató uniós források felhasználásának koherenciáját. [Mód. 14]

(11a)

A szigorú határellenőrzéshez szükséges szoftverek beszerzésének a program keretében támogathatónak kell lennie. Továbbá az adatcsere megkönnyítése érdekében ösztönözni kell a minden tagállamban használható szoftverek beszerzését. [Mód. 15]

(12)

Az informatikai kapacitásbővítési intézkedések vonzzák a program költségvetésének legnagyobb nagyobb részét. Egyedi rendelkezéseknek kell leírniuk az európai elektronikus rendszerek közös, illetve nemzeti összetevőit. Ezenkívül egyértelműen meg kell határozni a Bizottság és a tagállamok intézkedési körét és feladatait. Az informatikai kapacitásfejlesztési fellépések következetességének és összehangolásának biztosítása érdekében a programnak elő kell irányoznia, hogy a Bizottság dolgozzon ki és tegyen naprakésszé többéves vámügyi stratégiai tervet („MASP-C”) azzal a céllal, hogy olyan elektronikus környezetet hozzon létre, amely biztosítja az Unió vámhatóságainak következetes működését és vámügyi rendszereik kölcsönös átjárhatóságát. [Mód. 16]

(13)

A 70/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (9) felkéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy többéves vámügyi stratégiai tervet egy koherens és interoperábilis elektronikus vámkörnyezet Unió számára történő megteremtése érdekében. A többéves stratégiai tervben szereplő elektronikus rendszerek fejlesztését és működtetését elsősorban a programból finanszírozzák. Annak érdekében, hogy a program és a többéves stratégiai terv koherens és összehangolt legyen, a határozat vonatkozó rendelkezéseit bele kell foglalni ebbe a rendeletbe. Mivel a 70/2008/EK határozat valamennyi vonatkozó rendelkezését átvette vagy a 952/2013/EU rendelet, vagy e rendelet, a 70/2008/EK határozatot hatályon kívül kell helyezni.

(14)

Ezt a rendeletet munkaprogramok útján kell végrehajtani A Bizottságnak munkaprogramokat kell elfogadnia e rendelet céljaira . A kitűzött célok középtávú és hosszú távú jellegére, valamint a korábban szerzett tapasztalatokra tekintettel a munkaprogramokat több évre kiterjedően kell kialakítani. Az éves munkaprogramokról a többéves munkaprogramokra való átállás csökkenteni fogja mind a Bizottság, mind a tagállamok adminisztratív terheit. [Mód. 62]

(14a)

Az Európai Számvevőszék által a vámügyek területén nemrégiben elfogadott két különjelentés, nevezetesen a 2017. december 5-i, 19/2017. sz. „Importeljárások: a jogszabályi keretek hiányosságai és a nem kellően eredményes végrehajtás hátrányos hatással vannak az Unió pénzügyi érdekeire” és a 2018. október 10-i, 23/2018. sz. „A vámügyi informatikai rendszerek sorozatos késedelmei: mi okozott problémát?” című különjelentés megállapításaival összhangban a „Vám” programon belül a vámügyi együttműködés terén tett intézkedéseknek törekedniük kell a jelzett hiányosságok kezelésére. [Mód. 17]

(14b)

Az Európai Parlament 2018. október 4-én állásfoglalást fogadott el a vámcsalások elleni küzdelemről és az Unió saját forrásainak védelméről. Az említett állásfoglalásban foglalt következtetéseket figyelembe kell venni a program keretében végrehajtott fellépések során. [Mód. 18]

(15)	E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. E hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (10) megfelelően kell gyakorolni. [Mód. 63]

(16)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (11) (22) és (23) bekezdése alapján a programot sajátos ellenőrzési követelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján értékelni kell, ugyanakkor el kell kerülni a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, főként a tagállamokra nehezedőeket. Ezek a követelmények – adott esetben – tartalmazhatnak mérhető mutatókat, amelyek alapul szolgálhatnak az eszköz helyszínen kifejtett hatásainak értékeléséhez.

(17)

Annak érdekében, hogy megfelelő módon lehessen reagálni a szakpolitikai prioritások változásaira, a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a program különös célkitűzései megvalósulásának mérésére szolgáló mutatók jegyzékének módosítására vonatkozóan , tekintettel a többéves vámügyi stratégiai terv létrehozására és frissítésére, valamint a többéves munkaprogramok létrehozására . Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak (12) megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein. [Mód. 64]

(18)

A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (13), a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel (14), a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel (15) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel (16) összhangban, az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel összhangban igazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv (17) szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más bűncselekményeket. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(19)

E rendeletre alkalmazandók az Európai Parlament és a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 322. cikke alapján elfogadott horizontális pénzügyi szabályok. E szabályokat a költségvetési rendelet rögzíti, és azok meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és annak vissza nem térítendő támogatások, közbeszerzés, pénzdíjak és közvetett végrehajtás révén történő végrehajtására vonatkozó eljárást, valamint rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségére vonatkozó ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok érintik emellett az uniós költségvetésnek a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén történő védelmét, mivel a jogállamiság tiszteletben tartása elengedhetetlen előfeltétele a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak és a hatékony uniós finanszírozásnak.

(20)

Az e rendelet szerinti finanszírozási típusokat és végrehajtási módszereket az intézkedések egyedi célkitűzéseinek és az a legjobb eredmények elérésére való alkalmasságuk alapján kell megválasztani, figyelembe véve különösen az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terhet és a szabályok be nem tartásának várható kockázatát. Ennek részét képezi az egyösszegű átalányok, átalánydíjak és egységköltségek, valamint a költségvetési rendelet 125. cikke (1) bekezdésében említett költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazásának a mérlegelése. [Mód. 19]

(21)

Mivel e rendelet célját az egyes tagállamok nem képesek kielégítően megvalósítani, és – a rendelet léptékére és hatásaira való tekintettel – ezek a célok az Unió szintjén jobban megvalósíthatók, az Unió a szubszidiaritás Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt elvének megfelelően intézkedéseket hozhat. Az arányosság említett cikkben foglalt elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(22)	Ez a rendelet az 1294/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet helyébe lép, amelyet ezért hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

(1) Ez a rendelet létrehozza a vámügyi együttműködést szolgáló „Vám” programot (a továbbiakban: program).

(2) A rendelet megállapítja a program célkitűzéseit, a 2021–2027 közötti időszakra szóló költségvetést, az uniós finanszírozás formáit, valamint az e finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

1.	„vámhatóságok”: a 952/2013/EU rendelet 5. cikkének 1. pontjában meghatározott hatóságok;

2.	„európai elektronikus rendszerek”: a vámunióhoz és a vámhatóságok küldetésének végrehajtásához szükséges elektronikus rendszerek;

3.	„harmadik ország”: olyan ország, amely nem tagja az Uniónak.

3. cikk

A program célkitűzései

(1) A Azon hosszú távú cél elérése érdekében , hogy az Unió valamennyi vámigazgatása a lehető legszorosabban együttműködjön, valamint a tagállamok biztonságának és védelmének biztosítása, az Unió csalással, tisztességtelen és jogellenes kereskedelmi gyakorlatokkal szembeni védelme, ugyanakkor a jogszerű üzleti tevékenységek és a magas szintű fogyasztóvédelem előmozdítása érdekében a program általános célkitűzése, hogy támogassa a vámuniót és a vámhatóságokat az Unió és tagállamai pénzügyi és gazdasági érdekeinek védelme védelmében , az Unió biztonságának és védelmének biztosítása, valamint az Uniónak a tisztességtelen és illegális kereskedelem elleni védelme érdekében, miközben megkönnyíti a törvényes üzleti tevékenység végzését. [Mód. 20]

(2) A program egyedi célkitűzése, hogy támogassa célkitűzései a következők:

vámjogszabályok és a vámügyi szakpolitika előkészítését előkészítése és egységes végrehajtását végrehajtása , valamint a vámügyi együttműködést és az adminisztratív kapacitásépítést, beleértve az emberi képességfejlesztést és az európai elektronikus rendszerek kifejlesztését és működtetését. együttműködés támogatása;

az informatikai kapacitásbővítés elősegítése, mely magában foglalja az Uniós Vámkódex 278. cikkében említett elektronikus rendszerek kifejlesztését, karbantartását és üzemeltetését, valamint e rendelet 12. cikkével összhangban a papíralapú vámeljárásokról az elektronikus vámeljárásokra való zökkenőmentes áttérés lehetővé tételét;

az olyan együttműködési mechanizmusokból álló együttes fellépések finanszírozása, amelyek lehetővé teszik a tisztviselők számára, hogy az alapvető felelősségi körükbe tartozó közös operatív tevékenységeket végezzenek, megosszák a vámügyi tapasztalatokat és csatlakozzanak a vámpolitika megvalósításához szükséges erőfeszítésekhez;

4.	az emberi készségek fejlesztése, támogatva a vámtisztviselők szakmai készségeit és lehetővé téve számukra, hogy egységesen végezzék munkájukat;

5.	az innováció támogatása a vámpolitika területén. [Mód. 21]

(2a) A programnak összhangban kell állnia a többi, hasonló területen hasonló célkitűzésekkel rendelkező uniós cselekvési programmal és alappal, és ki kell használnia az azokkal fennálló szinergiákat. [Mód. 22]

(2b) A program végrehajtása során tiszteletben kell tartani az átláthatóság, az arányosság, az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetésmentesség elvét. [Mód. 23]

(2c) A program a vámhatóságok közötti együttműködés folyamatos értékelését és megfigyelését is támogatja, a hiányosságok és a lehetséges javítások meghatározása céljából. [Mód. 24]

4. cikk

Költségvetés

(1) A programnak a 2021–2027 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg 2018. évi árakon 842 844 000 EUR ( folyó áron 950 000 000 EUR). [Mód. 25]

(2) Az Szükséges és kellően indokolt esetekben az (1) bekezdésben említett összeg továbbá fedezheti a program irányításával és a program eredményeinek és célkitűzései megvalósításának értékelésével kapcsolatos előkészítési, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési, értékelési és egyéb tevékenységekre vonatkozó költségeket. Az összeg ezenfelül fedezheti a tanulmányokkal, szakértői ülésekkel, a Bizottság által a tagállamoknak és a gazdasági szereplőknek címzett tájékoztatási és kommunikációs intézkedésekkel kapcsolatos kiadásokat, amelyek kapcsolódnak a program célkitűzéseihez, továbbá az információk feldolgozására és cseréjére összpontosító IT-hálózatokkal informatikai hálózatokkal – többek között az intézményi IT-eszközökkel informatikai eszközökkel – kapcsolatos kiadásokat, valamint a program irányítása tekintetében felmerült felmerülő minden egyéb technikai és igazgatási segítségnyújtási költséget , amennyiben ezekre a tevékenységekre a program céljainak eléréséhez van szükség . [Mód. 26]

(2a) A program nem használható fel az Egyesült Királyságnak az Unióból való lehetséges kilépésével kapcsolatos költségek fedezésére. A Bizottság saját mérlegelése szerint forrásokat különít el az Egyesült Királyság valamennyi uniós vámrendszerből és együttműködésből való kilépéséhez és ezen a területen jogi kötelezettségeinek megszűnéséhez kapcsolódó költségek fedezésére.

E források tartalékba helyezése előtt a Bizottság becslést készít a lehetséges költségekről, és tájékoztatja az Európai Parlamentet, mihelyt a becslés szempontjából lényeges adatok rendelkezésre állnak. [Mód. 27]

5. cikk

A programhoz társult harmadik országok

A program nyitva áll az alábbi harmadik országok számára:

csatlakozó országok, tagjelölt országok és potenciális tagjelöltek, a szóban forgó országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unió és az említett országok közötti megállapodásokban meghatározott egyedi feltételekkel összhangban;

az európai szomszédságpolitika hatálya alá tartozó országok, a szóban forgó országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unió és az említett országok közötti megállapodásokban meghatározott egyedi feltételekkel összhangban, feltéve, hogy ezek az országok megfelelő szintet értek el vonatkozó jogszabályaiknak és közigazgatási gyakorlatuknak az Unióéhoz való közelítésében;

egyéb harmadik országok, az a harmadik ország uniós programokban való részvételük feltételeit meghatározó külön megállapodással összhangban részvételét szabályozó egyedi megállapodásban meghatározott feltételekkel , amennyiben a megállapodás: [Mód. 28]

—	méltányos egyensúlyt biztosít az uniós programokban részt vevő harmadik ország hozzájárulásai és a neki biztosított juttatások tekintetében;

—

meghatározza a programokban való részvétel feltételeit, beleértve az egyedi programokhoz való pénzügyi hozzájárulások és azok igazgatási költségeinek kiszámítását. Ezek a hozzájárulások a [2018/XXX] [az új költségvetési rendelet] [21. cikkének (5) bekezdésével] összhangban címzett bevételnek minősülnek; [Mód. 29]

—	nem ruház a harmadik országra döntéshozatali jogkört a programra vonatkozóan;

—	garantálja az Uniónak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosításához és a pénzügyi érdekeinek védelméhez való jogát.

6. cikk

Az uniós finanszírozás végrehajtása és formái

(1) A programot a költségvetési rendelettel összhangban közvetlen irányítással kell végrehajtani.

(2) A program a költségvetési rendeletben meghatározott bármely formában – különösen vissza nem térítendő támogatás, pénzdíj, közbeszerzés, valamint a külső szakértők utazási költségeinek és napidíjának megtérítése formájában – nyújthat finanszírozást.

II. FEJEZET

JOGOSULTSÁG

7. cikk

Támogatható intézkedések

(1) Kizárólag a 3. cikkben említett célkitűzéseket végrehajtó intézkedések finanszírozhatók.

(2) Az (EU) [2018/XXX] rendelet [VEB eszköz] 3. cikkében említett célkitűzéseket megvalósító intézkedéseket kiegészítő vagy támogató intézkedések és/vagy az (EU) [2018/XXX] rendelet [csalás elleni program] 2. cikkében említett célkitűzéseket megvalósító intézkedéseket kiegészítő vagy támogató intézkedések szintén jogosultak a program keretében történő finanszírozásra. [Mód. 30]

(3) Az (1) és a (2) bekezdésekben említett intézkedések magukban foglalják a következőket:

a)	megbeszélések és hasonló ad-hoc események;

b)	projektalapú strukturált együttműködés , például tagállamok egy csoportjának együttműködésével végzett informatikai fejlesztések ; [Mód. 31]

c)	informatikai kapacitásépítő intézkedések, különösen az európai elektronikus rendszerek kifejlesztése és működtetése;

d)	emberi képességfejlesztésre és kapacitásépítésre kapacitásbővítésre irányuló intézkedések , beleértve a képzést és a bevált gyakorlatok cseréjét ; [Mód. 32]

támogatási és egyéb intézkedések, többek között:

1.	tanulmányok készítése;

2.	innovációs tevékenységek, különös tekintettel az igazoló vizsgálatokra, a kísérleti projektekre és a prototípuskészítésre irányuló kezdeményezésekre;

3.	közösen kidolgozott kommunikációs célú tevékenységek;

3a.	nyomonkövetési tevékenységek; [Mód. 33]

4.	a 13. cikkben említett munkaprogramokban előírt bármely egyéb intézkedés, amely a 3. cikkben meghatározott célkitűzések eléréséhez vagy támogatásához szükséges.

Az a), a b) és a d) pontban említett lehetséges intézkedési formákat az 1. melléklet mutatja be egy nem kimerítő felsorolás formájában.

(4) A programhoz nem társult harmadik országokkal vagy nemzetközi szervezetekkel való együttműködést szolgáló európai elektronikus rendszerek közös alkotóelemei adaptálásának vagy kiterjesztésének kifejlesztését , telepítését, karbantartását és működtetését szolgáló intézkedések finanszírozhatók, amennyiben az Unió érdekében állnak. A Bizottság meghozza a szükséges igazgatási rendelkezéseket, amelyek előírhatják az érintett harmadik felek ezen intézkedésekhez nyújtott pénzügyi hozzájárulását. [Mód. 34]

(5) Amennyiben valamely, a (3) bekezdés c) pontjában említett informatikai kapacitásépítési intézkedés egy európai elektronikus rendszer kifejlesztését és működtetését érinti, kizárólag a 11. cikk (2) bekezdése szerint a Bizottságra ruházott feladatokkal kapcsolatos költségek számolhatók el a program keretében. A tagállamok viselik a 11. cikk (3) bekezdése alapján rájuk ruházott feladatokkal kapcsolatos költségeket.

8. cikk

Külső szakértők

(1) Ha a 3. cikkben említett célkitűzéseket végrehajtó intézkedések megvalósítása szempontjából előnyös, akkor kormányzati hatóságok képviselői – beleértve az 5. cikk szerint a programhoz nem társult harmadik országok képviselőit is –, tudósok, nemzetközi és más érintett szervezetek képviselői, a gazdálkodók vagy a gazdálkodókat képviselő szervezetek képviselői, valamint a civil társadalom képviselői külső szakértőként részt vehetnek a program keretében szervezett intézkedésekben. [Mód. 35]

(2) Az (1) bekezdésben említett külső szakértőknél felmerült költségek a költségvetési rendelet 238. cikkében foglaltaknak megfelelően megtéríthetők a program keretében.

(3) A külső szakértőket a Bizottság az adott intézkedés szempontjából releváns készségeik, az e rendelet alkalmazási területén szerzett tapasztalataik és az adott intézkedés szempontjából lényeges ismereteik alapján választja ki, elkerülve az esetleges összeférhetetlenséget. A kiválasztás során egyensúlyt kell teremteni az üzleti élet képviselői és más civil társadalmi szakértők között, valamint figyelembe kell venni a nemek közötti egyenlőség elvét. A külső szakértők jegyzékét rendszeresen frissíteni kell és elérhetővé kell tenni a nyilvánosság számára. [Mód. 36]

III. FEJEZET

VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ TÁMOGATÁSOK

9. cikk

Odaítélés, kiegészítő jelleg és kombinált finanszírozás

(1) A program keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatások odaítélésére és kezelésére a költségvetési rendelet VIII. címével , és különösen a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, az átláthatóság, az arányosság, a megkülönböztetésmentesség és az egyenlő bánásmód elveivel összhangban kerül sor. [Mód. 37]

(2) Egy másik uniós program keretében hozzájárulásban részesült intézkedés azzal a feltétellel kaphat hozzájárulást e programból is, hogy a hozzájárulás nem ugyanazokat a költségeket fedezi. Az egyes uniós programokból nyújtott hozzájárulásokra a megfelelő program szabályai alkalmazandók. A kumulatív finanszírozás összege nem haladhatja meg az intézkedés elszámolható költségeinek összegét, és a különböző uniós programokból nyújtott támogatás kiszámítható arányos módon, a támogatás feltételeit megállapító dokumentumnak megfelelően.

(3) A költségvetési rendelet 198. cikkének f) pontjával összhangban a vissza nem térítendő támogatások pályázati felhívás nélkül kerülnek odaítélésre, amennyiben a támogatható szervezetek a tagállamok és a programhoz az e rendelet 5. cikkében említettek szerint társult harmadik országok vámhatóságai, feltéve, hogy teljesülnek az említett cikkben meghatározott feltételek.

10. cikk

Társfinanszírozási arány

(1) A költségvetési rendelet 190. cikkétől eltérve a program az intézkedések elszámolható költségeinek legfeljebb akár 100 %-át is finanszírozhatja , az intézkedések jelentősége és a becsült hatás szerint . [Mód. 38]

(2) A vissza nem térítendő támogatás odaítélését igénylő intézkedések esetében az alkalmazandó társfinanszírozási arányt a 13. cikkben említett többéves munkaprogramok határozzák meg.

IV. FEJEZET

AZ INFORMATIKAI KAPACITÁSÉPÍTÉSI INTÉZKEDÉSEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

11. cikk

Feladatok

(1) A Bizottság és a tagállamok közösen biztosítják a 12. cikkben említett többéves vámügyi stratégiai tervben felsorolt európai elektronikus rendszerek kifejlesztését és működtetését, beleértve a tervezést azok tervezését , a műszaki leírást leírását , a megfelelőségi vizsgálatot vizsgálatát , a telepítést telepítését , a karbantartást karbantartását , a továbbfejlesztést továbbfejlesztését , korszerűsítését, a biztonságot biztonságosságát , a minőségbiztosítást minőségbiztosítását és a minőség-ellenőrzést minőség-ellenőrzését . [Mód. 39]

(2) A Bizottság különösen a következőket biztosítja:

a)	a 12. cikkben előírt többéves vámügyi stratégiai tervben meghatározott közös elemek kifejlesztése és működtetése;

b)	az európai elektronikus rendszerek kifejlesztésének és működtetésének átfogó koordinálása, szem előtt tartva azok működőképességét, számítógépes támadásokkal szembeni ellenálló képességét, összekapcsolhatóságát, folyamatos fejlesztését és összehangolt végrehajtását; [Mód. 40]

c)	az európai elektronikus rendszerek uniós szintű koordinálása azok népszerűsítése és nemzeti szintű végrehajtása céljából;

d)	az európai elektronikus rendszerek kifejlesztésének és működtetésének koordinálása azok harmadik felekkel való interakciója tekintetében, kivéve a nemzeti követelményeknek való megfelelést célzó intézkedéseket;

e)	az európai elektronikus rendszerek összehangolása az e-kormányzattal kapcsolatos egyéb, releváns uniós szintű intézkedésekkel;

ea)	a tagállamokkal folytatott, valamint a tagállamok közötti hatékony és gyors kommunikáció az uniós elektronikus rendszerek irányításának észszerűsítése érdekében; [Mód. 41]

eb)	időszerű és átlátható kommunikáció az érintett felekkel az informatikai rendszerek uniós és tagállami szinteken történő végrehajtásáról, különösen a végrehajtás késedelmeiről és az uniós és nemzeti összetevőkkel kapcsolatos kiadásokról. [Mód. 42]

(3) A tagállamok különösen a következőket biztosítják:

a)	a 12. cikkben előírt többéves vámügyi stratégiai tervben meghatározott nemzeti elemek kifejlesztése és működtetése;

b)	az európai elektronikus rendszerek nemzeti összetevői kifejlesztésének és működtetésének koordinálása nemzeti szinten;

c)	az európai elektronikus rendszerek összehangolása az e-kormányzattal kapcsolatos egyéb, releváns nemzeti szintű intézkedésekkel;

d)	a Bizottság rendszeres tájékoztatása az a célból hozott intézkedésekről, hogy az érintett tagállami hatóságok vagy a gazdálkodók teljes körűen és ténylegesen ki tudják használni az európai elektronikus rendszereket; [Mód. 43]

e)	az európai elektronikus rendszerek nemzeti szintű végrehajtása.

12. cikk

Többéves vámügyi stratégiai terv

(1) A Bizottság összeállít és naprakészen tart a 17. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el e rendelet kiegészítésére egy többéves vámügyi stratégiai tervet terv létrehozása és frissítése révén , amely felsorolja az európai elektronikus rendszerek kifejlesztéséhez és működtetéséhez kapcsolódó valamennyi feladatot, és besorolja az egyes rendszereket vagy azok részeit a következő kategóriákba: [Mód. 65]

közös összetevő: az uniós szinten kifejlesztett európai elektronikus rendszerek olyan összetevője, amely minden tagállam számára rendelkezésre áll, vagy amelyet a Bizottság a hatékonyság, a biztonság az észszerűsítés biztonsága és az észszerűsítés a megbízhatóság érdekében közösként jelöl meg; [Mód. 45]

nemzeti összetevő: az európai elektronikus rendszerek nemzeti szinten kifejlesztett olyan összetevője, amely az ilyen összetevőt létrehozó vagy annak közös – például a tagállamok egy csoportjának együttműködésén alapuló informatikai fejlesztési projekt részeként történő – létrehozásához hozzájáruló tagállamban rendelkezésre áll; [Mód. 46]

c)	vagy a kettő kombinációja.

(2) A többéves vámügyi stratégiai terv tartalmaz innovációs és kísérleti intézkedéseket is, valamint tartalmazza az európai elektronikus rendszerekkel kapcsolatos támogató módszertanokat és eszközöket is.

(3) A tagállamok értesítik a Bizottságot az (1) bekezdésben említett többéves vámügyi stratégiai tervben számukra kiadott minden egyes feladat elvégzéséről. Rendszeresen jelentést tesznek a Bizottságnak a feladataik terén elért haladásról és adott esetben a végrehajtás előre látható késedelmeiről is. [Mód. 47]

(4) A tagállamok legkésőbb minden év március 31-ig benyújtják a Bizottságnak az előző év január 1. és december 31. közötti időszakra vonatkozó, az (1) bekezdésben említett többéves vámügyi stratégiai terv végrehajtása terén elért haladásról szóló jelentést. Az éves jelentések előre meghatározott formátumúak.

(5) A Bizottság a (4) bekezdésben említett éves jelentések alapján legkésőbb minden év október 31-ig összefoglaló jelentést készít, amelyben értékeli a tagállamok és a Bizottság által az (1) bekezdésben említett terv végrehajtása terén elért előrehaladást, beleértve a terv szükséges kiigazításaira vagy késedelmeire vonatkozó információkat, és nyilvánosságra hozza ezt a jelentést. [Mód. 48]

V. FEJEZET

PROGRAMOZÁS, NYOMON KÖVETÉS, ÉRTÉKELÉS ÉS KONTROLL

13. cikk

Munkaprogram

(1) A programot a költségvetési rendelet 108 110 . cikkében említett többéves munkaprogramokon keresztül munkaprogramokat kell elfogadni e program céljaira. A többéves munkaprogramoknak különösen a követendő célkitűzéseket, a várt eredményeket, a végrehajtás módját és a terv finanszírozására fordított teljes összeget kell végrehajtani meghatározniuk. Tartalmazniuk kell továbbá a finanszírozandó tevékenységek részletes leírását, az egyes tevékenységekre fordított összegek megjelölését, valamint végrehajtásuk tervezett menetrendjét. [Mód. 66]

(2) A Bizottság a 17. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el e rendelet kiegészítésére a többéves munkaprogramokat a Bizottság fogadja el végrehajtási jogi aktusok útján. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 18. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni munkaprogramok létrehozása révén . [Mód. 67]

(2a) A többéves munkaprogramoknak a korábbi programok tanulságaira kell épülniük. [Mód. 51]

14. cikk

Nyomon követés és jelentéstétel

(1) A 3. cikkben meghatározott egyedi programcélkitűzések megvalósítása terén tett előrelépésekről történő jelentéstételhez használandó mutatókat költségvetési rendelet 41 . cikke (3) bekezdésének h) pontja szerinti jelentéstételi követelményeknek eleget téve a Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a 2. melléklet tartalmazza Tanácsot a program eredményeiről . Az eredményekről szóló jelentés információkat tartalmaz mind az előrelépésekről, mind a hiányosságokról . [Mód. 52]

(2) A programnak a 3. cikkben meghatározott egyedi célkitűzések megvalósításával kapcsolatos eredményeiről történő jelentéstételhez használandó mutatókat a 2. melléklet tartalmazza. A program célkitűzéseinek megvalósítása terén tett előrelépések hatékony értékelése érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 17. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 2. melléklet módosítására vonatkozóan, a mutatók szükség szerinti felülvizsgálata vagy kiegészítése, valamint a rendeletnek egy nyomonkövetési és értékelési keret létrehozásáról szóló rendelkezésekkel történő kiegészítése céljából , hogy naprakész minőségi és mennyiségi információkkal lássa el az Európai Parlamentet és a Tanácsot a program eredményeiről . [Mód. 53]

(3) A teljesítményértékelési rendszer biztosítja, hogy a program végrehajtásának nyomon követésére és az eredményekre vonatkozó adatokat adatok összehasonlíthatók és teljesek legyenek, és az eredményeket azokat hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében az uniós pénzeszközök címzettjeire vonatkozóan arányos és megfelelő jelentéstételi követelményeket kell megállapítani. A Bizottság megbízható információkat nyújt az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a felhasznált teljesítményadatok minőségéről. [Mód. 54]

15. cikk

Értékelés

(1) Az értékeléseket időben el kell végezni ahhoz, hogy a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek.

(2) A program időközi értékelését a program végrehajtásáról rendelkezésre álló elegendő információ birtokában, de legkésőbb négy három évvel a program végrehajtásának kezdetét követően kell elvégezni. [Mód. 55]

(2a) Az időközi értékelés bemutatja azokat a megállapításokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy döntést lehessen hozni a program és annak célkitűzései 2027 utáni nyomon követéséről. [Mód. 56]

(3) A program végrehajtásának végén, de legkésőbb négy három évvel a(z) az 1. cikkben meghatározott időszak végét követően a Bizottság elvégzi a program végső értékelését. [Mód. 57]

(4) A Bizottság az értékelések megállapításait saját észrevételei és a levont tanulságok kíséretében terjeszti elő és közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával. [Mód. 58]

16. cikk

Auditok és vizsgálatok

Amennyiben egy harmadik ország nemzetközi megállapodás vagy bármely más jogi eszköz értelmében részt vesz a programban, az érintett harmadik országnak biztosítania kell ország biztosítja az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), az Európai Számvevőszék és az Európai Ügyészség számára a hatáskörük teljes körű gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést. Az OLAF és az Európai Ügyészség esetében e jogok közé tartozik a vizsgálatok lefolytatásához való jog, ideértve a helyszíni ellenőrzéseket és szemléket, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben előírt vizsgálatok – köztük például helyszíni ellenőrzések rendeletnek és szemlék – lefolytatásához való jog is az (EU) 2017/1939 tanácsi rendeletnek (18) megfelelően. [Mód. 59]

VI. FEJEZET

A FELHATALMAZÁS GYAKORLÁSA ÉS A BIZOTTSÁGI ELJÁRÁS

17. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 12. cikk (1) bekezdésében, a 13. cikk (2) bekezdésében és a 14. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása a 2028. december 31-ig terjedő időszakra szól. [Mód. 68]

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 12. cikk (1) bekezdésében, a 13. cikk (2) bekezdésében és a 14. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. [Mód. 69]

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 12. cikk (1) bekezdése, a 13. cikk (2) bekezdése és a 14. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik. [Mód. 70]

18. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot „a Vám program bizottsága” nevű bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni. [Mód. 71]

VII. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

19. cikk

Tájékoztatás, kommunikáció és közzététel

(2) A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez a programhoz, valamint annak intézkedéseihez a programból finanszírozott intézkedésekhez és eredményeihez a finanszírozott intézkedések révén elért eredményekhez kapcsolódóan. A programhoz allokált rendelt pénzügyi forrásokat ezenfelül az Unió azon politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikáció költségeinek fedezésére is kell fordítani, amelyek kapcsolódnak a 3. cikkben említett megfogalmazott célkitűzésekhez. [Mód. 61]

20. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1) Az 1294/2013/EU rendelet 2021. január 1-jével hatályát veszti.

(2) A 70/2008/EK határozat 2021. január 1-jével hatályát veszti.

21. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) Ez a rendelet nem érinti az érintett intézkedések lezárásig történő folytatását vagy módosítását az 1294/2013/EU rendelet szerint, amely továbbra is alkalmazandó az érintett intézkedésekre azok lezárásáig.

(2) A program pénzügyi keretösszegéből a program és annak elődje, az 1294/2013/EU rendelet alapján elfogadott intézkedések közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadások is fedezhetők.

(3) A 2027. december 31-ig be nem fejezett intézkedésekkel kapcsolatos igazgatási feladatok ellátása céljából szükség esetén előirányzatok állíthatók be a 2027 utáni költségvetésbe a(z) 4. cikk (2) bekezdésében meghatározott kiadások fedezésére.

22. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt …, -án/-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

a Tanács részéről

az elnök

(1) HL C 62., 2019.2.15., 45. o.

(2) Az Európai Parlament 2019. április 16-i álláspontja.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 1294/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló, európai uniós vámügyi cselekvési program (Vám 2020) létrehozásáról, valamint a 624/2007/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 209. o.).

(4) https://ec.europa.eu/taxation_customs/general-information-customs/customs-risk-management/measures-customs-risk-management-framework-crmf_en

(5) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

(6) COM(2016)0605 final. Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).

(7) Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Integrált Határigazgatási Alap részét képező, a vámellenőrzési berendezésekhez nyújtott pénzügyi támogatást szolgáló eszköz létrehozásáról.

(8) COM(2010) 0 700.

(9) Az Európai Parlament és a Tanács 70/2008/EK határozata (2008. január 15.) a papírmentes vám- és kereskedelmi környezetről (HL L 23., 2008.1.26., 21. o.).

(11) Intézményközi megállapodás az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról, 2016. április 13. (HL L 123., 2016.5.12., 1. o.).

(12) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(13) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(14) A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).

(15) A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(16) A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).

(17) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).

(18) A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).

I. MELLÉKLET

A 7. cikk (3) bekezdése első albekezdésének a), b) és d) pontjában említett lehetséges intézkedési formák nem kimerítő listája

A 7. cikk (3) bekezdése első albekezdésének a), b) és d) pontjában említett intézkedések többek között az alábbi formákat ölthetik:

a megbeszélések és hasonló ad-hoc események esetében:

—	szeminárium és műhelytalálkozó, amelyen általában minden ország részt vesz, és amely során prezentációkat adnak elő, valamint a résztvevők intenzív eszmecserét és tevékenységeket folytatnak egy adott téma kapcsán;

—	munkalátogatás, amelyet annak érdekében szerveznek, hogy a tisztviselők a vámügyekkel kapcsolatban szakértelemre és szaktudásra tegyenek szert, illetve szakértelmüket vagy szaktudásukat bővítsék;

a projektalapú strukturált együttműködés esetében:

—	projektcsoport, amely általában korlátozott számú ország részvételével és korlátozott ideig működik, célja egy pontosan meghatározott eredmény elérésére irányuló, előre definiált célkitűzés megvalósítása, ideértve a koordinációt és az összehasonlító teljesítményértékelést is;

—

munkacsoport, nevezetesen strukturális együttműködési formák, nem állandó vagy állandó jelleggel, amelyek egyesítik a résztvevők szakértelmét annak érdekében, hogy – adott esetben online együttműködési szolgáltatások, adminisztratív segítség vagy infrastrukturális és a felszerelések terén nyújtott támogatás mellett – meghatározott területeken felmerülő feladatokat hajtsanak végre, vagy operatív tevékenységeket végezzenek;

—

monitoringtevékenység, amelyet a Bizottság és a támogatható hatóságok tisztviselőiből álló közös csoportok végeznek, és amelynek célja a vámügyi gyakorlatok elemzése, a szabályok végrehajtásával kapcsolatos nehézségek azonosítása, és adott esetben az uniós szabályok és munkamódszerek kiigazítására vonatkozó javaslattétel;

az emberi képességfejlesztésre és kapacitásépítésre irányuló intézkedések esetében:

—	közös képzés vagy az e-oktatás fejlesztése a vámügyekkel kapcsolatban szükséges szakmai készségek és ismeretek támogatása érdekében;

—	a közigazgatási eljárások javítását célzó technikai támogatás, az adminisztratív kapacitás növelése és az vámhatóságok működésének javítása a bevált gyakorlatok kezdeményezésével és megosztásával.

II. MELLÉKLET

Mutatók

Konkrét célkitűzés: támogatni a vámjogszabályok és a vámügyi szakpolitika előkészítését és egységes végrehajtását, valamint a vámügyi együttműködést és az adminisztratív kapacitásépítést, beleértve az emberi képességfejlesztést és az európai elektronikus vámügyi rendszerek kifejlesztését és működtetését.

1. Kapacitásépítés (közigazgatási, humán és informatikai kapacitás)

1.	Az uniós jog és szakpolitika alkalmazási és végrehajtási mutatója (a program keretébe tartozó, e területen szervezett intézkedések száma és az ezek nyomán tett ajánlások)

2.	Tanulási mutató (az igénybe vett tanulási modulok; a képzett tisztviselők száma; a résztvevők által adott minőségi pontszám)

3.	Az európai elektronikus rendszerek rendelkezésre állása (időre vonatkozó százalékarány)

4.	A közös kommunikációs hálózat rendelkezésre állása (időre vonatkozó százalékarány)

5.	A kulcsfontosságú európai elektronikus rendszerek használata, amelyek célja az összekapcsolhatóság növelése és a papírmentes vámunió felé való átmenet (a váltott üzenetek és a lebonyolított konzultációk száma)

6.	Az Uniós Vámkódex végrehajtásának aránya (az Uniós Vámkódex rendszereinek végrehajtásához elért mérföldkövek százalékos aránya)

2. Tudásmegosztás és hálózatépítés

1.	Az együttműködés megbízhatóságára vonatkozó mutató (a generált hálózatépítés mértéke, a személyes megbeszélések száma, az online együttműködési csoportok száma)

2.	A bevált módszerekre és iránymutatásokra vonatkozó mutató (az e területre irányulóan a program keretében végrehajtott tevékenységek; a program támogatásával kifejlesztett munkamódszert/iránymutatást használó résztvevők százalékos aránya)

2021.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 158/170

P8_TA(2019)0386

A robbanóanyag-prekurzorok forgalmazása és felhasználása ***I

Az Európai Parlament 2019. április 16-i jogalkotási állásfoglalása a robbanóanyag-prekurzorok forgalmazásáról és felhasználásáról, az 1907/2006/EK rendelet XVII. mellékletének módosításáról, valamint a robbanóanyag-prekurzorok forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 98/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0209 – C8-0151/2018 – 2018/0103(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 158/35)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0209),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0151/2018),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

—	tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. július 11-i véleményére (1),

—

tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. február 14-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

—	tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

—	tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A8-0473/2018),

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 367., 2018.10.10., 35. o.

P8_TC1-COD(2018)0103

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 16-án került elfogadásra a robbanóanyag-prekurzorok forgalmazásáról és felhasználásáról, az 1907/2006/EK rendelet módosításáról, valamint a 98/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/1148 rendelettel.)

2021.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 158/171

P8_TA(2019)0387

A személyekre és háztartásokra vonatkozó európai statisztikák közös kerete ***I

Az Európai Parlament 2019. április 16-i jogalkotási állásfoglalása az egyedi szinten, mintavétel útján gyűjtött adatokon alapuló, személyekre és háztartásokra vonatkozó európai statisztikák közös keretének létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2016)0551 – C8-0345/2016 – 2016/0264(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 158/36)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0551),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 338. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0345/2016),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

—	tekintettel a svéd parlament által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján benyújtott, indokolt véleményre, amely szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

—

tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. március 29-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

—	tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

—	tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére (A8-0247/2017),

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

tudomásul veszi a Bizottság ezen állásfoglaláshoz csatolt nyilatkozatát;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

P8_TC1-COD(2016)0264

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 16-án került elfogadásra az egyedi szinten, mintavétel útján gyűjtött adatokon alapuló, személyekre és háztartásokra vonatkozó európai statisztikák közös keretének létrehozásáról, a 808/2004/EK, a 452/2008/EK és az 1338/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint az 1177/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 577/98/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/1700 rendelettel.)

MELLÉKLET A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ

A Bizottság nyilatkozata a 14. cikk uniós ügynökségekkel való együttműködésről szóló (2) bekezdése tekintetében

Az európai társadalomstatisztikák koherenciájának és összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében a Bizottság meg fogja erősíteni az együttműködést az uniós ügynökségekkel, a 14. cikk (2) bekezdésének és a kapcsolódó (12) és (33) preambulumbekezdéseknek megfelelően. Ez magában foglalja a statisztikai módszerekkel, a módszertannal, a minőséggel, az új eszközökkel és adatforrásokkal kapcsolatos megerősített együttműködést.

2021.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 158/174

P8_TA(2019)0388

Az uniós információs rendszerek interoperabilitása a határok és a vízumügy területén ***I

Az Európai Parlament 2019. április 16-i jogalkotási állásfoglalása az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról (határok és vízumügy), valamint a 2004/512/EK tanácsi határozat, a 767/2008/EK rendelet, a 2008/633/IB tanácsi határozat, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2017/2226 rendelet, az (EU) 2018/XX rendelet [ETIAS-rendelet], az (EU) 2018/XX rendelet[a határforgalom-ellenőrzés területén a SIS alkalmazásáról szóló rendelet] és az (EU) 2018/XX rendelet [az eu-LISA rendelet] módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló módosított javaslatról (COM(2018)0478 – C8-0294/2018 – 2017/0351(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 158/37)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2017)0793) és a módosított javaslatra (COM(2018)0478),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 16. cikkének (2) bekezdésére, 74. cikkére, valamint 77. cikke (2) bekezdésének a), b), d) és e) pontjára, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0294/2018),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

—	tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. május 23-i véleményére (1),

—	a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

—

tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. február 13-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

—	tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

—	tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság véleményére (A8-0347/2018),

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 283., 2018.8.10., 48. o.

P8_TC1-COD(2017)0351

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 16-án került elfogadásra az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a határok és a vízumügy területén, továbbá a 767/2008/EK, az (EU) 2016/399, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1726 és az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 2004/512/EK és a 2008/633/IB tanácsi határozat módosításáról szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/817 rendelettel.)

2021.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 158/176

P8_TA(2019)0389

Az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, a menekültügy és a migráció területén ***I

Az Európai Parlament 2019. április 16-i jogalkotási állásfoglalása az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról (rendőrségi és igazságügyi együttműködés, menekültügy és migráció), valamint az (EU) 2018/XX rendelet [az Eurodac-rendelet], az (EU) 2018/XX rendelet [a bűnüldözés területén a SIS-ről szóló rendelet], az (EU) 2018/XX rendelet [az ECRIS-TCN rendelet] és az (EU) 2018/XX rendelet [az eu-LISA rendelet] módosításáról szóló európai parlamenti és tanács rendeletre irányuló módosított javaslatról (COM(2018)0480 – C8-0293/2018 – 2017/0352(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 158/38)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottságnak a Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2017)0794) és a módosított javaslatra (COM(2018)0480),

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 16. cikkének (2) bekezdésére, 74. cikkére, 78. cikke (2) bekezdésének e) pontjára, 79. cikke (2) bekezdésének c) pontjára, 82. cikke (1) bekezdésének d) pontjára, 85. cikkének (1) bekezdésére, 87. cikke (2) bekezdésének a) pontjára, valamint 88. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0293/2018),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

—	tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. május 23-i véleményére (1),

—	a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

—

tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. február 13-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

—	tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

—	tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság véleményére (A8-0348/2018),

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget léptet, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 283., 2018.8.10., 48. o.

P8_TC1-COD(2017)0352

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 16-án került elfogadásra az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, a menekültügy és a migráció területén, valamint az (EU) 2018/1726, az (EU) 2018/1862 és az (EU) 2019/816 rendelet módosításáról szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/818 rendelettel.)

2021.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 158/178

P8_TA(2019)0390

Bevándorlási összekötő tisztviselők európai hálózata ***I

Az Európai Parlament 2019. április 16-i jogalkotási állásfoglalása a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatának létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (átdolgozás) (COM(2018)0303 – C8-0184/2018 – 2018/0153(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás – átdolgozás)

(2021/C 158/39)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0303),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 74. cikkére és 79. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0184/2018),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

—	tekintettel a jogi aktusok átdolgozási technikájának szervezettebb használatáról szóló, 2001. november 28-i intézményközi megállapodásra (1),

—	tekintettel az eljárási szabályzata 104. cikkének (3) bekezdése értelmében a Jogi Bizottság által az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsághoz intézett, 2018. november 28-i levélre,

—

tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. február 27-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

—	tekintettel eljárási szabályzata 104. és 59. cikkére,

—	tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A8-0040/2019),

mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport szerint a Bizottság javaslata a benne akként megjelölteken kívül egyéb érdemi módosítást nem tartalmaz, és mivel a meglévő jogi aktusok változatlanul hagyott rendelkezései és e módosítások egységes szerkezetbe foglalása tekintetében a javaslat a meglévő jogi aktusok érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza,

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot, figyelembe véve az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásait;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 77., 2002.03.28., 1. o.

P8_TC1-COD(2018)0153

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 16-án került elfogadásra a bevándorlási összekötő tisztviselők európai hálózatának létrehozásáról szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel (átdolgozás)

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/1240 rendelettel.)

2021.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 158/180

P8_TA(2019)0391

A gépjárműveknek az általános biztonság tekintetében történő típusjóváhagyása***I

Az Európai Parlament 2019. április 16-i jogalkotási állásfoglalása a gépjárműveknek és pótkocsijaiknak, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek az általános biztonság, továbbá az utasok és a veszélyeztetett úthasználók védelme tekintetében történő típusjóváhagyásáról, az (EU) 2018/… rendelet módosításáról, valamint a 78/2009/EK, a 79/2009/EK és a 661/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0286 – C8-0194/2018 – 2018/0145(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 158/40)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0286),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0194/2018),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

—	tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. szeptember 19-i véleményére (1),

—	a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

—

tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. március 29-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

—	tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

—	tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, valamint a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményeire (A8-0151/2019),

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

tudomásul veszi a Bizottság ezen állásfoglaláshoz csatolt nyilatkozatát, amelyet az Európai Unió Hivatalos Lapjának L sorozatában tesznek közzé a végleges jogalkotási aktussal együtt;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 440., 2018.12.6., 90. o.

P8_TC1-COD(2018)0145

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 16-án került elfogadásra a gépjárműveknek és pótkocsijaiknak, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek az általános biztonság, továbbá az utasok és a veszélyeztetett úthasználók védelme tekintetében történő típusjóváhagyásáról, az (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 78/2009/EK, a 79/2009/EK és a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 631/2009/EK, a 406/2010/EU, a 672/2010/EU, az 1003/2010/EU, az 1005/2010/EU, az 1008/2010/EU, az 1009/2010/EU, a 19/2011/EU, a 109/2011/EU, a 458/2011/EU, a 65/2012/EU, a 130/2012/EU, a 347/2012/EU, a 351/2012/EU, az 1230/2012/EU és az (EU) 2015/166 bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/2144 rendelettel.)

MELLÉKLET A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ

A Bizottság nyilatkozata az elhasználódott gumiabroncsokról

A Bizottság úgy véli, hogy – tekintettel a közúti közlekedésbiztonságra, a fogyasztóvédelemre, a hulladékcsökkentésre és a körforgásos gazdaságra – fontos, hogy a gumiabroncsokat ne csak új, hanem használt állapotukban is vizsgálják. E célból a Bizottság támogatni fogja a megfelelő vizsgálati előírásoknak az ENSZ Járműelőírások Harmonizálása Világfóruma keretében történő kidolgozását. Amennyiben azonban ez a folyamat 2023 júliusáig nem zárul le, a Bizottság javaslatot szándékozik tenni egy kifejezetten az elhasználódott gumiabroncsok vizsgálatára vonatkozó uniós jogszabályra.

2021.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 158/183

P8_TA(2019)0394

A menedékjog iránti kérelem elbírálásáért felelős állam meghatározására vonatkozó feltételekről és eljárási szabályokról és az „Eurodacról” szóló EK–Dánia-megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv ***

Az Európai Parlament 2019. április 17-i jogalkotási állásfoglalása a Dániában vagy az Európai Unió egy másik tagállamában benyújtott menedékjog iránti kérelem elbírálásáért felelős állam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról, valamint a dublini egyezmény hatékony alkalmazása érdekébenaz ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló „Eurodac” létrehozásáról szóló, az Európai Közösség és a Dán Királyság közötti megállapodáshoz csatolt, az Eurodachoz való bűnüldözési célú hozzáférésről szóló jegyzőkönyv megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről (15822/2018 – C8-0151/2019 – 2018/0423(NLE))

(Egyetértés)

(2021/C 158/41)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (15822/2018),

—

tekintettel a Dániában vagy az Európai Unió egy másik tagállamában benyújtott menedékjog iránti kérelem elbírálásáért felelős állam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról, valamint a dublini egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló „Eurodac” létrehozásáról szóló, az Európai Közösség és a Dán Királyság közötti megállapodáshoz csatolt, az Eurodachoz való bűnüldözési célú hozzáférésről szóló jegyzőkönyv tervezetére (15823/2018),

—

tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 87. cikke (2) bekezdésének a) pontjával, 88. cikke (2) bekezdése első albekezdésének a) pontjával, valamint 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjával összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0151/2019),

—	tekintettel eljárási szabályzata 99. cikke (1) és (4) bekezdésére és 108. cikkének (7) bekezdésére,

—	tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság ajánlására (A8-0196/2019),

egyetért a jegyzőkönyv megkötésével;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a Dán Királyság és a többi tagállam kormányainak és parlamentjeinek.

2021.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 158/184

P8_TA(2019)0395

Az Európai horizont létrehozása – részvételi és terjesztési szabályainak megállapítása ***I

Az Európai Parlament 2019. április 17-i jogalkotási állásfoglalása az Európai horizont kutatási és innovációs keretprogram létrehozásáról, valamint részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0435 – C8-0252/2018 – 2018/0224(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 158/42)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0435),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 173. cikkének (3) bekezdésére, 182. cikkének (1) bekezdésére valamint 183. és 188. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0252/2018),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

—	tekintettel elnöke által a bizottsági elnökökhöz intézett, 2019. január 25-i levélre, amely felvázolja a Parlament megközelítését a többéves pénzügyi keretbe tartozó, 2020 utáni ágazati programokra vonatkozóan,

—	tekintettel a Tanács által az Európai Parlament elnökéhez intézett, 2019. április 1-i levélre, amelyben megerősíti a társjogalkotók által a tárgyalások során kialakított közös értelmezést,

—	tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

—

tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére és a Fejlesztési Bizottság, a Költségvetési Bizottság, a Költségvetési Ellenőrző Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, a Regionális Fejlesztési Bizottság, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság és a Kulturális és Oktatási Bizottság véleményeire (A8-0401/2018),

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot (1);

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) Ez az álláspont lép a 2018. december 12-én elfogadott módosítások helyébe (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0509).

P8_TC1-COD(2018)0224

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 17-én került elfogadásra az Európai horizont kutatási és innovációs keretprogram létrehozásáról, valamint részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról szóló (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 173. cikke (3) bekezdésére, 182. cikke (1) bekezdésére, 183. cikkére és 188. cikkének második bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

mivel:

(1)

Az Unió célkitűzése, hogy megerősítse tudományos kiválóságát és technológiai bázisait, amelyekben a kutatók, a tudományos ismeretek és a technológia szabadon mozoghat, továbbá hogy – többek között az ipara tekintetében – ösztönözze versenyképességének növelését, hogy megerősítse az Európai Kutatási Térséget, mindeközben előmozdítsa a kutatási és innovációs tevékenységeket az Unió stratégiai prioritásainak és kötelezettségvállalásainak megvalósítása érdekében, amelyek végső soron a béke, valamint az Unió értékeinek és lakosai jólétének előmozdítására irányulnak.

(2)

Az ezen általános célkitűzés eléréséhez szükséges tudományos, gazdasági és társadalmi hatás kiváltása és a K+F+I beruházások uniós hozzáadott értékének maximalizálása céljából az Uniónak kutatási és innovációs beruházásokat kell tennie az Európai horizont 2021–2027-es kutatási és innovációs keretprogram (a továbbiakban: program) keretében, hogy ily módon támogassa a magas színvonalú ismeretek és technológiák létrehozását , terjesztését és átadását az Unióban , hogy erősítse a kutatás és az innováció hatását a globális társadalmi kihívások – köztük a fenntartható fejlesztési célok és az éghajlatváltozás – kezelésében, valamint az uniós szakpolitikák kidolgozásában, támogatásában és végrehajtásában, hogy támogassa az innovatív és fenntartható megoldások elterjedését az uniós iparban és társadalomban a munkahelyteremtés, a gazdasági növekedés javítása és az ipari versenyképesség érdekében. A programnak elő kell mozdítania az innováció minden formáját, ▌erősítenie kell az innovatív megoldások piaci bevezetését, emellett pedig optimalizálnia kell a ▌beruházások megvalósítását ▌.

(2a)

A programnak hozzá kell járulnia a tagállamokban állami és magánberuházásként megvalósuló kutatási és innovációs beruházások növeléséhez, ezáltal elősegítve, hogy az Unió GDP-jének legalább 3 % -át tegye ki a kutatási és fejlesztési összberuházás. E cél eléréséhez arra lesz szükség, hogy a tagállamok és a magánszektor kiegészítse a programot saját megerősített kutatási, fejlesztési és innovációs beruházási fellépéseivel.

(2b)	A program célkitűzéseinek elérése érdekében és a kiválóság elvének tiszteletben tartása mellett a programnak arra kell irányulnia, hogy megerősítse többek között az európai együttműködési kapcsolatokat Európában, ezáltal hozzájárulva a kutatási és innovációs szakadék csökkentéséhez.

(3)

Az uniós szakpolitikai célkitűzések megvalósításához való hozzájárulásuk szempontjából szükségesnek ítélt kutatási és innovációs tevékenységek előmozdítása során figyelembe kell venni az innováció elvét, mivel ez a fő hajtóerő ahhoz, hogy az Unió jelentős tudáseszközeit gyorsabban és intenzívebben innovációvá lehessen alakítani.

(4)

A nyílt tudomány, a nyílt innováció és a nyitás a világra elvének folyamatos érvényesítése által, az Unió tudományos és társadalmi-gazdasági érdekeinek védelme mellett, biztosítani kell az Unió kutatási és innovációs beruházásainak kiválóságát és hatását , valamint meg kell erősíteni a tagállamok kutatási és innovációs (K+I) kapacitását . Mindez a program kiegyensúlyozott végrehajtását fogja eredményezni.

(5)

▌A nyílt tudomány képes javítani a tudomány minőségét és hatását, növelni a belőle származó előnyöket, valamint felgyorsítani a tudományos előrehaladás ütemét azáltal, hogy egyrészt az ismereteket megbízhatóbbá, hatékonyabbá és pontosabbá, másrészt a tudományt közérthetőbbé és a társadalmi kihívásokra érzékenyebbé teszi. Rendelkezéseket kell hozni annak biztosítására, hogy a kedvezményezettek a terjesztési folyamat lehető legkorábbi szakaszában nyílt és megkülönböztetéstől mentes módon, díjmentesen nyílt hozzáférést biztosítsanak a lektorált tudományos publikációkhoz, kutatási adatokhoz és egyéb kutatási eredményekhez, valamint hogy azok a lehető legszélesebb körben felhasználhatók és újból felhasználhatók legyenek. A kutatási adatokat illetően a „a szükséges zártság melletti lehető legnagyobb mértékű nyitottság” elvét kell követni, ezáltal biztosítva a lehetőséget, hogy olyan kivételeket vezessenek be, szem előtt tartva az Unió gazdasági érdekeit, a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat, a személyes adatok védelmét és a titoktartási rendelkezéseket, a biztonsági kérdéseket és egyéb jogos érdekeket. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a kutatási adatok felelősségteljes kezelésére, amelynek különösen az adatkezelési tervek általános érvényesítése révén meg kell felelnie a fellelhetőség, a hozzáférhetőség, az interoperabilitás és az újrafelhasználhatóság (FAIR) elveinek. Adott esetben a kedvezményezetteknek élniük kell az európai nyílt tudományosadat-felhő és az európai adatinfrastruktúra nyújtotta lehetőségekkel, és követniük kell a nyílt tudomány területén meglévő egyéb elveket és gyakorlatokat. A nemzetközi tudományos és technológiai együttműködési megállapodásokban és a vonatkozó társulási megállapodásokban ösztönözni kell a kölcsönös nyílt hozzáférést.

(5a)

A kedvezményezett kis és középvállalkozásokat (kkv) arra buzdítják, hogy vegyék igénybe a meglévő eszközöket, például a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos kkv-segélyszolgálatot, amely támogatja az európai uniós kkv-kat a szellemi tulajdonhoz fűződő jogaik védelmében és érvényesítésében azáltal, hogy ingyenes tájékoztatást és szolgáltatásokat nyújt a szellemitulajdon-jogra és más kapcsolódó kérdésekre vonatkozó bizalmas tanácsadás keretében, valamint képzést, segédanyagokat és online forrásokat biztosít számukra.

(6)

A program megtervezése és kialakítása során figyelembe kell venni annak szükségességét, hogy az ENSZ fenntartható fejlesztési céljaival és a Párizsi Megállapodással összhangban Unió-szerte és nemzetközi együttműködések révén létrejöjjön a támogatott tevékenységek kritikus tömege , emellett pedig ösztönözni kell valamennyi tagállam részvételét a programban . A program végrehajtásának hozzá kell járulnia e cél eléréséhez.

(7)

A program keretében támogatott tevékenységeknek hozzá kell járulniuk az Unió és a program célkitűzéseinek, prioritásainak és kötelezettségvállalásainak megvalósításához, az ezek tekintetében elért haladás nyomon követéséhez és értékeléséhez, valamint a felülvizsgált vagy új prioritások kidolgozásához.

(7a)	A programnak arra kell törekednie, hogy igazodjon a már meglévő európai kutatási és innovációs menetrendekhez és stratégiákhoz.

(8)

A programnak kiegyensúlyozott megközelítést kell alkalmaznia az alulról építkező (kutatók vagy innovátorok által javasolt) és a felülről építkező (stratégiai alapon meghatározott prioritásokra épülő) finanszírozás között az Unió-szerte részt vevő kutató- és innovációs közösségek jellegétől , az egyes beavatkozási területenkénti eredményességi rátától , a folytatott tevékenységek típusától és céljától, a szubszidiaritás elvétől, valamint az elérni kívánt hatásoktól függően. Indokolt e tényezők aránya alapján kiválasztani a program egyes részei esetében alkalmazandó megközelítést, figyelembe véve, hogy az említett részek mindegyike hozzájárul a program általános és egyedi célkitűzéseinek megvalósításához.

(8-a)

Az Európai horizont program „A részvétel bővítése és az Európai Kutatási Térség megerősítése” című részén belül „a részvétel bővítése és a kiválóság terjesztése” elnevezésű ág teljes költségvetésének az Európai horizont programra szánt teljes költségvetés legalább 3,3 %-át kell kitennie. Ennek a költségvetésnek elsősorban a részvétel bővítésében érintett országok jogalanyainak javát kell szolgálnia.

(8-b)

A kiválósági kezdeményezések a támogatható országokban a kutatási és innovációs kiválóság megerősítésére irányulnak, többek között a K+I-irányítási készségek javítására irányuló képzések és díjak támogatása, az innovációs ökoszisztémák és a K+I-hálózatok létrehozásának támogatása révén, többek között az EU által finanszírozott kutatási infrastruktúrák alapján. Ahhoz, hogy az Európai horizont program „A részvétel bővítése és az Európai Kutatási Térség megerősítése” című részén belül finanszírozást igényelhessenek, a pályázóknak egyértelműen be kell mutatniuk, hogy a projektek a nemzeti és/vagy regionális K+I stratégiákhoz kapcsolódnak.

(8a)

Egyes kutatási és innovációs cselekvéseknek a gyorsított kutatás és innováció logikáját kell alkalmazniuk, amelyben a támogatás odaítéléséhez szükséges idő nem haladhatja meg a hat hónapot. Ez lehetővé fogja tenni a finanszírozáshoz való gyorsabb, alulról építkező hozzáférést a kis együttműködési konzorciumok számára, amelyek tevékenysége az alapkutatástól a piaci alkalmazásig terjed.

(8b)

A programnak támogatnia kell a kutatás és innováció valamennyi szakaszát, különösen az együttműködésen alapuló projekteken belül. Az alapkutatás rendkívül fontos eszköz, és fontos feltétel ahhoz, hogy az Unió minél inkább képes legyen a legjobb tudósokat megnyerni annak érdekében, hogy a kiválóság globális központjává váljon. Az alapkutatás és az alkalmazott kutatás közötti egyensúlyt biztosítani kell. Mindez az innovációval társítva támogatni fogja az Unió gazdasági versenyképességét, növekedését és a munkahelyteremtést.

(8c)	Az Európai horizont hatásainak maximalizálása érdekében különös figyelmet kell szentelni a multi-, inter- és transzdiszciplináris megközelítéseknek, ezek ugyanis a jelentős tudományos előrelépéshez szükséges tényezők.

(8d)

Elő kell mozdítani a társadalom bevonását a felelős kutatás és innováció révén, mivel ennek a tudomány és a társadalom közötti eredményes együttműködés kiépítése terén horizontális szerepe van. Lehetővé teszi minden társadalmi szereplő (kutatók, polgárok, döntéshozók, vállalkozások, harmadik szektorbeli szervezetek stb.) számára, hogy a teljes kutatási és innovációs folyamat során együttműködjenek, hogy jobban hozzá lehessen igazítani a folyamatot és eredményeit az európai társadalom értékeihez, igényeihez és elvárásaihoz.

(9)

A „ Kiváló és nyílt tudomány” pillér keretében végrehajtandó kutatási tevékenységeket a tudományos igényeknek és lehetőségeknek megfelelően kell meghatározni. A kutatási programot a tudományos közösséggel szoros együttműködésben kell kidolgozni , és benne hangsúlyt kell helyezni az új kutatási és innovációs tehetségek vonzására, ugyanakkor az Európai Kutatási Térség (EKT) megerősítésére és az agyelszívás megakadályozására . A kutatást a kiválóság mértéke alapján kell finanszírozni.

(10)

A „Globális kihívások és európai ipari versenyképesség” pillér létrehozását kutatási és innovációs tevékenységek klaszterein keresztül kell megvalósítani a vonatkozó munkaterületek közötti integráció maximalizálása érdekében, a ráfordított erőforrások tekintetében biztosítva mindeközben a jelentős és fenntartható hatásokat az Unió számára . Ez ösztönzi az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak , az Unió Párizsi Megállapodás keretében vállalt kötelezettségeinek és szükség esetén a társadalmi kihívásokra adandó válaszoknak a megvalósítására irányuló, tudományágakon, ágazatokon, szakpolitikákon és határokon átnyúló együttműködést, emellett pedig javítja a kapcsolódó uniós iparágak versenyképességét. Az e pillér alá tartozó tevékenységeknek ki kell terjedniük a kutatási és innovációs tevékenységek teljes körére, ideértve kutatás-fejlesztést, a kísérleti projekteket, a demonstrációt, a közbeszerzési eljárások támogatását, az új szabványok bevezetését megalapozó kutatást és a szabványosítást, valamint az innovációk piaci elterjedését annak biztosítása érdekében, hogy Európa a stratégiailag meghatározott prioritások terén a kutatás élmezejében maradjon.

(11)	Az iparnak a programba való teljes körű és időben történő bevonásának – az egyéni vállalkozóktól kezdve a kis- és középvállalkozásokon keresztül egészen a nagyvállalkozásokig – törekednie kell a fenntartható munkahelyek teremtésére és a növekedésre. ▌

(12)

Fontos támogatni az uniós ipart abban, hogy az innováció, a digitalizáció és a dekarbonizáció területén világelső maradjon, illetve azzá váljon, elsősorban a jövő vállalkozásainak alapjául szolgáló kulcsfontosságú alaptechnológiákba való beruházások révén. A kulcsfontosságú alaptechnológiák központi szerepet töltenek be a „Globális kihívások és európai ipari versenyképesség” elnevezésű II. pillérben, és még inkább össze kell kapcsolni őket a jövőbeni és kialakulóban lévő technológiákra (JKT) irányuló kiemelt kezdeményezésekkel annak érdekében, hogy a kutatási projektek a teljes innovációs láncra kiterjedjenek. A program keretében megvalósuló cselekvéseknek a piaci hiányosságok, illetve az optimálistól eltérő befektetési helyzetek kezelése érdekében tükrözniük kell az Unió iparpolitikai stratégiáját, arányos és átlátható módon élénkíteniük kell a beruházásokat , elkerülve a magánfinanszírozás megkettőzését vagy kiszorítását, egyértelmű uniós hozzáadott értéket kell képviselniük és szavatolniuk kell a közberuházások megtérülését . Ez biztosítja a program cselekvései és az állami K+F+I támogatásokra vonatkozó uniós szabályok közötti összhangot, amely szabályokat az innováció ösztönzése érdekében felül kell vizsgálni .

(13)

A programnak integrált módon és a Kereskedelmi Világszervezet valamennyi vonatkozó rendelkezésének tiszteletben tartásával kell támogatnia a kutatást és az innovációt. A kutatás fogalmát – ideértve a kísérleti fejlesztés fogalmát is – az OECD által kidolgozott Frascati kézikönyvben foglaltaknak megfelelően kell használni, az innováció fogalmát pedig az OECD és az Eurostat által kidolgozott Oslo kézikönyvben foglaltaknak megfelelően, a szociális innovációra , a formatervezésre és a kreativitásra is kiterjedő átfogó megközelítés szerint. Az előző keretprogramhoz, a Horizont 2020-hoz hasonlóan ▌figyelembe kell venni az OECD-nek a technológiai érettségi szinttel (TRL) kapcsolatos fogalommeghatározásait. A „Globális kihívások és európai ipari versenyképesség” pillérhez tartozó egyes felhívások munkaprogramjai lehetővé tehetik a nagyléptékű termékhitelesítésre és piaci elterjesztésre szánt vissza nem térítendő támogatások nyújtását.

(14)

A Horizont 2020 időközi értékeléséről szóló bizottsági közlemény (COM(2018)0002) és a Horizont 2020 keretprogram végrehajtásának a program időközi értékelése és a 9. keretprogramra irányuló javaslat tekintetében való értékeléséről szóló európai parlamenti jelentés (2016/2147(INI)) a korábbi programból levont tanulságok, valamint az uniós intézmények és az érdekelt felek visszajelzései alapján megfogalmazott erre a programra vonatkozó ajánlásokat is, többek között a részvételi és terjesztési szabályok tekintetében. A szóban forgó ajánlások a következőket foglalják magukban: ambiciózusabb beruházás a kritikus tömeg elérése és a hatások maximalizálása érdekében; az áttörést jelentő innovációk támogatása; a kutatás és innováció (K+I) terén eszközölt uniós beruházások előtérbe helyezése a nagy hozzáadott értéket képviselő területeken, különösen a küldetésorientáltságon, a polgárok teljes körű, tájékoztatáson alapuló és kellő időben történő bevonásán és a széles körű kommunikáción keresztül; az uniós finanszírozási környezet észszerűsítése valamennyi tagállam K+I potenciáljának teljes körű kihasználása érdekében , többek között a partnerségi kezdeményezések és a társfinanszírozási rendszerek széles skálájának egyszerűsítése révén; a különböző uniós finanszírozási eszközök közötti szinergiák számának és célzottságának növelése, különösen a kiaknázatlan K+I potenciál uniós szintű mobilizálásának elősegítése céljából; az Unió által – különösen az ERFA-ból – finanszírozott kutatási infrastruktúrák jobb bevonása a program projektjeibe, a nemzetközi együttműködés erősítése és a harmadik országok részvételére való nyitottság megerősítése érdekében , megvédve ugyanakkor az uniós érdeket és bővítve valamennyi tagállam programban való részvételét ; valamint a Horizont 2020 végrehajtási tapasztalatain alapuló egyszerűsítés folytatása.

(15)

A kohéziós politikának továbbra is hozzá kell járulnia a kutatáshoz és az innovációhoz. Ezért különös figyelmet kell fordítani a két uniós szakpolitika közötti koordinációra és kiegészítő jellegre. A programnak a szabályok összehangolására és szinergiákra kell törekednie az e rendelet IV. mellékletében említett más uniós programokkal a kialakítástól és a stratégiai tervezéstől kezdve a projektek kiválasztásán, az irányításon, a kommunikáción, az eredmények terjesztésén és hasznosításán keresztül a nyomon követésig, az ellenőrzésig és az irányításig terjedően. Az átfedések és párhuzamosságok elkerülése, valamint az uniós finanszírozás támogatási multiplikátorhatásának növelése , valamint a pályázókra és a kedvezményezettekre háruló adminisztratív terhek csökkentése érdekében , a szinergiák valamennyi típusának az „egy cselekvésre egy szabályrendszer vonatkozik” elvét kell követnie:

—

sor kerülhet más uniós programokból – köztük az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) – az Európai horizont tevékenységeire történő önkéntes átcsoportosításra. Ilyen esetekben az Európai horizont szabályai az irányadók , de az átcsoportosításokat kizárólag az átcsoportosítás mellett döntő tagállam vagy irányító hatóság javára lehet felhasználni;

—	elő lehet irányozni egyes cselekvéseknek az Európai horizont és egy másik uniós program általi társfinanszírozását, amennyiben nem haladja meg a cselekvés teljes támogatható költségét. Ilyen esetekben csak az Európai horizont szabályai irányadóak, és kerülni kell a kettős ellenőrzéseket;

—	kiválósági pecsétet kell adni az összes olyan projekt számára, amely elérte a „kiválósági” küszöböt az Európai horizont keretében, de költségvetési korlátok miatt nem támogatható. Ilyen esetekben a támogatást nyújtó alap szabályai irányadók az állami támogatásra vonatkozó szabályok kivételével.

(16)

Annak érdekében, hogy az uniós finanszírozás a lehető legnagyobb hatást váltsa ki, és hogy a keretprogram a lehető leghatékonyabb módon járulhasson hozzá az Unió szakpolitikai célkitűzéseinek és kötelezettségvállalásainak megvalósításához, a program a stratégiai tervezés eredménye alapján részt vehet magán- és/vagy közszférabeli partnerekkel létrehozott európai partnerségekben , a stratégiai tervezés eredményétől függően . A szóban forgó partnerek lehetnek a kutatásban és az innovációban érdekelt köz- és magánszférabeli felek, kompetenciaközpontok, üzleti inkubátorok, tudományos és technológiai parkok, közfeladatot ellátó szervek , alapítványok, és civil társadalmi szervezetek , valamint adott esetben regionális innovációs ökoszisztémák, amelyek kutatási és innovációs tevékenységeket folytatnak és/vagy támogatnak, feltéve, hogy az elérni kívánt hatások hatékonyabb módon elérhetők partnerségek keretében, mint önmagában az Unió által.

(17)

A programnak erősítenie kell az európai partnerségek, valamint a magán- és/vagy közszférabeli partnerek közötti együttműködést nemzetközi szinten, többek között azáltal, hogy összekapcsolja a kutatási és innovációs programokat a határokon átnyúló kutatási és innovációs beruházásokkal, ami kölcsönös előnyöket jelent az emberek és a vállalkozások számára, biztosítva mindeközben azt, hogy ne sérüljenek az Unió érdekei.

(17a)

Ennek elérésére a jövőbeni és kialakulóban lévő technológiákra irányuló vezérprogramok hatékony és eredményes eszköznek bizonyultak, amelyek közös, összehangolt uniós és tagállami törekvések révén biztosítanak előnyöket a társadalom számára; A jövőbeli és kialakulóban lévő technológiák (FET) területét érintő, a Horizont 2020 keretében finanszírozott kiemelt kezdeményezések közül a „Grafén”, az „Emberi agy projekt” és a „Kvantumtechnológia” kiemelt kezdeményezések keretébe tartozó tevékenységek támogatása a munkaprogramokban előirányzott pályázati felhívások útján az Európai horizont keretében is fennmarad. A Horizont 2020 részét képező FET kiemelt kezdeményezések keretében támogatott előkészítő tevékenységek beépülnek az Európai horizont stratégiai tervezési folyamatába és a küldetésekkel, a társfinanszírozott/közös programozású partnerségekkel és a rendes pályázati felhívásokkal kapcsolatos munkába.

(18)

A Közös Kutatóközpontnak (a továbbiakban: JRC) a teljes szakpolitikai ciklus során továbbra is független, ügyfélközpontú tudományos bizonyítékokkal és technikai támogatással kell hozzájárulnia az uniós szakpolitikák megvalósításához. A JRC közvetlen cselekvéseit rugalmas, hatékony és átlátható módon kell megvalósítani, figyelembe véve a JRC felhasználóinak releváns szükségleteit , a költségvetés korlátait és az uniós szakpolitikák igényeit, valamint biztosítva az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét. A JRC-nek az eddigiekhez hasonlóan többletforrásokat kell generálnia.

(19)

Az „Innovatív Európa” pillérnek olyan intézkedéscsomagot kell létrehoznia, amely integrált módon támogatja a – piaci növekedés érdekében – áttörést jelentő innovációk kidolgozására és felgyorsítására törekvő, valamint az Unió stratégiai területeken való technológiai autonómiáját előmozdító vállalkozók és kutatásorientált vállalkozói készség igényeinek kielégítését. E pillérnek vonzania kell a nemzetközi és uniós szinten is terjeszkedési potenciállal rendelkező innovatív vállalkozásokat , beleértve a kkv-kat és az induló innovatív vállalkozásokat , valamint gyors, rugalmas, vissza nem térítendő támogatásokat és – többek között magánbefektetőkkel szervezett – társberuházásokat kell kínálnia. E célkitűzéseket az Európai Innovációs Tanács (a továbbiakban: EIC) létrehozása révén kell megvalósítani. A szóban forgó pillérnek emellett támogatnia kell az Európai Innovációs és Technológiai Intézetet (a továbbiakban: EIT), az EIT Regionális innovációs programot, valamint tágabb értelemben az európai innovációs ökoszisztémát Unió-szerte , elsősorban az innovációt támogató nemzeti és regionális állami és magán szereplőkkel alkotott partnerségek társfinanszírozása révén.

(20)

Annak érdekében, hogy megfelelően reagálhassunk a magasabb kockázattal járó és nem lineáris tevékenységekbe – például a kutatásba és az innovációba – történő beruházás támogatásának szükségességére, elengedhetetlen, hogy az Európai horizont – és különösen az EIC, valamint az EIT és annak TIT-jei – az InvestEU keretein belül bevezetendő pénzügyi termékekkel szinergiában működjön. Ennek kapcsán a Horizont 2020 keretében bevezetett pénzügyi eszközökről – például az InnovFinről és a kkv-k részére nyújtott hitelgaranciáról – gyűjtött tapasztalatoknak szilárd alapul kell majd szolgálniuk e célzott támogatás végrehajtásához. Az EIC-nek stratégiai információgyűjtési és valós idejű értékelési tevékenységeket kell létrehoznia, hogy különféle fellépéseit kellő időben irányíthassa és összehangolhassa.

(21)

Az EIC-nek – az Európai horizont más részeivel együtt – ösztönöznie kell az innováció valamennyi formáját, a fokozatos innovációtól az áttörést hozó és diszruptív innovációig, és különösen a piacteremtő innovációra kell irányulnia. Az EIC-nek a Pathfinder és az Accelerator elnevezésű eszközein keresztül törekednie kell mindennemű magas kockázatú innováció azonosítására, fejlesztésére és alkalmazására, beleértve a fokozatos innovációt is, de kiemelt hangsúlyt helyezve az új piacok létrehozására potenciállal rendelkező áttörést hozó, diszruptív és deep-tech innovációkra. A ▌koherens és áramvonalas támogatáson keresztül az EIC-nek be kell töltenie az áttörést jelentő innovációkhoz kapcsolódó közszférabeli támogatás és magánberuházások tekintetében tapasztalható jelenlegi űrt. Az EIC eszközei az EIC célkitűzéseit tükröző célzott jogi és irányítási funkciókat tesznek szükségessé, különösen a piaci bevezetésre irányuló tevékenységek tekintetében.

(21a)

E rendelet értelmében, és különösen az EIC által végzett tevékenységekkel összefüggésben az induló vállalkozások olyan, a teljes életciklusuk kezdeti szakaszában lévő kkv-k (köztük egyetemi spin-off vállalkozások), amelyek innovatív megoldásokra és továbbfejleszthető üzleti modellre törekednek, és amelyek a 2003/361/EK bizottsági ajánlás (4) mellékletének 3. cikke értelmében önállóak; a „közepes piaci tőkeértékű vállalatok” olyan vállalatok, amelyek nem a 2003/361/EK bizottsági ajánlás meghatározása szerinti mikro-, kis- és középvállalkozások, és amelyek alkalmazottainak létszáma – a személyzet létszámát az említett ajánlás melléklete I. címének 3., 4., 5. és 6. cikke szerint számítva – 250–3 000 fő; a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok pedig olyan közepes piaci tőkeértékű vállalatok, amelyek legfeljebb 499 főt alkalmaznak.

(22)

Az EIC-vegyesfinanszírozáson keresztül az EIC Akcelerátor programnak át kell hidalnia a kutatás, a tömegkereskedelmi fázist megelőző szakasz és a vállalkozások felfutása közötti, „halál völgyének” is nevezett időszakot. Különösen indokolt, hogy az Akcelerátor program támogassa a technológiai és piaci kockázataik miatt nem hitelképesnek minősülő és jelentős piaci beruházások mozgósítására képtelen műveleteket, ily módon kiegészítve az … rendelettel (5) létrehozott InvestEU programot.

(22a)

Az európai innovációnak és gazdasági növekedésnek jelentős forrását képezik a kkv-k. Ezért a Bizottság 2003/361/EK ajánlásában meghatározott kkv-knak erőteljesen részt kell venniük az Európai horizont programban. Az Európai horizontnak a Horizont 2020 kedvező tapasztalataira építve továbbra is ösztönöznie kell a kkv-k integrált módon való részvételét a keretprogramban.

(22b)

Bár az EIC Akcelerátor programjához tartozó költségvetést elsősorban vegyes finanszírozásra kell felhasználni, a 43. cikk alkalmazásában az EIC Akcelerátor programja által kkv-k, köztük induló vállalkozások számára nyújtott vissza nem térítendő támogatásnak meg kell felelnie az 1291/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (6) létrehozott előző Horizont 2020 keretprogram kkv-eszköze költségvetésének.

(22c)

Az EIC Akcelerátor – az InvestEU programmal szoros szinergiában – a vegyesfinanszírozási és tőkefinanszírozási támogatási formáiban kkv-kat, köztük induló vállalkozásokat, valamint kivételes esetekben olyan kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok által működtetett projekteket finanszíroz, amelyek még nem képesek bevételt generálni, vagy még nem nyereségesek, vagy még nem képesek vonzani a projektjük üzleti tervének teljes végrehajtásához szükséges beruházásokat. Az ilyen támogatásra jogosult szervezetek nem minősülnek hitelképesnek, míg beruházási igényük egy részét egy vagy több befektető, például egy magán- vagy állami bank, egy családi vagyonkezelő, egy kockázati tőkealap, egy üzleti angyal stb. által lehetett volna vagy lehetne biztosítani. Ily módon, a piaci hiányosságot leküzdve, az EIC Akcelerátor finanszírozza az ígéretes, de még nem hitelképes szervezeteket, amelyek áttörést jelentő, piacteremtő innovációs projekteket valósítanak meg. Azok a projektek, amelyek hitelképessé válnak, a fejlődésük későbbi szakaszában az InvestEU keretében finanszírozhatók.

(23)

Az EIT-nek, elsősorban tudományos és innovációs társulásai (a továbbiakban: TIT) és az EIT Regionális innovációs program segítségével arra kell törekednie, hogy az Unió általános innovációs kapacitásának fejlesztése érdekében a vállalkozások, a kutatás, a felsőoktatás és a vállalkozói készség integrációjának előmozdításával megerősítse a globális kihívásokkal foglalkozó innovációs ökoszisztémákat. Az EIT-nek – alapító okiratával, az EIT-rendelettel (7) és az EIT stratégiai innovációs tervével (8) összhangban – különösen a következők révén kell előmozdítania az innovációt a tevékenységei során és támogatnia a felsőoktatásnak az innovációs ökoszisztémába való integrációját: a vállalkozói ismeretek oktatásának ösztönzése, valamint az ipar és a tudományos világ közötti erős, nem diszciplináris együttműködés előmozdítása; továbbá a globális kihívások kezelése céljából a jövő innovátorai számára előreláthatólag fontos készségek – többek között magas szintű digitális és innovációs készségek – azonosítása. Az EIT által kínált támogatási programoknak az EIC-kedvezményezettek javát is kell szolgálniuk, az EIT TIT-jeiből kinövő induló vállalkozásoknak pedig gyorsított eljárás keretében kell hozzáférniük az EIC cselekvéseihez. Jóllehet az EIT – innovációs ökoszisztémákra történő összpontosítása miatt – elsősorban az „Európai innováció” pillérbe illeszkedik, adott esetben minden más pillért is támogatnia kell, TIT-jeinek tervezését a stratégiai tervezés során összhangba kell hozni a „Globális kihívások és európai ipari versenyképesség” pillérrel. El kell kerülni a TIT-ek és az ugyanezen a területen alkalmazott más eszközök közötti átfedéseket.

(24)

Az egyenlő versenyfeltételek folyamatos biztosítása egy adott piacon versenyben lévő vállalkozások számára kulcsfontosságú feltétele az áttörést jelentő, illetve a diszruptív innovációk virágzásának, ezáltal pedig annak, hogy különösen a kis- és közepes méretű innovátorok learathassák beruházásaik gyümölcsét és piaci részesedésre tehessenek szert. Ehhez hasonlóan a finanszírozott cselekvések innovációs skáláján bizonyos mértékű nyitottság – a kedvezményezettek széles hálózatának megszólítása – jelentős mértékben hozzájárulhat a kkv-k kapacitásépítéséhez, mivel biztosítja számukra a beruházások vonzásához és a kibontakozáshoz szükséges eszközöket.

(25)

A programnak ösztönöznie és integrálnia kell az Unió érdekén, a kölcsönös előnyökön és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak megvalósítása melletti elkötelezettségen alapuló együttműködést harmadik országokkal, valamint nemzetközi szervezetekkel és kezdeményezésekkel. A nemzetközi együttműködésnek törekednie kell az Unió kutatási és innovációs kiválóságának, vonzerejének, valamint gazdasági és ipari versenyképességének megerősítésére a globális kihívások kezelése – amint az az ENSZ fenntartható fejlesztési céljai között szerepel – és az Unió külső szakpolitikáinak támogatása érdekében. A nemzetközi részvétel kiválóságára és a célzott nemzetközi együttműködési cselekvésekre való általános nyitottság megközelítését kell alkalmazni, továbbá az alacsony és közepes jövedelmű országokban letelepedett szervezetekre vonatkozó megfelelő finanszírozási jogosultságokat kell alkalmazni, figyelembe véve a K+F kapacitások különböző szintjeit . Ugyanakkor támogatni kell harmadik országok csatlakozását a programhoz , amennyiben a kölcsönösség szerepel a célok között, és amennyiben az Unió érdeke nem sérül, és valamennyi tagállam programban való részvételének növelését elősegíti.

(26)

A kutatás és a társadalom közötti kapcsolat elmélyítése és az e kapcsolatból származó előnyök maximalizálása érdekében a programnak be kell vonnia a polgárokat és a civil társadalmat az olyan felelősségteljes kutatási és innovációs menetrendek és tartalmak közös tervezésébe és kialakításába, amelyek válaszolnak az állampolgárok és a civil szervezetek aggályaira, igényeire és elvárásaira, ehhez pedig elő kell mozdítania a tudományok oktatását, nyilvánosan hozzáférhetővé kell tennie a tudományos ismereteket, és meg kell könnyítenie a polgárok és a civil társadalmi szervezetek részvételét a tevékenységeiben. Az állampolgárok és a civil társadalom bevonásának fokozása érdekében tett intézkedéseket nyomon kell követni.

(26a)

Az Európai horizontnak támogatnia kell az új technológiákat, amelyek hozzájárulnak olyan akadályok leküzdéséhez, amelyek útját állják a fogyatékossággal élő személyek teljes körű részvételének, és következésképp korlátozzák a valódi inkluzív társadalom fejlődését.

(27)

Az EUMSZ 349. cikke értelmében az Unió legkülső régiói esetében – gazdasági és társadalmi strukturális helyzetük figyelembevételével – a horizontális uniós programokhoz való hozzáférés tekintetében lehetőség van egyedi intézkedések elfogadására. A programnak ezért a Tanács által 2018. április 12-én jóváhagyott, „Szorosabb és megújított stratégiai partnerség az EU legkülső régióival” című bizottsági közleménnyel (COM(2017)0623) összhangban figyelembe kell vennie a szóban forgó régiók sajátosságait , és ahol csak lehetséges, elő kell mozdítania a programban való részvételüket .

(28)

▌A program keretében megvalósuló tevékenységeknek törekedniük kell a nemek közötti különbségek felszámolására, a nemi alapú elfogultság elkerülésére, a nemi dimenzió kutatási és innovációs tartalomba való megfelelő beépítésével, a nők közötti esélyegyenlőség előmozdítására, beleértve az egyenlő bérek elvét, melyet az EUMSZ 141. cikkének (3) bekezdése és a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról szóló 2006/54/EK irányelv rögzít, valamint annak biztosítására, hogy a fogyatékossággal élő kutatók hozzáférjenek a kutatáshoz és az innovációhoz . ▌

(29)

A védelmi ágazat sajátosságai fényében a védelmi kutatási projektek uniós finanszírozására vonatkozó részletes rendelkezéseket a védelmi kutatásokban való részvétel szabályait meghatározó, az Európai Védelmi Alap létrehozásáról szóló rendeletnek (9) kell megállapítania. Az átfedések kerülése mellett lehet ugyan ösztönözni az Európai horizont és az Európai Védelmi Alap közötti szinergikus hatásokat, az Európai horizont keretében megvalósuló cselekvéseknek azonban teljes egészükben polgári célt kell szolgálniuk .

(30)

Ez a rendelet meghatározza a program pénzügyi keretösszegét. Az 1. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett egyedi program tekintetében megjelölt összeg [a hivatkozást adott esetben az új intézményközi megállapodásnak megfelelően naprakésszé kell tenni: a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2013. december 2-i intézményközi megállapodás (10) 17. pontja] értelmében az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára.

(31)

E programra – eltérő rendelkezés hiányában – alkalmazni kell az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletet (11) (a továbbiakban: költségvetési rendelet). A költségvetési rendelet megállapítja az uniós költségvetés végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre, a közvetett végrehajtásra, a pénzügyi támogatásra, a finanszírozási eszközökre és a költségvetési garanciákra – vonatkozó szabályokat.

(31a)

A program során mindvégig folyamatosan törekedni kell az adminisztráció egyszerűsítésére, különösen a kedvezményezettekre háruló adminisztratív teher csökkentésére. A Bizottságnak oly módon kell tovább egyszerűsítenie eszközeit és iránymutatásait, hogy azok minimális terhet rójanak a kedvezményezettekre. A Bizottságnak mérlegelnie kell különösen az iránymutatás rövidített változatának kiadását.

(31b)

Annak biztosítása érdekében, hogy Európa a digitális területen a globális kutatás és innováció élvonalában maradjon, és a digitális technológiák jelentette egyre több lehetőség kihasználása céljából a beruházások szükséges fokozásának figyelembevétele érdekében megfelelő költségvetési keretet kell elkülöníteni az alapvető digitális prioritások számára.

(32)

A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (12), a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel (13), a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel (14) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel (15) összhangban, az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok – köztük a csalás – megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel összhangban igazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv (16) szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más bűncselekményeket. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(33)

[A hivatkozást adott esetben a TOT-okról szóló új határozatnak megfelelően naprakésszé kell tenni: A 2013/755/EU tanácsi határozat (17) 94. cikke] alapján a tengerentúli országokban és területeken (TOT-ok) letelepedett személyek és szervezetek jogosultak finanszírozásban részesülni, figyelemmel a program szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira is, amelyhez az érintett tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik. A programnak megfelelően figyelembe kell vennie e területek sajátosságait annak érdekében, hogy biztosítsa tényleges részvételüket és támogassa az együttműködést és a szinergiákat, különösen a legkülső régiókkal és a velük szomszédos harmadik országokkal.

(34)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (22) és (23) bekezdése értelmében ezt a programot az egyedi nyomonkövetési követelmények alkalmazásával gyűjtött információk alapján kell értékelni, ugyanakkor el kell kerülni a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, főként a tagállamokra és a program kedvezményezettjeire nehezedőeket. A program gyakorlati hatásainak értékelése céljából a szóban forgó követelmények adott esetben mérhető mutatókat is magukban foglalhatnak.

(35)

A hatásútvonal-mutatók szükség szerinti kiegészítésének vagy módosításának lehetővé tétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(36)

Az Európai horizont és az európai űrprogram közötti koherencia és szinergiák előmozdítják az európai űrágazat globális versenyképességét és innovatív jellegét; megerősítik Európa autonómiáját a világűr biztonságos környezetben történő elérése és használata terén; és megerősítik Európa mint globális szereplő státuszát. Az Európai horizont áttörést jelentő megoldásait az űrprogram által rendelkezésre bocsátott adatok és szolgáltatások támogatják.

(36a)

A munkaprogramok szem előtt tartják a konkrét korábbi programok eredményét, valamint a tudomány, a technológia és az innováció helyzetét nemzeti, uniós és nemzetközi szinten, valamint a vonatkozó szakpolitikai, piaci és társadalmi fejleményeket a finanszírozandó konkrét cselekvésekkel összefüggésben.

(37)	A részvételi és terjesztési szabályoknak kellőképpen tükrözniük kell a program igényeit, figyelembe véve a különböző érdekelt felek által felvetett aggályokat és ajánlásokat.

(38)

A program egészére érvényes közös szabályoknak és követelményeknek olyan egyszerűsített és közös, többek között a nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó végrehajtási eszközöket, valamint koherens keretet kell biztosítaniuk, amely megkönnyíti a program költségvetéséből pénzügyi hozzájárulásban részesülő programokban való részvételt, ideértve az olyan finanszírozó szervek, mint az EIT, a közös vállalkozások és az EUMSZ 187. cikke alapján létrehozott más struktúrák által igazgatott programokban, valamint a tagállamok által az EUMSZ 185. cikke alapján végrehajtott programokban való részvételt is. Lehetőséget kell biztosítani egyedi szabályok elfogadására is, de a kivételeket a szigorúan szükséges és indokolt esetekre kell korlátozni.

(39)

A program hatálya alá tartozó cselekvéseknek tiszteletben kell tartaniuk a különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert alapjogokat és elveket. Az e rendelet hatálya alá tartozó cselekvéseknek összhangban kell lenniük mindennemű jogi kötelezettséggel, így a nemzetközi joggal és a vonatkozó bizottsági határozatokkal, mint amilyen a Bizottság 2013. június 28-i közleménye (18), továbbá az etikai alapelvekkel, beleértve a kutatás integritása megsértésének elkerülésére vonatkozó elvet is. Figyelembe kell venni a tudomány és az új technológiák etikai kérdéseit vizsgáló európai csoport, az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége és az uniós adatvédelmi biztos véleményeit. A kutatási tevékenységek során továbbá figyelembe kell venni az EUMSZ 13. cikkét is, és csökkenteni kell az állatok kutatási és kísérleti célú felhasználását, végcélként a felhasználás helyettesítését szem előtt tartva.

(40)

Az EUMSZ 180. és 186. cikkében a nemzetközi együttműködéssel összefüggésben meghatározott célkitűzésekkel összhangban elő kell segíteni a harmadik országokban letelepedett jogalanyok és a nemzetközi szervezetek részvételét az Unió tudományos, társadalmi, gazdasági és technológiai érdekében . A program végrehajtásának összhangban kell lennie az EUMSZ 75. és 215. cikke alapján elfogadott intézkedésekkel, valamint a nemzetközi joggal. Az Unió stratégiai jelentőségű vagyonához, érdekeihez, autonómiájához vagy biztonságához kapcsolódó cselekvések esetében a program egyedi cselekvéseiben való részvétel korlátozható a tagállamokban letelepedett szervezetekre vagy azon szervezetekre, amelyek a tagállamok mellett meghatározott társult vagy harmadik országokban telepedtek le.

(41)

Tudomásul véve, hogy az éghajlatváltozás az egyik legnagyobb globális és társadalmi kihívás, valamint tekintettel az éghajlatváltozás okozta problémák megoldásának fontosságára és összhangban azzal, hogy az Unió elkötelezte magát a Párizsi Megállapodás végrehajtása és az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlődési céljainak megvalósítása mellett, ez az program hozzá fog járulni az éghajlati szempontok érvényesítéséhez és ahhoz az átfogó célkitűzéshez, hogy a többéves pénzügyi keret 2021 és 2027 közötti időszakában az uniós költségvetési kiadások legalább 25 %-át és amint lehetséges, de legkésőbb 2027-re évente 30 %-át éghajlat-politikai célok támogatására fordítsák. Az éghajlati szempontok érvényesítését megfelelő mértékben integrálni kell a kutatási és innovációs tartalmakba, és azt a kutatási ciklus minden szakaszában alkalmazni kell.

(41a)

Az éghajlattal kapcsolatos hatásútvonallal összefüggésben a Bizottság jelentést tesz a az éghajlat szempontjából releváns projektek által elért eredményekről, innovációkról és összesített becsült hatásokról, többek között a programrészekre és a végrehajtási módokra lebontva azokat. Elemzésében a Bizottságnak figyelembe kell vennie a program tevékenységeiből eredő hosszú távú gazdasági, társadalmi és környezeti költségeket és előnyöket az európai polgárok számára, beleértve az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésére és az ahhoz való alkalmazkodásra irányuló innovatív megoldások alkalmazását, továbbá a munkahelyek és vállalkozások létrehozására, a gazdasági növekedésre és a versenyképességre, a tiszta energiára, valamint az egészségre és a jóllétre (beleértve a levegő, a talaj és a víz minőségét) gyakorolt becsült hatásokat. E hatásvizsgálat eredményeit nyilvánosságra kell hozni, és azokat az európai éghajlati és energetikai célok összefüggésében értékelni kell, majd figyelembe kell venni a későbbi stratégiai tervezési folyamat és a jövőbeli munkaprogramok folyamán.

(42)

A rendeletre alkalmazandók az Európai Parlament és a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 322. cikke alapján elfogadott horizontális pénzügyi szabályok. E szabályokat a költségvetési rendelet rögzíti, és azok meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és annak vissza nem térítendő támogatások, közbeszerzés, pénzdíjak és közvetett végrehajtás révén történő végrehajtására vonatkozó eljárást, valamint rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségére vonatkozó ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok érintik emellett az uniós költségvetésnek a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén történő védelmét, mivel a jogállamiság tiszteletben tartása elengedhetetlen előfeltétele a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak és a hatékony uniós finanszírozásnak.

(43)

A különleges háttér-információk felhasználása vagy illetéktelen személyeknek az érzékeny eredményekhez és kutatási adatokhoz való hozzáférése kedvezőtlen hatást gyakorolhat akár az Unió, akár egy vagy több tagállam érdekeire. Így a bizalmas és a minősített adatok kezelését az irányadó uniós jog és az intézmények belső szabályzatai, így különösen az (EU, Euratom) 2015/444 bizottsági határozat (19), szerint kell végezni, amely az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokra vonatkozó rendelkezéseket határozza meg.

▌

(45)

Szükséges megállapítani a program keretében végzett cselekvések résztvevői számára nyújtandó uniós finanszírozás feltételeit. A program keretében nyújtott fő finanszírozási forma a vissza nem térítendő támogatás lesz. Ettől eltérő finanszírozási formát annak alapján kell választani, hogy mennyire alkalmas a cselekvések konkrét célkitűzéseinek elérésére és az eredmények biztosítására, figyelembe véve különösen az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terheket és a szabályok be nem tartásának várható kockázatait. A vissza nem térítendő támogatások esetében a további egyszerűsítés érdekében mérlegelhető a költségvetési rendeletben meghatározott átalányösszegek, átalánydíjak és az egységköltségek alkalmazása . Mielőtt egy új költség-visszatérítési rendszert a kedvezményezettek számára valóban egyszerűsítésnek tekintenénk, alapos és pozitív eredménnyel záruló értékelést kell végezni.

▌

(47)

Az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (20) (költségvetési rendelet) összhangban a programnak meg kell teremtenie a kedvezményezettek szokásos költségelszámolási gyakorlatai szélesebb körű elfogadásának alapjait a személyi költségek és a belső elszámolású áruk és szolgáltatások egységköltségei tekintetében (ideértve a Horizont 2020 szerinti nagy kutatási infrastruktúrákat is) . A tényleges közvetlen és közvetett költségeket kombináló belső elszámolású áruk és szolgáltatások esetében a kedvezményezett belső elszámolási gyakorlatának megfelelően kiszámított egységköltségek alkalmazását valamennyi kedvezményezett által válaszható lehetőségnek kell tekinteni. E tekintetben a kedvezményezettek számára lehetővé kell tenni, hogy beszámíthassák a tényleges közvetett költségeket, amelyeket a belső elszámolású áruk és szolgáltatások egységköltségei alapján számítanak ki.

(48)

A jelenlegi, tényleges személyi költségeken alapuló visszatérítési rendszert a Horizont 2020 keretében kidolgozott, projektalapú díjazásra épülő megközelítés alapján tovább kell egyszerűsíteni, és jobban össze kell hangolni a költségvetési rendelettel , törekedve a programban részt vevő uniós kutatók közötti bérszakadék csökkentésére .

(49)

A Horizont 2020 alapján létrehozott és a Bizottság által kezelt résztvevői garanciaalap fontos védőmechanizmusnak bizonyult, amely csökkentette a kötelezettségeiket nem teljesítő résztvevők lejárt és vissza nem fizetett tartozásaival kapcsolatos kockázatokat. Ezért indokolt a kedvezményezetti garanciaalap – új nevén: kölcsönös biztosítási mechanizmus (a továbbiakban: mechanizmus) – további fenntartása, valamint más finanszírozó szervekre és különösen az EUMSZ 185. cikke szerinti kezdeményezésekre történő kiterjesztése. A mechanizmust meg kell nyitni bármely más, közvetlen irányítás alatt álló uniós program kedvezményezettjei számára.

(50)

Az eredmények hasznosítására és terjesztésére vonatkozóan szabályokat kell megállapítani, amelyeknek biztosítaniuk kell, hogy a kedvezményezettek az eredményeket megfelelő oltalom alá helyezzék, hasznosítsák, terjesszék és hozzáférhetővé tegyék. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni az eredmények hasznosítására , és a Bizottságnak azonosítania kell a lehetőségeket, és segítenie kell abban, hogy a kedvezményezettek a lehető legnagyobb mértékben ki tudják aknázni az eredményeket, különösen az Unióban. Az eredmények kiaknázása során figyelembe kell venni e program elveit, beleértve az innováció előmozdítását az Unióban és az Európai Kutatási Térség megerősítését.

(51)

A Horizont 2020 elődprogram pályázatértékelési és -kiválasztási rendszerének kulcselemeit indokolt megtartani, különös tekintettel a „kiválóság”, a „hatás”, valamint a „végrehajtás minősége és hatékonysága” kiemelt kritériumokra . A pályázatokat a jövőben is lehetőség szerint minél több tagállam független szakértőinek értékelései alapján kell kiválasztani. A Bizottságnak indokolt esetben névtelen értékelést kell szerveznie, és ennek eredményét elemeznie kell az elfogult kiválasztás elkerülése érdekében. Adott esetben a független szakértőknek figyelembe kell venniük a projektportfólión belüli általános koherencia biztosításának szükségességét.

(52)

Az uniós finanszírozás kedvezményezettjei adminisztratív terhének csökkentése érdekében gondoskodni kell az egyéb uniós programok keretében végzett ellenőrzések és értékelések eredményeinek rendszerszintű átvételéről a költségvetési rendelet 127. cikkével összhangban, a program minden részét illetően. Az ilyen kölcsönös átvételt kifejezetten elő kell írni más biztosítási elemek – például rendszerek és eljárások ellenőrzése – tekintetében is.

(53)

A kutatás és az innováció területén jelentkező egyes kihívások terén szükséges fellépés érdekében pénzdíjakat kell bevezetni , amelyek adott esetben lehetnek a Bizottság vagy a finanszírozó szerv és más uniós szervek, harmadik országok, nemzetközi szervezetek vagy nonprofit jogalanyok által létrehozott, közös vagy együttes pénzdíjak is. A pénzdíjakat különösen olyan projekteknek kell kapniuk, amelyek a részvétel növelésében érintett országokba vonzzák a tudományos szakembereket, valamint az ezen országok láthatóságát és az uniós finanszírozású cselekvéseket sikerrel növelő projekteknek.

(54)

A rendelet keretében elérhető finanszírozási formákat és végrehajtási módszereket annak alapján kell megválasztani, hogy mennyiben képesek teljesíteni a cselekvések konkrét célkitűzéseit és biztosítani az eredményeket, figyelembe véve különösen az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terheket és a szabályok be nem tartásának várható kockázatait. ▌Ennek keretében mérlegelni kell az egyösszegű támogatások, az átalányok és az egységköltségek alkalmazását is.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

(1) Ez a rendelet létrehozza az Európai horizont kutatási és innovációs keretprogramot (a továbbiakban: program), és megállapítja a program körébe tartozó közvetett cselekvésekre vonatkozó részvételi és terjesztési szabályokat , valamint meghatározza a kutatási és innovációs tevékenységek uniós támogatására irányadó keretszabályozást .

(3) A program a következők útján kerül végrehajtásra:

a)	az (EU) …/… határozattal (21) létrehozott egyedi program▌;

aa)	a 294/2008/EK rendelettel létrehozott EIT-nek nyújtott pénzügyi hozzájárulás;

b)	az Európai Védelmi Alap létrehozásáról szóló (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott egyedi védelmi kutatási program.

(4) Az e rendeletben használt „Európai horizont”, „program” és „egyedi program” kifejezések kizárólag a (3) bekezdés a) pontjában leírt egyedi program szempontjából releváns kérdésekre vonatkoznak, kivéve, ha a szöveg kifejezetten másként rendelkezik.

Az EIT a stratégiai innovációs menetrendjében meghatározott, a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó stratégiai célkitűzéseivel összhangban hajtja végre a programot.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

olyan létesítmények, amelyek erőforrásokat és szolgáltatásokat biztosítanak a kutatói közösségek számára a szakterületükön folytatandó kutatásokhoz és az innováció előmozdításához. A fogalommeghatározás körébe tartoznak a kapcsolódó emberi erőforrások és a fontosabb berendezések és eszközkészletek is; az ismeretekhez kapcsolódó létesítmények, például a gyűjtemények, archívumok vagy tudományosadat-infrastruktúrák; számítástechnikai rendszerek, kommunikációs hálózatok, továbbá bármilyen olyan egyedi jellegű és külső felhasználók számára nyitott infrastruktúra, amely létfontosságú a kiválóság megvalósításához a kutatás és az innováció területén. Ezek adott esetben a kutatáson kívül is használhatók, például oktatásra vagy közszolgáltatások nyújtására, és lehetnek „egy helyszínre telepítettek”, „virtuálisak” vagy „szétszórtak”;

2.	„intelligens szakosodási stratégia”: az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (22) meghatározott olyan intelligens szakosodási stratégia, amely megfelel az (EU) XX [közös rendelkezésekről szóló rendelet] rendeletben meghatározott előfeltételeknek;

„európai partnerség”: olyan kezdeményezés, melynek keretében az Unió – a tagállamok, illetve társult országok korai bevonásával – magán és/vagy közszektorbeli partnerekkel (például ipari szereplőkkel, egyetemekkel, kutatószervezetekkel, helyi, regionális, nemzeti vagy nemzetközi szintű, közfeladatot ellátó szervekkel, illetve civil társadalmi szervezetekkel, köztük alapítványokkal és nem kormányzati szervezetekkel ) együtt vállalja egy kutatási és innovációs tevékenységekre – köztük a piaci bevezetéshez és a jogszabályokban vagy a szakpolitikákban való megjelenéshez kapcsolódó tevékenységekre – irányuló program kidolgozásának és végrehajtásának közös támogatását;

4.	„nyílt hozzáférés”: a program által finanszírozott cselekvésekből eredő kutatási eredményekhez ▌való, a végfelhasználó számára ingyenes online hozzáférés nyújtásának gyakorlata e rendelet 10. cikkével és 35. cikkének (3) bekezdésével összhangban ;

4a.	„nyitott tudomány”: a tudományos folyamatnak a nyitott együttműködésen, eszközökön és a tudás terjesztésén, köztük a 10. cikkben említett elemeken alapuló megközelítése;

„küldetés”: kiválóságon alapuló és hatásorientált, ágazatokon és tudományágakon átívelő R+I cselekvések olyan összessége (portfóliója), amelynek céljai a következők:

—	meghatározott időn belül olyan mérhető cél elérése , amely egyéni cselekvések útján nem volt elérhető,

—	hatás gyakorlása a társadalomra és a politikai döntéshozatalra a tudomány és a technológia segítségével, és

—	fontosság az európai lakosság jelentős része és az európai polgárok széles köre számára;

„kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés”: kutatási-fejlesztési szolgáltatások olyan beszerzése, amely a kockázatok és a hasznok piaci feltételek szerinti megosztásán és többszakaszos, versenyalapú fejlesztésen alapul oly módon, hogy a kutatási-fejlesztési szolgáltatások beszerzése és a végtermék kereskedelmi mennyiségekben történő piaci bevezetése egyértelműen különválik egymástól;

7.	„innovatív megoldásokra irányuló közbeszerzés”: olyan közbeszerzés, amelyben az ajánlatkérő szerv kereskedelmi forgalomban nagy volumenben még be nem szerezhető innovatív termékek vagy szolgáltatások első vásárlójaként lép fel, és amely magában foglalhatja a megfelelőség vizsgálatát is;

8.	„hozzáférési jogok” az eredmények vagy a meglévő információk és jogok felhasználására vonatkozó , e rendelettel összhangban megállapított feltételek mellett gyakorolható jogok;

„meglévő információk és jogok”: megjelenési formájától és jellegétől, fizikai vagy virtuális mivoltától függetlenül minden olyan adat, know-how vagy információ, ideértve minden jogot, például a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat is, i. amellyel a kedvezményezettek a cselekvéshez való társulásuk előtt rendelkeznek; és ii. amelyet a kedvezményezettek írásos megállapodásban a cselekvés végrehajtásához vagy a cselekvés eredményeinek hasznosításához szükségesként jelölnek meg;

10.	„terjesztés”: az eredmények nyilvános közlése arra alkalmas módon, beleértve – az alkalmazott médiumtól függetlenül – a tudományos publikációt is, de nem beleértve az eredmények oltalom alá helyezés vagy hasznosítás céljából megvalósuló közlését;

11.

„hasznosítás”: az eredmények felhasználása az adott cselekvéshez nem tartozó további kutatási és innovációs tevékenységek keretében, akár többek között olyan kereskedelmi hasznosítás, mint például termékek vagy eljárások fejlesztése, kialakítása, előállítása és értékesítése, szolgáltatások kialakítása és nyújtása vagy szabványosítás során;

12.

„méltányos és észszerű feltételek”: megfelelő feltételek, beleértve az esetleges pénzügyi feltételeket és a jogdíjmentességet is, figyelembe véve a hozzáférési igénnyel kapcsolatos különleges körülményeket, például azon eredmények, illetve meglévő információk és jogok tényleges vagy potenciális értékét, amelyekhez hozzáférést kérnek, és/vagy a tervezett hasznosítás területét, időtartamát vagy egyéb jellemzőit;

13.	„finanszírozó szerv” a Bizottságtól eltérő, a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett olyan szerv vagy szervezet, amelyre a Bizottság a program szerinti költségvetés-végrehajtási feladatokat ruházott át;

14.	„nemzetközi európai kutatószervezet”: olyan nemzetközi szervezet, amelyben a tagok többsége tagállam vagy társult ország, és amelynek elsődleges célja a tudományos és technológiai együttműködés elősegítése Európában;

15.

„jogalany”: minden olyan természetes személy, valamint a nemzeti jog, az uniós jog vagy a nemzetközi jog alapján létrehozott olyan jogi személy, amely jogi személyiséggel rendelkezik, és saját nevében jogokat gyakorolhat és kötelezettségeket vállalhat, illetve a költségvetési rendelet 197. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet;

15a.

„a részvétel bővítésében érintett országok”/„alacsony K+I teljesítményű országok”: azok az országok, ahol jogalanyokat kell létrehozni ahhoz, hogy koordinátorként támogathatók legyenek az Európai horizont program „A részvétel bővítése és az Európai Kutatási Térség megerősítése” részének „a részvétel bővítése és a kiválóság terjesztése” ágában. A tagállamok közül a program teljes időtartama alatt ilyen országok: Bulgária, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Észtország, Görögország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Portugália, Románia, Szlovákia és Szlovénia. A társult országok esetében a támogatható országok listáját egy mutató alapján határozzák meg, és közzéteszik a munkaprogramban. Az EUMSZ 349. cikke alapján a legkülső régiók jogalanyai szintén teljes mértékben támogathatók koordinátorként ebben az ágban.

16.	„nonprofit jogalany”: jogi formájából adódóan nonprofitnak minősülő jogalany vagy olyan jogalany, amelynek nyereségéből a rá vonatkozó törvényi, jogszabályi kötelezettség értelmében a részvényesei, illetve tagjai nem részesedhetnek;

16a.	„kkv”: a 2003/361/EK bizottsági ajánlásban meghatározottak szerinti mikro-, kis- és középvállalkozás;

17.

„ kis méretű , közepes piaci tőkeértékű vállalat”: olyan jogalany , amely nem a 2003/361/EK bizottsági ajánlás meghatározása szerinti mikro-, kis- és középvállalkozás (kkv) , és amely legfeljebb 499 főt alkalmaz , a személyzet létszámát az említett ajánlás melléklete I. címének 3., 4., 5. és 6. cikke szerint számítva▌;

18.

„eredmények”: az adott cselekvés bármilyen fizikai vagy virtuális hatása, például adatok, know-how vagy információk, függetlenül azok formájától és jellegétől, valamint attól, hogy oltalom alá helyezhetők-e vagy sem, valamint a hozzájuk kapcsolódó jogok, beleértve a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat is;

18a.	„kutatási eredmények”: a cselekvés révén született olyan eredmények, amelyeket tudományos publikáció, adatok vagy egyéb mérnöki termékek, illetve folyamatok – például szoftver, algoritmus, protokoll vagy elektronikus laboratóriumi jegyzetfüzetek formájában online közzé lehet tenni;

19.

„kiválósági pecsét”: tanúsított minőségi védjegy, amely azt mutatja, hogy valamely, pályázati felhívásra benyújtott pályázat meghaladta a munkaprogramban meghatározott valamennyi értékelési küszöbértéket, de a munkaprogramban az adott felhívásra biztosított költségvetés kimerülése miatt nem részesülhetett finanszírozásban , ám más uniós vagy tagállami finanszírozási forrásból kaphat támogatást ;

19a.

„stratégiai K+I terv”: a munkaprogram tartalmának megvalósítására irányuló stratégiát rögzítő végrehajtási jogi aktus, amely a több érdekelt felet is magában foglaló, széles körű kötelező konzultációs eljárást követő négyéves időszakot fed le. Meghatározza a prioritásokat, a megfelelő cselekvéstípusokat és az alkalmazandó végrehajtási formákat.

20.	„munkaprogram”: az egyedi program (23) végrehajtása érdekében a Bizottság által az egyedi program 12. cikkének megfelelően elfogadott dokumentum, vagy egy tartalmát és szerkezetét tekintve azzal egyenértékű, valamely finanszírozó szerv által elfogadott dokumentum;

21.

„visszatérítendő előleg”: az Európai horizont program keretében vagy az EIC által nyújtott vegyesfinanszírozás azon része, amely a költségvetési rendelet X. címe szerinti hitelnek felel meg, de amelyet az Unió közvetlenül ítél oda nonprofit alapon innovációs cselekvéseknek megfelelő tevékenységek költségeinek fedezésére, és amelyet a kedvezményezettnek a szerződésben meghatározott feltételek mellett vissza kell térítenie az Unió részére;

22.	„szerződés”: a Bizottság vagy egy finanszírozó szerv és egy olyan jogalany által kötött megállapodás, amely jogalany innovációs és piaci bevezetésre irányuló cselekvést hajt végre, és az Európai horizont program keretében vagy az EIC által nyújtott vegyesfinanszírozásban részesül;

23.

„minősített adatok”: az (EU, Euratom) 2015/444 bizottsági határozat 3. cikkében meghatározott EU-minősített adatok, valamint a tagállamok minősített adatai, azon harmadik országok minősített adatai, amelyekkel az Unió biztonsági megállapodást kötött, illetve azon nemzetközi szervezetek minősített adatai, amelyekkel az Unió biztonsági megállapodást kötött;

24.

„vegyesfinanszírozási műveletek”: az uniós költségvetésből – többek között a költségvetési rendelet 2. cikkének (6) bekezdése szerinti vegyesfinanszírozási eszköz keretében – támogatott olyan tevékenységek, amelyek az uniós költségvetésből nyújtott nem visszafizetendő támogatási formákat és/vagy finanszírozási eszközöket ötvöznek fejlesztési vagy egyéb állami pénzügyi intézményektől, valamint kereskedelmi pénzügyi intézményektől és befektetőktől származó visszafizetendő támogatási formákkal;

25.

„az Európai horizont program ▌keretében nyújtott vegyesfinanszírozás”: e gy program számára az innovációs és piaci bevezetés támogatása érdekében nyújtott, egyszeri, vissza nem térítendő támogatás vagy visszatérítendő előleg, valamint tőkerészesedésbe való beruházás vagy bármilyen más visszatérítendő támogatás egyedi kombinációjából álló pénzügyi támogatás ;

25-a.

„az EIC által nyújtott vegyesfinanszírozás”: az innovációs és piaci bevezetés támogatása érdekében az EIC által nyújtott, egyszeri, vissza nem térítendő támogatás vagy visszatérítendő előleg, valamint tőkerészesedésbe való beruházás vagy bármilyen más visszatérítendő támogatás egyedi kombinációjából álló közvetlen pénzügyi támogatás;

25a.

„kutatási és innovációs cselekvés”: elsősorban olyan tevékenység, amely új ismeretek létrehozására és/vagy egy új, illetve jobb minőségű technológia, termék, eljárás, szolgáltatás vagy megoldás megvalósíthatóságának vizsgálatára irányul. Ez kiterjedhet alapkutatásra, alkalmazott kutatásra, technológiák fejlesztésére és integrálására, kisléptékű prototípusok tesztelésére, demonstrációs tevékenységére és validálására laboratóriumi vagy szimulált környezetben;

25b.

„innovációs cselekvés”: elsősorban olyan tevékenységeket foglal magában, amelyek közvetlenül új, módosított vagy jobb minőségű termékek, eljárások vagy szolgáltatások terveinek és kialakításmódjának megtervezésére, elkészítésére irányulnak, és amelyeknek része lehet a prototípusgyártás, a tesztelés, a demonstrációs tevékenységek, a kísérleti bevezetés, a nagyléptékű termékvalidálás és a piaci elterjesztés;

25c.	„az EKT hatáskörébe tartozó felderítő kutatás (beleértve az EKT igazoló vizsgálatot)”: kutatásvezető irányításával végrehajtott kutatási cselekvések, amelyek gazdaintézménye az EKT kizárólagos hatáskörébe tartozó egy vagy több kedvezményezett;

25d.	„képzéshez és mobilitáshoz kapcsolódó cselekvés”: országok és – adott esetben – ágazatok vagy tudományágak közötti mobilitás révén a kutatók készségeinek, ismereteinek és szakmai előmeneteli lehetőségeinek fejlesztésére irányuló cselekvés;

25e.

„program-társfinanszírozási cselekvés”: az uniós finanszírozó szervektől eltérő, kutatási és innovációs programokat irányító és/vagy finanszírozó szervezetek által létrehozott és/vagy végrehajtott tevékenységi programok számára többéves társfinanszírozást nyújtó cselekvés. A szóban forgó tevékenységi programok támogathatnak hálózatépítési és koordinációs, kutatási, innovációs, kísérleti, innovációs és piaci bevezetésre irányuló cselekvéseket, képzéshez és mobilitáshoz kapcsolódó cselekvéseket, a tudatosságnövelést és a kommunikációt, a terjesztést és a hasznosítást, bármilyen jellegű releváns finanszírozást, mint például vissza nem térítendő támogatást, díjakat, közbeszerzést, valamint az Európai horizont keretében nyújtott vegyesfinanszírozást, illetve ezek kombinációját. A program-társfinanszírozási cselekvéseket az említett szervezetek végrehajthatják akár közvetlenül, akár a nevükben eljáró harmadik felek útján.

25f.	„a kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzésekre irányuló cselekvés”: elsődlegesen ajánlatkérő szervnek vagy ajánlatkérőnek minősülő kedvezményezettek által megvalósított, kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzésre irányuló cselekvés;

25 g.

„innovatív megoldásokra irányuló közbeszerzéseket célzó cselekvés”: elsődlegesen ajánlatkérő szervnek vagy ajánlatkérőnek minősülő kedvezményezettek által megvalósított, innovatív megoldásokra irányuló közös vagy összehangolt közbeszerzéseket célzó cselekvés;

25h.„

koordinációs és támogatási cselekvések”: a program célkitűzéseinek megvalósításához hozzájáruló cselekvések a kutatási és innovációs tevékenységek kivételével, kivéve, ha azokat „A részvétel bővítése és az Európai Kutatási Térség megerősítése” rész alá tartozó „a részvétel bővítése és a kiválóság megosztása” összetevő keretében hajtják végre; olyan, alulról építkező koordináció a kutatási tevékenységek uniós társfinanszírozása nélkül, amely révén a tagállamok és a társult országok jogalanyai együttműködést folytathatnak az Európai Kutatási Térség megerősítése érdekében;

25i.	„ösztönző pénzdíjak”: a munka végrehajtását megelőzően történő célmeghatározás révén adott területeken történő beruházást ösztönző pénzdíjak;

25j.	„elismerést kifejező pénzdíjak”: múltbeli eredményeket, illetve kimagasló munkát utólag jutalmazó pénzdíjak;

25k.

„innovációs és piaci bevezetésre irányuló cselekvések”: olyan innovációs cselekvések és más tevékenységek, amelyek szükségesek valamely innováció piaci bevezetéséhez, ideértve a vállalkozások felfuttatását és az Európai horizont keretében nyújtott vegyesfinanszírozást (a vissza nem térítendő támogatáshoz hasonló formában történő finanszírozás és a magánfinanszírozás ötvözete);

25l.	„közvetett cselekvések”: olyan kutatási és innovációs tevékenységek, amelyekhez az Unió pénzügyi támogatást nyújt, és amelyeket résztvevők hajtanak végre;

25m.	„közvetlen cselekvések”: a Bizottság által a Közös Kutatóközpontja (JRC) révén végrehajtott kutatási és innovációs tevékenységek;

27.	„közbeszerzés” a költségvetési rendelet 2. cikkének 49. pontjában meghatározott közbeszerzés;

28.	„kapcsolódó szervezet” a költségvetési rendelet 187. cikkének 1. bekezdésében meghatározott bármely jogalany;

30.

„innovációs ökoszisztéma”: azon szereplők és jogalanyok uniós szintű környezete, amelyek célja a technológiai fejlesztés és az innováció lehetővé tétele. Ide tartoznak többek között az anyagi erőforrások (például pénzeszközök, felszerelések és létesítmények), az intézményi szereplők, (például felsőoktatási intézmények és támogató szolgálataik, kutatási és technológiai szervezetek, vállalkozások, kockázatitőke-befektetők és pénzügyi közvetítők), valamint a tagállami, regionális és helyi döntéshozó, illetve finanszírozó szervek közötti kapcsolatok.

▌

3. cikk

A program célkitűzései

(1) A program általános célkitűzése, hogy a kutatásba és innovációba való uniós beruházások tudományos, technológiai, gazdasági és társadalmi hatással bírjanak, mégpedig a következők érdekében: az Unió tudományos és technológiai bázisainak megerősítése, az Unió – többek között az uniós ipar – versenyképességének fokozása minden tagállamban , az Unió stratégiai prioritásainak megvalósítása, hozzájárulás az Unió célkitűzéseinek és politikáinak megvalósításához, hozzájárulás a globális kihívások, köztük a fenntartható fejlesztési célok által jelentett kihívások kezeléséhez és ezen belül – a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendben és a Párizsi Megállapodásban foglalt elveket követve – a fenntartható fejlesztési célok eléréséhez , valamint az európai kutatási térség megerősítése . A program ilyenformán maximalizálja az uniós hozzáadott értéket, mivel olyan célkitűzésekre és tevékenységekre összpontosít, amelyeket a tagállamok önmagukban nem, csak együttműködésben tudnak hatékonyan megvalósítani.

(2) A program egyedi célkitűzései a következők:

a tudományos kiválóság fejlesztése, ösztönzése és előmozdítása, a magas színvonalú új alapvető és alkalmazott ismeretek, készségek, technológiák és ▌megoldások létrehozásának és terjesztésének , továbbá a kutatók képzésének és mobilitásának támogatása , a tehetségek vonzása minden szinten, valamint annak elősegítése, hogy az Unióban élő tehetségek a lehető legnagyobb mértékben részt vegyenek az e program keretében támogatásban részesülő tevékenységekben ;

tudásteremtés, a kutatás és az innováció által az uniós szakpolitikák kidolgozására, támogatására és végrehajtására gyakorolt hatás erősítése, valamint a globális – köztük a fenntartható fejlesztési célok jelentette – kihívások kezelése érdekében az innovatív megoldásokhoz való hozzáférésnek, azok európai iparban , többek között a kkv-k körében történő alkalmazásának, valamint a társadalomban való elterjedésének támogatása;

c)	az innováció minden formájának ösztönzése, a technológiai fejlődés, a demonstrációs tevékenységek és a tudás- és technológiatranszfer megkönnyítése, valamint az innovatív megoldások ▌bevezetésének és hasznosításának erősítése;

a program megvalósításának optimalizálása , hatásának és vonzerejének fokozása az Európai Kutatási Térség erősítése érdekében, az összes tagállam, köztük az alacsony K+I-teljesítményű tagállamok kiválóságon alapuló részvételének megerősítése az Európai horizont programban, valamint a kutatási, illetve innovációs célú együttműködés megkönnyítése Európában .

4. cikk

A program szerkezete

(1) A program a 3. cikkben meghatározott általános és egyedi célkitűzésekhez hozzájáruló következő részekre tagolódik:

I. pillér – „ Tudományos kiválóság ”, amelynek összetevői a következők:

a)	Európai Kutatási Tanács (EKT);

b)	Marie Skłodowska-Curie-cselekvések (MSCA);

c)	kutatási infrastruktúrák.

II. pillér: „Globális kihívások és az európai ipari versenyképesség”, amelynek összetevői a következők , figyelemmel arra, hogy a társadalom- és bölcsészettudományok minden klaszterben fontos szerepet játszanak :

a)	„Egészségügy” klaszter;

b)	„Kultúra, kreativitás és inkluzív társadalom” klaszter;

ba)	„A társadalmat szolgáló polgári biztonság” klaszter;

c)	„ Digitalizálás, ipar és világűr ” klaszter;

d)	„Éghajlat, energiaügy és mobilitás” klaszter;

f)	„Élelmiszerek, biogazdaság, természeti erőforrások , mezőgazdaság és környezet ” klaszter;

g)	a Közös Kutatóközpont (JRC) nem nukleáris közvetlen cselekvései.

III. pillér – „ Innovatív Európa ”, amelynek összetevői a következők:

a)	Európai Innovációs Tanács (EIC);

b)	európai innovációs ökoszisztémák;

c)	a 294/2008/EK rendelettel létrehozott Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT).

„ A részvétel bővítése és az Európai Kutatási Térség megerősítése” rész , amelynek összetevői a következők:

a)	a részvétel bővítése és a kiválóság terjesztése ;

b)	az európai kutatási és innovációs rendszer megreformálása és fejlesztése.

(2) A tevékenységeket az I. melléklet ismerteti nagy vonalakban.

5. cikk (24)

Védelmi kutatás és fejlesztés

(1) Az 1. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett egyedi program keretében végrehajtandó, az Európai Védelmi Alap létrehozásáról szóló rendeletben meghatározott tevékenységek kizárólag védelmi kutatásra és fejlesztésre összpontosítanak, az alábbi célkitűzésekkel és fő irányvonalakkal :

—	az európai védelmi, technológiai és ipari bázis versenyképességének, hatékonyságának és innovációs kapacitásának fokozására irányuló tevékenységek.

(2) Ez a rendelet e cikk, az 1. cikk ▌és a 9. cikk (1) bekezdése kivételével nem alkalmazandó az 1. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett egyedi programra.

6. cikk (25)

Stratégiai tervezés és az uniós finanszírozás végrehajtása és formái

(1) A programot a költségvetési rendelettel összhangban közvetlen irányítással kell végrehajtani vagy közvetett irányítással a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett finanszírozó szervekkel.

(2) A program a költségvetési rendeletben meghatározott bármely formában nyújthat finanszírozást közvetett cselekvésekhez, elsősorban különösen a program fő támogatási formáját képező vissza nem térítendő támogatás formájában. Finanszírozást nyújthat továbbá pénzdíjak, közbeszerzések, vegyesfinanszírozási műveleteken belüli pénzügyi eszközök és az EIC Akcelerátor programon belüli tőketámogatás formájában is.

(3) A közvetett cselekvésekre az e rendeletben rögzített részvételi és terjesztési szabályokat kell alkalmazni.

(4) A program keretében alkalmazandó cselekvések fő típusait a 2. cikk határozza meg. A program összes célkitűzése esetében rugalmasan alkalmazandók a (2) bekezdésben említett finanszírozási formák, a használatukról az adott célkitűzések szükségletei és jellemzői alapján kell dönteni.

(5) A program a JRC által végzett közvetlen cselekvéseket is támogatja. Amennyiben ezek a cselekvések hozzájárulnak az EUMSZ 185. vagy 187. cikke alapján létrehozott kezdeményezésekhez, ez a hozzájárulás nem tekintendő a szóban forgó kezdeményezésekhez rendelt pénzügyi hozzájárulás részének.

(6) Az egyedi program végrehajtását és az EIT TIT-jeit a kutatási és innovációs cselekvések átlátható és stratégiai jellegű tervezésével kell támogatni az egyedi programban rögzített módon, különösen a „Globális kihívások és európai ipari versenyképesség” pillér esetében, kiterjedve a többi pillér és „A részvétel bővítése és az Európai Kutatási Térség megerősítése” rész releváns cselekvéseire is .

A Bizottság gondoskodik a tagállamok korai szakaszban való bevonásáról, továbbá az Európai Parlamenttel való kiterjedt véleménycseréről, emellett pedig az érdekelt felekkel és a nagyközönséggel is konzultációt folytat.

A stratégiai tervezés biztosítja a más releváns uniós programokkal, illetve az uniós prioritásokkal és kötelezettségvállalásokkal való összhangot, továbbá fokozza a tagállami és regionális finanszírozási programokkal és prioritásokkal meglévő kiegészítő jelleget és szinergiákat, így erősítve az EKT-t. A lehetséges küldetési területeket és a létrehozandó lehetséges intézményesített európai partnerségeket az Va. mellékletben kell meghatározni.

(6a) Adott esetben, a kis együttműködési konzorciumok finanszírozáshoz való gyorsabb hozzáférése érdekében gyorsított kutatási és innovációs eljárás (FTRI) alkalmazható a keretprogram „Globális kihívások és európai ipari versenyképesség” része és az EIC úttörő kutatásokat támogató programja keretében a kutatási és/vagy innovációs cselekvések kiválasztására irányuló bizonyos pályázati felhívásokban.

Az FTRI eljárás szerinti pályázati felhívás a következő kumulatív jellemzőkkel bír:

—	alulról felfelé irányuló pályázati felhívások

—	rövidebb átfutási idő, amely nem haladja meg a 6 hónapot;

—	csakis a legfeljebb 6 különböző és független támogatható jogalanyból álló kis együttműködési konzorciumoknak nyújtott támogatás;

—	az egy konzorciumra jutó pénzügyi támogatás maximális összege nem haladhatja meg a 2,5 millió EUR-t.

A munkaprogramban meg kell jelölni az FTRI eljárást alkalmazó felhívásokat.

(7) Az Európai horizonthoz tartozó tevékenységeket ▌ nyílt versenypályázati felhívások keretében kell teljesíteni többek között a küldetések és az európai partnerségek esetében is , a pénzdíjakról szóló 39. cikkben említett tevékenységek kivételével .

▌

6a. cikk

A program alapelvei

(1) Az 1. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett egyedi program és az EIT keretében végzett kutatási és innovációs tevékenységeknek kizárólag a polgári alkalmazásokra kell összpontosulniuk. Az 1. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett egyedi programhoz rendelt összeg és az 1. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett egyedi programra elkülönített összeg közötti költségvetési átcsoportosításokat nem szabad engedélyezni, és a két program közötti szükségtelen átfedéseket el kell kerülni.

(2) Az Európai horizont biztosítja a multidiszciplináris megközelítést, és indokolt esetben gondoskodik a társadalomtudomány és bölcsészettudomány beépítéséről valamennyi klaszterbe és a program keretében kifejtett valamennyi tevékenységbe, ideértve az SSH-vonatkozású témákkal kapcsolatos egyedi felhívásokat is.

(3) A program együttműködésen alapuló részei biztosítják az alacsonyabb és magasabb technológiai érettségi szintek (TRL) közötti egyensúlyt, így felölelik a teljes értékláncot.

(3a) A program biztosítja a harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel való együttműködés, valamint a kölcsönös előnyökön, az EU érdekein, a nemzetközi kötelezettségvállalásokon és adott esetben a kölcsönösségen alapuló kezdeményezések hatékony előmozdítását és integrálását.

(4) A program segíti a részvétel bővítésében érintett országokat az Európai horizont programban való részvétel növelésében és a széles körű földrajzi lefedettségnek az együttműködésen alapuló projektekben való előmozdításában, többek között a tudományos kiválóság terjesztése, az új együttműködési kapcsolatok fellendítése és az agyáramlás ösztönzése révén, valamint a 20. cikk (3) bekezdésének és a 45. cikk (4) bekezdésének végrehajtásán keresztül. E törekvések tükröződnek a tagállamok által meghozott arányos intézkedésekben, ideértve a kutatóknak kínált vonzó fizetésekkel kapcsolatos intézkedéseket, az uniós, a nemzeti és regionális alapok támogatásával. Különös figyelmet kell szentelni a földrajzi egyensúly biztosításának – az adott kutatási és innovációs területen uralkodó körülményeknek megfelelően –, az elbírálást végző testületekben, valamint a vezető testületekhez és szakértői csoportokhoz hasonló szervekben, a kiválóság kritériumának aláásása nélkül.

(5) A program keretében biztosítani kell egyrészt a mindenki számára egyenlő esélyek, másrészt a nemek közötti egyenlőség és – a kutatás és az innováció tartalmát illetően – a nemekkel kapcsolatos dimenzió érvényesítésének tényleges előmozdítását, valamint törekedni kell a nemek közötti egyensúly hiánya mögött álló okok kezelésére. Kiemelt figyelmet kell szentelni a nemek közötti egyensúly lehetőség szerinti biztosításának az elbírálást végző testületekben, valamint a vezető testületekhez és szakértői csoportokhoz hasonló tanácsadó testületekben.

(5a) Az Európai horizont programot a más uniós finanszírozási programokkal való szinergiában hajtják végre, törekedve eközben az adminisztráció lehető legnagyobb mértékű egyszerűsítésére. A IV. melléklet tartalmazza a más uniós finanszírozási programokkal fennálló szinergiák nem kimerítő felsorolását.

(5b) A program hozzájárul a tagállamokban állami és magánberuházásként megvalósuló kutatási és innovációs beruházások növeléséhez, ezáltal elősegítve, hogy az Unió GDP-jének legalább 3 %-át tegye ki a kutatási és fejlesztési összberuházás.

(6) A program végrehajtása során a Bizottságnak törekednie kell az adminisztráció folyamatos egyszerűsítésére és a pályázókra és kedvezményezettekre háruló adminisztratív teher csökkentésére.

(7) Az éghajlat-politikai fellépéseknek az uniós ágazati szakpolitikákban és uniós alapokban való érvényesítésére irányuló általános uniós célkitűzés részeként a program szerinti intézkedéseknek adott esetben legalább a program kiadásainak 35 %-ával hozzá kell járulniuk az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzésekhez. Az éghajlati szempontok érvényesítését megfelelően integrálni kell a kutatási és innovációs tartalomba.

(8) A programnak a polgárok és a civil társadalom bevonása révén elő kell mozdítania a közös alkotást és a közös tervezést.

(9) A program keretében biztosítani kell a kutatási és innovációs projektekbe folyó közfinanszírozás átláthatóságát és elszámoltathatóságát, gondoskodva ezáltal a közérdek védelméről.

(10) A Bizottság vagy az érintett finanszírozó szerv gondoskodik arról, hogy a pályázati felhívás közzétételekor minden lehetséges résztvevőnek elégséges iránymutatás és tájékoztatás – különösen az alkalmazandó támogatási mintamegállapodás – álljon rendelkezésére.

7. cikk

Küldetések

(1) A küldetéseket a „Globális kihívások és az európai ipari versenyképesség” pilléren belül kell programozni, de azokhoz hozzájárulhatnak a program más részei keretében végrehajtott cselekvések , valamint más uniós támogatási programokkeretében végrehajtott kiegészítő cselekvések is. A küldetéseknek lehetővé kell tenniük a megoldások egymással való versengését, ami páneurópai hozzáadott értéket és hatást eredményez.

(2) A küldetéseket a rendelettel és az egyedi programmal összhangban kell meghatározni és végrehajtani, a kezdetektől biztosítva a tagállamok aktív részvételét és az Európai Parlamenttel folytatott intenzív párbeszédet. A küldetéseket, azok célkitűzéseit, költségvetését, céljait, hatókörét, mutatóit és mérföldköveit a stratégiai K+I tervben vagy adott esetben a munkaprogramokban határozzák meg. A küldetések keretében tett javaslatok értékelését a 26. cikknek megfelelően kell elvégezni.

(2a) A program első három évében a II. pillér éves költségvetésének legfeljebb 10 %-át programozzák a küldetések végrehajtására vonatkozó egyedi felhívásokon keresztül. A program fennmaradó részében, és a küldetések kiválasztásával és az irányítási eljárással kapcsolatos pozitív értékelését követően ez az arány növelhető. A Bizottság tájékoztatást ad a küldetésekkel foglalkozó egyes munkaprogramok teljes költségvetési részarányáról.

(3) A küldetéseknek:

a fenntartható fejlődési célokat kell alapul venniük a tervezésükhöz és a végrehajtásukhoz, egyértelmű kutatási és innovációs tartalommal, valamint uniós hozzáadott értékkel kell rendelkezniük, továbbá hozzá kell járulniuk az Unió prioritásainak és kötelezettségvállalásainak megvalósításához , illetve az Európai horizont program 3. cikkben megállapított céljaihoz ;

aa)

közös európai jelentőségű területeket kell lefedniük, inkluzívnak kell lenniük, ösztönözniük kell a köz- és a magánszektor különböző típusú szereplőinek – többek között a polgárok és a végfelhasználók – széles körű szerepvállalását és aktív részvételét, és olyan K+I eredményeket kell megvalósítaniuk, amelyek valamennyi tagállam számára előnyösek lehetnek;

b)	merésznek és inspirálónak kell lenniük, így széles körű tudományos, technológiai, társadalmi, gazdasági , környezeti vagy szakpolitikai relevanciával és hatással kell bírniuk;

c)	világos irányt és célokat kell megjelölniük, célzottaknak, mérhetőeknek és időhöz kötötteknek kell lenniük és egyértelmű költségvetési kerettel kell rendelkezniük ;

d)	átlátható kiválasztáson kell átesniük és ambiciózus , a kiválóságra összpontosító és hatásorientált, de valószerű célok , illetve kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységek köré kell szerveződniük;

da)	rendelkezniük kell a szükséges hatókörrel, és nagyságrenddel, továbbá mozgósítaniuk kell a céljaik eléréséhez szükséges további köz- és magánforrásokat;

e)	több tudományágban (ezen belül a társadalom- és bölcsészettudományokban) kell cselekvésre sarkallniuk , valamint a technológiai érettségi szinteken – ezen belül az alacsonyabb szinteken – folytatott tevékenységek széles körére kell kiterjedniük;

f)	nyitva kell állniuk többféle alulról építkező megközelítésre és megoldásra , figyelembe véve az emberi és társadalmi szükségleteket, illetve lehetséges előnyöket; és el kell ismerniük a küldetések teljesítéséhez nyújtott különféle hozzájárulások jelentőségét ;

fa)	átlátható módon ki kell aknázniuk a szinergiákat más uniós programokkal, valamint a nemzeti és – adott esetben – a regionális innovációs ökoszisztémákkal.

(4) A Bizottság a 45. és 47. cikkel, valamint az V. melléklettel összhangban minden küldetést – a küldetések végrehajtási, nyomonkövetési és kivezetési időszaka alatt – nyomon követ és értékel egyebek között a rövid, közép- és hosszú távú célok elérése terén elért eredmények tekintetében. Az Európai horizont keretében indított első küldetések értékelését legkésőbb 2023-ig el kell végezni; új küldetések létrehozásáról, illetve a folyamatban lévő küldetések folytatásáról, befejezéséről vagy átirányításáról csak az értékelést követően lehet határozni. Az értékelés eredményeit nyilvánosságra kell hozni, és abban egyebek mellett szerepeltetni kell a küldetések kiválasztási eljárásának és irányításának, költségvetésének, fókuszának és addigi eredményeinek elemzését.

7a. cikk

Az Európai Innovációs Tanács

(1) A Bizottság létrehozza az Európai Innovációs Tanácsot (a továbbiakban: EIC) a III. pillér – „Innovatív Európa” keretében megvalósuló, az EIC-hez kapcsolódó cselekvések végrehajtásával megbízott, központi irányítású egyablakos ügyintézési pontként. Az EIC-nek elsősorban az áttörést jelentő és diszruptív innovációra kell összpontosítania, elsősorban a piacteremtő innovációt célozva meg, ugyanakkor támogatnia kell az innováció valamennyi formáját, a fokozatos innovációt is beleértve. Az EIC a következő elvek alapján működik: egyértelmű uniós hozzáadott érték, autonómia, kockázatvállalási képesség, hatékonyság, eredményesség, átláthatóság és elszámoltathatóság.

(2) Az EIC nyitva áll az innovátorok valamennyi típusa előtt, az egyénektől kezdve egészen az egyetemekig, kutatószervezetekig és vállalatokig (például kkv-k, köztük induló vállalkozások, valamint kivételes esetekben a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok), továbbá az egyedi kedvezményezettektől a több tudományágat felölelő konzorciumokig. Az EIC költségvetésének legalább 70 %-át kkv-k, köztük induló vállalkozások számára különítik el.

(3) Az EIC testülete és irányítási jellemzői az (EU) … határozatban [egyedi program] és mellékleteiben kerülnek meghatározásra.

8. cikk

Európai partnerségek

(1) Az Európai horizont részei megvalósíthatók európai partnerségek útján is. Az Unió európai partnerségekben való részvétele a következő formák valamelyikét öltheti:

olyan partnerségekben való részvétel, amelyek létrejöttének alapja a Bizottság és a 2. cikk (3) bekezdésében említett partnerek között létrejött, a partnerség célkitűzéseit, az összes részt vevő partner kapcsolódó, pénzügyi és/vagy természetbeni hozzájárulásra vonatkozó kötelezettségvállalásait, a fő teljesítmény- és hatásmutatókat, az elérendő eredményeket, valamint a jelentéstételre vonatkozó részleteket meghatározó egyetértési megállapodás és/vagy szerződéses megállapodás.Ezekben szerepel a partnerek és a program által végrehajtott kiegészítő kutatási és innovációs tevékenységek azonosítása is (közös programozású európai partnerségek);

pénzügyi hozzájárulás melletti részvétel kutatási és innovációs tevékenységek olyan programjában, amely meghatározza a célkitűzéseket, a fő teljesítménymutatókat és hatásmutatókat, valamint az elérendő eredményeket, és amely a partnerek pénzügyi és természetbeni hozzájárulásra vonatkozó kötelezettségvállalásán és a releváns tevékenységeik program-társfinanszírozási cselekvés útján történő integrációján alapul (társfinanszírozott európai partnerségek);

pénzügyi hozzájárulás melletti részvétel olyan kutatási és innovációs programokban, amelyeket több tagállam hajt végre az EUMSZ 185. cikke alapján, vagy az EUMSZ 187. cikke alapján létrehozott szervek, például közös vállalkozások hajtanak végre, vagy az EIT tudományos és innovációs társulásai hajtanak végre az EIT rendelettel összhangban (intézményesített európai partnerségek) . E partnerségek végrehajtására csak akkor kerül sor, ha az Európai horizont program más részei – ideértve az európai partnerségek egyéb formáit is – nem teljesítenék a célkitűzéseket vagy nem váltanák ki a szükséges várt hatásokat, és ha a hosszú távú kilátások és az integráció magas szintje ▌indokolják a végrehajtást. Az EUMSZ 185. cikkének megfelelő vagy az EUMSZ 187. cikke szerinti partnerségek valamennyi pénzügyi hozzájárulást illetően központi irányítást folytatnak, kivéve a kellően indokolt esetekben. Központi pénzügyi irányítás esetén az egyik részt vevő állam projektszintű hozzájárulása az adott részt vevő államban letelepedett jogalanyok által benyújtott javaslatokban igényelt finanszírozás alapján történik, kivéve, ha az érintett részt vevő államok ettől eltérően állapodnak meg.

Az ilyen partnerségek szabályzatában meg kell határozni többek között a célkitűzéseket, a fő teljesítménymutatókat és hatásmutatókat, az elérendő eredményeket, valamint a partnerek pénzügyi és/vagy természetbeni hozzájárulásra vonatkozó kötelezettségvállalásait.

(2) Az európai partnerségek:

kizárólag olyan esetekben , európai vagy globális kihívások kezelésére hozandók létre, amikor hatékonyabban képesek elérni az Európai horizont célkitűzéseit, mint az Unió önmagában vagy mint a keretprogram más támogatási formái . E részeknek megfelelő arányban részesülniük kell az Európai horizont költségvetéséből. A II. pillér minden klasztere esetében a költségvetés túlnyomó részét európai partnerségeken kívül eső tevékenységekre kell fordítani;

a következő elvekre kell épülniük: az uniós hozzáadott érték, az átláthatóság, a nyitottság, az Európán belül érvényesülő és az Európa javát szolgáló hatás, a megfelelő léptékű erős multiplikátorhatás, az összes részt vevő fél hosszú távú kötelezettségvállalásai , a végrehajtás rugalmassága , valamint az uniós, helyi, regionális, nemzeti és adott esetben nemzetközi kezdeményezésekkel , illetve más partnerségekkel és küldetésekkel való koherencia, koordináció és kiegészítő jelleg;

c)	életciklus-alapú megközelítést kell alkalmazniuk, korlátozott időszakra kell vonatkozniuk, és tartalmazniuk kell a programból nyújtott finanszírozás fokozatos kivezetésére vonatkozó feltételeket.

(2a) Az e rendelet 8. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti európai partnerségeket a stratégiai K+I tervben kell meghatározni, a munkaprogramok keretében történő végrehajtás előtt.

A kiválasztásra, végrehajtásra, nyomon követésre, értékelésre és fokozatos kivezetésre vonatkozó rendelkezéseket és kritériumokat a III. melléklet tartalmazza.

8a. cikk

A küldetések és a partnerségi területek felülvizsgálata

A Bizottság legkésőbb 2023-ban az EUMSZ 185. cikke, illetve az EUMSZ 187. cikke alapján – a program általános nyomon követése részeként – elvégzi az Va. melléklet felülvizsgálatát, ideértve a küldetéseket és az intézményesített európai partnerségeket is, és jelentésben számol be a legfontosabb megállapításairól a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek.

9. cikk

Költségvetés

(1) A keretprogram 2021–2027-es időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg 2018. évi árakon 120 000 000 000 EUR az 1. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett egyedi program esetében, és emellett az 1. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett egyedi programra vonatkozó összeg, amelyet az Európai Védelmi Alap létrehozásáról szóló rendelet állapít meg.

(2) Az (1) bekezdés első félmondatában említett összeg indikatív felosztása a következő:

I. pillér – „ Kiváló és nyílt tudomány”, 2021–2027-es időszak: 27,42 % , amelyből:

1.	Európai Kutatási Tanács: 17,64 % ;

2.	Marie Skłodowska-Curie-cselekvések: 7,23 % ;

3.	kutatási infrastruktúrák: 2,55 % ;

II. pillér – „Globális kihívások és európai ipari versenyképesség”, 2021–2027-es időszak: 55,48 % , amelyből

1.	„Egészségügy” klaszter: 8,16 % ;

2.	„Inkluzív és kreatív társadalom” klaszter: 2,50 % ;

2a.„	Biztonságos társadalmak” klaszter: 2,00 %;

3.	„ Digitalizálás, ipar és világűr ” klaszter; 15,94 % ;

4.	„Éghajlat, energiaügy és mobilitás” klaszter: 15,84 % ;

5.	„Élelmiszerek, természeti erőforrások é s mezőgazdaság ” klaszter: 9,00 % ;

6.	a Közös Kutatóközpont (JRC) nem nukleáris közvetlen cselekvései: 2,04 % ;

III. pillér – „ Innovatív Európa ”, 2021–2027-es időszak: 12,71 % , amelyből:

1.	Európai Innovációs Tanács ( EIC ): 8,41 % , ebből európai innovációs ökoszisztémák: legfeljebb 0,53 % ;

2.	Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT): 4 % ;

„Az Európai Kutatási Térség megerősítése” rész: 4,39 %, amelynek összetevői a következők :

1.	„a kiválóság terjesztése és a részvétel kibővítése Unió-szerte ”: 4,00 % ;

2.	az európai kutatási és innovációs rendszer megreformálása és fejlesztése: 0,39 % .

(3) Az előre nem látható helyzetekre és az új fejleményekre vagy igényekre történő reagálás céljaira a Bizottság az éves költségvetési eljárás során legfeljebb 10 %-os mértékben – beleértve a társult országok hozzájárulásainak elosztását – eltérhet a (2) bekezdésben említett összegektől.

(3c) Az Európai Parlamentnek benyújtandó hatásvizsgálatot követően a „Befogadó és a kreatív társadalom” klaszter költségvetésének 45 %-a a kulturális és kreatív ágazatokkal – köztük az Unió kulturális örökségével – kapcsolatos kutatást támogatja, és magában foglalja az egyedi program I. mellékletében rögzített európai kulturálisörökség-felhő létrehozására fordítandó 300 millió EUR összeget.

(3d) A II. pillér „Digitális gazdaság, ipar és világűr” klasztere keretében a cél legalább 1 milliárd euró előirányzása a kvantumkutatásra.

(4) Az (1) bekezdésben említett , az 1. cikk (3) bekezdése a) pontjában említett egyedi program és az EIT céljára elkülönített összeg fedezheti továbbá a program irányításával, végrehajtásával és a program célkitűzései megvalósításának értékelésével kapcsolatos előkészítési, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési, értékelési és egyéb tevékenységekre vonatkozó költségeket, ideértve minden adminisztratív kiadást is. A közvetett cselekvésekhez kapcsolódó adminisztratív költségek nem haladhatják meg a program teljes összegének 5 %-át. Az összeg ezenfelül fedezheti a tanulmányokkal, szakértői ülésekkel, tájékoztatási és kommunikációs cselekvésekkel kapcsolatos kiadásokat, amelyek kapcsolódnak a program célkitűzéseihez, továbbá az információk feldolgozására és cseréjére összpontosító IT-hálózatokkal – többek között az intézményi IT-eszközökkel – kapcsolatos kiadásokat, valamint a program irányítása tekintetében felmerült minden egyéb technikai és igazgatási segítségnyújtási költséget.

(5) A 2027. december 31-ig be nem fejezett cselekvésekkel kapcsolatos igazgatási feladatok ellátása céljából szükség esetén előirányzatok állíthatók be a 2027 utáni költségvetésbe a (4) bekezdésben meghatározott kiadások fedezésére.

(6) Az egy pénzügyi évnél hosszabb időn átívelő cselekvések költségvetési kötelezettségvállalásai felbonthatók több évre esedékes éves részletekre.

(7) A költségvetési rendelet sérelme nélkül az első munkaprogramban szereplő projektekből származó, intézkedési kiadások 2021. január 1-jétől számolhatók el.

▌

10. cikk

Nyílt tudomány

(1) A programnak ösztönöznie kell a nyílt tudományt mint a tudományos folyamat együttműködésen és a tudás terjesztésén alapuló megközelítését, különösen a következő elemekkel összhangban:

—	a programból finanszírozott kutatás eredményeként létrejött tudományos publikációkhoz való nyílt hozzáférés;

—	a kutatási adatokhoz való nyílt hozzáférés, ideértve a tudományos publikáció alapjául szolgáló adatokhoz való hozzáférést is.

Ezeket az elemeket a 35. cikk (3) bekezdésével összhangban kell biztosítani. Az adatokhoz való nyílt hozzáférést „a szükséges zártság melletti lehető legnagyobb mértékű nyitottság” elvének megfelelően kell biztosítani.

(1a) A nyílt tudomány viszonossági elvét a harmadik országokkal kötött minden társulási és együttműködési megállapodásban elő kell mozdítani és ösztönözni kell, beleértve a program közvetett irányításával megbízott finanszírozó szervek által aláírt megállapodásokat is.

(2) A kutatási adatok felelősségteljes kezelését a fellelhetőség, hozzáférhetőség, interoperabilitás és újrafelhasználhatóság (FAIR) elvének megfelelően kell biztosítani. Figyelmet kell fordítani az adatok hosszú távú megőrzésére is.

(3) Elő kell mozdítani és ösztönözni kell a nyílt tudományos gyakorlatokat , többek között a kkv-k érdekében is .

11. cikk

Kiegészítő, kombinált és kumulatív finanszírozás

(1) Az Európai horizont programot a más uniós finanszírozási programokkal való szinergiában hajtják végre, törekedve eközben az adminisztráció lehető legnagyobb mértékű egyszerűsítésére. A IV. melléklet tartalmazza a más finanszírozási programokkal fennálló szinergiák nem kimerítő felsorolását. Az Európai horizont egységes szabályrendszere alkalmazandó a társfinanszírozott K+F+I cselekvésekre.

(2) A kiválósági pecsétet a program összes részének keretein belül odaítélik. a kiválósági pecsét tanúsítvánnyal díjazott cselekvések vagy azok a cselekvések, amelyek megfelelnek a következő kumulatív és összehasonlítható feltételeknek:

a)	értékelésre kerültek a program körébe tartozó pályázati felhívás keretében;

b)	megfelelnek az említett pályázati felhívás minimális minőségi követelményeinek;

c)	az említett pályázati felhívás keretében költségvetési korlátok miatt nem részesülhetnek finanszírozásban,

az (EU) XX rendelet [közös rendelkezésekről szóló rendelet] [67.] cikke (5) bekezdésének és az (EU) XX rendelet [a közös agrárpolitika finanszírozása, irányítása és nyomon követése] [8.] cikkének megfelelően támogatásban részesülhetnek nemzeti vagy regionális alapokból, többek között az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, a Kohéziós Alapból, az Európai Szociális Alap Pluszból vagy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a további pályázás és értékelés követelménye nélkül , amennyiben a szóban forgó cselekvések összhangban állnak az érintett program célkitűzéseivel. Az állami támogatásra vonatkozó szabályok kivételével a támogatást nyújtó alap szabályai alkalmazandók.

(2a) Az (EU) XX [… a közös rendelkezésekről szóló rendelet] 21. cikkével összhangban az irányító hatóság önkéntes alapon kérheti, hogy pénzügyi előirányzatainak egy részét csoportosítsák át az Európai horizont programhoz. Az átcsoportosított forrásokat az Európai horizont szabályaival összhangban hajtják végre. A Bizottság továbbá biztosítja, hogy az ilyen átcsoportosított forrásokat teljes mértékben olyan programok és/vagy projektek számára különítsék el, amelyeket adott esetben abban a tagállamban vagy régióban hajtanak végre, amelyből a források származnak.

(2b) A pályázók előzetes engedélyével a Bizottság szerepelteti az e cikkben említett előirányzatokat a kiválasztott projektekre vonatkozó információs rendszerekben a gyors információcsere érdekében, valamint azért, hogy lehetővé tegye a finanszírozó hatóságok számára, hogy támogatást nyújtsanak a kiválasztott cselekvésekhez.

A más uniós program keretében hozzájárulásban részesült cselekvés hozzájárulást kaphat a programból is, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik.

12. cikk

A programhoz társult harmadik országok

(1) A program nyitva áll az alábbi harmadik országok számára:

a)	az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) olyan tagjai, amelyek az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjai is, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban meghatározott feltételekkel összhangban;

olyan harmadik országok és területek, amelyek megfelelnek valamennyi alábbi feltételnek:

i.	színvonalas tudományos, technológiai és innovációs kapacitással rendelkeznek;

ii.	elkötelezettek a szabályokon alapuló, demokratikus intézmények által támogatott nyitott piacgazdaság iránt, beleértve a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok tisztességes és méltányos kezelését és az emberi jogok tiszteletben tartását is;

iii.	aktívan támogatják a polgárok gazdasági és társadalmi jóllétét javító szakpolitikákat.

A d) pont szerinti harmadik országok programhoz való teljes vagy részleges társulásának az Unió számára nyújtott előnyök értékelésén kell alapulnia . Különösképpen összhangban kell állnia a harmadik ország valamely uniós programban való részvételére vonatkozó egyedi megállapodásban meghatározott feltételekkel, feltéve, hogy a megállapodás:

—	méltányos egyensúlyt biztosít az uniós programokban részt vevő harmadik ország hozzájárulásai és a neki biztosított juttatások tekintetében;

—	jogot biztosít a program szerinti cselekvés összehangolására, amennyiben ez előnyös az Unió számára, és az Unió pénzügyi érdekeinek védelme biztosítva van;

—	meghatározza a programban való részvétel feltételeit, beleértve az egyedi (al)programokhoz való pénzügyi hozzájárulások és azok igazgatási költségeinek kiszámítását. Ezek a hozzájárulások a költségvetési rendelet 21. cikkének (5) bekezdésével összhangban címzett bevételnek minősülnek;

—	nem ruház a harmadik országra döntéshozatali jogkört a programra vonatkozóan;

—	garantálja az Uniónak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosításához és az Unió pénzügyi érdekeinek védelméhez való jogát.

(2) Az egyes harmadik országok programhoz való társulása hatókörének meghatározása során figyelembe kell venni az Unió gazdasági növekedésének az innováció útján történő előmozdítására irányuló célkitűzést , és el kell kerülni az agyelszívást az Unióból . Ennek megfelelően – az EGT-tagországok, a csatlakozó országok, a tagjelölt országok és a potenciális tagjelöltek esetét kivéve – a program egyetlen kedvezményezettre kiterjedő, különösen a magánszervezeteknek szánt részei kizárhatók a valamely országra vonatkozó társulási megállapodásból,

(3) A társulási megállapodásnak adott esetben rendelkeznie kell az Unióban letelepedett jogalanyoknak a társult országok egyenértékű programjaiban való, a társulási megállapodásban meghatározott feltételeknek megfelelő részvételéről , és a kölcsönös részvétel megvalósításáról .

(4) A társulási megállapodásban a pénzügyi hozzájárulás szintjét meghatározó feltételeknek biztosítaniuk kell a társult országban letelepedett szervezeteknek a programban való részvétel kapcsán juttatott összeghez képest jelentkező minden egyensúlyhiány kétévenkénti automatikus korrekcióját, figyelembe véve a program irányítása, végrehajtása és működtetése kapcsán felmerülő költségeket is.

(4a) Az összes társult ország hozzájárulása szerepel a program vonatkozó részeiben, amennyiben betartják a 9. cikk 2) bekezdésében említett költségvetési bontást. A Bizottság az éves költségvetési eljárás során jelentést tesz a Tanácsnak és a Parlamentnek a program egyes részeinek teljes költségvetéséről, meghatározva az egyes társult országokat, egyedi hozzájárulásokat és azok pénzügyi egyensúlyát.

II. CÍM

RÉSZVÉTELI ÉS TERJESZTÉSI SZABÁLYOK

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

13. cikk

Finanszírozó szervek és a JRC közvetlen cselekvései

(1) A finanszírozó szervek csak kellően indokolt esetben és csak akkor térhetnek el az ebben a címben megállapított szabályoktól – a 14., a 15. és a 16. cikk kivételével –, ha az eltérésről a finanszírozó szervet létrehozó és/vagy arra költségvetés-végrehajtási feladatokat ruházó alap-jogiaktus, vagy – a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdése c) pontjának ii., iii. vagy v. alpontja szerinti finanszírozó szervek esetében – a hozzájárulási megállapodás rendelkezik, és a finanszírozó szerv sajátos működési igényei vagy a cselekvés jellege azt szükségessé teszik.

(2) Az e címben megállapított szabályok nem alkalmazandók a JRC által végzett közvetlen cselekvésekre.

14. cikk

Támogatható cselekvések és etikai elvek

(1) E cikk (2) ▌bekezdésének sérelme nélkül kizárólag a 3. cikkben említett célkitűzéseket végrehajtó cselekvések finanszírozhatók.

A következő kutatási területek nem finanszírozhatók:

a)	az ember reprodukciós célú klónozására irányuló tevékenység;

b)	az ember génállományának olyan módosítására irányuló tevékenység, amelynek eredményeképpen ezek a változtatások örökölhetővé válhatnak (26);

c)	az emberi embrióknak kizárólag kutatási célból vagy őssejtekhez jutás céljából történő létrehozására irányuló tevékenység, ideértve a szomatikus sejtek maganyagának átvitelén alapuló eljárást is.

(2) A felnőtt vagy embrionális emberi őssejteken végzett kutatások az adott tudományos pályázat tartalmának és az érintett tagállamok jogi keretének függvényében finanszírozhatók. Sem az EU-ban, sem azon kívül nem finanszírozható ▌olyan kutatási tevékenység, amely minden tagállamban jogellenes. Nem finanszírozható valamely tagállamban olyan tevékenység, amely az adott tagállamban jogellenes.

▌

15. cikk

Etika (27)

(1) A program keretében végrehajtott cselekvéseknek összhangban kell állniuk az etikai alapelvekkel és a vonatkozó nemzeti, uniós és nemzetközi szabályozással, beleértve az Európai Unió Alapjogi Chartáját, valamint az emberi jogok európai egyezményét és annak kiegészítő jegyzőkönyveit is.

Különös figyelmet kell fordítani az arányosság elvére, a magánélet tiszteletben tartásához való jogra, a személyes adatok védelméhez való jogra, a személyeknek a testi és szellemi sérthetetlenséghez való jogára, a megkülönböztetésmentességhez való jogra és arra, hogy biztosítani kell a környezetvédelem és az emberi egészségvédelem magas szintjét.

(2) A cselekvésben részt vevő szervezeteknek be kell nyújtaniuk a következőket:

etikai önértékelés, amely azonosítja és részletezi a finanszírozandó tevékenységek célkitűzéséhez, végrehajtásához és valószínű hatásához kapcsolódó valamennyi előre látható etikai problémát, és amelynek részét képezi az (1) bekezdésnek való megfelelés megerősítése, valamint annak leírása, hogy azt hogyan fogják biztosítani;

b)	arra vonatkozó megerősítés, hogy a tevékenységek meg fognak felelni az All European Academies által közzétett európai kutatásetikai magatartási kódexnek, és hogy nem kerül sor finanszírozásból kizárt tevékenységek végzésére;

c)	az Unión kívül végzett tevékenységek esetében arra vonatkozó megerősítés, hogy ugyanazon tevékenységek engedélyezettek lettek volna egy tagállamban; és

d)	az emberi embrionális őssejteket felhasználó tevékenységek esetében adott esetben az érintett tagállamok illetékes hatóságai által meghozandó engedélyezési és ellenőrző intézkedések, valamint az érintett tevékenységek megkezdése előtt beszerzendő etikai jóváhagyások részletes ismertetése.

(3) A pályázatokat szisztematikusan át kell világítani az összetett vagy súlyos etikai problémákat felvető cselekvések azonosítása érdekében, és az ilyen cselekvéseket etikai vizsgálatra kell utalni. Az etikai vizsgálatot a Bizottság végzi el, kivéve, ha átruházza ezt a feladatot a finanszírozó szervre. Az emberi embrionális őssejtek vagy emberi embriók felhasználásával járó cselekvések esetében az etikai vizsgálat kötelező. Az etikai átvilágítást és vizsgálatot etikai szakértők támogatása mellett kell végrehajtani. A Bizottság és a finanszírozó szervek a biztosítják az etikai eljárások átláthatóságát , az eljárás tartalmával kapcsolatos bizalmas jelleg sérelme nélkül .

(4) A cselekvésekben részt vevő szervezeteknek az érintett tevékenységek megkezdése előtt be kell szerezniük valamennyi jóváhagyást vagy más kötelező dokumentumot az érintett nemzeti vagy helyi etikai bizottságtól vagy más szervtől, például adatvédelmi hatóságtól. Ezeket a dokumentumokat meg kell őrizni és kérésre át kell adni a Bizottságnak vagy a finanszírozó szervnek.

(5) A Bizottság vagy a finanszírozó szerv adott esetben etikai ellenőrzéseket végez. Összetett vagy súlyos etikai problémák esetében az ellenőrzést a Bizottság végzi el, kivéve, ha átruházza ezt a feladatot a finanszírozó szervre.

Az etikai ellenőrzést etikai szakértők támogatása mellett kell végrehajtani.

(6) Az (1)–(4) bekezdésekben rögzített etikai előírásoknak nem megfelelő, ezért etikai szempontól nem elfogadható c selekvéseket az etikai elfogadhatatlanság megállapítását követően el kell utasítani vagy meg kell szüntetni .

16. cikk

Biztonság

(1) A program keretében végrehajtott cselekvéseknek meg kell felelniük az alkalmazandó biztonsági szabályoknak, különösen a minősített adatok jogosulatlan közlése elleni védelemre vonatkozó szabályoknak, ideértve a vonatkozó nemzeti vagy uniós jogszabályoknak való megfelelést is. Az Unión kívül végrehajtott, minősített adatokat felhasználó és/vagy létrehozó kutatások esetében az említett követelmények teljesítésén túl az is szükséges, hogy az Unió és a kutatás helyszínéül szolgáló harmadik ország biztonsági megállapodást kössön.

(2) A pályázatoknak adott esetben tartalmazniuk kell egy biztonsági önértékelést, amely azonosítja az esetleges biztonsági problémákat, és részletesen ismerteti, hogy azokat hogyan fogják kezelni a vonatkozó nemzeti és uniós jogszabályok betartása érdekében.

(3) A biztonsági kérdéseket felvető pályázatok esetében a Bizottság vagy a finanszírozó szerv adott esetben biztonsági vizsgálatot végez.

(4) A cselekvéseknek adott esetben meg kell felelniük az (EU, Euratom) 2015/444 bizottsági határozatnak és végrehajtási szabályainak.

(5) A cselekvésben részt vevő szervezeteknek biztosítaniuk kell a cselekvés során felhasznált és/vagy létrehozott minősített adatok jogosulatlan közlés elleni védelmét. Az érintett tevékenységek megkezdése előtt igazolniuk kell az érintett nemzeti biztonsági hatóság által kiállított személyi és/vagy telephely-biztonsági tanúsítvány meglétét.

(6) Ha külső szakértőknek minősített adatokkal kell dolgozniuk, akkor a szakértő kijelölésének előfeltétele a megfelelő személyi biztonsági tanúsítvány megléte.

(7) A Bizottság vagy a finanszírozó szerv adott esetben biztonsági ellenőrzéseket végezhet.

Az e cikk szerinti biztonsági szabályoknak nem megfelelő cselekvések bármikor elutasíthatók vagy megszüntethetők.

II. FEJEZET

Vissza nem térítendő támogatások

17. cikk

Vissza nem térítendő támogatások

Ha e fejezet másként nem rendelkezik, a program keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatások odaítélésére és kezelésére a költségvetési rendelet VIII. címével összhangban kerül sor.

18. cikk

Részvételre jogosult szervezetek

(1) Amennyiben teljesülnek az e rendeletben megállapított feltételek és a munkaprogramban vagy a felhívásban megállapított esetleges további feltételek, a cselekvésekben letelepedési helyétől függetlenül bármely jogalany – a nem társult harmadik országokból származó jogalanyokat is beleértve – vagy nemzetközi szervezet részt vehet.

(2) A szervezeteknek olyan konzorcium részét kell képezniük, amely legalább három, külön-külön tagállamban vagy társult országban letelepedett önálló jogalanyból áll, amelyek közül legalább egy valamely tagállamban telepedett le, kivéve, ha:

a)	a munkaprogram kellően indokolt esetben másként rendelkezik;

(3) Az Európai Kutatási Tanács hatáskörébe tartozó, a felderítő kutatás területét érintő cselekvéseket, valamint az Európai Innovációs Tanács (EIC) cselekvéseit, a képzési vagy mobilitási cselekvéseket, illetve a program-társfinanszírozási cselekvéseket végrehajthatja egy vagy több jogalany is, amelyek közül egynek valamely tagállamban vagy társult országban letelepedett jogalanynak kell lennie a 12. cikknek megfelelően kötött megállapodás alapján .

(4) A koordinációs és támogatási cselekvéseket végrehajthatja egy vagy több jogalany is, amelyek lehetnek valamely tagállamban, illetve társult országban vagy egy harmadik országban letelepedett jogalanyok.

(5) Az Unió stratégiai jelentőségű vagyonához, érdekeihez, autonómiájához vagy biztonságához kapcsolódó cselekvések esetében a munkaprogram előírhatja, hogy a részvétel a tagállamokban letelepedett jogalanyokra, illetve a tagállamokban letelepedett jogalanyokra és a meghatározott társult országokban vagy harmadik országokban letelepedett jogalanyokra korlátozható.

(6) Szükséges és megfelelőn indokolt esetben a munkaprogram a sajátos szakpolitikai igényeknek vagy a cselekvés jellegének és célkitűzéseinek megfelelően további részvételi feltételekről rendelkezhet a (2), (3), (4) és (5) bekezdésben meghatározottak mellett, így például meghatározhatja a jogalanyok számát, típusát és letelepedési helyét.

(7) A 11. cikk szerinti összegekből részesülő cselekvések esetében a részvétel egyetlen, az átruházó irányító hatóság illetékességi területén letelepedett jogalanyra korlátozódik, kivéve, ha az irányító hatósággal kötött megállapodás és a munkaprogram másként rendelkezik.

(8) A munkaprogramban megjelölt esetekben a JRC is részt vehet a cselekvésekben.

(9) A JRC , a nemzetközi európai kutatószervezetek és az uniós jog alapján létrehozott jogalanyok úgy tekintendők, mint amelyek a cselekvésben részt vevő más jogalanyok letelepedési helyéhez képest eltérő tagállamban telepedtek le.

(10) Az Európai Kutatási Tanács hatáskörébe tartozó, a felderítő kutatás, a képzés és a mobilitás területét érintő cselekvések esetében, és amennyiben a munkaprogram úgy rendelkezik, a valamely tagállamban vagy társult országban székhellyel rendelkező nemzetközi szervezeteket úgy kell tekinteni, hogy abban a tagállamban vagy társult országban telepedtek le.

A program egyéb részei tekintetében a nemzetközi európai kutatóintézetektől eltérő nemzetközi szervezetek úgy tekintendők, mint amelyek nem társult harmadik országban telepedtek le.

19. cikk

Finanszírozásra jogosult szervezetek

(1) A szervezetek akkor részesülhetnek finanszírozásban, ha valamely tagállamban vagy a 12. cikkben említett társult országban telepedtek le.

A 11. cikk (3) bekezdése szerinti összegekből részesülő cselekvések esetében csak az átruházó irányító hatóság illetékességi területén letelepedett szervezetek részesülhetnek az említett összegekből nyújtott finanszírozásban.

(1b) Az alacsony és közepes jövedelmű országok, illetve kivételes esetekben más nem társult harmadik országok esetében az ilyen szervezetek is jogosultak lehetnek finanszírozásra egy cselekvés keretében, amennyiben:

a)	a munkaprogram megjelöli a nem társult harmadik országot; továbbá

b)	a Bizottság vagy a finanszírozó szerv a cselekvés végrehajtása szempontjából elengedhetetlennek tartja a kedvezményezett részvételét.

(2) A más nem társult harmadik országban letelepedett szervezeteknek ▌viselniük kell részvételük költségeit. Amennyiben hasznosnak ítélik, K+F megállapodások létrehozhatók e nem társult harmadik országok és az Unió között, és lehetőség van a Horizont 2020 keretei között létrejöttekhez hasonló társfinanszírozási mechanizmus kialakítására. Ezen országoknak biztosítaniuk kell az uniós jogalanyok kölcsönös hozzáférését ezen országok K+F+I finanszírozási programjaihoz, valamint a kölcsönösséget a tudományos eredményekhez és adatokhoz, továbbá a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokra vonatkozó igazságos és méltányos feltételekhez való hozzáférés terén.

▌

(3) A kapcsolódó szervezetek akkor részesülhetnek finanszírozásban egy cselekvés keretében, ha valamely tagállamban vagy társult országban ▌telepedtek le.

(3a) A Bizottság jelentést készít a Parlament és a Tanács részére, amelyben minden egyes nem társult harmadik ország vonatkozásában közli a részt vevő jogalanyok számára nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulás összegét, valamint az ugyanezen országok által a tevékenységeikben részt vevő uniós jogalanyok számára nyújtott pénzügyi hozzájárulás összegét.

20. cikk

Pályázati felhívások

(1) A pályázati felhívások tartalmának ▌valamennyi cselekvés esetében szerepelnie kell a munkaprogramban.

▌

(3) Ha az célkitűzéseik eléréséhez szükséges, a pályázati felhívások kivételes esetekben további tevékenységek fejlesztésére vagy további partnerek meglévő cselekvésekbe való bevonására korlátozódhatnak. A munkaprogram ezen túlmenően a K+I terén gyengén teljesítő tagállamok jogalanyai számára lehetőséget biztosíthat arra, hogy – a megfelelő konzorcium beleegyezésétől függően és amennyiben ilyen tagállamok jogalanyai még nem vesznek részt abban – már kiválasztott együttműködésen alapuló K+I cselekvésekhez csatlakozzanak.

(4) Nem kötelező a pályázati felhívás az olyan koordinációs és támogatási cselekvések, illetve program-társfinanszírozási cselekvések esetében, amelyek:

a)	végrehajtását a JRC vagy a munkaprogramban azonosított jogalanyok végzik; és

b)	a költségvetési rendelet 195. cikkének e) pontjával összhangban nem tartoznak pályázati felhívás hatálya alá.

(5) A munkaprogram meghatározza, mely felhívások esetében kerül odaítélésre „kiválósági pecsét”. A pályázó előzetes engedélyével a pályázatra és az értékelésre vonatkozó információk megoszthatók az érdekelt finanszírozó hatóságokkal, feltéve, hogy sor kerül titoktartási megállapodások megkötésére.

21. cikk

Közös pályázati felhívások

A Bizottság vagy egy finanszírozó szerv közzétehet közös pályázati felhívást a következőkkel:

a)	harmadik országok vagy azok tudományos és technológiai szervezetei és ügynökségei;

b)	nemzetközi szervezetek;

c)	nonprofit jogalanyok.

Közös pályázati felhívás esetében a pályázóknak teljesíteniük kell az e rendelet 18. cikkének 2. pontjában előírt követelményeket, és közös eljárásokat kell kialakítani a pályázatok kiválasztására és értékelésére vonatkozóan. Az eljárásokban részt kell vennie a felek által kijelölt szakértőkből álló, kiegyensúlyozott összetételű csoportnak.

22. cikk

Kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés és innovatív megoldásokra irányuló közbeszerzés

(1) A cselekvések magukban foglalhatnak a 2014/24/EU (28), a 2014/25/EU (29) és a 2009/81/EK irányelv (30) meghatározása szerinti ajánlatkérő szervnek vagy ajánlatkérőnek minősülő kedvezményezettek által megvalósított, kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzést vagy innovatív megoldásokra irányuló közbeszerzést, illetőleg irányulhatnak elsődlegesen ilyen beszerzésekre.

(2) A beszerzési eljárásokkal szemben támasztott követelmények a következők:

a)	meg kell felelniük az átláthatóság, a megkülönböztetésmentesség, az egyenlő bánásmód, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és az arányosság elvének, valamint a versenyszabályoknak;

kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés esetében – adott esetben és az a) pontban felsorolt alapelvek sérelme nélkül – egyszerűsített és/vagy gyorsított eljárások alkalmazhatók, és külön feltételek is meghatározhatók, így például előírható, hogy a beszerzés tárgyát képező tevékenységek végrehajtásának helye csak a tagállamok és a társult országok területén lehet;

c)	lehetővé tehetik egyazon eljáráson belül több szerződés odaítélését is (több forrásból történő beszerzés); valamint

d)	biztosítaniuk kell, hogy gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kerüljön (vagy ajánlatok kerüljenek) nyertesként kiválasztásra, és biztosítaniuk kell az összeférhetetlenség kizárását.

(3) A kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés keretében eredményeket létrehozó vállalkozónak tulajdonjoggal kell rendelkeznie legalább a kapcsolódó szellemitulajdon-jogok vonatkozásában. Az ajánlatkérő szerveknek rendelkezniük kell legalább azzal a joggal, hogy saját célú felhasználás érdekében jogdíjmentesen hozzáférjenek az eredményekhez, továbbá hogy – méltányos és észszerű feltételekkel, a használati jog továbbadásának kizárásával, az eredményeknek az ajánlatkérő szerv nevében történő hasznosítása céljából – harmadik feleknek nem kizárólagos használati engedélyt adjanak vagy a részt vevő vállalkozókat ilyen engedély adására kötelezzék. Ha egy vállalkozó a kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzést követően a szerződésben megállapított határidőn belül nem hasznosítja kereskedelmileg az eredményeket, akkor az ajánlatkérő szerv – miután a hasznosítás elmulasztására vonatkozó okokkal kapcsolatban konzultált a vállalkozóval – kötelezheti ez utóbbit arra, hogy az eredmények tulajdonjogát átruházza az ajánlatkérő szervre.

▌

24. cikk

A pályázók pénzügyi kapacitása

(1) A költségvetési rendelet 198. cikkének (5) bekezdésében említett kivételek mellett a pénzügyi kapacitást csak a koordinátor esetében kell ellenőrizni, és csak akkor, ha az Uniótól a cselekvés kapcsán igényelt finanszírozás legalább 500 000 EUR.

(2) Ha azonban kétségek merülnek fel a pénzügyi kapacitás tekintetében, vagy ha az Unió kutatási és innovációs programjaiból finanszírozott több folyamatban lévő cselekvésben való részvétel miatt magasabb a kockázat, akkor a Bizottság vagy a finanszírozó szerv megvizsgálja a többi pályázó vagy az (1) bekezdésben említett küszöbértéket el nem érő koordinátorok pénzügyi kapacitását is.

(3) Ha a pénzügyi kapacitásra vonatkozóan más jogalany nyújt strukturális garanciát, akkor meg kell vizsgálni az utóbbi jogalany pénzügyi kapacitását.

(4) Gyenge pénzügyi kapacitás esetében a Bizottság vagy a finanszírozó szerv egy kapcsolódó szervezettől származó, egyetemleges felelősségre vonatkozó nyilatkozat benyújtásától teheti függővé a pályázó részvételét.

(5) A 33. cikkben meghatározott kölcsönös biztosítási mechanizmushoz való hozzájárulás a költségvetési rendelet 152. cikke szerinti elegendő garanciának tekintendő. A kedvezményezettektől nem fogadható el és nem követelhető meg további garancia vagy más biztosíték szolgáltatása.

25. cikk

Odaítélési és kiválasztási szempontok

(1) A pályázatokat a következő odaítélési szempontok alapján kell elbírálni:

a)	kiválóság;

hatás;

c)	a végrehajtás minősége és hatékonysága.

(2) Az Európai Kutatási Tanács hatáskörébe tartozó, a felderítő kutatás területén megvalósított cselekvésekre irányuló pályázatokra csak az (1) bekezdés a) pontjában említett feltételt kell alkalmazni.

(3) A munkaprogramban meg kell határozni az (1) bekezdésben előírt odaítélési szempontok alkalmazásának részletes szabályait , többek között a súlyozást, a küszöbértékeket , és adott esetben az azonos rangsorolású ajánlatok kezelésére vonatkozó szabályokat, figyelembe véve a pályázati felhívások célkitűzéseit . Az azonos rangsorolású ajánlatok kezelésének feltételei egyebek mellett az alábbi szempontokat tartalmazhatják: Kkv-k, nem, földrajzi sokféleség.

(3a) A Bizottság és az egyéb finanszírozó szervek figyelembe veszik a kétlépcsős benyújtási eljárás lehetőségét, és adott esetben az anonimizált ajánlatok első szakaszban történő értékelésére az (1) bekezdésben említett egy vagy több odaítélési szempont alapján kerülhet sor.

26. cikk

Értékelés

(1) A pályázatokat külső független szakértőkből álló értékelő bizottságnak kell értékelnie .

Az EIC-tevékenységek és a küldetések esetében, valamint a Bizottság által elfogadott munkaprogramban megállapított, kellően indokolt esetekben az értékelőbizottság állhat részben, illetve a koordinációs és támogatási cselekvések esetében részben vagy kizárólag a költségvetési rendelet 150. cikkében említettek szerint uniós intézmények vagy szervek képviselőiből.

▌

Az értékelési eljárást figyelemmel kísérhetik független megfigyelők .

(2) Az értékelő bizottság adott esetben a következők szerint rangsorolja a vonatkozó küszöbértékeket teljesítő pályázatokat:

a)	értékelési pontszám;

konkrét szakpolitikai célkitűzések megvalósításához való hozzájárulás, beleértve azt is, hogy az EIC Úttörő kutatásokat támogató program keretébe tartozó tevékenységek és a küldetések esetében, valamint más, a Bizottság által elfogadott munkaprogramban részletesen meghatározott, kellően indokolt esetekben a pályázat egységes projektportfóliót tartalmaz-e.

Az EIC-tevékenységek és a küldetések esetében, valamint a Bizottság által elfogadott munkaprogramban megállapított, kellően indokolt esetekben az értékelő bizottság ▌ kiigazításokat is javasolhat a pályázatokban, amennyiben az a portfólió megközelítésének egységessége érdekében szükséges. Ezek a kiigazítások nem érinthetik a részvételi feltételek teljesülését, és összhangban kell lenniük az egyenlő bánásmód elvével. Ezekről az esetekről tájékoztatni kell a programbizottságot.

(2a) Az értékelési folyamat során kerülni kell minden összeférhetetlenséget és elfogultságot. Garantálni kell az értékelési kritériumok és a pontozási módszer átláthatóságát.

(3) A költségvetési rendelet 200. cikkének (7) bekezdésével összhangban a pályázóknak az értékelés minden szakaszában visszajelzést kell kapniuk, és adott esetben rendelkezésükre kell bocsátani az elutasítás indokolását.

(4) A K+I terén gyengén teljesítő tagállamokban letelepedett azon jogalanyoknak, amelyek „a részvétel bővítése és a kiválóság megosztása” komponens terén sikerrel vettek részt, kérésre igazolást kell kapniuk e részvételről, amelyet azután csatolhatnak az általuk koordinált, a program együttműködésen alapuló részeihez tartozó pályázatokhoz.

27. cikk

Az elbírálás felülvizsgálata , információkérés és panasztétel

(1) Amennyiben úgy véli, hogy a pályázatára helytelenül alkalmazták a vonatkozó értékelési eljárást, a pályázó kérheti az elbírálás felülvizsgálatát (31).

(2) Az elbírálás felülvizsgálata kizárólag az értékelés eljárási vonatkozásait érinti, a pályázat érdemének értékelését nem.

(2a) A felülvizsgálati kérelemnek egyetlen meghatározott pályázatra kell vonatkoznia, és azt az elbírálás eredményeinek közzétételétől számított 30 napon belül kell benyújtani.

Az elbírálás-felülvizsgáló bizottságnak, amelynek elnöki tisztét a Bizottság vagy az érintett finanszírozó szerv valamely – a pályázat elbírálásában részt nem vevő – munkatársának kell betöltenie, véleményt kell nyilvánítania az értékelési eljárás eljárási szempontjairól. A bizottság a következő ajánlásokat fogalmazhatja meg:

a)	a pályázatot újból el kell bírálni, és ezt elsősorban a megelőző elbírálásban részt nem vett bírálóknak kell végeznie;

b)	az eredeti értékelést fenn kell tartani.

▌

(3) Az értékelés felülvizsgálata nem késleltetheti a felülvizsgálat tárgyát nem képező pályázatok kiválasztására irányuló eljárást.

(3a) A Bizottság gondoskodik egy olyan eljárás meglétéről, amelynek révén a résztvevők információt kérhetnek vagy panaszt tehetnek az Európai horizont keretprogramban való részvételükkel kapcsolatban. Az információkérések vagy panaszok benyújtásának módjával kapcsolatos tájékoztatást online bocsátják rendelkezésre.

28. cikk

A támogatás odaítéléséhez szükséges idő

(1) A költségvetési rendelet 194. cikke (2) bekezdésének első albekezdésétől eltérve a következő időtartamok alkalmazandók:

a)	valamennyi pályázónak a pályázata elbírálásának eredményéről történő tájékoztatására vonatkozóan a teljes pályázati anyagok végleges leadási határidejét követően legfeljebb öt hónap;

b)	a támogatási megállapodások pályázókkal történő aláírására vonatkozóan a teljes pályázati anyagok végleges leadási határidejét követően legfeljebb nyolc hónap.

▌

(2) A ▌munkaprogram rövidebb időszakokat is megállapíthat.

(3) A költségvetési rendelet 194. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében megállapított kivételeken túlmenően az (1) bekezdésben említett időtartamok túlléphetők az EKT cselekvései és a küldetések esetében, valamint akkor is, ha a cselekvések kapcsán etikai vagy biztonsági értékelés indul.

29. cikk

A vissza nem térítendő támogatások végrehajtása

(1) Ha valamely kedvezményezett nem teljesíti a cselekvés technikai végrehajtásával kapcsolatos kötelezettségeit, a többi kedvezményezett mindennemű további uniós finanszírozás folyósítása nélkül köteles teljesíteni az említett kötelezettségeket, kivéve, ha kifejezett felmentést kapnak a kötelezettség alól. Az egyes kedvezményezettek pénzügyi felelőssége – a kölcsönös biztosítási mechanizmusra vonatkozó rendelkezésekre is figyelemmel – a saját tartozásukra korlátozódik.

(2) A támogatási megállapodás megállapíthat részcélokat és azokhoz kapcsolódó előfinanszírozási részleteket. Ha nem sikerül teljesíteni a részcélokat, akkor a cselekvés felfüggeszthető, módosítható vagy kellően indokolt esetben megszüntethető.

(3) A cselekvés megszüntethető akkor is, ha a várható eredmények tudományos vagy technológiai okokból, illetve EIC Akcelerátor esetében gazdasági okokból már nem relevánsak, vagy ha az EIC és a küldetések esetében cselekvések portfóliójának részeként vesztették el relevanciájukat. Mielőtt a Bizottság a cselekvés megszüntetéséről határoz, eljárást folytat le a cselekvés koordinátora és adott esetben külső szakértők részvételével, a költségvetési rendelet 133. cikkével összhangban.

29a. cikk

Támogatásimegállapodás-minta

(1) A Bizottság a tagállamokkal szoros együttműködésben e rendeletnek megfelelően megállapodásmintákat dolgoz ki a Bizottság vagy az érintett finanszírozó szerv és a kedvezményezettek közötti támogatási megállapodásokhoz. Ha szükségessé válik a támogatásimegállapodás-minta jelentős módosítása, többek között a kedvezményezettek számára történő további egyszerűsítés érdekében, akkor a Bizottság a tagállamokkal szoros együttműködésben a megfelelő módon módosítja azt.

(2) A támogatási megállapodásban meg kell határozni a kedvezményezettek, valamint e rendelettel összhangban vagy a Bizottság, vagy az érintett finanszírozó szerv jogait és kötelezettségeit. A támogatási megállapodásban meg kell határozni azon jogalanyok jogait és kötelezettségeit is, amelyek a cselekvés megvalósítása közben válnak kedvezményezetté, valamint a konzorcium-koordinátor szerepét és feladatait is.

30. cikk

Finanszírozási arányok

(1) Cselekvésenként egyetlen finanszírozási arány alkalmazandó valamennyi finanszírozott tevékenységre. A maximális arányt a munkaprogramban cselekvésenként kell meghatározni.

(2) A program a cselekvések összes elszámolható költségének legfeljebb 100 %-át térítheti vissza, kivéve a következők esetében:

a)	innovációs cselekvések: az összes elszámolható költség legfeljebb 70 %-a, kivéve a nonprofit jogalanyok esetében, ahol a program az összes elszámolható költség legfeljebb 100 %-át térítheti vissza;

b)	program-társfinanszírozási cselekvések: az összes elszámolható költség legalább 30 %-a, meghatározott és kellően indokolt esetekben legfeljebb 70 %-a.

(3) Az e cikkben meghatározott finanszírozási arányokat azon cselekvések esetében is alkalmazni kell, amelyek egészére vagy egy részére átalányfinanszírozást, egységköltség-alapú finanszírozást vagy egyösszegű átalányt állapítottak meg.

31. cikk

Közvetett költségek

(1) Az elszámolható közvetett költségek összegét az alvállalkozói szerződésekre fordított elszámolható közvetlen költségek, a harmadik feleknek nyújtott pénzügyi támogatás, valamint a közvetett költségeket tartalmazó egységköltségek vagy egyösszegű átalányok összege nélkül számított összes elszámolható közvetlen költségre alkalmazott 25 %-os átalány alkalmazásával kell kiszámítani.

Az egységköltségekben vagy egyösszegű átalányokban foglalt közvetett költségeket adott esetben az (1) bekezdésben meghatározott átalány alkalmazásával kell kiszámítani, kivéve a belső elszámolású áruk és szolgáltatások egységköltségeit, amelyeket a tényleges költségek alapján kell kiszámítani a kedvezményezettek szokásos költségelszámolási gyakorlatának megfelelően.

(2) Ha azonban a munkaprogram úgy rendelkezik, a közvetett költségek bejelenthetők egyösszegű átalány vagy egységköltség formájában is.

32. cikk

Elszámolható költségek

(1) A költségvetési rendelet 186 . cikkében foglalt feltételeken túl a projektalapú díjazásban részesülő kedvezményezettek esetében a személyzet költségei elszámolhatók legfeljebb annak a díjazásnak az erejéig, amelyben az adott személy a nemzeti programokból finanszírozott K+I projektek kapcsán végzett munkáért részesülne , beleértve a cselekvés elvégzésével megbízott személyek javadalmazásának részét képező, a nemzeti jog vagy a munkaszerződés által előírt társadalombiztosítási hozzájárulásokat és egyéb költségeket is .

A projektalapú díjazás olyan díjazást jelent, amely egy személynek a projektekben való részvételéhez kapcsolódik, részét képezi a kedvezményezett szokásos díjazási gyakorlatának, és következetes módon kerül kifizetésre.

(2) A költségvetési rendelet 190. cikkének (1) bekezdésétől eltérve a harmadik felek által természetbeni hozzájárulásként rendelkezésre bocsátott erőforrások költségei elszámolhatók, de legfeljebb a harmadik fél elszámolható közvetlen költségei erejéig.

(3) A költségvetési rendelet 192. cikkétől eltérve az eredmények hasznosításából származó bevételek nem tekintendők a cselekvés bevételeinek.

(3a) A kedvezményezettek szokásos számviteli gyakorlatukat alkalmazhatják a cselekvéssel kapcsolatban felmerülő költségek azonosítására és elszámolására a támogatási megállapodásban meghatározott valamennyi feltételnek megfelelően, valamint e rendelettel és a költségvetési rendelet 186. cikk összhangban.

(4) A költségvetési rendelet 203. cikkének (4) bekezdésétől eltérve az egyenleg kifizetésekor kötelező a pénzügyi kimutatásokra vonatkozó igazolás benyújtása, amennyiben a tényleges költségként és a szokásos költségelszámolási gyakorlatnak megfelelően kiszámított egységköltségként igényelt összeg legalább 325 000 EUR-t tesz ki.

A pénzügyi kimutatásokra vonatkozó igazolásokat egy hiteles külső ellenőr, vagy köztestületek esetében a költségvetési rendelet 203. cikke (4) bekezdésének megfelelően egy hozzáértő és független köztisztviselő készíti el.

(4a) Az MSCA képzési és mobilitási támogatásai esetében az uniós hozzájárulás megállapításakor megfelelően figyelembe kell venni a kedvezményezettnek a szülési vagy a szülői szabadsággal, a betegszabadsággal, a külön szabadsággal, illetve a felvevő fogadó szervezet vagy a családi állapot változásával kapcsolatos, a támogatási megállapodás időtartama alatt felmerülő járulékos költségeit.

(4b) A nyílt hozzáféréssel kapcsolatos költségek, beleértve az adatkezelési terveket is, jogosultak a támogatási megállapodásban előírt visszatérítésre.

33. cikk

Kölcsönös biztosítási mechanizmus

(1) Létrejön egy kölcsönös biztosítási mechanizmus (a továbbiakban: mechanizmus), amely az 1290/2013/EU rendelet 38. cikkének megfelelően létrehozott alap helyébe lép, és annak jogutódjává válik. A mechanizmus az azon összegek visszafizetésének elmaradásával kapcsolatos kockázatok fedezésére szolgál, amelyeket a kedvezményezetteknek meg kellene fizetniük:

a)	a Bizottság részére az 1982/2006/EK határozat értelmében;

b)	a Bizottság és az uniós szervek részére a „Horizont 2020” keretprogram alapján;

c)	a Bizottság és a finanszírozó szervek részére a program alapján. Az első albekezdés c) pontjában említett finanszírozó szerveket érintő kockázat – a finanszírozó szerv jellegét figyelembe véve – fedezhető a vonatkozó megállapodásban meghatározott közvetett kockázatfedezési rendszer útján is.

(2) A mechanizmust az Unió irányítja, melyet végrehajtó ügynökként eljárva a Bizottság képvisel. A Bizottság meghatározza a mechanizmus működésének konkrét szabályait.

(3) A kedvezményezettek a cselekvéshez nyújtott uniós finanszírozás 5 %-ának megfelelő összegű hozzájárulást fizetnek. Rendszeres időközönként végzett, átlátható értékelések alapján a Bizottság ezt a hozzájárulást megemelheti legfeljebb 8 %-ra vagy lecsökkentheti az 5 %-os mérték alá. A kedvezményezettek által a mechanizmusnak nyújtott hozzájárulást, amely semmilyen körülmények között nem haladhatja meg az előfinanszírozás első részletének összegét, ez utóbbiból kell levonni, és a kedvezményezettek nevében be kell fizetni az alapba.

(4) A kedvezményezettek hozzájárulása visszatérítésre kerül az egyenleg kifizetésekor.

(5) A mechanizmus által generált pénzügyi hozamot vissza kell forgatni a mechanizmusba. Ha a hozam nem elegendő, akkor a mechanizmus nem avatkozhat be, és a Bizottság vagy a finanszírozó szerv közvetlenül a kedvezményezettektől vagy a harmadik felektől követeli vissza a tartozásokat.

(6) A beszedett összegek a költségvetési rendelet 21. cikkének ( 5 ) bekezdése értelmében a mechanizmus címzett bevételének minősülnek. Miután megtörtént minden olyan vissza nem térítendő támogatás kifizetéseinek teljesítése, amelynek kockázatait közvetlen vagy közvetett módon a mechanizmus fedezi, a Bizottság – a jogalkotó hatóság döntéseire is figyelemmel – visszafizetteti az esetleges tartozásokat, és jóváírja őket az Európai Unió költségvetése javára.

(7) A mechanizmus bármely más, közvetlen irányítás alatt álló uniós program kedvezményezettjeire kiterjeszthető . A Bizottság elfogadja a más programok kedvezményezettjeinek részvételére vonatkozó részletszabályokat.

34. cikk

Tulajdonjog és oltalom

(1) A kedvezményezettek az általuk generált eredmények tulajdonosai. A kedvezményezetteknek biztosítaniuk kell, hogy a munkavállalóiknak vagy bármely más félnek az eredményekhez kapcsolódó jogait a kedvezményezetteknek a támogatási megállapodásban meghatározott feltételek szerinti kötelezettségeivel összhangban lehessen gyakorolni.

Az eredmények két vagy több kedvezményezett közös tulajdonát képezik, amennyiben:

a)	a kedvezményezettek azokat közösen hozták létre; és

nem lehet:

i.	megállapítani az egyes kedvezményezettek saját hozzájárulását; vagy

ii.	felosztani az eredményeket azok oltalmának kérelmezése, megszerzése vagy fenntartása céljából.

A tulajdonostársaknak írásban meg kell állapodniuk a közös tulajdonból fakadó jogok megosztásáról és gyakorlásának feltételeiről. Hacsak a konzorciummegállapodásban vagy a közös tulajdonra vonatkozó megállapodásban másként nem állapodnak meg, mindegyik tulajdonostárs jogosult a közös tulajdont képező eredmények hasznosítására vonatkozó nem kizárólagos használati engedélyt adni harmadik feleknek (a használati jog továbbadásának kizárásával), feltéve, hogy a többi tulajdonostársat erről előre értesíti, és méltányos és észszerű ellentételezésben részesíti. A tulajdonostársak írásban megállapodhatnak abban, hogy a közös tulajdonra vonatkozó szabályoktól eltérő szabályokat alkalmaznak.

(2) Az uniós finanszírozásban részesült kedvezményezettek kötelesek megfelelő oltalomban részesíteni az eredményeiket, ha az oltalom – minden releváns megfontolást, így a kereskedelmi hasznosítás kilátásait vagy bármely egyéb legitim érdeket is figyelembe véve – lehetséges és indokolt. Az oltalomra vonatkozó döntés meghozatalakor a kedvezményezetteknek figyelembe kell venniük a cselekvés többi kedvezményezettjének jogos érdekeit is.

35. cikk

Hasznosítás és terjesztés

(1) Minden olyan résztvevő, amely uniós finanszírozásban részesült, köteles minden tőle telhetőt megtenni annak érdekében, hogy a tulajdonában lévő eredményeket hasznosítsa vagy más jogalannyal hasznosíttassa. A hasznosítás történhet közvetlenül a kedvezményezettek által, vagy közvetett módon, elsősorban a 36. cikknek megfelelően az eredmények átruházása vagy rájuk vonatkozó használati jog adása útján.

A munkaprogram további hasznosítási kötelezettségekről is rendelkezhet.

Ha annak ellenére, hogy egy kedvezményezett minden tőle telhetőt megtett az eredményei közvetlen vagy közvetett módon történő hasznosítása érdekében, mégsem kerül sor hasznosításra a támogatási megállapodásban meghatározott időszakon belül, akkor a kedvezményezettnek a támogatási megállapodásban megadott megfelelő online felület használata útján kell érdekelt feleket keresnie az eredmények hasznosítása érdekében. Ettől a kötelezettségtől el lehet tekinteni, ha a kedvezményezett kérelme alapján az indokolt.

(2) A szellemi tulajdon védelmével, a biztonsági szabályokkal és a jogos érdekekkel kapcsolatos esetleges korlátozásokra is figyelemmel minden kedvezményezett köteles az eredményeit a lehető leghamarabb, nyilvánosan hozzáférhető formátumban terjeszteni.

A munkaprogram további terjesztési kötelezettségekről is rendelkezhet , miközben védi az EU gazdasági és tudományos érdekeit .

(3) A kedvezményezettek kötelesek biztosítani, hogy a tudományos publikációkhoz való nyílt hozzáférés a támogatási megállapodásban rögzített feltételekkel valósuljon meg. Ezen belül a kedvezményezettek kötelesek biztosítani, hogy ők maguk vagy a szerzők elegendő szellemitulajdon-jogot tartsanak fenn ahhoz, hogy teljesíteni tudják a nyílt hozzáférésre vonatkozó kötelezettségeiket.

A kutatási adatokhoz való, a támogatási megállapodásban megállapított feltételek melletti nyílt hozzáférés jelenti az általános szabályt, ugyanakkor lehetőséget biztosítva a kivételekre, „a szükséges zártság melletti lehető legnagyobb mértékű nyitottság” elvét követve, figyelembe véve a kedvezményezettek jogos érdekeit , többek között a kereskedelmi hasznosítást, és más korlátokat, például az adatvédelmi szabályokat, a magánélet védelmét, az üzleti titkokat, az uniós versenyérdekeket, a biztonsági szabályokat vagy a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat.

A munkaprogram további, a nyílt tudományos gyakorlatok alkalmazására irányuló ösztönzőkről vagy kötelezettségekről is rendelkezhet.

(4) A kedvezményezettek kötelesek az Európai horizont keretében végzett tevékenységek során létrejött minden kutatási adatot a FAIR-elvekkel összhangban és a támogatási megállapodásban megállapított feltételeknek megfelelően kezelni, és kötelesek adatkezelési tervet készíteni.

A munkaprogram – indokolt esetben – az európai nyílt tudományosadat-felhőnek (EOSC) a kutatási adatok tárolása és az azokhoz való hozzáférés biztosítása céljából történő használatára vonatkozó további kötelezettségekről is rendelkezhet.

(5) Az eredményeiket terjeszteni kívánó kedvezményezettek kötelesek erről előre értesíteni a cselekvés többi kedvezményezettjét. A többi kedvezményezett bármelyike kifogással élhet, ha igazolni tudja, hogy az eredményeihez vagy a meglévő információihoz és jogaihoz fűződő jogos érdekei a tervezett terjesztés következtében jelentős kárt szenvednének. Ilyenkor csak abban az esetben kerülhet sor a terjesztésre, ha e jogos érdekek védelme érdekében megfelelő lépések történtek.

(6) Ha a munkaprogram másként nem rendelkezik, a pályázatoknak tartalmazniuk kell az eredmények hasznosítására és terjesztésére vonatkozó tervet. Ha a várható hasznosításnak részét képezi termékek vagy eljárások fejlesztése, kialakítása, előállítása és értékesítése, illetve szolgáltatások kialakítása és nyújtása, akkor a tervnek tartalmaznia kell az ilyen hasznosításra vonatkozó stratégiát. Ha a terv elsősorban nem társult harmadik országokban történő hasznosítást tartalmaz, akkor a jogalanyoknak el kell magyarázniuk, hogy az említett hasznosítás miért áll az Unió érdekében.

A kedvezményezettek kötelesek frissíteni a tervet a cselekvés során és annak lezárultát követően , a támogatási megállapodással összhangban .

(7) A Bizottság vagy a finanszírozó szerv által végzendő nyomon követés és terjesztés céljára a kedvezményezettek kötelesek minden kért információt megadni az eredményeik hasznosítására és terjesztésére vonatkozóan , a támogatási megállapodásban meghatározott feltételekkel összhangban . Ezeket az információkat – a kedvezményezettek jogos érdekeitől függően – nyilvánosságra kell hozni.

36. cikk

Átruházás és a használati jogok átadása

(1) A kedvezményezettek átruházhatják az eredményeik feletti tulajdonjogot. Kötelesek gondoskodni arról, hogy a kötelezettségeik az új tulajdonosra is vonatkozzanak, valamint hogy az új tulajdonos minden további átruházás alkalmával köteles legyen azokat továbbadni.

(2) Konkrétan azonosított harmadik felekre és kapcsolódó szervezeteire vonatkozó, eltérő írásbeli megállapodás hiányában, és hacsak az alkalmazandó jogszabályok alapján nem lehetetlen, az eredmények feletti tulajdonjogot átruházni tervező kedvezményezettek kötelesek előre értesíteni minden más olyan kedvezményezettet, amely még hozzáférési jogokkal rendelkezik az eredmények tekintetében. Az értesítésben elegendő tájékoztatást kell adni az új tulajdonosról ahhoz, hogy a kedvezményezettek megítélhessék a hozzáférési jogaikat érő hatásokat.

Konkrétan azonosított harmadik felekre és kapcsolódó szervezeteire vonatkozó, eltérő írásbeli megállapodás hiányában a kedvezményezettek kifogással élhetnek az átruházás ellen, ha igazolni tudják, hogy az átruházás hátrányosan befolyásolná a hozzáférési jogaikat. Ilyenkor az átruházásra mindaddig nem kerülhet sor, amíg az érintett kedvezményezettek között megállapodás nem születik. A támogatási megállapodásban erre vonatkozóan határidőket kell megállapítani.

(3) A kedvezményezettek – akár kizárólagos – használati engedélyt adhatnak az eredményeikre vonatkozóan vagy más módon – akár kizárólagos – jogot biztosíthatnak azok hasznosítására, amennyiben ez nem érinti kötelezettségeik teljesítését. Az eredményekre vonatkozóan kizárólagos engedély adható, azzal a feltétellel, hogy az összes többi érintett kedvezményezett beleegyezik, hogy lemond az azokra vonatkozó hozzáférési jogáról.

(4) A támogatási megállapodásban indokolt esetben meg kell állapítani az eredmények feletti tulajdonjog átruházásának, illetve az eredményekre vonatkozó kizárólagos használati jog adásának kifogásolására vonatkozó jogot a Bizottság vagy a finanszírozó szervezet számára , amennyiben:

a)	az eredményeket előállító kedvezményezettek uniós finanszírozásban részesültek;

b)	az átruházás vagy a használati jog adása egy nem társult harmadik országban letelepedett jogalany részére történik; és

c)	az átruházás vagy a használati jog adása nincs összhangban az Unió érdekeivel.

Ha alkalmazandó a kifogásolási jog, akkor a kedvezményezettnek előzetes értesítést kell küldenie. A kifogásolási jogról írásban le lehet mondani konkrétan meghatározott jogalanyok részére történő átruházás vagy használati jog adása esetére, amennyiben bevezettek az Unió érdekeit védő intézkedéseket.

37. cikk

Hozzáférési jogok

(1) A hozzáférési jogokra vonatkozóan a következő elvek alkalmazandók:

a)	a hozzáférési jogok gyakorlásának igénylését és a hozzáférési jogokról való lemondást írásba kell foglalni;

b)	a hozzáférési jogot adó féllel kötött ellenkező értelmű megállapodás hiányában a hozzáférési jogok nem foglalják magukban a hozzáférési jogok továbbadásának jogát;

c)	a kedvezményezettek a támogatási megállapodáshoz való csatlakozásukat megelőzően kötelesek tájékoztatni egymást mindazokról a korlátozásokról, amelyek behatárolják a tulajdonukban lévő meglévő ismeretekre és jogokra vonatkozó hozzáférési jogok megadását;

d)	az, hogy egy kedvezményezett már nem vesz részt egy cselekvésben, nem érinti a hozzáférés adására vonatkozó kötelezettségét;

e)	ha valamely kedvezményezett nem teljesíti a kötelezettségeit, a kedvezményezettek megállapodhatnak abban, hogy az adott kedvezményezett a továbbiakban nem rendelkezik hozzáférési jogokkal.

(2) A kedvezményezettek kötelesek hozzáférést biztosítani:

a)	az eredményeikhez jogdíjmentes alapon a cselekvésben részt vevő bármely más olyan kedvezményezett számára, amelynek a saját feladatai végrehajtásához arra szüksége van;

a meglévő információikhoz és jogaikhoz a cselekvésben részt vevő bármely más olyan kedvezményezett számára, amelynek a saját feladatai végrehajtásához arra szüksége van, figyelembe véve az (1) bekezdés c) pontjában említett esetleges korlátozásokat; a hozzáférést jogdíjmentes alapon kell biztosítani, kivéve, ha a támogatási megállapodáshoz történő csatlakozásuk előtt a kedvezményezettek eltérő értelmű megállapodást kötöttek;

az eredményeikhez és – az (1) bekezdés c) pontjában említett esetleges korlátozásokat figyelembe véve – a meglévő információikhoz és jogaikhoz a cselekvésben részt vevő bármely más olyan kedvezményezett számára, amelynek a saját eredményei hasznosításához arra szüksége van; a hozzáférést egy megállapodásban meghatározandó méltányos és észszerű feltételek mellett kell biztosítani.

(3) Ha a kedvezményezettek másként nem állapodnak meg, kötelesek hozzáférést biztosítani az eredményeikhez és – az (1) bekezdés c) pontjában említett esetleges korlátozásokat figyelembe véve – a meglévő információikhoz és jogaikhoz azon jogalanyok számára, amelyek:

a)	valamely tagállamban vagy társult országban telepedtek le;

b)	egy másik kedvezményezett közvetlen vagy közvetett többségi befolyása alatt állnak, vagy az adott kedvezményezettel azonos közvetlen vagy közvetett többségi befolyás alatt állnak, vagy közvetlen vagy közvetett többségi befolyást gyakorolnak az adott kedvezményezett felett; valamint

c)	az adott kedvezményezett eredményeinek – a kedvezményezett hasznosítási kötelezettségével összhangban történő – hasznosítása céljából hozzáférést igényelnek.

A hozzáférést egy megállapodásban meghatározandó méltányos és észszerű feltételek mellett kell biztosítani.

(4) A hasznosítási célt szolgáló hozzáférési jogok legfeljebb egy évvel a cselekvés végét követően igényelhetők, feltéve, hogy kedvezményezettek nem állapodnak meg ettől eltérő időkorlát alkalmazásában.

(5) Az uniós finanszírozásban részesült kedvezményezettek kötelesek jogdíjmentes alapon hozzáférést biztosítani az eredményeikhez az uniós intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek számára az uniós szakpolitikák vagy programok kidolgozása, végrehajtása és nyomon követése céljára. A hozzáférés nem szolgálhat kereskedelmi célokat és nem szolgálhatja a piaci versenyben való részvétel célját.

E hozzáférési jogok a kedvezményezettek meglévő információira és jogaira nem terjednek ki.

Az „ A társadalmat szolgáló polgári biztonság ” klaszter körébe tartozó cselekvések esetében az uniós finanszírozásban részesült kedvezményezettek kötelesek jogdíjmentes alapon hozzáférést biztosítani az eredményeikhez a tagállamok nemzeti hatóságai számára is az e területet érintő szakpolitikáik és programjaik kidolgozása, végrehajtása és nyomon követése céljára. A hozzáférés nem szolgálhat kereskedelmi célokat és nem szolgálhatja a piaci versenyben való részvétel célját, és azt olyan kétoldalú megállapodás alapján kell biztosítani, amely konkrét feltételeket határoz meg annak garantálására, hogy a hozzáférést kizárólag a tervezett célra fogják használni, és hogy megfelelő titoktartási kötelezettségek lesznek alkalmazandók. A hozzáférést igénylő tagállam, uniós intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség minden tagállamot értesít az igénylésről.

(6) A munkaprogram adott esetben további hozzáférési jogokról is rendelkezhet.

38. cikk

▌Egyedi rendelkezések

A tulajdonjogra, a hasznosításra és terjesztésre, az átruházásra, a használati jog adására, valamint a hozzáférési jogokra vonatkozóan külön szabályok lehetnek alkalmazandók az EKT cselekvéseire, a képzéshez és mobilitáshoz kapcsolódó cselekvésekre, a kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzésekre, az innovatív megoldásokra irányuló közbeszerzésekre, a program-társfinanszírozási cselekvésekre és a koordinációs és támogatási cselekvésekre.

Ezeket az egyedi szabályokat a támogatási megállapodásban kell rögzíteni, és ezek nem módosíthatják az alapelveket és a nyílt hozzáférésre vonatkozó kötelezettségeket.

▌

39. cikk

Pénzdíjak

(1) Ha e fejezet másként nem rendelkezik, a program keretében nyújtott pénzdíjak odaítélésére és kezelésére a költségvetési rendelet IX. címével összhangban kerül sor.

(2) A versenypályázatokban letelepedési helyétől függetlenül bármely jogalany részt vehet, kivéve, ha a munkaprogram vagy a versenypályázat szabályai másként rendelkeznek.

(3) A Bizottság vagy a finanszírozó szerv adott esetben a következőkkel hozhat létre pénzdíjakat:

a)	más uniós szervek;

b)	harmadik országok vagy azok tudományos és technológiai szervezetei és ügynökségei;

c)	nemzetközi szervezetek; vagy

d)	nonprofit jogalanyok.

(4) A munkaprogram vagy a versenypályázat szabályai megállapítják a kommunikációra és adott esetben a hozzáférési jogokra és a hasznosításra, a tulajdonjogra és a hozzáférési jogokra vonatkozó kötelezettségeket , a használati jogok átadásáról szóló rendelkezéseket is beleértve .

IV. FEJEZET

Közbeszerzés

40. cikk

Közbeszerzés

(1) Ha e fejezet másként nem rendelkezik, a program keretében lefolytatott közbeszerzési eljárások esetében az odaítélésre és a kezelésre a költségvetési rendelet VII. címével összhangban kerül sor.

(2) A közbeszerzés olyan kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés vagy innovatív megoldásokra irányuló közbeszerzés formáját is öltheti, amelyet a Bizottság vagy a finanszírozó szerv saját nevében vagy tagállamok vagy társult országok ajánlatkérő szerveivel közösen hajt végre. Ebben az esetben a 22. cikkben foglalt szabályok alkalmazandók.

V. FEJEZET

Vegyesfinanszírozási műveletek és vegyesfinanszírozás

41. cikk

Vegyesfinanszírozási műveletek

Azokat a vegyesfinanszírozási műveleteket, amelyekről e program keretében születik döntés, az InvestEU programmal és a költségvetési rendelet X. címével összhangban kell végrehajtani.

42. cikk

Az Európai horizont program keretében vagy az EIC által nyújtott vegyesfinanszírozás

(1) Az Európai horizont program keretében vagy az EIC által nyújtott vegyesfinanszírozás vissza nem térítendő támogatásból vagy visszatérítendő előlegből álló összetevőire a 30–33. cikk alkalmazandó.

(2) Az EIC-vegyesfinanszírozást a 43. cikknek megfelelően kell nyújtani. Az EIC-vegyesfinanszírozás addig nyújtható, amíg a cselekvés finanszírozható vegyesfinanszírozási műveletként vagy az InvestEU program szerinti uniós garancia által teljes mértékben lefedett finanszírozási és befektetési műveletként. A költségvetési rendelet 209. cikkétől eltérve az annak (2) bekezdésében és különösen (2) bekezdésének a) és d) pontjában megállapított feltételek nem alkalmazandók az EIC-vegyesfinanszírozás odaítélésekor.

(3) Az Európai horizont keretében nyújtott vegyesfinanszírozás odaítélhető program-társfinanszírozáshoz is, amennyiben tagállamok és társult országok valamely közös programja finanszírozási eszközök kiválasztott cselekvések támogatása céljára történő felhasználását irányozza elő. Az ilyen cselekvések értékelését és kiválasztását a 11 ., a 19., a 20., a 24., a 25. és a 26. cikknek megfelelően kell végezni. Az Európai horizont keretében nyújtott vegyesfinanszírozás végrehajtásának részletszabályai meg kell, hogy feleljenek a 29. cikknek, analógia útján a 43. cikk (9) bekezdésének, valamint a munkaprogramban meghatározott további és indokolt feltételeknek.

(4) A törlesztések – beleértve a visszatérített előlegeket és az Európai horizont program keretében vagy az EIC által nyújtott vegyesfinanszírozásból származó bevételeket – a költségvetési rendelet 21. cikke (3) bekezdésének f) pontjával és 21. cikke (4) bekezdésével összhangban belső címzett bevételnek tekintendők.

(5) Az Európai horizont program keretében vagy az EIC által nyújtott vegyesfinanszírozást olyan módon kell nyújtani, amely támogatja az Unió globális versenyképességét, miközben nem jár a verseny torzulásával a belső piacon.

42a. cikk

Úttörő kutatásokat támogató program

(1) Az Úttörő kutatásokat támogató program olyan magas kockázatú, élvonalbeli, konzorciumok vagy egyetlen kedvezményezett által végrehajtott projektekhez nyújt támogatást, amelyek forradalmi és új piaci lehetőségeket célzó innovációk kidolgozását célozzák. Az Úttörő kutatásokat támogató program a tudományos, technológiai vagy deep tech kutatás és fejlesztés legkorábbi szakaszait támogatja, többek között a technológiai érvényesítés igazoló vizsgálatát és prototípusait.

Az Úttörő kutatásokat támogató programot elsősorban rendszeres évenkénti részhatáridőket tartalmazó, alulról építkező nyílt pályázati felhívások révén hajtják végre, a program ezenkívül a verseny terén is kihívásokat támaszt olyan fő stratégiai célkitűzések kialakítása céljából, amelyek deep tech technológiákon alapuló megoldásokat és radikális gondolkodást igényelnek.

(2) Az Úttörő kutatásokat támogató program átmeneti cselekvéseinek végrehajtása segíti a kutatókat és innovátorokat az uniós kereskedelmi fejlesztéshez vezető úton, például a demonstrációs tevékenységek, a potenciális üzleti lehetőségek megvalósíthatóságát értékelő tanulmányok terén, továbbá támogatja az induló és spin-off vállalkozások létrehozását.

a)	a pályázati felhívások közzétételéről és tartalmáról a munkaprogramban a cselekvések érintett portfóliója kapcsán megállapított célkitűzésekre és költségvetésre tekintettel kell dönteni;

Minden egyes, az EIC Úttörő kutatásokat támogató program keretében pályázati felhívás útján már kiválasztott cselekvések részére odaítélhetők fix összegű, 50 000 EUR-t meg nem haladó vissza nem térítendő támogatások olyan kiegészítő tevékenységek, többek között olyan sürgős koordinációs és támogatási cselekvések végrehajtásához, amelyek a portfólió kedvezményezetti közösségét kívánják megerősíteni, például a lehetséges spin-off vállalkozások vagy potenciálisan piacteremtő innovációk értékeléséhez, illetve meggyőző üzleti terv kidolgozásához. Az ilyen esetekről tájékoztatni kell az egyedi program keretében létrehozott programbizottságot.

(3) Az EIC Úttörő kutatásokat támogató programra a 25. cikkben meghatározott odaítélési szempontok alkalmazandók.

43. cikk

Az Akcelerátor program

(1) Az EIC Akcelerátor programjának célja alapvetően a piacteremtő innováció támogatása . Kizárólag egyedüli kedvezményezetteknek nyújt főként vegyesfinanszírozású támogatást. Bizonyos feltételek mellett nyújthat kizárólag vissza nem térítendő támogatások, illetve kizárólag tőkerészesedés formájában megvalósuló támogatásokat is.

Az EIC Akcelerátor programja kétféle támogatást nyújt:

—	Olyan kvk-nak, többek között induló innovatív vállalkozásoknak és – kivételes esetben – közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak nyújtott vegyesfinanszírozású támogatás, amelyek áttörő és diszruptív, nem hitelképes innovációt hajtanak végre.

—	Vissza nem térítendő támogatás olyan kvk-nak, többek között induló innovatív vállalkozásoknak, amelyek a fokozatos innovációtól az áttörést hozó és diszruptív innovációig egy sor különböző típusú innovációt hajtanak végre, és amelyek a későbbiekben növekedni kívánnak.

Kizárólag tőkerészesedés formájában megvalósuló támogatások is nyújthatók olyan, nem hitelképes kkv-knak, köztük induló innovatív vállalkozásoknak is, amelyek már részesültek vissza nem térítendő támogatásban.

Az EIC Akcelerátor programja keretében nyújtott, kizárólag vissza nem térítendő támogatások formájában megvalósuló támogatás kizárólag a következő feltételek együttes teljesülése esetén nyújtható:

a)	a projektnek tartalmaznia kell a pályázó növekedési kapacitásaira, illetve szándékára vonatkozó információkat;

b)	a kedvezményezett kizárólag induló innovatív vállalkozás vagy kkv lehet;

c)	kizárólag vissza nem térítendő támogatás az EIC Akcelerátor programja keretében az Európai horizont program futamideje alatt csupán egyszer adható valamely kedvezményezettnek, legfeljebb 2,5 millió EUR értékben.

(1a) Az EIC Akcelerátor program kedvezményezettje valamely tagállamban vagy társult országban letelepedett , növekedésre törekvő induló innovatív vállalkozásnak, kkv-nak vagy kivételes esetekben kis méretű , közepes piaci tőkeértékű vállalatnak minősülő jogalany. A pályázatot vagy a kedvezményezett, vagy a kedvezményezett előzetes beleegyezésétől függően az azt létrehozni vagy támogatni kívánó egy vagy több természetes személy nyújthatja be. Ez utóbbi esetben a finanszírozási megállapodás egyedül a kedvezményezettel kerül aláírásra.

(2) Egyetlen odaítélésre vonatkozó határozat fedi le az EIC-vegyesfinanszírozás keretében biztosított uniós hozzájárulás valamennyi formáját, és biztosít finanszírozást azokhoz.

(3) A pályázatokat külső független szakértők értékelik az egyéni tartalmuk alapján, és kiválasztásukra – a 24–26. cikk alapján, a (4) bekezdés rendelkezéseire is figyelemmel – évente közzétett, részhatáridőket tartalmazó folyamatosan nyitott ajánlattételi felhívás keretében kerül sor.

(4) Az odaítélési szempontok a következők:

a)	kiválóság;

hatás;

c)	a cselekvés kockázati szintje , amely a beruházásokat akadályozná, a végrehajtás minősége és hatékonysága, valamint az uniós támogatás szükségessége.

(5) Az érintett pályázók beleegyezésével a Bizottság vagy az Európai horizont programot (beleértve az EIT-ket és TIT-eket is) és a végrehajtó finanszírozó szervek közvetlenül az utolsó értékelési szempont alapján történő értékelésre nyújthatják be az olyan, innovációs és piaci bevezetésre irányuló cselekvést tartalmazó javaslatokat, amelyek megfelelnek az első két szempontnak, feltéve, hogy teljesülnek a következő együttes feltételek:

a pályázat a Horizont 2020 keretprogramból vagy ebből a programból finanszírozott bármely más cselekvésből, vagy pedig valamely nemzeti , illetve regionális programból ered, mely utóbbi az Európai horizont első munkaprogramja keretében végzett, az e lehetőség iránti kereslet felmérésével kezdődő kísérleti projekt tárgyát képezi . A vonatkozó részletes rendelkezéseket az egyedi programban kell megállapítani.

b)	a pályázat egy korábbi , kétévesnél nem régebbi , a pályázat kiválóságát és hatását értékelő projekt-felülvizsgálaton alapul, figyelemmel a munkaprogramban tovább részletezett feltételekre és eljárásokra.

(6) Kiválósági pecsét a következő, együttesen teljesítendő feltételek alapján ítélhető oda:

a)	a kedvezményezett induló innovatív vállalkozás, kkv vagy kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalat ;

b)	a javaslat támogathatónak minősült, és a (4) bekezdésben említett első két odaítélési szempont tekintetében teljesítette a vonatkozó küszöbértékeket,

c)	a tevékenység támogatható lenne egy innovációs cselekvés keretében.

(7) Az értékelésen túljutott pályázatokra vonatkozóan a külső független szakértők a felmerülő kockázatok és az innováció piacra juttatásához szükséges erőforrások és idő alapján megfelelő Akcelerátor program keretében nyújtandó támogatást javasolnak.

A Bizottság indokolt esetben, például az uniós szakpolitikák célkitűzéseinek való meg nem felelés alapján elutasíthat valamely, a külső független szakértők által el nem utasított javaslatot. Az ilyen elutasítások indokairól tájékoztatni kell a programbizottságot.

(8) Az Akcelerátor program keretében nyújtott támogatásnak sem a vissza nem térítendő támogatásból álló összetevője, sem a visszatérítendő előlegből álló összetevője nem haladhatja meg a kiválasztott innovációs cselekvés teljes támogatható költségeinek 70 %-át.

(9) Az Akcelerátor program keretében nyújtott támogatás tőkerészesedéshez és visszatérítendő támogatáshoz kapcsolódó összetevőinek végrehajtására vonatkozó részletszabályokat az [egyedi program] határozatban kell megállapítani.

(10) A kiválasztott cselekvésre vonatkozó szerződésben meg kell határozni egyedi , mérhető részcélokat, az azoknak megfelelő előfinanszírozást, valamint az Akcelerátor program keretében nyújtott támogatás részletekben történő kifizetésének módját.

EIC-vegyesfinanszírozás esetén az innovációs cselekvésnek megfelelő tevékenységek megkezdhetők, a vissza nem térítendő támogatás vagy a visszatérítendő előleg első előfinanszírozási részlete pedig kifizethető az előtt is, hogy az odaítélt, EIC-vegyesfinanszírozás más összetevői végrehajtásra kerülnének. Az említett összetevők végrehajtása a szerződésben megállapított egyedi részcélok teljesítésének függvénye.

(11) A szerződésnek megfelelően a cselekvést fel kell függeszteni, módosítani kell vagy kellően indokolt esetben meg kell szüntetni, ha nem teljesülnek a mérhető részcélok. Megszüntethető akkor is, ha a várt piaci bevezetés – különösen az Unión belül – nem valósulhat meg.

A Bizottság kivételes esetekben és az EIC-testület tanácsára külső független szakértők általi projektfelülvizsgálat függvényében dönthet az Akcelerátor program keretében nyújtott támogatás növeléséről. Ezekről az esetekről tájékoztatni kell a programbizottságot.

VI. FEJEZET

Szakértők

44. cikk

Független külső szakértők kijelölése

(1) A független külső szakértőket a jelölteket tartalmazó adatbázis összeállítása céljából magánszemélyeknek kiírt pályázati felhívások, valamint az érintett szervezetek – például kutatóintézetek, egyetemek, kutatási intézmények, szabványügyi szervezetek, civil társadalmi szervezetek vagy vállalkozások – részére kiírt felhívások alapján kell meghatározni és kiválasztani.

A költségvetési rendelet 237. cikkének (3) bekezdésétől eltérve a Bizottság vagy az érintett finanszírozó szerv, kivételes és kellően indokolt esetben átlátható módon az adatbázisban nem szereplő, de megfelelő szaktudással rendelkező szakértőt is kiválaszthat független szakértőként, amennyiben a szándéknyilatkozati felhívás nem jelölt ki megfelelő külső szakértőket.

A szakértőknek nyilatkozniuk kell függetlenségükről és az Európai horizont célkitűzéseinek támogatására való képességükről.

(2) A költségvetési rendelet 237. cikkének (2) és (3) bekezdésével összhangban a független külső szakértők díjazása szabványos feltételek alapján történik. Amennyiben indokolt , illetve kivételes esetben megfelelő szintű, a vonatkozó piaci normákon alapuló szabványos feltételek szerinti díjazást meghaladó díjazás is nyújtható, elsősorban bizonyos magas szintű szakértők számára.

(3) A költségvetési rendelet 38. cikkének (2) és (3) bekezdésében foglaltakon túl a támogatási kérelmek értékelését végző, személyes minőségükben kinevezett független külső szakértők nevét a szakterületükkel együtt legalább évente egyszer közzé kell tenni a Bizottság vagy a finanszírozó szerv internetes oldalán. Ezen információk összegyűjtését, feldolgozását és közzétételét az uniós adatvédelmi szabályokkal összhangban kell végezni.

(3a) A Bizottság vagy az érintett finanszírozó szerv megfelelő intézkedéseket tesz a független külső szakértők bevonásával kapcsolatos összeférhetetlenség megelőzése érdekében, a költségvetési rendelet 61. cikkével és 150. cikke (5) bekezdésével összhangban.

A Bizottság vagy az illetékes finanszírozó szerv gondoskodik arról, hogy amennyiben valamely szakértő részéről az általa véleményezendő üggyel kapcsolatban összeférhetetlenség áll fenn, úgy ez a szakértő ne végezzen elbírálást, tanácsadást, illetve ne nyújtson segítséget a szóban forgó ügyben.

(3-b) A független külső szakértők kijelölésekor a Bizottság vagy az érintett finanszírozó szerv megfelelő intézkedéseket tesz annak érdekében, hogy a készségek, a tapasztalat, a tudás, többek között a szaktudás, különösen a társadalomtudományok és a bölcsészettudományok területén, a földrajzi sokféleség és nemek tekintetében a cselekvési területen uralkodó körülményekre figyelemmel kiegyensúlyozott összetételt érjen el a szakértői csoportokban és az elbírálást végző bizottságokban.

(3b) Adott esetben az értékelés minőségének garantálása érdekében minden egyes pályázat tekintetében elegendő számú független szakértőt kell biztosítani.

(3c) Az összes független és külső szakértő díjazási szintjére vonatkozó adatokat elérhetővé kell tenni az Európai Parlament és a Tanács számára. Díjazásukat a program költségei fedezik.

III. CÍM

A PROGRAM NYOMON KÖVETÉSE, A VELE KAPCSOLATOS KOMMUNIKÁCIÓ, A PROGRAM ÉRTÉKELÉSE ÉS KONTROLLJA

45. cikk

Nyomon követés és jelentéstétel

(1) A Bizottság évente folyamatosan nyomon követi az Európai horizont és egyedi programja irányítását és végrehajtását, valamint az EIT tevékenységeit. Az átláthatóság növelése érdekében ezeket az adatokat a legfrissebb állapot szerint hozzáférhető módon, nyilvánosan elérhetővé kell tenni a Bizottság honlapján.

Az EKT, az európai partnerségek, a küldetések, az EIC és az EIT keretében finanszírozott projektekre vonatkozó adatokat különösen ugyanabban az adatbázisban kell rögzíteni.

Ebbe beleértendők a következők:

i.	A 3. cikkben meghatározott célkitűzések megvalósítása terén tett előrelépésekről történő éves jelentéstételhez használandó , és az V. mellékletben szereplő, hatásútvonalanként meghatározott, időhöz kötött mutatók ;”

ii.

információ a társadalomtudományok és a bölcsészettudományok általános érvényre juttatásának szintjéről, az alacsonyabb és magasabb technológiai érettségi szintek arányáról az együttműködésen alapuló kutatásokban, az országok szélesebb körű részvételének növelésére irányuló törekvések eredményeiről, az együttműködési projektekre vonatkozó konzorciumok földrajzi összetételéről, a kutatók fizetésének alakulásáról, a kétlépcsős benyújtási és értékelési eljárás alkalmazásáról, az európai kutatási és innovációs célú együttműködésre irányuló intézkedésekről, az elbírálás felülvizsgálatának alkalmazásáról és a panaszok számáról, illetve típusáról, az éghajlati szempontok érvényesítéséről és a kapcsolódó költségek szintjéről, a kkv-k részvételéről, a magánszektor részvételéről, a nemek szerinti részvételi arányról a támogatott intézkedésekben, az elbírálást végző testületekről, vezető testületekről és tanácsadó testületekről, a kiválósági pecsétekről, az európai partnerségekről, valamint a társfinanszírozás arányáról, a más uniós alapokból származó kiegészítő vagy kumulatív finanszírozásról, a kutatási infrastruktúráról, a támogatás odaítéléséhez szükséges időről, a nemzetközi együttműködés szintjéről, a polgárok szerepvállalásáról és a civil társadalom részvételéről.

iii.	a projektszinten lebontott kiadási szintek, a specifikus elemzések lehetővé tétele érdekében, az intervenciós területek szerinti bontásban is.

iv.	a túljelentkezés szintje, különösen a pályázatok száma és a pályázatonként az átlagos pontszám, a küszöbértékek feletti és alatti pályázatok aránya.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 50. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az V. melléklet módosítására vonatkozóan a hatásútvonal-mutatók kiegészítése vagy módosítása céljából, ahol azt szükségesnek ítéli, valamint viszonyítási értékek és célértékek meghatározása érdekében.

(3) A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy a program végrehajtásának nyomon követésére vonatkozó adatokat és az eredményeket hatékonyan, eredményesen és időben , a kedvezményezettek adminisztratív terheinek növelése nélkül összegyűjtsék. Ennek érdekében az uniós pénzeszközök címzettjeire – többek között a cselekvésekben részt vevő tudósok szintjén, életpályájuk és mobilitásuk nyomon követése érdekében – és (adott esetben) a tagállamokra vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani (32).

(3a) A mennyiségi adatokat a lehető legnagyobb mértékben minőségi elemzésnek kell kísérnie a Bizottság, valamint az uniós és nemzeti finanszírozó szervek részéről.

(4) Az európai kutatási és innovációs célú együttműködést célzó intézkedéseket a munkaprogramok keretében kell nyomon követni és felülvizsgálni.

46. cikk

Tájékoztatás, kommunikáció, népszerűsítés, terjesztés és hasznosítás

(1) Az uniós finanszírozás címzettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és (különösen az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítésekor , a díjakat is beleértve ) gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos módon célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak.

(2) A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez a programhoz, valamint annak cselekvéseihez és eredményeihez kapcsolódóan. Ezenfelül időben érdemi információkat kell szolgáltatnia a tagállamok és a kedvezményezettek részére. Kutatási eredményeken, elemzéseken és a hálózatok hasonlóságán alapuló partnerkeresési szolgáltatásokat kell biztosítani az érdekelt szervezetek számára annak érdekében, hogy az együttműködési projektekre vonatkozó konzorciumok alakuljanak ki, kiemelt figyelmet fordítva hálózatépítési lehetőségek feltérképezésére a K+I terén gyengén teljesítő tagállamok jogalanyai számára. Ezen elemzések alapján a konkrét pályázati felhívásoktól függően célirányos partnerkeresési rendezvények szervezhetők. A programhoz allokált pénzügyi forrásokat ezenfelül az Unió azon politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikáció költségeinek fedezésére is kell fordítani, amelyek kapcsolódnak a 3. cikkben említett célkitűzésekhez.

(3) A Bizottság emellett a program kutatási és innovációs eredményei, illetve a programból származó ilyen ismeretek elérhetőségének és elterjedésének javítása érdekében megállapít egy terjesztési és hasznosítási stratégiát, hogy felgyorsítsa a piaci bevezetést célzó hasznosítást, valamint hogy növelje a program hatását. A programhoz allokált pénzügyi forrásokat ezenfelül az Unió azon politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikáció költségeinek, valamint olyan tájékoztatási, kommunikációs, népszerűsítési, terjesztési és hasznosítási tevékenységek költségeinek fedezésére is kell fordítani, amelyek kapcsolódnak a 3. cikkben említett célkitűzésekhez.

47. cikk

Programértékelés

(1) A programértékeléseket megfelelő időben kell elvégezni, hogy azok felhasználhatók legyenek a programra, annak utódjára és a kutatás és innováció területét érintő más kezdeményezésekre vonatkozó döntéshozatali eljárásban.

(2) A program időközi értékelését a program végrehajtásáról rendelkezésre álló elegendő információ birtokában, de legkésőbb négy évvel a program végrehajtásának kezdetét követően, átlátható eljárással kiválasztott független szakértők segítségével kell elvégezni. Az időközi értékelésnek részét képezi a portfolióelemzés és a korábbi keretprogramok hosszú távú hatásainak értékelése is, és adott esetben alapként szolgál a program végrehajtását és/vagy felülvizsgálatát érintő kiigazításokhoz. Az értékelés a KAP eredményességét, hatékonyságát, relevanciáját, koherenciáját és uniós hozzáadott értékét vizsgálja.

(3) A program végrehajtásának végén, de legkésőbb négy évvel az 1. cikkben meghatározott időszak végét követően a Bizottság elvégzi a program végső értékelését. A végső értékelésnek részét képezi a korábbi keretprogramok hosszú távú hatásainak értékelése is.

(4) A Bizottság az értékelések eredményeit és megállapításait saját észrevételei kíséretében közzéteszi és azokról tájékoztatást nyújt, valamint benyújtja azokat az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának.

48. cikk

Ellenőrzések

(1) A program ellenőrzési rendszerének megfelelő egyensúlyt kell biztosítania a bizalom és az ellenőrzés között, figyelemmel az ellenőrzések minden szinten – különösen a kedvezményezettek számára – felmerülő igazgatási és egyéb költségeire. Egyértelmű és következetes szabályokat kell alkalmazni a programon belül.

(2) A programra vonatkozó ellenőrzési stratégia a program egészének kiadásaiból vett reprezentatív minta pénzügyi ellenőrzésén alapul. A reprezentatív mintát ki kell egészíteni a kiadásokhoz kapcsolódó kockázat értékelése alapján történő mintavétellel. A több uniós programból nyújtott közös finanszírozásban részesülő cselekvéseket csak egyszer kell ellenőrizni, lefedve minden érintett programot és azok alkalmazandó szabályait.

(3) A Bizottság vagy a finanszírozó szerv emellett támaszkodhat kedvezményezetti szinten végrehajtott kombinált rendszer-felülvizsgálatokra is. Az ilyen kombinált felülvizsgálatok opcionálisak bizonyos típusú kedvezményezettek esetében, és rendszer- és folyamatellenőrzésből állnak, melyet az ügyleteknek egy hozzáértő, független, számviteli dokumentumokat a 2006/43/EK irányelvnek (33) megfelelően jogszabályban előírt könyvvizsgálatnak alávetni jogosult könyvvizsgáló által végzett ellenőrzése egészít ki. A Bizottság vagy a finanszírozó szerv alkalmazhat ilyen felülvizsgálatokat a kiadásokkal való hatékony és eredményes gazdálkodásra vonatkozó bizonyosság általános szintjének meghatározására, valamint az utólagos ellenőrzések és a pénzügyi kimutatásokra vonatkozó igazolások szintjének módosítására.

(4) A költségvetési rendelet 127. cikkének megfelelően a Bizottság vagy a finanszírozó szerv támaszkodhat az uniós hozzájárulás felhasználására vonatkozóan más , független és kompetens személyek vagy szervezetek – köztük az uniós intézmények vagy szervek által megbízottaktól eltérőek – által végzett ellenőrzésekre.

(5) Ellenőrzés legkésőbb az egyenleg kifizetése után két évvel végezhető.

(5a) A Bizottság ellenőrzési iránymutatásokat tesz közzé, amelyek célja az ellenőrzési eljárások és szabályok megbízható és egységes alkalmazásának és értelmezésének biztosítása a program teljes időtartama alatt.

49. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

(1) A Bizottság vagy képviselői, valamint a Számvevőszék jogosult dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzést, illetve nemzetközi szervezetek esetében – a velük elért megállapodásokkal összhangban – felülvizsgálatot végezni a vissza nem térítendő támogatások kedvezményezettjeinél, valamint az e rendelet alapján uniós forrásokból részesülő vállalkozóknál és alvállalkozóknál.

(2) Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben meghatározott rendelkezésekkel és eljárásokkal összhangban igazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy az e rendelet alapján nyújtott uniós finanszírozással vagy költségvetési garanciákkal összefüggésben történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit.

(3) Harmadik országok illetékes hatóságai és nemzetközi szervezetek szintén felkérést kaphatnak arra, hogy kölcsönös jogsegély-megállapodásoknak megfelelően működjenek együtt az Európai Ügyészséggel, amikor az az (EU) 2017/1939 rendelet alapján a hatáskörébe tartozó bűncselekmények ügyében nyomozást végez.

(4) Az (1) és a (2) bekezdés sérelme nélkül az e rendelet végrehajtása keretében harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásoknak, továbbá a rendelet végrehajtása keretében létrejött szerződéseknek, támogatási megállapodásoknak és más jogi kötelezettségvállalásoknak, illetve költségvetési garanciát létrehozó megállapodásoknak tartalmazniuk kell olyan rendelkezéseket, amelyek kifejezetten felhatalmazzák a Bizottságot, a Számvevőszéket és az OLAF-ot arra, hogy saját hatáskörüknek megfelelően ilyen ellenőrzéseket, helyszíni ellenőrzéseket és szemléket folytassanak le. Ezek között lenniük kell annak biztosítására irányuló rendelkezéseknek is, hogy az uniós alapok vagy egy részben vagy egészben költségvetési garanciával támogatott finanszírozási művelet végrehajtásában részt vevő harmadik személyek is ezzel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

50. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 45. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása a 2028. december 31-ig terjedő időszakra szól.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 45. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló , 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 45. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

IV. CÍM

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

51. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 1291/2013/EU és az 1290/2013/EU rendelet 2021. január 1-jétől hatályát veszti.

52. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) Ez a rendelet nem érinti az érintett cselekvések 1291/2013/EU és 1290/2013/EU rendelet szerinti folytatását vagy módosítását, az említett rendeletek továbbra is alkalmazandók az említett cselekvésekre azok lezárásáig. A munkaprogramokra és az 1290/2013/EU rendelet, illetve a megfelelő finanszírozó szerv alap-jogiaktusa alapján elfogadott munkaprogramokban előírt cselekvésekre azok lezárásáig szintén az 1290/2013/EU rendelet, illetve az említett alap-jogiaktusok vonatkoznak.

(2) A program pénzügyi keretösszegéből a program és annak elődje, az 1291/2013/EU rendelet alapján elfogadott intézkedések közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadások is fedezhetők.

53. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt …, […]-án/-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

a Tanács részéről

az elnök

(1) HL C […], […], […]. o.

(2) HL C […], […], […]. o.

(3) Az Európai Parlament 2019. április 17-i álláspontja. Az aláhúzással kiemelt szövegre vonatkozóan nem született megállapodás az intézményközi tárgyalások keretében.

(4) A Bizottság 2003/361/EK ajánlása (2003. május 6.) a mikro-, a kis- és a középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).

(5)

(6) A Bizottság a következő nyilatkozatot teszi közzé a Hivatalos Lap C sorozatában, miután a rendelet végleges szövege elfogadásra került:

„A Bizottság oly módon kívánja végrehajtani az EIC Akcelerátor költségvetését, hogy biztosítsa, hogy a kkv-k, köztük az induló vállalkozások számára nyújtott vissza nem térítendő támogatás megfeleljen a Horizont 2020 keretprogram kkv-eszközének költségvetése szerinti támogatásnak, összhangban az Európai horizont rendelet 43. cikkének (1) bekezdésében és (X) preambulumbekezdésében rögzített feltételekkel.”

(7) A 2013. december 11-i 1292/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 347., 2013.12.20., 174.o.) módosított 2008. március 11-i 294/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 97., 2008.4.9., 1.o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács EU rendelete.

(9)

(10) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

(11) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).

(12) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(13) A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).

(14) A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(15) A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).

(16) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).

(17) A Tanács 2013/755/EU határozata (2013. november 25.) az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról (tengerentúli társulási határozat) (HL L 344., 2013.12.19., 1. o.).

(18) HL C 205., 2013.7.19., 9. o.

(19) A Bizottság (EU, Euratom) 2015/444 határozata (2015. március 13.) az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 72., 2015.3.17., 53. o.).

(20) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).

(21)

(22) Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről.

(23) HL…

(24) A Bizottság a következő nyilatkozatot teszi közzé a Hivatalos Lap C sorozatában, miután a rendelet végleges szövege elfogadásra került:

„A Bizottság tudomásul veszi a társjogalkotók által az 5. cikk megfogalmazása tekintetében elért kompromisszumot. A Bizottság értelmezése szerint a 1. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett egyedi védelmi kutatási program csak a jövőbeli Európai Védelmi Alap keretében végzett kutatási tevékenységekre korlátozódik, a fejlesztési cselekvésekre pedig nem terjed ki e rendelet hatálya.”

(25) A Bizottság a következő nyilatkozatot teszi közzé a Hivatalos Lap C sorozatában, miután a rendelet végleges szövege elfogadásra került: „A Bizottság kérésre eszmecserét folytat az Európai Parlament illetékes bizottságával a következőkről: i. a potenciális partnerségek jelöltjeinek listája az EUMSZ 185. és 187. cikke alapján, amelyekre (bevezető) hatásvizsgálatok fognak vonatkozni; ii. a küldetési testületek által meghatározott ideiglenes küldetések listája; iii. a stratégiai terv hivatalos elfogadása előtti eredményei, valamint iv. a munkaprogramokhoz kapcsolódó dokumentumok bemutatása és megosztása.”

(26) Az ivarmirigyek rákos megbetegedéseinek kezelésére vonatkozó kutatás finanszírozható.

(27) A Bizottság a végleges jogi aktus függvényében a Horizont 2020 keretprogramhoz hasonlóan nyilatkozatot tesz majd az emberi embrionális őssejtek kutatására vonatkozóan (a 2013/C 373/02 nyilatkozat).

(28) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).

(29) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 243. o.).

(30) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/81/EK irányelve (2009. július 13.) a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról, valamint a 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelv módosításáról (HL L 216., 2009.8.20., 76. o.).

(31) Az eljárást az értékelési eljárás kezdete előtt közzétett dokumentum fogja részletezni.

(32) Az európai partnerségek nyomon követésére vonatkozó rendelkezéseket a rendelet III. melléklete tartalmazza.

(33) Az Európai Parlament és a Tanács 2006/43/EK irányelve (2006. május 17.) az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról, a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 84/253/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 157., 2006.6.9., 87. o.).

I. MELLÉKLET

A TEVÉKENYSÉGEK NAGY VONALAKBAN

A 3. cikkben meghatározott általános és egyedi célkitűzések megvalósítására kell törekedni a program egésze tekintetében, az e mellékletben és az egyedi program I. mellékletében ismertetett beavatkozási területek és az ugyanezen mellékletekben nagy vonalakban ismertetett tevékenységek mentén.

1. pillér: „ Kiváló tudomány”

E pillér feladata, hogy – a 4. cikkel összhangban – a következő tevékenységeken keresztül előmozdítsa a tudományos kiválóságot, a legkiválóbb tehetségeket vonzza Európába, megfelelő támogatást biztosítson a pályakezdő kutatók számára, továbbá támogassa a tudományos kiválóság, a magas színvonalú tudás, módszerek és készségek , valamint a társadalmi, környezeti és gazdasági kihívásokra kidolgozott technológiák és megoldások létrejöttét és terjesztését. Emellett hozzá kell járulnia a programnak a 3. cikkben ismertetett egyéb egyedi célkitűzéseinek a megvalósításához is.

Európai Kutatási Tanács: Vonzó és rugalmas finanszírozás nyújtása annak érdekében, hogy a tehetséges és kreatív kutatók – különös tekintettel a pályakezdő kutatókra – és munkacsoportjaik állampolgárságuktól és származási országuktól függetlenül – az egész Unióra kiterjedő, kizárólag kiválósági kritériumokon alapuló versenyen megmérettetve – a tudomány határain a legígéretesebb csapásokat követhessék.

Beavatkozási terület: felderítő tudomány

Marie Skłodowska-Curie-cselekvések: A kutatók új ismeretekkel és készségekkel való felvértezése a határokon, ágazatokon és tudományágakon átnyúló mobilitás és kitettség révén, a képzési és szakmai előmeneteli rendszerek javítása, valamint az eredményességét, figyelembe véve a Kutatók Európai Chartáját és a kutatók felvételére vonatkozó magatartási kódexet ; ily módon a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések hozzájárulnak az európai kutatási kiválóság alapjainak Európa-szerte történő lefektetéséhez, a munkahelyteremtés, a növekedés és a beruházások előmozdításához, valamint a jelenlegi és jövőbeli társadalmi kihívások megoldásához.

Beavatkozási területek: a kiválóság előmozdítása a határokon, ágazatokon és tudományágakon átnyúló kutatói mobilitás révén; új készségek fejlesztése kiváló kutatói képzés útján; az emberi erőforrások és a készségfejlesztés erősítése az egész Európai Kutatási Térségben; a szinergiák javítása és megkönnyítése; a tájékoztatási tevékenységek előmozdítása.

Kutatási infrastruktúrák: Az Európában és Európán kívül dolgozó legjobb kutatók rendelkezésére álló világszínvonalú, fenntartható és nyitott európai kutatási infrastruktúrák megteremtése. A meglévő kutatási infrastruktúrák, köztük az európai strukturális és beruházási alapok által finanszírozottak használata. Ily módon a tudományos haladás és innováció támogatására, valamint a nyílt és kiváló tudomány előmozdítására irányuló kutatási infrastrukturális potenciál – a FAIR-elvekkel összhangban – bővül, hasonlóan a kapcsolódó uniós szakpolitikák és nemzetközi együttműködés területén megvalósuló tevékenységek köréhez.

Beavatkozási területek: Az európai kutatási infrastruktúrák környezetének megszilárdítása és javítása; a kutatási infrastruktúrák megnyitása, integrálása és összekapcsolása; az európai kutatási infrastruktúrák innovációs potenciálja, valamint innovációs és képzési célú tevékenységek; a kutatási infrastruktúrával kapcsolatos európai politika és a nemzetközi együttműködés megerősítése;

2. pillér: „Globális kihívások és európai ipari versenyképesség”

E pillér feladata, hogy – a 4. cikkel összhangban – a következő tevékenységeken keresztül támogassa a magas színvonalú új ismeretek, technológiák és fenntartható megoldások megteremtését és jobb terjesztését, fokozza az európai ipar versenyképességét, erősítse a kutatás és az innováció által az uniós szakpolitikák kidolgozására, támogatására és végrehajtására gyakorolt hatást, valamint támogassa az innovatív megoldásoknak az iparban – mindenekelőtt a kkv-k és az induló vállalkozások körében – és a társadalomban való elterjedését a globális kihívások kezelése érdekében. Emellett hozzá kell járulnia a program 3. cikkben ismertetett egyéb egyedi célkitűzéseinek megvalósításához.

A társadalomtudományokat és a bölcsészettudományokat teljes mértékben be kell építeni valamennyi klaszterbe, az egyedi és célzott tevékenységeket is ideértve.

A hatások, a rugalmasság és a szinergiák maximalizálása érdekében a kutatási és innovációs tevékenységek megszervezése hat, páneurópai kutatási infrastruktúrák által összekapcsolt klaszterben történik, amelyek külön-külön és együtt is ösztönzik a tudományágakon, ágazatokon, szakpolitikákon és határokon átnyúló, illetve a nemzetközi együttműködést. Az Európai horizont ezen pillére a technológiai érettségi szinteken – ezen belül az alacsonyabb szinteken – folytatott tevékenységek széles körére ki fog terjedni.

Az egyes klaszterek több fenntartható fejlesztési cél megvalósításához is hozzájárulnak, és számos fenntartható fejlesztési cél elérését több klaszter is támogatja.

A K+I tevékenységeket a következő klaszterekben, illetve azok között kell végrehajtani :

„Egészségügy” klaszter: Valamennyi korosztályba tartozó polgár egészségének és jóllétének javítása és védelme a betegségek megelőzésére, diagnosztizálására, nyomon követésére, kezelésére és gyógyítására irányuló új ismeretek megteremtése , innovatív megoldások kidolgozása , valamint adott esetben a nemi dimenzió beépítésének biztosítása, továbbá egészségügyi technológiák fejlesztése révén; az egészségügyi kockázatok csökkentése, a lakosság védelme és az egészségmegőrzés és jóllét előmozdítása a munkahelyeken is ; a közegészségügyi rendszerek költséghatékonyabbá, igazságosabbá és fenntarthatóbbá tétele; a szegénységgel összefüggő betegségek megelőzése és leküzdése; valamint a betegek részvételének és önállóságának támogatása.

Beavatkozási területek: az egész életen át tartó egészség; az egészséget befolyásoló környezeti és szociális tényezők; nem fertőző betegségek, ritka betegségek; Fertőző betegségek , beleértve a szegénységgel összefüggő és elhanyagolt betegségeket is ; az egészséget és a gondozást szolgáló eszközök, technológiák és digitális megoldások , beleértve a személyre szabott orvoslást is ; egészségügyi rendszerek.

„ Kultúra, kreativitás és inkluzív társadalom” klaszter A ▌demokratikus értékek – többek között a jogállamiság és az alapjogok – megerősítése, kulturális örökségünk védelme , a kulturális és kreatív ágazatok lehetőségeinek feltérképezése , valamint a befogadáshoz és a növekedéshez hozzájáruló társadalmi-gazdasági változások , ▌többek között a migráció kezelésének és a migránsok integrálásának elősegítése.

Beavatkozási területek: demokrácia és kormányzás ; kultúra, kulturális örökség és kreativitás ; társadalmi és gazdasági változások.▌

„A társadalmat szolgáló polgári biztonság” klaszter: az állandó biztonsági fenyegetésekből, többek között a számítástechnikai bűnözésből, az ember okozta és a természeti katasztrófákból eredő kihívások kezelése.

Beavatkozási területek: a katasztrófákkal szemben ellenállóképes társadalmak; védelem és biztonság; kiberbiztonság.

„Digitális gazdaság, ipar és világűr ” klaszter: A versenyképes, digitális, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és körkörös ipar kialakítása érdekében a digitalizáció és a termelés területén alkalmazott kulcsfontosságú alaptechnológiák, valamint az űrtechnológia tekintetében a kapacitások megerősítése és Európa szuverenitásának biztosítása a teljes értékláncon belül ; a fenntartható nyersanyagellátás biztosítása; fejlett anyagok kifejlesztése, továbbá a haladás és az innováció alapjainak lefektetése a ▌globális társadalmi kihívás tekintetében.

Beavatkozási területek: gyártási technológiák; kulcsfontosságú digitális technológiák , ideértve a kvantumtechnológiákat is ; kialakulóban lévő alaptechnológiák; fejlett anyagok; mesterséges intelligencia és robotika; újgenerációs internet; fejlett számítástechnika és nagy adathalmazok; körkörös iparágak; alacsony szén-dioxid-kibocsátású és tiszta iparágak ; űrkutatás, többek között földmegfigyelés.

„Éghajlat, energiaügy és mobilitás” klaszter: Az éghajlatváltozással szembeni küzdelem azáltal, hogy jobban megértjük annak okait, alakulását, kockázatait, hatásait és az abból eredő lehetőségeket, továbbá az energia- és közlekedési ágazat éghajlat- és környezetbarátabbá, hatékonyabbá, versenyképesebbé, intelligensebbé, biztonságosabbá és reziliensebbé tétele , a megújuló energiaforrások alkalmazásának ösztönzése és az energiahatékonyság elősegítése, az Unió külső sokkokkal szembeni rezilienciájának növelése, valamint a társadalmi magatartásnak a fenntartható fejlesztési célok elérése érdekében történő megváltoztatása által.

Beavatkozási területek: éghajlattudomány és az éghajlattal kapcsolatos megoldások; energiaellátás; energiarendszerek és -hálózatok; az energetikai átállás által érintett épületek és ipari létesítmények; közösségek és városok; ipari versenyképesség a közlekedési ágazatban; tiszta, biztonságos és hozzáférhető közlekedés és mobilitás; intelligens mobilitás; energiatárolás.

„Élelmiszerek , biogazdaság , természeti erőforrások, mezőgazdaság és környezet ” klaszter Környezetvédelem, a szárazföldi , a szárazföldi vízi és a tengeri természeti és biológiai erőforrások védelme, helyreállítása, fenntartható kezelése és felhasználása a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása, a mindenkit megillető élelmezés- és táplálkozásbiztonság kérdésének kezelése , valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, erőforrás-hatékony és körkörös gazdaság és a fenntartható biogazdaság felé történő átmenet biztosítása érdekében.

Beavatkozási területek: környezeti megfigyelés; biológiai sokféleség és természeti erőforrások ; mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és vidéki térségek; tengerek, óceánok és szárazföldi vizek ; élelmiszerrendszerek; bioalapú innovációs rendszerek az uniós biogazdaságban ; körkörös rendszerek.

A Közös Kutatóközpont nem nukleáris közvetlen cselekvései: A hatékony és megfizethető jó közpolitikát szolgáló kiváló minőségű tudományos adatok előállítása. Az uniós jogalkotásra irányuló új kezdeményezésekhez és javaslatokhoz átlátható, átfogó kiegyensúlyozott és érzékenyen tervezett bizonyítékokra van szükség, a szakpolitikák végrehajtásához pedig a haladás mérését és nyomon követését lehetővé tévő bizonyítékokra. A JRC a teljes szakpolitikai ciklus során független tudományos bizonyítékokkal és technikai támogatással járul hozzá az uniós szakpolitikák megvalósításához. A JRC az Unió szakpolitikai prioritásaira összpontosítja kutatási tevékenységét.

Beavatkozási területek: egészségügy; kultúra, kreativitás és inkluzív társadalom ; a társadalmat szolgáló polgári biztonság; digitális gazdaság, ipar és világűr ; éghajlat, energiaügy és mobilitás; élelmiszerek, biogazdaság , természeti erőforrások, mezőgazdaság és környezet ; a belső piac és az uniós gazdasági kormányzás működésének támogatása; a tagállamok támogatása a jogszabályok végrehajtása és az intelligens szakosodási stratégiák kidolgozása terén; a szakpolitikai döntéshozatalt támogató analitikai eszközök és módszerek; tudásmenedzsment; tudás- és technológiatranszfer; a tudomány támogatása a szakpolitikai platformok szolgálatában.

3. III. pillér: „ Innovatív Európa ”

E pillér feladata, hogy – a 4. cikkel összhangban – a következő tevékenységeken keresztül előmozdítsa az innováció minden formáját, ideértve a nem technológiai innovációt is, elsősorban a kkv-kon belül, ideértve az induló innovatív vállalkozásokat is, a technológiai fejlődés, a demonstrációs tevékenységek és a tudástranszfer megkönnyítése révén, továbbá erősítse az ▌innovatív megoldások bevezetését. Emellett hozzá kell járulnia a program 3. cikkben ismertetett egyéb egyedi célkitűzéseinek megvalósításához is. Az EIC megvalósítására elsősorban két eszköz keretében kerül majd sor: a főképp együttműködésen alapuló kutatás keretében zajló, az úttörő kutatásokat támogató program, illetve az Akcelerátor program keretében.

Európai Innovációs Tanács: Elsősorban az áttörést jelentő és a diszruptív innovációra való összpontosítás, különös tekintettel a piacteremtő innovációra, és egyúttal az innováció valamennyi típusának támogatása, beleértve a fokozatos innovációt is.

Beavatkozási területek: Úttörő kutatásokat támogató program a magas szintű kutatáshoz, a jövőbeni és kialakulóban lévő, áttörést jelentő , piacteremtő és/vagy deep tech technológiák támogatása; Akcelerátor, a kutatási és innovációs tevékenységek késői szakaszai és a piaci bevezetés közötti finanszírozási szakadék áthidalása az áttörést jelentő, piacteremtő innovációk hatékony alkalmazása és a vállalkozások felfuttatása érdekében, amennyiben a piac nem nyújt életképes finanszírozási lehetőségeket; ▌ további EIC-tevékenységek, például pénzdíjak, ösztöndíjak és a vállalkozások szempontjából hozzáadott értékek képviselő szolgáltatások.

Európai innovációs ökoszisztémák

Beavatkozási területek: kapcsolatteremtés – adott esetben az EIT-vel együttműködésben – ▌a nemzeti és regionális szinten működő innovációs szereplőkkel, valamint a tagállamok, a régiók és a társult országok közös, határokon átnyúló innovációs programjai végrehajtásának támogatása az innováció szabályozásával kapcsolatos gyakorlat és tudás cseréjétől kezdve az innovációt elősegítő humán készségek fejlesztésén át a kutatási és innovációs cselekvésekig , ideértve a nyílt és felhasználói vezetésű innovációt is, az európai innovációs rendszer hatékonyságának javítása érdekében. Ennek végrehajtása során szinergiát kell teremteni többek között az ERFA által az innovációs ökoszisztémák és az intelligens szakosodáshoz kapcsolódó régióközi partnerségek számára nyújtott támogatással .

Európai Innovációs és Technológiai Intézet

Beavatkozási területek: fenntartható innovációs ökoszisztémák ▌Európa-szerte; innovációs és vállalkozói készségek az egész életen át tartó tanulás összefüggésében , ideértve az egyetemek kapacitásainak Európa-szerte történő megerősítését is ; új piaci megoldások▌ a globális▌ kihívások kezelésére; szinergiák és hozzáadott érték a Horizont Európán belül.

4. 4. rész: „ A részvétel bővítése és az Európai Kutatási Térség megszilárdítása”

A következő tevékenységeken keresztül ez a pillér a ▌3. cikk (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott egyedi célkitűzésekre irányul . Emellett hozzá kell járulnia a program 3. cikkben ismertetett egyéb egyedi célkitűzéseinek megvalósításához. Amellett, hogy az egész program támaszául szolgál, ez a rész olyan tevékenységeket támogat, amelyek hozzájárulnak a tehetségek Európába vonzásához, a szellemi tudás mobilitásához, az agyelszívás megakadályozásához, valamint ahhoz, hogy egész Európában nagyobb hangsúlyt kapjon a tudásalapú társadalom, az innováció és a nemek közötti egyenlőség, valamint ahhoz, hogy Európa a globális verseny élvonalában legyen , előmozdítva a transznacionális együttműködést és ezáltal Európa-szerte optimalizálva a nemzeti erősségeket és potenciált egy jól működő Európai Kutatási Térségben, ahol a tudás és a magasan képzett munkaerő szabadon és kiegyensúlyozottan áramlik, ahol a K+I eredményeit a tájékozott állampolgárok széles körében terjesztik, és azokban e polgárok bíznak és azokat megértik, és azok az egész társadalom javát szolgálják, és ahol az uniós szakpolitikák – köztük a kutatási és innovációs szakpolitikák – magas színvonalú tudományos eredményeken alapulnak.

A program ezen részének támogatnia kell a K+I területén gyengén teljesítő tagállamok jogalanyaitól érkező pályázatok minőségének javítását célzó tevékenységeket is, például a javaslatokat megelőző ellenőrzéssel és szakmai tanácsokkal, elő kell mozdítania a nemzeti kapcsolattartók tevékenységét a nemzetközi hálózatépítés támogatása érdekében, valamint segítenie kell a K+I területén gyengén teljesítő tagállamok olyan jogalanyait támogató tevékenységeket, amelyek csatlakoznak olyan már kiválasztott kollaboratív projektekhez, amelyekben ilyen tagállamokból származó jogalanyok nem vesznek részt.

Beavatkozási területek: a részvétel növelése és a kiválóság terjesztése , többek között a Teaming, a Twinning, az EKT-professzúra, a COST, a kiválósági központok, valamint az agyáramlás elősegítését célzó tevékenységek révén ; az európai kutatási és innovációs rendszer megreformálása és fejlesztése , többek között a nemzeti kutatási és innovációs szakpolitikai reformok támogatása, vonzó szakmai környezet biztosítása, valamint a civil tudomány és a társadalmi nemekkel foglalkozó tudomány támogatása útján .

Ia. MELLÉKLET

EURÓPAI INNOVÁCIÓS ÉS TECHNOLÓGIAI INTÉZET (EIT)

Az EIT programtevékenységeinek végrehajtása során a következők alkalmazandók:

1. Indokolás

Ahogyan az uniós kutatás és innováció hatásának maximalizálásával foglalkozó (Pascal Lamy vezette) magas szintű munkacsoport jelentése világosan kimondja, az előrelépést a „jövőbe tekintő oktatás és a változást hozó emberekbe történő befektetés” jelenti. Az európai felsőoktatási intézmények felkérést kapnak arra, hogy ösztönözzék a vállalkozói szellemet, bontsák le a tudományágak közötti határokat, és intézményesítsék a tudományos világ és az ipar közötti erős interdiszciplináris együttműködést. A közelmúltban végzett felmérések szerint az, hogy tehetséges embereket érjenek el, messze a legfontosabb azon tényezők sorában, amelyek az induló vállalkozást alapító európaiak helyválasztását befolyásolják. A vállalkozási ismeretek oktatása , a képzési lehetőségek és a kreatív készségek fejlesztése kulcsszerepet játszanak a jövő innovátorainak kinevelésében és a meglévő innovátorok azon képességeinek fejlesztésében, hogy vállalkozásukat még sikeresebb szintre emeljék. A vállalkozói tehetséggel rendelkező személyek elérése, amihez a szakmai szolgáltatásokhoz, tőkéhez és piacokhoz való uniós szintű hozzáférés párosul, valamint az innovációs kulcsszereplők összehozása egy közös cél érdekében az innovációs ökoszisztéma kialakításának kulcsfontosságú alkotóelemei. Unió-szerte össze kell hangolni a törekvéseket annak érdekében, hogy létrejöjjön az uniós szinten összekapcsolt vállalkozói klaszterek és ökoszisztémák kritikus tömege.

Az EIT ma Európa legnagyobb integrált innovációs ökoszisztémája, melyben az üzleti élet, a kutatás és az oktatás területéről, illetve azon túlról érkező partnerek működnek együtt. Az EIT továbbra is támogatja a tudományos és innovációs társulásokat (TIT-ek), amelyek konkrét globális kihívásokkal foglalkozó és a körülöttük lévő innovációs ökoszisztémákat erősítő nagy volumenű európai partnerségek. Ehhez pedig elő fogja segíteni a legszínvonalasabb oktatás, kutatás és innováció integrálását, s ezáltal innovációserkentő körülmények kialakítását, valamint elő fogja mozdítani és támogatni fogja egy új vállalkozói nemzedék megjelenését és ösztönzi az innovatív vállalkozások létrehozását az EIC-vel szoros szinergiában és az EIC-t kiegészítve.

Európa-szerte további erőfeszítésekre van szükség olyan ökoszisztémák kialakítása érdekében, ahol a kutatók, az innovátorok, az ágazatok és a kormányok könnyen kapcsolatba tudnak lépni egymással. Az innovációs ökoszisztémák a valóságban még mindig nem működnek optimálisan, aminek számos oka van, például a következők:

—	Az innovációs szereplők közötti kapcsolatot még mindig szervezeti, szabályozási és kulturális akadályok gátolják;

—	Az innovációs ökoszisztémák megerősítésére irányuló törekvéseket össze kell hangolni és egyértelműen meg kell határozni , hogy milyen egyedi célkitűzésekre és hatásokra összpontosítanak.

A jövőbeli társadalmi kihívások kezelése, az új technológiai lehetőségek megragadása és annak érdekében, hogy hozzájáruljunk a környezetbarát és fenntartható gazdasági növekedéshez, a munkahelyteremtéshez, a versenyképességhez és az európai polgárok jólétéhez, tovább kell erősíteni Európa innovációs kapacitását a következőkön keresztül: az együttműködést és innovációt segítő már meglévő környezet megerősítése , illetve ilyen új környezet kialakításának előmozdítása; a tudományos világ és a kutatási szektor innovációs képességeinek erősítése; az új vállalkozói nemzedék kialakulásának támogatása; innovatív vállalkozások létrehozásának és fejlesztésének ösztönzése , valamint az EU által finanszírozott kutatási és innovációs tevékenységek, különösen az EIT-finanszírozás ismertségének és elismertségének megerősítése a nagyközönség számára .

Az innovációs kihívások jellege és nagyságrendje megkívánja a szereplők és az erőforrások európai szinten történő mobilizálását és a velük való európai szintű kapcsolattartást, ami a határokon átnyúló együttműködés erősítésével oldható meg. Le kell bontani a tudományágak közötti és az értékláncok mentén épült válaszfalakat, és támogatni kell az ismeretek és a szaktudás tényleges kicserélése, valamint a vállalkozói tehetség kifejlődése és bevonzása szempontjából kedvező környezet kialakítását. Az EIT stratégiai innovációs tervének összhangban kell lennie kell az Európai horizont program kihívásaival, és meg kell felelnie az EIC-nek.

2. Beavatkozási területek:

2.1. Fenntartható innovációs ökoszisztémák Európa-szerte

Az EIT-rendeletnek és az EIT stratégiai innovációs tervének megfelelően az EIT egyre fontosabb szerepet fog betölteni a fenntartható , a kihívásokra épülő innovációs ökoszisztémák Európa-szerte történő megerősítésében. Továbbra is elsősorban tudományos és innovációs társulásain (TIT-ek) – azaz egyedi társadalmi kihívások kezelésével foglalkozó nagy volumenű európai partnerségeken – keresztül működik. Tovább erősíti majd az ezeket körülvevő innovációs ökoszisztémákat azok megnyitásával, valamint a kutatás, az innováció és az oktatás integrációjának fokozásával. Az EIT ezen túl – regionális innovációs rendszerének bővítésével – Európa-szerte meg fogja erősíteni az innovációs ökoszisztémákat . Az EIT olyan innovációs ökoszisztémákkal dolgozik, amelyek a stratégia, a tematikus igazodás és a várt hatás alapján – szoros szinergiát alkotva az intelligens szakosodási stratégiákkal és platformokkal – nagy innovációs potenciált mutatnak.

—

A meglévő TIT-ek hatékonyságának és az új partnerek felé való nyitottságának megerősítése, lehetővé téve a hosszú távú önfenntarthatóságra való átállást, valamint annak elemzése, hogy szükség van-e újak létrehozására a globális kihívások kezelése érdekében . A konkrét tematikus területeket a stratégiai innovációs terv határozza majd meg, figyelembe véve a stratégiai tervezést ;

—	A régiók felgyorsítása a kiválóság felé a stratégiai innovációs tervben meghatározott országokban, szoros együttműködésben a strukturális alapokkal és adott esetben más releváns uniós finanszírozási programokkal .

2.2. Innovációs és vállalkozói készségek az egész életen át tartó tanulás összefüggésében , ideértve az egyetemek kapacitásainak Európa-szerte történő megerősítését is

Az innováció és a vállalkozói készség elősegítése érdekében az EIT oktatási tevékenységeit meg kell erősíteni céltudatos oktatással és képzéssel. A humán tőke fejlesztésének fokozottabb középpontba állítása az EIT meglévő tudományos és innovációs társulásai oktatási programjainak bővítésére épül – tekintettel arra, hogy ezek a programok továbbra is innováción, kreativitáson és vállalkozói szellemen alapuló, magas színvonalú tananyagot kínálnak a diákoknak és a szakembereknek, különösen is az uniós ipari és készségfejlesztési stratégiával összhangban. Ez kiterjedhet az Európai horizont más részei, különösen a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések által támogatott kutatókra és innovátorokra is. Az EIT emellett támogatja a felsőoktatási intézmények modernizációját Európa-szerte és az innovációs ökoszisztémákba való integrálását is azzal, hogy ösztönzi és növeli vállalkozói potenciáljukat és képességeiket, valamint támogatja őket a készségekkel kapcsolatos új igényekre való jobb felkészülésben.

—

A társadalom és az iparág jövőbeli igényeit figyelembe vevő, innovatív tananyag és szektorokat átfogó programok kidolgozása az egész Európából és Európán kívülről is érkező diákok, vállalkozók és szakemberek számára, a szakismeretek és az ágazati szaktudás ▌innovációközpontú és vállalkozói készségekkel – többek között a digitális környezethez és a fenntartható kulcsfontosságú alaptechnológiákhoz kapcsolódó csúcstechnológiai készségekkel – történő párosításával;

—

Az EIT-védjegy erősítése és bővítése az EIT olyan oktatási programjai ismertségének, illetve elismertségének javítása érdekében, amelyek különböző felsőoktatási intézmények, kutatóközpontok és vállalatok közötti partnerségeken alapulnak, emellett az EIT általános minőségének javítása gyakorlati tananyag és céltudatos vállalkozói képzés, valamint nemzetközi, szervezet- és ágazatközi mobilitás biztosítása révén ;

—	A felsőoktatási ágazat innovációs és vállalkozói képességeinek fejlesztése az EIT-társulások szaktudásának az oktatás, a kutatás és az üzleti szféra összekapcsolása érdekében történő mozgósítása és előmozdítása révén;

—	Az EIT Alumni közösség – mint az új diákok előtt álló szerepemodell – szerepének erősítése, amely egyben erős eszköz is az EIT hatásának megismertetésére.

2.3. Új megoldások a piac számára a globális kihívások kezelése érdekében

Az EIT – a nemek közötti egyenlőség érvényesítésének biztosítása mellett – megkönnyíti és lehetővé teszi a vállalkozók, az innovátorok, a kutatók , az oktatók, a diákok és más innovációs szereplők számára , illetve jutalmazza őket azért, hogy tudományterületeket átfogó csapatokban együtt dolgozzanak ötleteken, és azokat fokozatos vagy diszruptív innovációkká alakítsák át. A tevékenységeket a nyílt innováció és a határokon átnyúló megközelítés jellemzi, középpontban a tudásháromszög azon releváns tevékenységeinek bevonásával, amelyek hozzátartoznak ahhoz, hogy a tevékenység sikeres legyen (például a projektgazdák javíthatják a következők elérését: speciális képesítéssel rendelkező diplomások, vezető felhasználók, innovatív ötletekkel rendelkező induló vállalkozások, releváns kiegészítő eszközökkel rendelkező nem hazai cégek stb.).

—	Olyan új termékek, szolgáltatások és piaci lehetőségek kifejlesztésének támogatása, amelyek esetében a tudásháromszög szereplői egymással együttműködésben dolgoznak ki a globális kihívásokat kezelő megoldásokat ;

—	Az innovációs értéklánc egészének teljes körű integrálása: a diáktól a vállalkozóig, az ötlettől a termékig, a laboratóriumtól a fogyasztóig. Ez magában foglalja az induló és növekvő vállalkozások támogatását.

—

Magas szintű szolgáltatások és támogatás nyújtása innovatív vállalkozásoknak, beleértve a technikai segítségnyújtást termékek és szolgáltatások finomhangolásához, az érdemi mentorálást, a megcélzott ügyfelek biztosításához és a tőkeemeléshez nyújtott támogatást, amelynek célja a gyors piacra jutás és a növekedés folyamatának felgyorsítása.

2.4. Szinergiák és hozzáadott érték az Európai horizonton belül

Az EIT fokozza a meglévő TIT-eken belüli szinergiák és a komplementaritás kihasználására irányuló, a különböző uniós és globális szintű szereplőkkel és kezdeményezésekkel együtt folytatott erőfeszítéseit, és stratégiai és operatív szinten egyaránt bővíti az együttműködő szervezetek hálózatát, az átfedések elkerülése mellett .

—

Az ▌innovatív vállalkozásoknak – induló és növekvő fázisban lévő vállalkozásoknak egyaránt – kínált támogatás (azaz a finanszírozás és a szolgáltatások) egyszerűsítése terén az EIC-vel és az InvestEU-val való szoros együttműködés, különösen a TIT-eken keresztül;

EIT-tevékenységek tervezése és végrehajtása a program egyéb részeivel való lehető legnagyobb mértékű szinergia és kiegészítő jelleg biztosítása érdekében;

—

Az uniós tagállamok bevonása – nemzeti és regionális szinten egyaránt – a strukturált párbeszéd kialakításába és azon törekvések összehangolásába, amelyek a ▌nemzeti és regionális kezdeményezésekkel – többek között az intelligens szakosodási stratégiákkal, valamint adott esetben az „európai innovációs ökoszisztéma” végrehajtása révén – létesítendő szinergiák létrehozására irányulnak a bevált gyakorlatok és az egymástól való tanulás lehetőségeinek azonosítása, megosztása és terjesztése érdekében;

—	Innovatív gyakorlatok és ismeretek megosztása és terjesztése Európa-szerte, illetve Európán kívül is, az európai innovációs politikához való hozzájárulás érdekében, az Európai horizont egyéb részeivel összhangban;

—

Hozzájárulás az innovációs politika megvitatásához és az uniós szakpolitikai prioritások kialakításához és végrehajtásához, ami az összes érintett európai bizottsági szolgálattal, más uniós programokkal és az azokban érintett érdekeltekkel való együttműködés, valamint a szakpolitika keretén belül a kezdeményezések végrehajtására irányuló lehetőségek további feltárása formájában valósul meg;

—	A többi uniós programmal, többek között a humántőke-fejlesztést és az innovációt támogató programokkal (például a COST, az ESZA+, az ERFA, az Erasmus +, a Kreatív Európa és a COSME Plusz/egységes piac, InvestEU ) fennálló szinergiák kiaknázása;

—

Stratégiai szövetségek kiépítése a legfontosabb innovációs szereplőkkel uniós és nemzetközi szinten, és a tudásháromszög kulcsfontosságú nem uniós országokbeli partnereivel való együttműködés és kapcsolatépítés fejlesztésére a TET-eknek nyújtott támogatás, amelynek célja új piacok nyitása a TET-ek által támogatott megoldások számára, valamint finanszírozás és tehetségek bevonzása külföldről. A kölcsönösség és a kölcsönös előnyök elve tekintetében elő kell mozdítani a harmadik országok részvételét.

▌

III. MELLÉKLET

PARTNERSÉGEK

Az európai partnerségek kiválasztására, végrehajtására, nyomon követésére, értékelésére, fokozatos kivezetésére vagy megújítására a következő kritériumok alkalmazandók :

Kiválasztás

Annak alátámasztása, hogy az európai partnerség – partnerek bevonása és szerepvállalása révén – hatékonyabb módon képes megvalósítani a program vonatkozó célkitűzéseit, különösen az Unióra és polgáraira való egyértelmű hatás kiváltása terén, mindenekelőtt tekintettel a globális kihívások kezelésére, a kutatási és innovációs célkitűzések megvalósítására, az Unió versenyképességének és fenntarthatóságának biztosítására, az Európai Kutatási és Innovációs Térség megerősítéséhez való hozzájárulásra és adott esetben a nemzetközi vállalások teljesítésére.

Az EUMSZ 185. cikke alapján létrehozott intézményesített európai partnerségek esetében az uniós tagállamok legalább 40 %-ának részvétele kötelező.

b)	Az európai partnerség koherenciája és szinergiái az uniós kutatási és innovációs környezeten belül, a lehető legnagyobb mértékben betartva az Európai horizont szabályait.

Az európai partnerség átláthatósága és nyíltsága a tekintetben, hogy a prioritásokat és a célkitűzéseket a várt eredmények és hatások mentén azonosítják, valamint bevonják azokba a teljes értékláncot képviselő , különböző ágazatokból, háttérből és tudományágakból érkező, adott esetben – ha az Európa versenyképességét nem veszélyezteti – nemzetközi partnereket és érdekelt feleket. Egyértelmű szabályok a kkv-k részvételének előmozdítására és az eredmények – különösen a kkv-k részéről, többek között közvetítő szervezeteken keresztül történő – újbóli felhasználására vonatkozóan.

Az európai partnerség addicionalitásának és irányultságának előzetes bemutatása, beleértve az európai partnerség rendeltetésére vonatkozó közös stratégiai jövőképet is. Ez a jövőkép többek között a következőkre terjed ki:

—	mérhető, konkrét határidőkön belül elvárt teljesítendő célok, eredmények és hatások, többek között az Unió számára kulcsfontosságú gazdasági és/vagy társadalmi érték azonosítása;

—	a várható minőségi és jelentős mennyiségi multiplikátorhatások bemutatása , ideértve a fő teljesítménymutatók mérési módszerét ;

—	a végrehajtás rugalmasságát biztosító, valamint a változó szakpolitikai, társadalmi és/ vagy piaci igényekhez, illetve tudományos fejleményekhez történő alkalmazkodásra irányuló megközelítések a regionális, nemzeti és uniós szintű szakpolitikák közötti szakpolitikai koherencia növelése érdekében ;

—	kilépési stratégia és a program fokozatos kivezetésére vonatkozó intézkedések.

A partnerek hosszú távú kötelezettségvállalásának – többek között a köz- és/vagy magánberuházások minimális arányának – előzetes bemutatása.

Intézményesített európai partnerségek esetében, az EUMSZ 185. vagy 187. cikkével összhangban , az Uniótól eltérő partnerek pénzügyi és/vagy természetbeni hozzájárulása legalább 50 %, és elérheti az európai partnerség összesített költségvetési kötelezettségvállalásainak 75 %-át. Minden egyes intézményesített európai partnerség esetében az Uniótól eltérő partnerek hozzájárulásának egy része pénzügyi hozzájárulás formáját ölti. Az Uniótól és a részt vevő államoktól eltérő partnerek pénzügyi hozzájárulásának elsősorban az adminisztratív költségek, valamint a koordináció és támogatás, illetve a versenysemleges tevékenységekkel kapcsolatos költségek fedezésére kell irányulniuk.

ea)	A regionális hatóságokkal egyetértésben az Európai Regionális Fejlesztési Alapot részleges nemzeti hozzájárulásként fogadják el a program által társfinanszírozott, tagállamok részvételével folytatott cselekvések esetén.

Végrehajtás:

Rendszerszintű megközelítés, amely biztosítja a tagállamok aktív és korai bevonását, valamint a kutatási és innovációs tevékenységekre – köztük a piaci bevezetéshez és a jogszabályokban vagy a szakpolitikákban való megjelenéshez kapcsolódó tevékenységekre – irányuló közös pályázati felhívásokon túlmutató , komoly európai értéktöbblettel bíró közös cselekvések rugalmas végrehajtása révén biztosítja az európai partnerség várható hatásainak elérését;

Megfelelő intézkedések, amelyek biztosítják a kezdeményezés folyamatos nyíltságát és az átláthatóságot a végrehajtás során, különösen a prioritások meghatározása és a pályázati felhívásokban való részvétel, az irányításra vonatkozó információk, az Unió láthatósága, a kommunikációs és tájékoztatási intézkedések, valamint az eredmények terjesztése és hasznosítása tekintetében, ideértve az egész értékláncra vonatkozó, egyértelmű nyílt hozzáférési/felhasználói stratégiát; megfelelő intézkedések a kkv-k tájékoztatására és részvételük ösztönzésére.

Koordináció és/vagy közös tevékenységek más olyan releváns kutatási és innovációs kezdeményezésekkel, amelyek biztosítják az összeköttetések optimális szintjét és a hatékony szinergiákat , egyebek mellett a végrehajtás útjában álló, nemzeti szintű potenciális akadályok legyőzése és a költséghatékonyság javítása érdekében .

d)	Minden egyes partner részéről a kezdeményezés teljes időtartama alatt érvényes▌, a nemzeti előírásokkal összhangban álló kötelezettségvállalások, ▌ a pénzügyi és/vagy természetbeni hozzájárulások tekintetében.

e)	Az intézményesített európai partnerség esetében az uniós szakpolitikák vagy programok kidolgozása, végrehajtása és nyomon követése céljából az eredményekhez és a cselekvéshez kapcsolódó egyéb információkhoz való hozzáférés biztosítása a Bizottság számára.

Nyomon követés:

A 45. cikkben meghatározott követelményeknek megfelelő nyomonkövetési rendszer, amely nyomon követi az egyedi szakpolitikai ▌célkitűzések, elérendő eredmények és fő teljesítménymutatók felé tett előrehaladást, és lehetővé teszi az eredményeknek és hatásoknak, valamint a korrekciós intézkedések esetleges szükségességének későbbi értékelését;

A mennyiségi és minőségi multiplikátorhatásokra, valamint a vállalt, illetve ténylegesen teljesített pénzügyi és természetbeni hozzájárulásokra, a láthatóságra és a nemzetközi környezetben való elhelyezkedésre, továbbá a magánszektorbeli beruházások kutatási és innovációs kockázataira gyakorolt hatásra vonatkozó, rendszeres , célzott jelentéstétel.

c)	A partnerségeken belüli összes pályázati felhívással kapcsolatos értékelési folyamatra és eredményekre vonatkozó részletes információk, melyeket időben, közös elektronikus adatbázisban kell hozzáférhetővé tenni.

értékelés, fokozatos kivezetés és megújítás:

A meghatározott célok és fő teljesítménymutatók tekintetében uniós és nemzeti szinten elért hatások értékelése a 47. cikkben meghatározott programértékelés során, ideértve a jövőbeli cselekvések esetében alkalmazandó leghatékonyabb szakpolitikai beavatkozási mód értékelését; valamint az európai partnerség esetleges megújításának az európai partnerségek és a szakpolitikai prioritások kontextusában való elhelyezése.

Amennyiben nem kerül sor a partnerség megújítására, megfelelő intézkedések, amelyek biztosítják a keretprogramból való finanszírozásnak a jogilag elkötelezett partnerek közötti megállapodás szerinti feltételek és ütemezés szerinti fokozatos kivezetést a nemzeti vagy más uniós programok révén történő esetleges további transznacionális finanszírozás, valamint a magánberuházások és a folyamatban lévő projektek sérelme nélkül.

IV. MELLÉKLET

SZINERGIÁK MÁS PROGRAMOKKAL

Az Európai Mezőgazdasági Garanciaalappal és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alappal (közös agrárpolitika – KAP) fennálló szinergiák biztosítják, hogy:

a „Mezőgazdasági termelékenység és fenntarthatóság” európai innovációs partnerség (1) keretében sor kerüljön az EU mezőgazdasági ágazatához és vidéki térségeihez kapcsolódó kutatási és innovációs szükségletek azonosítására, és azokat a program stratégiai kutatási és innovációs tervezési folyamata során, valamint a munkaprogramokban figyelembe vegyék;

a KAP a lehető legjobb módon használja fel a kutatási és innovációs eredményeket, és mozdítsa elő az – egyebek mellett a kutatási és innovációs keretprogramok által finanszírozott projektekből és a „Mezőgazdasági termelékenység és fenntarthatóság” európai innovációs partnerségből , valamint az EIT releváns tudományos és innovációs társulásaiból (TIT) származó – innovatív megoldások alkalmazását, végrehajtását és bevezetését;

c)	az EMVA támogassa a program eredményeiből származó azon ismeretek és megoldások alkalmazását és terjesztését, amelyek dinamikusabb mezőgazdasági ágazatot és a vidéki térségek fejlesztése tekintetében új lehetőségeket eredményeznek.

Az Európai Tengerügyi és Halászati Alappal (ETHA) fennálló szinergiák biztosítják, hogy:

a)	a program és az ETHA nagy mértékben összekapcsolódjanak, mivel a tengeri és tengerhasznosítási politika területén az uniós kutatási és innovációs szükségletek a program stratégiai kutatási és innovációs tervezési folyamatán keresztül rajzolódnak majd ki;

az ETHA támogassa az új technológiák, valamint az innovatív termékek, eljárások és szolgáltatások bevezetését, különösen azokét, amelyek a program eredményeként jönnek létre a tengeri és tengerhasznosítási politika területén; az ETHA emellett mozdítsa elő a terepen történő adatgyűjtést és az adatok feldolgozását, és terjessze a program keretében támogatott releváns cselekvések eredményeit, ami hozzájárul a közös halászati politika, az integrált tengerpolitika, a nemzetközi óceánpolitikai irányítás és a nemzetközi kötelezettségvállalások végrehajtásához.

Az Európai Regionális Fejlesztési Alappal (ERFA) fennálló szinergiák biztosítják, hogy:

az Európai Kutatási Térség megerősítése érdekében az ERFA-ból és az Európai horizont programból származó kombinált finanszírozásra vonatkozó intézkedések olyan tevékenységek támogatására szolgáljanak, amelyek összekapcsolják a regionális operatív programokat és az intelligens szakosodási stratégiákat a nemzetközi kutatási és innovációs kiválósággal, ideértve a közös transzregionális/transznacionális programokat és a páneurópai kutatási infrastruktúrákat is;

aa)	Az ERFA pénzeszközei önkéntes alapon átcsoportosíthatók a program keretében végrehajtott tevékenységek, különösen a kiválósági pecsét támogatására.

az ERFA többek között a regionális és helyi kutatási és innovációs ökoszisztémák fejlesztésére és megerősítésére, valamint az ipari átalakulásra összpontosítson, ideértve a kutatási és innovációs keretprogramokból származó eredmények, valamint új technológiák és innovatív megoldások átvételének és bevezetésének az ERFA révén történő támogatását is;

ba)	erősödjenek a meglévő regionális ökoszisztémák, platformhálózatok és regionális stratégiák.

Az Európai Szociális Alap Plusszal (ESZA+) fennálló szinergiák biztosítják, hogy:

a)	az ESZA+ nemzeti és regionális programok révén képes legyen a program által támogatott innovatív képzési programok elterjesztésére és bővítésére annak érdekében, hogy az emberek szert tehessenek a jövőbeli munkahelyek betöltéséhez szükséges készségekre és képességekre;

b)	az Európai Kutatási Térség megerősítése érdekében az ESZA+-ból származó kiegészítő finanszírozásra vonatkozó intézkedések önkéntes alapon felhasználhatók legyenek a program humántőke-fejlesztést előmozdító tevékenységeinek támogatására a kutatás és az innováció területén; [Mód. 148]

az Európai Szociális Alap Plusz egészségügyi ága elősegítse az innovatív technológiák, valamint az új üzleti modellek és megoldások általános alkalmazását, különösen a programokból származók tekintetében, hogy ily módon hozzájáruljon a tagállamok innovatív, hatékony és fenntartható egészségügyi rendszereihez, valamint megkönnyítse az európai polgárok jobb és biztonságosabb egészségügyi ellátáshoz való hozzáférését.

Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközzel (CEF) fennálló szinergiák biztosítják, hogy:

a)	a program stratégiai kutatási és innovációs tervezési folyamata során megtörténjen az uniós közlekedési, energiaügyi és digitális ágazat területén meglévő kutatási és innovációs szükségletek azonosítása és meghatározása;

b)	a CEF támogassa az új innovatív technológiák és megoldások széles körű bevezetését és alkalmazását a közlekedés, az energiaügy és a digitális fizikai infrastruktúrák területén, különösen azok tekintetében, amelyek a kutatási és innovációs keretprogramok eredményeként jönnek létre;

c)	könnyebben megvalósuljon a keretprogram és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz projektjei közötti információ- és adatcsere, például a keretprogram azon magas piaci felkészültséggel rendelkező technológiáinak kiemelése által, amelyek bevezetése a CEF segítségével tovább javítható.

A Digitális Európa programmal (DEP) fennálló szinergiák biztosítják, hogy:

a)	a program és a DEP által kezelt számos tematikus terület közötti összefüggések ellenére a támogatandó cselekvések típusai, várható eredményei és beavatkozási logikái eltérőek legyenek és kiegészítsék egymást;

a program stratégiai kutatási és innovációs terveiben sor kerüljön a digitális aspektusokhoz kapcsolódó kutatási és innovációs szükségletek azonosítására és meghatározására, ami magában foglalja a nagy teljesítményű számítástechnika, a mesterséges intelligencia és a kiberbiztonság, megosztott könyvelési technológiák, kvantumtechnológiák terén megvalósuló kutatást és innovációt, a digitális és az egyéb alaptechnológiák ötvözését, valamint a nem technológiai innovációkat; az áttörést jelentő innovációkat bevezető vállalatok felfutásának támogatását, amelyek közül több is kombinálja a digitális és fizikai technológiákat; a digitális integrációt a „Globális kihívások és európai ipari versenyképesség” pillér egésze tekintetében; valamint a digitális kutatási infrastruktúrák támogatását;

a DEP a nagy teljesítményű számítástechnika, a mesterséges intelligencia, a kiberbiztonság, a megosztott könyvelési technológiák, a kvantumtechnológiák és a korszerű digitális készségek területén a nagy léptékű digitális kapacitás- és infrastruktúraépítésre összpontosítson annak érdekében, hogy Európa-szerte széles körben elterjedjenek és bevezetésre kerüljenek az uniós kontextusban kritikus fontosságúnak tekinthető, már meglévő vagy tesztelt innovatív digitális megoldások a közérdekű területeken (például az egészségügy, a közigazgatás, az igazságügy és az oktatás), illetve a piaci hiányosságokkal küzdő területeken (mint például a vállalkozások – különösen a kis- és középvállalkozások – digitalizálása); a DEP végrehajtására elsősorban az európai szinten megosztandó digitális kapacitásba, valamint a digitális egységes piac fejlesztése részeként az interoperabilitást és a szabványosítást támogató uniós szintű cselekvésekbe történő, a tagállamokkal folytatott – különösen közös közbeszerzések formájában megvalósuló – összehangolt és stratégiai beruházások révén kerüljön sor;

d)	a DEP kapacitásait és infrastruktúráit valamennyi ágazatban és tudományágban bocsássák a kutatási és innovációs közösség rendelkezésére, többek között a program keretében támogatott tevékenységek tekintetében, ideértve a tesztelést, a kísérletezést és a demonstrációt;

e)	a DEP fokozatosan vegye át és vezesse be a program révén kifejlesztett új digitális technológiákat;

a programnak a készségekre és kompetenciákra irányuló – többek között az Európai Innovációs és Technológiai Intézethez és a tudományos és innovációs társulásokhoz tartozó közös helymegosztási központjaiban nyújtott – képzési programok fejlesztését célzó kezdeményezéseit kiegészítse a Digitális Európa program által támogatott, fejlett digitális készségek terén megvalósuló kapacitásépítés;

a két program stratégiai programozása és működési eljárásai tekintetében álljanak rendelkezésre szilárd és összehangolt koordinációs mechanizmusok, továbbá irányítási struktúráikban kapjanak szerepet az érintett bizottsági szolgálatok, valamint a programok különböző részei által érintett egyéb szereplők.

Az Egységes piac programmal fennálló szinergiák biztosítják, hogy:

az Egységes piac program foglalkozzon a kkv-kat érintő piaci hiányosságokkal, és ösztönözze a vállalkozószellemet, valamint a vállalkozások alapítását és növekedését; teljes kiegészítő jelleg álljon fenn az Egységes piac program és mind az EIT, mind pedig a jövőbeni Európai Innovációs Tanács innovatív vállalkozásokra irányuló cselekvései között, valamint a kkv-k számára nyújtott támogatási szolgáltatások területén, különösen abban az esetben, ha a piac nem nyújt életképes finanszírozási lehetőségeket;

az Enterprise Europe Network a többi, már meglévő kkv-támogató struktúrához (mint például a nemzeti kapcsolattartó pontok és az innovációs ügynökségek, a digitális innovációs központ, a kompetenciaközpontok, a minősítéssel rendelkező inkubátorházak ) hasonlóan támogatási szolgáltatásokat nyújthasson az Európai horizont program égisze alatt , beleértve az Európai Innovációs Tanácsot is .

A LIFE környezetvédelmi és éghajlat-politikai programmal (LIFE) fennálló szinergiák biztosítják, hogy:

a program stratégiai kutatási és innovációs tervezési folyamata során megtörténjen az uniós környezetvédelmi, éghajlat-politikai és energiaügyi kihívások kezeléséhez kapcsolódó kutatási és innovációs szükségletek azonosítása és meghatározása; a LIFE továbbra is katalizátorként működjön az uniós környezetvédelmi, éghajlat- és energiapolitika megvalósítása, valamint a vonatkozó jogszabályok végrehajtása során, többek között a program kutatási és innovációs eredményeinek átvétele és alkalmazása révén, valamint azáltal, hogy hozzájárul azok nemzeti és (transz)regionális szintű bevezetéséhez azokon a területeken, ahol mindez segíthet a környezetvédelemhez, az éghajlat-változáshoz vagy a tiszta energiára való áttéréshez kapcsolódó kérdések kezelésében; a LIFE mindemellett ösztönözze a programmal fennálló szinergiákat azáltal, hogy az értékelés során jutalommal díjazza a program eredményeinek átvételére is kiterjedő pályázatokat; a standard LIFE-cselekvéseket tartalmazó projektek támogassák az uniós környezetvédelmi és éghajlat-politika végrehajtásához szükséges olyan megfelelő technológiák, illetve módszerek kifejlesztését, tesztelését vagy demonstrációját, amelyek széles körű bevezetésére később más forrásokból – többek között a program révén – történő finanszírozás segítségével lehetőség nyílhat; a programhoz tartozó EIT, valamint a jövőbeli Európai Innovációs Tanács támogatást nyújthasson a potenciálisan a LIFE-projektek végrehajtásából eredő új, áttörést jelentő ötletek felfuttatásához és piaci terjesztéséhez.

Az Erasmus programmal fennálló szinergiák biztosítják, hogy:

a program és az Erasmus program együttes forrásait az európai felsőoktatási intézmények megerősítésére és korszerűsítésére irányuló tevékenységek támogatására fordítsák; a program kiegészítse az Erasmus program által az „Európai Egyetemek” kezdeményezéshez nyújtott támogatást, különös tekintettel annak kutatási dimenziója tekintetében, az oktatás, a kutatás és az innováció területére irányuló új, közös és integrált, hosszú távú és fenntartható stratégiák tudományágakon és ágazatokon átnyúló megközelítések alapján történő kidolgozásának részeként, ily módon hozzájárulva a tudásháromszög megvalósításához és a gazdasági növekedés fellendítéséhez; az EIT oktatási tevékenysége inspirálóan hathat az „Európai Egyetemek” kezdeményezésre, és össze is kapcsolódhat azzal.

a program és az Erasmus program ösztönözze az oktatás és a kutatás integrációját azáltal, hogy megkönnyíti a felsőoktatási intézmények számára a közös oktatási, kutatási és innovációs stratégiák kidolgozását és felállítását, a legújabb kutatási eredményeknek és gyakorlatoknak az oktatás részére történő rendelkezésre bocsátását annak érdekében, hogy valamennyi diák, felsőoktatási dolgozó és különösen kutató számára elérhetőek legyenek az aktív kutatási tapasztalatok, valamint a felsőoktatás, a kutatás és az innováció integrálására irányuló egyéb tevékenységek támogatását.

10.

Az európai űrprogrammal fennálló szinergiák biztosítják, hogy:

a program stratégiai kutatási és innovációs tervezési folyamata részeként sor kerüljön az űrpolitikán belüli upstream és downstream ágazathoz kapcsolódó kutatási és innovációs szükségletek azonosítására és meghatározására; az Európai horizont keretében végrehajtott űrkutatási cselekvéseket a szervezetek beszerzései és támogathatósága tekintetében – adott esetben – az űrprogram rendelkezéseivel összhangban hajtsák végre;

az európai űrprogram által közjavakként rendelkezésre bocsátott űradatokat és szolgáltatásokat – a keretprogramban is – áttörést jelentő megoldások kidolgozására használják fel a kutatás és az innováció révén, különösen a fenntartható élelmiszerek és természeti erőforrások, az éghajlatváltozás nyomon követése, az intelligens városok, az automatizált járművek, a biztonság és a katasztrófavédelem területén;

a Kopernikusz-adatokhoz és -információkhoz való hozzáférést nyújtó szolgáltatások hozzájáruljanak az európai nyílt tudományosadat-felhőhöz, és ezáltal megkönnyítsék a kutatók és tudósok számára a Kopernikusz-adatokhoz való hozzáférést; a kutatási infrastruktúrák, különösen a lokális megfigyelőhálózatok, a Kopernikusz-szolgáltatásokat lehetővé tévő lokális megfigyelési infrastruktúra alapvető elemeit képezzék, és így hozzáférjenek a Kopernikusz-szolgáltatások által nyújtott információkhoz.

11.

A Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszközzel (a továbbiakban: külső eszköz) fennálló szinergiák biztosítják az összhangra való törekvést egyfelől a program harmadik országok részvételével megvalósuló kutatási és innovációs tevékenységei, valamint a célzott nemzetközi együttműködési cselekvések, másfelől a külső eszköz keretében megvalósuló, piaci bevezetésre és kapacitásépítésre irányuló párhuzamos cselekvések között a program stratégiai kutatási és innovációs tervezési folyamata során együttesen azonosított szükségletek és beavatkozási területek közös meghatározása alapján.

12.

A Belső Biztonsági Alappal és az Integrált Határigazgatási Alap keretében működő határigazgatási eszközzel fennálló szinergiák biztosítják, hogy:

a)	a program stratégiai kutatási és innovációs tervezési folyamata során megtörténjen a biztonság és az integrált határigazgatás területén felmerülő kutatási és innovációs szükségletek azonosítása és meghatározása;

b)	a Belső Biztonsági Alap és az Integrált Határigazgatási Alap támogassa az innovatív új technológiák és megoldások bevezetését, különösen azokét, amelyek a kutatási és innovációs keretprogramok eredményeként jönnek létre a biztonsági kutatás területén.

13.

Az InvestEU Alappal fennálló szinergiák biztosítják, hogy:

a program saját költségvetéséből biztosítsa az innovátorok részére az Európai horizont program keretében vagy az EIC által nyújtott vegyesfinanszírozást, amelyet magas szintű kockázat jellemez, és amelyre vonatkozóan adott esetben a piac nem nyújt megfelelő életképes és fenntartható finanszírozást, továbbá ezzel egyidejűleg az InvestEU támogatásával pénzeszközök és közvetítők révén gondoskodjon a megfelelő koordinációról a vegyesfinanszírozás magánfinanszírozási részének hatékony célba juttatása és kezelése érdekében;

a kutatásra és az innovációra, valamint a kkv-kra szánt finanszírozási eszközöket egy csoportban kezeljék az InvestEU Alap keretében, különösen egy célzott K+I tematikus kereten keresztül, valamint az innovatív vállalkozásokra irányuló kkv-támogatási keret égisze alatt bevezetett termékek révén, ily módon segítve egyúttal a program célkitűzéseinek megvalósítását. Egymást kiegészítő erős kapcsolatok jönnek létre az InvestEU és az Európai horizont között.

14.

A kibocsátáskereskedelmi rendszer keretében működő innovációs alappal (a továbbiakban: innovációs alap) fennálló szinergiák biztosítják, hogy:

az innovációs alap kifejezetten az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák és eljárások innovációját célozza – ideértve a környezetvédelmi szempontból biztonságos szén-dioxid-leválasztást és -felhasználást, amelyek jelentős mértékben hozzájárulnak az éghajlatváltozás mérsékléséhez –, emellett pedig a magas szén-dioxid-kibocsátású termékeket helyettesítő termékekre irányuljon, járuljon hozzá a CO2 környezetvédelmi szempontból biztonságos leválasztását és geológiai tárolását célzó projektek kiépítésének és működtetésének ösztönzéséhez, valamint az innovatív megújulóenergia- és energiatárolási technológiák előmozdításához; megfelelő keret jön létre a fogyasztók/végfelhasználók számára fenntartható hozzáadott értékkel rendelkező környezetbarátabb termékek értékesítésének lehetővé tételére és ösztönzésére.

a program finanszírozza azon technológiák – köztük áttörést jelentő megoldások – fejlesztését, demonstrációját és megvalósítását, amelyek képesek megvalósítani az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságot és az Unió dekarbonizációs, energiaügyi és ipari átalakulással kapcsolatos célkitűzéseit, különösen a 2. pillér és az EIT keretében;

a kiválasztási és odaítélési kritériumok teljesítésétől függően az innovációs alap támogatást nyújthasson a támogatható projektek demonstrációs szakasza során. Azok a projektek, amelyek az innovációs alapból támogatásban részesülnek, jogosultak lehetnek támogatásra a kutatási és innovációs keretprogramokból , és fordítva . Az Európai horizont kiegészítése céljából az innovációs alap összpontosíthat olyan piacközeli innovációkra, amelyek hozzájárulnak a CO2-kibocsátás jelentős mértékű és gyors csökkentéséhez. Egymást kiegészítő erős kapcsolatok jönnek létre az innovációs alap és az Európai horizont között.

15.

Az Euratom kutatási és képzési programmal fennálló szinergiák biztosítják, hogy:

a)	a program és az Euratom kutatási és képzési program átfogó cselekvéseket dolgozzon ki az oktatás és a képzés támogatására (ideértve a Marie Skłodowska-Curie-cselekvéseket) azzal a céllal, hogy hozzájáruljanak a vonatkozó készségek fenntartásához és fejlesztéséhez Európában;

a program és az Euratom kutatási és képzési program olyan közös kutatási cselekvéseket dolgozzon ki, amelyek az ionizáló sugárzás nem energiatermelési célú alkalmazásai biztonságos és védett használatának több területet érintő vonatkozásaira összpontosítanak olyan ágazatokban, mint az orvostudomány, az ipar, a mezőgazdaság, az űrkutatás, az éghajlatpolitika, a biztonság és a vészhelyzeti felkészültség, valamint a nukleáris tudomány hozzájárulásai.

16.	Az Európai Védelmi Alappal fennálló potenciális szinergiák hozzájárulnak az átfedések elkerüléséhez .

16a.	A Kreatív Európa programmal fennálló szinergiák támogatják a versenyképességet és az innovációt, hozzájárulva a gazdasági és társadalmi növekedéshez, és előmozdítva a közpénzek hatékony felhasználását.

16b.	A közös európai érdeket szolgáló fontos projektek bármelyikével előirányozható szinergia.

(1) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a „Mezőgazdasági termelékenység és fenntarthatóság” európai innovációs partnerségről (COM(2012)0079).

V. MELLÉKLET

KULCSFONTOSSÁGÚ HATÁSÚTVONAL-MUTATÓK

A keretprogram 3. cikkben említett célkitűzéseinek megvalósítása tekintetében a program előrehaladásának nyomon követését hatásútvonalak és kapcsolódó kulcsfontosságú hatásútvonal-mutatók strukturálják. A hatásútvonalak időérzékenyek, és négy egymást kiegészítő hatáskategóriát tükröznek, amelyek jól mutatják a K+I beruházások nem lineáris jellegét: tudományos, társadalmi és technológiai/gazdasági. E négy hatáskategória mindegyike esetében helyettesítő mutatók szolgálják a nyomon követést, amelyek különbséget tesznek a rövid távú, a középtávú és a hosszú távú hatások között, a program időtartamán túl is, és lehetőség van az adatok különböző bontás, például tagállamonkénti vagy társult országonkénti meghatározására. Ezeket a mutatókat mennyiségi és minőségi módszerekkel kell előállítani. A program egyes részei különböző mértékben és különböző mechanizmusok révén járulnak hozzá ezekhez a mutatókhoz. Szükség esetén további mutatók használhatók a program egyes részeinek nyomon követéséhez.

A kulcsfontosságú hatásútvonal-mutatókat alátámasztó mikroadatok gyűjtése a program valamennyi része és az összes végrehajtási mechanizmus tekintetében központilag irányított és összehangolt módon, a megfelelő részletességi szinten és a kedvezményezettek számára minimális jelentési teher mellett történik.

Ezenfelül, illetve a kulcsfontosságú hatásútvonal-mutatókon túl, az Európai Kutatási Térség megerősítésére irányuló program optimalizálására, a programban részt vevő valamennyi tagállam kiválóságon alapuló részvételének előmozdítására, valamint az európai kutatás és innováció területén az együttműködési kapcsolatok elősegítésére vonatkozó adatokat a 45. cikkben említett végrehajtási és irányítási adatok részeként közel valós időben gyűjtik össze és közlik. Ez magában foglalja többek között az együttműködésen alapuló kapcsolatok nyomon követését, a hálózati elemzéseket, a pályázatokra, a kérelmekre, a részvételre és a projektekre vonatkozó adatokat; a kérelmezőket és résztvevőket (ideértve a szervezet típusát, például: civil társadalmi szervezetek, kkv-k, magánszektor), az országot (például az országcsoportok meghatározását: tagállamok, társult országok, harmadik országok), a nemet, a projektben betöltött szerepet, a tudományágat/ágazatot, ideértve a társadalom- és bölcsészettudományokat is; valamint az éghajlati szempontok érvényesítését és a kapcsolódó kiadásokat.

Tudományos hatásútvonal-mutatók

A programnak várhatóan lesz tudományos hatása a következők révén: magas színvonalú új ismeretek létrehozása, a humán tőke erősítése a kutatás és az innováció területén, valamint az ismeretterjesztés és a nyílt tudomány előmozdítása. A szóban forgó hatás felé tett előrehaladás nyomon követése az alábbi három kulcsfontosságú hatásútvonal mentén meghatározott helyettesítő mutatók segítségével történik.

Társadalmi hatásútvonal-mutatók

A programnak várhatóan lesz társadalmi hatása a következők révén: az uniós szakpolitikai prioritások , valamint globális kihívások, többek között az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak kezelése a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend alapelveit és a Párizsi Megállapodás célkitűzéseit követve, a K+I segítségével, az előnyök és a hatások K+I küldetéseken és európai partnerségeken keresztül történő biztosítása, valamint az innováció társadalmi elterjedésének erősítése , ami végsősoron az emberek jóllétét segíti elő . A szóban forgó hatás felé tett előrehaladás nyomon követése az alábbi három kulcsfontosságú hatásútvonal mentén meghatározott helyettesítő mutatók segítségével történik.

Technológiai /gazdasági ▌hatásútvonal-mutatók

A programnak – különösen az Unión belül – várhatóan lesz technológiai /gazdasági▌ hatása a következők révén: a vállalkozások , különösen a kkv-k –ideértve az induló innovatív vállalkozásokat is – létrehozásának és növekedésének befolyásolása, közvetlen és közvetett munkahelyek teremtése különösen az Unión belül , valamint a kutatási és innovációs beruházások mozgósítása. A szóban forgó hatás felé tett előrehaladás nyomon követése az alábbi három kulcsfontosságú hatásútvonal mentén meghatározott helyettesítő mutatók segítségével történik.

V. melléklet – 1. táblázat

A tudományos hatás felé

Rövid távú

Középtávú

Hosszabb távú

Magas színvonalú új ismeretek létrehozása

Publikációk -

A keretprogramhoz tartozó, szakértői értékelés keretében lektorált tudományos publikációk száma

Idézettség -

A keretprogramhoz tartozó, szakértői értékelés keretében lektorált publikációk tudományterületek alapján súlyozott idézettségi mutatója

Világszínvonalú tudomány -

A keretprogram projektjeiből származó, az adott tudományterülethez lényegi hozzájárulást képviselő, szakértői értékelés keretében lektorált publikációk száma és aránya

A humán tőke erősítése a K+I területén

Készségek –

A keretprogram projektjei részeként szervezett továbbképzési tevékenységekben (képzés, mentorálás/coaching, mobilitás és K+I infrastruktúrákhoz való hozzáférés révén) részt vett kutatók száma

Karrierek –

A keretprogramban részt vevő olyan továbbképzett kutatók száma és aránya, akik fokozott egyéni hatást gyakorolnak saját K+I területükre

Munkakörülmények –

A keretprogramban részt vevő olyan továbbképzett kutatók száma és aránya, akiknek javultak a munkakörülményeik , ideértve a kutatók fizetését is

Az ismeretterjesztés és a nyílt tudomány előmozdítása

Az ismeretek megosztása –

A keretprogram nyílt tudásinfrastruktúrákon keresztül megosztott kutatási outputjainak (nyílt hozzáférésű adatok/publikációk/szoftverek stb.) aránya

Ismeretterjesztés –

A keretprogram aktívan használt/idézett nyílt hozzáférésű kutatási outputjainak aránya

Új együttműködések –

A keretprogram azon kedvezményezettjeinek aránya, amelyek új, tudományágakon/ágazatokon átnyúló együttműködést alakítottak ki a keretprogram égisze alatt született nyílt hozzáférésű K+I outputjaik felhasználóival

V. melléklet – 2. táblázat

A társadalmi hatás felé

Rövid távú

Középtávú

Hosszabb távú

Az uniós szakpolitikai prioritások és a globális kihívások kezelése a K+I segítségével

Outputok –

Az azonosított uniós szakpolitikai prioritások és globális kihívások (ideértve a fenntartható fejlesztési célokat is) kezelését célzó outputok száma és aránya (többdimenziós: minden egyes meghatározott prioritásra vonatkozóan)

Ezen belül: az éghajlati szempontból releváns, a Párizsi Megállapodás keretében az uniós kötelezettségvállalások teljesítését célzó outputok száma és aránya

Megoldások –

Az azonosított uniós szakpolitikai prioritások és globális kihívások (ideértve a fenntartható fejlesztési célokat is) kezelését célzó innovációk és kutatási eredmények száma és aránya (többdimenziós: minden egyes meghatározott prioritásra vonatkozóan)

Ezen belül: az éghajlati szempontból releváns, a Párizsi Megállapodás keretében az uniós kötelezettségvállalások teljesítését célzó innovációk és kutatási eredmények száma és aránya

Előnyök –

A keretprogram által finanszírozott eredmények használatából /hasznosításából eredő összesített becsült hatások az azonosított uniós szakpolitikai prioritások és globális kihívások (ideértve a fenntartható fejlesztési célokat is) kezelése terén, a szakpolitikai és a jogalkotási folyamathoz való hozzájárulást is beleértve (úgymint szabályok és előírások) (többdimenziós: minden egyes meghatározott prioritásra vonatkozóan)

Ezen belül: a keretprogram által finanszírozott eredmények használatának/hasznosításának a Párizsi Megállapodás értelmében az EU hosszú távú, éghajlatváltozással és energiapolitikával kapcsolatos kötelezettségvállalásai teljesítése terén elért összesített becsült hatása, a szakpolitikai és a jogalkotási folyamathoz való hozzájárulást is beleértve (úgymint szabályok és előírások)

Előnyök és hatások K+I küldetéseken keresztül történő biztosítása

A K+I küldetések outputjai –

Egyes K+I küldetések outputjai

(többdimenziós: minden egyes meghatározott prioritásra vonatkozóan)

A K+I küldetések eredményei –

Egyes K+I küldetések eredményei

(többdimenziós: minden egyes meghatározott prioritásra vonatkozóan)

A K+I küldetések megvalósított célkitűzései -

Egyes K+I küldetések megvalósított célkitűzései

(többdimenziós: minden egyes meghatározott prioritásra vonatkozóan)

A kutatás és az innováció társadalmi elterjedésének erősítése

Közös alkotás –

A keretprogram azon projektjeinek száma és aránya, amelyekben az uniós polgárok és végfelhasználók hozzájárulnak a K+I tartalmak közös alkotásához

Részvétel –

A keretprogram azon kedvezményezett szervezeteinek száma és aránya, amelyek rendelkeznek polgári és végfelhasználói részvételi mechanizmussal a keretprogram égisze alatti projektet követően

A K+I társadalmi elterjedése –

A keretprogram égisze alatt közösen alkotott tudományos eredmények és innovatív megoldások elterjedése és elérhetősége

V. melléklet – 3. táblázat

A technológiai /gazdasági hatás felé	Rövid távú	Középtávú	Hosszabb távú
Az innovációalapú növekedés ösztönzése	Innovációs outputok – A keretprogramból származó innovatív termékek, eljárások, illetve módszerek száma (az innováció típusa szerint), valamint a szellemitulajdon-jog megszerzésére irányuló kérelmek száma	Innovációk – A keretprogram projektjeiből – köztük az elismert szellemitulajdon-jogokból – származó innovációk száma (az innováció típusa szerint)	Gazdasági növekedés – Olyan vállalkozások létrehozása, növekedése és piaci részesedése, amelyek innovációkat fejlesztettek ki a keretprogram égisze alatt
Több és jobb munkahely teremtése	Támogatott foglalkoztatás – A keretprogram égisze alatti projekt számára a kedvezményezett szervezeteknél teremtett és megőrzött munkahelyek száma teljes munkaidős egyenértékben (a munkahely típusa szerint)	Tartós foglalkoztatás – A munkahelyek teljes munkaidős egyenértékben kifejezett számának növekedése (a munkahely típusa szerint) a kedvezményezett szervezeteknél a keretprogram égisze alatti projektet követően	Teljes foglalkoztatottság A keretprogram eredményeinek terjesztése következtében teremtett, illetve megőrzött közvetlen és közvetett munkahelyek száma (a munkahely típusa szerint)
A K+I beruházások mozgósítása	Társberuházás – A keretprogram kezdeti beruházása segítségével mobilizált köz- és magánberuházások mennyisége	Felfuttatás – A keretprogram eredményeinek hasznosítása vagy felfuttatása érdekében mobilizált köz- és magánberuházások mennyisége (ideértve a külföldi közvetlen befektetéseket is)	A „3 %-os célkitűzés” megvalósításához való hozzájárulás – A GDP 3 %-ára vonatkozó célkitűzés megvalósítása felé tett uniós előrehaladás a keretprogram következtében

Va. MELLÉKLET

Lehetséges küldetési területek és az EUMSZ 185. vagy 187. cikke alapján létrehozandó lehetséges intézményesített európai partnerségek

Az e rendelet 7. és 8. cikkének megfelelően e melléklet határozza meg a lehetséges küldetési területeket és az EUMSZ 185. vagy 187. cikke alapján létrehozandó európai partnerségeket.

I. Lehetséges küldetési területek

küldetési terület: Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz, ideértve a társadalmi átalakulásokat is

küldetési terület: Rák

küldetési terület: Egészséges óceánok, tengerek, parti tengervizek és belvizek

küldetési terület: Klímasemleges és intelligens városok

küldetési terület: Talajegészség és élelmiszer

Valamennyi küldetés e rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében meghatározott elveket követi.

II. Intézményesített európai partnerségek lehetséges területei az EUMSZ 185. vagy 187. cikke alapján

partnerségi terület: Az egészségügyi innovációk gyorsabb fejlesztése és biztonságosabb alkalmazása a betegek körében, globális egészség.

partnerségi terület: A kulcsfontosságú digitális és alaptechnológiák és alkalmazásuk előmozdítása, ideértve többek között az olyan új technológiákat, mint a mesterséges intelligencia, a fotonika és a kvantumtechnológia.

. partnerségi terület: Európa vezető szerepe a metrológiában, ideértve egy integrált metrológiai rendszert.

partnerségi terület: Az európai légi forgalom, légi közlekedés és vasúti közlekedés versenyképességének, biztonságának és környezeti teljesítményének javítása.

partnerségi terület: Fenntartható, inkluzív és körforgásos bioalapú megoldások.

partnerségi terület: Kisebb környezeti lábnyommal rendelkező hidrogéntechnológiák és fenntarthatóenergia-tárolási technológiák, kevésbé energiaigényes termelés.

partnerségi terület: Tiszta, összekapcsolt, együttműködésen alapuló, autonóm és automatikus megoldások a személyek és áruk jövőbeni mobilitási igényeinek kielégítésére.

partnerségi terület: Innovatív és a kutatás-fejlesztésre hangsúlyt helyező kis- és középvállalkozások.

Az annak értékelésére vonatkozó eljárás eredményeként, hogy valamely fent említett partnerségi területen szükség van-e intézményesített európai partnerségre, az Európai Bizottság kezdeményezési jogával összhangban javaslat kidolgozására kerülhet sor az EUMSZ 185. vagy 187. cikke alapján. Az adott partnerségi terület ettől eltérő esetben a keretprogram 8. cikke (1) bekezdésének a) vagy b) pontja szerinti partnerség tárgyát is képezheti, illetve annak végrehajtására pályázati felhívás útján is sor kerülhet az Európai horizont keretében.

Mivel az intézményesített európai partnerségek lehetséges területei széles tematikus területeket ölelnek fel, azok végrehajtására a felmért szükségletek alapján akár több partnerség is irányulhat.

2021.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 158/253

P8_TA(2019)0396

Az Európai horizont végrehajtását szolgáló program ***I

Az Európai Parlament 2019. április 17-i jogalkotási állásfoglalása az Európai horizont kutatási és innovációs keretprogram végrehajtását szolgáló egyedi program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2018)0436 – C8-0253/2018 – 2018/0225(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 158/43)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0436),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 173. cikkének (3) bekezdésére, valamint 182. cikkének (4) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0253/2018),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

—	tekintettel elnöke által a bizottsági elnökökhöz intézett, 2019. január 25-i levélre, amely felvázolja a Parlament megközelítését a többéves pénzügyi keretbe tartozó, 2020 utáni ágazati programokra vonatkozóan,

—	tekintettel a Tanács által az Európai Parlament elnökéhez intézett, 2019. április 1-i levélre, amelyben megerősíti a társjogalkotók által a tárgyalások során kialakított közös értelmezést,

—	tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

—

tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére, valamint a Fejlesztési Bizottság, a Költségvetési Bizottság, a Költségvetési Ellenőrző Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság véleményeire (A8-0410/2018),

mivel részleges politikai megállapodás született az Európai horizont keretprogramot végrehajtó egyedi programról; mivel ez a megállapodás a Bizottság javaslatához képest jelentősen módosított szövegen alapul; mivel ez befolyásolja a jogalapot; mivel az intézmények e tekintetben eszmecserét folytattak a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (1) szerint; és mivel ezért a jogalap kérdését az ezen üggyel kapcsolatos eljárás későbbi szakaszában kell kiigazítani;

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot (2);

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(2) Ez az álláspont lép a 2018. december 12-én elfogadott módosítások helyébe (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0510).

P8_TC1-COD(2018)0225

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 17-én került elfogadásra az Európai horizont kutatási és innovációs keretprogram végrehajtását szolgáló egyedi program létrehozásáról szóló (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi határozat elfogadására tekintettel

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 173. cikke (3) bekezdésére, valamint 182. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

tekintettel a Horizont 2020 keretprogram végrehajtásának a program időközi értékelése és a 9. keretprogramra irányuló javaslat tekintetében való értékeléséről szóló európai parlamenti jelentésre,

rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

mivel:

(1)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 182. cikke (3) bekezdésének megfelelően a keretprogramról és annak részvételi szabályairól szóló, …-i (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelettel (4) létrehozott Európai horizont kutatási és innovációs keretprogramot (a továbbiakban: Európai horizont) olyan egyedi programok révén kell végrehajtani, amelyek meghatározzák végrehajtásuk részletes szabályait, rögzítik a vonatkozó időtartamot és rendelkeznek a szükségesnek ítélt eszközökről.

(2)

A keretprogramról és annak részvételi szabályairól szóló (EU) …/… rendelet az Európai horizont program általános és egyedi célkitűzéseit, valamint a szerkezetét határozza meg, továbbá nagy vonalakban ismerteti az elvégzendő tevékenységeket, az Európai horizont kutatási és innovációs keretprogram végrehajtását szolgáló ezen egyedi programnak (a továbbiakban: egyedi program) pedig az Európai horizont egyes részeinek operatív célkitűzéseit és a kapcsolódó tevékenységeket kell meghatároznia. A keretprogramról és annak részvételi szabályairól szóló (EU) …/… rendeletben meghatározott végrehajtási rendelkezések teljes mértékben alkalmazandók az egyedi programra, beleértve az etikai elvekre vonatkozó rendelkezéseket is.

(3)

Annak érdekében, hogy az egyedi program végrehajtása egységes feltételek mentén történjen, a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni, hogy munkaprogramokat fogadhasson el az egyedi program végrehajtására. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (5) megfelelően kell gyakorolni.

(4)	A Közös Kutatóközpont (a továbbiakban: JRC) nem nukleáris közvetlen cselekvéseiről szóló egyedi program tudományos és technológiai tartalmát illetően konzultációra került sor a JRC-nek a 96/282/Euratom bizottsági határozattal (6) létrehozott Igazgatótanácsával.

(5)

Tekintettel az éghajlatváltozás okozta problémák megoldásának fontosságára és összhangban azzal, hogy az Unió elkötelezte magát a Párizsi Megállapodás végrehajtása és az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlődési céljainak megvalósítása mellett, ez az egyedi program hozzá fog járulni az éghajlati szempontok érvényesítéséhez és ahhoz az átfogó célkitűzéshez, hogy a többéves pénzügyi keret 2021 és 2027 közötti időszakában az uniós költségvetési kiadások legalább 25 %-át és amint lehetséges, de legkésőbb 2027-re évente 30 %-át éghajlat-politikai célok támogatására fordítsák. Az egyedi program keretében végrehajtott cselekvések nyomán az egyedi program teljes pénzügyi keretösszegének legalább 35 %-a fog hozzájárulni éghajlat-politikai célokhoz. A releváns cselekvések meghatározására az egyedi program előkészítése és végrehajtása során, újbóli értékelésükre pedig a vonatkozó értékelések és felülvizsgálati folyamatok keretében kerül sor. Ennek során külön figyelmet kapnak azok az átalakulóban lévő uniós területek, ahol a szénfelhasználás, illetve a szén-dioxid-kibocsátás mértéke magas.

(6)	Az egyedi program keretében megvalósuló cselekvéseknek a piaci hiányosságok, illetve az optimálistól elmaradó befektetési helyzetek kezelésére kell szolgálniuk arányos módon, elkerülve a magánfinanszírozás megkettőzését vagy kiszorítását, és egyértelmű uniós hozzáadott értéket kell képviselniük.

(7)

Tekintettel arra, hogy a kutatásnak és az innovációnak nagymértékben hozzá kell járulnia az élelmiszerek, a mezőgazdaság, a vidékfejlesztés és a biogazdaság terén felmerülő kihívások kezeléséhez, továbbá annak érdekében, hogy a kapcsolódó kutatási és innovációs lehetőségek kiaknázása a közös agrárpolitikával szoros szinergiában történjen, az egyedi programhoz tartozó releváns cselekvések az „Élelmiszerek, biogazdaság, természeti erőforrások , mezőgazdaság és környezet ”célirányos klaszter keretében ▌részesülnek támogatásban a 2021-től 2027-ig terjedő időszakban.

(8)

A digitális egységes piac megvalósításához, valamint a digitális és a fizikai technológiák közelítéséből adódó bővülő lehetőségek kihasználásához a beruházások fokozására van szükség. Az ▌Európai horizont egy célirányos klaszter (7) révén fog hozzájárulni ezekhez az erőfeszítésekhez ▌ annak biztosítása érdekében, hogy a digitális területen Európa a globális kutatás és innováció élvonalában maradjon.

(9)

Az e határozat keretében elérhető finanszírozási formákat és végrehajtási módszereket annak alapján kell megválasztani, hogy mennyiben alkalmasak arra, hogy általuk a cselekvések konkrét célkitűzései teljesüljenek és eredmények szülessenek, figyelembe véve különösen az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terheket és a szabályok be nem tartásának várható kockázatát. Vissza nem térítendő támogatások esetében ennek keretében mérlegelni kell az egyösszegű átalány, az átalányfinanszírozás és az egységköltség-alapú térítés alkalmazását is.

(10)	A tagállamokat az eljárás korai szakaszában be kell vonni a küldetések meghatározásába,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a határozat a keretprogramról és annak részvételi szabályairól szóló (EU) …/… rendelet 1. cikke (3) bekezdésének a) pontjában foglaltaknak megfelelően létrehozza az Európai horizont kutatási és innovációs keretprogram végrehajtását szolgáló egyedi programot (a továbbiakban: egyedi program).

Megállapítja továbbá az egyedi program operatív célkitűzéseit, a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó költségvetést, az egyedi program végrehajtási szabályait és az egyedi program keretében végrehajtandó tevékenységeket.

2. cikk

Operatív célkitűzések

1. Az egyedi program hozzájárul a keretprogramról és annak részvételi szabályairól szóló … rendelet 3. cikkében meghatározott általános és egyedi célkitűzések megvalósításához.

2. Az egyedi program operatív célkitűzései a következők:

a)	az alapkutatás és a felderítő kutatás kiválóságának erősítése; a kiválóság megerősítése és terjesztése , többek között a szélesebb körű részvétel ösztönzésével az egész Unióban ;

b)	a kutatás, az innováció és adott esetben az oktatás és más szakpolitikák közötti kapcsolat megerősítése, ideértve a nemzeti, a regionális és az uniós kutatási és innovációs politikák és tevékenységek egymást kiegészítő jellegét is;

ba)	az uniós szakpolitikai prioritások megvalósításának támogatása, különös tekintettel a fenntartható fejlődési célokra és a Párizsi Megállapodásra;

c)	a felelősségteljes kutatás és innováció előmozdítása, figyelembe véve az elővigyázatosság elvét;

ca)	a nemek dimenziójának tematizálása a program egészében;

cb)	az együttműködésen alapuló kapcsolatok megerősítése az európai kutatásban és innovációban ágazatokon és tudományágakon átívelően, a társadalom- és bölcsészettudományok területén is ;

d)	a nemzetközi együttműködés megerősítése;

da)	a kutatási infrastruktúrák összekapcsolása és fejlesztése az egész Európai Kutatási Térségben és az azokhoz való transznacionális hozzáférés biztosítása ;

e)	tehetségek bevonzása, a kutatók és az innovátorok képzése és megtartása az Európai Kutatási Térségben, többek között ▌mobilitás révén;

f)	a nyílt tudomány előmozdítása, valamint a nyilvánosság előtti láthatóság , illetve a tudományos publikációkhoz és a kutatási adatokhoz való nyílt hozzáférés biztosítása , adott esetben kivételeket megállapítva ;

g)	a K+I eredmények kiaknázásának ösztönzése, valamint az eredmények aktív terjesztése és hasznosítása, különösen a magánfinanszírozás mozgósítása és a szakpolitikák alakítása érdekében;

▌

j)	ambiciózus célok K+I küldetéseken keresztül és meghatározott időn belül történő elérése;

k)	a tudomány és a társadalom közötti kapcsolat és interakció javítása, ideértve a tudománynak a társadalom előtti láthatóságát és a tudományos kommunikációt is, valamint a polgárok és a végfelhasználók ▌közös tervezési és alkotási folyamatokba való bevonásának előmozdítása ;

▌

m)	az ipari átalakulás felgyorsítása , többek között az innovációs készségek javítása révén ;

▌

o)	a K+I tevékenységek ösztönzése a kkv-kben, valamint innovatív vállalkozások, különösen induló innovatív vállalkozások (startupok), kkv-k és kivételes esetekben kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok létrehozásának és felfutásának ösztönzése;

p)	a kockázatfinanszírozáshoz való hozzáférés javítása, többek között az InvestEU-val való szinergiák révén, különösen abban az esetben, ha a piac nem nyújt életképes finanszírozási lehetőségeket.

3. A (2) bekezdésben említett célkitűzések keretein belül az egyedi program végrehajtási időszaka folyamán újonnan felmerülő nem várt igények is figyelembe vehetők. Indokolt esetben ide tartozhat a felmerülő lehetőségekre, válságokra és fenyegetésekre, valamint az új uniós szakpolitikák kidolgozásával kapcsolatos igényekre történő reagálás.

3. cikk

Szerkezet

(1) A keretprogramról és annak részvételi szabályairól szóló … rendelet 4. cikkének (1) bekezdésével összhangban az egyedi program az alábbi részekből áll:

I. pillér – „Tudományos kiválóság” , amelynek összetevői a következők:

a)	az Európai Kutatási Tanács (EKT), az I. mellékletben említett I. pillér 1. pontjában foglaltak szerint;

b)	Marie Skłodowska-Curie-cselekvések (MSCA), az I. mellékletben említett I. pillér 2. pontjában foglaltak szerint;

c)	kutatási infrastruktúrák, az I. mellékletben említett I. pillér 3. pontjában foglaltak szerint;

II. pillér – „Globális kihívások és európai ipari versenyképesség”, amelynek összetevői a következők:

a)	„Egészségügy” klaszter, az I. mellékletben említett II. pillér 1. pontjában foglaltak szerint;

b)	„ Kultúra, kreativitás és befogadó ▌társadalom” klaszter, az I. mellékletben említett II. pillér 2. pontjában foglaltak szerint;

c)	„A társadalmat szolgáló polgári biztonság” klaszter, az I. mellékletben említett II. pillér 3. pontjában foglaltak szerint;

d)	„Digitális gazdaság, ipar és világűr ” klaszter, az I. mellékletben említett II. pillér 4 . pontjában foglaltak szerint;

e)	„Éghajlat, energiaügy és mobilitás” klaszter, az I. mellékletben említett II. pillér 5. pontjában foglaltak szerint;

f)	„Élelmiszerek, biogazdaság, természeti erőforrások , mezőgazdaság és környezet ” klaszter, az I. mellékletben említett II. pillér 6. pontjában foglaltak szerint;

g)	a Közös Kutatóközpont (JRC) nem nukleáris közvetlen cselekvései, az I. mellékletben említett II. pillér 7. pontjában foglaltak szerint;

III. pillér – „Innovatív Európa” , amelynek összetevői a következők:

a)	az Európai Innovációs Tanács (EIC), az I. mellékletben említett III. pillér 1. pontjában foglaltak szerint;

b)	európai innovációs ökoszisztémák, az I. mellékletben említett III. pillér 2. pontjában foglaltak szerint;

▌

„ A részvétel bővítése és az Európai Kutatási Térség megerősítése” rész, amelynek összetevői a következők:

a)	a részvétel bővítése és a kiválóság terjesztése , az I. mellékletben említett, „Az Európai Kutatási Térség megerősítése” rész 1. pontjában foglaltak szerint;

b)	az európai kutatási és innovációs rendszer megreformálása és fejlesztése, az I. mellékletben említett, „Az Európai Kutatási Térség megerősítése” rész 2. pontjában foglaltak szerint.

(2) Az (1) bekezdésben említett részek keretében végrehajtandó tevékenységeket az I. melléklet ismerteti .

4. cikk

Költségvetés

(1) A keretprogramról és annak részvételi szabályairól szóló … rendelet 9. cikkének (1) bekezdésével összhangban az egyedi program 2021–2027 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg 2018-as árakon 120 000 000 000 EUR .

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett összeget a keretprogramról és annak részvételi szabályairól szóló … rendelet 9. cikkének (2) bekezdésével összhangban kell felosztani az e határozat 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott összetevők között. A keretprogramról és annak részvételi szabályairól szóló … rendelet 9. cikkének (3)–(8) bekezdésében foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell.

II. FEJEZET

VÉGREHAJTÁS ÉS PROGRAMOZÁS

4a. cikk

Stratégiai terv

(1) A [keretprogramról szóló rendelet] 6. cikkének (6) bekezdésével összhangban az egyedi programot a kutatási és innovációs tevékenységekre vonatkozó többéves stratégiai terv segítségével kell végrehajtani, amely hozzájárul a munkaprogramok, az uniós prioritások és a nemzeti prioritások közötti összhanghoz is. A stratégiai tervezési folyamat eredményét egy többéves stratégiai tervbe kell foglalni a (11. cikk szerinti) legfeljebb négyéves időtartamra szóló munkaprogramok tartalmának előkészítése céljából, kellő rugalmasságot biztosítva ahhoz, hogy gyorsan lehessen reagálni az új, illetve kialakulóban lévő kihívásokra, valamint a váratlanul felmerülő lehetőségekre és válságokra.

(2) A stratégiai tervezési folyamat során elsősorban a „Globális kihívások és európai ipari versenyképesség” pillérre kell összpontosítani, emellett ki kell térni a többi pillér alá tartozó releváns tevékenységekre, valamint „A részvétel bővítése és az Európai Kutatási Térség megerősítése” részre is.

A Bizottság gondoskodik a tagállamok korai szakaszban való bevonásáról és a velük folytatott kiterjedt véleménycseréről, továbbá az Európai Parlamenttel való kiterjedt véleménycseréről, emellett pedig az érdekelt felekkel és a nagyközönséggel is konzultációt folytat. Ez elősegíti az erőteljesebb együttműködést a polgárokkal és a civil társadalommal.

A tagállamok a stratégiai terv kialakításának részét képező nemzeti konzultációk és állampolgári hozzájárulások összefoglalásával is támogathatják a stratégiai tervezési folyamatot.

(3) A stratégiai tervet a Bizottság fogadja el végrehajtási jogi aktus útján, a 12. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében. A stratégiai tervnek illeszkednie kell az 1. mellékletben ismertetett célkitűzésekhez és tevékenységekhez. A végrehajtási jogi aktusnak – az érintett időszak vonatkozásában – ki kell terjednie a következő elemekre:

a)	a K+I támogatására vonatkozó legfőbb stratégiai irányvonalak, ideértve a várható hatások, a klasztereken átívelő kérdések és az érintett beavatkozási területek ismertetését;

b)	a [keretprogramról szóló rendelet] 8. cikke (1) bekezdésének (a) és b) pontja) szerinti európai partnerségek meghatározása;

ba)	a küldetések meghatározása az egyedi program 5. cikke, valamint az Európai horizont program létrehozásáról szóló rendelet 7. cikke és Va. melléklete szerint;

c)	a nemzetközi együttműködés területei, a kutatás és innováció területén a világ más nemzeteivel és régióival összehangolandó nagyobb léptékű intézkedések, illetve harmadik országokban tevékenykedő szervezetekkel együttműködésben végrehajtandó intézkedések;

olyan konkrét kérdések, mint például a kutatás és az innováció közötti egyensúly; a társadalom- és bölcsészettudományok integrációja; a kulcsfontosságú alaptechnológiák és a stratégiai jelentőségű értékláncok szerepe; a nemek közötti egyenlőség, ideértve a nemi dimenziónak a K+I tartalmába való beépítését; a legmagasabb szintű etikai és feddhetetlenségi normák betartása; terjesztési és hasznosítási prioritások.

(4) A stratégiai tervben figyelembe kell venni egy legalább a következő elemekre kiterjedő elemzést:

a)	az uniós és tagállami szakpolitikai prioritások szempontjából releváns politikai, társadalmi-gazdasági és környezeti hajtóerők;

a kutatás és az innováció hozzájárulása az uniós szakpolitikai célok megvalósulásához, hasznosítva tanulmányok eredményeit, egyéb tudományos adatokat, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti szintű kezdeményezéseket, többek között [a keretprogramról szóló rendelet] 8. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerinti intézményesített partnerségeket;

tudományos megalapozottság a következők alapján: előrejelzési tevékenységek, tudományos és technológiai, illetve innovációs mutatók, olyan nemzetközi fejlemények, mint például a fenntartható fejlődési célok megvalósítása és a megvalósítás során kapott visszajelzések; valamint a részvétel bővítésére és a kiválóság terjesztésére, továbbá a kkv-k részvételére irányuló egyedi intézkedések végrehajtásának nyomon követése;

d)	olyan prioritások, amelyek potenciálisan megvalósíthatók más uniós programokkal szinergiában;

e)	a munkaprogramok kidolgozásának részeként lefolytatandó, az érdekelt felekkel való konzultációra és a polgárok bevonására vonatkozó különféle megközelítések ismertetése;

f)	a 294/2008/EK rendelet szerinti, az EIT keretében működő TIT-ek tervezésével való kiegészítő jelleg és szinergiák.

(5) A stratégiai tervezési folyamatot az európai partnerségekre irányuló stratégiai koordinációs folyamatnak kell kiegészítenie, amelyben a tagállamok és a Bizottság egyenlő félként vesznek részt. E koordinációs folyamat során egybe kell fogni a K+I partnerségek portfóliójának kidolgozására, azok lehetséges kialakítására, végrehajtására, nyomon követésére és fokozatos kivezetésére vonatkozó előrejelző elemzéseket, elemzéseket és tanácsokat, és annak az Európai horizontról szóló rendelet III. melléklete szerinti átfogó kritériumrendszeren kell alapulnia.

5. cikk

Küldetések

(1) Az Európai horizont program létrehozásáról szóló rendelet Va. mellékletében meghatározott küldetési területeken kutatási és innovációs küldetések hozhatók létre.

(2) Minden egyes küldetés esetében létre kell hozni egy küldetési testületet , kivéve, ha igénybe lehet venni már meglévő tanácsadó struktúrákat, amely esetben a programbizottságot erről előre tájékoztatni kell . A küldetési testület legfeljebb 15, Európán belülről és kívülről érkező független, kiemelkedő személyiségből áll, akik széles körű – adott esetben a társadalom- és bölcsészettudományok területére vonatkozó – szakértelmet képviselnek, ideértve az érintett végfelhasználók képviselőit is . A küldetési testületek tagjait a Bizottság nevezi ki a meghatározásukra vonatkozó átlátható eljárást követően, amelynek része egy nyílt szándéknyilatkozati felhívás is. A programbizottsággal időben konzultálni kell a jelöltek meghatározására és kiválasztására irányuló eljárásról, többek között az alkalmazott kritériumokról. A küldetési testületek tagjainak hivatali ideje legfeljebb öt év lehet, amely egyszer megújítható.

(3) A küldetési testület nem rendelkezik döntéshozatali jogkörrel; feladata, hogy tanácsokkal lássa el a Bizottságot a következőkkel kapcsolatban:

a)	egy vagy több küldetés meghatározása és megtervezése az érintett küldetési területen a [keretprogramról szóló rendelet] 7. cikkében meghatározott rendelkezéseknek és kritériumoknak megfelelően;

b)	a munkaprogramok tartalma és – a küldetés célkitűzéseinek elérését elősegítő – szükség szerinti felülvizsgálata az érdekelt felek és adott esetben a nyilvánosság ▌bevonásával;

c)	a küldetésekhez tartozó projektportfóliók jellemzői;

d)	kiigazító intézkedések vagy adott esetben megszüntetés a küldetés megvalósításának a küldetés kitűzött céljaihoz mért értékelése alapján;

e)	független értékelő szakértők kiválasztása a [keretprogramról szóló rendelet] 44. cikkében foglalt rendelkezéseknek megfelelően, az értékelő szakértők eligazítása, az értékelési szempontok és azok súlyozása;

f)	a küldetés célkitűzéseinek elérését elősegítő keretfeltételek;

g)	kommunikáció , többek között a küldetés teljesítményéről és eredményeiről ;

h)	a különböző szinteket képviselő érintett szereplők közötti szakpolitikai koordináció, különös tekintettel a más uniós szakpolitikákkal való szinergiákra;

i)	fő teljesítménymutatók.

A küldetési testületek által adott szakmai tanácsokat nyilvánossá kell tenni.

▌

(4) A programbizottságot minden egyes küldetési terület vonatkozásában be kell vonni a munkába a küldetések előkészítése és azok teljes életciklusa során, figyelembe véve a nemzeti környezetben felmerülő releváns kérdéseket és a nemzeti szintű tevékenységekkel való összehangolás fokozásának lehetőségeit. A küldetési testületekkel való interakciókat időben és átfogó módon kell lebonyolítani.

(5) A 11. cikk szerinti munkaprogramnak – a stratégiai tervben szereplő minden egyes küldetés vonatkozásában – ki kell terjednie a küldetés megtervezésére, a küldetés projektportfóliójának jellemzőire és a portfólió-alapú megközelítés hatékony alkalmazását lehetővé tevő konkrét rendelkezésekre.

6. cikk

Európai Kutatási Tanács

(1) A Bizottság létrehozza az Európai Kutatási Tanácsot (a továbbiakban: EKT) az I. pillér – „Tudományos kiválóság” – keretében megvalósuló, az EKT-hoz kapcsolódó cselekvések végrehajtása céljából. Az EKT a C(2013)1895 határozattal (8) létrehozott EKT jogutódja.

(2) Az EKT a 7. cikkben előírt független Tudományos Tanácsból és a 8. cikkben előírt célzott végrehajtó struktúrából áll.

(3) Az EKT elnökkel rendelkezik, akit rangidős és nemzetközi elismerésnek örvendő tudósok közül választanak ki.

Az elnököt – független, erre a célra felállított keresőbizottság közreműködésével lebonyolított átlátható felvételi eljárás nyomán – a Bizottság nevezi ki négyéves időtartamra szóló, egy ízben megújítható megbízatással. A felvételi eljárást és a kiválasztott jelöltet a Tudományos Tanácsnak jóvá kell hagynia.

Az elnök feladata, hogy betöltse a Tudományos Tanács elnöki tisztségét, biztosítsa annak irányítását és a célzott végrehajtási struktúrával való kapcsolattartását, továbbá képviselje azt a tudomány világában.

(4) Az EKT-nak a tudományos kiválóság, a nyílt tudomány, az autonómia, a hatékonyság, az eredményesség, az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a kutatási integritás vezérelvei alapján kell működnie. Biztosítania kell az EKT által a …/EK határozat alapján végzett cselekvések folytonosságát.

(5) Az EKT tevékenységei alulról építkező módon támogatják a legkülönfélébb területeken végzett olyan felderítő kutatást, amelyet kutatásvezetők és csapataik végeznek európai szinten versengve, ideértve a pályájuk elején lévő kutatókat is .

(6) A Bizottság garantálja az EKT autonómiáját és integritását, és gondoskodik az arra bízott feladatok megfelelő végrehajtásáról.

A Bizottság biztosítja, hogy az EKT cselekvéseinek végrehajtása az e cikk (4) bekezdésében meghatározott elvek alapján, valamint a Tudományos Tanács által az EKT-ra vonatkozóan megállapított, a 7. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett általános stratégia szerint történjen.

7. cikk

Az EKT Tudományos Tanácsa

(1) A Tudományos Tanács a legnagyobb szakmai megbecsülésnek örvendő és megfelelő szakértelemmel rendelkező, különböző korosztályokhoz tartozó, független női és férfi tudósokból, mérnökökből és elméleti szakemberekből áll , akik számos különböző kutatási és földrajzi területet képviselnek, és saját minőségükben, külső érdekektől függetlenül járnak el.

A Tudományos Tanács tagjait a Bizottság nevezi ki a Tudományos Tanáccsal egyetértésben lefolytatott, független és átlátható kiválasztási eljárás eredményeképpen, amelynek része a tudományos közösséggel való nyílt konzultáció és az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak tett jelentés.

A tagok kinevezése négy évre szól, amely egy alkalommal, a Tudományos Tanács tevékenységének folytonosságát biztosító rotációs rendszer keretében megújítható.

(2) A Tudományos Tanács:

a)	kidolgozza az EKT általános stratégiáját;

b)	kidolgozza az EKT tevékenységeinek végrehajtási munkaprogramját;

c)	megállapítja a szakmai értékelés és a pályázati elbírálás módszereit és eljárásait, amelyek alapján a finanszírozandó pályázatokat kiválasztják;

d)	állást foglal minden olyan ügyben, amely tudományos szempontból bővítheti az EKT eredményeit és befolyását, valamint javíthatja a végzett kutatások minőségét;

e)	magatartási kódexet hoz létre, amely többek között az összeférhetetlenség elkerüléséhez ad eligazítást.

A Bizottság a Tudományos Tanács által az első albekezdés a), c), d) és e) pontja alapján kialakított állásfoglalásoktól csak abban az esetben tér el, ha úgy véli, hogy azok sértik e határozat rendelkezéseit. Ez utóbbi esetben a Bizottság intézkedéseket hoz az egyedi program végrehajtása és célkitűzései teljesítése folytonosságának fenntartása érdekében, megjelölve és kellően megindokolva a Tudományos Tanács állásfoglalásától való eltéréseket.

(3) A Tudományos Tanács az I. mellékletben említett I. pillér 1. pontja szerinti megbízatással összhangban jár el.

(4) A Tudományos Tanács kizárólag az EKT ▌érdekében, a 6. cikkben meghatározott elvek szerint cselekszik. Integritással és tisztességgel jár el, és munkáját hatékonyan, a lehető legnagyobb átláthatóság mellett végzi.

8. cikk

Az EKT célzott végrehajtó struktúrája

(1) A célzott végrehajtó struktúra felel az adminisztratív végrehajtásért és a program teljesítéséért az I. mellékletben említett I. pillér 1. 3.2. pontjában leírtaknak megfelelően. Ezenkívül támogatja a Tudományos Tanácsot annak valamennyi feladata ellátásában.

(2) A Bizottság biztosítja, hogy a célzott végrehajtó struktúra szigorúan, hatékonyan, de a szükséges rugalmassággal, kizárólag az EKT célkitűzései és követelményei alapján működjön.

9. cikk

▌Európai Innovációs Tanács

(1) A [keretprogramról szóló rendelet] 7a. cikke szerint létrehozott EIC-n belül létre kell hozni a 10. cikkben említett magas szintű testületet (a továbbiakban: EIC-testület).

(2) A Bizottság biztosítja, hogy az EIC megvalósítása:

a)	az e cikk (1) bekezdésében meghatározott elvekkel összhangban történjen, kellően figyelembe véve az EIC-testület által az EIC-nek a 10. cikk (1) bekezdése a) pontjában említett átfogó stratégiájáról alkotott véleményt; és

b)	ne eredményezze a versenynek a közös érdekkel ellentétes torzulását.

(3) Az EIC-vegyesfinanszírozás kezelése céljából a Bizottság közvetett irányítást alkalmaz, vagy amennyiben ez nem lehetséges, különleges célú gazdasági egységet hozhat létre , amelyet az alkalmazandó elszámoltathatósági szabályoknak megfelelően kell irányítani . A Bizottság törekszik más köz- és magánbefektetők részvételének biztosítására. Amennyiben az induló szakaszban erre nincs mód, az uniós hozzájárulás multiplikátorhatásának növelése érdekében a különleges célú gazdasági egység struktúrája úgy kerül kialakításra, hogy az vonzerővel rendelkezzen más köz- vagy magánbefektetők számára.

(4) A Bizottság gondoskodik arról, hogy az EIC, az EIT és az InvestEU tevékenységei ténylegesen kiegészítsék egymást.

10. cikk

Az EIC-testület

(1) Az EIC-testület a következők vonatkozásában ad tanácsokat a Bizottságnak:

a)	a III. pillér – „Innovatív Európa” – EIC-összetevőjére vonatkozó átfogó stratégia;

b)	az EIC cselekvéseinek végrehajtási munkaprogramja;

c)	a pályázatok innovációs jellegének és kockázati profiljának értékelésére vonatkozó szempontok, valamint az EIC Akcelerátor programja részére nyújtott vissza nem térítendő támogatások, tőkerészesedésbe való befektetések és egyéb finanszírozási formák megfelelő egyensúlya;

d)	a projektek stratégiai portfóliójának meghatározása;

e)	a programirányítók profilja.

(2) Az EIC-testület kérésre ajánlásokat tehet a Bizottságnak a következőkre vonatkozóan:

a)	bármely olyan kérdés, amely innovációs szempontból Európa-szerte képes lehet bővíteni és előmozdítani az innovációs ökoszisztémákat, az EIC-összetevő célkitűzéseinek megvalósítását és hatását, valamint az innovatív vállalkozásoknak a megoldásaik bevezetésére irányuló kapacitását;

a Bizottság illetékes szolgálataival – és adott esetben nemzeti és regionális hatóságokkal, valamint más érintett szervekkel, például az EIT igazgatótanácsával – együttműködve a vállalkozók előtt álló esetleges szabályozási akadályok azonosítása, különösen azok esetében, akik támogatást kaptak az EIC-összetevő keretében;

c)	az EIC portfóliójából származó, kialakulóban lévő technológiai trendek, amelyek információként szolgálnak az egyedi program más részeinek programozásához;

d)	olyan konkrét kérdések azonosítása, amelyek esetében szükség van az EIC-testület tanácsaira.

Az EIC-testület az EIC-összetevő célkitűzéseinek megvalósítása érdekében cselekszik. Integritással és tisztességgel jár el, és munkáját hatékonyan és átlátható módon végzi.

Az EIC-testület az I. mellékletben említett III. pillér 1. pontja szerinti megbízatással összhangban jár el.

(3) Az EIC-testület 15–20, Európa innovációs ökoszisztémájának különböző részeiből érkező független , kiemelkedő személyiségből áll, így például vállalkozókból, vállalatvezetőkből, befektetőkből , közigazgatási szakemberekből és kutatókból , többek között az innovációval foglalkozó tudományos szakértőkből . A testület hozzájárul a tájékoztatási tevékenységekhez, melynek során az EIC-testület tagjai az EIC márka presztízsének növelésére törekednek.

Az EIC-testület tagjait a Bizottság nevezi ki jelölésre irányuló nyílt felhívást vagy nyílt szándéknyilatkozati felhívást vagy mindkettőt követően – attól függően, hogy melyiket tekinti megfelelőbbnek –, figyelembe véve a szakértelem, a nemek, az életkor és a földrajzi megoszlás terén fennálló egyensúly fontosságát.

A tagok hivatali ideje két évre szól, és gördülő kinevezési rendszer keretében (kétévente történő kinevezésekkel) kétszer meghosszabbítható.

(4) Az EIC-testületnek elnöke van, akit a Bizottság nevez ki átlátható felvételi eljárást követően. Az elnöknek az innováció világához kapcsolódó, elismert közéleti személyiségnek kell lennie , aki szilárd ismeretekkel rendelkezik a K+F területén .

Az elnököt négyéves időtartamra nevezik ki, amely egyszer meghosszabbítható.

Az elnök készíti elő és vezeti az EIC-testület üléseit, feladatokat ruház a tagokra, és külön alcsoportokat hozhat létre, különösen az EIC portfóliójához tartozó, kialakulóban lévő technológiai trendek azonosítása érdekében. Az elnök képviseli az EIC-t az innováció világában. Az elnök emellett népszerűsíti az EIC-t, és a Bizottság , valamint – az érintett programbizottságokon keresztül – a tagállamok tárgyalópartnereként jár el. A Bizottság gondoskodik az elnöknek a feladatai ellátásához nyújtandó adminisztratív támogatásról.

(5) A Bizottság magatartási kódexet dolgoz ki, amely többek között az összeférhetetlenségnek és a titoktartás megsértésének elkerüléséhez ad eligazítást. Az EIC-testület tagjai hivatalba lépésükkor elfogadják a magatartási kódexet.

11. cikk

Munkaprogramok

(1) A programot az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) (a továbbiakban: költségvetési rendelet) 110. cikkével összhangban, a (2) bekezdésben említett munkaprogramok révén kell végrehajtani. A munkaprogramokban meg kell határozni a várt hatásokat, és azokat az e határozat I. mellékletében ismertetett stratégiai tervezési folyamat szerint kell kidolgozni. A Bizottság rendszeresen, a korai szakasztól kezdve tájékoztatja az 12. cikkben említett bizottságot az egyedi program közvetett cselekvéseinek – többek között a küldetéseknek – a végrehajtásában elért általános előrehaladásról, annak érdekében is, hogy a bizottság a stratégiai tervezési folyamat és a munkaprogramok kidolgozása során időben érdemi hozzájárulást nyújthasson, különösen a küldetéseket illetően.

A munkaprogramok adott esetben meghatározzák a vegyesfinanszírozási műveletekre fenntartott teljes összeget.

(2) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján külön munkaprogramokat fogad el az e határozat 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározottak szerinti, a következő összetevőkhöz tartozó cselekvések végrehajtására vonatkozóan:

az EKT, mely esetben a munkaprogramot a 7. cikk (2) bekezdésének b) pontja alapján a Tudományos Tanács állapítja meg, a 12. cikk (3) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárással összhangban. A Bizottság kizárólag akkor térhet el a Tudományos Tanács által megállapított munkaprogramtól, ha úgy ítéli meg, hogy az nem felel meg e határozat rendelkezéseinek. Ebben az esetben a Bizottság a 12. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében végrehajtási jogi aktus révén fogadja el a munkaprogramot. Ezt az intézkedését a Bizottságnak megfelelően meg kell indokolnia;

a „Globális kihívások és európai ipari versenyképesség” pillérhez tartozó valamennyi klaszter, a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések, a kutatási infrastruktúrák, az innovációs ökoszisztémák támogatása, a részvétel bővítése és a kiválóság terjesztése , valamint az európai kutatási és innovációs rendszer megreformálása és fejlesztése, a 12. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban;

c)	az EIC, mely esetben a munkaprogramot az EIC-testület által a 10. cikk (1) bekezdésének b) pontja alapján adott tanácsoknak megfelelően kell elkészíteni, a 12. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban;

d)	a JRC, mely esetben a többéves munkaprogram készítésekor figyelembe kell venni a JRC-nek a 96/282/Euratom határozatban említett Igazgatótanácsa által adott véleményt.

(3) A költségvetési rendelet 110. cikkében foglalt követelmény mellett az e cikk (2) bekezdésében említett munkaprogramok adott esetben tartalmazzák:

a)	az egyes cselekvésekre és küldetésekre elkülönített összegek feltüntetését, valamint a végrehajtás tervezett menetrendjét;

b)	a vissza nem térítendő támogatások vonatkozásában a prioritásokat, a kiválasztási és odaítélési szempontokat, a különböző odaítélési szempontok egymáshoz viszonyított súlyát, valamint az összes elszámolható költség finanszírozásának maximális mértékét;

c)	a keretprogramról és annak részvételi szabályairól szóló … rendelet 41–43. cikkének megfelelően a vegyesfinanszírozásra elkülönített összeget;

d)	a kedvezményezettekre vonatkozó bármilyen további kötelezettséget a keretprogramról és annak részvételi szabályairól szóló rendelet 35. és 37. cikke szerint.

(4) A Bizottság a 12. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően, végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja a következő intézkedéseket:

a közvetett cselekvések finanszírozásának jóváhagyásáról szóló határozat, amennyiben az egyedi program keretében nyújtott uniós finanszírozás becsült összege legalább 2,5 millió EUR, az „Európai Kutatási Tanács (EKT)” egyedi célkitűzés alá tartozó cselekvések kivételével; a 2. klaszterbe tartozó közvetett cselekvések finanszírozása tekintetében a közvetett cselekvések finanszírozásának jóváhagyásáról szóló határozat, amennyiben az egyedi program keretében nyújtott uniós finanszírozás becsült összege legalább 1 millió EUR;

b)	az emberi embrió és emberi embrionális őssejt felhasználásával járó cselekvések, valamint a 3. cikk (1) bekezdése 2. pontjának c) alpontjában említett „A társadalmat szolgáló polgári biztonság” klaszterbe tartozó cselekvések finanszírozásának jóváhagyásáról szóló határozat.

12. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot egy bizottság segíti (10). Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság.

(2) A bizottság a II. mellékletben szereplő különböző formációkban ülésezik, tekintettel a tárgyalandó kérdésekre.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

(4) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(5) Ha a bizottságnak írásbeli eljárás keretében kell véleményt nyilvánítania, az ilyen eljárást eredmény nélkül lezárják, amennyiben a véleménynyilvánításra megállapított határidőn belül a bizottság elnöke így dönt, vagy a bizottsági tagok egyszerű többsége ezt kéri.

(6) Ha a bizottság a 4a. cikk (3) bekezdése alapján elfogadandó végrehajtási jogi aktusok esetében nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdését kell alkalmazni.

(7) A Bizottság rendszeresen tájékoztatja a bizottságot az egyedi program végrehajtásának általános előrehaladásáról, és a III. mellékletben meghatározottak szerint időben tájékoztatást ad az Európai horizont – és annak externalizált részei – keretében javasolt vagy finanszírozott valamennyi cselekvésről és összetevőről, ideértve az egyes pályázati felhívásokra vonatkozó részletes adatokat és/vagy statisztikai elemzéseket .

III. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

13. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2013/743/EU határozat 2021. január 1-jén hatályát veszti.

14. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) Ez a határozat nem érinti az érintett cselekvések lezárásig történő folytatását vagy módosítását a 2013/743/EU határozat szerint, amely továbbra is alkalmazandó az érintett cselekvésekre azok lezárásáig.

A 2013/743/EU határozattal létrehozott bizottság be nem fejezett munkáját szükség szerint az e határozat 12. cikkében említett bizottság veszi át.

(2) Az egyedi program pénzügyi keretösszegéből az egyedi program és annak elődje, a 2013/743/EU határozat alapján elfogadott intézkedések közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és adminisztratív segítségnyújtási kiadások is fedezhetők.

15. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt …,

az Európai Parlament részéről

az elnök

a Tanács részéről

az elnök

(1) HL C […]., […]., […]. o.

(2) HL C […]., […]., […]. o.

(3) Az Európai Parlament 2019. április 17-i álláspontja. Az aláhúzással kiemelt szövegre vonatkozóan nem született megállapodás az intézményközi tárgyalások keretében.

(4) HL C […]., […]., […]. o.

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(6) A Bizottság 96/282/Euratom határozata (1996. április 10.) a Közös Kutatóközpont átszervezéséről (HL L 107., 1996.4.30., 12. o.).

(7) ▌

(8) HL C 373., 2013.12.20., 23. o.

(9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).

(10) A program végrehajtásának elősegítése érdekében a Bizottság az általa megállapított iránymutatásoknak megfelelően a programbizottság ülésnaptárban meghatározott minden ülése esetében költségtérítést nyújt tagállamonként egy képviselő, valamint – olyan napirendi pontok esetében, amelyeknél valamely tagállam szakértőt kíván igénybe venni – tagállamonként egy szakértő/tanácsadó után.

I. MELLÉKLET

STRATÉGIAI TERVEZÉS ÉS A PROGRAMON BELÜLI TEVÉKENYSÉGEK

A program végrehajtása során a következőknek kell érvényesülniük.

STRATÉGIAI TERVEZÉS

A 4a. cikkben foglaltaknak megfelelően az egyedi program végrehajtását a kutatási és innovációs tevékenységekre vonatkozó többéves stratégiai tervezés révén kell elősegíteni . A stratégiai tervezési folyamat során elsősorban a „Globális kihívások és európai ipari versenyképesség” pillérre kell összpontosítani, kitérve a többi pillér alá tartozó releváns tevékenységekre, valamint „A részvétel bővítése és az Európai Kutatási Térség megerősítése” részre is, a 294/2008/EK rendelet által létrehozott EIT keretében működő TIT-ek tervezésével szoros koordinációban és szinergiában.

A stratégiai tervezési folyamat eredményét a munkaprogram tartalmának megvalósítására vonatkozó stratégiai tervben kell rögzíteni.

▌

A stratégiai tervezési folyamat céljai a következők:

—	az Európai horizont programszintű célkitűzéseinek integrált végrehajtása, valamint a program általános hatásának és a különböző pillérek közötti koherenciának a középpontba helyezése;

—

▌az Európai horizont és más uniós programok – köztük a [kohéziós alapok] és az Euratom-program – közötti szinergiák előmozdítása oly módon, hogy ezáltal referenciapontként szolgáljon az uniós költségvetés és a nem finanszírozási eszközök valamennyi kapcsolódó programja keretében folytatott kutatás és innováció tekintetében; ▌

—	a tervezési folyamat keretébe tartozó érintett területekre vonatkozó uniós szakpolitikák kidolgozásának és végrehajtásának elősegítése, a szakpolitikák tagállamokban való alakításának és végrehajtásának kiegészítése;

—	az erőfeszítések szétforgácsolódásának csökkentése, valamint a finanszírozási lehetőségek közötti párhuzamosságok és átfedések kiküszöbölése;

—	keret biztosítása a Közös Kutatóközpont közvetlen kutatási tevékenységeinek és a program keretében támogatott egyéb tevékenységeknek az összekapcsolására, beleértve a szakpolitika támogatására szolgáló eredmények és adatok felhasználását is;

—

a kutatás és az innováció kiegyensúlyozott és tág értelmezésű megközelítésének biztosítása a fejlesztés valamennyi szintjén, amely nem csupán a felderítő kutatás ösztönzésére és új termékek, folyamatok és szolgáltatások tudományos és technológiai ismeretek és áttörések alapján történő kifejlesztésére korlátozódik, hanem a létező technológiák új alkalmazási területeken való felhasználását, a folyamatos tökéletesítést, valamint a nem technológiai és a társadalmi innovációt is magában foglalja;

—

a kutatásra és innovációra vonatkozó rendszerszintű, tudományágakon, ágazatokon és szakpolitikákon átívelő megközelítés biztosítása egyfelől a kihívások megoldása, másfelől új versenyképes vállalkozások és iparágak megjelenésének előmozdítása, a verseny serkentése, a magánberuházások ösztönzése és a belső piac egyenlő versenyfeltételeinek megóvása érdekében.

▌

A PROGRAMON BELÜLI EGYÉB TEVÉKENYSÉGEK

A „Globális kihívások és európai ipari versenyképesség” és az „Innovatív Európa” pillér esetében a kutatást és az innovációt olyan tevékenységekkel kell kiegészíteni , amelyek közelről érintik a végfelhasználókat és a piacot, így például demonstrációs tevékenységekkel, kísérleti projektekkel vagy igazoló vizsgálatokkal, kizárva azonban a kutatási és az innovációs szakaszt meghaladó kereskedelmi hasznosítással kapcsolatos tevékenységeket. Ez a keresletoldali tevékenységek támogatására is kiterjed , elősegítendő az innovációk széles körének gyorsabb bevezetését és terjedését. A nem előíró jellegű pályázati felhívásokat kell előtérbe helyezni .

A Horizont 2020 tapasztalataira építve a „Globális kihívások és európai ipari versenyképesség” pillér keretében a társadalom- és bölcsészettudományokat valamennyi klaszter szerves részévé kell tenni , az egyedi és célzott tevékenységeket is beleértve. Hasonlóképpen a tengerkutatást, illetve a tengerhasznosítási célú kutatást és innovációt érintő tevékenységeket stratégiai és integrált módon kell végrehajtani , az uniós integrált tengerpolitikával, a közös halászati politikával és a nemzetközi kötelezettségvállalásokkal összhangban.

A jövőbeni és kialakulóban lévő technológiák (FET) területét érintő, a Horizont 2020 keretében támogatott kiemelt kezdeményezések közül a „Grafén”, az „Emberi agy” és a „Kvantumtechnológiák” kiemelt kezdeményezések keretébe tartozó tevékenységek támogatása a munkaprogramokban előirányzott pályázati felhívások útján az Európai horizont keretében is fennmarad . A Horizont 2020 részét képező kiemelt FET-kezdeményezések keretében támogatott előkészítő tevékenységek beépülnek az Európai horizont stratégiai tervezési folyamatába és a küldetésekkel, a társfinanszírozott/közös programozású partnerségekkel és a rendes pályázati felhívásokkal kapcsolatos munkába.

Az EU nemzetközi partnereivel a tudományos és technológiai együttműködés keretében folytatott párbeszédnek és a világ főbb régióival folytatott szakpolitikai párbeszédnek jelentős mértékben hozzá kell járulnia az együttműködési lehetőségek módszeres feltárásához, aminek pedig – ha ahhoz országok/régiók szerinti differenciálás is társul – elő kell segítenie a prioritások meghatározását. Az EKT-vonatkozású tanácsadó struktúrát továbbra is igénybe kell venni korai szakaszban történő tanácsadás céljából.

▌

TERJESZTÉS ÉS KOMMUNIKÁCIÓ

Az Európai horizont célzottan fogja támogatni a tudományos publikációkhoz, tudástárakhoz és egyéb adatforrásokhoz való szabad hozzáférést. Támogatást fog nyújtani – többek között a más uniós programokkal való együttműködés keretében – a terjesztési és ismeretterjesztési cselekvésekhez, ideértve az eredmények és adatok olyan nyelven és formátumban történő csoportosítását és prezentációját, amely megfelelő a különféle célközönségek, illetve a polgárok, az iparág, a közigazgatási szervek, a tudományos élet képviselői, a civil társadalmi szervezetek és a szakpolitikai döntéshozók által alkotott hálózatok számára. Az Európai horizont e cél elérésére fejlett technológiákat és intelligens eszközöket vehet igénybe.

A program potenciális pályázók irányába történő kommunikálására szolgáló mechanizmusok is megfelelő támogatásban fognak részesülni (például nemzeti kapcsolattartó pontok).

Az Európai horizont keretprogram kapcsán a Bizottság is végre fog hajtani tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket annak hangsúlyozására, hogy az eredmények uniós finanszírozás segítségével születtek. E tevékenységek többek között kiadványok, sajtókapcsolatok, rendezvények, tudástárak, adatbázisok, többcsatornás platformok, honlapok vagy a közösségi média célzott használata révén is felhívják majd a lakosság figyelmét a kutatás és az innováció fontosságára, valamint az EU által támogatott kutatás és innováció szélesebb körű hatására és jelentőségére. Az Európai horizont emellett ahhoz is támogatást nyújt a kedvezményezetteknek, hogy kommunikálják munkájukat és annak a társadalom egészére gyakorolt hatását.

HASZNOSÍTÁS ÉS PIACI ELTERJEDÉS

A Bizottság átfogó intézkedéseket fog bevezetni az Európai horizont keretében létrejött eredmények és ismeretanyag hasznosítása érdekében. Ez fel fogja gyorsítani a széles körű piaci elterjedéshez vezető hasznosítást és fokozni fogja a program hatását.

A Bizottság rendszeresen azonosítja és nyilvántartja majd a program keretében végzett kutatási és innovációs tevékenységek eredményeit, valamint a program európai hozzáadott értékének maximalizálása érdekében megkülönböztetéstől mentes módon fogja továbbadni az ilyen eredményeket és a létrehozott ismeretanyagot az iparág, a különféle méretű vállalkozások, a közigazgatási szervek, a tudományos élet képviselői, a civil társadalmi szervezetek és a szakpolitikai döntéshozók számára, illetve terjeszti majd az említett szereplők körében.

NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS

Nagyobb hatás lesz elérhető a cselekvéseknek a világ más országaival és régióival való, ▌ fokozott nemzetközi együttműködési erőfeszítések keretében történő összehangolása révén. A fenntarthatósággal, a megerősített kutatási és innovációs kiválósággal és a versenyképességgel kapcsolatos uniós tevékenységek támogatására irányuló kezdeményezések szerves részeként a partnerek világszerte felkérést kapnak arra, hogy – egymás javát szolgálva – csatlakozzanak az uniós erőfeszítésekhez.

A nemzetközi közös fellépés biztosítani fogja a globális társadalmi kihívások és a fenntartható fejlődési célok hatékony kezelését, a világ legtehetségesebbjeinek, legjobb szakértőinek és erőforrásainak elérését, valamint az innovatív megoldások kínálatának és keresletének növekedését.

AZ ÉRTÉKELÉS MUNKAMÓDSZEREI

Az értékelési folyamat során a magas színvonalú független szakértelem igénybevétele minden érdekelt fél, közösség és érdekeltség körében alátámasztja a program szerepét, valamint előfeltétele annak, hogy megőrizhető legyen a finanszírozott tevékenységek kiválósága és jelentősége.

A Bizottság vagy a finanszírozó szerv a költségvetési rendelet 61. cikkével összhangban biztosítani fogja az eljárás pártatlanságát és az összeférhetetlenség elkerülését. Törekedni fog továbbá az értékelő bizottságok, a szakértői csoportok és a tanácsadó csoportok összeállítása során a földrajzi sokféleségre.

Kivételes esetben, ha azt a rendelkezésre álló lehető legjobb szakértők igénybevételének követelménye és/vagy a kellően felkészült szakértők szűk köre indokolja, az értékelő bizottságot segítő vagy az abban tagsággal rendelkező független szakértők értékelhetik azokat a konkrét pályázatokat, amelyek iránt kifejezik potenciális érdeklődésüket. Ebben az esetben a Bizottság vagy a finanszírozó szerv minden szükséges korrekciós intézkedést megtesz az értékelési eljárás integritása érdekében. Az értékelési eljárás irányítása ennek megfelelően fog történni, ideértve a különböző szakértők közötti együttműködést felölelő szakaszt is. Az értékelő bizottság a finanszírozható pályázatok meghatározásánál figyelembe fogja venni a sajátos körülményeket.

I. PILLÉR

TUDOMÁNYOS KIVÁLÓSÁG

A tudományos, gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődés – annak minden formájában – függ a következőktől: megfelelő számú és a megfelelő területeken működő kiváló kutatók; az áttörések elérésére való törekvés a megértés és az ismeretszerzés terén minden szinten ; az ennek eléréséhez szükséges világszínvonalú létesítmények, ezen belül is a kutatási és innovációs célú fizikai infrastruktúrák és tudásinfrastruktúrák, valamint a tudás nyílt terjesztéséhez és megosztásához szükséges eszközök (nyílt tudomány), módszerek és készségek▌.

A világszínvonalú innovációk megvalósítása ▌összekapcsolódik a nyílt és kiváló tudomány előrehaladásával . A tudományos és technológiai paradigmaváltások a termelékenységnövekedés, a versenyképesség, a jólét, a fenntartható fejlődés és a társadalmi haladás meghatározó mozgatórugói lehetnek . Az ilyen paradigmaváltások az eddigiekben jellemzően a közszektor tudományos bázisából indultak ki, és csak azután fektették le egészen új iparágak és ágazatok , valamint átfogó, előremutató társadalmi változások alapjait .

A különösen az egyetemeken, állami kutatóintézeteken és kutatási létesítményeken keresztül megvalósuló kutatási közberuházások gyakran hosszabb távú és kockázatosabb kutatásokra irányulnak, és magánszektorbeli tevékenységeket egészítenek ki. Emellett hozzájárulnak a magasan képzett emberi erőforrások, a know-how és a szakértelem létrejöttéhez, új tudományos eszközök és módszerek megteremtéséhez, valamint a legújabb ismeretek továbbítására szolgáló hálózatok létrehozásához.

Az európai tudomány és az európai bázisú kutatók, akárcsak korábban, most is számos területen az élvonalban vannak. De nem vehetjük biztosra, hogy ez így is marad. ▌A hagyományosan vetélytársat jelentő országokhoz – mint amilyen az Amerikai Egyesült Államok is – főként a világ újonnan iparosodó tájairól további gazdasági nagyhatalmak zárkóznak fel, köztük Kína és India, valamint más olyan országok, amelyek kormányai felismerik, hogy a kutatásba való beruházások sokrétűen és bőségesen megtérülnek.

1. EURÓPAI KUTATÁSI TANÁCS (EKT)

1.1. Indokolás

Noha a világszerte megjelenő tudományos publikációk legnagyobb része továbbra is az Unióban születik, az EU a méretéhez viszonyítva aránylag kevés világszínvonalú kiválósági központtal ▌ rendelkezik , és sok területen átlagos vagy gyenge teljesítményt nyújt. Az USA-val és most már bizonyos mértékig Kínával összehasonlítva az EU ▌az „egyenletes kiválóság modelljét” követi, amelynek értelmében az erőforrások sok kutató és kutatóintézet között oszlanak meg. ▌ A legjobb kutatókat idevonzó feltételek megteremtésével Európa a tudományos tehetségekért folytatott világszintű versenyben is előnyre fog szert tenni .

A globális kutatási környezet drámai módon fejlődik, és az egyre kiterjedtebb tudományos munkát végző feltörekvő országok növekvő száma miatt – különös tekintettel Kínára – egyre inkább többpólusúvá válik. Ily módon, míg 2000-ben a világ kutatási és fejlesztési kiadásainak közel kétharmada az EU-nak és az Egyesült Államoknak volt tulajdonítható, addig 2013-ra ez az arány 50 % alá csökkent.

Az EKT rugalmas, hosszú távú finanszírozás nyújtásával támogatja a legjobb kutatókat , köztük a pályájuk elején lévő tehetséges kutatókat is , hogy – elsősorban Európában – áttörést hozó, nagy kockázattal járó, egyúttal azonban nagy megtérülést ígérő kutatási tevékenységeket végezzenek. Az EKT autonóm intézmény, amelyet egy független, a legjobb hírű és megfelelő szakértelemmel, valamint különböző háttérrel rendelkező kutatókból, mérnökökből és elméleti szakemberekből álló Tudományos Tanács irányít. Az EKT a tehetségek és ötletek nagyobb kínálatából meríthet, mint bármelyik nemzeti rendszer, a kiválóságot oly módon erősítve, hogy a verseny a legjobb kutatók és a legjobb ötletek között dől el.

Az EKT által finanszírozott felderítő kutatás bizonyítottan jelentős közvetlen hatást fejt ki: ismereteink határainak kitágításával új és sok esetben nem várt tudományos és technológiai eredmények születhetnek, illetve új kutatási területek nyílhatnak meg. Ez pedig az innovációt és a vállalkozói leleményességet inspiráló, a társadalmi kihívások kezelésére szolgáló, gyökeresen új ötleteket hozhat magával. Az EKT a fentieken túlmenően jelentős strukturális hatást is kifejt azáltal, hogy az egyes kutatók és tevékenységek számára nyújtott közvetlen támogatás mellett javítja az európai kutatási rendszer színvonalát. Az EKT által finanszírozott tevékenységek és kutatók ösztönző célokat tűznek ki az európai felderítő kutatás elé, világszinten növelve annak ismertségét, valamint munkahelyként és együttműködő partnerként is fokozva vonzerejét az élvonalbeli kutatók körében. Az EKT által finanszírozott kutatók foglalkoztatása jelentette presztízs versenyt támaszt az európai egyetemek és kutatószervezetek között, hogy a lehető legvonzóbb feltételeket kínálják a legjobb kutatók számára, közvetett módon pedig segíthet számukra saját viszonylagos erősségeik és hiányosságaik felmérésében és reformok végrehajtásában.

▌Az EKT az összes európai kutatás viszonylag kis százalékát finanszírozza, de arányait tekintve mégis ▌ jelentős tudományos hatást ér el. Az EKT által támogatott kutatások átlagos impaktfaktora a világ első számú kutatóegyetemeinek szintjével vetekszik. Az EKT kutatási teljesítménye rendkívül magas a világ legnagyobb kutatásfinanszírozóihoz képest. Az EKT rengeteg felderítő kutatást finanszíroz számos olyan kutatási területen, ahol a legnagyobb idézettséget sikerült elérni, ideértve a rohamosan fejlődő területeket is. Jóllehet az EKT által nyújtott finanszírozás célkeresztjében a felderítő kutatás áll, neki köszönhetően jelentős számú szabadalom született.

Egyértelműen bizonyítható tehát, hogy pályázati felhívásai révén az EKT kiváló kutatókat vonz és finanszíroz, valamint hogy az EKT tevékenységei a feltörekvő területeken jelentős mértékben járulnak hozzá a világ legjelentősebb és legnagyobb hatást kifejtő kutatási eredményeihez, áttöréseket és jelentős előrelépéseket érve el. Az EKT-támogatások kedvezményezettjeinek munkája emellett rendkívül interdiszciplináris, valamint e kedvezményezettek nemzetközi szintű együttműködést folytatnak, eredményeiket pedig az összes kutatási területen nyíltan közzéteszik, ideértve a társadalom- és bölcsészettudományokat és a művészeti kutatást is.

Arra is vannak már bizonyítékok, hogy az EKT által nyújtott támogatások hosszú távú hatást gyakorolnak a szakmai pályafutásra, a magasan képzett elismert kutatók és ▌doktori fokozattal rendelkezők képzésére, az európai kutatási rendszer világszintű ismertségének és presztízsének növekedésére, valamint erőteljes példamutatás révén a nemzeti kutatási rendszerekre. Ez a hatás az EU egyenletes kiválósági modelljét tekintve felettébb hasznos, mert az, hogy valaki EKT-finanszírozásban részesül, a kutatási minőség pontosabb mutatójaként szolgálhat, mint az intézmény státusza alapján történő elismerés, illetve fel is válthatja azt. Ez lehetővé teszi az ambiciózus egyének, intézmények, régiók és országok számára, hogy magukhoz ragadják a kezdeményezést, és azokat a kutatási profilokat fejlesszék, amelyek terén különösen erősek.

1.2. Beavatkozási területek

1.2.1. Felderítő kutatás

Az EKT által finanszírozott kutatás várhatóan – kiváló minőségű tudományos publikációk kíséretében – előrelépéshez vezet az ismeretek határainak kitágítása terén, ezáltal jelentős potenciális társadalmi és gazdasági hatással járó kutatási eredményeket hoz magával, amihez az EKT által a felderítő kutatás tekintetében meghatározott egyértelmű és ösztönző célok társulnak Unió-, Európa- és világszerte. Annak érdekében, hogy az EU vonzóbb környezetet teremtsen a világ legjobb tudósai számára, az EKT mérhető javulás elérését tűzi ki célul a tekintetben, hogy növekedjen a világon leggyakrabban idézett publikációk felső 1 %-ába eső uniós publikációk aránya, emellett pedig a támogatását élvező – többek között Európán kívülről érkező – kiváló kutatók számának ▌növelésére is törekszik.

Az EKT a finanszírozást a következő, jól meghatározott elvek szerint nyújtja. Az EKT-támogatások odaítélésének egyedüli feltétele a tudományos kiválóság. Az EKT az alulról építkezés elvét követi, és előre nem határoz meg prioritásokat.

Nagy vonalakban

—	hosszú távú finanszírozás nyújtása bármilyen korú, nemű és a világ bármely országában tevékenykedő kutatók és kutatócsoportjaik kiváló ötleteinek támogatására annak érdekében, hogy áttörést hozó, nagy kockázattal járó, egyúttal azonban nagy megtérülést ígérő kutatást végezhessenek ;

—

a kiváló ötletekkel rendelkező pályakezdő , illetve karrierjük korai szakaszában lévő kutatók segítése abban, hogy maguk is független kutatásvezetővé válhassanak, és ehhez támogatás nyújtása abban a kritikus szakaszban, amikor saját kutatócsoportjukat vagy kutatási programjukat kívánják létrehozni, illetve megszilárdítani ;

—	a tudományos világban áttörést ígérő, újszerű munkamódszerek , ezen belül a „nyílt tudomány” megközelítés támogatása, valamint a finanszírozott kutatásban rejlő kereskedelmi és társadalmi innovációs lehetőségek elősegítése;

—	a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok regionális és nemzeti kutatásfinanszírozó ügynökségekkel való megosztása , valamint a keretprogram más elemeivel, különösen a Marie Skłodowska-Curie-cselekvésekkel való kapcsolódások kialakítása a kiváló kutatók támogatásának elősegítése érdekében;

—	az európai felderítő kutatás népszerűsítése, valamint az EKT-programok ismertségének javítása az európai és a nemzetközi kutatók körében .

1.3. Végrehajtás

1.3.1. A Tudományos Tanács

A Tudományos Tanács tudományos szempontból garantálja a tevékenységek színvonalát, és teljes jogkörrel rendelkezik a finanszírozandó kutatások típusára vonatkozó döntések meghozatalában.

A keretprogram végrehajtásával összefüggésben a Tudományos Tanács a 7. cikkben meghatározott feladatainak ellátása érdekében:

(1)

A tudományos stratégia terén:

—	a tudományos lehetőségek és az európai tudományos igények figyelembevételével általános tudományos stratégiát dolgoz ki az EKT számára;

—	a tudományos stratégiával összhangban kidolgozza a munkaprogramot és kialakítja az EKT támogatási programjainak összetételét;

—	a tudományos stratégiával összhangban kidolgozza a szükséges nemzetközi együttműködési kezdeményezéseket, ideértve a tájékoztatási tevékenységeket is, amelyek által a világ más részein dolgozó legjobb kutatók számára láthatóbbá válik az EKT.

(2)

A program végrehajtásának tudományos irányítása, nyomon követése és minőség-ellenőrzése terén:

—

a tudományos kiválóságon és a pályázatok teljesen átlátható, méltányos és pártatlan kezelésén alapuló világszínvonalú szakmai értékelési rendszert biztosít, e célból állást foglal a pályázati felhívások végrehajtásával és kezelésével, az értékelési kritériumokkal, a szakmai értékelési eljárásokkal – beleértve a szakértők kiválasztását és a szakmai értékelési és pályázatelbírálási módszereket is –, továbbá azon szükséges végrehajtási szabályokkal és iránymutatásokkal kapcsolatban, amelyek alapján a Tudományos Tanács felügyelete alatt kiválasztják a finanszírozandó pályázatokat;

—	az EKT által a felderítő kutatás területén megvalósított cselekvések esetében a szakértőket az EKT Tudományos Bizottságának javaslata alapján nevezik ki;

—	biztosítja, hogy az EKT-támogatásokat a kiválóságot középpontba helyező, az önálló kezdeményezést ösztönző és a rugalmasságot az elszámoltathatósággal ötvöző egyszerű és átlátható eljárások alapján hajtsák végre, folyamatosan figyelemmel kísérve a műveletek és a végrehajtás színvonalát;

—	felülvizsgálja és értékeli az EKT eredményeit, valamint az EKT által finanszírozott kutatások minőségét és hatásait, és ezek alapján korrekciós vagy jövőbeli cselekvésekre vonatkozó ajánlásokat és iránymutatásokat fogalmaz meg;

—	állást foglal minden olyan ügyben, amely az EKT tevékenységeinek eredményeit és hatását, valamint a végrehajtott kutatás minőségét érinti.

(3)

A kommunikáció és a terjesztés terén:

—

kommunikációs és tájékoztatási tevékenységek, többek között tudományos konferenciák révén erősíti az EKT globális arculatát és ismertségét annak érdekében, hogy a tudományos közösség, a legfontosabb érdekelt felek és a nagyközönség körében népszerűsítse az EKT tevékenységeit és eredményeit, valamint az EKT által finanszírozott projektek eredményeit;

—	adott esetben konzultál a tudományos, a műszaki és az akadémiai élet közösségeivel, a regionális és nemzeti kutatásfinanszírozó szervekkel és más érdekelt felekkel;

—	saját tevékenységeiről rendszeresen jelentést tesz a Bizottságnak.

A Tudományos Tanács tagjai az általuk végzett feladatokért tiszteletdíjban részesülnek, továbbá adott esetben utazási és ellátási költségtérítést kapnak.

Megbízatásának időtartama alatt az EKT elnöke Brüsszelben tartózkodik, és munkaidejének (1) nagy részét az EKT ügyeire fordítja. Az elnök a Bizottság felső vezetéséhez hasonló mértékű javadalmazásban részesül, továbbá a feladatai ellátásához szükséges célzott végrehajtó struktúrát bocsátanak a rendelkezésére.

A Tudományos Tanács a tagjai közül három alelnököt választ, akik a képviseleti és a munkaszervezési feladatok ellátásában segítik az elnök munkáját. Ezek a személyek egyben az EKT elnökhelyettesi címét is viselhetik.

A három alelnök támogatást kap ahhoz, hogy a saját intézményében gondoskodjon a megfelelő helyi adminisztratív támogatásról.

1.3.2. A célzott végrehajtó struktúra

A célzott végrehajtó struktúra a program – EKT munkaprogramjában meghatározottak szerinti – adminisztratív végrehajtásának és megvalósításának minden vonatkozásáért felelős. Feladata mindenekelőtt az, hogy a Tudományos Tanács által megállapított stratégiának megfelelően végrehajtsa az értékelési eljárásokat, a szakmai értékelési és a kiválasztási folyamatokat, valamint biztosítsa a támogatások pénzügyi és tudományos irányítását. A célzott végrehajtó struktúra a fentiekben meghatározott valamennyi feladata elvégzésében – többek között a tudományos stratégiájának kidolgozásában, a műveletek nyomon követésében, az EKT eredményeinek felülvizsgálatában és értékelésében, valamint tájékoztató és kommunikációs tevékenységeiben – támogatja a Tudományos Tanácsot, hozzáférést biztosít a birtokában levő szükséges dokumentumokhoz és adatokhoz, és tevékenységeiről tájékoztatja a Tudományos Tanácsot.

A Tudományos Tanács vezetősége és a célzott végrehajtó struktúra igazgatója a stratégiával és a működési ügyekkel kapcsolatos hatékony együttműködés céljából rendszeres jelleggel koordinációs üléseket tart.

Az EKT igazgatását a kifejezetten erre a célra felvett személyzet, köztük szükség szerint az uniós intézmények tisztviselői látják el, és ez a tevékenység kizárólag a hatékony igazgatáshoz szükséges stabilitás és folytonosság biztosításához elengedhetetlen tényleges igazgatási feladatok ellátására terjed ki.

1.3.3. A Bizottság szerepe

A 6., 7. és 8. cikkben meghatározott feladatainak ellátása érdekében és a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos saját feladataival összefüggésben a Bizottság:

—	biztosítja a Tudományos Tanács folytonosságát és megújulását, és támogatást biztosít a Tudományos Tanács jövőbeli tagjainak kiválasztásáért felelős állandó kiválasztási bizottságnak;

—	biztosítja a célzott végrehajtó struktúra folytonosságát és a feladatoknak és a felelősségi köröknek a célzott végrehajtó struktúra hatáskörébe utalását, figyelembe véve a Tudományos Tanács álláspontját;

—	biztosítja, hogy a célzott végrehajtó struktúra az összes feladatát ellássa és eleget tegyen felelősségi köreinek;

—	kinevezi a célzott végrehajtó struktúra igazgatóját és vezetőségi tagjait, figyelembe véve a Tudományos Tanács álláspontját;

—

a Tudományos Tanács állásfoglalásainak figyelembevételével biztosítja a munkaprogram, a végrehajtás módszertanára vonatkozó állásfoglalások és a szükséges végrehajtási szabályok időben történő elfogadását, ideértve a pályázatok benyújtására vonatkozó EKT-szabályokat és az EKT támogatásimegállapodás-mintáját is;

—	rendszeresen és kellő időben tájékoztatja a programbizottságot, illetve konzultál azzal az EKT tevékenységeinek végrehajtásáról;

—	a kutatási keretprogram átfogó végrehajtásáért felelős szervként nyomon követi a célzott végrehajtó struktúra munkáját és értékeli annak teljesítményét .

2. MARIE SKŁODOWSKA-CURIE-CSELEKVÉSEK (MSCA)

2.1. Indokolás

Európának olyan magasan képzett és rugalmas humántőke-alapra van szüksége a kutatás és az innováció terén, amely könnyedén képes alkalmazkodni a fenntartható megoldásokhoz, egyúttal könnyen megtalálja ezeket a megoldásokat a jelenlegi és jövőbeli kihívásokra, például az Európát érintő jelentős demográfiai változásokra. A kiválóság érdekében a kutatóknak mobilnak kell lenniük, több országot, ágazatot és tudományágat érintve kell együttműködniük és terjeszteniük az ismereteket, hogy az ismereteket és készségeket megfelelően ötvözve megbirkózzanak a társadalmi kihívásokkal és támogassák az innovációt.

Európa a tudomány egyik vezető központja: több ezer egyetemén, kutatóközpontjában és ▌vállalatánál mintegy 1,8 millió kutató dolgozik. Becslések szerint azonban az Uniónak 2027-ig legalább egymillió új kutatót kell képeznie és foglalkoztatnia annak érdekében, hogy elérje a kutatási és innovációs beruházások növeléséhez meghatározott célokat. Különösen sürgető ez az igény a ▌ tudományos ágazaton kívül (például az iparban, az üzleti életben, ezen belül a kkv-k körében, a kormányzatoknál, a civil társadalmi szervezeteknél, a kulturális intézményeknél, a kórházaknál stb.), és az új kutatók megfelelő képzéséhez a különböző ágazatok közötti együttműködésre van szükség. Az Uniónak fokoznia kell arra irányuló törekvéseit, hogy több fiatal nő és férfi számára tegye vonzóvá a kutatási pályát, hogy inkluzívabbá váljon és elősegítse a munka és a magánélet jobb egyensúlyát , hogy Európába vonzzon harmadik országbeli kutatókat, valamint hogy megtartsa saját kutatóit és segítse a másutt dolgozó európai kutatók Európában való újbóli beilleszkedését. Ezen túlmenően tovább kell javítani a kutatók munkavégzési feltételeit az Európai Kutatási Térségben, hogy minél szélesebb körben valósuljon meg a kiválóság terjesztése. E tekintetben szorosabb kapcsolatokra van szükség, különösen az európai oktatási térséggel (EEdA), az Európai Regionális Fejlesztési Alappal (ERFA) és az Európai Szociális Alappal (ESZA+).

Ezeket a kihívásokat rendszerszintű jellegük miatt, és mivel megoldásukhoz tagállamok közötti erőfeszítésre van szükség, a leghatékonyabban uniós szinten lehet kezelni.

A Marie Skłodowska-Curie-cselekvések (MSCA) a teljesen alulról építkező, kiváló kutatást helyezik a középpontba, és az alapkutatástól a piaci bevezetésen át az innovációs szolgáltatásokig minden kutatási és innovációs terület számára nyitva állnak. Idetartoznak az Európai Unió működéséről szóló szerződésben és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésben (Euratom-Szerződés) érintett kutatási területek. Ha külön igény merül fel, és kiegészítő finanszírozási források válnak elérhetővé, a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések kapcsolódási pontokat kereshetnek meghatározott tevékenységekkel egyes sajátos kihívások (beleértve az azonosított küldetéseket), kutatási és innovációs intézménytípusok vagy földrajzi helyek vonatkozásában annak érdekében, hogy reagálni lehessen a készségek, a kutatóképzés, a karrierfejlesztés és a tudásmegosztás terén fennálló európai igények változásaira.

A Marie Skłodowska-Curie-cselekvések a legfőbb uniós szintű eszközök ahhoz, hogy Európába vonzzuk a harmadik országok kutatóit, ezért jelentősen hozzájárulnak a nemzetközi kutatási és innovációs együttműködéshez. A bizonyítékok azt mutatják, hogy a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések az egyéneknek és a szervezeteknek kínált előnyök és a rendszerszintű pozitív hatások mellett nagy hatást eredményező és áttörést jelentő kutatási eredményekhez vezetnek, miközben nagymértékben hozzájárulnak a társadalmi és stratégiai kihívások kezeléséhez. A humántőkébe való hosszú távú beruházások megtérülnek, amint azt azon Nobel-díjasok száma is jelzi, akik vagy Marie Skłodowska-Curie-ösztöndíjasok, vagy -szakvezetők voltak.

A tudományos munkatársak, illetve a tudományos és nem tudományos ágazatok fogadó szervezetei közötti globális kutatási verseny, valamint a magas szintű tudás megteremtése és országok, ágazatok és tudományterületek közötti megosztása révén a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések elsősorban a „Foglalkoztatás, növekedés és beruházás” elnevezésű menetrendben és az Unió kül- és biztonságpolitikára vonatkozó globális stratégiájában megfogalmazott célokhoz, valamint az ENSZ fenntartható fejlődési céljaihoz járulnak hozzá.

A Marie Skłodowska-Curie-cselekvések hozzájárulnak ahhoz, hogy az Európai Kutatási Térség hatékonyabban működjön, versenyképesebb legyen, és a globális színtéren vonzóbb alternatívává váljon. Ez a következőképpen valósul meg: figyelmet kell szentelni a magasan képzett kutatók új generációjának és támogatni kell az európai és Európán kívüli feltörekvő tehetségeket többek között azáltal, hogy elősegítik a program más elemeibe, például az EKT- vagy EIT-tevékenységekbe való bekapcsolódásukat ; elő kell mozdítani az új ismeretek és ötletek európai politikákba, gazdaságba és társadalomba való beillesztését és alkalmazását, egyebek mellett hatékonyabb tudományos párbeszéd és a nyilvánosság tájékoztatását szolgáló intézkedések révén; meg kell könnyíteni a kutatást végző szervezetek együttműködését , a publikáció során pedig a nyitott tudomány és a nyílt hozzáférésű adatok elvét kell követni; valamint az Európai Kutatási Térségre gyakorolt határozott strukturális hatás révén támogatni kell egy nyitott munkaerőpiac létrejöttét, és normákat kell megállapítani a minőségi képzés, a vonzó foglalkoztatási feltételek és a minden kutató számára nyitott , átlátható és érdemelvű munkaerő-felvétel tekintetében , összhangban az Európai kutatói chartával és a kutatók felvételére vonatkozó magatartási kódexszel .

2.2. Beavatkozási területek

2.2.1. A kiválóság támogatása a kutatók határokon, ágazatokon és tudományterületeken átívelő mobilitásával

Az Uniónak továbbra is referenciapontként kell szolgálnia a kiváló kutatást illetően, és ily módon vonzónak kell maradnia a legígéretesebb – európai és nem európai – kutatók számára karrierjük minden szakaszában. Ehhez lehetővé kell tenni a kutatók és a kutatással kapcsolatban álló személyzet számára az országok, ágazatok és tudományterületek közötti átjárást és együttműködést, hogy ilyenformán kiváló minőségű képzésben részesüljenek és megfelelő lehetőségekhez jussanak karrierjük során. Ez elősegíti majd a tudományos és egyéb ágazatok közötti átjárást, és ösztönözni fogja a vállalkozói tevékenységet.

Nagy vonalakban

—

mobilitási tapasztalatok Európán belül és kívül a legjobb vagy legígéretesebb kutatók számára, állampolgárságuktól függetlenül, hogy kiváló kutatások elvégzésére nyíljon lehetőségük, fejleszthessék készségeiket és építhessék karrierjüket , valamint bővíthessék kapcsolati hálójukat a tudományos és egyéb ágazatokban egyaránt (a kutatási infrastruktúrákat is ideértve) .

2.2.2. Új készségek fejlesztése kiváló kutatói képzések révén

Az Uniónak a készségek megfelelő kombinációjával rendelkező, erős, rugalmas és kreatív humánerőforrás-alapra van szüksége, hogy megfeleljen a jövőbeli munkaerőpiaci igényeknek, újításokkal álljon elő, az ismereteket és az ötleteket pedig olyan termékekké és szolgáltatásokká alakítsa, amelyek gazdasági és társadalmi haszonnal járnak. Ez a kutatók képzésével valósítható meg annak érdekében, hogy továbbfejlesszék kutatási kulcskompetenciáikat, egyúttal pedig javítsák transzverzális készségeiket, például a kreatív, felelős, társadalom felé nyitott és vállalkozói gondolkodásmódot , valamint a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos tudatosságot . Mindez lehetővé teszi a számukra, hogy szembenézzenek a jelenlegi és jövőbeli globális kihívásokkal, és javítsák a szakmai előmenetellel kapcsolatos kilátásaikat és innovációs képességüket.

Nagy vonalakban

—	képzési programok a kutatók számára, amelyek sokrétű készségekkel ruházzák fel őket a jelenlegi és jövőbeli globális kihívások kezeléséhez.

2.2.3. A humán erőforrások és a készségfejlesztés megerősítése az Európai Kutatási Térségben

A kiválóság előmozdítása, a kutatást végző szervezetek közötti együttműködés növelése és a pozitív strukturáló hatás megteremtése érdekében az Európai Kutatási Térség egészében magas színvonalú képzési és mentorálási normákat, jó munkakörülményeket és hatékony karrierfejlesztést kell bevezetni a kutatók számára. Adott esetben, és ha azt egy tanulmány indokolja, támogatást kell nyújtani a kutatók származási országukba való – Unión belüli vagy az Unióba történő – visszatéréséhez a meglévő főbb irányvonalak mentén. Mindez segíteni fogja a kutatási képzési programok és rendszerek korszerűsítését vagy bővítését, valamint világszinten növelni fogja az intézmények vonzerejét.

Nagy vonalakban

—	képzési programok a kiválóság előmozdítása és a bevált módszerek terjesztése érdekében az intézményeken , a kutatási infrastruktúrákon és a kutatási és innovációs rendszereken átívelő módon;

—	interdiszciplináris és transzdiszciplináris együttműködés az Unión belül és harmadik országokkal, valamint ismeretek előállítása és terjesztése az Unión belül és harmadik országokban.

2.2.4. A szinergikus hatás javítása és elősegítése

Tovább kell erősíteni az uniós, regionális és nemzeti szintű kutatási és innovációs rendszerek és programok közötti szinergiákat. Ez különösen az Európai horizont más részeivel, például az Európai Innovációs és Technológiai Intézettel (EIT) és más uniós programokkal – nevezetesen az Erasmusszal és az ESZA+-szal – való szinergiák és az ezek közötti komplementaritások révén érhető el, többek között kiválósági pecsét segítségével.

Nagy vonalakban

—	képzési programok és hasonló kutatásikarrier-fejlesztési kezdeményezések egymást kiegészítő, regionális, nemzeti vagy uniós szintű köz- vagy magánfinanszírozási forrásokból.

2.2.5. Nyilvános tájékoztatás előmozdítása

A program tevékenységeinek tudatosítását és a kutatók elismertségét uniós szinten és azon túl is növelni kell annak érdekében, hogy javítsuk a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések globális arculatát, elősegítsük annak megértését, milyen hatással van a kutatók munkája a polgárok mindennapi életére, és ösztönözzük a fiatalokat arra, hogy kutatói karriert válasszanak. Ez úgy valósítható meg, hogy a munka során a nyílt tudomány elvét alkalmazzuk, ami pedig az ismeretek és a gyakorlatok hatékonyabb terjesztését, hasznosítását és népszerűsítését eredményezi. Mindebben a polgárok tudományos tevékenysége is értékes szerepet játszhat.

Nagy vonalakban

—	a nyilvánosság tájékoztatását célzó kezdeményezések a kutatói pálya iránti érdeklődés élénkítése érdekében, különösen – és hátterükre való tekintet nélkül – a fiatalok körében;

—	promóciós tevékenységek a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések globális arculatának, láthatóságának és ismertségének növelésére;

—	az ismeretek terjesztése és tudásklaszterek létrehozása projekteken átívelő együttműködés , a nemzeti kapcsolattartó pontok projektjei és egyéb hálózatépítő tevékenységek, például öregdiák-szolgáltatások révén.

3. KUTATÁSI INFRASTRUKTÚRÁK

3.1. Indokolás

A legkorszerűbb kutatási infrastruktúrák kulcsfontosságú szolgáltatásokat nyújtanak a kutató- és innovációs közösségek számára, amelyek alapvető szerepet játszanak a tudás határainak kitágításában , továbbá megteremtik a globális kihívások leküzdését és az ipar versenyképességének javítását célzó kutatási és innovációs hozzájárulások alapját . A kutatási infrastruktúrák uniós szintű támogatása segít enyhíteni a szétszórt nemzeti és regionális kutatási infrastruktúrák és a tudományos kiválóságok elszigeteltségének jelenségét, megerősítve ezzel az Európai Kutatási Térséget és javítva a tudományos közösségek közötti ▌ismeretáramlást. A tudományos haladás egyre nagyobb mértékben függ a kutatási infrastruktúrák és az ipar együttműködésétől, amelynek keretében létrejönnek az új kulcsfontosságú alaptechnológiákon és más új technológiákon alapuló szükséges eszközök.

Az általános cél az Európában és Európán kívül működő összes kutató számára nyitott és hozzáférhető világszínvonalú, fenntartható kutatási infrastruktúrák megteremtése, amelyek teljeskörűen kiaknázzák e kutatók képességeit a tudományos fejlődés és az innováció céljaira. A legfontosabb célkitűzés a kutatási és innovációs ökoszisztéma széttagoltságának csökkentése, az erőfeszítések megkettőzésének elkerülése, valamint a kutatási infrastruktúrák – köztük az ERFA-ból finanszírozottak – tervezésének, fejlesztésének, hozzáférhetőségének és felhasználásának hatékonyabb összehangolása. Létfontosságú támogatni azt, hogy minden európai kutató szabadon hozzáférjen a kutatási infrastruktúrákhoz, valamint azt, hogy többek között az európai nyílt tudományosadat-felhő (a továbbiakban: EOSC) révén fokozottan hozzáférhetők legyenek a digitális kutatási erőforrások, e célból kifejezetten előmozdítva a nyílt tudomány és a nyílt adatkezelési gyakorlatok elterjedését .

Fontos továbbá a kutatási infrastruktúrák hosszú távú fenntarthatóságának javítása is, mivel azok jellemzően több évtizeden keresztül működnek, ezért tervet kell készíteni működésük folyamatos és stabil támogatására.

Az Uniónak a tehetségekért folytatott globális verseny gyors növekedésével is foglalkoznia kell: a harmadik országok kutatói számára vonzóvá kell tennie azt a lehetőséget, hogy világszínvonalú európai kutatási infrastruktúrákkal dolgozzanak. Az európai ipar versenyképességének és innovációs képességeinek növelése szintén rendkívül fontos célkitűzés: támogatja a kutatási infrastruktúrák és felhasználóik szempontjából kulcsfontosságú technológiákat és szolgáltatásokat, és ily módon javítja az innovatív megoldások biztosításának feltételeit.

A múltbeli keretprogramok jelentősen hozzájárultak a nemzeti kutatási infrastruktúrák hatékonyabb és eredményesebb felhasználásához, valamint a Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fórumával (ESFRI) közösen kidolgoztak egy koherens és stratégiai megközelítést a páneurópai kutatási infrastruktúrákkal kapcsolatos szakpolitikai döntéshozatalhoz. Ez a stratégiai megközelítés egyértelmű előnyökkel jár, többek között az erőfeszítések megkettőzésének csökkentésével és egyúttal az erőforrások hatékonyabb felhasználásával, valamint a folyamatok és eljárások szabványosításával. A kutatási mobilitás fontos szerepet játszik a kutatási infrastruktúrák használatának előmozdításában, ezért mérlegelni kell a nemzeti és európai mobilitási programokkal való szinergiákat.

Az EU által finanszírozott tevékenységek a következők révén fognak hozzáadott értéket teremteni: a páneurópai jelentőségű és hatású új kutatási infrastruktúrák fejlesztésére irányuló erőfeszítések mellett az európai kutatási infrastruktúra meglévő elemeinek megszilárdítása és optimalizálása; a hasonló jellegű kutatásiinfrastruktúra-csoportok közötti együttműködés biztosítása a felhasználói közösségeket érintő stratégiai problémák kezelése érdekében ; az európai nyílt tudományosadat-felhő (EOSC) létrehozása hatékonyan skálázható és fenntartható környezetként az adatközpontú kutatás céljából; a nemzeti és regionális kutatási és oktatási hálózatok összekapcsolása; a nagy mennyiségű adathalmazt kezelő, nagy kapacitású hálózati infrastruktúra, valamint a digitális forrásokhoz való, határokon és tudományterületeken átívelő hozzáférés megerősítése és biztonságossá tétele; a széttagolt kutatási infrastruktúrák teljes európai lefedettségének előmozdítása többek között a kutatási adatok országok közötti összevetésének lehetővé tétele érdekében, például a társadalom- és bölcsészettudományok és a környezetvédelem területén; a kutatási infrastruktúrák interoperabilitásának előmozdítása; a tudástranszfernek, valamint a magasan képzett emberi erőforrások oktatásának javítása és megerősítése; a meglévő, világszínvonalú páneurópai kutatási infrastruktúrák igénybevételének ösztönzése és adott esetben továbbfejlesztése az Európai horizont program valamennyi területén; azon gátló tényezők leküzdése, amelyek akadályozzák a legkiválóbb kutatócsoportokat abban, hogy hozzáférjenek a legjobb szolgáltatásokhoz az európai kutatási infrastruktúra területén; a kutatási infrastruktúrák innovációs potenciáljának előmozdítása, a technológiafejlesztésre és a társinnovációra, valamint a kutatási infrastruktúrák fokozott ágazati felhasználására összpontosítva.

Ezen túlmenően meg kell erősíteni az uniós kutatási infrastruktúrák nemzetközi dimenzióját, és elő kell mozdítani a nemzetközi partnerekkel való szorosabb együttműködést és a nemzetközi részvételt az európai kutatási infrastruktúrákban, ami minden fél számára kölcsönös előnyökkel jár.

A tevékenységek különböző fenntartható fejlődési célokhoz járulnak hozzá, például a következőkhöz: 3. cél – Egészség és jóllét biztosítása; 7. cél – Megfizethető és tiszta energia; 9. cél – Ipar, innováció és infrastruktúra; 13. cél – Fellépés az éghajlatváltozás ellen.

3.2. Beavatkozási területek

3.2.1. Az európai kutatási infrastruktúrák helyzetének megszilárdítása és javítása

Az ESFRI által azonosított kutatási infrastruktúrák és más világszínvonalú, páneurópai jelentőségű kutatási infrastruktúrák létrehozása, működtetése és hosszú távú fenntarthatósága elengedhetetlen ahhoz, hogy az Unió vezető szerephez jusson a felderítő kutatásban, a kutatók képzésében és továbbképzésében , a tudásanyag létrehozásában és felhasználásában, illetve iparágainak versenyképessége tekintetében.

Az európai nyílt tudományosadat-felhőnek (EOSC) a kutatási infrastruktúrák szolgáltatásainak hatékony és átfogó szállítási csatornájává kell válnia, és biztosítania kell az európai kutatási közösségek számára a nagy tudományos adathalmazok FAIR-elvek szerinti gyűjtésére, tárolására, feldolgozására (ilyenek például az analitika, a szimuláció és a vizualizációs szolgáltatások) és megosztására alkalmas új generációs adatszolgáltatásokat. Az európai nyílt tudományosadat-felhőnek továbbá hozzáférést kell biztosítania az európai kutatók számára a kutatási infrastruktúrák által létrehozott és gyűjtött adatok többségéhez, valamint a – többek között az európai adatinfrastruktúra (EDI) részeként telepített – nagy teljesítményű számítástechnikai eszközökhöz (HPC) és exaszintű erőforrásokhoz (2).

A páneurópai kutatási és oktatási hálózat összekapcsolja és lehetővé teszi a kutatási infrastruktúrákhoz és a kutatási erőforrásokhoz való távoli hozzáférést azáltal, hogy uniós szintű összekapcsolhatóságot teremt az egyetemek, a kutatóintézetek és a kutató- és innovációs közösségek között, valamint világszerte nemzetközi kapcsolatokat biztosít más partnerhálózatokkal.

Nagy vonalakban

—

A páneurópai kutatási infrastruktúrák életciklusa új kutatási infrastruktúrák kialakítása révén; az előkészítő és végrehajtási szakaszuk, a strukturális alapokból támogatott kutatási infrastruktúrák esetében működésük korai szakasza, más finanszírozási forrásokkal kiegészülve, valamint a kutatási infrastruktúra ökoszisztémájának megszilárdítása és optimalizálása az ESFRI-mérföldkövek és más páneurópai kutatási infrastruktúrák nyomon követésének egyszerűsítése , valamint a páneurópai kutatási infrastruktúrák szolgáltatási megállapodásainak, fejlődésének, összeolvadásának, páneurópai lefedettségének vagy visszavonásának megkönnyítése révén;

—

Az európai nyílt tudományosadat-felhő, többek között: a hozzáférési csatorna skálázhatósága és fenntarthatósága; a tagállamokkal és a társult országokkal együttműködésben az európai, nemzeti, regionális és intézményi források hatékony egyesítése; a felhő műszaki és szakpolitikai fejlesztése, hogy megfeleljen az új kutatási igényeknek és követelményeknek (pl. érzékeny adatkészletek használata, beépített adatvédelem); az adatok interoperabilitása és a FAIR-elvek betartása; és széles körű felhasználói bázis;

—	Az EOSC-t és az EDI-t támogató páneurópai kutatási és oktatási hálózat, valamint a HPC/adatszolgáltatások olyan felhőalapú környezetben való megvalósítása, amely képes óriási adathalmazokat és számítási folyamatokat kezelni.

3.2.2. A kutatási infrastruktúrák megnyitása, integrálása és összekapcsolása

A kutatási színtér javulni fog azáltal, hogy az Unió valamennyi európai kutató számára biztosítja a legfontosabb nemzetközi, nemzeti és regionális kutatási infrastruktúrákhoz való hozzáférést, és igény szerint integrálja szolgáltatásaikat a hozzáférési feltételek harmonizálása, a szolgáltatásnyújtás javítása és bővítése, valamint a csúcstechnológiát alkalmazó alkotóelemek és fejlett szolgáltatások innovációs cselekvések révén történő közös fejlesztési stratégiájának ösztönzése érdekében.

Nagy vonalakban

—	Olyan hálózatok, amelyek a kutatók transznacionális hozzáférésének társfinanszírozása érdekében összefogják a kutatási infrastruktúrák nemzeti és regionális finanszírozó partnereit;

—	A kutatók hozzáférésének biztosításával, valamint az kutatásiinfrastruktúra-szolgáltatások harmonizációjával és javításával kapcsolatos globális kihívások kezelését előmozdító páneurópai , nemzeti és regionális kutatási infrastruktúrák hálózatai.

3.2.2a. Az európai kutatási infrastruktúrák innovációs potenciálja, valamint innovációs és képzési célú tevékenységek

Az innovációnak mind ▌magukon a kutatási infrastruktúrákon belül, mind az iparágakban történő ösztönzése érdekében az Unió elő fogja mozdítani az iparral folytatott kutatás-fejlesztési együttműködést, hogy ezáltal kibővítse az uniós képességeket és az iparági kínálatot ▌a csúcstechnológiát alkalmazó területeken, például a tudományos mérőműszerek ágazatában ▌. Ezenfelül ösztönözni fogja a kutatási infrastruktúrák ipar általi felhasználását például kísérleti tesztlétesítményként vagy tudásközpontként . A kutatási infrastruktúrák fejlesztéséhez és hasznosításához azok vezetőinek, kutatóinak, mérnökeinek és technikusainak, csakúgy mint a felhasználóknak megfelelő készségekkel kell rendelkezniük. E célból az uniós támogatás a páneurópai érdekű kutatási infrastruktúrákat irányító és üzemeltető személyzet képzésére, a személyzet és a bevált gyakorlatok létesítmények közötti cseréjére, valamint a megfelelő humánerőforrásnak a kulcsterületeken való biztosítására, többek között egyedi oktatási tananyagok kidolgozására irányul majd. A Marie Skłodowska-Curie-tevékenységekkel létrejövő szinergiák is ösztönzést kapnak.

Nagy vonalakban

—	Kutatási infrastruktúrák integrált hálózatai egy közös technológiafejlesztési és megvalósítási stratégia/ütemterv kidolgozása és végrehajtása érdekében;

—	páneurópai érdekű kutatási infrastruktúrákat irányító és üzemeltető személyzet képzése.

3.2.2b. Az európai kutatási infrastruktúrára vonatkozó politika és a nemzetközi együttműködés megerősítése

Szükség van támogatásra, hogy a politikai döntéshozók, a finanszírozó szervek vagy az olyan tanácsadói csoportok, mint az ESFRI, hatékonyan működjenek együtt egy koherens, fenntartható és hosszú távú európai stratégia kidolgozásában és végrehajtásában a kutatási infrastruktúrákra vonatkozóan.

Hasonlóképpen a stratégiai nemzetközi együttműködés lehetővé tétele erősíteni fogja az európai kutatási infrastruktúrák nemzetközi szintű pozícióját, biztosítva globális hálózatépítési képességeiket, ▌interoperabilitásukat és hatókörüket.

Nagy vonalakban

—

A kutatási infrastruktúrák uniós szintű felmérése, nyomon követése és értékelése, valamint a szakpolitikai tanulmányok, kommunikációs és képzési tevékenységek, a kutatási infrastruktúrákat érintő nemzetközi stratégiai együttműködési cselekvések és az érintett politikai és tanácsadó testületek konkrét tevékenységei.

II. PILLÉR

GLOBÁLIS KIHÍVÁSOK ÉS EURÓPAI IPARI VERSENYKÉPESSÉG

▌ Az EU számos kihívással néz szembe, amelyek közül több ▌globális jelentőségű. A problémák sokrétűek és igen összetettek, ▌ közös fellépést tesznek szükségessé , továbbá elegendő számú, megfelelően képzett, alkalmas emberi erőforrás , megfelelő pénzügyi erőforrás és arányos erőfeszítés szükséges ahhoz, hogy orvosolni lehessen őket. Pontosan ezek azok a területek, ahol az Uniónak együtt kell működnie: olyan intelligens, rugalmas és összehangolt fellépésre van szükség, amely valamennyi polgár javát és jóllétét szolgálja.

Nagyobb hatás érhető el, ha az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendjében , valamint a fenntartható fejlődési célokban és a Párizsi Megállapodásban rögzített ▌nemzetközi együttműködés részeként összehangoljuk intézkedéseinket a világ többi országával és régiójával. A kölcsönös előnyök figyelembevételével a partnerek világszerte felkérést kapnak arra, hogy a fenntartható fejlődést szolgáló kutatás és innováció aktív résztvevőiként csatlakozzanak az Unió törekvéseihez.

A kutatás és az innováció a fenntartható és inkluzív növekedés és a technológiai és ipari versenyképesség kulcsfontosságú mozgatórugója ▌. E minőségükben elősegítik a jelenlegi és a jövőben várható problémák megoldását, hogy a lehető leghamarabb visszafordíthassuk azt a napjainkban jellemző kedvezőtlen és veszélyes tendenciát, hogy a gazdasági fejlődéssel ▌együtt jár a természeti erőforrások egyre növekvő felhasználása és a társadalmi problémák súlyosbodása . Így a kutatás és az innováció révén új üzleti lehetőségekké formálhatjuk ezeket a kihívásokat , gyors előnyökre váltva azokat a társadalom számára .

Ez az Uniónak a tudás , a technológiák és az iparágak felhasználójaként és létrehozójaként is a javára fog válni, ami jól szemlélteti, hogyan képes működni és fejlődni egy modern, iparosodott, fenntartható, befogadó, kreatív, ellenállóképes , nyitott és demokratikus társadalom és gazdaság. A jövőbeni fenntartható ▌gazdaság egyre növekvő gazdasági-környezeti-társadalmi példái a következő területeken kapnak majd támogatást és ösztönzést: egészség és jóllét mindenki számára; ellenállóképes, kreatív és befogadó ▌társadalmak; a polgári biztonság által megerősített társadalmak; rendelkezésre álló tiszta energia és mobilitás; digitalizált gazdaság és társadalom; transzdiszciplináris és kreatív ágazat; űrtechnológiához kapcsolódó tengeri vagy szárazföldi megoldások; jól működő biogazdaság , az élelmiszeripari és táplálkozási megoldásokat is beleértve ; a természeti erőforrások fenntartható hasznosítása ▌, a környezet védelme, éghajlatvédelem és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, amelyek mind fokozzák a jólétet Európában és magasabb színvonalú munkahelyeket kínálnak. Kulcsfontosságú lesz az ipari átalakulás szerepe, valamint az innovatív uniós ipari értékláncok létrehozása .

Az új technológiák lényegében valamennyi szakpolitikai területet érintik. Az egyes önálló technológiák mindegyike társadalmi-gazdasági lehetőségek, hatékonyság- és minőségjavító, valamint a kormányzat működését javító lehetőségek, továbbá foglalkoztatási és oktatási következmények sajátos kombinációját hozza magával, amely azonban esetleges biztonsági, adatvédelmi és etikai kockázatokat is magában foglalhat.A technológiával foglalkozó szakpolitikának ezért szerves részét kell, hogy képezze a különböző érdekek mérlegelése, valamint az ágazatok közötti együttműködés és a közös stratégiaalakítás.

Az Európai horizont e pillérébe tartozó kutatás és innováció átfogó, nem szakosított integrált tevékenységklaszterekre tagolódik. Az ágazatok kezelése helyett a beruházások – fenntarthatósági irány mentén – társadalmunk és gazdaságunk rendszerszintű változásaira irányulnak. Mindez csak akkor valósítható meg, ha minden magán- és közszereplő egyaránt részt vesz a kutatás és innováció tervezésében és megalkotásában; összefogva a végfelhasználókat, tudósokat, technológiai szakértőket, gyártókat, innovátorokat, vállalkozásokat, oktatókat, politikai döntéshozókat , polgárokat és civil társadalmi szervezeteket. Ezért a ▌klaszterek egyike sem irányul kizárólag a szereplők egyetlen célcsoportjára, és valamennyi tevékenység végrehajtása elsősorban versenypályázat útján kiválasztott, kutatási és innovációs együttműködésen alapuló projektek keretében történik majd.

A globális kihívások kezelésén túlmenően a klaszterekben folyó tevékenységek során egy közös stratégia részeként (akár digitális, akár más jellegű) ▌kulcsfontosságú alaptechnológiákat és kialakulóban lévő technológiákat fognak fejleszteni és alkalmazni az Unió ipari és társadalmi vezető szerepének előmozdítására. E tevékenység adott esetben az Unió űrtechnológiai adataira és szolgáltatásaira is támaszkodni fog. Az uniós versenyjogi előírások sérelme nélkül a 8. szintig valamennyi technológiai érettségi szint (TRL) az Európai horizont ezen pillérébe fog tartozni.

A tevékenységek célja új tudásanyag, valamint technológiai és nem technológiai jellegű megoldások kidolgozása , a technológia laboratóriumból piacra jutásának elősegítése és – többek között – kísérleti és demonstrációs alkalmazások fejlesztése, a piac felvevőképességét stimuláló és a magánszektor kötelezettségvállalását erősítő intézkedések meghozatala, valamint az uniós szintű szabványosítási tevékenységeket előmozdító ösztönzők kialakítása lesz . A technológiai megvalósítás előfeltétele, hogy az európai kutatók és ágazatok kritikus tömege olyan világszínvonalú ökoszisztémákat hozzon létre, amelyek csúcstechnológiát alkalmazó – például tesztelésre szolgáló – infrastruktúrákat tartalmaznak. Maximalizálni fogjuk az Európai horizont más részeivel és az EIT-tel, továbbá a más programokkal való szinergiákat.

A klaszterek a beágyazott tevékenységek széles skálája révén – ideértve a kommunikációt, a terjesztést és a hasznosítást, a szabványosítást, valamint a nem technológiai innováció és az innovatív szállítási mechanizmusok támogatását is – elő fogják segíteni a maguk nemében első innovációs megoldások gyors bevezetését az Unióban, ami lehetővé teszi az innovációbarát társadalmi, szabályozási és piaci viszonyok, például az innovációs megállapodások létrejöttét. Kialakításra kerülnek a kutatási és innovációs cselekvések révén megvalósuló innovatív megoldások csatornái, amelyek a köz- és magánbefektetők, valamint az egyéb kapcsolódó uniós, nemzeti és regionális programok céljait fogják szolgálni. E célból az Európai horizont harmadik pillérével is szinergiák kialakítására kerül sor.

A fenntartható gazdasági növekedés megvalósításának egyik záloga a nemek közötti egyenlőség. Ezért a globális kihívások mindegyike tekintetében figyelembe kell venni a nemi szempontot.

1. „EGÉSZSÉGÜGY” KLASZTER

1.1. Indokolás

A szociális jogok európai pillére szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy kellő időben, biztonságos és jó minőségű, megfizethető, megelőző és gyógyító egészségügyi ellátáshoz jusson. Ez alátámasztja az Uniónak az ENSZ fenntartható fejlődési céljai iránti elkötelezettségét, amelyek 2030-ig egyetemes egészségügyi ellátást biztosítanának mindenki és minden korosztály számára, kivétel nélkül, és véget vetnének a megelőzhető haláleseteknek.

Az egészséges népesség létfontosságú a stabil, fenntartható és befogadó társadalom szempontjából, az egészségügy javítása pedig kulcsszerepet játszik a szegénység csökkentésében, az idősödő európai társadalom szükségleteinek kezelésében , a társadalmi haladás és jólét előmozdításában és a gazdasági növekedés fokozásában. Az OECD szerint a várható élettartam 10 %-os növekedése ▌a gazdasági növekedés évi 0,3–0,4 %-os javulásával jár együtt. Az Unióban a várható élettartam az életminőségben, környezetben , oktatásban, egészségügyben és ápolás-gondozásban elért hatalmas javulásnak köszönhetően 12 évvel nőtt az EU megalakulása óta. 2015-ben a születéskor várható élettartam 80,6 év volt az Unióban, szemben a globálisan várható 71,4 évvel. Az elmúlt években ez az EU-ban évente átlagosan 3 hónappal nőtt. E javulások mellett egyes csoportok, valamint az európai országok között társadalom- és nemspecifikus eltérések is megfigyelhetők a várható élettartamban.

Az egészségkutatás ▌és az innováció jelentős szerepet játszik ebben, mint ahogy fontos a szerepe az egészségügyi és ápolás-gondozási ágazat termelékenységének és színvonalának javításában is. Az Unió azonban továbbra is új és újonnan megjelenő vagy tartós kihívásokkal szembesül, amelyek veszélyeztetik polgárait és közegészségügyi rendszerét, egészségügyi ellátásának és szociális védelmi rendszereinek fenntarthatóságát, valamint az egészségügyi és ellátási ágazat versenyképességét. Az Unió legfontosabb egészségügyi kihívásai a következők: az egészségügyi és ápolás-gondozási ellátás hozzáférhetősége és megfizethetősége; a hatékony egészségmegőrzés és betegségmegelőzés hiánya; a nem fertőző betegségek számának növekedése; a rák egyre gyakoribb előfordulása; a pszichés betegségek számának növekedése; az antimikrobiális gyógyszerekkel szembeni rezisztencia terjedése és járványok megjelenése; fokozott környezetszennyezés; egészségi egyenlőtlenségek fennállása az országok között és az országokon belül, ▌amelyek aránytalanul nagy mértékben érintik a hátrányos helyzetű vagy veszélyeztetett életszakaszban lévő polgárokat; az egészségügyi kockázatok – beleértve a szegénységgel összefüggő szempontokat is – felismerése, megértése, ellenőrzése, megelőzése és mérséklése a gyorsan változó társadalmi, városi, vidéki és természeti környezetben; demográfiai változás, többek között az idősödéssel összefüggő problémák , valamint az európai egészségügyi ellátó rendszerek növekvő költségei ▌, továbbá az európai egészségügyi és ápolás-gondozási ágazatot érő egyre növekvő nyomás, hogy az egészségügyi innováció fejlesztése terén és révén továbbra is versenyképes maradjon a ▌feltörekvő globális szereplőkkel szemben. Mindemellett a védőoltásokkal szembeni bizalmatlanság csökkentheti az átoltottságot a lakosság egyes csoportjai körében.

Ezek összetett, egymással összefüggő és globális jellegű egészségügyi kihívások, és ezért multidiszciplináris, szakmai és nem szakmai jellegű , ágazatközi és transznacionális együttműködést igényelnek. A kutatási és innovációs tevékenységek szoros kapcsolatokat alakítanak majd ki a felfedező, klinikai, transzlációs , epidemiológiai, etikai , környezeti és társadalmi-gazdasági kutatások, valamint a szabályozástanok között. Foglalkozni fognak a kielégítetlen klinikai szükségletekkel, így például ritka vagy nehezen gyógyítható betegségekkel (rák, például gyermekkori rák és tüdőrák). Ki fogják aknázni a tudományos közösségek, a gyakorló szakemberek, a szabályozó szervek és az ipar kombinált készségeit, és elősegítik az egészségügyi szolgáltatókkal, a szociális szolgálatokkal , a betegekkel, a politikai döntéshozókkal és a polgárokkal való együttműködést a közfinanszírozás tőkeáttételének fokozása, valamint annak érdekében, hogy biztosítsák az eredmények alkalmazását a klinikai gyakorlatban és az egészségügyi rendszerekben, figyelembe véve a tagállamoknak az egészségügyi rendszereik szervezése és finanszírozása tekintetében meglévő hatásköreit . Teljes körűen kihasználják majd a felderítő genomikából és más omikákból, valamint a személyre szabott orvoslás megközelítéseinek fokozatos bevezetéséből származó előnyöket, mely utóbbi egy sor különféle nem fertőző betegség kezelése, valamint az egészségügyi és ápolási-gondozási terület digitalizációja szempontjából is jelentőséggel bír.

A kutatás és az innováció ösztönözni fogja az uniós és nemzetközi szintű stratégiai együttműködést annak érdekében, hogy összegyűjtsék a hatókör kiterjesztéséhez, a megvalósítás felgyorsításához és a méretgazdaságossághoz szükséges szakértelmet ▌, kapacitásokat és erőforrásokat, valamint hogy kiaknázzák a szinergiákat, elkerüljék az erőfeszítések megkettőzését , továbbá megosszák a várható előnyöket és pénzügyi kockázatokat. Az Európai horizonton belül elő kell mozdítani az egészségügyi kutatást és innovációt érintő szinergiákat, különösen az ESZA+ egészségügyi ágával.

A digitális egészségügyi megoldások sok lehetőséget kínálnak az ápolási-gondozási szolgálatok problémáinak megoldására, valamint az idősödő társadalmak körében felmerülő egyéb kihívások kezelésére. Teljes körűen ki kell aknázni az egészségügyi és ápolási-gondozási terület digitalizációjából adódó lehetőségeket anélkül, hogy a magánélet tiszteletben tartásához és az adatvédelemhez való jogot veszélyeztetnénk. Kifejlesztettek már olyan digitális eszközöket és olyan szoftvereket, amelyek betegségek – többek között krónikus betegségek – diagnosztizálására, kezelésére és a beteg általi önkezelés megkönnyítésére szolgálnak. A digitális technológiákat egyre szélesebb körben használják az orvosi képzésben és oktatásban, továbbá arra, hogy a betegek és más egészségügyi fogyasztók hozzáférjenek az egészségügyi információkhoz, valamint megosszák és létrehozzák azokat.

Az e globális kihíváshoz kapcsolódó kutatási és innovációs tevékenységek révén azok résztvevői bővítik a tudásbázist, hasznosítják a meglévő tudást és technológiákat, megerősítik és létrehozzák a kutatási és innovációs kapacitást, és kidolgozzák a hatékonyabb egészségfejlesztéshez, illetve a betegségek integrált megelőzéséhez, diagnosztizálásához, megfigyeléséhez , kezeléséhez, gyógyításához, illetve a rehabilitációhoz , valamint (a tartós ápolás-gondozáshoz és palliatív) ellátáshoz szükséges megoldásokat. A kutatási eredmények alapján cselekvésre vonatkozó ajánlások készülnek, amelyeket el fognak juttatni az érintett érdekelt felekhez. Az egészségügyi eredmények javulása növelni fogja a jóllétet és a várható élettartamot, az egészséges és aktív életet élők számát, az életminőséget és a termelékenységet, ▌az egészségben eltöltött évek számát , valamint az egészségügyi és ápolási-gondozási rendszerek fenntarthatóságát. A rendelet 14. és 15. cikkével, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájával összhangban kiemelt figyelmet kell szentelni az etikára, az emberi méltóság védelmére, a nemi és etnikai szempontokra, valamint a hátrányos vagy kiszolgáltatott helyzetű személyek szükségleteire.

A nagyobb egészségügyi kihívások kezelése alátámasztja majd az Uniónak az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendje iránti elkötelezettségét, valamint az ENSZ más szervezetei és egyéb nemzetközi kezdeményezések tekintetében, így például a WHO globális stratégiái és intézkedési tervei irányában vállalt uniós kötelezettségeket. Hozzájárul továbbá az Unió politikai céljainak és stratégiáinak teljesítéséhez, különösen a szociális jogok európai pillérének, a digitális tartalmak egységes uniós piacának, a határokon átnyúló egészségügyi ellátásról szóló uniós irányelvnek és az antimikrobiális rezisztencia (AMR) leküzdése érdekében kialakított egységes egészségügyi megközelítés szerinti európai cselekvési tervnek, valamint a vonatkozó uniós keretszabályoknak a végrehajtásához. ▌

A tevékenységek elsősorban közvetlenül az alábbi fenntartható fejlődési célok eléréséhez járulnak hozzá: 3. cél – Egészség és jóllét biztosítása; 13. cél – Fellépés az éghajlatváltozás ellen.

1.2. Beavatkozási területek

1.2.1. Egészséges élet

A veszélyeztetett életszakaszokban ( magzati korban , születéskor, kisgyermekkorban, gyermekkorban, serdülőkorban, terhesség alatt, valamint érett és késői felnőttkorban), a fogyatékossággal élőket vagy sérülteket is beleértve, különleges egészségügyi igényeink vannak, amelyekhez átfogóbb ismeretekre és személyre szabott megoldásokra van szükség, a nemi és etikai szempontokat is figyelembe véve. Az ilyen megoldások lehetővé teszik az egészség terén fennálló egyenlőtlenségek csökkentését és az egészségügyi eredmények javulását, hogy aktív életet élhessünk és egészségben öregedjünk meg; az egészségre és az étkezésre már a korai életszakaszban is figyelni kell, mivel így csökkenthető a mentális és fizikai betegségek kialakulásának kockázata a későbbi életszakaszokban. A megelőzés és a kommunikáció során figyelembe veszik az egyes közönségcsoportok sajátosságait:

Nagy vonalakban

—	A teljes élethosszt felölelő, a korai fejlődéssel és az öregedési folyamattal kapcsolatos jobb ismeretek ;

—	Születés előtt a magzat, majd az újszülött , a csecsemő és a gyermek, valamint az anya és az apa egészsége, továbbá a szülők, a család és a nevelők-oktatók szerepe;

—	A serdülők egészségügyi szükségletei, a mentális egészséget befolyásoló tényezőket is beleértve;

—	A fogyatékosságok és sérülések egészségügyi következményei;

—	A teljes élethosszt felölelő rehabilitáció tervezésére, megvalósítására és nyomon követésére szolgáló intézkedéseket célzó kutatás, különös tekintettel a fogyatékosságot okozó betegségek által érintett gyermekeket célzó korai egyedi rehabilitációs programokra;

—	Egészségben megöregedés, független és aktív életvitel, az idősek és/vagy fogyatékossággal élők társadalomban való részvételét is beleértve ;

—	Egészségügyi oktatás ▌és egészségügyi jártasság, a digitális jártasságot is ideértve.

1.2.2. Egészséget meghatározó környezeti és társadalmi tényezők

A társadalmi, kulturális , gazdasági és fizikai környezet által a mindennapi életben és különösen a munkahelyen fennálló egészségügyi és kockázati tényezők jobb megismerése, a digitalizáció, az emberi mobilitás (például a migráció és az utazás) , a szennyezés, a táplálkozás , az éghajlatváltozás és más környezeti problémák egészségügyi hatásait is ideértve, hozzájárul majd az egészségügyi kockázatok és az egészséget fenyegető veszélyek azonosításához, megelőzéséhez és enyhítéséhez; a vegyi anyagoknak való kitettség és a környezetszennyezés miatti elhalálozás és betegségek csökkentéséhez; a biztonságos , környezetbarát, egészséges, rugalmas és fenntartható élet- és munkakörnyezetek támogatásához; az egészséges életmód és fogyasztói magatartás ösztönzéséhez; és egy igazságos, befogadó és megbízható társadalom kialakításához. Mindezt népességalapú kohorszvizsgálatok, humán biomonitoring és járványügyi vizsgálatok támasztják majd alá.

Nagy vonalakban

—	A vegyi anyagok, a beltéri és kültéri szennyező anyagok és az éghajlatváltozással, a munkahellyel, az életmóddal vagy a környezettel összefüggő egyéb sztresszhatások, valamint több stresszhatás kombinált veszélyeit, expozíciós és egészségügyi hatását értékelő technológiák és módszerek ;

—

Az emberek fizikai és mentális egészségét és jóllétét, valamint a köztük lévő interakciókat befolyásoló környezeti, foglalkozási, társadalmi-gazdasági, kulturális, genetikai és viselkedési tényezők, különös tekintettel a kiszolgáltatott helyzetben lévő és hátrányos helyzetű személyekre és adott esetben a kor- és nemspecifikus tényezőkre, ideértve az épületek, a termékek és szolgáltatások kialakítása által az egészségre gyakorolt hatást is ;

—	Kockázatértékelés, kockázatkezelés és kockázati kommunikáció, amelyeket adott esetben transzdiszciplináris megközelítések , valamint a tényeken alapuló döntéshozatal hatékonyabb eszközei támasztanak alá, az állatkísérletek kiváltását vagy alternatíváit is ideértve;

—

Kapacitás és infrastruktúrák, amelyek a valamennyi egészségügyi tényezőre, köztük az emberi expozícióra is vonatkozó adatok biztonságos összegyűjtésére, megosztására, felhasználására és további felhasználására , valamint arra szolgálnak, hogy ezeket az adatokat összekapcsolják a környezeti körülményekre, az életvitelre, az egészségi állapotra és a betegségekre vonatkozó uniós és nemzetközi szintű adatbázisokkal;

—	egészségfejlesztés és elsődleges megelőző intézkedések, a foglalkozással összefüggő szempontokat is ideértve .

1.2.3. Nem fertőző és ritka betegségek

A nem fertőző betegségek a rákkal és a ritka betegségekkel együtt jelentős egészségügyi és társadalmi kihívást jelentenek, és jobb ismereteket és betegségosztályozást , továbbá hatékonyabb megközelítéseket tesznek szükségessé ▌– beleértve a („precíziós orvoslásnak” is nevezett) személyre szabott orvoslást is – a megelőzés, a diagnosztika, a megfigyelés, a kezelés, a rehabilitáció és a gyógyítás terén, illetve szükségessé teszik még a multimorbiditással kapcsolatos megfelelőbb ismereteket .

Nagy vonalakban

—	A nem fertőző betegségek, így többek között a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának hátterében álló mechanizmusok megismerése;

—	Népességalapú longitudinális vizsgálatok az egészséges állapot és a megbetegedések paramétereinek megértése érdekében, valamint azzal a céllal, hogy a megelőző orvoslás fejlesztésének szolgálatában elősegítsék populációrétegek meghatározását;

—	Korábbi és pontosabb diagnózist, valamint kellő időben végzett, a beteg igényeihez igazított kezelést lehetővé tevő diagnosztikus eszközök és módszerek , amelyeknek köszönhetően késleltethető és/vagy visszafordítható a beteg állapotának romlása ;

—	A WHO, az ENSZ és az Unió ajánlásainak megfelelő vagy azokon túlmutató megelőzési és szűrőprogramok;

—	Integrált megoldások az önellenőrzéshez, az egészségmegőrzéshez, a betegségek megelőzéséhez, valamint a krónikus betegségek és a multimorbiditás kezeléséhez, a neurodegeneratív és a szív- és érrendszeri megbetegedéseket is ideértve;

—	Kezelések, ▌gyógykezelések vagy más terápiás beavatkozások , a farmakológiai és nem farmakológiai kezeléseket is beleértve;

—	Palliatív ellátás;

—	Nagy arányban kielégítetlen egészségügyi szükségletek területei, például ritka betegségek, beleértve a gyermekrák különböző fajtáit;

—	A beavatkozások és megoldások összehasonlító hatékonyságértékelése, többek között valós körülmények között szerzett adatok alapján;

—	Implementációkutatás az egészségügyi beavatkozások fokozására és az egészségügyi szakpolitikákba és rendszerekbe történő beépítésük támogatására;

—	Kutatásfejlesztés és a ritka betegségekkel kapcsolatos tájékoztatás, valamint kezelésük és gyógyításuk javítása, ideértve a személyre szabott orvoslást is.

1.2.4. Fertőző betegségek, beleértve a szegénységgel összefüggő és elhanyagolt betegségeket is

A polgároknak a határokon átnyúló egészségügyi veszélyek elleni védelme jelentős kihívást jelent a közegészségügy és a globális egészségügy számára, és uniós és globális szinten egyaránt hatékony nemzetközi együttműködést tesz szükségessé. Az együttműködés magában foglalja a megbetegedések megelőzését, korai felismerését, kutatását és az ezekre való felkészültséget, a fertőző betegségek, köztük a szegénységgel összefüggő és elhanyagolt betegségek kezelését és gyógyítását, valamint a globális egészségszemléletet követve az antimikrobiális rezisztencia (AMR) kezelését.

Nagy vonalakban

—	A fertőzésekkel kapcsolatos mechanizmusok megértése;

—

A fertőző betegségek kialakulását vagy újbóli megjelenését, valamint terjedését okozó tényezők, az állatoktól emberre (zoonózis) vagy a környezet más részeiről (víz, talaj, növények, élelmiszerek) emberre történő átterjedését is ideértve, továbbá az éghajlatváltozásnak és az ökoszisztémák változásainak hatása a fertőző betegségek dinamikájára ;

—	A fertőző betegségek, ▌az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések és a környezettel kapcsolatos tényezők előrejelzése, korai és gyors felismerése, ellenőrzése és felügyelete;

—	Az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelem, beleértve a járványügyi vizsgálatot, a megelőzést, a diagnosztikát, valamint új antimikrobiális szerek és vakcinák kifejlesztését;

—	A fertőző betegségek elleni vakcinák , többek között platformalapú oltóanyag-fejlesztési technológiák , diagnosztika, kezelések és gyógykezelések, a komorbiditást és a társfertőzéseket is ideértve;

—	Az alacsony átoltottság kezelése, a védőoltásokkal szembeni bizalmatlanság megértése és a védőoltások iránti bizalom megerősítése;

—	Hatékony egészségügyi vészhelyzeti felkészültségi, reagálási és helyreállítási intézkedések és stratégiák, a közösségek bevonásával, valamint ezek összehangolása regionális, nemzeti és uniós szinten;

—	Az orvosi beavatkozásoknak a klinikai gyakorlatban és az egészségügyi rendszerben való alkalmazását és használatát gátló tényezők;

—

A fertőző betegségek határokon átívelő vonatkozásai és az alacsony és közepes jövedelmű országokban jellemző kihívások, például az AIDS , a tuberkolózis és a trópusi betegségek, így például a malária, többek között a migrációs áramlásokkal és általában az emberek fokozott mobilitásával összefüggésben.

1.2.5. Eszközök, technológiák és digitális megoldások az egészségügyben és az ápolás-gondozásban, beleértve a személyre szabott orvoslást is

Az egészségügyi technológiák és eszközök létfontosságúak a közegészségügy szempontjából, és nagy mértékben hozzájárultak az emberek életminősége, egészsége és ellátása vonatkozásában elért jelentős eredményekhez az Európai Unióban. Ezért kulcsfontosságú stratégiai kihívás a megfelelő, megbízható, biztonságos, felhasználóbarát és költséghatékony egészségügyi és ápolás-gondozási eszközök és technológiák kialakítása, fejlesztése, megvalósítása, ▌bevezetése és értékelése , a fogyatékossággal élők és az idősödő társadalom igényeit is szem előtt tartva. Idetartoznak az új bioanyagoktól kezdve a biotechnológiákig a kulcsfontosságú alaptechnológiák, csakúgy mint az egysejt-vizsgálat, az omikák, a rendszerbiológiai megközelítések , a mesterséges intelligencia és más digitális technológiák, amelyek jelentős előrelépést jelentenek a meglévőkhöz képest, valamint ösztönzik a minőségi munkahelyeket teremtő, versenyképes és fenntartható, egészségügyi ágazat kialakulását. Az egészségügyhöz kapcsolódó európai ágazat a kritikus gazdasági ágazatok egyike az Unióban; a GDP 3 %-ának felel meg és 1,5 millió munkavállalót foglalkoztat. A megfelelő érdekelt feleket a lehető legkorábbi szakaszban be kell vonni, a nem technológiai dimenziót is figyelembe véve annak érdekében, hogy az újonnan létrejövő technológiák, módszerek és eszközök elfogadhatók legyenek. Ilyen érdekelt felek a polgárok, az egészségügyi szolgáltatók és az egészségügyi szakemberek.

Nagy vonalakban

—	Eszközök és technológiák az egészségügy egészére kiterjedő alkalmazásokhoz és minden vonatkozó orvosi javallathoz, a funkcionális károsodást is ideértve;

—

Integrált eszközök, technológiák, orvosi eszközök, orvosi képalkotás, biotechnológia, nanomedicina és fejlett terápiák (beleértve a sejt- és génterápiát) , valamint digitális megoldások az emberi egészség és az ápolás-gondozás területén, ideértve a mesterséges intelligenciát, valamint a mobil- és távegészségügyet is, adott esetben már korai szakaszban figyelembe véve a gyártás költséghatékonysági szempontjait (a tömeggyártás szakaszának és az innovációs potenciálnak az optimalizálása érdekében, hogy az elkészült gyógyászati termék megfizethető legyen);

—	Egészségügyi és ápolás-gondozási technológiák és eszközök tesztelése, széles körű bevezetése, optimalizációja és innovatív beszerzése valós körülmények között, a klinikai kísérleteket is ideértve, valamint implementációkutatás, ideértve a személyre szabott orvosláson alapuló diagnosztikát is;

—	Innovatív folyamatok és szolgáltatások az egészségügyi és ellátási eszközök és technológiák fejlesztéséhez, gyártásához és gyors megvalósításához;

—	Az egészségügy és az ápolás-gondozás eszközeinek és technológiáinak biztonságossága, hatékonysága, költséghatékonysága, interoperabilitása és minősége, valamint etikai-jogi és társadalmi hatásuk, a társadalmi elfogadottságukkal kapcsolatos kérdéseket is ideértve ;

—	Az egészségügyi és ápolás-gondozási technológiákra és eszközökre vonatkozó szabályozástanok és szabványok ;

—

Az egészségügyi adatok kezelése, ideértve az adatok interoperabilitását, az adatintegrálást, az elemzési és vizualizációs módszereket és a döntéshozatali folyamatokat, amelyek a mesterséges intelligencia, az adatbányászat, a nagy adathalmazokkal kapcsolatos technológiák, a bioinformatika és a nagy teljesítményű számítástechnikai technológiák felhasználásával elősegítik a személyre szabott orvoslás, ezen belül a megelőzés megvalósítását és az egészségügyi életút optimalizálását.

1.2.6. Egészségügyi rendszerek

Az egészségügyi rendszerek az Unió szociális rendszereinek kulcsfontosságú eszközei, amelyek 2017-ben 24 millió munkavállalót alkalmaznak az egészségügyi és szociális ellátási ágazatban. A tagállamok egyik kiemelt célja az egészségügyi rendszerek biztonságosságának és védelmének , egyetemes hozzáférhetőségének, integrációjának , költséghatékonyságának, rugalmasságának, fenntarthatóságának és az időben nyújtott hatékony ellátás szempontjából vett megbízhatóságának biztosítása, valamint az egyenlőtlenségek csökkentése többek között az adatközpontú és digitális innováció adta lehetőségek felszabadítása révén, hogy nyílt hozzáférésű és biztonságos európai infrastruktúrákra építve jobb egészségügyi, illetve személyközpontú ápolás-gondozási ellátást lehessen nyújtani. Az olyan új lehetőségek, mint az 5G hálózatok telepítése, a „digitális ikrek” fogalma és a dolgok internete elő fogják mozdítani az egészségügyi és ápolás-gondozási terület digitális átalakulását.

Nagy vonalakban

—	A tudásbázis támogatása az egészségügyi rendszerek és szakpolitikák reformjának előkészítése céljából Európában és azon kívül egyaránt;

—	Új egészségügyi és ápolás-gondozási modellek és megközelítések, beleértve a személyre szabott orvoslással kapcsolatos megközelítéseket, igazgatási és szervezeti szempontok , és e modellek és megközelítések egyik országból/régióból egy másikba való átültethetősége, illetve alkalmazása;

—	Az egészségügyi technológiaértékelés javítása;

—	Az egészségügyi egyenlőtlenségek javítása és a hatékony szakpolitikai válasz;

—	Leendő egészségügyi dolgozók és a kapcsolódó igények, a digitális készségeket is ideértve;

—

A kellő időben történő, kiszámítható, biztonságos és megbízható egészségügyi tájékoztatás javítása, valamint az egészségügyi adatok – ezen belül az elektronikus egészségügyi nyilvántartások – ilyen felhasználásának/ további felhasználásának jobb biztosítása, kellő figyelmet fordítva az adatvédelemre , többek között a személyes életmódra vonatkozó, illetve egészségügyi információkkal való visszaélés lehetőségére, továbbá az adatok biztonságosságára, hozzáférhetőségére , interoperabilitására, a vonatkozó szabványokra, az adatok összehasonlíthatóságára és integritására;

—	Az egészségügyi rendszerek rugalmassága a válságok hatásainak semlegesítésére és a diszruptív innováció alkalmazására;

—

A polgárok és betegek felelősségvállalásának, az önellenőrzésnek és az egészségügyi és szociális ellátásban dolgozó egészségügyi szakemberekkel való interakciónak az ösztönzését szolgáló megoldások, integráltabb ellátás és felhasználóközpontú megközelítés megvalósítása érdekében, az egyenlő hozzáférés szempontját is szem előtt tartva;

—	Az egészségügyi rendszerrel kapcsolatos, a meglévő tudást és adatbázisokat felhasználó uniós és globális szintű kutatásból származó adatok, információk, ismeretek és bevált gyakorlatok.

2. „KULTÚRA, KREATIVITÁS ÉS ▌BEFOGADÓ TÁRSADALOM” KLASZTER

2.1. Indokolás

Az Unió egyedülálló módon támogatja a gazdasági növekedés összekapcsolását a fenntartható fejlődési célokkal és a szociálpolitikákkal, amihez magas szintű társadalmi befogadás, valamint a demokráciát, az emberi jogokat, a nemek közötti egyenlőséget és a sokszínűséget felölelő közös értékek párosulnak. Ennek a folyamatosan fejlődő modellnek több kihívással is foglalkoznia kell többek között a globalizációból és a technológiai változásokból, valamint az egyre növekvő egyenlőtlenségekből fakadóan. ▌

Az EU-nak elő kell mozdítania az inkluzív és fenntartható növekedés modelljét, miközben élvezi a technológiai fejlődés előnyeit, növeli a demokratikus kormányzásba vetett bizalmat és támogatja annak innovációját, bővíti az oktatást , felveszi a harcot az egyenlőtlenségek, a munkanélküliség, a marginalizálódás, a hátrányos megkülönböztetés és radikalizálódás ellen, garantálja az emberi jogokat, elősegíti a kulturális sokszínűséget és támogatja az európai kulturális örökséget, valamint előmozdítja a polgárok szerepvállalását a társadalmi innováció révén. A migráció kezelése és a bevándorlók integrációja továbbra is kiemelt kérdés marad. A kutatás és innováció szerepe a ▌társadalomtudományokban, ▌a bölcsészet- és művészettudományokban, valamint a kulturális és kreatív ágazatban alapvető fontosságú e kihívások kezelése és az Unió céljainak elérése érdekében. E klaszter minden beavatkozási területe figyelembe veszi a társadalom- és bölcsészettudományi szempontokat.

▌

A kihívások mértéke, komplexitása, intergenerációs és transznacionális jellege többszintű uniós fellépést indokol. Az ilyen kritikus társadalmi, politikai, kulturális és gazdasági kérdések ▌csupán nemzeti szinten történő kezelése az erőforrások nem hatékony felhasználásának, szétaprózott megközelítések alkalmazásának, valamint az ismeretekre és a kapacitásra vonatkozó eltérő normáknak a veszélyével jár.

▌

Az e globális kihívás részeként folytatott kutatási és innovációs tevékenységek összességében összhangban lesznek az EU demokratikus változással; foglalkoztatással, növekedéssel és beruházással; jogérvényesüléssel és alapvető jogokkal; migrációval; mélyebb és méltányosabb gazdasági és monetáris unióval és digitális egységes piaccal összefüggő prioritásaival. Reagálni fog a római program kötelezettségvállalására, hogy megteremtse a „szociális Európát” és létrehozzon „egy, a kulturális örökségünket megőrző és a kultúrák sokféleségét előmozdító Uniót”. Támogatni fogja továbbá a szociális jogok európai pillérét és a biztonságos, rendezett és jogszerű migrációra vonatkozó globális megállapodást. ▌Ki kell aknázni a Jogérvényesülés programmal és a Jogok és értékek programmal való szinergiákat, amelyek támogatják az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés, a bűncselekmények áldozatainak jogai, a nemek közötti egyenlőség, a megkülönböztetés tilalma és az adatvédelem terén, valamint az európai polgárság helyzetének előmozdítása érdekében folytatott tevékenységeket, továbbá a Kreatív Európa és a Digitális Európa programmal, az Erasmus, az Erasmus+ és az Európai Szociális Alap Plusz programokkal való szinergiákat is .

A tevékenységek elsősorban közvetlenül az alábbi fenntartható fejlődési célok eléréséhez járulnak hozzá: 1. cél – A szegénység felszámolása; 3. cél – Egészség és jóllét biztosítása; 4. cél – Minőségi oktatás; 5. cél – Nemek közötti egyenlőség; 8. cél – Tisztességes munka és gazdasági növekedés; 9. cél – Ipar, innováció és infrastruktúra; 10. cél – Az egyenlőtlenségek csökkentése; 11. cél – Fenntartható városok és közösségek; 16. cél – Béke, igazság és erős intézmények.

2.2. Beavatkozási területek

2.2.1. Demokrácia és kormányzás

Folyamatosan csökkenni látszik a demokráciába és a hagyományos politikai intézményekbe vetett bizalom. A politikából való kiábrándultság egyre inkább az establishment-ellenes és populista pártok előretörésében és az újjáéledő nativizmusban ölt testet. Mindezt tovább súlyosbítják többek között a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek, a nagy mértékű migrációs áramlás és a biztonsági aggályok. Ahhoz, hogy a jelenlegi és jövőbeli kihívásokra reagálni tudjunk, újra kell gondolni, hogy miként kell a demokratikus intézményeknek minden szinten alkalmazkodniuk a nagyobb sokféleséget, a globális gazdasági versenyt, a gyors műszaki haladást és a digitális átállást figyelembe véve, különös figyelmet szentelve a polgárok demokratikus diskurzusokkal, gyakorlatokkal és intézményekkel kapcsolatos tapasztalatainak.

Nagy vonalakban

—	A demokráciák története, fejlődése és hatékonysága – különböző szinteken és különböző formákban; ▌a demokratikus polgárság sarokköveként az oktatási, kulturális és ifjúságpolitika szerepe;

—	A társadalmi tőke és a kultúrához való hozzáférés szerepe a demokratikus párbeszéd és a polgári szerepvállalás, valamint a nyitott és bizalmon alapuló társadalmak megerősítésében;

—

Innovatív és felelősségteljes megközelítések a demokratikus kormányzás átláthatóságának, hozzáférhetőségének , reagálóképességének, elszámoltathatóságának, megbízhatóságának , rezilienciájának , hatékonyságának és legitimitásának támogatására az alapvető és emberi jogok, valamint a jogállamiság maradéktalan tiszteletben tartása mellett;

—	Stratégiák a populizmus, a rasszizmus, a polarizáció, a korrupció , a szélsőségesség, a radikalizálódás és a terrorizmus leküzdésére, valamint a polgárok bevonására, illetve jogérvényesítésük és elköteleződésük ▌elősegítésére;

—	A társadalmi, gazdasági és politikai inklúzió, valamint az interkulturális dinamika elemzése és fejlesztése Európában és azon túl;

—	Az újságírói normák és a felhasználók által létrehozott tartalom szerepének jobb megismerése egy rendkívül összekapcsolt társadalomban, és a félretájékoztatás leküzdését segítő eszközök kifejlesztése;

—	A multikulturális és a szellemi identitás szerepe a demokrácia , a polgárság és a politikai elköteleződés, továbbá az EU alapvető értékei, úgymint tisztelet, tolerancia, nemek közötti egyenlőség, együttműködés és párbeszéd tekintetében ;

—	A közösségek, régiók és nemzetek identitásának és hovatartozásának megértését célzó kutatás támogatása;

—	A műszaki és tudományos fejlődés hatása, a nagy adathalmazok, az online közösségi hálózatok és a mesterséges intelligencia demokráciára, magánéletre és szólásszabadságra gyakorolt hatását is ideértve;

—	Deliberatív, ▌ közvetlen részvételi demokrácia és kormányzás , valamint aktív és befogadó polgárság, a digitális dimenziót is ideértve;

—

A gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek hatása a politikai részvételre és a demokratikus kormányzásra, valamint arra irányuló kutatás , hogy a politikai részvétel és a demokratikus kormányzás miként járulhat hozzá az egyenlőtlenségek visszafordításához és a megkülönböztetés minden formája, így többek között a nemi alapú megkülönböztetés elleni küzdelemhez és ezzel egy ellenállóképesebb demokráciához;

—	A bűnözés, a dogmatizmus és a radikalizálódás emberi, társadalmi és politikai dimenziói, az ilyen cselekményeket elkövető vagy potenciálisan elkövető személyekkel, valamint az érintett vagy potenciálisan érintett személyekkel kapcsolatban;

—	Küzdelem a dezinformáció, az álhírek és a gyűlöletbeszéd, valamint ezek közéletformáló hatása ellen;

—	Az EU mint a többoldalú kormányzás nemzetközi és regionális szereplője, ideértve a tudománydiplomáciára vonatkozó új megközelítéseket is;

—	Az igazságszolgáltatási rendszerek hatékonysága és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés javítása az igazságszolgáltatás függetlensége, az igazságszolgáltatási elvek és az emberi jogok alapján, tisztességes, hatékony és átlátható eljárási módszerekkel mind polgári, mind büntetőügyekben.

2.2.2. Kulturális örökség

Az európai kulturális és a kreatív ágazat hidat épít a művészetek, a kultúra, a szellemi meggyőződések és tapasztalatok, valamint a kulturális örökség, a vállalatok és a technológia között. Emellett a kulturális és kreatív iparágak a növekedés mozgatórugójaként kulcsszerepet játszanak Európa újraiparosodásában, és stratégiai helyzetüknek köszönhetően továbbgyűrűző hatást fejtenek ki más ipari ágazatok innovációjára, például az idegenforgalomban, a kiskereskedelemben, a médiában, valamint a digitális technológiák területén és a mérnöki munkában. Kulturális örökségünk a kulturális és kreatív ágazatok szerves alkotóeleme , egyúttal pedig az életünk része: jelentéssel bír a közösségek, a csoportok és a társadalmak számára, és a hovatartozás érzését nyújtja. Híd társadalmaink múltja és jövője között. Ha Európában, illetve világszerte inkluzív társadalmakat kívánunk létrehozni, lényeges, hogy jobban megértsük kulturális örökségünket, valamint ennek az örökségnek a megítélését és értelmezését. A kulturális örökség egyúttal az európai, nemzeti, regionális és helyi közösségek mozgatórugója , és a kreatív és kulturális ágazatok erőteljes ösztönző forrása is. Kulturális örökségünk teljes potenciáljának elérése, megőrzése, védelme, helyreállítása, értelmezése és kiaknázása napjaink és a jövő nemzedékei számára egyaránt kulcsfontosságú kihívásokat tartogat. A tárgyi és szellemi kulturális örökség az egyik legfőbb forrása és inspiráló tényezője a művészeteknek, a hagyományos kézművességnek, valamint a kulturális, kreatív és vállalkozói ▌ágazatoknak, amelyek a fenntartható gazdasági növekedés, a munkahelyteremtés és a külkereskedelem mozgatórugói. E tekintetben mind az innovációt, mind pedig a kulturális örökség időtállóságát figyelembe kell venni a helyi közösségekkel és az érdekelt felekkel folytatott együttműködés keretében. A kulturális örökség egyben a kulturális diplomácia eszközeként szolgálhat, és szerepet játszhat az identitásépítésben, valamint a kulturális és társadalmi kohézió megteremtésében.

Nagy vonalakban

—	A kulturális örökséggel kapcsolatos, a legkorszerűbb technológiákkal és innovatív módszertanokkal felvértezett tanulmányok és tudományterületek, a digitális technológiákat is ideértve;

—	A kulturális örökség elérése és megosztása innovatív minták és felhasználások, valamint a részvételen alapuló irányítási modellek révén;

—

A kulturális örökség új technológiákon, például felhőalapú szolgáltatásokon keresztüli hozzáférhetősége, ideértve többek között egy az európai kulturális örökségre vonatkozó együttműködési felületet, valamint a know-how és a készségek átadásának ösztönzését és megkönnyítését. Ezt hatásvizsgálat fogja megelőzni;

—	Fenntartható üzleti modellek a kulturális örökségi ágazat pénzügyi alapjainak megerősítéséhez;

—	A kulturális örökség összekapcsolása a feltörekvő kreatív ágazatokkal, köztük az interaktív médiával , valamint a szociális innovációval ;

—	A kulturális örökség hozzájárulása a fenntartható fejlődéshez a kulturális élet megőrzésével, védelmével, fejlesztésével és megújításával; e folyamatban az Unió a kulturális örökségre és a fenntartható kulturális turizmusra építő innovációs laboratóriumként működik;

—	A kulturális örökség és a nyelvek megőrzése, védelme, javítása, ▌helyreállítása és fenntartható kezelése hagyományos készségek és mesterségek vagy csúcstechnológiák alkalmazásával, a digitális technológiákat is ideértve;

—	A kulturális emlékek , hagyományok, viselkedési minták, felfogások, hiedelmek és értékek, a hovatartozásérzés és a kulturális identitások hatása. A kultúra és a kulturális örökség szerepe a multikulturális társadalmakban, valamint a kulturális befogadás és kirekesztés mintái.

2.2.3. Társadalmi és gazdasági átalakulások

Az európai társadalmak – különösen a globalizáció és a technológiai újítások következtében – átfogó társadalmi-gazdasági és kulturális átalakuláson mennek keresztül. Ezzel egyidejűleg az európai országok többségében nő a jövedelmi egyenlőtlenség (3). A fenntartható és inkluzív növekedés, a nemek közötti egyenlőség és a jóllét elősegítése és az egyenlőtlenségek visszafordítása érdekében olyan előretekintő politikákra van szükség, amelyek növelik a termelékenységet (a mérésének fejlesztésében elért eredményeket is ideértve), csökkentik a társadalmi-területi egyenlőtlenségeket és erősítik a humántőkét, megértik a migrációval és az integrációval kapcsolatos kihívásokat és reagálnak azokra, valamint ösztönzik a nemzedékek közötti szolidaritást, a kultúrák közötti párbeszédet és a társadalmi mobilitást. Ahhoz, hogy jövőnk kiegyenlítettebb és virágzó legyen, hozzáférhető, inkluzív és jó minőségű oktatási és képzési rendszerekre van szükség.

Nagy vonalakban

—

Beruházásokat és politikákat segítő tanácsadási tudásbázis, különösen az oktatás és képzés, a magas hozzáadott értékkel rendelkező készségek, a termelékenység, a társadalmi mobilitás, a növekedés, a társadalmi innováció és a munkahelyteremtés területén. Az oktatás és képzés szerepe az egyenlőtlenségek felszámolásában és a társadalmi befogadás megalapozásában, az iskolai kudarc megelőzését is ideértve ;

—	Társadalmi fenntarthatóság a kizárólag a GDP-alapú mutatókon túl, különösen az új gazdasági és üzleti modellek és az új pénzügyi technológiák terén;

—	Statisztikai és egyéb gazdasági eszközök a növekedés és az innováció jobb megismerése érdekében, a lassú termelékenységnövekedéssel és/vagy a strukturális gazdasági változásokkal összefüggésben;

—	Új irányítási modellek az újonnan megjelenő gazdasági területeken és piaci intézményekben;

—

Új foglalkozástípusok, a munka szerepe, továbbképzés , a munkaerőpiaci és jövedelmi tendenciák és változások a mai társadalmakban, valamint azok hatása a jövedelemelosztásra, a magánélet és a munka egyensúlyára, a munkakörnyezetekre , a megkülönböztetésmentességre (beleértve a nemek közötti egyenlőséget) és a társadalmi befogadásra;

—	Az Európában felmerülő társadalmi kihívások és azok hatásának jobb megértése;

—	A társadalmi, technológiai és gazdasági átalakulás hatása az egészséges körülményeket nyújtó, biztonságos, megfizethető és fenntartható lakhatáshoz való hozzáférésre;

—	Az adó- és ellátórendszer, valamint a társadalombiztosítási és szociális beruházási politikák, az egyenlőtlenségek méltányos és fenntartható módon való visszafordításának és a technológia, a demográfia és a sokféleség ▌hatásainak kezelése céljából;

—	Inkluzív és fenntartható fejlődési és növekedési modellek a városi, elővárosi és vidéki környezetekre vonatkozóan;

—

Az emberi mobilitásnak és hatásainak megértése a társadalmi és gazdasági átalakulással összefüggésben mind globális, mind helyi szinten a migráció jobb irányítása, a különbözőségek tiszteletben tartása , a migránsok, köztük a menekültek hosszú távú integrációja , valamint a kapcsolódó szakpolitikai intézkedések hatásának biztosítása érdekében; a nemzetközi kötelezettségvállalások és az emberi jogok tiszteletben tartása, valamint a fejlesztési segéllyel és együtműködéssel kapcsolatos kérdések ; a minőségi oktatáshoz, képzéshez, a munkaerőpiachoz, a kultúrához, a támogatási szolgáltatásokhoz, az aktív és befogadó polgársághoz való jobb, hatékonyabb hozzáférés, különösen a kiszolgáltatott helyzetben lévők számára, a migránsokat is ideértve ;

—	A társadalmi kohézió európai modelljeivel, a bevándorlással, az integrációval, a demográfiai változással, a népességelöregedéssel, a fogyatékossággal, az oktatással, a szegénységgel és a társadalmi kirekesztéssel kapcsolatos nagy kihívások kezelése;

—	Fejlett stratégiák és innovatív módszerek a nemek közötti egyenlőségnek az összes társadalmi, gazdasági és kulturális területen való érvényesítésére, valamint a nemi alapú előítételek kezelésére és a nemi alapú erőszak visszaszorítására;

—

Oktatási és képzési rendszerek az Unió digitális átalakulásának előmozdítása és lehető leghatékonyabbá tétele érdekében, a globális összekapcsoltság és a technológiai újítások, különösen az online kockázatok, az etikai aggályok, a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek és a piacok radikális változásai tekintetében felmerülő kockázatok kezelése céljából;

—

A közigazgatási szervek irányítási és igazgatási rendszereinek korszerűsítése a polgárok bevonása , illetve annak érdekében, hogy azok megfeleljenek a polgárok elvárásainak a szolgáltatásnyújtás, az átláthatóság, a hozzáférhetőség, a nyitottság, az elszámoltathatóság és a felhasználóközpontúság terén.

▌

3. „A TÁRSADALMAT SZOLGÁLÓ POLGÁRI BIZTONSÁG” KLASZTER

3.1. Indokolás

Az európai együttműködés olyan korszakot teremtett kontinensünk történetében, amelyet példátlan jólét, stabilitás és béke jellemez. Európának ugyanakkor számos olyan kihívással kell szembenéznie, amelynek forrását a biztonságot érintő, tartósan fennálló fenyegetések mellett az jelenti, hogy társadalmaink egyre összetettebbé válnak, és világunk egyre inkább digitalizálódik. A terrortámadások és a radikalizálódás, valamint a kibertámadások és az összetett fenyegetések súlyos biztonsági aggodalmakat vetnek fel, és különösen nagy terheket rónak a társadalmakra. Figyelmet kell fordítanunk azokra az újonnan jelentkező biztonsági fenyegetésekre is, amelyek a közeljövőben az új technológiákból erednek majd. Biztonságunk és jólétünk záloga az, hogy javítsuk azokat a képességeinket, amelyekkel megvédhetjük Európát az ilyen fenyegetésekkel szemben. Ez nem merülhet ki abban, hogy alkalmazzuk a megfelelő technológiai eszközöket: ismernünk kell az embereket, történelmüket, kultúrájukat, szokásaikat és viselkedésüket, és etikai szempontok mentén kell érvényt szereznünk a biztonság és a szabadság közötti egyensúlynak. Európának ezenfelül gondoskodnia kell arról, hogy ne függjön a biztonság szempontjából kritikus technológiák importjától, és ennek megfelelően elő kell mozdítania a biztonság terén áttörést hozó technológiák fejlesztését.

Az európai polgárokat, az állami intézményeket, az uniós szerveket és a gazdaságot meg kell védeni a terrorizmus és a szervezett bűnözés – így többek között a tűzfegyver-, a kábítószer- és az emberkereskedelem, valamint a kulturális javakkal történő illegális kereskedelem – jelentette folyamatos fenyegetésekkel szemben. Jobban meg kell értenünk a bűnözés és az erőszakos radikalizálódás emberi és társadalmi dimenzióit, hogy javíthassuk a biztonságra vonatkozó közpolitikánkat. Rendkívül fontos továbbá, hogy a jobb határigazgatás révén mind a tengeri, mind a szárazföldi határokon megerősítsük a védelmet és biztonságot. Egyre több a kiberbűnözés, és a gazdaság és a társadalom digitalizálódásával a kapcsolódó kockázatok is egyre sokrétűbbé válnak. Európának további erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy javítsa a kiberbiztonságot, az online adatvédelmet, a személyes adatok védelmét, emellett pedig fel kell lépnie a hamis és káros információk terjesztésével szemben, hogy megőrizze a demokratikus, társadalmi és gazdasági stabilitást. További erőfeszítésekre van szükség az éghajlatváltozás miatt fokozódó szélsőséges időjárási események, például az erdőtüzekhez, talajromláshoz és egyéb természeti katasztrófákhoz (például földrengésekhez) vezető árvizek, viharok, hőhullámok és aszályok életünkre és megélhetésünkre gyakorolt hatásainak csökkentésére. A természeti és ember okozta katasztrófák egyaránt veszélyeztethetik az olyan fontos társadalmi funkciókat és kritikus infrastruktúrákat, mint a hírközlés, az egészségügy, az élelmiszer- és ivóvízellátás, az energiaellátás, a közlekedés, a biztonság és a kormányzás.

A katasztrófákkal szembeni ellenállóképesség javítása céljából ezért kutatást kell végezni nem csak a műszaki területen, hanem az emberi tényezők területén is, ideértve adott esetben az alkalmazások tesztelését, a képzést, valamint a kiberhigiéniát és a számítástechnikai ismeretek oktatását is. Több erőfeszítésre van szükség a biztonság területén végzett kutatások eredményeinek értékelése és azok piaci bevezetésének előmozdítása terén.

Ez a klaszter szinergiákra törekszik mindenekelőtt az olyan programokkal, mint a Belső Biztonsági Alap, az Integrált Határigazgatási Alap és a Digitális Európa, valamint többek között információcsere- és konzultációs mechanizmusok útján javítani kívánja a kormányközi ügynökségek és szervezetek között a kutatás és innováció területén folytatott együttműködést, például a „Védelem és biztonság” tevékenységi területen.

A biztonsági kutatás az Unió biztonsági fenyegetésekre adott szélesebb körű, átfogó válaszának része. Hozzájárul a képességfejlesztés folyamatához, biztosítva, hogy a jövőben rendelkezésre álljanak a szükséges technológiák, technikák és alkalmazások a politikai döntéshozók, a gyakorlati szakemberek és a civil társadalmi szervezetek által a képességek terén feltárt hiányosságok felszámolásához. Az uniós keretprogramon keresztül történő kutatásfinanszírozás mára a biztonsági kutatásra szánt teljes közfinanszírozás körülbelül 50 %-át teszi ki. Teljes mértékben hasznosulni fognak az elérhető eszközök, beleértve az európai űrprogramot (Galileo, EGNOS, Kopernikusz, világűr-megfigyelés és állami műholdas kommunikáció). Bár az e program keretében megvalósuló kutatási és innovációs tevékenységek kizárólag a polgári alkalmazásokra összpontosítanak, a szinergiák megerősítése érdekében törekedni fognak az EU által finanszírozott védelmi kutatással való koordinációra, figyelemmel arra, hogy vannak olyan területek, amelyeket a kettős felhasználású technológiák jellemeznek. El kell kerülni a párhuzamos finanszírozást. A határokon átnyúló együttműködés hozzájárul egy egységes európai biztonsági piac kialakításához és az ipari teljesítmény javításához, amelyek megalapozzák az Unió autonómiáját. Kellő figyelmet kell fordítani arra, hogy az emberek hogyan értelmezik és érzékelik a biztonságot.

A biztonsági kutatás a római program azon kötelezettségvállalására reagál, hogy Európa „biztonságos és védett legyen”, ami hozzájárul egy valódi és hatékony biztonsági unióhoz.

A tevékenységek elsősorban közvetlenül az alábbi fenntartható fejlődési célok eléréséhez járulnak hozzá: 16. cél – Béke, igazság és erős intézmények.

3.1.1. A katasztrófák oka többféle lehet:

A katasztrófáknak számos oka lehet : beszélhetünk természeti vagy ember okozta katasztrófákról, ideértve a terrortámadásokat, az éghajlat-változás okozta és más szélsőséges (többek között a tengerszint emelkedése miatt bekövetkező) eseményeket, erdőtüzeket, hőhullámokat, árvizeket, aszályokat, elsivatagodást , földrengéseket, szökőárakat, vulkánkitöréseket, vízgazdálkodási válságokat, az űridőjárás okozta eseményeket, ipari és közlekedési katasztrófákat, vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris katasztrófákat, valamint az egymásra épülő kockázatokból eredő katasztrófákat. A cél az, hogy megelőzzük és csökkentsük a haláleseteket, az egészség- és környezetkárosító hatásokat, traumákat , valamint a katasztrófák okozta gazdasági és anyagi károkat, garantáljuk az élelmezésbiztonságot, a gyógyszerellátást és az orvosi ellátást, a vízbiztonságot , továbbá jobban megértsük és visszaszorítsuk a katasztrófakockázatokat, valamint megerősítsük a katasztrófák utáni helyreállítást . Mindez lefedi a válságkezelés teljes spektrumát: a megelőzéstől és képzéstől a válságkezelésig, a válság utáni stabilizációig és az ellenállóképesség növeléséig.

Nagy vonalakban

—	Technológiák, képességek és irányítás a válság-, katasztrófa - és a katasztrófa utáni helyzetekben és a helyreállítás kezdeti szakaszában sürgősségi műveleteket végző elsődleges beavatkozók szolgálatában;

—

A társadalom képessége arra, hogy hatékonyabban tudja megelőzni, kezelni és csökkenteni a katasztrófakockázatokat, mégpedig többek között természetes megoldások útján, az előrejelzési kapacitások javításával, a meglévő és új kockázatok és dominóhatások tekintetetében a megelőzés , a felkészültség és a reagálás megerősítésével, hatásvizsgálattal, és az emberi tényezőnek a kockázatkezelésben és kockázatokkal kapcsolatos kommunikációs stratégiákban való jobb megértése útján ;

—	A katasztrófák utáni helyreállítással kapcsolatos ismeretek bővítése és a katasztrófák utáni hatékonyabb kockázatkezelésre irányuló kutatás révén eredményesebben támogatni a sendai keret „jobb újjáépítésre” vonatkozó filozófiáját.

—	A berendezések és eljárások interoperabilitása a határokon átnyúló operatív együttműködés és egy integrált uniós piac megteremtése érdekében.

3.1.2. Védelem és biztonság

Védelmet kell biztosítani a polgárok számára a fenyegetésekkel szemben, például a terrorizmus és a hibrid fenyegetések tekintetében, amelyekre egyúttal reagálni is kell; védeni kell a polgárokat, a nyilvános tereket és a kritikus infrastruktúrát a fizikai támadásokkal (többek között a vegyi, biológiai, radiológiai, nukleáris és robbanóanyagok) és a számítógépes támadásokkal szemben; fel kell venni a harcot a terrorizmus és az erőszakos radikalizálódás ellen, beleértve a terrorista eszmék és hitek megismerését és kezelését; meg kell előzni a súlyos bűncselekményeket, a kiberbűnözést és a szervezett bűnözést (például a termékhamisítást és szerzői jog megsértését) is ideértve, és küzdeni kell ellenük; támogatni kell az áldozatokat; követni kell a bűncselekményekből származó pénzek mozgását; új igazságügyi szakértői képességeket kell kifejleszteni; támogatni kell az adatok bűnüldözési célú felhasználását és a személyes adatok védelmének biztosítását a bűnüldözési tevékenységekben; meg kell erősíteni a határvédelmi képességeket ; támogatni kell a légi, szárazföldi és tengeri uniós határigazgatást a személyek és áruk áramlása érdekében; az említett összes biztonsági fenyegetés, valamint azok megelőzésének és visszaszorításának vonatkozásában mélyebben meg kell érteni az emberi tényezőt. Elengedhetetlen fenntartani a rugalmasságot az esetleges új és előre nem látott biztonsági kihívások gyors kezelése érdekében.

Nagy vonalakban

—

Különösen a biztonsági erők digitális átalakulásának és interoperabilitásának összefüggésében innovatív megközelítések és technológiák a biztonsági személyzet (például a rendőrség, a tűzoltóság, az orvosi szolgálatok , a határ- és parti őrség, vámhivatalok) számára, valamint az infrastruktúra-üzemeltetők, a civil társadalmi szervezetek és a közterület-kezelők számára;

—	A határokon átnyúló bűnözés jelenségének elemzése, fejlett módszerek az adatok gyors, megbízható, szabványosított és a magánélet védelmét szem előtt tartó cseréjére és gyűjtésére, valamint a bevált gyakorlatok cseréje;

—

A bűnözés és az erőszakos radikalizálódás humán és társadalmi-gazdasági dimenziói az ilyen magatartást (potenciálisan) tanúsító személyek és (potenciális) áldozataik vonatkozásában, ideértve a terrorista ideológiák és meggyőződések, továbbá a nemen, a szexuális irányultságon és a faji megkülönböztetésen alapuló bűnözés jobb megértését és visszaszorítását;

—

A biztonsági szempontok elemzése az olyan új technológiák tekintetében, mint a DNS-szekvenálás, a genomszerkesztés, a nanoanyagok és a funkcionális anyagok, a mesterséges intelligencia, az autonóm rendszerek, a drónok, a robotika, a kvantuminformatika, a kriptovaluták, a 3D-nyomtatás, a testen hordható eszközök és a blokklánc; a polgárok, a hatóságok és az ipari szereplők körében a tudatosság növelése annak érdekében, hogy meg lehessen előzni új biztonsági kockázatok kialakulását és csökkenteni lehessen a meglévő, többek között az említett új technológiákból eredő kockázatokat ▌;

—	Jobb előrejelzési és elemzési képességek a biztonsági fenyegetésekkel kapcsolatos döntéshozatal és stratégiák tekintetében;

—	A kritikus infrastruktúrák, valamint a közterületek védelme a fizikai, digitális és hibrid fenyegetésekkel szemben, ideértve az éghajlatváltozás hatásait is;

—	A biztonsági kockázatokat rejtő dezinformáció és álhírek monitoringja és az ellenük folytatott küzdelem , ideértve a manipuláció forrásainak azonosításához szükséges képességek fejlesztését;

—	Polgári alkalmazást célzó technológiai fejlesztések adott esetben a polgári védelem és a katonai erők interoperabilitásának megerősítésére;

—	A berendezések és eljárások interoperabilitása a határokon átnyúló, a kormányközi és az ügynökségek közötti operatív együttműködés előmozdítása és egy integrált uniós piac megvalósítása érdekében;

—

Eszközök és módszerek kialakítása egy ténylegesen integrált és hatékony határigazgatás, és ezen belül is a reagálási képesség megerősítése érdekében, valamint a külső határok mentén való mozgások nyomonkövetését szolgáló kapacitások javítása céljából, hogy ezzel is eredményesebbé váljon a kockázatok feltárása, az incidensekre való reagálás és a bűnözés megelőzése;

—	A csalárd tevékenységek felderítése a határátkelőhelyeken és a szállítási lánc egészében, ideértve a hamis és más módon manipulált dokumentumok azonosítását és az emberkereskedelem, valamint a tiltott áruk kereskedelmének felderítését is;

—	A személyes adatok védelmének biztosítása a bűnüldözési tevékenységekben, különösen a gyors technológiai fejlődés fényében, ideértve az információ bizalmas jellegének és integritásának védelmét, valamint minden tranzakció nyomon követhetőségét és feldolgozását ;

—	A hamisított termékek azonosítását szolgáló technológiák fejlesztése az eredeti alkatrészek és áruk védelmének megerősítésére és a szállított termékek ellenőrzésére.

3.1.3. Kiberbiztonság

A rossz szándékú kibertevékenységek nemcsak gazdaságainkat, hanem demokráciáinkat, szabadságunkat és értékeinket is veszélyeztetik. A kiberfenyegetések gyakran bűnügyi jellegűek, amelyeket a profitszerzés motivál, de lehetnek politikai vagy stratégiai indíttatásúak is. Jövőbeli biztonságunk, szabadságunk, demokráciánk és jólétünk függ attól, hogy javítani tudjuk-e azon képességünket, hogy megvédjük az Uniót a kiberfenyegetésekkel szemben. A digitális átalakulás megköveteli a kiberbiztonság jelentős mértékű javítását, hogy biztosított legyen annak a hatalmas mennyiségű eszköznek a védelme, amelyeket várhatóan csatlakoztatni fognak a dolgok internetéhez, valamint hogy biztosított legyen a hálózati és információs rendszerek biztonságos működése , ideértve a villamosenergia-hálózatokat, az ivóvíz-ellátást , a személygépjármű- és közlekedési hálózatokat, kórházakat, pénzügyi rendszereket, közintézményeket, gyárakat és otthonokat. Európának fokoznia kell a kibertámadásokkal szembeni ellenálló képességét, és hatékony kibertámadás-elhárító rendszert kell létrehoznia, mindeközben pedig gondoskodnia kell az adatvédelem jobb érvényesüléséről és a polgárok szabadságának nagyobb fokú tiszteletben tartásáról. Az Uniónak érdeke a kiberbiztonságot elősegítő alapvető stratégiai kapacitások fejlesztése és fenntartása, hiszen csak így lehet garantálni a digitális egységes piac biztonságát, megvédeni a létfontosságú hálózatokat és információs rendszereket, valamint biztosítani a kulcsfontosságú kiberbiztonsági szolgáltatásokat. Az EU-nak képesnek kell lennie arra, hogy önállóan megvédje digitális eszközeit és versenyezni tudjon a globális kiberbiztonsági piacon.

Nagy vonalakban

—	Technológiák a digitális értéklánc egészében (a biztonságos összetevőktől a kvantumrezisztens titkosításig, valamint az öngyógyító szoftverekig és hálózatokig);

—

Technológiák, módszerek, szabványok és bevált gyakorlatok ▌a kiberbiztonsági fenyegetések kezelésére, a jövőbeli igények előrejelzésére és egy versenyképes európai ipar fenntartására, ideértve az elektronikus azonosításra szolgáló eszközöket, a fenyegetések észlelését, a kiberhigiéniát, valamint a képzési és oktatási forrásokat;

—	Nyílt együttműködés egy Európai kiberbiztonsági kompetenciahálózat és kompetenciaközpont kialakítása érdekében.

4. „DIGITÁLIS GAZDASÁG, IPAR ÉS VILÁGŰR” KLASZTER

4.1. Indokolás

Az ipar versenyképességének és az előttünk álló globális kihívások kezelésére szolgáló kapacitásoknak a biztosításához az EU-nak növelnie kell technológiai szuverenitását és meg kell erősítenie tudományos , technológiai és ipari kapacitásait azokon a kulcsfontosságú területeken, amelyek gazdaságunk, munkahelyeink és társadalmaink átalakulásának alapjául szolgálnak.

Minden ötödik munkahelyet és a magánszektor K+F-beruházásainak kétharmadát az Unió ipara adja, amely egyúttal az uniós export 80 %-át biztosítja. Az innováció új hulláma, amely magában foglalja a fizikai és digitális technológiák összevonását, hatalmas lehetőségeket teremt az Unió ipara számára, és javítani fogja az uniós polgárok életminőségét.

A digitalizálás igen jelentős ösztönző tényező. Mivel a digitalizálás minden ágazatban gyors ütemben zajlik, gazdaságunk erejének és társadalmunk fenntarthatóságának érdekében több kiemelt fontosságú területen – a megbízható mesterséges intelligenciától az új generációs internetig, a nagy teljesítményű számítástechnikáig, a fotonikáig, a kvantumtechnológiáig, a robotikáig és a mikro- /nanoelektronikáig – elengedhetetlenné válnak a beruházások. A digitális technológiákba való beruházások, valamint e technológiák előállítása és alkalmazása jelentős mértékben fellendítették az Unió gazdasági növekedését, amely csak a 2001 és 2011 közötti időszakban 30 %-os emelkedést mutatott. Ezzel összefüggésben a kkv-k továbbra is rendkívül fontos szerepet töltenek be az Unióban, mind a növekedés, mind a foglalkoztatás szempontjából. A digitalizáció kkv-k körében való térnyerése előmozdítja a versenyképességet és a fenntarthatóságot.

A kulcsfontosságú alaptechnológiák (4) hátteret teremtenek a digitális és fizikai világok kombinálásához, ami központi szerepet játszik az innováció új globális hullámában. A kulcsfontosságú alaptechnológiákra irányuló kutatásba , e technológiák kifejlesztésébe, bemutatásába és bevezetésébe való beruházások, valamint a nyersanyagok és a fejlett anyagok területén a biztonságos, fenntartható és megfizethető kínálat megszilárdítja majd az Unió stratégiai autonómiáját, emellett hozzá fog járulni az uniós ipar szén- és környezeti lábnyomának jelentős csökkentéséhez is.

Szükség esetén egyes jövőbeli és kialakulóban lévő technológiák kutatására is sor kerül.

Az űrkutatás stratégiai fontosságú; az Unió GDP-jének mintegy 10 %-a az űrszolgáltatások használatán múlik. Az Uniónak világszínvonalú az űripara, amely hatékony műholdgyártó iparral és dinamikus downstream szolgáltatási ágazattal bír. Az űripar fontos nyomonkövetési , kommunikációs, navigációs és megfigyelési eszközöket biztosít, és számos üzleti lehetőséget nyit meg, különösen a digitális technológiákkal és más adatforrásokkal kombinálva. Az Uniónak élnie kell ezekkel a lehetőségekkel a Kopernikusz, az EGNOS és a Galileo űrprogramban rejlő potenciálok teljes körű kiaknázása, valamint az űrbéli és földi infrastruktúrák űrből érkező fenyegetésekkel szembeni védelme révén.

Az Unió kivételesen esélyes arra, hogy globális vezető szerepet töltsön be, és növelje részesedését a világpiacokon, megmutatva, hogy a tudományos és technológiai kiválóság révén miként fokozhatja egymás hatását a digitális átalakulás, a kulcsfontosságú alap- és űrtechnológiák területén betöltött vezető szerep, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, körforgásos gazdaságra való átállás és a versenyképesség.

A digitalizált, körforgásos, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és alacsony kibocsátású gazdaság megvalósítása érdekében uniós szintű fellépésre van szükség az értékláncok összetettsége, a technológiák szisztematikus és multidiszciplináris jellege és magas fejlesztési költségeik, valamint a megoldandó problémák ágazatközi jellege miatt. Az Uniónak biztosítania kell, hogy minden ipari szereplő és a társadalom egésze egyaránt fejlett és tiszta technológiákhoz és digitális szolgáltatásokhoz jusson. A technológiafejlesztés önmagában nem elegendő. Elengedhetetlenül fontos az is, hogy a társadalom ismerje és megértse ezeket a technológiákat és fejlesztéseket, a végfelhasználókat bevonjuk a folyamatokba, és megváltoztassuk a szokásokat.

Az iparorientált infrastruktúrák, a kísérleti gyártósorokat is beleértve, segítenek az uniós vállalkozásoknak és különösen a kkv-knak abban, hogy ilyen technológiákat alkalmazzanak és javítsák saját innovációs teljesítményüket, és ezeket az infrastruktúrákat más uniós programok is előmozdíthatják.

Az ipar és a civil társadalom szilárd elkötelezettsége alapvető fontosságú a prioritások meghatározása és a kutatási és innovációs menetrendek kidolgozása, valamint a közfinanszírozás tőkeáttételének a magán- és közberuházásokon keresztüli növelése és az eredmények jobb felhasználása tekintetében. A társadalmi megértés és elfogadás – többek között a termékek, áruk és szolgáltatások tervezése tekintetében – a siker zálogai is, ahogyan egy új menetrend is fontos az iparhoz kapcsolódó készségek és szabványosítás tekintetében.

A digitális, a kulcsfontosságú alap- és űrtechnológiákkal, valamint a fenntartható nyersanyagellátással kapcsolatos tevékenységek összehangolása rendszerszintűbb megközelítést, valamint gyorsabb és átfogóbb digitális és ipari átalakulást tesz lehetővé. Biztosítani fogja, hogy az e területeken folytatott kutatás és innováció elősegítse és hozzájáruljon az Unió iparral, digitalizálással, környezetvédelemmel, energiával, éghajlattal, körforgásos gazdasággal, nyersanyagokkal, fejlett anyagokkal és űrrel kapcsolatos szakpolitikáinak végrehajtásához.

Biztosítani kell a kiegészítő jelleget a Digitális Európa program és az EU űrprogramja keretében végzett tevékenységekkel, ügyelve arra, hogy a ▌programok elkülönüljenek egymástól és elkerülhetők legyenek ▌az átfedések.

A tevékenységek elsősorban közvetlenül az alábbi fenntartható fejlődési célok eléréséhez járulnak hozzá: 8. cél – Tisztességes munka és gazdasági növekedés; 9. cél – Ipar, innováció és infrastruktúra; 12. cél – Felelős fogyasztás és termelés; 13. cél – Fellépés az éghajlatváltozás ellen.

4.2. Beavatkozási területek

4.2.1. Gyártási technológiák

A gyártás a foglalkoztatás és a jólét fő mozgatórugója az Unióban: az Unió globális exportjának több mint háromnegyedét adja, és több mint 100 millió közvetlen és közvetett munkahelyet teremt. Az uniós gyártóipar legfontosabb kihívása az, hogy intelligensebb és személyre szabottabb, magas hozzáadott értékkel bíró, sokkal alacsonyabb energia- és anyagköltséggel előállított és kisebb szén- és környezeti lábnyommal rendelkező termékeket gyártva világszinten versenyképes maradjon. A kreatív és kulturális hatások, továbbá az, hogy a társadalom- és bölcsészettudományok hogyan tekintenek a technológia és az ember gyártásban való kapcsolatára , létfontosságú segítséget jelentenek majd a hozzáadott érték megteremtésében. Tanulmányozni kell a szakmai életre és a foglalkoztatásra gyakorolt hatásokat is.

Nagy vonalakban

—

Olyan, áttörést jelentő technológiák, mint a biotechnológiai gyártás , az additív gyártás, az ipari, kollaboratív, rugalmas és intelligens robotika, a humánintegrált gyártási rendszerek, amelyeket az iparorientált infrastruktúrák uniós hálózata is előmozdít – ez a hálózat szolgáltatásokat nyújt a technológiai átalakulás felgyorsításához és a technológiáknak az uniós ipar általi igénybevételéhez ;

—

Áttörést hozó innovációk, amelyek különböző alaptechnológiákat alkalmaznak az értéklánc egészében . Ilyenek például a konvergáló technológiák, a mesterséges intelligencia, a digitális iker , az adatelemzés, a kontrolltechnológia, a szenzortechnológia , az ipari, kollaboratív és intelligens robotika, az emberközpontú rendszerek, a biotechnológiai termelés , a fejlett akkumulátor-, hidrogén- és üzemanyagcella-technológiák, ideértve a megújuló erőforrásokon alapuló hidrogént is, valamint a fejlett plazma- és lézertechnológiák ;

—	Az új technológiákhoz teljes mértékben igazodó készségek, munkahelyek és vállalkozások , az európai társadalmi értékekkel összhangban;

—

Rugalmas, nagy pontosságú, a hibátlan működés elvén alapuló, ▌ alacsony szennyezőanyag - és hulladékkibocsátással járó, fenntartható és klímasemleges kognitív üzemek a körforgásos gazdaságra vonatkozó megközelítésnek megfelelően, továbbá intelligens, energiahatékony , az ügyfelek igényeit kielégítő gyártási rendszerek;

—	Áttörést jelentő újítások az építési területek feltérképezésére szolgáló technikákban, a helyszíni összeszerelés és az előre gyártott alkatrészek teljes mértékű automatizálása érdekében.

4.2.2. Kulcsfontosságú digitális technológiák

Egy versenyképes, polgárközpontú és szociális Unió számára elengedhetetlen a komoly tervezési és gyártási kapacitások fenntartása és autonóm módon történő fejlesztése a nélkülözhetetlen digitális technológiák – például a mikro- és nanoelektronika, a mikrorendszerek , a fotonika, a szoftverek és a kiberfizikai rendszerek – területén, mint ahogyan szintén fontos lesz az integrálásuk és a fejlett anyagok integrálása ezen alkalmazási területek vonatkozásában.

Nagy vonalakban

—	A teljesítmény , a funkcionalitás, az energia- és anyagfogyasztás és az integráció tekintetében a digitális átalakulás és a globális kihívások sajátos követelményeinek megfelelő mikro- és nanoelektronika , ideértve a tervezési és feldolgozási koncepciókat, elemeket és gyártóberendezéseket ;

—

Hatékony és biztonságos érzékelő és átviteli technológiák és azok számítástechnikai egységekkel való kointegrációja az ipar és a dolgok internetének támogatása érdekében, a felhasználóbarát interaktív tárgyakhoz használt rugalmas és jól alkalmazkodó anyagokkal kapcsolatos innovatív megoldásokat is ideértve;

—	A nanoelektronika kiegészítéseként vagy alternatívájaként használt technológiák, például ▌integrált kvantuminformatika, - átvitel és -érzékelés, valamint neuromorf számítástechnika és spintronika;

—

Számítógépes architektúrák, akcelerátorok és alacsony fogyasztású processzorok alkalmazások széles köréhez, beleértve a mesterségesintelligencia-alapú alkalmazások alapjául szolgáló neuromorf számítástechnikát , a peremhálózati megoldásokat, az ipar digitalizálását, a nagy adathalmazokat és a felhőalapú számítástechnikát , az intelligens energiát, valamint a hálózatba kapcsolt és automatizált mobilitást ;

—

A megbízható végrehajtás erős garanciáit biztosító olyan számítógépes hardverek megtervezése, amelyek beépített adatvédelmi és biztonsági védelmi intézkedéseket tartalmaznak a bemeneti/kimeneti adatok, a kvantuminformatika , valamint a feldolgozási utasítások és a megfelelő ember-gép interfészek tekintetében;

—	Fotonikus technológiákon alapuló alapalkalmazások, a funkcionalitás, az integráció és a teljesítmény tekintetében áttörést jelentő fejlesztésekkel;

—

Rendszervezérlési technológiák és a mérési és szabályozási technikákra vonatkozó technológiák a fizikai világgal és emberekkel interakcióban álló megbízható alkalmazásokat szolgáló rugalmas, fejleszthető és teljes mértékben autonóm rendszerek támogatására, az ipar és biztonság szempontjából kritikus területeket is ideértve;

—	Szoftvertechnológiák, amelyek a hosszabb élettartam révén javítják a szoftverek minőségét, kiberbiztonsági jellemzőit és megbízhatóságát, miközben növelik a fejlesztési termelékenységet; beépített mesterséges intelligencia és ellenállóképesség a szoftverekben és azok architektúrájában ;

—	Kialakulóban lévő technológiák a digitális technológiák kiterjesztésére ▌.

4.2.3. Kialakulóban lévő alaptechnológiák

Bebizonyosodott, hogy a kulcsfontosságú alaptechnológiák számos ágazatban és ágazatok között is képesek az innováció ösztönzésére (5) . Új alaptechnológiák kifejlesztésének elősegítése céljából, valamint az innováció táptalajaként transzformatív kutatási témákat kell meghatározni, és azokat támogatásban kell részesíteni a korai előkészítő szakasztól kezdve a kísérleti alkalmazásokban való demonstrációig. Ezenfelül a kialakulóban lévő, gyakran interdiszciplináris közösségeknek segítséget kell nyújtani abban, hogy kritikus tömeget érjenek el, és ennek köszönhetően szisztematikusan ígéretes technológiákat tudjanak kifejleszteni és kiérlelni. A cél az, hogy a kialakulóban lévő alaptechnológiák a kiérleltség olyan szintjére jussanak, amely lehetővé teszi az ipari kutatásokba és innovációs menetrendekbe való beépítésüket.

Nagy vonalakban

—	A kulcsfontosságú alaptechnológiák jövőbeli és kialakulóban lévő trendjeinek támogatása;

—	A kialakulóban lévő azon közösségek támogatása, amelyek a kezdetektől fogva humánközpontű megközelítést alkalmaznak;

—	A kialakulóban lévő új ipari technológiák áttörési potenciáljának és az emberekre, az iparra, a társadalomra és a környezetre gyakorolt hatásainak értékelése, érintkezési felületeket kialakítva az ipari menetrendekkel;

—	Az ipari bázis kiszélesítése – világviszonylatban is – az áttörési potenciállal bíró technológiák és innováció befogadása előtt, ideértve a humán erőforrások fejlesztését is.

4.2.4. Fejlett anyagok

Az Unió globális vezető szerepet tölt be a fejlett anyagok és a hozzájuk kapcsolódó folyamatok terén, amelyek iparágának 20 %-át teszik ki, és a nyersanyagok feldolgozása révén szinte az összes értéklánc forrásául szolgálnak. Annak érdekében, hogy fenntartsa versenyképességét és megfeleljen a polgárok fenntartható, biztonságos és fejlett anyagok iránti igényeinek, az Uniónak be kell ruháznia az új, így többek között bioalapú anyagokra és az erőforráshatékony innovatív építőanyagokra irányuló kutatásba, és javítania kell az anyagok tartósságát és újrafeldolgozhatóságát, csökkentenie kell a szén- és környezeti lábnyomot és ösztönöznie kell az ágazatközi ipari innovációt azáltal, hogy valamennyi iparágban támogatja az új alkalmazásokat. A fejlett anyagok ezenkívül rendkívül nagy hatással bírnak a polgárok szükségleteinek vonatkozásában.

Nagy vonalakban

—

Anyagok (többek között polimerek , bio-, nano-, kétdimenziós, intelligens és multianyagok – ideértve a lignocellulózt is – kompozitok, fémek és ötvözetek ) és fejlett anyagok (például kvantumanyagok, intelligens anyagok, fotonikus anyagok és szupravezető anyagok ), amelyek új tulajdonságokkal és funkcionalitással rendelkeznek, valamint megfelelnek a szabályozási követelményeknek (miközben a gyártástól a felhasználásig vagy az élettartam végéig az életciklus egészében nem eredményeznek fokozott környezeti terhelést);

—

Integrált anyagfeldolgozás és -előállítás, ügyfélorientált és etikai megközelítést követve, a prenormatív tevékenységeket és az életciklus-értékelést, a nyersanyagok beszerzését és kezelését, a tartósságot, az újrafelhasználhatóságot és az újrafeldolgozhatóságot, a biztonságot, az emberi egészség és a környezet tekintetében fennálló kockázatok értékelését és a kockázatkezelést is ideértve;

—	A fejlett anyagok lehetséges alkalmazását megelőző tevékenységek, mint jellemzés (például a minőségbiztosításhoz), modellezés és szimuláció , kísérleti gyártás és továbbfejlesztés;

—

A tagállamokkal egyetértésben meghatározott és rangsorolt, hálózatba kapcsolt és minden érdekelt számára hozzáférhető technológiai infrastruktúrák (6) uniós innovációs ökoszisztémája, amely szolgáltatásokat nyújt a technológiai átalakulás felgyorsításához és a technológiáknak az uniós ipar, és ezen belül is a kkv-k általi igénybevételéhez; ez magában foglalja azokat a kulcsfontosságú technológiákat, amelyek az anyagokkal kapcsolatos innovációhoz szükségesek;

—	Fejlett anyagokon alapuló, a felhasználót határozottan a középpontba helyező megoldások a kulturális örökség , a tervezés, az architektúra és az általános kreativitás számára, hozzáadott értéket nyújtva az ipari és kreatív ágazatok számára.

4.2.5. Mesterséges intelligencia és robotika

Napjaink egyik legnépszerűbb trendjét az intelligens és egymással összekapcsolt tárgyak és eszközök jelentik. A mesterséges intelligencia fejlesztésével foglalkozó, valamint a robotika területén és egyéb területeken alkalmazásokat kínáló kutatók és innovátorok a jövőbeli gazdasági és termelékenységi növekedés kulcsfontosságú szereplői lesznek. A keretprogram más részeiben több ágazat, köztük az egészségügy, a gyártóipar, a hajóépítés , az építőipar, a szolgáltatóipar és a mezőgazdasági termelés egyaránt hasznosítani fogja és továbbfejleszti majd ezt a kulcsfontosságú alaptechnológiát. A mesterségesintelligencia-alapú (MI-alapú) fejlesztéseket az EU egészében nyílt módon kell végezni , biztosítva az MI-alapú alkalmazások biztonságosságát, valamint társadalmi és környezeti megbízhatóságát , kezdetektől fogva figyelembe kell venniük az etikai szempontokat , értékelniük kell a kockázatokat, és vissza kell szorítaniuk a rossz szándékú felhasználás és a nem szándékos megkülönböztetés, így például a nemen, fajon vagy fogyatékosságon alapuló megkülönböztetés lehetőségét. Biztosítani kell továbbá, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztése olyan jól koordinált kereten belül történjen, amely tiszteletben tartja az uniós értékeket, az etikai elveket és az Európai Unió Alapjogi Chartáját. Ezt a programot kiegészítik a Digitális Európa programban foglalt tevékenységek.

Nagy vonalakban

—	A mesterséges intelligenciát használó alaptechnológiák, például a megmagyarázható MI, az etikus MI, az ember irányította MI , a felügyelet nélküli gépi tanulás és adathatékonyság, valamint a fejlett, emberek és gépek, illetve gépek és gépek közötti interakciók;

—	Biztonságos, intelligens, kollaboratív és hatékony robotika, valamint az összetett integrált és autonóm rendszerek;

—	Személyközpontú MI-technológiák az MI-alapú megoldásokhoz;

—	Az MI területén ▌meglévő kutatási kompetenciák fejlesztése és hálózatépítés Európa-szerte, nyitott és kollaboratív szemléletet alkalmazva, továbbá a zárt vizsgálatok tekintetében meglévő kapacitások fejlesztése mellett;

—	Az MI és a robotika kiaknázása a fogyatékkal élő személyek támogatása és a társadalom peremére szorult egyének inklúziója céljából;

—	Nyílt MI-platformok technológiái, a szoftveralgoritmusokat, az adattárakat, a tényezőalapú rendszereket , a robotikát és az autonóm rendszerek platformjait is ideértve.

4.2.6. Új generációs internet

Az internet kulcsfontosságú alaptechnológiává vált valamennyi gazdaság ágazat és a társadalom digitális átalakulásában. Az Uniónak vezető szerepet kell vállalnia az új generációs internet embercentrikus ökoszisztéma felé történő irányításában, társadalmi és etikai értékeinkkel összhangban. Az új generációs internethez kapcsolódó technológiákba és szoftverekbe való beruházás javítani fogja az Unió ipari versenyképességét a globális gazdaságban. Az uniós szintű hasznosítás optimalizálása nagyfokú együttműködést igényel az érdekeltek részéről. Fontolóra kell venni az új generációs internet szabályozására hivatott etikai normákat.

Nagy vonalakban

—

Technológiák és rendszerek a megbízható és energiahatékony intelligens hálózati és szolgáltatási infrastruktúrákhoz (5G-n túlmutató konnektivitás, szoftverek által definiált infrastruktúrák, a dolgok internete, a rendszerek rendszerei , felhőalapú infrastruktúrák, új generációs optikai hálózatok, kvantumrendszerek, kognitív felhők és kvantuminternet, a műholdas kommunikáció integrációja ), amelyek lehetőségeket kínálnak a valós idejű kapacitások, a virtualizáció és a decentralizált irányítás tekintetében (ultragyors és rugalmas rádió, peremhálózati megoldások, megosztott környezetek és ismeretek), hogy ezáltal tömeges szolgáltatástelepítésre alkalmas, méretezhető, hatékony és megbízható hálózati teljesítményt lehessen biztosítani ;

—

Új generációs internetes alkalmazások és szolgáltatások a fogyasztók, az ipar és a társadalom számára a bizalomra, a méltányosságra , az összekapcsoltságra, az adatok jobb felhasználói ellenőrzésére, az átlátható nyelvhasználatra, az új multimodális interakciós koncepciókra, valamint a tárgyakhoz, az információkhoz és a tartalomhoz való, inkluzív és nagy mértékben személyre szabott hozzáférésre építve, az immerzív és megbízható médiát, a közösségi médiát és a közösségi hálózatokon való kapcsolattartást, valamint a megosztott infrastruktúrákon keresztüli tranzakciókra és szolgáltatásokra vonatkozó üzleti modelleket is ideértve;

—

Szoftveralapú köztesréteg, beleértve az elosztott főkönyvi technológiákat, így például a blokkláncokat, amelyek nagyfokú osztott környezetben működnek, elősegítik az adatok feltérképezését és a beépített adatvédelemmel rendelkező hibrid infrastruktúrák közötti adatátvitelt, és amelyek az adatok és ismeretek szabad áramlásán alapuló internetes alkalmazásokban és szolgáltatásokban támaszkodnak a mesterséges intelligenciára, az adatelemzésre, -biztonságra és -ellenőrzésre.

4.2.7. Fejlett számítástechnika és nagy adathalmazok

A nagy teljesítményű számítástechnika és a nagy adathalmazok nélkülözhetetlenné váltak az új globális adatgazdaságban, ahol a nagy számítási teljesítmény a versenyelőny titka. A nagy teljesítményű számítástechnikát és a nagy adathalmazokat ösztönözni kell az EU egészében, mivel azok kulcsfontosságú támogatást jelentenek a politikai döntéshozatal, a tudományos vezető szerep, az innováció és az ipari versenyképesség, valamint a nemzeti szuverenitás fenntartása szempontjából , tiszteletben tartva az etikai kérdéseket. Ezeket a tevékenységeket kiegészítik a Digitális Európa programban foglalt tevékenységek.

Nagy vonalakban

—

Nagy számítási teljesítményű rendszerek (HPC); exaszintű és posztexaszintű alaptechnológiák és -rendszerek új generációja (pl. alacsony energiafelhasználású mikroprocesszorok, szoftverek, rendszerintegráció); algoritmusok, kódok és alkalmazások, valamint analitikai eszközök és tesztelési környezetek; ipari kísérleti tesztelési környezetek és szolgáltatások; világszínvonalú HPC-infrastruktúrához és az Unió első megosztott szolgáltatásaihoz kapcsolódó kutatás és innováció , és lehetőség szerint az összes tagállam részvételének támogatása, az Unió első hibrid HPC/kvantum-számítástechnikai infrastruktúráit is ideértve;

—

Nagy adathalmazok: extrém teljesítményű adatelemzés; beépített adatvédelem a személyes és bizalmas jellegű nagy adathalmazok elemzése során; a teljes adatplatformokhoz alkalmazott technológiák az ipari, személyes és nyílt hozzáférésű adatok újrafelhasználása érdekében; adatkezelés, interoperabilitás és összekapcsolási eszközök; adatkezelő alkalmazások a globális kihívásokhoz; módszerek az adattudomány számára;

—	Az IKT-folyamatok szénlábnyomának csökkentése, a hardvereket, az architektúrát, a kommunikációs protokollokat, a szoftvereket, érzékelőket, hálózatokat, tár- és adatközpontokat, valamint a szabványosított értékeléseket is ideértve.

4.2.8. Körforgásos iparágak

Európa a körforgásos gazdaságra való globális áttérés élvonalában van. Európa iparának körforgásos rendszerre kell átállnia: az erőforrások, az anyagok és a termékek értékét sokkal tovább kell fenntartani, mint napjainkban jellemző – akár új értékláncok megnyitása révén. E tekintetben rendkívül fontos a polgárok szerepvállalása.

Az elsődleges nyersanyagok továbbra is fontos szerepet fognak játszani a körforgásos gazdaságban, így figyelmet kell fordítani fenntartható beszerzésükre, felhasználásukra és termelésükre. Biztonságos és fenntartható anyagciklusokról kell gondoskodni. Ezen túlmenően a teljesen új anyagokat, ideértve a bioalapú anyagokat is, a termékeket és a folyamatokat a körforgásosság koncepcióját szem előtt tartva kell kialakítani. A körforgásos ipar kiépítése több szempontból is előnyös lesz Európa számára: biztonságos, fenntartható és megfizethető nyersanyagellátást eredményez majd, amely cserébe védelmet fog nyújtani az iparnak az erőforrások szűkösségével és az ingadozó árakkal szemben. Emellett új üzleti lehetőségeket és innovatív, erőforrás- és energiahatékonyabb gyártási módszereket is teremt. Ösztönözni kell a kevésbé veszélyes anyagokra irányuló kutatást és fejlesztést.

A cél a megfizethető, áttörést jelentő innovációk kifejlesztése, és a fejlett technológiák és folyamatok kombinációjának alkalmazása, hogy minden erőforrásból a maximális érték legyen kinyerhető.

Nagy vonalakban

—

Ipari szimbiózis a gyárak közötti – számos ágazatot és városi közösséget érintő – erőforrásáramlással; Az erőforrások szállítására, átalakítására, újrafelhasználására és tárolására szolgáló folyamatok és anyagok, amelyek kombinálják a melléktermékek, a hulladék, a szennyvíz és a szén-dioxid felértékelését;

—

Az anyag- és termékáramok hasznosítása és életciklus-alapú értékelése új alternatív alapanyagok felhasználása, erőforrás-gazdálkodás, anyagkövetés és -válogatás útján (ideértve a hitelesített vizsgálati módszereket és az emberi egészségre és a környezetre jelentett kockázatok értékelésére szolgáló eszközöket is) ;

—	Környezettudatos szemlélettel megtervezett és kialakított, fokozott életciklus-teljesítményű, tartós, könnyen fejleszthető és javítható, bontható , újrahasználható és újrafeldolgozható termékek, szolgáltatások, és új üzleti modellek;

—	Hatékony újrafeldolgozási ágazat, a másodlagos anyagokban rejlő lehetőségek és az anyagok biztonságos voltának maximalizálása (nem toxikus anyagciklusok), minőségi visszaminősítés és a kezelés után történő minőségi problémák minimalizálása;

—	Az aggodalomra okot adó anyagok felszámolása, vagy alternatíva hiányában biztonságos kezelése a gyártás során és az életciklus végső szakaszaiban; Biztonságos helyettesítő anyagok, biztonságos és költséghatékony termelési technológiák;

—	A nyersanyagok – többek között a kritikus nyersanyagok – fenntartható pótlása és helyettesítése a teljes értéklánc mentén.

4.2.9. Alacsony szén-dioxid-kibocsátású és tiszta iparágak

Az ipari ágazatok – az energiaintenzív ágazatokat, így az acélipart is beleértve – több millió munkahelyet biztosítanak, versenyképességük pedig kulcsfontosságú társadalmaink jóléte szempontjából. A globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás 20 %-áért ugyanakkor az ipari ágazatok felelnek, emellett nagy környezeti hatással bírnak (különösen a lég-, víz- és a talajszennyező anyagok vonatkozásában).

Az üvegházhatású gázok és szennyező anyagok jelentős mértékű csökkentésére irányuló, áttörést jelentő technológiák és az uniós energiakereslet – gyakran a körforgásos gazdaság technológiáival kombinálva – erős ipari értékláncokat eredményeznek, forradalmasítják a gyártási kapacitást, és javítják az ipar globális versenyképességét; és ezzel egyidejűleg az éghajlatpolitika és a környezeti minőség tekintetében is kulcsfontosságú szerepet játszanak.

Nagy vonalakban

—

Folyamattechnológiák, beleértve a fűtést és a hűtést, a digitális eszközök, automatizálás, valamint a folyamatteljesítmény, illetve az erőforrás és energiahatékonyság nagyszabású demonstrációi; Az üvegházhatású gázok és szennyező anyagok ipari kibocsátásának jelentős csökkentése vagy elkerülése, a lebegő részecskéket is ideértve;

—	Az ipar és a többi ágazat által kibocsátott CO2 hasznosítása.

—	A szénforrások fenntartható felhasználását elősegítő átalakító technológiák az erőforrás-hatékonyság növelése és a kibocsátás csökkentése érdekében, az ipar és az energiaágazat dekarbonizációs potenciállal bíró hibrid energiarendszereit is beleértve;

—	A nem hagyományos energiaforrások villamosítása és használata az ipari üzemekben, valamint az ipari üzemek közötti energia- és erőforrás-csere (például ipari szimbiózis révén);

—	Az életciklus során alacsony vagy nulla szén-dioxid-kibocsátással járó termelési folyamatokat igénylő ipari termékek.

4.2.10. Űrkutatás , többek között földmegfigyelés

Az Unió űrrendszerei és szolgáltatásai csökkentik a költségeket és javítják a hatékonyságot, megoldást kínálnak a társadalmi kihívásokra, növelik a társadalom ellenállóképességét, segítik az éghajlatváltozás nyomonkövetését és az éghajlatváltozással szembeni küzdelmet, továbbá hozzájárulnak a versenyképes és fenntartható gazdasághoz. Az Unió támogatása fontos szerepet játszik ezen előnyök és hatások megvalósításában. A kutatási és innovációs tevékenységeknek elő kell mozdítaniuk az uniós űrprogram fejlesztését, amelynek a jövőben is prioritást kell élveznie.

Az EU támogatni fogja a világűr és a kulcsfontosságú alaptechnológiák ( ▌ korszerű gyártás, a dolgok internete, nagy adathalmazok, fotonika, kvantumtechnológiák, robotika és mesterséges intelligencia) közötti szinergiákat; elő fogja mozdítani a virágzó, vállalkozó szellemű és versenyképes upstream és downstream űrágazatot, így az ipart és a kkv-ket is ; lendületet fog adni az űrtechnológiák, űradatok és űrszolgáltatások más ágazatokban való alkalmazásának, valamint segíteni fog annak biztosításában, hogy az EU a világűrbe jutás és a világűr stratégiai, biztonságos és védett használata tekintetében technológiai szempontból független legyen ; továbbá elő fogja mozdítani a kapacitásépítési intézkedéseket. A tevékenységek végrehajtása általánosságban ütemterv alapján fog történni, mégpedig az ESA harmonizációs folyamatának és az érintett tagállami kezdeményezéseknek a figyelembevételével, és a végrehajtás az Európai Unió űrprogramjának létrehozásáról szóló rendelettel összhangban az ESA és az EU Űrprogramügynöksége feladata lesz. Az űrkutatásra vonatkozó rész ugyanakkor támogatni fogja az alulról felfelé építkező pályázati felhívásokat, hogy lehetővé tegye új űripari technológiák megjelenését.

Szükség van új technológiák szélesebb körű kiépítésére, hasznosítására és frissítésére, valamint a szárazföldi, tengeri és légköri Föld-megfigyelés hiányterületein végzett folyamatos kutatásra és innovációra (pl. ökoszisztémáink védelme, valamint óceánjainak és tengereink egészsége érdekében), amelynek során alapvető forrásként a Kopernikusz-programra és más releváns uniós programokra kell támaszkodni, együttműködést kell folytatni a Föld-megfigyelési rendszerek globális rendszerén (GEOSS) és annak európai alkotóelemén, az EuroGEOSS-on keresztül.

Nagy vonalakban

—

Európai globális navigációs műholdrendszerek (Galileo és EGNOS): innovatív alkalmazások, globális alkalmazás a nemzetközi partnereket is beleértve, a szolgáltatások robusztusságát, hitelesítését és integritását javító megoldások, alapvető elemek, például lapkakészletek, vevők és antennák fejlesztése, az ellátási láncok költséghatékony és megfizethető eszközökkel való fenntarthatósága, új technológiák (például kvantumtechnológiák, optikai linkek, újraprogramozható hasznos adatok) a szolgáltatások fenntartható, a társadalmi kihívásokra hatást gyakorló hasznosítása érdekében. új generációs rendszerek fejlesztése új kihívások, például a biztonság vagy az önvezető autók alkalmazása terén;

—

Az Unió Föld-megfigyelési rendszere ( Kopernikusz ): a teljes, ingyenes és nyílt hozzáférésű adatok előnyeinek kiaknázása , innovatív alkalmazások kifejlesztése, európai és globális alkalmazás és nemzetközi partnerségek, az alapvető szolgáltatások fenntartásához, javításához és kiterjesztéséhez szükséges kutatás, a világűrben nyert adatok asszimilációjára és kiaknázására irányuló kutatás, a szolgáltatások megbízhatósága és fejlesztése, az ellátási láncok, az érzékelők, a rendszerek és a küldetéskoncepciók (pl. nagy magasságú hordozók, drónok, könnyű műholdak) fenntarthatósága; kalibrálás és hitelesítés; a szolgáltatások és a társadalmi kihívások hatásának tartós kiaknázása; föld-megfigyelési adatfeldolgozási technikák, többek között nagy adathalmazok, számítástechnikai erőforrások és algoritmikus eszközök. Új generációs rendszerek fejlesztése olyan ▌ kihívások terén , mint például az éghajlatváltozás, a sarki környezet és a biztonság; a Kopernikusz program termék- és szolgáltatási portfóliójának bővítése;

—

Világűr-megfigyelés: fejlesztések, amelyek célja előmozdítani azt, hogy nagyszabású uniós kapacitás álljon rendelkezésre az űrkörnyezet, pl. az űridőjárás, többek között a sugárzási veszélyek , az űrszemét és a Föld közelében lévő objektumok állapotának figyelemmel kísérésére és előrejelzésére; Szenzortechnológiák és olyan új szolgáltatási koncepciók fejlesztése, illetve kidolgozása, mint az űrforgalom-irányítás és az űrforgalmi alkalmazások és szolgáltatások a kritikus fontosságú űr- és földi infrastruktúrák védelme érdekében;

—

Biztonságos műholdas kommunikáció az unió kormányzati szereplői számára: olyan megoldások, amelyek támogatják az Unió autonómiáját a kormányzati felhasználók ▌ számára, ideértve a kapcsolódó felhasználói berendezéseket ▌ és az űr- valamint földi infrastruktúra építészeti, technológiai és rendszermegoldásait ▌ ;

—

Műholdas kommunikáció a polgárok és a vállalkozások számára: költséghatékony, fejlett műholdas kommunikáció integrációja a földi hálózatokba az eszközök és felhasználók összekapcsolására a kis lefedettségű területeken, az 5G-alapú, mindenütt jelen lévő kapcsolat és a dolgok internete ▌ részeként, hozzájárulva az új generációs internetinfrastruktúrához. ▌ A földi szegmens és felhasználói berendezések továbbfejlesztése , szabványosítás és átjárhatóság , valamint a műholdon keresztüli kvantumkommunikáció előkészítése az Unió ipari vezető pozíciójának biztosítása érdekében;

—

A szállítói lánc függetlensége és fenntarthatósága: nagyobb technológiai készenléti szintek a műholdak és a hordozórakéták vonatkozásában; kapcsolódó világűri és földi szegmensek, valamint gyártó és tesztelő létesítmények az ESA kiegészítéseként ; Az Unió technológiai vezető szerepének és autonómiájának megőrzése, az ellátási lánc fenntarthatóságának javítása költséghatékony és megfizethető eszközökkel , az Unión kívüli kritikus űrtechnológiáktól való függőség csökkentése, valamint annak alapos ismerete, hogy az űrtechnológiák megoldásai miként használhatók fel más ipari ágazatokban, illetve más iparágak megoldásai az űrtechnológiában;

—

Űrrendszerek : a keringési pályán történő ellenőrző és demonstrációs szolgáltatások, a könnyű műholdakra vonatkozó megosztott szolgáltatásokat is ideértve; űripari demonstrációs eszközök olyan területeken, mint a hibrid, intelligens vagy konfigurálható műholdak, a keringési pályán történő karbantartás, gyártás és összeszerelés, diverzifikált forrásokat használó energiaellátás; új ipari folyamatok és gyártási eszközök; földi rendszerek; áttörést jelentő innovációk és technológiatranszfer olyan területeken, mint az újrafeldolgozás, a környezetbarát űrtechnológiák, a világűr erőforrásainak fenntartható és békés kihasználása, a mesterséges intelligencia, a robotika, a digitalizálás, a költséghatékonyság és a miniatürizálás;

—

A világűrbe jutás: innovatív technológiák az európai indítórendszer műszaki kompatibilitásának és gazdasági hatékonyságának növelésére, szem előtt tartva az Európai Unió műholdjainak indítását: alacsony költségű gyártási folyamatok, a hordozórakéták ismételt felhasználhatóságát lehetővé tévő technológiák, koncepciók a költségcsökkentésre; koncepciók jövőbeli rakétaindító földi szegmensekre és a meglévő földi infrastruktúra kiigazítása (pl. digitalizálás, fejlett adatkezelés); innovatív űrszállítási szolgáltatások/koncepciók, ideértve a könnyű műholdak indítórendszereit (pl. mikro-hordozórakéták) az ESA kiegészítéseként.

—	Űrtudomány: tudományos és kutatási missziók révén rendelkezésre álló tudományos adatok hasznosítása, az innovatív eszközök nemzetközi és interdiszciplináris környezetben történő fejlesztésével kombinálva; hozzájárulás az űrprogram fejlesztéséhez szükséges tudományos előfutár-missziókhoz.

5. „ÉGHAJLAT, ENERGIAÜGY ÉS MOBILITÁS” KLASZTER

5.1. Indokolás

Az éghajlattal, az energiával és a mobilitással kapcsolatos kutatás és innováció metszete rendkívül integrált és hatékony módon fogja kezelni az egyik legfontosabb globális kihívást a környezetünk , gazdaságunk és életmódunk fenntarthatóságával és jövőjével kapcsolatban.

A Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek teljesítése érdekében az Uniónak klímasemleges, erőforrás-hatékony és reziliens gazdaságokra és társadalmakra kell áttérnie. Mindez gyökeres változásokkal fog járni a technológia , a folyamatok, a termékek és szolgáltatások terén csakúgy, mint a vállalkozások és a fogyasztók magatartásában. Az energiapiac átalakulására a technológia, az infrastruktúra, a piac, valamint a szakpolitikai és a szabályozási keretek, köztük új irányítási formák közötti kölcsönhatás révén kerül sor. ▌ A hőmérséklet-emelkedés 1,5 oC-ra való korlátozására irányuló törekvés érdekében tett további erőfeszítések gyors előrelépést tesznek szükségessé az energiaágazat ▌ , a közlekedési ágazat, az építőipar, az ipar és a mezőgazdaság dekarbonizációja terén. Új lendületet kell adni ▌ az új generációs technológiai áttörések gyorsabb ütemű fejlesztésének, valamint a költséghatékony innovatív technológiák és megoldások demonstrálásának és alkalmazásának, felhasználva a digitális, bio- és űrtechnológiák, valamint a kulcsfontosságú alaptechnológiák és a fejlett anyagok kínálta lehetőségeket is. Mindezt a dekarbonizációt, az erőforrás-hatékonyságot, az eredményesebb visszanyerést, újrafelhasználást és újrahasznosítást, a légszennyezés csökkentését, a nyersanyagokhoz való hozzáférést és a körforgásos gazdaságot magában foglaló integrált megközelítés hivatott megvalósítani az Európai horizont keretén belül.

A haladás ezekben az ágazatokban – mint ahogy az Unió iparának több területén, így például a z energetikai infrastruktúrákban, a közlekedési ágazatban, a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, a turizmusban , az építőiparban, az ipari folyamatokban és termékfelhasználási területeken, valamint a hulladékgazdálkodásban és a hulladék-újrafeldolgozásban (7) – folyamatos erőfeszítéseket tesz szükségessé az éghajlatváltozás mechanizmusainak és dinamikájának , valamint a kapcsolódó gazdasági és társadalmi hatásoknak a jobb megértése érdekében, hasznosítva a regionális és nemzeti tevékenységekkel, az egyéb típusú uniós tevékenységekkel és a nemzetközi együttműködéssel való, többek között az Innovációs küldetésen keresztüli szinergiákat.

Az elmúlt évtizedekben jelentős előrelépések történtek az éghajlatkutatás, különösen a megfigyelések, az adatok asszimilációja és az éghajlat-modellezés terén. Az éghajlati rendszer összetettsége, valamint a Párizsi Megállapodás, a fenntartható fejlődési célok és az uniós politikák végrehajtásának támogatása iránti igény miatt azonban fokozott erőfeszítésre van szükség az ismeretek terén továbbra is fennálló hiányosságok pótlására, a klímatudomány idő- és térbeli granularitásának további javítására, és ezzel párhuzamosan gondoskodni kell a polgárokkal és a más érdekelt felekkel való megfelelő interakcióról.

Az Unió az energiaunióra vonatkozó stratégiájában kötelező érvényű célokat, jogalkotási aktusokat és kutatási és innovációs tevékenységeket magában foglaló, átfogó politikai keretet hozott létre a megújuló és alternatív energiaforrásokon (8) alapuló hatékony energiatermelési rendszerek fejlesztése és alkalmazása érdekében.

A közlekedés , ideértve a járműveket is, biztosítja a személyek és áruk mobilitását, amely nélkülözhetetlen az integrált európai egységes piac működéséhez, a területi kohézióhoz, valamint a nyitott és befogadó társadalom kialakításához. Ugyanakkor a közlekedés jelentős ▌ hatásokat gyakorolhat az emberi egészségre, az utak telítettségére, a földekre, vízminőségre, az éghajlatra, a levegő minőségére, a zajszintre, valamint a biztonságra, ezáltal pedig számos korai haláleset okozója, valamint a társadalmi-gazdasági költségek növekedését eredményezi. Az áruk iránti kereslet és a mobilitás iránti igény a jövőben is nőni fog. Ezért az innovációnak ki kell szolgálnia ezt a fokozott keresletet, és ezt olyan tisztább és hatékonyabb mobilitási és közlekedési rendszerekkel kell tennie, amelyek egyben biztonságosak, intelligensek, csendesek, megbízhatóak, hozzáférhetőek, inkluzívak és megfizethetők, zökkenőmentes, integrált, háztól házig végzett szolgáltatást kínálva mindenki számára .

Mindkét ágazat fontos szerepet tölt be Európa versenyképessége és növekedése szempontjából. Az EU globális szinten vezető helyen áll a járművek, repülőgépek és hajók tervezésében és gyártásában, így a közlekedési és a szállítási ágazat rendkívül fontos szerepet tölt be az uniós gazdaságban és annak vonatkozásában. Az ágazat mintegy 1,2 millió magán- és állami vállalkozást ölel fel Európa-szerte, és ez az összetett hálózat körülbelül 10,5 millió embert foglalkoztat. Az ágazat az EU nemzetközi kereskedelme szempontjából is döntő jelentőséggel bír: 2016-ban a teljes uniós export 17,2 %-a kapcsolódott a közlekedéshez. Az Unió már most több mint 2 millió munkavállalót foglalkoztat a megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság területén, míg az innovatív, tisztaenergia-technológiák szabadalmaztatása terén világszinten a második helyen áll.

Az energiaágazat és a közlekedési ágazat ▌ problémái ezért túlmutatnak a kibocsátáscsökkentés szükségességén. Eredményes megoldásokra van szükség a felhasználói magatartás és a mobilitási minták változásaival, ▌ a globalizációval, a fokozódó nemzetközi versennyel és az idősödő, urbanizáltabb és egyre sokszínűbb népességgel összefüggésben. Ugyanakkor a digitális és a világűrbe telepített technológiák egyre növekvő térnyerése, az automatizált járművek, a mesterséges intelligencia, a robotika, az új piaci szereplők, a forradalmi üzleti modellek, valamint a rendszerek sokrétű veszélyekkel (így többek között kiberfenyegetésekkel) szembeni rezilienciája iránti igény mind-mind lényegi átalakulást eredményeznek, újabb kihívások elé állítva az európai közlekedési és energiaágazat versenyképességét, egyúttal azonban újabb lehetőségeket is teremtve ezen ágazatok számára.

▌

A városok működési képessége a jövőben a technológiától függ majd, élhetőségük pedig a mobilitás, az energia- és erőforrás-hatékonyság, a területi tervezés és a tér kihasználásáért folytatott verseny körül forog majd. A fejlesztések nyomás alá helyezik a meglévő szociális modellek és a társadalmi részvétel fenntarthatóságát, az inklúzió és a hozzáférhetőség egyes vonatkozásait csakúgy, mint a megfizethetőséget.

A megújuló energiaforrásokon alapuló és energiahatékony technológiák alkalmazásának (többek között közbenső hordozók, például az áram gázzá és hidrogénné alakítása révén) , és az európai gazdaság dekarbonizációját szolgáló más, nem technológiai jellegű megoldások megvalósításának felgyorsítását ösztönző új módszerek megtalálásához az innováció iránti fokozott keresletre is szükség van. Ezt ösztönözheti a polgárok fokozott szerepvállalása, a zöld közbeszerzés, valamint a társadalmi-gazdasági innováció és az állami szektor innovációja, ami a technológia által vezérelt innovációnál szélesebb körű megközelítésmódokat eredményez majd. Emellett az olyan társadalmi-gazdasági kutatás, amely többek között a felhasználói igényekre és mintákra, az előrejelzési tevékenységekre, a környezetvédelmi, szabályozási, gazdasági, társadalmi, kulturális és magatartási szempontokra, az üzleti esettanulmányokra és modellekre, valamint a szabványosítási célú előkészítő kutatásra és az innovációk piaci alkalmazására egyaránt kiterjed, szintén elősegíti olyan intézkedések meghozatalát, amelyek ösztönzik a szabályozási, finanszírozási és társadalmi innovációt, készségeket, valamint a piaci szereplők, a fogyasztók és a polgárok bevonását és szerepvállalását. A nemzeti és európai kutatási és innovációs tevékenységek jobb koordinációjának, egymást kiegészítő jellegének és szinergiájának a tagállamok, az iparágak és a kutatóintézetek közötti információcsere és együttműködés előmozdítása révén történő előmozdítása olyan eredményekre épül majd, mint pl. SET-terv és a stratégiai közlekedési kutatási és innovációs programterv (STRIA) keretében elért eredmények. Gondoskodni kell e klaszter és az EU ETS innovációs alap egymást kiegészítő jellegéről.

E klaszter tevékenységei különösen az energiaunió céljainak, a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségeknek, valamint azoknak a céloknak a megvalósításához járulnak hozzá, amelyeket a digitális tartalmak egységes uniós piaca, a munkahelyteremtésre, a növekedésre és a beruházásra irányuló program, az EU globális szerepének megerősítése, az Unió új iparpolitikai stratégiája, a biogazdasági stratégia, a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv, a z európai akkumulátoripari összefogás kezdeményezése, a nyersanyag-politikai kezdeményezés, a biztonsági unió és a városfejlesztési menetrend, az EU közös agrárpolitikája, valamint a zaj- és légszennyezés csökkentésére vonatkozó uniós jogi rendelkezések részeként megfogalmazott.

A tevékenységek elsősorban közvetlenül az alábbi fenntartható fejlődési célok eléréséhez járulnak hozzá: 6. cél – Tiszta víz és megfelelő higiénés körülmények; 7. cél – Megfizethető és tiszta energia; 9. cél – Ipar, innováció és infrastruktúra; 11. cél – Fenntartható városok és közösségek; 12. cél – Felelős fogyasztás és termelés; 13. cél – Fellépés az éghajlatváltozás ellen.

5.2. Beavatkozási területek

5.2.1. Éghajlatkutatás és az éghajlattal kapcsolatos megoldások

A Párizsi Megállapodás hatékony végrehajtásának tudományos alapokon kell nyugodnia, amihez folyamatosan bővíteni kell az éghajlati-földtani rendszerrel kapcsolatos ismereteinket, valamint az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra rendelkezésre álló lehetőségeket, olyan módon, hogy szisztematikus és átfogó kép alakuljon ki az Unió gazdaságát és társadalmát érintő kihívásokról és az éghajlati szempontból felelősen vállalható lehetőségekről. Ennek alapján a magatartási, szabályozási, gazdasági-társadalmi és kormányzási szempontokra figyelemmel fejleszteni kell a tudományos alapú megoldásokat annak érdekében, hogy társadalmunk költséghatékony módon váljon klímasemleges, az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens és erőforrás-hatékony társadalommá.

Nagy vonalakban

—

Tudásbázis a földtani-éghajlati rendszer és az élővilág működéséről és jövőjéről, valamint a kapcsolódó hatásokról, kockázatokról és az éghajlati szempontból felelősen vállalható lehetőségekről; az éghajlatváltozás hatásainak enyhítését és az azokhoz való alkalmazkodást célzó különböző megoldások hatékonysága;

—	Integrált éghajlatsemleges útvonalak, enyhítő intézkedések és politikák, amelyek a gazdaság valamennyi ágazatára kiterjednek és összeegyeztethetők a Föld-rendszerre vonatkozó elemzésekkel , a Párizsi Megállapodással és az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlődési céljaival;

—	Éghajlat-modellek, az éghajlattal kapcsolatos előrejelzések és technikák, amelyek célja, hogy a vállalkozások, hatóságok és polgárok számára javítsák az előrejelzési kapacitásokat és a klímaszolgáltatásokat, ideértve a levegőminőség javítására vonatkozó, több területet érintő szempontokat is;

—

Alkalmazkodási útvonalak és támogató politikák az Unió (helyi/regionális/nemzeti szintű) sérülékeny ökoszisztémái, városi területei, kritikus fontosságú gazdasági ágazatai és infrastruktúrája számára, a továbbfejlesztett kockázatértékelési eszközöket is ideértve. a vízkörforgás és az éghajlatváltozás hatásaihoz, például az árvizekhez és a vízhiányhoz való alkalmazkodás.

5.2.2. Energiaellátás

Az Unió célja, hogy világviszonylatban vezető szerepet töltsön be a megfizethető, biztonságos és fenntartható energiatechnológiák terén, amelynek révén javul versenyképessége a globális értékláncokban és erősödik pozíciója a növekvő piacokon. Az Uniót jellemző különböző éghajlati, földrajzi, környezeti és társadalmi-gazdasági körülmények, valamint a z éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia, az energiabiztonság és a nyersanyagokhoz való hozzáférés biztosításának szükségessége széles körű – többek között nem technikai jellegű megoldásokat is magában foglaló – energetikai portfóliót igényel. Ami a megújulóenergia-technológiákat illeti, tovább kell csökkenteni a költségeket, növelni kell a teljesítményt, javítani kell az energiarendszerbe való integrációt, és áttörést jelentő technológiákat kell kifejleszteni, kihasználva többek között a fotonika terén elért eredményeket, és fel kell térképezni a hibrid megoldások lehetőségét (pl. a sótalanítás terén). Ami a fosszilis tüzelőanyagokat illeti, ezek felhasználását dekarbonizálni kell az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzések eléréséhez.

Nagy vonalakban

—

Megújulóenergia-technológiák és energiatakarékos technológiák, valamint az energiatermelésre, fűtésre és hűtésre, a közlekedésben használt fenntartható üzemanyagokra és közbenső hordozókra vonatkozó megoldások (különböző nagyságrendekre és fejlesztési szakaszokra vonatkozóan), az Unióban és világszerte egyaránt a földrajzi és gazdasági-társadalmi viszonyokhoz és piacokhoz igazítva;

—	Forradalmi megújulóenergia-technológiák mind a meglévő, mind pedig az új alkalmazásokhoz és az áttörést jelentő megoldásokhoz , valamint ezek környezeti, gazdasági és társadalmi hatása;

—

Technológiák és megoldások a fosszilis tüzelőanyagokon, valamint a bioalapú és a hulladék energetikai hasznosításán alapuló, energiatermelésre, hűtésre, fűtésre vagy bioüzemanyag előállítására használt alkalmazásokból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére, többek között a szén-dioxid-leválasztás, -hasznosítás és -tárolás révén; tanulmányok a társadalmi-gazdasági és ökológiai megvalósíthatóságról.

5.2.3. Energiarendszerek és -hálózatok

A változatos forrásokon alapuló villamosenergia-termelés várható növekedése és az elektromos fűtés, hűtés és közlekedés irányába történő elmozdulás új megközelítéseket tesz szükségessé az energiahálózatok kezelését illetően. A cél – a dekarbonizáció mellett – az energia megfizethetőségének, az energiabiztonságnak, az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciának és az ellátás stabilitásának a biztosítása az innovatív hálózati infrastruktúra-technológiákba való beruházások, a továbbításra alkalmas áram – például megújuló energiaforrásokból történő – termelésének megnövelt rugalmassága és az innovatív rendszerirányítás révén, valamint a szabályozási és szociális innovációt és készségeket erősítő fellépések elősegítésével, továbbá a piaci szereplők, a fogyasztók és a közösségek bevonásával és tudatos szerepvállalásával. A különböző formákban megvalósuló energiatárolás kulcsfontosságú szerepet fog játszani a szolgáltatások hálózatoknak történő biztosításában, ezen túlmenően pedig a hálózati kapacitások, valamint a rendszerrugalmasság javításában és megerősítésében. A különböző hálózatok (például villamosenergia-hálózatok, fűtő- és hűtőhálózatok, gázhálózatok, üzemanyagtöltő infrastruktúra, hidrogén, beleértve infrastruktúráját , valamint távközlési hálózatok) és szereplők (például ipari létesítmények, hálózatüzemeltetők, adatközpontok, önellátó energiatermelők, fogyasztók, megújuló energián alapuló közösségek ) közötti szinergiák kiaknázása, valamint a felhasználóoldali válaszadás, továbbá európai és nemzetközi szabványok kidolgozása és integrálása kulcsfontosságú lesz a megfelelő infrastruktúrák intelligens és integrált működtetésének lehetővé tétele szempontjából.

Nagy vonalakban

—	▌ Hálózati technológiák és eszközök a megújuló energiaforrások, tárolási megoldások és új terhelések – például az elektromos közlekedés és a hőszivattyúk – integrálására, valamint az ipari folyamatok villamosítása ;

—	Az éghajlatváltozás által az energiabiztonságra gyakorolt régiófüggő hatás multidiszciplináris megközelítései, a meglévő technológiák kiigazítását is beleértve, valamint az új energiaellátási paradigma felé történő átmenet;

—	Az energiahálózatra vonatkozó páneurópai megközelítések a megbízható energiaellátásra, -átvitelre és -elosztásra vonatkozóan;

—	Integrált megközelítések a megújulóenergia-előállítás és a helyi szintű fogyasztás új szolgáltatások és közösségi kezdeményezések alapján történő összehangolására – a szigeteket és a távoli régiókat is beleértve;

—	Termelési és hálózati rugalmasság, interoperabilitás és szinergiák a különböző energiaforrások, hálózatok, infrastruktúrák és szereplők között, kiaknázva többek között sajátos technológiákat ;

—	Technológiák, szolgáltatások és megoldások, amelyeknek köszönhetően a fogyasztók aktív piaci szereplővé válhatnak.

5.2.4. Az energetikai átállás által érintett épületek és ipari létesítmények

Az épületek és az ipari létesítmények egyre aktívabb szerepet játszanak az energiarendszerrel való kölcsönhatásuk során. Éppen ezért kritikus fontosságúak a megújuló energiaforrásokon és a nagyobb energiahatékonyságon alapuló karbonsemleges társadalmi berendezkedésre való áttérés szempontjából.

Az épületek lényeges szerepet töltenek be a polgárok életminőségében. A különböző technológiák, készülékek és rendszerek integrálása, valamint a különféle energiafelhasználások, épületek, valamint lakóik és felhasználóik összekapcsolása igen jelentős potenciált rejt az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése , az energiatermelés, az energiamegtakarítás és -tárolás, a rendszerrugalmasság , valamint a hatékonyság növelése szempontjából.

Az ipar és különösen az energiaigényes ágazatok tovább javíthatnák az energiahatékonyságot, és csökkenthetnék energiafogyasztásukat , továbbá elősegíthetnék a megújuló energiaforrások integrációját. Az ipari létesítmények energiarendszerben betöltött szerepe a közvetlen vagy közvetett villamosításon – amely a termelési folyamatokhoz szükséges anyagok (például a hidrogén) egyik forrását is jelenti– alapuló kibocsátáscsökkentés szükségessége miatt változóban van. Azok az ipari és feldolgozóipari komplexumok, amelyekben több különböző folyamat zajlik egymás közelében, optimalizálhatják az energiaáramok és más erőforrások (nyersanyagok) folyamatok közötti cseréjét.

Nagy vonalakban

—	Az ágazatok jobb összekapcsolása: folyamatok, rendszerek és üzleti modellek az ipari létesítmény vagy ipari klaszterek és az energia-, valamint az energiaszállítási rendszer ▌ közötti villamos- és hőenergiaáramlás rugalmasságának és hatékonyságának támogatására;

—	Eszközök és infrastruktúra a termelőüzemek folyamatirányításához az energiaáramlás és a nyersanyagok optimalizálására az energiarendszerrel való kölcsönhatásban;

—	Releváns folyamatok, tervezés és anyagok , az alacsony és zéró kibocsátású ipari folyamatokat is beleértve ;

—	Rugalmasság és villamosenergia-, alapanyag- és hőhatékonyság az ipari üzemekben és az energiarendszerben;

—	Eredményesebb vagy új folyamatok, tervezés és anyagok az energia (ideértve a hőenergiát és a hűtést is) hatékony használata, termelése vagy tárolása céljából a „Digitális gazdaság, ipar és világűr” klaszter hatálya alá nem tartozó ágazatokban;

—	Az átalakulóban lévő, magas szénfelhasználású, illetve szén-dioxid kibocsátású területek fellendítését szolgáló stratégiák és alacsony kibocsátású technológiák;

—	Intelligens épületek és nagyméretű mobilitási csomópontok (kikötők, repülőterek, logisztikai központok) a szélesebb energiahálózatok és innovatív mobilitási megoldások aktív elemeként;

—

Épületek életciklusának tervezése, épületek építése, üzemeltetése – ideértve a fűtést és hűtést is – és bontása, figyelembe véve a körforgásosságot, az energetikai és környezeti teljesítményt, valamint a beltéri környezeti minőséget, az energia- és erőforrás-hatékonyság, a lakók jóléte és az egészségükre gyakorolt hatások , az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia, a szénlábnyom és az újrahasznosítás tekintetében; új fejlett anyagok fejlesztése és optimalizálása az épületek életcikluson keresztül nyújtott energetikai és környezeti teljesítményének fokozása céljából;

—	Új üzleti modellek, megközelítések és szolgáltatások felújítási finanszírozásra, az építőipari készségek javítására, valamint az épületek lakóinak és más piaci szereplőknek a bevonására , az energiaszegénység kezelése és prenormatív tevékenységek;

—	Az épületek energiateljesítményének monitorozását és ellenőrzését szolgáló technológiák az épületek energiafogyasztásának és energiatermelésének, valamint ezeknek az energiarendszer egészével való kölcsönhatásának optimalizálása céljából ;

—	Az épületek jobb energiahatékonyságához szükséges eszközök és intelligens készülékek;

—	A meglévő épületek felújítási folyamata a közel nulla energiaigényű épületek kialakítása és az innovatív technológiák érdekében , a társadalmi szempontokat is beleértve, mint például a polgárok szerepének erősítése, valamint a fogyasztói tudatosság és szerepvállalás .

5.2.5. Közösségek és városok

Becslések szerint 2050-re az Unió népességének több mint 80 %-a városi térségekben él majd. Ezek a térségek használják majd fel a rendelkezésre álló erőforrások jelentős részét (az energiafogyasztást is ideértve), és különösen érzékenyek lesznek a kedvezőtlen meteorológiai változásokra, amelyeket már most és a jövőben még tovább súlyosbítanak a természeti katasztrófák és az éghajlatváltozás. Az egyik legnagyobb kihívás az, hogy szisztematikus és holisztikus szemléletet követve jelentős mértékben növeljük az európai közösségek és városok átfogó energia- és erőforrás-hatékonyságát, valamint éghajlatváltozással szembeni rezilienciáját az épületállományra, az energiarendszerekre, a mobilitásra, az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésére, a migrációra, valamint a víz-, talaj- és levegőminőségre, a hulladékra és a zajra koncentrálva, figyelemmel Európa kulturális örökségére, a fenntartható turizmusra, a társadalom- és bölcsészetttudományi, valamint művészeti szempontokra, ideértve az életstílust is. Fel kell tárni és ki kell aknázni az ERFA által finanszírozott városfejlesztési politikával és intézkedésekkel való szinergiákat.

Nagy vonalakban

—	Városi/központi energiaellátási/mobilitási rendszerek ▌a szén-dioxid-semleges , pozitív energiamérlegű körzetek, valamint a nulla kibocsátású mobilitás és logisztika 2050-ig való megvalósítása felé, az integrált uniós megoldások globális versenyképességének fokozása érdekében;

—

Szisztematikus várostervezés, városi infrastruktúrarendszerek és szolgáltatások, beleértve a kölcsönös kapcsolódási pontokat és az átjárhatóságot, a szabványosítást, a természetalapú megoldásokat, valamint a digitális technológiák és az űralapú szolgáltatások és adatok használatát, figyelembe véve az előrejelzett éghajlatváltozás hatásait és az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia beépítését, továbbá a levegő- és vízminőségre gyakorolt hatást;

—	A polgárok életminősége, biztonságos, rugalmas, hozzáférhető és megfizethető energia és multimodális mobilitás, társadalmi innováció a városokban és polgári szerepvállalás , a városok körforgásos és regeneráló kapacitása, valamint metabolizmusa, a környezeti lábnyom és a szennyezés csökkentése;

—	„Globális városok” kutatási menetrend ; az éghajlatváltozás mérséklésére, az ahhoz való alkalmazkodásra és a reziliencia fokozására irányuló stratégiák, területrendezés és más releváns tervezési folyamatok.

5.2.6. Ipari versenyképesség a közlekedési ágazatban

A tiszta technológiák, a hálózati összekapcsoltság és az automatizálás felé való elmozdulás csak akkor lehetséges, ha mielőbb sor kerül olyan repülőgépek, járművek és hajók tervezésére és gyártására, amelyek ötvözik a különböző technológiákat és felhasználják a kifejlesztett áttörést jelentő technológiákat és koncepciókat , felgyorsítva azok piaci bevezetését és értékesíthetőségét. A kényelem, a hatékonyság és a megfizethetőség javítása, és egyúttal az életciklusnak a környezetre, az emberi egészségre és az energiafelhasználásra gyakorolt hatásának minimalizálása továbbra is kiemelkedő jelentőségű cél marad. A mobilitással összefüggő megnövekedett keresletre és a gyorsan változó technológiai rendszerekre tekintettel az innovatív, nagy teljesítményű közlekedési infrastruktúra alapvető fontosságú valamennyi közlekedési mód megfelelő működéséhez. Többek között a magas színvonalú mobilitási szolgáltatások biztosítása és az energetikai , ▌ környezeti , gazdasági és társadalmi hatások minimalizálása érdekében kiemelt figyelmet érdemel az infrastruktúra és a járművek/hajók/repülőgépek fejlesztésének integrált megközelítése.

Nagy vonalakban

—	A járművek/hajók/repülőgépek tervezése, fejlesztése, bemutatása, gyártása, üzemeltetése, szabványosítása, tanúsítása és a vonatkozó szabályozás és integráció során a fizikai és a digitális szempontok összeolvadása (a digitális tervezés és a digitális gyártás integrációját is ideértve);

—

Koncepciók és tervek a járművek/hajók/repülőgépek vonatkozásában, ideértve azok pótalkatrészeit, valamint a szoftver- és technológiafrissítést, illetve a szoftvermegoldásokat; továbbfejlesztett anyagok és szerkezetek alkalmazása, az anyagok újrafeldolgozása/újrahasználata; hatékonyság, energiatárolás és -visszanyerés, a fogyasztók igényeit szem előtt tartó biztonsági és védelmi funkciók, amelyek kisebb éghajlati, környezeti és egészségügyi hatással járnak, ideértve a zajt és a levegőminőséget is;

—

Fedélzeti technológiák és alrendszerek – az automatizált funkciókat is ideértve – minden közlekedési módra vonatkozóan, figyelembe véve az infrastruktúra vonatkozó interfészigényeit és feltárását; a közlekedési módok közötti technológiai szinergiák; multimodális közlekedési rendszerek; biztonsági/balesetmegelőző rendszerek és a kiberbiztonság fokozása; eredmények az információtechnológia és a mesterséges intelligencia terén; ember-gép interfész kifejlesztése;

—

Infrastruktúrák kiépítésére, üzemeltetésére és karbantartására alkalmazott új anyagok, technikák és módszerek, amelyek megbízható hálózati rendelkezésre állást, intermodális interfészeket és multimodális interoperabilitást, munkahelyi biztonságot és teljes életciklust felölelő megközelítést biztosítanak;

—

Azon nehézségek leküzdése, amelyek az infrastruktúrák fizikai és digitális tervezésének és fejlesztésének összevonásakor keletkeznek, az infrastruktúra karbantartása, rehabilitációja és a közlekedés integrációjának, interoperabilitásának és intermodalitásának javítása, reziliencia a szélsőséges időjárási viszonyokkal szemben, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást is beleértve.

5.2.7. Tiszta, biztonságos és hozzáférhető közlekedés és mobilitás

Annak érdekében, hogy elérje a levegőminőséggel, éghajlattal és energiafelhasználással kapcsolatos céljait, ideértve a 2050-ig megvalósítandó, nulla kibocsátást és a zajcsökkentést is, az Uniónak át kell gondolnia a teljes mobilitási rendszert, a felhasználók igényeire és szokásaira, a járművekre, az üzemanyagokra, az infrastruktúrákra és az új mobilitási megoldásokra is kitérve. Ehhez szükség van alacsony kibocsátású alternatív energiaforrások bevezetésére és a nulla kibocsátású járművek/hajók/repülőgépek piaci elterjedésére is. Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás ▌ hatásai mellett a közlekedés jelentősen hozzájárul a rossz levegőminőséghez és a zajterheléshez Európa-szerte, és kedvezőtlenül befolyásolja a polgárok egészségét és az ökoszisztémákat . A villamosítás terén, valamint az akkumulátorok és üzemanyagcellák autókban, buszokban és könnyűgépjárművekben való használata terén elért – a megfelelő szabványok kidolgozásától kísért – haladásra építve elengedhetetlen a kutatás felgyorsítása az innovatív , alacsony kibocsátású megoldások felgyorsítása iránt más úthasználók (pl. távolsági autóbuszok, nehéz tehergépjárművek és teherautók), valamint más ágazatok, például a légi közlekedés, a vasúti közlekedés , tengeri és belvízi közlekedés tekintetében ▌ . A közlekedés biztonsága tekintetében folytatott kutatás célja, hogy az ismeretek bővítése, a tudatosság növelése és technológiák, termékszolgáltatások, valamint – a biztonságot, a hatékonyságot, a felhasználóbarát alkalmazásokat és az éghajlatváltozással szembeni küzdelmet egyaránt előtérbe helyező – termékszolgáltatások révén minden közlekedési eszköz és a közlekedési rendszer egésze tekintetében csökkenjen a baleseti ráta, valamint a halálos kimenetelű és a személyi sérüléses balesetek száma.

Nagy vonalakban

—

Az összes közlekedési mód – többek között új akkumulátorok, üzemanyagcellák és hibrid technológiák révén történő – villamosítása a járművek/hajók/repülőgépek erőátviteli és segédrendszerei , a gyorstöltés/-tankolás, a töltőinfrastruktúrákkal ellátott, energiatárolást segítő és interoperabilitást lehetővé tevő, felhasználóbarát és könnyen elérhető interfészek új technológiáit, amelyek biztosítják az interoperabilitást és a zökkenőmentes szolgáltatásnyújtást; versenyképes, biztonságos, nagy teljesítményű és fenntartható akkumulátorok kifejlesztése és alkalmazása az alacsony és nulla kibocsátású járművek számára, figyelemmel az életciklus különböző szakaszaiban való használat körülményeire ; versenyképes, biztonságos, nagy teljesítményű és fenntartható akkumulátorok kifejlesztése és alkalmazása az alacsony és nulla kibocsátású járművek számára ;

—

▌ Új és alternatív üzemanyagok használata, ideértve a fejlett bioüzemanyagokat és az új , biztonságos és intelligens járműveket/hajókat/repülőgépeket a meglévő és jövőbeli mobilitási mintákra tekintettel, a környezetre és a közegészségre minimális hatást gyakorló infrastruktúrák támogatása; alkotóelemek és rendszerek a környezetbarát megoldások céljára (pl. fejlett adatgyűjtési rendszerek stb.) technológiák és felhasználóközpontú megoldások az interoperabilitás és a zökkenőmentes szolgáltatásnyújtás érdekében;

—

Biztonságos, hozzáférhető, inkluzív és megfizethető mobilitás, a mobilitás által a társadalmi kohézióra, a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt káros hatások csökkentésével és a kedvező hatások fokozásával, ideértve a kevésbé szennyező közlekedési módokra való áttérést és a megosztási rendszereket; a polgárok életminősége, városi szociális innováció; a közúti közlekedésben a balesetek és sérülések számának közel nullára szorítása ;

—	Az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens mobilitási rendszerek – az infrastruktúrát és a logisztikát is beleértve –, amelyek célja, hogy jobb konnektivitást biztosítsanak a személyek és az áruk számára, rövid és hosszú szállítási szakaszokon egyaránt;

—	Az új mobilitási minták és az általuk a közlekedésre és a polgárokra gyakorolt hatások rendszerszintű elemzése.

5.2.8. Intelligens mobilitás

Az intelligens mobilitás hatékonnyá, biztonságossá és rugalmassá teszi a háztól házig tartó mobilitást és annak minden elemét, különösen a digitális technológiák, a fejlett műholdas navigáció (EGNOS/Galileo) és a mesterséges intelligencia alkalmazása révén. Az új technológiák segíteni fognak a közlekedési infrastruktúra és hálózatok használatának és hatékonyságának optimalizálásban, javítani fogják a multimodalitást és az összekapcsoltság szintjét, továbbá hatékonyabb áruszállítást és logisztikai ellátóláncot eredményeznek, ami erősíteni fogja az EU versenyképességét . Az új technológiák emellett hozzá fognak járulni a megbízhatóság növeléséhez , a közlekedésszervezés optimalizálásához, és innovatív közlekedési megoldásokat és szolgáltatásokat tesznek majd lehetővé, és ezáltal csökkentik a torlódások számát és a negatív környezeti hatásokat, a polgárok és a vállalkozások számára jobb mobilitási és logisztikai szolgáltatásokat kínálnak, javítva a hozzáférhetőséget és a társadalmi befogadást . Az összekapcsolt és automatizált mobilitás, valamint a kapcsolódó engedélyező infrastruktúra valamennyi közlekedési mód esetében javítani fogja a hatékonyságot és a biztonságot.

Nagy vonalakban

—

Digitális hálózatirányítás és közlekedésszervezés: Fejlett döntéstámogató rendszerek; Új generációs közlekedésszervezés (a multimodális hálózatot és a közlekedésszervezést is ideértve); Hozzájárulás az utasok és a teheráruk zökkenőmentes, multimodális és összekapcsolt mobilitásához; A nagy adathalmazok felhasználása és annak korlátai; Innovatív műholdas helymeghatározás/navigáció (EGNOS/Galileo) alkalmazása;

—	Egységes európai égbolt: fedélzeti és földi megoldások az automatizáció, az összekapcsoltság, a biztonság, az interoperabilitás, a teljesítmény, a kibocsátáscsökkentés és a szolgáltatásnyújtás egyformán magasabb szintjének biztosítására;

—	Nagy kapacitású, csendes, interoperábilis és automatizált vasúti rendszerrel összefüggő vasúti technológiák és műveletek;

—	A biztonságosabb és hatékonyabb vízi műveleteket szolgáló intelligens hajózási megoldások;

—	Az innovatív mobilitási megoldások aktív elemeiként működő, nagy méretű mobilitási csomópontok (például vasútállomások, kikötők, repülőterek és logisztikai központok);

—	A vízi közlekedéshez kapcsolódó technológiák és műveletek a biztonságos és automatizált, a vízi közlekedés által kínált lehetőségeket kihasználó közlekedési rendszerek szolgálatában;

—	Összekapcsolt, együttműködő , interoperábilis és automatizált mobilitási rendszerek és szolgáltatások, a technológiai megoldásokat és a nem technológiai szempontokat (például a felhasználói magatartás és a mobilitási minták változásait) is ideértve;

5.2.9. Energiatárolás

Az energiarendszer nagy mennyiségű, intelligens , koncentrált és decentralizált tárolási (vegyi, elektrokémiai, elektromos, mechanikai és termikus lehetőségeket, valamint az új forradalmi technológiákat is magában foglaló) megoldásai növelni fogják a hatékonyságot, a rugalmasságot, a technológiai függetlenséget és a hozzáférést, valamint az ellátás biztonságát. Az alacsony kibocsátású, dekarbonizált közlekedés és szállítás jobb teljesítményű, olcsóbb, könnyebb, jelentős mértékben újrafeldolgozható és újrahasznosítható , a környezetre csekély hatást gyakorló akkumulátorokkal működő villamos és/vagy más, alternatív üzemanyaggal működő járművek egyre nagyobb mértékű használatát, továbbá az alternatív /megújuló üzemanyagok, mint például a hidrogén – többek között a megújuló energiaforrásokon alapuló hidrogén – helyi szintű biztosítását teszi szükségessé, valamint a helyszínen történő tárolást lehetővé tevő innovatív megoldásokat. A fenntartható és költséghatékony, nagyléptékű energiatárolási megoldási lehetőségek rendkívül fontosak ahhoz, hogy a termelés minden ágazatában, az infrastruktúrában, egészen a végfelhasználói alkalmazásokig lehetőség nyíljon az energiarendszer optimalizálására és kiegyensúlyozására. Figyelmet kell fordítani az energiatárolás kockázataira és más nem kívánt hatásokra.

Nagy vonalakban

—	Technológiák, a folyékony és gáz halmazállapotú megújuló üzemanyagokat és az azokhoz kapcsolódó értékláncokat , valamint a forradalmi technológiákat is ideértve, akár napi, akár szezonális energiatárolási igényekhez igazodva, beleértve a környezetre és az éghajlatra gyakorolt hatásukat ;

—

Intelligens, fenntartható és tartós akkumulátorok és az uniós értéklánc, ideértve a fejlett anyagok használatával járó megoldásokat, tervezés, technológiák az energiahatékony, nagyléptékű akkumulátorcella-gyártáshoz, újrafelhasználási és újrafeldolgozási módszerek, valamint alacsony hőmérséklet melletti hatékony működés és szabványosítási szükségletek ;

—	Hidrogén, mindenekelőtt alacsony szén-dioxid-kibocsátású és megújuló energiaforrásokból származó hidrogén, a hidrogéncellákat is ideértve, és az uniós értéklánc a tervezéstől a végfelhasználásig a különböző alkalmazási területeken keresztül.

6. „ÉLELMISZEREK, BIOGAZDASÁG, TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK MEZŐGAZDASÁG ÉS KÖRNYEZET” KLASZTER

6.1. Indokolás

Az emberi tevékenység egyre jobban megterheli a talajt, a tengereket és óceánokat, a vizet, a levegőt, a biológiai sokféleséget és más természeti erőforrásokat. A bolygó növekvő emberi népességének élelmezése közvetlenül függ a természeti rendszerek és erőforrások egészségétől. A működő és virágzó ökoszisztéma a benne rejlő értékeken túlmenően minden forrásfelhasználás alapja. Ugyanakkor az emberiség növekvő természetierőforrás-igénye, amelyhez éghajlatváltozás is társul, olyan környezeti nyomást hoz lére, amely messze túlmutat a fenntartható szinteken – az ökoszisztémákat és az ökoszisztémák azon képességét is érinti, hogy az emberek jóléte érdekében szolgáltatásokat nyújtsanak. A körforgásos gazdaság, a fenntartható biogazdaság (9) és a kék gazdaság (10) fogalma lehetőséget nyújt a környezeti, társadalmi és gazdasági célok közötti egyensúly megteremtésére és az emberi tevékenységek fenntartható pályára állítására.

A fenntartható fejlődéssel kapcsolatos célok teljesítéséhez, a biztonságos és egészséges élelmiszerek előállításának és fogyasztásának a garantálásához, a mezőgazdaság, az akvakultúra, a halászat és erdészet területén a fenntartható gyakorlatok támogatásához, a tiszta vízhez, talajhoz és levegőhöz való hozzáférés mindenki számára történő biztosításához, a tengerek, óceánok és szárazföldi vizek megtisztításához, a bolygó létfontosságú természeti rendszereinek és a környezetnek a megőrzéséhez és helyreállításához ki kell használnunk a kutatásban és innovációban rejlő lehetőségeket. Nincsenek azonban alapos ismereteink a fenntarthatóságra való áttérés lehetőségeiről, valamint arról, hogy hogyan lehet leküzdeni az ellenálló akadályokat. A fenntartható fogyasztásra és termelésre való átálláshoz és a bolygó egészségének helyreállításához beruházásra van szükség a kutatás és a technológiák, új, magas színvonalú termékek és szolgáltatások, új üzleti modellek, valamint a társadalmi , területi és környezeti innováció területén. Ezáltal új lehetőségek nyílnak a fenntartható, reziliens és felelős európai biogazdaság előtt, ami ösztönzőleg hat az erőforrás-hatékonyságra, a termelékenységre és a versenyképességre, ▌ segíti új és környezetbarát munkahelyek teremtését és a növekedést, továbbá ösztönzi a társadalmi befogadást .

Európa számára elengedhetetlen, hogy hatékonyabban és fenntartható módon használja fel természeti erőforrásait.

A tevékenységek tudásbázist alakítanak ki és megoldást nyújtanak a következőkre: a szárazföldi és tengeri természeti erőforrások védelme, fenntartható kezelése és használata (11), valamint a szárazföldi és vízi rendszerek szénelnyelőként játszott szerepének erősítése; a biológiai sokféleség védelme, az ökoszisztéma-szolgáltatások biztosítása és az élelmezés- és táplálkozásbiztonság garantálása biztonságos, egészséges és tápláló étrend biztosításával; a fosszilisenergia-alapú lineáris gazdaságról az erőforrás-hatékony, reziliens, alacsony kibocsátású, karbonszegény körforgásos gazdaságra való átállás felgyorsítása, valamint a fenntartható biogazdaság és a kék gazdaság kialakításának támogatása; továbbá ellenállóképes és élénk vidéki, hegyvidéki, part menti és városi térségek kialakítása.

Ezek a tevékenységek hozzájárulnak majd a biológiai sokféleség megőrzéséhez és megerősítéséhez, valamint garantálják az olyan ökoszisztéma-szolgáltatások hosszú távú biztosítását, mint például az éghajlatváltozás mérséklése, az ahhoz való alkalmazkodás és a szénmegkötés (a szárazföldön és a tengerben egyaránt). Segítenek csökkenteni az elsődleges (szárazföldi és vízi) termelésből, a veszélyes anyagok felhasználásából, a feldolgozásból, a fogyasztásból és egyéb emberi tevékenységekből fakadó üvegházhatásúgáz- (ÜHG) és egyéb kibocsátást, hulladékmennyiséget és szennyezést. Ösztönözni fogják a beruházásokat, támogatják a körforgásos gazdaság, a fenntartható biogazdaság és a kék gazdaság felé való elmozdulást, miközben védik a környezet egészségét és integritását.

Emellett a tevékenységek erősítik majd a kutatás és innováció részvételen alapuló megközelítését, így a többszereplős megközelítést is, továbbá helyi, regionális, nemzeti és európai szinten tudás- és innovációs rendszereket alakítanak ki. A polgárok innovációval kapcsolatos szerepvállalásával és bizalmával megvalósuló társadalmi innováció alapvető jelentőségű lesz az új irányítási, termelési , ▌ fogyasztási minták és készségek ösztönzése szempontjából.

Mivel ezek a kihívások összetettek, egymással összefüggnek és globális természetűek, a tevékenységek végzése rendszerszintű megközelítést igényel, amelynek során a tagállamok és nemzetközi partnerek együttműködnek más finanszírozási forrásokkal és más szakpolitikai kezdeményezésekkel. Ez nagy környezeti adatforrások – mint például a Kopernikusz, az EGNOS/Galileo, az INSPIRE, az EOSC, a GEOSS, a CEOS, az EMODnet – felhasználó-központú hasznosításával jár.

Az e klaszterbe tartozó kutatási és innovációs tevékenységek különösen a következők céljainak megvalósításához járulnak hozzá: a környezetvédelmi cselekvési program, a közös agrárpolitika, a közös halászati politika, az élelmiszerjogi jogszabályok, a tengerpolitika, a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv, az uniós biogazdasági stratégia, a biológiai sokféleséggel kapcsolatos stratégia, ▌ a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keret, és a karbonsemlegességre vonatkozó, 2050-ig szóló hosszú távú uniós jövőkép (12) , az Északi-sarkvidékkel kapcsolatos uniós politika, valamint a légszennyezés csökkentésére irányuló uniós jogi rendelkezések. Az általános külső tanácsadói források igénybevételén túlmenően egyedi konzultációkra fogják felkérni a mezőgazdasági kutatások állandó bizottságát (SCAR).

A tevékenységek elsősorban közvetlenül az alábbi fenntartható fejlődési célok eléréséhez járulnak hozzá: 2. cél – Az éhezés megszüntetése; 3. cél – Egészség és jóllét biztosítása; 6. cél – Tiszta víz és megfelelő higiénés körülmények; 8. cél – Tisztességes munka és gazdasági növekedés; 9. cél – Ipar, innováció és infrastruktúra; 11. cél – Fenntartható városok és közösségek; 12. cél – Felelős fogyasztás és termelés; 13. cél – Fellépés az éghajlatváltozás ellen; 14. cél – Víz alatti élet; 15. cél – Szárazföldi élet.

6.2. Beavatkozási területek

6.2.1. Környezeti megfigyelés

A környezet megfigyelésére rendelkezésre álló kapacitás (13) – az űrbe telepített, a helyszíni (légi, tengeri, szárazföldi) megfigyelést és a polgári megfigyelőkapacitást is beleértve – képezi az élelmiszerek és természeti erőforrások fenntartható használatára és nyomon követésére, a biomonitoringra és a környezeti monitoringra irányuló kutatás és innováció ▌ alapját. A jobb időbeli és térbeli lefedettség, valamint a alacsonyabb költséggel járó mintavételi időszakok, továbbá a nagy adathalmazokhoz való hozzáférés és a többféle forrásból származó adatok integrálása új módokat kínál a Föld rendszerének megfigyelésére, megértésére és az előrejelzésre. Kutatásra és innovációra van szükség az adatok minőségének javítását és az elérhetőségük és felhasználásuk megkönnyítését szolgáló módszerek kidolgozásához.

Nagy vonalakban

—	A környezeti adatok és információk felhasználó-központú és a nyílt hozzáférésű adatokra is építő, rendszerszintű megközelítése komplex modellező és előrejelző rendszerek céljából , a meglévő és új adatok kiaknázásából és hasznosításából fakadó üzleti lehetőségek ;

—	A környezeti megfigyelés tekintetében a termék- és szolgáltatási portfólió továbbfejlesztése;

—

A biológiai sokféleség helyzete, az ökoszisztéma védelme, az éghajlatváltozás mérséklése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, élelmezésbiztonság, mezőgazdaság és erdészet, földhasználat és a földhasználat megváltoztatása, város- és előváros-fejlesztés, a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás, a tengeri és óceáni erőforrások megőrzése és az azokkal való gazdálkodás , tengerhajózási biztonság, hosszú távú környezeti tendenciák, az évszakok váltakozásában, a környezeti levegőben mutatkozó és légköri változások, valamint más releváns területek;

—	Az EuroGEOSS kezdeményezés révén nyújtandó felhasználó-központú alkalmazások – a felfuttatásukat is beleértve –, amelyek segítik az európai természeti erőforrásoknak és ökoszisztéma-szolgáltatásoknak, valamint ezek értékláncainak a megőrzését és irányítását, a nyersanyagok feltárását is beleértve ;

—	A Föld-megfigyelési rendszereik globális rendszerére irányuló GEO- (Föld-megfigyelési csoport) kezdeményezés megvalósítása.

6.2.2. Biológiai sokféleség és természeti erőforrások

A társadalmi problémák kezeléséhez, a fenntarthatóság javításához és a „Jólét bolygónk felélése nélkül” című, a 2050-ig tartó időszakra szóló, a hetedik környezetvédelmi cselekvési programban meghatározott uniós célkitűzés eléréséhez jobban meg kell érteni és meg kell őrizni a biológiai sokféleséget és az ökoszisztémákat, sokrétű szolgáltatásaikat (az éghajlatváltozás elleni küzdelem és hatásainak mérséklése összefüggésében) és a bolygó „tűrőképességét”, és hatékonyabban kell gazdálkodni ezekkel, továbbá a természet erejének és összetettségének kihasználását szolgáló megoldásokra van szükség. A felfelé irányuló lehetséges hatásokat megfelelően figyelembe kell venni végig az értékláncok mentén. E terület célkitűzéseinek eléréséhez elengedhetetlen a nemzetközi együttműködés és a nemzetközi törekvésekhez és kezdeményezésekhez – mint például a biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal foglalkozó kormányközi tudománypolitikai platformhoz (IPBES) – való hozzájárulás. Jobban meg kell értenünk a tengeri, társadalmi és természeti rendszerekben a fenntarthatóságra való átmenet irányítását, a helyi szinttől a globális szintig bezárólag.

Nagy vonalakban

—	A biológiai sokféleség, a szárazföldi, édesvízi és tengeri ökoszisztémák, a természeti tőke, valamint az ökoszisztéma-szolgáltatások állapota és értéke, az agrár-ökoszisztémákat és a mikrobiómát is beleértve ;

—

A biológiai sokféleség, az ökoszisztémák és az ökoszisztéma-szolgáltatások közötti kapcsolatoknak és ezeknek a változások mozgatórugóival való ok-okozati összefüggéseinek holisztikus és rendszerszintű megközelítése egy társadalmi és ökológiai kereten belül, a különböző szinteken és különböző gazdasági tevékenységek esetében, beleértve a társadalmi-gazdasági szempontokat és a fenntarthatóságra való áttérés folyamatainak irányítását;

—

A biológiai sokféleséggel, az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal és a jó életminőséggel kapcsolatos trendek és integrált forgatókönyvek modellezése különböző léptékben és horizontokban; az élőhelyek és ökoszisztémák mint szénelnyelők által nyújtott lehetséges hozzájárulás különféle éghajlatváltozási forgatókönyvek esetén; a természeti erőforrások és szolgáltatások használata terén felmerülő lehetséges összeférhetetlenségek;

—	A vegyületek és új szennyező anyagok ökotoxikológiája, kölcsönhatásaik, együttes hatásaikat is beleértve, továbbá környezeti viselkedésük, valamint a változó éghajlati viszonyok mellett módosult biokémiai körforgások, károsodott területek helyreállítása ;

—	A biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatások érvényesítése a döntéshozatali keretrendszerekben, valamint a kormányok és a vállalkozások számviteli rendszerében, továbbá az ökológiai, gazdasági és társadalmi előnyök számszerűsítése;

—

Adaptálható és többfunkciós, a természetből kiinduló megoldások, amelyek az éghajlatváltozással, a természeti katasztrófákkal, a biológiai sokféleség csökkenésével, az ökoszisztémák károsodásával, a környezetszennyezéssel, a társadalmi befogadással és a polgárok egészségével és jóllétével összefüggő, városi és városkörnyéki térségekben, valamint vidéki, part menti és hegyvidéki területeken tapasztalható problémákkal foglalkoznak;

—

Többszereplős, élő laboratórium jellegű megközelítés, amely bevonja a hatóságokat, az érdekelt feleket, a vállalkozásokat és a civil társadalmat a természeti tőke megőrzését, helyreállítását és fenntartható használatát célzó rendszerszintű megoldások, a fenntarthatóságra való áttérés irányítása, valamint a gazdasági tevékenységekben – az értékhurkok mentén végig, különböző környezeti, gazdasági és társadalmi körülmények között – a fenntartható gazdálkodást szolgáló opciók közös tervezésébe és megvalósításába.

6.2.3. Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és vidéki térségek

A reziliens és fenntartható mezőgazdaság és erdőgazdálkodás ▌ gazdasági, környezeti és társadalmi előnyökkel jár, emellett az élelmezésbiztonság folyamatos fenntartásának elengedhetetlen feltétele . Támogatja a dinamikus értékláncokat, gazdálkodik a földdel és a természeti erőforrásokkal, valamint olyan létfontosságú közjavakban játszik szerepet, mint például a szénmegkötés, a biológiai sokféleség megőrzése, a beporzás és a közegészségügy. Az agrár- és erdészeti ökoszisztémák sokrétű funkcióinak támogatásához integrált é s az adott helyhez kötődő megközelítésre van szükség, amely figyelembe veszi az elsődleges termelés változó körülményeit, különösen az éghajlatváltozást és a környezetet, az erőforrások meglétét, a demográfiát és a fogyasztási mintákat. A fogyasztói bizalom erősítése érdekében javítani kell a mezőgazdasági termékek minőségét és biztonságosságát, valamint ugyancsak gondoskodni kell a növényegészségügyről, az állategészségügyről és -jóllétről. A mezőgazdaság és az erdészeti tevékenységek területi, társadalmi-gazdasági és kulturális dimenziójával is foglalkozni kell, és mobilizálni kell a vidéki és a part menti térségekben rejlő potenciált is.

Nagy vonalakban

—	A fenntartható, reziliens és produktív mezőgazdaságot és erdőgazdálkodást szolgáló módszerek, technológiák és eszközök, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást is beleértve ;

—

A természeti erőforrásokkal (például talaj, víz, tápanyagok és biológiai sokféleség, a genetikai erőforrásokat is beleértve) való fenntartható gazdálkodás, és azok hatékony felhasználása; a nem megújuló erőforrások alternatívái és a körforgásos gazdaság elveinek alkalmazása, többek között a hulladék- és melléktermék-újrafeldolgozás révén ;

—

Az elsődleges ágazatban folytatott tevékenységek éghajlati és környezeti hatása; a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban mint szénelnyelőkben és az üvegházhatásúgáz-kibocsátást csökkentő területekben rejlő potenciál, a negatív kibocsátásra vonatkozó megközelítéseket is beleértve; az elsődleges termelésnek az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodásra való képességének növelése;

—

A növénykárosítók és -betegségek elleni küzdelemre vonatkozó integrált elgondolások ; a fertőző és a zoonotikus állatbetegségek megfékezése és az állatjóllét; prevenciós stratégiák , a vitatott növényvédő szerek, antibiotikumok és más anyagok ellenőrzése, diagnosztizálása és használatának alternatívái, többek között a rezisztencia elleni küzdelem érdekében ;

—

Antimikrobiális rezisztencia, valamint a biológiai és agrokémiai kockázatokból – a peszticideket is beleértve – és a szennyező vegyi anyagokból fakadó veszélyek a növények, az állatok, az ökoszisztémák és a közegészségügy közötti kapcsolatok kezelésével, globális egészségszemlélet („One-Health” és „Global-Health”) mellett;

—

A mezőgazdasági és erdőgazdálkodási rendszereken belül ökoszisztéma-szolgáltatások igénybevétele és teljesítése ökológiai megközelítés alkalmazásával, valamint a gazdaságoktól a tájak szintjéig természetalapú megoldások tesztelése a környezetbarát gazdálkodás előmozdítása érdekében; az ökológiai gazdálkodás támogatása ;

—

Mezőgazdasági és erdészeti rendszerek a mezőgazdasági üzemtől a táj szintjéig; Mezőgazdasági és erdészeti rendszerek a mezőgazdasági üzemtől a táj szintjéig; ökoszisztéma-szolgáltatások igénybevétele és teljesítése az elsődleges termelésben, például az agroökológia révén, illetve az erdőknek az áradások és a talajerózió megelőzésében betöltött szerepének megerősítése által;

—	Innovációk a gazdálkodásban a mezőgazdaság, az akvakultúra és az erdőgazdálkodás közötti kapcsolódási pontokon, valamint a városi és városkörnyéki térségekben;

—	A fenntartható erdőgazdálkodást és az erdőkből származó biomassza fenntartható felhasználását szolgáló új módszerek, technológiák és eszközök;

—	Az étkezési, takarmányozási célú és ökoszisztéma-szolgáltatásokat szolgáló uniós növényifehérje-termesztés támogatása;

—	Fenntartható földhasználat , vidékfejlesztés és területi kapcsolatok; a vidéki térségek társadalmi, kulturális, gazdasági és környezeti eszközeinek felhasználása új szolgáltatásokhoz, üzleti modellekhez, értékláncokhoz és közjavakhoz;

—

Digitális innovációk a gazdálkodásban, az erdőgazdálkodásban, az értékláncok mentén és a vidéki térségekben az adatok felhasználása és az infrastruktúra, a technológiák (például a mesterséges intelligencia, a robotika, a precíziós gazdálkodás vagy a távérzékelés) és irányítási modellek fejlesztése révén;

—	Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ismeretek és innovációs rendszerek, valamint ezek összekapcsolása különböző léptékben; tanácsadás, a készségek gyarapítása, részvételen alapuló megközelítés és információmegosztás;

—	A fenntartható mezőgazdaságot szolgáló nemzetközi partnerségek ösztönzése az élelmezés- és táplálkozásbiztonság érdekében.

6.2.4. Tengerek, óceánok és szárazföldi vizek

A tengerek – különösen a félig zárt európai tengerek – , óceánok, szárazföldi vizek és a tágabb part menti területek természeti tőkéje és ökoszisztéma-szolgáltatásai jelentős gazdasági-társadalmi és jóléti előnyöket nyújtanak. Ez a potenciál az emberi és természeti ártalomkeltők – köztük a szennyezés, a túlhalászás, az éghajlatváltozás, a tengerszint emelkedése, egyéb vízhasználat és a szélsőséges időjárási események – miatt veszélyben van. Annak érdekében, hogy a tengerek és óceánok ne érjenek el egy olyan pontot, ahonnan már nincs visszaút, továbbá a szárazföldi vizek megfelelő állapotának visszaállítása érdekében jobban meg kell ismernünk és értenünk a problémákat, hogy jobb és felelősebb ▌ politikai irányítási keretben védjük, állítsuk helyre és fenntartható módon kezeljük a tengeri , szárazföldi és part menti ökoszisztémákat és megelőzzük a ▌ szennyezést. Ez magában foglalja az arra irányuló kutatást is, hogy fenntartható módon ki lehessen aknázni egyrészt a tengerekben, az óceánokban és a szárazföldi vizekben rejlő jelentős, eddig kihasználatlan gazdasági potenciált annak érdekében, hogy több biztonságos élelmiszert, bioalapú összetevőt és nyersanyagot lehessen előállítani anélkül, hogy növekedne az ezekre nehezedő nyomás, másrészt pedig az akvakultúra valamennyi formájában rejlő lehetőségeket annak érdekében, hogy enyhíteni lehessen a szárazföldi, édesvízi és óceáni erőforrásokra nehezedő nyomást. Az EU határain túlmutató (például az Atlanti-óceán, a Földközi-tenger, a Balti-tenger, az Északi-tenger, a Fekete-tenger, a Karib-tenger ▌ és az Indiai-óceán területén) partnerségi megközelítésekre van szükség, többek között tengermedencékre vonatkozó és makroregionális stratégiákra; valamint hozzá kell járulni a nemzetközi óceánpolitikai irányítás keretében tett kötelezettségvállalásokhoz, az ENSZ fenntartható fejlesztéssel összefüggő óceánkutatás évtizedéhez hasonló kezdeményezésekhez, valamint a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri biológiai sokféleségének megőrzésével összefüggő kötelezettségvállalásokhoz.

Nagy vonalakban

—	A ▌ fenntartható halászat és akvakultúra valamennyi formája , az élelmezésbiztonsági és élelmiszer-önrendelkezési szempontból jobb és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóbb alternatív fehérjeforrásokat is beleértve; nyomonkövetési és gazdálkodási eszközök;

—

A tengeri és szárazföldi vízi ökoszisztémák , köztük a korallzátonyok rezilienciájának fokozása és ezáltal a tengerek, óceánok és folyóvizek egészségének biztosítása, a természeti folyamatok és az emberi tevékenység – mint például a szennyezőanyagok és a tengeri hulladék ( a műanyagokat is beleértve) , az eutrofizáció, a z idegenhonos inváziós fajok, a tengerfenék fizikai sérülése, a túlzott kiaknázás, beleértve a túlhalászatot is, a víz alatti zajszennyezés, a savasodás, a tengerek, óceánok és folyóvizek felmelegedése, a tengerszint megemelkedése – folytán a környezetre nehezedő nyomás hatásai elleni küzdelem és e hatások enyhítése, figyelembe véve a szárazföld és a tenger közötti kölcsönhatásokat és e jelenségek kumulatív hatását, valamint a körforgásos megközelítés, továbbá az óceánok és az ember közötti kölcsönhatások jobb megértésének támogatása;

—	Globális és regionális szintű irányítás , amelynek célja a tengerek, óceánok és a szárazföldi vizek erőforrásai megóvásának és fenntartható hasznosításának biztosítása;

—

A digitális óceánt szolgáló technológiák (tengerfenék, vízoszlop és vízfelszín), amelyek összekötik a szolgáltatásokat és a közösségeket a szárazföldi, légköri, az éghajlattal, az űrrel és az időjárással kapcsolatos tevékenységek területén, és amelynek támogatása az európai nyílt tudományosadat-felhő részét képező kék felhőn keresztül történik;

—	Nyomonkövetési, kockázatalapú értékelést lehetővé tevő és előrejelzési kapacitások, például a tengerszint-emelkedéssel és más természeti veszélyekkel – köztük viharokkal, áradásokkal, cunamikkal – , valamint az emberi tevékenységek kumulatív hatásával kapcsolatban;

—

A vízkörforgás és a vízháztartások, továbbá a hidromorfológia különböző szinteken történő jobb megértése, valamint a víz rendelkezésre állásával és a víz iránti kereslettel, az árvizekkel és aszályokkal, a vízszennyezéssel és a víztartalékokra, valamint a vízi környezetre nyomást gyakorló egyéb problémákkal kapcsolatos nyomonkövetési és előrejelző képességek fejlesztése. A digitális technológiák kiaknázása a víztartalék ellenőrzésének és kezelésének javítása céljából;

—

Innovatív megoldások, többek között a társadalmi irányítás, gazdasági eszközök és finanszírozási modellek kidolgozása a vízhasználati konfliktusok megoldását segítő intelligens vízelosztás, a vízben rejlő értékek kiaknázását is beleértve, a vízszennyező anyagoknak, köztük a műanyagoknak, a mikroműanyagoknak és egyéb új szennyező anyagoknak lehetőleg azok forrásától kezdődő ellenőrzése, a víztartalékokra nyomást gyakorló egyéb problémák kezelése, víz-újrafelhasználás, valamint a vízökoszisztémák védelme, illetve jó ökológiai állapotának helyreállítása céljából;

—	Fenntartható kék értékláncok, ideértve az édesvíztartalékok fenntartható használatát is, a tengeri területek sokrétű felhasználása, valamint a tengerekben és óceánokban rejlő megújuló energiával – köztük a ▌ mikro- és makroalgák fenntartható használatával – foglalkozó ágazat növekedése;

—	A szárazföldi vizekkel és a parti tengervizekkel való fenntartható gazdálkodás integrált megközelítése, amely hozzájárul a környezetvédelemhez és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz;

—

A tengeri, part menti és szárazföldi vízi ökoszisztémák dinamikáján, a biológiai sokféleségen és a sokrétű ökoszisztéma-szolgáltatásokon alapuló, természetből kiinduló megoldások, amelyek lehetővé teszik a tengeri – különösen a félig zárt európai tengerekben rejlő – és óceáni, valamint szárazföldi vízi erőforrások fenntartható felhasználásának rendszerszintű megközelítését, hozzájárulnak a környezetvédelemhez és a helyreállításhoz , a tengerparti területek kezeléséhez és az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodáshoz;

—	Kék innováció, beleértve a kék és digitális gazdaságokat a tengerparti területeken, a tengerparti városokban és kikötőkben, a part menti területek rezilienciájának erősítése és a polgárok számára kínált előnyök fokozása érdekében;

—	Jobb megértése annak, hogy milyen szerepet töltenek be a tengerek és az óceánok az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése és az azokhoz való alkalmazkodás terén .

6.2.5. Élelmiszerrendszerek

A népességnövekedés, a táplálkozás alakulása, az erőforráshiány és a túlhalászás, a környezetkárosodás, az éghajlatváltozás és a migráció együttes hatása olyan, korábban nem látott problémákat okoz, amelyek szükségessé teszik az élelmiszerrendszer átalakítását (FOOD 2030) (14). A jelenlegi élelmiszer-termelés és -fogyasztás nagyrészt fenntarthatatlan, ugyanakkor szembe kell néznünk a nem megfelelő táplálkozás kettős terhével is, amit egyfelől az alultápláltság, másfelől az elhízás , valamint a kiegyensúlyozatlan táplálkozás más formái és egyéb anyagcserezavarok jellemeznek. A jövőbeli élelmiszerrendszereknek javítaniuk kell az élelmezésbiztonságot és elegendő, biztonságos, egészséges és jó minőségű élelmiszert kell biztosítaniuk mindenki számára, aminek alapját az erőforrás-felhasználás hatékonysága, a fenntarthatóság (az üvegházhatásúgáz-kibocsátás, a szennyezés, a víz- és energiafogyasztás és a hulladéktermelés csökkentését is beleértve), az átláthatóság, a szárazföld és a tenger összekapcsolása, az élelmiszer-pazarlás csökkentése, a szárazföldi vizekből, tengerekből és óceánokból származó élelmiszerek termelésének fokozása, valamint a teljes „élelmiszer-értéklánc” – a termelőktől a fogyasztókig és vissza – átfogó szemlélete képezi, biztosítva az ellenálló képességet. Ennek együtt kell járnia olyan jövőbeni élelmiszerbiztonsági rendszerek kifejlesztésével, valamint olyan eszközök, technológiák, adatközpontú és digitális megoldások megtervezésével, kifejlesztésével és alkalmazásával, amelyek jelentős előnyöket nyújtanak a fogyasztóknak és javítják az élelmiszer-értéklánc versenyképességét és fenntarthatóságát. Emellett – a kulturális és társadalmi szokásokat figyelembe véve – ösztönözni kell az emberek szokásainak megváltozását az élelmiszer-fogyasztási és -termelési minták terén, és be kell vonni az elsődleges termelőket, az ipart (a kkv-kat is), a kiskereskedőket, az élelmiszerekkel kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtó ágazatokat, a fogyasztókat és a közszolgálatokat is.

▌

Nagy vonalakban

—	Tényekre alapozó, fenntartható és egészséges táplálkozás az emberek egész életen át tartó jólléte érdekében, beleértve a táplálkozási mintákat, az élelmiszerek tápértékének javítását, valamint a táplálkozás által az egészségre és a jóllétre gyakorolt hatás jobb megértését;

—	Személyre szabott táplálkozás kifejezetten a veszélyeztetett csoportok részére, a táplálkozással és a nem fertőző betegségekkel összefüggő kockázatok mérséklésére;

—

Fogyasztói szokások, a fogyasztók életvitele és motivációi, a z élelmiszerek társadalmi és kulturális vonatkozásait is beleértve, a szociális innováció és a társadalmi szerepvállalás ösztönzése a jobb egészségügyi és környezeti fenntarthatóság érdekében a teljes élelmiszer-értéklánc mentén, a kiskereskedelmi mintákat is beleértve ;

—	Korszerű élelmiszer-biztonsági és -eredetiségigazolási rendszerek, a nyomonkövethetőséget is beleértve, amelyek javítják az élelmiszer-minőséget és növelik a fogyasztóknak az élelmiszerrendszer iránti bizalmát;

—	Az éghajlatváltozás hatásait enyhítő és azokhoz alkalmazkodó élelmiszerrendszer, ezen belül a mikrobiomában, az élelmiszernövények sokféleségében, valamint az állati fehérjék alternatíváiban rejlő lehetőségek feltárása és az említettek használata;

—

Környezeti szempontból fenntartható, körforgásos, erőforrás-hatékony és ellenálló szárazföldi és tengeri élelmiszerrendszerek, amelyek biztonságos ivóvizet és a tengerügyi kérdésekre megoldásokat biztosítanak , valamint nulla élelmiszeripari hulladékkal járnak a teljes élelmiszerrendszer mentén, mégpedig az élelmiszerek és a biomassza újrahasznosítása, az élelmiszeripari hulladék újrafeldolgozása, az élelmiszer új csomagolása, az adott piacra szabott és helyi élelmiszerek iránti kereslet révén;

—

A helyi érdekű innovációt és a közösségek támogatását célzó új megközelítések, egyebek mellett digitális eszközök és élelmiszerrendszerek, amelyek az ágazat (többek között a kkv-k és a mezőgazdasági kistermelők) , a helyi hatóságok, a kutatók és a társadalom közötti partnerségeken keresztül ösztönzik a tisztességes kereskedelmet és árképzést a teljes értéklánc mentén , valamint a befogadást és a fenntarthatóságot.

6.2.6. Bioalapú innovációs rendszerek az uniós biogazdaságban

A biogazdasági innováció ▌ megteremti a fosszilisenergia-alapú gazdaságról való átállás alapját. A bioalapú innováció a biogazdaság egészének jelentős szegmense és előfeltétele, amely felöleli a szárazföldből és a tengerből származó biomassza fenntartható beszerzését, ipari feldolgozását és bioalapú anyagokká és termékekké való átalakítását. Minden szempontból a fenntarthatóság jellemzi: ökológiai, társadalmi, gazdasági és kulturális vonatkozásaiban egyaránt. Emellett kihasználja az élő erőforrásokban, az élettudományokban, a digitális transzformációban és a biotechnológiákban rejlő potenciált arra a célra, hogy új felfedezéseket, termékeket , szolgáltatásokat és eljárásokat hozzon létre. A bioalapú innováció – a ( bio-)eljárásokat és technológiákat is beleértve – új gazdasági tevékenységeket hívhat életre és munkahelyeket teremthet a régiókban és városokban, hozzájárulhat a vidéki és part menti gazdaságok és közösségek fellendítéséhez, és erősítheti a biogazdaság körforgásos jellegét.

Nagy vonalakban

—

Fenntartható biomassza-beszerzési és -előállítási, valamint logisztikai rendszerek, amelyek középpontjában a nagy értékű alkalmazások és felhasználások, a társadalmi és környezeti fenntarthatóság, az éghajlatra és a biológiai sokféleségre gyakorolt hatás, a körforgásos jelleg és az erőforrás- (többek között a víz-) felhasználás átfogó hatékonysága áll;

—	Élettudományok és e tudományoknak a digitális technológiákkal való konvergenciája a biológiai erőforrások ▌ megértése, kutatása és fenntartható módon történő hasznosítása érdekében;

—

Bioalapú értékláncok, bioalapú anyagok – az új tulajdonságokkal és funkciókkal rendelkező és jobb fenntarthatóságú (például mérsékeltebb üvegházhatásúgáz-kibocsátású) biológiai ihletésű anyagokat, vegyi anyagok, termékeket, szolgáltatásokat és eljárásokat is beleértve, amelyek ösztönzik korszerű, különféle biomasszákat hasznosító (kis- és nagyüzemi) biofinomítók kifejlesztését; a nem fenntartható termékek jelenlegi termelésének azoknál jobban teljesítő bioalapú megoldásokkal való felváltása innovatív piaci alkalmazások céljából;

—	Biotechnológia – az ágazatokat átfogó, élvonalbeli biotechnológiát is beleértve –, versenyképes, fenntartható és új ipari folyamatokban, környezetvédelmi szolgáltatásokban és fogyasztási cikkekben történő alkalmazásra (15);

—

A biogazdaságon belül a bioalapú ágazat – technológiai, rendszerszemléletű, szociális innováció és innovációs üzleti modell révén megvalósított – körforgásos jellege, amelynek célja a biológiaierőforrás-egységenként létrehozott érték radikális növelése, a szóban forgó erőforrások értékének hosszabb ideig való benntartása a gazdaságban, a természeti tőke megőrzése és megerősítése, a hulladék mennyiségének és a környezetszennyezésnek a csökkentését szolgáló környezeti tervezés, illetve a fenntartható biomassza lépcsőzetes felhasználása elvének megtámogatása a kutatáson és innováción, valamint a hulladékhierarchia figyelembevételén keresztül;

—	Biogazdasággal kapcsolatos inkluzív minták az értékteremtésben részt vevő különböző szereplőkkel, amelyek maximalizálják a társadalmi hatást és a lakosság szélesebb körű szerepvállalását ;

—	A biogazdaság határainak, mérőszámainak és mutatóinak, valamint annak az egészséges környezettel való szinergiáinak és kompromisszumainak , továbbá az élelmiszer- és egyéb célú alkalmazások közötti kompromisszumainak a jobb megértése.

6.2.7. Körforgásos rendszerek

A körforgásos termelési és fogyasztási rendszerek az európai gazdaság és a globális környezet számára az erőforrások használatának és az azoktól való függőségnek a csökkentése, az üvegházhatásúgáz-kibocsátások és egyéb negatív környezeti hatások csökkentése és a vállalkozások versenyképességének növelése révén, az európai polgárok számára pedig új munkahelyek teremtése, illetve a környezetre és éghajlatra nehezedő nyomás csökkentése révén lesznek előnyösek. Az ipari átalakításon túl az alacsony kibocsátású, erőforrás-hatékony, a veszélyes anyagok használatát kerülő, bioalapú és körforgásos gazdaságra való átálláshoz egy tágabb értelemben vett „rendszerváltás” is szükséges, amely rendszerszemléletű ökoinnovatív megoldásokat, új üzleti modelleket, piacokat és beruházásokat, kiszolgáló infrastruktúrát, szociális innovációt, megváltozott fogyasztási szokásokat és olyan irányítási modelleket is igényel, amelyek az értéklánc mentén mindvégig ösztönzik a többszereplős együttműködést annak biztosítása érdekében, hogy a rendszer tervezett változtatása nyomán jobb gazdasági, környezeti és társadalmi eredmények szülessenek (16). A nemzetközi együttműködés megnyitása fontos lesz az összehasonlíthatóság, a tudás előállítása és megosztása, valamint az erőfeszítések közötti átfedések elkerülése érdekében, például az erőforrásokkal foglalkozó nemzetközi szakértői testülethez hasonló nemzetközi kezdeményezések révén. Figyelmet kell fordítani az e területen szerzett új tudás és technológia társadalmi összefüggéseire, valamint társadalmi fogadtatására és elfogadottságára.

Nagy vonalakban

—

Rendszerszintű átállás az erőforrás-hatékony , bioalapú és körforgásos gazdaságra, új paradigmákkal a fogyasztói interakció terén, az erőforrás-hatékonyságot és a környezeti teljesítményt célzó új üzleti modellek; a teljes életciklus alatt az erőforrás-hatékonyságot és a veszélyes anyagok kivonását, illetve helyettesítését ösztönző termékek és szolgáltatások; a megosztást, az újrafelhasználást, a javítást, a gyártást, az újrafeldolgozást és a komposztálást szolgáló rendszerek; az ilyen átállást szolgáló gazdasági, társadalmi, magatartási, szabályozási és pénzügyi feltételek és ösztönzők;

—

A körforgásos gazdaság és az életciklus teljesítményének mérésére és a társadalmi felelősségvállalás előmozdítására szolgáló, rendszerszerű megközelítésen alapuló mérőszámok és mutatók; olyan irányítási rendszerek, amelyek felgyorsítják a körforgásos gazdaság és a biogazdaság bővülését és az erőforrás-hatékonyság javulását, miközben piacot teremtenek a másodlagos anyagok számára; többszereplős és értékláncokon átnyúló együttműködés; eszközök a körforgásos gazdaságba és a biogazdaságba történő beruházáshoz;

—	Városok, városkörnyéki területek és régiók fenntartható és rehabilitáción alapuló fejlesztése, a körforgásos gazdaság átalakításának természetből kiinduló megoldásokkal, technológiai, digitális, szociális, kulturális és területi irányítási innovációkkal való párosítása;

—

Ökoinnováció az egyre nagyobb aggodalomra okot adó veszélyes anyagok és vegyi anyagok által okozott környezetszennyezés, illetve az ezeknek való kitettség megelőzéséért és helyreállításáért; ezzel egyidejűleg a vegyi anyagok, a termékek és a hulladék közötti kapcsolat, valamint az elsődleges- és másodlagosnyersanyag-termelést szolgáló fenntartató megoldások vizsgálata;

—

A vízkészletek körforgásos felhasználása, beleértve a vízigény csökkentését, a vízveszteség megelőzését, a víz újrafelhasználását, a szennyvíz újrafeldolgozását és valorizálását ▌ . Innovatív megoldások a víz, az élelmiszer és az energia közötti összefüggésekben felmerülő problémákra a mezőgazdasági és az energetikai célú vízhasználat hatásainak kezelésével és szinergiákon alapuló megoldások lehetővé tételével;

—

Fenntartható felszín alatti gazdálkodás, amely integrálja a geológiai erőforrásokat (energia, víz, nyersanyagok) és a környezeti feltételeket (természeti veszélyek, antropogén hatások) valamennyi érintett klaszter tekintetében, ésszerűsíti a körforgásos gazdasághoz való pozitív hozzájárulást a páneurópai geológiai ismeretek révén, valamint hozzájárulva a Párizsi Megállapodásra és az ENSZ több fenntartható fejlődési céljára adandó, összehangolt válasz kialakításához;

—

Az ivóvízhez, az öntözővízhez és a csatornázáshoz, többek között sómentesített vízhez való hozzáférés megkönnyítését szolgáló megoldások és infrastruktúrák kifejlesztése, illetve javítása a víz hatékonyabb, energiakímélőbb és kevesebb szén-dioxid-kibocsátással járó és körforgásos felhasználása érdekében.

7. A KÖZÖS KUTATÓKÖZPONT NEM NUKLEÁRIS KÖZVETLEN CSELEKVÉSEI

7.1. Indokolás

A magas színvonalú és megbízható tudományos bizonyítékok alapvető fontosságúak a jó közpolitikákhoz. Az uniós jogszabályokra vonatkozó új kezdeményezések és javaslatok esetében átlátható, átfogó és kiegyensúlyozott bizonyítékok szükségesek, míg a szakpolitikák végrehajtásánál a szóban forgó politikák hatását és az elért haladást mérő és nyomon követő bizonyítékokra van szükség.

A Közös Kutatóközpont hozzáadott értékkel járul hozzá az uniós politikákhoz, mivel kutatásai kiválóak, több tudományágat felölelnek, és nemzeti, magán- és más külső érdekektől függetlenek. A Kutatóközpont az uniós politika valamennyi területét kiszolgálja, megadja a politikai döntéshozók számára az egyre összetettebb társadalmi problémák kezeléséhez szükséges ágazatközi támogatást. A Közös Kutatóközpont külön érdekektől való függetlensége, amihez tudományos-technikai referenciaszerepe társul, lehetővé teszi, hogy elősegítse a konszenzusépítést egyfelől az érdekelt felek és más szereplők, így például a polgárok, másfelől pedig a politikai döntéshozók között ▌ . Annak köszönhetően, hogy a Közös Kutatóközpont gyorsan tud reagálni a szakpolitikai igényekre, tevékenységei kiegészítik a hosszú távú szakpolitikai célok támogatására irányuló közvetett intézkedéseket.

A Közös Kutatóközpont kutatásait maga végzi, és az ismeretek, információk, adatok és kompetenciák stratégiai kezelője annak érdekében, hogy magas színvonalú, releváns bizonyítékokkal szolgáljon az intelligensebb politikákhoz. Ennek elérése érdekében a Közös Kutatóközpont világszerte a legjobb szervezetekkel és nemzetközi, nemzeti és regionális szakértőkkel és érdekeltekkel dolgozik együtt. Kutatásai hozzájárulnak az Európai horizont átfogó céljaihoz és prioritásaihoz, független tudományos ismeretekkel, tanácsadással és technikai segítségnyújtással szolgálnak az uniós szakpolitikákhoz a szakpolitikai ciklus egésze folyamán , továbbá az európai szakpolitikai prioritásokat állítják a középpontba – egy olyan Európát támogatva, amely biztonságos és védett, virágzó és fenntartható, szociális, és világviszonylatban erősebb.

7.2. Beavatkozási területek

7.2.1. A tudásbázis erősítése a politikai döntéshozatal számára

A tudás és az adatok mennyisége exponenciálisan növekszik. Elemezni és szűrni kell őket, ahhoz, hogy a politikai döntéshozók értelmezni tudják és fel tudják használni azokat . Szükség van átfogó tudományos módszerekre és elemző eszközökre is, amelyeket a bizottsági szolgálatok használnak – különösen arra, hogy előre jelezzék a közelgő társadalmi kihívásokat és támogassák a jobb szabályozást. Mindez magában foglal innovatív folyamatokat is – amelyek bevonják az érdekelt feleket és a polgárokat a politikai döntéshozatal kérdéseibe –, továbbá több, a hatások és a végrehajtás értékelésére szolgáló eszközt .

Nagy vonalakban

—

Modellezés, mikrogazdasági értékelés, kockázatértékelési módszertan, minőségbiztosítási eszköz a mérésekhez, ellenőrzési rendszerek, mutatók és eredménytáblák tervezése, érzékenységi elemzés és ellenőrzés, életciklus-elemzés, adat- és szövegbányászat, (nagy) adathalmazok elemzése és ilyen adathalmazokra vonatkozó alkalmazások, tervezői gondolkodásmód, a kilátások vizsgálata, előrejelzésre és előzetes ütemezésre vonatkozó tanulmányok, magatartáskutatás, valamint az érdekeltek és a polgárok részvétele;

—	Tudás- és kompetenciaközpontok;

—	Gyakorlati közösségek és tudásmegosztó platformok;

—	Adatkezelés, az adatok megosztása és koherenciája;

—	Uniós és nemzeti kutatási és innovációs politikák elemzése, az EKT-t is beleértve.

7.2.2. Globális kihívások

A Közös Kutatóközpont hozzájárul az hét , globális kihívásokkal összefüggő klaszter által érintett egyedi uniós politikákhoz és kötelezettségvállalásokhoz.

Nagy vonalakban

Egészségvédelem

—	A közegészségügy és az egészségügyi rendszerek – többek között orvostechnikai eszközök és egészségügyi technológiaértékelések, adatbázisok és digitalizálás – fejlesztésére irányuló tudományos és technikai szakpolitikai támogatás, az interoperabilitás felgyorsítását is beleértve;

—	A biztonságossági értékelés módszerei a vegyi és szennyező anyagokhoz társuló potenciális egészségügyi és környezeti kockázatok tekintetében;

—	Állatkísérletek Alternatíváinak Uniós Referencialaboratóriuma;

—	Minőségbiztosítási eszközök, mint például az egészségügyi biomarkerekkel kapcsolatos tanúsított referenciaanyagok;

—	Új egészségügyi kérdésekkel és egészségügyi veszélyekkel kapcsolatos kutatás.

2. Kultúra, kreativitás és befogadó társadalom

—	Az esélyegyenlőtlenséggel, a szegénységgel és a kirekesztéssel, a társadalmi mobilitással, a kulturális sokszínűséggel és a készségekkel kapcsolatos kutatások; migráció , a társadalmi, demográfiai és technológiai átalakulás demokráciára és társadalomra gyakorolt hatásának értékelése;

—	A jó kormányzásra és a demokráciára vonatkozó kutatás;

—	A kulturális örökség megőrzésének , védelmének és kezelésének támogatása;

—	A migrációval és a demográfiával foglalkozó tudásközpont.

3. A társadalmat szolgáló polgári biztonság

—	A katasztrófakockázat-kezeléssel foglalkozó tudásközpont;

—

Biztonságpolitikák támogatása a kritikus infrastruktúrák és közterületek védelme, a CBRN-E (vegyi, biológiai, radiológiai, nukleáris és robbanóanyagok) és a hibrid fenyegetések, a határvédelem és az okmánybiztonság területén, valamint információk és értesülések a terrorizmus elleni küzdelem céljára;

—	Technológiák a vegyi, biológiai, radiológiai, nukleáris és robbanóanyagok felderítésére, biometrikus rendszerek és információgyűjtési technikák;

—	Az EU biztonsági pozíciójának támogatása világszerte; az Unió biztonsági ágazata versenyképességének és innovativitásának értékelése; biztonsági-védelmi szinergiák kiaknázása;

—	A megerősített kiberbiztonsági képességekkel, a kibertámadásokkal szembeni ellenálló képességgel és a kiberelrettentéssel kapcsolatos kutatások.

4. Digitális gazdaság, ipar és világűr

—	A digitalizálás hatásai, középpontban az új és kialakulóban lévő IKT-technológiákkal, mint például a gépi tanulás és a mesterséges számítástechnika, a megosztott könyvelés, a dolgok internete és a nagy teljesítményű számítástechnika;

—	Digitalizáció az egyes ágazatokban, mint például energia, közlekedés, építés, szolgáltatóipar , egészségügy és ápolás-gondozás, valamint kormányzat;

—	Ipari metrológia és minőségbiztosítási eszközök az intelligens gyártáshoz;

—	A ▌ kulcsfontosságú alaptechnológiákra irányuló kutatás;

—

A körforgásos gazdaságot támogató elérhető legjobb technikákkal és környezetgazdálkodási gyakorlatokkal, az ipari folyamatok, a vegyianyag-kezelés , a hulladékgazdálkodás, a víz újrahasznosítása, a nyersanyagok, a kritikus nyersanyagok technológiai-gazdasági elemzésével és életciklus-értékelésével, valamint a hasznosított anyagokra érvényes minőségi kritériumokkal kapcsolatos kutatás;

—	A nyersanyagellátás biztonságának elemzése, a kritikus nyersanyagokat is beleértve, a nyersanyag-információs rendszer elsődleges és másodlagos erőforrásokra vonatkozó információinak és adatainak naprakésszé tételével kapcsolatban;

—	A Kopernikusz program intézkedéseinek végrehajtása;

—	Az Európai Globális Navigációs Rendszer Programjainak alkalmazásaihoz nyújtott technikai és tudományos támogatás.

5. Éghajlat, energia és mobilitás

—

Az Unió éghajlat-, energia- és közlekedéspolitikájának végrehajtása, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás és a szén-dioxid-mentességet célzó 2050-es jövőképpel kapcsolatos stratégiák megvalósításának támogatása; az integrált nemzeti éghajlat- és energiatervek elemzése; a szén-dioxid-mentesítési útvonal értékelése valamennyi ágazatban, beleértve a mezőgazdaságot és a földhasználatot, a földhasználat változását és az erdőgazdálkodást;

—	A veszélyeztetett ökoszisztémákban és a kritikus gazdasági ágazatokban és infrastruktúrában fennálló kockázatok értékelése, középpontban az alkalmazkodási stratégiákkal;

—	Az energiaunió kutatási és innovációs dimenziójának elemzése; az Unió versenyképességének értékelése a globális tiszta energiapiacon;

—	Az intelligens energetikai technológiák és az ágazatok összekapcsolásával kapcsolatos megoldások alkalmazási potenciáljának értékelése a zökkenőmentes és költséghatékony energetikai átállás lehetővé tétele céljából;

—	A megújuló energiaforrások és a tiszta energiatermelési technológiák alkalmazásának értékelése;

—	Az épületek, intelligens és fenntartható városok, valamint az iparágak energiafelhasználásának elemzése;

—	Az energiatárolás technikai és társadalmi-gazdasági elemzése, különös tekintettel az ágazatok összekapcsolására és az elemekre;

—	Az Unió energiaellátási biztonsága – az energiainfrastruktúrát is beleértve – és energiapiacai elemzése;

—	Az energetikai átállás támogatása – a Polgármesterek Szövetségét, a „Tiszta energia az EU szigeteinek” című kezdeményezést, az érzékeny régiókat és Afrikát is beleértve;

—	Az együttműködő, összekapcsolt és automatizált mobilitás kiépítését szolgáló integrált elemzés;

—	Az elektromos meghajtású járművek, többek között az új generációs akkumulátortechnológiák kifejlesztését és alkalmazását szolgáló integrált elemzés;

—	A szén-dioxidra és a gépjárművek kibocsátásai által okozott légszennyezésre vonatkozó harmonizált vizsgálati eljárások és piacfelügyelet, innovatív technológiák értékelése;

—	Intelligens közlekedési, közlekedésirányítási rendszerek és a forgalmi torlódásra vonatkozó mutatók értékelése;

—	Alternatív üzemanyagok és a kapcsolódó infrastrukturális igények elemzése;

6. Élelmiszerek, biogazdaság, természeti erőforrások, mezőgazdaság és környezet

—

A földterületek, a talaj, az erdők, a levegő, a víz, a tengeri erőforrások, a nyersanyagok és a biológiai sokféleség kutatása a természeti tőke hatékony megőrzésének, helyreállításának és fenntartható felhasználásának támogatása érdekében, beleértve Afrikában az erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodást is;

—	A globális élelmezés- és táplálkozásbiztonsági tudásközpont;

—	Az éghajlatváltozás, valamint az éghajlatváltozás enyhítésére és az ahhoz való alkalmazkodásra irányuló lehetséges intézkedések a mezőgazdasági és halászati politikákhoz, az élelmiszerbiztonságot is beleértve;

—	A mezőgazdasági erőforrások nyomon követése és előrejelzése az Európai Unióban, a bővítési és a szomszédos országokban;

—	A fenntartható és gazdaságilag prosperáló akvakultúrával és halászattal, valamint a kék növekedéssel és a kék gazdasággal kapcsolatos kutatás;

—	Validált módszerek, laboratóriumi jártassági vizsgálatok és az élelmiszer-biztonsági politikák végrehajtására szolgáló új analitikai eszközök;

—	A takarmány-adalékanyagokkal, a géntechnológiával módosított szervezetekkel és az élelmiszerrel érintkező anyagokkal foglalkozó uniós referencialaboratórium;

—	Az élelmiszercsalással és az élelmiszerek minőségével foglalkozó tudásközpont;

—	Biogazdasági tudásközpont.

7.2.3. Innováció, gazdasági fejlődés és versenyképesség

A Közös Kutatóközpont elősegíti a tudásalapú innovációt és technológiatranszfert. Támogatja a belső piac működését és az Unió gazdasági kormányzását. Hozzájárul a szociálisabb és fenntarthatóbb Európa megteremtését célzó politikák kidolgozásához és nyomon követéséhez. Támogatja az Európai Unió külső dimenzióját és nemzetközi céljait, és elősegíti a jó kormányzás megvalósítását. A jól működő, erős gazdasági kormányzással és méltányos szociális rendszerrel rendelkező belső piac ösztönzi a tudásalapú innovációt és a versenyképességet.

Nagy vonalakban

▌

—	Gazdasági, kereskedelmi , pénzügyi és fiskális elemzés;

—	Jogalkotást megelőző kutatás és vizsgálat a harmonizálás és szabványosítás érdekében;

—	Tanúsított referenciaanyagok készítése;

—	Piacfelügyeleti tevékenységek;

—	A szellemi tulajdonjogok kezelése;

—	Együttműködés előmozdítása a technológiatranszfer területén.

7.2.4. Tudományos kiválóság

A Közös Kutatóközpont világszerte támogatja a magas szintű és kikezdhetetlen kutatást és az élvonalbeli kutatóintézetek közötti kiterjedt együttműködést. Kutatásokat végez új, feltörekvő tudomány- és technológiai területeken, és előmozdítja a nyílt tudományt és a nyílt hozzáférésű adatokat, valamint a tudástranszfert.

Nagy vonalakban

—	Feltáró kutatási programok;

—	Célzott együttműködési és csereprogramok kutatóintézetekkel és tudósokkal;

—	Hozzáférés a Közös Kutatóközpont kutatási infrastruktúrájához;

—	Tudósok és nemzeti szakértők képzése;

—	Nyílt tudomány és nyílt hozzáférésű adatok.

7.2.5. Területfejlesztés és támogatás a tagállamok és régiók számára

A Közös Kutatóközpont hozzájárul a regionális és várospolitikákhoz, az innovációvezérelt területfejlesztésre helyezve a hangsúlyt és a régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentését célozva. A Közös Kutatóközpont továbbá technikai segítséget nyújt a tagállamoknak és harmadik országoknak, valamint támogatja európai jogszabályok és fellépések végrehajtását.

Nagy vonalakban

—	Regionális és várospolitikák végrehajtása, intelligens szakosodási stratégiák, az átalakulóban lévő régiók gazdasági átalakulásával kapcsolatos stratégiák, valamint integrált városfejlesztési stratégiák és kapcsolódó adatok;

—	A helyi és regionális szereplők kapacitásának építése makroregionális stratégiák végrehajtásához;

—	A területi politikákkal foglalkozó tudásközpont;

—	„Igény szerinti” tanácsadás és személyre szabott támogatás a tagállamoknak, régióknak és városoknak – a „Science4Policy” platformok virtuális hálózatán keresztül is.

III. PILLÉR

Innovatív Európa

Az innováció valamennyi formája alapvető eszköz az EU számára ahhoz, hogy továbbra is jólétet biztosítson a polgárai számára, és leküzdje a jövő kihívásait. E paradigma végrehajtásához rendszerszintű, szektorokat átfogó, többoldalú megközelítésre van szükség. Európa gazdasági fejlődése, szociális jóléte és életminősége azon múlik, mennyire képes javítani a termelékenységet és a növekedést, ami viszont nagymértékben függ az innovációs képességétől. Az innováció kulcsfontosságú az EU előtt álló legfőbb kihívások megoldásában is. Az innovációnak felelősségteljesnek, etikusnak és fenntarthatónak kell lennie.

Ahogy korábban is, az innováció az Európai horizont keretprogramnak is központi eleme. A tudástranszfer felgyorsítására való törekvés és új ötletek, termékek és eljárások felkutatása határozza meg az Európai horizont program célkitűzéseit és végrehajtási módjait a stratégiai tervezéstől a pályázati felhívásokig, valamint meghatározó elem minden támogatott projekt kezdetétől a végéig, legyen szó alapkutatásról vagy ipari, illetve technológiai ütemtervekről és küldetésekről.

Mindemellett az innovációt egyedi intézkedésekkel kell támogatni, tekintettel arra, hogy az EU-nak jelentősen meg kell erősítenie az európai innovációt ösztönző feltételeket és környezetet, hogy a releváns ötleteket az innovációs ökoszisztéma szereplői gyorsan meg tudják osztani egymás között, és hogy az új ötleteket és technológiákat gyorsan át lehessen váltani olyan termékekké és szolgáltatásokká, amelyeket az EU-nak biztosítania kell.

Az elmúlt évtizedekben nagyobb és globális új piacok jöttek létre az egészségügyi ellátás, a média , a szórakoztatás, a kommunikáció és a kiskereskedelem területén az IKT, a biotechnológia, a zöld technológia , az internet és a platformgazdaság terén történt, áttörést hozó innovációk nyomán. Az innovációs folyamat későbbi szakaszában ezeket a piacteremtő innovációkat, amelyek az uniós gazdaság egészére hatással vannak, gyorsan növekvő és gyakran új vállalatok vezetik be, amelyek azonban ritkán indulnak vagy futnak fel az EU-ban.

Az áttörést jelentő innováció új, globális hulláma érkezik, amely olyan fokozottabban „haladó” technológiákon alapszik, mint például a blokklánc, a mesterséges intelligencia, a genomika/ omikák és a robotika, valamint olyan egyéb technológiák, amelyek származhatnak egyéni innovátoroktól, de polgárok közösségeitől is. Közös bennük, hogy különböző ▌ tudományterületek, technológiai megoldások és gazdasági ágazatok találkozásánál öltenek formát, termékek, eljárások, szolgáltatások és üzleti modellek radikálisan új kombinációit kínálják, és megvan bennük a potenciál arra, hogy világszerte új piacokat teremtsenek. Más kritikus ágazatokra – például a gyártásra, a pénzügyi szolgáltatásokra, a közlekedésre vagy az energiaágazatra – is hatással lesznek.

Európának meg kell lovagolnia ezt a hullámot. Európa jó helyzetben van, mivel az új hullám olyan „deep tech” technológiákat alkalmazó területeken érkezik, amelyekbe Európa már jelentős mértékben beruházott, mint például a kulcsfontosságú alaptechnológiák, ezért valamelyest versenyelőnyre tett szert – többek között a humán erőforrások tekintetében – a tudomány és az ismeretek terén, és építhet az állami és a magánszféra szoros együttműködésére (például az egészségügyi ellátásban vagy az energiaiparban).

Annak érdekében, hogy Európa élen járjon az áttörést jelentő innovációnak ebben az új hullámában, a következő mögöttes problémákat kell megoldani:

▌

—

A kockázatfinanszírozás növelése a finanszírozási hiány leküzdése érdekében: az európai innovátorok alacsony kockázatfinanszírozási kínálattól szenvednek. A magán kockázati tőke kulcsfontosságú ahhoz, hogy az áttörést hozó innovációk világszinten vezető vállalatokká váljanak, de Európában erre az Egyesült Államokban és Ázsiában e célra fordított összegnek csupán kevesebb mint a negyedét költik. Európának át kell hidalnia a „halál völgyének” nevezett időszakot, vagyis hogy az állami támogatás és a magánbefektetés közötti szakadék miatt az innovációk nem érik el a piacot, különösen a magas kockázatú, áttörést hozó innovációk tekintetében, amelyek hosszú távú befektetéseket igényelnek;

—	A kutatási eredményekhez való hozzáférés megkönnyítése, a tudomány innovációra váltásának javítása és az ötletek, technológiák és tehetség átadásának felgyorsítása a kutatás szintjéről az induló vállalkozások és az iparág számára;

—	Az innováció valamennyi formájának további támogatása, beleértve a felhasználó-, a fogyasztóközpontú szolgáltatást és az inkluzív szociális innovációt;

—	A vállalkozások szerkezetátalakításának felgyorsítása: az új technológiák beemelése és felfuttatása terén az európai ipar elmarad a többitől: a fiatal és nagyméretű, kutatás-fejlesztéssel foglalkozó vállalatok 77 %-a az Egyesült Államokban vagy Ázsiában van, és csupán 16 %-a európai illetőségű;

—

Az európai környezet megerősítése és egyszerűsítése a kutatás és innováció finanszírozása és támogatása érdekében: a sokféle finanszírozási forrás bonyolult környezetet jelent az innovátoroknak. Az uniós beavatkozás során együtt kell működni és egyeztetni kell más, európai, nemzeti és regionális szintű, valamint állami és magánszektorbeli kezdeményezésekkel a támogató kapacitás nagyobb fokú megerősítése és összehangolása, a párhuzamos tevékenységek elkerülése, valamint annak érdekében, hogy olyan környezetet lehessen teremteni minden európai innovátor számára, amelyben könnyű eligazodni;

—

Az innovációs ökoszisztéma széttagoltságának a megszüntetése. Bár Európa egyre több csomópontnak ad otthont, ezek egymáshoz való kapcsolódása nem megfelelő. A nemzetközi növekedési potenciállal rendelkező vállalatoknak meg kell küzdeniük a más-más nyelvvel, üzleti kultúrával és eltérő előírásokkal rendelkező nemzeti piacok széttöredezettségével. Az EU-nak ki kell vennie a részét a nemzeti és a regionális ökoszisztémák közötti hatékony együttműködés támogatásából annak érdekében, hogy a vállalatok, különösen pedig a kkv-k Európa-szerte hozzáférjenek a legjobb ismeretekhez, szakértelemhez, infrastruktúrákhoz és szolgáltatásokhoz. Az EU-nak – többek között jogi szabályozás révén – támogatnia kell az ökoszisztémák közötti együttműködést annak érdekében, hogy javuljon a különböző technológiák és gyakorlati megoldások közötti interoperabilitás.

Az áttörést hozó innováció új, világszintű hullámának kezelése az ▌ innovátoroknak nyújtott uniós támogatás területén gyors, egyszerű, zökkenőmentes és testre szabott megközelítésmódot igényel. Az áttörést hozó innovációk kidolgozására és alkalmazására és a felfutóban lévő innovatív vállalkozásokra vonatkozó politikának nyitottnak kell lennie a kockázatvállalásra, figyelembe kell vennie az említett kihívásokat, és többletértéket kell adnia az egyes tagállamok vagy régiók által végrehajtott, kapcsolódó innovációs tevékenységekhez.

Az Európai horizont „Innovatív Európa” pillérét úgy alakították ki, hogy – más uniós szakpolitikákkal és különösen az InvestEU programmal együttműködésben – ilyen kézzelfogható eredményeket tudjon felmutatni. A korábbi keretprogramok, különösen az EIC 2018–2020 közötti időszakra vonatkozóan elindított kísérleti projektjének tevékenységei által összefogott és összehangolt –, például a jövőbeni és kialakulóban lévő technológiákat (FET ▌ ) és a gyorsított innovációt (FTI), valamint a kkv-eszközt ▌ , továbbá a magán- és vállalati finanszírozást (például FP7-RSFF, Horizont 2020 InnovFin) célzó – ▌ tevékenységek tanulságaira és tapasztalataira épít.

Az említett tapasztalatok alapján ez a pillér rendelkezik az Európai Innovációs Tanács (EIC) létrehozásáról, amely – célzott intézkedésekkel és tevékenységekkel – elsősorban az áttörést hozó és diszruptív technológiákat és innovációt , ezen belül is célzottan a piacteremtő innovációt fogja ösztönözni, de az innováció minden formáját, így a fokozatos innovációt is támogatja majd, különösen az uniós és globális szinten gyors növekedési potenciált magukban rejtő kkv-k és köztük a startupok, valamint kivételes esetben a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok keretében megvalósuló innovációt :

—	Jövőbeli és kialakulóban lévő, áttörést hozó innovációk fejlesztésének támogatása, a „deep tech” innovációt és a nem technológiai innovációt is beleértve;

—	A piacteremtő innovációk fejlesztésének, bevezetésének és felfuttatásának terén tapasztalható finanszírozási rés áthidalása;

—	A magántőke és -beruházások mozgósítása;

—	Az uniós innovációs támogatás hatásának és láthatóságának növelése.

Ennek a pillérnek rendelkeznie kell továbbá az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) égisze alatt, különösen annak a tudományos és innovációs társulásai (TIT) révén kifejlesztett tevékenységekről is. Ezenfelül rendszerszerű szinergiákat kell biztosítani az EIC és az EIT között. Az EIT tudományos és innovációs társulás részét képező innovatív vállalatokat tovább lehet irányítani az EIC-hez, összefogva a tervezett, még nem hitelképes innovációkat, míg az EIC által finanszírozott, nagy potenciállal rendelkező olyan innovatív vállalatok számára, amelyek még nem vesznek részt az EIT tudományos és innovációs társulásaiban, felajánlható az e további támogatáshoz való hozzáférés.

Míg az EIC és az EIT/TIT közvetlenül támogathatja az EU egészében ▌ az innovációt, tovább kell fejleszteni és meg kell erősíteni az európai innováció ösztönzését és kibontakozását elősegítő általános környezetet: az alapkutatás eredményei a piacteremtő innovációk táptalaját alkotják. Európai szinten, közösen kell törekedni arra, hogy az innováció Unió-szerte, vetületétől és formájától függetlenül támogatást élvezzen többek között – amikor csak lehetséges – kölcsönösen kiegészítő jellegű uniós, nemzeti és regionális szakpolitikák (többek között az ERFA-val való hatékony szinergiák és intelligens szakosodási stratégiák) és források révén. Ezért ez a pillér a következőket is tartalmazza▌

—	megújított és megerősített egyeztetési és együttműködési mechanizmusok a tagállamokkal és a társult országokkal, valamint magánkezdeményezésekkel is az uniós innovációs ökoszisztéma valamennyi szereplőjének támogatására, a regionális és helyi szintet is beleértve ;

—

▌

—

Ezenfelül ez a pillér – az európai kutatással és innovációval kapcsolatos kockázatfinanszírozási kapacitás bővítésére irányuló további erőfeszítés részeként – ▌szorosan kapcsolódik majd az InvestEU programhoz. A Horizont 2020 InnovFin, valamint az ESBA keretében szerzett tapasztalatokra és elért sikerekre építve az InvestEU program bővíti a kockázatfinanszírozáshoz jutás lehetőségeit a hitelképes szervezetek , valamint a beruházók számára.

1. EURÓPAI INNOVÁCIÓS TANÁCS (EIC)

1.1. Beavatkozási területek

Az EIC-nek a következő elvek alapján kell működnie: egyértelmű uniós hozzáadott érték, autonómia, kockázatvállalási képesség, hatékonyság, eredményesség, átláthatóság és elszámoltathatóság. Az EIC egyablakos ügyintézési pontként fog működni az innovátorok valamennyi típusa – egyének, egyetemek, kutatási szervezetek, sőt vállalatok – számára (kkv-k, köztük az induló vállalkozások, és kivételes esetekben a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok). Programjaitól függően támogatást nyújt majd az egyes kedvezményezettek és a több tudományágat felölelő konzorciumok számára.

Az EIC ▌céljai a következők:

—	mindennemű magas kockázatú innováció azonosítása, kifejlesztése és bevezetése, beleértve a fokozatos innovációt is, de kiemelt hangsúlyt helyezve az új piacok létrehozására potenciállal rendelkező áttörést hozó, diszruptív ▌és deep tech innovációkra, és

—	az innovatív vállalatok, elsősorban a kkv-k és köztük is az induló vállalkozások, illetve kivételes esetben az innovatív kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok – uniós és nemzetközi szinten, az ötlettől a piaci bevezetésig terjedő folyamat során történő – gyors felfuttatásának támogatása.

Az EIC adott esetben hozzájárul az Európai horizont más részei, mindenekelőtt a II. pillér alapján támogatott tevékenységekhez is.

Az EIC végrehajtása elsősorban két kiegészítő cselekvéstípussal történik, nevezetesen a technológiai fejlesztés korai szakaszában a magas szintű kutatást támogató Pathfinder programmal, az innovációval és a piaci bevezetéssel foglalkozó tevékenységek esetében pedig az Accelerator programmal, mely utóbbi magában foglalja a tömegkereskedelmi fázist megelőző szakaszokat és a vállalati növekedést is. Azzal, hogy egyablakos ügyintézést és egyetlen támogatási folyamatot kínál az induló vállalkozások, a kkv-k, illetve kivételes esetben a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok által végrehajtott, magas kockázatú innovációk számára, az Akcelerátor program két támogatástípust nyújt majd: főként (a vissza nem térítendő támogatásokat a részesedésszerzéssel kombináló) vegyesfinanszírozást, ▌ valamint vissza nem térítendő támogatásokat nyújt majd, amelyeket opcionálisan tőketámogatás követ . Emellett az InvestEU program keretében nyújtott hitelekhez és garanciákhoz is hozzáférést biztosít.

Ez a két, egymást kiegészítő cselekvés bizonyos közös jellemzőkkel rendelkezik. Ennek keretében:

—	olyan, magas kockázatú innovációkat támogat, ahol a kockázatokat – legyenek azok pénzügyi, technológiai/tudományos, piaci és/vagy szabályozási jellegűek – nem tudja a piac egyedül viselni, illetve amelyek támogatása még nem oldható meg az InvestEU program alá tartozó pénzügyi eszközökkel;

—	elsősorban a magas kockázatú , áttörést hozó ▌ és/ vagy deep tech innovációkat helyezi a középpontba, egyúttal azonban azinnovációnak az új piacok létrehozására potenciállal rendelkező vagy a globális kihívások megoldásához hozzájáruló más formáit , köztük a fokozatos innovációt is támogatja;

—

általában alulról felfelé építkezik, nyitott a valamennyi tudományterületről, bármilyen ágazatbeli technológiák és alkalmazások felől érkező innovációra, ugyanakkor célzott támogatást tesz lehetővé a gazdasági és/vagy társadalmi hatásukat tekintve potenciálisan stratégiai jelentőségű, kialakulóban lévő, áttörést jelentő, új piacokat létrehozó és /vagy deep tech technológiák számára. A Bizottság szolgálatai ezt a potenciális stratégiai hatást a független szakértőknek, az EIC-programirányítóknak és adott esetben az EIC tanácsadói testületének ajánlásai alapján fogják értékelni;

—	azokat innovációkat ösztönzi, amelyek különböző (például a fizikai és a digitális területeket kombináló) tudományos és technológiai területeket, illetve több ágazatot ▌ érintenek;

—	az innovátorokat , az eljárások és adminisztratív követelmények egyszerűsítését, a pályázatok értékelése során az interjúk használatát, és a gyors döntéshozatal biztosítását állítja a középpontba;

▌

—	végrehajtására az európai innovációs ökoszisztéma jelentős előmozdítása érdekében kerül sor;

—

irányítása proaktívan, részcélokkal vagy más előre meghatározott kritériumok szerint történik , amelyek segítségével fel lehet mérni az eredményeket, és amelyekkel szükség esetén, alapos – esetlegesen független szakértők közreműködésével végzett – értékelést követően a projektek iránya kiigazítható, a projektek átütemezhetők vagy lezárhatók .

A pénzügyi támogatás mellett az innovátorok az EIC üzleti tanácsadási szolgáltatásaihoz is hozzáférhetnek, amelyek körébe tartozik a projekt coaching, a mentorálás és a technikai segítségnyújtás, valamint az innovátorok szaktekintélyekkel, ipari partnerekkel és befektetőkkel való összehozása. Az innovátorok emellett könnyebben hozzájutnak a szakértelemhez, a létesítményekhez (többek között innovációs központokhoz (17) és nyílt innovációs tesztágyakhoz ) és könnyebben elérhetnek az Unió által támogatott – egyebek mellett az EIT által mindenekelőtt a TIT-ek keretében végrehajtott – tevékenységekben részt vevő partnereket ▌ . A Bizottság gondoskodni fog az EIT, az EIC és az InvestEU közötti zavartalan folytonosságról, hogy ezek tevékenységei kiegészítsék egymást és szinergiák valósuljanak meg.

Az európai innovációs ökoszisztéma megerősítésének lehetővé tétele érdekében különleges figyelmet kap az egyéni vagy hálózatba kapcsolt tagállami, illetve régióközi kezdeményezésekkel való megfelelő és hatékony kiegészítő jelleg – többek között európai partnerségek formájában történő – biztosítása.

1.1.1. Úttörő kutatásokat támogató program a magas szintű kutatáshoz

Az Úttörő kutatásokat támogató program olyan magas kockázatú, élvonalbeli, új, illetve deep tech technológiákat alkalmazó területeket feltáró projektekhez nyújt vissza nem térítendő támogatást, amelyekből esetlegesen forradalmian innovatív, a jövőt célzó technológiák alakulhatnak ki és új piaci lehetőségek jöhetnek létre. Mindezek egyetlen modellbe való összeolvasztása egyedi kritériumrendszer alkalmazásával. A Pathfinder a hetedik keretprogram és a Horizont 2020 keretében támogatott jövőbeni és kialakulóban lévő technológiák rendszerének tapasztalataira épít, a Horizont 2020 FET-Innovation Launchpad programját és a Horizont 2020 kkv-támogató eszköz 1. szakaszát is beleértve.

Az Úttörő kutatásokat támogató program átfogó célja, hogy ösztönözze az áttörést jelentő ▌ ötletekből származó potenciálisan piacteremtő innovációt és biztosítsa, hogy az ötletek eljussanak a demonstrációs szakaszba, illetve üzleti modellek és stratégiák kifejlesztése az Accelerator és más, piaci bevezetésre irányuló megoldások révén való szélesebb körű alkalmazásuk érdekében. Ennek érdekébe, az Úttörő kutatásokat támogató program ▌a tudományos és technológiai kutatás és fejlesztés legkorábbi szakaszait támogatja, többek között a technológia validálásához szükséges igazoló vizsgálat és prototípusok elkészítését.

Hogy teljes mértékben nyitott lehessen a széles területet felölelő kutatásokra, valamint a véletlenszerű és váratlan ötletekre, koncepciókra és felfedezésekre, az Úttörő kutatásokat támogató program végrehajtása túlnyomórészt folyamatos és tárgyalásos, határidős, alulról felfelé irányuló nyitott pályázati felhívások révén történik. Az Úttörő kutatásokat támogató program – főként alulról építkező jellegének fenntartása mellett – ezenkívül a verseny terén is kihívásokat támaszt olyan fő stratégiai célkitűzések (18) kialakítása céljából, amelyek haladó technológiákon alapuló megoldásokat és radikális gondolkodást igényelnek. E kihívások témái a munkaprogramokban kerülnek meghatározásra. A kiválasztott projektek tematikus vagy célorientált portfoliókba csoportosítása lehetővé teszi, hogy az egyes erőfeszítések esetében kritikus tömeg jöjjön létre, valamint hogy strukturálni lehessen az új multidiszciplináris kutatási közösségeket.

A kiválasztott projektek▌ ezen portfólióit tovább kell fejleszteni és erősíteni az innovátorokkal kialakított, de a szélesebb kutatási és innovációs közösség által is osztott szemléletnek megfelelően. Az Úttörő kutatásokat támogató program átmeneti tevékenységeinek alkalmazása révén segíteni lehet a kutatókat és az innovátorokat a kereskedelmi fejlesztéshez vezető út kialakításában – ilyenek például a demonstrációs tevékenységek és a lehetséges üzleti esettanulmányokat értékelő megvalósíthatósági tanulmányok –, továbbá támogatni lehet a spin-offok és startupok létrehozását. A Pathfinder ezen átmeneti tevékenységei közé tartozhatnak olyan kiegészítő támogatások, amelyek kiegészítik, illetve bővítik a korábbi és folyamatban lévő cselekvések hatókörét, új partnereket vonnak be, elősegítik az együttműködést a portfólión belül és multidiszciplináris közösségeket alakítanak ki.

Az Úttörő kutatásokat támogató program az innovátorok valamennyi típusa számára nyitva áll, az egyénektől kezdve egészen az egyetemekig, kutatószervezetekig és vállalatokig – különös tekintettel a startupokra és a kkv-kra –, és a több tudományágat felölelő konzorciumokat helyezi középpontba . Egyetlen kedvezményezettel zajló projektek esetében közepes piaci tőkeértékű vállalatok és nagyobb vállalatok részvétele nem engedélyezett. Az Úttörő kutatásokat támogató program végrehajtása főként kutatási együttműködésen keresztül és az Európai horizont más részeivel, különösen az Európai Kutatási Tanács (EKT), a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések, a III. pillér „Európai innovációs ökoszisztéma” részével és az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) tudományos és innovációs társulásainak (TIT-ek) tevékenységeivel szoros együttműködésben történik, és célja az esetlegesen áttörést jelentő forradalmi új ötletek és koncepciók azonosítása.

1.1.2. Az Akcelerátor program

A magas kockázatú (19), ezért nem hitelképes és a befektetések számára nem vonzó , áttörést hozó és piacteremtő innovációk esetében elérhető magán- és vállalati finanszírozás továbbra is szűkös a kutatási és innovációs tevékenységek késői fázisa és a piaci bevezetés között. Ahhoz, hogy a magas kockázatú innovációk – többek között az Európa jövőbeli növekedése szempontjából kulcsfontosságú, áttörést hozó és deep tech innovációk – minden típusa átvészelhesse a „halál völgyének” nevezett időszakot, radikálisan új megközelítést kell kialakítani a közszférából érkező támogatásokra vonatkozóan. Ahol a piac nem kínál életképes pénzügyi megoldásokat, a közszférából érkező támogatásnak egyedi kockázatmegosztási mechanizmusról kell rendelkeznie, amely a potenciális áttörést hozó, piacteremtő innovációk kezdeti kockázatának nagyobb részét – akár egészét – viseli annak érdekében, hogy ezen innovációk magánbefektetők számára is vonzók legyenek a második fázisban, amikor a projektek előrehaladnak és a kockázat mérséklődik, egészen addig, amíg az innovatív projektet végrehajtó vállalkozás hitelképessé nem válik.

Ezért az Akcelerátor program az olyan kkv-k, köztük startupok, és ▌kivételes esetben kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok számára nyújt pénzügyi támogatást, amelyek arra törekednek, hogy kifejlesszék, valamint az uniós és a világpiacon bevezessék áttörést hozó innovációjukat, és gyors növekedést érjenek el. Ebből a célból az Akcelerátor program a Horizont 2020 kkv-támogató eszköze 2. és 3. szakaszának, valamint a Horizont 2020 InnovFin tapasztalataira épít, többek közt a nem támogatás jellegű alkotóelemek beépítésével és a nagyobb és hosszabb lélegzetvételű beruházások támogatásának lehetőségével.

Az Akcelerátor program elsősorban EIC-vegyesfinanszírozás, valamint vissza nem térítendő és tőketámogatás formájában nyújt támogatást. Az EIC-vegyesfinanszírozás a következőket ötvözi:

—	Támogatás vagy visszatérítendő előleg (20) az innovációs tevékenységek kiadásainak fedezésére;

—

Beruházástámogatás tőkerészesedés (21) vagy más visszafizetendő formában (hitelek, garanciák stb.) , hogy az innovációs tevékenységek piaci bevezetéséhez – többek között a vállalkozások felfuttatásához – szükséges hiányzó finanszírozást úgy lehessen pótolni, hogy a magánbefektetések ne szoruljanak ki a piacról, és a belső piaci verseny se torzuljon. Ha egy projekt az első kiválasztásától (átvilágítás) hitelképesnek minősül, vagy ha a kockázat szintje megfelelő mértékben csökkent, a kiválasztott/támogatott vállalkozást az InvestEU programhoz irányítják, hogy a program által nyújtott hitelfinanszírozást (például hiteleket vagy garanciákat ), és tőkefinanszírozást kaphasson.

A vegyesfinanszírozású támogatás odaítélése egylépcsős eljárásban, egyetlen határozattal történik, amelynek keretében a támogatott innovátort egyetlen átfogó kötelezettségvállalás formájában biztosítják arról, hogy az innováció különböző szakaszaiban pénzügyi forrásokban részesül egészen a piaci bevezetésig, a tömegkereskedelmi hasznosítás fázisát megelőzően is. Az odaítélt támogatás végrehajtása során részcélokat kell meghatározni, és a végrehajtást értékelni kell. A finanszírozás kombinációját és volumenét a céghez, annak méretéhez és fázisához, a technológia/innováció jellegéhez és az innovációs ciklus hosszához igazítják. A finanszírozás egészen addig fedezi a pénzügyi igényeket, amíg alternatív beruházási forrásokkal fel nem váltják.

Az EIC Akcelerátor programja emellett vissza nem térítendő támogatás formájában támogatást is nyújt majd a fokozatos innovációtól az áttörést hozó és diszruptív innovációig egy sor különböző típusú innováció megvalósításához azon kkv-knak, köztük startupoknak is, amelyek a későbbiekben növekedni kívánnak.

E támogatáshoz a vegyesfinanszírozáshoz is használt, folyamatosan nyitott és alulról felfelé irányuló pályázati felhívást fogja alkalmazni. Egy startup vagy kkv az Európai horizont időtartama alatt csak egyszer kaphat kizárólag vissza nem térítendő támogatás formájában megvalósuló, legfeljebb 2,5 millió euró összegű támogatást. A pályázatokban részletes tájékoztatást kell adni a pályázó felfutásra irányuló kapacitásairól.

A kizárólag vissza nem térítendő támogatás formájában megvalósuló támogatást elnyert projektek számára az Akcelerátor program a későbbiekben a kedvezményezettek kérésére a különleges célú gazdasági egységén keresztül, ez utóbbi átvilágítási eredményeinek függvényében finanszírozási támogatást (pl. csak tőketámogatást) nyújthat.

Ha a kiválasztott projektek kutatási és innovációs tevékenységei vissza nem térítendő támogatási elemet tartalmazó támogatást kapnak, ezeket a tevékenységeket végre lehet hajtani köz- vagy magánszférabeli kutatószervezetekkel együttműködésben – például vállalkozási szerződések alapján – annak biztosítása érdekében, hogy a kedvezményezett optimális mértékű technikai és üzleti szakismerethez jusson. Ennek köszönhetően a kedvezményezett fejlődését az Európában felhalmozott tudás és szakértelem, valamint az európai ökoszisztémák fogják erősen megalapozni.

A különböző ( pénzügyi, tudományos /technológiai, piaci, irányítási , szabályozási stb.) kockázatok mérséklésével várhatóan növekszik majd a visszatérítendőelőleg-komponens viszonylagos jelentősége.

Bár egyes kiválasztott innovációs és piaci bevezetési cselekvések kezdeti kockázatát az EU egyedül is viselheti, a cél ezek kockázatmentesítése, továbbá már a kezdetektől és a cselekvés teljes végrehajtásának ideje alatt az alternatív forrásokból, sőt helyettesítő befektetőktől származó társberuházások ösztönzése. Ha ez megvalósul , a társberuházási célkitűzéseket ▌ és az ütemtervet egyeztetni kell a társberuházóval/társberuházókkal és a kedvezményezettekkel/támogatott vállalatokkal.

Az Akcelerátor program főként folyamatosan nyitott és alulról felfelé építkező, határidős pályázati felhívás keretében fog működni, és kkv-kat, többek között startupokat, ▌ és kivételes esetben kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokat fog célozni, köztük olyan fiatal és női innovátorokat, akik e vállalkozásokat irányítják, illetve azokban kulcsszerepet töltenek be. Ezt a nyitott és alulról felfelé építkező pályázati felhívást – az Akcelerátor program elsősorban alulról építkező jellegét megtartva – célzott támogatás egészítheti ki olyan kialakulóban lévő, áttörést hozó, piacteremtő és/vagy deep tech innovációk számára , amelyek gazdasági és/vagy társadalmi hatásukat tekintve potenciálisan stratégiai jelentőséggel bírnak. E célzott támogatások témái a munkaprogramokban kerülnek meghatározásra. A befektetők , köztük az állami innovációs ügynökségek is nyújthatnak be pályázatot , de a támogatást közvetlenül az a vállalkozás kapja majd, amely az e pályázók célkeresztjében álló innovációs projekteket végrehajtja.

Az Akcelerátor program lehetővé teszi ▌az Úttörő kutatásokat támogató program által támogatott projektekből ▌, valamint az uniós keretprogramok (22) egyéb pilléreiből származó innovációk átvételét is azok piacra jutásának támogatása céljából. Az Európai horizont más pilléreiben és előző keretprogramokban támogatott projektek azonosítása megfelelő módszertanok, például az innovációs radar alapján történik.

Emellett a felfuttatás érdekében és a rendelet [a keretprogram] 43. cikke (5) bekezdésének a) pontjával összhangban – a kezdeti felmérés függvényében – a nemzeti vagy regionális programok sikeres pályázatai is részt vehetnek az Akcelerátor program értékelési szakaszában az alábbi kumulatív és egymást követő feltételek mellett:

a)	a Bizottság a tagállamokkal szoros együttműködésben alaposan feltérképezi a jogosult nemzeti vagy regionális programokat, hogy azonosítsa az ilyen rendszer iránti igényeket. E feltérképezés eredményeit közzéteszi a résztvevők számára elérhető portálon, és azokat rendszeresen frissíti.

E feltérképezés alapján kísérleti program indul az Európai horizont első munkaprogramja keretében. E kísérleti programban a következő feltételeknek kell teljesülniük:

—	a Bizottságnak az Európai horizont munkaprogramjában szereplő kritériumok alapján tanúsítania kell a nemzeti vagy regionális értékelési eljárásokat;

—

a Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy e pályázatokat az értékeléskor ugyanúgy kezeljék, mint az EIC Akcelerátor programja keretében benyújtottakat. Ennek keretében mindenekelőtt minden támogatásra jogosult pályázatnak meg kell felelnie egy kiválasztási teszten, amely minden pályázat esetében szigorúan azonos bánásmódot alkalmaz, és amely egy személyes interjúból áll, amelynek bíráló bizottságát független külső szakértők alkotják.

1.1.3. További EIC-tevékenységek

A fentieken felül az EIC tevékenysége a következőkre is kiterjed:

—

EIC üzleti gyorsítószolgáltatások nyújtása az Úttörő kutatásokat támogató program és az Akcelerátor program alá tartozó tevékenységek és cselekvések esetében, amely szolgáltatás minden kiválasztott startup és kkv, illetve kivételes esetben kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalat számára különösen ajánlott, de nem kötelező. A cél a finanszírozott innovátorok EIC-közösségének – a finanszírozott kiválósági pecséttel rendelkezőket is beleértve – összekötése a befektetőkkel, a partnerekkel és az ajánlatkérőkkel. Az EIC egy sor coaching és mentorálási szolgáltatást nyújt a cselekvéseihez. Hozzáférést biztosít az innovátoroknak a lehetséges partnerek – köztük az ipari partnerek – nemzetközi hálózataihoz valamely értéklánchoz való kapcsolódás vagy a piaci lehetőségek fejlesztése céljából, továbbá annak érdekében, hogy befektetőket találjanak és egyéb magán- vagy vállalati finanszírozáshoz jussanak. A tevékenységek közé tartoznak az élő események (például közvetítői rendezvények, partnerkereső találkozók), de az egymáshoz illő platformok fejlesztése, illetve a meglévő platformok használata is – az InvestEU által támogatott pénzügyi közvetítőkkel és az EBB Csoporttal szoros együttműködésben. Ezek a tevékenységek a szakértői csereprogramokat is ösztönzik, mivel ezek tanulási forrást jelentenek az innovációs ökoszisztémában, mégpedig kiaknázva az EIC- testület ▌tagjai és az EIC-kutatók szaktudását;

—	EIC kutatói ösztöndíj („EIC Fellowship”) az Unió vezető innovátorainak támogatására. A Bizottság a Magas Szintű Tanácsadó Testület javaslatára az innovátorokat az innováció nagyköveteinek ismeri el;

—

EIC-kihívások („EIC Challenges”), azaz ösztönző pénzdíjak, amelyek célja új megoldások kifejlesztése a globális kihívásokra, új szereplők bevonása és új közösségek alakítása. Az EIC ▌egyéb díjai közé tartozik az „iCapital”, az éghajlatváltozás területét érintő innovációk díja , a szociális innovációt ösztönző pénzdíj és a női innovátorok számára adott díj (23). E díjak kialakítása az EIC mellett kapcsolódni fog az uniós keretprogram más részeihez – például a küldetésekhez – és más releváns finanszírozó szervekhez is. A kiegészítő támogatást nyújtani képes szervezetekkel (vállalkozásokkal, egyetemekkel, kutatószervezetekkel, vállalkozásgyorsítókkal, jótékonysági szervezetekkel és alapítványokkal) való együttműködés lehetőségeit is fel kell tárni.

—

EIC innovációs beszerzés a prototípusok beszerzéséhez vagy első megvásárlást támogató programok kidolgozásához a piacra jutás előtt álló innovatív technológiák nemzeti, regionális vagy helyi közigazgatási intézmények általi tesztelésének és megvásárlásának megkönnyítése érdekében, ahol lehetséges, kollektív módon .

1.2. Végrehajtás

Az innovátorközpontú megközelítés és az új típusú tevékenységek tükrözése érdekében az EIC megvalósítása során speciális irányítási struktúra bevezetésére van szükség▌.

1.2.1. Az EIC-testület

Az EIC magas szintű tanácsadó testülete ▌(a továbbiakban: az EIC-testület) segíti a Bizottságot az EIC megvalósításában. Az EIC-testület az EIC munkaprogramjaival kapcsolatos tanácsadás mellett a projektek kiválasztásának folyamata, valamint a tevékenységek irányítása és utánkövetése tekintetében is aktív tanácsadó szerepet tölt be. Kommunikációs funkciója is van: tagjai nagyköveti szerepet töltenek be Unió-szerte az innováció ösztönzése terén. A kommunikációs csatornák közé tartozik a kiemelt innovációs rendezvényeken való részvétel, a közösségi médiában való jelenlét, az innovátorok EIC-közösségének létrehozása, a legfontosabb médiumokkal való kapcsolattartás – középpontban az innováció témakörével, közös rendezvények inkubátorokkal és vállallkozásgyorsító központokkal.

Az EIC-testület tanácsot ad a Bizottságnak az innovációs trendekkel, illetve az Unió innovációs ökoszisztémájának erősítéséhez és előmozdításához szükséges kezdeményezésekkel kapcsolatban, a lehetséges szabályozási akadályokat is beleértve. Az EIC -testület tanácsadási tevékenysége során azonosítja az innováció kialakulóban lévő új területeit, amelyeket valószínűsíthetően figyelembe kell venni a „Globális kihívások és az európai ipar versenyképessége” pillér és a küldetések keretében végrehajtandó tevékenységeknél. Az EIC -testület ily módon és a megfelelő programbizottsági formációval együttműködve várhatóan hozzá fog járulni az Európai horizont program átfogó koherenciájához.

Az EIC-testület ajánlása alapján a Bizottság:

—

a pályázati felhívást megelőzően részletes tájékoztatást nyújt a lehetséges jelentkezőknek, többek között a következőkről:

—	az egyes támogatási programok követelményei;

—	a pénzügyi támogatás javasolt formái (vegyesfinanszírozás, vissza nem térítendő támogatás, tőketámogatás, hitel és garancia) nyújtásának és végrehajtásának módja;

—	a különböző célcsoportok és sajátos igényeik EIC-programok szerinti egyértelmű megkülönböztetése;

—	innovációs célkitűzések meghatározása a termék, a folyamat, az értékesítés és a szolgáltatások tekintetében;

—

az EIC-programok végrehajtását nyomon követő megbízható rendszert alakít ki a szakpolitikai tanulságok gyors levonásának biztosítása és az innovációs minták meghatározása céljából. E célból kiválasztja és alkalmazza azokat a mutatókat, amelyekkel mérhetők a termék, a folyamat, a piaci értékesítés és a szolgáltatások tekintetében várt, illetve megvalósuló innovációs eredmények;

—	a párhuzamosságok elkerülése érdekében gondoskodik az EIC és az EIT közötti komplementaritásról és együttműködésről;

—	részletes információkat terjeszt azokról a meglévő eszközökről, amelyek segítségével magas kockázatú projektekhez megnyerhető a kockázatitőke-befektetők támogatása.

1.2.2. EIC-programirányítók

A Bizottság proaktív megközelítéssel – a szükséges szaktudáshoz való hozzáférésen keresztül – irányítja a magas kockázatú projekteket.

A Bizottság átmenetileg több EIT-programirányítót nevez ki, hogy üzleti és technológiaalapú szemlélettel és gyakorlati útmutatással segítsék munkáját. E kinevezésekről tájékoztatni kell a programbizottságot.

A programirányítók különböző területekről érkeznek, többek között a vállalatoktól, egyetemekről, nemzeti laboratóriumokból és kutatóközpontokból. Alapos szaktudást hoznak magukkal, amely a területen eltöltött időből és az általuk szerzett személyes tapasztalatokból táplálkozik. Olyan elismert vezetőkről van szó, akik – vagy multidiszciplináris kutatócsoportot irányítottak, vagy nagy intézményi programokat vezettek, és tisztában vannak azzal, milyen fontos, hogy elképzeléseiket fáradhatatlanul, kreatívan, széles körben terjesszék. Végül felelősségérzetet igénylő fontos költségvetések felügyelete terén is tapasztalatokkal rendelkeznek.

A programirányítók várhatóan növelik az EIC-finanszírozás hatását azáltal, hogy ösztönzik az „aktív irányítás” kultúráját, aminek keretében a komoly technológiai tudást gyakorlati megközelítésekkel ötvözik , és ennek részeként olyan szemléletalapú költségvetéseket, menetrendeket és részcélokat dolgoznak ki a portfolió és a projektek szintjén, amelyeket az EIC alatt futó projekteknek be kell tartaniuk ahhoz, hogy folyamatos finanszírozást kapjanak.

A programirányítók ▌felügyelik az Úttörő kutatásokat támogató program és az Akcelerátor program keretében közzétett pályázati felhívások végrehajtását és a projektek konzisztens stratégiai portfóliója érdekében egyértelmű és méltányos kritériumok alapján véleményezik a pályázatokat a szakértői értékelő ▌bizottságok számára , amivel várhatóan jelentősen hozzájárulnak a társadalmi vagy gazdasági szempontból potenciálisan piacteremtő innovációk megszületéséhez.

A programirányítók feladata a Pathfinder portfóliók felkarolása azzal, hogy közös víziót és közös stratégiai szemléletet alakítanak ki a kedvezményezettekkel az erőfeszítések kritikus tömegének elérése érdekében. Ennek részét képezi az új, nemrég kialakult kutatási területek előmozdítása, valamint az új közösségek felépítése és strukturálása az élvonalbeli , áttörést hozó ötletek eredeti és érett, piacteremtő innovációkká való átalakítása céljából. A programirányítók átmeneti tevékenységeket is végeznek, ennek keretében releváns kiegészítő tevékenységekkel és partnerekkel fejlesztik a portfóliót, és szorosan figyelemmel kísérik a potenciális spin-offokat és startupokat.

A nagyobb rugalmasság lehetővé tétele érdekében a programirányítók az Úttörő kutatásokat támogató programhoz és az Akcelerátor programhoz tartozó projekteket minden egyes részcélt vagy előre meghatározott kritériumot illetően, vagy a projekt kidolgozásának folyamatát követő, megfelelő időközönként felülvizsgálják annak felmérése érdekében, hogy a projektirányításra vonatkozó, meghatározott módszerek és eljárások szerint indokolt-e azok folytatása, irányának kiigazítása vagy lezárása. Adott esetben e felmérésekbe független külső szakértőket is be lehet vonni. A Bizottság a személyzeti szabályzattal összhangban biztosítja, hogy a programirányítók feladatainak ellátása során ne merüljön fel összeférhetetlenség vagy a titoktartási kötelezettség megsértése.

Tekintettel arra, hogy a cselekvések magas kockázatúak, jelentős számú projekt várhatóan nem jut el a befejezésig. Az e projektek megszüntetése miatt visszavont költségvetéseket más EIC-tevékenységek támogatására kell felhasználni, és erről időben tájékoztatni kell a programbizottságot.

1.2.3. Az EIC-vegyesfinanszírozás végrehajtása

A Bizottság irányítja az Accelerator projektek valamennyi operatív elemét, többek között a támogatást, illetve a nem visszafizetendő támogatási formákat.

Az EIC-vegyesfinanszírozás végrehajtásának céljaira a Bizottság létrehoz egy különleges célú gazdasági egységet (EIC SPV).

A Bizottság törekszik más köz- és magánbefektetők részvételének biztosítására. Amennyiben az induló szakaszban erre nincs mód, az uniós hozzájárulás multiplikátorhatásának növelése érdekében a különleges célú gazdasági egység létrehozására úgy kerül sor, hogy az vonzerővel rendelkezzen más köz- vagy magánbefektetők számára.

Az EIC SPV befektetési stratégiáját a Bizottság hagyja jóvá. Az EIC SPV kilépési stratégiát határoz meg és hajt végre egyrészt a tulajdoni részesedésével kapcsolatban, aminek keretében adott esetben lehetőség van javasolni egy befektetési művelet (egy részének) átirányítását az InvestEU program keretében finanszírozott végrehajtó partnerekhez, másrészt az olyan műveletekkel kapcsolatban, amelyek esetében a kockázatok megfelelően alacsony szintre csökkentek ahhoz, hogy teljesüljenek a költségvetési rendelet 209. cikkének (2) bekezdésében szereplő kritériumok. Erről megfelelően tájékoztatni kell a programbizottságot.

Az EIC SPV átvilágítást végez, és tárgyalást folytat minden egyes befektetés technikai feltételeiről, mégpedig az addicionalitás elvének tiszteletben tartása és a befektetést befogadók és egyéb felek más tevékenységeivel való összeférhetetlenség elkerülése mellett. Az EIC SPV proaktívan használja fel a köz- és/vagy magánbefektetéseket az Akcelerátor program egyedi műveleteiben.

2. EURÓPAI INNOVÁCIÓS ÖKOSZISZTÉMÁK

2.1. Indokolás

Ahhoz, hogy a kutatók, a vállalkozók, az ipar és az egész társadalom bevonásával zajló innovációban rejlő potenciált teljes mértékben kihasználja, az EU-nak a tagállamokkal együtt olyan környezet kialakítását kell támogatnia, amelyben az innováció minden szinten ki tud teljesedni. Ennek keretében hozzá kell járulnia egy hatékony, uniós szintű innovációs ökoszisztéma létrehozásához, ösztönöznie kell az együttműködést, a hálózatba szerveződést és az elképzelések, valamint a tudás megosztását, a szervezeteken belül nyílt innovációs folyamatokat kell kidolgoznia, elő kell mozdítania a finanszírozást és a képességeket a nemzeti, regionális és helyi innovációs ökoszisztémáknál, mégpedig annak érdekében, hogy az innovációk minden típusát támogatni tudja, hogy EU-szerte valamennyi innovátort el tudja érni, és hogy ezeknek megfelelő támogatást tudjon biztosítani.

Az EU-nak és a tagállamoknak olyan ökoszisztémák kialakítását is célul kell kitűzniük, amelyek a magánvállalkozásokban megvalósuló innováción túl a szociális innovációt és a közszférabeli innovációt is támogatják. A kormányzati szektornak valóban innovatívnak kell lennie és meg kell újulnia annak érdekében, hogy támogatni tudja a szabályozás és a kormányzás területén végrehajtandó mindazon változtatásokat, amelyek az innovációk, többek között az új technológiák széles körben történő bevezetésének, valamint a nyilvánosságnak a hatékonyabb és eredményesebb szolgáltatásnyújtás iránti egyre növekvő igényének a támogatásához szükségesek. A társadalmi innovációk kritikus fontosságúak társadalmaink jólétének fokozása szempontjából.

E célkitűzések teljesítése érdekében olyan tevékenységek végrehajtására kerül majd sor, amelyek kiegészítik a következőket, és azokkal szinergiákat hoznak létre: az EIC cselekvéstípusai és az EIT tevékenységei, az Európai horizont egyéb pillérei keretében végzett tevékenységek, valamint a tagállamok és a társult országok, vagy akár a magánkezdeményezések által végrehajtott tevékenységek.

2.2. Beavatkozási területek

Első lépésként a Bizottság megszervezi a tagállamok és társult országok ▌ innovációs politikájáért és programjáért felelős hatóságainak és szerveinek EIC fórumát, amelynek célja az Unió innovációs ökoszisztémájának fejlesztésével kapcsolatos egyeztetés és párbeszéd előmozdítása. E fórumhoz csatlakozik az EIC-testület és az EIT igazgatótanácsa is. Az EIC-fórumon belül a Bizottság:

—

Megvitatja az innovációbarát szabályozás kialakítását, amit az innováció elvének (24) folyamatos alkalmazásával és a közbeszerzéssel kapcsolatos innovatív megközelítés kidolgozásával érnek el, mely utóbbi magában foglalja az innovációkkal kapcsolatos közbeszerzések eszközének kifejlesztését és bővítését az innováció ösztönzése érdekében. A közszférabeli innovációt vizsgáló megfigyelőközpont a megújított szakpolitika-támogató eszköz mellett továbbra is támogatja a belső kormányzati innovációs törekvéseket.

—	Előmozdítja a kutatási és innovációs menetrendeknek azokkal az uniós törekvésekkel való összehangolását, amelyek a tőkemozgások és beruházások nyílt piacának konszolidálására irányulnak – ilyen például az innovációt szolgáló fő keretfeltételeknek a Tőkepiaci Unió keretében történő kidolgozása;

—

Fokozza a nemzeti és a regionális innovációs programok és az Európai horizont keretében – nevezetesen az EIC és az EIT által – végzett innovációs tevékenységek közötti koordinációt, hogy a programokkal és végrehajtásukkal kapcsolatos adatok megosztása, erőforrások és szakismeret biztosítása, a technológiai és innovációs trendek elemzése és nyomon követése, ▌valamint az érintett innovátori közösségek összekapcsolása révén ösztönözze az operatív szinergiákat és kiküszöbölje az átfedéseket ,

—

Meghatározza az Unióban megvalósuló innovációra vonatkozó közös kommunikációs stratégiát. Célja az EU legtehetségesebb innovátorainak és vállalkozóinak – különösen a fiataloknak , a kkv-knak és a startupoknak – ösztönzése szerte az Unióban . Hangsúlyozza az Unió hozzáadott értékét, amit a technikai, nem technikai és társadalmi innovátorok hozhatnak az uniós polgároknak azzal, hogy ötletüket/víziójukat prosperáló vállalkozássá fejlesztik (társadalmi érték/hatás, munkahelyek és növekedés, társadalmi progresszió).

▌

Az EU az Európai horizont – többek között az EIC és az EIT – egyéb tevékenységeivel, valamint a regionális intelligens szakosodási stratégiákkal szinergiában:

—

Előmozdítja és társfinanszírozza a nemzeti, regionális és helyi innovációs közpolitikákért és programokért felelős hatóságok által irányított közös innovációs programokat, amelyekhez az innovációt és innovátorokat támogató magánvállalatok is csatlakozhatnak. Az ilyen keresletvezérelt közös programok irányulhatnak többek között a korai szakaszban nyújtott támogatásra és a megvalósíthatósági tanulmányok támogatására, a tudományos világ és a vállalkozói szféra közötti együttműködésre, a csúcstechnológiát képviselő kkv-k kutatási együttműködésen alapuló projektjeihez nyújtott támogatásra, a technológia- és tudástranszferre, a kkv-k nemzetköziesítésére, piacelemzésre és -fejlesztésre, az egyszerű technológiát használó kkv-k digitalizálására, a nyílt innovációs infrastruktúrák – például kísérleti gyártósorok, demonstrációs projektek, közösségi alkotóterek (maker spaces) és tesztágyak – kialakításának és összekapcsolásának támogatására, piacközeli innovációs tevékenységeket vagy piaci bevezetést szolgáló pénzügyi eszközökre, társadalmi innovációra. E programokban közös közbeszerzési kezdeményezések is szerepelhetnek, amelyeken keresztül az innovációk kereskedelmi forgalomba kerülhetnek a közszférában, különösen egy új politika kidolgozásának alátámasztására. Ez rendkívül hatékonyan ösztönözheti az innovációt a közszolgálat területein, és piaci lehetőségeket nyújthat európai innovátoroknak;

—

mentorálási, coaching, technikai segítségnyújtási és az innovátorokhoz közeli egyéb szolgáltatásokkal kapcsolatos közös programokat is támogat, amelyeket olyan hálózatok hajtanak végre, mint például a nemzeti kapcsolattartó pontok , az Enterprise Europe Network (EEN), a klaszterek, olyan páneurópai platformok, mint a Startup Europe, köz- és magánszférabeli helyi vagy regionális innovációs szereplők, mindenekelőtt inkubátorházak és innovációs központok, amelyeket az innovátorok egymás közötti partnerségeinek kialakítása érdekében jobban össze lehet kapcsolni. Támogatás az innovációt szolgáló humán készségek fejlesztéséhez is adható, például szakképzési intézmények hálózatainak, szoros együttműködésben az Európai Innovációs és Technológiai Intézettel és a TIT-ekkel ;

—	Javítja az innováció támogatásával kapcsolatos adatokat és fejleszti az ezzel kapcsolatos tudást, beleértve a támogatási rendszerek feltérképezését, az adatmegosztó platformok létrehozását, a teljesítményértékelést és a támogatási rendszerek értékelését.

Az EU az átfogó európai innovációs helyzet és innovációmenedzsment-kapacitás további nyomon követéséhez és segítéséhez szükséges fellépéseket is elindít.

Az ökoszisztémát támogató tevékenységeket a Bizottság hajtja végre egy végrehajtó ügynökség támogatásával, amely az értékelési folyamatért felel.

▌

„A RÉSZVÉTEL BŐVÍTÉSE ÉS AZ EURÓPAI KUTATÁSI TÉRSÉG MEGERŐSÍTÉSE” RÉSZ

A program e része a részvétel bővítését és az Európai Kutatási Térség megerősítését támogató konkrét intézkedéseket hajt végre. Célja az együttműködésen alapuló kapcsolatok megerősítése Európa-szerte, az európai K+I hálózatok megnyitása, a bővítés által érintett országok kutatásirányítási kapacitásainak javításához való hozzájárulás, a nemzeti szakpolitikai reformok támogatása, valamint az Unióban élő tehetségekben rejlő potenciál célzott intézkedések útján történő kibontakoztatása.

Az EU-nak korábban is voltak világszínvonalú tudományos és technológiai eredményei, ennek ellenére kutatási és innovációs potenciálja nincs teljesen kihasználva. Bár sok eredményt ért el az Európai Kutatási Térség kialakítása terén – az Európai Kutatási Térség menetrendjét és az Európai Kutatási Térségre vonatkozó nemzeti cselekvési terveket is beleértve –, Európa kutatási és innovációs színtere még mindig széttöredezett, és valamennyi tagállam kutatási és innovációs rendszere szűk keresztmetszettel küzd, ami szakpolitikai reformot igényel. Egyes területeken az előrehaladás túlságosan lassú ahhoz, hogy az ágazat lépést tartson az egyre dinamikusabb kutatási és innovációs ökoszisztémával (25).

Európában a kutatási és innovációs beruházások szintje még mindig messze elmarad a GDP szakpolitikai célkitűzésként meghatározott 3 %-ától, és továbbra is kevésbé nő, mint fő versenytársainknál, azaz az Egyesült Államokban, Japánban, Kínában és Dél-Koreában.

Eközben Európában egyre nagyobb az egyenlőtlenség a kutatásban és innovációban élen járó és a kutatás és innováció terén lemaradó országok és régiók között. Változásra van szükség – például a kutatás és az innováció európai szereplői közötti kapcsolatok számának és minőségének növelése útján –, ha Európa egésze kamatoztatni szeretné a kontinens teljes területéről származó kiválóságot, maximalizálni szeretné az állami és magánberuházások értékét és a termelékenységre, a gazdasági növekedésre, a munkahelyteremtésre és a jólétre gyakorolt hatását. A kutatás és innováció tekintetében továbbá strukturális szakpolitikai reformokra van szükség, valamint jobb nemzeti, regionális és intézményi együttműködésre a magas szintű tudás előállítása és terjesztése terén.

Ezenfelül a kutatást és az innovációt egyesek távoli, elitista dolognak tartják, aminek nincs egyértelmű haszna a polgárok számára; olyan hozzáállást elhintve ezzel, ami hátráltatja az innovatív megoldások létrejöttét és alkalmazását, és szkepticizmust keltve a tényadatokon alapuló közpolitikák irányában. Ehhez egyfelől a tudósok, a kutatók, az innovátorok, a vállalkozók , a polgárok és a politikai döntéshozók közötti szorosabb kapcsolatokra, másfelől pedig szilárdabb alapokon álló megközelítésre van szükség maguknak a tudományos adatoknak a változó társadalomban való együttes hasznosításával kapcsolatban.

Az EU-nak most magasabbra kell tennie a mércét kutatási és innovációs rendszerének minősége és hatása tekintetében, amihez az EU kutatási és innovációs keretprogramja és a nemzeti és regionális programo k által jobban támogatott, az Európai Uniót és a társult országokat felölelő újjáélesztett Európai Kutatási Térség (26) szükséges. Konkrétan egy sor jól integrált, mégis testre szabott uniós intézkedésre (27) van szükség, amelyekhez nemzeti szintű reformok és teljesítményjavulás társul (amihez hozzájárulhatnak az Európai Regionális Fejlesztési Alap keretében támogatott intelligens szakosodási stratégiák és a szakpolitika-támogató eszköz ), másfelől pedig érdemi intézményi változásokra a kutatásfinanszírozásban és a teljesítő szervezeteknél, köztük az egyetemeken, ami rendkívüli tudáselőállítást eredményez. A törekvések európai szintű egyesítésével a szinergiák Európa egészében kihasználhatók, és elérhető az ahhoz szükséges nagyságrend, hogy a nemzeti szakpolitikai reformokhoz nyújtott támogatás hatékonyabbá és hatásosabbá váljon.

Az e rész alapján támogatott tevékenységek konkrétan az Európai Kutatási Térség szakpolitikai prioritásaival foglalkoznak , ugyanakkor általánosságban az Európai horizont minden részének alapját képezik. Tevékenységek határozhatók meg továbbá a szellemi tudás Európai Kutatási Térségen belüli áramlásának a kutatók és az innovátorok mobilitása révén történő előmozdítására is – teljes mértékben figyelembe véve a jelenlegi egyensúlyhiányokat –, valamint az elméleti szakemberek, tudósok, kutatók és innovátorok hálózatainak annak céljából történő létrehozására és fejlesztésére, hogy a birtokukban lévő (szellemi) javakat mind az EKT rendelkezésére bocsássák, támogatva a területspecifikus tudományos ütemtervek kidolgozását.

A cél egy olyan Európai Unió, ahol a tudás és a magasan képzett munkaerő szabadon áramlik, a kutatási eredményeket gyorsan és hatékonyan megosztják, a kutatók vonzó karrierlehetőségekkel élhetnek és a nemek közötti egyenlőség biztosított, ahol a tagállamok és a társult országok – a nemzeti tervek összehangolása, közös programok meghatározása és végrehajtása mellett – közös stratégiai kutatási menetrendeket dolgoznak ki, és ahol a tájékozott polgárok megértik a kutatás és innováció eredményeit és bíznak azokban, és ezen eredmények az egész társadalom hasznára válnak.

Ez a rész de facto az összes fenntartható fejlődési célt szolgálja, közvetlenül a következőket: 4. cél – Minőségi oktatás; 5. cél – Nemek közötti egyenlőség; 9. cél – Ipar, innováció és infrastruktúra; 17. cél – Partnerség a célokért.

1. A RÉSZVÉTEL BŐVÍTÉSE ÉS A KIVÁLÓSÁG MEGOSZTÁSA▌

A kutatási és innovációs teljesítmény terén az Unióban fennálló egyenlőtlenségeknek és különbségeknek a tudás és a szakértelem megosztásával történő csökkentése segíteni fogja a bővítés által érintett országokat és ▌az EU legkülső régióit abban, hogy versenyképes pozícióba kerüljenek a globális értékláncokban, az Uniót pedig abban, hogy valamennyi tagállam K+I potenciálját teljeskörűen kiaknázhassa.

Ebből következően – például a projektkonzorciumok nyitottságának és sokféleségének előmozdítása révén történő – további fellépésre van szükség a zárt együttműködések trendje ellen, amely nagy számú ígéretes intézményt és személyt zárhat ki – az újonnan érkezőket is beleértve –, és az EU tehetségpotenciáljának azáltal történő kiaknázása érdekében is, hogy Unió-szerte a lehető legnagyobb mértékben kihasználják és megosztják a kutatás és az innováció eredményeit.

A nagy vonalakban meghatározott tevékenységi területeken belül az előirányzatok megkönnyítik majd a tevékenységek sajátos igényeihez igazodó konkrét kutatási elemek támogatását.

Nagy vonalakban

—	Együttműködés a támogatható országokban új kiválósági központok létrehozása, illetve a meglévők korszerűsítése érdekében – a vezető tudományos intézmények és partnerintézmények közötti partnerségekre építve;

—	Ikerintézményi kapcsolatok, amelyek célja a ▌támogatható országok egyetemeinek vagy kutatószervezeteinek valamely meghatározott területen történő jelentős megerősítése azáltal, hogy összekötik őket más tagállambeli vagy társult országbeli, nemzetközi szinten vezető kutatóintézetekkel;

—

EKT-professzúrák annak érdekében, hogy támogassák a támogatható országok egyetemeit és kutatószervezeteit a kiváló minőségű emberi erőforrások odavonzásában és megtartásában egy kiváló kutató és kutatásvezető (EKT-professzor) irányítása alatt, továbbá hogy strukturális változtatásokat hajtsanak végre a kiválóság fenntartható módon történő elérése érdekében;

—

Európai együttműködés a tudomány és a technológia területén (COST) a támogatható országok bevonásával kapcsolatos nagyratörő feltételek mellett, valamint egyéb intézkedések annak érdekében, hogy magas tudományos színvonalú és relevanciájú tevékenységek révén biztosítsuk a tudományos hálózatépítést, a kapacitásépítést és a szakmai előmenetel támogatását a célországokból érkező fiatal és tapasztalt kutatók számára. A COST teljes költségvetésének 80 %-át az e beavatkozási terület célkitűzéseinek teljesen megfelelő cselekvésekre kell fordítani, beleértve az új tevékenységek és szolgáltatások finanszírozását is;

▌

—

A K+I területén gyengén teljesítő tagállamok jogalanyaitól érkező pályázatok minőségének javítását célzó tevékenységek, például a pályázatok benyújtását megelőző ellenőrzés és szakmai tanácsadás, továbbá a nemzeti kapcsolattartó pontok tevékenységének előmozdítása a nemzetközi hálózatépítés támogatása érdekében, valamint a [rendelet] 20. cikkének (3) bekezdése szerinti tevékenységek és a [rendelet] 46. cikkének (2) bekezdése szerinti, kutatási eredményeken alapuló partnerkeresési szolgáltatások;

—

Tevékenységek határozhatók meg abból a célból, hogy a kutatók és innovátorok mobilitásán keresztül elő lehessen mozdítani a szellemi tudás, azaz a bármely életkorú, bármely szinten tevékenykedő kutatók Európai Kutatási Térségen belüli áramlását (például olyan támogatások segítségével, amelyek állampolgárságtól függetlenül lehetővé teszik a kutatók számára új ismeretek megszerzését és átadását, illetve amelyek célja a kutatásra és az innovációra irányuló munka lehetővé tétele a bővítés által érintett országokban), valamint a meglévő (és esetleg a közös irányítású) kutatási infrastruktúrák jobb kihasználását a célországokban. Tevékenységek határozhatók meg továbbá a kiválósági kezdeményezések támogatására is.

Ez a tevékenységi terület támogatja az Európai horizont egyedi célkitűzéseit: az európai tehetségbázis teljes körű bevonásának elősegítése támogatott fellépésekben; a kiválóság terjesztését és összekapcsolását az egész Unióban; a magas színvonalú tudás létrejöttének erősítését; az ágazatokat és tudományterületeket átfogó, határokon átnyúló együttműködés fokozását.

2. AZ EU KUTATÁSI ÉS INNOVÁCIÓS RENDSZERÉNEK MEGREFORMÁLÁSA ÉS JAVÍTÁSA

A nemzeti szintű szakpolitikai reformok kölcsönösen megerősítésre és kiegészítésre kerülnek az uniós szintű szakpolitikai kezdeményezések kidolgozása, kutatás, hálózatépítés, partnerségek létrehozása, koordináció, adatgyűjtés, nyomon követés és értékelés révén.

Nagy vonalakban

—	A kutatási és innovációs politika ténybeli alapjának erősítése a nemzeti és regionális kutatási és innovációs ökoszisztémák különböző dimenzióinak és komponenseinek – köztük a mozgatórugók, a hatások és a kapcsolódó szakpolitikák – mélyebb megértése céljából;

—

Előrejelzési tevékenységek, amelyek célja a közeli jövőben várható igények és trendek felmérése proaktív módon, a nemzeti ügynökségekkel és a jövőorientált érdekelt felekkel és a polgárokkal együttműködve és együttműködésben tervezve, részvételi alapon, az előrejelzési módszertan terén elért korábbi eredményekre alapozva, az eredményeket a politika szempontjából relevánsabbá téve, kiaknázva ugyanakkor a program keretein belül és a programon túl is fennálló szinergiákat;

—

támogatás az Európai Kutatási Térségre vagy az Európai Kutatási Térséggel kapcsolatos szakpolitikákra vonatkozó tevékenységet folytató vagy az Európai Kutatási Térség támogatása céljából koordinációs és támogató intézkedéseket végrehajtó politikai döntéshozók, finanszírozó szervek, kutatószervezetek (az egyetemeket is beleértve) vagy tanácsadói csoportok számára annak biztosítása céljából, hogy hatékonyan működjenek együtt a fenntartható, koherens és hosszú távú Európai Kutatási Térség kidolgozásában és végrehajtásában. Ez a támogatás alulról felfelé építkező, versenyalapú koordinációs és támogatási tevékenységek formáját öltheti a tagállamok, társult országok és civil társadalmi szervezetek, például alapítványok kutatási és innovációs programjai közötti, e szereplők saját prioritási területein megvalósított programszintű együttműködés támogatása céljából, egyértelmű hangsúlyt helyezve a transznacionális közös tevékenységek, többek között pályázati felhívások végrehajtására. A támogatás feltétele lesz, hogy a részt vevő programokban egyértelmű kötelezettséget vállaljanak az erőforrások egyesítésére, valamint annak biztosítására, hogy a tevékenységek és szakpolitikák kölcsönösen kiegészítsék a keretprogram és más vonatkozó európai partnerségi kezdeményezések alá tartozó tevékenységeket és szakpolitikákat.

—

A nyílt tudomány felé való átmenet meggyorsítása a nyílt tudományra vonatkozó politikák és gyakorlatok (28) – a FAIR-elveket is beleértve – fejlesztésének és átvételének tagállamok, régiók, intézmények és kutatók szintjén oly módon történő nyomon követésével, elemzésével és támogatásával, ami lehetővé teszi az uniós szintű szinergiák és koherencia maximalizálását;

—

A nemzeti kutatási és innovációs politika reformjának támogatása, többek között a szakpolitika-támogató eszköz (29) egy sor megerősített szolgáltatásán (azaz szakértői felülvizsgálatokon, tudományos támogató tevékenységeken, kölcsönös tanulási gyakorlatokon és a tudásközponton) keresztül a tagállamok és a társult országok részére – az Európai Regionális Fejlesztési Alappal, a Strukturálisreform-támogató Szolgálattal és a reformok végrehajtását elősegítő eszközzel szinergiában működve;

—

Vonzó szakmai előmeneteli környezet, a modern tudásalapú gazdaságban szükséges készségek és kompetenciák biztosítása a kutatóknak (30). Az Európai Kutatási Térség és az Európai Felsőoktatási Térség összekapcsolása az egyetemek és más kutatási és innovációs szervezetek korszerűsítésének támogatása révén, a tevékenységek nemzeti szinten történő ösztönzésére vonatkozó mechanizmusok elismerésén és jutalmazásán, valamint a nyílt tudomány gyakorlatainak elfogadását, a felelősségteljes K+I-t , a vállalkozói készséget (és az innovációs ökoszisztémákhoz való kapcsolódást), a transzdiszciplinaritást, a polgárok szerepvállalását, a nemzetközi és ágazatok közötti mobilitást, a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó terveket, a sokszínűségre és a befogadásra irányuló stratégiákat és az intézményi változásokra vonatkozó átfogó megközelítéseket előmozdító ösztönzőkön keresztül. Ebben az összefüggésben az Erasmus ▌ + ( 2014–2020 ) keretében indított, az európai egyetemekkel ▌kapcsolatos kísérleti tevékenységeket követő intézkedésként az Európai horizont adott esetben szinergetikus módon – azok kutatási és innovációs dimenziójához ▌ nyújtott támogatás révén – kiegészíti majd az ERASMUS program által az európai egyetemeknek nyújtott támogatást. Ez hozzájárul majd az oktatás, a kutatás és az innováció területére irányuló új, közös és integrált, hosszú távú és fenntartható stratégiák tudományágakon és ágazatokon átnyúló megközelítések alapján történő kidolgozásához, ily módon elősegítve a tudásháromszög megvalósítását és ezáltal a fenntartható gazdasági növekedés fellendítését, ugyanakkor elkerülve az EIT TIT-jeivel való párhuzamosságokat.

—

Az állampolgárok tudományos tevékenysége, amelyek az iskolarendszerű, az iskolarendszeren kívüli és az informális tudományos oktatás minden formáját támogatják, biztosítva ezzel a polgároknak – koruktól, hátterüktől, illetve képességeiktől függetlenül – a kutatási és innovációs menetrend keretei és politikája kooperatív megtervezésében, valamint a tudományos tartalom és az innováció transzdiszciplináris tevékenységeken keresztül történő közös létrehozásában való hatékonyabb és felelősségteljesebb részvételét ;

—	A nemek közötti egyenlőség és a sokféleség egyéb formáinak támogatása és nyomon követése a tudományos életpályákon és a döntéshozatalban – a tanácsadó testületeket is beleértve –, valamint a nemi dimenzió integrálása a kutatási és innovációs tartalmakba;

—

Etika és feddhetetlenség egy olyan koherens uniós keret továbbfejlesztése érdekében, amely megfelel a legmagasabb etikai normáknak és a kutatás integritására vonatkozó európai magatartási kódexnek, az Európai kutatói chartának és a kutatók felvételére vonatkozó magatartási kódexnek, biztosítva e területeken a képzési lehetőségeket;

—

A nemzetközi együttműködés nem uniós országokkal, régiókkal és nemzetközi fórumokkal folytatott két- és többoldalú, valamint biregionális szakpolitikai párbeszéden keresztül történő támogatása megkönnyíti az egymástól való tanulást és a prioritások meghatározását, előmozdítja a kölcsönös hozzáférést és nyomon követi az együttműködés hatását;

—

Más szakpolitikákhoz nyújtott tudományos hozzájárulás annak biztosítására irányuló tanácsadó és ellenőrző struktúrák és eljárások létrehozásán és fenntartásán keresztül, hogy az uniós politikai döntéshozatal a rendelkezésre álló legjobb tudományos adatokon és magas szintű tudományos szakvéleményeken alapuljon;

—	Az Unió kutatási és innovációs programjának végrehajtása, a keretprogramok nyomon követésével, értékelésével, tervezésével és hatásvizsgálatával kapcsolatos tényadatok gyűjtését és elemzését is beleértve;

—

a Bizottság biztosítani fogja a nemzeti kapcsolattartó pontok támogatását többek között a felhívások, képzések, coaching előtti rendszeres találkozók , a célzott támogatási struktúrák erősítése és az e struktúrák közötti transznacionális együttműködés megkönnyítése (például a nemzeti kapcsolattartó pontok korábbi keretprogramokban szereplő tevékenységeire építve) révén ; a Bizottság a tagállamok képviselőivel közösen kidolgozza az e támogatási struktúrák működésére vonatkozó minimumszabályokat, beleértve azok szerepét, felépítését és módozatait, a Bizottság által a pályázati felhívások előtt továbbítandó információkat, valamint az összeférhetetlenségek elkerülését;

—

a kutatási és innovációs eredmények, adatok és ismeretek terjesztése és hasznosítása, például a kedvezményezetteknek nyújtott célzott támogatáson keresztül; a többi uniós programmal fennálló szinergiák erősítése; célzott kommunikációs tevékenységek az uniós finanszírozású kutatás és innováció tágabb hatásának és relevanciájának tudatosítása érdekében, valamint tudományos kommunikáció.

(1) Elvben a munkaideje legalább 80 %-át.

(2) Az európai adatinfrastruktúra megteremti az európai nyílt tudományosadat-felhő alapjait azáltal, hogy első rangú, nagy teljesítményű feldolgozási képességeket, nagy sebességű hálózati összekapcsoltságot és élvonalbeli adat- és szoftverszolgáltatásokat nyújt.

(3) OECD: Understanding The Socio-Economic Divide in Europe (Az európai társadalmi-gazdasági megosztottság megértése), 2017. január 26.

(4) A jövő kulcsfontosságú alaptechnológiái közé tartoznak a fejlett anyagok, a nanotechnológia, a fotonika, a mikro- és nanoelektronika, az élettudományi technológiák, a korszerű gyártás és feldolgozás, a mesterséges intelligencia, a digitális biztonság és a hálózati összekapcsoltság.

(5) „Re-finding industry – defining innovation” – Az ipari technológiákkal foglalkozó magas szintű stratégiai munkacsoport jelentése, Brüsszel, 2018. április.

(6) Ezek olyan köz- vagy magánlétesítmények, amelyek erőforrásokat és szolgáltatásokat biztosítanak elsősorban az európai ipar számára a kulcsfontosságú alaptechnológiák és termékek teszteléséhez és hitelesítéséhez. Az ilyen infrastruktúrák lehetnek egy helyszínre telepítettek, virtuálisak vagy szétszórtak, és azokat valamely tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országban be kell jegyezni.

(7) Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás más ágazatokban való jelentős mértékű csökkentésével általánosságban az Európai horizont II. pillérének más részei foglalkoznak.

(8) Az „alternatív energiaforrás” kifejezés nem foglalja magában a nukleáris energiaforrásokból előállított energiát.

(9) A biogazdaság magában foglalja mindazon ágazatokat és rendszereket, amelyek biológiai erőforrásokra (állatok, növények, mikroorganizmusok és az ezekből származó biomassza, beleértve a szerves hulladékot is) támaszkodnak, illetve azok funkcióit és elveit. Magában foglalja és összekapcsolja a következőket: földi és tengeri ökoszisztémák, valamint az általuk nyújtott szolgáltatások; minden olyan elsődleges termelési ágazat, amely biológiai erőforrásokat használ és állít elő (mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat és akvakultúra); valamint minden olyan gazdasági és ipari ágazat, amely biológiai erőforrásokat és folyamatokat használ élelmiszer, takarmány, biotermékek, energia és szolgáltatások előállítására. Nem tartoznak bele a biomedicinák és az egészségügyi célú biotechnológia.

(10) A „fenntartható kék gazdaság”„az egységes piacon végzett minden olyan ágazati és ágazatokon átívelő gazdasági tevékenység, amely az óceánokkal, tengerekkel, partvidékekkel és belvizekkel kapcsolatos, kiterjed az Unió legkülső régióira és tengeri kijárattal nem rendelkező országaira, magában foglalja a feltörekvő ágazatokat és a nem piaci árukat és szolgáltatásokat, és összhangban áll az Unió környezetvédelmi jogszabályaival”.

(11) A „szárazföldi és tengeri” kifejezés a 6. klaszter szövegében mindenütt magában foglalja a szárazföldi vizeket is.

(12) COM(2018)0773: Tiszta bolygót mindenkinek: Európai hosszú távú stratégiai jövőkép egy virágzó, modern, versenyképes és klímasemleges gazdaságról

(13) A többek között az uniós űrprogram Kopernikusz komponensén és más releváns európai programokon, valamint a GEO-kezdeményezésen keresztül elérhető környezeti megfigyelés az e globális kihíváson belüli más tevékenységi területekhez és az Európai horizont más releváns részeihez tartozó kutatást és innovációt is támogatja.

(14) SWD(2016)0319: Európai kutatás és innováció az élelmezés- és táplálkozásbiztonságért.

(15) Az egészségügyi célú biotechnológiai alkalmazásokkal e pillér egészségügyi klasztere foglalkozik.

(16) A körforgásos rendszerek beavatkozási területéhez tartozó tevékenységek kiegészítik a digitális és ipari klaszterben az „Alacsony szén-dioxid-kibocsátású és tiszta ipar” területhez tartozó tevékenységeket.

(17) Az innovációs központ a készségek széles tárházát magában foglaló gyűjtőfogalom. Érthető alatta aktív partner, közösség, tudásközpont, segítő vagy összekötő létesítmény, amely hozzáférést biztosít az olyan digitális és kapcsolódó alaptechnológiákra vonatkozó legújabb ismeretekhez és szakértelemhez, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a vállalkozások a termelés, a szolgáltatások és az üzleti folyamatok tekintetében versenyképesebbé váljanak.

(18) A releváns témák az Európai horizont stratégiai tervezése keretében kerülhetnek meghatározásra.

(19) Ez általában a tudományos/technológiai, az irányítási/pénzügyi, a piaci/gazdasági és a szabályozási kockázatok kombinációját jelenti. Ugyanakkor egyéb, előre nem látható kockázatokat is figyelembe lehet venni.

(20) Az átlagosnál alacsonyabbnak ítélt kockázatok esetén a vissza nem térítendő támogatások alternatívájaként biztosított visszatérítendő előleget egy közösen elfogadott ütemterv alapján kell visszafizetni az EU-nak, később pedig kamatmentes hitel formáját ölti. Ha a kedvezményezett nem képes visszafizetni a visszatérítendő előleget, de képes tevékenységét folytatni, az előleget tőkévé kell alakítani. Csőd esetén a visszatérítendő előleg vissza nem térítendő támogatásnak tekintendő.

(21) A EU főszabályként legfeljebb a szavazati jogok kisebbségi részesedését szerzi meg a támogatott vállalatokban. Kivételesen az EU – az európai érdekek létfontosságú területeken, például a kiberbiztonság területén való védelme érdekében – egy blokkoló kisebbség felvásárlását is biztosíthatja.

(22) Például az EKT igazoló vizsgálatokra irányuló programja, a „Globális kihívások és ipari versenyképesség” pillér keretében támogatott projektek, valamint az Európai Innovációs és Technológiai Intézet TIT-jeiből kinövő startupok. A pályázatok a Horizont 2020 tevékenységeiből is származhatnak , különösen a Horizont 2020 kkv-kat támogató 2. szakaszában kiválasztott projektekből és a tagállamok által finanszírozott kiválósági pecséttel rendelkező projektekből, valamint a (fennálló és jövőbeli) európai partnerségekből.

(23) A zavartalan folytonosság érdekében az EIC díjai átveszik a Horizont 2020 program keretében odaítélt díjak gondozását. Emellett az EIC-testület rendelkezik új ösztönző pénzdíjak és elismerések kialakításáról és végrehajtásáról.

(24) A Bizottság közleménye (2018. május 15.) – Megújított európai kutatási és innovációs menetrend – Esély Európának a jövője alakítására (COM(2018)0306); A Tanács 2016. május 27-i határozata (8675/16 RECH 127 COMPET 212 MI 300 POGEN 34).

(25) Az Európai Kutatási Térség tekintetében elért eredményekről szóló 2018. évi jelentés.

(26) A Tanács következtetései az Európai Kutatási Térség menetrendjéről, 2015. május 19.[szükség szerint frissítendő].

(27) Az EUMSZ 181. cikkének (2) bekezdése.

(28) A vizsgálandó szakpolitikák és gyakorlatok a kutatási eredmények közösen megállapított formában és megosztott infrastruktúrán (például az európai nyílt tudományosadat-felhőn) keresztül, a lehető legrövidebb időn belül és a lehető legszélesebb körben történő megosztásától az állampolgárok tudományos tevékenységén keresztül egészen a kutatás értékelésére és a kutatók jutalmazására vonatkozó új, tágabb megközelítésekig és mutatókig terjednek.

(29) A Horizont 2020 keretében indított szakpolitika-támogató eszköz. A szakpolitika-támogató eszköz keresletvezérelt alapon működik; önkéntes alapon kínál magas szintű szaktudást és testre szabott tanácsadást a nemzeti hatóságoknak. Szolgáltatásain keresztül már eddig is hozzájárult a szakpolitika változásához különböző országokban, például Lengyelországban, Bulgáriában, Moldovában és Ukrajnában, és a bevált gyakorlatok cseréje nyomán a szakpolitikai változások előkészítéséhez olyan területeken, mint például a kutatás-fejlesztéshez nyújtott adókedvezmények, a nyílt tudomány, az állami kutatószervezetek teljesítményalapú finanszírozása és a nemzeti kutatási és innovációs programok kölcsönös átjárhatósága.

(30) Ide tartozik különösen a Kutatók Európai Chartája, a kutatók felvételére vonatkozó magatartási kódex, az EURAXESS és a RESAVER nyugdíjalap.

II. MELLÉKLET

A programbizottság formációi

A programbizottság formációinak a felsorolása a 12. cikk (2) bekezdésének megfelelően:

1.	Stratégiai formáció: A teljes program végrehajtásának stratégiai áttekintése, a program különböző részeinek egyes munkaprogramjai közötti koherencia, a küldetéseket ▌ is beleértve

2.	Európai Kutatási Tanács (EKT) ▌

2a.	Marie Skłodowska-Curie-cselekvések (MSCA)

3.	Kutatási infrastruktúrák

4.	Egészségvédelem

5.	Kultúra, kreativitás és befogadó társadalom

5a.	A társadalmat szolgáló polgári biztonság

6.	Digitális gazdaság, ipar és világűr

7.	Éghajlat, energia és mobilitás

8.	Élelmiszerek, biogazdaság , természeti erőforrások, mezőgazdaság és környezet

9.	Az Európai Innovációs Tanács (EIC) és az európai innovációs ökoszisztémák

9a.	A részvétel bővítése és az Európai Kutatási Térség megerősítése

Lehetőség van ad hoc találkozók tartására a klasztereken belül és/vagy a programbizottság különböző formációival és/vagy a horizontális és/vagy több területet érintő kérdésekkel – például az űrpolitikával és a mobilitással – összefüggő jogszabályok által létrehozott más bizottságokkal.

III. MELLÉKLET

A 12. cikk (6) bekezdésének megfelelően a Bizottság által nyújtandó információk

Az egyes projektekre vonatkozó, az egyes pályázatok teljes életútjának figyelemmel kísérését lehetővé tevő információk, amelyek különösen az alábbiakra terjednek ki:

—	a benyújtott pályázatok,

—	minden egyes pályázat értékelésének eredményei,

—	támogatási megállapodások,

—	lezárt projektek, (az Európai horizontról szóló) rendelet 29. cikke (2) és (3) bekezdésének, valamint 43. cikke (11) bekezdésének megfelelően,

—	befejezett projektek.

Az egyes pályázati felhívások eredményeire és a projektek végrehajtására vonatkozó információk, amelyek különösen az alábbiakra terjednek ki:

—	az egyes felhívások eredménye;

—

a pályázatok értékelési pontszámai és az ezektől való eltérések a ranglistán, a konkrét szakpolitikai célkitűzések megvalósításához való hozzájárulásuk alapján, beleértve azt is, hogy (az Európai horizontról szóló) rendelet 26. cikke (2) bekezdésének megfelelően a pályázat egységes projektportfóliót tartalmaz-e,

—	a pályázatok tekintetében kért módosítások, (az Európai horizontról szóló) rendelet 26. cikke (2) bekezdésének megfelelően,

—	a támogatási megállapodásokról folytatott tárgyalások eredménye;

—	a projektek végrehajtása, beleértve a kifizetésekkel kapcsolatos adatokat és a projektek eredményeit,

—	a független szakértők által végzett értékelés alapján el nem utasított, a Bizottság által azonban (az Európai horizontról szóló) rendelet 43. cikke (7) bekezdésének megfelelően elutasított pályázatok.

A program végrehajtására vonatkozó információk, beleértve a keretprogram, az egyedi program, az egyes egyedi célkitűzések és a kapcsolódó témák, továbbá a Közös Kutatóközpont szintjén releváns információkat – a rendelet V. mellékletében meghatározott hatásútvonalak mentén végzett éves ellenőrzés részeként –, valamint más releváns uniós programokkal fennálló szinergiákkal kapcsolatos információk.

Az Európai horizont költségvetésének végrehajtására vonatkozó információk, beleértve a COST -ra, az összes európai partnerséggel – a TIT-eket is ideértve – kapcsolatos kötelezettségvállalásokra és kifizetésekre vonatkozó információkat is, valamint az EU és valamennyi társult ország közötti pénzügyi egyenlegre vonatkozó információk.

2021.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 158/339

P8_TA(2019)0397

Piacfelügyelet és termékmegfelelőség ***I

Az Európai Parlament 2019. április 17-i jogalkotási állásfoglalása a termékekre vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályok betartására és érvényesítésére vonatkozó szabályok és eljárások megállapításáról, valamint a 305/2011/EU, az 528/2012/EU, az (EU) 2016/424, az (EU) 2016/425, az (EU) 2016/426, az (EU) 2017/1369 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 2004/42/EK, 2009/48/EK, a 2010/35/EU, a 2013/29/EU, a 2013/53/EU, a 2014/28/EU, a 2014/29/EU, a 2014/30/EU, a 2014/31/EU, a 2014/32/EU, a 2014/33/EU, a 2014/34/EU, a 2014/35/EU, a 2014/53/EU, a 2014/68/EU és a 2014/90/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2017)0795 – C8-0004/2018 – 2017/0353(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 158/44)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2017)0795),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, valamint 33., 114. és 207. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0004/2018),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

—	tekintettel a svéd parlament által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján benyújtott, indokolt véleményre, amely szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

—	tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. május 23-i véleményére (1),

—

tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. február 15-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

—	tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

—	tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére, valamint a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A8-0277/2018),

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 283., 2018.8.10., 19. o.

P8_TC1-COD(2017)0353

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 17-én került elfogadásra a piacfelügyeletről és a termékek megfelelőségéről, valamint a 2004/42/EK irányelv, továbbá a 765/2008/EK és a 305/2011/EU rendelet módosításáról szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/1020 rendelettel.)

2021.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 158/341

P8_TA(2019)0398

Az online közvetítő szolgáltatások üzleti felhasználói tekintetében alkalmazandó tisztességes és átlátható feltételek előmozdítása ***I

Az Európai Parlament 2019. április 17-i jogalkotási állásfoglalása az online közvetítő szolgáltatások üzleti felhasználói tekintetében alkalmazandó tisztességes és átlátható feltételek előmozdításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0238 – C8-0165/2018 – 2018/0112(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 158/45)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0238),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0165/2018),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

—	tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. szeptember 19-i véleményére (1),

—	a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

—

tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. február 20-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

—	tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

—	tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére, valamint a Jogi Bizottság, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményeire (A8-0444/2018),

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 440., 2018.12.6., 177. o.

P8_TC1-COD(2018)0112

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 17-án került elfogadásra az online közvetítő szolgáltatások üzleti felhasználói tekintetében alkalmazandó tisztességes és átlátható feltételek előmozdításáról szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/1150rendelettel.)

2021.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 158/343

P8_TA(2019)0399

Az uniós fogyasztóvédelmi szabályok hatékonyabb végrehajtása és korszerűsítése ***I

Az Európai Parlament 2019. április 17-i jogalkotási állásfoglalása az uniós fogyasztóvédelmi szabályok hatékonyabb végrehajtása és korszerűsítése érdekében a 93/13/EGK irányelv (1993. április 5.), a 98/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2018)0185 – C8-0143/2018 – 2018/0090(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 158/46)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0185),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0143/2018),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

—	tekintettel az osztrák szövetségi tanács és a svéd parlament által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján benyújtott, indokolt véleményekre, amelyek szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

—	tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. szeptember 20-i véleményére (1),

—

tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. március 29-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

—	tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

—	tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére (A8-0029/2019),

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 440., 2018.12.6., 66. o.

P8_TC1-COD(2018)0090

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 17-én került elfogadásra az uniós fogyasztóvédelmi szabályok hatékonyabb végrehajtása és korszerűsítése érdekében a 93/13/EGK, a 98/6/EK, a 2005/29/EK, valamint a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvek módosításáról szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/2161 irányelvvel.)

2021.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 158/345

P8_TA(2019)0400

Az élelmiszerláncban alkalmazott uniós kockázatértékelés átláthatósága és fenntarthatósága ***I

Az Európai Parlament 2019. április 17-i jogalkotási állásfoglalása az élelmiszerláncban alkalmazott uniós kockázatértékelés átláthatóságáról és fenntarthatóságáról, illetve [az általános élelmiszerjogról szóló] 178/2002/EK rendelet, [a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról szóló] 2001/18/EK irányelv, [a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló] 1829/2003/EK rendelet, [a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló] 1831/2003/EK rendelet, [a füstaromákról szóló] 2065/2003/EK rendelet, [az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokról szóló] 1935/2004/EK rendelet, [az élelmiszer-adalékanyagok, az élelmiszerenzimek és az élelmiszer-aromák egységes engedélyezési eljárásáról szóló] 1331/2008/EK rendelet, [a növényvédő szerekről szóló] 1107/2009/EK rendelet, valamint [az új élelmiszerekről szóló] (EU) 2015/2283 rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0179 – C8-0144/2018 – 2018/0088(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 158/47)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0179),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, valamint 43. és 114. cikkére és 168. cikke (4) bekezdésének b) pontjára, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0144/2018),

—	tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapra vonatkozó véleményére,

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

—	tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. szeptember 19-i véleményére (1),

—	tekintettel a Régiók Bizottságának 2018. október 10-i véleményére (2),

—

tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. február 15-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért az Európai Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (4) bekezdésével összhangban,

—	tekintettel eljárási szabályzata 59. és 39. cikkére,

—	tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére, valamint a Halászati Bizottság és a Jogi Bizottság véleményére (A8-0417/2018),

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot (3);

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 440., 2018.12.6., 158. o.

(2) HL C 461., 2018.12.21., 225. o.

(3) Ez az álláspont lép a 2018. december 11-én elfogadott módosítások helyébe (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0489).

P8_TC1-COD(2018)0088

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 17-én került elfogadásra az élelmiszerláncban alkalmazott uniós kockázatértékelés átláthatóságáról és fenntarthatóságáról, továbbá a 178/2002/EK, az 1829/2003/EK, az 1831/2003/EK, a 2065/2003/EK, az 1935/2004/EK, az 1331/2008/EK, az 1107/2009/EK, valamint a 2015/2283 rendelet és a 2001/18/EK irányelv módosításáról szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/1381 rendelettel.)

2021.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 158/347

P8_TA(2019)0401

A gyógyszerek kiegészítő oltalmi tanúsítványa ***I

Az Európai Parlament 2019. április 17-i jogalkotási állásfoglalása a gyógyszerek kiegészítő oltalmi tanúsítványáról szóló 469/2009/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0317 – C8-0217/2018 – 2018/0161(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 158/48)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0317),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0217/2018),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

—	tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. szeptember 19-i véleményére (1),

—

tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. február 20-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

—	tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

—	tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, valamint a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményeire (A8-0039/2019),

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 440., 2018.12.6., 100. o.

P8_TC1-COD(2018)0161

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 17-én került elfogadásra a gyógyszerek kiegészítő oltalmi tanúsítványáról szóló 469/2009/EK rendelet módosításáról szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/933 rendelettel.)

2021.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 158/348

P8_TA(2019)0402

Az Unió űrprogramja és az Európai Unió Űrprogramügynöksége ***I

Az Európai Parlament 2019. április 17-i jogalkotási állásfoglalása az Unió űrprogramjának és az Európai Unió Űrprogramügynökségének a létrehozásáról, valamint a 912/2010/EU, az 1285/2013/EU és a 377/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0447 – C8-0258/2018 – 2018/0236(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 158/49)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0447),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 189. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0258/2018),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

—	tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. október 17-i véleményére (1),

—	tekintettel a Régiók Bizottságának 2018. december 6-i véleményére (2),

—	tekintettel elnöke által a bizottsági elnökökhöz intézett, 2019. január 25-i levelére, amely felvázolja a Parlament megközelítését a többéves pénzügyi keretbe tartozó, 2020 utáni ágazati programokra vonatkozóan,

—	tekintettel a Tanács által az Európai Parlament elnökéhez intézett, 2019. április 1-i levélre, amelyben megerősíti a társjogalkotók által a tárgyalások során kialakított közös értelmezést,

—	tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

—	tekintettel Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére, valamint a Költségvetési Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság véleményeire (A8-0405/2018),

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot (3);

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 62., 2019.2.15., 51. o.

(2) HL C 86., 2019.3.7., 365. o.

(3) Ez az álláspont lép a 2018. december 13-án elfogadott módosítások helyébe (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0520).

P8_TC1-COD(2018)0236

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 17-én került elfogadásra az Unió űrprogramjának és az Európai Unió Űrprogramügynökségének a létrehozásáról, valamint a 912/2010/EU, az 1285/2013/EU és a 377/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 189. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (1),

mivel:

(1)

A világűrhöz kapcsolódó technológia, adatok és szolgáltatások nélkülözhetetlen elemeivé váltak az európaiak mindennapjainak, és alapvető szerepet játszanak számos stratégiai érdek védelmében. Versenyképességét tekintve az Unió űripara már ma is a legjobbak között van a világon. Az új szereplők és az új műszaki megoldások megjelenése azonban forradalmi változásokat idéz elő a hagyományos ipari modellekben. Ezért létfontosságú, hogy az Unió továbbra is vezető szerepet töltsön be világviszonylatban és nagy fokú szabadsággal rendelkezzen a világűr területén való fellépésben, ösztönözze a tudományos és a műszaki haladást, és előmozdítsa a világűrhöz kötődő uniós gazdasági ágazatokban, különösen pedig a kis- és középvállalkozások, az induló vállalkozások és az innovatív vállalkozások körében a versenyképességet és az innovációs készséget.

(2)

Ki kell használni azokat a lehetőségeket, amelyeket a világűr nyújt az Unió és tagállamai biztonsága számára, különösen az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájára vonatkozó, 2016. júniusi globális stratégiában említettek szerint, ugyanakkor meg kell őrizni a program polgári jellegét, és tiszteletben kell tartani a tagállamok alkotmányjogában kikötött, semlegességet vagy el nem köteleződést előíró esetleges rendelkezéseket. Az űrágazat fejlődése hagyományosan összekapcsolódott a biztonság kérdéskörével. Az űrágazatban használatos berendezések, alkatrészek és műszerek , valamint a világűrben nyert adatok és a világűrrel kapcsolatos szolgáltatások gyakran kettős felhasználásúak . Az Unió biztonság- és védelempolitikáját azonban az EUSZ V. címével összhangban a közös kül- és biztonságpolitika keretében kell meghatározni.

(3)

Az Unió már az 1990-es évek végétől kezdve létrehozott saját kezdeményezéseket és programokat a világűr területén – előbb az európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatást (EGNOS), majd a Galileo és a Kopernikusz programot –, amelyek az Unió polgárainak szükségleteit és a közpolitikai igényeket egyaránt kielégítik. ▌ Biztosítani kell ezeknek a kezdeményezéseknek a továbbvitelét, valamint javítani kell az általuk nyújtott szolgáltatásokat , hogy megfeleljenek a felhasználók új igényeinek, továbbra is élen járjanak az új műszaki megoldások kifejlesztésében és a digitális ágazatban, illetve az informatikai és a kommunikációs technológia területén zajló átalakulások terén, ▌és szolgálni tudják a kiemelt szakpolitikai célokat, például az éghajlatváltozás – többek között a ▌sarkvidéken zajló változások figyelemmel kísérése –, a közlekedés, a biztonság és a katonai védelem területén.

(3a)

Ki kell használni a közlekedési ágazat, az űrágazat és a digitális ágazat közötti szinergiákat az új technológiák (például az elektronikus hívás, a digitális menetíró készülék, a forgalmi felügyelet és irányítás, az autonóm vezetés, a vezető nélküli járművek és a drónok) szélesebb körű használatának előmozdítása, valamint a biztonságos és zökkenőmentes konnektivitással, a megbízható helymeghatározással, az intermodalitással és az interoperabilitással kapcsolatos szükségletek kielégítése érdekében, ezáltal fokozva a közlekedési szolgáltatások és ipar versenyképességét;

(3b)

A program előnyeinek teljes mértékű – valamennyi tagállamban és minden polgáruk általi – kihasználása érdekében elengedhetetlen a rendelkezésre bocsátott adatok, információk és szolgáltatások felhasználásának és elterjesztésének előmozdítása, valamint az említett adatokon, információkon és szolgáltatásokon alapuló downstream alkalmazások fejlesztésének támogatása is. E célból a tagállamok, a Bizottság és a felelős szervezetek rendszeresen folytathatnának a program előnyeivel kapcsolatos tájékoztató kampányokat.

(4)

A cselekvési szabadság, a függetlenség és a biztonság célkitűzései elérésének előfeltétele, hogy az Unió önálló hozzáféréssel rendelkezzen a világűrhöz, és képes legyen azt biztonságosan használni. Ezért – figyelemmel különösen a kritikus infrastruktúrára és technológiára, a közbiztonságra, valamint az Unió és az uniós tagállamok biztonságára – alapvetően fontos, hogy az Unió támogassa a világűrhöz való autonóm, megbízható és költséghatékony hozzáférést . Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a Bizottság a felbocsátási szolgáltatásokat – a Szerződés 189. cikkének (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően – európai szinten aggregálja mind saját célú felhasználására, kérésük esetén pedig a más jogalanyok számára történő felhasználásra, ideértve a tagállamok általi felhasználást is. Ahhoz, hogy versenyképes maradjon a gyorsan fejlődő piacon, kulcsfontosságú továbbá, hogy az Unió továbbra is hozzáféréssel rendelkezzen modern, hatékony és rugalmas felbocsátási infrastruktúrához, és megfelelő felbocsátási rendszerek előnyeit élvezze. Ezért a tagállamok és az Európai Űrügynökség által hozott intézkedések sérelme nélkül, a program támogathatja a program végrehajtásához szükséges földi űrinfrastruktúra kiigazítását – beleértve az új fejlesztéseket is – , valamint a program komponenseinek megvalósítása érdekében a felbocsátási rendszerek olyan kiigazításait – ideértve a technológiafejlesztést is –, amelyek a műholdak felbocsátásához szükségesek, többek között az alternatív technológiákat és az innovatív rendszereket. Ezeket a tevékenységeket a költségvetési rendelettel összhangban kell végrehajtani és annak érdekében, hogy ezáltal javuljon a program költséghatékonysága. Az elkülönített költségvetés hiányára tekintettel a világűrhöz való hozzáférést támogató fellépések nem érintik a program komponenseinek végrehajtását.

(5)

Az uniós űrágazat versenyképességének megerősítése és a saját rendszerek tervezésére, építésére és üzemeltetésére való képesség kialakítása érdekében az Uniónak támogatnia kell a teljes űrágazat létrehozását, növekedését és fejlődését. A vállalkozás- és innovációbarát modell kialakulását európai, regionális és nemzeti szinten olyan kezdeményezésekkel kell támogatni, mint például az űrtechnológiai, a digitális és más ágazatok , valamint a felhasználók együttműködését lehetővé tévő űrtechnológiai központok. Ezeknek az űrtechnológiai központoknak törekedniük kell a vállalkozókészség előmozdítására és a készségek fejlesztésére, valamint a digitális innovációs központokkal való szinergiákra. Az Uniónak helyénvaló előmozdítania az Unióban működő űrtechnológiai vállalatok létrehozását, bővülését és sikerességét, és ennek érdekében – mivel az Unióban az űrágazatban működő induló vállalkozásoknak szűkek a lehetőségeik megfelelő módon magántőkéhez jutni – indokolt többek között támogatnia a kockázatfinanszírozáshoz jutást, valamint serkentenie a keresletet (az „első szerződés” elve).

(5xx)

A világűrrel kapcsolatos értéklánc általában a következő részekből áll: i. upstream szegmens, amely az operatív űrrendszert eredményező tevékenységeket foglalja magában, beleértve a fejlesztési, gyártási és felbocsátási tevékenységeket, valamint az ilyen rendszerek működését; a digitális platformok szintén fontos tényezők az űrágazat fejlődése szempontjából, mivel lehetővé teszik az adatokhoz és a termékekhez, valamint az eszköztárakhoz, az adattárolási és a számítástechnikai berendezésekhez való hozzáférést.

(5x)	A világűr területén az Unió az EUMSZ 4. cikkének (3) bekezdésével összhangban gyakorolja hatásköreit. A Bizottságnak biztosítania kell a program keretében végzett tevékenységek koherenciáját.

(5a)

Míg számos tagállam az űriparral kapcsolatos ágazatokban aktív hagyományokkal rendelkezik, fel kell ismerni a kibontakozó kapacitásokkal rendelkező tagállamokban az űripari ágazatok fejlesztésének és éretté tételének, valamint annak szükségességét, hogy válaszoljanak azokra a kihívásokra, amelyeket az „új űrstartégia” jelent a hagyományos űripar számára. Támogatni kell az űripari kapacitások Unió-szerte történő fejlesztését, és valamennyi tagállamban elő kell segíteni az űriparban működő vállalkozások közötti együttműködést.

(5b)	A program keretében végrehajtott fellépéseknek a meglévő nemzeti és európai kapacitásokra kell építkezniük és ezeket kell kihasználniuk (azaz az intézkedés végrehajtásának időpontjában létező kapacitásokat).

(6)

Földrajzi kiterjedésük és a globális kihívások kezelésében való hasznosságuk miatt az űrtevékenységek hangsúlyos nemzetközi vetülettel is rendelkeznek . Az uniós űrprogram érintett szervei – a tagállamokkal szoros együttműködésben és azok beleegyezésével – részt vehetnek az űrprogrammal kapcsolatos ügyekben, a nemzetközi együttműködésben és együttműködhetnek az illetékes ENSZ-szervekkel. Az Unió űrprogramjával (a továbbiakban: a program) kapcsolatos ügyekben a Bizottság hatáskörének keretein belül az Unió nevében irányíthatja és koordinálhatja ▌a nemzetközi tevékenységeket , különösen annak érdekében, hogy megvédje az Unió és tagállamai érdekeit a nemzetközi fórumokon, ideértve a frekvenciák területét is a programhoz kapcsolódóan, nem érintve a tagállamok e területen fennálló hatásköreit. Különösen fontos, hogy a Bizottság által képviselt Unió részt vegyen a Nemzetközi Cospas-Sarsat Program szerveiben.

(6a)

A nemzetközi együttműködés kiemelkedően fontos abban, hogy előmozdítsa az Uniót mint az űrágazat globális szereplőjét, valamint az uniós technológiát és ipart, és segítse a nemzetközi szintű tisztességes versenyt, szem előtt tartva, hogy biztosítani kell a felek jogainak és kötelezettségeinek kölcsönösségét, valamint ösztönözni kell az együttműködést a képzés területén. A nemzetközi együttműködés az európai űrstratégia kulcsfontosságú eleme. A Bizottság az uniós űrprogramot arra fogja használni, hogy hozzájáruljon a nemzetközi erőfeszítésekhez, illetve élvezze ezek előnyeit az európai technológia és ipar nemzetközi előmozdítására irányuló kezdeményezések (például kétoldalú párbeszédek, ipari műhelytalálkozók, a kkv-k nemzetközivé válásának támogatása) révén, valamint hogy a gazdasági diplomáciai kezdeményezéseket fellendítve megkönnyítse a nemzetközi piacokhoz való hozzáférést, és előmozdítsa a tisztességes versenyt. Az európai űrdiplomáciai kezdeményezéseknek teljes mértékben összhangban kell állniuk a meglévő uniós szakpolitikákkal, prioritásokkal és eszközökkel, és ki kell egészíteniük azokat, ugyanakkor az Unióra az uniós tagállamokkal együtt kulcsszerep hárul abban, hogy továbbra is a nemzetközi élvonalban maradjanak.

(7)

A tagállamok hatásköreinek sérelme nélkül a program végrehajtása során a Bizottságnak ▌a főképviselővel közösen és a tagállamokkal szorosan együttműködve elő kell mozdítania ▌a felelős magatartást a világűrben – beleértve az űrszemét képződésének visszaszorítását –, és fontolóra kell vennie az Európai Uniónak az ezzel a kérdéskörrel foglalkozó ENSZ- szerződésekhez és -egyezményekhez való csatlakozásának lehetőségét , és szükség esetén meg kell tennie a megfelelő javaslatokat .

(8)

A program céljai hasonlóak más uniós programok, nevezetesen az Európai horizont, az InvestEU Alap, az Európai Védelmi Alap és az (EU) … rendelet [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] hatálya alá tartozó alapok céljaihoz. Ezért elő kell irányozni, hogy azokban az esetekben, amikor valóban ugyanazon költségek finanszírozására irányulnak, ezek a programok együttesen nyújtsanak finanszírozást, és ennek érdekében különösen – ott, ahol erre az irányítási módszerek lehetőséget adnak – lehetővé kell tenni az uniós programokból való kiegészítő finanszírozást, akár úgy, hogy a különböző források egymást követik, akár úgy, hogy egymást váltják, illetőleg az együttes forrásfelhasználást, ideértve a fellépések közös finanszírozását, valamint a lehetőségek szabta keretek között az innovációs partnerségek és a vegyesfinanszírozási műveletek eszközének igénybevételét is. Ezért a program végrehajtása során a Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy ösztönözze a szinergiák kialakítását más kapcsolódó uniós programokkal és pénzügyi eszközökkel , ami a lehetőségek szabta keretek között lehetővé teszi a kockázatfinanszírozáshoz jutást, az innovációs partnerségek létrehozását, valamint a halmozott vagy a vegyes finanszírozást. Biztosítania kell továbbá az e programok – különösen az Európai horizont – keretében kifejlesztett megoldások és az űrprogram keretében kifejlesztett megoldások közötti szinergiákat és koherenciát.

(8a)	A költségvetési rendelet 191. cikkének (3) bekezdésével összhangban ugyanazok a költségek semmilyen körülmények között nem finanszírozhatók kétszer az uniós költségvetésből, például az Európai horizont és az űrprogram keretében is.

(9)

A program szakpolitikai céljai továbbá beletartoznak az InvestEU Alap keretében finanszírozási és beruházási műveletekkel támogatható területekbe, különös tekintettel a „fenntartható infrastruktúra” és a „kutatás, innováció és digitalizáció” szakpolitikai keretre, és megvalósításukhoz felhasználhatók az InvestEU Alap finanszírozási eszközei és költségvetési garanciái. A pénzügyi támogatás lehetőségével – arányos módon – azokban az esetekben indokolt élni, amikor a piac nem működik megfelelően vagy a befektetési környezet nem optimális, és biztosítani kell, hogy a fellépések ne mutassanak átfedéseket egymással, ne szorítsák ki a magánfinanszírozást, és ne torzítsák a belső piaci versenyt. A fellépéseknek egyértelmű európai hozzáadott értékkel kell rendelkezniük.

(10)

Az Európai horizont és a program közötti koherencia és szinergiák elősegítik egy versenyalapú, innovatív európai űrágazat létrejöttét, megerősítik Európa autonómiáját a világűrhöz való biztonságos hozzáférésben és a világűr biztonságos hasznosításában, és megerősítik Európa mint globális szereplő pozícióit. Az Európai horizont áttörést ígérő megoldásait a program által a kutató- és az innovációs közösség rendelkezésére bocsátott adatok és szolgáltatások is támogatni fogják.

(10a)

A program társadalmi-gazdasági megtérülésének maximalizálása érdekében alapvető fontosságú a legkorszerűbb rendszerek fenntartása, azoknak a folyamatosan változó felhasználói igények szerinti korszerűsítése, valamint az, hogy új fejlesztések valósuljanak meg az űrágazathoz kapcsolódó downstream alkalmazások ágazatában. Az Uniónak az upstream és a downstream gazdasági tevékenységeket ösztönözve támogatnia kell a kutatáshoz és technológiafejlesztéshez kapcsolódó tevékenységeket, vagy a program keretében létrehozott infrastruktúrákkal kapcsolatos fejlődés korai szakaszait, valamint az olyan alkalmazásokkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos kutatási és fejlesztési tevékenységeket, amelyek a program keretében létrehozott rendszereken alapulnak. Az e kutatási és innovációs tevékenységek finanszírozására szolgáló megfelelő uniós szintű eszköz a(z) (EU) XXX/XXXX rendelettel létrehozott Európai horizont program. Mindazonáltal a fejlesztési tevékenységek egy pontosan meghatározott részét az e rendelet keretében a Galileo és EGNOS komponensek részére előirányzott költségvetésből kell finanszírozni, különösen amennyiben ezek a tevékenységek olyan alapvető elemekre irányulnak, mint a Galileóval kompatibilis lapkakészletek (chipset) és vevőkészülékek, amelyek a gazdaság több ágazatában is elősegítik az alkalmazások fejlesztését. Ez a finanszírozás azonban nem veszélyeztetheti a programok keretében kialakított infrastruktúrák kiépítését vagy hasznosítását.

(10x)

Az uniós űrágazat jövőbeni versenyképességének biztosítása céljából az e téren az uniós polgárokban rejlő lehetőségek maradéktalan kibontakoztatása érdekében a programnak támogatnia kell a világűrrel kapcsolatos területeken a magas szintű készségek fejlesztését, valamint az oktatási és képzési tevékenységeket, előmozdítva az esélyegyenlőséget, többek között a nemek közötti egyenlőséget.

(10b)

A programhoz rendelt infrastruktúra további kutatást és innovációt tehet szükségessé, amelynek támogatása történhet az Európai horizont keretprogram keretei között, ennek során törekedve az Európai Űrügynökség által e területen folytatott tevékenységgel való koherenciára. Az Európai horizont keretprogrammal fennálló szinergiáknak biztosítaniuk kell, hogy a stratégiai kutatás- és innovációtervezési folyamat keretében azonosításra és meghatározásra kerüljenek az űrágazat kutatási és innovációs igényei. A program által térítésmentesen rendelkezésre bocsátott űradatok és szolgáltatások segítségével az uniós szakpolitikai prioritásokat támogató, áttörést jelentő megoldások születhetnek a kutatás és az innováció révén, többek között az Európai horizont keretprogram révén is. Az Európai horizont keretprogram stratégiai tervezési folyamata azonosítani fogja azokat a kutatási és innovációs tevékenységeket, amelyek igénybe vehetik az Unió tulajdonában lévő infrastruktúrát, ezen belül a Galileo, az EGNOS és a Kopernikusz infrastruktúráját is. A kutatási infrastruktúra, különösen pedig a lokális megfigyelőhálózatok alapvető elemét fogják képezni a Kopernikusz-szolgáltatásokat megalapozó lokális megfigyelési infrastruktúrának.

(11)

Fontos, hogy az Unió gyakorolja a tulajdonosi jogokat mindazon tárgyi eszközök és immateriális javak felett, amelyek olyan közbeszerzések útján jönnek létre vagy kerülnek kifejlesztésre, amelyekhez az Unió az uniós űrprogram keretében finanszírozást nyújtott. A tulajdonhoz kapcsolódó alapvető jogok teljes körű tiszteletben tartása érdekében megfelelő megállapodásokat kell kötni a meglévő tulajdonosokkal. Az Uniót megillető tulajdonjog nem akadályozhatja az Uniót abban, hogy amennyiben e rendelettel összhangban eseti vizsgálat alapján az indokoltnak bizonyul, ezeket az eszközöket, illetve javakat harmadik felek rendelkezésére bocsássa, vagy rendelkezzen azokról.

(11a)

Annak előmozdítása érdekében, hogy a program szolgáltatásait minél szélesebb körben igénybe vegyék, hasznos volna hangsúlyozni, hogy az adatok, az információk és a szolgáltatások rendelkezésre bocsátása garanciavállalás nélkül történik és nem érinti a jogilag kötelező rendelkezésekből fakadó kötelezettségeket.

(11b)

A Bizottság egyes nem szabályozási jellegű feladatainak ellátásához esetenként a szükséges mértékben igénybe veheti bizonyos külső felek technikai segítségnyújtását. Ugyanebben a technikai segítségnyújtásban a program központi irányításában részt vevő egyéb jogalanyok is részesülhetnek az e rendelet alapján rájuk bízott feladatok végrehajtása során.

(12)

Ez a rendelet meghatározza a program pénzügyi keretösszegét, amely a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2013. december 2-i intézményközi megállapodás 17. pontja értelmében az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára.

(13)

Annak érdekében, hogy az Uniónak a Párizsi Megállapodás végrehajtásával és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak megvalósításával kapcsolatos vállalásaival összhangban megfelelőképpen képviselje az éghajlatváltozás kezelésének fontosságát, a program elő fogja segíteni az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépések beépülését a különböző szakpolitikákba, valamint annak az általános célnak az elérését, hogy az EU költségvetési kiadásainak 25 %-a az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó célokat szolgáljon. A megfelelő fellépések kiválasztása a program előkészítése és végrehajtása során fog történni, és a vonatkozó értékelések és felülvizsgálatok keretében értékelésre fog kerülni.

(14)

Az Unió által előzetesen végrehajtott beruházások részleges kompenzálása érdekében a program komponensei által generált bevételeknek az Uniót kell illetniük, és ezeket a bevételeket a program célkitűzései megvalósításának támogatására kell felhasználni. Ugyanebből a megfontolásból lehetségesnek kell lennie annak is, hogy a magánszektorbeli jogalanyokkal kötött szerződések rendelkezzenek a bevételek megosztásának mechanizmusáról.

(15)

Tekintettel arra, hogy a programot főszabályként az Unió finanszírozza, a program keretében a program által finanszírozott tevékenységekre vonatkozóan kötött beszerzési szerződéseknek tiszteletben kell tartaniuk az uniós szabályokat. Ebben az összefüggésben az Unió feladataként kell meghatározni a közbeszerzések célkitűzéseinek meghatározását is. Megjegyzendő, hogy a költségvetési rendelet előírja, hogy az előzetes értékelés eredményei alapján a Bizottság igénybe veheti az uniós forrásokat felhasználó személyek vagy szervezetek rendszereit és eljárásait. E rendszerek és eljárások konkrét és szükséges kiigazításairól, valamint a meglevő szerződések meghosszabbítására vonatkozó szabályokról a megfelelő pénzügyi partnerségi keretmegállapodásban vagy hozzájárulási megállapodásban kell rendelkezni.

(16)

A program műszaki háttere összetett és folyamatosan változik. Ebből a műszaki háttérből bizonytalanságok és kockázatok fakadnak a program keretében kötött közbeszerzési szerződések tekintetében, annál is inkább, mert ezek a közbeszerzések hosszú távú kötelezettségvállalásokat keletkeztetnek az érintett berendezések vagy szolgáltatások kapcsán. Emiatt a közbeszerzési szerződések területén speciális, a költségvetési rendeletben foglalt szabályokon túlmutató intézkedésekre van szükség. Lehetővé kell például tenni az ajánlatkérő szerv számára, hogy feltételhez kötött sávos szerződés formájában ítéljen oda szerződést, a szerződés teljesítése során bizonyos feltételek fennállása esetén módosítsa a szerződést, vagy előírja az alvállalkozásba adás minimális mértékét , különösen a kis- és középvállalkozások, valamint az induló vállalkozások részvételének lehetővé tétele érdekében . Végezetül a program egyes komponenseit jellemző műszaki bizonytalanságok miatt a közbeszerzési árak nem mindig jelezhetők előre pontosan, ezért lehetőséget kell biztosítani olyan szerződések kötésére, amelyek egyfelől nem határoznak meg végleges rögzített árat, másfelől pedig olyan rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek biztosítják az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét.

(16a)

A lakossági kereslet és az állami szektor innovációjának ösztönzése érdekében a programnak elő kell mozdítania a program adatainak, információinak és szolgáltatásainak felhasználását annak érdekében, hogy – a költségvetési rendelet 1. mellékletének 7. pontjában említettek szerint – a világűrrel kapcsolatos innovációs partnerségek révén helyi és regionális szinten támogassa az ipar és a kkv-k egyedi, helyi és regionális szintű megoldásainak kifejlesztését, lehetővé téve, hogy az a közszolgáltatások számára kialakított, személyre szabott, interoperábilis világűrrel kapcsolatos megoldások fejlesztéstől az alkalmazásig és a beszerzésig minden szakaszra kiterjedjen.

(17)

A program célkitűzéseinek teljesülése szempontjából fontos, hogy a világűrhöz kapcsolódó szakterületeken működő uniós köz- és magánszektorbeli jogalanyok kapacitása indokolt esetekben mozgósítható legyen, és emellett nemzetközi szinten együtt lehessen működni a harmadik országokkal és a nemzetközi szervezetekkel. Ezért lehetővé kell tenni a költségvetési rendelet valamennyi releváns eszközének és irányítási módszerének, valamint a közös közbeszerzés eljárásainak igénybevételét.

(18)

Konkrétabban a vissza nem térítendő támogatásokkal kapcsolatban a tapasztalatok azt mutatják, hogy a felhasználók és a piac mozgósítása, valamint az általános tudatosságnövelés céljából eredményesebben lehet fellépni decentralizált módon, mint felülről építkezve, a Bizottság irányításával. Az utalványok a vissza nem térítendő támogatások kedvezményezettjei által harmadik feleknek adott pénzbeni támogatás egy formáját képezik, és az egyik legsikeresebb megoldásnak bizonyultak az új piaci szereplők, valamint a kis- és középvállalkozások körében. Alkalmazásukat azonban akadályozta a költségvetési rendeletben a pénzügyi támogatásokra előírt felső határ. Ezt a felső határt ezért az EU űrprogramja esetében meg kell növelni annak érdekében, hogy lépést lehessen tartani az űrágazatban a piaci alkalmazásokban rejlő egyre növekvő potenciállal.

(19)

E rendelet céljaira a finanszírozási formákat és a végrehajtási módszereket annak alapján kell megválasztani, hogy mennyiben képesek biztosítani a fellépések különös célkitűzéseinek teljesülését és az eredmények elérését, figyelembe véve különösen az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terheket és a meg nem felelés kockázatát. Ennek kapcsán – a költségvetési rendelet [125. cikke (1) bekezdésének] megfelelően – meg kell fontolni az egyösszegű átalányok, a százalékos átalányfinanszírozás és az egységköltség-alapú finanszírozás, valamint a költségektől független finanszírozás lehetőségét.

(20)

A programra az (EU, Euratom) [the new FR] rendelet (a továbbiakban: költségvetési rendelet) alkalmazandó. A költségvetési rendelet megállapítja az uniós költségvetés végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre, a közvetett végrehajtásra, a pénzügyi támogatásra, a finanszírozási eszközökre és a költségvetési garanciákra – vonatkozó szabályokat.

(21)

[A hivatkozás az új TOT-határozatnak megfelelően kiigazítandó: Az (EU) …/… tanácsi határozat 88. cikke] alapján a tengerentúli országokban és területeken (TOT-ok) letelepedett személyek és szervezetek jogosultak finanszírozásban részesülni, figyelemmel a program szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira is, amelyhez az érintett tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik.

(22)

Erre a rendeletre alkalmazni kell az Európai Parlament és a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 322. cikke alapján elfogadott horizontális pénzügyi szabályokat. Ezek a szabályok a költségvetési rendeletben találhatók, és meghatározzák különösen a költségvetés összeállításának és vissza nem térítendő támogatások, beszerzések, pénzdíjak és közvetett végrehajtás útján történő végrehajtásának eljárását, továbbá rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségével kapcsolatos ellenőrzésekről. Tekintettel arra, hogy a jogállamiság tiszteletben tartása alapvető előfeltétele a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak és az eredményes EU-finanszírozásnak, az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok az Unió költségvetésének védelmét is biztosítják azokban az esetekben, amikor a tagállamokban a jogállamiság tekintetében általánossá vált hiányosságok állnak fenn.

(23)

Az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (2) , (a továbbiakban: költségvetési rendelet), a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel (3) és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel (4) összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK rendelettel összhangban igazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más bűncselekményeket. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(24)

Az ▌ EGT-ben tagsággal rendelkező harmadik országok az EGT-megállapodással – amely a programoknak a megállapodás szerint meghozott határozattal történő végrehajtásáról rendelkezik – létrehozott együttműködés keretében részt vehetnek uniós programokban. A harmadik országok az uniós programokban más jogi aktusok alapján is részt vehetnek. E rendeletnek konkrét rendelkezést kell tartalmaznia az engedélyezésre jogosult felelős tisztviselő, az ▌OLAF ▌és az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük teljes körű gyakorlásához szükséges jogok és hozzáférés biztosításáról.

(25)

A program felelősségteljes központi irányítása szükségessé teszi, hogy a szükségtelen átfedések, valamint a költségtúllépések és a késedelmek elkerülése érdekében világos felelősség- és feladatmegosztás érvényesüljön a különböző érintett jogalanyok között. Az irányítás valamennyi szereplőjének a hatáskörébe tartozó területeken és felelősségi körének megfelelően támogatnia kell a program célkitűzéseinek megvalósítását.

(26)

A tagállamok régóta aktívan foglalkoznak a világűrrel. Rendszereket, infrastruktúrát, nemzeti ügynökségeket és szerveket hoztak létre a világűr területén. Ezért nagyban hozzájárulhatnak a programhoz és különösen annak végrehajtásához ▌. Együttműködhetnek az Unióval a program szolgáltatásainak és alkalmazásainak előbbre vitelében. A Bizottság számára lehetséges lehet , hogy mozgósítsa a tagállamok rendelkezésére álló eszközöket, igénybe vegye segítségüket, valamint hogy kölcsönösen megállapodott feltételek mellett nem szabályozási jellegű feladatokat bízzon a tagállamokra a program végrehajtásában ▌. Továbbá az érintett tagállamoknak minden olyan intézkedést meg kell hozniuk, amely szükséges ahhoz, hogy biztosítsák a területükön létesített földi állomások védelmét. Emellett a tagállamoknak és a Bizottságnak együtt kell működniük egymással és a megfelelő nemzetközi szervekkel és szabályozó hatóságokkal annak érdekében, hogy a program céljaira szükséges frekvenciák rendelkezésre álljanak és megfelelő szinten védettek legyenek, és ezáltal az egy többéves rádióspektrum-politikai program létrehozásáról szóló, 2012. március 14-i 243/2012/EU európai parlamenti és tanácsi határozattal összhangban maradéktalanul lehetővé váljék a kínált szolgáltatásokon alapuló alkalmazások fejlesztése és üzemeltetése (6).

(26a)

Bizonyos kellően indokolt körülmények esetén az Ügynökség meghatározott feladatokkal a tagállamokat vagy a tagállamok egy csoportját bízhatja meg. A megbízásnak azokra a tevékenységekre kell korlátozódnia, amelyeket az Ügynökség maga nem képes végrehajtani, és nem sértheti a program irányítását és a feladatok e rendeletben meghatározottak szerinti elosztását.

(27)

Az Unió általános érdekének védelmezőjeként a Bizottságra hárul az a feladat, hogy felügyelje a program végrehajtását , általános szinten viselje a felelősséget a programért, és előmozdítsa igénybevételét. A különböző érdekeltek erőforrásainak és szakértelmének optimális kihasználása érdekében lehetővé kell tenni a Bizottság számára, hogy egyes feladatokat más jogalanyokra ruházzon. Továbbá a Bizottság van a legjobb helyzetben ahhoz, hogy meghatározza a rendszerek megvalósításához és a szolgáltatások fejlődéséhez szükséges fő követelményeket .

(28)

A 912/2010/EU rendelettel létrehozott Európai GNSS Ügynökség helyett annak jogutódjaként létrejövő Az Európai Unió Űrprogramügynöksége (a továbbiakban: Ügynökség) feladata, hogy – különösen a biztonsági akkreditáció, valamint a piac és a downstream alkalmazások fejlesztése tekintetében – hozzájáruljon a program megvalósításához. Az ezekhez a területekhez kapcsolódó feladatokkal ezért az Ügynökséget indokolt megbízni. A biztonság területén különösen – figyelemmel az ezen a területen szerzett tapasztalataira – az Ügynökségnek indokolt viselnie a felelősséget az űrágazatban végrehajtott összes uniós fellépés biztonsági akkreditációjával összefüggő feladatokért. A Galileónak és az EGNOS-nak a felhasználók körében és a piacon való elterjedésének előmozdítása terén elért kedvező eredményeire építve az Ügynökséget meg kell bízni a program Galileón és EGNOS-on kívüli komponenseinek a felhasználók körében való elterjesztésével kapcsolatos tevékenységekkel, valamint a program valamennyi komponensére vonatkozó downstream alkalmazásfejlesztési tevékenységekkel is. Ez lehetővé tenné a méretgazdaságosság előnyeinek kihasználását, és lehetőséget biztosítana a több programkomponensen alapuló alkalmazások (integrált alkalmazások) fejlesztésére. E tevékenységek azonban nem sérthetik a Kopernikusz-program Bizottság által megbízott szervezeteire ruházott szolgáltatási és felhasználók általi igénybevétellel kapcsolatos tevékenységeket. A downstream alkalmazások fejlesztésének az Ügynökséghez való utalása nem akadályozza a más megbízott szervezeteket a downstream alkalmazások fejlesztésében. Emellett az Ügynökségnek el kell látnia mindazokat a feladatokat, amelyeket a Bizottság egy vagy több, a programmal kapcsolatos további konkrét feladatokat meghatározó pénzügyi partnerségi keretmegállapodás szerinti hozzájárulási megállapodással átad neki. Az Ügynökség feladatokkal történő megbízása esetén megfelelő adminisztratív és pénzügyi erőforrásokat kell számára rendelkezésre bocsátani.

(28a)

A Galileo és az EGNOS olyan összetett rendszerek, amelyek intenzív koordinációt igényelnek. Tekintettel arra, hogy a Galileo és az EGNOS uniós komponensek, ezt a koordinációt uniós intézménynek vagy uniós szervnek kell végeznie. Az elmúlt évek tapasztalataira építve az Ügynökség a legalkalmasabb szerv az említett rendszerek üzemeltetésével kapcsolatos valamennyi operatív feladat koordinálására, a nemzetközi együttműködés kivételével. Az Ügynökséget ezért célszerű megbízni az EGNOS és a Galileo hasznosításának irányításával. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a rendszerek hasznosításával kapcsolatos feladatokat az Ügynökségnek egyedül kell végeznie. Más szervezetek – különösen az Európai Űrügynökség – szakértelmére is támaszkodhatna. Ennek magában kell foglalnia a földi szegmens és a műholdak egyes részeinek tervezésére és fejlesztésére irányuló tevékenységeket, amit az Európai Űrügynökségre kell bízni. A feladatok más szervezetekhez rendelése az ilyen szervezetek kompetenciájára épül, és el kell kerülni a munka megkettőzését.

(29)

Az Európai Űrügynökség egy, a világűr területén széles körű szakértelemmel rendelkező nemzetközi szervezet, amely 2004-ben keretmegállapodást kötött az Európai Közösséggel. Ebből kifolyólag fontos partner a program végrehajtásában, és ▌megfelelő kapcsolatot kell vele kialakítani. Ezzel összefüggésben a Bizottságnak az Unió a költségvetési rendeletnek megfelelően olyan pénzügyi partnerségi keretmegállapodást kell kötnie az Európai Űrügynökséggel és az Ügynökséggel , amely a Bizottság, az Ügynökség és az Európai Űrügynökség közötti összes pénzügyi kapcsolatot szabályozza, biztosítja azok koherenciáját, és megfelel az Európai Közösség és az Európai Űrügynökség között kötött keretmegállapodásnak és különösen e keretmegállapodás 2. és 5. cikkének. Mivel azonban az Európai Űrügynökség nem uniós szerv és nem áll az uniós jog hatálya alatt, elengedhetetlen annak kikötése, hogy az Európai Űrügynökség tegyen megfelelő intézkedéseket az Unió és az uniós tagállamok érdekeinek védelme érdekében , valamint hogy a költségvetés végrehajtása tekintetében a rá ruházott feladatok feleljenek meg a Bizottság által meghozott határozatoknak . A megállapodásnak továbbá tartalmaznia kell mindazokat a rendelkezéseket, amelyeket az Unió pénzügyi érdekeinek védelme megkíván.

(30)	A SATCEN – mint a releváns űreszközök és kiegészítő adatok ▌felhasználásával információkhoz és szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító autonóm európai képesség – működését a 541/2014/EU határozat végrehajtása során már elismerték .

(31)

Annak érdekében, hogy a Govsatcom irányításában strukturálisan biztosított legyen a felhasználók képviselete és a felhasználói igényeknek és elvárásoknak a tagállamokon, illetve a polgári és a katonai szakterületeken átívelő egysége, a felhasználókhoz szoros szálakkal kötődő uniós szervezetek , például az Európai Védelmi Ügynökség , az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség , az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség , az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal , A Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége , a Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálat / Polgári Tervezési és Végrehajtási Szolgálat és a Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központ meghatározott felhasználói csoportokkal kapcsolatban koordinációs feladatokat láthatnak el . Összesített szinten az Ügynökségnek és az Európai Védelmi Ügynökségnek koordinálniuk kell a polgári ▌felhasználói közösségek számára a felhasználókkal kapcsolatos aspektusokat , és nyomonkövetési feladatokat láthatnak el az operatív felhasználás, az igények, az elvárásoknak való megfelelés, valamint az igények és az elvárások változásai területén.

(32)

A világűrrel kapcsolatos tevékenységnek az Unió gazdasága és az Unió polgárainak élete szempontjából vett fontossága, valamint az érintett rendszerek és az érintett rendszereken alapuló alkalmazások kettős felhasználású természete miatt a programnak – különösen az Unió és az uniós tagállamok érdekeinek védelme érdekében, ideértve a minősített adatok és más nem minősített érzékeny adatok védelmét is – kiemelten törekednie kell a fokozott biztonság elérésére és fenntartására.

(33)	A tagállamok nemzetbiztonsággal kapcsolatos előjogainak sérelme nélkül a Bizottságnak és a főképviselőnek – hatáskörükhöz igazodva, e rendelettel, valamint adott esetben a 201xx/xxx/KKBP tanácsi határozattal (7) összhangban – gondoskodnia kell a program biztonságáról.

(33a)

Tekintettel az EKSZ-nél rendelkezésre álló különleges szakértelemre, valamint a Szolgálat rendszeres kapcsolattartására harmadik országok hivatalaival és a nemzetközi szervezetekkel, az EKSZ a 2010/427/EU tanácsi határozattal összhangban a külkapcsolatok terén segítséget nyújthat a Bizottságnak a program biztonságával összefüggő egyes feladatok ellátásában.

(34)

A tagállamok nemzetbiztonsággal kapcsolatos, az EUSZ 4. cikkének (2) bekezdésében említett kizárólagos feladatkörének, valamint a tagállamok alapvető biztonsági érdekeik védelméhez való, az EUMSZ 346. cikke szerinti jogának sérelme nélkül, a program zökkenőmentes végrehajtása érdekében a biztonsági vonatkozásokkal kapcsolatos konkrét irányítási rendszert kell létrehozni. Ennek az irányításnak három fő elven kell nyugodnia. Először: kiemelten fontos a tagállamok által a biztonsági kérdésekben szerzett széles körű és pótolhatatlan tapasztalatok lehető legnagyobb mértékű figyelembevétele. Másodszor: az összeférhetetlenség eseteinek megelőzése és a biztonsági szabályok hiányos alkalmazásának kiküszöbölése érdekében az operatív funkciókat el kell különíteni a biztonsági akkreditációval összefüggő funkcióktól. Harmadszor: helyzeténél fogva a program teljes egészével vagy egyes komponenseivel kapcsolatban igazgatási feladatokat ellátó szerv a legalkalmasabb arra, hogy egyben a feladatköréhez kapcsolódó biztonsági kérdéseket is kezelje. A program biztonsága a Galileo, az EGNOS és a Kopernikusz program végrehajtása során az elmúlt években szerzett tapasztalatokra fog épülni. A biztonság területén a felelősségteljes irányítás azt is megköveteli, hogy a feladatok megfelelően szét legyenek osztva az egyes szereplők között. A programért felelős szervként a Bizottságnak kell meghatároznia a program egyes komponenseire alkalmazandó általános biztonsági követelményeket , a tagállamok nemzetbiztonsággal kapcsolatos előjogainak sérelme nélkül .

(34x)

Az európai – földi és világűrbe telepített – űrinfrastruktúra kiberbiztonsága kulcsfontosságú szerepet játszik a rendszerek és szolgáltatásaik folyamatos működésének biztosításában. A biztonsági követelmények megállapítása során ezért megfelelően figyelembe kell venni a rendszerek és szolgáltatásaik kibertámadásokkal szembeni – többek között az új technológiák alkalmazása révén történő – védelmének szükségességét.

(34a)

A Bizottság kockázat- és fenyegetettségelemzést követően adott esetben létrehoz egy, a biztonság figyelemmel kísérésére szolgáló struktúrát. Ennek a biztonsági megfigyelő szervnek a 201x/xxx/KKBP határozat hatálya alatt kidolgozott utasításokat követő szervnek kell lennie. A Galileo esetében ez a szerv a Galileo Biztonsági Megfigyelőközpont. A Biztonsági Akkreditációs Tanács szerepe a 20xx/xxx/KKBP határozat végrehajtása tekintetében arra korlátozódik, hogy a Tanács és/vagy a főképviselő számára biztosítsa a rendszer biztonsági akkreditációjával kapcsolatos információkat.

(35)

A program különleges jellege és összetettsége, valamint a biztonság területével fennálló kapcsolata miatt a biztonsági akkreditáció területén elismert és jól megalapozott elveket kell követni. Ezért elengedhetetlen, hogy a biztonsági akkreditációs tevékenység végzése az Unió és az uniós tagállamok biztonsága iránti kollektív felelősség alapján, konszenzusra törekedve, a biztonsági kérdésekben érintett valamennyi szereplő részvételével történjék, és kialakításra kerüljenek a folyamatos kockázatmonitoring eljárásai. Ugyancsak elengedhetetlen, hogy a műszaki biztonsági akkreditációval kapcsolatos feladatokat olyan szakemberek lássák el, akik az összetett rendszerek akkreditálása területén kellő felkészültséggel, valamint megfelelő szintű biztonsági tanúsítvánnyal rendelkeznek.

(35x)

Az EU-minősített adatokat az (EU, Euratom) 2015/444 bizottsági határozatban és a 2013/488/EU tanácsi határozatban foglalt biztonsági szabályokkal összhangban kell kezelni. A tanácsi határozattal összhangban a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk az abban megállapított alapelveket és minimumszabályokat annak biztosítása érdekében, hogy az EU-minősített adatok egyenértékű védelemben részesüljenek.

(36)	A biztonságos információcsere biztosítása érdekében megfelelő megállapodásokat kell létrehozni a programmal összefüggésben a harmadik országok és a nemzetközi szervezetek rendelkezésére bocsátott EU-minősített adatok védelmének biztosítására ▌.

(37)

A program egyik fő célja a biztonság és a stratégiai autonómia biztosítása, a cselekvési képesség megerősítése számos ágazatra kiterjedően és különösen a biztonság területén, valamint a világűr területén az Unió és az uniós tagállamok biztonsága tekintetében adódó lehetőségek kihasználása. Ez a célmeghatározás megköveteli, hogy a program keretében finanszírozott, EU-minősített adatokhoz vagy nem minősített érzékeny adatokhoz való hozzáférést igénylő tevékenységekben való részvételre szigorú jogosultsági szabályok vonatkozzanak.

(37a)

A programmal összefüggésben léteznek olyan információk, amelyeket – bár nem minősítettek – a már hatályban lévő jogi aktusokkal vagy a nemzeti törvényekkel, szabályokkal és rendelkezésekkel összhangban kell kezelni, többek között terjesztési korlátozások révén.

(38)

Egyre több kulcsfontosságú gazdasági ágazat – különösen a közlekedési, a távközlési, a mezőgazdasági és az energetikai ágazat – növekvő mértékben használ műholdas navigációs és Föld-megfigyelési rendszereket. A programnak ki kell aknáznia az ezen ágazatok közötti szinergiákat, figyelembe véve az űrtechnológiák által az említett ágazatok számára biztosított előnyöket, támogatnia kell a kompatibilis berendezések kifejlesztését, valamint elő kell mozdítania a vonatkozó szabványok és tanúsítványok kidolgozását. Az űrtevékenységek, valamint az Unió és az uniós tagállamok biztonságához és katonai védelméhez kapcsolódó tevékenységek közötti szinergiák szintén egyre növekednek . A műholdas navigáció feletti teljes körű ellenőrzés ezért garancia az Unió technológiai függetlenségére – ideértve hosszabb távon az infrastruktúrát alkotó berendezések komponenseivel kapcsolatos függetlenséget is –, és biztosítéka az Unió stratégiai autonómiájának.

(39)

A Galileo célja, hogy létrehozza és üzemeltesse az első olyan, kifejezetten polgári célokra tervezett globális műholdas navigációs és helymeghatározó infrastruktúrát, amelyet Európában és világszerte a köz- és a magánszektor különféle szereplői vehetnek igénybe. A Galileo függetlenül működik a már kialakított vagy potenciálisan kialakítandó más rendszerektől, így többek között hozzájárul az Unió stratégiai autonómiájához. A rendszer második generációja a tervek szerint még 2030 előtt fokozatosan kiépítésre kerül, kezdetben csökkentett üzemi kapacitással.

(40)

Az EGNOS célja a meglévő globális navigációs műholdrendszerek, különösen pedig a Galileo rendszer által a nyilvános szolgáltatás keretében sugárzott jelek minőségének javítása. Az EGNOS program által nyújtott szolgáltatásoknak 2026 végére elsődlegesen ki kell terjedniük a tagállamok földrajzilag Európában található területére, ebben a tekintetben ideértve Ciprust, az Azori-szigeteket, a Kanári-szigeteket és Madeirát. A légi közlekedés területén valamennyi említett területnek részesülnie kell az EGNOS keretében nyújtott léginavigációs szolgáltatások előnyeiből az EGNOS által támogatott valamennyi teljesítményszinten . Az EGNOS szolgáltatásainak földrajzi lefedettsége a műszaki kötöttségek szabta határokon belül – az életbiztonsági szolgáltatás esetében nemzetközi megállapodások alapján – kiterjeszthető lehet a világ más területeire is. Az (EU) 2018/1139 rendelet és a Galileo által nyújtott szolgáltatások minőségére vonatkozóan a légi közlekedés szempontjából szükséges ellenőrzések sérelme nélkül megjegyzendő, hogy noha a Galileo által kibocsátott jelek valóban segíthetik a légi járművek helyzetének meghatározását a repülés valamennyi szakaszában, a szükséges pontosságnövelő rendszeren (helyi, regionális, fedélzeti repülőelektronikán) keresztül, légiforgalmi szolgáltatásnak (ATM) és léginavigációs szolgáltatásnak (ANS) csak a helyi vagy regionális kiegészítő (pontosító) rendszerek, mint például Európában az EGNOS szolgáltatásai tekinthetők. Az EGNOS életvédelmi szolgáltatását a vonatkozó ICAO-szabványoknak megfelelően kell biztosítani.

(41)

Különösen fontos biztosítani a Galileo és az EGNOS rendszer ▌fenntarthatóságát és az általuk nyújtott szolgáltatások folyamatosságát, rendelkezésre állását , pontosságát, megbízhatóságát és biztonságát . A változó környezetben és a gyorsan fejlődő piacon e rendszerek fejlesztésének a továbbiakban is folytatódnia kell, és e rendszerek új generációit – beleértve az azokhoz kapcsolódó teret és a földi szegmens fejlődését – is elő kell készíteni.

▌

(43)

Az európai műholdas navigációs rendszerek létrehozásáról és üzemeltetéséről, valamint a 876/2002/EK tanácsi rendelet és a 683/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1285/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (8) található „kereskedelmi szolgáltatás” kifejezés a szolgáltatás időközben bekövetkezett fejlődése nyomán már nem megfelelő. Helyette két, egymástól eltérő szolgáltatást különböztetnek meg : a nagy pontosságú szolgáltatást és a hitelesítési szolgáltatást (9).

(44)

A nyújtott szolgáltatások igénybevételének optimalizálása érdekében a Galileo és az EGNOS által nyújtott szolgáltatásoknak felhasználói szinten is kompatibiliseknek és interoperábilisaknak kell lenniük egymással, valamint – amennyiben erről a kompatibilitásról és interoperabilitásról nemzetközi megállapodás rendelkezik, az Unió stratégiai autonómiájára vonatkozó célkitűzés sérelme nélkül, a lehetőségek szabta keretek között – más műholdas navigációs rendszerekkel és a hagyományos műholdas rádiónavigációs eszközökkel.

(45)

A földi infrastruktúrának a Galileo és az EGNOS szempontjából vett jelentősége és a Galileo és az EGNOS biztonságára gyakorolt hatása miatt indokolt, hogy az infrastruktúra helyét a Bizottság határozza meg. A rendszerek földi infrastruktúráját továbbra is nyílt, átlátható folyamat keretében kell kiépíteni, amelybe adott esetben hatáskörének keretein belül be lehet vonni az Ügynökséget .

(46)

A Galileo és az EGNOS által – különösen a biztonság területén – kínált társadalmi-gazdasági előnyök minél nagyobb kihasználása érdekében – egyúttal hozzájárulva az Unió stratégiai autonómiájához, különösen az érzékeny ágazatokban és a biztonság és a védelem területén – azokban az esetekben, amikor az indokolt és előnyös, szabályozási eszközökkel is elő kell mozdítani az EGNOS és a Galileo által kínált szolgáltatások igénybevételét az Unió más szakpolitikáiban. Fontos részét képezik e folyamatnak emellett az említett szolgáltatások igénybevételének valamennyi tagállamban történő ösztönzésére irányuló intézkedések.

(47)

A Kopernikusz célja, hogy önálló hozzáférést biztosítson a környezeti ismeretekhez és biztosítsa a Föld-megfigyelési és a geoinformációs szolgáltatások legfontosabb technológiáit, ezáltal pedig támogassa az Unió ▌független döntéshozatalát és fellépését egyebek mellett olyan területeken, mint a környezetvédelem, az éghajlatváltozás, a tengeri, tengerészeti, mezőgazdasági és vidékfejlesztés, a kulturális örökség megőrzése, a polgári védelem , a szárazföld- és infrastruktúra-monitoring, a biztonság és a digitális gazdaság.

(47b)

A program komponenseinek ösztönözniük kell a digitális technológia alkalmazását az űrrendszerekben, az adatok és szolgáltatások terjesztésében és a downstream fejlesztésben. Ezzel összefüggésben különös figyelmet kell fordítani a Bizottságnak „Az összekapcsoltság a versenyképes digitális egységes piac szolgálatában: Úton a gigabitalapú európai információs társadalom felé” című, 2016. szeptember 14-i közleményében valamint az „5G Európa számára: cselekvési terv” című, 2016. szeptember 14-i közleményében javasolt kezdeményezésekre és intézkedésekre.

(48)

A Kopernikusznak a folytonosság biztosítása mellett – a Föld-megfigyeléssel kapcsolatos kutatás, műszaki eredmények és innováció legújabb tendenciái, valamint a nagy adathalmazok elemzése és a mesterséges intelligencia területén bekövetkezett fejlemények és az azokkal kapcsolatos uniós szintű stratégiák és kezdeményezések figyelembevételével (10) – tovább kell vinnie és fokoznia kell az uniós Föld-megfigyelési programot (Kopernikusz) létrehozó 377/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (11), illetőleg a Kopernikusz elődprogramját, a globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés programját (GMES) létrehozó és az annak kezdeti működésére irányadó végrehajtási szabályokról rendelkező, az európai Föld-megfigyelési programról (GMES) és annak kezdeti működéséről szóló 911/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) alapján végzett tevékenységet és annak eredményeit. Új eszközök kifejlesztése érdekében a Bizottságnak szorosan együtt kell működnie a tagállamokkal, az Európai Űrügynökséggel, az EUMETSAT-tal és adott esetben a releváns, űrben elhelyezett és lokális eszközökkel rendelkező egyéb szervezetekkel. A lehető legnagyobb mértékben ki kell használnia a tagállamoknak, az Európai Űrügynökségnek, az EUMETSAT-nak (13) és más szervezeteknek a világűrből végzett megfigyeléssel kapcsolatos kapacitásait, egy életképes európai kereskedelmi űrágazat kialakulásának elősegítése érdekében ideértve az európai kereskedelmi kezdeményezések ilyen jellegű kapacitásait is. Azokban az esetekben, amikor az lehetséges és helyénvaló, fel kell használnia továbbá az elsősorban a tagállamok által a 2007/2/EK irányelv alapján szolgáltatott, hozzáférhető lokális és kiegészítő adatokat is (14). Annak érdekében, hogy biztosítsa a helyszíni adatkészletekhez a Kopernikusz céljaira történő hatékony hozzáférést és az érintett adatok hatékony felhasználását, a Bizottságnak együttműködést kell folytatnia a tagállamokkal és az Európai Környezetvédelmi Ügynökséggel.

(49)

A Kopernikuszt a közszféra információinak további felhasználásáról szóló 2003/98/EK irányelv módosításáról szóló, 2013. június 26-i 2013/37/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, a közszféra információinak további felhasználásáról szóló 2003/98/EK európai parlament és tanácsi irányelv (15) célkitűzéseivel, köztük különösen az átláthatóság, a szolgáltatások fejlődését eredményező feltételek kialakítása, valamint az Unión belüli gazdasági növekedéshez és munkahelyteremtéshez való hozzájárulás célkitűzésével összhangban kell végrehajtani. A Kopernikusz-adatoknak és a Kopernikusz-információknak szabadon és nyílt módon kell rendelkezésre állniuk.

(49a)

Az uniós társadalom és gazdaság tekintetében a Kopernikuszban rejlő lehetőségeket a közvetlen kedvezményezetteken túlmenően teljes körűen fel kell szabadítani, fokozva a felhasználók körében történő elterjedésre irányuló intézkedéseket, amihez további intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy az adatokat nem szakemberek is használni tudják, ösztönözve ezáltal a növekedést, a munkahelyteremtést és a tudástranszfert.

(50)

A Kopernikusz felhasználó-központú program. Jövőjét ezért a Kopernikusz-alapfelhasználók változó elvárásainak kell meghatároznia, figyelemmel ugyanakkor – mind a köz-, mind a magánszektorra kiterjedően – az új felhasználói közösségek megjelenésére is. A Kopernikusz keretében a változó felhasználói igények kielégítésére – ideértve az Unió szakpolitikáinak végrehajtásával és nyomon követésével kapcsolatos igények kielégítését is – rendelkezésre álló lehetőségek elemzéséből kell kiindulni, ami szükségessé teszi a felhasználók folyamatos és tényleges részvételét különösen a követelmények meghatározásában és validálásában.

(51)

A Kopernikusz már üzemel. Ezért fontos, hogy a Kopernikusz biztosítsa a már meglévő infrastruktúra és szolgáltatások folyamatosságát, de eközben – különösen a magánszektor világűrrel kapcsolatos szerepvállalásával és a gyors reakciót igénylő társadalmi-politikai jelenségekkel összefüggésben – alkalmazkodnia is kell a változó felhasználói igényekhez, piaci környezethez. Ehhez tovább kell fejleszteni a Kopernikusz funkcionális felépítését, és biztosítani kell, hogy az jobban tükrözze az operatív szolgáltatások első szakaszáról az új felhasználói közösségeknek nyújtott fejlett és célzottabb szolgáltatásokra való áttérést és a hozzáadott értéket képviselő felhasználói piacok bővítésére irányuló törekvést. Ennek jegyében a további végrehajtásnak elvi szinten az adatok értékláncát kell követnie (adatbeszerzés, adat- és információfeldolgozás, terjesztés és hasznosítás, a felhasználói kör és a piac bővítésére , valamint a kapacitásépítésre irányuló tevékenység), miközben az Európai horizont keretében zajló stratégiai tervezési folyamat fogja azonosítani azokat a kutatási és innovációs tevékenységeket, amelyeknek indokolt igénybe venniük a Kopernikusz szolgáltatásait.

(52)

Az adatbeszerzés területén a Kopernikusz keretében végzett tevékenység számára azt a célt kell kitűzni, hogy kiegészítse és fenntartsa a meglévő világűr-infrastruktúrát, előkészítse a műholdak hosszú távú élettartam végi lecserélését, továbbá új megfigyelési rendszerekkel kapcsolatos új küldetéseket kezdeményezzen különösen a globális éghajlatváltozással összefüggő kihívások kezelésének támogatása (például az emberi tevékenységből eredő szén-dioxid-kibocsátás és más üvegházhatásúgáz-kibocsátások nyomon követése) céljából. A Kopernikusz keretében végzett tevékenységnek ki kell terjesztenie a globális megfigyelést a sarkvidéki területekre, továbbá támogatnia kell a környezetvédelmi szabályok betartatását, a jogszabályokon alapuló környezetvédelmi nyomon követést és jelentéstételt és az innovatív környezeti alkalmazásokat a mezőgazdaság, az erdő-, a víz- és a tengerierőforrás-gazdálkodás és a kulturális örökség terén (például növénytermesztési hozammonitoring, vízgazdálkodási alkalmazások és korszerű tűzvédelmi megfigyelés). Ennek keretében a Kopernikusznak a lehető legnagyobb mértékben ki kell használnia az előző finanszírozási időszakban (2014–2020) rendelkezésére bocsátott eszközöket – beleértve a tagállamok, az ESA és az EUMETSAT által rendelkezésre bocsátott eszközöket is –, és élnie kell azok multiplikátorhatásával, miközben kapacitásainak további kiegészítése céljából új működési és üzleti modellekkel is kísérleteznie kell. A biztonság területén jelentkező változó felhasználói igények kielégítése érdekében a Kopernikusz a tagállamokkal meglévő sikeres partnerségek kihasználásával és megfelelő irányítási mechanizmusok alkalmazásával továbbfejlesztheti biztonsági dimenzióját.

(53)

Az adat- és információfeldolgozás területén a Kopernikusznak biztosítania kell a Kopernikusz szolgáltatásainak hosszú távú fenntarthatóságát és továbbfejlesztését, a közszektorban jelentkező és az Unió nemzetközi kötelezettségeiből fakadó igények kielégítése érdekében folytatott információszolgáltatást, valamint a kereskedelmi hasznosítás lehetőségeinek maximalizálását. A Kopernikusznak helyi, nemzeti, európai és globális léptékben egyaránt információkat kell szolgáltatnia különösen a légkör összetételéről és azon belül a levegőminőségről; az óceánok állapotáról és dinamikájáról ; a helyi, a nemzeti és az uniós szakpolitikák végrehajtását elősegítő szárazföld- és jégmonitoring céljaira; az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése céljaira; valamint a többek között a megelőzés révén megvalósuló veszélyhelyzet-kezelést, a környezetvédelmi szabályok betartatását, valamint a polgári biztonságot és az Unió ilyen irányú külső tevékenységét szolgáló térinformatikai információk körében. A Bizottságnak azonosítania kell a szolgáltatásnyújtás fenntarthatóságát elősegítő megfelelő szerződéses megállapodásokat.

(54)

A Kopernikusz szolgáltatásainak valóra váltása céljából a Bizottságnak igénybe kell vennie az illetékes szervezetek, az érintett uniós ügynökségek, a nemzeti szerveket tömörítő csoportosulások és konzorciumok, valamint a hozzájárulási megállapodás feleként szóba jövő további szervek segítségét. E szervezetek kiválasztása során a Bizottságnak biztosítania kell, hogy ne következzen be zavar a rendszer működésében és a szolgáltatásokban, valamint hogy a biztonsági szempontból érzékeny adatokkal kapcsolatban az érintett szervezetek a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) és különösen a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) keretei között rendelkezzenek korai előrejelző és válságfigyelő képességgel. A költségvetési rendelet 154. cikkével összhangban az uniós pénzeszközök végrehajtásával megbízott személyek és szervezetek kötelesek minden tagállammal szemben tiszteletben tartani a megkülönböztetésmentesség elvét; ezt az elvet a Kopernikusz program szolgáltatásainak nyújtásával kapcsolatos vonatkozó hozzájárulási megállapodások révén biztosítani kell.

(55)

A várakozások szerint a Kopernikusz szolgáltatásainak valóra váltása elő fogja segíteni, hogy ezek a szolgáltatások elterjedjenek a felhasználók körében, tekintettel arra, hogy a felhasználók előre tisztában lesznek a szolgáltatások elérhetőségével és fejlődési irányával, továbbá elő fogja mozdítani a tagállamokkal és más felekkel való együttműködést. Ehhez a Bizottságnak és a hozzá tartozó, szolgáltatásokat nyújtó megbízott szervezeteknek – a változó közszektorbeli elvárások és szakpolitikai igények kielégítése és ezzel együtt a Föld-megfigyelési adatok minél szélesebb körű felhasználása érdekében – szorosan együtt kell működniük Európa-szerte a különböző központi közösségekkel a Kopernikusz szolgáltatásai és az általa szolgáltatott információk továbbfejlesztésében. A Bizottságnak és a tagállamoknak együttműködést kell folytatniuk egymással annak érdekében, hogy kialakítsák a Kopernikusz lokális komponensét, és a továbbfejlesztett Kopernikusz-szolgáltatások céljaira elősegítsék a helyszíni adatkészleteknek a világűrből származó adatkészletekkel való integrációját.

(55a)

A Kopernikusz szabad, teljes körű és nyílt adatpolitikáját a Kopernikusz végrehajtásának egyik legsikeresebb elemeként értékelték, és alapvető szerepet játszott abban, hogy a tőle származó adatok és információk iránti igény ösztönzése révén a Kopernikusz program a világ egyik legnagyobb Föld-megfigyelési adatszolgáltatójává váljon. Egyértelműen szükség van az ingyenes, teljes körű és nyílt adatszolgáltatás folytonosságának hosszú távú és biztonságos garantálására, és az európai űrstratégiában (2016) kitűzött nagyra törő célok megvalósításához meg kell őrizni a hozzáférést. A Kopernikusz-adatokat elsősorban abból a célból hozzák létre, hogy az európai polgárok javát szolgálják, és ezeknek az adatoknak a szabad hozzáférhetővé tétele az egész világra kiterjedően maximalizálja együttműködési lehetőségeket az uniós vállalkozások és tudományos szakemberek számára, valamint hozzájárul egy hatékony európai űrökoszisztémához. A Kopernikusz-adatokhoz és -információkhoz való hozzáférésre vonatkozó bármely korlátozás bevezetése esetén annak összhangban kell lennie a Kopernikusz e rendeletben és a 1159/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben meghatározott adatpolitikájával.

(56)

Felhasználásuk és megosztásuk előmozdítása, valamint az európai Föld-megfigyelési piacok és különösen a felhasználói ágazat megerősítése, mindezeken keresztül pedig az Unión belüli gazdasági növekedés és munkahelyteremtés megalapozása érdekében a Kopernikusz keretében előállított adatokhoz és információkhoz – megfelelő feltételek és korlátozások mellett – teljes körű, nyílt és ingyenes hozzáférést kell biztosítani. A szolgáltatás keretében az adatokat és az információkat továbbra is magas fokú következetesség, folyamatosság, megbízhatóság és minőség mellett kell szolgáltatni. Ez a Kopernikusz-adatok és a Kopernikusz-információk tekintetében széles körű és felhasználóbarát hozzáférést, valamint feldolgozási és hasznosítási lehetőségeket tesz szükségessé különböző időhorizontokon, aminek érdekében a Bizottságnak továbbra is integrált megközelítést kell követnie mind az EU, mind pedig a tagállamok szintjén, továbbá biztosítania kell a más forrásokból származó adatokkal és információkkal való integrációját. Ezért a Bizottságnak meg kell tennie a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a Kopernikusz-adatok és -információk könnyen és hatékonyan hozzáférhetőek és használhatóak legyenek, nevezetesen az adat- és információ-hozzáférési szolgáltatásainak (DIAS) a tagállamokon belüli megismertetésével, továbbá lehetőség szerint támogatnia kell a meglévő európai Föld-megfigyelési adatinfrastruktúrákkal való interoperabilitást, hogy a Kopernikusz-adatok és a Kopernikusz-információk piaci elterjedésének maximalizálása és megerősítése érdekében szinergiákat alakítson ki ezek eszközeivel.

(57)

Annak érdekében, hogy megkönnyítse a harmadik felektől származó adatok felhasználását a Kopernikusz keretei között, a Bizottságnak az adatszolgáltatókkal közösen – e rendelethez igazodva, a harmadik felek érintett jogainak tiszteletben tartásával – ki kell dolgoznia a szóban forgó adatok felhasználására vonatkozó engedélyezési feltételeket. Figyelembe véve, hogy egyes Kopernikusz-adatok és Kopernikusz-információk, ideértve a nagy felbontású képeket is, befolyásolhatják az Unió vagy az uniós tagállamok biztonságát, lehetőséget kell adni arra, hogy kellően indokolt esetekben olyan intézkedések elfogadására kerüljön sor, amelyek kezelik az Unió vagy a tagállamok biztonságát veszélyeztető kockázatokat és fenyegetéseket.

(58)

A korábbi szabályozás alapján elfogadott jogi aktusok rendelkezéseinek minden olyan esetben érvényesnek kell maradniuk, amikor alkalmazásukra nem vonatkozik időbeli korlát, és nem állnak ellentétben az új szabályozással. Ez a helyzet áll fenn különösen a GMES-felhasználókra vonatkozó nyilvántartásbavételi és engedélyezési feltételeket és a különös GMES-adatokhoz és a GMES-szolgáltatásokból származó információkhoz való hozzáférés korlátozására vonatkozó kritériumokat meghatározó 1159/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet esetében (16).

(59)

Annak elősegítése és megkönnyítése érdekében, hogy a Föld-megfigyelési adatokat és technológiákat a helyi , regionális vagy nemzeti hatóságok, a kis- és középvállalkozások, valamint a tudományos szakemberek és a kutatók egyaránt felhasználják, a felhasználókat célzó intézkedések révén ösztönözni kell a Kopernikusz-adatok terjesztését szolgáló, a nemzeti és a regionális szerveket is magukban foglaló célzott hálózatok – mint például a Copernicus Relays és a Copernicus Academies – kialakítását. Ebből a célból a Bizottságnak és a tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy szorosabb kapcsolatokat alakítsanak ki a Kopernikusz, valamint az uniós és a nemzeti szakpolitikák között, és ezáltal ösztönözzék a kereslet bővülését a kereskedelmi alkalmazások és szolgáltatások iránt, lehetővé tegyék a vállalkozások, különösen pedig a kis- és középvállalkozások és az induló vállalkozások számára a Kopernikusz-adatokon és a Kopernikusz-információkon alapuló alkalmazások kifejlesztését, végső soron pedig versenyképes ökoszisztémát alakítsanak ki Európában a Föld-megfigyelési adatok számára.

(60)

Nemzetközileg a Kopernikusznak pontos és megbízható információkat kell szolgáltatnia a harmadik országokkal és a nemzetközi szervezetekkel folytatott együttműködés, valamint az Unió külpolitikája és fejlesztési együttműködési politikája támogatásához. A Kopernikuszra úgy kell tekinteni, hogy Európa hozzájárulását képezi a Föld-megfigyelési rendszerek globális rendszeréhez (GEOSS), a Föld-megfigyelő Műholdak Bizottsága (CEOS) és az ENSZ 1992. évi Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) Feleinek Konferenciája (COP) keretében végzett tevékenységhez, az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlődési céljainak eléréséhez, valamint a sendai katasztrófakockázat-csökkentési kerethez. A Kopernikusznak megfelelő együttműködést kell kialakítania, illetve fenntartania az ENSZ ágazati szerveivel és a Meteorológiai Világszervezettel.

(61)

A Kopernikusz megvalósítása során a Bizottságnak az űreszközök fejlesztésével , koordinálásával, alkalmazásával és továbbfejlesztésével, adott esetben harmadik felek adataihoz való hozzáféréssel, valamint – ha ezt nem más szervezet végzi – a célzott programok végrehajtásával kapcsolatban adott esetben támaszkodnia kell azokra az európai nemzetközi szervezetekre – különösen az Európai Űrügynökségre –, amelyekkel korábban már partnerséget alakított ki. Emellett a Bizottságnak a célzott programok vagy azok részei végrehajtásával kapcsolatban , valamint adott esetben a közreműködő programokból származó adatokhoz való hozzáféréssel kapcsolatban – annak szakértelméhez és feladatköréhez igazodva – az EUMETSAT-ra is támaszkodnia kell.

(61a)

A szolgáltatások területén a Bizottságnak megfelelő módon ki kell használnia az uniós ügynökségek, köztük az Európai Környezetvédelmi Ügynökség, az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, a SATCEN speciális kapacitásait, és élnie kell a tengeri környezetre irányuló monitoringszolgáltatások területén a Mercator Ocean révén már megvalósított európai beruházások adta lehetőségekkel. A biztonság vonatkozásában – a főképviselővel együtt – átfogó uniós szintű megközelítés kialakítására kell törekedni. A Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) már a kezdetektől fogva aktív szerepet játszott a GMES kezdeményezésben, és támogatást nyújtott a Galileo és az űridőjárás területén folytatott fejlesztési tevékenység számára. A JRC a 377/2014/EU rendelet alapján működteti a Kopernikusz katasztrófakezelési szolgáltatását és a Kopernikusz szárazföldmonitoring-szolgáltatásának globális komponensét, továbbá részt vesz az adatok és az információk minőségének és alkalmasságának értékelésében, valamint a jövőorientált fejlesztésekben. A Bizottságnak a program végrehajtásához a továbbiakban is támaszkodnia kell a JRC tudományos és műszaki tanácsaira.

(62)

Az Európai Parlament és a Tanács többszöri felkérése nyomán az Unió az űrmegfigyelést és a Föld körüli pályán haladó objektumok nyomon követését támogató keret létrehozásáról szóló, 2014. április 16-i 541/2014/EU európai parlamenti és tanácsi határozattal keretet hozott létre az űrmegfigyelés és a Föld körüli pályán haladó objektumok nyomon követése (a továbbiakban: SST) támogatására. Az űrszemét ma már komolyan veszélyezteti a világűrrel kapcsolatos tevékenység biztonságát és fenntarthatóságát. Ezért az SST létfontosságú a program komponensei és az azok által az uniós szakpolitikák számára nyújtott támogatás fenntartásához. Azzal, hogy elősegíti az űrszemét képződésének megelőzését, az SST hozzájárul annak biztosításához, hogy a világűrhöz fenntartható és garantált módon lehessen hozzáférni és azt fenntartható és garantált módon lehessen hasznosítani, amihez világszinten is közös érdek fűződik. Ezzel összefüggésben támogathatja a Föld körüli pályán mozgó űrszemét „takarítását” célzó projektek előkészítését is.

(63)

Az SST-nek javítania kell az SST-képességek műszaki paramétereit és autonómiáját. Ebből a célból azt kell eredményeznie, hogy az SST-érzékelők hálózata által előállított adatokra támaszkodva létrejöjjön egy autonóm európai jegyzék az űrobjektumokról. Adott esetben az Unió megfontolhatja egyes adatainak kereskedelmi, nem kereskedelmi és kutatási célú rendelkezésre bocsátását. Emellett az SST-nek továbbra is támogatnia kell az SST-szolgáltatások megvalósítását és fenntartását. Mivel az SST szolgáltatásai felhasználó-központúak , megfelelő mechanizmusokat kell kialakítani a felhasználói igények összegyűjtésére, ideértve a biztonsággal , valamint a releváns információk közintézmények számára és közintézményektől történő, a rendszer hatékonyságának fokozását célzó és egyúttal a nemzeti biztonsági és védelmi politikákat tiszteletben tartó továbbításával kapcsolatos igényeket is.

(64)

Az SST-szolgáltatások megvalósításának az Unió és a tagállamok együttműködésén kell alapulnia, és ki kell használnia a tagállamokban már meglévő és a jövőben létrehozandó szaktudást és eszközöket, ideértve az Európai Űrügynökség és az Unió keretei között létrehozottakat is. Lehetővé kell tenni az új SST-érzékelők kifejlesztésének pénzügyi támogatását. Az SST érzékeny jellegére való tekintettel mind a tagállami érzékelők feletti ellenőrzésnek, mind pedig azok működtetésének, karbantartásának és cseréjének, valamint az SST-szolgáltatások nyújtását lehetővé tévő adatfeldolgozásnak a részt vevő tagállamok hatáskörében kell maradnia.

(65)

Biztosítani kell, hogy az SST-képességekkel összefüggésben megfelelő tulajdonosi vagy hozzáférési jogokkal rendelkező tagállamok részt vehessenek az SST-szolgáltatások megvalósításában. Úgy kell tekinteni, hogy az 541/2014/EU határozattal létrehozott SST-konzorciumban részt vevő tagállamok teljesítik ezeket a kritériumokat. Ezeknek a tagállamoknak egy egységes, közös javaslatot kell előterjeszteniük, amelyben igazolják az operatív felépítés további elemeivel kapcsolatos követelmények teljesülését. ▌ Megfelelő szabályokat kell megállapítani a tagállami résztvevők kiválasztására és a részvétel szervezeti hátterére vonatkozóan.

(65a)

A Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni, hogy meghatározza a tagállamok részvételére vonatkozó részletes eljárásokat és elemeket. Amennyiben nem került sor közös javaslat benyújtására, vagy ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a benyújtott közös javaslat nem felel meg a megállapított kritériumoknak, a Bizottság egy második szakaszt indíthat a tagállamok részvétele érdekében. E második szakasz eljárásainak és elemeinek meg kell határozniuk a lefedett keringési pályákat, és figyelembe kell venniük annak szükségességét, hogy a tagállamok a lehető legnagyobb mértékben részt vegyenek az SST-szolgáltatások nyújtásában. Amennyiben ezek az eljárások és elemek lehetővé teszik a Bizottság számára, hogy az összes keringési pálya lefedése érdekében több javaslatot válasszon ki, a tagállamok csoportjai közötti megfelelő koordinációs mechanizmusokat és az összes SST-szolgáltatás lefedéséhez szükséges hatékony megoldást is biztosítani kell.

(66)

Létrehozása után az SST-nek tiszteletben kell tartania a tevékenység kiegészítő jellegével, valamint a kiváló minőségű felhasználó-központú SST-szolgáltatások folyamatosságával kapcsolatos elveket, és a lehető legjobb szaktudáson kell alapulnia. Az SST-nek tehát el kell kerülnie a szükségtelen átfedéseket. A ▌redundáns kapacitásoknak szigorúan az SST-szolgáltatások folyamatosságának, minőségének és megbízhatóságának biztosítását kell szolgálniuk. A szakértői csoportok tevékenységének segítenie kell e szükségtelen átfedések elkerülését.

(67)

Emellett az SST tevékenységének – a világűrben folytatott tevékenység biztonságának és fenntarthatóságának biztosítása érdekében – kedvezően kell érintenie a meglévő enyhítő intézkedéseket, köztük a ▌COPUOS ▌űrszemét csökkentéséről szóló iránymutatását, a világűrben folytatott tevékenység hosszú távú fenntarthatóságáról szóló iránymutatástervezetét és más kezdeményezéseket. Az összeütközések kockázatának csökkentése érdekében az SST-nek emellett törekednie kell a szinergiák kialakítására az űrszemét aktív eltávolítását és semlegesítését célzó kezdeményezésekkel. Az SST-nek hozzá kell járulnia a világűr békés célú igénybevételének és megismerésének biztosításához. A világűrben végzett tevékenység intenzívebbé válása kihathat a világűrbeli közlekedés szervezésével kapcsolatos nemzetközi kezdeményezésekre. Az Uniónak figyelemmel kell kísérnie az ilyen irányú fejleményeket, és szükség esetén figyelembe veheti őket a jelenlegi többéves pénzügyi keret félidős értékelésében.

(68)

A világűrbeli összeütközések elkerülése, az űrszemétképződés megelőzése, valamint az űridőjárás szélsőséges eseményeinek és a Föld-közeli objektumok jelenlétének hatásaival kapcsolatos készültség fokozása érdekében az SST-nek, valamint az űridőjárással és a Föld-közeli objektumokkal kapcsolatos tevékenységnek tekintettel kell lennie a nemzetközi partnerekkel – köztük különösen az Amerikai Egyesült Államokkal, a nemzetközi szervezetekkel és más harmadik felekkel – folytatott együttműködésre.

(69)

A Tanács Biztonsági Bizottsága kockázatkezelési struktúra létrehozását javasolta annak érdekében, hogy az 541/2014/EU határozat végrehajtása során kellő figyelmet kapjanak az adatbiztonsági kérdések. Ebből a célból a részt vevő tagállamoknak a már elvégzett munka figyelembevételével megfelelő kockázatkezelési struktúrákat és eljárásokat kell kialakítaniuk.

(70)

Az űridőjárás szélsőséges és intenzívebb eseményei veszélyeztethetik a polgárok biztonságát, és zavart idézhetnek elő a világűrbe telepített és a földi infrastruktúra működésében. Ezért a program részeként létre kell hozni egy, az űridőjárással foglalkozó alkomponenst , amelynek célja az űridőjárással kapcsolatos kockázatok és a kapcsolódó felhasználói igények értékelése, az űridőjárás jelenségeivel kapcsolatos tudatosságnövelés, az űridőjárással összefüggő felhasználó-központú szolgáltatások megvalósításának biztosítása, valamint a tagállami képességek javítása az űrmeteorológiai szolgáltatások területén. A Bizottságnak a felhasználói igények, a kockázatok és a műszaki felkészültség figyelembevételével meg kell határoznia, mely ágazatok élveznek előnyt az űridőjárással kapcsolatos operatív szolgáltatások igénybevételében. Hosszú távon más ágazatok igényei is kielégíthetők lehetnek. A szolgáltatásoknak a felhasználók igényeihez igazodó uniós szintű megvalósítása célzott, koordinált, folyamatos kutatási-fejlesztési tevékenységet igényel az űrmeteorológiai szolgáltatások fejlődésének támogatása területén. Az űrmeteorológiai szolgáltatások megvalósításának a meglévő nemzeti és uniós képességeken kell alapulnia, és lehetővé kell tennie a tagállamok, európai és nemzetközi szervezetek széles körű részvételét, valamint a magánszektornak a folyamatba való bekapcsolódását.

(71)

A Bizottságnak az Európa jövőjéről szóló fehér könyve (17), a 27 EU-tagállam állam-, illetve kormányfőinek Római Nyilatkozata (18), valamint az Európai Parlament több állásfoglalása emlékeztet arra, hogy az EU-ra fontos szerep hárul egy olyan biztonságos és ellenállóképes Európa kialakításában, amely képes kezelni a regionális konfliktusokat, a terrorizmusveszélyt, a kiberfenyegetettséget, az erősödő migrációs nyomást és más hasonló kihívásokat. A műholdas kommunikációhoz való biztonságos és garantált hozzáférés elengedhetetlen eszköze a biztonság területén működő szervezeteknek, és e kulcsfontosságú biztonsági erőforrás uniós szintű egységbe szervezése és megosztása erősíti a polgárainak védelmet nyújtó Uniót.

(72)

Az Európai Tanács 2013. december 19–20-i ülésszakának következtetései (19) üdvözlik, hogy a műholdas kommunikáció területén a tagállamok, a Bizottság és az Európai Űrügynökség szoros együttműködésében megkezdődött az állami műholdas kommunikáció (a továbbiakban: Govsatcom) új generációjának előkészítése. A Govsatcom a kül- és biztonságpolitika területén 2016 júniusában elfogadott globális európai uniós stratégia elemei között is szerepel. A Govsatcom hozzájárulhat az EU-nak a hibrid fenyegetésekkel kapcsolatos fellépéséhez, és támogathatja az EU tengerstratégiájának és az Északi-sarkvidékkel kapcsolatos politikájának végrehajtását.

(73)

A Govsatcom hangsúlyos biztonsági vonatkozásokkal rendelkező, felhasználó-központú program. Igénybevételének esetei a releváns szereplők részéről három fő csoportra tagolhatók: i. válságkezelés, amely a közös biztonság- és védelempolitika hatálya alá tartozó polgári és katonai missziókra és műveletekre, a természeti katasztrófákra és az ember által előidézett katasztrófahelyzetekre, a humanitárius válsághelyzetekre, valamint a tengeri veszélyhelyzetekre terjedhet ki; ii. térfigyelés, amely a határőrizetre, a határövezetek felügyeletére, a tengeri határőrizetre, a tengerfelügyeletre és az illegális kereskedelem felügyeletére terjedhet ki; valamint iii: kulcsfontosságú infrastruktúra, amely a diplomáciai hálózatokra, a rendőrség által folytatott kommunikációra, a digitális infrastruktúrára (például adatközpontok, szerverek), a kritikus infrastruktúrára (például energia, közlekedés, vízzárók, például gátak ) és a világűrbe telepített infrastruktúrára terjedhet ki.

(73a)

A Govsatcom-kapacitást és szolgáltatásokat az uniós és tagállami szereplők biztonsági és védelmi szempontból kritikus misszióiban és műveleteiben fogják használni. Ezért a harmadik felektől (harmadik államoktól és harmadik államok szerveitől) való, megfelelő szintű függetlenségre van szükség, amely kiterjed az összes Govsatcom-elemre, mint például az űr- és földi technológiákra komponensi, alrendszeri és rendszerszinten, az előállító iparágakra, az űrrendszerek tulajdonosaira és üzemeltetőire, a földi rendszerkomponensek fizikai elhelyezkedésére.

(74)

A műholdas kommunikáció véges erőforrás, amelyet mennyiségileg korlátoz a műholdak kapacitása, a frekvencia és a földrajzi lefedettség. Ezért a költséghatékonyság és a méretgazdaságosság kihasználása azt kívánja, hogy a Govsatcom optimális egyensúlyt alakítson ki a Govsatcom iránti, az arra feljogosított felhasználóktól származó kereslet, valamint a műholdas kapacitásokra és szolgáltatásokra vonatkozó Govsatcom-szerződések alapján nyújtott kínálat között. Mivel mind a kereslet, mind a potenciális kínálat változik időben, ehhez folyamatos nyomon követés és a Govsatcom-szolgáltatások kiigazíthatóságát biztosító rugalmasság szükséges. ▌

(75)

Az operatív követelmények meghatározása az igénybevétel esetei alapján fog történni. Ezekből az operatív követelményekből kell származtatni – a biztonsági követelmények figyelembevételével – a szolgáltatásportfóliót. A szolgáltatásportfóliónak meg kell határoznia a Govsatcom által biztosítandó alapszolgáltatásokat. A kereslet és a kínált szolgáltatások közötti lehető legjobb egyensúly fenntartása érdekében a Govsatcom szolgáltatásportfóliója rendszeres felülvizsgálatra szorulhat.

(76)

A Govsatcom kiépítésének első szakaszában (körülbelül 2025-ig) a szolgáltatás a ▌ meglévő kapacitásokon fog alapulni. Ebben az összefüggésben a Bizottságnak az uniós Govsatcom-kapacitásokat az Unió alapvető biztonsági érdekeit szem előtt tartva kell beszereznie a nemzeti rendszerekkel és űrkapacitással rendelkező tagállamoktól, valamint a kereskedelmi műholdas kommunikációs vagy műholdas szolgáltatóktól. Az első szakaszban a szolgáltatások fokozatosan kerülnek bevezetésre ▌. Amennyiben az első szakasz folyamán a kínálat és a kereslet részletes elemzése azt mutatja, hogy ez a kereslet alakulása tükrében nem elegendő, olyan döntés hozható, hogy a rendszer a második szakaszába lép, és egy vagy több köz-magán társuláson keresztül, például az uniós műhold-üzemeltetők részvételével megkezdődik a világűrben az igényekre szabott kiegészítő infrastruktúra vagy képességek létrehozása.

(77)

A műholdas kommunikáció céljára rendelkezésre álló erőforrások optimalizálása, az előre nem látható helyzetekben, például természeti katasztrófák esetén szükségessé váló hozzáférés garantálása, valamint a működési hatékonyság és a rövid szolgáltatásidők biztosítása érdekében ki kell alakítani a szükséges földi szegmenst (központokat és esetleges egyéb földi elemeket) . Az utóbbit a működési és a biztonsági követelményekből kiindulva kell megtervezni. A kockázatok mérséklése érdekében a központ fizikailag több helyen osztozhat. A földi szegmenshez egyéb elemekre, például bázisállomásokra is szükség lehet.

(78)

A műholdas kommunikáció igénybevevői számára a legfontosabb üzemi interfész a felhasználói berendezés. Az EU által a Govsatcom kapcsán alkalmazott megközelítésnek lehetővé kell tennie a legtöbb felhasználó számára, hogy a Govsatcom-szolgáltatások igénybevételére a meglévő felhasználói berendezéseiket használják ▌.

(79)

A felhasználók jelezték, hogy a működési hatékonyság érdekében fontos törekedni a felhasználói berendezések műszaki átjárhatóságára és olyan felhasználói berendezések alkalmazására, amelyek különböző műholdas rendszerek igénybevételére képesek. Ezen a területen kutatási-fejlesztési tevékenységre lehet szükség.

(80)

A végrehajtás szintjén a feladatokat és a felelősségi köröket az érintett szakosított szervezetek, köztük az Európai Védelmi Ügynökség, az EKSZ, az Európai Űrügynökség, az Ügynökség és más uniós ügynökségek között kell megosztani annak biztosításával, hogy – különösen a felhasználókat érintő vonatkozásokkal összefüggésben – minden részt vevő szervezet a legfontosabb szerepének megfelelő feladatokat kapja.

(81)

Az illetékes Govsatcom-hatóságra fontos szerep hárul annak figyelemmel kísérésében, hogy a felhasználók és a Govsatcommal összefüggésben feladatokat ellátó más nemzeti szervezetek a biztonsági követelményekben meghatározott módon betartják-e a megosztási és az elsőbbségi szabályokat, és követik-e a biztonsági eljárásokat. Azoknak a tagállamoknak, amelyek nem jelöltek ki illetékes Govsatcom-hatóságot, mindenképpen ki kell jelölniük egy kapcsolattartót a Govsatcomra kiható észlelt zavarások kezelésére.

(81a)

A tagállamok, a Tanács, a Bizottság és az EKSZ annyiban válhatnak Govsatcom-résztvevőkké, amennyiben felhatalmazást adnak a Govsatcom-felhasználók számára, vagy kapacitásokat, helyszíneket, illetve létesítményeket biztosítanak. Figyelemmel arra, hogy a tagállam döntése, hogy felhatalmazást ad-e a Govsatcom-felhasználók számára, vagy kapacitásokat, helyszíneket vagy létesítményeket biztosít-e, a tagállamok nem kötelezhetők a Govsatcomban való részvételre, vagy Govsatcom-infrastruktúra biztosítására. A program Govsatcom komponense ezért nem érinti a tagállamoknak azt a jogát, hogy – többek között az el nem köteleződéssel vagy a katonai szövetségekből való kimaradással kapcsolatos nemzeti jogukkal vagy alkotmányos követelményeikkel összhangban – ne vegyenek részt a Govsatcomban.

(82)

E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a Govsatcom keretében nyújtott szolgáltatások működési követelményeivel kapcsolatban. Ez lehetőséget ad arra, hogy a Bizottság meghatározza az igénybevétel egyes eseteihez, tehát a válságkezeléshez, a térfigyeléshez és a kulcsfontosságú infrastruktúra kezeléséhez (a diplomáciai hírközlési hálózatokat is ideértve) tartozó műszaki előírásokat. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

(83)

E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a Govsatcom keretében nyújtott szolgáltatások szolgáltatásportfóliójával kapcsolatban. Ez lehetőséget ad arra, hogy a Bizottság meghatározza a szükséges attribútumokat, köztük a földrajzi lefedettséget, a frekvenciát, a sávszélességet, a felhasználói berendezéseket és a biztonsági elemeket. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

(84)

E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a Govsatcom egységbe szervezett műholdas kommunikációs kapacitásainak igénybevételére irányadó megosztási és elsőbbségi szabályokkal kapcsolatban. A megosztási és az elsőbbségi szabályok meghatározása során a Bizottságnak figyelembe kell vennie a működési és a biztonsági követelményeket, valamint a Govsatcom résztvevői részéről jelentkező kockázatok és várható kereslet elemzését. Bár a Govsatcom-szolgáltatásokat elvben ingyenes alapon kell biztosítani a Govsatcom-felhasználók számára, ha ez az elemzés kapacitáshiányt állapít meg, illetve a piac torzításának elkerülése érdekében a részletes megosztási és elsőbbségi szabályok részeként árképzési politika alakítható ki. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

(85)

E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a Govsatcom földi szegmensét alkotó infrastruktúra helyével kapcsolatban. Ez lehetőséget ad arra, hogy a Bizottság figyelembe vegye a helyek kiválasztásával kapcsolatos működési és biztonsági követelményeket , valamint a meglévő infrastruktúrát . Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

▌

(87)

A 912/2010/EU rendelet a Galileo és az EGNOS műholdas navigációs programok egyes aspektusaival kapcsolatos igazgatási feladatok ellátására létrehozott egy uniós ügynökséget, az Európai GNSS Ügynökséget. E rendelet rendelkezik különösen arról, hogy az Európai GNSS Ügynökség új feladatokat kap, éspedig nemcsak a Galileo és az EGNOS rendszereivel, hanem a program más komponenseivel összefüggésben is, különösen a biztonsági akkreditáció területén. Ezért az Európai GNSS Ügynökség elnevezését, feladatait és szervezeti felépítését megfelelő módon módosítani kell.

(87a)

Az Ügynökség székhelye a 2010/803/EU határozatnak megfelelően Prága. Az Ügynökség feladatainak végrehajtásához az Ügynökség személyzete az (EU) 2016/413 bizottsági végrehajtási határozatban említett valamely Galileo vagy EGNOS földi központban is elhelyezhető a vonatkozó megállapodásban meghatározott programtevékenységek végrehajtása céljából. Emellett az Ügynökség a lehető leghatékonyabb és legeredményesebb működése érdekében egy vagy több tagállamban korlátozott számú munkatárs helyi irodákba is beosztható. Az Ügynökség székhelyén, illetve a Galileo és EGNOS helyszínein kívüli személyzet földrajzi elhelyezkedése nem vezethet az Ügynökség tevékenységeinek az említett helyi irodákhoz való áthelyezéséhez.

(88)

Feladatainak kiterjesztésére való tekintettel, amelyek a jövőben nem csupán a Galileo és az EGNOS rendszereihez kapcsolódnak, az Európai GNSS Ügynökség nevét meg kell változtatni. Ugyanakkor azonban az Ügynökség keretében biztosítani kell az Európai GNSS Ügynökség tevékenységének folytonosságát, ideértve a jogok és a kötelezettségek, a személyi állomány, valamint valamennyi már meghozott döntés érvényessége folytonosságát is.

(89)	Az Ügynökség küldetését és a Bizottságnak a program végrehajtásában betöltött szerepét figyelembe véve helyénvaló úgy rendelkezni, hogy az Igazgatótanács egyes döntéseinek meghozatalához a Bizottság képviselőinek igen szavazata is szükséges.

(90)	A Bizottság hatásköreinek sérelme nélkül az Igazgatótanácsnak, a Biztonsági Akkreditációs Tanácsnak és az ügyvezető igazgatónak feladatai ellátásában függetlennek kell lennie, és kizárólag a közérdek szem előtt tartásával kell eljárnia.

(91)

Lehetséges, sőt, valószínű, hogy a program egyes komponensei érzékeny vagy biztonsági vonatkozású nemzeti infrastruktúra igénybevételére fognak támaszkodni. Nemzetbiztonsági megfontolásból úgy szükséges rendelkezni, hogy ilyen esetekben az Igazgatótanács és a Biztonsági Akkreditációs Tanács ülésein ▌a tagállamok képviselői és a Bizottság képviselői a szükséges ismeret elve alapján vehetnek részt. Az Igazgatótanácsban a szavazásban csak az említett infrastruktúrával rendelkező tagállamok, valamint a Bizottság képviselője vehetnek részt. Az Igazgatótanács és a Biztonsági Akkreditációs Tanács eljárási szabályzatában meg kell határozni azokat a helyzeteket, amelyekben ez az eljárás alkalmazandó.

▌

(94)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (22) és (23) pontja szerint a programot konkrét nyomonkövetési követelmények szerint összegyűjtött információk alapján értékelni kell, és ennek keretében el kell kerülni a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, főként a tagállamokra nehezedőket. Ezek a követelmények az indokolt esetekben olyan mérhető mutatókat is magukban foglalhatnak, amelyek alapján elvégezhető a program hatásainak értékelése.

(94a)

Az előrejelzések szerint a Kopernikusz- és a Galileo-alapú szolgáltatások használata általában jelentős hatással lesz az európai gazdaságra. Ugyanakkor jelenleg úgy tűnik, hogy az ad hoc mérések és esettanulmányok a leggyakoribbak. A Bizottságnak az Eurostaton keresztül meg kell határoznia azokat a releváns statisztikai méréseket és mutatókat, amelyek az uniós űrtevékenységek által gyakorolt hatás rendszeres és hiteles nyomon követésének alapjául szolgálhatnak.

(95)	E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni. A Bizottság munkáját egy bizottság segíti, amely meghatározott összetételben ülésezik.

(95a)

Mivel a program komponensei felhasználó-központúak, ez a végrehajtásukhoz és a fejlesztésükhöz szükségessé teszi a felhasználók folyamatos, tényleges bevonását, különös tekintettel a szolgáltatási követelmények meghatározására és validálására. A felhasználók számára képviselt érték növelése érdekében az uniós tagállamokban és adott esetben a nemzetközi szervezetekben a köz- és magánszféra végfelhasználóival folytatott rendszeres konzultációk révén aktívan törekedni kell javaslataik meghallgatására. E célból („felhasználói fórum” néven) munkacsoportot kell létrehozni, amelynek feladata, hogy a programbizottságot a felhasználói igények azonosításában, a szolgáltatások megfelelésének ellenőrzésében és a nyújtott szolgáltatások hiányosságainak azonosításában segítse. A bizottság eljárási szabályzatának úgy kell meghatároznia e munkacsoport szervezetét, hogy az figyelembe vegye az egyes komponensek és a komponenseken belüli egyes szolgáltatások sajátosságait. Amennyiben lehetséges, a tagállamoknak a felhasználókkal nemzeti szinten folytatott szisztematikus és összehangolt konzultáció alapján kell hozzájárulniuk a felhasználói fórumhoz.

(96)

Tekintettel arra, hogy a felelősségteljes központi irányítás megköveteli a program egységes igazgatását, a gyorsabb döntéshozatalt és az információkhoz való egyenlő hozzáférést, a programmal összefüggésben feladatokat ellátó jogalanyok képviselői esetlegesen megfigyelőként részt vehetnek a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően létrehozott bizottság munkájában. Ugyanebből a megfontolásból azon harmadik országok és nemzetközi szervezetek képviselőinek, amelyek az Unióval nemzetközi megállapodást kötöttek, a programmal vagy annak komponenseivel vagy alkomponenseivel kapcsolatban ▌ meghatározott biztonsági korlátozások, illetve az irányadó megállapodásban előírt feltételek mellett esetlegesen szintén részt vehetnek a bizottság munkájában. A programmal összefüggésben feladatokat ellátó jogalanyok, a harmadik országok és a nemzetközi szervezetek képviselői a bizottság szavazásain nem vehetnek részt. A bizottságok eljárási szabályzatában kell megállapítani a megfigyelők és az eseti részt vevők részvételének feltételeit.

(97)

Annak biztosítása érdekében, hogy a programnak a kitűzött célok teljesítése felé való előrehaladását eredményesen értékelni lehessen, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a X. melléklet módosítására és ezen keresztül az abban foglalt mutatóknak a szükségesnek ítélt körben történő felülvizsgálatára vagy kiegészítésére, valamint e rendeletnek a nyomonkövetési és értékelési keretet megállapító rendelkezésekkel történő kiegészítésére vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(98)

Mivel e rendelet célját a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, hiszen az meghaladja bármely egyedül fellépő tagállam pénzügyi és műszaki képességeit, és mivel ezért ez a cél – nagyságrendje és hatásai miatt – uniós szintű fellépés útján jobban megvalósítható, az Unió az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritási elvnek megfelelően intézkedéseket hozhat. Az ugyanezen cikkben foglalt arányossági elvnek megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket,

(99)

A programra vonatkozó biztonsági követelmények egységes feltételek szerinti végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően kell gyakorolni. Lehetővé kell tenni, hogy a program biztonsági követelményei a tagállamok maximális ellenőrzése alatt álljanak. A program biztonságának területére vonatkozó végrehajtási jogi aktusok elfogadásakor a Bizottságot egy, a tagállamok képviselőiből álló bizottságnak kell segítenie, amely egy erre a célra szolgáló biztonsági konfigurációban ülésezik. E végrehajtási jogi aktusokat a 181/2011/EU rendeletben meghatározott vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. A biztonsági kérdések érzékenységére tekintettel az elnöknek törekednie kell arra, hogy megtalálja a bizottságon belül a lehető legnagyobb támogatottságot élvező megoldásokat. A Bizottság nem fogadhat el a program általános biztonsági követelményeit meghatározó végrehajtási jogi aktusokat olyan esetekben, amikor a bizottság nem nyilvánított véleményt,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

(1) Ez a rendelet létrehozza az Unió űrprogramját (a továbbiakban: program). Megállapítja a program célkitűzéseit, a 2021-től 2027-ig tartó időszakra szóló költségvetést, az uniós finanszírozás formáit és a finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat, valamint a program végrehajtásának szabályait.

(2) Ez a rendelet létrehozza az Európai Unió Űrprogramügynökségét (a továbbiakban: Ügynökség), amely a 912/2010/EU rendelettel létrehozott Európai GNSS Ügynökség helyett jön létre annak jogutódjaként, továbbá meghatározza az Ügynökség működésének szabályait.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

„űrmegfigyelésre és a Föld körüli pályán haladó objektumok nyomon követésére szolgáló rendszer (SST)”: egy olyan, földi és a világűrbe telepített érzékelőkből álló hálózat, amely képes az űrobjektumok megfigyelésére és követésére, és ezzel együtt adatfeldolgozási képességekkel rendelkezik a Föld körüli pályán haladó űrobjektumokra vonatkozó adatok, információk és szolgáltatások biztosítása céljából;

„űreszköz”: meghatározott funkció vagy küldetés (például kommunikáció, navigáció vagy Föld-megfigyelés) betöltésére szolgáló, Föld körüli pályán keringő objektum, beleértve a műhold hordozórakéták utolsó fokozatát és a visszatérő egységeket is . A tervezett küldetését teljesíteni már nem képes űreszköz működésképtelennek minősül. Az esetleges újbóli aktiválásra váró, tartalék vagy készenléti üzemmódban lévő űreszköz működő űreszköznek minősül;

„az űridőjárás eseményei”: a Nap és a Föld körüli világűrbeli környezet természetes változásai. Az űridőjárás hatásai közé tartoznak többek között a Napból érkező nagy energiájú részecskéket, a napszél változásai , ▌a koronakidobódások, ▌geomágneses viharok és dinamika , ▌ sugárviharok és ionoszféra-zavarok ▌, amelyek potenciláisan kihatnak a Földre és a földi infrastruktúrákra ;

3.	„Föld-közeli objektumok (NEO) ”: a Naprendszerben található olyan természetes objektumok, amelyek a Földet megközelítik;

4.	„űrobjektum”: a világűrben található, ember által előállított objektum;

„világűr-megfigyelés (SSA)”: olyan holisztikus megközelítés a világűrben rejlő legfontosabb kockázati tényezőkkel kapcsolatban – beleértve ezek átfogó ismeretét és megértését – , amely kiterjed az űrobjektumok közötti ütközésre, az űrobjektumok fragmentálódására és légkörbe való visszatérésére, az űridőjárás jelenségeire és a Föld-közeli objektumokra;

„vegyesfinanszírozási műveletek”: az uniós költségvetésből – többek között a költségvetési rendelet 2. cikkének (6) bekezdése szerinti vegyesfinanszírozási eszköz keretében – támogatott olyan tevékenységek, amelyek az uniós költségvetésből nyújtott nem visszafizetendő támogatási formákat és/vagy finanszírozási eszközöket és/vagy költségvetési garanciákat ötvöznek fejlesztési vagy egyéb állami pénzügyi intézményektől, valamint kereskedelmi pénzügyi intézményektől és befektetőktől származó visszafizetendő támogatási formákkal;

8.	„harmadik ország”: olyan ország, amely nem tagállama az Uniónak;

9.	„SST-információ”: olyan feldolgozott SST-adat, amely a szolgáltatás igénybevevője számára közvetlenül értelmezhető;

10.

„SST-adat”: az „űrmegfigyelés és a Föld körüli pályán haladó objektumok nyomon követése” (SST) komponens keretében az űrobjektumoknak, többek között az űrszemétnek az SST-érzékelők által rögzített fizikai paraméterei és az űrobjektumok keringési pályájára vonatkozóan az SST-érzékelők által észlelt adatok alapján meghatározott paraméterek;

11.	„visszajelzés”: a légi járműveknek a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet által meghatározott globális nyomon követését segítő szolgáltatás;

12.	„Kopernikusz-Sentinelek”: a Kopernikusz keretében a világűrből Föld-megfigyelést végző, kifejezetten erre a célra szolgáló műholdak, űreszközök és űreszköz-hasznosterhek;

13.	„Kopernikusz-adatok”: a Sentinelek által szolgáltatott adatok, beleértve a metaadatokat is;

14.	„harmadik felektől származó Kopernikusz-adatok és -információk ”: a Sentieneleken kívüli forrásból származó olyan térbeli adatok és információk , amelyek felhasználására a Kopernikusz felhasználási engedélyt kapott, vagy számára felhasználásra hozzáférhetővé tették ;

14a.

„Kopernikusz-szolgáltatások”: olyan hozzáadott értékkel rendelkező, általános és közös érdekű szolgáltatások az Unió és a tagállamok számára, amelyeket a program finanszíroz, és amelyek a Föld-megfigyelési adatokat, a lokális adatokat és egyéb kiegészítő adatokat a Kopernikusz-felhasználók igényeire szabott feldolgozott, összesített és értelmezett információkká alakítják át;

15.	„lokális Kopernikusz-adatok”: a földfelszínen, a tengeren és a levegőben telepített érzékelőkből származó megfigyelési adatok, valamint a Kopernikusz keretei között történő felhasználás céljából átadott vagy felhasználásra engedélyezett referencia- és kiegészítő adatok;

16.	„Kopernikusz-információk”: a Kopernikusz-szolgáltatások által feldolgozás vagy modellezés útján előállított információk, beleértve az ezekre az információkra vonatkozó metaadatokat is;

17.	„bizalmi jogalany”: a Bizottságtól vagy egy harmadik féltől független olyan jogalany, amely a Bizottságtól vagy a harmadik féltől biztonságos tárolás és kezelés céljából adatokat kap;

18.	„űrszemét”: minden olyan, a Föld körül keringő vagy a Föld légkörébe visszatérő űrobjektum, beleértve az űreszközöket és azok darabjait és elemeit is, amely nem működik vagy már nem szolgál konkrét célt, ideértve a rakéták és a műholdak részeit és a nem működő műholdakat is;

19.

„SST-érzékelő”: olyan eszköz vagy eszközök, a földfelszínre vagy a világűrbe telepített radarok, lézerek vagy teleszkópok olyan együttese, amely képes űrmegfigyelés és a Föld körüli pályán haladó objektumok nyomon követésének elvégzésére és az űrobjektumok fizikai paramétereinek, például méretének, helyzetének és sebességének mérésére;

19a.	„Govsatcom-résztvevők”: a tagállamok, a Tanács, a Bizottság, az EKSZ, valamint uniós ügynökségek, harmadik országok és nemzetközi szervezetek, amennyiben ezeket az ügynökségeket, harmadik országokat és nemzetközi szervezeteket szabályszerűen felhatalmazták;

20.

„Govsatcom-felhasználó”: az Unió vagy valamely tagállam közhatalmi feladatot ellátó olyan hatósága vagy közhatalmi feladat ellátásával megbízott más olyan szerve, valamint az olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely kellő felhatalmazással vagy megbízással rendelkezik biztonsági szempontból kritikus missziók, műveletek és infrastruktúra felügyeletével és irányításával összefüggő feladatok elvégzésére;

20a.„

Govsatcom-központ”: egy operatív központ, amelynek fő feladata a Govsatcom-felhasználók és a Govsatcom-kapacitások és szolgáltatások nyújtóinak biztonságos módon történő összekapcsolása, és ennek során bármely adott pillanatban a kínálat és a kereslet optimalizálása;

21.	„a Govsatcom igénybevételének esete”: olyan, meghatározott környezethez tartozó üzemi forgatókönyv, amely szerint ▌Govsatcom-szolgáltatásokra van szükség ;

21a.	„EU-minősített adat”: bármely olyan EU biztonsági minősítéssel ellátott adat és anyag, amelynek engedély nélküli hozzáférhetővé tétele különböző mértékben sértheti az Európai Unió, illetve egy vagy több tagállam érdekeit;

22.

„nem minősített érzékeny adat”: az (EU, Euratom) 2015/443 bizottsági határozat 9. cikke szerinti, olyan nem minősített adat , amely alapján kötelezettség keletkezik a nem minősített érzékeny adatok védelmére, amely csak az Európai Bizottságra és azokra az uniós ügynökségekre és szervekre alkalmazandó, amelyeket jogszabály kötelez a Bizottság biztonsági szabályainak alkalmazására ;

23.

„Kopernikusz-felhasználók”:

a „Kopernikusz-alapfelhasználók”, azaz azok a felhasználók, amelyek élvezik a Kopernikusz-adatok és a Kopernikusz-információk előnyeit, és emellett szerepet játszanak a Kopernikusz fejlődési irányának meghatározásában; a Kopernikusz-alapfelhasználók az Unió azon intézményei és szervei és azok az európai nemzeti és regionális állami és önkormányzati szervek az Unióban vagy a Kopernikusz programban részt vevő államokban , amelyek közszolgálati feladataik keretében polgári közpolitikák, többek között a környezetvédelmi politika, a polgári védelmi politika vagy a biztonságpolitika – többek között az infrastruktúra biztonsága – területén a szakpolitika meghatározásával, végrehajtásával, érvényesítésével vagy nyomon követésével vannak megbízva; az „egyéb Kopernikusz-felhasználók”, azaz azok a további felhasználók, amelyek élvezik a Kopernikusz-adatok és a Kopernikusz-információk előnyeit, például a kutatási és az oktatási, a kereskedelmi és a magánjogi, a jótékonysági, a nem kormányzati, valamint a nemzetközi szervezetek;

24.	„Kopernikusz programban részt vevő államok”: olyan harmadik országok, amelyek az Unióval kötött nemzetközi megállapodás feltételei szerint pénzügyileg hozzájárulnak a Kopernikusz programhoz és részt vesznek abban.

3. cikk

A program komponensei

A program a következő komponensekből áll:

egy polgári irányítás alatt álló, önálló, polgári célú globális navigációs műholdrendszer (GNSS), amely műholdak konstellációját, valamint több központot és földi állomások globális hálózatát foglalja magában, és amely – a biztonsági elvárások és előírások ▌integrációja mellett – helymeghatározási, navigációs és időmeghatározási szolgáltatásokat nyújt (a továbbiakban: Galileo);

egy földi központokból és állomásokból, valamint geoszinkron műholdakon elhelyezett több jeladóból álló , polgári irányítás alatt álló polgári regionális navigációs műholdrendszer, amely pontosítja és korrigálja a Galileo és egyéb GNSS-ek által kiadott nyílt jeleket, többek között légiforgalmi szolgáltatások, a léginavigációs szolgáltatások és más közlekedési rendszerek céljára, valamint a mezőgazdaság céljára (a továbbiakban: európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás vagy EGNOS);

egy geoinformációs adatokat és szolgáltatásokat nyújtó, működő, önálló, felhasználó-központú, polgári irányítás alatt álló , a meglévő nemzeti és európai kapacitásokra épülő polgári Föld-megfigyelési rendszer, amely műholdakból, földi infrastruktúrából, adat- és információfeldolgozási létesítményekből, valamint elosztási infrastruktúrából áll, teljes, ingyenes és nyílt adatpolitikán alapul és a biztonsági elvárásokat és előírásokat adott esetben integrálja (a továbbiakban: Kopernikusz);

űrmegfigyelésre és a Föld körüli pályán haladó objektumok nyomon követésére szolgáló olyan rendszer, amely a Föld körüli pályán haladó űrobjektumok megfigyelésével és nyomon követésével kapcsolatban hivatott adatokat, információkat és szolgáltatásokat biztosítani, illetve fejleszteni és ellátni (a továbbiakban: SST-alkomponens );kiegészítve mindezt az űridőjárási jelenségek megfigyelési paramétereivel (a továbbiakban: SWE-alkomponens) és a Földet megközelítő Föld-közeli objektumok (a továbbiakban: NEO-alkomponens) kockázatának nyomon követésével (a továbbiakban: világűrmegfigyelés (SSA)) ;

polgári irányítás alatt álló műholdas kommunikációs rendszer, amely műholdas kommunikáció, képességek és szolgáltatások biztosítását teszi lehetővé az Unió, valamint a biztonsági szempontból kritikus missziókat teljesítő és infrastruktúrákat kezelő tagállami nemzeti hatóságok számára (a továbbiakban: Govsatcom).

▌A program olyan további intézkedéseket is magában foglal, amelyek hatékony és autonóm hozzáférést biztosítanak a világűrhöz a program számára, és támogatják az innovatív és versenyképes európai űrszektort, upstream és downstream területen is, erősítik az Unió világűrbeli ökoszisztémáját és megerősítik az Uniót mint globális szereplőt .

4. cikk

Célkitűzések

(1) A program általános célkitűzései a következők:

jó minőségű, aktuális és adott esetben biztonságos, űrrel kapcsolatos adatok, információk és szolgáltatások megszakítás nélküli nyújtása, lehetőleg globális szinten, vagy az ehhez való hozzájárulás, a meglévő és a jövőbeli igényeket kielégítve, valamint az Unió politikai prioritásainak és ehhez kapcsolódóan a bizonyítékokon alapuló és független döntéshozatalának támogatására való képesség, többek között az éghajlatváltozással , a közlekedéssel és a biztonsággal kapcsolatban ;

a társadalmi-gazdasági előnyök maximális kiaknázása , különösen az innovatív és versenyképes európai upstream és downstream ágazatok – többek között a kis- és középvállalkozások és az induló vállalkozások – fejlődésének elősegítése révén, ezáltal lehetővé téve a növekedést és a munkahelyteremtést az Unióban, valamint a program komponensei által nyújtott adatok, információk és szolgáltatások lehető legszélesebb körű elterjedésének és felhasználásának előmozdítását az Unión belül és azon kívül egyaránt ; eközben biztosítva az Európai horizont rendelet keretében végzett uniós kutatási és technológiai fejlesztési tevékenységekkel való szinergiákat és az egymást kiegészítő jelleget;

c)	az Unió és tagállamai védelmének, biztonságának fokozása , valamint ▌autonómiájának megerősítése , különösen a technológiákat ▌illetően;

az Unió űrágazatban betöltött globális szerepének támogatása, a nemzetközi együttműködés ösztönzése, az európai űrdiplomácia megerősítése a kölcsönösség és a tisztességes verseny elveire is kiterjedően, valamint a globális kihívásokkal való megküzdésben és a globális kezdeményezések támogatásában vállalt szerepének megerősítése , többek között ▌a fenntartható fejlődés , valamint annak tudatosítása területén , hogy a világűr az emberiség közös öröksége;

a világűrben folytatott valamennyi, űrobjektumokkal és űrszemét képződésével kapcsolatos tevékenység, valamint a világűrbeli környezet biztonságának, védelmének és fenntarthatóságának fokozása megfelelő intézkedések végrehajtásával, beleértve az üzemi élettartamuk végén az űreszközök ártalmatlanítására és az űrszemét ártalmatlanítására szolgáló technológiák kifejlesztését és alkalmazását .

(6a) A nemzetközi együttműködés kiemelkedő jelentőségű és kulcsfontosságú eleme az európai űrstratégiának és az Unió űrágazatban betöltött globális szerepe előmozdításának. A Bizottság a programot arra fogja használni, hogy űrdiplomácia révén hozzájáruljon a nemzetközi erőfeszítésekhez, illetve élvezze ezek előnyeit az európai technológia és ipar nemzetközi előmozdítására irányuló kezdeményezések (például kétoldalú párbeszédek, ipari műhelytalálkozók, a kkv-k nemzetközivé válásának támogatása) révén, valamint hogy megkönnyítse a nemzetközi piacokhoz való hozzáférést és előmozdítsa a tisztességes versenyt, egyúttal fellendítve a gazdaságdiplomáciai kezdeményezéseket. Az európai űrdiplomáciai kezdeményezéseknek teljes mértékben összhangban kell állniuk a meglévő uniós szakpolitikákkal, prioritásokkal és eszközökkel, és ki kell egészíteniük azokat, ugyanakkor az Unióra az uniós tagállamokkal együtt kulcsszerep hárul abban, hogy továbbra is a nemzetközi élvonalban maradjanak.

(2) A program egyedi célkitűzései a következők:

a)	a Galileo és az EGNOS vonatkozásában: hosszú távon a lehető legkorszerűbb és ▌biztonságos helymeghatározási, navigációs és időmeghatározási szolgáltatások nyújtása, a szolgáltatások folytonosságának és megbízhatóságának biztosítása mellett ;

a Kopernikusz vonatkozásában: pontos és megbízható Föld-megfigyelési adatok és információk , valamint más adatforrásokat integráló szolgáltatások hosszú távon és fenntartható módon történő biztosítása az ▌uniós és tagállami szakpolitikák és a felhasználói igényeken alapuló fellépések kialakításának, végrehajtásának és nyomon követésének támogatása érdekében;

a világűr-megfigyelés vonatkozásában: az űrobjektumok és az űrszemét megfigyelésére, nyomon követésére és azonosítására irányuló SST-képességek javítása az SST-képességek uniós szintű teljesítményének és autonómiájának további növelése érdekében, űridőjárási szolgáltatások nyújtása és a tagállamok Föld-közeli objektumokkal kapcsolatos kapacitásainak feltérképezése és hálózatba szervezése;

d)	a Govsatcom vonatkozásában: megbízható, biztonságos és költséghatékony műholdas kommunikációs szolgáltatások hosszú távú elérhetőségének biztosítása a Govsatcom-felhasználók számára ;

e)	▌a világűrhöz való autonóm, biztonságos és költséghatékony hozzáférés képességének támogatása, figyelembe véve az Unió alapvető biztonsági érdekeit ;

egy erős uniós űrgazdaság kialakulásának elősegítése az űrökoszisztéma és a versenyképesség, az innováció, a vállalkozói kedv, a készségek , valamint a minden tagállamra és uniós régióra kiterjedő kapacitásépítés megerősítése révén, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra, valamint az induló vállalkozásokra, illetve az ágazatban már tevékeny vagy aktív szerepvállalásra készülő, az Unióban letelepedett vagy lakóhellyel rendelkező jogi és természetes személyekre .

5. cikk

Hozzáférés a világűrhöz

(1) A program ▌támogatja a felbocsátási szolgáltatások beszerzését és aggregálását a program szükségleteinek ellátása érdekében , valamint – kérésükre – a tagállamok és nemzetközi szervezetek esetében az aggregálást.

(2) Egyéb uniós programokkal és finanszírozási rendszerekkel való szinergiában, valamint az Európai Űrügynökség által a világűrhöz való hozzáférés terén végzett tevékenységek sérelme nélkül a program támogathatja a következőket:

a)	a program komponenseinek megvalósítása érdekében a műholdak felbocsátásához szükséges indítórendszerek kiigazításai – a technológiafejlesztésre is kiterjedően –, beleértve az űrhöz való hozzáféréssel kapcsolatos alternatív technológiákat és innovatív rendszereket is;

b)	a földi űrinfrastruktúra ▌kiigazításai, beleértve a program végrehajtásához szükséges új fejlesztéseket .

6. cikk

Az uniós űrágazat innovációját és versenyképességét támogató fellépések

(1) A program Unió-szerte előmozdítja a kapacitásépítést és ezáltal támogatja a következőket :

az űrtechnológiák, -infrastruktúrák vagy -szolgáltatások lehető legjobb felhasználására irányuló innovációs tevékenységek , valamint intézkedések a kutatási és innovációs tevékenységekből származó innovatív megoldások alkalmazásának megkönnyítésére, továbbá a downstream ágazat fejlődésének támogatására, különösen a más uniós programokkal és pénzügyi eszközökkel – többek között az Invest EU programmal – való szinergiák révén;

b)	olyan tevékenységek, amelyek célja a lakossági kereslet és az állami szektor innovációjának ösztönzése, a polgárok és a vállalkozások számára a közszolgáltatásokban rejlő lehetőségek teljes körű kihasználása érdekében;

vállalkozó kedv, beleértve a kezdetektől a növekedési szakaszig terjedő időszakot a 21. cikknek megfelelően, a III. cím I. fejezetének 18. cikkében említett, a finanszírozási eszközökhöz való egyéb hozzáféréssel kapcsolatos rendelkezésekre támaszkodva, valamint alkalmazva az „első szerződés” elvet ;

egy vállalkozásbarát űrökoszisztéma létrehozása a vállalkozások közötti , olyan űrtechnológiai központok hálózata formájában történő együttműködés révén , amelyek regionális és nemzeti szinten összehozzák az űrtechnológiai, a digitális és az egyéb ágazatokat, továbbá a felhasználókat, amely központokból álló hálózatnak törekednie kell arra, hogy támogatást, létesítményeket és szolgáltatásokat nyújtson a polgároknak és a vállalkozásoknak a vállalkozó kedv és a vállalkozói készségek előmozdítása , továbbá a downstream ágazaton belüli szinergiák fokozása és a Digitális Európa program keretében létrehozott digitális innovációs központokkal való együttműködés előmozdítása érdekében ;

e)	oktatási és képzési tevékenységek biztosítása többek között szakemberek, vállalkozók, diplomások és hallgatók számára, különösen a nemzeti és regionális kezdeményezésekkel való szinergiák révén, a magas szintű készségek fejlesztése érdekében ;

f)	hozzáférés a feldolgozó és vizsgáló létesítményekhez a magán- és közszektorbeli szakemberek, egyetemi hallgatók és vállalkozók számára ;

g)	tanúsítási és szabványosítási tevékenységek;

az európai ellátási láncok megerősítése Unió-szerte a vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások és az induló vállalkozások széles körű részvétele révén, a program valamennyi komponensében, különösen a 14. cikkben foglalt rendelkezések, valamint globális szintű versenyképességüket alátámasztó intézkedések révén.

(2) Az (1) bekezdésben említett tevékenységek végrehajtása során támogatni kell a kibontakozóban lévő űriparral rendelkező tagállamokban a kapacitásfejlesztést annak érdekében, hogy valamennyi tagállam egyenlő lehetőséget kapjon az űrprogramban való részvételre.

7. cikk

A programhoz társult harmadik országok és nemzetközi szervezetek

(1) A program komponensei az SST és a Govsatcom kivételével nyitva állnak az alábbi harmadik országok számára:

a)	az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) olyan tagjai, amelyek az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjai is, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban meghatározott feltételekkel összhangban;

csatlakozó országok, tagjelölt országok és potenciális tagjelöltek, az uniós programokban való részvételüknek a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unió és az említett országok közötti megállapodásokban meghatározott egyedi feltételekkel összhangban;

(2) A program komponensei az SST kivételével nyitva állnak továbbá minden harmadik ország vagy nemzetközi szervezet számára a harmadik ország vagy a nemzetközi szervezet uniós programokban való részvételét szabályozó egyedi megállapodásban meghatározott feltételekkel összhangban, feltéve, hogy a megállapodás:

a)	méltányos egyensúlyt biztosít az uniós programokban részt vevő harmadik ország vagy nemzetközi szervezet hozzájárulásai és a nekik biztosított juttatások tekintetében,

b)	meghatározza a programokban való részvétel feltételeit, beleértve az egyedi programokhoz való pénzügyi hozzájárulások és azok igazgatási költségeinek kiszámítását. Ezek a hozzájárulások [az új költségvetési rendelet] [21. cikkének (5) bekezdésével] összhangban címzett bevételnek minősülnek,

c)	nem ruház a harmadik országra vagy a nemzetközi szervezetre döntéshozatali jogkört a programra vonatkozóan, vagy adott esetben nem biztosít számukra hozzáférést érzékeny vagy minősített adatokhoz;

d)	garantálja az Uniónak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosításához és a pénzügyi érdekeinek védelméhez való jogát.

da)	adott esetben valamennyi érintett területen fenntartja az Unió stratégiai és szuverén érdekeit, ideértve az európai technológiai vagy ipari stratégiai önállóságot;

(3) A program komponensei csak az (1) és (2) bekezdésben említett harmadik országok és nemzetközi szervezetek számára állnak nyitva, amennyiben az Unió és tagállamai alapvető biztonsági érdekei nem sérülnek.

8. cikk

Harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek SST-hez, Govsatcomhoz és kormányzati ellenőrzésű szolgáltatásokhoz (PRS) való hozzáférése

(1) Harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek csak akkor válhatnak a 67. cikkben említett Govsatcom-résztvevővé, vagy csak akkor kaphatnak hozzáférést az SST által nyújtott szolgáltatásokhoz, ha az Európai Unió működéséről szóló szerződés 218. cikkében meghatározott eljárás szerint megállapodást kötnek, amely meghatározza az ilyen adatokhoz, információkhoz, kapacitásokhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés feltételeit és részletes szabályait, valamint a minősített adatok cseréjének és védelmének keretét.

(2) A harmadik országoknak vagy nemzetközi szervezeteknek a Galileo által biztosított kormányzati ellenőrzésű szolgáltatásokhoz való hozzáférésére az 1104/2011/EU európai parlamenti és tanácsi határozat (20) 3. cikkének (5) bekezdése vonatkozik.

9. cikk

Tulajdonjog és az eszközök használata

(1) A program komponenseinek keretében létrehozott vagy kifejlesztett tárgyi eszközök és immateriális javak tulajdonjoga az Uniót illeti. Ennek érdekében a Bizottság megteszi az annak biztosításához szükséges lépéseket, hogy a potenciálisan az említett eszközök vagy javak létrehozását vagy kifejlesztését eredményező tevékenységekkel kapcsolatos idevágó szerződések, megállapodások és egyéb egyezmények tartalmazzanak olyan rendelkezéseket, amelyek meghatározzák a szóban forgó eszközök és javak tulajdonjogi rendszerét.

(2) Az (1) bekezdés nem vonatkozik a program komponensei keretében létrehozott vagy kifejlesztett olyan tárgyi eszközökre és immateriális javakra, amelyek esetében a potenciálisan ezen eszközök és javak létrehozását vagy kifejlesztését eredményező tevékenységek:

a)	elvégzésére teljes mértékben az Unió által finanszírozott vissza nem térítendő támogatásoknak vagy pénzdíjaknak köszönhetően került sor;

b)	finanszírozását nem teljes mértékben az Unió végezte, vagy

c)	EU-minősített adatokat magukban foglaló PRS-vevőkészülékek vagy ilyen vevőkészülékek alkatrészeinek kifejlesztéséhez, gyártásához vagy használatához kapcsolódnak.

(3) A Bizottság megteszi az annak biztosításához szükséges lépéseket, hogy a második bekezdésben említett tevékenységekkel kapcsolatos szerződések, megállapodások és egyéb egyezmények tartalmazzanak olyan rendelkezéseket, amelyek meghatározzák a szóban forgó eszközök és javak megfelelő tulajdonjogi és használati rendszerét, valamint hogy a c) pontot illetően az Unió szabadon használhassa a PRS-vevőkészülékeket és engedélyezhesse azok használatát az 1104/2011/EU határozatnak megfelelően.

(4) A Bizottság a következők tekintetében törekszik szerződések vagy egyéb egyezmények megkötésére harmadik felekkel:

a)	a program komponenseinek keretében létrehozott vagy kifejlesztett tárgyi eszközök és immateriális javak tekintetében előzetesen fennálló tulajdonjogok;

b)	az egyéb tárgyi eszközök és immateriális javak tekintetében fennálló, a program végrehajtásához szükséges tulajdon- vagy használati jogok megszerzése.]

(5) A Bizottság megfelelő keretrendszer révén gondoskodik az Unió tulajdonában lévő, az (1) és (2) bekezdésben említett tárgyi eszközök és immateriális javak optimális alkalmazásáról.

(6) Amennyiben az említett eszközök és javak szellemitulajdon-jogok formáját öltik, a Bizottság a lehető leghatékonyabban kezeli ezeket a jogokat, figyelemmel egyrészt arra, hogy e jogok védelemre szorulnak, és a lehető legjobban hasznosítani kell őket, másrészt minden érdekelt fél jogos érdekeire, harmadrészt pedig arra, hogy a piacoknak és az új technológiáknak harmonikusan kell fejlődniük, és biztosítani kell a program komponensei által nyújtott szolgáltatások folyamatosságát. E célból a Bizottság különösen arról gondoskodik, hogy a vonatkozó szerződések, megállapodások és egyéb egyezmények lehetővé tegyék a szóban forgó jogok harmadik felekre történő átruházását, illetve e jogokra vonatkozóan harmadik felek számára a hasznosítás engedélyezését, a szellemi tulajdonhoz fűződő jog létrehozóját is beleértve, és hogy az Ügynökség szabadon élhessen e jogokkal, amennyiben az szükségesnek mutatkozik az e rendelet szerinti feladatai elvégzéséhez. A 29. cikk (3a) bekezdésében említett pénzügyi partnerségi keretmegállapodásnak vagy a 32. cikk (1) bekezdésében említett hozzájárulási megállapodásoknak tartalmazniuk kell azokat a vonatkozó rendelkezéseket, amelyek lehetővé teszik ezen jogoknak az Európai Űrügynökség és más megbízott szervezetek általi gyakorlását, ha ez szükséges az e rendelet szerinti feladataik teljesítéséhez, továbbá meghatározzák e felhasználás feltételeit.

10. cikk

Szavatosság

A jogilag kötelező rendelkezések által előírt kötelezettségek sérelme nélkül a program komponensei által nyújtott szolgáltatások, adatok és információk minőségére, pontosságára, elérhetőségére, megbízhatóságára, sebességére és bármilyen célra való alkalmasságára nem nyújtható sem kifejezett, sem hallgatólagos szavatosság . ▌ A Bizottság megteszi az annak biztosításához szükséges lépéseket, hogy a szóban forgó szolgáltatások, adatok és információk felhasználói megfelelő tájékoztatásban részesüljenek ▌.

II. CÍM

KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS ÉS KÖLTSÉGVETÉSI MECHANIZMUSOK

11. cikk

Költségvetés

(1) A programnak a 2021–2027 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg a kacsolódó kockázatokra szánt összeget is beleértve [folyó áron] [ 16,9 ] milliárd EUR.

Az első albekezdésben említett összeg az alábbi kiadási kategóriák között oszlik meg :

a)	Galileo és EGNOS: [9,7] milliárd EUR

b)	Kopernikusz: [6] milliárd EUR

c)	Világűr-megfigyelés/Govsatcom: [ 1,2 ] milliárd EUR.

(2) A 3. cikk által előirányzott további intézkedések, nevezetesen az 5. és 6. cikkben említett tevékenységek a program komponenseinek finanszírozásából részesülnek.

(3) A programra elkülönített uniós költségvetési előirányzatok fedezik a 4. cikkben említett célkitűzések megvalósításához szükséges valamennyi tevékenységet. Az ilyen kiadások a következőkre terjedhetnek ki:

a)	tanulmányok és szakértői találkozók, különös tekintettel a költség- és időbeli korlátoknak való megfelelésre;

b)	tájékoztatási és kommunikációs tevékenységek, ideértve az Unió politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikációt is, amennyiben ezek e rendelet céljaival közvetlenül összefüggenek, különösen, ha más uniós szakpolitikákkal való szinergiák lehetősége áll fenn;

c)	az információk feldolgozását és cseréjét szolgáló információtechnológiai hálózatok, valamint a Bizottság által többek között a biztonság területén végrehajtott adminisztratív irányítási intézkedések;

d)	a program végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtás, így például előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési intézkedések, ideértve a vállalati információtechnológiai rendszereket is.

(4) A különböző uniós programokból kumulatív finanszírozásban részesülő fellépéseket elég egyszer ellenőrizni, de az ellenőrzésnek az összes érintett programra és azok alkalmazandó szabályaira ki kell terjednie.

(5) A programmal kapcsolatos költségvetési kötelezettségvállalások, amelyek egy pénzügyi évnél hosszabb időszakra terjednek ki, felbonthatók több évre esedékes éves részletekre.

(6) A tagállamok részére megosztott irányítás keretében allokált források a tagállamok kérésére átcsoportosíthatók a programra. A Bizottság ezeket a forrásokat a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban közvetlenül vagy 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban közvetve hajtja végre Ezeket a forrásokat lehetőség szerint az érintett tagállam javára kell felhasználni.

12. cikk

Címzett bevételek

(1) A program komponenseiből származó bevételeket be kell fizetni az Unió költségvetésébe, és azon komponens finanszírozására kell használni, amely révén a bevétel keletkezett.

(2) A tagállamok további pénzügyi hozzájárulást is elkülöníthetnek a program valamelyik komponense számára, azzal a feltétellel, hogy az ilyen többletelemek az érintett program tekintetében nem teremtenek pénzügyi vagy műszaki terhet, és nem vezetnek késedelemhez az adott komponens esetében. A Bizottság a 107. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban határoz arról, hogy e feltételek teljesültek-e.

(3) Az ebben a cikkben említett kiegészítő finanszírozás a költségvetési rendelet [21. cikkének (2) bekezdése] szerinti külső címzett bevételnek minősül.

13. cikk

Az uniós finanszírozás végrehajtása és formái

(1) A programot a költségvetési rendelettel összhangban közvetlen irányítással kell végrehajtani vagy közvetett irányítással a költségvetési rendelet [62. cikke (1) bekezdésének c) pontjában] említett szervekkel.

(2) A program a költségvetési rendeletben meghatározott bármely formában – különösen vissza nem térítendő támogatás, pénzdíj és közbeszerzés formájában – nyújthat finanszírozást. Vegyesfinanszírozási műveletek keretében finanszírozási eszköz formájában is nyújtható finanszírozás.

(3) Amennyiben a Kopernikusz költségvetését közvetett irányítás keretében hajtják végre, a költségvetés végrehajtásával megbízott szervezetek közbeszerzési szabályait a költségvetési rendelet 62. és 154. cikke szerint megengedhető mértékben lehet alkalmazni. E szabályok szükséges konkrét kiigazításairól a vonatkozó hozzájárulási megállapodásokban kell rendelkezni.

III. CÍM

PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET

Közbeszerzés

14. cikk

A közbeszerzés alapelvei

(1) Az ajánlatkérő szerv a következő alapelveknek megfelelően jár el a program céljára végzett közbeszerzési eljárások során:

valamennyi tagállamban az egész Unióban és a teljes ellátási láncban elősegíti , hogy valamennyi gazdasági szereplő, különösen az induló vállalkozások, az új belépők, a kis- és középvállalkozások ▌a lehető legnagyobb mértékben és legnyíltabb módon részt vegyenek az eljárásban, ideértve azt az előírást is, hogy az ajánlattevők alkalmazzanak alvállalkozókat;

b)	biztosítja a tényleges versenyt, valamint lehetőség szerint kerüli az egyetlen beszállítótól való túlzott függést, különösen a kritikus berendezéseket és szolgáltatásokat illetően, figyelembe véve a technológiai függetlenség és a szolgáltatások folyamatosságának célkitűzését;

c)	a költségvetési rendelet 167. cikkétől eltérve adott esetben több beszerzési forrást használ a program komponenseinek, azok költségeinek és ütemtervének megfelelőbb általános ellenőrzése érdekében;

cc)

a teljes iparági beszállítói láncban követni kell a nyílt hozzáférés és a tisztességes verseny elvét, a pályázati kiírásnak átlátható és időszerű információkat kell tartalmaznia, világos tájékoztatást kell nyújtani a közbeszerzési eljárás során alkalmazandó szabályokról és eljárásokról, a kiválasztás és odaítélés kritériumairól, továbbá meg kell adni minden olyan információt, amelynek révén minden lehetséges ajánlattevő, a kkv-kat és az induló vállalkozásokat is beleértve egyenlő esélyekkel indulhat;

d)	megerősíti az Unió autonómiáját, különösen technológiai vonatkozásban;

e)	megfelel a program komponenseinek biztonságával kapcsolatos követelményeknek, és hozzájárul az Unió és tagállamai alapvető biztonsági érdekeinek védelméhez;

ee)	előmozdítja a szolgáltatás folytonosságát és megbízhatóságát;

f)	teljesítik a megfelelő társadalmi és környezetvédelmi kritériumokat.

(2) A Bizottságon belül a közbeszerzési tanács megvizsgálja a közbeszerzési eljárást a program valamennyi komponensére vonatkozóan, és nyomon követi az uniós költségvetés megbízott szervezetekre ruházott, szerződés szerinti végrehajtását. Megfelelő esetben a meg kell hívni a megbízott szervezet képviselőjét.

15. cikk

Feltételhez kötött sávos szerződések

(1) Az operatív és a konkrét infrastruktúrához kötődő tevékenységek tekintetében az ajánlatkérő szerv feltételhez kötött sávos szerződés formájában is köthet szerződést.

(2) A feltételhez kötött sávos szerződésnek tartalmaznia kell az adott sávra szerződött munkák, áruk vagy szolgáltatások teljesítésére vonatkozó határozott kötelezettségvállalással kísért rögzített sávot, továbbá egy vagy több, költségvetési és teljesítési szempontból feltételhez kötött sávot. Az ajánlattételi dokumentáció megjelöli a feltételhez kötött sávos szerződések egyedi elemeit. Az ajánlattételi dokumentáció minden egyes sávra meghatározza a szerződés tárgyát, árát vagy az ár kialakításának módozatait, valamint a munkák, áruk és szolgáltatások teljesítésének részleteit.

(3) A rögzített sáv szolgáltatásainak összefüggő egészet kell alkotniuk; ugyanez érvényes minden egyes feltételhez kötött sávra is, ahol figyelembe kell venni minden megelőző sáv szolgáltatásait is.

(4) Minden egyes feltételhez kötött sáv lehívása az ajánlatkérő szerv döntésétől függ, amelyről a vállalkozót a szerződésben kikötött feltételekkel összhangban értesíti.

16. cikk

Költségtérítésen alapuló szerződések

(1) Az ajánlatkérő szerv a (3) bekezdésben foglalt feltételekkel teljesen vagy részben költségtérítésen alapuló közbeszerzési szerződést is választhat.

A fizetendő ár a szerződés teljesítésének eredményeképpen a vállalkozónál ténylegesen felmerül összes közvetlen költség – ilyenek például a szerződés teljesítéséhez szükséges, munkaerővel kapcsolatos, anyagjellegű és fogyóeszköz-kiadások, valamint a berendezések és infrastruktúrák használatával összefüggő kiadások –, a közvetett költségek, egy fix nyereség és egy, az eredménycélok és az ütemterv célkitűzéseinek betartásától függő megfelelő felár megtérítéséből áll.

(2) A költségtérítésen alapuló szerződéskben ki kell kötni az ár legfelső összeghatárát.

(3) Azokban az esetekben, amikor a rögzített ár pontos meghatározása a szerződés teljesítésében rejlő bizonytalanságok miatt nehéz vagy nem praktikus, az ajánlatkérő szerv teljesen vagy részben költségtérítésen alapuló szerződést is választhat az alábbi okokból:

a)	a szerződés igen összetett vagy egy újszerű technológiát igénybe vevő elemekre vonatkozik, következésképpen számottevő műszaki kockázatot rejt magában; vagy

a szerződés tárgyát képező tevékenységeket üzemeltetési okokból haladéktalanul meg kell kezdeni, miközben a rögzített és végleges ár meghatározása összességében még nem lehetséges, vagy azért, mert jelentős kockázatok állnak fenn, vagy pedig azért, mert a szerződés teljesítése részben más szerződések teljesítésétől függ.

(4) A teljesen vagy részben költségtérítésen alapuló szerződés legfelső összeghatára a kifizethető legmagasabb összeg. A szerződéses árat a költségvetési rendelet [172. cikkének] megfelelően módosítani lehet.

17. cikk

Alvállalkozó megbízása

(1) Az új belépők, a kis- és középvállalkozások és az induló vállalkozások ösztönzése és határokon átnyúló részvételük bátorítása , a lehető legszélesebb földrajzi lefedettség biztosítása és ezzel egyidejűleg az Unió ▌autonómiájának védelme érdekében az ajánlatkérő szervnek kérnie kell , hogy az ajánlattevő a szerződés egy részét versenyeztetés keretében adja ki megfelelő szintű alvállalkozásba olyan vállalatoknak, amelyek nem tartoznak az ajánlattevő vállalatcsoportjához.

▌

(3) Az (1) bekezdésnek megfelelő kéréstől való bármely eltérést az ajánlattevőnek meg kell indokolnia.

(4) A 10 millió eurót meghaladó szerződések esetében az ajánlatkérő szerv törekszik annak biztosítására, hogy a szerződés értékének legalább 30 %-át különböző szinteken versenyeztetéssel alvállalkozásba adják a fővállalkozó csoportján kívüli vállalatoknak, különösen a kkv-k határon átnyúló részvételének lehetővé tétele érdekében. A Bizottság tájékoztatja a 107. cikk (1) bekezdésében említett bizottságot e célkitűzés teljesítéséről az e rendelet hatálybalépését követően aláírt szerződések tekintetében.

II. FEJEZET

Vissza nem térítendő támogatások, pénzdíjak és vegyesfinanszírozási műveletek

18. cikk

Vissza nem térítendő támogatások és pénzdíjak

(1) A társfinanszírozási elv sérelme nélkül az Unió az elszámolható költségek akár 100 %-át is fedezheti.

(2) A költségvetési rendelet [181. cikkének (6) bekezdésétől] eltérve átalánydíjak alkalmazása esetén az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő engedélyezheti vagy előírhatja a kedvezményezett közvetett költségeinek finanszírozását az intézkedés összes támogatható közvetlen költségének legfeljebb 25 %-áig .

(3) Ha a 100. cikkben említett munkaprogram úgy rendelkezik, a közvetett költségek elszámolása – a (2) bekezdéstől eltérően – egy összegben vagy egységköltség-alapon is történhet.

(4) A költségvetési rendelet [204. cikkétől] eltérve a harmadik feleknek fizethető pénzügyi támogatás legfeljebb 200 000 EUR lehet.

19. cikk

Közös pályázati felhívások vissza nem térítendő támogatások elnyerésére

A Bizottság vagy a program keretében megbízott szervezet közös pályázati felhívást tehet közzé a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett szervezetekkel, testületekkel vagy személyekkel.

▌

Közös pályázati felhívás esetén a költségvetési rendelet VIII. címében említett szabályokat kell alkalmazni. Az értékelési eljárásokban részt kell vennie egy, a felek által kinevezett szakértőkből álló, kiegyensúlyozott összetételű csoportnak is. Az értékelési bizottságoknak meg kell felelniük a költségvetési rendelet 150. cikkének.

A támogatási megállapodásban meg kell határozni a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokra alkalmazandó szabályokat.

20. cikk

A kereskedelmi hasznosítást megelőző közbeszerzésre és az innovatív megoldások közbeszerzésére irányuló vissza nem térítendő támogatások

(1) A fellépések kiterjedhetnek a kereskedelmi hasznosítást megelőző közbeszerzésre és az innovatív megoldások közbeszerzésére is, illetve lehet ez is elsődleges céljuk; a közbeszerzést a 2014/24/EU, a 2014/25/EU és a 2009/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott ajánlatkérő szervnek vagy közszolgáltató ajánlatkérőnek minősülő kedvezményezettek végzik.

(2) A közbeszerzési eljárások:

a)	megfelelnek az átláthatóság, a megkülönböztetésmentesség, az egyenlő bánásmód, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és az arányosság elvének, valamint a versenyszabályoknak;

b)	a kereskedelmi hasznosítást megelőző közbeszerzést illetően különleges feltételeket is előírhatnak, így például a közbeszerzés tárgyát képező tevékenységek teljesítésének helyét a tagállamok és a társult országok területére korlátozhatják;

c)	engedélyezhetik több szerződés odaítélését ugyanazon eljárás keretében („beszerzés több forrásból”); valamint

d)	biztosítják, hogy a szerződést a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot benyújtó ajánlattévő(k)nek ítéljék oda, gondoskodva arról, hogy ne álljon fenn összeférhetetlenség.

(3) A kereskedelmi hasznosítást megelőző közbeszerzés keretében eredményeket létrehozó vállalkozó részére legalább a létrehozott szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat biztosítani kell. Az ajánlatkérő szervek az eredmények saját célú felhasználása vonatkozásában legalább jogdíjmentes hozzáférési joggal rendelkeznek, továbbá jogosultak harmadik feleknek – méltányos és észszerű feltételekkel, a használati engedély továbbadásának kizárásával, az eredményeknek az ajánlatkérő szerv céljaira történő hasznosítása céljából – nem kizárólagos használati engedélyt adni vagy a részt vevő vállalkozókat ilyen engedély adására kötelezni. Amennyiben a vállalkozó a kereskedelmi hasznosítást megelőző közbeszerzést követően a szerződésben megadott határidőn belül nem végzi el az eredmények kereskedelmi hasznosítását, az ajánlatkérő szervek előírhatják, hogy ruházza át az eredmények tulajdonjogát rájuk.

21. cikk

Vegyesfinanszírozási műveletek

Azokat a vegyesfinanszírozási műveleteket, amelyekről e program keretében határoztak, az [InvestEU rendelettel] és a költségvetési rendelet X. címével összhangban kell végrehajtani.

IV. FEJEZET

Egyéb pénzügyi rendelkezések

22. cikk

Kumulatív, kiegészítő és kombinált finanszírozás

(1) Egy másik uniós program keretében hozzájárulásban részesített fellépés hozzájárulást kaphat a programból is, amennyiben a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. A fellépéshez való hozzájárulásokra a hozzájárulást biztosító mindenkori uniós program szabályai vonatkoznak. A kumulatív finanszírozás nem haladhatja meg a fellépés elszámolható költségeinek teljes összegét; a különböző uniós programokból származó támogatást a támogatási feltételeket megállapító dokumentumok szerint, arányosan lehet kiszámítani.

(2) A kiválósági pecséttel kitüntetett fellépéseknek a következő kumulatív feltételek mindegyikét teljesíteniük kell:

a)	értékelésükre a program keretében kiírt pályázati felhívás során került sor;

b)	megfelelnek az említett pályázati felhívás minőségi minimumkövetelményeinek;

c)	költségvetési korlátok miatt nem finanszírozhatók az említett pályázati felhívás keretében;

az (EU) XX [közös rendelkezésekről szóló] rendelet [67.] cikke (5) bekezdésének vagy az (EU) XX [a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról] szóló rendelet [8.] cikkének megfelelően támogatásban részesíthetők az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, a Kohéziós Alapból, az Európai Szociális Alap+-ból vagy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, feltéve, hogy ezek a fellépések összhangban állnak az érintett program célkitűzéseivel. Azon alap szabályait kell alkalmazni, amelyik a támogatást biztosítja.

▌

24. cikk

Közös közbeszerzés

(1) A költségvetési rendelet [165. cikkének] rendelkezésein túlmenően a Bizottság és/vagy az Ügynökség az Európai Űrügynökséggel vagy a program komponenseinek végrehajtásában részt vevő más nemzetközi szervezetekkel közös közbeszerzési eljárásokat is végezhet.

(2) A költségvetési rendelet [165. cikkének] közbeszerzésre vonatkozó rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók, feltéve, hogy az uniós intézményekre vonatkozó eljárási rendelkezések minden esetben alkalmazásra kerülnek.

25. cikk

Az alapvető biztonsági érdekek védelme

Amennyiben az az Unió és tagállamai alapvető biztonsági érdekeinek védelmében szükséges, különösen az uniós rendszerek sértetlenségének és rezilienciájának, valamint ipari bázisuk autonómiájának megőrzése szempontjából, a Bizottság megállapítja a kimondottan az e cím hatálya alá tartozó közbeszerzésre, vissza nem térítendő támogatásokra vagy pénzdíjakra vonatkozó kötelező támogathatósági feltételeket. Különös figyelmet kell fordítani e célból arra, hogy a támogatható vállalkozások székhelye valamelyik tagállamban legyen, hogy azok kötelezettséget vállaljanak arra, hogy minden kapcsolódó tevékenységet az Unión belül végeznek ▌. Ezeket a feltételeket a közbeszerzésre, a vissza nem térítendő támogatásra vagy adott esetben a pénzdíjra vonatkozó dokumentumokban rögzíteni kell. Közbeszerzés esetében a feltételek a létrejövő szerződés teljes életciklusán keresztül alkalmazandók.

26. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

Ha egy harmadik ország nemzetközi megállapodás alapján elfogadott határozat vagy más jogi eszköz szerint részt vesz a programban, az érintett harmadik országnak biztosítania kell, hogy az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, az ▌OLAF és az Európai Számvevőszék megkapják a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést. Az OLAF esetében e jogok közé tartozik a vizsgálatok – köztük például helyszíni ellenőrzések és szemlék – lefolytatásához való jog is, amelyről az Európai Csalás Elleni Hivatal által lefolytatott vizsgálatokról szóló 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezik.

IV. CÍM

A PROGRAM IRÁNYÍTÁSA

27. cikk

Az irányítás alapelvei

A program irányítása a következő elvek alapján történik:

a program egyes komponenseinek és intézkedéseinek végrehajtásában részt vevő szervezetek, különösen a tagállamok, a Bizottság, az Ügynökség és az Európai Űrügynökség , valamint az Meteorológiai Műholdak Hasznosításának Európai Szervezete közötti világos feladat- és felelősségmegosztás a hatásköreik szabta keretekre építve és elkerülve a feladatok és felelősségek közötti átfedéseket ;

aa)	a program egyes komponenseinek és intézkedéseinek egyedi igényeihez illő, megfelelő irányítási struktúra;

b)	a program alapos ellenőrzése, amely arra is kiterjed, hogy a részt vevő szervezetek mindegyike szigorúan betartja-e a költségeket, az ütemtervet és a teljesítményt az e rendelet szerinti szerepének és feladatinak megfelelően ;

c)	átlátható és költséghatékony irányítás ;

cc)	a szolgáltatás folytonossága és a szükséges infrastruktúra folytonossága, beleértve a releváns fenyegetésekkel szembeni védelmet is;

d)	szisztematikus és strukturált figyelembevétele annak, hogy a program komponensei által nyújtott adatok, információk és szolgáltatások felhasználói mit igényelnek, és a kapcsolódó tudományos és technológiai fejleményeknek ;

e)	folyamatos erőfeszítések a kockázatok ellenőrzésére és csökkentésére.

28. cikk

A tagállamok szerepe

(1) A tagállamok részt vehetnek a programban . A programban részt vevő tagállamok ahhoz – különösen a biztonság és a védelem területével kapcsolatos – műszaki tudás, szakismeretek vagy egyéb támogatás biztosításával és/vagy adott esetben és lehetőség szerint a birtokukban lévő vagy a területükön található adatoknak, információknak, szolgáltatásoknak, illetve infrastruktúrának az Unió rendelkezésére bocsátásával járulnak hozzá , ideértve a lokális adatok akadálymentes hozzáférhetővé tételét és használatát, valamint a Bizottsággal a programhoz szükséges lokális adatok elérhetőségének javítása érdekében folytatott együttműködést , figyelembe véve a vonatkozó engedélyeket és kötelezettségeket .

(2) A Bizottság hozzájárulási megállapodások útján meghatározott feladatokkal bízhat meg tagállami szervezeteket, amennyiben az említett szervezetet az érintett tagállam kijelölte. A Bizottság a 107. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárásnak megfelelően, végrehajtási jogi aktusok útján fogadja el a hozzájárulási megállapodásokra vonatkozó hozzájárulási határozatokat.

(2a) Bizonyos megfelelően indokolt körülmények esetén a 30. cikkben említett feladatok tekintetében az Ügynökség hozzájárulási megállapodások útján meghatározott feladatokkal bízhat meg tagállami szervezeteket, amennyiben az említett szervezetet az érintett tagállam kijelölte .

(2aa) A tagállamok meghoznak minden szükséges intézkedést a program zökkenőmentes működésének biztosítása ▌érdekében, beleértve a programhoz szükséges frekvenciák megfelelő szintű védelméhez való hozzájárulást.

(2b) A tagállamok és a Bizottság együttműködhetnek annak érdekében, hogy széles körben elterjesszék a program által biztosított adatokat, információkat és szolgáltatásokat.

(2c) A tagállamok 107. cikkben említett felhasználói fórumhoz lehetőség szerint a végfelhasználók nemzeti szintű közösségeivel folytatott szisztematikus és összehangolt konzultáció alapján járulnak hozzá, különösen a Galileo, az EGNOS és a Kopernikusz tekintetében.

(3) A tagállamoknak és a Bizottságnak együtt kell működniük annak érdekében, hogy kialakítsák az űrrendszerek elterjesztéséhez szükséges lokális komponenst és földi kalibrációs szolgáltatásokat , és hogy a meglévő kapacitásokra építve elősegítsék a lokális és a referencia adatkészletekben rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázását.

(4) A biztonság területén a tagállamok elvégzik a 34. cikk (4) bekezdésében említett feladatokat.

29. cikk

A Bizottság szerepe

(1) A program végrehajtásáért a Bizottságot terheli általános felelősség, beleértve – a tagállamokat a nemzetbiztonság területén megillető előjogok sérelme nélkül – a biztonság területét is . E rendeletnek megfelelően a felhasználói követelményekkel összhangban meghatározza a program prioritásait és hosszú távú fejlődési irányát, valamint felügyeli annak végrehajtását a többi uniós szakpolitika sérelme nélkül .

(2) A program bármely komponensének vagy alkomponensének irányítását, amely nem lett más jogalanyra bízva, a Bizottság végzi , különösen a Govsatcom, NEO, az űridőjárás és az 54. cikk d) pontjában említett tevékenységek tekintetében .

(3) A Bizottság gondoskodik a programban részt vevő különféle szervezetek közötti egyértelmű feladat- és felelősségmegosztásról , és koordinálja e szervezetek tevékenységeit. A Bizottság gondoskodik arról is, hogy a program végrehajtásában részt vevő megbízott szervezetek védjék az Unió érdekeit, garantálják az uniós pénzeszközökkel való hatékony és eredményes gazdálkodást, valamint feleljenek meg a költségvetési rendeletnek és e rendeletnek.

(3a) A Bizottság a költségvetési rendelet [130. cikke] rendelkezésének és a 31a. cikkben említetteknek megfelelően pénzügyi partnerségi keretmegállapodást köt az Ügynökséggel és a 2004. évi keretmegállapodás figyelembevételével az Európai Űrügynökséggel.

(4) Amennyiben az a program zökkenőmentes működéséhez és a program komponensei általi zavartalan szolgáltatásnyújtáshoz szükséges, a Bizottság a felhasználókkal és az összes többi releváns érdekelt féllel való konzultációt követően – a downstream ágazatot is beleértve – felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján meghatározza a szóban forgó komponensek és az általuk nyújtott szolgáltatások végrehajtására és továbbfejlesztésére vonatkozó magas szintű követelményeket . A magas szintű követelmények meghatározása során a Bizottság óvakodik attól, hogy csökkentse az általános biztonság szintjét, és eleget tesz a visszamenőleges kompatibilitás követelményének.

E felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására a 21. cikknek megfelelően kerül sor.

(5) A Bizottság az Ügynökség és az egyéb megbízott szervezetek feladatainak sérelme nélkül mind a köz-, mind a magánszektorban ▌biztosítja a program komponensei által nyújtott adatok és szolgáltatások elterjedésének és használatának népszerűsítését és maximalizálását , többek között azáltal, hogy támogatja a szóban forgó szolgáltatások és a felhasználóbarát interfészek megfelelő fejlesztését, és erősíti a hosszú távú környezet stabilitását. Megfelelő szinergiákat alakít ki a program egyes komponenseinek alkalmazásai között. Biztosítja a program és az egyéb uniós fellépések és programok közötti egymást kiegészítő jelleget, összhangot, szinergiákat és kapcsolódási pontokat.

(6) Szükség esetén a Bizottság gondoskodik a program keretében végzett tevékenységeknek az uniós, nemzeti vagy nemzetközi szinten az űrágazatban folytatott tevékenységekkel való összhangjáról . Ösztönzi a tagállamok közötti együttműködést, és ha ez a program szempontjából helyénvaló, elősegíti technológiai képességeik és az űrágazatban zajló fejlesztések konvergenciáját. E célból a Bizottság – adott esetben és hatásköreik keretein belül – együttműködik az Ügynökséggel és az Európai Űrügynökséggel.

(7) A Bizottság tájékoztatja a 107. cikkben említett bizottságot a közbeszerzési eljárások értékelésének időközi és végleges eredményéről és a köz- és a magánszektorba tartozó jogalanyokkal kötött szerződésekről, ideértve az alvállalkozói szerződéseket is.

30. cikk

Az Ügynökség szerepe

(1) Az Ügynökség saját feladatai a következők:

a)	Biztonsági Akkreditációs Tanácsa révén gondoskodik a program minden komponensének biztonsági tanúsításáról az V. cím II. fejezetének megfelelően;

b)	ellátja a 34. cikk (2) és (3) bekezdésben említett egyéb feladatokat;

c)	a Galileo és az EGNOS által nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos kommunikációs , piacfejlesztési és promóciós tevékenységeket ▌folytat , különösen a piaci elterjesztéssel és a felhasználói igények koordinálásával kapcsolatos tevékenységeket ;

ca)	a Kopernikusz által kínált adatokkal, információkkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos kommunikációs, piacfejlesztési és promóciós tevékenységeket folytat, az egyéb megbízott szervezetek és a Bizottság által végzett tevékenységek sérelme nélkül;

d)	szakértelmével segíti a Bizottságot , többek között a világűrrel kapcsolatos downstream kutatási prioritások előkészítése tekintetében .

(2) A Bizottság a következő feladatokat bízza az Ügynökségre:

a)	az EGNOS és a Galileo hasznosításának irányítása, ▌ a 43. cikkben említett tevékenységekre kiterjedően ;

b)	a Govsatcom felhasználókkal kapcsolatos szempontjainak átfogó koordinációja, a tagállamokkal, egyéb szervezetekkel, megfelelő uniós ügynökségekkel, illetve a válságkezelési missziók és műveletek terén az EKSZ-szel folytatott szoros együttműködést követően;

a program komponensein – beleértve a Galileo, az EGNOS és a Kopernikusz által nyújtott adatokon és szolgáltatásokon alapuló alapelemeket és integrált alkalmazásokat – alapuló downstream alkalmazásokkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos végrehajtási tevékenységek , ideértve azt az esetet is, amikor e tevékenységekre a finanszírozást a(z) xx rendelet alapján létrehozott Európai horizont program keretében bocsátották rendelkezésre, vagy ha ez a 4. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett célkitűzések eléréséhez szükséges ;

d)	a Galileo és az EGNOS kivételével a program komponensei által kínált adatok, információk és szolgáltatások felhasználók körében való elterjesztéséhez kapcsolódó tevékenységek végzése, a Kopernikusz program tevékenységeinek és a más szervezetekre bízott szolgáltatásoknak a sérelme nélkül;

e)	a 6. cikkben említett konkrét intézkedések .

(3) A Bizottság a 102. cikk (6) bekezdésében említett értékelések alapján más feladatokkal is megbízhatja az Ügynökséget, feltéve, hogy ezek nem kettőzik meg a program keretében más megbízott szervezetek által végzett tevékenységet, továbbá feltéve, hogy céljuk a program keretében végzett tevékenységek végrehajtásának hatékonyabbá tétele .

(3a) Az Ügynökségre bízott feladatok esetén minden esetben gondoskodni kell az ezek végrehajtásához szükséges megfelelő pénzügyi, emberi és igazgatási erőforrások biztosításáról.

▌

(5) A költségvetési rendelet 62. cikkének (1) bekezdésétől eltérve és a Bizottságnak az Unió érdekeinek védelmére vonatkozó értékelésére is figyelemmel, az Ügynökség hozzájárulási megállapodások útján meghatározott tevékenységeket más szervezetekre bízhat a hatáskörükbe tartozó területeken, a Bizottságra alkalmazandó közvetett irányítási feltételek szerint.

31. cikk

Az Európai Űrügynökség szerepe

(1) Az Unió érdekének megvédése feltételével az Európai Űrügynökség megbízást kap az alábbi feladatok elvégzésére:

a Kopernikusszal kapcsolatban: az űrkomponens koordinálása és a Kopernikusz űrkomponens végrehajtása és továbbfejlesztése, a Kopernikusz űrinfrastruktúrájának tervezése, kialakítása ▌és megépítése, ideértve az adott infrastruktúra üzemeltetését , valamint a kapcsolódó közbeszerzéseket – kivéve, ha ezt más jogalanyok végzik –, továbbá adott esetben a harmadik személyek adataihoz való hozzáférést is;

b)	a Galileóval és az EGNOS-szal kapcsolatban: rendszerfejlesztés, a földi szegmens és a műholdak részeinek tervezése és kialakítása, a tesztelésre és a validálásra is kiterjedően ;

c)	a program valamennyi komponensével kapcsolatban: upstream kutatási-fejlesztési tevékenységek az Európai Űrügynökség szakterületén.

(1a) A Bizottság értékelése alapján az Európai Űrügynökséget meg lehet bízni a program igényei szerinti egyéb feladatokkal, feltéve, hogy azok nem kettőzik meg a valamely másik megbízott szervezet által a program keretében végzett tevékenységeket, és azzal a feltétellel, hogy céljuk a program tevékenységei végrehajtásának hatékonyabbá tétele.

▌

(4) A 31a. cikkben említett pénzügyi partnerségi keretmegállapodás sérelme nélkül a Bizottság vagy az Ügynökség kérheti az Európai Űrügynökséget, hogy kölcsönösen megállapodott feltételek szerint lássa el őket az e rendelet által rájuk ruházott feladatok elvégzéséhez szükséges műszaki szakértelemmel és információkkal.

31a. cikk

A pénzügyi partnerségi keretmegállapodás

(1) A 29. cikk (3a) bekezdésében említett pénzügyi partnerségi keretmegállapodás:

a)	egyértelműen meghatározza a Bizottság, az Ügynökség és az Európai Űrügynökség programmal kapcsolatos szerepét, felelősségeit és kötelezettségeit a program minden egyes komponense tekintetében, valamint a szükséges koordinációs és ellenőrzési mechanizmusokat;

b)	előírja az Európai Űrügynökség számára, hogy alkalmazza az Unió és intézményei és ügynökségei, valamint az ESA közötti biztonsági megállapodásokban meghatározott uniós biztonsági szabályokat, különös tekintettel a minősített adatok kezelésére;

rögzíti az Európai Űrügynökségre bízott pénzeszközök kezelésének feltételeit, különösen a közbeszerzések tekintetében, ideértve az Unió részéről és nevében történő beszerzéskor az uniós beszerzési szabályok alkalmazását, vagy a megbízott szervezetekre vonatkozó szabályoknak a költségvetési rendelet 154. cikkének megfelelő alkalmazását, az irányítási eljárásokat, a teljesítménymutatókkal mérhető várható eredményeket, a szerződéseknek a költségek, az ütemterv és az eredmények tekintetében hiányos vagy csalárd teljesítése esetén alkalmazandó intézkedéseket, a kommunikációs stratégiát, valamint a tárgyi eszközökkel és immateriális javakkal kapcsolatos tulajdonjogi szabályokat; e feltételeknek összhangban kell lenniük e rendelet III. és V. címével, valamint a költségvetési rendelettel;

előírja, hogy amennyiben az Ügynökség vagy az Európai Űrügynökség a pénzügyi partnerségi keretmegállapodás alapján lefolytatott közbeszerzési eljárás keretében Tenderértékelő Tanácsot hoz létre, a Bizottság szakértői és adott esetben a másik megbízott szervezet tagként részt vesz a Tenderértékelő Tanács ülésein. Az ilyen részvétel nem sértheti a Tenderértékelő Tanács műszaki függetlenségét ;

megállapítja a nyomonkövetési és ellenőrző intézkedéseket, melyek különösen a következőket foglalják magukban: előzetes költségbecslési rendszer, amelyen keresztül a Bizottság vagy adott esetben az Ügynökség rendszeres tájékoztatásban részesül a költségek és az ütemterv alakulásáról; valamint abban ez esetben, ha a költségvetési előirányzat, a teljesítmény és az ütemterv és között eltérés van, a tevékenységek megvalósítását az odaítélt költségvetésen belül biztosító korrigáló intézkedések ▌;

megállapítja az Európai Űrügynökség javadalmazásának elveit a program minden egyes komponense tekintetében, amelyeknek arányban kell állniuk azokkal a feltételekkel, amelyek mellett az intézkedéseket végrehajtják, megfelelően figyelembe véve a válsághelyzetek és az instabilitás eseteit, és adott esetben a teljesítményt alapul véve; a javadalmazás csak általános költségeket foglalhat magában , amelyek nem függenek össze az Unió által az Európai Űrügynökségre ruházott tevékenységekkel;

g)	rendelkezik arról, hogy az Európai Űrügynökség megfelelő intézkedéseket hoz az Unió érdekei védelmének biztosítására, valamint e rendelet alkalmazása során megfelel a Bizottság által az egyes komponensekre vonatkozóan hozott határozatoknak.

(2) A (4) bekezdésben említett pénzügyi partnerségi keretmegállapodás sérelme nélkül a Bizottság vagy az Ügynökség felkérheti az Európai Űrügynökséget, hogy lássa el őket az e rendelet által rájuk ruházott feladatok elvégzéséhez szükséges műszaki szakértelemmel és információkkal. Az ilyen felkérések feltételeiről és végrehajtásukról kölcsönösen meg kell állapodni.

32. cikk

Az EUMETSAT és az egyéb szervezetek szerepe

(1) A Bizottság hozzájárulási megállapodásokkal a 30. és 31. cikkben említettektől eltérő szervezeteket is megbízhat a következő feladatok – részben vagy egészben történő – végrehajtásával, beleértve:

a)	az EUMETSAT megbízását a Kopernikusz űrinfrastruktúrájának vagy részeinek korszerűsítésével, üzemeltetésének előkészítésével és üzemeltetésével , valamint adott esetben a közreműködő küldetésekből származó adatokhoz való hozzáférés kezelésével ;

b)	megfelelő ügynökségek, szervek vagy szervezetek megbízását a Kopernikusz-szolgáltatások vagy részeinek végrehajtásával , ezenkívül harmadik felektől származó releváns adatok beszerzésének lebonyolításával .

(2) A megbízandó szervezetek kiválasztásakor különösen azt kell figyelembe venni, hogy képesek legyenek biztosítani a tevékenységek folytonosságát és adott esetben biztonságát a programtevékenységek üzemelésének megzavarása nélkül, vagy csak minimális zavarásával.

(2a) Amennyiben lehetséges, az első bekezdésben említett hozzájárulási megállapodások feltételeinek összhangban kell lenniük a 31a. cikk (1) bekezdésében említett pénzügyi partnerségi keretmegállapodás feltételeivel.

(3) Az e cikk (1) bekezdésében említett, hozzájárulási megállapodásra vonatkozó hozzájárulási határozatról a 107. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban konzultálni kell a programbizottsággal. A programbizottságot előzetesen tájékoztatni kell az Unió képviseletében a Bizottság, valamint az (1) bekezdésben említett jogalanyok között kötendő hozzájárulási megállapodásokról.

V. CÍM

A PROGRAM BIZTONSÁGA

I. FEJEZET

A program biztonsága

33. cikk

Biztonsági alapelvek

(1) A program biztonsága a következő elveken alapul:

a)	a tagállamok biztonsági területén szerzett tapasztalatainak figyelembevétele és legjobban bevált módszereik kamatoztatása;

b)	A többek között az operatív funkciók és az akkreditációhoz kapcsolódó tevékenységek szétválasztását biztosító ▌ tanácsi és bizottsági biztonsági szabályok alkalmazása.

(2) E rendelet nem érinti a tagállamokat nemzetbiztonságuk tekintetében megillető, az EUSZ 4. cikkének (2) bekezdésében említett kizárólagos jogkört, sem pedig a tagállamok alapvető biztonsági érdekeik védelméhez való, az EUMSZ 346. cikke szerinti jogát.

34. cikk

A biztonsággal kapcsolatos irányítás

(1) A Bizottság a hatáskörébe tartozó területen az Ügynökség támogatásával magas fokú biztonságról gondoskodik, különösen a következők tekintetében:

a)	mind a földi, mind a világűrbe telepített infrastruktúra, valamint a szolgáltatásnyújtás védelme különösen a fizikai vagy kibertámadások – beleértve az adatáramlások interferenciáját – ellen;

b)	a technológiatranszferek ellenőrzése és irányítása;

c)	a megszerzett szakértelem és know-how Unión belüli továbbfejlesztése és megőrzése;

d)	a nem minősített különleges adatok és a minősített adatok védelme.

A Bizottság e célból gondoskodik arról, hogy a program minden komponensére vonatkozóan kockázat- és fenyegetettségelemzésre kerüljön sor. E kockázat- és fenyegetettségelemzés alapján a Bizottság 2023 végéig végrehajtási jogi aktusok révén meghatározza a program egyes komponenseire vonatkozó általános biztonsági követelményeket. Ennek során a Bizottság figyelembe veszi azt is, hogy az említett követelmények milyen hatást gyakorolnak az adott komponens zökkenőmentes működésére, különösen a költségek, a kockázatkezelés és az ütemterv tekintetében, és gondoskodik arról, hogy se az általános biztonsági szint ne csökkenjen, se az adott komponensen alapuló meglévő berendezések működése ne szenvedjen zavart, figyelembe veszi továbbá a kiberbiztonsági kockázatokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 107. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

E rendelet hatálybalépését követően a Bizottság indikatív jegyzéket bocsát rendelkezésre a programbizottsághoz a biztonsággal kapcsolatban benyújtandó és a bizottságban megvitatandó végrehajtási jogi aktusokról. Ezt a jegyzéket a benyújtásra vonatkozó indikatív ütemterv kíséri.

(2) A program egy adott komponensének irányításáért felelős jogalany felel az adott komponens operatív biztonságáért, és e célból kockázat- és fenyegetettségelemzést készít, valamint elvégez minden olyan tevékenységet, amelyre az adott komponens biztonságának szavatolásához és nyomon követéséhez szükség van, különös tekintettel a műszaki előírások és az üzemeltetési eljárások meghatározására, és figyelemmel kíséri, hogy azok megfelelnek-e az (1) bekezdésben említett általános biztonsági követelményeknek. A 30. cikk értelmében a Galileo és az EGNOS esetében ez a jogalany az Ügynökség.

(2a) A kockázat- és fenyegetettségelemzés alapján a Bizottság adott esetben létrehoz egy, a biztonság figyelemmel kísérésére szolgáló struktúrát, amely követi a 201x/xxx/KKBP határozat hatálya alatt kidolgozott utasításokat (21). Ezeknek a struktúráknak az (1) bekezdésben említett biztonsági követelményekkel összhangban kell működniük. A Galileo esetében ez a struktúra a Galileo Biztonsági Megfigyelőközpont.

(3) Az Ügynökség:

a)	e cím II. fejezetével és a tagállamok hatásköreinek sérelme nélkül gondoskodik a program valamennyi komponensének biztonsági akkreditációjáról;

b)	gondoskodik a Galileo Biztonsági Megfigyelőközpontnak a (2) bekezdésben említett követelmények és a 2014/496/KKBP határozat keretében kidolgozott utasítások szerinti üzemeltetéséről;

c)	elvégzi az 1104/2011/EU határozat értelmében ráruházott feladatokat;

d)	műszaki szakértelmével segíti a Bizottságot és ellátja azokkal az információkkal, amelyekre a Bizottságnak az e rendelet szerinti feladatainak elvégzéséhez szüksége van.

(4) A tagállamok:

a program szerves részét képező és a területükön található földi infrastruktúra helyi védelmének biztosítása érdekében azokkal az intézkedésekkel legalább egyenértékű intézkedéseket hoznak, amelyekre az európai kritikus infrastruktúrák azonosításáról és kijelöléséről, valamint védelmük javítása szükségességének értékeléséről szóló, 2008. december 8-i 2008/114/EK tanácsi irányelv (22) értelmében vett, európai kritikus infrastruktúrák és a saját nemzeti kritikus infrastruktúráik védelméhez szükség van;

b)	ellátják a 41. cikkben említett biztonsági akkreditációs feladatokat.

(5) A programban részt vevő szervezetek minden szükséges intézkedést meghoznak a program biztonsága érdekében , többek között a kockázatelemzésben azonosított problémák tekintetében .

34a. cikk

A kiépített rendszerek és szolgáltatások biztonsága

Minden olyan esetben, amikor a rendszerek üzemeltetése veszélyeztetheti az Unió vagy tagállamainak biztonságát, a XXXX/XX/KKBP tanácsi határozatban meghatározott eljárások alkalmazandók.

II. FEJEZET

Biztonsági akkreditáció

35. cikk

Biztonsági akkreditációs hatóság

A biztonsági akkreditációs hatóság a program valamennyi komponense tekintetében az Ügynökségen belül létrehozott Biztonsági Akkreditációs Tanács.

36. cikk

A biztonsági akkreditáció általános elvei

A biztonsági akkreditációs tevékenységeket a program minden komponense esetében a következő elvek szerint kell végezni:

a)	a biztonsági akkreditációs tevékenységekre és határozatokra az Unió és a tagállamok biztonsága iránti kollektív felelősségével összefüggésben kerül sor;

b)	törekedni kell arra, hogy a Biztonsági Akkreditációs Tanács határozatai konszenzussal szülessenek meg;

a biztonsági akkreditációs tevékenységeket kockázatértékelési és -kezelési megközelítés alkalmazásával kell végezni, mérlegelve a komponens biztonságát érintő kockázatokat, valamint bármely kockázatcsökkentő intézkedés költségekre vagy ütemtervre gyakorolt hatásait, figyelembe véve azon célt, hogy az adott komponens általános biztonsági szintje ne csökkenjen;

d)	a Biztonsági Akkreditációs Tanács biztonsági akkreditációval kapcsolatos határozatait az összetett rendszerek akkreditációjához kellő felkészültséggel és megfelelő szintű személyi biztonsági tanúsítvánnyal rendelkező, objektív módon eljáró szakembereknek kell előkészíteniük és meghozniuk;

e)	törekedni kell arra, hogy az adott komponenssel kapcsolatos biztonsági kérdésekben érintett valamennyi érdekelt féllel sor kerüljön konzultációra;

f)	a biztonsági akkreditációs tevékenységeket minden, a komponenssel kapcsolatban érdekeltséggel bíró félnek egy biztonsági akkreditációs stratégia alapján kell végeznie, a Bizottság szerepének sérelme nélkül;

a Biztonsági Akkreditációs Tanács biztonsági akkreditációval kapcsolatos határozatait – az általa az alkalmazandó biztonsági akkreditációs stratégiában meghatározott folyamatnak megfelelően – a tagállami nemzeti biztonsági akkreditációs hatóságok által hozott helyi biztonsági akkreditációs határozatokra kell alapozni;

folyamatos, átlátható és teljes mértékben érthető monitoringfolyamatnak kell biztosítania, hogy a komponenst érintő biztonsági kockázatok ismertek legyenek, hogy a kockázatok elfogadható szintre történő csökkentése érdekében biztonsági intézkedéseket határozzanak meg tekintettel az Unió és tagállamai biztonsági igényeire és a komponens zökkenőmentes működésére, valamint hogy ezen intézkedések alkalmazására a mélységi védelem elvével összhangban kerüljön sor. A fenti intézkedések hatékonyságát folyamatosan értékelni kell. A biztonsági kockázatok értékelésére és kezelésére vonatkozó folyamatot a komponenssel kapcsolatban érdekeltséggel bíró feleknek közösen, ismétlődő folyamatként kell elvégezniük;

a Biztonsági Akkreditációs Tanács a biztonsági akkreditációval kapcsolatos határozatait mind a Bizottságtól és a komponens végrehajtásáért és a kapcsolódó szolgáltatások nyújtásáért felelős egyéb szervektől, mind pedig az Ügynökség ügyvezető igazgatójától és Igazgatótanácsától szigorúan függetlenül hozza meg;

j)	a biztonsági akkreditációs tevékenységek végzésekor kellőképpen figyelembe kell venni, hogy a Bizottság és a biztonsági rendelkezések végrehajtásáért felelős hatóságok között megfelelő koordinációra van szükség;

k)	az EGNOS Biztonsági Akkreditációs Tanács által végzett biztonsági akkreditáció nem érintheti az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség által végzett, légi közlekedésre vonatkozó akkreditációs tevékenységeket.

37. cikk

A Biztonsági Akkreditációs Tanács feladatai

(1) A Biztonsági Akkreditációs Tanács a Bizottság felelősségi körei, az Ügynökség egyéb szerveire ruházott, különösen a biztonságot érintő ügyekkel kapcsolatos felelősségi körök, továbbá a biztonsági akkreditációt illető tagállami hatáskörök sérelme nélkül látja el a feladatait.

(2) A Biztonsági Akkreditációs Tanács feladatai a következők:

biztonsági akkreditációs stratégia meghatározása és jóváhagyása, amely megállapítja az alábbiakat:

i.	azon tevékenységek köre, amelyekre szükség van a program komponenseinek vagy e komponensek részeinek, valamint az ezek és más rendszerek vagy komponensek közötti kapcsolódási pontok akkreditációjának elvégzéséhez és fenntartásához;

ii.	a program komponenseinek vagy e komponensek részeinek biztonsági akkreditációs folyamata, olyan részletezettségi szinten, amely arányos a kívánt konfidenciaszinttel, és amelyben az akkreditációs feltételeket egyértelműen le kell írni;

iii.	a program komponenseinek különböző szakaszaihoz illeszkedő akkreditációs ütemterv, különös tekintettel az infrastruktúra kiépítésére, a szolgáltatásnyújtásra és a fejlesztésre;

iv.

a program komponenseivel kapcsolatban létrehozott rendszerekhez kapcsolódó hálózatok vagy e komponensek részei, valamint az ezen komponensek által létrehozott rendszerekhez kapcsolódó berendezések biztonsági akkreditációjának elvei; az akkreditációt a tagállamok biztonsági ügyekben illetékes nemzeti szervezetei hajtják végre;

a biztonsági akkreditációval kapcsolatos határozatok meghozatala, különösen a következőkkel kapcsolatban: műholdak felbocsátásának jóváhagyása, a program komponenseivel kapcsolatban létrehozott rendszerek vagy e komponensek részeinek különböző konfigurációkban és különböző általuk nyújtott szolgáltatások tekintetében történő üzemeltetésének engedélyezése, az űrbeli jeladással bezárólag, valamint a földi állomások üzemeltetésének engedélyezése. A 44. cikkben említett PRS-szolgáltatáshoz, illetve a program komponenseiből eredő bármely más biztonságos szolgáltatáshoz kapcsolódó hálózatok és berendezések tekintetében a Biztonsági Akkreditációs Tanács csak arról hoz határozatot, hogy mely szerveknek engedélyezi az érzékeny PRS-technológiák, PRS-vevőkészülékek vagy PRS-biztonsági modulok kifejlesztését vagy gyártását, illetve bármely más olyan technológia vagy berendezés kifejlesztését vagy gyártását, amelyet a 34. cikk (1) bekezdésében említett általános biztonsági követelmények alapján ellenőrizni kell, figyelembe véve a biztonsági ügyekben illetékes nemzeti szervezetek által nyújtott tanácsokat és az általános biztonsági kockázatokat;

c)	a biztonsági akkreditációhoz kapcsolódó minden dokumentum megvizsgálása és jóváhagyása azon dokumentumok kivételével, amelyeket a Bizottság fogad el e rendelet 34. cikkének (1) bekezdése, valamint az 1104/2011/EU határozat 8. cikke alapján;

hatáskörén belül tanácsadás a Bizottságnak az e rendelet 34. cikkének (1) bekezdésében, valamint az 1104/2011/EU határozat 8. cikkében említett jogi aktusok szövegtervezetének a kidolgozásához, beleértve a biztonsági üzemeltetési eljárások (SecOps) létrehozását, és álláspontjához nyilatkozat csatolása;

a 36. cikk h) pontjában említett monitoringfolyamat szerint kidolgozott biztonságikockázat-értékelés vizsgálata és jóváhagyása, figyelembe véve az e bekezdés c) pontjában említett dokumentumoknak való megfelelést, valamint az e rendelet 34. cikke (1) bekezdésének és az 1104/2011/EU határozat 8. cikkének megfelelően kidolgozott dokumentumoknak való megfelelést; valamint a Bizottsággal folytatott együttműködés a kockázatcsökkentési intézkedések meghatározása érdekében;

f)	a program komponenseinek biztonsági akkreditációjával összefüggő biztonsági intézkedések végrehajtásának ellenőrzése biztonsági értékelések, vizsgálatok vagy felülvizsgálatok elvégzésével vagy támogatásával, az e rendelet 41. cikke b) pontjának megfelelően;

g)	az elektronikus lehallgatás ellen védelmet biztosító engedélyezett termékek (TEMPEST) és intézkedések, valamint a program komponenseinek biztonságát szolgáló jóváhagyott kriptográfiai termékek kiválasztásának jóváhagyása;

h)	a program komponenseivel kapcsolatban létrehozott rendszerek vagy e komponensek részei és más rendszerek közötti kapcsolódási pontok jóváhagyása, vagy adott esetben részvétel a biztonsági kérdésekben illetékes szervezetekkel együtt történő közös jóváhagyási folyamatban;

i)	megállapodás az érintett tagállammal a 41. cikk c) pontjában említett, a hozzáférés ellenőrzését szolgáló formanyomtatványról;

j)	kockázati jelentések készítése, valamint a Bizottság, az Igazgatótanács és az ügyvezető igazgató tájékoztatása a kockázatértékelésről és tanácsadás az adott biztonsági akkreditációs határozattal összefüggésben fennmaradó kockázatok kezelési lehetőségeivel kapcsolatban;

k)	a Tanács és/vagy a főképviselő külön kérésére segítségnyújtás a Bizottságnak, a Tanácsnak és a főképviselőnek a 2014/496/KKBP határozat végrehajtásában;

l)	a feladatai teljesítéséhez szükséges konzultációk lefolytatása;

m)	eljárási szabályzatának elfogadása és közzététele.

(3) A Biztonsági Akkreditációs Tanács felügyelete alatt – a tagállamok hatáskörének és feladatainak sérelme nélkül – a tagállamokat képviselő különleges alárendelt szervet kell létrehozni különösen a következő feladatok elvégzésére:

a)	a Galileo működéséhez szükséges repülési és egyéb rejtjelkulcsok kezelése;

b)	a Galileo PRS-kulcsainak könyvelésére, biztonságos kezelésére, tárolására és terjesztésére vonatkozó eljárások kialakításának ellenőrzése és végrehajtása.

38. cikk

A Biztonsági Akkreditációs Tanács összetétele

(1) A Biztonsági Akkreditációs Tanács tagállamonként egy-egy képviselőből, a Bizottság képviselőjéből és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének (a továbbiakban: főképviselő) egy képviselőjéből áll. A Biztonsági Akkreditációs Tanács tagjainak hivatali ideje négy év, amely megújítható.

(2) A tudományos tanácsadó bizottság ülésein való részvétel a szükséges ismeret elvén alapul. Adott esetben az Európai Űrügynökség képviselői és az Ügynökségnek a biztonsági akkreditációban részt nem vevő képviselői megfigyelőként meghívást kapnak a Biztonsági Akkreditációs Tanács ülésein megfigyelői minőségben való részvételre. Kivételes esetben uniós ügynökségek, harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek képviselői is meghívást kaphatnak arra, hogy megfigyelői minőségben részt vegyenek ezeken az üléseken az e harmadik országokat vagy nemzetközi szervezeteket közvetlenül érintő kérdésekben, különösen akkor, ha a tulajdonukat képező vagy a területükön létrehozott infrastruktúráról van szó. A harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek képviselői részvételének szabályait és annak feltételeit megfelelő megállapodásokban kell rögzíteni, és azoknak meg kell felelniük a Biztonsági Akkreditációs Tanács eljárási szabályzatának.

39. cikk

A Biztonsági Akkreditációs Tanács szavazási szabályai

Amennyiben nem alakul ki a 36. cikkben említett általános elvek szerinti konszenzus, a Biztonsági Akkreditációs Tanács az Európai Unióról szóló szerződés 16. cikkének megfelelően minősített többségi szavazással hozza meg határozatait. A Bizottság képviselője és a főképviselő képviselője nem vesz részt a szavazásban. A Biztonsági Akkreditációs Tanács által hozott határozatokat a Biztonsági Akkreditációs Tanács nevében a Biztonsági Akkreditációs Tanács elnöke írja alá.

40. cikk

A Biztonsági Akkreditációs Tanács határozatainak közlése és hatása

(1) A Biztonsági Akkreditációs Tanács határozatainak a Bizottság a címzettje.

(2) A Bizottság folyamatosan tájékoztatja a Biztonsági Akkreditációs Tanácsot arról, hogy a Biztonsági Akkreditációs Tanács által tervezett határozatok hogyan befolyásolják a programok komponenseinek megfelelő végrehajtását és a fennmaradó kockázatok kezelésére vonatkozó tervek végrehajtását. A Biztonsági Akkreditációs Tanács figyelembe vesz a Bizottságtól kapott minden ilyen jellegű tájékoztatást.

(3) A Bizottság haladéktalanul folyamatosan tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot arról, hogy a biztonsági akkreditációs határozatok elfogadása hogyan befolyásolja a programok komponenseinek megfelelő végrehajtását. Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a Biztonsági Akkreditációs Tanács által hozott határozat jelentős hatással lehet a programok komponenseinek megfelelő végrehajtására, például a költségek, az ütemterv vagy a teljesítmény tekintetében, azonnal értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(4) Az Igazgatótanácsot meghatározott időközönként tájékoztatni kell a Biztonsági Akkreditációs Tanácsban folyó munka állásáról.

(5) A Biztonsági Akkreditációs Tanács munkájának ütemterve nem akadályozhatja a 100. cikkben említett munkaprogramban meghatározott tevékenységek ütemezését.

41. cikk

A tagállamok szerepe a biztonsági akkreditációban

A tagállamok:

a)	továbbítanak a Biztonsági Akkreditációs Tanács számára minden olyan információt, amelyről úgy ítélik meg, hogy a biztonsági akkreditáció szempontjából lényeges;

nemzeti törvényeikkel és rendeleteikkel összhangban, valamint a tagállamok állampolgárainak állampolgárság alapján történő megkülönböztetése nélkül, a biztonsági kérdésekben illetékes nemzeti szervek egyetértésével és azok felügyelete mellett lehetővé teszik a Biztonsági Akkreditációs Tanács által kinevezett és megfelelő felhatalmazással rendelkező személyek számára, hogy a joghatóságuk alá tartozó rendszerek biztonságával kapcsolatos valamennyi információhoz, területhez és/vagy helyszínhez hozzáférjenek, többek között a Biztonsági Akkreditációs Tanács által meghatározott biztonsági ellenőrzések és tesztek, valamint a 36. cikk h) pontjában említett biztonsági kockázatok monitoringfolyamatának céljából. Ezeket az ellenőrzéseket és teszteket a következő elveknek megfelelően kell végezni:

i.	hangsúlyozni kell a biztonság és a hatékony kockázatkezelés fontosságát az ellenőrzött szervezeteken belül;

ii.	ajánlásokat kell tenni olyan ellenintézkedésekre vonatkozóan, amelyekkel enyhíthető a minősített adatok bizalmas jellegének, sértetlenségének vagy rendelkezésre állásának sérülése által okozott hatás;

a hozzáférés ellenőrzését szolgáló formanyomtatványt dolgoznak ki, amelynek rendeltetése az akkreditálandó területek/helyszínek leírása vagy felsorolása, és amelyről a tagállamok és a Biztonsági Akkreditációs Tanács előre megállapodnak, ezzel biztosítva, hogy a hozzáférés ellenőrzését minden tagállam ugyanazon a szinten végezze;

d)	helyi szinten felelősek a területükön fekvő és egyben a program komponenseinek biztonsági akkreditációs területéhez tartozó helyszínek biztonsági akkreditációjáért, és erről jelentést tesznek a Biztonsági Akkreditációs Tanácsnak.

III. FEJEZET

A minősített adatok védelme

42. cikk

A minősített adatok védelme

E rendelet alkalmazásában:

a programhoz kapcsolódó minősített információk védelmére az Unió és egy harmadik ország vagy nemzetközi szervezet között a minősített adatok cseréjéről szóló nemzetközi megállapodás, illetve adott esetben az illetékes uniós intézmény vagy szerv és valamely harmadik ország vagy nemzetközi szervezet a minősített információk cseréjének terén illetékes hatóságai által kötött megállapodás, valamint az ott meghatározott feltételek vonatkoznak ;

▌

a harmadik országok területén lakóhellyel rendelkező természetes személyek, továbbá az ott letelepedett jogi személyek csak abban az esetben kezelhetnek a programra vonatkozó EU-minősített adatokat, ha az adott országban olyan biztonsági szabályozások vonatkoznak rájuk, amelyek az (EU, Euratom) 2015/444 bizottsági határozatban foglalt bizottsági biztonsági szabályokkal, valamint a 2013/488/EU határozat mellékleteiben foglalt tanácsi biztonsági szabályokkal legalább egyenértékű védelmet biztosítanak. A valamely harmadik ország vagy nemzetközi szervezet által alkalmazott biztonsági szabályozások egyenértékűségét az Unió és az adott harmadik ország vagy nemzetközi szervezet között – az EUMSZ 218. cikkében meghatározott eljárással összhangban és a 2013/488/EU határozat 13. cikkének figyelembevételével – megkötött adatbiztonsági megállapodásban kell meghatározni, amely adott esetben iparbiztonsági kérdésekre is kiterjed;

a 2013/488/EU határozat 13. cikkének, valamint az iparbiztonság tekintetében az (EU, Euratom) 2015/444 bizottsági határozat mellékletében meghatározott irányadó szabályok sérelme nélkül, természetes személyek vagy jogi személyek, harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek számára szükség esetén, eseti alapon hozzáférést lehet biztosítani EU-minősített adatokhoz, figyelembe véve ezen adatok jellegét és tartalmát, a címzett esetében a „szükséges ismeret” feltételének teljesülését, valamint az Unió számára jelentkező előnyök mértékét.

VI. CÍM

Galileo és EGNOS

43. cikk

Támogatható intézkedések

A Galileo és az EGNOS hasznosításának a következő támogatható intézkedésekre kell kiterjednie :

a)	az űrbeli infrastruktúra irányítása, működtetése, karbantartása, folyamatos tökéletesítése, fejlesztése és védelme, ideértve a korszerűsítéseket és az elavulás kezelését;

a földi infrastruktúra – különösen az (EU) 2016/413 vagy az (EU) 2017/1406 határozatokban említett földi központok és állomások, a hálózatok, létesítmények és támogató eszközök – irányítása, működtetése , karbantartása, folyamatos tökéletesítése, fejlesztése és védelme, ideértve a korszerűsítéseket és az elavulás kezelését;

c)	a rendszerek jövőbeli generációinak kifejlesztése, valamint a Galileo és az EGNOS által nyújtott szolgáltatások továbbfejlesztése, az Unió pénzügyi tervével kapcsolatos jövőbeli finanszírozási határozatok sérelme nélkül, többek között a releváns érdekelt felek igényeinek figyelembevételével ;

ca)	támogatja a Galileo és az EGNOS downstream alkalmazásainak fejlesztését, valamint az alapvető technológiai elemek, például a Galileo-jeleket használó lapkakészletek és vevőkészülékek kialakítását és fejlesztését;

d)	A Galileóhoz és az EGNOS-hoz kapcsolódó tanúsítási és szabványosítási tevékenységek támogatása, különösen a közlekedési ágazatban ;

a Galileo és az EGNOS által nyújtott szolgáltatások folyamatos rendelkezésre bocsátása ▌, valamint, kiegészítve a tagállami és a magánszektorbeli kezdeményezéseket, e szolgáltatások piacának fejlesztése, különösen a 4. cikk (1) bekezdésében említett szociális-gazdasági előnyök maximalizálása érdekében ;

f)	együttműködés más regionális vagy globális műholdas navigációs rendszerekkel, többek között a kompatibilitás és az interoperabilitás elősegítése érdekében ;

g)	▌a rendszerek megbízhatósága és hasznosításuk , , valamint a szolgáltatások teljesítménye ellenőrzésére szolgáló elemek ;

h)	a szolgáltatásnyújtással és a lefedettség növelésének koordinációjával kapcsolatos tevékenységek.

44. cikk

A Galileo által nyújtott szolgáltatások

(1) A Galileo által nyújtott szolgáltatások a következőket foglalják magukban:

a)	nyilvános Galileo-szolgáltatás (Galileo open service – GOS): ingyenes a felhasználók számára, és főként a fogyasztók általi használatra szánt, nagy adatforgalmat lebonyolító műholdas rádiónavigációs alkalmazások által felhasználható helymeghatározási és szinkronizációs adatokat szolgáltat;

nagy pontosságú szolgáltatás (high-accuracy service – HAS): ingyenes a felhasználók számára, és kiegészítő frekvenciasávban terjesztett további adatok révén nagy pontosságú helymeghatározási és szinkronizációs adatokat biztosít, elsősorban professzionális vagy kereskedelmi célú műholdas navigációs alkalmazások céljára;

c)	jelhitelesítési szolgáltatás (signal authentication service – SAS): a jelekbe beépített titkosított kódokon alapul, elsősorban professzionális vagy kereskedelmi célú műholdas navigációs alkalmazások céljára;

kormányzati ellenőrzésű szolgáltatás (public regulated service – PRS): ▌kizárólagosan a kormányok által felhatalmazott felhasználók számára többek között a biztonság és védelem területén olyan érzékeny alkalmazások céljára tartják fenn, amelyek a szolgáltatás magas fokú folytonosságát igénylik, valamint erős és kódolt jeleket használ; a szolgáltatás térítésmentes a tagállamok, a Tanács, a Bizottság, az EKSZ és adott esetben a megfelelő engedéllyel rendelkező uniós ügynökségek számára; Az 1104/2011/EU határozat 2. cikkében említett PRS-használatra jogosult felek díjfizetésének kérdése eseti alapon kerül elbírálásra, és helyénvaló megfelelő rendelkezéseket meghatározni e határozat 3. cikkének (5) bekezdése szerint megkötött megállapodásokban; a PRS-hez való hozzáférést a tagállamokra, a Tanácsra, a Bizottságra, az EKSZ-re és az uniós ügynökségekre alkalmazandó 1104/2011/EU határozattal összhangban kell szabályozni;

A felhasználók számára térítésmentes sürgősségi segélyszolgálat (emergency service – ES): jelek kibocsátása révén bizonyos területek vonatkozásában természeti katasztrófákkal vagy egyéb vészhelyzetekkel kapcsolatos figyelmeztetéseket közvetít; a segélyszolgálatot adott esetben a tagállamok nemzeti polgári védelmi hatóságaival együttműködve kell biztosítani;

f)	időmeghatározási szolgáltatás (timing service – TS): ingyenes a felhasználók számára, pontos és megbízható referenciaidőt és egyeztetett világidőt biztosít, megkönnyítve a Galileón alapuló időmeghatározási alkalmazások kifejlesztését és a kritikus alkalmazásokban való felhasználását.

(2) A Galileo a következőkhöz is hozzájárul:

a)	a COSPAS-SARSAT rendszer kutató-mentő támogatási szolgáltatása (search and rescue support service – SAR), a jeladók által kibocsátott vészjelzések észlelésével és egy visszajelzési szolgáltatáson („return link”) keresztül a jeladónak címzett válaszüzenetek küldésével;

b)	a nyilvános Galileo-szolgáltatás jelei alapján, valamint az EGNOS és más műholdas navigációs rendszerekkel együttesen működő, uniós vagy nemzetközi szinten szabványosított, az életbiztonsági alkalmazások felhasználóinak szánt integritásfigyelő szolgáltatások;

A GNSS szolgáltató központon (23) keresztül nyújtott űrmeteorológiai információk és a Galileo földi infrastruktúráján keresztül nyújtott a korai előrejelzési szolgáltatások, melyek célja elsősorban az űrrel kapcsolatos potenciális kockázatok csökkentése a Galileo és más GNSS-rendszerek által nyújtott szolgáltatások felhasználói számára.

45. cikk

Az EGNOS által nyújtott szolgáltatások

(1) Az EGNOS által nyújtott szolgáltatások a következőket foglalják magukban:

a)	nyilvános EGNOS-szolgáltatás (EGNOS open service – EOS): térítésmentes a felhasználók számára, és főként a fogyasztók általi használatra szánt, nagy adatforgalmat lebonyolító műholdas rádiónavigációs alkalmazások által felhasználható helymeghatározási és szinkronizációs adatokat szolgáltat;

az EGNOS adathozzáférési szolgáltatása (EGNOS data access service – EDAS) a felhasználók számára térítésmentes, és elsősorban professzionális vagy kereskedelmi célú műholdas navigációs alkalmazások céljára nyújt helymeghatározási és szinkronizációs adatokat, jobb teljesítményt és nagyobb hozzáadott értéket biztosítva, mint a EOS által nyújtott adatok;

életbiztonsági (safety-of-life – SoL) szolgáltatás: mentes a közvetlen használati díjaktól, helymeghatározási és időszinkronizációs adatokat nyújt nagy fokú folytonosság, rendelkezésre állás és pontosság mellett, beleértve egy integritásüzenetet is, amely figyelmezteti a felhasználókat, amennyiben a Galileo és más, a lefedett területen e szolgáltatás által pontosított GNSS-rendszerekben meghibásodásra vagy az ezek által kibocsátott jelekben a tűréshatár túllépésére kerül sor, elsősorban olyan felhasználók részére, akik számára a biztonság alapvetően fontos, különösen a polgári repülés ágazatában és a léginavigációs szolgáltatások céljára – a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) szabványai szerint – vagy más közlekedési ágazatokban .

(2) Az (1) bekezdésben említett szolgáltatásokat elsősorban a tagállamok földrajzilag Európában található területein biztosítják , beleértve e vonatkozásban 2026 végéig Ciprust, az Azori-szigeteket, a Kanári-szigeteket és Madeirát .

Az EGNOS földrajzi lefedettsége – a műszaki megvalósíthatóság határain belül , a 34. cikkben meghatározott biztonsági követelményekkel összhangban, valamint az életbiztonsági szolgáltatás esetében nemzetközi megállapodások alapján – kiterjeszthető a világ más régióira is, különösen a tagjelölt országok, az egységes európai égbolt projektben részt vevő harmadik országok, valamint az európai szomszédságpolitikában részt vevő harmadik országok területére.

(3) Az ezzel kapcsolatos költségek – ideértve az ezekre a régiókra jellemző, kapcsolódó üzemeltetési költségeket – a 11. cikkben említett költségvetésből nem fedezhetők. A Bizottságnak más programokat vagy eszközöket kell találnia az ilyen tevékenységek finanszírozására. A földrajzi lefedettség kiterjesztése nem késleltetheti az (1) bekezdésben említett szolgáltatások nyújtását a tagállamok földrajzilag Európában található területein.

46. cikk

A Galileo és az EGNOS végrehajtási intézkedései

Amennyiben az a Galileo és az EGNOS zavartalan működése és a piaci fogadtatása szempontjából szükséges, a Bizottság adott esetben meghatározza az alábbiakhoz szükséges intézkedéseket:

a)	a Galileo és EGNOS üzemeltetéséből szervesen következő kockázatok kezelése és csökkentése , különösen a szolgáltatás folytonosságának biztosítása érdekében ;

b)	a Galileo és az EGNOS végrehajtásának nyomon követése és értékelése szempontjából meghatározó döntési szakaszok megállapítása;

c)	a Galileo és az EGNOS földi infrastruktúráihoz tartozó központok helyének meghatározása a biztonsági követelményeknek megfelelően, nyitott és átlátható eljárás keretében, valamint ezen infrastruktúrák üzemeltetésének biztosítása;

d)	a 44. cikk (1) bekezdésének c), e), f) pontjában és (2) bekezdésének c) pontjában említett szolgáltatásokra vonatkozó műszaki és operatív előírások meghatározása.

Az említett végrehajtási intézkedéseket a 107. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással kell elfogadni.

47. cikk

Kompatibilitás, interoperabilitás és szabványosítás

(1) A Galileónak és az EGNOS-nak, valamint az általuk nyújtott szolgáltatásoknak műszaki szempontból teljes mértékben kompatibilisnek és interoperábilisnak kell lenniük , beleértve a felhasználói szintet is .

(2) A Galileónak és az EGNOS-nak, valamint az általuk nyújtott szolgáltatásoknak kompatibilisnek és interoperábilisnak kell lenniük más műholdas rádiónavigációs rendszerekkel és a hagyományos rádiónavigációs eszközökkel, amennyiben a szükséges kompatibilitási és interoperabilitási követelményeket és azok feltételeit nemzetközi megállapodások írják elő.

VII. CÍM

Kopernikusz

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

48. cikk

A Kopernikusz alkalmazási köre

(1) A Kopernikusz végrehajtására azon előzetes ▌ beruházások felhasználásával kerül sor , amelyeket többek közt az olyan szereplők hajtottak végre, mint az Európai Űrügynökség és az EUMETSTAT , valamint adott esetben, és amennyiben költséghatékonyan megoldható, a tagállamok nemzeti vagy regionális kapacitásaira építve és az összehasonlítható adatok és információk kereskedelmi szolgáltatóinak kapacitását, valamint a verseny és a piaci fejlődés előmozdításának szükségességét is figyelembe véve , egyúttal maximalizálva az európai felhasználók lehetőségeit .

(2) A Kopernikusz a felhasználói szükségleteire építve és teljes körű, ingyenes és nyílt adatpolitika alapján szolgáltat adatokat és információkat.

(2a) A Kopernikusz támogatja az Unió és tagállamai szakpolitikáinak kialakítását, végrehajtását és nyomon követését, különösen a környezetvédelem, az éghajlatváltozás, a tengerek, a hajózás, az atmoszféra, a mezőgazdasági és a vidékfejlesztési politika, a kulturális örökség megőrzése, a polgári védelem, az infrastruktúra felügyelete, a biztonság és a védelem, valamint a digitális gazdaság területén, az adminisztratív terhek további csökkentésének céljával.

(3) A Kopernikusz négy elemből áll:

adatbeszerzés ▌, amely a következőket tartalmazza:

—	a Kopernikusz-Sentinelek kifejlesztése és üzemeltetése;

—	hozzáférés a Föld világűrből való megfigyelésére vonatkozó, harmadik felektől származó adatokhoz;

—	hozzáférés lokális és egyéb kiegészítő adatokhoz;

adat- és információfeldolgozás a Kopernikusz-szolgáltatások révén , amely a környezetvédelmi monitoringot, jelentéstételt és megfelelés-biztosítást, valamint a polgári védelmet és a biztonsági szolgáltatásokat ▌támogató, hozzáadott értéket képviselő információk előállítására irányuló tevékenységekre is kiterjed;

c)	adathozzáférési és -elosztási komponens, amely a Kopernikusz-adatok és -információk keresését, megtekintését, hozzáférhetőségét, terjesztését és hasznosítását valamint hosszú távú megőrzését biztosító infrastruktúrát és szolgáltatásokat foglal magában , felhasználóbarát módon ;

a 29. cikk (5) bekezdése szerint a felhasználók körében való elterjesztéssel és a kapacitásépítéssel kapcsolatos komponens, amely az arra irányuló releváns tevékenységeket, erőforrásokat és szolgáltatásokat foglalja magában, melyek célja, hogy a 4. cikk (1) bekezdésében említett társadalmi-gazdasági előnyök maximális kiaknázása érdekében minden szinten előmozdítsák a Kopernikuszt, valamint annak adatait és szolgáltatásait , illetve a kapcsolódó downstream alkalmazásokat és azok fejlesztését, továbbá a felhasználói igények gyűjtése és elemzése .

(4) A Kopernikusz előmozdítja a megfigyelési rendszerek és a kapcsolódó adatcsere nemzetközi koordinációját, hogy erősödjön globális dimenziója és kiegészítő jellege, miközben tiszteletben tartja a ▌nemzetközi megállapodásokat és koordinálási eljárásokat.

II. FEJEZET

Támogatható intézkedések

49. cikk

Támogatható intézkedések az adatbeszerzés terén

A Kopernikusz keretében támogatható intézkedések a következőkre terjednek ki:

a már meglévő Sentinel programok kibővített folytonosságának fenntartására, valamint a megfigyelés körének kibővítése érdekében további Sentinelek kifejlesztésére, felbocsátására, fenntartására és üzemeltetésére irányuló intézkedések, különösen a következő prioritásokkal: az emberi eredetű CO2 és egyéb üvegházhatású gázok kibocsátásának nyomon követését szolgáló megfigyelési kapacitások, a sarkköri régió megfigyelésének és innovatív környezetvédelmi alkalmazások lehetővé tétele a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban, a víz és tengergazdálkodásban, valamint a kulturális örökség terén ;

a harmadik felektől származó azon adatokhoz való hozzáférést biztosító intézkedések, amelyekre Kopernikusz-szolgáltatások létrehozásához van szükség, vagy amelyeket uniós intézmények, ügynökségek és decentralizált szolgálatok, valamint adott esetben és amennyiben költséghatékony, a nemzeti vagy regionális állami szervek kívánnak felhasználni;

a Kopernikusz-adatok és -információk előállításához, kalibrálásához és hitelesítéséhez szükséges lokális és egyéb kiegészítő adatokhoz való hozzáférés biztosítására és koordinálására irányuló intézkedések, többek között , és amennyiben költséghatékony, a meglévő nemzeti kapacitások használata és az átfedések elkerülése .

50. cikk

Támogatható intézkedések a Kopernikusz-szolgáltatások terén

(1) A Kopernikusz a következő szolgáltatások támogatására szolgáló intézkedéseket foglal magában:

környezetvédelmi monitoring, jelentéstételi és megfelelésbiztosítási szolgáltatások, amelyek kiterjednek az alábbiakra:

—	légkörmonitoring a levegőminőségére (globális lefedettséggel és külön összpontosítva az európai szintre) és a légkör kémiai összetételére vonatkozó információk szolgáltatása érdekében;

—	a tengerikörnyezet-monitoring az óceáni, tengeri és tengerparti ökoszisztémák állapotára és dinamikájára, erőforrásaira és felhasználására vonatkozó információk szolgáltatása érdekében;

—

szárazföld-monitoring a felszínborításra, a földhasználatra és a földhasználat megváltozására, a kulturális örökség helyszíneire, a földmozgásokra, a városi területekre, a szárazföldi víz mennyiségére és minőségére, az erdőkre, a mezőgazdaságra és egyéb természeti erőforrásokra, a biológiai sokféleségre és a krioszférára vonatkozó információk szolgáltatása érdekében;

—

az éghajlatváltozás-monitoring ▌az emberi eredetű CO2 és egyéb üvegházhatású gázok kibocsátására és abszorpciójára , az alapvető éghajlati változókra, az ismételt éghajlati elemzésekre, a szezonális előrejelzésekre, az éghajlat-előrejelzésekre és egyes jelenségek kiváltó okaira, a sarkvidéki változásokra, valamint a releváns időbeli és térbeli skálák mutatóira vonatkozó információk szolgáltatása érdekében;

veszélyhelyzet-kezelési szolgáltatás ▌ a polgári védelemmel foglalkozó hatóságok munkáját támogató információk rendelkezésre bocsátására és velük együttműködve , valamint a polgári védelmi és katasztrófakezelési műveletek (a korai előrejelzés és a válsághelyzetekre való reagálási képesség javítása) és a különféle típusú katasztrófákkal kapcsolatos megelőzési és felkészültségi intézkedések (kockázat- és helyreállítási elemzések) támogatására;

c)	biztonsági szolgáltatás az Unió és a külső uniós határok felügyeletének, a tengerfelügyeletnek, csakúgy mint az Unió előtt álló biztonsági kihívásokra válaszul adott külső uniós tevékenységnek, valamint a közös kül- és biztonságpolitikai célkitűzéseknek és fellépéseknek a támogatására.

(2) A Bizottság – adott esetben független külső szakértők támogatásával – biztosítja a szolgáltatások megfelelőségét a következők révén:

a)	a felhasználói közösségek által kifejezett követelmények műszaki megvalósíthatóságának és célszerűségének validálása;

b)	a felhasználói közösségek igényeinek és a program célkitűzéseinek való megfelelés céljából javasolt vagy végrehajtott eszközök és megoldások értékelése.

51. cikk

Támogatható intézkedések az adatokhoz és információkhoz való hozzáférés és terjesztésük terén

(1) A Kopernikusz olyan intézkedéseket is tartalmaz, amelyek biztosítják az összes Kopernikusz-adathoz és -információhoz való átfogó hozzáférést, és adott esetben további infrastruktúrát és szolgáltatásokat bocsátanak rendelkezésre az említett adatok és információk terjesztésének, hozzáférhetőségének és felhasználásának előmozdítása érdekében.

(2) Amennyiben a Kopernikusz-adatok vagy -információk a Bizottság 1159/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendeletének (24) 12–16. cikkei értelmében biztonsági szempontból érzékenyek, a Bizottság a szerződéskötést, az ilyen adatok és információk beszerzésének felügyeletét, az azokhoz való hozzáférést, valamint azok megosztását egy vagy több megbízott jogalanynak delegálhatja. E jogalanyok nyilvántartást hoznak létre és tartanak fenn az akkreditált felhasználókról, és elkülönített munkafolyamattal biztosítják a korlátozott adatokhoz való hozzáférést.

III. FEJEZET

A Kopernikusz adatpolitikája

52. cikk

A Kopernikusz adat- és információkezelési politikája

(1) A Kopernikusz-adatokat és -információkat ingyenes, teljes körű és nyílt adatpolitika keretében bocsátják a felhasználók rendelkezésére:

a)	A Kopernikusz-felhasználók az összes Kopernikusz-adatot és -információt az egész világon ingyenesen sokszorosíthatják, terjeszthetik, közvetíthetik a nyilvánossághoz, kiigazíthatják, módosíthatják, és összekapcsolhatják azokat más adatokkal és információkkal;

az ingyenes, teljes körű és nyílt adatpolitikára az alábbi korlátozások érvényesek:

i.	a Kopernikusz-adatok és -információk formátumát, valamint aktualitási és terjesztési jellemzőit előre meg kell határozni;

ii.	a Kopernikusz-szolgáltatások előállítására használt, adott esetben harmadik felektől származó adatok és információk engedélyezési feltételeit be kell tartani;

iii.	a 34. cikk (1) bekezdésében említett általános biztonsági követelményekből eredő biztonsági korlátozásokat be kell tartani;

iv.	védelmet kell biztosítani a Kopernikusz-adatokat és -információkat előállító vagy elérhetővé tevő rendszer működési zavarának kockázatával szemben , illetve az adatok számára is ;

v.	garantálni kell az európai felhasználók Kopernikusz-adatokhoz és -információkhoz való megbízható hozzáférésének védelmét.

(2) A Bizottság a 105. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el annak érdekében, hogy az (1) bekezdést a Kopernikusz-adatokhoz és -információkhoz való hozzáférésre és azok felhasználására vonatkozó előírások, feltételek és eljárások tekintetében rendelkezésekkel egészítse ki.

(3) A Kopernikusz-adatokhoz és -információkhoz való hozzáférésre és azok felhasználására vonatkozóan – ideértve a források feltüntetésére vonatkozó rendelkezéseket is – a Bizottság engedélyeket és tájékoztatókat ad ki, az e rendeletben és a (2) bekezdés szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott Kopernikusz-adatpolitikával összhangban.

VIII. CÍM

A PROGRAM TOVÁBBI KOMPONENSEI

I. FEJEZET

Világűr-megfigyelés

I. SZAKASZ

SST

53. cikk

Az SST alkalmazási köre

(1) Az SST alkomponensek a következő tevékenységeket támogatják :

a tagállamok földi és/vagy világűrbe telepített SST- érzékelőiből álló hálózat létrehozása, fejlesztése és üzemeltetése, ideértve az Európai Űrügynökség vagy az Unió magánszektora által vagy nemzeti szinten működtetett uniós érzékelőket is, az objektumok feltérképezése és nyomon követése, valamint az űrobjektumok ▌ európai jegyzékének létrehozása céljából ▌;

b)	az SST-adatok feldolgozása és elemzése nemzeti szinten az 54. cikkben említett SST-információk és -szolgáltatások előállítása érdekében;

c)	az 54. cikkben említett SST-szolgáltatások nyújtása az 55. cikk említett felhasználók számára;

cc)

az űreszközöknek az életciklusuk végén való ártalmatlanítására szolgáló technológiákat és az űrszemét keletkezésének megelőzésére és megsemmisítésére szolgáló műszaki rendszereket fejlesztő és alkalmazásukat előmozdító kezdeményezések, valamint az űrforgalom-irányítás területén működő nemzetközi kezdeményezések nyomon követése és a velük alkotott szinergiák keresése.

(2) technikai és igazgatási segítségnyújtás az uniós űrprogram és az 541/2014/EU határozattal létrehozott, az űrmegfigyelést és a Föld körüli pályán haladó objektumok nyomon követését támogató keret közötti átmenet biztosításához.

54. cikk

SST-szolgáltatások

(1) Az SST-szolgáltatások a következőket foglalják magukban:

az űreszközök közötti vagy egy-egy űreszköz és űrszemét közötti ütközések kockázatának értékelése, valamint ütközéselhárítási riasztások lehetséges kiadása az űreszközök indítása, kezdeti keringési pályán való tartózkodása, magasabb keringési pályára való áttérésük, a keringési pályán való üzemelésük és leszerelésük során;

b)	az űreszközök keringési pályán való fragmentációjának, szétesésének vagy ütközésének észlelése és leírása;

c)	az űrobjektumoknak és az űrszemétnek a Föld légkörébe való, irányítatlan visszatéréséhez kapcsolódó kockázatok értékelése és a vonatkozó információk előállítása, például a lehetséges becsapódás becsült idejére és valószínűsíthető helyére vonatkozóan;

a következők előkészítésére szolgáló tevékenységek kidolgozása:

i.	az űrszemét mérséklése, a keletkező űrszemét mennyiségének csökkentése érdekében, és

ii.	az űrszemét felszámolása a meglévő űrszemét kezelése révén.

(2) Az SST-szolgáltatások térítésmentesen és megszakítás nélkül bármikor rendelkezésre állnak , és az 55. cikkben említett felhasználók igényeihez igazítják őket .

(3) A részt vevő tagállamok, a Bizottság és adott esetben a kapcsolattartó pont nem tehetők felelőssé a következőkért:

a)	az SST-szolgáltatások elmaradásából vagy megszakadásából eredő károk;

b)	az SST-szolgáltatások késedelmes nyújtása;

c)	az SST-szolgáltatások keretében nyújtott információk pontatlansága; vagy

d)	a nyújtott SST-szolgáltatásokra való reagálásként tett intézkedések.

55. cikk

SST-felhasználók

(1) Az uniós felhasználók a következőket foglalják magukban:

a)	SST-alapfelhasználók : a tagállamok, az EKSZ, a Bizottság, a Tanács, az Ügynökség, ▌valamint a köz- és a magánszféra uniós székhellyel rendelkező űreszköz-tulajdonosai és -üzemeltetői;

b)	az SST egyéb felhasználói: az Unióban tevékenykedő egyéb köz- és magánszervezetek.

Az SST-alapfelhasználók számára hozzáférést kell biztosítani a 54. cikk (1) bekezdésében említett SST-szolgáltatásokhoz.

A nem alapfelhasználók hozzáférhetnek az 54. cikk (1) bekezdésének b-d) pontjaiban említett SST-szolgáltatásokhoz.

(2) A nemzetközi felhasználók lehetnek harmadik országok, az Unióban székhellyel nem rendelkező nemzetközi szervezetek, valamint olyan magánszervezetek, amelyek nem telepedtek le az Unióban, a következő feltételek mellett:

a)	azon harmadik országok és nemzetközi szervezetek, amelyek nem rendelkeznek székhellyel az Unióban, az 8. cikk (1a) bekezdése szerint férhetnek hozzá az SST-szolgáltatásokhoz;

b)	az Unióban nem letelepedett magánvállalkozások a 8. cikk (1a) bekezdésével összhangban létrehozott nemzetközi megállapodás hatálya alá tartozó SST-szolgáltatásokhoz férhetnek hozzá, és a hozzáférést számukra az a harmadik ország biztosítja, amelyben letelepedtek.

(3) E cikk (2) bekezdésétől eltérve nincs szükség nemzetközi megállapodásra, ha a 54. cikk (1) bekezdésében említett SST-szolgáltatás nyilvánosan elérhető.

(4) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján részletes rendelkezéseket fogadhat el az SST-szolgáltatásokra és a velük kapcsolatos eljárásokra vonatkozóan. Az említett rendelkezéseket a 107. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással kell elfogadni.

56. cikk

A tagállamok részvétele

(1) Azok a tagállamok, amelyek részt kívánnak venni az 54. cikkben említett SST-szolgáltatások nyújtásában minden keringési pályára kiterjedően , közös, együttes javaslatot nyújtanak be a Bizottsághoz, amelyben igazolják a következő feltételek teljesülését:

a következők tulajdonjoga vagy hozzáférés a következőkhöz: az uniós SST-szolgáltatás céljára rendelkezésre álló megfelelő SST-érzékelők és az üzemeltetésüket végző humánerőforrások, vagy kifejezetten az SST-szolgáltatások céljára kialakított és az uniós SST-szolgáltatás céljára rendelkezésre álló megfelelő operatív elemzési és adatfeldolgozási képességek;

b)	az érintett tagállam elvégezte és validálta az egyes SST-eszközök kezdeti biztonsági kockázatértékelését;

c)	az 541/2014/EU határozat 6. cikke alapján elfogadott koordinációs tervet figyelembe vevő cselekvési terv az e rendelet 53. cikkében meghatározott tevékenységek végrehajtására vonatkozóan;

d)	a különböző tevékenységek elosztása az 57. cikk alapján kijelölt szakértői csoportok között;

e)	a 4. cikkben említett célkitűzések eléréséhez szükséges adatok megosztására vonatkozó szabályok.

Az SST-szolgáltatások nyújtásában részt venni kívánó tagállamoknak külön kell bizonyítaniuk az a) és b) pontban meghatározott feltételek teljesítését.

A c –e) pontban meghatározott feltételeket illetően az SST-szolgáltatások nyújtásában részt venni kívánó tagállamoknak közösen kell bizonyítaniuk a feltételek teljesítését.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett feltételeket azon részt vevő tagállamok esetében teljesítettnek kell tekinteni, amelyek kijelölt nemzeti szervezetei e rendelet hatálybalépésének napján az 541/2014/EU határozat 7. cikkének megfelelően létrehozott konzorcium tagjai.

(3) Amennyiben nem került sor az (1) bekezdésnek megfelelő együttes javaslat benyújtására, vagy ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a benyújtott együttes javaslat nem felel meg az (1) bekezdésben említett feltételeknek, legalább öt ▌tagállam új közös ajánlatot nyújthat be a Bizottsághoz , bizonyítva, hogy megfelelnek az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek ▌.

(4) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján részletes rendelkezéseket fogadhat el az (1)–(3) bekezdésben említett eljárásokra és elemekre vonatkozóan. Az említett végrehajtási intézkedéseket a 107. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással kell elfogadni.

57. cikk

A tagállami részvétel szervezeti kerete

(1) Minden olyan tagállam, amely a Bizottság által az 56. cikk (1) bekezdése szerint megfelelőnek ítélt vagy a Bizottság által az 56. cikk (3) bekezdésben említett eljárással kiválasztott javaslatot nyújtott be, kijelöl a képviseletére egy, a területén székhellyel rendelkező partnerségalkotó nemzeti szervezetet. A partnerségalkotó nemzeti szervezet egy tagállami hatóság vagy közhatalmi feladat ellátásával megbízott szerv;

(2) Az (1) bekezdés szerint kijelölt partnerségalkotó nemzeti szervezetek megállapodást kötnek arról, hogy SST-partnerséget hoznak létre, és a megállapodásban rögzítik az 53. cikkben említett tevékenységek végrehajtásában való együttműködésük szabályait és mechanizmusait. A megállapodásnak tartalmaznia kell különösen az 56. cikk (1) bekezdésének c)–e) pontjában említett elemeket, valamint rendelkeznie kell egy olyan kockázatkezelési struktúra létrehozásáról, amely biztosítja az SST-adatok és -információk felhasználására és biztonságos cseréjére vonatkozó rendelkezések végrehajtását.

(3) A partnerségalkotó nemzeti szervezetek a (6) bekezdésben említett szakértői csoportok tevékenységei alapján, valamint a többéves tervvel, a releváns fő teljesítménymutatókkal és a felhasználói igényekkel összhangban jó minőségű uniós SST-szolgáltatásokat fejlesztenek ki. A többéves tervet és a fő teljesítménymutatókat a Bizottság fogadhatja el végrehajtási jogi aktusok révén a 107. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással.

(4) A partnerségalkotó nemzeti szervezetek a meglévő és lehetséges jövőbeli érzékelőket hálózatba szervezik azok összehangolt és optimalizált működtetése érdekében, valamint egy naprakész közös európai jegyzék létrehozása és fenntartása céljából, a tagállamoknak a nemzeti biztonság terén fennálló előjogai sérelme nélkül .

(5) A részt vevő tagállamok a 34. cikk (1) bekezdésében említett általános biztonsági követelmények alapján biztonsági akkreditációt végeznek.

(6) Az SST-ben részt vevő tagállamok szakértői csoportokat jelölnek ki a különböző SST-tevékenységekkel kapcsolatos konkrét kérdésekkel való foglalkozás céljára. A szakértői csoportok állandó jellegűek, irányításukról és személyi állományukról az őket felállító tagállamok partnerségalkotó nemzeti szervezetei határoznak, és minden partnerségalkotó nemzeti szervezetből vehet részt tag a szakértői csoportban.

(7) A partnerségalkotó nemzeti szervezetek és a szakértői csoportok biztosítják az SST-adatok, -információk és -szolgáltatások védelmét.

(8) A Bizottság a 105. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a tagállamok SST-ben való részvétele szervezeti keretének működésére vonatkozó különös rendelkezések és részletes szabályok tekintetében . Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 107. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

58. cikk

SST-kapcsolattartó pont

(1) a Bizottság , figyelembe véve a partnerségalkotó nemzeti szervezetek ajánlását, a biztonsági kérdésekben és a szolgáltatásnyújtás terén szerzett legjobb tapasztalatok alapján választja ki az SST ügyfélszolgálatot . A kapcsolattartó pont feladatai:

a)	gondoskodik az SST-információk központosításához, tárolásához és az SST-felhasználók számára történő elérhetővé tételéhez szükséges biztonságos interfészekről, biztosítva az információk megfelelő kezelését és nyomonkövethetőségét;

b)	▌jelentéstétel az SST-szolgáltatások teljesítményéről az SST-partnerség és a Bizottság számára ;

c)	az annak érdekében szükséges visszajelzések gyűjtése az SST-partnerség számára , hogy biztosítsák a szolgáltatások összehangolását a felhasználói elvárásokkal;

d)	a szolgáltatások használatának támogatása, előmozdítása és ösztönzése.

(2) A partnerségalkotó nemzeti szervezetek megkötik a szükséges végrehajtási intézkedésekre vonatkozó megállapodásokat az SST-kapcsolattartó ponttal.

II. SZAKASZ

Űridőjárás és Föld-közeli objektumok

59. cikk

Űridőjárással kapcsolatos tevékenységek

(1) Az űridőjárással kapcsolatos alkomponensek a következő tevékenységeket támogathatják :

a)	a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott ágazatokban a felhasználók igényeinek felmérése és azonosítása annak meghatározása céljából, hogy mely űrmeteorológiai szolgáltatások nyújtására kerüljön sor;

b)	űrmeteorológiai szolgáltatások nyújtása az űrmeteorológiai szolgáltatások felhasználói számára az azonosított felhasználói igények és műszaki követelmények szerint.

(2) Az űrmeteorológiai szolgáltatásoknak megszakítás nélkül rendelkezésre kell állniuk. A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén kiválasztja e szoláltatásokat a következő szabályok szerint ▌:

a)	a Bizottság a felhasználói igényeknek, a szolgáltatások technológiai felkészültségének és a kockázatértékelés eredményének megfelelően rangsorolja az uniós szinten megvalósítandó űrmeteorológiai szolgáltatásokat;

b)	az űrmeteorológiai szolgáltatás hozzájárulhat a polgári védelmi tevékenységekhez és számos ágazat, például a következők védelméhez : űrtechnológia, közlekedés, GNSS-rendszerek, elektromos villamosenergia-hálózatok és kommunikáció.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 107. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3) Az űrmeteorológiai szolgáltatásokat ellátó köz- vagy magánszektorbeli jogalanyokat ajánlati felhívás útján kell kiválasztani.

60. cikk

A Föld-közeli objektumokkal kapcsolatos tevékenységek

(1) A Föld-közeli objektumokkal kapcsolatos alkomponensek a következő tevékenységeket támogathatják :

a)	a Föld-közeli objektumok felderítésére és nyomon követésére irányuló tagállami kapacitások feltérképezése;

b)	a tagállami létesítmények és kutatóközpontok hálózatba szervezésének előmozdítása;

c)	a (2) bekezdésben említett szolgáltatás kifejlesztése;

d)	olyan rutinszerű gyorsreagálási szolgáltatás kifejlesztése, amely képes leírni az újonnan felfedezett Föld-közeli objektumokat;

e)	a Föld-közeli objektumok európai katalógusának létrehozása.

(2) Abban az esetben, ha egy objektum megközelíti a Földet, a Bizottság hatáskörén belül, az ENSZ megfelelő szerveinek bevonásával eljárásokat alakíthat ki az Unió és a polgári védelemmel foglalkozó érintett nemzeti hatóságok intézkedéseinek koordinálására .

II. FEJEZET

Govsatcom

61. cikk

A Govsatcom alkalmazási köre

A Govsatcom komponens keretében a műholdas kommunikációs kapacitások és szolgáltatások megfelelő biztonsági követelmények mellett uniós szinten összevonásra kerülnek, az ilyen kapacitásokból és szolgáltatásokból közös uniós eszköztárat alakítanak ki. Ez a komponens a következőkre terjed ki:

a)	a 66. cikkben említett földi szegmenst alkotó infrastruktúra , valamint a 69. cikkben említett lehetséges világűr-infrastruktúra fejlesztése, kiépítése és üzemeltetése;

b)	a Govsatcom-szolgáltatások nyújtásához szükséges kormányzati és kereskedelmi műholdas kommunikációs kapacitás, szolgáltatások és felhasználói berendezések beszerzése;

c)	a Govsatcom felhasználói berendezések további interoperabilitásához és szabványosításához szükséges intézkedések.

62. cikk

A Govsatcom keretében biztosított kapacitások és szolgáltatások

(1) A ▌Govsatcom-kapacitásokat és -szolgáltatásokat a (3) bekezdésben említett szolgáltatásportfólió szerint kell rendelkezésre bocsátani, a (2) bekezdésben említett üzemeltetési követelményeknek, a 34. cikk (1) bekezdésében említett Govsatcom-specifikus biztonsági követelményeknek, valamint a 65. cikkben említett megosztási és elsőbbségi szabályoknak megfelelően. A Govsatcom-kapacitásokhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés ingyenes az intézményi és kormányzati felhasználók számára, kivéve abban az esetben, ha a Bizottság a 65. cikk (2) bekezdésének megfelelően árazási politikáról határoz.

(2) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja a Govsatcom keretében nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó működési követelményeket az igénybevétel egyes eseteire, tehát különösen a válságkezelésre, valamint a kulcsfontosságú infrastruktúra felügyeletére és kezelésére – a diplomáciai kommunikációs hálózatokat is ideértve – vonatkozó műszaki előírások formájában. E működési követelményeknek a felhasználói igények részletes elemzésén kell alapulniuk, és figyelembe kell venniük a meglévő felhasználói berendezések és hálózatok támasztotta követelményeket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 107. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja a Govsatcom keretében nyújtott szolgáltatások szolgáltatásportfólióját, amely a műholdas kommunikációs kapacitások és szolgáltatások, valamint azok attribútumai kategóriáinak listáját tartalmazza, beleértve a földrajzi lefedettséget, a frekvenciát, a sávszélességet, a felhasználói berendezéseket és a biztonsági elemeket. Ezeket az intézkedéseket rendszeresen frissíteni kell, az (1) bekezdésben említett működési és biztonsági követelményeken kell alapulniuk, és meg kell határozniuk a felhasználók számára ▌nyújtott szolgáltatások prioritási sorrendjét azok relevanciája és kritikussága alapján. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 107. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3a) A belső piaci verseny torzulásának elkerülése érdekében a (3) bekezdésben említett szolgáltatási portfólió keretében figyelembe kell venni a jelenleg elérhető kereskedelmi szolgáltatásokat is.

(4) A Govsatcom-felhasználók a szolgáltatásportfólióban felsorolt kapacitásokhoz és szolgáltatásokhoz ▌férnek hozzá. E hozzáférés a 66. cikkben Govsatcom-központokon keresztül történik.

63. cikk

A műholdas kommunikációs kapacitások és szolgáltatások biztosítói

E komponens keretében a következő jogalanyok nyújthatnak műholdas kommunikációs kapacitásokat és szolgáltatásokat:

a)	A 97. cikkben említett Govsatcom-résztvevők, és

azok a jogi személyek, amelyeket műholdas kapacitások vagy szolgáltatások nyújtására megfelelően akkreditáltak a 36. cikkben említett biztonsági akkreditációs eljárás szerint, a 34. cikk (1) bekezdésében említett, a Govsatcom komponensre vonatkozóan meghatározott általános biztonsági követelmények alapján.

64. cikk

GOVSATCOM-felhasználók

(1) A következő jogalanyok lehetnek Govsatcom-felhasználók, amennyiben vészhelyzeti, biztonsági szempontból kritikus küldetések, műveletek és infrastruktúrák felügyeletével és irányításával kapcsolatos feladatokkal bízták meg őket:

a)	uniós vagy tagállami hatóság vagy közhatalmi feladat ellátásával megbízott valamely szerv;

b)	az a) bekezdésben szereplő jogalany nevében és irányítása alatt eljáró természetes vagy jogi személy.

(2) A Govsatcom-felhasználóknak egy, a 67. cikkben említett résztvevőtől megfelelő felhatalmazást kell kapniuk a Govsatcom-kapacitások és -szolgáltatások használatára, és meg kell felelniük a Govsatcom komponensre vonatkozó, a 34. cikk (1) bekezdésében említett általános biztonsági követelményeknek.

65. cikk

Megosztási és elsőbbségi szabályok

(1) A közös műholdas kommunikációs kapacitások, szolgáltatások és felhasználói berendezések Govsatcom-résztvevők közötti megosztását és az idevágó elsőbbségi szabályokat a felhasználók védelmi és biztonsági kockázatainak elemzése alapján kell megállapítani. Az elemzés során figyelembe kell venni a meglévő kommunikációs infrastruktúrát és a meglévő képességek rendelkezésre állását, valamint az uniós és tagállami szintű földrajzi lefedettségüket. A megosztás és az elsőbbségi szabályok a felhasználókat azok relevanciája és kritikussága alapján részesítik előnyben.

(2) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján részletes szabályokat fogad el a kapacitások, a szolgáltatások és a felhasználói berendezések megosztására és az idevágó elsőbbségi szabályokra vonatkozóan, figyelembe véve az igénybevétel különböző esetei iránti várható igényt és az említett igénybevételi esetekben felmerülő biztonsági kockázatok elemzését , és adott esetben a költséghatékonyságot .

Azáltal, hogy e szabályokban meghatározza az árpolitikát, a Bizottság biztosítja, hogy a Govsatcom-kapacitások és -szolgáltatások nyújtása ne torzítsa a piacot, továbbá biztosítja, hogy ne legyen hiány a Govsatcom-kapacitásokban.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 107. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3) Az ugyanazon Govsatcom-résztvevő által felhatalmazott Govsatcom-felhasználók között a műholdas kommunikációs kapacitások és szolgáltatások megosztását és elsőbbségi szabályait a szóban forgó résztvevő határozza meg és hajtja végre.

66. cikk

A földi szegmenst alkotó infrastruktúra és üzemeltetése

(1) A földi szegmens magában foglalja az ahhoz szükséges infrastruktúrát, hogy a felhasználók számára a 65. cikknek megfelelően szolgáltatásokat lehessen nyújtani, különösen a Govsatcom-központokat, amelyeket e komponens keretében a Govsatcom-felhasználóknak a műholdas kommunikációs kapacitások és szolgáltatások szolgáltatóihoz való csatlakozása érdekében kell beszerezni. A földi szegmensnek és működésének meg kell felelnie a Govsatcom komponensre vonatkozó, a 34. cikk (1) bekezdésében említett általános biztonsági követelményeknek.

(2) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza a földi szegmenst alkotó infrastruktúra helyét. Ezek a végrehajtási jogi aktusok – amelyeket a 107. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni – nem róhatnak jelentős többletterhet vagy -költséget a tagállamokra , és nem sérthetik a tagállamok jogát azon döntésre, hogy nem fogadnak be ilyen típusú infrastruktúrát.

67. cikk

Govsatcom-résztvevők és illetékes hatóságok

(1) A tagállamok, a Tanács, a Bizottság és az EKSZ annyiban Govsatcom-résztvevők, hogy ők adnak felhatalmazást a Govsatcom-felhasználók számára, illetve a műholdas kommunikációs kapacitásokat vagy a földi szegmensek számára kialakított helyszíneket, illetve a földi szegmenshez tartozó létesítmények bizonyos részeit ők biztosítják.

Amennyiben a Tanács, a Bizottság vagy az EKSZ felhatalmazást adnak a Govsatcom-felhasználóknak, illetve biztosítják a műholdas kommunikációs kapacitást, a földi szegmensek számára kialakított helyszíneket, illetve a földi szegmenshez tartozó létesítmények bizonyos részeit valamely tagállam területén, az ilyen felhatalmazás vagy biztosítás nem lehet ellentétes az adott tagállam alkotmányos jogában meghatározott, a semlegességre vagy el nem kötelezettségre vonatkozó rendelkezésekkel.

(2) Az uniós ügynökségek csak annyiban válhatnak Govsatcom-résztvevővé, amennyiben ez szükséges feladataik teljesítéséhez és összhangban az érintett ügynökség és az azt felügyelő uniós intézmény közti igazgatási megállapodásban meghatározott részletes szabályokkal.

(3) Minden résztvevő kijelöl egy illetékes Govsatcom-hatóságot.

(4) Az illetékes Govsatcom-hatóság gondoskodik az alábbiakról:

a)	a szolgáltatások igénybevétele az idevágó biztonsági követelményeknek megfelelően történik; b)

b)	a Govsatcom-felhasználók hozzáférési jogainak meghatározása és kezelése;

c)	a felhasználói berendezések és a hozzájuk tartozó elektronikus kommunikációs kapcsolatok és információk használata és kezelése az idevágó biztonsági követelményeknek megfelelően történik;

d)	központi kapcsolattartó pont létrehozása, amely szükség esetén segítséget nyújt a biztonságot veszélyeztető kockázatok és fenyegetések jelentéséhez, különösen az e komponens keretében nyújtott szolgáltatásokat érintő, potenciálisan káros elektromágneses interferencia észlelését illetően.

68. cikk

A Govsatcom-kínálat és -kereslet nyomon követése

A Bizottság a kínálat és a kereslet közötti egyensúly optimalizálása érdekében az új kockázatokat és fenyegetéseket, valamint az új technológiai fejlesztéseket is szem előtt tartva folyamatosan figyelemmel kíséri a Govsatcom-kapacitások és -szolgáltatások kínálatát – beleértve a meglévő, keringési pályán lévő Govsatcom-kapacitások egységbe szervezését és megosztását– és az azok iránti kereslet alakulását.

▌

IX. CÍM

AZ EURÓPAI UNIÓ ŰRPROGRAMÜGYNÖKSÉGE

I. FEJEZET

Az Ügynökséggel kapcsolatos általános rendelkezések

70. cikk

Az Ügynökség jogállása

(1) Az Ügynökség az Unió szerve. Az Ügynökség jogi személyiséggel rendelkezik.

(2) Az Ügynökség minden egyes tagállamban az adott jog szerint a jogi személyeket megillető legteljesebb jogképességgel rendelkezik. Különösen ingó- és ingatlanvagyont szerezhet, illetve idegeníthet el, és perképességgel rendelkezik.

(3) Az Ügynökséget ügyvezető igazgatója képviseli.

71. cikk

Az Ügynökség székhelye és a helyi irodák .

(1) Az Ügynökség székhelye Prága (Cseh Köztársaság).

(2) Az Ügynökség személyzete az (EU) 2016/413 vagy az (EU) 2017/1406 bizottsági végrehajtási határozatban említett valamely Galileo vagy EGNOS földi központban is elhelyezhető a vonatkozó megállapodásban meghatározott programtevékenységek végrehajtása céljából.

(3) A program szükségleteinek függvényében a 79. cikk (2) bekezdésében foglalt eljárás szerint helyi irodák hozhatók létre az Ügynökség számára.

II. FEJEZET

Az Ügynökség felépítése

72. cikk

Igazgatási és irányítási struktúra

(1) Az Ügynökség igazgatási és irányítási struktúráját a következők alkotják:

a)	az Igazgatótanács;

b)	az ügyvezető igazgató;

c)	a Biztonsági Akkreditációs Tanács.

(2) Az Igazgatótanács, az ügyvezető igazgató, és a Biztonsági Akkreditációs Tanács ▌ együttműködnek annak érdekében, hogy az Ügynökség működését és a koordinációt az Ügynökség belső szabályai – például az Igazgatótanács eljárási szabályzata, a Biztonsági Akkreditációs Tanács eljárási szabályzata, az Ügynökségre vonatkozó pénzügyi szabályok, a személyzeti állomány jogállására vonatkozó végrehajtási szabályok és a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó részletes szabályok – által meghatározott eljárásokkal összhangban biztosítsa.

73. cikk

Igazgatótanács

(1) Az Igazgatótanács a tagállamok egy-egy képviselőjéből és a Bizottság három képviselőjéből áll, akik valamennyien szavazati joggal rendelkeznek. Az Igazgatótanács egy, az Európai Parlament által kijelölt tagot is magában foglal, aki nem rendelkezik szavazati joggal.

(2) A Biztonsági Akkreditációs Tanács elnöke vagy alelnöke, a Tanács egy képviselője, a főképviselő egy képviselője, valamint az Európai Űrügynökség egy képviselője az Igazgatótanács eljárási szabályzatában megállapított feltételek mellett , az őket közvetlenül érintő ügyekben meghívást kapnak az Igazgatótanács ülésein megfigyelői minőségben való részvételre.

(3) Az Igazgatótanács minden tagja mellé póttagot neveznek ki. A tagot távollétében a póttag képviseli.

(4) Minden tagállam kinevez egy tagot és egy póttagot az Igazgatótanácsba, figyelembe véve az Ügynökség feladatai terén meglévő tudásukat , valamint a megfelelő vezetői, igazgatási és költségvetési készségeiket. Az Igazgatótanács tevékenységei folytonosságának biztosítása érdekében az Európai Parlament, a Bizottság és a tagállamok törekednek képviselőik Igazgatótanácson belüli cserélődésének korlátozására. Valamennyi félnek törekednie kell a férfi és női képviselők kiegyensúlyozott arányára az Igazgatótanácsban.

(5) Az Igazgatótanács tagjainak és póttagjainak megbízatása négy évre szól, és ▌megújítható.

(6) Adott esetben a harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek képviselőinek részvételéről és a részvétel feltételeiről a 98. cikkben említett megállapodásokban kell rendelkezni, az Igazgatótanács eljárási szabályzatának betartásával. E képviselők nem rendelkeznek szavazati joggal.

74. cikk

Az Igazgatótanács elnöke

(1) Az Igazgatótanács a szavazati joggal rendelkező tagjai közül elnököt és alelnököt választ. Az alelnök hivatalból helyettesíti az elnököt, amennyiben ez utóbbi nem tudja ellátni feladatait.

(2) Az elnök és az alelnök megbízatása két évre szól, és egyszer megújítható. A megbízatás lejár, amint az adott személy igazgatótanácsi tagsága megszűnik.

(3) Az Igazgatótanács felmentheti az elnököt, az alelnököt vagy mindkettőt.

75. cikk

Az Igazgatótanács ülései

(1) Az Igazgatótanács üléseit az elnök hívja össze.

(2) Az ügyvezető igazgató részt vesz a tanácskozásokon, amennyiben az elnök másként nem dönt. Szavazati joggal nem rendelkezik.

(3) Az Igazgatótanács rendszeres jelleggel, évente legalább kétszer rendes ülést tart. Az Igazgatótanács az elnök kezdeményezésére vagy tagjai egyharmadának kérésére is összeül.

(4) Az Igazgatótanács az üléseire megfigyelőként meghívhat bárkit, akinek véleménye érdeklődésre tarthat számot. Az Igazgatótanács tagjai – az eljárási szabályzatra figyelemmel – tanácsadók és szakértők segítségét is igénybe vehetik.

(5) Amennyiben a megbeszélések során felmerül az érzékeny nemzeti infrastruktúra használata , a tagállamok képviselői, valamint a Bizottság képviselője a szükséges ismeret elve alapján részt vehetnek az Igazgatótanács ülésein és tanácskozásain, a szavazásban azonban csak az ilyen infrastruktúrával rendelkező tagállamok képviselői és a Bizottság egy képviselője vehetnek részt. Abban az esetben, ha az Igazgatótanács elnöke nem az ilyen infrastruktúrával rendelkező tagállamok valamelyikének képviselője, akkor az ilyen infrastruktúrával rendelkező tagállamok képviselői helyettesítik. Az Igazgatótanács eljárási szabályzata határozza meg azokat a helyzeteket, amelyekben ez az eljárás alkalmazható.

(6) Az Igazgatótanács számára az Ügynökség biztosítja a titkárságot.

76. cikk

Az Igazgatótanács szavazási szabályai

(1) E rendelet eltérő rendelkezése hiányában az Igazgatótanács határozatait a szavazati joggal rendelkező tagjainak többségével hozza meg.

Az igazgatótanácsi elnök és alelnök megválasztásához és felmentéséhez, valamint a költségvetés és a munkaprogramok elfogadásához, a 98. cikk (2) bekezdésében említett szabályok és az Ügynökség biztonsági szabályzata elfogadásához, az eljárási szabályzat elfogadásához, a helyi irodák létrehozásához és a fogadó tagállamra vonatkozóan a 92. cikkben említett feltételeinek jóváhagyásához a szavazati joggal rendelkező tagok kétharmados szavazattöbbségére van szükség.

(2) Minden tagállami és bizottsági képviselő egy szavazattal rendelkezik. Valamely szavazati joggal rendelkező tag távollétében a póttagja jogosult a szavazati joga gyakorlására. ▌A 77. cikk (2) bekezdésének a) ▌pontján, valamint ▌– az V. cím II. fejezete szerinti ügyek kivételével – a 77. cikk (5) bekezdésén alapuló határozatok csak a Bizottság képviselőinek igenlő szavazatával fogadhatók el.

(3) Az Igazgatótanács eljárási szabályzatában rögzíteni kell a szavazás részletes módját, különösen azokat a feltételeket, amelyek alapján egy tag egy másik tag nevében eljárhat, valamint adott esetben a határozatképesség feltételeit , és a határozatképességre vonatkozó megfelelő követelményeket .

77. cikk

Az Igazgatótanács feladatai

(1) Az Igazgatótanács gondoskodik arról, hogy az Ügynökség a ráruházott feladatokat az e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelően lássa el, és meghoz minden ehhez szükséges határozatot a Biztonsági Akkreditációs Tanács által az V. cím II. fejezet szerinti tevékenységekkel kapcsolatosan ellátott hatáskörök sérelme nélkül.

(2) Az Igazgatótanács továbbá:

a)	minden év november 15-ig – a Biztonsági Akkreditációs Tanács által a 80. cikk b) pontjának megfelelően kidolgozott rész változatlan formában való beillesztését és a Bizottság véleményének kézhezvételét követően – elfogadja az Ügynökség soron következő évre vonatkozó munkaprogramját;

legkésőbb az Európai Unió működéséről szóló szerződés 312. cikkében meghatározott többéves pénzügyi keret első évének június 30-áig – a Biztonsági Akkreditációs Tanács által a 80. cikk a) pontjának megfelelően kidolgozott rész változatlan formában való beillesztését és a Bizottság véleményének kézhezvételét követően – elfogadja az Ügynökségnek az e többéves pénzügyi keret időszakára vonatkozó többéves munkaprogramját. Az Európai Parlamenttel konzultálni kell e többéves munkaprogrammal kapcsolatban, feltéve ha a konzultáció célja a véleménycsere, és a konzultáció eredménye nem köti az Ügynökséget.

b)	teljesíti a 84. cikk (5), (6), (10) és (11) bekezdésében előírt, költségvetéssel kapcsolatos feladatait;

c)	felügyeli a Galileo Biztonsági Megfigyelőközpont működését a 34. cikk (3) bekezdés b) pontjában említettek szerint;

d)	a 94. cikknek megfelelően rendelkezéseket fogad el az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (25) végrehajtására;

e)	jóváhagyja a 98. cikkben említett szabályokat azt követően, hogy e szabályoknak a biztonsági akkreditációt érintő rendelkezéseiről konzultált a Biztonsági Akkreditációs Tanáccsal;

f)	elfogadja a feladatai teljesítéséhez szükséges technikai eljárásokat;

a Biztonsági Akkreditációs Tanács által a 80. cikk c) pontjának megfelelően kidolgozott rész változtatás nélküli beillesztését követően elfogadja az Ügynökség tevékenységeiről és kilátásairól szóló éves jelentést, és július 1-jéig továbbítja azt az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek;

biztosítja a 102. cikkben meghatározott értékelésekből és ellenőrzésekből, továbbá az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálataiból és valamennyi belső és külső ellenőrzési jelentésből származó következtetés és ajánlás megfelelő nyomon követését, és az értékelési eljárások eredménye szempontjából releváns valamennyi információt továbbítja a költségvetési hatóságnak;

i)	a 31. cikk (2) bekezdésében említett pénzügyi partnerségi keretmegállapodások, valamint a 28. cikk (2a) bekezdésében és a 30. cikk (5) bekezdésében említett hozzájárulási megállapodások aláírása előtt konzultál az ügyvezető igazgatóval annak kezdeményezésére;

j)	elfogadja az Ügynökség 96. cikkben említett biztonsági szabályait;

k)	az ügyvezető igazgató javaslata alapján csalás elleni stratégiát hagy jóvá;

l)	szükség esetén és az ügyvezető igazgató javaslatai alapján jóváhagyja a 77. cikk (1) bekezdésének n) pontjában említett szervezeti felépítést;

▌

n)	számvitelért felelős – a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek hatálya alatt álló – tisztviselőt nevez ki (aki lehet a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője), aki feladatai ellátása során teljes mértékben függetlenül jár el;

o)	elfogadja és közzéteszi eljárási szabályzatát.

(3) Az Ügynökség személyi állománya tekintetében az Igazgatótanács gyakorolja az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatában (a továbbiakban: személyzeti szabályzat), illetve az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételekben a kinevezésre jogosult hatóságra, valamint a munkaszerződések megkötésére felhatalmazott hatóságra ruházott jogokat (a továbbiakban: a kinevezésre jogosult hatóságra ruházott hatáskörök).

Az Igazgatótanács – a személyzeti szabályzat 110. cikke szerinti eljárásnak megfelelően – a személyzeti szabályzat 2. cikkének (1) bekezdése és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 6. cikke alapján határozatot hoz, amellyel a kinevezésre jogosult hatóságra ruházott megfelelő hatásköröket az ügyvezető igazgatóra ruházza át, továbbá meghatározza e hatáskör-átruházás felfüggesztésének feltételeit. Az ügyvezető igazgató jelentést tesz az Igazgatótanácsnak ezen átruházott hatáskörök gyakorlásáról. Az ügyvezető igazgató jogosult e hatáskörök továbbruházására.

Az e bekezdés második albekezdése alkalmazásában, rendkívüli körülmények által indokolt esetben az Igazgatótanács határozat útján átmenetileg felfüggesztheti a kinevezésre jogosult hatóságra ruházott hatásköröknek az ügyvezető igazgatóra történő átruházását, valamint e hatásköröknek ez utóbbi által másra történő átruházását, és e hatásköröket maga gyakorolhatja vagy átruházhatja valamely tagjára, illetőleg a személyzetnek egy, az ügyvezető igazgatón kívüli tagjára.

A második albekezdéstől eltérve az Igazgatótanács az első albekezdésben – az V. cím II. fejezete szerinti tevékenységekben részt vevő személyi állomány felvétele, értékelése és új fokozatba sorolása, valamint az említett személyi állománnyal szembeni fegyelmi intézkedések tekintetében – meghatározott hatásköröket köteles a Biztonsági Akkreditációs Tanács elnökére átruházni.

Az Igazgatótanács elfogadja a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek végrehajtási intézkedéseit a személyzeti szabályzat 110. cikkében előírt eljárásnak megfelelően. Az V. cím II. fejezete szerinti tevékenységekben részt vevő személyi állomány felvétele, értékelése és új fokozatba sorolása, valamint az említett személyi állománnyal szembeni fegyelmi intézkedések tekintetében az Igazgatótanács először a Biztonsági Akkreditációs Tanáccsal konzultál, és kellőképpen figyelembe veszi annak észrevételeit.

Az Igazgatótanács elfogad továbbá egy határozatot, amelyben megállapítja a nemzeti szakértőknek az Ügynökséghez történő kirendelésére vonatkozó szabályokat. E határozat elfogadása előtt az Igazgatótanács konzultál a Biztonsági Akkreditációs Tanáccsal az V. cím II. fejezetében említett biztonsági akkreditációs tevékenységekben részt vevő nemzeti szakértők kirendelését illetően, és kellőképpen figyelembe veszi annak észrevételeit.

(4) Az ügyvezető igazgatót az Igazgatótanács nevezi ki, és megbízatását a 89. cikknek megfelelően meghosszabbíthatja vagy megszüntetheti.

(5) Az Igazgatótanács fegyelmi jogkört gyakorol az ügyvezető igazgató felett a teljesítményét illetően, különös tekintettel az Ügynökség hatáskörébe tartozó biztonsági kérdésekre, kivéve az V. cím II. fejezetével összhangban végzett tevékenységeket.

78. cikk

Ügyvezető igazgató

(1) Az Ügynökséget az ügyvezető igazgató vezeti. Az ügyvezető igazgató a tevékenységéért felelősséggel tartozik az Igazgatótanácsnak.

Ez a bekezdés a 82. cikknek megfelelően nem érinti a Biztonsági Akkreditációs Tanács, valamint a felügyelete alá tartozó ügynökségi személyzet önállóságát és függetlenségét, valamint a Biztonsági Akkreditációs Tanácsnak és a Biztonsági Akkreditációs Tanács elnökének a 37., illetve a 81. cikk szerint biztosított hatásköröket.

(2) A Bizottság és az Igazgatótanács hatásköreinek sérelme nélkül az ügyvezető igazgató feladatai teljesítése során függetlenül jár el, utasításokat kormányoktól vagy más szervtől nem kérhet és nem fogadhat el.

79. cikk

Az ügyvezető igazgató feladatai

(1) Az ügyvezető igazgató a következő feladatokat látja el:

a)	képviseli az Ügynökséget és aláírja a 31. cikk (2) bekezdésében , a 28. cikk (2a) bekezdésében és a 30. cikk (5) bekezdésében említett megállapodást;

b)	előkészíti az Igazgatótanács munkáját és szavazati jog nélkül részt vesz az Igazgatótanács munkájában, a 76. cikk második albekezdésére figyelemmel;

c)	végrehajtja az Igazgatótanács határozatait;

d)	a Biztonsági Akkreditációs Tanács által a 80. cikk a) és b) pontjának megfelelően elkészített és elfogadott részek kivételével elkészíti az Ügynökség többéves és éves munkaprogramjait és azokat jóváhagyásra benyújtja az Igazgatótanácsnak;

e)	végrehajtja a többéves és az éves munkaprogramokat, a Biztonsági Akkreditációs Tanács elnöke által végrehajtott részek kivételével;

f)	az Igazgatótanács minden egyes ülésére jelentést készít az éves munkaprogram és adott esetben a többéves munkaprogram végrehajtása terén elért eredményekről, amelybe változatlan formában beilleszti a Biztonsági Akkreditációs Tanács elnöke által kidolgozott részt;

g)	a Biztonsági Akkreditációs Tanács által a 80. cikk c) pontjának megfelelően az V. cím szerinti tevékenységek vonatkozásában elkészített és jóváhagyott rész kivételével elkészíti az Ügynökség tevékenységeiről és kilátásairól szóló éves jelentést, és azt jóváhagyásra benyújtja az Igazgatótanácsnak;

h)	ellátja az Ügynökség napi ügyvitelét és minden szükséges intézkedést megtesz – beleértve belső igazgatási utasítások elfogadását és tájékoztatók közzétételét is – az Ügynökség e rendelettel összhangban történő működésének biztosítása érdekében;

i)	a 84. cikknek megfelelően elkészíti az Ügynökség tervezett bevételeire és kiadásaira vonatkozó kimutatástervezetet, és a 85. cikknek megfelelően végrehajtja a költségvetést;

j)	biztosítja, hogy az Ügynökség a Galileo Biztonsági Megfigyelőközpont üzemeltetőjeként követni tudja a 2014/496/KKBP határozat alapján hozott utasításokat és be tudja tölteni az 1104/2011/EU határozat 6. cikkében említett szerepét;

k)	biztosítja az összes releváns, különösen a biztonsághoz kapcsolódó információ áramlását az Ügynökség 72. cikk (1) bekezdésében említett struktúráján belül;

meghatározza – az V. cím II. fejezete szerinti biztonsági akkreditációs tevékenységekkel kapcsolatos kérdések tekintetében a Biztonsági Akkreditációs Tanács elnökével szoros együttműködésben – az Ügynökség szervezeti felépítését, és jóváhagyásra benyújtja az Igazgatótanácsnak. Az Ügynökség felépítésének tükröznie kell a program különböző komponenseinek sajátosságait;

m)	az Ügynökség személyi állománya tekintetében gyakorolja a 37. cikk (3) bekezdésének első albekezdésében meghatározott, az említett bekezdés második albekezdésének megfelelően ráruházott hatáskört;

n)	biztosítja, hogy a titkárság és annak megfelelő működéséhez szükséges összes forrás a Biztonsági Akkreditációs Tanácsnak, a 37. cikk (3) bekezdésében említett szerveknek, valamint a Biztonsági Akkreditációs Tanács elnökének a rendelkezésére álljon;

cselekvési tervet készít a 102. cikkben említett értékelések megállapításai és ajánlásai nyomon követésének biztosítása érdekében – a cselekvési tervnek az V. cím II. fejezete szerinti tevékenységekre vonatkozó szakasza kivételével –, és a Biztonsági Akkreditációs Tanács által készített rész változatlan formában történő beillesztését követően évente kétszer jelentést nyújt be a Bizottságnak az elért eredményekről, amelyet tájékoztatás céljából az Igazgatótanácsnak is be kell nyújtani;

az Unió pénzügyi érdekei védelmében:

i.	a csalás, korrupció és bármely más jogellenes tevékenység ellen megelőző intézkedéseket és hatékony ellenőrző intézkedéseket hoz;

ii.	szabálytalanságok megállapítása esetén visszatérítteti a jogosulatlanul kifizetett összeget és adott esetben hatékony, arányos és visszatartó erejű közigazgatási és pénzügyi szankciókat alkalmaz;

q)	kidolgozza az Ügynökség csalás elleni stratégiáját, amely – tekintettel a végrehajtandó intézkedések költség-haszon elemzésére – arányos a csalás kockázataival, és figyelembe veszi az OLAF vizsgálatainak megállapításait és ajánlásait, és jóváhagyásra benyújtja a stratégiát az Igazgatótanácsnak;

r)	amennyiben erre felkérést kap, jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek feladatai ellátásáról. A Tanács felkérheti az ügyvezető igazgatót, hogy számoljon be feladatai ellátásáról.

(2) Az ügyvezető igazgató dönt arról, hogy az Ügynökség feladatainak hatékony és eredményes végrehajtása céljából szükséges-e egy vagy több munkatársat egy vagy több tagállamba kihelyezni. A helyi irodára vonatkozó döntést megelőzően az ügyvezető igazgató megszerzi a Bizottság, az Igazgatótanács és az érintett tagállam(ok) előzetes jóváhagyását. Az idevágó határozatban oly módon kell megállapítani a helyi iroda által ellátandó tevékenységek körét, hogy megelőzhetők legyenek a szükségtelen költségek és az Ügynökségen belüli igazgatási feladatkörök közötti indokolatlan átfedések. Az érintett tagállammal (tagállamokkal) fogadási megállapodás megkötésére lehet szükség. Amennyiben lehetséges, az emberi erőforrásokra és a költségvetésre gyakorolt hatást be kell építeni a 84. cikk (6) bekezdésében említett egységes programozási dokumentum tervezetébe.

80. cikk

A Biztonsági Akkreditációs Tanács igazgatási feladatai

A 37. cikkben említett feladatokon kívül a Biztonsági Akkreditációs Tanács az Ügynökség irányítása részeként:

elkészíti és jóváhagyja a többéves munkaprogramnak az V. cím II. fejezete szerinti működési tevékenységekkel, valamint az e tevékenységek elvégzéséhez szükséges pénzügyi és humánerőforrásokkal kapcsolatos részét, és időben benyújtja az Igazgatótanácsnak annak érdekében, hogy az bekerüljön a többéves munkaprogramba;

elkészíti és jóváhagyja az éves munkaprogramnak az V. cím II. fejezete szerinti működési tevékenységekkel, valamint az e tevékenységek elvégzéséhez szükséges pénzügyi és humánerőforrásokkal kapcsolatos részét, és időben benyújtja az Igazgatótanácsnak annak érdekében, hogy az bekerüljön az éves munkaprogramba;

elkészíti és jóváhagyja az éves jelentésnek az Ügynökségnek az V. cím II. fejezetében meghatározott tevékenységeivel és kilátásaival, valamint az e tevékenységek és kilátások teljesítéséhez szükséges pénzügyi és humánerőforrásokkal kapcsolatos részét, és időben benyújtja az Igazgatótanácsnak annak érdekében, hogy az bekerüljön az éves jelentésbe.

81. cikk

A Biztonsági Akkreditációs Tanács elnöke

(1) A Biztonsági Akkreditációs Tanács a szavazati joggal rendelkező tagok kétharmados többségével tagjai közül egy elnököt és egy alelnököt választ. Amennyiben a Biztonsági Akkreditációs Tanács két ülését követően nem sikerült kétharmados többséget elérni, elég az egyszerű többség.

(2) Az alelnök hivatalból helyettesíti az elnököt, amennyiben ez utóbbi nem tudja ellátni feladatait.

(3) A Biztonsági Akkreditációs Tanács felmentheti az elnököt, az alelnököt vagy mindkettőt. A felmentésre vonatkozó határozatot kétharmados többséggel fogadja el.

(4) A Biztonsági Akkreditációs Tanács elnökének és alelnökének megbízatása két évre szól, és egyszer megújítható. Az elnök vagy az alelnök megbízatása lejár, amikor az adott személy biztonsági akkreditációs tanácsi tagsága megszűnik.

82. cikk

A Biztonsági Akkreditációs Tanács szervezeti felépítése

(1) A Biztonsági Akkreditációs Tanácsnak a feladatai független ellátásához szükséges valamennyi emberi és anyagi erőforrás rendelkezésére áll. A 36. cikk i) pontjában említett önállósági és függetlenségi elvek sérelme nélkül hozzáféréssel rendelkezik továbbá a feladatai teljesítése szempontjából hasznos, az Ügynökség és annak egyéb szervei rendelkezésére álló valamennyi információhoz.

(2) A program különféle komponenseivel kapcsolatos célkitűzésekkel összhangban a Biztonsági Akkreditációs Tanács és a felügyelete alá tartozó ügynökségi személyi állomány az Ügynökség többi tevékenységétől, különösen a rendszerek hasznosításához kapcsolódó működési tevékenységektől függetlenül és önállóan végzi a munkáját. Az Ügynökség személyzetének a Biztonsági Akkreditációs Tanács felügyelete alatt álló egyik tagja sem kaphat egyidejűleg más feladatokat az Ügynökségen belül.

E célból az Ügynökségen belül szervezetileg ténylegesen szét kell választani az V. cím II. fejezete szerinti tevékenységekben részt vevő személyi állományt és az Ügynökség személyi állományának többi részét. A Biztonsági Akkreditációs Tanács haladéktalanul tájékoztatja az ügyvezető igazgatót, az Igazgatótanácsot és a Bizottságot bármely olyan körülményről, amely veszélyeztetheti önállóságát vagy függetlenségét. Abban az esetben, ha az Ügynökségen belül nem orvosolható a helyzet, a Bizottság a megfelelő felekkel konzultálva vizsgálatot végez. E vizsgálat eredményének alapján a Bizottság megteszi az Ügynökség által végrehajtandó, megfelelő enyhítő intézkedéseket, és ezekről tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(3) A Biztonsági Akkreditációs Tanács különleges alárendelt, az utasításai alapján működő szerveket hoz létre, amelyek feladata egyes meghatározott ügyek kezelése. A Biztonsági Akkreditációs Tanács, miközben biztosítja a munka szükséges folyamatosságát, létrehoz egy testületet, amelynek feladata a biztonsági elemzések felülvizsgálata és tesztelése, valamint a vonatkozó kockázati jelentések elkészítése annak érdekében, hogy segítse a Biztonsági Akkreditációs Tanácsot határozatainak előkészítését. A Biztonsági Akkreditációs Tanács az említett testület munkájának elősegítése érdekében szakértői csoportokat hozhat létre és szüntethet meg.

83. cikk

A Biztonsági Akkreditációs Tanács elnökének feladatai

(1) A Biztonsági Akkreditációs Tanács elnöke gondoskodik arról, hogy a Tanács teljesen függetlenül lássa el biztonsági akkreditációs tevékenységeit, valamint elvégzi az alábbi feladatokat:

a)	a Biztonsági Akkreditációs Tanács felügyelete mellett irányítja a biztonsági akkreditációs tevékenységeket;

b)	a Biztonsági Akkreditációs Tanács felügyelete mellett végrehajtja az Ügynökség többéves és éves munkaprogramjainak az V. cím II. fejezete szerinti részét;

c)	együttműködik az ügyvezető igazgatóval annak érdekében, hogy segítse a létszámterv 84. cikk (4) bekezdésében említett tervezetének és az Ügynökség szervezeti felépítésének a kialakításában;

d)	elkészíti az elért eredményekről szóló jelentésnek az V. cím II. fejezete szerinti működési tevékenységeket ismertető szakaszát, és azt kellő időben benyújtja a Biztonsági Akkreditációs Tanácsnak és az ügyvezető igazgatónak ahhoz, hogy az bekerülhessen az elért eredményekről szóló jelentésbe;

e)	elkészíti az éves jelentésnek és a cselekvési tervnek az V. cím II. fejezete által felölelt működési tevékenységeket ismertető szakaszát, és azt kellő időben benyújtja az ügyvezető igazgatónak;

f)	képviseli az Ügynökséget az V. cím II. fejezete szerinti tevékenységekkel és határozatokkal kapcsolatban;

g)	az Ügynökségnek az V. cím II. fejezete által felölelt tevékenységeket végző személyi állománya tekintetében gyakorolja a 77. cikk (3) bekezdésének első albekezdésében említett, a 77. cikk (3) bekezdésének negyedik albekezdésével összhangban ráruházott hatáskört.

(2) Az V. cím II. fejezete szerinti tevékenységekkel kapcsolatosan az Európai Parlament és a Tanács felkérheti a Biztonsági Akkreditációs Tanács elnökét arra, hogy vegyen részt az említett intézményeknél az Ügynökség munkájáról és kilátásairól, ezen belül a többéves és az éves munkaprogramról szóló véleménycserében.

III. FEJEZET

Az Ügynökséggel kapcsolatos pénzügyi rendelkezések

84. cikk

Az Ügynökség költségvetése

(1) Egyéb források és díjak ▌sérelme nélkül, a bevételek és kiadások egyensúlyának biztosítása érdekében az Ügynökség bevétele magában foglalja az Unió költségvetésében szereplő uniós hozzájárulást. Az Ügynökség eseti támogatásokban részesülhet az uniós költségvetésből.

(2) Az Ügynökség kiadásai fedezik a személyi, igazgatási és infrastrukturális kiadásokat, a működési költségeket, valamint a Biztonsági Akkreditációs Tanács – köztük a 37. cikk (3) bekezdésében és a 82. cikk (3) bekezdésében említett szervek – működésével és az Ügynökség által feladatai ellátása céljából kötött szerződésekkel és megállapodásokkal kapcsolatos kiadásokat.

(3) A bevételeknek és kiadásoknak egyensúlyban kell lenniük.

(4) Az ügyvezető igazgató – a Biztonsági Akkreditációs Tanács elnökével szoros együttműködésben – az V. cím II. fejezete által felölelt tevékenységekre vonatkozóan kimutatástervezetet készít az Ügynökség következő pénzügyi évre vonatkozó tervezett bevételeiről és kiadásairól, világosan elkülönítve a kimutatástervezetnek az Ügynökség biztonsági akkreditációs tevékenységeire és egyéb tevékenységeire vonatkozó elemeit. A Biztonsági Akkreditációs Tanács elnöke az említett tervezetről írásbeli nyilatkozatot készíthet, az ügyvezető igazgató pedig a tervezett bevételekre és kiadásokra vonatkozó kimutatás tervezetét és a nyilatkozatot a létszámterv tervezetével együtt megküldi az Igazgatótanácsnak és a Biztonsági Akkreditációs Tanácsnak.

(5) Az Igazgatótanács – a tervezett bevételekre és kiadásokra vonatkozó kimutatástervezet alapján és az V. cím II. fejezete által felölelt tevékenységek tekintetében a Biztonsági Akkreditációs Tanáccsal szoros együttműködésben – minden évben összeállítja az Ügynökség következő évi, tervezett bevételekre és kiadásokra vonatkozó kimutatását.

(6) Az Igazgatótanács január 31-ig továbbítja az egységes programozási dokumentum tervezetét – amely magában foglalja többek között a tervezett bevételekre és kiadásokra vonatkozó kimutatást, a tervezett létszámtervet és az ideiglenes éves munkaprogramot – a Bizottságnak és azon harmadik országoknak vagy nemzetközi szervezeteknek, amelyekkel az Ügynökség a 98. cikkel összhangban megállapodásokat kötött.

(7) A Bizottság továbbítja a tervezett bevételekre és kiadásokra vonatkozó kimutatást az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak (a továbbiakban: a költségvetési hatóság) az Európai Unió általános költségvetés-tervezetével együtt.

(8) A tervezett bevételekre és kiadásokra vonatkozó kimutatás alapján a Bizottság a létszámtervhez általa szükségesnek tartott becsült összegeket, valamint az általános költségvetésre terhelendő támogatási összeget felveszi az Európai Unió általános költségvetés-tervezetébe, amelyet az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkével összhangban a költségvetési hatóság elé terjeszt.

(9) A költségvetési hatóság engedélyezi az Ügynökségnek nyújtott hozzájárulásra vonatkozó célelőirányzatokat, és elfogadja az Ügynökség létszámtervét.

(10) A költségvetést az Igazgatótanács fogadja el. Az Ügynökség költségvetése az Európai Unió általános költségvetésének végleges elfogadását követően válik véglegessé. A költségvetést szükség szerint a végleges költségvetésnek megfelelően ki kell igazítani.

(11) Az Igazgatótanács a lehető leghamarabb értesíti a költségvetési hatóságot, ha olyan projektet szándékozik megvalósítani, amely a költségvetési finanszírozást lényegesen érinti, különös tekintettel az ingatlanokkal kapcsolatos projektekre, mint amilyen például az épületek bérlete, illetve vétele. Erről tájékoztatja a Bizottságot.

(12) Amennyiben a költségvetési hatóság valamely ága jelzi véleménynyilvánítási szándékát, akkor véleményét a projektről szóló értesítés időpontjától számított hat héten belül megküldi az Igazgatótanácsnak.

85. cikk

Az Ügynökség költségvetésének végrehajtása

(1) Az Ügynökség költségvetését az ügyvezető igazgató hajtja végre.

(2) Az ügyvezető igazgató minden évben megküldi a költségvetési hatóságnak az értékelési feladatai gyakorlásához szükséges összes információt.

86. cikk

Az Ügynökség beszámolójának benyújtása és mentesítés

Az Ügynökség előzetes és végleges beszámolójának benyújtására és a költségvetés végrehajtására vonatkozó felelősség alóli mentesítésre a költségvetési rendeletben, valamint a költségvetési rendelet [70. cikkében] említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatban szereplő szabályokat és időbeni ütemezést kell alkalmazni.

87. cikk

Az Ügynökséggel kapcsolatos pénzügyi rendelkezések

Az Ügynökségre vonatkozó pénzügyi szabályokat a Bizottsággal folytatott konzultációt követően az Igazgatótanács fogadja el. Ezek a szabályok nem térhetnek el a költségvetési rendelet [70. cikkében] említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzattól, kivéve, ha az eltérés kifejezetten szükséges az Ügynökség működéséhez, és ahhoz a Bizottság előzetes hozzájárulását adta.

V. FEJEZET

Az Ügynökség humánerőforrása

88. cikk

Az Ügynökség személyzete

(1) Az Ügynökség által alkalmazott személyekre a személyzeti szabályzat, az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek, valamint az említett személyzeti szabályzat és alkalmazási feltételek alkalmazásában az Unió intézményei által közösen elfogadott szabályok vonatkoznak.

(2) Az Ügynökség személyi állománya olyan alkalmazottakból áll, akiknek a felvételét az Ügynökség feladatai ellátása érdekében szükségesnek ítéli. A személyi állomány tagjainak az általuk kezelt adatok minősítésének megfelelő személyi biztonsági tanúsítvánnyal kell rendelkezniük.

(3) Az Ügynökség belső szabályainak, ezen belül az Igazgatótanács eljárási szabályzatának, a Biztonsági Akkreditációs Tanács eljárási szabályzatának, az Ügynökségre vonatkozó pénzügyi szabályoknak, a személyzeti szabályzatot végrehajtó szabályoknak és a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó szabályoknak a 36. cikk i) pontjának megfelelően biztosítaniuk kell a biztonsági akkreditációs tevékenységeket végző személyi állomány önállóságát és függetlenségét az Ügynökség többi tevékenységét végző személyi állománytól.

89. cikk

Az ügyvezető igazgató kinevezése és hivatali ideje

(1) Az ügyvezető igazgatót az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikke a) pontjának megfelelően az Ügynökség ideiglenes alkalmazottjaként veszik fel.

Az ügyvezető igazgatót az Igazgatótanács nevezi ki érdemei, dokumentált igazgatási és vezetői készségei, valamint az érintett területen szerzett szakértelme és tapasztalata alapján egy, az Európai Unió Hivatalos Lapjában vagy másutt közzétett pályázati felhívást követően megrendezett nyílt és átlátható versenyvizsga eredményei alapján a Bizottság által javasolt jelöltek legalább három jelöltet tartalmazó listájáról.

Az Igazgatótanács által az ügyvezető igazgatói álláshely betöltésére kiválasztott jelölt az első adandó alkalommal felkérhető arra, hogy nyilatkozatot tegyen az Európai Parlament előtt és megválaszolja a parlamenti képviselők kérdéseit.

Az ügyvezető igazgatóval történő szerződéskötés céljából az Ügynökséget az Igazgatótanács elnöke képviseli.

Az Igazgatótanács az ügyvezető igazgató kinevezésére vonatkozó határozatát tagjainak kétharmados többségével fogadja el.

(2) Az ügyvezető igazgató hivatali ideje öt év. Hivatali idejének lejártával a Bizottság értékelést készít az ügyvezető igazgató teljesítményéről, az Ügynökség jövőbeli feladatainak és kihívásainak figyelembevételével.

Az Igazgatótanács – a Bizottság javaslata alapján és az első albekezdésben említett értékelés figyelembevételével – az ügyvezető igazgató hivatali idejét egy alkalommal legfeljebb öt évre meghosszabbíthatja.

Az ügyvezető igazgató hivatali idejének meghosszabbításáról szóló határozatot az Igazgatótanács tagjainak kétharmados többségével fogadja el.

Az az ügyvezető igazgató, akinek a hivatali idejét meghosszabbították, ezt követően nem vehet részt az ugyanazon álláshelyre vonatkozó kiválasztási eljárásban.

Az Igazgatótanács tájékoztatja az Európai Parlamentet az ügyvezető igazgató hivatali idejének meghosszabbítására irányuló szándékáról. A meghosszabbítás előtt az ügyvezető igazgató felkérhető arra, hogy az Európai Parlament illetékes bizottságai előtt nyilatkozatot tegyen, és válaszoljon a képviselők kérdéseire.

(3) Az Igazgatótanács a Bizottságnak vagy tagjai egyharmadának a javaslata alapján, tagjainak kétharmados többségével hozott határozattal felmentheti az ügyvezető igazgatót.

(4) Az Európai Parlament és a Tanács felkérheti az ügyvezető igazgatót arra, hogy vegyen részt az említett intézményeknél az Ügynökség munkájáról és kilátásairól, ezen belül a többéves és az éves munkaprogramról szóló véleménycserében. Ez a véleménycsere nem érinthet az V. cím II. fejezete szerinti biztonsági akkreditációs tevékenységekkel kapcsolatos kérdéseket.

90. cikk

Nemzeti szakértők kirendelése az Ügynökséghez

Az Ügynökség a tagállamokból, a tagállami ügynökségekből, valamint a 98. cikk (2) bekezdésének megfelelően a részt vevő harmadik országokból és a nemzetközi szervezetektől kirendelt nemzeti szakértőket alkalmazhat. E szakértőknek a 42. cikk c) pontjának megfelelően az általuk kezelt adatok minősítésének megfelelő személyi biztonsági tanúsítvánnyal kell rendelkezniük. Ezekre az alkalmazottakra a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek nem vonatkoznak.

VI. FEJEZET

Egyéb rendelkezések

91. cikk

Kiváltságok és mentességek

Az Ügynökségre és személyi állományára az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv alkalmazandó.

92. cikk

Székhely-megállapodás és a helyi irodák fogadási megállapodásai

(1) Az Ügynökség fogadó tagállambeli elhelyezéséhez szükséges rendelkezéseket, a fogadó tagállam által rendelkezésre bocsátandó létesítményekre vonatkozóan szükséges rendelkezéseket, továbbá az ügyvezető igazgatóra, az Igazgatótanács tagjaira, valamint az Ügynökség személyi állományára és családtagjaikra a fogadó tagállamban alkalmazandó konkrét szabályokat az Ügynökség és az érintett tagállam által – az Igazgatótanács jóváhagyásának megszerzése után – megkötött székhely-megállapodás rögzíti. Amennyiben a helyi iroda működéséhez szükséges, fogadási megállapodást kell kötni az Ügynökség és az irodának otthont adó érintett tagállam között, az Igazgatótanács jóváhagyását követően.

(2) Az Ügynökséget befogadó tagállamok a lehető legjobb körülményeket biztosítja az Ügynökség zökkenőmentes és hatékony működéséhez, ideértve a többnyelvű, európai szemléletű iskoláztatást és a megfelelő közlekedési összeköttetéseket is.

93. cikk

Az Ügynökségre vonatkozó nyelvi rendelkezések

(1) Az Ügynökségre az Európai Gazdasági Közösség által használt nyelvek meghatározásáról szóló, 1958. április 15-i 1. rendeletben (26) megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) Az Ügynökség működéséhez szükséges fordítási szolgáltatásokat Az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja biztosítja.

94. cikk

Az Ügynökség birtokában lévő dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó elvek

(1) Az Ügynökség birtokában lévő dokumentumokra az 1049/2001/EK rendeletet kell alkalmazni.

(2) Az Igazgatótanács szabályokat fogad el az 1049/2001/EK rendelet végrehajtására vonatkozóan.

(3) Az Ügynökség által az 1049/2001/EK rendelet 8. cikke alapján hozott határozatok ellen – az Európai Unió működéséről szóló szerződés 228., illetve 263. cikke értelmében – panasszal lehet fordulni az ombudsmanhoz, illetve keresettel az Európai Unió Bíróságához.

95. cikk

Csalásmegelőzés az Ügynökség által

(1) A 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti, csalás, korrupció és egyéb jogellenes tevékenységek elleni küzdelem elősegítése érdekében az Ügynökség működésének megkezdésétől számított hat hónapon belül csatlakozik az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól szóló, 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz (27), és a megállapodás mellékletében szereplő minta alapján az Ügynökség személyzetének valamennyi tagjára vonatkozóan megfelelő rendelkezéseket fogad el.

(2) Az Európai Számvevőszék jogosult dokumentumalapú és helyszíni vizsgálatokat végezni a vissza nem térítendő támogatások összes kedvezményezettjénél, valamint az Ügynökségen keresztül uniós forrásokban részesülő vállalkozóknál és alvállalkozóknál.

(3) Az OLAF a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben és a 883/2013/EU, Euratom rendeletben meghatározott rendelkezésekkel és eljárásokkal összhangban vizsgálatokat, többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezhet annak megállapítása céljából, hogy az Ügynökség által nyújtott vissza nem térítendő támogatással vagy finanszírozott valamely szerződéssel kapcsolatban történt-e csalás, korrupció vagy az Unió pénzügyi érdekeit sértő egyéb jogellenes tevékenység.

(4) Az (1), (2) és (3) bekezdés sérelme nélkül, az Ügynökség harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásaiban, szerződéseiben, támogatási megállapodásaiban és támogatási határozataiban az Európai Számvevőszéket és az OLAF-ot külön rendelkezés útján kifejezetten fel kell hatalmazni arra, hogy saját hatáskörüknek megfelelően ilyen ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezzenek.

96. cikk

A minősített adatok és a nem minősített érzékeny adatok Ügynökség általi védelme

Az Ügynökség az EU-minősített adatok és a nem minősített különleges adatok védelme érdekében, a Bizottsággal folytatott előzetes konzultációt követően – a Bizottságon belüli biztonságról szóló, 2015. március 13-i (EU, Euratom) 2015/443 bizottsági határozattal és az (EU, Euratom) 2015/444 bizottsági határozattal (28) összhangban – a Bizottság biztonsági szabályaival egyenértékű saját biztonsági szabályokat, egyebek mellett az ilyen adatok cseréjére, feldolgozására és tárolására vonatkozó szabályokat fogad el (29).

97. cikk

Az Ügynökség felelőssége

(1) Az Ügynökség szerződéses felelősségét az adott szerződésre alkalmazandó jog határozza meg.

(2) Az Ügynökség által megkötött szerződések választottbírósági rendelkezései alapján a felmerülő jogvitákban a Bíróság rendelkezik hatáskörrel.

(3) Szerződésen kívüli felelősség esetén az Ügynökség a tagállamok jogában közös általános elveknek megfelelően megtéríti a szervezeti egységei vagy alkalmazottai által feladataik teljesítése során okozott károkat.

(4) A (3) bekezdésben említett károk megtérítésével kapcsolatos jogviták tekintetében a Bíróság rendelkezik joghatósággal.

(5) Az Ügynökség alkalmazottainak az Ügynökséggel szembeni személyes felelősségét a személyzeti szabályzat, illetve az alkalmazási feltételek rájuk vonatkozó rendelkezései határozzák meg.

98. cikk

Együttműködés harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel

(1) Az Ügynökség nyitott azon harmadik országok és nemzetközi szervezetek részvételére, amelyek ebből a célból nemzetközi megállapodást kötöttek az Unióval.

(2) Az (1) bekezdésben és a 42. cikkben említett megállapodások vonatkozó rendelkezései alapján olyan szabályokat kell kialakítani, amelyek meghatározzák különösen az érintett harmadik országoknak az Ügynökség munkájában való részvétele jellegét, terjedelmét és módját, ideértve az Ügynökség által indított kezdeményezésekben való részvételre, a pénzügyi hozzájárulásra és a személyi állományra vonatkozó rendelkezéseket is. A személyzeti kérdéseket illetően a szóban forgó szabályoknak minden esetben meg kell felelniük a személyzeti szabályzatnak. Adott esetben a minősített adatok harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel való cseréjéről és védelméről is rendelkeznek. E rendelkezések a Bizottság előzetes jóváhagyásától függnek.

(3) Az Igazgatótanács stratégiát fogad el az Ügynökség hatáskörébe tartozó kérdések tekintetében harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kialakított kapcsolatokról , az (1) bekezdésben említett nemzetközi megállapodások keretében.

(4) A Bizottság az ügyvezető igazgatóval kötött megfelelő munkamegállapodás révén biztosítja, hogy harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatai tekintetében az Ügynökség megbízatása és a jelenlegi intézményi keret alapján járjon el.

99. cikk

Összeférhetetlenség

(1) Az Igazgatótanács és a Biztonsági Akkreditációs Tanács tagjai, az ügyvezető igazgató, a kirendelt nemzeti szakértők és a megfigyelők kötelezettségvállalási nyilatkozatot és érdekeltségi nyilatkozatot tesznek, amelyben nyilatkoznak a függetlenségüket esetleg befolyásoló mindenfajta közvetlen vagy közvetett érdekeltségük hiányáról vagy meglétéről. E nyilatkozatoknak pontosaknak és teljeseknek kell lenniük. A nyilatkozatot az érintett személyek hivatalba lépésekor, írásban kell megtenni, majd évente meg kell újítani. A nyilatkozatot szükség esetén – és különösen az érintett személyek személyes körülményeiben bekövetkezett releváns változás esetén – aktualizálni kell.

(2) Az Igazgatótanács és a Biztonsági Akkreditációs Tanács tagjai, az ügyvezető igazgató, a kirendelt nemzeti szakértők, a megfigyelők és az ad hoc munkacsoportokban részt vevő külső szakértők minden olyan ülés előtt, amelyen részt vesznek, pontos és teljes nyilatkozatot tesznek a napirendi pontokkal kapcsolatban a függetlenségüket esetleg befolyásoló bármilyen érdekeltségük hiányáról vagy meglétéről, és érdekeltségük esetén tartózkodnak a szóban forgó napirendi pontokról folytatott megbeszéléseken vagy szavazásokon való részvételtől.

(3) Az Igazgatótanács és a Biztonsági Akkreditációs Tanács az eljárási szabályzatában megállapítja az (1) és (2) bekezdésben említett érdekeltségi nyilatkozatra és az összeférhetetlenség elkerülésére és kezelésére vonatkozó gyakorlati szabályokat.

X. CÍM

PROGRAMOZÁS, NYOMON KÖVETÉS, ÉRTÉKELÉS ÉS KONTROLL

100. cikk

Munkaprogram

A programot a költségvetés rendelet 110. cikkében említett a munkaprogramokon keresztül kell végrehajtani, amelyek az egyes programkomponensek tekintetében különbözőek lehetnek. A munkaprogram adott esetben meghatározza a vegyesfinanszírozási műveletekre fenntartott teljes összeget.

101. cikk

Nyomon követés és jelentéstétel

(1) A 4. cikkben meghatározott általános és egyedi programcélkitűzések megvalósítása terén tett előrelépésekről történő jelentéstételhez használandó mutatókat a melléklet tartalmazza.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 105. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a melléklet módosítására vonatkozóan a mutatók felülvizsgálata és/vagy kiegészítése céljából, ahol azt szükségesnek ítéli.

(3) A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy a program végrehajtásának nyomon követésére vonatkozó adatokat és az eredményeket hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében az uniós pénzeszközök címzettjeire és adott esetben a tagállamokra vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.

(4) Az (1) bekezdés alkalmazásában az uniós pénzeszközök címzettjei kötelesek megfelelő információkat biztosítani. A teljesítmény ellenőrzéséhez szükséges adatokat hatékonyan, eredményesen és időben kell összegyűjteni.

102. cikk

Értékelés

(1) A Bizottság időben értékeléseket végez a programról ahhoz, hogy azok a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek.

(2) 2024. június 30-ig, majd ezt követően négyévenként a Bizottság értékeli a program végrehajtását.

Az értékelés kiterjed a program valamennyi elemére és tevékenységére. Értékeli a nyújtott szolgáltatások teljesítményét, a felhasználói igények alakulását, valamint megosztás és egységbe szervezés terén rendelkezésre álló kapacitások alakulását az SSA és a Govsatcom végrehajtásának értékelése során, illetve a versenytársak által nyújtott adatok és szolgáltatások teljesítményét a Galileo, a Kopernikusz és az EGNOS végrehajtásának értékelésekor. Az értékelésnek minden egyes összetevő esetében költség-haszon elemzés alapján elemeznie kell a fenti fejlemények hatását is, beleértve az árképzési politika módosításának vagy a további űr- vagy földi infrastruktúra kialakításának szükségességét.

Ezt a jelentést, amennyiben szükséges, megfelelő javaslat kíséri.

▌

(4) A Bizottság az értékelések megállapításait saját észrevételei kíséretében közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával.

(5) Az e rendelet végrehajtásában érintett jogalanyok a Bizottság rendelkezésére bocsátják az (1) bekezdésben említett értékeléshez szükséges adatokat és információkat.

(6) A Bizottság 2024. június 30-ig, majd azt követően négyévente értékeli az Ügynökség teljesítményét célkitűzései, megbízatása és feladatai ▌fényében, a Bizottság iránymutatásaival összhangban. Az értékelés során a teljesítményalapú költségvetés-tervezés elvével összhangban foglalkozni kell különösen az Ügynökség megbízatásának esetlegesen szükségesnek mutatkozó módosításával, és az ilyen jellegű módosítások pénzügyi következményeivel , egy költség-haszon elemzés alapján . Az értékelésben ki kell térni az Ügynökség összeférhetetlenségi politikájára, valamint a Biztonsági Akkreditációs Tanács függetlenségére és önállóságára is. A Bizottság értékelheti az Ügynökség teljesítményét azon lehetőség vizsgálatának céljával is, hogy azt további feladatokkal bízhassa meg, a 30. cikk (3) bekezdésével összhangban. Ezt a jelentést, amennyiben szükséges, megfelelő javaslat kíséri.

Amennyiben a Bizottság úgy véli, hogy az Ügynökség tevékenységeinek folytatása a számára kijelölt célokat, megbízatását és a feladatait figyelembe véve a továbbiakban nem indokolt, javasolhatja a rendelet ennek megfelelően történő módosítását.

A Bizottság az Ügynökség értékeléséről szóló jelentést és annak megállapításait benyújtja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, valamint az Ügynökség Igazgatótanácsának és Biztonsági Akkreditációs Tanácsának. Az értékelés megállapításait nyilvánosságra kell hozni.

103. cikk

Ellenőrzések

A költségvetési rendelet 127. cikke szerinti általános megbízhatóság alapját az uniós hozzájárulás felhasználására vonatkozóan személyek vagy jogalanyok – köztük az uniós intézmények vagy szervek által felhatalmazottaktól eltérőek – által végzett ellenőrzések képezik.

104. cikk

A személyes adatok és a magánélet védelme

Az e rendeletben szabályozott – többek között az Európai Unió Űrügynöksége által végzett – feladatok és tevékenységek ellátása során az összes személyes adat kezelése a személyes adatok védelme területén alkalmazandó jognak, különösen a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek és az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően történik. Az Igazgatótanács megállapítja a 45/2001/EK rendelet Ügynökség általi alkalmazásához szükséges intézkedéseket, köztük az Ügynökség adatvédelmi tisztviselőjének kinevezésére vonatkozókat. A szóban forgó intézkedéseket az európai adatvédelmi biztossal folytatott konzultációt követően kell megállapítani.

XI. CÍM

FELHATALMAZÁS ÉS VÉGREHAJTÁSI INTÉZKEDÉSEK

105. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak az 52. és a 101. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ▌2028. december 31-ig érvényes.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 52. és 101. cikkekben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) Az 52. és 101. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

106. cikk

Sürgősségi eljárás

(1) Az e cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok haladéktalanul hatályba lépnek és alkalmazandók mindaddig, amíg a (2) bekezdésnek megfelelően nem emelnek ellenük kifogást. A jogi aktusról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak küldött értesítésben meg kell indokolni a sürgősségi eljárás alkalmazását.

(2) Az Európai Parlament vagy a Tanács a 105. cikk (6) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Ebben az esetben a Bizottság az Európai Parlament vagy a Tanács kifogásáról szóló határozatról való értesítést követően haladéktalanul hatályon kívül helyezi a szóban forgó felhatalmazáson alapuló jogi aktust.

107. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

A bizottság a következő különböző konfigurációkban ülésezik:

a)	Galileo és EGNOS;

b)	Kopernikusz;

c)	Világűr-megfigyelés;

d)	Govsatcom;

e)	Biztonsági konfiguráció: a program összes biztonsági szempontja, a Biztonsági Bizottság szerepének sérelme nélkül. Az ESA és az Ügynökség képviselői megfigyelőként meghívhatók az ülésekre. Az Európai Külügyi Szolgálatot ugyancsak fel kell kérni arra, hogy nyújtson segítséget (30);

f)	Horizontális konfiguráció: A program végrehajtásának stratégiai áttekintése, a program különböző elemei közötti koherencia, a 11. cikkben említett több területet érintő tevékenységek és a költségvetés átcsoportosítása.

(1a) A programbizottság eljárási szabályzatának megfelelően létrehozza a „felhasználói fórumot”, amely munkacsoportként tanácsokat ad a programbizottságnak a felhasználói igények, a szolgáltatások fejlesztése és a felhasználói alkalmazás tekintetében. A felhasználói fórum célja a felhasználók folyamatos és hatékony bevonásának biztosítása, és a program egyes összetevőire vonatkozó különleges konfigurációban ül össze.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(4) Az Unió által kötött nemzetközi megállapodásokkal összhangban harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek képviselői megfigyelőként meghívhatók a bizottság üléseire a bizottság eljárási szabályzatában foglalt feltételekkel összhangban, figyelembe véve az Unió biztonságát.

XII. CÍM

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

108. cikk

Tájékoztatás, kommunikáció és közzététel

(2) A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez a programhoz, valamint annak intézkedéseihez és eredményeihez kapcsolódóan. A programhoz allokált pénzügyi forrásokat ezenfelül az Unió azon politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikáció költségeinek fedezésére is kell fordítani, amelyek kapcsolódnak a 4. cikkben említett célkitűzésekhez.

(3) Az Ügynökség – hatáskörén belül – saját kezdeményezésére kommunikációs tevékenységeket folytathat. Az erőforrások kommunikációs tevékenységekhez való hozzárendelése nem befolyásolhatja hátrányosan a 30. cikkben említett feladatok hatékony végrehajtását. Ezen kommunikációs tevékenységeket az Igazgatótanács által elfogadott kapcsolódó kommunikációs és terjesztési tervekkel összhangban kell végezni.

109. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1) A 912/2010/EU, az 1285/2013/EU és a 377/2014/EU rendelet, valamint az 541/2014/EU határozat 2021. január 1-jével hatályát veszti.

(2) A hatályon kívül helyezett jogi aktusokra történő hivatkozásokat az e rendeletre történő hivatkozásokként kell értelmezni.

110. cikk

Átmeneti rendelkezések és a szolgáltatások folytonossága 2027 után

(1) Ez a rendelet nem érinti az érintett fellépések lezárásukig történő folytatását vagy módosítását a 377/2014/EU, az 1285/2013/EU és a 912/2010/EU rendelet, valamint az 541/2014/EU határozat alapján, amelyek az érintett fellépések lezárásáig továbbra is alkalmazandók azokra. Az 541/2014/EU határozat 7. cikkének (3) bekezdése szerint létrehozott konzorcium még három hónapig SST-szolgáltatásokat biztosít azután, hogy a partnerségalkotó nemzeti szervezetek aláírják az 57. cikkben előírt SST-partnerséget létrehozó megállapodást.

(2) A program pénzügyi keretösszegéből a program, valamint a 377/2014/EU és az 1285/2013/EU rendelet, illetve az 541/2014/EU határozat alapján elfogadott intézkedések közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadások is fedezhetők.

(3) A 2027. december 31-ig be nem fejezett intézkedésekkel kapcsolatos igazgatási feladatok ellátása céljából szükség esetén előirányzatok állíthatók be a 2027 utáni költségvetésbe a 4. cikkben ▌meghatározott célkitűzések kiadásainak fedezésére.

111. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt …,

az Európai Parlament részéről

az elnök

a Tanács részéről

az elnök

(1) Az Európai Parlament 2019. április 17-i álláspontja. Az aláhúzással kiemelt szövegre vonatkozóan nem született megállapodás az intézményközi tárgyalások keretében.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).

(3) A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).

(4) A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 243/2012/EU határozata (2012. március 14.) egy többéves rádióspektrum-politikai program létrehozásáról (HL L 81., 2012.3.21., 7. o.).

(7) Ez a tanácsi határozat a főképviselő a jelenleg tárgyalás alatt álló javaslata alapján készül, amely kiterjeszti a 2014. július 22-i 2014/496/KKBP tanácsi határozat hatályát.

(8) HL L 347., 2013.12.20., 1. o.

(9) A Bizottság (EU) 2017/224 végrehajtási határozata (2017. február 8.) a Galileo program keretében létrehozott rendszer által nyújtott kereskedelmi szolgáltatás részére az 1285/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikke (4) bekezdésének c) pontja szerinti funkció ellátásához szükséges műszaki és üzemeltetési előírások megállapításáról (HL L 34., 2017.2.9., 36. o.).

(10) „Mesterséges intelligencia Európa számára” (COM(2018)0237); a Bizottság közleménye: „A közös európai adattér kialakítása felé” (COM(2018)0232); javaslat: a Tanács rendelete az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozás létrehozásáról (COM(2018)0008).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács 377/2014/EU rendelete (2014. április 3.) a Kopernikusz program létrehozásáról és a 911/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 122., 2014.4.24., 44. o.).

(12) Az Európai Parlament és a Tanács 911/2010/EU rendelete (2010. szeptember 22.) az európai Föld-megfigyelési programról (GMES) és annak kezdeti működéséről (2011–2013) (HL L 276., 2010.10.20., 1. o.).

(13) A Meteorológiai Műholdak Hasznosításának Európai Szervezete.

(14) Az Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK irányelve (2007. március 14.) az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról.

(15) HL L 175., 2013.6.27., 1. o.

(16) HL L 309., 2013.11.19., 1. o.

(17) https://ec.europa.eu/commission/sites/beta-political/files/white_paper_on_the_future_of_europe_en.pdf

(18) http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/docs/pressdata/en/intm/146072.pdf

(19) EUCO 217/13

(20) HL L 287., 2011.11.4., 1. o.

(21) Ez a tanácsi határozat a főképviselő a jelenleg tárgyalás alatt álló javaslata alapján készül, amely kiterjeszti a 2014. július 22-i 2014/496/KKBP tanácsi határozat hatályát.

(22) HL L 345., 2008.12.23., 75. o.

(23) A Bizottság (EU) 2016/413 végrehajtási határozata (2016. március 18.) a Galileo program alapján létrehozott rendszer földi infrastruktúrája földrajzi helyének meghatározásáról, az infrastruktúra működéséhez szükséges intézkedések meghozataláról, valamint a 2012/117/EU végrehajtási határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 74., 2016.3.19., 45. o.).

(24) A Bizottság 1159/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2013. július 12.) az európai Föld-megfigyelési programról (GMES) szóló 911/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a GMES-felhasználókra vonatkozó nyilvántartásbavételi és engedélyezési feltételek és a különös GMES-adatokhoz és a GMES-szolgáltatásokból származó információkhoz való hozzáférés korlátozására vonatkozó kritériumok meghatározása révén történő kiegészítéséről (HL L 309., 2013.11.19., 1. o.).

(25) Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).

(26) HL 17., 1958.10.6., 385. o.

(27) HL L 136., 1999.5.31., 15. o.

(28) A Bizottság (EU, Euratom) 2015/443 határozata (2015. március 13.) a Bizottságon belüli biztonságról (HL L 72., 2015.3.17., 41. o.).

(29) A Bizottság (EU, Euratom) 2015/444 határozata (2015. március 13.) az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 72., 2015.3.17., 53. o.).

(30) A rendeletet ki kell egészíteni a 107. cikknek a program biztonsági vonatkozásai tekintetében történő végrehajtásáról szóló tanácsi és bizottsági nyilatkozattal, amely a következőképpen fogalmazható meg: „A Tanács és a Bizottság hangsúlyozza, hogy a program biztonsági vonatkozásainak érzékenysége miatt és a 182/2011/EU rendelet 3. cikke (4) bekezdésének és 6. cikke (2) bekezdésének megfelelően különösen fontos, hogy a biztonsági konfigurációban ülésező programbizottság elnöke minden erőfeszítést megtegyen annak érdekében, hogy a program biztonsági vonatkozásaival kapcsolatos végrehajtási aktusok tervezetének elfogadása során olyan megoldásokat találjon, amelyek a bizottságon belül vagy a fellebbviteli bizottságban a lehető legnagyobb támogatást élvezik.”

KULCSFONTOSSÁGÚ MUTATÓSZÁMOK

A 4. cikkben említett célkitűzéseinek megvalósítása tekintetében a program teljesítményének nyomon követését kulcsfontosságú mutatók strukturálják, az adminisztratív terhek és a költségek minimalizálására tekintettel.

(1)

Ebből a célból az éves jelentésekhez az alábbi fő mutatók tekintetében kell adatokat gyűjteni, amelyekre vonatkozóan a végrehajtás részleteit, például a mérőszámokat, a számadatokat és a kapcsolódó névleges értékeket és küszöbértékeket (beleértve a mennyiségi és minőségi eseteket) az adott feladatra alkalmazandó követelményeknek és a várt teljesítménynek megfelelően a megbízott szervezetekkel kötött megállapodásokban kell meghatározni:

A 4. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott konkrét célkitűzés

1. mutató: A Galileo és az EGNOS által nyújtott navigációs és időmeghatározási információk pontossága, külön vizsgálva a programokat

2. mutató: A Galileo és az EGNOS által nyújtott információk elérhetősége és folyamatossága, külön vizsgálva a programokat

3. mutató: Az EGNOS szolgáltatások földrajzi lefedettsége és a közzétett EGNOS-eljárások száma (APV-I és LPV-200 egyaránt)

4. mutató: Az uniós felhasználói elégedettség a Galileo és az EGNOS szolgáltatások tekintetében

5. mutató: A Galileo- és az EGNOS-kompatibilis vevőkészülékek aránya az egész világon, valamint az EU globális navigációs műholdrendszerek/műholdas pontosító rendszerek (GNSS/SBAS) vevővevőkészülékeinek piacán.

A 4. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott konkrét célkitűzés

mutató: A Kopernikusz-szolgáltatások, a Kopernikusz-adatok, valamint az adat- és információ-hozzáférési rendszerek (DIAS) uniós felhasználóinak száma, amennyiben lehetséges, olyan információk, mint a felhasználó típusa, a tevékenység földrajzi megoszlása és ágazata

1a mutató: Adott esetben a kérelmezett és/vagy nyújtott Kopernikusz-szolgáltatások aktiválásának száma

1b mutató: Az uniós felhasználói elégedettség a Kopernikusz-szolgáltatások és a DIAS tekintetében

1c mutató: A Kopernikusz-szolgáltatások és a Kopernikusz-adatok megbízhatósága, rendelkezésre állása és folyamatossága

2. mutató: az egyes Kopernikusz-szolgáltatások portfóliójában kínált új információs termékek száma

3. mutató: A Sentinelek által generált adatok mennyisége

A 4. cikk (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott konkrét célkitűzés

1. mutató: Az SSA-komponensek felhasználóinak száma, amennyiben lehetséges, olyan információkkal együtt, mint a felhasználó típusa, a tevékenység földrajzi megoszlása és ágazata

mutató: A szolgáltatások elérhetősége

A 4. cikk (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott konkrét célkitűzés

mutató: A GOVSATCOM uniós felhasználóinak száma, amennyiben lehetséges, olyan információkkal együtt, mint a felhasználó típusa, a tevékenység földrajzi megoszlása és ágazata

mutató: A szolgáltatások elérhetősége

A 4. cikk (2) bekezdésének e) pontjában meghatározott konkrét célkitűzés

mutató: A program számára végzett felbocsátások száma (beleértve a hordozórakéták típusát)

A 4. cikk (2) bekezdésének f) pontjában meghatározott konkrét célkitűzés

mutató: Az űrtechnológiai központok száma és helye az Unióban

mutató: Az Unióban letelepedett kkv-k részesedése a programhoz kapcsolódó szerződések teljes értékéből

(2)

A 102. cikkben említett értékeléshez olyan további elemeket kell figyelembe venni, mint:

a)	A versenytársak teljesítménye a navigációs és földmegfigyelési területeken

b)	A Galileo és az EGNOS szolgáltatások igénybevétele a felhasználók által

c)	Az EGNOS szolgáltatások integritása

d)	A Kopernikusz-szolgáltatások igénybevétele a Kopernikusz-alapfelhasználók által

e)	A Kopernikuszt használó vagy abból profitáló uniós vagy tagállami szakpolitikák

f)	Az SST-komponens autonómiájának és az Unió e területen fennálló autonómiája szintjének elemzése

g)	A földközeli objektumokkal kapcsolatos tevékenységre vonatkozó hálózatépítés aktuális állása

h)	A Govsatcom-kapacitások értékelése a 68. és 69. cikkben említett felhasználói igények tekintetében

i)	Az SSA- és a Govsatcom-szolgáltatásokkal kapcsolatos felhasználói elégedettség

j)	Az Ariane és a Vauga felbocsátásainak aránya a teljes piacon, a nyilvánosan hozzáférhető adatok alapján

A downstream ágazat alakulásának mérése a következő adatok révén, amennyiben rendelkezésre állnak: az uniós űradatokat, információkat és szolgáltatásokat használó új vállalkozások száma, a létrehozott munkahelyek száma és a forgalom tagállamonként, az Eurostat által végzett felmérések felhasználásával, amennyiben rendelkezésre állnak

l)	Az uniós űripari upstream ágazat alakulása, a következő mutatók alapján, amennyiben rendelkezésre állnak: a létrehozott munkahelyek száma és a forgalom tagállamonként, valamint az európai űripar globális piaci részesedése, az Eurostat felméréseinek felhasználásával, amennyiben rendelkezésre állnak.

2021.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 158/424

P8_TA(2019)0403

Digitális Európa program a 2021–2027 közötti időszakra ***I

Az Európai Parlament 2019. április 17-i jogalkotási állásfoglalása a Digitális Európa programnak a 2021–2027 közötti időszakra történő létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0434 – C8-0256/2018 – 2018/0227(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 158/50)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0434),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 172. cikkére és 173. cikkének (3) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0256/2018),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

—	tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. október 18-i véleményére (1),

—	tekintettel a Régiók Bizottságának 2018. december 5-i véleményére (2),

—	tekintettel elnöke által a bizottsági elnökökhöz intézett, 2019. január 25-i levelére, amely felvázolja a Parlament megközelítését a többéves pénzügyi keretbe tartozó, 2020 utáni ágazati programokra vonatkozóan,

—	tekintettel a Tanács által az Európai Parlament elnökéhez intézett, 2019. április 1-i levélre, amelyben megerősíti a társjogalkotók által a tárgyalások során kialakított közös értelmezést,

—	tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

—

tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére és a Kulturális és Oktatási Bizottság, a Költségvetési Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, a Jogi Bizottság és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményeire (A8-0408/2018),

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot (3);

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 62., 2019.2.15., 292. o.

(2) HL C 86., 2019.3.7., 272. o.

(3) Ez az álláspont lép a 2018. december 13-án elfogadott módosítások helyébe (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0521).

P8_TC1-COD(2018)0227

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 17-én került elfogadásra a Digitális Európa programnak a 2021–2027 közötti időszakra történő létrehozásáról szóló (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 172. cikkére és 173. cikkének (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

mivel:

(1)

Ez a rendelet meghatározza Digitális Európa program pénzügyi keretösszegét a 2021–2027 közötti időszakra, mely az éves költségvetési eljárás során az Európai Parlament és a Tanács számára az elsődleges referenciaösszeget jelenti, [a hivatkozást az új intézményközi megállapodás szerint naprakésszé kell tenni: az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodás 17. pontja (4)] értelmében.

(2)

E programra alkalmazni kell az (EU, Euratom) 2018/ 1046 európai parlamenti és tanácsi ▌rendeletet (5) (a továbbiakban: költségvetési rendelet). A költségvetési rendelet megállapítja az uniós költségvetés végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre, a közvetett végrehajtásra, a pénzügyi támogatásra, a finanszírozási eszközökre és a költségvetési garanciákra – vonatkozó szabályokat.

(3)

A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (6), a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel (7), a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel (8) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel (9) összhangban, az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Különösen, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK rendelettel összhangban közigazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv (10) szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más jogellenes tevékenységeket. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(4)

A {a hivatkozást naprakésszé kell tenni adott esetben a TOT-okra vonatkozó új döntés szerint: A / /EU tanácsi határozat (11) 88. cikke} alapján a tengerentúli országokban és területeken (TOT-ok) letelepedett személyek és szervezetek jogosultak finanszírozásban részesülni, figyelemmel a program szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira is, amelyhez az érintett tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik. Tényleges részvételüket a programban az Európai Bizottságnak nyomon kell követnie és rendszeresen értékelnie kell.

(5)

A jobb jogalkotásról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (12) (22) és (23) bekezdése értelmében e programot a nyomon követésre vonatkozó egyedi követelmények alapján begyűjtött, a meglévő szükségletekkel összefüggő és az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (13) megfelelő információk alapján kell értékelni, ugyanakkor el kell kerülni a túlszabályozást és adminisztratív terheket, főként a tagállamokra nehezedőket, valamint figyelembe kell venni a digitális szakterületen meglévő mérési és a határértékekre vonatkozó kereteket. Adott esetben e követelmények mérhető mennyiségi és minőségi mutatókat is magukban foglalhatnak, amelyek alapján adatok gyűjthetők a program tényleges hatásáról.

(5a)

A programnak a lehető legnagyobb mértékű átláthatóságot és elszámoltathatóságot kell biztosítania az uniós költségvetés támogatásával létrehozott innovatív pénzügyi eszközöket és mechanizmusokat illetően, különös tekintettel ezeknek az uniós célkitűzések eléréséhez való hozzájárulására, mind az eredeti várakozások, mind az elért végeredmények vonatkozásában.

(6)

A 2017 szeptemberében rendezett tallinni digitális csúcstalálkozó (14) és az Európai Tanács 2017. október 19-i következtetései (15) jelezték, hogy Európának be kell fektetnie gazdaságainkba és a szakemberhiány leküzdésébe ahhoz, hogy megőrizze és javítsa versenyképességét és az innovációt, életminőségünket és a társadalmi szerkezetet. Az Európai Tanács arra a következtetésre jutott, hogy a digitális átalakulás hatalmas lehetőségeket tartogat az innováció, a növekedés és a foglalkoztatás tekintetében, hozzájárul globális versenyképességünkhöz és növeli kreatív és kulturális sokszínűségünket. Ahhoz, hogy ezeket a lehetőségeket meg tudjuk ragadni, ▌a digitális átalakulásból fakadó kihívásokra közösen kell megoldást találnunk, illetve meg kell vizsgálnunk mindazokat a szakpolitikákat, amelyekre a digitális átalakulás hatással van.

(6a)	Az erős európai digitális gazdaság és társadalom kiépítése során támaszkodni kell az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, a Wifi4EU és az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex megfelelő végrehajtására.

(7)

Az Európai Tanács különösen azt a következtetést vonta le, hogy az Uniónak sürgősen foglalkoznia kell az új tendenciákkal: ebbe beletartoznak az olyan kérdések, mint a mesterséges intelligencia ▌, ugyanakkor biztosítani kell az (EU) 2016/679 rendeletnek teljes mértékben megfelelő adatvédelem, a digitális jogok , az alapvető jogok és az etikai követelmények magas szintjét is. Az Európai Tanács felkérte a Bizottságot, hogy 2018 elejéig terjesszen elő javaslatot a mesterséges intelligencia európai megközelítésére vonatkozóan, és felszólította a Bizottságot, hogy nyújtsa be a keretfeltételek megerősítéséhez szükséges kezdeményezéseket annak céljából, hogy az EU kockázatalapú radikális innovációk révén új piacokat tárhasson fel és megerősíthesse iparának vezető szerepét.

(7c)

Európának döntő beruházásokat kell megvalósítania a jövője érdekében, és stratégiai digitális kapacitásokat kell kiépítenie, hogy élvezhesse a digitális forradalom előnyeit. Jelentős költségvetést (legalább 9,2 milliárd eurót) kell biztosítani uniós szinten erre a célra, amelyet nagy arányú nemzeti és regionális szintű beruházásoknak kell kiegészíteniük, azaz következetes és kiegészítő jellegű kapcsolatot kell biztosítani a strukturális és kohéziós alapokkal.

(8)

A Bizottság közleménye „Az Európai Unió új, korszerű többéves pénzügyi kerete a 2020 utáni prioritások megvalósításának hatékony szolgálatában” (16) a jövőbeli pénzügyi keretek lehetőségei között többek között felvázol egy programot Európa digitális átalakulására, melynek eredményeként „az intelligens növekedés hatékony folyamatai jönnek létre olyan területeken, mint a csúcsminőségű adatinfrastruktúra, az összekapcsolhatóság és a kiberbiztonság”. Célja Európa vezető szerepének biztosítása a szuper-számítástechnika, a következő generációs internet, a mesterséges intelligencia, a robotika és a nagy adathalmazok terén. Megerősítené az európai ipar és a vállalkozások versenyhelyzetét a digitalizált gazdaság egészében és jelentős hatással lenne az Unióban tapasztalható szakemberhiány áthidalására és leküzdésére, hogy az európai polgárok rendelkezzenek a digitális átalakulással való szembenézéshez szükséges készségekkel és tudással.

(9)

Az „Egy közös európai adattér felé” című közlemény (17) azzal a kulcsfontosságú lépésként elfogadandó új intézkedéssel foglalkozik, amely az uniós közös adattér – azaz egy egységes digitális terület létrehozására irányul, amelynek nagysága lehetővé teszi új, adatokon alapuló termékek és szolgáltatások kifejlesztését és innovációját.

(10)

A program általános célkitűzése, hogy az Unió egészében , így a legkülső és a gazdaságilag hátrányos helyzetű régiókban is támogassa az ipar digitális átalakulását, valamint hogy a vállalkozások és polgárok érdekében elősegítse az innovációs, kutatási és technológiafejlesztési szakpolitikák ipari felhasználhatóságának jobb kiaknázását. A program öt, kulcsfontosságú szakpolitikai területnek megfelelő egyedi célkitűzés köré szerveződik, nevezetesen: nagy teljesítményű számítástechnika, ▌mesterséges intelligencia, kiberbiztonság, korszerű digitális készségek és a digitális kapacitások telepítése, legjobb felhasználása és interoperabilitása. Mindezen területeken a program célja az uniós, tagállami és regionális szakpolitikák jobb összehangolása, valamint a magánszférabeli és ágazati erőforrások egyesítése a beruházások növelése és szorosabb szinergiák kialakítása céljából. Ezen túlmenően a programnak erősítenie kell az Unió versenyképességét és gazdaságának ellenálló képességét .

(10a)

Az öt egyedi célkitűzés különböző, de egymással kölcsönösen összefügg. Például a mesterséges intelligenciának szüksége van a kiberbiztonságra ahhoz, hogy megbízható legyen, a nagy teljesítményű számítástechnika kulcsfontosságú szerepet tölt majd be a mesterséges intelligenciával összefüggő tanulás támogatásban, és mindhárom kapacitás magas szintű digitális készségeket igényel. Jóllehet a program keretében megvalósuló egyedi fellépések adott esetben egy-egy önálló célt kívánnak elérni, e célokat nem egymástól elszigetelt elemeknek, hanem egy koherens csomag magjának kell tekinteni.

(10b)

Támogatni kell azokat a kkv-kat, amelyek fel akarják használni termelési folyamataikban a digitális átalakulást. Ez lehetővé teszi majd a kkv-k számára, hogy az erőforrások hatékony felhasználásával hozzájáruljanak az európai gazdaság növekedéséhez.

(11)

A program végrehajtása során központi szerepet játszanak az európai digitális innovációs központok, melyek feladata a fejlett digitális technológiák széles körű elterjesztése az ipari szereplők, és különösen a kkv-k, valamint a kkv-nak nem minősülő, legfeljebb 3 000 alkalmazottat foglalkoztató vállalatok (közepes piaci tőkeértékű vállalatok), az állami szervek és a tudományos élet körében. Annak érdekében, hogy egyértelműen különbséget lehessen tenni az e program szerinti részvételi feltételeknek megfelelő digitális innovációs központok és az európai ipar digitalizálásáról szóló közlemény(COM(2016)0180) értelmében létrehozott és más forrásokból finanszírozott digitális innovációs központok között, az e program keretében finanszírozott digitális innovációs központokat európai digitális innovációs központoknak kell nevezni. Az európai digitális innovációs központoknak decentralizált hálózatként kell egymással együttműködniük. E központoknak a legújabb digitális kapacitásokhoz, így a nagy teljesítményű számítógépekhez (HPC), mesterséges intelligenciához, kiberbiztonsághoz, valamint más innovatív technológiákhoz, például a kulcsfontosságú alaptechnológiákhoz való hozzáférési pontokként kell működniük, melyek a fablabekben és városi laboratóriumokban (city lab) is elérhetők. Emellett egyablakos hozzáférési pontként is működnek a tesztelt és validált technológiákhoz és támogatják a nyitott innovációt. Emellett a korszerű digitális készségek területén is támogatást nyújtanak (például egyeztetnek az oktatási szolgáltatások nyújtóival a munkavállalók rövid távú képzésének és egyetemi hallgatók szakmai gyakorlatának megszervezése érdekében). Az európai digitális innovációs központok hálózatának széles földrajzi lefedettséget kell biztosítania egész Európában (18) , és emellett támogatnia kell a legkülső régiók részvételét a digitális egységes piacban.

(11a)

A program végrehajtásának első éve során kell az európai digitális innovációs központok induló hálózatát kell létrehozni a tagállamok által kijelölt szervezeti egységek közreműködésével lefolytatandó nyitott és egyenlő versenyfeltételeket biztosító folyamatban. E célból lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy nemzeti eljárásaikkal, valamint közigazgatási és intézményi szerkezetükkel összhangban, szabadon javasolják a jelölteket, és a Bizottságnak a lehető legnagyobb mértékben figyelembe kell vennie minden egyes tagállam véleményét, mielőtt kiválasztja, hogy a jelöltek közül az adott tagállam területén melyik legyen az európai digitális innovációs központ. Az európai digitális innovációs központként az Európai Ipar Digitalizálása kezdeményezés keretében már feladatokat ellátó szervezeti egységek egyenlő versenyfeltételeket biztosító és nyílt eljárás keretében a tagállamok által jelöltként választhatók. A Bizottság a kiválasztási eljárásba független szakértőket is bevonhat. A Bizottságnak és a tagállamoknak el kell kerülniük a nemzeti és az uniós szintű hatáskörök és feladatok közötti szükségtelen átfedéseket. A központok kijelölésekor, valamint feladataiknak és összetételüknek a meghatározásakor kellő rugalmasságot kell alkalmazni. A széleskörű, egész Európára kiterjedő földrajzi lefedettség, a technológiai egyensúly, illetve az ágazatok széles skálájára kiterjedő lefedettség biztosítása érdekében a hálózat egyenlő versenyfeltételeket biztosító, nyílt eljárás keretében tovább bővíthető.

(11b)

Az európai digitális innovációs központoknak megfelelő szinergiákat kell kidolgozniuk az Európai horizont programból és más kutatási-fejlesztési programokból finanszírozott digitális innovációs központokkal, valamint az Európai Innovációs és Technológiai Intézettel, különösen az EIT Digital innovációs központtal, és már létrejött hálózatokkal, például az Európai Vállalkozói Hálózattal és az uniós beruházási központokkal.

(11c)

Az európai digitális innovációs központoknak segíteniük kell közös nevezőre hozni az új technológiai megoldásokat igénylő iparágakat, vállalkozásokat és közigazgatási szerveket a piacérett megoldásokat kínáló vállalatokkal, többek között induló innovatív vállalkozásokkal és kkv-kkal.

(11d)

A költségvetési rendelet 197. cikke (2) bekezdésének c) pontjában foglalt rendelkezések értelmében jogalanyok konzorciuma is kiválasztható európai digitális innovációs központként, ami lehetővé teszi, hogy az alkalmazandó nemzeti jog szerint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek is jelentkezhessenek a pályázati felhívásokra, feltéve, ha ugyanolyan garanciákat kínálnak az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére, mint a jogi személyek, és képviselőik a nevükben jogi kötelezettségeket vállalhatnak.

(11e)

Az európai digitális innovációs központok számára lehetővé kell tenni, hogy hozzájárulásokban részesüljenek a tagállamok, a részt vevő harmadik országok vagy az azokon belüli hatóságok, nemzetközi szervezetek vagy intézmények, a magánszektor, és különösen az európai digitális innovációs központok tagjai, részvényesei vagy partnerei részéről, és részesüljenek az európai digitális innovációs központok saját eszközeiből és tevékenységeiből származó bevételekből, magánszemélyek hagyatékaiból, adományaiból és hozzájárulásaiból, vagy a többek között a program és más uniós programok keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtott finanszírozásból.

(12)

A programot az alapvető digitális kapacitások és azok széles körű felhasználásának megerősítését szolgáló projektek révén kell megvalósítani. Ebben szerepelnie kell a tagállamokkal és szükség esetén a magánszektorral közösen megvalósított társfinanszírozásnak is. A társfinanszírozás arányát a munkaprogramban kell meghatározni. Az uniós finanszírozás a támogatható költségek 100 % -át csak kivételes esetekben fedezheti. Ehhez szükség van különösen arra, hogy a közbeszerzésben kritikus tömeget biztosítsunk, így jobb ár/érték arányt érjünk el és garantálhassuk, hogy az európai beszállítók a technológiai fejlődés élvonalában maradjanak.

(13)	E program szakpolitikai célkitűzéseit az InvestEU Alap ▌keretében nyújtott finanszírozási eszközök és költségvetési garanciák is támogatják.

(14)

A program intézkedéseit az Unió digitális kapacitásainak továbbfejlesztésére, valamint a piaci hiányosságok és az optimálistól elmaradó befektetési helyzetek arányos mértékű kezelésére kell felhasználni, és a fellépések nem kétszerezhetik meg és nem szoríthatják ki a magánfinanszírozást, valamint nem torzíthatják a versenyt a belső piacon.

(15)

Annak érdekében, hogy a program élettartama alatt maximális rugalmasságot biztosítsunk és szinergiákat fejlesszünk ki a komponensek között, minden egyedi célkitűzés megvalósításához felhasználható a költségvetési rendelet szerint rendelkezésre álló valamennyi eszköz. Az alkalmazandó végrehajtási mechanizmusok a közvetlen irányítás és közvetett irányítás, amikor az uniós finanszírozást más finanszírozási forrásokkal kell párosítani, vagy amikor a végrehajtáshoz közösen irányított struktúrák létrehozására van szükség. Ezen túlmenően a Bizottság, különösen új fejlesztésekre és szükségletekre, például új technológiák megjelenésére való reagálás érdekében az éves költségvetési eljárás keretében és a költségvetési rendelettel összhangban javasolhatja az e rendeletben meghatározott indikatív összegektől való eltérést.

(15a)

Az Unió általános költségvetéséből származó pénzeszközök hatékony elosztása érdekében biztosítani kell, hogy a program keretében végrehajtott valamennyi fellépés és tevékenység európai hozzáadott értéket képviseljen, kiegészítse a tagállamok tevékenységét, ugyanakkor pedig törekedni kell az egymáshoz szorosan kapcsolódó szakpolitikai területeket támogató finanszírozási programokkal való következetességre, kiegészítő jellegre és szinergiákra. Míg a közvetlenül és közvetetten irányított intézkedések vonatkozásában a releváns munkaprogramok jó eszközt jelentenek a következetesség biztosítására, a közvetlen vagy közvetett igazgatás alatt álló és a megosztott irányítás alá tartozó pénzeszközök vonatkozásában a következetesség és a kiegészítő jelleg biztosítása érdekében együttműködést kell kialakítani a Bizottság és az érintett tagállami hatóságok között.

(16)

A nagy teljesítményű számítástechnikának és a kapcsolódó uniós adatfeldolgozási kapacitásoknak biztosítaniuk kell, hogy a nagy teljesítményű számítástechnikát szélesebb körben használja az ipar és általában a közérdekű területek, annak érdekében, hogy kihasználhatók legyenek a szuperszámítógépek által a társadalom számára kínált egyedi lehetőségek az egészségügy, a környezetvédelem és a biztonság, valamint az ipari vállalatok, nevezetesen a kis- és középvállalkozások versenyképessége terén. Az Unió a világszínvonalú szuperszámítógép beszerzésével biztosítani fogja ellátórendszerét, valamint szimulációs, vizualizációs és prototipizálási szolgáltatásokat kell bevezetnie, továbbá biztosítania kell a HPC-rendszert, az uniós értékekkel és elvekkel összhangban.

(17)

Az Unió beavatkozását ezen a területen támogatásáról biztosította a Tanács (19) és az Európai Parlament (20) is. Emellett 2017-ben és 2018-ban tizenkilenc tagállam írta alá az EuroHPC Nyilatkozat (21) néven ismert kormányközi megállapodást, melynek keretében a kormányok vállalják, hogy a Bizottsággal együttműködve hoznak létre és telepítenek legmodernebb HPC és adatinfrastruktúrákat Európában, és ezek az egész Unióban elérhetők a tudományos világ, állami és magán partnerek számára.

(18)

A nagy teljesítményű számítástechnikára vonatkozó egyedi célkitűzés megvalósítására egy közös vállalkozás tekinthető a legalkalmasabb végrehajtási mechanizmusnak, amelynek feladata különösen a nemzeti és európai uniós stratégiák, valamint a nagy teljesítményű számítástechnikai infrastruktúra és a kutatás-fejlesztés terén végzett beruházások koordinálása, az állami és magánforrások egyesítése, valamint az Unió gazdasági és stratégiai érdekeinek védelme (22). Továbbá az (EU) 2018/1488 tanácsi rendelet 2. cikkének 4. pontja szerinti nagy teljesítményű tagállami számítástechnikai kompetenciaközpontok nagy teljesítményű számítástechnikai szolgáltatásokat kínálnak a vállalkozások, többek között kkv-k és induló vállalkozások, egyetemek és közigazgatási szervek számára.

(19)

A mesterséges intelligenciához kapcsolódó kapacitások fejlesztése alapvető hajtóereje az ipar, a szolgáltatások és a közszféra digitális átalakulásának. Egyre önállóbb robotokat használnak a gyárakban, mélytengeri alkalmazásokban, otthonokban, városokban és kórházakban. A kereskedelmi mesterségesintelligencia-platformok a tesztfázisból továbbléptek és valódi alkalmazásokká váltak az egészségügyben és környezetvédelemben; minden jelentős autógyártó önvezető autókat fejleszt, és a gépi tanulási technikák valamennyi fontos webes platform és nagy adathalmazokon alapuló alkalmazás központi elemévé váltak. Elengedhetetlenül fontos, hogy nemzetközi versenyképességének megőrzése érdekében Európa minden szinten összefogja erőit. A tagállamok ezt felismerve egy koordinált cselekvési tervet dolgoztak ki, amelyben konkrét kötelezettségvállalásokat tettek.

(19a)

Az algoritmuskönyvtárak kiterjedhetnek az algoritmusok széles körére, ideértve az olyan egyszerű megoldásokat is, mint az osztályozási algoritmusok, neurális hálózati algoritmusok, tervezési vagy érvelési algoritmusok, vagy az olyan, fejlettebb megoldásokat is, mint a beszédfelismerő algoritmusok, az autonóm eszközökbe, így például a drónokba vagy önvezető autókba beágyazott navigációs algoritmusok, a robotokba beépített, mesterséges intelligenciához kapcsolódó algoritmusok, amelyek lehetővé teszik, hogy a robotok kommunikáljanak környezetükkel, és alkalmazkodjanak ahhoz. Az algoritmuskönyvtárakat méltányos, észszerű és megkülönböztetéstől mentes feltételek alapján mindenki számára könnyen hozzáférhetővé kell tenni.

(19b)

Az európai ipar digitalizációjára vonatkozó, 2017. június 1-jei állásfoglalásában az Európai Parlament rámutatott a nyelvi korlátok iparra és annak digitalizálójára gyakorolt hatására. Ezzel összefüggésben a mesterséges intelligencián alapuló nagyszabású nyelvi technológiák – például a gépi fordítás, a beszédfelismerés, a nagy adathalmazokon alapuló szövegelemzés, a párbeszédrendszerek és a kérdésmegválaszoló rendszerek – kifejlesztése elengedhetetlen a nyelvi sokszínűség megőrzéséhez, az inkluzivitás biztosításához, valamint az emberek közötti és az emberek és gépek közötti kommunikáció elősegítéséhez.

(19c)

A mesterséges intelligencián alapuló termékeknek és szolgáltatásoknak felhasználóbarátnak, alapértelmezés szerint jogszerűeknek kell lenniük, valamint több választási lehetőséget és több információt kell nyújtaniuk a fogyasztók számára, különösen a termékek vagy szolgáltatások minőségéről.

(20)	A széles körű adathalmazok, tesztelési és kísérleti létesítmények rendelkezésre állása nagy jelentőséggel bír a mesterséges intelligencia fejlesztésében, ideértve a nyelvi technológiákat is.

(21)

Az európai ipar digitalizációjáról szóló 2017. június 1-jei állásfoglalásában (23) az Európai Parlament kiemelte a közös európai kiberbiztonsági megközelítés jelentőségét, elismerte a tudatosság növelésének szükségességét és a kibertámadásokkal szembeni ellenálló képességet, valamint a beépített és alapértelmezett biztonság és adatvédelem megvalósítását az üzleti vezetők és a nemzeti és európai ipari biztonság szakpolitikai döntéshozóinak alapvető feladatának nyilvánította.

(22)

A kiberbiztonság az Unió egésze számára kihívás, amelyet nem lehet ▌kizárólag ▌ nemzeti kezdeményezések révén kezelni. Európa kiberbiztonsági kapacitásait meg kell erősíteni annak érdekében, hogy Európát felruházzuk a polgárok, a közigazgatások és a vállalkozások kibertámadások elleni védelméhez szükséges kapacitásokkal. Emellett a fogyasztókat is védeni kell, amikor olyan hálózatba kapcsolt termékeket használnak, melyek feltörhetők és biztonságukat veszélyeztethetik. Ezt a tagállamokkal és a magánszektorral közösen kell elérni Európa kiberbiztonsági kapacitásait megerősítő projektek kidolgozása és összehangolása révén, valamint azáltal, hogy biztosítjuk a legújabb kiberbiztonsági megoldások széles körű elterjedését a gazdaságban és a kritikus tömeg és a kiválóság biztosítására egyesítjük a területen meglévő kompetenciákat.

(23)

2017 szeptemberében a Bizottság egy kezdeményezéscsomagot (24) terjesztett elő, amelyben egy egységes uniós kiberbiztonsági megközelítést vázolt fel azzal a céllal, hogy megerősítse Európa kibertámadások és fenyegetések kezelésére alkalmas kapacitásait és a terület technológiai és ipari kapacitásait. Ez magában foglalja az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökségről (ENISA), valamint az információs és kommunikációs technológiák kiberbiztonsági tanúsításáról szóló rendeletet (kiberbiztonsági jogszabály).

(24)

Ez elengedhetetlen a digitális egységes piac működéséhez. A kiberbiztonsági technológiák, mint a digitális azonosító, a kriptográfia vagy a behatolásérzékelés, valamint ezek alkalmazása olyan területeken, min a pénzügyek, az ipar 4.0, az energetika, a közlekedés, az egészségügy vagy az e-kormányzat, alapvető szerepet játszanak a polgárok, a közigazgatási szervek és a vállalkozások online tevékenységének és tranzakcióinak biztonságában és a bizalom fenntartásában.

(25)

2017. október 19-i következtetéseiben az Európai Tanács hangsúlyozta, hogy a digitális Európa sikeres létrehozásához az Unióban szükség van különösen olyan munkaerőpiacokra, képzési és oktatási rendszerekre, amelyek felkészültek a digitális korszakra, és be kell fektetni a digitális készségekbe azért, hogy minden európai polgár tudatosságát és felkészültségét növeljük.

(26)

2017. december 14-i következtetéseiben az Európai Tanács felszólította a tagállamokat, a Tanácsot és a Bizottságot, hogy folytassák a 2017 novemberében tartott göteborgi szociális csúcstalálkozó cselekvési programját, amely magában foglalta a szociális jogok európai pillérét, az oktatás és képzés területét, valamint az új európai készségfejlesztési programot. Az Európai Tanács felkérte továbbá a Bizottságot, a Tanácsot és a tagállamokat azon lehetséges intézkedések feltérképezésére, amelyek megoldást nyújthatnak a digitalizációval, a kiberbiztonsággal, a médiaműveltséggel és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos készségek terén fennálló kihívások kezelésére, valamint az oktatás és képzés inkluzív, egész életen át tartó tanuláson alapuló és innovációvezérelt megközelítésére irányuló igény kielégítésére. Válaszul a Bizottság 2018. január 17-én előterjesztette az első intézkedéscsomagot (25), amely a kulcskompetenciák, a digitális készségek, valamint a közös értékek és az inkluzív oktatás kérdésével foglalkozik. 2018 májusában egy második intézkedéscsomag jött létre az európai oktatási térség 2025-ig történő kiépítése érdekében, amely szintén a digitális készségek központi szerepét hangsúlyozza.

(26a)

A médiaműveltség olyan alapvető kompetenciák (tudás, készségek és magatartásformák) együttesét jelenti, amelyek lehetővé teszik a polgárok számára a médiával és más információszolgáltatókkal való hatékony együttműködést, a kritikus gondolkodás és az egész életen át tartó tanulási készségek fejlesztését, elősegítve a közösségi tudat kialakulását és az aktív polgárrá válás folyamatát;

(26b)

Figyelembe véve a holisztikus megközelítés szükségességét, a programnak tekintetbe kell vennie a befogadás, a képesítés, a képzés és a specializáció azon területeit is, amelyek a haladó digitális kompetenciák mellett a hozzáadott érték létrehozásának meghatározó forrásai a tudásalapú társadalomban.

(27)

Az európai ipar digitalizációjára vonatkozó, 2017. június 1-jei állásfoglalásában (26) az Európai Parlament leszögezte, hogy az oktatás, képzés és egész életen át tartó tanulás a társadalmi kohézió alapkövét képezi a digitális társadalomban. Ezenkívül kérte, hogy a nemi dimenzió kerüljön bele valamennyi digitális kezdeményezésbe, és hangsúlyozta az IKT-ágazaton belül a nemek érvényesülése között tapasztalható különbségek kezelésének szükségességét, mivel ez alapvetően fontos Európa hosszú távú növekedése és jóléte szempontjából;

(28)

Az e program által finanszírozott korszerű digitális technológiák, például a nagy teljesítményű számítástechnika, kiberbiztonság és mesterséges intelligencia már elég kiforrottak ahhoz, hogy a kutatási szakaszból továbblépjenek az uniós szintű telepítés, bevezetés és bővítés szakaszába. Ahogy e technológiák bevezetése, ugyanúgy a készségek fejlesztése is uniós választ igényel. Szükséges a korszerű digitális készségek, többek között az adatvédelmi kompetenciák terén elérhető képzési lehetőségek bővítése, növelése és elérhetővé tétele az egész Unióban. Ha ez nem történik meg, az hátráltathatja a fejlett digitális technológiák zökkenőmentes bevezetését és alááshatja az uniós gazdaság általános versenyképességét. Az e program keretében támogatott intézkedések kiegészítik az ESZA, az ERFA, az ERASMUS + és a Horizont Európa programok keretében támogatott intézkedéseket. Az intézkedések a magán- és az állami szektorban tevékeny munkaerőt, és azon belül is elsősorban az információtechnológiai szakembereket és a diákokat célozzák. Ezekbe a kategóriákba beletartoznak a gyakornokok és az oktatók is. A munkaerő a gazdaságilag aktív lakosságot jelenti, és abba egyaránt beletartoznak a foglalkoztatottak (munkavállalók és önfoglalkoztatók) és a nem foglalkoztatottak.

(29)

A közigazgatás és közszolgáltatások digitális eszközökkel történő modernizálása kulcsfontosságú a ▌polgárok adminisztratív terheinek csökkentéséhez, azáltal, hogy az állami hatóságokkal történő érintkezésüket gyorsabbá, kényelmesebbé és olcsóbbá teszi, valamint javítja a polgároknak és üzleti vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások hatékonyságát, átláthatóságát és minőségét, egyszersmind fokozva a közkiadások hatékonyságát is. Mivel több közérdekű szolgáltatás már most is európai dimenzióval rendelkezik, az ezek uniós szintű végrehajtásához és telepítéséhez adott támogatás biztosítja, hogy a polgárok és üzleti vállalkozások Európa-szerte kihasználhassák a minőségi, többnyelvű digitális szolgáltatásokhoz való hozzáférés előnyeit. Az e területen nyújtott uniós támogatás ezenfelül várhatóan ösztönzőleg hat majd a közszféra információinak további felhasználására is.

(29a)

A digitalizáció megkönnyítheti és javíthatja az akadálymentes hozzáférést mindenki számára, ideértve az időseket, a csökkent mozgásképességű vagy fogyatékossággal élő személyeket, valamint a távoli vagy vidéki területeken élőket.

30)

Az olyan közérdekű területeken végrehajtott digitális átalakulás, mint az egészségügy (27), a mobilitás, az igazságügy, a Föld/környezetvédelmi megfigyelések, a biztonság, a szén-dioxid-kibocsátások csökkentése, az energiainfrastruktúra, az oktatás és a képzés, a kultúra, szükségessé teszi a digitális szolgáltatási infrastruktúrák továbbépítését és bővítését, ami lehetővé teszi a határokon átnyúló biztonságos adatcserét és ösztönzi a nemzeti fejlesztéseket. Az e rendelet szerinti koordináció a legalkalmasabb eszköz a szinergiákban rejlő lehetőségek kihasználására.

(30a)

A szükséges digitális technológiák telepítése – különös tekintettel a nagy teljesítményű számítástechnika, a mesterséges intelligencia, valamint a kiberbiztonság és bizalom tekintetében megállapított egyedi célkitűzések szerinti digitális technológiákra – alapvetően fontos ahhoz, hogy ki tudjuk használni a digitális átállás előnyeit, és e technológiák bevezetését kiegészíthetik egyéb olyan csúcs- és jövőbeli technológiák is, mint a megosztott könyvelés (pl. blokklánc).

(30b)

digitális átalakulásnak lehetővé kell tennie az európai polgárok számára, hogy határokon átnyúló módon és biztonságosan hozzáférhessenek személyes adataikhoz, használhassák és kezelhessék azokat, függetlenül attól, hogy fizikailag hol vannak a polgárok, illetve az adatok.

(31)

A 2017. október 6-i tallinni nyilatkozatában az Unió Tanácsa arra a következtetésre jutott, hogy a digitális folyamat alapjaiban alakítja át társadalmunkat és gazdaságunkat, számos területen megkérdőjelezi a korábbi fejlesztési politikákat és általánosságban a közigazgatás szerepét és feladatát. Kötelességünk, hogy előre lássuk és kezeljük ezeket a kihívásokat, azért, hogy meg tudjunk felelni a polgárok és üzleti vállalkozások igényeinek és elvárásainak.

(32)

Az európai közigazgatások modernizálása a digitális egységes piac sikeres megvalósításához szükséges egyik fő prioritás. A stratégia félidős értékelése kiemelte, hogy szükség van a közigazgatások átalakulásának erősítésére és biztosítani kell a polgárok egyszerű, bizalmat ébresztő és zökkenőmentes hozzáférését a közszolgáltatásokhoz.

(33)

A Bizottság 2017. évi éves növekedési jelentése (28) rámutat, hogy az európai közigazgatások működésének színvonala közvetlen hatást gyakorol a gazdasági környezetre, és ezáltal fontos szerepe van a termelékenység, a versenyképesség, a gazdasági együttműködés, a fenntartható növekedés, a foglalkoztatás és a magas színvonalú munkahelyek létrehozása előmozdításában. A hatékony és átlátható közigazgatás, valamint a hatékony igazságügyi rendszer megléte nélkülözhetetlen a gazdasági növekedés fellendítéséhez és a minőségi szolgáltatásnyújtáshoz a vállalkozások és a polgárok számára.

(34)

Az európai közszolgáltatások interoperabilitása az igazgatás minden szintjét érinti: az uniós, nemzeti, regionális és helyi szinteket egyaránt. A működőképes egységes piac előtt álló akadályok lebontásán túl az interoperabilitás elősegíti a határokon átnyúló együttműködést, az európai normák elmozdítását , a szakpolitikák sikeres megvalósítását és komoly lehetőségeket kínál a határokon átnyúló elektronikus akadályok felszámolására, tovább erősítve egyrészt új, uniós szintű közös közszolgáltatások létrejöttét, másrészt a meglévők megszilárdítását. Az európai szolgáltatások széttöredezettségének megszüntetése, az alapvető szabadságjogok és az operatív kölcsönös elismerés unión belüli biztosítása érdekében az interoperabilitás holisztikus, ágazatközi és határokon átnyúló megközelítését a leghatékonyabb és a végfelhasználók igényeire legjobban válaszoló módon kell támogatni. Ez azt feltételezi, hogy az interoperabilitást átfogóan kell értelmezni, a műszaki szinttől a jogi szintig és a terület valamennyi szakpolitikai elemére kiterjedően. Ennek megfelelően a tevékenységek köre túlmutat a megoldások szokásos életciklusán és beletartozik minden beavatkozási elem, amely általánosságban támogatja a folyamatos interoperabilitás szükséges keretfeltételeit. A programnak emellett elő kell segítenie a digitális társadalom kialakulásához vezető különböző nemzeti kezdeményezések közötti termékeny kölcsönhatásokat.

(34a)

A programnak ezért ösztönöznie kell a nyílt forráskódú megoldásokat az újrafelhasználás lehetővé tétele, a bizalom növelése és az átláthatóság biztosítása érdekében. Ez pozitív hatással lesz a finanszírozott projektek fenntarthatóságára.

(35)	Az interoperabilitási keretrendszer megvalósítását és a kifejlesztett megoldások interoperabilitását biztosító konkrét tevékenységekhez rendelt költségvetés 194 millió euró.

(36)	A 2017. június 1-jei, az európai ipar digitalizációjáról (29) szóló állásfoglalásában az Európai Parlament hangsúlyozza annak fontosságát, hogy elegendő állami és magánforrás nyíljon meg az európai ipar digitalizációjának céljaira.

(37)

2016 áprilisában a Bizottság elfogadta az Európai Ipar Digitalizálása kezdeményezést annak érdekében, hogy „Európában minden vállalkozás, legyen nagy vagy kicsi, helyezkedjen el bárhol és működjön bármely ágazatban, teljes mértékben ki tudja használni a digitális innovációk előnyeit”. Ez különös jelentőséggel bír a kulturális és kreatív ágazatokban működő kkv-k számára.

(38)

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság üdvözölte az európai ipar digitalizálásáról szóló közleményt és úgy vélte, hogy a hozzá kapcsolódó dokumentumokkal együtt „az első lépést jelenti a valamennyi érdekelt állami és magánpartner szoros kölcsönös együttműködéssel végrehajtandó hatalmas európai munkaprogramban” (30).

(39)

A kitűzött célok eléréséhez szükség lehet az egymást kiegészítő technológiák lehetőségeinek kiaknázására a hálózati és számítástechnikai területeken, amint azt az európai ipar digitalizálásáról szóló közlemény (31) leszögezi, amely elismeri, hogy „a világszínvonalú hálózati és felhőalapú infrastruktúra elérhetősége” az ipar digitalizálásának elengedhetetlen alkotóeleme .

(40)

Az ▌ (EU) 2016/679 rendelet a tagállamok jogrendjében közvetlenül alkalmazandó egységes szabályrendszer meghatározása révén garantálja a személyes adatok szabad áramlását a tagállamok között és megerősíti a magánszemélyek bizalmát és biztonságát, amelyek a tényleges digitális egységes piac elengedhetetlen elemei. Az ▌e program keretében végrehajtott minden fellépésnek , ha személyes adatok feldolgozásával jár , meg kell felelnie az (EU) 2016/679 rendeletben foglaltaknak, például a mesterséges intelligencia és a blokklánc-technológia területén. Támogatniuk kell „a beépített és alapértelmezett adatvédelem” kötelezettségeivel összhangban álló digitális technológiák fejlesztését.

(41)	A programot a szellemi tulajdonjogok végelmének és érvényesítésének nemzetközi és uniós kereteinek teljes körű tiszteletben tartásával kell végrehajtani. A szellemi tulajdon hatékony védelme kulcsszerepet játszik az innovációban, tehát szükséges a program hatékony végrehajtásához.

(42)

Az e programot végrehajtó szerveknek be kell tartaniuk az uniós intézményekre vonatkozó rendelkezéseket, valamint az információk – különösen a nem minősített bizalmas adatok és az EU-minősített adatok – kezelésére vonatkozó nemzeti jogszabályokat is. A 3. egyedi célkitűzés esetében biztonsági okokból szükséges lehet a harmadik országokból irányított jogalanyoknak az e program keretében kiírt pályázati vagy az ajánlati felhívásokból való kizárása. Kivételes esetekben az 1. és a 2. egyedi célkitűzés esetében is szükséges lehet ilyen kizárás. A kizárás indokául szolgáló biztonsági okoknak arányosaknak és kellően alátámasztottaknak kell lenniük, és ismertetniük kell, hogy az érintett jogalanyok esetében milyen kockázatok állnak fenn.

(43)

A klímaváltozás elleni küzdelem fontosságának jelzésére, az Uniónak a Párizsi Megállapodás és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljai iránti elkötelezettségével összhangban ez a program hozzájárul a főbb éghajlat-politikai intézkedésekhez és ahhoz, hogy összességében az uniós költségvetési kiadások legalább 25 %-a járuljon hozzá az éghajlat-politikai célkitűzések teljesítéséhez (32). A releváns tevékenységeket a program előkészítése és végrehajtása során, újbóli értékelésükre pedig a vonatkozó értékelések és felülvizsgálati folyamat keretében kell meghatározni.

▌

(45)

A munkaprogramokat úgy kell elfogadni, hogy az Unió és a tagállamok prioritásaival összhangban teljesüljenek a program célkitűzései, ugyanakkor az Unió és a tagállamok közös fellépésének következetessége, átláthatósága és folyamatossága ne csorbuljon. A munkaprogramokat elvben kétévente vagy, amennyiben a program végrehajtásához kapcsolódó igények ezt indokolják, évente kell elfogadni. Az e rendelet szerinti finanszírozási formákat és a végrehajtási módszereket annak alapján kell megválasztani, hogy mennyiben képesek elérni a tevékenységek egyedi célkitűzéseit és biztosítani az eredményeket, figyelembe véve különösen a kontrollok költségeit, az adminisztratív terheket és meg nem felelés várható kockázatát. Ennek részét képezi az egyösszegű átalányok, átalánydíjak és egységköltségek, valamint a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében hivatkozott költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazásának a mérlegelése.

(46)

A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el az I. és a II. melléklet módosítására vonatkozóan a mutatók felülvizsgálata és/vagy kiegészítése céljából. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(47)

Ez a rendelet tiszteletben tartja az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert alapvető jogokat és szem előtt tartja az abban rögzített elveket, nevezetesen a 8., a 11., a 16., a 21., a 35., a 38. és a 47. cikkekben foglalt személyes adatok védelméhez való jogot, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságának jogát, a vállalkozás szabadságát, a megkülönböztetés tilalmát, az egészségügyet, fogyasztóvédelmet és a hatékony jogorvoslathoz való jogot, valamint a tisztességes tárgyaláshoz való jogot. A tagállamoknak e jogok és elvek tiszteletben tartásával kell alkalmazniuk ezt a rendeletet.

▌

(49)

Az Európai Parlament és a Tanácsa által Európai Unió működéséről szóló szerződés 322. cikke alapján elfogadott horizontális pénzügyi szabályok vonatkoznak erre a rendeletre. Ezeket a szabályokat a költségvetési rendelet tartalmazza, és ezek meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és annak – vissza nem térítendő támogatások, közbeszerzés, pénzdíjak és közvetett úton történő – végrehajtására vonatkozó eljárást, valamint rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségének ellenőrzéséről is. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogatott szabályok a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az Unió költségvetésének védelmére is vonatkoznak, mivel a jogállamiság tiszteletben tartása a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és a hatékony uniós finanszírozás alapvető előfeltétele,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet létrehozza a Digitális Európa programot (a továbbiakban: a program).

A rendelet megállapítja a program célkitűzéseit, a 2021–2027 közötti időszakra szóló költségvetést, az uniós finanszírozás formáit, valamint az e finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

„Vegyesfinanszírozási műveletek”: az uniós költségvetésből – többek között a költségvetési rendelet 2. cikkének (6) bekezdése szerinti vegyesfinanszírozási eszköz keretében – támogatott olyan tevékenységek, amelyek az uniós költségvetésből nyújtott nem visszafizetendő támogatási formákat és/vagy finanszírozási eszközöket ötvöznek fejlesztési vagy egyéb állami pénzügyi intézményektől, valamint kereskedelmi pénzügyi intézményektől és befektetőktől származó visszafizetendő támogatási formákkal;

„Jogalany”: minden olyan természetes személy, valamint a nemzeti jog, az uniós jog vagy a nemzetközi jog alapján létrehozott olyan jogi személy, amely jogi személyiséggel rendelkezik, és saját nevében jogokat gyakorolhat és kötelezettségeket vállalhat, illetve a költségvetési rendelet 197. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet;

c)	„Harmadik ország”: olyan ország, amely nem tagja az Uniónak;

d)	„Társult ország”: olyan harmadik ország, amely részes fele egy, az Unióval megkötött nemzetközi megállapodásnak, ami a [10.] cikk szerint lehetővé teszi a programban való részvételét;

da)	„ Európai érdekű nemzetközi szervezet”: olyan nemzetközi szervezet, amelynek tagjai többségét a tagállamok alkotják, vagy amelynek központja valamely tagállamban található;

„ Európai digitális innovációs központ”: a 16. cikkel összhangban kijelölt ▌jogi személy, amelynek feladata a program a program keretében kijelölt feladatok elvégzése, különösen közvetlen hozzáférés rendelkezésre bocsátása és biztosítása a technológiai szakértelemhez és a kísérleti létesítményekhez, például olyan berendezésekhez és szoftvereszközökhöz, amelyek lehetővé teszik az ipar digitális átalakulását, valamint megkönnyítik a pénzügyi forrásokhoz jutást. Az európai digitális innovációs központoknak nyitottaknak kell lenniük minden vállalkozás előtt, azok formájától és méretétől függetlenül, különösen a kkv-k, a közepes piaci tőkeértékű vállalatok, a felfutóban lévő innovatív vállalkozások és a közigazgatási szervek előtt az Unió egészében.

„Korszerű digitális készségek”: az e rendelet által támogatott, a 3. cikk (2) bekezdésének a), b), c) és e) pontjában említett technológiák, termékek és szolgáltatások megértéséhez, megtervezéséhez, fejlesztéséhez, irányításához, teszteléséhez, bevezetéséhez, használatához és karbantartásához szükséges ismereteket és tapasztalatokat igénylő készségek és szakmai kompetenciák;;

fa)	„európai partnerség”: [a Horizont Európa keretprogramról szóló rendelet] meghatározása szerinti kezdeményezés;

fb)	„kis- és középvállalkozás” vagy „kkv”: a 2003/361/EK bizottsági ajánlás mellékletének 2. cikkében meghatározottak szerinti mikro-, kis- és középvállalkozás;

g)	„kiberbiztonság”: mindazon tevékenységek, amelyek a hálózati és információs rendszereknek, azok felhasználóinak és az érintett személyeknek a kiberfenyegetésekkel szembeni védelméhez szükségesek;

h)	„digitális szolgáltatási infrastruktúrák”: olyan infrastruktúrák, amelyek lehetővé teszik a hálózati szolgáltatások elektronikus – tipikusan interneten keresztül történő – nyújtását;

i)	„kiválósági pecsét”: a [beillesztendő: a Horizont Európa keretprogramról szóló rendelet] rendeletben meghatározott tanúsított minőségi védjegy.

3. cikk

A program célkitűzései

(1) A program általános célkitűzése a következő: az európai gazdaság, az ipar és a társadalom digitális átalakulásának támogatása és felgyorsítása , az ebből fakadó előnyök eljuttatása az európai polgárokhoz, a közigazgatási szervekhez és a vállalkozásokhoz az Unióban mindenütt, valamint Európa versenyképességének javítása a globális digitális gazdaságban, egyúttal hozzájárulva a digitális szakadék áthidalásához az Unióban mindenütt, és megerősítve az Unió stratégiai önállóságát. Mindez holisztikus, ágazatközi és határokon átnyúló támogatást, és erősebb uniós hozzájárulást tesz szükségessé. A program , amelyet adott esetben a többi uniós finanszírozási programmal szorosan koordinálva kell végrehajtani, a következő célokat követi:

a)	nagybani telepítés révén megerősíti és előmozdítja Európa digitális kulcstechnológiák terén meglévő kapacitásait,

b)	növeli hozzáférhetőségüket és elterjedtségüket a magánszektorban és a közérdekű területeken , előmozdítva digitális átalakulásukat és a digitális technológiákhoz való hozzáférésüket ;

(2) A program a következő öt, egymáshoz kapcsolódó egyedi célkitűzésre irányul:

a)	1. sz. egyedi célkitűzés: nagy teljesítményű számítástechnika

b)	2. sz. egyedi célkitűzés: Mesterséges intelligencia

c)	3. sz. egyedi célkitűzés: Kiberbiztonság és bizalom

d)	4. sz. egyedi célkitűzés: Korszerű digitális készségek

e)	5. sz. egyedi célkitűzés: Telepítés, a digitális kapacitások legjobb felhasználása és interoperabilitás

4. cikk

nagy teljesítményű számítástechnika

(1) Az Unió pénzügyi beavatkozása az 1. sz. egyedi célkitűzés alapján. A nagy teljesítményű számítástechnika célja a következő működési célkitűzések megvalósítása:

integrált, keresletorientált és felhasználásközpontú , világszínvonalú, exaszintű szuperszámítógépes és adat-infrastruktúra telepítése ▌az Unióban, amely a letelepedés helye szerinti tagállamtól függetlenül , kutatási célokra könnyen hozzáférhető lesz állami és magánfelhasználók, többek között kkv-k számára, a {beillesztendő: Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozás létrehozásáról szóló rendelet} rendelettel összhangban;

kutatás és innováció révén előálló, felhasználásra kész/működőképes technológiák telepítése annak érdekében, hogy Uniós szinten integrált nagy teljesítményű számítógépes ökoszisztéma jöjjön létre, amely a tudományos és ipari értéklánc ▌ szegmenseiben különböző vonatkozásokat fed le, többek között ▌hardvert, ▌szoftvert, ▌alkalmazásokat, ▌szolgáltatásokat, ▌összekapcsolásokat és ▌digitális készségeket, szavatolva ugyanakkor az adatok nagy fokú biztonságát és védelmét is;

c)	az exa utáni ▌infrastruktúra telepítése és működtetése, ideértve a kvantuminformatikai technológiákkal való integrációt, valamint a számítástechnika ▌ kutatási infrastruktúráit. az ilyen telepítéshez szükséges hardverek és szoftverek unióbeli fejlesztések ösztönzése.

(2) Az 1. egyedi célkitűzés alá tartozó tevékenységeket elsősorban az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozás létrehozásáról szóló, 2018. szeptember 28-i (EU) 2018/1488 tanácsi rendeletnek (33) megfelelően létrehozott közös vállalkozáson keresztül kell végrehajtani.

5. cikk

Mesterséges intelligencia

(1) Az Unió pénzügyi beavatkozása a 2. sz. egyedi célkitűzés alapján. A Mesterséges intelligencia célja a következő működési célkitűzések megvalósítása:

a mesterséges intelligencia alapvető kapacitásainak és ismeretének, többek között ▌ jó minőségű adatforrásoknak és a vonatkozó megosztási mechanizmusoknak , valamint algoritmuskönyvtáraknak a kiépítése és megerősítése az Unióban , garantálva egyúttal az európai értékeket tiszteletben tartó, emberközpontú és inkluzív szemléletet .

Az adatvédelmi jogszabályokkal maradéktalan összhangban a mesterséges intelligencián alapuló megoldásoknak és rendelkezésre bocsátott forrásoknak tiszteletben kell tartaniuk a beépített adatvédelem és -biztonság elvét;

az ilyen kapacitásokhoz hozzáférés biztosítása valamennyi üzleti vállalkozás, különösen kkv-k, induló vállalkozások, a civil társadalom, nonprofit szervezetek, kutatóintézetek, egyetemek és közigazgatási szervek számára annak érdekében, hogy azok a lehető legnagyobb mértékben élvezhessék az európai társadalom és gazdaság előnyeit;

c)	a tagállamokban meglévő mesterséges intelligenciához kapcsolódó tesztelő és kísérleti létesítmények megerősítése és hálózatba kapcsolása.

ca)

a technológiák értékláncokba való integrálásának elősegítése az üzleti alkalmazások és a termelési rendszerek fejlesztése és megerősítése érdekében, innovatív üzleti modellek kifejlesztése, valamint az innováció és az ipari felhasználás között eltelt idő lerövidítése; továbbá a mesterséges intelligencián alapuló megoldások bevezetésének előmozdítása a közérdekű területeken és a társadalomban;

(1b) A Bizottság a vonatkozó nemzeti, uniós és nemzetközi joggal, egyebek mellett az Európai Unió Alapjogi Chartájával összhangban, valamint többek között a mesterséges intelligenciával foglalkozó magas szintű szakértői csoport ajánlásainak figyelembevételével részletezni fogja a 2. egyedi célkitűzéshez kapcsolódóan megfogalmazott munkaprogramok etikai kérdéseire vonatkozó feltételeket. A felhívások vagy támogatási megállapodások tartalmazni fogják a munkaprogramokban megfogalmazottiak szerinti vonatkozó feltételeket.

Adott esetben a Bizottság etikai ellenőrzéseket végez. Az etikai kérdések feltételeit nem teljesítő intézkedések finanszírozása a költségvetési rendelettel összhangban bármikor felfüggeszthető, megszüntethető vagy csökkenthető.

(1c) Az ezen egyedi célkitűzéshez kapcsolódó intézkedéseket elsődlegesen közvetlen irányítással kell végrehajtani.

Az e cikkben előírt etikai és jogi követelmények a végrehajtási módtól függetlenül alkalmazandók a 2. sz. egyedi célkitűzés valamennyi cselekvésére.

6. cikk

Kiberbiztonság és bizalom

(1) Az Unió pénzügyi beavatkozása a 3. sz. egyedi célkitűzés alapján. A kiberbiztonság és bizalom célja a következő működési célkitűzések megvalósítása:

a tagállamokkal együtt a fejlett kiberbiztonsági berendezések, eszközök és adatinfrastruktúrák kiépítésének és beszerzésének támogatása az európai szinten megvalósítandó egységesen magas szintű kiberbiztonság elérése érdekében, az adatvédelmi jogszabályok és az alapvető jogok teljes körű tiszteletben tartásával , az Európai Unió stratégiai autonómiájának biztosítása mellett .

b)	a kiberbiztonsághoz kapcsolódó európai ismeretek, kapacitások és készségek kiépítésének és legjobb felhasználásának támogatása; valamint a legjobb gyakorlatok megosztása és elterjesztése;

c)	a legújabb kiberbiztonsági megoldások széles körű bevezetésének támogatása a gazdaságban; különös figyelmet fordítva a közszolgáltatásokra és az alapvető gazdasági szereplőkre, például a kkv-kra;

a tagállamok és a magánszektor képességeinek megerősítése annak elősegítése érdekében, hogy megfeleljenek a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről szóló, 2016. július 6-i (EU) 2016/1148 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek79 , többek között a szervezeteken belüli kiberbiztonsági kultúra fejlesztését célzó intézkedések révén.

da)

a kibertámadásokkal szembeni reziliencia erősítése, a kockázattudatosság és az alapvető biztonsági folyamatok ismeretének növelése a felhasználók, különösen a közigazgatási szervek, a kkv-k és az induló innovatív vállalkozások körében, annak biztosítása, hogy a vállalkozások megfeleljenek az alapvető biztonsági követelményeknek például az adatok és a kommunikáció végponttól végpontig terjedő titkosítása és a szoftverfrissítések tekintetében, valamint az alapvető biztonsági folyamatokkal és a kiberhigiéniával kapcsolatos, a beépített és alapértelmezett biztonságra vonatkozó ismeretek használatának ösztönzése;

(1a) A kiberbiztonságra és bizalomra vonatkozó 3. egyedi célkitűzés szerinti intézkedéseket elsősorban az Európai Kiberbiztonsági Ipari, Technológiai és Kutatási Kompetenciaközponton és a Kiberbiztonsági Kompetenciahálózaton keresztül kell végrehajtani az [(EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (34) ] megfelelően.

7. cikk

Korszerű digitális készségek

(1) Az Unió pénzügyi beavatkozása a 4. sz. egyedi célkitűzés alapján. A „korszerű digitális készségek” támogatást biztosít a korszerű digitális készségek fejlesztéséhez a program keretében támogatott területeken, ezzel hozzájárul az Európában rendelkezésre álló tehetség bővítéséhez és a digitális szakadék áthidalásához , és előmozdítja a szakmai hozzáértés bővülését, figyelembe véve a nemek közötti egyensúly szükségességét, különösen a nagy teljesítményű és felhőalapú számítástechnika, nagy adathalmazok elemzése, a kiberbiztonság, a megosztott könyvelési technológiák (pl. blokklánc), a kvantumtechnológiák, a robotika és a mesterséges intelligencia területén. A digitális technológiák és alkalmazások terén a készségek kereslete és kínálata közötti eltérés kezelése, valamint a munkaerőpiac és a szakosodás ösztönzése érdekében a pénzügyi beavatkozás célja a következő működési célkitűzések megvalósítása:

a)	magas színvonalú hosszú távú képzések és tanfolyamok – többek között vegyes tanulás – tervezésének és megtartásának támogatása diákok ▌és munkavállalók számára;

b)	magas színvonalú , rövid távú képzések és tanfolyamok tervezésének és megtartásának támogatása ▌munkavállalók számára, mindenekelőtt a kkv-kban és a közszektorban;

c)	magas színvonalú munkahelyi gyakorlati képzés és munkahelyi kihelyezések, többek között szakmai gyakorlatok támogatása diákok ▌és munkavállalók, különösen kkv-k számára és a közszférában .

(2) A „Korszerű digitális készségek” elnevezésű egyedi célkitűzéshez kapcsolódó intézkedéseket elsődlegesen közvetlen irányítással kell végrehajtani.

8. cikk

Telepítés, a digitális kapacitások legjobb felhasználása és interoperabilitás

(1) Az Unió pénzügyi beavatkozása az 5. sz. egyedi célkitűzés alapján. A telepítés, a digitális kapacitások legjobb felhasználása és interoperabilitás a digitális szakadék áthidalása mellett az alábbi operatív célkitűzések elérését szolgálja:

▌a közszféra és a közérdekű területek, mint például az egészségügy és a gondozás, az oktatás, az igazságszolgáltatás, a vámügy, a közlekedés, a mobilitás, az energia, a környezetvédelem, a kulturális és kreatív ágazatok, többek között az e területeken működő üzleti vállalkozások támogatása az Unióban a nnak érdekében, hogy ténylegesen a legmodernebb digitális technológiákat tudják telepíteni és elérni, különösen a nagy teljesítményű számítástechnika, a mesterséges intelligencia és a kiberbiztonság terén;

b)	nemzeti és regionális fellépésekkel egymást kiegészítve a legmodernebb transzeurópai interoperábilis digitális szolgáltatási infrastruktúrák (ideértve a kapcsolódó szolgáltatásokat is) telepítése, működtetése és fenntartása az Unióban mindenütt;

ba)	a költséghatékony megvalósítás és interoperabilitás elősegítése érdekében transzeurópai digitális szolgáltatási infrastruktúrák és jóváhagyott európai digitális szabványok integrálásának és felhasználásának támogatása a közszférában és a közérdekű területeken;

c)	megoldások és keretek európai közigazgatások, üzleti vállalkozások és polgárok általi kifejlesztésének, aktualizálásának és felhasználásának támogatása, ideértve a nyílt forráskódú megoldások felhasználását és az interoperabilitási megoldások és keretek újbóli felhasználását;

d)	könnyű hozzáférés nyújtása a közszektor és az uniós ipar, különösen kkv-k számára a digitális technológiák teszteléséhez és kísérleti üzemeltetéséhez, valamint fokozva ezek – többek között határokon átnyúló – felhasználásának elterjedését ;

a fejlett digitális és kapcsolódó technológiák, így például különösen a nagy teljesítményű számítástechnika, a mesterséges intelligencia, a kiberbiztonság, egyéb csúcs- és jövőbeli ▌technológiák, többek között a megosztott könyvelés (pl. blokklánc) elterjedésének támogatása a közszektorban és az uniós iparban, nevezetesen a kkv-k és az induló vállalkozások körében ;

interoperábilis digitális megoldások, így például digitális kormányzási megoldások kialakításának, tesztelésének, megvalósításának, telepítésének és karbantartásának támogatása adatközpontú újrahasznosítható megoldási platformok révén nyújtott uniós szintű közszolgáltatások számára, előmozdítva az innovációt és közös kereteket létrehozva annak érdekében, hogy az európai polgárok és vállalkozások kiaknázhassák a közigazgatási szolgáltatásokban rejlő összes lehetőséget;

g)	az Unió szintjén folyamatos kapacitás biztosítása annak érdekében, hogy a gyorsan változó digitális trendek megfigyelésén, elemzésén és a hozzájuk történő alkalmazkodáson túlmenően a digitális fejlődés élére álljunk , valamint a legjobb gyakorlatok megosztása és elterjesztése;

az együttműködés támogatása többek között a megbízható adatmegosztó és digitális infrastruktúrák európai ökoszisztémájának létrehozásában megosztott főkönyvi (pl. blokklánc) szolgáltatások és alkalmazások felhasználásával, ideértve az interoperabilitás és szabványosítás támogatását, valamint az adatokvédelmet és a fogyasztók biztonságát garantáló beépített biztonságon és adatvédelmen alapuló, határokon átnyúló uniós alkalmazások telepítésének szorgalmazását;

i)	európai digitális innovációs központok és ezek hálózatának létrehozása és megerősítése.

(2) Az ezen egyedi célkitűzéshez kapcsolódó intézkedéseket elsődlegesen közvetlen irányítással kell végrehajtani.

9. cikk

Költségvetés

(1) A programnak a 2021 és 2027 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg 2018. évi árakon 8 192 391 000 EUR ( folyó áron 9 194 000 000 EUR).

(2) Az említett összeg indikatív felosztása a következő:

a)	2018. évi árakon legfeljebb 2 404 289 438 EUR (folyó áron 2 698 240 000 EUR) az 1. sz. egyedi célkitűzésre: nagy teljesítményű számítástechnika

b)	2018. évi árakon legfeljebb 2 226 192 703 EUR (folyó áron 2 498 369 000 EUR) a 2. sz. egyedi célkitűzésre: mesterséges intelligencia

c)	2018. évi árakon legfeljebb 1 780 954 875 EUR (folyó áron 1 998 696 000 EUR) a 3. sz. egyedi célkitűzésre: kiberbiztonság és bizalom

d)	2018. évi árakon legfeljebb 623 333 672 EUR (folyó áron 699 543 000EUR) a 4.sz.egyedi célkitűzésre: korszerű digitális készségek

e)	2018. évi árakon legfeljebb 1 157 620 312 EUR (folyó áron 1 299 152 000 EUR) az 5. sz. egyedi célkitűzésre: a digitális kapacitások legjobb felhasználása és interoperabilitás

(3) Az (1) bekezdésben említett összeg felhasználható továbbá a program végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtásra is, így például előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési tevékenységekre, ideértve a vállalati információtechnológiai rendszereket is.

(4) Az egy pénzügyi évnél hosszabb időn átívelő intézkedések költségvetési kötelezettségvállalásai felbonthatók több évre esedékes éves részletekre.

(5) A tagállamok részére megosztott irányítás keretében allokált források a tagállamok kérésére átcsoportosíthatók a programra, akár (ha van rá mód) az intézkedésnek a teljes támogatható költség 100 %-át elérő kiegészítő támogatás erejéig, a költségvetési rendelet 190. cikkében meghatározott társfinanszírozási elv és az állami támogatásokra vonatkozó jogszabályok sérelme nélkül. A Bizottság ezeket a forrásokat a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban közvetlenül vagy 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban közvetve hajtja végre E forrásokat csak az érintett tagállam javára lehet felhasználni.

(6) A költségvetési rendelet sérelme nélkül az első munkaprogramban szereplő projektekből származó, intézkedési kiadások 2021. január 1-jétől számolhatók el.

10. cikk

A programhoz társult harmadik országok

▌

(1)	A programnak nyitva kell állnia azon Európai Szabadkereskedelmi Társuláshoz tartozó országok előtt , amelyek az Európai Gazdasági Térség tagjai, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban megállapított feltételeknek megfelelően;

(2)

A programhoz az (1) bekezdésben nem említett harmadik országok teljes vagy részleges társulásának az egyedi célkitűzések eseti értékelésén kell alapulnia, a harmadik ország bármely uniós programban való részvételét szabályozó egyedi ▌megállapodásban meghatározott ▌feltételeivel, feltéve, hogy ez az egyedi megállapodás teljes mértékben tiszteletben tartja a következő kritériumokat:

—	a harmadik ország részvétele az Unió érdekében áll;

—	a részvétel hozzájárul a 3. cikkben megállapított célkitűzések teljesítéséhez;

—	a részvétel nem vet fel biztonsági aggályokat, és teljes mértékben tiszteletben tartja a 12. cikkben megállapított vonatkozó biztonsági követelményeket;

—	a megállapodás méltányos egyensúlyt biztosít az uniós programokban részt vevő harmadik ország hozzájárulásai és a neki biztosított juttatások tekintetében;

—

a megállapodás meghatározza a programokban való részvétel feltételeit, beleértve az egyes programokhoz és azok adminisztratív költségeihez való pénzügyi hozzájárulás kiszámítását. Ezek a hozzájárulások [az új költségvetési rendelet] [21. cikkének (5) bekezdésével] összhangban címzett bevételt képeznek;

—	a megállapodás nem ruház a harmadik országra semmilyen, a programmal kapcsolatos döntéshozatali hatáskört;

—	a megállapodás garantálja az Uniónak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosításához és pénzügyi érdekeinek védelméhez való jogát.

(2a)	A munkaprogramok kidolgozása során az Európai Bizottság vagy más érintett végrehajtó szervek eseti alapon értékelik, hogy a munkaprogramokban szereplő intézkedések tekintetében teljesülnek-e a megállapodásban meghatározott és a (2) bekezdésben említett feltételek.

▌

11. cikk

Nemzetközi együttműködés

(1) Az Unió együttműködhet a 10. cikkben említett harmadik országokkal, más harmadik országokkal és az ilyen országok által létrehozott nemzetközi szervezetekkel és szervekkel, különösen az euromediterrán partnerség és a keleti partnerség keretében, valamint a szomszédos országokkal, különös tekintettel a Nyugat-Balkán és a fekete-tengeri régió országaira. A 18. cikk sérelme nélkül, az ehhez kapcsolódó költségeket a program nem fedezi.

(2) Az 1. sz. egyedi célkitűzés (Nagy teljesítményű számítástechnika), a 2. sz. egyedi célkitűzés (Mesterséges intelligencia ) és a 3. sz. egyedi célkitűzés (A kiberbiztonság és bizalom) a 12. cikk hatálya alá tartozik.

12. cikk

Biztonság

(1) A program keretében végrehajtott intézkedések során be kell tartani a vonatkozó biztonsági szabályokat, különösen a minősített adatok jogosulatlan nyilvánosságra hozatal elleni védelmét, ideérve valamennyi nemzeti vagy uniós jogszabály betartását is. Az Unión kívül végrehajtott , minősített adatokat felhasználó és/vagy létrehozó intézkedések esetében a fenti követelményeknek való megfelelésen túl biztonsági megállapodást is kell kötni az Unió és a tevékenység helyszínéül szolgáló harmadik ország között.

(2) Adott esetben a javaslatokban és pályázatokban szerepeltetni kell egy biztonsági önértékelést, mely meghatározza az esetleges biztonsági problémákat és részletezi, hogy azokat hogyan fogják kezelni a vonatkozó nemzeti és uniós jogszabályok betartása érdekében.

(3) Adott esetben a Bizottság vagy finanszírozó szerv elvégzi a biztonsági problémákat felvető ajánlatok biztonsági ellenőrzését.

(4) Adott esetben a fellépéseknek összhangban kell állniuk a Bizottság (EU, Euratom) 2015/444 határozatával (35) és annak végrehajtási szabályaival.

(5) A munkaprogram rendelkezhet úgy, hogy a társult országokban letelepedett jogi személyek és az EU-ban letelepedett, de harmadik országból irányított jogi személyek megfelelően indokolt biztonsági okokból nem jogosultak részvételre a 3. sz. egyedi célkitűzés intézkedéseinek egy részében vagy mindegyikében. Ilyen esetben az ajánlati vagy pályázati felhívások olyan jogalanyokra korlátozódnak, melyek valamely tagállamban telepedtek le vagy ilyennek minősülnek és tagállamok és/vagy tagállamok polgárai irányítása alatt állnak.

Megfelelően indokolt biztonsági okokból a munkaprogram úgy is rendelkezhet, hogy társult országokban székhellyel rendelkező jogalanyok és az Unióban székhellyel rendelkező, de harmadik országok ellenőrzése alatt álló jogalanyok csak akkor jogosultak részt venni az 1. sz. és a 2. sz. egyedi célkitűzés szerinti valamennyi intézkedésben vagy egyes intézkedésekben, ha megfelelnek az Unió és tagállamai alapvető biztonsági érdekeinek védelmét garantáló, e jogi személyek által teljesítendő követelményekre vonatkozó feltételeknek, valamint biztosítják a minősített dokumentumokra vonatkozó információk védelmét. E feltételeket a munkaprogramban határozzák meg.

(5a) Adott esetben a Bizottság etikai ellenőrzéseket végez. Az etikai kérdések feltételeit nem teljesítő intézkedések finanszírozása a költségvetési rendelettel összhangban bármikor felfüggeszthető, megszüntethető vagy csökkenthető.

13. cikk

Más uniós programokkal való szinergiák

(1) A program felépítésénél fogva a más uniós finanszírozási programokkal fennálló szinergiák kihasználásával hajtandó végre, amint az a III. melléklet részletesen ismerteti, különösen az EU programokból származó kiegészítő finanszírozási megoldások révén ott, ahol ezt az irányítási módszerek megengedik; vagy egymás után, vagy egymást váltva, vagy a források egyesítésével, ideértve a fellépések közös finanszírozását is. A Bizottság biztosítja, hogy ha a program kiegészítő jellegével élve más európai finanszírozási programokhoz kapcsolódik, ne akadályozza az 1. – 8. sz. egyedi célkitűzések elérését.

(2) A Bizottság a tagállamokkal együttműködésben biztosítja az átfogó összhangot és egymást kiegészítő jelleget a program, valamint a vonatkozó szakpolitikák és uniós programok között. E cél elérése érdekében a Bizottság megkönnyíti az illetékes hatóságok közötti , valamint a hatóságok és az Európai Bizottság közötti koordináció megfelelő mechanizmusai és megfelelő nyomonkövetési eszközök létrehozását, és megfelelő átvilágítási eszközöket hoz létre annak érdekében, hogy szisztematikusan biztosítani lehessen a program és más vonatkozó uniós finanszírozási eszközök közötti szinergiákat ▌. A megoldásoknak támogatniuk kell a párhuzamosságok elkerülését és a kiadások hatásának maximalizálását.

14. cikk

A finanszírozás végrehajtása és formái

(1) A program végrehajtása a költségvetési rendelettel összhangban közvetlen irányítással, vagy a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjában ▌említett szervekkel együttműködve közvetett irányítással történik ▌, a 4–8. cikkeknek megfelelően. A finanszírozó szervek kizárólag akkor térhetnek el az e rendeletben meghatározott részvételi és terjesztési szabályoktól, ha erről a finanszírozó szervet létrehozó és/vagy rá költségvetés-végrehajtási feladatokat ráruházó alap-jogiaktus rendelkezik vagy, a költségvetési rendelet 62. cikk (1) bekezdése (c) pontjának (ii), (iii) vagy (v) alpontja alapján erről a hozzájárulási megállapodás rendelkezik és ezt a konkrét működési igények vagy a fellépés jellege megköveteli.

(2) A program keretében a költségvetési rendeletben meghatározott bármely formában biztosítható finanszírozás, ideértve a közbeszerzést mint elsődleges formát, valamint a vissza nem térítendő támogatásokat és a pénzdíjakat.

Amennyiben valamely fellépés céljának eléréséhez innovatív termékek és szolgáltatások beszerzésére van szükség, úgy csak olyan kedvezményezettek részesülhetnek támogatásban, amelyek a 2014/24/EU (36) , a 2014/25/EU (37) és a 2009/81/EK (38) irányelvben meghatározott szerződő hatóságok vagy ajánlatkérő szervek.

Amennyiben az intézkedés céljának eléréséhez olyan innovatív digitális áruk vagy szolgáltatások beszerzésére van szükség, amelyek a piacon még nem állnak széles körben rendelkezésre, úgy a közbeszerzési eljárás ugyanazon eljárás keretében engedélyezheti több szerződés odaítélését is.

Kellően indokolt közbiztonsági okokból az ajánlatkérő szerv feltételül szabhatja, hogy a szerződés teljesítésének az Unió területén kell történnie.

A program vegyesfinanszírozási műveletek keretében finanszírozási eszköz formájában is nyújthat finanszírozást.

(3) Egy kölcsönös biztosítási mechanizmushoz történő hozzájárulások fedezhetik a címzettek által befizetendő összegek beszedéséhez kapcsolódó kockázatokat, és a költségvetési rendelet szerint megfelelő garanciának minősülnek. Az XXX rendelet [a garanciaalapról szóló rendelet helyébe lépő rendelet] X. cikkében] meghatározott rendelkezések alkalmazandók.

15. cikk

Európai partnerségek

A program az Európai horizontról szóló rendelettel összhangban, az Európai Bizottság és a tagállamok közötti stratégiai tervezési eljárás keretében létrehozott európai partnerségek keretében is végrehajtható. Ide tartoznak különösen az EUMSZ 187. cikke alapján, közös vállalkozás formájában létrejött köz- és magánszféra közötti meglévő vagy új partnerségek. Ezekre a hozzájárulásokra a [Horizont Európa rendelet, hivatkozással kiegészítendő] szerint az európai partnerségekre vonatkozó rendelkezések alkalmazandók.

16. cikk

Digitális innovációs központok

(1) A program végrehajtásának első éve során létrehozandó a z európai digitális innovációs központok induló hálózata , amelynek tagállamonként legalább egy központot kell magában foglalnia, a (2) és (3) bekezdés sérelme nélkül.

(2) Az 1. bekezdésben említett hálózat létrehozásának céljaira minden tagállam – nemzeti eljárásaival, valamint közigazgatási és intézményi szerkezetével összhangban – nyílt versenyeljárásban jelöl részvételre jelentkező jogalanyokat, a következő kritériumok alapján:

a)	megfelelő kompetenciák az európai digitális innovációs központoknak a 16. cikk (5) bekezdésében meghatározott feladataihoz kapcsolódóan és a 3. cikk (2) bekezdésében megjelölt egy vagy több területtel kapcsolatos kompetenciák;

b)	a 16. cikk (5) bekezdésében megjelölt feladatok ellátásához szükséges megfelelő irányítási kapacitások, személyi állomány és infrastruktúra;

c)	uniós szinten megállapított igazgatási, szerződéses és pénzügyi irányítási szabályok alkalmazásához szükséges működési és jogi eszközök;

d)	a kezelendő uniós alapok szintjének megfelelő pénzügyi életképesség, adott esetben – lehetőleg közigazgatási szerv által nyújtott – garanciákkal alátámasztva. ▌

(3) A Bizottság a 27a. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően határozatot fogad el az induló hálózatot alkotó szervezetek kiválasztásáról, a lehető legnagyobb mértékben figyelembe véve az adott tagállam véleményét, mielőtt kiválasztja, hogy a jelöltek közül az adott tagállam területén melyik legyen az európai digitális innovációs központ. Ezeket a jogalanyokat a Bizottság a tagállamok által kijelölt részvételre jelentkezők közül választja ki a 2. bekezdésben meghatározott kritériumok és az alábbi további kritériumok alapján:

a)	az induló hálózat finanszírozására rendelkezésre álló költségvetés;

az az igény, hogy az induló hálózat révén biztosítva legyen az ipar szükségleteinek és a közérdekű területeknek a lefedettsége, valamint a teljes körű és kiegyensúlyozott földrajzi lefedettség, egyebek mellett a földrajzi értelemben vett digitális szakadék áthidalása révén javítva a konvergenciát a kohéziós országok és a többi tagállam között.

(4) A Bizottság egyenlő versenyfeltételeket biztosító, nyílt eljárást követően, az érintett tagállamok véleményét a lehető legnagyobb mértékben figyelembe véve kiválasztja az európai digitális innovációs központokat az egyes tagállamok területén, és szükség esetén a 27a. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően további európai digitális innovációs központokat választ ki oly módon, hogy Európa-szerte biztosított legyen a széles földrajzi lefedettség. A hálózatban részt vevő jogalanyoknak ki kell elégíteniük a központ szolgáltatásai iránt az adott tagállamban meglévő keresletet. Az EU legkülső régióinak konkrét korlátainak kezelésére külön jogalanyok kijelölésére kerülhet sor e régiók igényeinek lefedésére.

(4a) Az európai digitális innovációs központoknak alapvető, általános önállósággal kell rendelkezniük szervezeti felépítésük, összetételük és munkamódszereik meghatározásában.

(5) Az ▌európai digitális innovációs központokat bevonják a program végrehajtásába ▌, mégpedig úgy, hogy azok az uniós ipar, és ezen belül is mindenekelőtt a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok, valamint a közszektor javára ellássák a következő feladatokat:

a)	figyelemfelkeltő tájékoztatás és a digitális átalakulási szakértelem, know-how és szolgáltatások nyújtása vagy az azokhoz való hozzáférés biztosítása, ideértve a tesztelési és kísérleti létesítményeket is ▌;

aa)	vállalkozások, különösen kkv-k és induló vállalkozások és szervezetek támogatása annak érdekében, hogy a program által lefedett új technológiák használata révén versenyképesebbé váljanak, és javítsák az üzleti modelljüket;

szakértelem és know-how régiók közötti átadásának elősegítése, különösen egy adott régióban letelepedett kkv-k, induló vállalkozások és közepes piaci tőkeértékű vállalatok olyan más régiókban létrejött európai digitális innovációs központokkal történő összekapcsolása, amelyek a legalkalmasabbak a vonatkozó szolgáltatások nyújtására; a készségek, a közös kezdeményezések és a bevált gyakorlatok cseréjének ösztönzése;

tematikus, ideértve különösen a mesterséges intelligenciához, a nagy teljesítményű számítástechnikához, valamint a kiberbiztonsághoz és bizalomhoz kapcsolódó szolgáltatások nyújtása vagy az azokhoz való hozzáférés biztosítása a közigazgatások, a közszervezetek, a kkv-k vagy közepes piaci tőkeértékű vállalatok számára. Az európai digitális innovációs központok szakosodhatnak konkrét tematikus szolgáltatásokra, és nem kötelesek sem az összes tematikus szolgáltatás nyújtására , sem e szolgáltatásoknak az e bekezdésben említett összes jogalany-kategória számára történő nyújtására ;

d)	pénzügyi támogatás nyújtása harmadik felek számára a 4. sz., fejlett digitális készségekre vonatkozó egyedi célkitűzés alapján.

(6) Amennyiben valamely európai digitális innovációs központ e program keretében finanszírozásban részesül, úgy a finanszírozás vissza nem térítendő támogatás formájában történik.

II. FEJEZET

JOGOSULTSÁG

17. cikk

Támogatható intézkedések

(1) Kizárólag a 3. cikkben és a 4.–8. cikkben említett célkitűzések megvalósításához hozzájáruló intézkedések finanszírozhatók.

(2) A részvételi feltételeket a munkaprogramban kell meghatározni.

18. cikk

Részvételre jogosult jogalanyok

▌

(1)

Az alábbi jogalanyok jogosultak a részvételre:

olyan jogi személyek, melyek székhellyel rendelkeznek:

i.	valamely tagállamban vagy hozzá kapcsolódó tengerentúli országban vagy területen;

ii.	▌a programhoz társult harmadik országban, a 10. és 12. cikkel összhangban ;

b)	az uniós jog alapján létrehozott bármely jogalany vagy bármely nemzetközi szervezet.

(2)

A programhoz nem társult harmadik országban letelepedett jogalanyok kivételesen jogosultak egyes intézkedésekben való részvételre, amennyiben ez a program célkitűzéseinek eléréséhez szükséges. Ha a munkaprogramokban nem határozták meg másként, ezeknek a szervezeteknek viselniük kell részvételük költségeit.

(3)	Természetes személyek nem támogathatók, kivéve a 4. sz. egyedi célkitűzés alapján megítélt támogatásokat. Korszerű digitális készségek.

(4)

A 23. cikkben említett munkaprogram rendelkezhet úgy, hogy a részvétel csak valamely tagállamokban letelepedett kedvezményezettekre, vagy a tagállamokban letelepedett kedvezményezettekre és meghatározott társult vagy egyéb harmadik országokban letelepedett kedvezményezettekre korlátozódik, biztonsági okokból vagy az EU stratégiai autonómiájához közvetlenül kapcsolódó intézkedések alapján. A társult országokban letelepedett jogalanyok részvételére vonatkozó korlátozásoknak összhangban kell lenniük e rendelettel és a vonatkozó megállapodásban szereplő feltételekkel.

▌

III. FEJEZET

VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ TÁMOGATÁSOK

19. cikk

Vissza nem térítendő támogatások

A program keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatások odaítélésére és kezelésére a költségvetési rendelet VIII. címével összhangban kerül sor, és a költségvetési rendelet 190. cikkében meghatározott társfinanszírozási elv sérelme nélkül a támogatható költségek 100 %-át fedezhetik; valamint összhangban kell lenniük az egyes célkitűzések keretében meghatározott feltételekkel.

20. cikk

Odaítélési feltételek

(1) Az odaítélési feltételek a munkaprogramokban és az ajánlati felhívásokban kerülnek meghatározásra, legalább az alábbi elemek figyelembevételével:

a)	az intézkedés előrehaladottsági foka a projektfejlesztés tekintetében;

b)	a javasolt végrehajtási terv megalapozottsága;

▌

c)	pénzügyi akadályok – mint például a piaci alapú finanszírozás hiánya – leküzdésének szükségessége.

(2) Adott esetben figyelembe kell venni az alábbi elemeket:

a)	az uniós támogatás ösztönző hatása az állami és magánberuházásokra;

b)	várható gazdasági, társadalmi, éghajlati és környezeti hatás ▌;

c)	a szolgáltatások hozzáférhetősége és a hozzáférhetőség egyszerűsége;

d)	transzeurópai dimenzió ▌;

e)	kiegyensúlyozott földrajzi eloszlás az Unióban, többek között a földrajzi megosztottság áthidalása, ideértve a legkülső régiókat is ▌;

f)	▌hosszú távú fenntarthatósági terv megléte;

g)	a projekteredmények újrafelhasználásának és adaptálásának szabadsága;

h)	szinergia más uniós programokkal és kiegészítő jelleg.

20a. cikk

Értékelés

A költségvetési rendelet 150. cikkének megfelelően a vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázatokat egy értékelő bizottságnak kell értékelnie, amely teljes egészében vagy részben külső független szakértőkből állhat.

IV. FEJEZET

VEGYESFINANSZÍROZÁSI MŰVELET ÉS EGYÉB KOMBINÁLT FINANSZÍROZÁS

21. cikk

Vegyesfinanszírozási műveletek

Az e program keretében meghatározott vegyesfinanszírozási műveleteket az [InvestEU rendelettel] és a költségvetési rendelet X. címével összhangban kell végrehajtani.

22. cikk

Kumulált, kiegészítő és kombinált finanszírozás

(1) Egy más uniós program keretében hozzájárulásban , többek között megosztott irányítás alapján megvalósuló finanszírozásban részesült intézkedés hozzájárulást kaphat a program keretében is , feltéve, ha a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. Az egyes hozzájáruló uniós programok szabályai alkalmazandók a cselekvéshez nyújtott, az adott programból származó hozzájárulásra. Az együttesen igénybe vett finanszírozás nem haladhatja meg a cselekvés összes elszámolható költségét, és a különböző uniós programokból származó támogatás kiszámítható arányos módon, a támogatás feltételeit megállapító dokumentumnak megfelelően.

(2) A kiválósági pecsét tanúsítvánnyal díjazott cselekvések vagy azok a cselekvések, amelyek megfelelnek a következő kumulatív és összehasonlítható feltételeknek:

a)	a program alapján kibocsátott pályázati felhívás keretében értékelték őket;

b)	megfelelnek az adott pályázati felhívás minőségi minimumkövetelményeinek;

c)	költségvetési korlátok miatt nem finanszírozhatók az adott pályázati felhívás keretében.

részesülhetnek támogatásban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a Kohéziós Alap, az Európai Szociális Alap+ vagy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap forrásaiból az (EU)XX [a közös rendelkezésekről szóló] rendelet [67]. cikkének (5) bekezdésével és az (EU)XX [a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról szóló] rendelet [8]. cikkével összhangban, amennyiben az érintett program célkitűzéseivel konzisztensek. A támogatást nyújtó alap szabályai alkalmazandók.

(2a) Amennyiben egy intézkedésnek már hozzájárulást ítéltek oda vagy hozzájárulásban részesült más uniós programból, vagy támogatást kapott uniós alapból, ezt a hozzájárulást vagy támogatást fel kell sorolni a program keretében történő hozzájárulás iránti kérelemben.

V. FEJEZET

PROGRAMOZÁS, NYOMON KÖVETÉS, ÉRTÉKELÉS ÉS KONTROLL

23. cikk

Munkaprogramok

(1) A programot a költségvetési rendelet 110. cikkében említett munkaprogramokon keresztül kell végrehajtani.

(2) Ezeket a munkaprogramokat a program egészét lefedő többéves programként kell elfogadni. Ha konkrét végrehajtási igények indokolják, egy vagy több egyedi célkitűzést lefedő éves programként is elfogadhatók.

(3) A ▌ munkaprogramoknak az I. mellékletben meghatározott tevékenységekre kell összpontosítaniuk és biztosítaniuk kell, hogy az általuk támogatott fellépések ne szorítsák ki a magánfinanszírozást.

(3a) A Bizottság felhatalmazással rendelkezik arra, hogy a 27. cikknek megfelelően több felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el, felülvizsgálja vagy kiegészítse az abban meghatározott tevékenységeket e rendelet célkitűzéseivel összhangban, a 4–8. cikkben foglaltaknak megfelelően.

(4) A munkaprogram adott esetben meghatározza a vegyesfinanszírozási műveletekre fenntartott teljes összeget.

24. cikk

Nyomon követés és jelentéstétel

(1) A Program 3. cikkben meghatározott általános és egyedi programcélkitűzések megvalósítása terén tett előrelépéseinek nyomon követéséhez használandó , mérhető mutatókat a II. melléklet tartalmazza.

(1a) A Bizottság meghatározza azon mérhető mutatók kialakításának módszertanát, amelyek pontosan értékelik a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott általános célkitűzések elérése tekintetében elért haladást.

(2) Annak érdekében, hogy a program végrehajtásának alakulását hatékonyan lehessen értékelni, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 27. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. melléklet módosítására vonatkozóan a mérhető mutatók felülvizsgálata és/vagy kiegészítése céljából, amikor azt szükségesnek ítéli, valamint hogy kiegészítse ezt a rendeletet a monitoring és értékelési keretelvek kidolgozására vonatkozó rendelkezésekkel.

(3) A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy a program végrehajtásának ▌ellenőrzésére szolgáló adatokat hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék, biztosítva, hogy az eredmények alkalmasak legyenek az elért eredmények és a felmerült nehézségek részletes elemzésére. Ennek érdekében az uniós pénzeszközök címzettjeire és a tagállamokra vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.

(4) A lehető legnagyobb mértékben fel kell használni kontextusmutatóként a hivatalos uniós statisztikákat, mint például a rendszeres IKT statisztikai felméréseket. A nemzeti statisztikai intézetekkel konzultációt kell folytatni és az Eurostattal együtt be kell őket a vonni program végrehajtásának és a digitális átalakulás előrehaladásának nyomon követéséhez használt statisztikai mutatók előzetes megtervezésébe és későbbi továbbfejlesztésébe.

25. cikk

Programértékelés

(1) Az értékeléseket időben el kell végezni ahhoz, hogy a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek. Az értékeléseknek a program általános célkitűzéseinek megvalósítása terén elért eredmények minőségi értékelését is magukba kell foglalniuk.

(2) A Bizottság a program rendszeres nyomon követésén túlmenően gondoskodik a program időközi értékeléséről is, amelyet a program végrehajtásáról rendelkezésre álló elegendő információ birtokában, de legkésőbb négy évvel a program végrehajtásának kezdetét követően kell elvégezni. Adott esetben az időközi értékelés szolgál majd alapul a program végrehajtásának kiigazításához, adott esetben figyelembe véve az új releváns technológiai fejleményeket.

Az időközi értékelést az Európai Parlament, a Tanács, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága elé kell terjeszteni.

(3) A program végrehajtásának végén, de legkésőbb négy évvel az 1. cikkben meghatározott időszak végét követően a Bizottság elvégzi a program végső értékelését.

A végleges értékelésben ki kell térni a program hosszú távú hatásaira és fenntarthatóságára is.

(4) Az értékelési jelentési rendszernek biztosítania kell, hogy a program értékeléséhez szükséges adatokat az uniós források címzettjei hatékonyan, eredményesen, időben és megfelelő részletességi szinten gyűjtsék össze;

(4a) A Bizottság a (3) bekezdésben említett végleges értékelő jelentést benyújtja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának.

▌

26. cikk

Ellenőrzések

(1) A költségvetési rendelet 127. cikke szerinti általános megbízhatóság alapját az uniós hozzájárulás felhasználására vonatkozóan személyek vagy jogalanyok – köztük az uniós intézmények vagy szervek által felhatalmazottaktól eltérőek – által végzett ellenőrzések képezik.

(2) A kontrollrendszernek megfelelő egyensúlyt kell biztosítania a biztonság és ellenőrzés között, figyelemmel a valamennyi szinten jelentkező igazgatási költségekre és egyéb kontrollköltségekre.

(3) A kiadások pénzügyi ellenőrzését egységes módon kell végrehajtani, a gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség elveinek megfelelően.

(4) A kontrollrendszer részeként az ellenőrzési stratégia alapulhat a kiadások reprezentatív mintájának pénzügyi ellenőrzésén. A reprezentatív mintát ki kell egészíteni a kiadásokhoz kapcsolódó kockázat értékelése alapján történő mintavétellel.

(5) A különböző uniós programokból kumulált finanszírozásban részesülő intézkedéseket csak egy alkalommal szükséges ellenőrizni, minden részt vevő programra és azok vonatkozó szabályaira kiterjedően.

27. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) Az Európai Bizottságnak a 23. és 24. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása a 2028. december 31-ig terjedő időszakra szól.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 23. és 24. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 23. és 24. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

27a. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot a Digitális Európa programot koordináló bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

28. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

Ahol egy nemzetközi megállapodás alapján hozott döntés vagy más jogi eszköz alapján harmadik ország vesz részt a programban, a harmadik ország biztosítja az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), valamint az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést. Az OLAF esetében e jogok közé tartozik a vizsgálatok – köztük például helyszíni ellenőrzések és szemlék – lefolytatásához való jog is, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint.

VI. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

29. cikk

Tájékoztatás, kommunikáció, nyilvánosság, szakpolitikai támogatás és terjesztés

(2) A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez a programhoz, valamint annak intézkedéseihez és eredményeihez kapcsolódóan. A Bizottság emellett biztosítja, hogy a potenciális pályázók értesüljenek és alapos tájékoztatást kapjanak a digitális ágazatban rendelkezésre álló uniós forrásokról. A programhoz allokált pénzügyi forrásokat ezenfelül az Unió azon politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikáció költségeinek fedezésére is kell fordítani, amelyek kapcsolódnak a 3. cikkben említett célkitűzésekhez.

(3) A program támogatást nyújt a szakpolitikák fejlesztéséhez, tájékoztatáshoz, tudatosságnövelő intézkedésekhez és a tevékenységek terjesztéséhez, és ösztönzi az együttműködést és tapasztalatcserét a 4-8. cikkekben említett területeken.

30. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2240 határozata (2015. november 25.) az európai közigazgatások, üzleti vállalkozások és polgárok rendelkezésére álló interoperabilitási megoldásokra és közös keretekre vonatkozó programnak (ISA2 program) mint a közszféra korszerűsítése eszközének létrehozásáról 2021. január 1-jével hatályát veszti.

31. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) Ez a rendelet nem érinti az érintett intézkedések lezárásig történő folytatását vagy módosítását a 283/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (39) és az (EU) 2015/2240 határozat (40) szerint, amely továbbra is alkalmazandó az érintett intézkedésekre azok lezárásáig.

(2) A program pénzügyi keretösszegéből a program, valamint a 283/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és az (EU) 2015/2240 határozat alapján elfogadott intézkedések közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadások is fedezhetők.

(3) A 2027. december 31-ig be nem fejezett intézkedésekkel kapcsolatos igazgatási feladatok ellátása céljából szükség esetén előirányzatok állíthatók be a 2027 utáni költségvetésbe a(z) [9. cikk (4) bekezdésében] említett kiadások fedezésére.

32. cikk

Hatálybalépés

▌Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt …, …-án/-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

a Tanács részéről

az elnök

(1) HL C 62., 2019.2.15., 292. o.

(2) HL C 86., 2019.3.7., 272. o.

(3) Az Európai Parlament 2019. április 17-i álláspontja. Az aláhúzással kiemelt szövegre vonatkozóan nem született megállapodás az intézményközi tárgyalások keretében.

(4) A hivatkozást naprakésszé kell tenni. HL C 373., 2013.12.20., 1. o. A megállapodás a következő internetcímen érhető el: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:32013Q1220(01)

(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).

(6) HL L 248., 2013.9.18., 1. o. A rendelet a következő internetcímen érhető el: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:32013R0883&rid=1

(7) HL L 312., 1995.12.23., 1. o. A rendelet a következő internetcímen érhető el: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:31995R2988&rid=1

(8) HL L 292., 1996.11.15., 2. o. A rendelet a következő internetcímen érhető el: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:31996R2185&rid=1

(9) HL L 283., 2017.10.31., 1. o. A rendelet a következő internetcímen érhető el: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:32017R1939&rid=1

(10) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).

(11) / /EU tanácsi határozat.

(12) Intézményközi megállapodás (2016. április 13.) az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról (HL L 123., 2016.5.12., 1. o.).

(13) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(14) https://www.eu2017.ee/news/insights/conclusions-after-tallinn-digital-summit

(15) https://www.consilium.europa.eu/media/21620/19-euco-final-conclusions-en.pdf

(16) COM(2018)0098.

(17) COM(2018)0125.

(18) „Az európai ipar digitalizálása, a digitális egységes piac előnyeinek teljes körű kiaknázása” című közlemény (COM(2016)0180) szerint.

(19)

(20)

(21)

(22) „Az EuroHPC Közös Vállalkozás létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre vonatkozó javaslat” című dokumentumhoz csatolt hatásvizsgálat (https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/news/proposal-council-regulation-establishing-eurohpc-joint-undertaking-impact-assessment)

(23) Az A8-0183/2017 hivatkozási számú dokumentum elérhető a következő címen: http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+TA+P8-TA-2017-0240+0+DOC+XML+V0//HU

(24) https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/policies/cybersecurity

(25) Ezen az intézkedéscsomagon belül a digitális oktatási cselekvési tervről szóló közlemény (COM(2018)0022) egy sor intézkedést határoz meg a tagállamok támogatása érdekében a digitális készségek és kompetenciák formális oktatás területén történő fejlesztése terén való támogatása érdekében.

(26) Az A8-0183/2017 hivatkozási számú dokumentum elérhető a következő címen: http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+TA+P8-TA-2017-0240+0+DOC+XML+V0//HU

(27) http://ec.europa.eu/newsroom/dae/document.cfm?doc_id=51628

(28) COM(2016)0725.

(29)

(30)

(31) COM(2016)0180: Az európai ipar digitalizálása, a digitális egységes piac előnyeinek teljes körű kiaknázása.

(32) COM(2018)0321, 1. o.

(33) Rendelet az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozás (HPC) létrehozásáról, 10594/18. Brüsszel, 2018. szeptember 18. (OR. en). http://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-10594-2018-INIT/en/pdf

(34) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) …/… rendelete az Európai Kiberbiztonsági Ipari, Technológiai és Kutatási Kompetenciaközpont és a nemzeti koordinációs központok hálózatának létrehozásáról.

(35) A Bizottság (EU, Euratom) 2015/444 határozata (2015. március 13.) az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 72., 2015.3.17., 53. o.).

(36) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg).

(37) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg).

(38) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/81/EK irányelve (2009. július 13.) a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról, valamint a 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelv módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg).

(39) Az Európai Parlament és a Tanács 283/2014/EU rendelete (2014. március 11.) a távközlési infrastruktúrák területén működő transzeurópai hálózatokra vonatkozó iránymutatásokról és az 1336/97/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 86., 2014.3.21., 14. o.).

(40) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2240 határozata (2015. november 25.) az európai közigazgatások, üzleti vállalkozások és polgárok rendelkezésére álló interoperabilitási megoldásokra és közös keretekre vonatkozó programnak (ISA2 program) mint a közszféra korszerűsítése eszközének létrehozásáról.

I. MELLÉKLET

TEVÉKENYSÉGEK

A program technikai leírása: kezdeti tevékenységi körök

A program kezdeti tevékenységeit az alábbi technikai leírással összhangban kell végrehajtani:

1. sz. egyedi célkitűzés: Nagy teljesítményű számítástechnika

A program az európai HPC-stratégiát hajtja végre azzal, hogy támogatja az Európa globális versenyképességéhez szükséges HPC- és adatkapacitást biztosító átfogó uniós ökoszisztémát. A stratégia a 2022–2023-as pénzügyi évig exaszintű képességekkel rendelkező, világszínvonalú szuper-számítástechnikai és adatinfrastruktúrát, a 2026–2027-es időszakig pedig az exa utáni szintű létesítményeket tervez üzembe állítani; ezáltal az EU saját független és versenyképes HPC erőforrás birtokába jut, amelynek révén lehetőség nyílik kiváló alkalmazások fejlesztésére és a HPC elérhetőségének és használatának bővítésére.

A kezdeti intézkedések az alábbiakat foglalják magukban:

Közös közbeszerzési keretrendszer, amely lehetővé teszi a világszínvonalú integrált HPC-hálózatnak – ideértve az exaszintű képességekkel rendelkező (másodpercenként 1018 műveletet végrehajtó) szuper-számítástechnikai és adatinfrastruktúrát is – a beszerzésére vonatkozó közös tervezésen alapuló megközelítést. Ez az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozás létrehozásáról szóló rendelettel összhangban a letelepedés helye szerinti tagállamtól függetlenül , ▌állami és magánfelhasználók, különösen a kkv-k számára kutatási céllal ▌ könnyen hozzáférhető lesz.

2.	Az exa utáni szintű (másodpercenként 1021 műveletet végrehajtó) szuper-számítástechnikai infrastruktúra közös közbeszerzési keretrendszere, ideértve a kvantum-számítástechnikai technológiákkal való integrációt.

3.	Uniós szintű koordináció és megfelelő pénzügyi források biztosítása a szóban forgó infrastruktúra fejlesztésének, beszerzésének és működtetésének támogatására.

4.	A tagállamok HPC- és adatkapacitásainak hálózatba szervezése és támogatás a HPC-kapacitásaik fejlesztésére vagy új HPC-kapacitások beszerzésére törekvő tagállamok részére.

A HPC kompetenciaközpontok hálózatba szervezése tagállamonként legalább egy központtal és a nemzeti szuper-számítástechnikai központokhoz kapcsolódva, abból a célból, hogy HPC szolgáltatásokat nyújtsanak a vállalkozásoknak (különösen a kkv-knak), valamint a tudományos és közigazgatási szervezeteknek.

Felhasználásra kész/működő technológia telepítése: a szuper-számítástechnika mint a kutatás-fejlesztésből előálló szolgáltatás egy Uniós szinten integrált nagy teljesítményű számítógépes ökoszisztéma létrehozására, amely lefedi a tudományos és ipari értéklánc valamennyi szegmensét (hardver, szoftver, alkalmazások, szolgáltatások, összeköttetések és korszerű digitális készségek).

2. sz. egyedi célkitűzés: Mesterséges intelligencia

A program alapvető mesterséges intelligenciához kapcsolódó kapacitásokat hoz létre és erősít meg Európában, beleértve az adatforrásokat és az algoritmus-tárházakat is, amelyeket minden vállalkozás és közigazgatási szerv számára hozzáférhetővé tesz, valamint megerősíti és hálózatba szervezi a tagállamokban meglévő és az újonnan létrehozott mesterségesintelligencia-tesztelési és kísérleti létesítményeket.

A kezdeti intézkedések az alábbiakat foglalják magukban:

Közös európai adatterek létrehozása, amelyek egész Európából összesítik a nyilvános információkat – többek között a közadatok újrafelhasználása révén – és adatbemeneti forrásként szolgálnak a mesterséges intelligenciához kapcsolódó megoldások számára. Ezek a terek az állami és a magánszektor számára ▌nyitva állnak. A felhasználás növelésének érdekében szükséges, hogy az adott térben található adatok nyílt, géppel olvasható, szabványosított és jól dokumentált adatformátumok révén interoperábilisak legyenek mind az állami és a magánszektor közötti, mind pedig az ágazatokon belül és az ágazatok közötti érintkezés során (szemantikai interoperabilitás).

Mindenki számára könnyen hozzáférhető közös európai algoritmuskönyvtárak vagy algoritmuskönyvtár-interfészek kifejlesztése méltányos, észszerű és megkülönböztetéstől mentes feltételek alapján. A vállalkozások és az állami szervek meg tudnák állapítani, hogy melyik megoldás szolgálja leginkább szükségleteiket és be tudnák azt szerezni.

A tagállamokkal közösen végrehajtott beruházások világszínvonalú referenciahelyek létrehozásába, amelyek célja a valóságos körülmények között végrehajtott kísérletezés és tesztelés, a mesterséges intelligencia olyan alapvető ágazatokban történő alkalmazására koncentrálva, mint az egészségügy, a Föld-megfigyelés és a környezetvédelmi megfigyelés, a közlekedés és a mobilitás, a biztonság, a termelés és a pénzügyek, valamint egyéb közérdekű területek. Ezek a helyszínek Európa-szerte mindenki számára nyitottak és a Digitális innovációs központok hálózatához kapcsolódnak. Jelentős számítástechnikai és adatkezelési eszközökkel kell felszerelni vagy összekapcsolni őket , és rendelkezniük kell a mesterséges intelligenciával összefüggő legfrissebb technológiákkal, beleértve az […] új területeket is, így többek között a neuromorfikus számítástechnikát, a mély tanulást (deep learning) és a robotikát.

3. sz. egyedi célkitűzés: Kiberbiztonság és bizalom

A program ösztönzi az EU digitális gazdaságának, társadalmának és demokráciájának megteremtéséhez szükséges alapvető kapacitások megerősítését, kiépítését és beszerzését azáltal, hogy megerősíti az Unió kiberbiztonsági ipari potenciálját és versenyképességét, valamint javítja a magán- és az állami szektor arra irányuló képességét, hogy megvédje az európai polgárokat és a vállalkozásokat a kiberfenyegetésektől, beleértve a hálózati és információs rendszerek biztonságáról szóló irányelv végrehajtásának támogatását.

A kezdeti intézkedések e célkitűzés keretében az alábbiakat foglalják magukban:

A tagállamokkal közös beruházások a fejlett kiberbiztonsági berendezésekbe, infrastruktúrákba és know-howba, amelyek elengedhetetlenek a kritikus infrastruktúrák és általában a digitális egységes piac védelméhez. Ebbe beletartozhatnak a kvantum-létesítményekbe történő befektetések, a kiberbiztonságot szolgáló adatforrások, a helyzetismeret a kibertérben, valamint egyéb, az európai állami és magánszektor rendelkezésére bocsátott eszközök.

A meglévő technológiai kapacitások fejlesztése és a tagállami kompetenciaközpontok hálózatba szervezése, valamint annak biztosítása, hogy ezek a kapacitások reagáljanak az állami szektor és a vállalkozások igényeire, beleértve a DSM-en belül a kiberbiztonság és bizalom erősítését szolgáló termékek és szolgáltatások terén felmerülő igényeket.

3.	a legkorszerűbb hatékony kiberbiztonsági és bizalmi szolgáltatások széles körű bevezetésének támogatása a tagállamokban. Ez magában foglalja a termékek biztonságának megerősítését is, tervezésüktől kereskedelmi forgalmazásukig.

4.	Támogatás a kiberbiztonsági készségek terén mutatkozó szakadék áthidalásához, például a kiberbiztonsági készségeket célzó programok összhangba hozása, azok konkrét ágazati szükségletekhez igazítása, valamint a célzott speciális tanfolyamokhoz való hozzáférés biztosítása révén.

4. sz. egyedi célkitűzés: Korszerű digitális készségek

A program támogatja a jelenlegi és jövőbeni munkaerő korszerű digitális készségeinek fejlesztésére irányuló képzési lehetőségeket például olyan területeken, mint a HPC, a mesterséges intelligencia, a megosztott könyvelés (pl. blokklánc) és a kiberbiztonság, oly módon, hogy többek között a diákok, a friss diplomások, illetve a továbbképzést igénylő, bármely életkorú polgárok és a jelenlegi munkavállalók, bárhol legyenek is, meg tudják szerezni és tovább tudják fejleszteni ezeket a készségeket.

A kezdeti intézkedések az alábbiakat foglalják magukban:

1.	hozzáférés munkahelyi képzésekhez a kompetenciaközpontokban és a fejlett digitális technológiákat telepítő vállalkozásoknál és más szervezeteknél kínált szakmai gyakorlatok révén;

hozzáférés magas szintű digitális technológiákat oktató tanfolyamokhoz, amelyeket a programban részt vevő szervekkel együttműködésben felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek és az ágazati szakmai tanúsító szervek nyújtanak (a témák között várhatóan szerepel majd a mesterséges intelligencia, a kiberbiztonság, a megosztott könyvelés [pl. blokklánc], a HPC és a kvantumtechnológiák);

3.	Részvétel előzetes tanúsításon átment rövid távú, specializált szakképzési tanfolyamokon, például a kiberbiztonság területén.

A beavatkozások az egyes technológiákhoz kapcsolódó korszerű digitális készségekre összpontosulnak.

A 16. cikkben meghatározott európai digitális innovációs központok feladata lesz majd, hogy az oktatási és képzésszolgáltatókkal együttműködve közvetítse a képzési lehetőségeket.

5. sz. egyedi célkitűzés: Telepítés, a digitális kapacitások legjobb felhasználása és interoperabilitás

I. A közérdekű területek digitális átalakításához kapcsolódó induló tevékenységek a következőket foglalják magukba:

A kiépítést szolgáló projektek, a digitális kapacitások legjobb kihasználása, illetve az interoperabilitás közös érdekű projekteket képeznek.

1. A közigazgatás korszerűsítése

1.1.	A tagállamok támogatása a tallinni e-kormányzati nyilatkozat elveinek végrehajtásában valamennyi szakpolitikai területen, szükség esetén a szükséges nyilvántartások létrehozása és összekapcsolása az általános adatvédelmi rendelet tiszteletben tartásával.

1.2.

Határokon átnyúló digitális szolgáltatási infrastruktúrák összefüggő ökoszisztémájának tervezéséhez, kísérleti üzemeltetéséhez, telepítéséhez, karbantartásához, fejlesztéséhez és népszerűsítéséhez adott támogatás, valamint a közigazgatásban egységes, végpontok közötti, biztonságos, interoperábilis, többnyelvű, határokon és ágazatokon átívelő megoldások és közös keretrendszerek létrehozásának elősegítése. A hatások és az előnyök értékelésére szolgáló módszertanok szintén itt szerepelnek.

1.3.

A meglévő közös előírások és szabványok értékelésének, aktualizálásának és előmozdításának, valamint új közös előírások, továbbá nyílt előírások és szabványok kidolgozásának, létrehozásának és előmozdításának támogatása az Unió szabványügyi fórumai keretében vagy – adott esetben – európai vagy nemzetközi szabványügyi testületekkel együttműködésben.

1.4.

együttműködés a megbízható infrastruktúrák európai ökoszisztémájának létrehozásában lehetőleg megosztott könyvelési (pl. blokklánc) szolgáltatások és alkalmazások felhasználásával, beleértve az interoperabilitás és a szabványosítás támogatását, valamint az uniós határokon átnyúló alkalmazások telepítésének szorgalmazását.

2. Egészségügy (1)

2.1.

Az EU polgárai számára biztosítani, hogy ellenőrzést gyakorolhassanak személyes adataik felett, és személyes egészségügyi adataikhoz határokon átnyúló, a magánélet tiszteletben tartását szavatoló, biztonságos módon hozzáférjenek, valamint azokat megosszák, használják és kezeljék, függetlenül saját tartózkodási helyüktől vagy adataik elhelyezkedésétől, az alkalmazandó adatvédelmi jogszabályokkal összhangban. Az e-egészségügyi digitális szolgáltatási infrastruktúra megvalósítása és kiterjesztése új, a betegségmegelőzéshez, az egészségügyhöz és a gondozáshoz kapcsolódó digitális szolgáltatások révén, e szolgáltatások bevezetésének támogatása az uniós tevékenységek és a tagállamok széles körű támogatására építve, különösen a 2011/24/EU irányelv 14. cikke szerinti e-egészségügyi hálózat keretében.

2.2.

Jobb adatok a kutatás, a betegségmegelőzés, valamint a személyre szabott egészségügyi ellátás és ápolás előmozdítása érdekében. Annak biztosítása, hogy az európai egészségügyi kutatók és a gyakorló orvosok hozzáférjenek a megfelelő erőforrásokhoz (megosztott adatterek, beleértve az adattárolást és a számítástechnikát, szakértelem és elemzési kapacitások) annak érdekében, hogy a főbb és ritka betegségek területén is áttöréseket érhessenek el. A cél az, hogy legalább 10 millió polgárból álló lakosság-alapú kohorsz álljon rendelkezésre. ▌

2.3.

Digitális eszközök elérhetővé tétele a polgárok bevonására és az egyénközpontú ellátásra a digitális egészségügy innovatív és bevált gyakorlatainak megosztása a kapacitásfejlesztés és a technikai segítségnyújtás támogatása révén, különösen a kiberbiztonság, a mesterséges intelligencia és HPC területein.

Igazságszolgáltatás: Egységes és biztonságos határokon átnyúló elektronikus kommunikáció lehetővé tétele az igazságszolgáltatáson belül, illetve az igazságszolgáltatás és más illetékes szervek között a polgári és a büntető igazságszolgáltatás területén. Az igazságszolgáltatáshoz, igazságügyi információkhoz és eljárásokhoz való hozzáférés javítása minden polgár, vállalkozás, gyakorló jogász és az igazságszolgáltatás számára az ▌adatbázisokhoz és nyilvántartásokhoz kialakított szemantikailag interoperábilis összeköttetések révén, valamint az online peren kívüli vitarendezés lehetőségének megteremtése. Innovatív technológiák fejlesztésének és bevezetésének támogatása a jogi szakma számára többek között mesterséges intelligenciát használó megoldások alapján, amelyek valószínűsíthetően egyszerűsítik és felgyorsítják az eljárásokat (például „legal tech” alkalmazások).

Közlekedés, mobilitás, energia és környezetvédelem: A nagyléptékű digitális alkalmazásokhoz, például az összekapcsolt automatizált vezetéshez, a pilóta nélküli légi járművekhez, az intelligens mobilitási elképzelésekhez, az intelligens városokhoz, ▌vidéki területekhez vagy legkülső régiókhoz szükséges decentralizált megoldások és infrastruktúrák telepítése a közlekedési, energia- és környezetvédelmi politikák támogatására, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköznek a közlekedési és az energiaágazat digitalizálására vonatkozó intézkedéseivel koordinálva.

Oktatás, kultúra és média : Az európai alkotók, a kreatív szakma és a kulturális ágazatok számára hozzáférés biztosítása a legújabb digitális technológiákhoz, a mesterséges intelligenciától a fejlett számítástechnikáig. Az európai kulturális örökség, többek között az Europeana kihasználása az oktatás és a kutatás támogatására és a kulturális sokszínűség, a társadalmi kohézió és az európai társadalom előmozdítására. A digitális technológiák elterjedésének támogatása az oktatásban , valamint a köz- és magánfinanszírozású kulturális intézményekben.

▌

A digitális egységes piac egyéb tevékenységeit támogató egyéb tevékenységek, például a digitális ▌ és médiaműveltség előmozdítása, a kiskorúak, szülők és tanárok figyelmének felkeltése az őket az interneten fenyegető veszélyek és a megvédésükre kínálkozó lehetőségek iránt, az internetes megfélemlítés megfékezése és a gyermekekkel való szexuális visszaéléshez kapcsolódó online tartalmak terjesztésének megakadályozása a biztonságosabb internetközpontok páneurópai hálózatának nyújtott támogatás révén; a szándékos félretájékoztatás észlelésére és terjedésének megállítására irányuló intézkedések előmozdítása, ezáltal növelve az Unió általános rezilienciáját; uniós megfigyelőközpont támogatása a digitális platformgazdaság területére vonatkozóan, valamint tanulmányok és tájékoztató tevékenységek támogatása.

Az 1–6. pontban említett tevékenységeket részlegesen támogathatják az európai digitális innovációs központok ugyanazokkal a kapacitásokkal, amelyeket a vállalkozások digitális átállásának támogatására fejlesztettek ki (ld. a II. pontot).

II. Az ipar digitalizálásához kapcsolódó induló tevékenységek:

Támogatás az európai digitális innovációs központok ▌hálózatának továbbfejlesztéséhez annak érdekében, hogy bármely vállalkozás, és különösen a kkv-k, az Unió bármely régiójában hozzáférhessenek a digitális kapacitásokhoz. Ebbe beletartozik nevezetesen:

1.1.	Hozzáférés a közös európai adattérhez és a mesterséges intelligencia platformokhoz, valamint az európai HPC eszközökhöz adatelemzés és számítógép-igényes alkalmazások céljából

1.2.	Hozzáférés nagy mesterségesintelligencia-tesztelő létesítményekhez és fejlett kiberbiztonsági eszközökhöz

1.3.	fejlett digitális készségekhez való hozzáférés.

A tevékenységek összehangolásra kerülnek a különösen az Európai horizont program keretében támogatott digitális technológiák terén végzett innovációs intézkedésekkel, valamint az Európai Regionális és Fejlesztési Alapok keretében a z európai digitális innovációs központokba történő beruházásokkal, és kiegészítik azokat. A Digitális Európa programból, az állami támogatásra vonatkozó szabályokkal összhangban, piaci elterjesztésre irányuló támogatások is nyújthatók. A digitális átalakulás további lépésinek finanszírozásához való hozzáférést az InvestEU program alapján biztosított finanszírozási eszközök támogatják.

(1) COM(2018)0233, az egészségügy és az ellátás digitális átalakításának a digitális egységes piacon való lehetővé tételéről, a polgárok szerepének erősítéséről és egy egészségesebb társadalom megteremtéséről.

II. MELLÉKLET

Teljesítménymutatók

1. Egyedi célkitűzés – nagy teljesítményű számítástechnika

1.1.

Közös beszerzésű nagy teljesítményű HPC infrastruktúrák

1.2.

Exaszintű és exa utáni szintű számítógépek használata összesen és az érdekeltek csoportjai szerinti bontásban (egyetemek, kkv-k, stb.)

2. Egyedi célkitűzés – Mesterséges intelligencia

2.1.

A kísérletezésre és tesztelésre szolgáló helyszíneken végzett társbefektetések teljes összege

2.2.

Közös európai algoritmuskönyvtárak vagy algoritmuskönyvtár-interfészek, közös európai adatterek és az e rendeletben foglalt tevékenységekhez kapcsolódó kísérletezésre és tesztelésre szolgáló helyszínek használata

2.2a.

Azon esetek száma, amelyekben a program eredményeként a szervezetek úgy döntenek, hogy a mesterséges intelligenciát beépítik termékeikbe, eljárásaikba vagy szolgáltatásaikba

3. Egyedi célkitűzés – Kiberbiztonság és bizalom

3.1.

A közös beszerzésű kiberbiztonsági infrastruktúra és/vagy eszközök száma

3.2.

Az európai kiberbiztonsági létesítményekhez hozzáféréssel rendelkező felhasználók és a felhasználói közösségek száma

4. Egyedi célkitűzés – Korszerű digitális készségek

4.1.

Azon személyek száma, akik a programból támogatott, a fejlett digitális készségek elsajátítására irányuló képzésben részesültek

4.2.

Az IKT szakemberek felvétele terén nehézségeket tapasztaló vállalkozások, különösen kkv-k száma

4.2b

. Azon személyek száma, akik a program által támogatott képzés befejezését követően foglalkoztatási helyzetük javulásáról számoltak be

5. Egyedi célkitűzés – Telepítés, a digitális kapacitások legjobb felhasználása és az interoperabilitás

5.1.

A digitális közszolgáltatások elterjedtsége

5.2.

Magas digitálisintenzitás-pontszámmal rendelkező vállalkozások

5.3.

A nemzeti interoperabilitási keret összehangolásának mértéke az európai interoperabilitási kerettel

5.4.

Azon vállalkozások, közigazgatási szervek és közszervezetek száma, amelyek igénybe vették az európai digitális innovációs központok szolgáltatásait.

III. MELLÉKLET

Más uniós programokkal való szinergiák

1 .

A „Horizont Európa” keretprogrammal fennálló szinergiák biztosítják, hogy:

a)	Mivel a Digitális Európa és a Horizont Európa által kezelt számos tematikus terület egymáshoz közelít, a támogatandó intézkedések típusa, várható kimenete és beavatkozási logikája eltérő és egymást kiegészítő;

A Horizont Európa széles körű támogatást nyújt a kutatás, a technológiafejlesztés, a demonstráció, a kísérleti projektek, a koncepcióhitelesítés, a tesztelés és az innováció számára, beleértve az innovatív digitális technológiák kereskedelmi hasznosítást megelőző alkalmazását is, különösen i. a „Globális kihívások” pillérén belül a „Digitális iparra” szánt célzott költségvetésen keresztül, amelynek célja az alaptechnológiák (a mesterséges intelligencia és a robotika, a következő generációs internet, a nagy teljesítményű számítástechnika és a nagy adathalmazok, a digitális technológiák más technológiákkal való kombinálása) kifejlesztése; ii. az elektronikus infrastruktúra támogatása a nyílt tudomány pillére keretében; iii. a digitális technológiák integrálása valamennyi globális kihívás területén (egészségügy, biztonság, energia és mobilitás, éghajlat, stb.); és iv. támogatás a nyílt innovációs pillér keretében megvalósítandó, áttörést jelentő innovációk térnyeréséhez (amelyek sokan esetben ötvözik a digitális és a fizikai technológiákat);

A Digitális Európa program beruházási területei a következők: i. nagy teljesítményű számítástechnika, mesterséges intelligencia, megosztott könyvelési technológia, kiberbiztonság és korszerű digitális készségek; valamint ii. nemzeti, regionális és helyi szintű telepítés a digitális kapacitások és a legújabb digitális technológiák területén a közérdekű területeken (mint például az egészségügy és a gondozás, a közigazgatás, az igazságügy és az oktatás), illetve a piaci hiányosságok (például a vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások digitalizálásának) területe;

a Digitális Európa keretében kifejlesztett kapacitásokat és infrastruktúrákat a kutatási és innovációs közösség rendelkezésére bocsátják, többek között a Horizont Európa által támogatott tevékenységek céljaira is, beleértve a tesztelést, a kísérletezést és a demonstrációt valamennyi ágazat és tudományág területén;

e)	A Horizont Európa keretében kifejlesztett új digitális technológiákat fokozatosan átveszi és telepíti a Digitális Európa program;

A Horizont Európa keretében a készségek és kompetenciák fejlesztése területén indított kezdeményezéseket – ideértve az Európai Innovációs és Technológiai Intézet tudományos és innovációs társulása (TIT) digitális programjának helymegosztási központjai által nyújtott fejlesztést is – kiegészíti a Digitális Európa keretében támogatott, korszerű digitális készségekre irányuló kapacitásfejlesztés;

g)	A programozás és a végrehajtás terén erős koordinációs mechanizmusokat vezettek be, amelyek a lehető legnagyobb mértékben összehangolják mindkét program eljárásait. Irányítási struktúráik valamennyi érintett bizottsági szolgáltatást magukban foglalják.

2 .

A megosztott irányítás alá tartozó uniós programokkal – köztük az Európai Regionális Fejlesztési Alappal (ERFA), az Európai Szociális Alap plusz (ESZA +), az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alappal (EMVA) és az Európai Tengerügyi és Halászati Alappal (ETHA) – fennálló szinergiák biztosítják, hogy:

a megosztott irányítás és a Digitális Európa program keretében megvalósuló uniós programok kiegészítő finanszírozására vonatkozó intézkedéseket olyan tevékenységek támogatására használják, amelyek hidat létesítenek az intelligens szakosodás és az európai gazdaság és társadalom digitális átalakulásának támogatása között;

az ERFA hozzájárul a regionális és helyi innovációs ökoszisztémák fejlesztéséhez és megerősítéséhez, az ipari átalakuláshoz, valamint a társadalom és a közigazgatás digitális átalakulásához, ezáltal ösztönözve az e-kormányzatról szóló tallinni nyilatkozat végrehajtását is. Ez magában foglalja az ipar digitalizálásának és az eredmények elterjedésének támogatását, valamint az új technológiák és az innovatív megoldások bevezetését. A Digitális Európa program kiegészíti és támogatja a transznacionális hálózatépítést és a digitális kapacitások feltérképezését annak érdekében, hogy azok elérhetők legyenek a kkv-k számára, és hogy az interoperábilis informatikai megoldások az összes uniós régió számára hozzáférhetővé váljanak.

3 .

Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközzel (CEF) fennálló szinergiák biztosítják, hogy:

A jövőben a DEP a nagy teljesítményű számítástechnika, a mesterséges intelligencia, a kiberbiztonság és a korszerű digitális készségek területén a széles körű digitális kapacitásra és infrastruktúra-építésre összpontosít azzal a céllal, hogy a közérdekű területeken, illetve a piaci hiányosságok területén a kritikus meglévő vagy tesztelt innovatív digitális megoldások Európa-szerte széles körben elterjedjenek és használatba lépjenek. A DEP végrehajtása elsősorban a tagállamokkal folytatott összehangolt és stratégiai beruházások révén történik, különösen közös közbeszerzés révén, a digitális kapacitások európai szinten való megosztása, valamint az egész Unióra kiterjedő fellépések területén, amelyek a digitális egységes piac fejlesztésének részeként az interoperabilitást és a szabványosítást támogatják.

A digitális európai kapacitások és infrastruktúrák innovatív új technológiák és megoldások bevezetését teszik lehetővé a mobilitás és a közlekedés területén. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz támogatja az új innovatív technológiák és megoldások telepítését és kiépítését a mobilitás és a közlekedés területén.

c)	Koordinációs mechanizmusokat alakítanak ki különösen a megfelelő irányítási struktúrák révén.

4 .

Az InvestEU-val fennálló szinergiák biztosítják, hogy:

a)	Az InvestEU Alapról szóló rendelet alapján piaci alapú finanszírozás révén nyújtanak támogatást, többek között az e program keretében kitűzött szakpolitikai célkitűzések megvalósítására is. Az ilyen piaci alapú finanszírozás támogatással kombinálható.

b)	A vállalkozások pénzügyi eszközökhöz való hozzáférését elősegíti a digitális innovációs központok által nyújtott támogatás.

Az Erasmus+ programmal fennálló szinergiák biztosítják, hogy:

a)	A program támogassa a korszerű technológiák – például a mesterséges intelligencia vagy a nagy teljesítményű számítástechnika – kifejlesztéséhez szükséges fejlett digitális készségek fejlesztését és megszerzését az érintett iparágakkal együttműködésben.

b)	Az Erasmus+ program korszerű készségekre vonatkozó része a Digitális Európa program azon beavatkozásait egészíti ki, amelyek a mobilitási tapasztalatok révén valamennyi területen és minden szinten a készségek elsajátítását célozzák.

5a.

A Kreatív Európa keretprogrammal fennálló szinergiák biztosítják, hogy:

a)	a Kreatív Európa program MEDIA alprogramja olyan kezdeményezéseket támogasson, amelyek valódi hatást gyakorolnak a kulturális és kreatív ágazatokra Európa-szerte, segítve annak a digitális átalakuláshoz történő alkalmazkodását.

b)	A Digitális Európa program többek között hozzáférést biztosít az európai alkotók, […] a kreatív szakma és a kulturális ágazat számára a legújabb digitális technológiákhoz, a mesterséges intelligenciától a fejlett számítástechnikáig.

Biztosítani kell a szinergiákat a kompetenciákra/készségekre vonatkozó más uniós programokkal és kezdeményezésekkel.

2021.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 158/459

P8_TA(2019)0404

Az adóügyi együttműködést szolgáló Fiscalis program***I

Az Európai Parlament 2019. április 17-i jogalkotási állásfoglalása az adóügyi együttműködést szolgáló „Fiscalis” program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0443 – C8-0260/2018 – 2018/0233(COD))

(2021/C 158/51)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0443),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. és 197. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0260/2018),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

—	tekintettel a Régiók Bizottságának 2018. október 17-i véleményére (1),

—	tekintettel elnöke által a bizottsági elnökökhöz intézett, 2019. január 25-i levélre, amely felvázolja a Parlament megközelítését a többéves pénzügyi keretbe tartozó, 2020 utáni ágazati programokra vonatkozóan,

—	tekintettel a Tanács által az Európai Parlament elnökéhez intézett, 2019. április 1-i levélre, amelyben megerősíti a társjogalkotók által a tárgyalások során kialakított közös értelmezést,

—	tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

—	tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság véleményére (A8-0421/2018),

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot (2);

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 62., 2019.2.15., 118. o.

(2) Ez az álláspont lép a 2019. január 17-én elfogadott módosítások helyébe (Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0039).

P8_TC1-COD(2018)0233

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 17-én került elfogadásra az adóügyi együttműködést szolgáló „Fiscalis” program létrehozásáról szóló (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. és 197. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

Az 1286/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (3) létrehozott, a Bizottság által a tagállamokkal és a társult országokkal együttműködésben végrehajtott Fiscalis 2020 program és annak elődjei jelentős mértékben járultak hozzá az Unión belül az adóhatóságok közötti együttműködés megkönnyítéséhez és fokozásához. A részt vevő országok adóhatóságai is elismerték az említett programok hozzáadott értékét, többek között az uniós tagállamok és az adózók pénzügyi és gazdasági érdekeinek védelme tekintetében. A következő évtizedben várható problémák csak úgy kezelhetők, ha a tagállamok a közigazgatási területük határain túlra is kitekintenek, és szorosan együttműködnek partnereikkel.

(2)

A Fiscalis 2020 program uniós keretet kínál a tagállamoknak ezen együttműködési tevékenységek továbbfejlesztésére, és ez a keret költséghatékonyabb, mint ha minden tagállam két- vagy többoldalú alapon külön-külön hozna létre együttműködési kereteket. Ezért az említett program folytatását egy ugyanezen területre vonatkozó új program, a Fiscalis program (a továbbiakban: program) létrehozásával kell biztosítani.

(3)

Azzal, hogy a program az egységes piacot támogató, az Unió versenyképességét javító, valamint az Unió és tagállamai pénzügyi és gazdasági érdekeit védő keretet biztosít az intézkedésekhez, várhatóan hozzájárul az adópolitika és az adózással kapcsolatos uniós jogszabályok végrehajtásának támogatásához; az adócsalás, az adókijátszás , az agresszív adótervezés és az adóztatás kettős elmaradásának megelőzéséhez és leküzdéséhez; a határokon átnyúló ügyletek kapcsán a polgárokra és a vállalkozásokra háruló szükségtelen adminisztratív terhek megelőzéséhez és csökkentéséhez; a tisztességesebb és hatékonyabb adórendszerek támogatásához; az egységes piacban rejlő lehetőségek teljes kiaknázásához és az Unión belüli tisztességes verseny előmozdításához ; ▌annak támogatásához, hogy a nemzetközi fórumokon közös uniós megközelítés érvényesüljön , továbbá az adóhatóságok adminisztratív kapacitásépítésének támogatásához, többek között a jelentéstételi és ellenőrzési technikák korszerűsítése révén ; valamint az alkalmazottaik ezzel kapcsolatos képzésének támogatásához.

(4)

Ez a rendelet meghatározza a program pénzügyi keretösszegét, amely a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2013. december 2-i intézményközi megállapodás (4) 17. pontja értelmében az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára.

(5)

A harmadik országok csatlakozási és társulási folyamatának támogatása érdekében a programnak – bizonyos feltételek teljesítése esetén – nyitva kell állnia a csatlakozó és a tagjelölt országok, valamint a potenciális tagjelöltek és az európai szomszédságpolitika partnerországai előtt. Más harmadik országok számára is nyitva állhat, az Unió és ezen országok által megkötött, az Unió bármely programjában való részvételükre kiterjedő egyedi megállapodásokban megállapított feltételekkel összhangban.

(6)

E programra alkalmazni kell az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletet (5) (a továbbiakban: költségvetési rendelet). A költségvetési rendelet megállapítja az Unió költségvetésének végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre és a külső szakértők költségeinek megtérítésére – vonatkozó szabályokat.

(7)

A Fiscalis 2020 program keretében alkalmazott intézkedések megfelelőnek bizonyultak, ezért azokat meg kell tartani. Annak érdekében, hogy a program végrehajtása egyszerűbbé és rugalmasabbá váljon, és ezáltal jobban teljesíthesse a célkitűzéseit, csak általános intézkedéskategóriákat kell meghatározni, a konkrét tevékenységeket szemléltető példák felsorolásával együtt , beleértve például a megbeszéléseket és hasonló egyszeri eseményeket, ezen belül adott esetben a közigazgatási hivatalokban való jelenlétet és a közigazgatási vizsgálatokban való részvételt, a projektalapú strukturált együttműködést, ezen belül adott esetben a közös ellenőrzéseket, valamint az informatikai kapacitásépítést, ezen belül adott esetben az adóhatóságoknak az összekapcsolt nyilvántartásokhoz való hozzáférését . Az intézkedéseknek adott esetben arra is törekedniük kell, hogy kiemelt témákkal foglalkozzanak a program célkitűzéseinek megvalósítása érdekében. Az együttműködésen és a kapacitásépítésen keresztül a Fiscalis programnak elő kell mozdítania és támogatnia kell az innováció terjedését és multiplikátorhatását is, hogy ezáltal még tovább javuljon az adóügyek terén meghatározott alapvető prioritások teljesítésére való képesség.

(8)

Tekintettel az adózók fokozódó mobilitására, a határokon átnyúló ügyletek számára, a pénzügyi eszközök – uniós határokon messze túlnyúló – nemzetköziesedésére és ebből eredően az adócsalás, az adókijátszás és az agresszív adótervezés nagyobb kockázatára , az Uniónak vagy a tagállamoknak érdekük fűződhet ahhoz, hogy az európai elektronikus rendszereket testre szabják vagy kiterjesszék a programhoz nem társult harmadik országokra és nemzetközi szervezetekre. Ezáltal elkerülhetnék különösen a két hasonló elektronikus rendszer – az Unión belüli, illetve a nemzetközi információcserét szolgáló rendszer – kifejlesztésével és működtetésével járó adminisztratív terheket és költségeket. Ezért ha az ilyen érdekek kellően indokolják, az európai elektronikus rendszereknek a harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel folytatott együttműködés érdekében történő módosítása vagy kiterjesztése költségeinek a program keretében elszámolható költségeknek kell lenniük.

(9)

Tekintettel a globalizáció jelentőségére, illetve az adócsalás, az adókijátszás és az agresszív adótervezés elleni fellépés fontosságára, a programnak továbbra is lehetőséget kell biztosítania külső szakértőknek a költségvetési rendelet 238. cikke szerinti bevonására. Ezeknek a külső szakértőknek elsősorban kormányzati szerveket – köztük a programhoz nem társult harmadik országok , ezen belül a legkevésbé fejlett országok kormányzati szerveit –, valamint nemzetközi szervezeteket, a gazdálkodókat, az adózókat vagy a civil társadalmat kell képviselniük. A legkevésbé fejlett ország alatt olyan nem uniós országot vagy területet kell érteni, amely jogosult arra, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Fejlesztési Támogatási Bizottsága által közzétett és az Egyesült Nemzetek Szervezetének meghatározásán alapuló vonatkozó jegyzékkel összhangban hivatalos fejlesztési támogatásban részesüljön. A szakértői csoportok szakértőit a bizottsági szakértői csoportok létrehozására és működésére vonatkozó horizontális szabályok megállapításáról szóló, 2016. május 30-i bizottsági határozat alapján kell kiválasztani. A személyes minőségükben, a köz érdekében való független eljárásra kijelölt szakértők tekintetében biztosítani kell, hogy pártatlanok legyenek, ne állhasson fenn összeférhetetlenség a szakmai szerepkörükkel, a kiválasztásukra és a részvételükre vonatkozó információk pedig nyilvánosan hozzáférhetők legyenek.

(10)

A Bizottság által a finanszírozási programok koherenciájának és egyszerűsítésének biztosítása érdekében tett kötelezettségvállalással összhangban – amelyet a 2010. október 19-i, „Az uniós költségvetés felülvizsgálata” című közleménye (6) tartalmaz – a forrásokat meg kell osztani más uniós finanszírozási eszközökkel, amennyiben a tervezett program szerinti intézkedések céljai több finanszírozási eszköz tekintetében közösek; a kettős finanszírozást ugyanakkor el kell kerülni. Az e program keretében végrehajtott intézkedéseknek biztosítaniuk kell az adópolitikát és az adóhatóságokat támogató uniós források felhasználásának koherenciáját.

(10a)

A Fiscalis programnak a költséghatékonyság érdekében ki kell használnia a kapcsolódó területek egyéb uniós intézkedéseivel esetlegesen fennálló szinergiákat, ideértve például a „Vám” programot, a csalás elleni uniós programot, az egységes piacra vonatkozó programot, valamint a reformtámogató programot.

(11)

Az informatikai kapacitásépítési intézkedésekre kell fordítani a program költségvetésének legnagyobb részét. Ezért egyedi rendelkezéseknek kell leírniuk az európai elektronikus rendszerek közös, illetve nemzeti összetevőit. Ezenkívül egyértelműen meg kell határozni a Bizottság és a tagállamok intézkedési körét és feladatait. A lehető legteljesebb mértékben biztosítani kell az európai elektronikus rendszerek közös és nemzeti összetevői közötti interoperabilitást és az érintett uniós programok más elektronikus rendszereivel való szinergiákat.

(12)

Jelenleg nincs olyan előírás, amely szerint többéves adóügyi stratégiai tervet kellene készíteni, hogy koherens és interoperábilis elektronikus adózási környezet jöjjön létre az Unióban. Az informatikai kapacitásépítési intézkedések koherenciájának és összehangolásának biztosítása érdekében a programnak rendelkeznie kell egy ilyen többéves adóügyi stratégiai terv létrehozásáról ; e tervezési eszköznek meg kell felelnie a vonatkozó kötelező erejű uniós jogi aktusokból eredő kötelezettségeknek, és nem haladhatja meg azok kereteit .

(13)

Ezt a rendeletet munkaprogramok útján kell végrehajtani. A célkitűzések középtávú és hosszú távú jellegére, valamint a korábban szerzett tapasztalatokra tekintettel a munkaprogramokat több évre kiterjedően kell kialakítani. Az éves munkaprogramokról a többéves – egyenként legfeljebb három évre szóló – munkaprogramokra való átállás csökkenteni fogja mind a Bizottság, mind a tagállamok adminisztratív terheit.

(14)	E rendelet kiegészítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a munkaprogramok elfogadására vonatkozóan .

(15)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (7) (22) és (23) bekezdése alapján a programot sajátos ellenőrzési követelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján értékelni kell, ugyanakkor el kell kerülni a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, főként a tagállamokra nehezedőeket. Ezek a követelmények – adott esetben – tartalmazhatnak mérhető mutatókat, amelyek alapul szolgálhatnak az eszköz helyszínen kifejtett hatásainak értékeléséhez. Az időközi és végső értékeléseknek – amelyeket legkésőbb a program végrehajtásának megkezdését, illetve befejezését követő négy éven belül el kell végezni – hozzá kell járulniuk a következő többéves pénzügyi keret döntéshozatali folyamatához. Emellett az időközi és végső értékeléseknek foglalkozniuk kell a program célkitűzéseinek megvalósítását gátló fennmaradó akadályokkal, és javaslatokat kell tenniük a legjobb gyakorlatra vonatkozóan. Az időközi és végső értékelés mellett a teljesítményjelentési rendszer részeként éves előrehaladási jelentéseket kell kiadni az elért haladás nyomon követése érdekében. E jelentéseknek a program adott évben lezajlott tevékenységei kapcsán tartalmazniuk kell egy összefoglalót a levont tanulságokról, valamint adott esetben a felmerült akadályokról.

(15a)

A Bizottságnak rendszeres szemináriumokat kell szerveznie az adóhatóságok számára a kedvezményezett tagállamok képviselőinek részvételével, hogy megvitassák a problémákat, és a program célkitűzéseinek jobb megvalósítását célzó javaslatokat tegyenek, többek között az adóhatóságok közötti információcserét illetően.

(16)

Annak érdekében, hogy megfelelő módon lehessen reagálni az adópolitikai prioritások változásaira, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a program különös célkitűzései megvalósulásának mérésére szolgáló mutatók jegyzékének módosítására vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(17)

Az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( a költségvetési rendelet), a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (8), a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel (9), a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel (10) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel (11) összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok , ezen belül a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az elveszített, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszafizettetését, valamint adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK rendelettel összhangban igazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség kivizsgálhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv (12) szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más bűncselekményeket. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, – az (EU) 2017/1939 rendelet szerinti megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok esetében – az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(17a)

Az EGT-ben tagsággal rendelkező harmadik országok az EGT-megállapodással – amely a programoknak a megállapodás szerint meghozott határozattal történő végrehajtásáról rendelkezik – létrehozott együttműködés keretében részt vehetnek uniós programokban. Más jogi eszközök alapján harmadik országok is részt vehetnek ezekben. E rendeletnek konkrét rendelkezést kell tartalmaznia az engedélyezésre jogosult felelős tisztviselő, az OLAF és az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük teljes körű gyakorlásához szükséges jogok és hozzáférés biztosításáról.

(18)

E rendeletre alkalmazandók az Európai Parlament és a Tanács által az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott horizontális költségvetési szabályok. E szabályokat a költségvetési rendelet rögzíti, és azok meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és annak vissza nem térítendő támogatások, közbeszerzés, pénzdíjak és közvetett végrehajtás révén történő végrehajtására vonatkozó eljárást, valamint rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségére vonatkozó ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok érintik emellett az uniós költségvetésnek a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén történő védelmét, mivel a jogállamiság tiszteletben tartása elengedhetetlen előfeltétele a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak és a hatékony uniós finanszírozásnak.

(19)

Az e rendelet szerinti finanszírozási típusokat és végrehajtási módszereket az intézkedések egyedi célkitűzései és az eredmények elérésére való alkalmasságuk alapján kell megválasztani, figyelembe véve különösen az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terhet és a szabályok be nem tartásának várható kockázatát. Ennek részét képezi az egyösszegű átalányok, átalánydíjak és egységköltségek, valamint a költségvetési rendelet 125. cikke (1) bekezdésében említett, a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazásának a mérlegelése. Az elszámolható költségeket a támogatható tevékenységek jellege határozza meg. Annak érdekében, hogy a nemzeti szakértők és a hatóságok közös fellépésekben való részvétele biztosított legyen, kiemelt figyelmet kell fordítani a megbeszélés-jellegű tevékenységek részvevőinél felmerült utazási és szállásköltségek, illetve napidíjak, valamint az események szervezésével kapcsolatos költségek fedezésére.

(20)

Mivel e rendelet célját az egyes tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a rendelet terjedelmére és hatására való tekintettel e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(21)	Ez a rendelet az 1286/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet helyébe lép, amelyet ezért hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

(1) Ez a rendelet létrehozza az adóügyi együttműködést szolgáló „Fiscalis” programot (a továbbiakban: program).

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

„adózás”: a következő adókhoz, vámokhoz és illetékekhez kapcsolódó ügyek, ideértve a kialakítást, az adminisztrációt, a végrehajtást és a megfelelést is:

a)	a 2006/112/EK tanácsi irányelv (13) szerinti hozzáadottérték-adó;

b)	a 92/83/EGK tanácsi irányelv (14) szerinti, alkoholra kivetett jövedéki adó;

c)	a 2011/64/EU tanácsi irányelv (15) szerinti, dohánytermékekre kivetett jövedéki adó;

d)	a 2003/96/EK tanácsi irányelv (16) szerinti, az energiatermékekre és a villamos energiára kivetett adó;

e)	a 2010/24/EU tanácsi irányelv (17) 2. cikke (1) bekezdése a) pontjában említett más adók, vámok és illetékek, amennyiben azok relevánsak az egységes piac és a tagállamok közötti közigazgatási együttműködés szempontjából;

2.	„adóhatóságok”: az adózásért és az adózással kapcsolatos tevékenységekért felelős hatóságok és más szervek;

3.	„európai elektronikus rendszerek”: az adózáshoz és az adóhatóságok küldetésének végrehajtásához szükséges elektronikus rendszerek;

4.	„harmadik ország”: olyan ország, amely nem tagja az Uniónak;

3. cikk

A program célkitűzései

(1) A program általános célkitűzése, hogy támogassa az adóhatóságokat és az adózást az egységes piac működésének javítása érdekében , fokozza az Unió versenyképességét, előmozdítsa az Unión belüli tisztességes versenyt, védelmezze az Unió és tagállamai pénzügyi és gazdasági érdekeit – többek között az adócsalással, adókijátszással és adókikerüléssel szemben –, továbbá javítsa az adóbehajtást.

(2) A program egyedi célkitűzése, hogy támogassa az adópolitikát és az adózással kapcsolatos uniós jogszabályok végrehajtását , ösztönözze az adóügyi együttműködést, beleértve az információcserét, valamint támogassa az adminisztratív kapacitásépítést, beleértve az emberi képességfejlesztést és az európai elektronikus rendszerek kifejlesztését és működtetését is.

4. cikk

Költségvetés

(1) A programnak a 2021–2027 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg 2018-as árakon 300 millió EUR, folyó árakon pedig 339 millió EUR).

(2) Az (1) bekezdésben említett összeg fedezheti többek között a program irányításával és a program célkitűzései megvalósításának értékelésével kapcsolatos előkészítési, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési, értékelési és egyéb tevékenységekre vonatkozó költségeket. Az összeg ezenfelül fedezheti a tanulmányokkal és egyéb releváns írásos anyagokkal , szakértői ülésekkel, tájékoztatási és kommunikációs intézkedésekkel kapcsolatos kiadásokat, amelyek kapcsolódnak a program célkitűzéseihez, továbbá az információk feldolgozására és cseréjére összpontosító IT-hálózatokkal – többek között az intézményi IT-eszközökkel – kapcsolatos kiadásokat, valamint a program irányítása tekintetében felmerült minden egyéb technikai és igazgatási segítségnyújtási költséget.

5. cikk

A programhoz társult harmadik országok

A program nyitva áll az alábbi harmadik országok számára:

egyéb harmadik országok az uniós programokban való részvételük feltételeit meghatározó külön megállapodással összhangban, amennyiben a megállapodás:

—	méltányos egyensúlyt biztosít az uniós programokban részt vevő harmadik ország hozzájárulásai és a neki biztosított juttatások tekintetében;

—	meghatározza a programokban való részvétel feltételeit, beleértve az egyedi programokhoz való pénzügyi hozzájárulások és azok igazgatási költségeinek kiszámítását. Ezek a hozzájárulások a ▌költségvetési rendelet 21. cikkének (5) bekezdésével összhangban címzett bevételnek minősülnek;

—	nem ruház a harmadik országra döntéshozatali jogkört a programra vonatkozóan;

—	garantálja az Uniónak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosításához és a pénzügyi érdekeinek védelméhez való jogát.

6. cikk

Az uniós finanszírozás végrehajtása és formái

(1) A programot a költségvetési rendelettel összhangban közvetlen irányítással kell végrehajtani.

II. FEJEZET

JOGOSULTSÁG

7. cikk

Támogatható intézkedések

(1) Kizárólag a 3. cikkben említett célkitűzéseket végrehajtó intézkedések finanszírozhatók.

(2) Az (1) bekezdésben említett intézkedések közé tartoznak a következők:

a)	megbeszélések és hasonló ad-hoc események;

b)	projektalapú strukturált együttműködés;

c)	informatikai kapacitásépítő intézkedések, különösen az európai elektronikus rendszerek kifejlesztése és működtetése;

d)	emberi képességfejlesztésre és kapacitásépítésre irányuló intézkedések;

támogatási és egyéb intézkedések, többek között:

1.	tanulmányok és egyéb releváns írásos anyagok készítése;

2.	innovációs tevékenységek, különös tekintettel az igazoló vizsgálatokra, a kísérleti projektekre és a prototípuskészítésre irányuló kezdeményezésekre;

3.	közösen kidolgozott kommunikációs célú tevékenységek;

4.	a 13. cikkben említett munkaprogramokban előírt bármely egyéb, releváns intézkedés, amely a 3. cikkben meghatározott célkitűzések eléréséhez vagy támogatásához szükséges.

Az a), a b) és a d) pontban említett lehetséges releváns intézkedési formákat az I. melléklet mutatja be egy nem kimerítő felsorolás formájában.

Az intézkedések kiemelt témáit – nem kimerítő felsorolás formájában – a III. melléklet mutatja be.

(3) A programhoz nem társult harmadik országokkal vagy nemzetközi szervezetekkel való együttműködést szolgáló európai elektronikus rendszerek közös összetevői adaptálásának vagy kiterjesztésének kifejlesztését és működtetését szolgáló intézkedések finanszírozhatók, amennyiben az Unió érdekében állnak. A Bizottság meghozza a szükséges igazgatási rendelkezéseket, amelyek előírhatják az érintett harmadik felek ezen intézkedésekhez nyújtott pénzügyi hozzájárulását.

(4) Amennyiben valamely, a (2) bekezdés c) pontjában említett informatikai kapacitásépítési intézkedés egy európai elektronikus rendszer kifejlesztését és működtetését érinti, kizárólag a 11. cikk (2) bekezdése szerint a Bizottságra ruházott feladatokkal kapcsolatos költségek számolhatók el a program keretében. A tagállamok viselik a 11. cikk (3) bekezdése alapján rájuk ruházott feladatokkal kapcsolatos költségeket.

8. cikk

Külső szakértők részvétele

(1) Ha a 3. cikkben említett célkitűzéseket végrehajtó intézkedések megvalósítása szempontjából előnyös, akkor kormányzati hatóságok képviselői – beleértve az 5. cikk szerint a programhoz nem társult harmadik országok, ezen belül a legkevésbé fejlett országok képviselőit is –, nemzetközi és más érintett szervezetek képviselői, a gazdálkodók vagy a gazdálkodókat képviselő szervezetek képviselői, valamint a civil társadalom képviselői külső szakértőként részt vehetnek a program keretében szervezett intézkedésekben.

(2) Az (1) bekezdésben említett külső szakértőknél felmerült költségek a költségvetési rendelet 238. cikkében foglaltaknak megfelelően megtéríthetők a program keretében.

(3) A külső szakértőket – többek között a tagállamok által javasolt szakértők közül – az adott intézkedés szempontjából releváns készségeik, tapasztalataik és ismereteik alapján a Bizottság választja ki eseti jelleggel, a szükségletek alapján .

A Bizottság többek között értékeli e külső szakértők pártatlanságát és azt, hogy szakmai felelősségükkel kapcsolatban nem áll-e fenn összeférhetetlenség.

III. FEJEZET

VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ TÁMOGATÁSOK

9. cikk

Odaítélés, kiegészítő jelleg és kombinált finanszírozás

(1) A program keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatások odaítélésére és kezelésére a költségvetési rendelet VIII. címével összhangban kerül sor.

(2) Egy másik uniós program keretében hozzájárulásban részesült intézkedés azzal a feltétellel kaphat hozzájárulást e programból is, hogy a hozzájárulás nem ugyanazokat a költségeket fedezi. Az egyes uniós programokból az intézkedésekhez nyújtott hozzájárulásokra a megfelelő program szabályai alkalmazandók. A kumulatív finanszírozás összege nem haladhatja meg az intézkedés elszámolható költségeinek összegét, és a különböző uniós programokból nyújtott támogatás kiszámítható arányos módon, a támogatás feltételeit megállapító dokumentumoknak megfelelően.

(3) A költségvetési rendelet 198. cikkének f) pontjával összhangban a vissza nem térítendő támogatások pályázati felhívás nélkül kerülnek odaítélésre, amennyiben a támogatható szervezetek a tagállamok és a programhoz az e rendelet 5. cikkében említettek szerint társult harmadik országok adóhatóságai, feltéve, hogy teljesülnek az említett cikkben meghatározott feltételek.

10. cikk

Társfinanszírozási arány

(1) A költségvetési rendelet 190. cikkétől eltérve a program az intézkedések elszámolható költségeinek legfeljebb 100 %-át finanszírozhatja.

IV. FEJEZET

AZ INFORMATIKAI KAPACITÁSÉPÍTÉSRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

11. cikk

Feladatok

(1) A Bizottság és a tagállamok közösen biztosítják a 12. cikkben említett többéves adóügyi stratégiai tervben felsorolt európai elektronikus rendszerek kifejlesztését és működtetését, beleértve a tervezést, a műszaki leírást, a megfelelőségi vizsgálatot, a telepítést, a karbantartást, a továbbfejlesztést, a biztonságot, a minőségbiztosítást és a minőség-ellenőrzést.

(2) A Bizottság különösen a következőket biztosítja:

a)	a 12. cikkben előírt többéves adóügyi stratégiai tervben meghatározott közös összetevők kifejlesztése és működtetése;

b)	az európai elektronikus rendszerek kifejlesztésének és működtetésének átfogó koordinálása, szem előtt tartva azok működőképességét, összekapcsolhatóságát, folyamatos fejlesztését és összehangolt végrehajtását;

c)	az európai elektronikus rendszerek uniós szintű koordinálása azok népszerűsítése és nemzeti szintű végrehajtása céljából;

d)	az európai elektronikus rendszerek kifejlesztésének és működtetésének koordinálása azok harmadik felekkel való interakciója tekintetében, kivéve a nemzeti követelményeknek való megfelelést célzó intézkedéseket;

e)	az európai elektronikus rendszerek összehangolása az e-kormányzattal kapcsolatos egyéb, releváns uniós szintű intézkedésekkel;

(3) A tagállamok különösen a következőket biztosítják:

a)	a 12. cikkben előírt többéves adóügyi stratégiai tervben meghatározott nemzeti összetevők kifejlesztése és működtetése;

b)	az európai elektronikus rendszerek nemzeti összetevői kifejlesztésének és működtetésének koordinálása nemzeti szinten;

c)	az európai elektronikus rendszerek összehangolása az e-kormányzattal kapcsolatos egyéb, releváns nemzeti szintű intézkedésekkel;

d)	a Bizottság rendszeres tájékoztatása az a célból hozott intézkedésekről, hogy az érintett tagállami hatóságaik vagy gazdálkodóik teljeskörűen ki tudják használni az európai elektronikus rendszereket;

e)	az európai elektronikus rendszerek nemzeti szintű végrehajtása.

12. cikk

Többéves adóügyi stratégiai terv

(1) A Bizottság és a tagállamok összeállítanak és naprakészen tartanak egy többéves adóügyi stratégiai tervet, amely igazodik a vonatkozó kötelező erejű uniós jogi aktusokhoz, felsorolja az európai elektronikus rendszerek kifejlesztéséhez és működtetéséhez kapcsolódó valamennyi feladatot, és besorolja az egyes rendszereket vagy azok részeit a következő kategóriákba:

a)	közös összetevő: az európai elektronikus rendszerek uniós szinten kifejlesztett olyan összetevője, amely minden tagállam számára rendelkezésre áll, vagy amelyet a Bizottság a hatékonyság, a biztonság és az észszerűsítés érdekében közösként jelöl meg;

b)	nemzeti összetevő: az európai elektronikus rendszerek nemzeti szinten kifejlesztett olyan összetevője, amely az ilyen összetevőt létrehozó vagy annak közös létrehozásához hozzájáruló tagállamban rendelkezésre áll;

c)	vagy a kettő kombinációja.

(2) A többéves adóügyi stratégiai terv tartalmaz innovációs és kísérleti intézkedéseket is, valamint tartalmazza az európai elektronikus rendszerekkel kapcsolatos támogató módszertanokat és eszközöket is.

(3) A tagállamok értesítik a Bizottságot az (1) bekezdésben említett többéves adóügyi stratégiai tervben számukra kiadott minden egyes feladat elvégzéséről. Rendszeresen jelentést tesznek a Bizottságnak a feladataik terén elért haladásról is.

(4) A tagállamok legkésőbb minden év március 31-ig benyújtják a Bizottságnak az előző év január 1. és december 31. közötti időszakra vonatkozó, az (1) bekezdésben említett többéves adóügyi stratégiai terv végrehajtása terén elért haladásról szóló éves jelentést. Az éves jelentések előre meghatározott formátumúak.

V. FEJEZET

PROGRAMOZÁS, NYOMON KÖVETÉS, ÉRTÉKELÉS ÉS KONTROLL

13. cikk

Munkaprogram

(1) A programot a költségvetési rendelet 110. cikkében említett többéves munkaprogramokon keresztül kell végrehajtani.

(2) A többéves munkaprogramokat a Bizottság fogadja el felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján. E felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat a 17. cikkben említett eljárással összhangban kell elfogadni.

14. cikk

Nyomon követés és jelentéstétel

(1) A 3. cikkben meghatározott egyedi programcélkitűzések megvalósítása terén tett előrelépésekről történő jelentéstételhez használandó mutatókat a II. melléklet tartalmazza.

(2) A program célkitűzéseinek megvalósítása terén tett előrelépések hatékony értékelése érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 17. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. melléklet módosítására vonatkozóan, a mutatók szükség szerinti felülvizsgálata vagy kiegészítése, valamint a rendeletnek egy nyomonkövetési és értékelési keret létrehozásáról szóló rendelkezésekkel történő kiegészítése céljából.

(3) A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy a program végrehajtásának nyomon követésére vonatkozó adatokat és az eredményeket hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében az uniós pénzeszközök címzettjeire vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.

15. cikk

Értékelés

(1) Az értékeléseket időben el kell végezni ahhoz, hogy a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek. Az értékeléseket a Bizottság nyilvánosan elérhetővé teszi.

(3) A program végrehajtásának végén, de legkésőbb négy évvel az 1. cikkben meghatározott időszak végét követően a Bizottság elvégzi a program végső értékelését.

16. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

Amennyiben egy harmadik ország nemzetközi megállapodás vagy bármely más jogi eszköz értelmében részt vesz a programban, az érintett harmadik országnak biztosítania kell az engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük teljes körű gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést. Az OLAF esetében e jogok közé tartozik az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben előírt vizsgálatok – köztük például helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok – lefolytatásához való jog is.

VI. FEJEZET

A FELHATALMAZÁS GYAKORLÁSA ÉS A BIZOTTSÁGI ELJÁRÁS

17. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 13. cikk (2) bekezdésében és a 14. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása a 2028. december 31-ig terjedő időszakra szól.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 13. cikk (2) bekezdésében és a 14. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 13. cikk (2) bekezdése és a 14. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

18. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot „a Fiscalis program bizottsága” nevű bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

VII. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

19. cikk

Tájékoztatás, kommunikáció és közzététel

20. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 1286/2013/EU rendelet 2021. január 1-jével hatályát veszti.

21. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) Ez a rendelet nem érinti az érintett intézkedések lezárásig történő folytatását vagy módosítását az 1286/2013/EU rendelet szerint, amely továbbra is alkalmazandó az érintett intézkedésekre azok lezárásáig.

(2) A program pénzügyi keretösszegéből a program és annak elődje, az 1286/2013/EU rendelet alapján elfogadott intézkedések közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadások is fedezhetők.

(3) A 2027. december 31-ig be nem fejezett intézkedésekkel kapcsolatos igazgatási feladatok ellátása céljából szükség esetén előirányzatok állíthatók be a 2027 utáni költségvetésbe a 4. cikk (2) bekezdésében meghatározott kiadások fedezésére.

22. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt …,

az Európai Parlament részéről

az elnök

a Tanács részéről

az elnök

(1) HL C […], […], […]. o.

(2) Az Európai Parlament 2019. április 17-i álláspontja. Az aláhúzással kiemelt szövegre vonatkozóan nem született megállapodás az intézményközi tárgyalások keretében.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 1286/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló, az európai unióbeli adórendszerek működésének javítását célzó cselekvési program (Fiscalis 2020) létrehozásáról, valamint az 1482/2007/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 25. o.).

(4) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

(6) COM(2010)0700.

(7) Az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és a Bizottság közötti, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás a jogalkotás minőségének javításáról (HL L 123., 2016.5.12., 1. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(9) A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).

(10) A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(11) A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).

(12) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).

(13) A Tanács 2006/112/EK irányelve (2006. november 28.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről (HL L 347., 2006.12.11., 1. o.).

(14) A Tanács 92/83/EGK irányelve (1992. október 19.) az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról (HL L 316., 1992.10.31., 21. o.).

(15) A Tanács 2011/64/EU irányelve (2011. június 21.) a dohánygyártmányokra alkalmazott jövedéki adó szerkezetéről és adókulcsáról (HL L 176., 2011.7.5., 24. o.).

(16) A Tanács 2003/96/EK irányelve (2003. október 27.) az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről (HL L 283., 2003.10.31., 51. o.).

(17) A Tanács 2010/24/EU irányelve (2010. március 16.) az adókból, vámokból, illetékekből és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról (HL L 84., 2010.3.31., 1. o.).

I. MELLÉKLET

A 7. cikk (2) bekezdése első albekezdésének a), b) és d) pontjában említett lehetséges intézkedési formák nem kimerítő felsorolása

A 7. cikk (2) bekezdése első albekezdésének a), b) és d) pontjában említett intézkedések többek között az alábbi formákat ölthetik:

a megbeszélések és hasonló ad-hoc események esetében:

—	szeminárium és műhelytalálkozó, amelyen általában minden ország részt vesz, és amely során prezentációkat adnak elő, valamint a résztvevők intenzív eszmecserét és tevékenységeket folytatnak egy adott téma kapcsán;

—	munkalátogatás, amelyet annak érdekében szerveznek, hogy a tisztviselők az adópolitikával kapcsolatban szakértelemre és szaktudásra tegyenek szert, illetve szakértelmüket vagy szaktudásukat bővítsék;

—	jelenlét a közigazgatási hivatalokban és részvétel a közigazgatási vizsgálatokban;

a strukturált együttműködés esetében:

—	projektcsoport, amely általában korlátozott számú ország részvételével és korlátozott ideig működik, célja egy pontosan meghatározott eredmény elérésére irányuló, előre definiált célkitűzés megvalósítása, ideértve a koordinációt és az összehasonlító teljesítményértékelést is;

—

—	többoldalú vagy egyidejű ellenőrzés, azaz egy vagy több, egymással kapcsolatban álló adóalany adóügyi helyzetének összehangolt ellenőrzése, amelyet két vagy több, közös vagy egymást kiegészítő érdekekkel rendelkező ország – köztük legalább két tagállam – szervez;

—	közös audit, azaz egy vagy több, egymással kapcsolatban álló adóalany adóügyi helyzetének egyetlen auditcsoport által végzett közös ellenőrzése, amelyet két vagy több, közös vagy egymást kiegészítő érdekekkel rendelkező ország – köztük legalább két tagállam – szervez;

—	az igazgatási együttműködésnek a 2011/16/EU irányelvben, a 904/2010/EU rendeletben, a 389/2012/EU rendeletben vagy a 2010/24/EU irányelvben megállapított bármely más formája;

az emberi képességfejlesztésre és kapacitásépítésre irányuló intézkedések esetében:

—	közös képzés vagy az e-oktatás fejlesztése az adóügyekkel kapcsolatos szükséges szakmai készségek és ismeretek támogatása érdekében;

—	technikai támogatás, amely a közigazgatási eljárások javítását, a közigazgatási kapacitás növelését és az adóhatóságok működésének és műveleteinek javítását célozza bevált gyakorlatok kezdeményezésével és megosztásával.

II. MELLÉKLET

Mutatók

Egyedi célkitűzés: az adópolitika, az adóügyi együttműködés és az adminisztratív kapacitásépítés támogatása, beleértve az emberi képességfejlesztést és az európai elektronikus rendszerek kifejlesztését és működtetését is.

1. Kapacitásépítés (közigazgatási, humán és informatikai kapacitás)

1.	Az uniós jog és szakpolitika alkalmazási és végrehajtási mutatója (a program keretébe tartozó, e területen szervezett intézkedések száma és az ezek nyomán tett ajánlások)

2.	Tanulási mutató (az igénybe vett tanulási modulok; a képzett tisztviselők száma; a résztvevők által adott minőségi pontszám)

3.	Az európai elektronikus rendszerek rendelkezésre állása (időre vonatkozó százalékarány)

4.	A közös kommunikációs hálózat rendelkezésre állása (időre vonatkozó százalékarány)

5.	A nemzeti közigazgatási szervek és a gazdálkodók használatára szánt, egyszerűsödött informatikai eljárások (regisztrált gazdálkodók száma, a program keretében finanszírozott különféle elektronikus rendszerek útján beadott kérelmek és lefolytatott konzultációk száma)

2. Tudásmegosztás és hálózatépítés

6.	Az együttműködés megbízhatóságára vonatkozó mutató (a generált hálózatépítés mértéke, a személyes megbeszélések száma, az online együttműködési csoportok száma)

7.	A bevált módszerekre és iránymutatásokra vonatkozó mutató (az e területen a program keretében szervezett intézkedések száma; a program támogatásával kifejlesztett valamely munkamódszert/iránymutatást használó adóhatóságok százalékos aránya)

III. MELLÉKLET

A program egyedi és általános célkitűzésével összhangban a 7. cikkben említett intézkedések többek között a következő kiemelt témákra irányulhatnak:

a)	az uniós jog végrehajtásának támogatása az adózás területén, beleértve a személyzet ezzel kapcsolatos képzését, valamint segítségnyújtás az adóhatóságok közötti közigazgatási együttműködés javítási lehetőségeinek meghatározásában, ideértve a behajtásban való segítségnyújtást is;

b)	a hatékony információcsere támogatása, beleértve a csoportos kérelmeket, szabványos informatikai formátumok kidolgozását, az adóhatóságok tényleges tulajdonosokra vonatkozó információkhoz való hozzáférését, valamint a kapott információk felhasználásának javítását;

c)	az igazgatási együttműködési mechanizmusok hatékony működésének és az adóhatóságok közötti – többek között az adóbehajtással kapcsolatos – bevált gyakorlatok cseréjének támogatása;

d)	a digitalizáció, valamint az adóhatósági módszerek korszerűsítésének támogatása;

e)	a héacsalás elleni küzdelemre vonatkozó bevált gyakorlatok cseréjének támogatása.

2021.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 158/475

P8_TA(2019)0405

Környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) ***I

Az Európai Parlament 2019. április 17-i jogalkotási állásfoglalása a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozásáról és az 1293/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0385 – C8-0249/2018 – 2018/0209(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 158/52)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0385),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 192. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0249/2018),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

—	tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. október 18-i véleményére (1),

—	tekintettel a Régiók Bizottságának 2018. október 9-i véleményére (2),

—	tekintettel elnöke által a bizottsági elnökökhöz intézett, 2019. január 25-i levélre, amely felvázolja a Parlament megközelítését a többéves pénzügyi keretbe tartozó, 2020 utáni ágazati programokra vonatkozóan,

—	tekintettel a Tanács által az Európai Parlament elnökéhez intézett, 2019. április 1-i levélre, amelyben megerősíti a társjogalkotók által a tárgyalások során kialakított közös értelmezést,

—	tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

—	tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére, valamint a Költségvetési Bizottság, a Regionális Fejlesztési Bizottság és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság véleményeire (A8-0397/2018),

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot (3);

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 62., 2019.2.15., 226. o.

(2) HL C 461., 2018.12.21., 156. o.

(3) Ez az álláspont lép a 2018. december 11-én elfogadott módosítások helyébe (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0487).

P8_TC1-COD(2018)0209

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 17-én került elfogadásra a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozásáról és az 1293/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen 192. cikkének (1) bekezdésére ,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

mivel:

(1)

Az Unió környezetvédelmi, éghajlat-politikai és kapcsolódó ▌energetikai szakpolitikái és jogszabályai számottevően javították a környezet állapotát. Ugyanakkor továbbra is fennállnak jelentős környezeti és éghajlati kihívások, amelyek figyelmen kívül hagyása súlyos negatív következményekkel járna az Unió számára és polgárainak jóllétére nézve.

(2)

Az elmúlt 25 évben az EU környezetvédelmi és éghajlat-politikai jogszabályainak végrehajtását, illetve szakpolitikai prioritásainak érvényesülését segítő programok közül a legutóbbi az 1293/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (4) létrehozott, 2014-től 2020-ig hatályos környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE). Nemrég végrehajtott félidős értékelése (5) kedvező eredménnyel zárult: megállapításra került, hogy a program hatékony, eredményes és releváns. A 2014–2020-as évekre vonatkozó LIFE programot ezért, bizonyos, a félidős értékelésben és későbbi elemzésekben azonosított módosításokkal folytatni kell. Ennek megfelelően létre kell hozni a 2021-től alkalmazandó környezetvédelmi és éghajlat-politikai programot (LIFE) (a továbbiakban: LIFE program).

(3)

Az uniós környezetvédelmi, éghajlat-politikai és kapcsolódó energetikai jogszabályok, szakpolitikák, tervek, illetve nemzetközi kötelezettségvállalások céljait szem előtt tartva a LIFE programnak az igazságos átmenettel összhangban hozzá kell járulnia a fenntartható , körforgásos, energiahatékony, megújuló energián alapuló, klímasemleges és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenálló gazdaságra való átálláshoz, a környezet , többek között a levegő, a vizek és a talaj, illetve az egészség védelméhez , helyreállításához és javításához, valamint a biológiai sokféleség csökkenésének többek között a Natura 2000 hálózat végrehajtásának és irányításának támogatása révén történő megállításához és visszafordításához , illetve az ökoszisztémák pusztulásának megfékezéséhez , akár közvetlen beavatkozások útján, akár az említett céloknak más szakpolitikákba való integrációja révén. A LIFE program keretében emellett támogatni kell az EUMSZ 192. cikke (3) bekezdésének megfelelően elfogadott, a környezetvédelemre és éghajlat-politikára vonatkozó általános cselekvési programok – például a 7. környezetvédelmi cselekvési program (6) – végrehajtását is.

(4)

Az Unió elkötelezett amellett, hogy átfogó intézkedéscsomagot dolgozzon ki az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési céljainak megfelelően, amelyek felhívják a figyelmet a természeti erőforrások hosszú távú rendelkezésre állását szolgáló gazdálkodás, az ökoszisztéma-szolgáltatások, az emberi egészség, illetve a fenntartható és inkluzív gazdasági növekedés között fennálló szoros összefüggésekre. A LIFE programnak tükröznie kell a szolidaritás alapelveit, miközben érdemben hozzá kell járulnia mind a gazdasági fejlődéshez, mind a társadalmi kohézióhoz.

(4a)

Tekintettel a fenntartható fejlődés előmozdítására, a környezet- és éghajlatvédelmi követelményeket minden uniós politika és tevékenység fogalommeghatározásába és végrehajtásába bele kellene foglalni. A más uniós finanszírozási programokkal való szinergiákat és kiegészítő jelleget ezért elő kell mozdítani, többek között olyan tevékenységek finanszírozásának megkönnyítése révén, amelyek kiegészítik a stratégiai integrált projekteket és a stratégiai természetvédelmi projekteket, valamint támogatják a LIFE program során fejlesztett megoldások bevezetését és terjesztését. A kettős finanszírozás elkerülése érdekében koordinációra van szükség. A Bizottságnak és a tagállamoknak lépéseket kell tenniük a közigazgatási átfedések és annak megelőzése érdekében, hogy a projekt kedvezményezettjeire a különböző pénzügyi eszközökön alapuló jelentéstételi kötelezettségek következtében további közigazgatási terhek háruljanak.

(5)

A LIFE program keretében elő kell mozdítani a fenntartható fejlődést, valamint az Unió környezetvédelmi, éghajlat-politikai és kapcsolódó ▌energetikai jogszabályai, stratégiái és tervei, illetve nemzetközi kötelezettségvállalásai célkitűzéseinek elérését, különösen az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendje (7), a biológiai sokféleségről szóló egyezmény (8) és az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye alapján elfogadott Párizsi Megállapodás (9)(az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás) , és többek között a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló ENSZ–EGB egyezmény (az Aarhusi Egyezmény), a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló ENSZ–EGB egyezmény, valamint az ENSZ veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló bázeli, a nemzetközi kereskedelemben forgalmazott egyes veszélyes vegyi anyagok és peszticidek előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárásáról szóló rotterdami és a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló stockholmi egyezményeinek tekintetében .

▌

(6a)	Az Unió nagy fontosságot tulajdonít a LIFE program révén elért eredmények hosszú távú fenntarthatóságának, és a projekt végrehajtása után az ezen eredmények biztosítására és fenntartására való képességnek, többek között a projekt folytatása, megismétlése és/vagy átadása révén.

(7)

Az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás értelmében az Unió által vállalt kötelezettségek teljesítéséhez elengedhetetlen az Unió fenntartható, körforgásos , energiahatékony, megújuló energián alapuló, klímasemleges és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenálló társadalommá való átalakítása. Ez pedig csak olyan intézkedésekkel lehetséges, amelyek külön hangsúlyt fektetnek az üvegházhatásúgáz -kibocsátáshoz és a szennyezéshez leginkább hozzájáruló ágazatokra , és elősegítik az energiahatékonyság fokozását és a megújuló energiák alkalmazását, továbbá a tagállamok integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveinek végrehajtását, valamint az Unió 2050-ig szóló és hosszú távú éghajlat- és energiapolitikai stratégiájának végrehajtását, összhangban a Párizsi Megállapodás hosszú távú céljaival . A LIFE programba bele kell foglalni az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást szolgáló uniós szakpolitika végrehajtásához hozzájáruló intézkedéseket is, melyek célja az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásaival szembeni kiszolgáltatottság csökkentése.

(7a)

A LIFE program új „Tiszta energiákra való átállás” alprogramja keretében zajló projektek tekintetében a kapacitásbővítésre, valamint a tudás, a készségek, az innovatív technikák, módszerek és megoldások terjesztésére kell összpontosítani, amelyek segítségével megvalósíthatók a megújuló energiákra való átállásra és a fokozott energiahatékonyságra irányuló uniós jogszabályok és szakpolitikák céljai. Ezek jellemzően magas uniós hozzáadott értéket képviselő koordinációs és támogatási intézkedések, amelyek célja a fenntartható energiára való társadalmi-gazdasági átállást gátló piaci akadályok felszámolása, jellemzően kis- és közepes méretű érdekelt felek, több szereplő, köztük helyi és regionális hatóságok és nonprofit szervezetek bevonásával. Ezek az intézkedések számos járulékos előnnyel járnak, mint például az energiaszegénység kezelése, a beltéri levegő minőségének javítása, a helyi szennyező anyagok mennyiségének csökkentése az energiahatékonyság javításának és az elosztott megújulóenergia-mennyiség növelésének köszönhetően, és a kedvező helyi gazdasági hatásokhoz és a társadalmi szempontból befogadóbb növekedéshez való hozzájárulás.

(8)

Az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az Unió széntelenítésre vonatkozó nemzetközi kötelezettségvállalásaihoz való hozzájárulás érdekében fel kell gyorsítani az energiaágazat átalakítását. Az energiahatékonyság és a megújuló energia felhasználásának támogatásához szükséges kapacitásbővítő tevékenységeket, amelyek 2020-ig a Horizont 2020 (10) keretében támogathatók, integrálni kell a LIFE program új „Tiszta energiákra való átállás” alprogramjába , mivel céljuk nem a kiválóság finanszírozása és az innováció ösztönzése, hanem a megújulóenergia-felhasználás és az energiahatékonyság előmozdítására szolgáló, már elérhető, az éghajlatváltozás mérsékléséhez hozzájáruló technológiák térnyerésének megkönnyítése. A LIFE programnak magában kell foglalnia a tiszta energiákra való átállásban érintett minden érdekelt felet és ágazatot. Az említett kapacitásbővítő tevékenységek LIFE programba való bevonása szinergiákat hozhat lére az alprogramok között, és javítani fogja az uniós finanszírozás általános koherenciáját. Ezért adatokat kell gyűjteni arról, hogy a LIFE-projektek mennyire vesznek át meglévő kutatási eredményeket és innovációs megoldásokat akár az Európai horizont programból, akár annak elődeitől.

(9)

Az energiahatékonyságról szóló irányelv (11) módosítására vonatkozó hatásvizsgálat szerint a 2030-ra kitűzött uniós energiapolitikai célok eléréséhez 2021 és 2030 között évente további 177 milliárd EUR beruházásra van szükség. A legnagyobb elmaradás az épületek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentését célzó beruházások terén figyelhető meg (energiahatékonyság és megújuló energiaforrásokból folytatott kis volumenű energiatermelés), ahol tőkét kell befektetni a nagymértékben decentralizált projektekbe. A megújuló energia gyors elterjesztésére és az energiahatékonyságra irányuló „Tiszta energiákra való átállás” alprogram egyik célja a felsorolt projektek fejlesztésére és összevonására irányuló kapacitás bővítése, ezáltal segítve az európai strukturális és beruházási alapok felhasználását és a megújuló energiába és az energiahatékonyságba való beruházások ösztönzését, többek között az InvestEU keretében rendelkezésre álló pénzügyi eszközök használatával.

( 9a)

A LIFE az egyetlen olyan program, amely kifejezetten a környezetvédelemre és az éghajlat-politikára irányul, és ezért ezeken a területeken kulcsfontosságú szerepet játszik az uniós jogszabályok és politikák végrehajtásának támogatásában.

(10)

Az Európai horizont programmal kialakított szinergiáknak elő kell segíteniük , hogy az Európai horizont stratégiai kutatás- és innovációtervezési folyamatában azonosításra és meghatározásra kerüljenek azok a kutatási és innovációs szükségletek, amelyek az Unióban a környezetvédelmi, éghajlat-politikai és energiaügyi kihívások megoldása terén mutatkoznak. A LIFE programnak továbbra is katalizátorként kell hatnia az Unió környezetvédelmi, éghajlati és kapcsolódó energetikai szakpolitikáira és jogszabályaira, többek között azáltal, hogy átveszi és alkalmazza az Európai horizont program kutatási és innovációs eredményeit, és hozzájárul azok nagyobb léptékű terjesztéséhez, amennyiben ezek az eredmények megoldást kínálhatnak a környezetvédelmi, éghajlat-politikai vagy ▌energetikai átállással kapcsolatos kérdésekre. Az Európai horizont program alapján létrejött Európai Innovációs Tanács támogatást biztosíthat a LIFE projektek megvalósításából születő úttörő megoldások terjesztéséhez és piacképessé tételéhez. Hasonlóképpen figyelembe kell venni a kibocsátáskereskedelmi rendszer keretében működő Innovációs Alappal fennálló szinergiákat is.

(11)

A LIFE program keretében hozzájárulásban részesülő intézkedés azzal a feltétellel kaphat hozzájárulást egy másik uniós programból is, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. A különböző uniós programokból egyidejűleg támogatott intézkedéseket csak egyszer kell ellenőrizni, de akkor minden programra és azok szabályaira kiterjedően.

(12)

A ▌környezetvédelmi jogszabályok végrehajtásának felülvizsgálatáról szóló legutóbbi bizottsági közlemény (12) szerint jelentősen fel kell gyorsítani az uniós környezetvédelmi vívmányok végrehajtását, valamint javítani kell a környezetvédelmi és éghajlat-politikai célok más szakpolitikákba való integrálását és érvényesítését . A LIFE programnak ezért katalizátorként kell működnie a horizontális, rendszerszintű kihívások, valamint a környezetvédelmi jogszabályok végrehajtásának felülvizsgálata során azonosított végrehajtási hiányosságok kezelése és a szükséges eredmények új megközelítések kialakításával, tesztelésével és megsokszorozásával való elérése érdekében; szakpolitikák fejlesztésének, nyomon követésének és felülvizsgálatának támogatásával; a környezetvédelmi, éghajlat-politikai és kapcsolódó energetikai átállással kapcsolatos irányítás javításával, többek között az érdekelt felek minden szinten való bevonása, a kapacitásbővítés, a kommunikáció és a tudatosítás megerősítése révén; az uniós beruházási programok vagy egyéb pénzügyi eszközök és támogatások igénybevételével, valamint a környezetvédelmi jogszabályok által megkövetelt főbb tervek hatékony végrehajtásának útjában álló különböző akadályok felszámolását célzó intézkedések támogatásával.

(13)

A biológiai sokféleség csökkenésének és az ökoszisztémák pusztulásának megállítása és visszafordítása, többek között a tengeri ökoszisztémákban is, megköveteli a vonatkozó uniós jogszabályok és szakpolitikák kidolgozásának, végrehajtásának és érvényesülésének támogatását, különös tekintettel a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig teljesítendő uniós stratégiára (13), a 92/43/EGK tanácsi irányelvre (14) és a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (15), továbbá az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (16), mégpedig különösen a szakpolitika meghatározásához és végrehajtásához szükséges tudásalap bővítése, a bevált gyakorlatok és megoldások , mint például a hatékony gazdálkodás kis léptékű, az adott helyi, regionális vagy országos feltételekhez igazított alkalmazása, kidolgozása, vizsgálata és demonstrációja révén, ideértve a 92/43/EGK irányelv alapján kidolgozott, a szükséges intézkedéseket fontossági sorrendben tartalmazó tervek (cselekvési prioritási keret) végrehajtására vonatkozó integrált megközelítések kidolgozását. Az Uniónak és a tagállamoknak nyomon kell követniük a biológiai sokféleséggel kapcsolatos kiadásaikat a biológiai sokféleségről szóló egyezmény szerinti jelentéstételi kötelezettségüknek való megfelelés érdekében. Az egyéb uniós jogszabályokban előírt nyomonkövetési előírásoknak szintén eleget kell tenni. A biológiai sokféleséggel kapcsolatos uniós kiadásokat külön markerkészlettel kell nyomon követni (17).

(14)

A legfrissebb értékelések, köztük a 2020-ig tartó időszakra vonatkozó uniós biodiverzitási stratégia félidős értékelése és a természetvédelmi jogszabályok célravezetőségi vizsgálata rávilágítottak arra, hogy az uniós természetvédelmi jog és biodiverzitási stratégia ideálistól elmaradó végrehajtásának egyik fő oka a megfelelő finanszírozás hiánya. A fő uniós finanszírozási eszközök, köztük [az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a Kohéziós Alap, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap] kiegészítő alapon jelentős mértékben fedezhetik ezeket a szükségleteket. A LIFE program az Unió természetre és biológiai sokféleségre irányuló jogszabályainak és szakpolitikáinak végrehajtását előmozdító stratégiai természetvédelmi projektek révén fokozhatja e témák más szakpolitikákban való érvényesítését, többek között a cselekvési prioritásoknak a 92/43/EGK irányelv alapján létrehozott keretébe tartozó intézkedések révén. A stratégiai természetvédelmi projektek keretében támogatni kell az uniós természeti és biológiai sokféleségre vonatkozó célkitűzések más politikákban és finanszírozási eszközökben való érvényesítését célzó tagállami cselekvési programokat, ezáltal biztosítva, hogy elegendő forrást mozgósítsanak az említett szakpolitikák számára. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a közös agrárpolitika végrehajtását szolgáló stratégiai tervük alapján az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap szerinti előirányzataik egy részét az e rendeletben meghatározott stratégiai természetvédelmi projekteket kiegészítő támogató intézkedésekre fordítják.

(15)

„A biológiai sokféleség és ökoszisztéma-szolgáltatások Európa tengerentúli területein” önkéntes rendszer (BEST) a biológiai sokféleség védelmét, az ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartható használatát, azon belül az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése ökoszisztéma-alapú megközelítéseit támogatja az Unió legkülső régióiban és a tengerentúli országokban és területeken. A 2011-ben elfogadott BEST előkészítő intézkedés, majd az azt követő BEST 2.0 és BEST RUP projekt révén a BEST segített felhívni a figyelmet az Unió legkülső régiói és a tengerentúli országok és területek ökológiai jelentőségére és azok kulcsszerepére a biológiai sokféleség megőrzése szempontjából. A Bizottság becslése szerint az e területeken a helyszínen végrehajtandó projektekhez évi 8 millió EUR pénzügyi támogatásra van szükség. A tengerentúli országok és területek 2017-ben és 2018-ban miniszteri nyilatkozatok formájában ismerték el a biológiai sokféleségre fordítható kisösszegű támogatások hasznosságát. Ezért helyénvaló, hogy a LIFE program kisösszegű támogatásokat nyújtson a legkülső régiók és a tengerentúli országok és területek biológiai sokféleségét szolgáló projektekhez , beleértve a kapacitásbővítést és a katalizátortevékenységeket .

(16)

A körforgásos gazdaság és az erőforrás-hatékonyság előmozdításához a termékek teljes életciklusát a központba helyező ▌váltásra van szükség az anyagok és termékek, többek között a műanyagok tervezése, előállítása, fogyasztása , helyreállítása, újrafelhasználása, újrafeldolgozása és hulladékainak elhelyezése terén. A LIFE programnak különböző szereplők (vállalkozások, hatóságok és fogyasztók) támogatásával kell hozzájárulnia a körforgásos gazdasági modell átvételéhez, nevezetesen támogatnia kell az adott helyi, regionális vagy országos kontextusokra szabott legjobb technológiák, gyakorlatok és megoldások kifejlesztését, alkalmazását és elterjesztését, többek között a hulladékhierarchia-alkalmazás, valamint a hulladékkezelési, illetve -megelőzési tervek kialakításának integrált megközelítése révén. „A műanyagok körforgásos gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos európai stratégia” című, 2018. január 16-i bizottsági közlemény végrehajtásának támogatása révén a tengeri hulladék jelentette probléma kezeléséhez is hozzá lehet járulni.

(16a)

A magas szintű környezetvédelem alapvető fontosságú az uniós polgárok egészsége és jóléte szempontjából. A programnak támogatnia kell az Uniónak a vegyszerek olyan módon való gyártására és felhasználására irányuló célját, hogy az minimalizálja azok emberi egészségre és környezetre gyakorolt jelentős negatív hatását, a nem mérgező uniós környezet céljának elérése érdekében. A programnak támogatnia kell a 2002/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (18) végrehajtásának megkönnyítésére irányuló tevékenységeket is olyan zajszintek elérése érdekében, amelyek nem járnak jelentős negatív hatással és kockázatokkal az emberi egészségre nézve.

(17)

Az Unió hosszú távú levegőpolitikai célja olyan levegőminőség megvalósítása, amely nem gyakorol jelentős negatív hatást vagy kockázatot az emberi egészségre és a környezetre nézve , erősítve a levegőminőség javulása és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkenése közötti szinergiákat . A légszennyezettséggel kapcsolatos tudatosság szintje magas a lakosság körében, és az emberek megfelelő intézkedéseket várnak a hatóságoktól , különösen azokon a területeken, amelyeken a lakosság és az ökoszisztémák magas szintű légszennyezésnek vannak kitéve . Az (EU) 2016/2284 európai parlamenti és tanácsi irányelv (19) hangsúlyozza, hogy az uniós finanszírozás fontos szerepet játszik a levegőminőségi célkitűzések megvalósítása szempontjából. Ezért a LIFE programnak támogatnia kell olyan projekteket, köztük stratégiai integrált projekteket is, amelyek köz- és magánforrásokat képesek mozgósítani, példát kínálnak a legjobb gyakorlatokra és előmozdítják a levegőminőségi tervek végrehajtását helyi, regionális, nemzeti vagy nemzetközi szinten.

(18)

A 2000/60/EK irányelv (20) létrehozta az Unió felszíni vizei, part menti vizei, átmeneti vizei és talajvize védelmére szolgáló keretet. A ▌vízpolitikai célok jobb végrehajtása és más szakpolitikai területekbe való integrációja elősegíti az említett irányelv céljainak elérését. A LIFE program keretében ezért támogatni kell az uniós víztestek jó állapotának elérését szolgáló, a 2000/60/EK irányelv és más kapcsolódó uniós vízügyi jogszabályok eredményes végrehajtásához hozzájáruló projekteket, irányuljanak azok a helyes gyakorlatok kifejlesztésére, alkalmazására és terjesztésére, vagy a más uniós programok és finanszírozási források keretében végrehajtott kiegészítő intézkedések előmozdítására.

(19)

A tengeri környezet védelme és helyreállítása az uniós környezetvédelmi szakpolitika egyik átfogó célkitűzése. A LIFE programnak ezért támogatnia kell az alábbiakat: a biológiai sokféleség és a tengeri ökoszisztémák, különösen a Natura 2000 tengeri területek kezelése, megőrzése, helyreállítása és monitoringja, valamint fajok védelem a 92/43/EGK irányelvnek megfelelően létrehozott cselekvési prioritási keret alapján; a jó környezeti állapot elérése a 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (21) értelmében; a tiszta és egészséges tengerek előmozdítása; a műanyagok körforgásos gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos európai stratégiáról szóló bizottsági közlemény végrehajtása, főleg az elvesztett halászeszközök és a tengeri hulladék jelentette problémák kezelése érdekében; az Unió nemzetközi óceánpolitikai irányításban való részvételének fokozása, ami elengedhetetlen az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendjében foglalt célok eléréséhez és ahhoz, hogy egészséges óceánokat hagyjunk hátra a következő nemzedékek számára. A LIFE program keretében megvalósuló stratégiai integrált projekteknek és stratégiai természetvédelmi projekteknek a tengeri környezet védelmére irányuló releváns intézkedéseket kell magukban foglalniuk.

(20)

A környezetvédelmi, éghajlat-politikai és kapcsolódó ▌ energetikai átállással kapcsolatos irányítás javítása érdekében be kell vonni a civil társadalmat: az újfajta médiát és a közösségi hálózatokat is figyelembe vevő, valamint a fogyasztók elköteleződését és az érdekeltek, többek között a civil szervezetek szakpolitikák alakításába és végrehajtásába minden szinten történő bevonásának javítását és bővítését célzó kommunikációs stratégián keresztül javítani kell a tudatosságot. Ezért helyénvaló, hogy a program támogassa az általános uniós érdeket szolgáló célokat követő, az elsősorban a környezetvédelem vagy az éghajlat-politika területén aktív civil szervezetek széles körét és az ilyen nonprofit jogalanyok hálózatát, azáltal hogy versenyképes és átlátható módon ítél oda támogatásokat, annak érdekében, hogy az ilyen nem kormányzati szervezetek, hálózatok és jogalanyok hatékonyabban hozzájáruljanak az uniós politikához, valamint hogy kiépítsék és megerősítsék a hatékonyabb partnerré váláshoz szükséges képességüket.

(21)

Azzal együtt, hogy a LIFE program minden alprogramjának törekednie kell a különböző szinteken az irányítás javítására, a LIFE program keretében támogatni kell a környezetvédelmi irányítással kapcsolatos horizontális jogszabályok kidolgozását, végrehajtását, a környezetvédelmi és éghajlat-politikai vívmányok érvényre juttatását és tiszteletben tartását, különösen az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezményét végrehajtó szabályozás érvényesülését (22).

(22)

A LIFE programnak fel kell készítenie a piaci szereplőket a fenntartható , körforgásos, energiahatékony , megújuló energián alapuló, klímasemleges és az éghajlatváltozással szemben ellenálló gazdasági környezetre, és támogatnia kell átállásukat, mégpedig annak révén, hogy lehetőségeket kínál új üzleti lehetőségek kipróbálására, a szakmai készségek fejlesztésére, könnyebb hozzáférést biztosít a fogyasztók számára a fenntartható termékekhez és szolgáltatásokhoz, arra ösztönzi a véleményformálókat, hogy segítsék elő e cél elérését, és egyúttal alkalmat is kínál számukra erre, továbbá lehetővé teszi a jelenlegi eljárások és üzleti környezet átszabását célzó új módszerek tesztelését. A társadalmi elfogadottság és a fogyasztói elköteleződés elérése révén elő kell segíteni a fenntartható megoldások nagyobb piaci térnyerését.

(22a)

A program olyan technológiák, megközelítések és bevált gyakorlatok bemutatását hivatott támogatni, amelyek megismételhetők és fejleszthetők. Az innovatív megoldások hozzájárulnak a környezetvédelmi teljesítmény és a fenntarthatóság javulásához, különösen a fenntartható gazdálkodási gyakorlatok fejlesztéséhez az éghajlat, a víz, a talaj, a biológiai sokféleség és a hulladék tekintetében aktív területeken. E tekintetben hangsúlyozni kell a más programokkal és szakpolitikákkal, mint például a mezőgazdasági termelékenységet és fenntarthatóságot célzó európai innovációs partnerséggel és az uniós környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerrel való szinergiákat.

(23)

A nagyobb környezetvédelmi és éghajlat-politikai beruházásokhoz uniós szinten elsősorban a nagyobb támogatási programok járulnak hozzá (horizontális érvényesítés). Ezért mindenképpen növelni kell a horizontális érvényesítési erőfeszítéseket más uniós finanszírozási programok fenntarthatóságának, biológiai sokféleségének és az éghajlati szempontok vizsgálatának biztosítása, valamint a fenntarthatósági biztosítékok valamennyi uniós eszközbe való beépítése érdekében. A LIFE program keretében megvalósítandó stratégiai integrált projekteknek és stratégiai természetvédelmi projekteknek az általuk betöltött katalizátorszerep révén mozgósítaniuk kell az említett finanszírozási programokon belüli finanszírozási lehetőségeket csakúgy, mint más finanszírozási forrásokat, például nemzeti alapokat, továbbá szinergiákat kell létrehozniuk.

(23a)

A stratégiai természetvédelmi projektek és a stratégiai integrált projektek sikere a nemzeti, regionális és helyi hatóságok, illetve a program célkitűzései által érintett, nem állami szereplők szoros együttműködésétől függ. Ezért alkalmazni kell a projektek kidolgozására, végrehajtására, értékelésére és ellenőrzésére vonatkozó döntések átláthatóságának és nyilvánosságra hozatalának elveit, különösen a horizontális érvényesítés esetében, vagy amikor több finanszírozási forrás is bevonásra kerül.

(24)

Szem előtt tartva az éghajlatváltozás összehangolt és nagyratörő kezelésének fontosságát, összhangban az Unió által a Párizsi Megállapodás végrehajtása és az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlesztési céljainak megvalósítása érdekében vállalt kötelezettségekkel, a LIFE program hozzá fog járulni az éghajlati intézkedések uniós szakpolitikákban történő érvényesítéséhez, valamint annak az átfogó célkitűzésnek a teljesítéséhez, hogy a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret időtartama alatt az uniós költségvetés kiadásainak legalább 25 %-át és amint lehetséges, de legkésőbb 2027-re évente 30 %-át éghajlat-politikai célkitűzések támogatására fordítsák. A LIFE program keretében végrehajtott intézkedésekhez várhatóan a LIFE program teljes pénzügyi keretösszegének 61 %-át fordítják éghajlat-politikai célkitűzésekre. A vonatkozó intézkedések a LIFE program előkészítése és végrehajtása során kerülnek meghatározásra, és azokat a megfelelő értékelések és felülvizsgálatok keretében ismételten megvizsgálják.

(25)

A LIFE program végrehajtása során az EUMSZ 349. cikkének megfelelően kellő figyelmet kell fordítani a legkülső régiókra vonatkozó stratégiára (23), valamint e régiók sajátos igényeire és sebezhetőségére. Emellett más, nem környezetvédelemmel, éghajlat-politikával vagy energiával foglalkozó uniós szakpolitikákat is figyelembe kell venni.

(26)

A LIFE program végrehajtásának elősegítése érdekében a Bizottságnak együtt kell működnie a LIFE program nemzeti kapcsolattartó pontjainak hálózatával annak érdekében, hogy ösztönözze a nemzeti kapcsolattartó pontok Unió-szerte nyújtott szolgáltatásainak javítását és hatékonyabbá tételét célzó együttműködést, valamint javítsa a benyújtott javaslatok általános minőségét, szemináriumokat és műhelymunkákat kell szerveznie, közzé kell tennie a LIFE program keretében támogatott projektek jegyzékét, és egyéb, a projektek keretében elért eredmények jobb népszerűsítését, illetve a tapasztalatok, ismeretek és bevált gyakorlatok megosztásának és a projekteredmények Unió-szerte való megismétlésének elősegítését célzó tevékenységeket , mint például médiakampányokat kell folytatnia , ezáltal előmozdítva az együttműködést és a kommunikációt . E tevékenységeknek elsősorban a forrásokat kevésbé használó tagállamokra kell irányulniuk, és elő kell mozdítaniuk az ugyanazon témával foglalkozó lezárt és folyamatban lévő projektek kedvezményezettjei, pályázói vagy érdekeltjei közötti kommunikációt és együttműködést. Elengedhetetlen, hogy ezek a kommunikációs és együttműködési tevékenységek a regionális és helyi hatóságokra és az érdekelt felekre irányuljanak.

(26a)

A LIFE program projektértékelési és odaítélési folyamatát vezérlő kritérium a minőség. Megkönnyítendő a LIFE program céljainak Unió-szerte történő megvalósítását és a színvonalas projektjavaslatok előmozdítását, biztosítani kell a LIFE programban való tényleges részvételre irányuló technikai segítségnyújtási projektek finanszírozását. A Bizottságnak Unió-szerte hatékony, minőségen alapuló földrajzi lefedettséget kell biztosítania, többek között azáltal, hogy támogatja a tagállamokat a projektek minőségének kapacitásbővítéssel történő javításában. A LIFE programban való alacsony tényleges részvételt, valamint a program keretében támogatható tevékenységeket és az odaítélési kritériumokat a többéves munkaprogramban kell meghatározni, mégpedig az adott tagállam részvételi aránya, valamint az onnan beérkező sikeres pályázatok aránya alapján, figyelembe véve többek között a népességet és a népsűrűséget, a Natura 2000 helyszínek teljes területét az egyes tagállamokban a Natura 2000 helyszínek teljes területének arányában kifejezve, valamint az egyes tagállamok Natura 2000 helyszínek által borított területének arányát. A támogatható tevékenységeknek olyan jellegűeknek kell lenniük, hogy a projektpályázatok minőségének javítását célozzák.

(27)

A környezeti jog végrehajtásával és érvényesítésével foglalkozó európai uniós hálózat (IMPEL), az Európai Környezetvédelmi Ügyészhálózat (ENPE) és a Bírák Európai Uniós Fóruma a Környezetért (EUFJE (24)) mind a tagállamok közötti együttműködés elősegítését szolgálják, és egyedülálló szerepet játszanak az uniós környezetvédelmi jog érvényesítésében. A mind uniós, mind tagállami szintű hálózatépítés eszközével jelentős mértékben erősítik az uniós környezetvédelmi jog végrehajtásának egységességét az Unió minden részén, szerepet játszanak a versenytorzulások elkerülésében, továbbá javítják a környezetvédelmi felügyelet minőségét és a jogérvényesítést, emellett információ- és tapasztalatcserét folytatnak különböző adminisztratív szinteken, valamint a környezetvédelmi kérdésekkel és végrehajtással kapcsolatos képzések és szakmai eszmecserék alkalmával, kitérve a nyomon követés és az engedélyezés témaköreire is. A LIFE program céljaihoz való hozzájárulásuk ismeretében és e szakmai szövetségek tevékenységének felkarolása érdekében helyénvaló engedélyezni támogatások odaítélését az IMPEL, az ENPE és az EUFJE javára pályázati felhívás kiírása nélkül. További olyan esetek is elképzelhetők, amikor a költségvetési rendelet általános követelményei alapján nem szükséges pályázati felhívást kiírni, ilyen a tagállamok által kinevezett és a tagállamok felelősségi körében működő szervek esete, amikor egy uniós jogi aktus egy tagállamot nevez meg egy támogatás kedvezményezettjeként.

(28)

Helyénvaló meghatározni a LIFE program pénzügyi keretösszegét, amely a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2013. december 2-i intézményközi megállapodás (25) 17. pontja értelmében az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára.

(28a)

A legmagasabb társfinanszírozási arányt olyan szinten kell megállapítani, amely a program keretében nyújtott támogatás hatékony szintjének fenntartásához szükséges. A meglévő fellépésekre és egységekre való reagáláshoz szükséges alkalmazkodóképesség figyelembevétele érdekében külön társfinanszírozási arányok könnyítik meg a biztonságot, ugyanakkor bizonyos fokú rugalmasságot tartanak fenn, amelyet a sajátos szükségletek vagy követelmények alapján kell biztosítani. A külön társfinanszírozási arányok mindig a vonatkozó megállapított legmagasabb társfinanszírozási aránytól függenek.

(29)

Az Európai Parlament és a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 322. cikke alapján elfogadott horizontális pénzügyi szabályok e rendeletre is vonatkoznak. E szabályokat a költségvetési rendelet állapítja meg, és azok meghatározzák a költségvetés elkészítésére és támogatások, közbeszerzések, pénzdíjak és közvetett végrehajtás útján történő végrehajtására, valamint a pénzügyi szereplők felelősségének ellenőrzésére vonatkozó eljárásokat. Az uniós költségvetés védelmét szolgálják az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok is a jogállamiság tekintetében fennálló általánossá vált tagállami hiányosságok esetében, mivel a jogállamiság tiszteletben tartása elengedhetetlen előfeltétele a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak és a hatékony uniós finanszírozásnak.

(30)

Az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (26) (a költségvetési rendelet), a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (27), a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel (28), a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel (29) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel (30) összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok , ezen belül a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az elveszített, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszafizettetését, valamint adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel összhangban közigazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit.

Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség nyomozást és büntetőeljárást indíthat az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv (31) szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények miatt. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, – az (EU) 2017/1939 rendelet szerinti megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok esetében – az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(31)

A finanszírozási formákat és a végrehajtási módszereket annak alapján kell megválasztani, hogy mennyire képesek elérni a tevékenységek konkrét célkitűzéseit és biztosítani az eredményeket, figyelembe véve különösen az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terheket és a meg nem felelés kockázatát. Vissza nem térítendő támogatások esetében ezért mérlegelni kell az egyösszegű támogatások, az átalányok és az egységköltség-alapú térítés alkalmazását is. A Bizottságnak biztosítania kell, hogy a végrehajtás folyamata könnyen érthető legyen, és elő kell mozdítania a projektfejlesztők munkájának tényleges egyszerűsítését.

(32)	Adott esetben a LIFE program szakpolitikai célkitűzéseit az InvestEU-hoz ▌ tartozó pénzügyi eszközökkel és költségvetési garanciákkal is támogatni kell , ideértve a LIFE program többéves munkaprogramjai keretében meghatározott, a LIFE programból előirányzott összeget is .

(33)

A 2013/755/EU tanácsi határozat (32) 94. cikke alapján a tengerentúli országokban és területeken letelepedett jogalanyok jogosultak finanszírozásban részesülni, figyelemmel a LIFE program szabályaira és célkitűzéseire, valamint az azon tagállam tekintetében esetlegesen alkalmazandó rendelkezésekre is, amelyhez az érintett tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik. E jogalanyoknak a LIFE programban való részvételét indokolt elsősorban a „Természet és biológiai sokféleség” alprogram szerinti projektekre korlátozni.

(34)	A program nyitva áll harmadik országok előtt a köztük és az Unió között létrejött, a részvételüket szabályozó egyedi feltételekről szóló megállapodásokkal összhangban.

(35)

Azon harmadik országok, amelyek az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjai, részt vehetnek uniós programokban az EGT-megállapodás szerint létrejött együttműködési keretnek megfelelően, amely a megállapodás alapján elfogadott határozattal rendelkezik a program végrehajtásáról. Harmadik országok más jogi eszközök alapján is részt vehetnek. E rendeletbe külön rendelkezést kell bevezetni annak érdekében, hogy az engedélyező tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Számvevőszék megkapják a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést.

(36)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás 22. és 23. pontjának megfelelően a LIFE program értékelését konkrét nyomonkövetési követelmények útján gyűjtött információk alapján kell végezni, ugyanakkor el kell kerülni a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, főként a tagállamokra nehezedőket. Az említett követelmények adott esetben a LIFE program gyakorlati hatásainak értékeléséhez alapul szolgáló mérhető mutatókat is magukban foglalhatnak. A LIFE program halmozott hatása közvetett módon, hosszú távon jelenik meg, nehezen mérhető formákban járulva hozzá az uniós környezetvédelmi és éghajlat-politikai célok teljes körének teljesüléséhez. A LIFE program nyomon követésére szolgáló, ebben a rendeletben meghatározott közvetlen teljesítménymutatókat és nyomonkövetési követelményeket – többek között a Natura 2000 esetében és egyes légköri szennyező anyagok kibocsátását illetően – ki kell egészíteni több konkrét, projektszintű mutatóval, amelyeket a többéves munkaprogramok, illetve a pályázati felhívások adnak meg.

(36a)

A többéves munkaprogramok elfogadására vonatkozóan e rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (33) megfelelően kell gyakorolni. Amennyiben a LIFE programért felelős bizottság nem nyilvánít véleményt egy tervezett végrehajtási jogi aktusról, a Bizottság a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének második albekezdésével összhangban nem fogadhatja el az adott tervezett végrehajtási jogi aktust.

(37)

Annak biztosítása érdekében, hogy a program támogatása és végrehajtása összhangban legyen az Unió politikáival és elsődleges céljaival, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a mutatók módosítása és e rendelet kiegészítése érdekében , valamint a nyomonkövetési és értékelési keret kialakítására vonatkozóan . Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(38)

Mivel e rendelet céljait, nevezetesen a környezet magas fokú védelméhez és az éghajlatváltozás jó kormányzás és több érdekeltet bevonó megközelítés alkalmazása révén történő, nagyratörő kezeléséhez , valamint a fenntartható fejlődéshez való hozzájárulást, az uniós környezetvédelmi, a biológiai sokféleségről , az éghajlat-politikáról, a körkörös gazdaságról és a kapcsolódó, megújuló energiáról és energiahatékonyságról szóló jogszabályok, stratégiák, tervek, illetve nemzetközi kötelezettségvállalások céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a rendelet terjedelme és hatása miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az említett célok eléréséhez szükséges mértéket.

(39)	Az 1293/2013/EU rendeletet ezért hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet létrehozza a környezetvédelmi és éghajlat-politikai programot (LIFE) (a továbbiakban: LIFE program).

Megállapítja a LIFE program célkitűzéseit, a 2021–2027 közötti időszakra szóló költségvetést, az uniós finanszírozás formáit, valamint az e finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

„stratégiai természetvédelmi projektek”: az uniós természeti és biológiai sokféleségre vonatkozó célkitűzések megvalósítását szolgáló olyan projektek, amelyek koherens cselekvési programokat hajtanak végre a tagállamokban e célok más szakpolitikákban és finanszírozási eszközökben való érvényesítése érdekében, többek között a 92/43/EGK irányelv alapján kidolgozott, a szükséges intézkedéseket fontossági sorrendben tartalmazó tervek (cselekvési prioritási keret) összehangolt végrehajtása révén;

„stratégiai integrált projektek”: az egyes környezetvédelmi, éghajlat-politikai vagy ▌energiáról szóló kapcsolódó uniós jogszabályok, illetve szakpolitikák által megkövetelt, a tagállami hatóságok által kidolgozott környezetvédelmi és éghajlat-politikai stratégiák vagy cselekvési tervek regionális, több régiót érintő, nemzeti vagy nemzetek feletti szinten történő végrehajtását szolgáló projektek, amelyek biztosítják az érdekeltek bevonását és előmozdítják legalább egy másik uniós, nemzeti vagy magánforrás bevonását és az azzal való összhangot;

„technikai segítségnyújtási projektek”: a 3. cikkben meghatározott célok érdekében a hagyományos projektekben való részvételhez, a stratégiai természetvédelmi projektek és a stratégiai integrált projektek előkészítéséhez, más uniós finanszírozási eszközök használatára való felkészüléshez, vagy más, a LIFE program, annak elődei vagy más uniós programok által támogatott projektek eredményeinek terjesztéséhez vagy megismétléséhez szükséges kapacitás kiépítését támogató projektek. E projektek magukban foglalhatnak a tagállami hatóságok LIFE programban való tényleges részvételt szolgáló tevékenységeihez kapcsolódó kapacitásbővítést is;

4.	„hagyományos projektek”: a stratégiai integrált projektektől, a stratégiai természetvédelmi projektektől és a technikai segítségnyújtási projektektől eltérő, a programnak a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott egyedi célkitűzéseit szolgáló projektek;

„vegyesfinanszírozási műveletek”: az uniós költségvetésből – többek között az (EU, Euratom) 2018/000 rendelet (a költségvetési rendelet) 2. cikkének (6) bekezdése szerinti vegyesfinanszírozási eszköz keretében – támogatott olyan tevékenységek, amelyek az uniós költségvetésből nyújtott nem visszafizetendő támogatási formákat és/vagy finanszírozási eszközöket ötvöznek fejlesztési vagy egyéb állami pénzügyi intézményektől, valamint kereskedelmi pénzügyi intézményektől és befektetőktől származó visszafizetendő támogatási formákkal;

„jogalany”: minden olyan természetes személy, valamint a nemzeti jog, az uniós jog vagy a nemzetközi jog alapján létrehozott olyan jogi személy, amely jogi személyiséggel rendelkezik, és saját nevében jogokat gyakorolhat és kötelezettségeket vállalhat, illetve a költségvetési rendelet 190. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.

3. cikk

A program célkitűzései

(1) A LIFE program általános célja hozzájárulni a fenntartható , körforgásos, energiahatékony, megújuló energián alapuló, klímasemleges és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenálló gazdaság kialakításához, a környezet minőségének védelméhez , helyreállításához és javításához, beleértve a levegőt, a vizeket és a talajt, valamint a biológiai sokféleség csökkenésének megállításához és visszafordításához , illetve az ökoszisztémák pusztulásának kezeléséhez, többek között a Natura 2000 hálózat végrehajtásának és irányításának támogatása révén , előmozdítva ezáltal a fenntartható fejlődést. A LIFE program emellett támogatja az EUMSZ 192. cikke (3) bekezdésének megfelelően elfogadott általános cselekvési programok végrehajtását is.

(2) A LIFE program egyedi célkitűzései a következők:

kifejleszteni, megismertetni és előmozdítani az uniós környezetvédelmi , ideértve a természetvédelmi és a biológiai sokféleségre vonatkozó és éghajlat-politikai jogszabályok, illetve szakpolitikák – köztük a megújuló energiákra való átállás és a fokozott energiahatékonyság – célkitűzéseit szolgáló innovatív technológiákat , módszereket és megközelítéseket, másrészt különösen a természet és a biológiai sokféleség terén , többek között a Natura 2000 hálózat támogatásán keresztül előmozdítani a tudásalapot és a bevált gyakorlatok alkalmazását;

támogatni az Uniónak az egyrészt a környezetvédelmi – például természetvédelmi és a biológiai sokféleségre vonatkozó –, másrészt az éghajlat-politikai, illetve a megújuló energiákra való átállásról és a fokozott energiahatékonyságról szóló jogszabályai, illetve szakpolitikái kidolgozását, végrehajtását, nyomon követését és betartatását, egyebek mellett különösen a köz- és a magánszférabeli szereplők kapacitásának növelése és a civil társadalom bevonása révén megvalósuló , minden szinten jobb irányítással;

ösztönözni az Uniónak az egyrészt a környezetvédelmi – például természetvédelmi és a biológiai sokféleségre vonatkozó –, másrészt az éghajlat-politikai, illetve a megújuló energiákra való átállásról és a fokozott energiahatékonyságról szóló idevágó jogszabályai, illetve szakpolitikái végrehajtásához hozzájáruló sikeres műszaki és szakpolitikai megoldások széles körű alkalmazását eredményeik megismétlése révén, integrálni a kapcsolódó célokat más szakpolitikákba, köz- és magánszférabeli gyakorlatokba, valamint beruházásokat mozgósítani és javítani a finanszírozáshoz való hozzáférést.

4. cikk

▌Felépítés

A LIFE program a következők szerint épül fel:

(1)

A „Környezetvédelem” területhez tartozik:

a)	a „Természet és biológiai sokféleség” alprogram, valamint

b)	a „Körforgásos gazdaság és életminőség” alprogram;

(2)

az „Éghajlat-politika” területhez tartozik:

a)	az „Az éghajlatváltozás mérséklése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás” alprogram, valamint

b)	a „Tiszta energiákra való átállás” alprogram.

5. cikk

Költségvetés

(1) A program 2021 és 2027 közötti időszakban történő végrehajtásának pénzügyi keretösszege 2018. évi árakon 6 442 000 000 EUR (folyó árakon 7 272 000 000 EUR ).

(2) Az (1) bekezdésben említett összeg indikatív felosztása a következő:

2018. évi árakon 4 715 000 000 EUR (folyó árakon 5 322 000 000 EUR, amely a program teljes pénzügyi kerete 73,2 %-ának felel meg) a „Környezetvédelem” terület számára, amelyből

1.	2018. évi árakon 2 829 000 000 EUR (folyó árakon 3 261 420 000 EUR, amely a program teljes pénzügyi kerete 44,9 %-ának felel meg) a „Természet és biológiai sokféleség” alprogram számára és

2.	2018. évi árakon 1 886 000 000 EUR (folyó árakon 2 060 580 000 EUR, amely a program teljes pénzügyi kerete 28,3 %-ának felel meg) a „Körforgásos gazdaság és életminőség” alprogram számára;

1 950 000 000 EUR az „Éghajlat-politika” terület számára, amelyből

1.	950 000 000 EUR az „Az éghajlatváltozás mérséklése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás” alprogram számára és

2.	1 000 000 000 EUR a „Tiszta energiákra való átállás” alprogram számára.

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben említett összegek nem érinthetik [a többéves pénzügyi keretről szóló] (EU) 2018/… európai parlamenti és tanácsi rendeletben (34) és a költségvetési rendeletben foglalt, rugalmasságra vonatkozó rendelkezések alkalmazását.

(3a) A (2) bekezdés ellenére a (2) bekezdés a) pontjában említett „Környezetvédelem” terület keretébe tartozó intézkedési támogatásból finanszírozott projektek számára előirányzott költségvetési erőforrások legalább 60 %-át a (2) bekezdés a) pontjának i. alpontjában említett „Természet és biológiai sokféleség” alprogramot előmozdító projekteknek nyújtott támogatásra kell fordítani.

(4) A LIFE Program keretében támogathatók egyrészt a Bizottságnak a LIFE program végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtási tevékenységei, így például előkészítő, nyomonkövetési, ellenőrzési, felügyeleti és értékelési intézkedések – ideértve a vállalati információtechnológiai rendszereket is –, másrészt a LIFE program nemzeti kapcsolattartó pontjait támogató kapcsolatteremtő tevékenységek, a képzést, az egymástól való tanulást célzó tevékenységeket, valamint a tapasztalatok megosztására szolgáló rendezvényeket is beleértve .

(5) A 3. cikkben előírt általános célkitűzéseket szem előtt tartva a programból finanszírozhatók a Bizottság által az uniós környezetvédelmi és éghajlat-politikai, illetve a releváns, ▌ energiára ▌ vonatkozó jogszabályok és szakpolitikák előkészítésének, végrehajtásának és más területeken való érvényesítésének támogatása érdekében végzett tevékenységek. Ilyen tevékenységek többek között a következők:

tájékoztatás és kommunikáció, ideértve a tudatosságnövelő kampányokat is. Az e rendelet értelmében kommunikációs tevékenységekre előirányzott pénzügyi források fedezik az uniós politikai prioritásokkal kapcsolatos, valamint a környezetvédelmi, éghajlat-politikai és kapcsolódó, ▌ energiára vonatkozó uniós jogszabályok végrehajtásának és átültetésének helyzetével kapcsolatos szervezeti kommunikáció költségeit is;

b)	tanulmányok, felmérések, modellek és forgatókönyvek készítése;

c)	▌ szakpolitikák, programok és jogszabályok előkészítése, végrehajtása, nyomon követése, ellenőrzése és értékelése , valamint a nem a LIFE program keretében finanszírozott projektek értékelése és elemzése, ha a 3. cikkben meghatározott célokat szolgálnak ;

d)	szakmai műhelyek, konferenciák és találkozók szervezése;

e)	hálózatépítés és beváltgyakorlat-platformok létrehozása;

f)	egyéb tevékenységek , mint például pénzdíjak .

6. cikk

A programhoz társult harmadik országok

(1) Feltéve, hogy teljes mértékben betartják valamennyi vonatkozó szabályt és rendelkezést, a program nyitva áll az alábbi harmadik országok számára:

a)	az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) azon tagjai, amelyek az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjai is, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban meghatározott feltételekkel összhangban;

egyéb harmadik országok az uniós programokban való részvételük feltételeit meghatározó külön megállapodással összhangban, amennyiben a megállapodás:

—	méltányos egyensúlyt biztosít az uniós programokban részt vevő harmadik ország hozzájárulásai és a részvételből fakadó előnyei között;

—	meghatározza a programokban való részvétel feltételeit, beleértve az egyes programokhoz nyújtott pénzügyi hozzájárulást és adminisztratív költségeket. E hozzájárulások a költségvetési rendelet [21. cikkének (5) bekezdésével] összhangban címzett bevételt képeznek;

—	nem ruház a programmal kapcsolatos döntéshozatali hatáskört a harmadik országra;

—	biztosítja az Unió jogát a hatékony és eredményes pénzgazdálkodáshoz és pénzügyi érdekeinek védelméhez.

(2) Abban az esetben, amikor egy harmadik ország nemzetközi megállapodás alapján elfogadott határozat vagy más jogi eszköz szerint részt vesz a programban, biztosítania kell, hogy az engedélyező tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Számvevőszék megkapják a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) esetében e jogok kiterjednek arra, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban e Hivatal vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet.

6a. cikk

Nemzetközi együttműködés

A LIFE program végrehajtása során lehetőség van az érintett nemzetközi szervezetekkel, valamint azok intézményeivel és szerveivel folytatott együttműködésre, amennyiben ez a 3. cikkben meghatározott általános célkitűzések eléréséhez szükséges.

7. cikk

Más uniós programokkal fennálló szinergiák

A Bizottság elősegíti a LIFE program következetes végrehajtását, továbbá a Bizottság és a tagállamok biztosítják a koherenciát és koordinációt a program és az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap Plusz, a Kohéziós Alap, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap, az Európai horizont, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz és az InvestEU Alap között, szinergiák létrehozása, különösen a stratégiai természetvédelmi projektek és a stratégiai integrált projektek keretében, és a LIFE program keretében kialakított megoldások terjesztése és tág körű alkalmazása érdekében. A Bizottság és a tagállamok minden szinten törekednek a kiegészítő jellegre.

8. cikk

Az uniós finanszírozás végrehajtása és formái

(1) A Bizottság a LIFE programot a költségvetési rendelettel összhangban lévő közvetlen irányítással, vagy a költségvetési rendelet [61. cikke (1) bekezdésének c) pontjában] említett szervek bevonása mellett közvetett irányítással hajtja végre.

(2) A LIFE program a költségvetési rendeletben meghatározott bármely formában – különösen vissza nem térítendő támogatás, pénzdíj és közbeszerzés formájában – nyújthat finanszírozást. Vegyesfinanszírozási műveletek keretében finanszírozási eszköz formájában is nyújtható finanszírozás.

(2a) A LIFE program költségvetésének legalább 85 %-át a 10. cikk (2) bekezdésében és a 10. cikk (5) bekezdésében említett támogatásokra, a többéves munkaprogramban meghatározott mértékben más támogatási formákban finanszírozott projektekre, illetve adott esetben és a 17. cikkben említett többéves munkaprogram keretében meghatározott mértékben a 8. cikk (2) bekezdésében említett vegyesfinanszírozási műveletek formájában megvalósuló pénzügyi eszközökre kell előirányozni. A Bizottság biztosítja, hogy a más támogatási formákban finanszírozott projektek teljes mértékben összhangban legyenek az e rendelet 3. cikkében meghatározott célkitűzésekkel. A 10. cikk (3b) bekezdésében említett támogatások maximális összege 15 millió EUR.

(2b) A 10. cikk (2) bekezdésének a), b), c) és d) pontjában említett támogatható intézkedések társfinanszírozási arányai legfeljebb az elszámolható költségek 60 %-áig terjednek, a „Természet és biológiai sokféleség” alprogramból finanszírozott, különösen a 92/43/EGK irányelv végrehajtásában kiemelt jelentőségű élőhelyekkel vagy fajokkal kapcsolatos, illetve a 2009/147/EK irányelv 16. cikke értelmében létrehozott, a tudományos és műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítással foglalkozó bizottság által elsődlegesen támogatandónak tekintett madárfajokkal kapcsolatos projektek esetében pedig az elszámolható költségek legfeljebb 75 %-áig, amennyiben ez az állománymegőrzési célkitűzés elérése érdekében szükséges. A 10. cikk (5) bekezdésében említett intézkedések társfinanszírozási arányai legfeljebb az elszámolható költségek 70 %-áig terjednek. A vonatkozó és meghatározott maximális társfinanszírozási arányok sérelme nélkül a 17. cikkben említett többéves munkaprogramban részletesebben meg kell határozni az egyedi arányokat. Ezeket az arányokat az egyes alprogramok, projekttípusok vagy támogatási típusok követelményeivel összhangban ki lehet igazítani.

A 10. cikk (3b) bekezdésében említett projektek esetében a maximális társfinanszírozási arányok nem haladhatják meg az elszámolható költségek 95 %-át az első többéves munkaprogram időszakában megvalósuló projektek esetében; a második többéves munkaprogram esetén és e munkaprogram megerősítésétől függően a társfinanszírozási arány az elszámolható költségek 75 %-a.

(2c) A LIFE program projektértékelési és odaítélési folyamatát vezérlő kritérium a minőség. A Bizottság Unió-szerte hatékony, minőségen alapuló földrajzi lefedettséget biztosít, többek között azáltal, hogy támogatja a tagállamokat a projektek minőségének kapacitásbővítéssel történő javításában.

II. FEJEZET

TÁMOGATHATÓSÁG

9. cikk

Vissza nem térítendő támogatások

A LIFE program keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatások odaítélésére és kezelésére a költségvetési rendelet VIII. címével összhangban kerül sor.

10. cikk

Támogatható intézkedések

(1) Kizárólag a 3. cikkben említett célkitűzéseket végrehajtó intézkedések finanszírozhatók.

(2) Vissza nem térítendő támogatás a következő típusú intézkedésekhez nyújtható:

a)	a 4. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett alprogram keretébe tartozó stratégiai természetvédelmi projektek;

b)	a 4. cikk (1) bekezdése b) pontjában, valamint (2) bekezdése a) és b) pontjaiban említett alprogramok keretébe tartozó stratégiai integrált projektek;

c)	technikai segítségnyújtási projektek;

d)	hagyományos projektek;

a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott általános célkitűzés megvalósításához szükséges bármely egyéb intézkedés , beleértve a kapacitásbővítés, az információ- és ismeretterjesztés, valamint a tudatosítás koordinálását és támogatását célzó intézkedéseket, a megújuló energiára való átállás és a fokozott energiahatékonyság támogatása érdekében .

(3) A „Természet és biológiai sokféleség” alprogram keretébe tartozó, a 92/43/EGK és a 2009/147/EK irányelveknek megfelelően a Natura 2000 területek kezelésével, helyreállításával vagy nyomon követésével foglalkozó projektek tekintetében figyelembe kell venni a természetvédelemre és a biológiai sokféleség megőrzésére irányuló nemzeti és regionális tervekben, stratégiákban és szakpolitikákban, többek között a cselekvési prioritások 92/43/EGK irányelv alapján létrehozott keretében megállapított prioritásokat .

(3a) A tagállami hatóságok tevékenységeivel kapcsolatos, a LIFE programban való tényleges részvétel javítására irányuló kapacitásbővítő technikai segítségnyújtási projektek feladata az alacsony tényleges részvételt mutató tagállamok tevékenységeinek támogatása abból a célból, hogy javuljanak a nemzeti kapcsolattartó pontok Unió-szerte nyújtott szolgáltatásai, illetve a benyújtott javaslatok általános minősége.

(4) Vissza nem térítendő támogatás nyújtható valamely tagállamon vagy hozzá kapcsolódó tengerentúli országon vagy területen kívüli intézkedésekhez is , amennyiben azok az uniós környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzések elérését szolgálják, és az Unión kívül végrehajtott tevékenységek a tagállami területeken vagy tengerentúli országban vagy területen megvalósított intézkedések eredményességének biztosításához szükségesek vagy olyan nemzetközi megállapodásokat támogatnak, amelyeknek az Unió részes fele .

(5) A LIFE program 3. cikkben említett célkitűzéseivel összhangban működési támogatás nyújtható az uniós jogszabályok és szakpolitikák kidolgozásában, végrehajtásában és érvényesítésében közreműködő, elsősorban a környezetvédelem vagy az éghajlat-politika – ezen belül az energetikai átállás – terén tevékenykedő, nem profitorientált szervezetek működéséhez.

11. cikk

Részvételre jogosult jogalanyok

(1) A költségvetési rendelet 197. cikkében említett feltételeken túl a (2)–(3) bekezdésben foglalt részvételi feltételek alkalmazandók.

(2) Az alábbi jogalanyok jogosultak részvételre:

az alábbi országok vagy területek bármelyikében letelepedett jogalanyok:

1.	tagállamok vagy azokhoz kapcsolódó tengerentúli ország vagy terület;

2.	a LIFE programhoz társult harmadik országok;

3.	a 17. cikkben említett többéves munkaprogramban szerepeltetett harmadik országok az e cikk (4)–(6) bekezdésében foglalt feltételekkel;

b)	bármely nemzetközi szervezet vagy az uniós jog alapján létrehozott bármely jogalany.

(3) Természetes személyek nem jogosultak részvételre.

(4) A programhoz nem társult harmadik országban letelepedett jogalanyok olyan kivételes esetben támogathatók, amikor ez szükséges egy olyan intézkedés céljainak eléréséhez, amely az Unióban végzett tevékenységek sikerességét garantálja.

(5) Támogathatók a legalább három olyan független szervezetből álló konzorciumban részt vevő jogalanyok, amelyek különböző tagállamokban vagy azokhoz kapcsolódó tengerentúli országokban vagy területeken vagy a programhoz társult harmadik országokban vagy más harmadik országokban telepedtek le.

(6) A programhoz nem társult harmadik országban letelepedett jogalanyok elviekben viselik részvételük költségeit.

(6a) A program pénzeszközei tényleges felhasználásának és a (4) bekezdésben említett jogalanyok hatékony részvételének biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 21. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e cikk kiegészítésére annak meghatározásával, hogy az említett jogalanyoknak milyen mértékben kell részt venniük az Unió által folytatott környezetvédelmi és éghajlatpolitikában ahhoz, hogy a programban támogathatónak minősüljenek.

12. cikk

Közvetlen odaítélés

A költségvetési rendelet 188. cikkének sérelme nélkül az I. mellékletben felsorolt szervek pályázati felhívás kiírása nélkül is részesíthetők támogatásban.

13. cikk

Az odaítélési feltételek meghatározása

A Bizottság a 17. cikkben említett többéves munkaprogramban és a pályázati felhívásokban meghatározza az odaítélési feltételeket, figyelembe véve az alábbi alapelveket :

a LIFE program keretében finanszírozott projekteknek az Unió érdekeit kell szolgálniuk azáltal, hogy jelentős mértékben hozzájárulnak a LIFE program 3. cikkben említett általános és egyedi célkitűzéseinek eléréséhez , és nem veszélyeztetik azokat, és lehetőség szerint támogatniuk kell a zöld közbeszerzés alkalmazását;

aa)	a projekteknek biztosítaniuk kell a költséghatékony megközelítést, és technikai és pénzügyi szempontból koherensnek kell lenniük;

ab)	elsőbbséget kell élvezniük azoknak a projekteknek, amelyek potenciálisan a legnagyobb mértékben járulnak hozzá a 3. cikkben meghatározott célkitűzések eléréséhez;

b)	a járulékos előnyökkel járó, valamint a 4. cikkben említett alprogramok közötti szinergiákat előmozdító projekteknek pluszpontokat kell adni az értékelésük során ;

c)	a legjobban megismételhető és az állami- vagy a magánszféra körében legjobban terjeszthető, illetve a legtöbb beruházást vagy finanszírozást mozgósító (katalizátor-) projekteknek pluszpontokat kell adni az értékelésük során ;

d)	biztosítani kell a hagyományos projektek megismételhetőségét;

e)	a LIFE program, annak elődei vagy más uniós alapok által támogatott projektek eredményeire épülő, illetve azok terjesztésére vagy megismétlésére képes projekteknek pluszpontokat kell adni az értékelésük során.

f)	adott esetben különös tekintettel kell lenni a speciális szükségletekkel rendelkező vagy sérülékeny földrajzi területek, például a környezetvédelmi kihívásokkal vagy természeti hátrányokkal küzdő, a határ- , a magas természeti értéket képviselő vagy a legkülső területek projektjeire.

14. cikk

Földvásárláshoz kapcsolódó elszámolható költségek

A költségvetési rendelet 186. cikkében meghatározott feltételeken túl a földvásárláshoz kapcsolódó költségek az alábbi feltételek teljesülése esetén jogosultak támogatásra:

a)	a vásárlás hozzájárul a 92/43/EGK irányelv 3. cikkének megfelelően létrehozott Natura 2000 hálózat sértetlenségének javításához, megőrzéséhez és helyreállításához, többek között az összekapcsoltság javításához folyosók, lépőkövek vagy más zöldinfrastruktúra-elemek létrehozásán keresztül;

b)	a földvásárlás a kitűzött természetvédelmi cél elérésének egyetlen vagy leginkább költséghatékony módja;

c)	a megszerzett földterület hosszú távon a LIFE program konkrét célkitűzéseivel összhangban lévő használatra lesz fenntartva;

d)	az érintett tagállam átruházás révén vagy más módon hosszú távon biztosítja az ilyen földterület természet-megőrzési célú használatát.

15. cikk

Kumulatív, kiegészítő és kombinált finanszírozás

(1) Egy másik uniós program keretében hozzájárulásban részesült intézkedés azzal a feltétellel kaphat hozzájárulást a LIFE programból is, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik , és hogy az intézkedés a 3. cikkben meghatározott környezetvédelmi vagy éghajlat-politikai célok elérésére törekszik, és azok egyikét sem veszélyezteti. Az egyes uniós programokból nyújtott hozzájárulásokra a megfelelő program szabályai alkalmazandók. A kumulatív finanszírozás összege nem haladhatja meg az intézkedés elszámolható költségeinek összegét, és a különböző uniós programokból nyújtott támogatás a támogatási feltételeket meghatározó dokumentumoknak megfelelően arányosan számítandó ki.

(2) A kiválósági pecsétet elnyert intézkedések, valamint az alábbi, kumulatív feltételeknek megfelelő intézkedések:

a)	amelyek értékelésre kerültek a LIFE program szerinti pályázati kiírás keretében;

b)	megfelelnek a szóban forgó pályázati kiírás minimális minőségi elvárásainak;

c)	a szóban forgó pályázati kiírás alapján forráshiány miatt nem támogathatók,

támogatásban részesülhetnek az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a Kohéziós Alap, az Európai Szociális Alap+ vagy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap forrásaiból az (EU)XX [a közös rendelkezésekről szóló] rendelet 67. cikkének (5) bekezdésével és az (EU)XX [a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról szóló] rendelet 8. cikkével összhangban, amennyiben az érintett program célkitűzéseivel és támogathatósági kritériumaival összeegyeztethetők. A támogatást nyújtó Alap szabályai az irányadók.

III. FEJEZET

VEGYESFINANSZÍROZÁSI MŰVELETEK

16. cikk

Vegyesfinanszírozási műveletek

A LIFE program keretében a vegyesfinanszírozási műveleteket az InvestEU rendelettel és a költségvetési rendelet X. címével összhangban kell végrehajtani , kellő figyelmet fordítva a fenntarthatóságra és átláthatóságra vonatkozó követelményekre .

IV. FEJEZET

TERVEZÉS, NYOMON KÖVETÉS, JELENTÉSTÉTEL ÉS ÉRTÉKELÉS

17. cikk

Többéves munkaprogram

(1) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén a LIFE programra vonatkozóan többéves munkaprogramokat fogad el . Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 20a. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2) A többéves munkaprogram a 3. cikkben előírt célkitűzésekkel összhangban meghatározza a következőket:

a)	a források elosztása az egyes alprogramokon belül a különböző szükségletek és finanszírozási formák között , valamint a 10. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontja szerinti vissza nem térítendő támogatásokra előirányzott maximális teljes összeg ;

aa)	adott esetben a LIFE program szerinti vegyesfinanszírozási műveletek keretén belüli pénzügyi eszközök tekintetében rendelkezésre álló maximális teljes összeg;

ab)	az I. mellékletben felsorolt szerveknek a 12. cikkel összhangban odaítélendő vissza nem térítendő támogatások maximális teljes összege;

b)	azon projekttémák, illetve konkrét szükségletek, amelyekre előzetes forráselosztás alkalmazandó a 10. cikk (2) bekezdésének c) és d) pontjaiban említett projektek esetében;

c)	azon stratégiák és stratégiai integrált projektek céltervei, amelyekhez támogatás kérelmezhető a 10. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett projektek esetében;

d)	a projekt végrehajtásának maximális elszámolhatósági időszaka;

da)	a többéves munkaprogram által érintett időszakban kihirdetendő pályázati felhívások indikatív ütemterve;

db)	a projektbenyújtási és -kiválasztási eljárás technikai módszertana és odaítélési feltételek a 13. cikkben említett szempontokkal összhangban;

dc)	a 8. cikk (2b) bekezdésében említett társfinanszírozási arányok meghatározása;

dd)	a 10. cikk (2) bekezdésének e) pontjában említett támogatható intézkedések számára nyújtható maximális társfinanszírozás;

de)	adott esetben részletes szabályok a kumulatív, kiegészítő és kombinált finanszírozás alkalmazását illetően;

df)	az alacsony tényleges részvétel és a támogatható tevékenységek és odaítélési kritériumok meghatározása a LIFE programban való tényleges részvételre irányuló, a tagállami hatóságok tevékenységeivel kapcsolatos kapacitásbővítő technikai segítségnyújtási projektek vonatkozásában;

(2a) Az első többéves munkaprogram időtartama négy év, a második többéves munkaprogram időtartama pedig három év.

(2b) A többéves munkaprogram keretében a Bizottság pályázati felhívásokat tesz közzé az érintett időtartamra. A Bizottság gondoskodik az adott pályázati felhívás keretében fel nem használt pénzösszegeknek a 10. cikk (2) bekezdésében említett, ugyanazon a területen belül végrehajtandó különböző intézkedéstípusok között újraosztásáról.

(2c) A Bizottság biztosítja az érdekelt felekkel folytatott konzultációt a többéves munkaprogramok fejlesztésével kapcsolatban.

18. cikk

Nyomon követés és jelentéstétel

(1) A Bizottság a II. mellékletben foglalt mutatók alapján jelentést készít a LIFE program keretében a 3. cikkben meghatározott célok megvalósítása terén tett előrelépésekről.

(2) A LIFE program céljainak megvalósítása felé tett haladás hatékony értékelése érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 21. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. melléklet módosítására vonatkozóan a mutatók felülvizsgálata vagy kiegészítése céljából, amennyiben azt szükségesnek ítéli , többek között az egyéb uniós programok számára megállapított mutatókkal történő összehangolásukra való tekintettel , valamint kiegészítse e rendeletet a nyomonkövetési és értékelési keret létrehozására vonatkozó előírásokkal.

(2a) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 21. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. melléklet alapján külön mutatók meghatározására minden egyes alprogram és projekttípus vonatkozásában.

(3) A Bizottság gondoskodik a program végrehajtásának nyomon követésére vonatkozó adatok és az eredmények hatékony, eredményes és időben történő összegyűjtéséről. Ennek érdekében a rendelkezésre álló módszertanoknak megfelelően arányos jelentéstételi kötelezettségeket kell előírni az uniós források kedvezményezettjei számára, hogy minden konkrét környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzés kapcsán összesíthető projektszintű teljesítmény- és hatásmutatók álljanak rendelkezésre, többek között a Natura 2000 hálózat és egyes légköri szennyező anyagok, így a CO2 esetében is.

(4) A Bizottság rendszeresen felülvizsgálja és jelenti az éghajlathoz és a biológiai sokféleséghez kapcsolódó célok horizontális érvényesítésével kapcsolatos helyzetet, kitérve e kiadások összegére. Uniós éghajlat-politikai markerek segítségével kell nyomon követni, hogy ez a rendelet miként járult hozzá az éghajlat-politikai célokra meghatározott 25 %-os költségvetési ráfordításhoz. A biológiai sokféleségre fordított kiadásokat külön markerkészlettel kell nyomon követni. Az említett nyomonkövetési módszereket kell használni az éghajlat-politikai, illetve a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célokhoz várhatóan hozzájáruló kötelezettségvállalási előirányzatok számszerűsítésére a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves költségvetési keretben a megfelelő bontási szinten. A kiadásokat évente be kell mutatni a költségvetési programindoklásban. A programnak az uniós éghajlat-politikai és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célokhoz való hozzájárulásáról rendszeresen be kell számolni az értékelések és az éves jelentések alkalmával.

(5) A Bizottság értékeli, hogy milyen szinergiák állnak fenn a LIFE program és más kiegészítő uniós programok, illetve a program alprogramjai között.

19. cikk

Értékelés

(1) A Bizottság az értékeléseket időben elvégzi ahhoz, hogy a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek , a koherencia, a szinergiák, az uniós többletérték és a hosszú távú fenntarthatóság kellő figyelembevétele mellett, az elsődleges uniós éghajlat-politikai és környezetvédelmi célok felhasználásával .

(2) A Bizottság a program végrehajtásáról rendelkezésre álló elegendő információ birtokában, de legkésőbb 42 hónappal a LIFE program végrehajtásának kezdetét követően elvégzi a LIFE program félidős értékelését a II. mellékletben meghatározott kimeneti és eredménymutatók segítségével .

Az értékelésnek tartalmaznia kell legalább a következőket:

a)	a program végrehajtásának minőségi és mennyiségi szempontjai;

b)	a források felhasználásának hatékonysága;

c)	az összes intézkedés során kitűzött célok teljesülésének mértéke, meghatározva, ahol lehetséges, az eredményeket és hatásokat;

d)	a projektek tényleges vagy várt sikere más uniós pénzeszközök bevonása tekintetében, figyelembe véve különösen a többi uniós pénzügyi eszközzel fennálló fokozott koherenciájuk előnyeit,

e)	a célkitűzések között megvalósított szinergiák mértéke, valamint ennek más vonatkozó uniós programokkal való kiegészítő jellege;

f)	a LIFE program uniós hozzáadott értéke és hosszú távú hatásai, az intézkedések megújításáról, módosításáról vagy felfüggesztéséről való döntéshozatal céljából;

g)	az érdekelt felek bevonásának mértéke;

h)	mennyiségi és minőségi elemzés a LIFE programnak a 92/43/EGK, valamint a 2009/147/EK irányelvben felsorolt élőhelyek és fajok védettségi helyzetéhez való hozzájárulásáról;

i)	az Unión belüli földrajzi lefedettség elemzése a 8. cikk (2c) bekezdésében említettek szerint, és ilyen lefedettség hiányában az alapul szolgáló okok elemzése.

(3) A LIFE program végrehajtásának végén, de legkésőbb az 1. cikk második franciabekezdésében meghatározott időszak végét követő négy év elteltével a Bizottság elvégzi a LIFE program végső értékelését.

V. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

20. cikk

Tájékoztatás, kommunikáció és közzététel

(1) Az uniós finanszírozás címzettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és (különösen az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítésekor) gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos módon célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak. A címzetteknek e célra a LIFE program IIa. mellékletben látható logóját kell használniuk, illetve – amennyiben az előbbi nem megvalósítható – minden kommunikációs tevékenységük során meg kell említeniük a LIFE programot és jól látható, stratégiai helyeken kihelyezett hirdetőtáblákon fel kell tüntetniük azt a nyilvánosság számára. A LIFE program keretében szerzett tartós javakon is meg kell jeleníteni a LIFE program logóját, kivéve a Bizottság által meghatározott esetekben.

(2) A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez a LIFE programhoz, valamint annak intézkedéseihez és eredményeihez kapcsolódóan. A LIFE programra előirányzott pénzügyi forrásokat ezenfelül az Unió azon politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikáció költségeinek fedezésére is kell fordítani, amelyek kapcsolódnak a 3. cikkben említett célkitűzésekhez.

20a. cikk

A bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot a LIFE programért felelős bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre való hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(3) Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazandó.

(4) A Bizottság évente jelentést készít a bizottságnak az alprogramok és intézkedések, így többek között a LIFE programból előirányzott költségvetési források útján megvalósított vegyesfinanszírozási műveletek végrehajtása terén elért általános előrehaladásról.

21. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 18. cikk (2) és (2a) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása a 2028. december 31-ig terjedő időszakra szól.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 18. cikk (2) és (2a) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 18. cikk (2) és (2a) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

22. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 1293/2013/EU rendelet 2021. január 1-jével hatályát veszti.

23. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) Ez a rendelet nem érinti a 614/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (35) és az 1293/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti intézkedések lezárásig történő folytatását vagy módosítását, és az 1293/2013/EU rendelet továbbra is alkalmazandó a szóban forgó intézkedésekre azok lezárásáig.

(2) A LIFE program költségvetése fedezheti a LIFE program és a 614/2007/EK rendelet, valamint az 1293/2013/EU rendelet alapján elfogadott intézkedések közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és adminisztratív segítségnyújtással kapcsolatos kiadásokat is.

(3) A 2027. december 31-ig be nem fejezett intézkedésekkel kapcsolatos igazgatási feladatok ellátása céljából szükség esetén előirányzatok állíthatók be a 2027 utáni költségvetésbe az 5. cikk (4) bekezdésében meghatározott kiadások fedezésére.

(4) Az 1293/2013/EU rendelet által létrehozott finanszírozási eszközökből befolyó bevételek beruházhatók [az InvestEU Alap] alapján létrehozott finanszírozási eszközökbe.

(5) A 614/2007/EK rendelet vagy az 1293/2013/EU rendelet értelmében jogosulatlanul kifizetett összegek visszafizetéséből származó, célhoz kötött bevételeknek megfelelő előirányzatokat a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (36) 21. cikkével összhangban a LIFE program finanszírozására kell felhasználni.

24. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

a Tanács részéről

az elnök

(1) HL C […], […], […] o.

(2) HL C […], […], […] o.

(3) Az Európai Parlament 2019. április 17-i álláspontja. Az aláhúzással kiemelt szövegre vonatkozóan nem született megállapodás az intézményközi tárgyalások keretében.

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 1293/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozásáról és a 614/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 185. o.).

(5) A környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) félidős értékeléséről készült jelentés (SWD(2017)0355).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 1386/2013/EU határozata (2013. november 20.) a „Jólét bolygónk felélése nélkül” című, a 2020-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési programról (HL L 354., 2013.12.28., 171. o.).

(7) Az ENSZ Közgyűlésének a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendről 2015. szeptember 25-én elfogadott határozata.

(8) A Tanács 93/626/EGK határozata (1993. október 25.) a biológiai sokféleségről szóló egyezmény megkötéséről (HL L 309., 1993.12.13., 1. o.).

(9) HL L 282., 2016.10.19., 4. o.

(10) Horizont 2020, III. rész „Biztonságos, tiszta és hatékony energia” (Társadalmi kihívások) (A Tanács 2013/743/EU határozata (2013. december 3.) a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) végrehajtását szolgáló egyedi program létrehozásáról és a 2006/971/EK, a 2006/972/EK, a 2006/973/EK, a 2006/974/EK és a 2006/975/EK határozatok hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 965. o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/2002 irányelve (2018. december 11.) az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv módosításáról (HL L 328., 2018.12.21., 210. o.).

(12) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A környezetvédelmi politikák végrehajtásának uniós felülvizsgálata: Közös kihívások és az erőfeszítések egyesítésének lehetőségei a jobb eredmények elérése érdekében (COM(2017)0063).

(13) COM(2011)0244.

(14) A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.).

(15) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről (HL L 20., 2010.1.26., 7. o.).

(16) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. október 22-i 1143/2014/EU rendelete az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről (HL L 317., 2014.11.4., 35. o.).

(17) SEC(2017)0250.

(18) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/49/EK irányelve (2002. június 25.) a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről – A Bizottság által a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló irányelvre vonatkozóan az egyeztetőbizottságon belül tett nyilatkozat (HL L 189., 2002.7.18., 12. o.)

(19) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2284 irányelve (2016. december 14.) egyes légköri szennyező anyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről, a 2003/35/EK irányelv módosításáról, valamint a 2001/81/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 344., 2016.12.17., 1. o.).

(20) Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).

(21) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/56/EK irányelve (2008. június 17.) a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv) (HL L 164., 2008.6.25., 19. o.).

(22) HL L 124., 2005.5.17., 4. o.

(23) 13715/17 – COM(2017)0623.

(24) 5485/18 – COM(2018)0010, 5. o.

(25) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

(26) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).

(27) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(28) A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).

(29) A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(30) [Teljes cím, HL-hivatkozás].

(31) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).

(32) A Tanács 2013/755/EU határozata (2013. november 25.) az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról (tengerentúli társulási határozat) (HL L 344., 2013.12.19., 1. o.).

(33) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(34) [Kérjük a teljes cím és Hl-hivatkozás beillesztését]

(35) Az Európai Parlament és a Tanács 614/2007/EK rendelete (2007. május 23.) a környezetvédelmi célú pénzügyi eszközről (LIFE+) (HL L 149., 2007.6.9., 1. o.).

(36) Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (2012. október 25.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

I. MELLÉKLET

Azon szervek, amelyek számára támogatások pályázati felhívás nélkül odaítélhetők

A környezeti jog alkalmazására és végrehajtására létrehozott európai uniós hálózat (IMPEL);

Ügyészek Európai Környezetvédelmi Hálózata (ENPE);

Bírák Európai Uniós Fóruma a Környezetért (EUFJE).

II. MELLÉKLET

Mutatók

1. Kimeneti mutatók

1.1.

Az innovatív technológiákat és megközelítéseket kialakító, demonstráló és előmozdító projektek száma;

1.2.

A természet és a biológiai sokféleség terén bevált gyakorlatokat alkalmazó projektek száma;

1.3.

A megfelelő uniós jogszabályok és szakpolitikák fejlesztését, végrehajtását, nyomon követését és érvényesítését szolgáló projektek száma;

1.4.

Az irányítás javítását a köz- és magánszférabeli szereplők kapacitásának növelésével és a civil társadalom bevonásával szolgáló projektek száma;

1.5.

Az alábbiakat végrehajtó , többek között stratégiai integrált projektek és stratégiai természetvédelmi projektek száma:

—	kulcsfontosságú tervek vagy stratégiák;

—	a természet és biológiai sokféleség horizontális érvényesítését célzó cselekvési programok.

2. Eredménymutatók

2.1.

Az alábbi alprogramok szerinti pályázati felhívásokban meghatározandó projektszintű mutatók aggregálása alapján elért nettó környezeti és éghajlati változás:

—	Természet és biológiai sokféleség;

—	Körforgásos gazdaság és életminőség, legalább az alábbiakra nézve:

—	Levegőminőség

—

Talaj

—

Víz

—	Hulladékok

—	Vegyszerek;

—

Zaj;

—	Erőforrás-felhasználás és -hatékonyság;

—	Az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése és az azokhoz való alkalmazkodás;

—	A tiszta energiaforrásokra való átállás.

2.2.

A projektek vagy az elnyert finanszírozás által generált halmozott beruházások értéke (millió EUR);

2.3.

A projektekben részt vevő vagy működési támogatásban részesülő szervezetek száma;

2.4.

Azon projektek aránya, amelyek lezárultuk után katalizátor-szerepet játszottak.

IIa. MELLÉKLET

A program logója

2021.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 158/501

P8_TA(2019)0406

Jogérvényesülés program ***I

Az Európai Parlament 2019. április 17-i jogalkotási állásfoglalása a Jogérvényesülés program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0384 – C8-0235/2018 – 2018/0208(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 158/53)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0384),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 81. cikkének (1) és (2) bekezdésére és 82. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C8-0235/2018),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

—	tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. október 18-i véleményére (1),

—	a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

—	tekintettel elnöke által a bizottsági elnökökhöz intézett, 2019. január 25-i levélre, amely felvázolja a Parlament megközelítését a többéves pénzügyi keretbe tartozó, 2020 utáni ágazati programokra vonatkozóan,

—	tekintettel a Tanács által az Európai Parlament elnökéhez intézett, 2019. április 1-i levélre, amelyben megerősíti a társjogalkotók által a tárgyalások során kialakított közös értelmezést,

—	tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

—	tekintettel a Jogi Bizottság és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság által az eljárási szabályzat 55. cikke alapján folytatott közös tanácskozásra,

—	tekintettel a Jogi Bizottság és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére, valamint a Költségvetési Bizottság, a Költségvetési Ellenőrző Bizottság és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményeire (A8-0068/2019),

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot (2);

emlékeztet „A következő pénzügyi keret: a 2020 utáni időszakra szóló többéves pénzügyi keretre vonatkozó parlamenti álláspont előkészítése” című, 2018. március 14-i állásfoglalására (3); ismét támogatását fejezi ki a kultúra, oktatás, média, ifjúság, sport, demokrácia, polgárság és civil társadalom terén folytatott azon programok iránt, amelyek egyértelműen bizonyították európai hozzáadott értéküket, és kitartó népszerűségnek örvendenek a kedvezményezettek körében; megismétli, hogy csak úgy lehet megvalósítani egy erősebb és nagyratörőbb Uniót, ha megerősített pénzügyi eszközök állnak a rendelkezésére; felhív ezért a meglévő szakpolitikák támogatásának folytatására, az Unió kiemelt programjai számára rendelkezésre álló források növelésére, valamint az újabb kötelezettségek további pénzügyi eszközökkel való párosítására;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 62., 2019.2.15., 178. o.

(2) Ez az álláspont lép a 2019. február 13-án elfogadott módosítások helyébe (Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0097).

(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0075.

P8_TC1-COD(2018)0208

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 17-én került elfogadásra a Jogérvényesülés program létrehozásáról szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 81. cikke (1) és (2) bekezdésére, összefüggésben a 82. cikke (1) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

Az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke szerint „az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.” A 3. cikk továbbá kifejti, hogy az „Unió célja a béke, az általa vallott értékek és népei jólétének előmozdítása”, és hogy – egyebek mellett – az Unió „tiszteletben tartja saját kulturális és nyelvi sokféleségét, továbbá biztosítja Európa kulturális örökségének megőrzését és további gyarapítását”. Ezeket az értékeket az Európai Unió Alapjogi Chartájában (a továbbiakban: a Charta) rögzített jogok, szabadságok és alapelvek még határozottabban megerősítették és rögzítették.

(2)

Ezeket a jogokat és értékeket továbbra is aktívan ápolni és védeni kell , valamint elő kell mozdítani és érvényesíteni kell, továbbá meg kell osztani ▌a polgárok és népek között, és az európai projektben központi szerepet kell számukra biztosítani , mivel bármely tagállamban e jogok és értékek védelmének sérülése káros hatással lehet az Unió egészére . Ezért az európai uniós költségvetésben létre kell hozni egy új Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alapot, amely a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek programból, valamint a Jogérvényesülés programból áll. Amikor az európai társadalmak a szélsőségesség, a radikalizálódás és a megosztottság terheivel , valamint a független civil társadalom mozgásterének csökkenésével szembesülnek, minden korábbinál lényegesebb, hogy előmozdítsuk, megerősítsük és megvédjük a jogérvényesülést, a jogokat és az európai értékeket: az emberi jogokat, az emberi méltóság tiszteletben tartását, a szabadságot, a demokráciát, az egyenlőséget, a jogállamiság elvét. Ez mélyreható és közvetlen következményekkel jár az Unió politikai, társadalmi, kulturális, jogi és gazdasági életére nézve. A Jogérvényesülés program az új alap részeként továbbra is támogatni fogja a jogállamiságon, a bírói kar függetlenségén és pártatlanságán, a kölcsönös elismerésen és a kölcsönös bizalmon, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésen és a határokon átnyúló együttműködésen alapuló uniós igazságszolgáltatási térség továbbfejlesztését . A Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program egyesíti majd az 1381/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (3) a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozóan létrehozott Jogok, egyenlőség és polgárság programot, valamint a 390/2014/EU tanácsi rendelettel (4) létrehozott Európa a polgárokért programot (a továbbiakban: az elődprogramok ).

(3)

A Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alap, valamint két mögöttes programja ▌a közös értékeink, az egyenlőség, jogaink és gazdag sokszínűségünk fenntartásához és élénkítéséhez hozzájáruló személyekre és szervezetekre összpontosít. A végső cél egy jogokra épülő, egyenlő, nyitott, pluralista, inkluzív és demokratikus társadalom gazdagítása és fenntartása. Ez magában foglalja a kulcsfontosságú szereplőként jelen lévő élénk és erős civil társadalmat, az emberek demokratikus, civil és társadalmi részvételének bátorítását, valamint a közös értékeinken, történelmünkön és emlékezetünkön alapuló európai társadalom gazdag sokszínűségének ápolását . Az Európai Unióról szóló szerződés 11. cikke előírja, hogy az uniós intézmények nyitott, átlátható és rendszeres párbeszédet tartsanak fenn a civil társadalommal, és a megfelelő eszközökkel biztosítsák, hogy a polgárok és az érdekképviseleti szervezetek az Unió bármely tevékenységéről véleményt nyilváníthassanak, és azokat nyilvánosan megvitathassák.

(4)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) egy, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség megteremtéséről rendelkezik, amelyben tiszteletben tartják az alapvető jogokat és a tagállamok eltérő jogrendszereit és jogi hagyományait. A jogállamiság, az alapvető jogok és a demokrácia Unión belüli tiszteletben tartása és előmozdítása a Szerződésekben foglalt valamennyi jog és kötelezettség fenntartásának, valamint az emberek Unióba vetett bizalmának előfeltétele. A jogállamiság tagállami szintű végrehajtásának módja kulcsszerepet játszik a tagállamok és jogrendszereik közötti kölcsönös bizalom biztosításában. Ezért az Unió intézkedéseket fogadhat el a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés kialakítása céljából ▌. A jog érvényesülésén alapuló európai térség továbbfejlesztése során valamennyi szinten biztosítani kell és elő kell mozdítani az alapvető jogok, valamint közös alapelvek és értékek tiszteletben tartását, ideértve például a megkülönböztetés tilalmát és az egyenlő bánásmódot a Charta 21. cikkében felsorolt indokok alapján, a szolidaritást, az igazságszolgáltatáshoz mindenki számára biztosított tényleges hozzáférést, a jogállamiságot , a demokráciát és a jól működő, független igazságszolgáltatási rendszert.

(5)

A finanszírozás továbbra is a Szerződések által meghatározott ambiciózus célok sikeres megvalósításának egyik legfontosabb eszköze. E célkitűzéseket többek között egy rugalmas és hatékony Jogérvényesülés program létrehozása révén kell megvalósítani, amelynek elő kell segítenie e célok tervezését és végrehajtását. A programot felhasználóbarát módon kell végrehajtani (például felhasználóbarát pályázati és jelentéstételi eljárással) és törekedni kell a kiegyensúlyozott földrajzi lefedettségre. Kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a program a kedvezményezettek összes típusa számára elérhető legyen.

(6)

A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség mindenki számára történő fokozatos megvalósítása érdekében az Unió a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos intézkedéseket fogad el az ítéletek és bírósági határozatok kölcsönös elismerésének elvére alapozva, amely az Európai Tanács 1999. október 15–16-i tamperei ülése óta az Unión belüli igazságügyi együttműködés sarokköve. A kölcsönös elismerés a tagállamok között a kölcsönös bizalom magas szintjét igényli. Több területen a tagállamok jogszabályainak közelítésére irányuló intézkedéseket fogadtak el a kölcsönös elismerés megkönnyítése és a kölcsönös bizalom növelése céljából. A gazdasági növekedés biztosításához és a további integrációhoz is kulcsfontosságú a jog érvényesülésén alapuló, jól működő térség kialakítása, felszámolva azokat az akadályokat, amelyek megnehezítik a határon átnyúló bírósági eljárásokat, valamint a több tagállamot érintő helyzetekben az igazságszolgáltatás igénybevételét. Ugyanakkor a jog érvényesülésén alapuló, jól működő európai térség és a hatékony, független és minőségi nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek, valamint a fokozott kölcsönös bizalom kiemelkedően fontosak a virágzó belső piac és az Unió közös értékeinek megőrzése szempontjából.

(6a)

Az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésnek magában kell foglalnia különösen a bírósághoz fordulás lehetőségét, a jogviták rendezésére szolgáló alternatív módszerek igénybevételének lehetőségét, valamint az olyan köztisztviselőkhöz fordulás lehetőségét, akiket jogszabály kötelez arra, hogy a feleknek független és pártatlan jogi tanácsadást nyújtsanak.

(7)

A jogállamiság maradéktalan tiszteletben tartása és előmozdítása alapvető fontosságú a bel- és igazságügy terén kialakítandó magas szintű kölcsönös bizalom, különösen a kölcsönös elismerésre épülő, polgári és büntetőügyekben folytatott hatékony igazságügyi együttműködés szempontjából. A jogállamiság elve az EUSZ 2. cikkébe foglalt közös értékek egyike. Az EUSZ 19. cikke (1) bekezdésében és az Alapjogi Charta 47. cikkében szereplő hatékony bírói jogvédelem pedig a jogállamiság elvének konkrét kifejezése. A jogállamiság előmozdítása a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek függetlenségének, átláthatóságának, elszámoltathatóságának, minőségének és hatékonyságának javítására irányuló erőfeszítések támogatásával fokozza a kölcsönös bizalmat, amely elengedhetetlenül fontos a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködéshez. A bírói függetlenség és pártatlanság a tisztességes tárgyaláshoz való jog lényegi eleme és kulcsfontosságú az európai értékek védelme szempontjából. Továbbá az eljárásokra vonatkozó észszerű határidőkkel működő hatékony igazságszolgáltatás a jogbiztonságot szolgálja valamennyi érintett fél számára.

(8)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 81. cikke (2) bekezdésének h) pontja és 82. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében az Unió támogatja a bírák, ügyészek és az igazságügyi alkalmazottak képzését az ítéletek és bírósági határozatok kölcsönös elismerésének elvén alapuló polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés javításának eszközeként. Az igazságügyi szakemberek képzése fontos eszközt jelent abban, hogy közös értelmezés jöjjön létre a jogállamiság és az alapvető jogok végrehajtásának és érvényesítésének legmegfelelőbb módjáról. Hozzájárul továbbá a jog érvényesülésén alapuló európai térség kiépítéséhez azáltal, hogy közös igazságügyi kultúrát teremt a tagállami igazságügyi szakemberek között. Alapvetően fontos a jog megkülönböztetéstől mentes, helyes és egységes alkalmazásának szavatolása az Unióban, valamint a határon átnyúló eljárásokban az igazságügyi szakemberek közötti kölcsönös bizalom és egyetértés biztosítása. A program által támogatott képzési tevékenységeknek a képzési szükségletek egyértelmű felmérésein kell alapulniuk, magas szintű képzési módszertant kell alkalmazniuk, ki kell terjedniük a különböző tagállamok igazságügyi szakembereit összegyűjtő határon átnyúló eseményekre, aktív tanulást és hálózatépítési elemeket kell magukban foglalniuk, valamint fenntarthatóaknak kell lenniük. Az ilyen tevékenységeknek magukban kell foglalniuk a jogi terminológiával, a polgári és büntetőjoggal, az alapvető jogokkal, a kölcsönös elismeréssel és az eljárásjogi biztosítékokkal kapcsolatos képzést. E képzéseknek ki kell terjedniük a gyakran megkülönböztetést elszenvedő vagy kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek – például a nők, a gyermekek, a kisebbségek, az LMBTQI-személyek, a fogyatékossággal élő személyek, a nemi alapú erőszak, a családon belüli erőszak vagy az intim kapcsolaton belüli erőszak és a személyek közötti erőszak egyéb formáinak áldozatai – előtt álló kihívásokkal és akadályokkal foglalkozó, bírák, ügyvédek és ügyészek számára kínált képzésekre. E képzési tanfolyamokat az ilyen személyeket képviselő vagy segítő szervezetek és amennyiben lehetséges ilyen személyek közvetlen bevonásával kell megszervezni. Figyelembe véve, hogy a női bírák alulreprezentáltak a vezető beosztásokban, ösztönözni kell a női bírákat, ügyészeket és egyéb jogi szakembereket a képzési tevékenységekben való részvételre.

(8a)

E rendelet alkalmazásában a „bírák, ügyészek és igazságügyi alkalmazottak” kifejezést kiterjesztően kell értelmezni, hogy magában foglalja a bírákat, ügyészeket, bírósági és ügyészségi alkalmazottakat, továbbá az igazságszolgáltatás területével kapcsolatban tevékenykedő vagy az igazságszolgáltatásban másként részt vevő egyéb jogi szakembereket nemzeti meghatározásuktól, jogállásuktól és a belső szervezettől függetlenül, például ügyvédeket, közjegyzőket, bírósági végrehajtókat vagy végrehajtási tisztviselőket, fizetésképtelenségi szakértőket, jogi közvetítőket, bírósági tolmácsokat és fordítókat, bírósági szakértőket, büntetés-végrehajtási alkalmazottakat és pártfogó felügyelőket.

(9)

Az igazságügyi képzésben különféle szereplők lehetnek érintettek, így például a tagállamok jogi, igazságügyi és közigazgatási hatóságai, a tudományos intézmények, az igazságügyi képzésért felelős nemzeti szervek, az európai szintű képzési szervezetek vagy hálózatok, illetve az uniós jogra szakosodott bírósági koordinátorok hálózatai. A bírák és ügyészek képzése területén valamilyen általános európai érdekű cél elérésére törekvő szerveknek és szervezeteknek – ilyen például az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat (EJTN), az Európai Jogi Akadémia (ERA), az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ), az Európai Unió Államtanácsainak és Legfelső Közigazgatási Bíróságainak Szövetsége (ACA-Europe), az Európai Unió Legfelsőbb Bíróságai Elnökeinek Hálózata (RPCSJUE) és az Európai Közigazgatási Intézet (EIPA) – továbbra is szerepet kell játszaniuk a bíráknak, ügyészeknek és igazságügyi alkalmazottaknak szóló, valóban európai vonatkozású képzési programok előmozdításában, és ennélfogva a Bizottság által e rendelet alapján elfogadott ▌munkaprogramokban meghatározott eljárásokkal és kritériumokkal összhangban megfelelő pénzügyi támogatás nyújtható számukra.

(10)

A programnak támogatnia kell az igazságügyi képzésben kulcsfontosságú szerepet betöltő EJTN éves munkaprogramját. Az EJTN különleges helyzetben van, mivel ez az egyetlen olyan uniós szintű hálózat, amely a tagállamok igazságügyi képzési szerveit fogja össze. Egyedülállóan alkalmas arra, hogy az összes tagállamra kiterjedő cseréket szervezzen az új és tapasztalt bírák és ügyészek számára, valamint koordinálja a nemzetközi igazságügyi szervek által az uniós jogra vonatkozó képzések szervezése és a bevált képzési gyakorlatok ösztönzése terén végzett munkát. Az EJTN továbbá uniós szinten, költséghatékony módon szervezett, kiváló minőségű képzéseket is biztosít. Ezen túlmenően a tagjelölt országok igazságügyi képzési szerveit is magában foglalja, megfigyelő tagokként. Az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat éves jelentésének tartalmaznia kell a biztosított képzésekkel kapcsolatos, személyzeti kategóriák szerint is lebontott információkat.

(11)

A program keretében teendő intézkedéseknek támogatniuk kell a polgári és büntetőügyekben hozott bírósági határozatok és ítéleteket bővített kölcsönös elismerésének elvét, a tagállamok közötti kölcsönös bizalmat, valamint azon jogszabályok közelítését, amelyek megkönnyítik az illetékes hatóságok ▌közötti - többek között elektronikus úton történő - együttműködést. A programnak támogatnia kell továbbá a polgári és kereskedelmi ügyekben az egyéni jogok bírói védelmét A programnak elő kell továbbá mozdítania ▌a polgári jog területén a nagyobb fokú közelítést, amely elősegíti majd – a polgári jogviták valamennyi fele számára előnyös módon – a jól és hatékonyan működő bírósági és bíróságon kívüli eljárások akadályainak felszámolását. Végezetül a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködésre vonatkozó uniós jog hatékony végrehajtásának és gyakorlati alkalmazásának támogatása érdekében a programnak támogatnia kell a 2001/470/EK tanácsi határozattal létrehozott, polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat működését. Büntetőügyekben a programnak hozzá kell járulnia a bírósági ítéletek és határozatok az Unió egészén belüli kölcsönös elismerését biztosító szabályok és eljárások előmozdításához és végrehajtásához. Meg kell könnyítenie az együttműködést és hozzá kell járulnia a megfelelő együttműködés és a kölcsönös bizalom előtti akadályok megszüntetéséhez. A programnak ezenkívül hozzá kell járulnia az igazságszolgáltatás igénybevételének javításához azáltal, hogy előmozdítja és támogatja a bűncselekmények áldozatainak jogait, valamint a gyanúsítottak és vádlottak eljárási jogait a büntetőeljárásokban.

(12)

Az EUMSZ 3. cikke (3) bekezdésének, a Charta 24. cikkének, és a gyermekek jogairól szóló 1989. évi ENSZ-egyezménynek megfelelően a programnak támogatnia kell a gyermekek jogainak védelmét, továbbá a benne foglalt intézkedések végrehajtása során előtérbe kell helyeznie a gyermekek jogainak előmozdítását. Ennek érdekében a büntető és polgári igazságszolgáltatás keretein belül kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermekek jogainak védelmét célzó intézkedésekre, beleértve a fogva tartott szülőket kísérő gyermekeknek, a bebörtönzött szülők gyermekeinek és olyan gyermekeknek a védelmét is, akik büntetőeljárás gyanúsítottjai vagy vádlottjai.

(13)

A 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó program lehetővé tette az uniós joggal – különösen a Charta hatályával és alkalmazásával – kapcsolatos képzési tevékenységeket, amelyek a bírákat és más jogi szakembereket célozták. A Charta 2016. évi alkalmazásáról szóló, 2017. október 12-i következtetéseiben a Tanács felidézte a Charta alkalmazásával kapcsolatos tudatosságnövelés jelentőségét, többek között a politikai döntéshozók, a jogi szakemberek és maguk a jogosultak körében, nemzeti és uniós szinten egyaránt. Ezért az alapvető jogok következetes módon történő általános érvényesítése érdekében a pénzügyi támogatást ki kell terjeszteni a tudatosságot növelő tevékenységekre az igazságügyi hatóságoktól és jogi szakemberektől eltérő más közigazgatási szervek vonatkozásában.

(14)

Az EUMSZ 67. cikkének megfelelően az Unió a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget alkot, amelyben tiszteletben tartják az alapvető jogokat, amihez elengedhetetlen az igazságszolgáltatáshoz való megkülönböztetésmentes hozzáférés jogának biztosítása mindenki számára . Az igazságszolgáltatáshoz való jog hatékony érvényesülésének megkönnyítése érdekében, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség megfelelő működéséhez elengedhetetlen kölcsönös bizalom előmozdítása céljával, alapvető fontosságú, hogy a nemzeti, regionális és helyi szintű igazságügyi hatóságoktól és jogi szakemberekről eltérő egyéb hatóságok, továbbá az e célokhoz hozzájáruló társadalmi szervezetek tevékenységére is kiterjedjen a pénzügyi támogatás. Támogatni kell különösen azokat a tevékenységeket, amelyek elősegítik az igazságszolgáltatáshoz való tényleges és egyenlő hozzáférést a gyakran hátrányos megkülönböztetésben részesülő vagy kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek számára. Támogatni kell a civil társadalmi szervezetek érdekképviseleti tevékenységeit, például a hálózatépítést, a peres eljárásokat, a kampányokat, a kommunikációt és más felügyeleti tevékenységeket. Ebben az összefüggésben az igazságüggyel kapcsolatban tevékenykedő és a civil társadalmi szervezetknek dolgozó jogi szakembereknek szintén fontos szerepük van.

(15)

Az EUMSZ 8. és 10. cikke alapján a programnak valamennyi tevékenységében támogatnia kell a nemek közötti egyenlőség érvényesítését és a megkülönböztetés tilalmával kapcsolatos célkitűzések általános érvényesítését ▌. A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény megerősíti a fogyatékossággal élő személyek teljes körű jogi cselekvőképességhez és az igazságszolgáltatás igénybevételéhez való jogát. A program időközi és végső értékelése során értékelni kell a nemek közötti egyenlőség hatásait, és azt, hogy a program milyen mértékben járul hozzá a nemek közötti egyenlőséghez, valamint azt, hogy a programnak nincs-e nem szándékos negatív hatása a nemek közötti egyenlőségre. Ebben az összefüggésben és figyelembe véve a program konkrét célkitűzései keretében megvalósuló tevékenységek eltérő jellegét és méretét, fontos lesz, hogy az összegyűjtött egyedi adatokat – amennyiben lehetséges – nemek szerint lebontsák. Fontos továbbá a támogatást kérelmezőket tájékoztatni arról, hogyan vegyék figyelembe a nemek közötti egyenlőséget, ideértve a nemek közötti egyenlőség érvényesítésére szolgáló eszközök, például a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés és szükség esetén a nemi szempontú hatásvizsgálatok alkalmazását is. A szakértőkkel és az érdekelt felekkel folytatott konzultációk során figyelembe kell venni a nemek közötti egyensúlyt.

(15a)

A programnak adott esetben valamennyi tevékenységében támogatnia kell és meg kel védenie az áldozatok jogait mind polgári, mind büntetőügyekben. Ennek érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani az áldozatok védelmét szolgáló különböző uniós eszközök jobb végrehajtására és összehangolására, továbbá az erőszakos esetekkel foglalkozó bíróságok és jogi szakemberek közötti bevált gyakorlatok cseréjére irányuló fellépésekre. A programnak támogatnia kell a kollektív jogorvoslati eszközökkel kapcsolatos ismeretek bővítését és alkalmazásuk javítását is.

(16)

Az e rendelet hatálya alá tartozó intézkedéseknek hozzá kell járulniuk a jog érvényesülésén alapuló európai térség létrehozásához, a jogrendszer függetlenségének és hatékonyságának előmozdításához, a határon átnyúló együttműködés és hálózatépítés fokozásához, a tagállamok igazságszolgáltatási hatóságai közötti kölcsönös bizalom megerősítéséhez, valamint az uniós jog helyes, koherens és következetes alkalmazásához. A finanszírozási tevékenységeknek hozzá kell járulniuk az uniós értékekről, a jogállamiságról létrejött közös megállapodáshoz, az uniós jog és szakpolitikák jobb ismeretéhez, az igazságügyi együttműködési eszközök valamennyi érdekelt általi használata terén a know-how és a bevált módszerek megosztásához, valamint a zökkenőmentes és hatékony határon átnyúló együttműködést megerősítő interoperábilis digitális megoldások elterjedéséhez és előmozdításához , és szilárd elemzési alapot kell biztosítaniuk az uniós jog és szakpolitikák kidolgozásához, végrehajtásához és megfelelő megértéséhez és átültetéséhez. Az uniós beavatkozás lehetővé teszi, hogy az említett intézkedéseket Unió-szerte következetesen, és a méretgazdaságosság kihasználásával hajtsák végre. Ezenfelül az Unió a tagállamokhoz képest kedvezőbb helyzetben van a határokon átnyúló helyzetek kezeléséhez és ahhoz, hogy európai fórumot biztosítson az egymástól való tanuláshoz és a bevált gyakorlatok megosztásához .

(16a)

A programnak hozzá kell járulnia a tagállamok közötti együttműködés javításához, amennyiben az uniós jog területen kívüli alkalmazásáról van szó, és a külső következmények figyelembevételéhez az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés javítása és az igazságügyi és eljárási kihívások kezelésének megkönnyítése érdekében.

(17)

A Bizottságnak biztosítani kell az uniós szervek, hivatalok és ügynökségek – például az EUROJUST, a FRA, az eu-LISA és az európai ügyészség – munkájával való átfogó következetességet, kiegészítő jelleget és szinergiákat, és számba kell vennie a program által az alkalmazási körébe tartozó területeken más nemzeti és nemzetközi szereplők által végzett munkát.

(18)

Biztosítani kell, hogy a Jogérvényesülés program keretében végrehajtott valamennyi intézkedés és tevékenység végrehajtása során érvényesüljön a megvalósíthatóság, a láthatóság, az európai hozzáadott érték alapvető elve, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás , az intézkedések és tevékenységek kiegészítsék a tagállamok tevékenységét, és összhangban álljanak az egyéb uniós tevékenységekkel. Az Unió általános költségvetéséből származó pénzeszközök hatékony és teljesítményalapú elosztása érdekében következetességre, a kiegészítő jelleg elérésére és szinergiákra kell törekedni az egymáshoz szorosan kapcsolódó szakpolitikai területeket támogató finanszírozási programok között, különösen a Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alapon belül – és így a Jogok és értékek programmal –, valamint a program és az Egységes piac program, a Határigazgatás és biztonság között, különösen a Menekültügyi és Migrációs Alap (AMIF) és a Belső Biztonsági Alapok, a stratégiai infrastruktúra különösen a Digitális Európa program, az Európai Szociális Alap+ program, az Erasmus+ program, a kutatási és innovációs keretprogram, az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz, valamint a LIFE-rendelet (5) vonatkozásában. A Jogérvényesülés programot az uniós költségvetésnek a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén történő védelmével kapcsolatos uniós jogszabályok és szakpolitikák sérelme nélkül és azokat kiegészítve kell végrehajtani.

(19)

Ez a rendelet meghatározza a Jogérvényesülés program pénzügyi keretösszegét, amely [a hivatkozást frissíteni kell az új intézményközi megállapodás szerint: a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2013. december 2-i intézményközi megállapodás (6) 17. pontja] értelmében az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára.

(19a)

Tovább kell finomítani az uniós finanszírozási politikák és az uniós értékek közötti kapcsolatot biztosító mechanizmusokat, lehetővé téve a Bizottság számára, hogy javaslatot tegyen a Tanácsnak, amelynek értelmében a valamely tagállam részére megosztott irányítás keretében allokált forrásokat átcsoportosítják a programra, ha az adott tagállamot az uniós értékekkel kapcsolatos eljárások alá vetették. Egy, a demokráciára, jogállamiságra és az alapvető jogokra irányuló, átfogó uniós mechanizmusnak gondoskodnia kell valamennyi tagállam rendszeres és egyenlő felülvizsgálatáról, biztosítva a tagállamokban az uniós értékek tekintetében fennálló, általános hiányosságokkal kapcsolatos intézkedések végrehajtásához szükséges információkat. Az egységes végrehajtás biztosítása érdekében, valamint az alkalmazott intézkedések pénzügyi hatásainak jelentőségére tekintettel a végrehajtási hatásköröket a Tanácsra kell ruházni, amelynek a Bizottság javaslata alapján kell eljárnia. A hatékony intézkedések biztosításához szükséges határozatok meghozatalának elősegítése érdekében fordított minősített többségi szavazást kell alkalmazni.

(20)

Az említett programra az (EU, Euratom) rendelet [az új költségvetési rendelet] (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) alkalmazandó. A költségvetési rendelet megállapítja az uniós költségvetés végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre, a közvetett végrehajtásra, a finanszírozási eszközökre és a költségvetési garanciákra – vonatkozó szabályokat.

(21)

Az e rendelet szerinti finanszírozási formákat és végrehajtási módokat annak alapján kell megválasztani, hogy mennyire alkalmasak a tevékenységek egyedi célkitűzéseinek megvalósítására és eredmények elérésére, figyelembe véve különösen az ellenőrzések költségeit, az adminisztratív terheket, az érintett érdekelt felek és megcélzott kedvezményezettek kapacitását és a szabályok be nem tartásának várható kockázatait. Ennek keretében mérlegelni kell az egyösszegű átalányok, a százalékos átalányok és az egységköltségek, valamint a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazását a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint.

(22)

A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (7), a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel (8), a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel (9) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel (10) összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a program finanszírozási és kiválasztási eljárásainak teljes átláthatóságát, a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel összhangban vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – kell végeznie annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészségnek ki kell vizsgálnia és büntetőeljárás alá kell vonnia az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv (11) szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalásokat és más bűncselekményeket. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(23)

EGT-tag harmadik országok részt vehetnek uniós programokban az EGT-megállapodásban meghatározott együttműködés keretében, amennyiben a megállapodás alapján hozott határozat rendelkezik a programok végrehajtásáról. Más jogi eszközök alapján harmadik országok is részt vehetnek ezekben. E rendeletnek konkrét rendelkezést kell tartalmaznia az engedélyezésre jogosult tisztviselő, az emberi jogi szervek és hálózatok – beleértve az egyes tagállamokban az emberi jogok védelméért felelős nemzeti intézményeket, a megkülönböztetésmentességért és az egyenlőséggel kapcsolatos politikáért felelős szerveket és hálózatokat –, az ombudsmanok, az Európai Alapjogi Ügynökség (FRA), az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogok és hozzáférés biztosításáról , valamint a szinergiájuk és együttműködésük fokozásáról . Lehetővé kell tenni harmadik országok részvételét is – különösen amennyiben bevonásuk elősegíti a program céljait – a szóban forgó országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel összhangban.

(24)

Az Európai Parlament és a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 322. cikke alapján elfogadott horizontális pénzügyi szabályok alkalmazandók erre a rendeletre. E szabályokat a költségvetési rendelet állapítja meg, amelyek meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és a támogatás, közbeszerzés, pénzdíjak és közvetett úton történő végrehajtására vonatkozó eljárást, továbbá megállapítják a pénzügyi szereplők felelősségére vonatkozó szabályokat. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az Unió költségvetésének védelmére is vonatkoznak, mivel a jogállamiság tiszteletben tartása a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és a hatékony uniós finanszírozás alapvető előfeltétele.

(24a)

A tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az Unió költségvetésének védelméről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat célja eszközt adni az Uniónak arra, hogy megfelelőbb módon tudja védelmezni költségvetését, amikor a jogállamiság terén mutatkozó hiányosságok hátrányosan befolyásolják vagy veszélyeztetik a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást vagy az Unió pénzügyi érdekeit. Ennek ki kell egészítenie a Jogérvényesülés programot, amelynek szerepe eltérő, nevezetesen a jogállamiság és a kölcsönös bizalom elvén alapuló európai igazságszolgáltatási térség fejlesztésének további támogatása, valamint az emberek jogainak biztosítása.

(25)

[A hivatkozást adott esetben a TOT-okról szóló új határozatnak megfelelően naprakésszé kell tenni: A [2013/755/EU tanácsi határozat (12) 94. cikke] alapján a tengerentúli országokban és területeken letelepedett személyek és szervezetek jogosultak finanszírozásban részesülni, figyelemmel a program szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira is, amelyhez az érintett tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik. A programnak biztosítania kell, hogy az ilyen személyek és szervezetek megfelelő tájékoztatást kapjanak a finanszírozásra való jogosultságukról.

(25a)

A programnak hozzá kell járulnia a fenntartható fejlesztési célok teljesítésére irányuló uniós és tagállami kötelezettségvállalások eléréséhez, azok fontossága és relevanciája alapján.

(26)

Szem előtt tartva az éghajlatváltozás kezelésének fontosságát, összhangban az Unió által a Párizsi Megállapodás végrehajtása és az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlesztési céljainak megvalósítása érdekében vállalt kötelezettségekkel, ez a program hozzá fog járulni az éghajlati cselekvés általános érvényesítéséhez az uniós szakpolitikákban és ahhoz, hogy összességében az uniós költségvetési kiadások 25 %-a támogassa az éghajlat-politikai célok elérését. A releváns tevékenységek meghatározására a program előkészítése és végrehajtása során, újbóli értékelésükre pedig a félidős értékelés keretében kerül sor.

(27)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (22) és (23) bekezdése alapján a programot sajátos ellenőrzési követelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján értékelni kell, ugyanakkor el kell kerülni a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, főként a tagállamokra nehezedőeket. Adott esetben e követelmények mérhető mutatókat is magukban foglalhatnak, amelyek alapján értékelhetők a program tényleges hatásai.

(28)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a 12 és 14. cikkben, valamint a II. mellékletben meghatározott mutatók tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(29)	E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően kell gyakorolni (13).

(30)	Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. sz. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt e rendelet elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(31)

[Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 3. cikkével és 4a. cikkének (1) bekezdésével összhangban Írország […-án/-én kelt levelében] bejelentette, hogy részt kíván venni ennek a rendeletnek az elfogadásában és alkalmazásában. VAGY

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével valamint 4a. cikkének (1) bekezdésével összhangban, az említett jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, Írország nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.]

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet létrehozza a Jogérvényesülés programot (a továbbiakban: a program).

2. cikk

Fogalommeghatározás

E rendelet alkalmazásában:

(1)	„bírák, ügyészek és igazságügyi alkalmazottak”: bírák, ügyészek és bírósági és ügyészségi tisztviselők, valamint bármely más, az igazságüggyel kapcsolatban tevékenykedő jogi szakemberek ▌.

3. cikk

A program célkitűzései

(1) A program általános célkitűzése, hogy hozzájáruljon az európai igazságszolgáltatási térség továbbfejlesztéséhez, amely a jogállamiságra, többek között az igazságszolgáltatás függetlenségére és pártatlanságára, a kölcsönös elismerésre és bizalomra , valamint az igazságügyi együttműködésre épül , ezáltal szintén erősítve a demokráciát, a jogállamiságot és az alapvető jogokat .

(2) A program ▌egyedi célkitűzései a következők:

a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés megkönnyítése és támogatása, valamint a jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlenségének és pártatlanságának előmozdítása többek között a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek hatékonyságának és a határozatok tényleges végrehajtásának javítására irányuló erőfeszítések támogatásával;

b)	az igazságügyi képzés támogatása és ösztönzése azzal a céllal, hogy közös jogi, bírósági és jogállamisági kultúrát mozdítson elő , valamint hogy támogassa a program szempontjából releváns uniós jogi eszközök következetes és hatékony végrehajtását ;

megkönnyítse mindenki számára az igazságszolgáltatáshoz való hatékony és megkülönböztetésmentes hozzáférést és a hatékony jogorvoslatokat, többek között ezek elektronikus úton történő elérésével (e-igazságügy) , azáltal, hogy hatékony polgári és büntetőeljárásokat ösztönöz, tovább előmozdítja és támogatja a bűncselekmények valamennyi áldozatának jogait, valamint a büntetőeljárásban a gyanúsítottak és vádlottak eljárási jogait.

3a. cikk

A nemek közti egyenlőség és a gyermekek jogai szempontjának érvényesítése

A program valamennyi tevékenységének végrehajtása során törekszik arra, hogy előmozdítsa a nők és férfiak közötti egyenlőséget, a gyermekek jogait, többek között gyerekbarát igazságszolgáltatás révén, az áldozatok védelmét, továbbá a Charta 21. cikkében felsorolt indokokon alapuló egyenlő jogok és megkülönböztetésmentesség elvének tényleges végrehajtását a Charta 51. cikkében meghatározott korlátokon belül és azoknak megfelelően.

4. cikk

Költségvetés

(1) [ A hivatkozás szükség szerint frissítendő az új intézményközi megállapodásnak megfelelően:] a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2013. december 2-i intézményközi megállapodás 17. pontja értelmében a programnak a 2021–2027 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg , amely a költségvetési hatóság számára az elsődleges referenciaösszeget jelenti az éves költségvetési eljárás során, 2018. évi áron 316 000 000 EUR ( folyó áron 356 000 000 EUR) .

(2) Az (1) bekezdésben említett összeg felhasználható a program végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtásra, így például előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési intézkedésekre, ideértve a vállalati információtechnológiai rendszereket.

(2a) A nemek közötti egyenlőség előmozdításához kapcsolódó tevékenységekre elkülönített költségkeretet évente fel kell tüntetni.

(3) A költségvetési rendelet sérelme nélkül az első munkaprogramban szereplő projektekből származó, intézkedési kiadások 2021. január 1-jétől számolhatók el.

(4) A tagállamok részére megosztott irányítás keretében allokált források a tagállamok vagy a Bizottság kérésére átcsoportosíthatók a programra. A Bizottság ezeket a forrásokat a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban közvetlenül ▌ hajtja végre. Ezeket a forrásokat lehetőség szerint az érintett tagállam javára kell felhasználni.

5. cikk

A programhoz társult harmadik országok

A program nyitva áll az alábbi harmadik országok számára:

a)	az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) olyan tagjai, amelyek az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjai is, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban meghatározott feltételekkel összhangban;

Más harmadik országok, a harmadik ország valamely uniós programban való részvételére vonatkozó egyedi megállapodásban meghatározott feltételekkel, feltéve, hogy a megállapodás:

—	méltányos egyensúlyt biztosít az uniós programokban részt vevő harmadik ország hozzájárulásai és előnyei között;

—	meghatározza a programokban való részvétel feltételeit, beleértve az egyes programokhoz és azok adminisztratív költségeihez való pénzügyi hozzájárulás kiszámítását. Ezek a hozzájárulások [az új költségvetési rendelet] [21. cikkének (5) bekezdésével] összhangban címzett bevételt képeznek;

—	nem ruház a harmadik országra semmilyen, a programmal kapcsolatos döntéshozatali hatáskört;

—	garantálja az Uniónak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodáshoz, valamint pénzügyi érdekeinek védelméhez való jogát.

6. cikk

Az uniós finanszírozás végrehajtása és formái

(2) A program a költségvetési rendeletben meghatározott bármely formában nyújthat finanszírozást.

(3) [A kölcsönös biztosítási mechanizmushoz való hozzájárulások lefedhetik a címzettek által visszafizetendő pénzösszegek behajtásával kapcsolatos kockázatot, és elegendő garanciát jelentenek a költségvetési rendelet értelmében. A(z) XXX rendelet [a garanciaalapról szóló rendelet helyébe lépő rendelet] [X. cikkében] megállapított rendelkezések alkalmazandók.

7. cikk

Intézkedéstípusok

A 3. cikkben meghatározott egyedi célkitűzés megvalósításához hozzájáruló intézkedések részesülhetnek támogatásban e rendelet keretében. Különösen az I. mellékletben felsorolt tevékenységek finanszírozhatók.

II. FEJEZET

VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ TÁMOGATÁSOK

8. cikk

Vissza nem térítendő támogatások

A program keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatások odaítélésére és kezelésére a költségvetési rendelet VIII. címével összhangban kerül sor.

9. cikk

Kumulatív [, kiegészítő] és kombinált finanszírozás

(1) A program keretében hozzájárulásban részesült intézkedés hozzájárulást kaphat bármilyen más uniós programból is, ideértve a közös irányítás alá eső programokat, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. [A kumulatív finanszírozás összege nem haladhatja meg az intézkedés elszámolható költségeit, és a különböző uniós programokból nyújtott támogatások arányosan számíthatók ki.]

(2) Amennyiben a [közös rendelkezésekről szóló] (EU)[XX] rendelet 1. cikkében említett program és a megosztott irányítás alatt álló alapok egyetlen intézkedés közös pénzügyi támogatásáról rendelkeznek, az érintett intézkedést az ebben a rendeletben meghatározott szabályokkal összhangban kell végrehajtani, ideértve a jogosulatlanul kifizetett összegek visszafizettetésére vonatkozó szabályokat is.

(3) A program keretében támogatásra jogosult azon intézkedések, amelyek megfelelnek a második albekezdésben említett feltételeknek, a megosztott irányítás alatt álló alapokból való támogatásra kijelölt intézkedésként határozhatók meg. Ebben az esetben az e rendeletben meghatározott társfinanszírozási arányok és támogathatósági szabályok alkalmazandók.

Az első albekezdésben említett intézkedéseknek a következő feltételek mindegyikének meg kell felelniük:

a)	a program keretében meghirdetett pályázati felhívás alapján értékelték őket;

b)	megfelelnek az adott pályázati felhívás minőségre vonatkozó minimumkövetelményeinek;

c)	a költségvetési korlátok miatt nem támogathatók az adott pályázati felhívás keretében.

Az intézkedéseket a [közös rendelkezésekről szóló] (EU)[XX] rendelet [65.] cikkében említett irányító hatóság hajtja végre az említett rendeletben, valamint az alapspecifikus rendeletekben meghatározott szabályokkal összhangban, beleértve a pénzügyi korrekcióra vonatkozó szabályokat is.”

10. cikk

Részvételre jogosult jogalanyok

(1) A költségvetési rendelet [197. cikkében] említett feltételeken túl a (2)–(3) bekezdésben foglalt részvételi feltételek alkalmazandók.

(2) Az alábbi jogalanyok jogosultak részvételre:

az alábbi országok bármelyikében letelepedett jogalanyok:

—	tagállam vagy hozzá kapcsolódó tengerentúli ország vagy terület;

—	a programhoz társult harmadik ország;

b)	bármely nemzetközi szervezet vagy az uniós jog alapján létrehozott bármely jogalany;

(3) A program támogatja az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat állandó munkaprogrammal kapcsolatos kiadásait és az ilyen célú működési támogatások pályázati felhívás nélkül ítélhetők oda a költségvetési rendeletnek megfelelően.

III. FEJEZET

PROGRAMOZÁS, NYOMON KÖVETÉS, ÉRTÉKELÉS, KONTROLL

11. cikk

Munkaprogram

(1) A programot a költségvetési rendelet 110. cikkében említett munkaprogramokon keresztül kell végrehajtani.

(2) A munkaprogramot a Bizottság fogadja el felhatalmazáson alapuló jogi aktussal. Ezt a felhatalmazáson alapuló jogi aktust a 14. cikkben említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

12. cikk

Nyomon követés és jelentéstétel

(1) A 3. cikkben meghatározott egyedi programcélkitűzések megvalósítása terén tett előrelépésekről történő jelentéstételhez használandó mutatókat a II. melléklet tartalmazza.

(2) A program céljai megvalósítása felé történő előrehaladása hatékony értékelésének biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 14. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a nyomonkövetési és értékelési keretre vonatkozó rendelkezések kidolgozására, többek között – szükség esetén – a II. mellékletnek a mutatók felülvizsgálatát vagy kiegészítését célzó módosítása révén.

(3) A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy a program végrehajtásának nyomon követésére vonatkozó adatokat és az eredményeket hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében az uniós pénzeszközök címzettjeire és a tagállamokra vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.

13. cikk

Értékelés

(1) Az értékeléseket időben el kell végezni ahhoz, hogy azok eredményei a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek.

(3) A program végrehajtásának végén, de legkésőbb négy évvel az 1. cikkben meghatározott időszak végét követően a Bizottság elvégzi a program végső értékelését.

14. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 12. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása a 2027. december 31-ig terjedő időszakra szól.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 12. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 12. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

15. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

Amennyiben egy harmadik ország nemzetközi megállapodás vagy bármely más jogi eszköz értelmében részt vesz a programban, az érintett harmadik országnak biztosítania kell az engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést. Az OLAF esetében e jogok közé tartozik az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben előírt vizsgálatok – köztük például helyszíni ellenőrzések és szemlék – lefolytatásához való jog is.

IV. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

16. cikk

Tájékoztatás, kommunikáció és közzététel

17. cikk

A bizottság eljárása

(1) A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül , munkáját pedig a releváns civil társadalmi és emberi jogi szervezeteknek kell támogatniuk. A bizottságban biztosítani kell a nemek közötti egyensúlyt, valamint a kisebbségi és más kirekesztett csoportok megfelelő képviseletét.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

18. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 1382/2013/EU rendelet 2021. január 1-től kezdődően hatályát veszti.

19. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) Ez a rendelet nem érinti az érintett intézkedések lezárásig történő folytatását vagy módosítását az 1382/2013/EU rendelet szerint, amely továbbra is alkalmazandó az érintett intézkedésekre azok lezárásáig.

(2) A program pénzügyi keretösszegéből a program és annak elődje, az 1382/2013/EU rendelet alapján elfogadott intézkedések közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadások is fedezhetők.

(3) A 2027. december 31-ig be nem fejezett intézkedésekkel kapcsolatos igazgatási feladatok ellátása céljából szükség esetén előirányzatok állíthatók be a 2027 utáni költségvetésbe a 4. cikk (2) bekezdésében meghatározott kiadások fedezésére.

20. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt …,

az Európai Parlament részéről

az elnök

a Tanács részéről

az elnök

(1) HL C 62., 2019.2.15., 178. o.

(2) Az Európai Parlament 2019. április 17-i álláspontja. Az aláhúzással kiemelt szövegre vonatkozóan nem született megállapodás az intézményközi tárgyalások keretében.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 1381/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó Jogok, egyenlőség és polgárság program létrehozásáról (HL L 354., 2013.12.28., 62. o.).

(4) A Tanács 390/2014/EU rendelete (2014. április 14.) a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó „Európa a polgárokért” program létrehozásáról (HL L 115., 2014.4.17., 3. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1293/2013/EU rendelete a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozásáról és a 614/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 185. o.).

(6) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(8) A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).

(9) A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(10) A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete ((2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.)

(11) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).

(12) A Tanács 2013/755/EU határozata (2013. november 25.) az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról (tengerentúli társulási határozat) (HL L 344., 2013.12.19., 1. o.).

(13) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

I. MELLÉKLET

A program tevékenységei

A program 3. cikkben ▌ meghatározott általános és konkrét célkitűzései különösen a következő tevékenységek támogatásával kerülnek megvalósításra:

(1)

tudatosságnövelés, információterjesztés az uniós szakpolitikák és az uniós jog ismeretének javítása érdekében, beleértve az anyagi és eljárási jogot, az igazságügyi együttműködési eszközöket, az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatát, valamint az összehasonlító jogot és az európai és nemzetközi normákat , beleértve a jog különböző területei közötti kölcsönhatások megértését ;

(2)

kölcsönös tanulás a bevált gyakorlatok cseréje révén az érdekelt felek között a tagállami polgári és büntetőjogi szabályozások, valamint a jog- és igazságszolgáltatási rendszerek ismeretének és kölcsönös megértésének javítása érdekében, beleértve a jogállamiságot, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést, valamint a kölcsönös bizalom erősítését;

(3)	elemzési és monitoring tevékenységek (1) a jog érvényesülésén alapuló európai térség zavartalan működését akadályozó lehetséges akadályok megismerésének és megértésének, valamint az uniós jog és politikák tagállami végrehajtásának javítására;

(4)

az érdekelt felek képzése az uniós jog és az uniós szakpolitikák ismeretének javítása érdekében, beleértve többek között az anyagi és eljárási jogot, az alapvető jogokat, az uniós igazságügyi együttműködési eszközök használatát, az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatát, a jogi szaknyelvet, valamint az összehasonlító jogot.

(5)

az információs és kommunikációs technológia (IKT) , valamint az e-igazságszolgáltatás eszközeinek fejlesztése és karbantartása az személyes adatok és az adatvédelem figyelembevételével az igazságszolgáltatási rendszerek, valamint ezek együttműködése hatékonyságának javítása érdekében, információs és kommunikációs technológia révén, beleértve a rendszerek és alkalmazások határon átnyúló interoperabilitását, a magánélet védelmét és az adatvédelmet is;

(6)

a kulcsfontosságú európai szintű hálózatok és az európai igazságügyi hálózatok – köztük az uniós jog által létrehozott hálózatok – kapacitásának fejlesztése az uniós jog hatékony alkalmazásának és érvényesítésének biztosítása, a program területén az uniós jog, a szakpolitikai célok és stratégiák előmozdítása és továbbfejlesztése ▌;

(6a)

Civil társadalmi szervezetek és a program hatálya alá tartozó területeken tevékenykedő nonprofit érdekelt felek támogatása reagálási és érdekképviseleti képességeik javítása, valamint annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi polgár hozzáférhessen az általuk nyújtott szolgáltatásokhoz, tanácsadáshoz és támogató tevékenységekhez, ezáltal hozzájárulva a demokráciához, a jogállamisághoz és az alapvető jogokhoz;

(7)	a program ismertségének, eredményei terjesztésének, átültethetőségének és átláthatóságának , valamint a polgárok bevonásának elősegítése, többek között vitafórumok megszervezésével az érdekelt felek számára ;

(1) E tevékenységek például a következőkre terjednek ki: adatok és statisztikák gyűjtése; közös módszerek és adott esetben mutatók vagy referenciaértékek kidolgozása; tanulmányok, kutatások, elemzések és felmérések; értékelések; hatásvizsgálatok; iránymutatások, jelentések és oktatási anyagok kidolgozása és közzététele.

II. MELLÉKLET

Mutatók

Az igazgatási terhek és költségek csökkentése céljából a program ellenőrzésére a program általános és konkrét célkitűzései megvalósítási szintjének mérésére irányuló mutatók alapján kerül sor. Ezért a magánélethez és az adatvédelemhez való jogok tiszteletben tartása mellett az alábbi kulcsfontosságú mutatók tekintetében adatokat kell gyűjteni:

A program által – az EJTN működési támogatása révén is –finanszírozott képzési tevékenységekben (beleértve a személyzeti csereprogramokat, tanulmányutakat, műhelytalálkozókat és szemináriumokat) részt vevő bírák, ügyészek és igazságügyi alkalmazottak száma

A program által támogatott civil társadalmi szervezetek száma

Az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszerben (ECRIS) folytatott információcserék száma

Az e-igazságügyi portál /a határon átnyúló polgári és büntetőügyekre vonatkozó információk iránti igényt kielégítő oldalak látogatóinak száma

A konkrét célkitűzések szerint a következőkkel elért személyek száma, nemek szerinti bontásban:

i.	i. egymástól való tanulás és a bevált gyakorlatok cseréje;

ii.	tudatosságnövelés, tájékoztató és terjesztési tevékenységek.

Lehetőség szerint minden egyéni adatot nemek szerint le kell bontani; A program időközi és végleges értékelése az egyes konkrét célkitűzésekre összpontosul, figyelembe veszi a nemek közötti egyenlőség szempontját és értékeli a nemek közötti egyenlőségre gyakorolt hatásokat.

2021.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 158/517

P8_TA(2019)0407

Jogok és értékek program ***I

Az Európai Parlament 2019. április 17-i jogalkotási állásfoglalása a jogok és értékek program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0383 – C8-0234/2018 – 2018/0207(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 158/54)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0383),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, valamint 16. cikkének (2) bekezdésére, 19. cikkének (2) bekezdésére, 21. cikkének (2) bekezdésére, 24., 167. és 168. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0234/2018),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

—	tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. október 18-i véleményére (1),

—	tekintettel a Régiók Bizottsága 2018. október 10-i véleményére (2),

—	tekintettel elnöke által a bizottsági elnökökhöz intézett, 2019. január 25-i levélre, amely felvázolja a Parlament megközelítését a többéves pénzügyi keretbe tartozó, 2020 utáni ágazati programokra vonatkozóan,

—	tekintettel a Tanács által az Európai Parlament elnökéhez intézett, 2019. április 1-i levélre, amelyben megerősíti a társjogalkotók által a tárgyalások során kialakított közös értelmezést,

—	tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

—

tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére, valamint a Kulturális és Oktatási Bizottság, a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság, a Költségvetési Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Jogi Bizottság és az Alkotmányügyi Bizottság véleményeire (A8-0468/2018),

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot (3);

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 62., 2019.2.15., 178. o.

(2) HL C 461., 2018.12.21., 196. o.

(3) Ez az álláspont lép a 2019. január 17-én elfogadott módosítások helyébe (Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0040).

P8_TC1-COD(2018)0207

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 17-én került elfogadásra a polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program létrehozásáról szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 16. cikke (2) bekezdésére, 19. cikke (2) bekezdésére, 21. cikke (2) bekezdésére, 24. cikkére, 167. cikkére és 168. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

mivel:

(1)

Az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke szerint „az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.” A 3. cikke továbbá kifejti, hogy az „Unió célja a béke, az általa vallott értékek és népei jólétének előmozdítása”, és hogy – egyebek mellett – az Unió „tiszteletben tartja saját kulturális és nyelvi sokféleségét, továbbá biztosítja Európa kulturális örökségének megőrzését és további gyarapítását”. Ezeket az értékeket az Európai Unió Alapjogi Chartájában (a továbbiakban: a Charta) rögzített jogok, szabadságok és alapelvek még határozottabban megerősítették és rögzítették.

(2)

Ezeket a jogokat és értékeket továbbra is aktívan művelni, védeni kell, végre kell hajtani, elő kell mozdítani, osztozniuk kell rajtuk az uniós polgároknak és az Unióban tartózkodó embereknek, és az európai projektben központi szerepet kell számukra biztosítani , mivel bármely tagállamban e jogok és értékek védelmének sérülése káros hatással lehet az Unió egészére . Ezért az uniós költségvetésben létre kell hozni egy új Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alapot, amely a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek programból, valamint a Jogérvényesülés programból áll. Amikor az európai társadalmak a szélsőségesség, a radikalizálódás és a megosztottság terheivel , valamint a független civil társadalom mozgásterének csökkenésével szembesülnek, minden korábbinál lényegesebb, hogy előmozdítsuk, megerősítsük és megvédjük a jogérvényesülést, a jogokat és az európai értékeket: az emberi jogokat, az emberi méltóság tiszteletben tartását, a szabadságot, a demokráciát, az egyenlőséget, a jogállamiság elvét. Ez mélyreható és közvetlen következményekkel jár az Unió politikai, társadalmi, kulturális, jogi és gazdasági életére nézve. A Jogérvényesülés program az új alap részeként továbbra is támogatni fogja a jogállamiságon, a bírói kar függetlenségén és pártatlanságán, a kölcsönös elismerésen és a kölcsönös bizalmon, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésen alapuló uniós igazságszolgáltatási térség és a határokon átnyúló együttműködés továbbfejlesztését. A Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program egyesíti majd az 1381/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (4) a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozóan létrehozott Jogok, egyenlőség és polgárság programot, valamint a 390/2014/EU tanácsi rendelettel (5) létrehozott Európa a polgárokért programot (a továbbiakban: az elődprogramok).

(3)

A Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alap, valamint két mögöttes programja ▌a közös értékeinkhez, jogainkhoz , egyenlőségünkhöz és gazdag sokszínűségünkhöz azok életben tartásával és élénkítésével hozzájáruló személyekre és szervezetekre összpontosít. A végső cél egy jogokra épülő, egyenlő, nyitott, pluralista, inkluzív és demokratikus társadalom gazdagítása és fenntartása. Ez magában foglal egy élénk és erős civil társadalmat, az emberek demokratikus, civil és társadalmi részvételének bátorítását, valamint a közös értékeinken, történelmünkön és emlékezetünkön alapuló európai társadalom gazdag sokszínűségének ápolását . Az Európai Unióról szóló szerződés 11. cikke megköveteli, hogy az uniós intézmények nyitott, átlátható és rendszeres párbeszédet tartsanak fenn a civil társadalommal, és a megfelelő eszközökkel biztosítsák , hogy a polgárok és az érdekképviseleti szervezetek az Unió bármely tevékenységéről véleményt nyilváníthassanak, és azokat nyilvánosan megvitathassák.

(3a)

Egy civil párbeszédért felelős csoport létrehozása révén rendszeres, nyílt és átlátható párbeszédet kell kialakítani a program kedvezményezettjeivel és más érintett érdekelt felekkel. A civil párbeszédért felelős csoportnak nyílt és informális vitafórumként kell működnie és hozzá kell járulnia a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok cseréjéhez, valamint a program és a kapcsolódó területek által lefedett területekhez és célkitűzésekhez kapcsolódó szakpolitikai fejlemények megvitatásához. A programirányítás tekinetében a civil párbeszédért felelős csoportnak nincs felelőssége.

(4)

A ▌programnak ▌lehetővé kell tennie szinergiák kialakítását annak érdekében, hogy kezelhetőek legyenek az uniós értékek előmozdításával és védelmével kapcsolatos közös kihívások, valamint elérhető legyen a területtel kapcsolatos konkrét eredmények megvalósításához szükséges kritikus tömeg. Ezt az elődprogramok pozitív tapasztalataira építve , azokat továbbfejlesztve kívánatos megvalósítani. Mindez lehetővé teszi majd a lehetséges szinergiák teljes mértékű kiaknázását, az érintett szakpolitikai területek eredményesebb támogatását , valamint az emberek és a civil társadalom elérésére rendelkezésre álló lehetőségek bővítését, kiegyensúlyozott földrajzi eloszlásra törekedve . Ahhoz, hogy hatékony legyen, a programnak figyelembe kell vennie a különböző szakpolitikák sajátosságait, a különböző célcsoportokat és azok egyedi szükségleteit, különösen testre szabott és célzott megközelítések alkalmazása révén.

(4a)

A jogállamiság és a demokrácia teljes körű tiszteletben tartása és előmozdítása alapvető fontosságú a polgárok bizalmának növeléséhez az Unióban és a tagállamok közötti kölcsönös bizalom biztosításában. A jogok és értékek előmozdításával a program hozzájárul az Unió építéséhez és demokratikusabbá tételéhez, a jogállamiság, a demokratikus párbeszéd, az átláthatóság és a felelősségteljes kormányzás tiszteletben tartásához, többek között a civil társadalom mozgásterének szűkülése esetén.

(5)

Számos különböző intézkedésre és összehangolt erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy az Európai Uniót közelebb hozzuk a polgáraihoz és fokozzuk a a demokratikus részvételt . Fejleszteni és modernizálni kell az európai polgárságot és az európai identitást azáltal, hogy fokozzuk a polgárok tájékoztatását a politikai döntéshozatali folyamatról és előmozdítjuk az uniós fellépésekben való polgári szerepvállalást. A polgárok közötti kapcsolatok testvérvárosi projektek vagy városokat tömörítő hálózatok keretében való erősítése és a programhoz tartozó területeken helyi, regionális, nemzeti és nemzetközi szinten működő civil társadalmi szervezet támogatása hozzájárul a polgárok aktív társadalmi szerepvállalásának, illetve végső soron az Unió demokratikus életében való részvételük fokozásához is . Emellett a kölcsönös megértést, a kultúrák közötti párbeszédet, a kulturális és nyelvi sokszínűséget, ▌ a társadalmi befogadást és a mások iránti tiszteletet előmozdító tevékenységek támogatása erősíti az Unióhoz tartozás érzését és az európai identitás keretében a közös polgárságot , amely a közös európai értékek, kultúra, történelem és örökség közös megértésén alapul. Az Unióhoz való tartozás és az uniós értékekkel való azonosulás érzésének erősítése különösen fontos az EU legkülső régióiban, tekintettel távoli fekvésükre és az európai kontinenstől való távolságukra.

(6)

Az emlékezéssel kapcsolatos tevékenységekre és az Európa történelmi emlékezetéről folytatott kritikus gondolkodásra szükség van ahhoz, hogy a polgárok – különösen a fiatalok – ráébredjenek közös történelmükre és értékeikre , amelyek a közös jövőnk alapját képezik ▌ . Az emlékezéssel kapcsolatos tevékenységek között szerepelnie kell az európai modern történelemben a totalitárius rendszerek – különösen a holokauszthoz vezető nácizmus, a fasizmus, a sztálinizmus és a totalitárius kommunista rendszerek – okairól való elmélkedésnek, valamint az e rendszerek által elkövetett bűncselekmények áldozatairól való megemlékezésnek. Olyan tevékenységeket is magukban kell foglalniuk, amelyek a közelmúlt európai történelmének más meghatározó pillanatait és mérföldköveit érintik. A történelmi, társadalmi, kulturális és interkulturális szempontok releváns voltát szintén figyelembe kell venni a közös értékeken alapuló európai identitás és az összetartozás érzésének kialakítása érdekében .

(7)

Kívánatos, hogy a polgárok jobban tudatában legyenek az uniós polgárságból eredő jogaiknak, valamint aggodalom nélkül éljenek, utazzanak, tanuljanak, dolgozzanak vagy vállaljanak önkéntes munkát egy másik tagállamban, és bízhassanak abban, hogy megkülönböztetés nélkül ugyanúgy gyakorolhatják és érvényesíthetik a polgársághoz fűződő valamennyi jogukat, és a jogaik teljes körű védelmében részesülnek, bárhol tartózkodjanak is az Unió területén belül. Az EUSZ 2. cikkében rögzített ▌uniós értékek előmozdítása, védelme és a rájuk vonatkozó ismeretek bővítése, valamint az uniós jog által biztosított jogok tényleges érvényre juttatásához való hozzájárulás érdekében támogatni kell a civil társadalmat.

(8)

A nemek közötti egyenlőség az Európai Unió egyik alapelve és célkitűzése. Ugyanakkor a nemek közötti egyenlőség terén elért haladás összességében stagnál. A nőkkel és lányokkal szembeni megkülönböztetés és egyenlőtlen bánásmód , valamint a nők és lányok elleni erőszak különböző formái sértik alapvető jogaikat, és megakadályozzák a társadalomban való teljes körű politikai, társadalmi és gazdasági részvételüket. Emellett a politikai, strukturális és kulturális akadályok fennállása is hátráltatja a nemek közötti valódi egyenlőség elérését. Tehát a nemek közötti egyenlőség minden uniós tevékenységre kiterjedő előmozdítása és érvényesítése az Unió egyik alapvető feladata, illetve a gazdasági növekedés és a társadalmi fejlődés hajtóereje, és azt a program révén is támogatni kell. Különösen fontos a sztereotípiák, valamint a csendes és interszekcionális megkülönböztetés aktív kezelése. A munkához való egyenlő hozzáférés, a munkaerőpiacon való egyenlő részvétel és a szakmai előmenetelt gátló akadályok megszüntetése minden ágazatban – például az igazságszolgáltatásban és a TTMM-ágazatban (természettudományok, technológia, műszaki tudományok és matematika) – a nemek közötti egyenlőség pillérei. A munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtésére, valamint a nem fizetett háztartási munkának, illetve a gyermekek, az idősek és más eltartottak gondozásának férfiak és nők közötti egyenlő megosztására kell helyezni a hangsúlyt, mivel továbbra is ezek képezik az egyenlő mértékű gazdasági függetlenség és részvétel alapját, és szervesen kapcsolódnak a nők és férfiak közötti egyenlőség megvalósításához.

(9)

A nemi alapú erőszak és a veszélyeztetett csoportok (gyermekek, fiatalok és más veszélyeztetett csoportok, például az LMBTQI és a fogyatékossággal élő személyek) elleni erőszak az alapvető jogok súlyos megsértését jelenti, és az Unió egész területén, mindenféle társadalmi és gazdasági közegben előfordul, és súlyos következményekkel jár az áldozatok testi, mentális és lelki egészségére, valamint a társadalom egészére nézve. Mind a családon belül, mind a nyilvánosságban a nőket érinti leginkább a nemi alapú erőszak és a zaklatás; ezért az erőszak elleni küzdelem kulcsfontosságú lépés a nemek közötti egyenlőség előmozdítása terén. Az Európa Tanács nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló egyezménye (az isztambuli egyezmény) szerint a „nők elleni erőszak” magában foglal „minden olyan nemi alapú erőszakot, amely a nőknek fizikai, szexuális, lelki vagy gazdasági sérülést vagy szenvedést okoz vagy okozhat, beleértve az ilyen cselekvésekkel való fenyegetést, a kényszert vagy a szabadságtól való önkényes megfosztást, történjen az a közéletben vagy a magánéletben”. A nemi alapú erőszak leküzdése többdimenziós megközelítést igényel, amely magában foglalja a jogi, oktatási, egészségügyi, gazdasági és egyéb társadalmi szempontjainak kezelését is. Korai életkortól kezdve aktívan küzdeni kell a nemi sztereotípiák, valamint a gyűlöletbeszéd és az online erőszak minden formája ellen. Ebben az összefüggésben továbbra is létfontosságú a nőjogi szervezetek és más, e területen tevékenykedő szereplők támogatása. A gyermekek, a fiatalok és más veszélyeztetett csoportok, például az LMBTQI és a fogyatékossággal élő személyek is fokozottan ki vannak téve az erőszaknak, különösen a családi és közeli kapcsolatokban. Intézkedéseket kell tenni a veszélyben lévő személyek jogainak – különösen a gyermekek (többek között az árva gyermekek, a családon belüli erőszak miatt árván maradt gyermekek és más, különösen kiszolgáltatott gyermekek csoportjai) jogainak – előmozdítása, ▌a védelmükhöz való hozzájárulás , valamint a fejlődéshez és a méltósághoz való jogaik biztosítása érdekében. Az erőszak minden formája , különösen a nemi alapú erőszak elleni küzdelem, megelőzésének javítása, valamint az áldozatok védelme és támogatása az Unió azon prioritásai közé tartozik, amelyek elősegítik azt, hogy az egyének maradéktalanul élvezhessék alapvető jogaikat, továbbá hozzájárulnak a nemek közötti egyenlőséghez. A programnak támogatnia kell e prioritásokat.

(10)

Erős politikai akaratra és a korábbi Daphné programok, a Jogok, egyenlőség és polgárság program és a Jogérvényesülés program módszerein és eredményein alapuló koordinált fellépésre van szükség az erőszak valamennyi formájának megelőzése és az ellene való küzdelem, valamint az áldozatok védelme érdekében. A Daphné program által az erőszak áldozatainak támogatásához és a nők, gyermekek és fiatalok elleni erőszakkal szembeni küzdelemhez nyújtott finanszírozás az 1997-es elindítása óta – mind az érdekelt felek (hatóságok, felsőoktatási intézmények és nem kormányzati szervezetek) körében tapasztalt népszerűségét, mind a finanszírozott projektek eredményességét nézve – rendkívül sikeres. A Daphné által finanszírozott projektek a figyelemfelhívásra, az áldozatsegítő szolgáltatásokra és a gyakorlati munkát végző civil társadalmi szervezetek ▌tevékenységeinek támogatására irányultak. A Daphné az erőszak valamennyi formájával szemben felvette a küzdelmet, ideértve a kapcsolati erőszakot, a szexuális erőszakot, az emberkereskedelmet, a zaklatást és az olyan káros hagyományos gyakorlatokat, mint a női nemi szervek megcsonkítása, akárcsak az erőszak újonnan jelentkező formáit, például az internetes megfélemlítést és az internetes zaklatást .

Fontos tehát mindezen intézkedések fenntartása, a Daphné számára független költségvetési előirányzattal, valamint az, hogy az eredményeket és tanulságokat figyelembe vegyük a Jogok és értékek program végrehajtása során.

(11)

A megkülönböztetés tilalma az Unió egyik alapelve. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 19. cikke rendelkezik a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés leküzdéséről. A megkülönböztetés tilalmát a Charta 21. cikke is rögzíti. Figyelembe kell venni a megkülönböztetés különféle formáinak jellegzetességeit, beleértve a közvetlen, közvetett és strukturális megkülönböztetést is, valamint ezzel párhuzamosan megfelelő intézkedéseket kell kidolgozni az egy vagy több indokon alapuló megkülönböztetés megelőzésére és leküzdésére. A programnak támogatnia kell a megkülönböztetés, a rasszizmus, az idegengyűlölet, az afrofóbia, az antiszemitizmus, a cigányellenesség, a muszlimellenes gyűlölet valamennyi formájának és az intolerancia egyéb formáinak , többek között a homofóbia, a bifóbia, a transzfóbia, az interfóbia és a nemi identitáson alapuló intolerancia egyéb, a kisebbségekhez tartozó személyek ellen irányuló, mind online, mind offline formáinak megelőzését és leküzdését , figyelembe véve a többszintű megkülönböztetést . Ezzel összefüggésben különös figyelmet kell fordítani az erőszak, a gyűlölet, a szegregáció és a megbélyegzés minden formájának megelőzésére és leküzdésére, valamint a megfélemlítés, zaklatás és intoleráns bánásmód elleni küzdelemre. A programot úgy kell végrehajtani, hogy a program és más, ugyanezen célkitűzéseket szolgáló uniós tevékenységek kölcsönösen erősítsék egymást, különösen azok, amelyeket a Bizottság 2011. április 5-i, „A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig” című közleménye10, és a romák integrációját célzó hatékony tagállami intézkedésekről szóló, 2013. december 9-i tanácsi ajánlás (6) említ.

(12)

Társadalmi és környezeti akadályok, valamint az akadálymentesítés hiánya gátolják a fogyatékossággal élő személyek teljes körű és hatékony, másokkal egyenlő alapon történő társadalmi részvételét. A fogyatékossággal élő személyek számára akadályok nehezítik a munkaerőpiacra való belépést, az inkluzív és minőségi oktatásban való részvételt, a szegénység és a társadalmi kirekesztés elkerülését, a kulturális kezdeményezésekhez és a médiához való hozzáférést, vagy politikai jogaik érvényesítését. Az Egyesült Nemzetek fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményének részes feleként az Unió és minden tagállama elkötelezte magát amellett, hogy valamennyi fogyatékossággal élő személyre vonatkozóan előmozdítják, védik és biztosítják valamennyi emberi jog és alapvető szabadság teljes és egyenlő gyakorlását. A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény az uniós jogrend szerves részévé vált.

(13)

A magán- és családi élet, az otthon és a kapcsolattartás tiszteletben tartásához való jog (a magánélethez való jog) az Alapjogi Charta 7. cikkében rögzített alapvető jog. A személyes adatok védelmének alapvető jogát az Alapjogi Charta 8. cikke és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 16. cikke rögzíti. A személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok betartását független felügyeleti hatóságok ellenőrzik. Az uniós jogi keret, különösen az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) és az (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) rendelkezik a személyes adatokhoz való jog hatékony védelmének biztosításáról. E jogi aktusok a nemzeti adatvédelmi felügyeleti hatóságokat bízzák meg azzal a feladattal, hogy segítsék elő a nyilvánosság figyelmének felkeltését és az ismeretek terjesztését a személyes adatok kezelésével kapcsolatos kockázatok, szabályok, garanciák és jogok vonatkozásában. Az Uniónak képesnek kell lennie tudatosság-növelő tevékenységeket folytatni, többek között az uniós normáknak megfelelő adatvédelem érdekében fellépő civil társadalmi szervezetek támogatása révén, valamint tanulmányokat és más tevékenységeket végezni, tekintettel arra, hogy milyen fontos a személyes adatok védelméhez való jog a gyors technológiai fejlődés időszakában.

(14)

Az EUMSZ 24. cikkében rögzített kötelezettségnek megfelelően az Európai Parlament és a Tanács elfogadja az Európai Unióról szóló szerződés 11. cikke szerinti polgári kezdeményezésekre alkalmazandó eljárásokra és feltételekre vonatkozó rendelkezéseket. Erre a [211/2011/EU európai parlamenti és a tanácsi] rendelet (9) elfogadásával került sor. A programnak támogatnia kell a [211/2011/EU] rendelet végrehajtásához nyújtott technikai és szervezési támogatás finanszírozását, megkönnyítve ezáltal a polgárok számára az európai polgári kezdeményezés indítására és támogatására vonatkozó joguk gyakorlását.

(15)

Az EUMSZ 8. és 10. cikke alapján a programnak valamennyi tevékenységében támogatnia kell a nemek közötti egyenlőség érvényesítését és a megkülönböztetés tilalmával kapcsolatos célkitűzések általános érvényesítését. A program időközi és végső értékelése során értékelni kell a nemek közötti egyenlőség hatásait, és azt, hogy a program milyen mértékben járul hozzá a nemek közötti egyenlőséghez, valamint azt, hogy a programnak nincs-e nem szándékos negatív hatása a nemek közötti egyenlőségre. Ebben az összefüggésben és figyelembe véve a program különböző ágaihoz tartozó tevékenységek eltérő jellegét és méretét, fontos lesz, hogy a projektgazdák által gyűjtött egyedi adatokat, amennyiben lehetséges nemek szerint bontsák le. Fontos továbbá a pályázók tájékoztatása arról, hogyan vegyék figyelembe a nemek közötti egyenlőséget, ideértve a nemek közötti egyenlőség érvényesítésére szolgáló eszközök, például a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés és szükség esetén a nemi szempontú hatásvizsgálatok alkalmazását is. A szakértőkkel és az érdekelt felekkel folytatott konzultáció során figyelembe kell venni a nemek közötti egyensúlyt.

(16)	Az EUSZ 3. cikkének (3) bekezdése értelmében az Uniónak elő kell mozdítania a gyermekek jogainak védelmét, összhangban a Charta 24. cikkével és a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezménnyel.

(17)

Az egyenlő bánásmódról szóló uniós jogi aktusokkal összhangban a tagállamok független szerveket – közkeletű nevükön esélyegyenlőségi szerveket – hoznak létre az egyenlő bánásmód előmozdítására, hogy felvegyék a harcot a faji vagy etnikai származáson, illetve nemen alapuló megkülönböztetés ellen. Ugyanakkor számos tagállam e követelményeken túlmenően azt is biztosította, hogy az esélyegyenlőségi szervek olyan megkülönböztetés ellen is fellépjenek, amely más okokon, például nyelven, életkoron, nemi jellemzőkön, nemi identitáson és nemi sokszínűségen, szexuális irányultságon, valláson és meggyőződésen, valamint fogyatékosságon alapul. Az esélyegyenlőségi szervek kulcsfontosságú szerepet játszanak az egyenlőség előmozdításában és az egyenlő bánásmódról szóló jogszabályok hatékony alkalmazásának biztosításában, különösen azáltal, hogy független segítséget nyújtanak a hátrányos megkülönböztetés áldozatainak, független vizsgálatokat folytatnak a megkülönböztetés tárgyában, független jelentéseket adnak ki, valamint ajánlásokat tesznek bármely kérdésben, amely összefügg az ilyen megkülönböztetéssel a tagállamukban. Alapvetően fontos, hogy az esélyegyenlőségi szervek munkáját e tekintetben uniós szinten koordinálják. Az EQUINET 2007-ben jött létre, tagjai azok az egyenlőség előmozdításával foglalkozó nemzeti szervek, amelyeket a 2000/43/EK (10) és a 2004/113/EK (11) tanácsi irányelv, valamint a 2006/54/EK (12) és a 2010/41/EU (13) európai parlamenti és tanácsi irányelv hozott létre. A Bizottság 2018. június 22-én ajánlást fogadott el az egyenlőséggel foglalkozó testületekre vonatkozó normákról, amely kiterjed az egyenlőséggel foglalkozó szervek megbízatására, függetlenségére, hatékonyságára, valamint a közöttük való koordinációra és együttműködésre. Az EQUINET kivételes helyzetben van, mivel ez az egyetlen olyan szerv, amely az esélyegyenlőségi szervek tevékenységeinek koordinációját biztosítja. Az EQUINET koordinációs tevékenysége kulcsfontosságú szerepet tölt be a megkülönböztetés elleni uniós jogszabályok megfelelő tagállami végrehajtásának biztosításában, és a programnak támogatást kell nyújtania számára.

(17a)

A felhasználóbarát hozzáférhetőség növelése, valamint a program valamennyi aspektusához kapcsolódó pártatlan iránymutatás és gyakorlati tájékoztatás érdekében kapcsolattartó pontokat lehet létrehozni a tagállamokban, hogy segítséget nyújtsanak mind a kedvezményezettek, mind a pályázók számára. A program kapcsolattartó pontjai számára lehetővé kell tenni, hogy feladataikat függetlenül, döntéshozataluk során a hatóságok beavatkozása nélkül végezhessék. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy – többek között hatóságok, civil társadalmi szervezetek vagy azok konzorciumai révén – megválaszthassák a programok kapcsolattartóinak legmegfelelőbb irányítását. A programirányítás tekintetében a kapcsolattartó pontoknak nincs felelősségük.

(18)

A független emberi jogi szervezetek és a civil társadalmi szervezetek fontos szerepet játszanak az EUSZ 2. cikkében rögzített közös uniós értékek előmozdítása, védelme és a rájuk vonatkozó ismeretek bővítése, valamint az uniós jog által biztosított jogok tényleges érvényre juttatásához való hozzájárulás terén. Amint ezt az Európai Parlament 2018. április 19 -i állásfoglalása megállapította, a finanszírozás növelése és a megfelelő pénzügyi támogatás kulcsfontosságú egy olyan támogató és fenntartható környezet kialakításához, amely lehetővé teszi a civil társadalmi szervezetek számára szerepük megerősítését és feladatkörük független és eredményes ellátását. A nemzeti szintű erőfeszítéseket kiegészítve az uniós finanszírozásnak tehát hozzá kell járulnia azon független társadalmi szervezetek támogatásához, szerepvállalásának megerősítéséhez és kapacitásépítéséhez, amelyek az értékek és ▌ jogok előmozdításának területén aktívak, és tevékenységük elősegíti az uniós jogban és az EU Alapjogi Chartájában rögzített jogok stratégiai érvényesítését, többek között érdekképviseleti – mint a stratégiai peres eljárások, kampányolás, kommunikáció – és egyéb, jogvédelemmel kapcsolatos tevékenységek révén, valamint az ▌uniós értékek helyi, regionális, nemzeti és transznacionális szintű előmozdítását, védelmét és tudatosítását. A programot felhasználóbarát módon kell végrehajtani, például felhasználóbarát pályázati és jelentéstételi eljárással. Különös figyelmet kell fordítani arra, hogy transznacionális, nemzeti, regionális és helyi szinten hozzáférhető-e a civil társadalmi szervezetek számára, beleértve a helyi szintű civil társadalmi szervezeteket, valamint a kedvezményezettek kapacitására is. Ennek keretében adott esetben mérlegelni kell a harmadik feleknek nyújtott pénzügyi támogatás igénybevételét is.

(19)

A Bizottságnak biztosítani kell az uniós szervek, hivatalok és ügynökségek – különösen a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének és az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének – munkájával való átfogó következetességet, kiegészítő jelleget és szinergiákat, és számba kell vennie a program által lefedett területeken a más nemzeti és nemzetközi szereplők által végzett munkát.

(20)

A programnak bizonyos feltételek mellett nyitva kell állnia az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) olyan tagjai előtt, amelyek az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjai is, az EFTA olyan tagjai előtt, amelyek nem tagjai az EGT-nek, továbbá más európai országok előtt. Az előcsatlakozási stratégia keretében támogatásban részesülő csatlakozó országok, tagjelölt országok és potenciális tagjelöltek számára szintén lehetővé kell tenni a programban való részvételt.

(21)

Az Unió általános költségvetéséből származó pénzeszközök hatékony elosztása érdekében biztosítani kell, hogy a program keretében végrehajtott valamennyi intézkedés európai hozzáadott értéket képviseljen, kiegészítse a tagállamok tevékenységét, és emellett törekedni kell az összhangra, kiegészítő jellegre és szinergiákra az egymáshoz szorosan kapcsolódó szakpolitikai területeket támogató finanszírozási programokkal kapcsolatban, különösen a Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alapon belül – azaz a Jogérvényesülés programmal – és a Kreatív Európa programmal, valamint az ERASMUS+-szal, hogy ki lehessen aknázni a kultúrák közötti összekapcsolódásokat a kultúra, a média, a művészetek, az oktatás és a művészeti oktatás és a kreativitás terén. Szükség van a más európai finanszírozási programokkal – különösen az Európai Szociális Alap Plusszal – való szinergiák kialakítására is, különösen a foglalkoztatás és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem , a belső piac, a vállalkozáspolitika, az ifjúságpolitika, az egészségügy, a polgárság, a jogérvényesülés, a migráció, a biztonság, a kutatás, az innováció, a technológia, az iparpolitika, a kohézió, a turizmus, a külkapcsolatok, a kereskedelem és a fenntartható fejlesztés terén.

(22)

Ez a rendelet meghatározza a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program pénzügyi keretösszegét, amely [a hivatkozást adott esetben az új intézményközi megállapodásnak megfelelően naprakésszé kell tenni: a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2013. december 2-i intézményközi megállapodás (14) 17. pontja értelmében] az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára.

(23)

(24)

Az e rendelet szerinti finanszírozási formákat és végrehajtási módokat annak alapján kell megválasztani, hogy mennyire alkalmasak a tevékenységek egyedi célkitűzéseinek megvalósítására és eredmények elérésére, figyelemmel különösen az ellenőrzések költségeire, az adminisztratív terhekre , az érintett érdekelt felek és megcélzott kedvezményezettek kapacitására, és a szabályok be nem tartásának várható kockázataira. Ennek keretében mérlegelni kell az egyösszegű átalányok, a százalékos átalány és az egységköltség alkalmazását, valamint a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazását a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint. ▌

(24a)

A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (15) , a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel (16) , a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel (17) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel (18) összhangban, az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel összhangban vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv (19) szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más bűncselekményeket. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(25)

A nemek közötti egyenlőséget és jogokat, a polgárok uniós demokratikus életben való helyi, regionális, nemzeti és határokon átnyúló szintű szerepvállalását és részvételét, valamint az erőszak elleni küzdelemre irányuló konkrét célkitűzéseket előmozdító végrehajtása tekintetében az Európai Gazdasági Térségben (EGT) tagsággal rendelkező harmadik országok az EGT-megállapodás keretében – amely a programoknak az e megállapodás szerint meghozott határozattal történő végrehajtásáról rendelkezik – létrehozott együttműködés során részt vehetnek uniós programokban. Harmadik országok részvételére más jogi eszközök alapján is lehetőség van. E rendeletnek külön rendelkezést kell tartalmaznia az engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogok és hozzáférés biztosításáról.

(26)

A rendeletre alkalmazandók az Európai Parlament és a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 322. cikke alapján elfogadott horizontális pénzügyi szabályok. E szabályokat a költségvetési rendelet rögzíti, és azok meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és annak vissza nem térítendő támogatások, közbeszerzés, pénzdíjak és közvetett végrehajtás révén történő végrehajtására vonatkozó eljárást, valamint rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségére vonatkozó ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok érintik emellett az uniós költségvetésnek a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén történő védelmét, mivel a jogállamiság tiszteletben tartása elengedhetetlen előfeltétele a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak és a hatékony uniós finanszírozásnak.

(26a)

A tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az Unió költségvetésének védelméről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat célja felkészíteni az Uniót arra, hogy jobban tudja védelmezni költségvetését, amikor a jogállamiságban mutatkozó gyengeségek hátrányosan befolyásolják vagy veszélyeztetik a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást vagy az Unió pénzügyi érdekeit. E javaslatnak ki kell egészítenie a Jogok és értékek programot, amelynek eltérő a szerepe, mégpedig az, hogy az alapvető jogokkal és az európai értékekkel összhangban olyan szakpolitikákat finanszírozzon, amelyek középpontjában az emberek élete és részvétele áll.

(27)

A [2013/755/EU tanácsi határozat (20) 94. cikke] alapján a tengerentúli országokban és területeken letelepedett személyek és szervezetek jogosultak finanszírozásban részesülni, figyelemmel a program szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira is, amelyhez az érintett tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik. A tengerentúli országok és területek távoli elhelyezkedéséből adódó korlátokat figyelembe kell venni, és azok tényleges részvételét figyelemmel kell kísérni és rendszeresen értékelni kell.

(28)

Szem előtt tartva az éghajlatváltozás kezelésének fontosságát, összhangban az Unió által a Párizsi Megállapodás végrehajtása és az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlesztési céljainak elérése iránt vállalt kötelezettségekkel, ez a program hozzá fog járulni az éghajlati szempontok érvényesítéséhez és ahhoz, hogy a többéves pénzügyi keret 2021 és 2027 közötti időszakában az uniós költségvetési kiadások 25 %-át és amint lehetséges, de legkésőbb 2027-re évente 30 %-át éghajlat-politikai célok támogatására fordítsák . A releváns tevékenységek meghatározására a program előkészítése és végrehajtása során, újbóli értékelésükre pedig a program félidős értékelés keretében kerül sor.

(29)

(30)

E rendelet kiegészítése, a program végrehajtása és a céljainak megvalósítása felé történő előrehaladás hatékony értékelésének biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a 13. cikk szerinti munkaprogramok, továbbá a 14. és 16. cikkben, valamint a II. mellékletben meghatározott mutatók tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

▌

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet létrehozza a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek programot (a továbbiakban: a program).

2. cikk

A program célkitűzései

(1) A program célja a Szerződésekben , a Chartában és az alkalmazandó nemzetközi emberi jogi egyezményekben rögzített jogok és értékek védelme és előmozdítása, különösen a helyi, regionális, nemzeti és transznacionális szinten aktív civil társadalmi szervezetek és más érdekelt felek támogatása , illetve a civil és demokratikus részvétel ösztönzése révén, a jogállamiságon alapuló, nyitott, jogokon alapuló, demokratikus, egyenlő és inkluzív társadalmak fenntartása és továbbfejlesztése érdekében.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott általános célkitűzésen belül a program a következő, egyes programágaknak megfelelő egyedi célkitűzésekre irányul:

-a)	az uniós értékek védelme és előmozdítása (Uniós értékek ág),

a)	a jogok, a megkülönböztetésmentesség, az egyenlőség – többek között a nemek közötti egyenlőség – előmozdítása, valamint a nemek közötti egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség érvényesítésének elősegítése (Egyenlőség, jogok és nemek közötti egyenlőség ág),

b)	a polgárok szerepvállalásának és az Unió demokratikus életében való részvételének , illetve a különböző tagállamok polgárai közötti eszmecserének az ösztönzése és a közös európai történelem tudatosítása (Polgári részvétel és szerepvállalás ág),

c)	az erőszak , többek között a nemi alapú erőszak elleni küzdelem (Daphné ág).

2a. cikk

Uniós értékek ág

A 2. cikk (1) bekezdésében meghatározott általános célon és a 2. cikk (2) bekezdésének -a) pontjában meghatározott egyedi célon belül a program a következőket célozza: a jogok védelme, előmozdítása és tudatosítása az e jogok előmozdításában és művelésében helyi, regionális és transznacionális szinten aktív civil szervezeteknek nyújtott pénzügyi támogatás révén, ezáltal megerősítve az uniós értékek és a jogállamiság tiszteletben tartásának védelmét és előmozdítását, valamint hozzájárulva egy demokratikusabb Unió, a demokratikus párbeszéd, az átláthatóság és a jó kormányzás kiépítéséhez.

3. cikk

Az Egyenlőség, jogok és nemek közötti egyenlőség ág

A 2. cikk (1) bekezdésében meghatározott általános célkitűzésen és a 2. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott egyedi célkitűzésen belül a program a következőket célozza:

az egyenlőség előmozdítása és a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló egyenlőtlenségek és megkülönböztetés megelőzése és leküzdése ▌, valamint a Charta 21. cikkében foglalt indokokon alapuló megkülönböztetés tilalmának tiszteletben tartása ;

▌ átfogó szakpolitikák támogatása, előmozdítása és végrehajtása:

i.	a nők teljes körű joggyakorlásának, a nemek közötti egyenlőségnek, többek között a munka és a magánélet közötti egyensúlynak, a nők társadalmi szerepvállalásának és a nemek közötti egyenlőség érvényesítésének előmozdítása;

ii.	a megkülönböztetés tilalmának előmozdítása és annak érvényesítése;

iii.	a rasszizmus, az idegengyűlölet, valamint az intolerancia minden formája elleni küzdelem, beleértve a homofóbiát, a bifóbiát, a transzfóbiát és a interfóbiát, valamint a nemi identitáson alapuló intolerancia valamennyi formáját, online és offline egyaránt;

iv.	a gyermekek jogainak védelme és előmozdítása;

v.	a fogyatékossággal élő személyek jogainak védelme és előmozdítása;

ba)	az uniós polgársággal járó jogok és a személyes adatok védelméhez való jog védelme és előmozdítása.

4. cikk

Polgári részvétel és szerepvállalás ág

A 2. cikk (1) bekezdésében meghatározott általános célkitűzésen és a 2. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott egyedi célkitűzésen belül a program a következőket célozza:

▌ a modern kori európai történelem meghatározó eseményeire – többek között az önkényuralmi rendszerek és totalitárius rendszerek okaira és következményeire – való megemlékezést, valamint az európai polgárok körében a közös történelmük, kultúrájuk, kulturális örökségük és értékeik tudatosítását célzó projektek támogatása, ezáltal erősítve az Unió, annak eredete, célja, sokszínűsége és eredményei, valamint a kölcsönös megértés és tolerancia fontosságának megértését ;

b)	▌a polgároknak és a képviseleti szervezeteknek az Unió demokratikus és civil életében való részvételének és az ahhoz való hozzájárulásának ösztönzése annak lehetővé tételével, hogy ▌kifejthessék nézeteiket és nyilvános eszmecserét folytathassanak az uniós fellépések valamennyi területéről;

ba)

a különböző országok polgárai közötti eszmecserék előmozdítása, különösen a testvérvárosokon és a városok hálózatain keresztül annak érdekében, hogy gyakorlati tapasztalatokat szerezzenek az Unió közös örökségének gazdagságáról és sokszínűségéről, és hogy felhívják a figyelmüket arra, hogy ezek képezik a közös jövő alapját.

5. cikk

A Daphné ág

A 2. cikk (1) bekezdésében meghatározott általános célkitűzésen és a 2. cikk (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott egyedi célkitűzésen belül a program a következőket célozza:

-a)

a nők és lányok elleni nemi alapú erőszak és a kapcsolati erőszak minden formájának megelőzése és az ellene való küzdelem minden szinten, az Európa Tanács nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló egyezményében (Isztambuli Egyezmény) meghatározott normák előmozdítása révén is; valamint

a)	a gyermekekkel, a fiatalokkal ▌és egyéb veszélyeztetett csoportokkal , például az LMBTQI és a fogyatékossággal élő személyekkel szembeni erőszak minden formájának megelőzése és az ellene való küzdelem;

az ilyen erőszak – például a családon belül elkövetett kapcsolati erőszak vagy az intim kapcsolatokon belüli erőszak – valamennyi közvetlen és közvetett áldozatának támogatása és védelme , ideértve a családon belül elkövetett bűncselekmények következtében árván maradt gyermekeket is, valamint a nemi alapú erőszak áldozatai számára Unió-szerte azonos szintű védelem nyújtásának biztosítása és támogatása .

6. cikk

Költségvetés

(1) A programnak a 2021–2027 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg 2018-as árakon 1 627 000 000 EUR [ folyó árakon 1 834 000 000 EUR].

(2) Az (1) bekezdésben említett összegen belül a következő indikatív összegeket kell elkülöníteni az egyes célkitűzésekre:

-a)	2018-as árakon 754 062 000 EUR-t [folyó árakon 850 000 000 EUR-t] (vagyis a teljes pénzügyi keret 46,34 %-a) a 2. cikk (2) bekezdésének -a) pontjában említett egyedi célkitűzésre;

a)	2018-as árakon 429 372 000 EUR-t [484 000 000 EUR] (vagyis a teljes pénzügyi keret 26,39 %-a) a 2. cikk (2) bekezdésének a) és c) pontjában említett egyedi célkitűzésekre;

b)	2018-as árakon 443 566 000 EUR-t [500 000 000 EUR] (vagyis a teljes pénzügyi keret 27,26 %-a) a 2. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett egyedi célkitűzésekre;

A Bizottság az e bekezdés első albekezdésének -a) és a) pontjában említett összegek legalább 50 %-át a civil társadalmi szervezetek által végzett tevékenységek támogatására különíti el, amelyeknek legalább 65 %-át a helyi és regionális civil társadalmi szervezetek számára kell elkülöníteni.

A Bizottság legfeljebb 5 százalékponttal térhet el a pénzügyi keretösszegből elkülönített, a -I. mellékletben meghatározott százalékoktól. Amennyiben szükségessé válik az említett határérték túllépése, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 16. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a -I. melléklet módosítására vonatkozóan, hogy 5–10 százalékponttal módosítsa a programalapokra meghatározott százalékokat.

(3) Az (1) bekezdésben említett összeg felhasználható a program végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtásra, így például előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési intézkedésekre, ideértve a vállalati információtechnológiai rendszereket, tanulmányokat, szakértői üléseket, valamint a program általános célkitűzéseihez kapcsolódó prioritásokra és területekre vonatkozó tájékoztatási intézkedéseket.

(4) A költségvetési rendelet sérelme nélkül az első munkaprogramban szereplő projektekből származó, intézkedési kiadások 2021. január 1-jétől számolhatók el.

(5) A tagállamok részére megosztott irányítás keretében allokált források a tagállamok vagy a Bizottság kérésére átcsoportosíthatók a programra. A Bizottság ezeket a forrásokat a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban közvetlenül ▌hajtja végre. Ezeket a forrásokat lehetőség szerint a ▌tagállam javára kell felhasználni.

7. cikk

A programhoz társult harmadik országok

(1) A program a feltételek teljesülése esetén nyitva áll a következő országok számára:

a)	az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) olyan tagjai, amelyek az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjai is, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban meghatározott feltételekkel összhangban;

Más harmadik országok, a harmadik ország uniós programokban való részvételét szabályozó egyedi megállapodásban meghatározott feltételekkel összhangban, feltéve, hogy a megállapodás:

—	méltányos egyensúlyt biztosít az uniós programokban részt vevő harmadik ország hozzájárulásai és a neki biztosított juttatások tekintetében,

—	meghatározza a programokban való részvétel feltételeit, beleértve az egyedi programokhoz való pénzügyi hozzájárulások és azok igazgatási költségeinek kiszámítását. Ezek a hozzájárulások [az új költségvetési rendelet] [21. cikkének (5) bekezdésével] összhangban címzett bevételnek minősülnek,

—	nem ruház a harmadik országra döntéshozatali jogkört a programra vonatkozóan,

—	garantálja az Uniónak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosításához és a pénzügyi érdekeinek védelméhez való jogát.

8. cikk

Az uniós finanszírozás végrehajtása és formái

(1) A programot a költségvetési rendelettel összhangban közvetlen irányítással kell végrehajtani vagy közvetett irányítással a költségvetési rendelet ▌62. cikke (1) bekezdésének c) pontjában ▌említett szervekkel.

(2) A program a költségvetési rendeletben meghatározott bármely formában nyújthat finanszírozást.

9. cikk

Intézkedéstípusok

E rendelet alapján a 2. cikkben meghatározott egyedi célkitűzések megvalósításához hozzájáruló intézkedések részesülhetnek finanszírozásban. Különösen az I. mellékletben felsorolt tevékenységek finanszírozhatók.

9a. cikk

A civil párbeszédért felelős csoport

A Bizottság „Civil párbeszédért felelős csoportot” hoz létre, amelynek célja, hogy rendszeres, nyílt és átlátható párbeszédet biztosítson a program kedvezményezettjeivel és más érintett érdekelt felekkel annak érdekében, hogy megosszák tapasztalataikat és bevált gyakorlataikat, valamint hogy megvitassák a program és a kapcsolódó területek által lefedett területeken és célkitűzésekben bekövetkező szakpolitikai fejleményeket.

II. FEJEZET

VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ TÁMOGATÁSOK

10. cikk

Vissza nem térítendő támogatások

(1) A program keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatások odaítélésére és kezelésére a költségvetési rendelet VIII. címével összhangban kerül sor.

(2) Az értékelő bizottság állhat külső szakértőkből.

11. cikk

Kumulatív [, kiegészítő] és kombinált finanszírozás

(1) A program keretében hozzájárulásban részesülő intézkedés hozzájárulást kaphat bármilyen más uniós programból is, ideértve a közös irányítás alá eső programokat, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. [A kumulatív finanszírozás összege nem haladhatja meg az intézkedés elszámolható költségeit, és a különböző uniós programokból nyújtott támogatások arányosan számíthatók ki.]

(2) Amennyiben a program és a [közös rendelkezésekről szóló] (EU)[XX] rendelet 1. cikkében említett, megosztott irányítás alatt álló alapok közösen nyújtanak pénzügyi támogatást egy bizonyos intézkedéshez, az érintett intézkedést az említett rendeletben meghatározott szabályokkal összhangban kell végrehajtani, ideértve a jogosulatlanul kifizetett összegek visszafizettetésére vonatkozó szabályokat is.

(3) A program keretében támogatásra jogosult azon intézkedések, amelyek megfelelnek a második albekezdésben említett feltételeknek, a megosztott irányítás alatt álló alapokból való támogatásra kijelölt intézkedésekként határozhatók meg. Ebben az esetben az e rendeletben meghatározott társfinanszírozási arányok és támogathatósági szabályok alkalmazandók.

Az első albekezdésben említett intézkedéseknek a következő feltételek mindegyikének meg kell felelniük:

a)	a program keretében meghirdetett pályázati felhívás alapján értékelték őket;

b)	megfelelnek az adott pályázati felhívás minőségre vonatkozó minimumkövetelményeinek;

c)	a költségvetési korlátok miatt nem támogathatók az adott pályázati felhívás keretében.

Az intézkedéseket a [közös rendelkezésekről szóló] (EU)[XX] rendelet [65.] cikkében említett irányító hatóság hajtja végre az említett rendeletben, valamint az egyes alapokra vonatkozó rendeletekben meghatározott szabályokkal összhangban, beleértve a pénzügyi korrekcióra vonatkozó szabályokat is.”

12. cikk

Részvételre jogosult jogalanyok

(1) A költségvetési rendelet [197. cikkében] említett feltételeken túl a (2)–(3) bekezdésben foglalt részvételi feltételek alkalmazandók.

(2) Az alábbi jogalanyok jogosultak részvételre:

az alábbi országok bármelyikében letelepedett jogalanyok:

—	tagállam vagy hozzá kapcsolódó tengerentúli ország vagy terület;

—	a programhoz társult harmadik ország , kivéve a 2. cikk (2) bekezdésének -a) pontjában említett egyedi célkitűzés esetében ;

b)	bármely nemzetközi szervezet vagy az uniós jog alapján létrehozott bármely jogalany;

(3) Az egyenlőséggel foglalkozó testületek európai hálózatának (EQUINET) részére a 6. cikk (2) bekezdésének a) pontja értelmében pályázati felhívás nélkül odaítélhető működési támogatás az állandó munkaprogrammal kapcsolatos kiadásai fedezésére.

III. FEJEZET

PROGRAMOZÁS, NYOMON KÖVETÉS, ÉRTÉKELÉS ÉS KONTROLL

13. cikk

Munkaprogram és többéves prioritások

(1) A programot a költségvetési rendelet 110. cikkében említett munkaprogramokon keresztül kell megvalósítani .

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 16. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy megfelelő munkaprogramok létrehozása révén kiegészítse ezt a rendeletet .

14. cikk

Nyomon követés és jelentéstétel

(1) A 2. cikkben meghatározott egyedi programcélkitűzések megvalósítása terén tett előrelépésekről történő jelentéstételhez használandó mutatókat a II. melléklet tartalmazza.

(2) A program céljai megvalósítása felé történő előrehaladása hatékony értékelésének biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 16. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a nyomonkövetési és értékelési keretre vonatkozó rendelkezések kidolgozására, többek között – szükség esetén – a II. mellékletnek a mutatók felülvizsgálatát vagy kiegészítését célzó módosítása révén.

(3) A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy a program végrehajtásának nyomon követésére vonatkozó adatokat és az eredményeket hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében az uniós pénzeszközök címzettjeire és a tagállamokra vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.

15. cikk

Értékelés

(1) Az értékeléseket időben el kell végezni ahhoz, hogy a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek.

(2) A program időközi értékelését a program végrehajtásáról rendelkezésre álló elegendő információ birtokában, de legkésőbb négy évvel a program végrehajtásának kezdetét követően kell elvégezni. A félidős értékelésnek figyelembe kell vennie az elődprogramok (a Jogok, egyenlőség és polgárság és az Európa a polgárokért) hosszú távú hatásaira vonatkozó értékelések eredményeit.

(3) A program végrehajtásának végén, de legkésőbb négy évvel az 1. cikkben meghatározott időszak végét követően a Bizottság elvégzi a program végső értékelését.

16. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 13. és a 14. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása a 2027. december 31-ig terjedő időszakra szól.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 13. és 14. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot. A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás alapján a polgárok és más érdekelt felek egy négyhetes periódusban kifejthetik véleményüket a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok szövegtervezetéről. A szövegtervezetről konzultálni kell az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával a nem kormányzati szervezeteknek és a helyi és regionális hatóságoknak a program végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatai alapján.

(6) A 13. vagy 14. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

17. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

Amennyiben egy harmadik ország nemzetközi megállapodás vagy bármely más jogi eszköz értelmében részt vesz a programban, az érintett harmadik országnak biztosítania kell az engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést. Az OLAF esetében e jogok közé tartozik az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben előírt vizsgálatok – köztük például helyszíni ellenőrzések és szemlék – lefolytatásához való jog is.

IV. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

18. cikk

Tájékoztatás, kommunikáció és közzététel

18a. cikk

A program kapcsolattartó pontjai

Minden tagállam létrehozhat kapcsolattartó pontokat a programhoz. Feladatuk, hogy pártatlan útmutatást, gyakorlati információkat és segítséget nyújtsanak a pályázók, az érdekelt felek és a program kedvezményezettjei számára a program valamennyi aspektusa tekintetében, többek között a pályázati eljárással, a felhasználóbarát információk terjesztésével és a program eredményeivel, a partnerek keresésével, a képzéssel és az egyéb alakiságokkal kapcsolatban. A program kapcsolattartó pontjainak függetlenül kell ellátniuk feladataikat.

▌

20. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 1381/2013/EU rendelet és a 390/2014/EU rendelet 2021. január 1-jével hatályát veszti.

21. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) Ez a rendelet nem érinti az érintett intézkedések lezárásig történő folytatását vagy módosítását az 1381/2013/EU rendelet és a 390/2014/EU rendelet szerint, amelyek továbbra is alkalmazandók az érintett intézkedésekre azok lezárásáig.

(2) A program pénzügyi keretösszegéből a program és annak – az 1381/2013/EU rendelet, illetve a 390/2014/EU rendelet által létrehozott – elődprogramjai keretében elfogadott intézkedések közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadások is fedezhetők.

(3) A 2027. december 31-ig be nem fejezett intézkedésekkel kapcsolatos igazgatási feladatok ellátása céljából szükség esetén előirányzatok állíthatók be a 2027 utáni költségvetésbe a 6. cikk (3) bekezdésében meghatározott kiadások fedezésére.

22. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt …, -án/-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

a Tanács részéről

az elnök

(1) HL C 62., 2019.2.15., 178. o.

(2) HL C 461., 2018.12.21., 196. o.

(3) Az Európai Parlament 2019. április 17-i álláspontja. Az aláhúzással kiemelt szövegre vonatkozóan nem született megállapodás az intézményközi tárgyalások keretében.

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 1381/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó Jogok, egyenlőség és polgárság program létrehozásáról (HL L 354., 2013.12.28., 62. o.).

(5) A Tanács 390/2014/EU rendelete (2014. április 14.) a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó „Európa a polgárokért” program létrehozásáról (HL L 115., 2014.4.17., 3. o.).

(6) HL C 378., 2013.12.24., 1. o.

(7) HL L 119., 2016.5.4., 1. o.

(8) HL L 119., 2016.5.4., 891. o.

(9) Az Európai Parlament és a Tanács 211/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a polgári kezdeményezésről (HL L 65., 2011.3.11., 1. o.).

(10) A Tanács 2000/43/EK irányelve (2000. június 29.) a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról (HL L 180., 2000.7.19., 22. o.).

(11) A Tanács 2004/113/EK irányelve (2004. december 13.) a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 373., 2004.12.21., 37. o.).

(12) Az Európai Parlament és a Tanács 2006/54/EK irányelve (2006. július 5.) a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról (HL L 204., 2006.7.26., 23. o.).

(13) Az Európai Parlament és a Tanács 2010/41/EU irányelve (2010. július 7.) az önálló vállalkozói tevékenységet folytató férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról és a 86/613/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 180., 2010.7.15., 1. o.).

(14) [A hivatkozást naprakésszé kell tenni: HL C 373., 2013.12.20., 1. o. A megállapodás a következő címen érhető el: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:32013Q1220(01)&from=HUhttps://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:32013Q1220(01)&from=HU].

(15) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(16) A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).

(17) A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(18) A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).

(19) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).

(20) A Tanács 2013/755/EU határozata (2013. november 25.) az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról (tengerentúli társulási határozat) (HL L 344., 2013.12.19., 1. o.).

-I. MELLÉKLET

A 6. cikk (1) bekezdésében említett, rendelkezésre álló programalapokat az alábbiak szerint kell felosztani:

a 6. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett összegen belül:

—	legalább 15 %-ot a 3. cikk b) pontjának i. alpontja szerinti egyedi célkitűzést végrehajtó tevékenységekre;

—	legalább 40 %-ot az 5. cikk -a) pontja szerinti egyedi célkitűzéseket végrehajtó tevékenységekre; valamint

—	legalább 45 %-ot a 3. cikk a) pontja, b) pontjának ii–v. alpontja és c) pontja, valamint az 5. cikk a) és b) pontja szerinti egyedi célkitűzéseket végrehajtó tevékenységekre;

a 6. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett összegen belül:

—	15 %-ot az emlékezéssel kapcsolatos tevékenységekre;

—	65 %-ot a demokratikus részvételre;

—	10 %-ot a promóciós tevékenységekre; valamint

—	10 %-ot az igazgatásra.

I. MELLÉKLET

A program által támogatott tevékenységek

A program 2. cikkben ▌ megállapított általános és egyedi célkitűzései különösen a következő tevékenységek támogatásával kerülnek megvalósításra :

a)	tudatosítás, információk népszerűsítése és terjesztése a program hatálya alá tartozó területekkel és célkitűzésekkel kapcsolatos szakpolitikák ▌, jogok és értékek ismeretének javítása érdekében;

b)	egymástól való tanulás a bevált gyakorlatok érdekelt felek közötti megosztása révén, a megismerés és a kölcsönös megértés ▌érdekében;

elemző nyomonkövetési ▌tevékenységek a program hatálya alá tartozó területekkel kapcsolatos tagállami és uniós szintű helyzet megértésének elősegítése, valamint az uniós jog, a szakpolitikák és a közös uniós értékek tagállamokon belüli végrehajtásának javítása érdekében; e tevékenységek magukba foglalják például az adatgyűjtést és a statisztikákat; közös módszerek és adott esetben mutatók vagy referenciaértékek kidolgozása; tanulmányok, kutatások, elemzések és felmérések; értékelések; hatásvizsgálatok; iránymutatások, jelentések és oktatási anyagok kidolgozása és közzététele;

d)	képzés az érintett érdekelt felek számára a program által lefedett területekkel kapcsolatos szakpolitikák és jogok ismeretének javítása érdekében;

e)	információs és kommunikációs technológiai (ikt) eszközök fejlesztése és működtetése;

ea)	a programhoz tartozó területeken tevékenykedő civil társadalmi szervezetek és nonprofit szereplők támogatása, hogy képesek legyenek reagálni és megfelelő hozzáférést biztosítani valamennyi polgár számára szolgáltatásaikhoz, illetve tanácsadási és támogatási tevékenységeikhez;

eb)

a programhoz tartozó területeken tevékenykedő civil társadalmi szervezetek és nonprofit szereplők támogatása a jogok előmozdítását célzó tanácsadási tevékenységek folytatásában, ezáltal megerősítve az uniós értékek védelmét és előmozdítását, valamint a jogállamiság tiszteletben tartását, valamint a demokratikus párbeszédhez, az átláthatósághoz és a jó kormányzáshoz való hozzájárulás, többek között a civil társadalom mozgásterének szűkülése esetén;

a polgárok, különösen a fiatalok körében az európai kultúra, a kulturális örökség, az identitás és a történelem – többek között a totalitárius és önkényuralmi rendszerek és a közelmúlt európai történelmének meghatározó pillanatai – erőteljesebb tudatosítása az emlékezet és az európai polgárok Unióval szembeni elkötelezettségének megerősítése, valamint a tolerancia, a kölcsönös megértés, a kultúrák közötti párbeszéd és a sokszínűség tiszteletben tartásának ösztönzése érdekében ;

a különböző nemzetiségű és kulturális hátterű ▌polgárok közötti kapcsolatok építése testvérvárosi tevékenységekben és civil társadalmi projektekben való részvétel lehetővé tételével , ezáltal létrehozva az alulról felfelé építkező megközelítés megerősödésének feltételeit és fokozva a civil és demokratikus szerepvállalást ;

h)	a demokratikusabb Unió kiépítésében való tevékeny és inkluzív részvétel ösztönzése és elősegítése, valamint a jogok és értékek tudatosításának fokozása a társadalmi szervezetek támogatása révén;

i)	az európai hálózatok kapacitásának fejlesztése az uniós jog, az értékek, a szakpolitikai célok és a stratégiák előmozdítása és továbbfejlesztése érdekében ▌;

j)	a [211/2011/EU] rendelet végrehajtásához nyújtott technikai és szervezési támogatás finanszírozása, megkönnyítve ezáltal a polgárok számára az európai polgári kezdeményezés indítására és támogatására vonatkozó joguk gyakorlását;

k)	a programmal kapcsolatos ismeretek fejlesztése, a program eredményei átültethetőségének és terjesztésének javítása, valamint elérésének fokozása, többek között a program kapcsolattartó pontjainak ▌ kialakítása és támogatása révén.

II. MELLÉKLET

Mutatók

Az igazgatási terhek és költségek csökkentése céljából a program monitoringjára a program általános és konkrét célkitűzései megvalósítási szintjének mérésére irányuló mutatók alapján kerül sor. Ezért az alábbi mutatók tekintetében adatot kell gyűjteni:

Az elért személyek száma következő tevékenységek tekintetében:

i.	képzési tevékenységek;

ii.	az egymástól való tanulásra és a bevált gyakorlatok megosztására irányuló tevékenységek;

iii.	tudatosítási, tájékoztatási és információterjesztési tevékenységek.

A támogatási és kapacitásépítési tevékenységek révén elért társadalmi szervezetek száma

Az európai emlékezetre és örökségre irányulóan a programtámogatás eredményeként létrejött transznacionális hálózatok és kezdeményezések száma

Minden egyes adatot lehetőség szerint nemek szerinti bontásban kell megadni; a program időközi és végső értékelésének minden ágra és tevékenységre ki kell terjednie, magában kell foglalnia a nemek közötti egyenlőség szempontjait és értékelnie kell a nemek közötti egyenlőségre gyakorolt hatásokat.

2021.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 158/536

P8_TA(2019)0408

A parlamentközi küldöttségek, a parlamentközi vegyes bizottságokba delegált küldöttségek, valamint a parlamenti együttműködési bizottságokba és a többoldalú parlamenti közgyűlésekbe delegált küldöttségek száma

Az Európai Parlament 2019. április 17-i határozata a parlamentközi küldöttségek, a parlamenti vegyesbizottságokba delegált küldöttségek és a parlamenti együttműködési bizottságokba és a többoldalú parlamenti közgyűlésekbe delegált küldöttségek számáról (2019/2698(RSO))

(2021/C 158/55)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel az Elnökök Értekezlete határozatra irányuló javaslatára,

—	tekintettel az Európai Unió harmadik országokkal kötött társulási, együttműködési és egyéb megállapodásaira,

—	tekintettel eljárási szabályzata 212. és 214. cikkére,

A.	törekedve a parlamenti demokrácia erősítésére a parlamentek közötti folyamatos párbeszéd fenntartása révén,

úgy határoz, hogy az alábbiaknak megfelelően állapítja meg a parlamentközi küldöttségek és a regionális csoportosulások számát:

a)	Európa, a Nyugat-Balkán és Törökország

A következő bizottságokba delegált küldöttségek:

—	EU–Észak-Macedónia Parlamenti Vegyes Bizottság

—	EU–Törökország Parlamenti Vegyes Bizottság

Az északi együttműködésért felelős, a Svájccal és Norvégiával fenntartott kapcsolatokért felelős és az EU–Izland Parlamenti Vegyes Bizottságba és az Európai Gazdasági Térség (EGT) Parlamenti Vegyes Bizottságába delegált küldöttség

Az EU–Szerbia Stabilizációs és Társulási Parlamenti Bizottságba delegált küldöttség

Az EU–Albánia Stabilizációs és Társulási Parlamenti Bizottságba delegált küldöttség

Az EU–Montenegró Stabilizációs és Társulási Parlamenti Bizottságba delegált küldöttség

A Bosznia-Hercegovinával és Koszovóval fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség

b)	Oroszország és a keleti partnerség államai

Az EU–Oroszország Parlamenti Együttműködési Bizottságba delegált küldöttség

Az EU–Ukrajna Parlamenti Társulási Bizottságba delegált küldöttség

Az EU–Moldova Parlamenti Társulási Bizottságba delegált küldöttség

A Belarusszal fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség

Az EU–Örményország Parlamenti Partnerségi Bizottságba, az EU–Azerbajdzsán Parlamenti Együttműködési Bizottságba és az EU–Grúzia Parlamenti Társulási Bizottságba delegált küldöttség

c)	Maghreb, Mashreq, Izrael és Palesztina

Az alábbiakkal fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttségek:

—

Izrael

—	Palesztina

—	a Maghreb-országok és az Arab Maghreb Unió, beleértve az EU–Marokkó, EU–Tunézia és EU–Algéria Parlamenti Vegyes Bizottságot

—	a Mashreq-országok

d)	Az Arab-félsziget, Irak és Irán

Az alábbiakkal fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttségek:

—	Arab-félsziget

—

Irak

—

Irán

e)	Az amerikai kontinens

Az alábbiakkal fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttségek:

—	Egyesült Államok

—

Kanada

—	Brazil Szövetségi Köztársaság

—	Közép-Amerika országai,

—	az Andok Közösség országai,

—	a Mercosur-országok

Az EU–Mexikó Parlamenti Vegyes Bizottságba delegált küldöttség

Az EU–Chile Parlamenti Vegyes Bizottságba delegált küldöttség

A Cariforum–EU Parlamenti Bizottságba delegált küldött

f)	Ázsia és a csendes-óceáni térség

Az alábbiakkal fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttségek:

—

Japán

—	Kínai Népköztársaság

—

India

—	Afganisztán

—	Dél-Ázsia országai

—	Délkelet-Ázsia országai és a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN)

—	a Koreai-félsziget,

—	Ausztrália és Új Zéland

Az EU–Kazahsztán, EU–Kirgizisztán, EU–Üzbegisztán és EU–Tádzsikisztán Parlamenti Együttműködési Bizottságokba delegált küldöttség és a Türkmenisztánnal és Mongóliával fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség

Afrika

Az alábbiakkal fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttségek:

—	Dél-Afrika

—	Pánafrikai Parlament

h)	Többoldalú közgyűlések

Az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűlésbe delegált küldöttség

Az Unió a Mediterrán térségért Parlamenti Közgyűlésbe delegált küldöttség

Az Euro-Latin-amerikai Parlamenti Közgyűlésbe delegált küldöttség

Az Euronest Parlamenti Közgyűlésbe delegált küldöttség

A NATO Parlamenti Közgyűlésével fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség;

úgy határoz, hogy a gazdasági partnerségi megállapodás (GPM) alapján létrejött parlamenti bizottságok kizárólag a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság és a Fejlesztési Bizottság tagjaiból fognak állni – biztosítva a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság illetékes bizottságként betöltött vezető szerepének fenntartását –, és hogy e bizottságoknak aktívan össze kell hangolniuk munkájukat az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűléssel;

úgy határoz, hogy az Unió a Mediterrán Térségért Parlamenti Közgyűlés, az Euro–Latin-amerikai Parlamenti Közgyűlés és az Euronest Parlamenti Közgyűlés tagságát kizárólag az egyes közgyűlések hatókörébe tartozó kétoldalú vagy szubregionális küldöttségekből kell kiválasztani;

úgy határoz, hogy a NATO Parlamenti Közgyűlésével fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség tagjait kizárólag a Biztonság- és Védelempolitikai Albizottság tagjaiból kell kiválasztani;

úgy határoz, hogy a Külügyi Bizottsággal, a Fejlesztési Bizottsággal és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsággal folytatott konzultációt követően a Küldöttségi Elnökök Értekezletének hat hónapos naptártervezetet kell készítenie; a következetes megközelítés biztosítása érdekében a tervezetet a Bizottsági Elnökök Értekezletének a bizottsági küldöttségekre vonatkozó féléves ülésnaptárával szorosan egyeztetve kell kidolgozni, figyelembe véve a Demokráciatámogatási és Választási Koordinációs Csoport éves munkaprogramját is; ezt a közös hat hónapos naptártervezetet ezután az Elnökök Értekezlete elé kell terjeszteni elfogadásra; az Elnökök Értekezlete módosíthatja a javasolt ülésnaptár-tervezetet a politikai eseményekre való reagálás és a Parlament külső tevékenységei közötti koherencia biztosítása érdekében;

emlékeztet arra, hogy kizárólag az Elnökök Értekezlete által engedélyezett, hivatalos küldöttségek végezhetnek tevékenységet az Európai Parlament nevében és álláspontjának képviseletében;

úgy határoz, hogy a képviselőcsoportoknak és a független képviselőknek állandó póttagokat kell kijelölniük az egyes delegációtípusokban való szolgálatra, és hogy a póttagok száma nem haladhatja meg a csoportokat vagy független képviselőket képviselő rendes tagok létszámát;

úgy határoz, hogy az állandó parlamentközi küldöttségek teljes jogú tagjai jogosultak részt venni a Parlament munkahelyein kívüli parlamentközi üléseken; amennyiben egy teljes jogú tag nem tud utazni, helyettesítheti egy állandó póttag vagy – amennyiben a póttag nem áll rendelkezésre – a parlamentközi közgyűlés azon tagja által kijelölt képviselő, akit az a képviselőcsoport nevez ki, amelyhez a teljes jogú tag tartozik; amennyiben a parlamentközi közgyűlés e küldöttségben részt vevő tagja nem áll rendelkezésre, a Külügyi Bizottság, a Fejlesztési Bizottság és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság tagjai vehetnek részt;

úgy véli, hogy a partnerrel (STPB, Parlamenti Vegyes Bizottság, Parlamenti Együttműködési Bizottság, PCC, IPM stb.) való parlamentközi találkozó előtt, illetve bármely küldöttség utazása előtt az illetékes bizottság(ok)kal szoros konzultációt kell folytatni a lehetséges politikai vagy jogalkotási kérdésekről és aktualitásokról, amelyeket a küldöttségnek az érintett ország megfelelő szerveivel tartott üléseken kell megvitatnia;

10.

törekedni fog arra, hogy a gyakorlatban biztosítsa, hogy egy vagy több bizottsági előadó vagy elnök is részt vehessen a küldöttségek, a közös parlamentközi bizottságok, a parlamenti együttműködési bizottságok és a többoldalú parlamenti közgyűlések ülésein, és úgy határoz, hogy az érintett küldöttség és az érintett bizottsági elnökök együttes kérelmére az elnök engedélyezi az ilyen típusú kiküldetéseket;

11.

úgy határoz, hogy ez a határozat a kilencedik parlamenti ciklus első üléshetén lép életbe.

12.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak, a Bizottságnak és az Európai Külügyi Szolgálatnak.

2021.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 158/540

P8_TA(2019)0409

Az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás alkalmazását előíró egyes jogi aktusoknak az EUMSZ 290. és 291. cikkéhez történő hozzáigazítása – II. rész ***I

Az Európai Parlament 2019. április 17-i jogalkotási állásfoglalása az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás alkalmazását előíró egyes jogi aktusoknak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. és 291. cikkéhez történő hozzáigazításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2016)0799 – C8-0148/2019 – 2016/0400B(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 158/56)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0799),

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, valamint 33. cikkére, 43. cikkének (2) bekezdésére, 53. cikkének (1) bekezdésére, 62. cikkére, 64. cikkének (2) bekezdésére, 91. cikkére, 100. cikkének (2) bekezdésére, 114. cikkére, 153. cikke (2) bekezdésének b) pontjára, 168. cikke (4) bekezdésének a) pontjára, 168. cikke (4) bekezdésének b) pontjára, 172. cikkére, 192. cikkének (1) bekezdésére, 207. cikkére és 214. cikkének (3) bekezdésére és 338. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság a javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0148/2019),

—	tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapra vonatkozó véleményére,

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére, valamint 43. cikkének (2) bekezdésére, 53. cikkének (1) bekezdésére, 62. cikkére, 91. cikkére, 100. cikkének (2) bekezdésére, 114. cikkére, 153. cikke (2) bekezdésének b) pontjára, 168. cikke (4) bekezdésének a) pontjára, 168. cikke (4) bekezdésének b) pontjára, 192. cikkének (1) bekezdésére és 338. cikkének (1) bekezdésére,

—	tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2017. június 1-jei véleményére (1),

—	tekintettel a Régiók Bizottságának 2017. december 1-jei véleményére (2),

—	tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, valamint a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság leveleire,

—	tekintettel az Elnökök Értekezletének 2019. március 7-i határozatára, amelyben engedélyezi a Jogi Bizottság számára, hogy a Bizottság fent említett javaslatát két részre bontsa és annak alapján két önálló jogalkotási jelentést készítsen,

—	tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A8-0020/2018),

—	tekintettel eljárási szabályzata 59. és 39. cikkére,

—

tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére, valamint a Gazdasági és Monetáris Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság véleményeire és módosítások formájában elfogadott álláspontjára (A8-0190/2019),

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 288., 2017.8.31., 29. o.

(2) HL C 164., 2018.5.8., 82. o.

P8_TC1-COD(2016)0400B

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 17-én került elfogadásra az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás alkalmazását előíró egyes jogi aktusoknak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. és 291. cikkéhez történő hozzáigazításáról szóló (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 33. cikkére, 43. cikke (2) bekezdésére, 53. cikke (1) bekezdésére, 62. cikkére, 64. cikke (2) bekezdésére, 91. cikkére, 100. cikke (2) bekezdésére, 114. cikkére, 153. cikke (2) bekezdésének b) pontjára, 168. cikke (4) bekezdésének a) és b) pontjára, 172. cikkére, 192. cikke (1) bekezdésére, 207. cikkére, 214. cikke (3) bekezdésére és 338. cikke (1) bekezdésére, 43. cikke (2) bekezdésére, 53. cikke (1) bekezdésére, 62. cikkére, 91. cikkére, 100. cikke (2) bekezdésére, 114. cikkére, 153. cikke (2) bekezdésének b) pontjára, 168. cikke (4) bekezdésének a) pontjára, 168. cikke (4) bekezdésének b) pontjára, 192. cikke (1) bekezdésére és 338. cikke (1) bekezdésére, [Mód. 1]

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére, (1)

tekintettel a Régiók Bizottsága véleményére, (2)

rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

mivel:

(1)

A Lisszaboni Szerződés különbséget vezetett be jelentősen módosította a jogalkotók által a Bizottságra ruházott hatásköröket szabályozó jogi keretet, egyértelműen megkülönböztetve a Bizottságra ruházott hatásköröket hatáskörök között aszerint, hogy a jogalkotási aktusok egyes nem alapvető rendelkezéseit kiegészítő, illetve módosító általános hatályú nem jogalkotási aktusok (felhatalmazáson alapuló jogi aktusok), vagy a kötelező erejű uniós jogi aktusok végrehajtásának egységes feltételeit biztosító aktusok (végrehajtási jogi aktusok) elfogadására vonatkoznak-e. [Mód. 2]

(2)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikkének (1) bekezdése szerinti felhatalmazás alapján elfogadható intézkedések lényegében megfelelnek az 1999/468/EK tanácsi határozat (4) 5a. cikkével bevezetett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás hatálya alá tartozó intézkedéseknek.

(3)	Az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásra utaló jogi aktusoknak a Lisszaboni Szerződéssel bevezetett jogi kerethez történő hozzáigazítása érdekében korábban előterjesztett jogalkotási javaslatokat (5) a Bizottság az intézményközi egyeztetések stagnálása miatt visszavonta. (6)

(4)

Ezt követően az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (7) új keretet határozott meg a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok számára, és megállapította, hogy minden meglévő jogi aktust hozzá kell igazítani a Lisszaboni Szerződéssel bevezetett jogi kerethez. Ezen belül a három intézmény megállapodott különösen arról, hogy kiemelt prioritásként mielőbb ki kell igazítani mindazokat az alap-jogiaktusokat, amelyek még mindig az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásra utalnak. A Bizottság vállalta, hogy e kiigazítás céljából 2016 végéig jogalkotási javaslatot terjeszt elő.

(5)	Az alap-jogiaktusokban foglalt, az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásról rendelkező hatáskör-átruházások többsége teljesíti az EUMSZ 290. cikkének (1) bekezdésében foglalt kritériumokat, ezért ehhez a rendelkezéshez kell hozzáigazítani.

(6)	Az alap-jogiaktusokban foglalt, az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásról rendelkező további hatáskör-átruházások teljesítik az EUMSZ 291. cikkének (2) bekezdésében foglalt kritériumokat, ezért ehhez a rendelkezéshez kell őket hozzáigazítani.

(7)	Azokban az esetekben, amikor az alap-jogiaktus végrehajtási hatásköröket ruház a Bizottságra, ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (8) megfelelően kell gyakorolni.

(8)	Egyes, jelenleg az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásról rendelkező alap-jogiaktusok esetében egyes hatáskör-átruházások elavulttá váltak, ezért el kell őket hagyni.

(8a)

Több, szorosan egymáshoz nem kapcsolódó felhatalmazás egyetlen, felhatalmazáson alapuló bizottsági jogi aktussá való összevonása és ily módon történő benyújtása akadályozza a Parlament ellenőrzéshez való jogának gyakorlását, a Parlament ugyanis csupán a felhatalmazáson alapuló jogi aktus egészének elfogadását vagy elutasítását választhatja, ez pedig nem hagy teret arra, hogy a Parlament egyenként nyilvánítson véleményt az egyes felhatalmazásokról. [Mód. 3]

(9)	Helyénvaló, hogy ez a rendelet ne érintse azokat a folyamatban lévő eljárásokat, amelyekben az illetékes bizottság e rendelet hatálybalépése előtt az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének megfelelően már véleményt nyilvánított.

(10)	Mivel az e rendeletben foglalt kiigazítások és módosítások kizárólag uniós szintű eljárásokat érintenek, a tagállamoknak az irányelvek esetében sem kell őket átültetniük nemzeti jogukba.

(11)	Ezért az érintett jogi aktusokat a fentieknek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A mellékletben felsorolt jogi aktusok az ott meghatározott módon módosulnak.

2. cikk

Ez a rendelet nem érinti azokat a folyamatban lévő eljárásokat, amelyekben az illetékes bizottság az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének megfelelően már véleményt nyilvánított.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt …

az Európai Parlament részéről

az elnök

a Tanács részéről

az elnök

(1) HL C ., […], . o.

(2) HL C ., […], . o.

(3) Az Európai Parlament 2019. április 17-i álláspontja.

(4) A Tanács 1999/468/EK határozata (1999. június 28.) a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 184., 1999.7.17., 23. o.).

(5) COM(2013)0451 , COM(2013)0452 és COM(2013)0751.

(6) HL C 80., 2015.2.7., 17. o.

(7) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o).

MELLÉKLET

I. ÉGHAJLAT-POLITIKA

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/31/EK irányelve (2009. április 23.) a szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a 2001/80/EK, a 2004/35/EK, a 2006/12/EK és a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1013/2006/EK rendelet módosításáról (1)

A 2009/31/EK irányelv gyors technikai kiigazításának lehetővé tétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az irányelv mellékleteinek kiigazításához szükséges módosításokra vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően a 2009/31/EK irányelv a következőképpen módosul:

A 29. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„29. cikk

A mellékletek módosítása

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 29a. cikknek megfelelően ezen irányelv mellékleteit a mellékleteket módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a mellékleteket hozzáigazítsa a műszaki és tudományos fejlődéshez .”[Mód. 4]

Az irányelv a következő 29a. cikkel egészül ki:

„29a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 29. cikk szerinti cikkben említett , felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra határozatlan időre szól … [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 5]

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 29. cikk szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*1) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 29. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(*1) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

A 30. cikket el kell hagyni helyébe a következő szöveg lép :

„30. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (*2) 26. cikke szerint létrehozott Éghajlatváltozási Bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (*3) értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni. [Mód. 6]

(*2) Az Európai Parlament és a Tanács 525/2013/EU rendelete (2013. május 21.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és bejelentésére, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nemzeti és uniós szintű bejelentésére szolgáló rendszerről, valamint a 280/2004/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 165., 2013.6.18., 13. o.). "

(*3) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o).” "

Az Európai Parlament és a Tanács 406/2009/EK határozata (2009. április 23.) az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2020-ig terjedő időszakra szóló közösségi kötelezettségvállalásoknak megfelelő szintre történő csökkentésére irányuló tagállami törekvésekről (2)

A 406/2009/EK határozat szerinti ügyletek pontos nyilvántartásának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a határozatot kiegészítse a tagállamok kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékeire és a központi tisztviselőre az ügyletek kezelése tekintetében alkalmazandó követelményekkel. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A 406/2009/EK határozat végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni abból a célból, hogy meghatározza az éves kibocsátási jogosultságokat. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy egyes átruházások módszereinek meghatározása érdekében nincs szükség hatáskör-átruházásra.

A fentieknek megfelelően a 406/2009/EK határozat a következőképpen módosul:

A 3. cikk a következőképpen módosul:

A (2) bekezdés negyedik és ötödik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Amint a felülvizsgált és hitelesített kibocsátási adatok hozzáférhetővé válnak, a Bizottság végrehajtási jogi aktus elfogadása útján meghatározza a 2013 és 2020 közötti időszakra vonatkozó, tonna szén-dioxid egyenértékben kifejezett éves kibocsátási jogosultságokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 13. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással kell elfogadni.”

b)	A (6) bekezdést el kell hagyni.

2.	A 11. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 12a. cikknek megfelelően e cikk (1) és (2) bekezdésének alkalmazásával kapcsolatban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el.”

A határozat a következő 12a. cikkel egészül ki:

„12a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 11. cikk (3) bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 11. cikk (3) bekezdése szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*4) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 11. cikk (3) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(*4) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

A 13. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) E bekezdésre való hivatkozáskor a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (*5) 5. cikkét kell alkalmazni.

(*5) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).” [Mód. 7]"

Az Európai Parlament és a Tanács 1005/2009/EK rendelete (2009. szeptember 16.) az ózonréteget lebontó anyagokról (3)

Az Unióra az ózonréteget lebontó anyagokról szóló Montreali Jegyzőkönyv részes feleként háruló kötelezettségek teljesítésének biztosítása, valamint az ózonréteget lebontó anyagokkal, illetve az ilyen anyagokat tartalmazó vagy ilyen anyagokon alapuló termékekkel és berendezésekkel való, az Unión belüli vagy külső kereskedelem megfelelő lefolytatásának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy:

—	egyes anyagoknak a II. melléklet A. és B. részébe történő felvétele érdekében módosítsa az 1005/2009/EK rendeletet,

—	a III. mellékletben és a szabályozott anyagok maximális mennyiségeiben szükséges technikai kiigazítások elvégzése érdekében módosítsa a rendeletet,

—	a Montreali Jegyzőkönyvből fakadó kötelezettségek teljesítése érdekében módosítsa a rendelet V. mellékletét,

—	módosítsa a rendelet VI. mellékletét,

—	módosítsa a behozatali és kiviteli engedélyezéshez tartozó listát,

—	az új technológiai fejlesztések figyelembevétele céljából módosítsa a rendelet VII. mellékletét,

—	módosítsa a jelentéstételi követelményeket,

—	kiegészítse a rendeletet azon termékek és berendezések jegyzékével, amelyek esetében a szabályozott anyagok visszanyerése, vagy a termékeknek és a berendezéseknek a szabályozott anyagok előzetes visszanyerése nélküli megsemmisítése technikailag és gazdaságilag kivitelezhetőnek tekintendő,

—	kiegészítse a rendeletet a kvóták gyártók és importőrök közötti elosztásának mechanizmusával,

—	kiegészítse a rendeletet az egyes szabályozott anyagok tartályaira felhelyezendő címkékkel kapcsolatos formai és tartalmi követelményekkel,

—	kiegészítse a rendeletet a tiltott kereskedelemmel szembeni ellenőrző intézkedések területén,

—	kiegészítse a rendeletet a Mondtreali Jegyzőkönyvben nem részes államokból behozott egyes termékek és berendezések Unión belüli szabad forgalomba bocsátásával kapcsolatban,

—	kiegészítse a rendeletet a minimális képesítési követelményekkel,

—	kigészítse a rendeletet a vállalkozások által a szabályozott anyagok bármely szivárgásának és kibocsátásának megakadályozása és minimalizálása érdekében alkalmazandó technológiák és gyakorlati eljárások listájával.

Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően az 1005/2009/EK rendelet a következőképpen módosul:

A 7. cikk (2) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 24a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az alkalmazandó címke formájával és tartalmával kapcsolatban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el formájára és tartalmára vonatkozó szabályok megállapítása révén kiegészítse ezt a rendeletet .”[Mód. 8]

A 8. cikk a következőképpen módosul:

A (3) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

Az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 24a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy új információk vagy a műszaki fejlődés vagy a felek által hozott döntések fényében módosítsa:

a)	a III. mellékletet;

b)	a reakcióközegként felhasználható vagy a reakcióközegként történő felhasználás során kibocsátott szabályozott anyagoknak a (4) bekezdés második és harmadik albekezdésében említett maximális mennyiségét.”

A 10. cikk a következőképpen módosul:

A (3) bekezdés második és harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

Az első albekezdésben említett szabályozott anyagok kizárólag az V. mellékletben foglalt feltételekkel hozhatók forgalomba és értékesíthetők tovább.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 24a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a jegyzőkönyvből fakadó kötelezettségek teljesítése érdekében módosítsa az V. mellékletet.”

A (6) bekezdés harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 24a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a kvóták gyártók és importőrök közötti elosztásának mechanizmusával kapcsolatban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el kapcsolatos szabályok megállapítása révén kiegészítse ezt a rendeletet .”[Mód. 11]

A 13. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 24a. cikknek megfelelően a VI. mellékletet módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosításokat eszközöljön és menetrendet határozzon meg a kritikus felhasználások fokozatos megszüntetésével kapcsolatban, és ennek érdekében meghatározza az új alkalmazások bevezetésének és a már meglévő alkalmazások használata megszüntetésének időpontját arra az esetre, ha a mellékletben meghatározott időkereten belül nem állnak rendelkezésre a környezet és az egészség szempontjából elfogadható, technikailag és gazdaságilag kivitelezhető alternatívák, vagy ha ez a nemzetközi kötelezettségek teljesítése érdekében szükséges.”

A 18. cikk (9) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(9) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 24a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a jegyzőkönyvből fakadó kötelezettségek teljesítése vagy az alkalmazásuk segítése érdekében módosítsa az e cikk (3) bekezdésében és a IV. mellékletben található listát.”

A 19. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„19. cikk

A tiltott kereskedelemmel szembeni ellenőrző intézkedések

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 24a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy e rendelet kiegészítése érdekében szabályokat állapítson meg olyan kiegészítő intézkedésekre vonatkozóan , amelyek célja a szabályozott anyagok, az átmeneti megőrzési, vámraktározási vagy vámszabad területi eljárás alá vont vagy az Unió vámterületét érintő vámterületén keresztüli árutovábbítás keretében szállított és később újra kivitt szabályozott új anyagok új , szabályozott anyagok illetve és szabályozott anyagokat tartalmazó vagy azokon alapuló termékek és berendezések felügyelete tekintetében kiegészítő felügyeleti intézkedéseket határozzon meg az ilyen árumozgásokhoz kapcsolódó tiltott kereskedelem lehetséges kockázatainak értékelése alapján, figyelembe véve az ilyen intézkedések környezeti előnyeit és társadalmi-gazdasági hatásait is.”[Mód. 12]

A 20. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 24a. cikknek megfelelően e rendelet kiegészítése érdekében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy – a felek határozataival összhangban – szabályokat állapítson meg szabályozza azoknak a jegyzőkönyvben nem részes államokból behozott termékeknek és berendezéseknek az Unión belüli szabad forgalomba bocsátására vonatkozóan bocsátását, amelyeket szabályozott anyagok felhasználásával gyártottak, de amelyek nem tartalmaznak olyan anyagokat, amelyek egyértelműen szabályozott anyagként azonosíthatók. Az ilyen termékek és berendezések azonosítását a felek részére rendszeresen biztosított műszaki tanácsadásnak megfelelően kell végezni.”[Mód. 13]

A 22. cikk a következőképpen módosul:

a)	A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 24a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az új technológiai fejlesztések figyelembevétele érdekében módosítsa a VII. mellékletet.”

A (4) bekezdés második és harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 24a. cikknek megfelelően e rendelet kiegészítése érdekében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy – a felek határozataival összhangban – szabályokat állapítson meg megállapítsa azon termékek és berendezések jegyzékére vonatkozóan jegyzékét, amelyek esetében a szabályozott anyagok visszanyerése vagy a termékeknek és a berendezéseknek a szabályozott anyagok előzetes visszanyerése nélküli megsemmisítése technikailag és gazdaságilag kivitelezhetőnek tekintendő, feltüntetve – adott esetben – az alkalmazandó technológiát is. [Mód. 14]

Az e lista létrehozására irányuló felhatalmazáson alapuló jogi aktusok tervezetét a költségek és hasznok teljes körű gazdasági értékelésének kell kísérnie és alátámasztania, figyelembe véve a tagállamok egyedi körülményeit is.”

Az (5) bekezdés második és harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság értékeli a tagállamok által hozott intézkedéseket, és felhatalmazást kap arra, hogy ezen értékelés, valamint a műszaki és egyéb releváns információk fényében a 24a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a szóban forgó minimális képesítési követelményekkel kapcsolatban kapcsolatos szabályok meghatározása révén kiegészítse ezt a rendeletet .”[Mód. 15]

A 23. cikk a következőképpen módosul:

A (4) bekezdés a következőképpen módosul:

A második albekezdés második mondata helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a tagállamok által meghozott intézkedések értékelése, valamint a műszaki és egyéb releváns információk fényében a 24a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy e minimális képesítési követelmények harmonizációjával kapcsolatban harmonizációjára vonatkozó szabályok megállapítása révén kiegészítse ezt a rendeletet .”[Mód. 16]

ii.	A második albekezdést el kell hagyni.

A (7) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(7) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 24a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy meghatározza a vállalkozások által a szabályozott anyagok bármely szivárgásának és kibocsátásának megakadályozása és minimalizálása érdekében alkalmazandó technológiák és gyakorlati megoldások listáját listájának meghatározása révén kiegészítse ezt a rendeletet .”[Mód. 17]

10.

A 24. cikk (2) és (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 24a. cikknek megfelelően a II. melléklet A. részét módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy felvegyen abba olyan anyagokat, amelyek ugyanazon melléklet B. részében szerepelnek, amelyeket jelentős mennyiségben exportálnak, importálnak, gyártanak vagy forgalmaznak, és amelyek a jegyzőkönyv alapján felállított tudományos értékelő testület szerint jelentős ózonréteget lebontó potenciállal rendelkeznek, továbbá hogy az indokolt esetekben lehetséges mentességeket határozzon meg az (1) bekezdés alól.

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 24a. cikknek megfelelően a II. melléklet B. részét módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a vonatkozó tudományos ismeretek fényében felvegyen abba bármely olyan anyagot, amely nem szabályozott anyag, de amelyről a jegyzőkönyv alapján felállított tudományos értékelő testület vagy más hasonló tekintélyű elismert szervezet megállapította, hogy jelentős ózonlebontó potenciállal rendelkezik.”

11.

A rendelet a VII. fejezet címe után a következő 24a. cikkel egészül ki

„24a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 7. cikk (2) bekezdése, a 8. cikk (3) és (5) bekezdése, a 10. cikk (3) és (6) bekezdése, a 13. cikk (2) bekezdése, a 18. cikk (9) bekezdése, a 19. cikk, a 20. cikk (2) bekezdése, a 22. cikk (3), (4) és (5) bekezdése, a 23. cikk (4) és (7) bekezdése, a 24. cikk (2) és (3) bekezdése, a 26. cikk (3) bekezdése és a 27. cikk (10) bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre ötéves időtartamra szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 18]

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 7. cikk (2) bekezdése, a 8. cikk (3) és (5) bekezdése, a 10. cikk (3) és (6) bekezdése, a 13. cikk (2) bekezdése, a 18. cikk (9) bekezdése, a 19. cikk, a 20. cikk (2) bekezdése, a 22. cikk (3), (4) és (5) bekezdése, a 23. cikk (4) és (7) bekezdése, a 24. cikk (2) és (3) bekezdése, a 26. cikk (3) bekezdése és a 27. cikk (10) bekezdése szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*6) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 7. cikk (2) bekezdése, a 8. cikk (3) és (5) bekezdése, a 10. cikk (3) és (6) bekezdése, a 13. cikk (2) bekezdése, a 18. cikk (9) bekezdése, a 19. cikk, a 20. cikk (2) bekezdése, a 22. cikk (3), (4) és (5) bekezdése, a 23. cikk (4) és (7) bekezdése, a 24. cikk (2) és (3) bekezdése, a 26. cikk (3) bekezdése és a 27. cikk (10) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(*6) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

12.	A 25. cikk (3) bekezdését el kell hagyni.

13.

A 26. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 24a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a jegyzőkönyvből fakadó kötelezettségek teljesítése vagy az alkalmazásuk segítése érdekében módosítsa az e cikk (1) bekezdésében meghatározott jelentéstételi követelményeket.”

14.

A 27. cikk (10) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(10) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 24a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a jegyzőkönyvből fakadó kötelezettségek teljesítése vagy az alkalmazásuk segítése érdekében módosítsa az e cikk (1)–(7) bekezdésében meghatározott jelentéstételi követelményeket.”[Mód. 19]

II. KOMMUNIKÁCIÓS HÁLÓZATOK, TARTALOM ÉS TECHNOLÓGIA

2002/58/EK irányelv (2002. július 12.) az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről („Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv”) (4)

Az alapvető jogok és szabadságok egyenértékű szintjének az elektronikus hírközlési ágazatban folytatott személyesadat-kezelés tekintetében történő biztosítása érdekében, valamint az ilyen adatok, továbbá az elektronikus hírközlő berendezések és az elektronikus hírközlési szolgáltatások Unión belüli szabad mozgásának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a tájékoztatási és értesítési követelményekkel kapcsolatos körülmények, formátumok és eljárások tekintetében kiegészítse a 2002/58/EK irányelvet. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően a 2002/58/EK irányelv a következőképpen módosul:

A 4. cikk (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(5) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 14b. cikknek megfelelően – az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökséggel (ENISA), a 95/46/EK irányelv 29. cikkével létrehozott, az egyéneknek a személyes adatok feldolgozása tekintetében való védelmével foglalkozó munkacsoporttal és az európai adatvédelmi biztossal folytatott konzultációt követően – ezen irányelv kiegészítése érdekében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (2), (3) és (4) bekezdése szerinti tájékoztatási és értesítési követelményekre alkalmazandó körülményekre, formátumra és eljárásokra vonatkozóan.”[Mód. 20]

2.	A 14a. cikket el kell hagyni.

Az irányelv a következő 14b. cikkel egészül ki:

„14b. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 4. cikk (5) bekezdésében említett , bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre ötéves időtartamra szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 21]

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 4. cikk (5) bekezdése szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*7) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 4. cikk (5) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(*7) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

Az Európai Parlament és a Tanács 733/2002/EK rendelete (2002. április 22.) a .eu felső szintű domain bevezetéséről (5) (*8)

A 733/2002/EK rendelettel létrehozott .eu országkód szerinti felső szintű domain (ccTLD) bevezetéséhez kapcsolódó feltételek meghatározása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a rendeletet kiegészítse a nyilvántartó kijelölésének kritériumaival és a kijelölési eljárással, valamint a .eu felső szintű domain (TLD) bevezetésével és funkcióival, illetőleg a bejegyzés általános elveivel kapcsolatos általános szabályokkal. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően az 733/2002/EK rendelet a következőképpen módosul:

A 3. cikk (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)

felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el az 5a. cikknek megfelelően abból a célból, hogy megállapítsa a nyilvántartó kijelölésének kritériumait és a kijelölési eljárást.

Ha a nyilvántartó kijelölésének kritériumai és a kijelölési eljárás megállapítása esetében rendkívül sürgős okból szükséges, az e cikk értelmében elfogadandó felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására az 5b. cikkben előírt eljárás alkalmazandó.”

Az 5. cikk a következőképpen módosul:

Az (1) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 5a. cikknek megfelelően – a nyilvántartóval folytatott konzultációt követően – e rendeletet módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy megállapítsa a .eu TLD bevezetésével és funkcióival, valamint a bejegyzés általános elveivel kapcsolatos általános szabályokat.”

A (2) bekezdés harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 5a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy abban az esetben, ha egy tagállam vagy a Bizottság a közzétételtől számított 30 napon belül kifogást emel a megküldött jegyzékben szereplő valamely tétellel kapcsolatban, intézkedéseket tegyen a helyzet orvoslására.”

A rendelet a következő 5a. és 5b. cikkel egészül ki:

„5a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 3. cikk (1) bekezdése és az 5. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3. cikk (1) bekezdése és az 5. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*9) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 3. cikk (1) bekezdése és az 5. cikk (1) és (2) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

5b. cikk

Sürgősségi eljárás

(1) Az e cikk alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok haladéktalanul hatályba lépnek és alkalmazandók mindaddig, amíg az Európai Parlament vagy a Tanács a (2) bekezdésnek megfelelően nem emel ellenük kifogást. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak küldött értesítésben meg kell indokolni a sürgősségi eljárás alkalmazását.

(2) Az Európai Parlament vagy a Tanács az 5a. cikk (6) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Ebben az esetben a Bizottság az Európai Parlament vagy a Tanács kifogásáról szóló határozatról való értesítést követően haladéktalanul hatályon kívül helyezi a szóban forgó felhatalmazáson alapuló jogi aktust.

(*9) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

4.	A 6. cikk (3) és (4) bekezdését el kell hagyni.

Az Európai Parlament és a Tanács 626/2008/EK határozata (2008. június 30.) a mobil műholdas szolgáltatásokat nyújtó rendszerek (MSS) kiválasztásáról és engedélyezéséről (6) (*10)

A 626/2008/EK határozat végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni abból a célból, hogy meghatározza a végrehajtás szabályainak összehangolt alkalmazására vonatkozó megfelelő módozatokat. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

A fentieknek megfelelően a 626/2008/EK határozat a következőképpen módosul:

A 9. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A Bizottság végrehajtási jogi aktus elfogadása útján elfogadhat olyan intézkedéseket, amelyek meghatározzák az e cikk (2) bekezdésében említett végrehajtási szabályok összehangolt alkalmazására vonatkozó megfelelő módozatokat, beleértve az engedélyek koordinált felfüggesztésének vagy visszavonásának a 7. cikk (2) bekezdésében meghatározott közös feltételek megszegése esetén alkalmazandó szabályait is. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 10. cikk (3) bekezdésében meghatározott eljárással kell elfogadni.”

2.	A 10. cikk (4) bekezdését el kell hagyni.

III. HUMANITÁRIUS SEGÍTSÉGNYÚJTÁS ÉS POLGÁRI VÉDELEM (*11)

A Tanács 1257/96/EK rendelete (1996. június 20.) a humanitárius segítségnyújtásról (7)

Az 1257/96/EK rendelet 1996-os elfogadása óta a Bizottságnak egyetlen intézkedést sem kellett elfogadnia az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással a rendelet nem alapvető elemeinek módosítása érdekében. Ugyanígy a jövőre nézve sem látszik ennek szükségessége. Ezért az 1257/96/EK rendeletből el kell hagyni azt a lehetőséget, hogy a Bizottság az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással végrehajtási intézkedéseket fogadjon el, és nem szükséges a Bizottság számára felhatalmazást adni arra, hogy a Szerződés 290. cikke alapján felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el.

A fentieknek megfelelően az 1257/96/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.	A 15. cikk (1) bekezdését el kell hagyni.

2.	A 17. cikk (4) bekezdését el kell hagyni.

IV. FOGLALKOZTATÁS, SZOCIÁLIS ÜGYEK ÉS TÁRSADALMI BEFOGADÁS

A Tanács 89/391/EGK irányelve (1989. június 12.) a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről (8)

A műszaki harmonizáció és szabványosítás, a műszaki fejlődés, a nemzetközi szabályozások és előírások változásai, valamint az új ismeretek figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy technikai értelemben módosítsa a 89/391/EGK irányelv mellékletét. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően a 89/391/EGK irányelv a következőképpen módosul:

A határozat a következő 16a. cikkel egészül ki:

„16a. cikk

A melléklet módosítása

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 17b. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a műszaki harmonizáció és szabványosítás, a műszaki fejlődés, a nemzetközi szabályozások és előírások változásai, valamint az új ismeretek figyelembevétele érdekében technikai értelemben módosítsa a mellékletet.”

2.	A 17. cikket el kell hagyni.

Az irányelv a következő 17b. cikkel egészül ki:

„17b. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 16a. cikkben említett cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 22]

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 16a. cikk szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*12) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 16a. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(*12) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

A Tanács 89/654/EGK irányelve (1989. november 30.) a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményekről (első egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) (9) (*13)

A munkahelyek részeinek tervezését, gyártását és építését érintő műszaki harmonizáció és szabványosítás, a munkahelyekkel kapcsolatos műszaki fejlődés, valamint a munkahelyekkel kapcsolatos nemzetközi szabályozásokban, előírásokban és ismeretekben bekövetkező változások figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy technikai értelemben módosítsa a 89/654/EGK irányelv mellékleteit. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően a 89/654/EGK irányelv a következőképpen módosul:

A 9. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„9. cikk

A mellékletek módosítása

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 9a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a munkahelyek részeinek tervezését, gyártását és építését érintő műszaki harmonizáció és szabványosítás, a munkahelyekkel kapcsolatos műszaki fejlődés, valamint a munkahelyekkel kapcsolatos nemzetközi szabályozásokban, előírásokban és ismeretekben bekövetkező változások figyelembevétele érdekében technikai értelemben módosítsa a mellékletet.

Ha a munkavállalók egészségét és biztonságát érintő lehetséges közvetlen kockázatok esetében rendkívül sürgős okból szükséges, az e bekezdés értelmében elfogadandó felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására a 9b. cikkben előírt eljárás alkalmazandó.”

Az irányelv a következő 9a. és 9b. cikkel egészül ki:

„9a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 9. cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 9. cikk szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*14) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 9. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

9b. cikk

Sürgősségi eljárás

(2) Az Európai Parlament vagy a Tanács a 9a. cikk (6) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Ebben az esetben a Bizottság az Európai Parlament vagy a Tanács kifogásáról szóló határozatról való értesítést követően haladéktalanul hatályon kívül helyezi a szóban forgó felhatalmazáson alapuló jogi aktust.

(*14) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

10.

A Tanács 89/656/EGK irányelve (1989. november 30.) a munkavállalók által a munkahelyen használt egyéni védőeszközök egészségvédelmi és biztonsági minimumkövetelményeiről (harmadik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikk (1) bekezdése értelmében) (10) (*15)

Az egyéni védőeszközökkel összefüggésben a műszaki harmonizáció és szabványosítás, a műszaki fejlődés, a nemzetközi szabályozások és előírások változásai, valamint az új ismeretek figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy technikai értelemben módosítsa a 89/656/EGK irányelv mellékleteit. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően a 89/656/EGK irányelv a következőképpen módosul:

A 9. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„9. cikk

A mellékletek módosítása

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 9a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az egyéni védőeszközökkel összefüggésben a műszaki harmonizáció és szabványosítás, a műszaki fejlődés, a nemzetközi szabályozások és előírások változásai, valamint az új ismeretek figyelembevétele érdekében technikai értelemben módosítsa a mellékletet.

Az irányelv a következő 9a. és 9b. cikkel egészül ki:

„9a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*16) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

9b. cikk

Sürgősségi eljárás

(*16) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

11.

A Tanács 90/269/EGK irányelve (1990. május 29.) az elsősorban a munkavállalók hátsérülésének kockázatával járó kézi tehermozgatásra vonatkozó egészségvédelmi és biztonsági minimumkövetelményekről (negyedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) (11) (*17)

Az elsősorban a munkavállalók hátsérülésének kockázatával járó kézi tehermozgatással kapcsolatos műszaki fejlődés és a kapcsolódó nemzetközi szabályozásokban, előírásokban és ismeretekben bekövetkező változások figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy technikai értelemben módosítsa a 90/269/EGK irányelv mellékleteit. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően a 90/269/EGK irányelv a következőképpen módosul:

A 8. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„8. cikk

A mellékletek módosítása

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 8a. cikknek megfelelően a mellékleteket technikai értelemben módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy figyelembe vegye a kézi tehermozgatással kapcsolatos műszaki fejlődést és a nemzetközi szabályozásokban, előírásokban és ismeretekben bekövetkező változásokat.

Ha a munkavállalókat érintő esetleges közvetlen egészségügyi és biztonsági kockázatok esetében rendkívül sürgős okból szükséges, az e cikk értelmében elfogadandó felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására a 8b. cikkben előírt eljárás alkalmazandó.”

Az irányelv a következő 8a. és 8b. cikkel egészül ki:

„8a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit e cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 8. cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 8. cikk szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*18) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 8. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

8b. cikk

Sürgősségi eljárás

(2) Az Európai Parlament vagy a Tanács a 8a. cikk (6) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Ebben az esetben a Bizottság az Európai Parlament vagy a Tanács kifogásáról szóló határozatról való értesítést követően haladéktalanul hatályon kívül helyezi a szóban forgó felhatalmazáson alapuló jogi aktust.

(*18) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

12.

A Tanács 90/270/EGK irányelve (1990. május 29.) a képernyő előtt végzett munka biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről (ötödik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében) (12) (*19)

A képernyővel kapcsolatos műszaki fejlődés, nemzetközi szabályozások és előírások változásai, valamint az ismeretek figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy technikai értelemben módosítsa a 90/270/EGK irányelv mellékletét. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően a 90/270/EGK irányelv a következőképpen módosul:

A 10. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„10. cikk

A melléklet módosítása

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10a. cikknek megfelelően a mellékletet technikai értelemben módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy figyelembe vegye a képernyővel kapcsolatos műszaki fejlődést és a nemzetközi szabályozásokban, előírásokban és ismeretekben bekövetkező fejleményeket.

Az irányelv a következő 10a. és 10b. cikkel egészül ki:

„10a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 10. cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 10. cikk szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*20) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 10. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

10b. cikk

Sürgősségi eljárás

(2) Az Európai Parlament vagy a Tanács a 10 a. cikk (6) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Ebben az esetben a Bizottság az Európai Parlament vagy a Tanács kifogásáról szóló határozatról való értesítést követően haladéktalanul hatályon kívül helyezi a szóban forgó felhatalmazáson alapuló jogi aktust.

(*20) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

13.

A Tanács 92/29/EGK irányelve (1992. március 31.) a hajók fedélzetén a jobb orvosi ellátás biztosítását célzó biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményekről (13) (*21)

A hajók fedélzetén biztosított orvosi ellátással kapcsolatos műszaki fejlődés, a kapcsolódó nemzetközi szabályozások és előírások változásai, valamint új ismeretek figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy technikai értelemben módosítsa a 92/29/EGK irányelv mellékleteit. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően a 92/29/EGK irányelv a következőképpen módosul:

A 8. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„8. cikk

A mellékletek módosítása

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 8a. cikknek megfelelően a mellékleteket technikai értelemben módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy figyelembe vegye a hajók fedélzetén biztosított orvosi ellátással kapcsolatos műszaki fejlődést vagy a nemzetközi szabályozásokat, előírásokat és új ismereteket érintő változásokat.

Az irányelv a következő 8a. és 8b. cikkel egészül ki:

„8a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit e cikk határozza meg.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*22) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

8b. cikk

Sürgősségi eljárás

(*22) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

14.

A Tanács 92/57/EGK irányelve (1992. június 24.) az időszakos vagy helyileg változó építkezések biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeinek végrehajtásáról (nyolcadik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) (14) (*23)

Az időszakos vagy helyileg változó építkezésekkel kapcsolatos műszaki harmonizáció és szabványosítás, műszaki fejlődés, valamint a kapcsolódó nemzetközi szabályozásokban, előírásokban és ismeretekben bekövetkező változások figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy technikai értelemben módosítsa a 92/57/EGK irányelv IV. mellékletét. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően a 92/57/EGK irányelv a következőképpen módosul:

A 13. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„13. cikk

A IV. melléklet módosításai

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 13a. cikknek megfelelően a IV. mellékletet technikai értelemben módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy figyelembe vegye az időszakos vagy helyileg változó építkezésekkel kapcsolatos műszaki harmonizációt és szabványosítást, műszaki fejlődést, valamint a nemzetközi szabályozásokban, előírásokban és ismeretekben bekövetkező változásokat.

Ha a munkavállalókat érintő közvetlen egészségügyi és biztonsági kockázatok esetében rendkívül sürgős okból szükséges, az e cikk értelmében elfogadandó felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására a 13b. cikkben előírt eljárás alkalmazandó.”

Az irányelv a következő 13a. és 13b. cikkel egészül ki:

„13a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit e cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 13. cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 13. cikk szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*24) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 13. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

13b. cikk

Sürgősségi eljárás

(2) Az Európai Parlament vagy a Tanács a 13 a. cikk (6) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Ebben az esetben a Bizottság az Európai Parlament vagy a Tanács kifogásáról szóló határozatról való értesítést követően haladéktalanul hatályon kívül helyezi a szóban forgó felhatalmazáson alapuló jogi aktust.

(*24) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

15.

A Tanács 92/58/EGK irányelve (1992. június 24.) a munkahelyi biztonsági, illetve egészségvédelmi jelzésekre vonatkozó minimumkövetelményekről (kilencedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében) (15) (*25)

A munkahelyi biztonsági, illetve egészségvédelmi jelzésekkel kapcsolatos műszaki harmonizáció és szabványosítás, műszaki fejlődés, és a kapcsolódó nemzetközi szabályozásokban, előírásokban és ismeretekben bekövetkező változások figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy technikai értelemben módosítsa a 92/58/EGK irányelv mellékleteit. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően a 92/58/EGK irányelv a következőképpen módosul:

A 9. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„9. cikk

A mellékletek módosítása

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 9a. cikknek megfelelően a mellékleteket technikai értelemben módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy figyelembe vegye a munkahelyi biztonsági és/vagy egészségvédelmi jelzések vagy eszközök tervezésével és gyártásával kapcsolatos műszaki harmonizációt és szabványosítást, valamint a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi jelzésekkel vagy eszközökkel kapcsolatos műszaki fejlődést, nemzetközi szabályozások és előírások változásait, valamint az ismeretek terén elért haladást.

Az irányelv a következő 9a. és 9b. cikkel egészül ki:

„9a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit e cikk határozza meg.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*26) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

9b. cikk

Sürgősségi eljárás

(*26) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

16.

A Tanács 92/91/EGK irányelve (1992. november 3.) az ásványi nyersanyagok fúrólyukon keresztül történő kitermelésével foglalkozó iparágakban dolgozó munkavállalók biztonsága és egészségvédelme javításának minimumkövetelményeiről (tizenegyedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) (16)

Az ásványi nyersanyagok fúrólyukon keresztül történő kitermelésével foglalkozó iparágakkal kapcsolatos műszaki harmonizáció és szabványosítás, műszaki fejlődés, valamint a kapcsolódó nemzetközi szabályozásokban, előírásokban és ismeretekben bekövetkező változások figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy technikai értelemben módosítsa a 92/91/EGK irányelv mellékletét. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően a 92/91/EGK irányelv a következőképpen módosul:

A 11. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„11. cikk

A melléklet módosítása

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 11a. cikknek megfelelően a mellékletet technikai értelemben módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy figyelembe vegye az ásványi nyersanyagok fúrólyukon keresztül történő kitermelésével foglalkozó iparágakkal kapcsolatos műszaki harmonizációt és szabványosítást, valamint az ásványi nyersanyagok fúrólyukon keresztül történő kitermelésével foglalkozó iparágakkal kapcsolatos műszaki fejlődést és a nemzetközi szabályozásokban, előírásokban és ismeretekben bekövetkező változásokat.

Az irányelv a következő 11a. és 11b. cikkel egészül ki:

„11a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit e cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 11. cikkben említett cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 23]

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 11. cikk szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*27) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 11. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

11b. cikk

Sürgősségi eljárás

(2) Az Európai Parlament vagy a Tanács a 11a. cikk (6) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Ebben az esetben a Bizottság az Európai Parlament vagy a Tanács kifogásáról szóló határozatról való értesítést követően haladéktalanul hatályon kívül helyezi a szóban forgó felhatalmazáson alapuló jogi aktust.

(*27) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

17.

A Tanács 92/104/EGK irányelve (1992. december 3.) az ásványi nyersanyagok külszíni és felszín alatti kitermelésével foglalkozó iparágakban dolgozó munkavállalók biztonsága és egészségvédelme javításának minimumkövetelményeiről (tizenkettedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) (17)

Az ásványi nyersanyagok külszíni és felszín alatti kitermelésével foglalkozó iparágakkal kapcsolatos műszaki harmonizáció és szabványosítás, műszaki fejlődés, a kapcsolódó nemzetközi szabályozások és előírások változásai, valamint az új ismeretek figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy technikai értelemben módosítsa a 92/104/EGK irányelv mellékletét. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően a 92/104/EGK irányelv a következőképpen módosul:

A 11. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„11. cikk

A melléklet módosítása

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 11a. cikknek megfelelően a mellékletet technikai értelemben módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy figyelembe vegye az ásványi nyersanyagok külszíni és felszín alatti kitermelésével foglalkozó iparágakkal kapcsolatos műszaki harmonizációt és szabványosítást, valamint az ásványi nyersanyagok külszíni és felszín alatti kitermelésével foglalkozó iparágakkal kapcsolatos műszaki fejlődést, a nemzetközi szabályozások és előírások változásait, valamint az új ismereteket.

Az irányelv a következő 11a. és 11b. cikkel egészül ki:

„11a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit e cikk határozza meg.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*28) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

11b. cikk

Sürgősségi eljárás

(*28) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

18.

A Tanács 93/103/EK irányelve (1993. november 23.) a halászhajók fedélzetén végzett munka biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről (tizenharmadik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) (18)

A halászhajók fedélzetén végzett munka biztonsági és egészségvédelmi kritériumaival kapcsolatos műszaki harmonizáció és szabványosítás, műszaki fejlődés, a nemzetközi szabályozások vagy előírások változásai, valamint az új ismeretek figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy technikai értelemben módosítsa a 93/103/EK irányelv mellékleteit. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően a 93/103/EK irányelv a következőképpen módosul:

A 12. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„12. cikk

A mellékletek módosítása

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 12a. cikknek megfelelően a mellékleteket technikai értelemben módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy figyelembe vegye a halászhajók fedélzetén végzett munka biztonsági és egészségvédelmi kritériumainak egyes szempontjaival összefüggő műszaki harmonizáció és szabványosítás, valamint a halászhajók fedélzetén végzett munka biztonsági és egészségvédelmi kritériumaival összefüggő műszaki fejlődést, a nemzetközi szabályozások és előírások változásait, valamint az új ismereteket.

Az irányelv a következő 12a. és 12b. cikkel egészül ki:

„12a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit e cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 12. cikkben említett cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 25]

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 12. cikk szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*29) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 12. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

12b. cikk

Sürgősségi eljárás

(2) Az Európai Parlament vagy a Tanács a 12a. cikk (6) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Ebben az esetben a Bizottság az Európai Parlament vagy a Tanács kifogásáról szóló határozatról való értesítést követően haladéktalanul hatályon kívül helyezi a szóban forgó felhatalmazáson alapuló jogi aktust.

(*29) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

19.

A Tanács 94/33/EK irányelve (1994. június 22.) a fiatal személyek munkahelyi védelméről (19) (*30)

A fiatal személyek munkahelyi védelmének biztosítása és a műszaki fejlődés, a nemzetközi szabályozások és előírások változásai, valamint az új ismeretek figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy technikai értelemben módosítsa a 94/33/EK irányelv mellékletét. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

Ennek megfelelően a 94/33/EK irányelv a következőképpen módosul:

A 15. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„15. cikk

A melléklet módosítása

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 15a. cikknek megfelelően a mellékletet technikai értelemben módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a fiatal személyek munkahelyi védelmével kapcsolatos műszaki fejlődés, a nemzetközi szabályozások és előírások változásai, valamint az ismeretek terén elért haladás vonatkozásában.”

Az irányelv a következő 15a. cikkel egészül ki:

„15a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 15. cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 15. cikk szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*31) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 15. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(*31) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

20.

A Tanács 98/24/EK irányelve (1998. április 7.) a munkájuk során vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről (tizennegyedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) (20) (*32)

A munkavállalók egészségét és biztonságát érintő kockázatoktól való megfelelő védelmének biztosítása, valamint a vegyi anyagokkal kapcsolatos műszaki harmonizáció és szabványosítás, műszaki fejlődés, a kapcsolódó nemzetközi szabályozások és előírások változásai, továbbá az új ismeretek figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy technikai értelemben módosítsa a 98/24/EK irányelv mellékleteit és az indikatív foglalkozási expozíciós határértékek létrehozása és felülvizsgálata révén kiegészítse az irányelvet. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően a 98/24/EK irányelv a következőképpen módosul:

A 3. cikk (2) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 12a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az indikatív foglalkozási expozíciós határértékek létrehozására és felülvizsgálatára vonatkozóan, a mérési technikák hozzáférhetőségének figyelembevételével.

A tagállamok folyamatosan tájékoztatják a munkavállalók és munkáltatók szervezeteit az uniós szinten megállapított irányadó foglalkozási expozíciós határértékekről.

Ha a munkavállalókat érintő esetleges közvetlen egészségügyi és biztonsági kockázatok esetében rendkívül sürgős okból szükséges, az e bekezdés értelmében elfogadandó felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására a 12b. cikkben előírt eljárás alkalmazandó.”

A 12. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 12a. cikknek megfelelően a mellékleteket technikai értelemben módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy figyelembe vegye a vegyi anyagokkal kapcsolatos műszaki harmonizációt és szabványosítást, valamint a vegyi anyagokkal összefüggő műszaki fejlődést, nemzetközi szabályozások és előírások változásait, valamint új ismereteket.

Az irányelv a következő 12a. és 12b. cikkel egészül ki:

„12a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 3. cikk (2) bekezdése és a 12. cikk (1) bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3. cikk (2) bekezdése és a 12. cikk (1) bekezdése szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*33) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 3. cikk (2) bekezdése és a 12. cikk (1) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

12b. cikk

Sürgősségi eljárás

(2) Az Európai Parlament vagy a Tanács a 12 a. cikk (6) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Ebben az esetben a Bizottság az Európai Parlament vagy a Tanács kifogásáról szóló határozatról való értesítést követően haladéktalanul hatályon kívül helyezi a szóban forgó felhatalmazáson alapuló jogi aktust.

(*33) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

21.

Az Európai Parlament és a Tanács 1999/92/EK irányelve (1999. december 16.) a robbanásveszélyes légkör kockázatának kitett munkavállalók biztonságának és egészségvédelmének javítására vonatkozó minimumkövetelményekről (15. egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) (21)

A robbanásvédelemmel kapcsolatos műszaki harmonizáció és szabványosítás, valamint a robbanások megelőzésével és a robbanásvédelemmel kapcsolatos műszaki fejlődés, a kapcsolódó nemzetközi szabályozások és előírások változásai, valamint az új ismeretek figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy technikai értelemben módosítsa az 1999/92/EK irányelv mellékleteit. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően az 1999/92/EK irányelv a következőképpen módosul:

A 10. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„10. cikk

A mellékletek módosítása

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10a. cikknek megfelelően a mellékleteket technikai értelemben módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy figyelembe vegye a robbanásvédelemmel kapcsolatos műszaki harmonizációt és szabványosítást, valamint a robbanások megelőzésével és a robbanásvédelemmel kapcsolatos műszaki fejlődést, a nemzetközi szabályozások és előírások változásait, valamint az új ismereteket.

Az irányelv a következő 10a. és 10b. cikkel egészül ki:

„10a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 10. cikkben említett szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 26]

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*34) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

10b. cikk

Sürgősségi eljárás

(2) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak küldött értesítésben meg kell indokolni a sürgősségi eljárás alkalmazását.

(2) Az Európai Parlament vagy a Tanács a 10a. cikk (6) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Ebben az esetben a Bizottság az Európai Parlament vagy a Tanács kifogásáról szóló határozatról való értesítést követően haladéktalanul hatályon kívül helyezi a szóban forgó felhatalmazáson alapuló jogi aktust.

(*34) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

22.

Az Európai Parlament és a Tanács 2000/54/EK irányelve (2000. szeptember 18.) a munkájuk során biológiai anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről (hetedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) (22)

A biológiai anyagoknak való kitettséggel kapcsolatos műszaki fejlődés, a nemzetközi szabályozások és előírások változásai, valamint az új ismeretek figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy technikai értelemben módosítsa a 2000/54/EK irányelv mellékleteit. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően a 2000/54/EK irányelv a következőképpen módosul:

A 19. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„19. cikk

A mellékletek módosítása

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 19a. cikknek megfelelően a mellékleteket technikai értelemben módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy hozzáigazítsa azokat a biológiai anyagoknak való kitettséggel kapcsolatos műszaki fejlődéshez, a nemzetközi szabályozások és előírások változásaihoz, valamint az új ismeretekhez.

Az irányelv a következő 19a. és 19b. cikkel egészül ki:

„19a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 19. cikkben említett cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 27]

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 19. cikk szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*35) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 19. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

19b. cikk

Sürgősségi eljárás

(2) Az Európai Parlament vagy a Tanács a 19a. cikk (6) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Ebben az esetben a Bizottság az Európai Parlament vagy a Tanács kifogásáról szóló határozatról való értesítést követően haladéktalanul hatályon kívül helyezi a szóban forgó felhatalmazáson alapuló jogi aktust.

(*35) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

23.

Az Európai Parlament és a Tanács 2002/44/EK irányelve (2002. június 25.) a munkavállalók fizikai tényezők (vibráció) hatásából keletkező kockázatoknak való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről (tizenhatodik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében) (23) (*36)

A munkahelyi berendezések és munkahelyek tervezését, építését, gyártását, illetve összeállítását érintő műszaki harmonizáció és szabványosítás, a mechanikus vibrációval kapcsolatos műszaki fejlődés, az összehangolt európai szabványokban vagy előírásokban bekövetkező változások és az új ismeretek figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy technikai értelemben módosítsa a 2002/44/EK irányelv mellékletét. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően a 2002/44/EK irányelv a következőképpen módosul:

A 11. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„11. cikk

A melléklet módosítása

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 11a. cikknek megfelelően a mellékletet technikai értelemben módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy figyelembe vegye a munkahelyi berendezések és munkahelyek tervezését, építését, gyártását, illetve összeállítását érintő műszaki harmonizációt és szabványosítást, valamint a mechanikus vibrációval kapcsolatos műszaki fejlődést, az összehangolt európai szabványokban vagy előírásokban bekövetkező változásokat, valamint az új ismereteket.

Az irányelv a következő 11a. és 11b. cikkel egészül ki:

„11a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 11. cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*37) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

11b. cikk

Sürgősségi eljárás

(*37) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

3.	A 12. cikket el kell hagyni.

24.

Az Európai Parlament és a Tanács 2003/10/EK irányelve (2003. február 6.) a munkavállalók fizikai tényezők (zaj) hatásának való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről (tizenhetedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében) (24) (*38)

A munkahelyi berendezések és munkahelyek tervezését, építését, gyártását, illetve összeállítását érintő műszaki harmonizáció és szabványosítás, a zajjal kapcsolatos műszaki fejlődés, az összehangolt európai szabványokban vagy előírásokban bekövetkező változások és az új ismeretek figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy technikai értelemben módosítsa a 2003/10/EK irányelvet. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően a 2003/10/EK irányelv a következőképpen módosul:

A 12. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„12. cikk

Az irányelv módosítása

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 12a. cikknek megfelelően ezt az irányelvet technikai értelemben módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy figyelembe vegye a munkahelyi berendezések és munkahelyek tervezését, építését, gyártását, illetve összeállítását érintő műszaki harmonizációt és szabványosítást, valamint a zajjal kapcsolatos műszaki fejlődést, az összehangolt európai szabványokban vagy előírásokban bekövetkező változásokat, valamint az új ismereteket.

Az irányelv a következő 12a. és 12b. cikkel egészül ki:

„12a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 12. cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*39) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

12b. cikk

Sürgősségi eljárás

(*39) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

3.	A 13. cikket el kell hagyni.

25.

Az Európai Parlament és a Tanács 2004/37/EK irányelve (2004. április 29.) a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről (hatodik egyedi irányelv a 89/391/EGK tanácsi irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) (25) (*40)

A rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos műszaki fejlődés, a nemzetközi szabályozásokban és előírásokban bekövetkező változások, valamint az új ismeretek figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy technikai értelemben módosítsa a 2004/37/EK irányelv II. mellékletét. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően a 2004/37/EK irányelv a következőképpen módosul:

A 17. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„17. cikk

A II. melléklet módosítása

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 17a. cikknek megfelelően a II. mellékletet technikai értelemben módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy figyelembe vegye a rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos műszaki fejlődést, a nemzetközi szabályozások és előírások változásait, valamint az új ismereteket.

Az irányelv a következő 17a. és 17b. cikkel egészül ki:

„17a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 17. cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 17. cikk szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*41) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 17. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

17b. cikk

Sürgősségi eljárás

(2) Az Európai Parlament vagy a Tanács a 17a. cikk (6) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Ebben az esetben a Bizottság az Európai Parlament vagy a Tanács kifogásáról szóló határozatról való értesítést követően haladéktalanul hatályon kívül helyezi a szóban forgó felhatalmazáson alapuló jogi aktust.

(*41) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

26.

Az Európai Parlament és a Tanács 2006/25/EK irányelve (2006. április 5.) a munkavállalók fizikai tényezők hatásának való expozíciójára (mesterséges optikai sugárzás) vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről (19. egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében) (26) (*42)

A munkahelyi berendezések és munkahelyek tervezését, építését, gyártását, illetve összeállítását érintő műszaki harmonizáció és szabványosítás, az optikai sugárzásnak való munkahelyi expozícióval kapcsolatos műszaki fejlődés, az összehangolt európai szabványokban és nemzetközi előírásokban bekövetkező változások, valamint az új tudományos eredmények figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy technikai értelemben módosítsa a 2006/25/EK irányelv mellékleteit. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

Ennek megfelelően a 2006/25/EK irányelv a következőképpen módosul:

A 10. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„10. cikk

A mellékletek módosítása

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10a. cikknek megfelelően a mellékleteket technikai értelemben módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy figyelembe vegye a munkahelyi berendezések és munkahelyek tervezését, építését, gyártását, illetve összeállítását érintő műszaki harmonizációt és szabványosítást, valamint az optikai sugárzásnak való munkahelyi expozícióval kapcsolatos műszaki fejlődést, az összehangolt európai szabványokban és nemzetközi előírásokban bekövetkező változásokat, valamint az új tudományos eredményeket.

Az irányelv a következő 10a. és 10b. cikkel egészül ki:

„10a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*43) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

10b. cikk

Sürgősségi eljárás

(2) Az Európai Parlament vagy a Tanács a 10a. cikk (6) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Ebben az esetben a Bizottság az Európai Parlament vagy a Tanács kifogásáról szóló határozatról való értesítést követően haladéktalanul hatályon kívül helyezi a szóban forgó felhatalmazáson alapuló jogi aktust.

(*43) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

3.	A 11. cikket el kell hagyni.

27.

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/104/EK irányelve (2009. szeptember 16.) a munkavállalók által a munkájuk során használt munkaeszközök biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről (második egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) (27)

A munkaeszközökkel kapcsolatos műszaki harmonizáció és szabványosítás, műszaki fejlődés és a nemzetközi szabályozásokban, előírásokban és ismeretekben bekövetkező változások figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy technikai értelemben módosítsa a 2009/104/EK irányelv I. és II. mellékletét. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

Ennek megfelelően a 2009/104/EK irányelv a következőképpen módosul:

A 11. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„11. cikk

A mellékletek módosítása

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 11a. cikknek megfelelően az I. és II. mellékletet technikai értelemben módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy figyelembe vegye a munkaeszközökkel kapcsolatos műszaki harmonizációt és szabványosítást, valamint a munkaeszközökkel kapcsolatos műszaki fejlődést és a nemzetközi szabályozásokban, előírásokban és ismeretekben bekövetkező változásokat.

Az irányelv a következő 11a. és 11b. cikkel egészül ki:

„11a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*44) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

11b. cikk

Sürgősségi eljárás

(*44) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

28.

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/148/EK irányelve (2009. november 30.) a munkájuk során azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről (28) (*45)

A műszaki fejlődés figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy technikai értelemben módosítsa a 2009/148/EK irányelv I. mellékletét. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően a 2009/148/EK irányelv a következőképpen módosul:

1.	A 9. cikket el kell hagyni.

A 18. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az egyes munkavállalók egészségi állapotára vonatkozó értékelésnek rendelkezésre kell állnia az azbesztből vagy az azbeszttartalmú anyagokból származó pornak való kitettség kezdete előtt.

Ennek az értékelésnek tartalmaznia kell egy külön mellkasi vizsgálat eredményét is. Az I. melléklet gyakorlati ajánlásokat ad, amelyekre a tagállamok hivatkozhatnak a munkavállalók egészségügyi felülvizsgálatánál. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 18a. cikknek megfelelően a műszaki fejlődéshez való hozzáigazításuk érdekében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. melléklet módosítására vonatkozóan.

Ha a munkavállalókat érintő esetleges közvetlen, a munkájuk során az azbesztnek való kitettségből eredő egészségügyi és biztonsági kockázatok esetében rendkívül sürgős okból szükséges, az e bekezdés értelmében elfogadandó felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására a 18b. cikkben előírt eljárás alkalmazandó.

Új értékelést kell készíteni legalább háromévente, mindaddig, amíg az expozíció tart.

A nemzeti jogszabályoknak és/vagy gyakorlatnak megfelelően valamennyi, az első albekezdésben említett munkavállalóra vonatkozóan egyéni egészségügyi dokumentációt kell vezetni.”

Az irányelv a következő 18a. és 18b. cikkel egészül ki:

„18a. cikk

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 18. cikk (2) bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 18. cikk (2) bekezdése szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*46) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 18. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

18b. cikk

(2) Az Európai Parlament vagy a Tanács a 18a. cikk (6) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Ebben az esetben a Bizottság az Európai Parlament vagy a Tanács kifogásáról szóló határozatról való értesítést követően haladéktalanul hatályon kívül helyezi a szóban forgó felhatalmazáson alapuló jogi aktust.

(*46) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

V. ENERGIA

29.

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/73/EK irányelve (2009. július 13.) a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (29)

A földgáz belső piacának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a 2009/73/EK irányelvet kiegészítse a szükséges, a földgázpiaci szabályokat érintő számos eljárás részleteit meghatározó iránymutatásokkal. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

Ennek megfelelően a 2009/73/EK irányelv a következőképpen módosul:

A 6. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 50a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a szolidaritás jegyében kialakított regionális együttműködésről szóló iránymutatások létrehozására vonatkozóan. létrehozása révén kiegészítse ezt az irányelvet .”[Mód. 29]

A 11. cikk (10) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(10) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 50a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az e cikk alkalmazása során követendő eljárás részleteit meghatározó iránymutatások létrehozására vonatkozóan létrehozása révén kiegészítse ezt az irányelvet .”[Mód. 30]

A 15. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 50a. cikknek megfelelően iránymutatásokat létrehozó felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy biztosítsa a szállításirendszer-tulajdonos és a tárolásirendszer-üzemeltető teljes körű és tényleges megfelelését biztosító iránymutatások létrehozása révén kiegészítse ezt az irányelvet .”[Mód. 31]

A 36. cikk (10) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(10) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 50a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az e cikk (1) bekezdésében foglalt feltételek alkalmazásáról szóló iránymutatások létrehozása létrehozására, valamint az e cikk (3), (6), (8) és (9) bekezdésének alkalmazása céljából követendő eljárás meghatározására vonatkozóan meghatározása révén kiegészítse ezt az irányelvet .”[Mód. 32]

A 42. cikk (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(5) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 50a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a szabályozó hatóságok egymással és az Ügynökséggel való együttműködési kötelezettségének mértékéről szóló iránymutatások létrehozására vonatkozóan létrehozása révén kiegészítse ezt az irányelvet .”[Mód. 33]

A 43. cikk (9) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(9) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 50a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a szabályozó hatóságok, az Ügynökség és a Bizottság által a szabályozó hatóságok által hozott határozatoknak az e cikkben említett iránymutatásoknak való megfelelése tekintetében követendő eljárás részleteit meghatározó iránymutatások létrehozására vonatkozóan létrehozása révén kiegészítse ezt az irányelvet .”[Mód. 34]

A 44. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 50a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból , hogy olyan iránymutatások létrehozására vonatkozóan, amelyek megállapítják a nyilvántartás módszereit és szabályait, valamint a megőrzendő adatok formátumát és tartalmát megállapító iránymutatások létrehozása révén kiegészítse ezt az irányelvet .”[Mód. 35]

Az irányelv a következő 50a. cikkel egészül ki:

„50a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 6. cikk (4) bekezdése bekezdésében , a 11. cikk (10) bekezdése bekezdésében , a 15. cikk (3) bekezdése bekezdésében , a 36. cikk (10) bekezdése bekezdésében , a 42. cikk (5) bekezdése bekezdésében , a 43. cikk (9) bekezdése bekezdésében és a 44. cikk (4) bekezdése szerinti bekezdésében említett , felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre ötéves időtartamra szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 36]

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 6. cikk (4) bekezdése, a 11. cikk (10) bekezdése, a 15. cikk (3) bekezdése, az 36. cikk (10) bekezdése, a 42. cikk (5) bekezdése, a 43. cikk (9) bekezdése és a 44. cikk (4) bekezdése szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*47) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 6. cikk (4) bekezdése, a 11. cikk (10) bekezdése, a 15. cikk (3) bekezdése, a 36. cikk (10) bekezdése, a 42. cikk (5) bekezdése, a 43. cikk (9) bekezdése és a 44. cikk (4) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.”

(*47) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

9.	Az 51. cikk (3) bekezdését el kell hagyni.

30.

Az Európai Parlament és a Tanács 715/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről és az 1775/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (30)

A földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy kiegészítse a 715/2009/EK rendeletet az eljárási részleteket meghatározó szükséges iránymutatásokkal, a meglehetősen összetett technikai rendelkezésekre kiterjedő intézkedésekkel és a rendelet egyes rendelkezéseinek részleteit előíró intézkedésekkel. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

Ennek megfelelően a 715/2009/EK rendelet a következőképpen módosul:

A 3. cikk (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(5) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 27a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az e cikk (1) és (2) bekezdésének alkalmazása céljából követendő eljárás részleteit meghatározó iránymutatások létrehozására vonatkozóan létrehozása révén kiegészítse ezt a rendeletet .”[Mód. 37]

A 6. cikk (11) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Ha a Bizottság saját kezdeményezésére javasolja egy üzemi és kereskedelmi szabályzat elfogadását, akkor az üzemi és kereskedelmi szabályzat tervezetéről legalább két hónapon keresztül konzultál az Ügynökséggel, a földgázpiaci ENTSO-val és valamennyi érintett érdekelttel. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 27a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy ezen üzemi és kereskedelmi szabályzatok elfogadására vonatkozóan elfogadása révén kiegészítse ezt a rendeletet .”[Mód. 38]

A 7. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 27a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el – az Ügynökség véleményét figyelembe véve – a 6. cikk szerint elfogadott bármely üzemi és kereskedelmi szabályzat módosítására vonatkozóan.”

A 12. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Az e cikk (1) és (2) bekezdésében megállapított célok elérése érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 27a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy meghatározza a meglévő regionális együttműködési struktúrák figyelembevételével az egyes regionális együttműködési struktúrák tevékenységének tevékenysége földrajzi területét területének meghatározása révén kiegészítse ezt a rendeletet . A Bizottság ebből a célból konzultál az Ügynökséggel és a földgázpiaci ENTSO-val. [Mód. 39]

Minden tagállam számára meg kell engedni, hogy az együttműködést egynél több földrajzi területen is előmozdítsa.”

A 23. cikk (2) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 27a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az e cikk (1) bekezdésében felsorolt kérdésekről szóló iránymutatások létrehozására létrehozása révén kiegészítse ezt a rendeletet, és módosítsa az a), b) és c) pontokban említett iránymutatások módosítására vonatkozóan iránymutatásokat. ”[Mód. 40]

A rendelet a következő 27a. cikkel egészül ki:

„27a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 3. cikk (5) bekezdése bekezdésében , a 6. cikk (11) bekezdése bekezdésében , a 7. cikk (3) bekezdése bekezdésében , a 12. cikk (3) bekezdése bekezdésében és a 23. cikk (2) bekezdése szerinti bekezdésében említett , felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 41]

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3. cikk (5) bekezdése, a 6. cikk (11) bekezdése, a 7. cikk (3) bekezdése, a 12. cikk (3) bekezdése és a 23. cikk (2) bekezdése szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*48) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 3. cikk (5) bekezdése, a 6. cikk (11) bekezdése, a 7. cikk (3) bekezdése, a 12. cikk (3) bekezdése és a 23. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.”

(*48) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

7.	A 28. cikket el kell hagyni.

31.

Az Európai Parlament és a Tanács 1222/2009/EK rendelete (2009. november 25.) a gumiabroncsok üzemanyag-hatékonyság és más lényeges paraméterek tekintetében történő címkézéséről (31) (*49)

Az 1222/2009/EK rendelet szükséges technikai kiigazításainak elvégzése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa a rendelet mellékleteit a műszaki fejlődéshez való hozzáigazításuk érdekében . Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően az 1222/2009/EK rendelet a következőképpen módosul:

A 11. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„11. cikk

Módosítások és a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítás

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 12a. cikknek megfelelően e rendeletet módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:

a)	a C2 és C3 típusú gumiabroncsok nedves tapadási osztályozására vonatkozó tájékoztatási követelmények bevezetése, amennyiben rendelkezésre állnak a megfelelő összehangolt vizsgálati módszerek;

adott esetben a tapadási osztályok kiigazítása azon gumiabroncsok műszaki sajátosságainak megfelelően, amelyeket elsősorban arra terveztek, hogy – a jármű elindítására, mozgásban tartására vagy megállítására való képességük tekintetében – jeges vagy havas útviszonyok között, vagy mindkettőben a normál gumiabroncsnál jobb teljesítményt érjenek el;

c)	az I–V. melléklet műszaki fejlődéshez való igazítása.”

A rendelet a következő 12a. cikkel egészül ki:

„12a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*50) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(*50) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

3.	A 13. cikket el kell hagyni.

VI. KÖRNYEZETVÉDELEM

32.

A Tanács 91/271/EGK irányelve (1991. május 21.) a települési szennyvíz kezeléséről (32)

A 91/271/EGK irányelvnek a műszaki és tudományos fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa az irányelv I. mellékletét. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően a 91/271/EGK irányelv a következőképpen módosul:

A 3. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az (1) bekezdésben leírt gyűjtőrendszereknek meg kell felelniük az I. melléklet A. szakaszában foglalt követelményeknek.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 17a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az említett követelmények módosítására vonatkozóan.”

A 4. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett települési szennyvíztisztító telepekről kibocsátott víznek ki kell elégítenie az I. melléklet B. szakaszának vonatkozó követelményeit.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 17a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az említett követelmények módosítására vonatkozóan.”

Az 5. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A (2) bekezdésben említett települési szennyvíztisztító telepekről kibocsátott víznek ki kell elégítenie az I. melléklet B. szakaszának vonatkozó követelményeit.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 17a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az említett követelmények módosítására vonatkozóan.”

A 11. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A szabályozásnak, illetve egyedi engedélyezésnek meg kell felelnie az I. melléklet C. szakaszában meghatározott követelményeknek.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 17a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az említett követelmények módosítására vonatkozóan.”

A 12. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A települési szennyvíztisztító telepek kibocsátásaira vonatkozó, a (2) bekezdés értelmében alkotott előzetes szabályozásnak és egyedi engedélyezésnek a 2 000 és 10 000 LE közötti agglomerációk édesvízbe vagy torkolatokba történő kibocsátásai, valamint a 10 000 LE vagy annál nagyobb agglomerációk minden kibocsátása tekintetében olyan feltételeket kell tartalmazniuk, amelyek kielégítik az I. melléklet B. szakaszának vonatkozó követelményeit.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 17a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az említett követelmények módosítására vonatkozóan.”

Az irányelv a következő 17a. cikkel egészül ki:

„17a. cikk

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 3. cikk (2) bekezdése bekezdésében , a 4. cikk (3) bekezdése bekezdésében , az 5. cikk (3) bekezdése bekezdésében , a 11. cikk (2) bekezdése bekezdésében és a 12. cikk (3) bekezdése szerinti bekezdésében említett , felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 42]

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3. cikk (2) bekezdése, a 4. cikk (3) bekezdése, az 5. cikk (3) bekezdése, a 11. cikk (2) bekezdése és a 12. cikk (3) bekezdése szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*51) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 3. cikk (2) bekezdése, a 4. cikk (3) bekezdése, az 5. cikk (3) bekezdése, a 11. cikk (2) bekezdése és a 12. cikk (3) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(*51) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

7.	A 18. cikk (3) bekezdését el kell hagyni.

33.

A Tanács 91/676/EGK irányelve (1991. december 12.) a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről (33)

A 91/676/EGK irányelvnek a tudományos és műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa az irányelv mellékleteit. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően a 91/676/EGK irányelv a következőképpen módosul:

1.	A 8. cikk helyébe a következő szöveg lép: „8. cikk A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 8a. cikknek megfelelően a mellékleteket módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy hozzáigazítsa azokat a tudományos és műszaki fejlődéshez.”

Az irányelv a következő 8a. cikkel egészül ki:

„8a. cikk

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 8. cikkben említett cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 43]

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*52) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(*52) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

3.	A 9. cikk (3) bekezdését el kell hagyni.

34.

Az Európai Parlament és a Tanács 94/63/EK irányelve (1994. december 20.) az illékony szerves vegyületeknek (VOC) a benzin tárolásából és tárolótelepekről töltőállomások részére történő elosztásából származó kibocsátása csökkentéséről (34) (*53)

A 94/63/EK irányelvben meghatározott, az alsótöltésű berendezésekre vonatkozó előírások adott esetben történő felülvizsgálatának biztosítása és a mellékleteknek a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa az irányelv mellékleteit. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően a 94/63/EK irányelv a következőképpen módosul:

A 4. cikk (1) bekezdésének hatodik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A közúti tartálykocsik feltöltésére szolgáló berendezésekkel felszerelt minden tárolótelepet fel kell szerelni legalább egy olyan töltőhellyel, amely megfelel a IV. mellékletben meghatározott, az alsótöltésű berendezésekre vonatkozó előírásoknak. A Bizottság rendszeres időközönként felülvizsgálja ezeket az előírásokat és felhatalmazást kap arra, hogy a felülvizsgálat eredményeitől függően, a 7a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a IV. melléklet módosítására vonatkozóan.”

A 7. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„7. cikk

A műszaki fejlődéshez való hozzáigazítás

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 7a. cikknek megfelelően a mellékleteket módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a mellékleteket – a II. melléklet 2. pontjában meghatározott határértékek kivételével – hozzáigazítsa a műszaki fejlődéshez.”

Az irányelv a következő 7a. cikkel egészül ki:

„7a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 4. cikk (1) bekezdése és 7. cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 4. cikk (1) bekezdése és a 7. cikk szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*54) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 4. cikk (1) bekezdése és a 7. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(*54) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

4.	A 8. cikket el kell hagyni.

35.

A Tanács 96/59/EK irányelve (1996. szeptember 16.) a poliklórozott bifenilek és a poliklórozott terfenilek (PCB/PCT) ártalmatlanításáról (35)

A PCB és PCT 96/59/EK irányelv szerinti ártalmatlanításához szükséges további technológiai előírások meghatározása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az irányelvet kiegészítse a következőkkel:

—	a PCB-tartalom meghatározására szolgáló mérés referencia-módszereinek megállapítása,

—	meghatározott célokra a PCB-k egyéb, kevésbé veszélyes helyettesítőinek meghatározása,

—	meghatározott célokra a PCB ártalmatlanításának egyéb módszereire vonatkozó műszaki szabványok megállapítása.

A fentieknek megfelelően a 96/59/EK irányelv a következőképpen módosul:

A 10. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10b. cikknek megfelelően ezen irányelv kiegészítése érdekében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az alábbi célokból : [Mód. 44]

a)	megállapítsa a szennyezett anyagok PCB tartalmának meghatározására szolgáló mérés referencia-módszereit;

b)	amennyiben szükséges, meghatározza kizárólag a 9. cikk (1) bekezdése b) és c) pontjának céljára a PCB-k egyéb, kevésbé veszélyes helyettesítőit;

c)	meghatározott célokra megállapítsa a PCB ártalmatlanításának egyéb, a 8. cikk (2) bekezdésének második mondatában említett módszereire vonatkozó műszaki szabványokat.

Az első albekezdés a) pontja alkalmazásában a referencia-módszerek meghatározása előtt végrehajtott mérések érvényesek maradnak.”

2.	A 10a. cikk (3) bekezdését el kell hagyni.

Az irányelv a következő 10b. cikkel egészül ki:

„10b. cikk

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 10. cikk (2) bekezdésében említett bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 45]

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 10. cikk (2) bekezdése szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*55) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 10. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(*55) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

36.

A Tanács 98/83/EK irányelve (1998. november 3.) az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről (36)

A 98/83/EK irányelvnek a tudományos és műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa az irányelv II. és III. mellékletét. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

Az I. melléklet C. részének 10. megjegyzésében a radioaktív anyagok ellenőrzésének gyakorisága és az ellenőrzési módszerek meghatározása tekintetében megállapított felhatalmazás a 2013/51/EURATOM tanácsi irányelv (37) elfogadásával elavulttá vált.

Ami a III. melléklet A. részének második bekezdésében meghatározott felhatalmazást illeti, a III. melléklet felhatalmazáson alapuló jogi aktus révén történő módosításának lehetőségét a 98/83/EK irányelv 11. cikkének (2) bekezdése már tartalmazza.

A fentieknek megfelelően a 98/83/EK irányelv a következőképpen módosul:

A 11. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 11a. cikknek megfelelően a II. és III. mellékletet módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy amennyiben szükséges, hozzáigazítsa azokat a tudományos és műszaki fejlődéshez.”

Az irányelv a következő 11a. cikkel egészül ki:

„11a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 11. cikkben említett cikk (2) bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 46]

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 11. cikk (2) bekezdése szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*56) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 11. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(*56) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

3.	A 12. cikk (3) bekezdését el kell hagyni.

Az I. melléklet C. része a következőképpen módosul:

a)	A „Radioaktivitás” címet viselő táblázatot el kell hagyni.

b)	A 8., 9. és 10. megjegyzést el kell hagyni.

5.	A III. melléklet A. részének második bekezdését el kell hagyni.

37.

Az Európai Parlament és a Tanács 2000/53/EK irányelve (2000. szeptember 18.) az elhasználódott járművekről (38)

A 2000/53/EK irányelv naprakészen tartása és az elhasználódott járművek tekintetében további műszaki intézkedések megállapítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy:

—	módosítsa az irányelv mellékleteit,

—	kiegészítse az irányelvet az átvételi (szétszerelési) igazolásra vonatkozó minimális követelményekkel,

—	az irányelvet olyan szabályokkal egészítse ki, amelyek a tagállamok alkatrészekre és anyagokra vonatkozó kódolás céljainak és szabványainak való megfelelésének ellenőrzéséhez szükségesek.

A fentieknek megfelelően a 2000/53/EK irányelv a következőképpen módosul:

A 4. cikk (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 9a. cikknek megfelelően a II. mellékletet módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy rendszeres időközönként hozzáigazítsa azt a műszaki és tudományos fejlődéshez annak érdekében, hogy:

i.	szükség szerint megállapítsa azokat a maximális koncentrációértékeket, amelyekig az a) pontban szereplő anyagok meghatározott járműanyagokban és alkatrészekben megtűrhetők;

ii.	mentesítse a járművek egyes anyagait és alkatrészeit az a) pont hatálya alól, ha ezeknek az anyagoknak az alkalmazása elkerülhetetlen;

iii.	a II. mellékletből törölje a járművek azon anyagait és alkatrészeit, amelyeknek a használata mellőzhető;

iv.	az i. és ii. alpontban meghatározza a járműveknek azon anyagait, amelyek a további kezelést megelőzően elválaszthatóak; ezeket meg kell jelölni vagy más alkalmas módon azonosíthatóvá kell tenni.”

Az 5. cikk (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(5) A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy illetékes hatóságaik kölcsönösen elismerjék és elfogadják a más tagállamban a (3) bekezdésnek megfelelően kibocsátott átvételi (szétszerelési) igazolást.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 9a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az átvételi (szétszerelési) igazolásra vonatkozó minimális követelményekre vonatkozóan követelmények megállapítása révén kiegészítse ezt az irányelvet .”[Mód. 47]

3.	A 6. cikk (6) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(6) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 9a. cikknek megfelelően az I. mellékletet módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy hozzáigazítsa azt a műszaki és tudományos fejlődéshez.”

A 7. cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 9a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az első albekezdésben szereplő célok tagállamok általi teljesítésének ellenőrzéséhez szükséges részletes szabályok megállapítása révén kiegészítse ezt az irányelvet vonatkozásában. Az ilyen szabályok kidolgozása során a Bizottság figyelembe vesz minden releváns tényezőt, többek között az adatok rendelkezésre állását és az elhasználódott járművek kivitelének és behozatalának kérdését.”[Mód. 48]

A 8. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 9a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az (1) bekezdésben említett szabványok megállapítása révén kiegészítse ezt az irányelvet szabványokra vonatkozóan. Ennek során a Bizottság figyelembe veszi a megfelelő nemzetközi testületek által e területen végzett munkát és szükség szerint részt vesz abban.”[Mód. 49]

Az irányelv a következő 9a. cikkel egészül ki:

„9a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 4. cikk (2) bekezdésének b) pontja pontjában , az 5. cikk (5) bekezdése bekezdésében , a 6. cikk (6) bekezdése bekezdésében , a 7. cikk (2) bekezdése bekezdésében és a 8. cikk (2) bekezdése szerinti bekezdésében említett , felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre ötéves időtartamra szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 50]

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 4. cikk (2) bekezdésének b) pontja, az 5. cikk (5) bekezdése, a 6. cikk (6) bekezdése, a 7. cikk (2) bekezdése és a 8. cikk (2) bekezdése szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*57) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 4. cikk (2) bekezdésének b) pontja, az 5. cikk (5) bekezdése, a 6. cikk (6) bekezdése, a 7. cikk (2) bekezdése és a 8. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(*57) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

7.	A 11. cikk (3) bekezdését el kell hagyni.

38.

Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (39)

A 2000/60/EK irányelvnek a tudományos és műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása és a vízpolitika terén a közösségi fellépéshez szükséges további műszaki előírások meghatározása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:

—	az irányelv I. és III. mellékletének és V. melléklete 1.3.6. szakaszának módosítása,

—	az irányelvnek a vizek állapotának elemzésére és megfigyelésére szolgáló műszaki előírásokkal és szabványosított módszerekkel való kiegészítése,

—	az irányelvnek az interkalibrációs eljárás eredményeinek meghatározásával és a tagállamok megfigyelőrendszereinek osztályozása értékeinek megállapításával való kiegészítése.

A fentieknek megfelelően a 2000/60/EK irányelv a következőképpen módosul:

A 8. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 20a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a vizek állapotának elemzésére és megfigyelésére alkalmazandó műszaki előírások előírásokat és szabványosított módszereket határozzon meg módszerek meghatározása révén kiegészítse ezt az irányelvet .”[Mód. 51]

A 20. cikk (1) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 20a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa az I. és a III. mellékletet, valamint az V. melléklet 1.3.6. szakaszát a tudományos és műszaki fejlődéshez való hozzáigazításuk érdekében, figyelembe véve a vízgyűjtő-gazdálkodási terv 13. cikk szerinti felülvizsgálati és korszerűsítési időszakait.”

Az irányelv a következő 20a. cikkel egészül ki:

„20a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 8. cikk (3) bekezdése bekezdésében , 20. cikk (1) bekezdésének első albekezdése albekezdésében és az V. melléklet 1.4.1. bekezdésének ix. pontja szerinti pontjában említett , felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 52]

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 8. cikk (3) bekezdése, a 20. cikk (1) bekezdése és az V. melléklet 1.4.1. bekezdésének ix. pontja szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*58) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 8. cikk (3) bekezdése, a 20. cikk (1) bekezdésének első albekezdése és az V. melléklet 1.4.1. bekezdésének ix. pontja értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(*58) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

4.	A 21. cikk (3) bekezdését el kell hagyni.

Az V. melléklet 1.4.1. bekezdésének ix. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„ix.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 20a. cikknek megfelelően ezen irányelv kiegészítése érdekében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy meghatározza az interkalibrációs eljárás eredményeit és a tagállamok megfigyelőrendszereinek osztályozásához az i–viii. pontnak megfelelően megállapított értékeket. A közzétételre Ezek közzétételére az interkalibrációs eljárás befejezését követő hat hónapon belül kerül sor.”[Mód. 53]

39.

Az Európai Parlament és a Tanács 2002/49/EK irányelve (2002. június 25.) a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről (40) (*59)

A 2002/49/EK irányelvnek a műszaki és a tudományos fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa az irányelv mellékleteit. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően a 2002/49/EK irányelv a következőképpen módosul:

A 6. cikk a következőképpen módosul:

A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 12a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa a II. mellékletet annak érdekében, hogy közös értékelési módszereket állapítson meg az L den és L éjjeli zajmutató értékek meghatározására.”

A (3) bekezdés a következő második albekezdéssel egészül ki:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 12a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa a III. mellékletet annak érdekében, hogy közös értékelési módszereket állapítson meg a káros hatások meghatározására.”

A 12. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„12. cikk

A műszaki és a tudományos fejlődéshez való hozzáigazítás

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 12a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa az I. melléklet 3. pontját, valamint a II. és III. mellékletet annak érdekében, hogy hozzáigazítsa azokat a műszaki és tudományos fejlődéshez.”

A rendelet a következő 12a. cikkel egészül ki:

„12a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 6. cikk (2) és (3) bekezdése és a 12. cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 6. cikk (2) és (3) bekezdése és a 12. cikk szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*60) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 6. cikk (2) és (3) bekezdése és a 12. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(*60) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

4.	A 13. cikk (3) bekezdését el kell hagyni;

5.	A III. melléklet bevezető szövegrészének helyébe a következő szöveg lép: „Az e melléklet jövőbeli felülvizsgálatai révén bevezetett dózis-hatás összefüggések különösen az alábbiakra vonatkoznak:”.

40.

Az Európai Parlament és a Tanács 2004/42/EK irányelve (2004. április 21.) a szerves oldószerek egyes festékekben, lakkokban és jármű utánfényezésére szolgáló termékekben történő felhasználása során keletkező illékony szerves vegyületek kibocsátásának korlátozásáról és az 1999/13/EK irányelv módosításáról (41) (*61)

Annak érdekében, hogy az illékony szerves vegyületek tartalmára vonatkozó határértékek teljesítésének megállapításához naprakész analitikai módszereket használjanak, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa a 2004/42/EK irányelv III. mellékletét. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően a 2004/42/EK irányelv a következőképpen módosul:

A 11. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„11. cikk

A műszaki fejlődéshez való hozzáigazítás

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 11a. cikknek megfelelően a III. mellékletet módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy hozzáigazítsa azt a műszaki fejlődéshez.”

Az irányelv a következő 11a. cikkel egészül ki:

„11a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*62) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(*62) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

3.	A 12. cikk (3) bekezdését el kell hagyni.

41.

Az Európai Parlament és a Tanács 2004/107/EK irányelve (2004. december 15.) a környezeti levegőben található arzénről, kadmiumról, higanyról, nikkelről és policiklusos aromás szénhidrogénekről (42)

A tudományos és műszaki fejlődés figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa a 2004/107/EK irányelvet. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően a 2004/107/EK irányelv a következőképpen módosul:

A 4. cikk (15) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(15) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 5a. cikknek megfelelően e cikket, a II., III., IV. és V. mellékletek mindegyikének II. szakaszát, valamint az V. melléklet V. szakaszát módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy azok igazodjanak a tudományos és műszaki fejlődéshez.

A módosítások mindazonáltal nem eredményezhetik a célértékek közvetlen vagy közvetett megváltoztatását.”

Az irányelv a következő 5a. cikkel egészül ki:

„5a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 4. cikk (15) bekezdése szerinti bekezdésében említett , felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre ötéves időtartamra szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 54]

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 4. cikk (15) bekezdése szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*63) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 4. cikk (15) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(*63) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

3.	A 6. cikk (3) bekezdését el kell hagyni.

4.	Az V. melléklet V. szakasza helyébe a következő szöveg lép: „Jelenleg nem lehet meghatározni a levegőminőség-modellezési referencia-módszereket.”

42.

Az Európai Parlament és a Tanács 2006/7/EK irányelve (2006. február 15.) a fürdővizek minőségéről és a 76/160/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (43)

A 2006/7/EK irányelv tudományos és műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy:

—	módosítsa az irányelv I. mellékletét a mellékletben meghatározott paraméterek elemzési módszereinek vonatkozásában,

—	módosítsa az irányelv V. mellékletét,

—	kiegészítse az irányelvet a mikrobiológiai módszerek egyenértékűségére vonatkozó EN/ISO szabvány megjelölésével.

A fentieknek megfelelően a 2006/7/EK irányelv a következőképpen módosul:

A 15. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 15a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy:

a)	megjelölje a 3. cikk (9) bekezdésének alkalmazásában a mikrobiológiai módszerek egyenértékűségére vonatkozó EN/ISO szabványt szabvány megjelölése révén kiegészítse ezt az irányelvet ; [Mód. 55]

b)	amennyiben a tudományos és műszaki fejlődés tükrében szükséges, az I. mellékletben meghatározott paraméterek elemzési módszerei tekintetében módosítsa az I. mellékletet; [Mód. 56]

c)	amennyiben a tudományos és műszaki fejlődés tükrében szükséges, módosítsa az V. mellékletet.”[Mód. 57]

Az irányelv a következő 15a. cikkel egészül ki:

„15a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 15. cikk (2) bekezdése szerinti bekezdésében említett , felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre ötéves időtartamra szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 58]

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 15. cikk (2) bekezdése szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*64) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 15. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(*64) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

3.	A 16. cikk (3) bekezdését el kell hagyni.

43.

Az Európai Parlament és a Tanács 2006/21/EK irányelve (2006. március 15.) az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről és a 2004/35/EK irányelv módosításáról (44)

A 2006/21/EK irányelv műszaki rendelkezéseinek továbbfejlesztése, valamint az irányelv tudományos és műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy:

—	az irányelv mellékleteinek a tudományos és műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében módosítsa a mellékleteket,

—	a 13. cikk (6) bekezdésének alkalmazásában technikai követelményekkel egészítse ki az irányelvet,

—	a hulladékok jellemzésével kapcsolatos, a II. mellékletben szereplő technikai követelmények kiteljesítése érdekében kiegészítse az irányelvet, a 3. cikk 3. pontjában szereplő fogalommeghatározás értelmezésével kiegészítse az irányelvet,

—	a hulladékkezelő létesítmények osztályozásához szükséges kritériumok III. mellékletnek megfelelő meghatározásával kiegészítse az irányelvet,

—	a mintavételi és elemzési módszerek összehangolt előírásaival kiegészítse az irányelvet.

Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően a 2006/21/EK irányelv a következőképpen módosul:

A 22. cikk (2) és (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 22a. cikknek megfelelően elfogadja a következőkhöz szükséges ezen irányelv kiegészítése érdekében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következő célokból : [Mód. 59]

a)	technikai követelmények kidolgozása – beleértve a gyenge sav hatására bomló cianid meghatározására és mérési módszerére vonatkozó technikai követelményeket is – a 13. cikk (6) bekezdésének alkalmazásában; [Mód. 60]

b)	a hulladékok jellemzésével kapcsolatos, a II. mellékletben szereplő technikai követelmények kiegészítése; [Mód. 61]

c)	a 3. cikk 3. pontjában szereplő fogalommeghatározás értelmezése értelmezésének biztosítása ; [Mód. 62]

d)	a hulladékkezelő létesítmények osztályozásához szükséges kritériumok meghatározása a III. mellékletnek megfelelően III. melléklettel összhangban történő osztályozására vonatkozó kritériumok meghatározására ; [Mód. 63]

e)	az ezen irányelv technikai végrehajtásához szükséges mintavételi és elemzési módszerek összehangolt előírásainak meghatározása. [Mód. 64]

Az első albekezdés szerinti felhatalmazás gyakorlása során a Bizottság előnyben részesíti a b), a c) és a d) pontban említett tevékenységeket.

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 22a. cikknek megfelelően a mellékleteket módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy azokat a tudományos és műszaki fejlődéshez igazítsa. A módosításokat úgy kell végrehajtani, hogy biztosítsák a környezet magas szintű védelmét.”

Az irányelv a következő 22 a. cikkel egészül ki:

„22a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 22. cikk (2) és (3) bekezdése szerinti bekezdésében említett , felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 65]

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 22. cikk (2) és (3) bekezdése szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*65) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 22. cikk (2) és (3) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(*65) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

3.	A 23. cikk (3) bekezdését el kell hagyni.

44.

Az Európai Parlament és a Tanács 2006/118/EK irányelve (2006. december 12.) a felszín alatti vizek szennyezés és állapotromlás elleni védelméről (45)

A 2006/118/EK irányelv tudományos és műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa az irányelv II., III. és IV. mellékletét, és azokat új szennyező anyagokkal vagy indikátorokkal egészítse ki. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően a 2006/118/EK irányelv a következőképpen módosul:

A 8. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„8. cikk

Technikai kiigazítások

(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 8a. cikknek megfelelően a II. melléklet A. és C. részét, valamint a III. és a IV. mellékletet módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy azokat a tudományos és műszaki fejlődéshez igazítsa, figyelembe véve a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek felülvizsgálatának és korszerűsítésének időszakát a 2000/60/EK irányelv 13. cikkének (7) bekezdésében említetteknek megfelelően.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 8a. cikknek megfelelően a II. melléklet B. részét módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy azt új szennyező anyagokkal vagy indikátorokkal egészítse ki.”

Az irányelv a következő 8a. cikkel egészül ki:

„8a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 8. cikkben cikk szerinti említett , felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre ötéves időtartamra szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 66]

(3) Az Európai Parlament és a Tanács bármikor visszavonhatja a 8. cikk szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*66) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(*66) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

3.	A 9. cikket el kell hagyni.

45.

Az Európai Parlament és a Tanács 166/2006/EK rendelete (2006. január 18.) az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (46) (*67)

A 166/2006/EK rendeletnek a műszaki fejlődéshez és a nemzetközi jog fejlődéséhez való hozzáigazítása, valamint a jelentéstétel javítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a rendelet II. és III. mellékletének a tudományos és műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása vagy a szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartásokról szóló ENSZ EGB-jegyzőkönyv mellékleteihez való – a jegyzőkönyvben részes felek ülésén elfogadott, a jegyzőkönyv mellékleteit érintő módosítások következtében szükségessé váló – hozzáigazítása érdekében módosítsa a II. és a III. mellékletet, valamint hogy kiegészítse a rendeletet a szennyező anyagok egy vagy több diffúz forrásból származó kibocsátásaira vonatkozó jelentéstétel kezdeményezésére vonatkozó rendelkezéssel. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően a 166/2006/EK rendelet a következőképpen módosul:

A 8. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Arra az esetre, ha azt állapítja meg, hogy nem léteznek adatok a diffúz forrásokból származó szennyezőanyag-kibocsátásokra vonatkozóan, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 18a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy kezdeményezze a szennyező anyagok egy vagy több diffúz forrásból származó kibocsátásaira vonatkozó jelentéstételt, adott esetben a nemzetközileg elfogadott módszerek használatával.”

A 18. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„18. cikk

A mellékletek módosítása

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 18a. cikknek megfelelően a II. és a III. mellékletet módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy

a)	a II. és a III. mellékletet hozzáigazítsa a tudományos vagy műszaki fejlődéshez;

b)	elvégezze a II. és a III. mellékletnek a jegyzőkönyv mellékleteihez való – a jegyzőkönyvben részes felek ülésén elfogadott, a jegyzőkönyv mellékleteit érintő módosítások következtében szükségessé váló – hozzáigazítását.”

Az irányelv a következő 18a. cikkel egészül ki:

„18a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 8. cikk (3) bekezdése és a 18. cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 8. cikk (3) bekezdése és a 18. cikk szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*68) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 8. cikk (3) bekezdése és a 18. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(*68) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

4.	A 19. cikk (3) bekezdését el kell hagyni.

46.

Az Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK irányelve (2007. március 14.) az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról (47)

Az Unión belüli térinformációs infrastruktúrára vonatkozóan a 2007/2/EK irányelvben meghatározott műszaki szabályok aktualizálása és továbbfejlesztése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy:

—	módosítsa az irányelv I., II. és III. mellékletében ismertetett létező adattémák leírását,

—	kiegészítse az irányelvet a téradatkészletek és -szolgáltatások interoperabilitását és – amennyiben megvalósítható – harmonizációját szolgáló technikai rendelkezésekkel,

—	kiegészítse az irányelvet bizonyos szolgáltatásokra vonatkozó műszaki előírásokkal és a téradat-szolgáltatások minimális teljesítési feltételeivel,

—	kiegészítse az irányelvet bizonyos kötelezettségekkel,

—	kiegészítse az irányelvet a téradatkészletekhez és -szolgáltatásokhoz való hozzáférés egységes feltételeivel.

A fentieknek megfelelően a 2007/2/EK irányelv a következőképpen módosul:

A 4. cikk (7) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(7) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 21a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a környezetet érintő uniós politikákat támogató téradatok iránti igény változásának figyelembevétele érdekében módosítsa az I., a II. és a III. mellékletben ismertetett létező adattémák leírását.”

A 7. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 21a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy megállapítsa a téradatkészletek és -szolgáltatások interoperabilitását és – amennyiben megvalósítható – harmonizációját szolgáló technikai rendelkezéseket rendelkezések megállapítása révén kiegészítse ezt az irányelvet . Az említett rendelkezések kidolgozásakor figyelembe kell venni a vonatkozó felhasználói igényeket, a téradatkészletek harmonizációjára irányuló meglévő kezdeményezéseket és az arra vonatkozó nemzetközi szabványokat, valamint a megvalósíthatósági és költség-haszon szempontokat. [Mód. 67]

Amennyiben nemzetközi jog alapján létrejött szervezetek irányadó szabványokat fogadtak el a téradatkészletek és -szolgáltatások interoperabilitásának vagy harmonizációjának biztosítására, e szabványokat be kell építeni az első albekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokba, és a meglévő technikai eszközökre – adott esetben – a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban hivatkozni kell.”

A 16. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„16. cikk

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 21a. cikknek megfelelően a szabályokra vonatkozó ezen irányelv kiegészítése érdekében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy e fejezet kiegészítéseként megállapítsa különösen az alábbiakat: [Mód. 68]

a 11. és 12. cikkben említett szolgáltatásokra vonatkozó műszaki előírások és minimális teljesítési feltételek, figyelembe véve az uniós környezetvédelmi jogszabályok keretében elfogadott, érvényes jelentéstételi kötelezettségeket és ajánlásokat, a meglévő e-kereskedelmi szolgáltatásokat, valamint a technológiai fejlődést;

b)	a 12. cikkben említett kötelezettségek.”

A 17. cikk (8) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(8) A tagállamok összehangolt hozzáférési feltételek szerint hozzáférést biztosítanak az Unió intézményeinek és szerveinek a téradatkészletekhez és -szolgáltatásokhoz.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 21a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy meghatározza az említett feltételekre vonatkozó szabályokat szabályok meghatározása révén kiegészítse ezt az irányelvet . Ezeknek a szabályoknak teljes mértékben tiszteletben kell tartaniuk az e cikk (1), (2) és (3) bekezdésében foglalt elveket.”[Mód. 69]

Az irányelv a következő 21a. cikkel egészül ki:

„21a. cikk

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 4. cikk (7) bekezdése bekezdésében , a 7. cikk (1) bekezdése bekezdésében , a 16. cikk és a 17. cikk (8) bekezdése bekezdésében említett szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre ötéves időtartamra szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 70]

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 4. cikk (7) bekezdése, a 7. cikk (1) bekezdése, a 16. cikk és a 17. cikk (8) bekezdése szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*69) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 4. cikk (7) bekezdése, a 7. cikk (1) bekezdése, a 16. cikk és a 17. cikk (8) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(*69) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

6.	A 22. cikk (3) bekezdését el kell hagyni.

47.

Az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK irányelve (2007. október 23.) az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről (48)

A tudományos és műszaki fejlődés figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa a 2007/60/EK irányelv mellékletét. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően a 2007/60/EK irányelv a következőképpen módosul:

A 11. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 11a. cikknek megfelelően a mellékletet módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a mellékletet – a 14. cikkben megállapított felülvizsgálati és frissítési időközök figyelembevételével – a tudományos és műszaki fejlődéshez igazítsa.”

Az irányelv a következő 11a. cikkel egészül ki:

„11a. cikk

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 11. cikk (2) bekezdése szerinti cikkben említett , felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 71]

(3) Az Európai Parlament és a Tanács bármikor visszavonhatja a 11. cikk (2) bekezdése szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*70) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(*70) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

3.	A 12. cikk (3) bekezdését el kell hagyni.

48.

Az Európai Parlament és a Tanács 2008/50/EK irányelve (2008. május 21.) a környezeti levegő minőségéről és a Tisztább levegőt Európának elnevezésű programról (49)

A műszaki fejlődés figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a technikai fejlődéshez való hozzáigazításuk érdekében módosítsa a 2008/50/EK irányelv I–VI., VIII., IX., X. és XV. mellékletét. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően a 2008/50/EK irányelv a következőképpen módosul:

A 28. cikk a következőképpen módosul:

a)	A cím helyébe a következő szöveg lép: „Módosítások és végrehajtási intézkedések”.

Az (1) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 28a. cikknek megfelelően az I–VI., a VIII., a IX., a X. és a XV. mellékletet módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy azokat a műszaki fejlődéshez igazítsa.”

Az irányelv a következő 28a. cikkel egészül ki:

„28a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 28. cikk (1) bekezdésében említett , bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre ötéves időtartamra szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 72]

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 28. cikk (1) bekezdése szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*71) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 28. cikk (1) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(*71) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

3.	A 29. cikk (3) bekezdését el kell hagyni.

49.

Az Európai Parlament és a Tanács 2008/56/EK irányelve (2008. június 17.) a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv) (50)

A 2008/56/EK irányelv tudományos és műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása, a koherencia biztosítása, valamint a tengeri régiók és alrégiók közötti összehasonlítás lehetővé tétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa az irányelv III., IV., és V. mellékletét, valamint hogy kiegészítse az irányelvet a tagállamok által alkalmazandó kritériumokkal és módszertani előírásokkal, valamint a nyomon követésre és az értékelésre vonatkozó előírásokkal és szabványosított módszerekkel. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően a 2008/56/EK irányelv a következőképpen módosul:

A 9. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 24a. cikknek megfelelően ezen irányelv kiegészítése érdekében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy 2010. július 15-ig az I. és III. melléklet alapján megállapítsa a tagállamok által alkalmazandó kritériumokat és módszertani előírásokat, oly módon, hogy azok biztosítsák a koherenciát, és lehetővé tegyék a tengeri régióknak és alrégióknak a jó környezeti állapot elérésére vonatkozó összehasonlítását. [Mód. 73]

Mielőtt ilyen kritériumokra és előírásokra – beleértve a regionális tengeri egyezményeket is – tenne javaslatot, a Bizottság konzultációt folytat valamennyi érdekelt féllel.”

A 11. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 24a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a nyomon követésre és az értékelésre vonatkozó – a korábbi kötelezettségvállalásokat szem előtt tartó, a nyomonkövetési és értékelési eredmények összehasonlíthatóságát biztosító – előírásokat előírások és szabványosított módszereket állapítson meg módszerek megállapítása révén kiegészítse ezt az irányelvet .”[Mód. 74]

A 24. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 24a. cikknek megfelelően a III., a IV. és az V. mellékletet módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy azokat a tudományos és műszaki fejlődéshez igazítsa, figyelembe véve a tengervédelmi stratégiák felülvizsgálatának és frissítésének a 17. cikk (2) bekezdésében előírt időközeit.”

Az irányelv a következő 24a. cikkel egészül ki:

„24a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 9. cikk (3) bekezdésében bekezdése, a 11. cikk (4) bekezdése bekezdésében és a 24. cikk (1) bekezdése bekezdésében említett szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 75]

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 9. cikk (3) bekezdése, a 11. cikk (4) bekezdése és a 24. cikk (1) bekezdése szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*72) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 9. cikk (3) bekezdése, a 11. cikk (4) bekezdése és a 24. cikk (1) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(*72) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

5.	A 25. cikk (3) bekezdését el kell hagyni.

50.

Az Európai Parlament és a Tanács 1272/2008/EK rendelete (2008. december 16.) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról (51) (*73)

Az 1272/2008/EK rendelet rendszeres aktualizálása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy:

—	az anyagok osztályozásának és címkézésének harmonizációja érdekében módosítsa a rendelet VI. mellékletét,

—	kiegészítse a rendeletet egy, az egészséget érintő vészhelyzetre való reagálással kapcsolatos melléklettel,

—	a műszaki és tudományos fejlődéshez való hozzáigazításuk érdekében módosítsa a rendelet egyes rendelkezéseit és a rendelet I–VIII. mellékletét.

A fentieknek megfelelően az 1272/2008/EK rendelet a következőképpen módosul:

A 37. cikk (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(5) Ha a Bizottság megállapítja, hogy az érintett anyag osztályozásának és címkézésének harmonizációja megfelelő, az 53a. cikknek megfelelően indokolatlan késedelem nélkül a VI. mellékletet módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el az anyagnak a vonatkozó osztályozási és címkézési elemekkel, és – adott esetben – az egyedi koncentrációs határértékekkel vagy M-tényezőkkel együtt a VI. melléklet 3. részének 3.1. táblázatába történő felvételéről.

Ugyanezen feltételek mellett 2015. május 31-ig a VI. melléklet 3. részének 3.2. táblázatába fel kell venni a megfelelő besorolási tételt.

Ha az anyagok osztályozásának és címkézésének harmonizációja esetében rendkívül sürgős okból szükséges, az e bekezdés értelmében elfogadandó felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására az 53b. cikkben előírt eljárás alkalmazandó.”

A 45. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4) A Bizottság 2012. január 20-ig felülvizsgálatot végez annak felmérése céljából, hogy az (1) bekezdésben említett információk harmonizálhatók-e, és ezen belül létrehozható-e egy formanyomtatvány a kijelölt szervek számára az importőrök és továbbfelhasználók által történő információbenyújtás céljára. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 53a. cikknek megfelelően – e felülvizsgálat alapján, valamint a megfelelő érintett szervekkel, így például a Toxikológiai Központok és Klinikai Toxikológusok Európai Társulásával (EAPCCT) való konzultációt követően – felhatalmazáson alapuló rendeletet fogadjon el e rendeletnek egy melléklettel való kiegészítése céljából.”

Az 53. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 53a. cikknek megfelelően a 6. cikk (5) bekezdését, a 11. cikk (3) bekezdését, a 12. és a 14. cikket, a 18. cikk (3) bekezdésének b) pontját, a 23. cikket, a 25–29. cikket, a 35. cikk (2) bekezdésének második és harmadik albekezdését, valamint az I–VIII. mellékletet módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy azokat a műszaki és tudományos fejlődéshez igazítsa, megfelelően figyelembe véve a GHS továbbfejlesztését, különös tekintettel a hasonló keverékekre vonatkozó információk felhasználásával kapcsolatos ENSZ-módosításokra, valamint számításba véve a nemzetközileg elismert kémiai programok keretében adódó fejleményeket és a baleseti adatbázisokból származó adatokat.

Ha rendkívül sürgős okból szükséges, az e bekezdés értelmében elfogadandó felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására az 53b. cikkben előírt eljárás alkalmazandó.”

A rendelet a következő 53a. és 53b. cikkel egészül ki:

„53a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 37. cikk (5) bekezdése, a 45. cikk (4) bekezdése és az 53. cikk (1) bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 37. cikk (5) bekezdése, a 45. cikk (4) bekezdése és az 53. cikk (1) bekezdése szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*74) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 37. cikk (5) bekezdése, a 45. cikk (4) bekezdése és az 53. cikk (1) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

53b. cikk

Sürgősségi eljárás

(2) Az Európai Parlament vagy a Tanács az 53a. cikk (6) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Ebben az esetben a Bizottság az Európai Parlament vagy a Tanács kifogásáról szóló határozatról való értesítést követően haladéktalanul hatályon kívül helyezi a szóban forgó felhatalmazáson alapuló jogi aktust.

(*74) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

5.	Az 54. cikk (3) és (4) bekezdését el kell hagyni.

51.

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/126/EK irányelve (2009. október 21.) a gépjárművek töltőállomásokon történő üzemanyag-feltöltésekor kibocsátott benzingőz II. fázisú visszanyeréséről (52) (*75)

Az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) által kidolgozott kapcsolódó szabványokkal való összhang biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa a 2009/126/EK irányelv egyes rendelkezéseit, hogy hozzáigazítsa azokat a műszaki fejlődéshez. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően a 2009/126/EK irányelv a következőképpen módosul:

A 8. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„8. cikk

Technikai kiigazítások

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 8a. cikknek megfelelően a 4. és 5. cikket módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy szükség esetén hozzáigazítsa azokat a műszaki fejlődéshez az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) által kidolgozott kapcsolódó szabványokkal való összhang biztosítása érdekében.

Az első bekezdés szerinti felhatalmazás nem alkalmazandó a 4. cikkben meghatározott benzingőz-befogási hatékonyságra és gőz/benzin arányra, valamint az 5. cikkben meghatározott időtartamokra.”

Az irányelv a következő 8a. cikkel egészül ki:

„8a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*76) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(*76) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

3.	A 9. cikket el kell hagyni.

52.

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről (53)

A 2009/147/EK irányelvnek a műszaki és tudományos fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa az irányelv I. és V. mellékletét. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően a 2009/147/EK irányelv a következőképpen módosul:

1.	A 15. cikk helyébe a következő szöveg lép: „15. cikk A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 15a. cikknek megfelelően az I. és az V. mellékletet módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy hozzáigazítsa azokat a műszaki és tudományos fejlődéshez.”

Az irányelv a következő 15a. cikkel egészül ki:

„15a. cikk

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 15. cikkben említett cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 76]

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*77) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(*77) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

3.	A 16. cikket el kell hagyni.

53.

Az Európai Parlament és a Tanács 1221/2009/EK rendelete (2009. november 25.) a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételéről és a 761/2001/EK rendelet, a 2001/681/EK és a 2006/193/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (54)

Az 1221/2009/EK rendelet aktualizálása és értékelési eljárások kidolgozása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa a rendelet mellékleteit és kiegészítse azt az EMAS illetékes szervek szakértői értékeléseinek elvégzésére vonatkozó eljárásokkal , továbbá hogy ágazati referenciadokumentumokat, valamint a szervezetek nyilvántartásával és a harmonizációs eljárásokkal kapcsolatban iránymutatást tartalmazó dokumentumokat bocsásson rendelkezésre . Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein. [Mód. 77]

Az 1221/2009/EK rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni egyes eljárások összehangolására vonatkozóan és az ágazati referenciadokumentumokkal kapcsolatban. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni. [Mód. 76]

A fentieknek megfelelően az 1221/2009/EK rendelet a következőképpen módosul:

A 16. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4) Az A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 48a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése céljából, az akkreditáló és engedélyező testületek fóruma által elfogadott harmonizációs eljárásokkal kapcsolatos iránymutatást tartalmazó dokumentumok kidolgozása révén dokumentumokat a Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén fogadja el. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 49. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással kell elfogadni [Mód. 79]

E dokumentumokat nyilvánosságra kell hozni.”

A 17. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 48a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése céljából, az EMAS illetékes szervek szakértői értékeléseinek elvégzéséhez kapcsolódó eljárások létrehozása révén eljárásokra vonatkozóan, beleértve a szakértői értékelés nyomán hozott határozatok elleni megfelelő fellebbezési eljárásokat.”[Mód. 80]

A 30. cikk (6) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(6) Az A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 48a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy akkreditáló és engedélyező testületek fóruma által elfogadott harmonizációs eljárásokkal kapcsolatos iránymutatást tartalmazó dokumentumokat a Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén elfogadja kidolgozása révén kiegészítse ezt a rendeletet . Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 49. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással kell elfogadni. [Mód. 81]

E dokumentumokat nyilvánosságra kell hozni.”

A 46. cikk (6) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(6) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 48a . cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése céljából, végrehajtási jogi aktusok révén – a 49. cikk (2) bekezdése szerinti eljárásnak megfelelően – elfogadja az (1) bekezdésben említett ágazati referenciadokumentumokat referenciadokumentumok és a (4) bekezdésben említett útmutatót útmutató elfogadása révén .”[Mód. 82]

A 48. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„48. cikk

A mellékletek módosítása

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 48a. cikknek megfelelően a mellékleteket módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el adott esetben az EMAS működése során szerzett tapasztalatok alapján, az EMAS követelményeire vonatkozó iránymutatás iránt azonosított igényekre válaszul és a nemzetközi szabványokban bekövetkező változások vagy az új szabványok fényében, amelyek relevánsak e rendelet hatékonysága szempontjából.”

Az irányelv a következő 48a. cikkel egészül ki:

„48a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 16. cikk (4) bekezdésében, a 17. cikk (3) bekezdésében, a 30. cikk (6) bekezdésében, a 46. cikk (6) bekezdésében bekezdése és a 48. cikk szerinti cikkben említett , felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [e módosító rendelet időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 16. cikk (4) bekezdésében, a 17. cikk (3) bekezdése bekezdésében, a 30. cikk (6) bekezdésében, a 46. cikk (6 ) bekezdésében és a 48. cikk szerinti cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*78) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 16. cikk (4) bekezdése, a 17. cikk (3) bekezdése, a 30. cikk (6) bekezdése, a 46. cikk (6) bekezdése és a 48. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik. [Mód. 83]

(*78) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

7.	A 49. cikk (3) bekezdését el kell hagyni.

54.

Az Európai Parlament és a Tanács 66/2010/EK rendelete (2009. november 25.) az uniós ökocímkéről (55)

A 66/2010/EK rendelet aktualizálása és az uniós ökocímkéhez szükséges további technikai szabályok megállapítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy:

—	módosítsa a rendelet mellékleteit,

—	kiegészítse a rendeletet egyes eltéréseket lehetővé tevő intézkedésekkel,

—	kiegészítse a rendeletet az uniós ökocímke odaítélésének konkrét kritériumait megállapító intézkedésekkel.

Az élelmiszerekre és a takarmánytermékekre vonatkozó uniós ökocímke-kritériumok kidolgozása tekintetében a Bizottság 2011-ben közzétett egy tanulmányt az élelmiszerekre és a takarmánytermékekre vonatkozó ökocímke-kritériumok kidolgozásának megvalósíthatóságáról. Az említett megvalósíthatósági tanulmány zárójelentése és az Európai Unió ökocímkézésért felelős bizottságának véleménye alapján a Bizottság jelenleg nem szándékozik ökocímke-kritériumokat kidolgozni az élelmiszerekre és a takarmánytermékekre vonatkozóan. Ennélfogva nem szükséges a Bizottságot felhatalmazni annak meghatározására, hogy mely élelmiszer- és takarmánycsoportok tekintetében valósítható meg az ökocímke-kritériumok kidolgozása.

A fentieknek megfelelően a 66/2010/EK rendelet a következőképpen módosul:

A 6. cikk a következőképpen módosul:

a)	Az (5) bekezdés második albekezdését el kell hagyni.

A (7) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(7) A (6) bekezdésben említett anyagokat tartalmazó adott árukategóriák tekintetében, és csak akkor, ha technikailag nem lehet azokat önmagukban vagy alternatív anyagok vagy tervezések használata révén helyettesíteni, vagy olyan termékek tekintetében, amelyek átfogó környezetvédelmi teljesítménye az ugyanolyan árukategóriába tartozó termékekkel összehasonlítva jelentősen jobb, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 15a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az e cikk (6) bekezdésétől való eltérést lehetővé tevő felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el intézkedések meghatározása révén kiegészítse ezt a rendeletet . [Mód. 84]

Nem biztosítható eltérés azon anyagok tekintetében, amelyek megfelelnek az 1907/2006/EK rendelet 57. cikkében található követelményeknek és amelyeket az 1907/2006/EK rendelet 59. cikkének (1) bekezdésében meghatározott eljárás szerint azonosítottak, és amelyek keverékekben, egy cikkben vagy egy összetett cikk bármely homogén részében 0,1 tömegszázaléknál nagyobb koncentrációban vannak jelen.”

A 8. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 15a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése céljából, amelyekben az EUÖB-vel történő konzultációt követően legkésőbb kilenc hónappal intézkedéseket határoz meg meghatározó felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy az egyes termékcsoportok tekintetében konkrét uniós ökocímke-kritériumokat állapítson meg. Ezeket az intézkedéseket ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában. [Mód. 85]

Az első albekezdés szerinti felhatalmazás gyakorlása során a Bizottság tekintetbe veszi az EUÖB észrevételeit, és egyértelműen kiemeli, dokumentálja és megmagyarázza a kritériumtervezetre irányuló javaslathoz képest az EUÖB-vel folytatott konzultációt követően a zárójavaslatában bekövetkezett változásokkal kapcsolatos érveket.”

A 15. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„15. cikk

A mellékletek módosítása

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 15a. cikknek megfelelően a mellékleteket módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el.

A III. mellékletben rögzített díjmaximumok módosítását illetően a Bizottság figyelembe veszi azt a tényt, hogy a díjaknak fedezniük kell a rendszer működtetésének költségeit.”

A rendelet a következő 15a. cikkel egészül ki:

„15a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 6. cikk (7) bekezdésében bekezdése, a 8. cikk (2) bekezdésében bekezdése és a 15. cikk szerinti cikkben említett , felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 86]

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 6. cikk (7) bekezdése, a 8. cikk (2) bekezdése és a 15. cikk szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*79) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 6. cikk (7) bekezdése, a 8. cikk (2) bekezdése és a 15. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(*79) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

5.	A 16. cikket el kell hagyni.

VII. EUROSTAT

55.

A Tanács 3924/91/EGK rendelete (1991. december 19.) az ipari termelés közösségi felmérésének létrehozásáról (56)

A 3924/91/EGK rendeletnek a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy kiegészítse a rendeletet a következők révén:

—	a Prodcom-lista és az egyes rovatok számára ténylegesen összegyűjtött információk frissítése,

—	a 3. cikk (3) bekezdésének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok elfogadása,

—	arra vonatkozó döntéshozatal, hogy a Prodcom-lista bizonyos rovatainak esetében havi vagy negyedéves adatgyűjtéseket kell elvégezni,

—	az adatgyűjtési kérdőívek tartalmával kapcsolatos rendelkezések, valamint azon részletes szabályok meghatározása, amelyeknek megfelelően a tagállamoknak fel kell dolgozniuk a kitöltött kérdőíveket vagy a más forrásokból származó információkat.

A fentieknek megfelelően a 3924/91/EGK rendelet a következőképpen módosul:

A 2. cikk (6) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(6) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 9a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a Prodcom-lista a Prodcom-listát és az egyes rovatok számára ténylegesen összegyűjtött információkat frissítő felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el információk frissítése révén kiegészítse ezt a rendeletet .”[Mód. 87]

A 3. cikk (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(5) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 9a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a z e cikk (3) bekezdésének alkalmazásával – valamint a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítással – összefüggő részletes szabályokra vonatkozóan szabályok elfogadása révén kiegészítse ezt a rendeletet .”[Mód. 88]

A 4. cikk második bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Mindemellett a Prodcom-lista bizonyos rovatainak esetében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 9a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy havi vagy negyedéves adatgyűjtések elvégzését előíró felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el elvégzésének előírása révén kiegészítse ezt a rendeletet .”[Mód. 89]

Az 5. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A szükséges információt a tagállamok olyan adatgyűjtési kérdőíveket használva gyűjtik össze, amelyek tartalma eleget tesz a Bizottság által meghatározott rendelkezéseknek. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 9a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a szóban forgó rendelkezésekre vonatkozóan rendelkezések meghatározása révén kiegészítse ezt a rendeletet .”[Mód. 90]

A 6. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„6. cikk

Az eredmények feldolgozása

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 9a. cikknek megfelelően e rendelet kiegészítése érdekében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azon részletes előírásokra vonatkozóan, amelyeknek megfelelően a tagállamok feldolgozzák az 5. cikk (1) bekezdésében említett kitöltött kérdőíveket, vagy az 5. cikk (3) bekezdésében említett más forrásból származó információkat.”[Mód. 91]

A rendelet a következő 9a. cikkel egészül ki:

„9a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 2. cikk (6) bekezdése, a 3. cikk (5) bekezdése, a 4. cikk, az 5. cikk (1) bekezdése és a 6. cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra határozatlan időre szól [e módosító módosító rendelet rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 92]

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 2. cikk (6) bekezdése, a 3. cikk (5) bekezdése, a 4. cikk, az 5. cikk (1) bekezdése és a 6. cikk szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*80) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 2. cikk (6) bekezdése, a 3. cikk (5) bekezdése, a 4. cikk, az 5. cikk (1) bekezdése és a 6. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(*80) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

7.	A 10. cikk (3) bekezdését el kell hagyni.

56.

A Tanács 696/93/EGK rendelete (1993. március 15.) a közösségi termelési rendszer megfigyelésére és elemzésére szolgáló statisztikai egységekről (57)

A 696/93/EGK rendeletnek a gazdasági és műszaki fejlődéshez való érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa a termelési rendszer statisztikai egységeit, az alkalmazott kritériumokat és az említett rendelet mellékletében foglalt meghatározásokat. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően a 696/93/EGK rendelet a következőképpen módosul:

A 6. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„6. cikk

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 6a. cikknek megfelelően különösen a termelési rendszer statisztikai egységeit, az alkalmazott kritériumokat és a mellékletben foglalt meghatározásokat módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy hozzáigazítsa azokat a gazdasági és műszaki fejlődéshez.”[Mód. 93]

A rendelet a következő 6a. cikkel egészül ki:

„6a. cikk

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 6. cikk szerinti, cikkben említett , felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 94]

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 6. cikk szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*81) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 6. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.”

(*81) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

3.	A 7. cikk (3) bekezdését el kell hagyni.

57.

A Tanács 1165/98/EK rendelete (1998. május 19.) a rövid távú statisztikákról (58)

Az 1165/98/EK rendeletnek a gazdasági és műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy:

—	módosítsa a rendelet mellékleteit a változók listájának, a meghatározások és az átadott változók megfelelő formáinak frissítése érdekében,

—	módosítsa a tevékenységek listáját,

—	kiegészítse a rendeletet az európai mintarendszerek jóváhagyására és alkalmazására vonatkozóan,

—	kiegészítse a rendeletet a változók minőségmérési kritériumokkal kritériumaival , [Mód. 95]

—	kiegészítse a rendeletet a szükséges adatminőség biztosításának feltételeivel,

—	kiegészítse a rendeletet azáltal, hogy meghatározza egy európai mintarendszer alkalmazásának feltételeit,

—	kiegészítse a rendeletet más megfigyelési egységek alkalmazásával,

—	kiegészítse a rendeletet a munkanappal kiigazított formában átadandó változók listájával,

—	kiegészítse a rendeletet egy európai mintarendszer felosztásának feltételeivel.

Számos, csak az átmeneti intézkedésekhez szükséges felhatalmazás mára érvényét vesztette.

A fentieknek megfelelően az 1165/98/EK rendelet a következőképpen módosul:

A 3. cikk a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 18a. cikknek megfelelően a mellékleteket módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy frissítse a változók listáját, a meghatározásokat és az átadott változók megfelelő formáit.”

A 4. cikk (2) bekezdésének bekezdése első albekezdésének d) pontja második albekezdése albekezdésének helyébe a következő szöveg lép: [Mód. 96]

„Az első albekezdésben említett rendszerek részleteit a mellékletek határozzák meg. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 18a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el jóváhagyásukra és alkalmazásukra vonatkozóan abból a célból, hogy jóváhagyásuk és alkalmazásuk további részletezése révén kiegészítse ezt a rendeletet .”[Mód. 97]

A 10. cikk a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 18a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a e rendelet kiegészítés céljából a változók minőségmérési kritériumokra vonatkozóan kritériumainak meghatározása révén .”[Mód. 98]

4.	A 17. cikket el kell hagyni.

4a.	A 18. cikk (3) bekezdését el kell hagyni; [Mód. 99]

A rendelet a következő 18a. cikkel egészül ki:

„18a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 3. cikk (3) bekezdése bekezdésében , a 4. cikk (2) bekezdése első albekezdése d) pontjának második albekezdésében , a 10. cikk (5) bekezdésében , az A. melléklet a), b) 3., c) 2., c) 10., d) 2., f) 8. és f) 9. pontjában pontja, a B. melléklet b) 4. és d) 2. pontjában pontja, a C. melléklet b) 2., d) 2. és g) 2. pontjában , pontja, valamint a D. melléklet b) 2. és d) 2. pontjában említett pontja szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 100]

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3. cikk (3) bekezdése pontjában , a 4.cikk (2) bekezdése első albekezdése d) pontjának második albekezdésében , a 10. cikk (5) bekezdésében , az A. melléklet a), b) 3., c) 2., c) 10., d) 2., f) 8. és f) 9. pontjában pontja, a B. melléklet b) 4. és d) 2. pontjában pontja, a C. melléklet b) 2., d) 2. és g) 2. pontjában pontja, valamint a D. melléklet b) 2. és d) 2. pontjában említett pontja szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. [Mód. 101]

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*82) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 3. cikk (3) bekezdése első albekezdése d) pontjának második albekezdése , a 4. cikk (2) bekezdése, a 10. cikk (5) bekezdése , az A. melléklet a), b) 3., c) 2., c) 10., d) 2., f) 8. és f) 9. pontja, a B. melléklet b) 4. és d) 2. pontja, a C. melléklet b) 2., d) 2. és g) 2. pontja, valamint a D. melléklet b) 2. és d) 2. pontja értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két három hónappal meghosszabbodik. [Mód. 102]

(*82) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

Az A. melléklet a következőképpen módosul:

Az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)

E melléklet a NACE Rev. 2. B-től E-ig terjedő nemzetgazdasági ágakban felsorolt valamennyi tevékenységre vagy a CPA B-től E-ig terjedő nemzetgazdasági ágakban felsorolt termékekre vonatkozik. A NACE Rev. 2. 37-es ágazatára, a 38.1-es és a 38.2-es alágazataira és a 39-es ágazatára vonatkozó adatokat nem kell megadni. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 18a. cikknek megfelelően a tevékenységek listáját módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el.”

ii.

A b) 3. pont helyébe a következő szöveg lép:

„3.	A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 18a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ezen rendelet kiegészítése céljából , más megfigyelési egységek alkalmazására vonatkozóan alkalmazásának lehetővé tétele révén .”[Mód. 103]

iii.

A c) 2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.

Csak abban az esetben lehet exporttermelői árakra (312) és importárakra (340) vonatkozó adatokat külkereskedelemből vagy más forrásból származó termék-egységérték felhasználásával összeállítani, ha nincs jelentős minőségromlás az árra vonatkozó konkrét adatokkal összehasonlítva. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 18a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ezen rendelet kiegészítése céljából a szükséges adatminőség biztosítása feltételeinek meghatározása révén biztosításának feltételeire vonatkozóan.”[Mód. 104]

iv.

A c) 4. pont helyébe a következő szöveg lép:

„4.	Az első referencia-időszak kezdetétől a foglalkoztatott személyekre vonatkozó információk (210.) az alkalmazottak számával (211.) becsülhetők. E becslést az e rendelet hatálybalépését követő ötéves időszak alatt lehet alkalmazni.”

A c) 10. pont helyébe a következő szöveg lép:

„10.

A termelői árakra és importárakra vonatkozó információkra (310., 311., 312. és 340.) nincs szükség a NACE Rev. 2., illetve CPA következő alágazatainál vagy szakágazatainál: 07.21, 24.46, 25.4, 30.1, 30.3, 30.4 és 38.3. Nincs szükség továbbá az importárakra (340.) vonatkozó információkra a CPA következő ágazatainál: 09, 18, 33 és 36. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 18a. cikknek megfelelően a tevékenységek listáját módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el.”

vi.

A d) 2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.

Ezenkívül a termelési változót (110.) és a ledolgozott órák változót (220.) munkanappal kiigazított formában kell átadni. Amennyiben a munkanapok más változókra is hatást gyakorolnak, a tagállamok azokat a változókat is átadhatják munkanappal kiigazított formában. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 18a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a munkanappal kiigazított formában átadandó változók listájának módosítására vonatkozóan módosítása céljából .”[Mód. 105]

vii.

Az f) 8. pont helyébe a következő szöveg lép:

„Az importárváltozó (340.) vonatkozásában a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 18a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 4. cikk (2) bekezdése első albekezdésének d) pontjában meghatározott európai mintarendszer alkalmazását szabályozó feltételek meghatározása révén kiegészítse ezt a rendeletet meghatározására vonatkozóan.”[Mód. 106]

viii.

Az f) 9. pont helyébe a következő szöveg lép:

„9.

Az exportra vonatkozó változókat (122. és 312.) az euróövezet és a nem euróövezet közötti különbségtétel alkalmazásával kell megküldeni. A különbségtételt a NACE Rev. 2. B-től E-ig terjedő nemzetgazdasági ágaiként meghatározott teljes ipar, a MIGS, a NACE Rev. 2. nemzetgazdasági ág (egy betű) és ágazat két számjegyű szintje vonatkozásában kell alkalmazni. A 122. változó vonatkozásában a NACE Rev. 2. D és E nemzetgazdasági ágra vonatkozó adatokra nincs szükség. Ezenkívül az importárváltozót (340.) az euróövezet és a nem euróövezet közötti különbségtétel alkalmazásával kell megküldeni. A különbségtételt a CPA B-től E-ig terjedő nemzetgazdasági ágaiként meghatározott teljes ipar, a MIGS, a CPA nemzetgazdasági ág (egy betű) és ágazat két számjegyű szintje vonatkozásában kell alkalmazni. Az euróövezet és a nem euróövezet közötti különbségtétel vonatkozásában a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 18a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése céljából a 4. cikk (2) bekezdése első albekezdésének d) pontjában meghatározott európai mintarendszer alkalmazását szabályozó feltételek meghatározására vonatkozóan meghatározása révén . Az európai mintarendszer az importárváltozó alkalmazási körét a nem euróövezetbe tartozó országokból származó termékek importjára korlátozhatja. Azon tagállamoknak, amelyek saját pénznemként nem vezették be az eurót, a 122., 312. és 340. változó tekintetében nem kell megküldeniük az euróövezet és a nem euróövezet szerint megkülönböztetett adatokat.”[Mód. 107]

A B. melléklet a következőképpen módosul:

A b) 4. pont helyébe a következő szöveg lép:

„4.	A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 18a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ezen rendelet kiegészítése céljából, más megfigyelési egységek alkalmazására vonatkozóan. alkalmazásának lehetővé tétele révén ”[Mód. 108]

ii.

A c) 3. pont helyébe a következő szöveg lép:

„3.	Az első referencia-időszak kezdetétől a foglalkoztatott személyekre vonatkozó információk (210.) az alkalmazottak számával (211.) becsülhetők. E becslést az e rendelet hatálybalépését követő ötéves időszak alatt lehet alkalmazni.”

iii.	A c) 6. pont negyedik bekezdését el kell hagyni.

iv.

A d) 2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.

Ezenkívül a termelési változókat (110., 115., 116.) és a ledolgozott órák változóját (220.) munkanappal kiigazított formában kell átadni.

Amennyiben a munkanapok más változókra is hatást gyakorolnak, a tagállamok azokat a változókat is átadhatják munkanappal kiigazított formában. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 18a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a munkanappal kiigazított formában átadandó változók listájának módosítására vonatkozóan módosítása céljából .”[Mód. 109]

A C. melléklet a következőképpen módosul:

A b) 2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.	A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 18a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ezen rendelet kiegészítése céljából, más megfigyelési egységek alkalmazására vonatkozóan alkalmazásának lehetővé tétele révén .”[Mód. 110]

ii.

A c) 3. pont helyébe a következő szöveg lép:

„3.	Az első referencia-időszak kezdetétől a foglalkoztatott személyekre vonatkozó információk (210.) az alkalmazottak számával (211.) becsülhetők. E becslést az e rendelet hatálybalépését követő ötéves időszak alatt lehet alkalmazni.”

iii.	A c) 4. pont utolsó bekezdését harmadik albekezdését el kell hagyni. [Mód. 111]

iv.

A d) 2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.

Az árbevétel-változót (120.) és az eladásimennyiség-változót (123.) munkanappal kiigazított formában is át kell adni. Amennyiben a munkanapok más változókra is hatást gyakorolnak, a tagállamok azokat a változókat is átadhatják munkanappal kiigazított formában. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 18a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a munkanappal kiigazított formában átadandó változók listájának módosítására vonatkozóan módosítása céljából .”[Mód. 112]

A g) 2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„(2)

Az árbevételre (120.) és az eladási deflátorra/eladási mennyiségre (330./123.) vonatkozó változókat az e melléklet f) 3. pontjában meghatározott részletezési szinten egy hónapon belül kell átadni. Az árbevétel (120.) és eladási deflátor/eladási mennyiség (330./123.) változók vonatkozásában a tagállamok választásuk szerint járulékaikkal is részt vehetnek a 4. cikk (2) bekezdése első albekezdésének d) pontjában meghatározott európai mintarendszer felosztása szerint. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 18a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ezen rendelet kiegészítése céljából egy európai mintarendszer felosztásának feltételeire vonatkozóan. felosztása feltételeinek meghatározása révén .”[Mód. 113]

10.

A D. melléklet a következőképpen módosul:

A b) 2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.	A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 18a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ezen rendelet kiegészítése céljából, más megfigyelési egységek alkalmazására vonatkozóan. alkalmazásának lehetővé tétele révén .”[Mód. 114]

ii.

A c) 2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„(2)	A foglalkoztatott személyekre (210.) vonatkozó információk az első referencia-időszak kezdetétől az alkalmazottak számával (211.) becsülhetők. E becslést az e rendelet hatálybalépését követő ötéves időszak alatt lehet alkalmazni.”

iii.	A c) 4. pont harmadik bekezdését el kell hagyni.

iv.

A d) 2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.

Az árbevétel-változót (120.) munkanappal kiigazított formában is át kell adni. Amennyiben a munkanapok más változókra is hatást gyakorolnak, a tagállamok azokat a változókat is átadhatják munkanappal kiigazított formában. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 18a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a Bizottság által módosítható, munkanappal kiigazított formában átadandó változók listájának módosítására vonatkozóan módosítása céljából”; ” [Mód. 115]

v.	Az e) pont negyedik bekezdését el kell hagyni.

vi.	Az f) 6. pontot el kell hagyni.

58.

A Tanács 530/1999/EK rendelete (1999. március 9.) a strukturális keresetfelvételi statisztikákról és a munkaerőköltség-felvételi statisztikákról (59)

Az 530/1999/EK rendeletnek a gazdasági és műszaki változások figyelembevétele céljából történő kiigazítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy kiegészítse a rendeletet a szolgáltatandó információk meghatározásával és bontásával, valamint a statisztikai minőség értékelésének feltételeivel. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein. [Mód. 116]

Az 530/1999/EK rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni abból a célból, hogy meghatározza az eredmények továbbításához alkalmazandó technikai formátumot. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

A fentieknek megfelelően az 530/1999/EK rendelet a következőképpen módosul:

A 6. cikk a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az e cikk (1) és (2) bekezdése szerint szolgáltatandó információk meghatározására és bontására vonatkozóan meghatározásának és bontásának pontosítása révén kiegészítse ezt a rendeletet . E felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat minden egyes bázisidőszakra, a bázisidőszak kezdetét megelőzően legalább kilenc hónappal kell elfogadni.”[Mód. 117]

A 9. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„9. cikk

Az eredmények továbbítása

Az eredményeket a bázisév végétől számított 18 hónapon belül kell továbbítani a Bizottsághoz (Eurostat). A Bizottság végrehajtási jogi aktus révén elfogadja az ezen eredmények továbbításához alkalmazandó megfelelő technikai formátumot. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 12. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással kell elfogadni.”

A 10. cikk a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a statisztika minőségértékelése feltételeinek meghatározása révén kiegészítse ezt a rendeletet minőség értékelésének feltételeire vonatkozóan. E felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat minden egyes bázisidőszakra, a bázisidőszak kezdetét megelőzően legalább kilenc hónappal kell elfogadni.”[Mód. 118]

A rendelet a következő 10a. cikkel egészül ki:

„10a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 6. cikk (3) bekezdése bekezdésében és a 10. cikk (3) bekezdése szerinti bekezdésében említett , felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 119]

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 6. cikk (3) bekezdése és a 10. cikk (3) bekezdése szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*83) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 6. cikk (3) bekezdése és a 10. cikk (3) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két három hónappal meghosszabbodik. [Mód. 120]

(*83) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

5.	A 11. cikket el kell hagyni.

6.	A 12. cikk (3) bekezdését el kell hagyni.

59.

Az Európai Parlament és a Tanács 2150/2002/EK rendelete (2002. november 25.) a hulladékra vonatkozó statisztikákról (60)

A 2150/2002/EK rendeletnek a hulladékstatisztikai adatgyűjtés és a statisztikai adatfeldolgozás terén bekövetkező gazdasági és technikai fejlődés figyelembevétele céljából történő aktualizálása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy:

—	módosítsa a rendeletet annak érdekében, hogy hozzáigazítsa az adatgyűjtés és a statisztikai adatfeldolgozás terén bekövetkező gazdasági és technikai fejlődéshez,

—	módosítsa az eredmények feldolgozását és továbbítását, valamint a rendelet I., II. és III. mellékletében felsorolt követelmények kiigazítását,

—	kiegészítse a rendeletet a lefedettségre vonatkozó minimumkövetelményeknek az I. és a II. melléklet 7. szakaszának 1. pontja szerinti meghatározása révén,

—	kiegészítse a rendeletet azáltal, hogy kidolgoz egy átviteli táblázatot a rendelet III. mellékletének statisztikai nómenklatúrája és a 2000/532/EK bizottsági határozat (61) által létrehozott hulladékjegyzék egymás közötti megfelelőségéről, valamint minőségi és pontossági feltételeket határoz meg.

Az átmeneti intézkedésekhez kapcsolódó rendelkezések elavultak.

A 2150/2002/EK rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni abból a célból, hogy meghatározza az eredmények összeállítását, az eredmények továbbításához alkalmazandó megfelelő formátumot és a minőségre vonatkozó jelentések szerkezetét és részletes szabályait tartalmát. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni. [Mód. 121]

A fentieknek megfelelően a 2150/2002/EK rendelet a következőképpen módosul:

Az 1. cikk (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(5) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 5b. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az e rendelet III. mellékletének statisztikai nómenklatúrája és a 2000/532/EK bizottsági határozat (*84) által létrehozott hulladékjegyzék egymás közötti megfelelőségéről szóló átviteli táblázat kidolgozása révén kiegészítse ezt a rendeletet kidolgozására vonatkozóan. [Mód. 122]

(*84) A Bizottság határozata (2000. május 3.) a hulladékjegyzéknek a hulladékokról szóló 75/442/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének a) pontja értelmében történő meghatározásáról szóló 94/3/EK határozat, valamint a veszélyes hulladékok jegyzékének a veszélyes hulladékokról szóló 91/689/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének (4) bekezdése értelmében történő meghatározásáról szóló 94/904/EK tanácsi határozat felváltásáról (HL L 226., 2000.9.6., 3. o.).”"

A 3. cikk a következőképpen módosul:

Az (1) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 5b. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése céljából, a minőségi és pontossági feltételek meghatározására vonatkozóan meghatározása révén .”[Mód. 123]

A (4) bekezdés következő albekezdéssel egészül ki:

„A tagállamok az I. melléklet 8. szakaszában felsorolt valamennyi tételre (tevékenységek és háztartások), továbbá a II. melléklet 3. szakaszában felsorolt jellemzőkre és a II. melléklet 8. szakasza 2. pontjában felsorolt művelettípusok valamennyi tételére megadják, hogy az elkészített statisztikák az adott tételhez tartozó teljes hulladékmennyiség hány százalékát képviselik. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 5b. cikknek megfelelően e rendeletet a lefedettségre vonatkozó minimumkövetelmény meghatározásával kiegészítő felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el.”

3.	A 4. és az 5. cikket el kell hagyni.

A rendelet a következő 5a. és 5b. cikkel egészül ki:

„5a. cikk

A gazdasági és műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítás

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 5b. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet módosítása céljából, az adatgyűjtés és a statisztikai adatfeldolgozás terén bekövetkező gazdasági és műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításra hozzáigazítás , az eredmények feldolgozására feldolgozása és továbbítása továbbítására, valamint a mellékletekben felsorolt követelmények kiigazítására vonatkozóan kiigazítása révén . [Mód. 124]

5b. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak az 1. cikk (5) bekezdése bekezdésében , a 3. cikk (1) és (4) bekezdése bekezdésében és az 5a. cikk szerinti cikkben említett , felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 125]

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 1. cikk (5) bekezdése, a 3. cikk (1) és (4) bekezdése és az 5a. cikk szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*85) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) Az 1. cikk (5) bekezdése, a 3. cikk (1) és (4) bekezdése és az 5a. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(*85) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

A 6. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„6. cikk

Végrehajtási intézkedések

A Bizottság elfogadja az e rendelet végrehajtásához szükséges végrehajtási jogi aktusokat különösen az alábbiak tekintetében:

az eredmények összeállítása a 3. cikk (2), (3) és (4) bekezdésével összhangban, figyelembe véve az adott tagállam gazdasági szerkezetét és műszaki lehetőségeit. Az ilyen végrehajtási jogi aktusok lehetővé tehetik az egyes tagállamok számára, hogy a bontásban szereplő bizonyos tételekre vonatkozóan ne adjanak meg adatot, feltéve, hogy ez bizonyítottan korlátozott hatással van a statisztikák minőségére. Minden esetben, amikor ilyen eltérésre került sor, az I. melléklet 2. szakaszának 1. pontjában és 8. szakaszának 1. pontjában felsorolt tételek mindegyikénél a teljes hulladékmennyiséget kell megadni;

b)	a tagállamok részéről történő eredménytovábbítás megfelelő formátumának kidolgozása az e rendelet hatálybalépésétől számított két éven belül;

c)	az I. melléklet 7. szakaszában és a II. melléklet 7. szakaszában említett, minőségre vonatkozó jelentések tartalma szerkezete és részletes szabályai . [Mód. 126]

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 7. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással kell elfogadni.”

6.	A 7. cikk (3) bekezdését el kell hagyni.

7.	A 8. cikk (2) és (3) bekezdését el kell hagyni.

8.	Az I. melléklet 7. szakaszának 1. pontját el kell hagyni.

9.	A II. melléklet 7. szakaszának 1. pontját el kell hagyni.

60.

Az Európai Parlament és a Tanács 437/2003/EK rendelete (2003. február 27.) a légi személy-, áru- és postaiküldemény-szállításra vonatkozó statisztikai adatgyűjtésről (62)

A 437/2003/EK rendeletnek a gazdasági és társadalmi fejlődés figyelembevétele céljából történő aktualizálása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a rendelet mellékleteiben módosítsa az adatgyűjtés jellemzőit és az előírásokat, valamint egyéb pontossági követelmények megállapítása révén kiegészítse a rendeletet. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A 437/2003/EK rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni abból a célból, hogy meghatározza a továbbításhoz szükséges adatállományokat, valamint az adatok továbbításakor használandó adatkódok és adathordozó leírását. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

A fentieknek megfelelően a 437/2003/EK rendelet a következőképpen módosul:

A 3. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A tagállamok a következő változókkal kapcsolatos statisztikai adatokat gyűjtik:

utasok;

b)	áruk és postai küldemények;

c)	repülési szakaszok;

d)	a rendelkezésre álló utasülések;

e)	a légijármű-forgalom.

Az egyes területek statisztikai változói, a besorolásukra szolgáló nómenklatúrák, megfigyelésük gyakorisága és a fogalommeghatározások a mellékletekben szerepelnek.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10a. cikknek megfelelően a mellékletekben az adatgyűjtés jellemzőit és az előírásokat módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el.”

Az 5. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„5. cikk

A statisztika pontossága

Az adatgyűjtés teljes adatszolgáltatáson alapul.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az egyéb pontossági követelmények megállapítása révén kiegészítse ezt a rendeletet megállapítására vonatkozóan.”[Mód. 127]

A 7. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az eredményeket az I. mellékletben feltüntetett adatállományoknak megfelelően kell továbbítani, amelyeknek a Bizottság végrehajtási jogi aktus révén meghatározza a leírását.

A Bizottság továbbá végrehajtási jogi aktus révén meghatározza a továbbításkor használandó adatkódok és adathordozó leírását.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 11. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással kell elfogadni.”

4.	A 10. cikket el kell hagyni.

A rendelet a következő 10a. cikkel egészül ki:

„10a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 3. cikk (1) bekezdésében és az 5. cikk szerinti cikkben említett , felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 128]

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3. cikk (1) bekezdése és az 5. cikk szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*86) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 3. cikk (1) bekezdése és az 5. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(*86) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

6.	A 11. cikk (3) bekezdését el kell hagyni.

61.

Az Európai Parlament és a Tanács 450/2003/EK rendelete (2003. február 27.) a munkaerőköltség-indexről (63)

A 450/2003/EK rendeletnek a gazdasági és társadalmi fejlődés figyelembevétele céljából történő naprakésszé tétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy:

—	módosítsa a rendeletet a mutató technikai leírásának újbóli meghatározásával és a súlyozási struktúra felülvizsgálatával, továbbá egyes gazdasági tevékenységeknek a rendelet hatálya alá vonásával,

—	kiegészítse a rendeletet azon gazdasági tevékenységek meghatározásával, amelyeknek megfelelően az adatokat le kell bontani, és azon gazdasági tevékenységek meghatározásával, amelyeknek megfelelően az indexet le kell bontani,

—	kiegészítse a rendeletet a külön minőségi követelmények és az index láncolására használt módszer meghatározásával.

—	kiegészítse a rendeletet a megvalósíthatósági tanulmányok eredményei szerinti adatok biztosítására vonatkozó intézkedések elfogadásával. [Mód. 129]

Annak érdekében, hogy a 450/2003/EK rendelet végrehajtása a minőségről szóló beszámolók tartalmával szerkezetével és részletes szabályaival összefüggésben egységes feltételek mellett történjék, a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni. [Mód. 130]

A fentieknek megfelelően a 450/2003/EK rendelet a következőképpen módosul:

A 2. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 11a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a melléklet módosítása céljából, a mutató technikai leírásának újbóli meghatározására és a súlyozási struktúra felülvizsgálatára irányuló módosításokra vonatkozóan.”[Mód. 131]

A 3. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 11a. cikknek megfelelően – a 10. cikkben előírt említett megvalósíthatósági tanulmányok figyelembevételével – felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa ezt a rendeletet a NACE Rev. 2. O-tól S-ig terjedő nemzetgazdasági ágaiban meghatározott gazdasági tevékenységek e rendelet hatálya alá vonása tekintetében vonására irányuló módosításokra vonatkozóan.”[Mód. 132]

A 4. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„4. cikk

A változók felosztása

(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 11a. cikknek megfelelően – a teljes foglalkoztatáshoz és a munkaerőköltségekhez való uniós és nemzeti szintű hozzájárulások, valamint a gazdasági és társadalmi fejlődés figyelembevételével – felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ezen rendelet kiegészítése céljából a NACE Rev. 2. nemzetgazdasági ágai szerinti, illetve a NACE Rev. 2. nemzetgazdasági ágainak további – az ágazat szintjénél (2 számjegyű szint) vagy ágazatcsoportnál azonban nem részletesebb – bontása szerint szerinti meghatározott azon gazdasági tevékenységek szerinti lebontásra vonatkozóan, amelyekben azonosítására, amelyeknek megfelelően az adatokat le kell bontani a gazdasági és társadalmi fejlődés figyelembevételével kell lebontani . [Mód. 133]

A munkaerőköltség-indexeket az alábbi munkaerőköltség-kategóriákra vonatkozóan külön kell meghatározni:

a)	összes munkaerőköltség;

b)	bruttó bérek és keresetek, az 1726/1999/EK rendelet II. mellékletének D.11. tétele szerint;

c)	a munkaadó által befizetett adókkal megnövelt és a munkaadóknak folyósított támogatásokkal csökkentett munkaadói társadalombiztosítási járulékok, azaz az 1726/1999/EK rendelet II. melléklete szerinti D.12. és D.4. tételek összege csökkentve a D.5. tétellel.

(2) Meg kell határozni a prémium nélküli teljes munkaerőköltség-indexet – ahol a prémium meghatározása az 1726/1999/EK rendelet II. mellékletének D.11112. tételében található – a Bizottság által meghatározott gazdasági tevékenységek szerinti bontásban, a NACE Rev. 2. osztályozás alapján.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 11a. cikknek megfelelően – a 10. cikkben meghatározott említett megvalósíthatósági tanulmányok figyelembevételével – felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ezen rendelet kiegészítése céljából e gazdasági tevékenységek meghatározására vonatkozóan. [Mód. 134]

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 11a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ezen rendelet kiegészítése céljából az index láncolására szolgáló módszer meghatározására vonatkozóan meghatározása révén .”[Mód. 135]

A 8. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„8. cikk

Minőség

(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 11a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján külön minőségi kritériumokat határozzon meg kritériumok meghatározása révén kiegészítse ezt a rendeletet . Az átadott aktuális és visszamenőleges adatoknak meg kell felelniük ezeknek a minőségi kritériumoknak. [Mód. 136]

(2) A tagállamok 2003-tól éves minőségről szóló beszámolót nyújtanak be a Bizottsághoz. A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza a jelentések tartalmát szerkezetét és részletes szabályait . Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 12. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással kell elfogadni.”[Mód. 137]

4a.	A 9. cikket el kell hagyni. [Mód. 138]

A 10. cikk a következőképpen módosul:

Az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 11a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése céljából az e cikkben említett megvalósíthatósági tanulmányok eredményeinek megfelelő, az e végrehajtási jogi aktusok útján intézkedéseket fogad el a megvalósíthatósági tanulmányok eredményeinek megfelelően. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 12. cikk (2) bekezdésében említett adatok biztosítására vonatkozóan . A felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak meghatározott eljárással kell elfogadni. Az intézkedéseknek tiszteletben kell tartaniuk a 223/2009/EK rendelet 2. cikkében meghatározott költséghatékonysági elvet, beleértve a válaszadók terheinek csökkentését.”[Mód. 139]

b)	A (6) bekezdést el kell hagyni.

6.	A 11. cikket el kell hagyni.

A rendelet a következő 11a. cikkel egészül ki:

„11a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 2. cikk (4) bekezdésében bekezdése, a 3. cikk (2) bekezdésében bekezdése, és a 4. cikk szerinti (1), (2 ) és (3) bekezdésében, a 8. cikk(1) bekezdésében és a 10. cikk (5) bekezdésében említett , felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra határozatlan időre szól …[e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 140]

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 2. cikk (4) bekezdése, a 3. cikk (2) bekezdése, és a 4. cikk (1), (2) és (3) bekezdése, a 8 . cikk (1) bekezdése, és a 10. cikk (5) bekezdése szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. [Mód. 141]

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*87) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 2. cikk (4) bekezdése, a 3. cikk (2) bekezdése, és a 4. cikk (1), (2) és (3) bekezdése, a 8. cikk (1) bekezdése és a 10. cikk (5) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két három hónappal meghosszabbodik. [Mód. 142]

(*87) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

8.	A 12. cikk (3) bekezdését el kell hagyni.

9.	A melléklet 3. pontját el kell hagyni.

62.

Az Európai Parlament és a Tanács 808/2004/EK rendelete (2004. április 21.) az információs társadalomra vonatkozó közösségi statisztikákról (64)

A 808/2004/EK rendeletnek a gazdasági és műszaki fejlődéshez való – mindenekelőtt a modulok tartalmához kapcsolódó – hozzáigazítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy kiegészítse a rendeletben szereplő modulokat a tárgykörök és változóik kiválasztása és leírása, kiigazítása és módosítása, a lefedettség, a referencia-időszakok és a változók bontása, az adatszolgáltatás rendszeressége és ütemterve, valamint az eredmények továbbításának határideje vonatkozásában.

A fentieknek megfelelően a 808/2004/EK rendelet a következőképpen módosul:

A 8. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„8. cikk

Felhatalmazáson alapuló hatáskörök

(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 8a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy kiegészítse az e rendeletben szereplő modulokat a tárgykörök és változóik kiválasztása és leírása, kiigazítása és módosítása, a lefedettség, a referencia-időszakok és a változók bontása, az adatszolgáltatás rendszeressége és ütemterve, valamint az eredmények továbbításának határideje vonatkozásában.

Ezeknek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak figyelembe kell venniük a gazdasági és műszaki változásokat, a tagállamok rendelkezésére álló forrásokat és a válaszadók ráfordításait, valamint a műszaki és módszertani megvalósíthatóságot és az eredmények megbízhatóságát.

(2) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat az adatgyűjtési időszak kezdete előtt legalább kilenc hónappal el kell fogadni.”

A rendelet a következő 8a. cikkel egészül ki:

„8a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 8. cikk (1) bekezdése szerinti bekezdésében említett , felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre ötéves időtartamra szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 143]

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 8. cikk (1) bekezdése szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*88) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 8. cikk (1) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(*88) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

3.	A 9. cikket el kell hagyni.

Az I. melléklet 3. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„3.	Az adatszolgáltatás időszaka és rendszeressége

A statisztikákat a 2004. május 20-tól számított tizenöt referenciaévig évente kell rendelkezésre bocsátani. Nem kell minden változót évente szolgáltatni; az egyes változók szolgáltatásának rendszerességét a 8. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok keretében kell megállapítani, illetve kell arról megállapodni.”

A II. melléklet 3. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„3.	Az adatszolgáltatás időszaka és rendszeressége

63.

Az Európai Parlament és a Tanács 1161/2005/EK rendelete (2005. július 6.) a gazdasági szektoronkénti negyedéves, nem pénzügyi számlák összeállításáról (65)

Az Európai Unió és az euróövezet 1161/2005/EK rendelet szerint összeállított negyedéves, nem pénzügyi számlái minőségének biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy:

—	módosítsa a rendeletet az egyes tételek továbbítására vonatkozó határidők kiigazítása érdekében,

—	módosítsa a rendeletet az uniós összegben képviselt részarány kiigazítása érdekében, [Mód. 144]

—	kiegészítse a rendeletet a mellékletben egyes tételek továbbítása vonatkozásában meghatározott határidőkkel, a mellékletben felsorolt tranzakciók ellenpár-szektoronkénti bontását előíró határozatokkal és a közös minőségi előírásokkal.

A fentieknek megfelelően az 1161/2005/EK rendelet a következőképpen módosul:

A 2. cikk a következőképpen módosul:

A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 7a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a P.1., P.2., D.42., D.43., D.44., D.45. és B.4G. tételek továbbítására vonatkozó határidők meghatározása határidőkre, valamint a mellékletben felsorolt tranzakciók ellenpár-szektoronkénti bontását előíró határozatokra vonatkozóan. bontásának előírása révén kiegészítse ezt a rendeletet . Ilyen felhatalmazáson alapuló jogi aktus határozat csak azt követően fogadható el, hogy a Bizottság a 9. cikknek megfelelően jelentést tett az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet végrehajtásáról.”[Mód. 145]

A (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 7a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa a (3) bekezdést az előírt adattovábbítási határidő legfeljebb 5 nappal történő módosítása érdekében.”

ba)	Az (5) bekezdést el kell hagyni. [Mód. 146]

A 3. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 7a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa e ezen cikk (1) bekezdését bekezdésének módosításáról az uniós összegben képviselt részarányra vonatkozóan részarány (1 %) kiigazítása céljából .”[Mód. 147]

A 6. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 7a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a közös minőségi előírások megállapítására vonatkozóan megállapítása révén kiegészítse ezt a rendeletet .” [Mód. 148]

A tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy a továbbított adatok minősége folyamatosan javuljon annak érdekében, hogy megfeleljen a közös minőségi előírásoknak.”

A rendelet a következő 7a. cikkel egészül ki:

„7a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 2. cikk (2) és (4) bekezdésében bekezdése, a 3. cikk (3) bekezdésében bekezdése és a 6. cikk (1) bekezdése szerinti bekezdésében említett , felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.[Mód. 149]

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 2. cikk (2) és (4) bekezdése, a 3. cikk (3) bekezdése és a 6. cikk (1) bekezdése szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*89) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 2. cikk (2) és (4) bekezdése, a 3. cikk (3) bekezdése és a 6. cikk (1) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két három hónappal meghosszabbodik. [Mód. 150]

(*89) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

5.	A 8. cikk (3) bekezdését el kell hagyni.

64.

Az Európai Parlament és a Tanács 1552/2005/EK rendelete (2005. szeptember 7.) a vállalati szakképzésre vonatkozó statisztikákról (66)

Az 1552/2005/EK rendeletnek a gazdasági és műszaki fejlődés figyelembevétele céljából való naprakésszé tétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a rendeletet kiegészítse:

—	a statisztikai egység fogalommeghatározásának kiterjesztésével,

—	a mintavételi és pontossági követelmények, az e követelmények teljesítéséhez szükséges mintanagyság, valamint azon NACE Rev. 2. és méretkategóriák részleteinek meghatározásával, amelyekre az eredmények lebonthatók,

—	a képzést nyújtó és nem nyújtó vállalatokra, valamint a különböző szakképzési formákra vonatkozóan begyűjtendő konkrét adatok meghatározásával,

—	a vállalati szakképzésről gyűjtendő és az európai statisztikák készítéséhez átadandó adatok minőségi követelményei és az adatok minőségének értékeléséhez vagy javításához szükséges intézkedések meghatározásával,

—	az első bázisév, valamint az adatgyűjtéshez, adattovábbításhoz és adatfeldolgozáshoz szükséges intézkedések meghatározásával.

Annak érdekében, hogy az 1552/2005/EK rendelet végrehajtása a minőségről szóló beszámolók szerkezetével összefüggésben egységes feltételek mellett történjék, a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

A fentieknek megfelelően az 1552/2005/EK rendelet a következőképpen módosul:

Az 5. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Tekintettel a vállalkozások méreteloszlásának nemzetenkénti eltéréseire és a politikák szükségleteinek fejlődésére, a tagállamok országukban kiterjeszthetik a statisztikai egység fogalommeghatározását.

Emellett a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 13a. cikknek megfelelően e rendelet kiegészítése érdekében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy kiterjessze a fogalommeghatározást, amennyiben ez a kiterjesztés az érintett tagállamokban jelentősen javítaná a felmérés eredményének reprezentatív jellegét és minőségét.”[Mód. 151]

A 7. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 13a. cikknek megfelelően e rendelet kiegészítése érdekében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy meghatározza a mintavételi és pontossági követelményeket, az e követelmények teljesítéséhez szükséges mintanagyságot, valamint azoknak a NACE Rev. 2. és méretkategóriáknak a részleteit, amelyekre az eredmények lebonthatók.”[Mód. 152]

A 8. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 13a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a képzést nyújtó és nem nyújtó vállalatokra, valamint a különböző szakképzési formákra vonatkozóan begyűjtendő konkrét adatok tekintetében megállapítása révén kiegészítse ezt a rendeletet .”[Mód. 153]

A 9. cikk a következőképpen módosul:

A (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 13a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a vállalati szakképzésről gyűjtendő és az európai statisztikák készítéséhez átadandó adatok minőségi követelményeinek megállapítása követelményeire, és az adatok minőségének értékeléséhez vagy javításához szükséges intézkedések elfogadása révén kiegészítse ezt a rendeletet intézkedésekre vonatkozóan.”[Mód. 154]

A cikk a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza a (2) bekezdésben említett, minőségről szóló beszámolók szerkezetét (2) bekezdésben említett, minőségről szóló beszámolók elkészítése során a tagállamoknak meg kell felelniük a minőségi előírásoknak és a ( 4 ) bekezdés szerinti bármely egyéb intézkedésnek. A továbbított adatok minőségének értékelése érdekében a tagállamoknak a Bizottság által végrehajtási jogi aktusok útján meghatározott formátumot kell használniuk . Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 14. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással kell elfogadni.”[Mód. 155]

A 10. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 13a. cikknek megfelelően e rendelet kiegészítése érdekében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy meghatározza az első bázisévet, amelyre adatokat kell begyűjteni.”[Mód. 156]

A 13. cikk első bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 13a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az adatgyűjtéssel, adattovábbítással és adatfeldolgozással kapcsolatos gazdasági és műszaki fejlődés figyelembevétele érdekében kiegészítse a rendeletet.”

A rendelet a következő 13a. cikkel egészül ki:

„13a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak az 5. cikk (2) bekezdésében bekezdése, a 7. cikk (3) bekezdésében bekezdése, a 8. cikk (2) bekezdésében bekezdése, a 9. cikk (4) bekezdése bekezdésében , a 10. cikk (2) bekezdésében bekezdése és a 13. cikk szerinti cikkben említett , felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 157]

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 5. cikk (2) bekezdése, a 7. cikk (3) bekezdése, a 8. cikk (2) bekezdése, a 9. cikk (4) bekezdése, a 10. cikk (2) bekezdése és a 13. cikk szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*90) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) Az 5. cikk (2) bekezdése, a 7. cikk (3) bekezdése, a 8. cikk (2) bekezdése, a 9. cikk (4) bekezdése, a 10. cikk (2) bekezdése és a 13. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(*90) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

8.	A 14. cikk (3) bekezdését el kell hagyni.

65.

Az Európai Parlament és a Tanács 1893/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról (67) (*91)

Az 1893/2006/EK rendeletnek a technológiai és gazdasági fejlődéshez való hozzáigazítása és a NACE Rev. 2 egyéb gazdasági és társadalmi osztályozási rendszerekkel való összehangolása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa a rendelet mellékletét. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően az 1893/2006/EK rendelet a következőképpen módosul:

A 6. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 6a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a technológiai vagy gazdasági fejlődés figyelembevétele, vagy egyéb gazdasági és társadalmi osztályozási rendszerekkel való összehangolás érdekében módosítsa a mellékletet.”

A rendelet a következő 6a. cikkel egészül ki:

„6a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 6. cikk (2) bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 6. cikk (2) bekezdése szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*92) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 6. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(*92) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

3.	A 7. cikk (3) bekezdését el kell hagyni.

66.

Az Európai Parlament és a Tanács 458/2007/EK rendelete (2007. április 25.) az integrált szociális védelmi statisztikák európai rendszeréről (ESSPROS) (68)

A 458/2007/EK rendeletnek a technológiai és gazdasági fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a közzétételi szabályok aktualizálásával módosítsa a rendeletet, és kiegészítse azt a teljes körű adatgyűjtés első évének meghatározásával, továbbá a szóban forgó adatok részletes osztályozására és az alkalmazandó fogalommeghatározásokra vonatkozó intézkedések elfogadásával. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően a 458/2007/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.	Az 5. cikk (2) bekezdését el kell hagyni.

A 7. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 7a. cikknek megfelelően e rendelet kiegészítése érdekében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy meghatározza a teljes körű adatgyűjtés első évét, és elfogadja a szóban forgó adatok részletes osztályozására és az alkalmazandó fogalommeghatározásokra vonatkozó intézkedéseket. [Mód. 158]

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 7a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa a rendeletet a közzétételi szabályok aktualizálása érdekében.”

A rendelet a következő 7a. cikkel egészül ki:

„7a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 7. cikk (3) bekezdése bekezdésében és az I. melléklet 1.1.2.4. pontjában említett pontja szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 159]

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 7. cikk (3) bekezdése és az I. melléklet 1.1.2.4. pontja szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*93) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 7. cikk (3) bekezdése és az I. melléklet 1.1.2.4. pontja értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(*93) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

4.	A 8. cikk (3) bekezdését el kell hagyni.

5.	Az I. melléklet 1.1.2.4. pontja (Egyéb bevételek) helyébe a következő szöveg lép: „A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 7a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a lefedett adatok (a részletes osztályozás vonatkozásában) szolgáltatásáról.”

67.

Az Európai Parlament és a Tanács 716/2007/EK rendelete (2007. június 20.) a külföldi leányvállalatok szerkezetére és tevékenységére vonatkozó közösségi statisztikákról (69)

A 716/2007/EK rendeletnek a gazdasági és műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa az I. és a II. mellékletben található fogalommeghatározásokat és a III. mellékletben szereplő részletezési szintet, és kiegészítse a rendeletet a külföldi leányvállalatok belső és külső statisztikáira és a közös minőségi előírásokra vonatkozóan. [Mód. 160]

A 716/2007/EK rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni abból a célból, hogy meghatározza a minőségjelentések tartalmát és gyakoriságát. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

A fentieknek megfelelően a 716/2007/EK rendelet a következőképpen módosul:

A 2. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 9a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa az I. és a II. mellékletben található fogalommeghatározásokat és a III. mellékletben szereplő részletezési szintet.

Különös figyelmet kell fordítani azon elvre, hogy ezen intézkedések haszna meghaladja a ráfordított költségeket, valamint arra, hogy a tagállamokra vagy vállalkozásokra csak észszerű mértékben rójanak további pénzügyi terheket.”

Az 5. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 9a. cikknek megfelelően – a kísérleti tanulmányok következtetései alapján – felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ezen rendelet kiegészítése céljából a külföldi leányvállalatok belső és külső statisztikáihoz szükséges intézkedések meghatározása révén intézkedésekre vonatkozóan. [Mód. 161]

A 6. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 9a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ezen rendelet kiegészítése céljából az (1) bekezdésben említett a közös minőségi előírások megállapítása révén előírásokra vonatkozóan.”[Mód. 162]

A 9. cikk a következőképpen módosul:

Az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

i.	az a) és a b) pont között a „valamint” szót el kell hagyni;

ii.

a bekezdés a következő c) ponttal egészül ki:

„c)	a 6. cikk (2) bekezdésében említett minőségjelentések szerkezetének, részletes szabályainak tartalmának és gyakoriságának meghatározása.”[Mód. 163]

b)	A (2) bekezdést el kell hagyni.

A rendelet a következő 9a. cikkel egészül ki:

„9a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 2. cikk (2) bekezdésében , az 5. cikk (4) bekezdése bekezdésében és a 6. cikk (3) bekezdése bekezdésében említett s zerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 164]

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanácsbármikor Tanács bármikor visszavonhatja a 2. cikk második bekezdése , az 5. cikk (4) bekezdése és a 6. cikk (3) bekezdése szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. [Mód. 165]

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*94) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 2. cikk második bekezdése , az 5. cikk (4) bekezdése és a 6. cikk (3) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két három hónappal meghosszabbodik. [Mód. 166]

(*94) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

6.	A 10. cikk (3) bekezdését el kell hagyni.

68.

Az Európai Parlament és a Tanács 862/2007/EK rendelete (2007. július 11.) a migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó közösségi statisztikákról, valamint a külföldi állampolgárságú munkavállalókra vonatkozó statisztikák összeállításáról szóló 311/76/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (70)

A 862/2007/EK rendeletnek a technológiai és gazdasági fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy egyes fogalommeghatározások aktualizálása érdekében módosítsa a rendeletet, és kiegészítse azt az adatok csoportosításának és további bontásának meghatározásával, valamint a pontosságra és a minőségi előírásokra vonatkozó szabályokkal. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően a 862/2007/EK rendelet a következőképpen módosul:

A rendelet a következő 9a. cikkel egészül ki:

„9a. cikk

Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése céljából : [Mód. 167]

a)	a születési hely csoportjai, a korábbi és a következő szokásos tartózkodási hely csoportjai, valamint az állampolgárság csoportjai kategóriáinak meghatározásához a 3. cikk (1) bekezdésében előírtak szerint;

b)	az engedélykiállítás okai kategóriáinak meghatározásához a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak szerint;

c)	a változókra alkalmazandó további bontások és bontási szintek meghatározásához a 8. cikkben foglaltak szerint;

d)	a pontosságra és a minőségi előírásokra vonatkozó szabályok meghatározásához.”

2.	A 10. cikk (2) bekezdését el kell hagyni.

A rendelet a következő 10a. cikkel egészül ki:

„10a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 9a. cikkben említett cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 168]

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 9a. cikk szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*95) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 9a. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(*95) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

4.	A 11. cikk (3) bekezdését el kell hagyni.

69.

Az Európai Parlament és a Tanács 1445/2007/EK rendelete (2007. december 11.) a vásárlóerő-paritással kapcsolatos alapinformációk szolgáltatására, valamint a vásárlóerő-paritás kiszámítására és közzétételére vonatkozó közös szabályok megállapításáról (71)

Az 1445/2007/EK rendeletnek a vásárlóerő-paritások kiszámítását és közzétételét érintő gazdasági és technikai változások figyelembevétele céljából történő naprakésszé tétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a fogalommeghatározások kiigazítása és a II. mellékletben felsorolt alapcsoportok módosítása érdekében módosítsa a rendeletet, és kiegészítse a rendeletet a minőségi kritériumokkal. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

Az 1445/2007/EK rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni abból a célból, hogy meghatározza a minőségről szóló jelentések szerkezetét. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

A fentieknek megfelelően az 1445/2007/EK rendelet a következőképpen módosul:

A 3. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a gazdasági és technikai változások figyelembevétele érdekében módosítsa az első bekezdésben foglalt a fogalommeghatározásokat és a II. mellékletben meghatározott alapcsoportok listáját, amennyiben ez nem jár a tagállamok számára a költségek aránytalan megnövekedésével.”[Mód. 169]

A 7. cikk a következőképpen módosul:

A (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ezen rendelet kiegészítése céljából az (1) bekezdésben említett a minőség-ellenőrzés alapjául szolgáló közös kritériumokra vonatkozóan kritériumok megállapítása révén .”[Mód. 170]

A cikk a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján megállapítja a (3) bekezdésben említett és az I. melléklet 5.3. pontja szerinti, minőségről szóló jelentések szerkezetét és részletes szabályait . Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 11. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással kell elfogadni.”[Mód. 171]

A rendelet a következő 10a. cikkel egészül ki:

„10a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 3. cikk második bekezdésében és a 7. cikk (4) bekezdésében említett bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 172]

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3. cikk második bekezdése és a 7. cikk (4) bekezdése szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. [Mód. 173]

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*96) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 3. cikk második bekezdése és a 7. cikk (4) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két három hónappal meghosszabbodik. [Mód. 174]

(*96) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

4.	A 11. cikk (3) bekezdését el kell hagyni.

5.	A 12. cikk (3) bekezdését el kell hagyni.

70.

Az Európai Parlament és a Tanács 177/2008/EK rendelete (2008. február 20.) a vállalkozások statisztikai célú nyilvántartása közös keretének létrehozásáról és a 2186/93/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (72)

A 177/2008/EK rendeletnek a gazdasági és műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa a rendelet mellékletében található nyilvántartási jellemzők felsorolását, meghatározásaikat és folytonossági szabályaikat, és kiegészítse a rendeletet a közös minőségi vállalkozások nyilvántartásainak minőségére vonatkozó közös előírásokkal és a nyilvántartások naprakésszé tételére vonatkozó szabályokkal és annak meghatározásával, hogy egyes gazdasági egységeket és a gazdasági egységek egyes csoportjait milyen mértékig kell belefoglalni a nyilvántartásba, továbbá az egységek mezőgazdasági statisztikával összhangban álló meghatározásával. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein. [Mód. 175]

Annak érdekében, hogy a 177/2008/EK rendelet végrehajtása a minőségjelentések tartalmával és gyakoriságával összefüggésben egységes feltételek mellett történjék, a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

A fentieknek megfelelően a 177/2008/EK rendelet a következőképpen módosul:

A 3. cikk (6) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(6) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 15a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ezen rendelet kiegészítése céljából annak meghatározásához meghatározása révén , hogy milyen mértékig kell belefoglalni a nyilvántartásba a kevesebb mint fél alkalmazottat foglalkoztató gazdasági egységeket, valamint a tagállamok számára statisztikai jelentőséggel nem bíró, teljesen honos gazdasági egységek csoportjait, továbbá az egységek mezőgazdasági statisztikával összhangban álló meghatározásához.”[Mód. 176]

Az 5. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 15a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a nyilvántartási jellemzők felsorolásának, meghatározásainak és folytonossági szabályainak naprakésszé tétele érdekében – azon elv figyelembevételével, hogy a naprakésszé tétel előnyei meghaladják annak költségeit, valamint hogy a pótlólagos forrásoknak a tagállamok és a gazdasági egységek részéről történő bevonása észszerű korlátok között maradjon – módosítsa a mellékletet.”

A 6. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 15a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a közös minőségi előírásokra vonatkozóan ezen rendelet kiegészítése céljából az (1) bekezdésben említett, a vállalkozások nyilvántartásainak minőségére vonatkozó közös előírások megállapítása révén . [Mód. 177]

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján határozatokat fogad el a (2) bekezdésben említett, minőségről szóló beszámolók szerkezetére, részletes szabályaira tartalmára és gyakoriságára vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 16. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással kell elfogadni. [Mód. 178]

A Bizottság figyelembe veszi az adatok összeállításának költségeit.”

A 8. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 15a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ezen rendelet kiegészítése céljából a nyilvántartások naprakésszé tételére vonatkozó szabályokra vonatkozóan. szabályok meghatározása révén .”[Mód. 179]

5.	A 15. cikk (1) bekezdését el kell hagyni.

A rendelet a következő 15a. cikkel egészül ki:

„15a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 3. cikk (6) bekezdésében bekezdése, az 5. cikk (2) bekezdésében bekezdése, a 6. cikk (3) bekezdésében bekezdése és a 8. cikk (3) bekezdésében említett bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 180]

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3. cikk (6) bekezdése, az 5. cikk (2) bekezdése, a 6. cikk (3) bekezdése és a 8. cikk (3) bekezdése szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*97) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 3. cikk (6) bekezdése, az 5. cikk (2) bekezdése, a 6. cikk (3) bekezdése és a 8. cikk (3) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két három hónappal meghosszabbodik. [Mód. 181]

(*97) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

6.	A 16. cikk (3) bekezdését el kell hagyni.

71.

Az Európai Parlament és a Tanács 295/2008/EK rendelete (2008. március 11.) a vállalkozások szerkezeti statisztikáiról (73)

A 295/2008/EK rendeletnek a gazdasági és technikai fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy kiegészítse a rendeletet:

—	a rugalmas modul alkalmazási köre, a mutatók listája, a referencia-időszak, a megfigyelt tevékenységek köre és a minőségi követelmények tekintetében,

—	a kísérleti tanulmányok értékelése alapján szükséges intézkedésekkel,

—	a tagállamok által összeállított nemzeti részeredményekkel,

—	bizonyos modulok esetében a referencia-időszak tekintetében,

—	a CETO-megjelölésre és a tagállamok csoportosítására vonatkozó szabályok felülvizsgálatával,

—	a mutatók listájának és az előzetes eredményeknek a naprakésszé tételével,

—	a statisztikák összeállításának gyakorisága tekintetében,

—	az eredmények összeállításának első referenciaéve tekintetében,

—	a NACE Rev. 2. 66. ágazata esetében az előzetes eredmények vagy becslések továbbításával,

—	az eredmények bontása, különösen a felhasználandó osztályozások és méretkategóriák kombinációi tekintetében,

—	az adattovábbítás időszakainak naprakésszé tételével,

—	a tevékenységek bontásának a NACE módosításaihoz vagy felülvizsgált változataihoz, valamint a termékek bontásainak a CPA módosításaihoz vagy felülvizsgált változataihoz történő hozzáigazításával, a referencialakosság alsó határértékének módosításával,

—	a minőségértékelés kritériumaival.

A fentieknek megfelelően a 295/2008/EK rendelet a következőképpen módosul:

A 3. cikk (4) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A (2) bekezdés j) pontjában említett rugalmas modul használatát a tagállamokkal szoros együttműködésben kell megtervezni. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 11b. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a rugalmas modul annak alkalmazási körének körére, a mutatók listájának listájára, a referencia-időszaknak referencia-időszakra, a megfigyelt tevékenységek körére körének és a minőségi követelményeknek a meghatározása révén kiegészítse e rendeletet követelményekre vonatkozóan. A felhatalmazáson alapuló jogi aktust a referencia-időszak kezdetét megelőzően legalább 12 hónappal kell elfogadni. [Mód. 182]

A Bizottság meghatározza az információk szükségességét és az adatgyűjtésnek a vállalkozásokra háruló teherre és a tagállamok kiadásaira gyakorolt hatását is.”

A 4. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 11b. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ezen rendelet kiegészítése céljából a kísérleti tanulmányok értékelése alapján szükséges intézkedések meghatározása révén intézkedésekre vonatkozóan.”[Mód. 183]

A 7. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Annak érdekében, hogy uniós összesítéseket lehessen készíteni Az Uniós összesítések készítése céljából , a tagállamok nemzeti részeredményeket állítanak össze a NACE Rev. 2. szintjei szerint, ahogy e rendelet mellékleteiben vagy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban elő van írva. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 11b. cikknek megfelelően ilyen felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletet kiegészítése céljából a NACE Rev. 2. megfelelő szintjének meghatározása révén .”[Mód. 184]

A 8. cikk a következőképpen módosul:

A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az eredményeket megfelelő technikai formátumban, a referencia-időszak végétől kezdődő időtartamon belül kell továbbítani. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 11b. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ezen rendelet kiegészítése céljából a 3. cikk (2) bekezdése a)–h), valamint j) pontjában foglalt modulokra vonatkozó referencia-időszak meghatározása révén referencia-időszakra vonatkozóan, amely időtartam nem lehet hosszabb 18 hónapnál. A 3. cikk (2) bekezdése i) pontjában foglalt modul vonatkozásában ez az időtartam nem haladhatja meg a 30 vagy 18 hónapot, a IX. melléklet 9. szakaszában megállapítottaknak megfelelően. Ezenkívül csekély számú becsült előzetes eredményt a referencia-időszak végétől kezdődő rövidebb időtartamon belül kell továbbítani . A Bizottság felhatalmazást kap arra , hogy a 11b. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ezen rendelet kiegészítése céljából amely időtartamot a 3. cikk (2) bekezdése bekezdésének a)–g) pontjaiban pontjában foglalt modulokra vonatkozó időszak meghatározása révén , ugyanezen eljárásnak megfelelően határoznak meg, és amely időtartam nem lehet hosszabb 10 hónapnál. [Mód. 185]

A 3. cikk (2) bekezdése i) pontjában foglalt modul vonatkozásában ez az időtartam nem haladhatja meg a 18 hónapot.”

A (3) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy ezen rendelet kiegészítése céljából a 11b. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el 2013. április 29-ig, valamint azt követően minden ötödik évben a CETO-megjelölésre és a tagállamok csoportosítására vonatkozó szabályok felülvizsgálata révén felülvizsgálatára vonatkozóan.”[Mód. 186]

5.	A 11. cikk (2) bekezdését el kell hagyni.

A rendelet a következő 11a. és 11b. cikkel egészül ki:

„11a. cikk

Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 11b. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése céljából a következőkre vonatkozóan: [Mód. 187]

a mutatók listájának és az előzetes eredményeknek a naprakésszé tétele, amennyiben e naprakésszé tétel – mennyiségi becslés után – nem vonja maga után a vizsgált egységek számának növekedését, sem pedig az egységek terhelését oly módon, hogy az ne álljon arányban a várt eredményekkel (4. és 8. cikk, valamint az I. melléklet 6. szakasza, a II. melléklet 6. szakasza, a III. melléklet 6. szakasza és a IV. melléklet 6. szakasza);

b)	a statisztikák összeállításának gyakorisága (3. cikk);

c)	az eredmények összeállításának első referenciaéve (8. cikk, valamint az I. melléklet 5. szakasza);

d)	az eredmények bontása, különösen a felhasználandó osztályozások és méretkategóriák kombinációi (7. cikk és a VIII. melléklet 4. szakaszának 2. és 3. pontja, a IX. melléklet 8. szakaszának 2. és 3. pontja, valamint a IX. melléklet 10. szakasza);

e)	az adattovábbítás időszakainak naprakésszé tétele (8. cikk, valamint az I. melléklet 8. szakaszának 1. pontja és a VI. melléklet 7. szakasza);

f)	a tevékenységek bontásának a NACE módosításaihoz vagy felülvizsgált változataihoz, valamint a termékek bontásainak a CPA módosításaihoz vagy felülvizsgált változataihoz történő hozzáigazítása;

g)	a referencialakosság alsó határértékeinek módosítása (VIII. melléklet 3. szakasza);

h)	a minőségértékelés kritériumai (6. cikk, valamint az I. melléklet 6. szakasza, a II. melléklet 6. szakasza, a III. melléklet 6. szakasza és a IV. melléklet 6. szakasza).

11b. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 3. cikk (4) bekezdése bekezdésében , a 4. cikk (4) bekezdésében bekezdése, a 7. cikk (2) bekezdésében bekezdése, a 8. cikk (2) és (3) bekezdésében bekezdése, a 11a. cikkben cikk, az I. melléklet 5., 6. szakaszában szakasza, 8. szakaszának 1. és 2. pontjában pontja, a II., III. és IV. melléklet 6. szakaszában szakasza, a VI. melléklet 7. szakaszában szakasza, a VIII. melléklet 3. szakaszában szakasza, 4. szakaszának 2. és 3. pontjában pontja, a IX. melléklet 8. szakaszának 2. és 3. pontjában pontja és a 10. szakaszának 2. pontjában pontja szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktus aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 188]

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3. cikk (4) bekezdése, a 4. cikk (4) bekezdése, a 7. cikk (2) bekezdése, a 8. cikk (2) és (3) bekezdése, a 11a. cikk, az I. melléklet 5., 6. szakasza, 8. szakaszának 1. és 2. pontja, a II., III. és IV. melléklet 6. szakasza, a VI. melléklet 7. szakasza, a VIII. melléklet 3. szakasza, 4. szakaszának 2. és 3. pontja, a IX. melléklet 8. szakaszának 2. és 3. pontja és a 10. szakaszának 2. pontja szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*98) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 3. cikk (4) bekezdése, a 4. cikk (4) bekezdése, a 7. cikk (2) bekezdése, a 8. cikk (2) és (3) bekezdése, a 11a. cikk, az I. melléklet 5., 6. szakasza, 8. szakaszának 1. és 2. pontja, a II., III. és IV. melléklet 6. szakasza, a VI. melléklet 7. szakasza, a VIII. melléklet 3. szakasza, 4. szakaszának 2. és 3. pontja, a IX. melléklet 8. szakaszának 2. és 3. pontja és a 10. szakaszának 2. pontja értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két három hónappal meghosszabbodik. [Mód. 189]

(*98) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

7.	A 12. cikk (3) bekezdését el kell hagyni.

Az I. melléklet a következőképpen módosul:

Az 5. és 6. szakasz helyébe a következő szöveg lép:

„5. SZAKASZ

Az első referenciaév

Az első referenciaév, amelyre vonatkozóan statisztikák összeállítására kerül sor, a 2008. naptári év. Az adatokat a 9. szakasznak megfelelő bontásban kell összeállítani. Mindazonáltal a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 11b. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ezen rendelet kiegészítése céljából az első olyan referenciaév megállapítása révén referenciaévre vonatkozóan, amelyre vonatkozóan a NACE Rev. 2. 64.2., 64.3. és 64.9. alágazatba és 66. ágazatba tartozó tevékenységi osztályokkal kapcsolatos statisztikákat kell összeállítani. [Mód. 190]

6. SZAKASZ

Jelentés a statisztikák minőségéről

A tagállamoknak valamennyi kulcsfontosságú mutató vonatkozásában jelezniük kell a 95 %-os konfidenciaszinthez tartozó pontosság mértékét, amelyet a Bizottság a 13. cikkben meghatározott jelentésben szerepeltet, figyelembe véve az említett cikk alkalmazását az egyes tagállamokban. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 11b. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése céljából a kulcsfontosságú mutatók megállapítása révén mutatókra vonatkozóan.”[Mód. 191]

A 8. szakasz a következőképpen módosul:

Az 1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„1.

Az eredményeket a referencia-időszak naptári évének végétől számított 18 hónapon belül kell továbbítani, kivéve a NACE Rev. 2. 64.11. és 64.19. szakágazatát. A NACE Rev. 2. 64.11. és 64.19. szakágazata esetében a továbbítás határideje 10 hónap. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy ezen rendelet kiegészítése céljából a 11b. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a NACE Rev. 2. 64.2., 64.3. és 64.9. alágazatba és 66. ágazatba tartozó tevékenységi osztályokra vonatkozó eredmények továbbítási határidejének megállapítása révén továbbításának határidejére vonatkozóan.”[Mód. 192]

ii.

A 2. pont utolsó bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Ezeket az előzetes eredményeket vagy becsléseket a NACE Rev. 2. három számjegyű szintje (alágazat) szerint kell csoportosítani. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 11b. cikknek megfelelően ezen rendelet kiegészítése céljából felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a NACE Rev. 2. 66. ágazatot érintő ágazata esetében az előzetes eredmények vagy becslések továbbítására vonatkozóan továbbításának meghatározása révén .”[Mód. 193]

A II. melléklet 6. szakasza helyébe a következő szöveg lép:

„6. SZAKASZ

Jelentés a statisztikák minőségéről

A tagállamok valamennyi kulcsfontosságú mutató vonatkozásában jelezni fogják a 95 %-os konfidenciaszinthez tartozó pontosság mértékét, amelyet a Bizottság a 13. cikkben meghatározott jelentésben fog szerepeltetni, figyelembe véve az említett cikk alkalmazását az egyes tagállamokban. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet kiegészítése céljából a 11b. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a kulcsfontosságú mutatók megállapítása révén mutatókra vonatkozóan.”[Mód. 194]

10.

A III. melléklet 6. szakasza helyébe a következő szöveg lép:

„6. SZAKASZ

Jelentés a statisztikák minőségéről

11.

A IV. melléklet 6. szakasza helyébe a következő szöveg lép:

„6. SZAKASZ

Jelentés a statisztikák minőségéről

12.

A VI. melléklet 7. szakasza helyébe a következő szöveg lép:

„7. SZAKASZ

Az eredmények továbbítása

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet kiegészítése céljából a 11b. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az eredmények továbbítási határidejének megállapítása révén továbbításának határidejére vonatkozóan, amely nem lehet hosszabb a referenciaév végétől számított 10 hónapnál.”[Mód. 197]

13.

A VIII. melléklet a következőképpen módosul:

A 3. szakasz ötödik mondata helyébe a következő szöveg lép:

„E tanulmány alapján a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy ezen rendelet módosítása céljából a 11b. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az a referencialakosság alsó határértékének megváltoztatása révén határérték megváltoztatására vonatkozóan.”[Mód. 198]

A 4. szakasz 2. és 3. pontjában „Az árbevétel terméktípus szerinti bontása” táblázatban a „Megjegyzés” oszlopban szereplő mondat helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet kiegészítése céljából a 11b. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a terméktípusonkénti bontás meghatározása révén meghatározására vonatkozóan.”[Mód. 199]

14.

A IX. melléklet a következőképpen módosul:

A 8. szakasz 2. és 3. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„2.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 11b. cikknek megfelelően e rendelet kiegészítése érdekében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak meghatározása révén, hogy egyes eredmények eredményekre vonatkozóan, amelyeket a 10. szakaszban felsorolt részletességig méretosztály szerint is meg kell bontani, a NACE Rev. 2. L, M és N nemzetgazdasági ága kivételével, amely esetében a méretosztály szerinti bontást csak alágazati szintig kell előállítani. [Mód. 200]

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy ezen rendelet kiegészítése céljából a 11b. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak meghatározása révén, hogy egyes eredmények egyes eredményekre vonatkozóan, amelyeket a 10. szakaszban felsorolt részletességig jogi forma szerint is meg kell bontani, a NACE Rev. 2. L, M és N nemzetgazdasági ága kivételével, amely esetében a jogi forma szerinti bontást csak alágazati szintig kell előállítani.”[Mód. 201]

A 10. szakasz 2. pontjának végén a „Speciális aggregátumok” alszakasz helyébe a következő szöveg lép:

„Speciális aggregátumok

Az információs és kommunikációs technológiai szektorra vonatkozó uniós szintű vállalkozásdemográfiai statisztikák összeállításának lehetővé tétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy ezen rendelet kiegészítése céljából a 11b. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a NACE Rev. 2. számos továbbítandó speciális aggregátum meghatározása révén .aggregátumára vonatkozóan.”[Mód. 202]

72.

Az Európai Parlament és a Tanács 451/2008/EK rendelete (2008. április 23.) a termékek tevékenység szerinti, új statisztikai osztályozásáról (CPA, magyarul: TESZOR) és a 3696/93/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (74) (*99)

A 451/2008/EK rendeletnek a műszaki vagy gazdasági fejlődéshez való hozzáigazítása, illetve egyéb gazdasági és társadalmi osztályozásokkal történő harmonizációja érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa a rendelet mellékletét. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően a 451/2008/EK rendelet a következőképpen módosul:

A 6. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 6a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa a mellékletet:

a)	a műszaki vagy gazdasági fejlődés figyelembevétele érdekében;

b)	a más társadalmi és gazdasági osztályozási rendszerekkel történő harmonizáció érdekében.”

A rendelet a következő 6a. cikkel egészül ki:

„6a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*100) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(*100) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

3.	A 7. cikk (3) bekezdését el kell hagyni.

73.

Az Európai Parlament és a Tanács 452/2008/EK rendelete (2008. április 23.) az oktatással és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos statisztikák előállításáról és kidolgozásáról (75)

A 452/2008/EK rendeletnek a politikai vagy technikai fejleményekhez való hozzáigazítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a rendeletet kiegészítse a statisztikák tárgyainak kiválasztásával és pontosításával, azok ismérveivel, az ismérvek részletezettségével, a megfigyelési időszakkal és az eredmények továbbításának határidejével, a minőségi követelményekkel, beleértve a kellő pontosságot. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A 452/2008/EK rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni abból a célból, hogy meghatározza a minőséggel kapcsolatos adatszolgáltatási keretrendszert. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

A fentieknek megfelelően a 452/2008/EK rendelet a következőképpen módosul:

A 6. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 6a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a következők tekintetében kiegészítse ezt a rendeletet a következőkre vonatkozóan: [Mód. 203]

a)	az egyes területeket érintő vizsgálat tárgyainak, továbbá politikai vagy technikai igények szerinti ismérveinek kiválasztása és pontosítása;

b)	az ismérvek részletezettsége;

c)	a megfigyelési időszak és az eredmények továbbításának határideje;

d)	a minőségi követelmények, beleértve a kellő pontosságot.

Ha ezen felhatalmazáson alapuló jogi aktusok következtében a meglévő adatgyűjtést jelentős mértékben ki kell bővíteni, vagy új adatgyűjtést vagy felmérést kell végezni, a felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak a hatások és következmények átfogó elemzésének részét képező költség–haszon elemzésen kell alapulniuk, figyelembe véve az intézkedések hasznát, a tagállamokra háruló költségeket és a válaszadók terheit.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján fogadja el a minőséggel kapcsolatos adatszolgáltatási keretrendszerre vonatkozó intézkedéseket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 7. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással kell elfogadni.”

A rendelet a következő 6a. cikkel egészül ki:

„6a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 6. cikk (1) bekezdésében említett cikk (1) bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 204]

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 6. cikk (1) bekezdése szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*101) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 6. cikk (1) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(*101) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

3.	A 7. cikk (3) bekezdését el kell hagyni.

74.

Az Európai Parlament és a Tanács 453/2008/EK rendelete (2008. április 23.) a közösségi üres álláshelyekre vonatkozó negyedéves statisztikai adatokról (76)

A 453/2008/EK rendeletnek az üres álláshelyekre vonatkozó rendszeres negyedéves statisztikai adatok rendelkezésre bocsátása céljából történő aktualizálása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az „aktív lépések megtétele annak érdekében, hogy megfelelő jelöltet találjon” és a „meghatározott idő” fogalmak meghatározásával, bizonyos referencia-időpontok meghatározásával, a megvalósíthatósági tanulmányok keretének meghatározásával és ezen tanulmányok eredményei alapján megfelelő jogi aktusok elfogadásával kiegészítse a rendeletet. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A 453/2008/EK rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni abból a célból, hogy meghatározza az adatok és metaadatok továbbításának formátumát. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

A fentieknek megfelelően a 453/2008/EK rendelet a következőképpen módosul:

A 2. cikk a következőképpen módosul:

Az 1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„1.

»üres álláshely«: újonnan létrehozott, betöltetlen vagy megüresedés előtt álló fizetett állás:

a)	amelynek tekintetében a munkáltató aktív lépéseket tesz, és készen áll további aktív lépések megtételére annak érdekében, hogy az érintett gazdasági egységen kívül megfelelő jelöltet találjon; és

b)	amelyet a munkáltató szándékában áll azonnal vagy meghatározott időn belül betölteni.

Az átadott statisztikai adatok szabadon választható módon különbséget tesznek a határozott időre és a határozatlan időre szóló üres állások között;”.

A cikk kiegészül a következő második bekezdéssel:

„Az első bekezdés 1. pontja alkalmazásában a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 8a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy meghatározza az »aktív lépések megtétele annak érdekében, hogy megfelelő jelöltet találjon« és a »meghatározott idő«fogalmakat fogalmak meghatározása révén kiegészítse ezt a rendeletet .”[Mód. 205]

A 3. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A tagállamok a negyedéves adatokat az adott referencia-időpontokra vonatkozóan állítják össze. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 8a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy meghatározza az adott referencia-időpontok meghatározása révén kiegészítse ezt a rendeletet referencia-időpontokat.”[Mód. 206]

Az 5. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 8a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ezen rendelet kiegészítése céljából abból a célból, hogy meghatározza az első referencia-negyedév időpontjának időpontját, valamint a továbbítás tagállamokra vonatkozó határidejének meghatározása révén határidejét. A negyedéves adatok korábbi negyedévekre vonatkozó esetleges revízióját ezzel egyidejűleg kell továbbítani.

A tagállamok az adatokat és a metaadatokat a Bizottság által végrehajtási jogi aktus aktusok révén meghatározott technikai formátumban továbbítják a Bizottságnak (Eurostat), és megadják azok forrását . Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 9. cikk (3) bekezdésében meghatározott eljárással kell elfogadni.”[Mód. 207]

A 7. cikk (1), (2) és (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 8a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a megvalósíthatósági tanulmányok sorozatának létrehozására szolgáló megfelelő keretek meghatározása révén kiegészítse ezt a rendeletet keretekre vonatkozóan. [Mód. 208]

Ezeket a tanulmányokat azok a tagállamok készítik el, amelyeknek nehézséget okoz az alábbiakra vonatkozó adatok rendelkezésre bocsátása:

a)	tíz alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztató egységek; és/vagy

a következő tevékenységek:

i.	közigazgatás és védelem; kötelező társadalombiztosítás;

ii.

oktatás;

iii.	humán-egészségügyi és szociális ellátási tevékenységek;

iv.	művészet, szórakoztatás, szabadidő;

v.	érdekképviselet, számítógép, személyi, háztartási cikk javítása és egyéb személyi szolgáltatások.

(2) A megvalósíthatósági tanulmányt készítő tagállamok mindegyike jelentést nyújt be a tanulmányok eredményeiről, az (1) bekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok hatálybalépésétől számított tizenkét hónapon belül.

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 8a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy amint a megvalósíthatósági tanulmányok eredményei elérhetővé válnak, a tagállamokkal egyetértésben és belátható időn belül kiegészítse a rendeletet a szükséges intézkedések elfogadásával.”

A rendelet a következő 8a. cikkel egészül ki:

„8a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 2. cikkben cikk, a 3. cikk (1) bekezdésében bekezdése, az 5. cikk (1) bekezdésében bekezdése és a 7. cikk (1) és (3) bekezdésében említett bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 209]

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 2. cikk, a 3. cikk (1) bekezdése, az 5. cikk (1) bekezdése és a 7. cikk (1) és (3) bekezdése szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*102) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 2. cikk, a 3. cikk (1) bekezdése, az 5. cikk (1) bekezdése és a 7. cikk (1) és (3) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(*102) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

6.	A 9. cikk (2) bekezdését el kell hagyni.

75.

Az Európai Parlament és a Tanács 763/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a nép- és lakásszámlálásról (77)

A 763/2008/EK rendelet aktualizálása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a későbbi referenciaévek meghatározásával és a statisztikai adatok és metaadatok programjának elfogadásával kiegészítse a rendeletet. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően a 763/2008/EK rendelet a következőképpen módosul:

Az 5. cikk a következőképpen módosul:

Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Minden tagállamnak meg kell határoznia egy referencia-időpontot. A referencia-időpontnak az e rendelet alapján meghatározott éven belül kell lennie (referenciaév). Az első referenciaév 2011.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 7a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a későbbi referenciaévek meghatározása révén kiegészítse ezt a rendeletet meghatározására vonatkozóan. A referenciaévnek minden évtized elejére kell esnie.”[Mód. 210]

A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 7a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy az e a rendelet előírásainak teljesítése céljából továbbítandó statisztikai adatok és metaadatok programjának létrehozása révén kiegészítse e rendeletet létrehozására vonatkozóan.”[Mód. 211]

2.	A 7. cikk (2) bekezdését el kell hagyni.

A rendelet a következő 7a. cikkel egészül ki:

„7a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak az 5. cikk (1) és (3) bekezdésében említett bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 212]

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 5. cikk (1) és (3) bekezdése szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*103) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) Az 5. cikk (1) és (3) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(*103) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

4.	A 8. cikk (3) bekezdését el kell hagyni.

76.

Az Európai Parlament és a Tanács 1099/2008/EK rendelete (2008. október 22.) az energiastatisztikáról (78)

Az 1099/2008/EK rendeletnek a technikai fejlődéshez és az új igényekhez való hozzáigazítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy

—	módosítsa a rendeletben szereplő adatforrások jegyzékét és az alkalmazandó pontosításokat vagy fogalommeghatározásokat,

—	módosítsa a rendeletben a nemzeti adatok továbbításának rendjére vonatkozó rendelkezéseket,

—	kiegészítse a rendeletet az éves atomenergia-statisztikákkal,

—	kiegészítse a rendeletet a megújuló energiákra és a végső energiafogyasztásra vonatkozó statisztikákkal.

A fentieknek megfelelően az 1099/2008/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.	Az 3. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa az adatforrások listáját.”

A 4. cikk (2) és (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az alkalmazott szakkifejezések pontosítását és meghatározását az egyes mellékletek és az A. melléklet (A fogalommeghatározásokra vonatkozó pontosítások) tartalmazzák.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10a. cikknek megfelelően e rendelet módosítása érdekében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a NACE-osztályozás felülvizsgálatának hatálybalépését követően a fogalommeghatározásokat a vonatkozó NACE-hivatkozások beemelésével tovább pontosítsa[Mód. 213]

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa a közlésre javasolt adatokat és az alkalmazandó pontosításokat vagy fogalommeghatározásokat.”

3.	Az 5. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa a nemzeti statisztika közlésére vonatkozó szabályozásokat.”

A 8. cikk második bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az éves atomenergia-statisztikák megállapítása révén kiegészítse ezt a rendeletet tekintetében.”[Mód. 214]

A 9. cikk a következőképpen módosul:

A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a megújuló energiákra vonatkozó statisztikák és a végső energiafogyasztásra vonatkozó statisztikák megállapítása révén kiegészítse ezt a rendeletet tekintetében.”[Mód. 215]

b)	A (3) bekezdést el kell hagyni.

6.	A 10. cikk (1) bekezdését el kell hagyni.

A rendelet a következő 10a. cikkel egészül ki:

„10a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 3. cikk (3) bekezdésében bekezdése, a 4. cikk (2) és (3) bekezdésében bekezdése, az 5. cikk (3) bekezdésében bekezdése, a 8. cikkében cikk és a 9. cikk (2) bekezdésében említett , bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 216]

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3. cikk (3) bekezdése, a 4. cikk (2) és (3) bekezdése, az 5. cikk (3) bekezdése, a 8. cikk és a 9. cikk (2) bekezdése szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*104) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 3. cikk (3) bekezdése, a 4. cikk (2) és (3) bekezdése, az 5. cikk (3) bekezdése, a 8. cikk és a 9. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(*104) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

8.	A 11. cikk (2) bekezdését el kell hagyni.

9.	Az A. melléklet 2. pontjában a „Megjegyzés” részt el kell hagyni.

77.

Az Európai Parlament és a Tanács 1338/2008/EK rendelete (2008. december 16.) a népegészségre és a munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó közösségi statisztikáról (79)

Az 1338/2008/EK rendelet alkalmazásának javítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a rendeletet kiegészítse az I–V. mellékletben foglalt témák változói, meghatározásai és osztályozásai, és azok bontása, valamint az adatszolgáltatásra vonatkozó tárgyidőszakok, időközök és határidők, és a metaadat-szolgáltatás meghatározása révén. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően az 1338/2008/EK rendelet a következőképpen módosul:

A 6. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Amennyiben a 9a. cikk szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását irányozzák elő, az adatok rendelkezésre állásának előnyeit az adatgyűjtés költségeivel és a tagállamokra háruló terhekkel összevető költség-haszon elemzést kell végezni.”

A 7. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A tagállamok az e rendeletben előírt adatokat és metaadatokat a Bizottság (Eurostat) és a tagállamok által közösen megállapított adatcsereszabvány szerint, elektronikus formában továbbítják.

Az adatokat a mellékletekben vagy a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban megállapított határidőkön belül, az előírt időközönként, és az ott jelzett tárgyidőszakok tekintetében szolgáltatják. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 9a. cikknek megfelelően ilyen felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése révén .”[Mód. 217]

A 9. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 9a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése céljából a következők meghatározása révén a következőkre vonatkozóan: [Mód. 218]

a)	az I–V. mellékletben foglalt témák jellemzői, úgymint változók, meghatározások és osztályozások;

b)	a jellemzők szempontok szerinti bontása;

c)	az adatszolgáltatásra vonatkozó tárgyidőszakok, időközök és határidők;

d)	a metaadat-szolgáltatás.

Ezek a jogi aktusok különösen figyelembe veszik az 5. cikk, a 6. cikk (2) és (3) bekezdése és a 7. cikk (1) bekezdése rendelkezéseit, valamint a vonatkozó területekkel és témákkal kapcsolatos valamennyi forrás megvizsgálását követően a meglévő uniós adatforrások rendelkezésre állását, megfelelőségét és azok jogi keretét.”

A rendelet a következő 9a. cikkel egészül ki:

„9a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 6. cikk (2) bekezdésében bekezdése, a 7. cikk (2) bekezdésében bekezdése, a 9. cikk (1) bekezdésében bekezdése és az I., II., III., IV. és V. melléklet c), d) és e) pontjában említett pontja szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 219]

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 6. cikk (2) bekezdése, a 7. cikk (2) bekezdése, a 9. cikk (1) bekezdése és az I., II., III., IV. és V. melléklet c), d) és e) pontja szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*105) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 6. cikk (2) bekezdése, a 7. cikk (2) bekezdése, a 9. cikk (1) bekezdése és az I., II., III., IV. és V. melléklet c), d) és e) pontja értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(*105) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

5.	A 10. cikk (2) bekezdését el kell hagyni.

Az I. melléklet a következőképpen módosul:

A c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c)

Adatszolgáltatási tárgyidőszakok, időközök és határidők

Az EHIS-ből származó statisztikákat ötévente kell szolgáltatni; egyéb adatok – mint például a morbiditásra vagy a balesetekre és sérülésekre vonatkozó adatok – gyűjtése, valamint egyes meghatározott felmérési modulok tekintetében más gyakoriságra lehet szükség. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 9a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az adatszolgáltatásra vonatkozó első tárgyévvel, időközzel és határidővel kapcsolatos intézkedésekre vonatkozóan vonatkozó szabályok megállapítása révén kiegészítse ezt a rendeletet .”[Mód. 220]

A d) pont második bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Nem feltétlenül kell valamennyi témakörre kitérni minden egyes adatszolgáltatáskor. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 9a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a fent felsorolt témakörök jellemzőivel, úgymint változókkal, meghatározásokkal és osztályozásokkal, valamint az osztályozási paraméterekkel kapcsolatos intézkedésekre vonatkozó szabályok megállapítása révén kiegészítse ezt a rendeletet vonatkozóan.”[Mód. 221]

Az e) pont helyébe a következő szöveg lép:

„e)

Metaadatok

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 9a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el el abból a célból, hogy a metaadatok – köztük a felhasznált felmérések és egyéb források jellemzőire, a felmért lakosságra, valamint az összehasonlítható statisztikák és mutatók értelmezéséhez és összeállításához lényeges nemzeti sajátosságokkal összefüggő információkra vonatkozó metaadatok – szolgáltatásával kapcsolatos intézkedésekre vonatkozó szabályok megállapítása révén kiegészítse ezt a rendeletet vonatkozóan.”[Mód. 222]

A II. melléklet a következőképpen módosul:

A c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c)

Adatszolgáltatási tárgyidőszakok, időközök és határidők

A statisztikákat évente kell szolgáltatni. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 9a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az adatszolgáltatásra vonatkozó első tárgyévvel, időközzel és határidővel kapcsolatos intézkedésekre vonatkozó szabályok megállapítása révén kiegészítse ezt a rendeletet vonatkozóan.”[Mód. 223]

A d) pont negyedik bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 9a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a fentebb felsorolt témakörök jellemzőivel, úgymint változókkal, meghatározásokkal és osztályozásokkal, valamint az osztályozási paraméterekkel kapcsolatos intézkedésekre vonatkozó szabályok megállapítása révén kiegészítse ezt a rendeletet vonatkozóan.”[Mód. 224]

Az e) pont helyébe a következő szöveg lép:

„e)

Metaadatok

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 9a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a metaadatok – köztük a felhasznált források és adatgyűjtemények jellemzőire, a felmért lakosságra, valamint az összehasonlítható statisztikák és mutatók értelmezéséhez és összeállításához lényeges nemzeti sajátosságokkal összefüggő információkra vonatkozó metaadatok – szolgáltatásával kapcsolatos intézkedésekre vonatkozó szabályok megállapítása révén kiegészítse ezt a rendeletet vonatkozóan.”[Mód. 225]

A III. melléklet a következőképpen módosul:

A c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c)

Adatszolgáltatási tárgyidőszakok, időközök és határidők

A statisztikákat évente kell szolgáltatni. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 9a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az első tárgyévvel kapcsolatos intézkedésekre vonatkozó szabályok megállapítása révén kiegészítse ezt a rendeletet vonatkozóan. Az adatokat legkésőbb a tárgyév végétől számított 24 hónapon belül kell beküldeni. Ideiglenes vagy becsült adatok korábban is szolgáltathatók. Népegészségügyi balesetek esetében kiegészítésképpen egyedi adatgyűjtések végezhetők, vagy valamennyi haláleset vagy bizonyos halálokok tekintetében.”[Mód. 226]

A d) pont negyedik bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

Az e) pont helyébe a következő szöveg lép:

„e)

Metaadatok

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 9a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a metaadatok – köztük a felmért lakosságra, valamint az összehasonlítható statisztikák és mutatók értelmezéséhez és összeállításához lényeges nemzeti sajátosságokkal összefüggő információkra vonatkozó metaadatok – szolgáltatásával kapcsolatos intézkedésekre vonatkozó szabályok megállapítása révén kiegészítse ezt a rendeletet vonatkozóan.”[Mód. 228]

A IV. melléklet a következőképpen módosul:

A c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c)

Adatszolgáltatási tárgyidőszakok, időközök és határidők

A d) pont negyedik bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

Az e) pont helyébe a következő szöveg lép:

„e)

Metaadatok

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 9a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a metaadatok – köztük a felmért lakosságra, a munkabalesetek bejelentési arányára, és adott esetben a mintavételi jellemzőkre, valamint az összehasonlítható statisztikák és mutatók értelmezéséhez és összeállításához lényeges nemzeti sajátosságokkal összefüggő információkra vonatkozó metaadatok– szolgáltatásával kapcsolatos intézkedésekre vonatkozó szabályok megállapítása révén kiegészítse ezt a rendeletet vonatkozóan.”[Mód. 231]

10.

Az V. melléklet a következőképpen módosul:

A c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c)

Adatszolgáltatási tárgyidőszakok, időközök és határidők

A foglalkozási betegségekre vonatkozó statisztikákat évente kell szolgáltatni, és legkésőbb a tárgyév végétől számított 15 hónapon belül kell beküldeni. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 9a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a többi összegyűjtött adat szolgáltatására vonatkozó tárgyidőszakokkal, időközökkel és határidőkkel kapcsolatos intézkedésekre vonatkozó szabályok megállapítása révén kiegészítse ezt a rendeletet vonatkozóan.”[Mód. 232]

A d) pont negyedik bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 9a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a fentebb felsorolt témakörök jellemzőivel, úgymint változókkal, meghatározásokkal és osztályozásokkal, valamint az osztályozási paraméterekkel kapcsolatos intézkedésekre intézkedések megállapítása révén kiegészítse ezt a rendeletet vonatkozóan.”[Mód. 233]

Az e) pont helyébe a következő szöveg lép:

„e)

Metaadatok

78.

Az Európai Parlament és a Tanács 1185/2009/EK rendelete (2009. november 25.) a peszticidekre vonatkozó statisztikákról (80)

Az 1185/2009/EK rendelet naprakésszé tétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa az I. és II. melléklet 6. szakaszában leírt minőségi jelentések benyújtására vonatkozó követelményeket, a III. mellékletben meghatározott, nyilvántartásba foglalandó anyagok jegyzékét és azok termékkategóriák és kémiai osztályok szerinti besorolását, valamint hogy kiegészítse a rendeletet a II. melléklet 2. szakaszában említett „kezelt terület” meghatározásával. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően az 1185/2009/EK rendelet a következőképpen módosul:

Az 5. cikk a következőképpen módosul:

a)	Az (1) bekezdés második albekezdését el kell hagyni.

A cikk a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 5a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa az I. és II. melléklet 6. szakaszában leírt minőségi jelentések benyújtására vonatkozó követelményeket.”

A (2) és (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 5a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy kiegészítse a II. melléklet 2. szakaszát a »kezelt terület« meghatározása tekintetében.

„(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 5a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy rendszeresen, de legalább ötévente módosítsa a III. mellékletben meghatározott, nyilvántartásba foglalandó anyagok jegyzékét és azok termékkategóriák és kémiai osztályok szerinti besorolását.”

A rendelet a következő 5a. cikkel egészül ki:

„5a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak az 5. cikk (1a), (2) és (3) bekezdésében említett bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktus aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 235]

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 5. cikk (1a), (2) és (3) bekezdése szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*106) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) Az 5. cikk (1a), (2) és (3) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(*106) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

3.	A 6. cikk (3) bekezdését el kell hagyni.

VIII. PÉNZÜGYI STABILITÁS, PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS TŐKEPIACI UNIÓ

79.

Az Európai Parlament és a Tanács 1606/2002/EK rendelete (2002. július 19.) a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról (81)

A Nemzetközi Számviteli Standardok Testülete által kidolgozott nemzetközi számviteli standardok Unión belüli alkalmazhatóságára vonatkozó határozat meghozatala érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy kiegészítse az 1606/2002/EK rendeletet. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően az 1606/2002/EK rendelet a következőképpen módosul:

A 3. cikk a következőképpen módosul:

Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 5a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a nemzetközi számviteli standardok (a továbbiakban: elfogadott nemzetközi számviteli standardok) Unión belül történő alkalmazhatóságának meghatározása révén kiegészítse ezt a rendeletet alkalmazásáról. [Mód. 236]

Ha a pénzügyi piacok stabilitását közvetlenül fenyegető esetleges kockázatok esetében rendkívül sürgős okból szükséges, az e bekezdés értelmében elfogadandó felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására az 5b. cikkben előírt eljárás alkalmazandó.”[Mód. 237]

b)	A (3) bekezdést el kell hagyni.

1a.

A 4. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A 2005. január 1-jén vagy ezt követően kezdődő valamennyi üzleti évről a tagállamok joga által szabályozott társaságok összevont (konszolidált) éves beszámolójukat a 3. cikk (1) bekezdésének megfelelően elfogadott nemzetközi számviteli standardok alapján állítják össze, ha a fordulónapjukon az értékpapírjaik forgalmazása engedélyezett a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 21. pontjában meghatározott szabályozott piacon .”[Mód. 238]

1b.

Az 5. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„5. cikk

Az éves beszámolóra és a nem nyilvánosan működő társaságokra vonatkozó választási lehetőségek

A tagállamok megengedhetik, vagy megkövetelhetik, hogy

a)	a 4. cikkben említett társaságok az éves beszámolójukat;

b)	a 4. cikkben nem említett társaságok az összevont (konszolidált) éves beszámolójukat és/vagy az éves beszámolójukat a 3. cikk (1) bekezdésének megfelelően elfogadott nemzetközi számviteli standardokkal összhangban készítsék el.” [Mód. 239]

A rendelet a következő 5a. és 5b. cikkel egészül ki:

„5a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

1. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

2. A Bizottságnak a 3. cikk (1) bekezdésében említett , bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására a Bizottságnak adott felhatalmazás ötéves időtartamra vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 240]

3. Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3. cikk (1) bekezdése szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

4. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*107) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

5. A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

6. A 3. cikk (1) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két három hónappal meghosszabbodik. [Mód. 241]

5b. cikk

Sürgősségi eljárás

(*107) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

3.	A 6. és 7. cikket el kell hagyni. [Mód. 243]

3a.

A 7. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„7. cikk

Beszámolás és koordináció

(1) A Bizottság rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az IASB folyamatban lévő projektjei és bármely, az IASB által kiadott kapcsolódó dokumentum aktuális állapota ügyében, annak érdekében, hogy összehangolják az álláspontokat, és elősegítsék azokat a megbeszéléseket, amelyeknek tárgya az ezekből a projektekből vagy dokumentumokból várhatóan kialakuló standardok elfogadása.

(2) A Bizottság megfelelően és kellő időben értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot, amennyiben egy standard elfogadását nem szándékozik javasolni.” [Mód. 244]

80.

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/110/EK irányelve (2009. szeptember 16.) az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, folytatásáról és prudenciális felügyeletéről, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról, valamint a 2000/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (82)

A 2009/110/EK irányelvnek az infláció vagy a technológiai és a piaci fejlődés figyelembevétele céljából történő kiigazítása, valamint az ezen irányelv alóli mentességek következetes alkalmazásának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa az irányelvet. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein. irányelv 14. cikkében szerepel egy felhatalmazás , amelynek értelmében az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban „a Bizottság elfogadhat olyan intézkedéseket , amelyek ezen irányelv rendelkezéseinek naprakésszé tételéhez szükségesek az infláció vagy a technológiai és a piaci fejlődés figyelembevétele érdekében” . Az ilyen felhatalmazás – amennyiben további változtatások nélkül felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására irányuló felhatalmazásra igazítanák ki – nem teljesítené az EUMSZ 290. cikkében foglalt, a felhatalmazás céljainak, tartalmának és alkalmazási körének kifejezett meghatározására vonatkozó követelményeket. Tekintettel arra, hogy a Bizottság eddig nem vette igénybe a felhatalmazást, azt el kell hagyni. [Mód. 245]

A fentieknek megfelelően a 2009/110/EK irányelv a következőképpen módosul:

A 14. cikket el kell hagyni. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„14. cikk

Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 14a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el:

a)	ezen irányelvnek az inflációs vagy a technológiai és a piaci fejlődés figyelembevétele érdekében történő módosítása céljából;

b)	az 1. cikk (4) és (5) bekezdésének az azokban a rendelkezésekben említett mentességek következetes alkalmazásának biztosítása érdekében történő módosítása céljából.” [Mód. 246]

A rendelet a következő 14a. cikkel egészül ki:

„14a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 14. cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 14. cikk szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*108) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 14. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(*108) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.” [Mód. 247]"

3.	A 15. cikket el kell hagyni.

IX. BELSŐ PIAC, IPAR-, VÁLLALKOZÁS- ÉS KKV-POLITIKA

81.

A Tanács 75/324/EGK irányelve (1975. május 20.) az aeroszoladagolókra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (83)

Az aeroszoladagoló-technológia terén bekövetkezett új fejlemények figyelembevétele és a magas fokú biztonság biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében módosítsa a 75/324/EGK irányelvet. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően a 75/324/EGK irányelv a következőképpen módosul:

1.	Az 5. cikk helyébe a következő szöveg lép: „5. cikk A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítás érdekében módosítsa a mellékletet.”

2.	A 6. és a 7. cikket el kell hagyni.

A 10. cikk (3) bekezdése első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a veszélyelemzést, az aeroszoladagolók műszaki jellemzőit, a töltet fizikai és kémiai tulajdonságait, a címkézésre és tűzveszélyességre vonatkozó követelményeket, valamint az aeroszoladagolók tesztelési módszereit és eljárásait érintő, szükséges műszaki kiigazítások biztosítása érdekében módosítsa ezt az irányelvet.”

Az irányelv a következő 10a. cikkel egészül ki:

„10a. cikk

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak az 5. cikkben cikk és a 10. cikk (3) bekezdésében említett , bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 248]

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 5. cikk és a 10. cikk (3) bekezdése szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*109) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) Az 5. cikk és a 10. cikk (3) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő három két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két három hónappal meghosszabbodik. [Mód. 249]

(*109) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

82.

A Tanács 76/211/EGK irányelve (1976. január 20.) az egyes előre csomagolt áruk tömeg vagy térfogat alapján történő kiszerelésére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (84) (*110)

A 76/211/EGK irányelvnek a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az említett irányelv I. és II. mellékletének módosítása céljából. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően a 76/211/EGK irányelv a következőképpen módosul:

1.	A 6. cikk helyébe a következő szöveg lép: „6. cikk A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 6a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítás érdekében módosítsa az I. és a II. mellékletet.”

Az irányelv a következő 6a. cikkel egészül ki:

„6a. cikk

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 6. cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*111) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(*111) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

83.

A Tanács 80/181/EGK irányelve (1979. december 20.) a mértékegységekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről és a 71/354/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (85)

A 80/181/EGK irányelvnek a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa az említett irányelv mellékletét, és az irányelvet kiegészítse a kiegészítő jelölésekkel. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően a 80/181/EGK irányelv a következőképpen módosul:

A 6a. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„6a. cikk

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 6c. cikknek megfelelően a kiegészítő jelöléseket megállapító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a kiegészítő jelölések megállapítása révén kiegészítse ezt az irányelvet . [Mód. 250]

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 6c. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítás érdekében módosítsa a melléklet I. fejezetét.”

Az irányelv a következő 6c. cikkel egészül ki:

„6c. cikk

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 6a. cikkben említett , cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 251]

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 6a. cikk szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*112) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 6a. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő három két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két három hónappal meghosszabbodik. [Mód. 252]

(*112) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

84.

Az Európai Parlament és a Tanács 97/67/EK irányelve (1997. december 15.) a közösségi postai szolgáltatások belső piacának fejlesztésére és a szolgáltatás minőségének javítására vonatkozó közös szabályokról (86)

A szolgáltatási minőségre – különösen az átfutási időre és a határokon átnyúló szolgáltatások rendszerességére és megbízhatóságára – vonatkozó szabványok gyors technikai kiigazításának lehetővé tétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a technikai fejlődéshez való hozzáigazításuk érdekében módosítsa a 97/67/EK irányelv mellékleteit és az irányelvet szabványosított teljesítmény-ellenőrzési feltételekkel egészítse ki. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően a 97/67/EK irányelv a következőképpen módosul:

A 16. cikk harmadik és negyedik bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Ezeket a szabványokat meghatározzák:

a)	belföldi szolgáltatás esetén a tagállamok,

b)	Unión belüli, határokon átnyúló szolgáltatások (lásd a II. mellékletet) esetén az Európai Parlament és a Tanács.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 21a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az Unión belüli, határokon átnyúló szolgáltatásokra vonatkozó előírások műszaki fejlődéshez vagy piaci fejleményekhez való hozzáigazítása érdekében módosítsa a II. mellékletet.

Olyan külső szervek, amelyeknek az egyetemes szolgáltatásnyújtókkal semmilyen kapcsolatuk nincs, évente legalább egyszer szabványosított feltételek mellett független teljesítmény-ellenőrzést hajtanak végre, és azt évente legalább egyszer jelentés formájában közzéteszik.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 21a. cikknek megfelelően ennek az irányelvnek a kiegészítése érdekében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy meghatározza ezeket a szabványosított feltételeket.”[Mód. 253]

2.	A 8. fejezet címe helyébe a következő szöveg lép: „Felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusok”

A 8. fejezet címe után az irányelv a következő 20a. cikkel egészül ki:

„20a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 16. cikkben említett cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre ötéves időtartamra szól … [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 254]

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 16. cikk szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*113) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 16. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(*113) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

4.	A 21. cikk második bekezdését el kell hagyni.

85.

Az Európai Parlament és a Tanács 2000/14/EK irányelve (2000. május 8.) a kültéri használatra tervezett berendezések zajkibocsátására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (87) (*114)

A 2000/14/EK irányelvnek a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa az említett irányelv III. mellékletét. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően a 2000/14/EK irányelv a következőképpen módosul:

Az irányelv a következő 17a. cikkel egészül ki:

„17a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 18a. cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 18a. cikk szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*115) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 18a. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(*115) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

2.	A 18. cikk (2) bekezdését el kell hagyni.

A 18a. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„18a. cikk

A III. melléklet módosításai

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 17a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítás érdekében módosítsa a III. mellékletet. Az említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok nem gyakorolhatnak semmiféle közvetlen hatást a 12. cikkben felsorolt berendezések mért hangteljesítményszintjére, különösen a vonatkozó európai szabványokra való hivatkozások beemelésén keresztül.”

4.	A 19. cikk b) pontját el kell hagyni.

86.

Az Európai Parlament és a Tanács 2003/2003/EK rendelete (2003. október 13.) a műtrágyákról (88)

A 2003/2003/EK rendelet szükséges technikai kiigazításainak lehetővé tétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a mérési, mintavételi és elemzési módszerek kiigazítása és korszerűsítése, továbbá az ellenőrző intézkedések meghatározása érdekében módosítsa az említett rendelet I–IV. mellékletét, valamint új műtrágyatípusok felvétele érdekében módosítsa az említett rendelet I. mellékletét. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően a 2003/2003/EK rendelet a következőképpen módosul:

A 29. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 31a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I–IV. mellékletnek a mérési, mintavételi és elemzési módszerek kiigazítása és korszerűsítése érdekében történő módosítása céljából, és – lehetőség szerint – az európai szabványokat alkalmazza.

A Bizottság felhatalmazást kap továbbá arra, hogy a 31a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az e cikk (1), (2) és (3) bekezdésében, valamint a 8., 26. és 27. cikkben előírt ellenőrző intézkedések részletes meghatározása érdekében módosítsa az I–IV. mellékletet. Ezeknek a jogi aktusoknak ki kell térniük mindenekelőtt a vizsgálatok megismétlésének gyakoriságára, valamint a forgalomba hozott műtrágya és a vizsgálatnak alávetett műtrágya azonosságát biztosító intézkedésekre.”

A 31. cikk a következőképpen módosul:

a)	Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 31a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy új műtrágyatípusok felvétele érdekében módosítsa az I. mellékletet.”

b)	A (4) bekezdést el kell hagyni.

A rendelet a következő 31a. cikkel egészül ki:

„31a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 29. cikk (4) bekezdésében bekezdése és a 31. cikk (1) bekezdése bekezdésében említett szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 255]

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 29. cikk (4) bekezdése és a 31. cikk (1) bekezdése szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*116) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 29. cikk (4) bekezdése és a 31. cikk (1) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(*116) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

87.

Az Európai Parlament és a Tanács 2004/9/EK irányelve (2004. február 11.) a helyes laboratóriumi gyakorlat (GLP) ellenőrzéséről és felülvizsgálatáról (89) (90)

A 2004/9/EK irányelv szükséges technikai kiigazításának elfogadása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a következő célból:

—	az irányelv módosítása a GLP betartásával kapcsolatos nézeteltérések rendezése érdekében,

—	az irányelvben levő tanúsítványszöveg módosítása,

—	az irányelv I. mellékletének módosítása a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében.

A fentieknek megfelelően a 2004/9/EK irányelv a következőképpen módosul:

1.	A 6. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 6a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az (1) bekezdésben említett ügyek rendezése érdekében módosítsa ezt az irányelvet.”

Az irányelv a következő 6a. cikkel egészül ki:

„6a. cikk

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 6. cikk (3) bekezdése és a 8. cikk (2) bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 6. cikk (3) bekezdése és a 8. cikk (2) bekezdése szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*117) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 6. cikk (3) bekezdése és a 8. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(*117) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

3.	A 7. cikk (3) bekezdését el kell hagyni.

A 8. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 6a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon abból a célból, hogy módosítsa:

a)	a 2. cikk (2) bekezdésében említett tanúsítványszöveget;

b)	az I. mellékletet a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében.”

88.

Az Európai Parlament és a Tanács 2004/10/EK irányelve (2004. február 11.) a helyes laboratóriumi gyakorlat alapelveinek alkalmazására és annak a vegyi anyagokkal végzett kísérleteknél történő alkalmazásának ellenőrzésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről (91)

A 2004/10/EK irányelv szükséges technikai kiigazításának lehetővé tétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően a technikai fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében módosítsa az irányelv I. mellékletét a helyes laboratóriumi gyakorlat alapelveire vonatkozóan, és a szükséges technikai kiigazítások bevezetése érdekében módosítsa az irányelvet. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően a 2004/10/EK irányelv a következőképpen módosul:

A 3a. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„3a. cikk

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 3b. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítás érdekében a GLP elvei vonatkozásában módosítsa az I. mellékletet.”

Az irányelv a következő 3b. cikkel egészül ki:

„3b. cikk

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 3a. cikk cikkben és az 5. cikk (2) bekezdése bekezdésében említett szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 256]

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3a. cikk és az 5. cikk (2) bekezdése szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*118) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 3a. cikk és az 5. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(*118) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

3.	A 4. cikket el kell hagyni.

Az 5. cikk (2) bekezdése harmadik és negyedik albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 3b. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a szükséges technikai kiigazítások bevezetése érdekében módosítsa ezt az irányelvet.”

89.

Az Európai Parlament és a Tanács 2006/42/EK irányelve a gépekről és a 95/16/EK irányelv módosításáról (92) (*119)

Az új fejlemények figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa a biztonsági alkatrészek 2006/42/EK irányelv V. mellékletében található indikatív listáját. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A 2006/42/EK irányelv végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a potenciálisan veszélyes gépek kezelésére vonatkozó szükséges intézkedések tekintetében. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

A fentieknek megfelelően a 2006/42/EK irányelv a következőképpen módosul:

A 8. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 21a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a biztonsági alkatrészek indikatív listájának naprakésszé tétele érdekében módosítsa az V. mellékletet.”

A 9. cikk (3) bekezdése második és harmadik albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„E konzultáció eredményére kellő figyelemmel a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja a szükséges intézkedéseket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 22. cikk (3) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban kell elfogadni.”

Az irányelv a következő 21a. cikkel egészül ki:

„21a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 8. cikk (1) bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*120) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(*120) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

A 22. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet. (*121) 5. cikkét kell alkalmazni

(*121) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13.o.).”"

90.

Az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelve (2006. december 12.) a belső piaci szolgáltatásokról (93)

A 2006/123/EK irányelv gyors technikai kiigazításának lehetővé tétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy közös kritériumokkal és egyes időkorlátokkal kiegészítse az irányelvet. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően a 2006/123/EK irányelv a következőképpen módosul:

A 23. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4) Az (1) bekezdés végrehajtásához a Bizottság a 40. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően összeállíthatja azon szolgáltatások jegyzékét, amelyek rendelkeznek az e cikk (1) bekezdésében említett jellemzőkkel.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 39a. cikknek megfelelően ennek az irányelvnek a kiegészítése érdekében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, megállapítva abból a célból, hogy megállapítsa az annak meghatározására vonatkozó közös kritériumokat, hogy mi felel meg a kockázat jellegének és mértékének az e cikk (1) bekezdésében említett biztosítás vagy garanciák alkalmazásában.”[Mód. 257]

A 36. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„36. cikk

Felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusok

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 39a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy meghatározza a 28. és 35. cikkben előírt időkorlátok meghatározása révén kiegészítse ezt az irányelvet időkorlátokat. [Mód. 258]

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja továbbá a tagállamok közötti, elektronikus úton történő információcserével kapcsolatos gyakorlati intézkedéseket, és különösen az információs rendszerek interoperabilitására vonatkozó rendelkezéseket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 40. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással kell elfogadni.”

Az irányelv a következő 39a. cikkel egészül ki:

„39a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 23. cikk (4) bekezdésében bekezdése és a 36. cikkben említett cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 259]

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 23. cikk (4) bekezdése és a 36. cikk szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*122) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 23. cikk (4) bekezdése és a 36. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő három két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam három két hónappal meghosszabbodik. [Mód. 260]

(*122) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

4.	A 40. cikk (3) bekezdését el kell hagyni.

91.

Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (94)

A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy:

—	módosítsa az 1907/2006/EK rendeletet annak érdekében, hogy megváltoztassa a megfelelőség ellenőrzésére kiválasztott dokumentációk százalékos arányát, és módosítsa, illetve kibővítse a kiválasztás kritériumait,

—	módosítsa bizonyos esetekben a rendelet mellékleteit, [Mód. 261]

—	kiegészítse a rendeletet a vizsgálati módszerekkel kapcsolatos szabályokkal.

A fentieknek megfelelően az 1907/2006/EK rendelet a következőképpen módosul:

A 13. cikk (2) és (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az (1) bekezdésben említett módszereket rendszeresen felül kell vizsgálni, és tovább kell fejleszteni a gerinces állatokon végzett kísérletek és az érintett állatok számának a csökkentése érdekében. A Bizottság az érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően adott esetben a lehető leghamarabb módosítja a 440/2008/EK bizottsági rendeletet, (*123) és – amennyiben az erre vonatkozik – e rendelet mellékleteit az állatkísérletek kiváltása, azok számának csökkentése vagy az állatkísérletek finomítása érdekében. Ennek érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 131a. cikknek megfelelően az említett bizottsági rendeletet módosító és e rendelet mellékleteit módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el.

(3) Amennyiben az anyagok lényegi tulajdonságaira vonatkozó információk megszerzéséhez az anyagokkal folytatott vizsgálatok szükségesek, e vizsgálatokat a Bizottság rendeletében megállapított vizsgálati módszerekkel összhangban vagy más, az Ügynökség vagy a Bizottság által megfelelőnek elismert nemzetközi vizsgálati módszerekkel összhangban kell lefolytatni.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a vizsgálati módszerek megállapítása érdekében a 131a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése céljából a vizsgálati módszerek megállapítása révén . [Mód. 262]

Az anyagok lényegi tulajdonságaira vonatkozó információk más vizsgálati módszerekkel is megszerezhetők, amennyiben teljesülnek a XI. mellékletben meghatározott feltételek.

(*123) A Bizottság 440/2008/EK rendelete (2008. május 30.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében alkalmazandó vizsgálati módszerek megállapításáról (HL L 142., 2008.5.31., 1. o.)”."

A 41. cikk (7) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(7) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az Ügynökséggel folytatott konzultációt követően a 131a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet módosítása céljából abból a célból, hogy megváltoztassa a kiválasztott dokumentációk százalékarányának megváltoztatása százalékarányát, és az (5) bekezdésben foglalt kritériumokat módosítsa, kritériumok frissítése vagy újakkal való kiegészítése révén azokhoz továbbiakat csatoljon.”[Mód. 263]

Az 58. cikk a következőképpen módosul:

Az (1) bekezdésben a bevezető szöveg helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 131a. cikknek megfelelően a XIV. mellékletet módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az 57. cikkben említett anyagokat felvegye e mellékletbe. E jogi aktusoknak minden anyaggal kapcsolatban meg kell határozniuk az alábbiakat:”.

A (8) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(8) A Bizottság a 131a. cikknek megfelelően a XIV. mellékletet módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el abból a célból, hogy azon anyagokat, amelyek az új információk alapján az 57. cikk kritériumainak már nem felelnek meg, törölje a mellékletből.”

A 68. cikk (1) és (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A Bizottság a 131a. cikknek megfelelően a XVII. mellékletet módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el abból a célból, hogy amennyiben az anyag gyártása, felhasználása és forgalmazása olyan elfogadhatatlan kockázatot jelent az emberi egészségre és a környezetre, amelyet uniós szinten kell kezelni, a 69–73. cikkben meghatározott eljárás alapján új korlátozásokat vezessen be vagy módosítsa a meglévő korlátozásokat magának az anyagnak, az anyagot tartalmazó keverékeknek és árucikkeknek a gyártásával, felhasználásával és forgalmazásával kapcsolatban. Minden ilyen jogi aktusnak figyelembe kell vennie a korlátozás társadalmi-gazdasági következményeit, beleértve a helyettesítő alternatívák hozzáférhetőségét is.

Az első albekezdést nem kell alkalmazni az anyagoknak a telephelyen elkülönített intermedierként történő felhasználására.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 131a. cikknek megfelelően a XVII. mellékletet módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy korlátozza a fogyasztói felhasználást az olyan, önmagában, keverékben vagy árucikkben előforduló anyagok esetében, amelyek megfelelnek az 1A. vagy 1B. kategóriájú »rákkeltő«, »csírasejt-mutagén« vagy »reprodukciós toxicitású« veszélyességi osztályokba történő besoroláshoz szükséges kritériumoknak, és amelyeket a fogyasztók használhatnak. A 69–73. cikket nem kell alkalmazni.”

4a.	A 73. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 131a . cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el e rendeletnek a XVII. melléklet módosítására vonatkozó végső határozattal történő kiegészítése céljából .”[Mód. 264]

5.	A 131. cikk helyébe a következő szöveg lép: „131. cikk A mellékletek módosítása A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 131a. cikknek megfelelően a mellékleteket módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el.”

A rendelet a következő 131a. cikkel egészül ki:

„131a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

„(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 13. cikk (2) és (3) bekezdésében bekezdése, a 41. cikk (7) bekezdésében bekezdése, az 58. cikk (1) és (8) bekezdésében bekezdése, a 68. cikk (1) és (2) bekezdésében bekezdése, a73. cikk (2) bekezdésében, a 131. cikk cikkben és a 138. cikk (9) bekezdésében említett bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 13. cikk (2) és (3) bekezdésében bekezdése, a 41. cikk (7) bekezdésében bekezdése, az 58. cikk (1) és (8) bekezdésében bekezdése, a 68. cikk (1) és (2) bekezdésében bekezdése, a73. cikk (2) bekezdésében, a 131. cikkben cikk és a 138. cikk (9) bekezdésében említett bekezdése szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*124) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 13. cikk (2) és (3) bekezdése, a 41. cikk (7) bekezdése, az 58. cikk (1) és (8) bekezdése, a 68. cikk (1) és (2) bekezdése, a 73. cikk (2) bekezdése, a 131. cikk és a 138. cikk (9) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik. [Mód. 265]

(*124) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

7.	A 133. cikk (4) bekezdését el kell hagyni.

A 138. cikk a következőképpen módosul:

a)	Az (5) bekezdést el kell hagyni.

A (9) bekezdés második mondata helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 131a. cikknek megfelelően a vizsgálati követelményeket módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ezen felülvizsgálat alapján, miközben az egészség és a környezet magas szintű védelmét biztosítja.”

92.

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/34/EK irányelve (2009. április 23.) a mérőműszerekre és a metrológiai ellenőrzés módszereire vonatkozó közös rendelkezésekről (95) (*125)

A 2009/34/EK irányelv szükséges technikai kiigazításának lehetővé tétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítás érdekében az irányelv mellékleteit módosítsa. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

Az 5. cikk (3) bekezdésében szereplő felhatalmazás tekintetében, amely szerint a korlátozott EK-típusjóváhagyást megadó tagállam kéri az I. és II. mellékletnek a műszaki fejlődéshez való igazítását, az ilyen korlátozott EK-típusjóváhagyás megszűnt. Az 5. cikk (3) bekezdésében foglalt felhatalmazást tehát el kell hagyni.

A fentieknek megfelelően a 2009/34/EK irányelv a következőképpen módosul:

1.	Az 5. cikk (3) bekezdését el kell hagyni.

2.	A 16. cikk helyébe a következő szöveg lép: „16. cikk A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 16a. cikknek megfelelően az I. és a II. mellékletet módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy azokat hozzáigazítsa a műszaki fejlődéshez.”

Az irányelv a következő 16a. cikkel egészül ki:

„16a. cikk

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 16. cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*126) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(*126) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

4.	A 17. cikket el kell hagyni.

93.

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/43/EK irányelve (2009. május 6.) a védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferére vonatkozó feltételek egyszerűsítéséről (96) (*127)

Annak érdekében, hogy a védelmi vonatkozású termékeknek a 2009/43/EK irányelv mellékletében foglalt jegyzéke szigorúan megfeleljen az Európai Unió közös katonai listájának, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa a mellékletet, valamint hogy módosítsa az irányelvet azon feltételek tekintetében, amelyek alapján a tagállamok mentesíthetik a védelmi vonatkozású termékek transzferét az előzetes engedélyezés kötelezettsége alól. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően a 2009/43/EK irányelv a következőképpen módosul:

A 4. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 13a. cikknek megfelelően a (2) bekezdést módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el egy tagállam kérelme alapján vagy saját kezdeményezésére abból a célból, hogy az tartalmazza a következő eseteket:

a)	a transzfer olyan feltételekkel valósul meg, hogy nem befolyásolja a közérdeket vagy a közbiztonságot;

b)	az előzetes engedélyre irányuló kötelezettség már nem összeegyeztethető a tagállamok ezen irányelv elfogadása utáni nemzetközi kötelezettségeivel;

c)	a transzfer az 1. cikk (4) bekezdésében említett kormányközi együttműködéshez szükséges.”

A 13. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„13. cikk

A melléklet módosítása

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 13a. cikknek megfelelően a védelmi vonatkozású termékeknek a mellékletben foglalt jegyzékét módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a jegyzék szigorúan megfeleljen az Európai Unió közös katonai listájának.

Ha rendkívül sürgős okokból szükséges, az e cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására a 13b. cikkben előírt eljárás alkalmazandó.”

A rendelet a következő 13a. és 13b. cikkel egészül ki:

„13a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 4. cikk (3) bekezdése és a 13. cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 4. cikk (3) bekezdése és a 13. cikk szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*128) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 4. cikk (3) bekezdése és a 13. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

13b. cikk

Sürgősségi eljárás

(2) Az Európai Parlament vagy a Tanács a 13a. cikk (6) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Ebben az esetben a Bizottság az Európai Parlament vagy a Tanács kifogásáról szóló határozatról való értesítést követően haladéktalanul hatályon kívül helyezi a szóban forgó felhatalmazáson alapuló jogi aktust.

(*128) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

4.	A 14. cikket el kell hagyni.

94.

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/48/EK irányelve (2009. június 18.) a játékok biztonságáról (97)

A játékok biztonságának Unió-szerte történő harmonizálása és a játékok tagállamok közötti kereskedelme akadályainak megszüntetése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa:

—	a 2009/48/EK irányelv I. mellékletét, II. melléklete III. részének 11. és 13. pontját, valamint V. mellékletét, hogy azokat hozzáigazítsa a műszaki és tudományos fejlődéshez,

—	az irányelv II. mellékletének C. függelékét, hogy egyedi határértékeket állapítson meg a 36 hónaposnál fiatalabb gyermekek általi használatra szánt játékokban vagy más, szájba vehető játékokban használt vegyi anyagok tekintetében,

—	az irányelv II. mellékletének A. függelékét, hogy meghatározza az 1272/2008/EK rendelet szerinti 1A., 1B. vagy 2. kategóriájába tartozó, rákkeltő hatású, mutagén, vagy reprodukciós toxicitású anyagok vagy keverékek játékokban engedélyezett felhasználását.

A fentieknek megfelelően a 2009/48/EK irányelv a következőképpen módosul:

A 46. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„46. cikk

A mellékletek módosítása

(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 46a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a műszaki és tudományos fejlődéshez való hozzáigazítás érdekében módosítsa az I. mellékletet, a II. melléklet III. részének 11. és 13. pontját, valamint az V. mellékletet.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 46a. cikknek megfelelően a II. melléklet C. függelékét módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy egyedi határértékeket állapítson meg a 36 hónaposnál fiatalabb gyermekek általi használatra szánt játékokban vagy más, szájba vehető játékokban használt vegyi anyagok tekintetében, figyelembe véve az 1935/2004/EK rendeletben meghatározott, az élelmiszerekre vonatkozó csomagolási követelményeket és a bizonyos anyagokra vonatkozó egyes intézkedéseket, valamint a játékok és az élelmiszerrel érintkező anyagok közötti különbségeket.

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 46a. cikknek megfelelően a II. melléklet A. függelékét módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy meghatározza az 1272/2008/EK rendelet szerinti 1A., 1B. vagy 2. kategóriájába tartozó, az illetékes tudományos bizottság által értékelt rákkeltő hatású, mutagén, vagy reprodukciós toxicitású anyagok vagy keverékek játékokban engedélyezett felhasználását.”

Az irányelv a következő 46a. cikkel egészül ki:

„46a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 46. cikkben említett cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 266]

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 46. cikk szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*129) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 46. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő három két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam három két hónappal meghosszabbodik. [Mód. 267]

(*129) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

3.	A 47. cikket el kell hagyni.

95.

Az Európai Parlament és a Tanács 79/2009/EK rendelete (2009. január 14.) a hidrogénüzemű gépjárművek típusjóváhagyásáról és a 2007/46/EK irányelv módosításáról (98) (*130)

A 79/2009/EK rendeletnek a hidrogénüzemű járművek biztonsága tekintetében bekövetkező műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az ilyen járművekre vonatkozó műszaki követelmények, valamint közigazgatási rendelkezések, okmányminták és jelölésmodellek tekintetében kiegészítse a rendeletet. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően a 79/2009/EK rendelet a következőképpen módosul:

A 12. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„12. cikk

Felhatalmazás

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a műszaki fejlődés fényében a 12a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiak tekintetében:

a)	a II–V. mellékletben előírt tesztelési eljárások részletes szabályai;

b)	a VI. mellékletben meghatározott hidrogén-alkotórészek és rendszerek üzembe helyezésével kapcsolatos követelményekre vonatkozó részletes szabályok;

c)	az 5. cikkben meghatározott, a hidrogén-alkotórészek és rendszerek biztonságos és megbízható működésével kapcsolatos követelményekre vonatkozó részletes szabályok;

az előírások részletes leírása a következők bármelyikére vonatkozóan:

i.	tiszta hidrogén vagy hidrogén-földgáz/biometán keverék használata;

ii.	a hidrogén tárolásának és felhasználásának új formái;

iii.	a jármű ütközésvédelme a hidrogén-alkotórészek és rendszerek integritása tekintetében;

iv.	az integrált rendszerekre vonatkozó biztonsági előírások, amelyek kitérnek legalább a szivárgás érzékelésére és az öblítőgázzal kapcsolatos előírásokra;

v.	elektromos szigetelés és elektronikus biztonság;

e)	a hidrogénmeghajtás tekintetében a járművek, valamint a hidrogénrendszerek és alkotórészeik EK-típusjóváhagyására vonatkozó közigazgatási rendelkezések;

f)	a gyártók által a típusjóváhagyás és a 4. cikk (4) és (5) bekezdésében említett ellenőrzés céljából rendelkezésre bocsátandó információkra vonatkozó szabályok;

g)	a címkézés vagy a hidrogénüzemű jármű VI. melléklet 16. pontjában említett világos és gyors azonosítása egyéb módjának részletes szabályai; valamint

h)	e rendelet alkalmazásához szükséges egyéb intézkedések.”

A rendelet a következő 12a. cikkel egészül ki:

„12a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 12. cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól e rendelet hatálybalépésének napjától kezdődő hatállyal.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*131) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(*131) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

3.	A 13. cikket el kell hagyni.

96.

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/81/EK irányelve (2009. július 13.) a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról, valamint a 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelv módosításáról (99) (*132)

A 2009/81/EK irányelvnek a gyors műszaki, gazdasági és szabályozási fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa a szerződések értékhatárait, és azokat a 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (100) megállapított értékhatárokhoz igazítsa, módosítsa a közös közbeszerzési szójegyzékre (CPV nómenklatúra) történő hivatkozásokat, továbbá módosítsa a CPV nómenklatúra egyes hivatkozási számait és a hirdetményekben a CPV egyes rovataira történő hivatkozás módját. Mivel az elektronikus átvételre szolgáló eszközök műszaki adatait és jellemzőit a technológiai fejlődésnek megfelelően naprakészen kell tartani, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy módosítsa az elektronikus átvételre szolgáló eszközök műszaki adatait és jellemzőit. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően a 2009/81/EK irányelv a következőképpen módosul:

A 68. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

a)	A második albekezdés helyébe a következő szöveg lép: „A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 66a. cikknek megfelelően az első albekezdésben meghatározott értékhatárokat módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el.”

A bekezdés a következő harmadik albekezdéssel egészül ki:

„Amennyiben az első albekezdésben meghatározott értékhatárok felülvizsgálatára van szükség, de idő hiányában a 66a. cikkben foglalt eljárás alkalmazása nem lehetséges, és ezért rendkívül sürgős okból szükséges, az e bekezdés értelmében elfogadandó felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására a 66b. cikkben előírt eljárás alkalmazandó.”

A 69. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 66a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben módosítja:

a CPV nómenklatúra I. és II. mellékletben szereplő hivatkozási számait, amennyiben az nem változtatja meg ezen irányelv tárgyi hatályát; valamint a hirdetményekben az említett mellékletekben felsorolt szolgáltatáskategóriákon belül a CPV nómenklatúra meghatározott rovataira történő konkrét hivatkozás módját;

b)	az elektronikus átvételre szolgáló eszközöknek a VIII. melléklet a), f) és g) pontjában említett műszaki adatait és jellemzőit.”

A rendelet a következő 66a. és 66b. cikkel egészül ki:

„66a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 68. cikk (1) bekezdése és a 69. cikk (2) bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 68. cikk (1) bekezdése és a 69. cikk (2) bekezdése szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*133) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 68. cikk (1) bekezdése és a 69. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

66b. cikk

Sürgősségi eljárás

(2) Az Európai Parlament vagy a Tanács a 66a. cikk (6) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. A Bizottság ebben az esetben az Európai Parlament vagy a Tanács kifogásáról szóló határozatról való értesítést követően haladéktalanul hatályon kívül helyezi a szóban forgó felhatalmazáson alapuló jogi aktust..

(*133) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

6.	A 67. cikk (3) és (4) bekezdését el kell hagyni.

97.

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/125/EK irányelve (2009. október 21.) az energiával kapcsolatos termékek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról (101)

Az energiával kapcsolatos termékek környezeti hatásainak javítása és az energiamegtakarítás érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a 2009/125/EK irányelvet egyes, jelentős környezeti hatásokkal járó környezetvédelmi jellemzők vonatkozásában a konkrét környezettudatos tervezés területén követelményekkel egészítse ki. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően a 2009/125/EK irányelv a következőképpen módosul:

A 15. cikk a következőképpen módosul:

Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Ahol egy termék megfelel a (2) bekezdésben felsorolt feltételeknek, a (3) bekezdés b) pontjának megfelelően egy felhatalmazáson alapuló jogi aktus vagy egy önszabályozó rendelkezés hatálya alá tartozik.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 18a. cikknek megfelelően ilyen jellegű felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ezen irányelv kiegészítése révén .”[Mód. 268]

A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus előkészítése során a Bizottság figyelembe veszi:

a)	az 1600/2002/EK határozatban, illetve a Bizottság Európai Éghajlatváltozási Programjában (European Climate Change Program — ECCP) meghatározott uniós környezetvédelmi prioritásokat;

b)	a vonatkozó uniós jogszabályokat és önszabályozást, ideértve az önkéntes megállapodásokat, amelyek a 17. cikknek megfelelő értékelést követően feltételezhetőleg gyorsabban vagy kevesebb költséggel érik el a stratégiai célokat, mint a kötelező előírások.”

A (10) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(10) Adott esetben a környezettudatos tervezésre vonatkozó feltételeket megállapító felhatalmazáson alapuló jogi aktus tartalmaz a különböző környezetvédelmi szempontok mérlegelésére vonatkozó rendelkezéseket. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 18a. cikknek megfelelően ilyen felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ezen irányelv kiegészítése révén. ”[Mód. 269]

2.	A 16. cikk (2) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép: „A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 18a. cikknek megfelelően ezen irányelv kiegészítéseként felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén elfogadja ezeket az intézkedéseket.”[Mód. 270]

Az irányelv a következő 18a. cikkel egészül ki:

„18a. cikk

Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 15. cikk (1) bekezdése és a 16. cikk (2) bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 271]

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 15. cikk (1) bekezdése és a 16. cikk (2) bekezdése szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*134) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 15. cikk (1) bekezdése és a 16. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(*134) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

6.	A 19. cikk harmadik bekezdését el kell hagyni.

98.

Az Európai Parlament és a Tanács 661/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek, valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típusjóváhagyási előírásokról (102)

A 661/2009/EK rendeletnek a műszaki fejlődéséhez való hozzáigazítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa az egyes határértékeket és a IV. mellékletet, valamint a gépjárművekre, rendszerekre, alkatrészekre, valamint önálló műszaki egységekre vonatkozó műszaki követelmények, továbbá közigazgatási rendelkezések, okmányminták és jelölésmodellek tekintetében kiegészítse a rendeletet. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően a 661/2009/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.	A IV. fejezet címe helyébe a következő szöveg lép: „Felhatalmazás”.

A 14. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„14. cikk

Felhatalmazás

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 14a. cikknek megfelelően a műszaki fejlődés fényében e rendelet módosítása érdekében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következők meghatározása révén következő területeken:

a)	a II. melléklet B. és C. részében meghatározott gördülő-ellenállásra és gördülési zajra vonatkozó határértékeket módosító intézkedések, amennyiben erre a vizsgálati eljárások változásainak eredményeként szükség van, anélkül, hogy hátrányosan érintenék a környezetvédelem szintjét;

a IV. mellékletet módosító rendelkezések, hogy az kiterjedjen a 97/836/EK határozat 4. cikkének (4) bekezdése értelmében kötelező ENSZ EGB-előírásokra.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 14a. cikknek megfelelően a műszaki fejlődés fényében e rendelet kiegészítése érdekében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy meghatározza a következőket:

a)	részletes szabályok a gépjárművek, azok pótkocsijai, alkatrészei és önálló műszaki egységei típusjóváhagyásához szükséges különös eljárások, vizsgálatok és műszaki előírások vonatkozásában, figyelemmel az 5–12. cikk rendelkezésire;

b)	részletes szabályok az olyan járművekre vonatkozó különleges biztonsági előírások tekintetében, amelyek rendeltetésszerűen veszélyes árukat szállítanak közúton, a tagállamokon belül vagy azok között, tekintetbe véve az ENSZ EGB 105. előírását;

azon fizikai jellemzőknek és teljesítménykövetelményeknek a pontosabb meghatározása, amelyekkel a gumiabroncsoknak rendelkezniük kell ahhoz, hogy »különleges használatú abroncsnak«, »professzionális terepjáró abroncsnak«, »megerősített abroncsnak«, »extra teherbírású abroncsnak«, »téli gumiabroncsnak«, »T típusú, átmeneti használatú pótgumiabroncsnak« vagy »vonóabroncsnak« minősüljenek a 3. cikk második bekezdésének 8–13. pontja értelmében;

d)	a II. melléklet B. és C. részében meghatározott gördülő-ellenállásra és gördülési zajra vonatkozó határértékeket módosító intézkedések, amennyiben erre a vizsgálati eljárások változásainak eredményeként szükség van, anélkül, hogy hátrányosan érintenék a környezetvédelem szintjét;

e)	részletes előírások a II. melléklet C. részének 1. pontjában említett zajszintek meghatározási eljárása tekintetében;

f)	a IV. mellékletet módosító rendelkezések, hogy az kiterjedjen a 97/836/EK határozat 4. cikkének (4) bekezdése értelmében kötelező ENSZ EGB-előírásokra;

g)	közigazgatási rendelkezések a gépjárművek, azok pótkocsijai, alkatrészei és önálló műszaki egységei típusjóváhagyásához szükséges különös eljárások, vizsgálatok és műszaki előírások vonatkozásában, figyelemmel az 5–12. cikk rendelkezésire;

az M2, M3, N2 és N3 kategóriák egyes járművei vagy járműosztályai tekintetében a 10. cikkben említett fejlett vészfékező rendszerek felszerelésének kötelezettsége alól mentesítő intézkedések, amennyiben költség-haszon elemzést követően és figyelembe véve valamennyi vonatkozó biztonsági szempontot ezen rendszerek alkalmazásáról kiderül, hogy az nem megfelelő az érintett jármű vagy járműosztályok vonatkozásában;

i)	e rendelet alkalmazásához szükséges egyéb intézkedések.”[Mód. 272]

A rendelet a következő 14a. cikkel egészül ki:

„14a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottság Bizottságnak a 14. cikkben említett cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 273]

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*135) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 14. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő három két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két három hónappal meghosszabbodik. [Mód. 274]

(*135) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

3.	A 15. cikket el kell hagyni.

99.

Az Európai Parlament és a Tanács 1223/2009/EK rendelete (2009. november 30.) a kozmetikai termékekről (103)

Az 1223/2009/EK rendeletnek a műszaki és tudományos fejlődéséhez való hozzáigazítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy:

—	módosítsa a nanoanyagoknak a rendeletben foglalt fogalommeghatározását,

—	módosítsa a rendeletet az értesítési kötelezettségre vonatkozóan,

—	módosítsa a rendeletet a IV. melléklet hatályának hajszínezőkre történő kiterjesztésére vonatkozóan,

—	módosítsa a rendelet mellékleteit a rákkeltő hatású, mutagén vagy reprodukciós toxicitású anyagok vonatkozásában,

—	módosítsa az értesítés adatait a rendeletben és módosítsa a II. és a III. mellékletet a nanoanyagok vonatkozásában,

—	módosítsa a rendelet II–VI. mellékletét, amennyiben a kozmetikai termékekben megtalálható anyagok használata veszélyt jelenthet az emberi egészségre, és ezt uniós szinten kell kezelni,

—	módosítsa a rendelet III–VI. és VIII. mellékletét a tudományos és technikai fejlődéshez való hozzáigazításuk céljából,

—	kiegészítse a rendeletet az állításokra vonatkozó közös kritériumokat tartalmazó listával.

—	e rendelet kiegészítése céljából, az állatkísérletek tilalmától eltéréseket engedélyezve abban az esetben, ha kozmetikai termékek valamely összetevőjének biztonsága tekintetében komoly aggályok merülnek fel. [Mód. 275]

Az 1223/2009/EK rendelet állatkísérletekhez kapcsolódó eltérésekre vonatkozó rendelkezései végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni abból a célból, hogy az állatkísérletek tilalmától való eltérések engedélyezéséről szóló határozatokat fogadjon el. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni. [Mód. 276]

A fentieknek megfelelően a 1223/2009/EK rendelet a következőképpen módosul:

A 2. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Tekintettel a nanoanyagokra vonatkozó, különböző szervek által közzétett különféle meghatározásokra, valamint a nanotechnológiák terén tapasztalható folyamatos műszaki és tudományos fejlődésre, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 31a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az (1) bekezdés k) pontját módosítsa és hozzáigazítsa a műszaki és tudományos fejlődéshez, valamint a későbbiekben nemzetközi szinten elfogadásra kerülő fogalommeghatározásokhoz.”

A 13. cikk (8) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(8) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 31a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy követelmények bevezetésével módosítsa az (1)–(7) bekezdést, figyelembe véve a műszaki és tudományos fejlődést és a piacfelügyelethez kapcsolódó egyedi szükségleteket.”

A 14. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A IV. melléklet hatályának a hajszínezőkre történő kiterjesztésére irányuló bizottsági határozattól függően e termékek nem tartalmazhatnak haj színezésére szánt olyan színezéket, amely a IV. mellékletben nem szerepel, valamint haj színezésére szánt olyan színezéket, amely szerepel a IV. mellékletben, de nem az abban meghatározott feltételek szerint használják.

Az első albekezdésben említett határozat elfogadása érdekében Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 31a. cikknek megfelelően a IV. mellékletet módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el.”

A 15. cikk a következőképpen módosul:

Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része szerinti 2. kategóriába tartozó CMR-nek minősített anyagok kozmetikai termékekben való felhasználása tilos.

Ugyanakkor a 2. kategóriába sorolt anyag felhasználható kozmetikai termékekben, ha az anyagot az SCCS értékelte és azt a kozmetikai termékekben való felhasználásra biztonságosnak találta.

E bekezdés alkalmazásában a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 31a. cikknek megfelelően e rendelet mellékleteit módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el.”

A (2) bekezdés negyedik és ötödik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„E bekezdés alkalmazásában a Bizottság a 31a. cikknek megfelelően az érintett anyagoknak az 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. részébe való felvételét követően legkésőbb 15 hónappal e rendelet mellékleteit módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el.

Amennyiben a kozmetikai termékekben megtalálható anyagok használata veszélyt jelenthet az emberi egészségre, és ezért az rendkívül sürgős okból szükséges, az e cikk értelmében elfogadandó felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására a 31b. cikkben előírt eljárás alkalmazandó.”

A 16. cikk a következőképpen módosul:

A (6) és a (7) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(6) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 31a. cikknek megfelelően a II. és a III. mellékletet módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, figyelembe véve az SCCS véleményét, és ha az emberi egészséget potenciálisan veszély fenyegeti – ideértve azt az esetet is, amikor elégtelen adat áll rendelkezésre.

(7) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 31a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a műszaki és a tudományos fejlődés figyelembevételével a (3) bekezdést további követelményekkel egészítse ki.”

b)	A (8) bekezdést el kell hagyni.

A (9) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(9) Amennyiben a kozmetikai termékekben megtalálható anyagok használata veszélyt jelenthet az emberi egészségre, és ezért az rendkívül sürgős okból szükséges, a (6) és a (7) bekezdés értelmében elfogadandó felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására a 31b. cikkben előírt eljárás alkalmazandó.”

A 18. cikk (2) bekezdésének kilencedik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A hatodik albekezdésben említett intézkedéseket végrehajtási jogi aktusok révén kell elfogadni. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással kell elfogadni. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 31a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a rendeletet kiegészítse céljából a hatodik albekezdésben említett eltérés engedélyezése révén. ”[Mód. 277]

A 20. cikk (2) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 31a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése céljából abból a célból, hogy az SCCS-sel vagy más érintett hatósággal folytatott konzultációt követően és a 2005/29/EK irányelv rendelkezéseit figyelembe véve létrehozza a kozmetikai termékekkel kapcsolatban használható állításokra vonatkozó közös kritériumokat tartalmazó lista létrehozása révén listát.”[Mód. 278]

A 31. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„31. cikk

A mellékletek módosítása

(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 31a. cikknek megfelelően a II–VI. mellékletet módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amennyiben a kozmetikai termékekben megtalálható anyagok használata veszélyt jelenthet az emberi egészségre, és ezt uniós szinten kell kezelni.

Amennyiben a kozmetikai termékekben megtalálható anyagok használata veszélyt jelenthet az emberi egészségre, és ezért az rendkívül sürgős okból szükséges, az e bekezdés értelmében elfogadandó felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására a 31b. cikkben előírt eljárás alkalmazandó.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy – az SCCS-sel folytatott konzultációt követően – a 31a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a műszaki és tudományos fejlődéshez való hozzáigazításuk érdekében módosítsa a III–VI. és a VIII. mellékletet.

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy – az SCCS-sel folytatott konzultációt követően – a 31a. cikknek megfelelően szükség esetén az I. mellékletet módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy biztosítsa a forgalomba hozott kozmetikai termékek biztonságosságát.”

A rendelet a következő 31a. és 31b. cikkel egészül ki:

„31a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 2. cikk (3) bekezdésében bekezdése, a 13. cikk (8) bekezdésében bekezdése, a 14. cikk (2) bekezdésében bekezdése, a 15. cikk (1) és (2) bekezdésében bekezdése, a 16. cikk (8) és (9) bekezdésében bekezdése, a 18. cikk (2) bekezdésében, a 20. cikk (2) bekezdésében bekezdése és a 31. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében említett bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 2. cikk (3) bekezdésében bekezdése, a 13. cikk (8) bekezdésében bekezdése, a 14. cikk (2) bekezdésében bekezdése, a 15. cikk (1) és (2) bekezdésében bekezdése, a 16. cikk (8) és (9) bekezdésében bekezdése, a 18. cikk (2) bekezdésében, a 20. cikk (2) bekezdésében bekezdése és a 31. cikk (1), (2) és (3) bekezdése szerinti bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*136) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 2. cikk (3) bekezdése, a 13. cikk (8) bekezdése, a 14. cikk (2) bekezdése, a 15. cikk (1) és (2) bekezdése, a 16. cikk (8) és (9) bekezdése, a 18. cikk (2) bekezdése, a 20. cikk (2) bekezdése és a 31. cikk (1), (2) és (3) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik. [Mód. 279]

31b. cikk

Sürgősségi eljárás

(2) Az Európai Parlament vagy a Tanács a 31a. cikk (6) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Ebben az esetben a Bizottság az Európai Parlament vagy a Tanács kifogásáról szóló határozatról való értesítést követően haladéktalanul hatályon kívül helyezi a szóban forgó felhatalmazáson alapuló jogi aktust.

(*136) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

10.	A 32. cikk (3) és (4) bekezdését el kell hagyni.

X. JOGÉRVÉNYESÜLÉS ÉS FOGYASZTÓPOLITIKA

100.

A Tanács 92/85/EGK irányelve (1992. október 19.) a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről (tizedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében) (104) (*137)

A műszaki fejlődés, a nemzetközi szabályozások és előírások változásai, valamint az új ismeretek figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy technikai értelemben módosítsa a 92/85/EGK irányelv I. mellékletét. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően a 92/85/EGK irányelv a következőképpen módosul:

A 13. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 13a. cikknek megfelelően az I. mellékletet technikai értelemben módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy figyelembe vegye a műszaki fejlődést, a nemzetközi szabályozások és előírások változásait, valamint az új ismereteket.

Amennyiben a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonsága és egészségvédelme esetleges közvetlen kockázatnak van kitéve, és ezért az rendkívül sürgős okból szükséges, az e bekezdés értelmében elfogadandó felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására a 13b. cikkben előírt eljárás alkalmazandó.”

Az irányelv a következő 13a. és 13b. cikkel egészül ki:

„13a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 13. cikk (1) bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 13. cikk (1) bekezdése szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*138) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 13. cikk (1) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

13b. cikk

Sürgősségi eljárás

(2) Az Európai Parlament vagy a Tanács a 13a. cikk (6) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Ebben az esetben a Bizottság az Európai Parlament vagy a Tanács kifogásáról szóló határozatról való értesítést követően haladéktalanul hatályon kívül helyezi a szóban forgó felhatalmazáson alapuló jogi aktust.

(*138) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

101.

Az Európai Parlament és Tanács 2008/48/EK irányelve (2008. április 23.) a fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (105) (*139)

A 2008/48/EK irányelv naprakésszé tétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa az irányelvet a teljeshiteldíj-mutató kiszámításához szükséges további feltevések elfogadása, illetve a meglévő feltevések módosítása érdekében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően a 2008/48/EK irányelv a következőképpen módosul:

A 19. cikk (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(5) Szükség esetén az I. mellékletben meghatározott további feltevések alkalmazhatók a teljeshiteldíj-mutató kiszámításakor.

Arra az esetre, ha az e cikkben és az I. melléklet II. részében meghatározott feltevések nem elegendők a teljeshiteldíj-mutató egységes módon történő kiszámításához vagy már nem alkalmazkodnak a piaci kereskedelmi helyzethez, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 24a. cikknek megfelelően e cikket és az I. mellékletet módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy ezeket kiegészítse a teljeshiteldíj-mutató kiszámításához szükséges további feltevésekkel, illetve a meglévő feltevéseket módosítsa.”

Az irányelv a következő 24a. cikkel egészül ki:

„24a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 19. cikk (5) bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 19. cikk (5) bekezdése szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*140) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 19. cikk (5) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(*140) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

3.	A 25. cikket el kell hagyni.

XI. MOBILITÁS ÉS KÖZLEKEDÉS

102.

A Tanács 3922/91/EGK rendelete (1991. december 16.) a polgári légi közlekedés területén a műszaki előírások és a közigazgatási eljárások összehangolásáról (106)

A 3922/91/EGK rendeletnek a tudományos és műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa a rendelet III. mellékletét. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően a 3922/91/EGK rendelet a következőképpen módosul:

A 11. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 11a. cikknek megfelelően a III. mellékletet módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy azt hozzáigazítsa a tudományos és műszaki fejlődéshez.

Ha rendkívül sürgős okból szükséges, az e bekezdés értelmében elfogadandó felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására a 11b. cikkben előírt eljárás alkalmazandó.”

A rendelet a következő 11a. és 11b. cikkel egészül ki:

„11a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 11. cikk (1) bekezdésében említett bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 280]

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 11. cikk (1) bekezdése szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*141) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 11. cikk (1) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

11b. cikk

Sürgősségi eljárás

(2) Az Európai Parlament vagy a Tanács a 12b. cikk (6) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Ebben az esetben a Bizottság az Európai Parlament vagy a Tanács kifogásáról szóló határozatról való értesítést követően haladéktalanul hatályon kívül helyezi a szóban forgó felhatalmazáson alapuló jogi aktust.

(*141) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

3.	A 12. cikk (3) és (4) bekezdését el kell hagyni.

103.

A Tanács 95/50/EK irányelve (1995. október 6.) a veszélyes áruk közúti szállítása ellenőrzésének egységes eljárásáról (107) (*142)

A 95/50/EK irányelvnek a tudományos és műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa az irányelv mellékleteit, különösen figyelembe véve a 2008/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (108) módosításait. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően a 95/50/EK irányelv a következőképpen módosul:

A 9a. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„9 a. cikk

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 9aa. cikknek megfelelően a mellékleteket módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy azokat az ezen irányelv által érintett területeken elért tudományos és műszaki fejlődéssel összhangban kiigazítsa, különösen a 2008/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításainak figyelembevétele érdekében. (*143)

(*143) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/68/EK irányelve (2008. szeptember 24.) a veszélyes áruk szárazföldi szállításáról (HL L 260., 2008.9.30., 13. o.).”"

Az irányelv a következő 9aa. cikkel egészül ki:

„9aa. cikk

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 9a. cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*144) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(*144) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

3.	A 9b. cikket el kell hagyni.

104.

A Tanács 97/70/EK irányelve (1997. december 11.) a 24 méteres és annál hosszabb halászhajók összehangolt biztonsági rendszeréről (109)

A 97/70/EK irányelvnek a nemzetközi jog fejlődéséhez való hozzáigazítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a Torremolinosi Jegyzőkönyv további módosításainak beépítése érdekében módosítsa az irányelvet valamint hogy az irányelv kiegészítése céljából rendelkezéseket fogadjon el a Torremolinosi Jegyzőkönyv mellékletének az egyes szerződő felek igazgatásainak hatáskörében maradt rendelkezéseinek összehangolt értelmezésére vonatkozóan .

Az uniós normák védelmének biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a Torremolinosi Jegyzőkönyv bármely módosítását kizárja az irányelv hatálya alól, amennyiben a Bizottság értékelése alapján egyértelműen fennáll a veszélye annak, hogy a nemzetközi okmány adott módosítása nyomán csökkenne a tengerészeti biztonságra, a hajókról történő szennyezés megelőzésére vagy a fedélzeti élet- és munkakörülményekre vonatkozóan az uniós jogszabályok által létrehozott követelményszint, illetve hogy a módosítás ez utóbbival összeegyeztethetetlen.

A 97/70/EK irányelv végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni abból a célból, hogy rendelkezéseket fogadjon el a Torremolinosi Jegyzőkönyv mellékletének az egyes szerződő felek igazgatásai hatáskörében maradt rendelkezései összehangolt értelmezésére vonatkozóan, amennyiben az szükséges a rendelkezések egységes végrehajtásához az Unióban. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni. [Mód. 282]

A fentieknek megfelelően a 97/70/EK irányelv a következőképpen módosul:

A 8. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„8. cikk

Felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusok

(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 8a. cikknek megfelelően a 2., 3., 4., 6. és 7. cikket módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a Torremolinosi Jegyzőkönyv későbbi módosításai alkalmazhatók legyenek ezen irányelv céljaira.

(2) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén megállapíthatja a Torremolinosi Jegyzőkönyv mellékletének az egyes szerződő felek igazgatásainak hatáskörében maradt rendelkezéseinek összehangolt értelmezését, amennyiben az szükséges a rendelkezések egységes végrehajtásához az Unióban. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 9. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással kell elfogadni. felhatalmazást kap arra, hogy a 8 a . cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ezen irányelv kiegészítése céljából , hogy megállapítsa, a Torremolinosi Jegyzőkönyv mellékletének az egyes szerződő felek igazgatásainak hatáskörében maradt rendelkezéseinek összehangolt értelmezését . [Mód. 283]

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 8a. cikknek megfelelően jogi aktusokat fogadjon el ezen irányelv módosítása érdekében abból a célból, hogy a 2. cikk 4. pontjában okmány bármely módosítását kizárja az irányelv hatálya alól, amennyiben a Bizottság értékelése alapján egyértelműen fennáll a veszélye annak, hogy a nemzetközi okmány adott módosítása nyomán csökkenne a tengerészeti biztonságra, a hajókról történő szennyezés megelőzésére vagy a fedélzeti élet- és munkakörülményekre vonatkozóan az uniós jogszabályok által létrehozott követelményszint, illetve hogy a módosítás ez utóbbival összeegyeztethetetlen meghatározott nemzetközi egyezmény módosításai a 2099/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (*145) 5. cikke szerint kizárhatók ezen irányelv hatálya alól. [Mód. 284]

(*145) Az Európai Parlament és a Tanács 2099/2002/EK rendelete (2002. november 5.) a tengeri közlekedés biztonságával és a hajókról történő szennyezés megelőzésével foglalkozó bizottság (COSS) létrehozásáról, valamint a tengeri közlekedés biztonságáról és a hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló rendeletek módosításáról (HL L 324., 2002.11.29., 1. o.).”"

Az irányelv a következő 8a. cikkel egészül ki:

„8a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 8. cikkben említett , cikk (1) bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 285]

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 8. cikkben említett cikk (1) bekezdése szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. [Mód. 286]

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*146) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(*146) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

3.	A 9. cikk (3) bekezdését el kell hagyni.

105.

Az Európai Parlament és a Tanács 2000/59/EK irányelve (2000. november 27.) a hajókon keletkező hulladék és a rakománymaradványok fogadására alkalmas kikötői létesítményekről (110)

A 2000/59/EK irányelvvel kialakított szabályozás javítása, valamint az irányelvnek az uniós és a nemzetközi jog fejlődéséhez való hozzáigazítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy:

—	módosítsa az irányelvet az Unió és a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) aktusaira való hivatkozások kiigazítása érdekében, hogy azok összhangban legyenek az Unió és az IMO hatályba lépett intézkedéseivel,

—	módosítsa az irányelv mellékleteit.

Az uniós normák védelmének biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el ezen irányelv módosítása érdekében abból a célból, hogy a MARPOL-egyezmény bármely módosítását kizárja az irányelv hatálya alól, amennyiben a Bizottság értékelése alapján egyértelműen fennáll a veszélye annak, hogy a nemzetközi okmány adott módosítása nyomán csökkenne a tengerészeti biztonságra, a hajókról történő szennyezés megelőzésére vagy a fedélzeti élet- és munkakörülményekre vonatkozóan az uniós jogszabályok által létrehozott követelményszint, illetve hogy a módosítás ez utóbbival összeegyeztethetetlen. [Mód. 288]

A fentieknek megfelelően a 2000/59/EK irányelv a következőképpen módosul:

Az irányelv a következő 13 a. cikkel egészül ki:

„13a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*147) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(*147) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

2.	A 14. cikket el kell hagyni.

A 15. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„15. cikk

Módosítások

(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 13a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy – ezen irányelv hatályának kiterjesztése nélkül – módosítsa az Unió és az IMO aktusaira való, ezen irányelvben található hivatkozásokat annak érdekében, hogy azok összhangban legyenek az Unió és az IMO hatályba lépett intézkedéseivel.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 13a. cikknek megfelelően a mellékleteket módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy – ezen irányelv hatályának kiterjesztése nélkül – javítsa az irányelvvel kialakított szabályozást.

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 13a. cikknek megfelelően jogi aktusokat fogadjon el ezen irányelv módosítása érdekében abból a célból, hogy a 2. cikkben említett nemzetközi aktusok módosításai a 2099/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (*148) 5. cikke szerint kizárhatók ezen irányelv hatálya alól. okmány bármely módosítását kizárja az irányelv hatálya alól, amennyiben a Bizottság értékelése alapján egyértelműen fennáll a veszélye annak, hogy a nemzetközi okmány adott módosítása nyomán csökkenne a tengerészeti biztonságra, a hajókról történő szennyezés megelőzésére vagy a fedélzeti élet- és munkakörülményekre vonatkozóan az uniós jogszabályok által létrehozott követelményszint, illetve hogy a módosítás ez utóbbival összeegyeztethetetlen . [Mód. 290]

(*148) Az Európai Parlament és a Tanács 2099/2002/EK rendelete (2002. november 5.) a tengeri közlekedés biztonságával és a hajókról történő szennyezés megelőzésével foglalkozó bizottság (COSS) létrehozásáról, valamint a tengeri közlekedés biztonságáról és a hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló rendeletek módosításáról (HL L 324., 2002.11.29., 1. o.).”"

106.

Az Európai Parlament és a Tanács 2001/96/EK irányelve (2001. december 4.) az ömlesztettáru-szállító hajók biztonságos be- és kirakodására vonatkozó harmonizált követelmények és eljárások megállapításáról (111)

A 2001/96/EK irányelvnek az uniós és nemzetközi jog fejlődéséhez való hozzáigazítása, valamint az alkalmazandó eljárások javítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően az irányelvet módosító jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:

—	egyes fogalommeghatározások,

—	a nemzetközi egyezményekre és szabályzatokra és az IMO-határozatokra és -értesítőkre, az ISO-szabványokra, az uniós jogi aktusokra és azok mellékleteire vonatkozó hivatkozások;

—	az ömlesztettáru-szállító hajó és a terminál közötti együttműködés;

—	egyes jelentéstételi kötelezettségek.

Az uniós normák védelmének biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el ezen irányelv módosítása érdekében abból a célból, hogy az ezen irányelv 3. cikkében említett nemzetközi okmányok bármely módosítását kizárja az irányelv hatálya alól, amennyiben a Bizottság értékelése alapján egyértelműen fennáll a veszélye annak, hogy a nemzetközi okmány adott módosítása nyomán csökkenne a tengerészeti biztonságra, a hajókról történő szennyezés megelőzésére vagy a fedélzeti élet- és munkakörülményekre vonatkozóan az uniós jogszabályok által létrehozott követelményszint, illetve hogy a módosítás ez utóbbival összeegyeztethetetlen. [Mód. 291]

A fentieknek megfelelően a 2001/96/EK irányelv a következőképpen módosul:

1.	A 14. cikket el kell hagyni.

A 15. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„15. cikk

Módosítások

(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 15a. cikknek megfelelően – ezen irányelv hatályának kiterjesztése nélkül – a 3. cikk 1–6. és 15–18. pontjában szereplő fogalommeghatározásokat, a nemzetközi egyezményekre és szabályzatokra és az IMO-határozatokra és -értesítőkre, az ISO-szabványokra, az uniós jogi aktusokra és azok mellékleteire vonatkozó hivatkozásokat módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy azok összhangba kerüljenek az ennek az irányelvnek az elfogadása után elfogadott, módosított vagy hatályba lépett nemzetközi és uniós jogi aktusokkal.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 15a. cikknek megfelelően – ezen irányelv hatályának kiterjesztése nélkül – a 8. cikket módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az ömlesztettáru-szállító hajó és a terminál közötti együttműködésre, a 11. cikk (2) bekezdésében említett jelentéstételi kötelezettségre, valamint a mellékletekre vonatkozóan.

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 15a. cikknek megfelelően jogi aktusokat fogadjon el ezen irányelv módosítása érdekében abból a célból, hogy a 3. cikkben említett nemzetközi okmány bármely módosítását kizárja az irányelv hatálya alól, amennyiben a Bizottság értékelése alapján egyértelműen fennáll a veszélye annak, hogy a nemzetközi okmány adott módosítása nyomán csökkenne a tengerészeti biztonságra, a hajókról történő szennyezés megelőzésére vagy a fedélzeti élet- és munkakörülményekre vonatkozóan az uniós jogszabályok által létrehozott követelményszint, illetve hogy a módosítás ez utóbbival összeegyeztethetetlen okmányok módosításai a 2099/2002/EK rendelet 5. cikke szerint kizárhatók ennek az irányelvnek a hatálya alól. [Mód. 292]

(*)	HL L 123., 2016.5.12., 1. o. ”[Mód. 293]

Az irányelv a következő 15a. cikkel egészül ki:

„15a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*149) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(*149) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

107.

Az Európai Parlament és a Tanács 2002/59/EK irányelve (2002. június 27.) a közösségi hajóforgalomra vonatkozó megfigyelő és információs rendszer létrehozásáról és a 93/75/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (112) (*150)

A 2002/59/EK irányelvnek az uniós és nemzetközi jog fejlődéséhez, valamint a végrehajtása révén szerzett tapasztalatokhoz való hozzáigazítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa:

—	az Unió és a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet jogi eszközeire való, az irányelvben található hivatkozásokat annak érdekében, hogy azok összhangban legyenek az uniós és a nemzetközi joggal,

—	az irányelvben foglalt egyes fogalommeghatározásokat annak érdekében, hogy azok összhangban legyenek az uniós és a nemzetközi joggal,

—	az irányelv I., III. és IV. mellékletét a műszaki fejlődés és az ezen irányelv alkalmazása során szerzett tapasztalatok fényében.

A fentieknek megfelelően a 2002/59/EK irányelv a következőképpen módosul:

A 27. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„27. cikk

Módosítások

(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 27a. cikknek megfelelően – ezen irányelv hatályának kiterjesztése nélkül – felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa az ezen irányelvben foglalt, az Unió és az IMO jogi aktusaira való utalásokat, a 3. cikkben foglalt fogalommeghatározásokat és a mellékleteket annak érdekében, hogy azok összhangban legyenek az elfogadott, módosított vagy hatályba lépett uniós és nemzetközi jogi aktusokkal.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 27a. cikknek megfelelően – ezen irányelv hatályának kiterjesztése nélkül –felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a műszaki fejlődés és az ezen irányelv alkalmazása során szerzett tapasztalatok fényében módosítsa az I., III. és IV. mellékletet.”

Az irányelv a következő 27a. cikkel egészül ki:

„27a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 27. cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 27. cikk szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*151) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 27. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(*151) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

3.	A 28. cikket el kell hagyni.

108.

Az Európai Parlament és a Tanács 2099/2002/EK rendelete (2002. november 5.) a tengeri közlekedés biztonságával és a hajókról történő szennyezés megelőzésével foglalkozó bizottság (COSS) létrehozásáról, valamint a tengeri közlekedés biztonságáról és a hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló rendeletek módosításáról (113) (*152)

A 2099/2002/EK rendeletben foglalt, a tengeri közlekedés biztonságával és a hajókról történő szennyezés megelőzésével foglalkozó bizottságra (COSS) hivatkozó uniós jogi aktusok jegyzékének naprakésszé tétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa a rendeletet, hogy az hivatkozást tartalmazzon a hatályba lépett azon uniós jogi aktusokra, amelyek hatáskörrel ruházzák fel a COSS-t. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően a 2099/2002/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.	A 3. cikk (3) bekezdését el kell hagyni.

A 7. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„7. cikk

A COSS hatásköre és módosítások

A COSS a hatályos közösségi jogszabályok alapján ráruházott hatásköröket gyakorolja.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 7a. cikknek megfelelően a 2. cikk 2. pontját módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az hivatkozást tartalmazzon az e rendelet elfogadását követően hatályba lépett azon uniós jogi aktusokra, amelyek hatáskörrel ruházzák fel a COSS-t.”

A rendelet a következő 7a. cikkel egészül ki:

„7a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 7. cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 7. cikk szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*153) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 7. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(*153) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

109.

Az Európai Parlament és a Tanács 2003/25/EK irányelve (2003. április 14.) a ro-ro személyhajókra vonatkozó különleges stabilitási követelményekről (114) (*154)

A 2003/25/EK irányelvnek a műszaki fejlődéshez, a nemzetközi szintű fejleményekhez, valamint a végrehajtása révén szerzett tapasztalathoz való hozzáigazítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa az irányelv mellékleteit. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően a 2003/25/EK irányelv a következőképpen módosul:

A 10. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„10. cikk

A mellékletek módosítása

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10a. cikknek megfelelően a mellékleteket módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a nemzetközi szintű, különösen a Nemzetközi Tengerészeti Szervezeten (IMO) belüli fejleményeket figyelembe vegye, és a tapasztalat és a műszaki fejlődés fényében javítsa ezen irányelv hatékonyságát.”

Az irányelv a következő 10a. cikkel egészül ki:

„10a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére a 10. cikkben adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*155) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(*155) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

3.	A 11. cikket el kell hagyni.

110.

Az Európai Parlament és a Tanács 2003/59/EK irányelve (2003. július 15.) egyes közúti árufuvarozást vagy személyszállítást végző járművek vezetőinek alapképzéséről és továbbképzéséről, valamint a 3820/85/EGK tanácsi rendelet és a 91/439/EGK, illetve a 76/914/EGK tanácsi irányelv módosításáról (115) (*156)

A 2003/59/EK irányelvnek a tudományos és műszaki fejlődéséhez való hozzáigazítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa az irányelv I. és II. mellékletét. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően a 2003/59/EK irányelv a következőképpen módosul:

A 11. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„11. cikk

A tudományos és műszaki fejlődéshez való hozzáigazítás

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 11a. cikknek megfelelően az I. és a II. mellékletet módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy azokat hozzáigazítsa a tudományos és műszaki fejlődéshez.”

Az irányelv a következő 11a. cikkel egészül ki:

„11a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*157) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(*157) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

3.	A 12. cikket el kell hagyni.

111.

Az Európai Parlament és a Tanács 782/2003/EK rendelete (2003. április 14.) a szerves ónvegyületek hajókon történő használatának tilalmáról (116)

A hajókon alkalmazott káros lerakódásgátló rendszerek korlátozásának továbbfejlesztése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy:

—	módosítsa a 782/2003/EK rendeletben az AFS-egyezményre, az AFS-bizonyítványra, az AFS-nyilatkozatra és az AFS megfelelési tanúsítványra vonatkozó utalásokat,

—

módosítsa a rendelet mellékleteit, ideértve az AFS-egyezmény 11. cikkére vonatkozó IMO-iránymutatásokat is annak érdekében, hogy figyelembe vegye a nemzetközi szintű, különösen a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) keretében bekövetkező fejleményeket, valamint hogy a tapasztalatok figyelembevételével növelje a rendelet hatékonyságát,

—	egyes hajók esetében kiegészítse a rendeletet egy harmonizált szemlézési és bizonyítványkiállítási rendszerrel.

A fentieknek megfelelően a 782/2003/EK rendelet a következőképpen módosul:

A 6. cikk a következőképpen módosul:

Az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

A b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„b)	A rögzített és úszó platformok, az FSU-k és az FPSO-k kivételével a 24 méteres és annál hosszabb, de 400 bruttó regisztertonnánál kisebb hajóknak AFS-nyilatkozatot kell tartaniuk a fedélzeten annak igazolására, hogy megfelelnek a 4. és az 5. cikk rendelkezéseinek.”

ii.

A bekezdés a következő második albekezdéssel egészül ki:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 8a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy szükség esetén az e bekezdés első albekezdésének b) pontjában meghatározott hajók tekintetében harmonizált szemlézési és bizonyítványkiállítási rendszert állapítson meg rendszer megállapítása révén kiegészítse ezt a rendeletet .”[Mód. 295]

b)	A (3) bekezdést el kell hagyni.

2.	A 7. cikk második bekezdését el kell hagyni.

A 8. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„8. cikk

Módosítások

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 8a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa az AFS-egyezményre, az AFS-bizonyítványra, az AFS-nyilatkozatra és az AFS megfelelési tanúsítványra vonatkozó utalásokat, valamint e rendelet mellékleteit, ideértve az AFS-egyezmény 11. cikkére vonatkozó IMO-iránymutatásokat is annak érdekében, hogy figyelembe vegye a nemzetközi szintű, különösen a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) keretében bekövetkező fejleményeket, valamint hogy a tapasztalatok figyelembevételével növelje e rendelet hatékonyságát.”

A rendelet a következő 8a. cikkel egészül ki:

„8a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 6. cikk (1) bekezdésében bekezdése és a 8. cikkben említett cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 296]

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 6. cikk (1) bekezdése és a 8. cikk szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*158) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 6. cikk (1) bekezdése és a 8. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(*158) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

5.	A 9. cikket el kell hagyni.

112.

Az Európai Parlament és a Tanács 2004/52/EK irányelve (2004. április 29.) a Közösségen belüli elektronikus útdíjszedési rendszerek átjárhatóságáról (117)

Az elektronikus útdíjszedési rendszerek egyes műszaki előírásainak elfogadása és továbbfejlesztése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy:

—	a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítás érdekében módosítsa a 2004/52/EK irányelv mellékletét,

—	kiegészítse az irányelvet az európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatás meghatározásával kapcsolatos határozatokkal, valamint a szolgáltatás létrehozására vonatkozó műszaki határozatokkal.

A fentieknek megfelelően a 2004/52/EK irányelv a következőképpen módosul:

A 4. cikk a következőképpen módosul:

a)	A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 4a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítás érdekében módosítsa a mellékletet.”

A (4) és az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 4a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatás meghatározása révén kiegészítse ezt a rendeletet meghatározásáról. Ilyen jogi aktus csak akkor fogadható el, ha az átjárhatóságra vonatkozóan minden feltétel – megfelelő tanulmányok alapján kiértékelve – valamennyi szempontból teljesül, beleértve a műszaki, jogi és kereskedelmi feltételeket is. [Mód. 297]

(5) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 4a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatás létrehozására vonatkozó műszaki határozatokról határozatok elfogadása révén kiegészítse ezt az irányelvet .”[Mód. 298]

Az irányelv a következő 4a. cikkel egészül ki:

„4a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 4. cikk (2), (4) és (5) bekezdésében említett bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 299]

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 4. cikk (2), (4) és (5) bekezdése szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*159) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 4. cikk (2), (4) és (5) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(*159) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

3.	Az 5. cikk (2) bekezdését el kell hagyni.

113.

Az Európai Parlament és a Tanács 2004/54/EK irányelve (2004. április 29.) a transzeurópai közúthálózat alagútjaira vonatkozó biztonsági minimumkövetelményekről (118)

A 2004/54/EK irányelvnek a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa az irányelv mellékleteit. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően a 2004/54/EK irányelv a következőképpen módosul:

A 16. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„16. cikk

A mellékletek módosítása

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 16a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítás érdekében módosítsa a mellékleteket.”

Az irányelv a következő 16a. cikkel egészül ki:

„16a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 16. cikkben említett cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 300]

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*160) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(*160) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

3.	A 17. cikk (3) bekezdését el kell hagyni.

114.

Az Európai Parlament és a Tanács 725/2004/EK rendelete (2004. március 31.) a hajók és kikötőlétesítmények védelmének fokozásáról (119)

A 725/2004/EK rendeletnek a nemzetközi jog fejlődéséhez való hozzáigazítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy egyes nemzetközi okmányok módosításainak beépítése érdekében módosítsa a rendeletet , valamint hogy az említett rendelet hatályának kiterjesztése nélkül a rendelet kiegészítése érdekében összehangolt eljárásokat határozzon meg az ISPS-szabályzat kötelező rendelkezéseinek alkalmazására vonatkozóan . Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein. [Mód. 301]

A 725/2004/EK rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni abból a célból, hogy – a rendelet alkalmazási körének kiterjesztése nélkül – meghatározza az ISPS-szabályzat kötelező rendelkezései alkalmazásának összehangolt eljárásait. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni. [Mód. 302]

A fentieknek megfelelően a 725/2004/EK rendelet a következőképpen módosul:

A 10. cikk (2) és (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10a. cikknek megfelelően e rendeletet módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy azon, belföldi szolgáltatásokat nyújtó hajók és azon, e hajókat kiszolgáló kikötőlétesítmények tekintetében, amelyekre e rendelet alkalmazandó, a 2. cikkben említett nemzetközi okmányok módosításait – annyiban, amennyiben ezek a módosítások a SOLAS-egyezmény és az ISPS-szabályzat rendelkezéseinek műszaki aktualizálását képezik – beépítse e rendeletbe.

Ha az előző albekezdésben említett intézkedések esetében rendkívül sürgős okból szükséges, az e bekezdés értelmében elfogadandó felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására a 10b. cikkben előírt eljárás alkalmazandó. Ezekben az esetekben az e cikk (5) bekezdésében meghatározott megfelelőségértékelési eljárást nem kell alkalmazni.

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet alkalmazási körének kiterjesztése nélkül a 10a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítéseként az ISPS-szabályzat kötelező rendelkezéseinek alkalmazására vonatkozó összehangolt eljárások meghatározása érdekében meghatározza az ISPS-szabályzat kötelező rendelkezései alkalmazásának összehangolt eljárásait. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 11. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással kell elfogadni.”[Mód. 303]

A rendelet a következő 10a. és 10b. cikkel egészül ki:

„10a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*161) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

10b. cikk

Sürgősségi eljárás

(2) Az Európai Parlament vagy a Tanács a 10a. cikk (6) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Ebben az esetben a Bizottság az Európai Parlament vagy a Tanács kifogásáról szóló határozatról való értesítést követően haladéktalanul hatályon kívül helyezi a szóban forgó felhatalmazáson alapuló jogi aktust.

(*161) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

3.	A 11. cikk (4) és (5) bekezdését el kell hagyni.

115.

Az Európai Parlament és a Tanács 785/2004/EK rendelete (2004. április 21.) a légifuvarozókra és légi járművek üzemben tartóira vonatkozó biztosítási követelményekről (120) (*162)

A 785/2004/EK rendeletnek a nemzetközi jog fejlődéséhez való hozzáigazítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a nemzetközi megállapodások módosításainak tükrében a rendeletben módosítson egyes értékeket. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően a 785/2004/EK rendelet a következőképpen módosul:

A 6. cikk (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(5) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 8a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa az e cikk (1), (2) és (3) bekezdésében található értékeket olyan esetekben, amikor azt a vonatkozó nemzetközi megállapodások módosításai szükségessé teszik.”

A 7. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 8a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa az e cikk (1) bekezdésében található értékeket olyan esetekben, amikor azt a vonatkozó nemzetközi megállapodások módosításai szükségessé teszik.”

A rendelet a következő 8a. cikkel egészül ki:

„8a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 6. cikk (5) bekezdése és a 7. cikk (2) bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 6. cikk (5) bekezdése és a 7. cikk (2) bekezdése szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*163) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 6. cikk (5) bekezdése és a 7. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(*163) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

4.	A 9. cikk (3) bekezdését el kell hagyni.

116.

Az Európai Parlament és a Tanács 789/2004/EK rendelete (2004. április 21.) a teher- és személyhajók Közösségen belüli átlajstromozásáról és a 613/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (121) (*164)

A 789/2004/EK rendeletnek a nemzetközi szintű, különösen a Nemzetközi Tengerészeti Szervezeten belüli fejleményekhez történő hozzáigazítása, valamint a rendelet eredményességének a tapasztalatok és a műszaki fejlődés ismeretében történő javítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa a rendelet egyes fogalommeghatározásait. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően a 789/2004/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.	A 7. cikk (3) bekezdését el kell hagyni.

A 9. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 9a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy e rendeletnek a nemzetközi szintű, különösen a Nemzetközi Tengerészeti Szervezeten (IMO) belüli fejleményekhez történő hozzáigazítása, valamint e rendelet eredményességének a tapasztalatok és a műszaki fejlődés ismeretében történő javítása érdekében – e rendelet hatályának kiterjesztése nélkül – módosítsa a 2. cikkben található fogalommeghatározásokat.”

A rendelet a következő 9a. cikkel egészül ki:

„9a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 9. cikk (1) bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 9. cikk (1) bekezdése szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*165) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 9. cikk (1) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(*165) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

117.

Az Európai Parlament és a Tanács 868/2004/EK rendelete (2004. április 21.) az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból származó légi közlekedési szolgáltatások keretében a közösségi légifuvarozóknak kárt okozó támogatásnyújtással és tisztességtelen árképzési gyakorlattal szembeni védelemről (122)

A tisztességtelen árképzési gyakorlat eseteinek jobb észlelése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a 868/2004/EK rendeletet kiegészítse a tisztességtelen árképzési gyakorlat létezésének meghatározására szolgáló részletes módszertannal. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően a 868/2004/EK rendelet a következőképpen módosul:

Az 5. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 14a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a tisztességtelen árképzési gyakorlat létezésének meghatározására szolgáló részletes módszertanról módszertan megállapítása révén kiegészítse ezt a rendeletet . Ebben a módszertanban szabályozni kell többek között azt a módot, ahogyan a légiközlekedési ágazat egyedi összefüggésében értékelni kell a szokásos versenyjellegű árképzést, a tényleges költségeket és az elfogadható haszonkulcsokat.”[Mód. 305]

A rendelet a következő 14a. cikkel egészül ki:

„14a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak az 5. cikk (3) bekezdésében említett , bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 306]

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 5. cikk (3) bekezdése szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*166) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) Az 5. cikk (3) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(*166) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

3.	A 15. cikk (4) bekezdését el kell hagyni.

118.

Az Európai Parlament és a Tanács 2005/44/EK irányelve (2005. szeptember 7.) a közösségi belvízi közlekedésre vonatkozó harmonizált folyami információs szolgáltatásokról (RIS) (123) (*167)

A 2005/44/EK irányelvnek a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása és az irányelv alkalmazása során szerzett tapasztalatok figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa az irányelv I. és II. mellékletét. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően a 2005/44/EK irányelv a következőképpen módosul:

A 10. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„10. cikk

Az I. és a II. melléklet módosítása

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az ezen irányelv alkalmazása során szerzett tapasztalatok figyelembevételével, valamint a műszaki fejlődéshez való hozzáigazításuk érdekében módosítsa az I. és a II. mellékletet.”

Az irányelv a következő 10a. cikkel egészül ki:

„10a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*168) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(*168) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

3.	A 11. cikk (4) bekezdését el kell hagyni.

119.

Az Európai Parlament és a Tanács 2005/65/EK irányelve (2005. október 26.) a kikötővédelem fokozásáról (124) (*169)

A kikötővédelem biztosításához szükséges technikai intézkedések rendszeres aktualizálása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa a 2005/65/EK irányelv I–IV. mellékletét. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően a 2005/65/EK irányelv a következőképpen módosul:

A 14. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„14. cikk

Az I–IV. melléklet módosítása

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 14a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az I–IV. melléklet rendelkezéseit – ezen irányelv hatályának kiterjesztése nélkül – az alkalmazásuk során szerzett tapasztalatokhoz való hozzáigazítás érdekében módosítsa.

Ha az I–IV. melléklet rendelkezéseinek kiigazításához szükséges módosítások esetében rendkívül sürgős okból szükséges, az e cikk értelmében elfogadandó felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására a 14b. cikkben előírt eljárás alkalmazandó.”

Az irányelv a következő 14a. és 14b. cikkel egészül ki:

„14a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*170) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

14b. cikk

Sürgősségi eljárás

(2) Az Európai Parlament vagy a Tanács a 14a. cikk (6) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Ebben az esetben a Bizottság az Európai Parlament vagy a Tanács kifogásáról szóló határozatról való értesítést követően haladéktalanul hatályon kívül helyezi a szóban forgó felhatalmazáson alapuló jogi aktust.

(*170) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

3.	A 15. cikket el kell hagyni.

120.

Az Európai Parlament és a Tanács 2111/2005/EK rendelete (2005. december 14.) a Közösségen belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók közösségi listájának elfogadásáról és az üzemeltető fuvarozó kiléte tekintetében a légi közlekedés utasainak tájékoztatásáról, valamint a 2004/36/EK irányelv 9. cikkének hatályon kívül helyezéséről (125) (*171)

A 2111/2005/EK rendeletnek a tudományos és műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása és az alkalmazandó eljárások részletesebb meghatározása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa a rendelet mellékletét, és egyes eljárások részletes szabályaival kiegészítse a rendeletet. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően a 2111/2005/EK rendelet a következőképpen módosul:

A 3. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A légi fuvarozókra bevezethető működési tilalomra vonatkozó közös követelményeket, amelyek a vonatkozó biztonsági előírásokon alapulnak, a melléklet tartalmazza (a továbbiakban: közös követelmények).

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 14a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a tudományos és műszaki fejlődés figyelembevétele érdekében a melléklet módosítása útján módosítsa a közös követelményeket.”

A 8. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„8. cikk

Részletes szabályok

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 14a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy – annak megfelelő mértékű figyelembevételével, hogy a közösségi lista frissítésével kapcsolatban gyors döntéshozatalra van szükség – meghatározza az e fejezet szerinti eljárások részletes szabályait.

Ha az első bekezdésben említett intézkedések esetében rendkívül sürgős okból szükséges, az e cikk értelmében elfogadandó felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására a 14b. cikkben előírt eljárás alkalmazandó.”

A rendelet a következő 14a. és 14b. cikkel egészül ki:

„14a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 3. cikk (2) bekezdése és a 8. cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3. cikk (2) bekezdése és a 8. cikk szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*172) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 3. cikk (2) bekezdése és a 8. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő egy hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam egy hónappal meghosszabbodik.

14b. cikk

Sürgősségi eljárás

(*172) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

4.	A 15. cikk (4) bekezdését el kell hagyni.

121.

Az Európai Parlament és a Tanács 2006/126/EK irányelve (2006. december 20.) a vezetői engedélyekről (126)

A vezetői engedélyek biztonságát garantáló szükséges intézkedések megerősítése, a jövőbeni kölcsönös átjárhatóság biztosítása és a 2006/126/EK irányelv tudományos és műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa az irányelv I–VI. mellékletét, és hogy az irányelvet kiegészítse a hamisítás elleni védettséget biztosító előírásokkal.

A fentieknek megfelelően a 2006/126/EK irányelv a következőképpen módosul:

Az 1. cikk a következőképpen módosul:

A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 8a. cikknek megfelelően ezen irányelv kiegészítése érdekében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. mellékletben említett mikrochippel kapcsolatos követelmények megállapítása révén követelményekre vonatkozóan. Ezek a követelmények EK-típusjóváhagyást írnak elő, amely kizárólag akkor adható meg, amint bizonyossá válik, hogy a mikrochip képes az ellenállásra az adatok meghamisítására vagy megváltoztatására irányuló kísérletekkel szemben. [Mód. 307]

Az adatvédelmi szabályok sérelme nélkül, a tagállamok a vezetői engedély részét képező adathordozót (mikrochip) vezethetnek be, amint a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok hatályba lépnek.”

b)	A (3) bekezdés harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép: „A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 8a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a jövőbeni kölcsönös átjárhatóság biztosítása érdekében módosítsa az I. mellékletet.”

A 3. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A vezetői engedélyhez használt I. melléklet szerinti anyagot védetté kell tenni a hamisítás ellen.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 8a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a megfelelő hamisítás elleni megfelelő előírások meghatározása révén kiegészítse ezt az irányelvet érdekében. [Mód. 308]

A tagállamok további biztonsági elemeket is bevezethetnek.”

A 8. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„8. cikk

Az I–VI. melléklet módosítása

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 8a. cikknek megfelelően az I–VI. mellékletet módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a mellékleteket hozzáigazítsa a tudományos és műszaki fejlődéshez.”

Az irányelv a következő 8a. cikkel egészül ki:

„8a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak az 1. cikk (2) és (3) bekezdésében bekezdése, a 3. cikk (2) bekezdésében bekezdése és a 8. cikkben említett , cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 309]

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 1. cikk (2) és (3) bekezdése, a 3. cikk (2) bekezdése és a 8. cikk szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*173) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) Az 1. cikk (2) és (3) bekezdése, a 3. cikk (2) bekezdése és a 8. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(*173) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

5.	A 9. cikket el kell hagyni.

122.

Az Európai Parlament és a Tanács 336/2006/EK rendelete (2006. február 15.) a hajók biztonságos üzemeltetéséről szóló nemzetközi szabályzat Közösségen belüli végrehajtásáról és a 3051/95/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (127) (*174)

A hajók biztonságos üzemeltetéséről szóló nemzetközi szabályzat végrehajtására vonatkozó rendelkezések aktualizálása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa a 336/2006/EK rendelet II. mellékletét. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően a 336/2006/EK rendelet a következőképpen módosul:

A 11. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 11a. cikknek megfelelően a II. mellékletet módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy figyelembe vegye a nemzetközi szinten és különösen az IMO keretében végbement fejleményeket, vagy az e rendelet végrehajtása során szerzett tapasztalatok fényében fokozza a rendelet hatékonyságát.”

A rendelet a következő 11a. cikkel egészül ki:

„11a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 11. cikk (2) bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*175) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(*175) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

3.	A 12. cikk (3) bekezdését el kell hagyni.

123.

Az Európai Parlament és a Tanács 2007/59/EK irányelve (2007. október 23.) a közösségi vasúti rendszereken mozdonyokat és vonatokat működtető mozdonyvezetők minősítéséről (128)

A 2007/59/EK irányelv megfelelő működéséhez szükséges technikai intézkedések elfogadása és az irányelvnek a tudományos és műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az irányelvnek a tudományos és műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében módosítsa az irányelv mellékleteit, és az irányelvet kiegészítse a következők révén:

—	az engedélyre, a tanúsítványra és a tanúsítvány hitelesített másolatára vonatkozó minta meghatározása, valamint ezek fizikai jellemzőinek meghatározása, figyelembe véve a hamisítás elleni intézkedéseket,

—	az A és B kategóriák különböző típusaira alkalmazott közösségi kódok elfogadása,

—	a nyilvántartások alapvető paramétereinek a fejlődéshez való hozzáigazítása,

—	a szakmai alkalmasság meghatározására és a személyzet értékelésére vonatkozó közös kritériumok elfogadása,

—	a vizsgáztatók és a vizsgák kiválasztására vonatkozó uniós kritériumok elfogadása,

—	az intelligens kártyák műszaki és üzemeltetési előírásainak elfogadása.

A fentieknek megfelelően a 2007/59/EK irányelv a következőképpen módosul:

A 4. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 31a. cikknek megfelelően ezen irányelv kiegészítése érdekében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az ügynökség által készített tervezet alapján meghatározza az engedélyre, a tanúsítványra és a tanúsítvány hitelesített másolatára vonatkozó közösségi minta mintát, valamint ezek fizikai jellemzőinek meghatározása révén jellemzőit, figyelembe véve a hamisítás elleni intézkedéseket. [Mód. 310]

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 31a. cikknek megfelelően ezen irányelv kiegészítése érdekében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az ügynökség által készített ajánlás alapján meghatározza az e cikk (3) bekezdésében említett A és B kategóriák különböző típusaira alkalmazott közösségi kódokat.”[Mód. 311]

A 22. cikk (4) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„E célból a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 31a. cikknek megfelelően ezen irányelv kiegészítése érdekében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az ügynökség által készített tervezet alapján meghatározza a felállítandó nyilvántartások alapvető paraméterei paramétereit, például a rögzítendő adatok adatokat, azok formátuma formátumát, valamint az adatcsere-protokoll , adatcsere-protokollt, a hozzáférési jogok jogokat, az adatmegőrzés időtartama időtartamát és a csőd esetén követendő eljárások meghatározása révén eljárásokat.”[Mód. 312]

A 23. cikk (3) bekezdése a következőképpen módosul:

A b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„b)	az ügynökség által az (EU) 2016/796 rendelet 36. cikke értelmében javasolt kritériumok.”

b)	A szöveg a következő második albekezdéssel egészül ki: „A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 31a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e abból a célból, hogy e kritériumok megállapítása révén kiegészítse ezt az irányelvet meghatározása érdekében.”[Mód. 313]

A 25. cikk (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(5) A vizsgáztatók és a vizsgák kiválasztását uniós kritériumok alapján szabályozhatják. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 31a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy ezen uniós kritériumoknak az ügynökség által készített tervezet alapján történő meghatározása révén kiegészítse ezt az irányelvet .érdekében. [Mód. 314]

Ha a vizsgáztatók és a vizsgák kiválasztására vonatkozó uniós kritériumok meghatározása esetén rendkívül sürgős okból szükséges, az e cikk értelmében elfogadandó felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására a 31b. cikkben előírt eljárás alkalmazandó.

Ilyen uniós kritériumok hiányában az illetékes hatóságok nemzeti kritériumokat határoznak meg.”

A 31. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 31a. cikknek megfelelően a mellékleteket módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a mellékleteket hozzáigazítsa a tudományos és műszaki fejlődéshez.

Ha a mellékletek tudományos és műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása esetén rendkívül sürgős okból szükséges, az e cikk értelmében elfogadandó felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására a 31b. cikkben előírt eljárás alkalmazandó.”

Az irányelv a következő 31a. és 31b. cikkel egészül ki:

„31a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 4. cikk (4) bekezdésében bekezdése, a 22. cikk (4) bekezdésében bekezdése, a 23. cikk (3) bekezdésében bekezdése, a 25. cikk (5) bekezdésében bekezdése, a 31. cikk (1) bekezdésében bekezdése és a 34. cikkben említett , cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 315]

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 4. cikk (4) bekezdése, a 22. cikk (4) bekezdése, a 23. cikk (3) bekezdése, a 25. cikk (5) bekezdése, a 31. cikk (1) bekezdése és a 34. cikk szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*176) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 4. cikk (4) bekezdése, a 22. cikk (4) bekezdése, a 23. cikk (3) bekezdése, a 25. cikk (5) bekezdése, a 31. cikk (1) bekezdése és a 34. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

31b. cikk

Sürgősségi eljárás

(*176) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

7.	A 32. cikk (3) és (4) bekezdését el kell hagyni.

A 34. cikk második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 31a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az intelligens kártyák műszaki és üzemeltetési előírásainak meghatározása révén kiegészítse ezt az irányelvet . érdekében.”[Mód. 316]

124.

Az Európai Parlament és a Tanács 1371/2007/EK rendelete (2007. október 23.) a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről (129)

Az 1371/2007/EK rendeletnek a műszaki fejlődéshez és a rendelet végrehajtása során szerzett tapasztalatokhoz való hozzáigazítása céljából szükséges intézkedések elfogadása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy:

—	módosítsa a rendelet II. és III. mellékletét,

—	módosítsa a rendeletet a pénzügyi összegek infláció szerinti kiigazításával,

—	kiegészítse a rendeletet megfelelő intézkedések elfogadásával, amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a tagállamok által nyújtott mentességek nincsenek összhangban a 2. cikk rendelkezéseivel,

—	kiegészítse a rendeletet az utasokra vonatkozó telematikai alkalmazások átjárhatósági műszaki előírásainak elfogadásával,

—	kiegészítse a rendeletet azon rendelkezések elfogadásával, amelyek biztosítják, hogy a vasúttársaságok megfelelő biztosítással rendelkezzenek, vagy ezzel egyenértékű intézkedéseket hozzanak annak érdekében, hogy eleget tegyenek az e rendelet értelmében rájuk háruló felelősségnek.

A fentieknek megfelelően az 1371/2007/EK rendelet a következőképpen módosul:

A 33. és a 34. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„33. cikk

A II. és a III. melléklet módosítása

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 34a. cikknek megfelelően a II. és III. mellékletet módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a rendelet végrehajtása során szerzett tapasztalatok fényében.

34. cikk

Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 34a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a 2., a 10. és a 12. cikkben említett intézkedések elfogadása révén kiegészítse ezt a rendeletet . tekintetében. [Mód. 317]

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 34a. cikknek megfelelően e rendeletet módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az infláció figyelembevételével kiigazítsa – az I. mellékletben foglaltak kivételével – a rendeletben említett pénzügyi összegeket.”

A rendelet a következő 34a. cikkel egészül ki:

„34a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 33. és a 34. cikkben említett , cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 318]

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 33. és a 34. cikk szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*177) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 33. és a 34. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(*177) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

3.	A 35. cikket el kell hagyni.

125.

Az Európai Parlament és a Tanács 2008/68/EK irányelve (2008. szeptember 24.) a veszélyes áruk szárazföldi szállításáról (130) (*178)

A 2008/68/EK irányelvnek a műszaki és tudományos fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa az irányelv mellékleteit. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően a 2008/68/EK irányelv a következőképpen módosul:

A 8. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 8a. cikknek megfelelően a mellékleteket módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az ezen irányelv tárgyi hatályának megfelelő területeken a mellékleteket hozzáigazítsa a műszaki és tudományos fejlődéshez, ideértve a helymeghatározási és a nyomonkövetési technikák fejlődését is, különösen pedig, hogy figyelembe vegye az ADR, a RID és az ADN módosításait.”

Az irányelv a következő 8a. cikkel egészül ki:

„8a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*179) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(*179) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

3.	A 9. cikk (3) bekezdését el kell hagyni.

126.

Az Európai Parlament és a Tanács 2008/96/EK irányelve (2008. november 19.) a közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezeléséről (131)

A 2008/96/EK irányelvnek a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa az irányelv mellékleteit, és a balesetek súlyosságára vonatkozóan jelentendő információk közös kritériumainak meghatározásával kiegészítse az irányelvet.

A fentieknek megfelelően a 2008/96/EK irányelv a következőképpen módosul:

A 7. cikk a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 12a. cikknek megfelelően ezen irányelv kiegészítése érdekében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy meghatározza a balesetek súlyosságára vonatkozóan jelentendő információk, ideértve a halálesetek és sérültek számát, közös kritériumainak meghatározása révén kritériumait.”[Mód. 319]

2.	A 11. cikk (2) bekezdését el kell hagyni.

A 12. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„12. cikk

A mellékletek módosítása

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 12a. cikknek megfelelően a mellékleteket módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a mellékleteket hozzáigazítsa a műszaki fejlődéshez.”

Az irányelv a következő 12a. cikkel egészül ki:

„12a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 7. cikk (1a) bekezdésében bekezdése és a 12. cikkben említett , cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 320]

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 7. cikk (1a) bekezdése és a 12. cikk szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*180) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 7. cikk (1a) bekezdése és a 12. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(*180) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

5.	A 13. cikket el kell hagyni.

A IV. melléklet 5. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„5.	a baleset súlyossága;”.

127.

Az Európai Parlament és a Tanács 300/2008/EK rendelete (2008. március 11.) a polgári légi közlekedés védelmének közös szabályairól és a 2320/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (132)

A polgári légi közlekedésnek a védelmét veszélyeztető jogellenes cselekményekkel szembeni megóvását szolgáló közös alapkövetelmények tartalmának és működésének javítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy:

—	módosítsa a 300/2008/EK rendeletet a nemzeti minőségbiztosítási programokra vonatkozó követelményekkel összefüggő további melléklet elfogadásával,

—	kiegészítse a rendeletet a közös alapkövetelmények egyes elemeire vonatkozó általános intézkedésekkel,

—	kiegészítse a rendeletet azon kritériumok megállapításával, amelyek alapján eltérés engedélyezhető a tagállamok számára a közös alapkövetelményektől.

A fentieknek megfelelően a 300/2008/EK rendelet a következőképpen módosul:

A 4. cikk a következőképpen módosul:

A (2) bekezdés a következőképpen módosul:

az első albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 18a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a közös alapkövetelmények egyes elemeinek meghatározása révén kiegészítse ezt a rendeletet érdekében.”[Mód. 321]

ii.	a harmadik albekezdés helyébe a következő szöveg lép: „Ha a közös alapkövetelményekre vonatkozó általános intézkedések elfogadása esetén rendkívül sürgős okból szükséges, az e cikk értelmében elfogadandó felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására a 18b. cikkben előírt eljárás alkalmazandó.”

A (4) bekezdés első és második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 18a. cikknek megfelelően e rendelet kiegészítése érdekében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy meghatározza azokat a kritériumokat, azon kritériumok meghatározása révén , amelyek alapján eltérés engedélyezhető a tagállamok számára az (1) bekezdésben említett közös alapkövetelményektől, így azok olyan alternatív védelmi intézkedéseket fogadhatnak el, amelyek a helyi kockázatfelmérés alapján megfelelő szintű védelmet biztosítanak. Az ilyen alternatív intézkedéseket a légi jármű méretével, vagy az üzemelés vagy más vonatkozó tevékenység jellegével, méretével vagy gyakoriságával kapcsolatos okokkal kell igazolni. [Mód. 322]

Ha azon kritériumok meghatározása esetén, amelyek alapján eltérés engedélyezhető a tagállamok számára a közös alapkövetelményektől, rendkívül sürgős okból szükséges, az e bekezdés értelmében elfogadandó felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására a 18b. cikkben előírt eljárás alkalmazandó.”

A 11. cikk (2) bekezdésének első és második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 18a. cikknek megfelelően e rendeletet módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a nemzeti minőségbiztosítási programokra vonatkozó követelményekkel összefüggő további melléklettel egészítse ki a rendeletet.

Ha a nemzeti minőségbiztosítási programokra vonatkozó követelmények esetében rendkívül sürgős okból szükséges, az e bekezdés értelmében elfogadandó felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására a 18b. cikkben előírt eljárás alkalmazandó.”

A rendelet a következő 18a. és 18b. cikkel egészül ki:

„18a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 4. cikk (2) és (4) bekezdése bekezdésében és a 11. cikk (2) bekezdése bekezdésében említett szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre ötéves időtartamra szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 323]

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 4. cikk (2) és (4) bekezdése és a 11. cikk (2) bekezdése szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*181) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 4. cikk (2) és (4) bekezdése és a 11. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

18b. cikk

Sürgősségi eljárás

(*181) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

4.	A 19. cikk (3) és (4) bekezdését el kell hagyni.

128.

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/15/EK irányelve (2009. április 23.) a hajófelügyeleti és hajóvizsgáló szervezetek, valamint a tengerészeti hatóságok vonatkozó tevékenységeinek közös szabályairól és szabványairól (133) (*182)

A 2009/15/EK irányelvnek a vonatkozó nemzetközi jogi eszközök fejlődéséhez való hozzáigazítása és a sértett felek kártalanítása céljából fizetendő legnagyobb összegek módosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a következők érdekében módosítsa az irányelvet:

—	egyes nemzetközi egyezmények, jegyzőkönyvek, szabályzatok és a kapcsolódó határozatok hatályba lépett jövőbeni módosításainak átvezetése,

—	az irányelvben meghatározott egyes összegek módosítása.

A fentieknek megfelelően a 2009/15/EK irányelv a következőképpen módosul:

Az irányelv a következő 5a. cikkel egészül ki:

„5a. cikk

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 7. cikk (1) bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 7. cikk (1) bekezdése szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*183) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 7. cikk (1) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(*183) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

2.	A 6. cikk (3) bekezdését el kell hagyni.

A 7. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 5a. cikknek megfelelően ezen irányelvet – alkalmazási körének kiterjesztése nélkül – módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy:

a)	ezen irányelv alkalmazásában átvezesse a 2. cikk d) pontjában, a 3. cikk (1) bekezdésében és az 5. cikk (2) bekezdésében említett nemzetközi egyezmények, jegyzőkönyvek, szabályzatok és a kapcsolódó határozatok hatályba lépett jövőbeni módosításait;

b)	módosítsa az 5. cikk (2) bekezdése b) pontjának ii. és iii. alpontjában meghatározott összegeket.”

129.

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/18/EK irányelve (2009. április 23.) a tengeri szállítási ágazatban bekövetkező balesetek kivizsgálására irányadó alapelvek megállapításáról, valamint az 1999/35/EK tanácsi és a 2002/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról (134)

A 2009/18/EK irányelvnek az uniós és nemzetközi szabályok fejlődéséhez való hozzáigazítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy:

—	a fogalommeghatározások, valamint az uniós jogszabályokra és az IMO-jogeszközökre történő hivatkozások naprakésszé tétele érdekében módosítsa az irányelvet annak érdekében, hogy azok összhangba kerüljenek a hatályba lépett uniós vagy IMO-intézkedésekkel,

—	az irányelv mellékleteinek a műszaki fejlődéshez és a végrehajtásuk során szerzett tapasztalatokhoz való hozzáigazítása érdekében módosítsa az irányelv mellékleteit,

—	az irányelvet kiegészítse a tengeri balesetek és események kivizsgálására szolgáló közös módszertannal.

Az uniós normák védelmének biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el ezen irányelv módosítása érdekében abból a célból, hogy a tengeri balesetek és események kivizsgálásáról szóló IMO-szabályzat bármely módosítását kizárja az irányelv hatálya alól, amennyiben a Bizottság értékelése alapján egyértelműen fennáll a veszélye annak, hogy a nemzetközi okmány adott módosítása nyomán csökkenne a tengerészeti biztonságra, a hajókról történő szennyezés megelőzésére vagy a fedélzeti élet- és munkakörülményekre vonatkozóan az uniós jogszabályok által létrehozott követelményszint, illetve hogy a módosítás ez utóbbival összeegyeztethetetlen. [Mód. 324]

A fentieknek megfelelően a 2009/18/EK irányelv a következőképpen módosul:

Az 5. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4) A biztonsági vizsgálatok lefolytatása során a kivizsgáló szerv a tengeri balesetek és események kivizsgálására szolgáló közös módszertant követi. A vizsgálók egyedi esetekben eltérhetnek a módszertantól, amennyiben az szakmai megítélésük szerint szükségesnek bizonyul, és ha a vizsgálat céljainak elérése érdekében szükséges.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 18a. cikknek megfelelően ezen irányelv kiegészítése érdekében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el , amelyekben megállapítja a tengeri balesetek és események kivizsgálására szolgáló közös módszertant, módszertanra vonatkozóan, figyelembe véve a biztonsági vizsgálatokból levont lényegi tanulságokat.”[Mód. 325]

Az irányelv a következő 18a. cikkel egészül ki:

„18a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak az 5. cikk (4) bekezdésében bekezdése és a 20. cikkben említett , cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 326]

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 5. cikk (4) bekezdése és a 20. cikk szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*184) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) Az 5. cikk (4) bekezdése és a 20. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(*184) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

3.	A 19. cikk (3) bekezdését el kell hagyni.

A 20. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„20. cikk

Módosítási hatáskörök

(1) A Bizottság – ezen irányelv korlátainak tiszteletben tartásával – felhatalmazást kap arra, hogy a 18a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa ezen irányelv fogalommeghatározásait, valamint az uniós jogszabályokra és az IMO-jogeszközökre történő hivatkozásokat annak érdekében, hogy azok összhangba kerüljenek a hatályba lépett uniós vagy IMO-intézkedésekkel.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 18a. cikknek megfelelően ezen irányelv mellékleteit módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a mellékleteket hozzáigazítsa a műszaki fejlődéshez és a végrehajtásuk során szerzett tapasztalatokhoz.

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 18a. cikknek megfelelően jogi aktusokat fogadjon el ezen irányelv módosítása érdekében abból a célból, hogy a tengeri balesetek és események kivizsgálásáról szóló IMO-szabályzat módosításai a 2099/2002/EK rendelet 5. cikkének megfelelően kizárhatók ezen irányelv alkalmazási köréből bármely módosítását kizárja az irányelv hatálya alól, amennyiben a Bizottság értékelése alapján egyértelműen fennáll a veszélye annak, hogy a nemzetközi okmány adott módosítása nyomán csökkenne a tengerészeti biztonságra, a hajókról történő szennyezés megelőzésére vagy a fedélzeti élet- és munkakörülményekre vonatkozóan az uniós jogszabályok által létrehozott követelményszint, illetve hogy a módosítás ez utóbbival összeegyeztethetetlen .”[Mód. 327]

130.

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/33/EK irányelve (2009. április 23.) a tiszta és energiahatékony közúti járművek használatának előmozdításáról (135)

A 2009/33/EK irányelvnek az inflációhoz és a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a közúti járművek teljes élettartamára megállapított üzemeltetési költségek kiszámításához használt adatok kiigazítása érdekében módosítsa az irányelv mellékletét. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően a 2009/33/EK irányelv a következőképpen módosul:

A 7. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„7. cikk

A melléklet módosítása

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 8a. cikknek megfelelően a mellékletet módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az inflációhoz és a műszaki fejlődéshez igazítsa a közúti járművek teljes élettartamára megállapított üzemeltetési költségek kiszámításához használt adatokat.”

Az irányelv a következő 8a. cikkel egészül ki:

„8a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 7. cikkben említett cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 328]

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*185) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(*185) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

3.	A 9. cikket el kell hagyni.

131.

Az Európai Parlament és a Tanács 391/2009/EK rendelete (2009. április 23.) a hajófelügyeleti és hajóvizsgáló szervezetek közös szabályairól és szabványairól (136) (*186)

A 391/2009/EK rendeletnek a nemzetközi szabályok változásához való hozzáigazítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy:

—	módosítsa a rendelet I. mellékletében meghatározott minimumkövetelményeket, különösen figyelembe véve az IMO vonatkozó határozatait,

—

kiegészítse a rendeletet a szabályok és eljárások hatékonyságának és az elismert szervezetek osztályozott hajói biztonsági és környezetszennyezés-megelőzési teljesítményének méréséhez kapcsolódó követelményekkel, különös tekintettel a kikötő szerinti államok általi ellenőrzésről szóló párizsi egyetértési memorandum vagy hasonló szabályozások adataira,

—	kiegészítse a rendeletet azokkal a követelményekkel, amelyek alapján a teljesítményt a biztonságra vagy a környezetre nézve elfogadhatatlan mértékben veszélyesnek lehet tekinteni, amelyek tekintetbe vehetik a kis vagy nagymértékben szakosodott szervezeteket érintő különleges körülményeket

—	kiegészítse a rendeletet pénzbírságokra és időszakos kényszerítő bírságokra, valamint a hajófelügyeleti és hajóvizsgáló szervezetek elismerésének visszavonására vonatkozó részletes szabályokkal.

A fentieknek megfelelően a 391/2009/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.	A 12. cikk (4) bekezdését el kell hagyni.

A 13. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 14a. cikknek megfelelően – alkalmazási körének kiterjesztése nélkül – az I. mellékletet módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy aktualizálja az abban meghatározott minimumkövetelményeket, különösen figyelembe véve az IMO vonatkozó határozatait.”

A 14. cikk (1) és (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 14a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:

a szabályok és eljárások hatékonyságának és az elismert szervezetek osztályozott hajói biztonsági és környezetszennyezés-megelőzési teljesítményének méréséhez kapcsolódó követelmények, különös tekintettel a kikötő szerinti államok általi ellenőrzésről szóló párizsi egyetértési memorandum vagy hasonló szabályozások adataira;

b)	azon követelmények, amelyek alapján a teljesítményt a biztonságra vagy a környezetre nézve elfogadhatatlan mértékben veszélyesnek lehet tekinteni, amelyek tekintetbe vehetik a kisebb méretű vagy nagymértékben szakosodott szervezeteket érintő különleges körülményeket.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 14a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 6. cikk szerinti pénzbírságokra és időszakos kényszerítő bírságokra vonatkozó részletes szabályokra, valamint szükség esetén a hajófelügyeleti és hajóvizsgáló szervezetek elismerésének a 7. cikk szerinti visszavonására vonatkozó részletes szabályokra vonatkozóan.”

A rendelet a következő 14a. cikkel egészül ki:

„14a. cikk

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 13. cikk (1) bekezdése és a 14. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 13. cikk (1) bekezdése és a 14. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*187) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 13. cikk (1) bekezdése és a 14. cikk (1) és (2) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(*187) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

132.

Az Európai Parlament és a Tanács 392/2009/EK rendelete (2009. április 23.) a tengeri utasszállítók baleseti felelősségéről (137) (*188)

A 392/2009/EK rendeletnek az egyéb uniós és nemzetközi szabályok fejlődéséhez való hozzáigazítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy:

—	módosítsa a rendelet I. mellékletét, hogy beépítse az athéni egyezmény rendelkezéseinek módosításait,

—	módosítsa e rendelet I. mellékletében a 2009/45/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (138) 4. cikke szerint B. osztályba sorolt hajók tekintetében meghatározott korlátokat,

—	módosítsa a rendelet II. mellékletét, hogy beépítse az IMO-iránymutatások rendelkezéseinek módosításait.

A fentieknek megfelelően a 392/2009/EK rendelet a következőképpen módosul:

A 9. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„9. cikk

A mellékletek módosítása

(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 9a. cikknek megfelelően az e rendelet I. mellékletét módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy beépítse a mellékletbe az athéni egyezmény 3. cikkének (1) bekezdésében, 4a. cikke (1) bekezdésében, 7. cikke (1) bekezdésében és 8. cikkében meghatározott korlátozások módosításait, figyelembe véve az egyezmény 23. cikke szerinti határozatokat.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 9a. cikknek megfelelően – megfelelő hatásvizsgálat alapján – felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa e rendelet I. mellékletében a 2009/45/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (*189) 4. cikke szerint B. osztályba sorolt hajók tekintetében meghatározott korlátokat, figyelembe véve – a 2016. december 31-ig tartó időszakra vonatkozóan – a viteldíjakra és a piac azon képességére gyakorolt következményeket, hogy megfelelő szintű, hozzáférhető biztosítási fedezetet lehessen szerezni, az utasok jogainak megerősítését célzó jogpolitika és a forgalom bizonyos részének szezonális jellege fényében.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 9a. cikknek megfelelően a II. mellékletet módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy beépítse az IMO-iránymutatások rendelkezéseinek módosításait.

(*189) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/45/EK irányelve (2009. május 6.) a személyhajókra vonatkozó biztonsági szabályokról és követelményekről (HL L 163., 2009.6.25., 1. o.).”"

A rendelet a következő 9a. cikkel egészül ki:

„9a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 9. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 9. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*190) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 9. cikk (1) és (2) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(*190) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

3.	A 10. cikket el kell hagyni.

133.

Az Európai Parlament és a Tanács 1071/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról és a 96/26/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (139)

Az alkalmazandó szabályok egyes megsértése súlyosságának megállapítása, valamint az 1071/2009/EK rendeletnek a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa a rendelet I., II. és III. mellékletét, valamint kiegészítse a rendeletet az uniós jogszabályok azon súlyos megsértéseinek kategóriáit, típusait és súlyossági fokát meghatározó jegyzékkel, amelyek – a IV. mellékletben meghatározottakon túl – a jó hírnév elveszítését eredményezhetik. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A Bizottság által az 1071/2009/EK rendelet alapján az elhalasztásra vonatkozó intézkedések elfogadására adott felhatalmazások közül többre már nincs szükség.

A fentieknek megfelelően az 1071/2009/EK rendelet a következőképpen módosul:

A 6. cikk (2) bekezdése b) pontjának első és második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 24a. cikknek megfelelően e rendelet kiegészítése érdekében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az uniós jogszabályok azon súlyos megsértéseinek kategóriáit, típusait és súlyossági fokát meghatározó jegyzék készítése révén jegyzéket készítsen, amelyek – a IV. mellékletben meghatározottakon túl – a jó hírnév elveszítését eredményezhetik. A tagállamok a 12. cikk (1) bekezdése szerinti ellenőrzési prioritások felállításakor figyelembe veszik az említett jogsértésekkel kapcsolatos információkat, beleértve a más tagállamoktól kapott információkat is.”[Mód. 329]

2.	A 8. cikk (9) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(9) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 24a. cikknek megfelelően az I., II. és a III. mellékletet módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy azokat hozzáigazítsa a műszaki fejlődéshez.”

3.	A 11. cikk (4) bekezdésének harmadik albekezdését el kell hagyni.

4.	A 12. cikk (2) bekezdésének második albekezdését el kell hagyni.

5.	A 16. cikk (7) bekezdését el kell hagyni.

A rendelet a következő 24a. cikkel egészül ki:

„24a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 6. cikk (2) bekezdésében bekezdése és a 8. cikk (9) bekezdésében említett bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 330]

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 6. cikk (2) bekezdése és a 8. cikk (9) bekezdése szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*191) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 6. cikk (2) bekezdése és a 8. cikk (9) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(*191) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

7.	A 25. cikk (3) bekezdését el kell hagyni.

134.

Az Európai Parlament és a Tanács 1072/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a nemzetközi közúti árufuvarozási piachoz való hozzáférés közös szabályairól (140)

Az 1072/2009/EK rendeletnek a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa a rendelet I., II. és III. mellékletét, valamint módosítsa a rendeletet a közösségi engedély érvényességi időtartama vonatkozásában.

Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően az 1072/2009/EK rendelet a következőképpen módosul:

A 4. cikk a következőképpen módosul:

A (2) bekezdés harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 14a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a közösségi engedély érvényességi idejét a műszaki fejlődéshez igazítsa, különösen az 1071/2009/EK rendelet 16. cikkében előírt közúti fuvarozói nemzeti elektronikus nyilvántartásokhoz.”

b)	A (4) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép: „A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 14a. cikknek megfelelően az I. és a II. mellékletet módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy azokat hozzáigazítsa a műszaki fejlődéshez.”

2.	Az 5. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 14a. cikknek megfelelően a III. mellékletet módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy azt hozzáigazítsa a műszaki fejlődéshez.”

Az V. fejezet a cím után a következő 14a. cikkel egészül ki:

„14a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 4. cikk (2) és (4) bekezdésében bekezdése, valamint az 5. cikk (4) bekezdésében említett bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 331]

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 4. cikk (2) és (4) bekezdése, valamint az 5. cikk (4) bekezdése szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*192) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 4. cikk (2) és (4) bekezdése és az 5. cikk (4) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(*192) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

4.	A 15. cikket el kell hagyni.

135.

Az Európai Parlament és a Tanács 1073/2009/EK rendelete (2009. október 21.) az autóbusszal végzett személyszállítás nemzetközi piacához való hozzáférés közös szabályairól és az 561/2006/EK rendelet módosításáról (141)

Az 1073/2009/EK rendeletnek a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása, valamint a megfelelő működéséhez szükséges műszaki intézkedések meghatározása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa a rendelet I. és II. mellékletét, és kiegészítse azt a következők meghatározásával:

—	a különjáratokat üzemeltető fuvarozók nevére és az út során érintett átszállási pontokra vonatkozó eljárások,

—	a saját számlás szállítási tevékenységre vonatkozó igazolványok formátuma,

—	menetrend szerinti járatok engedélyeinek formátuma

—	az ilyen engedélykérelmek formátuma

—	különjáratok menetlevelének formátuma, a menetlevéltömbök formátuma és azok használatának módja

—	a menetrend szerinti nemzetközi szolgáltatás során a fogadó tagállamban nem honos fuvarozók által menetrend szerinti járatként végzett kabotázshoz kiadott engedélyek számáról szóló statisztikai kimutatások közlésére használt táblázatok formája.

A fentieknek megfelelően az 1073/2009/EK rendelet a következőképpen módosul:

A 4. cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 25a. cikknek megfelelően az I. és a II. mellékletet módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy azokat hozzáigazítsa a műszaki fejlődéshez.”

Az 5. cikk a következőképpen módosul:

A (3) bekezdés ötödik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 25a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a szóban forgó fuvarozók nevének és az út során érintett átszállási pontoknak az érintett tagállamok illetékes hatóságaival való közlésére vonatkozó eljárások megállapítása révén kiegészítse ezt a rendeletet eljárásokra vonatkozóan.”[Mód. 332]

Az (5) bekezdés harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 25a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az igazolványok formátumára vonatkozóan formátumának meghatározása révén kiegészítse ezt a rendeletet .”[Mód. 333]

A 6. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 25a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az igazolványok formátumára vonatkozóan engedélyek formátumának meghatározása révén kiegészítse ezt a rendeletet .”[Mód. 334]

A 7. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 25a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az engedélykérelmek formátumára vonatkozóan formátumának meghatározása révén kiegészítse ezt a rendeletet .”[Mód. 335]

A 12. cikk (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(5) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 25a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a menetlevelek és menetlevéltömbök formátumának formátumára, illetve használatuk módjára vonatkozóan módjának megállapítása révén kiegészítse ezt a rendeletet .”[Mód. 336]

A rendelet a következő 25a. cikkel egészül ki:

„25a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 4. cikk (2) bekezdésében bekezdése, az 5. cikk (3) és (5) bekezdésében bekezdése, a 6. cikk (4) bekezdésében bekezdése, a 7. cikk (2) bekezdésében bekezdése, a 12. cikk (5) bekezdésében bekezdése és a 28. cikk (3) bekezdésében említett bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 337]

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 4. cikk (2) bekezdése, az 5. cikk (3) és (5) bekezdése, a 6. cikk (4) bekezdése, a 7. cikk (2) bekezdése, a 12. cikk (5) bekezdése és a 28. cikk (3) bekezdése szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*193) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 4. cikk (2) bekezdése, az 5. cikk (3) és (5) bekezdése, a 6. cikk (4) bekezdése, a 7. cikk (2) bekezdése, a 12. cikk (5) bekezdése és a 28. cikk (3) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(*193) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

7.	A 26. cikket el kell hagyni.

A 28. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 25a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a (2) bekezdésben hivatkozott statisztikai kimutatások közlésére használt táblázatok formájának megállapítása révén kiegészítse ezt a rendeletet formájára vonatkozóan.”[Mód. 338]

XII. EGÉSZSÉGÜGY ÉS ÉLELMISZERBIZTONSÁG

136.

A Tanács irányelve (1988. december 21.) az emberi fogyasztásra szánt gyorsfagyasztott élelmiszerekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (89/108/EGK) (142)

A 89/108/EGK irányelv célkitűzéseinek elérése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a kriogén közegekre vonatkozó tisztasági kritériumokra, a gyorsfagyasztott élelmiszerekre vonatkozó mintavételi eljárásokra, valamint a hőmérsékletük ellenőrzésére, illetve a szállítóeszközök, raktárak és tárolók hőmérsékletének ellenőrzésére szolgáló eljárásokra vonatkozóan kiegészítse az irányelvet. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően a 89/108/EGK irányelv a következőképpen módosul:

A 4. cikk harmadik bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 11a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy meghatározza a kriogén közegekre vonatkozó tisztasági kritériumokat kritériumok meghatározása révén kiegészítse ezt az irányelvet .”[Mód. 339]

A 11. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„11. cikk

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 11a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy meghatározza a gyorsfagyasztott élelmiszerekre vonatkozó mintavételi eljárások eljárásokat, valamint a hőmérsékletük ellenőrzésére, illetve a szállítóeszközök, raktárak és tárolók hőmérsékletének ellenőrzésére vonatkozó eljárások meghatározása révén kiegészítse ezt az irányelvet eljárásokat.”[Mód. 340]

Az irányelv a következő 11a. cikkel egészül ki:

„11a. cikk

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 4. és a 11. cikkben említett cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 341]

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 4. és a 11. cikk szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*194) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 4. és a 11. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(*194) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

4.	A 12. cikket el kell hagyni.

137.

Az Európai Parlament és a Tanács 1999/2/EK irányelve (1999. február 22.) az ionizáló sugárzással kezelt élelmiszerekre és élelmiszer-összetevőkre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (143)

Az 1999/2/EK irányelv célkitűzéseinek elérése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a közegészség védelmének biztosítása érdekében – a szükséges mértékben – módosítsa az irányelvet, valamint kiegészítse az irányelvet az élelmiszerek maximális besugárzási dózisával kapcsolatos kivételekre , valamint és a létesítményekre vonatkozó kiegészítő előírásokra vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein. [Mód. 342]

A fentieknek megfelelően az 1999/2/EK irányelv a következőképpen módosul:

Az 5. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 11a. cikknek megfelelően ennek az irányelvnek a kiegészítése érdekében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy engedélyezze az (1) bekezdés rendelkezése alóli kivételeket, figyelembe véve az elérhető tudományos ismereteket és a vonatkozó nemzetközi normákat.”[Mód. 343]

A 7. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az engedély csak akkor adható meg, ha a létesítmény:

—	megfelel a FAO/WHO Codex Alimentarius Bizottság által ajánlott, az élelmiszer-besugárzó létesítmények működési szabályzatának (hivatkozás: FAO/WHO/CAC, XV. kötet, 1. kiadás) és a Bizottság által adott esetben elfogadható minden kiegészítő előírásnak.

—	megnevez egy személyt, aki az eljárás alkalmazása minden szükséges feltételének teljesítéséért felelős.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 11a. cikknek megfelelően ennek az irányelvnek a kiegészítése érdekében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e cikk (2) bekezdésének első francia bekezdésében említett kiegészítő előírásra vonatkozóan, figyelembe véve az alkalmazott kezelés hatékonyságára és biztonságára vonatkozó követelményeket, valamint az élelmiszer-feldolgozás élelmiszerfeldolgozás megfelelő higiéniai gyakorlatait.”[Mód. 344]

Az irányelv a következő 11a. és 11b. cikkel egészül ki:

„11a. cikk

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak az 5. cikk (2) bekezdésében bekezdése, a 7. cikk (2) bekezdésében bekezdése és a 14. cikk (3) bekezdésében említett bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 345]

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 5. cikk (2) bekezdése, a 7. cikk (2) bekezdése és a 14. cikk (3) bekezdése szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*195) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) Az 5. cikk (2) bekezdése, a 7. cikk (2) bekezdése és a 14. cikk (3) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

11b. cikk

(*195) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

4.	A 12. cikk (3), (4) és (5) bekezdését el kell hagyni.

A 14. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 11a. cikknek megfelelően ezen irányelvet módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a közegészség megfelelő védelmének biztosításához szükséges mértékben, a megelőző jogi helyzethez képest megállapított tilalmakra vagy korlátozásokra korlátozva.

Ha a közegészségügyet érintő rendkívül sürgős okból szükséges, az e bekezdés értelmében elfogadandó felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására a 11b. cikkben előírt eljárás alkalmazandó.”

138.

Az Európai Parlament és a Tanács 141/2000/EK rendelete (1999. december 16.) a ritka betegségek gyógyszereiről (144) (*196)

A 141/2000/EK rendelet célkitűzéseinek elérése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a „hasonló gyógyszer” és a „klinikailag nagyobb hatásosság” kifejezések fogalommeghatározásával kiegészítse a rendeletet. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően a 141/2000/EK rendelet a következőképpen módosul:

A 8. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10b. cikknek megfelelően e rendeletet kiegészítő felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a »hasonló gyógyszer« és a »klinikailag nagyobb hatásosság« kifejezések fogalommeghatározásának elfogadása révén.”

2.	A 10a. cikk (3) bekezdését el kell hagyni.

Az irányelv a következő 10b. cikkel egészül ki:

„10b. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 8. cikk (4) bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 8. cikk (4) bekezdése szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*197) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 8. cikk (4) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(*197) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

139.

Az Európai Parlament és a Tanács 2001/18/EK irányelve (2001. március 12.) a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról és a 90/220/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (145) (*198)

A 2001/18/EK irányelv célkitűzéseinek elérése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az irányelv mellékleteit módosítsa, és az irányelvet kiegészítse a következőkkel:

—	a GMO-k egyes típusainak forgalomba hozatali bejelentésére vonatkozó eltérést biztosító feltételek és információs követelmények,

—	olyan alsó határérték azon termékek esetében, amelyekben az engedélyezett GMO-k esetleges vagy technikailag elkerülhetetlen nyomai nem zárhatók ki, amely alatt ezeket a termékeket nem kell GMO-ként címkézni,

—	0,9 %-nál alacsonyabb küszöbérték, amely alatt az irányelvben meghatározott címkézési követelmények nem alkalmazandók a GMO-k közvetlen feldolgozásra szánt termékekben előforduló nyomaira,

—	konkrét címkézési követelmények azon GMO-k esetében, amelyek nem ezen irányelv értelmében kerülnek piacra.

A fentieknek megfelelően a 2001/18/EK irányelv a következőképpen módosul:

A 16. cikk a következőképpen módosul:

A (2) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 29a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy megállapítsa az (1) bekezdésben említett feltételeket és információs követelményeket, valamint a dokumentáció összefoglalásához szükséges valamennyi megfelelő követelményt, a megfelelő tudományos bizottsággal folytatott konzultációt követően. A feltételeknek és az információs követelményeknek biztosítaniuk kell az emberi egészség és a környezet magas szintű biztonságát, továbbá az ilyen biztonságról rendelkezésre álló tudományos bizonyítékokon, illetve a hasonló GMO-k kibocsátása során nyert tapasztalatokból fakadó bizonyítékokon kell alapulniuk.”

A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A (2) bekezdés szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása előtt a Bizottság a javaslatot a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi. A nyilvánosság 60 napig teheti meg észrevételeit a Bizottság számára. A Bizottság valamennyi ilyen észrevételt annak elemzésével együtt továbbít a 29a. cikk (4) bekezdésében említett szakértőkhöz.”

A 21. cikk a következőképpen módosul:

A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Azon termékek esetében, amelyekben az engedélyezett GMO-k esetleges vagy technikailag elkerülhetetlen nyomai nem zárhatók ki, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 29a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy olyan alsó határértéket állapítson meg, amely alatt ezeket a termékeket nem kell az e cikk (1) bekezdésében foglaltak szerint címkézni. Meg kell állapítani az adott termékre vonatkozó határértékeket.”

b)	A (3) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép: „A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 29a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy megállapítsa az e bekezdés első albekezdésében említett határértékeket.”

A 26. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 29a. cikknek megfelelően a IV. mellékletet módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy megállapítsa az (1) bekezdésben említett konkrét címkézési követelményeket oly módon, hogy azok ne ismételjék meg és ne kerüljenek ellentmondásba a meglévő uniós jogszabályokban megállapított címkézési előírásokkal. Ennek során adott esetben figyelembe kell venni a tagállamok által az uniós jogszabályoknak megfelelően hozott, címkézésre vonatkozó rendelkezéseket.”

A 27. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„27. cikk

A mellékletek műszaki fejlődéshez való igazítása

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 29a. cikknek megfelelően a II. melléklet C. és D. szakaszát, a III–VI. mellékletet, valamint a VII. melléklet C. szakaszát módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy azokat hozzáigazítsa a műszaki fejlődéshez.”

Az irányelv a következő 29a. cikkel egészül ki:

„29a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 16. cikk (2) bekezdése, a 21. cikk (2) és (3) bekezdése, a 26. cikk (2) bekezdése és a 27. cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 16. cikk (2) bekezdése, a 21. cikk (2) és (3) bekezdése, a 26. cikk (2) bekezdése és a 27. cikk szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*199) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 16. cikk (2) bekezdése, a 21. cikk (2) és (3) bekezdése, a 26. cikk (2) bekezdése és a 27. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(*199) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

6.	A 30. cikk (3) bekezdését el kell hagyni.

140.

Az Európai Parlament és a Tanács irányelve (2001. november 6.) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről (2001/83/EK) (146) (*200)

A 2001/83/EK irányelv célkitűzéseinek elérése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy:

—	ha új tudományos ismeretek indokolják, módosítsa az irányelvet azon feltételek egyikére vonatkozóan, amelyeket a homeopátiás gyógyszerek esetében teljesíteni kell annak érdekében, hogy részesüljenek a különleges, egyszerűsített törzskönyvezési eljárás előnyeiből,

—	a tudományos és műszaki fejlődés figyelembevétele érdekében módosítsa az irányelvet azon műveletek típusaira vonatkozóan, amelyeket a kiindulási anyagként felhasznált hatóanyagok gyártásának minősülnek,

—	a tudományos és műszaki fejlődés figyelembevétele érdekében módosítsa az irányelv I. mellékletét,

—	kiegészítse az irányelvet az ezen irányelvvel összhangban kiadott forgalombahozatali engedély feltételei módosításának vizsgálatához szükséges megfelelő rendelkezésekkel,

—	kiegészítse az irányelvet a gyógyászati készítmények gyártására vonatkozó helyes gyártási gyakorlat elveinek és iránymutatásainak meghatározásával.

A fentieknek megfelelően a 2001/83/EK irányelv a következőképpen módosul:

1.	A 14. cikk (1) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép: „A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 121a. cikknek megfelelően az első albekezdés harmadik francia bekezdését módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, ha új tudományos ismeretek indokolják.”

2.	A 23b. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 121a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy megállapítsa az (1) bekezdésben említett rendelkezéseket.”

3.	A 46a. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 121a. cikknek megfelelően az (1) bekezdést módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy figyelembe vegye a tudományos és műszaki fejlődést.”

A 47. cikk első bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 121a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a célból, hogy meghatározza a 46. cikk f) pontjában említett, a gyógyászati készítmények gyártására vonatkozó helyes gyártási gyakorlat elveit és iránymutatásait.”

5.	A 120. cikk helyébe a következő szöveg lép: „120. cikk A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 121a. cikknek megfelelően az I. mellékletet módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy figyelembe vegye a tudományos és műszaki fejlődést.”

6.	A 121. cikk (2a) bekezdését el kell hagyni.

A 121a. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„121a. cikk

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 14. cikk (1) bekezdése, a 22b. cikk, a 23b. cikk, a 46a. cikk, a 47. cikk, az 52b. cikk, az 54a. cikk és a 120. cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 14. cikk (1) bekezdése, a 22b. cikk, a 23b. cikk, a 46a. cikk, a 47. cikk, az 52b. cikk, az 54a. cikk és a 120. cikk szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*201) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 14. cikk (1) bekezdése, a 22b. cikk, a 23b. cikk, a 46a. cikk, a 47. cikk, az 52b. cikk, az 54a. cikk és a 120. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(*201) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

8.	A 121b. és 121c. cikket el kell hagyni.

141.

Az Európai Parlament és a Tanács 999/2001/EK rendelete (2001. május 22.) egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról (147)

A 999/2001/EK rendelet célkitűzéseinek megvalósítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa a rendelet mellékleteit következők révén és kiegészítse a rendeletet a következőkkel:

—	az engedélyezett gyorstesztek felsorolásának frissítése jóváhagyása,

—	az éves nyomonkövetési programok alá tartozó szarvasmarhafélék életkorának módosítása,

—	az ország járványügyi helyzete javulásának bizonyításához szükséges feltételek listájának frissítése helyzetének javulását bizonyító feltételek megállapítása és azok felsorolása a mellékletben,

—	a kérődzők fiatal egyedei halakból származó fehérjékkel történő takarmányozásának engedélyezése,

A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az említett rendelet kiegészítése céljából a következők révén:

—	az állatok takarmányozására vonatkozó tilalmak alóli mentesség megadására vonatkozó részletes feltételek megállapítása,

—	az állati fehérjék takarmányokban – véletlen és technikailag elkerülhetetlen szennyeződés miatt – található nem jelentős mennyiségére vonatkozó tűrésszint bevezetésével kapcsolatos döntés,

—	életkorra vonatkozó döntés,

—	a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok eltávolítására és megsemmisítésére vonatkozó követelmény alóli mentesség megadására vonatkozó szabályok megállapítása,

—	gyártási folyamatok jóváhagyása,

—	bizonyos rendelkezések más állatfajokra történő kiterjesztésére vonatkozó döntés,

—	más állati eredetű termékekre történő kiterjesztésre vonatkozó döntés,

—	a BSE juh- és kecskeféléknél történő megállapítására szolgáló módszer jóváhagyása. [Mód. 346]

A fentieknek megfelelően a 999/2001/EK rendelet a következőképpen módosul:

Az 5. cikk (3) bekezdésének harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 23b. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy jóváhagyja a második albekezdésben említett gyorsteszteket. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 23b. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa a X. melléklet C. fejezetének 4. pontját az engedélyezett gyorstesztek az ott szereplő felsorolás felsorolásának aktualizálása érdekében.”[Mód. 347]

A 6. cikk a következőképpen módosul:

Az (1) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 23b. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el gyorstesztek e célra történő jóváhagyásáról. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 23b. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon abból a célból, hogy az e célra engedélyezett e gyorstesztek felsorolása érdekében módosítsa a X. mellékletet.”[Mód. 348]

Az (1b) bekezdés első és második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 23b. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa az (1a) bekezdés a) és c) pontját annak érdekében, hogy az ott megállapított életkort az EFSA-val folytatott egyeztetést követőn a tudományos fejlődésnek megfelelően kiigazítsa.

Olyan tagállam kérelmére, amely bizonyítani tudja az ország járványügyi helyzetének javulását, az adott tagállamra vonatkozó éves nyomonkövetési programok felülvizsgálhatók. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 23b. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa a III. melléklet A. fejezete I. részének 7. pontját azon feltételek felsorolása érdekében,

a)	meghatározzon bizonyos feltételeket, amelyek alapján az ország járványügyi helyzetének javulását a nyomonkövetési programok felülvizsgálata céljából értékelni kell.

b)	módosítsa a III. melléklet A. fejezete I. részének 7. pontját az a) pontban említett feltételek felsorolása céljából.”[Mód. 349]

A 7. cikk a következőképpen módosul:

A (3) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 23b. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a kérődzők fiatal egyedei halakból származó fehérjékkel történő takarmányozásának engedélyezése érdekében, az alábbiak figyelembevételével módosítsa a IV. mellékletet:

(a)	a kérődzők fiatal egyedei táplálkozási szükségleteinek tudományos felmérése;

(b)	az e cikk végrehajtására vonatkozóan e cikk (5) bekezdése alapján elfogadott szabályok;

(c)	ezen eltérés ellenőrzési vonatkozásainak felmérése.”

A (4) bekezdés harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Egy tagállam vagy harmadik ország kérelmére a 24. cikk (2) bekezdése szerinti eljárással összhangban határozat hozható az e bekezdés szerinti korlátozások alóli egyedi mentességek megadásáról. Minden mentesség esetében figyelembe kell venni az e cikk (3) bekezdésében előírt intézkedéseket. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 23b. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy megállapítsa az ilyen mentesség megadása esetén figyelembe veendő részletes feltételek megállapítása révén kiegészítse ezt a rendeletet feltételeket.”[Mód. 350]

A (4a) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4a) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 23b. cikknek megfelelően e rendelet kiegészítése érdekében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a fertőzésnek legalább a mértékét és a lehetséges forrását figyelembe vevő kedvező kockázatelemzés és a szállítmány végcélja alapján meghatározzon egy olyan tűrésszint meghatározása révén tűrésszintet, amely az állati fehérjék takarmányokban – véletlen és technikailag elkerülhetetlen szennyeződés miatt – található nem jelentős mennyiségére vonatkozik.”[Mód. 351]

A 8. cikk a következőképpen módosul:

Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagokat e rendelet V. mellékletével és az 1069/2009/EK rendelettel összhangban kell eltávolítani és ártalmatlanítani. Ilyen anyag nem vihető be az Unió területére. Az V. melléklet alapján különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok listáján mindenképpen kell, hogy szerepeljen a 12 hónaposnál idősebb szarvasmarhafélék agya, gerincvelője, szeme és mandulája, valamint a Bizottság által megállapítandó életkor fölötti szarvasmarhák gerincoszlopa. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 23b. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy ezen életkor meghatározása révén kiegészítse ezt a rendeletet meghatározására. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 23b. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az 5. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében meghatározott különböző kockázati besorolásokra, valamint a 6. cikk (1a) bekezdésének és (1b) bekezdése b) pontjának követelményeire tekintettel módosítsa a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagoknak az V. mellékletben meghatározott listáját.”[Mód. 352]

A (2) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 23b. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa a X. mellékletet annak érdekében, hogy abban naprakésszé tegye a BSE vágás előtti kimutatását lehetővé tevő megengedett alternatív vizsgálatok felsorolását . BSE vágás előtti kimutatását lehetővé tevő alternatív vizsgálatot hagyjon jóvá, és módosítsa a X. mellékletben szereplő listát. E cikk (1) bekezdése nem vonatkozik az olyan állatokból származó szövetekre, amelyek az V. mellékletben felsorolt feltételek mellett alkalmazott alternatív vizsgálaton mentek keresztül, és a vizsgálat eredménye negatív volt.”[Mód. 353]

Az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 23b. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy e rendelet kiegészítéseként az e cikk (1)–(4) bekezdése alól mentességet biztosító szabályokat állapítson meg a 7. cikk (1) bekezdésében előírt takarmányban való felhasználási tilalom tényleges érvényesítésének időpontjára, vagy – adott esetben a BSE vonatkozásában ellenőrzött fertőzési kockázatot képviselő harmadik országok vagy ezek régiói vonatkozásában – a kérődzőkből származó fehérjéknek a kérődzők takarmányában történő felhasználására vonatkozó tilalom tényleges érvényesítésének időpontjára vonatkozóan annak érdekében, hogy a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok eltávolításának és megsemmisítésének egyedi követelményeit korlátozzák azokra az állatokra, amelyek e dátum előtt születtek az érintett az országokban vagy régiókban.”[Mód. 354]

A 9. cikk a következőképpen módosul:

Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 23b. cikknek megfelelően e rendelet kiegészítése érdekében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a VI. mellékletben felsorolt állati eredetű termékek előállításához használt gyártási folyamatok jóváhagyására jóváhagyása révén .”[Mód. 355]

A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Az V. melléklet 5. pontjában meghatározott kritériumokra figyelemmel az (1) és a (2) bekezdés nem alkalmazandó az olyan kérődzők esetében, amelyek a 8. cikk (2) bekezdésében említett és a X. mellékletben lévő listán szereplő alternatív vizsgálaton estek át, ha a vizsgálat eredménye negatív volt.”

A 15. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 23b. cikknek megfelelően e rendelet kiegészítése érdekben felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az (1) és a (2) bekezdés rendelkezéseinek más állatfajokra történő kiterjesztése révén érdekében kiegészítse e rendeletet.”[Mód. 356]

A 16. cikk (7) bekezdésének első mondata helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 23b. cikknek megfelelően e rendelet kiegészítése érdekben felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az (1)–(6) bekezdés rendelkezéseinek más állati eredetű termékekre történő kiterjesztése érdekében kiegészítse e rendeletet révén. ”[Mód. 357]

A 20. cikk (2) bekezdésének második mondata helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 23b. cikknek megfelelően e rendelet kiegészítése érdekében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a BSE juh- és kecskeféléknél történő megállapítására szolgáló módszer meghatározása révén . meghatározására.”[Mód. 358]

A 23. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„23. cikk

A mellékletek módosítása

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 23b. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon abból a célból, hogy módosítsa a mellékleteket. A módosításoknak arra kell irányulniuk, hogy a mellékletekben foglalt rendelkezéseket a járványügyi helyzet, a rendelkezésre álló tudományos ismeretek, a vonatkozó nemzetközi szabványok, a hatósági ellenőrzések céljára rendelkezésre álló elemzési módszerek és az érintett rendelkezések végrehajtásával kapcsolatos ellenőrzések vagy tanulmányok eredményei terén előállt fejleményekhez igazítsák az alábbi kritériumok figyelembevétele mellett:

i.	adott esetben az EFSA rendelkezésre álló véleményének következtetései;

ii.	annak szükségessége, hogy fenntartsák az emberek és az állatok egészségének magas szintű védelmét az Unióban.”

10.	A 23a. cikket el kell hagyni.

11.

A rendelet a következő 23b. cikkel egészül ki:

„23b. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) Az A Bizottságnak az 5. cikk (3) bekezdésében bekezdése, a 6. cikk (1) és (1b) bekezdésében bekezdése, a 7. cikk (3), (4) és (4a) bekezdésében bekezdése, a 8. cikk (1), (2) és (5) bekezdésében bekezdése, a 9. cikk (1) és (3) bekezdésében bekezdése, a 15. cikk (3) bekezdésében bekezdése, a 16. cikk (7) bekezdésében bekezdése, a 20. cikk (2) bekezdésében bekezdése és a 23. cikkben említett cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktus aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazás felhatalmazása ötéves időtartamra határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 359]

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 5. cikk (3) bekezdése, a 6. cikk (1) és (1b) bekezdése, a 7. cikk (3), (4) és (4a) bekezdése, a 8. cikk (1), (2) és (5) bekezdése, a 9. cikk (1) és (3) bekezdése, a 15. cikk (3) bekezdése, a 16. cikk (7) bekezdése, a 20. cikk (2) bekezdése és a 23. cikk szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*202) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) Az 5. cikk (3) bekezdése, a 6. cikk (1) és (1b) bekezdése, a 7. cikk (3), (4) és (4a) bekezdése, a 8. cikk (1), (2) és (5) bekezdése, a 9. cikk (1) és (3) bekezdése, a 15. cikk (3) bekezdése, a 16. cikk (7) bekezdése, a 20. cikk (2) bekezdése és a 23. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(*202) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

12.	A 24. cikk (3) bekezdését el kell hagyni.

142.

Az Európai Parlament és a Tanács 2002/32/EK irányelve (2002. május 7.) a takarmányban előforduló nemkívánatos anyagokról (148) (*203)

A 2002/32/EK irányelv célkitűzéseinek megvalósítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítás érdekében módosítsa az irányelv I. és II. mellékletét, és a méregtelenítési eljárásokra vonatkozó elfogadhatósági kritériumokkal kiegészítse az irányelvet. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően a 2002/32/EK irányelv a következőképpen módosul:

A 7. cikk (2) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Haladéktalanul határozni kell arról, hogy az I. és a II. mellékletet módosítani kell-e. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 11a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon abból a célból, hogy módosítsa az említett mellékleteket.

Ha e módosítások esetében rendkívül sürgős okból szükséges, az e cikk értelmében elfogadandó felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására a 11a. cikkben előírt eljárás alkalmazandó.”

A 8. cikk a következőképpen módosul:

Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a tudományos és műszaki fejlődéshez való hozzáigazítás érdekében módosítsa az I. és a II. mellékletet.

Ha e módosítások esetében rendkívül sürgős okból szükséges, az e cikk értelmében elfogadandó felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására a 10b. cikkben előírt eljárás alkalmazandó.”

A (2) bekezdés második franciabekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„—

felhatalmazást kap arra, hogy a 10a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy elfogadhatósági kritériumokat határozzon meg a méregtelenítési eljárások vonatkozásában, ezzel kiegészítve az ilyen eljárásokon átesett, takarmányozásra szánt termékek esetében előírt kritériumokat.”

Az irányelv a következő 10a. és 10b. cikkel egészül ki:

„10a. cikk

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 7. cikk (2) bekezdése és a 8. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 7. cikk (2) bekezdése és a 8. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*204) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 7. cikk (2) bekezdése és a 8. cikk (1) és (2) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

10b. cikk

(2) Az Európai Parlament vagy a Tanács a 10a. cikk (6) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Ebben az esetben a Bizottság az Európai Parlament vagy a Tanács kifogásáról szóló határozatról való értesítést követően haladéktalanul hatályon kívül helyezi a szóban forgó felhatalmazáson alapuló jogi aktust.

(*204) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

4.	A 11. cikk (3) és (4) bekezdését el kell hagyni.

143.

A Tanács 2002/46/EK irányelve (2002. június 10.) az étrend-kiegészítőkre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (149)

A 2002/46/EK irányelv célkitűzéseinek megvalósítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a műszaki fejlődéshez való hozzáigazításuk érdekében módosítsa az irányelv I. és II. mellékletét, továbbá a II. mellékletben felsorolt anyagok tisztasági követelményeire, valamint az étrend-kiegészítőkben jelen lévő vitaminok és ásványi anyagok minimális és maximális mennyiségére vonatkozóan kiegészítse az irányelvet. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein. [Mód. 360]

A 2002/46/EK irányelv végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni abból a célból, hogy meghatározza a vitaminok és ásványi anyagok maximális mennyiségét. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni. [Mód. 361]

A fentieknek megfelelően a 2002/46/EK irányelv a következőképpen módosul:

A 4. cikk a következőképpen módosul:

A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 12a. cikknek megfelelően ezen irányelv kiegészítése érdekében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. mellékletben felsorolt anyagok tisztasági követelményeinek meghatározása révén, kivéve azokat az eseteket, amikor a (3) bekezdés értelmében kell ilyen követelményeket alkalmazni.”[Mód. 362]

Az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 12a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítás érdekében módosítsa az I. és a II. mellékletben található listákat.

Ha egy vitaminnak vagy ásványi anyagnak az e cikk (1) bekezdése szerinti listákról való eltávolítása esetén rendkívül sürgős okból szükséges, az e cikk értelmében elfogadandó felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására a 12b. cikkben előírt eljárás alkalmazandó.”

Az 5. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 12a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el rendelet kiegészítése céljából, meghatározva az alábbiakat: abból a célból, hogy meghatározza

a)	a vitaminok és ásványi anyagok e cikk (3) bekezdésében említett minimális mennyiségét mennyisége; továbbá

b)	a A Bizottság végrehajtási jogi aktus útján meghatározza vitaminok és ásványi anyagok e cikk (1) és (2) bekezdésében említett maximális mennyisége mennyiségét. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 13. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással kell elfogadni.”[Mód. 363]

A 12. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép :bekezdését el kell hagyni.

„(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az (1) bekezdésben leírt problémák orvoslása és az emberi egészség védelmének biztosítása érdekében a 12a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ezen irányelv kiegészítése céljából.

Az a tagállam, amely védintézkedéseket fogadott el, azokat az említett felhatalmazáson alapuló elfogadott jogi aktusok hatálybalépéséig fenntarthatja.” [Mód. 364]

Az irányelv a következő 12a. és 12b. cikkel egészül ki:

„12a. cikk (új)

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 4. cikk (2) és (5) bekezdése bekezdésében, és az 5. cikk (4) bekezdésében és a 12. cikk (3) bekezdésében említett bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktus aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 4. cikk (2) és (5) bekezdése bekezdésében, és az 5. cikk (4) bekezdésében és a 12. cikk (3) bekezdésében említett bekezdése szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*205) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 4. cikk (2) és (5) bekezdése, és az 5. cikk (4) bekezdése és a 12. cikk (3) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik. [Mód. 365]

12b. cikk

(2) Az Európai Parlament vagy a Tanács a 13a. cikk (6) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Ebben az esetben a Bizottság az Európai Parlament vagy a Tanács kifogásáról szóló határozatról való értesítést követően haladéktalanul hatályon kívül helyezi a szóban forgó felhatalmazáson alapuló jogi aktust.

(*205) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

5.	A 13. cikk (3) és (4) bekezdését el kell hagyni.

144.

Az Európai Parlament és a Tanács 2002/98/EK irányelve (2003. január 27.) az emberi vér és vérkomponensek gyűjtésére, vizsgálatára, feldolgozására, tárolására és elosztására vonatkozó minőségi és biztonsági előírások megállapításáról, valamint a 2001/83/EK irányelv módosításáról (150)

A 2002/98/EK irányelv célkitűzéseinek megvalósítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a műszaki és tudományos fejlődéshez való hozzáigazítás érdekében módosítsa az irányelv I–IV. mellékletét, és bizonyos műszaki követelményekkel kiegészítse az irányelvet. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A 2002/98/EK irányelv 29. cikke második bekezdésének i) pontja végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni abból a célból, hogy meghatározza a súlyos káros események és szövődmények bejelentésére vonatkozó eljárást és a bejelentési formanyomtatványt. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni. [Mód. 366]

A fentieknek megfelelően a 2002/98/EK irányelv a következőképpen módosul:

Az irányelv a IX. fejezet címe után a következő 27a. és 27b. cikkel egészül ki:

„27a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 29. cikkben említett cikk első és harmadik bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 367]

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 29. cikk első és harmadik bekezdése szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*206) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 29. cikk első és harmadik bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

27b. cikk

Sürgősségi eljárás

(2) Az Európai Parlament vagy a Tanács a 28a. cikk (6) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Ebben az esetben a Bizottság az Európai Parlament vagy a Tanács kifogásáról szóló határozatról való értesítést követően haladéktalanul hatályon kívül helyezi a szóban forgó felhatalmazáson alapuló jogi aktust.

(*206) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

2.	A 28. cikk (3) és (4) bekezdését el kell hagyni.

A 29. cikk a következőképpen módosul:

Az első bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 27a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I–IV. mellékletben meghatározott műszaki követelményeknek abból a célból, hogy a műszaki és tudományos fejlődéshez való hozzáigazítás érdekében történő módosítása tekintetében módosítsa az I–IV. mellékletben meghatározott műszaki követelményeket.

Ha a III. és a IV. mellékletben meghatározott műszaki követelmények esetében rendkívül sürgős okból szükséges, az e cikk értelmében elfogadandó felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására a 27b. cikkben előírt eljárás alkalmazandó.”[Mód. 368]

b)	A második bekezdés i) pontját el kell hagyni. [Mód. 369]

A harmadik és a negyedik bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 27a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az irányelvet a második bekezdésben említett műszaki követelményekre vonatkozóan kiegészítse.

Ha a második bekezdés b), c), d), e), f) és g) pontjában említett műszaki követelmények esetében rendkívül sürgős okból szükséges, az e cikk értelmében elfogadandó felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására a 27b. cikkben előírt eljárás alkalmazandó.”

A cikk a következő ötödik bekezdéssel egészül ki:

„A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza a súlyos káros események és szövődmények bejelentésére vonatkozó eljárást és a bejelentési formanyomtatványt. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 28. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással kell elfogadni.”[Mód. 370]

145.

Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (151) (*207)

A 178/2002/EK rendelet célkitűzéseinek megvalósítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a rendeletet a tudományos testületek száma és elnevezése tekintetében módosítsa, továbbá a rendeletet a Hatóság által a tudományos szakvélemények iránti kérések esetén alkalmazandó eljárás, a tagállamok által kijelölt intézménynek az illetékes szervezetek jegyzékébe való felvételére vonatkozó kritériumok, az összehangolt minőségi követelmények meghatározására vonatkozó rendelkezések és az esetleges pénzügyi támogatásra vonatkozó pénzügyi szabályok tekintetében kiegészítse.

A fentieknek megfelelően a 178/2002/EK rendelet a következőképpen módosul:

A 28. cikk (4) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 57a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a tudományos testületek száma és elnevezése tekintetében – a műszaki és a tudományos fejlődés fényében – a Hatóság kérésére módosítsa az első albekezdést.”

A 29. cikk (6) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(6) E cikk alkalmazása céljából a Bizottság a Hatósággal folytatott egyeztetést követően elfogadja:

a)	a Hatóság által a tudományos szakvélemények iránti kérések esetén alkalmazandó eljárással kapcsolatos felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat az 57a. cikknek megfelelően;

a Közösség jogszabályai értelmében egy előzetes engedélyezési rendszer hatálya alá tartozó vagy egy pozitív listán szereplő anyagok, termékek vagy eljárások tudományos értékelésének iránymutatásait meghatározó végrehajtási jogi aktusokat, különösen azokban az esetekben, ha a közösségi jogszabályok elrendelik vagy engedélyezik egy dokumentációnak a kérelmező általi, e célból történő előterjesztését. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 58. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással kell elfogadni.”

A 36. cikk (3) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 57a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy megállapítsa azokat a szabályokat, amelyek meghatározzák a tagállamok által kijelölt intézménynek az illetékes szervezetek jegyzékébe való felvételére vonatkozó kritériumokat, az összehangolt minőségi követelmények meghatározására vonatkozó rendelkezéseket és az esetleges pénzügyi támogatásra vonatkozó pénzügyi szabályokat.”

4.	Az V. fejezet 1. szakaszának címe helyébe a következő szöveg lép: „1. SZAKASZ FELHATALMAZÁS, VÉGREHAJTÁSI ÉS KÖZVETÍTÉSI ELJÁRÁSOK”.

A rendelet az 1. szakasz címe után a következő 57a. cikkel egészül ki:

„57a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 28. cikk (4) bekezdése, a 29. cikk (6) bekezdése és a 36. cikk (3) bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 28. cikk (4) bekezdése, a 29. cikk (6) bekezdése és a 36. cikk (3) bekezdése szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*208) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 28. cikk (4) bekezdése, a 29. cikk (6) bekezdése és a 36. cikk (3) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(*208) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

6.	Az 58. cikk (3) bekezdését el kell hagyni.

146.

Az Európai Parlament és a Tanács 2003/99/EK irányelve (2003. november 17.) a zoonózisok és zoonózis-kórokozók monitoringjáról, a 90/424/EGK tanácsi határozat módosításáról és a 92/117/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (152)

A 2003/99/EK irányelv célkitűzéseinek megvalósítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa az irányelv I. mellékletét a zoonózisok vagy zoonózis-kórokozók mellékletben szereplő jegyzékeinek aktualizálása érdekében, módosítsa az irányelv II., III. és IV. mellékletét, valamint egy vagy több zoonózisra vagy zoonózis-kórokozóra vonatkozó összehangolt monitoringprogramokkal kiegészítse az irányelvet. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően a 2003/99/EK irányelv a következőképpen módosul:

A 4. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 11a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a zoonózisok vagy zoonózis-kórokozók jegyzékeinek aktualizálása érdekében, különösen a következő kritériumok figyelembevételével módosítsa az I. mellékletet:

a)	azok előfordulása az állatállományokban és emberi populációkban, a takarmányokban és az élelmiszerekben;

b)	az emberre gyakorolt hatásaik súlyossága;

c)	az állat- és emberi egészségügyre, valamint a takarmány- és élelmiszeripari vállalkozásokra gyakorolt gazdasági kihatásaik;

d)	az állatállományokban és emberi populációkban, a takarmányokban és az élelmiszerekben megfigyelhető járványügyi tendenciák.

Ha az emberi egészség védelme miatt rendkívül sürgős okból szükséges, az e cikk értelmében elfogadandó felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására a 11b. cikkben előírt eljárás alkalmazandó.”

Az 5. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy amennyiben a 4. cikk szerinti rutinszerű monitoring útján összegyűjtött adatok nem elégségesek, a 11a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy ezen irányelv kiegészítéseként egy vagy több zoonózisra és/vagy zoonózis-kórokozóra vonatkozó összehangolt monitoringprogramokat alakítson ki. Ilyen felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat különösen akkor kell elfogadni, ha egyedi igények merülnek fel, és tagállami vagy uniós szinten szükséges a zoonózisokkal, illetve zoonózis-kórokozókkal kapcsolatos kockázatok értékelése vagy bázisértékek megállapítása.”[Mód. 371]

(2a)	A 11. cikk címe helyébe a következő szöveg lép: „A mellékletek módosításai és végrehajtási intézkedések” [Mód. 372]

A 11. cikk első és második bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 11a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy különösen az alábbi kritériumok figyelembevételével módosítsa a II., III. és IV. mellékletet:

a)	a zoonózisok, zoonózis-kórokozók és az ezekkel összefüggő antimikrobás szerekkel szembeni rezisztencia előfordulása az állatállományokban és emberi populációkban, a takarmányokban, az élelmiszerekben és a környezetben;

b)	új monitoring- és jelentéstételi eszközök rendelkezésre állása;

c)	a tendenciák nemzeti, európai és globális szintű értékelésének szükségességével kapcsolatos követelmények.”

3a.	A 11. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „Ezenkívül, a 12. cikk (2) bekezdésében említett bizottsági eljárással összhangban végrehajtási intézkedések is elfogadhatók .” [Mód. 373]

Az irányelv a következő 11a. és 11b. cikkel egészül ki:

„11a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 4. cikk (4) bekezdésében bekezdése, az 5. cikk (1) bekezdésében bekezdése és a 11. cikkben említett cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazás felhatalmazása ötéves időtartamra határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 374]

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 4. cikk (4) bekezdése, az 5. cikk (1) bekezdése és a 11. cikk szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*209) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 4. cikk (4) bekezdése, az 5. cikk (1) bekezdése és a 11. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

11b. cikk

Sürgősségi eljárás

(*209) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

5.	A 12. cikk (3) és (4) bekezdését el kell hagyni.

147.

Az Európai Parlament és a Tanács 1829/2003/EK rendelete (2003. szeptember 22.) a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról (153)

Az 1829/2003/EK rendelet célkitűzéseinek megvalósítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítás érdekében módosítsa a rendelet mellékletét, továbbá a rendelet kiegészítéseként meghatározza, mely élelmiszerek és mely takarmánytípusok tartoznak a rendelet különböző szakaszainak hatálya alá , kiegészítse a rendeletet annak érdekében, hogy olyan alacsonyabb küszöbértékeket állapítson meg az élelmiszerekben és a takarmányokban található GMO-kra vonatkozóan, amelyek alatt – bizonyos feltételek teljesülése esetén – a termékekre nem alkalmazandók a címkézési követelmények, hogy intézkedéseket állapítson meg valamint kiegészítse a rendeletet annak érdekében, hogy a vállalkozók teljesíteni tudják az illetékes hatóságok felé fennálló kötelezettségüket, továbbá megállapítsa az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a vállalkozók megfeleljenek a címkézési követelményeknek, valamint hogy konkrét szabályokat fogadjon el a végső fogyasztóknak élelmiszert felkínáló, közétkeztetésben működő gazdasági szereplők által megadandó információk vonatkozásában. [Mód. 375]

Az 1829/2003/EK rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni az ahhoz szükséges intézkedésekkel kapcsolatban, hogy a vállalkozók teljesíteni tudják az illetékes hatóságok felé fennálló kötelezettségüket, az ahhoz szükséges intézkedésekkel kapcsolatban, hogy a vállalkozók megfeleljenek a címkézési követelményeknek, valamint bizonyos rendelkezések egységes alkalmazását elősegítő részletes szabályokkal kapcsolatban. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni. [Mód. 376]

A fentieknek megfelelően az 1829/2003/EK rendelet a következőképpen módosul:

A 3. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján határozhat arról, hogy egy adott élelmiszerfajta e szakasz hatálya alá tartozik-e. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 35. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással kell elfogadni felhatalmazást kap arra, hogy a 34a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítésére azt meghatározva, hogy egy adott élelmiszerfajta e szakasz hatálya alá tartozik-e .”[Mód. 377]

A 12. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 34a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése érdekében abból a célból, hogy megfelelő alacsonyabb küszöbértékeket állapítson meg különösen a GMO-kat tartalmazó vagy azokból álló élelmiszerekre vonatkozóan, vagy a tudomány és a technológia fejlődésének figyelembevétele céljából.”[Mód. 378]

A 14. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„14. cikk

Felhatalmazáson alapuló és végrehajtási hatáskörök

(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 34a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy konkrét szabályokat fogadjon el . e rendelet kiegészítése céljából, megállapítva:

a)	az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a gazdasági szereplők teljesíteni tudják az illetékes hatóságok felé fennálló kötelezettségüket a 12. cikk (3) bekezdésének megfelelően;

b)	az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a gazdasági szereplők megfeleljenek a 13. cikkben rögzített címkézési követelményeknek; továbbá

a végső felhasználóknak élelmiszert felkínáló, közétkeztetésben működő gazdasági szereplők által megadandó információk vonatkozásában információkra vonatkozó konkrét szabályokat . A közétkeztetésben működő gazdasági szereplők speciális helyzetének figyelembevétele érdekében e szabályok előírhatják a 13. cikk (1) bekezdésének e) pontjában szereplő követelmények kiigazítását.

(2) A Bizottság a 13. cikk egységes alkalmazásának megkönnyítése érdekében végrehajtási jogi aktusok elfogadása útján elfogadhatja részletes szabályokat fogadhat el.«

a)	az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a vállalkozók teljesíteni tudják az illetékes hatóságok felé fennálló kötelezettségüket a 12. cikk (3) bekezdésének megfelelően;

b)	az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a vállalkozók megfeleljenek a 13. cikkben rögzített címkézési követelményeknek;

c)	a 13. cikk egységes alkalmazását elősegítő részletes szabályokat.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 35. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással kell elfogadni.”[Mód. 379]

A 15. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 34a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése céljából annak meghatározása érdekében, hogy egy adott takarmányfajta e szakasz hatálya alá tartozik-e végrehajtási jogi aktusok útján határozhat arról, hogy egy adott takarmányfajta e szakasz hatálya alá tartozik-e. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 35. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással kell elfogadni.”[Mód. 380]

A 24. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 34a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése érdekében abból a célból, hogy megfelelő alacsonyabb küszöbértékeket állapítson meg különösen a GMO-kat tartalmazó vagy azokból álló takarmányokra vonatkozóan, vagy a tudomány és a technológia fejlődésének figyelembevétele céljából.”[Mód. 381]

A 26. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„26. cikk

Felhatalmazáson alapuló és végrehajtási hatáskörök

(1) A Bizottság végrehajtási felhatalmazást kap arra, hogy a 34a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése céljából, amelyekben megállapítja aktusok útján elfogadhatja:

a)	az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a vállalkozók teljesíteni tudják az illetékes hatóságok felé fennálló kötelezettségüket a 24. cikk (3) bekezdésének megfelelően;

b)	az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a vállalkozók megfeleljenek a 25. cikkben rögzített címkézési követelményeknek;

c)	a 25. cikk egységes alkalmazását elősegítő részletes szabályokat.

(2) A Bizottság a 25. cikk egységes alkalmazásának megkönnyítése érdekében végrehajtási jogi aktusok elfogadása útján részletes szabályokat fogadhat el. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 35. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással kell elfogadni.”[Mód. 382]

7.	A 32. cikk hatodik bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 34a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítás érdekében módosítsa a mellékletet.”

A rendelet a következő 34a. cikkel egészül ki:

„34a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 3. cikk (2) bekezdésében, a 12. cikk (4) bekezdésében bekezdése, a 14. cikk (1a) bekezdése (1) bekezdésében , a 15. cikk (2) bekezdésében , a 24. cikk (4) bekezdése bekezdésében, a 26. cikk (1) bekezdésében és a 32. cikk hatodik bekezdésében említett bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3. cikk (2) bekezdésében, a 12. cikk (4) bekezdésében bekezdése, a 14. cikk (1) bekezdése (1a) bekezdésében , a 15. cikk (2) bekezdésében, a 24. cikk (4) bekezdésében bekezdése, a 26. cikk (1) bekezdésében és a 32. cikk hatodik bekezdésében említett bekezdése szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*210) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 3. cikk (2) bekezdése, a 12. cikk (4) bekezdése, a 14. cikk (1a) (1) bekezdése, a 15. cikk (2 ) bekezdése, a 24. cikk (4) bekezdése , a 26. cikk (1) bekezdése és a 32. cikk hatodik bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik. [Mód. 383]

(*210) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

9.	A 35. cikk (3) bekezdését el kell hagyni.

10.	A 47. cikk (3) bekezdését el kell hagyni.

148.

Az Európai Parlament és a Tanács 1830/2003/EK rendelete (2003. szeptember 22.) a géntechnológiával módosított szervezetek nyomonkövethetőségéről és címkézéséről, és a géntechnológiával módosított szervezetekből előállított élelmiszer- és takarmánytermékek nyomonkövethetőségéről, valamint a 2001/18/EK irányelv módosításáról (154) (*211)

Az 1830/2003/EK rendelet célkitűzéseinek megvalósítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a rendelet kiegészítése érdekében létrehozza a géntechnológiával módosított szervezetek egyedi azonosítóinak kidolgozására és kiosztására szolgáló rendszert. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően az 1830/2003/EK rendelet a következőképpen módosul:

A 8. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„8. cikk

Egyedi azonosítók

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 9a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a nemzetközi fórumokon történt fejlemények figyelembevétele mellett létrehozza a GMO-k egyedi azonosítóinak kidolgozására és kiosztására szolgáló rendszert.”

A rendelet a következő 9a. cikkel egészül ki:

„9a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*212) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(*212) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

3.	A 10. cikk (2) bekezdését el kell hagyni.

4.	A 13. cikk (2) bekezdésének első albekezdését el kell hagyni.

149.

Az Európai Parlament és a Tanács 1831/2003/EK rendelete (2003. szeptember 22.) a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról (155) (*213)

Az 1831/2003/EK rendelet célkitűzéseinek megvalósítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítás érdekében módosítsa a rendelet I., II., III. és IV. mellékletét, valamint hogy a rendeletet kiegészítse az élelmiszerhez való alkalmazásra engedélyezett adalékanyagok engedélyezésére vonatkozó egyszerűsített rendelkezéseket lehetővé tevő szabályokkal. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően az 1831/2003/EK rendelet a következőképpen módosul:

A 3. cikk (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(5) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 21a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az ott meghatározott általános feltételek technológiai haladáshoz vagy a tudomány fejlődéséhez való hozzáigazítása érdekében módosítsa a IV. mellékletet.”

A 6. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 21a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a takarmány-adalékanyagok kategóriáinak és funkcionális csoportjainak a technológiai haladás vagy a tudomány fejlődése eredményeként történő kiigazítása érdekében módosítsa az I. mellékletet.”

A 7. cikk (5) bekezdésének harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(5) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 21a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az élelmiszerhez való alkalmazásra engedélyezett adalékanyagok engedélyezésére vonatkozó egyszerűsített rendelkezéseket lehetővé tevő szabályok megállapításával kapcsolatban.”

A 16. cikk (6) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(6) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 21a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a technológiai haladás és a tudomány fejlődésének figyelembevétele érdekében módosítsa a III. mellékletet.”

5.	A 21. cikk negyedik bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 21a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon abból a célból, hogy módosítsa a II. mellékletet.”

A rendelet a következő 21a. cikkel egészül ki:

„21a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 3. cikk (5) bekezdése, a 6. cikk (3) bekezdése, a 7. cikk (5) bekezdése, a 16. cikk (6) bekezdése és a 21. cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3. cikk (5) bekezdése, a 6. cikk (3) bekezdése, a 7. cikk (5) bekezdése, a 16. cikk (6) bekezdése és a 21. cikk szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*214) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 3. cikk (5) bekezdése, a 6. cikk (3) bekezdése, a 7. cikk (5) bekezdése, a 16. cikk (6) bekezdése és a 21. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(*214) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

7.	A 22. cikk (3) bekezdését el kell hagyni.

150.

Az Európai Parlament és a Tanács 2065/2003/EK rendelete (2003. november 10.) az élelmiszerekben, illetve azok felületén felhasznált vagy felhasználásra szánt füstaromákról (156) (*215)

A 2065/2003/EK rendelet célkitűzéseinek megvalósítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a Hatósághoz a tudományos és/vagy műszaki segítségnyújtás érdekében benyújtott kérést követően módosítsa a rendelet mellékleteit, és jóváhagyott vizsgálati módszerek minőségi követelményeivel kiegészítse a rendeletet. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően a 2065/2003/EK rendelet a következőképpen módosul:

A 17. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 18a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. melléklet 4. pontjában említett jóváhagyott vizsgálati módszerek minőségi követelményeivel, többek között a mérni kívánt anyagokkal kapcsolatban. E felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak figyelembe kell venniük a rendelkezésre álló tudományos eredményeket.”

A 18. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 18a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a Hatósághoz a tudományos és/vagy műszaki segítségnyújtás érdekében benyújtott kérést követően módosítsa a mellékleteket.”

A rendelet a következő 18a. cikkel egészül ki:

„18a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 17. cikk (3) bekezdése és a 18. cikk (1) bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 17. cikk (3) bekezdése és a 18. cikk (1) bekezdése szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*216) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 17. cikk (3) bekezdése és a 18. cikk (1) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(*216) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

4.	A 19. cikk (3) bekezdését el kell hagyni.

151.

Az Európai Parlament és a Tanács 2160/2003/EK rendelete (2003. november 17.) a szalmonella és egyéb meghatározott, élelmiszerből származó zoonózis-kórokozók ellenőrzéséről (157)

A 2160/2003/EK rendelet célkitűzéseinek megvalósítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa a rendelet I., II. és III. mellékletét, valamint hogy kiegészítse a rendeletet a zoonózisok és a zoonózis-kórokozók gyakoriságának csökkentésére irányuló uniós célkitűzésekkel, az egyedi ellenőrzési módszerekkel, a harmadik országokból való behozatal kritériumaival kapcsolatos különös szabályokkal, az uniós referencialaboratóriumok kötelezettségeivel és feladataival, a vizsgálati módszerek jóváhagyásával, valamint a nemzeti referencialaboratóriumok egyes kötelezettségeivel és feladataival kapcsolatban. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein. [Mód. 384]

A 2160/2003/EK rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni abból a célból, hogy jóváhagyjon vizsgálati módszereket. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni. [Mód. 385]

A fentieknek megfelelően a 2160/2003/EK rendelet a következőképpen módosul:

A 4. cikk a következőképpen módosul:

Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 13a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése céljából az I. melléklet 1. oszlopában felsorolt zoonózisoknak és zoonózis-kórokozóknak az I. melléklet 2. oszlopában felsorolt állatállományokban való gyakorisága csökkentésére irányuló uniós célkitűzésekről, különösen a következők figyelembevételével: [Mód. 386]

a)	a meglévő nemzeti intézkedések alapján szerzett tapasztalatok; és

b)	a Bizottsághoz vagy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósághoz a meglévő uniós előírások alapján – különösen a 2003/99/EK irányelvben, különösen annak 5. cikkében meghatározott tájékoztatás keretében – továbbított információk.”

A (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)	A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 13a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy – különösen a c) pontban felsorolt követelmények figyelembevételét követően – a b) pontban felsorolt célokból módosítsa az I. mellékletet.”

A (7) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(7) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 13a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a közegészségügyi szempontból jelentős szalmonella-szerotípusok meghatározására vonatkozó kritériumok kiegészítése érdekében módosítsa a III. mellékletet.”

Az 5. cikk (6) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(6) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 13a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy – különösen a 4. cikk (6) bekezdésének c) pontjában felsorolt követelmények figyelembevételét követően – a II. mellékletben meghatározott követelmények és mintavételi minimumkövetelmények kiigazítása érdekében módosítsa a II. mellékletet.”

A 8. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 13a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése céljából a következők tekintetében : [Mód. 387]

a)	azokról az egyedi ellenőrzési módszerekről, amelyek az elsődleges állatitermék-előállítás szakaszában és az élelmiszerlánc egyéb szakaszaiban a zoonózisok és a zoonózis-kórokozók gyakoriságának csökkentése érdekében alkalmazhatók vagy alkalmazandók;

b)	az a) pontban említett módszerek alkalmazási feltételeire vonatkozóan elfogadható szabályokról;

c)	a szükséges dokumentumok és eljárások, valamint az a) pontban említett módszerekkel szemben támasztott minimumkövetelmények kapcsán elfogadható részletes szabályokról; és

d)	azokról a konkrét egyedi ellenőrzési módszerekről, amelyek az ellenőrzési programok részeként nem alkalmazhatók.”

A 9. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4) Az 5. cikk (6) bekezdésének sérelme nélkül a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 13a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése érdekében abból a célból, hogy megállapítsa az 5. cikk (5) bekezdésében említett kritériumok és az e cikk (2) bekezdésében említett követelmények tagállamok általi meghatározására vonatkozó szabályokat.”[Mód. 388]

A 10. cikk (5) bekezdésének második és harmadik mondata helyébe a következő szöveg lép:

„Az engedély ugyanezzel az eljárással visszavonható, és az 5. cikk (6) bekezdésének sérelme nélkül a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 13a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése érdekében abból a célból, hogy az említett kritériumokra vonatkozóan egyedi szabályokat állapítson meg.”[Mód. 389]

A 11. cikk a következőképpen módosul:

A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 13a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése érdekében abból a célból, hogy – különösen a saját tevékenységük és a nemzeti referencialaboratóriumok tevékenységének összehangolása vonatkozásában – megállapítsa az uniós referencialaboratóriumok kötelezettségeit és feladatait.”[Mód. 390]

A (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 13a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése érdekében abból a célból, hogy – különösen a saját tevékenységük és a 12. cikk (1) bekezdésének a) pontja alapján kijelölt megfelelő tagállami laboratóriumok tevékenységének összehangolása vonatkozásában – megállapítsa a nemzeti referencialaboratóriumok egyes kötelezettségeit és feladatait.”[Mód. 391]

A 12. cikk (3) bekezdésének harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok elfogadása útján jóváhagyhat a (3) bekezdésben meghatározottaktól eltérő vizsgálati módszereket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 14. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással kell elfogadni. felhatalmazást kap arra, hogy a 13 a . cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése érdekében abból a célból, hogy jóváhagyjon az e bekezdés első és második albekezdésében meghatározottaktól eltérő vizsgálati módszereket .”[Mód. 392]

7a.	A 13. cikkben a cím helyébe a következő szöveg lép: Felhatalmazáson alapuló és végrehajtási hatáskörök [Mód. 393]

A 13. cikk első bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 13a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése érdekében abból a célból, hogy a vonatkozó egészségügyi bizonyítványokkal összefüggésben módosítson egyes elemeket.”[Mód. 394]

8a.	A 13. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „Emellett a 14. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően végrehajtási intézkedések fogadhatók el .” [Mód. 395]

A rendelet a következő 13a. cikkel egészül ki:

„13a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 3. cikk (1), (6) és (7) bekezdésében bekezdése, az 5. cikk (6) bekezdésében bekezdése, a 8. cikk (1) bekezdésében bekezdése, a 9. cikk (4) bekezdésében bekezdése, a 10. cikk (5) bekezdésében bekezdése, a 11. cikk (2) és (4) bekezdésében a 12. cikk (3) bekezdésének harmadik albekezdésében bekezdése és a 13. cikkben említett cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra felhatalmazás határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3. cikk (1), (6) és (7) bekezdésében bekezdése, az 5. cikk (6) bekezdésében bekezdése, a 8. cikk (1) bekezdésében bekezdése, a 9. cikk (4) bekezdésében bekezdése, a 10. cikk (5) bekezdésében bekezdése, a 11. cikk (2) és (4) bekezdésében, a 12. cikk (3) bekezdésének harmadik albekezdésében bekezdése és a 13. cikkben említett cikk szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*217) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 3. cikk (1), (6) és (7) bekezdése, az 5. cikk (6) bekezdése, a 8. cikk (1) bekezdése, a 9. cikk (4) bekezdése, a 10. cikk (5) bekezdése, a 11. cikk (2) és (4) bekezdése , a 12. cikk (3) bekezdésének harmadik albekezdése és a 13. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik. [Mód. 396]

(*217) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

9.	A 14. cikk (3) bekezdését el kell hagyni.

152.

Az Európai Parlament és a Tanács 2004/23/EK irányelve (2004. március 31.) az emberi szövetek és sejtek adományozására, gyűjtésére, vizsgálatára, feldolgozására, megőrzésére, tárolására és elosztására vonatkozó minőségi és biztonsági előírások megállapításáról (158)

A 2004/23/EK irányelv célkitűzéseinek megvalósítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy kiegészítse az irányelvet a szövetek és sejtek, valamint az ezekkel a szövetekkel és sejtekkel kapcsolatba kerülő és a minőségükre és biztonságosságukra hatást gyakoroló termékek és anyagok nyomonkövethetőségének követelményeivel, hogy meghatározza a nyomonkövethetőség biztosítására és a behozott szövetekkel és sejtekkel kapcsolatos minőségi és biztonsági előírások egyenértékűségének ellenőrzésére vonatkozó eljárásokat, továbbá hogy kiegészítse az irányelvet egyes műszaki követelményekkel követelmények tekintetében . Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein. [Mód. 397]

A 2004/23/EK irányelv végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni abból a célból, hogy meghatározza a nyomonkövethetőség biztosítására és a behozott szövetekkel és sejtekkel kapcsolatos minőségi és biztonsági előírások egyenértékűségének ellenőrzésére vonatkozó eljárásokat. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni. [Mód. 398]

A fentieknek megfelelően a 2004/23/EK irányelv a következőképpen módosul:

A 8. cikk (5) és (6) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(5) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 28a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ezen irányelv kiegészítése érdekében abból a célból, hogy megállapítsa a szövetek és sejtek, valamint az ezekkel a szövetekkel és sejtekkel kapcsolatba kerülő és a minőségükre és biztonságosságukra hatást gyakoroló termékek és anyagok nyomonkövethetőségének követelményeit , valamint hogy megállapítsa azokat az eljárásokat, amelyek biztosítják az uniós szintű nyomonkövethetőséget. . [Mód. 399]

(6) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján megállapítja azokat az eljárásokat, amelyek az uniós szintű nyomonkövethetőséget biztosítják. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 29. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással kell elfogadni.”[Mód. 400]

A 9. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4) A Bizottság végrehajtási felhatalmazást kap arra, hogy a 28a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ezen irányelv kiegészítése céljából, hogy megállapítsa aktusok útján megállapítja az (1) bekezdés szerinti minőségi és biztonsági előírások egyenértékűségének ellenőrzésére vonatkozó eljárásokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 29. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással kell elfogadni.”[Mód. 401]

A 28. cikk második és harmadik bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy ezen irányelv kiegészítése érdekében a 28a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az első bekezdés a)–i) pontjában felsorolt műszaki követelményekről. [Mód. 402]

Ha az első bekezdés d) és e) pontjában említett műszaki követelmények esetében rendkívül sürgős okból szükséges, az e cikk értelmében elfogadandó felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására a 28b. cikkben előírt eljárás alkalmazandó.”

Az irányelv a következő 28a. és 28b. cikkel egészül ki:

„28a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 8. cikk (5) bekezdésében, a 9. cikk (4) bekezdésében bekezdése és a 28. cikk második bekezdésében említett bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 8. cikk (5) bekezdése bekezdésében, a 9. cikk (4) bekezdésében és a 28. cikk második bekezdése szerinti bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*218) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 8. cikk (5) bekezdése , a 9. cikk (4) bekezdése és a 28. cikk második bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik. [Mód. 403]

28b. cikk

Sürgősségi eljárás

(*218) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

5.	A 29. cikk (3) és (4) bekezdését el kell hagyni.

153.

Az Európai Parlament és a Tanács 852/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az élelmiszer-higiéniáról (159)

A 852/2004/EK rendelet célkitűzéseinek megvalósítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa a rendelet I. és II. mellékletét, valamint hogy a rendeletet kiegészítse a különleges higiéniai intézkedésekkel, az élelmiszeripari vállalkozások jóváhagyásának követelményeivel, a rendelet követelményeinek meghatározott élelmiszerekre történő alkalmazására vonatkozó, konkrét közegészségügyi kockázatokkal vagy újonnan megjelenő veszélyekkel szembeni fellépéshez kapcsolódó különleges rendelkezésekkel, valamint a rendelet mellékleteitől való eltérésekkel kapcsolatban. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően a 852/2004/EK rendelet a következőképpen módosul:

A 4. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 13a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése érdekében abból a célból, hogy – különösen a következők tekintetében – meghatározza elfogadja a (3) bekezdés szerinti különleges higiéniai intézkedéseket: [Mód. 404]

a)	a mikrobiológiai kritériumok és az azokhoz kapcsolódó mintavételi és laboratóriumi vizsgálati módszerek meghatározása;

b)	különleges követelmények bevezetése a hőmérséklet-szabályozás és a hűtési lánc fenntartása területén; és

c)	különleges mikrobiológiai célok meghatározása.”

A 6. cikk (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„c)	egy, a Bizottság által a 13a. cikknek megfelelően elfogadott , e rendeletet kiegészítő felhatalmazáson alapuló jogi aktus értelmében.”[Mód. 405]

A 12. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„12. cikk

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 13a. cikknek megfelelően e rendelet kiegészítése érdekében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e rendeletben foglalt követelmények meghatározott élelmiszerekre történő alkalmazására vonatkozó különleges rendelkezések megállapítása révén rendelkezésekről abból a célból, hogy konkrét közegészségügyi kockázatokkal és újonnan megjelenő veszélyekkel szemben fellépjen.”[Mód. 406]

A 13. cikk (1) és (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 13a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa az I. és a II. mellékletet. A módosításoknak arra kell irányulniuk, hogy a kapcsolódó kockázati tényezők figyelembevételével biztosítsák és elősegítsék e rendelet célkitűzéseinek megvalósulását, és a következő szempontok alapján indokoltaknak kell lenniük:

a)	az élelmiszeripari vállalkozóknak és/vagy a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak különösen az 5. cikk szerinti HACCP-alapú rendszerek és a HACCP elvein alapuló eljárások alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatai;

b)	a Bizottságnak különösen az általa végzett ellenőrzések eredményein alapuló tapasztalatai;

c)	a technológiai fejlesztések és azok gyakorlati következményei, valamint a fogyasztók elvárásai az élelmiszerek összetétele tekintetében;

d)	az új tudományos vélemények, különösen az új kockázatértékelések;

e)	az élelmiszerekre vonatkozó mikrobiológiai és hőmérsékleti kritériumok.

Az első albekezdés szerinti módosításoknak a következőkre kell vonatkozniuk:

a)	az elsődleges termelésre és az ahhoz kapcsolódó műveletekre vonatkozó általános higiéniai rendelkezések;

b)	az élelmiszer-előállító és forgalmazó helyekre és a felszerelésre vonatkozó követelmények;

c)	az élelmiszerekre vonatkozó rendelkezések, beleértve az azok szállítására, valamint egyedi és gyűjtőcsomagolására vonatkozó követelményeket is;

d)	az élelmiszerek hőkezelése;

e)	az élelmiszer-hulladék kezelése;

f)	a vízellátásra vonatkozó követelmények;

g)	az élelmiszerrel érintkező helyeken dolgozó személyekkel szemben támasztott higiéniai követelmények, valamint e személyek képzése.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 13a. cikknek megfelelően e rendelet kiegészítése érdekében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a kapcsolódó kockázati tényezők figyelembevételével , különösen az 5. cikk végrehajtásának kisvállalkozások számára történő elősegítése érdekében eltéréseket engedélyezzen eltéréseket állapítson meg az I. és a II. melléklettől; ezek az eltérések nem befolyásolhatják e rendelet következő célkitűzéseinek megvalósulását:

a)	az 5. cikk végrehajtásának elősegítése a kisvállalkozások számára;

b)	a biztonságosságukat biztosító kezelésen átesett nagymértékben finomított élelmiszeripari termékek előállítására szánt nyersanyagokat előállító, kezelő vagy feldolgozó létesítmények számára.”[Mód. 407]

A rendelet a következő 13a. cikkel egészül ki:

„13a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 4. cikk (4) bekezdésében bekezdése, a 6. cikk (3) bekezdésének c) pontjában pontja, a 12. cikkben cikk és a 13. cikk (1) és (2) bekezdésében említett , bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazás felhatalmazása ötéves időtartamra határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 4. cikk (4) bekezdése, a 6. cikk (3) bekezdésének c) pontja, a 12. cikk és a 13. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*219) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 4. cikk (4) bekezdése, a 6. cikk (3) bekezdésének c) pontja, a 12. cikk és a 13. cikk (1) és (2) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik. [Mód. 408]

(*219) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

5.	A 14. cikk (3) bekezdését el kell hagyni.

154.

Az Európai Parlament és a Tanács 853/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról (160) (*220)

A 853/2004/EK rendelet célkitűzéseinek megvalósítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa a rendelet II. és III. mellékletét, valamint hogy a rendeletet kiegészítse az állati eredetű termékek felületi szennyeződésének eltávolításához az ivóvízen kívül felhasználható szerek alkalmazásával, az egyes állati eredetű élelmiszerek svédországi és finnországi forgalomba hozatalához kapcsolódó speciális garanciákkal kapcsolatos módosításokkal, valamint a 853/2004/EK rendelet II. és III. mellékletétől való eltérésekkel kapcsolatban. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően a 853/2004/EK rendelet a következőképpen módosul:

A 3. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az élelmiszeripari vállalkozók az állati eredetű termékek felületi szennyeződésének eltávolításához semmilyen más szert nem használhatnak, csak ivóvizet – vagy amennyiben a 852/2004/EK rendelet vagy ez a rendelet engedélyezi annak használatát, tiszta vizet –, kivéve, ha a szer használatát a Bizottság engedélyezte. Ebből a célból a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 11a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el. Az élelmiszeripari vállalkozók betartják az ugyanezen eljárás szerint a használatra vonatkozóan elfogadott bármely feltételt. Az engedélyezett szer használata nem érinti az élelmiszeripari vállalkozó e rendelet előírásainak betartására vonatkozó kötelezettségét.”

A 8. cikk (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 11a. cikknek megfelelően [az (1) és a (2) bekezdést módosító, az ott meghatározott követelmények aktualizálására irányuló] felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy figyelembe vegye a tagállamok ellenőrzési programjaiban bekövetkező változásokat és a 852/2004/EK rendelet alapján elfogadott mikrobiológiai kritériumokat.”

3.	A 9. cikket el kell hagyni.

A 10. cikk (1) és (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 11a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa a II. és a III. mellékletet. A módosításoknak arra kell irányulniuk, hogy a kapcsolódó kockázati tényezők figyelembevételével biztosítsák és elősegítsék e rendelet célkitűzéseinek megvalósulását, és a következő szempontok alapján indokoltaknak kell lenniük:

a)	az élelmiszeripari vállalkozóknak és/vagy a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak különösen az 5. cikk szerinti HACCP-alapú rendszerek alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatai;

b)	a Bizottságnak különösen az általa végzett ellenőrzések eredményein alapuló tapasztalatai;

c)	a technológiai fejlesztések és azok gyakorlati következményei, valamint a fogyasztók elvárásai az élelmiszerek összetétele tekintetében;

d)	a tudományos szakvélemények, különösen az új kockázatértékelések;

e)	az élelmiszerekre vonatkozó mikrobiológiai és hőmérsékleti kritériumok;

f)	a fogyasztási szokások változásai.

Az első albekezdés szerinti módosításoknak a következőkre kell vonatkozniuk:

a)	az állati eredetű termékek azonosító jelölésére vonatkozó követelmények;

b)	a HACCP-alapú rendszerek célkitűzései;

c)	az élelmiszerláncra vonatkozó információkkal kapcsolatos követelmények;

d)	az állati eredetű termékek előállítására, kezelésére, feldolgozására, tárolására és forgalmazására igénybe vett helyiségekre és szállítóeszközökre vonatkozó különleges higiéniai követelmények;

e)	az állati eredetű termékek előállításához, kezeléséhez, feldolgozásához, tárolásához, szállításához és forgalmazásához kapcsolódó műveletekre vonatkozó különleges higiéniai követelmények;

f)	a még meleg hús szállításának szabályai;

g)	a tudományos adatok szerint a közegészség védelme érdekében szükséges egészségügyi előírások és ellenőrzések;

h)	a III. melléklet VII. szakasza IX. fejezetének kiterjesztése a fésűskagylóktól különböző élő kagylókra;

az annak megállapítására szolgáló kritériumok, hogy a járványügyi adatok mikor jelzik, hogy egy halászati terület nem jelent egészségügyi veszélyt az élősködők jelenléte tekintetében, és hogy a hatáskörrel rendelkező hatóság mikor engedélyezheti az élelmiszeripari vállalkozóknak, hogy a halászati termékeket a III. melléklet VIII. szakasza III. fejezetének D. részével összhangban ne fagyasszák le;

az élő kagylókra vonatkozóan az érintett uniós referencialaboratóriummal együttműködésben megállapított kiegészítő egészségügyi előírások, beleértve a következőket is:

i.	az egyéb tengeri biotoxinok határértékei és vizsgálati módszerei;

ii.	a vírusvizsgálati eljárások és a virológiai előírások; és

iii.	az egészségügyi előírások betartásának ellenőrzése keretében alkalmazandó mintavételi tervek, módszerek és laboratóriumi vizsgálati tűrések.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 11a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a kapcsolódó kockázati tényezők figyelembevételével eltéréseket állapítson meg a II. és a III. melléklettől; ezek az eltérések nem befolyásolhatják e rendelet következő célkitűzéseinek megvalósulását:

a)	a rendelet végrehajtásának elősegítése a kisvállalkozások számára;

b)	a hagyományos módszerek folyamatos használatának lehetővé tétele az élelmiszerek előállításának, feldolgozásának vagy forgalmazásának valamely szakaszában;

c)	a különleges földrajzi korlátokkal rendelkező régiókban lévő élelmiszeripari vállalkozások igényeinek kielégítése;

d)	a nagymértékben finomított élelmiszeripari termékek előállítására szánt, a biztonságosságukat biztosító kezelésen átesett nyersanyagokat előállító létesítmények számára.”

A 11. cikk a következőképpen módosul:

A bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

„A 9. cikk és a 10. cikk (1) bekezdése általános alkalmazásának sérelme nélkül a Bizottság végrehajtási jogi aktus elfogadása útján az alábbi célokból intézkedéseket hozhat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 12. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással kell elfogadni:”.

b)	Az 1., az 5., a 6., a 7. és a 8. pontot el kell hagyni.

A rendelet a következő 11a. cikkel egészül ki:

„11a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A 3. cikk (2) bekezdése, a 8. cikk (3) bekezdésének a) pontja, valamint a 10. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazás határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3. cikk (2) bekezdése, a 8. cikk (3) bekezdésének a) pontja, valamint a 10. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*221) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 3. cikk (2) bekezdése, a 8. cikk (3) bekezdésének a) pontja, valamint a 10. cikk (1) és (2) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(*221) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

7.	A 12. cikk (3) bekezdését el kell hagyni.

155.

Az Európai Parlament és a Tanács 854/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének megszervezésére vonatkozó különleges szabályok megállapításáról (161)

A 854/2004/EK rendelet célkitűzéseinek megvalósítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa a rendelet I., II., III., IV., V. és VI. mellékletét, valamint hogy a rendeletet kiegészítse az említett mellékletektől való eltérésekkel. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően a 854/2004/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.	A 16. cikket el kell hagyni.

A 17. cikk (1) és (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 18a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa az I., a II., a III., a IV., az V. és a VI. mellékletet. A módosításoknak arra kell irányulniuk, hogy a kapcsolódó kockázati tényezők figyelembevételével biztosítsák és elősegítsék e rendelet célkitűzéseinek megvalósulását, és a következő szempontok alapján indokoltaknak kell lenniük:

a)	az élelmiszeripari vállalkozóknak és/vagy a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak különösen az 5. cikk szerinti HACCP-alapú rendszerek alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatai;

a technológiai fejlesztések és azok gyakorlati következményei, valamint a fogyasztók elvárásai az élelmiszerek összetétele tekintetében;

i.	a tudományos szakvélemények, különösen az új kockázatértékelések;

ii.	a fogyasztási szokások változásai.

Az első albekezdés szerinti módosításoknak a következőkre kell vonatkozniuk:

a)	a hatáskörrel rendelkező hatóságok feladatai;

b)	a hatósági ellenőrzések megszervezése, ezen belül különösen azok gyakorisága és a felelősségek meghatározása;

c)	a vágóhídi személyzet részvétele a hatósági ellenőrzésekben;

d)	az ellenőrzések nyomán megteendő intézkedések;

e)	a húsvizsgálatra vonatkozó különleges követelmények;

f)	a meghatározott veszélyekkel kapcsolatos követelmények;

g)	a harmadik országok létesítményeire vonatkozó különleges jegyzékbevételi követelmények;

h)	az annak meghatározására szolgáló kritériumok, hogy a kockázatelemzés alapján a hatósági állatorvosnak mikor nem kell jelen lennie a vágóhidakon és a vadfeldolgozó-létesítményekben a levágást megelőző vágóhídi élőállat-vizsgálat és a levágást követő húsvizsgálat során;

i)	azok a körülmények, amelyek között az I. melléklet IV. szakaszában leírt egyedi levágást követő húsvizsgálati eljárások közül egy vagy több a származási gazdaságra, a régióra és az országra, valamint a kockázatelemzés elveire való tekintettel nem szükséges;

j)	az elvégzett vizsgálatok tartalmával kapcsolatos szabályok a hatósági állatorvosok és a hatósági kisegítő személyzet számára;

k)	a laboratóriumi vizsgálatok szabályai;

l)	a halászati termékeknek a III. mellékletben megkövetelt hatósági ellenőrzései esetében alkalmazott analitikai határértékek, a paraziták és a környezeti szennyező anyagok tekintetében is.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 18a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése érdekében , abból a célból, hogy a kapcsolódó kockázati tényezők figyelembevételével eltéréseket állapítson meg az I., a II., a III., a IV., az V. és a VI. melléklettől az alábbi célokból, feltéve, hogy ezek az eltérések nem befolyásolhatják befolyásolják e rendelet következő célkitűzéseinek megvalósulását:

i.	a mellékletekben foglalt követelmények teljesítésének elősegítése a kisvállalkozások számára;

ii.	a hagyományos módszerek folyamatos használatának lehetővé tétele az élelmiszerek előállításának, feldolgozásának vagy forgalmazásának valamely szakaszában;

iii.	a különleges földrajzi korlátokkal rendelkező régiókban lévő élelmiszeripari vállalkozások igényeinek kielégítése.”[Mód. 409]

A 18. cikk a következőképpen módosul:

A bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

„A 16. cikk és a 17. cikk (1) bekezdése általános alkalmazásának sérelme nélkül a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 18a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése céljából, a következőkre vonatkozó intézkedések megállapítása révén :végrehajtási jogi aktusok elfogadása útján az alábbi célokból intézkedéseket hozhat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 12. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással kell elfogadni:”. [Mód. 410]

b)	A 3., a 4., a 7., a 8. és a 15. pontot el kell hagyni.

A rendelet a következő 18a. cikkel egészül ki:

„18a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 17. cikk (1) és (2) bekezdésében és 18. cikkben említett , bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 17. cikk (1) és (2) bekezdésében, valamint a 18. cikkben említett bekezdése szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*222) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 17. cikk (1) és (2) bekezdése és a 18. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik. [Mód. 411]

(*222) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

5.	A 19. cikk (3) bekezdését el kell hagyni.

156.

Az Európai Parlament és a Tanács 183/2005/EK rendelete (2005. január 12.) a takarmányhigiénia követelményeinek meghatározásáról (162) (*223)

A 183/2005/EK rendelet célkitűzéseinek megvalósítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítás érdekében módosítsa a rendelet I., II. és III. mellékletét, valamint hogy a rendelet kiegészítése érdekében egyedi mikrobiológiai kritériumokat és célértékeket határozzon meg, takarmányipari létesítményeket engedélyezzen, és eltéréseket tegyen lehetővé a rendelet I., II. és III. mellékletétől. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően a 183/2005/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.	Az 5. cikk (3) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép: „A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 30a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy meghatározza az a) és a b) pontban említett kritériumokat és célértékeket.”

A 10. cikk 3. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„3.	az engedélyezés egy, a Bizottság által a 30a. cikknek megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló rendelet értelmében szükséges.”

3.	A 27. cikk második bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 30a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa az I., a II. és a III. mellékletet.”

A 28. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„28. cikk

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 30a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy meghatározott indokkal eltéréseket állapítson meg az I., a II. és a III. melléklettől; ezek az eltérések nem befolyásolhatják e rendelet célkitűzéseinek megvalósulását.”

A rendelet a következő 30a. cikkel egészül ki:

„30a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak az 5. cikk (3) bekezdése, a 10. cikk 3. pontja, a 27. cikk és a 28. cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 5. cikk (3) bekezdése, a 10. cikk 3. pontja, a 27. cikk és a 28. cikk szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*224) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) Az 5. cikk (3) bekezdése, a 10. cikk 3. pontja, a 27. cikk és a 28. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(*224) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

6.	A 31. cikk (3) bekezdését el kell hagyni.

157.

Az Európai Parlament és a Tanács 1901/2006/EK rendelete (2006. december 12.) a gyermekgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerkészítményekről, valamint az 1768/92/EGK rendelet, a 2001/20/EK irányelv, a 2001/83/EK irányelv és a 726/2004/EK rendelet módosításáról (163)

Az 1901/2006/EK rendelet célkitűzéseinek megvalósítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a rendelet kiegészítése érdekében:

—	pontosabban meghatározza az egyes intézkedések megkezdésével vagy befejezésével kapcsolatos halasztás megadásának indokait,

—	meghatározza a pénzbüntetés kirovására irányadó rendelkezéseket.

A fentieknek megfelelően az 1901/2006/EK rendelet a következőképpen módosul:

A 20. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 50a. cikknek megfelelően e rendelet kiegészítése érdekében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az (1) bekezdés végrehajtása során szerzett tapasztalatok alapján részletesebben meghatározza a halasztás megadásának indokait.”[Mód. 412]

A 49. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A Bizottság egyszeri bírság vagy időszakosan fizetendő kényszerítő bírság formájában pénzbüntetést szabhat ki az e rendeletben foglalt rendelkezések vagy az e rendelet alapján a 726/2004/EK rendeletben meghatározott eljárással engedélyezett gyógyszerkészítményekkel kapcsolatban elfogadott végrehajtási intézkedések megsértéséért.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 50a. cikknek megfelelően e rendelet kiegészítése érdekében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy meghatározza: [Mód. 413]

a)	az e rendeletben foglalt azon kötelezettségek jegyzékét, amelyeknek megsértéséért pénzbüntetés szabható ki;

az egyszeri bírság és az időszakosan fizetendő kényszerítő bírság kiszabásával kapcsolatos hatáskörök gyakorlásának eljárásait, ideértve egyebek mellett az eljárás megkezdésére, a bizonyításfelvételre, a védelemhez való jogra, az iratokba való betekintésre, a jogi képviseletre és a titoktartásra irányadó szabályokat;

c)	az eljárás időtartamára és az elévülési időre vonatkozó szabályokat;

d)	azokat a tényezőket, amelyeket a Bizottságnak az egyszeri bírság és az időszakosan fizetendő kényszerítő bírság mértékének és összeghatárainak meghatározása során figyelembe kell vennie, valamint a beszedés feltételeit és módszereit.

Az eljárás lefolytatása során a Bizottság együttműködhet a tagállamok illetékes hatóságaival, és köteles az Ügynökség erőforrásaira támaszkodni.

A Bíróság a Bizottság pénzbüntetést kirovó határozatai tekintetében korlátlan felülvizsgálati jogkörrel rendelkezik. A Bíróság a kiszabott egyszeri bírságot vagy időszakosan fizetendő kényszerítő bírságot megsemmisítheti, mértékében csökkentheti vagy növelheti.”

3.	Az 1. fejezet 2. szakaszának címe helyébe a következő szöveg lép: „2. szakasz A felhatalmazás gyakorlása”.

A rendelet az 1. fejezet 2. szakaszának címe után a következő 50a. cikkel egészül ki:

„50a. cikk

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 20. cikk (2) bekezdésében bekezdése és a 49. cikk (3) bekezdése szerinti, bekezdésében említett , felhatalmazáson alapuló jogi aktus aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 414]

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 20. cikk (2) bekezdése és a 49. cikk (3) bekezdése szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*225) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 20. cikk (2) bekezdése és a 49. cikk (3) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(*225) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

5.	Az 51. cikket el kell hagyni.

158.

Az Európai Parlament és a Tanács 1924/2006/EK rendelete (2006. december 20.) az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról (164)

Az 1924/2006/EK rendelet célkitűzéseinek megvalósítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítás érdekében módosítsa a rendelet mellékletét, és a következőkkel kapcsolatban kiegészítse a rendeletet:

—	a végső fogyasztók vagy a közétkeztetés számára eladásra kínált nem előrecsomagolt élelmiszerek, valamint a vásárló kívánságára az eladás helyén csomagolt, illetve közvetlenül eladásra szánt előre csomagolt élelmiszerek tápanyag-összetételével kapcsolatos tájékoztatás,

—	a védjegy, márkanév vagy fantázianév használatához kapcsolódó engedélyezési eljárásoktól való eltérések,

—	az azokkal a tápanyagokkal kapcsolatos eltérések, amelyek megfelelő mennyiségét a kiegyensúlyozott és változatos étrend nem biztosítja,

—	azok a konkrét tápanyagprofilok, amelyeknek az egyes élelmiszereknek vagy élelmiszercsoportoknak meg kell felelniük ahhoz, hogy tápanyag-összetételre vagy egészségre vonatkozó állításokkal legyenek elláthatók,

—	az azokat az élelmiszereket vagy élelmiszercsoportokat meghatározó intézkedések, amelyekre vonatkozóan a tápanyag-összetételre vagy az egészségre vonatkozó állítások alkalmazását korlátozni vagy tiltani kell.

—

a nem a betegségek kockázatának csökkentésével és nem a gyermekek fejlődésével és egészségével kapcsolatos, egészségre vonatkozó megengedett állítások uniós listájának, ezen állítások használatára vonatkozó feltételeknek, valamint e lista módosításainak és kiegészítéseinek elfogadása, továbbá végleges határozatok hozatala az állítások engedélyezése iránti kérelmekről. [Mód. 415]

Az 1924/2006/EK rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni abból a célból, hogy elfogadja a nem a betegségek kockázatának csökkentésével és nem a gyermekek fejlődésével és egészségével kapcsolatos megengedett egészségre vonatkozó állítások uniós listáját, valamint e lista módosításait és kiegészítéseit, továbbá hogy végleges határozatokat hozzon az állítások engedélyezése iránti kérelmekről. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni. [Mód. 416]

A fentieknek megfelelően az 1924/2006/EK rendelet a következőképpen módosul:

Az 1. cikk a következőképpen módosul:

A (2) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A végső fogyasztók vagy a közétkeztetés számára eladásra kínált nem előrecsomagolt élelmiszerek (beleértve a friss termékeket is, mint például a gyümölcs, a zöldség vagy a kenyér) esetében, valamint a vásárló kívánságára az eladás helyén csomagolt, illetve közvetlenül eladásra szánt előre csomagolt élelmiszerek esetében a 7. cikk és a 10. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontja nem alkalmazandó. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 24a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése érdekében az ilyen nem előrecsomagolt élelmiszerek címkéjén feltüntetendő információkról. E felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásáig a nemzeti rendelkezések alkalmazhatók.”[Mód. 417]

A (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4) Az olyan általános megjelölések (megnevezések) esetében, amelyeket hagyományosan élelmiszerfajták vagy italfajták olyan sajátosságának jelzésére használnak, amely hatással lehet az emberi egészségre, az élelmiszeripari vállalkozók kérelmezhetik a (3) bekezdéstől való eltérés engedélyezését. A kérelmet a tagállam illetékes nemzeti hivatalához kell megküldeni, amely azt haladéktalanul továbbítja a Bizottságnak. A kérelmek átlátható módon és megfelelő időben történő feldolgozása érdekében a Bizottság elfogadja és közzéteszi azokat a szabályokat, amelyek alapján az élelmiszeripari vállalkozóknak el kell készíteniük kérelmüket. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 24a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése érdekében a (3) bekezdéstől való eltérésekről.”[Mód. 418]

A 3. cikk a következőképpen módosul:

A második albekezdés d) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„d)	nem jelentheti ki, sugallhatja vagy sejtetheti azt, hogy a kiegyensúlyozott és változatos étrend általában nem biztosítja a tápanyagok megfelelő mennyiségét;”.

A cikk a következő albekezdéssel egészül ki:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 24a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése érdekében az e cikk második bekezdésének albekezdésének d) pontjától való eltérésről azon tápanyagok esetében, amelyek megfelelő mennyiségét a kiegyensúlyozott és változatos étrend nem biztosítja; a felhatalmazáson alapuló rendeleteknek – a tagállamokban fennálló sajátos körülmények figyelembevételével – tartalmazniuk kell az eltérés alkalmazásának feltételeit.”[Mód. 419]

A 4. cikk a következőképpen módosul:

Az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

Az első albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 24a. cikknek megfelelően 2009. január 19-ig felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése érdekében abból a célból, hogy meghatározza azokat a konkrét tápanyagprofilokat, beleértve a kivételeket is, amelyeknek az egyes élelmiszereknek vagy élelmiszercsoportoknak meg kell felelniük ahhoz, hogy tápanyag-összetételre vagy egészségre vonatkozó állításokkal legyenek elláthatók, valamint azokat a feltételeket, amelyekkel a tápanyagprofilok tekintetében az élelmiszerekre és az élelmiszercsoportokra alkalmazhatók a tápanyag-összetételre vagy egészségre vonatkozó állítások.”[Mód. 420]

ii.

A hatodik albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 24a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése érdekében abból a célból, hogy a vonatkozó tudományos fejlemények figyelembevétele érdekében naprakésszé tegye a tápanyagprofilokat és alkalmazásuk feltételeit. Ebből a célból konzultálni kell az érintett felekkel, köztük különösen az élelmiszeripari vállalkozókkal és a fogyasztói csoportokkal.”[Mód. 421]

Az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 24a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése érdekében abból a célból, hogy intézkedéseket fogadjon el azon, a (3) bekezdésben meghatározott körbe nem tartozó élelmiszerek vagy élelmiszercsoportok meghatározására, amelyek esetében a tudományos adatok fényében korlátozni vagy tiltani kell a tápanyag-összetételre vagy az egészségre vonatkozó állítások alkalmazását.”[Mód. 422]

A 8. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 24a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az indokolt esetekben a Hatósággal való konzultációt követően módosítsa a mellékletet. A Bizottság ebbe a folyamatba az indokoltnak ítélt körben bevonja az érdekelt feleket, köztük különösen az élelmiszeripari vállalkozókat és a fogyasztói csoportokat is annak érdekében, hogy értékelje a kérdéses állítások megértését és értelmezését.”

A 13. cikk (3) és (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A Bizottság a Hatósággal folytatott konzultációt követően a Bizottság a 24a. cikknek megfelelően legkésőbb 2010. január 31-ig felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el e rendelet kiegészítése érdekében abból a célból, hogy megállapítsa végrehajtási jogi aktus elfogadása útján elfogadja az (1) bekezdés értelmében megengedett állítások uniós listáját, valamint az ezen állítások alkalmazására vonatkozó valamennyi szükséges feltételt. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 25. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással kell elfogadni. [Mód. 423]

(4) A Bizottság – a Hatósággal folytatott konzultációt követően a Bizottság a 24a. cikknek megfelelően , hivatalból vagy valamely tagállam kérésére, végrehajtási jogi aktus elfogadása útján, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el e rendelet kiegészítése érdekében abból a célból , hogy az általánosan elfogadott tudományos adatok alapján – elfogadja a (3) bekezdés szerinti lista módosítását Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 25. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással kell elfogadni.”[Mód. 424]

A 17. cikk (3) bekezdése a következőképpen módosul:

Az első albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság végrehajtási jogi aktus elfogadása útján végleges határozatot hoz a kérelemről. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 25. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással kell elfogadni felhatalmazást kap arra, hogy a 24a . cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése érdekében a kérelemről hozott végleges határozata tekintetében .”[Mód. 425]

A második albekezdés b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)

az ötéves időszak lejárta előtt, amennyiben az állítás továbbra is megfelel az e rendeletben megállapított feltételeknek, a Bizottság végrehajtási jogi aktus elfogadása útján intézkedéseket hoz az állítás korlátozás nélküli használatának engedélyezésére. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 25. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással kell elfogadni. felhatalmazást kap arra, hogy a 24a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el e rendelet kiegészítése érdekében az állítás korlátozás nélküli használatának engedélyezésére vonatkozó intézkedések elfogadása révén .”[Mód. 426]

A 18. cikk (5) bekezdése a következőképpen módosul:

Az első albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Amennyiben a Hatóság olyan véleményt ad ki, amely nem támogatja az állításnak a (4) bekezdésben említett listára történő felvételét, a Bizottság a kérelemről végrehajtási jogi aktus elfogadása útján határoz. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 25. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással kell elfogadni A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 24a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése érdekében a kérelemről hozott határozatára vonatkozóan arra az esetre, ha a Hatóság olyan véleményt ad ki, amely nem támogatja az állításnak a ( 4 ) bekezdésben említett listára történő felvételét .”[Mód. 427]

A második albekezdés b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)

az ötéves időszak lejárta előtt, amennyiben az állítás továbbra is megfelel az e rendeletben megállapított feltételeknek, a Bizottság végrehajtási jogi aktus elfogadása útján intézkedéseket hoz a 24a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el e rendelet kiegészítése érdekében az állítás korlátozás nélküli használatának engedélyezésére vonatkozóan . Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 25. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással kell elfogadni.”[Mód. 428]

A rendelet a következő 24a. cikkel egészül ki:

„24a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak az 1. cikk (2) és (4) bekezdése bekezdésében , a 3. cikk cikkben, a 4. cikk (1) és (5) bekezdésében bekezdése, valamint a 8. cikk (2) bekezdése bekezdésében, a 13. cikk (3) és (4) bekezdésében, a 17 . ( 3 ) és ( 4) bekezdésében, a 18. cikk (5) bekezdésében , valamint a 28. cikk ( 6 ) bekezdésének a) pontjában említett bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 1. cikk (2) és (4) bekezdésében bekezdése, a 3. cikk cikkben, a 4. cikk (1) és (5) bekezdésében bekezdése, valamint a 8. cikk (2) bekezdése bekezdésében, a 13. cikk (3) és (4) bekezdésében, a 17 . cikk (3) és ( 4) bekezdésében, a 18. cikk (5) bekezdésében , valamint a 28. cikk ( 6 ) bekezdésének a) pontjában említett szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*226) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) Az 1. cikk (2) és (4) bekezdése, a 3. cikk, a 4. cikk (1) és (5) bekezdése, valamint a 8. cikk (2) bekezdése , a 13. cikk (3) és (4), bekezdése, a 17. cikk (3) és (4) bekezdése, a 18. cikk (5) bekezdése és a 28. cikk (6) bekezdésének a) pontja értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik. [Mód. 429]

(*226) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

9.	A 25. cikk (3) bekezdését el kell hagyni.

10.

A 28. cikk a következőképpen módosul:

a)	A (4) bekezdés b) pontját el kell hagyni.

A (6) bekezdés a) pontjának ii. alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„ii.

a Hatósággal folytatott konzultációt követően a Bizottság a 24a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el e rendelet kiegészítése érdekében, végrehajtási jogi aktus elfogadása útján határozatot hoz az ily módon engedélyezett egészségre vonatkozó állítások meghatározása céljából állításokról. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 25. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással kell elfogadni.”[Mód. 430]

159.

1925/2006/EK rendelet (2006. december 20.) a vitaminok, ásványi anyagok és bizonyos egyéb anyagok élelmiszerekhez történő hozzáadásáról (165)

Az 1925/2006/EK rendelet célkitűzéseinek megvalósítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a műszaki és tudományos fejlődéshez való hozzáigazítás érdekében módosítsa a rendelet I. és II. mellékletét, hogy a vitaminok, az ásványi anyagok és egyes a tiltott, korlátozott vagy uniós értékelés alatt álló más anyagok felhasználásának lehetővé tétele érdekében módosítsa a rendelet III. mellékletét, továbbá hogy kiegészítse a rendeletet azon további élelmiszerek vagy élelmiszercsoportok meghatározásával, amelyekhez nem adható vitamin és ásványi anyag, a vitamin- és az ásványianyag-vegyületekre alkalmazandó tisztasági kritériumok meghatározásával , kritériumokkal, valamint az egy meghatározott vitamin vagy ásványi anyag élelmiszerben való jelenléte szempontjából jelentős mennyiségnek minősülő mennyiségtől eltérő minimális mennyiség meghatározásával , valamint az élelmiszerekhez hozzáadott vitaminok és ásványi anyagok maximális mennyiségének meghatározásával, továbbá hogy meghatározza az adott vitamin vagy ásványi anyag hozzáadására vonatkozó korlátozás vagy tilalom feltételeit . Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein. [Mód. 431]

Az 1925/2006/EK rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni az élelmiszerekhez hozzáadott vitaminok és ásványi anyagok mennyiségével, valamint a vitaminok és az ásványi anyagok korlátozásának és tilalmának feltételeivel kapcsolatban Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni. [Mód. 432]

A fentieknek megfelelően az 1925/2006/EK rendelet a következőképpen módosul:

A 3. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 13a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítás érdekében módosítsa az I. és a II. mellékletben található listákat.

E módosítások végrehajtása előtt a Bizottság konzultál az érdekelt felekkel, köztük különösen az élelmiszeripari vállalkozókkal és a fogyasztói csoportokkal.”

A 4. cikk második bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 13a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése érdekében olyan intézkedésekkel kapcsolatban, amelyek meghatározzák azokat a további élelmiszereket vagy élelmiszercsoportokat, amelyekhez a tudományos adatok fényében és tápértékük miatt vitaminok és ásványi anyagok nem adhatók hozzá.”[Mód. 433]

Az 5. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 13a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése érdekében olyan intézkedésekkel kapcsolatban, amelyek meghatározzák a II. mellékletben felsorolt vitamin- és ásványianyag-vegyületekre vonatkozó tisztasági kritériumokat, kivéve azokat az eseteket , amikor az azokban az esetekben alkalmazandó tisztasági kritériumokat, amelyekben e cikk (2) bekezdése értelmében vett nem alkalmazandók tisztasági kritériumok alkalmazandók .”[Mód. 434]

A 6. cikk a következőképpen módosul:

Az (1) és a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Amennyiben egy élelmiszerhez vitamint vagy ásványi anyagot adnak, az értékesítésre kész élelmiszerben bármilyen célból jelen lévő vitaminok és ásványi anyagok mennyisége nem haladhatja meg az e célra meghatározott maximális mennyiségeket. Ezeket a maximális mennyiségeket a Bizottság állapítja meg végrehajtási jogi aktus elfogadása útján. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 14. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással kell elfogadni. A Bizottság a 13a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el e rendelet kiegészítése céljából a maximális mennyiségekre vonatkozóan . A Bizottság ennek érdekében 2009. január 19-ig intézkedéstervezetet terjeszthet elő a maximális mennyiségekről. A koncentrált és a dehidratált termékek esetében a maximális mennyiségnek a gyártó előírásai szerint fogyasztásra elkészített élelmiszer vitamin- vagy ásványianyag-tartalmára kell vonatkoznia. [Mód. 435]

(2) A Bizottság e rendelet kiegészítése céljából a 13a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el azon feltételek meghatározására vonatkozóan végrehajtási jogi aktus elfogadása útján meghatározza azokat a feltételeket, amelyek korlátozzák vagy megtiltják egyes vitaminoknak vagy ásványi anyagoknak egyes élelmiszerekhez vagy élelmiszercsoportokhoz történő hozzáadását. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 14. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással kell elfogadni.”[Mód. 436]

A (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(6) Valamely vitamin vagy ásványi anyag élelmiszerhez történő hozzáadásának eredményeképpen az adott élelmiszernek legalább jelentős mennyiségben kell tartalmaznia az adott vitamint vagy ásványi anyagot, amennyiben a jelentős mennyiséget az 1169/2011/EU rendelet XIII. melléklete A. részének 2. pontja meghatározza. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 13a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése érdekében olyan intézkedésekkel kapcsolatban, amelyek meghatározott élelmiszerek és élelmiszercsoportok vonatkozásában megállapítják az élelmiszerekben lévő vitaminok és ásványi anyagok minimális mennyiségét, ideértve a jelentős mennyiségeknek minősülő mennyiségektől eltérő mennyiségeknél alacsonyabb értékeket mennyiségeket is.”[Mód. 437]

A 7. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Azon élelmiszerek címkézése, megjelenítése és reklámozása, amelyekhez vitaminokat és ásványi anyagokat adtak hozzá, nem tartalmazhat olyan kijelentést vagy utalást, amely szerint a kiegyensúlyozott és változatos étrend nem képes biztosítani a megfelelő mennyiségű tápanyagot. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 13a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése érdekében abból a célból, hogy konkrét tápanyagok esetében eltérést engedélyezzen ettől a szabálytól.”[Mód. 438]

A 8. cikk a következőképpen módosul:

A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 13a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy hivatalból vagy a tagállamoktól kapott tájékoztatás alapján az e cikk (1) bekezdése szerinti anyag vagy összetevő felvétele érdekében módosítsa a III. mellékletet. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusnak minden esetben követnie kell a rendelkezésre álló információknak a Hatóság által elvégzett értékelését, és teljesítenie kell a következő feltételeket:

ha az egészség szempontjából káros hatást állapítottak meg, az adott anyagot és/vagy az azt tartalmazó összetevőt:

i.	a III. melléklet A. részébe kell felvenni, és ezáltal az élelmiszerekhez való hozzáadását és az élelmiszerek előállítása során történő felhasználását meg kell tiltani; vagy

ii.	a III. melléklet B. részébe kell felvenni, és ezáltal az élelmiszerekhez való hozzáadását és az élelmiszerek előállítása során történő felhasználását az ugyanott meghatározott feltételekhez kell kötni;

b)	ha az egészség szempontjából káros hatás lehetőségét állapították meg, de tudományos szempontból bizonytalanság áll fenn, az anyagot a III. melléklet C. részébe kell felvenni.

Ha az anyagnak vagy összetevőnek a III. melléklet A. vagy B. részébe történő felvétele esetén rendkívül sürgős okból szükséges, az e cikk értelmében elfogadandó felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására a 13b. cikkben előírt eljárás alkalmazandó.”

Az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az egy anyagnak a III. melléklet C. részébe való felvételét követő négy éven belül a Hatóságnak az e cikk (4) bekezdése szerint esetleg értékelésre benyújtott dokumentumról kialakított véleménye figyelembevételével a 13a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a III. melléklet módosításával szükség szerint lehetővé tegye a III. melléklet C. részében található anyag felhasználását, vagy az adott anyagot a III. melléklet A. vagy B. részébe helyezze át.

A rendelet a következő 13a. és 13b. cikkel egészül ki:

„13a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 3. cikk (3) bekezdése, a 4. cikk, az 5. cikk (1) bekezdése, a 6. cikk (1), (2) és (6) bekezdése, a 7. cikk (1) bekezdése, valamint a 8. cikk (2) és (5) bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3. cikk (3) bekezdése, a 4. cikk, az 5. cikk (1) bekezdése, a 6. cikk (1), (2) és (6) bekezdése, a 7. cikk (1) bekezdése, valamint a 8. cikk (2) és (5) bekezdése szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*227) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 3. cikk (3) bekezdése, a 4. cikk, az 5. cikk (1) bekezdése, a 6. cikk (1), (2) és (6) bekezdése, a 7. cikk (1) bekezdése, valamint a 8. cikk (2) és (5) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik. [Mód. 439]

13b. cikk

Sürgősségi eljárás

(2) Az Európai Parlament vagy a Tanács a 13a. cikk (6) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Ebben az esetben a Bizottság az Európai Parlament vagy a Tanács kifogásáról szóló határozatról való értesítést követően haladéktalanul hatályon kívül helyezi a szóban forgó felhatalmazáson alapuló jogi aktust.

(*227) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

8.	A 14. cikk (3) és (4) bekezdését el kell hagyni.

160.

Az Európai Parlament és a Tanács 1394/2007/EK rendelete (2007. november 13.) a fejlett terápiás gyógyszerkészítményekről, valamint a 2001/83/EK irányelv és a 726/2004/EK rendelet módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg) (166) (*228)

Az 1394/2007/EK rendelet célkitűzéseinek megvalósítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a műszaki és a tudományos fejlődéshez való hozzáigazítás érdekében módosítsa a rendelet mellékleteit. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően az 1394/2007/EK rendelet a következőképpen módosul:

A 24. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„24. cikk

A mellékletek módosítása

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 25a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a műszaki és a tudományos fejlődéshez való hozzáigazítás érdekében az Ügynökséggel folytatott konzultációt követően módosítsa a mellékleteket.”

A rendelet a következő 25a. cikkel egészül ki:

„25a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 24. cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 24. cikk szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*229) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 24. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(*229) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

3.	A 26. cikk (3) bekezdését el kell hagyni.

161.

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/32/EK irányelve (2009. április 23.) az élelmiszerek és az élelmiszer-összetevők előállítása során felhasznált extrakciós oldószerekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (167)

A 2009/32/EK irányelv célkitűzéseinek a megvalósítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a műszaki fejlődés figyelembevétele érdekében módosítsa az irányelv I. mellékletét, illetve a tisztasági követelményeknek való megfelelés igazolására szolgáló vizsgálati módszerek, az irányelv I. mellékletében felsorolt extrakciós oldószerek mintavételi eljárása és vizsgálati módszerei, valamint az említett oldószerekben a higany és a kadmium megengedett határértéke tekintetében kiegészítse az irányelvet. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően a 2009/32/EK irányelv a következőképpen módosul:

A 4. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„4. cikk

(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 5a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az az oldószerek felhasználása, felhasználásuk feltételei és a maradékok megengedett határértékeinek területén elért tudományos és műszaki fejlődés figyelembevétele érdekében módosítsa az I. mellékletet.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 5a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése érdekében abból a célból, hogy megállapítsa [Mód. 440]

a)	a 3. cikkben meghatározott általános és különleges tisztasági követelményeknek való megfelelés igazolására szolgáló vizsgálati módszereket;

b)	az élelmiszerek vagy az élelmiszer-összetevők előállításánál használt, az I. mellékletben felsorolt extrakciós oldószerek mintavételi eljárását, valamint mennyiségi és minőségi vizsgálatának módszereit;

c)	szükség szerint az I. mellékletben felsorolt extrakciós oldószerek különleges tisztasági követelményeit, különösen a higany és a kadmium megengedett határértékét az extrakciós oldószerben.

(3) Ha az emberi egészség védelme érdekében rendkívül sürgős okból szükséges, az (1) bekezdés és a (2) bekezdés c) pontja értelmében elfogadandó felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására az 5b. cikkben előírt eljárás alkalmazandó.”

Az 5. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Ha rendkívül sürgős okból szükséges, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 5a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az (1) bekezdésben említett nehézségek megoldásához szükségesnek vélt esetben és az emberi egészség védelmének biztosítása érdekében módosítsa az irányelvet.

Az a tagállam, amely védintézkedéseket fogadott el, azokat az említett módosításoknak a területén történő hatályba lépéséig fenntarthatja.”

Az irányelv a következő 5a. és 5b. cikkel egészül ki:

„5a. cikk

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 4. cikk cikkben és az 5. cikk (3) bekezdésében említett bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktus aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 441]

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 4. cikk és az 5. cikk (3) bekezdése szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*230) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 4. cikk és az 5. cikk (3) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

5b. cikk

(*230) HL L 123., 2016.12.5, 1. o.”"

3.	A 6. cikk (3) és (4) bekezdését el kell hagyni.

162.

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/41/EK irányelve (2009. május 6.) a géntechnológiával módosított mikroorganizmusok zárt rendszerben történő felhasználásáról (168)

A 2009/41/EK irányelv célkitűzéseinek a megvalósítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítás és az említett irányelvben a biztonság megállapítása tekintetében meghatározott kritériumoknak megfelelő azon GMM-típusok felsorolása érdekében, amelyekre az irányelv nem alkalmazandó, módosítsa az irányelv mellékleteit. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően a 2009/41/EK irányelv a következőképpen módosul:

A 19. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„19. cikk

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 19a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa:

a)	a II., a III., a IV és az V. mellékletet a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítás érdekében;

b)	a II. melléklet C. részét a 3. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett GMM-típusok listájának megállapítása és aktualizálása érdekében.”

Az irányelv a következő 19a.cikkel egészül ki:

„19a. cikk

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*231) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(*231) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

3.	A 20. cikk (2) bekezdését el kell hagyni.

A II. melléklet B. részének 1. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„(1)

Bevezetés

A 19. cikknek megfelelően a C. részben felsorolt GMM-típusok nem tartoznak ezen irányelv hatálya alá. A GMM-eket eseti alapon kell a listára felvenni, és a kizárás csak minden egyes világosan meghatározott GMM-re vonatkozik. E kizárás csak akkor érvényes, ha a GMM-et a zárt rendszerben történő felhasználási feltételek mellett alkalmazzák. Ez nem vonatkozik a GMM-ek szándékos kibocsátására. Ahhoz, hogy egy GMM a C. részben felsorolásra kerüljön, be kell bizonyítani, hogy megfelel az alábbi kritériumoknak.”

5.	A II. melléklet C. része helyébe a következő szöveg lép: „C. rész A B. részben felsorolt kritériumoknak megfelelő GMM-típusok: … (a 19. cikknek megfelelően kitöltendő).”

163.

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/54/EK irányelve (2009. június 18.) a természetes ásványvizek kinyeréséről és forgalmazásáról (169)

A 2009/54/EK irányelv célkitűzéseinek a megvalósítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a közegészség védelmének biztosítása érdekében módosítsa, illetve a következők tekintetében kiegészítse az irányelvet:

—	a természetes ásványvizek összetevői koncentrációjának határértékei,

—	a szükséges rendelkezések arra vonatkozóan, hogy bizonyos összetevők jelentős mennyiségben történő előfordulását a címkén fel kell tüntetni,

—	az ózonnal dúsított levegő természetes ásványvizekre való alkalmazási feltételei, a természetes ásványvizek kezelésére vonatkozó információk,

—	a természetes ásványvizek szennyeződés-mentességének meghatározására szolgáló vizsgálati módszerek,

—	a természetes ásványvizek mikrobiológiai jellemzőinek ellenőrzéséhez szükséges mintavételi eljárások és vizsgálati módszerek.

A fentieknek megfelelően a 2009/54/EK irányelv a következőképpen módosul:

A 4. cikk (1) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 13a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ezen irányelv kiegészítése érdekében abból a célból, hogy meghatározza az első albekezdés b) pontjának i. alpontjában és c) pontjának i. alpontjában említett intézkedéseket.”[Mód. 443]

A 9. cikk (4) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 13a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ezen irányelv kiegészítése érdekében abból a célból, hogy meghatározza az első albekezdés d) pontjában említett intézkedéseket.”[Mód. 444]

A 11. cikk (4) bekezdésének első és második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 13a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a közegészség védelmének biztosítása érdekében módosítsa ezen irányelvet.

Ha rendkívül sürgős okból szükséges, az e cikk értelmében elfogadandó felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására a 13b. cikkben előírt eljárás alkalmazandó.”

A 12. cikk második bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 13a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ezen irányelv kiegészítése érdekében abból a célból, hogy megállapítsa meghatározza az első bekezdés a)–f) pontjában említett intézkedéseket szabályokat .”[Mód. 445]

Az irányelv a következő 13a. és 13b. cikkel egészül ki:

„13a. cikk

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 4. cikk (1) bekezdésében bekezdése, a 9. cikk (4) bekezdésében bekezdése, a 11. cikk (4) bekezdésében bekezdése és a 12. cikkben említett cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 446]

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 4. cikk (1) bekezdése, a 9. cikk (4) bekezdése, a 11. cikk (4) bekezdése és a 12. cikk szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*232) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 4. cikk (1) bekezdése, a 9. cikk (4) bekezdése, a 11. cikk (4) bekezdése és a 12. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

13b. cikk

(2) Az Európai Parlament vagy a Tanács a 13a. cikk (6) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Ebben az esetben a Bizottság az Európai Parlament vagy a Tanács kifogásáról szóló határozatról való értesítést követően haladéktalanul hatályon kívül helyezi a szóban forgó felhatalmazáson alapuló jogi aktust.

(*232) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

6.	A 14. cikket el kell hagyni.

164.

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/128/EK irányelve (2009. október 21.) a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (170) (*233)

A peszticidek fenntartható használatának elérését célzó uniós fellépés kereteinek meghatározása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a tudományos és műszaki fejlődés figyelembevétele érdekében módosítsa a 2009/128/EK irányelv I–IV. mellékletét Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően a 2009/128/EK irányelv a következőképpen módosul:

1.	Az 5. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 20a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a tudományos és műszaki fejlődés figyelembevétele érdekében módosítsa az I. mellékletet.”

2.	A 8. cikk (7) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(7) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 20a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a tudományos és műszaki fejlődés figyelembevétele érdekében módosítsa a II. mellékletet.”

A 14. cikk (4) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 20a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a tudományos és műszaki fejlődés figyelembevétele érdekében módosítsa a III. mellékletet.”

A 15. cikk (1) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

Az irányelv a következő 20a.cikkel egészül ki:

„20a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak az 5. cikk (3) bekezdése, a 8. cikk (7) bekezdése, a 14. cikk (4) bekezdése és a 15. cikk (1) bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 5. cikk (3) bekezdése, a 8. cikk (7) bekezdése, a 14. cikk (4) bekezdése és a 15. cikk (1) bekezdése szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*234) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) Az 5. cikk (3) bekezdése, a 8. cikk (7) bekezdése, a 14. cikk (4) bekezdése és a 15. cikk (1) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(*234) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

165.

Az Európai Parlament és a Tanács 470/2009/EK rendelete (2009. május 6.) az állati eredetű élelmiszerekben előforduló farmakológiai hatóanyagok maradékanyag-határértékeinek meghatározására irányuló közösségi eljárásokról, a 2377/90/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről, és a 2001/82/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (171)

A 470/2009/EK rendelet célkitűzéseinek a megvalósítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a rendeletet kiegészítse az intézkedési referenciapontok megállapítására szolgáló tudományos módszerekkel, a farmakológiai hatóanyagok maradékanyagai tekintetében intézkedési referenciapontokkal, a tiltott vagy nem engedélyezett anyag megerősített jelenléte esetén foganatosítandó intézkedések szabályaival, valamint a kockázatértékelés és a kockázatkezelési ajánlások módszertani elveivel, továbbá az arra vonatkozó szabályokkal, hogy az egy adott élelmiszer tekintetében a farmakológiai hatóanyagokra meghatározott legmagasabb maradékanyag-határérték alkalmazható-e az ugyanabból a fajból készült más élelmiszer tekintetében, illetve az egy vagy több faj tekintetében a farmakológiai hatóanyagokra meghatározott legmagasabb maradékanyag-határérték alkalmazható-e más fajok tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein. [Mód. 447]

A 470/2009/EK rendelet megfelelő rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó egységes feltételek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni abból a célból, hogy meghatározza a farmakológiai hatóanyagok maradékanyagaira vonatkozó intézkedési referenciapontokat. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni. [Mód. 448]

A fentieknek megfelelően a 470/2009/EK rendelet a következőképpen módosul:

A 13. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 24a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése érdekében abból a célból, hogy elfogadja a következőket: [Mód. 490]

a)	a 6. és 7. cikkben említett kockázatértékelések és kockázatkezelési ajánlások módszertani elvei, beleértve a technikai követelményeket, a nemzetközileg elfogadott előírásokkal összhangban;

az arra vonatkozó szabályok, hogy az egy adott élelmiszer tekintetében a farmakológiai hatóanyagokra meghatározott legmagasabb maradékanyag-határérték az 5. cikknek megfelelően alkalmazható-e az ugyanabból a fajból készült más élelmiszer tekintetében, illetve az egy vagy több faj tekintetében a farmakológiai hatóanyagokra meghatározott legmagasabb maradékanyag-határérték alkalmazható-e más fajok tekintetében. Ezek a szabályok meghatározzák, hogyan és mely körülmények között lehet az egy adott élelmiszer vagy faj/fajok tekintetében a maradékanyagokra vonatkozó tudományos adatokat más élelmiszerek vagy más fajok legmagasabb maradékanyag-határértékei meghatározására használni.”

A 18. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„18. cikk

Intézkedési referenciapontok

Amennyiben azt az importált vagy forgalomba helyezett, állati eredetű élelmiszer ellenőrzésének megfelelő működéséhez szükségesnek ítélik, a Bizottság a 882/2004/EK rendelettel összhangban végrehajtási jogi aktus útján felhatalmazást kap arra, hogy a 24a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése érdekében abból a célból, hogy intézkedési referenciapontokat határozzon határozhat meg az olyan farmakológiai hatóanyagok maradékanyagai tekintetében, amelyeket a 14. cikk (2) bekezdésének a), b) vagy c) pontja értelmében nem osztályoznak. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 26. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással kell elfogadni.

Az intézkedési referenciapontokat az élelmiszer-biztonságra vonatkozó új tudományos adatokra, a 24. cikkben említett vizsgálatok és analitikai vizsgálatok eredményére és a technológiai fejlődésre figyelemmel rendszeresen felül kell vizsgálni.

Az Ha az emberi egészségre jelentett veszély miatt egészség védelmével kapcsolatos, kellően indokolt, rendkívül sürgős okból a Bizottság a 26. cikk (2a) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el szükséges, az e cikk értelmében elfogadandó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra a 24b. cikkben előírt eljárás alkalmazandó .”[Mód. 450]

A 19. cikk (3) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

4.	A 24. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 24a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése érdekében e cikk alkalmazására vonatkozóan alkalmazása céljából.”[Mód. 452]

Az irányelv az V. cím alatt a következő 24a. cikkel egészül ki:

„24a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 13. cikk (2) bekezdése bekezdésében, a 18. cikkben, a 19. cikk (3) bekezdésében bekezdése és a 24. cikk (4) bekezdésében említett bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 13. cikk (2) bekezdése, a 18. cikk, a 19. cikk (3) bekezdése és a 24. cikk (4) bekezdése szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*235) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 13. cikk (2) bekezdése, a 18. cikk, a 19. cikk (3) bekezdése és a 24. cikk (4) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik. [Mód. 453]

(*235) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

5a.

Az irányelv a következő 24b. cikkel egészül ki:

„24b. cikk

Sürgősségi eljárás

(2) Az Európai Parlament vagy a Tanács a 24a. cikk (6) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Ebben az esetben a Bizottság az Európai Parlament vagy a Tanács kifogásáról szóló határozatról való értesítést követően haladéktalanul hatályon kívül helyezi a szóban forgó felhatalmazáson alapuló jogi aktust.” [Mód. 454]

6.	A 25. cikk (3) bekezdését el kell hagyni.

A 26. cikk a következőképpen módosul:

A cikk a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (*236) az 5. cikkével együtt értelmezett 8. cikkét kell alkalmazni.

(*236) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o).”"

b)	A (3) és a (4) bekezdést el kell hagyni.

166.

Az Európai Parlament és a Tanács 767/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a takarmányok forgalomba hozataláról és felhasználásáról, az 1831/2003/EK rendelet módosításáról, valamint a 79/373/EGK tanácsi irányelv, a 80/511/EGK bizottsági irányelv, a 82/471/EGK, 83/228/EGK, 93/74/EGK, 93/113/EK és 96/25/EK tanácsi irányelv és a 2004/217/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (172)

A 767/2009/EK rendelet célkitűzéseinek a megvalósítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítás érdekében módosítsa a rendelet mellékleteit, frissítse a tervezett felhasználások jegyzékét, meghatározza a vegyi szennyeződések maximális tartalmát az I. melléklet 1. pontjában említettek szerint, illetve a rendeletet kiegészítse a takarmányalapanyag-kategóriák jegyzékével és pontosítsa, hogy egyes termékek takarmánynak minősülnek-e . Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein. [Mód. 455]

A 767/2009/EK rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni abból a célból, hogy tisztázza, valamely termék takarmánynak minősül-e, illetve hogy frissítse a tervezett felhasználások jegyzékét, és meghatározza a vegyi szennyeződések maximális tartalmát. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni. [Mód. 456]

A fentieknek megfelelően a 767/2009/EK rendelet a következőképpen módosul:

A 6. cikk (2) bekezdésének második és harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 27a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa a III. mellékletet.

Ha rendkívül sürgős okból szükséges, az e cikk értelmében elfogadandó felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására a 27b. cikkben előírt eljárás alkalmazandó.”

A 7. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 27a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló végrehajtási jogi aktusokat fogadjon fogadhat el e rendelet kiegészítése céljából annak tisztázása érdekében, hogy valamely termék e rendelet alkalmazásában takarmánynak minősül-e. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 28. cikk (3) bekezdésében meghatározott eljárással kell elfogadni.”[Mód. 457]

A 10. cikk (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(5) Az érvényes kérelem kézhezvételétől számított hat hónapon belül vagy adott esetben a Hatóság véleményének kézhezvételét követően a Bizottság a 27a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló végrehajtási jogi aktusokat fogad el e rendelet kiegészítése érdekében a tervezett felhasználások jegyzékének frissítéséről, amennyiben a (2) bekezdésben foglalt feltételek teljesülnek. Ezeket a felhatalmazáson alapuló végrehajtási jogi aktusokat a 27a . cikkben 28. cikk (3) bekezdésében meghatározott eljárással kell elfogadni.”[Mód. 458]

A 17. cikk (4) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 27a. cikknek megfelelően e rendelet kiegészítése érdekében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy meghatározza a (2) bekezdés c) pontjában említett takarmányalapanyag-kategóriák jegyzékét.”[Mód. 459]

5.	A 20. cikk (2) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 27a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa a VIII. mellékletet.”

A 26. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 27a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a közösségi jegyzék azon módosításai érdekében módosításait, amelyek meghatározzák az I. melléklet 1. pontjában említett vegyi szennyeződések maximális tartalmát, vagy az I. melléklet 2. pontjában említett botanikai tisztaság szintjeit, vagy az I. melléklet 6. pontjában említett nedvességtartalom szintjeit, vagy a 16. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett, kötelezően feltüntetendő adatokat helyettesítő adatokat végrehajtási jogi aktus útján kell elfogadni. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 28. cikk (3) bekezdésében meghatározott eljárással kell elfogadni.”[Mód. 460]

A 27. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 27a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a tudományos és technológiai fejlődéshez való hozzáigazítás érdekében módosítsa a mellékleteket.”

Az irányelv a következő 27a. és 27b. cikkel egészül ki:

„27a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 6. cikk (2) bekezdése bekezdésében, a 7. cikk (2) bekezdésében, a 10. cikk (5) bekezdésében , a 17. cikk (4) bekezdésében bekezdése, a 20. cikk (2) bekezdése bekezdésében, a 26. cikk (3) bekezdésében és a 27. cikk (1) bekezdése szerinti bekezdésében említett , felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 461]

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 6. cikk (2) bekezdése, a 17. cikk (4) bekezdése, a 20. cikk (2) bekezdése és a 27. cikk (1) bekezdése szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*237) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 6. cikk (2) bekezdése, a 17. cikk (4) bekezdése, a 20. cikk (2) bekezdése és a 27. cikk (1) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

27b. cikk

Sürgősségi eljárás

(2) Az Európai Parlament vagy a Tanács a 27a. cikk (6) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Ebben az esetben a Bizottság az Európai Parlament vagy a Tanács kifogásáról szóló határozatról való értesítést követően haladéktalanul hatályon kívül helyezi a szóban forgó felhatalmazáson alapuló jogi aktust.

(*237) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

9.	A 28. cikk (4), (5) és (6) bekezdését el kell hagyni.

10.	A 32. cikk (4) bekezdését el kell hagyni.

167.

Az Európai Parlament és a Tanács 1069/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (állati melléktermékekre vonatkozó rendelet) (173)

Az 1069/2009/EK rendelet célkitűzéseinek a megvalósítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a rendeletet módosítsa az ellátási lánc végpontja tekintetében, továbbá hogy következők tekintetében kiegészítse a rendeletet: [Mód. 462]

—	az előállítási lánc végpontja, [Mód. 463]

—	a súlyos fertőző betegségek meghatározása,

—	a fertőző betegségek emberre vagy állatra történő átvitelének megakadályozását szolgáló feltételek,

—	a kockázati szint értékelése tekintetében elért tudományos haladás figyelembevétele érdekében a kockázati kategóriák,

—	az állati melléktermékre és az azokból származó termékekre vonatkozó ellenőrzések és kontrollok, illetve takarmányozási feltételek,

—	kutatás és más specifikus célok érdekében engedélyezett eltérések,

—	összegyűjtésre, szállításra és ártalmatlanításra vonatkozó bizonyos intézkedések,

—	az állati melléktermékek vagy az azokból származó termékek ártalmatlanítására és felhasználására vonatkozó alternatív módszerek engedélyezése,

—	összegyűjtésre és azonosításra vonatkozó bizonyos intézkedések,

—	kategorizálásra és szállításra vonatkozó bizonyos intézkedések,

—	összegyűjtésre, szállításra és nyomon követhetőségre vonatkozó bizonyos intézkedések,

—	nyilvántartásba vételre és engedélyezésre vonatkozó bizonyos intézkedések,

—	a haszonállatok takarmányozására való állati melléktermékek és az azokból származó termékek forgalomba hozatala,

—	szerves trágyák és talajjavító szerek forgalomba hozatala és felhasználása,

—	egyéb, állati melléktermékekből származó termékekre vonatkozó bizonyos intézkedések,

—	behozatalra és tranzitforgalomra vonatkozó bizonyos intézkedések,

—	az 1. kategóriába tartozó anyagok, a 2. kategóriába tartozó anyagok és az azokból származó termékek kiviteli céljai,

—	a más tagállamba történő szállítás ellenőrzése.

Az 1069/2009/EK rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a következők tekintetében: bizonyos dokumentáció, a gyártási folyamat paraméterei és a végtermékre vonatkozó vizsgálati követelmények, továbbá azon egészségügyi bizonyítványok, kereskedelmi okmányok és nyilatkozatok mintái, amelyeknek a szállítmányokat kell kísérniük, és amelyek meghatározzák azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén igazolható, hogy az érintett állati melléktermékeket vagy az azokból származó termékeket e rendelettel összhangban gyűjtötték össze és állították elő. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

A fentieknek megfelelően az 1069/2009/EK rendelet a következőképpen módosul:

Az 5. cikk a következőképpen módosul:

Az (1) bekezdés negyedik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 51a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az ezen bekezdés harmadik albekezdésének a) és b) pontjában említett termékek esetében a tudományos és műszaki fejlődés figyelembevételével módosítsa az előállítási lánc végpontját.

Ha rendkívül sürgős okból szükséges, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 51b. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az ezen bekezdés harmadik albekezdésének a) és b) pontjában említett termékek esetében a tudományos és műszaki fejlődés figyelembevételével módosítsa az előállítási lánc végpontját.”

A (2) bekezdés harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 51a. cikknek megfelelően e rendelet módosítása érdekében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy meghatározza az előállítási lánc azon végpontját, amelyen túl az ezen bekezdésben említett, állati melléktermékekből származó termékekre már nem vonatkoznak e rendelet előírásai.”[Mód. 464]

A 6. cikk a következőképpen módosul:

Az (1) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 51a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy meghatározza az első albekezdés b) pontjának ii. alpontjában említett intézkedésekkel kapcsolatos szabályok megállapítása révén kiegészítse ezt a rendeletet intézkedéseket.”[Mód. 465]

A (2) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 51a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy meghatározza az első albekezdésben említett intézkedésekkel kapcsolatos szabályok megállapítása révén kiegészítse ezt a rendeletet intézkedéseket.”[Mód. 466]

A 7. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 51a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy meghatározza a (2) és a (3) bekezdésben említett intézkedéseket intézkedésekkel kapcsolatos szabályok megállapítása révén kiegészítse ezt a rendeletet .”[Mód. 467]

A 11. cikk (2) bekezdése a következőképpen módosul:

Az első albekezdés bevezető mondata helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 51a. cikknek megfelelően e rendelet kiegészítése érdekében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy meghatározza a következőkre vonatkozó intézkedéseket:” . [Mód. 468]

b)	A második albekezdést el kell hagyni.

A 15. cikk a következőképpen módosul:

a)	A cím helyébe a következő szöveg lép: „Felhatalmazás”.

Az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

Az első albekezdés bevezető mondata helyébe a következő szöveg lép:

ii.	A második albekezdést el kell hagyni.

A 17. cikk (2) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 51a. cikknek megfelelően e rendelet kiegészítése érdekében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy megállapítsa az első albekezdésben említett feltételeket.”[Mód. 470]

A 18. cikk (3) bekezdése a következőképpen módosul:

Az első albekezdés bevezető mondata helyébe a következő szöveg lép:

b)	A második albekezdést el kell hagyni.

A 19. cikk (4) bekezdése a következőképpen módosul:

Az első albekezdés bevezető mondata helyébe a következő szöveg lép:

b)	A második albekezdést el kell hagyni.

A 20. cikk (11) bekezdése a következőképpen módosul:

Az első albekezdés bevezető mondata helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az EFSA véleményének kézhezvételét követően az 51a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a következők elfogadása révén kiegészítse ezt a rendeletet tekintetében:”. [Mód. 473]

b)	A második albekezdést el kell hagyni.

10.

A 21. cikk (6) bekezdése a következőképpen módosul:

Az első albekezdés bevezető mondata helyébe a következő szöveg lép:

b)	A második albekezdést el kell hagyni.

11.

A 27. cikk a következőképpen módosul:

a)	A 27. cikk címe helyébe a következő szöveg lép: „Felhatalmazás”

Az első albekezdés bevezető mondata helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 51a. cikknek megfelelően e rendelet kiegészítése érdekében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy meghatározza az e szakasszal és e fejezet 1. szakaszával kapcsolatos következő intézkedésekre vonatkozó szabályokat intézkedéseket:”[Mód. 475]

c)	A második albekezdést el kell hagyni.

12.

A 31. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 51a. cikknek megfelelően e rendelet kiegészítése érdekében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy meghatározza az (1) bekezdésben említett állati melléktermékek és az azokból származó termékek összegyűjtésére, feldolgozására és kezelésére vonatkozó köz- és állat-egészségügyi feltételekre vonatkozó intézkedésekkel kapcsolatos szabályokat intézkedéseket.”[Mód. 476]

13.

A 32. cikk (3) bekezdése a következőképpen módosul:

Az első albekezdés bevezető mondata helyébe a következő szöveg lép:

b)	A második albekezdést el kell hagyni.

14.

A 40. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„40. cikk

Felhatalmazáson alapuló és végrehajtási hatáskörök

(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 51a. cikknek megfelelően e rendelet kiegészítése érdekében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy meghatározza a következőkre vonatkozó feltételeket: [Mód. 478]

a)	a kedvtelésből tartott állatoknak szánt importált eledel vagy a kedvtelésből tartott állatoknak szánt, importált anyagokból, az 1. kategóriába tartozó, a 8. cikk c) pontjában említett anyagból gyártott eledel forgalomba hozatala;

b)	a köz- és állat-egészségügyi kockázatokat kizáró feltételek mellett használandó anyagok biztonságos forrásból való beszerzése és szállítása;

c)	az állati melléktermékekből származó, köz- vagy állat-egészségügyi kockázatot jelentő termékek biztonságos használata.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 51a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló végrehajtási jogi aktusokat fogadjon fogad el e rendelet kiegészítése érdekében a következők meghatározásáról: [Mód. 479]

a)	a 37. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében említett dokumentáció;

b)	a 38. cikk első bekezdésében említett gyártási folyamat paraméterei, különösen a felhasznált anyagok fizikai és kémiai kezelésének alkalmazását illetően;

c)	a végtermékre vonatkozó vizsgálati követelmények. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 52. cikk (3) bekezdésében meghatározott eljárással kell elfogadni.”[Mód. 480]

15.

A 41. cikk a következőképpen módosul:

Az (1) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 51a. cikknek megfelelően e rendelet kiegészítése céljából felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az első albekezdés b ) pontjában említett feltételek megállapításáról . végrehajtási jogi aktusokat fogad el az első albekezdés b) pontjában említett feltételek megállapításáról. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 52. cikk (3) bekezdésében meghatározott eljárással kell elfogadni.”[Mód. 481]

A (3) bekezdés harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az első albekezdésben előírt követelmények megállapításáról. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 52. cikk (3) bekezdésében meghatározott eljárással kell elfogadni felhatalmazást kap arra, hogy az 51a. cikknek megfelelően e rendelet kiegészítése céljából felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az első albekezdésben előírt követelmények megállapításáról .”[Mód. 482]

16.

A 42. cikk a következőképpen módosul:

a)	A cím helyébe a következő szöveg lép: „Felhatalmazáson alapuló és végrehajtási hatáskörök”

A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 51a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése érdekében abból a célból, hogy meghatározza a következőket: [Mód. 483]

a)	az 1. és 2. kategóriába tartozó anyagok, valamint az azokból származó anyagok behozatalára és tranzitforgalmára vonatkozó feltételek;

az importált, 3. kategóriába tartozó anyagokra vagy az azokból származó termékekre vonatkozó köz- vagy állat-egészségügyi korlátozások, amelyek meghatározhatók a harmadik országokra vagy azok területeire vonatkozó, a 41. cikk (4) bekezdésével összhangban összeállított listákra való hivatkozással vagy más köz- és állat-egészségügyi szemponttal összhangban;

az állati melléktermékek vagy azokból származó termékek harmadik országokban lévő létesítményekben vagy üzemekben történő előállítására vonatkozó feltételek; ezek a feltételek tartalmazhatják az érintett illetékes hatóság által az ilyen létesítményekben vagy üzemekben végzett ellenőrzések módját, és mentességet adhatnak egyes típusú, állati mellékterméket vagy azokból származó termékeket kezelő létesítménynek vagy üzemnek a 41. cikk (3) bekezdése második albekezdésének b) pontjában említett engedélyezésre vagy nyilvántartásba vételre vonatkozó előírás alól.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el azon egészségügyi bizonyítványok, kereskedelmi okmányok és nyilatkozatok mintáinak megállapításáról, amelyeknek a szállítmányokat kell kísérniük, és amelyek meghatározzák azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén igazolható, hogy az érintett állati melléktermékeket vagy az azokból származó termékeket e rendelettel összhangban gyűjtötték össze és állították elő. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 52. cikk (3) bekezdésében meghatározott eljárással kell elfogadni.”

17.

A 43. cikk (3) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 51a. cikknek megfelelően e rendelet kiegészítése érdekében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy meghatározza az első albekezdésben említett szabályokat.”[Mód. 484]

18.

A 45. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4) A Bizottság felhatalmazáson alapuló végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el abból a célból, hogy megállapítsa az cikket kiegészítő e cikk végrehajtására vonatkozó részletes intézkedéseket, beleértve a mikrobiológiai elemzések referencia-módszereire vonatkozó szabályokat is. Ezeket a felhatalmazáson alapuló végrehajtási jogi aktusokat az 51a . cikkben 52. cikk (3) bekezdésében meghatározott eljárással kell elfogadni.”[Mód. 485]

19.

A 48. cikk (7) és (8) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(7) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 51a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése érdekében abból a célból, hogy meghatározza a következőket: [Mód. 486]

a)	az illetékes hatóság határozatára vonatkozó, az (1) bekezdésben említett meghatározott határidő;

b)	a (4) bekezdésben említett állati melléktermékek vagy az azokból származó termékek szállítására vonatkozó kiegészítő feltételek;

c)	az (5) bekezdéssel összhangban a szállítmányokat kísérő egészségügyi bizonyítvány mintái.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el azon feltételek megállapításáról, amelyek teljesülése esetén a kiállítás céljából, valamint diagnosztikai, oktatási vagy kutatási célból felhasználni kívánt állati melléktermékek és az azokból származó termékek más tagállamokba küldhetők e cikk (1)–(5) bekezdésétől eltérve. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 52. cikk (3) bekezdésében meghatározott eljárással kell elfogadni.

(8) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 51a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése érdekében abból a célból, hogy meghatározza azokat a feltételeket, amelyek függvényében az illetékes hatóságok az (1)–(4) bekezdéstől eltérve engedélyezhetik a következőket: [Mód. 487]

a)	az ugyanazon gazdaság két pontja között, valamint a közös határral rendelkező tagállamok határ menti területein található gazdaságok között szállított trágya elszállítása;

b)	a közös határral rendelkező tagállamok határ menti területein található létesítmények vagy üzemek között szállított egyéb állati melléktermékek elszállítása; és

c)	az elhullott, kedvtelésből tartott állatok elégetés céljából történő szállítása egy közös határral rendelkező másik tagállam határ menti területén található valamely létesítménybe vagy üzembe.”

20.

Az irányelv a következő 51a. és 51b. cikkel egészül ki:

„51a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak az 5. cikk (1) és (2) bekezdésében bekezdése, a 6. cikk (1) és (2) bekezdésében bekezdése, a 7. cikk (4) bekezdésében bekezdése, a 11. cikk (2) bekezdésében bekezdése, a 15. cikk (1) bekezdésében bekezdése, a 17. cikk (2) bekezdésében bekezdése, a 18. cikk (3) bekezdésében bekezdése, a 19. cikk (4) bekezdésében bekezdése, a 20. cikk (11) bekezdésében bekezdése, a 21. cikk (6) bekezdésében bekezdése, a 27. cikkében cikk, a 31. cikk (2) bekezdésében bekezdése, a 32. cikk (3) bekezdésében bekezdése, a 40. cikk (1) és (2) bekezdésében bekezdése, a 41. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében, a 41. cikk (3) bekezdésének harmadik albekezdésében, a 42. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében albekezdése, a 43. cikk (3) bekezdése bekezdésében, a 45. cikk (4) bekezdésében, a 48. cikk (7) bekezdésének első albekezdésében albekezdése és a 48. cikk (8) bekezdésében említett bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 5. cikk (1) és (2) bekezdésében bekezdése, a 6. cikk (1) és (2) bekezdésében bekezdése, a 7. cikk (4) bekezdésében bekezdése, a 11. cikk (2) bekezdésében bekezdése, a 15. cikk (1) bekezdésében bekezdése, a 17. cikk (2) bekezdésében bekezdése, a 18. cikk (3) bekezdésében bekezdése, a 19. cikk (4) bekezdésében bekezdése, a 20. cikk (11) bekezdésében bekezdése, a 21. cikk (6) bekezdésében bekezdése, a 27. cikkben cikk, a 31. cikk (2) bekezdésében bekezdése, a 32. cikk (3) bekezdésében bekezdése, a 40. cikk (1) bekezdése és (2) bekezdésében, a 41. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében, a 41. cikk (3) bekezdésének harmadik albekezdésében , bekezdésében , a 42. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében albekezdése, a 43. cikk (3) bekezdése bekezdésében, a 45. cikk (4) bekezdésében és a 48. cikk (7) bekezdésének első albekezdésében albekezdése és (8) bekezdésében említett bekezdése szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*238) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) Az 5. cikk (1) és (2) bekezdése, a 6. cikk (1) és (2) bekezdése, a 7. cikk (4) bekezdése, a 11. cikk (2) bekezdése, a 15. cikk (1) bekezdése, a 17. cikk (2) bekezdése, a 18. cikk (3) bekezdése, a 19. cikk (4) bekezdése, a 20. cikk (11) bekezdése, a 21. cikk (6) bekezdése, a 27. cikk, a 31. cikk (2) bekezdése, a 32. cikk (3) bekezdése, a 40. cikk (1) és (2) bekezdése, a 41. cikk (1) bekezdésének második albekezdése, a 41. cikk (3) bekezdésének harmadik albekezdése, a 42. cikk (2) bekezdésének első albekezdése, a 43. cikk (3) bekezdése , a 45. cikk (4) bekezdése, és a 48. cikk (7) bekezdésének első albekezdése és a 48. cikk (8) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik. [Mód. 488]

51b. cikk

Sürgősségi eljárás

(2) Az Európai Parlament vagy a Tanács az 51a. cikk (6) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Ebben az esetben a Bizottság az Európai Parlament vagy a Tanács kifogásáról szóló határozatról való értesítést követően haladéktalanul hatályon kívül helyezi a szóban forgó felhatalmazáson alapuló jogi aktust.

(*238) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

21.	Az 52. cikk (4), (5) és (6) bekezdését el kell hagyni.

XIII. ADÓÜGY ÉS VÁMUNIÓ

168.

Az Európai Parlament és a Tanács 70/2008/EK határozata (2008. január 15.) a papírmentes vám- és kereskedelmi környezetről (174) (*239)

A 70/2008/EK határozat 15. cikke a Bizottságot felhatalmazza bizonyos határidőknek az 1999/468/EK tanácsi határozatnak (175) megfelelő meghosszabbítására. A Bizottság e felhatalmazást sosem gyakorolta, és arra nincs többé szüksége. Ezért a határozatot nem szükséges a Szerződés 290. cikkéhez igazítani. Ehelyett célszerű visszavonni a felhatalmazást, és törölni a határozat 15. és 16. cikkét.

Ennek megfelelően a 70/2008/EK határozat 15. és 16. cikkét el kell hagyni.

(*1) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*4) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*6) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*7) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*9) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*12) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*14) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*16) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*18) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*20) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*22) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*24) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*26) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*27) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*28) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*29) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*31) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*33) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*34) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*35) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*37) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*39) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*41) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*43) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*44) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*46) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*47) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*48) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*50) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*51) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*52) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*54) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*55) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*56) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*57) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*58) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*60) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*62) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*63) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*64) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*65) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*66) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*68) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*69) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*70) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*71) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*72) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*74) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*76) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*77) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*78) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*79) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*80) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*81) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*82) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*83) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*85) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*86) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*87) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*88) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*89) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*90) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*92) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*93) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*94) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*95) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*96) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*97) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*98) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*100) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*101) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*102) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*103) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*104) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*105) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*106) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*107) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*108) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.” [Mód. 247]

(*109) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*111) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*112) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*113) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*115) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*116) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*117) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*118) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*120) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*122) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*124) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*126) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*128) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*129) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*131) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*133) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*134) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*135) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*136) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*138) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*140) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*141) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*143) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/68/EK irányelve (2008. szeptember 24.) a veszélyes áruk szárazföldi szállításáról (HL L 260., 2008.9.30., 13. o.).”

(*144) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*146) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*147) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*149) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*151) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*153) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*155) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*157) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*158) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*159) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*160) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*161) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*163) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*165) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*166) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*168) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*170) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*172) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*173) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*175) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*176) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*177) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*179) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*180) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*181) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*183) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*184) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*185) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*187) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*189) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/45/EK irányelve (2009. május 6.) a személyhajókra vonatkozó biztonsági szabályokról és követelményekről (HL L 163., 2009.6.25., 1. o.).”

(*190) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*191) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*192) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*193) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*194) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*195) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*197) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*199) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*201) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*202) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*204) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*205) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*206) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*208) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*209) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*210) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*212) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*214) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*216) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*217) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*218) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*219) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*221) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*222) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*224) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*225) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*226) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*227) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*229) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*230) HL L 123., 2016.12.5, 1. o.”

(*231) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*232) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*234) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*235) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*237) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*238) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.””

(1) HL L 140., 2009.6.5., 114. o.

(2) HL L 140., 2009.6.5., 136. o.

(3) HL L 286., 2009.10.31., 1. o.

(4) HL L 201., 2002.7.31., 37. o.

(5) HL L 113., 2002.4.30., 1. o.

(*8) Ezt a pontot a 2016/0400A eljárás lefedi.

(6) HL L 172., 2008.7.2., 15. o.

(*10) Ezt a pontot a 2016/0400A eljárás lefedi.

(*11) Ezt a pontot a 2016/0400A eljárás lefedi.

(7) HL L 163., 1996.7.2., 1. o.

(8) HL L 183., 1989.6.29., 1. o.

(9) HL L 393., 1989.12.30., 1. o.

(*13) Ezt a pontot a 2016/0400A eljárás lefedi.

(10) HL L 393., 1989.12.30., 18. o.

(*15) Ezt a pontot a 2016/0400A eljárás lefedi.

(11) HL L 156., 1990.6.21., 9. o.

(*17) Ezt a pontot a 2016/0400A eljárás lefedi.

(12) HL L 156., 1990.6.21., 14. o.

(*19) Ezt a pontot a 2016/0400A eljárás lefedi.

(13) HL L 113., 1992.4.30., 19. o.

(*21) Ezt a pontot a 2016/0400A eljárás lefedi.

(14) HL L 245., 1992.8.26., 6. o.

(*23) Ezt a pontot a 2016/0400A eljárás lefedi.

(15) HL L 245., 1992.8.26., 23. o.

(*25) Ezt a pontot a 2016/0400A eljárás lefedi.

(16) HL L 348., 1992.11.28., 9. o.

(17) HL L 404., 1992.12.31., 10. o.

(18) HL L 307., 1993.12.13., 1. o.

(19) HL L 216., 1994.8.20., 12. o.

(*30) Ezt a pontot a 2016/0400A eljárás lefedi.

(20) HL L 131., 1998.5.5., 11. o.

(*32) Ezt a pontot a 2016/0400A eljárás lefedi.

(21) HL L 23., 2000.1.28., 57. o.

(22) HL L 262., 2000.10.17., 21. o.

(23) HL L 177., 2002.7.6., 13. o.

(*36) Ezt a pontot a 2016/0400A eljárás lefedi.

(24) HL L 42., 2003.2.15., 38. o.

(*38) Ezt a pontot a 2016/0400A eljárás lefedi.

(25) HL L 158., 2004.4.30., 50. o.

(*40) Ezt a pontot a 2016/0400A eljárás lefedi.

(26) HL L 114., 2006.4.27., 38. o.

(*42) Ezt a pontot a 2016/0400A eljárás lefedi.

(27) HL L 260., 2009.10.3., 5. o.

(28) HL L 330., 2009.12.16., 28. o.

(*45) Ezt a pontot a 2016/0400A eljárás lefedi.

(29) HL L 211., 2009.8.14., 94. o.

(30) HL L 211., 2009.8.14., 36. o.

(31) HL L 342., 2009.12.22., 46. o.

(*49) Ezt a pontot a 2016/0400A eljárás lefedi

(32) HL L 135., 1991.5.30., 40. o.

(33) HL L 375., 1991.12.31., 1. o.

(34) HL L 365., 1994.12.31., 24. o.

(*53) Ezt a pontot a 2016/0400A eljárás lefedi

(35) HL L 243., 1996.9.24., 31. o.

(36) HL L 330., 1998.12.5., 32. o.

(37) A Tanács 2013/51/Euratom irányelve (2013. október 22.) a lakosság egészségének az emberi fogyasztásra szánt vízben található radioaktív anyagokkal szembeni védelmére vonatkozó követelmények meghatározásáról (HL L 296., 2013.11.7., 12. o.)

(38) HL L 269., 2000.10.21., 34. o.

(39) HL L 327., 2000.12.22., 1. o.

(40) HL L 189., 2002.7.18., 12. o.

(*59) Ezt a pontot a 2016/0400A eljárás lefedi

(41) HL L 143., 2004.4.30., 87. o.

(*61) Ezt a pontot a 2016/0400A eljárás lefedi.

(42) HL L 23., 2005.1.26., 3. o.

(43) HL L 64., 2006.3.4., 37. o.

(44) HL L 102., 2006.4.11., 15. o.

(45) HL L 372., 2006.12.27., 19. o.

(46) HL L 33., 2006.2.4., 1. o.

(*67) Ezt a pontot a 2016/0400A eljárás lefedi

(47) HL L 108., 2007.4.25., 1. o.

(48) HL L 288., 2007.11.6., 27. o.

(49) HL L 152., 2008.6.11., 1. o.

(50) HL L 164., 2008.6.25., 19. o.

(51) HL L 353., 2008.12.31., 1. o.

(*73) Ezt a pontot a 2016/0400A eljárás lefedi

(52) HL L 285., 2009.10.31., 36. o.

(*75) Ezt a pontot a 2016/0400A eljárás lefedi

(53) HL L 20., 2010.1.26., 7. o.

(54) HL L 342., 2009.12.22., 1. o.

(55) HL L 27., 2010.1.30., 1. o.

(56) HL L 374., 1991.12.31., 1. o.

(57) HL L 76., 1993.3.30., 1. o.

(58) HL L 162., 1998.6.5., 1. o.

(59) HL L 63., 1999.3.12., 6. o.

(60) HL L 332., 2002.12.9., 1. o.

(61) A Bizottság határozata (2000. május 3.) a hulladékjegyzéknek a hulladékokról szóló 75/442/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének a) pontja értelmében történő meghatározásáról szóló 94/3/EK határozat, valamint a veszélyes hulladékok jegyzékének a veszélyes hulladékokról szóló 91/689/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének (4) bekezdése értelmében történő meghatározásáról szóló 94/904/EK tanácsi határozat felváltásáról (HL L 226., 2000.9.6., 3. o.).

(62) HL L 66., 2003.3.11., 1. o.

(63) HL L 69., 2003.3.13., 1. o.

(64) HL L 143., 2004.4.30., 49. o.

(65) HL L 191., 2005.7.22., 22. o.

(66) HL L 255., 2005.9.30., 1. o.

(67) HL L 393., 2006.12.30., 1. o.

(*91) Ezt a pontot a 2016/0400A eljárás lefedi.

(68) HL L 113., 2007.4.30., 3. o.

(69) HL L 171., 2007.6.29., 17. o.

(70) HL L 199., 2007.7.31., 23. o.

(71) HL L 336., 2007.12.20., 1. o.

(72) HL L 61., 2008.3.5., 6. o.

(73) HL L 97., 2008.4.9., 13. o.

(74) HL L 145., 2008.6.4., 65. o.

(*99) Ezt a pontot a 2016/0400A eljárás lefedi

(75) HL L 145., 2008.6.4., 227. o.

(76) HL L 145., 2008.6.4., 234. o.

(77) HL L 218., 2008.8.13., 14. o.

(78) HL L 304., 2008.11.14., 1. o.

(79) HL L 354., 2008.12.31., 70. o.

(80) HL L 324., 2009.10.10., 1. o.

(81) HL L 243., 2002.9.11., 1. o.

(82) HL L 267., 2009.10.10., 7. o.

(83) HL L 147., 1975.6.9., 40. o.

(84) HL L 46., 1976.2.21., 1. o.

(*110) Ezt a pontot a 2016/0400A eljárás lefedi.

(85) HL L 39., 1980.2.15., 40. o.

(86) HL L 15., 1998.1.21., 14. o.

(87) HL L 162., 2000.7.3., 1. o.

(*114) Ezt a pontot a 2016/0400A eljárás lefedi.

(88) HL L 304., 2003.11.21., 1. o.

(89) HL L 50., 2004.2.20., 28. o.

(90) Ezt a pontot a 2016/0400A eljárás lefedi.

(91) HL L 50., 2004.2.20., 44. o.

(92) HL L 157., 2006.6.9., 24. o.

(*119) Ezt a pontot a 2016/0400A eljárás lefedi.

(93) HL L 376., 2006.12.27., 36. o.

(94) HL L 396., 2006.12.30., 1. o.

(95) HL L 106., 2009.4.28., 7. o.

(*125) Ezt a pontot a 2016/0400A eljárás lefedi.

(96) HL L 146., 2009.6.10., 1. o.

(*127) Ezt a pontot a 2016/0400A eljárás lefedi.

(97) HL L 170., 2009.6.30., 1. o.

(98) HL L 35., 2009.2.4., 32. o.

(*130) Ezt a pontot a 2016/0400A eljárás lefedi.

(99) HL L 216., 2009.8.20., 76. o.

(*132) Ezt a pontot a 2016/0400A eljárás lefedi.

(100) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 243. o.).

(101) HL L 285., 2009.10.31., 10. o.

(102) HL L 200., 2009.7.31., 1. o.

(103) HL L 342., 2009.12.22., 59. o.

(104) HL L 348., 1992.11.28., 1. o.

(*137) Ezt a pontot a 2016/0400A eljárás lefedi.

(105) HL L 133., 2008.5.22., 66. o.

(*139) Ezt a pontot a 2016/0400A eljárás lefedi.

(106) HL L 373., 1991.12.31., 4. o.

(107) HL L 249., 1995.10.17., 35. o.

(*142) Ezt a pontot a 2016/0400A eljárás lefedi.

(108) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/68/EK irányelve (2008. szeptember 24.) a veszélyes áruk szárazföldi szállításáról (HL L 260., 2008.9.30., 13. o.).

(109) HL L 34., 1998.2.9., 1. o.

(110) HL L 332., 2000.12.28., 81. o.

(111) HL L 13., 2002.1.16., 9. o.

(112) HL L 208., 2002.8.5., 10. o.

(*150) Ezt a pontot a 2016/0400A eljárás lefedi.

(113) HL L 324., 2002.11.29., 1. o.

(*152) Ezt a pontot a 2016/0400A eljárás lefedi.

(114) HL L 123., 2003.5.17., 22. o.

(*154) Ezt a pontot a 2016/0400A eljárás lefedi.

(115) HL L 226., 2003.9.10., 4. o.

(*156) Ezt a pontot a 2016/0400A eljárás lefedi.

(116) HL L 115., 2003.5.9., 1. o.

(117) HL L 166., 2004.4.30., 124. o.

(118) HL L 167., 2004.4.30., 39. o.

(119) HL L 129., 2004.4.29., 6. o.

(120) HL L 138., 2004.4.30., 1. o.

(*162) Ezt a pontot a 2016/0400A eljárás lefedi.

(121) HL L 138., 2004.4.30., 19. o.

(*164) Ezt a pontot a 2016/0400A eljárás lefedi.

(122) HL L 162., 2004.4.30., 1. o.

(123) HL L 255., 2005.9.30., 152. o.

(*167) Ezt a pontot a 2016/0400A eljárás lefedi

(124) HL L 310., 2005.11.25., 28. o.

(*169) Ezt a pontot a 2016/0400A eljárás lefedi

(125) HL L 344., 2005.12.27., 15. o.

(*171) Ezt a pontot a 2016/0400A eljárás lefedi

(126) HL L 403., 2006.12.30., 18. o.

(127) HL L 64., 2006.3.4., 1. o.

(*174) Ezt a pontot a 2016/0400A eljárás lefedi

(128) HL L 315., 2007.12.3., 51. o.

(129) HL L 315., 2007.12.3., 14. o.

(130) HL L 260., 2008.9.30., 13. o.

(*178) Ezt a pontot a 2016/0400A eljárás lefedi

(131) HL L 319., 2008.11.29., 59. o.

(132) HL L 97., 2008.4.9., 72. o.

(133) HL L 131., 2009.5.28., 47. o.

(*182) Ezt a pontot a 2016/0400A eljárás lefedi

(134) HL L 131., 2009.5.28., 114. o.

(135) HL L 120., 2009.5.15., 5. o.

(136) HL L 131., 2009.5.28., 11. o.

(*186) Ezt a pontot a 2016/0400A eljárás lefedi

(137) HL L 131., 2009.5.28., 24. o.

(*188) Ezt a pontot a 2016/0400A eljárás lefedi

(138) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/45/EK irányelve (2009. május 6.) a személyhajókra vonatkozó biztonsági szabályokról és követelményekről (HL L 163., 2009.6.25., 1. o.).

(139) HL L 300., 2009.11.14., 51. o.

(140) HL L 300., 2009.11.14., 72. o.

(141) HL L 300., 2009.11.14., 88. o.

(142) HL L 40., 1989.2.11., 34. o.

(143) HL L 66., 1999.3.13., 16. o.

(144) HL L 18., 2000.1.22., 1. o.

(*196) Ezt a pontot a 2016/0400A eljárás lefedi

(145) HL L 106., 2001.4.17., 1. o.

(*198) Ezt a pontot a 2016/0400A eljárás lefedi

(146) HL L 311., 2001.11.28., 67. o.

(*200) Ezt a pontot a 2016/0400A eljárás lefedi

(147) HL L 147., 2001.5.31., 1. o.

(148) HL L 140., 2002.5.30., 10. o.

(*203) Ezt a pontot a 2016/0400A eljárás lefedi

(149) HL L 183., 2002.7.12., 51. o.

(150) HL L 33., 2003.2.8., 30. o.

(151) HL L 31., 2002.2.1., 1. o.

(*207) Ezt a pontot a 2016/0400A eljárás lefedi

(152) HL L 325., 2003.12.12., 31. o.

(153) HL L 268., 2003.10.18., 1. o.

(154) HL L 268., 2003.10.18., 24. o.

(*211) Ezt a pontot a 2016/0400A eljárás lefedi

(155) HL L 268., 2003.10.18., 29. o.

(*213) Ezt a pontot a 2016/0400A eljárás lefedi

(156) HL L 309., 2003.11.26., 1. o.

(*215) Ezt a pontot a 2016/0400A eljárás lefedi

(157) HL L 325., 2003.12.12., 1. o.

(158) HL L 102., 2004.4.7., 48. o.

(159) HL L 139., 2004.4.30., 1. o.

(160) HL L 139., 2004.4.30., 55. o.

(*220) Ezt a pontot a 2016/0400A eljárás lefedi

(161) HL L 139., 2004.4.30., 206. o.

(162) HL L 35., 2005.2.8., 1. o.

(*223) Ezt a pontot a 2016/0400A eljárás lefedi

(163) HL L 378., 2006.12.27., 1. o.

(164) HL L 404., 2006.12.30., 9. o.

(165) HL L 404., 2006.12.30., 26. o.

(166) HL L 324., 2007.12.10., 121. o.

(*228) Ezt a pontot a 2016/0400A eljárás lefedi

(167) HL L 141., 2009.6.6., 3. o.

(168) HL L 125., 2009.5.21., 75. o.

(169) HL L 164., 2009.6.26., 45. o.

(170) HL L 309., 2009.11.24., 71. o.

(*233) Ezt a pontot a 2016/0400A eljárás lefedi

(171) HL L 152., 2009.6.16., 11. o.

(172) HL L 229., 2009.9.1., 1. o.

(173) HL L 300., 2009.11.14., 1. o.

(174) HL L 23., 2008.1.26., 21. o.

(*239) Ezt a pontot a 2016/0400A eljárás lefedi

(175) A Tanács 1999/468/EK határozata (1999. június 28.) a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 184., 1999.7.17., 23. o.)

2021.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 158/829

P8_TA(2019)0410

Az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás alkalmazását előíró egyes jogi aktusok hozzáigazítása az EUMSZ 290. és 291. cikkéhez – I. rész ***I

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 158/57)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0799),

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, valamint 33. cikkére, 43. cikkének (2) bekezdésére, 53. cikkének (1) bekezdésére, 62. cikkére, 64. cikkének (2) bekezdésére, 91. cikkére, 100. cikkének (2) bekezdésére, 114. cikkére, 153. cikke (2) bekezdésének b) pontjára, 168. cikke (4) bekezdésének a) pontjára, 168. cikke (4) bekezdésének b) pontjára, 172. cikkére, 192. cikkének (1) bekezdésére, 207. cikkére, 214. cikkének (3) bekezdésére és 338. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság a javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0524/2016),

—	tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapra vonatkozó véleményére,

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére, valamint 33. cikkére, 43. cikkének (2) bekezdésére, 53. cikkének (1) bekezdésére, 62., cikkére, 91. cikkére, 100. cikkének (2) bekezdésére, 114. cikkére, 153. cikke (2) bekezdésének b) pontjára, 168. cikke (4) bekezdésének b) pontjára, 172. cikkére, 192. cikkének (1) bekezdésére, 207. cikkének (2) bekezdésére, 214. cikkének (3) bekezdésére és 338. cikkének (1) bekezdésére,

—	tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2017. június 1-i véleményére (1),

—	tekintettel a Régiók Bizottságának 2017. december 1-i véleményére (2),

—	tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, valamint a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság leveleire,

—	tekintettel az Elnökök Értekezletének 2019. március 7-i határozatára, amelyben engedélyezi a Jogi Bizottság számára, hogy a Bizottság fent említett javaslatát két részre bontsa, és annak alapján két önálló jogalkotási jelentést készítsen,

—

tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. február 27-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

—	tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A8-0190/2019),

—	tekintettel eljárási szabályzata 59. és 39. cikkére,

—

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

jóváhagyja a Parlament, a Tanács és a Bizottság ezen állásfoglaláshoz csatolt közös nyilatkozatát;

tudomásul veszi a Bizottság ezen állásfoglaláshoz csatolt nyilatkozatát;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 288., 2017.8.31., 29. o.

(2) HL C 164., 2018.5.8., 82. o.

P8_TC1-COD(2016)0400A

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 17-én került elfogadásra az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás alkalmazását előíró egyes jogi aktusoknak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. és 291. cikkéhez történő hozzáigazításáról szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/1243 rendelettel.)

MELLÉKLET A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ

A Parlament, a Tanács és a Bizottság közös nyilatkozata

A jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás 27. pontjában a három intézmény elismerte, hogy a Lisszaboni Szerződéssel bevezetett jogi kerethez kell igazítani a teljes hatályos joganyagot; mindenekelőtt és a lehető leghamarabb mindazon alap-jogiaktusokat szükséges kiigazítani, amelyek még az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásra hivatkoznak. A Bizottság e célból született javaslata nyomán ez a rendelet eleget tesz a fenti igénynek oly módon, hogy az ellenőrzéssel történő szabályozási eljárás alkalmazását előíró, az említett javaslatban szereplő számos jogi aktus kiigazításáról rendelkezik. A három intézmény továbbra is együttműködik azon fennmaradó aktusok kiigazítása vonatkozásában, amelyekre az említett javaslat irányul.

A Bizottság nyilatkozata

A Bizottság tudomásul veszi a jogalkotók azon döntését, hogy korlátozott időtartamról rendelkeznek valamennyi olyan felhatalmazás vonatkozásában, amely esetében e rendelet összehangolja az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárást, valamint jelentéstételi kötelezettséget és a felhatalmazás hallgatólagos meghosszabbítását írják elő. Tekintettel mindenekelőtt a rendszeres időközönként esedékessé váló jelentések nagy számára, valamint arra a tényre, hogy a felhatalmazások gyakorlását illetően könnyen elérhető információk állnak rendelkezésre a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok nyilvántartásában, a Bizottság hangsúlyozni kívánja, hogy mérlegelési jogkörrel rendelkezik a jelentéstételi kötelezettség teljesítésének módját illetően. A Bizottság ezért adott esetben egyetlen dokumentumba csoportosíthatja a különböző alap-jogiaktusok szerint esedékes jelentéseket.

2021.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 158/832

P8_TA(2019)0411

Az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás alkalmazását előíró, a jogérvényesülés területére vonatkozó egyes jogi aktusok hozzáigazítása az EUMSZ 290. cikkéhez ***I

Az Európai Parlament 2019. április 17-i jogalkotási állásfoglalása az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás alkalmazását előíró, a jogérvényesülés területére vonatkozó egyes jogi aktusoknak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkéhez történő hozzáigazításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2016)0798 – C8-0525/2016 – 2016/0399(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 158/58)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0798),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 81. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0525/2016),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

—	tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A8-0012/2018),

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

P8_TC1-COD(2016)0399

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 17 -én került elfogadásra az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás alkalmazását előíró, a jogérvényesülés területére vonatkozó egyes jogi aktusoknak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkéhez történő hozzáigazításáról szóló (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 81. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (1),

mivel:

(1)

A Lisszaboni Szerződés jelentősen módosította a jogalkotó által különbséget vezetett be a Bizottságra ruházott hatásköröket szabályozó jogi keretet, megkülönböztetve a Bizottságra ruházott hatásköröket hatáskörök között aszerint, hogy a jogalkotási aktusok egyes nem alapvető rendelkezéseit kiegészítő, illetve módosító általános hatályú nem jogalkotási aktusok (felhatalmazáson alapuló jogi aktusok), vagy a kötelező erejű uniós jogi aktusok végrehajtásának egységes feltételeit biztosító aktusok (végrehajtási jogi aktusok) elfogadására vonatkoznak-e. [Mód. 1]

(2)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikkének (1) bekezdése szerinti felhatalmazás alapján elfogadható intézkedések lényegében megfelelnek az 1999/468/EK tanácsi határozat (2) 5a. cikkével bevezetett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás hatálya alá tartozó intézkedéseknek.

(3)	Az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásra utaló jogi aktusoknak a Lisszaboni Szerződéssel bevezetett jogi kerethez történő hozzáigazítása érdekében korábban előterjesztett jogalkotási javaslatokat (3) a Bizottság az intézményközi egyeztetések stagnálása miatt visszavonta. (4)

(4)

Ezt követően az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (5) új keretet határozott meg a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok számára, és megállapította, hogy minden meglévő jogi aktust hozzá kell igazítani a Lisszaboni Szerződéssel bevezetett jogi kerethez. Ezen belül a három intézmény megállapodott különösen arról, hogy kiemelt prioritásként mielőbb ki kell igazítani mindazokat az alap-jogiaktusokat, amelyek még mindig az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásra utalnak. A Bizottság vállalta, hogy e kiigazítás céljából 2016 végéig jogalkotási javaslatot terjeszt elő.

(5)	Az alap-jogiaktusokban foglalt, az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásról rendelkező hatáskör-átruházások teljesítik az EUMSZ 290. cikkében foglalt kritériumokat, ezért hozzá kell őket igazítani ehhez a rendelkezéshez.

(5a)

(6)	Helyénvaló, hogy ez a rendelet ne érintse azokat a folyamatban lévő eljárásokat, amelyekben az illetékes bizottság e rendelet hatálybalépése előtt az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének megfelelően már véleményt nyilvánított.

(7)	Ezért az érintett jogi aktusokat a fentieknek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A mellékletben felsorolt jogi aktusok az ott meghatározott módon módosulnak.

2. cikk

Ez a rendelet nem érinti azokat a folyamatban lévő eljárásokat, amelyekben az illetékes bizottság az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének megfelelően már véleményt nyilvánított.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt …

az Európai Parlament részéről

az elnök

a Tanács részéről

az elnök

(1) Az Európai Parlament 2019. április 17-i álláspontja.

(2) A Tanács 1999/468/EK határozata (1999. június 28.) a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 184., 1999.7.17., 23. o.).

(3) COM(2013)0451, COM(2013)0452 és COM(2013)0751.

(4) HL C 80., 2015.2.7., 17. o.

(5) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

MELLÉKLET

1. A Tanács 1206/2001/EK rendelete (2001. május 28.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködéséről (1)

Az 1206/2001/EK rendelet aktualizálása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően a rendelet mellékletét módosító jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy aktualizálja a formanyomtatványokat, és technikai módosításokat hajtson végre. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően az 1206/2001/EK rendelet a következőképpen módosul:

A 19. cikk a következőképpen módosul:

a)	A cím helyébe a következő szöveg lép: „Kézikönyv”.

b)	A (2) bekezdést el kell hagyni.

A rendelet a következő 19a. és 19b. cikkel egészül ki:

„19a. cikk

Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 19b. cikknek megfelelően a mellékletet módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy aktualizálja a formanyomtatványokat, és azokon technikai módosításokat hajtson végre.

19b. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 19a. cikkben említett , cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja]-tól/től napjától kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 3]

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 19a. cikk szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 19a. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik. [Mód. 4]

(*1) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

3.	A 20. cikket el kell hagyni.

2. Az Európai Parlament és a Tanács 805/2004/EK rendelete (2004. április 21.) a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról (2)

A 805/2004/EK rendelet aktualizálása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően a rendelet mellékleteit módosító jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy aktualizálja a szabványos formanyomtatványokat. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően a 805/2004/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.	A 31. cikk helyébe a következő szöveg lép: „31. cikk A mellékletek módosítása A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 31a. cikknek megfelelően a mellékleteket módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy aktualizálja a szabványos formanyomtatványokat.”

A rendelet a következő 31a. cikkel egészül ki:

„31a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 31. cikkben említett , cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre ötéves időtartamra szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja]-tól/től napjától kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 5]

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 31. cikk szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*2) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 31. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik. [Mód. 6]

(*2) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

3.	A 32. cikket el kell hagyni.

3. Az Európai Parlament és a Tanács 1393/2007/EK rendelete (2007. november 13.) a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről („iratkézbesítés”), és az 1348/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (3)

Az 1393/2007/EK rendelet aktualizálása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően a rendelet I. és II. mellékletét módosító jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy aktualizálja a formanyomtatványokat, és technikai módosításokat hajtson végre. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

A fentieknek megfelelően az 1393/2007/EK rendelet a következőképpen módosul:

A 17. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„17. cikk

A mellékletek módosítása

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 17a. cikknek megfelelően az I. és a II. mellékletet módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy aktualizálja a formanyomtatványokat, és azokon technikai módosításokat hajtson végre.”

A rendelet a következő 17a. cikkel egészül ki:

„17a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 17. cikkben említett ,cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre ötéves időtartamra szól [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja]-tól/től napjától kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 7]

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*3) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 17. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik. [Mód. 8]

(*3) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

3.	A 18. cikket el kell hagyni.

(*1) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*2) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”

(*3) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.””

(1) HL L 174., 2001.6.27., 1. o.

(2) HL L 143., 2004.4.30., 15. o.

(3) HL L 324., 2007.12.10., 79. o.

2021.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 158/839

P8_TA(2019)0412

Az EU általános költségvetésének 2019. évi végrehajtása és finanszírozása az Egyesült Királyságnak az Unióból való kilépésével összefüggésben ***

Az Európai Parlament 2019. április 17-i jogalkotási állásfoglalása az Unió általános költségvetésének 2019. évi végrehajtására és finanszírozására vonatkozó, az Egyesült Királyságnak az Unióból való kilépésével összefüggő intézkedésekről szóló tanácsi rendelet tervezetéről (06823/1/2019 – C8-0155/2019 – 2019/0031(APP))

(Különleges jogalkotási eljárás – egyetértés)

(2021/C 158/59)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a tanácsi rendelet tervezetére (06823/1/2019),

—	tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 352. cikkével, valamint az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 203. cikkével összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0155/2019),

—	tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkének (1) és (4) bekezdésére,

—	tekintettel a Költségvetési Bizottság ajánlására (A8-0197/2019),

egyetért a tanácsi rendelet tervezetével;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

2021.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 158/840

P8_TA(2019)0413

EU–Oroszország-megállapodás a tudományos és technológiai együttműködésről ***

Az Európai Parlament 2019. április 17-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Közösség és az Oroszországi Föderáció kormánya között a tudományos és technológiai együttműködésről létrejött megállapodás megújítására vonatkozó tanácsi határozatra irányuló tervezetről (07683/2019 – C8-0153/2019 – 2019/0005(NLE))

(Egyetértés)

(2021/C 158/60)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (07683/2019),

—	tekintettel az Európai Közösség és az Orosz Föderáció Kormánya között a tudományos és műszaki együttműködésről szóló megállapodásra (1),

—	tekintettel a Federica Mogherini főképviselő által az EU nevében 2019. március 20-án a Krími Autonóm Köztársaságról és Szevasztopol városáról tett nyilatkozatra,

—	tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 186. cikkével és 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjának v. alpontjával összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0153/2019),

—	tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkének (1) és (4) bekezdésére és 108. cikkének (7) bekezdésére,

—	tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság ajánlására (A8-0188/2019),

egyetért a megállapodás megújításával;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok és Oroszország kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 299., 2000.11.28., 15. o.

2021.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 158/841

P8_TA(2019)0414

Az Európai Beruházási Bank alapokmányának módosítása *

Az Európai Parlament 2019. április 17-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Beruházási Bank alapokmányának módosításáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (07651/2019 – C8-0149/2019 – 2019/0804(CNS))

(Különleges jogalkotási eljárás – konzultáció)

(2021/C 158/61)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel az Európai Beruházási Bank Tanácshoz intézett, az Európai Beruházási Bank alapokmányának módosításáról szóló javaslatára (07651/2019),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 308. cikkére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0149/2019),

—	tekintettel eljárási szabályzata 78c. cikkére,

—	tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság véleményére (A8-0189/2019),

jóváhagyja a javaslatot;

felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Parlament által jóváhagyott szöveget;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Beruházási Banknak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

2021.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 158/842

P8_TA(2019)0415

Európai Határ- és Parti Őrség ***I

Az Európai Parlament 2019. április 17-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Határ- és Parti Őrségről és a 98/700/IB együttes tanácsi fellépés, az 1052/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint az (EU) 2016/1624 európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0631 – C8-0406/2018 – 2018/0330A(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 158/62)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0631),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 77. cikke (2) bekezdésének b) és d) pontjára és 79. cikke (2) bekezdésének c) pontjára, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0406/2018),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

—	tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. december 12-i véleményére (1),

—	tekintettel a Régiók Bizottsága 2019. február 6-i véleményére (2),

—	tekintettel az Elnökök Értekezlete 2019. március 21-i határozatára, amellyel engedélyezte az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság számára, hogy felossza a fent említett bizottsági javaslatot és annak alapján két különálló jogalkotási jelentést készítsen,

—

tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. április 1-jei írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

—	tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

—	tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság véleményére (A8-0076/2019),

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

jóváhagyja a Parlament és a Tanács ezen állásfoglaláshoz csatolt együttes nyilatkozatát;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 110., 2019.3.22., 62. o.

(2) HL C 168., 2019.5.16., 74. o.

P8_TC1-COD(2018)0330A

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 17-én került elfogadásra az Európai Határ- és Parti Őrségről és az 1052/2013/EU, valamint az (EU) 2016/1624 európai parlamenti és tanácsi rendeletek hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/1896 rendelettel.)

MELLÉKLET A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ

Az Európai Parlament és a Tanács együttes nyilatkozata az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség vonzerejének biztosítását célzó lehetséges mechanizmusokról

A következő években az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek várhatóan nehéz körülményekkel szembesülve kell teljesítenie a lehető legszélesebb földrajzi szempontok alapján a szakképzett személyzet felvételével és megtartásával kapcsolatos különleges igényeket. Tekintettel az Ügynökség megbízatására és személyzetének jelentős számára, alapvető fontosságú olyan mechanizmusok feltárása, amelyek lehetővé teszik az Ügynökség munkáltatóként való vonzerejének biztosítását, kiigazítva az Ügynökség személyi állományának díjazását a varsói ügynökségen belül, az alkalmazandó uniós joggal összhangban.

Az Európai Parlament és a Tanács ezért arra kéri a Bizottságot, hogy értékelje egy ilyen megfelelő mechanizmus alapját és módozatait, különösen a 259/68, Euratom, ESZAK tanácsi rendeletben (1) meghatározott, az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata és az Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek felülvizsgálatára vonatkozó, javaslatok előterjesztésekor. Minden ilyen mechanizmusnak arányban kell állnia a kitűzött célok fontosságával, és nem eredményezheti az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek személyzete közötti egyenlőtlen bánásmódot, amennyiben az ilyen uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek hasonló helyzettel szembesülnek.

(1) HL L 56., 1968.3.4., 1. o.

2021.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 158/845

P8_TA(2019)0416

Vízumkódex ***I

Az Európai Parlament 2019. április 17-i jogalkotási állásfoglalása a Közösségi Vízumkódex (vízumkódex) létrehozásáról szóló 810/2009/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0252 – C8-0114/2018 – 2018/0061(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 158/63)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0252),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 77. cikke (2) bekezdésének a) pontjára, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0114/2018),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

—	tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. szeptember 19-i véleményére (1),

—

tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. február 20-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

—	tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

—	tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A8-0434/2018),

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot (2);

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 440., 2018.12.6., 142. o.

(2) Ez az álláspont lép a 2018. december 11-én elfogadott módosítások helyébe (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0495).

P8_TC1-COD(2018)0061

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 17-én került elfogadásra a Közösségi Vízumkódex (vízumkódex) létrehozásáról szóló 810/2009/EK rendelet módosításáról szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/1155 rendelettel.)

2021.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 158/846

P8_TA(2019)0417

Az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet szabályozási területén alkalmazandó védelmi és ellenőrzési intézkedések ***I

Az Európai Parlament 2019. április 17-i jogalkotási állásfoglalása az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet szabályozási területén alkalmazandó védelmi és ellenőrzési intézkedések megállapításáról, valamint a 2115/2005/EK tanácsi rendelet és az 1386/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0577 – C8-0391/2018 – 2018/0304(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 158/64)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0577),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 43. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0391/2018),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

—	tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2019. január 23-i véleményére (1),

—

tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. február 15-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

—	tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

—	tekintettel a Halászati Bizottság jelentésére (A8-0017/2019),

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

P8_TC1-COD(2018)0304

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 17-én került elfogadásra a az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet szabályozási területén alkalmazandó védelmi és végrehajtási intézkedések megállapításáról, az (EU) 2016/1627 rendelet módosításáról, valamint a 2115/2005/EK és az 1386/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/833 rendelettel.)

2021.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 158/847

P8_TA(2019)0418

A pénzügyi és egyéb információk felhasználásának megkönnyítését szolgáló szabályok ***I

Az Európai Parlament 2019. április 17-i jogalkotási állásfoglalása a pénzügyi és egyéb információk bizonyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása céljából történő felhasználásának megkönnyítését szolgáló szabályokról, valamint a 2000/642/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2018)0213 – C8-0152/2018 – 2018/0105(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 158/65)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0213),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 87. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0152/2018),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

—	tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. július 12-i véleményére (1),

—

tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. február 20-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

—	tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

—	tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére és a Gazdasági és Monetáris Bizottság véleményére (A8-0442/2018),

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

jóváhagyja az ezen állásfoglaláshoz csatolt nyilatkozatát, amelyet a végleges jogi aktussal együtt tesznek közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjának L sorozatában;

tudomásul veszi a Bizottság ezen állásfoglaláshoz csatolt nyilatkozatát, amelyet a végleges jogi aktussal együtt tesznek közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjának L sorozatában;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 367., 2018.10.10., 84. o.

P8_TC1-COD(2018)0105

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 17-én került elfogadásra a pénzügyi és egyéb információk bizonyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása céljából történő felhasználásának megkönnyítését szolgáló szabályok megállapításáról, valamint a 2000/642/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/1153 irányelvvel.)

MELLÉKLET A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ

Az Európai Parlament nyilatkozata a 9. cikkről

Az Európai Parlament sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az eredeti javaslattal ellentétben az irányelv nem szabályozza a különböző tagállamok pénzügyi információs egységei közötti információcseréhez kapcsolódó pontos határidőket és informatikai csatornákat. Az Európai Parlament sajnálatát fejezi ki továbbá amiatt, hogy a szóban forgó cikk alkalmazási köre a terrorizmus, valamint a terrorizmushoz kapcsolódó szervezett bűncselekmények eseteire korlátozódik, és az eredeti javaslattal ellentétben nem terjed ki a súlyos bűncselekmények valamennyi típusára, amelyek szintén súlyos káros hatást gyakorolhatnak társadalmainkra. Az Európai Parlament sürgeti a Bizottságot, hogy a szóban forgó irányelv és a pénzmosási irányelv végrehajtásáról és értékeléséről szóló jelentései részeként, valamint különösen a 21. cikk szerint végzett értékelés keretében vizsgálja felül ezt a kérdést. Az Európai Parlament szorosan nyomon fogja követni és elemezni fogja ezeket a jelentéseket és értékeléseket, és szükség esetén saját ajánlásokat fog előterjeszteni.

A Bizottság nyilatkozata

Az irányelv 9. cikke tekintetében a Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy eredeti javaslata ellenére az irányelv nem tartalmaz szabályokat a pontos határidőkre, illetve a különböző tagállamok pénzügyi információs egységei közötti információcseréhez szolgáló informatikai csatornákra vonatkozóan. A Bizottság sajnálja továbbá, hogy e cikk alkalmazási köre a terrorizmussal és a terrorizmushoz kapcsolódó szervezett bűnözéssel kapcsolatos esetekre korlátozódik, és – az eredeti javaslattal szemben – nem terjed ki valamennyi típusú súlyos bűncselekményre. A Bizottság tovább fogja vizsgálni a pénzügyi információs egységek közötti együttműködés kérdését, nevezetesen az ezen irányelv és a pénzmosás elleni irányelv végrehajtásáról szóló jelentései részeként.

2021.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 158/850

P8_TA(2019)0419

Az Európai Kiberbiztonsági Ipari, Technológiai és Kutatási Kompetenciaközpont és a nemzeti koordinációs központok hálózata ***I

Az Európai Parlament 2019. április 17-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Kiberbiztonsági Ipari, Technológiai és Kutatási Kompetenciaközpont és a nemzeti koordinációs központok hálózatának létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0630 – C8-0404/2018 – 2018/0328(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 158/66)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0630),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 173. cikkének (3) bekezdésére és 188. cikkének első bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0404/2018),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

—	tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2019. január 23-i véleményére (1),

—	tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

—	tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményére (A8-0084/2019),

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot (2);

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

(2) Ez az álláspont megegyezik a 2019. március 13-án elfogadott módosításokkal (Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0189).

P8_TC1-COD(2018)0328

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 17-én került elfogadásra az Európai Kiberbiztonsági Ipari, Technológiai és Kutatási Kompetenciaközpont és a nemzeti koordinációs központok hálózatának létrehozásáról szóló (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 173. cikke (3) bekezdésére és 188. cikke első bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

mivel:

(1)

Mindennapi Az Unió lakosságának több mint 80 %-a internetfelhasználó, továbbá mindennapi életünk és gazdaságunk egyre nagyobb mértékben függ a digitális technológiáktól, ezzel együtt polgárainkra is egyre több komoly kiberfenyegetés leselkedik. Tekintve, hogy mind a polgári az infrastruktúra, mind a katonai biztonsági eszközök biztonságos digitális rendszerekre épülnek, jövőbeli biztonságunk egyik feltétele, hogy az Unió kiberfenyegetésekkel szembeni védelme érdekében hozzájáruljunk az általános ellenálló képességhez és javítsunk technológiai és ipari képességeinken. A biztonság olyan intézkedésekkel valósítható meg, mint a kiberbiztonsági fenyegetésekkel kapcsolatos tudatosság növelése, valamint a kompetencia, a kapacitások és a képességek Unió-szerte történő fejlesztése, gondosan figyelembe véve a hardver- és a szoftverinfrastruktúra, a hálózatok, a termékek és az eljárások közötti kölcsönhatást, valamint a társadalmi és etikai vonatkozásokat és aggályokat. [Mód. 1]

(1a)

A kiberbűnözés gyorsan növekvő fenyegetést jelent az Unió, az uniós polgárok és az uniós gazdaság számára. 2017-ben az európai vállalatok 80 %-a legalább egy kiberbiztonsági incidensben érintett volt. A WannaCry-támadás 2017 májusában több mint 150 országot és 230 000 informatikai rendszert érintett, és jelentős hatást gyakorolt olyan kritikus infrastruktúraelemekre, mint például a kórházak. Ez hangsúlyozza az embereket, termékeket, eljárásokat és technológiákat, valamint az Unió vezető szerepét és a digitális autonómiát is érintő legmagasabb kiberbiztonsági standardok és a holisztikus kiberbiztonsági megoldások szükségességét az Unióban. [Mód. 2]

(2)

A megbízható, biztonságos és nyílt kiberbiztonsági ökoszisztéma kialakítására törekvő 2013-as kiberbiztonsági stratégia (4) létrehozását követően az EU folyamatosan bővítette az egyre gyakrabban fellépő kiberbiztonsági kihívások leküzdését célzó tevékenységeit. A hálózati és információs rendszerek biztonságáról szóló (EU) 2016/1148 európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) elfogadásával az EU 2016-ban meghozta a kiberbiztonságot érintő első intézkedéseket.

(3)

2017 szeptemberében a Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője közös közleményt (6) adott ki „Ellenálló képesség, elrettentés és védelem: az Unió erőteljes kiberbiztonságának kiépítése” címmel, amelynek célja az volt, hogy tovább erősítse az EU kibertámadásokkal szembeni ellenálló képességét, visszatartó erejét és válaszadását.

(4)

Az állam- és kormányfők a 2017 szeptemberében rendezett tallinni digitális csúcstalálkozón megfogalmazták azt a célkitűzést, hogy az EU „2025-re legyen a kiberbiztonság területének globális vezetője – erre polgáraink, fogyasztóink és vállalkozásaink bizalmának és online biztonságának megőrzése, valamint az internet szabadságának , biztonságosabb voltának és törvényes működésének garantálása érdekében van szükség.” , továbbá kijelentették, hogy „nagyobb mértékben kell kihasználni a nyílt forráskódú megoldásokat és/vagy a nyílt szabványokat, többek között az uniós átjárhatósági és szabványosítási programok által kifejlesztett és/vagy előmozdított információs és kommunikációs technológiai (IKT) rendszerek és -megoldások (újjá)építésekor (például termékcsapda-problémák [vendor lock-in] elkerülése érdekében), mint amilyen az ISA-program”. [Mód. 3]

(4a)

Az Európai Kiberbiztonsági Ipari, Technológiai és Kutatási Kompetenciaközpont (a továbbiakban: a kompetenciaközpont) segít fokozni a hálózati és információs rendszerek infrastruktúrájának – többek között az internet és a társadalom működéséhez szükséges egyéb létfontosságú, például a közlekedés, az egészségügy és a bankrendszer infrastruktúrájának – ellenálló képességét és megbízhatóságát. [Mód. 4]

(4b)	A kompetenciaközpontnak és fellépéseinek tekintettel kell lenniük az (EU) 2019/XXX rendelet (7) [a 428/2009/EK rendelet COM(2016)0616 dokumentummal javasolt átdolgozása] végrehajtására. [Mód. 5]

(5)

A hálózati és információs rendszerekben fellépő jelentős zavarok befolyásolhatják az egyes tagállamok és az EU egészének életét. A hálózati és információs rendszerek legmagasabb szintű biztonsága ezért Európa-szerte alapvető fontosságú a belső piac zavartalan működése társadalom és a gazdaság szempontjából. Az EU jelenleg kénytelen nem európai kiberbiztonsági szolgáltatókra hagyatkozni. Ugyanakkor az EU stratégiai érdeke a kiberbiztonságot elősegítő alapvető technológiai kapacitások és képességek fenntartása és fejlesztése, hiszen csak így lehet garantálni digitális egységes piac biztonságát, megvédeni a az európai polgárok és vállalatok – beleértve a közlekedési, az egészségügyi és a bankrendszereket, valamint más hasonló , kritikus infrastruktúrákat és az egységes digitális piacot is – adatainak, létfontosságú hálózatokat hálózatainak és információs rendszereket rendszereinek védelmét , valamint biztosítani a kulcsfontosságú kiberbiztonsági szolgáltatásokat. [Mód. 6]

(6)

Az EU-ban jelentős szakértelem és tapasztalat áll rendelkezésre a kiberbiztonság kutatása, technológiai háttere és iparági fejlesztése terén, ugyanakkor az ipari és a kutatói közösségek erőfeszítései nem egységesek, nincsenek összehangolva és nem rendelkeznek közös céllal, ami negatívan befolyásolja e terület versenyképességét , valamint a kritikus adatok, hálózatok és rendszerek védelmét . Fontos, hogy az uniós és tagállami szinten meglévő kutatási, technológiai , készségi és ipari kapacitások megerősítése és kiegészítése érdekében ezt az erőfeszítést és szakértelmet összehangoljuk, hálózatba kössük és hatékonyan használjuk fel. Mivel az IKT ágazat fontos kihívásokkal néz szembe, mint például a szakképzett munkavállalók iránti igényének kielégítése, javára válhat, ha reprezentálja a társadalom egészének sokszínűségét, a nemek kiegyensúlyozott képviseletének, az etnikai sokszínűségnek és a fogyatékossággal élő személyekkel szembeni hátrányos megkülönböztetésre vonatkozó tilalomnak a megvalósítását, valamint a jövőbeli kiberbiztonsági szakemberek számára az ismeretekhez és képzésekhez való hozzáférés elősegítését, beleértve a nem formális környezetben történő oktatást is, például szabad és nyílt forráskódú szoftvereken alapuló projektekkel és civil technológiai projektekkel összefüggésben, induló vállalkozásokban és mikrovállalkozásokban. [Mód. 7]

(6a)

A kis- és középvállalkozások (kkv-k) az uniós kiberbiztonsági szektor kiemelten fontos szereplői, amelyek rugalmasságuknak köszönhetően képesek a legfejlettebb megoldásokat biztosítani. Azonban a hatékony kiberbiztonsági megoldások létrehozásának magas befektetési és szakismereti követelményei miatt azok a kkv-k, amelyeknek nem szakterületük a kiberbiztonság, szintén sérülékenyebbek lehetnek a kiberbiztonsági incidensekkel szemben. Éppen ezért szükséges, hogy a kompetenciaközpont és a kiberbiztonsági kompetenciahálózat (a továbbiakban: a hálózat) különleges támogatást nyújtson a kkv-knak az ismeretekhez és képzésekhez való hozzáférésük elősegítésével, ezzel lehetővé téve, hogy megfelelő mértékben biztosítsák magukat, és hogy a kiberbiztonsági területen aktív vállalatok hozzájárulhassanak az Unió vezető szerepéhez a területen. [Mód. 8]

(6b)

A rendelkezésre álló szakértelem túlmutat az ipari és kutatási kontextuson. A civil technológiai projektként említett nem kereskedelmi jellegű és kereskedelmi hasznosítást megelőző projektek nyílt szabványokat, nyílt hozzáférésű adatokat, valamint szabad és nyílt forráskódú szoftvereket használnak fel a társadalom és a közjó érdekében. Hozzájárulnak a kiberbiztonsággal kapcsolatos kompetenciák ellenálló képességéhez, tudatosításához és fejlesztéséhez, és fontos szerepet játszanak a terület ipari és kutatási kapacitásának kiépítésében. [Mód. 9]

(6c)

Az „érdekelt felek” kifejezés e rendelet alkalmazásában többek között az iparra, a közigazgatási intézményekre, valamint a kiberbiztonság területén üzemeltetési és műszaki ügyekkel foglalkozó egyéb szervezetekre, illetve a civil társadalomra vonatkozik, beleértve a szakszervezeteket, a fogyasztói szervezeteket, a szabad és nyílt forráskódú szoftverekkel foglalkozó közösséget, valamint a tudományos és kutatói közösséget. [Mód. 10]

(7)

A Tanács 2017 novemberében elfogadott következtetéseiben felszólította a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb végezzen hatásvizsgálatot a kiberbiztonsági kompetenciaközpontok hálózata és az Európai Kutatási és Kompetenciaközpont kialakításának lehetőségeiről, és 2018 közepéig tegyen javaslatot az ehhez szükséges jogi eszközre vonatkozóan.

(8)

A kompetenciaközpont feladata, hogy az EU fő eszközeként összehangolja a kiberbiztonság területén végzett kutatásokat, technológiai és ipari fejlesztéseket támogató beruházásokat, valamint a kiberbiztonsági kompetenciahálózattal hálózattal együttműködve megvalósítsa a releváns projekteket és kezdeményezéseket. További feladata, hogy a Horizont Európa és a Digitális Európa program keretéből , valamint az Európai Védelmi Alap védelmi vonatkozású intézkedések és igazgatási költségek fedezésére elkülönített keretéből pénzügyi támogatást nyújtson a kiberbiztonsághoz köthető célokra, és ahol ez megvalósítható, hozzáférést biztosítson az Európai Regionális Fejlesztési Alaphoz és más programokhoz. Ez a megközelítés hozzájárul a szinergiák kialakításához, a kiberbiztonsági kutatás és fejlesztés , az innováció, valamint a technológiai és ipari fejlesztés céljaira juttatott területén megvalósított uniós kezdeményezések pénzügyi támogatások támogatásának összehangolásához, valamint és a párhuzamosságok elkerüléséhez. [Mód. 11]

(8a)

Az „Ellenálló képesség, elrettentés, védelem: az Unió erőteljes kiberbiztonságának kiépítése” című 2017. szeptember 13-i bizottsági közös közleményben foglaltak szerinti „beépített biztonság” elv korszerű módszereket foglal magában, amelyek a biztonságot hivatottak fokozni a termék vagy szolgáltatás életciklusának valamennyi szakaszában, a biztonságos tervezési és fejlesztési módszerektől kezdve a támadási felület csökkentésén át a megfelelő biztonsági tesztelés és biztonsági ellenőrzések beépítéséig. A működés és a karbantartás idejére a gyártóknak vagy szolgáltatóknak a termék várható élettartama alatt és azon túl frissítéseket kell rendelkezésre bocsátaniuk, amelyek haladéktalanul orvosolják az újonnan felmerülő sebezhetőségeket vagy fenyegetéseket. Ez teljesíthető oly módon is, hogy lehetővé teszik harmadik felek számára ilyen frissítések létrehozását és szolgáltatását. A frissítések nyújtása az általánosan használt infrastruktúrák, termékek és eljárások esetében különösen szükséges. [Mód. 12]

(8b)

A kiberbiztonsági kihívások mértékére és a kiberbiztonsági kapacitások és képességek terén a világ más részein tett jelentős beruházásokra tekintettel az Uniónak és az uniós tagállamoknak fokozniuk kell az ezzel kapcsolatos kutatást, fejlesztést és piaci bevezetést szolgáló pénzügyi támogatásaikat. A méretgazdaságosság elérése és az egész Unióban hasonló szintű védelem biztosítása érdekében a tagállamoknak erőfeszítéseket kell tenniük egy európai keretrendszer létrehozására, adott esetben a kompetenciaközpont mechanizmusai keretében végzett beruházások révén. [Mód. 13]

(8c)

Az uniós versenyképesség és a legmagasabb nemzetközi kiberbiztonsági standardok elősegítése érdekében a kompetenciaközpontnak és a kiberbiztonsági kompetenciaközösségnek keresnie kell a tapasztalatcsere lehetőségét a nemzetközi közösséggel a kiberbiztonsági termékek és eljárások, standardok és technikai standardok területén. A technikai standardok magukban foglalják nyílt szabványlicencek keretében kiadott referenciamegvalósítások létrehozását. Egy általánosan használt hálózati és információs rendszerinfrastruktúra, így például az internet és a kritikus infrastruktúrák átfogó megbízhatóságához és ellenálló képességéhez kulcsfontosságú a biztonságos tervezés és különösen a referenciamegvalósítások biztonságos tervezése. [Mód. 14]

(9)

Mivel a kezdeményezés céljai akkor teljesülhetnek a leghatékonyabban, ha az összes vagy a lehető legtöbb tagállam részt vesz benne hozzájárul , és a tagállamok részvételének ösztönzése érdekében csak azok a tagállamok kaphatnak szavazati jogot, amelyek pénzügyileg hozzájárulnak a kompetenciaközpont igazgatási és üzemeltetési költségeinek fedezéséhez. [Mód. 15]

(10)	A részt vevő tagállamok az uniós pénzügyi hozzájárulással arányos mértékben járulnak hozzá a kezdeményezéshez.

(11)

A kompetenciaközpont feladata, hogy megkönnyítse és segítse az egyes tagállamokban felállított nemzeti koordinációs központokból álló kiberbiztonsági kompetenciahálózat (a „hálózat”) munkáját. Ahhoz, hogy elvégezhessék az e rendeletben meghatározott tevékenységeket, a nemzeti koordinációs központoknak közvetlen uniós pénzügyi támogatásban, többek között pályázati felhívás nélkül odaítélt támogatásban kell részesülniük.

(12)

A nemzeti koordinációs központokat a tagállamoknak kell kiválasztaniuk. A szükséges igazgatási kapacitás mellett a központoknak saját kiberbiztonság-technológiai szaktudással vagy ehhez való közvetlen hozzáféréssel kell rendelkezniük, különösen a kriptográfia, az IKT biztonsági szolgáltatások, a behatolásérzékelés, a rendszerbiztonság, a hálózati biztonság, a szoftver- és alkalmazásbiztonság, valamint a biztonság és az adatvédelem emberi , etikai, társadalmi és környezeti szempontjai terén. Ezenfelül a köz- és magánszféra közötti folyamatos kiberbiztonsági párbeszéd létrehozása érdekében alkalmasnak kell lenniük az ágazattal, a közszférával – beleértve az (EU) 2016/1148 európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) alapján kijelölt hatóságokat is – és a kutatói közösséggel való hatékony együttműködésre és koordinációra. Ezenfelül megfelelő kommunikációs eszközök segítségével fel kell hívni a lakosság figyelmét a kiberbiztonságra. [Mód. 16]

(13)	Amennyiben a nemzeti koordinációs központok nemzeti szinten tevékenykedő harmadik feleknek juttatandó támogatást kapnak, ezt több lépcsős támogatási megállapodások keretében kell kifizetni a releváns feleknek.

(14)

Az új technológiák, például a mesterséges intelligencia, a dolgok internete, a nagy teljesítményű számítástechnika, a kvantum-számítástechnika, a blokklánc és a biztonságos digitális személyazonosításhoz hasonló koncepciók nem csupán új kihívásokat támasztanak, de megoldásokat termékeket és eljárásokat is kínálnak a kiberbiztonság területén. A meglévő és jövőbeni IKT-rendszerek ellenálló képességének felméréséhez és igazolásához szükséges lesz, hogy a biztonsági megoldásokat termékeket és eljárásokat nagy teljesítményű és kvantumszámítógépekről levezényelt támadásokkal szemben teszteljék. A kompetenciaközpont, a hálózat , az európai digitális innovációs központok és a kiberbiztonsági kompetenciaközösség feladata az is, hogy segítséget nyújtson a legújabb kiberbiztonsági megoldások termékek és eljárások, többek között a kettős felhasználás kifejlesztéséhez és elterjesztéséhez , különösképpen azokét, amelyek hozzásegítik a szervezeteket, hogy folyamatosan fejleszthessék kapacitásaikat, valamint megfelelő irányítással és ellenálló képességgel rendelkezzenek. A kompetenciaközpontnak és a hálózatnak ösztönöznie kell a teljes innovációs ciklust, és hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a kiberbiztonsági technológiák és szolgáltatások innovációja áthidalja a „halálvölgyként” nevezett kritikus időszakot . Emellett fontos, hogy a kompetenciaközpont , a hálózat és a hálózat közösség a létfontosságú szektorokban (például közlekedés, energetika, egészségügy, pénzügy, kormányzat, telekommunikáció, gyártás, védelem és űrkutatás) tevékenykedő fejlesztők és szolgáltatók rendelkezésére álljon, és segítse őket a kiberbiztonsági kihívások leküzdésében , és vizsgálja meg a hálózatok és az információs rendszerek sértetlensége elleni támadások – mint például a bűnözés, az ipari kémkedés, a rágalmazás és a félretájékoztatás – mögött rejlő különböző okokat . [Mód. 17]

(14a)

A kiberfenyegetések és a kiberbiztonság gyorsan változó természete miatt az Uniónak képesnek kell lennie gyorsan és folyamatosan alkalmazkodni a területet érintő új fejlesztésekhez. Ezért a kompetenciaközpontnak, a hálózatnak és a kiberbiztonsági kompetenciaközösségnek elég rugalmasnak kell lennie a szükséges reakcióképesség biztosításához. Olyan megoldások létrehozását kell támogatniuk, amelyek segítségével a szervezetek folyamatos kapacitásépítéssel javíthatják saját ellenálló képességüket és így az Unióét is. [Mód. 18]

(14b)

A kompetenciaközpont célkitűzései között ott kell legyen az Unió vezető szerepének megteremtése és a kiberbiztonsági szakértelembázis létrehozása, és ezen keresztül garantálnia kell az Unió legmagasabb biztonsági normáit, gondoskodnia kell az adatoknak, az informatikai rendszereknek, hálózatoknak és az Unió kritikus infrastruktúráinak a védelméről, új, minőségi munkahelyeket kell teremtenie a területen, meg kell akadályoznia az európai kiberbiztonsági szakértőket érintő, harmadik országokba áramló agyelszívást, és európai értéket kell adnia a már létező nemzeti kiberbiztonsági intézkedésekhez. [Mód. 19]

(15)

A kompetenciaközpont a tervek szerint számos központi funkciót fog betölteni. Először: a kompetenciaközpont feladata, hogy megkönnyítse és segítse az európai kiberbiztonsági kompetenciahálózat a hálózat munkájának összehangolását, valamint támogassa a kiberbiztonsági kompetenciaközösséget. A kompetenciaközpont meghatározza a kiberbiztonság területének legfontosabb technológiai feladatait, és hozzáférést biztosít a kiberbiztonsági infrastruktúrához és a hálózat és a kiberbiztonsági kompetenciaközösség által összegyűjtött tudáshoz , valamint összehangolja és megosztja azt . Másodszor: végre kell hajtania a Digitális Európa és a Horizont Európa program releváns részeit, azaz ki kell osztania a jellemzően versenypályázati felhívások útján odaítélt támogatásokat. Harmadszor: a kompetenciaközpont feladata az is, hogy megkönnyítse az EU, a tagállamok és/vagy az iparági szereplők közös beruházásait , valamint a polgárokat és a vállalkozásokat célzó Digitális Európa programmal összhangban, a szakértelemhiány megszüntetése érdekében a közös képzési lehetőségeket és tudatosságnövelő programokat. Ennek során különös figyelmet kell fordítania a kkv-k lehetőségeire a kiberbiztonság területén. [Mód. 20]

(16)

A kompetenciaközpont ösztönzi és támogatja a kiberbiztonsági kompetenciaközösség tagjainak hosszú távú stratégiai együttműködését és tevékenységeinek összehangolását, amely közösség a kiberbiztonsági technológiákkal foglalkozó európai szereplők nagy, nyílt , interdiszciplináris és sokszínű csoportja. A közösségben különösen a kutatóintézeteknek – többek között a kiberbiztonság etikai szempontjaival foglalkozó kutatóintézeteknek – , a kereslet és kínálatoldali iparágaknak, a kínálat oldalán tevékenykedő szervezeteknek keresletoldali iparágaknak, többek között a kkv-knek , valamint a közszférának kell részt vennie. A kiberbiztonsági kompetenciaközösség feladata, hogy véleményezze a kompetenciaközpont tevékenységeit és munkatervét; részesülnie kell a kompetenciaközpont és a hálózat által szervezett közösségépítő kezdeményezések előnyeiből, de nem élvezhet kivételes bánásmódot az ajánlattételi vagy pályázati felhívások során. [Mód. 21]

(16a)

A kompetenciaközpontnak megfelelő támogatást kell nyújtania az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) számára az (EU) 2016/1148 irányelvben (hálózat- és információbiztonsági irányelv) és az (EU) 2019/XXX európai parlamenti és tanácsi rendeletben (9) (kiberbiztonsági jogszabály) meghatározott feladataihoz. Ezért az ENISA köteles a kompetenciaközpont rendelkezésére bocsátani a finanszírozási prioritások meghatározásával kapcsolatos feladataihoz szükséges bemeneti adatokat. [Mód. 22]

(17)

A közszféra, valamint a keresleti és a kínálati oldal iparági igényeinek kielégítése érdekében a kompetenciaközpontnak nem csupán az IKT-termékek , -eljárások és -szolgáltatások, hanem minden más, kiberbiztonsági megoldásokat tartalmazó iparági és technológiai termék és megoldás eljárás terén képesnek kell lennie kiberbiztonsági ismereteket és technikai támogatást nyújtani az iparágnak és a közszférának. A kompetenciaközpontnak különösen a teljes szervezetek – az embereket, az eljárásokat és a technológiákat is beleértve – kapacitásépítését célzó, dinamikus, vállalati szintű megoldások kidolgozását kell elősegítenie, hogy a szervezetek hatékony védelemmel rendelkezzenek a folyamatosan változó kiberfenyegetésekkel szemben. [Mód. 23]

(17a)

A kompetenciaközpontnak hozzá kell járulnia a legmodernebb – és különösen a nemzetközileg elismert – kiberbiztonsági termékek és megoldások széles körű bevezetéséhez. [Mód. 24]

(18)

Míg a kompetenciaközpontnak és a hálózatnak arra kell törekednie, hogy biztosítsa a kiberbiztonság polgári és katonai területe közötti szinergiákat és koordinációt , a Horizont Európa program által finanszírozott projekteket az XXX rendelettel [a Horizont Európa rendelet] összhangban kell végrehajtani, amely előírja, hogy a Horizont Európa égisze alatt megvalósuló kutatási és innovációs tevékenységeknek a polgári alkalmazási területekre kell összpontosítaniuk. [Mód. 25]

(19)	A strukturált és fenntartható együttműködés érdekében a kompetenciaközpont és a nemzeti koordinációs központok között szerződéses kapcsolatot kell kialakítani , amelyet uniós szinten harmonizálni szükséges . [Mód. 26]

(20)	Megfelelő rendelkezéseket kell hozni a kompetenciaközpont és a finanszírozásban részesülő vállalkozások felelősségének és átláthatóságának biztosítására. [Mód. 27]

(20a)

A megvalósítási projekteket – különösen az európai szinten vagy közös beruházással megvalósuló infrastruktúrákhoz vagy kapacitásbővítésekhez kapcsolódó projektek esetén – különböző megvalósítási fázisokra lehet bontani, például külön pályázatok írhatók ki a hardver- és szoftverarchitektúrákhoz, azok legyártásához, üzemeltetéséhez és karbantartásához, mivel a vállalatok csak egy-egy fázisban vehetnek részt, és egy vagy több fázisban követelmény, hogy a kedvezményezettek megfeleljenek bizonyos követelményeknek az európai tulajdon vagy irányítás tekintetében. [Mód. 28]

(20b)

Tekintettel arra, hogy az ENISA az Unió kijelölt kiberbiztonsági ügynöksége, a kompetenciaközpontnak a lehető legnagyobb mértékű szinergiára kell törekednie az ENISA-val, az igazgatótanácsnak pedig konzultálnia kell az ENISA-val a kiberbiztonsággal kapcsolatos valamennyi kérdésben – különösen a kutatással kapcsolatos projektek terén – szerzett tapasztalatai alapján. [Mód. 29]

(20c)

A képviselő igazgatótanácsba történő kinevezésének folyamatába az Európai Parlamentnek bele kell foglalnia a megbízatás részleteit, beleértve az Európai Parlament vagy az illetékes bizottságok felé történő rendszeres jelentéstételi kötelezettséget. [Mód. 30]

(21)

A Bizottság Közös Kutatóközpontja és az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) komoly kiberbiztonsági szakértelmet tudhat magáénak, ezért , valamint a lehető legnagyobb mértékű szinergia biztosítása érdekében tevékenyen részt kell venniük a kiberbiztonsági kompetenciaközösségben, valamint az ipari és tudományos tanácsadó testületben. Az ENISA továbbra is köteles a stratégiai célkitűzéseinek megvalósítására törekedni, különösen a kiberbiztonsági tanúsítás területén, az (EU) 2019/XXX rendeletben (10) [kiberbiztonsági jogszabály] meghatározottak szerint, míg a kompetenciaközpontnak operatív szervként kell fellépnie a kiberbiztonság területén. [Mód. 31]

(22)	Az EU általános költségvetéséből pénzügyi hozzájárulásban részesülő nemzeti koordinációs központoknak és kiberbiztonsági kompetenciaközösséghez tartozó szereplőknek nyilvánosságra kell hozniuk, hogy releváns tevékenységeiket e kezdeményezés keretében végzik.

(23)

A kompetenciaközpontnak biztosított uniós hozzájárulásnak a kompetenciaközpont létrehozásához, irányításához és koordinációjához szükséges tevékenységek költségeinek felét kell fedeznie. A kettős finanszírozás elkerülése érdekében ezek a tevékenységek más uniós programokból nem kaphatnak támogatást.

(24)

A kompetenciaközpont tevékenységének általános irányát a kompetenciaközpont tagállami és bizottsági képviselőkből álló igazgatótanácsának kell megszabnia, és arról is az igazgatótanácsnak kell gondoskodnia, hogy a kompetenciaközpont e rendelettel összhangban ellássa kijelölt feladatait. Az igazgatótanácsot fel kell ruházni mindazokkal a hatáskörökkel, amelyek a költségvetés meghatározásához és végrehajtásának ellenőrzéséhez, a vonatkozó pénzügyi szabályzat elfogadásához, a kompetenciaközpont átlátható határozathozatali eljárásainak kialakításához, a kompetenciaközpontnak – a célkitűzéseinek megvalósítása és feladatainak teljesítése céljából prioritásként kezelt szempontokat tükröző – munkaterve és többéves stratégiai terve elfogadásához, saját eljárási szabályzatának elfogadásához, az ügyvezető igazgató kinevezéséhez, az ügyvezető igazgató hivatali idejének meghosszabbításához és az ügyvezető igazgató felmentéséhez szükségesek. A szinergiák kihasználása érdekében az ENISA-nak állandó megfigyelőként jelen kell lennie az igazgatótanácsban, és hozzá kell járulnia a kompetenciaközpont munkájához, többek között azzal is, hogy részt vesz a többéves stratégiai tervvel, valamint a munkatervvel és a finanszírozásra kijelölt intézkedések listájával kapcsolatos egyeztetésekben. [Mód. 32]

(24a)

Az igazgatótanács nemzetközi szinten népszerűsíti a kompetenciaközpontot, hogy növelje annak vonzerejét, és hogy az a kiberbiztonság terén világszínvonalú szervvé válhasson. [Mód. 33]

(25)

A kompetenciaközpont megfelelő és hatékony működése érdekében a Bizottságnak és a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az igazgatótanács tagjainak kinevezendő személyek a funkcionális területeken megfelelő szakértelemmel és tapasztalattal rendelkezzenek. Az igazgatótanács munkájának folytonosságát biztosítandó és a nemek közötti egyensúly megteremtésére törekedve , a Bizottságnak és a tagállamoknak erőfeszítéseket kell tenniük annak érdekében, hogy képviselőik ne cserélődjenek túl gyakran az igazgatótanácsban. [Mód. 34]

(25a)

A Bizottság szavazatának igazgatótanácsi döntésekben megjelenő súlya arányban kell álljon az uniós költségvetésből a kompetenciaközpontnak az uniós költségvetés unió érdekeit szem előtt tartó, helyes kezelésére vonatkozó – a Szerződésekben rögzített – európai bizottsági felelősségével összhangban juttatott hozzájárulással. [Mód. 35]

(26)

A kompetenciaközpont zavartalan működése azt kívánja, hogy az ügyvezető igazgató kinevezése érdemei, igazolt igazgatási és vezetői készségei, valamint a kiberbiztonság területén szerzett szakmai hozzáértése és tapasztalatai alapján , átlátható módon történjék, és hogy az ügyvezető igazgató feladatait teljes mértékben független módon végezze. [Mód. 36]

(27)

A magánszektorral, a fogyasztói szervezetekkel és más érdekeltekkel való rendszeres és megfelelő mértékben átlátható párbeszéd biztosítása céljából a kompetenciaközponton belül tanácsadó szervként indokolt létrehozni egy ipari és tudományos tanácsadó testületet. E testület független tanácsadást nyújt az ügyvezető igazgató és az igazgatótanács részére a bevezetéssel és a beszerzéssel kapcsolatban. Az ipari és tudományos tanácsadó testületnek az érdekelt felek számára releváns kérdésekre kell összpontosítania, és fel kell hívnia ezekre a kompetenciaközpont igazgatótanácsának figyelmét. Az ipari és tudományos tanácsadó testület összetételét és feladatait (például a munkatervhez kapcsolódó tanácsadói tevékenységét) úgy kell meghatározni, hogy az érdekelt felek kellő mértékben képviseltessék magukat a kompetenciaközpont munkájában. Minimális számú helyet kell biztosítani az iparági érdekelt felek egyes kategóriái számára, különös figyelmet szentelve a kkv-k képviseletének. [Mód. 37]

(28)

A kompetenciaközpontnak és tevékenységeinek az ipari és tudományos tanácsadó testületen keresztül részesülnie kell a szerződéses kiberbiztonsági köz-magán társulás által a Horizont 2020 és az annak részét képező – a kiberbiztonsági kompetenciahálózatot érintő – kísérleti projektek időtartama alatt megszerzett konkrét szakértelem és a releváns érdekelt felek széles körű bevonásának előnyeiből. A kompetenciaközpont és az Ipari és Tudományos Tanácsadó Testület adott esetben megfontolja a meglévő struktúrák átvételét, például munkacsoportok formájában. [Mód. 38]

(28a)

A kompetenciaközpontnak és szerveinek fel kell használniuk a múltbeli és a jelenlegi kezdeményezések – mint például a szerződéses kiberbiztonsági köz-magán társulás (cPPP), az Európai Kiberbiztonsági Szervezet (ECSO), valamint a szabad és nyílt forráskódú szoftverellenőrzésekkel (EU FOSSA) kapcsolatos kísérleti projektek és előkészítő intézkedések – során szerzett tapasztalatokat és hozzájárulásokat. [Mód. 39]

(29)

A kompetenciaközpontnak szabályokat kell kidolgoznia a tagjait, testületeit és személyzetét, az igazgatótanácsot, valamint az ipari és tudományos tanácsadó testületet és a közösséget érintő összeférhetetlenségek megelőzésére , azonosítására és kezelésére orvoslására. A tagállamoknak gondoskodniuk kell a nemzeti koordinációs központokat érintő összeférhetetlenségek megelőzéséről, azonosításáról és orvoslásáról . Alkalmaznia kell továbbá a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (11) meghatározott idevágó uniós rendelkezéseket is. A személyes adatok kompetenciaközpont általi kezelésére az (EU) 2018/XXX európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazandó. Be kell tartania továbbá az uniós intézményekre vonatkozó rendelkezéseket, valamint az adatok – különösen a nem minősített különleges adatok és az EU-minősített adatok – kezelésére vonatkozó nemzeti jogszabályokat is. [Mód. 40]

(30)

Az Unió és a tagállamok pénzügyi érdekeit a teljes kiadási ciklusban arányos intézkedésekkel kell védeni a kiadási ciklus egészében, ideértve a szabálytalanságok megelőzését, feltárását és kivizsgálását, a kárba veszett, nem megfelelően kifizetett vagy helytelenül felhasznált pénzeszközök visszatéríttetését, valamint adott esetben az (EU, Euratom) XXX európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) (a továbbiakban: költségvetési rendelet) szerinti közigazgatási és pénzügyi szankciók kiszabását.

(31)

A kompetenciaközpontnak nyílt és átlátható módon kell működnie, és ennek keretében valamennyi releváns információt kellő időben átfogóan rendelkezésre kell bocsátania információkat , valamint gondoskodnia kell tevékenységeinek promóciójáról, többek között a nagyközönséget célzó tájékoztató és ismeretterjesztő kampányok révén . A közvélemény és bármely érdekelt fél rendelkezésére kell bocsátania a kiberbiztonsági kompetenciaközösség tagjainak listáját, és a 42. cikkel összhangban nyilvánosságra kell hoznia az általuk benyújtott érdekeltségi nyilatkozatokat. A kompetenciaközpont testületeinek eljárási szabályzatát a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni. [Mód. 41]

(31a)

Ajánlatos, hogy mind a kompetenciaközpont, mind a nemzeti koordinációs központok lehetőség szerint nyomon kövessék és figyelemmel kísérjék a nemzetközi szabványokat annak érdekében, hogy globálisan ösztönözzék a bevált gyakorlatok fokozatos fejlesztését. [Mód. 42]

(32)	A Bizottság belső ellenőrének ugyanolyan hatásköröket kell gyakorolnia a kompetenciaközpont felett, mint a Bizottság szervezeti egységei felett.

(33)

A Bizottság, a kompetenciaközpont, a Számvevőszék és az Európai Csalás Elleni Hivatal számára minden szükséges információhoz és helyszínhez hozzáférést kell biztosítani, hogy lefolytathassák a kompetenciaközpont által aláírt támogatásokra, szerződésekre és megállapodásokra vonatkozó ellenőrzéseket és vizsgálatokat.

(33a)

A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a kompetenciaközpont és a nemzeti koordinációs központok közötti szerződéses megállapodások elemeinek meghatározására, valamint a szervezeteknek a kiberbiztonsági kompetenciaközösség tagjaiként való értékelésére és akkreditálására vonatkozó kritériumok megállapítására vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak (13) megfelelően kerüljön sor. Különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein. [Mód. 43]

(34)

Mivel a meglévő, korlátozott erőforrások szétszórtan helyezkednek el és jelentős mértékű beruházásra van szükség, a tagállamok önállóan nem tudják teljes mértékben megvalósítani e rendelet célkitűzéseit, vagyis az Unió versenyképességének és kiberbiztonsági kapacitásainak megerősítését és digitális függésének csökkentését az Unióban fejlesztett kiberbiztonsági termékek, eljárások és szolgáltatások alkalmazásának növelése révén, az EU kiberbiztonsági technológiai és ipari kapacitásaink megőrzését és bővítését, az uniós kiberbiztonsági ipar versenyképességének növelését és a kiberbiztonság versenyelőnnyé kovácsolását más uniós iparágak számára, ugyanakkor e célkitűzések az erőfeszítések felesleges párhuzamosságának elkerülése, a beruházások kritikus tömegének elérése és a közpénzek optimális felhasználásának biztosítása révén hatékonyabban teljesíthetők uniós szinten . Emellett kizárólag az uniós szintű intézkedések képesek a legmagasabb szintű kiberbiztonságot nyújtani valamennyi tagállamban, és így lezárni a néhány tagállamban fellelhető biztonsági réseket, amelyek az egész Unió szempontjából is biztonsági réseket jelentenek. Ezért az EU jogosult az Európai Unió működéséről szóló szerződés 5. cikkében lefektetett szubszidiaritási elvvel összhangban intézkedéseket hozni. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl a célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket, [Mód. 44]

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

A KOMPETENCIAKÖZPONTRA ÉS A HÁLÓZATRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ÉS ALAPELVEK

1. cikk

Tárgy

(1) E rendelet létrehozza az Európai Kiberbiztonsági Ipari, Technológiai és Kutatási Kompetenciaközpontot ( a továbbiakban: a kompetenciaközpont) és a nemzeti koordinációs központok hálózatát (a továbbiakban: a hálózat) , továbbá lefekteti a nemzeti koordinációs központok kijelölésének és a kiberbiztonsági kompetenciaközösség (a továbbiakban: a közösség) kialakításának szabályait. A kompetenciaközpont és a hálózat a társadalmi hatások alapos figyelembevétele mellett hozzájárul a kiberbiztonsági fenyegetésekkel szembeni uniós ellenálló képességhez és tudatossághoz [Mód. 45]

(2) A kompetenciaközpont hozzájárul az XXX (14) rendelet által létrehozott Digitális Európa program kiberbiztonsági részének, különösen az (EU) XXX rendelet [Digitális Európa program] 6. cikkéhez kapcsolódó tevékenységek végrehajtásához, valamint az XXX (15) rendelet által létrehozott Horizont Európa program, különösen a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram végrehajtását szolgáló egyedi program létrehozásáról szóló XXX határozat [az egyedi program hivatkozási száma] I. mellékletében szereplő II. pillér 2.2.6. pontjának végrehajtásához.

(3) A kompetenciaközpont székhelye [Brüsszel, Belgium]. [Mód. 46]

(4) A kompetenciaközpont jogi személy. Valamennyi tagállamban az adott tagállam jogszabályai alapján a jogi személyeket megillető legteljesebb jogképességgel rendelkezik. Jogosult különösen ingó és ingatlan vagyont szerezni, illetve azt elidegeníteni, továbbá bírósági eljárásban félként részt venni. [Mód. 47]

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.	„kiberbiztonság”: mindazon tevékenységek, amelyek a hálózati és információs rendszereknek, azok felhasználóinak, valamint más és az érintett személyeknek a kiberfenyegetésekkel szembeni védelme védelméhez szükségesek ; [Mód. 48]

1a.

„kibervédelem” és „a kiberbiztonság katonai vetülete” olyan kizárólag defenzív és reaktív kibervédelmi technológiát jelent, amelynek célja a kritikus infrastruktúrák, a katonai hálózatok és az információs rendszerek, azok felhasználói és az érintett személyek kiberfenyegetésekkel szembeni védelme, ideértve a helyzetismeretet, a fenyegetésfelderítést és a digitális kriminalisztikát is; [Mód. 183]

„kiberbiztonsági termékek és megoldások eljárások ”: olyan kereskedelmi és nem kereskedelmi jellegű IKT-termékek, -szolgáltatások és -eljárások, amelyek kifejezett célja, hogy védelmet nyújtsanak az adatoknak, a hálózati és információs rendszereknek és azok felhasználóinak, valamint az érintett más személyeknek a kiberfenyegetésekkel szemben; [Mód. 49]

2a.	„kiberfenyegetés”: bármely olyan potenciális körülmény, esemény vagy cselekmény, amely károsíthatja vagy megzavarhatja a hálózati és információs rendszereket, azok felhasználóit és az érintett személyeket, vagy egyéb kedvezőtlen hatást gyakorolhat rájuk; [Mód. 50]

3.	„hatóság”: országos, regionális vagy helyi kormányzati vagy más közigazgatási szerv, ideértve az állami tanácsadó testületeket, valamint a az uniós és nemzeti jogszabályok alapján közigazgatási funkciókat – ezen belül konkrét feladatokat – ellátó természetes vagy jogi személy; [Mód. 51]

4.	„részt vevő hozzájáruló tagállam”: a kompetenciaközpont igazgatási és működési költségeihez önkéntesen pénzügyi hozzájárulást nyújtó tagállam; [Mód. 52]

4a.	„európai digitális innovációs központok”: az (EU) 2019/XXX európai parlamenti és tanácsi rendeletben (16) meghatározott jogalanyok. [Mód. 53]

3. cikk

A kompetenciaközpont és a hálózat küldetése

(1) A kompetenciaközpont és a hálózat segíti az Uniót abban, hogy:

fenntartsa és továbbfejlessze a digitális egységes piac biztonságának garantálásához szükséges kiberbiztonsági technológiai , ipari, társadalmi, tudományos és ipari kutatói szakértői kapacitásokat és képességeket, valamint elősegítse az uniós polgárok, vállalatok és közigazgatási szervek adatainak védelmét ; [Mód. 54]

aa)	fokozza a hálózati és információs rendszerek infrastruktúrájának, többek között a kritikus infrastruktúráknak, az internetnek és az Unióban általánosan használt hardvereknek és szoftvereknek az ellenálló képességét és megbízhatóságát; [Mód. 55]

b)	javítsa az uniós kiberbiztonsági ipar versenyképességét, és a kiberbiztonságot versenyelőnnyé tegye a többi uniós iparág számára;

ba)	növelje a kiberbiztonsági fenyegetésekkel, valamint a kapcsolódó társadalmi és etikai vonatkozásokkal és aggályokkal kapcsolatos tudatosságot, és csökkentse a kiberbiztonsági szakértelemhiányt az Unióban; [Mód. 57]

bb)	megteremtse az Unió vezető szerepét a kiberbiztonság területén, és Európa-szerte gondoskodjon a legmagasabb kiberbiztonsági szabványok alkalmazásáról; [Mód. 58]

bc)	megerősítse az Unió versenyképességét és kapacitásait, és csökkentse digitális függését az Unióban fejlesztett kiberbiztonsági termékek, eljárások és szolgáltatások alkalmazásának növelése révén; [Mód. 59]

bd)	megszilárdítsa a polgárok, a fogyasztók és a vállalkozások digitális világba vetett bizalmát, és ily módon hozzájáruljon az európai digitális egységes piaci stratégia céljaihoz. [Mód. 60]

(2) A kompetenciaközpont adott esetben a nemzeti koordinációs központok hálózatával és a kiberbiztonsági kompetenciaközösséggel együttműködésben végzi feladatait.

4. cikk

A központ célkitűzései és feladatai

A kompetenciaközpont célkitűzései és ezekhez kapcsolódó feladatai a következők:

1.	elősegíti létrehozza, igazgatja és segít összehangolni elősegíti a 6. cikkben említett nemzeti koordinációs központok hálózatának („hálózat”) hálózatot és a 8. cikkben említett kiberbiztonsági kompetenciaközösségnek a munkáját közösséget ; [Mód. 61]

hozzájárul koordinálja az XXX rendelet (17) által létrehozott Digitális Európa program kiberbiztonsági részének, különösen az (EU) XXX rendelet [Digitális Európa program] (18) 6. cikkéhez kapcsolódó tevékenységek végrehajtásához végrehajtását , valamint az XXX rendelet által létrehozott Horizont Európa program programot (19), különösen a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram végrehajtását szolgáló egyedi program létrehozásáról szóló XXX határozat [az egyedi program hivatkozási száma] I. mellékletében szereplő II. pillér 2.2.6. pontjának végrehajtásához végrehajtását , valamint más uniós programok végrehajtásához végrehajtását , amennyiben azt uniós jogi aktusok előírják , továbbá hozzájárul az (EU) 2019/XXX rendelet által létrehozott Európai Védelmi Alap által finanszírozott fellépések végrehajtásához ; [Mód. 62]

javítja a társadalom, az iparágak, a közszféra és a kutatói közösségek rendelkezésére álló kiberbiztonsági ellenálló képességet, kapacitásokat, képességeket, ismereteket és infrastruktúrát, az alábbi feladatok ellátása révén , a legmodernebb kiberbiztonsági ipari és kutatási infrastruktúrát és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatásokat figyelembe véve : [Mód. 63]

a legmodernebb kiberbiztonsági ipari és kutatási infrastruktúrát és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatásokat figyelembe véve beszerzi, továbbfejleszti, üzemelteti és az EU különböző részein tevékenykedő széles felhasználói réteg – az ipar (ezen belül különösen a kkv-k), a közszféra, valamint a kutatói és tudományos közösség – számára méltányos, nyitott és átlátható módon elérhetővé teszi az ilyen jellegű infrastruktúrát a kompetenciaközpont létesítményeit és a kapcsolódó szolgáltatásokat; [Mód. 64]

a legmodernebb kiberbiztonsági ipari és kutatási infrastruktúrát és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatásokat figyelembe véve – többek között pénzügyi – támogatást nyújt más szervezeteknek ahhoz, hogy beszerezzék, továbbfejlesszék, üzemeltessék és az EU különböző részein tevékenykedő széles felhasználói réteg – az ipar (ezen belül különösen a kkv-k), a közszféra, valamint a kutatói és tudományos közösség – számára elérhetővé tegyék az ilyen jellegű infrastruktúrát létesítményeket és a kapcsolódó szolgáltatásokat; [Mód. 65]

ba)	pénzügyi támogatást és technikai segítséget nyújt a kiberbiztonsággal foglalkozó induló innovatív vállalkozások, kkv-k, mikrovállalkozások, társulások, egyéni szakértők és civil technológiai projektek számára; [Mód. 66]

bb)	szoftverbiztonsági kódellenőrzéseket és kapcsolódó javításokat finanszíroz az infrastruktúra, termékek és eljárások céljára általánosan használt, szabad és nyílt forráskódú szoftvereken alapuló projektekhez; [Mód. 67]

kiberbiztonsági ismereteket elősegíti a kiberbiztonsági ismeretek és a technikai támogatást nyújt támogatás megosztását többek között a civil társadalom, az ipari szereplők, a hatóságok , valamint a tudományos és kutatói közösség számára, különösen azáltal, hogy támogatja a hálózatban és a kiberbiztonsági kompetenciaközösségben fellelhető szaktudáshoz való hozzáférés megkönnyítésére irányuló tevékenységeket azzal a céllal, hogy javítsa a kiberbiztonsági ellenálló képességet az Unión belül ; [Mód. 68]

ca)

előmozdítja a „beépített biztonság” elvének alkalmazását az infrastruktúra, a termékek és a szolgáltatások fejlesztésének, karbantartásának, üzemeltetésének és frissítésének folyamatában, különösen a legmodernebb biztonságos fejlesztési módszerek, a megfelelő biztonsági tesztelés és a biztonsági ellenőrzések támogatásával, beleértve a gyártó vagy a szolgáltató arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy a termék várható élettartamát meghaladóan haladéktalanul frissítéseket bocsát rendelkezésre, amelyek orvosolják az újonnan felmerülő sebezhetőségeket vagy fenyegetéseket, vagy lehetővé teszi harmadik felek számára ilyen frissítések létrehozását és szolgáltatását; [Mód. 69]

cb)	támogatja a forráskódokhoz való hozzájárulásra vonatkozó politikákat és azok fejlesztését különösen a hatóságok számára, amikor szabad és nyílt forráskódú szoftvereken alapuló projekteket használnak; [Mód. 70]

cc)

összehozza az iparág, a szakszervezetek, a tudományos intézmények, a kutatószervezetek és a közszféra érintettjeit, hogy biztosítsa a hosszú távú együttműködést a kiberbiztonsági termékek és eljárások vonatkozásában, beleértve adott esetben az ilyen termékekhez és eljárásokhoz kapcsolódó források és információk összehangolását és megosztását; [Mód. 71]

hozzájárul a legmodernebb és fenntartható kiberbiztonsági termékek és megoldások eljárások Unió-szerte történő széles körű bevezetéséhez a gazdaság minden szegmensében, az alábbi feladatok ellátása révén: [Mód. 72]

a)	ösztönzi a kiberbiztonsági kutatást, fejlesztést, valamint az uniós kiberbiztonsági termékek és megoldások holisztikus eljárások többek között hatóságok , ipar és felhasználó iparágak piac körében történő bevezetését a teljes innovációs ciklus során ; [Mód. 73]

b)	segítséget nyújt a hatóságok, a keresleti oldali iparágak és más felhasználók számára ellenálló képességük növelésében a legújabb legmodernebb kiberbiztonsági megoldások bevezetéséhez termékek és eljárások bevezetése és integrálásához integrálása révén ; [Mód. 74]

segítséget nyújt különösen a hatóságok számára a legmodernebb kiberbiztonsági termékekre és megoldásokra eljárásokra irányuló közbeszerzések megszervezéséhez, illetve nevükben lebonyolítja az ilyen jellegű közbeszerzéseket , többek között támogatást nyújtva a beszerzéshez a közberuházás biztonságának és a belőle származó előnyöknek a növelése érdekében ; [Mód. 75]

pénzügyi támogatást és technikai támogatás támogatást nyújt a kiberbiztonság területén tevékenykedő induló vállalkozásoknak , kkv-knek, mikrovállalkozásoknak, egyéni szakértőknek, általánosan használt, szabad és kkv-knek ahhoz nyílt forráskódú szoftvereken alapuló projektekhez, valamint civil technológiai projektekhez , hogy fejlesszék kiberbiztonsági szakértelmüket, eljussanak a potenciális piacokra , megragadhassák a bevezetési lehetőségeket és befektetőket szerezzenek; [Mód. 76]

előmozdítja a kiberbiztonság jobb megértését, és hozzájárul a kiberbiztonság terén az Unióban tapasztalható készséghiány csökkentéséhez és a készségek szintjének javításhoz , az alábbi feladatok ellátása révén: [Mód. 77]

-a)	támogatja adott esetben a Digitális Európa program korszerű digitális készségekre vonatkozó 4. egyedi célkitűzésének elérését az európai digitális innovációs központokkal együttműködve; [Mód. 78]

támogatja a kiberbiztonsági készségek és kompetenciák továbbfejlesztését, összehangolását és megosztását valamennyi releváns oktatási szinten, támogatja a nemek közötti egyensúly elérésével kapcsolatos célkitűzést, előmozdítja a kiberbiztonsági ismeretek egységesen magas szintjét, továbbá a hálózattal együttműködve, és adott esetben az érintett uniós hivatalokkal ügynökségekkel és szervekkel (például az ENISA-val) együttműködésben összehangoltan hozzájárul az Unión belüli felhasználók és infrastruktúrák ellenálló képességének kialakításához ; [Mód. 79]

hozzájárul az uniós kiberbiztonsági kutatás és fejlesztés megerősítéséhez, az alábbiak révén:

a)	meghatároz egy , a 3. cikkben említett közös, folyamatosan értékelt és fejlesztett többéves stratégiai, ipari, technológiai és kutatási menetrendet tervet , és ennek alapján pénzügyi támogatást nyújt a kiberbiztonság terén zajló kutatási tevékenységekhez; [Mód. 80]

b)	az iparral , a tudományos és kutatói közösséggel, a közszférával és a hatóságokkal – többek között a hálózattal és a közösséggel – együttműködve támogatja az új generációs kiberbiztonsági technológiai képességekre irányuló nagy léptékű kutatási és demonstrációs projekteket; [Mód. 81]

ba)	biztosítja a kompetenciaközpont által támogatott, a kiberbiztonság területén végzett kutatási projektekben az alapvető jogok és etikai normák tiszteletben tartását; [Mód. 82]

bb)	ellenőrzi a közösség által feltárt sebezhetőségekről szóló jelentéseket, valamint elősegíti a sebezhetőségek bejelentését, javítócsomagok, javítások és megoldások fejlesztését és terjesztését; [Mód. 83]

bc)	az ENISA-val együttműködésben nyomon követi a rossz szándékú kibertevékenységekhez használt öntanuló algoritmusok tekintetében végzett kutatási eredményeket és támogatja az (EU) 2016/1148 irányelv végrehajtását; [Mód. 84]

bd)	támogatja a kutatást a kiberbűnözés területén; [Mód. 85]

be)	az iparral, a hálózattal és a közösséggel szorosan együttműködve támogatja szabadon tanulmányozható, megosztható és alapul vehető független termékek és eljárások kutatását és fejlesztését, különösen az ellenőrzött és ellenőrizhető hardverek és szoftverek területén; [Mód. 86]

támogatja a kiberbiztonsági technológiák szabványosítását célzó technológiákat érintő hivatalos és nem hivatalos szabványosításra és tanúsításra irányuló kutatást és innovációt , a már meglévő munkához kapcsolódva, és adott esetben szorosan együttműködve az európai szabványügyi szervezetekkel, tanúsító szervekkel és az ENISA-val ; [Mód. 87]

ca)	a kutatásoknak és fejlesztéseknek a kompetenciaközpont és a hálózat által megerősített eredményeihez személyre szabott hozzáférést biztosítva különleges támogatást nyújt a kkv-knak az ismeretszerzéshez és a képzéseken való részvételhez versenyképességük fokozása érdekében; [Mód. 88]

a kiberbiztonság területén fokozza a kettős felhasználású technológiák és alkalmazások terén a polgári és a katonai terület között fennálló együttműködést, az alábbi , reaktív és defenzív kibervédelmi technológiára, alkalmazásokra és szolgáltatásokra vonatkozó feladatok ellátása révén: [Mód. 184]

a)	támogatást nyújt a tagállamoknak, valamint az iparban és a kutatásban tevékenykedő érdekelteknek a kutatáshoz, a fejlesztéshez és a bevezetéshez;

b)	hozzájárul a tagállamok közötti együttműködéshez az oktatás, a képzés és a gyakorlatok támogatásával;

c)	összekapcsolja az érdekelt feleket a polgári és a katonai kiberbiztonsági kutatások és piacok közötti szinergiák növelése érdekében;

az Európai Védelmi Alaphoz kapcsolódóan növeli a kiberbiztonság polgári és katonai vetületei közötti szinergiákat, az alábbi , reaktív és defenzív kibervédelmi technológiára, alkalmazásokra és szolgáltatásokra vonatkozó feladatok ellátása révén: [Mód. 185]

a)	tanácsot ad, megosztja a szakértelmet és elősegíti az érintett érdekelt felek közötti együttműködést;

b)	tagállami felkérés esetén több országot érintő kibervédelmi projekteket bonyolít le, így az XXX rendelet [az Európai Védelmi Alapot létrehozó rendelet] értelmében projektmenedzserként jár el;

ba)	támogatást és tanácsadást biztosít a Bizottság számára az (EU) 2019/XXX rendelet [a 428/2009/EK rendelet COM(2016)0616 dokumentummal javasolt átdolgozása] végrehajtásával kapcsolatban; [Mód. 89]

8a.

az alábbiak révén hozzájárul a kiberbiztonsággal kapcsolatos nemzetközi együttműködés fokozását célzó uniós erőfeszítésekhez:

a)	elősegíti a kompetenciaközpont nemzetközi konferenciákon és kormányzati szervezetekben való részvételét, illetve szabványügyi szervezetekben való közreműködését;

b)	a vonatkozó nemzetközi együttműködési keretrendszerekben együttműködik harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel. [Mód. 90]

5. cikk

Beruházás infrastruktúrákba, képességekbe, termékekbe és megoldásokba eljárásokba , és ezek használata [Mód. 91]

(1) Amennyiben a kompetenciaközpont a 4. cikk 3. és 4. pontja szerint beszerzés, támogatás vagy díj formájában finanszírozást nyújt infrastruktúra, képességek, termékek vagy megoldások eljárások előállításához, a kompetenciaközpont munkaterve tartalmazhatja az alábbiakat: [Mód. 92]

a)	az infrastruktúra vagy képesség működésére vonatkozó konkrét szabályok, adott esetben jelezve, hogy a kompetenciaközpont az általa meghatározott feltételek mellett az adott infrastruktúra vagy képesség üzemeltetését egy üzemeltető szervezetre bízza; [Mód. 93]

b)	az infrastruktúrához vagy képességhez való hozzáférésre és a használatukra vonatkozó szabályok;

ba)	a megvalósítás különböző fázisaira vonatkozó konkrét szabályok; [Mód. 94]

bb)	annak biztosítása, hogy az uniós hozzájárulás eredményeként a hozzáférés a lehetséges mértékben nyílt és a szükséges mértékben zárt, és lehetséges az újbóli felhasználás. [Mód. 95]

(2) A kompetenciaközpont a hálózat tagjai, a kiberbiztonsági kompetenciaközösség tagjai és a kiberbiztonsági termékek és megoldások felhasználóit képviselő más harmadik felek megbízásából a területet érintő közös beszerzési tevékenységek, többek között kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzések általános lebonyolítására is felkérést kaphat. E feladatok teljesítéséhez a kompetenciaközpontnak egy vagy több nemzeti koordinációs központ, a kiberbiztonsági kompetenciaközösség tagjai vagy az érintett európai digitális innovációs központok is segítséget nyújthatnak. [Mód. 96]

6. cikk

A nemzeti koordinációs központok kijelölése

(-1) Minden tagállamban fel kell állítani egy egységes nemzeti koordinációs központot. [Mód. 97]

(1) Minden tagállam köteles [dátum]-ig kijelölni azt a szervezetet, amely e rendelet alkalmazásában nemzeti koordinációs központként fog működni, és köteles értesíteni választásáról a Bizottságot.

(2) A Bizottság az adott szervezet (4) bekezdésben meghatározott követelményeknek való megfelelésének értékelése alapján a tagállami értesítést követő 6 hónapon belül meghozza határozatát, amelyben nemzeti koordinációs központként akkreditálja a szervezet, vagy elutasítja a jelölést. A Bizottság közzéteszi a nemzeti koordinációs központok jegyzékét.

(3) A tagállamok bármikor kijelölhetnek az e rendelet alkalmazásában nemzeti koordinációs központként működő új szervezetet. Új szervezet kijelölésekor minden esetben az (1) és (2) bekezdésben foglaltak alkalmazandók.

(4) Olyan szervezetet kell nemzeti koordinációs központnak jelölni, amely alkalmas arra, hogy támogatást nyújtson a kompetenciaközpontnak és a hálózatnak az e rendelet 3. cikkében meghatározott küldetésük teljesítéséhez. A koordinációs központoknak saját kiberbiztonság-technológiai szaktudással vagy ehhez való közvetlen hozzáféréssel kell rendelkezniük, és alkalmasnak kell lenniük az ágazattal, a közszférával, és a a tudományos és kutatói közösséggel , valamint a polgárokkal való hatékony együttműködésre és koordinációra. A Bizottság iránymutatásokat ad ki, amelyekben részletesebben kifejti az értékelési eljárást, és ismerteti a kritériumok alkalmazását. [Mód. 98]

(5) A kompetenciaközpont és a nemzeti koordinációs központok közötti kapcsolat alapját a kompetenciaközpont és az egyes nemzeti koordinációs központok által kötött egységes szerződéses megállapodások képezik. E megállapodásoknak ugyanazon harmonizált általános feltételekből kell állniuk, és tartalmazniuk kell a kompetenciaközpont és az adott nemzeti koordinációs központ közötti kapcsolatot meghatározó szabályokat, valamint a feladatok felosztását a két fél között , továbbá az adott nemzeti koordinációs központra szabott különös feltételeket . [Mód. 99]

(5a) A Bizottság a 45a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el abból a célból, hogy e rendelet kiegészítéseként meghatározza az e cikk (5) bekezdésében említett szerződéses megállapodások harmonizált általános feltételeit, azok formátumát is beleértve. [Mód. 100]

(6) A nemzeti koordinációs központok hálózatát a tagállamok által kijelölt valamennyi nemzeti koordinációs központ együttesen alkotja.

7. cikk

A nemzeti koordinációs központok feladatai

(1) A nemzeti koordinációs központok az alábbi feladatokat látják el:

a)	támogatják a kompetenciaközpontot célkitűzései teljesítésében, különösen a kiberbiztonsági kompetenciaközösség létrehozásában és koordinálásában; [Mód. 101]

elősegítik előmozdítják, ösztönzik és elősegítik a tagállami szintű ipari civil társadalom, az ipar – különösen az induló innovatív vállalkozások és más a kkv-k –, a tudományos és a kutatói közösség, valamint egyéb tagállami szintű szereplők határokon átnyúló projektekben való részvételét; [Mód. 102]

ba)	a hasonló feladatokat ellátó más szervezetekkel együttműködve egyéb uniós programok, például az InvestEU vagy az Egységes piac program keretében finanszírozott kiberbiztonsági termékek és eljárások egyablakos ügyintézési pontjaként működnek, különösen a kkv-k számára; [Mód. 103]

c)	a kompetenciaközponttal együtt hozzájárulnak az ágazatspecifikus kiberbiztonsági ipari kihívások azonosításához és leküzdéséhez; [Mód. 104]

ca)	szorosan együttműködnek a nemzeti szabványügyi szervezetekkel annak érdekében, hogy előmozdítsák a meglévő szabványok elterjedését és az összes érintett érdekelt felet, köztük a kkv-kat is bevonják az új szabványok kidolgozásába; [Mód. 105]

d)	országos szintű kapcsolattartási pontként szolgálnak a kiberbiztonsági kompetenciaközösség és a kompetenciaközpont számára;

e)	igyekeznek szinergiákat kialakítani az érintett nemzeti , regionális és regionális helyi szintű tevékenységekkel; [Mód. 106]

végrehajtják a kompetenciaközpont által támogatásban részesített konkrét tevékenységeket, e célból pedig egyebek mellett az adott támogatási megállapodásokban lefektetett feltételek mellett az XXX rendelet [új költségvetési rendelet] 204. cikke szerinti pénzügyi támogatást nyújtanak harmadik feleknek;

fa)	a tagállamok illetékes szerveivel együttműködve közös kiberbiztonsági minimumtanterveket népszerűsítenek és terjesztenek; [Mód. 107]

g)	nemzeti, és regionális vagy helyi szinten népszerűsítik és terjesztik a hálózat, a kiberbiztonsági kompetenciaközösség és a kompetenciaközpont munkájának releváns eredményeit; [Mód. 108]

h)	elbírálják a velük azonos tagállamban bejegyzett szervezetek és az ott lakóhellyel rendelkező magánszemélyek által benyújtott, a kiberbiztonsági kompetenciaközösségbe való felvételre vonatkozó kérvényeket. [Mód. 109]

(2) Az f) pont alkalmazásában a harmadik feleknek nyújtott pénzügyi támogatás az XXX rendelet [új költségvetési rendelet] 125. cikkében meghatározott formák bármelyikét öltheti, akár egyösszegű támogatás is lehet.

(3) Az XXX rendelet [új költségvetési rendelet] 195. cikkének d) pontja szerint az e cikkben meghatározott feladatok teljesítéséhez a nemzeti koordinációs központok is kaphatnak uniós támogatást.

(4) A nemzeti koordinációs központok az (1) bekezdés a), b), c), e) és g) pontjában bekezdésben említett feladatok végrehajtása érdekében szükség esetén együttműködnek a hálózat többi tagjával , és együttműködnek az érintett európai digitális innovációs központokkal . [Mód. 110]

8. cikk

A kiberbiztonsági kompetenciaközösség

(1) A kiberbiztonsági kompetenciaközösség feladata, hogy támogassa támogatja a kompetenciaközpontot a 3. cikkben meghatározott küldetésének teljesítésében, továbbá magasabb szintre emelje emeli, összevonja, megosztja és elterjessze terjeszti a kiberbiztonsági szaktudást az Unióban , és technikai szakértelmet biztosít . [Mód. 111]

(2) A kiberbiztonsági kompetenciaközösség ipari civil társadalmi szereplőkből, az iparág keresleti és kínálati oldalának szereplőiből, köztük kkv-kból , a tudományos és nonprofit kutatószervezetekből kutatói közösségből , felhasználói társulásokból, ezenkívül egyéni szakértőkből, az érintett szabványügyi szervekből, egyéb társulásokból, közigazgatási intézményekből, valamint a kiberbiztonság területén üzemeltetési és műszaki ügyekkel foglalkozó egyéb szervezetekből áll. Összefogja az Unióban a kiberbiztonsági technológiai , ipari, tudományos és ipari kutatási, valamint társadalmi kapacitásokban és képességekben érdekelt főbb szereplőket. Tevékenységében a nemzeti koordinációs központok, az európai digitális innovációs központok, valamint a az e rendelet 10. cikkében említett, releváns szaktudással rendelkező uniós intézmények és szervek is részt vesznek. [Mód. 112]

(3) A kiberbiztonsági kompetenciaközösség akkreditált tagjai csak az Unióban Unió, az Európai Gazdasági Térség (EGT) vagy az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) területén bejegyzett szervezetek vagy ott lakóhellyel rendelkező magánszemélyek lehetnek. A tagoknak tagságot kérelmezőknek igazolniuk kell, hogy képesek kiberbiztonsági szaktudással rendelkeznek szaktudást nyújtani legalább az alábbi területek egyikén: [Mód. 113]

a)	tudományos világ vagy kutatás; [Mód. 114]

b)	iparfejlesztés;

c)	szakképzés és oktatás;

ca)	etika; [Mód. 115]

cb)	hivatalos és műszaki szabványosítás és leírások. [Mód. 116]

(4) A kompetenciaközpont azt követően akkreditál a kiberbiztonsági kompetenciaközösség tagjaként egy, a nemzeti jogszabályok szerint bejegyzett szervezetet szervezeteket, illetve magánszemélyeket , hogy a kompetenciaközpont vagy a szervezet bejegyzése vagy a magánszemély lakóhelye szerinti tagállamban működő nemzeti koordinációs központ harmonizált értékelés keretében felmérte, hogy a szervezet megfelel-e a (3) bekezdésben szereplő követelményeknek. Az akkreditáció határozatlan időre szól, de a kompetenciaközpont bármikor visszavonhatja, ha a kompetenciaközpont vagy az illetékes nemzeti koordinációs központ úgy ítéli meg, hogy a szervezet már vagy a magánszemély nem felel meg a (3) bekezdésben meghatározott kritériumoknak, vagy az XXX rendelet [új költségvetési rendelet] 136. cikkében szereplő idevágó rendelkezések hatálya alá esik. A tagállamok nemzeti koordinációs központjai arra törekednek, hogy az érdekelt felek kiegyensúlyozott arányban képviseltessék magukat a közösségben, és tevékenyen ösztönzik az alulreprezentált kategóriák, különösen a kkv-k, valamint a magánszemélyek csoportjainak részvételét. [Mód. 117]

(4a) A Bizottság a 45a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el abból a célból, hogy e rendelet kiegészítéseként részletesebben meghatározza az e cikk (3) bekezdésében foglalt, a tagságot kérelmezők kiválasztásának alapját képező kritériumokat, valamint az e cikk (4) bekezdésében említett kritériumoknak megfelelő szervezetek értékelésére és akkreditálására szolgáló eljárásokat. [Mód. 118]

(5) A kompetenciaközpont a releváns uniós szerveket és hivatalokat azután akkreditálja a kiberbiztonsági kompetenciaközösség tagjaként, hogy felmérte, hogy azok megfelelnek-e a (3) bekezdésben meghatározott kritériumoknak. Az akkreditáció határozatlan időre szól, de a kompetenciaközpont bármikor visszavonhatja, ha úgy ítéli meg, hogy a szervezet már nem felel meg a (3) bekezdésben meghatározott kritériumoknak, vagy az XXX rendelet [új költségvetési rendelet] 136. cikkében szereplő idevágó rendelkezések hatálya alá esik.

(6) A Bizottság képviselői részt vehetnek a közösség munkájában.

9. cikk

A kiberbiztonsági kompetenciaközösség tagjainak feladatai

A kiberbiztonsági kompetenciaközösség tagjai:

1.	támogatják a kompetenciaközpontot a 3. cikkben meghatározott küldetése és a 4. cikkben részletezett célkitűzései teljesítésében, és ebből a célból szorosan együttműködnek a kompetenciaközponttal és az illetékes nemzeti koordinációs központokkal;

2.	részt vesznek a kompetenciaközpont és a nemzeti koordinációs központok által népszerűsített tevékenységekben;

3.	ha szükséges, részt vesznek azokban a munkacsoportokban, amelyeket a kompetenciaközpont igazgatótanácsa hoz létre a kompetenciaközpont munkatervében kijelölt konkrét feladatok elvégzésére;

4.	ha szükséges, támogatják a kompetenciaközpontot és a nemzeti koordinációs központokat konkrét projektek népszerűsítésében;

5.	népszerűsítik és terjesztik a közösségen belül zajló tevékenységek és projektek releváns eredményeit;

5a.

támogatják a kompetenciaközpontot azáltal, hogy bejelentik és közzéteszik a sebezhetőségeket, segítséget nyújtanak azok elhárításában és tanácsot adnak e sebezhetőségek csökkentésének módját illetően, többek között az (EU) 2019/XXX rendeletnek [kiberbiztonsági jogszabály] megfelelően elfogadott rendszerek keretében történő tanúsítás révén. [Mód. 119]

10. cikk

Együttműködés a kompetenciaközpont és az EU intézményei, szervei és hivatalai között

(1) A koherencia és a komplementaritás biztosítása érdekében a kompetenciaközpont együttműködik a releváns az érintett uniós intézményekkel, szervekkel , hivatalokkal és hivatalokkal ügynökségekkel , köztük az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökséggel ENISA-val , a hálózatbiztonsági vészhelyzeteket elhárító csoporttal (CERT-EU), az Európai Külügyi Szolgálattal, a Bizottság Közös Kutatóközpontjával, a Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynökségével, az Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökségével, az érintett európai digitális innovációs központokkal, az Europol Számítástechnikai Bűnözés Elleni Európai Központjával és az Európai Védelmi Ügynökséggel a kettős felhasználású projektek, szolgáltatások és kompetenciák területén . [Mód. 120]

(2) Az együttműködés mindig munkaszerződések keretei között zajlik. A szerződéseket a Bizottság előzetes jóváhagyásra be kell nyújtani a Bizottsághoz jóváhagyását követően az igazgatótanács fogadja el . [Mód. 121]

II. FEJEZET

A KOMPETENCIAKÖZPONT SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

11. cikk

Tagság és szervezet

(1) A kompetenciaközpont tagsága az Unióból (amelyet a Bizottság képvisel) és a tagállamokból tevődik össze.

(2) A kompetenciaközpont szervezetét az alábbiak alkotják:

a)	az igazgatótanács, amely ellátja a 13. cikkben meghatározott feladatokat;

b)	az ügyvezető igazgató, aki ellátja a 16. cikkben meghatározott feladatokat;

c)	az ipari és tudományos tanácsadó testület, amely ellátja a 20. cikkben meghatározott feladatokat.

I. SZAKASZ

IGAZGATÓTANÁCS

12. cikk

Az igazgatótanács összetétele

(1) Az igazgatótanács a tagállamok egy-egy képviselőjéből , az Európai Parlament által megfigyelőként kinevezett egy képviselőből és az Uniót képviselő Bizottság öt négy képviselőjéből áll ; az igazgatótanács tagjai és a póttagok között törekedni kell a nemek közötti egyensúly megteremtésére . [Mód. 122]

(2) Az igazgatótanács minden egyes tagja rendelkezik egy helyettessel, aki a tagot annak távollétében képviseli.

(3) Az igazgatótanács tagjait és a póttagokat a technológia világában kiberbiztonság területén szerzett ismereteik alapján nevezik ki, a megfelelő vezetői, igazgatási és költségvetési készségek figyelembevételével. Az igazgatótanács munkájának folytonosságát biztosítandó a Bizottság és a tagállamok törekednek arra, hogy képviselőik ne cserélődjenek túl gyakran az igazgatótanácsban. A Bizottság és a tagállamok törekednek a nők és férfiak igazgatótanácsbeli kiegyensúlyozott képviseletének kialakítására. [Mód. 123]

(4) Az igazgatótanács tagjai és a póttagok hivatali ideje négy év. A hivatali idő megújítható.

(5) Az igazgatótanács tagjai a kompetenciaközpont érdekében, független és átlátható módon járnak el, őrködnek céljai és küldetése, identitása, önállósága és koherenciája felett.

(6) A Bizottság az igazgatótanács Az igazgatótanács adott esetben megfigyelőket hívhat meg az ülésein való részvétel céljából, belátása szerint megfigyelőket hívhat meg ideértve az érintett uniós szervek , ideértve az Unió érintett szerveinek hivatalok és ügynökségek képviselőit és hivatalainak képviselőit a közösség tagjait is. [Mód. 124]

(7) Az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) és az ipari és tudományos tanácsadó testület szavazati jogok nélküli tanácsadói szerepkörben, állandó megfigyelői szerepet kap megfigyelőként vesz részt az igazgatótanácsban igazgatótanács munkájában. Az igazgatótanács a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi az állandó megfigyelők által kifejtett álláspontokat. [Mód. 125]

13. cikk

Az igazgatótanács feladatai

(1) Általánosságban az igazgatótanács felel a kompetenciaközpont stratégiai irányításáért és működéséért, és felügyeli a tevékenységeinek végrehajtását.

(2) Az igazgatótanács elfogadja saját eljárási szabályzatát. Az eljárási szabályzatnak konkrét eljárásokat kell tartalmazniuk az összeférhetetlenség azonosítására és elkerülésére, valamint a különleges adatok bizalmas kezelésének biztosítására.

(3) Az igazgatótanács meghozza a szükséges stratégiai döntéseket, nevezetesen:

a)	elfogadja a többéves stratégiai tervet, amely a kompetenciaközpont legfontosabb prioritásait és tervezett kezdeményezéseit felvázoló nyilatkozatból, valamint ezen belül a becsült finanszírozási igények és források ismertetéséből áll , figyelembe véve az ENISA által adott tanácsokat is ; [Mód. 126]

b)	az ügyvezető igazgató által benyújtott javaslat alapján elfogadja a kompetenciaközpont munkatervét, éves beszámolóját, mérlegét és éves tevékenységjelentését, figyelembe véve az ENISA által adott tanácsokat is ; [Mód. 127]

c)	elfogadja a kompetenciaközpontra vonatkozó pénzügyi szabályokat a [költségvetési rendelet 70. cikke] szerint;

d)	elfogadja az ügyvezető igazgató kinevezési eljárását;

e)	elfogadja a kiberbiztonsági kompetenciaközösségbe közösségbe jelentkező szervezetek felmérésére értékelésére és akkreditálására szolgáló követelményeket és eljárásokat; [Mód. 128]

ea)	elfogadja a 10. cikk (2) bekezdésében említett munkaszerződéseket; [Mód. 129]

f)	kinevezi és felmenti az ügyvezető igazgatót, meghosszabbítja az ügyvezető igazgató kinevezését, valamint útmutatást nyújt számára és nyomon követi a teljesítményét, továbbá kinevezi a számvitelért felelős tisztviselőt;

elfogadja a kompetenciaközpont éves költségvetését, ideértve a vonatkozó létszámtervet is, amely tisztségcsoportok és besorolási fokozatok szerinti bontásban feltünteti az ideiglenes álláshelyek számát, valamint a szerződéses alkalmazottak és a kirendelt nemzeti szakértők teljes munkaidős egyenértékben kifejezett létszámát;

ga)	elfogadja a kompetenciaközpontra vonatkozó átláthatósági szabályokat; [Mód. 130]

h)	elfogadja az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat;

i)	a kiberbiztonsági kompetenciaközösség közösség tagjaival közösen munkacsoportokat állít fel , figyelembe véve az állandó megfigyelők által adott tanácsokat is ; [Mód. 131]

j)	kinevezi az ipari és tudományos tanácsadó testület tagjait;

k)	belső ellenőrzési szervet hoz létre az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (20) alapján;

l)	nemzetközi szinten népszerűsíti a kompetenciaközpontot, hogy növelje annak vonzerejét, és hogy az ösztönzi a kiberbiztonság terén világszínvonalú szervvé válhasson kompetenciaközpont globális szereplőkkel való együttműködését ; [Mód. 132]

m)	az ügyvezető igazgató ajánlása alapján megállapítja a kompetenciaközpont kommunikációs politikáját;

n)	felelős az utólagos értékelésekben megfogalmazott következtetések megfelelő nyomon követésének felügyeletéért;

o)	adott esetben megállapítja a személyzeti szabályzatra és az alkalmazási feltételekre vonatkozó végrehajtási szabályokat a 31. cikk (3) bekezdésével összhangban;

p)	adott esetben meghatározza a nemzeti szakértők kompetenciaközpontba való kirendelésére és a gyakornokok alkalmazására vonatkozó szabályokat, az e rendelet 32. cikkének (2) bekezdésének megfelelően;

q)	meghatározza a kompetenciaközpontra vonatkozó biztonsági szabályokat;

csalás elleni csalás- és korrupcióellenes stratégiát fogad el, amely – figyelemmel a végrehajtandó intézkedések költség-haszon elemzésére – arányos a csalási és korrupciós kockázatokkal , valamint átfogó védelmi intézkedéseket fogad el az uniós jog megsértését bejelentő személyek vonatkozásában, az alkalmazandó uniós jogszabályoknak megfelelően ; [Mód. 133]

elfogadja a tagállamok pénzügyi hozzájárulásának részletes meghatározását, valamint egy módszertant azon önkéntes tagállami hozzájárulások összegének kiszámítására, szolgáló módszereket amelyek e meghatározásnak megfelelően pénzügyi hozzájárulásként számolhatók el, a számítás minden pénzügyi év végén végrehajtásra kerül ; [Mód. 134]

t)	felelős minden olyan feladatért, amely nincs kifejezetten a kompetenciaközpont valamely szervéhez rendelve; az ilyen feladatokat a kompetenciaközpont bármely tagjához rendelheti.

14. cikk

Az igazgatótanács elnöke és ülései

(1) Az igazgatótanács a szavazati joggal rendelkező tagok közül elnököt és alelnököt választ, akik megbízatása két évre szól , és ennek során törekszik a nemek közötti egyensúly megteremtésére . Az elnök és az alelnök mandátuma az igazgatótanács határozata alapján egyszer meghosszabbítható. Ha azonban igazgatótanácsbeli tagságuk hivatali idejük alatt bármikor megszűnik, ugyanezen a napon hivatali idejük is automatikusan megszűnik. Az elnökhelyettes alelnök hivatalból helyettesíti az elnököt abban az esetben, ha az elnök nem tudja ellátni feladatait. Az elnök részt vesz a szavazásban. [Mód. 135]

(2) Az igazgatótanács évente legalább három alkalommal rendes ülést tart. A testület a Bizottság kérésére rendkívüli üléseket is tarthat, vagy ha legalább tagjainak harmada, az elnök vagy az ügyvezető igazgató feladatainak teljesítése érdekében e mellett dönt.

(3) Az ügyvezető igazgató a tanácskozásokon – az igazgatótanács eltérő határozata hiányában – részt vesz, de szavazati joggal nem rendelkezik. Az igazgatótanács eseti alapon meghívhat más személyeket, hogy ülésein megfigyelőként részt vegyenek. [Mód. 136]

(4) Az ipari és tudományos tanácsadó testület tagjai az elnök felkérésére szavazati jog nélkül részt vehetnek az igazgatótanács ülésein. [Mód. 137]

(5) Az igazgatótanács tagjai és a póttagok – az eljárási szabályzatra figyelemmel – tanácsadók és szakértők segítségét is igénybe vehetik az üléseken.

(6) Az igazgatótanács titkárságát a kompetenciaközpont biztosítja.

15. cikk

Az igazgatótanács szavazási szabályai

(1) Az Unió a szavazati jogok 50 %-át birtokolja. Az Unió szavazati joga nem osztható meg.

(2) Minden résztvevő tagállam egy szavazattal rendelkezik.

(3) Az igazgatótanács az összes szavazat legalább 75 %-os többségével hozza meg határozatait, amelybe beletartoznak a távollévő tagok szavazatai is, tehát azok a határozatok érvényesek, amelyeket a kompetenciaközponthoz pénzügyi hozzájárulást biztosító felek legalább 75 %-a támogat. A pénzügyi hozzájárulás kiszámításának alapját a tagállamok által javasolt becsült kiadások (lásd a 17. cikk (2) bekezdésének c) pontját), valamint a részt vevő tagállamok hozzájárulásának értékét meghatározó jelentés (lásd a 22. cikk (5) bekezdését) képezi.

(4) Szavazati joggal kizárólag a Bizottság képviselői és a részt vevő tagállamok képviselői rendelkeznek.

(5) Az elnök részt vesz a szavazásban. [Mód. 138]

15a. cikk

Az igazgatótanács szavazási szabályai

(1) A szavazáshoz kötött határozatok a következőkre vonatkozhatnak:

a)	a kompetenciaközpont és a hálózat irányítása és szervezeti felépítése;

b)	a kompetenciaközpont és a hálózat költségvetésének felosztása;

c)	több tagállam általi együttes fellépések, amelyek a b) pontnak megfelelő felosztási határozat alapján uniós költségvetésből egészíthetők ki.

(2) Az igazgatótanács valamennyi tag összes szavazatának legalább 75 %-os többségével fogadja el határozatait. Az Unió szavazati jogát az Uniót képviselő Bizottság gyakorolja, és az nem osztható meg.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti határozatok esetében minden tagállam képviselteti magát és egyenlő szavazati joggal rendelkezik. A fennmaradó, legfeljebb 100 %-ig rendelkezésre álló szavazati jogok tekintetében az Unió a pénzügyi hozzájárulásának megfelelően a szavazati jogok legalább 50 %-ával rendelkezik.

(4) Az (1) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti határozatok vagy bármely egyéb, az (1) bekezdés egyetlen más kategóriájába sem tartozó határozat esetében az Unió a pénzügyi hozzájárulásának megfelelő szavazati jogok legalább 50 %-ával rendelkezik. Csak a hozzájáruló tagállamok rendelkeznek szavazati joggal, amelyet a pénzügyi hozzájárulásuk mértéke határoz meg.

(5) Ha az elnököt a tagállamok képviselői közül választották, az elnök saját tagállamának képviselőjeként vesz részt a szavazásban. [Mód. 139]

II. SZAKASZ

ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ

16. cikk

Az ügyvezető igazgató kinevezése, felmentése, valamint megbízatásának meghosszabbítása

(1) Az ügyvezető igazgató a kompetenciaközpont működési területén tapasztalattal és nagy tekintéllyel rendelkező személy.

(2) Az ügyvezető igazgató az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikkének a) pontja értelmében a kompetenciaközpont ideiglenes alkalmazottjaként látja el feladatkörét.

(3) Az ügyvezető igazgatót az igazgatótanács nevezi ki, a Bizottság által egy nyílt , átlátható és átlátható megkülönböztetésmentes kiválasztási eljárást követően összeállított jelöltlistáról , és a kinevezések során törekedni kell a nemek közötti tagállami egyensúly megteremtésére . [Mód. 140]

(4) Az ügyvezető igazgatói szerződés megkötése során a kompetenciaközpontot az igazgatótanács elnöke képviseli.

(5) Az ügyvezető igazgató hivatali ideje négy öt év. Ezen időszak lejárta előtt a Bizottság értékelést készít, amely figyelembe veszi az ügyvezető igazgató teljesítményét, valamint a kompetenciaközpont jövőbeni feladatait és az előtte álló kihívásokat. [Mód. 141]

(6) Az igazgatótanács az (5) bekezdésben említett értékelést figyelembe vevő bizottsági javaslat alapján eljárva az ügyvezető igazgató hivatali idejét egy alkalommal, legfeljebb négy öt évre meghosszabbíthatja. [Mód. 142]

(7) Az az ügyvezető igazgató, akinek hivatali idejét már meghosszabbították, nem vehet részt az ugyanazon tisztség betöltését célzó kiválasztási eljárásban.

(8) Az ügyvezető igazgató csak a – saját tagjai vagy a Bizottság javaslata alapján, az eljáró – igazgatótanács által hozott határozattal menthető fel. [Mód. 143]

17. cikk

Az ügyvezető igazgató feladatai

(1) Az ügyvezető igazgató felelős a kompetenciaközpont működéséért, napi ügyvezetéséért, és ő a kompetenciaközpont törvényes képviselője. Az ügyvezető igazgató az igazgatótanácsnak tartozik elszámolással, és a rá ruházott hatáskörön belül teljes mértékben független módon végzi feladatát.

(2) Az ügyvezető igazgató mindenekelőtt a következő feladatokat hajtja végre, függetlenül eljárva:

a)	végrehajtja az igazgatótanács által elfogadott határozatokat;

b)	segíti az igazgatótanács munkáját, és üléseik idejére biztosítja a titkári feladatok ellátását, valamint a feladataik ellátáshoz szükséges valamennyi információt biztosítja számukra;

az igazgatótanáccsal , az ipari és tudományos tanácsadó testülettel, az ENISA-val és a Bizottsággal való konzultációt követően elkészíti és az igazgatótanács elé terjeszti jóváhagyásra a kompetenciaközpont többéves stratégiai tervének és éves munkatervének tervezetét, amely tartalmazza a munkaterv végrehajtásához szükséges ajánlattételi pályázati felhívások, részvételi szándék kifejezésére való felhívások és ajánlati felhívások hatókörét, valamint az ezeknek megfelelő, a tagállamok és a Bizottság által javasolt kiadási előirányzatokat; [Mód. 144]

elkészíti és az igazgatótanács elé terjeszti jóváhagyásra az éves költségvetési tervet, ideértve a létszámtervet is, amely csoportok és besorolási fokozatok szerinti bontásban tünteti fel az ideiglenes álláshelyek számát, valamint a szerződéses alkalmazottak és a kirendelt nemzeti szakértők teljes munkaidős egyenértékben kifejezett létszámát;

e)	végrehajtja a munkatervet, és jelentést tesz erről az igazgatótanácsnak;

f)	elkészíti a kompetenciaközpont éves tevékenységi jelentésének tervezetét, amely tartalmazza a vonatkozó kiadások adatait is;

g)	garantálja a kompetenciaközpont teljesítményére vonatkozó hatékony felügyeleti és értékelési eljárások végrehajtását;

h)	az utólagos értékelések következtetéseinek alapján elkészíti a cselekvési tervet cselekvési tervet készít az utólagos értékelések következtetései alapján , és kétévente beszámol a Bizottságnak és az Európai Parlamentnek az eredményekről; [Mód. 145]

i)	előkészíti, letárgyalja és megköti a szerződéseket a nemzeti koordinációs központokkal;

j)	felelősséget vállal az igazgatási, pénzügyi és személyzeti ügyekért, egyebek mellett – az igazgatótanács által ráruházott jogkörök korlátain belül – a kompetenciaközpont költségvetésének végrehajtásáért, kellő figyelmet fordítva a belső ellenőrzési szervtől kapott tanácsokra;

k)	a munkatervvel összhangban jóváhagyja és felügyeli az ajánlattételi felhívások közzétételét, továbbá adminisztrálja a támogatási megállapodásokat és határozatokat;

l)	jóváhagyja az ipari és tudományos tanácsadó testülettel és az ENISA-val való konzultációt követően jóváhagyja a finanszírozásra kiválasztott intézkedések listáját egy független szakértői csoport által összeállított ranglista alapján; [Mód. 146]

m)	a munkatervvel összhangban jóváhagyja és felügyeli az ajánlati felhívások közzétételét, és adminisztrálja a szerződéseket;

n)	jóváhagyja a finanszírozásra kiválasztott ajánlatokat;

o)	benyújtja az éves beszámoló és mérleg tervezetét a belső ellenőrzési szervnek, majd azt követően az igazgatótanácsnak;

p)	gondoskodik a kockázatértékelésről és a kockázatkezelésről;

q)	aláírja az egyes támogatási megállapodásokat, határozatokat és szerződéseket;

r)	aláírja a beszerzési szerződéseket;

elkészíti a cselekvési cselekvési tervet készít a belső és vagy külső ellenőrzési jelentésekből, valamint az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálataiból származó megállapítások nyomán meghozandó intézkedésekről, következtetések alapján, és az eredményekről évente két alkalommal jelentést tesz az eredményekről a Bizottságnak a Bizottságnak és az Európai Parlamentnek , valamint rendszeresen az igazgatótanácsnak; [Mód. 147]

t)	elkészíti a kompetenciaközpontra alkalmazandó pénzügyi szabályzat tervezetét;

u)	kialakít egy eredményes és hatékony belső ellenőrzési rendszert, és gondoskodik annak működtetéséről, valamint tájékoztatja az igazgatótanácsot az ellenőrzési rendszert érintő jelentős változásokról;

v)	biztosítja az uniós intézményekkel folytatott hatékony kommunikációt , és felkérésre jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ; [Mód. 148]

w)	meghoz minden egyéb intézkedést, amelyek révén felmérhető a kompetenciaközpont előrehaladása az e rendelet 3. és 4. cikkében meghatározott küldetés és célkitűzések teljesítése terén;

x)	elvégzi az igazgatótanács által rábízott vagy ráruházott feladatokat.

III. SZAKASZ

AZ IPARI ÉS TUDOMÁNYOS TANÁCSADÓ TESTÜLET

18. cikk

Az ipari és tudományos tanácsadó testület összetétele

(1) Az ipari és tudományos tanácsadó testület legfeljebb 16 25 tagból áll. Tagjait az igazgatótanács nevezi ki a kiberbiztonsági kompetenciaközösséget közösséget alkotó szervezetek képviselői vagy saját tagjai közül. Csak olyan szervezetek képviselői nevezhetők ki, amelyek nem állnak harmadik ország vagy harmadik országban működő szervezet ellenőrzése alatt; ez alól kivételt képeznek az EGT- és az EFTA-tagállamok. A kinevezésnek nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárás alapján kell történnie. Az igazgatótanács összetételében törekedni kell a nemek közötti egyensúly megteremtésére, és biztosítani kell az ipar, a tudományos közösség és a civil társadalom érdekképviseleti csoportjainak kiegyensúlyozott arányát. [Mód. 149]

(2) Az ipari és tudományos tanácsadó testület tagjai szakértelemmel rendelkeznek a kiberbiztonsági kutatások, az ipari fejlesztések, valamint a professzionális szolgáltatások vagy ezek termékek felkínálása, megvalósítása vagy bevezetése terén. Az e szakértelemre vonatkozó részletes követelményeket az igazgatótanács határozza meg. [Mód. 150]

(3) A tanácsadó testület tagjainak az igazgatótanács általi kinevezésére, valamint a tanácsadó testület működésére vonatkozó eljárásokat a kompetenciaközpont eljárási szabályzatában kell meghatározni, és nyilvánosságra kell hozni.

(4) Az ipari és tudományos tanácsadó testület tagjainak hivatali ideje három év. A hivatali idő megújítható.

(5) A Bizottság és az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség ENISA képviselői meghívást kapnak, hogy részt vehetnek vegyenek az ipari és tudományos tanácsadó testület munkájában, valamint támogathatják és támogassák azt. Az igazgatótanács eseti alapon, szükség szerint további képviselőket is meghívhat a közösségből megfigyelői, tanácsadói vagy szakértői minőségben. [Mód. 151]

19. cikk

Az ipari és tudományos tanácsadó testület működése

(1) Az ipari és tudományos tanácsadó testület legalább évente kétszer háromszor ülésezik. [Mód. 152]

(2) Az ipari és tudományos tanácsadó testület tanácsot adhat minden olyan alkalommal, amikor a felmerült kérdések a 20. cikkben meghatározott feladat- és hatásköröket érintik, javaslatokat tesz az igazgatótanácsnak a kompetenciaközpont tevékenységét érintő konkrét kérdésekkel foglalkozó munkacsoportok létrehozásáról létrehozására vonatkozóan , amit szükség esetén az ipari és tudományos tanácsadó testület egy vagy több tagja koordinál. [Mód. 153]

(3) Az ipari és tudományos tanácsadó testület maga választja meg elnökét.

(4) Az ipari és tudományos tanácsadó testület elfogadja saját eljárási szabályzatát, beleértve az adott esetben a tanácsadó testületet képviselő személyek kinevezését és kinevezésük időtartamát is.

20. cikk

Az ipari és tudományos tanácsadó testület feladatai

Az ipari és tudományos tanácsadó testület rendszeresen tanácsot ad a kompetenciaközpontnak az általa végzett különböző tevékenységekkel kapcsolatban, továbbá: [Mód. 154]

az igazgatótanács által megszabott határidőkig benyújtja stratégiai tanácsait és észrevételeit az ügyvezető igazgatónak és az igazgatótanácsnak az iparág és a kutatás vonatkozásában a kompetenciaközpont által végzendő bevezetéssel, követendő irányvonalával és működésével kapcsolatban, valamint a munkaterv és a többéves stratégiai terv kidolgozásához; [Mód. 155]

1a.	tanácsokkal látja el az igazgatótanácsot a kompetenciaközpont munkája szempontjából releváns egyedi kérdésekkel foglalkozó munkacsoportok felállításával kapcsolatban; [Mód. 156]

2.	a kiberbiztonság területén érdekelt, köz- és magánszférában tevékenykedő felek számára egyaránt nyitva álló nyilvános konzultációkat szervez, és így beszerzi az 1. pontban említett stratégiai tanácsadáshoz szükséges információkat;

3.	népszerűsíti a kompetenciaközpont munkatervét és többéves stratégiai tervét, és visszajelzéseket gyűjt arról azokról, valamint tanácsot ad az igazgatótanácsnak azzal kapcsolatban, hogyan lehetne javítani a kompetenciaközpont stratégiai irányvonalát és működését . [Mód. 157]

III. FEJEZET

PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

21. cikk

Az EU pénzügyi hozzájárulása

(1) Az Unió az alábbiakkal járul hozzá a kompetenciaközpont igazgatási és üzemeltetési költségeinek fedezéséhez:

a)	1 780 954 875 EUR 2018-as árakon (folyó árakon 1 981 668 000 1 998 696 000 EUR) a Digitális Európa programból, ezen belül legfeljebb 21 385 465 EUR 2018-as árakon (folyó árakon 23 746 000 EUR) igazgatási költségekre; [Mód. 158]

b)	a Horizont Európa programból biztosított összeg, többek között az igazgatási költségek fedezésére, amely az XXX rendelet [a Horizont Európa rendelet] 6. cikkének (6) bekezdése szerint végzendő stratégiai tervezési folyamat figyelembevételével kerül meghatározásra;

ba)

az Európai Védelmi Alaptól a kompetenciaközpont védelemmel kapcsolatos intézkedései céljára kapott összeg, beleértve valamennyi kapcsolódó adminisztratív költséget, például azokat, amelyek akkor merülhetnek fel a kompetenciaközpontnál, amikor projektmenedzserként jár el az Európai Védelmi Alap keretében végrehajtott intézkedések során. [Mód. 159]

(2) A teljes maximális uniós hozzájárulás az Unió általános költségvetéséből a [Digitális Európa program], az XXX határozat által létrehozott Horizont Európa programot végrehajtó egyedi program , az Európai Védelmi Alap és más, a kompetenciaközpont vagy a hálózat hatáskörébe tartozó programok és projektek számára elkülönített előirányzatokból fizetendő ki. [Mód. 160]

(3) A kompetenciaközpont a [Digitális Európa program] és a [Horizont Európa program] kiberbiztonsági tevékenységeit az (EU, Euratom) XXX rendelet (21) [költségvetési rendelet] 62. cikke c) pontjának iv. alpontjában leírtaknak megfelelően hajtja végre.

(4) Az A Digitális Európa és a Horizont Európa programokból érkező uniós pénzügyi hozzájárulás nem fordítható a 4. cikk 8. b) pontjában szereplő feladatokra. Ezek költségei az Európai Védelmi Alap pénzügyi hozzájárulásaiból fedezhetők. [Mód. 161]

22. cikk

A részt vevő tagállamok hozzájárulása

(1) A részt vevő tagállamok kötelesek összesen legalább az e rendelet 21. cikkének (1) bekezdésében szereplő összegekkel azonos mértékben hozzájárulni a kompetenciaközpont működtetési és igazgatási költségeihez.

(2) Az (1) bekezdésben és a 23. cikk (3) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában említett hozzájárulások felméréséhez a költségeket az érintett tagállam szokásos költségelszámolási gyakorlatának, a tagállamban alkalmazandó számviteli standardoknak és az alkalmazandó nemzetközi számviteli standardoknak és nemzetközi pénzügyi beszámolási standardoknak megfelelően kell megállapítani. A költségeket az érintett tagállam által kijelölt független külső könyvvizsgálónak kell igazolnia. Fennmaradó bizonytalanságok esetén a kompetenciaközpont ellenőrizheti az értékmegállapítás céljára alkalmazott módszert.

(3) Amennyiben valamely részt vevő tagállam nem teljesíti a pénzügyi hozzájárulásra vonatkozó kötelezettségvállalását, az ügyvezető igazgató erről írásban értesíti a tagot, és észszerű határidőt állapít meg a mulasztás pótlására. Amennyiben a mulasztás pótlására a megadott határidőn belül nem kerül sor, az ügyvezető igazgató összehívja az igazgatótanácsot annak eldöntésére, hogy a mulasztást elkövető részt vevő tagállam szavazati jogát felfüggesszék-e, vagy egyéb intézkedésre kerüljön-e sor, amíg a kötelezettségei teljesítése meg nem történik. A nem fizető tagállam szavazati jogát mindaddig felfüggesztik, amíg ismét teljesíti kötelezettségét.

(4) A Bizottság jogosult megszüntetni, arányosan csökkenteni vagy felfüggeszteni a kompetenciaközpont számára biztosított uniós pénzügyi hozzájárulást, amennyiben a részt vevő tagállamok nem fizetik be, csak részlegesen fizetik be vagy késedelmesen fizetik be az (1) bekezdésben részletezett hozzájárulást. A Bizottság a tagállamok hozzájárulásainak összegszerű és időbeli csökkenésével, megszűnésével vagy felfüggesztésével arányos mértékben szünteti meg, csökkenti vagy függeszti fel az Unió pénzügyi hozzájárulását. [Mód. 162]

(5) A részt vevő tagállamok kötelesek minden év január 31-ig jelentést tenni az igazgatótanácsnak az előző pénzügyi évben teljesített, (1) bekezdés szerinti hozzájárulásuk értékéről.

23. cikk

A kompetenciaközpont költségei és erőforrásai

(1) A kompetenciaközpont finanszírozását az Unió és a tagállamok közösen biztosítják részletekben fizetett pénzügyi hozzájárulások, valamint a nemzeti koordinációs központok és a kedvezményezettek által megvalósított, a kompetenciaközpont támogatásában nem részesülő tevékenységek költségeiből álló hozzájárulások formájában.

(2) A kompetenciaközpont igazgatási költségei nem haladhatják meg a(z) [szám] EUR-t; ezt az összeget az Unió és a részt vevő tagállamok által fizetett, köztük éves alapon egyenlően megosztott pénzügyi hozzájárulások biztosítják. Amennyiben az igazgatási költségekre szánt hozzájárulás egy része nem kerül felhasználásra, az a kompetenciaközpont működési költségeire fordítható.

(3) A kompetenciaközpont működési költségeit az alábbiak fedezik:

a)	az Unió pénzügyi hozzájárulása;

a részt vevő tagállamok által az alábbi formában biztosított hozzájárulások:

i.	pénzügyi hozzájárulások; valamint

ii.

adott esetben a részt vevő tagállamoknak a nemzeti koordinációs központok és a kedvezményezettek által végzett közvetett tevékenységek során felmerült költségekhez való természetbeni hozzájárulásai, amelyek nem foglalják magukban a kompetenciaközpont és más uniós felek e költségekhez való hozzájárulását;

(4) A kompetenciaközpont költségvetését alkotó források az alábbi hozzájárulásokból állnak:

a)	az Unió és a részt vevő tagállamok pénzügyi hozzájárulásai az igazgatási költségekhez; [Mód. 163]

b)	az Unió és a részt vevő tagállamok pénzügyi hozzájárulásai az üzemeltetési költségekhez; [Mód. 164]

c)	a kompetenciaközpont által generált bevételek;

d)	bármely más pénzügyi hozzájárulás, forrás és bevétel.

(5) A részt vevő tagállamok által a kompetenciaközpontnak fizetett hozzájárulások kamata a kompetenciaközpont bevételének tekintendő.

(6) A kompetenciaközpont minden erőforrásával és tevékenységével a 4. cikkben lefektetett célkitűzések elérésén munkálkodik.

(7) Az általa létrehozott, vagy a célkitűzéseinek teljesítése céljából ráruházott eszközök a kompetenciaközpont tulajdonát képezik.

(8) A kompetenciaközpont végelszámolásának az esetét kivéve a bevétel kiadásokat meghaladó része nem kerül kifizetésre a kompetenciaközpont munkájában részt vevő tagállamoknak.

(8a) A kompetenciaközpont szorosan együttműködik más uniós intézményekkel, ügynökségekkel és szervekkel a szinergiák kihasználása és adott esetben az igazgatási költségek csökkentése érdekében. [Mód. 165]

24. cikk

Pénzügyi kötelezettségvállalások

A kompetenciaközpont pénzügyi kötelezettségvállalásai nem haladhatják meg a rendelkezésre álló vagy a költségvetése számára a tagjai által lekötött pénzügyi források összegét.

25. cikk

Pénzügyi év

A pénzügyi év január 1-jétől december 31-ig tart.

26. cikk

A költségvetés megállapítása

(1) Az ügyvezető igazgató minden évben elkészíti és a létszámterv tervezetével együtt továbbítja az igazgatótanácsnak a kompetenciaközpont következő pénzügyi évre tervezett bevételeire és kiadásaira vonatkozó kimutatás tervezetét. A bevételeknek és kiadásoknak egyensúlyban kell lenniük. A kompetenciaközpont kiadásai magukban foglalják a személyzeti, adminisztratív, infrastrukturális és működési költségeket. Az adminisztratív költségeket minimális szinten kell tartani.

(2) Az igazgatótanács a tervezett bevételekről és kiadásokról szóló kimutatás (1) bekezdésben említett tervezete alapján minden évben elkészíti a kompetenciaközpont következő költségvetési évre vonatkozó tervezett bevételeiről és kiadásairól szóló kimutatást.

(3) Az igazgatótanács minden év január 31-ig benyújtja a Bizottságnak a (2) bekezdésben említett kimutatástervezetet, amely az egységes programozási dokumentum tervezetének részévé válik.

(4) A Bizottság e kimutatástervezet alapján bevezeti az Unió költségvetésének tervezetébe a létszámtervhez szükségesnek ítélt becsléseket és az általános költségvetést terhelő hozzájárulás összegét, majd az EUMSZ 313. és 314. cikkének megfelelően a tervezetet benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(5) Az Európai Parlament és a Tanács engedélyezi a kompetenciaközpontnak nyújtandó hozzájárulás előirányzatait.

(6) Az Európai Parlament és a Tanács elfogadja a kompetenciaközpont létszámtervét.

(7) Az igazgatótanács a munkatervvel együtt elfogadja a kompetenciaközpont költségvetését. A költségvetés az Unió általános költségvetésének végleges elfogadásával válik véglegessé. Az igazgatótanács a kompetenciaközpont költségvetését és munkaprogramját szükség szerint az Unió általános költségvetéséhez igazítja.

27. cikk

A kompetenciaközpont elszámolásainak benyújtása és a mentesítés

A kompetenciaközpont előzetes és végleges elszámolásainak benyújtása és a mentesítés során be kell tartani a költségvetési rendelet és a 29. cikk értelmében bevezetett saját pénzügyi szabályzata által meghatározott szabályokat és határidőket.

28. cikk

Operatív és pénzügyi beszámolás

(1) Az ügyvezető igazgató minden évben jelentést készít az igazgatótanács részére feladatainak a kompetenciaközpont pénzügyi szabályzata szerinti teljesítéséről.

(2) Az ügyvezető igazgató a pénzügyi év lezárásától számított két hónapon belül jóváhagyásra az igazgatótanács elé terjeszti a kompetenciaközpont által az előző naptári évben – különösen az adott évre szóló éves munkatervhez képest – elért eredményekről szóló éves tevékenységi jelentést. A jelentésben tájékoztatást ad többek között az alábbiakról:

a)	üzemeltetési intézkedések és az azokhoz kapcsolódó ráfordítások;

b)	a benyújtott tevékenységek a résztvevők típusa – a kkv-kat is beleértve – és tagállamok szerinti bontásban;

c)	a finanszírozásra kiválasztott tevékenységek a résztvevők típusa – a kkv-kat is beleértve – és tagállamok szerinti bontásban, feltüntetve a kompetenciaközpontnak az egyes résztvevők és tevékenységek számára juttatott hozzájárulását;

d)	előrelépés a 4. cikkben meghatározott célkitűzések elérése felé, és az e célkitűzések eléréséhez szükséges további munkára vonatkozó javaslatok.

(3) Az igazgatótanács által jóváhagyott éves tevékenységi jelentést nyilvánosan elérhetővé kell tenni.

29. cikk

Pénzügyi szabályzat

A kompetenciaközpont az XXX rendelet [új költségvetési rendelet] 70. cikkében szereplő előírásoknak megfelelően elfogadja saját pénzügyi szabályzatát.

30. cikk

A pénzügyi érdekek védelme

(1) A kompetenciaközpont megfelelő intézkedésekkel – csalás, korrupció és más jogellenes cselekmények elleni megelőző intézkedésekkel, rendszeres és hatásos ellenőrzésekkel, szabálytalanság feltárása esetén a jogtalanul kifizetett összegek visszafizettetésével, valamint szükség esetén hatékony, arányos és visszatartó erejű közigazgatási szankciókkal – biztosítja, hogy az Európai Unió pénzügyi érdekei az e rendelet alapján finanszírozott cselekvések végrehajtása során ne sérüljenek. [Mód. 166]

(2) A kompetenciaközpontnak a Bizottság alkalmazottai, valamint a Bizottság által felhatalmazott más személyek, illetve a Számvevőszék számára hozzáférést kell biztosítania a telephelyeihez és helyiségeihez, továbbá az ellenőrzések elvégzéséhez szükséges valamennyi információhoz, az elektronikus információkat is ideértve.

(3) A 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben (22) és a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben (23) megállapított rendelkezéseknek és eljárásoknak megfelelően az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálatokat, köztük helyszíni ellenőrzéseket és egyéb ellenőrzéseket végezhet annak megállapítása érdekében, hogy az e rendelettel összhangban finanszírozott támogatási megállapodással, illetve közvetve vagy közvetlenül támogatott szerződéssel kapcsolatban csalás, korrupció vagy bármely egyéb jogellenes tevékenység révén sérültek-e az Unió pénzügyi érdekei.

(4) E cikk (1), (2) és (3) bekezdésében foglaltak sérelme nélkül az e rendelet végrehajtásának eredményeként létrejövő szerződéseknek és támogatási megállapodásoknak tartalmazniuk kell olyan rendelkezéseket, amelyek kifejezetten felhatalmazzák a Bizottságot, a kompetenciaközpontot, a Számvevőszéket és az Európai Csalás Elleni Hivatalt az ilyen ellenőrzések és vizsgálatok hatáskörüknek megfelelően történő elvégzésére. Amennyiben valamely cselekvés végrehajtását részben vagy egészben kiszervezték vagy azzal mást bíztak meg, vagy amennyiben az közbeszerzési szerződés vagy pénzügyi támogatás harmadik félnek való odaítélését igényli, a szerződésben, illetőleg a támogatási megállapodásban rendelkezni kell a szerződő fél vagy a kedvezményezett azon kötelezettségéről, hogy az érintett harmadik felekkel kifejezetten elfogadtassa a Bizottság, a kompetenciaközpont, a Számvevőszék és az Európai Csalás Elleni Hivatal említett hatáskörét.

IV. FEJEZET

A KOMPETENCIAKÖZPONT SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYA

31. cikk

Személyi állomány

(1) A kompetenciaközpont személyi állományára a Tisztviselők személyzeti szabályzata (a „személyzeti szabályzat”) és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek (az „alkalmazási feltételek”) – amelyeket a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet (24) állapított meg –, valamint a személyzeti szabályzat és az alkalmazási feltételek alkalmazása céljából az uniós intézmények által együttesen elfogadott szabályok alkalmazandók.

(2) A kompetenciaközpont személyi állományának vonatkozásában az igazgatótanács gyakorolja a személyzeti szabályzat értelmében kinevezésre jogosult hatóságra ruházott hatásköröket, valamint az alkalmazási feltételek értelmében a szerződéskötési jogosultsággal rendelkező hatóságra ruházott hatásköröket (a „kinevezésre jogosult hatóság hatáskörei”).

(3) A személyzeti szabályzat 110. cikke szerint az igazgatótanács határozatot fogad el a személyzeti szabályzat 2. cikkének (1) bekezdése és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 6. cikke alapján, amelyben a kinevezésre jogosult hatóság megfelelő hatásköreit átruházza az ügyvezető igazgatóra, és meghatározza az említett átruházás felfüggesztésére vonatkozó feltételeket. Az ügyvezető igazgató felhatalmazást kap e hatáskör további átruházására.

(4) Amennyiben kivételes körülmények szükségessé teszik, az igazgatótanács határozat útján ideiglenesen felfüggesztheti a kinevezésre jogosult hatóság hatásköreinek az ügyvezető igazgatóra történő átruházását, illetve az ügyvezető igazgató általi további átruházást. Ilyen esetben az igazgatótanács a kinevezésre jogosult hatóság hatáskörét maga gyakorolja, vagy azt az ügyvezető igazgatótól eltérő, valamely más tagjára vagy a kompetenciaközpont személyi állományának valamely más tagjára ruházhatja.

(5) Az igazgatótanács a személyzeti szabályzat 110. cikkével összhangban végrehajtási szabályokat fogad el a személyzeti szabályzat és az alkalmazási feltételek tekintetében.

(6) A személyi erőforrásokat a kompetenciaközpont létszámtervében kell meghatározni, az éves költségvetésnek megfelelően tisztségcsoportok és besorolási fokozatok szerinti bontásban feltüntetve az ideiglenes álláshelyek számát, valamint a szerződéses alkalmazottak teljes munkaidős egyenértékben kifejezett létszámát.

(7) A kompetenciaközpont törekszik személyi állománya állományában a nemek közötti egyensúly megteremtésére. A személyi állomány ideiglenes alkalmazottakból és szerződéses alkalmazottakból áll. [Mód. 167]

(8) A személyi állománnyal kapcsolatos minden költséget a kompetenciaközpont visel.

32. cikk

Kirendelt nemzeti szakértők és egyéb alkalmazottak

(1) A kompetenciaközpont igénybe vehet kirendelt nemzeti szakértőket és egyéb, nem a kompetenciaközpont alkalmazásában álló személyzetet.

(2) Az igazgatótanács a Bizottsággal egyetértésben határozatot fogad el a nemzeti szakértők kompetenciaközponthoz történő kirendelése szabályainak megállapításáról.

33. cikk

Kiváltságok és mentességek

A kompetenciaközpontra és személyi állományára az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv alkalmazandó.

V. FEJEZET

KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

34. cikk

Biztonsági szabályok

(1) A kompetenciaközpont által finanszírozott minden tevékenységben való részvételre az (EU) XXX rendelet [a Digitális Európa program] 12. cikkének (7) bekezdése alkalmazandó.

(2) A Horizont Európa program keretében finanszírozott tevékenységekre külön biztonsági szabályok alkalmazandók:

az (EU) XXX rendelet [a Horizont Európa program] 34. cikke (1) bekezdésének [Tulajdon és védelem] alkalmazásában, amennyiben a munkaterv rendelkezik erről, a nem kizárólagos engedélyek odaítélése a tagállamokban bejegyzett vagy bejegyzettnek minősülő harmadik felekre korlátozható, valamint a tagállamok és/vagy tagállami állampolgárok által ellenőrizhető;

az (EU) XXX rendelet [a Horizont Európa program] 36. cikke (4) bekezdésének b) pontja [Átruházás és engedélyezés] alkalmazásában, az eredmények tulajdonjogának átruházása vagy az eredményekre vonatkozó kizárólagos engedély odaítélése ellen azon az alapon is kifogás emelhető, hogy az átruházás vagy az engedélyezés alanya egy társult országban bejegyzett vagy az Unió területén bejegyzett, de harmadik országból irányított jogi személy;

az (EU) XXX rendelet [a Horizont Európa program] 37. cikke (3) bekezdése a) pontjának [Hozzáférési jogok] alkalmazásában, amennyiben a munkaterv rendelkezik erről, az eredményekhez és azok háttérhez való hozzáférés biztosítása a tagállamokban bejegyzett vagy bejegyzettnek minősülő jogi személyekre korlátozható, valamint a tagállamok és/vagy tagállami állampolgárok által ellenőrizhető;

ca)

az (EU) 2019/XXX rendelet [Európai Védelmi Alap] 22. cikke [Az eredmények tulajdonjoga], 23. cikke [Az eredmények tulajdonjoga] és 30. cikke [A minősített adatokra vonatkozó szabályok alkalmazása] a kompetenciaközpont összes védelemmel kapcsolatos intézkedésében történő részvételre alkalmazandó, amennyiben a munkaterv rendelkezik erről; a nem kizárólagos engedélyek odaítélése a tagállamokban bejegyzett vagy bejegyzettnek minősülő harmadik felekre korlátozható, valamint a tagállamok és/vagy tagállami állampolgárok által ellenőrizhető. [Mód. 168]

35. cikk

Átláthatóság

(1) A kompetenciaközpont valamennyi tevékenységét magas a legmagasabb fokú átláthatósággal végzi. [Mód. 169]

(2) A kompetenciaközpont biztosítja, hogy a nyilvánosság és minden érdekelt fél – különösen a kompetenciaközpont munkájának eredményeiről – kellő időben átfogó, megfelelő, tárgyilagos, megbízható és könnyen hozzáférhető tájékoztatást kapjon , különösen a kompetenciaközpont, a hálózat, az ipari és tudományos tanácsadó testület, valamint a közösség munkájának eredményeit illetően . A kompetenciaközpont továbbá köteles a nyilvánosság elé tárni a 41 42 . cikkel összhangban tett érdekeltségi nyilatkozatokat. [Mód. 170]

(3) Az igazgatótanács az ügyvezető igazgató javaslatára engedélyezheti, hogy meghatározott érdekelt felek a kompetenciaközpont egyes tevékenységeiben megfigyelőként részt vegyenek.

(4) A kompetenciaközpont eljárási szabályzatában megállapítja az (1) és (2) bekezdésben említett átláthatósági szabályok végrehajtására vonatkozó gyakorlati intézkedéseket. A Horizont Európa program által finanszírozott intézkedések esetében figyelembe kell venni a Horizont Európa rendelet III. mellékletében szereplő előírásokat is.

36. cikk

A minősített adatok és a nem minősített különleges adatok védelmére vonatkozó biztonsági szabályok

(1) A 35. cikk sérelme nélkül a kompetenciaközpont nem adhatja tovább harmadik felek részére az általa kezelt vagy hozzá beérkezett olyan információkat, amelyek tekintetében indokolással ellátott kérelmet nyújtottak be teljes vagy részben bizalmas kezelés iránt.

(2) Az igazgatótanács tagjai, az ügyvezető igazgató, az ipari és tudományos tanácsadó testület tagjai, az eseti munkacsoportok tevékenységében részt vevő külső szakértők és a kompetenciaközpont személyzetének tagjai még feladataik megszűnését követően is az Európai Unió működéséről szóló szerződés 339. cikke szerinti titoktartási kötelezettségek hatálya alá tartoznak.

(3) A kompetenciaközpont igazgatótanácsa a bizottsági jóváhagyást követően elfogadja a kompetenciaközpont biztonsági szabályait, amelyek alapját az EU-minősített adatok és a nem minősített különleges adatok védelmét szolgáló bizottsági biztonsági szabályokban megfogalmazott elvek és előírások, többek között az (EU, Euratom) 2015/443 (25) és az (EU, Euratom) 2015/444 (26) bizottsági határozatban szereplő, az ilyen adatok kezelésére és tárolására vonatkozó rendelkezések képezik.

(4) A kompetenciaközpont minden szükséges intézkedést megtehet annak érdekében, hogy megkönnyítse a feladatai szempontjából lényeges adatoknak a Bizottsággal és a tagállamokkal, és adott esetben az érintett uniós hivatalokkal és szervekkel történő cseréjét. Az ebből a célból az EU-minősített adatok megosztására vonatkozóan kötött igazgatási megállapodásokhoz, valamint ilyen megállapodások hiányában az EU-minősített adatok rendkívüli eseti átadásához minden esetben ki kell kérni a Bizottság előzetes jóváhagyását.

37. cikk

Dokumentumokhoz való hozzáférés

(1) A kompetenciaközpont birtokában lévő dokumentumokra alkalmazni kell az 1049/2001/EK rendeletet.

(2) Az igazgatótanács a kompetenciaközpont létrejöttét követően hat hónapon belül elfogadja az 1049/2001/EK rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket.

(3) A kompetenciaközpont által az 1049/2001/EK rendelet 8. cikke alapján hozott határozatok ellen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 228. cikke értelmében panasszal lehet fordulni az ombudsmanhoz, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 263. cikke szerint keresetet lehet benyújtani az Európai Unió Bíróságához.

38. cikk

Felügyelet, értékelés és felülvizsgálat

(1) A kompetenciaközpont köteles folyamatos és módszeres ellenőrzésnek, valamint rendszeres értékeléseknek alávetni minden tevékenységét, ideértve a nemzeti koordinációs központokon és a hálózaton keresztül irányított tevékenységeket is. A kompetenciaközpont biztosítja a felügyeleti program végrehajtására és eredményeire vonatkozó adatok hatékony, eredményes és időszerű összegyűjtését, valamint hogy az uniós támogatásban részesülő kedvezményezettekre és a tagállamokra arányos adatszolgáltatási kötelezettség háruljon. Az értékelés eredményét nyilvánosságra kell hozni.

(2) Amikor már elegendő információ áll rendelkezésre e rendelet végrehajtásáról, de legkésőbb három és fél évvel a rendelet végrehajtásának megkezdését követően a Bizottság elvégzi a kompetenciaközpont időközi értékelését. A Bizottság jelentést készít erről az értékelésről, és 2024. december 31-ig benyújtja azt az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A kompetenciaközpont és a tagállamok ellátják a Bizottságot a jelentés elkészítéséhez szükséges információkkal.

(3) A (2) bekezdésben említett értékelés keretében fel kell mérni a kompetenciaközpont által elért eredményeket a számára meghatározott célok céljai, megbízatása és feladatai , megbízatás valamint hatékonysága és feladatok eredményessége tükrében. Amennyiben a Bizottság indokoltnak tartja a kompetenciaközpont további működtetését annak céljaira, megbízatására és feladataira tekintettel, javasolhatja a kompetenciaközpont 46. cikkben meghatározott megbízatásának meghosszabbítását. [Mód. 171]

(4) A (2) bekezdésben említett időközi értékelés megállapításai alapján a Bizottság [a 22. cikk (5) bekezdésével] összhangban járhat el, vagy más megfelelő intézkedést tehet.

(5) A Horizont Európa program keretében biztosított hozzájárulás ellenőrzését, értékelését, kivezetését és megújítását a Horizont Európa rendelet 8., 45. és 47. cikkében, valamint III. mellékletében foglalt rendelkezéseknek és az elfogadott végrehajtási módozatoknak megfelelően kell végezni.

(6) A Digitális Európa program keretében biztosított hozzájárulás ellenőrzését, jelentését és értékelését a Digitális Európa program 24. és 25. cikkének előírásai szerint kell végezni.

(7) A kompetenciaközpont végelszámolása esetén a Bizottság a kompetenciaközpont végelszámolását követő hat hónapon belül, de legkésőbb két évvel az e rendelet 46. cikkében említett végelszámolási eljárás megindítását követően elvégzi a kompetenciaközpont záróértékelését. A záróértékelés eredményeit az Európai Parlament és a Tanács elé kell terjeszteni.

38a. cikk

A kompetenciaközpont jogi személyisége

(1) A kompetenciaközpont jogi személyiséggel rendelkezik.

(2) A kompetenciaközpont valamennyi tagállamban az adott tagállam jogszabályai alapján a jogi személyeket megillető legteljesebb jogképességgel rendelkezik. Jogosult különösen ingó és ingatlan vagyont szerezni, illetve azt elidegeníteni, továbbá bírósági eljárásban félként részt venni. [Mód. 172]

39. cikk

A kompetenciaközpont felelőssége

(1) A kompetenciaközpont szerződéses felelősségét az adott megállapodásra, határozatra vagy szerződésre alkalmazandó jog szabályozza.

(2) Szerződésen kívüli felelősség esetén a kompetenciaközpont a tagállamok jogában közös általános elveknek megfelelően megtéríti az alkalmazottai által feladataik teljesítése során okozott károkat.

(3) A kompetenciaközpont által az (1) és (2) bekezdésben említett felelősség tekintetében teljesített bármely kifizetés, valamint az azzal kapcsolatban felmerülő költségek és ráfordítások a kompetenciaközpont kiadásának minősülnek, és azokat annak forrásaiból kell fedezni.

(4) A kompetenciaközpont a kötelezettségei teljesítéséért kizárólagos felelősséggel tartozik.

40. cikk

Az Európai Unió Bíróságának hatásköre és az alkalmazandó jog

(1) Az Európai Unió Bíróságának hatásköre az alábbi esetekben áll fenn:

1.	ha azt a kompetenciaközpont által kötött megállapodásban, határozatban vagy szerződésben szereplő választottbírósági záradék előírja;

2.	a kompetenciaközpont személyzete által a feladatai ellátása során okozott károkra vonatkozó kártérítéssel kapcsolatos jogvitákban;

3.	a kompetenciaközpont és alkalmazottai közötti jogvitákban az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatában és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételekben meghatározott korlátok között és feltételek mellett.

(2) Minden olyan kérdésben, amelyről e rendelet vagy más uniós jogi aktus nem rendelkezik, azon tagállam joga alkalmazandó, amelyben a kompetenciaközpont székhelye található.

41. cikk

A tagok felelőssége és biztosítás

(1) A tagoknak a kompetenciaközpont adósságaiért viselt pénzügyi felelőssége nem haladja meg az igazgatási költségekhez való, már befizetett hozzájárulásaik összegét.

(2) A kompetenciaközpontnak megfelelő biztosítást kell kötnie és fenntartania.

42. cikk

Összeférhetetlenség

A kompetenciaközpont igazgatótanácsának szabályokat kell elfogadnia a tagokra tagjaira , szerveire a szervekre és a személyi állományára, ezen belül állományra vonatkozóan az összeférhetetlenség megelőzése és kezelése céljából. Ezeknek a szabályoknak az ügyvezető igazgatóra, XXX rendelet [új költségvetési rendelet] értelmében tartalmazniuk kell igazgatótanácsra, valamint az igazgatótanács és az ipari és tudományos tanácsadó testületre és a közösségre vonatkozóan az testület tagjainak képviselőivel kapcsolatos összeférhetetlenség megelőzése, azonosítása és megszüntetése céljából elkerülésére szolgáló rendelkezéseket. [Mód. 173]

A tagállamok a nemzeti koordinációs központok tekintetében gondoskodnak az összeférhetetlenség megelőzéséről, azonosításáról és megszüntetéséről. [Mód. 174]

Az első bekezdésben említett szabályoknak összhangban kell lenniük az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelettel. [Mód. 175]

43. cikk

Személyes adatok védelme

(1) A személyes adatok kompetenciaközpont általi kezelésére az (EU) 2018/XXX európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazandó.

(2) Az igazgatótanács elfogadja az (EU) 2018/xxx rendelet xx. cikkének (3) bekezdésében említett végrehajtási intézkedéseket. Az igazgatótanács további, az (EU) 2018/xxx rendelet kompetenciaközpont általi alkalmazásához szükséges intézkedéseket fogadhat el.

44. cikk

Székhely és a fogadó tagállam által nyújtott támogatás [Mód. 176]

A kompetenciaközpont székhelyét demokratikusan elszámoltatható eljárás keretében, átlátható kritériumok alapján és az uniós joggal összhangban kell meghatározni. [Mód. 177]

A fogadó tagállam a lehető legjobb feltételeket biztosítja a kompetenciaközpont megfelelő működéséhez, ideértve az egyetlen székhelyet és további feltételeket, például a munkatársak gyermekei számára megfelelő oktatási létesítmények hozzáférhetőségét, valamint a munkatársak gyermekeinek és házastársainak, illetve élettársainak a munkaerőpiachoz, a társadalombiztosításhoz és az orvosi ellátáshoz való megfelelő hozzáférését is. [Mód. 178]

A kompetenciaközpont és a székhelye szerinti tagállam [Belgium] között igazgatási megállapodás jöhet jön létre, amelyben az adott tagállam kiváltságokat és mentességeket, valamint egyéb támogatást biztosíthat biztosít a kompetenciaközpont részére. [Mód. 179]

VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

45. cikk

Első intézkedések

(1) Mindaddig, amíg a kompetenciaközpont nem rendelkezik a saját költségvetésének végrehajtásához szükséges működési kapacitással, a Bizottság felel a kompetenciaközpont létrehozásáért és kezdeti működtetéséért. A Bizottság az uniós joggal összhangban valamennyi szükséges intézkedést a kompetenciaközpont illetékes szerveinek bevonásával hajtja végre.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában, az igazgatótanács által a 16. cikk szerint kinevezett ügyvezető igazgató hivatalba lépéséig a Bizottság kijelölhet egy ideiglenes ügyvezető igazgatót, aki ellátja az ügyvezető igazgatói feladatokat, és akit ebben korlátozott számú bizottsági tisztviselő segíthet. A Bizottság ideiglenesen korlátozott számú bizottsági tisztviselőt bízhat meg.

(3) Az ideiglenes ügyvezető igazgató engedélyezhet minden kifizetést, amelyet a kompetenciaközpont éves költségvetésében szereplő előirányzatok fedeznek és amelyeket az igazgatótanács jóváhagyott, valamint megállapodásokat és szerződéseket köthet, illetve döntéseket hozhat, ideértve – a kompetenciaközpont létszámtervének elfogadását követően – a munkavállalói szerződéseket is.

(4) Az ideiglenes ügyvezető igazgató a kompetenciaközpont ügyvezető igazgatójával egyetértésben, az igazgatótanács jóváhagyásával meghatározza azt a napot, amelyen a kompetenciaközpont képessé válik saját költségvetésének a végrehajtására. E naptól kezdve a Bizottság nem tesz kötelezettségvállalásokat és nem teljesít kifizetéseket a kompetenciaközpont tevékenységeivel kapcsolatban.

45a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 6. cikk (5a) bekezdésében és a 8. cikk (4b) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [e rendelet hatálybalépésének dátumától] kezdődő hatállyal.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 6. cikk (5a) bekezdésében és a 8. cikk (4b) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 6. cikk (5a) bekezdése és a 8. cikk (4b) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik. [Mód. 180]

46. cikk

Időtartam

(1) A kompetenciaközpont a 2021. január 1-jétől2029. december 31-ig tartó időszakra jön létre.

(2) Ezen időszak végén, amennyiben e rendelet felülvizsgálata alapján nem születik ezzel ellentétes döntés, el kell indítani a végelszámolási eljárást. A végelszámolási eljárás automatikusan elindul, ha az Unió vagy az összes részt vevő tagállam kilép a kompetenciaközpontból.

(3) A kompetenciaközpont végelszámolását célzó eljárás lebonyolítására az igazgatótanács kinevez egy vagy több végelszámolót, aki(k)nek eleget kell tennie/tenniük az igazgatótanács határozatainak.

(4) A kompetenciaközpont végelszámolásakor a kompetenciaközpont vagyona szolgál a kötelezettségei és a végelszámolási költségek fedezeteként. Az esetleges többletet a kompetenciaközpont számára biztosított pénzügyi hozzájárulásukkal arányosan szét kell osztani az Unió és a részt vevő tagállamok között. A felosztás során az Uniónak jutó rész visszakerül az Unió költségvetésébe.

47. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt …, -án/-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

a Tanács részéről

az elnök

(1) HL C […]., […], […]. o.

(2) HL C […]., […]., […]. o.

(3) Az Európai Parlament 2019. április 17-i álláspontja.

(4) Közös közlemény az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak: Az Európai Unió kiberbiztonsági stratégiája: Nyílt, megbízható és biztonságos kibertér (JOIN(2013)0001).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1148 irányelve (2016. július 6.) a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről (HL L 194., 2016.7.19., 1. o.).

(6) Közös közlemény az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak: Ellenálló képesség, elrettentés és védelem: az Unió erőteljes kiberbiztonságának kiépítése (JOIN(2017)0450).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/… rendelete (…) a kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, tranzitjára, az azokkal végzett brókertevékenységre és az azokkal kapcsolatos műszaki támogatásra vonatkozó uniós ellenőrzési rendszer kialakításáról (HL L …, …, … o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1148 irányelve (2016. július 6.) a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről (HL L 194., 2016.7.19., 1. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/… rendelete (…) az ENISA-ról (Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség), valamint az információs és kommunikációs technológiák kiberbiztonsági tanúsításáról és az 526/2013/EU rendelet (kiberbiztonsági jogszabály) hatályon kívül helyezéséről (HL L …) (2017/0225(COD)).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/… rendelete (…) az ENISA-ról (Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség), valamint az információs és kommunikációs technológiák kiberbiztonsági tanúsításáról és az 526/2013/EU rendelet (kiberbiztonsági jogszabály) hatályon kívül helyezéséről (HL L …) (2017/0225(COD)).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).

(12) [cím és HL-hivatkozás].

(13) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(14) [teljes cím és HL-hivatkozás]

(15) [teljes cím és HL-hivatkozás]

(16) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/XXX rendelete (…) a Digitális Európa programnak a 2021–2027 közötti időszakra történő létrehozásáról (HL L …) (2018/0227(COD)).

(17) [teljes cím és HL-hivatkozás]

(18) [teljes cím és HL-hivatkozás]

(19) [teljes cím és HL-hivatkozás]

(20) A Bizottság 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2013. szeptember 30.) a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról (HL L 328., 2013.12.7., 42. o.).

(21) [teljes cím és HL-hivatkozás]

(22) A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(23) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(24) A Tanács 259/68/EGK, Euratom, ESZAK rendelete (1968. február 29.) az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról, egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről, valamint a Bizottság tisztviselőire ideiglenesen alkalmazandó különleges intézkedések bevezetéséről (HL L 56., 1968.3.4., 1. o.).

(25) A Bizottság (EU, Euratom) 2015/443 határozata (2015. március 13.) a Bizottságon belüli biztonságról (HL L 72., 2015.3.17., 41. o.).

(26) A Bizottság (EU, Euratom) 2015/444 határozata (2015. március 13.) az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 72., 2015.3.17., 53. o.).

2021.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 158/884

P8_TA(2019)0420

Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz ***I

Az Európai Parlament 2019. április 17-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, valamint az 1316/2013/EU és a 283/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0438 – C8-0255/2018 – 2018/0228(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 158/67)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0438),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 172. és 194. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0255/2018),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

—	tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. szeptember 19-i véleményére (1),

—	tekintettel a Régiók Bizottságának 2018. október 10-i véleményére (2),

—	tekintettel elnöke által a bizottsági elnökökhöz intézett, 2019. január 25-i levélre, amely felvázolja a Parlament megközelítését a többéves pénzügyi keretbe tartozó, 2020 utáni ágazati programokra vonatkozóan,

—	tekintettel a Tanács által az Európai Parlament elnökéhez intézett, 2019. április 1-i levélre, amelyben megerősíti a társjogalkotók által a tárgyalások során kialakított közös értelmezést,

—	tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

—	tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság által az eljárási szabályzat 55. cikke alapján folytatott közös tanácskozásokra,

—

tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére, valamint a Külügyi Bizottság, a Költségvetési Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság és a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményeire (A8-0409/2018),

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot (3);

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 440., 2018.12.6., 191. o.

(2) HL C 461., 2018.12.21., 173. o.

(3) Ez az álláspont lép a 2018. december 12-én elfogadott módosítások helyébe (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0517).

P8_TC1-COD(2018)0228

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 17-én került elfogadásra az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, valamint az 1316/2013/EU és a 283/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 172. és 194. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

mivel:

(1)

Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés megvalósítása és a munkahelyteremtés ösztönzése és a hosszú távú dekarbonizációs kötelezettségvállalások tiszteletben tartása érdekében az Európai Uniónak olyan korszerű, multimodális és nagy teljesítményű infrastruktúrára van szüksége, amely hozzájárul az Unió és valamennyi régiója – a távoli, legkülső, szigeti, perem- és hegyvidéki és gyéren lakott régiókat is beleértve – összekötéséhez és integrációjához a közlekedési, a digitális és az energetikai ágazatban. Az említett összeköttetéseknek elő kell mozdítaniuk a személyek, az áruk, a tőke és a szolgáltatások szabad mozgását. A transzeurópai hálózatoknak elő kell segíteniük a határon átnyúló összeköttetéseket, nagyobb fokú gazdasági, társadalmi és területi kohéziót kell teremteniük, valamint hozzá kell járulniuk egy versenyképesebb és fenntartható szociális piacgazdaság kialakításához és az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez.

(2)

Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (a továbbiakban: a program) célja, hogy felgyorsítsa a transzeurópai hálózatokba történő beruházásokat és megkönnyítse mind a köz-, mind a magánszférából származó finanszírozást, növelve egyúttal a jogbiztonságot, és tiszteletben tartva a technológiai semlegesség elvét. A programnak lehetővé kell tennie a közlekedési, az energetikai és a digitális ágazat közötti szinergiák teljes mértékű kiaknázását, javítva ezzel az uniós intézkedések hatékonyságát, és lehetővé téve a megvalósítási költségek optimalizálását.

(3)

A program céljai közt szerepel az éghajlatváltozás elleni uniós fellépéshez való hozzájárulás , és a környezetvédelmi és társadalmi szempontból fenntartható projektek, valamint adott esetben az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást célzó intézkedések támogatása. Meg kell erősíteni különösen a program hozzájárulását a Párizsi Megállapodásban foglalt célkitűzések, valamint a javasolt 2030-as energia- és éghajlat-politikai, továbbá a hosszú távú dekarbonizációs célok eléréséhez.

(3a)	A programnak az alkalmazandó uniós és nemzeti jogszabályokkal összhangban garantálnia kell az átláthatóság magas szintjét és a nyilvános konzultációt.

(4)

Ezért a Párizsi Megállapodás végrehajtásával kapcsolatos uniós kötelezettségekkel és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak megvalósítására vonatkozó kötelezettségvállalással összhangban az éghajlatváltozás elleni küzdelem fontosságát hangsúlyozva, ez a rendelet középpontba kívánja helyezni az éghajlat-politikai intézkedéseket, valamint érvényesíteni hivatott azt az általános célt, hogy a költségvetési kiadások legalább 25%-a éghajlat-politikai célkitűzések teljesítését támogassa (4). Az e program keretében végrehajtott intézkedéseknek a program teljes pénzügyi keretének 60 %-a mértékében kell hozzájárulniuk az éghajlat-politikai célkitűzések megvalósításához, többek között az alábbi riói mutatók alapján: ii. a belvízi utakkal és a multimodális közlekedéssel, valamint a gázinfrastruktúrával kapcsolatos kiadások 40 %-a (amennyiben mód nyílik a megújuló hidrogén vagy a biometán használatának fokozására). A program előkészítése és végrehajtása során azonosítani kell a releváns intézkedéseket, és a megfelelő értékelések és felülvizsgálati folyamatok keretében újabb értékelésnek kell alávetni őket. Annak érdekében, hogy az infrastruktúra ne legyen kitéve hosszú távú éghajlatváltozási hatásoknak, illetve hogy a valamely projektre vonatkozó gazdasági elemzés figyelembe vegye a projektből származó üvegházhatású gázkibocsátás költségeit, a program által támogatott projekteket adott esetben éghajlatváltozási rezilienciavizsgálat alá kell vetni, összhangban a Bizottság által kidolgozandó – az Unió többi programja tekintetében kidolgozott útmutatásokkal adott esetben koherens – útmutatással.

(5)

Az egyes légköri szennyező anyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről, a 2003/35/EK irányelv módosításáról, valamint a 2001/81/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2016/2284 irányelv 11. cikkének c) pontjában meghatározott, az irányelvben előírt célok teljesítése érdekében hozott intézkedések támogatására szolgáló uniós finanszírozás felhasználására vonatkozó jelentéstételi kötelezettségeknek való megfelelés érdekében nyomon kell követni az ezen irányelv alapján hozott kibocsátás- vagy légszennyezettség-csökkentő intézkedésekre fordított uniós kiadásokat.

(6)

E program egyik fontos célja a közlekedési, az energia- és digitális ágazat közötti szinergiák és komplementaritás erősítése. Evégett a programnak olyan munkaprogramok elfogadását kell előírnia, amelyek olyan speciális beavatkozási területekkel foglalkoznának, mint például az összekapcsolt és automatizált mobilitás vagy a fenntartható alternatív tüzelőanyagok. A digitális kommunikáció lehetővé tétele az energia és a közlekedés terén megvalósítandó közös érdekű projekt szerves részét képezné. Ezenkívül a programnak minden szektoron belül lehetővé kell tennie a más szektorokhoz tartozó szinergikus komponensek támogathatóvá tételét, amennyiben egy ilyen megközelítés növeli a beruházás társadalmi-gazdasági előnyeit. Az ágazatok közötti szinergia az intézkedések kiválasztására vonatkozó kritériumok segítségével is fokozható, valamint a megnövelt társfinanszírozás tekintetében .

(7)

Az 1315/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (5) meghatározott, a transzeurópai közlekedési hálózatokra vonatkozó iránymutatások (a továbbiakban: TEN-T iránymutatások) meghatározzák a TEN-T infrastruktúráját és az általa teljesítendő követelményeket, valamint rendelkeznek az infrastruktúra megvalósításához szükséges intézkedésekről. Az iránymutatások mindenekelőtt a törzshálózat 2030-ig történő megvalósítását irányozzák elő – új infrastruktúrák létrehozása, valamint a meglévő infrastruktúrák jelentős felújítása és korszerűsítése révén, a hálózat folyamatosságának biztosítása céljából .

(7a)

A közlekedési ágazatban a program által finanszírozott közös érdekű projektek kidolgozásához hozzájáruló intézkedéseknek az összes közlekedési mód komplementaritásán kell alapulniuk, hogy hatékony és összekapcsolt multimodális hálózatokat biztosítsanak annak érdekében, hogy Unió-szerte biztosított legyen a konnektivitás. Ezeknek magukban kell foglalniuk a tagállamok azon közutait, amelyek továbbra is jelentős beruházási szükségletekkel szembesülnek a törzshálózat kiépítésének befejezése tekintetében.

(8)

A TEN-T iránymutatásokban meghatározott célok elérése érdekében szükséges kiemelten támogatni a folyamatban lévő TEN-T projekteket, valamint a határon átnyúló összeköttetéseket, a hiányzó összeköttetések pótlását, és biztosítani adott esetben, hogy a támogatott intézkedések a teljesítmény és az interoperabilitás tekintetében összhangban legyenek az 1315/2013/EU rendelet 47. cikke szerint létrehozott, a folyosókra vonatkozó munkatervekkel, illetve a hálózatfejlesztés egészével.

(8a)	Az Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszernek (ERTMS) a törzshálózaton 2030-ig való, az 1315/2013/EU rendeletben előírt kiépítéséhez fokozni kell az európai szintű támogatást és ösztönözni kell a magánbefektetők részvételét.

(8b)	A TEN-T törzshálózat sikeres befejezésének és a tényleges intermodalitás biztosításának fontos előfeltétele, hogy a repülőterek is csatlakozzanak a TEN-T hálózathoz. Ezért kiemelt feladat a repülőtereknek a TEN-T törzshálózattal való összekapcsolása, amennyiben ezek a kapcsolatok még hiányoznak.

(8c)

A határon átnyúló intézkedések végrehajtása nagy fokú integrációt igényel a tervezés és a végrehajtás tekintetében. Az integrációt alátámaszthatják például a következő, nem fontossági sorrendben felsorolt elemek: egyetlen projektvállalkozás létrehozása, közös irányítási struktúra, közös vállalkozás, bilaterális jogi keret, az 1315/2013/EU rendelet 47. cikke szerinti végrehajtási jogi aktus vagy az együttműködés bármely egyéb formája. Ösztönözni kell az integrált irányítási struktúrák, köztük a közös vállalkozások kialakítását, többek között nagyobb mértékű társfinanszírozás révén.

(8d)	A jelenleg fejlesztés alatt álló TEN-T-projektek megvalósításának előmozdítását célzó egyszerűsítési intézkedéseknek elő kell segíteniük a közlekedés területén megvalósuló közös érdekű projektek hatékonyabb végrehajtását.

(9)

A megnövekedett forgalom és a hálózatfejlődés megfelelő tükrözése érdekében ki kell igazítani a törzshálózati folyosók nyomvonalát és előre meghatározott szakaszait. A törzshálózati folyosók e kiigazításai nem befolyásolhatják a törzshálózat 2030-ig történő befejezését, javítaniuk kell az uniós tagállamokban a folyosók általi lefedettséget és az egységesség megőrzése, valamint a folyosófejlesztés és a koordináció hatékonyságának fenntartása érdekében arányosaknak kell lenniük. Ennél fogva a törzshálózati folyosók hossza legfeljebb 15 %-kal növelhető. A törzshálózati folyosók nyomvonalának kiigazítása során kellő időben figyelembe kell venni a törzshálózat kiépítésének felülvizsgálata keretében elért eredményeket, ahogyan erről az 1315/2013/EU rendelet 54. cikke rendelkezik. A kiigazítás során figyelembe kell venni az elhagyott vagy szétbontott, határokon átnyúló regionális vasúti összeköttetéseket, valamint a teljes hálózat állapotát és az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésének hatását.

(10)

Az intelligens, interoperábilis, fenntartható, multimodális , inkluzív, hozzáférhető, biztonságos és zavartalan mobilitás érdekében Unió-szerte támogatni kell a köz- és magánberuházásokat valamennyi szállítási mód esetén. 2017-ben a Bizottság előterjesztette az „Európa mozgásban” csomagot (6), amely különböző kezdeményezéseket tartalmaz a közlekedés biztonságosabbá tételére, az intelligens útdíjfizetés ösztönzésére, a CO2-kibocsátás, a légszennyezés és a forgalmi torlódások csökkentésére, az összekapcsolt és automatizált mobilitás előmozdítására, valamint a munkavállalók megfelelő körülményeinek és pihenőidejének biztosítására. Ezek a kezdeményezések uniós pénzügyi támogatást igényelnek, adott esetben e program révén.

(11)

A TEN-T iránymutatások az új technológiák és az innováció tekintetében előírják, hogy a hálózatnak lehetővé kell tennie minden közlekedési mód dekarbonizációját, mégpedig az energiahatékonyság és az alternatívtüzelőanyag-használat ösztönzése révén, tiszteletben tartva a technológiai semlegesség elvét. A 2014/94/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) az összes közlekedési mód által igénybe vehető alternatív tüzelőanyagok uniós infrastruktúrájának kiépítésére irányuló közös intézkedési keretet hoz létre a közlekedés fosszilis energiaforrásoktól való függésének lehető legnagyobb mértékű csökkentése, illetve környezeti és éghajlati hatásának enyhítése érdekében, és előírja a tagállamok számára, hogy 2025. december 31-ig hozzáférhetővé kell tenniük megfelelő számú nyilvános elektromos töltőállomást, illetve nyilvános töltőállomást. Amint azt a Bizottság 2017. novemberi javaslatai (8) is körvonalazzák, szükség van egy az alacsony kibocsátású mobilitással foglalkozó átfogó intézkedéscsomagra, beleértve a pénzügyi támogatást is, amennyiben a piaci feltételek nem nyújtanak kellő ösztönzést. „Fenntartható mobilitás Európában:

(12)

A „Fenntartható mobilitás Európában: biztonságos, összekapcsolt és tiszta közlekedés” (9) című közleményében a Bizottság hangsúlyozza, hogy az automatizáció és a fejlett konnektivitású rendszerek a járműveket biztonságosabbá, megoszthatóbbá és minden polgár számára hozzáférhetőbbé teszik, azok számára is, akik ma el vannak zárva a mobilitási szolgáltatásoktól, például az időskor vagy csökkent mozgásképesség miatt. Ezzel összefüggésben a Bizottság javaslatot tett egy közúti közlekedésbiztonsággal kapcsolatos európai uniós stratégiai cselekvési tervre, illetve a közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezeléséről szóló 2008/96/EK irányelv felülvizsgálatára.

(13)

A hálózat kevésbé előrehaladott részeit érintő közlekedési projektek végrehajtásának javítása érdekében át kell irányítani a programhoz egy a Kohéziós Alaphoz rendelt forrást a Kohéziós Alapból támogatható tagállamokban megvalósuló közlekedési projektek finanszírozására. A finanszírozásra jogosult projektek kiválasztása során kezdetben ▌ érintetlenül kell hagyni a Kohéziós Alap szerinti nemzeti allokációkat. A kezdeti szakasz végén a programba átirányított és szállítási infrastruktúrához nem hozzárendelt forrásokat piaci alapon kell kiosztani a Kohéziós Alapból finanszírozásra jogosult tagállamokban tervezett projektek részére oly módon, hogy a határon átnyúló és a hiányzó összeköttetések előnyt élveznek. A Bizottságnak támogatnia kell a Kohéziós Alapból támogatható tagállamokat a projektek megfelelő menetrendjének kialakításában, különösen az érintett közigazgatások intézményi kapacitásának megerősítése révén.

(14)

A 2017 november 10-i közös közleményt (10) követően az Európai Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője által 2018. március 28-án elfogadott, a katonai mobilitásra vonatkozó cselekvési terv (11) kiemelte, hogy a közlekedési infrastruktúrára vonatkozó politika egyértelmű lehetőséget kínál a védelmi szükségletek és a TEN-T közötti szinergiák növelésére azon átfogó céllal, hogy Unió-szerte javuljon a katonai mobilitás, figyelembe véve a földrajzi egyensúlyt és a polgári védelem terén jelentkező előnyöket. A cselekvési terv értelmében 2018-ban a Tanács megvizsgálta és jóváhagyta a közlekedési infrastruktúrával kapcsolatos katonai követelményeket (12), 2019-ben pedig a bizottsági szolgálatok megállapították , hogy melyek a transzeurópai közlekedési hálózat kettős célra alkalmas részei, figyelemmel a meglévő infrastruktúra szükség szerinti korszerűsítésére is. A kettős felhasználású projektek végrehajtásának uniós finanszírozását a programon keresztül, a cselekvési tervnek megfelelő és az alkalmazandó követelményeket rögzítő munkaprogramok, valamint a tagállamok által a katonai mobilitási cselekvési tervvel összhangban meghatározott, prioritást élvező projektek további indikatív jegyzéke alapján a program keretében kell végrehajtani.

(15)

A TEN-T iránymutatások megállapítják, hogy az átfogó hálózat biztosítja az Unió minden régiójának elérhetőségét és összekapcsoltságát, ideértve a távoli, a szigeti és a legkülső régiókat is. A „Szorosabb és megújított stratégiai partnerség az EU legkülső régióival” című közleményében (13) a Bizottság rámutatott továbbá a legkülső régiók speciális közlekedési, energia- és digitális igényeire és az ezen igények (többek között a CEF-ből való) megfelelő uniós finanszírozás révén történő kielégítésének szükségességére, maximálisan 70 %-os társfinanszírozási arány alkalmazása révén.

(16)

Figyelembe véve azokat a jelentős beruházásokat, amelyek szükségesek a TEN-T törzshálózat 2030-ig és a TEN-T átfogó hálózat 2050-ig történő megvalósításához (a 2021–2027 közötti időszakra becsült összeg az előbbi esetében 350, az utóbbi esetében 700 milliárd EUR), a különböző uniós finanszírozási programok és eszközök adta lehetőségekkel a lehető leghatékonyabb módon kell élni, vagyis maximalizálni kell az Unió által támogatott beruházások hozzáadott értékét. Ennek eléréséhez sort kell keríteni a beruházási eljárás észszerűsítésére, ami lehetővé tenné a közlekedési projektek menetrendjének nyomonkövethetőségét és valamennyi releváns uniós eszköz – nevezetesen az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és az InvestEU Alap – koherenciáját. Adott esetben figyelembe kell venni különösen az (EU) XXX rendelet [Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi és Migrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a Határigazgatási és Vízumeszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról (CPR)] IV. mellékletében részletezett támogatási kritériumokat.

(17)

A 347/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (14) azonosítja az uniós energia- és éghajlat-politikai célkitűzések elérése érdekében megvalósítandó transzeurópai energia-infrastruktúrával kapcsolatos prioritásokat, meghatározza az e prioritások megvalósításához szükséges közös érdekű projekteket, továbbá intézkedéseket fogad el az engedélyezés, az állami részvétel és a szabályozás területén e projektek végrehajtásának felgyorsítása és/vagy megkönnyítése céljából, beleértve az ilyen projektek uniós pénzügyi támogatásra való jogosultságának kritériumait is. A közös érdekű projekteknek az említett rendelettel összhangban történő meghatározása továbbra is az „első az energiahatékonyság” elvet követi, ezért a projekteket az uniós energia- és éghajlat-politikai célkitűzésekkel teljes mértékben összhangban lévő, az energia iránti keresletre vonatkozó forgatókönyvek alapján kell értékelni.

(18)

Az irányelv [a megújulóenergia-irányelv átdolgozása] hangsúlyozza egy olyan keret létrehozásának szükségességét, amely lehetővé tenné az uniós források fokozottabb igénybevételét. Kifejezetten szorgalmazza a megújuló energia területén folytatott, határon átnyúló együttműködéseket célzó intézkedések támogatását.

(19)

A megújuló energiával kapcsolatos fejlesztések terén továbbra is a hálózati infrastruktúra kiépítése a prioritás, ugyanakkor a megújuló energia területén folytatott, határon átnyúló együttműködés bevonása a programba, valamint egy – a hálózat kiegyensúlyozásához hozzájáruló tárolási és keresletoldali válaszintézkedési megoldásokat is tartalmazó – intelligens és hatékony energiarendszer kifejlesztése a „Tiszta energia minden európainak” kezdeményezés keretében elfogadott megközelítést tükrözi, melynek célja a megújuló energiákkal kapcsolatos 2030-as célok elérése közös felelősség alapján, valamint megfelel a megváltozott a szakpolitikai környezetnek, méltányos és megfelelő szociális átmenetet biztosítva, ambiciózus hosszú távú dekarbonizációs célkitűzésekkel .

(20)

Az Unió dekarbonizációs menetrendje szempontjából döntő fontosságúak azok az innovatív infrastrukturális technológiák, amelyek lehetővé teszik az átállást az alacsony kibocsátású energia- és mobilitási rendszerekre, és javítják az ellátás biztonságát ezáltal növelve az Unió energetikai függetlenségét. Európa energiahálózatainak megerősítéséről szóló 2017. november 23-i közleményében (15) a Bizottság hangsúlyozta, hogy a villamos energia – amely 2030-ban már fele részben megújuló energiaforrásokon alapul – egyre inkább hozzá fog járulni a mostanáig a fosszilis tüzelőanyagok által dominált ágazatok, például a közlekedés, az ipar, a hűtés és a fűtés dekarbonizációjához, és hogy ennek megfelelően a transzeurópai energiahálózat-infrastruktúrával kapcsolatos szakpolitikának a villamosenergia-hálózatok összekapcsolására, a villamos energia tárolására, az intelligens hálózatokkal foglalkozó projektekre és a gázinfrastruktúrába irányuló beruházásokra kell összpontosítania . Az Unió dekarbonizációs céljainak, a belső piaci integráció és az ellátás biztonságának támogatása érdekében kellő figyelmet kell fordítani azokra a technológiákra és projektekre, amelyek elősegítik az alacsony kibocsátású gazdaságra való átállást, és elsőbbséget kell biztosítani számukra. A Bizottság célja a program által támogatandó, a határon átnyúló intelligens hálózatokra, az innovatív tárolókra, valamint a szén-dioxid-szállításra irányuló projektek számának növelése.

(20a)

A határon átnyúló megújulóenergia-projekteknek lehetővé kell tenniük a megújuló energiák költséghatékony alkalmazását az Unióban, csakúgy mint az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv (16) 3. cikkében említett kötelező uniós cél elérését, amely szerint 2030-ra a megújuló energia részarányának el kell érnie a 32 %-ot, továbbá hozzá kell járulniuk a megújuló energiaforrások hasznosítására alkalmazott innovatív technológiák stratégiai bevezetéséhez. A megújulóenergia-termelés területén a támogatható technológiák közé tartozik például a szárazföldi vagy tengeri szélenergia, a napenergia, a fenntartható biomassza, az óceánenergia, a geotermikus energia vagy ezek kombinációinak használata; hálózati csatlakozásuk, valamint az egyéb elemek, így például a tároló vagy átalakító létesítmények. A támogatható intézkedések nem korlátozódnak a villamosenergia-ágazatra, és kiterjedhetnek egyéb energiahordozókra is vagy az ágazat összekapcsolására más ágazatokkal, például a hűtéssel és fűtéssel, a villamos energia gázzá alakításával, a tárolással vagy a szállítással. A technológiai fejlődéssel és fejlesztésekkel összefüggő rugalmasság biztosítása érdekében ez a felsorolás nem kimerítő jellegű. Ezek a projektek nem teszik feltétlenül szükségessé a fizikai kapcsolatot az együttműködő tagállamok között. Működhetnek egyetlen érintett tagállam területén, feltéve hogy teljesülnek a melléklet IV. részében szereplő kritériumok.

(20b)

A megújuló energia és a projektek piaci bevezetése terén történő határokon átnyúló együttműködés támogatása érdekében az Európai Bizottságnak elő kell segítenie a határokon átnyúló projektek fejlesztését a megújuló energia területén. Az energiaágazatban a határokon átnyúló megújulóenergia-projektek megfelelő piaci elterjedésének hiányában a határokon átnyúló megújulóenergia-projektekre szánt fel nem használt költségvetést a transzeurópai energiahálózatok a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott célkitűzéseinek a 9. cikk (3) bekezdésében említett eszközök révén történő elérésére kell fordítani, mielőtt a megújuló energia a 7. cikk (6) bekezdése szerinti uniós finanszírozási mechanizmusából hívnának le összegeket.

(20c)

Szükséges az intelligens energiahálózatok támogatása, amennyiben ezek a projektek a villamos energia termelését, elosztását vagy fogyasztását valós idejű irányítási rendszer használatával integrálják és befolyásolják a határokon átnyúló energiaáramlást. Az energetikai projekteknek jobban kell tükrözniük az intelligens hálózatok központi szerepét az energetikai átállás során, a CEF támogatásnak továbbá segítenie kell a finanszírozás hiányosságainak leküzdését, amelyek pillanatnyilag akadályozzák, hogy beruházások történjenek az intelligens hálózati technológia széles körű használatának érdekében.

( 20d)

Az uniós támogatások keretében különös figyelmet kell fordítani az energiahálózatok határon átnyúló összekapcsolására, többek között azokban az esetekben, amikor az a villamosenergia-hálózatok összekapcsolására vonatkozó, 2020-ra megvalósítandó 10 %-os és 2030-ra megvalósítandó 15 %-os, az (EU) 2018/1999 rendeletben (17) megállapított cél eléréséhez szükséges. A villamosenergia-rendszerösszekötők alkalmazása kulcsfontosságú a piacok integrálásához, a megújuló energiaforrások növeléséhez a rendszerben, és az eltérő megújulóenergia-keresleti és -ellátási portfólióikból, a tengeri szélerőmű-hálózatokból, valamint az intelligens hálózatokból származó előnyöket kiaknázva valamennyi ország likvid és versenyképes piacba való integrálásához.

(21)

A digitális egységes piac létrejöttének záloga az alapjául szolgáló digitális konnektivitási infrastruktúra megléte. Az európai ipar digitalizációja és az olyan ágazatok modernizációja, mint a közlekedés, az energiaipar, az egészségügy és a közigazgatás, a megbízható és megfizethető nagy és nagyon nagy kapacitású hálózatokhoz való univerzális hozzáférésen múlik. A digitális konnektivitás a gazdasági, társadalmi és területi szakadékok áthidalásának egyik legfontosabb tényezőjévé vált, támogatja a helyi gazdaságok korszerűsödését és segíti a gazdasági tevékenységek diverzifikációját. A digitális konnektivitási infrastruktúra területén ki kell igazítani a program intervenciós hatókörét oly módon, hogy az tükrözze az ilyen infrastruktúra növekvő jelentőségét a gazdaság és általában a társadalom szempontjából. Éppen ezért meg kell határozni a digitális konnektivitási infrastruktúrával kapcsolatos azon közös érdekű projekteket, amelyekre szükség van az Unió digitális egységes piacra vonatkozó céljainak eléréséhez, és hatályon kívül kell helyezni a 283/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet (18).

(22)

„Az összekapcsoltság a versenyképes digitális egységes piac szolgálatában: Úton a gigabitalapú európai információs társadalom felé” című közlemény (19) (a továbbiakban: gigabitalapú társadalom stratégia) stratégiai célokat határoz meg 2025-re a digitális konnektivitási infrastruktúrába való beruházások optimalizálása érdekében. Az (EU) 2018/1972 európai parlamenti és tanácsi irányelv (20) célja többek között olyan szabályozási környezet teremtése, amely ösztönzi a digitális konnektivitási hálózatokba történő magánberuházásokat. Azonban jól látszik, hogy a hálózatépítő projektek az Unió számos területén nem életképesek gazdaságilag, aminek több oka is lehet, például a távoli fekvés, a területi vagy földrajzi adottságok, az alacsony népsűrűség és különféle társadalmi-gazdasági tényezők. Ezekre emiatt mihamarabb kiemelt figyelmet kell fordítani. Ezért a programot úgy kell kiigazítani, hogy hozzájáruljon a gigabitalapú társadalom stratégiában meghatározott stratégiai célok eléréséhez valamint ahhoz, hogy a vidéki és városi fejlesztések közötti egyensúly megfelelőbb legyen , kiegészítve ezzel azt a támogatást, amelyet a nagyon nagy kapacitású hálózatok kialakításához más programok, mindenekelőtt az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), a Kohéziós Alap és az InvestEU Alap nyújtanak.

(23)

Jóllehet mindazon digitális konnektivitási hálózatok, amelyek az internethez kapcsolódnak, alapvetően transzeurópaiak, köszönhetően főként az általuk lehetővé tett alkalmazásoknak és szolgáltatásoknak; a program segítségével elsősorban olyan intézkedéseket kell támogatni, amelyek várhatóan a legnagyobb hatást gyakorolják a digitális egységes piacra (többek között a gigabitalapú társadalom stratégia céljaival való összhangjuk révén), valamint a gazdaság és a társadalom digitális átalakítására, figyelembe véve a piac nem megfelelő működését és a végrehajtás feltárt akadályait.

(24)

Az iskolák, az egyetemek, a könyvtárak, a helyi, tartományi, regionális vagy nemzeti közigazgatási szervek, a főbb közszolgáltatási intézmények, a kórházak és az egészségügyi központok, a közlekedési csomópontok és a digitálisan intenzív vállalkozások mind-mind olyan egységek és helyszínek, amelyek lényegesen befolyásolhatják közvetlen környezetük – ideértve a vidéki és kis népsűrűségű területeket is – társadalmi-gazdasági fejlődését. Ezeknek a társadalmi-gazdasági fókuszpontoknak élen kell járniuk a gigabitalapú konnektivitás terén, hogy az európai polgárok, az üzleti világ és helyi közösségek számára a legjobb szolgáltatásokhoz és alkalmazásokhoz biztosíthassanak hozzáférést. A programnak támogatnia kell a gigabitalapú konnektivitás és a nagyon nagy sebességű konnektivitás elérését, – beleértve az 5G-t és a legkorszerűbb konnektivitási rendszereket – e társadalmi-gazdasági fókuszpontok számára annak érdekében, hogy a lefedett területeken maximalizálja a gazdaság és a társadalom egészében jelentkező pozitív hatásukat, ideértve a konnektivitás és a szolgáltatások iránti szélesebb körű felhasználói igény kialakítását is.

(24a)

Az össze nem kapcsolt területek az Unió bármely részén szűk keresztmetszeteket, és ezzel a digitális egységes piac szempontjából kiaknázatlan potenciált képeznek. A legtöbb vidéki és távoli területen a jó minőségű internetkapcsolat az áruk és a szolgáltatások szállítási költségeinek csökkentése révén és ezáltal a távoli fekvést részben kompenzálva létfontosságú szerepet játszhat a digitális szakadék, az elszigetelődés és az elnéptelenedés megelőzésében. A jó minőségű internetkapcsolat szükséges az új gazdasági lehetőségek – például a precíziós mezőgazdaság vagy a vidéki területeken kibontakozó biogazdaság – szempontjából is. A program elő kívánja mozdítani, hogy Európában minden, akár vidéki, akár városi háztartás rendelkezhessen vezetékes vagy vezeték nélküli nagyon nagy kapacitású konnektivitással, különös tekintettel a piac elégtelen működését tükröző esetekre, valamint azokra, amelyek alacsony intenzitású támogatással orvosolhatók. A program által támogatott intézkedések közötti szinergiák maximalizálása érdekében kellően figyelembe kell venni a társadalmi-gazdasági fókuszpontok koncentrációját az egyes területeken, valamint a lefedettség biztosításához szükséges finanszírozás mértékét. A program célja továbbá valamennyi háztartás és terület átfogó lefedése, mivel a hiányosságok későbbi kezelése egy már lefedett területen gazdaságilag nem térül meg.

(25)

Ezenkívül a WiFi4EU kezdeményezés sikerére építve a programnak folytatnia kell az ingyenes, biztonságos és jó minőségű helyi vezeték nélküli konnektivitás biztosításának támogatását a helyi közéleti központokban, az állami hatóságok és a közszolgáltatók területén, valamint a közterületeken is, annak érdekében, hogy az Unió digitális víziója megvalósulhasson a helyi közösségekben.

(25a)

A digitális infrastruktúra az innováció fontos alapját képezi. Annak érdekében, hogy a program teljes hatását kifejthesse, az infrastruktúra finanszírozására kell összpontosítania. Ezért – a például a különböző megosztott könyvelési technológiákkal vagy mesterséges intelligenciával kapcsolatos – egyedi digitális szolgáltatások és alkalmazások nem tartozhatnak a program hatálya alá, és adott esetben más eszközök, például a Digitális Európa révén kell foglalkozni velük. Fontos továbbá a különböző programok közötti szinergiák maximalizálása is.

(26)

Ahhoz hogy a tervezett következő generációs digitális szolgáltatások (például a több különböző ágazat és a társadalom egésze számára jelentős előnyöket biztosító dolgok internetével kapcsolatos szolgáltatások és alkalmazások) életképesek legyenek, határon átnyúló, 5G rendszerekkel történő hiánytalan lefedéshez lesz szükség, amely lehetővé teszi a felhasználók és az eszközök számára, hogy pillanatnyi helyüktől függetlenül kapcsolódhassanak egymáshoz. Ugyanakkor az 5G bevezetésével kapcsolatos költségmegosztási forgatókönyvek egyelőre nem tisztázottak, és a kereskedelmi alkalmazás tekintetében érzékelt kockázat mértéke egyes fontos területeken igen magas. Az összekapcsolt mobilitás első fázisában az alkalmazások legfontosabb színterét várhatóan a közúti folyosók és a vasúti összeköttetések jelentik majd: ezek tehát létfontosságú, a program által finanszírozandó határon átnyúló projektek.

▌

(28)

Ki kell építeni az elektronikus hírközlő gerinchálózatokat – ideértve az európai területeket más kontinenseken található harmadik országokkal, vagy az Unió területén belül az európai szigeteket, legkülső régiókat vagy tengerentúli országokat és területeket többek között az uniós felségvizeken, valamint a tagállamok kizárólagos gazdasági övezetén keresztül összekötő tenger alatti kábeleket is – annak érdekében, hogy ez a létfontosságú infrastruktúra megfelelő tartalékokkal rendelkezzen, illetve az uniós digitális hálózatok kapacitásának és ellenálló képességének növelése céljából, hozzájárulva ezzel e területi kohézióhoz is . Ugyanakkor ezek a projektek közfinanszírozás nélkül gyakran nem életképesek gazdaságilag. Ezenfelül támogatást kell biztosítani az európai nagy teljesítményű számítástechnikai erőforrásoknak a terabájt-kapacitásokkal való kiegészítésére.

(29)

A digitális konnektivitási infrastruktúrával kapcsolatos közös érdekű projektekhez hozzájáruló intézkedéseknek az adott projektnek leginkább megfelelő és rendelkezésre álló technológiát kell alkalmazniuk, miközben meg kell találniuk a legoptimálisabb egyensúlyt egyfelől az adatáramlási kapacitás, az átviteli biztonság és a hálózati reziliencia szempontjából legkorszerűbb technológiák, másfelől a költséghatékonyság között; az intézkedések fontossági sorrendjét az e rendeletben meghatározott kritériumokat figyelembe vevő munkaprogramok segítségével kell eldönteni. A nagyon nagy kapacitású hálózatok passzív infrastruktúrát is magukban foglalhatnak, tekintettel a társadalmi-gazdasági és környezeti előnyökre. Végül az intézkedések fontossági sorrendjének megállapításánál mérlegelni kell az esetleges pozitív tovagyűrűző konnektivitási hatásokat, például ha a megvalósítandó projekt oly módon javíthatja a jövőbeli projektek gazdasági eredményességét, hogy azzal további lakosságrészek válnak lefedetté korábban lefedetlen területeken.

(30)

Az Unió kifejlesztette saját helymeghatározási, navigációs és időmeghatározási (PNT) technológiáját (EGNOS/Galileo), valamint saját Föld-megfigyelési rendszerét (Kopernikusz program). Mind az EGNOS/Galileo, mind pedig a Kopernikusz program jelentős gazdasági előnyökkel járó, korszerű szolgáltatásokat kínál köz- és magánszférabeli felhasználóknak egyaránt. Ezért a program által támogatott minden olyan közlekedési, energiaipari vagy digitális infrastruktúrának, amely felhasználja a PNT-technológiát vagy a Föld-megfigyelési szolgáltatásokat, műszakilag kompatibilisnek kell lennie az EGNOS/Galileo és a Kopernikusz programmal.

(31)

A jelenlegi program keretében 2017-ben közzétett első vegyesfinanszírozási célú pályázati felhívás kedvező eredményei igazolták az uniós támogatások olyan egyéb finanszírozásokkal való ötvözésének relevanciáját és hozzáadott értékét, amelyek az Európai Beruházási Banktól vagy a nemzeti fejlesztési bankoktól, illetve egyéb fejlesztési és állami pénzügyi intézményektől, valamint magán pénzügyi intézményektől és magánszektorbeli beruházóktól, köztük köz- és magánszféra partnerségektől származnak. A vegyesfinanszírozásnak hozzá kell járulnia a magánberuházások vonzásához és a közszféra teljes hozzájárulása tőkeáttételi hatásához, az Invest EU program céljaival összhangban. Ezért a program keretében folytatni kell az olyan intézkedések támogatását , amelyek lehetővé teszik az uniós támogatások és az egyéb finanszírozási források kombinálását. A közlekedési ágazatban a vegyesfinanszírozási műveletek nem haladhatják meg a 4. cikk (2) bekezdése a) pontjának i. alpontjában meghatározott keretösszeg 10 %-át.

(31a)

A közlekedési ágazatban a vegyesfinanszírozási műveleteket a 9. cikk (2) bekezdésének b) pontjában felsorolt intelligens, interoperábilis, fenntartható, inkluzív, hozzáférhető, biztonságos és megbízható mobilitással kapcsolatos intézkedésekre is lehet használni.

(32)

E program szakpolitikai célkitűzéseinek megvalósulását segítik az InvestEU Alap […] szakpolitikai keretének (kereteinek) pénzügyi eszközei és költségvetési garanciái is. A program által támogatott intézkedésekkel kell serkenteni a befektetést, és ezáltal kezelni a piac nem megfelelő működését vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzeteket, különösen azokban az esetekben, amikor az intézkedések gazdaságilag nem életképesek , méghozzá arányos módon, elkerülve a magánfinanszírozással való párhuzamosságot vagy annak kiszorítását, és egyértelmű európai hozzáadott értéket biztosítva.

(33)

Az innovációs ciklus integrált fejlődésének előmozdítása érdekében el kell érni egyfelől az uniós kutatási és innovációs keretprogramokkal összefüggésben kidolgozott, másfelől az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből származó támogatással létrejövő innovatív megoldások közötti komplementaritást. E célból a Horizont Európa programmal való szinergiáknak biztosítaniuk kell, hogy: a Horizont Európa stratégiai tervezési folyamata során azonosításra és meghatározásra kerüljenek a közlekedési, az energia- és a digitális ágazat EU-n belüli kutatási és innovációs igényei; az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz támogassa az innovatív technológiák és megoldások széles körű bevezetését és alkalmazását a közlekedési, az energia- és a digitális infrastruktúra területén, különös tekintettel a Horizont Európa program eredményeire; a Horizont Európa és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz közötti információ- és adatcsere hatékonyabbá váljon, például olyan, a Horizont Európa programból fakadó, piacra lépésre készen álló technológiák kijelölésével, amelyeket az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz segítségével tovább lehet terjeszteni.

(34)

Ez a rendelet meghatározza a 2021–2027 közötti teljes időszak pénzügyi keretét, amely a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2013. december 2-i intézményközi megállapodás (21) 17. pontja [a hivatkozás az új intézményközi megállapodásnak megfelelően frissítendő] értelmében az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára.

(35)

Uniós szinten a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere jelenti a nemzeti reformprioritások meghatározásának és végrehajtása felügyeletének keretét. A tagállamok ezen reformprioritások támogatására saját többéves nemzeti beruházási stratégiákat dolgoznak ki. Ezeket a stratégiákat, melyek a nemzeti és/vagy uniós támogatásra ajánlott, prioritást élvező beruházási projektek felvázolására és koordinálására irányulnak, az éves nemzeti reformprogramokkal együtt terjesztik elő. További céljuk elősegíteni az uniós támogatások koherens felhasználását és maximalizálni a főként az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA), a Kohéziós Alapból, az európai beruházásstabilizáló funkcióból, az InvestEU-ból és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből biztosított pénzügyi támogatások hozzáadott értékét. A pénzügyi támogatást – esettől függően – az uniós és nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervekkel összhangban lévő módon kell felhasználni.

(36)

Erre a rendeletre az Európai Parlament és a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 322. cikke alapján elfogadott általános pénzügyi szabályok vonatkoznak. Ezek a szabályok a költségvetési rendeletben kerülnek meghatározásra, és különösen a költségvetés – támogatások, közbeszerzés, pénzdíjak és közvetett végrehajtás révén történő – elkészítésére és végrehajtására vonatkozó eljárást határozzák meg, valamint előírják a pénzügyi szereplők felelősségének ellenőrzését. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok érintik az Unió költségvetésének védelmét is a jogállamisággal összefüggő általános tagállami hiányosságok esetén, mivel a jogállamiság tiszteletben tartása elengedhetetlen előfeltétele a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak és a hatékony uniós finanszírozásnak.

(37)

Az e rendelet szerinti finanszírozási formákat és végrehajtási módszereket annak alapján kell megválasztani, hogy mennyiben képesek elérni az intézkedések konkrét célkitűzéseit és biztosítani az eredményeket, figyelembe véve különösen az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terheket és a potenciális meg nem felelést. Mérlegelni kell átalányalapú finanszírozás, átalányalapú egységköltségek és egyösszegű átalányok alkalmazását is, valamint a költségvetési rendelet 125. cikke (1) bekezdésében említett, költségektől független finanszírozást.

(38)

Az Európai Gazdasági Térségben (EGT) tagsággal rendelkező harmadik országok az EGT-megállapodással – amely a programoknak a megállapodás szerint meghozott határozattal történő végrehajtásáról rendelkezik – létrehozott együttműködés keretében részt vehetnek uniós programokban. Harmadik országok más jogi eszközök alapján is részt vehetnek ezekben. E rendeletnek konkrét rendelkezést kell tartalmaznia az engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogok és hozzáférés biztosításáról.

(39)

A költségvetési rendelet meghatározza a támogatások odaítélésnek szabályait. A program által támogatott intézkedések sajátosságainak figyelembevétele érdekében és a program által lefedett ágazatok közötti következetes végrehajtás biztosítására további indikációkra van szükség a támogathatóság és az odaítélési kritériumok tekintetében. A műveletek kiválasztása és finanszírozása során csak az e rendeletben és a költségvetési rendeletben előírt feltételekre kell figyelemmel lenni. A költségvetési rendelettől való eltérés nélkül a munkaprogramok egyszerűsített eljárásokat is előírhatnak.

(39a)

A kiválasztási és odaítélési kritériumok a költségvetési rendelettel összhangban kerülnek meghatározásra a munkaprogramokban. A közlekedési ágazatban az egyes projektek minőségét és relevanciáját úgy kell értékelni, hogy közben figyelembe veszik a projekt uniós konnektivitásra gyakorolt várható hatását, az akadálymentességi követelményeknek való megfelelését és a jövőben felmerülő karbantartási igényekre vonatkozó stratégiáját.

(40)

A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (22), a 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelettel (23), a 2185/96/EK, Euratom tanácsi rendelettel (24) és az (EU) 2017/193 tanácsi rendelettel (25) összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel összhangban adminisztratív vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv (26) szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más jogellenes tevékenységeket. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(41)

[A hivatkozást adott esetben a TOT-okról szóló új határozatnak megfelelően naprakésszé kell tenni:] A 2013/755/EU tanácsi határozat (27) 94. cikke alapján a tengerentúli országokban és területeken (TOT) letelepedett személyek és szervezetek jogosultak finanszírozásban részesülni, figyelemmel a program szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira is, amelyhez az érintett tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik.

(42)

Az Uniónak törekednie kell a külső politikákra vonatkozó uniós programokkal való koherenciára és szinergiákra, ideértve a „Hiteles bővítési perspektíva a Nyugat-Balkánra vonatkozóan és fokozott uniós szerepvállalás a Nyugat-Balkánnal” című közleménnyel (28) összefüggésben vállalt kötelezettségből fakadó előcsatlakozási támogatást is.

(43)

Amennyiben harmadik országok és harmadik országokban letelepedett jogalanyok is részt vesznek a közös érdekű projektekhez vagy határon átnyúló megújulóenergia-projektekhez hozzájáruló intézkedésekben, pénzügyi támogatás kizárólag abban az esetben biztosítható, ha az elengedhetetlen a szóban forgó projektek céljainak eléréséhez. A határon átnyúló megújulóenergia-projektek vonatkozásában az egy vagy több tagállam és egy harmadik ország (beleértve az Energiaközösség tagjait) közötti együttműködés során teljesülnie kell az (EU) 2018/XXX európai parlamenti és tanácsi irányelv [a megújuló energiákról szóló irányelv] 11. cikkében meghatározott, az EU-val fennálló fizikai kapcsolatra vonatkozó feltételeknek.

(43a)

A „Közbeszerzés Európában és Európa szolgálatában” című, 2017. október 3-i bizottsági közlemény (29) kifejti, hogy az EU a világ legnyitottabb közbeszerzési piaca, de a vállalkozásaink számára biztosított közbeszerzési hozzáférés nem minden esetben kölcsönös. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz kedvezményezettjeinek ezért teljes mértékben ki kell használniuk a 2014/25/EU irányelv által kínált stratégiai közbeszerzési lehetőségeket.

(44)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (30) 22. és 23. pontja értelmében ezt a programot speciális nyomonkövetési – például az éghajlatváltozás nyomon követésére vonatkozó – követelmények figyelembevételével összegyűjtött adatok alapján kell értékelni, elkerülve a túlszabályozást és az adminisztratív terheket. A Bizottságnak értékeléseket kell végeznie a finanszírozás eredményességének és hatékonyságának, valamint a program általános céljaira gyakorolt hatásának felmérése érdekében, és adott esetben javaslatokat kell tennie a megfelelő módosításokra vonatkozóan , ezen értékelések eredményét pedig közölnie kell az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal valamint a Régiók Bizottságával.

(45)

Átlátható, elszámoltatható és megfelelő nyomonkövetési és jelentéstételi intézkedéseket kell végrehajtani az e rendeletben meghatározott általános és egyedi programcélkitűzések megvalósítása terén tett előrelépésekkel kapcsolatos értékelés és jelentéstétel, valamint az eredmények ismertetése érdekében, többek között mérhető mutatók alapján. A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy a program végrehajtásának nyomon követésére vonatkozó adatok és az eredmények megfelelőek legyenek az elért előrehaladás és a tapasztalt nehézségek alapos elemzéséhez, valamint hogy az adatokat és eredményeket hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. A programmal kapcsolatos releváns adatok összegyűjtése érdekében az uniós finanszírozás kedvezményezettjei számára arányos jelentéstételi követelményeket kell meghatározni.

(45a)

A program végrehajtásának munkaprogramok útján kell történnie. A Bizottságnak 2020. december 31-ig el kell fogadnia az első többéves munkaprogramokat, amelyek magukban foglalják a program első három évére vonatkozó pályázati felhívások ütemtervét, témáit és indikatív költségvetését, valamint a teljes programozási időszakra vonatkozó keretet.

(46)	E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a munkaprogramok elfogadása tekintetében. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (31) megfelelően kell gyakorolni.

(47)

A program nyomon követéséhez használt indikátoroknak, a közlekedési ágazat egyes célkitűzései rendelkezésére álló költségvetési források indikatív százalékos részarányainak és a közlekedési törzshálózati folyosók meghatározásának szükség esetén való kiigazítása érdekében az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 290. cikkével összhangban a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy jogi aktusokat fogadjon el az e rendelet melléklete I., II. és III. részének módosítására vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(48)

Az 1316/2013/EU rendeletet és a 283/2014/EU rendeletet az egyértelműség kedvéért hatályon kívül kell helyezni. Ugyanakkor fenn kell tartani az 1316/2013/EU rendelet 29. cikkének joghatásait, amely cikk a 913/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet mellékletét (32) az árufuvarozási folyosók jegyzéke tekintetében módosítja.

(49)	Ennek a rendeletnek közvetlenül a kihirdetését követően kell hatályba lépnie annak érdekében, hogy az e rendelet szerinti végrehajtási jogi aktusokat időben el lehessen fogadni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet létrehozza az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközt (a továbbiakban: a program).

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)	„intézkedés”: minden olyan, pénzügyileg és technikailag függetlennek minősített, határidős tevékenység, amely szükséges egy projekt megvalósításához;

b)	„alternatív tüzelőanyag”: a 2014/94/EU irányelv 2. cikke 1. pontjának meghatározása szerinti, minden közlekedési mód esetében használandó alternatív üzemanyag;

ca)	„kedvezményezett”: az a jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amellyel vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodást írtak alá;

„vegyesfinanszírozási műveletek”: az uniós költségvetésből – többek között az (EU, Euratom) 2018/XXX rendelet (a költségvetési rendelet) 2. cikkének (6) bekezdése szerinti vegyesfinanszírozási eszköz keretében – támogatott olyan tevékenységek, amelyek az uniós költségvetésből nyújtott nem visszafizetendő támogatási formákat és/vagy finanszírozási eszközöket és/vagy költségvetési garanciákat ötvöznek fejlesztési vagy egyéb állami pénzügyi intézményektől, valamint kereskedelmi pénzügyi intézményektől és befektetőktől származó visszafizetendő támogatási formákkal;

e)	„átfogó hálózat”: az 1315/2013/EU rendelet II. fejezetével összhangban meghatározott közlekedési infrastruktúra;

f)	„törzshálózat”: az 1315/2013/EU rendelet III. fejezetével összhangban meghatározott közlekedési infrastruktúra;

g)	„törzshálózati folyosók”: a törzshálózat összehangolt megteremtését elősegítő és az 1315/2013/EU rendelet IV. fejezetében foglaltaknak megfelelő, e rendelet mellékletének III. részében foglalt jegyzékben szereplő eszköz;

ga)	„határon átnyúló összeköttetés”: a közlekedési ágazatban ez olyan közös érdekű projektet jelent, amely biztosítja a TEN-T hálózat folyamatosságát a tagállamok, illetve egy tagállam és egy harmadik ország között;

gb)

„hiányzó összeköttetés”: egy TEN-T hálózat hiányzó közlekedési szakasza valamennyi közlekedési módban, vagy olyan közlekedési szakasz, amely a törzshálózat vagy az átfogó hálózat és a TENT-T folyosók közötti összeköttetést biztosítja, ám azt megnehezíti, vagy a TEN-T hálózat folytonosságát befolyásoló egy vagy több szűk keresztmetszetet tartalmaz;

gc)	„kettős felhasználású infrastruktúra”: a közlekedési hálózat olyan infrastruktúrája, amely egyaránt kielégíti a védelmi és a polgári szükségleteket

„határon átnyúló megújulóenergia-projekt”: legalább két tagállam közötti vagy legalább egy tagállam és egy harmadik ország közötti, az (EU) 2018/2001 irányelv 8., 9., 11. és 13. cikkében meghatározott együttműködési vagy másfajta megállapodás keretében kiválasztott vagy kiválasztásra jogosult, az e rendelet mellékletének IV. részében meghatározott kritériumoknak megfelelő projekt a megújuló energiaforrások kiaknázásával kapcsolatos tervezés és megvalósítás terén;

ha)	„első az energiahatékonyság”: az (EU) 2018/1999 rendelet 18. cikkének (2) bekezdésében említett elv;

i)	„digitális konnektivitási infrastruktúra”: nagyon nagy kapacitású hálózatok, 5G rendszerek, nagyon jó minőségű helyi vezeték nélküli konnektivitás, gerinchálózatok, valamint a közlekedési és energetikai infrastruktúrákhoz közvetlenül kapcsolódó operatív digitális platformok;

„5G rendszerek”: a mobil és vezeték nélküli kommunikációs technológiákra vonatkozóan világszerte elfogadott szabványokon alapuló digitális infrastrukturális elemek, amelyeket az olyan fejlett teljesítményjellemzőkkel rendelkező konnektivitási szolgáltatásokban és hozzáadott értéket képviselő szolgáltatásokban alkalmaznak, mint a nagyon nagy adatátviteli sebesség és kapacitás, az alacsony válaszidejű kommunikáció , a rendkívül nagy fokú megbízhatóság vagy az összekapcsolt eszközök nagy számának támogatása;

„5G folyosó”: digitális konnektivitási infrastruktúrával, különösen 5G rendszerek által teljes körűen lefedett (közúti, vasúti vagy belvízi ) közlekedési útvonal, amely lehetővé tesz olyan, szinergiákon alapuló digitális szolgáltatásokat, mint az összekapcsolt és automatizált mobilitás, a hasonló intelligens vasúti mobilitási szolgáltatások, vagy digitális konnektivitás a belvízi utakon;

„a közlekedési és energetikai infrastruktúrákhoz közvetlenül kapcsolódó operatív digitális platformok”: kommunikációs infrastruktúrához csatlakoztatva működő, infokommunikációs technológiákon alapuló fizikai és virtuális erőforrások, melyek a közlekedési és/vagy energetikai infrastrukturális adatok áramlását, tárolását, feldolgozását és elemzését támogatják;

m)	„közös érdekű projekt”: az 1315/2013/EU rendeletben, a 347/2013/EU rendeletben vagy e rendelet 8. cikkében meghatározott projekt;

„tanulmányok”: egy projekt végrehajtásának előkészítéséhez szükséges tevékenységek, például előkészületi, feltérképező, megvalósíthatósági, értékelő, tesztelő és hitelesítő tanulmányok – beleértve a szoftverekkel végzett tevékenységeket is –, valamint minden más ezt elősegítő technikai intézkedés, beleértve a kivitelezést megelőző, a projekt meghatározásához és végrehajtásához, valamint a finanszírozására vonatkozó döntésekhez szükséges olyan intézkedéseket, mint például a helyszíni feltárás és a finanszírozási konstrukció előkészítése;

o)	„társadalmi-gazdasági fókuszpontok”: olyan egységek, amelyek rendeltetésüknél, jellegüknél vagy elhelyezkedésüknél fogva közvetlenül vagy közvetetten jelentős társadalmi-gazdasági előnyöket biztosítanak a környező területek vagy hatáskörzeteik polgárai, üzleti világa és helyi közösségei számára;

p)	„harmadik ország”: olyan ország, amely nem tagja az Európai Uniónak;

q)	„nagyon nagy kapacitású hálózatok”: az (EU) 2018/172 irányelv 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott rendkívül nagy kapacitású hálózatok;

r)	„kivitelezés”: az összetevők, rendszerek és szolgáltatások – beleértve a szoftvereket is – beszerzése, leszállítása és telepítése, valamint a projekthez kapcsolódó fejlesztési, építési és üzembe helyezési tevékenységek elvégzése, továbbá a létesítmények átadása és a projekt elindítása.

3. cikk

Célkitűzések

(1) A program átfogó célja a transzeurópai hálózatok létrehozása , kiépítése, korszerűsítése és befejezése a közlekedési, az energia- és a digitális ágazatban, valamint a megújuló energia területén folytatott, határon átnyúló együttműködés előmozdítása figyelembe véve a hosszú távú dekarbonizációs kötelezettségvállalásokat az európai versenyképesség növelése, továbbá az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés és a területi, társadalmi és gazdasági kohézió, továbbá a belső piaci hozzáférés és integráció elősegítése érdekében, hangsúlyt fektetve a közlekedési, energia- és digitális ágazatok közötti szinergiákra.

(2) A program egyedi célkitűzései a következők:

A közlekedési ágazatban:

i.	az 1315/2013/EU rendelet célkitűzéseivel összhangban hozzájárulás a hatékony, összekapcsolt és multimodális hálózatokra és az intelligens, interoperábilis , fenntartható, inkluzív, hozzáférhető , biztonságos és zavartalan mobilitás infrastruktúráira vonatkozó közös érdekű projektek létrehozásához;

ii.	a transzeurópai közlekedési hálózat egyes részeinek a közlekedési infrastruktúra kettős használatához való igazítása a polgári és katonai mobilitás javítása érdekében ;

Az energiaágazatban: hozzájárulás egy hatékony és versenyképes belső energiapiac további integrációjára, a határokon és szektorokon átívelő hálózatok interoperabilitására, a gazdaság dekarbonizációja és az energiahatékonyság előmozdítására és az ellátásbiztonság biztosítására vonatkozó közös érdekű projektek létrehozásához, valamint a határon átnyúló együttműködés elősegítéséhez az energia-, többek között a megújulóenergia-projektek terén;

A digitális ágazatban: hozzájárulás olyan közös érdekű projektek kidolgozásához, amelyek a biztonságos és megbízható nagyon nagy kapacitású hálózatokra és az 5G rendszerekre vonatkozó közös érdekű projektek létrehozásához, az EU területén lévő digitális gerinchálózatok rezilienciájának és kapacitásának növeléséhez a szomszédos területekkel való összekapcsolás révén, továbbá a közlekedési és energiahálózatok digitalizálásához.

4. cikk

Költségvetés

(1) A program végrehajtására a 2021–2027 közötti időszakra megállapított pénzügyi keretösszeg változatlan árakon 43 850 768 000 EUR ( folyó árakon XXX EUR).

(2) Ez az összeg a következőképpen oszlik meg:

változatlan árakon 33 513 524 000 EUR (folyó árakon XXX EUR ) a 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett egyedi célkitűzésekre, amelyből:

i.	változatlan árakon 17 746 000 000 EUR (folyó árakon XXX EUR ) az Európai stratégiai beruházások klaszterből;

ii.	változatlan árakon 10 000 000 000 EUR (folyó árakon 11 285 493 000 EUR) a Kohéziós Alapból átcsoportosítva kizárólag a Kohéziós Alapból támogatható tagállamok általi, e rendelettel összhangban való felhasználásra;

iii.	változatlan árakon 5 767 524 000 EUR (folyó árakon 6 500 000 000 EUR) a Védelem klaszterből a 3. cikk (2) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett egyedi célkitűzésre.

8 650 000 000 EUR a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett egyedi célkitűzésekre, ebből a piaci elterjedés függvényében 15 % a határon átnyúló megújulóenergia-projektekre. A 15 %-os küszöbérték elérése esetén az Európai Bizottság ezt az összeget 20 %-ra növeli, a piaci elterjedés függvényében.

c)	változatlan árakon 2 662 000 000 EUR ( folyó árakon 3 000 000 000 EUR) a 3. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett egyedi célkitűzésekre.

(3) A Bizottság a (2) bekezdés a) pontjának ii. alpontjában említett összegtől nem térhet el.

(4) Maximum 1 % az (1) bekezdésben említett összeg felhasználható a program végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtásra, valamint ágazatspecifikus iránymutatásokra, így például előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési intézkedésekre, ideértve a vállalati információs és technológiai rendszereket. Ez az összeg felhasználható a projektek előkészítését támogató kísérő intézkedések finanszírozására is, különösen a projektszervezők számára a finanszírozási lehetőségekkel kapcsolatban nyújtott tanácsadás céljából, a projektfinanszírozás strukturálásának támogatása érdekében.

(5) Az egy pénzügyi évnél hosszabb időn átívelő intézkedések költségvetési kötelezettségvállalásai felbonthatók több évre esedékes éves részletekre.

(6) A költségvetési rendelet sérelme nélkül az első munkaprogramban szereplő projektek intézkedési kiadásai 2021. január 1-jétől számolhatók el.

(7) A Kohéziós Alapból átcsoportosított összeg felhasználását e rendeletnek megfelelően kell végrehajtani, amennyiben a (8) bekezdés másként nem rendelkezik, és a 14. cikk (2) bekezdése b) pontjának sérelme nélkül.

(8) A Kohéziós Alapból átcsoportosított összeget illetően, ▌ 2022. december 31-ig a finanszírozásra jogosult projektek kiválasztásának tiszteletben kell tartania a Kohéziós Alap szerinti nemzeti allokációkat ▌. ▌ 2023 . január 1-jétől kezdődően a programhoz átcsoportosított azon forrásokat, amelyeket nem kötöttek le egy adott közlekedési infrastrukturális projekthez, a Kohéziós Alapból történő támogatásra jogosult valamennyi tagállam számára kompetitív alapon hozzáférhetővé kell tenni közlekedési infrastrukturális projektek e rendelet szerinti finanszírozására.

(8a) A Kohéziós Alapból átcsoportosított összeg nem használható fel ágazatközi munkaprogramok és vegyesfinanszírozási műveletek finanszírozására.

(9) A tagállamok részére megosztott irányítás keretében allokált források a tagállamok kérésére átcsoportosíthatók a programra. A Bizottság ezeket a forrásokat a költségvetési rendelet [62. cikke (1) bekezdésének a) pontjával] összhangban közvetlenül vagy 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban közvetve hajtja végre. Ezeket a forrásokat az érintett tagállam javára kell felhasználni.

(9a) A 4. cikk (9) bekezdésének sérelme nélkül, a digitális ágazatban a megosztott irányítás keretében a tagállamoknak juttatott források – kérésükre – átcsoportosíthatók a programhoz, beleértve – lehetőség szerint – a 9. cikk (4) bekezdése szerinti támogatható intézkedések finanszírozását a teljes elszámolható költség 100 %-áig, a költségvetési rendelet 190. cikkében említett társfinanszírozási elv és az állami támogatási szabályok sérelme nélkül. Ezek a források kizárólag az érintett tagállam javára használhatók fel.

5. cikk

A programhoz társult harmadik országok

(1) A program nyitva áll az alábbi harmadik országok számára:

a)	az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) olyan tagjai, amelyek az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjai is, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban meghatározott feltételekkel összhangban;

csatlakozó országok, tagjelöltek és potenciális tagjelöltek az uniós programokban való részvételüknek a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unióval kötött megállapodásaikban meghatározott egyedi feltételekkel összhangban;

az európai szomszédságpolitika hatálya alá tartozó országok az uniós programokban való részvételüknek a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unió és az említett országok közötti megállapodásokban meghatározott egyedi feltételekkel összhangban;

egyéb harmadik országok, a harmadik ország uniós programokban való részvételét szabályozó egyedi megállapodásban meghatározott feltételekkel összhangban, feltéve, hogy a megállapodás:

—	méltányos egyensúlyt biztosít az uniós programokban részt vevő harmadik ország hozzájárulásai és a neki biztosított juttatások tekintetében;

—	meghatározza a programokban való részvétel feltételeit, beleértve az egyedi programokhoz való pénzügyi hozzájárulások és azok igazgatási költségeinek kiszámítását. Ezek a hozzájárulások a költségvetési rendelet [21. cikkének (5) bekezdésével] összhangban címzett bevételnek minősülnek;

—	nem ruház a harmadik országra döntéshozatali jogkört a programra vonatkozóan;

—	garantálja az Uniónak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosításához és a pénzügyi érdekeinek védelméhez való jogát.

—	viszonosságot biztosít a hasonló programokhoz való hozzáférésben a harmadik országban, különösen a közbeszerzések terén.

(2) Az (1) bekezdésben említett harmadik országok és az ilyen harmadik országokban működő szervezetek e rendelet szerint csak akkor részesülhetnek pénzügyi támogatásban, ha az elengedhetetlen az adott közös érdekű projekt céljainak eléréséhez, a 19. cikkben és az 1315/2013/EU rendelet 8. cikkében meghatározott rendelkezéseknek megfelelően, az említett munkaprogramokban meghatározott feltételekkel.

6. cikk

Az uniós finanszírozás végrehajtása és formái

(1) A programot a költségvetési rendelettel összhangban közvetlen irányítással kell végrehajtani vagy közvetett irányítással a költségvetési rendelet [ 62 . cikke (1) bekezdésének c) pontjában] említett szerveken keresztül.

(2) A program a költségvetési rendeletben meghatározott vissza nem térítendő támogatások és közbeszerzés formájában nyújthat finanszírozást. Vegyesfinanszírozási műveletekhez az InvestEU rendelettel és a költségvetési rendelet X. címével összhangban is hozzájárulhat . A közlekedési ágazatban a vegyesfinanszírozási műveletekhez való uniós hozzájárulás nem haladhatja meg a 4. cikk (2) bekezdése a) pontjának i. alpontjában meghatározott keretösszeg 10 %-át. A közlekedési ágazatban a vegyesfinanszírozási műveleteket a 9. cikk (2) bekezdésének b) pontjában felsorolt intelligens, interoperábilis, fenntartható, inkluzív, hozzáférhető, biztonságos és megbízható mobilitással kapcsolatos intézkedésekre is lehet használni.

(3) A Bizottság a program egy részének végrehajtására a költségvetési rendelet [69.] cikkének megfelelően végrehajtó ügynökségeket is felhatalmazhat, szem előtt tartva a program optimális igazgatására és hatékonyságára vonatkozó, a közlekedési, az energia- és a digitális ágazatot érintő követelményeket.

(4) Egy kölcsönös biztosítási mechanizmushoz való hozzájárulás lefedheti a pénzeszközök címzett általi visszafizettetésével összefüggő kockázatokat, és elegendő garanciának tekintendő a költségvetési rendelet értelmében. [A garanciaalapról szóló rendelet helyébe lépő] XXX rendelet [X. cikkében] meghatározott rendelkezések alkalmazandók.

7. cikk

Határon átnyúló megújulóenergia-projektek

(1) A határokon átnyúló megújulóenergia-projekteknek hozzá kell járulniuk a dekarbonizációhoz, a belső energiapiac kiteljesítéséhez és az ellátás biztonságának fokozásához. A projektek az (EU) 2018/2001 irányelv 8., 9., 11. és 13. cikke szerinti, legalább két tagállam közötti vagy legalább egy tagállam és egy harmadik ország vagy több harmadik ország közötti együttműködési vagy másfajta megállapodás hatálya alá tartoznak. E projekteket az e rendelet mellékletének IV. részében meghatározott általános kritériumokkal és eljárásokkal összhangban kell azonosítani.

(2) Az Európai Bizottság 2019. december 31-ig e rendelet 23. cikkének d) pontjával összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el a konkrét kiválasztási kritériumok további meghatározása érdekében – a 13. cikkben meghatározott odaítélési kritériumok sérelme nélkül –, és megállapítja a projektekre vonatkozó kiválasztási eljárás részleteit, továbbá közzéteszi a projektek – a melléklet IV. részében meghatározott – általános kritériumoknak való megfelelésére vonatkozó értékelése, valamint költség-haszon elemzése módszertanát.

(3) Jogosultak az e rendelet szerinti finanszírozásra a határon átnyúló megújulóenergia-projektek fejlesztésére és beazonosítására irányuló tanulmányok.

(4) Uniós finanszírozásra jogosultak a határon átnyúló megújulóenergia-projektek a kivitelezés tekintetében, amennyiben teljesítik a következő kiegészítő feltételeket:

a projektre vonatkozó, a melléklet IV. részének 3. pontja szerinti költség-haszon elemzés kötelező minden támogatott projekt esetében, és átláthatóan, átfogóan és teljes körűen készítik el , jelentős költségmegtakarítások és/vagy előnyök meglétét támasztja alá a rendszerintegráció, a környezeti fenntarthatóság, az ellátás biztonsága vagy az innováció tekintetében, és:

b)	a kérelmező igazolja, hogy a projekt a támogatás hiányában nem valósulhatna meg vagy gazdaságilag nem életképes. A szóban forgó elemzésnek figyelembe kell vennie a támogatási rendszerekből származó minden bevételt.

(5) A kivitelezésre nyújtott támogatás összegének arányosnak kell lennie a melléklet IV. része (2) pontjának b) alpontjában említett költségmegtakarításokkal és/vagy hasznokkal, nem haladhatja meg a projekt megvalósulásának vagy gazdasági életképességének biztosításához szükséges mértéket és teljesítenie kell a 14. cikk (3) bekezdésének rendelkezéseit.

(6) A program biztosítja az (EU) 2018/2001 irányelv 3. cikkének (5) bekezdésében említett, a megújuló energia bevezetését lehetővé tevő kerettel való összehangolt finanszírozás lehetőségét, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet 33. cikkében említett, a megújuló energiaforrásokra vonatkozó uniós finanszírozási mechanizmussal való társfinanszírozást.

A Bizottság rendszeresen értékeli a források felhasználását a 4. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett referenciaösszeggel kapcsolatban a megújuló energia területén megvalósuló, határokon átnyúló projektek esetében. Az értékelést követően a határokon átnyúló megújulóenergia-projektek megfelelő piaci elterjedésének hiányában a határokon átnyúló megújulóenergia-projektekre szánt fel nem használt költségvetést a transzeurópai energiahálózatok a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott célkitűzéseinek a 9. cikk (3) bekezdésében említett támogatható fellépések révén történő elérésére kell fordítani, 2024-et követően pedig e források felhasználhatóak a megújuló energia az (EU) 2018/1999 rendelettel létrehozott uniós finanszírozási mechanizmusának társfinanszírozására.

A Bizottság végrehajtási jogi aktus útján különös szabályokat állapít meg a megújuló energia területén az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében megvalósuló, határokon átnyúló projektek társfinanszírozására, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet 33. cikke alapján létrehozott finanszírozási mechanizmusra vonatkozóan. A 22. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni.

8. cikk

A digitális konnektivitási infrastruktúrával kapcsolatos, közös érdekű projektek

(1) A digitális konnektivitási infrastruktúrával kapcsolatos közös érdekű projektek azok a projektek, amelyeknek várhatóan jelentősen hozzájárulnak az Unió stratégiai összeköttetési célkitűzéseihez, és /vagy biztosítják a gazdaság és a társadalom digitális átalakulását, valamint az európai digitális egységes piacot támogató hálózati infrastruktúrát.

(1a) A digitális konnektivitási infrastruktúrával kapcsolatos, közös érdekű projekteknek az alábbi kritériumoknak kell megfelelniük:

a)	hozzájárulnak a 3 cikk (2) bekezdésének c) pontja szerinti egyedi célkitűzés eléréséhez;

b)	a rendelkezésre álló legjobb, és az adott projekt szempontjából legmegfelelőbb technológiát használják, és ezzel párhuzamosan az adatáramlási kapacitás, az adatátviteli biztonság, a hálózati reziliencia, a kiberbiztonság és a költséghatékonyság szempontjából a lehető legjobb egyensúlyt kínálják.

(2) E rendelet szerinti finanszírozásra jogosultak a digitális konnektivitási infrastruktúrával kapcsolatos, közös érdekű projektek fejlesztésére és azonosítására irányuló tanulmányok.

(3) A 13. cikkben meghatározott odaítélési kritériumok sérelme nélkül a finanszírozási prioritást a következő szempontok figyelembevételével kell megállapítani:

a melléklet V. részével összhangban kiemelt figyelmet kell fordítani a nagyon nagy kapacitású hálózatok – többek között az 5G és az egyéb korszerű konnektivitások – kiépítéséhez és az azokhoz való hozzáféréshez hozzájáruló, a stratégiai összeköttetésre vonatkozó uniós célkitűzésekkel összhangban lévő intézkedésekre azokon a területeken , ahol a társadalmi-gazdasági fókuszpontok vannak, figyelembe véve a konnektivitási szükségleteket és a keletkező további – köztük a háztartásokat érintő – területi lefedettséget . Egyes társadalmi-gazdasági fókuszpontokhoz kapcsolódó önálló kiépítések is támogathatók, kivéve, ha ez gazdaságilag aránytalan vagy a gyakorlatban kivitelezhetetlen;

b)	a helyi közösségek nagyon jó minőségű helyi vezeték nélküli konnektivitásának biztosításához hozzájáruló intézkedések, összhangban a melléklet V. részével;

▌az 5G folyosók főbb közlekedési nyomvonalak – többek között a transzeurópai közlekedési hálózatok – mentén történő kiépítéséhez hozzájáruló intézkedéseket prioritásként kell kezelni a főbb közlekedési útvonalak mentén történő lefedettség biztosítása érdekében, lehetővé téve a digitális szolgáltatások zavartalan ellátását, az előretekintő megközelítés keretében figyelembe véve a már meglévő bármely technológiai megoldáshoz képest fennálló társadalmi-gazdasági relevanciát . A támogatásban részesíthető projektek indikatív listáját a melléklet V. része tartalmazza;

az Uniót harmadik országokkal összekapcsoló és az Unión belüli területeken lévő elektronikus kommunikációs hálózatok , köztük a tenger alatti kábelek összekapcsoltságát megerősítő, határon átnyúló gerinchálózatok kiépítését vagy jelentős korszerűsítését célzó projekteket annak figyelembevételével kell előnyben részesíteni, hogy milyen mértékben járulnak hozzá jelentősen az említett elektronikus kommunikációs hálózatok teljesítményének , rezilienciájának és kapacitásának növeléséhez az Unió területén;

▌

f)	az operatív digitális platformokat létrehozó projektek esetében előnyt élveznek a legmodernebb technológiákon alapuló intézkedések, figyelembe véve olyan szempontokat, mint az interoperabilitás, a kiberbiztonság, az adatvédelem és az adatok további felhasználása.

III. FEJEZET

TÁMOGATHATÓSÁG

9. cikk

Támogatható intézkedések

(1) Kizárólag a 3. cikkben említett, a hosszú távú dekarbonizációs kötelezettségvállalásokat figyelembe vevő célkitűzések eléréséhez hozzájáruló intézkedések jogosultak támogatásra. Ilyen intézkedések lehetnek tanulmányok, kivitelezés vagy egyéb kísérő intézkedések, melyek szükségesek a program és az ágazati iránymutatások irányításához és végrehajtásához. Tanulmányok csak akkor támogathatók, ha a program keretében támogatásra jogosult projektekre vonatkoznak.

(2) A közlekedési ágazatban csak a következő intézkedések jogosultak az e rendelet alapján nyújtott uniós pénzügyi támogatásra:

A hatékony, összekapcsolt, interoperábilis és multimodális hálózatokhoz kapcsolódó, vasúti, közúti vagy belvízi közlekedési útvonalak és tengeri infrastruktúrák kiépítésére vonatkozó intézkedések:

az 1315/2013/EU rendelet III. fejezete szerinti törzshálózat kiépítését célzó intézkedések, beleértve az e rendelet mellékletének III. részében felsorolt határon átnyúló és hiányzó összeköttetésekre , valamint a törzshálózathoz tartozó, az 1315/2013/EU rendelet II. mellékletében meghatározott városi csomópontokra, multimodális logisztikai platformokra , tengeri és belvízi kikötőkre, vasúti-közúti terminálokra és a repülőterek bekapcsolására vonatkozó intézkedéseket. A törzshálózat kiépítését végrehajtó intézkedések magukban foglalhatnak kapcsolódó, az átfogó hálózaton elhelyezkedő elemeket is, amennyiben ez a beruházás optimizálása érdekében és az e rendelet 19. cikkében említett munkaprogramokban meghatározott módozatokkal összhangban szükséges;

ii.

az 1315/2013/EU rendelet II. fejezete szerinti átfogó hálózat határon átnyúló összeköttetéseit megvalósító intézkedések, így az e rendelet melléklete III. részének 2. és 3. pontjában és felsorolt intézkedések, az átfogó hálózat fejlesztésére irányuló tanulmányokkal kapcsolatos intézkedések és az 1315/2013/EU rendelet II. fejezetével összhangban az átfogó hálózat tengeri és belvízi kikötőivel kapcsolatos intézkedések;

iia.	az elhagyott vagy lebontott, határokon átnyúló hiányzó regionális vasúti összeköttetések helyreállítására vonatkozó intézkedések a TEN-T hálózatban;

iii.

az 1315/2013/EU rendelet II. fejezete szerinti átfogó hálózathoz tartozó, a legkülső régiókban található szakaszok kiépítését célzó intézkedések, beleértve az 1315/2013/EU rendelet II. mellékletében meghatározott, az átfogó hálózathoz tartozó releváns városi csomópontokra, tengeri és belvízi kikötőkre, vasúti-közúti terminálokra, valamint a repülőterek bekötésére és a multimodális logisztikai platformokra vonatkozó intézkedéseket;

iv.	a transzeurópai közlekedési hálózatnak a szomszédos országok infrastruktúra-hálózataival történő összekapcsolását célzó közös érdekű projektek, az 1315/2013/EU rendelet 8. cikkének (1) bekezdésében meghatározottak szerint;

Az intelligens, interoperábilis, fenntartható, multimodális, inkluzív, hozzáférhető, biztonságos és zavartalan mobilitásra vonatkozó intézkedések:

i.	az 1315/2013/EU rendelet 21. cikkében meghatározott tengeri gyorsforgalmi utakat támogató intézkedések, hangsúlyt helyezve a rövid távú tengeri szállításra;

ii.

telematikai alkalmazási rendszerekkel kapcsolatos intézkedések – az 1315/2013/EU rendelet 31. cikkének megfelelően – az egyes közlekedési módok tekintetében, beleértve különösen a következőket:

—	vasút: ERTMS;

—	a belvízi utak vonatkozásában: folyami információs szolgáltatások (RIS),

—	közúti közlekedés: ITS;

—	tengeri közlekedés: VTMIS és elektronikus tengerhajózási szolgáltatások, ideértve az egyablakos ügyintézési rendszereket, például a tengeri közlekedési ágazatra vonatkozó egyablakos ügyintézést, a kikötők közötti információs rendszereket és a vonatkozó váminformációs rendszereket;

—	légi közlekedés: légiforgalmi szolgáltatási rendszerek, különösen a SESAR-rendszer rendszerből eredőek;

iii.	az 1315/2013/EU rendelet 32. cikkével összhangban a fenntartható árufuvarozási szolgáltatásokat támogató és vasúti szállítással járó zaj csökkentéséhez hozzájáruló intézkedések;

iv.	az 1315/2013/EU rendelet 33. cikkének megfelelően az új technológiákat és az innovációt (többek között az automatizálást, a fejlett közlekedési szolgáltatásokat, a modális integrációt és minden közlekedési mód alternatív tüzelőanyagának infrastruktúráját) támogató intézkedések;

interoperabilitási akadályokat elhárító intézkedések, különösen, ha ezek a folyosók/hálózatok működésére is kihatnak, az 1315/2013/EU rendelet 3. cikkének o) pontjával összhangban, többek között a vasúti árufuvarozási forgalom növelése érdekében, ideértve az automatikus nyomtávváltó létesítményeket is;

va.	interoperabilitási akadályokat elhárító intézkedések, különösen az 1315/2013/EU rendelet 30. cikkében meghatározott városi csomópontokon;

vi.	az 1315/2013/EU rendelet 34. cikkének megfelelően a biztonságos és zavartalan infrastruktúrát és mobilitást – többek között közútbiztonságot – eredményező intézkedések;

vii.	a közlekedési infrastruktúrának különösen az éghajlatváltozással és természeti katasztrófákkal, valamint a kiberbiztonsági fenyegetésekkel szembeni rezilienciáját javító intézkedések;

viii.

az 1315/2013/EU rendelet 37. cikkének megfelelően a közlekedési infrastruktúrához való hozzáférést minden közlekedési eszköz és minden felhasználó, különösen a csökkent mozgásképességű felhasználók tekintetében javító intézkedések;

ix.	a közlekedési infrastruktúra hozzáférhetőségét, illetve biztonsági és polgári védelmi célokra való rendelkezésre állását javító intézkedések, valamint a közlekedési infrastruktúrát az Unió külső határainak ellenőrzése céljából kiigazító intézkedések a forgalom megkönnyítése érdekében .

a 3. cikk (2) bekezdése a) pontja ii. alpontjában említett egyedi célkitűzés értelmében és a 11a. cikkel összhangban a transzeurópai közlekedési hálózat katonai szállításra alkalmas új vagy meglévő részeit támogató fellépések vagy konkrét tevékenységek, annak érdekében, hogy azt hozzáigazítsák a kettős felhasználású infrastruktúra követelményeihez.

(3) Az energiaágazatban csak a következő intézkedések jogosultak az e rendelet alapján nyújtott uniós pénzügyi támogatásra:

a)	a 347/2013/EU rendelet 14. cikkében meghatározott közös érdekű projektekhez kapcsolódó intézkedések;

az e rendelet mellékletének IV. részében meghatározott, határon átnyúló megújulóenergia-projekteket – ideértve az innovatív megoldásokkal és az energiatárolással foglalkozó projekteket is – támogató intézkedések a projektkoncepciókkal együtt, feltéve, hogy teljesülnek az e rendelet 7. cikkében megállapított feltételek.

(4) A digitális ágazatban csak a következő intézkedések jogosultak az e rendelet alapján nyújtott uniós pénzügyi támogatásra:

a)	a nagyon nagy kapacitású hálózatok, köztük az 5G rendszerek kiépítését elősegítő intézkedések, amelyek képesek gigabitalapú konnektivitást biztosítani olyan területeken, ahol társadalmi-gazdasági fókuszpontok találhatók ;

b)	a helyi közösségek ingyenes és diszkriminatív feltételektől mentes, nagyon jó minőségű helyi vezeték nélküli konnektivitásának biztosításítását támogató intézkedések;

c)	minden fő szárazföldi közlekedési útvonal – köztük a transzeurópai közlekedési hálózatok – 5G rendszerekkel történő hiánytalan lefedéséhez hozzájáruló intézkedések;

d)	a tagállamok közötti és azokon belüli , illetve az Unió és harmadik országok közötti új vagy meglévő gerinchálózat (köztük szigeti területek tenger alatti kábeleinek) kiépítését vagy jelentős korszerűsítését támogató intézkedések;

f)	határon átnyúló közlekedési és energetikai projektekhez kapcsolódó digitális konnektivitási infrastruktúra-követelményeket végrehajtó és/vagy a közlekedési és energetikai infrastruktúrákhoz közvetlenül kapcsolódó operatív digitális platformokat támogató intézkedések.

A melléklet V. része tartalmazza a digitális ágazat támogatásra jogosult projektjeinek indikatív listáját.

10. cikk

A közlekedési, az energia- és a digitális ágazat közötti szinergiák

(1) Jogosultak az e rendelet szerinti uniós pénzügyi támogatásra és a 14. cikknek megfelelően magasabb társfinanszírozási arányra azon intézkedések, amelyek egyidejűleg legalább két ágazatban járulnak hozzá a 3 cikk (2) bekezdésének a), b) és c) pontjának megfelelő egy vagy több célkitűzés eléréséhez. Az ilyen intézkedéseket különleges odaítélési kritériumokat tartalmazó, legalább két ágazatot érintő munkaprogram segítségével kell végrehajtani, és az érintett ágazatok költségvetési hozzájárulásaiból kell finanszírozni.

(2) A közlekedési, az energia- vagy a digitális ágazatra vonatkozó, a 9. cikknek megfelelően támogatható intézkedések magukban foglalhatnak olyan bármelyik másik ágazathoz kapcsolódó szinergikus elemeket, amelyek nem kapcsolódnak a 9. cikk (2), (3) vagy (4) bekezdése szerint támogatható intézkedésekhez, feltéve, hogy ezek az elemek megfelelnek az alábbi követelmények mindegyikének:

a)	a szinergikus elemek költsége nem haladja meg az intézkedés teljes elszámolható költségének 20 %-át; valamint

b)	a szinergikus elemek a közlekedési, az energia- vagy a digitális ágazattal kapcsolatosak; valamint

c)	a szinergikus elemek jelentősen fokozzák az intézkedés által biztosított társadalmi-gazdasági, éghajlat-politikai vagy környezeti előnyöket.

11. cikk

Részvételre jogosult jogalanyok

(1) A költségvetési rendelet [197.] cikkében említett feltételeken túl az ebben a cikkben foglalt részvételi feltételek alkalmazandók.

(2) Az alábbi jogalanyok jogosultak részvételre:

a)	a valamely tagállamban letelepedett jogalany, többek között közös vállalkozások ;

b)	a programhoz társult valamely harmadik országban vagy tengerentúli országokban és területeken letelepedett jogalanyok ;

c)	az uniós jog szerint létrejött jogalanyok és nemzetközi szervezetek, amennyiben a munkaprogramok rendelkeznek részvételükről.

(3) Természetes személyek nem jogosultak részvételre.

(4) A programhoz nem társult harmadik országban letelepedett jogalanyok kivételesen akkor jogosultak a program keretében történő támogatásra, amennyiben ez elengedhetetlen a közlekedés, az energiaügy vagy a digitalizáció területén egy közös érdekű projekt vagy határon átnyúló megújulóenergia-projekt célkitűzéseinek eléréséhez.

(5) Kizárólag olyan pályázatok támogathatók, amelyeket egy vagy több tagállam, vagy – az érintett tagállamok egyetértésével – nemzetközi szervezetek, közös vállalkozások, illetve köz- vagy magánvállalkozások vagy -szervek, többek között regionális vagy helyi hatóságok nyújtanak be. Amennyiben egy tagállam nem ért egyet a beadványokkal, ezt jelzi.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy valamely konkrét munkaprogramra vagy alkalmazások meghatározott kategóriáira az egyetértésük nélkül is nyújtható be pályázat. Ebben az esetben az érintett tagállam kérésére ezt jelezni kell az adott munkaprogramban vagy pályázati felhívásban.

11a. cikk

A transzeurópai közlekedési hálózatok (TEN-T) polgári védelmi kettős felhasználásra történő átalakításával kapcsolatos intézkedésekre vonatkozó különleges jogosultsági követelmények

(1) A TEN-T törzshálózat vagy az 1315/2013/EU rendeletben meghatározott átfogó hálózatok átalakításához hozzájáruló olyan intézkedéseknek, amelyek célja, hogy lehetővé tegyék az infrastruktúra kettős használatát, az alábbi további jogosultsági követelményeknek kell megfelelniük:

a)	A pályázatokat egy vagy több tagállamnak, vagy az érintett tagállamok beleegyezésével a tagállamokban letelepedett jogalanyoknak kell benyújtaniuk;

az intézkedések az Unión belüli és azon kívüli katonai mobilitásra vonatkozó katonai követelmények a Tanács által 2018. november 20-án elfogadott mellékleteiben (33) a tagállamok által meghatározott szakaszokra vagy csomópontokra, illetve az ezt követően elfogadott bármely későbbi listára, valamint a tagállamok által a katonai mobilitási cselekvési tervvel összhangban azonosítható jövőbeni projektek minden újabb indikatív listájára vonatkoznak;

c)	az intézkedések kapcsolódhatnak a meglévő infrastrukturális elemek korszerűsítéséhez vagy új infrastruktúra-elemek építéséhez, figyelembe véve a (2) bekezdésben említett infrastrukturális követelményeket;

a kettős felhasználási szintet meghaladó infrastrukturális követelményeket teljesítő intézkedések is támogathatók, költségük azonban csak a kettős felhasználáshoz szükséges szintnek megfelelő költségszint erejéig támogatható. A kizárólag katonai célra használt infrastruktúrára vonatkozó intézkedések nem támogathatók.

e)	Az e cikk szerinti intézkedések kizárólag a 4. cikk (2) bekezdése a) pontjának iii. alpontjában meghatározott összegből támogathatók.

(2) A Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben szükség esetén meghatározza a kettős felhasználású infrastruktúrák bizonyos kategóriáira alkalmazandó infrastrukturális követelményeket, valamint a polgári-katonai kettős felhasználást célzó infrastrukturális intézkedésekre vonatkozó értékelési eljárást.

A program a 21. cikk (2) bekezdése szerinti időközi értékelését követően a Bizottság javasolhatja a költségvetési hatóságnak a 4. cikk (2) bekezdése a) pontjának iii. alpontjában meghatározott, fel nem használt pénzösszeg átcsoportosítását a 4. cikk (2) bekezdésének a) pontjának i. alpontjába.

III. FEJEZET

VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ TÁMOGATÁSOK

12. cikk

Vissza nem térítendő támogatások

A program keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatások odaítélésére és kezelésére a költségvetési rendelet [VIII.] címével összhangban kerül sor.

13. cikk

Odaítélési feltételek

(1) Átlátható odaítélési feltételeket kell meghatározni a 19. cikkben említett munkaprogramokban és a pályázati felhívásokban a következő elemek értelemszerű figyelembevételével:

a)	gazdasági, társadalmi és környezeti hatások (költségek és hasznok), ideértve a környezeti hatást (a projekt életciklusának költséghaszon elemzése), az elemzés megbízhatóságát, átfogó jellegét és átláthatóságát;

b)	innováció és digitalizáció , biztonság, interoperabilitás és hozzáférhetőség, figyelemmel a csökkent mozgásképességű személyekre is ;

c)	határokon átnyúló jelleg, hálózati összeköttetés és területi megközelíthetőség, többek között a legkülső régiók és szigetek számára;

ca)	európai hozzáadott érték;

d)	a közlekedési, az energia- és a digitális ágazat közötti szinergiák;

e)	az intézkedés előrehaladottsági foka a projektfejlesztés tekintetében;

ea)	a befejezett projekt javasolt karbantartási stratégiájának megbízhatósága;

f)	a javasolt végrehajtási terv megalapozottsága;

g)	az uniós pénzügyi támogatás katalizátorhatása a beruházásokra;

h)	pénzügyi akadályok – például nem kielégítő gazdasági életképesség, magas kezdeti költségek, vagy a piaci források hiánya – leküzdésének szükségessége;

ha)	a katonai mobilitással összefüggésben a kettős felhasználásban rejlő potenciál;

i)	összhang az uniós és nemzeti energetikai és éghajlat-politikai tervekkel, ideértve az energiahatékonyság elsődlegességének elvét;

(2) A pályázatok odaítélési kritériumok szerinti értékelésekor – adott esetben – az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásaival szembeni rezilienciát is figyelembe kell venni egy éghajlattal szembeni sebezhetőségre és éghajlati kockázatokra vonatkozó elemzés keretében, amely kitér a megfelelő alkalmazkodási intézkedésekre is.

(3) A pályázatok odaítélési kritériumok szerinti értékelésének biztosítania kell, hogy amennyiben a munkaprogramokban szerepelnek a programból támogatandó helymeghatározási, navigációs és időmeghatározási (PNT) technológiát magukban foglaló intézkedések, akkor azoknak technikailag kompatibiliseknek kell lenniük az EGNOS/Galileo és a Kopernikusz programmal.

(4) A közlekedési ágazat esetében a pályázatok (1) bekezdésben említett odaítélési kritériumok szerinti értékelésének – adott esetben – biztosítania kell, hogy a javasolt intézkedések összhangban legyenek az 1315/2013/EU rendelet 47. cikke szerinti folyosókra vonatkozó munkatervekkel és végrehajtási jogi aktusokkal, továbbá az értékelésnek az említett rendelet 45. cikke (8) bekezdésének megfelelően figyelembe kell vennie a felelős európai koordinátor véleményét. Az értékelésnek azt is fel kell mérnie, hogy a CEF által finanszírozott intézkedések végrehajtása zavarokat okozhat-e a teher- és személyszállításban a projekt által érintett szakaszon, és hogy ezeket a kockázatokat figyelembe vették-e.

(5) A határon átnyúló megújulóenergia-projektekkel kapcsolatos intézkedések esetében a munkaprogramokban meghatározott odaítélési kritériumoknak és a pályázati felhívásoknak figyelembe kell venniük a 7. cikk (4) bekezdésében meghatározott feltételeket.

(6) A digitális konnektivitásra vonatkozó közös érdekű projektekkel kapcsolatos intézkedések esetében a munkaprogramokban meghatározott odaítélési kritériumoknak és a pályázati felhívásoknak figyelembe kell venniük a 8. cikk (3) bekezdésében meghatározott feltételeket.

14. cikk

Társfinanszírozási arányok

(1) Tanulmányok esetében az uniós pénzügyi támogatás összege nem haladhatja meg az összes elszámolható költség 50 %-át. A Kohéziós Alapból átcsoportosított összegből finanszírozott tanulmányok esetében a maximális társfinanszírozási arányoknak a (2) bekezdés b) pontjában meghatározottak szerint meg kell egyezniük a Kohéziós Alapra vonatkozó maximális társfinanszírozási arányokkal.

(2) A közlekedési ágazatbeli kivitelezéseket illetően a következő maximális társfinanszírozási arányokat kell alkalmazni:

a 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett egyedi célkitűzésekkel kapcsolatos kivitelezés esetében az uniós pénzügyi támogatás összege nem haladhatja meg az összes elszámolható költség 30 %-át. Legfeljebb 50 %-ra emelhető a társfinanszírozási arány a következő esetekben: határon átnyúló összeköttetésekkel kapcsolatos intézkedések az e bekezdés c) pontjában meghatározott feltételekkel; a belvízi útvonalakat támogató intézkedések; vasúti interoperabilitás ; telematikai alkalmazási rendszerekkel kapcsolatos intézkedések; az új technológiákat és az innovációt támogató intézkedések; a biztonsági infrastruktúra biztonságának javítását célzó intézkedések; a közlekedési infrastruktúrát az Unió külső határainak ellenőrzése céljából átalakító intézkedések , a kapcsolódó uniós szabályozásnak megfelelően. A legkülső régiókban végzett projektek esetében a társfinanszírozás arányát legfeljebb 70 %-ban kell meghatározni;

aa)

a 3. cikk (2) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett egyedi célkitűzésekkel kapcsolatos kivitelezés esetében az uniós pénzügyi támogatás összege nem haladhatja meg az összes elszámolható költség 50 %-át. A társfinanszírozási arány legfeljebb 85 %-ra emelhető, amennyiben a szükséges forrásokat a 4. cikk (9) bekezdésének megfelelően átcsoportosítják a programra;

a Kohéziós Alapból átcsoportosított összeget illetően a maximális társfinanszírozási arányoknak meg kell egyezniük a Kohéziós Alapra vonatkozóan az (EU) XXX rendeletben [CPR] említett maximális társfinanszírozási arányokkal. A társfinanszírozási arány legfeljebb 85 %-ra emelhető a határon átnyúló összeköttetésekkel kapcsolatos intézkedések esetében, az e bekezdés c) pontjában meghatározott feltételekkel, illetve a hiányzó összeköttetésekhez kapcsolatos intézkedések esetében ;

a határon átnyúló összeköttetésekkel kapcsolatos intézkedések esetében az a) és a b) pont szerinti megnövelt maximális társfinanszírozási arány csak olyan intézkedésekre vonatkozik, amelyeknél a tervezés és a végrehajtás tekintetében nagy fokú az integráció a 13. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett odaítélési kritérium tekintetében, például ha az egyetlen projektvállalkozás, egy közös irányítási struktúra, egy bilaterális jogi keret, vagy a 1315/2013/EU rendelet 47. cikke szerinti egyik végrehajtási jogi aktus révén valósul meg. ezen túlmenően a 11. cikk (2) bekezdése a) pontja szerinti integrált irányítási struktúrák, köztük közös vállalkozások által végrehajtott projektekre alkalmazandó társfinanszírozási arány 5 %-kal megnövelhető;

(3) Az energiaágazatbeli kivitelezéseket illetően a következő maximális társfinanszírozási arányokat kell alkalmazni:

a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett egyedi célkitűzésekkel kapcsolatos kivitelezések esetében az uniós pénzügyi támogatás összege nem haladhatja meg az összes elszámolható költség 50 %-át és a legkülső régiókban végzett projektek esetében a társfinanszírozás arányát legfeljebb 70 %-ban kell meghatározni;

a társfinanszírozási arány legfeljebb 75 %-ra növelhető a közös érdekű projektek kidolgozásához hozzájáruló azon intézkedések esetében, amelyek a 347/2013/EU rendelet 14. cikkének (2) bekezdésében említett bizonyítékok alapján magas fokú ellátásbiztonságot eredményeznek regionális vagy uniós szinten, erősítik az uniós szolidaritást, vagy pedig rendkívül innovatív megoldásokat alkalmaznak.

(4) A digitális ágazatbeli kivitelezéseket illetően a következő maximális társfinanszírozási arányokat kell alkalmazni: a 3. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett egyedi célkitűzésekkel kapcsolatos kivitelezések esetében az uniós pénzügyi támogatás összege nem haladhatja meg az összes elszámolható költség 30 %-át. A legkülső régiókban végzett projektek esetében a társfinanszírozás aránya legfeljebb 70 %. Legfeljebb 50 %-ra emelhető a társfinanszírozási arány az erős határon átnyúló dimenzióval rendelkező intézkedések esetében, amilyen a fő szárazföldi közlekedési útvonalak 5G rendszerekkel történő hiánytalan lefedése vagy a gerinchálózatok tagállamok közötti, illetve az Unió és harmadik országok közötti kiépítése; továbbá a társadalmi-gazdasági fókuszpontok gigabitalapú konnektivitását végrehajtó intézkedések esetében a társfinanszírozási arány legfeljebb 75 % lehet. A helyi közösségek helyi konnektivitásának biztosításával kapcsolatos intézkedések, amennyiben azokat kis értékű vissza nem térítendő támogatások útján hajtják végre , az elszámolható költségek legfeljebb 100 %-áig finanszírozhatók uniós pénzügyi támogatásból, a társfinanszírozás elvének sérelme nélkül.

(5) A 10. cikkben említett intézkedésekre alkalmazandó maximális társfinanszírozási arány a legmagasabb társfinanszírozási arány, amely az érintett ágazatokban alkalmazandó. Ezen túlmenően az ezen intézkedésekre alkalmazandó társfinanszírozási arány 10 %-kal megnövelhető;

15. cikk

Elszámolható költségek

A költségvetési rendelet [186.] cikkében meghatározott feltételeken túl az alábbi költségelszámolási feltételek alkalmazandók:

kizárólag a tagállamokban felmerült kiadások számolhatók el, kivéve, ha egy közös érdekű projekt vagy egy határon átnyúló megújulóenergia-projekt e rendelet 5 cikkének vagy 11. cikke (4) bekezdésének megfelelően egy vagy több harmadik ország területét vagy a nemzetközi vizeket is érinti, és ha az intézkedés nélkülözhetetlen az adott projekt célkitűzéseinek megvalósításához;

b)	a kedvezményezett által tőkekiadásként kezelt eszköz-, létesítmény- és infrastrukturális költség teljes egészében elszámolható;

a földvásárlással kapcsolatos kiadások nem számolhatók el, kivéve az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi és Migrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a Határigazgatási és Vízumeszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról szóló (EU) XXX rendelet 58. cikkével összhangban a közlekedési ágazatban a Kohéziós Alapból átcsoportosított összegeket;

d)	az elszámolható költségek nem foglalhatják magukban a hozzáadottérték-adót (héa).

16. cikk

A vissza nem térítendő támogatások más finanszírozási forrásokkal való kombinálása

(1) A vissza nem térítendő támogatások kombinálhatók olyan finanszírozásokkal, amelyek az Európai Beruházási Banktól vagy a nemzeti fejlesztési bankoktól, illetve egyéb fejlesztési és állami pénzügyi intézményektől, valamint magán pénzügyi intézményektől és magánszektorbeli beruházóktól, köztük köz- és magánszféra partnerségektől származnak.

(2) Az (1) bekezdésben említett támogatások célzott pályázati felhívások keretében is végrehajhatók.

17. cikk

A vissza nem térítendő támogatások csökkentése vagy megszüntetése

(1) A költségvetési rendelet [4. cikkének (131) bekezdésében] meghatározott indokokon túl a vissza nem térítendő támogatás összege – kellően indokolt kivételektől eltekintve – az alábbi indokok alapján csökkenthető:

a)	az intézkedés a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásban megjelölt kezdő időponttól számított egy éven belül nem kezdődött meg a tanulmányok, és két éven belül a kivitelezés esetében;

b)	az intézkedés előrehaladásának vizsgálatát követően megállapítható, hogy az intézkedés végrehajtása olyan jelentős késedelmet szenvedett, hogy célkitűzései valószínűleg nem valósulnak meg.

(2) A vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás az (1) bekezdésben meghatározott indokok alapján módosítható vagy felmondható.

(3) Mielőtt bármilyen döntés születne a vissza nem térítendő támogatások csökkentéséről vagy megszüntetéséről, az esetet átfogóan meg kell vizsgálni, és a kedvezményezetteknek lehetővé kell tenni, hogy észszerű határidőn belül előterjesszék észrevételeiket.

(3a) Az (1) vagy a (2) bekezdés alkalmazásából származó kötelezettségvállalási előirányzatokat a 4. cikk (2) bekezdésében megállapított megfelelő pénzügyi keretösszeg alapján javasolt egyéb munkaprogramokhoz kell allokálni.

18. cikk

Kumulatív, kiegészítő és kombinált finanszírozás

(1) A program keretében hozzájárulásban részesült intézkedés kaphat hozzájárulást bármely más uniós programból is, többek között a megosztott irányítás alá tartozó alapokból, amennyiben a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. A végrehajtás során tiszteletben kell tartani a költségvetési rendelet 62. cikkében előírt szabályokat. A kumulatív finanszírozás nem haladhatja meg az intézkedés teljes elszámolható költségét, és a különböző uniós programokból származó támogatás arányosan, a támogatás feltételeit meghatározó dokumentumokkal összhangban számítható ki.

(2) Azon intézkedések, amelyek megfelelnek a következő kumulatív feltételeknek:

a)	a program szerinti pályázati kiírás keretében kerültek értékelésre;

b)	megfelelnek a szóban forgó pályázati kiírás minimális minőségi elvárásainak;

c)	a szóban forgó pályázati kiírás alapján forráshiány miatt nem támogathatók,

további értékelés nélkül támogatást kaphatnak az Európai Regionális Fejlesztési Alapból vagy a Kohéziós Alapból az (EU) XXX rendelet [CPR] [67. cikkének (5) bekezdésével összhangban], feltéve, hogy megfelelnek az érintett program célkitűzéseinek. Ilyenkor a támogatást nyújtó alap szabályai alkalmazandók.

IV. FEJEZET

PROGRAMOZÁS, NYOMON KÖVETÉS, ÉRTÉKELÉS ÉS ELLENŐRZÉS

19. cikk

Munkaprogramok

(1) A programot a költségvetési rendelet 110. cikkében említett munkaprogramok segítségével kell végrehajtani. ▌

(1a) Az átláthatóság és a kiszámíthatóság, valamint a projektek minőségének javítása érdekében a Bizottságnak 2020. december 31-ig el kell fogadnia az első többéves munkaprogramokat, amelyek magukban foglalják a program első három évére vonatkozó pályázati felhívások ütemtervét, témáit és indikatív költségvetését, valamint a teljes programozási időszakra vonatkozó keretet.

(2) A munkaprogramokat a Bizottság fogadja el végrehajtási jogi aktussal. E végrehajtási jogi aktusokat az e rendelet 22. cikkében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(3) Az energiaágazatban külön figyelmet kell fordítani a z olyan közös érdekű projektekre és kapcsolódó tevékenységekre, amelyek célja a belső energiapiac további integrációja, az energetikai elszigeteltség megszüntetése, a villamosenergia-hálózatok összekapcsolását illetően fennálló szűk keresztmetszetek felszámolása, hangsúlyt fektetve azokra a projektekre, amelyek hozzájárulnak a 2020-ig legalább 10 %-os, és 2030-ig legalább 15 %-os összekapcsoltság céljának megvalósításához, és a villamosenergia-rendszereknek az uniós hálózatokkal való szinkronizációjához.

(3a) A 2018/1046/EU, Euratom rendelet 200. cikkének (2) bekezdésével összhangban az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő adott esetben két szakaszban szervezhet kiválasztási eljárást, az alábbiak szerint:

a)	a kérelmezők egy egyszerűsített, viszonylag rövid tájékoztatót tartalmazó dokumentációt nyújtanak be a projektek korlátozott számú kritériumon alapuló előzetes kiválasztása céljából;

b)	az első szakaszban kiválasztott kérelmezők az első szakasz lezárását követően nyújtják be a teljes dokumentációt.

19a. cikk

Uniós pénzügyi támogatás nyújtása

(1) A 19. cikkben említett munkaprogramokon alapuló valamennyi ajánlattételi felhívást követően a Bizottság a 22. cikkben említett vizsgálati eljárásnak megfelelően végrehajtási jogi aktussal határoz a kiválasztott projekteknek vagy részprojekteknek nyújtandó pénzügyi támogatás összegéről. A Bizottság megállapítja a projektek végrehajtására irányadó feltételeket és módszereket.

(2) A támogatási megállapodások végrehajtása során a Bizottság tájékoztatja a kedvezményezetteket és az érintett tagállamokat a támogatási összegek és a kifizetett végső összegek változásairól.

(3) A kedvezményezettek a támogatási megállapodásokban meghatározott módon a tagállamok előzetes jóváhagyása nélkül jelentést nyújtanak be. A Bizottság hozzáférést biztosít a tagállamok számára a területükön folyó intézkedésekre vonatkozó jelentésekhez.

20. cikk

Nyomon követés és jelentéstétel

(1) A programnak a 3. cikkben meghatározott általános és egyedi célkitűzései terén elért előrelépésekről történő jelentéstételhez használandó mutatókat a melléklet I. része tartalmazza.

(2) Annak érdekében, hogy hatékonyan lehessen értékelni a programcélok terén elért előrelépéseket, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 24. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a melléklet I. részének a mutatók felülvizsgálata vagy kiegészítése céljából történő módosítására, amennyiben szükséges, valamint e rendeletnek a nyomonkövetési és értékelési keretre vonatkozó rendelkezésekkel való kiegészítésére.

(3) A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy a program végrehajtásának nyomon követésére vonatkozó adatok és az eredmények megfelelőek legyenek az – egyebek mellett az éghajlatváltozás nyomon követése terén – elért előrehaladás alapos elemzéséhez , valamint hogy az adatokat és eredményeket hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében az uniós pénzeszközök címzettjei és – adott esetben – a tagállamok számára arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.

(3a) A Bizottság a külön ezt a célt szolgáló internetes oldalt úgy alakítja ki, hogy valós időben közzétegye a végrehajtás alatt álló projektek térképét és a releváns adatokat (hatásvizsgálatok, érték, kedvezményezett, végrehajtó szerv, a helyzet állása), és hogy kétévente előrehaladási jelentést tegyen közzé. Az előrehaladási jelentéseknek a 3. cikkben foglaltaknak megfelelően az általános és ágazati célkitűzések szerint értékelniük kell a program végrehajtását, tisztázva, hogy a különböző ágazatok jó pályán haladnak-e, hogy a teljes költségvetési kötelezettségvállalás összhangban van-e a kiutalt teljes összeggel, hogy a folyamatban lévő projektek megfelelő fokú teljességet értek-e el, valamint hogy a projektek még mindig megvalósíthatók és megfelelően teljesíthetők-e.

21. cikk

Értékelés

(1) Az értékeléseket időben kell elvégezni ahhoz, hogy a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek.

(3) A program végrehajtásának végén, de legkésőbb négy évvel a(z) 1. cikkben meghatározott időszak végét követően a Bizottság elvégzi a program végső értékelését.

22. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot a CEF koordinációs bizottsága segíti, amely az adott témától függően különféle összetételekben ülésezhet. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

23. cikk

Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

(1) A Bizottság jogosult arra, hogy e rendelet 24. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következők érdekében:

a)	▌egy nyomonkövetési és értékelési keret létrehozása a melléklet I. részében ▌megállapított mutatók alapján;

▌

d)	a melléklet IV. részének a határon átnyúló megújulóenergia-projektek azonosítása tekintetében történő kiegészítése ; a határon átnyúló megújulóenergia-projektként kiválasztott projektek listájának összeállítása és aktualizálása.

(2) Az EUMSZ 172. cikkének második bekezdésére figyelemmel a Bizottság jogosult arra, hogy e rendelet 24. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következők érdekében:

a)	a melléklet III. részének a törzshálózati folyosók, illetve az átfogó hálózaton található előre meghatározott szakaszok meghatározása tekintetében történő módosítása;

b)	a melléklet V. részének a közös érdekű digitális konnektivitási projektek azonosítása tekintetében történő módosítása.

24. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 23. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása a 2028. december 31-ig terjedő időszakra szól.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 23. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 23. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

25. cikk

Tájékoztatás, kommunikáció és közzététel

(2a) Az átláthatóságot és a nyilvános konzultációt az alkalmazandó uniós és nemzeti jogszabályokkal összhangban kell biztosítani.

26. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

Amennyiben egy harmadik ország nemzetközi megállapodás vagy bármely más jogi eszköz alapján részt vesz a programban, az érintett harmadik országnak biztosítania kell az engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést. Az OLAF esetében e jogok közé tartozik az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben előírt vizsgálatok – köztük például helyszíni ellenőrzések és szemlék – lefolytatásához való jog is.

VI. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

27. cikk

Hatályon kívül helyezés és átmeneti rendelkezések

(1) Az 1316/2013/EU rendeletet és a 283/2014/EU rendeletet hatályon kívül kell helyezni.

(2) Az (1) bekezdés sérelme nélkül ez a rendelet nem érinti az 1316/2013/EU rendelet szerinti intézkedések lezárásig történő folytatását vagy módosítását, és az továbbra is alkalmazandó az érintett intézkedésekre azok lezárásáig.

A Bizottság értékeli a 347/2013/EU rendelet eredményességét és szakpolitikai koherenciáját, és e felülvizsgálat eredményéről 2020. december 31-ig értékelést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Ebben az értékelésben a Bizottság megvizsgálja többek között a 2030-ra vonatkozó uniós energia- és éghajlat-politikai célokat, az EU hosszú távú szén-dioxid-mentesítési kötelezettségvállalását és az energiahatékonyság elsődlegességének elvét. Az értékeléshez adott esetben az e rendelet módosítására irányuló jogalkotási javaslatot csatolnak.

(3) A program pénzügyi keretösszegéből a program és annak elődje, az 1316/2013/EU rendelet szerinti Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz alapján elfogadott intézkedések közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadások is fedezhetők.

(4) A 2027. december 31-ig be nem fejezett intézkedésekkel kapcsolatos igazgatási feladatok ellátása céljából szükség esetén előirányzatok állíthatók be a 2027 utáni költségvetésbe az e rendelet 4. cikkének (5) bekezdésében meghatározott kiadások fedezésére.

28. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt …,

az Európai Parlament részéről

az elnök

a Tanács részéről

az elnök

(1) HL C 440., 2018.12.6., 191. o.

(2) HL C 461., 2018.12.21., 173. o.

(3) Az Európai Parlament 2019. április 17-i álláspontja. Az aláhúzással kiemelt szövegre vonatkozóan nem született megállapodás az intézményközi tárgyalások keretében.

(4) COM(2018)0321, 13. o.

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 1315/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról és a 661/2010/EU határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2013.12.20., 1. o.).

(6) A Bizottság közleménye: „Európa mozgásban: A mindenkit megillető tiszta, versenyképes és összekapcsolt mobilitás felé való, társadalmilag igazságos átmenet programja” (COM(2017)0283).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/94/EU irányelve (2014. október 22.) az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről (HL L 307., 2014.10.28., 1. o.).

(8) Bizottság közleménye: „Az alacsony kibocsátású mobilitás megteremtése – A Földet védelmező, a polgárait jogokkal felruházó, az iparágai és munkavállalói számára biztonságot nyújtó Európai Unió” (COM(2017)0675).

(9) COM(2018)0293.

(10) JOIN(2017)0041.

(11) JOIN(2018)0005.

(12) Az EU-n belüli és azon kívüli katonai mobilitásra vonatkozó katonai követelmények (ST 14770/18).

(13) COM(2017)0623.

(14) Az Európai Parlament és a Tanács 347/2013/EU rendelete (2013. április 17.) a transzeurópai energiaipari infrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról és az 1364/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről, valamint a 713/2009/EK, a 714/2009/EK és a 715/2009/EK rendelet módosításáról (HL L 115., 2013.4.25., 39. o.).

(15) COM(2017)0718.

(16) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/2001 irányelve (2018. december 11.) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról (HL L 328., 2018.12.21., 82. o.).

(17) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1999 rendelete (2018. december 11.) az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 328., 2018.12.21., 1. o.).

(18) Az Európai Parlament és a Tanács 283/2014/EU rendelete (2014. március 11.) a távközlési infrastruktúrák területén működő transzeurópai hálózatokra vonatkozó iránymutatásokról és az 1336/97/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 86., 2014.3.21., 14. o.).

(19) COM(2016)0587.

(20) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1972 irányelve (2018. december 11.) az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról (HL L 321., 2018.12.17., 36. o.).

(21) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

(22) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(23) A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).

(24) A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(25) A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).

(26) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).

(27) A Tanács határozata 2013/755/EU (2013. november 25.) az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról (tengerentúli társulási határozat) (HL L 344., 2013.12.19., 1. o.).

(28) COM(2018)0065.

(29) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Közbeszerzés Európában és Európa szolgálatában (COM(2017)0572).

(30) Intézményközi megállapodás az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról, 2016. április 13. (HL L 123., 2016.5.12., 1. o.).

(31) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(32) Az Európai Parlament és a Tanács 913/2010/EU rendelete (2010. szeptember 22.) a versenyképes árufuvarozást szolgáló európai vasúti hálózatról (HL L 276., 2010.10.20., 22. o.).

(33) ST 13674/18.

MELLÉKLET

I. RÉSZ: MUTATÓK

Az igazgatási terhek és költségek csökkentése céljából a program szoros nyomon követésére a program általános és egyedi célkitűzései megvalósítási szintjének mérésére irányuló mutatók alapján kerül sor. E célból az alábbi fő mutatók tekintetében kell adatokat gyűjteni:

Ágazatok	Egyedi célkitűzések	Mutatók
Közlekedés	Hatékony, összekapcsolt és multimodális hálózatok, valamint az intelligens, interoperábilis , fenntartható, inkluzív, hozzáférhető , biztonságos és zavartalan mobilitás infrastruktúrái	A CEF keretében támogatott határon átnyúló és hiányzó összeköttetések száma (beleértve a TEN-T törzshálózat és átfogó hálózat városi csomópontjaival, határokon átnyúló regionális vasúti összeköttetéseivel, multimodális platformjaival, tengeri kikötőivel, belvízi kikötőivel, repülőtéri bekötéseivel és vasúti-közúti termináljaival és átfogó hálózatával kapcsolatos intézkedéseket)
		A CEF keretében támogatott, a közlekedés digitalizálásához különösen az ERTMS, RIS, ITS, VTMIS/elektronikus tengerhajózási szolgáltatások és SESAR bevezetésével hozzájáruló intézkedések száma
		A CEF támogatásával épített vagy korszerűsített alternatív tüzelőanyag-töltőállomások száma
		A CEF keretében támogatott, a közlekedés biztonságához hozzájáruló intézkedések száma
		A csökkent mozgásképességű személyek közlekedéshez való hozzáférését előmozdító CEF-intézkedések száma
		A CEF keretében támogatott, a vasúti szállítással járó zaj csökkentéséhez hozzájáruló intézkedések száma
	Polgári-katonai kettős felhasználású közlekedési infrastruktúra kialakítása	A polgári-katonai kettős felhasználásra vonatkozó követelményekhez hozzáigazított közlekedési infrastruktúra-elemek száma
Energiaügy	Hozzájárulás a piacok összekapcsolásához és integrációjához	A tagállami hálózatok összekapcsolására és a belső korlátok megszüntetésére irányuló projektekhez hozzájáruló CEF-intézkedések száma
	Az energiaellátás biztonsága	A rugalmasabb gázhálózatot biztosító projektekhez hozzájáruló CEF-intézkedések száma
	Az energiaellátás biztonsága	A hálózatok intelligensebbé tételéhez és digitalizálásához, valamint az energiatárolási kapacitás növeléséhez hozzájáruló CEF-intézkedések száma
	Fenntartható fejlődés a dekarbonizáció lehetővé tétele révén	A megújuló energiaforrásokból előállított energiának az energiarendszerekben való terjedését lehetővé tevő projektekhez hozzájáruló CEF-intézkedések száma
		A megújuló energiaforrások területén folytatott, határon átnyúló együttműködéshez hozzájáruló CEF-intézkedések száma
Digitális gazdaság	hozzájárulás a digitális konnektivitási infrastruktúra kiépítéséhez szerte az Európai Unióban.	A társadalmi-gazdasági fókuszpontok új összeköttetései nagyon nagy kapacitású hálózatokkal és a helyi közösségek nagyon jó minőségű összeköttetései
		Az 5G konnentivitást a közlekedési útvonalak mentén lehetővé tevő CEF-intézkedések száma
		A nagyon nagy kapacitású hálózatokkal való új összeköttetést lehetővé tevő CEF-intézkedések száma
		Az energia- és a közlekedési ágazat digitalizálásához hozzájáruló CEF-intézkedések száma

II. RÉSZ: INDIKATÍV SZÁZALÉKOS RÉSZARÁNYOK A KÖZLEKEDÉSI ÁGAZATBAN

A 4. cikk (2) bekezdése a) pontjának i. alpontjában említett költségvetési forrásokat a következőképpen kell allokálni:

60 % a 9. cikk (2) bekezdésének a) pontjában felsorolt intézkedésekre: „A hatékony, összekapcsolt és multimodális hálózatokra vonatkozó intézkedések”;

40 % a 9. cikk (2) bekezdésének b) pontjában felsorolt intézkedésekre: „Az intelligens, fenntartható, inkluzív, biztonságos és zavartalan mobilitásra vonatkozó intézkedések”.

A 4. cikk (2) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett költségvetési forrásokat a következőképpen kell allokálni:

85 % a 9. cikk (2) bekezdésének a) pontjában felsorolt intézkedésekre: „A hatékony, összekapcsolt és multimodális hálózatokra vonatkozó intézkedések”;

15 % a 9. cikk (2) bekezdésének b) pontjában felsorolt intézkedésekre: „Az intelligens, fenntartható, inkluzív, biztonságos és zavartalan mobilitásra vonatkozó intézkedések”.

A 9. cikk (2) bekezdésének a) pontjában felsorolt intézkedések esetében a költségvetési források 85 %-át a törzshálózati folyosókkal kapcsolatos, ▌15 %-át pedig az átfogó hálózattal kapcsolatos intézkedésekre kell fordítani.

III. RÉSZ: TÖRZSHÁLÓZATI FOLYOSÓK ÉS HATÁRON ÁTNYÚLÓ ÖSSZEKÖTTETÉSEK AZ ÁTFOGÓ HÁLÓZATON

1. Törzshálózati folyosók és az előre meghatározott, határokon átnyúló összeköttetések tájékoztató jellegű listája és a hiányzó összeköttetések

„Atlanti” törzshálózati folyosó
Nyomvonal	Gijón – León – Valladolid A Coruña – Vigo – Orense – León Zaragoza – Pamplona/Logroño – Bilbao Tenerife/Gran Canaria – Huelva/Sanlúcar de Barrameda – Sevilla – Córdoba Algeciras – Bobadilla – Madrid Sines/Lisszabon – Madrid – Valladolid Lisszabon – Aveiro – Leixões/Porto – Douro folyó Shannon Foynes/Dublin/Cork – Le Havre – Rouen – Párizs Aveiro – Valladolid – Vitoria-Gasteiz – Bergara – Bilbao/Bordeaux – Toulouse/Tours – Párizs – Metz – Mannheim/Strasbourg Shannon Foynes/Dublin/Cork – Saint Nazaire – Nantes – Tours – Dijon
Határon átnyúló összeköttetések	Evora – Merida	Vasút
	Vitoria-Gasteiz – San Sebastián – Bayonne – Bordeaux
	Aveiro – Salamanca
	Duero (Douro) folyó (Via Navegável do Douro)	Belvízi út
Hiányzó összeköttetés	Nem UIC-nyomtávú interoperábilis vonal az Ibériai-félszigeten	Vasút
„Baltikum–Adria” törzshálózati folyosó
Nyomvonal	Gdynia – Gdańsk – Katowice/Sławków Gdańsk – Varsó – Katowice/ Krakkó Katowice – Ostrava – Brno – Bécs Szczecin/Świnoujście – Poznań/Zielona Góra – Wrocław – Osztrava Katowice – Bielsko-Biała – Zsolna (Žilina) – Pozsony – Bécs Bécs – Graz – Villach – Udine – Trieszt Udine – Velence – Padova – Bologna – Ravenna – Ancona Graz – Maribor – Ljubljana –Koper/Trieszt
Határon átnyúló szakasz összeköttetések	Katowice/Opole – Ostrava – Brno Katowice – Zsolna (Žilina) Pozsony – Bécs Graz – Maribor Velence – Trieszt – Divača – Ljubljana	Vasút
Határon átnyúló szakasz összeköttetések	Katowice – Zsolna (Žilina) Brno – Bécs	Közút
Hiányzó összeköttetések	Gloggnitz – Mürzzuschlag: Semmering-bázisalagút Graz – Klagenfurt: Koralm-vasútvonal és -alagút Koper – Divača	Vasút
„Mediterrán” törzshálózati folyosó
Nyomvonal	Algeciras – Bobadilla – Madrid – Zaragoza – Tarragona Madrid – Valencia – Sagunto – Teruel – Zaragoza Sevilla – Bobadilla – Murcia Cartagena – Murcia – Valencia – Tarragona/Palma de Mallorca – Barcelona Tarragona – Barcelona – Perpignan – Narbonne – Toulouse/Marseille – Genova/Lyon – La Spezia /Torino – Novara – Milano – Bologna/Verona – Padova – Velence – Ravenna/Trieszt/Koper – Ljubljana – Budapest Ljubljana/Rijeka – Zágráb – Budapest – ukrán határ
Határon átnyúló összeköttetések	Barcelona – Perpignan	Vasút
	Lyon – Torino: bázisalagút és elérési útvonalai
	Nizza – Ventimiglia
	Velence – Trieszt – Divača – Ljubljana
	Ljubljana – Zágráb
	Zágráb – Budapest
	Budapest – Miskolc – ukrán határ
	Lendva – Letenye	Közút
	Vásárosnamény – ukrán határ	Közút
Hiányzó összeköttetések	Almería – Murcia	Vasút
	Nem UIC-nyomtávú interoperábilis vonal az Ibériai-félszigeten
	Perpignan – Montpellier
	Koper – Divača
	Rijeka – Zágráb
	Milánó – Cremona – Mantova – Porto Levante/Velence – Ravenna/Trieszt	Belvízi út
„Északi-tengeri–balti” törzshálózati folyosó
Nyomvonal	Luleå – Helsinki – Tallinn – Riga Ventspils – Riga Riga – Kaunas Klaipéda – Kaunas – Vilnius Kaunas – Varsó Fehérorosz határ – Varsó – Łódź/Poznań – Frankfurt/Oder – Berlin – Hamburg – Kiel Łódź – Katowice/Wrocław Ukrán határ – Rzeszów – Katowice – Wrocław – Falkenberg – Magdeburg Szczecin/Świnoujście – Berlin – Magdeburg – Braunschweig – Hannover Hannover – Bréma – Bremerhaven/Wilhelmshaven Hannover – Osnabrück – Hengelo – Almelo – Deventer – Utrecht Utrecht – Amszterdam Utrecht – Rotterdam – Antwerpen Hannover/Osnabrück – Köln – Antwerpen
Határon átnyúló összeköttetések	Tallinn – Rīga – Kaunas – Varsó: új, teljes mértékben átjárható, UIC-nyomtávú Rail Baltica-vonal	Vasút
	Świnoujście/Szczecin – Berlin	Vasút/Belvízi út
	Via Baltica folyosó (Észtország–Lettország–Litvánia–Lengyelország)	Közút
Hiányzó összeköttetések	Kaunas – Vilnius : új, teljes mértékben átjárható, UIC-nyomtávú Rail Baltica-vonal	Vasút
	Warszawa/Idzikowice – Poznań/Wrocław, a tervezett központi közlekedési csomóponttal való összeköttetésekkel együtt	Vasút
	Kieli csatorna	Belvízi út
	Berlin – Magdeburg – Hannover; Mittellandkanal; Nyugat-németországi csatornák
	Rajna folyó, Waal folyó
	Noordzeekanaal, IJssel, Twentekanaal
„Északi-tengeri–mediterrán” törzshálózati folyosó
Nyomvonal	Az Egyesült Királyság határa – Dublin – Shannon Foynes/Cork Shannon Foynes/Dublin/Cork – Le Havre/Calais/ Dunkerque/Zeebrugge/Terneuzen/Gent/ Antwerpen/Rotterdam/Amsterdam ▌ ▌ Egyesült Királyság határa – Lille – Brüsszel Amszterdam – Rotterdam – Antwerpen – Brüsszel – Luxemburg Luxembourg – Metz – Dijon – Macon – Lyon – Marseille Luxembourg – Metz – Strasbourg – Bázel Antwerpen/Zeebrugge – Gent – Calais /Dunkerque/Lille – Párizs– Rouen– Le Havre
Határon átnyúló összeköttetések	Brüsszel – Luxembourg – Strasbourg	Vasút
	Terneuzen – Gent	Belvízi út
	Szajna–Escaut hálózat, valamint a Szajna, Escaut és Meuse folyók kapcsolódó vízgyűjtő területei
	Rajna–Schelde folyosó
Hiányzó összeköttetések	Albertkanaal/Canal Albert és Bocholt–Herentals-csatorna ▌	Belvízi út
„Keleti/Kelet–Mediterrán” törzshálózati folyosó
Nyomvonal	Hamburg – Berlin Rostock – Berlin – Drezda Bremerhaven/Wilhelmshaven – Magdeburg – Drezda Drezda – Ústí nad Labem – Mělník/Praha – Lysá nad Labem/Poříčany – Kolín Kolín – Pardubice – Brno – Bécs/Pozsony – Budapest – Arad – Temesvár – Craiova – Calafat – Vidin – Szófia Szófia – orosz határ/Észak-Macedónia határ Szófia – Plovdiv – Burgasz/török határ ▌Török határ – Alexandrúpoli – Kavala – Theszaloníki – Joánina – Kakavia/Igumenítsza Észak-Macedónia határ — Thessaloniki Szófia – Theszaloníki – Athén – Pireász/Ikonio – Iráklió – Lemeszosz (Vaszilikósz) – Lefkoszía/ Larnaka Athén – Pátra/Igumenítsza
Határon átnyúló összeköttetések	Drezda – Prága/ Kolín	Vasút
	Bécs/Bratislava – Budapest
	Békéscsaba – Arad – Temesvár
	Craiova – Calafat – Vidin – Szófia – Theszaloníki
	Szófia – orosz határ/Észak-Macedónia határ
	Török határ – Alexandrúpoli
	Észak-Macedónia határ — Thessaloniki
	Ioánnina – Kakaviá (albán határ)	Közút
	Drobeta Turnu Severin /Craiova – Vidin – Montana
	Szófia – orosz határ
	Hamburg – Drezda – Prága – Pardubice	Belvízi út
▌	▌
„Rajna-alpesi” törzshálózati folyosó
Nyomvonal	Genova – Milánó – Lugano – Bázel Genova – Novara – Brig – Bern – Bázel – Karlsruhe – Mannheim – Mainz – Koblenz – Köln Köln – Düsseldorf – Duisburg – Nijmegen/Arnhem – Utrecht – Amszterdam Nijmegen — Rotterdam – Vlissingen Köln – Liège – Brüsszel – Gent Liège – Antwerpen – Gent – Zeebrugge
Határon átnyúló összeköttetések	Zevenaar – Emmerich – Oberhausen	Vasút
	Karlsruhe – Bázel
	Milano/Novara – svájci határ
	Basel – Antwerpen/Rotterdam – Amszterdam	Belvízi út
Hiányzó összeköttetések	Genova – Tortona/Novi Ligure	Vasút
	Zeebrugge – Gent
„Rajna-Duna” törzshálózati folyosó
Nyomvonal	Strasbourg – Stuttgart – München – Wels/Linz Strasbourg – Mannheim – Frankfurt – Würzburg – Nürnberg – Regensburg – Passau – Wels/Linz München/Nürnberg – Prága – Ostrava/Přerov – Žilina – Kassa – ukrán határ Wels/Linz – Bécs – Pozsony – Budapest – Vukovár Bécs/Pozsony – Budapest – Arad – Moravita/ Brassó/Craiova – Bukarest – Giurgiu/ Konstanca – Sulina
Határon átnyúló összeköttetések	München – Prága	Vasút
	Nürnberg – Plzeň
	München – Mühldorf – Freilassing – Salzburg
	Strasbourg – Kehl Appenweier
	Hranice – Zsolna (Žilina)
	Kassa (Košice) – ukrán határ
	Bécs – Pozsony/Budapest
	Pozsony – Budapest
	Békéscsaba – Arad – Temesvár – orosz határ
	Bukarest – Giurgiu – Rousse
	Duna folyó (Kehlenheim – Constanța/Middia/Sulina), valamint a Vág , a Száva és Tisza folyók kapcsolódó vízgyűjtő területei	Belvízi út
	Zlín – Zsolna (Žilina)	Közút
	Temesvár – orosz határ	Közút
Hiányzó összeköttetések	Stuttgart – Ulm	Vasút
	Salzburg – Linz
	▌Craiova – Bukarest
	Arad – Segesvár – Brassó – Predeal
„Skandináv-mediterrán” törzshálózati folyosó
Nyomvonal	Orosz határ – Hamina/Kotka – Helsinki – Turku/Naantali – Stockholm – Örebro (Hallsberg)/Linköping – Malmö Narvik/Oulu – Luleå – Umeå – Stockholm /Örebro(Hallsberg) Oslo – Goteburg – Malmö – Trelleborg Malmö – Koppenhága – Fredericia – Aarhus – Aalborg – Hirtshals/Frederikshavn Koppenhága – Kolding/Lübeck – Hamburg – Hannover Bremerhaven – Bréma – Hannover – Nürnberg Rostock – Berlin – Halle /Leipzig – Erfurt – München Nürnberg – München – Innsbruck – Verona – Bologna – Ancona/Firenze Livorno/La Spezia – Firenze – Róma – Nápoly – Bari – Taranto – Valletta/ Marsaxlokk Cagliari – Nápoly – Gioia Tauro – Palermo/Augusta – Valletta/ Marsaxlokk
Határon átnyúló összeköttetések	Orosz határ – Helsinki	Vasút
	Koppenhága – Hamburg: a Fehmarnbelt-szoroson áthaladó állandó összeköttetés elérési útvonalai
	München – Wörgl – Innsbruck – Fortezza – Bolzano – Trento – Verona: Brenner-bázisalagút és elérési útvonalai
	Göteborg – Oslo
	Koppenhága – Hamburg: a Fehmarnbelt-szoroson áthaladó állandó összeköttetés	Vasút/Közút

2. Az átfogó hálózat előre meghatározott, határokon átnyúló összeköttetéseinek indikatív jegyzéke

Az e rendelet 9. cikke (2) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett átfogó hálózat határon átnyúló szakaszai különösen a következő szakaszokat foglalják magukban:

Dublin /Letterkenny – az Egyesült Királyság határa	Közút
Pau – Huesca	Vasút
Lyon – svájci határ	Vasút
Athus – Mont-Saint-Martin	Vasút
Breda – Venlo – Viersen – Duisburg	Vasút
Antwerpen – Duisburg	Vasút
Mons – Valenciennes	Vasút
Gent – Terneuzen	Vasút
Heerlen – Aachen	Vasút
Groningen – Bréma	Vasút
Stuttgart – svájci határ	Vasút
Gallarate/Sesto Calende – svájci határ	Vasút
Berlin – Rzepin/Horka – Wrocław	Vasút
Prága – Linz	Vasút
Villach – Ljubljana	Vasút
Pivka – Rijeka	Vasút
Plzeň – České Budějovice – Bécs	Vasút
Bécs – Győr	Vasút
Graz – Celldömölk – Győr	Vasút
Neumarkt-Kallham – Mühldorf	Vasút
Borostyán-folyosó (Lengyelország–Szlovákia–Magyarország)	Vasút
Via Carpatia folyosó (fehérorosz/ukrán határ–Lengyelország–Szlovákia–Magyarország–Románia)	Közút
Focșani – moldovai határ	Közút
Budapest – Osijek – Svilaj (bosznia-hercegovinai határ)	Közút
Faro – Huelva	Vasút
Porto – Vigo	Vasút
Giurgiu – Varna ▌	Vasút
Svilengrad – Pithio	Vasút

Az átfogó hálózat azon elemei, amelyek olyan tagállamokban találhatók, amelyek nem rendelkeznek szárazföldi határral egy másik tagállammal.

IV. RÉSZ: HATÁRON ÁTNYÚLÓ MEGÚJULÓENERGIA-PROJEKTEK AZONOSÍTÁSA

1. A határon átnyúló megújulóenergia-projektek célja

A határon átnyúló megújulóenergia-projektek a tagállamok közötti, határokon átnyúló együttműködést hivatottak előmozdítani a megújuló energiaforrások tervezése, fejlesztése és költséghatékony kiaknázása, valamint az energiatározó infrastruktúrákon keresztüli integrációjuk terén abból a célból, hogy hozzájáruljanak az Unió hosszú távú dekarbonizációs stratégia teljesítéséhez.

2. Általános kritériumok

Ahhoz, hogy egy projekt határon átnyúló megújulóenergia-projektnek minősüljön, meg kell felelnie az alábbi általános kritériumok mindegyikének:

a)	az (EU) 2018/2001 irányelv 8., 9., 11. és 13. cikke szerinti, legalább két tagállam közötti és/vagy legalább egy tagállam és egy harmadik ország vagy több harmadik ország közötti együttműködési vagy másfajta megállapodás hatálya alá tartoznak.

b)	a projekt – összehasonlítva a részt vevő tagállamok egyike által végrehajtott hasonló projekttel vagy megújulóenergia-projekttel – a megújuló energiák alkalmazása terén költségmegtakarítást és/vagy a rendszer-integráció, az ellátás biztonsága vagy az innováció tekintetében előnyöket biztosít;

c)	az együttműködés lehetséges általános haszna – hosszú távon is – meghaladja a költségeket a 3. pontban említett és a [7]. cikk szerinti módszertant alkalmazó költség-haszon elemzés alapján.

3. Költség-haszon elemzés

a)	a villamosenergia-termelés költségei;

b)	a rendszer-integráció költségei;

c)	a támogatás költsége;

d)	üvegházhatásúgáz-kibocsátások;

e)	az ellátás biztonsága;

f)	légszennyezés és egyéb helyi szennyezések, például a helyi természetre és környezetre gyakorolt hatások;

g)	innováció.

4. Eljárás

(1)

A legalább két tagállam közötti és/vagy legalább egy tagállam és egy harmadik ország vagy több harmadik ország közötti együttműködési vagy másfajta megállapodás hatálya alá tartozó, az (EU) 2018/2001 irányelv 8., 9., 11. és 13. cikkében meghatározottak szerint határon átnyúló megújulóenergia-projektként történő kiválasztásra jogosult projektek gazdáinak (ideértve a tagállamokat is), amennyiben projektjüket határon átnyúló megújulóenergia-projektté kívánják minősíttetni, határon átnyúló megújulóenergia-projektként történő kiválasztásra irányuló kérelmet kell benyújtaniuk a Bizottsághoz. A kérelemhez csatolni kell azokat a releváns információkat, amelyek alapján a Bizottság a 7. cikkben említett módszertanokkal összhangban a projektet a 2. és 3. pontban meghatározott kritériumok szerint értékelheti.

A Bizottságnak legalább évente egyszer biztosítania kell a projektgazdák részére projektjük határon átnyúló megújulóenergia-projektté minősíttetésének lehetőségét.

(2)	A Bizottság munkacsoportot hoz létre és elnököl a megújuló energiaforrások területén megvalósuló, határokon átnyúló projektek számára, amely tagállamonként egy-egy és a Bizottság részéről egy-egy képviselőből állnak. A munkacsoport saját eljárási szabályzatot fogad el.

(3)

A Bizottság évente legalább egyszer eljárást szervez a határokon átnyúló projektek kiválasztására, és az értékelést követően benyújtja a (3) bekezdésben említett munkacsoportnak a megújuló energia területén támogatható azon projektek listáját, amelyek megfelelnek a 7. cikkben és az (5) bekezdésben meghatározott kritériumoknak.

(4)

A (3) bekezdésben említett munkacsoport számára a Bizottság által benyújtott listán szereplő támogatható projektekre vonatkozóan a következő kritériumok tekintetében információkat kell nyújtani, kivéve, ha azok üzleti szempontból érzékenyek:

—	a támogathatósági és kiválasztási kritériumoknak való megfelelés igazolása;

—	információ azokról az együttműködési mechanizmusokról, amelyekre a projekt vonatkozik, valamint információ arról, hogy a projekt milyen mértékben élvezi egy vagy több tagállam támogatását;

—	a projekt céljának ismertetése, ideértve a becsült kapacitást is (kW-ban megadva), és amennyiben lehetséges, a megújulóenergia-termelést (kWh évente), továbbá a projekt teljes költségét és a támogatható költségeket, euróban megadva;

—	információ az e melléklet (2) bekezdésének b) pontja szerinti várható uniós hozzáadott-értékről, valamint az e melléklet (2) bekezdésének c) pontja szerinti várható költségekről és előnyökről, és várható uniós hozzáadott-értékről.

(5)	A munkacsoport szükség szerint meghívhatja üléseire a támogatható projektek gazdáit, a támogatható projektekben részt vevő harmadik országokat és bármely más érdekelt felet.

(6)	Az értékelés eredményei alapján a munkacsoport megállapodik azon projektek listájáról, amelyek a (8) bekezdéssel összhangban elfogadandó, határokon átnyúló megújulóenergia-projektek lesznek.

(7)

A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján elfogadja a határon átnyúló megújulóenergia-projektek közül a (7) bekezdésben említett lista alapján és a (10) bekezdésre figyelemmel kiválasztott projektek végleges listáját, és közzéteszi weboldalán a határon átnyúló megújulóenergia-projektként kiválasztott projektek listáját. A listát szükség szerint, de legalább kétévente felülvizsgálják.

(8)	A munkacsoport nyomon követi a végső listán szereplő projektek végrehajtását, és ajánlásokat tesz arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet orvosolni a végrehajtás esetleges késedelmeit. E célból a kiválasztott projektek projektgazdái tájékoztatást nyújtanak projektjeik végrehajtásáról.

(9)	A Bizottságnak a határon átnyúló megújulóenergia-projektek azonosítása során megfelelő földrajzi egyensúly biztosítására kell törekednie. Az azonosítás érdekében a projektek csoportosíthatók régiók szerint.

(10)	Egy projekt nem minősíthető határon átnyúló megújulóenergia-projektté, vagy a minősítést vissza kell vonni, ha az értékelés olyan téves információn alapult, amely meghatározó tényező volt az értékelés során, vagy ha a projekt nem felel meg az uniós jognak.

▌

V. RÉSZ: A DIGITÁLIS KONNEKTIVITÁSI INFRASTRUKTÚRÁVAL KAPCSOLATOS, KÖZÖS ÉRDEKŰ PROJEKTEK

1. Gigabitalapú konnektivitás, ideértve az 5G-t és egyéb korszerű konnektivitásokat a társadalmi-gazdasági fókuszpontok részére.

Az intézkedések előnyben részesítésekor figyelemmel kell lenni a társadalmi-gazdasági fókuszpontok funkciójára, a konnektivitás által lehetővé tett digitális szolgáltatások és alkalmazások relevanciájára és a polgárok, az üzleti világ és a helyi közösségek számára potenciálisan biztosított társadalmi-gazdasági előnyökre, ideértve a keletkező további – köztük a háztartásokat érintő – területi lefedettséget. A rendelkezésre álló költségvetést földrajzilag kiegyensúlyozottan kell elosztani a tagállamok között.

Elsőbbséget élveznek a gigabitalapú, és ezen belül az 5G technológiás és egyéb, legkorszerűbb konnektivitást elősegítő intézkedések.

—	▌a kórházak és egészségügyi központok számára, összhangban az egészségügyi rendszer digitalizálására irányuló erőfeszítésekkel, figyelemmel az uniós polgárok jólétének növelésére és az egészségügyi és ellátási szolgáltatások betegek számára történő nyújtásában tervezett változtatásokra (1);

—

▌az oktatási és kutatóközpontok számára, többek között a nagy sebességű számítástechnika, a felhőalapú alkalmazások és a nagy adathalmazok használatának megkönnyítésére , a digitális szakadék megszüntetésére és az oktatási rendszerek megújítására irányuló erőfeszítések összefüggésében, a tanulmányi eredmények javítása, a méltányosság növelése és a hatékonyság javítása érdekében (2);

—	2025-ig megszakítás nélküli 5G lefedettség minden városi területen.

2. Vezeték nélküli konnektivitás a helyi közösségek részére

Azon intézkedéseknek, amelyek a helyi közélet központjaiban – ezen belül a helyi közösségek közéletében jelentős szerepet játszó közterületeken – ingyenes, diszkriminatív feltételektől mentes helyi vezeték nélküli konnektivitás biztosítására irányulnak, a támogathatóság érdekében meg kell felelniük a következő feltételeknek:

—

olyan, a lenti bekezdésben említett közszférabeli szervezet valósítja meg őket, amely képes megtervezni és felügyelni a közösségi terekben a beltéri vagy kültéri helyi vezeték nélküli hozzáférési pontok kiépítését, valamint legalább három éven keresztül biztosítani tudja az üzemeltetési költségek finanszírozását;

—	magas színvonalú internetes felhasználói élményt lehetővé tevő nagyon nagy kapacitású digitális hálózaton alapulnak, amely:

—	ingyenes, diszkriminatív feltételektől mentes, könnyen hozzáférhető, biztonságos és a legújabb és legkorszerűbb berendezéseket alkalmazza, amelyek képesek a felhasználók számára nagysebességű konnektivitást biztosítani; valamint

—	támogatják az innovatív digitális szolgáltatásokhoz való kiterjed, megkülönböztetéstől mentes és egyenlő hozzáférést;

—	a Bizottság által meghatározandó közös képi azonosítót és a kapcsolódó többnyelvű online eszközökre mutató linket használnak;

—	a szinergiák és a kapacitás növelése, valamint a felhasználói élmény javítása érdekében ezeknek az intézkedéseknek elő kell segíteniük az 5G fogadására alkalmas, kis hatótávolságú, vezeték nélküli hozzáférési pontok kiépítését a EU/2018/1972 irányelvben meghatározottak szerint;

—	vállalják, hogy beszerzik a szükséges berendezéseket és/vagy a kapcsolódó kiépítési szolgáltatásokat az alkalmazandó joggal összhangban annak biztosítására, hogy a projektek ne torzítsák indokolatlanul a versenyt.

A pénzügyi támogatás az (EU) 2016/2102 európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott közszférabeli szervezetek számára áll rendelkezésre, amelyek – a nemzeti joggal összhangban – helyi vezeték nélküli hozzáférési pontok kiépítésével ingyenes, diszkriminatív feltételektől mentes helyi vezeték nélküli konnektivitást kívánnak biztosítani.

Az intézkedések nem vághatnak egybe az ugyanazon közösségi térben – a minőséget is beleértve – hasonló jellemzőkkel rendelkező, már létező ingyenes magán- vagy állami ajánlatokkal.

A rendelkezésre álló költségvetést földrajzilag kiegyensúlyozottan kell elosztani a tagállamok között.

Amennyiben releváns, biztosítani kell a koordinációt és a koherenciát a CEF azon intézkedéseivel, amelyek célja támogatni a társadalmi-gazdasági fókuszpontok hozzáférését a nagyon nagy kapacitású, gigabitalapú – ideértve az 5G-t és egyéb korszerű – konnektivitást biztosítani képes hálózatokhoz.

3. A finanszírozásra jogosult 5G folyosók és határon átnyúló gerincösszeköttetések indikatív listája

A gigabitalapú társadalomra vonatkozó bizottsági célkitűzésekkel összhangban, annak biztosítására, hogy a fő szárazföldi közlekedési útvonalak 2025-re teljes 5G-lefedettséggel rendelkezzenek (4), a 9. cikk (4) bekezdésének c) pontjában említett, 5G rendszerekkel történő hiánytalan lefedést végrehajtó intézkedések – amint azt a lenti táblázat mutatja (indikatív lista) – első lépcsőben a CAM (5)-kísérletekhez kapcsolódó, határon átnyúló szakaszokra vonatkozó intézkedések formájában valósulnak meg, második lépcsőben pedig azon hosszabb szakaszokra vonatkozó intézkedések formájában, amelyeken sor kerül a CAM nagyobb léptékű, folyosók menti alkalmazására. A TEN-T folyosók alapul szolgálnak ehhez, ugyanakkor az 5G kiépítése nem korlátozódik feltétlenül ezekre a folyosókra (6).

Ezen túlmenően a gerinchálózatok – ideértve az uniós tagállamok közötti, az Unió és harmadik országok közötti, vagy az európai szigeteket összekötő tenger alatti kábeleket is – kiépítését ösztönző fellépéseket a 9. cikk (4) bekezdésének d) pontja értelmében szintén támogatni kell annak érdekében, hogy ezek a létfontosságú infrastruktúrák megfelelő tartalékokkal rendelkezzenek, illetve hogy az uniós digitális hálózatok kapacitását és ellenálló képességét növelni lehessen.

„Atlanti” törzshálózati folyosó
CAM-kísérletekbe bevont határon átnyúló szakasz	Porto – Vigo
	Merida – Evora
	Párizs – Amszterdam – Frankfurt
	Aveiro – Salamanca
	San Sebastian – Biarritz
Nagyobb léptékű CAM-alkalmazásra kijelölt hosszabb szakasz	Metz – Párizs – Bordeaux – Bilbao – Vigo – Porto – Lisszabon
	Bilbao – Madrid – Lisszabon
	Madrid – Merida – Sevilla – Tarifa
Gerinchálózatok kiépítése, beleértve a tenger alatti kábeleket is	Azori-szigetek/Madeira – Lisszabon
„Baltikum–Adria” törzshálózati folyosó
CAM-kísérletekbe bevont határon átnyúló szakasz
Nagyobb léptékű CAM-alkalmazásra kijelölt hosszabb szakasz	Gdansk – Varsó – Brno – Bécs – Graz – Ljubljana – Koper/ Trieszt
„Mediterrán” törzshálózati folyosó
CAM-kísérletekbe bevont határon átnyúló szakasz
Nagyobb léptékű CAM-alkalmazásra kijelölt hosszabb szakasz	Budapest – Zágráb – Ljubljana – Rijeka – Split – Dubrovnik
	Ljubljana – Zágráb – Slavonski Brod – Bajakovo (Szerbiával közös határ)
	Slavonski Brod – Đakovo – Eszék
	Montpellier – Narbonne – Perpignan – Barcelona – Valencia – Malaga – Tarifa (narbonne-i kitérővel) – Toulouse
Gerinchálózatok kiépítése, beleértve a tenger alatti kábeleket is	Lisszabon – Marseille – Milánó tenger alatti kábelhálózatok
„Északi-tengeri–balti” törzshálózati folyosó
CAM-kísérletekbe bevont határon átnyúló szakasz	Varsó – Kaunas – Vilnius
CAM-kísérletekbe bevont határon átnyúló szakasz	Kaunas – Klaipėda
Nagyobb léptékű CAM-alkalmazásra kijelölt hosszabb szakasz	Tallinn – Riga – Kaunas – litván/lengyel határ – Varsó
	Fehérorosz/litván határ – Vilnius – Kaunas – Klaipėda
	Via Carpathia: Klaipėda – Kaunas – Ełk – Białystok – Lublin – Rzeszów – Barwinek – Kassa
„Északi-tengeri–mediterrán” törzshálózati folyosó
CAM-kísérletekbe bevont határon átnyúló szakasz	Metz – Merzig – Luxembourg
CAM-kísérletekbe bevont határon átnyúló szakasz	Rotterdam – Antwerpen – Eindhoven
Nagyobb léptékű CAM-alkalmazásra kijelölt hosszabb szakasz	Amszterdam – Rotterdam – Breda – Lille – Párizs
	Brüsszel – Metz – Bázel
	Mulhouse – Lyon – Marseille
„Keleti/Kelet–Mediterrán” törzshálózati folyosó
CAM-kísérletekbe bevont határon átnyúló szakasz	Szófia – Szaloniki – Belgrád
Nagyobb léptékű CAM-alkalmazásra kijelölt hosszabb szakasz	Berlin – Prága – Brno – Pozsony — Temesvár – Szófia – török határ
	Pozsony – Kassa
	Szófia – Szaloniki – Athén
„Rajna-alpesi” törzshálózati folyosó
CAM-kísérletekbe bevont határon átnyúló szakasz	Bologna – Innsbruck – München (Brenner-folyosó)
Nagyobb léptékű CAM-alkalmazásra kijelölt hosszabb szakasz	Rotterdam – Oberhausen – Frankfurt/Main
Nagyobb léptékű CAM-alkalmazásra kijelölt hosszabb szakasz	Bázel – Milánó – Genova
„Rajna-Duna” törzshálózati folyosó
CAM-kísérletekbe bevont határon átnyúló szakasz
Nagyobb léptékű CAM-alkalmazásra kijelölt hosszabb szakasz	Frankfurt (M) – Passau – Bécs – Pozsony – Budapest – Osijek – Vukovár – Bukarest – Konstanca
	Bukarest — Iași
	Karlsruhe – München – Salzburg – Wels
	Frankfurt/Main – Strasbourg
„Skandináv-mediterrán” törzshálózati folyosó
CAM-kísérletekbe bevont határon átnyúló szakasz	Oulu – Tromsø Oslo – Stockholm – Helsinki
Nagyobb léptékű CAM-alkalmazásra kijelölt hosszabb szakasz	Turku – Helsinki – Orosz határ
	Oslo – Malmö – Koppenhága – Hamburg – Würzburg – Nürnberg – München – Rosenheim – Verona – Bologna – Nápoly – Palermo
	Stockholm – Malmö
	Nápoly – Bari – Taranto
	Aarhus – Esbjerg – Padborg

(1) Lásd még: A Bizottság közleménye az egészségügy és az ellátás digitális átalakításának a digitális egységes piacon való lehetővé tételéről, a polgárok szerepének erősítéséről és egy egészségesebb társadalommegteremtéséről, (COM(2018)0233).

(2) Lásd még: A Bizottság közleménye a digitális oktatási cselekvési tervről, COM(2018)0022.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2102 irányelve (2016. október 26.) a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről (HL L 327., 2016.12.2., 1. o.).

(4) Az összekapcsoltság a versenyképes digitális egységes piac szolgálatában: Úton a gigabitalapú európai információs társadalom felé, COM(2016)0587.

(5) Connected and Automated Mobility.

(6) A dőlt betűvel jelölt szakaszok a TEN-T törzshálózati folyosókon kívül találhatók, az 5G folyosóknak azonban részét alkotják.

2021.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 158/932

P8_TA(2019)0421

Fellépés az online terrorista tartalom terjesztése ellen ***I

Az Európai Parlament 2019. április 17-i jogalkotási állásfoglalása az online terrorista tartalom terjesztésének megelőzéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0640 – C8-0405/2018 – 2018/0331(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 158/68)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0640),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0405/2018),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

—	tekintettel a cseh Képviselőház által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján előterjesztett indokolt véleményre, melyek szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

—	tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. december 12-i véleményére (1),

—	tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

—	tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére, valamint a Kulturális és Oktatási Bizottság és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményére (A8-0193/2019),

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 110., 2019.3.22., 67. o.

P8_TC1-COD(2018)0331

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 17-én került elfogadásra az online terrorista tartalom terjesztésének megelőzéséről az Európai Bizottság hozzájárulása a 2018. szeptember 19–20-i salzburgi vezetői üléshez terjesztése elleni fellépésről szóló (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel [Mód. 1]

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

Ez a rendelet a nyitott és demokratikus társadalomban a digitális egységes piac zavartalan működésének biztosítására irányul azáltal, hogy megakadályozza fellép a tárhelyszolgáltatásokkal terrorizmus céljából történő visszaélés ellen, valamint hozzájárul a közbiztonsághoz az európai társadalmakban .visszaélést. A digitális egységes piac működését a tárhelyszolgáltatók jogbiztonságának megerősítésével, a felhasználók online környezetbe vetett bizalmának megerősítésével, valamint a véleménynyilvánítás szabadságára, az információk és eszmék fogadásának és megosztásának szabadságára egy nyitott és demokratikus társadalomban, továbbá a sajtószabadságra és a médiapluralizmusra vonatkozó biztosítékok tájékozódás szabadságának megerősítésével kell javítani. [Mód. 2]

(1a)

A tárhelyszolgáltatók szabályozása csak kiegészítheti a tagállamok terrorizmus elleni fellépésre irányuló stratégiáit, amelyeknek olyan offline intézkedéseket kell hangsúlyozniuk, mint a szociális munkába való befektetés, a deradikalizációs kezdeményezések és az érintett közösségekkel való kapcsolatépítés a társadalom radikalizálódásának tartós megelőzésének elérése érdekében. [Mód. 3]

(1b)

A terrorista tartalmak az illegális online tartalmak szélesebb körű problémájának részét képezik, amelyek olyan egyéb tartalomtípusokat is magukban foglalnak, mint a gyermekek szexuális kizsákmányolása, az illegális kereskedelmi gyakorlatok, valamint a szellemi tulajdonjogok megsértése. A jogellenes tartalmak kereskedelmét gyakran terrorista és más bűnszervezetek követik el pénzmosás vagy pénzszerzés céljából a működésük finanszírozása érdekében. E probléma megoldásához a hatóságok és a szolgáltatók közötti együttműködésen alapuló, jogalkotási, nem jogalkotási és önkéntes intézkedések együttesére van szükség, az alapjogok teljes körű tiszteletben tartása mellett. Bár az illegális tartalmak jelentette fenyegetést mérsékelték az olyan sikeres kezdeményezések, mint a gyűlöletbeszéd elleni fellépésre vonatkozó ágazati magatartási kódex, valamint a WeProtect Global Alliance to End Child Sexual Exploitation Online („WeProtect” globális szövetség a gyermekek online szexuális kizsákmányolásának felszámolására) kezdeményezés, létre kell hozni a nemzeti szabályozó hatóságok illegális tartalmak eltávolítását célzó, határon átnyúló együttműködésének jogszabályi kereteit. [Mód. 4]

(2)

Az interneten működő tárhelyszolgáltatók alapvető szerepet játszanak a digitális gazdaságban a vállalkozások és a polgárok összekapcsolása, a tanulási lehetőségek biztosítása, valamint a nyilvános vita, és az információk, vélemények és elképzelések terjesztése és megszerzése révén, jelentősen hozzájárulva az innovációhoz, a gazdasági növekedéshez és a munkahelyteremtéshez az Unióban. A szolgáltatásaikkal azonban bizonyos esetekben a harmadik felek visszaélnek, hogy jogellenes online tevékenységet folytassanak. Különös aggodalomra ad okot, hogy a terrorista csoportok és támogatóik a terrorista tartalmak online terjesztése érdekében visszaélnek a tárhelyszolgáltatókkal az üzenetük terjesztése, a radikalizálódás és a toborzás, valamint a terrorista tevékenység elősegítése és irányítása érdekében. [Mód.5]

(3)

Bár egyéb tényezőket sem szabad figyelmen kívül hagyni, az online terrorista tartalmak jelenléte ösztönzi a terrorista cselekményeket elkövető személyek radikalizálódását, és ezért súlyos negatív következményekkel jár nem csak a felhasználók, a polgárok és a társadalom egésze, hanem valamint az ilyen tartalmakat tároló online szolgáltatók számára is , mivel aláássa felhasználóik bizalmát és károsítja üzleti modelljüket. Az online szolgáltatók központi szerepe fényében , valamint az általuk nyújtott szolgáltatásokhoz kapcsolódó technológiai eszközök és képességek fényében eszközökkel és képességekkel arányos módon az online szolgáltatóknak különös társadalmi felelősséget kell vállalniuk, hogy szolgáltatásaikat megvédjék a terroristák által elkövetett visszaélésektől és segítsék az illetékes hatóságokat segítsenek a szolgáltatásaik révén terjesztett terrorista tartalmak leküzdésében , egyúttal figyelembe véve a véleménynyilvánítás szabadságának, valamint az információk és eszmék fogadása és megosztása szabadságának alapvető fontosságát a nyitott és demokratikus társadalomban . [Mód. 6]

(4)

A tagállamok és a tárhelyszolgáltatók közötti önkéntes együttműködés keretében az online terrorista tartalmak elleni, 2015-ben megkezdett uniós szintű erőfeszítéseket egyértelmű jogszabályi keretnek kell kiegészítenie annak érdekében, hogy tovább korlátozzák a terrorista tartalomhoz való hozzáférést, és megfelelően kezelni lehessen a gyorsan változó problémát. Ez a jogi keret arra törekszik, hogy építsen az (EU) 2018/334 bizottsági ajánlás (3) által megerősített önkéntes erőfeszítésekre, és eleget tegyen az Európai Parlamentnek az illegális és káros tartalom kezelését célzó – a 2000/31/EK irányelvvel létrehozott horizontális keret szerinti – intézkedésekre, az Európai Tanácsnak pedig a terrorista cselekményekre felbujtó tartalmak automatikus felderítésének és eltávolításának javítására irányuló felszólítására. [Mód. 7]

(5)

E rendelet alkalmazása nem érintheti a 2000/31/EK irányelv (4) 14. cikkének alkalmazását. Különösen a tárhelyszolgáltató által e rendeletnek megfelelően hozott bármely intézkedés – beleértve a proaktív intézkedéseket is – önmagában nem vezethet ahhoz, hogy a szolgáltató elveszítse az említett rendelkezésben biztosított felelősség alóli mentességet. E rendelet nem érinti a nemzeti hatóságok és bíróságok azon hatáskörét, hogy megállapítsák a tárhelyszolgáltatók felelősségét olyan konkrét esetekben, amikor a 2000/31/EK irányelv 14. cikk szerinti felelősség alóli mentesség feltételei nem teljesülnek. [Mód. 8]

(6)

E rendelet meghatározza a tárhelyszolgáltatásokkal az online terrorista tartalom terjesztése céljából történő visszaéléseknek visszaélések elleni fellépésre az egységes piac zavartalan működésének biztosítása érdekében történő megelőzésére vonatkozó szabályokat, teljes mértékben tiszteletben tartva tartja az Unió jogrendjében ismertetett és különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában biztosított alapvető jogokat. [Mód. 9]

(7)

E rendelet célja az, hogy hozzájáruljon hozzájárul a közbiztonság védelméhez, és ugyanakkor megfelelő és szilárd biztosítékokat hoz létre kell létrehozni a szóban forgó alapvető jogok védelmének biztosítására. Mindez magában foglalja a magánélet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez való jogot, a hatékony bírói jogvédelemhez való jogot, a véleménynyilvánítás szabadságának jogát, beleértve az információk fogadásának vagy megosztásának szabadságát, a vállalkozás szabadságát és a megkülönböztetésmentesség elvét. Az illetékes hatóságoknak és a tárhelyszolgáltatóknak csak olyan intézkedéseket szabad elfogadniuk, amelyek szükségesek, megfelelőek és arányosak egy demokratikus társadalomban, figyelembe véve a véleménynyilvánítás szabadságát és az információ fogadásának és közlésének szabadságát, valamint a magánélet, a családi élet és a személyes adatok védelme tiszteletben tartásához való jogot , amelyek tájékozódás szabadságát, amely a pluralista, demokratikus társadalom egyik alapköve alapkövei és az Unió alapját képező értékek közé tartoznak . Minden intézkedésnek kerülnie kell egyike. A a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságába való beavatkozásnak minősülő intézkedéseknek beavatkozást, és szigorúan célzott megközelítés révén a lehető leginkább célzottnak kell lenniük abban az értelemben, hogy a terrorista tartalmak terjesztése elleni fellépést terjesztésének megakadályozására kell szolgálniuk, de nem érinthetik az információk fogadásának vagy megosztásának szabadságát, figyelembe véve a tárhelyszolgáltatóknak a nyilvános vita elősegítésében, valamint a tények, vélemények és elképzelések terjesztésében és fogadásában – a jogszabályokkal összhangban – betöltött központi szerepét. A terrorizmus elleni hatékony online intézkedések és a véleménynyilvánítás szabadságának védelme nem ellentétes, hanem egymást kiegészítő és kölcsönösen megerősítő célok. [Mód. 10]

(8)

A hatékony jogorvoslathoz való jogot az EUSZ 19. cikke és az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikke rögzíti. Minden természetes vagy jogi személynek joga van az illetékes nemzeti bíróság előtti hatékony bírósági jogorvoslathoz az e rendelet alapján hozott bármely olyan intézkedés tekintetében, amely hátrányosan érintheti az adott személy jogait. E jog magában foglalja különösen azt a lehetőséget, hogy a tárhelyszolgáltatók és tartalomszolgáltatók hatékonyan megtámadhassák az eltávolítási végzést annak a tagállamnak a bírósága előtt, amelynek hatóságai az eltávolítási végzést kibocsátották , valamint hogy a tartalomszolgáltatók kifogásolhassák a tárhelyszolgáltató által tett konkrét intézkedéseket . [Mód. 11]

(9)

Annak érdekében, hogy biztosítani lehessen az egyértelműséget azon intézkedések vonatkozásában, amelyeket mind a tárhelyszolgáltatóknak, mind az illetékes hatóságoknak meg kell tenniük az online terrorista tartalmak terjesztésének megakadályozása terjesztése elleni fellépés érdekében, e rendeletnek megelőző céllal meg kell határoznia a terrorista tartalom fogalmát az (EU) 2017/541 európai parlamenti és tanácsi irányelvben (5) foglalt, a terrorista bűncselekményekre vonatkozó fogalommeghatározásokra támaszkodva. Tekintettel arra, hogy a legkárosabb online terrorista propagandát kezelni tartalmak ellen fel kell lépni , a fogalommeghatározásnak olyan anyagokra és információkra kell kiterjednie, amelyeket terrorista bűncselekmények elkövetésére való felbujtás, azok támogatása vagy azokra való uszítás, az ahhoz szükséges utasítások, valamint a terrorista csoportban való részvétel támogatása céljára alkalmaznak vagy felhívás , valamint a terrorista csoportban való részvétel támogatása céljára alkalmaznak , előidézve annak veszélyét, hogy e bűncselekmények egyikét vagy többet közülük szándékosan elkövetik. A fogalommeghatározásnak az olyan tartalomra is ki kell terjednie, amely útmutatást nyújt robbanóanyagok, tűzfegyverek vagy más fegyverek, mérgező vagy veszélyes anyagok, valamint vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris anyagok készítéséhez vagy használatához, illetve amelyek a terrorista bűncselekmények elkövetése céljából alkalmazott egyéb – például a célpontok kiválasztására használt – módszerekről és technikákról szólnak . Ezek az információk különösen szövegeket, képeket, hangfelvételeket és videókat tartalmaznak. Annak értékelésekor, hogy a tartalom e rendelet értelmében terrorista tartalomnak minősül-e, az illetékes hatóságoknak és a tárhelyszolgáltatóknak figyelembe kell venniük az olyan tényezőket, mint például a nyilatkozatok jellege és megfogalmazása, a nyilatkozatok kontextusa és az, hogy milyen mértékben járhatnak káros következményekkel, hatást gyakorolva így a személyek biztonságára. Az értékelés során fontos tényezőnek minősül az a tény, hogy az anyagot egy uniós jegyzékben foglalt terrorista szervezet vagy személy készítette vagy terjesztette, az anyag neki tulajdonítható, illetve a nevében készítették vagy terjesztették. Az oktatási, újságírói vagy kutatási célokra vagy pedig a terrorista tevékenységekkel szembeni ismeretterjesztés céljára terjesztett tartalmakat megfelelően védeni kell. Különösen olyan esetekben, amikor a tartalomszolgáltató szerkesztői felelősséggel rendelkezik, a terjesztett anyag eltávolításával kapcsolatos valamennyi döntés során figyelembe kell venni az Unió jogával és az Alapjogi Chartával összhangban álló, sajtó- vagy médiaszabályozás útján létrehozott újságírói normákat . Továbbá érzékeny politikai témákról folytatott nyilvános viták során kifejtett radikális, vitatkozó vagy vitatható álláspontok nem tekintendők terrorista tartalomnak. [Mód. 12]

(10)

A hatály azon online tárhelyszolgáltatókra való kiterjesztése érdekében, amelyek terrorista tartalmat terjesztenek, e rendeletet alkalmazni kell az információs társadalommal összefüggő azon szolgáltatásokra, amelyek a szolgáltatást igénybe vevő által szolgáltatott információkat a kérésére tárolják, valamint a tárolt információkat harmadik felek a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik, függetlenül attól, hogy ez a tevékenység pusztán technikai, automatikus és passzív jellegű-e. Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások nyújtói közé tartoznak például a közösségi média platformok, a videoközvetítési szolgáltatások, a video-, kép- és hangmegosztási szolgáltatások, a fájlmegosztást és más felhőalapú szolgáltatások, amennyiben azok az információkat a nyilvánosság harmadik felek rendelkezésére bocsátják, valamint azok a weboldalak, ahol a felhasználók kommentárokat hagyhatnak és értékeléseket tehetnek közzé. A rendeletet az Unión kívül letelepedett, de az Unión belül szolgáltatásokat kínáló tárhelyszolgáltatókra is alkalmazni kell, mivel azon tárhelyszolgáltatók jelentős hányada, amelyeknek szolgáltatásai esetében fennáll a terrorista tartalom megjelenésének veszélye, harmadik országokban rendelkezik székhellyel. Mindennek biztosítania kell, hogy a digitális egységes piacon működő valamennyi vállalat ugyanazoknak a követelményeknek feleljen meg, a letelepedés helye szerinti országtól függetlenül. Annak eldöntése, hogy egy szolgáltató kínál-e szolgáltatásokat az Unióban, annak értékelését teszi szükségessé, hogy a szolgáltató lehetővé teszi-e egy vagy több tagállamban jogi személyek vagy természetes személyek számára, hogy igénybe vegyék szolgáltatásait. Ugyanakkor egy szolgáltató honlapjának vagy egy e-mail-címnek és más elérhetőségeknek a puszta hozzáférhetősége egy vagy több tagállamban önmagában nem lehet elégséges feltétele e rendelet alkalmazásának. E rendelet nem alkalmazandó a felhőalapú szolgáltatásokra, beleértve a vállalkozások közötti felhőalapú szolgáltatásokat, amelyekre vonatkozóan a szolgáltatónak nincsenek szerződéses jogai azt illetően, hogy ügyfelei vagy a szóban forgó ügyfelek végfelhasználói milyen tartalmat tárolnak és azt hogyan dolgozzák fel, illetve hogyan hozzák nyilvánosságra, és ahol a szolgáltatónak nincs technikai képessége az ügyfelei vagy a szolgáltatásaik végfelhasználói által tárolt adott tartalom eltávolítására. [Mód. 13]

(11)

Az Unióval fennálló érdemi kapcsolat releváns a rendelet hatályának meghatározása szempontjából. Az Unióval való ilyen érdemi kapcsolat akkor tekinthető megvalósultnak, ha a szolgáltató az Unióban letelepedett, ilyen telephely hiányában az érdemi kapcsolat kritériumát annak alapján kell értékelni, hogy egy vagy több tagállamban jelentős számú felhasználó található-e, vagy a tevékenységek egy vagy több tagállamra irányulnak-e. Az egy vagy több tagállam felé irányuló tevékenység fennállása az összes releváns körülmény alapján állapítható meg, beleértve az olyan tényezőket is, mint az e tagállamban általában használt nyelv vagy pénznem használata, illetve az áruk és szolgáltatások megrendelésének lehetősége. A valamely tagállam felé irányuló tevékenység fennállása levezethető abból is, ha rendelkezésre áll egy alkalmazás a vonatkozó nemzeti alkalmazás-áruházban, ha helyi hirdetéseket vagy az e tagállamban használt nyelvű hirdetéseket közölnek, illetve az ügyfelekkel fenntartott kapcsolatok kezeléséből is, például abban az esetben, ha az e tagállamban általában használt nyelven kínálnak ügyfélszolgáltatásokat. Az érdemi kapcsolat fennállása akkor is vélelmezhető, ha a szolgáltató tevékenysége az 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) 17. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében egy vagy több tagállamra irányul. Másfelől az (EU) 2018/302 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (7) rögzített hátrányos megkülönböztetés tilalmának való megfelelés érdekében történő puszta szolgáltatásnyújtás kizárólag ezen az alapon nem tekinthető az Unióban található meghatározott területre irányuló vagy azt célzó tevékenységnek. [Mód. 14]

(12)

A tárhelyszolgáltatóknak bizonyos gondossági kötelezettségeket kell teljesíteniük annak érdekében, hogy megelőzzék a terrorista tartalmak terjesztését fellépjenek a terrorista tartalmaknak a nyilvánosság felé történő terjesztése ellen a szolgáltatásaik során. E gondossági kötelezettségek nem jelentenek általános nyomonkövetési kötelezettséget. kötelezettséget arra, hogy a tárhelyszolgáltató nyomon kövesse az általa tárolt információkat, illetve nem teszik általános kötelezettséggé az illegális tevékenységekre utaló tények vagy körülmények utáni kutatást . A gondossági kötelezettségeknek magukban kell foglalniuk azt is, hogy e rendelet alkalmazásakor a tárhelyszolgáltatók átlátható, gondosan, arányos és megkülönböztetéstől mentes módon járnak el az általuk tárolt tartalom tekintetében, különösen a saját szerződési feltételeik végrehajtása során, a nem terrorista tartalom eltávolításának elkerülése érdekében. Az eltávolítást vagy a hozzáférhetetlenné tételt a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságának , az információ és eszmék fogadása és megosztása szabadságának egy nyitott és demokratikus társadalomban, valamint a tömegtájékoztatás szabadságának és sokszínűségének tiszteletben tartása mellett kell elvégezni. [Mód. 15]

(13)

A jogrendekből Az eltávolítási végzésekből eredő olyan eljárásokat és kötelezettségeket, amelyek a tárhelyszolgáltatókat a terrorista tartalom eltávolítására vagy hozzáférhetetlenné tételére kötelezik, az illetékes hatóságok által végzett értékelést követően harmonizálni kell. A tagállamoknak továbbra is maguk dönthetnek az illetékes hatóságok megválasztásáról, lehetővé téve számukra, hogy közigazgatási, bűnüldözési vagy igazságügyi igazságügyi hatóságot , vagy függetlenül működő közigazgatási vagy bűnüldözési hatóságokat bízzanak meg e feladattal. Tekintettel a terrorista tartalom online szolgáltatások közötti terjesztésének gyorsaságára, ez a rendelkezés kötelezettséget ró a tárhelyszolgáltatókra annak biztosítása érdekében, hogy az eltávolítási végzésben azonosított terrorista tartalmat az eltávolítási végzés átvételétől számított egy órán belül eltávolítsák vagy hozzáférhetetlenné tegyék. A tárhelyszolgáltatók feladata eldönteni, hogy a kérdéses tartalmat eltávolítják-e, vagy hozzáférhetetlenné teszik-e az uniós felhasználók számára. [Mód. 16]

(14)

Az illetékes hatóság az eltávolítási végzést közvetlenül továbbítja a címzettnek és a kapcsolattartó pontnak tárhelyszolgáltató kapcsolattartó pontjának, és amennyiben a tárhelyszolgáltató székhelye egy másik tagállamban található, e másik tagállam illetékes hatóságának az írásbeli dokumentálást lehetővé tevő bármely elektronikus úton, feltéve hogy az lehetővé teszi a szolgáltató számára a hitelesség megállapítását – beleértve a végzés elküldési és kézhezvételi dátumának és időpontjának pontosságát –, mint például biztonságos e-mail és platformok, valamint más biztonságos csatornák, beleértve a szolgáltató által rendelkezésre bocsátottakat is, a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályokkal összhangban. Ez a követelmény különösen a 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) szerinti minősített ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatások használatával teljesíthető. [Mód. 17]

(15)

Az illetékes hatóságok vagy az Europol által küldött értesítések olyan hatékony és gyors eszközt jelentenek, amelyek felhívják a tárhelyszolgáltatók figyelmét szolgáltatásaik specifikus tartalmára. Az eltávolítási végzések mellett továbbra is lehetővé kell tenni ezt a mechanizmust, amely figyelmezteti a tárhelyszolgáltatót arra az információra, amely esetleg terrorista tartalomnak tekinthető, hogy a szolgáltatók önkéntesen mérlegeljék annak összeegyeztethetőséget a szerződési feltételeikkel. Fontos, hogy a tárhelyszolgáltatók prioritásként értékeljék ezeket az értesítéseket, és gyors visszajelzést adjanak a megtett intézkedésekről. Továbbra is a tárhelyszolgáltatóé a végső döntés, hogy eltávolítja-e a tartalmat, mivel az nem egyeztethető össze a szerződési feltételekkel. E rendeletnek az értesítésekre vonatkozó végrehajtása során az Europolnak az (EU) 2016/794 rendeletben (9) megállapított megbízatása változatlanul fennáll. [Mód. 18]

(16)

A terrorista tartalmak hatékony azonosításához és eltávolításához szükséges lépték és gyorsaság miatt az arányos , konkrét proaktív intézkedések – többek között bizonyos esetekben automatizált eszközök használata révén – alapvető szerepet játszanak az online és offline terrorista tartalmak kezelésében. A terrorista tartalomhoz szolgáltatásaikon keresztül való hozzáférés csökkentése érdekében a tárhelyszolgáltatóknak meg kell vizsgálniuk, hogy helyénvaló-e konkrét proaktív intézkedéseket tenni a terrorista tartalomnak való kitettség kockázatától és szintjétől függően, valamint a harmadik felek jogaira és az információ fogadásához és megosztásához a tájékoztatáshoz fűződő közérdekre gyakorolt hatások függvényébenm különösen akkor, ha jelentős szintű a terrorista tartalomnak való kitettség és a kapott eltávolítási végzések mennyisége . Következésképpen a tárhelyszolgáltatóknak meg kell határozniuk, hogy milyen megfelelő, célzott, hatékony és arányos konkrét proaktív intézkedéseket kell tenniük. Ez a követelmény nem jelent általános nyomonkövetési kötelezettséget. Ezek a konkrét intézkedések magukban foglalhatják az illetékes hatóságoknak történő rendszeres jelentéstételt, a szolgáltatások számára a terrorista tartalmak nyilvános terjesztésével szembeni védelmet biztosító intézkedésekkel foglalkozó emberi erőforrások növelését, valamint a bevált gyakorlatok cseréjét. Ezen értékelés keretében a tárhelyszolgáltatónak címzett eltávolítási végzések és értesítések hiánya jelzi a terrorista tartalomnak való kitettség alacsony szintjét. [Mód. 19]

(17)

Ha proaktív konkrét intézkedésekre kerül sor, a tárhelyszolgáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy a felhasználóknak a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságára vonatkozó joga – beleértve az információk szabad fogadását és közlését is – szabadságára, valamint az információk és eszmék egy nyitott és demokratikus társadalomban való szabad fogadása és közlése szabadságára vonatkozó joga megmaradjon. A törvényben meghatározott bármely követelmény – beleértve a személyes adatok védelméről szóló jogszabályokat is – mellett a tárhelyszolgáltatóknak kellő gondossággal kell eljárniuk és biztosítékokat kell alkalmazniuk, köztük különösen az emberi felügyeletet és az ellenőrzéseket, hogy adott esetben elkerülhetők legyenek a nem szándékos és téves határozatok, amelyek a terrorista tartalomnak nem minősülő tartalom eltávolításához vezetnek. Ez különösen fontos, amikor a tárhelyszolgáltatók automatizált eszközöket használnak a terrorista tartalmak felderítésére. Az automatizált eszközök használatára vonatkozó határozatokat – függetlenül attól, hogy azokat a tárhelyszolgáltató maga vagy az illetékes hatóság kérése alapján hozza meg – értékelni kell az alapul szolgáló technológia megbízhatósága és az alapvető jogokra gyakorolt hatása tekintetében. [Mód. 20]

(18)

Annak biztosítása érdekében, hogy a terrorista tartalomnak kitett tárhelyszolgáltatók megfelelő intézkedéseket hozzanak a szolgáltatásaikkal való visszaélések megakadályozására, az illetékes hatóságoknak fel kell kérniük a jogerőre emelkedett hatóságnak fel kell kérnie a jelentős számú végleges eltávolítási végzést kapott tárhelyszolgáltatókat, hogy a meghozott proaktív konkrét intézkedésekről jelentést tegyenek. Ezek lehetnek olyan intézkedések, amelyek megakadályozzák az olyan terrorista tartalmak újbóli feltöltését, amelyeket a kézhez kapott eltávolítási végzés vagy értesítés eredményeként eltávolítottak vagy hozzáférhetetlenné tettek, úgy, hogy összevetik azokat az ismert terrorista tartalmat tartalmazó köz- vagy magántulajdonban lévő eszközökkel. Alkalmazhatnak megbízható technikai eszközöket az új terrorista tartalmak azonosítására, akár a piacon rendelkezésre álló, akár a tárhelyszolgáltató által kifejlesztett eszközök felhasználásával. A szolgáltatónak jelentést kell tennie az adott proaktív konkrét intézkedésekről annak érdekében, hogy az illetékes hatóság megítélhesse, hogy az intézkedések szükségesek, hatékonyak és arányosak-e, valamint hogy az automatizált eszközök használata esetén a tárhelyszolgáltató rendelkezik-e az emberi felügyelethez és ellenőrzéshez szükséges képességekkel. Az intézkedések szükségességének, hatékonyságának és arányosságának értékelése során az illetékes hatóságoknak figyelembe kell venniük a releváns paramétereket, beleértve a szolgáltató számára kibocsátott eltávolítási végzések és értesítések számát, annak méretét és gazdasági kapacitását kapacitásukat és a szolgáltatásának a terrorista tartalom terjesztése terén gyakorolt hatását (például az uniós felhasználók számát figyelembe véve) , valamint a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadsága érdekében létrehozott biztosítékokat és a legális tartalom korlátozása eseteinek számát . [Mód. 21]

(19)

A kérelmet követően az illetékes hatóságnak párbeszédet kell folytatnia a tárhelyszolgáltatóval a szükséges konkrét proaktív intézkedésekről. Szükség esetén az illetékes hatóságnak köteleznie kell a tárhelyszolgáltatót a szükséges intézkedések felülvizsgálatára, valamint köteleznie kell a megfelelő, hatékony és arányos proaktív konkrét intézkedések elfogadására elfogadását kell előírnia, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a meghozott intézkedések nem elegendőek a kockázatok kezelésére. A konkrét proaktív intézkedések bevezetésére vonatkozó határozat elvben nem vezethet a 2000/31/EK irányelv 15. cikkének (1) bekezdésében meghatározott általános nyomonkövetési kötelezettség bevezetéséhez. Figyelembe véve a terrorista tartalom terjesztésével kapcsolatos különösen súlyos kockázatokat, az illetékes hatóságok által e rendelet alapján elfogadott határozatok eltérhetnek a felelnek meg a szükségesség és az arányosság elvének, valamint nem elegendőek a kockázatok kezelésére. Az illetékes hatóság csak olyan konkrét intézkedéseket kérhet, amelyek végrehajtása a tárhelyszolgáltatótól ésszerűen elvárható, figyelembe véve többek között a tárhelyszolgáltatók pénzügyi és egyéb forrásait. A konkrét proaktív intézkedések végrehajtására vonatkozó kérelem nem vezethet a 2000/31/EK irányelv 15. cikkének (1) bekezdésében meghatározott általános nyomonkövetési kötelezettség bevezetéséhez . megállapított megközelítéstől egyes olyan konkrét, célzott intézkedések tekintetében, amelyek elfogadása nyomós közbiztonsági okokból szükséges. Az ilyen határozatok elfogadása előtt az illetékes hatóságnak méltányos egyensúlyt kell kialakítania a közérdekű célok és az érintett alapvető jogok között, különösen ideértve a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, valamint a vállalkozás szabadságát, és megfelelő indokolást kell adnia. [Mód. 22]

(20)

A tárhelyszolgáltatóknak az eltávolított tartalom és a kapcsolódó adatok megőrzésére vonatkozó kötelezettségét konkrét célok tekintetében kell meghatározni, és a szükséges időtartamra kell korlátozni. A megőrzésre vonatkozó követelményt ki kell terjeszteni a kapcsolódó adatokra, amennyiben az ilyen adatok a kérdéses tartalom eltávolításának következményeként egyébként elvesznének. A kapcsolódó adatok magukban foglalhatnak olyan adatokat, mint például az „előfizetői adatok”, ideértve különösen a tartalomszolgáltató személyazonosságára vonatkozó adatokat, valamint a „hozzáférési adatok”, ideértve például a tartalomszolgáltató általi használat dátumát és időpontját, a szolgáltatásba való belépés és kilépés időpontját, az internet-hozzáférési szolgáltatást nyújtó szolgáltató által a tartalomszolgáltató részére kiosztott IP-címmel együtt. [Mód. 23]

(21)

A tartalom közigazgatási vagy bírósági felülvizsgálati vagy jogorvoslati eljárás céljából való megőrzésére vonatkozó kötelezettség szükséges és indokolt annak érdekében, hogy biztosítsák az olyan tartalomszolgáltató hatékony jogorvoslati lehetőségeit, akinek a tartalmát eltávolították, illetve hozzáférhetetlenné tették, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a felülvizsgálati eljárás eredményétől függően a szóban forgó tartalmat eredeti állapotában visszaállítsák. A tartalom nyomozati és ügyészi célokból történő megőrzésének kötelezettsége indokolt és szükséges, tekintettel arra az értékre, amelyet ez az anyag a terrorista tevékenység felszámolása vagy megelőzése tekintetében képvisel. Amennyiben a vállalatok az anyagot eltávolítják vagy hozzáférhetetlenné teszik, különösen a saját proaktív konkrét intézkedéseik révén, és nem tájékoztatják az érintett késlekedés nélkül tájékoztatniuk kell az illetékes bűnüldöző hatóságot, mivel megítélésük szerint az anyag nem tartozik e rendelet 13. cikke (4) bekezdésének hatálya alá,.hatóságoknak nem feltétlenül van tudomása a tartalom létezéséről. Ezért Aa terrorista bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése és a vádeljárás lefolytatása céljából is indokolt a tartalom megőrzése. E célból a terrorista tartalmat és a kapcsolódó adatokat csak meghatározott ideig szabad tárolni , amely lehetővé teszi a bűnüldöző hatóságok számára a tartalom ellenőrzését és annak eldöntését, hogy az említett konkrét célok érdekében szükség van-e rá . Ez az időszak nem haladhatja meg a hat hónapot. A terrorista bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése és a vádeljárás lefolytatása céljából az előírt adatmegőrzés olyan adatokra korlátozódik, amelyek valószínűleg kapcsolódnak a terrorista bűncselekményekhez, és ezért hozzájárulhatnak a terrorista bűncselekmények büntetőeljárás alá vonásához vagy a közbiztonságot fenyegető súlyos kockázatok megelőzéséhez. [Mód. 24]

(22)

Az arányosság biztosítása érdekében a megőrzési időszakot hat hónapra kell korlátozni annak érdekében, hogy a tartalomszolgáltatók számára elegendő idő álljon rendelkezésre a felülvizsgálati eljárás megindításához, és vagy lehetővé tegyék a bűnüldözési célú hozzáférést a terrorista bűncselekmények nyomozásához és a vádeljárás lefolytatásához szükséges adatokhoz. Ez az időszak azonban a felülvizsgálatot végző hatóság kérésére meghosszabbítható a szükséges ideig abban az esetben, amikor a felülvizsgálati vagy jogorvoslati eljárást megindítják, de az a hat hónapos időszakon belül nem zárul le. Ennek az időtartamnak elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a bűnüldöző hatóságok megőrizhessék a nyomozással és a büntetőeljárással kapcsolatos szükséges anyagokat bizonyítékokat, miközben biztosítják az érintett alapvető jogokkal fennálló egyensúlyt. [Mód. 25]

(23)

Ez a rendelet nem érinti a tagállamok nemzeti jogával és az uniós jogszabályokkal szabályozott eljárási garanciákat és vizsgálati eljárási intézkedéseket, amelyek a terrorista bűncselekmények nyomozása és a vádeljárás lefolytatása céljából megőrzött tartalomhoz és kapcsolódó adatokhoz való hozzáféréssel kapcsolatosak.

(24)

A tárhelyszolgáltatók terrorista tartalommal kapcsolatos politikáinak átláthatósága alapvető fontosságú a felhasználók felé való elszámoltathatóságuk növelése és a polgárok digitális egységes piacba vetett bizalmának megerősítése szempontjából. Kizárólag az adott évben eltávolítási végzéseket kapott tárhelyszolgáltatóknak kötelező A tárhelyszolgáltatóknak éves átláthatósági jelentéseket kell közzétenniük, amelyek érdemi információkat tartalmaznak a terrorista tartalom felderítésével, azonosításával és eltávolításával kapcsolatban hozott intézkedésekről. [Mód. 26]

(24a)

Az eltávolítási végzések kiadásában illetékes hatóságoknak továbbá átláthatósági jelentéseket kell közzétenniük, amelyek ismertetik az eltávolítási végzések és az elutasítások számát, a terrorista bűncselekmények felderítéséhez és büntetőeljárás lefolytatásához vezető azonosított terrorista tartalmak számát, valamint a tévesen terrorista tartalomként azonosított tartalmak számát. [Mód. 27]

(25)

A panasztételi eljárások a véleménynyilvánítás és a tájékozódás az információk és eszmék egy nyitott és demokratikus társadalomban való megismerésének és megosztásának szabadsága alapján védett tartalmak téves eltávolításának megakadályozásához szükségesek. A tárhelyszolgáltatóknak ezért felhasználóbarát panaszkezelési mechanizmusokat kell létrehozniuk, és gondoskodniuk kell arról, hogy a panaszokat azonnal és a tartalomszolgáltató felé teljes mértékben átlátható módon kezeljék. Az a követelmény, hogy a tárhelyszolgáltató a tévesen eltávolított tartalmat visszaállítsa, nem érinti a tárhelyszolgáltatóknak azt a lehetőségét, hogy saját szerződési feltételeiket más indokkal érvényesítsék. [Mód. 28]

(26)

Az EUSZ 19. cikke és az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikke szerinti hatékony jogvédelem megköveteli, hogy a személyeknek lehetősége legyen arra, hogy megismerjék az általuk feltöltött tartalom eltávolításának vagy hozzáférhetetlenné tételének indokait. E célból a tárhelyszolgáltatónak a tartalomszolgáltató rendelkezésére kell bocsátania olyan érdemi információkat, amelyek lehetővé teszik a tartalomszolgáltató számára a határozat vitatását. Ez azonban nem feltétlenül teszi szükségessé a tartalomszolgáltató értesítését. mint az eltávolítás vagy a hozzáférhetetlenné tétel indokai és a lépések jogalapja, amelyek lehetővé teszik a tartalomszolgáltató számára a döntés vitatását . A körülményektől függően a tárhelyszolgáltatók a terrorista tartalomnak minősülő tartalmat egy üzenettel helyettesíthetik, amely szerint a tartalmat az e rendelettel összhangban eltávolították vagy hozzáférhetetlenné tették. Kérésre a tartalomszolgáltatót tájékoztatni kell az indokokról, valamint a határozat vitatásához rendelkezésre álló lehetőségekről. Amennyiben az illetékes hatóságok úgy döntenek, hogy a közbiztonság érdekében – többek között a nyomozással összefüggésben – helytelennek vagy kontraproduktívnak tekinthető a tartalomszolgáltató közvetlen értesítése a tartalom eltávolításáról vagy hozzáférhetetlenné tételéről. [Mód. 29]

(27)

Az átfedések és a nyomozásokba való beavatkozás elkerülése , valamint az érintett szolgáltatók költségeinek minimalizálása érdekében az illetékes hatóságok tájékoztatják egymást, munkájukat koordinálják és együttműködnek egymással, valamint adott esetben az Europollal az eltávolítási végzések kibocsátása, illetve a tárhelyszolgáltatóknak küldött értesítések történő kibocsátása tekintetében. E rendelet rendelkezéseinek végrehajtása során az Europol a jelenlegi megbízatásával és a hatályos jogi kerettel összhangban nyújthat támogatást. [Mód. 30]

(27a)

Az Europol által küldött értesítések olyan hatékony és gyors eszközt jelentenek, amelyek felhívják a tárhelyszolgáltatók figyelmét szolgáltatásaik specifikus tartalmára. Az eltávolítási végzések mellett továbbra is lehetővé kell tenni ezt a mechanizmust, amely figyelmezteti a tárhelyszolgáltatót arra az információra, amely esetleg terrorista tartalomnak tekinthető, hogy a szolgáltatók önkéntesen mérlegeljék annak összeegyeztethetőséget a szerződési feltételeikkel. Fontos, hogy a tárhelyszolgáltatók együttműködjenek az Europollal, prioritásként értékeljék az értesítéseit, és gyors visszajelzést adjanak a megtett intézkedésekről. Továbbra is a tárhelyszolgáltatóé a végső döntés, hogy eltávolítja-e a tartalmat, mivel az nem egyeztethető össze a szerződési feltételekkel. E rendelet végrehajtása során az Europolnak az (EU) 2016/794 rendeletben (10) megállapított megbízatása változatlanul fennáll. [Mód. 31]

(28)

A proaktív tárhelyszolgáltatók által hozott intézkedések hatékony és kellően koherens végrehajtásának biztosítása érdekében a tagállamok illetékes hatóságainak kapcsolatba kell lépniük egymással a tárhelyszolgáltatókal az eltávolítási végzések és a konkrét proaktív intézkedések azonosítása, végrehajtása és értékelése tekintetében folytatott megbeszélésekkel kapcsolatban. Hasonlóképpen Ilyen együttműködésre van szükség a szankciókra vonatkozó szabályok elfogadásával, valamint a szankciók végrehajtásával és érvényesítésével kapcsolatban is. [Mód. 32]

(29)

Alapvető fontosságú, hogy a szankciók kiszabása tekintetében hatáskörrel rendelkező tagállami hatóság teljes körű tájékoztatást kapjon az eltávolítási végzésekről és az értesítésekről, valamint a tárhelyszolgáltató és a más tagállambeli az érintett illetékes hatóság közötti azokat követően zajló információcseréről. E célból a tagállamok biztosítják a megfelelő és biztonságos kommunikációs csatornákat és mechanizmusokat, lehetővé téve, hogy a vonatkozó információkat kellő időben megosszák. [Mód. 33]

(30)

Az illetékes hatóságok és a tárhelyszolgáltatók közötti gyors információcsere megkönnyítése és a párhuzamos erőfeszítések elkerülése érdekében a tagállamok igénybe vehetik az Europol által kifejlesztett eszközöket, mint például az internetes tartalmak jelentésére szolgáló applikációt (IRMa) vagy az azok helyébe lépő eszközöket.

(31)

Bizonyos terrorista tartalmak különösen súlyos következményei miatt a tárhelyszolgáltatóknak haladéktalanul tájékoztatniuk kell az érintett tagállam hatóságait, illetve a székhelyük vagy jogi képviselőjük helye szerinti illetékes hatóságokat a terrorista bűncselekmények minden olyan bizonyítékáról, amelyről tudomást szereznek. Az arányosság biztosítása érdekében ez a kötelezettség az (EU) 2017/541 irányelv 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott terrorista bűncselekményekre korlátozódik. A tájékoztatási kötelezettség nem jelenti azt, hogy a tárhelyszolgáltató köteles aktívan ilyen bizonyítékot keresni. Az érintett tagállam az a tagállam, amely az elkövető vagy a bűncselekmény potenciális áldozatának állampolgársága, vagy a terrorcselekmény célhelye alapján az (EU) 2017/541 irányelv szerint terrorista bűncselekmények felderítése és a vádeljárás lefolytatása tekintetében joghatósággal rendelkezik. Kétség esetén a tárhelyszolgáltató továbbíthatja információt az Europolnak, amely megbízatásának megfelelően nyomon követi az információkat, beleértve az érintett nemzeti hatóságoknak történő továbbítást is.

(32)

A tagállam illetékes hatóságai számára lehetővé kell tenni, hogy ezeket az információkat felhasználják a tagállami vagy uniós jog alapján rendelkezésre álló nyomozati cselekményekhez, ideértve a büntetőügybeli elektronikus bizonyítékokra vonatkozó, közlésre és megőrzésre kötelező európai határozatokról szóló rendelet (11) szerinti, közlésre kötelező európai határozat kibocsátását is.

(33)

A tárhelyszolgáltatók és a tagállamok egyaránt kapcsolattartó pontokat alakítanak ki, amelyek megkönnyítik az eltávolítási végzések és az értesítések gyors kezelését. A jogi képviselővel ellentétben a kapcsolattartó pont műveleti célokat szolgál. A tárhelyszolgáltató kapcsolattartási pontjának minden olyan célzott eszközt tartalmaznia kell, amely lehetővé teszi az eltávolítási végzések és az értesítések elektronikus benyújtását, valamint a gyors adatkezelést lehetővé tevő technikai és személyi erőforrásokat. A tárhelyszolgáltató kapcsolattartó pontjának nem kell az Unió területén lennie, és a tárhelyszolgáltató szabadon kijelölhet egy meglévő kapcsolattartó pontot, feltéve, hogy ez a kapcsolattartó képes az e rendeletben előírt feladatok ellátására. Annak biztosítása érdekében, hogy az eltávolítási végzés kézhezvételétől számított egy órán belül eltávolítsák vagy hozzáférhetetlenné tegyék a terrorista tartalmat, a tárhelyszolgáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy a kapcsolattartó pontok a hét minden napján 24 órában elérhetőek legyenek. A kapcsolattartó pontra vonatkozó információnak tartalmaznia kell a nyelvet, amelyen a kapcsolattartó ponthoz lehet fordulni. A tárhelyszolgáltatók és az illetékes hatóságok közötti kommunikáció megkönnyítése érdekében a tárhelyszolgáltatókat arra ösztönzik, hogy tegyék lehetővé a kommunikációt az Unió egyik olyan hivatalos nyelvén, amelyen szerződési feltételeik elérhetőek. [Mód. 34]

(34)

A szolgáltatók számára előírt azon általános követelmény hiányában, miszerint az Unió területén fizikai jelenlétet kellene biztosítaniuk, szükség van az egyértelműség biztosítására annak tekintetében, hogy az Unión belül szolgáltatásokat kínáló tárhelyszolgáltatók melyik tagállam joghatósága alá tartoznak. Főszabály szerint a tárhelyszolgáltató annak a tagállamnak a joghatósága alá tartozik, ahol a székhelye található, vagy amelyben jogi képviselőt jelölt ki. Mindazonáltal, amennyiben egy másik tagállam eltávolítási végzést bocsát ki, a hatóságai számára lehetővé kell tenni, hogy végzéseiket nem büntető jellegű kényszerintézkedések – például a kényszerítő bírságok – révén érvényesítsék. Azon tárhelyszolgáltató tekintetében, amely az Unióban nem rendelkezik telephellyel, és nem jelöl ki jogi képviselőt, a tagállamok mindazonáltal képesnek kell lenniük arra, hogy szankciókat szabjanak ki, feltéve, hogy tiszteletben tartják a non bis in idem elvét. [Mód. 35]

(35)

Az Unióban nem letelepedett tárhelyszolgáltatónak írásban jogi képviselőt kell kijelölniük az e rendelet szerinti kötelezettségek teljesítésének és érvényesítésének biztosítása érdekében. A tárhelyszolgáltatók meglévő jogi képviselőt is igénybe vehetnek, feltéve hogy az említett jogi képviselő képes az e rendeletben előírt feladatok ellátására. [Mód. 36]

(36)	A jogi képviselőnek jogi felhatalmazással kell rendelkeznie arra, hogy a tárhelyszolgáltató nevében eljárjon.

(37)

E rendelet alkalmazásában a tagállamoknak ki kell jelölniük az illetékes hatóságokat. Az illetékes hatóságok kijelölésére vonatkozó egy közös igazságügyi vagy funkcionálisan független közigazgatási hatóságot. Ez a követelmény nem teszi szükségessé feltétlenül írja elő új hatóságok hatóság létrehozását, hanem az e rendeletben meghatározott feladatokkal a már létező szervet szerveket is meg lehet bízni. Ez a rendelet előírja az eltávolítási végzések és értesítések kibocsátása, a proaktív konkrét intézkedések felügyelete és a szankciók kiszabása tekintetében illetékes hatóság hatóságok kijelölését. A tagállamok döntik el, hány hatóságot kívánnak kijelölni ezekre a feladatokra. A tagállamoknak értesíteniük kell a Bizottságot az e rendelet alapján kijelölt illetékes hatóságról , a Bizottság pedig online közzéteszi az illetékes hatóságok tagállamonkénti listáját. Az online nyilvántartásnak könnyen hozzáférhetőnek kell lennie annak érdekében, hogy a tárhelyszolgáltatók gyorsan ellenőrizni tudják az eltávolítási végzések hitelességét. [Mód. 37]

(38)

Szankciók szükségesek annak biztosításához, hogy a tárhelyszolgáltatók hatékonyan teljesítsék az e rendelet szerinti kötelezettségeket. A tagállamoknak szabályokat kell elfogadniuk a szankciókra vonatkozóan, beleértve adott esetben a bírságok megállapításáról szóló iránymutatásokat is. Különösen súlyos szankciókat Szankciókat kell megállapítani abban az esetben, ha a tárhelyszolgáltató tárhelyszolgáltatók rendszeresen és tartósan elmulasztják az e rendelet szerinti kötelezettségeik teljesítését. elmulasztja a terrorista tartalomnak az eltávolítási végzés kézhezvételétől számított egy órán belüli eltávolítását vagy hozzáférhetetlenné tételét. Az egyedi esetekben történő meg nem felelés szankcionálható, a non bis in idem és az arányosság elvének tiszteletben tartása és annak biztosítása mellett, hogy az ilyen szankciók figyelembe vegyék a rendszeres mulasztást. A jogbiztonság biztosítása érdekében a rendeletnek meg kell határoznia, hogy a vonatkozó kötelezettségek milyen mértékben tartoznak a szankciók hatálya alá. A 6. cikknek való meg nem felelés miatti szankciókat csak a 6. cikk (2) bekezdése szerinti jelentéstétel előírása alapján felmerülő kötelezettségek, vagy a 6. cikk (4) bekezdése szerinti további konkrét intézkedések végrehajtására felhívó kérelem proaktív intézkedéseket előíró határozat tekintetében lehet elfogadni. Annak meghatározásakor, hogy pénzügyi szankciókat kell-e kiszabni, kellő figyelmet kell fordítani a szolgáltató pénzügyi forrásaira. Ezenkívül az illetékes hatóságnak figyelembe kell vennie azt is, hogy a tárhelyszolgáltató induló innovatív vállalkozás, illetve kis- vagy középvállalkozás-e, és eseti alapon kell elbírálnia, hogy a vállalkozás képes-e megfelelően teljesíteni az eltávolítási végzésben foglaltakat. A tagállamok biztosítják, hogy a szankciók ne ösztönözzék a terrorista tartalomnak nem minősülő tartalom eltávolítását. [Mód. 38]

(39)

Az egységes formanyomtatványok használata megkönnyíti az együttműködést és az információcserét az illetékes hatóságok és a szolgáltatók között, lehetővé téve számukra, hogy gyorsabban és hatékonyabban kommunikáljanak. Különösen fontos az eltávolítási végzés kézhezvételét követő gyors fellépés biztosítása. A formanyomtatványok csökkentik a fordítási költségeket és hozzájárulnak a minőség magas szintjéhez. A válaszokra szolgáló formanyomtatványoknak hasonlóképpen lehetővé kell tenniük a szabványosított információcserét, és ez különösen fontos, ha a szolgáltatók nem tudnak megfelelni a követelményeknek. A hitelesített benyújtási csatornák garantálni tudják az eltávolítási végzés hitelességét, beleértve a végzés elküldési és kézhezvételi időpontjának pontosságát.

(40)

Annak érdekében, hogy szükség esetén gyorsan módosíthassák az e rendelet céljából alkalmazandó formanyomtatványok tartalmát, a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa e rendelet I., II. és III. mellékletét. Annak érdekében, hogy figyelembe lehessen venni a technológia és a kapcsolódó jogi keret fejlődését, a Bizottságot fel kell hatalmazni továbbá arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése céljából az illetékes hatóságok által az eltávolítási végzések továbbításához használandó elektronikus eszközökre vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak (12) megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(41)

A tagállamoknak információt kell gyűjteniük a jogszabály végrehajtásáról , többek között az e rendelet következtében sikeresen felderített, kivizsgált, és büntetőeljárás alá vont terrorista bűncselekmények számáról . Részletes programot kell létrehozni e rendelet kimeneteinek, eredményeinek és hatásainak nyomon követésére annak érdekében, hogy becsatornázzák azokat a jogszabályok értékelésébe. [Mód. 39]

(42)

A végrehajtási jelentésben szereplő megállapítások és következtetések, valamint a nyomon követés eredményei alapján a Bizottságnak legkorábban e rendelet hatálybalépése után három egy évvel jelentést készít a rendelet értékeléséről. Az értékelésnek a hatékonyság, szükségesség, arányosság ,eredményesség, relevancia, koherencia és az uniós hozzáadott érték öt hét kritériumán kell alapulnia. A Bizottság értékelni fogja a rendeletben előírt különböző operatív és technikai intézkedések működését, köztük a terrorista tartalom felderítését, azonosítását és eltávolítását célzó intézkedések hatékonyságát, a biztosítéki mechanizmusok hatékonyságát, valamint a potenciálisan érintett alapvető jogokra, ezen belül a véleménynyilvánítás szabadságára, az információ fogadásának és megosztásának szabadságára, a tömegtájékoztatás szabadságához és sokszínűségéhez való jogra, a vállalkozás szabadságára, valamint a magánélet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez való jogra gyakorolt hatásokat. A Bizottság értékeli továbbá a harmadik felek potenciálisan érintett jogaira és érdekeire gyakorolt hatásokat, ideértve a tartalomszolgáltatók tájékoztatására vonatkozó követelmény felülvizsgálatát. [Mód. 40]

(43)

Mivel e rendelet célját, nevezetesen a digitális egységes piac zökkenőmentes működésének az online terrorista tartalom terjesztésének megelőzése révén történő biztosítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért a korlátozás léptéke és hatásai miatt az uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az ugyanezen cikkben foglalt arányossági elvnek megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az említett cél eléréséhez szükséges mértéket.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. SZAKASZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy és hatály

(1) Ez a rendelet célzott, egységes szabályokat állapít meg a tárhelyszolgáltatásokkal az online terrorista tartalom nyilvános terjesztése céljából történő visszaélésekkel szembeni fellépésre .v isszaélések megelőzésére. Különösen a következőket állapítja meg: [Mód. 41]

a az észszerű és arányos gondossági kötelezettségekre vonatkozó szabályok, amelyeket a tárhelyszolgáltatóknak kell alkalmazniuk a terrorista tartalmak szolgáltatásaikon keresztül történő az észszerű és arányos terjesztésének megakadályozása és szükség esetén a gyors eltávolítás biztosítása érdekében; [Mód. 42]

a tagállamok által meghozandó intézkedések, amelyek a terrorista tartalmak azonosítására, azok tárhelyszolgáltatók általi gyors eltávolításának lehetővé tételére – a véleménynyilvánítás szabadságát, valamint az információk és eszmék egy nyitott és demokratikus társadalomban való fogadása és megosztása szabadságát megfelelő biztosítékokkal védő uniós joggal összhangban – , valamint a más tagállamok illetékes hatóságaival, a tárhelyszolgáltatókkal és adott esetben az érintett uniós szervekkel való együttműködésre együttműködés megkönnyítésére irányulnak. [Mód. 43]

(2) Ez a rendelet az Unióban a nyilvánosság számára szolgáltatásokat nyújtó tárhelyszolgáltatókra alkalmazandó, függetlenül azok székhelyétől. [Mód. 44]

(2a) Ez a rendelet nem alkalmazandó az oktatási, újságírói, művészeti vagy kutatási célokból terjesztett tartalmakra vagy a terrorizmus elleni küzdelemre irányuló figyelemfelkeltő tevékenységekre, sem nyilvános viták során kifejtett, polemikusnak vagy vitathatónak tekinthető álláspontokat kifejező tartalmakra. [Mód. 45]

(2b) E rendelet nem módosítja az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikkében említett jogok, szabadságok és elvek tiszteletben tartásának kötelezettségét, és a véleménynyilvánítás szabadságára, a sajtószabadságra, valamint a média szabadságára és pluralizmusára vonatkozó uniós és nemzeti jog alapelveinek sérelme nélkül alkalmazandó. [Mód. 46]

(2c) Ez a rendelet nem érinti a 2000/31/EK irányelvet. [Mód. 47]

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

-1.	„információs társadalommal összefüggő szolgáltatások”: a 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkének a) pontjában meghatározott szolgáltatások; [Mód. 48]

„tárhelyszolgáltató”: a szolgáltatás igénybe vevője által küldött információknak – a tartalomszolgáltató kérésére történő – tárolásából, valamint a tárolt információk harmadik felek nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételéből álló szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató. Ez csak a nyilvánosság számára az alkalmazási szinten a nyújtott szolgáltatásokra vonatkozik. A felhőalapú infrastruktúrák szolgáltatói és a felhőszolgáltatók nem tekintendők tárhelyszolgáltatónak. Nem vonatkozik az (EU) 2018/1972 irányelvben meghatározott elektronikus hírközlési szolgáltatásokra sem; [Mód. 49]

2.	„tartalomszolgáltató”: olyan felhasználó, aki olyan információt tartalmi adatot szolgáltatott, amelyet a felhasználó kérésére egy tárhelyszolgáltató tárol vagy tárolt , és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tett ; [Mód. 50]

„az Unióban szolgáltatások nyújtása”: egy vagy több tagállamban jogi vagy természetes személyek számára olyan tárhelyszolgáltató szolgáltatásai igénybevételének lehetővé tétele; amelyet az adott tagállamhoz vagy tagállamokhoz jelentős kapcsolatok fűzik, mint például:

a)	a tárhelyszolgáltató létrehozása az Unióban;

b)	a felhasználók jelentős száma egy vagy több tagállamban;

c)	egy vagy több tagállam felé irányuló tevékenységek.

4.	„terrorista bűncselekmények”: az (EU) 2017/541 irányelv 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott bűncselekmények; [Mód. 51]

„terrorista tartalom”: az alábbi információk anyagok közül legalább egy: [Mód. 52]

terrorista az (EU) 2017/541 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése a)–i) pontjában felsorolt bűncselekmények valamelyikének elkövetésére való felbujtás , amennyiben ez a magatartás közvetlenül vagy közvetve , például a terrorcselekmények dicsőítése révén szorgalmazza vagy uszítás, ideértve a terrorista bűncselekmények elkövetését elkövetésének dicsőítését, és ezáltal egy vagy több ilyen bűncselekmény szándékos elkövetésének veszélyét vonja maga után; [Mód. 53]

a terrorista bűncselekményekhez való hozzájárulás ösztönzése; egy másik személynek vagy személyek egy csoportjának felbujtása az (EU) 2017/541 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése a)–i) pontjában felsorolt bűncselekmények valamelyikének elkövetésére vagy azok elősegítésére, ami egy vagy több ilyen bűncselekmény szándékos elkövetésének veszélyét vonja maga után ; [Mód. 54]

a terrorista csoport tevékenységeinek előmozdítása, különösen egy másik személynek vagy személyek egy csoportjának felbujtása egy terrorista csoport tevékenységeiben való részvételre , beleértve információ vagy anyagi források nyújtását, vagy tevékenységének bármilyen módon történő finanszírozását az (EU) 2017/541 irányelv 2. 4. cikkének 3. pontja értelmében vett terrorista csoportban való részvétel vagy annak számára nyújtott támogatás ösztönzése által; , ami egy vagy több ilyen bűncselekmény szándékos elkövetésének veszélyét vonja maga után ; [Mód. 55]

terrorista bűncselekmények elkövetése céljából alkalmazott módszerekre vagy technikákra robbanóanyagok, tűzfegyverek vagy más fegyverek, mérgező vagy veszélyes anyagok készítésére vagy használatára, vagy más különleges módszerek vagy technikák alkalmazására vonatkozó útmutatás adása az (EU) 2017/541 irányelv 3 . cikke (1) bekezdésének a)–i) pontjában felsorolt bűncselekmények valamelyikének elkövetése vagy abban való közreműködéscéljából; oktatás. ; [Mód. 56]

da)	az (EU) 2017/541 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése a)–i) pontjában felsorolt bűncselekmények valamelyike elkövezésének ábrázolása, ami egy vagy több ilyen bűncselekmény szándékos elkövetésének veszélyét vonja maga után; [Mód. 57]

6.	„terrorista tartalom terjesztése”: a terrorista tartalom tartalomnak a nyilvánosság harmadik felek számára történő hozzáférhetővé tétele a tárhelyszolgáltatókon keresztül; [Mód. 58]

7.	„szerződési feltételek”: a tárhelyszolgáltató és a felhasználói közötti szerződéses viszonyt szabályozó valamennyi feltétel és rendelkezés, függetlenül azok elnevezésétől vagy formájától;

„értesítés”: az illetékes hatóság vagy adott esetben az érintett uniós szerv által a tárhelyszolgáltatónak a terrorista tartalomnak tekinthető információk tekintetében küldött értesítés, amelynek célja, hogy a szolgáltatók önkéntesen mérlegeljék az említett tartalmak összeegyeztethetőségét a terrorista tartalom terjesztésének megelőzését célzó szerződési feltételeikkel; [Mód. 59]

9.	„székhely”: a központi iroda vagy bejegyzett iroda, ahol az elsődleges pénzügyi feladatokat, valamint az üzemelésellenőrzést végzik.

9a.	„illetékes hatóság”: kijelölt kizárólagos igazságügyi hatóság vagy funkcionálisan független közigazgatási hatóság az adott tagállamban; [Mód. 60]

II. SZAKASZ

INTÉZKEDÉSEK AZ ONLINE TERRORISTA TARTALOM TERJESZTÉSÉNEK MEGELŐZÉSE ÉRDEKÉBEN

3. cikk

Gondossági kötelezettség

(1) A tárhelyszolgáltatók tárhelyszolgáltatóknak e rendelettel összhangban kell cselekedniük megfelelő, észszerű és arányos intézkedéseket hoznak a terrorista tartalom terjesztése és a felhasználók terrorista tartalmaktól való védelme érdekében. Ennek során gondosan, arányosan és megkülönböztetéstől mentesen járnak el, minden körülmények között kellő figyelemmel a felhasználók alapvető jogaira, és figyelembe veszik a véleménynyilvánítás és az információk és eszmék fogadása és megosztása a tájékozódás szabadságának alapvető fontosságát egy nyitott és demokratikus társadalomban, valamint tekintettel a nem terrorista tartalmak eltávolításának elkerülésére . [Mód. 61]

(1a) E gondossági kötelezettségek nem jelentenek általános kötelezettséget arra, hogy a tárhelyszolgáltató nyomon kövesse az általa továbbított vagy tárolt információkat, illetve nem teszik általános kötelezettséggé az illegális tevékenységekre utaló tények vagy körülmények utáni aktív kutatást. [Mód. 62]

(2) A tárhelyszolgáltatók a terrorista tartalom terjesztésének megakadályozására vonatkozó rendelkezéseket szerepeltetnek és alkalmaznak szerződési feltételeikben. [Mód. 63]

(2a) Amennyiben a tárhelyszolgáltatók a szolgáltatásaikhoz kapcsolódó terrorista tartalomról szereznek tudomást, az ilyen tartalomról értesíteniük kell az illetékes hatóságokat, és az ilyen tartalmat késedelem nélkül törölniük kell. [Mód. 64]

(2b) A tárhelyszolgáltatók, amelyek megfelelnek a videómegosztóplatform-szolgáltatók (EU) 2018/1808 irányelvben fogalmi kritériumainak, megfelelő intézkedéseket hoznak a terrorista tartalmak terjesztésének megakadályozása érdekében, az (EU) 2018/1808 irányelv 28b. cikke (1) bekezdésének c) pontja és (3) bekezdése értelmében. [Mód. 65]

4. cikk

Eltávolítási végzések

(1) A tárhelyszolgáltató székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságát hatóságot fel kell hatalmazni arra, hogy eltávolítási végzést határozatot hozzon, amely kötelezi a tárhelyszolgáltatót a az illegális tterrorista tartalom eltávolítására vagy hozzáférhetetlenné tételére minden tagállamban . [Mód. 66]

(1a) Egy olyan tagállam illetékes hatósága, ahol a tárhelyszolgáltató nem rendelkezik székhellyel vagy jogi képviselővel, kérheti a terrorista tartalomhoz való hozzáférés letiltását, és ezt a kérést saját területén érvényesítheti. [Mód. 67]

(1b) Ha az érintett illetékes hatóság korábban nem adott ki eltávolítást végzés egy tárhelyszolgáltatónak, akkor az eltávolítást végzés kiadása előtt legalább 12 órával tájékoztatja a tárhelyszolgáltatót, tájékoztatást adva az eljárásokról és a vonatkozó határidőkről. [Mód. 68]

(2) A tárhelyszolgáltató késlekedés nélkül és az eltávolítási végzés kézhezvételétől számított egy órán belül eltávolítja vagy hozzáférhetetlenné teszi a terrorista tartalmat. [Mód. 69]

(3) Az eltávolítási végzéseknek az I. mellékletben meghatározott formanyomtatványnak megfelelően a következő elemeket kell tartalmazniuk:

a)	az eltávolítási végzést kiállító illetékes hatóság elektronikus aláírással történő azonosítása és az eltávolítási végzés illetékes hatóság általi hitelesítése; [Mód. 70]

b)	részletes indokolás arról, hogy a tartalom miért minősül terrorista tartalomnak, és kifejezett hivatkozás legalább a 2. cikk 5. pontjában felsorolt terrorista tartalmak kategóriáira való hivatkozással; [Mód. 71]

c)	pontos egységes forráshely-meghatározó (URL) és szükség esetén további információk, amelyek lehetővé teszik az említett tartalom azonosítását; [Mód. 72]

d)	e rendeletre való hivatkozás az eltávolítási végzés jogalapjaként;

e)	a kiállítás dátuma és időbélyegzője;

f)	könnyen érthető információ a tárhelyszolgáltató és a tartalomszolgáltató rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségekről , az illetékes hatóságnál, valamint a bírósági úton rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket és a fellebbezés határidőit is beleértve ; [Mód. 73]

g)	amennyiben ez szükséges és arányos, adott esetben a 11. cikkben említett, a terrorista tartalom eltávolítására vagy hozzáférhetetlenné tételére vonatkozó tájékoztatás megtiltásáról szóló határozat. [Mód. 74]

(4) A tárhelyszolgáltató vagy a tartalomszolgáltató kérésére az illetékes hatóság részletes indokolást nyújt, a tárhelyszolgáltató azon kötelezettségének sérelme nélkül, hogy a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül eleget tegyen az eltávolítási végzésnek. [Mód. 75]

(5) Az illetékes hatóságok hatóság az eltávolítási végzéseket a tárhelyszolgáltató székhelyére vagy a tárhelyszolgáltató által a 16. cikk szerint kijelölt jogi képviselőnek küldik el és azt továbbítja azt a 14. cikk (1) bekezdésében említett kapcsolattartó pontnak. Az ilyen végzéseket az írásbeli rögzítést olyan feltételek mellett biztosító elektronikus úton kell elküldeni, amely lehetővé teszi a küldő fél hitelességének megállapítását, beleértve a végzés elküldésének és kézhezvételének dátumát és időpontját. [Mód. 76]

(6) A tárhelyszolgáltató visszaigazolja az átvételt, és a II. mellékletben meghatározott formanyomtatvány használatával indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja az illetékes hatóságot a terrorista tartalom eltávolításáról vagy hozzáférhetetlenné tételéről, különösen megjelölve az intézkedés időpontját. [Mód. 77]

(7) Amennyiben a tárhelyszolgáltató vis maior vagy nem a tárhelyszolgáltatónak betudható ténybeli lehetetlenség miatt, például technikai vagy operatív okok miatt nem tud eleget tenni az eltávolítási végzésnek, az indokok ismertetésével haladéktalanul tájékoztatja az illetékes hatóságot, a III. mellékletben szereplő formanyomtatvány alkalmazásával. Az (2) bekezdésben meghatározott határidő azonnal alkalmazható, amint a hivatkozott okok már nem állnak fenn. [Mód. 78]

(8) Ha a A tárhelyszolgáltató elutasíthatja nem tud eleget tenni az eltávolítási végzésnek, mert végzés végrehajtását , amennyiben az eltávolítási végzés nyilvánvaló hibákat tartalmaz, vagy nem tartalmaz elegendő információt a végzés végrehajtásához, szükséges pontosításokat kérve haladéktalanul tájékoztatja az illetékes hatóságot, a III. mellékletben meghatározott formanyomtatvány felhasználásával. A (2) bekezdésben meghatározott határidő azonnal alkalmazható, amint a hivatkozott szükséges pontosítások megtörténtek. [Mód. 79]

(9) Az eltávolítási végzést kiállító illetékes hatóság tájékoztatja a 17. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett, proaktív konkrét intézkedések végrehajtását felügyelő illetékes hatóságot, amint az eltávolítási végzés jogerőre emelkedik. Az eltávolítási végzés akkor emelkedik jogerőre, ha azt az alkalmazandó nemzeti jog szerinti határidőn belül nem nyújtottak be fellebbezést, illetve azt a fellebbezést követően helybenhagyták. [Mód. 80]

4a. cikk

Az eltávolítási végzésekre vonatkozó konzultációs eljárás

(1) A 4. cikk (1a) bekezdésében említett eltávolítási végzést kiadó illetékes hatóság az eltávolítási végzésnek a 4. cikk (5) bekezdése szerint a tárhelyszolgáltatóhoz történő elküldésével egy időben továbbítja az eltávolítási végzés másolatát a 17. cikk (1) bekezdése a) pontja szerinti azon illetékes igazságügyi hatóságához, amelynek területén a tárhelyszolgáltató székhelye található.

(2) Amennyiben azon tagállam illetékes hatósága, amelynek területén a tárhelyszolgáltató székhelye található, alapos okkal feltételezi, hogy az eltávolítási végzés az adott tagállam alapvető érdekeit érintheti, tájékoztatja erről az eltávolítási végzést kiállító illetékes hatóságot. Az eltávolítási végzést kiállító hatóság figyelembe veszi ezeket a körülményeket, és szükség esetén visszavonja vagy módosítja az eltávolítási végzést. [Mód. 81]

4b. cikk

További eltávolítási végzések kibocsátására irányuló együttműködési eljárás

(1) Amennyiben az illetékes hatóság a 4. cikk (1a) bekezdése szerinti eltávolítási végzést adott ki, az említett hatóság felveheti a kapcsolatot annak a tagállamnak az illetékes hatóságával, ahol a tárhelyszolgáltató székhelye található, annak érdekében, hogy az utóbbi illetékes hatóság is kiadja a 4. cikk (1) bekezdése szerinti eltávolítási végzést.

(2) Azon tagállam illetékes hatósága, ahol a tárhelyszolgáltató székhelye található, a lehető leghamarabb, de legkésőbb az (1) bekezdés szerinti megkereséstől számított egy órán belül kiadja az eltávolítási végzést, vagy elutasítja a végzés kiadását, és döntéséről tájékoztatja az első végzést kibocsátó illetékes hatóságot.

(3) Azokban az esetekben, amikor a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságának több mint egy órára van szüksége a tartalom értékelésére, kérelmet kell küldenie az érintett tárhelyszolgáltatónak, hogy átmenetileg és legfeljebb 24 órán keresztül függessze fel a tartalomhoz való hozzáférést, amely idő alatt az illetékes hatóság elvégzi az értékelést, és megküldi az eltávolítási végzést, illetve visszavonja a hozzáférhetetlenné tételre irányuló kérelmet. [Mód. 82]

5. cikk

Értesítések

(1) Az illetékes hatóság vagy az érintett uniós szerv értesítést küldhet a tárhelyszolgáltatóknak.

(2) A tárhelyszolgáltatók olyan operatív és technikai intézkedéseket vezetnek be, amelyek megkönnyítik az illetékes hatóságok és adott esetben az érintett uniós szervek által a tárhelyszolgáltatók általi önkéntes mérlegelés céljából küldött tartalom gyors értékelését.

(3) Az értesítést a tárhelyszolgáltató székhelyére vagy a tárhelyszolgáltató által a 16. cikk szerint kijelölt jogi képviselőnek kell elküldeni és továbbítani kell azt a 14. cikk (1) bekezdésében említett kapcsolattartó pontnak. Az ilyen értesítéseket elektronikus úton kell elküldeni.

(4) Az értesítésnek kellően részletes információkat kell tartalmaznia, beleértve annak okait, hogy a tartalom miért minősül terrorista tartalomnak, valamint egy URL-t, és szükség esetén további olyan információkat, amelyek lehetővé teszik az értesítésben szereplő terrorista tartalom azonosítását.

(5) A tárhelyszolgáltató a saját szerződési feltételei alapján kiemelt feladatként értékeli az értesítésben azonosított tartalmat, és dönt arról, hogy azt eltávolítja vagy hozzáférhetetlenné teszi-e.

(6) A tárhelyszolgáltató haladéktalanul tájékoztatja az illetékes hatóságot vagy az érintett uniós szervet az értékelés eredményéről és az értesítés eredményeként hozott intézkedések ütemezéséről.

(7) Amennyiben a tárhelyszolgáltató úgy ítéli meg, hogy az értesítés nem tartalmaz elegendő információt az értesítésben szereplő tartalom értékeléséhez, haladéktalanul tájékoztatja az illetékes hatóságokat vagy az érintett uniós szervet, meghatározva, hogy milyen további információkra vagy pontosításra van szükség. [Mód. 83]

6. cikk

Proaktív Konkrét intézkedések [Mód. 84]

(1) A tárhelyszolgáltatóknak adott esetben proaktív Az (EU) 2018/1808 és a 2000/31/EK irányelv sérelme nélkül a tárhelyszolgáltatók konkrét intézkedéseket tehetnek , kell tenniük, hogy szolgáltatásaikat megvédjék a terrorista tartalmak terjesztése ellen. Az intézkedéseknek hatékonyaknak , célzottnak és arányosnak arányosaknak kell lenniük, különös figyelemmel figyelembe véve a terrorista tartalomnak való kitettség kockázatát különös figyelemmel szintjét, a felhasználók alapvető jogait, valamint a véleménynyilvánítás jogának és az információk és eszmék fogadása és közlése a tájékozódás szabadságának alapvető fontosságát egy nyitott és demokratikus társadalomban. [Mód. 85]

(2) Amennyiben a 4. cikk (9) bekezdésének megfelelően tájékoztatást kapott, a 17. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett illetékes hatóság felkéri a tárhelyszolgáltatót, hogy a kérelem kézhezvételétől számított három hónapon belül, majd azt követően legalább évente nyújtson be jelentést az általa a következők érdekében hozott – többek között automatizált eszközök felhasználásával történő – konkrét proaktív intézkedésekről:

a)	a korábban terrorista tartalomnak minősített, és ezért eltávolított vagy hozzáférhetettlenné tett tartalom újbóli feltöltésének megakadályozása;

b)	a terrorista tartalom észlelése, azonosítása és gyors eltávolítása vagy hozzáférhetetlenné tétele.

Az ilyen kérelmet a tárhelyszolgáltató székhelyére vagy a tárhelyszolgáltató által kijelölt jogi képviselőnek kell megküldeni.

A jelentéseknek tartalmazniuk kell minden olyan lényeges információt, amely lehetővé teszi a 17. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett illetékes hatóság számára annak értékelését, hogy a proaktív intézkedések hatékonyak-e és arányosak-e, beleértve az alkalmazott automatizált eszközök működését, valamint az alkalmazott emberi felügyeletet és ellenőrzési mechanizmusokat. [Mód. 86]

(3) Amennyiben a 17. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy a (2) bekezdés szerint hozott és bejelentett proaktív intézkedések nem elegendőek a kitettség kockázatának és szintjének mérsékléséhez és kezeléséhez, felkérheti a tárhelyszolgáltatót, hogy tegyen további konkrét proaktív intézkedéseket. E célból a tárhelyszolgáltató együttműködik a 17. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett illetékes hatósággal annak érdekében, hogy azonosítsa a tárhelyszolgáltató által hozandó konkrét intézkedéseket, meghatározza a kulcsfontosságú célkitűzéseket és referenciaértékeket, valamint a végrehajtásukra vonatkozó határidőket. [Mód. 87]

(4) Amennyiben a (3) bekezdés szerinti kérelemtől számított három hónapon belül nem sikerül megállapodásra jutni, Miután megállapításra került, hogy egy tárhelyszolgáltató jelentős számú eltávolítási végzés kapott , a 17. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett illetékes hatóság határozatot hozhat, amelyben kérelmet küldhet szükséges , arányos és hatékony további intézkedések iránt, amelyeket a tárhelyszolgáltatónak végre kell hajtania. Az illetékes hatóság nem vezethet be általános nyomonkövetési kötelezettséget, sem az automatizált eszközök használatát . A kérelem szükséges és arányos konkrét proaktív intézkedéseket ír elő. A határozat figyelembe veszi különösen a tárhelyszolgáltató méretét és gazdasági kapacitását, az intézkedések méretét és technikai kivitelezhetőségét, valamint az ilyen intézkedések hatását a felhasználók alapvető jogaira, valamint illetve a véleménynyilvánítás és az információk és eszmék fogadása és közlése a tájékozódás szabadságának alapvető fontosságára egy nyitott és demokratikus társadalomban . Az ilyen határozatot kérelmet a tárhelyszolgáltató székhelyére vagy a tárhelyszolgáltató által kijelölt jogi képviselőnek kell megküldeni. A tárhelyszolgáltató rendszeresen jelentést tesz a 17. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett illetékes hatóság által meghatározott ilyen intézkedések végrehajtásáról. [Mód. 88]

(5) A tárhelyszolgáltató bármikor kérheti a 17. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett illetékes hatóságot, hogy vizsgálja felül, és adott esetben vonja vissza a (2), (3), illetve (4) bekezdés szerinti kérelmet vagy határozatot. Az illetékes hatóság a tárhelyszolgáltató kérelmének kézhezvételét követően ésszerű határidőn belül indokolással ellátott határozatot hoz. [Mód. 89]

7. cikk

A tartalom és a kapcsolódó adatok megőrzése

(1) A tárhelyszolgáltatók megőrzik az eltávolítási végzés, értesítés vagy a 4. cikk, az 5. cikk és a 6. cikk szerinti konkrét proaktív intézkedések következményeként eltávolított vagy hozzáférhetetlenné hozzáférhetettlenné tett terrorista tartalmat és a terrorista tartalom eltávolítása eredményeként eltávolított kapcsolódó felhasználói adatokat, amelyek szükségesek: [Mód. 90]

a)	közigazgatási vagy bírósági felülvizsgálati vagy jogorvoslati eljáráshoz, [Mód. 91]

b)	terrorista bűncselekmények megelőzéséhez, nyomozásához, felderítéséhez és a bűnüldöző hatóságok általi vádeljárás lefolytatásához. [Mód. 92]

(2) Az (1) bekezdésben említett terrorista tartalmat és a kapcsolódó adatokat hat hónapig őrzik meg , és ezt követően törlik . A terrorista tartalmat az illetékes hatóság vagy bíróság kérésére hosszabb egy további konkrét ideig őrzik meg kizárólag abban az esetben, ha, és egészen addig, amíg az (1) bekezdés a) pontjában említett közigazgatási vagy bírósági felülvizsgálati vagy jogorvoslatokhoz eljáráshoz az szükséges. A tárhelyszolgáltatók megőrzik a (1) bekezdés b) pontjában említett terrorista tartalmat és kapcsolódó adatokat, amíg a bűnüldöző hatóság nem reagál a tárhelyszolgáltató által a 13. cikk (4) bekezdésével összhangban tett értesítésre, de hat hónapnál nem később. [Mód. 93]

(3) A tárhelyszolgáltató biztosítja, hogy a (1) és (2) bekezdés szerint megőrzött terrorista tartalmat és kapcsolódó adatokat megfelelő technikai és szervezési biztosítékok szabályozzák.

Ezek a technikai és szervezési biztosítékok biztosítják, hogy a megőrzött terrorista tartalom és a kapcsolódó adatok kizárólag az (1) bekezdésben említett célokból legyenek hozzáférhetők és kezelhetők, és hogy az érintett személyes adatok biztonsága magas szintű legyen. A tárhelyszolgáltatók szükség esetén felülvizsgálják és frissítik ezeket a biztosítékokat.

III. SZAKASZ

BIZTOSÍTÉKOK ÉS ELSZÁMOLTATHATÓSÁG

8. cikk

A tárhelyszolgáltatókra vonatkozó átláthatósági követelmények [Mód. 94]

(1) A tárhelyszolgáltatók adott esetben saját szerződési feltételeikben egyértelműen meghatározzák a terrorista tartalmak terjesztésének megelőzésére vonatkozó politikájukat, beleértve adott esetben a proaktív konkrét intézkedések működésének észszerű magyarázatát, ideértve az automatizált eszközök használatát is. [Mód. 95]

(2) A Az adott évben eltávolítási végzést kapott tárhelyszolgáltatók éves átláthatósági jelentéseket jelentést tesznek közzé a terrorista tartalom terjesztése ellen hozott intézkedésekről. [Mód. 96]

(3) Az átláthatósági jelentések legalább a következő információkat tartalmazzák:

a)	tájékoztatás a tárhelyszolgáltató által a terrorista tartalom felderítésével, azonosításával és eltávolításával kapcsolatban hozott intézkedésekről;

b)	tájékoztatás a terrorista tartalomnak minősülő, korábban eltávolított vagy hozzáférhetetlenné tett tartalom újbóli feltöltésének megakadályozásával kapcsolatban hozott intézkedésekről , különösen amennyiben azok automatizált technológiát alkalmaznak ; [Mód. 97]

az eltávolítási végzéseket, értesítéseket vagy a konkrét proaktív intézkedéseket követően eltávolított vagy hozzáférhetetlenné tett terrorista tartalmak száma , valamint azon végzések száma, amelyek esetében a tartalmat nem távolították el a 4. cikk (7) bekezdésével és (8) bekezdésével összhangban, az elutasítás indoklásával együtt ; [Mód. 98]

d)	a panasztételi eljárások áttekintése és a bírósági felülvizsgálati kérelmek száma és eredménye , beleértve azon esetek számát, amelyekben megállapítást nyert, hogy a tartalmat tévesen minősítették terrorista tartalomnak . [Mód. 99]

8a. cikk

Az illetékes hatóságok átláthatósági kötelezettségei

(1) Az illetékes hatóságok éves átláthatósági jelentést tesznek közzé, amely legalább a következő információkat tartalmazza:

a)	a kiadott eltávolítási végzések száma, az eltávolítások száma, valamint az elutasított vagy figyelmen kívül hagyott eltávolítási végzések száma;

b)	a kivizsgáláshoz és büntetőeljárás lefolytatásához vezető azonosított terrorista tartalmak száma, valamint a tévesen terrorista tartalomként azonosított tartalmak száma;

c)	az illetékes hatóságok által a 6. cikk (4) bekezdése szerint kért intézkedések leírása. [Mód. 100]

9. cikk

A proaktív konkrét intézkedések alkalmazására és végrehajtására vonatkozó biztosítékok [Mód. 101]

(1) Amennyiben a tárhelyszolgáltatók e rendelet értelmében automatizált eszközöket használnak az általuk tárolt tartalomra vonatkozóan, hatékony és megfelelő biztosítékokat nyújtanak annak biztosítására, hogy az e tartalommal kapcsolatos határozatok, különösen a terrorista tartalomnak minősülő tartalmak eltávolítására vagy hozzáférhetetlenné tételére vonatkozó határozatok pontosak és megalapozottak legyenek. [Mód. 102]

(2) A biztosítékok adott esetben különösen az a tartalom eltávolítására vagy a tartalomhoz való hozzáférésre vonatkozó döntés megfelelőségének emberi felügyeletét és ellenőrzéseit felügyeletet és az ellenőrzéseket foglalják magukban, és mindenképpen akkor, ha a vonatkozó összefüggések részletes értékelése szükséges annak megállapításához, hogy a tartalom terrorista tartalomnak minősül-e vagy sem. különös tekintettel a véleménynyilvánítás szabadságához , illetve az információk és eszmék egy nyitott és demokratikus társadalomban való szabad fogadásának és közlésének szabadságához való jog tekintetében. [Mód. 103]

9a. cikk

Hatékony jogorvoslatok

(1) Azokat a tartalomszolgáltatókat, amelyek tartalmát egy eltávolítási végzést követően eltávolították vagy hozzáférhetetlenné tették, valamint azokat a tárhelyszolgáltatókat, amelyek eltávolítási végzést kaptak, megilleti a hatékony jogorvoslathoz való jog. A tagállamoknak hatékony eljárásokat kell kidolgozniuk e jog gyakorlásának biztosítása érdekében. [Mód. 104]

10. cikk

Panasztételi mechanizmusok

(1) A tárhelyszolgáltatók olyan hatékony és hozzáférhető mechanizmusokat hoznak létre, amelyek lehetővé teszik azon tartalomszolgáltatók számára, amelyek tartalmát a 5. cikk szerinti értesítés vagy a 6. cikk szerinti proaktív konkrét intézkedések eredményeként eltávolították vagy hozzáférhetetlenné tették, hogy a tartalom visszaállítását kérelmező panaszt nyújtsanak be a tárhelyszolgáltató intézkedésével szemben. [Mód. 105]

(2) A tárhelyszolgáltató haladéktalanul megvizsgál minden hozzá beérkezett panaszt és indokolatlan késedelem nélkül visszaállítja a tartalmat, ha az eltávolítás vagy a hozzáférhetetlenné tétel indokolatlan volt. A vizsgálat eredményéről a panasz kézhezvételétől számított két héten belül indokolással tájékoztatják a panaszost azokban az esetekben, ha a tárhelyszolgáltató úgy dönt, hogy nem állítja vissza a tartalmat . A tartalom visszaállítása nem zárja ki további bírósági intézkedések meghozatalát a tárhelyszolgáltató vagy az illetékes hatóság határozatával szemben. [Mód. 106]

11. cikk

A tartalomszolgáltatók tájékoztatása

(1) Amennyiben a tárhelyszolgáltató a terrorista tartalmat eltávolította eltávolítja vagy hozzáférhetetlenné tette teszi , a tartalomszolgáltató rendelkezésére bocsátja a terrorista tartalom eltávolítására vagy hozzáférhetetlenné tételére vonatkozó átfogó és tömör információkat , valamint a döntéssel szembeni jogorvoslati lehetőségeket, és kérésre továbbítja számára a 4. cikkel összhangban kiállított eltávolítási végzés másolatát . [Mód. 107]

(2) A tartalomszolgáltató kérelmére a tárhelyszolgáltató tájékoztatja a tartalomszolgáltatót az eltávolítás vagy hozzáférhetetlenné tétel okairól és a határozat vitatásának lehetőségeiről. [Mód. 108]

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti kötelezettség nem alkalmazandó, ha az illetékes hatóság objektív bizonyítékok alapján, és az ilyen döntés arányosságát és szükségességét mérlegelve úgy dönt, hogy a közbiztonsági okokból – mint például a terrorista bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása – nem lehet tájékoztatást adni, a szükséges ideig, de az említett határozattól számított [négy] hetet meg nem haladó időtartamig. Ilyen esetben a tárhelyszolgáltató nem fedhet fel semmilyen információt a terrorista tartalom eltávolítására vagy hozzáférhetetlenné tételére vonatkozóan. [Mód. 109]

IV. SZAKASZ

AZ ILLETÉKES HATÓSÁGOK, AZ UNIÓS SZERVEK ÉS A TÁRHELYSZOLGÁLTATÓK KÖZÖTTI EGYÜTTMŰKÖDÉS

12. cikk

Az illetékes hatóságok képességei

A tagállamok biztosítják, hogy illetékes hatóságaik rendelkezzenek a célok eléréséhez és az e rendelet szerinti kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges képességekkel és elegendő forrással , a függetlenséget garantáló erős biztosítékok mellett . [Mód. 110]

13. cikk

A tárhelyszolgáltatók, az illetékes hatóságok és adott esetben az érintett illetékes uniós szervek közötti együttműködés [Mód. 111]

(1) A tagállamok illetékes hatóságai tájékoztatják egymást, munkájukat koordinálják és együttműködnek egymással, valamint adott esetben az érintett uniós szervekkel, például az Europollal az eltávolítási végzések és értesítések tekintetében a párhuzamosságok elkerülése, a koordináció fokozása és a különböző tagállamokban folytatott nyomozásokba való beavatkozás elkerülése érdekében. [Mód. 112]

(2) A tagállamok illetékes hatóságai a 6. cikk alapján hozott intézkedések és a 18. cikk szerinti végrehajtási intézkedések tekintetében tájékoztatják a 17. cikk (1) bekezdésének c) és d) pontjában említett illetékes hatóságot, munkájukat koordinálják és együttműködne vele. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a 17. cikk (1) bekezdésének c) és d) pontjában említett illetékes hatóság birtokában legyen minden vonatkozó információnak. E célból a tagállamok biztosítják a megfelelő és biztonságos kommunikációs csatornákat vagy mechanizmusokat, hogy a vonatkozó információkat kellő időben megosszák. [Mód. 113]

(3) A tagállamok és a tárhelyszolgáltatók dönthetnek úgy, hogy célzott – adott esetben a megfelelő uniós szervek, például használhatnak – többek között az Europol által létrehozott – célzott eszközöket használnak, különösen az alábbiak elősegítése érdekében: [Mód. 114]

a)	a 4. cikk szerinti eltávolítási végzésekkel kapcsolatos adatkezelés és visszajelzés;

b)	az 5. cikk szerinti értesítésekkel kapcsolatos adatkezelés és visszajelzés; [Mód. 115]

c)	együttműködés a 6. cikk szerinti proaktív konkrét intézkedések azonosítása és végrehajtása céljából. [Mód. 116]

(4) Amennyiben a tárhelyszolgáltatók tudomást szereznek terrorista bűncselekmények tartalomról bármely bizonyítékáról, haladéktalanul tájékoztatják az érintett tagállamban a bűncselekményekben folytatott nyomozásért és büntetőeljárásért felelős hatóságokat. Amennyiben nem állapítható meg, hogy mely tagállam érintett, a tárhelyszolgáltatóknak értesíteniük kell a 17. vagy a 14. cikk (2) bekezdése szerinti kapcsolattartó pontot a székhelyük vagy jogi képviselőjük helye szerinti tagállamban.található A tárhelyszolgáltatók kétség esetén továbbíthatják ezt az információt az Europolnak is továbbítják a megfelelő nyomon követés céljából. [Mód. 117]

(4a) A tárhelyszolgáltatók együttműködnek az illetékes hatóságokkal. [Mód. 118]

14. cikk

Kapcsolattartó pontok

(1) A tárhelyszolgáltató Azok a tárhelyszolgáltatók, amelyek korábban már kézhez vettek egy vagy több eltávolítási végzést, olyan kapcsolattartó pontot hoz hoznak létre, amely lehetővé teszi az eltávolítási végzések és az értesítések elektronikus úton történő fogadását, valamint biztosítják biztosítja a 4. és 5. cikk szerinti gyors feldolgozásukat. Gondoskodik arról, hogy ezeket az információkat nyilvánosságra hozzák. [Mód. 119]

(2) Az (1) bekezdésben említett információk meghatározzák az Unió hivatalos nyelvét vagy nyelveit – az 1/58 /EGK rendeletben említettek szerint –, amely nyelve(ke)n a kapcsolattartó ponthoz fordulhatnak és a 4. és 5. cikk szerinti eltávolítási végzésekkel és értesítésekkel kapcsolatban további információcserét folytatnak. Ez magában foglalja annak a tagállamnak legalább egy hivatalos nyelvét, ahol a tárhelyszolgáltató székhelye található, vagy ahol a 16. cikk szerinti jogi képviselője lakóhellyel vagy székhellyel rendelkezik. [Mód. 120]

(3) A tagállamok kapcsolattartó pontot hoznak létre az általuk kiadott eltávolítási végzésekkel és értesítésekkel kapcsolatos, pontosítás iránti kérelmek és visszajelzések kezelésére. A kapcsolattartó pontra vonatkozó információkat nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni. [Mód. 121]

V. SZAKASZ

ALKALMAZÁS ÉS VÉGREHAJTÁS

15. cikk

Joghatóság

(1) Az a tagállam, amelyben a tárhelyszolgáltató székhelye található, a 6., 18. és 21. cikk alkalmazásában joghatósággal rendelkezik. Azon tárhelyszolgáltató, amely nem rendelkezik székhellyel a tagállamok egyikében, azon tagállam joghatósága alá tartozónak tekintendő, amelyben a 16. cikk említett jogi képviselő lakóhellyel vagy székhellyel rendelkezik.

(2) Amennyiben az a tárhelyszolgáltató amely nem rendelkezik székhellyel a tagállamok egyikében, nem jelöl ki jogi képviselőt, minden tagállam rendelkezik joghatósággal. Amennyiben valamely tagállam gyakorolni kívánja ezt a joghatóságot, erről értesíti az összes többi tagállamot. [Mód. 122]

(3) Amennyiben egy másik tagállam hatósága a 4. cikk (1) bekezdésének megfelelően eltávolítási végzést adott ki, e tagállam rendelkezik joghatósággal arra, hogy nemzeti joga szerint kényszerítő intézkedéseket hozzon az eltávolítási végzés végrehajtása érdekében. [Mód. 123]

16. cikk

Jogi képviselő

(1) Az Unión belül székhellyel nem rendelkező, de az Unióban szolgáltatásokat nyújtó tárhelyszolgáltatónak írásban ki kell jelölnie egy jogi vagy természetes személyt az Unión belüli jogi képviselőjeként az e rendelet alapján az illetékes hatóságok által kibocsátott eltávolítási végzések, értesítések és kérelmek és határozatok átvétele, az azoknak való megfelelés és azok végrehajtása érdekében. A jogi képviselőnek azon tagállamok egyikében kell lakóhellyel vagy székhellyel rendelkeznie, ahol a tárhelyszolgáltató szolgáltatásokat nyújt. [Mód. 124]

(2) A tárhelyszolgáltató megbízza a jogi képviselőt az érintett tárhelyszolgáltató nevében az (1) bekezdésben említett eltávolítási végzések, értesítések, és kérelmek és határozatok átvételével, az azoknak való megfeleléssel és végrehajtásukkal. A tárhelyszolgáltatók jogi képviselőjüket ellátják az illetékes hatóságokkal való együttműködéshez, valamint a határozatoknak és végzéseknek való megfeleléshez szükséges jogkörrel és erőforrásokkal. [Mód. 125]

(3) A kijelölt jogi képviselő felelősségre vonható az e rendelet szerinti kötelezettségek teljesítésének elmulasztásáért, a tárhelyszolgáltató felelősségének és a vele szemben kezdeményezhető jogi lépéseknek a sérelme nélkül.

(4) A tárhelyszolgáltató értesíti a 17. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett illetékes hatóságot a jogi képviselő kijelöléséről abban a tagállamban, ahol a jogi képviselő lakóhellyel vagy székhellyel rendelkezik. A jogi képviselőre vonatkozó információkat nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

VI. SZAKASZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

17. cikk

Az illetékes hatóságok kijelölése

(1) Minden tagállam kijelöl egy, kijelöli az alábbiak tekintetében hatáskörrel rendelkező hatóságot igazságügyi vagy funkcionálisan független közigazgatási hatóságot :hatóságokat: [Mód. 126]

a)	a 4. cikk szerinti eltávolítási végzések kiadása;

b)	a terrorista tartalmak felderítése, azonosítása és ezekről a tárhelyszolgáltatók 5. cikk szerinti értesítése; [Mód. 127]

c)	a 6. cikk szerinti proaktív konkrét intézkedések végrehajtásának felügyelete; [Mód. 128]

d)	az e rendelet szerinti kötelezettségek érvényesítése a 18. cikk szerinti szankciók révén.

(1a) A tagállamok az illetékes hatóságokon belül kijelölnek egy kapcsolattartó pontot az általuk kiadott eltávolítási végzésekkel kapcsolatos, pontosítás iránti kérelmek és visszajelzések kezelésére. A kapcsolattartó pontra vonatkozó információkat nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni. [Mód. 129]

(2) Legkésőbb [e rendelet hatálybalépésétől számított hat hónapon] belül a tagállamok értesítik a Bizottságot az (1) bekezdésben említett illetékes hatóságokról. A Bizottság étrehoz egy online nyilvántartást, amely felsorolja az összes illetékes hatóságot és az egyes illetékes hatóságok kijelölt kapcsolattartó pontját. A Bizottság az értesítést és annak módosításait közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában. [Mód. 130]

18. cikk

Szankciók

(1) A tagállamok megállapítják a tárhelyszolgáltatók e rendelet szerinti kötelezettségeinek rendszeres és folyamatos megszegése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést azok végrehajtásának biztosítására. Az ilyen szankciók az alábbiak szerinti kötelezettségek megsértésére korlátozódnak: [Mód. 131]

a)	a 3. cikk (2) bekezdése (a tárhelyszolgáltatók szerződési feltételei); [Mód. 132]

b)	a 4. cikk (2) és (6) bekezdése (az eltávolítási végzések végrehajtása és a velük kapcsolatos visszajelzések);

c)	az 5. cikk (5) és (6) bekezdése (az értesítések értékelése és a velük kapcsolatos visszajelzések); [Mód. 133]

d)	a 6. cikk (2) és (4) bekezdése (a proaktív konkrét intézkedésekről szóló jelentések és a konkrét proaktív intézkedéseket előíró határozatot követő intézkedések elfogadása) intézkedések elfogadása a további konkrét intézkedések előírásának kérelmezését követően) ; [Mód. 134]

e)	a 7. cikk (az adatok megőrzése);

f)	a 8. cikk (átláthatóság a tárhelyszolgáltatók átláthatósága ); [Mód. 135]

g)	a 9. cikk (a proaktív intézkedésekkel konkrét intézkedések végrehajtásával kapcsolatos biztosítékok); [Mód. 136]

h)	a 10. cikk (panasztételi eljárások);

i)	a 11. cikk (a tartalomszolgáltatók tájékoztatása);

j)	a 13. cikk (4) bekezdése (a terrorista bűncselekmények bizonyítékaira tartalomra vonatkozó tájékoztatás); [Mód. 137]

k)	a 14. cikk (1) bekezdése (kapcsolattartó pontok);

l)	a 16. cikk (jogi képviselő kijelölése).

(2) A Az (1) cikk szerinti szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. A tagállamok legkésőbb [az e rendelet hatálybalépésétől számított hat hónapon belül] értesítik a Bizottságot e szabályokról és intézkedésekről, és haladéktalanul bejelentik az ezeket érintő esetleges későbbi módosításokat. [Mód. 138]

(3) A tagállamok biztosítják, hogy a szankciók típusának és szintjének meghatározásakor az illetékes hatóságok minden releváns körülményt figyelembe vegyenek, beleértve a következőket:

a)	a jogsértés jellege, súlyossága és időtartama;

b)	a jogsértés szándékos vagy gondatlan jellege;

c)	a felelős jogi személy által elkövetett korábbi jogsértések;

d)	a felelősségre vont jogi személy pénzügyi ereje;

e)	a tárhelyszolgáltató együttműködési szintje az illetékes hatóságokkal.; [Mód. 139]

ea)	a tárhelyszolgáltatók jellege és mérete, különösen a 2003/361/EK bizottsági ajánlás (13) értelmében vett mikrovállalkozások vagy kisvállalkozások esetében. [Mód. 140]

(4) A tagállamok biztosítják, hogy a 4. cikk (2) bekezdése szerinti kötelezettségek teljesítésének rendszeres és folyamatos elmulasztása következtében a tárhelyszolgáltató a legutóbbi pénzügyi évi teljes árbevételének 4 %-áig terjedő pénzbüntetésekkel sújtható. [Mód. 141]

19. cikk

Műszaki követelmények, a jelentőség felmérésének kritériumai, és az eltávolítási végzések sablonjainak módosítása [Mód. 142]

(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 20. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az illetékes hatóságok által az eltávolítási végzések továbbításához használandó elektronikus eszközökre vonatkozó szükséges műszaki követelmények révén kiegészítse ezt a rendeletet. [Mód. 143]

(1a) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 20. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy ezt a rendeletet olyan kritériumokkal és számadatokkal egészítse ki, amelyeket az illetékes hatóságok annak meghatározására használnak fel, hogy mi minősül az e rendelet szerinti jelentős számú nem vitatott eltávolítási végzésnek. [Mód. 144]

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy ilyen felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I., II. és III. melléklet módosítására vonatkozóan, annak érdekében, hogy hatékonyan kezeljék az eltávolítási végzések formanyomtatványa és az eltávolítási végzések végrehajtásának lehetetlenségéről szóló információszolgáltatásra használt formanyomtatvány tartalmának javítására irányuló esetleges igényt.

20. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 19. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [e rendelet alkalmazásának időpontja] kezdődő hatállyal.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 19. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

21. cikk

Nyomon követés

(1) A tagállamok az illetékes hatóságaiktól és a joghatóságuk alá tartozó tárhelyszolgáltatóktól gyűjtik az e rendelettel összhangban tett intézkedéseikre vonatkozó információkat, és minden évben [március 31-ig] tájékoztatják ezekről a Bizottságot. Ezen információk tartalmazzák a következőket:

a kiadott eltávolítási végzések és értesítések száma, az eltávolított vagy hozzáférhetetlenné tett terrorista tartalmak száma, beleértve a 4. és 5. cikk szerinti szerinti megfelelő időkereteket, valamint a terrorista bűncselekmények sikeres felderítése, kivizsgálása és a büntetőeljárás sikeres lefolytatása megfelelő eseteinek száma időkereteket; [Mód. 145]

b)	a 6. cikk alapján hozott konkrét proaktív intézkedésekkel kapcsolatos információk, beleértve az eltávolított vagy hozzáférhetetlenné tett terrorista tartalmak mennyiségét, valamint a megfelelő időkereteket;

ba)	a 7. cikk értelmében a tárhelyszolgáltatók által megőrzött tartalommal kapcsolatban az illetékes hatóságok által kiadott hozzáférési kérelmek számával kapcsolatos információk; [Mód. 146]

c)	a 10. cikk értelmében a kezdeményezett panasztételi eljárások és a tárhelyszolgáltatók által hozott intézkedések számát;

d)	az illetékes hatóság által a nemzeti joggal összhangban kezdeményezett jogorvoslati eljárások és meghozott határozatok számára vonatkozó információk.

(2) A Bizottság legkésőbb [e rendelet alkalmazásának időpontjától számított egy éven] belül részletes programot határoz meg e rendelet kimeneteinek, eredményeinek és hatásainak nyomon követésére. A nyomonkövetési program meghatározza azokat a mutatókat és eszközöket, amelyekkel és azokat az időközöket, amilyen gyakorisággal az adatokat és az egyéb szükséges bizonyítékokat gyűjteni kell. Meghatározza a Bizottság és a tagállamok által az adatok és egyéb bizonyítékok gyűjtése és elemzése érdekében teendő intézkedéseket az előrehaladás nyomon követése és e rendelet 23. cikk szerinti értékelése érdekében.

22. cikk

Végrehajtási jelentés

…[az e rendelet hatálybalépésétől számított két éven] belül a Bizottság jelentést tesz e rendelet alkalmazásáról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A Bizottság jelentésében figyelembe kell venni a 21. cikk szerinti nyomon követésre vonatkozó információkat és a 8. cikk szerinti átláthatósági követelményekből származó információkat. A tagállamok megküldik a jelentés elkészítéséhez szükséges információkat a Bizottságnak.

23. cikk

Értékelés

A Bizottság legkorábban [e e rendelet alkalmazási időpontjától számított három egy év múlva múlva] elvégzi e rendelet értékelését, és a rendelet alkalmazásáról jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, ideértve a biztosítéki mechanizmusok hatékonyságának működését is. működését és hatékonyságát is , valamint az alapvető jogokra, különösen a véleménynyilvánítás szabadságára, illetve az információk fogadásának és közlésének szabadságára, továbbá a magánélet tiszteletben tartására vonatkozó jogra gyakorolt hatást. Ennek az értékelésnek a keretében a Bizottság jelentést készít az online terrorista tartalommal foglalkozó olyan európai platform létrehozásának szükségességéről, megvalósíthatóságáról és hatékonyságáról, amely lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy egyetlen biztonságos kommunikációs csatornát használjanak a terrorista tartalomra vonatkozó eltávolítási végzések tárhelyszolgáltatóknak történő elküldéséhez. Ezt a jelentést, amennyiben szükséges, jogalkotási javaslatok kísérik. A tagállamok megküldik a jelentés elkészítéséhez szükséges információkat a Bizottságnak. [Mód. 147]

24. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet [6 12 hónappal a hatálybalépését követően] -tól/től kezdődően kell alkalmazni. [Mód. 148]

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt

az Európai Parlament részéről

az elnök

a Tanács részéről

az elnök

(1) HL C 110., 2019.3.22., 67. o.

(2) Az Európai Parlament 2019. április 17-i álláspontja.

(3) A Bizottság (EU) 2018/334 ajánlása (2018. március 1.) az illegális online tartalom hatékony kezelésére irányuló intézkedésekről (HL L 63., 2018.3.6., 50. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK irányelve (2000. június 8.) a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól (Elektronikus kereskedelemről szóló irányelv) (HL L 178., 2000.7.17., 1. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/541 irányelve (2017. március 15.) a terrorizmus elleni küzdelemről, a 2002/475/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról, valamint a 2005/671/IB tanácsi határozat módosításáról (HL L 88., 2017.3.31., 6. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 1215/2012/EU rendelete (2012. december 12.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról (HL L 351., 2012.12.20., 1. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/302 rendelete (2018. február 28.) a belső piacon belül a vevő állampolgársága, lakóhelye vagy letelepedési helye alapján történő indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozással és a megkülönböztetés egyéb formáival szembeni fellépésről, valamint a 2006/2004/EK és az (EU) 2017/2394 rendelet, továbbá a 2009/22/EK irányelv módosításáról (HL L 601., 2018.3.2., 1. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU rendelete (2014. július 23.) a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 257., 2014.8.28., 73. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/794 rendelete (2016. május 11.) a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 135., 2016.5.24., 53. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/794 rendelete (2016. május 11.) a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 135., 2016.5.24., 53. o.).

(11) COM(2018)0225.

(12) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(13) A Bizottság 2003/361/EK ajánlása (2003. május 6.) a mikro-, a kis- és a középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36).

I. MELLÉKLET

TERRORISTA TARTALOMRA VONATKOZÓ ELTÁVOLÍTÁSI VÉGZÉS (az (EU) xxx rendelet 4. cikke)

Az (EU)…. rendelet (1) 4. cikke szerinti eltávolítási végzés címzettje az illetékes hatóság által kibocsátott eltávolítási végzés kézhezvételétől számított egy órán belül a terrorista tartalmat eltávolítja vagy hozzáférhetetlenné teszi.

Az (EU)…. rendelet (2) 7. cikkének megfelelően a címzetteknek az illetékes hatóságok vagy bíróságok kérésére az eltávolított vagy hozzáférhetetlenné tett tartalmat és a kapcsolódó adatokat legalább hat hónapig meg kell őrizniük.

Az eltávolítási végzést a 14. cikk (2) bekezdésének megfelelően a címzett által meghatározott nyelvek egyikén kell elküldeni.

A. SZAKASZ:

Kibocsátó tagállam:

Megjegyzés: a kibocsátó hatóság adatait a formanyomtatvány végén kell megadni (E. és F. szakasz)

Címzett (jogi képviselő)

. . .

Címzett (kapcsolattartó pont)

. . .

A címzett tekintetében joghatósággal rendelkező tagállam: [ha nem azonos a kibocsátó állammal]

Az eltávolítási kérelem kibocsátásának időpontja és dátuma

. . .

Az eltávolítási végzés hivatkozási száma:

B. SZAKASZ: A tartalom, amelyet egy órán belül indokolatlan késedelem nélkül el kell távolítani vagy hozzáférhetetlenné kell tenni: [Mód. 162]

URL és a további olyan információk, amelyek lehetővé teszik a hivatkozott terrorista tartalom azonosítását és pontos helyének meghatározását.

. . .

Annak oka(i), hogy a tartalom miért minősül terrorista tartalomnak az (EU) xxx rendelet 2. cikkének (5) bekezdése szerint. A tartalom (jelölje be a megfelelő négyzete(ke)t):

□	az (EU) 2017/541 irányelv 3. cikke (1) bekezdésének a)–i) pontjában felsorolt terrorista bűncselekmények elkövetésére bújt bujt fel, uszít vagy azt dicsőíti (2. cikk 5. pont a) alpont) [Mód. 149]

□

terrorista bűncselekmények elkövetéséhez való hozzájárulásra más személyt vagy személyek egy csoportját arra ösztönöz , hogy kövessenek el az (EU) 2017/541 irányelv 3. cikke (1) bekezdésének a)–i) pontjában felsorolt terrorista bűncselekményeket vagy segítsék elő ilyen bűncselekmények elkövetését (2. cikk 5. pont b) alpont) [Mód. 150]

□

tevékenységeit támogatja, terrorista csoportban való részvételre vagy annak támogatására ösztönöz más személyt vagy személyek egy csoportját arra ösztönöz, hogy vegyenek részt valamely terrorista csoport (EU) 2017/541 irányelv 3. cikke (1) bekezdésének a)–i) pontjában felsorolt tevékenységeiben [Mód. 151] (2. cikk 5. pont c) alpont)

□

az (EU) 2017/541 irányelv 3. cikke (1) bekezdésének a )–i) pontjában felsorolt a terrorista bűncselekmények elkövetéséhez utasítást ad vagy technikákat ismertet robbanóanyagok, tűzfegyverek vagy más fegyverek, mérgező vagy veszélyes anyagok előállítására vagy használatára, vagy egyéb specifikus módszerekre vagy technikákra vonatkozóan szükséges technikákra vonatkozó útmutatást nyújt (2. cikk 5. pont d) alpont) [Mód. 152]

□	bemutatja az (EU) 2017/541 irányelv 3. cikke (1) bekezdésének a)–i) pontjában felsorolt bűncselekmények elkövetését (2. cikk 5. pont e) alpont) [Mód. 153]

További információ arról, hogy a tartalom miért minősül terrorista tartalomnak (opcionális):

. . .

C. SZAKASZ: A tartalomszolgáltató tájékoztatása

Tüntesse fel (szükség esetén jelölje meg), ha:

□	közbiztonsági okokból a címzettnek tilos tájékoztatnia azt a tartalomszolgáltatót, amelynek tartalmát eltávolítják vagy már hozzáférhetetlenné tették.

Egyéb esetben: Az eltávolítási végzéssel kapcsolatos, a kibocsátó tagállamban a nemzeti jog szerinti jogorvoslati lehetőségek részletei (amelyek kérésre a tartalomszolgáltató rendelkezésére bocsáthatók); lásd a lenti G. szakaszt:

D. SZAKASZ: A joghatósággal rendelkező tagállam tájékoztatása

□	Jelölje meg, ha a címzett szerinti, joghatósággal rendelkező állam nem azonos a kibocsátó tagállammal:

□	az eltávolítási végzés másolatát megküldték a joghatósággal rendelkező állam érintett illetékes hatóságának

E. SZAKASZ: Az eltávolítási végzést kibocsátó hatóság adatai

Az eltávolítási végzést kibocsátó hatóság típusa (jelölje meg a megfelelő négyzetet):

□	bíró, bíróság vagy nyomozási bíró

□	bűnüldöző hatóság

□	más illetékes hatóság → kérjük, töltse ki az F. szakaszt is

A kibocsátó hatóságnak és/vagy a hatóság azon képviselőjének adatai, aki igazolja az eltávolítási végzés tartalmának pontosságát és helytállóságát:

A hatóság megnevezése:

Képviselőjének neve:

Betöltött tisztség (beosztás/rang):

Ügyiratszám:

Cím:

Telefonszám: (országhívószám) (körzetszám)

Fax (országhívószám) (körzetszám)

Email-cím:

Dátum:

. . .

Hivatalos pecsét (ha van ilyen) és aláírás (3):

F. SZAKASZ: Elérhetőségek a nyomon követéshez

A kibocsátó hatóság elérhetősége az eltávolítás vagy a hozzáférhetetlenné tétel időpontjára vonatkozó visszajelzés fogadására, vagy a további pontosítás nyújtására:

. . .

A címzett tekintetében joghatósággal rendelkező állam hatóságának elérhetősége [ha nem azonos a kibocsátó tagállammal]

. . .

G. SZAKASZ: A jogorvoslati lehetőségekre vonatkozó információk

Az illetékes szervre vagy bíróságra, a határidőkre és az eltávolítási végzéssel kapcsolatos jogorvoslati eljárásokra vonatkozó információ a formális követelményeket is beleértve : [Mód. 154]

Az eltávolítási végzéssel kapcsolatos jogorvoslati eljárás tekintetében illetékes szerv vagy bíróság:

. . .

A határozattal kapcsolatos jogorvoslat határideje:

Xxx hónap xxxx-tól/-től kezdődően

A nemzeti jog rendelkezéseire mutató link:

. . .

(1) Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az online terrorista tartalom terjesztésének megelőzéséről (HL L …).

(2) Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az online terrorista tartalom terjesztésének megelőzéséről (HL L …).

(3) Nincs szükség aláírásra, ha a hitelesített benyújtási csatornákon keresztül küldik.

II. MELLÉKLET

A TERRORISTA TARTALOM ELTÁVOLÍTÁSÁT VAGY HOZZÁFÉRHETETLENNÉ TÉTELÉT KÖVETŐ VISSZAJELZÉSRE SZOLGÁLÓ FORMANYOMTATVÁNY

(az (EU) xxx rendelet 4. cikkének (5) bekezdése)

A. SZAKASZ:

Az eltávolítási végzés címzettje:

. . .

Az eltávolítási végzést kibocsátó illetékes hatóság

. . .

A kibocsátó hatóság ügyiratszáma

. . .

A címzett ügyiratszáma:

. . .

Az eltávolítási végzés kézhezvételének időpontja és dátuma:

. . .

B. SZAKASZ:

Az eltávolítási végzés hatálya alá tartozó terrorista tartalmat/a terrorista tartalomhoz való hozzáférést (jelölje meg a megfelelő négyzetet):

□	eltávolították

□	hozzáférhetetlenné tették

Az eltávolítás vagy a hozzáférhetetlenné tétel időpontja és dátuma

C. SZAKASZ: A címzett adatai

A tárhelyszolgáltató/jogi képviselő neve:

. . .

A székhely vagy a jogi képviselő székhelye szerinti tagállam

A meghatalmazott személy neve:

. . .

A kapcsolattartó pont adatai (e-mail)

Dátum:

. . .

III. MELLÉKLET

TÁJÉKOZTATÁS AZ ELTÁVOLÍTÁSI VÉGZÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK LEHETETLENSÉGÉRŐL (Az (EU) xxx rendelet 4. cikkének (6) és (7) bekezdése)

A. SZAKASZ:

Az eltávolítási végzés címzettje:

. . .

Az eltávolítási végzést kibocsátó illetékes hatóság

. . .

A kibocsátó hatóság ügyiratszáma:

A címzett ügyiratszáma:

Az eltávolítási végzés kézhez vételének időpontja és dátuma

. . .

B. SZAKASZ: A végrehajtás elmaradásának indokai

Az eltávolítási végzés az alábbi ok(ok)ból nem hajtható végre vagy nem hajtható végre a kért határidő belül:

□	vis maior vagy nem a címzettnek, illetve a szolgáltatónak betudható ténybeli lehetetlenség , beleértve a technika vagy operatív okokat [Mód. 155]

□	az eltávolítási végzés nyilvánvaló hibákat tartalmaz

□	az eltávolítási végzés nem tartalmaz elegendő információt

ii.	Kérjük, adjon további tájékoztatást a végrehajtás elmaradásának indokairól: . . .

iii.	Ha az eltávolítási végzés nyilvánvaló hibákat tartalmaz és/vagy nem tartalmaz elegendő információt a végzés végrehajtásához, kérjük jelölje meg a hibákat és a további szükséges információkat vagy pontosítást. . . .

C. SZAKASZ: A szolgáltató/jogi képviselője részletes adatai

A szolgáltató/jogi képviselő neve:

. . .

A meghatalmazott személy neve:

. . .

Elérhetőségek (e-mail):

. . .

Aláírás:

. . .

Időpont és dátum:

2021.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 158/963

P8_TA(2019)0425

Eurojust–Dánia-megállapodás a büntetőügyekben folytatott együttműködésről *

Az Európai Parlament 2019. április 18-i jogalkotási állásfoglalása az Eurojust és a Dán Királyság közötti büntető igazságszolgáltatási együttműködési megállapodás Eurojust általi megkötésének jóváhagyásáról szóló tanácsi végrehajtási határozat tervezetéről (07770/2019 – C8-0152/2019 – 2019/0805(CNS))

(Konzultáció)

(2021/C 158/69)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Tanács tervezetére (07770/2019),

—	tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 39. cikke (1) bekezdésének az Amszterdami Szerződés által módosított formájára, valamint az átmeneti rendelkezésekről szóló 36. számú jegyzőkönyv 9. cikkére, amelyeknek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0152/2019),

—	tekintettel a bűnözés súlyos formái elleni fokozott küzdelem céljából az Eurojust létrehozásáról szóló, 2002. február 28-i 2002/187/IB tanácsi határozatra (1) és különösen annak 26a. cikke (2) bekezdésére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 78c. cikkére,

—	tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A8-0192/2019),

jóváhagyja a Tanács tervezetét;

kéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Parlament által jóváhagyott szöveget;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 63., 2002.3.6., 1. o.

2021.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 158/964

P8_TA(2019)0426

Az új nehézgépjárművek CO2-kibocsátási előírásai ***I

Az Európai Parlament 2019. április 18-i jogalkotási állásfoglalása az új nehézgépjárművek CO2-kibocsátási előírásainak meghatározásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0284 – C8-0197/2018 – 2018/0143(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 158/70)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0284),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 192. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0197/2018),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

—	tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. október 17-i véleményére (1),

—	a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

—

tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. február 22-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

—	tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

—	tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A8-0354/2018),

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot (2);

tudomásul veszi a Bizottság ezen állásfoglaláshoz csatolt nyilatkozatát;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 62., 2019.2.15., 286. o.

(2) Ez az álláspont lép a 2018. november 14-én elfogadott módosítások helyébe (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0455).

P8_TC1-COD(2018)0143

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 18-án került elfogadásra az új nehézgépjárművek szén-dioxid-kibocsátási előírásainak meghatározásáról, valamint az 595/2009/EK és az (EU) 2018/956 európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 96/53/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/1242 rendelettel.)

MELLÉKLET A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ

A Bizottság nyilatkozata

A Bizottság folytatja a járművek energiafogyasztását kiszámító eszköz (VECTO) műszaki fejlesztését azzal a céllal, hogy azt az innováció fényében és a nehézgépjárművek üzemanyag-hatékonyságát javító új technológiák alkalmazásának figyelembevételével rendszeresen és kellő időben naprakésszé tegye.

2021.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 158/967

P8_TA(2019)0427

A tiszta és energiahatékony közúti járművek használatának előmozdítása ***I

Az Európai Parlament 2019. április 18-i jogalkotási állásfoglalása a tiszta ésenergiahatékony közúti járművek használatának előmozdításáról szóló 2009/33/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2017)0653 – C8-0393/2017 – 2017/0291(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 158/71)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2017)0653),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 192. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0393/2017),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

—	tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. április 19-i véleményére (1),

—	tekintettel a Régiók Bizottságának 2018. július 5-i véleményére (2),

—

tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. február 20-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

—	tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

—	tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A8-0321/2018),

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot (3);

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 262., 2018.7.25., 58. o.

(2) HL C 387., 2018.10.25., 70. o.

(3) Ez az álláspont lép a 2018. október 25-én elfogadott módosítások helyébe (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0424).

P8_TC1-COD(2017)0291

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 18-án került elfogadásra a tiszta és energiahatékony közúti járművek használatának előmozdításáról szóló 2009/33/EK irányelv módosításáról szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/1161 irányelvvel.)

2021.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 158/968

P8_TA(2019)0428

A digitális eszközök és folyamatok használata a társasági jog terén ***I

Az Európai Parlament 2019. április 18-i jogalkotási állásfoglalása az (EU) 2017/1132 irányelvnek a digitális eszközök és folyamatok társasági jog terén történő használata tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2018)0239 – C8-0166/2018 – 2018/0113(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 158/72)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0239),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 50. cikkének (1) bekezdésére, valamint 50. cikke (2) bekezdésének b), c), f) és g) pontjára, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0166/2018),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

—	tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. október 17-i véleményére (1),

—

tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. február 14-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

—	tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

—	tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A8-0422/2018),

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 62., 2019.2.15., 24. o.

P8_TC1-COD(2018)0113

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 18-án került elfogadásra az (EU) 2017/1132 irányelvnek a digitális eszközök és folyamatok társasági jog terén történő használata tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi i elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/1151 irányelvvel.)

2021.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 158/969

P8_TA(2019)0429

Határokon átnyúló átalakulások, egyesülések és szétválások ***I

Az Európai Parlament 2019. április 18-i jogalkotási állásfoglalása az (EU) 2017/1132 irányelvnek a határokon átnyúló átalakulások, egyesülések és szétválások tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2018)0241 – C8-0167/2018 – 2018/0114(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 158/73)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0241),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 50. cikkének (1) és (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0167/2018),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

—	tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. október 17-i véleményére (1),

—

tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. március 27-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

—	tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

—	tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, valamint a Gazdasági és Monetáris Bizottság véleményére (A8-0002/2019),

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 62., 2019.2.15., 24. o.

P8_TC1-COD(2018)0114

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 18-án került elfogadásra az (EU) 2017/1132 irányelv határokon átnyúló átalakulások, egyesülések és szétválások tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/2121 irányelvvel.)

2021.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 158/970

P8_TA(2019)0430

Európai Védelmi Alap ***I

Az Európai Parlament 2019. április 18-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Védelmi Alap létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0476 – C8-0268/2018 – 2018/0254(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 158/74)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel az Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0476),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 173. cikkének (3) bekezdésére, 182. cikkének (4) bekezdésére, 183. cikkére, valamint 188. cikkének második bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C8-0268/2018),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

—	tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. december 12-i véleményére (1),

—	tekintettel elnöke által a bizottsági elnökökhöz intézett, 2019. január 25-i levélre, amely felvázolja a Parlament megközelítését a többéves pénzügyi keretbe tartozó, 2020 utáni ágazati programokra vonatkozóan,

—	tekintettel a Tanács által az Európai Parlament elnökéhez intézett, 2019. április 1-i levélre, amelyben megerősíti a társjogalkotók által a tárgyalások során kialakított közös értelmezést,

—	tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

—	tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére, valamint a Külügyi Bizottság, a Költségvetési Bizottság, illetve a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményére (A8-0412/2018),

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot (2);

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 110., 2019.3.22., 75. o.

(2) Ez az álláspont lép a 2018. december 12-én elfogadott módosítások helyébe (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0516).

P8_TC1-COD(2018)0254

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 18-án került elfogadásra az Európai Védelmi Alap létrehozásáról szóló (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 173. cikke (3) bekezdésére, 182. cikke (4) bekezdésére, 183. cikkére és 188. cikkének második bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,

rendes jogalkotási eljárás keretében (1),

mivel:

(-1b)

Az Unió geopolitikai környezete az utóbbi évtizedben drámaian megváltozott. Az Európával szomszédos régiókban instabil a helyzet, és az Unió olyan összetett és kihívásokkal teli környezettel néz szembe, amelyben egyrészt új fenyegetések, például hibrid és a kibertámadások jelennek meg, másrészt visszatérnek a hagyományosabb kihívások. E helyzettel szembesülve mind az európai polgárok, mind pedig politikai vezetőik egyetértenek abban, hogy többet kell tennünk a védelem területén.

(-1c)

A védelmi ágazatot a védelmi berendezések árának növekedése, valamint a magas kutatási és fejlesztési (K+F) költségek jellemzik, ami korlátozza az új védelmi programok indításának lehetőségét, és közvetlen hatással van az európai védelmi technológiai és ipari bázis versenyképességére és innovációs kapacitására. Tekintettel a költségek növekedésére, a nagyszabású, új generációs védelmi rendszerek és az új védelmi technológiák kifejlesztését uniós szinten kell támogatni annak érdekében, hogy javuljon a tagállamok közötti együttműködés a védelmi felszerelésekre fordított beruházások terén.

(1)

A 2016. november 30-án elfogadott európai védelmi cselekvési tervben a Bizottság elkötelezte magát amellett, hogy kiegészítse, megsokszorozza és konszolidálja a tagállamok együttműködési erőfeszítéseit a védelmi ipari és technológiai képességek fejlesztése terén annak érdekében, hogy Európa reagálni tudjon a biztonsági kihívásokra, erősödjön az európai védelmi ipar versenyképessége, innovációs ereje és hatékonysága Unió-szerte és az Unión túl, támogatva ezáltal továbbá az integráltabb európai védelmi piacot és ösztönözve az európai védelmi termékek és technológiák iránti keresletet a belső piacon, így növelve a nem uniós forrásoktól való függetlenséget. Konkrét javaslatot tett az Európai Védelmi Alap (a továbbiakban: alap) felállítására a védelmi termékekhez és technológiákhoz kapcsolódó közös kutatási és közös fejlesztési beruházások támogatása céljából, ezáltal elősegítve a szinergiákat és a költséghatékonyságot, valamint előmozdítva a védelmi felszerelések tagállamok általi közös beszerzését és karbantartását. Ezen alap kiegészítené a már jelenleg is e célra fordított nemzeti finanszírozást, és együttműködésre, valamint védelmi beruházásaik növelésére lenne hivatott ösztönözni a tagállamokat. Az alap támogatná az együttműködést a védelmi vonatkozású termékek és technológiák teljes ciklusa alatt.

(2)

Az alap hozzájárulna egy erős, versenyképes és innovatív európai védelmi technológiai és ipari ▌bázis létrehozásához, és párhuzamosan működne az integráltabb európai védelmi piacra irányuló uniós kezdeményezésekkel, nevezetesen a védelmi ágazat Unión belüli transzfereiről és a közbeszerzésről 2009-ben elfogadott két irányelvvel (2).

(3)

Integrált megközelítést követve és az uniós védelmi ipar versenyképességének és innovációs képességének javításához való hozzájárulás érdekében létre kell hozni az Európai Védelmi Alapot. Az alapnak arra kell irányulnia, hogy előmozdítsa az Unió védelmi iparának versenyképességét, innovációját, hatékonyságát , valamint technológiai autonómiáját, ezáltal hozzájárulva az Unió ipari stratégiai autonómiájához a tagállamok közötti határokon átnyúló együttműködés, valamint a vállalkozások, kutatóközpontok, nemzeti közigazgatások, nemzetközi szervezetek és egyetemek közötti együttműködés támogatása révén Unió-szerte a védelmi vonatkozású termékek és technológiák kutatási szakaszában és fejlesztési szakaszában. Innovatívabb megoldások és egy nyitott belső piac megvalósítása érdekében az alapnak támogatnia kell és elő kell segítenie a védelem területén a kis- és középvállalkozások (kkv-k) és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok határokon átnyúló együttműködésének bővítését .

Az Unión belül a közös védelmi képességekkel kapcsolatos hiányosságok a közös biztonság- és védelempolitika ▌keretében kerülnek azonosításra, mégpedig a képességfejlesztési terv segítségével, noha az átfogó stratégiai kutatási menetrend is meghatároz közös védelmi kutatási célokat. Más uniós folyamatok, például a koordinált éves védelmi szemle és az állandó strukturált együttműködés az adott prioritások megvalósítását támogatják a szorosabb együttműködésre kínálkozó lehetőségek azonosítása és előmozdítása révén, a biztonsággal és a védelemmel kapcsolatos uniós törekvések megvalósítása érdekében. Adott esetben a regionális és nemzetközi prioritásokat – ideértve azokat is, amelyek az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének keretében kerülnek meghatározásra – szintén figyelembe lehet venni abban az esetben, ha összhangban vannak az uniós prioritásokkal, és nem akadályozzák a tagállamok vagy a társult országok részvételét, figyelembe véve ugyanakkor azt is, hogy a felesleges párhuzamosságot el kell kerülni.

(4)

A kutatási szakasz döntő fontosságú ▌, mivel megteremti az európai ipar termékfejlesztési kapacitásának és autonómiájának, valamint a tagállamok mint a védelem végfelhasználói függetlenségének feltételeit. A védelmi képességek fejlesztéséhez kapcsolódó kutatási szakasz jelentős kockázatokat foglalhat magában, különösen az alacsony érettségi szint és a technológiák forradalmisága kapcsán. A kutatási ▌szakaszt rendszerint követő fejlesztési szakasz szintén komoly kockázatokkal és költségekkel jár, ami akadályozza a kutatási eredmények további hasznosítását, és hátrányosan befolyásolja az Unió védelmi iparának versenyképességét és innovációját. Az alapnak ennélfogva elő kell segítene a kutatási és fejlesztési szakaszok közötti kapcsolatot.

(5)	Az alap nem támogathat olyan alapkutatásokat, amelyeket inkább más rendszerek keretében kellene támogatni, de magában foglalhat olyan védelemorientált alapvető kutatásokat , amelyek valószínűleg alapul szolgálnak a felismert vagy várható problémák vagy eshetőségek megoldásához.

(6)

Az alap támogathat új termékekkel és technológiákkal, valamint már létező termékek és technológiák korszerűsítésével kapcsolatos tevékenységeket. A már létező védelmi termékek és technológiák korszerűsítését célzó tevékenységek kizárólag akkor támogathatók , ▌ha a végrehajtásukhoz szükséges, előzetesen létező információkat nem társult harmadik országok vagy nem társult harmadik országok szervezetei nem korlátozzák oly módon, amely lehetetlenné tenné a tevékenység végrehajtását. Az uniós finanszírozás kérelmezésekor a jogalanyoknak be kell nyújtaniuk a vonatkozó információkat a korlátozások hiányának megállapítása érdekében. Ilyen információk hiányában nem szabad uniós finanszírozást nyújtani.

(6a)

Az alapnak pénzügyi támogatást kell nyújtania a forradalmi védelmi technológiák kifejlesztéséhez vezető tevékenységek számára. Mivel a forradalmi technológiák nem hagyományos védelmi szereplőktől származó koncepciókon és ötleteken is alapulhatnak, az alapnak megfelelő rugalmasságot kell biztosítania az érdekelt felekkel folytatott konzultáció és az ilyen tevékenységek végrehajtása tekintetében.

(7)

Annak biztosítása érdekében, hogy az Unió és tagállamai nemzetközi kötelezettségeit tiszteletben tartsák e rendelet végrehajtása során, az olyan termékekre vagy technológiákra vonatkozó tevékenységek, amelyek felhasználását, fejlesztését vagy gyártását a nemzetközi jog tiltja, nem részesülhetnek pénzügyi támogatásban az alap keretében. E tekintetben az új, ▌védelmi vonatkozású termékekkel vagy technológiákkal kapcsolatos tevékenységek támogathatóságának ▌többek között a nemzetközi jog fejlődésétől kell függenie. A halált okozó olyan autonóm fegyverek fejlesztésére irányuló tevékenységek, amelyek az emberek ellen irányuló támadások során nem teszik lehetővé az érdemi emberi ellenőrzést a cél kiválasztására és a csapás végrehajtására vonatkozó döntések kapcsán, szintén nem jogosultak az alap által nyújtott pénzügyi támogatásra, azon lehetőség sérelme nélkül, hogy védelmi célokat szolgáló korai figyelmeztető rendszerek és ellentevékenység kidolgozására irányuló fellépések részére finanszírozást nyújtson.

(8)

A konszolidált védelmi képességre vonatkozó követelményekre és a közös műszaki előírásokra vagy szabványokra vonatkozó megegyezés nehézsége akadályozza a tagállamok közötti és a különböző tagállamokban székhellyel rendelkező jogalanyok közötti határokon átnyúló együttműködést. Az ilyen követelmények, előírások és szabványok hiánya a védelmi ágazat növekvő széttagoltságát, műszaki összetettséget, késedelmeket és megugró költségeket, felesleges párhuzamosságot , valamint alacsonyabb szintű interoperabilitást eredményezett. A magasabb szintű technológiai felkészültséget igénylő tevékenységek esetében előfeltételként kell szabni, hogy megállapodás szülessen a közös műszaki előírásokról. Az alapból támogatni kell a közös védelmi képességre vonatkozó követelmények kialakítását ▌ eredményező ▌tevékenységeket, valamint azokat a tevékenységeket is, amelyek a műszaki előírások vagy szabványok közös meghatározásának elkészítését segítik elő, különösen abban az esetben, ha támogatják az interoperabilitást.

(9)

Mivel az alap célja az uniós védelmi ipar versenyképességének, hatékonyságának és innovációjának támogatása az együttműködésen alapuló védelmi kutatási és technológiai tevékenységek kihasználásával és kiegészítésével, valamint az együttműködési projektek fejlesztési szakasza kockázatainak megszüntetésével, a védelmi vonatkozású termékek vagy technológiák kutatásával és fejlesztésével kapcsolatos tevékenységek támogatandók az alap keretében. Ugyanez a már létező védelmi vonatkozású termékek és technológiák korszerűsítésére is vonatkozik, ideértve azok interoperabilitását is.

(10)

Mivel az alap célja elsősorban a jogalanyok és a tagállamok között Európa-szerte megvalósuló együttműködés fokozása, a tevékenységek ▌akkor kaphatnak az alapból finanszírozási támogatást, ha legalább három különböző tagállamban ▌vagy társult országban letelepedett legalább három jogalanyból álló konzorciumon belüli együttműködéssel valósulnak meg. Ezen, legalább két különböző tagállamban ▌vagy társult országban letelepedett támogatható jogalanyok közül legalább hármat sem közvetlen, sem közvetett módon nem ellenőrizheti egyazon szervezet, illetve a szervezetek nem ellenőrizhetik egymást. Ebben az összefüggésben az „ellenőrzés” a valamely jogalany felett akár közvetlenül, akár pedig egy vagy több köztes jogalanyon keresztül közvetve meghatározó befolyás gyakorlására való képességként értendő. Figyelembe véve a védelmi vonatkozású forradalmi technológiák, valamint a tanulmányok sajátosságait, ezeket a tevékenységeket végezhetné egyetlen jogalany is. A tagállamok közötti együttműködés fokozása érdekében az alap támogathatja a kereskedelmi hasznosítást megelőző közös beszerzést is.

(11)

[A hivatkozást adott esetben a TOT-okról szóló új határozatnak megfelelően naprakésszé kell tenni: A 2013/755/EU tanácsi határozat (3) 94. cikke] alapján a tengerentúli országokban és területeken (TOT) letelepedett személyeknek és szervezeteknek jogosultnak kell lenniük arra, hogy finanszírozásban részesüljenek , figyelemmel a program szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira is, amelyhez az érintett tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik.

(12)

Mivel az alap az uniós védelmi ipar versenyképességének és hatékonyságának ▌erősítésére irányul, elvben csak az Unióban vagy a társult országokban letelepedett és olyan szervezetek részesülhetnek támogatásban, amelyek nem állnak nem társult harmadik országok vagy nem társult harmadik országbeli szervezetek ellenőrzése alatt. Ebben az összefüggésben az „ellenőrzés” a valamely jogalany felett akár közvetlenül, akár pedig egy vagy több köztes jogalanyon keresztül közvetve meghatározó befolyás gyakorlására való képességként értendő. Ezenkívül az Unió és a tagállamok alapvető biztonsági és védelmi érdekeinek védelmét biztosítandó, az alapból pénzügyi támogatásban részesülő tevékenységek során a címzettek és alvállalkozóik által használt infrastruktúrák, létesítmények, eszközök és erőforrások nem lehetnek nem társult harmadik ország területén, ügyvezetési struktúráik székhelyének pedig az Unióban vagy egy társult országban kell lennie. Ennek megfelelően a valamely nem társult harmadik országban letelepedett szervezetek, valamint az olyan szervezetek, amelyek az Unióban vagy egy társult országban telepedtek le, de ügyvezetési struktúráik székhelye valamely nem társult harmadik országban található, nem jogosultak arra, hogy címzettként vagy alvállalkozóként részt vegyenek a tevékenységben. Az Unió és tagállamai alapvető biztonsági és védelmi érdekeinek védelme érdekében ezeket a támogathatósági feltételeket a költségvetési rendelet 176. cikkétől eltérve a közbeszerzés révén nyújtott finanszírozásra is alkalmazni kell.

(13)

Bizonyos körülmények fennállása esetén ▌lehetővé kell tenni az eltérést attól az elvtől, amely szerint a címzettek és az alapból pénzügyi támogatásban részesülő tevékenységben részt vevő alvállalkozóik nem állhatnak nem társult harmadik országok vagy nem társult harmadik országbeli szervezetek ellenőrzése alatt. Ebben az összefüggésben azok az Unióban vagy valamely társult országban letelepedett jogalanyok, amelyek nem társult harmadik ország vagy nem társult harmadik országbeli szervezet ellenőrzése alatt állnak, akkor lehetnek címzettként vagy a tevékenységben részt vevő alvállalkozóként támogatásra jogosultak, ha az Unió és tagállamai biztonsági és védelmi érdekeihez kapcsolódó szigorú feltételek teljesülnek. Az ilyen jogalanyok részvétele nem sértheti az alap célkitűzéseit. A kérelmezőknek a tevékenységhez használt infrastruktúrákkal, létesítményekkel, eszközökkel és erőforrásokkal kapcsolatos valamennyi releváns információt rendelkezésre kell bocsátaniuk. E tekintetben az ellátás biztonságával kapcsolatos tagállami aggályokat szintén figyelembe kell venni.

(13-a)

Az EUSZ 29. cikke és az EUMSZ 215. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadott uniós korlátozó intézkedések keretében nem bocsátható rendelkezésre – sem közvetlenül, sem közvetve – pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás bizonyos kijelölt jogi személyek, szervezetek vagy szervek rendelkezésére vagy javára. Ezért ezek a kijelölt szervezetek, valamint a tulajdonukban vagy ellenőrzésük alatt álló szervezetek az alapból pénzügyileg nem támogathatók.

(13a)

Uniós finanszírozás az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (4) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) összhangban kiírt versenypályázati felhívásokat követően ítélhető oda. Bizonyos kellően indokolt és rendkívüli körülmények fennállása esetén azonban uniós finanszírozás a költségvetési rendelet 195. cikkének e) pontjával összhangban is odaítélhető. Amennyiben a finanszírozásnak a költségvetési rendelet 195. cikke e) pontjával összhangban történő odaítélése eltérést jelent a versenypályázati felhívások kiírására vonatkozó főszabálytól, ezeket a rendkívüli körülményeket szigorúan kell értelmezni. Ebben az összefüggésben ahhoz, hogy pályázati felhívás kiírása nélkül lehessen finanszírozást nyújtani, a Bizottságnak – amelyet ebben a tagállamok bizottsága (a továbbiakban: a bizottság) segít – értékelnie kell, hogy a javasolt tevékenység milyen mértékben felel meg az alap céljainak az ellátási lánc egészében megvalósuló, határokon átnyúló ipari együttműködés és verseny tekintetében.

(14)	Ha egy konzorcium támogatható tevékenységben szeretne részt venni, és az Unió pénzügyi segítségnyújtása támogatás formájában valósul meg, a konzorciumnak ki kell neveznie az egyik tagot koordinátornak, aki a fő kapcsolattartó lesz.

(15)

Abban az esetben, ha az alapból pénzügyi támogatásban részesülő tevékenységet a tagállamok vagy a társult országok által kinevezett projektmenedzser irányítja, a kifizetésnek a címzettek számára történő teljesítése előtt a Bizottságnak konzultálnia kell a projektmenedzserrel annak érdekében, hogy az biztosítani tudja, hogy a címzettek betartsák határidőket. ▌A projektmenedzsernek közölnie kell a Bizottsággal a tevékenység előrehaladására vonatkozó észrevételeit annak érdekében, hogy a Bizottság ellenőrizhesse, hogy teljesülnek-e a kifizetés feltételei.

(15a)

Az alapot a Bizottság közvetlen irányítás keretében hajtja végre annak érdekében, hogy maximalizálja a végrehajtás hatékonyságát és eredményességét, és biztosítsa az egyéb uniós kezdeményezésekkel való teljes összhangot. Ezért a továbbiakban is a Bizottságnak kell felelnie a kiválasztási és odaítélési eljárásokért, beleértve az etikai értékelést is. Indokolt esetben azonban a Bizottság megbízhatja a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett szerveket bizonyos végrehajtási feladatokkal az alapból pénzügyi támogatásban részesülő egyedi tevékenységek tekintetében. Ilyen eset például, ha valamely tevékenységet társfinanszírozó tagállamok projektmenedzsert jelöltek ki, feltéve, ha teljesülnek a költségvetési rendelet követelményei. Ez a megbízatás elősegítené a társfinanszírozott tevékenységek irányításának összehangolását, és biztosítaná a finanszírozási megállapodás zökkenőmentes koordinációját, a szerződés pedig ez esetben a konzorcium és a tevékenységet társfinanszírozó tagállamok által kijelölt projektmenedzser között kerülne megkötésre.

(16)	Annak biztosítása érdekében, hogy a finanszírozott tevékenységek pénzügyi szempontból életképesek legyenek, a kérelmezőknek bizonyítaniuk kell, hogy a tevékenység azon költségeit, amelyekre az uniós finanszírozás nem terjed ki, más finanszírozási forrásból fedezik.

(17)

A tagállamok számára különböző pénzügyi konstrukcióknak kell rendelkezésre állniuk a védelmi képességek közös fejlesztésére és beszerzésére. A ▌Bizottság megadhat különböző olyan pénzügyi konstrukciókat, amelyeket a tagállamok önkéntes alapon alkalmazhatnak az együttműködésen alapuló fejlesztések és beszerzések pénzügyi vonatkozású nehézségeinek leküzdése érdekében. Az ilyen pénzügyi konstrukciók alkalmazása – az ▌alap keretében támogatott projektek esetében is – elősegítheti az együttműködésen alapuló és határokon átnyúló védelmi projektek elindítását és a védelmi kiadások hatékonyságának növelését.

(18)

Tekintettel a védelmi ipar sajátosságaira, amelynek esetében a kereslet szinte kizárólag a tagállamokból és a társult országokból származik, amelyek a védelmi vonatkozású termékek és technológiák összes beszerzését is ellenőrzik a kivitelt is ideértve, a védelmi ágazat működése egyedülálló, és nem követi a tradicionálisabb piacokat szabályozó hagyományos szabályokat és üzleti modelleket. Az ipar ezért nem tud jelentős önfinanszírozású védelmi kutatási-fejlesztési (K+F) projekteket végrehajtani, és gyakran teljes mértékben a tagállamok és a társult országok finanszírozzák az összes K+F költséget. Az alap célkitűzéseinek megvalósítása érdekében, mindenekelőtt a különböző tagállamok és társult országok jogalanyai közötti együttműködés ösztönzése céljából és a védelmi ágazat sajátosságainak figyelembevétele mellett, az elszámolható költségek akár egészét fedezni kell a prototípus-fejlesztési szakaszt megelőzően végzett tevékenységek esetében.

(19)

A prototípus-fejlesztés szakasza egy kulcsfontosságú szakasz, amelyben a tagállamok vagy a társult országok általában döntenek konszolidált beruházásukról, és elindítják jövőbeni védelmi termékeik vagy technológiáik beszerzésének folyamatát. Ez az oka annak, hogy e konkrét szakaszban a tagállamok és a társult országok megállapodnak a szükséges kötelezettségvállalásokról, ideértve a költségmegosztást és a projekt iránt viselt felelősséget is. Kötelezettségvállalásuk hitelességének biztosítása érdekében az Unió által az alap keretében nyújtott pénzügyi támogatás általában nem haladhatja meg az elszámolható költségek 20 %-át.

(20)	A prototípus-fejlesztési szakaszt követő tevékenységek esetében legfeljebb 80 %-os finanszírozást kell előirányozni. E tevékenységek, amelyek közelebb állnak a termékek és a technológiák véglegesítéséhez, még mindig jelentős költségekkel járhatnak.

(21)

A védelmi ágazatban érdekelt felek specifikus közvetett költségekkel – például a biztonsággal kapcsolatos költségekkel – szembesülnek. Emellett az érdekelt felek egy olyan egyedi piacon dolgoznak, ahol – a keresleti oldalról jelentkező igény hiányában – nem tudják úgy megtéríttetni a K+F költségeket, mint a polgári ágazatban. Ezért indokolt 25 %-os átalányfinanszírozást lehetővé tenni, valamint ▌engedélyezni a címzettek szokásos költségelszámolási gyakorlatának megfelelően kiszámított közvetett költségek elszámolását, amennyiben ezt a gyakorlatot az adott nemzeti hatóságok összehasonlítható, védelmi vonatkozású tevékenységek esetében elfogadják, és az adott gyakorlatról tájékoztatták a Bizottságot. ▌

(21a)

A határon átnyúló tevékenységet folytató kkv-k és közepes piaci tőkeértékű vállalatok részvételével folytatott tevékenységek elősegítik az ellátási láncok megnyitását és hozzájárulnak az alap célkitűzéseihez. Az ilyen tevékenységek esetében ezért indokolt magasabb finanszírozási arányt alkalmazni, amely az összes részt vevő szervezet javát szolgálja.

(22)

Annak biztosítása érdekében, hogy a finanszírozott tevékenységek hozzájáruljanak az európai védelmi ipar versenyképességéhez és hatékonyságához, fontos, hogy a tagállamok ▌közösen szándékozzák beszerezni a végterméket vagy használni a technológiát, mégpedig határokon átnyúló közös beszerzés keretében, amelynek esetében a tagállamok közösen szervezik meg beszerzési eljárásaikat, különösen egy központi beszerző szerv igénybevételével.

(22a)

Az alapból pénzügyi támogatásban részesülő tevékenységeknek piacközpontúnak és keresletalapúnak, valamint közép- és hosszú távon kereskedelmileg életképesnek kell lenniük annak biztosítása érdekében, hogy hozzájáruljanak az európai védelmi ipar versenyképességéhez és hatékonyságához. A fejlesztési tevékenységek támogathatósági szempontjai között ezért figyelembe kell venni azt, hogy a tagállamoknak szándékukban áll – koordinált módon, például egyetértési megállapodás vagy szándéknyilatkozat révén – beszerezni a végső védelmi vonatkozású terméket, illetve felhasználni a technológiát. A fejlesztési tevékenységekre vonatkozó odaítélési szempontok között is figyelembe kell venni azt, hogy a tagállamok politikailag vagy jogilag elkötelezik magukat amellett, hogy közösen használják, birtokolják, illetve tartják karban a végső védelmi vonatkozású terméket vagy technológiát.

(23)

Az Unió védelmi iparában az innováció és a technológiai fejlesztés előmozdításának az Unió biztonsági és védelmi érdekeivel összhangban kell történnie. Ennek megfelelően az egyik odaítélési szempontnak annak kell lennie, hogy az adott tevékenységek mennyiben szolgálják ezeket az érdekeket, illetve a védelmi célú kutatásra és a védelmi képességekre vonatkozóan a tagállamok által közösen elfogadott prioritásokat. ▌

(24)

Az állandó strukturált együttműködéssel összefüggésben az Unió intézményi keretében kidolgozott támogatható tevékenységeknek folyamatosan biztosítaniuk kell a szorosabb együttműködést a különböző tagállamok jogalanyai között, ezzel pedig közvetlenül hozzájárulhatnak az alap céljainak eléréséhez. Kiválasztásuk esetén e projektek esetében ezért indokolt magasabb finanszírozási arányt alkalmazni.

(25)	A Bizottság figyelembe veszi az Európai horizont keretprogram keretében finanszírozott egyéb tevékenységeket a felesleges párhuzamosság elkerülése és a polgári és védelmi kutatások közötti kölcsönös inspiráció és szinergiák biztosítása érdekében.

(26)

A kiberbiztonság és a kibervédelem egyre jelentősebb kihívást jelent, és a Bizottság, valamint az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője felismerte annak szükségességét, hogy szinergiákat kell kialakítani az alap hatálya alá tartozó kibervédelmi tevékenységek és a kiberbiztonsággal kapcsolatos – például a kiberbiztonságról szóló közös közleményben bejelentett – uniós kezdeményezések között. Különösen a létrehozandó Európai Kiberbiztonsági Ipari, Technológiai és Kutatási Kompetenciaközpontnak kell szinergiára törekednie a kiberbiztonság polgári és védelmi dimenziói között. Az tevékenyen támogathatná a tagállamokat és más érintett szereplőket tanácsadással; szakértelem megosztásával, valamint a projektek és tevékenységek terén az együttműködés elősegítésével, továbbá abban az esetben is, ha az ▌alappal kapcsolatban projektmenedzserként eljáró tagállamok ezt kérik.

(27)

Integrált megközelítést kell biztosítani a Bizottság által a költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében elindított, a védelmi célú kutatásra irányuló előkészítő intézkedés (PADR) és az (EU) 2018/1092 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (5) létrehozott európai védelmi ipari fejlesztési program (EDIDP) körébe tartozó tevékenységek összehangolásával, a részvételi feltételek összehangolása, egy koherensebb eszköztár létrehozása, valamint az innovációs, együttműködési és gazdasági hatás növelése érdekében, elkerülve ugyanakkor a felesleges párhuzamosságokat és a szétaprózódást. Ezzel az integrált megközelítéssel az alap hozzájárulna a védelmi célú kutatások eredményeinek jobb hasznosításához, a védelmi ágazat sajátosságainak figyelembevétele mellett megszüntetve a kutatás és a fejlesztés szakaszai közötti szakadékot, valamint előmozdítva az innováció minden formáját, a diszruptív innovációt is beleértve ▌. Adott esetben a polgári területen is várhatóak pozitív tovagyűrűző hatások.

(28)	Amennyiben ez az adott tevékenység sajátos jellegére tekintettel helyénvaló , az alap célkitűzéseit az InvestEU Alap ▌ keretében nyújtott pénzügyi eszközök és költségvetési garanciák útján is támogatni kell.

(29)

A pénzügyi támogatást a piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelésére kell – arányos mértékben – felhasználni, kerülve az intézkedések megkettőzését vagy a magánfinanszírozás kiszorítását, illetve a torzított versenyt a belső piacon. A tevékenységeknek egyértelmű értéktöbbletet kell képviselniük az Unió számára.

(30)

A finanszírozási formákat és az alap végrehajtásának módszereit annak alapján kell megválasztani, hogy mennyiben képesek biztosítani a tevékenységek konkrét célkitűzéseinek a teljesítését és az eredményeket, figyelembe véve különösen az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terheket és a szabályok be nem tartásának várható kockázatát. Ennek keretében mérlegelni kell az egyösszegű átalányok, a százalékos átalányok és az egységköltségek, valamint a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazását a költségvetési rendelet ▌125. cikkének (1) bekezdésében ▌ említettek szerint.

(31)

A Bizottságnak meg kell határoznia az alap célkitűzéseinek megfelelő éves ▌munkaprogramokat, figyelembe véve az EDIDP és a PADR terén levonható kezdeti tanulságokat. A Bizottságot a munkaprogram összeállításában a bizottságnak kell segítenie. A Bizottságnak törekednie kell arra, hogy megtalálja a bizottságon belül a lehető legnagyobb támogatottságot élvező megoldásokat. Ezzel összefüggésben a bizottság nemzeti védelmi és biztonsági szakértők részvételével is ülésezhet a Bizottságnak való szakmai segítségnyújtás céljából, amibe a minősített adatoknak a tevékenységek keretei között történő védelmét illetően biztosított tanácsadás is beletartozik. A tagállamok maguk jelölik ki képviselőiket az említett bizottságba. A bizottság tagjai számára gyors és érdemi lehetőséget kell biztosítani arra, hogy megvizsgálják a végrehajtási jogi aktusok tervezetét és véleményt nyilvánítsanak róluk.

(31a)

A munkaprogramok kategóriáinak funkcionális követelményeket kell tartalmazniuk, hogy ezáltal az ágazat számára egyértelmű legyen, hogy a kidolgozásra kerülő képességek keretei között milyen funkciókat és feladatokat kell majd ellátni. E követelményeknek egyértelműen jelezniük kell az elvárt teljesítményt, de azokat nem helyénvaló konkrét megoldásokra vagy konkrét szervezetekre vonatkoztatni, mint ahogy az sem helyénvaló, hogy az említett követelmények a pályázati felhívások szintjén akadályozzák a versenyt.

(31b)

A munkaprogramok kidolgozása során a Bizottságnak – a bizottsággal folytatott megfelelő konzultációk útján – azt is biztosítania kell, hogy a javasolt kutatási vagy fejlesztési tevékenységek során elkerüljék a felesleges párhuzamosságokat. Ezzel kapcsolatban a Bizottság elvégezheti az Unióban már létező képességekkel vagy már finanszírozott kutatási vagy fejlesztési projektekkel való esetleges párhuzamosságok előzetes értékelését.

(31bb)

A Bizottságnak a védelmi termékek és technológiák teljes ipari ciklusa során gondoskodnia kell a munkaprogramok koherenciájáról.

(31bc)

A munkaprogramoknak biztosítaniuk kell továbbá, hogy a teljes költségvetés egy jelentősebb részéből olyan tevékenységeket támogassanak, amelyek lehetővé teszik a kkv-k határokon átnyúló részvételét.

(31c)

A védelmi ágazatban szerzett tudásának kihasználása érdekében az Európai Védelmi Ügynökség megfigyelői státuszt kap a bizottságban. A védelmi terület sajátosságai miatt az Európai Külügyi Szolgálatnak ugyancsak segítenie kell a bizottság munkáját.

(32)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében végrehajtási hatásköröket kell ruházni a Bizottságra a munkaprogram elfogadására, valamint a támogatásoknak a kiválasztott fejlesztési tevékenységekre való odaítélésére vonatkozóan. Különösen a fejlesztési tevékenységek végrehajtása során kell figyelembe venni a védelmi ágazat sajátosságait, nevezetesen a tagállamok és/vagy a társult országok tervezési és beszerzési folyamat tekintetében fennálló felelősségét. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a ▌182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi ▌rendeletnek megfelelően kell gyakorolni (6).

(32a)

A Bizottságnak – miután az érintett tagállamok által validálandó biztonsági referenciákkal rendelkező, független szakértők segítségével elvégezte az ajánlatok értékelését – ki kell választania az alapból pénzügyi támogatásban részesülő tevékenységeket. A Bizottságnak össze kell állítania a független szakértők adatbázisát. Az adatbázis nem tehető közzé. A független szakértőket készségeik, tapasztalataik és tudásuk alapján kell kinevezni a számukra kijelölendő feladatok szem előtt tartásával. Amennyiben lehetséges, a Bizottságnak a független szakértők kinevezésekor megfelelő intézkedéseket kell hoznia annak érdekében, hogy a készségek, a tapasztalat, a tudás, a földrajzi sokféleség és a nemek tekintetében kiegyensúlyozott összetételt érjen el a szakértői csoportokban és az értékelést végző bizottságokban, a tevékenységi területen fennálló helyzetet is figyelembe véve. Emellett a szakértők megfelelő rotációjának biztosítására, valamint a magánszektor és a közszektor közötti megfelelő egyensúlyra is törekedni kell. A tagállamokat tájékoztatni kell az értékelés eredményéről (a kiválasztott tevékenységek ranglistája útján), valamint a támogatott tevékenységek terén elért előrehaladásról. E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében végrehajtási hatásköröket kell ruházni a Bizottságra a munkaprogram elfogadása és végrehajtása, valamint az odaítélésre vonatkozó határozatok elfogadása tekintetében. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

(32b)

Független szakértők nem végezhetnek értékelést, tanácsadást vagy segítségnyújtást olyan ügyekben, amelyekkel kapcsolatban az esetükben – mindenekelőtt aktuálisan betöltött pozíciójukra tekintettel – összeférhetetlenség áll fenn. Különösen nem szabad olyan helyzetben lenniük, hogy a kézhez kapott információt az általuk értékelt konzorcium kárára használhassák fel.

(32bb)

▌Új védelmi vonatkozású termékekre vagy technológiákra, illetve a meglévők korszerűsítésére vonatkozó javaslat esetén a kérelmezőknek kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy betartják az olyan etikai elveket, mint az emberek jóllétével és az emberi génállomány védelmével kapcsolatos elvek, amelyeket a vonatkozó nemzeti, uniós és nemzetközi jog is rögzít, ideértve az Európai Unió Alapjogi Chartáját, valamint az emberi jogok európai egyezményét és adott esetben annak jegyzőkönyveit is. A Bizottságnak biztosítania kell, hogy a ajánlatok szisztematikus átvilágítás tárgyát képezzék, amelynek célja a súlyos etikai kérdéseket felvető tevékenységek azonosítása és etikai értékelésre történő előterjesztése.

(33)	A nyitott belső piac előmozdítása érdekében ösztönözni kell a határokon átnyúló tevékenységet folytató kkv-k és közepes piaci tőkeértékű vállalatok konzorciumi tagként, ▌alvállalkozóként vagy az ellátási lánc egyik szervezeteként történő részvételét. ▌

(34)	A Bizottságnak törekednie kell arra, hogy az alap eredményessége érdekében fenntartsa a párbeszédet a tagállamokkal és az ágazattal. Társjogalkotóként és az egyik fő érdekelt félként az Európai Parlamentet is be kell vonni a párbeszédbe.

(35)

Ez a rendelet meghatározza az Európai Védelmi Alap pénzügyi keretösszegét, amely a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti [új intézményközi megállapodás] (7) értelmében az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára. A Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy az adminisztratív eljárások a lehető legegyszerűbbek legyenek és minimális többletköltséggel járjanak.

(36)

Az alapra – eltérő rendelkezés hiányában – a költségvetési rendelet alkalmazandó. A költségvetési rendelet megállapítja az uniós költségvetés végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre, a pénzügyi támogatásra, a finanszírozási eszközökre és a költségvetési garanciákra – vonatkozó szabályokat.

(37)

A rendeletre az Európai Parlament és a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 322. cikke alapján elfogadott horizontális pénzügyi szabályok vonatkoznak. E szabályokat a költségvetési rendelet rögzíti, és azok meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és annak vissza nem térítendő támogatások, közbeszerzés, pénzdíjak és közvetett végrehajtás révén történő végrehajtására vonatkozó eljárást, valamint rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségére vonatkozó ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok az Unió költségvetésének a tagállamokban a jogállamisággal kapcsolatos általános hiányosságok esetén való védelmére is vonatkoznak, mivel a jogállamiság elvének tiszteletben tartása alapvető előfeltétele a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak és hatékony uniós finanszírozásnak.

(38)

A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (8), a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel (9), a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel (10) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel (11) összhangban, az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok – köztük a csalás – megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel összhangban igazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség nyomozást és vádhatósági eljárást indíthat az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv (12) szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő ▌bűncselekmények esetében. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, aki vagy amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, – az (EU) 2017/1939 rendelet szerinti megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok esetében – az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(39)

Az Európai Gazdasági Térségben (EGT) tagsággal rendelkező harmadik országok az EGT-megállapodással – amely a programoknak a megállapodás szerint meghozott határozattal történő végrehajtásáról rendelkezik – létrehozott együttműködés keretében részt vehetnek uniós programokban. E rendeletnek konkrét rendelkezést kell tartalmaznia az engedélyezésre jogosult illetékes tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogok és hozzáférés biztosításáról.

(40)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (22) és (23) bekezdése alapján e rendeletet sajátos ellenőrzési követelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján értékelni kell, ugyanakkor el kell kerülni a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, főként a tagállamokra nehezedőeket. Ezek a követelmények adott esetben – a rendelet gyakorlati hatásai értékelésének alapjaként – mérhető mutatókat is magukban foglalhatnak. A Bizottságnak – többek között e rendelet megfelelő módosításaira vonatkozó javaslatok előterjesztése céljából – legkésőbb négy évvel az alap végrehajtásának kezdetét követően időközi értékelést, az alap végrehajtási időszakának végén pedig végső értékelést kell készítenie, amelyben a pénzügyi tevékenységeket a pénzügyi megvalósítás eredményeinek, valamint – az adott időpontban lehetséges mértékben – az eredmények és hatások szempontjából kell vizsgálnia. Ezzel összefüggésben a végső értékelő jelentésnek azt is segítenie kell meghatározni, hogy az Unió a védelmi termékek és technológiák fejlesztése terén mely területeken függ harmadik országoktól. Ebben a végső jelentésben a kkv-knak és a közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak az alapból pénzügyi támogatásban részesülő projektekben való, határokon átnyúló részvételét, valamint a kkv-knak és a közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak a globális értékláncban való részvételét is elemezni kell, mint ahogy azt is, hogy az alap miként járul hozzá a képességfejlesztési tervben azonosított hiányosságok kezeléséhez; emellett pedig a jelentésnek a címzettek származási országára, az egyes tevékenységekben részt vevő tagállamok és társult országok számára, és a keletkezett szellemitulajdon-jogok felosztására vonatkozóan is információkat kell tartalmaznia. A Bizottság javaslatot tehet e rendelet módosítására is az alap végrehajtása során bekövetkező esetleges fejleményekre adott válaszként.

(40a)

A Bizottságnak rendszeresen nyomon kell követnie az alap végrehajtását, és évente jelentést készít az elért eredményekről, többek között arról, hogy az európai védelmi ipari fejlesztési program és a védelmi célú kutatásra irányuló előkészítő tevékenység során azonosított és leszűrt tanulságokat hogyan veszik tekintetbe az alap végrehajtása során. Ennek érdekében a Bizottságnak meg kell hoznia a nyomon követéshez szükséges intézkedéseket. Ezt a jelentést ismertetni kell az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal, és nem tartalmazhat érzékeny információt.

(41)

Tekintettel az éghajlatváltozás kezelésének fontosságára, a Párizsi Megállapodás végrehajtására tett uniós kötelezettségvállalásokkal és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljaival összhangban, ez az alap ▌hozzájárul majd az éghajlati szempontoknak az uniós szakpolitikákban történő érvényesítéséhez, valamint annak az általános célkitűzésnek a teljesítéséhez, hogy az uniós költségvetési kiadások legalább 25 %-a éghajlat-politikai célok eléréséhez járuljon hozzá. A releváns tevékenységek meghatározására az alap előkészítése és végrehajtása során, újbóli értékelésükre pedig a program félidős értékelés keretében kerül sor.

(42)

Mivel az alap csak a védelmi termékek és technológiák kutatási és fejlesztési szakaszait támogatja, a finanszírozott tevékenységek eredményeként létrejövő termékek vagy technológiák vonatkozásában az Uniót elvben nem illethetik meg tulajdon- vagy szellemitulajdon-jogok, hacsak az uniós segítségnyújtást közbeszerzés formájában nem nyújtják. Ugyanakkor kutatási tevékenységek esetében az érdekelt tagállamoknak és társult országoknak lehetőséget kell biztosítani a finanszírozott tevékenységek eredményeinek felhasználására és az együttműködésen alapuló további fejlesztésben való részvételre ▌.

(43)

Az uniós pénzügyi támogatás nem befolyásolhatja a védelmi vonatkozású termékeknek a 2009/43/ EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (13) összhangban történő, Unión belüli transzferét, sem pedig a termékek, felszerelések, illetve technológiák kivitelét. A katonai felszerelések és technológiák tagállamok általi kivitelét a 944/2008/KKBP közös álláspont szabályozza.

(44)

Az Unió, illetve egy vagy több tagállam érdekeire nézve kedvezőtlen hatást gyakorolhat az alap létrehozása előtt vagy az alap keretein kívül generált érzékeny háttér-információk – többek között adatok , know-how vagy egyéb információk – felhasználása , vagy illetéktelen személyek hozzáférése az alapból pénzügyi támogatásban részesülő tevékenységek keretében született eredményekhez. Ezért az érzékeny információk kezelését az idevágó uniós és nemzeti jogszabályok ▌szerint kell végezni.

(44a)

A minősített adatok megfelelő szintű biztonságának biztosítása érdekében a minősített támogatási és finanszírozási megállapodások aláírásakor be kell tartani az iparbiztonságra vonatkozó minimumszabályokat. Ezért, és az (EU, Euratom) 2015/444 bizottsági határozatnak megfelelően a Bizottságnak tanácsadás kérése céljából továbbítania kell a programbiztonsági utasításokat – a minőségi útmutatót is beleértve – a tagállamok által kijelölt szakértőkhöz.

(45)

A hatásútvonal-mutatók szükség szerinti kiegészítésének vagy módosításának lehetővé tétele érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el. ▌Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(46)	A Bizottságnak a titoktartás és a biztonság követelményeire és különösen a minősített adatokra és a különleges adatokra kellő figyelemmel kell kezelnie az alapot.

▌ ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

KUTATÁSRA ÉS FEJLESZTÉSRE VONATKOZÓ KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet létrehozza a(z) …/…/EU rendelet [Horizont – 2018/0224(COD)] 1. cikke (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott Európai Védelmi Alapot (a továbbiakban: az alap).

A rendelet megállapítja az alap célkitűzéseit, a 2021–2027 közötti időszakra szóló költségvetést, az uniós finanszírozás formáit, valamint az e finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

0.	„kérelmező”: az a jogalany, aki pályázati felhívást követően vagy a költségvetési rendelet 195. cikkének e) pontjával összhangban az alapból való támogatás iránti kérelmet nyújtott be;

„vegyesfinanszírozási műveletek”: az uniós költségvetésből – többek között a költségvetési rendelet 2. cikkének (6) bekezdése szerinti vegyesfinanszírozási eszköz keretében – támogatott olyan tevékenységek, amelyek az uniós költségvetésből nyújtott nem visszafizetendő támogatási formákat ▌vagy finanszírozási eszközöket ötvöznek fejlesztési vagy egyéb állami pénzügyi intézményektől, valamint kereskedelmi pénzügyi intézményektől és befektetőktől származó visszafizetendő támogatási formákkal;

1a.	„tanúsítás”: azon eljárás, melynek során egy nemzeti hatóság tanúsítja, hogy a védelmi vonatkozású termék, fizikai vagy immateriális alkotóelem vagy technológia megfelel az alkalmazandó szabályozásnak;

1b.

„minősített adat”: bármely olyan információ vagy anyag, amelynek engedély nélküli közzététele különböző mértékekben sértheti akár Európai Unió, akár egy vagy több tagállam érdekeit, és amelyet az Európai Uniónak a Tanács keretében ülésező tagállamok közötti, az Európai Unió érdekében kicserélt minősített adatok védelméről szóló megállapodás (2011/C 202/05) értelmében uniós vagy annak megfelelő minősítési jelöléssel láttak el;

1c.	„ konzorcium”: kérelmezők vagy címzettek olyan együttműködési csoportosulása, amelyet konzorciumi megállapodás köt, és amely az alap szerinti valamely tevékenység végrehajtásának céljára jött létre;

1d.	„koordinátor”: olyan jogalany, aki egy konzorcium tagja, és akit a konzorcium összes tagja a Bizottsággal való kapcsolattartás tekintetében fő kapcsolattartónak jelölt ki;

2.	„ellenőrzés”: a valamely jogalany felett akár közvetlenül, akár pedig egy vagy több köztes jogalanyon keresztül közvetve meghatározó befolyás gyakorlására való képesség;

„fejlesztési tevékenység”: elsősorban a fejlesztési szakaszban kifejtett védelemorientált tevékenységet magában foglaló minden olyan tevékenység, amely új termékekre vagy technológiákra, illetve már létező termékek vagy technológiák korszerűsítésére vonatkozik, kivéve fegyverek előállítását és használatát;

„forradalmi védelmi technológia”: olyan, gyökeres változásokkal járó technológia, ideértve a továbbfejlesztett vagy teljesen új technológiát is, amely úgy elméleti, mint gyakorlati síkon paradigmaváltást eredményez a védelem területén, és felváltja vagy elavulttá teszi a meglévő védelmi technológiákat;

„ügyvezetési struktúra”: a jogalany olyan, a nemzeti jognak megfelelően kijelölt és adott esetben a vezérigazgatónak beszámolni köteles testülete, amely hatáskörrel rendelkezik arra, hogy meghatározza a jogalany stratégiáját, céljait és általános irányítását, és amely felügyeli és nyomon követi a vezetői döntéshozatalt;

5a.	„új információk”: az alap keretein belül generált adatok, know-how vagy egyéb információk, formájuktól vagy jellegüktől függetlenül;

„jogalany”: minden olyan ▌, a nemzeti jog, az uniós jog vagy a nemzetközi jog alapján létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező jogi személy, aki saját nevében fellépve jogokat gyakorolhat és kötelezettségeket vállalhat, illetve a költségvetési rendelet ▌197. cikke (2) bekezdésének c) pontja ▌ szerinti, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet;

7.	„közepes piaci tőkeértékű vállalat” : olyan vállalat, amely nem ▌kkv ▌, és amely alkalmazottainak létszáma – a személyzet létszámát a 2003/361/EK bizottsági ajánlás (14) mellékletének 3 ▌–6. cikke szerint számítva – legfeljebb 3 000 fő;

„kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés”: kutatási-fejlesztési szolgáltatások olyan beszerzése, amely a kockázatok és a hasznok piaci feltételek szerinti megosztásán, többszakaszos, versenyalapú fejlesztésen alapul oly módon, hogy a kutatási-fejlesztési szolgáltatások beszerzése és a végtermék kereskedelmi mennyiségekben történő piaci bevezetése egyértelműen különválik egymástól;

„projektmenedzser”: valamely tagállamban vagy társult országban letelepedett bármely ajánlatkérő szerv, amelyet valamely tagállam vagy társult ország, illetve tagállamok ▌vagy társult országok egy csoportja bízott meg állandó vagy eseti jelleggel multinacionális fegyverkezési projektek irányításával ;

9a.

„hitelesítés”: az a teljes folyamat, amelynek során a tervezéssel szemben támasztott különös követelmények teljesítését igazoló objektív bizonyítékok alapján demonstrálják, hogy a védelmi vonatkozású termék, fizikai vagy immateriális alkotóelem vagy technológia tervezése megfelel az előírt követelményeknek;

10.	„címzett”: az a jogalany, akivel támogatási vagy finanszírozási megállapodást írtak alá, vagy amelyet támogatási vagy finanszírozási határozatról értesítettek;

11.	„kutatási tevékenység”: minden olyan tevékenység, amely kizárólag a védelmi alkalmazásokra összpontosító, és elsősorban kutatási tevékenységekből, nevezetesen alkalmazott kutatásból és szükség esetén alapkutatásból álló, új ismeretek megszerzésére irányuló kutatási tevékenység;

12.

„eredmények”: az adott tevékenység bármilyen fizikai vagy immateriális hatása, például adatok, know-how vagy információk, függetlenül azok formájától és jellegétől, valamint attól, hogy oltalom alá helyezhetők-e vagy sem, valamint a hozzájuk kapcsolódó jogok, beleértve a szellemitulajdon-jogokat is;

12a.

„érzékeny információ”: olyan információ vagy adat, ideértve a minősített adatokat is, amelyeket a nemzeti vagy uniós jogban meghatározott kötelezettségek értelmében valamely magánszemély vagy szervezet biztonságának vagy adatai sértetlenségének megóvása érdekében védeni kell a jogosulatlan hozzáféréssel vagy közzététellel szemben;

12b.	„ kis- és középvállalkozások” vagy „kkv-k”: a 2003/361/EK bizottsági ajánlásban meghatározott kis- és középvállalkozások;

13.

„különjelentés”: a kutatási tevékenység konkrét ismertetése, amely összegzi annak eredményeit, és kiterjedt információkat tartalmaz az alapelvekre, a célkitűzésekre, a tényleges eredményekre, az alapvető tulajdonságokra, a végrehajtott tesztekre, a lehetséges előnyökre, a potenciális védelmi alkalmazásokra, valamint a kutatás várt fejlesztési célú hasznosítási útjára vonatkozóan, ideértve a szellemitulajdon-jogok birtoklására vonatkozó információkat is, ugyanakkor magukat a szellemitulajdon-jogokra vonatkozó információkat a különjelentésnek nem kell tartalmaznia;

14.	„rendszerprototípus”: egy termék vagy technológia mintadarabja, amellyel üzemi környezetben demonstrálható az adott termék vagy technológia működése;

15.	„harmadik ország”: olyan ország, amely nem tagja az Uniónak;

16.	„nem társult harmadik ország”: olyan harmadik ország, amely nem minősül az 5. cikk szerinti társult országnak;

17.	„nem társult harmadik országbeli szervezet”: nem társult harmadik országban letelepedett jogalany, vagy olyan , az Unióban vagy valamely társult országban letelepedett jogalany, amelynek ügyvezetői struktúrája nem társult harmadik országban található.

3. cikk

Az alap célkitűzései

(1) Az alap általános célkitűzése az európai védelmi technológiai és ipari bázis versenyképességének, hatékonyságának és innovációs képességének előmozdítása az Unió egészében , hozzájárulva az Unió stratégiai autonómiájához és cselekvési szabadságához azáltal, hogy az egész Unióban támogatja a jogalanyok – különösen a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok – közötti együttműködésen alapuló intézkedéseket , továbbá megerősíti és fokozza a védelmi ellátási és értékláncok agilitását, kiszélesíti a jogalanyok közötti, határokon átnyúló együttműködést , valamint előmozdítja az innovációban, a kutatásban és a technológiai fejlesztésben rejlő ipari potenciál jobb kihasználását a védelmi vonatkozású termékek és technológiák ipari ciklusának minden egyes szakaszában ▌. ▌

(2) Az alap egyedi célkitűzései a következők:

a jövőbeli képességek teljesítményének az Unió egészében való jelentős mértékű fokozására alkalmas kutatási együttműködés ▌támogatása, amely az innováció maximalizálására, és új – többek között forradalmi – védelmi termékeket és technológiák bevezetésére törekszik, valamint a védelmi kutatásra fordított források leghatékonyabb felhasználására az Unióban;

▌védelmi termékek és technológiák ▌együttműködésen alapuló fejlesztésének támogatása, hozzájárulva ezzel az Unión belüli védelmi kiadások nagyobb hatékonyságához, a nagyobb méretgazdaságosság eléréséhez, csökkentve a felesleges párhuzamosságok kockázatát és ezáltal ösztönözve az európai termékek és technológiák piaci elterjedését, valamint Unió-szerte csökkentve a védelmi termékek és technológiák széttöredezettségét. Végezetül az alap a védelmi rendszerek standardizációjának növekedését fogja eredményezni és nagyobb interoperabilitást a tagállamok képességei között.

Ennek az együttműködésnek összhangban kell állnia a védelmi képességekre vonatkozó azon prioritásokkal, amelyeket a tagállamok a közös kül- és biztonságpolitika, és különösen a képességfejlesztési terv keretében közösen fogadtak el. Ebben a tekintetben a szükségtelen átfedések elkerülésének szem előtt tartása mellett adott esetben figyelembe vehetők regionális és nemzetközi prioritások is, amennyiben azok az Uniónak a közös kül- és biztonságpolitika keretében meghatározott biztonsági és védelmi érdekeit szolgálják, és amennyiben nem zárják ki bármely tagállam vagy társult ország részvételének lehetőségét.

4. cikk

Költségvetés

(1) A(z) …/…/EU rendelet 9. cikkének (1) bekezdésével összhangban az Európai Védelmi Alap 2021 és 2027 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg 11 453 260 000 EUR 2018-as árakon, 13 000 000 000 EUR folyó áron.

(2) Az (1) bekezdésben említett összeg ▌felosztása a következő:

a)	▌ 2018. évi árakon 3 612 182 000 EUR (folyó áron 4 100 000 000 EUR) kutatási tevékenységekre;

b)	2018. évi árakon ▌ 7 841 078 000 EUR (folyó áron 8 900 000 000 EUR) fejlesztési tevékenységekre.

(2a) Az előre nem látható helyzetekre és az új fejleményekre vagy igényekre történő reagálás céljaira a Bizottság újraoszthatja a kutatási tevékenységek és fejlesztési tevékenységek között a (2) bekezdésben előirányzott forrásokat, legfeljebb 20 %-os mértékben.

(3) Az (1) bekezdésben említett összeg felhasználható az alap végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtásra, így például előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési intézkedésekre, ideértve a szervezeti információtechnológiai rendszereket.

(4) Az (1) bekezdésében említett pénzügyi keretösszeg legalább 4 %-át és legfeljebb 8 %-át forradalmi védelmi technológiákat támogató közbeszerzésekre vagy finanszírozásra kell fordítani.

5. cikk

Társult országok

Az alap nyitva áll az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) azon tagjai számára, amelyek az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjai is, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban meghatározott feltételekkel. Az e cikk értelmében az alaphoz nyújtott minden pénzügyi hozzájárulás címzett bevételnek minősül a költségvetési rendelet [21. cikkének (5) bekezdésével] összhangban.

6. cikk

A forradalmi védelmi technológiák támogatása

(1) A Bizottság a munkaprogramokban meghatározott beavatkozási területeken ▌a védelmi alkalmazást a középpontba helyező, a védelem forradalmasítására alkalmas technológiákról folytatott nyilvános konzultációkat követően ítéli oda a finanszírozást.

(2) A munkaprogramokban meg kell határozni az említett forradalmi védelmi technológiai megoldások finanszírozásához leginkább megfelelő finanszírozási formát.

7. cikk

Etika

(1) Az alap keretében végrehajtott tevékenységeknek meg kell felelniük a vonatkozó nemzeti, uniós és nemzetközi szabályozásnak, ideértve az Európai Unió Alapjogi Chartáját. E tevékenységeknek meg kell felelniük továbbá a vonatkozó nemzeti, uniós és nemzetközi jogszabályokban rögzített etikai elveknek.

(2) A finanszírozási megállapodás aláírása előtt a Bizottság szisztematikusan átvizsgálja az ajánlatokat, a konzorcium által készített etikai önértékelés alapján annak érdekében, hogy azonosítsa – többek között a végrehajtás feltételeire vonatkozóan – a ▌súlyos etikai kérdéseket felvető tevékenységeket, és azokat adott esetben etikai értékelésre terjeszti elő .

Az etikai vizsgálatokat és értékeléseket a Bizottság folytatja le különféle hátterű független szakértők, különösen a védelem etika vonatkozásai terén elismert szakértelemmel rendelkezők támogatásával.

A finanszírozási megállapodásban meg kell határozni az etikai szempontból érzékeny problémákat felvető tevékenységek végrehajtásának feltételeit.

A Bizottság a lehető legnagyobb mértékben biztosítja az etikai eljárások átláthatóságát, és erről a 32. cikk szerinti kötelezettségei keretében jelentést készít. A szakértőknek a tagállamok lehető legszélesebb köréből kell származnia.

(3) A tevékenységben részt vevő szervezeteknek az érintett tevékenységek megkezdése előtt be kell szerezniük minden, a nemzeti vagy helyi etikai bizottságok vagy egyéb szervek, így például az adatvédelmi hatóságok által előírt vonatkozó jóváhagyást vagy egyéb kötelező okmányt. Ezeket a dokumentumokat nyilván kell tartani, és azokat kérésre be kell nyújtani a Bizottsághoz.

▌

(5) Az etikailag nem elfogadható ajánlatokat el kell utasítani. ▌

▌

8. cikk

Az uniós finanszírozás végrehajtása és formái

(1) Az alapot a költségvetési rendelettel összhangban közvetlen irányítással kell végrehajtani.

(1a) Az (1) bekezdéstől eltérve, indokolt esetben a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett szervek egyes intézkedéseket végrehajthatnak közvetett irányítás keretében. Ez nem vonatkozik a 12. cikkben meghatározott kiválasztási és odaítélési eljárásra.

(2) Az alap a költségvetési rendeletnek megfelelően, támogatás, pénzdíj és közbeszerzés formájában nyújthat finanszírozást, és amennyiben ez az adott tevékenység sajátos jellegére tekintettel helyénvaló, vegyesfinanszírozási műveletek keretében finanszírozási eszköz formájában is nyújtható finanszírozás.

(2a) A vegyesfinanszírozási műveleteket a költségvetési rendelet X. címének és az InvestEU-programról szóló rendeletnek megfelelően kell végrehajtani.

(2b) Finanszírozási eszközöket kizárólag a címzettek részére lehet biztosítani.

▌

10. cikk

Támogatható szervezetek

(1) Az alapból pénzügyi támogatásban részesülő tevékenységben részt vevő címzetteknek és alvállalkozóknak ▌az Unióban vagy egy társult országban letelepedettnek kell lenniük ▌.

(1a) Az alapból pénzügyi támogatásban részesülő tevékenységek céljára a címzettek és a tevékenységben részt vevő alvállalkozók által használt infrastruktúráknak, létesítményeknek, eszközöknek és erőforrásoknak a tevékenység teljes időtartama alatt valamely tagállam vagy társult ország területén kell elhelyezkedniük, ügyvezetési struktúráik székhelyének pedig az Unióban vagy egy társult országban kell lennie.

(1b) Az alapból pénzügyi támogatásban részesülő tevékenységek végzése során a címzettek és a tevékenységben részt vevő alvállalkozók nem állhatnak valamely nem társult harmadik ország vagy nem társult harmadik országbeli szervezet ellenőrzése alatt.

(2) E cikk (1b) bekezdésétől eltérve, a valamely nem társult harmadik ország vagy nem társult harmadik országbeli szervezet ellenőrzése alatt álló, az Unióban vagy egy társult országban letelepedett jogalany ▌ csak abban az esetben támogatható címzettként vagy a tevékenységben részt vevő alvállalkozóként , ha a letelepedés szerinti tagállam vagy társult ország nemzeti eljárásaival összhangban jóváhagyott garanciákat bocsátanak a Bizottság rendelkezésére . Az említett garanciák vonatkozhatnak a jogalanynak az Unióban vagy egy társult országban található ügyvezetési struktúrájára. Amennyiben az a tagállam vagy társult ország, amelyben a jogalany letelepedett, ezt célszerűnek tartja, az említett garanciák vonatkozhatnak a jogalany feletti ellenőrzéssel kapcsolatos konkrét kormányzati jogokra is.

A garanciákkal biztosítékot kell nyújtani arra vonatkozóan, hogy az ilyen jogalanynak valamely tevékenységben való részvétele nem ellentétes sem az Uniónak és tagállamainak a közös kül- és biztonságpolitika keretében az EUSZ V. címe szerint meghatározott biztonsági és védelmi érdekeivel, sem pedig a 3. cikkben foglalt célkitűzésekkel. A garanciáknak továbbá összhangban kell állniuk a 22. és a 25. cikk rendelkezéseivel. A garanciákkal különösen azt kell alátámasztani, hogy a tevékenység céljára intézkedéseket hoztak annak biztosítására, hogy :

a kérelmező jogalany feletti ellenőrzést ne úgy gyakorolják, hogy azzal akadályozzák vagy korlátozzák azon képességét, hogy a tevékenységet végrehajtsa és eredményeket érjen el, vagy hogy azzal korlátozásokat vezessenek be a jogalanynak a tevékenység céljából szükséges infrastruktúrájára, létesítményeire, eszközeire, erőforrásaira, szellemi tulajdonára vagy know-howjára vonatkozóan, illetve hogy azzal meggyengítsék a jogalanynak a tevékenység végrehajtásához szükséges képességeit és normáit ;

nem társult harmadik ország vagy nem társult harmadik országbeli szervezet nem fér hozzá a tevékenységhez kapcsolódó ▌érzékeny információkhoz; és a tevékenységben részt vevő alkalmazottak vagy más személyek adott esetben egy tagállam vagy társult ország által kibocsátott nemzeti biztonsági tanúsítvánnyal rendelkeznek;

a tevékenységből eredő szellemi tulajdonhoz fűződő jogok és a tevékenységből származó eredmények tulajdonjoga – a tevékenység végrehajtása során és annak lezárultát követően is – a címzettet illessék meg, nem társult harmadik országok vagy egyéb nem társult harmadik országbeli szervezet ne gyakorolhassanak ellenőrzést azok felett, illetve ne korlátozhassák azokat, és hogy a jogalany letelepedésének helye szerinti tagállamok vagy társult ország jóváhagyása nélkül és a 3. cikkben foglalt célkitűzésekkel összhangban ne vihessék ki azokat az Unión vagy társult országokon kívülre vagy biztosíthassanak hozzájuk hozzáférést az Unión vagy a társult országokon kívülről.

Ha az a tagállam vagy társult ország, amelyben a jogalany letelepedett, célszerűnek tartja, további garanciák is nyújthatók.

A Bizottság tájékoztatja a 28. cikkben említett bizottságot az e bekezdésnek megfelelően támogathatónak minősülő jogalanyokról.

▌

(4) A címzettek és a tevékenységben részt vevő alvállalkozók használhatják az uniós tagállamok vagy társult országok területén kívül található vagy tárolt eszközeiket, infrastruktúrájukat, létesítményeiket és erőforrásaikat, amennyiben azoknak az Unió vagy valamely társult ország területén nem létezik könnyen igénybe vehető, versenyképes alternatívája , és amennyiben az említett használat nem ellentétes az Unió és tagállamai biztonsági és védelmi érdekeivel, összhangban van a 3. cikkben foglalt célkitűzésekkel és maradéktalanul megfelel a 22. és 25. cikknek . ▌Az említett tevékenységekhez kapcsolódó költségek nem jogosultak pénzügyi támogatásra az alapból.

(4a) A támogatható tevékenységek végrehajtása során a címzettek és a tevékenységben részt vevő alvállalkozók együttműködhetnek a tagállamok vagy társult országok területén kívül letelepedett, illetve valamely nem társult harmadik ország vagy nem társult harmadik országbeli szervezet ellenőrzése alatt álló jogalanyokkal is, többek között az ilyen jogalanyok eszközeinek, infrastruktúrájának, létesítményeinek és erőforrásainak igénybevételével, amennyiben ez nem ellentétes az Unió és tagállamai biztonsági és védelmi érdekeivel. Az ilyen együttműködésnek összhangban kell lennie a 3. cikkben foglalt célkitűzésekkel és maradéktalanul meg kell felelnie a 22. és a 25. cikknek.

Valamely nem társult harmadik ország vagy más nem társult harmadik országbeli szervezet engedély nélkül nem férhet hozzá a tevékenység végrehajtásával kapcsolatos minősített adatokhoz, és el kell kerülni az olyan hatásokat, amelyek a tevékenység tekintetében meghatározó fontosságú inputok biztosításának biztonságát kedvezőtlenül érinthetik.

Az említett tevékenységekhez kapcsolódó költségek nem támogathatók az alapból.

▌

(6) A kérelmezőknek be kell nyújtaniuk a támogathatósági szempontok ▌értékeléséhez szükséges minden vonatkozó információt. Amennyiben a tevékenység végrehajtása során olyan változás áll be, amely megkérdőjelezheti a támogathatósági szempontok teljesülését, az érintett jogalanynak erről tájékoztatnia kell a Bizottságot, a Bizottság pedig értékeli, hogy a támogathatósági szempontok és feltételek továbbra is teljesülnek-e és megvizsgálja a tevékenység támogatására potenciálisan kifejtett hatást.

(7) ▌

(8) ▌

(9) E cikk alkalmazásában az alapból pénzügyi támogatásban részesülő tevékenységben részt vevő alvállalkozók olyan alvállalkozókat jelentenek, amelyek közvetlen szerződéses viszonyban állnak a címzettel , illetve olyan egyéb alvállalkozókat, amelyek számára a tevékenység teljes elszámolható költségének legalább a 10 %-át különítették el, valamint olyan alvállalkozókat, amelyeknek ▌a tevékenység teljesítése érdekében szükségük lehet minősített adatokhoz való hozzáférésre , és amelyek nem a konzorcium tagjai .

11. cikk

Támogatható tevékenységek

(1) Kizárólag a 3. cikkben említett célkitűzéseket végrehajtó tevékenységek finanszírozhatók.

(2) Az alap támogatja az új védelmi termékekkel és technológiákkal , valamint a már meglévő termékek és technológiák korszerűsítésével kapcsolatos tevékenységeket, amennyiben a korszerűsítést célzó tevékenységek végrehajtásához szükséges, már meglévő információk felhasználását nem korlátozza közvetlenül vagy – egy vagy több köztes jogalanyon keresztül – közvetve nem társult harmadik ország vagy nem társult harmadik országbeli szervezet oly módon, hogy a tevékenység nem hajtható végre .

(3) A támogatható tevékenységeknek az alább felsoroltak közül egy vagy több tevékenységhez kell kapcsolódniuk:

a)	olyan ▌ismeretek , termékek és technológiák, többek között forradalmi ▌technológiák létrehozására, alátámasztására és továbbfejlesztésére irányuló tevékenységek, amelyek jelentős hatásokat fejthetnek ki a védelem területén;

olyan tevékenységek, amelyek célja az interoperabilitás és a reziliencia növelése – ideértve a biztonságos termelést és az adatok cseréjét is –, a kritikus védelmi technológiák ismeretének elsajátítása, az ellátás biztonságának megerősítése vagy az eredmények védelmi termékekhez és technológiákhoz történő hatékony hasznosításának lehetővé tétele;

c)	tanulmányok, például új vagy továbbfejlesztett technológi ák , termék ek , folyamat ok , szolgáltatás ok és megoldás ok megvalósíthatóságának feltárására irányuló megvalósíthatósági tanulmányok ▌;

védelmi termékek, fizikai vagy immateriális alkotóelemek vagy technológiák tervezése, illetve azon műszaki előírások meghatározása, amelyek alapján az adott konstrukciót kifejlesztették – e tervezésnek részét képezheti az ipari vagy reprezentatív környezetben, a kockázat csökkentése érdekében végzett részleges tesztelés is;

e)	egy védelmi termék, fizikai vagy immateriális alkotóelem vagy technológia mintadarabjának kifejlesztése, amellyel üzemi környezetben demonstrálható az adott elem működése (rendszerprototípus);

f)	védelmi termékek, fizikai vagy immateriális alkotóelemek vagy technológiák tesztelése;

g)	védelmi termékek, fizikai vagy immateriális alkotóelemek vagy technológiák hitelesítése ▌;

h)	védelmi termékek, fizikai vagy immateriális alkotóelemek vagy technológiák tanúsítása ▌;

i)	a védelmi termékek és technológiák teljes élettartama alatt azok hatékonyságát növelő technológiák vagy eszközök kifejlesztése;

▌

(4) A ▌tevékenységet legalább három különböző tagállamban ▌vagy társult országban alapított legalább három támogatható szervezet együttműködésével, konzorcium formájában kell megvalósítani. E támogatható, legalább két különböző tagállamban ▌vagy társult országban letelepedett szervezet közül legalább hármat a tevékenység végrehajtásának teljes időszaka során ▌ sem közvetlen, sem közvetett módon nem ellenőrizheti egyazon szervezet, és a szervezetek nem ellenőrizhetik egymást.

(5) A (4) bekezdés nem alkalmazandó a forradalmi védelmi technológiákhoz kapcsolódó vagy a (3) bekezdés c) ▌pontjában ▌említett tevékenységek esetében.

(6) Nem támogathatók az olyan termékek és technológiák kifejlesztésére irányuló tevékenységek, amelyek felhasználását, fejlesztését vagy gyártását az alkalmazandó nemzetközi jog tiltja.

A halált okozó olyan autonóm fegyverek fejlesztésére irányuló tevékenységek, amelyek az emberek ellen irányuló támadások során nem teszik lehetővé az érdemi emberi ellenőrzést a cél kiválasztására és a csapás végrehajtására vonatkozó döntések kapcsán, szintén nem jogosultak az alapból nyújtott pénzügyi támogatásra, azon lehetőség sérelme nélkül, hogy védelmi célokat szolgáló korai figyelmeztető rendszerek és ellentevékenységek kidolgozására irányuló tevékenységek részére nyújtson finanszírozást.

▌

12. cikk

Kiválasztási és odaítélési eljárás

(1) Uniós finanszírozás a költségvetési rendelettel összhangban kiírt versenypályázati felhívásokat követően ítélhető oda. Bizonyos kellően indokolt és kivételes esetekben uniós finanszírozás a költségvetési rendelet ▌195. cikkének e) pontjával ▌összhangban is odaítélhető .

▌

(2a) A ▌finanszírozásra szolgáló összegekre vonatkozóan a Bizottság a 28. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően elfogadott végrehajtási jogi aktusok útján jár el.

13. cikk

Odaítélési szempontok

▌Minden ajánlat értékelése az alábbi szempontok alapján történik:

a)	a védelem területén a kiválósághoz vagy potenciális forradalmisághoz való hozzájárulás, különösen annak bemutatásával, hogy a javasolt tevékenység várható eredményei jelentős előnnyel rendelkeznek a már meglévő védelmi termékekhez vagy technológiákhoz képest;

a szükségtelen átfedések elkerülése mellett az innovációhoz és az európai védelmi ipar technológiai fejlődéséhez való hozzájárulás különösen annak bemutatásával, hogy a javasolt tevékenység áttörő vagy új koncepciót és megközelítést, új ígéretes jövőbeli technológiai fejlesztéseket, illetve olyan technológiák vagy koncepciók alkalmazását foglalja magában, amelyeket korábban nem alkalmaztak a védelmi ágazatban;

c)	hozzájárulás az európai védelmi ipar versenyképességéhez annak bemutatásával, hogy a javasolt tevékenység igazolhatóan kedvező költséghatékonyságot biztosít, így Unió-szerte és az Unión túl új piaci lehetőségeket teremt, valamint felgyorsítja a vállalatok növekedését az Unió egészében;

▌

d)	hozzájárulás az európai védelmi technológiai és ipari bázis önállóságához, többek között az Unión kívüli forrásoktól való függetlenség fokozásával és az ellátásbiztonság javításával, valamint az Unió biztonsági és védelmi érdekeihez, a 3. cikkben említett prioritásokkal ▌összhangban;

a tagállamokban vagy a társult országokban letelepedett jogalanyok közötti új, határokon átnyúló együttműködés megteremtéséhez való hozzájárulás, különösen az olyan kkv-k és közepes piaci tőkeértékű vállalatok esetében, amelyek címzettekként, alvállalkozókként vagy az ellátási lánc egyéb szervezeteiként jelentős szerepet betöltve vesznek részt a tevékenységben, és amelyek az attól a tagállamtól vagy társult országtól eltérő tagállamban ▌vagy országban telepedtek le, ahol a konzorciumban részt vevő, nem kkv-nek vagy közepes piaci tőkeértékű vállalatnak minősülő szervezetek letelepedtek;

f)	a tevékenység végrehajtásának minősége és hatékonysága.

▌

14. cikk

Társfinanszírozási arány

(1) Az alap – a költségvetési rendelet 190. cikkének sérelme nélkül – a 11. cikk (3) bekezdésében említett tevékenység elszámolható költségeinek legfeljebb 100 %-át finanszírozza .

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérve:

a)	a 11. cikk (3) bekezdésének e) pontjában meghatározott tevékenységek esetében az alapból származó pénzügyi támogatás nem haladhatja meg a tevékenység elszámolható költségeinek a 20 %-át;

b)	a 11. cikk (3) bekezdésének f)–h) pontjában meghatározott tevékenységek esetében az alapból származó pénzügyi támogatás nem haladhatja meg a tevékenység elszámolható költségeinek a 80 %-át.

(3) A fejlesztési tevékenységek esetében a finanszírozási arányok az alábbi esetekben nőnek :

a)	a 2017. december 11-i (KKBP) 2017/2315 tanácsi határozattal létrehozott állandó strukturált együttműködés keretében kialakított tevékenység 10 százalékponttal magasabb finanszírozási arányban részesülhet;

az e bekezdés második és harmadik albekezdésében említetteknek megfelelően egy tevékenység esetében akkor alkalmazható magasabb finanszírozási arány , ha a tevékenység elszámolható összköltségének legalább 10 %-át valamely tagállamban vagy társult országban letelepedett kkv-k számára különítik el, és ezek a kkv-k címzettekként, alvállalkozókként vagy az ellátási lánc szervezeteiként vesznek részt a tevékenységben.

A finanszírozási arány valamely tevékenység azon elszámolható összköltsége százalékos arányának megfelelő – legfeljebb további 5 – százalékponttal növelhető, amelyet olyan tagállamokban vagy társult országokban letelepedett kkv-k részére különítettek el, ahol a nem kkv címzettek letelepedtek, és amely kkv-k címzettekként, alvállalkozókként vagy az ellátási lánc szervezeteiként vesznek részt a tevékenységben. A finanszírozási arány valamely tevékenység azon elszámolható összköltsége százalékos aránya kétszeresének megfelelő százalékponttal növelhető, amelyet a nem kkv címzettek letelepedése szerinti tagállamoktól, illetve társult országoktól eltérő tagállamokban vagy társult országokban letelepedett kkv-k részére különítettek el, és amely kkv-k címzettekként, alvállalkozókként vagy az ellátási lánc szervezeteiként vesznek részt a tevékenységben;

c)	további 10 százalékponttal megemelt finanszírozási arányt lehet alkalmazni olyan tevékenység esetében, ahol a tevékenység elszámolható összköltségének legalább 15 %-át az Unióban vagy valamely társult országban letelepedett, közepes piaci tőkeértékű vállalatok számára különítenek el;

d)	valamely tevékenység finanszírozási arányának teljes növekedése nem haladhatja meg a 3 5 százalékpontot. Az alap keretében nyújtott uniós pénzügyi támogatás, beleértve a magasabb finanszírozási arányokat is, nem fedezheti a tevékenység elszámolható költségeinek több mint 100 %-át.

15. cikk

Pénzügyi kapacitás

A költségvetési rendelet ▌198▌. cikkétől eltérve:

a pénzügyi kapacitást csak a koordinátor esetében kell ellenőrizni, és csak akkor, ha az Uniótól igényelt finanszírozás legalább 500 000 EUR. Ha azonban kétségek merülnek fel a pénzügyi kapacitás tekintetében, akkor a Bizottság ellenőrzi a többi kérelmező vagy az első mondatban említett küszöbértéket el nem érő koordinátorok pénzügyi kapacitását is;

b)	a pénzügyi kapacitás nem ellenőrizendő olyan jogalanyok tekintetében, amelyek életképességét valamely tagállam illetékes hatóságai garantálják;

c)	ha a pénzügyi kapacitásra vonatkozóan más jogalany nyújt strukturális garanciát, akkor ellenőrizni kell az utóbbi jogalany pénzügyi kapacitását.

16. cikk

Közvetett költségek

(1) A költségvetési rendelet 181. cikkének (6) bekezdésétől eltérve az elszámolható közvetett költségek összegét az alvállalkozói szerződésekre fordított elszámolható közvetlen költségek és a harmadik feleknek nyújtott pénzügyi támogatás, valamint a közvetett költségeket tartalmazó egységköltségek vagy egyösszegű átalányok összege nélkül számított összes elszámolható közvetlen költségre alkalmazott 25 %-os átalány alkalmazásával kell kiszámítani.

(2) Alternatív lehetőségként az ▌elszámolható közvetett költségeket a címzett szokásos költségelszámolási gyakorlatának megfelelően is meg lehet határozni, a tényleges közvetett költségek alapján, amennyiben ezt a költségelszámolási gyakorlatot a nemzeti hatóságok összehasonlítható , védelmi vonatkozású tevékenységek esetében elfogadják a költségvetési rendelet ▌185. ▌cikkével összhangban, és az adott gyakorlatról tájékoztatták a Bizottságot.

17. cikk

Egyszeri egyösszegű átalány vagy a költségekhez nem kapcsolódó hozzájárulás alkalmazása

(1) Amennyiben az Unió a tevékenység összköltségének 50 %-át el nem érő társfinanszírozást biztosít, a Bizottság alkalmazhat:

a)	olyan, a költségvetési rendelet ▌180. cikkének (3) bekezdésében ▌említett hozzájárulást, amely nem kapcsolódik költségekhez, és amely a korábban megállapított mérföldkövekre való hivatkozás, illetve teljesítménymutatók révén mért eredmények megvalósításán alapul; vagy

b)	a költségvetési rendelet ▌182. ▌cikkében említett és a tevékenységnek a társfinanszírozásban részt vevő tagállamok és társult országok nemzeti hatóságai által már jóváhagyott ideiglenes költségvetésén alapuló egyszeri egyösszegű átalányt.

(2) A közvetett költségeket bele kell foglalni az egyösszegű átalányba.

18. cikk

A kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés

(1) Az Unió a 2014/24/EU (15), a 2014/25/EU (16) és a 2009/81/EK (17) európai parlamenti és tanácsi irányelvekben meghatározott olyan ajánlatkérő szerveknek vagy ajánlatkérőknek odaítélt támogatással támogathatja a kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzést, amelyek közösen szereznek be védelmi ▌kutatási-fejlesztési szolgáltatásokat , vagy amelyek összehangolják beszerzési eljárásaikat.

(2) A beszerzési eljárásokkal szemben támasztott követelmények a következők:

a)	összhangban kell állniuk e rendelet rendelkezéseivel;

b)	lehetővé tehetik egyazon eljáráson belül több nyertes ajánlat kiválasztását is („beszerzés több forrásból”);

c)	biztosítaniuk kell – gondoskodva egyúttal az összeférhetetlenség kizárásáról is – , hogy a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kerüljön (vagy ajánlatok kerüljenek) nyertesként kiválasztásra.

19. cikk

Garanciaalap

A kölcsönös biztosítási mechanizmushoz való hozzájárulások fedezhetik a címzettek által visszafizetendő pénzösszegek behajtásával kapcsolatos kockázatot, és elegendő garanciát jelentenek a költségvetési rendelet értelmében. A(z) XXX rendelet [a garanciaalapról szóló rendeletet felváltó rendelet] [X. cikkében] megállapított rendelkezések alkalmazandók.

▌

20. cikk

A beszerzések és pénzdíjak támogathatósági feltételei

(1) A 10. és 11. cikk megfelelően alkalmazandó a pénzdíjakra.

(2) A 10. cikk – a költségvetési rendelet 176. cikkétől eltérve – és a 11. cikk megfelelően alkalmazandó a 11. cikk (3) bekezdésének c) pontjában említett tanulmányok beszerzésére.

▌

II. CÍM

KUTATÁSI TEVÉKENYSÉGEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

22. cikk

A kutatási tevékenységek eredményeinek tulajdonjoga

(1) Az alapból pénzügyi támogatásban részesülő kutatási tevékenységek eredményeinek azon címzettek tulajdonát kell képezniük, amelyek létrehozták ezeket az eredményeket. Ha az eredményeket a jogalanyok közösen hozták létre, és nem lehet meghatározni az egyes jogalanyok pontos hozzájárulását, vagy ha a közös eredmények nem oszthatók fel, akkor az eredmények a jogalanyok közös tulajdonát képezik. A tulajdonostársak a közös tulajdonból fakadó jogok megosztásáról és gyakorlásának feltételeiről kötelesek – a támogatási megállapodásból fakadó kötelezettségeikkel összhangban – megállapodást kötni egymással.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve , ha az uniós támogatás közbeszerzés formájában valósul meg, az alapból pénzügyi támogatásban részesülő kutatási tevékenységek eredményeinek az Unió tulajdonát kell képezniük. A tagállamoknak és a társult országoknak írásbeli kérésükre ingyenes hozzáférést kell biztosítani az eredményekhez.

(3) ▌ Az alapból pénzügyi támogatásban részesülő kutatási tevékenységek eredményei nem állhatnak közvetlenül vagy – egy vagy több köztes jogalanyon keresztül – közvetve valamely nem társult harmadik ország vagy nem társult harmadik országbeli szervezet ellenőrzése vagy korlátozása alatt , többek között a technológiatranszfer tekintetében sem .

(4) Az alapból pénzügyi támogatásban részesülő tevékenységek révén a címzettek által létrehozott eredmények tekintetében és az ezen cikk (8a) bekezdésének sérelme nélkül előzetesen értesíteni kell a Bizottságot a ▌tulajdonjognak nem társult harmadik országra vagy nem társult harmadik országbeli szervezetre történő átruházásáról, vagy a ▌ kizárólagos használati engedély ilyen ország vagy szervezet részére történő megadásáról. Ha az ilyen tulajdonjog- átruházás ellentétes az Unió és tagállamai ▌biztonsági és védelmi érdekeivel vagy az e rendelet 3. cikkében meghatározott célkitűzésekkel , az alap keretében nyújtott finanszírozást vissza kell téríteni .

(5) A tagállamok és a társult országok nemzeti hatóságai hozzáférhetnek az uniós finanszírozásban részesülő kutatási tevékenységekről készült különjelentéshez. Az ilyen hozzáféréshez való jogot jogdíjmentesen kell biztosítani, és azt a Bizottság annak garantálását követően adja meg a tagállamoknak és a társult országoknak, hogy megfelelő titoktartási kötelezettségek lesznek alkalmazandók.

(6) A különjelentést a tagállamok és a társult országok nemzeti hatóságai kizárólag a fegyveres erőik, illetve a biztonsági vagy hírszerzési erőik általi vagy ezek javára történő felhasználással kapcsolatos célokra használhatják fel, ideértve az együttműködési programjaik keretében történő felhasználást is. Ennek a felhasználásnak – nem kizárólagosan – a következőkre kell kiterjednie: tanulmányozás, értékelés, vizsgálat, kutatás, tervezés, ▌termékmegfelelőség és -tanúsítás, üzemeltetés, képzés és hatástalanítás ▌, valamint a közbeszerzésekre vonatkozó műszaki követelmények értékelése és kidolgozása.

(7) A címzettek kötelesek az uniós intézmények, szervek vagy ügynökségek számára jogdíjmentes hozzáférést biztosítani az alapból pénzügyi támogatásban részesülő kutatási tevékenységek eredményeihez a hatáskörükbe tartozó meglévő uniós szakpolitikák vagy programok kidolgozásának, végrehajtásának és nyomon követésének megfelelően indokolt célja érdekében. Ez a hozzáférés kereskedelmi célokat és a piaci versenyben való részvétel céljait nem szolgálhatja.

(8) A kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzésekre vonatkozó finanszírozási megállapodásokban és a szerződésekben – az eredmények lehető legszélesebb körű hasznosulása és a tisztességtelen előnyszerzés megakadályozása érdekében – különleges rendelkezéseket kell megállapítani a tulajdonjog, a hozzáférési jogok és a használati engedélyek területén. Az ajánlatkérő szerv az eredmények saját célú felhasználása vonatkozásában legalább jogdíjmentes hozzáférési joggal rendelkezik, továbbá jogosult harmadik feleknek – méltányos és észszerű feltételekkel, a használati engedély továbbadásának kizárásával, az eredmények hasznosítása céljából – nem kizárólagos használati engedélyt adni vagy a címzetteket ilyen engedély adására kötelezni. Valamennyi tagállam és társult ország jogdíjmentesen hozzáférhet a különjelentéshez. Ha a vállalkozó a kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzést követően a szerződésben megállapított határidőn belül nem hasznosítja kereskedelmileg az eredményeket, akkor köteles az eredmények tulajdonjogát teljes körűen átruházni az ajánlatkérőre.

(8a) Az e rendeletben foglalt rendelkezések nem érinthetik az olyan termékek, berendezések vagy technológiák kivitelét, amelyek egyesítik az alapból pénzügyi támogatásban részesülő kutatási tevékenységek eredményeit, és nem érinthetik a tagállamok mérlegelési jogkörét a védelmi vonatkozású termékek kivitelére vonatkozó politika tekintetében.

(8b) Bármely két vagy több tagállam, illetve társult ország, amelyek multilaterálisan vagy az Unió szervezetének keretein belül együttesen egy vagy több szerződést kötöttek egy vagy több címzettel annak érdekében, hogy együttesen továbbfejlesszék az alapból támogatott kutatási tevékenységek eredményeit, hozzáférési joggal rendelkezik az ilyen címzettek tulajdonában lévő, valamint a szerződés vagy a szerződések végrehajtásához szükséges ilyen eredményekhez. Ezt a hozzáférési jogot jogdíjmentesen és annak biztosítását célzó, meghatározott feltételek mellett kell biztosítani, hogy az említett jogot kizárólag a szerződés vagy a szerződések céljára használják, és hogy megfelelő titoktartási kötelezettségeket határozzanak meg.

III. CÍM

FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉGEKRE VONATKOZÓ

KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

23. cikk

A fejlesztési tevékenységekre vonatkozó további támogathatósági szempontok

(1) ▌ A konzorciumnak igazolnia kell, hogy azon ▌tevékenységek fennmaradó költségeit, amelyekre nem terjed ki az uniós támogatás, más finanszírozási forrásból fogják fedezni, így például a tagállamok ▌vagy a társult országok hozzájárulásaiból vagy jogalanyoktól származó társfinanszírozásból.

(2) ▌ A 11. cikk (3) bekezdésének d) pontjában említett tevékenységeket legalább két tagállam ▌vagy társult ország által a képességekre vonatkozóan közösen elfogadott harmonizált követelmények alapján kell folytatni.

(3) A 11. cikk (3) bekezdésének e)–h) pontjában említett tevékenységek tekintetében a konzorciumnak a nemzeti hatóságok által kiállított okmányokkal kell igazolnia, hogy:

a)	legalább két tagállam ▌vagy társult ország kívánja koordinált módon beszerezni a végterméket vagy használni a technológiát, például adott esetben közös beszerzés révén ;

b)	a tevékenységekre az azon tagállamok ▌vagy társult országok által közösen elfogadott közös műszaki előírások alapján kerül sor, amelyek társfinanszírozzák a tevékenységet, vagy amelyek közösen szándékozzák beszerezni a végterméket vagy felhasználni a technológiát .

24. cikk

A fejlesztési tevékenységekre vonatkozó további odaítélési szempontok

A 13. cikkben említett odaítélési szempontok mellett a munkaprogramban az alábbiakat is figyelembe kell venni :

a)	a védelmi termékek és technológiák teljes életciklusa során a hatékonyság növeléséhez való hozzájárulást, beleértve a költséghatékonyságot, továbbá a közbeszerzési és a karbantartási folyamatban, valamint a hatástalanítási folyamatokban a szinergiák lehetőségét;

b)	a hozzájárulást az európai védelmi ipar további integrációjához az Unió egészében, amelyet a címzettek a tagállamok arra vonatkozó kötelezettségvállalásával igazolnak, hogy a végterméket vagy a technológiát koordinált módon, közösen használják, birtokolják vagy tartják karban.

▌

25. cikk

A fejlesztési tevékenységek eredményeinek tulajdonjoga

(1) Az alapból pénzügyi támogatásban részesülő fejlesztési tevékenységekből származó termékek vagy technológiák nem képezhetik az Unió tulajdonát, és az Unió az említett tevékenységek eredményeihez fűződő szellemitulajdon-jogokra sem tarthat igényt.

▌

(2) Az alapból pénzügyi támogatásban részesülő tevékenységek eredményei nem állhatnak közvetlenül, illetve egy vagy több köztes jogalanyon keresztül közvetve valamely nem társult harmadik ország vagy nem társult harmadik országbeli szervezet ellenőrzése vagy korlátozása alatt, többek között a technológiatranszfer tekintetében sem.

(2a) Ez a rendelet nem érinti a tagállamok mérlegelési jogkörét a védelmi vonatkozású termékek kivitelére vonatkozó politika tekintetében.

(3) Az alapból pénzügyi támogatásban részesülő tevékenységek révén a címzettek által létrehozott eredmények tekintetében és az ezen cikk (2a) bekezdésének sérelme nélkül előzetesen értesíteni kell a Bizottságot a tulajdonjognak nem társult harmadik országra vagy nem társult harmadik országbeli szervezetre történő átruházásáról ▌. Ha az ilyen tulajdonjog-átruházás ellentétes az Unió és tagállamai ▌biztonsági és védelmi érdekeivel, illetve ▌a 3. cikkben meghatározott célkitűzésekkel, ▌az alap keretében nyújtott finanszírozást vissza kell téríteni .

(4) Amennyiben az uniós támogatást egy tanulmányra irányuló közbeszerzés formájában nyújtják, a tagállamok ▌vagy a társult országok számára írásbeli kérésük alapján biztosítani kell annak díjmentes, nem kizárólagos használati jogát.

▌

IV. CÍM

IRÁNYÍTÁS, NYOMON KÖVETÉS, ÉRTÉKELÉS ÉS KONTROLL

27. cikk

Munkaprogramok

(1) Az alapot a költségvetési rendelet 110. cikkének megfelelően létrehozott éves ▌munkaprogramokon keresztül kell végrehajtani. A munkaprogramok adott esetben meghatározzák a vegyesfinanszírozási műveletekre fenntartott teljes összeget. A munkaprogramok meghatározzák a kkv-k határokon átnyúló részvételét elősegítő teljes költségvetést.

(2) A Bizottság a munkaprogramokat végrehajtási jogi aktusok révén a 28. cikk (2) bekezdésében említett eljárás keretében fogadja el.

(3) A munkaprogramokban részletesen meg kell határozni az alapból pénzügyi támogatásban részesítendő kutatási témákat, valamint tevékenységi kategóriákat. E kategóriáknak összhangban kell lenniük a 3. cikkben említett védelmi prioritásokkal.

A munkaprogram azon részének kivételével, amely a forradalmi védelmi technológia alkalmazásairól szól, az említett kutatási témák és tevékenységi kategóriák a következő területeken alkalmazott termékekre és technológiákra vonatoznak:

a)	előkészítés, védelem, telepítés és fenntarthatóság;

b)	információkezelés és információs fölény, továbbá vezetés, irányítás, kommunikáció, informatika, hírszerzés, megfigyelés és felderítés (C4ISR), kibervédelem és kiberbiztonság; valamint

c)	beavatkozás és effektorok.

(4) A munkaprogramoknak adott esetben tartalmazniuk kell funkcionális követelményeket, és meg kell határozni bennük a 8. cikk szerinti uniós finanszírozási formákat, nem akadályozva a versenyt a pályázati felhívások szintjén.

A munkaprogramokban figyelembe vehető az alap által már pénzügyi támogatásban részesített, hozzáadott értékkel rendelkező kutatási tevékenységek eredményeinek a fejlesztési szakaszba történő átvitele is.

28. cikk

A bizottság

(1) A Bizottságot egy, a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság segíti. Az Európai Védelmi Ügynökséget fel kell kérni arra, hogy megfigyelőként ossza meg a meglátásait és adjon szakvéleményt. Az Európai Külügyi Szolgálatot ugyancsak fel kell kérni arra, hogy nyújtson segítséget.

A bizottság külön összetételben is ülésezik, többek között az alap keretében végzett tevékenységekkel kapcsolatos védelmi és biztonsági kérdések megvitatása céljából.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazandó.

28a. cikk

Konzultáció a projektmenedzserrel

Amennyiben valamely tagállam vagy egy társult ország projektmenedzsert nevez ki, a Bizottság a kifizetés teljesítését megelőzően a tevékenység tekintetében elért előrelépésekről konzultál a projektmenedzserrel.

29. cikk

Független szakértők

(1) A Bizottság független szakértőket jelöl ki, akik támogatást nyújtanak a 7. cikk szerinti etikai ellenőrzésben és a költségvetési rendelet ▌237. cikke ▌szerinti ajánlatértékelésben. ▌

(2) A független szakértőknek a tagállamok lehető legszélesebb köréből származó uniós polgároknak kell lenniük, és ezeket a szakértőket ▌a védelmi minisztériumoknak és az alárendelt ügynökségeknek, az egyéb megfelelő kormányzati szerveknek , a kutatóintézeteknek, az egyetemeknek, a vállalkozói szövetségeknek vagy a védelmi ágazat vállalkozásainak címzett, a részvételi szándék kifejezésére való felhívások alapján kell ▌ kiválasztani szakértői jegyzék összeállítása céljából. A költségvetési rendelet ▌237.▌ cikkétől eltérve ez a jegyzék nem hozható nyilvánosságra.

(3) A kijelölt független szakértők biztonsági referenciáit a megfelelő tagállam hitelesíti .

(4) A szakértők biztonsági referenciáinak átláthatósága érdekében a 28. cikkben említett bizottságot évente tájékoztatni kell a szakértői jegyzékről. A Bizottság gondoskodik továbbá arról, hogy a szakértők ne végezzenek értékelést, tanácsadást, illetve ne nyújtsanak segítséget olyan ügyekben, amelyekkel kapcsolatban az esetükben összeférhetetlenség áll fenn.

(5) A független szakértőket a nekik szánt feladatok ellátásához szükséges képességeik, tapasztalataik és ismereteik alapján kell kiválasztani.

30. cikk

A minősített adatokra vonatkozó szabályok alkalmazása

(1) E rendelet hatályának megfelelően:

a)	mindegyik tagállam ▌biztosítja, hogy ▌az Európai Unió minősített adatai tekintetében olyan mértékű védelmet biztosít , amely egyenértékű ▌a 2013/488/EU határozat (18) mellékleteiben foglalt tanácsi biztonsági szabályok által biztosított védelemmel;

a1)	a Bizottság az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról szóló, 2015. március 13-i (EU, Euratom) 2015/444 bizottsági határozatban foglalt biztonsági szabályoknak megfelelően védi a minősített adatokat ;

▌

a ▌harmadik országokban lakóhellyel rendelkező természetes személyek és az ott letelepedett jogi személyek az alapra vonatkozó EU-minősített adatokat csak abban az esetben kezelhetnek, ha az adott országban olyan biztonsági szabályozás vonatkozik rájuk, amely olyan mértékű védelmet biztosít, amely legalább egyenértékű az (EU, Euratom) 2015/444 bizottsági határozatban foglalt bizottsági biztonsági szabályok és a 2013/488/EU határozatban ▌foglalt tanácsi biztonsági szabályok által biztosított védelemmel;

(c1)

a valamely harmadik országban vagy nemzetközi szervezet által alkalmazott biztonsági szabályozás egyenértékűségét az Unió és az adott harmadik ország vagy nemzetközi szervezet között – az EUMSZ 218. cikkében meghatározott eljárással összhangban és a 2013/488/EU határozat 13. cikkének figyelembevételével – megkötött adatbiztonsági megállapodásban kell meghatározni, amelynek adott esetben ki kell terjednie az ipari biztonsággal kapcsolatos kérdésekre is;

a 2013/488/EU határozat 13. cikkének, valamint az ipari biztonság tekintetében az (EU, Euratom) 2015/444 bizottsági határozatban meghatározott irányadó szabályok sérelme nélkül, természetes személyek vagy jogi személyek, harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek számára szükség esetén, eseti alapon hozzáférést lehet biztosítani az Európai Unió minősített adataihoz, figyelembe véve ezen adatok jellegét és tartalmát, a címzett érdekeltségét, valamint az Unió számára jelentkező előnyök mértékét.

(2) Az olyan tevékenységek esetében, amelyek keretében minősített adatok felhasználására kerül sor, ilyen adatok felhasználását igénylik ▌vagy ilyen adatokat foglalnak magukban, az érintett finanszírozó szervnek a pályázati felhívásban/a pályázati dokumentációban meg kell határoznia az ilyen adatok megfelelő szintű biztonságának biztosításához szükséges intézkedéseket és követelményeket.

(3) A Bizottság létrehoz egy biztonságos információcsere-rendszert az érzékeny információknak és a minősített adatoknak a Bizottság és a tagállamok, továbbá a társult országok közötti, valamint – adott esetben – a kérelmezőkkel és a címzettekkel történő megosztásának megkönnyítése érdekében. E rendszer keretében figyelembe kell venni a tagállamok nemzeti biztonsági szabályozásait.

(4) A kutatási vagy fejlesztési tevékenységek során létrehozott új minősített információk kibocsátójának kilétéről azon tagállamok határoznak, amelyek területén a címzettek letelepedtek. E célból az érintett tagállamok a tevékenységgel kapcsolatos minősített adatok védelmére és kezeléséhez egyedi biztonsági keretet határozhatnak meg, amelyről tájékoztatják a Bizottságot. Az ilyen biztonsági keret nem érinti a Bizottság azon lehetőségét, hogy hozzáférjen a tevékenység végrehajtása szempontjából szükséges adatokhoz.

Ha az érintett tagállamok nem alakítanak ki ilyen egyedi biztonsági keretet, a Bizottság hozza létre a tevékenységre vonatkozó biztonsági keretet az (EU, Euratom) 2015/444 határozat rendelkezéseivel összhangban.

A tevékenységre alkalmazandó biztonsági keretet legkésőbb a finanszírozási megállapodás vagy a szerződés aláírása előtt létre kell hozni.

31. cikk

Nyomon követés és jelentéstétel

(1) Az alap végrehajtásának és az alap 3. cikkben meghatározott általános és egyedi célkitűzéseinek megvalósítása terén tett előrelépések nyomon követéséhez használandó mutatókat a melléklet tartalmazza.

(2) Annak érdekében, hogy hatékonyan meg lehessen vizsgálni azt, hogy az alap tekintetében elért előrelépésekkel hogyan valósulnak meg az alap célkitűzései, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 36. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a melléklet módosítására vonatkozóan a mutatók felülvizsgálata vagy kiegészítése céljából, amikor azt szükségesnek ítéli, valamint hogy kiegészítse ezt a rendeletet a nyomonkövetési és értékelési keret létrehozására vonatkozó rendelkezésekkel.

(3) A Bizottság rendszeresen nyomon követi az alap végrehajtását, és évente jelentést készít a teljesítés helyzetéről az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, többek között arról is, hogy az európai védelmi ipari fejlesztési program és a védelmi célú kutatásra irányuló előkészítő intézkedés kapcsán azonosított és levont tanulságokat miként veszik figyelembe az alap végrehajtása során . Ennek érdekében a Bizottság meghozza a nyomon követéshez szükséges intézkedéseket.

(4) A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy az alap végrehajtásának nyomon követésére vonatkozó adatokat és az eredményeket hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében az uniós pénzeszközök címzettjeire vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.

32. cikk

Az alap értékelése

(1) Az értékeléseket időben el kell végezni ahhoz, hogy a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek.

(2) Az alap időközi értékelését az alap végrehajtásáról rendelkezésre álló elegendő információ birtokában, de legkésőbb négy évvel az alap végrehajtásának kezdetét követően kell elvégezni. A 2024. július 31-ig elkészített időközi értékelő jelentésben mindenekelőtt a következők szerepelnek: az alap irányításának – többek között a független szakértőkkel kapcsolatos rendelkezések, a 7. cikkben említett etikai eljárások alkalmazása, valamint az európai védelmi ipari fejlesztési program és a védelmi célú kutatásra irányuló előkészítő intézkedés kapcsán levont tanulságok tekintetében történő – értékelése, a végrehajtási arányok és a – kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok bevonását és azok határokon átnyúló részvételének mértékét is magában foglaló – projekt-odaítélési eredmények, a 16. cikkben meghatározottak szerint a közvetett költségek megtérítési arányai, a pályázati felhívásokban a forradalmi technológiákra elkülönített összegek , továbbá a költségvetési rendelet ▌195. ▌cikkének megfelelően nyújtott finanszírozás. Az időközi értékelésnek ezenkívül a címzettek származási országára, az egyes projektekben részt vevő országok számára és lehetőség szerint a keletkezett szellemitulajdon-jogok megoszlására vonatkozóan is információkat kell tartalmaznia. A Bizottság javaslatokat tehet e rendelet megfelelő módosításaira.

(3) A végrehajtási időszak végén, de legkésőbb 2027 . december 31. után négy évvel a Bizottság elvégzi az alap végrehajtásának végső értékelését. A végső értékelő jelentés tartalmazza a végrehajtás eredményeit és az adott időpontban lehetséges mértékben az alap hatását. A jelentésben – a tagállamokkal, a társult országokkal és a legfontosabb érdekelt felekkel folytatott megfelelő konzultációk alapján – értékelni kell mindenekelőtt a 3. cikkben meghatározott célkitűzések teljesítése terén elért eredményeket. A jelentésnek elő kell segítenie annak meghatározását, hogy a védelmi termékek és technológiák fejlesztése terén az Unió mely területeken függ harmadik országoktól. A jelentésben elemezni kell továbbá az alap keretében végrehajtott projektekben való határokon átnyúló részvételt – többek között a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok részéről –, a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok integrációját a globális értékláncba és az alap hozzájárulását a képességfejlesztési tervben azonosított hiányosságok kezeléséhez . Ezenkívül az értékelésnek a címzettek származási országára és lehetőség szerint a keletkezett szellemitulajdon-jogok megoszlására vonatkozóan is információkat kell tartalmaznia.

33. cikk

Ellenőrzések

A költségvetési rendelet ▌127. ▌cikke szerinti általános megbízhatóság alapját az uniós hozzájárulás felhasználására vonatkozóan személyek vagy szervezetek – köztük az uniós intézmények vagy szervek által felhatalmazottaktól eltérőek – által végzett ellenőrzések képezik. Az EUMSZ 287. cikke alapján az Európai Számvevőszék megvizsgálja az Unió összes bevételre és kiadásra vonatkozó elszámolását.

34. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

Ha egy harmadik ország nemzetközi megállapodás alapján elfogadott határozat vagy más jogi eszköz szerint részt vesz az alapban, biztosítja, hogy az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, az ▌OLAF és az Európai Számvevőszék megkapják a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést. Az OLAF esetében e jogok közé tartozik az Európai Csalás Elleni Hivatal ▌ által lefolytatott vizsgálatokról szóló 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben előírt vizsgálatok – köztük például helyszíni ellenőrzések és szemlék – lefolytatásához való jog is.

35 cikk

Tájékoztatás, kommunikáció és nyilvánosságra hozatal

(1) Az uniós finanszírozás címzettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és (különösen a tevékenységek és azok eredményeinek a népszerűsítésekor) gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos módon célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak. A kutatási tevékenységek eredményein alapuló tudományos publikációk közzétételének lehetőségét a támogatási vagy finanszírozási megállapodásban kell szabályozni.

(2) A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez az alaphoz, valamint annak tevékenységeihez és eredményeihez kapcsolódóan. Az alaphoz allokált pénzügyi forrásokat ezenfelül az Unió azon politikai prioritásaira vonatkozó ▌kommunikáció költségeinek fedezésére is kell fordítani, amelyek kapcsolódnak a 3. cikkben említett célkitűzésekhez.

(2a) Az alap számára elkülönített pénzügyi források emellett a terjesztési tevékenységek, partnerségek kiépítésére szolgáló rendezvények és figyelemfelkeltő tevékenységek megszervezéséhez is hozzájárulhatnak, mindenekelőtt az ellátási láncoknak a kkv-k határokon átnyúló részvételét előmozdító megnyitása céljából.

V. CÍM

FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUSOK, ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

36. cikk

Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

(1) A Bizottságnak a 31. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól e rendelet hatálybalépésének időpontjától kezdődő hatállyal.

(2) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 31. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(3) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5) A 31. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

37. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az (EU) 2018/1092 rendelet (az európai védelmi ipari fejlesztési program) 2021. január 1-jével hatályát veszti.

38. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) Ez a rendelet nem érinti az érintett tevékenység lezárásig történő folytatását vagy módosítását az (EU) 2018/1092 rendelet , valamint a védelmi célú kutatásra irányuló előkészítő intézkedés szerint, amelyek továbbra is alkalmazandók mind az érintett tevékenységekre azok lezárásáig , mind pedig a tevékenységek eredményeire .

(2) Az alap pénzügyi keretösszegéből fedezhetők továbbá az alap, valamint annak elődjei, az európai védelmi ipari fejlesztési program és a védelmi kutatásra irányuló előkészítő intézkedés alapján elfogadott intézkedések közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadások.

(3) A 2027. december 31-ig be nem fejezett tevékenységekkel kapcsolatos igazgatási feladatok ellátása céljából szükség esetén előirányzatok állíthatók be a 2027 utáni költségvetésbe a 4. cikk (4) bekezdésében meghatározott kiadások fedezésére.

39. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. Ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt …, …-án/-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

a Tanács részéről

az elnök

(1) Az Európai Parlament 2019. április 18-i álláspontja. Az aláhúzással kiemelt szövegre vonatkozóan nem született megállapodás az intézményközi tárgyalások keretében.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/43/EK irányelve (2009. május 6.) a védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferére vonatkozó feltételek egyszerűsítéséről (HL L 146., 2009.6.10., 1. o.); az Európai Parlament és a Tanács 2009/81/EK irányelve (2009. július 13.) a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról (HL L 216., 2009.8.20., 76. o.).

(3) A Tanács 2013/755/EU határozata (2013. november 25.) az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról (tengerentúli társulási határozat) (HL L 344., 2013.12.19., 1. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193, 2018.7.30, 1. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1092 rendelete (2018. július 18.) az Unió védelmi iparának versenyképességét és innovációs képességét támogató európai védelmi ipari fejlesztési program létrehozásáról (HL L 200., 2018.8.7., 30. o.).

(7) A hivatkozást naprakésszé kell tenni: HL C 373., 2013.12.20., 1. o. A megállapodás a következő címen érhető el: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:32013Q1220(01)&from=HU

(9) A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).

(11) A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).

(13) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/43/EK irányelve (2009. május 6.) a védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferére vonatkozó feltételek egyszerűsítéséről (HL L 146., 2009.6.10., 1. o.).

(14) A Bizottság 2003/361/EK ajánlása (2003. május 6.) a mikro-, a kis- és a középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).

(15) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).

(16) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 243. o.).

(17) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/81/EK irányelve (2009. július 13.) a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról, valamint a 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelv módosításáról (HL L 216., 2009.8.20., 76. o.).

(18) HL L 274., 2013.10.15., 1. o.

MELLÉKLET

MUTATÓK AZ ALAP EGYEDI CÉLKITŰZÉSEINEK MEGVALÓSÍTÁSA TERÉN ELÉRT EREDMÉNYEKRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ

A 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott egyedi célkitűzés:

1. mutató

Résztvevők

Mérőszám: a részt vevő jogalanyok száma (méret, típus és honosság szerinti bontásban )

2. mutató

Kutatási együttműködés

Mérőszám:

2.1.	a finanszírozott projektek száma és értéke

2.2.	határokon átnyúló együttműködés: a kkv-knak és a közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak odaítélt szerződések aránya, a határokon átnyúló együttműködésen alapuló szerződések értékével

2.3.	azon címzettek aránya, amelyek az alap hatálybalépését megelőzően nem végeztek olyan kutatási tevékenységeket, amelyek védelmi célú alkalmazással rendelkeznek

3. mutató

Innovációs termékek

Mérőszám:

3.1.	az alapból pénzügyi támogatásban részesülő projektekből származó új szabadalmak száma

3.2.	a szabadalmak aggregált megoszlása a közepes piaci tőkeértékű vállalatok, a kkv-k és azon jogalanyok között, amelyek sem nem közepes piaci tőkeértékű vállalatok, sem nem kkv-k

3.3.	a szabadalmak aggregált megoszlása tagállamonként

A 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott egyedi célkitűzés:

4. mutató

Együttműködésen alapuló képességfejlesztés

Mérőszám: azon finanszírozott tevékenységek száma és értéke , amelyek a képességfejlesztési tervben azonosított képességhiányok kezelését célozzák

4. mutató

Folyamatos támogatás a teljes K+F-ciklus alatt

Mérőszám: a szellemitulajdon-jogok hátterében való jelenlét vagy a korábban támogatott tevékenységek során létrejött eredmények

5. mutató

Munkahelyteremtés/-támogatás:

Mérőszám: a támogatott védelmi K+F terén alkalmazottak száma tagállamonként

2021.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 158/1001

P8_TA(2019)0431

Fedezett kötvények formájában fennálló kitettségek ***I

Az Európai Parlament 2019. április 18-i jogalkotási állásfoglalása az 575/2013/EU rendelet fedezett kötvények formájában fennálló kitettségek tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0093 – C8-0112/2018 – 2018/0042(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 158/75)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0093),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0112/2018),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

—	tekintettel az Európai Központi Bank 2018. augusztus 22-i véleményére (1),

—	tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. július 11-i véleményére (2),

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

—	tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A8-0384/2018),

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 382., 2018.10.23., 2. o.

(2) HL C 367., 2018.10.10., 56. o.

P8_TC1-COD(2018)0042

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 18-án került elfogadásra az 575/2013/EU rendelet fedezett kötvények formájában fennálló kitettségek tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/2160 rendelettel.)

2021.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 158/1002

P8_TA(2019)0432

Fedezett kötvények és közfelügyeletük ***I

Az Európai Parlament 2019. április 18-i jogalkotási állásfoglalása a fedezett kötvények kibocsátásáról és a fedezett kötvények közfelügyeletéről, továbbá a 2009/65/EK irányelv és a 2014/59/EU irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2018)0094 – C8-0113/2018 – 2018/0043(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 158/76)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0094),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, valamint 53. és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0113/2018),

—	tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapra vonatkozó véleményére,

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére és 114. cikkére,

—	tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. július 11-i véleményére (1),

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 59. és 39. cikkére,

—	tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A8-0390/2018),

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

tudomásul veszi a Bizottság ezen állásfoglaláshoz csatolt nyilatkozatát;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 367., 2018.10.10., 56. o.

P8_TC1-COD(2018)0043

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 18-án került elfogadásra a fedezett kötvények kibocsátásáról és a fedezett kötvények közfelügyeletéről, továbbá a 2009/65/EK és a 2014/59/EU irányelv módosításáról szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/2162 irányelvvel.)

MELLÉKLET A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ

Nyilatkozat az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendeletnek a hitelintézetekre vonatkozó likviditásfedezeti követelmények tekintetében történő módosításáról

A [fedezett kötvények kibocsátásáról és a fedezett kötvények közfelügyeletéről, továbbá a 2009/65/EK irányelv és a 2014/59/EU irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre] irányuló javaslat 16. cikkében meghatározott, a fedezett kötvények külön likviditási pufferére vonatkozó követelmények átfedésben lehetnek a hitelintézetekre vonatkozó, az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet szerinti általános likviditási puffer fenntartására vonatkozó követelményekkel.

Ennek az átfedésnek a megszüntetése és egyúttal annak biztosítása érdekében, hogy a fedezett kötvényekre vonatkozó külön likviditási puffert a likviditásfedezeti mutató (LCR) által lefedett időszakban is alkalmazzák, a Bizottság hajlandó az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet módosításával rendezni a fedezett kötvények különleges helyzetét. Ezt a módosítást időben el kell fogadni ahhoz, hogy az a fedezett kötvények kibocsátásáról és a fedezett kötvények felügyeletéről szóló irányelv alkalmazásának kezdőnapja előtt hatályba léphessen.

2021.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 158/1005

P8_TA(2019)0433

InvestEU ***I

Az Európai Parlament 2019. április 18-i jogalkotási állásfoglalása az InvestEU program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0439 – C8-0257/2018 – 2018/0229(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 158/77)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0439),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 173. cikkére és 175. cikkének (3) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0257/2018),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

—	tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. október 17-i véleményére (1),

—	tekintettel a Régiók Bizottságának 2018. december 5-i véleményére (2),

—	tekintettel elnöke által a bizottsági elnökökhöz intézett, 2019. január 25-i levelére, amely felvázolja a Parlament megközelítését a többéves pénzügyi keretbe tartozó, 2020 utáni ágazati programokra vonatkozóan,

—	tekintettel a Tanács által az Európai Parlament elnökéhez intézett, 2019. április 1-i levélre, amelyben megerősíti a társjogalkotók által a tárgyalások során kialakított közös értelmezést,

—	tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

—	tekintettel a Költségvetési Bizottság és a Gazdasági és Monetáris Bizottság által az eljárási szabályzat 55. cikke alapján folytatott közös tanácskozásokra,

—

tekintettel a Költségvetési Bizottság és a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére, valamint az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, a Regionális Fejlesztési Bizottság és a Kulturális és Oktatási Bizottság véleményeire (A8-0482/2018),

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot (3);

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 62., 2019.2.15., 131. o.

(2) HL C 86., 2019.3.7., 310. o.

(3) Ez az álláspont lép a 2019. január 16-án elfogadott módosítások helyébe (Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0026).

P8_TC1-COD(2018)0229

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 18-án került elfogadásra az InvestEU program létrehozásáról szóló (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 173. cikkére, valamint 175. cikke harmadik bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

mivel:

(1)

Az infrastrukturális beruházási tevékenységek a 2009. évi GDP-arányosan 2,2 %-os szintről 2016-ra 8 %-ra csökkentek az Unióban, amely 20 %-kal alacsonyabb a globális pénzügyi válság előtti beruházási rátáknál. A beruházások GDP-hez viszonyított aránya ma már javul az Unióban, de még mindig elmarad a gazdasági fellendülés időszakában elvárhatótól, és nem tudja ellensúlyozni a több éven át tartó beruházási hiányt. Ennél is fontosabb, hogy a jelenlegi beruházási szintek és beruházási előrejelzések a technológiai változás és a globális versenyképesség fényében nem felelnek meg az Unió – többek között az innovációra, a készségfejlesztésre, az infrastruktúrára és a kis- és középvállalkozásokra (kkv-k) irányuló – hosszú távú növekedés fenntartásához szükséges strukturális beruházási igényeinek, és nem elegendők az olyan kulcsfontosságú társadalmi kihívások kezeléséhez, mint a fenntarthatóság vagy a népesség elöregedése. Következésképpen a piaci hiányosságok és az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezeléséhez további támogatásra van szükség annak érdekében, hogy a célágazatokban csökkenjen a beruházási hiány és megvalósíthatók legyenek az Unió szakpolitikai célkitűzései.

(2)

Az értékelések kiemelték, hogy a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerethez kapcsolódó finanszírozási eszközök sokfélesége átfedéseket eredményezett. Ez a közvetítők és a végső kedvezményezettek számára is összetett helyzeteket teremtett azáltal, hogy különböző támogathatósági és jelentéstételi szabályoknak kellett megfelelniük. A szabályok összehangolatlansága megakadályozta a különböző uniós források ötvözését is, pedig ez észszerű lett volna a különböző finanszírozási formákat igénylő projektek támogatásához. Ezért van szükség egyetlen alap – az InvestEU Alap – létrehozására, az európai beruházási terv keretében felállított Európai Stratégiai Beruházási Alap tapasztalataira is építve, amelyen keresztül a finanszírozási lehetőségek egyetlen költségvetési garanciamechanizmusba történő integrálása és egyszerűsítése révén a végső kedvezményezettek számára hatékonyabban működő támogatást lehet biztosítani, ezáltal fokozva az uniós beavatkozás hatását az uniós költségvetésre háruló költségek csökkentése mellett.

(3)

Az elmúlt években az Unió ambiciózus stratégiákat fogadott el az egységes piac kiteljesítése, valamint a fenntartható és inkluzív növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzése céljából: ilyen az Európa 2020 stratégia, a tőkepiaci unió, a digitális egységes piaci stratégia, az európai kulturális menetrend, a „Tiszta energia minden európainak” kezdeményezéscsomag, a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési terv, az alacsony kibocsátású mobilitás stratégiája, a biztonsággal és a védelemmel kapcsolatos uniós törekvések, ▌az európai űrstratégia és a szociális jogok európai pillére . Az InvestEU Alap a beruházások és a finanszírozáshoz jutás támogatásával várhatóan kiaknázza és fokozza az említett egymást is erősítő stratégiák közötti szinergiákat.

(4)

Uniós szinten a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere szolgál a kiemelt reformok meghatározásának és a reformvégrehajtás nyomon követésének kereteként. Az említett reformprioritások támogatása érdekében a tagállamok adott esetben a helyi és regionális önkormányzatokkal együttműködésben kidolgozzák saját többéves nemzeti beruházási stratégiáikat. A stratégiákat az éves nemzeti reformprogramokkal együtt kell bemutatni a nemzeti és/vagy uniós finanszírozásban részesülő kiemelt beruházási projektek ismertetése és koordinálása céljából. A stratégiák emellett azt a célt is szolgálják, hogy az uniós finanszírozást koherens módon és a kapott pénzügyi támogatás hozzáadott értékét maximalizálva használják fel, különösen az európai strukturális és beruházási alapok, az európai beruházásstabilizáló funkció vagy adott esetben az InvestEU Alap keretében támogatott programokból származó pénzügyi támogatás esetében.

(5)

Az InvestEU Alapnak hozzá kell járulnia az Unió versenyképességének és társadalmi-gazdasági konvergenciájának javításához, többek között az innováció, a digitalizáció és az erőforrásoknak a körforgásos gazdasággal összhangban történő hatékony felhasználása területén, az uniós gazdasági növekedés fenntarthatóságához és inkluzivitásához , valamint a társadalom ellenálló képességéhez ▌és az uniós tőkepiacok integrációjához, beleértve a széttagoltságuk kezelését és az uniós vállalkozások finanszírozási forrásainak diverzifikálását célzó megoldásokat. Ennek érdekében az InvestEU Alapnak technikai és gazdasági szempontból életképes projekteket kell támogatnia egy olyan keret létrehozásával, amely lehetővé teszi a hitelviszonyt megtestesítő, kockázatmegosztási és tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok használatát az uniós költségvetésből biztosított garancia mellett és adott esetben a végrehajtó partnerektől származó pénzügyi hozzájárulásokkal. Az InvestEU Alapból nyújtott támogatásnak a felmerülő igényekhez kell igazodnia, ugyanakkor arra kell összpontosítania , hogy stratégiai, hosszú távú előnyöket biztosítson az egyébként nem finanszírozott vagy nem kellőképpen finanszírozott főbb uniós szakpolitikai területeken, ily módon hozzájárulva az Unió szakpolitikai célkitűzéseinek eléréséhez . Az Alap támogatásainak az ágazatok és régiók széles körét kell lefedniük, elkerülve a túlzott ágazati vagy földrajzi koncentrációt.

(5a)

A kulturális és kreatív ágazatok az európai gazdaság rugalmas és gyorsan növekvő ágazatai, amelyek szellemi tulajdonból és az egyéni kreativitásból hoznak létre gazdasági és kulturális értéket. Ezen ágazatokat immateriális javak jellemzik, ami viszont korlátozza hozzáférésüket a beruházásokhoz, a növekedéshez és a nemzetközi szintű versenyhez elengedhetetlenül szükséges magánfinanszírozáshoz. Az InvestEU programnak továbbra is meg kell könnyítenie a kulturális és kreatív ágazaton belül működő kkv-k és szervezetek forráshoz jutását.

(6)

Az InvestEU Alap keretében tárgyi eszközökre és immateriális javakra – beleértve a kulturális örökséget – irányuló beruházásokat kell támogatni a fenntartható és inkluzív növekedés, a beruházások és a foglalkoztatás előmozdítása érdekében, ezáltal hozzájárulva a jólét fokozásához, a méltányosabb jövedelemelosztáshoz és a nagyobb gazdasági, társadalmi és területi kohézióhoz az Unióban. Az InvestEU Alap által finanszírozott projekteknek meg kell felelniük az Unió környezetvédelmi és szociális normáinak, köztük a munkavállalói jogoknak. Az InvestEU Alapon keresztül végrehajtott beavatkozásnak ki kell egészítenie a vissza nem térítendő támogatás útján biztosított uniós támogatást.

(7)

Az Unió jóváhagyta az ENSZ 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendjében meghatározott célokat és fenntartható fejlesztési céljait, valamint a 2015. évi Párizsi Megállapodást és a 2015–2030-as időszakra szóló sendai katasztrófakockázat-csökkentési keretet. Az elfogadott célkitűzések – többek között az Unió környezetvédelmi szakpolitikáiba ágyazott célok – elérése érdekében jelentősen meg kell erősíteni a fenntartható fejlődésre irányuló intézkedéseket. Ezért a fenntartható fejlődés alapelvei különös hangsúlyt kapnak az InvestEU Alap kialakítása során.

(8)

Az InvestEU programnak hozzá kell járulnia egy olyan fenntartható uniós pénzügyi rendszer kiépítéséhez, amely – a fenntartható növekedés finanszírozásáról szóló bizottsági cselekvési tervben meghatározott célkitűzésekkel összhangban – támogatja a magántőke átirányítását a fenntartható beruházások felé (4).

(9)

Az éghajlatváltozás kezelésének fontosságára való tekintettel és összhangban az Uniónak a Párizsi Megállapodás végrehajtása és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak elérése tekintetében tett kötelezettségvállalásaival az InvestEU program hozzá fog járulni az éghajlati szempontok érvényesítéséhez és ahhoz az átfogó célkitűzéshez, mely szerint a többéves pénzügyi keret 2021 és 2027 közötti időszakában az uniós költségvetés kiadásainak 25 %-át és amint lehetséges, de legkésőbb 2027-re évente 30 %-át éghajlat-politikai célkitűzések támogatására fordítsák. Az InvestEU program keretében végrehajtott intézkedések várhatóan a program teljes pénzügyi keretösszegének legalább 40 %-át fordítják éghajlat-politikai célkitűzésekre. A megfelelő intézkedések az InvestEU program előkészítése és végrehajtása során kerülnek meghatározásra, majd ezeket a kapcsolódó értékelések és felülvizsgálatok során újból megvizsgálják.

(10)

Az InvestEU Alap éghajlat-politikai célok eléréséhez való hozzájárulásának nyomon követése a Bizottság által a lehetséges végrehajtó partnerekkel együttműködésben kidolgozott uniós éghajlat-politikai teljesítménykövetési rendszeren keresztül történik majd, megfelelő módon felhasználva az [a fenntartható beruházást elősegítő keret létrehozásáról szóló rendelet (5)] által előírt kritériumokat annak meghatározására, hogy egy gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntartható-e. Az InvestEU programnak a fenntartható fejlesztési célok egyéb dimenzióinak végrehajtásához is hozzá kell járulnia.

(11)

A Világgazdasági Fórum globális kockázatokról szóló 2018. évi jelentése szerint a világgazdaságot fenyegető tíz legfontosabb kockázat fele a környezethez kapcsolódik. E kockázatok közé tartozik a levegő, a talaj, a szárazföldi vizek és az óceánok szennyezése, a szélsőséges időjárási események, a biológiai sokféleség csökkenése és az éghajlatváltozás mérséklésének és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásnak a hiányosságai. A környezetvédelmi elvek szorosan beágyazódnak a Szerződésekbe és számos uniós szakpolitikába. Ezért az InvestEU Alaphoz kapcsolódó műveletek során elő kell mozdítani a környezetvédelmi célkitűzések érvényesítését. A környezetvédelmet és a kapcsolódó kockázatmegelőzést és -kezelést be kell építeni a beruházások előkészítésébe és végrehajtásába. Az EU-nak nyomon kell követnie továbbá a biológiai sokféleséggel és a légszennyezés ellenőrzésével kapcsolatos kiadásait a biológiai sokféleségről szóló egyezmény és az (EU) 2016/2284 európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) szerinti jelentéstételi kötelezettségek betartása érdekében. Következésképpen a környezetvédelmi fenntarthatóság célkitűzéséhez kapcsolódó beruházások nyomon követését olyan egységes módszertan alapján kell végrehajtani, amely összhangban van más uniós programok keretében kidolgozott, az éghajlat, a biológiai sokféleség és a légszennyezés kezelésére alkalmazott módszerekkel, hogy lehetővé tegye a beruházások által a természeti tőke alapvető elemeire, többek között a levegőre, a vízre, a talajra és a biológiai sokféleségre gyakorolt egyedi és együttes hatások értékelését.

(12)

A jelentős uniós támogatásban részesülő, mindenekelőtt az infrastruktúrára irányuló beruházási projekteket a végrehajtó partnernek át kell világítania annak megállapítása érdekében, hogy azoknak van-e környezeti, éghajlati vagy társadalmi hatásuk, és ha igen, a projekteket fenntarthatósági vizsgálatnak kell alávetni egy olyan iránymutatás alapján, amelyet a Bizottságnak az InvestEU program keretében a lehetséges végrehajtó partnerekkel szoros együttműködésben kell kidolgoznia, és amely megfelelő módon felhasználja a [a fenntartható beruházást elősegítő keret létrehozásáról szóló rendelet] által megállapított kritériumokat annak meghatározásához, hogy a gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntartható-e, továbbá összeegyeztethető a más uniós programokhoz kidolgozott iránymutatásokkal. Ennek az iránymutatásnak az arányosság elvével összhangban megfelelő rendelkezéseket kell tartalmaznia az indokolatlan adminisztratív terhek elkerülésére , és az iránymutatásban meghatározott bizonyos nagyságrend alatti projekteket ki kell zárni a fenntarthatósági vizsgálatból . Amennyiben a végrehajtó partner következtetései szerint nincs szükség fenntarthatósági vizsgálat elvégzésére, e megállapítását indokolja a beruházási bizottság felé. Az éghajlat-politikai célkitűzésekkel össze nem egyeztethető műveletek nem jogosultak az e rendelet szerinti támogatásokra.

(13)

A pénzügyi válság időszakában visszaesett az infrastrukturális beruházások szintje, ami meggyengítette az Unió képességét a fenntartható növekedés, a versenyképesség és a konvergencia fellendítésére. Az európai infrastruktúrára fordított jelentős beruházások , különösen az összeköttetések és az energiahatékonyság, valamint az egységes európai közlekedési térség kialakítása tekintetében, elengedhetetlenek az Unió fenntarthatósági céljai, többek között a fenntartható fejlesztési célokkal kapcsolatos uniós kötelezettségvállalások, valamint a 2030-ra elérendő energiaügyi és éghajlat-politikai célok teljesítéséhez. Ennek megfelelően az InvestEU Alapból nyújtott támogatásnak a közlekedésre, az energiaügyre, többek között az energiahatékonyságra és a megújuló és más, biztonságos és fenntartható, alacsony kibocsátású energiaforrásokra , környezetvédelmi, éghajlat-politikai intézkedésekre, valamint a tengeri és a digitális infrastruktúrára irányuló beruházásokat kell megcéloznia. Az InvestEU program keretében prioritásként kell kezelni azokat a területeket, ahol a beruházások szintje a szükségesnél alacsonyabb, illetve ahol további beruházásokra van szükség. Az uniós finanszírozási támogatás hatásának és hozzáadott értékének maximalizálása érdekében helyénvaló egy olyan egyszerűsített beruházási eljárást bevezetni, amely lehetővé teszi a beruházási projektportfólió-tervek láthatóságát és a vonatkozó uniós programokkal való szinergiájának maximalizálását olyan területeken mint a közlekedés, energetika és digitalizálás . A biztonsági és védelmi fenyegetésekre tekintettel az uniós támogatásban részesülő beruházási projekteknek az infrastruktúra rezilienciájára, ezen belül az infrastruktúra karbantartására és biztonságára is ki kell terjedniük, és figyelembe kell venniük a polgárok közterületeken történő védelmére vonatkozó elveket. Ennek ki kell egészítenie azokat az erőfeszítéseket, amelyek más uniós alapokból, például az Európai Regionális Fejlesztési Alapból a közterületekre, közlekedésre, energiára és más kritikus infrastruktúrára irányuló beruházások biztonsági elemeihez nyújtanak támogatást.

(13a)

Az InvestEU programnak adott esetben hozzá kell járulnia a [felülvizsgált megújulóenergia-irányelv] és az [irányítási rendelet] célkitűzéseihez, valamint elő kell mozdítania az energiahatékonyság szempontját a beruházási döntések során.

(13b)

A valódi multimodalitás lehetőséget nyújt egy hatékony és környezetbarát közlekedési hálózat létrehozására, amely teljes mértékben kihasználja valamennyi közlekedési mód előnyeit, és szinergiát alakít ki közöttük. Az InvestEU program támogathatja a multimodális közlekedési csomópontokba való beruházásokat, amelyek – a bennük rejlő jelentős gazdasági lehetőségek és üzleti célok ellenére – jelentős kockázatot jelentenek a magánbefektetők számára. A program emellett az intelligens közlekedési rendszerek (ITS) fejlesztéséhez és telepítéséhez is hozzájárulhat. Az InvestEU program várhatóan segíteni fogja az olyan technológiák tervezésére és alkalmazására irányuló erőfeszítéseknek a fokozását, amelyek hozzájárulnak a járművek és a közúti infrastruktúra biztonságának javításához.

(13c)

Az InvestEU programnak a kék gazdaság és annak finanszírozási elvei területén megvalósuló projektek és vállalkozások fejlesztése révén hozzá kell járulnia a tengerekre és óceánokra vonatkozó uniós szakpolitikákhoz. Ez a tengeri vállalkozási tevékenységek és ipar, az innovatív és versenyképes tengeri ipar, valamint a megújuló tengeri energia és a körforgásos gazdaság területén megvalósuló beruházásokat foglalhat magában.

(14)

Miközben a beruházások szintje összességében emelkedőben van az Unióban, a magasabb kockázattal járó tevékenységekbe, például a kutatásba és innovációba való beruházás még mindig elégtelen. Az ebből eredő beruházási hiány a kutatás és innováció terén káros hatással van az Unió ágazati és gazdasági versenyképességére, valamint polgárai életminőségére. Az InvestEU Alapnak megfelelő pénzügyi termékeket kell biztosítania az innovációs ciklus különböző szakaszaiban és az érdekeltek széles köre számára, és lehetővé kell tennie mindenekelőtt az ilyen megoldások kereskedelmi léptékű bevezetését és elterjesztését az uniós piacon annak érdekében, hogy azok a világpiacon is versenyképessé váljanak , valamint hogy az Európai horizont programmal szinergiában, az Európai Innovációs Tanács bevonásával globális szinten elő lehessen mozdítani az Unió kiválóságát a fenntartható technológiák területén . Ennek kapcsán a Horizont 2020 keretében alkalmazott pénzügyi eszközökről – például az InnovFinről, amelynek célja, hogy megkönnyítse és felgyorsítsa a finanszírozáshoz való hozzáférést az innovatív vállalkozások számára – gyűjtött tapasztalatoknak szilárd alapul kell majd szolgálniuk e célzott támogatás megvalósításához.

(14a)

A turizmus az uniós gazdaság fontos területe, és az InvestEU programnak hozzá kell járulnia az ágazat hosszú távú versenyképességének megerősítéséhez azáltal, hogy támogatja a fenntartható, innovatív és digitális turizmust előmozdító műveleteket.

(15)

Jelentős beruházásokkal fel kell gyorsítani és meg kell erősíteni a digitális transzformációt, amelynek előnyeit minden uniós polgár és vállalkozás számára elérhetővé kell tenni. A digitális egységes piaci stratégia szilárd szakpolitikai keretéhez most hasonlóan ambiciózus beruházásokat kell biztosítani, többek között a mesterséges intelligencia terén , összhangban a Digitális Európa programmal .

(16)

A ▌kkv-k teszik ki az Unióban a vállalkozások több mint 99 %-át, gazdasági értékük jelentős és alapvető fontosságú . Nehezen jutnak azonban finanszírozáshoz a befektetők által feltételezett nagy kockázat vagy a megfelelő biztosíték hiánya miatt. További kihívást jelent, hogy a kkv-knak és a szociális vállalkozásoknak versenyképesnek kell maradniuk és ennek érdekében intézkedéseket kell tenniük a digitalizálás, a körforgásos gazdaság logikájának megfelelő átalakulás, a nemzetköziesedés, a marketing és az innováció terén, és fokozniuk kell alkalmazottaik készségszintjét. Emellett a nagyobb vállalkozásokkal összehasonlítva finanszírozási források szűkebb köréhez férnek hozzá: jellemzően nem bocsátanak ki kötvényeket, és csak korlátozottan férnek hozzá a tőzsdékhez vagy a nagy intézményi befektetőkhöz. A kkv-k és a szociális vállalkozások esetében egyre gyakoribbak az innovatív megoldások, például a vállalkozások alkalmazottak általi felvásárlása vagy a vállalkozásokban való alkalmazotti részvétel. Azon kkv-k esetében, amelyek tevékenysége immateriális javakra összpontosul, még nagyobb problémát jelent a finanszírozáshoz jutás. Az uniós kkv-k nagymértékben támaszkodnak a bankokra és a folyószámlahitelek, banki hitelek vagy lízing formáját öltő adósságfinanszírozásra. A fenti kihívásokkal szembesülő kkv-k – finanszírozáshoz jutásuk megkönnyítése révén történő – támogatására és diverzifikáltabb finanszírozási források biztosítására van szükség ahhoz, hogy a kkv-k finanszírozni tudják a vállalkozás létrehozásával, növekedésével , az innovációval és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos költségeket, biztosítani tudják versenyképességüket, talpon tudjanak maradni gazdasági visszaesés esetén, továbbá így biztosítható, hogy a gazdaság és a pénzügyi rendszer recesszió vagy sokkhatások esetén rugalmasabb legyen , és képes legyen munkahelyek és a társadalmi jólét megteremtésére . Ez kiegészíti a tőkepiaci unió keretében már elindított kezdeményezéseket is. Az InvestEU Alapnak tehát a sikeres programokra, például a COSME programra kell építenie, és működő tőkét és beruházásokat kell biztosítania a vállalat számára teljes életciklusa során, biztosítania kell a lízing tranzakciók finanszírozását és lehetőséget kell biztosítania a konkrét, célzottabb pénzügyi termékekre való összpontosításra.

(17)

Ahogy az az Európa szociális dimenziójáról (7), valamint a szociális jogok európai pilléréről (8) és a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény uniós keretéről szóló vitaanyagban megállapításra került, a befogadóbb és méltányosabb Unió létrehozását kiemelt feladatként kell kezelni, hogy Európában meg lehessen szüntetni az egyenlőtlenséget és elő lehessen mozdítani a társadalmi befogadásra irányuló szakpolitikákat. Az esélyegyenlőtlenség mindenekelőtt az oktatáshoz, képzéshez, kultúrához, foglalkoztatáshoz, egészségügyi ellátáshoz és a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférést érinti. A társadalmi tőkére, készségekre és humántőkére épülő gazdaságra, valamint a kiszolgáltatott csoportok társadalomba való integrálására irányuló beruházások – különösen ha uniós szinten összehangoltak – megerősíthetik a gazdasági lehetőségeket. Az InvestEU Alapot fel kell használni az oktatásba és képzésbe való beruházások támogatására – beleértve a munkavállalók átképzését és továbbképzését is, többek között a nagy szén-dioxid-kibocsátású gazdaságtól függő régiókban, valamint a karbonszegény gazdaságra való strukturális átállás által érintett régiókban – , a foglalkoztatás növelésére – különösen a szakképzetlen és tartósan munkanélküli személyek körében –, valamint a helyzet javítására a nemek közötti egyenlőség, az esélyegyenlőség, a nemzedékek közötti szolidaritás, az egészségügyi és a szociális szolgáltatási ágazat, a szociális lakások, a hajléktalanság, a digitális inkluzivitás, a közösségfejlesztés, a fiatalok társadalmi szerepe és helye, valamint a kiszolgáltatott személyek, köztük a harmadik országbeli állampolgárok tekintetében. Az InvestEU programnak hozzá kell járulnia az európai kultúra és kreativitás támogatásához is. Az uniós társadalmak és a munkaerőpiac következő évtizedben várható mélyreható átalakulásának figyelembevétele érdekében szükség van a humán tőkébe, az infrastruktúrába, a mikrofinanszírozásba, az etikus és szociális vállalkozások finanszírozásába és új szociális gazdasági üzleti modellekbe való beruházásokra, beleértve a szociális hatású beruházásokat és az eredményorientált szociális közbeszerzést. Az InvestEU programnak meg kell erősítenie a kialakulóban lévő szociális piaci ökoszisztémát, és a leginkább rászorulók finanszírozási szükségletének kielégítése érdekében növelnie kell a mikro- és szociális vállalkozások és a szolidaritási célú szociális intézmények rendelkezésére álló források kínálatát. Az európai szociális infrastruktúrára irányuló beruházásokkal foglalkozó magas szintű munkacsoport jelentése (9) rávilágított a szociális infrastruktúra és szolgáltatások, többek között az oktatás, a képzés, az egészségügy és a lakhatás terén jellemző összesen legalább 1,5 billió eurónyi beruházási hiányra a 2018 és 2030 közötti időszakban , és megállapította, hogy támogatásra van szükség, többek között uniós szinten is. Ezért ki kell aknázni az állami, vállalati és karitatív tőke együttes potenciálját, valamint az alternatív típusú pénzügyi szolgáltatóktól, például az etikus, a szociális és fenntartható szereplőktől, valamint az alapítványoktól származó támogatást a szociális piaci értéklánc fejlesztésének és az Unió ellenálló képességének előmozdításához.

(18)	Az InvestEU Alap négy szakpolitikai keret alapján működik majd, amelyek megfelelnek a kulcsfontosságú uniós szakpolitikai prioritásoknak, ezek: a fenntartható infrastruktúra, a kutatás, innováció és digitalizáció, a kkv-k, valamint a szociális beruházás és készségfejlesztés.

(18a)

Bár a kkv-k szakpolitikai keretének elsődlegesen a kkv-k támogatására kell összpontosítaniuk, e szakpolitikai keretből a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok is támogathatók. A közepes piaci tőkeértékű vállalatok a másik három szakpolitikai keretből is jogosultak támogatásra.

(19)

Az egyes szakpolitikai keretekhez két komponens kapcsolódik: az uniós komponens és a tagállami komponens. Az uniós komponens az egész Unióra kiterjedő , illetve egy adott tagállamra jellemző piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek arányos módon történő kezelésére szolgál; a támogatásban részesülő fellépéseknek egyértelmű uniós hozzáadott értékkel kell rendelkezniük. A tagállami komponens keretében lehetőséget kell biztosítani a tagállamoknak , valamint a tagállamokon keresztül a regionális hatóságoknak arra, hogy a megosztott irányítás alá tartozó alapokból származó forrásaik egy részével hozzájáruljanak az uniós garancia feltöltéséhez annak érdekében, hogy a hozzájárulási megállapodásban foglaltaknak megfelelően az felhasználható legyen meghatározott piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelését célzó finanszírozási vagy beruházási műveletekhez a saját területükön, többek között ▌a kiszolgáltatott helyzetben lévő vagy távoli területeken, például az Unió legkülső régióiban, és ezáltal hozzájáruljanak a megosztott irányítású alap célkitűzéseinek megvalósításához. Az InvestEU Alap uniós vagy tagállami komponenséből nyújtott támogatásnak el kell kerülnie a magánfinanszírozás megkettőzését, illetve annak kiszorítását, valamint a versenytorzítást a belső piacon.

(20)

A tagállami komponenst kifejezetten úgy kell kialakítani, hogy lehetővé tegye a megosztott irányítás alá tartozó alapok felhasználását az Unió által biztosított garancia feltöltéséhez. Ez a lehetőség növelné az Unió által támogatott költségvetési garancia hozzáadott értékét azáltal, hogy azt a pénzügyi kedvezményezettek és projektek szélesebb köre számára biztosítaná, valamint diverzifikálná a megosztott irányítás alá tartozó alapok célkitűzéseinek elérését szolgáló eszközöket , miközben biztosítja a függő kötelezettségek következetes kockázatkezelését azáltal, hogy a Bizottság által nyújtott garanciát közvetett irányítás mellett használja fel. Az Uniónak garanciát kell nyújtania a Bizottság és a végrehajtó partnerek között a tagállami komponens keretében kötött garanciamegállapodásokban előirányzott finanszírozási és beruházási műveletekre, a garancia feltöltését a megosztott irányítás alá tartozó alapoknak kell biztosítaniuk a Bizottság által a műveletek jellege és az ebből eredő várható veszteségek alapján meghatározott és a tagállammal aláírt hozzájárulási megállapodásban foglalt feltöltési rátának megfelelően, a tagállamnak pedig a várható veszteségeket meghaladó veszteségre back-to-back garanciát kell vállalnia az Unió javára. Ezeket a követelményeket az egyes – a lehetőséget önként választó – tagállamokkal kötött átfogó hozzájárulási megállapodásban kell meghatározni. A hozzájárulási megállapodásnak tartalmaznia kell az érintett tagállamban végrehajtandó összes – egy vagy több – egyedi garanciamegállapodást , valamint az InvestEU Alap szabályai alapján végrehajtott bármilyen regionális elhatárolást . A feltöltési ráta eseti alapon történő meghatározásához szükség van az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet (10) (a költségvetési rendelet) 211. cikkének (1) bekezdésétől való eltérésre. Ez a megoldás továbbá olyan egységes szabályrendszert biztosít a központilag irányított alapokból vagy megosztott irányítás alá tartozó alapokból támogatott költségvetési garanciákra, ami megkönnyíti kombinációjukat.

(20a)

A maximális szakpolitikai hatás, a megvalósítási hatékonyság, valamint a megfelelő költségvetési és kockázatkezelési felügyelet biztosítása érdekében az egyes partnerek relatív erősségeire támaszkodva partnerséget kell létrehozni a Bizottság és az EBB csoport között, és e partnerségnek támogatnia kell a hatékony és inkluzív közvetlen hozzáférést.

(20b)

A Bizottságnak az inkluzivitás és a működőképesség biztosítása érdekében az irányító szervek felállításáig ki kell kérnie az EBB csoport mellett a többi lehetséges végrehajtó partner véleményét adott esetben a beruházási iránymutatásokról, az éghajlat-politikai teljesítménykövetéssel és a fenntarthatósággal kapcsolatos iránymutatásokat tartalmazó dokumentumokról és közös módszertanokról, ezt követően a végrehajtó partnereket a tanácsadó testület és az irányítóbizottság keretében kell bevonni.

(21)

Az InvestEU Alapnak nyitva kell állnia az Európai Szabadkereskedelmi Társulásban részes harmadik országok, a csatlakozó országok, a tagjelöltek és potenciális tagjelöltek, az európai szomszédságpolitika alá tartozó országok és más országok hozzájárulása előtt, az Unió és ezen országok által megállapított feltételek mellett. Ennek adott esetben lehetővé kell tennie az együttműködés folytatását az érintett országokkal, különösen a kutatás és innováció, valamint a kkv-k terén.

(22)

Ez a rendelet meghatározza az InvestEU programnak az uniós garancia feltöltésére nem vonatkozó pénzügyi keretösszegét, amely [a hivatkozás szükség szerint frissítendő az új intézményközi megállapodásnak megfelelően: a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2013. december 2-i intézményközi megállapodás (11) 17. pontja értelmében] az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára.

(23)	A (folyó áron) 40 817 500 000 EUR összegű uniós garancia várhatóan több mint 698 194 079 000 EUR összegű további beruházást mozgósít uniós szinten, és ▌felosztásra kerül a szakpolitikai keretek között.

(23a)

A Bizottság [dátum]-i nyilatkozata szerint „[a] Tanács Stabilitási és Növekedési Paktum (SNP) végrehajtásával kapcsolatos előjogainak sérelme nélkül, a tagállamok – akár valamely tagállam, akár az általános kormányzati ágazatba sorolt vagy a tagállam nevében eljáró nemzeti fejlesztési bankok általi, – ESBA-hoz, vagy a beruházási terv végrehajtása érdekében létrehozott tematikus vagy több országra vonatkozó ESBA beruházási platformokhoz történő egyszeri hozzájárulásai elvileg egyszeri intézkedéseknek minősülnek az 1466/97/EK tanácsi rendelet 5. cikke és az 1467/97/EK tanácsi rendelet 3. cikke értelmében. Emellett a Tanács SNP végrehajtásával kapcsolatos előjogainak sérelme nélkül a Bizottság meg fogja vizsgálja, hogy a Bizottság rugalmasságról szóló közleményével összefüggésben az ESBA esetében alkalmazottal azonos bánásmód milyen mértékben alkalmazható az InvestEU programra mint az ESBA utódjára a tagállamok által a tagállami komponens céljait szolgáló uniós garancia kiegészítő összegének finanszírozására készpénzben nyújtott egyszeri hozzájárulások tekintetében.”

(24)

Az InvestEU Alapot alátámasztó uniós garanciát a Bizottságnak közvetett módon, a végső közvetítőket és adott esetben a végső kedvezményezetteket elérő végrehajtó partnerekre támaszkodva kell végrehajtania. A végrehajtó partnereket átlátható és összeférhetetlenségtől mentes módon kell kiválasztani. A Bizottságnak minden egyes végrehajtó partnerrel garanciamegállapodást kell kötnie, amelyben meghatározza az InvestEU Alapból biztosított garancia összegét, a végrehajtó partner által végrehajtott – az InvestEU Alap célkitűzéseinek és a támogathatósági kritériumoknak megfelelő – finanszírozási és beruházási műveletek támogatásához. A garanciával kapcsolatos kockázatkezelés nem akadályozhatja a végrehajtó partnereknek a garanciához való közvetlen hozzáférését. Amint sor kerül a garancia nyújtására a végrehajtó partnerek számára az uniós komponens keretében, teljes felelősséget kell vállalniuk a teljes befektetési folyamatért és a finanszírozási vagy beruházási műveletek átvilágításáért. Az InvestEU Alapnak olyan projekteket kell támogatnia, amelyek kockázati profilja tipikusan magasabb mint a végrehajtó partnerek rendes működése körében támogatott projekteké, és amelyek lebonyolítása más magán- vagy állami forrásokból nem, vagy nem ugyanolyan mértékben lett volna lehetséges az InvestEU támogatása nélkül abban az időszakban, amelyben az uniós garancia felhasználható.

(24a)

Az InvestEU Alap számára olyan irányítási struktúrát kell biztosítani, amelynek funkciója arányos azzal a kizárólagos céllal, hogy biztosítsa az uniós garancia megfelelő felhasználását, összhangban a beruházási döntések politikai függetlenségének biztosításával. Ennek az irányítási struktúrának egy tanácsadó testületből, egy irányítóbizottságból és egy teljes mértékben független beruházási bizottságból kell állnia. Az irányítási struktúra összetételében összességében törekedni kell a nemek közötti egyensúly biztosítására. Az irányítási struktúra nem avatkozhat be az EBB csoport vagy más végrehajtó partnerek döntéshozatalába, és nem gyakorolhat befolyást arra, továbbá nem léphet ezek irányító szervei helyébe.

(25)

Létre kell hozni egy a végrehajtó partnerek és a tagállamok képviselőiből , valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság által kijelölt egy szakértőből és a Régiók Bizottsága által kijelölt egy szakértőből álló tanácsadó testületet, amelynek célja az InvestEU Alap keretében bevezetett pénzügyi termékek igénybevételére vonatkozó információ- és adatcsere, valamint a felmerülő új igények és termékek megvitatása, beleértve az egyes területeken jelentkező konkrét piaci hiányosságokat.

(25a)

A Bizottság és a végrehajtó partnerek képviselőiből, valamint az Európai Parlament által kijelölt, szavazati joggal nem rendelkező szakértőből álló irányítóbizottság stratégiai és operatív iránymutatást állapít meg az InvestEU számára.

(26)	A Bizottságnak értékelnie kell a végrehajtó partnerek által javasolt beruházási és finanszírozási műveleteknek az uniós joggal és szakpolitikákkal való összeegyeztethetőségét, a finanszírozási és beruházási műveletekre vonatkozó döntéseket pedig végső soron a végrehajtó partnernek kell meghoznia.

(27)	A beruházási bizottság munkáját a Bizottság által működtetett független titkárság segíti, amely a beruházási bizottság elnökének tartozik elszámolással .

(28)

A támogathatósági kritériumoknak megfelelő finanszírozási és beruházási műveletekhez az uniós garancia keretében nyújtandó támogatásról a független szakértőkből álló beruházási bizottságnak kell döntenie, ezáltal külső szakértelmet biztosítva a projektek beruházási értékeléséhez. A különböző szakpolitikai területek és az ágazatok lehető legteljesebb figyelembevétele érdekében a beruházási bizottságnak különböző formációkban kell üléseznie.

(29)

A Bizottságnak az InvestEU Alap végrehajtó partnereinek kiválasztásakor figyelembe kell vennie, hogy a partnerek milyen mértékben képesek hozzájárulni az InvestEU Alap célkitűzéseihez és e célból saját forrásaikat bevonni a megfelelő földrajzi lefedettség és diverzifikáció biztosítása, a magánbefektetők bevonása és a kockázatok megfelelő diverzifikálása, valamint a piaci hiányosságok és az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelésére szolgáló ▌megoldások kialakítása érdekében. Tekintettel a Szerződésekben meghatározott szerepére, tagállamokon átívelő működésére, valamint a jelenlegi finanszírozási eszközökről és az ESBA-ról szerzett tapasztalataira, indokolt, hogy az InvestEU uniós komponense keretében továbbra is az Európai Beruházási Bank (EBB) Csoport maradjon a Bizottság fő végrehajtó partnere. Az EBB csoport mellett a nemzeti fejlesztési bankok vagy intézmények számára célszerű lehetővé tenni, hogy kiegészítő pénzügyi termékeket kínáljanak, mivel a nemzeti és regionális szinten szerzett tapasztalataik és képességeik jól felhasználhatók a közszektorbeli források által az Unió teljes területén gyakorolt hatás maximalizálásához, biztosítva továbbá a projektek földrajzi egyensúlyát . Az InvestEU programot oly módon kell végrehajtani, hogy az előmozdítsa az egyenlő versenyfeltételek megteremtését a kisebb és fiatalabb fejlesztési bankok vagy intézmények számára. Emellett lehetővé kell tenni más nemzetközi pénzügyi intézmények végrehajtó partnerként való bevonását különösen akkor, ha szakértelem és tapasztalat tekintetében egyes tagállamokban komparatív előnyt jelentenek , és uniós többségi részvénytulajdonban vannak . Lehetővé kell tenni továbbá, hogy a költségvetési rendeletben meghatározott feltételeket teljesítő egyéb szervezetek végrehajtó partnerként járjanak el.

(30)

A jobb földrajzi diverzifikáció előmozdítása érdekében beruházási platformok hozhatók létre, amelyek egyesítik a végrehajtó partnerek és a pénzügyi instrumentumok felhasználása terén korlátozott tapasztalattal rendelkező nemzeti fejlesztési bankok erőfeszítéseit és szakértelmét. Az ilyen struktúrákat ösztönözni kell, többek között az InvestEU Tanácsadó Platform keretében rendelkezésre álló támogatás révén. A beruházási platformok megfelelő ágazatokban való előmozdítása érdekében célszerű uniós, nemzeti és regionális szinten összefogni a társberuházókat, a hatóságokat, a szakértőket, az oktatási, képzési és kutatási intézményeket, az érintett szociális partnereket és a civil társadalom képviselőit, valamint a többi érintett szereplőt.

(31)

A tagállami komponenshez tartozó uniós garanciát olyan végrehajtó partnerekhez kell allokálni, amelyek a [költségvetési rendelet] [62. cikke (1) bekezdésének c) pontja] értelmében támogathatók, beleértve a nemzeti vagy regionális fejlesztési bankokat vagy intézményeket, az EBB-t, az Európai Beruházási Alapot és más nemzetközi pénzügyi intézményeket .

A tagállami komponenshez kapcsolódó végrehajtó partnerek kiválasztásakor a Bizottságnak figyelembe kell vennie az egyes tagállamok javaslatait , a hozzájárulási megállapodásban tükröződő módon . A költségvetési rendelet 154. cikkének megfelelően a Bizottságnak el kell végeznie a végrehajtó partner szabályainak és eljárásainak értékelését annak megállapítása érdekében, hogy azok biztosítják-e az Unió pénzügyi érdekeinek a Bizottság által nyújtottal egyenértékű védelmét.

(32)

A finanszírozási és beruházási műveletekről végső soron a végrehajtó partner dönt saját nevében, és azokat saját belső szabályainak, politikáinak és eljárásainak megfelelően hajtja végre és saját pénzügyi kimutatásaiban számolja el , illetve adott esetben közzéteszi a pénzügyi kimutatáshoz fűzött megjegyzésekben . Következésképpen a Bizottság kizárólag az uniós garanciából eredő pénzügyi kötelezettségeket mutatja ki és a garancia maximális összegét hozza nyilvánosságra, beleértve a nyújtott garanciával kapcsolatos valamennyi lényeges információt.

(33)

Az InvestEU Alapnak adott esetben lehetővé kell tennie e garanciának az uniós költségvetésből vagy más alapokból, például az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer innovációs alapjából finanszírozott vissza nem térítendő támogatásokkal és/vagy finanszírozási eszközökkel való zökkenőmentes , gördülékeny és hatékony ötvözését, amennyiben meghatározott piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelésére irányuló beruházások megerősítéséhez arra szükség van.

(34)

A végrehajtó partnerek által az InvestEU Alapból nyújtott támogatás igénylése céljából benyújtott olyan projekteknek, amelyek más uniós programokból származó támogatás ötvözésével valósulnának meg, teljességükben meg kell felelniük a releváns uniós programok célkitűzéseinek és támogathatósági kritériumainak. Az uniós garancia igénybevételéről az InvestEU program szabályai szerint kell döntést hozni.

(35)

Az InvestEU Tanácsadó Platform célja, hogy az EBB csoport, más tanácsadó partnerek vagy közvetlenül a Bizottság által megvalósítandó tanácsadási kezdeményezéseken keresztül segítse az egyes szakpolitikai keretekhez kapcsolódóan stabil beruházási projektportfólió-tervek kialakítását. Az InvestEU Tanácsadó Platformnak a gazdasági, társadalmi és területi kohézióra vonatkozó uniós célkitűzéshez és a regionális egyenlőtlenségek csökkentéséhez való hozzájárulás érdekében elő kell mozdítania a földrajzi diverzifikációt. Az InvestEU Tanácsadó Platformnak különös figyelmet kell fordítania a kis méretű projektek nagyobb portfóliókba való összevonására. A Bizottságnak, az EBB csoportnak és a többi tanácsadó partnernek szorosan együtt kell működnie annak érdekében, hogy az egész Unióban biztosítsák a támogatás hatékonyságát, a szinergiákat és a kellő földrajzi lefedettséget, figyelembe véve a helyi végrehajtó partnerek szakértelmét és helyi kapacitásait, valamint az Európai Beruházási Tanácsadó Platformot. Emellett az InvestEU Tanácsadó Platformnak központi ügyintézési pontot kell nyújtania az InvestEU Tanácsadó Platform keretében a hatóságoknak és a projektgazdáknak biztosított projektfejlesztési tanácsadáshoz .

(35a)

Az InvestEU Tanácsadó Platform létrehozása során – elsősorban az Európai Beruházási Tanácsadó Platform keretében szerzett tapasztalatokra építve – indokolt, hogy a Bizottság fő partnere az EBB csoport legyen. A Bizottság felel az InvestEU Tanácsadó Platform szakpolitikai irányvonaláért, valamint a központi ügyintézési pont irányításáért. Az EBB csoport a szakpolitikai kereteknek megfelelő tanácsadási kezdeményezéseket nyújt. Emellett az EBB csoport operatív szolgáltatásokat nyújt a Bizottságnak, többek között a stratégiai és szakpolitikai iránymutatásokban való közreműködés, a meglévő és az újonnan felmerülő tanácsadási kezdeményezések feltérképezése, a tanácsadási szükségletek felmérése és ezen szükségletek meglévő vagy új tanácsadási kezdeményezéseken keresztül történő optimális kezelésével kapcsolatban a Bizottság számára biztosított tanácsadás révén.

(36)

Annak biztosításához, hogy a tanácsadási szolgáltatások földrajzi kiterjesztése minél szélesebb legyen az Unión belül, valamint az InvestEU Alappal kapcsolatos helyi ismereteket sikeresen ki lehessen aknázni, szükség szerint biztosítani kell az InvestEU Tanácsadó Platform helyi jelenlétét – figyelembe véve a meglévő támogatási rendszerek és a helyi partnerek jelenlétét – abból a célból, hogy kézzelfogható, proaktív és testre szabott helyszíni támogatást lehessen nyújtani. A helyi szintű tanácsadói támogatás megkönnyítése és az uniós szintű hatékonyság, szinergiák és tényleges földrajzi lefedettség biztosítása érdekében az InvestEU Tanácsadó Platform együttműködik a nemzeti fejlesztési bankokkal vagy intézményekkel, továbbá hasznosítja szakértelmüket, és él annak előnyeivel.

(36a)

Az InvestEU Tanácsadó Platform tanácsadási támogatást nyújt kisebb projektek és az induló vállalkozások projektjei számára, különösen abban az esetben, ha az induló vállalkozások kutatási és innovációs beruházásaikat szellemi tulajdon-jogcímekkel, például szabadalmak megszerzésével kívánják megvédeni, figyelmet fordítva a szinergiák meglétére és törekedve azok kialakítására az ilyen fellépésekre képes egyéb szolgálatokkal.

(37)

Az InvestEU Alapból nyújtott projektfejlesztési és kapacitásépítési támogatásnak hozzá kell járulnia a minőségi projektek kezdeményezéséhez szükséges szervezeti kapacitás és piacfejlesztési tevékenységek kialakításához. További cél olyan feltételek megteremtése, amelyek segítik a támogatható kedvezményezettek potenciális számának növelését a kialakulóban lévő piaci szegmensekben, különösen abban az esetben, ha egyes projektek kis mérete miatt jelentős ügyleti többletköltségekkel kellene számolni, mint például a szociális finanszírozási ökoszisztéma , ezen belül a jótékonysági szervezetek, valamint a kulturális és kreatív ágazatok esetében. A kapacitásépítési támogatásnak ▌ki kell egészítenie a konkrét szakpolitikai területre irányuló más uniós programok keretében végrehajtott intézkedéseket. Erőfeszítést kell tenni a potenciális projektgazdák, különösen a helyi szervezetek és hatóságok kapacitásbővítésének támogatására.

(38)

Az InvestEU Portál létrehozásával könnyen hozzáférhető és felhasználóbarát projektadatbázist kell biztosítani a végrehajtó partnerek számára, ezzel növelve a finanszírozási lehetőségeket kereső beruházási projektek láthatóságát, és fokozottan elősegítve az uniós joggal és szakpolitikákkal összhangban levő lehetséges beruházási projektportfólió-tervek kialakítását.

(39)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (12) (22) és (23) bekezdésének megfelelően az InvestEU programot konkrét nyomonkövetési követelmények révén gyűjtött információk alapján kell értékelni, elkerülve ugyanakkor a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, különösen a tagállamok tekintetében. Ezek a követelmények adott esetben – az InvestEU program gyakorlati hatásai értékelésének alapjaként – mérhető mutatókat is magukban foglalhatnak.

(40)

Az uniós célkitűzések megvalósítása terén elért haladás nyomon követése érdekében teljesítmény-, eredmény- és hatásmutatókon alapuló stabil nyomonkövetési keretrendszert kell alkalmazni. Az európai polgárok felé történő elszámoltathatóságot biztosítandó a Bizottságnak évente jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az InvestEU program terén elért haladásról, annak hatásairól és műveleteiről.

(41)

A rendeletre alkalmazandók az Európai Parlament és a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 322. cikke alapján elfogadott horizontális pénzügyi szabályok. E szabályokat a költségvetési rendelet rögzíti, és azok meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és annak vissza nem térítendő támogatások, közbeszerzés, pénzdíjak és közvetett végrehajtás révén történő végrehajtására vonatkozó eljárást, valamint rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségére vonatkozó ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok érintik emellett az uniós költségvetésnek a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén történő védelmét, mivel a jogállamiság tiszteletben tartása elengedhetetlen előfeltétele a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak és a hatékony uniós finanszírozásnak.

(42)	Az InvestEU programra az (EU, Euratom)…rendelet [az új költségvetési rendelet] alkalmazandó. A rendelet megállapítja az uniós költségvetés végrehajtására – többek között a költségvetési garanciákra – vonatkozó szabályokat.

(43)

Az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (13) (a költségvetési rendelet) , a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (14), a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel (15), a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel (16) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel (17) összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok , ezen belül a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az elveszített, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszafizettetését, valamint adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK rendelettel összhangban igazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség nyomozást és vádhatósági eljárást indíthat az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv (18) szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő ▌ bűncselekmények esetében . A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, – az (EU) 2017/1939 rendelet szerinti megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok esetében – az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(44)

Az Európai Gazdasági Térségben (EGT) tagsággal rendelkező harmadik országok az EGT-megállapodással – amely a programoknak a megállapodás szerint meghozott határozattal történő végrehajtásáról rendelkezik – létrehozott együttműködés keretében részt vehetnek uniós programokban. Harmadik országok részvételére más jogi eszközök alapján is lehetőség van. E rendeletbe külön rendelkezést kell bevezetni, amely biztosítja az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük teljes körű gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést.

(45)

[A hivatkozást adott esetben a TOT-okról szóló új határozatnak megfelelően naprakésszé kell tenni: A 2013/755/EU tanácsi határozat 88. cikke] alapján a tengerentúli országokban és területeken (TOT) letelepedett személyek és szervezetek jogosultak finanszírozásban részesülni, figyelemmel az InvestEU program szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira is, amelyhez az érintett tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik.

(46)

E rendelet egyes nem alapvető rendelkezéseinek ▌beruházási iránymutatással és mutatókat tartalmazó eredménytáblával való kiegészítése, ▌a teljesítménymutatók haladéktalan és rugalmas kiigazítása, valamint a feltöltési ráta módosítása céljából a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a különböző szakpolitikai keretekhez tartozó finanszírozási és beruházási műveletekre vonatkozó beruházási iránymutatás kidolgozása, az eredménytábla, e rendelet III. mellékletének a mutatók felülvizsgálata vagy kiegészítése céljából történő módosítása és a feltöltési ráta kiigazítása céljából. Az arányosság elvével összhangban ezeknek a beruházási iránymutatásoknak megfelelő rendelkezéseket kell tartalmazniuk az indokolatlan adminisztratív terhek elkerülésére. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(47)

Az InvestEU programnak uniós szintű és/vagy tagállam-specifikus piaci hiányosságokat vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzeteket kell kezelnie, és biztosítania kell – összetett piaci hiányosságokra irányuló – innovatív pénzügyi termékek uniós piacokon történő tesztelését, valamint az elterjesztésüket lehetővé tevő rendszert. Következésképpen uniós szintű intézkedésre van szükség,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet létrehozza az InvestEU Alapot, amely uniós garanciát nyújt a végrehajtó partnerek által – az Unió belső politikáinak támogatása céljából – végrehajtott finanszírozási és beruházási műveletek támogatására .

A rendelet létrehoz továbbá egy tanácsadói támogatási mechanizmust a befektetésre alkalmas projektek fejlesztésének, a finanszírozáshoz való hozzáférésnek, valamint a kapcsolódó kapacitásépítésnek a támogatásához (a továbbiakban: InvestEU Tanácsadó Platform). Emellett létrehoz egy olyan adatbázist, amely biztosítja azoknak a projekteknek a láthatóságát, amelyekhez a projektgazdák finanszírozást keresnek, és amely tájékoztatást nyújt a befektetőknek a befektetési lehetőségekről (InvestEU Portál).

A rendelet megállapítja az InvestEU program célkitűzéseit, az uniós garancia forrásait és összegét a 2021 és 2027 közötti időszakra, az uniós finanszírozás formáit, valamint az e finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

„vegyesfinanszírozási műveletek”: az uniós költségvetésből támogatott olyan tevékenységek, amelyek az uniós költségvetésből nyújtott nem visszafizetendő támogatási formákat és/vagy visszafizetendő támogatásokat ötvöznek fejlesztési vagy egyéb állami pénzügyi intézményektől, valamint kereskedelmi pénzügyi intézményektől és befektetőktől származó visszafizetendő támogatási formákkal; e fogalommeghatározás alkalmazásában az uniós költségvetésen kívüli forrásokból – például az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer innovációs alapjából –finanszírozott uniós programok megfeleltethetők az uniós költségvetésből finanszírozott uniós programoknak.

1a.	„EBB”: az Európai Beruházási Bank;

1b.	„EBB csoport”: az Európai Beruházási Bank és leányvállalatai, valamint az EBB alapokmánya 28. cikkének (1) bekezdésében meghatározott más szervezetek;

1c.

„pénzügyi hozzájárulás”: végrehajtó partner hozzájárulása saját kockázatvállalási kapacitásának formájában, amelyet az uniós garanciával egyenlő feltételek mellett, illetve más olyan formákban nyújtanak, amely lehetővé teszi az InvestEU program hatékony végrehajtását, biztosítva egyúttal az érdekek megfelelő összehangolását;

1d.	„hozzájárulási megállapodás”: jogi eszköz, amely alapján a Bizottság és egy vagy több tagállam a 9. cikkben meghatározott feltételek szerint meghatározza az uniós garancia feltételeit a tagállami komponensben;

„uniós garancia”: az uniós költségvetés által nyújtott olyan általános, visszavonhatatlan, feltétel nélküli és azonnal lehívható garancia, amelynek keretében a költségvetési rendelet 219. cikkének (1) bekezdése szerinti költségvetési garanciák a végrehajtó partnerekkel kötött egyedi garanciamegállapodások aláírása révén lépnek hatályba;

3.	„pénzügyi termék”: ▌olyan finanszírozási mechanizmus vagy megállapodás, amelynek értelmében a végrehajtó partner a 13. cikk szerinti bármely formában közvetlen vagy közvetített finanszírozást nyújt végső kedvezményezetteknek;

„finanszírozási és/vagy beruházási műveletek”: a végső kedvezményezetteknek pénzügyi termékek formájában közvetlenül vagy közvetve finanszírozást biztosító műveletek, amelyeket a végrehajtó partnerek saját nevükben, saját belső szabályaiknak , politikáiknak és eljárásaiknak megfelelően hajtanak végre, és saját pénzügyi kimutatásaikban számolnak el , illetve adott esetben a pénzügyi kimutatáshoz fűzött megjegyzésekben tesznek közzé ;

„megosztott irányítás alatt álló alapok”: azok az alapok, amelyekből meghatározott összeg a költségvetési garancia feltöltésére fordítható az InvestEU Alap tagállami komponenséhez kapcsolódóan, nevezetesen az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap+ (ESZA+), a Kohéziós Alap, az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA);

„garanciamegállapodás”: olyan jogi eszköz, amelyben a Bizottság és egy végrehajtó partner meghatározza a finanszírozási vagy beruházási műveletek uniós garanciával való fedezés céljából történő előterjesztésének, a szóban forgó műveletekre vonatkozó költségvetési garancia nyújtásának, valamint a műveletek e rendelet rendelkezései szerinti végrehajtásának feltételeit;

7.	„végrehajtó partner”: olyan támogatható partner, például pénzügyi intézmény vagy más közvetítő, amellyel a Bizottság garanciamegállapodást ▌ír alá;

8.	„InvestEU Tanácsadó Platform” a 20. cikkben meghatározott technikai segítségnyújtást végző platform;

8a.	„tanácsadási megállapodás”: olyan jogi eszköz, amelyben a Bizottság és a tanácsadó partner meghatározza az InvestEU Tanácsadó Platform megvalósításának feltételeit;

8b.

„tanácsadási kezdeményezés”: a beruházásokat támogató technikai segítségnyújtás és tanácsadási szolgáltatások, a 20. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott kapacitásépítést is beleértve, amelyet tanácsadó partnerek, a Bizottság által szerződtetett külső szolgáltatók vagy végrehajtó ügynökségek hajtanak végre;

8c.

„tanácsadó partner”: olyan támogatható szervezet, például pénzügyi intézmény vagy más szervezet, amellyel a Bizottság megállapodást ír alá egy vagy több tanácsadási kezdeményezés végrehajtásáról, azon tanácsadási kezdeményezések kivételével, amelyeket a Bizottság által szerződtetett külső szolgáltatók vagy végrehajtó ügynökségek hajtanak végre;

9.	„InvestEU Portál”: a 21. cikkben meghatározott adatbázis;

10.	„InvestEU program”: az InvestEU Alap, az InvestEU Tanácsadó Platform, az InvestEU Portál és a vegyesfinanszírozási műveletek együttesen;

10b.

„beruházási platformok”: különleges célú gazdasági egységek, kezelt számlák, szerződésen alapuló társfinanszírozási vagy kockázatmegosztási mechanizmusok, vagy bármilyen más módon létrehozott mechanizmusok, amelyeken keresztül szervezetek pénzügyi hozzájárulást nyújtanak több beruházási projekt finanszírozása céljából, és amelyek magukba foglalhatják az alábbiakat:

a)	nemzeti vagy nemzetinél alacsonyabb szintű platformok, amelyek egy adott tagállam területén végrehajtott több beruházási projektet fognak össze;

b)	határokon átnyúló, több országot érintő, regionális vagy makroregionális platformok, amelyek egy adott földrajzi térségben végrehajtott projektekben érdekelt több tagállamból, régióból vagy harmadik országból származó partnereket fognak össze;

c)	tematikus platformok, amelyek egy adott ágazat beruházási projektjeit fogják össze.

11.	„mikrofinanszírozás”: az [[ESZA+] rendelet száma] rendeletben meghatározott mikrofinanszírozás;

▌

13.	„nemzeti fejlesztési bankok vagy intézmények”: hivatásos alapon pénzügyi tevékenységeket folytató jogi személyek, amelyek valamely tagállamtól vagy valamely központi, regionális vagy helyi szintű szervezettől megbízást kapnak arra, hogy fejlesztési tevékenységeket végezzenek;

14.	„kis- és középvállalkozások (kkv-k)”: a 2003/361/EK bizottsági ajánlás mellékletében meghatározottak szerinti mikro-, kis- és középvállalkozások (19);

15.	„kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok”: olyan, legfeljebb 499 alkalmazottat foglalkoztató szervezetek, amelyek nem kkv-k;

16.	„szociális vállalkozás”: az [szám] [[ESZA+] rendelet] rendeletben meghatározott szociális vállalkozás;

17.	„harmadik ország”: olyan ország, amely nem tagja az Uniónak.

3. cikk

Az InvestEU program célkitűzései

(1) Az InvestEU program általános célkitűzése az Unió szakpolitikai céljainak támogatása olyan finanszírozási és beruházási műveletek révén, amelyek hozzájárulnak:

a)	az Unió versenyképességéhez, ideértve a kutatást , az innovációt és a digitalizálást;

a növekedéshez és a foglalkoztatáshoz az uniós gazdaságban , az uniós gazdaság fenntarthatóságához , valamint környezeti és éghajlati dimenziójának a fenntartható fejlődési célok és a Párizsi Megállapodásban foglalt célkitűzések eléréséhez, továbbá a minőségi munkahelyek létrehozásához való hozzájárulásához ;

c)	az Unió társadalmi ellenálló képességéhez, inkluzivitásához és innovációs képességéhez ;

ca)	a tudományos és technológiai fejlődés, a kultúra, az oktatás és a képzés előmozdításához;

d)	az uniós tőkepiacok integrációjához és az egységes piac megerősítéséhez, beleértve az uniós tőkepiacok széttagoltságának kezelését, az uniós vállalkozásokra irányuló finanszírozási források diverzifikálását és a fenntartható finanszírozás előmozdítását célzó megoldásokat.

da)	a gazdasági, társadalmi és területi kohézió előmozdításához.

(2) Az InvestEU program egyedi célkitűzései a következők:

a)	a fenntartható infrastruktúrára irányuló finanszírozási és beruházási műveletek támogatása a 7. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott területeken;

b)	finanszírozási és beruházási műveletek támogatása a kutatás, innováció és digitalizáció terén , ideértve az innovatív vállalkozások növekedésének, valamint a technológiák piaci bevezetésének támogatását is ;

c)	a kkv-k, valamint ▌a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok finanszírozáshoz jutásának és a finanszírozás rendelkezésre állásának bővítése , valamint globális versenyképességük javítása ;

a mikrofinanszírozáshoz és finanszírozáshoz jutásnak, illetve a mikrofinanszírozás és a finanszírozás rendelkezésre állásának bővítése a szociális vállalkozások esetében, a szociális beruházásokra , kompetencia- és készségfejlesztésre irányuló finanszírozási és beruházási műveletek támogatása, valamint a szociális beruházási piacok fejlesztése és konszolidálása a 7. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett területeken.

4. cikk

Az uniós garancia költségvetése és összege

(1) A 8. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett uniós komponens céljára biztosított uniós garancia összege (folyó áron) 40 817 500 000 EUR. Az uniós garancia feltöltési rátája 40 %.

A 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti tagállami komponens céljára az érintett összegek tekintetében további uniós garancia biztosítható, amennyiben az egyes tagállamok allokálják a megfelelő összegeket az [[szám] CPR rendelet] (20) [10. cikkének (1) bekezdése] és az [[szám] KAP-tervre vonatkozó rendelet] (21) [75. cikkének (1) bekezdése] szerint.

A tagállami komponens céljára a tagállamok készpénz formájában további uniós garanciát is nyújthatnak.

Az első albekezdésben említett uniós garancia összege növelhető az 5. cikkben említett harmadik országoktól származó hozzájárulásokkal is, azok teljes pénzösszegét feltöltve a [költségvetési rendelet] [218. cikke (2) bekezdésének] megfelelően.

(2) Az (1) bekezdés első albekezdésében említett összeg indikatív felosztását e rendelet I. melléklete tartalmazza. A Bizottság szükség esetén az említett I. mellékletben meghatározott összegeket az egyes célkitűzések tekintetében legfeljebb 15 %-kal módosíthatja. A módosításokról értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(3) Az V. és a VI. fejezetben előírt intézkedések végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg (folyó árakon) 525 000 000 EUR.

(4) A (3) bekezdésben említett összeg felhasználható továbbá az InvestEU program végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtásra, így például előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési intézkedésekre, ideértve az intézményi információtechnológiai rendszereket is.

5. cikk

Az InvestEU Alaphoz társult harmadik országok

A következő harmadik országok egyes pénzügyi termékekben való részvétel céljából hozzájárulhatnak az InvestEU Alap 8. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett uniós komponenshez, valamint a 7. cikk (1) bekezdésében említett egyes szakpolitikai keretekhez a [költségvetési rendelet] [218. cikke (2) bekezdésének] értelmében:

a)	az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) olyan tagjai, amelyek az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjai is, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban meghatározott feltételekkel összhangban;

harmadik országok, a harmadik ország uniós programokban való részvételét szabályozó egyedi megállapodásban meghatározott feltételekkel összhangban, feltéve, hogy a megállapodás:

i.	méltányos egyensúlyt biztosít az uniós programokban részt vevő harmadik ország hozzájárulásai és a neki biztosított juttatások tekintetében;

ii.	meghatározza a programokban való részvétel feltételeit, beleértve az egyedi programokhoz való pénzügyi hozzájárulások és azok igazgatási költségeinek kiszámítását. Ezek a hozzájárulások a [költségvetési rendelet] [21. cikkének (5) bekezdésével] összhangban címzett bevételnek minősülnek,

iii.	nem ruház a harmadik országra döntéshozatali jogkört a programra vonatkozóan,

iv.	garantálja az Uniónak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosításához és pénzügyi érdekeinek védelméhez való jogát.

6. cikk

Az uniós finanszírozás végrehajtása és formái

(1) Az uniós garancia nyújtása közvetett irányítással történik a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdése c) pontjának ii., iii., v. és vi . alpontjában említett szervekkel. Az e rendelet szerinti uniós finanszírozás egyéb formáit közvetlen vagy közvetett irányítással kell végrehajtani a költségvetési rendeletnek megfelelően, ideértve a rendelet VIII. címével összhangban nyújtott vissza nem térítendő támogatásokat és az e cikkel összhangban végrehajtott vegyesfinanszírozási műveleteket, a lehető legzökkenőmentesebb módon és biztosítva az uniós szakpolitikák hatékony és következetes támogatását .

(2) Az uniós garancia által fedezett olyan finanszírozási és beruházási műveletek, amelyek az e rendelet szerinti támogatásokat egy vagy több más uniós program keretében nyújtott támogatással vagy az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer innovációs alapja által nyújtott támogatásokkal ötvöző vegyesfinanszírozási műveletek:

a)	összhangban vannak a szakpolitikai célkitűzésekkel és megfelelnek azon uniós program vonatkozó szakpolitikai célkitűzéseinek és támogathatósági kritériumainak, amelynek keretében a támogatást nyújtják;

b)	megfelelnek ennek a rendeletnek.

(3) Az olyan vegyesfinanszírozási műveleteknek, amelyek teljes mértékben más uniós program vagy az ETS innovációs alap által finanszírozott, az e rendelet szerinti uniós garancia által nem fedezett finanszírozási eszközt tartalmaznak, meg kell felelniük azon uniós program vonatkozó szakpolitikai célkitűzéseinek és támogathatósági kritériumainak, amelynek keretében a támogatást nyújtják.

(4) A 6. cikk (2) bekezdésének megfelelően a (2) és (3) bekezdés szerinti vegyesfinanszírozási művelet részét képező, az uniós költségvetésből nyújtott, nem visszafizetendő támogatási formákról és/vagy finanszírozási eszközökről a megfelelő uniós program szabályai szerint kell döntést hozni, és azokat a vegyesfinanszírozási művelet keretében e rendelettel és a [a költségvetési rendelet] [X. címével] összhangban kell végrehajtani.

A jelentéstételnek ki kell terjednie az azon uniós program szakpolitikai célkitűzéseivel és támogathatósági kritériumaival való összhangra, amelynek keretében a támogatást odaítélik, valamint az e rendeletnek való megfelelésre is.

II. FEJEZET

Az InvestEU Alap

7. cikk

Szakpolitikai keretek

(1) Az InvestEU Alap a következő négy szakpolitikai keret alapján működik, amelyek meghatározott hatókörén belül kezelni kell a piaci hiányosságokat és az optimálistól eltérő beruházási helyzeteket:

a fenntartható infrastruktúrára vonatkozó szakpolitikai keret: magában foglalja a közlekedés, azon belül a multimodális közlekedés, a közúti közlekedésbiztonság – egyebek mellett a halálos kimenetelű közúti balesetek és súlyos sérülések 2050-ig történő felszámolására irányuló uniós célkitűzésnek megfelelően –, a vasúti és közúti infrastruktúra felújítása és karbantartása, az energiaügy – különösen a megújuló energia nagyobb mértékű alkalmazása –, a 2030-ra vonatkozó energiapolitikai keretprogrammal összhangban az energiahatékonyság , az energiamegtakarítást és az épületek összekapcsolt energiaellátási, -tárolási, digitális és közlekedési rendszerekbe való integrálását célzó épületfelújítási projektek, az összekapcsolási szint javítása, a digitális összekapcsoltság és hozzáférés, a vidéki térségeket is beleértve , a nyersanyagellátás és -feldolgozás, a világűr, az óceánok, a víz , ideértve a belvízi utakat is , a hulladékhierarchiának és a körforgásos gazdaságnak megfelelő hulladékkezelés , a természeti és más környezetvédelmi infrastruktúra, a kulturális örökség, az idegenforgalom, a berendezések, továbbá a mobil eszközök területére és az Unió éghajlatváltozás hatásaival szembeni környezeti rezilienciával összefüggő és/vagy társadalmi fenntarthatósági célkitűzéseihez hozzájáruló, valamint a környezetvédelmi vagy társadalmi fenntarthatósági előírásainak megfelelő innovatív technológiák telepítésére irányuló fenntartható beruházásokat;

a kutatásra, innovációra és digitalizációra vonatkozó szakpolitikai keret: magában foglalja a kutatási, termékfejlesztési és innovációs tevékenységeket, a technológiák és kutatási eredmények piaci hasznosítását, a piaci kulcsszereplők támogatását és a vállalkozások közötti együttműködés előmozdítását , az innovatív megoldások bemutatását és bevezetését, valamint az innovatív vállalkozások növekedéséhez nyújtott támogatást, továbbá az uniós gazdasági ágazat digitalizálását;

c)	a kkv-kra vonatkozó szakpolitikai keret: magában foglalja elsősorban a kkv-k , köztük az innovatív, valamint a kulturális és kreatív ágazatokban működő vállalkozások, továbbá a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok finanszírozáshoz jutását és a finanszírozás rendelkezésre állását;

a szociális beruházásra és készségfejlesztésre vonatkozó szakpolitikai keret: magában foglalja a mikrofinanszírozást, a szociális vállalkozások finanszírozását és a szociális gazdaságot, valamint a nemek közötti egyenlőséget előmozdító intézkedéseket, a készségfejlesztést, oktatást, képzést és a kapcsolódó szolgáltatásokat a szociális infrastruktúrát (többek között az egészségügyi és oktatási infrastruktúrát, valamint a szociális lakásokat és a diákszállásokat); a szociális innovációt, az egészségügyet és a tartós ápolás-gondozást a befogadást és hozzáférhetőséget, a társadalmi célú kulturális és kreatív tevékenységeket; a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek, többek között a harmadik országbeli állampolgárok beilleszkedését.

(2) Amennyiben a 19. cikkben említett beruházási bizottságnak előterjesztett finanszírozási vagy beruházási művelet egynél több szakpolitikai kerethez tartozik, azt fő célkitűzése, illetőleg alprojektjei többségének fő célkitűzése alapján kell a megfelelő kerethez rendelni, kivéve, ha a beruházási iránymutatás másként rendelkezik.

(3) A finanszírozási és beruházási műveleteket át kell világítani annak megállapítása érdekében, hogy van-e környezeti, éghajlati vagy társadalmi hatásuk, és ha igen, éghajlat-politikai, környezetvédelmi és társadalmi fenntarthatósági vizsgálatnak kell alávetni azokat a káros hatások minimalizálása és az éghajlat-politikai, környezetvédelmi és szociális vonatkozású előnyök maximalizálása érdekében. E célból a támogatást igénylő projektgazdáknak a Bizottság iránymutatása alapján megfelelő tájékoztatást kell nyújtaniuk. Az iránymutatásban meghatározott méretkorlát alatti projekteket nem kell vizsgálni. Az éghajlat-politikai célkitűzésekkel össze nem egyeztethető projektek nem jogosultak az e rendelet szerinti támogatásokra.

A Bizottság iránymutatásának az uniós környezetvédelmi célkitűzésekkel és normákkal összhangban lehetővé kell tennie a következőket:

az alkalmazkodást illetően: az éghajlatváltozás esetleges kedvezőtlen hatásaival szembeni ellenálló képességnek az éghajlattal szembeni kiszolgáltatottság értékelése és az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatok értékelése révén való biztosítása, többek között releváns alkalmazkodási intézkedések végrehajtásával; az éghajlatváltozás hatásainak enyhítését illetően: az üvegházhatásúgáz-kibocsátás költségeinek és az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló intézkedések kedvező hatásának figyelembevétele a költség-haszon elemzésben;

b)	a projekt által a természeti tőke alapvető elemeire, a levegőre, vízre, talajra és a biológiai sokféleségre gyakorolt összhatás figyelembevétele;

c)	a társadalmi hatás felmérése többek között a nemek közötti egyenlőség, egyes területek vagy népességcsoportok társadalmi befogadása, valamint a strukturális kihívásokkal szembesülő területek és ágazatok gazdasági fejlődése tekintetében;

ca)	az éghajlat-politikai célkitűzésekkel össze nem egyeztethető projektek azonosítása;

(cb)	a (3) bekezdés első albekezdése szerinti átvilágítás alkalmazásában iránymutatás nyújtása a végrehajtó partnereknek. Amennyiben a végrehajtó partner következtetései szerint nincs szükség fenntarthatósági vizsgálat elvégzésére, e megállapítását indokolja a beruházási bizottság felé.

(4) A végrehajtó partnerek rendelkezésre bocsátják az Unió éghajlat-politikai és környezetvédelmi célkitűzéseinek megvalósításához hozzájáruló beruházások nyomon követéséhez szükséges információkat a Bizottság által adott iránymutatás alapján.

(5) A végrehajtó partnereknek a fenntartható infrastruktúrára vonatkozó szakpolitikai keretre irányuló beruházások legalább 55 %-át az Unió éghajlat-politikai és környezetvédelmi célkitűzéseinek elérésére kell fordítaniuk.

A Bizottság a végrehajtó partnerekkel együtt törekszik annak biztosítására, hogy a költségvetési garanciából a fenntartható beruházások szakpolitikai keretére fordított rész elosztása során ügyeljenek a különböző területek közötti egyensúly megteremtésére.

(6) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 26. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az egyes szakpolitikai keretekre vonatkozó beruházási iránymutatás meghatározásához. A beruházási iránymutatást az EBB csoporttal és más lehetséges végrehajtó partnerekkel szoros párbeszédet folytatva kell elkészíteni.

6a. A Bizottság a végrehajtó partnerek, a beruházási bizottság és a tanácsadó partnerek rendelkezésére bocsátja a beruházási iránymutatás alkalmazására vagy értelmezésére vonatkozó információkat.

8. cikk

Komponensek

(1) A 7. cikk (1) bekezdése szerinti szakpolitikai keretek két-két komponensből állnak, amelyekkel ▌piaci hiányosságokat vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzeteket kell kezelni az alábbiak szerint:

Az uniós komponens intézkedései a következő helyzetekre irányulnak:

i.	az uniós szakpolitikai prioritásokhoz kapcsolódó piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek ▌;

ii.	az egész Unióra és/vagy egy tagállamra kiterjedő piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek; vagy

iii.	olyan , elsősorban új vagy összetett piaci hiányosságok vagy ▌optimálistól elmaradó beruházási helyzetek, amelyek innovatív pénzügyi megoldások és piaci struktúrák kidolgozását teszik szükségessé ;

a tagállami komponens intézkedései egy vagy több régióban vagy tagállamban felmerülő konkrét piaci hiányosságokra vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetekre irányulnak, és céljuk a megosztott irányítás alá tartozó, a támogatásba bevont alapok szakpolitikai célkitűzéseinek megvalósítása , különösen az Európai Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának megerősítése a régiók közötti egyenlőtlenségek kezelése révén .

(2) Az (1) bekezdésben említett komponenseket adott esetben egymást kiegészítve kell felhasználni egy finanszírozási vagy beruházási művelet támogatására, beleértve a két komponenshez kapcsolódó támogatás kombinálását.

9. cikk

A tagállami komponensre alkalmazandó egyedi rendelkezések

(1) Az egyes tagállamok által az [szám] [CPR] rendelet [10. cikkének (1) bekezdése] szerint vagy az [szám] [KAP-tervre vonatkozó] rendelet [75. cikkének (1) bekezdése] szerint önkéntes alapon allokált összegeket a tagállami komponenshez tartozó uniós garanciának az érintett tagállamban végrehajtott finanszírozási és beruházási műveletek fedezésére szolgáló részének feltöltésére vagy a megosztott irányítás alá tartozó alapokból az InvestEU Tanácsadó Platformhoz nyújtott esetleges hozzájárulásra kell felhasználni. Ezeknek az összegeknek hozzá kell járulniuk a partnerségi megállapodásban és az InvestEU-hoz hozzájáruló programokban kiválasztott szakpolitikai célkitűzésekhez.

A 4. cikk (1) bekezdése értelmében allokált összegeket a garancia feltöltésére kell felhasználni.

(2) A tagállami komponenshez tartozó uniós garancia adott részének létrehozásához a tagállam és a Bizottság közötti hozzájárulási megállapodásra van szükség.

A 9. cikk (2) bekezdésének negyedik albekezdése és a 9. cikk (5) bekezdése a tagállamok által a 4. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdése szerint nyújtott összegekre nem alkalmazandó.

E cikknek az [szám] [CPR] rendelet 10. cikke (1) bekezdése vagy az [szám] [KAP-tervre vonatkozó] rendelet 75. cikkének (1) bekezdése szerint allokált összegekre vonatkozó rendelkezései nem alkalmazandók a tagállamok által nyújtott, a 4. cikk (1) bekezdésében említett további összegekről szóló hozzájárulási megállapodásra.

A tagállam és a Bizottság a partnerségi megállapodásra vagy a KAP-tervre vonatkozó bizottsági határozat elfogadását követő négy hónapon belül, illetőleg a program vagy a KAP-terv módosítására vonatkozó bizottsági határozattal egyidejűleg megköti a hozzájárulási megállapodást, illetőleg módosítja azt.

Két vagy több tagállam közös hozzájárulási megállapodást köthet a Bizottsággal.

A [költségvetési rendelet] [211. cikkének (1) bekezdésétől] eltérve, a tagállami komponenshez tartozó uniós garancia feltöltési rátáját 40 %-ban kell meghatározni, és az a felhasználandó pénzügyi termékek kockázatainak figyelembevétele céljából az egyes hozzájárulási megállapodásokban lefelé vagy felfelé módosítható.

(3) A hozzájárulási megállapodás legalább a következő elemeket tartalmazza:

a tagállami komponenshez tartozó uniós garancia adott tagállamra vonatkozó részének teljes összege, a garanciarész feltöltési rátája, a megosztott irányítás alá tartozó alapokból származó hozzájárulás összege, a feltöltési szakasz időtartama az éves pénzügyi tervnek megfelelően, valamint az ebből eredő függő kötelezettség összege, amelyet az érintett tagállam által biztosított back-to-back garanciával kell fedezni;

a pénzügyi termékeket és azok minimális multiplikátorhatását, a földrajzi lefedettséget – ezen belül szükség esetén a regionális lefedettséget –, a projektek típusait, a beruházási időszakot és adott esetben a végső kedvezményezettek és a támogatható közvetítők kategóriáit tartalmazó tagállami stratégia;

c)	a 12. cikkel összhangban javasolt lehetséges végrehajtó partner(ek) és a Bizottság arra vonatkozó kötelezettsége, hogy tájékoztatja a tagállamot a kiválasztott végrehajtó partner(ek)ről;

d)	a megosztott irányítás alá tartozó alapokból az InvestEU Tanácsadó Platformhoz nyújtott esetleges hozzájárulás;

e)	a tagállammal szemben fennálló éves jelentéstételi kötelezettségek, beleértve a partnerségi megállapodásban vagy programban foglalt szakpolitikai célkitűzésekhez kapcsolódó és a hozzájárulási megállapodásban meghatározott megfelelő mutatókat tartalmazó jelentést;

f)	a tagállami komponenshez tartozó uniós garanciarészhez kapcsolódó díjazásra vonatkozó rendelkezések;

g)	az uniós komponenshez tartozó forrásokkal való lehetséges ötvözés a 8. cikk (2) bekezdésének megfelelően, ideértve egy többrétegű struktúra kialakítását a kockázatok jobb fedezése érdekében.

(4) A hozzájárulási megállapodásokat a Bizottság hajtja végre a végrehajtó partnerekkel aláírt, 14. cikk szerinti garanciamegállapodások , valamint a tanácsadó partnerekkel aláírt tanácsadási megállapodások útján.

Amennyiben a hozzájárulási megállapodás aláírásától számított kilenc hónapon belül nem kerül sor garanciamegállapodás megkötésére, vagy a hozzájárulási megállapodás szerinti összeget nem kötik le teljes mértékben egy vagy több garanciamegállapodás keretében, az első esetben a hozzájárulási megállapodást meg kell szüntetni vagy kölcsönös megegyezés révén meg kell hosszabbítani , illetőleg a második esetben megfelelően módosítani kell ▌. A feltöltésnek a tagállamok által az [[[CPR-rendelet]] 10. cikkének (1) bekezdése] vagy az [[[KAP]] rendelet] [75. cikkének (1) bekezdése] szerint allokált összegekből származó, fel nem használt összegét újra fel kell használni az [szám] [CPR-rendelet] [10. cikke (5) bekezdésének vagy az [szám] [KAP-terv] [75. cikke (5) bekezdésének] megfelelően. A feltöltésnek valamely tagállam által a 4. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdése szerint allokált összegekből származó, fel nem használt összegét vissza kell fizetni a tagállamnak.

Amennyiben a garanciamegállapodás az [szám] [CPR-rendelet] rendelet [10. cikkének (6) bekezdésében] vagy az [szám] [KAP-terv] rendelet] [75. cikkének (6) bekezdésében] meghatározott időtartamon belül nem kerül végrehajtásra, a hozzájárulási megállapodást módosítani kell ▌. A feltöltésnek a tagállamok által az [[[CPR-rendelet]] 10. cikkének (1) bekezdése] vagy az [[[KAP]] rendelet] [75. cikkének (1) bekezdése] szerint allokált összegekből származó, fel nem használt összegét újra fel kell használni az [szám] [CPR-rendelet] [ 10. cikke (5) bekezdésének ] vagy az [szám] [KAP-terv] [ 75. cikke (5) bekezdésének ] megfelelően. A feltöltésnek valamely tagállam által a 4. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdése szerint allokált összegekből származó, fel nem használt összegét vissza kell fizetni a tagállamnak.

(5) A tagállami komponenshez tartozó uniós garancia hozzájárulási megállapodásban meghatározott részének feltöltésére a következő szabályok alkalmazandók:

az e cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett feltöltési szakaszt követően a feltöltés adott évben fennmaradó többletét (amelynek kiszámítása a feltöltési rátának megfelelő összeg és a tényleges feltöltés összegének összehasonlításával történik) újra fel kell használni az [CPR-rendelet] rendelet [ 10. cikke (7) bekezdésének ] vagy az [szám] [KAP-terv] rendelet [ 75. cikke (7) bekezdésének ] megfelelően;

b)	a [költségvetési rendelet] [213. cikkének (4) bekezdésétől] eltérve, az e cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett feltöltési szakaszt követően a tagállami komponenshez tartozó uniós garancia adott részének rendelkezésre állása során nem kerül sor évente feltöltésre;

c)	a Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a tagállamot, amennyiben a tagállami komponenshez tartozó uniós garancia adott részére vonatkozó lehívások eredményeként az e részhez kapcsolódó feltöltés szintje az eredeti feltöltés 20 %-a alá süllyed;

d)	amennyiben a tagállami komponenshez tartozó uniós garancia adott részének feltöltési szintje a kezdeti feltöltés 10 %-ára süllyedt, az érintett tagállam az eredeti feltöltés összegének legfeljebb 5 %-át kitevő összeggel a Bizottság kérésére hozzájárul a közös tartalékalaphoz.

IIA. FEJEZET

A BIZOTTSÁG ÉS AZ EBB CSOPORT KÖZÖTTI PARTNERSÉG

9a. cikk

A partnerség hatóköre

(1) A Bizottság és az EBB csoport e rendeletnek megfelelően partnerséget hoz létre a programok végrehajtásának és egységességének, inkluzivitásának, addicionalitásának és megvalósításuk hatékonyságának támogatása céljából. E rendelet feltételeivel összhangban és a (2) bekezdésben említett megállapodásokban részletesebben meghatározott módon az EBB csoport:

a)	végrehajtja az uniós garancia 10. cikk (1b) bekezdésében meghatározott részét;

támogatja az uniós komponens és adott esetben, a 12. cikk (1) bekezdésével összhangban, az InvestEU Alap végrehajtását, különösen a következők révén:

i.	a 7. cikk (6) bekezdésének megfelelően a lehetséges végrehajtó partnerekkel együtt hozzájárulás a beruházási iránymutatáshoz, a 19. cikk (1a) bekezdésével összhangban hozzájárulás az eredménytábla kialakításához és az InvestEU Alap operatív iránymutatásait meghatározó egyéb dokumentumokhoz,

ii.

a végrehajtó partnerek finanszírozási és végrehajtási műveleteivel kapcsolatos kockázati módszertan és a kockázatfeltérképezési rendszer meghatározása a Bizottsággal és a lehetséges végrehajtó partnerekkel együttesen annak érdekében, hogy lehetővé váljon e műveletek közös minősítési skálán történő értékelése;

iii.

a Bizottság kérésére és az érintett végrehajtó partnerrel egyetértésben az adott lehetséges végrehajtó partner rendszereire vonatkozó értékelés elvégzése és ezekkel kapcsolatos célzott technikai tanácsadás, amennyiben és olyan mértékben, amennyire azt az adott végrehajtó partner által tervezett pénzügyi termékek végrehajtására vonatkozó pilléralapú értékelésről végzett ellenőrzés megállapításai megkövetelik;

iv.

nem kötelező erejű vélemény készítése a banki szempontokról, különösen az uniós garanciának – az EBB csoportot kivéve – a végrehajtó partnerekkel kötendő garanciamegállapodásokban meghatározott módon a végrehajtó partner számára allokálandó részéhez kapcsolódó pénzügyi kockázatról és pénzügyi feltételekről. A Bizottság adott esetben e vélemény megállapításai alapján kapcsolatba lép a végrehajtó partnerrel. Döntéshozatalának eredményéről tájékoztatja az EBB csoportot,

v.	szimulációk és előrejelzések készítése az összesített portfólió pénzügyi kockázatairól és megtérüléséről a Bizottsággal egyeztetett feltételezések alapján,

vi.	pénzügyi kockázatmérés és pénzügyi jelentéstétel az összesített portfólióról, valamint

vii.

a Bizottság kérésére és a végrehajtó partner beleegyezésével a 9a. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett megállapodásban foglalt átalakítási és behajtási szolgáltatások nyújtása a Bizottság számára a 14. cikk (2) bekezdésének g) pontjával összhangban, amennyiben a végrehajtó partner a vonatkozó garanciamegállapodás értelmében már nem felel a behajtási tevékenységekért,

c)	nemzeti fejlesztési bank vagy intézmény kérésére a 20. cikk (2) bekezdésének f) pontjában említett kapacitásépítési és/vagy más szolgáltatásokat nyújthat az adott nemzeti fejlesztési bank vagy intézmény részére az uniós garancia által támogatott pénzügyi termékek végrehajtásával összefüggésben,

az InvestEU Tanácsadó Platformmal összefüggésben:

i.	a ii. alpontban említett tanácsadási kezdeményezések és operatív feladatok céljára [375] millió EUR összeget kap a 4. cikk (3) bekezdésében említett pénzügyi keretösszegből;

ii.

a 9a. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett megállapodásban meghatározandó módon tanácsot ad a Bizottságnak és operatív feladatokat lát el a következők révén:

1.	támogatás nyújtása a Bizottságnak az InvestEU Tanácsadó Platform kialakításával, létrehozásával és működésével kapcsolatban;

2.	azon tanácsadási szolgáltatások iránti kérelmek értékelése, amelyek a Bizottság véleménye szerint nem tartoznak a meglévő tanácsadási kezdeményezések körébe azzal a céllal, hogy támogassa a Bizottság allokációval kapcsolatos döntéshozatalát;

3.	támogatás nyújtása a nemzeti fejlesztési bankok vagy intézmények részére tanácsadói képességeiknek a tanácsadási kezdeményezésekben való részvétel céljából történő fejlesztésével összefüggő, a 20. cikk (2) bekezdésének f) pontjában említett kapacitásépítés – kérésükre történő – biztosítása révén;

4.	a Bizottság és egy lehetséges tanácsadó partner kérésére, továbbá az EBB csoport egyetértése függvényében a Bizottság nevében szerződés kötése tanácsadó partnerekkel tanácsadási kezdeményezések szállítása céljából.

Az EBB csoport biztosítja, hogy az (1) bekezdés d) pontjának ii. alpontjában említett feladatait tanácsadó partnerként betöltött szerepétől teljes mértékben függetlenül lássa el.

(2) A Bizottság által az (1) bekezdés b) pontjának ii., iv., v. és vi. alpontja szerint az EBB csoportnak átadott, banki tevékenységekkel összefüggő információknak szigorúan az EBB csoport e pont szerinti kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges információk körére kell korlátozódniuk. A Bizottság az EBB csoporttal és a lehetséges végrehajtó partnerekkel szoros párbeszédet folytatva határozza meg a fenti információk jellegét és körét, figyelembe véve az uniós garanciával való hatékony és eredményes pénzgazdálkodás követelményeit, a végrehajtó partner bizalmas üzleti adatokkal kapcsolatos jogos érdekeit, valamint az EBB csoport igényeit az említett pontokban előírt kötelezettségek teljesítése tekintetében.

(3) A partnerség részletes szabályait megállapodások határozzák meg, többek között a következők:

az uniós garancia 10. cikk (1b) bekezdésében meghatározott részének odaítélése és végrehajtása tekintetében:

i.	a Bizottság és az EBB csoport között létrejött garanciamegállapodás, vagy

ii.	a Bizottság és az EBB és/vagy annak leányvállalata vagy az EBB alapokmánya 28. cikkének (1) bekezdésében meghatározott más szervezetek között létrejött külön garanciamegállapodások;

b)	a Bizottság és az EBB csoport között az (1) bekezdés b) és c) pontjával kapcsolatban létrejött megállapodás;

c)	a Bizottság és az EBB csoport között az InvestEU Tanácsadó Platformmal kapcsolatban létrejött megállapodás;

d)	az EBB csoport és a nemzeti fejlesztési bankok és intézmények között az (1) cikk c) pontjával összhangban a kapacitásépítési és egyéb szolgáltatásokkal kapcsolatban létrejött szolgáltatási megállapodások.

(4) A 15. cikk (3) bekezdésének és a 20. cikk (4) bekezdésének sérelme nélkül az EBB csoportnál az (1) bekezdés b) és c) pontjában említett feladatok ellátása során felmerült költségeknek meg kell felelniük a (2) bekezdés b) pontjában említett megállapodásban egyeztetett feltételeknek, és e költségek az uniós garanciához kapcsolódó, a költségvetési rendelet 211. cikkének (4) és (5) bekezdése szerint feltöltés céljából igénybe vett bevételekből vagy visszafizetésekből fedezhetők, vagy a költségek EBB csoport általi indokolását követően és összesen [7 000 000 EUR] felső határig a 4. cikk (3) bekezdésében említett pénzügyi keretösszegre terhelhetők.

(5) Az EBB csoportnál az (1) bekezdés d) pontjának ii. alpontjában említett operatív feladatok ellátása tekintetében felmerült költségeket ezek EBB csoport általi indokolását követően és összesen [10 000 000 EUR] felső határig teljes mértékben az (1) bekezdés d) pontjának i. alpontjában említett összegből kell fedezni és kifizetni.

9b. cikk

Összeférhetetlenség

A partnerség keretein belül az EBB csoport meghoz minden intézkedést és óvintézkedést a más végrehajtó partnerekkel való összeférhetetlenségek elkerülése érdekében, többek között a 9a. cikk (1) bekezdése b) pontjának iii., iv., v. és vi. alpontjában említett feladatok elvégzésére létrehozott különálló és független csoport felállítása révén, amelyre olyan szigorú titoktartási szabályok vonatkoznak, amelyek a csoporttól távozó személyekre is alkalmazandók maradnak. Az EBB csoport és más végrehajtó partnerek haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot minden olyan esetről, amely ténylegesen vagy valószínűsíthetően összeférhetetlenséghez vezet. Gyanú esetén a Bizottság határoz az összeférhetetlenség fennállásáról, és erről tájékoztatja az EBB csoportot. Összeférhetetlenség fennállása esetén az EBB csoport megfelelő intézkedéseket hoz. Az irányítóbizottság tájékoztatást kap a meghozott intézkedésekről és azok eredményeiről.

Az InvestEU Tanácsadó Platform végrehajtása során, különösen a Bizottságnak nyújtott, a 9a. cikk (1) bekezdése d) pontjának ii. alpontjában említett támogatással kapcsolatos szerepkörével összefüggésben az EBB csoport meghozza az összeférhetetlenségi helyzetek megelőzésére szolgáló óvintézkedéseket. Összeférhetetlenség fennállása esetén az EBB csoport megfelelő intézkedéseket hoz.

III. FEJEZET

Az uniós garancia

10. cikk

Az uniós garancia

(1) Uniós garanciában – amely visszavonhatatlan, feltétel nélküli és azonnal lehívható garancia – a végrehajtó partnerek részesülnek a költségvetési rendelet 219. cikkének (1) bekezdésével összhangban, és a garancia kezelése a költségvetési rendelet X. címének megfelelően közvetett irányítás keretében történik.

(1a) Az uniós garancia díja a pénzügyi termékek jellemzőihez és kockázati profiljához kapcsolódik, figyelembe véve az alapul szolgáló finanszírozási és beruházási műveletek jellegét és a megvalósítandó szakpolitikai célkitűzések teljesülését. Ez a pénzügyi termék révén megvalósítandó szakpolitikai célkitűzések jellegével és a végső kedvezményezettek számára való megfizethetőségével összefüggő indokolt esetekben a költségek csökkentését és a végső kedvezményezettnek nyújtott finanszírozás feltételeinek az uniós garancia díjának modulálása vagy szükség esetén a végrehajtó partner által viselt fennmaradó költségek uniós költségvetés általi fedezése révén történő javítását foglalhatja magában, különösen:

a)	olyan helyzetekben, amikor a feszült pénzügyi piaci viszonyok megakadályoznák egy piaci alapon árazott művelet megvalósítását, vagy

b)	amennyiben erre a jelentős piaci hiányosságokkal vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetekkel szembesülő ágazatokban vagy térségekben a finanszírozási és beruházási műveletek katalizálása és a beruházási platformok létrehozásának elősegítése érdekében szükség van.

Az uniós garancia díját érintő csökkentésnek vagy a végrehajtó partner által viselt fennmaradó költségek fedezésének mértéke nem befolyásolhatja jelentős mértékben az InvestEU garancia feltöltését.

Az uniós garancia díját érintő csökkentés előnyeit teljes mértékben a végső kedvezményezetteknek kell élvezniük.

(1b) A költségvetési rendelet 219. cikkének (4) bekezdésében meghatározott feltétel az egyes végrehajtó partnerekre portfólióalapon alkalmazandó.

(1c) A 4. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében említett uniós komponens céljára biztosított uniós garancia 75 %-át, azaz [30 613 125 000] EUR-t az EBB csoport számára kell biztosítani. Az EBB csoport összesített pénzügyi hozzájárulása [7 653 281 250] EUR. Ezt a hozzájárulást olyan módon és formában kell biztosítani, amely elősegíti az InvestEU Alap végrehajtását és a 12. cikk (2) bekezdésében foglalt célok megvalósítását.

(1d) Az uniós komponens céljára biztosított uniós garancia fennmaradó 25 %-át más végrehajtó partnerek számára kell biztosítani, amelyek a garanciamegállapodásokban meghatározandó összegben ugyancsak biztosítanak pénzügyi hozzájárulást.

(1e) Minden erőfeszítést meg kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy a beruházási időszak végére a támogatás az ágazatok és régiók széles körére kiterjedjen, és elkerüljék a túlzott ágazati vagy földrajzi koncentrációt. Ezeknek az erőfeszítéseknek ki kell terjedniük a kisebb vagy kevésbé fejlett, helyi jelenlétük, ismereteik és beruházási kompetenciáik miatt komparatív előnnyel rendelkező, kisebb vagy kevésbé szofisztikált nemzeti fejlesztési bankokra vagy intézményekre. Ezeket az erőfeszítéseket a Bizottság koherens megközelítés kialakítása révén támogatja.

(2) Az e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveletekhez uniós garancia formájában biztosított támogatás a 2027. december 31-ig tartó beruházási időszakra nyújtható. A végrehajtó partner és a végső kedvezményezett, illetve a pénzügyi közvetítő vagy a 13. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett egyéb szervezet közötti szerződéseket 2028. december 31-ig kell aláírni.

11. cikk

Támogatható finanszírozási és beruházási műveletek

(1) Az InvestEU Alapból csak olyan finanszírozási és beruházási műveletek támogathatók, amelyek

megfelelnek a költségvetési rendelet 209. cikke (2) bekezdésének a)–e) pontjában meghatározott feltételeknek, különösen a ▌ a piaci hiányosságokra, az optimálistól elmaradó beruházási helyzetekre és az addicionalitásra vonatkozó követelménynek, a költségvetési rendelet 209. cikke (2) bekezdése a) és b) pontjának, valamint e rendelet V. mellékletének megfelelően, és adott esetben maximalizálják a magánbefektetéseket a költségvetési rendelet 209. cikke (2) bekezdése d) pontjának megfelelően;

b)	hozzájárulnak az uniós szakpolitikai célkitűzésekhez, és e rendelet II. mellékletével összhangban a megfelelő kerethez tartozó finanszírozási és beruházási műveletekre jogosult területek hatálya alá tartoznak; ▌

(ba)	nem nyújtanak pénzügyi támogatást az e rendelet V. mellékletének B. pontjában meghatározott, kizárt tevékenységekhez; továbbá

c)	összhangban vannak a beruházási iránymutatással.

(2) Az Unión belüli projektek mellett az InvestEU Alapból a következő projektekhez és műveletekhez lehet támogatást nyújtani finanszírozási és beruházási műveletek révén:

egy vagy több tagállamban található vagy ott letelepedett jogalanyok között létrejött ▌projektek, amelyek egy vagy több harmadik országot érintenek, ideértve a csatlakozó országokat, a tagjelölt országokat és potenciális tagjelölteket, az európai szomszédságpolitika, az Európai Gazdasági Térség vagy az Európai Szabadkereskedelmi Társulás hatálya alá tartozó országokat, illetőleg az EUMSZ II. mellékletében meghatározott valamely tengerentúli országot vagy területet vagy a társult harmadik országokat, függetlenül attól, hogy az említett harmadik országokban, illetve tengerentúli országokban vagy területeken található-e partner;

b)	az 5. cikkben említett, egy adott pénzügyi termékhez már hozzájárult országokban végrehajtott finanszírozási és beruházási műveletek.

(3) Az InvestEU Alapból támogatás nyújtható olyan finanszírozási és beruházási műveletekhez, amelyek a következő országok valamelyikében letelepedett jogi személy kedvezményezetteknek biztosítanak finanszírozást:

a)	tagállam vagy hozzá kapcsolódó tengerentúli ország vagy terület;

b)	az InvestEU programhoz kapcsolódó harmadik ország vagy terület az 5. cikknek megfelelően;

c)	adott esetben a (2) bekezdés a) pontjában említett harmadik ország;

d)	egyéb országok, amennyiben erre egy az a)–c) pontban említett országban vagy területen végrehajtandó projekt finanszírozásához szükség van.

12. cikk

Az EBB csoporttól eltérő végrehajtó partnerek kiválasztása

(1) A Bizottság a költségvetési rendelet 154. cikkével összhangban választja ki az EBB csoporttól eltérő végrehajtó partnereket.

A végrehajtó partnerek csoportot alkothatnak. Egy végrehajtó partner egy vagy több csoportnak is tagja lehet.

Az uniós komponens esetében a támogatható partnereknek ki kell nyilvánítaniuk érdeklődésüket az uniós garancia 10. cikk (1c) bekezdésében említett részével kapcsolatban.▌

A tagállami komponens esetében az érintett tagállam a ▌ jelentkező szervezetek közül javaslatot tehet egy vagy több ▌ partner végrehajtó partnerként való kiválasztására. Az érintett tagállam az EBB csoportot is javasolhatja végrehajtó partnernek, és saját költségére az EBB csoporttal is köthet szerződést a 9a. cikkben felsorolt szolgáltatások nyújtására.

Amennyiben az érintett tagállam nem javasol végrehajtó partnert, a Bizottság az e bekezdés második albekezdésének megfelelő eljárás szerint választ azon végrehajtó partnerek közül, amelyek az érintett földrajzi területeken fedezni tudják a finanszírozási és beruházási műveleteket.

(2) A végrehajtó partnerek kiválasztásakor a Bizottság biztosítja, hogy az InvestEU Alaphoz tartozó pénzügyi termékek portfóliója teljesítse az alábbi célkitűzéseket :

a)	a 3. cikkben meghatározott célkitűzések lehető legszélesebb körére terjed ki;

b)	a végrehajtó partner által lekötött saját források révén maximalizálja az uniós garancia hatását;

c)	adott esetben maximalizálja a magánbefektetéseket;

ca)	előmozdítja a piaci hiányosságok és az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelésére szolgáló innovatív pénzügyi és kockázati megoldásokat;

d)	az uniós garancia fokozatos elosztásával biztosítja a földrajzi diverzifikációt , és lehetővé teszi kisebb projektek finanszírozását ;

e)	biztosítja a megfelelő kockázati diverzifikációt.

▌

(3) Emellett a végrehajtó partnerek kiválasztásakor a Bizottság figyelembe veszi:

a)	az uniós költségvetést érintő esetleges költségeket és díjazást;

a végrehajtó partner azon képességét, hogy teljes mértékben megfeleljen a költségvetési rendelet 155. cikkének (2) és (3) bekezdésében foglalt, az adókikerüléshez, az adócsaláshoz, az adókijátszáshoz, a pénzmosáshoz, a terrorizmusfinanszírozáshoz és a nem együttműködő joghatóságokhoz kapcsolódó követelményeknek.

(4) Végrehajtó partnerként kiválaszthatók nemzeti fejlesztési bankok vagy intézmények, amennyiben teljesítik az e cikkben és a 14. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében meghatározott követelményeket.

13. cikk

Támogatható finanszírozástípusok

(1) Az uniós garancia felhasználható a végrehajtó partnerek által nyújtott alábbi típusú finanszírozások kockázatainak fedezésére:

hitelek, garanciák, viszontgaranciák, tőkepiaci eszközök, bármely más finanszírozási forma vagy hitelminőség-javítás, beleértve az alárendelt kölcsönöket, valamint sajáttőke- vagy kvázisajáttőke-részesedések, amelyeket pénzügyi közvetítők, alapok, befektetési platformok vagy más szervezetek közvetlenül vagy közvetve biztosítanak és amelyek továbbítandók a végső kedvezményezettekhez;

b)	végrehajtó partner által más pénzügyi intézménynek nyújtott finanszírozás vagy garancia, amely az utóbbi számára lehetővé teszi az a) pontban említett finanszírozási tevékenységek végrehajtását.

Ahhoz, hogy az uniós garancia keretében fedezhető legyen, az e bekezdés első albekezdésének a) és b) pontjában említett finanszírozást a 11. cikk (1) bekezdésében említett finanszírozási vagy beruházási műveletek céljából kell nyújtani, megszerezni vagy kibocsátani, és a végrehajtó partner általi finanszírozást a Bizottság és a végrehajtó partner közötti garanciamegállapodás aláírását követően a végrehajtó partner által aláírt vagy kötött – még hatályban lévő vagy nem megszűnt – finanszírozási megállapodás vagy ügylet alapján kell nyújtani.

(2) Az alapok vagy más közbenső struktúrák révén megvalósuló finanszírozási és beruházási műveletek a beruházási iránymutatásban meghatározandó rendelkezéseknek megfelelően még akkor is támogathatók az uniós garanciából, ha az említett struktúra által befektetett összegnek egy kis része az Unión kívülre és a 11. cikk (2) bekezdése szerinti országokba, illetőleg olyan eszközökre irányul, amelyek e rendelet alapján nem támogathatók.

14. cikk

Garanciamegállapodások

(1) A Bizottság e rendelet követelményeivel összhangban minden egyes végrehajtó partnerrel garanciamegállapodást köt a Bizottság által meghatározandó összeget fedező uniós garancia nyújtásáról.

Amennyiben a végrehajtó partnerek ▌ csoportot alkotnak, a Bizottság egyetlen garanciamegállapodást köt, amelyet a csoport részéről minden egyes végrehajtó partner vagy a csoportot képviselő végrehajtó partner ír alá.

(2) A garanciamegállapodás mindenekelőtt a következőkre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz:

a)	a végrehajtó partner által nyújtandó pénzügyi hozzájárulás összege és feltételei;

b)	adott esetben a végrehajtó partner által a végrehajtásban részt vevő másik jogi személynek nyújtandó finanszírozás vagy garancia feltételei;

c)	a 16. cikknek megfelelően az uniós garancia nyújtására vonatkozó részletes szabályok, beleértve a meghatározott típusú eszközök portfólióinak fedezetét és az uniós garancia lehetséges lehívását kiváltó eseményeket;

d)	a kockázatvállalásért járó díjazás, amelyet az Unió és a végrehajtó partner kockázatvállalásának arányában kell felosztani , vagy a 16. cikk (1) bekezdése szerinti indokolt esetekben ki kell igazítani ;

e)	a fizetési feltételek;

a végrehajtó partner arra vonatkozó kötelezettségvállalása, hogy elfogadja a Bizottság és a beruházási bizottság által a javasolt finanszírozási vagy beruházási művelet fedezésére felhasználandó uniós garanciára vonatkozó határozatokat, a végrehajtó partner által hozott olyan döntések sérelme nélkül, amelyek uniós garancia nélküli javasolt műveletre vonatkoznak;

g)	az olyan követelések behajtására vonatkozó rendelkezések és eljárások, amivel a végrehajtó partnert bízták meg;

h)	az uniós garanciával fedezett műveletekre vonatkozó pénzügyi és operatív jelentéstétel és nyomon követés;

i)	fő teljesítménymutatók, különösen az uniós garancia felhasználása, a 3., a 7. és 11. cikkben meghatározott célkitűzések és kritériumok teljesítése, valamint a magántőke mozgósítása tekintetében;

j)	adott esetben a vegyesfinanszírozási műveletekre vonatkozó rendelkezések és eljárások;

k)	egyéb releváns rendelkezések a költségvetési rendelet 155. cikkének (2) bekezdése és X. címe szerinti követelményeknek megfelelően;

l)	megfelelő mechanizmusok megléte a magánbefektetők esetleges aggályaira.

(3) A garanciamegállapodásnak azt is biztosítania kell, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveletekből eredő, az Uniót illető díjazás az uniós garancia lehívásakor esedékes kifizetések levonása után kerüljön kifizetésre.

(4) Ezenkívül a garanciamegállapodásnak biztosítania kell, hogy az uniós garanciához kapcsolódóan a végrehajtó partnernek fizetendő bármely összeg levonásra kerüljön az e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveletekből eredően a végrehajtó partner által az Uniónak fizetendő díjazás, bevételek és visszafizetések teljes összegéből. Amennyiben ez az összeg nem elegendő a 15. cikk (3) bekezdésének megfelelően a végrehajtó partnernek járó összeg fedezésére, a fennmaradó összeget az uniós garancia feltöltésével kell biztosítani.

(5) Amennyiben a garanciamegállapodás megkötésére a tagállami komponens keretében kerül sor, a megállapodás előírhatja az érintett tagállam vagy régiók képviselőinek a garanciamegállapodás végrehajtásának nyomon követésében való részvételét.

15. cikk

Az uniós garancia felhasználására vonatkozó követelmények

(1) Az uniós garancia nyújtásának feltétele az érintett végrehajtó partnerrel kötött garanciamegállapodás hatálybalépése.

(2) Egy finanszírozási vagy beruházási művelet csak akkor fedezhető az uniós garanciával, ha teljesíti az e rendeletben és a vonatkozó beruházási iránymutatásban meghatározott kritériumokat, és ha a beruházási bizottság megállapította, hogy teljesíti az uniós garancia által nyújtandó támogatás igénybevételére vonatkozó követelményeket. A végrehajtó partnerek a későbbiekben is felelősek annak biztosításáért, hogy a finanszírozási és beruházási műveletek megfeleljenek e rendeletnek és a vonatkozó beruházási iránymutatásnak.

(3) A végrehajtó partner nem számíthat fel igazgatási költségeket vagy díjakat a Bizottság felé az uniós garancia alá tartozó finanszírozási vagy beruházási műveletek végrehajtásával kapcsolatban, kivéve, ha a felhasználandó pénzügyi termék révén megvalósítandó szakpolitikai célkitűzések jellegéből és a végső kedvezményezettek számára való megfizethetőségből vagy a nyújtott finanszírozás típusából következően a végrehajtó partner kellően indokolni tudja a Bizottság felé a kivétel szükségességét. Az ilyen költségek uniós költségvetésből történő fedezése szigorúan arra az összegre korlátozódik, amely a megfelelő finanszírozási és beruházási műveletek végrehajtásához szükséges, és csak olyan mértékben kerül biztosításra, amelyet a végrehajtó partnerektől az érintett finanszírozási és beruházási műveletekre kapott bevételek nem fedeznek. A garanciamegállapodásban meg kell határozni a díjmegállapodásokat , és azoknak meg kell felelniük a költségvetési rendelet 14. cikkének (4) bekezdésében és 209. cikke (2) bekezdésének g) pontjában lefektetett módoknak .

(4) Emellett a végrehajtó partner felhasználhatja az uniós garanciát a behajtással kapcsolatos költségek megfelelő részének fedezésére, kivéve, ha ez az összeg a 14. cikk (4) bekezdésével összhangban levonásra kerül a behajtott bevételből.

16. cikk

Az uniós garancia fedezete és feltételei

(1) A kockázatvállalásért járó díjazást a finanszírozási és beruházási műveletek portfóliójában, illetve adott esetben az egyedi műveletekben vállalt kockázat arányában kell felosztani az Unió és a végrehajtó partner között. Az uniós garancia díja a 10. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett kellően indokolt esetekben csökkenthető.

A végrehajtó partnernek az uniós garancia által fedezett finanszírozási és beruházási műveleteket érintő megfelelő mértékű saját kockázatot jelentő kitettséggel kell rendelkeznie, kivéve, ha kivételes esetben a pénzügyi termék révén megvalósítandó szakpolitikai célkitűzések olyan jellegűek, hogy a végrehajtó partner észszerűen nem tudna saját kockázatvállalási kapacitásával azokhoz hozzájárulni.

(2) Az uniós garancia a következőkre terjed ki:

A 13. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok:

i.	a tőkeösszeg és a végrehajtó partnert illető, de a nemteljesítés időpontjáig ki nem fizetett kamat és más összegek a finanszírozási műveletek feltételeinek megfelelően; az alárendelt kölcsönök esetében a halasztás, a csökkentés vagy az előírt exit nemteljesítési eseménynek tekintendő;

ii.	adósságátütemezésből eredő veszteségek;

iii.	az eurótól eltérő pénznemek árfolyam-ingadozásaiból eredő veszteségek olyan piacokon, ahol korlátozottak a lehetőségek hosszú futamidejű fedezeti ügyletekre;

b)	a 13. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett sajáttőke-, illetve kvázisajáttőke-befektetések esetében: a befektetett összegek és a kapcsolódó finanszírozási költségek és az eurótól eltérő pénznemek árfolyam-ingadozásaiból eredő veszteségek;

c)	egy végrehajtó partner által a 13. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett másik jogi személynek nyújtott finanszírozás vagy garancia esetében a felhasznált összegek és a kapcsolódó finanszírozási költségek.

(3) Amennyiben az Unió az uniós garancia lehívásakor kifizetést teljesít a végrehajtó partnernek, a végrehajtó partner bármely, uniós garanciával fedezett finanszírozási vagy beruházási műveletével kapcsolatos jogai – további fennmaradásuk esetén – átszállnak az Unióra.

A végrehajtó partner gondoskodik az engedményezett összegekre vonatkozó követeléseknek az Unió nevében történő behajtásáról, és a behajtott összegekből visszatérítést teljesít az Unió felé.

IV. FEJEZET

IRÁNYÍTÁS

17. cikk

Tanácsadó testület

(1) A Bizottságot és az irányítóbizottságot egy tanácsadó testület segíti ▌.

(1a) A tanácsadó testület törekszik a nemek közötti egyensúly biztosítására, és tagjainak összetétele a következő:

a)	a végrehajtó partnerek egy-egy képviselője;

b)	a tagállamok egy-egy képviselője;

c)	az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság által kijelölt szakértő;

d)	a Régiók Bizottsága által kijelölt szakértő.

▌

(4) A ▌ tanácsadó testület üléseinek elnöki teendőit a Bizottság képviselője látja el . Az EBB csoport által kijelölt képviselő az alelnök.

▌

A tanácsadó testület rendszeresen, de legalább évente kétszer ülésezik az elnök kérésére. ▌

▌

(5) A tanácsadó testület

a)	tanácsadást nyújt a Bizottságnak és az irányítóbizottságnak az e rendelet szerint végrehajtandó pénzügyi termékek kialakításához;

b)	tanácsot ad a Bizottságnak és az irányítóbizottságnak a piaci fejleményekkel, a piaci hiányosságokkal és az optimálistól elmaradó beruházási helyzetekkel, valamint a piaci feltételekkel kapcsolatban; ▌

c)	eszmecserét folytat a piaci fejleményekről és megosztja a bevált gyakorlatokat.

(5a) A tagállamok képviselőinek külön formációban tartott üléseit is évente legalább kétszer meg kell szervezni, és az elnöki teendőket a Bizottság látja el.

(5b) A tanácsadó testület és tagállami formációja az irányítóbizottság által figyelembe veendő ajánlásokat adhat ki az InvestEU program végrehajtására és működésére vonatkozóan.

(5c) A tanácsadó testület üléseinek részletes jegyzőkönyvét a tanácsadó testület általi jóváhagyást követően a lehető leghamarabb közzéteszik.

A Bizottság megállapítja a tanácsadó testületre vonatkozó működési szabályokat és eljárásokat, és irányítja a tanácsadó testület titkárságát. A feladatai ellátásához minden vonatkozó dokumentációt és információt a tanácsadó testület rendelkezésére kell bocsátani.

(5d) A tanácsadó testületben képviselt nemzeti fejlesztési bankok vagy intézmények maguk közül választják ki az EBB csoporton kívüli végrehajtó partnerek képviselőit a 17a. cikk (1) bekezdésében említett irányítóbizottságba. A nemzeti fejlesztési bankok vagy intézmények célja, hogy az irányítóbizottságban kiegyensúlyozott képviseletet biztosítsanak méretük és földrajzi elhelyezkedésük tekintetében. A kiválasztott képviselők képviselik az EBB csoporton kívüli valamennyi végrehajtó partner közös, elfogadott álláspontját.

17a. cikk

Irányítóbizottság

(1) Az InvestEU programhoz irányítóbizottságot hoznak létre. Az irányítóbizottság a Bizottság négy képviselőjéből, az EBB csoport három képviselőjéből és az EBB csoporton kívüli egyéb végrehajtó partnerek két képviselőjéből, valamint egy, az Európai Parlament által kijelölt, szavazati joggal nem rendelkező szakértőből áll. Ez a szakértő nem kérhet vagy fogadhat el utasításokat uniós intézményektől, szervektől, hivataloktól vagy ügynökségektől, a tagállamok kormányaitól, vagy bármely egyéb közjogi vagy magánjogi szervezettől, és teljesen függetlenül kell eljárnia. A szakértő feladatait pártatlanul és az InvestEU Alap érdekeit szem előtt tartva látja el.

A tagokat négyéves, egyszer megújítható időtartamra nevezik ki, kivéve az EBB csoporton kívüli végrehajtó partnerek képviselőit, akiket két évre neveznek ki.

(2) Az irányítóbizottság a Bizottság képviselői közül választ elnököt négyéves, egyszer megújítható időtartamra. Az elnök kétévente jelentést tesz a tagállamok tanácsadó testületbeli képviselőinek az InvestEU program végrehajtásáról és működéséről.

Az irányítóbizottság üléseinek részletes jegyzőkönyvét az irányítóbizottság általi jóváhagyást követően haladéktalanul közzéteszik.

(3) Az irányítóbizottság:

a)	megállapítja a végrehajtó partnerek számára a stratégiai és operatív iránymutatást, beleértve a pénzügyi termékek kialakítására és az InvestEU Alap működéséhez szükséges egyéb működési politikákra és eljárásokra vonatkozó iránymutatást is;

b)	elfogadja a Bizottság által az EBB csoporttal és a többi végrehajtó partnerrel együttműködésben kidolgozott kockázatmódszertani keretet;

c)	felügyeli az InvestEU program végrehajtását;

d)	a 19. cikk (2) bekezdésével összhangban a kiválasztást megelőzően ki kell kérni véleményét a beruházási bizottsági tagságra jelölt személyek előválogatott listájáról, figyelembe véve valamennyi tagjának nézeteit;

e)	elfogadja a 19. cikk (2) bekezdésében említett beruházási bizottság titkárságának eljárási szabályzatát;

f)	elfogadja a beruházási platformokkal kapcsolatos műveletekre vonatkozó szabályokat.

(4) Az irányítóbizottság tanácskozásai során konszenzusos megközelítést alkalmaz, ezért a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi a tagok álláspontjait. Abban az esetben, ha a tagok álláspontjait nem sikerül egyeztetni, az irányítóbizottság szavazati joggal rendelkező tagjainak minősített többségével hozza meg határozatait, amihez legalább hét szavazat szükséges.

17b. cikk

Eredménytábla

(1) Mutatókat tartalmazó eredménytáblát (a továbbiakban: az eredménytábla) kell létrehozni annak biztosítása érdekében, hogy a beruházási bizottság független, átlátható és harmonizált értékelést végezzen a valamely végrehajtó partner által javasolt finanszírozási vagy beruházási műveletre vonatkozó uniós garancia felhasználására irányuló kérelmekről.

(2) A végrehajtó partnerek a javasolt finanszírozási és beruházási műveleteikről kitöltik az eredménytáblát.

(3) Az eredménytábla különösen a következő elemeket fedi le:

a)	a finanszírozási és beruházási művelet leírása;

b)	hozzájárulás az uniós szakpolitikai célkitűzésekhez;

c)	addicionalitás, a piaci hiányosság vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzet, valamint a végrehajtó partner pénzügyi és technikai hozzájárulásának leírása;

d)	a beruházás hatása;

e)	a finanszírozási és beruházási művelet pénzügyi profilja;

f)	kiegészítő mutatók.

(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 26. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek a végrehajtó partnerek által alkalmazandó eredménytáblára vonatkozó további elemek, például az eredménytáblára vonatkozó részletes szabályok kidolgozásával történő kiegészítésére.

18. cikk

Szakpolitikai ellenőrzés

(3) A Bizottság megerősíti, hogy az EBB csoporton kívüli végrehajtó partnerek által javasolt finanszírozási és beruházási műveletek összhangban vannak-e az uniós joggal és szakpolitikákkal.

(3a) Az EBB e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveletei esetében az ilyen műveletekre nem vonatkozik az uniós garancia, amennyiben a Bizottság az 5. sz. jegyzőkönyv 19. cikkében előírt eljárás keretében kedvezőtlen véleményt nyilvánít.

▌

19. cikk

Beruházási bizottság

(1) Létre kell hozni egy teljes mértékben független beruházási bizottságot az InvestEU Alaphoz . A bizottság:

megvizsgálja a végrehajtó partnerek által az uniós garancia igénybevétele céljából benyújtott, finanszírozási és beruházási műveletekre vonatkozó javaslatokat , miután azok átestek a Bizottság által a 18. cikk (3) bekezdésében említett módon elvégzett, az uniós jogszabályoknak és politikáknak való megfelelésre vonatkozó ellenőrzésen, vagy az. 5. sz. jegyzőkönyv 19. cikkében említett eljárás keretében kedvező véleményt kaptak;

b)	ellenőrzi, hogy a javaslatok megfelelnek-e ennek a rendeletnek és a vonatkozó beruházási iránymutatásnak,

ba)

különös figyelmet fordít a költségvetési rendelet 209. cikke (2) bekezdésének b) pontjában és az e rendelet V. mellékletében említett addicionalitási követelményre, valamint a költségvetési rendelet 209. cikke (2) bekezdésének d) pontjában említett, a magánbefektetések bevonására vonatkozó követelményre; továbbá

c)	ellenőrzi, hogy az uniós garancia formájában támogatásból részesülő finanszírozási és beruházási műveletek megfelelnek-e valamennyi vonatkozó követelménynek.

(2) A beruházási bizottság négy különböző, a 7. cikk (1) bekezdésében említett szakpolitikai kereteknek megfelelő formációban ülésezik.

A beruházási bizottság minden egyes formációban hat, javadalmazásban részesülő külső szakértőből áll. A Bizottság a költségvetési rendelet 237. cikkének megfelelően kiválasztja, és az irányítóbizottság ajánlására egyszer megújítható, legfeljebb négy évig tartó ▌időtartamra kinevezi a szakértőket. A szakértők bérét az Unió fizeti. A Bizottság az irányítóbizottság ajánlása alapján határozatával a beruházási bizottság hivatalban lévő tagjának megbízatását az e bekezdésben megállapított eljárás igénybevétele nélkül is megújíthatja.

A szakértőknek jelentős és releváns piaci szakértelemmel kell rendelkezniük a projektstrukturálás és a projektfinanszírozás, vagy a kkv-, illetőleg vállalati finanszírozás területén.

A beruházási bizottság összetétele révén biztosítani kell, hogy a bizottság széleskörű ismeretekkel rendelkezzen a 7. cikk (1) bekezdésében említett szakpolitikai keretekhez tartozó ágazatokról és az Unión belüli földrajzi piacokról, valamint hogy a bizottságban összességében biztosított legyen a nemek egyensúlya.

A beruházási bizottság mind a négy formációjában négy tagnak állandó tagnak kell lennie. Emellett mind a négy formációban lennie kell két olyan szakértőnek, aki tapasztalattal rendelkezik a megfelelő szakpolitikai kerethez tartozó ágazatokhoz kapcsolódó beruházások terén. Legalább egy állandó tagnak rendelkeznie kell a fenntartható beruházásokra vonatkozó ismeretekkel. A beruházási bizottság tagjait az irányítóbizottság nevezi ki a megfelelő formációba vagy formációkba. A beruházási bizottság az állandó tagok közül választ elnököt.

▌

(3) A beruházási bizottság tagjainak a bizottság tevékenységében való részvételük során pártatlanul és az InvestEU Alap kizárólagos érdekét szem előtt tartva kell végezniük a munkájukat. A tagok nem kérhetnek, és nem fogadhatnak el utasításokat a végrehajtó partnerektől, az uniós intézményektől, a tagállamoktól, vagy bármely más köz- vagy magánszervezettől.

A beruházási bizottság minden egyes tagjának önéletrajzát és érdekeltségi nyilatkozatát nyilvánosságra kell hozni, és folyamatosan aktualizálni kell. A beruházási bizottság tagjai késedelem nélkül közlik a Bizottsággal és az irányítóbizottsággal az összeférhetetlenség folyamatos ellenőrzéséhez szükséges információkat.

Az irányítóbizottság javaslatot tehet a Bizottságnak arra, hogy mentsen fel egy tagot tisztségéből, amennyiben az nem tartja be az e bekezdésben meghatározott követelményeket, vagy más kellően indokolt okból.

(4) Az e cikk szerinti tevékenysége során a beruházási bizottságot titkárság támogatja. A titkárság független, és a beruházási bizottság elnökének felel. A titkárság igazgatási szempontból a Bizottságnál található. A titkárság eljárási szabályzata biztosítja a végrehajtó partnerek és az érintett irányító szervek között az információk és dokumentumok cseréjének titkosságát. Az EBB csoport közvetlenül a beruházási bizottságnak nyújthatja be finanszírozási és beruházási műveletekre irányuló javaslatait, és ezekről értesíti a titkárságot.

A végrehajtó partnerek által benyújtott dokumentáció magában foglal egy szabványos kérelemnyomtatványt, a 17b. cikkben említett eredménytáblát és bármely más olyan dokumentumot, amelyet a beruházási bizottság lényegesnek tart, nevezetesen a piaci hiányosság vagy az optimálistól elmaradó befektetési helyzet jellegének leírását, valamint azt, hogy ezt a finanszírozási vagy beruházási művelet hogyan fogja enyhíteni, továbbá a finanszírozási vagy beruházási művelet addicionalitását igazoló, megbízható értékelést. A titkárság ellenőrzi az EBB csoporton kívüli végrehajtó partnerek által benyújtott dokumentáció teljességét. A beruházási bizottság pontosításokat kérhet a beruházási vagy finanszírozási műveletre vonatkozó javaslattal kapcsolatban az érintett végrehajtó partnertől, többek között a fent említett művelet megvitatásakor való közvetlen jelenlét révén. A végrehajtó partner által elvégzett projektértékelés nem jelent kötelezettséget a beruházási bizottság számára abban a tekintetben, hogy egy finanszírozási vagy beruházási művelet uniós garanciában részesüljön-e.

A beruházási bizottság a javaslatok értékelése és ellenőrzése során alkalmazza a 17b. cikkben említett, mutatókat tartalmazó eredménytáblát.

(5) A beruházási bizottság következtetéseit a tagok egyszerű többségi szavazásával fogadja el , feltéve, hogy az egyszerű többségben benne foglaltatik azon szakpolitikai keret legalább egy nem állandó szakértője, amelyen belül a javaslattételre sor került. Szavazategyenlőség esetén a beruházási bizottság elnökének szavazata dönt.

A beruházási bizottság által az uniós garancia keretében támogatandó finanszírozási vagy beruházási műveletre vonatkozóan adott jóváhagyást a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni, és annak indokolást is kell tartalmaznia , továbbá információkat kell magában foglalnia a műveletről, különösen annak leírásáról, a projektgazdák vagy pénzügyi közvetítők személyéről és a művelet célkitűzéseiről. A következtetésekben utalni kell az eredménytáblán alapuló globális értékelésre is.

Az eredménytáblát a finanszírozás vagy beruházási művelet vagy adott esetben az alprojekt aláírását követően nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

A második és a harmadik albekezdésben említett kiadványok nem tartalmazhatnak olyan bizalmas üzleti adatokat vagy olyan személyes adatokat, amelyek az uniós adatvédelmi szabályok alapján nem hozhatók nyilvánosságra. A beruházási bizottság következtetéseinek bizalmas üzleti adatokat tartalmazó részeit a Bizottság kérésre, szigorú titoktartási követelmények mellett továbbítja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

A beruházási bizottság ▌ évente kétszer benyújtja ▌ az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az összes következtetés, valamint az azokhoz kapcsolódó, közzétett eredménytáblák jegyzékét. A benyújtott anyagok között szerepelnie kell az uniós garancia igénybevételét elutasító határozatoknak, és azokra szigorú titoktartási követelmények vonatkoznak .

A beruházási bizottság következtetéseit kellő időben az érintett végrehajtó partner rendelkezésére kell bocsátani.

A beruházási bizottság rendelkezésére bocsátott, a finanszírozási és beruházási műveletekkel kapcsolatos javaslatokra vonatkozó valamennyi információt és az azokra vonatkozó következtetéseket a beruházási bizottság titkársága rögzíti egy központi adatbázisban.

(6) Amennyiben a beruházási bizottságnak olyan finanszírozási vagy beruházási művelet esetében kell jóváhagynia az uniós garancia felhasználását, amely alprojekteket tartalmazó eszköz, program vagy struktúra, a jóváhagyásnak ki kell terjednie az alprojektekre, kivéve, ha a beruházási bizottság fenntartja magának a jogot, hogy azokat külön hagyja jóvá. Amennyiben a jóváhagyás 3 000 000 EUR alatti értékű alprojektekre vonatkozik, a beruházási bizottság nem rendelkezik ezzel a joggal.

(6a) A beruházási bizottság – amennyiben szükségesnek ítéli – a beruházási iránymutatás alkalmazásával vagy értelmezésével kapcsolatos operatív kérdéseket intézhet a Bizottsághoz.

V. FEJEZET

InvestEU Tanácsadó Platform

20. cikk

InvestEU Tanácsadó Platform

(1) Az InvestEU Tanácsadó Platform tanácsadással segíti a beruházási projektek meghatározását, előkészítését, fejlesztését, strukturálását, az azokkal kapcsolatos beszerzést és végrehajtásukat, illetőleg erősíti a projektgazdák és a pénzügyi közvetítők finanszírozási és beruházási műveletek végrehajtására irányuló képességét. A platform által biztosított támogatás kiterjedhet adott esetben a projekt életciklusának vagy egy támogatott szervezet finanszírozásának bármely szakaszára.

A Bizottság tanácsadási megállapodásokat köt az EBB csoporttal és más lehetséges tanácsadó partnerekkel, és megbízza őket tanácsadási támogatás nyújtásával, a fentebbi albekezdésben említetteknek megfelelően, és a (2) bekezdésben említett szolgáltatások nyújtásával. A Bizottság emellett – többek között külső szolgáltatókkal szerződést kötve – tanácsadói kezdeményezéseket is végrehajthat. A Bizottság az InvestEU Tanácsadó Platformhoz központi belépési pontot hoz létre, és a tanácsadási támogatás iránti kérelmeket a megfelelő tanácsadói kezdeményezésre osztja. A Bizottság, az EBB csoport és a többi tanácsadó partner szorosan együttműködik annak érdekében, hogy az egész Unióban biztosítsák a támogatás hatékonyságát, a szinergiákat és a kellő földrajzi lefedettséget, megfelelően figyelembe véve a meglévő struktúrákat és az eddig végzett munkát.

A ▌tanácsadási kezdeményezések ▌ a 7. cikk (1) bekezdése szerinti minden egyes szakpolitikai keret elemeként rendelkezésre állnak, és az adott kerethez tartozó ▌ágazatokat fedik le. ▌ Tanácsadási kezdeményezések emellett ágazatközi elem keretében is rendelkezésre állnak .

(2) Az InvestEU Tanácsadó Platform mindenekelőtt a következő szolgáltatásokat nyújtja:

a)	az InvestEU Tanácsadó Platform keretében a projektfejlesztési támogatás tekintetében a Bizottság által irányított és üzemeltetett központi belépési pont biztosítása a hatóságok és a projektgazdák számára ▌;

aa)	a beruházási iránymutatásokra vonatkozó összes rendelkezésre álló további információ terjesztése a hatóságok és a projektgazdák számára, beleértve a Bizottság által rendelkezésre bocsátott beruházási iránymutatások alkalmazására és értelmezésére vonatkozó információkat is;

adott esetben a projektgazdák segítése projektjeik kidolgozásában a 3., 7. és 11. cikkben meghatározott célkitűzések és támogathatósági kritériumok teljesítése érdekében, valamint kisméretű projektek együttes fejlesztésének megkönnyítése , többek között az e) pontban említett beruházási platformokon keresztül; mindazonáltal az említett segítségnyújtás nem előlegezi meg a beruházási bizottság azon döntését, hogy az adott projekt részesül-e az uniós garancia által biztosított támogatásban;

intézkedések támogatása és a helyi ismeretek igénybevétele az InvestEU Alap általi támogatás Unió-szerte történő elősegítése érdekében, és ahol lehetséges, aktív hozzájárulás az InvestEU Alap ágazati és földrajzi diverzifikációra irányuló célkitűzéséhez, támogatva a végrehajtó partnereket lehetséges finanszírozási és beruházási műveletek kezdeményezésében és kidolgozásában;

d)	együttműködési platformok létrehozásának elősegítése szakértői tapasztalatcseréhez, valamint adatok, know-how és a bevált gyakorlatok megosztásához a beruházási projektportfólió-terv kidolgozásának és az ágazati fejlesztésnek a támogatása érdekében;

e)	proaktív tanácsadási támogatás nyújtása beruházási platformok, többek között határokon átnyúló és makroregionális beruházási platformok , valamint kis- és közepes méretű projekteket egy vagy több tagállamban téma vagy régió szerint összefogó beruházási platformok létrehozásához;

ea)

a támogatások útján vagy az uniós költségvetésből, illetve más forrásokból finanszírozott támogatások vagy finanszírozási eszközök segítségével megvalósuló vegyes finanszírozás igénybevételének támogatása az uniós eszközök közötti szinergiák és kiegészítő jelleg megerősítése, valamint az InvestEU program maximális mobilizálása és hatása érdekében;

a következőkhöz kapcsolódó intézkedések támogatása: szervezeti kapacitás, készségek és folyamatok fejlesztésére irányuló kapacitásépítés, valamint a szervezetek beruházásra való felkészültségének megerősítése annak érdekében, hogy a projektgazdák és a hatóságok képesek legyenek a beruházási projektportfólió-tervek kialakítására , finanszírozási mechanizmusok és beruházási platformok fejlesztésére és a projektirányításra, valamint – többek között a kockázatértékelési kapacitás vagy az ágazatspecifikus ismeretek fejlesztésének támogatása révén – a pénzügyi közvetítők olyan finanszírozási és beruházási műveleteinek előmozdítása, amelyek segítik a finanszírozáshoz jutás terén nehézségekkel küzdő szervezeteket;

fa)	tanácsadói támogatás nyújtása az induló vállalkozások számára, különösen, ha kutatási és innovációs beruházásaikat szellemi tulajdonjogcímekkel, például szabadalmak megszerzésével kívánják megvédeni.

(3) Az InvestEU Tanácsadó Platform köz- és magánszektorbeli projektgazdák, többek között kkv-k és induló vállalkozások, állami hatóságok és nemzeti fejlesztési bankok, valamint pénzügyi és egyéb közvetítők rendelkezésére áll.

(4) A Bizottság egy vagy több tanácsadási kezdeményezés végrehajtásáról tanácsadási megállapodást köt minden egyes tanácsadó partnerrel. A (2) bekezdésben említett szolgáltatásokért díj számítható fel a szóban forgó szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos költségek részbeni fedezésére , kivéve az állami projektgazdák és a nonprofit intézmények számára nyújtott szolgáltatásokat, amelyek indokolt esetben díjmentesek. A (2) bekezdésben említett szolgáltatások díjaként a nyújtott szolgáltatások költségének legfeljebb egyharmada számítható fel a kkv-k számára .

(5) Az (1) bekezdésben említett célkitűzés megvalósítása és a tanácsadási támogatás megkönnyítése érdekében az InvestEU Tanácsadó Platformnak fel kell használnia a Bizottság , az EBB csoport és az egyéb tanácsadó partnerek szakértelmét.

(5a) Az egyes tanácsadási kezdeményezéseket a Bizottság és a tanácsadó partner közötti költségmegosztási mechanizmus alapján kell létrehozni, kivéve, ha a Bizottság kellően indokolt esetekben, a tanácsadási kezdeményezés sajátosságai miatt, valamint a tanácsadó partnerek közötti koherens és méltányos bánásmód biztosítása mellett beleegyezik a tanácsadási kezdeményezés valamennyi költségének fedezésébe.

(6) Szükség esetén biztosítani kell az InvestEU Tanácsadó Platform helyi jelenlétét. Ezt különösen azokban a tagállamokban vagy régiókban kell biztosítani, amelyek nehézségekkel szembesülnek az InvestEU Alaphoz kapcsolódó projektek fejlesztése során. Az InvestEU Tanácsadó Platform segíti a regionális és helyi szintű tudástranszfert az (1) bekezdésben említett támogatással , többek között a kisméretű projektek végrehajtásához és kivitelezéséhez nyújtott támogatással összefüggő regionális és helyi kapacitás és szakértelem folyamatos kiépítése céljából.

(6a) Az (1) bekezdésben említett tanácsadási támogatás és a helyi szinten történő tanácsadási támogatás nyújtásának megkönnyítése érdekében az InvestEU Tanácsadó Platform felhasználja a nemzeti fejlesztési bankok vagy intézmények szakértelmét, illetve együttműködik velük. A nemzeti fejlesztési bankokkal vagy intézményekkel az InvestEU Tanácsadó Platform keretében kötnek együttműködési megállapodást, adott esetben tagállamonként legalább egy nemzeti fejlesztési bankkal vagy intézménnyel.

(7) A végrehajtó partnerek adott esetben ösztönzik a finanszírozást igénylő projektgazdákat arra, hogy – különösen a kisméretű projektek tekintetében – projektjeikhez kérjék az InvestEU Tanácsadó Platform támogatását, adott esetben projektjeik előkészítésének előmozdítása és annak vizsgálata céljából, hogy van-e lehetőség projektek összevonására.

Emellett a végrehajtó partnerek és a tanácsadó partnerek adott esetben tájékoztatják a projektgazdákat arról a lehetőségről, hogy projektjeiket szerepeltethetik a 21. cikkben említett InvestEU Portálon.

VI. FEJEZET

21. cikk

Az InvestEU Portál

(1) A Bizottság létrehozza az InvestEU Portált. Ez egy könnyen hozzáférhető és felhasználóbarát projektadatbázis, amely releváns információkat tartalmaz az egyes projektekről.

(2) Az InvestEU Portál olyan csatornát biztosít a projektgazdák számára, amely segítségével bemutathatják finanszírozást igénylő projektjeiket, és tájékoztatást nyújthatnak azokról a befektetők számára. A projektek InvestEU Portálon való szerepeltetése nem befolyásolhatja az arra vonatkozó döntéseket, hogy mely végső projekteket választják ki az e rendelet szerinti vagy bármely egyéb uniós eszköz keretében történő támogatásra vagy közfinanszírozásra.

(3) A portálon csak olyan projektek jelenhetnek meg, amelyek összeegyeztethetők az uniós joggal és szakpolitikákkal.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott feltételeket teljesítő projekteket a Bizottság továbbítja a megfelelő végrehajtó partnereknek , és adott esetben – tanácsadási kezdeményezés megléte esetén – az InvestEU Tanácsadó Platformnak .

(5) A végrehajtó partnerek megvizsgálják a földrajzi és tevékenységi körükbe tartozó projekteket.

VII. FEJEZET

ELSZÁMOLTATHATÓSÁG, NYOMON KÖVETÉS ÉS JELENTÉSTÉTEL, ÉRTÉKELÉS ÉS KONTROLL

21a. cikk

Elszámoltathatóság

(1) Az Európai Parlament vagy a Tanács kérésére az irányítóbizottság elnöke beszámol az InvestEU Alap teljesítményéről az ezt kérő intézménynek, többek között az Európai Parlamentben tartott meghallgatáson való részvétele keretében.

(2) Az irányítóbizottság elnöke – szóban vagy írásban – válaszol az Európai Parlament vagy a Tanács által az InvestEU Alaphoz címzett kérdésekre, minden esetben a kérdés kézhezvételének napjától számított öt héten belül.

22. cikk

Nyomon követés és jelentéstétel

(1) A 3. cikkben meghatározott, az általános és egyedi célkitűzések megvalósítása terén az InvestEU program végrehajtásában tett haladásra vonatkozó jelentéstételhez használandó mutatókat e rendelet III. melléklete tartalmazza.

(2) Annak érdekében, hogy az InvestEU program célkitűzéseinek teljesülését hatékonyan lehessen értékelni, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 26. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e rendelet III. mellékletének módosítására vonatkozóan a mutatók felülvizsgálata és/vagy kiegészítése céljából, amennyiben azt szükségesnek ítéli, valamint hogy felülvizsgálja és/vagy kiegészítse a monitoring és értékelési keretelvek kidolgozására vonatkozó rendelkezéseket.

(3) A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy a végrehajtás és az eredmények nyomon követésére vonatkozó adatokat hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék, és lehetővé teszi a kockázat- és garanciaportfólió megfelelő nyomon követését. Ennek érdekében a végrehajtó partnerekre , a tanácsadó partnerekre és adott esetben az uniós pénzeszközök egyéb kedvezményezettjeire vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.

(4) A Bizottság a költségvetési rendelet 241. és 250. cikkének megfelelően jelentést készít az InvestEU program végrehajtásáról. Az éves jelentés a költségvetési rendelet 41. cikke (5) bekezdésének megfelelően tájékoztatást nyújt a program végrehajtási szintjéről a célokhoz képest és a teljesítménymutatókról. E célból a végrehajtó partnerek évente megadják az ahhoz szükséges információkat, többek között a garancia működéséről, hogy a Bizottság eleget tehessen jelentéstételi kötelezettségeinek.

(5) Emellett a végrehajtó partnerek hathavonta jelentést nyújtanak be a Bizottságnak az e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveletekről az uniós komponensre és adott esetben ▌ a tagállami komponensre lebontva. A végrehajtó partnerek a tagállami komponensről szóló információkat annak a tagállamnak is benyújtják, amelynek a komponensét végrehajtják. A jelentésnek tartalmaznia kell az uniós garancia igénybevételére vonatkozó követelményeknek és az e rendelet III. mellékletében meghatározott fő teljesítménymutatóknak való megfelelés értékelését. A jelentésnek tartalmaznia kell továbbá működési, statisztikai, pénzügyi és számviteli adatokat , valamint a várható pénzforgalmak becslését az egyes finanszírozási és beruházási műveletekre vonatkozóan, valamint a komponensek, szakpolitikai keretek, továbbá az InvestEU Alap szintjén. Az EBB csoport és adott esetben más végrehajtó partnerek által készített jelentés évente egyszer tájékoztatást nyújt az e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveletek végrehajtása során felmerült beruházási akadályokról is. A jelentéseknek tartalmazniuk kell a végrehajtó partnerek által a költségvetési rendelet 155. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint rendelkezésre bocsátott információkat.

23. cikk

Értékelés

(1) Az értékeléseket időben el kell végezni ahhoz, hogy a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek.

(2) [ 2024. szeptember 30-ig] a Bizottság független értékelést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az InvestEU programról és mindenekelőtt az uniós garancia felhasználásáról , a 9a. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontja értelmében bevezetett módozatok működéséről, a 10. cikk (1b) és (1c) bekezdésében biztosított uniós garancia elosztásáról, az InvestEU Tanácsadó Platform végrehajtásáról, a 9a. cikk (1) bekezdése d) pontjának i. alpontjában előírt költségvetés-elosztásról és a 7. cikkről. Az értékelésben be kell mutatni különösen, hogy a végrehajtó és a tanácsadó partnerek bevonása miként járult hozzá az InvestEU program, valamint az uniós szakpolitikák célkitűzéseinek eléréséhez, különös tekintettel a támogatott finanszírozási és beruházási műveletek hozzáadott értékére, valamint földrajzi és ágazati egyensúlyára. Az értékelés értékeli továbbá a fenntarthatósági szempontú ellenőrzés alkalmazását és azt, hogy a kkv-keretben milyen mértékben sikerült megvalósítani a kkv-k középpontba állítását.

(3) Az InvestEU program végrehajtásának végén, de legkésőbb négy évvel az 1. cikkben meghatározott időszak végét követően a Bizottság benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az InvestEU program és mindenekelőtt az uniós garancia felhasználásának független végső értékelését.

(5) A végrehajtó partnerek és a tanácsadó partnerek hozzájárulnak az (1) és a (2) bekezdésben említett értékelések elvégzéséhez, és biztosítják az azokhoz szükséges információkat a Bizottság számára.

(6) A Bizottság a [költségvetési rendelet] [211. cikke (1) bekezdésének] megfelelően háromévente belefoglalja a [költségvetési rendelet] [250. cikkében] említett éves jelentésbe az e rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltöltési ráta megfelelőségének vizsgálatát az uniós garancia által fedezett finanszírozási és beruházási műveletek tényleges kockázati profiljának figyelembevételével. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 26. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy e vizsgálat alapján legfeljebb 15 %-kal kiigazítsa az e rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében megállapított feltöltési rátát.

24. cikk

Ellenőrzések

A költségvetési rendelet 127. cikke szerinti általános megbízhatóság alapját az uniós finanszírozás felhasználására vonatkozóan személyek vagy jogalanyok – köztük az uniós intézmények vagy szervek által felhatalmazottaktól eltérőek – által végzett ellenőrzések képezik.

25. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

Amennyiben egy harmadik ország nemzetközi megállapodás vagy bármely más jogi eszköz alapján részt vesz az InvestEU programban, az érintett harmadik országnak biztosítania kell az engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést. Az említett jogok az OLAF esetében magukban foglalják az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti vizsgálatok – többek között helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok – végrehajtására való jogot.

26. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg. Az EBB csoport és más végrehajtó partnerek által végrehajtott, illetve azokkal kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat az EBB csoporttal és a lehetséges végrehajtó partnerekkel folytatott konzultációt követően dolgozzák ki.

(2) A Bizottság [az e rendelet hatálybalépését követő öt évre] felhatalmazást kap a 7. cikk (6) bekezdésében, a 17b. cikkben , a 22. cikk (2) bekezdésében, valamint a 23. cikk (6) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az említett ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazás gyakorlásáról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 7. cikk (6) bekezdésében, a 17b. cikkben, a 22. cikk (2) bekezdésében és a 23. cikk (6) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 7. cikk (6) bekezdése, a 17b. cikk, a 22. cikk (2) bekezdése és a 23. cikk (6) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

VIII. FEJEZET

ÁTLÁTHATÓSÁG ÉS LÁTHATÓSÁG

27. cikk

Tájékoztatás, kommunikáció és közzététel

(1) A végrehajtó és a tanácsadó partnerek elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és (különösen az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítésekor) gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak.

( 1a) A végrehajtó partnerek és a tanácsadó partnerek tájékoztatják, vagy kötelezik a pénzügyi közvetítőket, hogy tájékoztassák a végső kedvezményezetteket, köztük a kkv-kat az InvestEU-támogatás létezéséről oly módon, hogy ezt az információt, különösen a kkv-k esetében, megjelenítik az InvestEU-támogatást biztosító vonatkozó megállapodásban, és ezzel felhívják arra a nyilvánosság figyelmét, és javítják a támogatás láthatóságát.

(2) A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez az InvestEU programhoz, valamint annak intézkedéseihez és eredményeihez kapcsolódóan. Az InvestEU programhoz allokált pénzügyi forrásoknak ezenfelül az Unió politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikáció költségeihez is hozzá kell járulniuk, amennyiben azok kapcsolódnak a 3. cikkben említett célkitűzésekhez.

IX. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

28. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) Az e rendelet IV. mellékletében említett programok által létrehozott finanszírozási eszközökből származó bevételek, visszafizetések és visszafizettetett összegek felhasználhatók az e rendelet szerinti uniós garancia feltöltésére.

(2) Az (EU) 2015/1017 rendelettel létrehozott uniós garanciához kapcsolódó bevételek, visszafizetések és visszafizettetett összegek felhasználhatók az e rendelet szerinti uniós garancia feltöltésére, kivéve, ha azok az (EU) 2015/1017 rendelet 4., 9. és 12. cikkében említett célokra kerülnek felhasználásra.

29. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt …, …-án/-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

a Tanács részéről

az elnök

(1) HL C […], […], […]. o.

(2) HL C […], […], […] o.

(3) Az Európai Parlament 2019. április 18-i álláspontja. Az aláhúzással kiemelt szövegre vonatkozóan nem született megállapodás az intézményközi tárgyalások keretében.

(4) COM(2018)0097.

(5) COM(2018)0353.

(6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2284 irányelve (2016. december 14.) egyes légköri szennyező anyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről, a 2003/35/EK irányelv módosításáról, valamint a 2001/81/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 344., 2016.12.17., 1. o.).

(7) COM(2017)0206.

(8) COM(2017)0250.

(9) Közzétéve: European Economy Discussion Paper 74. szám, 2018. január.

(10)

(11) Frissítendő hivatkozás: HL C 373., 2013.12.20., 1. o. A megállapodás a következő címen érhető el: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:32013Q1220(01)&from=HU

(12) Intézményközi megállapodás az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról, 2016. április 13. (HL L 123., 2016.5.12., 1. o.).

(13) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).

(14) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(15) A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).

(16) A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(17) A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).

(18) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).

(19) A Bizottság 2003/361/EK ajánlása (2003. május 6.) a mikro-, a kis- és a középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).

(20)

(21)

I. MELLÉKLET

Összegek egyedi célkitűzésenként

A finanszírozási és beruházási műveletekre irányuló, a 4. cikk (2) bekezdésében említett ▌indikatív felosztás a következő:

a)	▌11 500 000 000 EUR a 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott célkitűzésekre;

b)	▌11 250 000 000 EUR a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott célkitűzésekre;

c)	▌ 12 500 000 000 EUR a 3. cikk (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott célkitűzésekre;

d)	▌ 5 567 500 000 EUR a 3. cikk (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott célkitűzésekre.

II. MELLÉKLET

Finanszírozási és beruházási műveletekre jogosult területek

A finanszírozási és beruházási műveletek a következő területek közül egy vagy több alá tartozhatnak:

Az energetikai ágazat fejlesztése az energiaunió prioritásaival, többek között az energiaellátás biztonságával, a tiszta energiára való átállással, valamint a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend és a Párizsi Megállapodás keretében vállalt kötelezettségekkel összhangban, különösen a következők révén:

a)	a tiszta és fenntartható megújuló energiaforrások , valamint egyéb biztonságos és fenntartható, kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású energiaforrások és megoldások termelésének, ellátásának vagy felhasználásának bővítése;

b)	energiahatékonyság és energiamegtakarítás (a kereslet csökkentésére összpontosítva a keresletoldali szabályozás és az épületek felújítása révén);

c)	a fenntartható energetikai infrastruktúra fejlesztése, intelligenssé tétele és korszerűsítése (különösen, de nem kizárólag átviteli és elosztói szinten, tárolási technológiák , a villamosenergia-hálózatok tagállamok közötti összekapcsolása, intelligens energiahálózatok );

ca)	innovatív, kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású hőellátó rendszerek fejlesztése, valamint kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés;

megújuló/karbonsemleges , valamint egyéb biztonságos és fenntartható, kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású forrásokból fenntartható szintetikus üzemanyagok előállítása és kínálata; bioüzemanyagok, biomassza és alternatív üzemanyagok , többek között valamennyi közlekedési mód számára, a 2018/2001 irányelv célkitűzéseivel összhangban ;

e)	szén-dioxid-leválasztási és szén-dioxid -tárolási infrastruktúra az energetikai átállást célzó ipari folyamatokban, bioenergia-erőművekben és gyártó létesítményekben .

Fenntartható és biztonságos közlekedési infrastruktúrák, mobilitási megoldások, valamint berendezések és innovatív technológiák fejlesztése az uniós közlekedési prioritásokkal, valamint a Párizsi Megállapodás keretében vállalt kötelezettségekkel összhangban, különösen a következők révén:

a TEN-T infrastruktúra fejlesztését támogató projektek, beleértve az infrastruktúra fenntartását és biztonságát és annak városi csomópontjait, tengeri és belvízi kikötőit, repülőtereit, multimodális termináljait és azok fő hálózatokkal való összeköttetéseit , valamint az 1315/2013/EU rendeletben lefektetett telematikai alkalmazásokat ;

aa)	legalább két különböző közlekedési mód használatát biztosító TEN-T infrastrukturális projektek, különösen multimodális áruszállítási terminálok és személyszállítási csomópontok;

intelligens és fenntartható városi mobilitással kapcsolatos projektek , többek között belvízi út és innovatív mobilitási megoldások (az alacsony kibocsátású városi közlekedési módokkal, a megkülönböztetésmentes hozzáféréssel , az alacsonyabb légszennyezéssel és a zajjal, az energiafogyasztással , az intelligens városi hálózatokkal, a fenntartással vagy a biztonsági szintek növelésével és a különösen a kerékpárosokat és a gyalogosokat érintő balesetek csökkenésével összefüggésben);

c)	a közlekedési mobil eszközök felújításának és utólagos átalakításának támogatása az alacsony kibocsátású és a kibocsátásmentes mobilitási megoldások , többek között valamennyi közlekedési mód járműveiben az alternatív üzemanyagok használatának bevezetése céljából;

d)	vasúti infrastruktúra, egyéb vasúti projektek , belvízi utakhoz kapcsolódó infrastruktúra, tömeges árutovábbítási projektek és tengeri kikötők , valamint tengeri gyorsforgalmi utak ;

e)	alternatívüzemanyag-infrastruktúra valamennyi közlekedési mód számára , beleértve az elektromos töltésre szolgáló infrastruktúrát;

ea)

egyéb intelligens és fenntartható mobilitási projektek, a következő célterületeken:

i.	közúti közlekedésbiztonság;

ii.	akadálymentesítés;

iii.	kibocsátáscsökkentés;

iv.	az új közlekedési technológiák és szolgáltatások fejlesztése és alkalmazása, például az összekapcsolt és autonóm közlekedési módokkal, valamint az integrált jegyrendszerrel összefüggésben;

eb)

a meglévő közlekedési infrastruktúra karbantartására vagy korszerűsítésére irányuló projektek, beleértve a TEN-T hálózat autópályáit, amennyiben szükséges a közúti közlekedésbiztonság fejlesztése, fenntartása vagy javítása, az ITS-szolgáltatások fejlesztése vagy az infrastruktúra épségének és színvonalának biztosítása, biztonságos parkolóhelyek és létesítmények, alternatív üzemanyagok újratöltő és töltőállomásainak biztosítása.

Környezetvédelem és erőforrások, különösen a következők révén:

a)	víz, beleértve az ivóvíz- ellátást és az elvezetést, valamint a hálózatok hatékonyságát, a szivárgások csökkentését, a szennyvíz összegyűjtését és kezelését szolgáló infrastruktúrát, a part menti infrastruktúrákat és más vízzel kapcsolatos zöld infrastruktúrákat;

b)	hulladékgazdálkodási infrastruktúra;

c)	projektek és vállalkozások a környezeti erőforrás-gazdálkodás és a fenntartható technológiák területén;

d)	az ökoszisztémák és szolgáltatásaik megerősítése és helyreállítása , többek között a természet és a biológiai sokféleség zöld és kék infrastrukturális projektek révén megvalósuló javításán keresztül ;

e)	fenntartható város-, vidék- és part menti fejlesztés;

f)	éghajlatváltozással kapcsolatos fellépések, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése, beleértve a természeti veszélyek és katasztrófák kockázatának csökkentését;

g)	körforgásos gazdaságot végrehajtó projektek és vállalkozások, amelyek az erőforrás-hatékonysági szempontokat integrálják a termelésbe és a termékéletciklusba, beleértve az elsődleges és másodlagos nyersanyagok fenntartható kínálatát;

h)	az energiaintenzív ágazatok dekarbonizációja és kibocsátásának jelentős csökkentése, beleértve az innovatív alacsony kibocsátású technológiák ▌ demonstrációját és alkalmazását;

ha)	a szén és az olaj felhasználásának fokozatos megszüntetése révén az energiatermelési és -forgalmazási lánc dekarbonizációja;

hb)	a kulturális örökség fenntarthatóságát előmozdító projektek.

4.	A digitális hálózati infrastruktúra fejlesztése, különösen a nagyon nagy kapacitású digitális hálózatok, az 5G konnektivitás telepítését támogató projektek révén, valamint a digitális összekapcsoltság és a hozzáférés javítása, különösen a vidéki térségek és a periferikus régiók esetében .

Kutatás, fejlesztés és innováció, különösen a következők révén:

a)	kutatás, beleértve a kutatási infrastruktúrát és a tudományos körök támogatását, valamint az Európai horizont célkitűzéseihez hozzájáruló innovációs projekteket;

b)	vállalati projektek , ideértve a képzést és a klaszterek és vállalkozási hálózatok kialakításának előmozdítását ;

c)	demonstrációs projektek és programok, valamint kapcsolódó infrastruktúrák, technológiák és folyamatok bevezetése;

d)	a tudományos élet , a kutatási és innovációs szervezetek és az ipar közötti együttműködésen alapuló kutatási és innovációs projektek; a köz- és magánszféra közötti partnerségek és a civil társadalmi szervezetek;

e)	tudás- és technológiaátadás;

ea)	kutatás a kulcsfontosságú alaptechnológiák és ipari alkalmazásaik területén, beleértve az új és fejlett anyagokat is;

f)	új, hatékony és hozzáférhető gyógyászati termékek, beleértve a gyógyszereket, az orvostechnikai eszközöket, a diagnosztikát és a fejlett terápiás gyógyszerkészítményeket, új antimikrobiális szerek, továbbá innovatív fejlesztési eljárások, amelyek során nem alkalmaznak állatkísérleteket .

Digitális technológiák és szolgáltatások fejlesztése, ▌ telepítése és bővítése , konkrétan hozzájárulva a Digitális Európa program célkitűzéseihez, különösen a következők révén:

a)	mesterséges intelligencia;

aa)	kvantumtechnológia ;

b)	kiberbiztonsági és hálózatvédelmi infrastruktúrák;

c)	a dolgok internete;

d)	blokklánc és egyéb megosztott könyvelési technológiák;

e)	korszerű digitális készségek;

ea)	robotika és automatizálás;

eb)

fotonika;

f)	az uniós ipar digitalizálásához hozzájáruló egyéb korszerű digitális technológiák és szolgáltatások , valamint a digitális technológiák, szolgáltatások és készségek integrációja az Unió közlekedési ágazatában .

Pénzügyi támogatás a legfeljebb 499 alkalmazottat foglalkoztató szervezetek számára, különös hangsúlyt helyezve a kkv-kra és a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra, különösen a következők révén:

a)	működő tőke és beruházás biztosítása;

b)	kockázatfinanszírozás biztosítása az alapítástól a terjeszkedési szakaszig a technológiai vezető szerep biztosítása érdekében az innovatív és fenntartható ágazatokban – ideértve digitalizációs és innovációs kapacitásuk növelését –, valamint ezek globális versenyképességének biztosítása érdekében;

ba)	finanszírozás biztosítása a vállalkozások alkalmazottak általi felvásárlásához vagy a vállalkozásokban való alkalmazotti részvételhez .

8.	Kulturális és kreatív ágazatok; kulturális örökség, média, audiovizuális ágazat, ▌ újságírás és sajtó, különösen, de nem kizárólag az új technológiák fejlesztése, a digitális technológiák alkalmazása és a szellemi tulajdonjogok technológiai kezelése révén.

Turizmus.

9a.	Az ipartelepek (beleértve a szennyezett területeket is) rehabilitációja és helyreállítása fenntartható használatra.

10.	Fenntartható mezőgazdaság, erdészet, halászat, akvakultúra és a tágabb értelemben vett fenntartható biogazdaság egyéb területei.

11.

Szociális beruházások, beleértve a szociális jogok európai pillérének végrehajtását támogató beruházásokat, különösen a következők révén:

a)	mikrofinanszírozás, etikus, szociális vállalkozások finanszírozása és szociális gazdaság;

b)	készségkereslet és -kínálat;

c)	oktatás, képzés és a kapcsolódó szolgáltatások , többek között a felnőttek számára is ;

szociális infrastruktúra, különösen:

i.	inkluzív oktatás és képzés, beleértve a koragyermekkori nevelést és gondozást és a kapcsolódó oktatási infrastruktúrát és létesítményeket, az alternatív gyermekgondozást, a diákszállásokat és a digitális felszerelést , melyek mindenki számára hozzáférhetők ;

ii.	szociális lakhatás;

iii.	egészségügy és tartós ápolás-gondozás, beleértve a klinikákat, kórházakat, az alapellátást, az otthoni ápolás-gondozást és a közösségi alapú szolgáltatásokat;

e)	szociális innováció, beleértve az innovatív szociális megoldásokat és programokat, amelyek célja az ebben a pontban említett területeken a szociális hatások és eredmények előmozdítása;

f)	a társadalmi célú kulturális tevékenységek;

fa)	a nemek közötti egyenlőséget előmozdító intézkedések;

g)	a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek, többek között a harmadik országbeli állampolgárok beilleszkedése;

h)	innovatív egészségügyi megoldások, beleértve az e-egészségügyet, az egészségügyi szolgáltatásokat és az új ápolási-gondozási modelleket;

i)	fogyatékossággal élő személyek befogadása és akadálymentes hozzáférése.

12.

A védelmi ipar fejlesztése, ezáltal hozzájárulva az Unió stratégiai autonómiájához, különösen a következők támogatása révén:

a)	az Unió védelmi ipari ellátási lánca, különösen a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalkozások pénzügyi támogatása révén;

b)	a védelmi ágazatban forradalmi innovációs projektekben részt vevő társaságok és szorosan kapcsolódó kettős felhasználású technológiák;

c)	a védelmi ágazat ellátási lánca az együttműködésen alapuló védelmi kutatásokban és fejlesztési projektekben való részvétel során, beleértve az Európai Védelmi Alap által támogatottakat;

d)	infrastruktúra a védelmi kutatási és képzés számára ▐.

13.

Világűr, különösen az űrágazat űrstratégiai célkitűzésekkel összhangban történő fejlesztése révén:

a)	az uniós társadalom és gazdaság számára jelentett előnyök maximalizálása;

b)	az űrrendszerek és -technológiák versenyképességének előmozdítása, mindenekelőtt az ellátási láncok sebezhetőségének kezelésével;

c)	az űrrel kapcsolatos vállalkozói készség alátámasztása , többek között a downstream fejlesztéseken belül is ;

d)	az űrhöz való biztonságos és védett hozzáférés szempontjából az Unió autonómiájának előmozdítása, beleértve a kettős felhasználás szempontjait.

13a.	Tengerek és óceánok, a kék gazdaság területén megvalósuló projektek és vállalkozások, valamint annak pénzügyi alapelvei fejlesztése révén, különösen a tengerészeti vállalkozások és ipar, a megújuló tengeri energia és a körforgásos gazdaság révén.

III. MELLÉKLET

Fő teljesítménymutatók

1. Az InvestEU keretében végrehajtott finanszírozás volumene (szakpolitikai keretek szerinti bontásban)

1.1.

Aláírt műveletek volumene

1.2.

Mozgósított befektetések

1.3.

A mozgósított magánfinanszírozás összege

1.4.

Az elért tőkeáttételi hatás és multiplikátorhatás

2. Az InvestEU keretében végrehajtott finanszírozás földrajzi lefedettsége (szakpolitikai keretek , országok és NUTS 2 szintű régiók szerinti bontásban)

2..1

Műveleti országok száma

2.1a.

A műveletek által lefedett régiók száma

2.1b.

A műveletek volumene tagállamonként és régiónként

3. Az InvestEU keretében végrehajtott finanszírozás hatása

3.1.

A létrehozott vagy támogatott munkahelyek száma

3.2.

Az éghajlat-politikai célkitűzések teljesítését támogató beruházások , adott esetben szakpolitikai keretek szerint részletezve

3.3.

A digitalizációt támogató beruházások

3.3a.

Az ipari átalakulást támogató beruházások

4. Fenntartható infrastruktúra

4.1.

Energia: telepített megújuló- és egyéb biztonságos és fenntartható, kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású energiatermelési többletkapacitás (MW)

4.2.

Energia: a jobb energiafogyasztási osztályba sorolt háztartások száma , állami és kereskedelmi helyiségek száma

4.2a.

Energia: A projektek által generált energia-megtakarítás (kW/h)

4.2b.

Energia: Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás tekintetében éves szinten elért csökkentés/kibocsátáselkerülés tonnában mért szén-dioxid-egyenértékben kifejezve

4.2c.

Energia: A fenntartható energetikai infrastruktúra fejlesztésébe, intelligenssé tételébe és korszerűsítésébe történő beruházások volumene

4.3.

Digitalizáció: legalább 100 Mb/s sebességű, gigabites sebességre fejleszthető széles sávú internetkapcsolattal rendelkező további háztartások, vállalkozások vagy közcélú épületek száma , vagy a létrehozott WiFi-hotspotok száma

4.4.

Közlekedés: a TEN-T keretében mozgósított beruházás, ebből:

—

a határon átnyúló és hiányzó összeköttetésekre irányuló projektek száma (beleértve a TEN-T törzshálózat és átfogó hálózat városi csomópontjaival, határokon átnyúló regionális vasúti összeköttetéseivel, multimodális platformjaival, tengeri kikötőivel, belvízi kikötőivel, repülőtéri bekötéseivel és vasúti-közúti termináljaival és átfogó hálózatával kapcsolatos projekteket)

—	a közlekedés digitalizálásához különösen az ERTMS, RIS, ITS, VTMIS/elektronikus tengerhajózási szolgáltatások és SESAR bevezetésével hozzájáruló projektek száma

—	az alternatívüzemanyag-ellátás kiépített vagy korszerűsített pontjainak száma

—	a közlekedés biztonságához hozzájáruló projektek száma

4.5.

Környezetvédelem: a levegőminőséghez, víz- és hulladékgazdálkodáshoz és természethez kapcsolódó uniós környezetvédelmi jogszabályokban előírt tervek és programok végrehajtásához hozzájáruló beruházások

5. Kutatás, innováció és digitalizáció

5.1.

Hozzájárulás az uniós GDP 3 %-ának megfelelő összegű kutatási, fejlesztési és innovációs célú beruházásra vonatkozó célkitűzés megvalósításához

5.2.

A kutatási és innovációs projekteket végrehajtó támogatott vállalkozások száma méret szerint

6. Kkv-k

6.1.

Támogatott vállalkozások száma méret szerinti bontásban (mikro-, kis-, középvállalkozások és kisebb közepes piaci tőkeértékű vállalkozások)

6.2.

Támogatott vállalkozások száma fejlődési szakasz szerinti bontásban (korai szakaszban lévő, növekedő/bővülő)

6.2a.

Támogatott vállalkozások száma tagállamonként és NUTS 2 szintű régiónként

6.2b.

Támogatott vállalkozások száma ágazatonként és NACE-kódok szerint

6.2c.

A kkv-keret kkv-kra irányuló beruházási volumenének százalékos aránya

7. Szociális beruházás és készségfejlesztés

7.1.

Szociális infrastruktúra: a támogatott szociális infrastruktúra kapacitása és hozzáférhetősége ágazatonként: lakhatás, oktatás, egészségügy, egyéb

7.2.

Mikrofinanszírozás és szociális vállalkozásoknak nyújtott finanszírozás: mikrofinanszírozásban részesülők és támogatott szociális gazdasági vállalkozások száma

7.5.

Készségfejlesztés: új készségeket elsajátító vagy készségeiket érvényesíttető és hitelesíttető személyek száma: iskolarendszerű oktatásban és szakképzés során szerzett képesítés

IV. MELLÉKLET

Az InvestEU program elődjének számító eszközök

A. Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok:

—	Európai Technológiai Hitelkeret (ETF98): A Tanács 98/347/EK határozata (1998. május 19.) az innovatív és munkahelyteremtő kis- és középvállalkozások (kkv-k) pénzügyi támogatásához szükséges intézkedésekről (a növekedési és foglalkoztatási kezdeményezés) (HL L 155., 1998.5.29., 43. o.).

—

TTP: A Bizottság C(2007) 531 határozata a Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság „Belső árupiac és ágazati politikák” tevékenységhez tartozó 2007. évi intézkedéseinek finanszírozására vonatkozó kiegészítő finanszírozási határozat elfogadásáról, valamint a Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság „Az EU elfoglalja helyét a globalizált világban” elnevezésű előkészítő intézkedés, továbbá négy kísérleti projekt („Erasmus fiatal vállalkozóknak”, „A mikro-, kis- és középvállalkozások közötti együttműködés és partnerségek előmozdítását szolgáló intézkedések”, a „Technológiatranszfer” és a „Kiemelt európai turisztikai célterületek”) 2007. évi finanszírozására vonatkozó kerethatározat elfogadásáról.

—	Európai Technológiai Hitelkeret (ETF01): A Tanács 2000/819/EK határozata (2000. december 20.) a vállalkozásokra és különösen a kis- és középvállalkozásokra (kkv-kre) vonatkozó többéves programról (2001-től 2005-ig) (HL L 333., 2000.12.29., 84. o.).

—	A gyorsan növekvő és innovatív kkv-k támogatására létrehozott eszköz (GIF): Az Európai Parlament és a Tanács 1639/2006/EK határozata (2006. október 24.) a versenyképességi és innovációs keretprogram (2007–2013) létrehozásáról (HL L 310., 2006.11.9., 15. o.).

—

Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF): Az Európai Stratégiai Beruházási Alapról, az Európai Beruházási Tanácsadó Platformról és a Beruházási Projektek Európai Portáljáról, valamint az 1291/2013/EU és az 1316/2013/EU rendelet módosításáról (az Európai Stratégiai Beruházási Alap) szóló, 2015. június 25-i (EU) 2015/1017 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 169., 2015.7.1., 1. o.) módosított 2013. december 11-i 1316/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, a 913/2010/EU rendelet módosításáról és a 680/2007/EK és 67/2010/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2013.12.20., 129. o.).

—

A COSME Növekedésösztönző Tőkefinanszírozási Eszköze (COSME EFG): Az Európai Parlament és a Tanács 1287/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program (COSME) (2014–2020) létrehozásáról és az 1639/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 33. o.).

—

InnovFin tőkefinanszírozási eszköz:

—	Az Európai Parlament és a Tanács 1291/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 104. o.);

—	Az Európai Parlament és a Tanács 1290/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról, valamint az 1906/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 81. o.);

—

A Tanács 2013/743/EU határozata (2013. december 3.) a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) végrehajtását szolgáló egyedi program létrehozásáról és a 2006/971/EK, a 2006/972/EK, a 2006/973/EK, a 2006/974/EK és a 2006/975/EK határozatok hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 965. o.).

—

Az EaSI (foglalkoztatás és a szociális innováció európai uniós programja) kapacitásépítési beruházási keret: Az Európai Parlament és a Tanács 1296/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az Európai Unió foglalkoztatás és társadalmi innováció programjáról és a foglalkoztatási és társadalmi befogadási célú európai Progress mikrofinanszírozási eszköz létrehozásáról szóló 283/2010/EU európai parlamenti és tanácsi határozat módosításáról (HL L 347., 2013.12.20., 238. o.).

B. Garanciaeszközök:

—	Kkv-garanciakeret '98 (SMEG98): A Tanács 98/347/EK határozata (1998. május 19.) az innovatív és munkahelyteremtő kis- és középvállalkozások (kkv-k) pénzügyi támogatásához szükséges intézkedésekről (a növekedési és foglalkoztatási kezdeményezés) (HL L 155., 1998.5.29., 43. o.).

—	Kkv-garanciakeret '01 (SMEG01): A Tanács 2000/819/EK határozata (2000. december 20.) a vállalkozásokra és különösen a kis- és középvállalkozásokra (kkv-kre) vonatkozó többéves programról (2001-től 2005-ig) (HL L 333., 2000.12.29., 84. o.).

—	Kkv-garanciakeret '07 (SMEG07): Az Európai Parlament és a Tanács 1639/2006/EK határozata (2006. október 24.) a versenyképességi és innovációs keretprogram (2007–2013) létrehozásáról (HL L 310., 2006.11.9., 15. o.).

—	Európai Progress mikrofinanszírozási eszköz – Garancia (EPMF-G): Az Európai Parlament és a Tanács 283/2010/EU határozata (2010. március 25.) a foglalkoztatási és társadalmi befogadási célú európai Progress mikrofinanszírozási eszköz létrehozásáról (HL L 87., 2010.4.7., 1. o.).

—

Kockázatmegosztási eszköz:

—	Az Európai Parlament és a Tanács 1982/2006/EK határozata (2006. december 18.) az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013), a Bizottság nyilatkozatai (HL L 412., 2006.12.30., 1. o.);

—	A Tanács 2006/971/EK határozata (2006. december 19.) az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának (2007–2013) végrehajtására irányuló „Együttműködés” egyedi programról (HL L 400., 2006.12.30., 86. o.);

—	A Tanács 2006/974/EK határozata (2006. december 19.) az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának (2007–2013) végrehajtására irányuló „Kapacitások” egyedi programról (HL L 400., 2006.12.30., 299. o.).

—

Az EaSI (a foglalkoztatás és a szociális innováció európai uniós programja) garanciafinanszírozási eszköz: Az Európai Parlament és a Tanács 1296/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az Európai Unió foglalkoztatás és társadalmi innováció programjáról és a foglalkoztatási és társadalmi befogadási célú európai Progress mikrofinanszírozási eszköz létrehozásáról szóló 283/2010/EU európai parlamenti és tanácsi határozat módosításáról (HL L 347., 2013.12.20., 238. o.).

—

COSME hitelgarancia-eszköz (COSME LGF): Az Európai Parlament és a Tanács 1287/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program (COSME) (2014–2020) létrehozásáról és az 1639/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 33. o.).

—

Hitel- és garancianyújtási szolgáltatás (InnovFin Debt):

—	Az Európai Parlament és a Tanács 1290/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról, valamint az 1906/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 81. o.);

—	Az Európai Parlament és a Tanács 1291/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 104. o.);

—

A kulturális és kreatív ágazatok garanciaeszköze (CCS GF): Az Európai Parlament és a Tanács 1295/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a Kreatív Európa program (2014–2020) létrehozásáról és az 1718/2006/EK, az 1855/2006/EK és az 1041/2009/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 221. o.).

—

Diákhitelgarancia-eszköz (SLGF): Az Európai Parlament és a Tanács 1288/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az „Erasmus+”: elnevezésű uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról, valamint az 1719/2006/EK, az 1720/2006/EK és az 1298/2008/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 50. o.).

—	Energiahatékonysági magánfinanszírozási eszköz (PF4EE): Az Európai Parlament és a Tanács 1293/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozásáról és a 614/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 185. o.).

C. Kockázatmegosztási eszközök:

—

Kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmus (RSFF): Az Európai Parlament és a Tanács 1982/2006/EK határozata (2006. december 18.) az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013); a Bizottság nyilatkozatai (HL L 412., 2006.12.30., 1. o.).

—

InnovFin:

—	Az Európai Parlament és a Tanács 1290/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról, valamint az 1906/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 81. o.);

—	Az Európai Parlament és a Tanács 1291/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 104. o.).

—

Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz hitelfinanszírozási eszköze (CEF DI): Az Európai Parlament és a Tanács 1316/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, a 913/2010/EU rendelet módosításáról és a 680/2007/EK és 67/2010/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2013.12.20., 129. o.).

—	Természetitőke-finanszírozási Eszköz (NCFF): Az Európai Parlament és a Tanács 1293/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozásáról és a 614/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 185. o.).

D. Különleges célú befektetési eszközök:

—

Európai Progress mikrofinanszírozási eszköz – Fonds commun de placements – fonds d'investissements spécialisés (EPMF FCP-FIS): Az Európai Parlament és a Tanács 283/2010/EU határozata (2010. március 25.) a foglalkoztatási és társadalmi befogadási célú európai Progress mikrofinanszírozási eszköz létrehozásáról (HL L 87., 2010.4.7., 1. o.).

—

Marguerite:

—	Az Európai Parlament és a Tanács 680/2007/EK rendelete (2007. június 20.) a transzeurópai közlekedési és energiahálózatok területén történő közösségi pénzügyi támogatás nyújtásának általános szabályairól (HL L 162., 2007.6.22., 1. o.);

—	A Bizottság C(2010) 941 határozata (2010. február 25.) az Európai Uniónak a 2020-as energiaügyi, éghajlat-változási és infrastrukturális európai alapban (Marguerite Alap) való részvételéről.

—

Európai Energiahatékonysági Alap (EEEF): Az Európai Parlament és a Tanács 1233/2010/EU rendelete (2010. december 15.) az energiaágazatbeli projektek közösségi pénzügyi támogatásán alapuló gazdaságélénkítő program létrehozásáról szóló 663/2009/EK rendelet módosításáról (HL L 346., 2010.12.30., 5. o.).

V. MELLÉKLET

Piaci hiányosságok, az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek, addicionalitás és kizárt tevékenységek

A. Piaci hiányosságok, az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek és addicionalitás

A költségvetési rendelet 209. cikkének megfelelően az uniós garancia célja a piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelése (a 209. cikk (2) bekezdésének a) pontja) és addicionalitás elérése azáltal, hogy megakadályozza a más köz- vagy magánforrásból származó lehetséges támogatás és beruházás felváltását (a 209. cikk (2) bekezdésének b) pontja).

A költségvetési rendelet 209. cikke (2) bekezdése a) és b) pontjának való megfelelés érdekében az uniós garanciában részesülő finanszírozási és beruházási műveleteknek meg kell felelniük az alábbi 1. és 2. pontban meghatározott következő követelményeknek:

Piaci hiányosságok és az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek

A költségvetési rendelet 209. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett piaci hiányosságok vagy optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelése érdekében a finanszírozási és beruházási műveletek által megcélzott beruházásoknak a következő elemjellemzők egyikével kell rendelkezniük:

a)	Közjó jelleg (például oktatás és készségek, egészségügyi ellátás és akadálymentesség, biztonság és védelem, valamint az ingyenesen vagy elhanyagolható költségek mellett rendelkezésre álló infrastruktúra), amelyek esetében az üzemeltető vagy a vállalkozás nem tud elegendő pénzügyi hasznot elérni.

b)	Olyan externáliák, melyeket az üzemeltető vagy a vállalkozás általában nem képes internalizálni, ilyen például a K&F-be történő beruházás, az energiahatékonyság, az éghajlat- vagy a környezetvédelem.

Információs aszimmetriák, különösen a kkv-k és a kisebb közepes piaci tőkeértékű vállalatok esetében, ideértve a korai szakaszban lévő vállalkozásokhoz kapcsolódó magasabb kockázati szinteket, a főként immateriális eszközökkel vagy elégtelen biztosítékkal rendelkező vállalkozásokat, illetve a magasabb kockázatú tevékenységekre összpontosító vállalkozásokat.

d)	Határokon átnyúló infrastrukturális projektek és kapcsolódó szolgáltatások vagy alapok, amelyek határon átnyúló alapon ruháznak be a széttagoltság kezelése és az uniós belső piacon belüli koordináció fokozása céljából.

Az egyes ágazatokban, országokban vagy régiókban a pénzügyi magánszereplők által elfogadható vagy elfogadni kívánt szinten túlmenő, magasabb szintű kockázatoknak való kitettség. Ez magában foglalja, hogy a beruházásra nem, vagy nem ugyanolyan mértékben került volna sor annak újszerűsége vagy az innovációhoz vagy a nem bizonyított technológiához kapcsolódó kockázatok miatt.

f)	Az e rendelet 8. cikke (1) bekezdése a) pontjának iii. alpontja szerinti új és/vagy összetett piaci hiányosságok vagy optimálistól elmaradó beruházási helyzetek.

Addicionalitás

A finanszírozási és beruházási műveletek teljesítik az addicionalitás költségvetési rendelet 209. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett mindkét szempontját. Ez azt jelenti, hogy a műveleteket más állami vagy magánforrásokból nem lehetett volna vagy nem ugyanolyan mértékben lehetett volna végrehajtani az InvestEU Alap támogatása nélkül. E rendelet alkalmazásában ezek olyan finanszírozási és beruházási műveletekként értendők, melyek megfelelnek az alábbi két feltételnek:

(1)

Ahhoz, hogy a költségvetési rendelet 209. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett magánforrásokon túl addicionálisnak lehessen tekinteni, az InvestEU Alap támogatja a végrehajtó partnerek olyan beruházásokat célzó finanszírozási és beruházási műveleteit, amelyek jellemzőik (közjó jelleg, externáliák, információs aszimmetriák, társadalmi-gazdasági kohéziós megfontolások vagy egyéb) miatt nem képesek elégséges piaci szintű pénzügyi megtérülést biztosítani, vagy túl kockázatosnak tűnnek (összehasonlítva azon kockázati szintekkel, amelyeket az érintett magánszervezetek hajlandók elfogadni). Ezért az ilyen finanszírozási és beruházási műveletek az árképzés, a biztosítéknyújtási követelmények, a finanszírozás típusa, a nyújtott finanszírozás futamideje vagy egyéb feltételek tekintetében észszerű feltételek mellett nem férnek hozzá a piaci finanszírozáshoz, és nem valósulnának meg egyáltalán vagy ugyanolyan mértékben állami támogatás nélkül.

(2)

Ahhoz, hogy a költségvetési rendelet 209. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett egyéb közforrásokból származó meglévő támogatáson felül addicionálisnak lehessen tekinteni, az InvestEU Alap csak olyan finanszírozási és beruházási műveleteket támogat, amelyekre az alábbi feltételek vonatkoznak:

a)	a finanszírozási vagy beruházási műveleteket nem, vagy nem ugyanolyan mértékben hajthatta volna végre a végrehajtó partner az InvestEU Alap támogatása nélkül; továbbá

a finanszírozási vagy beruházási műveleteket nem, vagy nem ugyanolyan mértékben hajthatták volna végre más állami eszköz, például regionális vagy nemzeti szinten működő, megosztott irányítású pénzügyi eszközök keretében. Ugyanakkor lehetőség lesz az InvestEU és más közforrások egymást kiegészítő felhasználására, különösen azokban az esetekben, ahol uniós hozzáadott érték érhető el, és ahol a szakpolitikai célkitűzések megvalósítása érdekében hatékonyan optimalizálható a közforrások felhasználása.

Annak bizonyítása érdekében, hogy az uniós garanciában részesülő finanszírozási és beruházási műveletek addicionálisak a meglévő piaci és egyéb köztámogatásokhoz képest, a végrehajtó partnerek olyan információkat szolgáltatnak, amelyek az alábbi jellemzők közül legalább egyet bizonyítanak:

a)	Egyéb állami vagy magánhitelezőkhöz kapcsolódó vagy a finanszírozási struktúrán belüli alárendelt pozíciók révén nyújtott támogatás.

Saját tőkéből és kvázi-sajáttőkéből, vagy hosszú lejáratú adóssággal, árazással, biztosítékeszközökre vonatkozó követelményekkel vagy egyéb, a piacon vagy más közforrásból nem kellően elérhető feltételekkel nyújtott támogatás. Olyan műveletek támogatása, amelyek nagyobb kockázati profillal rendelkeznek, mint a végrehajtó partner saját standard tevékenységei által általánosan elfogadott kockázat, illetve támogatás a végrehajtó partnereknek az ilyen műveletek támogatását szolgáló saját kapacitáson felül.

c)	Részvétel olyan szakpolitikai területeket célzó kockázatmegosztási mechanizmusokban, amelyek a végrehajtó partnert az általa általában elfogadott szintekhez képest magasabb kockázati szinteknek teszi ki, vagy amelyeket a magán pénzügyi szereplők képesek vagy hajlandóak elfogadni.

Az InvestEU Alap keretében nyújtott támogatás jelzésértékű voltának eredményeként az egyéb magán- és kereskedelmi forrásokat kiegészítő, különösen a hagyományosan kockázatkerülő befektetői osztályoktól vagy intézményi befektetőktől származó, addicionális magán- vagy közfinanszírozást katalizáló/közösségi finanszírozást nyújtó támogatás.

e)	A célországokban vagy -régiókban a hiányos, alulfejlett vagy nem teljes piacok miatt nem megfelelő szinten elérhető vagy kínált pénzügyi termékek révén nyújtott támogatás.

A közvetített finanszírozási és beruházási műveletek esetében, különösen a kkv-k támogatása tekintetében, az addicionalitást a közvetítő szintjén ellenőrzik, nem pedig a végső kedvezményezett szintjén. Az addicionalitást akkor tekintik fennállónak, ha az InvestEU Alap pénzügyi közvetítőt támogat egy magasabb kockázati szintű új portfólió létrehozásában vagy a már magas kockázatot jelentő tevékenységek volumenének növelésében, azon kockázati szintekhez képest, amelyeket a magán és közjellegű pénzügyi szereplők jelenleg képesek vagy hajlandók elfogadni a céltagállam(ok)ban vagy régiókban.

Az uniós garancia nem nyújtható refinanszírozási műveletek támogatására (például meglévő hitelmegállapodások vagy részben vagy teljesen már megvalósult projektek pénzügyi támogatásának egyéb formáinak kiváltására), kivéve azokat a konkrét, kivételes és kellően indokolt körülményeket, amelyek fennállása esetén bizonyított, hogy az uniós garancia keretében végzett művelet lehetővé teszi egy támogatható szakpolitikai területen a végrehajtó partner vagy a pénzügyi közvetítő által végzett szokásos tevékenységvolumenen felüli olyan összeg új beruházását, amely legalább egyenértékű az e rendeletben meghatározott támogathatósági feltételeknek megfelelő műveleti összeggel. A piaci hiányosságokra, az optimálistól elmaradó beruházási helyzetekre és az addicionalitásra vonatkozó, fent említett kritériumok az ilyen refinanszírozási műveletekre is alkalmazandók.

B. Kizárt tevékenységek

Az InvestEU Alap nem támogat:

(1)	olyan tevékenységeket, melyek korlátozzák az emberek egyéni jogait és szabadságát, vagy megsértik az emberi jogokat;

(2)	a védelem területén megvalósuló tevékenységeket, az alkalmazandó nemzetközi jog szerint tiltott termékek és technológiák használatát, fejlesztését vagy előállítását;

(3)	dohányhoz kapcsolódó termékeket és tevékenységeket (termelés, elosztás, feldolgozás és kereskedelem);

(4)

az [Európai horizontról] szóló rendelet [X]. cikkében kizárt tevékenységeket: reprodukciós célú emberklónozási kutatás; az emberek genetikai örökségének módosítására irányuló olyan tevékenységek, amelyek az ilyen változásokat örökölhetővé tehetik, az emberi embriók kizárólag kutatási célból vagy őssejtekhez jutás céljából történő létrehozására irányuló tevékenységek, beleértve a szomatikus sejtek maganyagának átvitelén alapuló eljárást is;

(5)	szerencsejátékot (előállításhoz, építkezéshez, terjesztéshez, feldolgozáshoz, kereskedelemhez vagy szoftverhez kapcsolódó tevékenységek);

(6)	szexkereskedelmet, sem a kapcsolódó infrastruktúrát, szolgáltatásokat vagy médiát;

(7)	élő állatokat érintő, kísérleti vagy tudományos célú tevékenységeket, amennyiben nem garantálható az Európa Tanács a kísérleti és más tudományos célra használt gerinces állatok védelméről szóló európai egyezményének való megfelelés;

(8)

ingatlanfejlesztési tevékenységet, azaz olyan tevékenységeket, melyek kizárólagos célja meglévő épületek felújítása, újbóli lízingje vagy újbóli eladása, valamint új projektek építése; ugyanakkor támogathatók az ingatlanágazatban az e rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott, az InvestEU konkrét célkitűzéseihez kapcsolódó tevékenységek, és/vagy az e rendelet II. melléklete szerinti finanszírozási és beruházási műveletek támogatható területei, például energiahatékonysági projektekre vagy szociális lakásokra irányuló beruházások;

(9)	pénzügyi tevékenységeket, például pénzügyi eszközök vásárlását vagy kereskedelmét. Ki vannak zárva különösen a vállalati vagyon kivonását célzó kivásárlásokra irányuló beavatkozások és a vállalati vagyon kivonását célzó üzletrész-visszavásárlások.

(10)	az alkalmazandó nemzeti jogszabályok által tiltott tevékenységeket;

(11)	atomerőmű-leállítást, -üzemeltetést, -átalakítást vagy -építést;

(12)

szilárd fosszilis tüzelőanyagok és olaj bányászatához/kitermeléséhez, feldolgozásához, forgalmazásához, tárolásához vagy elégetéséhez, valamint földgázkitermeléshez kapcsolódó beruházásokat. Ez a kizárás nem vonatkozik az alábbiakra:

i.	olyan projektek, amelyek esetében nem létezik életképes alternatív technológia;

ii.	szennyezés megelőzésével és leküzdésével kapcsolatos projektek;

iii.

a szén-dioxid leválasztására, tárolására vagy hasznosítására szolgáló berendezésekkel felszerelt projektek; olyan ipari vagy kutatási projektek, amelyek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának jelentős csökkentését eredményezik az alkalmazandó kibocsátáskereskedelmi rendszer referenciaértékéhez/referenciaértékeihez képest.

(13)

a hulladékok hulladéklerakóban történő elhelyezésére irányuló beruházások. Ez a kizárás nem vonatkozik az alábbi beruházásokra:

i.	ipari vagy bányászati beruházási projekt kiegészítő elemét képező helyszíni hulladéklerakó létesítmények, amennyiben bizonyított, hogy az érintett tevékenység által termelt ipari vagy bányászati hulladékok kezelésére a hulladéklerakó az egyetlen járható út;

ii.	meglévő hulladéklerakók a hulladéklerakó-gáz felhasználásának és a hulladéklerakókból történő hasznosítás előmozdításának, valamint a bányászati hulladékok újrafeldolgozásának biztosítására.

(14)

Beruházások mechanikai-biológiai kezelő (MBT) üzemekbe. Ez a kizárás nem vonatkozik azokra a beruházásokra, amelyek célja a meglévő mechanikai-biológiai üzemek utólagos átalakítása oly módon, hogy a hulladékból energiát állítsanak elő, vagy a szétválogatott hulladékot újrafeldolgozzák, például komposztálás és anaerob lebontás révén.

(15)

beruházások a hulladék kezelése céljából hulladékot égető létesítményekbe. Ez a kizárás nem vonatkozik az alábbi beruházásokra:

i.	kizárólag nem újrafeldolgozható veszélyes hulladék kezelését célzó üzemek;

ii.	meglévő üzemek az energiahatékonyság növelése, a füstgázok tárolási célú megkötése vagy a hulladékégetésből származó hamuból származó anyagok felhasználása vagy kinyerése, amennyiben ezek a beruházások nem eredményezik a hulladékfeldolgozó üzem kapacitásának növekedését.

A végrehajtó partnerek a későbbiekben is felelősek annak biztosításáért, hogy a projekt végrehajtása során, mind az aláíráskor, mind a nyomon követéskor biztosított legyen a finanszírozási és beruházási műveletek kizárási kritériumoknak való megfelelősége, és azért, hogy adott esetben megtegyék a megfelelő korrekciós intézkedéseket.

2021.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 158/1060

P8_TA(2019)0434

Európai egyablakos tengerügyi ügyintézési környezet ***I

Az Európai Parlament 2019. április 18-i jogalkotási állásfoglalása az európai egyablakos tengerügyi ügyintézési környezet létrehozásáról és a 2010/65/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0278 – C8-0193/2018 – 2018/0139(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 158/78)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0278),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 100. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0193/2018),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

—	tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. október 17-i véleményére (1),

—	a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

—

tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. február 14-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

—	tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

—	tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére (A8-0006/2019),

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 62., 2019.2.15., 265. o.

P8_TC1-COD(2018)0139

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 18-án került elfogadásra az európai egyablakos tengerügyi ügyintézési környezet létrehozásáról és a 2010/65/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/1239 rendelettel.)

2021.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 158/1061

P8_TA(2019)0435

A fenntartható befektetésekkel és fenntarthatósági kockázatokkal kapcsolatos közzétételek ***I

Az Európai Parlament 2019. április 18-i jogalkotási állásfoglalása a fenntartható befektetésekkel és a fenntarthatósági kockázatokkal kapcsolatos közzétételekről és az (EU) 2016/2341 rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0354 – C8-0208/2018 – 2018/0179(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 158/79)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0354),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0208/2018),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

—	tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. október 17-i véleményére (1),

—	tekintettel a Régiók Bizottságának 2018. december 5-i véleményére (2),

—

tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. március 27-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

—	tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

—	tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére, valamint a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A8-0363/2018),

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 62., 2019.2.15., 97. o.

(2) HL C 86., 2019.3.7., 24. o.

P8_TC1-COD(2018)0179

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 18-án került elfogadásra a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/2088 rendelettel.)

2021.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 158/1062

P8_TA(2019)0436

A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok ***I

Az Európai Parlament 2019. április 18-i jogalkotási állásfoglalása a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (átdolgozás) (COM(2018)0144 – C8-0124/2018 – 2018/0070(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás – átdolgozás)

(2021/C 158/80)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0144),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 192. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0124/2018),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

—	tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. július 12-i véleményére (1),

—	a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

—	tekintettel a jogi aktusok átdolgozási technikájának szervezettebb használatáról szóló, 2001. november 28-i intézményközi megállapodásra (2),

—	tekintettel az eljárási szabályzata 104. cikkének (3) bekezdése értelmében a Jogi Bizottság által a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottsághoz intézett, 2018. szeptember 10-i levélre,

—

tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. március 1-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

—	tekintettel eljárási szabályzata 104. és 59. cikkére,

—	tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére (A8-0336/2018),

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot, figyelembe véve az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásait (3);

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 367., 2018.10.10., 93. o.

(2) HL C 77., 2002.3.28., 1. o.

(3) Ez az álláspont lép a 2018. november 15-én elfogadott módosítások helyébe (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0463).

P8_TC1-COD(2018)0070

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 18-án került elfogadásra a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel (átdolgozás)

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/1021 rendelettel.)

2021.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 158/1064

P8_TA(2019)0437

Elszámolási kötelezettség, jelentéstételi kötelezettségek, tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó kockázatcsökkentési technikák és kereskedési adattárak ***I

Az Európai Parlament 2019. április 18-i jogalkotási állásfoglalása a 648/2012/EU rendeletnek az elszámolási kötelezettség, az elszámolási kötelezettség felfüggesztése, a jelentéstételi kötelezettségek, a nem központi szerződő fél által elszámolt, tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó kockázatcsökkentési technikák, a kereskedési adattárak nyilvántartásba vétele és felügyelete, valamint a kereskedési adattárakkal szembeni követelmények tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2017)0208 – C8-0147/2017 – 2017/0090(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 158/81)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2017)0208),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0147/2017),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

—	tekintettel az Európai Központi Bank 2017. október 11-i véleményére (1),

—	tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2017. szeptember 20-i véleményére (2),

—

tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. március 6-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

—	tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

—	tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A8-0181/2018),

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 385., 2017.11.15., 10. o.

(2) HL C 434., 2017.12.15., 63. o.

P8_TC1-COD(2017)0090

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 18-án került elfogadásra a 648/2012/EU rendeletnek az elszámolási kötelezettség, az elszámolási kötelezettség felfüggesztése, a jelentéstételi kötelezettségek, a nem központi szerződő fél által elszámolt, tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó kockázatcsökkentési technikák, a kereskedési adattárak nyilvántartásba vétele és felügyelete, valamint a kereskedési adattárakkal szembeni követelmények tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/834 rendelettel.)

2021.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 158/1066

P8_TA(2019)0438

A központi szerződő felek engedélyezése és a harmadik országbeli központi szerződő felek elismerése ***I

Az Európai Parlament 2019. április 18-i jogalkotási állásfoglalása az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról szóló 1095/2010/EU rendeletnek és a 648/2012/EU rendeletnek a központi szerződő felek engedélyezésére vonatkozó eljárások és az érintett hatóságok, valamint a harmadik országbeli központi szerződő felek elismerésére vonatkozó követelmények tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2017)0331 – C8-0191/2017 – 2017/0136(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 158/82)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2017)0331),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján az Európai Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0191/2017),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

—	tekintettel az Európai Központi Bank 2017. október 4-i véleményére (1),

—	tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2017. szeptember 20-i véleményére (2),

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

—	tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A8-0190/2018),

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és az Európai Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 385., 2017.11.15., 3. o.

(2) HL C 434., 2017.12.15., 63. o.

P8_TC1-COD(2017)0136

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 18-án került elfogadásra a 648/2012/EU rendeletnek a központi szerződő felek engedélyezésére vonatkozó eljárások és az érintett hatóságok, valamint a harmadik országbeli központi szerződő felek elismerésére vonatkozó követelmények tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/2099 rendelettel.)

2021.4.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 158/1068

P8_TA(2019)0439

A kkv-tőkefinanszírozási piacok használatának előmozdítása ***I

Az Európai Parlament 2019. április 18-i jogalkotási állásfoglalása az 596/2014/EU rendeletnek és az (EU) 2017/1129 rendeletnek a kkv-tőkefinanszírozási piacok használatának előmozdítása tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0331 – C8-0212/2018 – 2018/0165(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 158/83)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0331),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0212/2018),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

—	tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. szeptember 19-i véleményére (1),

—

—	tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

—	tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A8-0437/2018),

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 440., 2018.12.6., 79. o.

P8_TC1-COD(2018)0165

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 18-án került elfogadásra a 2014/65/EU irányelvnek, valamint az 596/2014/EU rendeletnek és az (EU) 2017/1129 rendeletnek a kkv-tőkefinanszírozási piacok használatának előmozdítása tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/2115 rendelettel.)

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 158

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	64. évfolyam 2021. április 30.

Tartalom		Oldal

	EURÓPAI PARLAMENT ÜLÉSSZAK: 2019–2020 2019. április 15–18-i ülések Ezen ülések jegyzőkönyve a Hivatalos Lap következő számában jelent meg: HL C 69., 2021.2.26 . ELFOGADOTT SZÖVEGEK	1

	I Állásfoglalások, ajánlások és vélemények
	ÁLLÁSFOGLALÁSOK
	Európai Parlament
	2019. április 18., csütörtök
2021/C 158/01	Az Európai Parlament 2019. április 18-i állásfoglalása Kínáról, különösen a vallási és etnikai kisebbségek helyzetéről (2019/2690(RSP))	2
2021/C 158/02	Az Európai Parlament 2019. április 18-i állásfoglalása Kamerunról (2019/2691(RSP))	7
2021/C 158/03	Az Európai Parlament 2019. április 18-i állásfoglalása Bruneiről (2019/2692(RSP))	11
2021/C 158/04	Az Európai Parlament 2019. április 18-i állásfoglalása a Tanáccsal és a Bizottsággal az Európai Parlament vizsgálati jogáról szóló rendeletre irányuló jogalkotási javaslatról folytatott tárgyalásokról (2019/2536(RSP))	15
2021/C 158/05	Az Európai Parlament 2019. április 18-i állásfoglalása Az endokrin károsító anyagokra vonatkozó átfogó európai uniós keret felé című bizottsági közleményről (2019/2683(RSP))	18

	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Európai Parlament
	2019. április 17., szerda
2021/C 158/06	Európai Parlament 2019. április 17-i határozata (2019/2020(REG))	23
2021/C 158/07	Az Európai Parlament 2019. április 17-i határozata (2019/2019(REG))	24