A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

a nyári időszámításra vonatkozó rendelkezésekről szóló 2000/84/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikke értelmében

A nyári időszámítási időszakra vonatkozó menetrend

(2021/C 149/01)

2022-től 2026-ig a nyári időszámítási időszakok az alábbi napokon az egyeztetett világidő szerint 01:00 órakor kezdődnek, illetve érnek véget:

—	2022-ben: március 27-én vasárnap és október 30-án vasárnap;

—	2023-ban: március 26-án vasárnap és október 29-én vasárnap;

—	2024-ben: március 31-én vasárnap és október 27-én vasárnap;

—	2025-ben: március 30-án vasárnap és október 26-án vasárnap;

—	2026-ban: március 29-én vasárnap és október 25-én vasárnap.

Euroátváltási árfolyamok (1)

2021. április 26.

(2021/C 149/02)

1 euro =

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,2085
JPY	Japán yen	130,54
DKK	Dán korona	7,4362
GBP	Angol font	0,86975
SEK	Svéd korona	10,1308
CHF	Svájci frank	1,1067
ISK	Izlandi korona	151,00
NOK	Norvég korona	10,0358
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	25,807
HUF	Magyar forint	363,30
PLN	Lengyel zloty	4,5571
RON	Román lej	4,9233
TRY	Török líra	10,0428
AUD	Ausztrál dollár	1,5518
CAD	Kanadai dollár	1,5030
HKD	Hongkongi dollár	9,3777
NZD	Új-zélandi dollár	1,6727
SGD	Szingapúri dollár	1,6027
KRW	Dél-Koreai won	1 343,56
ZAR	Dél-Afrikai rand	17,2441
CNY	Kínai renminbi	7,8379
HRK	Horvát kuna	7,5652
IDR	Indonéz rúpia	17 502,08
MYR	Maláj ringgit	4,9524
PHP	Fülöp-szigeteki peso	58,433
RUB	Orosz rubel	90,5838
THB	Thaiföldi baht	37,995
BRL	Brazil real	6,5895
MXN	Mexikói peso	23,9814
INR	Indiai rúpia	90,3780

---

(1)  Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

Az európai adatvédelmi biztos digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályra irányuló javaslatra vonatkozó véleményének összefoglalója

(A vélemény teljes szövege angol, francia és német nyelven megtalálható az európai adatvédelmi biztos honlapján: www.edps.europa.eu)

(2021/C 149/03)

2020. december 15-én a Bizottság a digitális szolgáltatások egységes piacáról (digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály) és a 2000/31/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatot fogadott el.

Az európai adatvédelmi biztos támogatja a Bizottság azon célkitűzését, hogy előmozdítsa az átlátható és biztonságos online környezetet azáltal, hogy meghatározza a közvetítő szolgáltatásokért, különösen az online platformokért, például a közösségi médiáért és a piacterekért való felelősséget és elszámoltathatóságot.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli, hogy a javaslat kiegészíteni, és nem helyettesíteni kívánja az (EU) 2016/679 rendelet és a 2002/58/EK irányelv alapján fennálló jelenlegi védelmet. Mindemellett a javaslat egyértelműen hatással lesz a személyes adatok kezelésére. Az európai adatvédelmi biztos szükségesnek tartja az online platformok és más tárhelyszolgáltatók felügyelete és felvigyázása terén az egymást kiegészítő jelleg biztosítását.

Az online platformok keretében folytatott bizonyos tevékenységek nem csak az egyének jogai, hanem a társadalom egésze számára is egyre nagyobb kockázatokat jelentenek. Noha a javaslat több kockázatcsökkentési intézkedést tartalmaz, további biztosítékokra van szükség, különösen a tartalommoderálás, az online hirdetések és az ajánlórendszerek tekintetében.

A tartalommoderálásnak a jogállamiságnak megfelelően kell történnie. Az egyének magatartásának már most rendkívül széleskörű nyomon követésére tekintettel a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak körül kell határolnia, hogy a „jogellenes tartalom” elleni küzdelemre irányuló törekvések mikor legitimizálják a jogellenes tartalom észlelésére, azonosítására és kezelésére szolgáló automatizált eszközök használatát. A tartalommoderálás céljára végzett profilalkotást meg kell tiltani, kivéve, ha a szolgáltató bizonyítani tudja, hogy az ilyen intézkedések a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály által kifejezetten azonosított rendszerszintű kockázatok kezeléséhez szigorúan szükségesek.

A célzott online hirdetésekhez kapcsolódó számos kockázatra tekintettel az európai adatvédelmi biztos sürgeti a társjogalkotókat, hogy fontoljanak meg az átláthatóságon túlmutató további szabályokat. Az ilyen intézkedések között szerepelnie kell a mindent átható nyomon követésen alapuló célzott hirdetések fokozatos kivezetésének, amely ezek tilalmához vezet, valamint a célzási célokra kezelhető adatok kategóriáira, továbbá a célzott hirdetések lehetővé tétele vagy megkönnyítése érdekében hirdetők vagy harmadik felek számára hozzáférhetővé tehető adatok kategóriáira vonatkozó korlátozásoknak.

A beépített és alapértelmezett adatvédelem követelményeinek megfelelően az ajánlórendszerek alapértelmezetten ne alapuljanak profilalkotáson. Jelentős hatásukra tekintettel az európai adatvédelmi biztos további intézkedéseket javasol az ajánlórendszerek vonatkozásában az átláthatóság és a felhasználók ellenőrzésének további előmozdítása érdekében.

Általánosabban véve az európai adatvédelmi biztos javasolja az online óriásplatformokra vonatkozó minimális interoperabilitási követelmények bevezetését, valamint a műszaki szabványok európai szintű kidolgozásának előmozdítását, az európai szabványosításra vonatkozó alkalmazandó jogszabályoknak megfelelően.

A digitális elszámolóházzal kapcsolatos tapasztalatokra és fejleményekre tekintettel az európai adatvédelmi biztos nyomatékosan ajánlja a saját hatáskörükben eljáró felügyeleti hatóságok közötti együttműködésre és a releváns információk köztük történő cseréjére vonatkozó kifejezett és átfogó jogalap biztosítását. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak az illetékes felvigyázási hatóságok, köztük az adatvédelmi hatóságok, a fogyasztóvédelmi hatóságok és a versenyhatóságok közötti intézményesített és strukturált együttműködést kell biztosítania.

1.   BEVEZETÉS ÉS HÁTTÉR

1.

2020. december 15-én a Bizottság a digitális szolgáltatások egységes piacáról (digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály) és a 2000/31/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatot (1) fogadott el.

2.

A javaslat az Európa digitális jövőjének megtervezése című közleményt követi, amelyben a Bizottság megerősítette azon szándékát, hogy új, felülvizsgált szabályokat dolgoz ki a digitális szolgáltatások belső piacának elmélyítése érdekében, az online platformok és az információs szolgáltatók felelősségi körének bővítésével és összehangolásával, valamint a platformok tartalomra vonatkozó szabályai feletti felügyelet EU-szerte történő megerősítésével (2).

3.

Az indokolás szerint az új és innovatív digitális szolgáltatások nagymértékben hozzájárultak az uniós és globális társadalmi és gazdasági átalakuláshoz. Az ilyen szolgáltatások igénybevétele ugyanakkor új kockázatokkal és kihívásokkal is jár mind a társadalom egésze, mind az ilyen szolgáltatásokat használó egyének számára (3).

4.

A javaslat célja, hogy biztosítsa a belső piacon az innovatív digitális szolgáltatásnyújtás lehető legjobb feltételeit, hozzájáruljon az online biztonsághoz és az alapvető jogok védelméhez, valamint megbízható és tartós irányítási struktúrát dolgozzon ki a közvetítő szolgáltatók hatékony felügyeletére (4). Ennek érdekében a javaslat: — a közvetítő szolgáltatók felelősség alóli mentességére vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz (II. fejezet); — az adott közvetítő szolgáltatás típusához és jellegéhez igazított „kellő gondossági kötelezettségeket” határoz meg (III. fejezet); és — a rendeletjavaslat végrehajtására és érvényesítésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz (IV. fejezet).

5.

Az európai adatvédelmi biztossal 2020. november 27-én informálisan konzultáltak a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályra irányuló javaslat tervezetéről. Az európai adatvédelmi biztos üdvözli, hogy a folyamat ilyen korai szakaszában konzultáltak vele.

6.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályra irányuló javaslaton kívül a Bizottság a digitális ágazat vonatkozásában a megtámadható és méltányos piacokról (digitális piacokról szóló jogszabály) szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatot (5) is elfogadott. Az (EU) 2018/1725 rendelet 42. cikke (1) bekezdésének megfelelően az európai adatvédelmi biztossal a digitális piacokról szóló jogszabályra irányuló javaslatról is konzultáltak, ez külön vélemény tárgyát képezi.

3.   KÖVETKEZTETÉSEK

93.

A fentiek fényében az európai adatvédelmi biztos az alábbi ajánlásokat teszi:

Az (EU) 2016/679 rendelethez és a 2002/58/EK irányelvhez fűződő viszonyt illetően:

—	a javaslat 1. cikke (5) bekezdése i) pontja szövegének összehangolása a 2000/31/EK irányelv 1. cikke (5) bekezdése b) pontjának jelenlegi szövegével; és

—	annak egyértelművé tétele, hogy a javaslat nem alkalmazandó az adatkezelők és az adatfeldolgozók felelősségére.

A tartalommoderálást és a bűncselekmények gyanújának bejelentését illetően:

—

annak egyértelművé tétele, hogy a tartalommoderálás nem minden formája igényli a meghatározott érintetthez való hozzárendelést, és hogy az adattakarékosság, valamint a beépített és alapértelmezett adatvédelem követelményeinek megfelelően a tartalommoderálás – amennyiben lehetséges – ne járjon a személyes adatok kezelésével;

—

annak biztosítása, hogy a tartalommoderálás a jogállamiságnak megfelelően történjen, annak körülhatárolása útján, hogy a „jogellenes tartalom” elleni küzdelemre irányuló törekvések mikor legitimizálják automatizált eszközök használatát és személyes adatok kezelését a jogellenes tartalom észlelése, azonosítása és kezelése érdekében;

—	annak rögzítése, hogy a tartalommoderálás céljára végzett profilalkotást meg kell tiltani, kivéve, ha a szolgáltató bizonyítani tudja, hogy az ilyen intézkedések a javaslat által kifejezetten azonosított rendszerszintű kockázatok kezeléséhez szigorúan szükségesek;

—	annak egyértelművé tétele, hogy a közvetítő szolgáltatók a javaslat 21. cikkében előirányzott eseten kívül jogosultak-e arra, hogy a bűncselekmények gyanúját önkéntesen bejelentsék a bűnüldözési vagy igazságügyi hatóságoknak, és ha igen, mennyiben;

—	annak rögzítése, hogy az automatizált tartalommoderáló eszközöket használó tárhelyszolgáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy ezek az eszközök ne vezessenek hátrányosan megkülönböztető vagy indokolatlan eredményhez;

—

a javaslat 12. cikkének (2) bekezdése szerinti követelmény kiterjesztése a tartalommoderálás minden formájára, attól függetlenül, hogy e moderálásra a szolgáltató szerződési feltételei alapján vagy bármely más alapon kerül sor; továbbá annak rögzítése, hogy az intézkedéseknek azon kívül, hogy az elérni kívánt célokra tekintettel „arányosak”, „szükségesnek” is kell lenniük;

—

a javaslat 14. cikkének (6) bekezdésében és 15. cikke (2) bekezdésének c) pontjában foglalt átláthatósági követelmények megerősítése az érintett egyéneknek nyújtandó tájékoztatás további részletezése révén, különösen automatizált eszközök e tartalommoderáláshoz történő használata esetén, az (EU) 2016/679 rendeleten alapuló tájékoztatási kötelezettség és az egyének e rendeleten alapuló jogainak sérelme nélkül;

—

a javaslat 15. cikke (2) bekezdésének akként történő módosítása, hogy az egyértelműen kimondja, hogy minden esetben információt kell szolgáltatni a jogellenes tartalom észleléséhez és azonosításához használt automatizált eszközökről, függetlenül attól, hogy az ezt követő döntés automatizált eszközök használatával járt-e;

—	annak megkövetelése, hogy ne csak az online platformok, hanem valamennyi tárhelyszolgáltató biztosítson a javaslat 17. cikkében előirányzott, könnyen hozzáférhető panaszkezelési mechanizmust;

—

határidő beiktatása a javaslat 17. cikkébe a panaszról a platform által hozandó döntésre vonatkozóan, valamint annak jelzése, hogy a panaszkezelési mechanizmust az érintetteket az (EU) 2016/679 rendelet és a 2002/58/EK irányelv alapján megillető jogok és jogorvoslatok sérelme nélkül kell biztosítani;

—	minden más (a gyermekek szexuális zaklatásától eltérő) olyan bűncselekmény – mellékletben való felsorolás útján történő – megjelölése, amely eléri a javaslat 21. cikke szerint küszöböt és bejelentési kötelezettséget alapozhat meg;

—

az átláthatóság és az érintettek jogai gyakorlásának biztosítását szolgáló további intézkedések bevezetésének megfontolása, amennyiben feltétlenül szükséges, szűken meghatározott korlátozások mellett (például ha folyamatban levő nyomozás bizalmas jellegének védelme érdekében szükséges), az (EU) 2016/679 rendelet 23. cikke (1) és (2) bekezdésében meghatározott követelmények tiszteletben tartásával; és

—	a javaslat 21. cikkében hivatkozott „releváns információ” kifejezés pontos meghatározása a közlendő adatkategóriák, valamint az érintett bűnüldöző hatóságok általi szükség szerinti további nyomozás elősegítése céljából megőrzendő adatkategóriák kimerítő jellegű felsorolásának megadásával.

Az online hirdetést illetően:

—	az átláthatóságon túlterjedő további szabályok megfontolása, ideértve a mindent átható nyomon követésen alapuló célzott hirdetések fokozatos kivezetését, amely ezek tilalmához vezet;

—

a következőkre vonatkozó korlátozások megfontolása: a) a célzási célokra kezelhető adatok kategóriái; b) a hirdetések célzásának vagy megjelenítésének alapjául szolgáló adatok kategóriái vagy kritériumok; és c) a célzott hirdetések lehetővé tétele vagy megkönnyítése érdekében hirdetők vagy harmadik felek számára hozzáférhetővé tehető adatok kategóriái; valamint

—	a javaslat 24. és 30. cikkében szereplő, azon természetes vagy jogi személyre való hivatkozás további pontosítása, amelynek nevében a hirdetés megjelenítésére sor került;

—

a 24. cikk követelményeinek kiegészítése egy új tétellel, amely megköveteli, hogy a platformszolgáltató tájékoztassa az érintettet arról, hogy a hirdetés kiválasztása automatizált rendszer használatával történt-e (például hirdetéscserélő vagy platform), valamint ebben az esetben a rendszer(ek)ért felelős természetes vagy jogi személy(ek) kiléte;

—	a 30. cikk (2) bekezdésének d) pontjában annak feltüntetése, hogy az adattárnak arra vonatkozó információkat is tartalmaznia kell, hogy a szolgáltatás igénybe vevőinek egy vagy több adott csoportját kizárták-e a hirdetés célcsoportjából;

—	a „főbb paraméterekre” való hivatkozás felváltása a „paraméterekre” való hivatkozással, valamint annak további pontosítása, hogy minimumként mely paramétereket kell közölni ahhoz, hogy az a javaslat 24. és 30. cikke értelmében vett „érdemi információnak” minősülhessen; és

—	a kereskedők nyomonkövethetőségének (a javaslat 22. cikke) biztosítása érdekében alkalmazandóakhoz hasonló követelmények megfontolása az online hirdetési szolgáltatások felhasználói vonatkozásában (a javaslat 24. és 30. cikke).

Az ajánlórendszereket illetően:

—	annak egyértelművé tétele, hogy a beépített és alapértelmezett adatvédelem követelményeinek megfelelően az ajánlórendszerek alapértelmezetten ne alapuljanak az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 4. pontja értelmében vett „profilalkotáson”;

—	annak előírása, hogy az ajánlórendszerek szerepére és működésére vonatkozó információkat külön, könnyen hozzáférhető, a laikusok számára világos és tömör módon kell bemutatni;

—	annak előírása, hogy a beépített és alapértelmezett adatvédelem követelményeinek megfelelően az ajánlórendszerek alapértelmezetten ne alapuljanak az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 4. pontja értelmében vett „profilalkotáson”; és

—

a következő további követelmények szerepeltetése a javaslat 29. cikkében: — a platform prominens részében annak feltüntetése, hogy a platform ajánlórendszert használ, valamint az elérhető alternatívákat felhasználóbarát módon bemutató vezérlő feltüntetése; — a platform felhasználójának tájékoztatása arról, hogy az ajánlórendszer automatizált döntéshozó rendszer-e, és ebben az esetben a döntésért felelős természetes vagy jogi személy kiléte; — az érintettek számára annak lehetővé tétele, hogy felhasználóbarát módon megtekinthessenek bármely kapcsolódó profilt vagy profilokat, amelyeket a platform tartalmainak a szolgáltatás igénybe vevője számára történő összeállításához használnak; — a szolgáltatás igénybe vevői számára annak lehetővé tétele, hogy legalább alapvető természetes kritériumok (például idő, releváns témák, ...) alapján testreszabhassák az ajánlórendszereket; valamint — a felhasználók számára könnyen hozzáférhető lehetőség biztosítása arra, hogy törölhessenek az általuk látott tartalom összeállításához használt bármely profilt vagy profilokat.

Az ellenőrzött kutatók általi hozzáférést illetően:

—	annak előírása, hogy a beépített és alapértelmezett adatvédelem követelményeinek megfelelően az ajánlórendszerek alapértelmezetten ne alapuljanak az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 4. pontja értelmében vett „profilalkotáson”;

—

a javaslat 26. cikke (1) bekezdése c) pontjának átfogalmazása oly módon, hogy az a közegészségügyre, a kiskorúakra, a társadalmi párbeszédre, valamint a választási folyamatokra és a közbiztonságra gyakorolt tényleges vagy várható negatív hatásra hivatkozzon, különösen a szolgáltatásaik – többek között a szolgáltatás nem engedélyezett használatával vagy automatizált használatával történő – szándékos manipulálása kockázatának vonatkozásában;

—	a 31. cikk kiterjesztése oly módon, hogy az lehetővé tegye legalább a kockázatcsökkentési intézkedések eredményességének és arányosságának ellenőrzését; és

—	annak megfontolása, hogy általánosabban elősegítsék a közérdekű kutatást, többek között a javaslatnak való megfelelés figyelemmel kísérése keretén kívül is.

A platformok közötti interoperabilitást illetően:

—	az online óriásplatformokra vonatkozó minimális interoperabilitási követelmények bevezetésének megfontolása, valamint a műszaki szabványok európai szintű kidolgozásának előmozdítása, az európai szabványosításra vonatkozó alkalmazandó jogszabályoknak megfelelően.

A végrehajtást, az együttműködést, a szankciókat és az érvényesítést illetően:

—

az online platformok és más tárhelyszolgáltatók felügyelete és felvigyázása terén az egymást kiegészítő jelleg biztosítása, különösen a következők révén: — a saját hatáskörükben eljáró érintett hatóságok közötti együttműködésre vonatkozó kifejezett jogalap biztosítása; — az illetékes felvigyázási hatóságok, többek között az adatvédelmi hatóságok közötti intézményesített és strukturált együttműködés megkövetelése; valamint — az együttműködésben részt vevő illetékes hatóságokra való kifejezett hivatkozás és azon körülmények azonosítása, amelyek között az együttműködésre sor kell, hogy kerüljön;

—	a javaslat preambulumbekezdéseiben a versenyjog területén illetékes hatóságokra, valamint az Európai Adatvédelmi Testületre történő hivatkozás;

—

annak biztosítása, hogy a digitális szolgáltatási koordinátorok, az illetékes hatóságok és a Bizottság is hatáskörrel rendelkezzenek és kötelesek legyen arra, hogy vizsgálataik és a javaslatnak való megfelelés értékelése során konzultációt folytassanak az érintett illetékes hatóságokkal, többek között adatvédelmi hatóságokkal;

—

annak egyértelművé tétele, hogy a javaslat szerinti illetékes felügyeleti hatóságoknak az (EU) 2016/679 rendelet szerinti illetékes felügyeleti hatóságok kérésére vagy saját kezdeményezésükre képeseknek kell lenniük arra, hogy a személyes adatok kezelésével összefüggő ellenőrzések vagy vizsgálatok keretében megszerzett információkat rendelkezésre bocsássák, és erre vonatkozó kifejezett jogalap biztosítása;

—	nagyobb összhang biztosítása a javaslat 41. cikkének (5) bekezdésében, 42. cikkének (2) bekezdésében és 59. cikkében szereplő kritériumok között; valamint

—	a Digitális Szolgáltatások Európai Testülete számára annak lehetővé tétele, hogy saját kezdeményezésű véleményeket bocsáthasson ki, valamint, hogy a Bizottság által hozott intézkedésektől eltérő témákban is bocsáthasson ki véleményt.

---

(1)  COM(2020) 825 final.

(2)  COM(2020) 67 final, 12. o.

(3)  COM(2020) 825 final, 1. o.

(4)  COM(2020) 825 final, 2. o.

(5)  COM(2020) 842 final.

Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám: M.10233 — Clearlake/TA Associates/Charlesbank/Ivanti)

Egyszerűsített eljárás alá vont ügy

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2021/C 149/04)

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (az összefonódás-ellenőrzési rendelet).

(2)  HL C 366., 2013.12.14., 5. o.

Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám: M.10170 — Shell/NXK)

Egyszerűsített eljárás alá vont ügy

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2021/C 149/05)

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (az összefonódás-ellenőrzési rendelet).

(2)  HL C 366., 2013.12.14., 5. o.

Elnevezés bejegyzése iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

(2021/C 149/06)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra, amely a közzététel napjától számított három hónapon belül tehető meg.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„Jászsági nyári szarvasgomba”

EU-szám: PGI-HU-02475 – 2018.7.4.

OEM ( ) OFJ (X)

1.   Elnevezés (OEM vagy OFJ)

„Jászsági nyári szarvasgomba”

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Magyarország

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1.   A termék típusa

1.6. osztály: Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva

3.2.   Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Jászsági nyári szarvasgomba” oltalom alatt álló földrajzi jelzés a nyári szarvasgomba (Tuber aestivum Vittad.) föld alatti gombafajnak a megjelölt földrajzi helyen összegyűjtött, friss helyi változatát jelöli.

A „Jászsági nyári szarvasgomba” alaktani jellemzői:

A termőtest mérete változatos, a forgalmazásra javasolt mérete minimum dió nagyságú, felső határa nincs. A felhasználásra javasolt termőtest minimális tömege 40 gramm.

Alakja: többnyire megközelítően szabályos gömb, a gumó alapján általában nincs bemélyedés.

A külső burok színe a feketésbarnától a feketéig terjed. A külseje durva, fekete felületi pikkelyekkel borított, melyek gyakran nagyok (312 mm-esek), gúla alakúak (5–7 oldalúak), kiugróak, kemények, éles peremmel, általában a tetejükön benyomottak, keresztben rovátkoltak, hosszában barázdáltak és a glebához szorosan rögzültek.

A gomba belsejében lévő hús állaga kemény, fehér-sárgásbarna erezet tarkítja. A színe az érés során eleinte fehéres, majd sárgás piszkosszürke, halvány mogyorószínű, végül telt csokoládébarna. A nagyon érett termőtest inkább sötétebb, sárgásbarnás-vöröses.

A „Jászsági nyári szarvasgomba” érzékszervi jellemzői:

Egyedi illata kellemes. Begyűjtésekor először leginkább főtt kukoricára vagy pörkölt és erjedt árpamalátára emlékeztet, amelyet a frissen kaszált fűre jellemző illat kísér. A szedési periódus alatt és a tárolás során az illat változik, de a frissen kaszált fűre jellemző jellegzetes illatot megőrzi.

Önmagában az íze leginkább finom dióra emlékeztet, intenzív ízű.

A „Jászsági nyári szarvasgomba” május végétől augusztus végéig terem, szemben a többi szarvasgombával, amelyek november végéig is gyűjthetők.

3.3.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

—

3.4.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A gomba termesztését, illetve gyűjtését az előállítási területen kell végezni.

3.5.   A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

—

3.6.   A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

—

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása

A „Jászsági nyári szarvasgomba” előállítási, termő- és termesztési területe a következő települések közigazgatási területe: Jászivány, Jászkisér, Jászdózsa, Jászapáti, Jászágó, Jászárokszállás, Jászjákóhalma, Jásztelek, Jászszentandrás, valamint a Jászsággal szomszédos Besenyszög és Újszász, amelyek nem alkotnak összefüggő termőterületet, mivel a „Jászsági nyári szarvasgomba” természetes előfordulási területét, illetve termesztésére alkalmas talajtípusú területeit foglalják magukba.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel

Az „Jászsági nyári szarvasgomba” és a földrajzi terület közötti kapcsolat a termék hírnevén és minőségi jellemzőjén alapul.

A földrajzi terület sajátosságai

A Jászság Jász-Nagykun-Szolnok megye közigazgatási területén helyezkedik el, a magyar Nagyalföld északnyugati sarka. Területe a Közép-Tisza vidékhez tartozik, a Tisza-Zagyva és a Tarna-Zagyva közén terül el. Geológiailag és botanikailag a tiszai alföldhöz tartozó természeti kistáj, amely nevét a 13. században itt megtelepedett jász népcsoportról kapta.

A „Jászsági nyári szarvasgomba” leginkább a tölgy, a mogyoró és a gyertyán gyökérzetén telepszik meg természetes módon, de ültetvényeken, úgynevezett Trifla-kertekben is terem. A Jászságban jellemzően tölgyekkel létrehozott Trifla-kerteket találunk.

Sajátos tulajdonságainak alakulását a természeti talaj adottságai, valamint a területre jellemző növényfajok összetétele biztosítja, segíti. A gazdag vízjárású medence jellegű kistáj nagy részén magas a talajvíz szintje, amely a fekete csernozjom talajjal együtt páratlan lehetőséget biztosít a „Jászsági nyári szarvasgomba” fejlődéséhez.

A Jászságban a nyári szarvasgomba megtelepedésére és szaporodására a talajtani adottságok kiemelkedően jók. A körzetnek a keleti, Tiszáig terjedő részét sztyeppesedő réti szolonyec, továbbá különböző összetételű réti és öntéstalajok borítják, amelyek semleges vagy gyengén bázikus kémhatású, kötött, agyagos, de humuszban gazdag talajok, amelyeket csernozjom talaj-paplan borít.

A termék sajátosságai

A „Jászsági nyári szarvasgomba” termőteste viszonylag szabályos alakú, tömegesen is egyenletesen növekvő. Ez köszönhető a Jászságban megtalálható kocsányos tölgyeseknek, az erdősítés előtti sztyeppéken képződött kitűnő minőségű csernozjom talajoknak, a felszínhez közeli talajvízszintnek, az éghajlatnak, valamint a más növényfajokkal kialakult együttélésnek.

Az érése során a gomba egyre teljesebbé, erőteljesebbé váló egyedi, kaszált fűre és főtt kukoricára emlékeztető illatot áraszt, amelyhez a termőhelytől függően keveredhet más illat: füstös avar, mogyoró, dohány, marcipán, étcsokoládé.

További érdekes sajátosság, hogy a gomba minősége júliustól augusztus közepéig a legjobb. A „Jászsági nyári szarvasgomba” – ellentétben más hazai és külföldi nyári szarvasgombával – augusztus hónap közepére, végére gyakorlatilag leterem. Más területeken ekkor még javában gyűjthető szarvasgomba, de eltérő minőségben és illattal. A „Jászsági nyári szarvasgombát” ugyanakkor ebben az időszakban jellemzi a kellemes szénaillat és a piacos nagyobb termőtestméret.

A földrajzi terület és a termék minősége, hírneve közti kapcsolat

A humuszban gazdag csernozjom talajnak és az itt kialakult növénytársulásoknak köszönhetően a „Jászsági nyári szarvasgomba” frissen kaszált fűre jellemző illatát biztosító kumarinokból ezen a területen a teljes vegetációs időszakban több képződik. Az érés során ez a folyamatosan változó, mind teljesebbé és töményebbé váló illat alapvetően a térségben elterülő, humuszban gazdag csernozjom paplan hatására jön létre.

A Jászságban a mesterséges erdőtelepítéseknek köszönhetően kiemelkedő minőségű szarvasgombát termő élőhelyek alakulnak ki, ahol a szarvasgomba védett orchideafajokkal fordul elő együtt, amelyek szintén kedvezően befolyásolják a „Jászsági nyári szarvasgomba” jellegzetes illatának a kialakulását.

A jászsági szarvasgombász hagyományok ápolása érdekében Jászszentandráson működik a 2002-ben létrehozott – az országban az első, Európában a második – szarvasgombász-múzeum. A Magyar Szarvasgombász Szövetség minden évben Jászszentandráson tartja éves szezonnyitó rendezvényét. Jászszentandrás „a szarvasgomba fővárosa” megtisztelő címet viseli hazánkban. 2004-ben itt alakult meg a „Jászsági Hollós László Trifflász Egyesület”, amely a természetes élőhelyek védelmét és a szarvasgombagyűjtés törvényi szabályozásának segítését tűzte ki célul. Öt év óta rendezik meg az IPA (Nemzetközi Rendőrszövetség) és az önkormányzat, a Magyar Szarvasgombász Szövetség és Szent László Szarvasgomba Lovagrend közös szervezésében a szarvasgombás ételek főzőversenyét, amely egyre nagyobb népszerűségnek örvend. A főzőversenyen a szervezők 1-1 darab „Jászsági nyári szarvasgombát” biztosítanak a versenyzőknek.

A lakosság körében a „Jászsági nyári szarvasgombával” kapcsolatban használt egyéb jelzők, mint a „jászsági fekete gyémánt”, a „Jászság aranya”, a „jász trifla” mind azt jelzik, hogy a terméket igen nagy becsben tartják a térségben. Ezeket az elnevezéseket egyre gyakrabban a média is megemlíti.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdése)

https://gi.kormany.hu/foldrajzi-arujelzok

---

(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.