ISSN 1977-0979
Az Európai Unió
Hivatalos Lapja
C 108
Magyar nyelvű kiadás
Tájékoztatások és közlemények
64. évfolyam
2021. március 26.
|
ISSN 1977-0979 |
||
|
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 108 |
|
|
|
||
|
Magyar nyelvű kiadás |
Tájékoztatások és közlemények |
64. évfolyam |
|
Tartalom |
Oldal |
|
|
|
||
|
|
|
|
I Állásfoglalások, ajánlások és vélemények |
|
|
|
ÁLLÁSFOGLALÁSOK |
|
|
|
Európai Parlament |
|
|
|
2019. március 26., kedd |
|
|
2021/C 108/01 |
||
|
2021/C 108/02 |
||
|
|
2019. március 27., szerda |
|
|
2021/C 108/03 |
||
|
2021/C 108/04 |
||
|
2021/C 108/05 |
||
|
2021/C 108/06 |
||
|
2021/C 108/07 |
||
|
2021/C 108/08 |
||
|
|
2019. március 28., csütörtök |
|
|
2021/C 108/09 |
||
|
2021/C 108/10 |
||
|
2021/C 108/11 |
||
|
|
AJÁNLÁSOK |
|
|
|
Európai Parlament |
|
|
|
2019. március 26., kedd |
|
|
2021/C 108/12 |
||
|
2021/C 108/13 |
||
|
|
2019. március 28., csütörtök |
|
|
2021/C 108/14 |
|
|
II Közlemények |
|
|
|
AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK |
|
|
|
Európai Parlament |
|
|
|
2019. március 26., kedd |
|
|
2021/C 108/15 |
|
|
III Előkészítő jogi aktusok |
|
|
|
Európai Parlament |
|
|
|
2019. március 26., kedd |
|
|
2021/C 108/16 |
||
|
2021/C 108/17 |
||
|
2021/C 108/18 |
||
|
2021/C 108/19 |
||
|
2021/C 108/20 |
||
|
2021/C 108/21 |
||
|
2021/C 108/22 |
||
|
2021/C 108/23 |
||
|
2021/C 108/24 |
||
|
2021/C 108/25 |
||
|
2021/C 108/26 |
||
|
2021/C 108/27 |
||
|
2021/C 108/28 |
||
|
2021/C 108/29 |
||
|
2021/C 108/30 |
||
|
2021/C 108/31 |
||
|
|
2019. március 27., szerda |
|
|
2021/C 108/32 |
||
|
2021/C 108/33 |
||
|
2021/C 108/34 |
||
|
2021/C 108/35 |
||
|
2021/C 108/36 |
||
|
2021/C 108/37 |
||
|
2021/C 108/38 |
||
|
2021/C 108/39 |
||
|
2021/C 108/40 |
||
|
2021/C 108/41 |
||
|
2021/C 108/42 |
||
|
2021/C 108/43 |
||
|
2021/C 108/44 |
||
|
2021/C 108/45 |
||
|
2021/C 108/46 |
||
|
2021/C 108/47 |
||
|
2021/C 108/48 |
||
|
2021/C 108/49 |
||
|
|
2019. március 28., csütörtök |
|
|
2021/C 108/50 |
||
|
2021/C 108/51 |
||
|
2021/C 108/52 |
||
|
2021/C 108/53 |
||
|
2021/C 108/54 |
||
|
2021/C 108/55 |
||
|
2021/C 108/56 |
||
|
2021/C 108/57 |
|
Jelmagyarázat
(Az eljárás típusát a tervezet által javasolt jogalap határozza meg.) A Parlament módosításai: Az új szövegrészeket félkövér és dőlt betűtípus mutatja. A törléseket a ▌jel vagy áthúzás jelöli. A módosított szövegrészeknél az új szöveget félkövér és dőlt betűtípus, a törléseket pedig törlés vagy áthúzás jelöli. |
|
HU |
|
|
2021.3.26. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 108/1 |
EURÓPAI PARLAMENT
ÜLÉSSZAK: 2019–2020
2019. március 25–28-i ülések
Ezen ülések jegyzőkönyve a Hivatalos Lap következő számában jelent meg: HL C 438., 2020.12.18.
A 2017. évi mentesítésről szóló, 2019. március 26-én elfogadott szövegeket a HL L 249., 2019.9.27. számában tették közzé.
ELFOGADOTT SZÖVEGEK
I Állásfoglalások, ajánlások és vélemények
ÁLLÁSFOGLALÁSOK
Európai Parlament
2019. március 26., kedd
|
2021.3.26. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 108/2 |
P8_TA(2019)0239
Az afrikai származású emberek alapvető jogai
Az Európai Parlament 2019. március 26-i állásfoglalása az afrikai származású emberek alapvető jogairól Európában (2018/2899(RSP))
(2021/C 108/01)
Az Európai Parlament,
|
— |
tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre (EUSZ) és különösen a preambulum második franciabekezdésére, valamint negyedik–hetedik franciabekezdésére, 2. cikkére, 3. cikke (3) bekezdésének második albekezdésére és 6. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 10. és 19. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára, |
|
— |
tekintettel a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló, 2000. június 29-i 2000/43/EK tanácsi irányelvre (1), |
|
— |
tekintettel a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelvre (2), |
|
— |
tekintettel a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről szóló, 2008. november 28-i 2008/913/IB tanácsi kerethatározatra (3), |
|
— |
tekintettel a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2012. október 25-i 2012/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (4), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) az európai uniós kisebbségekkel és megkülönböztetéssel foglalkozó, 2017 decemberében közzétett második felmérésére (EU-MIDIS II), valamint az ügynökségnek az afrikai származású emberek faji alapú megkülönböztetéssel és rasszista erőszakkal kapcsolatos európai uniós tapasztalatairól szóló jelentésére (5), |
|
— |
tekintettel „Az alapvető jogok európai uniós helyzete 2016-ban” című, 2018. március 1-jei állásfoglalására (6), |
|
— |
tekintettel a rasszizmus, az idegengyűlölet és az intolerancia egyéb formái elleni küzdelemmel foglalkozó magas szintű uniós csoport 2016. júniusi létrehozására, |
|
— |
tekintettel a Bizottság és piacvezető információtechnológiai vállalatok, illetve egyéb platformok és a közösségi médiával foglalkozó vállalatok által 2016. május 31-én elfogadott, a jogellenes online gyűlöletbeszéd felszámolására vonatkozó magatartási kódexre, |
|
— |
tekintettel az ENSZ faji megkülönböztetés elleni bizottságának az afrikai származású emberekkel szembeni faji alapú megkülönböztetésről szóló, 2011. október 3-i 34. számú általános ajánlására, |
|
— |
tekintettel az ENSZ Közgyűlésének 2013. december 23-i 68/237. számú határozatára, amely a 2015–2024 közötti időszakot az Afrikai Származásúak Nemzetközi Évtizedének nyilvánította, |
|
— |
tekintettel az ENSZ Közgyűlésének 2014. november 18-i 69/16. számú határozatára, amely az Afrikai Származásúak Nemzetközi Évtizedével kapcsolatos események programját tartalmazza, |
|
— |
tekintettel a 2001. évi rasszizmus elleni világkonferencia durbani nyilatkozatára és cselekvési programjára, amely elismeri, hogy az afrikai származású emberek több évszázad óta szembesülnek rasszizmussal, megkülönböztetéssel és igazságtalanságokkal, |
|
— |
tekintettel a Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság (ECRI) általános politikai ajánlásaira, |
|
— |
tekintettel az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának európai rendőrségi etikai kódexre vonatkozó, 2001. szeptember 19-i ajánlására (7), |
|
— |
tekintettel az Európa Tanács emberi jogi főbiztosának az „Afrophobia: Europe should confront this legacy of colonialism and the slave trade” (Afrofóbia: Európának szembe kell néznie a gyarmatosítás és a rabszolga-kereskedelem ezen örökségével) című, 2017. július 25-i emberi jogi észrevételeire, |
|
— |
tekintettel az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményhez csatolt, a megkülönböztetéssel foglalkozó 12. jegyzőkönyvre, |
|
— |
tekintettel az afrikai származású emberek európai alapvető jogairól szóló, Bizottsághoz intézett kérdésre (O-000022/2019 – B8-0016/2019), |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (2) bekezdésére, |
|
A. |
mivel az „afrikai származású emberek” kifejezés az „afroeurópai”, „afrikai-európai”, „fekete európai”, „afrokaribi” vagy „fekete karibi” kifejezésekkel együtt használható, és az európai születésű, valamely európai ország állampolgárságával rendelkező vagy Európában élő afrikai származású vagy afrikai leszármazott emberekre utal; |
|
B. |
mivel az „afrofóbia”, az „afrifóbia” és a „feketeellenes rasszizmus” kifejezések a rasszizmus specifikus formájára utalnak, amelybe beletartozik bármiféle erőszakos cselekedet vagy megkülönböztetés, amelyet történelmi visszaélések és negatív sztereotípiák táplálnak, továbbá az afrikai származású emberek kirekesztését és dehumanizálását eredményezi, mivel – ahogyan ezt az Európa Tanács emberi jogi főbiztosa elismerte – mindez összefüggésben áll a gyarmatosítás történelmi elnyomó struktúráival és a transzatlanti rabszolga-kereskedelemmel; |
|
C. |
mivel a becslések szerint Európában mintegy 15 millió afrikai származású ember él (8), bár az EU-tagállamokban nem folyik szisztematikus módon az egyenlőségre vonatkozó adatok gyűjtése, nem is saját bevalláson alapul, és gyakran nem veszi figyelembe a migránsok leszármazottait vagy a „harmadik generációs migránsokat”, illetve a még távolabbi leszármazottakat; |
|
D. |
mivel az FRA dokumentálta, hogy a szubszaharai afrikai hátterű európai kisebbséget az élet minden területén különösen sújtja a rasszizmus és a megkülönböztetés (9); |
|
E. |
mivel az FRA által legutóbb közzétett, az európai uniós kisebbségekkel és megkülönböztetéssel foglalkozó második felmérés (10) szerint a 16–24 éves afrikai származású fiatal válaszadók a felmérést megelőző 12 hónap során magasabb arányban (32 %) szenvedtek el gyűlöletből eredő zaklatást, mint az idősebb válaszadók, és az online zaklatás is a fiatalok esetében fordul elő a legnagyobb arányban, majd az életkor előrehaladtával csökken; |
|
F. |
mivel az afrikaiak és az afrikai származásúak ellen elkövetett történelmi igazságtalanságokat – beleértve a rabszolgasorba taszítást, a kényszermunkát, az apartheidet, a mészárlásokat és a népirtást az európai gyarmatosítás és a transzatlanti rabszolga-kereskedelem idején – az uniós tagállamokban intézményi szinten nagymértékben nem ismerik el és figyelmen kívül hagyják; |
|
G. |
mivel a némely európai hagyományban tovább élő diszkriminatív sztereotípiák – beleértve az arc feketére festését is – fenntartják az afrikai származású emberekkel kapcsolatos sztereotípiákat, és ez erősítheti a megkülönböztetést; |
|
H. |
mivel üdvözlendő és támogatandó az egyenlőségi kérdésekkel foglalkozó nemzeti testületeknek és az egyenlőség előmozdításával foglalkozó szervek európai hálózatának fontos tevékenysége; |
|
I. |
mivel az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának a gyűlölet-bűncselekményekről szóló éves jelentése (11) megállapította, hogy az afrikai származású emberek gyakran célpontjai rasszista erőszaknak, továbbá hogy sok országban nem áll az erőszakos támadásokból felépülő áldozatok rendelkezésére jogi segítség és pénzügyi támogatás; |
|
J. |
mivel a jogállamiságért és a polgárok alapvető jogaiért az elsődleges felelősséget a kormányok viselik, és mivel az erőszakos cselekmények – köztük az afrofób erőszak – kivizsgálásáért és megelőzéséért, valamint az elkövetők büntetőeljárás alá vonásáért is a kormányok felelnek; |
|
K. |
mivel csak korlátozott mennyiségű adat áll rendelkezésre az oktatási rendszerben létező faji alapú megkülönböztetésről; mivel ugyanakkor a tények azt mutatják, hogy az uniós tagállamokban az afrikai származású gyermekek rosszabb jegyeket kapnak, mint fehér tanulótársaik, és a korai iskolaelhagyás is látványosan magasabb arányban fordul elő az afrikai származású gyerekek között (12); |
|
L. |
mivel az afrikai származású felnőttek és gyerekek fokozottan kiszolgáltatottak a rendőrségi őrizet idején, és ezzel összefüggésben számos erőszakos incidenst és halálesetet regisztráltak; ami a bűnüldözés, a bűnmegelőzés, a terrorizmus elleni intézkedések vagy a határt átlépő személyforgalom ellenőrzése terén a hatalommal való visszaélés közben rutinszerűen alkalmazott etnikai alapú profilalkotással, diszkriminatív megállítási és átvizsgálási gyakorlatokkal és megfigyeléssel kapcsolatos; |
|
M. |
mivel a megkülönböztetés ellen léteznek jogorvoslati lehetőségek, valamint erős és konkrét intézkedésekre van szükség az afrikai származású emberek által Európában – többek között a foglalkoztatás, az oktatás, az egészségügy, a büntető igazságszolgáltatás és a politikai részvétel területén, valamint a migrációs és menekültügyi politika és gyakorlatok hatásaként – tapasztalt strukturális rasszizmus kezelése érdekében; |
|
N. |
mivel az afrikai származású embereket megkülönböztetés éri az európai lakáspiacon, valamint alacsony jövedelmű térségekbe, rossz minőségű és zsúfolt lakhatási körülmények közé kényszerülve térbeli elkülönülés vár rájuk; |
|
O. |
mivel az afrikai származású emberek a történelem során jelentős mértékben hozzájárultak az európai társadalom felépítéséhez, és mivel a munkaerőpiacon tömegesen éri hátrányos megkülönböztetés őket; |
|
P. |
mivel az afrikai származású emberek aránytalan mértékben túlreprezentáltak az európai népesség alacsonyabb jövedelmű rétegeiben; |
|
Q. |
mivel az afrikai származású emberek az Európai Unióban óriási mértékben alulreprezentáltak a politikai és jogalkotási intézményekben mind európai, mind nemzeti és helyi szinten; |
|
R. |
mivel az afrikai származású politikusok még ma is megalázó támadásoknak vannak kitéve a nyilvánosságban mind nemzeti, mind európai szinten; |
|
S. |
mivel az afrikai származású személyek által tapasztalt fajgyűlölet és megkülönböztetés strukturális jellegű és gyakran együtt jár a diszkrimináció és elnyomás más – nemi vagy faji hovatartozáson, bőrszínen, etnikai vagy társadalmi származáson, genetikai jellemzőkön, nyelven, valláson vagy meggyőződésen, politikai vagy más véleményen, nemzeti kisebbséghez tartozáson, tulajdonon, születésen, fogyatékosságon, életkoron vagy nemi irányultságon alapuló – formáival; |
|
T. |
mivel az Európában emelkedő számú afrofób támadások az utóbbi időben közvetlenül harmadik országok polgárai, különösen menekültek és migránsok ellen irányulnak; |
|
1. |
felhívja a tagállamokat és az uniós intézményeket, hogy ismerjék el, hogy az afrikai származású emberek rasszizmus, megkülönböztetés és idegengyűlölet áldozatává válnak, valamint általában véve nem részesülnek egyenlően az emberi és alapvető jogokból, ami strukturális rasszizmushoz vezet, és hogy jogosultak mind egyénként, mind csoportként e méltánytalanságokkal szembeni védelemre, beleértve a jogaik előmozdítását és azok teljes körű és egyenlő gyakorlását célzó pozitív intézkedéseket is; |
|
2. |
véleménye szerint az afrikai származású emberek érdemi szociális, gazdasági, politikai és kulturális részvétele kulcsfontosságú az afrofóbia leküzdéséhez és európai beilleszkedésük megvalósulásához; |
|
3. |
felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki uniós keretet az afrikai származású emberek társadalmi beilleszkedését és integrációját támogató nemzeti stratégiák számára; |
|
4. |
határozottan elítéli az afrikai származású emberek ellen mind nyilvánosan, mind a magánszférában elkövetett fizikai vagy szóbeli támadásokat; |
|
5. |
ösztönzi az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy hivatalosan ismerjék el és hívják fel a figyelmet az afrikai származású emberek európai történeteire – beleértve a múltbeli és jelenkori igazságtalanságokat és emberiesség elleni bűncselekményeket, mint a rabszolgaság és a transzatlanti rabszolga-kereskedelem, vagy amelyeket az európai gyarmatosítás idején követtek el, ugyanakkor emlékezzenek meg az afrikai származású emberek hatalmas teljesítményeiről és pozitív hozzájárulásairól hivatalos elismerés formájában európai és nemzeti szinten, a rabszolgaság és a transzatlanti rabszolga-kereskedelem áldozatainak nemzetközi emléknapja alkalmából, valamint a „Fekete Történelem Hónapja” létrehozása révén; |
|
6. |
ösztönzi a tagállamokat és az uniós intézményeket, hogy hivatalosan emlékezzenek meg az ENSZ Afrikai Származásúak Nemzetközi Évtizedéről, és az elismerés, igazságosság és fejlődés szellemében hozzanak hatékony intézkedéseket a cselekvési program végrehajtása érdekében; |
|
7. |
emlékeztet rá, hogy néhány tagállam lépéseket tett az afrikai származású emberek ellen elkövetett múltbéli igazságtalanságok és emberiesség elleni bűncselekmények érdemi és hatékony jóvátétele érdekében – szem előtt tartva ezek máig ható következményeit; |
|
8. |
felhívja az uniós intézményeket és a többi tagállamot, hogy kövessék ezt a példát, amelybe beletartozhatnak a jóvátétel bizonyos formái, például a nyilvános bocsánatkérés és az elrabolt műkincsek visszaszolgáltatása a származási országoknak; |
|
9. |
felhívja a tagállamokat, hogy oldják fel gyarmatügyi archívumaik titkosságát; |
|
10. |
felhívja az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy tegyenek erőfeszítéseket az etnikai alapú megkülönböztetés és a gyűlölet-bűncselekmények szisztematikus leküzdésére, továbbá – karöltve más érdekeltekkel – dolgozzanak ki hatékony, tényeken alapuló jogi és szakpolitikai válaszokat e jelenségekre; véleménye szerint az etnikai alapú megkülönböztetést és a gyűlölet-bűncselekményeket tanúsító adatok gyűjtésére csak az idegengyűlölő és diszkriminatív beszéd és cselekmények gyökereinek feltárása, illetve ezek leküzdése érdekében kerülhet sor, összhangban a vonatkozó nemzeti jogi keretekkel és az EU adatvédelmi jogszabályaival; |
|
11. |
felhívja a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki rasszizmus elleni nemzeti stratégiákat az afrikai származású emberek hasonló helyzetének kezelése céljából az oktatás, a lakhatás, az egészségügy, a foglalkoztatás, a rendfenntartás, a szociális szolgáltatások, az igazságügyi rendszer és a politikai részvétel/képviselet terén, továbbá ösztönözzék az afrikai származású emberek jelenlétét a televíziós programokban és egyéb médiában, ekképpen megfelelően kezelve az afrikai származású emberek képviseletének hiányát, valamint azt, hogy az afrikai származású gyermekek előtt nem állnak példaképek; |
|
12. |
hangsúlyozza a civil társadalmi szervezetek fontos szerepét a fajgyűlölet és a megkülönböztetés elleni küzdelemben, és felhív az alulról szerveződő szervezetek pénzügyi támogatásának európai, nemzeti és helyi szinten történő növelésére; |
|
13. |
felhívja a Bizottságot, hogy jelenlegi finanszírozási programjaiban, valamint a következő többéves időszak vonatkozásában szenteljen kiemelt figyelmet az afrikai származású emberek problémáinak; |
|
14. |
felhívja a Bizottságot, hogy érintett szervezeti egységein belül hozzon létre egy kifejezetten az afrofóbiával kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó munkacsoportot; |
|
15. |
hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak végre kell hajtaniuk a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről szóló tanácsi kerethatározatot, illetve megfelelően érvényt kell szerezniük annak, különösen a faji, nemzetiségi vagy etnikai származáson alapuló bűncselekmények előítéletes motivációjának súlyosító tényezőként való kezelésével, annak biztosítása végett, hogy az afrikai származású emberekkel szembeni gyűlölet-bűncselekményeket rögzítsék, vizsgálják ki, üldözzék és büntessék; |
|
16. |
felhívja a tagállamokat, hogy adjanak hatékony választ a gyűlölet-bűncselekményekre, beleértve a faji, nemzetiségi vagy etnikai származáson alapuló bűncselekmények előítéletes motivációjának kivizsgálását, annak biztosítása végett, hogy az afrikai származású emberekkel szembeni gyűlölet-bűncselekményeket rögzítsék, vizsgálják ki, üldözzék és büntessék; |
|
17. |
felhívja a tagállamokat, hogy vessenek véget a faji vagy etnikai alapú profilalkotás minden formájának a bűnüldözés, a terrorizmus elleni intézkedések és a bevándorlási ellenőrzések területén, valamint a hatóságok rasszizmus és előítéletek leküzdésére irányuló képzése révén hivatalosan azonosítsák és számolják fel a jogellenes megkülönböztetés és erőszak gyakorlatait; |
|
18. |
felhívja a tagállamokat, hogy ítéljék el és gátolják a rasszista és afrofób hagyományok gyakorlását; |
|
19. |
felhívja a tagállamokat, hogy kövessék nyomon a rasszista előítéleteket a büntető igazságszolgáltatási és oktatási rendszereikben és szociális szolgáltatásaikban, és lépjenek fel proaktív módon a igazságszolgáltatás egyenlősége érdekében, továbbá javítsák a bűnüldöző hatóságok és a kisebbségi közösségek közötti kapcsolatokat, biztosítsák az egyenlő oktatást és javítsák az oktatásügyi hatóságok és a kisebbségi közösségek közötti kapcsolatokat, biztosítsák az egyenlőséget a szociális szolgáltatások területén és javítsák a szociális szolgáltatásokkal foglalkozó hatóságok és a kisebbségi közösségek közötti kapcsolatokat, különös tekintettel a fekete közösségekre és az afrikai származású emberekre; |
|
20. |
felhívja a tagállamokat annak biztosítására, hogy az afrikai származású felnőttek és gyermekek rendelkezzenek egyenlő hozzáféréssel a megkülönböztetéstől és szegregációtól mentes minőségi oktatáshoz és gondozáshoz, és szükség esetén biztosítsanak számukra megfelelő tanulási támogatási intézkedéseket; ösztönzi a tagállamokat, hogy az afrikai származású emberek történelmét illesszék be a tananyagukba és nyújtsanak átfogó képet a gyarmatosításról és a rabszolgaságról, nem rejtve véka alá ezek történelmi és jelenkori negatív következményeit az afrikai származású emberek sorsára, továbbá gondoskodjanak róla, hogy az oktatók megfelelő képzést kapjanak ehhez a feladathoz és megfelelő eszközökkel rendelkezzenek ahhoz, hogy kezelni tudják a sokszínűséget osztályaikban; |
|
21. |
felhívja az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy mozdítsák elő és támogassák az afrikai származású emberek foglalkoztatására, vállalkozói készségeire és gazdasági szerepvállalására vonatkozó kezdeményezéseket annak érdekében, hogy kezeljék az afrikai származásúak körében az átlagot meghaladó munkanélküliségi arányt, illetve munkaerő-piaci megkülönböztetésüket; |
|
22. |
felhívja a tagállamokat, hogy lépjenek fel az afrikai származású emberekkel szembeni megkülönböztetés ellen a lakáspiacon, és konkrét intézkedésekkel kezeljék a lakáshoz jutás terén tapasztalható egyenlőtlenséget, valamint biztosítsák megfelelő lakhatásukat; |
|
23. |
felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy – figyelemmel a meglévő jogszabályokra és gyakorlatokra – biztosítsanak biztonságos és jogszerű legális lehetőségeket az Unióba belépni kívánó migránsok, menekültek és menedékkérők számára; |
|
24. |
felhívja a Bizottságot és az Európai Külügyi Szolgálatot annak tényleges biztosítására, hogy olyan szervezetek vagy csoportok, amelyek fekete és afrikai migránsokat rabszolgaságra kényszerítenek, csempésznek, kínoznak vagy zsarolnak, vagy ilyen tevékenységgel kapcsolatba hozhatók, ne juthassanak európai uniós finanszírozáshoz vagy bármilyen támogatáshoz, valamint ne kerüljön sor velük együttműködésre; |
|
25. |
felhívja az uniós intézményeket, hogy fogadjanak el egy olyan, a munkaerő sokszínűségét és a befogadást célzó stratégiát, amely – kiegészítve az eddigi erőfeszítéseket – stratégiai tervet állapít meg az etnikai és faji kisebbségek az intézményi személyi állományban való részvételére vonatkozóan; |
|
26. |
felhívja az európai pártokat és politikai alapítványokat, valamint minden szintű uniós parlamentet, hogy támogassanak és dolgozzanak ki az afrikai származású emberek politikai részvételét elősegítő kezdeményezéseket; |
|
27. |
felhívja a Bizottságot, hogy tartson fenn szoros kapcsolatokat olyan nemzetközi szervezetekkel, mint az EBESZ, az ENSZ, az Afrikai Unió és az Európa Tanács, valamint más nemzetközi partnerekkel az afrofóbia nemzetközi szinten való leküzdése érdekében; |
|
28. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok parlamentjeinek és kormányainak, valamint az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének. |
(1) HL L 180., 2000.7.19., 22. o.
(2) HL L 303., 2000.12.2., 16. o.
(3) HL L 328., 2008.12.6., 55. o.
(4) HL L 315., 2012.11.14., 57. o.
(5) A „Feketeként Európában” című, az EU-MIDIS II felmérés kiválasztott eredményeit ismertető, 2018. novemberi jelentés.
(6) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0056.
(7) https://search.coe.int/cm/Pages/result_details.aspx?ObjectID=09000016805e297e
(8) Lásd: Európai Hálózat a Rasszizmus Ellen:„Afrophobia in Europe – ENAR Shadow Report 2014–15” (Afrofóbia Európában – ENAR-árnyékjelentés 2014–2015) internetes elérés: http://www.enar-eu.org/IMG/pdf/shadowreport_afrophobia_final_with_corrections.pdf
(9) Lásd az európai uniós kisebbségekkel és megkülönböztetéssel foglalkozó második felmérést (EU-MIDIS II): http://fra.europa.eu/en/publication/2017/eumidis-ii-main-results
(10) Ugyanott.
(11) Lásd a legutóbbi, 2016. évi jelentést: http://hatecrime.osce.org/2016-data
(12) Az FRA 11. számú véleménye.
|
2021.3.26. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 108/8 |
P8_TA(2019)0240
Jelentés a pénzügyi bűncselekményekről, az adókijátszásról és az adókikerülésről
Az Európai Parlament 2019. március 26-i állásfoglalása a pénzügyi bűncselekményekről, az adókijátszásról és az adókikerülésről (2018/2121(INI))
(2021/C 108/02)
Az Európai Parlament,
|
— |
tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 4. és 13. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 107., 108., 113., 115. és 116. cikkére, |
|
— |
tekintettel a pénzügyi bűncselekmények, adókijátszási és adókikerülési ügyek különbizottságának (TAX3) létrehozásáról, feladatairól, összetételéről és megbízatásának idejéről szóló, 2018. március 1-jei határozatára (1), |
|
— |
tekintettel a TAXE bizottság 2015. november 25-i (2) és a TAX2 bizottság 2016. július 6-i (3) állásfoglalására a feltételes adómegállapításokról és jellegükben vagy hatásukban hasonló egyéb intézkedésekről, |
|
— |
tekintettel a Bizottságnak szóló ajánlásokkal a társaságiadó-politikák Európai Unión belüli átláthatóvá tételéről, összehangolásáról és közelítéséről szóló, 2015. december 16-i állásfoglalására (4), |
|
— |
tekintettel a pénzmosási, adókikerülési és adókijátszási ügyek vizsgálóbizottsága megállapításaira, amelyeket 2017. december 13-án nyújtott be a Tanácshoz és a Bizottsághoz (5), |
|
— |
tekintettel a fent említett parlamenti állásfoglalások nyomán a Bizottság által elfogadott nyomonkövetési intézkedésekre (6), |
|
— |
tekintettel az oknyomozó újságírók által nyilvánosságra hozott számos esetre, mint amilyen például a LuxLeaks, a panamai dokumentumok, a Paradise-iratok és újabban a cum-ex botrányok, valamint a különösen Dániában, Észtországban, Németországban, Lettországban, Hollandiában és az Egyesült Királyságban bankokat is érintő pénzmosási ügyek, |
|
— |
tekintettel a cum-ex botrányról, a pénzügyi bűnözésről és a jelenlegi jogi keret hiányosságairól szóló, 2018. november 29-i állásfoglalására (7), |
|
— |
tekintettel 2018. április 19-i állásfoglalására az oknyomozó újságírók védelméről Európában: Ján Kuciak szlovák újságíró és Martina Kušnírová ügyéről (8), |
|
— |
tekintettel az Európai Parlament Kutatószolgálata által „A befektetésért állampolgárságot (CBI) és a befektetésért tartózkodási engedélyt (RBI) adó rendszerek az EU-ban: A jelenlegi helyzet, problémák és hatások”, „A pénzmosás és adókijátszás kockázata a szabadkikötőkben és vámraktárakban” és „A postafiókcégek áttekintése az Európai Unióban” címmel készített tanulmányokra (9), |
|
— |
tekintettel a „Héacsalás: gazdasági hatás, kihívások és politikai kérdések” című tanulmányra (10), valamint a „Kriptovaluták és blokklánc – Jogi kontextus, valamint a pénzügyi bűncselekményeket, pénzmosást és adókijátszást érintő következmények” és „A digitalizáció hatása a nemzetközi adóügyekre” című tanulmányokra (11), |
|
— |
tekintettel a Bizottság „agresszív adótervezési mutatókra” vonatkozó tanulmányaira (12), |
|
— |
tekintettel a TAX3 bizottság által a szakértőkkel tartott 34 meghallgatáson, valamint a biztosokkal és miniszterekkel tartott eszmecseréken és a Washingtonban, Rigában, a Man-szigeten, Észtországban és Dániában tett tényfeltáró utak során gyűjtött bizonyítékokra, |
|
— |
tekintettel az e jogalkotási ciklus során bevezetett, korszerűsített és megbízhatóbb társaságiadó-keretre, nevezetesen az adókikerülés elleni irányelvekre (ATAD I (13) és ATAD II (14)) és az adóügyekben folytatott igazgatási együttműködésről szóló irányelv (DAC) (15) felülvizsgálataira, |
|
— |
tekintettel a Bizottság elfogadásra váró javaslataira, különösen a közös (összevont) társaságiadó-alapról szóló javaslatra (16), a digitális vállalkozások adózásáról szóló intézkedéscsomagra (17) és az országonkénti nyilvános jelentéstételre (CBCR) vonatkozó javaslatra (18), valamint a Parlament e javaslatokról alkotott álláspontjára, |
|
— |
tekintettel a társasági adózással kapcsolatos magatartási kódexszel foglalkozó csoportról szóló, a Tanács és a tagállamok kormányainak képviselői által 1997. december 1-jén elfogadott állásfoglalásra, valamint e csoport Ecofin Tanácsnak készített rendszeres jelentéseire, |
|
— |
tekintettel az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek Tanács által összeállított, 2017. december 5-i jegyzékére, amelyet a harmadik országok kötelezettségvállalásainak folyamatos ellenőrzés alapján módosítanak, |
|
— |
tekintettel a különösen a finanszírozási és befektetési műveletekre irányadó uniós jogszabályokban az adókikerüléssel szemben bevezetett új követelményekről szóló, 2018. március 21-i bizottsági közleményre (C(2018)1756), |
|
— |
tekintettel a héakeret folyamatos korszerűsítésére, különösen a végleges héaszabályozásra, |
|
— |
tekintettel a végleges héarendszer felé vezető útról és a héacsalás elleni küzdelemről szóló, 2016. november 24-i állásfoglalására (19), |
|
— |
tekintettel a nemrégiben elfogadott, pénzmosás elleni új uniós keretre, különösen a pénzmosás elleni irányelv negyedik (AMLD4) (20) és ötödik (AMLD5) (21) felülvizsgálatának elfogadását követően, |
|
— |
tekintettel arra, hogy a Bizottság mind a 28 tagállam ellen kötelezettségszegési eljárást indított a negyedik pénzmosási irányelv (AMLD4) nemzeti jogba való nem megfelelő átültetése miatt, |
|
— |
tekintettel a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem fokozásáról szóló, 2016. február 2-i bizottsági cselekvési tervre (COM(2016)0050) (22), |
|
— |
tekintettel a Bizottság prudenciális és pénzmosás elleni küzdelemmel kapcsolatos felügyeletet szabályozó uniós keret megerősítéséről szóló, 2018. szeptember 12-i közleményére (COM(2018)0645), |
|
— |
tekintettel a harmadik országok pénzmosási irányelvvel összhangban elkészítendő uniós feketelistája elfogadásának sürgősségéről szóló, 2019. március 14-i állásfoglalására (23); |
|
— |
tekintettel az Európai Unió pénzügyi információs egységeinek platformja (EU FIU platform) által 2016. december 15-én készített helyzetfelmérésre és hiányelemzésére, amely az uniós pénzügyi információs egységek információk megszerzésével és cseréjével kapcsolatos hatásköreivel és akadályaival foglalkozik, valamint az uniós pénzügyi információs egységek közötti együttműködés javításáról szóló, 2017. június 26-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2017)0275), |
|
— |
tekintettel az Európai Bankhatóság (EBH) és a Bizottság 2018. július 11-i, a máltai pénzügyi információs egység (FIAU) számára megfogalmazott ajánlására a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemről szóló irányelvnek való megfeleléshez szükséges intézkedésekről, |
|
— |
tekintettel a TAX3 bizottság elnöke által Málta EU melletti állandó képviselőjének, Daniel Azzopardi úrnak küldött, 2018. december 7-i levélre, amelyben tájékoztatást kér a „17 Black” vállalkozással kapcsolatban, |
|
— |
tekintettel a Bizottság állami támogatásokkal kapcsolatos vizsgálataira és határozataira (24), |
|
— |
tekintettel az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló, 2018. április 23-i javaslatra (COM(2018)0218); |
|
— |
tekintettel a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről rendelkező megállapodással tervezetére; |
|
— |
tekintettel az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatok keretét meghatározó politikai nyilatkozatra; |
|
— |
tekintettel a G7, a G8 és a G20 nemzetközi adózási kérdésekben tartott csúcstalálkozóinak eredményeire, |
|
— |
tekintettel az ENSZ Közgyűlése által 2015. július 27-én az addisz-abebai cselekvési menetrendről elfogadott határozatra, |
|
— |
tekintettel az Afrikai Unió Bizottsága (AUC) és az ENSZ Afrikai Gazdasági Bizottsága (ECA) afrikai pénzügy-, tervezési és gazdaságfejlesztési miniszteri konferenciájának közös megbízásából készített, az Afrikából induló jogellenes pénzmozgásokkal foglalkozó magas szintű munkacsoport jelentésére, |
|
— |
tekintettel az eredményes adóztatás külügyi stratégiájáról szóló, 2016. január 28-i bizottsági közleményre (COM(2016)0024), amelyben a Bizottság példamutatásra szólította fel az EU-t, |
|
— |
tekintettel az adókikerülésről és az adócsalásról mint a fejlődő országok kormányzása, szociális védelme és fejlődése számára jelentett kihívásról szóló 2015. július 8-i állásfoglalására (25) és az EU-ban a nemek egyenlőségéről és az adópolitikáról szóló, 2019. január 15-i állásfoglalására (26); |
|
— |
tekintettel az emberi jogok európai egyezménye 8. cikkének (2) bekezdésében foglalt kötelezettségre, miszerint mindig tiszteletben kell tartani az adatvédelmi jogszabályokat, |
|
— |
tekintettel a Bizottság „Befektetői állampolgársági és letelepedési programok az Európai Unióban” című, 2019. január 23-i jelentésére (COM(2019)0012), |
|
— |
tekintettel az „Úton a hatékonyabb és demokratikusabb uniós adópolitikai döntéshozatal felé” című, 2019. január 15-i bizottsági közleményre (COM(2019)0008), |
|
— |
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság „Uniós fejlesztési partnerségek és a nemzetközi adóügyi megállapodások által okozott kihívások” című, 2017. október 18-i véleményére, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére, |
|
— |
tekintettel a pénzügyi bűncselekmények, adókijátszási és adókikerülési ügyek különbizottságának jelentésére (A8-0170/2019), |
1. A helyzetet felvázoló általános bevezetés
1.1. Változások
|
1. |
kijelenti, hogy a fennálló adózási szabályok gyakran nem képesek lépést tartani az egyre gyorsuló gazdasággal; emlékeztet arra, hogy a jelenlegi nemzetközi és nemzeti adózási szabályokat jórészt a 20. század elején gondolták ki; kijelenti, hogy sürgősen és folyamatosan alakítani kell ezeket a szabályokat annak érdekében, hogy a nemzetközi, az uniós és a nemzeti adórendszerek megfeleljenek a 21. század új gazdasági, társadalmi és technológiai kihívásainak; megemlíti azt a széles körű egyetértést, hogy a jelenlegi adórendszerek és számviteli eljárások nem képesek lépést tartani ezekkel a fejleményekkel, valamint biztosítani, hogy minden piaci szereplő megfizesse az adóterhek igazságosan rá jutó részét; |
|
2. |
rámutat arra, hogy az Európai Parlament jelentős mértékben hozzájárult a többek között a LuxLeaks, a panamai dokumentumok, Paradise-iratok, a Football Leaks, a Bahamas Leaks és a cum-ex ügyben által feltárt pénzügyi bűncselekmények, adókijátszás és adókikerülés elleni küzdelemhez, nevezetesen a TAXE, a TAX2 (27) és a TAX3 különbizottság, a PANA vizsgálóbizottság és a Gazdasági és Monetáris Bizottság (ECON) munkáján keresztül; |
|
3. |
üdvözli, hogy a jelenlegi megbízatása alatt a Bizottság 26 jogalkotási javaslatot terjesztett elő, amelyek néhány joghézag megszüntetésére, a pénzügyi bűncselekmények és az agresszív adótervezés elleni küzdelem javítására, valamint az adóbehajtás hatékonyságának és az adózás méltányosságának javítására irányultak; mélységesen sajnálja, hogy a Tanács nem halad előre a társaságiadó-reform főbb, a valódi politikai akarat hiánya miatt még nem véglegesített kezdeményezéseivel kapcsolatban; szorgalmazza a még nem véglegesített uniós kezdeményezések gyors elfogadását és a végrehajtás gondos nyomon követését a hatékonyság és a megfelelő végrehajtás biztosítása érdekében, hogy lépést tudjanak tartani a sokféle formájú adócsalással, adókijátszással és agresszív adótervezéssel; |
|
4. |
emlékeztet arra, hogy az adóhatóságok csak a területükhöz kapcsolódó adóügyeket ellenőrzik, bár a gazdasági folyamatok globálisak és egyes adófizetők, például a multinacionális vállalkozások és a vagyonos magánszemélyek világviszonylatban tevékenykednek; |
|
5. |
kiemeli, hogy az adóalap meghatározásához látni kell az adófizető helyzetének egészét, beleértve azokat a területeket, amelyek az adott adóhatóság hatáskörén kívül esnek, és meg kell határozni, hogy mely területek mely joghatóság alá tartoznak; megállapítja, hogy ehhez arra is szükség van, hogy az ilyen adóalapokat felosszák az adóhatóságok között a kettős adóztatás, és az adóztatás kettős elmaradásának elkerülése érdekében; megerősíti, hogy prioritásként kell kezelni az adóztatás kettős elmaradásának megszüntetését, valamint annak biztosítását, hogy a kettős adóztatás kérdését megoldják; |
|
6. |
úgy véli, hogy minden uniós intézménynek, valamint a tagállamoknak is erőfeszítéseket kell tenniük annak érdekében, hogy az adózás területén végzett munkát, és a fennálló problémák és joghézagok megoldása érdekében tett intézkedéseket elmagyarázzák polgáraik számára; úgy véli, hogy az EU-nak átfogó stratégiát kell elfogadnia, amely által az EU megfelelő politikák segítségével támogatja a tagállamokat abban, hogy jelenlegi hátrányos adórendszerükről áttérjenek egy olyan adórendszerre, amely az EU jogi keretével és az uniós szerződések szellemével összeegyeztethető; |
|
7. |
megjegyzi, hogy jelentősen megnövekedtek a gazdasági folyamatok (28) és az adóügyi illetőség megváltoztatásának lehetőségei; figyelmeztet arra, hogy néhány új jelenség (29) nehezen átlátható, vagy megkönnyíti az átláthatatlanságot, ami lehetővé teszi az adócsalást, az adókijátszást, az agresszív adótervezést és a pénzmosást; |
|
8. |
sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy néhány tagállam elkobozza más tagállamok adóalapját azzal, hogy elvonzza a máshol generált profitot, így lehetővé téve a vállalkozások számára, hogy mesterségesen csökkentsék adóalapjukat; kiemeli, hogy ez a gyakorlat nem csak a szolidaritás uniós elvét sérti, hanem a vagyon átcsoportosításához is vezet a multinacionális vállalatok és részvényeseik javára és az uniós polgárok kárára; támogatja az ilyen gyakorlatok feltárásában segítő tudományos szakemberek és újságírók fontos munkáját; |
1.2. Az adóztatás célja és az adócsalás, az adókijátszás, a káros adózási gyakorlatok és a pénzmosás hatása az európai társadalmakra
|
9. |
úgy véli, hogy a méltányos adózás és az adócsalás, az adókijátszás, az agresszív adótervezés és a pénzmosás elleni határozott küzdelem központi szerepet játszik a tisztességes társadalom és az erős gazdaság kialakításában a társadalmi szerződés és a jogállamiság védelme mellett; megjegyzi, hogy a méltányos és hatékony adórendszer kulcsfontosságú az egyenlőtlenség kezeléséhez, nem csupán a társadalmi mobilitást támogató állami kiadások finanszírozása, hanem a jövedelmi egyenlőtlenségek csökkentése révén is; kiemeli, hogy az adópolitika jelentős hatással lehet a foglalkoztatási döntésekre, a beruházási szintekre és a vállalatok terjeszkedési hajlandóságára; |
|
10. |
hangsúlyozza, hogy a legsürgetőbb prioritás az adócsalásból, az adókijátszásból, az agresszív adótervezésből és a pénzmosásból származó adórés, valamint azoknak a nemzeti és az uniós költségvetésre gyakorolt hatásának csökkentése az összes adófizető közötti egyenlő versenyfeltételek és méltányos adózás biztosítása, az egyenlőtlenség fokozódása elleni küzdelem és a demokratikus politikai döntéshozatalba vetett bizalom megerősítése érdekében annak biztosítása révén, hogy a csalók adózási szempontból ne rendelkezzenek versenyelőnnyel a becsületes adófizetőkkel szemben; |
|
11. |
hangsúlyozza, hogy az uniós és nemzeti szintű közös erőfeszítések elengedhetetlenek ahhoz, hogy megvédjük az uniós és a nemzeti költségvetéseket a meg nem fizetett adókból eredő veszteségektől; megjegyzi, hogy az államok csak a teljes mértékben és hatékonyan beszedett adóbevételekből biztosíthatják többek között a minőségi közszolgáltatásokat, például a megfizethető oktatást, egészségügyi ellátást és lakhatást, a biztonságot, a bűnüldözést és a katasztrófaelhárítást, a szociális biztonságot és ellátást, a foglalkoztatási és környezetvédelmi normák érvényesítését, az éghajlatváltozás elleni küzdelmet, a nemek közötti egyenlőség előmozdítását, a tömegközlekedést és az alapvető infrastruktúrát a fenntartható fejlesztési célok felé történő elmozdulás, valamint szükség esetén a társadalmi szempontból kiegyensúlyozott fejlődés előmozdítása érdekében; |
|
12. |
úgy véli, hogy az adózás és az adóbeszedés terén a közelmúltban bekövetkezett fejlemények, amelyek a vagyonról a jövedelemre, a tőkejövedelemről a munkából származó jövedelemre és a fogyasztásra, a multinacionális vállalkozásokról a kis- és középvállalkozásokra (kkv-k) és a pénzügyi szektorról a reálgazdaságra helyezték át az adóterheket, aránytalanul nagy hatást gyakoroltak a nőkre és az alacsony jövedelemmel rendelkezőkre, akik jellemzően nagyobb mértékben támaszkodnak a munkából származó jövedelmekre, és jövedelmük nagyobb részét fordítják fogyasztásra (30); megállapítja, hogy az adókikerülés a legvagyonosabbak körében a legmagasabb arányú (31); felhívja a Bizottságot, hogy az adózás és a pénzmosás területére vonatkozó jogalkotási javaslataiban vegye figyelembe a társadalmi fejlődésre, többek között a nemek közötti egyenlőségre és az egyéb, fent említett politikákra gyakorolt hatást; |
1.3. A készpénzes tranzakciókkal kapcsolatos kockázatok és előnyök
|
13. |
hangsúlyozza, hogy a készpénzes tranzakciók továbbra is igen nagy kockázatot jelentenek a pénzmosás és az adókijátszás – többek között a héacsalások – tekintetében annak előnyei, például a hozzáférhetőség és a gyorsaság ellenére; megjegyzi, hogy számos tagállam már most is alkalmaz korlátozásokat a készpénzes fizetésekre vonatkozóan; megjegyzi azt is, hogy míg az Unió külső határain a készpénzellenőrzésre vonatkozó szabályok összehangoltak, a készpénz tagállamok közötti mozgására vonatkozó szabályok tagállamonként eltérőek; |
|
14. |
megjegyzi, hogy ezen intézkedések elaprózottsága és széttartó jellege potenciálisan zavart okozhat a belső piac megfelelő működésében; felszólítja ezért a Bizottságot, hogy készítsen javaslatot a készpénzes fizetésekre vonatkozó európai korlátozásokról, a készpénz fizetési eszközként való fenntartása mellett; megjegyzi továbbá, hogy a nagy címletű euróbankjegyek nagyobb kockázatot jelentenek a pénzmosás tekintetében; üdvözli az Európai Központi Bank (EKB) 2016-os bejelentését, miszerint a jövőben nem fog új 500 eurós bankjegyeket kibocsátani (bár a meglévő bankjegyek továbbra is használhatók fizetőeszközként); felszólítja az EKB-t, hogy dolgozzon ki ütemtervet az 500 eurós címletű bankjegyek használatának fokozatos megszüntetésére; |
1.4. Mennyiségi értékelés
|
15. |
hangsúlyozza, hogy az adócsalás, az adókijátszás és az agresszív adótervezés elveszett forrásokhoz vezet a nemzeti és az uniós költségvetésben (32); elismeri, hogy ezeknek a veszteségeknek a számszerűsítése nem egyszerű; megállapítja azonban, hogy a fokozott átláthatósági előírások nem csak jobb adatokat biztosítanának, de az átláthatatlanság csökkenéséhez is hozzájárulnának; |
|
16. |
megjegyzi, hogy több értékelés is kísérletet tett az adócsalásból, az adókijátszásból és az agresszív adótervezésből származó veszteségek számszerűsítésére; emlékeztet arra, hogy ezek egyike sem szolgáltat elég pontos képet az adatok jellege vagy azok hiánya miatt; megjegyzi, hogy a közelmúltbeli, eltérő, de korszerű módszerekkel készült értékelések némelyike kiegészíti egymást; |
|
17. |
megjegyzi, hogy miközben a Bizottság héaadórés-becslést készít az EU számára, eddig csak tizenöt tagállam készített becsléseket saját nemzeti adórése kiszámítására; felszólítja az egyes tagállamokat, hogy a Bizottság iránymutatása mellett készítsenek átfogó adórésbecslést, nem csak a héa vonatkozásában, továbbá értékelést az összes adókedvezmény költségéről; |
|
18. |
ismételten sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy „nem állnak rendelkezésre megbízható és elfogulatlan statisztikai kimutatások az adókikerülés és az adókijátszás nagyságrendjéről”, és „hangsúlyozza, hogy megfelelő és átlátható módszereket kell kidolgozni az említett jelenségek kiterjedésének, továbbá az országok államháztartására, gazdasági tevékenységeire és közberuházásaira gyakorolt hatásaik számszerűsítésére” (33); rámutat arra, hogy a statisztikai adatok megbízhatóságának biztosításához fontos a statisztikai intézmények politikai és pénzügyi függetlensége; felszólít arra, hogy kérjenek technikai segítségnyújtást az Eurostattól az átfogó és pontos statisztikák összegyűjtéséhez, hogy az adatokat összehasonlítható, könnyen összehangolható, digitális formátumban biztosítsák; |
|
19. |
emlékeztet különösen az EU-ban az agresszív társaságiadó-tervezés okozta éves bevételkiesés nagyságrendjéről 2015-ben készített empirikus értékelésre; megjegyzi, hogy az értékelés 50–70 milliárd EUR (csak a nyereség-átcsoportosításnak betudható kiesés összege, amely a 2013. évi társaságiadó-bevétel legalább 17 %-ával és a GDP 0,4 %-ával egyenlő) és 160–190 milliárd EUR (hozzáadva a nagy multinacionális vállalatok egyéni adózási konstrukcióit és a nem hatékony behajtást) közötti tartományra becsüli a kiesést; |
|
20. |
felszólítja a Tanácsot és a tagállamokat, hogy főként a Fiscalis program támogatásával biztosítson elsőbbséget azoknak a projekteknek, amelyek célja a jelenlegi adóhiány jobb kezelése érdekében az adókikerülés nagyságrendjének számszerűsítése; hangsúlyozza, hogy az Európai Parlament elfogadta a Fiscalis program növelését (34); sürgeti a tagállamokat, hogy a Bizottság koordinációja mellett becsüljék meg adóréseiket, és az eredményeket évente tegyék közzé; |
|
21. |
megjegyzi, hogy az IMF munkadokumentumában (35) szereplő becslések szerint az adóalap-eróziónak és nyereségátcsoportosításnak (BEPS), valamint az adóparadicsomoknak betudható bevételkiesés világszerte évente 600 milliárd USD; megjegyzi, hogy az IMF hosszú távú közelítő becslései szerint a bevételkiesés az OECD-országok tekintetében 400 milliárd USD (GDP-jük 1 %-a), a fejlődő országok tekintetében pedig 200 milliárd USD (GDP-jük 1,3 %-a); |
|
22. |
üdvözli a gyakran árnyékgazdaságnak nevezett láthatatlan gazdaságra vonatkozó közelmúltbeli becsléseket az „Adópolitika az Európai Unióban” 2017-es felmérésben (36), amely szélesebb körben jelzi az adókijátszást; hangsúlyozza, hogy a láthatatlan gazdaság értéke azokat a gazdasági tevékenységeket méri, amelyek nem szerepelnek azokban az alapvető adatforrásokban, amelyeket a nemzeti számlák összeállításához használnak; |
|
23. |
rámutat arra, hogy minden évben, világszerte a multinacionális vállalatok nyereségének közel 40 %-át csoportosítják át adóparadicsomokba, és számos uniós tagállam található a nyereségátcsoportosítások elsődleges vesztesei között, mivel a nyereségátcsoportosítások 35 %-a uniós országokból származik, ezeket a fejlődő országok követik (30 %) (37); rámutat arra, hogy az uniós tagállamokból átcsoportosított nyereségek körülbelül 80 %-a néhány más uniós tagállamon keresztül vagy azokba csoportosul át; rámutat arra, hogy a multinacionális vállalatok akár 30 %-kal kevesebb adót is fizethetnek, mint hazai versenytársaik, és hogy az agresszív adótervezés torzítja a hazai vállalkozások, különösen a kkv-k számára; |
|
24. |
megjegyzi, hogy az EU-n belüli adókijátszás a legfrissebb becslések szerint évente megközelítőleg 825 milliárd EUR-t tesz ki (38); |
|
25. |
megjegyzi, hogy a TAX3 bizottság által meghallgatott multinacionális vállalatok saját becsléseket készítenek a tényleges adókulcsokról (39); rámutat arra, hogy ezeket a becsléseket néhány szakértő megkérdőjelezi; |
|
26. |
kéri, hogy gyűjtsenek statisztikákat a szabadkikötőkben, a vámraktárakban és a különleges gazdasági övezetekben végzett nagyobb tranzakciókról, valamint a közvetítők és a visszaélést bejelentő személyek közzétételei tekintetében is; |
1.5. Adócsalás, adókikerülés, adókijátszás és agresszív adótervezés
|
27. |
emlékeztet arra, hogy az adókijátszás és az adócsalás elleni küzdelem illegális cselekményekkel szemben lép fel, míg az adókikerülés elleni küzdelem olyan helyzeteket kezel, amelyek jogszabályi hiányosságokat használnak ki, vagy a priori a jog keretein belül vannak – kivéve, ha az adóhatóságok vagy végső soron a bíróságok jogszerűtlennek ítélik azokat –, de ellentétesek annak szellemével; ennélfogva az adózási keret egyszerűsítésére szólít fel; |
|
28. |
emlékeztet arra, hogy az adóbeszedés javítása az EU tagállamaiban valószínűleg csökkentené az adókijátszással összefüggésbe hozható bűncselekményeket, és az abból következő pénzmosást; |
|
29. |
emlékeztet arra, hogy az agresszív adótervezés egy olyan adótervezési konstrukciót ír le, amelynek célja az adókötelezettség csökkentése úgy, hogy a törvények szellemével ellentétes módon kihasználják az adórendszer technikai szabályainak sajátosságait vagy a két vagy több adórendszer közötti diszkrepanciákat; |
|
30. |
üdvözli a Bizottság a TAXE, a TAX2 és a PANA állásfoglalásaiban megfogalmazott felhívásokra adott válaszát az agresszív adótervezés és a káros adózási gyakorlatok jobb azonosítása érdekében; |
|
31. |
felszólítja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy az igazgatási együttműködésről szóló irányelv ötödik felülvizsgálatában (DAC6) (40) és a Bizottság megfelelő tanulmányaiban és ajánlásaiban (41) azonosított sajátosságok alapján tegyen javaslatok az agresszív adótervezési mutatók átfogó és konkrét meghatározására, és fogadja el azokat; hangsúlyozza, hogy ezek az egyértelmű mutatók adott esetben nemzetközileg elfogadott normákon is alapulhatnak; felszólítja a tagállamokat, hogy ezeket a mutatókat kiindulási alapként felhasználva helyezzék hatályon kívül a meglévő joghézagokból eredő valamennyi káros adózási gyakorlatot; felszólítja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy rendszeresen frissítsék ezeket a mutatókat, amennyiben új agresszív adótervezési módszerek és gyakorlatok jelennek meg; |
|
32. |
hangsúlyozza a társaságiadó-fizetők és a vagyonos magánszemélyek közötti hasonlóságokat, amennyiben vállalati struktúrákat és hasonló konstrukciókat, például bizalmi vagyonkezelőket és offshore helyszíneket használnak agresszív adótervezés céljából; emlékeztet a közvetítők (42) szerepére az ilyen rendszerek létrehozásában; emlékeztet e tekintetben arra, hogy a vagyonos magánszemélyek esetében a legtöbb bevétel inkább tőkenyereségből származik, mint fizetésből; |
|
33. |
üdvözli, hogy a Bizottság az európai szemeszter 2018-as országjelentéseiben értékelte és szerepeltette az agresszív adótervezési mutatókat; szorgalmazza, hogy az uniós belső piacon az egyenlő versenyfeltételek biztosítása, valamint hosszú távon az állami bevételek nagyobb fokú stabilitásának megteremtése érdekében ez az értékelés váljon a jelentések rendszeres jellemzőjévé; felkéri a Bizottságot, hogy biztosítson egyértelmű nyomon követést az agresszív adótervezési gyakorlatok megszüntetése érdekében, adott esetben hivatalos ajánlások formájában; |
|
34. |
megismétli a vállalatokhoz mint adófizetőkhöz intézett felhívását, hogy teljes mértékben tegyenek eleget adókötelezettségeiknek, és tartózkodjanak az adóalap-erózióhoz és nyereségátcsoportosításhoz vezető agresszív adótervezéstől, továbbá vállalati társadalmi felelősségvállalásuk és az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvek, valamint az OECD multinacionális vállalatokra vonatkozó iránymutatási figyelembevételével fontos elemeként vegyék fontolóra az igazságos adózási stratégiát és a káros adózási gyakorlatoktól való tartózkodást, hogy biztosítsák az adófizetők adózási keretbe vetett bizalmát; |
|
35. |
sürgeti a megerősített együttműködési eljárásban részt vevő tagállamokat, hogy a lehető leggyorsabban állapodjanak meg a pénzügyi tranzakciós adó elfogadásáról, elismerve ugyanakkor, hogy egy globális megoldás lenne a legmegfelelőbb; |
2. Társasági adózás
|
36. |
emlékeztet arra, hogy az üzleti tevékenység helyszínének vagy a lakóhely keretszabályozás alapján történő megválasztásának lehetősége a globalizáció és a digitalizáció hatására növekedett; |
|
37. |
emlékeztet arra, hogy az adót azokban a joghatóságokban kell megfizetni, ahol a tényleges lényegi és valódi gazdasági tevékenységet végzik, és ahol az értékteremtés vagy – közvetett adózás esetén – a fogyasztás történik; kiemeli, hogy ez az EU-ban a közös összevont társaságiadó-alap (KÖTA) megfelelő és méltányos elosztása révén érhető el, amely többek között magában foglalja az összes tárgyi eszközt; |
|
38. |
megjegyzi, hogy az EU az adókikerülés elleni ATAD I irányelvben elfogadta a tőkekivonás megadóztatását, lehetővé téve a tagállamok számára, hogy megadóztassák a területükön létrejött tőkenyereség gazdasági értékét, még akkor is, ha a nyereség a tőkekivonás időpontjában még nem realizálódott; véleménye szerint meg kell erősíteni azt az elvet, hogy az Unióból való kivonásuk előtt megadóztatják a tagállamokban keletkezett nyereséget, például a kamatokra és a jogdíjakra vonatkozó összehangolt forrásadón keresztül, hogy a fennálló joghézagokat megszüntessék, és megakadályozzák, hogy a nyereségek adómentesen hagyják el az EU-t; felszólítja a Tanácsot, hogy folytassa a tárgyalásokat a kamatokról és a jogdíjakról szóló javaslatról (43); megjegyzi, hogy az adóegyezmények a kettős adóztatás elkerülése érdekében gyakran csökkentik a forrásadó mértékét (44); |
|
39. |
újból megerősíti, hogy a nemzetközi adózási szabályok kiigazításának megoldást kell nyújtania a nemzeti adórendelkezések és adómegállapodás-hálózatok közötti kapcsolódások lehetséges kihasználásból eredő adókikerülés elkerülésekre, amely adóalap-eróziót és az adóztatás kettős elmaradását eredményezi, de biztosítja a kettős adóztatás elkerülését; |
2.1. Az adóalap-erózióval és a nyereségátcsoportosítással kapcsolatos cselekvési terv és annak végrehajtása az EU-ban: ATAD
|
40. |
elismeri, hogy a G20/OECD által vezetett, adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással kapcsolatos projekt célja az volt, hogy összehangoltan kezelje az adóalap-erózióval és a nyereségátcsoportosítással kapcsolatos gyakorlatokat létrehozó okokat és körülményeket azáltal, hogy határokon átnyúlóan javítja az adózási szabályok koherenciáját, megerősíti az érdemi követelményeket, továbbá növeli az átláthatóságot és jogbiztonságot; megjegyzi azonban, hogy az OECD adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással kapcsolatos cselekvési tervével kapcsolatos együttműködés iránti hajlandóság és elkötelezettség országonként és egyes intézkedésenként változó; |
|
41. |
megjegyzi, hogy a G20/OECD adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással kapcsolatos,15 pontos cselekvési tervének – amelynek célja az adóalap-erózióval és a nyereségátcsoportosítással kapcsolatos gyakorlatokat létrehozó okok és körülmények összehangolt kezelése – végrehajtása és nyomon követése folyamatban van, és az átfogó keretrendszerben további viták folynak, az eredeti részt vevő országokénál szélesebb kontextusban; felszólítja ezért a tagállamokat, hogy támogassák az átfogó keretrendszer mandátumának és működésének reformját annak biztosítása érdekében, hogy a jelenlegi nemzetközi keret kezelje a fennmaradó adózási joghézagokat és megoldatlan adózási kérdéseket; üdvözli az átfogó keretrendszer azon kezdeményezését, hogy meg kell vitatni az adóztatási jogok országok közötti jobb felosztását és globális megállapodásra kell jutni ezzel kapcsolatban; |
|
42. |
tudomásul veszi, hogy az intézkedéseket végre kell hajtani; tudomásul veszi az adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással kapcsolatos átfogó keretrendszer szakpolitikai feljegyzését (45), melynek célja, hogy lehetséges megoldásokat dolgozzon ki a digitális gazdaság adóztatásával kapcsolatban megállapított kihívásokra; |
|
43. |
rámutat arra, hogy néhány ország a közelmúltban már egyoldalú ellenintézkedéseket fogadott el a káros adózási gyakorlatokkal szemben (például az Egyesült Királyság a kivont nyereségre kivetett adó és az USA adóreformjának a globális alacsonyan adózó mobil jövedelmekre (Global Intangible Low-Taxed Income – GILTI) vonatkozó rendelkezései) annak biztosítása érdekében, hogy a multinacionális vállalatok külföldi jövedelmeit egy minimális, tényleges adókulccsal megfelelően megadóztassák az anyavállalat székhelye szerinti országban; felkéri az EU-t ezen intézkedések értékelésére; megjegyzi, hogy ezekkel az egyoldalú intézkedésekkel szemben az EU általánosságban a multilaterális és konszenzusos megoldásokat támogatja az adóztatási jogok méltányos felosztásának kezelésével kapcsolatban; hangsúlyozza, hogy például az EU prioritásként kezeli a digitális ágazat megadóztatására irányuló globális megoldást, ugyanakkor uniós szintű digitális szolgáltatási adót (DST) javasol, mivel a globális megbeszélések lassan haladnak; |
|
44. |
emlékeztet arra, hogy az EU 2016-os adókikerülés elleni kezdeményezéscsomagja kiegészíti a meglévő rendelkezéseket az adóalap-erózióval és a nyereségátcsoportosítással kapcsolatos 15 fellépésnek az egységes piacon történő, uniós szintű összehangolásával megvalósuló végrehajtása érdekében; |
|
45. |
üdvözli, hogy az EU elfogadta az ATAD I és ATAD II irányelvet; megállapítja, hogy ezek az irányelvek méltányosabb adóztatást biztosítanak, mivel Unió-szerte minimális szintű védelmet hoznak létre a társasági adó kikerülésével szemben, továbbá méltányosabb és stabilabb környezetet teremtenek a vállalkozások számára mind a kereslet, mind a kínálat szempontjából; üdvözli az adózás kettős elmaradásának megakadályozása érdekében bevezetett, hibrid struktúrákat alkalmazó adóelkerülési módszerek rendelkezéseit, hogy megszüntessék a meglévő diszkrepanciákat, és megelőzzék az újabbak kialakulását mind a tagállamok között, mind pedig a harmadik országok viszonylatában; |
|
46. |
üdvözli az ATAD I irányelvben az ellenőrzött külföldi társaságra (CFC) annak biztosítása érdekében bevezetett rendelkezéseket, hogy a kapcsolt vállalkozások által az alacsony adót kivető vagy nem adóztató országokban tartott nyereséget ténylegesen megadóztassák; elismeri, hogy ezek megakadályozzák, hogy az Unión belül az ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó nemzeti szabályok hiánya vagy az ilyen szabályok sokfélesége miatt torzuljon a belső piac működése, kivéve az olyan teljesen mesterséges konstrukciók eseteit, amelyekre a Parlament már többször tett felhívást; sajnálja, hogy az ATAD I irányelvben két megközelítés létezik egyszerre az ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó szabályok végrehajtására, és felkéri a tagállamokat, hogy csak az ATAD I irányelv 7. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott, egyszerűbb és hatékonyabb CFC-szabályokat hajtsák végre; |
|
47. |
üdvözli az ATAD I irányelvben a társaságiadó-kötelezettség kiszámításával összefüggésben bevezetett, visszaélés elleni általános szabályt, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy figyelmen kívül hagyják az olyan jogügyleteket, amelyek nem valódiak, és az összes tényt és körülményt mérlegelve egyetlen céljuk az adóelőny megszerzése; megismétli többszöri felhívását egy közös és szigorú, visszaélés elleni általános szabály elfogadására, mégpedig a meglévő jogszabályokban és különösen az anya- és leányvállalatokról szóló irányelvben, az összefonódásról szóló irányelvben és a kamatokról és jogdíjakról szóló irányelvben; |
|
48. |
megismétli felhívását, hogy egyértelműen határozzák meg az állandó telephely és a jelentős gazdasági jelenlét fogalmát annak érdekében, hogy a vállalatok ne tudják mesterségesen elkerülni az adófizetési kötelezettséget azokban a tagállamokban, ahol gazdasági tevékenységet folytatnak; |
|
49. |
szorgalmazza az EU közös transzferárfóruma keretében a bevált gyakorlatok kialakítása és a tagállami végrehajtás Bizottság általi ellenőrzése érdekében végzett munka befejezését; |
|
50. |
emlékeztet azzal kapcsolatos aggodalmaira, hogy az agresszív adótervezésben transzferárakat alkalmaznak, és ennek következtében emlékeztet arra, hogy a probléma kezelése érdekében megfelelő fellépésre és a transzferárakra vonatkozó keret javítására van szükség; hangsúlyozza, hogy ezeknek tükrözniük kell a gazdasági realitásokat, biztonságot, továbbá egyértelmű és méltányos helyzetet kell teremteniük a tagállamok és az Unióban működő vállalatok számára, valamint csökkenteniük kell annak kockázatát, hogy a nyereség átcsoportosítása érdekében visszaéljenek a szabályokkal, figyelembe véve a multinacionális vállalkozások és az adóhatóságok számára az OECD által 2010-ben készített, a transzferárakra vonatkozó irányelveket (46); megjegyzi azonban, hogy amint arra szakértők és kiadványok is felhívták a figyelmet, a káros adózási gyakorlatok egyik fő tényezője a „független szervezet fogalma” vagy a „szokásos piaci ár elve” alkalmazása (47); |
|
51. |
hangsúlyozza, hogy az adóalap-erózió és a nyereségátcsoportosítás, továbbá az agresszív adótervezés kezelésére irányuló uniós intézkedések aktualizált eszközkészlettel vértezték fel az adóhatóságokat az igazságos adóbehajtás biztosítására, fenntartva egyúttal az uniós vállalkozások versenyképességét; hangsúlyozza, hogy az adóhatóságok felelőssége, hogy hatékonyan használják ezeket az eszközöket, anélkül, hogy további terheket rónának a felelős adófizetőkre, különösen a kkv-kra; |
|
52. |
elismeri, hogy az ATAD I és a DAC4 elfogadását követően az adóhatóságok felé megvalósuló új információáramlás megfelelő erőforrásokat tesz szükségessé az ilyen információk leghatékonyabb felhasználásának biztosítása és a jelenlegi adórés tényleges csökkentése érdekében; felhívja az összes tagállamot annak biztosítására, hogy a hatóságok által használt eszközök elegendőek és megfelelőek legyenek ezen információk felhasználásához, valamint hogy ötvözzék és összevethessék a különböző forrásokból és adathalmazokból származó információkat; |
2.2. Az agresszív adótervezés elleni küzdelemre irányuló uniós fellépés megerősítése és az adóalap-erózióval és a nyereségátcsoportosítással kapcsolatos cselekvési terv kiegészítése
2.2.1. A tagállamok adórendszereinek és az általános adózási környezet felügyelete – Agresszív adótervezés az EU-ban (európai szemeszter)
|
53. |
üdvözli, hogy a tagállamok adórendszerei és általános adózási környezete a Parlament erre irányuló felhívásaival összhangban az európai szemeszter részévé váltak (48); üdvözli a Bizottság által összeállított tanulmányokat és adatokat (49), amelyek olyan helyzetet eredményeznek, hogy jobban lehet kezelni az agresszív adótervezés gazdasági mutatóit, továbbá egyértelműen jelzik az agresszív adótervezéssel szembeni kitettséget, és gazdag adatbázist bocsátanak a tagállamok rendelkezésére a jelenséggel kapcsolatban; rámutat arra, hogy a tagállamok – a lojális együttműködés szellemében – nem könnyíthetik meg az agresszív adótervezési rendszerek létrehozását, amely összeegyeztethetetlen az uniós jogi kerettel és az uniós szerződések szellemével; |
|
54. |
kéri, hogy az európai szemeszter ezen új adómutatóit ugyanúgy státuszba sorolják mint a kiadások ellenőrzéséhez kapcsolódó mutatókat; hangsúlyozza annak előnyét, ha az európai szemesztert ilyen adódimenzióval látják el, mivel ez lehetővé teszi egyes káros adózási gyakorlatok kezelését, amelyeket eddig nem kezelt az ATAD irányelv és a többi hatályos európai szabályozás; |
|
55. |
üdvözli, hogy a DAC6 meghatározza azoknak az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukcióknak a sajátosságait, amelyet a közvetítőknek jelenteniük kell az adóhatóságok felé, hogy azok értékelni tudják ezeket; üdvözli, hogy az agresszív adótervezési konstrukciók jellemzői aktualizálhatók, ha új konstrukciók vagy gyakorlatok jelennek meg; rámutat arra, hogy az irányelv végrehajtási határideje még nem járt le, és hogy a rendelkezéseket hatékonyságuk biztosítása érdekében nyomon kell követni; |
|
56. |
felszólítja a társasági adózással kapcsolatos magatartási kódexszel foglalkozó csoportot, hogy évente számoljon be a Tanácsnak és a Parlamentnek a tagállamok által bejelentett fő konstrukciókról, hogy a döntéshozók lépést tartsanak az újonnan kidolgozott adózási konstrukciókkal, és meghozhassák az adott esetben szükséges ellenintézkedéseket; |
|
57. |
felhívja mind az uniós intézményeket, mind a tagállamokat, hogy biztosítsák, hogy a közbeszerzési szerződések nem segítik elő a szállítók adókikerülését; rámutat, hogy a tagállamoknak nyomon kell követniük és biztosítaniuk kell, hogy a pályázatokban és közbeszerzési szerződésekben részt vevő vállalatok és egyéb jogi entitások ne vegyenek részt adócsalásban, adókijátszásban és agresszív adótervezésben; felszólítja a Bizottságot, hogy az uniós közbeszerzési irányelv alapján tisztázza a fennálló közbeszerzési gyakorlatot, és szükség esetén javasolja az irányelv naprakésszé tételét, hogy az ne tiltsa az adózással kapcsolatos megfontolások alkalmazását a közbeszerzési eljárásból való kizárás vagy kiválasztás feltételeként; |
|
58. |
felszólítja a Bizottságot, hogy terjesszen elő olyan javaslatot, amely kötelezné a tagállamokat annak biztosítására, hogy a közbeszerzési eljárásokban részt vevő gazdasági szereplők megfeleljenek az adózási átláthatóság minimális szintjének, különösen az országonkénti nyilvános jelentéstételt és az átlátható tulajdonosi struktúrákat illetően; |
|
59. |
felkéri a Bizottságot, hogy mielőbb terjesszen elő egy olyan javaslatot, amelynek célja a szabadalmi adókedvezmények hatályon kívül helyezése, és felszólítja a tagállamokat, hogy a kárt nem okozó támogatásokat és adott esetben a K+F közvetlen támogatását részesítsék előnyben területükön; hangsúlyozza, hogy a társaságoknak nyújtott adókedvezményeket gondosan kell kialakítani, és csak azokban az esetekben kell azokat bevezetni, amikor egyértelmű a foglalkoztatásra és a növekedésre gyakorolt pozitív hatás és kizárható annak kockázata, hogy új joghézagokat hoznak létre az adórendszerben; |
|
60. |
eközben megismétli annak biztosítására irányuló felhívását, hogy a jelenlegi szabadalmi adókedvezmények teremtsenek valódi kapcsolatot a gazdasági tevékenységgel, például vizsgálják meg a kiadásokat, és ne torzítsák a versenyt; megállapítja, hogy a multinacionális vállalatok értékláncában nő az immateriális javak szerepe; tudomásul veszi, hogy a közös társaságiadó-alapról szóló javaslat jobban meghatározza a K+F költségek fogalmát; kitart a Parlament azon álláspontja mellett, hogy a tényleges K+F-költségek után járjon adójóváírás a K+F-levonás helyett; |
2.2.2. Jobb együttműködés az adózás területén, beleértve a KÖTA-t is
|
61. |
hangsúlyozza, hogy az Európai Unióban az adózási politikának az adókikerülés és az agresszív adótervezés elleni küzdelemre, valamint a határokon átívelő gazdasági tevékenységek – az adóhatóságok együttműködése és az intelligens adópolitikai tervezés révén történő – elősegítésére kell koncentrálnia; |
|
62. |
hangsúlyozza, hogy sok adózáshoz kapcsolódó, a határokon átívelő gazdasági tevékenységeket nehezítő akadály létezik; e tekintetben kiemeli az európai polgároknak és vállalkozásoknak az egységes piac működésével kapcsolatos 20 legfőbb aggályáról szóló, 2012. október 25-i állásfoglalását (50), sürgeti a Bizottságot, hogy fogadjon el egy cselekvési tervet, amely elsődlegesen ezeknek az akadályoknak a legyőzésére irányul; |
|
63. |
üdvözli, hogy a KÖTA-projekt újraindul, és a Bizottság összevont javaslatot nyújt be a közös társaságiadó-alapról (KTA) és a KÖTA-ról; hangsúlyozza, hogy a KÖTA teljes körű végrehajtása fel fogja számolni a joghézagokat a nemzeti adórendszerekben, különösen a transzferárazás tekintetében; |
|
64. |
felszólítja a Tanácsot, hogy együtt gyorsan fogadja el és hajtsa végre a két javaslatot, és vegye figyelembe a Parlament véleményét, amely már tartalmazza a virtuális állandó telephely fogalmát és felosztási képleteket, amelyek megszüntetnék az adókikerülést lehetővé tevő joghézagokat, és a digitalizációval összefüggésben egyenlővé tennék a versenyfeltételeket; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy egyes tagállamok továbbra is elutasítják a megoldást, és felhívja a tagállamokat, hogy hidalják át az eltérő álláspontokat; |
|
65. |
emlékeztet arra, hogy a K(Ö)TA alkalmazását közös számviteli szabályok végrehajtásának és az igazgatási gyakorlatok megfelelő harmonizációjának kell kísérnie; |
|
66. |
emlékeztet arra, hogy a nyereségátcsoportosítás gyakorlatának megszüntetése és egy olyan elv bevezetése érdekében, amely szerint az adót ott fizetik, ahol a nyereség termelődik, a KTA-t és a KÖTA-t egyidejűleg kell minden tagállamban bevezetni; felszólítja a Bizottságot, hogy bocsásson ki egy új javaslatot az Európai Unió működéséről szóló szerződés 116. cikke alapján, amely révén az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében járhatna el a szükséges jogszabályok meghozása érdekében, ha a Tanács a K(Ö)TA létrehozásáról szóló javaslatra vonatkozóan nem tud egyhangú határozatot hozni; |
2.2.3. A digitális vállalkozások adózása
|
67. |
megjegyzi, hogy a digitalizáció jelensége új helyzetet teremtett a piacon, amelyben a digitális és digitalizált vállalkozások anélkül tudják kihasználni a helyi piacokat, hogy fizikai – és így adóköteles – jelenléttel rendelkeznének ezen a piacon, ami egyenlőtlen versenyfeltételeket eredményez és hátrányba hozza a hagyományos vállalkozásokat; megjegyzi, hogy az EU-ban a digitális vállalkozások átlagosan alacsonyabb tényleges adóteherrel szembesülnek, mint a hagyományos üzleti modellek (51); |
|
68. |
hangsúlyozza ezzel kapcsolatban a fokozatos eltolódást a multinacionális vállalatok értékláncaiban a materiális javak termeléséről az immateriális javak termelése felé, amit a beszedett jogdíjak és licenciadíjak relatív növekedési aránya mutat az elmúlt öt évben (közel 5 % évente) az árukereskedelemhez és a közvetlen külföldi befektetésekhez képest (évi kevesebb mint 1 %) (52); sajnálja, hogy a digitális vállalkozások jelentős digitális jelenlétük és az adott tagállamokban magas bevételeik ellenére egyes tagállamokban szinte semennyi adót nem fizetnek; |
|
69. |
úgy véli, hogy az Európai Uniónak lehetővé kell tennie az egységes digitális piac jó működését biztosító, vonzó üzleti környezet kialakítását, miközben biztosítania kell a digitális gazdaság tisztességes megadóztatását; emlékeztet arra, hogy az egész gazdaság digitalizációja tekintetében az értékteremtés helyének meghatározásánál figyelembe kell venni a felhasználóktól származó jelzéseket, valamint a fogyasztók online viselkedéséről gyűjtött információkat; |
|
70. |
hangsúlyozza, hogy a digitális gazdaság adóztatásának kezelésére irányuló közös uniós megközelítés hiánya arra fogja ösztönözni a tagállamokat – sőt, máris arra ösztönözte –, hogy egyoldalú megoldásokat fogadjanak el, ami szabályozási arbitrázshoz és az egységes piac széttagolásához vezet, valamint terhet jelenthet a határon átnyúlóan tevékenykedő vállalkozások és az adóhatóságok számára; |
|
71. |
megjegyzi, hogy a Bizottság és egyes tagállamok vezető szerepet játszanak a digitalizált gazdaság megadóztatásáról szóló globális vitában; arra ösztönzi a tagállamokat, hogy folytassák a proaktív munkát az OECD és az ENSZ szintjén, különösen az adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással kapcsolatos átfogó keretrendszer által a szakpolitikai feljegyzésben (53) bevezetett eljárás révén; emlékeztet azonban arra, hogy az EU nem várhatja ki a globális megoldást, és azonnal cselekednie kell; |
|
72. |
üdvözli a digitális vállalkozások adózására vonatkozó intézkedéscsomagot, amelyet a Bizottság 2018. március 21-én fogadott el; sajnálja azonban, hogy az ECOFIN 2019. március 12-i ülésén Dánia, Finnország, Írország és Svédország fenntartották a digitális szolgáltatási adóról szóló csomaggal kapcsolatos fenntartásaikat vagy alapvetően elutasították azt (54); |
|
73. |
hangsúlyozza, hogy az a megállapodás, amely arról szól, hogy mi minősül digitális állandó telephelynek, az eddigi egyetlen eddig elért megállapodás, amely a helyes irányba tett lépés, de nem oldja meg az adóalap felosztásának kérdését; |
|
74. |
felszólítja a digitális adó bevezetését fontolóra venni hajlandó tagállamokat, hogy megerősített együttműködés keretében vezessék azt be az egységes piac további szétaprózódásának elkerülése érdekében, amint az már jelenleg is történik az egyes tagállamokban, amelyek nemzeti megoldások bevezetését fontolgatják; |
|
75. |
megérti, hogy az úgynevezett ideiglenes megoldás nem optimális; úgy véli, hogy hozzájárul majd a jobb megoldások globális szintű keresésének felgyorsításához, miközben bizonyos mértékben kiegyenlíti a versenyfeltételeket a helyi piacokon; felszólítja az uniós tagállamokat, hogy a lehető leghamarabb vitassák meg, fogadják el és hajtsák végre a digitális gazdaság adóztatására vonatkozó hosszú távú megoldást (a jelentős digitális jelenléttel kapcsolatban) annak érdekében, hogy az EU globális szinten továbbra is úttörő szerepet töltsön be; hangsúlyozza, hogy a Bizottság által javasolt hosszú távú megoldás a nemzetközi szinten folytatott további munka alapjául szolgál; |
|
76. |
megjegyzi, hogy az uniós polgárok határozottan kérik a digitális szolgáltatási adót; emlékeztet arra, hogy a felmérések szerint Németország, Franciaország, Ausztria, Hollandia, Svédország és Dánia polgárainak 80 %-a támogatja a digitális szolgáltatási adót és úgy gondolja, hogy az Uniónak úttörő szerepet kell vállalnia a nemzetközi erőfeszítésekben; hangsúlyozza továbbá, hogy a megkérdezett polgárok többsége széles körű digitális szolgáltatási adót szeretne (55); |
|
77. |
felszólítja a tagállamokat, hogy biztosítsák a digitális szolgáltatási adó átmeneti mivoltát azzal, hogy az egyes digitális szolgáltatások nyújtásából származó bevételek után fizetendő digitális szolgáltatási adó közös rendszeréről szóló, 2018. március 21-i tanácsi irányelvre irányuló javaslatban (56) (COM(2018)0148) „hatályvesztésre vonatkozó rendelkezést” vezetnek be, valamint felgyorsítják a jelentős digitális jelenlétről folytatott vitát; |
2.2.4. Hatékony adóztatás
|
78. |
megállapítja, hogy a nominális társaságiadó-kulcsok a 2000. évi 32 %-ról 2018-ra 21,9 %-ra csökkentek, ami 32 %-os csökkenést jelent (57); aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy ez a verseny kihat az adórendszerek fenntarthatóságára, ezenkívül potenciális tovagyűrűző hatásai lehetnek más országokra; megállapítja, hogy a G20-ak/OECD által vezetett, az adóalap-erózióval és a nyereségátcsoportosítással foglalkozó első projekt nem foglalkozott ezzel a jelenséggel; üdvözli az adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással kapcsolatos átfogó keretrendszer azon bejelentését, hogy feltárja egy olyan „előítéletek nélküli” alap adóztatási jog lehetőségeit, amely 2020-ig megerősítené a joghatóságok azon képességét, hogy megadóztassák a nyereséget akkor, ha az adóztatási joggal rendelkező másik joghatóság alacsony tényleges adót vet ki ezekre a nyereségekre (58), ami minimális tényleges adóztatást jelent; megjegyzi, hogy amint azt az adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással kapcsolatos átfogó keretrendszer is megállapítja, az OECD által vezetett jelenlegi munka nem jelenti azon tény megváltozását, hogy az országok vagy joghatóságok szabadon határozhatják meg saját adókulcsaikat, vagy azt, hogy egyáltalán ne rendelkezzenek társaságiadó-rendszerrel (59); |
|
79. |
üdvözli az OECD-nek az érdemi tevékenységekkel kapcsolatos tényezőre vonatkozó új globális előírását (Global Standard on Substantial Activities Factor), amely az adómentes vagy csak nominális adókulcsot alkalmazó joghatóságokra vonatkozik (60), és amelyet nagyban inspirált az EU által az uniós jegyzék összeállításával kapcsolatban végzett munka (az uniós jegyzék méltányos adóztatásra vonatkozó 2.2. kritériuma); |
|
80. |
megjegyzi, hogy eltérések vannak a nagyvállalatok tényleges adómértékének becslései között, amelyek gyakran az adókra vonatkozó rendelkezéseken alapulnak (61), valamint a nagy multinacionális vállalatok által ténylegesen befizetett adó között; megállapítja, hogy a hagyományos ágazatok átlagosan 23 %-os, míg a digitális ágazatok nagyjából 9,5 %-os tényleges társaságiadó-kulcs alapján fizetnek (62); |
|
81. |
felhívja a figyelmet a tényleges adókulcsok értékelésére alkalmazott eltérő módszerekre, amelyek nem teszik lehetővé a tényleges adókulcsok megbízható, EU-n belüli és globális összehasonlítását; megállapítja, hogy egyes értékelések szerint a tényleges adókulcs az EU-ban 2,2 % és 30 % között változik (63); felhívja a Bizottságot, hogy dolgozza ki saját módszertanát és rendszeresen tegye közzé a tagállamok tényleges adókulcsait; |
|
82. |
felhívja a Bizottságot, hogy értékelje a csökkenő nominális adókulcsok jelenségét és annak a tényleges uniós adókulcsokra gyakorolt hatását, valamint javasoljon korrekciós intézkedéseket az EU-n belül és adott esetben harmadik országok felé egyaránt, többek között szigorú visszaélés elleni szabályokat, óvintézkedéseket, például a külföldi társaságok erősebb ellenőrzésére vonatkozó szabályokat, valamint az adóegyezmények módosítására vonatkozó ajánlásokat; |
|
83. |
úgy véli, hogy az OECD/BEPS projekt eredményeként az adóalapra vonatkozó globális koordinációt az adókulcsok jobb összehangolásának kell kísérnie, a nagyobb hatékonyság elérése érdekében; |
|
84. |
kéri tagállamokat, hogy aktualizálják a társasági adózással kapcsolatos magatartási kódexszel foglalkozó csoport megbízatását a társasági nyereség minimális tényleges megadóztatása koncepciójának megvizsgálása céljából, hogy nyomon kövessék az OECD a gazdaság digitalizálásával kapcsolatos adózási kihívások kezelésével kapcsolatos munkáját; |
|
85. |
tudomásul veszi a francia pénzügyminiszter által a TAX3 bizottság 2018. október 23-i ülésén tett nyilatkozatot, hogy meg kell vitatni a minimális adóztatás koncepcióját; üdvözli, hogy Franciaország készen áll arra, hogy felvegye 2019-es G7 elnöksége prioritásai közé a minimális adóztatásról szóló vitát, amint azt az ECOFIN 2019. március 12-i ülésén is megismételte; |
2.3. Igazgatási együttműködés a közvetlen adók tekintetében
|
86. |
hangsúlyozza, hogy 2014 júniusa óta négy alkalommal módosították a DAC irányelvet; |
|
87. |
kéri a Bizottságot, hogy értékeljen és nyújtson be javaslatokat a közigazgatási együttműködési irányelv (DAC2) kiskapuinak megszüntetésére vonatkozóan, különösen a következők révén: a nehezen értékesíthető eszközöknek és a kriptovalutáknak az irányelv hatálya alá vonása, a pénzügyi intézmények szankcionálása a megfelelőség elmulasztása vagy hamis jelentéstétel esetén, valamint többféle olyan pénzügyi intézmény- és számlatípus belefoglalása, amelyekről jelenleg nem készülnek jelentések, mint például a nyugdíjalapok; |
|
88. |
megismétli kérését, hogy szélesebb körben kell megosztani a feltételes adómegállapításokkal kapcsolatos információkat, és hogy a Bizottságnak szélesebb körű hozzáférést kell kapnia, valamint a különböző nemzeti adóhatóságok feltételes adómegállapításokkal kapcsolatos gyakorlatait jobban össze kell hangolni; |
|
89. |
felkéri a Bizottságot, hogy mielőbb tegye közzé a DAC3-ról készített első értékelését, amelyben áttekinti különösen a feltételes adómegállapításokkal kapcsolatban kicserélt információk számát és azoknak az eseteknek a számát, amikor a nemzeti adóhatóságok egy másik tagállam birtokában lévő információkhoz fértek hozzá; kéri, hogy az értékelés vizsgálja meg a feltételes adómegállapításokkal kapcsolatos legfontosabb információk közzététele által kifejtett hatást is (az adómegállapítások száma, a kedvezményezettek neve, az egyes adómegállapításokból adódó tényleges adókulcs); felkéri a tagállamokat, hogy tegyék közzé hazai feltételes adómegállapításaikat; |
|
90. |
helyteleníti, hogy az adóügyi biztos nem ismeri el a nemzeti adóhatóságok közötti, az információcserét szolgáló jelenlegi rendszer kiszélesítésének szükségességét; |
|
91. |
megismétli továbbá arra irányuló kérését, hogy biztosítani kell a közös vagy egymást kiegészítő érdekű személyek (például az anyavállalatok és azok leányvállalatai) egyidejű adóellenőrzését, valamint hogy tovább kell erősíteni a tagállamok közötti adóügyi együttműködést az adóügyekkel kapcsolatos csoportos megkeresésekre való válaszadási kötelezettség révén; kiemeli, hogy az adóhatóságokkal szembeni hallgatáshoz való jog nem vonatkozik az egyszerű adminisztratív vizsgálatokra, és hogy az együttműködés kötelező (64); |
|
92. |
úgy véli, hogy az összehangolt helyszíni vizsgálatoknak és közös auditoknak az adóhatóságok közötti európai együttműködési keret részét kell képezniük; |
|
93. |
hangsúlyozza, hogy az adóbehajtás hatékonyságának javításához nem csak az adóhatóságok közötti információcsere és -feldolgozás járul hozzá, hanem az is, ha ezek megosztják egymás között a bevált gyakorlatokat; felszólítja a tagállamokat, hogy adjanak elsőbbséget a bevált gyakorlatok adóhatóságok közötti megosztásának, különösen az adóhatóságok digitalizációja tekintetében; |
|
94. |
felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy harmonizálják a digitális adóbevallások rendszerének eljárásait, hogy elősegítsék a határon átnyúló tevékenységeket és csökkentsék a bürokráciát; |
|
95. |
felszólítja a Bizottságot, hogy mielőbb értékelje a DAC4 végrehajtását és azt, hogy a nemzeti adóhatóságok ténylegesen hozzáférnek-e a más tagállamok birtokában lévő országonkénti információkhoz; felkéri a Bizottságot annak értékelésére, hogy a DAC4 hogyan viszonyul a G20/az adóalap-erózióval és a nyereségátcsoportosítással kapcsolatos cselekvési terv országonkénti információk cseréjére vonatkozó 13. intézkedéséhez; |
|
96. |
üdvözli a pénzügyi beszámolók információinak globális standardon alapuló automatikus cseréjét, amelyet az OECD Andorrával, Liechtensteinnel, Monacóval, San Marinóval és Svájccal közösen dolgozott ki; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat a Szerződés rendelkezéseinek megújítására, hogy azok összeegyeztethetők legyenek az igazgatási együttműködésről szóló módosított irányelvvel; |
|
97. |
kiemeli továbbá a Fiscalis 2020 program által nyújtott hozzájárulást, amelynek célja a részt vevő országok, adóhatóságaik és tisztviselőik közötti együttműködés fokozása; hangsúlyozza az e területen végzett közös fellépések hozzáadott értékét és a lehetséges program szerepét a fő transzeurópai informatikai rendszerek fejlesztésében és működtetésében; |
|
98. |
emlékeztet a tagállamokat a Szerződés szerinti kötelezettségeikre (65), többek között arra, hogy kötelesek lojálisan, jóhiszeműen és haladéktalanul együttműködni; ezért a határokon átnyúló ügyek, nevezetesen az úgynevezett cum-ex ügy összefüggésében kéri, hogy minden tagállam nemzeti adóhatósága nevezzen meg egy egységes kapcsolattartó pontot (SPoC), az OECD keretében működő, a megosztott hírszerzésen és együttműködésen alapuló közös nemzetközi munkacsoport (Joint International Taskforce on Shared Intelligence and Collaboration – JITSIC) SPoC-rendszerének megfelelően (66), hogy elősegítsék és megerősítsék az adócsalás, az adókijátszás és az agresszív adótervezés elleni küzdelem terén folyó együttműködést; felkéri továbbá a Bizottságot, hogy mozdítsa elő és hangolja össze a tagállamok egységes kapcsolattartó pontjai közötti együttműködést; |
|
99. |
azt ajánlja, hogy azok a tagállami hatóságok, amelyeket a más tagállamokbeli partnereik értesítettek a potenciális jogsértésekről, legyenek kötelesek hivatalos értesítést küldeni az információ kézhezvételéről, valamint adott esetben megfelelő időn belül érdemi választ adni a fent említett értesítést követően meghozott intézkedésekről; |
2.4. Osztalékkivonás és osztalékfizetési spekulációs ügyletek
|
100. |
megjegyzi, hogy a cum-ex-féle ügyletek már az 1990-es évek óta jelentenek globális és európai problémát, de nem került sor összehangolt fellépésre ellenük; sajnálatát fejezi ki az úgynevezett cum-ex fájlok botránya által feltárt adócsalás miatt, amely a tagállamok adóbevételeinek nyilvánosan bejelentett veszteségeihez vezetett, és amelynek összege bizonyos médiatájékoztatók becslései szerint 55,2 milliárd eurót tett ki; hangsúlyozza, hogy az európai újságírók konzorciuma úgy véli, hogy Németország, Dánia, Spanyolország, Olaszország és Franciaország állítólag a cum-ex kereskedelmi gyakorlatok fő célpiacai, ezeket követi Belgium, Finnország, Lengyelország, Hollandia, Ausztria és a Cseh Köztársaság; |
|
101. |
hangsúlyozza, hogy az adórendszerek bonyolultsága jogi kiskapukat teremthet, elősegítve az olyan adócsalási rendszereket, mint például a cum-ex; |
|
102. |
megállapítja, hogy a cum-ex és cum-cum rendszerek köré szervezett szisztematikus csalás részben azért lehetséges, mert az érintett tagállamok megfelelő hatóságai nem végeztek elegendő ellenőrzést az adók visszatérítésére irányuló kérelmek tekintetében, és mert nem rendelkeznek egyértelmű és teljes képpel a részvények tényleges tulajdonosairól; felszólítja a tagállamokat, hogy minden érintett hatóság számára biztosítsanak hozzáférést a részvények tulajdonosaira vonatkozó teljes és naprakész információkhoz; felszólítja a Bizottságot annak értékelésére, hogy szükség van-e uniós fellépésre e tekintetben, és hogy terjesszen elő jogalkotási javaslatot, ha az értékelés azt mutatja, hogy szükség van ilyen intézkedésekre; |
|
103. |
hangsúlyozza, hogy ezek a feltárt tények a nemzeti adózási jogszabályok, illetve a tagállamok hatóságai közötti információcsere és együttműködés jelenlegi rendszereiben rejlő esetleges hiányosságokról tanúskodnak; sürgeti a tagállamokat, hogy használják az összes kommunikációs csatornát, nemzeti adatot és az információcsere megerősített keretei által rendelkezésre bocsátott valamennyi adatot hatékonyan; |
|
104. |
hangsúlyozza, hogy a cum-ex fájlok határokon átnyúló szempontjai többoldalúan kell kezelni; figyelmeztet arra, hogy az egyes tagállamok közötti információcserére és a kétoldalú együttműködési mechanizmusokra vonatkozó új kétoldalú szerződések tovább bonyolíthatják a nemzetközi szabályok már eleve bonyolult hálóját, új kiskapukat eredményezhetnek és hozzájárulhatnak az átláthatóság hiányához; |
|
105. |
arra ösztönzi az összes tagállamot, hogy a joghatóságuk alá tartozó területen alaposan vizsgálják ki és elemezzék az osztalékfizetési gyakorlatokat, azonosítsák az adójogszabályaikban rejlő azon kiskapukat, amelyeket az adócsalók és adókikerülők kihasználhatnak, elemezzék e gyakorlatok lehetséges határokon átnyúló dimenzióját, és vessenek véget az összes káros adózási gyakorlatnak; felkéri a tagállamokat, hogy a bevált gyakorlatokat e tekintetben cseréljék ki; |
|
106. |
felszólítja a tagállamokat és azok pénzügyi felügyeleti hatóságait, hogy értékeljék a kizárólag adózási megfontolások által vezérelt pénzügyi gyakorlatok – például az osztalékarbitrázs vagy az osztalékkivonás és egyéb hasonló rendszerek – betiltásának szükségességét, amennyiben a kibocsátó nem bizonyítja, hogy ezek a pénzügyi gyakorlatok az indokolatlan adó-visszatérítésen és/vagy adóelkerülésen kívül más tényleges gazdasági céllal rendelkeznek; felhívja az uniós jogalkotókat, hogy értékeljék ezen intézkedés uniós szintű végrehajtásának lehetőségét; |
|
107. |
felhívja a Bizottságot, hogy haladéktalanul kezdje meg az Europol keretében egy saját ellenőrzési kapacitással rendelkező európai pénzügyi rendőrségi erő létrehozására, valamint a határon átnyúló adóellenőrzések és egyéb határon átnyúló pénzügyi bűncselekmények európai keretére irányuló javaslat kidolgozását; |
|
108. |
arra a következtetésre jut, hogy a cum-ex dokumentumok bizonyítják, hogy sürgősen javítani kell az uniós tagállamok adóhatóságai közötti együttműködést, különösen az információk megosztása tekintetében; ezért sürgeti a tagállamokat, hogy fokozzák együttműködésüket az adócsalás és az adókijátszási rendszerek, például a cum-ex és adott esetben a cum-cum felderítésében, megállításában, kivizsgálásában és a vádeljárás lefolytatásában, beleértve a legjobb gyakorlatok cseréjét, és indokolt esetben támogassák az uniós szintű megoldásokat; |
2.5. A társasági adóval kapcsolatos átláthatóság
|
109. |
üdvözli a DAC4 elfogadását, amely az adóalap-erózióval és a nyereségátcsoportosítással kapcsolatos cselekvési terv 13. pontjával összhangban előírja az országonkénti jelentéstételt az adóhatóságok számára; |
|
110. |
emlékeztet arra, hogy az országonkénti nyilvános jelentéstétel az egyik kulcsfontosságú intézkedés annak érdekében, hogy a vállalatok adózásával kapcsolatos információk átláthatóbbá váljanak; hangsúlyozza, hogy az egyes vállalkozások és fióktelepeik számára előírt országonkénti nyilvános jelentéstételre vonatkozó javaslatot nem sokkal a panamai dokumentumokkal kapcsolatban 2016. április 12-én kirobbant botrányt követően terjesztették a társjogalkotók elé, a Parlament pedig 2017. július 4-én fogadta el álláspontját (67); emlékeztet arra, hogy ebben az álláspontban a jelentéstétel hatókörének kiterjesztését és a bizalmas üzleti adatok védelmét szorgalmazta, kellően szem előtt tartva az uniós vállalkozások versenyképességét; |
|
111. |
emlékeztet a Parlamentnek a PANA vizsgálóbizottság ajánlásaiban kifejtett álláspontjára, amelyben nagyratörő, nyilvános országonkénti jelentéstételre szólított fel az adók átláthatóságának és a multinacionális vállalatok (MNE-k) nyilvános ellenőrzésének javítása érdekében; sürgeti a Tanácsot, hogy jusson közös megállapodásra egy nyilvános országonkénti jelentéstétel elfogadása érdekében, amely az egyik kulcsfontosságú intézkedés annak érdekében, hogy a vállalatok adózásával kapcsolatos információk minden polgár számára átláthatóbbá váljanak; |
|
112. |
sajnálja, hogy 2016 óta a Tanács részéről nem tapasztalt előrelépést és együttműködést; sürgeti a Tanácsot, hogy tegyen előrelépést, és kezdje meg a tárgyalásokat a Parlamenttel; |
|
113. |
emlékeztet arra, hogy a nyilvános ellenőrzés a kutatók (68), az oknyomozó újságírók, a befektetők és más érdekelt felek számára is hasznos annak érdekében, hogy a kockázatokat, a kötelezettségeket és a lehetőségeket megfelelően fel lehessen mérni a tisztességes vállalkozás ösztönzése érdekében; emlékeztet arra, hogy a bankszektorra vonatkozóan már léteznek hasonló rendelkezések a 2013/36/EU irányelv (69) (CDR IV) 89. cikkében, a nyersanyag-kitermelő és a fakitermelő iparágak tekintetében pedig a 2013/34/EU irányelvben (70); megjegyzi, hogy egyes magánszektorbeli érdekelt felek önkéntesen olyan új jelentéstételi eszközöket dolgoznak ki, amelyek növelik az adózás átláthatóságát, ilyen például a globális jelentéstételi kezdeményezés vállalati társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó politikája részeként „Az adózás és a kormányok részére teljesített kifizetések közzététele” standard; |
|
114. |
emlékeztet arra, hogy a társasági adózás átláthatóságára vonatkozó intézkedéseket az EUMSZ letelepedési szabadságról szóló 50. cikke (1) bekezdéséhez kapcsolódónak kell tekinteni, ezért a fent említett cikk a nyilvános országonkénti jelentéstételre vonatkozó javaslat megfelelő jogalapja, amint azt a Bizottság 2016. április 12-én közzétett hatásvizsgálata is megállapította (COM(2016)0198); |
|
115. |
megjegyzi, hogy tekintettel arra, hogy a fejlődő országok korlátozott kapacitással rendelkeznek a követelményeknek való megfeleléshez a meglévő információcsere-eljárások révén, különösen fontos az átláthatóság, mivel ez megkönnyítené az adóigazgatásukhoz szükséges információkhoz való hozzáférést; |
2.6. Az állami támogatásra vonatkozó szabályok
|
116. |
emlékeztet arra, hogy a vállalkozások közvetlen adóztatása az állami támogatások körébe tartozik (71), amikor az adóintézkedések megkülönböztetést tesznek az adófizetők között, szemben az olyan általános jellegű adóintézkedésekkel, amelyek különbségtétel nélkül minden vállalkozásra alkalmazandók; |
|
117. |
felszólítja a Bizottságot – és különösen a Versenypolitikai Főigazgatóságot – az olyan lehetséges intézkedések értékelésére, amelyek visszatartják a tagállamokat attól, hogy adókedvezmények formájában ilyen állami támogatást nyújtsanak; |
|
118. |
üdvözli a Bizottságnak az illegális állami támogatások vizsgálatára vonatkozó új, proaktív és nyílt megközelítését a jelenlegi ciklus során, amelynek eredményeképpen a Bizottság számos nagy hatású ügyet zárt le; |
|
119. |
sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a vállalatok olyan megállapodásokat köthetnek a kormányokkal, hogy az adott országban szinte semmilyen adót nem fizetnek, annak ellenére, hogy ott jelentős tevékenységet folytatnak; e tekintetben kiemeli a holland adóhatóság és a Royal Dutch Shell plc közötti azon feltételes adómegállapítást, amely úgy tűnik, hogy sérti a holland adójogot, mivel kizárólag azon az alapon állapították meg, hogy a székhely Hollandiában lesz majd a két korábbi anyavállalat egyesítése után, és ami az osztalékokra kivetett holland forrásadó alóli mentességet eredményez; rámutat ugyanakkor arra, hogy a közelmúltbeli vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy a társaság Hollandiában sem fizet nyereségadót; ismételten felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg ennek a lehetségesen illegális állami támogatásnak az ügyét; |
|
120. |
üdvözli, hogy a Bizottság 2014 óta vizsgálja a tagállamok feltételes adómegállapításokkal kapcsolatos gyakorlatait az egyes vállalatok kedvező adóügyi kezelésére vonatkozó állítások nyomán, és kilenc hivatalos vizsgálatot indított 2014 óta, amelyek közül hat azt a következtetést vonta le, hogy a feltételes adómegállapítás jogellenes állami támogatásnak minősül (72); megállapítja, hogy egy vizsgálat azzal a következtetéssel zárult, hogy bizonyos nyereségek megadóztatásának kettős elmaradása nem minősül állami támogatásnak (73), míg két másik eljárás még folyamatban van (74); |
|
121. |
sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság közel öt évvel a LuxLeaks leleplezései után a Luxemburg által biztosított, az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciuma (ICIJ) által vezetett LuxLeaks-vizsgálat keretében közölt több mint 500 feltételes adómegállapítás közül csak egy esetben indított hivatalos vizsgálatot (75); |
|
122. |
megjegyzi, hogy annak ellenére, hogy a Bizottság azt állapította meg, hogy a McDonald’s az EU-ban szerzett nyereségének egy bizonyos része tekintetében az adóztatás kettős elmaradásából hasznot húzott, az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok alapján nem lehetett határozatot hozni, mivel a Bizottság azt a következtetést vonta le, hogy az adóztatás kettős elmaradása a luxemburgi és az Egyesült Államokbeli adótörvények közötti ellentmondásokból és a Luxemburg és az Egyesült Államok között a kettős adóztatás elkerüléséről létrejött szerződésből ered (76); tudomásul veszi Luxemburg bejelentését, miszerint felülvizsgálja a kettős adóztatásról szóló egyezményeit oly módon, hogy azok megfeleljenek a nemzetközi adójognak; |
|
123. |
aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság ítélete szerint a McDonald’s adóztatásának kettős elmaradása a luxemburgi és az egyesült államokbeli adótörvények közötti eltérésekből és a Luxemburg és az Egyesült Államok között a kettős adóztatás elkerüléséről kötött egyezményből ered, amelyek olyan eltérések, melyekből a McDonald’s hasznot húzott azáltal, hogy választott az említett joghatóságok között; továbbá aggódik amiatt, hogy az ilyen egyezségi eljárásból eredő adókijátszás lehetséges az EU-ban; |
|
124. |
aggodalmának ad hangot a tagállamok részére hosszú időkön át meg nem fizetett adó nagyságrendje miatt (77); emlékeztet arra, hogy a jogellenes támogatás visszafizettetésének célja a status quo visszaállítása, és hogy a visszafizetendő támogatás pontos összegének kiszámítása része a nemzeti hatóságokra háruló végrehajtási kötelezettségnek; felszólítja a Bizottságot a lehetséges ellenintézkedések, köztük a bírságok értékelésére és kidolgozására, hogy segítsenek annak megelőzésében, hogy tagállamok olyan szelektív kedvező adójogi bánásmódot kínáljanak, amely az uniós szabályokkal ellentétes állami támogatásnak minősül; |
|
125. |
megismétli a Bizottsághoz intézett, iránymutatásokra irányuló kérését, amelyek tisztázzák, mi minősül adózással összefüggő állami támogatásnak és „megfelelő” transzferárazásnak; arra is felszólítja a Bizottságot, hogy mind a szabálykövető adófizetők, mind az adóigazgatási szervek számára szüntesse meg a jogbizonytalanságot, és ennek megfelelően biztosítson átfogó keretrendszert a tagállamok adózási gyakorlatai számára; |
|
126. |
sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság nem szerez érvényt az állami támogatási szabályoknak minden olyan adóintézkedéssel szemben, amely súlyosan torzítja a versenyt, és hogy ezeket a szabályokat csak egyes esetekben, az érintett állam gyakorlatának befolyásolására alkalmazza; felhívja a Bizottságot, hogy az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében tegyen meg minden erőfeszítést a jogtalan állami támogatások visszaszerzésére, többek között a LuxLeaks-botrányban említett valamennyi vállalat esetében is; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy nyújtson további iránymutatást a tagállamok és a piaci szereplők számára az állami támogatási szabályok alkalmazásáról és arról, hogy azok mennyiben érvényesek a vállalatok adótervezési gyakorlataira; |
|
127. |
felszólít a versenyjog reformjára oly módon, hogy az állami támogatási szabályok hatályát kiterjesszék rá annak érdekében, hogy erőteljesebben lehessen fellépni a multinacionális vállalatok számára nyújtott káros pénzügyi állami támogatásokkal – köztük az adómegállapításokkal – szemben; |
2.7. Postafiókcégek
|
128. |
megjegyzi, hogy a postafiókcégeknek – vagyis azoknak a vállalatoknak, amelyek jelentős gazdasági jelenlét nélkül kizárólag adóelkerülés vagy adókijátszás céljából szerepelnek egy joghatóság nyilvántartásában – nincs egységes fogalommeghatározása; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy az olyan egyszerű kritériumok, mint a tényleges gazdasági tevékenység vagy a vállalatnál dolgozó személyzet fizikai jelenléte eszköz lehet a postafiókcégek azonosítására és elterjedésük leküzdésére; megismétli az egyértelmű meghatározásra vonatkozó felhívását; |
|
129. |
hangsúlyozza, hogy – amint azt a Parlament a határokon átnyúló átalakításokról, egyesülésekről és szétválásokról szóló irányelv (78) módosításáról folytatott intézményközi tárgyalások során képviselt álláspontjában javasolta – elő kell írni, hogy a tagállamok biztosítsák, hogy a határokon átnyúló átalakítások valós gazdasági tevékenység tényleges folytatásának felelnek meg, beleértve a digitális ágazatot is, hogy elkerüljék a postafiókcégek létrehozását; |
|
130. |
felszólítja a tagállamokat, hogy a határokon átnyúló átalakulások, egyesülések vagy szétválások végrehajtása előtt kérjék egy sor pénzügyi információi illetékes hatóságok közötti cseréjét; |
|
131. |
azt javasolja, hogy az offshore struktúrákat kialakító jogalanynak be kelljen mutatnia az illetékes hatóságok előtt az e döntés mögött meghúzódó jogod indokokat annak biztosítása érdekében, hogy az offshore számlákat ne használják fel pénzmosásra és adókijátszásra; |
|
132. |
kéri, hogy a tényleges tulajdonosok személyazonosságának az adóhatóságok rendelkezésére bocsátását; |
|
133. |
rámutat azokra a nemzeti intézkedésekre, amelyek kifejezetten tiltják a postafiókcégekkel folytatott kereskedelmi kapcsolatokat; rámutat különösen arra a lett jogszabályra, amely olyan szervezetként határozza meg a postafiókcégeket, amely nem végez tényleges gazdasági tevékenységet, és ennek ellenkezőjét nem tudja okiratokkal bizonyítani, mivel olyan joghatóságban van nyilvántartásba véve, ahol a vállalatok nem kötelesek benyújtani pénzügyi kimutatásokat, és/vagy mivel a letelepedési helyük szerinti országban nincs telephelyük; megjegyzi azonban, hogy az uniós jog szerint a postafiókcégek Lettországban történő betiltása nem használható arra, hogy betiltsák az uniós tagállamokban adóügyi illetőséggel rendelkező postafiókcégeket, mivel ez diszkriminatívnak minősülne (79); felszólítja a Bizottságot, hogy javasolja az uniós jog oly módon történő módosítását, hogy az lehetővé tegye a postafiókcégek betiltását akkor is, ha az uniós tagállamban rendelkezik illetőséggel; |
|
134. |
rámutat arra, hogy hét tagállamban (Belgium, Ciprus, Magyarország, Írország, Luxemburg, Málta és Hollandia) a nem rezidensek belföldi közvetlentőke-befektetései és a rezidensek külföldi közvetlentőke-befektetései százalékos értékben magas szinten állnak a GDP-hez viszonyítva, ami csak korlátozott mértékben magyarázható az ezekben az országokban zajló valódi gazdasági tevékenységekkel (80); |
|
135. |
kiemeli a közvetlen külföldi tőkebefektetések magas arányát számos tagállamban, így Luxemburgban, Máltán, Cipruson, Hollandiában és Írországban (81); megjegyzi, hogy az ilyen közvetlen külföldi tőkebefektetéseket általában különleges célú gazdasági egységek birtokolják, és amelyek gyakran a kiskapuk kihasználását szolgálják; felhívja a Bizottságot, hogy értékelje a közvetlen külföldi tőkebefektetéseket birtokló különleges célú gazdasági egységek szerepét; |
|
136. |
megjegyzi, hogy az agresszív adótervezési mutatók közé tartoznak az olyan gazdasági mutatók, mint például a közvetlen külföldi befektetések szokatlanul magas szintje, valamint a különleges célú gazdasági egységek által birtokolt közvetlen külföldi befektetések (82); |
|
137. |
megjegyzi, hogy az ATAD visszaélés elleni szabályai (mesterséges konstrukciók) kiterjednek a postafiókcégekre is, míg a közös társaságiadó-alap és a közös összevont társaságiadó-alap biztosítaná, hogy a jövedelmet oda rendeljék, ahol a valós gazdasági tevékenység zajlik; |
|
138. |
sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy alakítsanak ki összehangolt, kötelező, végrehajtható és érdemi követelményeket a gazdasági tevékenységgel kapcsolatban, valamint vizsgálják meg a kiadásokat; |
|
139. |
felszólítja a Bizottságot, hogy két éven belül végezze el az egymással összekapcsolódó azon jogalkotási és szakpolitikai kezdeményezések célravezetőségi vizsgálatát, amelyek az adócsalás, az adókijátszás, az agresszív adótervezés és a pénzmosás céljából létrehozott postafiókcégek elleni fellépésre irányulnak; |
3. Hozzáadottérték-adó (héa)
|
140. |
hangsúlyozza a héaszabályok uniós szintű harmonizációjának szükségességét a belső piac létrehozásának és működésének biztosításához szükséges mértékben, valamint a versenytorzulás elkerülése érdekében (83); |
|
141. |
hangsúlyozza, hogy a héa a nemzeti költségvetések fontos adóbevételi forrása; megjegyzi, hogy 2016-ban az EU 28 tagállamának héabevételei elérték az 1 044 milliárd EUR-t, ami a tagállamokban a teljes adóbevétel 18 %-ának felel meg; megemlíti, hogy 2017-ben az Unió éves költségvetése 157 milliárd EUR volt; |
|
142. |
sajnálja azonban, hogy a várt héabevételből minden évben jelentős összegek esnek ki csalás miatt; kiemeli, hogy a Bizottság statisztikái szerint a héabevétel-kiesés (amely a várt héabevétel és a ténylegesen beszedett héa közötti különbség, ami nemcsak a csalás, hanem a csőd, a hibás számítások és a kikerülés miatt elveszett héa becslését is tartalmazza) az EU-ban 2016-ban 147 milliárd EUR volt, ami a teljes várt héabevétel több mint 12 %-a (84), bár számos tagállamban sokkal rosszabb a helyzet, és van, ahol a kiesés megközelíti vagy még meg is haladja a 20 %-ot, ami jelentős eltérést mutat a tagállamok között a héabevétel-kiesés kezelése tekintetében; |
|
143. |
megjegyzi, hogy a Bizottság becslései szerint mintegy 50 milliárd EUR – vagy uniós polgáronként évente 100 EUR – bevétel veszik el a határokon átnyúló héacsalások miatt (85); miközben az Europol becslése szerint a héacsalás összegéből mintegy 60 milliárd EUR kapcsolódik szervezett bűnözéshez és a terrorizmus finanszírozásához; tudomásul veszi az Unión belüli héarendszerek fokozott harmonizációját és egyszerűsödését, bár a tagállamok közötti együttműködés még nem elégséges és nem is hatékony; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat együttműködésük megerősítésére a héacsalás elleni küzdelem javítása érdekében; felhívja a következő Bizottságot, hogy helyezze előtérbe a végleges héarendszer bevezetését és végrehajtását annak javítása érdekében; |
|
144. |
megbízható statisztikákat kér a héabevétel-kiesés becslésére, és hangsúlyozza az EU-n belüli közös adatgyűjtési és -megosztási módszer szükségességét; sürgeti a Bizottságot, hogy biztosítsa összehangolt statisztikák rendszeres gyűjtését és közzétételét a tagállamokban; |
|
145. |
hangsúlyozza, hogy az adócsalók – különösen a körhintacsalás és a csalárd kereskedő beiktatásával elkövetett Közösségen belüli csalás keretében – visszaélnek a jelenlegi (átmeneti) héaszabályozás sajátosságával, amely mentességet alkalmaz az Unióban a Közösségen belüli szállításokra és exportra; |
|
146. |
megjegyzi, hogy a Bizottság szerint a határokon átnyúló kereskedelmet folytató vállalkozások megfelelési költségei jelenleg 11 %-kal magasabbak a csak belföldi kereskedést folytató vállalatok költségeinél; megjegyzi, hogy különösen a kkv-kat sújtják az aránytalan héamegfelelési költségek, ami az egyik oka annak, hogy óvatosak maradtak az egységes piac előnyeinek kihasználása tekintetében; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki megoldásokat a határokon átnyúló kereskedelemhez kapcsolódó héamegfelelési költségek csökkentésére; |
3.1. A hozzáadottérték-adó keretrendszerének korszerűsítése
|
147. |
üdvözli ezért a Bizottság héára vonatkozó, 2016. április 6-i cselekvési tervét, amely a héa keretrendszerének reformjára irányul, valamint a Bizottság által 2016 decembere óta elfogadott 13 jogalkotási javaslatot, amelyek a végleges héaszabályozásra való átállással foglalkoznak, megszüntetik az e-kereskedelem előtt a héa terén fennálló akadályokat, felülvizsgálják a kkv-kra vonatkozó héaszabályozást, korszerűsítik a hozzáadottérték-adó mértékére vonatkozó politikát, és fellépnek a héabevétel-kieséssel szemben; |
|
148. |
üdvözli, hogy 2015-ben bevezetésre került a távközlési, műsorszórási és elektronikus szolgáltatásokra vonatkozó szűkített egyablakos héaügyintézés (MoSS) a héa nyilvántartásba vételére, bevallására és befizetésére szolgáló önkéntes rendszerként; üdvözli, hogy 2021. január 1-jétől a MoSS kiterjesztésre kerül a végső fogyasztóknak szállított egyéb árukra és a számukra nyújtott szolgáltatásokra; |
|
149. |
megjegyzi, hogy a Bizottság becslései szerint a héa korszerűsítését célul kitűző reform várhatóan 95 %-kal fogja csökkenteni a bürokráciát, ami a becslések szerint 1 milliárd EUR-t tesz ki; |
|
150. |
különösen üdvözli, hogy a Tanács 2017. december 5-én új szabályokat fogadott el, amelyek megkönnyítik az online vállalkozások számára a héakötelezettségek teljesítését; különösen üdvözli, hogy a Tanács átvette a Parlament véleményét azzal kapcsolatban, hogy be kell vezetni az online platformok héabeszedési felelősségét az általuk elősegített távértékesítések tekintetében; úgy véli, hogy ez az intézkedés biztosítani fogja az egyenlő versenyfeltételeket a nem uniós vállalkozásokkal, mivel sok áru, amelyeket távértékesítés céljából importálnak, jelenleg héamentesen lép be az EU-ba; felszólítja a tagállamokat, hogy 2021-re hajtsák végre megfelelően az új szabályokat; |
|
151. |
üdvözli a 2017. október 4-én (86) és 2018. május 24-én (87) a végleges héaszabályozással kapcsolatban elfogadott javaslatokat; különösen üdvözli a Bizottság azon javaslatát, hogy a rendeltetési hely elve legyen alkalmazandó az adózásra, ami azt jelenti, hogy a héát a végső fogyasztó tagállama adóhatóságának kell megfizetni az adott tagállamban érvényes adókulcs szerint; |
|
152. |
különösen üdvözli a Tanács által a végleges héaszabályozás felé azáltal tett előrelépést, hogy 2018. október 4-én gyors megoldásokat (88) fogadott el; aggodalmának ad hangot azonban amiatt, hogy a Parlament álláspontjában (89) a minősített adóalanyokra vonatkozó javaslattal (90) kapcsolatban megadott irányvonalak mentén nem vezettek be garanciákat a csalás lehetőségével járó szempontokkal kapcsolatban, ahogy azt 2018. október 3-i véleményében (91) megfogalmazta; mélyen sajnálja, hogy a Tanács a végleges dömpingellenes héaszabályozás elfogadásáig elhalasztotta a minősített adóalanyi státusz bevezetéséről szóló döntést; |
|
153. |
felszólítja a Tanácsot annak biztosítására, hogy a minősített adóalanyi státusz összhangban legyen az engedélyezett gazdálkodói státusszal, amelyet a vámhatóságok adnak meg; |
|
154. |
kéri a minősített adóalanyi státusz meghatározásának minimális uniós szintű összehangolását és átláthatóságát, beleértve a Bizottság rendszeres értékelését arra vonatkozóan, hogy a tagállamok mi alapján adják meg a minősített adóalany státuszt; kéri, hogy a tagállamok adóhatóságai cseréljenek információt a minősített adóalanyi státusz bizonyos vállalatok számára történő megadásának elutasításáról a koherencia és a közös normák erősítése érdekében; |
|
155. |
üdvözli továbbá a kkv-kra vonatkozó különös szabályozás felülvizsgálatát (92), amelynek kulcsszerepe van az egyenlő versenyfeltételek biztosításában, mivel a héamentesség jelenleg csak a hazai szereplőknek áll a rendelkezésére, és hozzájárulhat a kkv-k héamegfelelési költségeinek csökkentéséhez; felszólítja a Tanácsot, hogy vegye figyelembe a Parlament 2018. szeptember 11-i véleményét (93), különösen a kkv-kat érintő további adminisztratív egyszerűsítés tekintetében; ezért felszólítja a Bizottságot, hogy hozzon létre egy online portált, amelyen keresztül azok a kkv-k, amelyek igénybe kívánják venni a mentességet egy másik tagállamban, kötelesek regisztrálni, továbbá hogy hozzon létre egyablakos ügyintézést, amelyen keresztül a kisvállalkozások benyújthatják héabevallásukat azokra a különböző tagállamokra vonatkozóan, amelyekben működnek; |
|
156. |
tudomásul veszi az általános fordított adózási mechanizmusra (ÁFAM) vonatkozó bizottsági javaslatot (94), amely lehetővé teszi a szokásos héaszabályoktól való ideiglenes eltéréseket annak érdekében, hogy jobban megakadályozzák a körhintacsalásokat azokban a tagállamokban, amelyeket az ilyen típusú csalások a legsúlyosabban érintenek; felhívja a Bizottságot, hogy kísérje szorosan figyelemmel az új jogszabályok alkalmazását és esetleges kockázatait és előnyeit; ragaszkodik azonban ahhoz, hogy az ÁFAM semmiképpen sem késleltetheti a végleges héarendszer gyors végrehajtását; |
|
157. |
megjegyzi, hogy az e-kereskedelem terjedése gyakran kihívást jelenthet az adóhatóságok számára, például az eladó uniós adóalanyiságának hiánya és a bejelentett ügyletek valós értékétől jóval elmaradó héabevallások miatt; ezért üdvözli a Bizottság által 2018. december 11-én elfogadott, a termékek távértékesítésével kapcsolatban javasolt végrehajtási szabályok (COM(2018)0819 és COM(2018)0821) szellemét, amelyek szerint különösen 2021-től kezdődően az online piacok felelőssége annak biztosítása, hogy a héa beszedésre kerüljön az EU-n kívüli vállalatok által uniós fogyasztóknak a platformjaikon történő értékesítés során; |
|
158. |
felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy kísérjék figyelemmel az EU-n kívüli székhellyel rendelkező, héát (például a „szabványos” alapító okirat jogosulatlan használatával) be nem valló vagy az értéket az esedékes héa meg nem fizetése vagy csökkentése érdekében szándékosan alulbecsülő kereskedőket érintő elektronikus kereskedelmi ügyleteket; úgy véli, hogy az ilyen gyakorlatok veszélyeztetik az EU belső piacának épségét és zavartalan működését; felhívja a Bizottságot, hogy ha helyénvalónak és szükségesnek találja, terjesszen elő jogalkotási javaslatokat; |
3.2. A héabevétel-kiesés, a héacsalás elleni küzdelem és a héával kapcsolatos közigazgatási együttműködés
|
159. |
megismétli az adóréshez hozzájáruló tényezők, mint például a héa kezelésére irányuló felhívását; |
|
160. |
üdvözli a Bizottság által 2018. március 8-án Ciprussal, Görögországgal és Máltával szemben, valamint 2018. november 8-án Olaszországgal és a Man-szigettel szemben a jachtok és légi járművek beszerzésével kapcsolatos visszaélésszerű héagyakorlatok ügyében megindított kötelezettségszegési eljárásokat, amelyek annak biztosítására irányulnak, hogy ezek az országok megszüntessék a magánjachtok és légi járművek számára állítólagosan jogellenesen biztosított kedvező adóügyi megítélést, ami torzítja a versenyt a tengerhasznosítási és légiközlekedési ágazatban; |
|
161. |
üdvözli a 904/2010/EU rendeletnek a héa területén történő közigazgatási együttműködés megerősítésére irányuló intézkedések tekintetében történő módosításait; üdvözli, hogy a Bizottság 2017-ben 10 tagállamban tett ellenőrző látogatásokat, és üdvözli különösen az ezt követően a héainformációcsere-rendszer (VIES) megbízhatóságának javítására tett ajánlást; |
|
162. |
megjegyzi, hogy a Bizottság nemrégiben további ellenőrző eszközök bevezetését és az Eurofisc szerepének fokozását, valamint a vám- és adóhatóságok közötti szorosabb együttműködést szolgáló mechanizmusok javítását javasolta; felhívja az összes tagállamot, hogy vegyenek részt aktívabban a tranzakciós hálózati elemzés (TNA) rendszerében az Eurofisc keretében; |
|
163. |
azon a véleményen van, hogy az Eurofiscben való részvételnek az uniós alapokból való részesülés kötelező feltételének kell lennie az összes tagállam számára; megismétli az Európai Számvevőszéknek a kohéziós kiadásokkal kapcsolatos héa-visszatérítéssel (95) és a csalás elleni uniós programmal (96) kapcsolatos aggodalmát; |
|
164. |
sürgeti a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a tranzakciós héaadatok tagállamok általi valós idejű összegyűjtésének és továbbításának lehetőségeit, mivel ez növelné az Eurofisc hatékonyságát, és új stratégiák további kifejlesztését tenné lehetővé a héacsalások kezelésére; felszólítja az összes illetékes hatóságot, hogy használjanak különböző statisztikai és adatbányászati technológiákat az anomáliák, a gyanús kapcsolatok és minták azonosítására, ezáltal lehetővé téve az adóhatóságok számára, hogy proaktív, célzott és költséghatékony módon kezeljék a nem megfelelő magatartások széles spektrumát; |
|
165. |
üdvözli az Unió pénzügyi érdekeinek védelméről szóló irányelv (97) elfogadását, amely tisztázza a tagállamok, a Eurojust, az Európai Ügyészség (EPPO), az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és a Bizottság között a héacsalás elleni fellépés terén folytatott határokon átnyúló együttműködés és kölcsönös jogsegély kérdéseit; felhívja az EPPO-t, az OLAF-ot, az Eurofiscet, az Europolt és az Eurojustot, hogy szorosan működjenek együtt a héacsalás elleni erőfeszítéseik összehangolása céljából, valamint az új csalárd gyakorlatok azonosítása és a hozzájuk való alkalmazkodás érdekében; |
|
166. |
rámutat azonban arra, hogy jobb együttműködésre van szükség a közigazgatási, igazságügyi és bűnüldöző hatóságok között az Unión belül, ahogy arra a szakértők a 2018. június 28-án tartott meghallgatáson és a TAX3 bizottság megbízásából készült tanulmányban rámutattak; |
|
167. |
üdvözli a Bizottságnak az EPPO hatáskörének a határokon átnyúló terrorista bűncselekményekre való kiterjesztésére irányuló közleményét; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy az EPPO a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2022-ig megkezdhesse működését, biztosítva a szoros együttműködést az Unió pénzügyi érdekeinek védelmével megbízott, már működő intézményekkel, szervekkel, ügynökségekkel és hivatalokkal; példaértékű, visszatartó erejű és arányos szankciók bejelentését szorgalmazza; úgy véli, hogy a büntetlenség látszatának elkerülése érdekében mindenkit súlyosan szankcionálni kell, aki szervezett héacsalásban vesz részt; |
|
168. |
úgy véli, hogy a héával kapcsolatban a csalárd magatartást lehetővé tevő egyik fő probléma a csalók által készpénzben realizálható haszon; ezért felkéri a Bizottságot, hogy elemezze a szakértők azon javaslatát (98), hogy a határokon átnyúló tranzakciók adatait egy blokkláncba kellene fűzni, és biztonságos digitális valutákat kellene bevezetni, amelyeket csak héafizetésre (egyetlen célra) használnának a hivatalos fizetőeszköz helyett; |
|
169. |
üdvözli, hogy a Tanács foglalkozott az importhoz kapcsolódó csalásokkal (99); úgy véli, hogy a vámáru-nyilatkozatokból származó adatoknak a VIES-be történő megfelelő integrálása lehetővé teszi majd a rendeltetési hely szerinti tagállamok számára a váminformációk és a héainformációk keresztellenőrzését annak biztosítása érdekében, hogy a héát megfizessék a rendeltetési hely szerinti tagállamban; felszólítja a tagállamokat, hogy hatékonyan és megfelelő időben, 2020. január 1-jéig hajtsák végre ezt az új jogszabályt; |
|
170. |
úgy ítéli meg, hogy a vám- és adóhatóságok közötti közigazgatási együttműködés nem optimális (100); felszólítja a tagállamokat, hogy bízzák meg az Eurofiscet új stratégiák kidolgozásával a 42-es eljáráskódú vámeljárás alá tartozó áruk nyomon követésére, amely lehetővé teszi az importőr számára, hogy héamentességben részesüljön, ha az importált árukat a behozatal szerinti tagállamtól eltérő tagállamban lévő vállalati ügyfélnek kívánja szállítani; |
|
171. |
hangsúlyozza a vállalatok tényleges tulajdonosait magában foglaló nyilvántartás ötödik pénzmosási irányelvben való létrehozásának jelentőségét, amely a héacsalás elleni küzdelem fontos eszköze; sürgeti a tagállamokat, hogy javítsák a rendőrség, az adóhatóság, az ilyen típusú csalások kezelésére szakosodott ügyészek és bírák készségeit és képzését; |
|
172. |
aggodalmának ad hangot a TAX3 bizottság megbízásából készült tanulmány (101) eredményei miatt, amely megállapítja, hogy a Bizottság javaslatai csökkenteni fogják a behozatal során elkövetetett csalásokat, de nem fogják felszámolni azt; tudomásul veszi, hogy az alulértékelés és általában az uniós szabályok végrehajtásának problémáját a nem uniós adóalanyok esetében nem fogják megoldani; felszólítja a Bizottságot, hogy hosszabb távon vizsgálja meg alternatív beszedési módszerek bevezetését e szállítások tekintetében; hangsúlyozza, hogy nem fenntartható lehetőség az, hogy az uniós héa beszedése során a nem uniós adóalanyok jóhiszeműségére hagyatkoznak; úgy véli, hogy ezeknek az alternatív beszedési modelleknek nemcsak az elektronikus platformokon keresztül lebonyolított értékesítéseket kell megcélozniuk, hanem a nem uniós adóalanyok valamennyi értékesítésére ki kell terjedniük, függetlenül az általuk használt üzleti modelltől; |
|
173. |
felszólítja a Bizottságot, hogy szorosan kövesse nyomon a héából származó bevételekre vonatkozó végleges szabályozás bevezetésének a tagállamokra gyakorolt következményeit; felszólítja a Bizottságot, hogy komolyan vizsgálja meg az új csalások kockázatának lehetőségeit a végleges héarendszerben, különös tekintettel a határokon-átnyúló ügyletekben a hiányzó szállító lehetőségére, amely kezdi háttérbe szorítani a hiányzó ügyfélen alapuló körhintacsalásokat; e tekintetben hangsúlyozza, hogy az árutovábbítási rendszer minden bizonnyal meg tudja könnyíteni az Unión belüli kereskedelmet; megjegyzi azonban, hogy lehetségesek a visszaélések, és hogy a bűnszervezetek azzal, hogy kivonják magukat az adók és vámok megfizetése alól, hatalmas veszteséget okozhatnak a tagállamoknak és az EU-nak (a héa megfizetésének elmulasztásával); felszólítja ezért a Bizottságot, hogy kövesse nyomon az árutovábbítási rendszert, és nyújtson be javaslatokat az OLAF, az Europol és az Eurofisc ajánlásai alapján; |
|
174. |
úgy véli, hogy az európai polgárok nagy többsége olyan egyértelmű európai és nemzeti jogszabályokra vár, amelyek lehetővé teszik azoknak az azonosítását és szankcionálását, akik nem fizetik meg az általuk fizetendő adót, valamint lehetővé teszik a hiányzó adó kellő időben történő behajtását; |
4. A magánszemélyek adózása
|
175. |
hangsúlyozza, hogy a természetes személyek általában nem adócsalás, adókijátszás és agresszív adótervezés céljából gyakorolják a szabad mozgást; hangsúlyozza azonban, hogy egyes természetes személyeknek elég nagy az adóalapjuk ahhoz, hogy több adójogrendszert is átfogjon; |
|
176. |
sajnálja, hogy bonyolult adózási struktúrákat, többek között vállalatok létrehozását használó vagyonos magánszemélyeknek és rendkívül vagyonos magánszemélyeknek továbbra is lehetőségük van arra, hogy lényegesen alacsonyabb vagy nulla adókötelezettség elérése érdekében vagyonkezelők és más közvetítők szolgáltatásait felhasználva átcsoportosítsák jövedelmeiket és vagyonukat, illetve beszerzéseiket különböző adójogrendszerek között; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy egyes uniós tagállamok olyan adórendszert vezettek be, amely valódi gazdasági tevékenység létrehozása nélkül vonzza a vagyonos magánszemélyeket; |
|
177. |
megjegyzi, hogy a munkabérből származó jövedelem általános aránya rendszerint magasabb, mint a tőkéből származó jövedelem az Unió egész területén; megjegyzi, hogy összességében a vagyonalapú adók hozzájárulása a teljes adóbevételhez meglehetősen korlátozott maradt, az EU-ban az összes adóbevétel 4,3 %-a (102); |
|
178. |
sajnálattal állapítja meg, hogy a társaságiadó-csalás, az adókijátszás és az agresszív adótervezés hozzájárul ahhoz, hogy az adóteher a becsületes és tisztességes adófizetőkre tolódik át; |
|
179. |
felhívja a tagállamokat, hogy vezessenek be visszatartó erejű, hatékony és arányos szankciókat az adócsalás, az adókijátszás és az illegális agresszív adótervezés ellen, és biztosítsák e szankciók érvényesítését; |
|
180. |
sajnálja, hogy egyes tagállamok olyan kétes adórendszert hoztak létre, amely lehetővé teszi az adóügyi illetőséget szerző személyek számára jövedelemadó-kedvezmények igénybevételét, aláásva ezzel más tagállamok adóalapját, és ösztönözve az olyan káros politikákat, amelyek megkülönböztetést alkalmaznak saját állampolgáraikkal szemben; megjegyzi, hogy ezek a rendszerek a saját állampolgárok számára nem elérhető előnyökkel járhatnak, mint például a külföldi tulajdon és jövedelem meg nem adóztatása, a külföldi jövedelem átalányadója, az országon belüli jövedelmek egy részének adómentes juttatásai, vagy a származási országnak befizetett nyugdíjak alacsonyabb mértéke; |
|
181. |
emlékeztet arra, hogy a Bizottság egy 2001-es közleményében azt javasolta, hogy a káros adózási gyakorlatoknak a magatartási kódexszel foglalkozó csoport által kiadott jegyzéke (103) foglalja magában a külföldön élő, magas szintű képzettséggel rendelkező munkavállalókra vonatkozó külön rendszereket, de azóta nem szolgáltatott adatokat a probléma terjedelméről; felhívja a Bizottságot, hogy értékelje újra ezt a problémát, és különösen értékelje a kettős adóztatás, valamint az ilyen rendszerek adóztatása kettős elmaradásának kockázatát; |
4.1. A befektetői állampolgársági programok (CBI) és befektetői letelepedési programok (RBI)
|
182. |
megállapítja, hogy a tagállamok többsége elfogadott befektetői állampolgársági (CBI) és befektetői letelepedési (RBI) programokat (104), amelyek általában aranyvízum- vagy befektetői programokként ismertek, amelyek keretében pénzügyi befektetésért cserébe állampolgárságot vagy tartózkodási engedélyt adnak uniós és nem uniós polgároknak; |
|
183. |
megállapítja, hogy az e programok keretében végrehajtott beruházások nem feltétlenül mozdítják elő a állampolgárságot vagy tartózkodási jogot biztosító tagállam reálgazdaságát, és a programok gyakran nem követelik meg, hogy a kérelmezők a beruházás helyszínéül szolgáló területen bármennyi időt töltsenek, és még ha hivatalosan fenn is áll ez a követelmény, annak teljesítését rendszerint nem ellenőrzik; hangsúlyozza, hogy e rendszerek veszélyeztetik az Unió célkitűzéseinek megvalósítását, és ezért sértik a lojális együttműködés elvét; |
|
184. |
megállapítja, hogy legalább 5 000 nem uniós polgár kapta meg valamelyik uniós tagállam állampolgárságát a befektetői állampolgársági programokon keresztül (105); megjegyzi, hogy egy tanulmány (106) szerint legalább 6 000 ember kapott állampolgárságot, és mintegy 100 000 tartózkodási engedélyt adtak ki; |
|
185. |
aggódik amiatt, hogy a CBI- és RBI-programokban a kérelmezők megfelelő biztonsági átvilágítása nélkül részt vehetnek akár kiemelt kockázatot jelentő harmadik országbeli állampolgárok is, és ezért e programok biztonsági kockázatot jelentenek az Unió számára; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a CBI- és RBI-rendszerekhez kapcsolódó pénz eredete körüli átláthatatlanság jelentősen növelte az európai országokat érintő politikai, gazdasági és biztonsági kockázatokat; |
|
186. |
hangsúlyozza, hogy a CBI- és RBI-rendszerek egyéb jelentős kockázatokat is hordoznak, beleértve az uniós polgárság és a nemzeti állampolgárságok leértékelődését és a korrupció, a pénzmosás és az adókijátszás lehetőségét is; megjegyzi, hogy az egy tagállam CBI- és RBI-rendszerek végrehajtására vonatkozó döntésének hatása más uniós tagállamokra is átgyűrűzik; megismétli aggodalmát amiatt, hogy e rendszereken keresztül állampolgárság vagy tartózkodási engedély adható anélkül, hogy megfelelő vagy bármilyen átvilágítást hajtottak volna végre az illetékes hatóságok; |
|
187. |
megjegyzi, hogy az ötödik pénzmosási irányelv által meghatározott azon kötelezettség, mely szerint a kötelezett szolgáltatóknak az ügyfél-átvilágítási folyamatuk során a CBI- és RBI-programokra pályázókat kiemelt kockázatot jelentő személyeknek kell tekinteniük, nem mentesíti a tagállamokat azon felelősségük alól, hogy maguk is fokozott átvilágítást vezessenek be és végezzenek; megjegyzi, hogy számos hivatalos vizsgálat indult nemzeti és uniós szinten olyan korrupciós és pénzmosási ügyekben, amelyek közvetlenül CBI- és RBI-rendszerekkel voltak összefüggésben; |
|
188. |
hangsúlyozza, hogy ugyanakkor az ilyen rendszereken keresztül végrehajtott befektetések gazdasági fenntarthatósága és életképessége továbbra is bizonytalan; kiemeli, hogy az állampolgárságot és az azzal járó jogokat soha nem szabad értékesíteni; |
|
189. |
megjegyzi, hogy egyes tagállamok CBI- és RBI-rendszereit kihasználták orosz állampolgárok és orosz befolyás alatt álló országok állampolgárai; kiemeli, hogy ezek a rendszerek lehetőséget nyújthatnak az uniós szankciók elkerülésére olyan orosz állampolgárok részére, akik szerepelnek a Krím félsziget jogellenes elcsatolása és Oroszország Krím félszigettel szembeni agressziója után elfogadott szankciós jegyzéken; |
|
190. |
bírálja, hogy ezek a programok rendszeresen adómentességet vagy különleges adószabályozást nyújtanak a kedvezményezettek számára; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy ezek a kiváltságok akadályozhatják azt a célkitűzést, hogy minden polgár méltányosan járuljon hozzá az adórendszerhez; |
|
191. |
aggasztja, hogy a kérelmezők száma és származása, a rendszerek keretében állampolgárságot vagy tartózkodási engedélyt kapó magánszemélyek száma és az ezeken a rendszereken keresztül befektetett összegek és azok eredete nem átláthatók; nagyra értékeli, hogy egyes tagállamok nyíltan megadják azoknak a magánszemélyeknek a nevét és állampolgárságát, akik állampolgárságot vagy tartózkodási engedélyt kaptak e rendszerek alapján; arra ösztönöz más tagállamokat, hogy kövessék ezt a példát; |
|
192. |
aggasztja, hogy az OECD szerint a CBI- és RBI-rendszerekkel vissza lehet élni abból a célból, hogy aláássák a közös jelentéstételi standardokat és az átvilágítási eljárásokat, aminek eredményeként pontatlan vagy nem teljes beszámolókat nyújtanak be a közös jelentéstételi standardok alapján, különösen akkor, ha adóügyi illetőség szempontjából nem minden joghatóságot hoznak a pénzügyi intézmények tudomására; megjegyzi, hogy az OECD szerint a közös jelentéstételi standardok sértetlensége szempontjából potenciálisan nagy kockázatot azok a vízumrendszerek jelentenek, amelyek 10 %-nál alacsonyabb személyijövedelemadó-kulcsot biztosítanak az adófizetőnek az offshore pénzügyi eszközök után, és nem követelnek meg legalább 90 napos jelentős fizikai jelenlétet az aranyvízumot kínáló országban; |
|
193. |
aggasztja, hogy Málta és Ciprus olyan rendszerekkel rendelkezik (107), amelyek potenciálisan nagy kockázatnak teszik ki a közös jelentéstételi standardok sértetlenségét; |
|
194. |
azt a következtetést vonja le, hogy a CBI- és RBI-rendszerek lehetséges gazdasági haszna nem ellensúlyozza az általuk jelentett súlyos biztonsági, pénzmosási és adókijátszási kockázatokat; |
|
195. |
felszólítja a tagállamokat, hogy a lehető leghamarabb fokozatosan szüntessék meg az összes létező CBI- vagy RBI-rendszert; |
|
196. |
hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak eközben a CBI- és RBI-rendszerek adta előnyök kihasználásának feltételeként meg kell követelniük az adott országban való fizikai jelenlétet, és gondoskodniuk kell arról, hogy megfelelően elvégezzék az e rendszerek keretében állampolgárságot vagy tartózkodási engedélyt kérelmezők fokozott ügyfél-átvilágítását, ahogy azt az ötödik pénzmosási irányelv is megköveteli; hangsúlyozza, hogy az ötödik pénzmosási irányelv fokozott alaposságú ügyfél-átvilágítást ír elő kiemelt közszereplők esetében; kéri a tagállamokat annak biztosítására, hogy a kormányok viseljék a végső felelősséget a CBI- vagy RBI-programokban való részvételt kérelmezők átvilágításának elvégzéséért; felszólítja a Bizottságot, hogy szigorúan és folyamatosan ellenőrizze az ügyfél-átvilágítás CBI- és RBI-rendszerek keretében történő megfelelő végrehajtását és alkalmazását, amíg minden egyes tagállamban hatályon kívül nem helyezik azokat; |
|
197. |
megjegyzi, hogy egy tagállam tartózkodási engedélyének vagy állampolgárságának megszerzése az azt megkapó személy számára jogok és jogosultságok széles körét teszi elérhetővé az Unió egész területén, beleértve a schengeni térségben való szabad mozgás és tartózkodás jogát; kéri ezért a CBI- és RBI-programokat működtető tagállamokat, hogy azok végső visszavonásáig kellő gondossággal ellenőrizzék a kérelmezők személyét, és utasítsák vissza kérelmüket, ha biztonsági kockázatot jelentenek, beleértve a pénzmosást is; továbbá figyelmeztet a CBI- és RBI-rendszerek azon veszélyeire, amelyek a családegyesítéshez kapcsolódnak, melynek révén a CBI/RBI-kedvezményezettek családtagjai minimális vagy egyáltalán nem ellenőrzött módon szerezhetnek állampolgárságot vagy tartózkodási engedélyt; |
|
198. |
ezzel kapcsolatban kér minden tagállamot, hogy átlátható módon állítsák össze és tegyék közzé a CBI- és RBI-rendszereikkel kapcsolatos adatokat, beleértve az elutasított kérelmek számát és az elutasítások okát; felhívja a Bizottságot, hogy a rendszerek végleges visszavonásáig biztosítsa a tagállamok közötti jobb adatgyűjtést és információcserét azok CBI- és RBI-rendszerei keretében, beleértve az olyan kérelmezők vonatkozásában is, akiknek a kérelmét biztonsági okokból elutasították; |
|
199. |
úgy ítéli meg, hogy a CBI- és RBI-programok végleges hatályon kívül helyezéséig a tagállamoknak ugyanazokat a kötelezettségeket kell a közvetítőkre róniuk a CBI- és RBI-programok kereskedelme során, amelyek a pénzmosás elleni jogszabályok szerinti kötelezett szolgáltatókra is alkalmazandók, és felkéri a tagállamokat, hogy akadályozzák meg a CBI- és RBI-rendszerekhez kötődő összeférhetetlenségeket, amelyek abból adódhatnak, hogy a kormánynak az e rendszerek kialakításában, kezelésében és népszerűsítésében támogatást nyújtó magáncégek magánszemélyeknek is tanácsadást és támogatást nyújtanak azzal, hogy az alkalmasság vizsgálata céljából átvilágítják őket, illetve benyújtják az állampolgárságra vagy tartózkodási engedélyre irányuló kérelmeiket; |
|
200. |
üdvözli a Bizottság „Befektetői állampolgársági és letelepedési programok az Európai Unióban” című, 2019. január 23-i jelentését (COM(2019)0012), megjegyzi, hogy a jelentés megerősíti, hogy mindkét típusú rendszer súlyos kockázatot jelent a tagállamok és az Unió egésze számára, különösen a biztonság, a pénzmosás, a korrupció, az uniós szabályok megkerülése és az adókijátszás tekintetében, és hogy ezeket a súlyos kockázatokat tovább rontják a rendszerek átláthatóságának és irányításának hiányosságai; aggódik amiatt, hogy a Bizottságnak aggályai vannak azzal kapcsolatban, hogy a tagállamok által hozott intézkedések nem mindig enyhítik kellőképpen a rendszerek jelentette kockázatokat; |
|
201. |
tudomásul veszi a Bizottság azon szándékát, hogy szakértői csoportot hozzon létre az e rendszerek átláthatóságával, irányításával és biztonságával kapcsolatos kérdések kezelésére; üdvözli, hogy a Bizottság vállalta, hogy nyomon követi a vízummentességet élvező országok által a vízummentesség-felfüggesztési mechanizmus részeként végrehajtott befektetői állampolgársági programok hatását; kéri a Bizottságot, hogy koordinálja az elutasított kérelmekkel kapcsolatban a tagállamok között zajló információmegosztást; kéri a Bizottságot, hogy következő nemzetek feletti kockázatértékelése részeként értékelje az állampolgárságok és tartózkodási engedélyek értékesítésével kapcsolatos kockázatokat; kéri a Bizottságot, hogy mérje fel, milyen mértékben használták e rendszereket uniós országok állampolgárai; |
4.2. Szabadkikötők, vámraktárak és egyéb különleges gazdasági övezetek
|
202. |
üdvözli, hogy a szabadkikötők az ötödik pénzmosási irányelv alapján kötelezett szolgáltatóvá váltak, és kötelesek eleget tenni az ügyfél-átvilágítási követelményeknek, valamint jelenteni a gyanús ügyleteket a pénzügyi információs egységeknek; |
|
203. |
megjegyzi, hogy az Unión belül a vámszabad övezetre vonatkozó eljárás alapján hozhatók létre szabadkikötők; megjegyzi, hogy a vámszabad övezetek olyan zárt területek az Unió vámterületén, ahová a nem uniós áruk importvám, valamint egyéb terhek (azaz adók) vagy kereskedelempolitikai intézkedések nélkül vihetők be; |
|
204. |
emlékeztet arra, hogy a szabadkikötők a vámszabad övezetekben lévő raktárak, amelyek eredetileg a tranzitáruk tárolására szolgáló helyek voltak; sajnálja, hogy ezek azóta helyettesítő vagyontárgyak, köztük műalkotások, drágakövek, régiségek, arany és borgyűjtemények népszerű – és gyakran hosszú távú (108) – és ismeretlen forrásból finanszírozott tárolási helyévé váltak; hangsúlyozza, hogy a szabadkikötőket vagy a vámszabad övezeteket nem szabad adókijátszás céljára vagy az adóparadicsomokéval azonos hatások elérésre használni; |
|
205. |
megjegyzi, hogy a biztonságos tárolás mellett a szabadkikötők igénybevételének okai közé tartozik a nagyfokú titoktartás, valamint az importvámok és közvetett adók, például a héa és a fogyasztási adó megfizetésének elhalasztása; |
|
206. |
hangsúlyozza, hogy több mint 80 vámszabad övezet van az EU-ban (109), emellett pedig több ezer olyan raktár, amely „különleges tárolási eljárás” alá esik az Unióban, azaz olyan „vámraktárak”, amelyek hasonló fokú titoktartást és (közvetett) adókedvezményeket (110) kínálhatnak; |
|
207. |
megállapítja, hogy az Uniós Vámkódex alapján a vámraktárak szinte azonos jogi alapon állnak a szabadkikötőkkel; ezért azt ajánlja, hogy ezeket a pénzmosás és az adókijátszás kockázatának mérséklésére irányuló jogi intézkedések, például az ötödik pénzmosási irányelv alapján kezeljék azonos módon a szabadkikötőkkel; úgy véli, hogy a raktárakat megfelelő számú képzett személyzettel kell ellátni annak érdekében, hogy képesek legyenek elvégezni azon műveletek szükséges vizsgálatát, amelyeknek helyet adnak; |
|
208. |
megjegyzi, hogy a szabadkikötőkben történő pénzmosás kockázata közvetlenül összekapcsolódik a helyettesítő vagyontárgyak piacán folyó pénzmosás kockázataival; |
|
209. |
megjegyzi, hogy a DAC5 alapján 2018. január 1-jétől a közvetlen adókkal foglalkozó hatóságok „kérésre hozzáférést” kapnak a tényleges tulajdonosra vonatkozóan a pénzmosási irányelv alapján gyűjtött információk széles köréhez; megjegyzi, hogy a pénzmosás elleni uniós jogszabályok az abba vetett bizalomra épülnek, hogy a kötelezett szolgáltatók az ügyfél-átvilágítás során megbízható kutatást végeznek, és gondosan jelentik a gyanús ügyleteket, és ezáltal a pénzmosás elleni küzdelem őreivé válnak; aggodalommal jegyzi meg, hogy a szabadkikötők birtokában lévő információkhoz való „kérésre történő hozzáférés” csak nagyon korlátozott hatást fejthet ki a konkrét ügyekben (111); |
|
210. |
felhívja a Bizottságot annak megvizsgálására, hogy szabadkikötők vagy szállítási engedélyek milyen mértékben használhatók fel adókijátszás céljaira (112), továbbá felszólítja a Bizottságot, hogy terjesszen elő jogalkotási javaslatot a tényleges tulajdonosokra és a szabadkikötőkben, vámraktárakban és a különleges gazdasági övezetekben folyó ügyletekre vonatkozóan az illetékes hatóságok, köztük a bűnüldöző hatóságok, az adó- és vámhatóságok és az Europol közötti automatikus információcsere biztosítása érdekében, és e javaslatba foglalja bele a nyomonkövethetőségre vonatkozó kötelezettséget; |
|
211. |
kéri a Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatot az európai szabadkikötők rendszerének mihamarabbi kivezetése érdekében; |
|
212. |
megjegyzi, hogy a banktitok vége az olyan új eszközökbe való befektetések növekedését eredményezte, mint például a műtárgyak, ami az elmúlt évek során a műtárgypiac gyors növekedését vonta maga után; hangsúlyozza, hogy a vámszabad övezetek biztonságos és általában figyelmen kívül hagyott tárolóhelyet biztosítanak az ilyen eszközök számára, ahol a kereskedelem adómentesen folytatható, a tulajdonosok pedig rejtve maradhatnak, miközben maguk a műtárgyak egy szabályozatlan piacon maradnak az olyan tényezők miatt, mint például a piaci árak meghatározásával és a szakértők felkutatásával kapcsolatos nehézségek; rámutat, hogy például egy értékes festményt könnyebb a világ másik felére eljuttatni, mint egy annak értékével megegyező pénzösszeget; |
4.3. Adóamnesztia
|
213. |
emlékeztet (113) arra, hogy az amnesztiákat rendkívül óvatosan kell felhasználni vagy teljes mértékben tartózkodni kell használatuktól, mivel csak rövid távon jelentik az adóbeszedés egyszerű és gyors forrását, gyakran költségvetési kiskapuk bezárása érdekében alkalmazzák őket, de arra is ösztönözhetik az adóbefizetőket, hogy elkerüljék az adókat és megvárják a következő amnesztiát anélkül, hogy visszatartó erejű szankcióknak vagy bírságoknak lennének kitéve; felszólítja az adóamnesztiát életbe léptető tagállamokat, hogy mindig követeljék meg a kedvezményezettől, hogy mutassa be a korábban nem bejelentett vagyon forrását; |
|
214. |
felszólítja a Bizottságot, hogy értékelje a tagállamok által életbe léptetett korábbi amnesztiaprogramokat, valamint különösen a visszaszerzett állami bevételeket és az adóalap ingadozására gyakorolt közép és hosszú távú hatásokat; sürgeti a tagállamokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy a korábbi és jövőbeli adóamnesztiák kedvezményezettjeivel kapcsolatos releváns adatokat megfelelően megosszák az igazságügyi, bűnüldöző és adóhatóságokkal annak érdekében, hogy biztosítsák a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem érdekében elfogadott szabályok betartását és az egyéb pénzügyi bűncselekményekért való esetleges büntetőjogi felelősségre vonást; |
|
215. |
úgy véli, hogy a társasági adózással kapcsolatos magatartási kódexszel foglalkozó csoportnak kötelezően át kell világítania és tisztáznia kell minden egyes adóamnesztia-programot, mielőtt a tagállam bevezeti azt; úgy véli, hogy az olyan adófizetők vagy társaságok olyan tényleges tulajdonosai, akik már kedvezményezettjei egy vagy több adóamnesztiának, többé ne lehessenek jogosultak újabb adóamnesztiára; kéri az adóamnesztiában részesülő személyek adatait kezelő nemzeti hatóságokat, hogy kezdeményezzék a bűnüldöző hatóságoktól és az adócsaláson vagy adókijátszáson kívüli egyéb bűncselekmények kivizsgálásáért felelős más hatóságoktól érkező adatok hatékony cseréjét; |
4.4. Közigazgatási együttműködés
|
216. |
elismeri, hogy a közvetlen adók keretrendszere terén a közigazgatási együttműködés mára mind a magán, mind pedig a vállalati adófizetőket lefedi; |
|
217. |
hangsúlyozza, hogy a közigazgatási együttműködésre vonatkozó nemzetközi normák a minimális szintet írják elő; megjegyzi ezért, hogy a tagállamoknak tovább kell menniük annál, hogy mindössze a minimális normáknak feleljenek meg; kéri a tagállamokat, hogy továbbra is számolják fel a közigazgatási és jogi együttműködés minden akadályát; |
|
218. |
üdvözli, hogy a DAC1 által bevezetett automatikus információcserére vonatkozó átfogó norma elfogadásával és a megtakarítások adóztatásáról szóló 2003-as irányelv hatályon kívül helyezésével egységes uniós mechanizmus jött létre az információcserére; |
5. Pénzmosás elleni küzdelem
|
219. |
hangsúlyozza, hogy a pénzmosás különböző formákat ölthet, és hogy a tisztára mosott pénz különböző illegális tevékenységekből származhat, mint például korrupcióból, fegyver- és embercsempészetből, kábítószer-kereskedelemből, adókijátszásból és adócsalásból, és a terrorizmus finanszírozására szolgálhat; aggodalommal jegyzi meg, hogy a bűncselekményekből származó bevételeket évi 110 milliárd euróra becsülik az EU-ban (114), ami a teljes uniós GDP 1 %-ának felel meg; rámutat, hogy a Bizottság becslései szerint egyes tagállamokban a pénzmosási ügyek akár 70 %-a is határokon átnyúló jellegű (115); megjegyzi továbbá, hogy a pénzmosás nagyságrendjét az ENSZ (116) a globális GDP 2-5 %-ára, illetve 715 milliárd és 1,87 billió EUR közötti összegre becsüli; |
|
220. |
hangsúlyozza, hogy az Unión belüli pénzmosás különböző közelmúltbeli esetei Oroszországból, és különösen a Független Államok Közösségéből (FÁK) érkező tőkéhez, uralkodó elithez és/vagy állampolgárokhoz kapcsolódnak; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az európai pénzügyi rendszerbe pénzmosás céljából Oroszországból és a FÁK-államokból belépő, illegális tevékenységből származó és a továbbiakban bűncselekmények finanszírozására használt jövedelmek fenyegetést jelentenek az európai biztonságra és stabilitásra; hangsúlyozza, hogy ezek a jövedelmek veszélyeztetik az uniós polgárok biztonságát, és a jogkövető állampolgároknak és vállalatoknak versenytorzulásokat és tisztességtelen versenyhátrányokat okoznak; úgy véli, hogy a tőkekiáramlás – amelyet a származási ország gazdasági és közigazgatási problémáinak megoldása nélkül nem lehet visszaszorítani – és a pusztán bűnelkövetési szándékkal történő pénzmosás mellett ezek az ellenséges tevékenységek, amelyek célja az európai demokráciák, gazdaságuk és intézményeik gyengítése, olyan nagyságrendben valósulnak meg, hogy megingatják az európai kontinenst; a tagállamok között az Oroszországból az Unióba érkező tőke ellenőrzésével kapcsolatban folytatott együttműködés javítására szólít fel; |
|
221. |
megismétli az emberi jogok megsértésének Unió-szerte történő szankcionálására irányuló felhívását (117) az Egyesült Államok globális Magnyickij-törvényének hatására, amely lehetővé teszi vízumtilalmak és célzott szankciók alkalmazását, például olyan köztisztviselők vagy hivatalos minőségben eljáró személyek uniós joghatóság alá tartozó területeken található ingatlanjainak vagy ingatlanérdekeltségeinek zárolását, akik korrupciós esetekért vagy az emberi jogok súlyos megsértéséért felelősek; üdvözli, hogy a Parlament elfogadta az Európai Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló jelentést (118); szorgalmazza a bankok adóügyi illetőséggel nem bíró személyekhez tartozó portfólióinak és azok az Unió számára biztonsági kockázatot jelentő országokból származó részének fokozott ellenőrzését és felügyeletét; |
|
222. |
üdvözli a negyedik és ötödik pénzmosási irányelv elfogadását; hangsúlyozza, hogy ezek fontos lépést jelentenek az Unió által a bűncselekményekből származó pénz tisztára mosása elleni küzdelem és a terrorista tevékenységek finanszírozása elleni fellépés érdekében tett erőfeszítések hatékonyságának javítása terén; megjegyzi, hogy az Unió pénzmosás elleni keretrendszere főként a pénzmosás megelőzését célzó megközelítésen alapul, amely a hangsúlyt a gyanús ügyletek észlelésére és jelentésére helyezi; |
|
223. |
sajnálja, hogy a tagállamok elmulasztották a kitűzött határidőig teljesen vagy részben átültetni a negyedik pénzmosási irányelvet a nemzeti jogba, és hogy emiatt a Bizottságnak kötelezettségszegési eljárást kellett indítania ellenük, ami azzal is járt, hogy az érintett országokat az Európai Unió Bírósága elé idézték (119); felhívja a tagállamokat, hogy a lehető leghamarabb orvosolják ezt a helyzetet; különösen arra sürgeti a tagállamokat, hogy teljesítsék azon jogi kötelezettségüket, miszerint be kell tartaniuk az ötödik pénzmosási irányelv nemzeti jogba való átültetésére kitűzött 2020. január 10-i határidőt; kiemeli és üdvözli a Tanács 2018. november 23-i következtetéseit, amelyekben felkéri a tagállamokat, hogy az ötödik pénzmosási irányelvet már a 2020-as határidő előtt ültessék át nemzeti jogaikba; felhívja a Bizottságot, hogy teljes mértékben használja ki a szóban forgó eszközöket annak érdekében, hogy támogassa és biztosítsa, hogy a tagállamok a lehető leghamarabb megfelelően átültessék és végrehajtsák az ötödik pénzmosási irányelvet; |
|
224. |
emlékeztet az ügyfél-átvilágítás alapvető fontosságára az „ismerd az ügyfeledet” elv részeként, ami abban áll, hogy a kötelezett szolgáltatóknak megfelelően azonosítaniuk kell az ügyfeleiket és vagyonuk forrását, valamint az eszközök tényleges tulajdonosait, beleértve az anonim számlák zárolását is; sajnálja, hogy egyes pénzügyi intézmények és a hozzájuk kapcsolódó üzleti modellek aktívan elősegítették a pénzmosást; kéri a magánszektort, hogy amennyire csak tud, vállaljon aktív szerepet a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemben és a terrorista tevékenységek megelőzésében; felhívja a pénzügyi intézményeket, hogy aktívan vizsgálják felül belső eljárásaikat a pénzmosás kockázatának megelőzése érdekében; |
|
225. |
üdvözli a Tanács által 2018. december 4-én elfogadott cselekvési tervet, amely több olyan nem jogalkotási intézkedést foglal magában, amelyek célja a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni hatékonyabb küzdelem az EU-ban; felhívja a Bizottságot, hogy a cselekvési terv végrehajtásával kapcsolatos előrehaladásról rendszeresen tájékoztassa a Parlamentet; |
|
226. |
aggodalmát fejezi ki azon konkrét eljárások hiánya miatt, amelyek révén felmérhető és értékelhető az EKB Kormányzótanácsa tagjainak feddhetetlensége, különösen, ha formálisan bűncselekménnyel vádolják őket; kéri mechanizmusok bevezetését az EKB Kormányzótanácsa tagjai magatartásának és feddhetetlenségének vizsgálata és értékelése érdekében, és kéri védelmüket abban az esetben, ha a kinevezésre jogosult hatóság visszaél hatalmával; |
|
227. |
elítéli, hogy a pénzmosás elleni küzdelem követelményeinek végrehajtásában jelentkező rendszerszintű mulasztások a nem hatékony felügyelettel együtt ahhoz vezettek, hogy a közelmúltban több kiemelt pénzmosási ügy fordult elő az európai bankokban, amelyek az ügyfelek megismerésére és az ügyfél-átvilágításra vonatkozó legalapvetőbb követelmények rendszerszintű megsértésével voltak összefüggésben; |
|
228. |
emlékeztet arra, hogy az „Ismerd az ügyfeledet” elv és az ügyfél-átvilágítás elengedhetetlen, és továbbra is végig kell kísérniük a teljes üzleti kapcsolatot, és hogy az ügyfelek tranzakcióit folyamatosan és gondosan nyomon kell követni a gyanús és szokatlan tevékenységek észlelése érdekében; e tekintetben emlékeztet a kötelezett szolgáltatók azon kötelezettségére, hogy saját kezdeményezésükre azonnal tájékoztatniuk kell a nemzeti pénzügyi információs egységeket a pénzmosás, az alapul szolgáló bűncselekmények vagy a terrorizmus finanszírozása gyanúját felvető tranzakciókról; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Parlament erőfeszítései ellenére az ötödik pénzmosási irányelv végső eszközként továbbra is lehetővé teszi a vezetői állásban lévő természetes személy(ek) számára, hogy egy társaság vagy vagyonkezelő tényleges tulajdonosaiként kerüljenek nyilvántartásba vételre, miközben a valódi tényleges tulajdonos nem ismert, vagy gyanú merül fel vele kapcsolatban; felszólítja a Bizottságot, hogy a pénzmosás elleni uniós szabályok következő felülvizsgálata alkalmával értékelje egyértelműen e rendelkezésnek a tényleges tagállami tulajdonosokkal kapcsolatos, megbízható információk rendelkezésre állására gyakorolt hatását, és javasolja annak megszüntetését, amennyiben arra utaló jelek merülnének fel, hogy a rendelkezés elősegíti a tényleges tulajdonosok személyazonosságának elrejtését célzó visszaéléseket; |
|
229. |
megjegyzi, hogy egyes tagállamokban a nem igazolt eredetű vagyonokra vonatkozó mechanizmusok vannak érvényben a bűncselekményből származó vagyon nyomon követésére; hangsúlyozza, hogy ez a mechanizmus gyakran egy bírósági végzésből áll, amely kötelez egy súlyos bűncselekményben való részvétellel alaposan gyanúsítható személyt – vagy ilyen személlyel kapcsolatban álló személyt – arra, hogy megmagyarázza egy bizonyos ingatlannal kapcsolatos érdekeltségének jellegét és mértékét, valamint azt, hogy hogyan jutott az ingatlanhoz abban az esetben, ha felmerül annak az alapos gyanúja, hogy a kötelezett személy ismert jogszerűen szerzett bevételéből nem lenne képes fedezni az ingatlan megvásárlását; felkéri a Bizottságot, hogy értékelje egy ilyen intézkedés hatásait és megvalósíthatóságát uniós szinten; |
|
230. |
üdvözli egyes tagállamok azon döntését, hogy betiltják a bemutatóra szóló részvények kibocsátását, a jelenleg forgalomban lévőket pedig névre szóló értékpapírokká alakítják át; kéri a tagállamokat, hogy vegyék fontolóra hasonló intézkedések bevezetését országaikban, tekintettel az ötödik pénzmosási irányelvnek a tényleges tulajdonosokról és az azonosított kockázatokról való beszámolásra vonatkozó új rendelkezéseire; |
|
231. |
hangsúlyozza, hogy sürgősen hatékonyabb rendszert kell létrehozni az Unión belüli igazságügyi hatóságok közötti kommunikáció és információcsere érdekében, felváltva ezzel a bűnügyekben való kölcsönös jogsegély hagyományos eszközét, amely hosszadalmas és megterhelő eljárásokat eredményez, és ezért negatív hatással van a pénzmosási és más súlyos bűncselekmények ügyében folytatott, határokon átnyúló nyomozásokra; ismételten kéri a Bizottságot, hogy értékelje a jogalkotási fellépés szükségességét e tekintetben; |
|
232. |
kéri a Bizottságot, hogy mérje fel az olyan jogi konstrukciók pénzmosásban betöltött szerepét és pénzmosással kapcsolatos különös kockázatait – különösen az Egyesült Királyságban, valamint a brit korona függő területein és a tengerentúli területeken –, mint például a céltársaságok, a különleges célú gazdasági egységek és a nem jótékonysági célú alapok, és azokról tegyen jelentést a Parlamentnek; |
|
233. |
sürgeti a tagállamokat, hogy az államkötvények pénzügyi piacokra való kibocsátása során teljes mértékben feleljenek meg a pénzmosás elleni jogszabályoknak; úgy ítéli meg, hogy az ilyen pénzügyi műveletek esetében az átvilágítás szigorúan szükséges; |
|
234. |
megjegyzi, hogy csak a TAX3 bizottság megbízatása alatt három sajnálatos pénzmosási ügyet tártak fel, amelyeket uniós bankokon keresztül hajtottak végre: az ING Bank N.V. nemrégiben elismerte, hogy súlyos hiányosságok vannak a pénzmosás elleni átvilágítási eljárásainak alkalmazásában, és a Hollandia Államügyészi Szolgálatával kötött egyezség keretében (120) beleegyezett abba, hogy 775 millió eurót fizet; a lettországi ABLV Bank végelszámolást hajtott végre, miután az Egyesült Államok Pénzügyi Bűncselekmények Bűnüldöző Hálózata (FinCen) úgy döntött, hogy a pénzmosási aggályok miatt javasolja az ABLV egyesült államokbeli levelező számláinak betiltását (121), a Danske Bank pedig az észtországi fiókjához kapcsolódóan 15 000 ügyfelet és mintegy 9,5 millió tranzakciót átvilágító vizsgálatot követően beismerte, hogy a bank irányítási és ellenőrzési rendszerében meglévő jelentős hiányosságok miatt az észtországi fiókot gyanús ügyletekre lehetett felhasználni (122); |
|
235. |
aggodalommal állapítja meg, hogy a „Troika Laundromat” ügy felfedte, hogyan ment át 4,6 milliárd amerikai dollárnyi, Oroszországból és máshonnan származó összeg európai bankokon és vállalkozásokon; kiemeli, hogy a botrány középpontjában a Troika Dialog nevű, korábban az egyik legnagyobb orosz beruházási magánbank állt, és az a hálózat, amely lehetővé tehette az orosz uralkodó elit tagjai számára, hogy titkos, jogellenes eljárások segítségével részvényeket szerezzenek állami tulajdonú vállalatokban, ingatlanokat vásároljanak Oroszországban és külföldön, továbbá luxuscikkeket szerezzenek be; sajnálatát fejezi ki továbbá amiatt, hogy a jelentések szerint számos európai bank szerepet játszott ezekben a gyanús tranzakciókban, így a Danske Bank, a Swedbank AB, a Nordea Bank Abp, az ING Groep NV, a Credit Agricole SA, a Deutsche Bank AG, a KBC Group NV, a Raiffeisen Bank International AG, az ABN Amro Group NV, a Cooperatieve Rabobank U.A. és a Turkiye Garanti Bankasi A.S. holland egysége; |
|
236. |
megjegyzi, hogy a Danske Bank esetében az észtországi fiók 200 milliárd EUR-t meghaladó értékben bonyolított le be- és kimenő tranzakciókat (123) anélkül, hogy a bank a pénzmosás elleni és az ügyfelek megismerésére irányuló megfelelő belső eljárásokat léptetett volna életbe, ahogy azt később maga a bank is elismerte, valamint az észt és dán pénzügyi felügyeleti hatóságok is megerősítették; úgy véli, hogy ez a mulasztás a felelősségteljes magatartás teljes hiányát mutatja mind a bank, mind pedig az illetékes nemzeti hatóságok részéről; felszólítja az illetékes hatóságokat, hogy sürgősen értékeljék a pénzmosás elleni és az ügyfelek megismerésére irányuló eljárások megfelelőségét valamennyi európai bankban, hogy biztosítsák a pénzmosás elleni küzdelemről szóló uniós jogszabályok megfelelő végrehajtását; |
|
237. |
megjegyzi továbbá, hogy a Danske Bank észtországi fiókjának 6 200 ügyfeléről állapították meg, hogy gyanús ügyletekben vett részt, továbbá mintegy 500 ügyfél vett részt nyilvánosan bejelentett pénzmosási konstrukciókban, 177 volt összeköthető az oroszországi pénzmosási botránnyal, 75 pedig az azerbajdzsáni pénzmosási botránnyal, valamint 53 ügyfél olyan társaság volt, amelyeknek a címe és az igazgatói megegyeztek (124); kéri az illetékes nemzeti hatóságokat, hogy kövessék nyomon a Danske Bank észtországi fiókjának 6 200 ügyfele által végrehajtott, gyanús ügylet végcélját annak ellenőrzése érdekében, hogy a tisztára mosott pénzt nem használták-e további bűncselekmények céljaira; kéri az illetékes nemzeti hatóságokat, hogy megfelelően működjenek együtt ebben az ügyben, mivel a gyanús ügyletek láncolata egyértelműen határokon nyúlik át; |
|
238. |
rámutat arra, hogy az EKB visszavonta a máltai Pilatus Bank banki tevékenységek végzésére szóló engedélyét, miután az Egyesült Államokban letartóztatták Ali Szadr Haseminedzsadot, a Pilatus Bank elnökét és egyedüli részvényesét, többek között pénzmosási vádak miatt; hangsúlyozza, hogy az EBH azt a következtetést vonta le, hogy a máltai Pénzügyi Információs Elemzési Egység megsértette az uniós jogot, mivel egyebek mellett eljárási hiányosságok és a felügyeleti intézkedések elmaradása miatt nem látta el a Pilatus Bank hatékony felügyeletét; megjegyzi, hogy 2018. november 8-án a Bizottság hivatalos véleményt intézett a máltai Pénzügyi Információs Elemzési Egységhez, amelyben további intézkedésekre szólította fel annak érdekében, hogy megfeleljen jogi kötelezettségeinek (125). felhívja a máltai Pénzügyi Információs Elemzési Egységet, hogy tegyen lépéseket a vonatkozó ajánlásoknak való megfelelés érdekében; |
|
239. |
tudomásul veszi Málta Európai Unió melletti állandó képviselőjének a TAX3 bizottsághoz címzett levelét (126), amelyben válaszol a bizottság által egyes máltai kiemelt közszereplők az Egyesült Arab Emírségekben székhellyel rendelkező „17 Black” vállalathoz kapcsolódó lehetséges új pénzmosási és adókijátszási ügyekben történő állítólagos részvételével kapcsolatban felvetett aggályokra; sajnálja, hogy a beérkezett válaszok nem pontosak; aggodalmát fejezi ki a máltai hatóságok nyilvánvaló politikai tétlensége miatt; különösen aggódik amiatt, hogy a 17 Black állításai szerint úgy tűnik, hogy a máltai kormány legmagasabb köreihez tartozó kiemelt közszereplők is érintettek; felszólítja a máltai hatóságokat, hogy jogsegélykérő levél formájában kérjenek be bizonyítékokat az Egyesült Arab Emírségektől; felhívja az Egyesült Arab Emírségeket, hogy működjön együtt a máltai és az európai hatóságokkal, és biztosítsa, hogy a 17 Black bankszámláin befagyasztott pénzeszközök maradjanak befagyasztva mindaddig, amíg alapos vizsgálatra nem kerül sor; különösen kiemeli mind a máltai Pénzügyi Információs Elemzési Egység, mind pedig a máltai rendőrség függetlenségének hiányát; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy eddig nem hoztak intézkedéseket az állítólagos korrupciós ügyekben érintett kiemelt közszereplők ellen; hangsúlyozza, hogy a máltai vizsgálat szempontjából hasznos lenne egy eseti megállapodáson (127) alapuló közös nyomozócsoport létrehozása a folyamatban lévő nemzeti vizsgálatok függetlenségével és minőségével kapcsolatos súlyos kétségek eloszlatása érdekében, az Europol és az Eurojust támogatásával; |
|
240. |
megjegyzi, hogy Daphne Caruana Galizia oknyomozó újságíró meggyilkolásakor karrierje legnagyobb információkiszivárogtatási ügyén dolgozott, és az információk a máltai erőművet üzemeltető ElectroGas szervereiről származtak; megjegyzi továbbá, hogy a 17 Black tulajdonosa, aki az erőműért felelős máltai kiemelt közszereplőknek nagy pénzösszegeket utalt volna, az ElectroGas igazgatója és részvényese is egyben; |
|
241. |
aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy nő az egyéb jellegű üzleti tevékenységekkel, különösen az ún. „repülő pénz” és „hírhedt utcák” jelenséggel kapcsolatban elkövetett pénzmosási esetek száma; hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális közigazgatási és bűnüldöző hatóságok közötti erőteljesebb koordinációra és együttműködésre van szükség az európai városok e problémáinak kezeléséhez; |
|
242. |
tudatában van annak, hogy a pénzmosás elleni küzdelem jelenlegi jogi kerete eddig irányelvekből állt és a minimális harmonizáción alapult, ami ahhoz vezetett, hogy eltérő nemzeti felügyeleti és végrehajtási módszerek alakultak ki a tagállamokban; felszólítja a Bizottságot, hogy a pénzmosás elleni küzdelemről szóló jogszabályok jövőbeli felülvizsgálata során a kötelező hatásvizsgálatban értékelje, hogy az irányelv helyett nem lenne-e alkalmasabb jogi aktus a rendelet; ezzel összefüggésben szorgalmazza, hogy sürgősen alakítsák át rendeletté a pénzmosás elleni küzdelemről szóló jogszabályt, ha a hatásvizsgálat ezt ajánlja; |
5.1. Együttműködés a pénzmosás elleni és prudenciális felügyeleti szervek között az Európai Unióban
|
243. |
üdvözli, hogy a pénzmosás elleni szabályok megsértését vagy állítólagos megsértését feltáró közelmúltbeli ügyeket követően a Bizottság elnöke az Unió helyzetét értékelő beszédében 2018. szeptember 12-én kiegészítő intézkedéseket jelentett be; |
|
244. |
szorgalmazza a hitelintézetek, befektetési vállalkozások és biztosítók igazgatótanácsi tagjainak és részvényeseinek szükséges fokozott ellenőrzését és folyamatos felügyeletét az EU-ban, és hangsúlyozza különösen a banki engedélyek vagy azokkal egyenértékű különleges engedélyek visszavonásának nehézségeit; |
|
245. |
támogatja a Bizottság Jogérvényesülési és Fogyasztópolitikai Főigazgatóságának és a Pénzügyi Stabilitás, a Pénzügyi Szolgáltatások és a Tőkepiaci Unió Főigazgatóságának, az EKB-nak és az európai felügyeleti hatóságoknak a képviselőiből, valamint az európai felügyeleti hatóságok közös bizottsága pénzmosás elleni albizottságának elnökéből álló közös munkacsoport által végzett munkát, amely arra irányul, hogy felderítsék a jelenlegi hiányosságokat, és intézkedéseket javasoljanak a felügyeleti és végrehajtó ügynökségek közötti hatékony együttműködés és információcsere lehetővé tétele érdekében; |
|
246. |
azt a következtetést vonja le, hogy a pénzügyi intézmények pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem tekintetében történő felülvizsgálatával kapcsolatos koordináció jelenlegi szintje – különösen a határokon átnyúló esetekben – nem elégséges az ebben az ágazatban felmerülő jelenlegi kihívások kezelésére, és hogy az Unió jelenleg nem képes megfelelően végrehajtani a pénzmosás elleni összehangolt szabályokat és gyakorlatokat; |
|
247. |
szorgalmazza a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem megerősített keretéhez vezető hosszú távú célkitűzések értékelését az Európai Unió pénzmosás elleni és prudenciális felügyeleti szervei közötti zökkenőmentes együttműködés útitervének lehetséges elemeiről szóló vitaanyagban (128) említettek szerint, például egy uniós szintű mechanizmus létrehozását, hogy jobban összehangolják a pénzügyi szektorban a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel foglalkozó felügyeleti szervek tevékenységét, nevezetesen olyan helyzetekben, amikor a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemnek valószínűleg határokon átnyúló hatásai vannak, továbbá a pénzmosás elleni felügyelet lehetséges központosítását egy meglévő vagy új uniós szervben, amely felhatalmazást kap a harmonizált szabályok és gyakorlatok végrehajtására az Unió tagállamaiban; támogatja a pénzmosás elleni küzdelem felügyeletének központosítására irányuló további erőfeszítéseket, és úgy véli, hogy egy ilyen mechanizmus létrehozása esetén elegendő emberi és pénzügyi erőforrást kell biztosítani feladatainak hatékony végrehajtásához; |
|
248. |
emlékeztet arra, hogy az EKB hatás- és feladatkörébe tartozik a hitelintézetek engedélyének visszavonása, ha súlyosan megsértik a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem szabályait; megjegyzi ugyanakkor, hogy az EKB teljes mértékben a pénzmosás elleni nemzeti felügyeleti szervektől függ az ilyen, nemzeti hatóságok által észlelt szabálysértésekre vonatkozó információszolgáltatás terén; kéri ezért a pénzmosás elleni nemzeti hatóságokat, hogy megfelelő időben bocsássanak jó minőségű információkat az EKB rendelkezésére, hogy az megfelelően végezhesse feladatát; e tekintetben üdvözli az EKB, valamint az annak felügyeletéért felelős összes illetékes hatóság közötti információcsere gyakorlati szabályairól szóló többoldalú megállapodást, hogy a hitelintézetek és pénzügyi intézmények megfelelnek-e a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel kapcsolatos, negyedik pénzmosási irányelv szerinti kötelezettségeknek; |
|
249. |
úgy véli, hogy a prudenciális és a pénzmosás elleni felügyeletet nem lehet egymástól különválasztva kezelni; hangsúlyozza, hogy az európai felügyeleti hatóságok csak korlátozottan képesek számottevő szerepet betölteni a pénzmosás elleni küzdelem terén döntéshozatali szerkezetük, a hatáskörök hiánya és a korlátozott erőforrások miatt; hangsúlyozza, hogy az EBH-nak vezető szerepet kell vállalnia ebben a küzdelemben, miközben szorosan együtt kell működnie az Európai Értékpapírpiaci Hatósággal (ESMA) és az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatósággal (EIOPA), és ezért sürgősen elegendő emberi és anyagi erőforrásokat kell rendelkezésére bocsátani ahhoz, hogy hatékonyan hozzájáruljon a pénzügyi rendszer pénzmosási célú felhasználásának következetes és hatékony megelőzéséhez, többek között az illetékes hatóságok kockázatértékelései és a saját teljes keretrendszerén belüli felülvizsgálatok elvégzése révén; nagyobb nyilvánosságot kér e felülvizsgálatoknak, és kéri különösen a fontos információk Parlament és Tanács részére való rendszeres továbbítását nemzeti vagy uniós szinten feltárt súlyos hiányosságok esetén (129); |
|
250. |
megjegyzi, hogy megnövekedett a nemzeti pénzügyi felügyeletek fontossága; sürgeti a Bizottságot, hogy az EBH-val folytatott konzultációt követően tegyen javaslatot olyan mechanizmusokra, amelyek elősegítik a pénzügyi felügyeleti hatóságok közötti fokozott együttműködést és koordinációt; kéri hosszú távon a pénzmosás elleni különböző nemzeti hatóságok felügyeleti eljárásainak nagyobb mértékű összehangolását; |
|
251. |
üdvözli a pénzügyi intézmények prudenciális és pénzmosás elleni küzdelemmel kapcsolatos felügyeletét szabályozó uniós keret megerősítéséről szóló, 2018. szeptember 12-i bizottsági közleményt (COM(2018)0645), valamint a közleményben a felügyeleti konvergencia erősítése érdekében az európai felügyeleti hatóságok felülvizsgálatára megfogalmazott javaslatokat; úgy véli, hogy az EBH-nak uniós szinten vezető, koordináló és nyomon követő szerepet kell vállalnia a pénzügyi rendszer pénzmosással és terrorizmusfinanszírozási kockázatokkal szembeni hatékony védelme érdekében, tekintettel azoknak az Unió pénzügyi stabilitását érintő következményeire, amelyek a pénzügyi ágazat pénzmosás és terrorizmus finanszírozása céljából való visszaélésszerű használatából eredhetnek, valamint az EBH-nak mint a valamennyi tagállam felett felügyeleti joggal rendelkező hatóságnak a bankszektor ilyen visszaélésekkel szembeni védelme terén szerzett eddigi tapasztalatai alapján. |
|
252. |
tudomásul veszi az EBH-nak a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről szóló 2013/36/EU tőkekövetelmény-irányelv átültetésével kapcsolatos aggályait (130); üdvözli az EBH-nak a jelenlegi uniós jogi keretből eredő hiányosságok kezelésére irányuló javaslatait; kéri a tagállamokat, hogy gyorsan ültessék át nemzeti jogaikba a tőkekövetelményekről szóló irányelv közelmúltban elfogadott módosításait; |
5.2. Együttműködés a pénzügyi információs egységek (FIU-k) között
|
253. |
emlékeztet arra, hogy az ötödik pénzmosási irányelv értelmében a tagállamok kötelesek automatizált, központosított mechanizmusokat létrehozni, amelyek lehetővé teszik a bankszámlák és fizetési számlák tulajdonosainak gyors azonosítását, továbbá kötelesek biztosítani, hogy minden pénzügyi információs egység képes legyen megfelelő időben egy másik pénzügyi információs egység rendelkezésére bocsátani az ezekben a központosított mechanizmusokban tárolt információkat; hangsúlyozza az információkhoz kellő időben való hozzáférés fontosságát a pénzügyi bűncselekmények megelőzése és a vizsgálatok megszüntetése érdekében; felszólítja a tagállamokat e mechanizmusok kialakításának felgyorsítására, hogy a tagállamok pénzügyi információs egységei hatékonyan együtt tudjanak működni a pénzmosási tevékenységek felderítése és leküzdése érdekében; erőteljesen ösztönzi a tagállamok pénzügyi információs egységeit, hogy használják a FIU.net rendszert; megjegyzi, hogy ezen a területen is fontos az adatvédelem; |
|
254. |
úgy véli, hogy a pénzmosás hatékony leküzdése érdekében elengedhetetlen, hogy megfelelő erőforrások és kapacitások álljanak a nemzeti pénzügyi információs egységek rendelkezésére; |
|
255. |
rámutat, hogy a pénzmosási tevékenységek elleni hatékony küzdelem érdekében nemcsak a tagállamok pénzügyi információs egységei közötti, hanem a tagállamok és harmadik országok pénzügyi információs egységei közötti együttműködés is létfontosságú; tudomásul veszi a pénzügyi és egyéb információk bizonyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása céljából történő felhasználásának megkönnyítését szolgáló szabályokról, valamint a 2000/642/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv (131) jövőbeli elfogadására tekintettel az intézményközi tárgyalásokon elfogadott politikai megállapodásokat; |
|
256. |
kéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki szakosított képzéseket a pénzügyi információs egységek számára, különös tekintettel egyes tagállamok kisebb kapacitására; tudomásul veszi a 159 pénzügyi információs egységet tömörítő Egmont-csoport hozzájárulását, amelynek célja az pénzügyi információs egységek műveleti együttműködésének erősítése számos projekt folytatása és beindítása révén; várja a Bizottság értékelését a pénzügyi információs egységek harmadik országokkal folytatott együttműködésének keretéről, valamint az Unión belüli pénzügyi információs egységek közötti együttműködés fokozásának akadályairól és lehetőségeiről, többek között egy koordinációs és támogatási mechanizmus létrehozásának lehetőségéről; emlékeztet arra, hogy ezt az értékelést 2019. június 1-jéig el kell készíteni; kéri a Bizottságot, hogy ezt tekintse lehetőségnek arra, hogy jogalkotási javaslatot készítsen egy uniós pénzügyi információs egység – amely a közös vizsgálati munka és koordináció központjaként saját autonóm feladatkörrel és vizsgálati hatáskörökkel rendelkezne a határokon átnyúló pénzügyi bűnözés terén –, valamint egy korai előrejelző mechanizmus létrehozására vonatkozóan; azon a véleményen van, hogy egy uniós pénzügyi információs egységnek kiterjedt szerepkörrel kell rendelkeznie, koordinációt, valamint segítséget és támogatást biztosítva a tagállami pénzügyi információs egységek számára a határokon átnyúló ügyekben az információcsere kibővítése, valamint a határokon átnyúló ügyek közös elemzése és a munka hatékony összehangolása érdekében; |
|
257. |
felszólítja a Bizottságot, hogy aktívan működjön együtt a tagállamokkal az olyan mechanizmusok kialakításában, amelyek javítják és megerősítik a tagállamok és harmadik országok pénzügyi információs egységei közötti együttműködést; felszólítja a Bizottságot, hogy megfelelő időzítéssel lépjen fel ebben az ügyben az érintett nemzetközi fórumokon, például az OECD-ben és a Pénzügyi Akció Munkacsoportban (FATF); úgy véli, hogy az ennek eredményeként létrejött megállapodásokban megfelelően figyelembe kell venni a személyes adatok védelmét; |
|
258. |
felhívja a Bizottságot, hogy készítsen jelentést a Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben értékeli, hogy a tagállamok pénzügyi információs egységeinek státusza és szervezeti felépítése közötti különbségek gátolják-e az együttműködést a határokon átnyúló dimenzióval rendelkező súlyos bűncselekmények elleni küzdelemben; |
|
259. |
rámutat, hogy az információk feldolgozásában és a pénzügyi információs egységek közötti megosztásában nehézséget okoz az, hogy a tagállamok között és a különböző kötelezett szolgáltatók tekintetében nem szabványosították a gyanús ügylet bejelentésének formátumát és a gyanús ügylet bejelentésének küszöbét; felszólítja a Bizottságot, hogy az EBH támogatásával vizsgálja meg a kötelezett szolgáltatókra vonatkozó szabványosított bejelentési formátum mielőbbi létrehozására szolgáló mechanizmusokat, hogy a határokon átnyúló esetekben elősegítse és fokozza a pénzügyi információs egységek közötti információcserét és az információ feldolgozását, valamint hogy mérlegelje a gyanús ügyletekre vonatkozó jelentési küszöbök szabványosítását; |
|
260. |
kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a gyanús ügyletekre vonatkozó jelentések olyan automatizált lehívására szolgáló rendszer létrehozásának lehetőségét, amely lehetővé tenné a tagállamok pénzügyi információs egységeinek az olyan ügyletek, valamint azok kezdeményezőinek és kedvezményezettjeinek kikeresését, amelyeket különböző tagállamokban többször is gyanúsként jelentettek; |
|
261. |
arra bátorítja az illetékes hatóságokat és a pénzügyi információs egységeket, hogy vegyék fel a kapcsolatot a pénzügyi intézményekkel és a kötelezett szolgáltatókkal a gyanús tevékenységek bejelentésének javítása és az ilyen jelentések számának csökkentése érdekében, ezáltal biztosítva, hogy a pénzügyi információs egységek hasznosabb, célzottabb és teljesebb információkat kapjanak feladataik megfelelő ellátásához, miközben biztosítják az általános adatvédelmi rendeletnek való megfelelést; |
|
262. |
emlékeztet arra, hogy fontos fejleszteni a párbeszéd, a kommunikáció és az információcsere terén a hatóságok és a magánszektor egyes szereplői közötti kapcsolatokat, közismert nevükön a köz- és magánszféra közötti partnerségeket (PPP), különösen a pénzmosási irányelv hatálya alá tartozó kötelezett szolgáltatók számára, és kiemeli az egyetlen transznacionális PPP, az Europol pénzügyi információkkal foglalkozó, köz- és magánszféra közötti partnerségének létezését és pozitív eredményeit, amely előmozdítja a bankok, a pénzügyi információs egységek, a bűnüldöző hatóságok és a tagállamok nemzeti szabályozó hatóságai közötti stratégiai információcserét; |
|
263. |
támogatja a pénzügyi információs egységek és a bűnüldöző hatóságok, köztük az Europol közötti információcsere folyamatos javítását; úgy véli, hogy ilyen partnerséget kell létrehozni az új technológiák területén, ideértve a virtuális eszközöket is, a tagállamokban már létező műveletek hivatalossá tétele érdekében; kéri az Európai Adatvédelmi Testületet, hogy adjon további felvilágosítást az átvilágítási kötelezettségeik részeként személyes adatokat feldolgozó piaci szereplőknek, hogy azok megfelelhessenek az adatvédelemről szóló megfelelő előírásoknak; |
|
264. |
kiemeli, hogy a nemzeti felügyeleti hatóságok és a pénzügyi információs egységek közötti együttműködés fokozása és javítása döntő fontosságú a pénzmosás és az adókijátszás elleni hatékony küzdelem érdekében; továbbá hangsúlyozza, hogy a pénzmosás és adókijátszás elleni küzdelemhez a pénzügyi információs egységek és a vámhatóságok közötti jó együttműködés is szükséges; |
|
265. |
kéri a Bizottságot, hogy tegyen jelentést az uniós tagállamok pénzügyi információs egységeivel kapcsolatos helyzetről és fejleményekről az információterjesztés, -csere és -feldolgozás vonatkozásában, a panamai dokumentumokkal foglalkozó vizsgálóbizottság ajánlását (132) és a tagállamok pénzügyi információs egységeinek platformja által készített jelentést követve; |
5.3. Kötelezett szolgáltatók (hatály)
|
266. |
üdvözli, hogy az ötödik pénzmosási irányelv bővítette a kötelezett szolgáltatók jegyzékét, amelyen immár szerepelnek a virtuális pénzváltó és hagyományos pénzváltó szolgáltatók, a letétkezelő pénztárca-szolgáltatók, a műkereskedők és a szabadkikötők is; |
|
267. |
felszólítja a Bizottságot, hogy lépjen fel az ügyfél-átvilágítás végrehajtásának javítása, különösen annak pontosabb tisztázása érdekében, hogy az ügyfél-átvilágítás megfelelő alkalmazása mindig a kötelezett szolgáltató felelőssége, még akkor is, ha ez a tevékenység ki van szervezve, továbbá rendelkezni kell a mulasztás vagy összeférhetetlenség miatt kiszabandó szankciókról; hangsúlyozza, hogy az ötödik pénzmosási irányelv szerint a kötelezett szolgáltatók jogilag kötelesek fokozott ellenőrzéseket végezni és szisztematikus jelentéseket készíteni az olyan ügyfél-átvilágítások során, amelyeket olyan üzleti kapcsolatokkal vagy ügyletekkel kapcsolatban végeznek, amelyek a Bizottság által „magas kockázatú harmadik országként” azonosított országokat érintenek; |
5.4. Nyilvántartások
|
268. |
üdvözli, hogy a DAC5 hozzáférést biztosít az adóhatóságoknak a tényleges tulajdonosokra vonatkozó adatokhoz és egyéb ügyfél-átvilágítási információkhoz; emlékeztet arra, hogy ez a hozzáférés szükséges ahhoz, hogy az adóhatóságok megfelelően elláthassák feladataikat; |
|
269. |
megjegyzi, hogy az Unió pénzmosás elleni jogszabályai arra kötelezik a tagállamokat, hogy központi nyilvántartásokat hozzanak létre, amelyek teljes körű adatokat tartalmaznak a vállalatok és a kezelt vagyon tényleges tulajdonosairól, és előírják e nyilvántartások összekapcsolását is; üdvözli, hogy az ötödik pénzmosási irányelv annak biztosítására kötelezi a tagállamokat, hogy a tényleges tulajdonosokra vonatkozó információkat minden esetben hozzáférhetővé tegyék a nyilvánosság számára; |
|
270. |
megjegyzi azonban, hogy a kezelt vagyonok vonatkozásában a nemzeti nyilvántartások elvileg csak azok számára lesznek elérhetők, akik bizonyítani tudják a hozzáféréshez fűződő jogos érdeküket; hangsúlyozza, hogy a tagállamok továbbra is szabadon nyilvánossá tehetik a kezelt vagyonok tényleges tulajdonosainak nyilvántartásait, ahogy azt a Parlament már ajánlotta; felkéri a tagállamokat, hogy hozzanak létre szabadon hozzáférhető és nyílt adatnyilvántartásokat; mindenesetre emlékeztet arra, hogy az általuk kivethető díj nem haladhatja meg az információk rendelkezésre bocsátásának adminisztratív költségeit, beleértve a nyilvántartások karbantartási és fejlesztési költségeit; |
|
271. |
hangsúlyozza, hogy a tényleges tulajdonosok nyilvántartásának összekapcsolásáról a Bizottságnak kell gondoskodnia; úgy véli, hogy a Bizottságnak szorosan figyelemmel kell kísérnie az összekapcsolt rendszer működését, és észszerű határidőn belül értékelnie kell, hogy megfelelően működik-e, valamint ki kell-e egészíteni azt a tényleges tulajdonosok uniós nyilvántartásának létrehozásával vagy egyéb olyan eszközökkel, amelyek hatékonyan orvosolhatják az esetleges hiányosságokat; kéri a Bizottságot, hogy időközben dolgozzon ki és tegyen közzé technikai iránymutatásokat a tagállami nyilvántartások formátuma, interoperabilitása és összekapcsoltsága összehangolásának elősegítése érdekében; úgy véli, hogy a bizalmi vagyonkezelési konstrukciók tényleges tulajdonosaira ugyanolyan szintű átláthatóságnak kell vonatkoznia, mint az ötödik pénzmosási irányelv szerint a vállalatokra, a megfelelő biztosítékok rendelkezésre bocsátása mellett; |
|
272. |
aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a tényleges tulajdonosok nyilvántartásaiban szereplő információk nem mindig elégségesek és/vagy pontosak; ezért kéri a tagállamokat annak biztosítására, hogy a tényleges tulajdonosok nyilvántartásai tartalmazzanak ellenőrzési mechanizmusokat az adatok pontosságának biztosítására; kéri a Bizottságot, hogy felülvizsgálataiban értékelje az ellenőrzési mechanizmusokat és az adatok megbízhatóságát; |
|
273. |
szorgalmazza a tényleges tulajdonlás fogalmának szigorúbb és pontosabb meghatározását annak biztosítása érdekében, hogy azonosításra kerüljön minden olyan természetes személy, aki ténylegesen birtokol vagy ellenőriz egy jogi személyt; |
|
274. |
emlékeztet arra, hogy világos szabályokkal kell elősegíteni a tényleges tulajdonosok egyértelmű azonosítását, ideértve azt a bizalmi vagyonkezelésre és hasonló konstrukciókra vonatkozó kötelezettséget, hogy írásos formában is létezniük kell, és nyilvántartásba kell venni őket abban a tagállamban, ahol a bizalmi vagyonkezelőt létrehozták, igazgatják vagy működtetik; |
|
275. |
rámutat arra a problémára, hogy a külföldi postafiókcégeken keresztül európai városokban végrehajtott ingatlanberuházások formájában valósítanak meg pénzmosást; emlékeztet arra, hogy a Bizottságnak értékelnie kell, hogy mennyire szükséges és arányos intézkedés a föld- és ingatlan-nyilvántartásokban szereplő információk harmonizálása, ahogy azt is, hogy szükséges-e e nyilvántartások összekapcsolása; kéri a Bizottságot, hogy adott esetben jogalkotási javaslatot is csatoljon a jelentéshez; úgy véli, hogy a tagállamoknak a földek és ingatlanok tényleges tulajdonosaira vonatkozó információkat nyilvánosan hozzáférhetővé kell tennie; |
|
276. |
megerősíti az ötödik pénzmosási irányelvről szóló intézményközi tárgyalásokon megfogalmazott álláspontját az életbiztosítási szerződések tényleges tulajdonosaira vonatkozó nyilvántartások létrehozásáról; felhívja a Bizottságot, hogy értékelje annak megvalósíthatóságát és szükségességét, hogy az érintett hatóságok számára hozzáférhetővé tegyék az életbiztosítási szerződések és pénzügyi eszközök tényleges tulajdonosaira vonatkozó információkat; |
|
277. |
megjegyzi, hogy az ötödik pénzmosási irányelv értelmében a Bizottságnak elemeznie kell az egyes intézkedések és mechanizmusok uniós és tagállami szintű megvalósíthatóságát, lehetővé téve az Unión kívül bejegyzett vállalatok és egyéb jogi személyek tényleges tulajdonosaira vonatkozó információk gyűjtését és az ilyen információkhoz való hozzáférést; felszólítja a Bizottságot, hogy – amennyiben a megvalósíthatósági elemzés eredménye kedvező – nyújtson be jogalkotási javaslatot egy ilyen mechanizmusra; |
5.5. Technológiai kockázatok és virtuális eszközök, beleértve a virtuális fizetőeszközöket és kriptovalutákat
|
278. |
hangsúlyozza, hogy az új megosztott könyvelési technológiákban, például a blokklánc-technológiában pozitív lehetőségek rejlenek; ugyanakkor megjegyzi, hogy egyre gyakrabban élnek vissza az ezeken a technológiákon alapuló új fizetési és átutalási módszerekkel a bűncselekményből származó jövedelem tisztára mosása vagy egyéb pénzügyi bűncselekmények elkövetése céljából; elismeri, hogy figyelemmel kell kísérni a gyorsan változó technológiai fejlődést annak biztosítása érdekében, hogy a jogalkotás hatékonyan lépjen fel az új technológiákkal való visszaélések és a bűnözői tevékenységek elősegítő névtelenség ellen anélkül, hogy kisebbítené azok pozitív vonatkozásait; |
|
279. |
arra ösztönzi a Bizottságot, hogy alaposan vizsgálja meg azokat a fontos kriptoszereplőket, amelyek még nem tartoznak a pénzmosás elleni uniós jogszabályok hatálya alá, és szükség esetén bővítse a kötelezett szolgáltatók – különösen az egy vagy több virtuális fizetőeszköz átváltását is magukban foglaló ügyletek területén működő – szolgáltatók jegyzékét; ugyanakkor felszólítja a tagállamokat, hogy a lehető leghamarabb ültessék át az ötödik pénzmosási irányelv rendelkezéseit, amelyek kötelezővé teszik a virtuális pénzpénztárcák és a szolgáltatások cseréje esetén az ügyfelek azonosítását, ami rendkívül megnehezítené a virtuális fizetőeszközök anonim használatát; |
|
280. |
felhívja a Bizottságot, hogy szorosan kövesse nyomon a technológiai fejlődést, beleértve az innovatív pénzügyi technológiai üzleti modellek gyors elterjedését és az olyan új technológiák alkalmazását, mint a mesterséges intelligencia, a megosztott könyvelési technológiák, a kognitív számítástechnika és a gépi tanulás annak érdekében, hogy értékelje a technológiai kockázatokat és a lehetséges joghézagokat, valamint növelje a kibertámadásokkal vagy a rendszerleállással szembeni ellenálló képességet, nevezetesen az adatvédelem előmozdításával; arra ösztönzi az illetékes hatóságokat és a Bizottságot, hogy készítsenek mélyreható értékelést a megosztott könyvelési technológia alkalmazásaival járó esetleges rendszerszintű kockázatokról; |
|
281. |
hangsúlyozza, hogy a virtuális eszközök fejlődése és használata hosszú távú tendencia, amely a következő években várhatóan folytatódni és fokozódni fog, különösen a különféle célokra – például vállalati finanszírozásra – használt virtuális érmék használata révén; kéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki megfelelő uniós szintű keretrendszert e fejlemények kezelésére a nemzetközi szinten végzett munka és az európai szervek – például az ESMA – tapasztalatai alapján; úgy véli, hogy ennek a keretrendszernek biztosítania kell a virtuális eszközök által jelentett specifikus kockázatok elleni szükséges biztosítékokat, az innováció akadályozása nélkül; |
|
282. |
megjegyzi különösen, hogy a virtuális eszközök átláthatóságának hiánya pénzmosás és adókijátszás céljaira is használható; ezzel összefüggésben sürgeti a Bizottságot, hogy adjon egyértelmű iránymutatást azokról a feltételekről, amelyek fennállása esetén a virtuális eszközök meglévő vagy új pénzügyi eszközként besorolhatók lennének a MiFID II. irányelv alá, valamint azokról a körülményekről, amelyek esetén az uniós jogszabályok alkalmazandók az ICO-kibocsátásra; |
|
283. |
felhívja a Bizottságot, hogy értékelje az egyes virtuális eszközökre vonatkozó anonimitási szabályok betiltását, és amennyiben szükségesnek tartja, vegye fontolóra a virtuális eszközök pénzügyi eszközként történő szabályozását; úgy véli, hogy a pénzügyi információs egységek számára lehetővé kell tenni, hogy a virtuális fizetőeszközök és kriptovaluták címét összekapcsolják a virtuális eszközök tulajdonosával; úgy véli, hogy a Bizottságnak fel kell mérnie a virtuális eszközöket használók kötelező nyilvántartásba vételének lehetőségét; emlékeztet arra, hogy néhány tagállam már elfogadott különböző típusú intézkedéseket ezen ágazat bizonyos szegmensei, például az ICO-kibocsátások vonatkozásában, amelyek a jövőbeli uniós intézkedések számára inspirációt jelenthetnek; |
|
284. |
hangsúlyozza, hogy a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) nemrégiben rámutatott arra, hogy minden országnak sürgősen és összehangoltan fel kell lépnie annak megakadályozása érdekében, hogy a virtuális eszközöket bűncselekményekre és terrorizmusra használják fel, és arra ösztönözte valamennyi joghatóságot, hogy jogi és gyakorlati lépések révén akadályozzák meg a virtuális eszközökkel való visszaéléseket (133); kéri a Bizottságot, hogy keressen módot arra, hogy belefoglalja az FATF virtuális eszközök szabályozására vonatkozó javaslatait és standardjait az európai jogi keretbe; hangsúlyozza, hogy az Uniónak továbbra is szót kell emelnie a virtuális valutákra vonatkozó koherens és koordinált nemzetközi szabályozási keretrendszer mellett, a G20-ak keretében tett erőfeszítéseire építve; |
|
285. |
megismétli felhívását, hogy a Bizottságnak sürgősen értékelnie kell az e-játékokkal kapcsolatos tevékenységek pénzmosásra és adóbűncselekményekre történő felhasználását; úgy véli, hogy ez az értékelés elsődleges fontosságú; megjegyzi, hogy az e-játék-ágazat növekedésnek indult egyes joghatóságokban, köztük a brit korona függőségeiben, például a Man-szigeten, ahol az e-játék immár a nemzeti jövedelem 18 %-át teszi ki. |
|
286. |
tudomásul veszi az elektronikus azonosítással és a pénzmosás elleni távoli átvilágítási eljárásokkal kapcsolatban szakértői szinten végzett munkát, amely olyan kérdéseket vizsgál, mint a pénzügyi intézmények által használt elektronikus azonosítási (e-ID) lehetőségek és a pénzmosás elleni átvilágítási eljárások hordozhatósága az ügyfelek digitális azonosítása céljából; felhívja a Bizottságot, hogy e tekintetben értékelje az európai elektronikus azonosítási rendszer bevezetésének lehetséges előnyeit; emlékeztet arra, hogy fontos megtartani a helyes egyensúlyt az adatok és a magánélet védelme, valamint aközött, hogy az illetékes hatóságoknak nyomozás céljából hozzá kell férniük az információkhoz; |
5.6. Szankciók
|
287. |
hangsúlyozza, hogy a pénzmosás elleni küzdelemről szóló uniós jogszabályok megkövetelik a tagállamoktól, hogy meghatározzák a pénzmosás elleni szabályok megsértése esetén alkalmazandó szankciókat; hangsúlyozza, hogy ezeknek a szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük; kéri a pénzmosás elleni jogszabályok megsértéséért kiszabott pénzügyi szankciók végrehajtására vonatkozó egyszerűsített eljárások bevezetését a tagállamokban; |
|
288. |
sürgeti a tagállamokat, hogy a jogsértés típusára és jellegére, valamint a felelős személyre vonatkozó információk mellett a lehető leghamarabb és haladéktalanul tegyék közzé a kiszabott szankciók jellegére és értékére vonatkozó információkat is; kéri a tagállamokat, hogy olyan végrehajtó testületi tagok és más természetes személyek ellen is alkalmazzanak szankciókat és más intézkedéseket, akik a nemzeti jog szerint felelősek a pénzmosás elleni szabályok megsértése esetén (134); |
|
289. |
felhívja a Bizottságot, hogy kétévente tegyen jelentést a Parlamentnek a pénzmosás elleni jogszabályok megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó nemzeti jogszabályokról és gyakorlatokról; |
|
290. |
üdvözli a bűncselekményekből származó vagyon határokon átnyúló visszaszerzése érdekében a biztosítási intézkedést és a vagyonelkobzást elrendelő határozatok kölcsönös elismeréséről szóló, 2018. november 14-i (EU) 2018/1805 európai parlamenti és tanácsi rendelet (135) elfogadását, amelynek célja a bűncselekményből származó vagyon visszaszerzésének megkönnyítése, ezáltal pedig hozzá fog járulni a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni küzdelmet, valamint a bűnözők és terroristák finanszírozási forrásainak elvágását szolgáló uniós kapacitások megerősítéséhez szerte az Unióban; |
|
291. |
üdvözli a pénzmosás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló, 2018. október 23-i (EU) 2018/1673 európai parlamenti és tanácsi irányelv (136) elfogadását, amely új büntetőjogi rendelkezéseket vezet be, és elősegíti az illetékes hatóságok közötti hatékonyabb és gyorsabb határokon átnyúló együttműködést annak érdekében, hogy eredményesebben akadályozza meg a pénzmosást, valamint a terrorizmus és a szervezett bűnözés hozzá kapcsolódó finanszírozását; megjegyzi, hogy a tagállamoknak meg kell hozniuk a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy illetékes hatóságaik adott esetben a 2014/42/EU irányelvvel (137) összhangban befagyasszák, illetve elkobozzák az ezen irányelvben említett bármely bűncselekmény elkövetéséből vagy bűncselekményben való közreműködésből származó jövedelmet, valamint az ilyen bűncselekmények elkövetéséhez vagy az abban való közreműködéshez felhasznált vagy felhasználni szándékozott eszközöket; |
5.7. Nemzetközi dimenzió
|
292. |
megjegyzi, hogy az ötödik pénzmosási irányelv szerint a Bizottság meghatároz olyan, magas kockázatot jelentő harmadik országokat, amelyek pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni rendszereiben stratégiai hiányosságok tapasztalhatók; |
|
293. |
úgy véli, hogy figyelembe kell venni ugyan a nemzetközi szinten a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel összefüggésben nagy kockázatot jelentő harmadik országok azonosítása érdekében végzett munkát, különös tekintettel a FATF munkájára, azonban elengedhetetlen, hogy az Unió saját jegyzéket készítsen a nagy kockázatot jelentő harmadik országokról; üdvözli e tekintetben az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok azonosítása tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2019. február 13-i felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet (C(2019)1326), és sajnálja, hogy a Tanács kifogásolta a felhatalmazáson alapuló rendeletet; üdvözli ezenkívül a Bizottság felhatalmazáson alapuló, 2019. január 31-i rendeletét az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a hitelintézetek és pénzügyi intézmények által bizonyos harmadik országokban a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázat csökkentése érdekében hozandó minimális intézkedésekre és kiegészítő intézkedések típusaira vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (138); |
|
294. |
örömmel veszi tudomásul az (EU) 2015/849 irányelv alapján a nagy kockázatot jelentő harmadik országok azonosítására használt módszertant, amelyet 2018. június 22-én tettek közzé (139); örömmel fogadja a Bizottság „1. prioritású” országokra vonatkozó, 2019. január 31-i értékelését; |
|
295. |
hangsúlyozza, hogy biztosítani kell az összhangot és a kiegészítő jelleget a pénzmosás elleni küzdelem szempontjából kiemelt kockázatot jelentő országok jegyzéke és a nem együttműködő joghatóságok európai jegyzéke között; megismétli arra vonatkozó kérését, hogy a Bizottságnak központi szerepet kell játszania mindkét jegyzék kezelésében; felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa a joghatóságok átvilágítási folyamatának átláthatóságát; |
|
296. |
aggodalmát fejezi ki azon állítások miatt, amelyek szerint a svájci illetékes hatóságok nem végzik megfelelően feladatukat a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemben (140); felhívja a Bizottságot, hogy vegye figyelembe ezeket az elemeket a kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok jegyzékének aktualizálásakor, valamint a Svájc és az Unió közötti jövőbeli kétoldalú kapcsolatokban; |
|
297. |
kéri a Bizottságot, hogy nyújtson technikai segítséget a harmadik országok számára annak érdekében, hogy hatékony pénzmosás elleni rendszereket dolgozhassanak ki és azokat folyamatosan fejleszthessék; |
|
298. |
felhívja a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy az EU egységesen lépjen fel az FATF-en belül, és járuljon hozzá aktívan a reformról folytatott vitához annak érdekében, hogy megerősítse erőforrásait és legitimitását; felszólítja a Bizottságot, hogy megfigyelőként vonja be az Európai Parlament személyzetét a Bizottság FATF-hoz rendelt küldöttségébe; |
|
299. |
kéri a Bizottságot, hogy indítson globális kezdeményezést a tényleges tulajdonosok nyilvános központi nyilvántartásainak létrehozása érdekében a világ minden joghatósági területén; hangsúlyozza ezzel kapcsolatban az olyan nemzetközi szervezetek létfontosságú szerepét, mint az OECD és az ENSZ; |
6. Az adózás nemzetközi dimenziója
|
300. |
hangsúlyozza, hogy egy méltányos európai adórendszer megteremtéséhez méltányosabb globális adókörnyezetre van szükség; megismétli a harmadik országok folyamatban lévő adóreformjainak monitorozására irányuló kérését; |
|
301. |
tudomásul veszi a néhány harmadik ország által az adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás (BEPS) elleni határozott fellépés érdekében tett erőfeszítéseket; hangsúlyozza azonban, hogy ezeknek a reformoknak továbbra is összhangban kell lenniük a WTO meglévő szabályaival; |
|
302. |
úgy véli, hogy a bizottság által az USA adóreformjával kapcsolatban Washingtonban tett látogatás során gyűjtött információk és azok nemzetközi együttműködésre gyakorolt lehetséges hatása különösen fontos; megállapítja, hogy néhány szakértő szerint az USA adócsökkentésekről és munkahelyekről szóló 2017. évi törvényének néhány rendelkezése összeegyeztethetetlen a WTO meglévő szabályaival; megállapítja, hogy az USA adóreformjának bizonyos rendelkezései azt célozzák, hogy egyoldalúan és mindenfajta kölcsönösség nélkül revitalizálja az USA területének tulajdonítható transznacionális előnyöket (feltéve, hogy ezeket legalább 50 %-ban az USA területén teremtődnek); üdvözli, hogy a Bizottság jelenleg értékeli az USA új adóreformjának lehetséges szabályozási és kereskedelmi következményeit, különös tekintettel a BEAT, a GILTI és az FDII (141) rendelkezésekre; felkéri a Bizottságot, hogy az értékelés eredményeiről tájékoztassa a Parlamentet; |
|
303. |
megjegyzi, hogy az adójogszabályoknak a külföldi számlával rendelkező adóalanyok általi betartásáról szóló törvénnyel (FACTA) kapcsolatban két különböző típusú kormányközi megállapodás született annak elősegítése érdekében, hogy a FATCA illeszkedjen a nemzetközi törvényekhez (142); megjegyzi, hogy a megállapodások közül csak az egyik típus kölcsönös; sajnálatát fejezi ki e megállapodások kölcsönössége terén tapasztalható komoly egyensúlyhiány miatt, mivel az USA általában sokkal több információt kap a külföldi kormányoktól, mint amennyit nyújt; felszólítja a Bizottságot, hogy elemzés céljából térképezze fel a kölcsönösség mértékét az USA és a tagállamok közötti információcserében; |
|
304. |
felszólítja a Tanácsot, hogy hatalmazza fel a Bizottságot egy olyan megállapodásról folytatandó tárgyalásokra az USA-val, amely biztosítja a kölcsönösséget a FATCA-ban; |
|
305. |
megismétli a FATCA uniós polgárokra és különösen az „amerikainak tekinthető” személyekre gyakorolt káros hatásairól szóló, 2018. július 5-i állásfoglalásában (143) megfogalmazott javaslatokat, amelyekben arra szólítja fel a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy minden állampolgár, különösen az „amerikainak tekinthető” személyek alapvető jogai garantálva legyenek; |
|
306. |
felhívja a Bizottságot és a Tanácsot hogy terjesszen elő a FATCA-ra vonatkozó közös uniós megközelítést annak érdekében, hogy megfelelő védelmet biztosítson az európai állampolgárok (különösen az „amerikainak tekinthető” személyek) jogainak, és biztosítsa a kölcsönösséget az USA-val folytatott automatikus információcsere terén, lehetőleg a közös jelentéstételi standardoknak megfelelően; felhívja ugyanakkor a Bizottságot és a Tanácsot, hogy adott esetben vegyen fontolóra ellenintézkedéseket, például forrásadót, hogy egyenlő versenyfeltételeket biztosítson, ha az USA nem biztosítja a kölcsönösséget a FACTA keretében; |
|
307. |
kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy kövessék nyomon az olyan országok társasági adóval kapcsolatos új rendelkezéseit, amelyek nemzetközi megállapodás alapján működnek együtt az Unióval (144); |
6.1. Adóparadicsomok és az agresszív adótervezést elősegítő joghatóságok az Unióban és az Unión kívül
|
308. |
emlékeztet az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek közös uniós jegyzékének (a továbbiakban: uniós jegyzék) fontosságára, amely átfogó, átlátható, megbízható, objektívan ellenőrizhető és közösen elfogadott kritériumokon alapul, amelyeket rendszeresen aktualizálnak; |
|
309. |
sajnálattal veszi tudomásul, hogy az eredeti, uniós jegyzékbe vételi eljárás kizárólag harmadik országokra irányult; megjegyzi, hogy a Bizottság az európai szemeszter keretében néhány tagállam adórendszerében olyan hiányosságokat állapított meg, amelyek megkönnyítik az agresszív adótervezést; üdvözli mindazonáltal a társasági adózásra vonatkozó magatartási kódexszel foglalkozó csoport elnöke által a TAX3 bizottság 2018. október 10-i meghallgatásán tett nyilatkozatot, amely szerint a csoport megbízatásának felülvizsgálatával összefüggésben jelenleg megvitatás tárgyát képezi a tagállamok az uniós jegyzék összeállítására vonatkozó kritériumokkal megegyező kritériumok alapján történő átvilágításának lehetősége (145); |
|
310. |
üdvözli, hogy a Tanács 2017. december 5-én elfogadta az első uniós jegyzéket, és folyamatosan nyomon követi a harmadik országok által tett kötelezettségvállalásokat; megjegyzi, hogy a jegyzéket e kötelezettségvállalások értékelése alapján több alkalommal frissítették, és ennek következtében több országot töröltek róla; megállapítja, hogy a 2019. március 12-i felülvizsgálat következtében a jegyzék az alábbi adójogrendszereket tartalmazza: Amerikai Szamoa, Aruba, Guam, Barbados, Belize, Bermuda, Dominika, Fidzsi, Marshall-szigetek, Omán, Szamoa, Trinidad és Tobago, Egyesült Arab Emírségek, az Amerikai Virgin-szigetek, valamint Vanuatu; |
|
311. |
megállapítja, hogy két további országot és területet adtak hozzá a szürke jegyzékhez (Ausztrália és Costa Rica) (146); |
|
312. |
megjegyzi, hogy a nyolc legnagyobb közvetítő gazdaságban – Hollandia, Luxemburg, Hongkong, Brit Virgin-szigetek, Bermuda, a Kajmán-szigetek, Írország és Szingapúr – található azon globális befektetések több mint 85 %-a, amelyeket különleges célú gazdasági egységekbe fektettek, és hogy ezek gyakran adózási okokból helyezték székhelyüket az említett országokba (147); sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy ezek közül csak egy (Bermuda) szerepel jelenleg az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékén (148); |
|
313. |
hangsúlyozza, hogy az átvilágítási és monitoring eljárások nem átláthatóak, és nem egyértelmű, hogy sikerült-e valódi előrelépést elérni a jegyzékből törölt országok tekintetében; |
|
314. |
hangsúlyozza, hogy a Tanács és a magatartási kódexszel foglalkozó csoport értékelése a Bizottság által készített technikai eredménytáblából levezetett kritériumokon alapul, és hogy a Parlament jogilag nem vett részt ebben az eljárásban; ezzel összefüggésben felkéri a Bizottságot és a Tanácsot, hogy a jegyzék minden javasolt módosítása előtt részletesen tájékoztassák a Parlamentet; felszólítja a Tanácsot, hogy tegyen közzé rendszeres eredményjelentéseket a fekete és szürke listán szereplő joghatóságokról a magatartási kódexszel foglalkozó csoport által a Tanácsnak küldött rendszeres tájékoztatás részeként; |
|
315. |
felhívja a Bizottságot és a Tanácsot arra, hogy dolgozzanak ki ambiciózus és objektív módszertant, amely nem a kötelezettségvállalásokra, hanem a szóban forgó országokban megfelelően végrehajtott jogszabályok hatásának értékelésére támaszkodik; |
|
316. |
mélyen sajnálja, hogy az első jegyzék elkészítésének folyamata nem volt átlátható, és helyteleníti, hogy az Ecofin Tanács által a jegyzék összeállítására vonatkozóan megállapított kritériumokat nem objektív módon alkalmazták; ismételten hangsúlyozza, hogy a folyamatnak mindenfajta politikai befolyástól mentesnek kell lennie; üdvözli azonban az átláthatóság azáltal történő javítását, hogy közzétették a magatartási kódexszel foglalkozó csoport által átvilágított joghatóságoknak küldött leveleket, valamint a kézhez kapott kötelezettségvállalási leveleket; kéri a többi nyilvánosságra nem hozott levél közzétételét az ellenőrzés és a kötelezettségvállalások megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében; véleménye szerint azok a joghatóságok, amelyek nem járulnak hozzá kötelezettségvállalásaik közzétételéhez, gyanakvásra adnak okot arra vonatkozóan, hogy adóügyekben nem együttműködőek; |
|
317. |
üdvözli, hogy a magatartási kódexszel foglalkozó csoport a közelmúltban tisztázta a méltányos adóztatás kritériumait, különös tekintettel az érdemi gazdasági tevékenység hiányára vonatkozó kritériumra azon joghatóságok tekintetében, ahol a nincs társaságiadó-kulcs, vagy a kulcs 0 %-hoz közeli; felszólítja a tagállamokat, hogy dolgozzanak az uniós jegyzék összeállítási kritériumainak folyamatos javításán, hogy a jegyzék kiterjedjen az összes káros adózási gyakorlatra (149), nevezetesen az adókijátszás megkönnyítésének vizsgálatára irányuló részletes gazdasági elemzés és a 0 %-os adókulcs vagy a társasági adó hiánya önálló kritériumként való bevonásával; |
|
318. |
üdvözli az OECD-nek az érdemi tevékenységekkel kapcsolatos tényezőre vonatkozó új globális előírását, amely az adómentes vagy csak nominális adókulcsot alkalmazó joghatóságokra vonatkozik (150), és amelyet nagyban inspirált az EU által az uniós jegyzék összeállításával kapcsolatban végzett munka (151); felszólítja a tagállamokat, hogy sürgessék a G20-csoportot a fekete listára való felvétel OECD által megállapított kritériumainak megreformálására annak érdekében, hogy azok túlmutassanak az adózás átláthatóságán, és az adókijátszás és agresszív adótervezés kezelésére is kiterjedjenek; |
|
319. |
tudomásul veszi és üdvözli az EU és az egyesült Királyság tárgyalócsoportjai által az adózással kapcsolatban végzett, a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodástervezet (152) 4. mellékletében jelzett munkát; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az Egyesült Királyság EU-ból való kilépését követően az EU és az Egyesült Királyság rövidtávon eltérő politikákat alkalmazhat a pénzügyi bűncselekmények, az adókijátszás és az adókikerülés ellen, ami új gazdasági, adóügyi és biztonsági kockázatok megjelenéséhez vezetne; felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy azonnal reagáljanak az ilyen kockázatokra, és biztosítsák az EU érdekeinek védelmét; |
|
320. |
emlékeztet rá, hogy az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatok keretét meghatározó politikai nyilatkozat (153) 79. cikke szerint a jövőbeli kapcsolatnak biztosítania kell a nyílt és tisztességes versenyt az állami támogatásra, a versenyre, a szociális és munkaügyi normákra, a környezetvédelmi előírásokra, az éghajlatváltozásra és a releváns adóügyi kérdésekre vonatkozó előírások révén; aggodalommal veszi tudomásul Theresa May brit miniszterelnök bejelentését, amely szerint a G20 országok legalacsonyabb társasági adóját vezetik be az Egyesült Királyságban; felhívja az Egyesült Királyságot, hogy a nemzetközi közösség tagjaként továbbra is maradjon erős partner a jobb és hatékonyabb adózás biztosításában és a pénzügyi bűnözés elleni harcban; felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy amint harmadik országgá válik, foglalja bele az Egyesült Királyságot a nem együttműködő országok és területek közös uniós jegyzékének és a pénzmosás elleni küzdelemben hiányosságokkal rendelkező országok és területek közös uniós jegyzékének értékelésébe, beleértve a koronafüggőségeivel és tengerentúli területeivel való gazdasági kapcsolatainak részletes nyomon követését is |
|
321. |
kiemeli, hogy a kilépés határideje után bekövetkező fejleményektől függetlenül az Egyesült Királyság továbbra is az OECD tagja marad, amelyre kötelező érvénnyel vonatkoznak az OECD adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással kapcsolatos cselekvési tervének ajánlásai és a felelősségteljes adóügyi kormányzásra vonatkozó más tevékenységek; |
|
322. |
kéri, hogy Svájc sajátos esetére tekintettel, amelynél nem írtak elő pontos határidőt a Svájc és az EU közötti korábbi megállapodás miatt, az országot 2019 végéig vegyék fel az I. mellékletbe, feltéve, hogy addig a megfelelő eszkalációs eljárást követően vissza nem vonja nem megfelelő adószabályozását, amely lehetővé teszi a külföldi és belföldi jövedelem nem egyenlő megítélését, valamint a bizonyos típusú vállalatoknak nyújtott adóelőnyöket; |
|
323. |
aggodalommal állapítja meg, hogy a harmadik országok hatályon kívül helyezhetik az előírásoknak meg nem felelő adórendszereket, ám helyettük olyan új adórendszereket vezethetnek be, amelyek károsak lehetnek az Unióra nézve; hangsúlyozza, hogy ez különösen igaz lehet Svájc esetében; felhívja a Tanácsot, hogy megfelelő módon értékelje újra Svájcot és bármely más harmadik országot (154), amely hasonló jogszabályi változtatásokat vezet be (155); |
|
324. |
megjegyzi, hogy az EU és Svájc között zajló, a kölcsönös piacra jutás kétoldalú megközelítésének felülvizsgálatával kapcsolatos tárgyalások továbbra is folyamatban vannak; felszólítja a Bizottságot, hogy garantálja, hogy az EU és Svájc között létrejövő végleges megállapodás tartalmazzon a jó adóügyi kormányzásról szóló záradékot, amely az adókedvezmény formájában nyújtott állami támogatással, az adózással kapcsolatos automatikus információcserével, a tényleges tulajdonosokra vonatkozó információkhoz való nyilvános hozzáféréssel, valamint adott esetben a pénzmosás elleni rendelkezésekkel kapcsolatos konkrét szabályokat tartalmaz; kéri, hogy az uniós tárgyalók kössenek olyan megállapodást, amely többek között kiküszöböli a svájci felügyeleti rendszer hiányosságait (156), és védi a visszaélést bejelentő személyeket; |
|
325. |
üdvözli a 2019. március 12-i felülvizsgált uniós listát (157); üdvözli az azon országok kötelezettségvállalásairól és reformjairól szóló részletes értékelés közzétételét, amelyek a II. mellékletben szerepeltek az első uniós lista 2017. december 5-i közzétételekor; üdvözli, hogy a 2017-ben vállalt kötelezettségeknek köszönhetően a korábban a II. mellékletbe felvett országok átkerültek az I. melléklet szerinti jegyzékbe annak okán, hogy a reformokat 2018 végéig vagy a megállapított időkereten belül nem hajtották végre; |
|
326. |
aggályát fejezi ki amiatt, hogy a liechtensteini hitelintézeteknél bankszámlát vezető ausztriai lakosokra nem vonatkozik a közös jelentéstételi standardokról szóló törvény, ha tőkejövedelmük eszközstruktúrákból származik (magánalapítványok, magánintézmények, vagyonkezelő társaságok és hasonlók), és a liechtensteini hitelintézet gondoskodik az adózásról a kétoldalú egyezményeknek megfelelően; felszólítja Ausztriát, hogy e tekintetben módosítsa törvényét a közös jelentéstételi standardok joghézagainak megszüntetése érdekében; |
|
327. |
megjegyzi, hogy az OECD közvetlen külföldi befektetésekre vonatkozó legfrissebb adatai szerint Luxemburg és Hollandia külföldi befektetésállománya együttvéve meghaladja az Egyesült Államokét, és e külföldi beruházások túlnyomó többsége lényeges gazdasági tevékenységet nem folytató, különleges célú gazdasági egységet érint, Írország külföldi befektetésállománya pedig meghaladja Németországét és Franciaországét; rámutat, hogy a máltai Nemzeti Statisztikai Hivatal adatai szerint Máltán a külföldi beruházások 1 474 %-kal haladják meg az ország gazdaságának méretét; |
|
328. |
emlékeztet arra a kutatási tanulmányra, amelynek eredményei szerint hat uniós tagállamban lehetővé tett adókikerülés a többi 22 tagállamban 42,8 milliárd összegű adóbevétel-kiesést eredményez (158), ami azt jelenti, hogy ezen országok nettó kifizetési pozíciója ellensúlyozhatja a többi tagállamnak az adóalap tekintetében okozott veszteségeket; megjegyzi például, hogy Hollandia 11,2 milliárd EUR nettó költséget ró az Unió egészére, ami azt jelenti, hogy az ország a többi tagállamot adójövedelemtől fosztja meg multinacionális vállalatok és részvényeseik javára; |
|
329. |
emlékeztet arra, hogy az Unió és a tagállamok által az adócsalás, az adókikerülés és a pénzmosás ellen folytatott küzdelem javítása érdekében minden rendelkezésre álló adatot, a makrogazdasági adatokat is beleértve, eredményesen kell felhasználni; |
|
330. |
emlékeztet arra, hogy a Bizottság hét tagállamot (159) – Belgiumot, Ciprust, Magyarországot, Írországot, Luxemburgot, Máltát és Hollandiát – bírálta adórendszerüknek az agresszív adótervezést elősegítő hiányosságai miatt, azzal érvelve, hogy adópolitikájuk aláássa az egységes európai piac integritását; úgy véli, hogy ezeket az országokat úgy is lehet tekinteni, mint az agresszív adótervezést általában elősegítő országokat; kiemeli, hogy a Bizottság elismerte, hogy a fent említett tagállamok némelyike intézkedéseket hozott adórendszere javítására a Bizottság bírálatának kezelése érdekében (160); megjegyzi, hogy egy közelmúltbeli tanulmány (161) öt uniós tagállamot azonosított társasági adóparadicsomként: Ciprus, Írország, Luxemburg, Málta és Hollandia; hangsúlyozza, hogy az említett tagállamok kiválasztására alkalmazott kritériumok és módszerek magukban foglalták a káros adózási gyakorlatok, az agresszív adótervezést elősegítő intézkedések, valamint a gazdasági folyamatok torzulása átfogó értékelését az Eurostat adatai alapján, amelyek között szerepelt a nem rezidensek belföldi közvetlentőke-befektetései és a rezidensek külföldi közvetlentőke-befektetései, a jogdíjak, a kamatok és az osztalékmozgások kombinációja; felhívja a Bizottságot, hogy jelentős adóreformok végrehajtásáig jelenleg legalább ezt az öt tagállamot tekintse uniós adóparadicsomnak; |
|
331. |
kéri a Tanácsot, hogy tegyen közzé egy részletes értékelést azon joghatóságok kötelezettségvállalásairól, amelyek önként vállaltak kötelezettséget reformok végrehajtására, és amelyek a II. mellékletben szerepeltek az első uniós jegyzék 2017. december 5-i közzétételekor; |
6.2. Ellenintézkedések
|
332. |
ismételten felhívja az Uniót és tagállamait, hogy tegyenek hatékony és visszatartó erejű ellenintézkedéseket a nem együttműködő joghatóságokkal szemben annak érdekében, hogy az uniós jegyzék I. mellékletében szereplő országokat a jó adóügyi együttműködésre és az adójogszabályok betartására ösztönözzék; |
|
333. |
sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Tanács által javasolt ellenintézkedések többségét nemzeti hatáskörben hagyták; aggodalommal állapítja meg, hogy a TAX3 bizottság 2018. május 15-i meghallgatásán egyes szakértők (162) felhívták a figyelmet arra, hogy az ellenintézkedések talán nem ösztönzik kellőképpen a nem együttműködő joghatóságokat a szabálykövetésre, mert az uniós jegyzékről hiányzik néhány a legkirívóbb adóparadicsomok közül; úgy véli, hogy ez hiteltelenítni a jegyzék készítésének folyamatát, amire egyes szakértők is rámutattak; |
|
334. |
felszólítja a tagállamokat, hogy fogadjanak el szigorú ellenintézkedésekből – például forrásadók kivetéséből, közbeszerzési eljárásokból való kizárásból, fokozott ellenőrzési követelményekből és az ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó automatikus szabályokból – álló egységes csomagot azon vállalatok tekintetében, amelyek jelen vannak a jegyzéken szereplő, nem együttműködő országokban és területeken, kivéve, ha az adófizető ott tényleges gazdasági tevékenységet folytat; |
|
335. |
felkéri mind az adóhatóságokat, mind pedig az adófizetőket, hogy működjenek együtt a releváns tények összegyűjtésében, amennyiben a releváns tények és körülmények alapján az ellenőrzött külföldi társaság érdemi gazdasági tevékenységet folytat, valamint jelentős gazdasági jelenlétet mutat fel, és ehhez személyzettel, felszereltséggel, eszközállománnyal és helyiségekkel rendelkezik; |
|
336. |
megjegyzi, hogy a fejlődő országok nem mindig rendelkeznek az újonnan elfogadott nemzetközi vagy európai adózási szabályok végrehajtásához szükséges erőforrásokkal; kéri a Tanácsot, hogy zárja ki olyan ellenintézkedések alkalmazását, mint például a fejlesztési támogatás csökkentése; |
|
337. |
megjegyzi, hogy az ellenintézkedések elengedhetetlenek az adókijátszás, az agresszív adótervezés és a pénzmosás elleni küzdelemhez; megjegyzi továbbá, hogy az Európai Unió gazdasági befolyása arra is szolgálhat, hogy visszatartsa a nem együttműködő joghatóságokat és adófizetőket az e joghatóságok által kínált adózási joghézagok és káros adózási gyakorlatok kihasználásától; |
|
338. |
felszólítja az európai pénzügyi intézményeket (163), hogy egyes projektekben eseti alapon fontolják meg a megerősített és kibővített átvilágítás alkalmazását az uniós jegyzék II. mellékletében felsorolt joghatóságokra, annak elkerülése érdekében, hogy az uniós forrásokat olyan harmadik országbeli szervezetekbe, illetve azokon keresztül fektessék be, amelyek nem felelnek meg az uniós adószabályoknak; tudomásul veszi, hogy az EBB jóváhagyta a kevésbé szabályozott, nem átlátható és nem együttműködő joghatóságokra vonatkozó felülvizsgált politikáját, és kéri, hogy ezt a politikát rendszeresen tegyék naprakésszé, valamint foglaljanak bele az uniós normáknak megfelelő, fokozott átláthatósági követelményeket; felhívja az EBB-t, hogy tegye közzé politikáját, mihelyt az elfogadásra kerül; egyenlő versenyfeltételek és ugyanazon szintű normák alkalmazását kéri az összes európai pénzügyi intézményre; |
6.3. Az EU globális vezetői szerepe
|
339. |
megismétli az Unióhoz és a tagállamokhoz intézett kérését, hogy előzetes koordináció mellett vállaljanak vezető szerepet az adókijátszás, az agresszív adótervezés és a pénzmosás elleni globális küzdelemben, elsősorban a Bizottság által a kapcsolódó nemzetközi fórumokon tett kezdeményezéseken keresztül, beleértve az ENSZ-t, a G20-csoportot és az OECD-t, amelyek központi szerepet játszottak az adóügyekben, különösen a nemzetközi pénzügyi válság után; |
|
340. |
emlékeztet arra, hogy a többoldalú politikák és az országok, köztük a fejlődő országok közötti nemzetközi együttműködés továbbra is elsődleges eszköze a konkrét eredmények elérésének a kölcsönösség elvének tiszteletben tartása mellett; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy egyes olyan javaslatok, amelyek túlmutatnak az OECD BEPS-ajánlásain, és a nemzetközi szintű további eredményes munka alapjaként szolgálhatnának, a Tanácsnál elakadnak; |
|
341. |
meggyőződése, hogy az ENSZ keretén belül létrehozandó, jól felszerelt és megfelelő erőforrásokkal ellátott, adott esetben pedig végrehajtási hatáskörrel rendelkező kormányközi adóügyi testület biztosíthatná, hogy minden ország egyenrangú félként vehessen részt a káros a káros adózási gyakorlatok elleni hatékony küzdelmet és az adóztatási jogok megfelelő elosztását célzó globális adózási menetrend (164) kialakításában és reformjában; tudomásul veszi az arra irányuló közelmúltbeli kezdeményezéseket, hogy az ENSZ nemzetközi adóügyi együttműködési szakértői bizottsága az ENSZ keretében alakuljon át egy kormányközi globális adóügyi szervezetté (165); hangsúlyozza, hogy az ENSZ adózásról szóló modellegyezménye biztosítja az adóztatáshoz való jogoknak a forrásország és az illetőség szerinti ország közötti méltányosabb felosztását; |
|
342. |
szorgalmazza egy kormányközi csúcstalálkozó összehívását a fennmaradó szükséges globális adóreformokkal kapcsolatban, hogy előmozdítsák a nemzetközi együttműködést, és nyomást gyakoroljanak minden országra – különösen azok pénzügyi központjaira –, hogy feleljenek meg az átláthatóságra és a méltányos adózásra vonatkozó normáknak; felszólítja a Bizottságot, hogy kezdeményezzen egy ilyen csúcstalálkozót, a csúcstalálkozón pedig a BEPS cselekvési terv nyomon követéseként indítsák útjára az adóreformok második csomagját és tegyék lehetővé a fent említett globális kormányközi adóügyi szervezet létrehozását; |
|
343. |
tudomásul veszi a Bizottság által az OECD adóügyi átláthatósággal és információcserével foglalkozó globális fórumával, valamint a BEPS inkluzív keretével kapcsolatban a felelősségteljes adóügyi kormányzás magasabb szintje világszerte történő elérésének elősegítése érdekében tett intézkedéseket és hozzájárulásokat, továbbá azt, hogy emellett biztosítani kívánja, hogy a felelősségteljes adóügyi kormányzásra vonatkozó nemzetközi előírásokat az EU-n belül továbbra is teljes mértékben tiszteletben tartsák; |
6.4. Fejlődő országok
|
344. |
úgy véli, hogy az Unióban a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia erősítése, valamint a fejlődő országok adókapacitásainak javítása, valamint a fenntartható gazdasági fejlődést szolgáló saját erőforrásaik megtartása és mozgósítása szempontjából kiemelt jelentősége van annak, hogy támogassák a fejlődő országokat az adókijátszás és az agresszív adótervezés, valamint a korrupció és az illegális pénzügyi mozgásokat elősegítő titoktartás elleni küzdelemben; hangsúlyozza, hogy a stabil és modern jogi adózási keretek megteremtése érdekében meg kell növelni a fejlődő országok nemzeti adóhatóságai számára nyújtott pénzügyi és technikai segítségnyújtás arányát; |
|
345. |
üdvözli az EU és az Afrikai Unió közötti együttműködést az addisz-abebai adóügyi kezdeményezés (ATI), a nyersanyag-kitermelő iparágak átláthatóságára irányuló kezdeményezés (EITI) és a kimberley-i folyamat keretében; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák az Afrikai Unió országait az átláthatósági szabályok végrehajtásában; e tekintetben arra ösztönzi a nemzeti és regionális adóhatóságokat, hogy valósítsák meg az automatikus információcserét; emlékeztet rá, hogy célszerű az Interpol és az Afripol közötti szoros, megerősített együttműködés; |
|
346. |
emlékeztet arra, hogy a tagállamoknak a Bizottsággal együttműködve az adópolitikák és a kétoldalú adómegállapodások által a többi tagállamra és a fejlődő országokra gyakorolt hatás meghatározása érdekében el kell végezniük a tovagyűrűző hatások rendszeres elemzését; elismeri emellett, hogy e tekintetben a jó adóügyi kormányzással foglalkozó platform keretében már történt némi előrelépés; kéri a tagállamokat, hogy a tovagyűrűző hatások elemzését a Bizottság felügyeletével végezzék el; |
|
347. |
sürgeti a tagállamokat, hogy vizsgálják felül és tegyék naprakésszé a tagállamok és a harmadik országok közötti kétoldalú adómegállapodásokat az olyan joghézagok megszüntetése érdekében, amelyek az adókikerülés céljából ösztönzik az adózási megfontolásokból folytatott kereskedelmi gyakorlatokat; |
|
348. |
emlékeztet arra, hogy figyelembe kell venni a fejlődő országok jogi sajátosságait és kiszolgáltatottságát, elsősorban az automatikus információcserével összefüggésben, különös tekintettel az átmeneti időszakra és arra, hogy támogatásra van szükségük a kapacitásépítés terén; |
|
349. |
megjegyzi, hogy szorosabb együttműködést kell folytatni a regionális szervezetekkel, különösen az Afrikai Unióval az illegális pénzügyi mozgások és a magán- és közszférában elterjedt korrupció leküzdése érdekében; |
|
350. |
üdvözli, hogy minden érintett ország egyenlő félként vesz részt az inkluzív keretben, amely több mint 115 országot és joghatóságot egyesít az OECD/G20 BEPS-csomagjának végrehajtása érdekében folyó együttműködésben; felszólítja a tagállamokat, hogy támogassák az inkluzív keret mandátumának és működésének reformját, annak biztosítása érdekében, hogy figyelembe vegyék a fejlődő országok érdekeit; emlékeztet azonban arra, hogy több mint 100 fejlődő országot kizártak a BEPS cselekvési tervről szóló tárgyalásokból; |
|
351. |
elismeri, hogy a fejlődő országokban is léteznek adóparadicsomok; üdvözli a Bizottság javaslatát a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem terén a harmadik országokkal folytatott megerősített együttműködésre, és különösen a régiségek importengedélyének létrehozására; |
|
352. |
emlékeztet arra, hogy a szegénység csökkentését célzó, közpénzből származó fejlesztési támogatást nagyobb mértékben kell összpontosítani a megfelelő szabályozási keret bevezetésére, valamint az adóhatóságok és a jogellenes pénzmozgások elleni küzdelemmel foglalkozó intézmények megerősítésére; kéri, hogy ez a támogatás az erőforrás-gazdálkodással, a pénzügyi információkkal és a korrupcióellenes szabályozással kapcsolatos technikai szakértelem biztosításában öltsön formát; kéri, hogy ez a támogatás mozdítsa elő az adócsalás, adókijátszás, agresszív adótervezés és pénzmosás elleni regionális együttműködést is; hangsúlyozza, hogy ennek a támogatásnak a nyilvánosság hazai adópolitika feletti ellenőrzésének biztosítása érdekében a civil társadalmat és a médiát is támogatnia kell a fejlődő országokban; |
|
353. |
arra számít, hogy a Bizottság megfelelő erőforrásokat teremt elő a „nagyobb adóbevételek, észszerűbb közkiadások” elv érvényesítésére a kiemelt programjai keretében (166); |
|
354. |
összehangolt külső fellépésére szólítja fel az Uniót és a tagállamokat a politika minden szintjén, hogy támogassák a harmadik országokat, és különösen a fejlődő országokat a kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés elérésében, és egyetlen – különösen a pénzügyi – ágazattól való függés elkerülésében; |
|
355. |
emlékeztet arra, hogy az adóegyezményekről folyó tárgyalások során tisztességes bánásmódot kell biztosítani a fejlődő országok számára, figyelembe véve sajátos helyzetüket, és biztosítva az adóztatási jogok igazságos megosztását a valódi gazdasági tevékenység és értékteremtés alapján; kéri e tekintetben az ENSZ modellegyezményének minimumkövetelményként történő alkalmazását, valamint a szerződések tárgyalása során az átláthatóság biztosítását; elismeri, hogy az OECD-modellegyezmény több jogot biztosít az illetőség szerinti államnak; |
|
356. |
felkéri a Bizottságot, hogy a jelenlegi Cotonoui Megállapodás 2020. februári lejárta után illesszen be a pénzügyi bűncselekmények, az adókijátszás és az agresszív adótervezés elleni rendelkezéseket az AKCS-országokkal kötendő új megállapodásba; megjegyzi, hogy különösen fontos az ilyen rendelkezések adóügyi átláthatóságának hatékony végrehajtása; |
6.5. Harmadik országokkal kötött uniós megállapodások
|
357. |
emlékeztet arra, hogy a jó adóügyi kormányzás globális kihívás, amely mindenekelőtt globális megoldásokat követel; emlékeztet ezért arra az álláspontjára, hogy – az Unió kizárólagos hatásköreinek akadályozása nélkül – következetesen jó adóügyi kormányzásra vonatkozó záradékot kell beépíteni a harmadik országokkal kötött minden idevágó uniós megállapodásba annak biztosítása érdekében, hogy a vállalatok vagy közvetítők ne tudjanak visszaélni ezekkel a megállapodásokkal az adók kikerülése vagy kijátszása, illetve az illegális bevételek tisztára mosása érdekében; úgy véli, hogy ennek a záradéknak külön szabályokat kell tartalmaznia az adókedvezmények formájában nyújtott állami támogatásokról, az átláthatósági követelményekről és a pénzmosás elleni rendelkezésekről; |
|
358. |
arra ösztönzi a tagállamokat, hogy adott esetben a Bizottság támogatásával összehangolt módon használják kétoldalú kapcsolataikat az adott harmadik országokkal a pénzügyi információs egységek, az adóhatóságok és az illetékes hatóságok közötti további kétoldalú együttműködés kialakítására a pénzügyi bűncselekmények elleni küzdelem érdekében; |
|
359. |
megjegyzi, hogy a jó adóügyi kormányzásra vonatkozó záradékot tartalmazó politikai megállapodásokkal párhuzamosan az Unió szabadkereskedelmi megállapodásai olyan adózási kivételeket tartalmaznak, amelyek politikai mozgásteret biztosítanak az adókijátszás és pénzmosás elleni uniós megközelítés végrehajtására, például azzal, hogy rögzítik a jó adóügyi kormányzást, valamint ténylegesen alkalmazzák az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek uniós jegyzékét; megjegyzi továbbá, hogy a szabadkereskedelmi megállapodások előmozdítják az idevágó nemzetközi standardokat és azok végrehajtását a harmadik országokban; |
|
360. |
úgy véli, hogy az Unió nem köthet megállapodást az uniós jegyzék I. mellékletében szereplő nem együttműködő joghatóságokkal, amíg azok meg nem felelnek az EU felelősségteljes adóügyi kormányzásra vonatkozó normáinak; felszólítja a Bizottságot annak kivizsgálására, hogy az Unió jó adóügyi kormányzásra vonatkozó normáinak be nem tartása érinti-e a szabadkereskedelmi megállapodások vagy politikai megállapodások megfelelő működését azokban az esetekben, amikor a megállapodást már aláírták; |
|
361. |
emlékeztet arra, hogy a jó adóügyi kormányzásra és az átláthatóságra vonatkozó záradékokat, valamint az információcserét be kell építeni a harmadik országokkal kötött minden idevágó új uniós megállapodásba, a meglévő megállapodások esetében pedig ezekről a záradékokról a felülvizsgálat során kell tárgyalást folytatni tekintettel arra a tényre, hogy ezek az uniós külpolitika alapvető eszközei, azonban a konkrét szakpolitikai területtől függően különböző szintű hatásköröket érintenek; |
6.6. A tagállamok által kötött kétoldalú adóegyezmények
|
362. |
megjegyzi, hogy néhány szakértő szerint az uniós tagállamok által megkötött és jelenleg hatályos adóegyezmények közül több is korlátozza az alacsony és a közepes jövedelmű országok adójogait (167); hangsúlyozza, hogy az adóegyezményekre irányuló tárgyalások során az Európai Uniónak és tagállamainak be kell tartaniuk az EUMSZ 208. cikkében rögzített fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia elvét; hangsúlyozza, hogy az adóegyezmények megkötése a tagállamok előjoga; |
|
363. |
megjegyzi, hogy az adókikerülés által okozott veszteségek mértéke a többi régióhoz viszonyítva jelentősen nagyobb az alacsony és közepes jövedelmű országokban, különösen a Szubszaharai-Afrikában, Latin-Amerikában és a Karib-térségben, valamint Dél-Ázsiában (168); kéri ezért a tagállamokat, hogy tárgyalják újra a harmadik országokkal fennálló kétoldalú adóegyezményeiket a visszaélés elleni záradékok beillesztése, az egyezmények közötti különbségek kihasználásából eredő adóelőnyszerzés, és a fejlődő országok közötti negatív verseny megelőzése érdekében; |
|
364. |
felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül az összes érvényben lévő, illetve a tagállamok által harmadik országokkal aláírt adóegyezményt annak biztosítása érdekében, hogy mindegyik megfeleljen az új globális normáknak, például az adóalap-erózió és a nyereség-átcsoportosítás megakadályozása céljából az adóegyezmények kapcsolódó intézkedéseinek végrehajtásáról szóló többoldalú egyezménynek; megjegyzi, hogy a többoldalú egyezmény az OECD előírásait képviseli, amelyek meghatározása során nem vették figyelembe a fejlődő országok szükségleteit és az előttük álló kihívásokat; felkéri a Bizottságot, hogy intézzen ajánlásokat a tagállamokhoz a meglévő kétoldalú adóegyezményekkel kapcsolatban annak biztosítása érdekében, hogy azok tartalmazzák a visszaélés elleni általános szabályokat, és a valódi gazdasági tevékenységet és értékteremtést tartják szem előtt; |
|
365. |
tisztában van azzal, hogy a kétoldalú adóegyezmények nem tükrözik a digitalizált gazdaságok jelenlegi valóságát; kéri a tagállamokat, hogy a jelentős digitális jelenlétre kivetendő társasági adóval kapcsolatos bizottsági ajánlás alapján aktualizálják a kétoldalú adóegyezményeiket (169); |
6.7. Kettős adóztatás
|
366. |
üdvözli az adóztatás kettős elmaradásának elkerülésére szolgáló megerősített keretet; hangsúlyozza, hogy a kettős adóztatás megszüntetése rendkívül fontos a tisztességes adófizetőkkel szembeni egyenlő bánásmód és a bizalmuk aláásásának elkerülése érdekében; kéri a tagállamokat, hogy tartsák be a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményeiket, és komolyan és gyorsan működjenek együtt kettős adóztatás bejelentése esetében; |
|
367. |
üdvözli az európai uniós adóügyi vitarendezési mechanizmusokról szóló, 2017. október 10-i (EU) 2017/1852 tanácsi irányelv elfogadását, amely a BEPS 14. intézkedésében meghatározott standardot hajtja végre; rámutat arra, hogy az irányelv végrehajtási határideje (2019. június 30.) még nem járt le, és hogy a rendelkezéseket a hatékonyságuk és eredményességük biztosítása érdekében nyomon kell követni; |
|
368. |
felszólítja a Bizottságot, hogy gyűjtse össze és tegye közzé az információkat az előterjesztett és rendezett adóügyi jogviták számáról, a jogvita típusa, az évek és érintett országok szerinti bontásban, hogy nyomon lehessen követni a mechanizmust, és biztosítani lehessen hatékonyságát és eredményességét; |
6.8. Legkülső régiók
|
369. |
felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy az Unió legkülső régiói hajtsák végre a BEPS minimumszabályait és az adókikerülés elleni irányelvet; |
|
370. |
megjegyzi, hogy a Bizottság mélyreható vizsgálatot indított azzal kapcsolatban, hogy Portugália regionális támogatási programot alkalmazott-e a madeirai vámszabad területen (170); |
7. Közvetítők
|
371. |
üdvözli, hogy a közigazgatási együttműködésről szóló, nemrégiben elfogadott 6. irányelv (171) (DAC6) átfogóan meghatározta mind az „adótervezésben közreműködő” (172), mind pedig az „adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukció” fogalmát; felszólít a DAC6 hatálya alá tartozó ismertetőjegyek naprakésszé tételére többek között az osztalék-arbitrázs rendszerekre való kiterjesztésük érdekében, ideértve az osztalékok és a tőkenyereségek után járó adó-visszatérítéseket; felhívja a Bizottságot, hogy értékelje újra a DAC6 szerinti jelentéstételi kötelezettség belföldi ügyekre való kiterjesztését; emlékeztet az adótervezésben közreműködőknek a DAC6 keretében fennálló azon kötelezettségére, hogy jelenteniük kell az adózási jogszabályok strukturális joghézagain alapuló rendszereket az adóhatóságoknak, különös tekintettel a határokon átnyúló adókikerülési stratégiák növekvő számára; úgy véli, hogy az illetékes nemzeti hatóságok által károsnak ítélt rendszerekkel foglalkozni kell, és anonim módon nyilvánosságra kell hozni; |
|
372. |
megismétli, hogy az adótervezésben közreműködők alapvető szerepet játszanak a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elősegítésében, és felelősségre kell vonni őket ezekért a tevékenységekért; |
|
373. |
megismétli, hogy fokozott együttműködésre van szükség az adóhatóságok és a pénzügyi felügyeleti hatóságok között a pénzügyi közvetítők szerepének együttes és hatékony felügyelete érdekében, és arra való tekintettel, hogy az adózáshoz kapcsolódó egyes pénzügyi eszközök kockázatot jelenthetnek a pénzügyi piac stabilitására és piaci integritására nézve; |
|
374. |
úgy véli, hogy az Uniónak jó példával kell elöl járnia, és felszólítja a Bizottságot, hogy gondoskodjon arról, hogy az agresszív adótervezést és az adókijátszást elősegítő közreműködők ne adhassanak iránymutatást vagy tanácsot az ilyen ügyekkel kapcsolatban az Unió politikai döntéshozó intézményeinek; |
|
375. |
felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ismerjék el és kezeljék az összeférhetetlenségek abból eredő kockázatát, ha a jogi tanácsadás, az adótanácsadás és a könyvvizsgálói szolgáltatások nyújtása egyszerre történik a vállalati ügyfelek és a hatóságok számára is; hangsúlyozza, hogy ez az összeférhetetlenség különböző formákban mutatkozhat meg, ideértve például a fizetett tanácsadást igénylő közbeszerzési szerződéseket, az informális vagy nem fizetett tanácsadást, a hivatalos tanácsadói és szakértői csoportokat és a forgóajtó-jelenséget; hangsúlyozza ezért annak fontosságát, hogy átlátható módon jelezzék, milyen szolgáltatást nyújtanak egy adott ügyfélnek, és egyértelműen szétválasszák ezeket a szolgáltatásokat; megismétli az e témával kapcsolatos jelentésekbe (173) foglalt korábbi kéréseit; |
|
376. |
üdvözli az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról szóló 2006/43/EK irányelv módosításáról szóló, 2014. április 16-i 2014/56/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (174), és a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek jogszabályban előírt könyvvizsgálatára vonatkozó egyedi követelményekről és a 2005/909/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 537/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (175), különösen a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek jogszabályban előírt könyvvizsgálatát végző, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálókról és a könyvvizsgáló cégekről szóló rendelkezés végrehajtásának nyomon követését; kiemeli, hogy fontos a szabályok megfelelő alkalmazásának biztosítását; |
|
377. |
felszólítja a tagállamokat, hogy fontolják meg a BEPS 12. intézkedésében említett, minden olyan adó-és pénzügyi közvetítő számára kötelező adójelentés bevezetését, aki szakmai tevékenysége folyamán tudomást szerez visszaélésszerű vagy agresszív tranzakciók, eszközök vagy rendszerek létezéséről; |
|
378. |
kéri a könyvvizsgálók hétévenkénti rotációját az összeférhetetlenség elkerülése és a nem könyvvizsgálói szolgáltatások minimálisra csökkentése érdekében; |
|
379. |
megismétli, hogy azokat a pénzügyi intézményeket, tanácsadókat és egyéb közvetítőket, amelyek tudatosan, rendszerszinten és ismétlődő jelleggel segítik elő vagy kezdeményezik a pénzmosási és adókijátszási tevékenységeket, vagy az uniós jegyzéken szereplő országokban vagy területeken irodát, fióktelepet vagy leányvállalatot hoznak létre annak érdekében, hogy ügyfeleiknek agresszív adótervezési rendszereket biztosítsanak hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal kell sújtani; kéri, hogy ezeknek az intézményeknek vagy személyeknek a működési engedélyét vessék komoly felülvizsgálat alá, amennyiben elítélik őket csalárd magatartásért, vagy amennyiben tudomásuk van arról, hogy ügyfeleik vesznek részt ilyesmiben, valamint adott esetben korlátozzák az egységes piacon való működésüket; |
|
380. |
rámutat, hogy a szakmai titoktartás nem használható fel jogellenes gyakorlatok védelme és leplezése szándékával, és nem sértheti a törvény szellemét, nyomatékosan kéri, hogy a jogi képviselő és ügyfele közötti kiváltságon alapuló elv ne nehezítse meg a gyanús ügyletek vagy más, potenciálisan illegális tevékenységek bejelentését, az Európai Unió Alapjogi Chartája által szavatolt jogoknak és a büntetőjog általános elveinek sérelme nélkül; |
|
381. |
felszólítja a Bizottságot, hogy adjon ki iránymutatást az ügyvédi titoktartási kötelezettség értelmezéséről és alkalmazásáról, és húzzanak egyértelmű választóvonalat a hagyományos jogi tanácsadás és a pénzügyi szereplőként eljáró jogászok között az európai bíróságok ítélkezési gyakorlatával összhangban; |
8. A visszaélést bejelentő személyek és az újságírók védelme
|
382. |
úgy véli, hogy a magán és a közszférában visszaélést bejelentő személyek védelme kiemelkedő jelentőségű annak biztosításában, hogy megakadályozzák a jogellenes tevékenységeket és a törvényekkel való visszaélést, és hogy ezek a tevékenységek ne legyenek jövedelmezők; elismeri, hogy a visszaélést bejelentő személyek alapvető szerepet játszanak a demokrácia társadalomban való megerősítésében, a korrupció és az egyéb súlyos bűncselekmények vagy illegális tevékenységek elleni küzdelemben, és az EU pénzügyi érdekeinek védelmében; hangsúlyozza, hogy a visszaélést bejelentő személyek gyakran döntő fontosságú forrásai az oknyomozó újságírásnak, és ezért védeni kell őket a zaklatás és a megtorlás minden formájától; megjegyzi, hogy fontos minden bejelentési csatornát elérhetővé tenni; |
|
383. |
úgy véli, hogy védeni kell az oknyomozó újságírás forrásainak titkosságát, ezen belül a visszaélést bejelentő személyek névtelenségét, ha garantálni kívánjuk az oknyomozó újságírás által a demokratikus társadalom őreként betöltött szerepet; |
|
384. |
ezért úgy véli, hogy helyes előírni, hogy a titkosságra vonatkozó követelménytől való eltérésre csak olyan kivételes körülmények mellett kerülhessen sor, amikor a visszaélést bejelentő vagy nyilvánosságra hozó személy személyazonosságára vonatkozó információk közlése nyomozások vagy bírósági eljárások során, illetve mások szabadságainak (többek között az érintett személy védekezéshez való jogának) védelme érdekében az uniós vagy tagállami jog által előírt szükséges és arányos kötelezettség, és minden esetben az említett joghatóságok által előírt megfelelő biztosítékok fenntartásával; úgy véli, hogy a visszaélést bejelentő személy személyazonosságának titkosságára vonatkozó kötelezettség megszegése esetére megfelelő szankciókat kell előírni (176); |
|
385. |
megjegyzi, hogy az Egyesült Államok állami megrendelésekkel kapcsolatos visszaéléseket büntető törvénye (False Claims Act) szilárd alapot biztosít a visszaélést bejelentő személyek olyan esetekben történő jutalmazására, ahol a kormány visszafizetteti a csalás miatt elveszett közpénzt (177); hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államok igazságügyi minisztériumának jelentése szerinti a visszaélést bejelentő személyek a visszafizettetett 3,7 milliárd USD-ből 3,4 milliárd USD felderítéséhez és bejelentéséhez közvetlenül hozzájárultak; kéri a tagállamokat, hogy hozzanak létre biztonságos és bizalmas kommunikációt lehetővé tevő csatornákat az érintett hatóságokon és magánszektorbeli szervezeteken belüli visszaéléseket bejelentő személyek számára; |
|
386. |
felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a világszerte bevált gyakorlatokat (178) a visszaélést bejelentő személyek védelme és ösztönzése terén, és adott és szükséges esetben vegye fontolóra a meglévő jogszabályok felülvizsgálatát annak érdekében, hogy az EU hasonló rendszerei még hatékonyabbá váljanak; |
|
387. |
kéri egy általános uniós alap létrehozását, amely megfelelő pénzügyi támogatást nyújt a visszaélést bejelentő olyan személyek számára, akiknek a megélhetése kerül veszélybe bűncselekmény, vagy egyértelműen közérdekű tények nyilvánosságra hozatala miatt; |
|
388. |
aggasztja, hogy a visszaélést bejelentő személyeket a megtorlástól való félelem gyakran visszatartja attól, hogy jelentsék aggályaikat, és hogy amennyiben a megtorlást nem szorítják vissza vagy nem büntetik, ez még inkább visszatartja a visszaélést lehetségesen bejelenteni kívánó személyeket; úgy véli, hogy az a tény, hogy az ötödik pénzmosási irányelv elismeri a visszaélést bejelentő személyek azon jogát, hogy biztonságos módon (azaz bonyolult nemzetközi ügyek esetén egyetlen kapcsolattartó ponton keresztül) terjesszék elő panaszukat az illetékes hatóságoknak, amikor fenyegetésnek vagy megtorlásnak vannak kitéve, továbbá a hatékony jogorvoslathoz való joguk elismerése jelentősen javítja azoknak a magánszemélyeknek a helyzetét, akik a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozásának gyanúját jelentik a vállalaton belül vagy egy pénzügyi információs egységnek; sürgeti a tagállamokat, hogy időben ültessék át és megfelelően hajtsák végre az ötödik pénzmosási irányelvben meghatározott, a visszaélést bejelentő személyek védelméről szóló rendelkezéseket; |
|
389. |
üdvözli az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelmével kapcsolatban az Európai Parlament és a Tanács között folytatott intézményközi tárgyalások eredményét, és felhívja a tagállamokat, hogy a lehető leghamarabb fogadjanak el új előírásokat a visszaélést bejelentő személyek védelme érdekében olyan intézkedések révén, mint az egyértelmű bejelentési csatornák, a bizalmas eljárás, a jogi védelem, valamint a visszaélést bejelentő személyek üldözését megkísérlő személyekkel szembeni szankciók; |
|
390. |
emlékeztet arra, hogy az uniós tisztviselők a személyzeti szabályzat és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek (179) szerinti, visszaélést bejelentő személyek védelmét élvezik, és felkéri a tagállamokat, hogy vezessenek be hasonló előírásokat köztisztviselőik számára; |
|
391. |
úgy véli, hogy a munkaszerződések és az elbocsátási megállapodások részét képező titoktartási megállapodások semmi esetre sem akadályozhatják a munkavállalókat abban, hogy az illetékes hatóságoknak bejelentsék a jogszabályok és az emberi jogok megsértésének gyanúját (180); felszólítja a Bizottságot, hogy értékelje a visszaélésszerű titoktartási megállapodások elleni jogalkotási fellépés lehetőségét; |
|
392. |
megjegyzi, hogy a TAX3 bizottság felkérte a Julius Bär és a Danske Bank ügyében a visszaélését bejelentő személyeket, hogy tanúskodjanak a nyilvános parlamenti meghallgatáson (181); aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a visszaélést bejelentő személyek védelme a pénzügyi intézményekben nem teljes mértékben kielégítő, és hogy mind a munkaadók, mind a hatóságok megtorlásától való félelmük megakadályozhatja a visszaélést bejelentő személyeket abban, hogy bejelentsék a jogsértéseket; rendkívül sajnálja, hogy a Danske Bank ügyében a visszaélést bejelentő személy jogi korlátozások miatt nem tudta szabadon és teljes körűen megosztani a bankkal kapcsolatos belső információit; |
|
393. |
sajnálja, hogy a dán pénzügyi felügyeleti hatóság nem vette fel a kapcsolatot azzal a visszaélést bejelentővel, aki a Danske Banknál folyó súlyos pénzmosási tevékenységeket jelentette; úgy véli, hogy ez a mulasztás a dán pénzügyi felügyeleti hatóság súlyos gondatlanságának minősül, mivel nem tett eleget azon kötelességének, hogy lefolytassa a megfelelő vizsgálatokat a bankon keresztül lebonyolított nagymértékű és rendszerszintű pénzmosásra vonatkozó súlyos állításokat követően; felszólítja az érintett uniós és tagállami hatóságokat, hogy teljes körűen használják fel a visszaélést bejelentő személyek által szolgáltatott információkat, és a tőlük kapott információk alapján gyorsan és határozottan lépjenek fel; |
|
394. |
kéri tagállamokat, hogy az Európa Tanácson belül szorosan működjenek együtt annak érdekében, hogy a visszaélést bejelentők védelméről szóló ajánlást az Európa Tanácshoz valamennyi tagállama ültesse át a nemzeti jogába; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a nemzetközi fórumokon vállaljanak vezető szerepet a visszaélést bejelentő személyek védelmére vonatkozó, kötelező érvényű nemzetközi előírások elfogadásának előmozdításában; |
|
395. |
megjegyzi, hogy a visszaélést bejelentő személyek személyazonosságának bizalmas kezelése mellett, amely elengedhetetlen a bejelentő személy védelmének biztosításához, az anonim bejelentők számára további védelmet kell biztosítani a megvádoltak általi általánosított fenyegetések és az anonim bejelentést tevő személyek hiteltelenítésére irányuló támadások ellen; |
|
396. |
elismeri az újságírók előtt álló nehézségeket, amikor pénzmosási, adócsalási, adókijátszási és agresszív adótervezési ügyekben folytatnak oknyomozást, és ilyen ügyekről számolnak be; aggódik, amiért az oknyomozó újságírókat gyakran fenyegetések és megfélemlítések érik, ideértve közéleti részvétel elleni stratégiai perek révén alkalmazott jogi megfélemlítést is; felhívja a tagállamokat, hogy javítsák az újságírók, különösen a pénzügyi bűncselekmények vizsgálatában részt vevő újságírók védelmét; |
|
397. |
felhívja a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb hozzon létre az oknyomozó újságírás pénzügyi támogatására szolgáló rendszert, adott esetben egy állandó, elkülönített költségvetési tétel révén a független, minőségi tömegtájékoztatás és az oknyomozó újságírás támogatására az új többéves pénzügyi kereten belül; |
|
398. |
súlyosan elítéli az újságírók elleni erőszakot; döbbenettel emlékezik meg arról, hogy az elmúlt években pénzmosási vonatkozású kétes tevékenységeket vizsgáló újságírókat gyilkoltak meg Máltán és Szlovákiában (182); hangsúlyozza, hogy az Európa Tanács szerint az újságírók ellen elkövetett visszaélések és bűncselekmények jelentős visszatartó hatást gyakorolnak a véleménynyilvánítás szabadságára, és felerősítik az öncenzúra jelenségét; |
|
399. |
sürgeti a máltai hatóságokat, hogy használjanak fel minden rendelkezésre álló erőforrást annak érdekében, hogy előrelépést tegyenek Daphne Caruana Galizia oknyomozó újságíró meggyilkolását megrendelő felbujtók azonosítása terén; üdvözli a 26 nemzetközi újságírói és a tömegtájékoztatás szabadságáért küzdő szervezet azon kezdeményezését, hogy induljon független nyilvános vizsgálat a Daphne Caruana Galizia meggyilkolásának ügyében, és vizsgálják meg azt is, hogy a gyilkosságot el lehetett volna-e kerülni; sürgeti a máltai kormányt, hogy ezt a független nyilvános vizsgálatot haladéktalanul kezdje meg; megjegyzi azt is, hogy a máltai kormány a szakértelme megerősítése érdekében felvette a kapcsolatot nemzetközi szervezetekkel, például az Europollal, az FBI-jal és a Dán Kriminalisztikai Intézettel; |
|
400. |
üdvözli, hogy a szlovák hatóságok vádat emeltek a Ján Kuciak és Martina Kušnírová meggyilkolása mögött álló feltételezett felbujtó és a gyilkosságok feltételezett elkövetői ellen; arra ösztönzi a szlovák hatóságokat, hogy folytassák a nyomozást a gyilkosságok ügyében, és gondoskodjanak az ügy valamennyi szempontjának teljes körű kivizsgálásáról, beleértve a bűncselekményekhez kapcsolódó esetleges politikai szálakat is; felszólítja a szlovák hatóságokat, hogy teljes körűen vizsgálják ki a Ján Kuciak nyomozásai során feltárt nagymértékű adókijátszási, héacsalási és pénzmosási ügyeket; |
|
401. |
sajnálja, hogy az oknyomozó újságírók, köztük Daphne Caruana Galizia, gyakran áldozatai visszaélésszerűen indított pereknek, amelyek célja a cenzúrázásuk, megfélemlítésük és elhallgattatásuk azáltal, hogy addig terhelik őket a jogi védelem költségeivel, amíg kénytelenek felhagyni a bírálattal és a ellenállással; emlékeztet arra, hogy ezek a visszaélésszerűen indított perek fenyegetik az alapvető demokratikus jogokat, például a véleménynyilvánítás szabadságát, a sajtószabadságot és a szabad információterjesztéshez és információszerzéshez való jogot; |
|
402. |
felszólítja a tagállamokat, hogy léptessenek életbe mechanizmusokat a közéleti részvétel elleni stratégiai perek megakadályozása érdekében; úgy véli, hogy ezeknek a mechanizmusoknak kellően figyelembe kell venniük a jó hírnévhez való jogot; felszólítja a Bizottságot, hogy értékelje a ezen a területen teendő konkrét jogalkotási fellépés lehetőségét és jellegét; |
|
403. |
sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a svájci rágalmazási törvényeket Svácjban és világszerte a kritikusok elhallgattatására használják, mivel a bizonyítás terhe az alperesre, nem pedig a felperesre hárul; kiemeli, hogy ez nemcsak az újságírókat és a visszaélést bejelentő személyeket érinti, hanem az Európai Unióban működő jelentéstételt végzőket és a tényleges tulajdonosi nyilvántartás alapján kötelezett személyeket is, mivel abban az esetben, ha svájci tényleges tulajdonosok bejelentésére vonatkozik a kötelezettség, a bejelentő személy ellen rágalmazás miatt Svájcban büntetőeljárás indulhat (183); |
9. Intézményi szempontok
9.1. Átláthatóság
|
404. |
üdvözli a jó adóügyi kormányzással foglalkozó platform munkáját; megjegyzi, hogy a platform megbízatása 2019. június 16-ig szól; kéri e megbízatás meghosszabbítását vagy megújítását annak biztosítása érdekében, hogy a civil társadalom érdekeit és szakértelmét a tagállamok és a Bizottság meghallgassák; arra bátorítja a Bizottságot, hogy terjessze ki a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel foglalkozó szakértői csoport (EGMLTF) szakértői körét a magánszektorból (vállalkozások és nem kormányzati szervezetek) érkező szakértőkre is; |
|
405. |
hangsúlyozza, hogy az európai ombudsman megbízatással rendelkezik arra, hogy megvizsgálja, hogy az uniós intézmények hogyan alkalmazzák a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó uniós szabályokat, ideértve a Tanács vagy az adózással kapcsolatos magatartási kódexszel foglalkozó csoport munkamódszereit is; |
|
406. |
emlékeztet az ombudsman által a Tanács munkamódszereivel kapcsolatban végzett saját kezdeményezésű vizsgálatra és 2018. február 9-i ajánlására, amely azt a következtetést vonta le, hogy hivatali visszásságnak minősül a Tanács azon gyakorlata, hogy nem teszi széles körben hozzáférhetővé a jogalkotási dokumentumokat, hogy aránytalan mértékben használja a „LIMITE” státuszmegjelölést, és szisztematikusan elmulasztja azon tagállamok azonosítását és nyilvántartásba vételét, amelyek állást foglalnak egy jogalkotási eljárásban (184); |
|
407. |
emlékeztet arra, hogy az adóztatás továbbra is a tagállamok hatáskörébe tartozik, és hogy ezekben az ügyekben az Európai Parlament hatásköre korlátozott; |
|
408. |
kiemeli azonban, hogy az adócsalás, az adókijátszás és az agresszív adótervezés problémáit nem lehet hatékonyan kezelni az egyes tagállamok által; rosszallja ezért, hogy a Tanácshoz intézett kérések ellenére egyetlen lényeges dokumentumot sem bocsátottak a TAX3 bizottság rendelkezésére; komoly aggályát fejezi ki a pénzmosás, az adócsalás, az adókijátszás és az agresszív adótervezés ellen folytatott küzdelem terén tett jelentős előrelépésre, illetve az EUSZ előírásainak és a jóhiszemű együttműködés elvének (185) a kellő mértékű átláthatóság biztosítása és a többi uniós intézménnyel folytatott együttműködés révén való megfelelésre irányuló politikai akarat hiánya miatt a tagállamokban és Tanácsban; |
|
409. |
sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Tanács, a Bizottság vagy a tagállamok által az Európai Parlament rendelkezésére bocsátott minősített és egyéb bizalmas információkhoz való hozzáférés jelenlegi szabályai jogilag nem egyértelműek, azonban az általános értelmezés szerint az akkreditált parlamenti asszisztensek nem tekinthetnek bele és nem vizsgálhatják meg a nem minősített „egyéb bizalmas információkat” a biztonságos olvasótermekben; felhív ezért egy olyan egyértelműen megfogalmazott rendelkezés újratárgyalt intézményközi megállapodás keretében történő bevezetésére, amely a szükséges ismeret elve alapján, a képviselőknek nyújtott támogató munkájuk során az akkreditált parlamenti asszisztensek számára dokumentumokhoz való hozzáférési jogot biztosít; |
|
410. |
sajnálja, hogy a többszöri meghívás ellenére a soros elnökség képviselői megtagadták, hogy megjelenjenek a TAX3 bizottság előtt és beszámoljanak a TAXE, a TAX2 és a PANA bizottság ajánlásainak végrehajtása terén tett előrelépésről; hangsúlyozza, hogy a Tanács soros elnöksége és az Európai Parlament különbizottságai és vizsgálóbizottságai közötti munkakapcsolatoknak általánosan bevett gyakorlatnak kellene lenniük; |
9.2. A társasági adózásra vonatkozó magatartási kódexszel foglalkozó csoport
|
411. |
megjegyzi, hogy a magatartási kódexszel foglalkozó csoport fokozza kommunikációs tevékenységét, és üdvözli különösen azt, hogy a nem együttműködő országok és területek uniós jegyzékének összeállításával összefüggésben félévente jelentést készít a Tanácsnak, leveleket küld a joghatóságoknak, és kötelezettségvállalásokat kap; |
|
412. |
sajnálja azonban, hogy az uniós jegyzék elkészítési folyamatával kapcsolatos eljárások átláthatatlanok, és felszólítja a tagállamokat, hogy a jegyzék következő frissítése során biztosítsák az átláthatóságot; |
|
413. |
üdvözli, hogy a magatartási kódexszel foglalkozó csoport elnöke megjelent a TAX3 bizottság előtt, szemben a csoport korábbi álláspontjával; megjegyzi azt is, hogy a TAX3 bizottság munkájának megkezdése óta rendelkezésre bocsátották a magatartási kódexszel foglalkozó csoport munkájáról szóló összeállításokat (186); sajnálja azonban, hogy ezeket a dokumentumokat nem tették közzé korábban, és fontos részei szerkesztésen mentek keresztül; |
|
414. |
hangsúlyozza, hogy a fent említett ombudsmani ajánlások a magatartási kódexszel foglalkozó csoportra is érvényesek, amelynek biztosítania kell a szükséges tájékoztatást, különös tekintettel a tagállamok káros adózási gyakorlataira és az uniós jegyzék elkészítésére; |
|
415. |
felhívja a magatartási kódexszel foglalkozó csoportot, hogy hozzon további intézkedéseket ülései átláthatóságának biztosítása érdekében, különösen azáltal, hogy a különböző tagállamok álláspontját legkésőbb az ülést követő hat hónapon belül nyilvánosságra hozza a megvitatott napirendben; |
|
416. |
kéri a Bizottságot, hogy készítsen jelentést a társasági adózásra vonatkozó magatartási kódex végrehajtásáról és az adóügyi állami támogatás alkalmazásáról a magatartási kódex N. preambulumában meghatározottaknak megfelelően (187); |
|
417. |
úgy véli, hogy a magatartási kódexszel foglalkozó csoport megbízatását aktualizálni kell, mivel a káros uniós adózási gyakorlatok értékelésén túlmutató ügyekkel is foglalkozik, ami több annál, mint hogy egyszerűen technikai hozzájárulást nyújt a Tanács döntéseihez; a csoport által végzett munka jellege alapján, ami politikai jellegű is, szorgalmazza, hogy ezeket a feladatokat helyezzék vissza egy olyan keretbe, amely lehetővé teszi a demokratikus ellenőrzést vagy felügyeletet, kezdve az átláthatóság alkalmazásával; |
|
418. |
ebben az összefüggésben szorgalmazza, hogy tagjai felsorolásának közzétételével orvosolják a magatartási kódexszel foglalkozó csoport összetételének átláthatatlan jellegét; |
9.3. Az uniós jog érvényesítése
|
419. |
felszólítja az újonnan megválasztott Parlamentet, hogy kezdeményezze a dokumentumokhoz való, a TAXE, a TAX2, a PANA és a TAX3 bizottság által kért hozzáférés terén elért előrelépés átfogó értékelését, összehasonlítva a benyújtott kérelmeket a Tanács és más uniós intézmények által jóváhagyott kérelmekkel, és szükség esetén kezdeményezze a szükséges eljárási és/vagy jogi intézkedéseket; |
|
420. |
felszólít arra, hogy a Bizottság szervezeti rendszerén hozzák létre az uniós adópolitika koherenciájával és koordinációjával foglalkozó új központot, amelyet fel kell hatalmazni arra, hogy uniós szinten értékelje és ellenőrizze a tagállamok adópolitikáját és biztosítsa, hogy a tagállamok ne vezessenek be káros adóügyi intézkedéseket; |
|
9.4. |
Együttműködés a nem intézményi résztvevőkkel |
|
421. |
üdvözli a TAX3 bizottság megbízatása alatti tevékenységek áttekintésének IV.3. pontjában felsorolt érdekelt feleknek a TAX3 bizottság meghallgatásán való részvételét és hozzájárulását; sajnálattal állapítja meg, hogy a TAX3 bizottság megbízatása alatti tevékenységek áttekintésének IV.4. pontjában felsorolt érdekelt felek elutasították a TAX3 bizottság meghallgatásain való részvételt; megjegyzi, hogy nem sikerült visszatartó erejű szankciót találni azokra az esetekre, amikor az elutasítást nem indokolták meg; |
|
422. |
felszólítja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy állapodjanak meg a nem együttműködő nem intézményi felek nyilvánosan elérhető és rendszeresen frissített jegyzékének létrehozásáról a lobbisták kötelező átláthatósági nyilvántartásáról szóló intézményközi megállapodásban; eközben úgy véli, hogy nyilvántartást kell vezetni azokról a szakemberekről és szervezetekről, akik jogos indok nélkül tagadták meg a TAXE, a TAX2, a PANA és a TAX3 bizottság meghallgatásain való részvételt; felkéri az uniós intézményeket, hogy tartsák szem előtt ezt a hozzáállást az érintett felekkel folytatott bármely jövőbeli tárgyalás során, és vonják vissza az intézményekbe szóló belépőkártyáikat; |
9.5. A Parlament vizsgálati joga
|
423. |
úgy véli, hogy alapvető fontosságú a vezetők demokratikus ellenőrzéséhez, hogy a Parlamentet olyan vizsgálati joggal ruházzák fel, amely hasonlít az uniós tagállamok nemzeti parlamentjeinek hatásköreihez; meggyőződése, hogy e szerep ellátásához a Parlamentnek megfelelő hatáskörrel kell rendelkeznie ahhoz, hogy tanúkat idézzen be, tanúkat kötelezzen megjelenésre, valamint dokumentumok bemutatását írja elő; |
|
424. |
meggyőződése, hogy ezen jogok gyakorlásához a tagállamoknak el kell fogadniuk, hogy szankciókat léptetnek életbe azon személyekkel szemben, akik nem jelennek meg, vagy nem mutatják be a kért dokumentumokat a nemzeti parlamenti vizsgálatokra vonatkozó nemzeti jogszabályokkal összhangban; |
|
425. |
sürgeti a Tanácsot és a Bizottságot, hogy lépjenek fel a Parlament vizsgálati jogkörének gyakorlására vonatkozó részletes rendelkezésekről szóló rendeletjavaslatról folyó tárgyalások megfelelő időben történő lezárása érdekében; |
9.6. Egyhangúság kontra minősített többségi szavazás
|
426. |
megismétli a Bizottsághoz intézett felhívását, hogy adott esetben alkalmazza az EUMSZ 116. cikkében meghatározott eljárást, amely lehetővé teszi az egyhangúsági követelmény megváltoztatását olyan esetekben, amelyekben a Bizottság megállapítja, hogy a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közötti különbségek torzítják a verseny feltételeit a belső piacon; |
|
427. |
üdvözli a Bizottság „Úton a hatékonyabb és demokratikusabb uniós adópolitikai döntéshozatal felé” című közleménye révén tett hozzájárulását, amelyben ütemtervet javasol az adópolitikai kérdésekre vonatkozó minősített többségi szavazás tekintetében azokra az esetekre, amelyekben az adócsalás, az adókijátszás és az agresszív adótervezés elleni küzdelmet célzó létfontosságú jogalkotási eljárások és kezdeményezések blokkolása a Tanácsban a tagállamok nagy többségének hátrányára történt; üdvözli, hogy néhány tagállam támogatásáról biztosította ezt a javaslatot (188); |
|
428. |
hangsúlyozza, hogy továbbra is minden forgatókönyvet fontolóra kell venni, nemcsak azt, hogy az áthidaló klauzulán keresztül az egyhangúságról áttérnek a minősített többségi szavazásra; felhívja az Európai Tanácsot, hogy ezzel a ponttal egészítse ki a 2019 vége előtti csúcstalálkozók valamelyikének napirendjét, hogy eredményes vitát lehessen folytatni arról, hogy az egységes piac működése érdekében hogyan lehet megkönnyíteni az adóügyekkel kapcsolatos döntéshozatalt; |
9.7. Nyomon követés
|
429. |
úgy véli, hogy a TAXE, TAX2, PANA és TAX3 bizottságok munkáját folytatni kell a következő parlamenti ciklusban, mégpedig egy Parlamenten belüli állandó szervezeti egység formájában, például a Gazdasági és Monetáris Bizottság (ECON) egyik albizottságaként, ami lehetővé teszi, hogy a bizottságok részt vehessenek egymás munkájában; |
o
o o
|
430. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Tanácsnak, a Gazdasági és Pénzügyi Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Külügyi Szolgálatnak, az európai felügyeleti hatóságoknak, az Európai Ügyészségnek, az Európai Központi Banknak, a Moneyvalnak, a tagállamoknak, a nemzeti parlamenteknek, az ENSZ-nek, a G-20 csoportnak, a Pénzügyi Akció Munkacsoportnak és az OECD-nek. |
(1) 2018. március 1-jei határozat a pénzügyi bűncselekmények, adókijátszási és adókikerülési ügyek különbizottságának (TAX3) létrehozásáról, feladatairól, összetételéről és megbízatásának idejéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0048).
(2) Az Európai Parlament 2015. november 25-i állásfoglalása a feltételes adómegállapításokról és jellegükben vagy hatásukban hasonló egyéb intézkedésekről (HL C 366., 2017.10.27., 51. o.).
(3) Az Európai Parlament 2016. július 6-i állásfoglalása a feltételes adómegállapításokról és jellegükben vagy hatásukban hasonló egyéb intézkedésekről (HL C 101., 2018.3.16., 79. o.).
(4) HL C 399., 2017.11.24., 74. o.
(5) 2017. december 13-i ajánlás a Tanácshoz és a Bizottsághoz a pénzmosással, az adókikerüléssel és az adókijátszással kapcsolatos vizsgálatot követően (HL C 369., 2018.10.11., 132. o.).
(6) A társaságiadó-politikák Európai Unión belüli átláthatóvá tételével, összehangolásával és közelítésével és a TAXE1 állásfoglalásaival kapcsolatos 2016. március 16-i közös nyomon követés, a TAXE2 állásfoglalásának 2016. november 16-i nyomon követése és a PANA állásfoglalásának 2018. áprilisi nyomon követése.
(7) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0475.
(8) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0183.
(9) Scherrer A. és E. Thirion: Citizenship by Investment (CBI) and Residency by Investment (RBI) schemes in the EU, az Európai Parlament Kutatószolgálata, Európai Parlament, 2018. október; Korver: Money laundering and tax evasion risks in free ports, az Európai Parlament Kutatószolgálata, Európai Parlament, 2018. október; és I. Kiendl Kristo és E. Thirion: An overview of shell companies in the European Union, az Európai Parlament Kutatószolgálata, Európai Parlament, 2018. október.
(10) Lamensch M. és Ceci, E., A „VAT fraud: Economic impact, challenges and policy issues” című tanulmány, Európai Parlament, Gazdaságpolitikai, Tudománypolitikai és Életminőségi Tematikus Főosztály, 2018. október 15.
(11) Houben R. és Snyers A., „Cryptocurrencies and blockchain” Európai Parlament, Uniós Belső Politikák Főigazgatósága, A. Tematikus Főosztály – Gazdaságpolitikai, Tudománypolitikai és Életminőségi Tematikus Főosztály, 2018. július 5., és Hadzhieva E., „Impact of Digitalisation on International Tax Matters” Európai Parlament, Uniós Belső Politikák Főigazgatósága, A. Tematikus Főosztály – Gazdaságpolitikai, Tudománypolitikai és Életminőségi Tematikus Főosztály, 2019. február 15.
(12) „Tanulmány az agresszív adótervezés szerkezetéről és a mutatókról – Zárójelentés” (Taxation paper 61., 2016. január 27.), „Az adótervezés hatása az előzetes effektív adókulcsokra” (Taxation paper 64., 2016. október 25.) és „Agresszív adótervezési mutatók – Zárójelentés” (Taxation paper 71., 2018. március 7.).
(13) A Tanács (EU) 2016/1164 irányelve (2016. július 12.) a belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról (HL L 193., 2016.7.19., 1. o.).
(14) A Tanács (EU) 2017/952 irányelve (2017. május 29.) az (EU) 2016/1164 irányelvnek a harmadik országokat érintő hibrid struktúrákból adódó diszkrepanciák tekintetében történő módosításáról (HL L 144., 2017.6.7., 1. o.).
(15) Ide értendők az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcseréről szóló irányelv (a Tanács (EU) 2015/2376 irányelve (2015. december 8.) a 2011/16/EU irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról (HL L 332., 2015.12.18., 1. o., DAC3)), az országonkénti jelentések adóhatóságok közötti cseréjéről szóló irányelv (a Tanács (EU) 2016/881 irányelve (2016. május 25.) a 2011/16/EU irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról (HL L 146., 2016.6.3., 8. o., DAC4)), a pénzmosás elleni küzdelmet szolgáló információkhoz való adóhatósági hozzáférésről, a tényleges tulajdonjogról és egyéb ügyfél-átvilágításról szóló irányelv (a Tanács (EU) 2016/2258 irányelve (2016. december 6.) a 2011/16/EU irányelvnek a pénzmosás elleni küzdelmet szolgáló információkhoz való adóhatósági hozzáférés tekintetében történő módosításáról (HL L 342., 2016.12.16., 1. o., DAC5)), az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukciókkal kapcsolatosan az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcseréről szóló irányelv (a Tanács (EU) 2018/822 irányelve (2018. május 25.) a 2011/16/EU irányelvnek az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukciókkal kapcsolatosan az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról (HL L 139., 2018.6.5., 1. o. (DAC6)).
(16) Javaslat a közös társaságiadó-alapról szóló tanácsi irányelvre, 2016. október 25. (COM(2016)0685) és javaslat a közös összevont társaságiadó-alapról (KÖTA) szóló tanácsi irányelvre, 2016. október 25. (COM(2016)0683).
(17) Az intézkedéscsomag magában foglalja az „Elérkezett az idő a digitális gazdaságra vonatkozó modern, méltányos és hatékony adóztatási keret létrehozására” című, 2018. március 21-i bizottsági közleményt (COM(2018)0146), a jelentős digitális jelenlétre kivetendő társasági adóra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló, 2018. március 21-i javaslatot (COM(2018)0147), az egyes digitális szolgáltatások nyújtásából származó bevételek után fizetendő digitális szolgáltatási adó közös rendszeréről szóló tanácsi irányelvre irányuló, 2018. március 21-i javaslatot (COM(2018)0148) és a jelentős digitális jelenlétre kivetendő társasági adóról szóló, 2018. március 21-i bizottsági ajánlást (C(2018)1650).
(18) 2016. április 12-i javaslat a 2013/34/EU irányelvnek a társaságiadó-információk egyes vállalkozások és fióktelepek általi közzététele tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre (COM(2016)0198).
(19) HL C 224., 2018.6.27., 107. o.
(20) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.).
(21) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/843 irányelve (2018. május 30.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv, valamint a 2009/138/EK és a 2013/36/EU irányelv módosításáról (HL L 156., 2018.6.19., 43. o.).
(22) A Bizottság 2016. február 2-i közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – Cselekvési terv a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem fokozásáról (COM(2016)0050).
(23) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0216.
(24) A Fiat és Starbucks vállalatokkal és a belgiumi többletnyereségadó-megállapítási rendszerrel kapcsolatban, valamint a McDonald's, az Apple és az Amazon vállalattal szemben az állami támogatással kapcsolatos vizsgálatok megindításáról szóló határozatok.
(25) HL C 265., 2017.8.11., 59. o.
(26) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0014.
(27) A Parlament eljárási szabályzata szerint a bizottság neve legfeljebb négy betűre rövidíthető, így az adózással foglalkozó korábbi ideiglenes bizottságokra TAXE, TAX2, PANA és TAX3 néven hivatkozunk. Meg kell azonban jegyezni, hogy „A feltételes adómegállapításokkal és jellegükben vagy hatásukban hasonló egyéb intézkedésekkel foglalkozó különbizottság felállítása” kizárólag a TAX2-re utal.
(28) Például a financializáció.
(29) Például olyan szoftverek használata, amelyekkel az elektronikus pénztárgépekből vagy kasszarendszerekből automatikusan pénzt sikkasztanak, vagy a harmadik felek által végzett bérszámfejtés egyre szélesebb körben történő igénybe vétele, aminek a segítségével a csalók törvényes adóbevételeket vonhatnak el.
(30) Gunnarsson A., Schratzenstaller M. és Spangenberg U.: Gender equality and taxation in the European Union (Nemek közötti egyenlőség és adózás az Európai Unióban), Európai Parlament, Uniós Belső Politikák Főigazgatósága, C. (Állampolgári Jogi és Alkotmányügyi) Tematikus Főosztály, 2017. március 15.; Grown C. és Valodia I (szerkesztők): Taxation and Gender Equity: A Comparative Analysis of Direct and Indirect Taxes in Developing and Developed Countries (Adózás és nemek közötti egyenlőség: A fejlődő és a fejlett országokbeli közvetlen és közvetett adók összehasonlító elemzése), Routledge, 2010, 32–74. o., 309–310. o. és 315. o.; Action Aid: Value-Added Tax (VAT) (A hozzáadottérték-adó (héa)), Progresszív adózási szakpolitikai tájékoztató, 2018; és Stotsky J. G.: Gender and Its Relevance to Macroeconomic Policy: A Survey (Nemek közötti egyenlőség a makrogazdasági politika szempontjából: felmérés), az IMF WP/06/233. sz. munkadokumentuma, 42. o.
(31) A TA X 3 2018. január 24-i meghallgatása az uniós adórésről: lásd a 4. ábrát.
(32) Az Európai Parlament 2018. november 14-i állásfoglalása a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről, (49) bekezdés (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0449).
(33) Lásd az Európai Parlament 2017. december 13-i, a Tanácshoz és a Bizottsághoz a pénzmosással, az adókikerüléssel és az adókijátszással kapcsolatos vizsgálatot követően intézett ajánlásának (63) bekezdését (HL C 369., 2018.10.11., 132. o.).
(34) A 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben – A Parlament álláspontja a megállapodás érdekében és az Európai Parlament 2019. január 17-én elfogadott módosításai az adóügyi együttműködést szolgáló „Fiscalis” program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz (Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0039).
(35) Crivelli E., De Mooij R. A., és Keen M.: Base Erosion, Profit Shifting and Developing Countries (Adóalap-erózió, nyereségátcsoportosítás és a fejlődő országok), 2015.
(36) Tax Policies in the European Union 2017 Survey (Adópolitika az Európai Unióban, 2017-es felmérés), ISBN 978-92-79-72282-0).
(37) Tørsløv T. R., Wier L. S. és Zucman G.: The missing profits of nations (Az országok kieső nyeresége), National Bureau of Economic Research, 24701. sz. munkadokumentum, 2018.
(38) Richard Murphy: „The European Tax Gap” (Az európai adórés), 2019 – http://www.taxresearch.org.uk/Documents/EUTaxGapJan19.pdf
(39) A Washingtonba látogató küldöttség jelentése
A TA X 3 2018. november 27-i nyilvános meghallgatásának szó szerinti jegyzőkönyve.
(40) A Tanács (EU) 2018/822 irányelve (2018. május 25.) a 2011/16/EU irányelvnek az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukciókkal kapcsolatosan az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról (HL L 139., 2018.6.5., 1. o.).
(41) Study on Structures of Aggressive Tax Planning and Indicators – Final Report (Tanulmány az agresszív adótervezés struktúráiról és mutatóiról – Végleges jelentés) (Taxation paper No 61, 2016. január 27.) és Tax policies in the EU – 2017 Survey (Adópolitika az Európai Unióban – 2017-es felmérés).
(42) Néha az adókijátszást „lehetővé tevő” vagy „előmozdító” személyekként említik őket.
(43) Javaslat a különböző tagállambeli társult vállalkozások közötti kamat- és jogdíjfizetések közös adózási rendszeréről szóló tanácsi irányelvre, 2011. november 11. (COM(2011)0714).
(44) Hearson M.: The European Union’s Tax Treaties with Developing Countries: leading By Example? (Az Európai Unió fejlődő országokkal kötött adóegyezményei: Példamutatás?), 2018. szeptember 27.
(45) Az adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással kapcsolatos átfogó keretrendszer által jóváhagyott szakpolitikai feljegyzés: „Addressing the Tax Challenges of the Digitalisation of the Economy” (A gazdaság digitalizációjának adózással kapcsolatos kihívásai), 2019. január 29.
(46) Lásd: OECD Transfer Pricing Guidelines for Multinational Enterprises and Tax Administrations 2017 (OECD transzferár irányelvek a multinacionális vállalkozások es az adóhatóságok számára), 2017. július 10.
(47) 2019. január 24-i nyilvános meghallgatás az adórés értékeléséről és a gazdaság digitalizálásával kapcsolatos adózási kihívások kezeléséről, OECD szakpolitikai feljegyzés, megjelenés: 2019. január 29.
(48) Az Európai Parlament 2015. november 25-i állásfoglalása a feltételes adómegállapításokról és jellegükben vagy hatásukban hasonló egyéb intézkedésekről (HL C 366., 2017.10.27., 51. o., (96) bekezdés).
(49) Lásd fent. A tanulmányok áttekintést adnak a tagállamok agresszív adótervezési konstrukciókkal szembeni kitettségéről, amelyek az adóalapjukat érintik (erózió vagy növekedés). Bár ennek a jelenségnek nincs külön mutatója, mindazonáltal létezik olyan mutatókészlet, amelyet „bizonyítéknak” tekintenek.
(50) HL C 72. E, 2014.3.11., 1. o.
(51) Erre a digitális vállalkozások adózásáról szóló intézkedéscsomagot kísérő, 2018. március 21-i hatástanulmány szolgáltat bizonyítékot (SWD(2018)0081), amely szerint a digitális vállalkozások átlagosan mindössze 9,5 %-os tényleges adókulccsal számolhatnak, szemben a hagyományos üzleti modellekkel, ahol ez a mérték 23,2 %.
(52) UNCTAD, World Investment Report 2018 (2018-as beruházási világjelentés).
(53) Addressing the Tax Challenges of the Digitalisation of the Economy (A gazdaság digitalizálásával kapcsolatos adózási kihívások kezelése) – Szakpolitikai feljegyzés, megjelenés: 2019. január 29.
(54) A Gazdasági és Pénzügyi Tanács 2019. március 12-i következtetései.
(55) KiesKompas, Public Perception towards taxing digital companies in six countries (A digitális vállalkozások megadóztatásának társadalmi megítélése hat országban), 2018. december.
(56) COM(2018)0148.
(57) Adózási trendek az Európai Unióban, 3. táblázat: A legmagasabb, jogszabályban meghatározott társaságiadó-kulcsok (bírságokkal együtt), 1995-2018, Európai Bizottság, 2018.
(58) Addressing the Tax Challenges of the Digitalisation of the Economy (A gazdaság digitalizálásával kapcsolatos adózási kihívások kezelése) – Szakpolitikai feljegyzés, az adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással kapcsolatos átfogó keretrendszer által 2019. január 23-án jóváhagyva.
(59) Ugyanott.
(60) OECD, Resumption of Application of Substantial Activities Factor to No or only Nominal Tax Jurisdictions – Inclusive Framework on BEPS: Action 5 (Az érdemi tevékenységekkel kapcsolatos tényezőre vonatkozó új globális előírás ismételt alkalmazása az adómentes vagy csak nominális adókulcsot alkalmazó joghatóságokra – az adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással kapcsolatos átfogó keretrendszer: 5. intézkedés), 2018.
(61) Nyilvános meghallgatás (2018. november 27.): „Az EU-n belüli állítólagos agresszív adótervezési rendszerek”.
(62) „Elérkezett az idő a digitális gazdaságra vonatkozó modern, méltányos és hatékony adóztatási keret létrehozására” című bizottsági közlemény (COM(2018)0146).
(63) 2019. január 24-i nyilvános meghallgatás az adórés értékeléséről.
(64) Az EJEB 2015. június 16-i (787/14. sz.) ítélete, van Weerelt kontra Hollandia.
(65) Az EUSZ 4. cikkének (3) bekezdése.
(66) Joint International Taskforce on Shared Intelligence and Collaboration.
(67) Lásd még: Az Európai Parlament 2017. december 13-i ajánlása a Tanácshoz és a Bizottsághoz a pénzmosással, az adókikerüléssel és az adókijátszással kapcsolatos vizsgálatot követően (HL C 369., 2018.10.11., 132. o.).
(68) 2019. január 24-i nyilvános meghallgatás az adórés értékeléséről.
(69) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 63. o.).
(70) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).
(71) Ahogy azt az Európai Unió Bírósága már 1974-ben megállapította.
(72) 2018. június 20-i határozat a Luxemburg által az ENGIE számára nyújtott állami támogatásról (SA.44888); 2017. október 4-i határozat a Luxemburg által az Amazon számára nyújtott állami támogatásról (SA.38944); 2016. augusztus 30-i határozat az Írország által az Apple számára nyújtott állami támogatásról (SA.38373); 2016. január 11-i határozat a következő tárgyban: „A többletnyereség belgiumi adómentessége – a jövedelemadóról szóló, 1992. évi törvény 185. cikke (2) bekezdésének b) pontja” (SA.37667); 2015. október 21-i határozat a Hollandia által a Starbucks számára nyújtott állami támogatásról (SA.38374); és 2015. október 21-i határozat a Luxemburg által a Fiat számára nyújtott állami támogatásról (SA.38375). Mind a hat határozattal kapcsolatban eljárások vannak folyamatban az Európai Unió Bírósága és a Törvényszék előtt.
(73) 2018. szeptember 19-i határozat a következő tárgyban: „A McDonald’s-nak nyújtott állítólagos támogatás – Luxemburg” (SA.38945).
(74) „Az Inter IKEA számára nyújtott lehetséges állami támogatás” tárgyában 2017. december 18-án indított vizsgálat (SA.46470) és „Az Egyesült Királyság multinacionális vállalatokra vonatkozó adórendszere (az ellenőrzött külföldi társaságra vonatkozó szabályok)” tárgyában 2018. október 26-án indított eljárás (SA.44896).
(75) A 2019. március 7-i határozat a következő tárgyban: „A Huhtamakinak nyújtott állítólagos támogatás – Luxemburg” (SA.50400).
(76) http://europa.eu/rapid/press-release_IP-18-5831_en.htm
(77) Mint például az Írország által az Apple számára nyújtott állami támogatásról szóló 2016. augusztus 30-i határozat esetében is (SA.38373). A szóban forgó feltételes adómegállapításokat Írország 1991. január 29-én és 2007. május 23-án adta ki.
(78) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1132 irányelve (2017. június 14.) a társasági jog egyes vonatkozásairól (HL L 169., 2017.6.30., 46. o.).
(79) A TAX3 bizottság rigai (Lettország) küldöttségének kiküldetési jelentése, 2018. augusztus 30–31.
(80) Kiendl Kristo I. és Thirion E., An overview of shell companies in the European Union (A postafiókcégek áttekintése az Európai Unióban), az Európai Parlament Kutatószolgálata, PE 627.129, Európai Parlament, 2018. október, 23. o.
(81) Kiendl Kristo I. és Thirion E., az idézett mű, 23. o.; „Tanulmány az agresszív adótervezés szerkezetéről és a mutatókról – Zárójelentés” (Taxation paper 61., 2016. január 27.), „Az adótervezés hatása az előzetes effektív adókulcsokra” (Taxation paper 64., 2016. október 25.) és „Agresszív adótervezési mutatók – Zárójelentés” (Taxation paper 71., 2018. március 7.).
(82) IHS, Aggressive tax planning indicators (Agresszív adótervezési mutatók), készült az Európai Bizottság Adóügyi és Vámuniós Főigazgatósága számára. Taxation papers, 71. sz. munkadokumentum, 2018. március 7.
(83) Az EUMSZ 113. cikke.
(84) Study and Reports on the VAT Gap in the EU-28 Member States (A héabevétel-kiesés vizsgálata a 28 uniós tagállamban és az erről szóló jelentések): 2018. évi zárójelentés / TAXUD/2015/CC/131.
(85) Lásd a Bizottság sajtóközleményét.
(86) COM(2017)0569, COM(2017)0568 és COM(2017)0567.
(87) COM(2018)0329.
(88) Javaslat – A Tanács irányelve a 2006/112/EK irányelvnek a hozzáadottértékadó-rendszer egyes szabályainak harmonizálása és egyszerűsítése tekintetében történő módosításáról, valamint a tagállamok közötti kereskedelem adóztatására vonatkozó végleges rendszer bevezetéséről (COM(2017)0569).
(89) Az Európai Parlament 2018. október 3-i jogalkotási állásfoglalása a 2006/112/EK irányelvnek a hozzáadottértékadó-rendszer egyes szabályainak harmonizálása és egyszerűsítése tekintetében történő módosításáról, valamint a tagállamok közötti kereskedelem adóztatására vonatkozó végleges rendszer bevezetéséről szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0366).
(90) Javaslat – A Tanács irányelve a 2006/112/EK irányelvnek és a 2009/132/EK irányelvnek a szolgáltatásnyújtásra és a termékek távértékesítésére vonatkozó bizonyos hozzáadottértékadó-kötelezettségek tekintetében történő módosításáról (COM(2016)0757).
(91) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0367.
(92) Javaslat – A Tanács irányelve a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a kisvállalkozásokra vonatkozó különös szabályozás tekintetében történő módosításáról (COM(2018)0021).
(93) Az Európai Parlament 2018. szeptember 11-i jogalkotási állásfoglalása a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a kisvállalkozásokra vonatkozó különös szabályozás tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0319).
(94) Javaslat – A Tanács irányelve a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2016. december 21-i 2006/112/EK irányelvnek az általános fordított adózási mechanizmusnak termékek és szolgáltatások egy bizonyos határértéket meghaladó értékesítésére vonatkozó ideiglenes alkalmazása tekintetében történő módosításáról (COM(2016)0811).
(95) Számvevőszék, Gyorsvizsgálat: Héa-visszatérítés a kohézió területén: az uniós források felhasználása gyakran szabálytalan és elmarad az optimálistól, 2018. november 29.
(96) A Számvevőszék 2018. november 22-i 9/2018. sz. véleménye a csalás elleni uniós program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról.
(97) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.), különösen annak 3. és 15. cikke.
(98) R. T. Ainsworth, M. Alwohabi, M. Cheetham és C. Tirand: „A VATCoin Solution to MTIC Fraud: Past Efforts, Present Technology, and the EU’s 2017 Proposal” [VATCoin – Megoldás a csalárd kereskedő beiktatásával elkövetett Közösségen belüli csalásokra: Múltbeli erőfeszítések, jelenlegi technológia és az EU 2017-es javaslata], Boston University School of Law, Law and Economics Series Paper, 18-08. sz., 2018. március 26. Lásd még: R. T. Ainsworth, M. Alwohabi és M. Cheetham: „VATCoin: Can a Crypto Tax Currency Prevent VAT Fraud?” [VATCoin: Meg tudja akadályozni az adózási kriptovaluta a héacsalást?], Tax Notes International, 84. kötet, 2016. november 14.
(99) A Tanács (EU) 2017/2454 rendelete (2017. december 5.) a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről szóló 904/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 348., 2017.12.29., 1. o.).
(100) Lamensch M. és Ceci E.: „VAT fraud: Economic impact, challenges and policy issues” [Héacsalás: Gazdasági hatás, kihívások és politikai kérdések], Európai Parlament, Belső Politikák Főigazgatósága, A. (Gazdaságpolitikai, Tudománypolitikai és Életminőségi) Tematikus Főosztály, 2018. október 15.
(101) Uo.
(102) Gunnarsson A., Schratzenstaller M. és Spangenberg U.: Gender equality and taxation in the European Union (Nemek közötti egyenlőség és adózás az Európai Unióban), Európai Parlament, Belső Politikák Főigazgatósága, C. (Állampolgári Jogi és Alkotmányügyi) Tematikus Főosztály, 2017. január 17.
(103) A Bizottság „Adópolitika az Európai Unióban – a következő évek prioritásai” című közleménye (COM(2001)0260).
(104) 18 tagállamban létezik az RBI valamilyen formája, és köztük négy olyan tagállam van, amelyik az RBI-rendszer mellett CBI-rendszert is működtet: Bulgária, Ciprus, Málta és Románia. 10 tagállamnak nincs ilyen rendszere: Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Németország, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia és Svédország. Forrás: Scherrer A. and Thirion E., Citizenship by investment (CBI) and residency by investment (RBI) schemes in the EU (Befektetői állampolgársági programok (CBI) és befektetői letelepedési programok (RBI) az EU-ban), EPRS, PE 627.128, Európai Parlament, 2018. október, 12–13. és 55–56. o.; ISBN: 978-92-846-3375-3.
(105) Lásd a fent-említett tanulmányt. Más tanulmányok nagyobb számokat adnak meg, az RBI-vel együtt is.
(106) Transparency International és Global Witness, European Getaway: Inside the Murky World of Golden Visas (Európai menedék: az aranyvízumok homályos világán belül), 2018. október 10.
(107) A ciprusi „Befektetői állampolgársági program: kivételes honosítási rendszer befektetőknek”, a befektetésért tartózkodási engedélyt adó ciprusi rendszer, a máltai lakossági befektetői állampolgársági program és a máltai tartózkodási és vízumprogram.
(108) Korver R., „Money Laundering and tax evasion risks in free ports” (Pénzmosás és adókijátszási kockázatok a szabadkikötőkben), EPRS, PE: 627.114, 2018. október; ISBN: 978-92-846-3333-3.
(109) Az Európai Bizottság listája a vámszabad övezetekről.
(110) Korver R., op. cit.
(111) Korver R., op. cit.
(112) Az Európai Parlament 2017. december 13-i ajánlása a Tanácshoz és a Bizottsághoz a pénzmosással, az adókikerüléssel és az adókijátszással kapcsolatos vizsgálatot követően (HL C 369., 2018.10.11., 132. o.).
(113) Az Európai Parlament 2017. december 13-i ajánlása a Tanácshoz és a Bizottsághoz a pénzmosással, az adókikerüléssel és az adókijátszással kapcsolatos vizsgálatot követően (HL C 369., 2018.10.11., 132. o.).
(114) From illegal markets to legitimate businesses: the portfolio of organised crime in Europe [Az illegális piactól a legális üzleti tevékenységig: európai körkép a szervezett bűnözésről], a szervezett bűnözés feltérképezésére irányuló OCP-projekt zárójelentése, 2015. március.
(115) http://www.europarl.europa.eu/news/hu/press-room/20171211IPR90024/new-eu-wide-penalties-for-money-laundering A Bizottság 2016. december 21-i javaslata a pénzmosással szembeni büntetőjogi fellépésről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre (COM(2016)0826).
(116) UNODC.
(117) Lásd például az Európai Parlament 2017. szeptember 13-i állásfoglalását a korrupcióról és az emberi jogokról a harmadik országokban (HL C 337., 2018.9.20., 82. o.), 35. és 36. bekezdés, valamint a Tanács 2018. december 10-én Brüsszelben tartott 3662. ülésének (Külügyek Tanácsa) kimenetele.
(118) Az Európai Parlament 2019. február 14-i jogalkotási állásfoglalása (Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0121).
(119) 2018. július 19-én a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézte Görögországot és Romániát a negyedik pénzmosási irányelv nemzeti jogba történő átültetésének elmulasztása miatt. Írország a szabályoknak csak egy nagyon korlátozott részét ültette át, és szintén a Bíróság elé idézték. 2019. március 7-én a Bizottság Ausztriának és Hollandiának indokolással ellátott véleményt, a Cseh Köztársaságnak, az Egyesült Királyságnak, Magyarországnak, Olaszországnak, Svédországnak és Szlovéniának pedig felszólító levelet küldött a negyedik pénzmosási irányelv teljes körű átültetésének elmulasztása miatt.
(120) Hollandia Államügyészi Szolgálata, 2018. szeptember 4.
(121) Európai Parlament, Uniós Belső Politikák Főigazgatósága, Gazdasági Kormányzás Támogatási Osztálya, a „Money laundering – Recent cases from a EU banking supervisory perspective” [Pénzmosás – A legutóbbi ügyek uniós bankfelügyeleti szempontból] című mélyreható elemzés, 2018. április, PE 614.496.
(122) Bruun és Hjejle: Report on the Non-Resident Portfolio at Danske Bank’s Estonian Branch [Jelentés a Danske Bank észtországi fiókjának adóügyi illetőséggel nem bíró személyekhez kapcsolódó portfóliójáról], Koppenhága, 2018. szeptember 19.
(123) Uo.
(124) Uo.
(125) A Bizottság a máltai Pénzügyi Információs Elemzési Egységnek címzett 2018. november 8-i véleménye az 1093/2010/EU rendelet 17. cikkének (4) bekezdése alapján az uniós jog betartásához szükséges intézkedésekről (C(2018)7431).
(126) Málta Európai Unió melletti állandó képviselőjének 2018. december 20-i válaszlevele a TAX3 bizottság elnökének 2018. december 7-i levelére.
(127) A közös nyomozócsoportok létrehozásáról szóló megállapodásmintáról szóló tanácsi állásfoglalás melléklete alapján (HL C 18., 2017.1.19., 1. o.).
(128) Vitaanyag az Európai Unió pénzmosás elleni és prudenciális felügyeleti szervei közötti zökkenőmentes együttműködés útitervének lehetséges elemeiről, 2018. augusztus 31.
(129) A TAX3 bizottságban 2019. február 27-én sorra kerülő szavazáskor még folytak az intézményközi tárgyalások.
(130) 2018. szeptember 24-i levél Tiina Astola részére az uniós jog lehetséges megsértésének az 1093/2010/EU rendelet 17. cikke szerinti kivizsgálására irányuló kérésről.
(131) COM(2018)0213.
(132) Az Európai Parlament 2017. december 13-i ajánlása a Tanácshoz és a Bizottsághoz a pénzmosással, az adókikerüléssel és az adókijátszással kapcsolatos vizsgálatot követően (HL C 369., 2018.10.11., 132. o.).
(133) Pénzügyi Akció Munkacsoport, Regulation of virtual assets (A virtuális eszközök szabályozása), 2018. október 19.
(134) A TAX3 bizottság 2019. február 6. és 8. között Észtországba és Dániába indított küldöttségének jelentése.
(135) HL L 303., 2018.11.28., 1. o.
(136) HL L 284., 2018.11.12., 22. o.
(137) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/42/EU irányelve (2014. április 3.) a bűncselekmény elkövetési eszközeinek és az abból származó jövedelemnek az Európai Unión belüli befagyasztásáról és elkobzásáról (HL L 127., 2014.4.29., 39. o.).
(138) C(2019)0646.
(139) SWD(2018)0362.
(140) A TAX3 bizottság által 2018. október 1-jén a Svájccal az adóügyekben folytatott kapcsolatokról és a pénzmosás elleni küzdelemről tartott meghallgatáson a résztvevők kijelentették, hogy Svájc nem tartja be az FATF 9. és 40. sz. ajánlását.
(141) Adóalap-eróziót sújtó és visszaélés elleni adó (BEAT), immateriális javakból származó, globális alacsonyan adózó jövedelmek (GILTI), illetve immateriális javakból külföldről származó jövedelem (FDII).
(142) különösen az alábbiakra vonatkozóan: a kormányközi megállapodások első modelljét, amelynek keretében a külföldi pénzügyi intézmények a releváns információkról jelentést tesznek saját hazai hatóságaiknak, amelyek ezt követően továbbítják az Egyesült Államok adóhatóságának, valamint a kormányközi megállapodások második modelljét, amelynek keretében a külföldi pénzügyi intézmények a jelentést nem saját hazai hatóságaiknak, hanem közvetlenül az Egyesült Államok adóhatóságának teszik;
(143) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0316.
(144) Amint az a TAX3 bizottság 2018. október 1-jén tartott meghallgatásán elhangzott.
(145) A TAX3 bizottság által 2018. október 10-én tartott eszmecsere Fabrizia Lapecorellával, a társasági adózásra vonatkozó magatartási kódexszel foglalkozó csoport elnökével.
(146) A Tanács 2019. március 12-i következtetései az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek felülvizsgált európai uniós jegyzékéről, elérhető: https://www.consilium.europa.eu/media/38450/st07441-en19-eu-list-oop.pdf
(147) https://www.oxfam.org/en/research/hook-how-eu-about-whitewash-worlds-worst-tax-havens
(148) A Tanács 2019. március 12-i következtetései az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek felülvizsgált európai uniós jegyzékéről, elérhető: https://www.consilium.europa.eu/media/38450/st07441-en19-eu-list-oop.pdf
(149) A méltányos adóztatásra vonatkozó kritériumokkal kapcsolatban végzett munka. A 2016. november 8-i 14166/16. sz. tanácsi következtetések 2.1. és 2.2. pontja.
(150) OECD: Resumption of Application of Substantial Activities Factor to No or only Nominal Tax Jurisdictions Inclusive Framework on BEPS: Action 5 (Az érdemi tevékenységekkel kapcsolatos tényezőre vonatkozó új globális előírás ismételt alkalmazása az adómentes vagy csak nominális adókulcsot alkalmazó joghatóságokra a BEPS átfogó keretrendszere: 5. intézkedés), 2018
(151) Az uniós jegyzék méltányos adóztatásra vonatkozó 2.2. kritériuma.
(152) A Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről rendelkező megállapodás tervezetének szövege itt érhető el: https://ec.europa.eu/commission/publications/draft-agreement-withdrawal-united-kingdom-great-britain-and-northern-ireland-european-union-and-european-atomic-energy-community-agreed-negotiators-level-14-november-2018_en
(153) Az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatok keretét meghatározó politikai nyilatkozat szövege itt érhető el: https://www.consilium.europa.eu/media/37059/20181121-cover-political-declaration.pdf
(154) Beleértve Andorrát és Liechtensteint.
(155) A TAX3 bizottság által 2018. október 1-jén a Svájccal az adóügyekben folytatott kapcsolatokról és a pénzmosás elleni küzdelemről tartott meghallgatás, valamint a 2018. október 10-én tartott eszmecsere Fabrizia Lapecorellával, a társasági adózásra vonatkozó magatartási kódexszel foglalkozó csoport elnökével.
(156) Ugyanott.
(157) Az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek felülvizsgált európai uniós jegyzéke – A Tanács 2019. március 12-i 7741/19. sz. következtetései.
(158) Tørsløv, T.R., Wier, L.S. és Zucman G. a The missing profits of nations (Az országok kieső nyereségei) című művük első részében kifejtik, hogy a modern makrogazdasági modellek és közzétett fizetési mérlegekből származó adatok alapján a globális adóbevételben tátongó rés mintegy 200 milliárd USD, és az adóparadicsomokon keresztül vezetett közvetlen külföldi tőkebefektetések (FDI) a teljes FDI 10–30 %-át teszik ki. Ezek a számadatok jelentősen magasabbak, mint az egyéb módszerek használatával kapott eddigi becslések.
(159) 2018. évi országjelentés – Belgium
2018. évi országjelentés – Ciprus
2018. évi országjelentés – Magyarország
2018. évi országjelentés – Írország
2018. évi országjelentés – Luxemburg
2018. évi országjelentés – Málta
2018. évi országjelentés – Hollandia
(160) Lásd: 2019. évi országjelentés – Belgium; 2019. évi országjelentés – Ciprus; 2019. évi országjelentés – Magyarország; 2019. évi országjelentés – Írország; 2019. évi országjelentés – Luxemburg; 2019. évi országjelentés – Málta; 2019. évi országjelentés – Hollandia (https://ec.europa.eu/info/sites/info/files/file_import/2019-european-semester-country-report-netherlands_en_0.pdf)
(161) https://www.oxfam.org/en/research/hook-how-eu-about-whitewash-worlds-worst-tax-havens
(162) Alex Cobham (Tax Justice Network) és Johan Langerock (Oxfam) észrevételei a TAX3 bizottság által 2018. május 15-én a „Káros adózási gyakorlatok elleni küzdelem az Európai Unióban és külföldön” címmel tartott nyilvános meghallgatásán.
(163) Nevezetesen az Európai Beruházási Bank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank.
(164) Az Európai Parlament 2016. július 6-i állásfoglalása a feltételes adómegállapításokról és a jellegükben vagy hatásukban hasonló egyéb intézkedésekről (HL C 101., 2018.3.16., 79. o.) és 2017. december 13-i ajánlása a Tanácshoz és a Bizottsághoz a pénzmosással, az adókikerüléssel és az adókijátszással kapcsolatos vizsgálatot követően (HL C 369., 2018.10.11., 132. o.).
(165) Az ENSZ 77-ek csoportja 2017-ben kérte egy ilyen testület létrehozását.
(166) Az Európai Bizottság vitaanyaga: A Contribution to the Third Financing for Development Conference in Addis Ababa (Hozzájárulás az addisz-abebai harmadik fejlesztésfinanszírozási konferenciához).
(167) Action Aid, Mistreated Tax Treaties Report (Jelentés a rosszul kezelt adóegyezményekről), 2016. február.
(168) Cobham, A. és Janský, P.: Global Distribution of Revenue Loss from Tax Avoidance (Az adókikerülésből eredő bevételkiesés globális megoszlása), 2017.
(169) C(2018)1650.
(170) A Bizottság mélyreható vizsgálata azzal kapcsolatban, hogy Portugália a regionális támogatási programot a madeirai vámszabad területen az azt jóváhagyó 2007. és 2013. évi bizottsági határozatokkal összhangban alkalmazta-e, azaz annak ellenőrzése, hogy a Portugália által a madeirai vámszabad területen székhellyel rendelkező vállalatoknak nyújtott adókedvezmények összhangban vannak-e a Bizottság határozataival és az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokkal; rámutat arra, hogy a Bizottság felülvizsgálja, hogy Portugália megfelel-e a program követelményeinek, azaz hogy a jövedelemadó-csökkentésben részesülő vállalati nyereség kizárólag a Madeirán folyó tevékenységekből származik-e, és hogy a kedvezményezett vállalatok valóban munkahelyeket hoztak létre és tartottak meg Madeirán.
(171) A Tanács (EU) 2018/822 irányelve (2018. május 25.) a 2011/16/EU irányelvnek az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukciókkal kapcsolatosan az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról (HL L 139., 2018.6.5., 1. o.).
(172) Egyes jogszabályokban „támogató”, „segítségnyújtó” megnevezéssel.
(173) Lásd például az Európai Parlament 2017. december 13-i ajánlását a Tanácshoz és a Bizottsághoz a pénzmosással, az adókikerüléssel és az adókijátszással kapcsolatos vizsgálatot követően, 143. bekezdés (HL C 369., 2018.10.11., 132. o.).
(174) HL L 158., 2014.5.27., 196. o.
(175) HL L 158., 2014.5.27., 77. o.
(176) Jelentés az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló, 2018. november 26-i európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2018)0218 – C8-0159/2018 – 2018/0106(COD)).
(177) A TAX3 bizottság 2018. november 21-i meghallgatása:
(178) Különösen az Egyesült Államok vonatkozó jogszabályait.
(179) A Tanács 723/2004/EK, Euratom rendelete (2004. március 22 .) az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatának, valamint az Európai Közösségek egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeinek módosításáról (HL L 124., 2004.4.27., 1. o.).
(180) Ahogyan azt az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága a visszaélést bejelentő személyek védelméről szóló, CM/Rec(2014)7. számú, 2014. április 30-i ajánlásában javasolta.
(181) Rudol Elmer meghallgatása 2018. október 1-jén. Howard Wilkinson meghallgatása 2018. november 21-én.
(182) Daphne Caruana Galizia, akit 2017. október 16-án öltek meg Máltán; Ján Kuciak, akit élettársával, Martina Kušnírovával együtt öltek meg Szlovákiában, 2018. február 21-én.
(183) A TAX3 bizottság 2018. október 1-jei meghallgatása.
(184) Az európai ombudsman ajánlása az OI/2/2017/TE ügyben a Tanács jogalkotási eljárásának átláthatóságáról.
(185) Az EUSZ 4. cikkének (3) bekezdése.
(186) Különös tekintettel a következőkre: a magatartási kódexszel foglalkozó csoport 2018. júniusi jelentése a Tanácsnak: az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek uniós jegyzékével kapcsolatos kötelezettségvállalások nyomon követésének végrehajtására vonatkozó eljárási útmutató (6213/18); összeállítás a csoport 1998-as létrehozása óta elfogadott összes iránymutatásról (5814/18 REV1); összeállítás a csoport elnöke által aláírt összes levélről, amelyekben a joghatóságok kötelezettségvállalását kéri (6671/18); összeállítás a válaszul kapott levelekről, akikor az érintett joghatóság hozzájárulását adta (6972/18 és annak kiegészítései); valamint a csoport által 1998 óta értékelt egyedi intézkedések áttekintése (9 639/18).
(187) A kódexet az Ecofin Tanács 1997. december 1-i, az adópolitikáról szóló ülése következtetéseinek I. melléklete tartalmazza, amelynek N. preambulumbekezdése a kódex rendelkezéseinek nyomon követésével és felülvizsgálatával kapcsolatos (HL C 2., 1998.1.6., 1. o.).
(188) A TAX3 bizottság meghallgatása a spanyol pénzügyi államtitkár részvételével 2019. február 19-én.
2019. március 27., szerda
|
2021.3.26. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 108/63 |
P8_TA(2019)0313
A géntechnológiával módosított MON 87751 (MON-87751-7) szójabab
Az Európai Parlament 2019. március 27-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított MON 87751 (MON-87751-7) szóját tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (D060916/01 – 2019/2603(RSP))
(2021/C 108/03)
Az Európai Parlament,
|
— |
tekintettel a géntechnológiával módosított MON 87751 (MON-87751-7) szóját tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetére (D060916/01, |
|
— |
tekintettel a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (3) bekezdésére és 19. cikke (3) bekezdésére, |
|
— |
tekintettel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2019. március 7-i szavazására, ahol nem nyilvánítottak véleményt, |
|
— |
tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 11. és 13. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által 2018. június 20-án elfogadott és 2018. augusztus 2-án közzétett véleményre (3), |
|
— |
tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmus szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló 182/2011/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2017)0085, 2017/0035(COD)), |
|
— |
tekintettel a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezését kifogásoló korábbi állásfoglalásaira (4): |
|
— |
tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalásra irányuló indítványára, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 106. cikkének (2) és (3) bekezdésére, |
|
A. |
mivel 2014. szeptember 26-án a Monsanto Europe S.A./NV a Monsanto vállalat (Egyesült Államok) nevében az 1829/2003/EK rendelet 5. és 17. cikkével összhangban kérelmet nyújtott be Hollandia illetékes nemzeti hatóságához a géntechnológiával módosított MON 87751 (GM) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek, élelmiszer-összetevők és takarmányok forgalomba hozatalára vonatkozóan (a továbbiakban: „kérelem”), és mivel a kérelem a termesztés kivételével kiterjed a géntechnológiával módosított MON 87751 szójababot tartalmazó vagy abból álló termékek nem élelmiszerként és takarmányként történő forgalomba hozatalára is; |
|
B. |
mivel 2018. június 20-án az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) kedvező véleményt fogadott el a kérelemmel kapcsolatban (5); |
|
C. |
mivel a géntechnológiával módosított MON 87751 szójababot a Lepidoptera rendbe tartozó egyes kártevőkkel szembeni ellenálló képesség biztosítására fejlesztették ki, és e célból a Cry1A.105 és a Cry2Ab2 Bt-fehérjéket expresszálja; |
Bt-toxinok
|
D. |
mivel a vizsgálatok azt mutatják, hogy a Bt-toxinoknak adjuváns tulajdonságai lehetnek, amelyek erősíthetik más élelmiszerek allergén tulajdonságait; mivel magukban a szójababszemekben keletkezhetnek növényi allergének, és fennáll a konkrét kockázata annak, hogy a Bt-fehérje fokozza az immunrendszer említett összetevőkre adott reakcióját a fogyasztási szakaszban; |
|
E. |
mivel az EFSA géntechnológiával módosított szervezetekkel foglalkozó tudományos testületének (az EFSA GMO-testülete) egy tagja korábban megállapította, hogy bár egyetlen olyan kérelem esetében sem azonosítottak nem kívánt hatásokat, amelyben Bt-fehérjék expresszálására került sor, azokat „a jelenleg javasolt és az EFSA-nál a géntechnológiával módosított növények biztonsági értékelésére irányuló toxikológiai vizsgálatok nem állapíthatták meg, mivel e vizsgálatok nem tartalmazzák az erre a célra szolgáló megfelelő teszteket” (6); |
|
F. |
mivel a jelenlegi engedélyezéssel kapcsolatban maga az EFSA GMO-testülete is elismeri, hogy az újonnan expresszált fehérjék adjuváns hatásának lehetőségéről kevés gyakorlati bizonyíték és korlátozott ismeretek állnak rendelkezésre (7); |
|
G. |
mivel a tanulmányok hangsúlyozzák, hogy további kutatásokra és hosszú távú tanulmányokra van szükség a Bt-toxinok adjuváns tulajdonságait illetően; mivel mindaddig, amíg a Bt-toxinok és adjuváns tulajdonságaik szerepével kapcsolatban megválaszolatlan kérdések vannak, az ilyeneket tartalmazó, géntechnológiával módosított növények behozatalát nem szabad engedélyezni élelmiszerként és takarmányként történő felhasználásra; |
Toxicitás és 90 napos takarmányozási vizsgálatok
|
H. |
mivel két 28 napos ismételt dózisú toxicitási vizsgálatot végeztek egereken, egyet a Cry1a.105 fehérjével, egyet pedig a Cry2Ab2 fehérjével; |
|
I. |
mivel ezeket a toxicitási vizsgálatokat izolált – vagyis nem kombinált– fehérjéken végezték, amelyek baktériumokból származtak, tehát nem voltak azonosak a növényben képződött fehérjékkel; mivel ez azt jelenti, hogy a vizsgálatok során nem teremtettek valós körülményeket; |
|
J. |
mivel a két toxicitási vizsgálat nem felelt meg teljes egészében a releváns OECD-követelményeknek abból a szempontból, hogy az alvadásvizsgálatokat viszonylag alacsony számú mintavételre és funkcionális megfigyelési vizsgálatra és a motoros aktivitás vizsgálatára alapozták; mivel lényeges, hogy az engedélyezési eljárás során valamennyi ilyen követelmény teljesüljön; |
|
K. |
mivel az ellenőrzési és vizsgálati csoport között statisztikai szempontból jelentős különbségeket fedeztek fel a 90 napos takarmányozási vizsgálat során, amelyet az egyik tagállam illetékes hatóságának észrevételei szerint tovább kellett volna vizsgálni (8); |
|
L. |
mivel a patkányokkal végzett 90 napos takarmányozási vizsgálat az alábbi hiányosságokkal zajlott: a vizsgálat során a vizsgált anyagból nem alkalmaztak két különféle adagolást, ahogyan ezt az 513/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet (9) előírná, és nem elemezték egyik vizsgált anyagnak a más, géntechnológiával módosított szervezetekkel való esetleges fertőzöttségét sem; |
|
M. |
mivel a takarmányozási vizsgálat során pörkölt, zsírtalanított szójabablisztet használtak vizsgálati anyagként, holott az EFSA szerint az emberi étrendben a krónikus expozíció fő összetevője a szójatej (10); mivel nem mérték a Bt-fehérjék expressziós szintjét a szójabablisztben, vagyis a vizsgálat eredményeit nem lehet összekapcsolni konkrét Bt-toxinszintekkel; |
A tagállami illetékes hatóságok észrevételei
|
N. |
mivel a három hónapos konzultációs időszak alatt a tagállamok hatóságai számos kritikus észrevételt tettek (11), többek között azt, hogy a géntechnológiával módosított szója biztonságossága és toxicitása tekintetében számos kérdés továbbra sem tisztázott, hogy a két fehérje kombinatorikus hatásait nem elemezték, hogy a kockázatelemzés véglegesítéséhez további információk vizsgálatára van szükség, hogy a környezeti nyomonkövetési terv nem felel meg a 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (12) VII. mellékletében foglalt célkitűzéseknek, és az egyetértés megadásához módosítani kell azt, továbbá hogy nincs indok annak feltételezésére, hogy a Cry-fehérjék fogyasztása biztonságos és nem jelent veszélyt az emberekre, az állatokra és a környezetre; |
|
O. |
mivel az Unió részes fele az ENSZ biológiai sokféleségről szóló egyezményének, amely a felekre ruházza annak biztosítását, hogy a joghatóságuk alá tartozó tevékenységek ne okozzanak kárt más országok környezetében (13); mivel a géntechnológiával módosított szója engedélyezése az Unió joghatósága alá tartozik; |
|
P. |
mivel a tagállamok egyike kérésének megfelelően a kérelemben meg kell vizsgálni géntechnológiával módosított MON 87751 szója művelésének a termelő és exportáló országokra gyakorolt hatását; mivel ugyanez a tagállam tanulmány elkészítését javasolja annak értékelésére, hogy egyes termékek hogyan befolyásolják a növényfajok megválasztását és így az ilyen agroszisztéma-szinten hozott döntések eredményeként kialakuló biológiai sokféleséget Európában (14); |
|
Q. |
mivel több tagállam illetékes hatósága bírálta a forgalomba hozatalt követő felügyeleti terv gyenge voltát; |
A demokratikus legitimáció hiánya
|
R. |
mivel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2019. március 7-i szavazása során nem nyilvánítottak véleményt, ami azt jelenti, hogy az engedélyezés nem kapott minősített többséget; |
|
S. |
mivel a Bizottság számos alkalommal (15) sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az 1829/2003/EK rendelet hatálybalépése óta a Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság támogatás nélkül volt kénytelen engedélyezési határozatokat elfogadni, és hogy a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok esetében általánossá vált az az egyébiránt kivételes döntéshozatali gyakorlat, hogy a dossziét végleges jóváhagyásra visszaküldik a Bizottsághoz; mivel e gyakorlat kapcsán Juncker elnök úr is kijelentette, hogy az nem demokratikus (16); |
|
T. |
mivel az 1829/2003/EK rendelet módosításáról szóló, 2015. április 22-i jogalkotási javaslatot a Parlament 2015. október 28-án első olvasatban elutasította (17), továbbá felkérte a Bizottságot, hogy vonja vissza és nyújtson be új javaslatot; |
|
U. |
mivel a 182/2011/EU rendelet (14) preambulumbekezdése szerint a Bizottság a kiegyensúlyozott megoldás érdekében lehetőség szerint úgy fog eljárni, hogy kerülje a fellebbviteli bizottságban a különösen érzékeny kérdésekre – a fogyasztók egészségének védelmére, az élelmiszer-biztonságra és a környezetvédelemre – vonatkozó végrehajtási jogi aktusok megfelelőségével szemben esetlegesen kialakuló többségi állásponttal való összeütközést; |
|
V. |
mivel az 1829/2003/EK rendelet kimondja, hogy a géntechnológiával módosított élelmiszer vagy takarmány nem lehet káros hatással az emberi egészségre, az állati egészségre vagy a környezetre, és hogy az engedélyezés megújításáról szóló határozatának megszövegezése során a Bizottság figyelembe veszi az uniós jog minden vonatkozó rendelkezését és a kérdéses ügyre vonatkozó egyéb jogszerű tényezőket is; |
|
1. |
úgy véli, hogy a bizottsági végrehajtási határozat tervezete túllépi az 1829/2003/EK rendeletben meghatározott végrehajtási hatásköröket; |
|
2. |
úgy véli, hogy a bizottsági végrehajtási határozat tervezete nem felel meg az uniós jognak, mivel nem egyeztethető össze az 1829/2003/EK rendelet célkitűzésével, azaz a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (18) meghatározott általános alapelvekkel összhangban azzal, hogy alapul szolgáljon az emberi élet és egészség, az állati egészség és jólét, a környezet és a géntechnológiával módosított élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó fogyasztói érdekek magas szintű védelméhez, miközben biztosítja a belső piac hatékony működését; |
|
3. |
felkéri a Bizottságot, hogy vonja vissza végrehajtási határozata tervezetét; |
|
4. |
ismételten hangsúlyozza elkötelezettségét a 182/2011/EU rendelet módosítására irányuló bizottsági javaslattal összefüggő munka előmozdítása iránt; felszólítja a Tanácsot, hogy haladéktalanul tegyen előrelépéseket az e bizottsági javaslattal kapcsolatos munkájában; |
|
5. |
felszólítja a Bizottságot, hogy függesszen fel minden, a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezése iránti kérelemre vonatkozó végrehajtási határozatot mindaddig, amíg az engedélyezési eljárást oly módon nem vizsgálják felül, hogy az kezelni tudja az elégtelennek bizonyult jelenlegi eljárás hiányosságait; |
|
6. |
felkéri a Bizottságot, hogy vonja vissza a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezésére irányuló javaslatokat – függetlenül attól, hogy emberi fogyasztásra, takarmányozásra vagy termesztésre irányulnak-e –, amennyiben azokról az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság nem nyilvánít véleményt; |
|
7. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek. |
(1) HL L 268., 2003.10.18., 1. o.
(2) HL L 55., 2011.2.28., 13. o.
(3) Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság géntechnológiával módosított szervezetekkel foglalkozó tudományos testülete (az EFSA GMO-testülete) 2018. évi tudományos szakvéleménye a MON 87751 géntechnológiával módosított szójabab élelmiszerekben és takarmányban való használatának értékeléséről az 1829/2003/EK rendelet értelmében (EFSA-GMO-NL-2014–121 számú kérelem). EFSA Journal (2018); 16(8):5346, 32. o. doi: 10.2903/j.efsa.2018.5346.
|
— |
2014. január 16-i állásfoglalás a Lepidoptera rendbe tartozó egyes kártevőkkel szembeni ellenálló képesség érdekében géntechnológiával módosított kukoricakészítménynek (Zea mays L., 1507 vonal) a 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti termesztés céljából történő forgalomba hozataláról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (HL C 482., 2016.12.23., 110. o.); |
|
— |
2015. december 16-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított NK603 × T25 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló, 2015. december 4-i (EU) 2015/2279 bizottsági végrehajtási határozatról (HL C 399., 2017.11.24., 71. o.); |
|
— |
2016. február 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 87705 × MON 89788 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 35., 2018.1.31., 19. o.); |
|
— |
2016. február 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 87708 × MON 89788 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 35., 2018.1.31., 17. o.); |
|
— |
2016. február 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított FG72 (MST-FGØ72-2) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 35., 2018.1.31., 15. o.); |
|
— |
2016. június 8-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított Bt11 × MIR162 × MIR604 × GA21 kukoricát, vagy két vagy három ilyen eseményt ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricákat tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 86., 2018.3.6., 108. o.); |
|
— |
2016. június 8-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított szegfű (Dianthus caryophyllus L., SHD-27531-4-es vonal) forgalomba hozataláról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 86., 2018.3.6., 111. o.); |
|
— |
2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 810 kukoricaszemek termesztés céljából történő forgalomba hozatalára vonatkozó engedély megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 215., 2018.6.19., 76. o.); |
|
— |
2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 810 kukoricatermékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 215., 2018.6.19., 80. o.); |
|
— |
2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított Bt11 kukoricaszemek termesztés céljából történő forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 215., 2018.6.19., 70. o.); |
|
— |
2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 1507 kukoricaszemek termesztés céljából történő forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 215., 2018.6.19., 73. o.); |
|
— |
2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 281-24-236 × 3006-210-23 × MON 88913 gyapotot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 215., 2018.6.19., 83. o.); |
|
— |
2017. április 5-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított Bt11 × 59122 × MIR604 × 1507 × GA21 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek, valamint a Bt11, 59122, MIR604, 1507 és GA21 genetikai eseményekből kettőt, hármat vagy négyet ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricák forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 298., 2018.8.23., 34. o.); |
|
— |
2017. május 17-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított DAS-40278-9 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 307., 2018.8.30., 71. o.); |
|
— |
2017. május 17-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított GHB119 gyapotot (BCS-GHØØ5-8) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 307., 2018.8.30., 67. o.); |
|
— |
2017. szeptember 13-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított DAS-68416-4 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 337., 2018.9.20., 54. o.); |
|
— |
2017. október 4-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított FG72 × A5547-127 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 346., 2018.9.27., 55. o.); |
|
— |
2017. október 4-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított DAS-44406-6 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 346., 2018.9.27., 60. o.); |
|
— |
2017. október 24-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 1507 (DAS-Ø15Ø7-1) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 346., 2018.9.27., 122. o.); |
|
— |
2017. október 24-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 305423 × 40-3-2 (DP-3Ø5423-1 × MON-Ø4Ø32-6) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 346., 2018.9.27., 127. o.); |
|
— |
2017. október 24-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 88302 × Ms8 × Rf3 (MON-883Ø2-9 × ACSBNØØ5-8 × ACS-BNØØ3-6), MON 88302 × Ms8 (MON-883Ø2-9 × ACSBNØØ5-8) és MON 88302 × Rf3 (MON-883Ø2-9 × ACS-BNØØ3-6) olajrepcét tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 346., 2018.9.27., 133. o.); |
|
— |
2018. március 1-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 59122 (DAS-59122-7) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0051); |
|
— |
2018. március 1-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 89034 × NK603 (MON-87427-7 × MON-89Ø34-3 × MON-ØØ6Ø3-6 kukoricát, valamint MON 87427, MON 89034 és NK603 genetikai eseményekből kettőt ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricákat tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről, és a 2010/420/EU határozat hatályon kívül helyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0052); |
|
— |
2018. május 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított H7-1 cukorrépából (KM-ØØØH71-4) előállított élelmiszerek és takarmányok forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0197); |
|
— |
2018. május 30-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított GA21 (MON-ØØØ21-9) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0221); |
|
— |
2018. május 30-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 1507 × 59122 × MON 810 × NK603 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek, valamint a 1507, 59122, MON 810 és az NK603 genetikai eseményekből kettőt vagy hármat ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricák forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről és a 2009/815/EK, a 2010/428/EU és a 2010/432/EU határozatok hatályon kívül helyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0222); |
|
— |
2018. október 24-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított NK603 × MON 810 ((MON-ØØ6Ø3-6 × MON-ØØ81Ø-6) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0416). |
|
— |
2018. október 24-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 89034 × 1507 × MON 88017 × 59122 kukoricát, valamint a MON 87427, MON 89034, 1507, MON 88017 és 59122 egyszeres genetikai eseményekből kettőt, hármat vagy négyet ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről, és a 2011/366/EU határozat hatályon kívül helyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0417); |
|
— |
2019. január 31-i állásfoglalás a 2013/327/EU végrehajtási határozatnak a géntechnológiával módosított Ms8, Rf3 és Ms8 × Rf3 olajrepcét tartalmazó vagy abból álló takarmány forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezése megújításának tekintetében történő módosításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0057); |
|
— |
2019. január 31-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 5307 (SYN-Ø53Ø7-1) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0058); |
|
— |
2019. január 31-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 87403 kukoricát (MON-874Ø3-1) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0059); |
|
— |
2019. január 31-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított GHB614 gyapotot (LLCotton × 25 MON 15985) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0060); |
|
— |
az Európai Parlament 2019. március 13-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított 4114 kukoricát (DP-ØØ4114-3) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0196); |
|
— |
az Európai Parlament 2019. március 13-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított 87411 kukoricát (MON-87411-9) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0197); |
|
— |
az Európai Parlament 2019. március 13-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított Bt11 × MIR162 × 1507 × GA21 kukoricát, valamint a Bt11 × MIR162 × 1507, a MIR162 × 1507 × GA21 és a MIR162 × 1507 alkombinációt tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0198). |
(5) https://www.efsa.europa.eu/en/efsajournal/pub/5346
(6) https://efsa.onlinelibrary.wiley.com/doi/epdf/10.2903/j.efsa.2018.5309, 34. o.
(7) Az EFSA válasza a tagállami észrevételekre, G melléklet, 109. o. http://registerofquestions.efsa.europa.eu/roqFrontend/questionLoader?question=EFSA-Q-2014-00719
(8) G. melléklet – Tagállami észrevételek, 27-33. o. http://registerofquestions.efsa.europa.eu/roqFrontend/questionLoader?question=EFSA-Q-2014-00719
(9) A Bizottság 503/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. április 3.) a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezése iránti kérelemről, valamint a 641/2004/EK és az 1981/2006/EK bizottsági rendelet módosításáról (HL L 157., 2013.6.8., 1. o.).
(10) Az EFSA véleménye, 22. o. https://www.efsa.europa.eu/en/efsajournal/pub/5213
(11) G. melléklet – Tagállami észrevételek, http://registerofquestions.efsa.europa.eu/roqFrontend/questionLoader?question=EFSA-Q-2014-00719
(12) Az Európai Parlament és a Tanács 2001/18/EK irányelve (2001. március 12.) a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról és a 90/220/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 106., 2001.4.17., 1. o.).
(13) Az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezménye, 1992., 3. cikk, https://www.cbd.int/convention/articles/default.shtml?a=cbd-03
(14) G. melléklet – Tagállami észrevételek, 67–68. o. http://registerofquestions.efsa.europa.eu/roqFrontend/questionLoader?question=EFSA-Q-2014-00719
(15) Lásd például az 1829/2003/EK rendeletnek a tagállamok számára a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok területükön való felhasználásának korlátozására, illetve megtiltására biztosított lehetőség tekintetében történő módosításáról szóló, 2015. április 22-i jogalkotási javaslata indokolását, valamint a 182/2011/EU rendelet módosítására irányuló, 2017. február 14-i jogalkotási javaslatának indokolását.
(16) Például az Európai Parlament plenáris ülésszakának megnyitásakor elmondott, az új Európai Bizottság politikai iránymutatásairól szóló beszédében (2014. július 15., Strasbourg) és az Unió helyzetéről szóló beszédében (2016. szeptember 14., Strasbourg).
(17) HL C 355., 2017.10.20., 165. o.
(18) Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.).
|
2021.3.26. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 108/69 |
P8_TA(2019)0314
A géntechnológiával módosított 1507 × NK603 (DASØ15Ø7-1 × MON-ØØ6Ø3-6) kukorica
Az Európai Parlament 2019. március 27-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított 1507 × NK603 (DAS-Ø15Ø7-1 × MON-ØØ6Ø3-6) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (D060917/01 – 2019/2604(RSP))
(2021/C 108/04)
Az Európai Parlament,
|
— |
tekintettel a géntechnológiával módosított 1507 × NK603 (DAS-Ø15Ø7-1 × MON-ØØ6Ø3-6) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetére (D060917/01, |
|
— |
tekintettel a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 11. cikke (3) bekezdésére és 23. cikke (3) bekezdésére, |
|
— |
tekintettel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2019. március 7-i szavazására, ahol nem nyilvánítottak véleményt, |
|
— |
tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. és 13. cikkére (2), |
|
— |
tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által 2018. június 20-án elfogadott és 2018. július 25-én közzétett véleményre (3), |
|
— |
tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmus szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló 182/2011/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2017)0085, 2017/0035(COD)), |
|
— |
tekintettel a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezését kifogásoló korábbi állásfoglalásaira (4): |
|
— |
tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalásra irányuló indítványára, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 106. cikkének (2) és (3) bekezdésére, |
|
A. |
mivel a 2007/703/EK bizottsági határozat (5) engedélyezte a géntechnológiával módosított 1507 × NK603 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek és takarmányok forgalomba hozatalát; mivel az engedély hatálya kiterjed a 1507 × NK603 kukoricát tartalmazó vagy abból álló – élelmiszeren és takarmányon kívüli – olyan termékek forgalomba hozatalára is, amelyeket – a termesztésen kívül – ugyanarra a felhasználásra szánnak, mint bármely más kukoricát; |
|
B. |
mivel 2016. október 20-án a Pioneer Overseas Corporation a Pioneer Hi-Bred International Inc., valamint a Dow AgroSciences Europe (a Dow AgroSciences LLC nevében) vállalat a 1829/2003/EK rendelet 11. és 23. cikkével összhangban közösen kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz az említett engedély megújítása iránt; |
|
C. |
mivel 2018. július 25-én az EFSA kedvező véleményt fogadott el a megújítási kérelemmel kapcsolatban, az 1829/2003/EK rendelet 6. és 18. cikkével összhangban; |
|
D. |
mivel az EFSA véleménye megállapította, hogy a keresés során 120 publikációt hívtak le, amelyek közül a kérelmezők által előzetesen meghatározott támogathatósági és befogadási kritériumok alkalmazását követően a kérelmező csupán egy publikációt, az EFSA géntechnológiával módosított szervezetekkel foglalkozó tudományos testületének (EFSA GMO-testület) véleményét tekintette relevánsnak; |
|
E. |
mivel az EFSA – annak ellenére, hogy úgy ítélte meg, hogy a kérelmezők jövőbeli szakirodalmi kutatásai javításra szorulnak – maga nem végzett szisztematikus szakirodalmi kutatást, hanem egyszerűen csak értékelte a kérelmezők által végzett szakirodalmi kutatómunkát, és ennek alapján arra a következtetésre jutott, hogy nem azonosítottak olyan új publikációt, amely biztonsági aggályokat vetne fel; |
|
F. |
mivel az EFSA az egyéb értékelt tételek – például a bioinformatikai adatok, a forgalomba hozatal utáni nyomon követés, valamint az átfogó értékelés – tekintetében szintén egyszerűen csak a kérelmezők által szolgáltatott információkra hagyatkozik, és ennek következtében átveszi a kérelmezők értékelését; |
|
G. |
mivel az EFSA azon feltételezés alapján fogadta el véleményét, hogy a géntechnológiával módosított NK603 × MON 810 kukorica két genetikai eseményének DNS-szekvenciája megegyezik az eredetileg értékelt genetikai események DNS-szekvenciájával; mivel úgy tűnik, hogy ez a feltételezés nem a kérelmezők által szolgáltatott adatokon vagy bizonyítékokon alapult, hanem inkább az általuk benyújtott nyilatkozaton; |
|
H. |
mivel az EFSA elismeri, hogy a kérelmezők által javasolt, a forgalomba hozatalt követő környezetvédelmi nyomon követési jelentések elsősorban a behozott géntechnológiával módosított növényi anyagok általános felügyeletét foglalják magukban; mivel az EFSA úgy véli, hogy a kérelmezőkkel és a kockázatkezelőkkel további eszmecserére van szükség a forgalomba hozatalt követő környezetvédelmi nyomon követési jelentések gyakorlati végrehajtásáról, például a meglévő monitoringrendszerekben az expozíció és/vagy káros hatások tekintetében gyűjtött tényleges adatokra vonatkozóan; |
|
I. |
mivel a géntechnológiával módosított 1507 × NK603 kukorica a Lepidoptera rendbe tartozó egyes kártevőkkel szemben védelmet biztosító cry1F gént, a glufozinát-ammónium-alapú gyomirtó szerekkel szemben ellenállást biztosító pat gént, valamint a glifozátalapú gyomirtókkal szemben ellenállást biztosító cp4 epsps gént expresszálja; |
|
J. |
mivel a géntechnológiával módosított Bt növények minden sejtje – többek között az emberek és az állatok által fogyasztott részei is – egész élete során rovarirtó toxint termel; mivel a takarmányozási kísérletek azt mutatják, hogy a géntechnológiával módosított Bt növények toxikus hatást gyakorolhatnak (6); mivel kimutatták, hogy a géntechnológiával módosított növényekben megtalálható Bt toxin jelentős mértékben különbözik a természetben előforduló Bt toxintól (7); mivel aggályok merülnek fel a Lepidoptera rendbe tartozó célkártevők cry fehérjékkel szembeni rezisztenciájának esetleges kialakulása tekintetében, ami a termesztés helye szerinti országokban a kártevők elleni védekezési gyakorlatok megváltozásához vezethet; |
|
K. |
mivel a glufozinát a reprodukciót károsító anyagnak minősül, így az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) kizárási kritériumainak hatálya alá esik; mivel a glufozinátra vonatkozó engedély 2018. július 31-én lejárt (9); |
|
L. |
mivel továbbra is vannak nyitott kérdések a glifozát rákkeltő hatásával kapcsolatban; mivel az EFSA 2015. novemberben arra a következtetésre jutott, hogy nem valószínű, hogy a glifozát rákkeltő hatású, és az Európai Vegyianyag-ügynökség 2017. márciusban arra a következtetésre jutott, hogy veszélyes/rákkeltő anyagként való besorolása nem indokolt; mivel ezzel ellentétben az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutatási Ügynöksége a glifozátot az emberekre nézve valószínűleg rákkeltő hatásúnak minősítette (10); |
|
M. |
mivel a kiegészítő gyomirtó szerek, jelen esetben a glifozát és a glufozinát alkalmazása a szokásos mezőgazdasági gyakorlat részét képezi a gyomirtó szereknek ellenálló növények termesztése esetében, ezért arra kell számítani, hogy a termésben lesznek a permetezésből származó maradványok, és a fogyasztók nem tudják elkerülni ezeket; |
|
N. |
mivel várható, hogy a géntechnológiával módosított kukorica nagyobb mértékben és ismétlődően lesz kitéve glifozátnak és glufozinátnak, ami nemcsak a maradékanyag-terhelést növeli a termésben, hanem a géntechnológiával módosított kukorica összetételére és agronómiai jellemzőire is hatással lehet; |
|
O. |
mivel a gyomirtó szerek és azok metabolitjainak maradékanyag-szintjére vonatkozó információk alapvető fontosságúak a gyomirtó szereknek ellenálló, géntechnológiával módosított növények alapos kockázatelemzéséhez; mivel a gyomirtó szerekkel való permetezésből származó maradékanyagok az EFSA GMO-testületének hatáskörén kívül esnek; mivel a géntechnológiával módosított kukorica gyomirtó szerekkel való permetezésének hatásait nem értékelték, és a glifozáttal és a glufozináttal való permetezés halmozott hatása sem került megállapításra; |
|
P. |
mivel az Unió részes fele az ENSZ biológiai sokféleségről szóló egyezményének, amely a felekre ruházza annak biztosítását, hogy a joghatóságuk alá tartozó tevékenységek ne okozzanak kárt más országok környezetében (11); mivel a géntechnológiával módosított kukorica engedélyezése az Unió joghatósága alá tartozik; |
|
Q. |
mivel a három hónapos konzultációs időszak alatt a tagállamok által tett észrevételek többek között a következőkre vonatkoznak: az EFSA-nak a forgalomba hozatalt követő környezetvédelmi nyomon követési jelentésre vonatkozó iránymutatásainak való meg nem felelés, az e jelentésekben tapasztalható számos hiányosság, ideértve azt is, hogy figyelmen kívül hagyták a teosinte előfordulását a kukorica vadon élő rokonaként Európában, és hogy a környezetben előforduló Bt-toxinok sorsára vonatkozó információk nem állnak rendelkezésre; a kockázatértékelés következtetéseinek megerősítéséhez szükséges adatok megbízhatóságával kapcsolatos aggályok; a javasolt nyomonkövetési terv elégtelensége; nem megfelelő szakirodalmi kutatómunka, amely fontos tanulmányok figyelmen kívül hagyásához, valamint helytelenül irrelevánsként feltüntetett szakirodalom megadásához vezet; valamint azon adatok benyújtásának elmulasztása, amelyek alátámasztják, hogy az 1507 × NK603 többszörös genetikai eseményt tartalmazó aktuális kukoricafajta szekvenciája azonos az eredetileg értékelt eseményével (12); |
|
R. |
mivel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2019. március 7-i szavazása során nem nyilvánítottak véleményt, ami azt jelenti, hogy az engedélyezés nem kapott minősített többséget; |
|
S. |
mivel a Bizottság számos alkalommal (13) sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az 1829/2003/EK rendelet hatálybalépése óta az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság támogatás nélkül volt kénytelen engedélyezési határozatokat elfogadni, és hogy a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok esetében általánossá vált az az egyébiránt kivételes döntéshozatali gyakorlat, hogy a dossziét végleges jóváhagyásra visszaküldik a Bizottsághoz; mivel e gyakorlat kapcsán Juncker elnök úr is kijelentette, hogy az nem demokratikus (14); |
|
T. |
mivel az 1829/2003/EK rendelet módosításáról szóló, 2015. április 22-i jogalkotási javaslatot a Parlament 2015. október 28-án első olvasatban elutasította (15), továbbá felkérte a Bizottságot, hogy vonja vissza és nyújtson be új javaslatot; |
|
U. |
mivel a 182/2011/EU rendelet (14) preambulumbekezdése szerint a Bizottság a kiegyensúlyozott megoldás érdekében lehetőség szerint úgy fog eljárni, hogy kerülje a fellebbviteli bizottságban a különösen érzékeny kérdésekre – a fogyasztók egészségének védelmére, az élelmiszer-biztonságra és a környezetvédelemre – vonatkozó végrehajtási jogi aktusok megfelelőségével szemben esetlegesen kialakuló többségi állásponttal való összeütközést; |
|
V. |
mivel az 1829/2003/EK rendelet kimondja, hogy a géntechnológiával módosított élelmiszer vagy takarmány nem lehet káros hatással az emberi egészségre, az állati egészségre vagy a környezetre, és hogy az engedélyezés megújításáról szóló határozatának megszövegezése során a Bizottság figyelembe veszi az uniós jog minden vonatkozó rendelkezését és a kérdéses ügyre vonatkozó egyéb jogszerű tényezőket is; |
|
1. |
úgy véli, hogy a bizottsági végrehajtási határozat tervezete túllépi az 1829/2003/EK rendeletben meghatározott végrehajtási hatásköröket; |
|
2. |
úgy véli, hogy a bizottsági végrehajtási határozat tervezete nem felel meg az uniós jognak, mivel nem egyeztethető össze az 1829/2003/EK rendelet célkitűzésével, azaz a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (16) meghatározott általános alapelvekkel összhangban azzal, hogy alapul szolgáljon az emberi élet és egészség, az állati egészség és jólét, a környezet és a géntechnológiával módosított élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó fogyasztói érdekek magas szintű védelméhez, miközben biztosítja a belső piac hatékony működését; |
|
3. |
felkéri a Bizottságot, hogy vonja vissza végrehajtási határozata tervezetét; |
|
4. |
ismételten hangsúlyozza elkötelezettségét a 182/2011/EU rendelet módosítására irányuló bizottsági javaslattal összefüggő munka előmozdítása iránt; felszólítja a Tanácsot, hogy haladéktalanul tegyen előrelépéseket az e bizottsági javaslattal kapcsolatos munkájában; |
|
5. |
felszólítja a Bizottságot, hogy függesszen fel minden, a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezése iránti kérelemre vonatkozó végrehajtási határozatot mindaddig, amíg az engedélyezési eljárást oly módon nem vizsgálják felül, hogy az kezelni tudja az elégtelennek bizonyult jelenlegi eljárás hiányosságait; |
|
6. |
felkéri a Bizottságot, hogy vonja vissza a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezésére irányuló javaslatokat – függetlenül attól, hogy emberi fogyasztásra, takarmányozásra vagy termesztésre irányulnak-e –, amennyiben azokról az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság nem nyilvánít véleményt; |
|
7. |
felszólítja a Bizottságot, hogy tartsa fenn a biológiai sokféleségről szóló ENSZ-egyezmény szerinti kötelezettségvállalásait, mindenekelőtt pedig ne engedélyezze bármely olyan, géntechnológiával módosított növény élelmiszer- vagy takarmánycélú behozatalát, amelyet az Unióban nem engedélyezett gyomirtó szerrel szemben ellenállóvá tettek; |
|
8. |
felhívja a Bizottságot, hogy a kiegészítő gyomirtó szerekkel és a termesztés helye szerinti országban alkalmazott kereskedelmi készítményekkel való permetezés maradékanyagainak teljes körű értékelése nélkül ne engedélyezzen semmilyen, a gyomirtó szereknek ellenálló géntechnológiával módosított növényt; |
|
9. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek. |
(1) HL L 268., 2003.10.18., 1. o.
(2) HL L 55., 2011.2.28., 13. o.
(3) Az EFSA GMO-testülete, 2018. Tudományos szakvélemény a géntechnológiával módosított 1507 × NK603 kukoricának az arra vonatkozó engedély 1829/2003/EK rendelet szerinti megújítása céljából elvégzett értékeléséről; kérelem: EFSA-GMO-RX-008. EFSA Journal 2018; 16(7):5347.
|
— |
2014. január 16-i állásfoglalás a Lepidoptera rendbe tartozó egyes kártevőkkel szembeni ellenálló képesség érdekében géntechnológiával módosított kukoricakészítménynek (Zea mays L., 1507 vonal) a 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti termesztés céljából történő forgalomba hozataláról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (HL C 482., 2016.12.23., 110. o.). |
|
— |
2015. december 16-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított NK603 × T25 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló, 2015. december 4-i (EU) 2015/2279 bizottsági végrehajtási határozatról (HL C 399., 2017.11.24., 71. o.); |
|
— |
2016. február 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 87705 × MON 89788 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 35., 2018.1.31., 19. o.); |
|
— |
2016. február 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 87708 × MON 89788 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 35, 2018.1.31., 17. o.); |
|
— |
2016. február 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított FG72 (MST-FGØ72-2) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 35., 2018.1.31., 15. o.); |
|
— |
2016. június 8-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított Bt11 × MIR162 × MIR604 × GA21 kukoricát, vagy két vagy három ilyen eseményt ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricákat tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 86., 2018.3.6., 108. o.); |
|
— |
2016. június 8-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított szegfű (Dianthus caryophyllus L., SHD-27531-4-es vonal) forgalomba hozataláról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 86., 2018.3.6., 111. o.); |
|
— |
2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 810 kukoricaszemek termesztés céljából történő forgalomba hozatalára vonatkozó engedély megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 215., 2018.6.19., 76. o.); |
|
— |
2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 810 kukoricatermékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 215., 2018.6.19., 80. o.); |
|
— |
2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított Bt11 kukoricaszemek termesztés céljából történő forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 215., 2018.6.19., 70. o.); |
|
— |
2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 1507 kukoricaszemek termesztés céljából történő forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 215., 2018.6.19., 73. o.); |
|
— |
2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 281-24-236 × 3006-210-23 × MON 88913 gyapotot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 215., 2018.6.19., 83. o.); |
|
— |
2017. április 5-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított Bt11 × 59122 × MIR604 × 1507 × GA21 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek, valamint a Bt11, 59122, MIR604, 1507 és GA21 genetikai eseményekből kettőt, hármat vagy négyet ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricák forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 298., 2018.8.23., 34. o.); |
|
— |
2017. május 17-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított DAS-40278-9 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 307., 2018.8.30., 71. o.); |
|
— |
2017. május 17-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított GHB119 gyapotot (BCS-GHØØ5-8) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 307., 2018.8.30., 67. o.); |
|
— |
2017. szeptember 13-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított DAS-68416-4 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 337., 2018.9.20., 54. o.); |
|
— |
2017. október 4-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított FG72 × A5547-127 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 346., 2018.9.27., 55. o.); |
|
— |
2017. október 4-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított DAS-44406-6 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 346., 2018.9.27., 60. o.); |
|
— |
2017. október 24-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 1507 (DAS-Ø15Ø7-1) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 346., 2018.9.27., 122. o.); |
|
— |
2017. október 24-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 305423 × 40-3-2 (DP-3Ø5423-1 × MON-Ø4Ø32-6) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 346., 2018.9.27., 127. o.); |
|
— |
2017. október 24-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 88302 × Ms8 × Rf3 (MON-883Ø2-9 × ACSBNØØ5-8 × ACS-BNØØ3-6), MON 88302 × Ms8 (MON-883Ø2-9 × ACSBNØØ5-8) és MON 88302 × Rf3 (MON-883Ø2-9 × ACS-BNØØ3-6) olajrepcét tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 346., 2018.9.27., 133. o.); |
|
— |
2018. március 1-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 59122 (DAS-59122-7) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0051); |
|
— |
2018. március 1-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 89034 × NK603 (MON-87427-7 × MON-89Ø34-3 × MON-ØØ6Ø3-6 kukoricát, valamint MON 87427, MON 89034 és NK603 genetikai eseményekből kettőt ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricákat tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről, és a 2010/420/EU határozat hatályon kívül helyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0052); |
|
— |
2018. május 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított H7-1 cukorrépából (KM-ØØØH71-4) előállított élelmiszerek és takarmányok forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0197); |
|
— |
2018. május 30-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított GA21 (MON-ØØØ21-9) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0221); |
|
— |
2018. május 30-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 1507 × 59122 × MON 810 × NK603 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek, valamint a 1507, 59122, MON 810 és az NK603 genetikai eseményekből kettőt vagy hármat ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricák forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről és a 2009/815/EK, a 2010/428/EU és a 2010/432/EU határozatok hatályon kívül helyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0222); |
|
— |
2018. október 24-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított NK603 × MON 810 ((MON-ØØ6Ø3-6 × MON-ØØ81Ø-6) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0416); |
|
— |
2018. október 24-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 89034 × 1507 × MON 88017 × 59122 kukoricát, valamint a MON 87427, MON 89034, 1507, MON 88017 és 59122 egyszeres genetikai eseményekből kettőt, hármat vagy négyet ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről, és a 2011/366/EU határozat hatályon kívül helyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0417); |
|
— |
2019. január 31-i állásfoglalás a 2013/327/EU végrehajtási határozatnak a géntechnológiával módosított Ms8, Rf3 és Ms8 × Rf3 olajrepcét tartalmazó vagy abból álló takarmány forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezése megújításának tekintetében történő módosításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0057); |
|
— |
2019. január 31-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 5307 (SYN-Ø53Ø7-1) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0058); |
|
— |
2019. január 31-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 87403 kukoricát (MON-874Ø3-1) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0059); |
|
— |
2019. január 31-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított GHB614 gyapotot (LLCotton × 25 MON 15985) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0060); |
|
— |
2019. március 13-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 4114 kukoricát (DP-ØØ4114-3) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0196); |
|
— |
2019. március 13-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 87411 kukoricát (MON-87411-9) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0197); |
|
— |
2019. március 13-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított Bt11 × MIR162 × 1507 × GA21 kukoricát, valamint a Bt11 × MIR162 × 1507, a MIR162 × 1507 × GA21 és a MIR162 × 1507 alkombinációt tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0198), |
(5) A Bizottság 2007/703/EK határozata (2007. október 24.) a géntechnológiával módosított 1507 × NK603 kukoricát (DAS-Ø15Ø7-1 × MON-ØØ6Ø3-6) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről (HL L 285., 2007.10.31., 47. o.).
(6) Lásd például El-Shamei Z.S., Gab-Alla A.A., Shatta A.A., Moussa E.A., Rayan A.M.: Histopathological Changes in Some Organs of Male Rats Fed on Genetically Modified Corn (Ajeeb YG). Journal of American Science 2012; 8(9):1127–1123. https://www.researchgate.net/publication/235256452_Histopathological_Changes_in_Some_Organs_of_Male_Rats_Fed_on_Genetically_Modified_Corn_Ajeeb_YG
(7) Székács A., Darvas B.: Comparative aspects of Cry toxin usage in insect control. In: Ishaaya, I., Palli, S.R., Horowitz, A.R., (szerk.): Advanced Technologies for Managing Insect Pests. Dordrecht, Netherlands: Springer; 2012:195–230. https://link.springer.com/chapter/10.1007/978-94-007-4497-4_10
(8) Az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 309., 2009.11.24., 1. o.).
(9) https://ec.europa.eu/food/plant/pesticides/eu-pesticides-database/active-substances/?event=as.details&as_id=79
(10) IARC-monográfiák, 112. kötet: Some organophosphate insecticides and herbicides. 2015. március 20. (http://monographs.iarc.fr/ENG/Monographs/vol112/mono112.pdf).
(11) https://www.cbd.int/convention/articles/default.shtml?a=cbd-03,3. cikk
(12) Lásd az EFSA kérdésekről vezetett nyilvántartását, az EFSA-Q-2018-00509.
sz. kérdés G. mellékletét, amely a következő honlapon érhető el: https://www.efsa.europa.eu/en/register-of-questions
(13) Lásd például az 1829/2003/EK rendeletnek a tagállamok számára a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok területükön való felhasználásának korlátozására, illetve megtiltására biztosított lehetőség tekintetében történő módosításáról szóló, 2015. április 22-i jogalkotási javaslata indokolását, valamint a 182/2011/EU rendelet módosítására irányuló, 2017. február 14-i jogalkotási javaslatának indokolását.
(14) Például az Európai Parlament plenáris ülésszakának megnyitásakor elmondott, az új Európai Bizottság politikai iránymutatásairól szóló beszédében (2014. július 15., Strasbourg) és az Unió helyzetéről szóló beszédében (2016. szeptember 14., Strasbourg).
|
2021.3.26. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 108/75 |
P8_TA(2019)0315
A bisz(2-etilhexil)-ftalát (DEHP) egyes felhasználási módjai (DEZA a.s.)
Az Európai Parlament 2019. március 27-i állásfoglalása az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján a di(2-etilhexil)-ftalát (DEHP) bizonyos alkalmazására vonatkozó engedélyt részlegesen megadó bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (DEZA a.s.) (D060865/01 – 2019/2605(RSP))
(2021/C 108/05)
Az Európai Parlament,
|
— |
tekintettel az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján a di(2-etilhexil)-ftalát (DEHP) bizonyos alkalmazására vonatkozó engedélyt részlegesen megadó bizottsági végrehajtási határozat tervezetére (DEZA a.s.)(D060865/01, |
|
— |
tekintettel a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: a REACH-rendelet) és különösen annak 64. cikke (8) bekezdésére, |
|
— |
tekintettel a kockázatértékelési bizottság (RAC) és a társadalmi-gazdasági elemzési bizottság (SEAC) (2) véleményére az 1907/2006/EK rendelet 64. cikke (5) bekezdése harmadik albekezdésének megfelelően, |
|
— |
tekintettel a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet XVII. mellékletének a bisz(2-etilhexil)-ftalát (DEHP), a dibutil-ftalát (DBP), a benzil-butil-ftalát (BBP) és a diizobutil-ftalát (DIBP) tekintetében történő módosításáról szóló, 2018. december 17-i (EU) 2018/2005 bizottsági rendeletre (3), |
|
— |
tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 11. és 13. cikkére, |
|
— |
tekintettel az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján a di(2-etilhexil)-ftalát (DEHP) alkalmazására vonatkozó engedélyt megadó XXX bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről szóló, 2015. november 25-i állásfoglalására (5), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió Törvényszékének a T-837/16. számú ügyben hozott ítéletére (6), |
|
— |
tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalásra irányuló indítványára, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 106. cikkének (2) és (3) bekezdésére, |
|
A. |
mivel a DEHP-t a reprodukciót károsító anyagként besorolva 2008-ban felvették a REACH-rendelet szerinti különös aggodalomra okot adó anyagok jelöltlistájára (7); |
|
B. |
mivel a DEHP-t 2015. február 21-i lejárati dátummal 2011-ben (8) felvették a REACH-rendelet XIV. mellékletébe az említett osztályozás, széles körű használata és az Unión belüli nagy volumenű termelése miatt (9), |
|
C. |
mivel a DEHP-t továbbra is igénybe venni kívánó vállalatoknak 2013. augusztusig engedély iránti kérelmet kellett benyújtaniuk; mivel a DEZA – az említett határidő előtt nyújtva be kérelmét – a REACH-rendelet 58. cikkében előírt engedélyezési határozat meghozataláig továbbra is használhatja a DEHP-t; |
|
D. |
mivel a Bizottság 2015. januárban megkapta a RAC és a SEAC bizottságok véleményét; mivel az, hogy a Bizottság késlekedik a határozat megszövegezésével, ténylegesen ahhoz vezetett, hogy több mint négy évvel a lejárati idő után továbbra is felhasználják a DEHP-t; |
|
E. |
mivel a DEHP-t 2014-ben állatok és emberek tekintetében endokrin károsító tulajdonságokkal rendelkező anyagként azonosították; mivel ennek megfelelően a jelöltlistát 2014-ben (10) a környezet tekintetében, 2017-ben (11) pedig az emberi egészség tekintetében aktualizálták; |
|
F. |
mivel az (EU) 2018/2005 rendelet számos cikkje korlátozta a DEHP és más ftalátok használatát, mivel az elfogadhatatlan kockázatot jelent az emberi egészségre nézve; mivel az említett korlátozással összefüggésben a RAC kiemelte, hogy „a bizonytalansági értékelés arra utal, hogy alábecsülik a négy ftalátban rejlő veszélyeket és ezáltal a kockázatokat” (12); |
|
G. |
mivel az (EU) 2018/2005 rendelet mentességet biztosít bizonyos kérelmeknek, amennyiben azok nem jelentenek elfogadhatatlan kockázatot az emberi egészségre nézve; mivel a DEHP-tartalmú készítmények exportján kívül a bizottsági végrehajtási határozattervezet ezért a mentesített kérelmekre nézve is különös jelentőséggel bír; |
|
H. |
mivel ezek a kérelmek azonban elfogadhatatlan kockázatot jelenthetnek a környezetre, különösen a DEHP endokrin károsító tulajdonságai miatt; |
|
I. |
mivel a REACH-rendelet elsődleges célja az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmének biztosítása a rendelet Európai Unió Bírósága által értelmezett (16) preambulumbekezdése fényében (13); |
|
J. |
mivel a REACH-rendelet 55. cikke és a REACH-rendelet (12) preambulumbekezdése értelmében a különös aggodalomra okot adó anyagoknak alkalmasabb alternatív anyagokkal vagy technológiákkal való helyettesítése az engedélyezés egyik központi célja; |
|
K. |
mivel a REACH-rendelet 62. cikke (4) bekezdésének d) pontja előírja a kérelmező számára, hogy az I. mellékletnek megfelelően kémiai biztonsági jelentést nyújtson be; |
|
L. |
mivel jelen esetben a RAC véleménye jelentős hiányosságokat tárt fel a kérelmező által szolgáltatott információk tekintetében (14); mivel egy használat esetében semmilyen információt nem nyújtottak be (15); |
|
M. |
mivel a regionális tanácsadó testület és a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a kérelmező nem tudta bizonyítani, hogy a kockázatot a 60. cikk (2) bekezdésének megfelelően ellenőrizte; mivel a kockázatértékelési bizottság azt is megállapította, hogy a 60. cikk (10) bekezdésével ellentétben nem csökkentették le a kockázatot a műszakilag és gyakorlatilag lehetséges legnagyobb mértékig; |
|
N. |
mivel a bizottsági végrehajtási határozattervezet a REACH-rendelet 60. cikke (7) bekezdésének alapján megtagadja az olyan felhasználás engedélyezését, amelyre vonatkozóan semmilyen információt nem szolgáltattak a kérelemben; |
|
O. |
mivel a bizottsági végrehajtási határozattervezet máshol elismeri a RAC által jelzett hiányosságokat, a „munkahelyi kitettséggel kapcsolatban benyújtott korlátozott információkra” hivatkozva (16), de ahelyett, hogy a 60. cikk (7) bekezdésének megfelelően elutasítaná az engedélyt, azt kéri a kérelmezőtől, hogy 18 hónappal a határozat elfogadását követően nyújtsa be a hiányzó adatokat (17); |
|
P. |
mivel a 61. cikkben előírt felülvizsgálati jelentésnek nem az a célja, hogy több időt adjon a vállalatoknak az első körben benyújtandó információk hiányosságainak pótlására, hanem azt hivatott biztosítani, hogy a kérelemben szereplő információk egy meghatározott időszak után is naprakészek legyenek, beleértve különösen azt, hogy megjelentek-e új alternatívák; |
|
Q. |
mivel a Törvényszék egyértelműen kimondta, hogy az engedélyezés feltételei a 60. cikk (8) és (9) bekezdése értelmében nem használhatók fel jogszerűen az engedély kérelmezője által szolgáltatott információk esetleges hibáinak vagy hiányosságainak orvoslására (18); |
|
R. |
mivel a 60. cikk (4) bekezdése annak a bizonyítását írja elő, hogy az anyag felhasználásából származó társadalmi-gazdasági előnyök jelentősebbek, mint az emberi egészséget vagy a környezetet érintő kockázatok, illetve hogy nem állnak rendelkezésre megfelelő alternatív anyagok; |
|
S. |
mivel a SEAC véleménye felhívta a figyelmet a kérelmező által benyújtott társadalmi-gazdasági elemzés jelentős hiányosságaira, amit a bizottsági végrehajtási határozattervezet is tükröz (19); |
|
T. |
mivel az 55. cikk és a 60. cikk (4) bekezdése fényében a kérelmezőnek bizonyítania kell, hogy az általa kérelmezett felhasználások tekintetében nem áll rendelkezésre megfelelő alternatíva; |
|
U. |
mivel a bizottsági végrehajtási határozattervezet elismeri, hogy nem konkretizálták kellőképpen a 2. használatot (20); mivel a SEAC megállapította, hogy a rendelkezésre álló alternatívák tekintetében súlyos hiányosságok vannak a kérelemben (21) (22); |
|
V. |
mivel nem tekinthető jogos indokolásnak, ha a kérelmező – mint az anyag előállítója – arra hivatkozik, hogy nem tud elegendő információt nyújtani a kérelemben szereplő felhasználási módok alternatíváinak alkalmasságáról; |
|
W. |
mivel a hiányos adatok miatt a SEAC egyik tagja hivatalosan tiltakozott a megfelelő alternatívák hiányára vonatkozó SEAC-következtetések ellen (23); |
|
X. |
mivel a 60. cikk (5) bekezdése nem értelmezhető úgy, hogy az alternatívák alkalmassága a kérelmező szempontjából az egyetlen és meghatározó tényező; mivel a 60. cikk (5) bekezdése nem tartalmazza az alternatívák elemzése során figyelembe veendő információk kimerítő listáját; mivel a 60. cikk (4) bekezdésének c) pontja előírja továbbá, hogy a harmadik felektől származó információkat figyelembe kell venni; mivel a nyilvános konzultáció során szerzett információk között már akkor szerepelt, hogy rendelkezésre állnak alternatívák az érintett felhasználásokra (24); |
|
Y. |
mivel a Törvényszék emlékeztette a Bizottságot arra, hogy a 60. cikk (4) bekezdése szerinti engedély jogszerű megadása érdekében elegendő mennyiségű érdemi és ellenőrizhető információt kell ellenőriznie annak megállapítása érdekében, hogy a kérelemben szereplő bármely felhasználási mód esetében nem áll rendelkezésre megfelelő alternatíva, vagy hogy elhanyagolhatók az engedély elfogadása idején rendelkezésre álló alternatívák hiányával kapcsolatosan fennmaradó bizonytalanságok (25); |
|
Z. |
mivel a bizottsági végrehajtási határozattervezete azzal indokolja a határozat elfogadásának késedelmeit, hogy figyelembe kellett vennie „a korlátozási eljárásból szerzett új, rendelkezésre álló információkat” (26); mivel ezért meglepő, hogy a bizottsági végrehajtási határozattervezet nem vette figyelembe a korlátozási dokumentációban egyértelműen dokumentált alternatívák elérhetőségét (27); mivel a korlátozási javaslatban említett alternatívák a bizottsági végrehajtási határozattervezetben szereplő felhasználásokra is vonatkoznak (28); |
|
AA. |
mivel a Bizottság végül nem vette figyelembe azt, hogy a DEHP-t hivatalosan az emberi egészséget és a környezetet veszélyeztető endokrin károsító anyagként ismerték el; mivel a 60. cikk (4) bekezdése szerinti társadalmi-gazdasági elemzés során a Bizottságnak figyelembe kellett volna vennie ezt az információt, mivel az engedélyezés megtagadásával járó előnyöket egyébként alábecsülik; |
|
AB. |
mivel a Bizottság által javasolt engedélyezés így megsérti a REACH-rendelet 60. cikkének (4) és (7) bekezdését; |
|
AC. |
mivel a bizottsági végrehajtási határozattervezet a gyengén telejsítőket jutalmazná és hátrányosan érintené azokat a vállalatokat, amelyek befektettek az alternatívákba (29); |
|
AD. |
mivel a bizottsági végrehajtási határozattervezetben szerepel, hogy „a Bizottság tudomásul vette” az Európai Parlament 2015. november 25-i állásfoglalását; mivel a REACH-rendelet engedélyezésre vonatkozó fejezete végrehajtásának számos – e parlamenti állásfoglalásban is hangsúlyozott – strukturális hiányossága szintén megkérdőjelezi a bizottsági végrehajtási határozattervezetet (30); |
|
AE. |
mivel az Európai Parlament 2018. szeptember 13-án állásfoglalást fogadott el „A körforgásos gazdaságról szóló csomag végrehajtása: a vegyi anyagokkal, a termékkel és a hulladékkal kapcsolatos jogszabályok közötti kapcsolódási pontok kezelésének lehetőségei” címmel (31), amelyben megismételte, hogy „a körforgásos gazdaság irányába való haladás megköveteli a hulladékhierarchia szigorú betartását és lehetőség szerint az aggodalomra okot adó anyagok fokozatos kiiktatását – különösen azokon a területeken, ahol már léteznek biztonságosabb alternatívák vagy a jövőben ki fognak fejleszteni ilyeneket”; |
|
1. |
úgy véli, hogy a bizottsági végrehajtási határozat tervezete túllépi az 1907/2006/EK rendeletben meghatározott végrehajtási hatásköröket; |
|
2. |
felkéri a Bizottságot, hogy vonja vissza végrehajtási határozata tervezetét és nyújtson be új tervezetet, amelyben elutasítja az engedélyezése iránti kérelmet; |
|
3. |
felhívja a Bizottságot, hogy késlekedés nélkül vessen véget a DEHP alkalmazásának az összes további kérelemben, annál is inkább, mivel a puha PVC és a DEHP biztonságosabb alternatívái rendelkezésre állnak; |
|
4. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak. |
(1) HL L 396., 2006.12.30., 1. o.
(2) A RAC és SEAC véleménye az 1. használatra vonatkozóan: https://echa.europa.eu/documents/10162/60f338a5-09ac-423a-b7c1-2511ee2d9b77; a 2. használatra vonatkozóan: https://echa.europa.eu/documents/10162/1ce96eb6-9e30-447d-a9ff-dc315f75f124; a 3. használatra vonatkozóan: https://echa.europa.eu/documents/10162/bfbf6ddc-dd94-456b-bbff-32d7d32e6c92
(3) HL L 322., 2018.12.18., 14. o.
(4) HL L 55., 2011.2.28., 13. o.
(5) HL C 366., 2017.10.27., 96. o.
(6) http://curia.europa.eu/juris/documents.jsf?oqp=&for=&mat=or&lgrec=en&jge=&td=%3BALL&jur=C%2CT%2CF&num=T-837%252F16&page=1&dates=&pcs=Oor&lg=&pro=&nat=or&cit=none%252CC%252CCJ%252CR%252C2008E%252C%252C%252C%252C%252C%252C%252C%252C%252C%252Ctrue%252Cfalse%252Cfalse&language=en&avg=&cid=2535071
(7) https://echa.europa.eu/documents/10162/c94ac248-378f-4058-9907-205b497c286e
(8) A Bizottság 143/2011/EU rendelete (2011. február 17.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet XIV. mellékletének módosításáról (HL L 44., 2011.2.18., 2. o.).
(9) https://echa.europa.eu/documents/10162/6f89a308-c467-4836-ae1e-9c6163a9ae10
(10) https://echa.europa.eu/documents/10162/30b654ce-1de3-487a-8696-e05617c3173b
(11) https://echa.europa.eu/documents/10162/88c20879-606b-03a6-11e4-9edb90e7e615
(12) „A bizonytalansági értékelés arra enged következtetni, hogy a négy ftalát támasztotta veszélyeket és így a kockázatokat valószínűsíthetően alábecsülték. A DEHP és a BBP esetében a származtatott hatásmentes szint értékei a jelenleginél alacsonyabbak lehetnek. Számos kísérleti és járványügyi vizsgálat utalt arra, hogy ezek az anyagok hatással lehetnek az immunrendszerre, a metabolikus rendszerre és a neurológiai fejlődésre. E vizsgálatok közül néhány jelezte, hogy nem a reprodukciós toxicitás jelenti feltétlenül a legérzékenyebb végpontot, és nem biztos, hogy a kiválasztott származtatott hatásmentes szintek kellő védelmet jelentenek ezen egyéb hatásokkal szemben. A tagállami bizottság (MSC) megerősítette továbbá, hogy ez a négy ftalát az emberi egészség szempontjából endokrin károsító anyagnak minősül, és a Bizottság mérlegeli, hogy a REACH-rendelet 57. cikkének f) pontja értelmében a különös aggodalomra okot adó anyagokkal azonos szintű aggodalomra okot adó anyagokként sorolja-e be azokat. Ez további bizonytalanságokkal jár ezen anyagok kockázatával kapcsolatban.” Lásd: https://www.echa.europa.eu/documents/10162/713fd91d-2919-0575-836a-f66937202d66, 9. o.
(13) SA és társai kontra Secretary of State for the Environment, Food and Rural Affairs ítélet, C-558/07, ECLI:EU:C:2009:430, 45. pont.
(14) „A RAC úgy értékeli, hogy a vállalat társadalmi felelősségvállalásban ismertetett expozíciós értékek nem tekinthetők reprezentatívnak a kérelem kiterjedt hatálya tekintetében. Ezért a RAC nem tudja alaposan elvégezni az expozíciós értékelést. Az alábbi értékelések egy hiányos adatbázison alapulnak, és a következő kockázatértékelés szempontjából csekély jelentőséggel bírnak” – lásd a RAC 2. használatról szóló véleményét, 10. o.: https://echa.europa.eu/documents/10162/1ce96eb6-9e30-447d-a9ff-dc315f75f124
(15) A határozattervezet (19) bekezdése.
(16) A határozattervezet (17) bekezdése.
(17) A határozattervezet (17) bekezdése.
(18) A Bíróság T-837/16. sz,. Svédország kontra Bizottság ügyben hozott 2019. március 7-i ítélete, 82-83. pont
(19) „a rendelkezésre álló információk korlátozottsága miatt nem volt lehetséges a folytatódó felhasználás emberi egészségre gyakorolt hatásának mennyiségi értékelése” – az engedélytervezet (5) bekezdése.
(20) A határozattervezet (18) bekezdése.
(21) „nincsen kellőképpen megindokolva … a kérelmező következtetése az alternatívák alkalmasságáról és elérhetőségéről” – a SEAC véleménye a 2. használatról, 18. o https://echa.europa.eu/documents/10162/1ce96eb6-9e30-447d-a9ff-dc315f75f124
(22) „Az alternatívák értékelése nem foglalkozik kifejezetten a kérelem rendkívül tág hatálya alá tartozó különböző helyzetekkel, és ezért nem bizonyítja, hogy az alternatívák technikailag nem kivitelezhetők” – a SEAC véleménye a 2. használatról, 19. o.
(23) https://echa.europa.eu/documents/10162/03434073-5619-4395-8293-92ddaf6c85ad
(24) https://echa.europa.eu/comments-public-consultation-0004-02 – lásd különösen az 58. sort
(25) A Törvényszék 2019. március 7-i ítélete, Svédország kontra Bizottság, ECLI:EU:T:2015:144., 86. pont.
(26) Az engedélytervezet (3) bekezdése.
(27) „A javaslat hatálya alá tartozó valamennyi felhasználás esetében jelenleg rendelkezésre állnak alacsonyabb kockázatú, műszakilag megvalósítható alternatívák, hasonló árak mellett” – https://www.echa.europa.eu/documents/10162/713fd91d-2919-0575-836a-f66937202d66
(28) https://www.echa.europa.eu/documents/10162/713fd91d-2919-0575-836a-f66937202d66 – 69. o.
(29) Lásd például: https://marketplace.chemsec.org/Alternative/Non-phthalate-plasticizer-for-extreme-applications-302; https://marketplace.chemsec.org/Alternative/Safe-plasticizer-for-demanding-outdoor-applications-298; http://grupaazoty.com/en/wydarzenia/plastyfikatory-nieftalanowe.html
(30) Lásd különösen a szóban forgó állásfoglalás (N), (O), (P) és (R) preambulumbekezdését.
(31) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0353.
|
2021.3.26. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 108/80 |
P8_TA(2019)0316
A bisz(2-etilhexil)-ftalát (DEHP) egyes felhasználási módjai (Grupa Azoty Zakłady Azotowe Kędzierzyn S.A.)
Az Európai Parlament 2019. március 27-i állásfoglalása az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján a di(2-etilhexil)-ftalát (DEHP) bizonyos alkalmazási módjaira vonatkozó engedélyt részlegesen megadó bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Grupa Azoty Zakłady Azotowe Kędzierzyn S.A.) (D060866/01 – 2019/2606(RSP))
(2021/C 108/06)
Az Európai Parlament,
|
— |
tekintettel az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján a di(2-etilhexil)-ftalát (DEHP) bizonyos alkalmazására vonatkozó engedélyt részlegesen megadó bizottsági végrehajtási határozat tervezetére (Grupa Azoty Zakłady Azotowe Kędzierzyn S.A.) (D060866/01, |
|
— |
tekintettel a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: a REACH-rendelet) és különösen annak 64. cikke (8) bekezdésére, |
|
— |
tekintettel a kockázatértékelési bizottság (RAC) és a társadalmi-gazdasági elemzési bizottság (SEAC) (2) véleményére az 1907/2006/EK rendelet 64. cikke (5) bekezdése harmadik albekezdésének megfelelően, |
|
— |
tekintettel a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet XVII. mellékletének a bisz(2-etilhexil)-ftalát (DEHP), a dibutil-ftalát (DBP), a benzil-butil-ftalát (BBP) és a diizobutil-ftalát (DIBP) tekintetében történő módosításáról szóló, 2018. december 17-i (EU) 2018/2005 bizottsági rendeletre (3), |
|
— |
tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. és 13. cikkére (4), |
|
— |
tekintettel az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján a di(2-etilhexil)-ftalát (DEHP) alkalmazására vonatkozó engedélyt megadó XXX bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről szóló, 2015. november 25-i állásfoglalására (5), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió Törvényszékének a T-837/16. számú ügyben hozott ítéletére (6), |
|
— |
tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalásra irányuló indítványára, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 106. cikkének (2) és (3) bekezdésére, |
|
A. |
mivel a DEHP-t a reprodukciót károsító anyagként besorolva 2008-ban felvették a REACH-rendelet szerinti különös aggodalomra okot adó anyagok jelöltlistájára (7); |
|
B. |
mivel a DEHP-t 2015. február 21-i lejárati dátummal 2011-ben (8) felvették a REACH-rendelet XIV. mellékletébe az említett osztályozás, széles körű használata és az Unión belüli nagy volumenű termelése miatt (9), |
|
C. |
mivel a DEHP-t továbbra is igénybe venni kívánó vállalatoknak 2013. augusztusig engedély iránti kérelmet kellett benyújtaniuk; mivel a Grupa Azoty – az említett határidő előtt nyújtva be kérelmét – a REACH-rendelet 58. cikkében előírt engedélyezési határozat meghozataláig továbbra is használhatja a DEHP-t; |
|
D. |
mivel a Bizottság 2015. januárban megkapta a RAC és a SEAC bizottságok véleményét; mivel a Bizottság késlekedése a határozat megszövegezésével ténylegesen ahhoz vezetett, hogy több mint négy évvel a lejárati idő után továbbra is felhasználhatják a DEHP-t; |
|
E. |
mivel a DEHP-t 2014-ben állatok és emberek tekintetében endokrin károsító tulajdonságokkal rendelkező anyagként azonosították; mivel ennek megfelelően a jelöltlistát 2014-ben (10) a környezet tekintetében, 2017-ben (11) pedig az emberi egészség tekintetében aktualizálták; |
|
F. |
mivel az (EU) 2018/2005 rendelet számos árucikk esetében korlátozta a DEHP és más ftalátok használatát, mivel az elfogadhatatlan kockázatot jelent az emberi egészségre nézve; mivel az említett korlátozással összefüggésben a RAC kiemelte, hogy „a bizonytalansági értékelés arra utal, hogy alábecsülik a négy ftalátban rejlő veszélyeket és ezáltal a kockázatokat” (12); |
|
G. |
mivel az (EU) 2018/2005 rendelet a legtöbb árucikkben korlátozta a DEHP és más ftalátok használatát, mentességet biztosítva bizonyos alkalmazások számára; mivel a DEHP-tartalmú készítmények exportján kívül a bizottsági végrehajtási határozattervezet ezért a mentesített alkalmazásokra nézve is különös jelentőséggel bír; |
|
H. |
mivel ezek az alkalmazások azonban elfogadhatatlan kockázatot jelenthetnek a környezetre, különösen a DEHP endokrin károsító tulajdonságai miatt; |
|
I. |
mivel a REACH-rendelet elsődleges célja az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmének biztosítása a rendelet Európai Unió Bírósága által értelmezett (16) preambulumbekezdése fényében (13); |
|
J. |
mivel a REACH-rendelet 55. cikke és a REACH-rendelet (12) preambulumbekezdése értelmében a különös aggodalomra okot adó anyagoknak alkalmasabb alternatív anyagokkal vagy technológiákkal való helyettesítése az engedélyezés egyik központi célja; |
|
K. |
mivel a REACH-rendelet 62. cikke (4) bekezdésének d) pontja előírja a kérelmező számára, hogy az I. mellékletnek megfelelően kémiai biztonsági jelentést nyújtson be; |
|
L. |
mivel jelen esetben a RAC véleménye jelentős hiányosságokat tárt fel a kérelmező által szolgáltatott információk tekintetében (14); |
|
M. |
mivel a regionális tanácsadó testület és a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a kérelmező nem tudta bizonyítani, hogy a kockázatot a 60. cikk (2) bekezdésének megfelelően ellenőrizte; mivel a kockázatértékelési bizottság azt is megállapította, hogy a 60. cikk (10) bekezdésével ellentétben nem csökkentették le a kockázatot a műszakilag és gyakorlatilag lehetséges legnagyobb mértékig; |
|
N. |
mivel a bizottsági végrehajtási határozattervezet elismeri, hogy a „munkahelyi kitettséggel kapcsolatban korlátozott információkat nyújtottak be” (15), de ahelyett, hogy a 60. cikk (7) bekezdésének megfelelően elutasítaná az engedélyt, azt kéri a kérelmezőtől, hogy 18 hónappal a határozat elfogadását követően vizsgálati jelentésében nyújtsa be a hiányzó adatokat (16); |
|
O. |
mivel a 61. cikkben előírt felülvizsgálati jelentésnek nem az a célja, hogy több időt adjon a vállalatoknak az első körben benyújtandó információk hiányosságainak pótlására, hanem azt hivatott biztosítani, hogy a kérelemben szereplő információk egy meghatározott időszak után is naprakészek legyenek, beleértve különösen azt, hogy megjelentek-e új alternatívák; |
|
P. |
mivel a Törvényszék egyértelműen kimondta, hogy az engedélyezés feltételei a 60. cikk (8) és (9) bekezdése értelmében nem használhatók fel jogszerűen az engedély kérelmezője által szolgáltatott információk esetleges hibáinak vagy hiányosságainak orvoslására (17); |
|
Q. |
mivel a 60. cikk (4) bekezdése annak a bizonyítását írja elő, hogy az anyag felhasználásából származó társadalmi-gazdasági előnyök jelentősebbek, mint az emberi egészséget vagy a környezetet érintő kockázatok, illetve hogy nem állnak rendelkezésre megfelelő alternatív anyagok; |
|
R. |
mivel a SEAC véleménye felhívta a figyelmet a kérelmező által benyújtott társadalmi-gazdasági elemzés jelentős hiányosságaira, amit a bizottsági végrehajtási határozattervezet is tükröz (18); |
|
S. |
mivel az 55. cikk és a 60. cikk (4) bekezdése fényében a kérelmezőnek bizonyítania kell, hogy az általa kérelmezett felhasználások tekintetében nem áll rendelkezésre megfelelő alternatíva; |
|
T. |
mivel a bizottsági végrehajtási határozattervezet elismeri, hogy nem konkretizálták kellőképpen a 2. használatot (19); mivel a SEAC megállapította, hogy a rendelkezésre álló alternatívák tekintetében súlyos hiányosságok vannak a kérelemben (20) (21); |
|
U. |
mivel nem tekinthető jogos indokolásnak, ha a kérelmező – mint az anyag előállítója – arra hivatkozik, hogy nem tud elegendő információt nyújtani a kérelemben szereplő felhasználási módok alternatíváinak alkalmasságáról; |
|
V. |
mivel a hiányos adatok miatt a SEAC egyik tagja hivatalosan tiltakozott a megfelelő alternatívák hiányára vonatkozó SEAC-következtetések ellen (22); |
|
W. |
mivel a 60. cikk (5) bekezdése nem értelmezhető úgy, hogy az alternatívák alkalmassága a kérelmező szempontjából az egyetlen és meghatározó tényező; mivel a 60. cikk (5) bekezdése nem tartalmazza az alternatívák elemzése során figyelembe veendő információk kimerítő listáját; mivel a 60. cikk (4) bekezdésének c) pontja előírja továbbá, hogy a harmadik felektől származó információkat figyelembe kell venni; mivel a nyilvános konzultáció során szerzett információk között már akkor szerepelt, hogy rendelkezésre állnak alternatívák az érintett felhasználásokra (23); |
|
X. |
mivel a Törvényszék emlékeztette a Bizottságot arra, hogy a 60. cikk (4) bekezdése szerinti engedély jogszerű megadása érdekében elegendő mennyiségű érdemi és ellenőrizhető információt kell ellenőriznie annak megállapítása érdekében, hogy a kérelemben szereplő egyik felhasználási mód esetében sem áll rendelkezésre megfelelő alternatíva, vagy hogy elhanyagolhatók az engedély elfogadása idején rendelkezésre álló alternatívák hiányával kapcsolatosan fennmaradó bizonytalanságok (24); |
|
Y. |
mivel a bizottsági végrehajtási határozattervezete azzal indokolja a határozat elfogadásának késedelmeit, hogy figyelembe kellett vennie „a korlátozási eljárásból szerzett új, rendelkezésre álló információkat” (25); mivel ezért meglepő, hogy a bizottsági végrehajtási határozattervezet nem vette figyelembe a korlátozási dokumentációban egyértelműen dokumentált alternatívák elérhetőségét (26); mivel a korlátozási javaslatban említett alternatívák a bizottsági végrehajtási határozattervezetben szereplő felhasználásokra is vonatkoznak (27); |
|
Z. |
mivel maga a kérelmező jelentette be, hogy az orto-ftalátokról, köztük a DEHP-ről már átállt egyéb anyagok forgalmazására (28); |
|
AA. |
mivel a Bizottság végül nem vette figyelembe azt, hogy a DEHP-t hivatalosan az emberi egészséget és a környezetet veszélyeztető endokrin károsító anyagként ismerték el; mivel a 60. cikk (4) bekezdése szerinti társadalmi-gazdasági elemzés során a Bizottságnak figyelembe kellett volna vennie ezt az információt, mivel az engedélyezés megtagadásával járó előnyöket egyébként alábecsülik; |
|
AB. |
mivel a Bizottság által javasolt engedélyezés így megsérti a REACH-rendelet 60. cikkének (4) és (7) bekezdését; |
|
AC. |
mivel a bizottsági végrehajtási határozattervezet a gyengén telejsítőket jutalmazná és hátrányosan érintené azokat a vállalatokat, amelyek befektettek az alternatívákba (29); |
|
AD. |
mivel a bizottsági végrehajtási határozattervezetben szerepel, hogy „a Bizottság tudomásul vette” az Európai Parlament 2015. november 25-i állásfoglalását; mivel a REACH-rendelet engedélyezésre vonatkozó fejezete végrehajtásának számos – a fenti parlamenti állásfoglalásban is hangsúlyozott – strukturális hiányossága szintén megkérdőjelezi a bizottsági végrehajtási határozattervezetet (30); |
|
AE. |
mivel az Európai Parlament 2018. szeptember 13-án állásfoglalást fogadott el „A körforgásos gazdaságról szóló csomag végrehajtása: a vegyi anyagokkal, a termékkel és a hulladékkal kapcsolatos jogszabályok közötti kapcsolódási pontok kezelésének lehetőségei” címmel (31), amelyben megismételte, hogy „a körforgásos gazdaság irányába való haladás megköveteli a hulladékhierarchia szigorú betartását és lehetőség szerint az aggodalomra okot adó anyagok fokozatos kiiktatását – különösen azokon a területeken, ahol már léteznek biztonságosabb alternatívák vagy a jövőben ki fognak fejleszteni ilyeneket”; |
|
1. |
úgy véli, hogy a bizottsági végrehajtási határozat tervezete túllépi az 1907/2006/EK rendeletben meghatározott végrehajtási hatásköröket; |
|
2. |
felhívja a Bizottságot, hogy vonja vissza végrehajtási határozata tervezetét és nyújtson be új tervezetet, amelyben elutasítja az engedélyezés iránti kérelmet; |
|
3. |
felhívja a Bizottságot, hogy késlekedés nélkül vessen véget a DEHP alkalmazásának az összes maradék felhasználása esetében, annál is inkább, mivel a puha PVC és a DEHP biztonságosabb alternatívái rendelkezésre állnak; |
|
4. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek. |
(1) HL L 396., 2006.12.30., 1. o.
(2) A RAC és SEAC véleménye az 1. használatra vonatkozóan: https://echa.europa.eu/documents/10162/99c8c723-b76e-4ca4-a747-6e1b59a8d7f7; és a 2. használatra vonatkozóan: https://echa.europa.eu/documents/10162/29db4e36-94dd-41bd-b9ea-9d0f08fbbac7
(3) HL L 322., 2018.12.18., 14. o.
(4) HL L 55., 2011.2.28., 13. o.
(5) HL C 366., 2017.10.27., 96. o.
(6) A Törvényszék 2019. március 7-i ítélete, Svédország kontra Bizottság, T-837/16, ECLI:EU:T:2019:144:, elérhető a következő linken: http://curia.europa.eu/juris/documents.jsf?oqp=&for=&mat=or&lgrec=en&jge=&td=%3BALL&jur=C%2CT%2CF&num=T-837%252F16&page=1&dates=&pcs=Oor&lg=&pro=&nat=or&cit=none%252CC%252CCJ%252CR%252C2008E%252C%252C%252C%252C%252C%252C%252C%252C%252C%252Ctrue%252Cfalse%252Cfalse&language=hu&avg=&cid=6180040#
(7) https://echa.europa.eu/documents/10162/c94ac248-378f-4058-9907-205b497c286e
(8) A Bizottság 143/2011/EU rendelete (2011. február 17.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet XIV. mellékletének módosításáról (HL L 44., 2011.2.18., 2. o.).
(9) https://echa.europa.eu/documents/10162/6f89a308-c467-4836-ae1e-9c6163a9ae10
(10) https://echa.europa.eu/documents/10162/30b654ce-1de3-487a-8696-e05617c3173b
(11) https://echa.europa.eu/documents/10162/88c20879-606b-03a6-11e4-9edb90e7e615
(12) „A bizonytalansági értékelés arra enged következtetni, hogy a négy ftalát támasztotta veszélyeket és így a kockázatokat valószínűsíthetően alábecsülték. A DEHP és a BBP esetében a származtatott hatásmentes szint értékei a jelenleginél alacsonyabbak lehetnek. Számos kísérleti és járványügyi vizsgálat utalt arra, hogy ezek az anyagok hatással lehetnek az immunrendszerre, a metabolikus rendszerre és a neurológiai fejlődésre. E vizsgálatok közül néhány jelezte, hogy nem a reprodukciós toxicitás jelenti feltétlenül a legérzékenyebb végpontot, és nem biztos, hogy a kiválasztott származtatott hatásmentes szintek kellő védelmet jelentenek ezen egyéb hatásokkal szemben. A tagállami bizottság (MSC) megerősítette továbbá, hogy ez a négy ftalát az emberi egészség szempontjából endokrin károsító anyagnak minősül, és a Bizottság mérlegeli, hogy a REACH-rendelet 57. cikkének f) pontja értelmében a különös aggodalomra okot adó anyagokkal azonos szintű aggodalomra okot adó anyagokként sorolja-e be azokat. Ez további bizonytalanságokat jelent ezen anyagok kockázatával kapcsolatban.” Lásd: https://www.echa.europa.eu/documents/10162/713fd91d-2919-0575-836a-f66937202d66 , 9. o.
(13) S.P.C.M.-ügy, C-558/07. S. P.C.M. SA és társai kontra Secretary of State for the Environment, Food and Rural Affairs, ECLI:EU:C:2009:430, 45. pont.
(14) „A RAC úgy értékeli, hogy a vállalat társadalmi felelősségvállalásban ismertetett expozíciós értékek nem tekinthetők reprezentatívnak a kérelem kiterjedt hatálya tekintetében. Ezért a RAC nem tudja alaposan elvégezni az expozíciós értékelést. Az alábbi értékelések egy hiányos adatbázison alapulnak, és ezért a következő kockázatértékelés szempontjából csekély jelentőséggel bírnak” – lásd a RAC 2. használatról szóló véleményét, 10. o.:
(15) A határozattervezet (17) bekezdése
(16) A határozattervezet (17) bekezdése
(17) A Törvényszék 2019. március 7-i ítélete, Svédország kontra Bizottság, T-837/16. sz. ügy, 82–83 pont, ECLI:EU:T:2019:144.
(18) „a rendelkezésre álló információk korlátozottsága miatt nem volt lehetséges a folytatódó felhasználás emberi egészségre gyakorolt hatásának mennyiségi értékelése” – az engedélytervezet (5) bekezdése
(19) Határozattervezet 17. bekezdés
(20) „nincsen kellőképpen megindokolva … a kérelmező következtetése az alternatívák alkalmasságáról és elérhetőségéről” – a SEAC véleménye a 2. használatról, 18. o.
(21) „Az alternatívák értékelése nem foglalkozik kifejezetten a kérelem rendkívül tág hatálya alá tartozó különböző helyzetekkel, és ezért nem bizonyítja, hogy az alternatívák technikailag nem kivitelezhetők” – a SEAC véleménye a 2. használatról, 19. o.
(22) Lásd a következő kisebbségi véleményt: https://echa.europa.eu/documents/10162/7211effb-0e5a-430b-a1f1-15114cb9fcc9
(23) https://echa.europa.eu/comments-public-consultation-0003-02 – lásd különösen az 56. sort;
(24) A Törvényszék 2019. március 7-i ítélete, Svédország kontra Bizottság, T-837/16. sz. ügy 86. pont, ECLI:EU:T:2019:144.
(25) A határozattervezet (3) bekezdése.
(26) „A javaslat hatálya alá tartozó valamennyi felhasználás esetében jelenleg rendelkezésre állnak alacsonyabb kockázatú, műszakilag megvalósítható alternatívák, hasonló árak mellett” – https://www.echa.europa.eu/documents/10162/713fd91d-2919-0575-836a-f66937202d66
(27) https://www.echa.europa.eu/documents/10162/713fd91d-2919-0575-836a-f66937202d66, 69. o. –lásd a kültéri használatra is kiterjedő táblázatban az „alkalmazás” cikket.
(28) http://grupaazoty.com/en/wydarzenia/plastyfikatory-nieftalanowe.html
(29) Lásd például: https://marketplace.chemsec.org/Alternative/Non-phthalate-plasticizer-for-extreme-applications-302; https://marketplace.chemsec.org/Alternative/Safe-plasticizer-for-demanding-outdoor-applications-298
(30) Lásd különösen a szóban forgó állásfoglalás (N), (O), (P) és (R) preambulumbekezdését.
(31) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0353.
|
2021.3.26. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 108/85 |
P8_TA(2019)0317
A króm-trioxid egyes felhasználási módjai
Az Európai Parlament 2019. március 27-i állásfoglalása az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján a króm-trioxid egyes felhasználási módjaira vonatkozó engedély megadásáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Lanxess Deutschland GmbH és mások) (D060095/03 – 2019/2654(RSP))
(2021/C 108/07)
Az Európai Parlament,
|
— |
tekintettel az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján a króm-trioxid egyes felhasználási módjaira vonatkozó engedély megadásáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetére (Lanxess Deutschland GmbH és mások) (D060095/03, |
|
— |
tekintettel a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: a REACH-rendelet) és különösen annak 64. cikke (8) bekezdésére, |
|
— |
tekintettel a kockázatértékelési bizottság (RAC) és a társadalmi-gazdasági elemzési bizottság (SEAC) véleményére (2) az 1907/2006/EK rendelet 64. cikke (5) bekezdése második albekezdésének megfelelően, |
|
— |
tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. és 13. cikkére (3), |
|
— |
tekintettel a Törvényszék T-837/16. sz. esetben hozott, 2019. március 7-i ítéletére (4), |
|
— |
tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalásra irányuló indítványára, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 106. cikkének (2) és (3) bekezdésére, |
|
A. |
mivel a króm-trioxidot 2010-ban felvették a REACH-rendelet szerinti különös aggodalomra okot adó anyagok jelöltlistájára (5), mivel rákkeltő (1A. kategória) és mutagén (1B. kategória) anyagként van besorolva; |
|
B. |
mivel a króm-trioxid a szóban forgó besorolás, az anyag jelenlegi nagy mennyiségű felhasználása, uniós felhasználási helyszíneinek magas száma, és a munkavállalók jelentős kitettségi kockázata miatt (6) 2013-ban bekerült a REACH-rendelet XIV. mellékletébe (7)2017. szeptember 21-i lejárati dátummal; |
|
C. |
mivel a króm-trioxidot továbbra is igénybe venni kívánó vállalatoknak 2016. március 21-ig engedély iránti kérelmet kellett benyújtaniuk; |
|
D. |
mivel a Lanxess és hat másik vállalat (a továbbiakban: kérelmezők) több mint 150 cégből álló konzorciumot hoztak létre, amelynek ugyanakkor pontos tagsága ismeretlen, közös kérelem benyújtása céljából (8); |
|
E. |
mivel a kérelmezők és a továbbfelhasználók közös kérelmet nyújtottak be a 2016. március 21-i határidő előtt, továbbra is használhatják a króm-trioxidot, amíg a kérelmezett felhasználási módok tekintetében meg nem születik a REACH rendelet 58. cikke értelmében hozandó engedélyezési határozat; |
|
F. |
mivel a Bizottság 2016. szeptemberben megkapta a RAC és a SEAC bizottságok véleményét; mivel a Bizottság a határozat megszövegezésével kapcsolatos késlekedése ténylegesen ahhoz vezetett, hogy a króm-trioxid használatát másfél évvel a lejárati idő után is eltűrik; |
|
G. |
mivel a REACH-rendelet elsődleges célja – az Európai Unió Bírósága által értelmezett (9) (16) preambulumbekezdés fényében — az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmének biztosítása; |
|
H. |
mivel az 55. cikk és a REACH-rendelet (12) preambulumbekezdése értelmében az engedélyezés egyik központi célja, hogy a különös aggodalomra okot adó anyagokat biztonságosabb alternatív anyagokkal vagy technológiákkal helyettesítsék; |
|
I. |
mivel a RAC megerősítette, hogy a króm-trioxid rákkeltő tulajdonságai tekintetében nem lehet meghatározni a származtatott hatásmentes szintet, és ezért a króm-trioxid a REACH-rendelet 60. cikke (3) bekezdésének a) pontja szempontjából küszöbérték nélküli anyagnak minősül; mivel ez azt jelenti, hogy erre az anyagra vonatkozóan nem határozható meg a biztonságos szintű kitettség, és nem alkalmazható referenciaértékként ilyen küszöbérték annak megállapítására, hogy megfelelően ellenőrzik-e az anyag használatának kockázatát; |
|
J. |
mivel a RAC úgy becsülte, hogy egy ilyen engedély megadása évente 50 végzetes rákos megbetegedéshez vezetne; |
|
K. |
mivel a REACH-rendelet 60. cikkének (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy olyan anyag használatára, amelynek kockázatait nem ellenőrzik megfelelően, csak akkor adható ki engedély, ha igazolják, hogy az anyag felhasználásából származó társadalmi-gazdasági előnyök jelentősebbek, mint annak az emberi egészséget vagy a környezetet érintő kockázatai, és amennyiben nem állnak rendelkezésre megfelelő alternatív anyagok vagy technológiák; |
|
L. |
mivel a kérelem évi 20 000 tonna króm-trioxid felhasználására vonatkozik; |
|
M. |
mivel a kérelem a továbbfelhasználók (több mint 4 000 helyszín) igen nagy számára vonatkozik, akik a kozmetikai termékektől a repüléstechnikáig, az élelmiszer-csomagolástól a gépjárművekig, valamint az egészségügytől az építőiparig terjedő ipari ágazatokban tevékenykednek, és minden eddiginél nagyobb számú (több mint 100 000) munkavállalójuk van kitéve a szóban forgó anyagnak; |
|
N. |
mivel a kérelem hivatalosan hat „felhasználásra” vonatkozik; mivel ezek a felhasználási leírások ugyanakkor annyira általánosak, hogy igen széles, sőt akár „rendkívül széles” alkalmazási kört eredményeznek (10); mivel ez érvényteleníti mind a társadalmi-gazdasági értékelést, mind pedig a megfelelő alternatívák értékelését; |
|
O. |
mivel a REACH-rendelet 62. cikke (4) bekezdésének d) pontja előírja a kérelmezők számára, hogy az I. mellékletnek megfelelően kémiai biztonsági jelentést nyújtsanak be; mivel ennek tartalmaznia kell egy expozíciós értékelést is (11); |
|
P. |
mivel a RAC komoly eltérést állapított meg a benyújtott kérelem hatálya és a kérelemben szerepeltetett információk között (12); |
|
Q. |
mivel a RAC komoly hiányosságokat tárt fel a kérelmezők által a munkavállalói expozíciós forgatókönyvekről benyújtott információk tekintetében (13); |
|
R. |
mivel a Bizottság végrehajtási határozattervezete elismerte, hogy a munkavállalói expozíciós forgatókönyvek kapcsán a kérelmezők elmulasztották rendelkezésre bocsátani a szükséges információkat (14); |
|
S. |
mivel a Bizottság végrehajtási határozattervezete ahelyett, hogy a kérelmet a REACH-rendelet 60. cikkének (7) bekezdése értelmében nem megfelelőnek tekintené, csupán azt írja elő, hogy a kérelmezők – évekkel a szóban forgó határozattervezet elfogadását követően – felülvizsgálati jelentésükben pótolják a hiányzó adatokat (15); |
|
T. |
mivel a felülvizsgálati jelentés – a REACH-rendelet 61. cikkének megfelelően – nem azt a célt szolgálja, hogy a vállalatoknak több időt biztosítsanak az előzetesen benyújtandó információkkal kapcsolatos hiánypótlásra (tekintve, hogy ezek az információk alapvető fontosságúak a döntéshozatal szempontjából), hanem azt hivatott biztosítani, hogy a kérelemben eredetileg szerepeltetett információk továbbra is naprakészek legyenek; |
|
U. |
mivel a Törvényszék egyértelműen kimondta, hogy a REACH-rendelet 60. cikkének (8) és (9) bekezdése szerint előírt engedélyezési feltételek nem szolgálhatnak az engedélyezési kérelem esetleges hibáinak vagy hiányosságainak orvoslására (16); |
|
V. |
mivel a SEAC véleménye emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy az alternatívák kérelmező által benyújtott elemzése jelentős bizonytalanságokat tartalmaz, amelyeket a Bizottság végrehajtási határozattervezete is megjelenít (17); |
|
W. |
mivel a REACH-rendelet 55. cikke és a 60. cikkének (4) bekezdése alapján a kérelmezőnek bizonyítania kell, hogy az általa kérelmezett felhasználások tekintetében nem állnak rendelkezésre megfelelő alternatív anyagok és technológiák; |
|
X. |
mivel bebizonyosodott, hogy az engedélyezésre előterjesztett felhasználások körébe tartozó alkalmazások közül számos esetében rendelkezésre állnak megfelelő alternatívák (18); |
|
Y. |
mivel a Törvényszék emlékeztette (19) a Bizottságot arra, hogy az engedélynek a REACH-rendelet 60. cikkének (4) bekezdése szerinti jogszerű megadásához kellő mennyiségű lényeges és megbízható információt kell ellenőriznie annak megállapítása érdekében, hogy a kérelemben szereplő egyetlen felhasználás esetében sem állnak rendelkezésre megfelelő alternatívák, vagy hogy a rendelkezésre álló alternatívák hiánya kapcsán az engedély elfogadásának időpontjában továbbra is fennálló bizonytalanságok csak elhanyagolható mértékűek; |
|
Z. |
mivel ebben az esetben az alternatívák elemzése kapcsán olyan bizonytalanságok álltak fenn, amelyek távolról sem voltak elhanyagolhatónak tekinthetők (20); |
|
AA. |
mivel az a tény, hogy a kérelmezők által engedélyeztetni kívánt „felhasználások” igen széles kört fednek le, nem szolgálhat jogos indokként az alternatívák elemzésének hiányosságára; |
|
AB. |
mivel a tájékoztatás kapcsán a REACH-rendelet 62. cikke nem rendelkezik mentességről azon vállalatok tekintetében, amelyek konzorciumként közös kérelmet nyújtanak be; |
|
AC. |
mivel a Bizottság által javasolt engedélyezés következésképpen sérti a REACH-rendelet 60. cikkének (7) és (4) bekezdését; |
|
AD. |
mivel ezenkívül számos, a bizottsági végrehajtási határozat tervezetével érintett továbbfelhasználó már benyújtott külön engedélykérelmet; mivel a RAC és a SEAC e kérelmek némelyikéről már véleményt nyilvánított; mivel a továbbfelhasználók esetében már sor került néhány engedély megadására; |
|
AE. |
mivel a kérelmezők közös kérelmében szereplő igen széles körű felhasználások között viszont szerepelhetnek olyan konkrét alkalmazások, amelyek tekintetében a továbbfelhasználók nem nyújtottak be külön engedélykérelmet, de amelyek esetében a REACH-rendelet 60. cikkének (4) bekezdésében foglalt feltételek teljesülhetnek; |
|
AF. |
mivel ezen alkalmazások használata akár fontos területeket is érinthetnek; |
|
AG. |
mivel ezért kivételesen helyénvaló lehetővé tenni azon továbbfelhasználók számára, amelyek még nem nyújtottak be egyedi kérelmet, hogy rövid határidőn belül előterjesszék külön kérelmüket; |
|
1. |
felhívja a Bizottságot, hogy vonja vissza végrehajtási határozata tervezetét és nyújtson be új tervezetet; |
|
2. |
felhívja a Bizottságot, hogy értékelje körültekintően, hogy a kérelmezők által benyújtott kérelemben szereplő egyes, jól meghatározott felhasználások esetében megadhatók-e – a REACH-rendeletben foglaltak teljes körű betartása mellett – az engedélyek; |
|
3. |
felhívja a Bizottságot, hogy kivételesen tegye lehetővé azon továbbfelhasználók számára, amelyek felhasználása a kérelmezők által benyújtott kérelem hatálya alá tartozik, de amely felhasználás tekintetében még nem nyújtottak be külön engedélykérelmet, és amely vonatkozásában nem állnak rendelkezésre releváns adatok, hogy a hiányzó adatokat rövid határidőn belül előterjeszthessék; |
|
4. |
felhívja a RAC-t és a SEAC-t, hogy mielőbb végezzék el az említett kérelmek értkelését, és ennek keretében többek között azt is ellenőrizzék, hogy a szóban forgó, ezt követően kiegészített kérelmek tartalmazzák-e valamennyi szükséges, a REACH-rendelet 62. cikkében meghatározott információt; |
|
5. |
felhívja a Bizottságot, hogy a REACH-rendeletben foglaltakkal teljes összhangban mielőbb hozzon határozatot az említett kérelmekről; |
|
6. |
felhívja a RAC-t és a SEAC-t, hogy a továbbiakban ne fogadjanak el olyan kérelmeket, amelyekből hiányoznak a REACH-rendelet 62. cikke értelmében benyújtandó információk; |
|
7. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek. |
(1) HL L 396., 2006.12.30., 1. o.
(2) 1. sz. felhasználás: https://echa.europa.eu/documents/10162/a43a86ab-fcea-4e2b-87d1-78a26cde8f80
2. sz. felhasználás: https://echa.europa.eu/documents/10162/dc9ea416-266e-4f49-88cb-35576f574f4a
Use 3: https://echa.europa.eu/documents/10162/fab6fe18-3d69-483b-8618-f781d18d472e
4. sz. felhasználás: https://echa.europa.eu/documents/10162/0f5571f8-d3aa-4031-9454-843cd7f765a8
5. sz. felhasználás: https://echa.europa.eu/documents/10162/6ee57573-de19-43b5-9153-dad5d9de3c1e
6. sz. felhasználás: https://echa.europa.eu/documents/10162/ab92f048-a4df-4d06-a538-1329f666727a
(3) HL L 55., 2011.2.28., 13. o.
(4) A Törvényszék 2019. március 7-i ítélete, Svédország kontra Bizottság, T-837/16, ECLI:EU:T:2019:144: http://curia.europa.eu/juris/documents.jsf?oqp=&for=&mat=or&lgrec=en&jge=&td=%3BALL&jur=C%2CT%2CF&num=T-837%252F16&page=1&dates=&pcs=Oor&lg=&pro=&nat=or&cit=none%252CC%252CCJ%252CR%252C2008E%252C%252C%252C%252C%252C%252C%252C%252C%252C%252Ctrue%252Cfalse%252Cfalse&language=en&avg=&cid=2535071
(5) https://echa.europa.eu/documents/10162/6b11ec66-9d90-400a-a61a-90de9a0fd8b1
(6) https://echa.europa.eu/documents/10162/13640/3rd_a_xiv_recommendation_20dec2011_en.pdf
(7) A Bizottság 348/2013/EU rendelete (2013. április 17.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (REACH) XIV. mellékletének módosításáról (HL L 108., 2013.4.18., 1. o.).
(8) http://www.jonesdayreach.com/SubstancesDocuments/CTAC%20Press%20Release%20Conclusion%20plus%20Annex%20+%20Cons%20Agt+amendm.PDF
(9) A Bíróság 2009. július 7-i ítélete, S.P.C.M. SA és társai kontra Secretary of State for the Environment, Food and Rural Affairs, C-558/07, ECLI:EU:C:2009:430, 45. pont.
(10) Lásd a RAC/SEAC véleményét az 2. sz. felhasználásról, 25. oldal, vagy az 5. sz. felhasználásról, 61. oldal
(11) REACH, I. melléklet, 5.1. szakasz
(12) „A RAC az egyes kérelmezett felhasználások esetében eltérést állapít meg […] a) [a 2. sz. felhasználásnál] a kérelmező véleménye szerint […] a szóban forgó kérelem hatálya alá esetlegesen tartozó potenciális helyszínek teljes száma (a társadalmi-gazdasági elemzésben jelzettek szerint legalább 1 590 helyszín), b) a konzorcium taglétszáma (150+), valamint a rendelkezésre bocsátott, mért expozíciós adatok (az 1–5. sz. felhasználás esetében 6–23 helyszín) tekintetében.”
(13) „A legnagyobb bizonytalanság abból adódik, hogy az üzemi feltételek, a kockázatkezelési intézkedések, valamint a konkrét feladatokhoz és helyszínekhez tartozó expozíciós értékek között nincs egyértelmű kapcsolat, amely alapján a kérelmet igazoltnak lehetne tekinteni. A RAC ezt a kérelem lényegi hiányosságának tekinti” (a 2. sz. felhasználásra vonatkozó RAC-vélemény, 12. o.).
(14) „A RAC arra a következtetésre jutott, hogy a munkavállalók expozícióját jelentős bizonytalanságok övezik, aminek hátterében az áll, hogy korlátozott mértékben állnak rendelkezésre mért expozíciós adatok. Megállapítást nyert továbbá az is, hogy mivel jellemző módon nem állnak rendelkezésre háttér-információk, nehéz volt összefüggést találni a kérelemben ismertetett üzemi feltételek és kockázatkezelési intézkedések, valamint a konkrét feladatokhoz és helyszínekhez állítólagosan tartozó expozíciós szintek között, ami megakadályozta, hogy a RAC további értékeléseket végezzen. A szóban forgó bizonytalansági tényezők az expozíciós adatok megbízhatóságára és reprezentativitására vonatkoznak, valamint annak kapcsán merültek fel, hogy ezek az adatok miként kapcsolódnak a meglévő konkrét kockázatkezelési intézkedésekhez”, a határozattervezet (7) preambulumbekezdése.
(15) A határozattervezet (25) preambulumbekezdése és 8. cikke.
(16) A Törvényszék 2019. március 7-i ítélete, Svédország kontra Bizottság, ECLI:EU:T:2019:144., 82. és 83. pont.
(17) „Mivel a tervezett felhasználások igen széles területet fednek le, a SEAC nem zárhatta ki az alternatívák műszaki kivitelezhetőségével összefüggő esetleges bizonytalanságot néhány olyan konkrét alkalmazás esetében, amelyek szerepeltek a kérelmezett felhasználások leírásában”, a határozattervezet (14) preambulumbekezdése.
(18) A 2–5. sz. alkalmazásokhoz kapcsolódó alternatívák:
„PVD CROMATIPIC” plazmabevonatolás, lásd: https://marketplace.chemsec.org/Alternative/Eco-friendly-chrome-plating-based-on-nanotechnologies-94
„EHLA-eljárások”, lásd: https://marketplace.chemsec.org/Alternative/Effective-Protection-against-Wear-Corrosion-with-the-EHLA-Process--185
„Triple Hard”, lásd: https://marketplace.chemsec.org/Alternative/TripleHard-REACH-compliant-hard-chrome-is-the-best-in-the-market-96
„Hexigone inhibitorok”, lásd: https://marketplace.chemsec.org/Alternative/Chrome-and-Zinc-free-Corrosion-Inhibitor-for-Coatings-Highly-Effective-Drop-In-Replacement-of-Hexavalent-Chromate--95
„SUPERCHROME PVD” bevonatolás, lásd: https://marketplace.chemsec.org/Alternative/SUPERCHROME-PVD-COATING-a-green-alternative-to-hexavalent-chrome-plating-10
„Oerlikon Balzers ePD”, lásd: https://marketplace.chemsec.org/Alternative/Oerlikon-Balzers-ePD-Reach-compliant-Chrome-look-for-plastic-parts-on-a-new-level-69
(19) A Törvényszék 2019. március 7-i ítélete, Svédország kontra Bizottság, ECLI:EU:T:2019:144., 86. pont.
(20) „A kérelmező álláspontja szerint a kérelem semmiképp sem terjed ki olyan alkalmazásokra, amelyek immár helyettesíthetők. A kérelmező azonban nem határozza meg pontosan ezen alkalmazásokat, illetve az azokhoz kapcsolódó technikai követelményeket. A SEAC meglátása szerint a kérelmező e probléma megoldása kapcsán nem teljesen helyes megközelítést követett, és hangsúlyozza, hogy a kérelmezőnek konkrétabb bizonyítékokkal kell szolgálnia arra vonatkozóan, hogy a helyettesítésre sor került azon esetekben, ahol az már valóban megvalósítható. Ezt az alternatívák pontosabb és felhasználás-specifikus értékelésével lehetett volna elérni”, a 2. sz. felhasználásra vonatkozó SEAC-vélemény, 25. o.
|
2021.3.26. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 108/90 |
P8_TA(2019)0318
Az arab tavasz után: a Közel-Kelet és Észak-Afrika jövője
Az Európai Parlament 2019. március 27-i állásfoglalása az arab tavasz után: a Közel-Kelet és Észak-Afrika jövője (2018/2160(INI))
(2021/C 108/08)
Az Európai Parlament,
|
— |
tekintettel a Bizottság alelnöke / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (alelnök/főképviselő) által 2016. június 28-án ismertetett „Közös jövőkép, közös fellépés: Erősebb Európa – Globális stratégia az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájára vonatkozóan” című dokumentumra (1), valamint a 2017. és 2018. évi végrehajtási jelentésekre, |
|
— |
tekintettel az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz (ENI) létrehozásáról szóló, 2014. március 11-i 232/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2), |
|
— |
tekintettel a demokrácia és az emberi jogok világszintű előmozdítását szolgáló finanszírozási eszköz létrehozásáról szóló, 2014. március 11-i 235/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3), |
|
— |
tekintettel a Bizottság 2018. június 14-i, a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatára (COM(2018)0460), |
|
— |
tekintettel a Bizottság és a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő „Az európai szomszédságpolitika felülvizsgálata” című, 2015. november 18-i közös közleményére (JOIN(2015)0050), valamint a Bizottság és a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő az európai szomszédságpolitika felülvizsgálatának végrehajtásáról szóló, 2017. május 18-i közös jelentésére (JOIN(2017)0018), |
|
— |
tekintettel a Bizottság és a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő „Partnerség a demokráciáért és a közös jólétért a dél-mediterrán térséggel” című, 2011. március 8-i (COM(2011)0200) és „Az átalakuló szomszédság új megközelítése” című, 2011. május 25-i (COM(2011)0303) közös közleményeire, |
|
— |
tekintettel a Bizottság és a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő „A Szíriára vonatkozó uniós stratégia elemei” című, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett, 2017. március 14-i közös közleményére (JOIN(2017)0011), valamint a Tanács Szíriáról szóló, 2017. április 3-i következtetéseire, amelyek együttesen alkotják a Szíriára vonatkozó új uniós stratégiát, |
|
— |
tekintettel az Európai Unió és számos közel-keleti ország, így például Egyiptom, Libanon és Jordánia közötti partnerségi prioritásokra, |
|
— |
tekintettel a 2018. évi NATO-csúcstalálkozón kiadott nyilatkozatra, |
|
— |
tekintettel a NATO mediterrán párbeszédére, valamint a régióban folyamatban lévő válságkezelési és biztonsági együttműködési erőfeszítéseire, |
|
— |
tekintettel a migrációval és a mobilitással kapcsolatos általános uniós megközelítésre (GAMM), |
|
— |
tekintettel az emberi jogokról szóló számos tematikus uniós iránymutatásra, többek között a harmadik országokkal folytatott emberi jogi párbeszédekről és az emberi jogok védelmezőiről szólókra, |
|
— |
tekintettel a Tanács által 2013. június 24-én elfogadott, a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális (LMBTI) személyek emberi jogai maradéktalan érvényesítésének elősegítését és védelmét szolgáló uniós iránymutatásokra, |
|
— |
tekintettel a Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője „Migráció a közép-mediterrán útvonalon – A migrációs áramlás kezelése, életmentés” című, 2017. január 25-i közös közleményére (JOIN(2017)0004), |
|
— |
tekintettel a migrációról szóló globális megállapodásra, |
|
— |
tekintettel az ENSZ fenntartható fejlesztési céljaira, |
|
— |
tekintettel a Tanács által 2015. július 20-án elfogadott, az emberi jogokról és a demokráciáról szóló cselekvési tervre (2015–2019) és annak 2017. júniusi félidős felülvizsgálatára, |
|
— |
tekintettel a Bizottságnak és az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének „A nemek közötti egyenlőség és a nők társadalmi szerepvállalásának növelése: a lányok és nők életének átalakítása az EU külkapcsolati politikáján keresztül (2016–2020)” című, 2015. szeptember 21-i közös szolgálati munkadokumentumára (SWD(2015)0182), |
|
— |
tekintettel az Unió a Mediterrán Térségért Parlamenti Közgyűlés Nőjogi Bizottságának „A nők vezető beosztásban és döntéshozatalban való részvétele: kihívások és perspektívák” című, a 2017 májusában, Rómában tartott 13. plenáris ülésén elfogadott ajánlására, |
|
— |
tekintettel a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezményre (CEDAW), |
|
— |
tekintettel az Európa Tanácsnak a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló egyezményére (Isztambuli Egyezmény), |
|
— |
tekintettel az 1995. szeptemberi Pekingi Nyilatkozatra és Cselekvési Platformra és az 1994. szeptemberi nemzetközi népesedési és fejlesztési konferencia (kairói konferencia) cselekvési programjára, valamint ezek felülvizsgálati konferenciáinak eredményeire, |
|
— |
tekintettel az európai szomszédságpolitika felülvizsgálatáról szóló, 2015. július 9-i állásfoglalására (4), |
|
— |
tekintettel a közel-keleti és észak-afrikai régió biztonsági kihívásairól és a politikai stabilitás kilátásairól szóló, 2015. július 9-i állásfoglalására (5), |
|
— |
tekintettel „Az Unió Tunéziához fűződő kapcsolatairól a jelenlegi regionális helyzetben” című, 2016. szeptember 14-i állásfoglalására (6), |
|
— |
tekintettel „Az EU külső finanszírozási eszközeinek végrehajtása: 2017. évi félidős felülvizsgálat és a 2020 utáni időszakra vonatkozó jövőbeli architektúra” című, 2018. április 18-i állásfoglalására (7), |
|
— |
tekintettel a Tanácshoz, a Bizottsághoz és az alelnökhöz / főképviselőhöz intézett, Líbiáról szóló, 2018. május 30-i ajánlására (8), |
|
— |
tekintettel a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2018. november 14-i állásfoglalására (9), |
|
— |
tekintettel a 2017. május 11-i és 2018. május 15-i EU–Tunézia Társulási Megállapodási Tanácsra, a 2018. május 14-i EU–Algéria Társulási Tanácsra és a 2017. július 25-i EU–Egyiptom Társulási Tanácsra, |
|
— |
tekintettel a Külügyi Tanács Líbiáról szóló, 2017. február 6-i és 2018. október 15-i, valamint Szíriáról szóló, 2017. április 3-i és 2018. április 16-i következtetéseire, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére, |
|
— |
tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére (A8-0077/2019), |
|
A. |
mivel az észak-afrikai és közel-keleti régiót 2011-ben érintő arab felkelések az önkényuralmi rendszerek és a romló társadalmi-gazdasági körülmények elleni tömeges felkelés pillanatai voltak; mivel a tiltakozók jelentős részét demokráciára, szabadságra, jogállamiságra, valamint jobb és befogadóbb jövőre, méltóságuk elismerésére és nagyobb mértékű társadalmi befogadásra és jobb gazdasági kilátásokra vágyó fiatal nők és férfiak alkották; mivel néhány rezsim megdöntése és egyes esetekben a demokratikus reformok bevezetése nagy reményeket és elvárásokat keltett; |
|
B. |
mivel a közel-keleti és észak-afrikai régió lakosságának többsége 35 év alatti; mivel a régióban kialakult ifjúsági munkanélküliség még mindig az egyik legmagasabb a világon; mivel ez társadalmi kirekesztést, politikai jogfosztást és más országok felé irányuló agyelszívást okoz; mivel ezek a tényezők voltak a 2011-es tiltakozások okozói, és néhány országban ismét tiltakozásokat idéznek elő; mivel a kiszolgáltatott helyzetben lévő fiatalok segítség és kilátások nélkül a radikális mozgalmak célcsoportjai lehetnek; |
|
C. |
mivel az olajimportőr országokban különösen a globális pénzügyi válság, az olajárak csökkenése, a demográfiai tendenciák, a konfliktusok és a terrorizmus tovább súlyosbította a helyzetet a 2011-es események után; mivel az ilyen országokra jellemző gazdasági modell már nem életképes, ami bizalmi válságot eredményez, amelyre az érintett kormányoknak sürgősen megoldást kell találniuk annak érdekében, hogy új társadalmi szerződést hozzanak létre polgáraikkal; mivel az állami támogatások, a közszférabeli munkahelyek és a közszolgáltatások csökkenésének, a szegénység terjedésének és a környezetvédelmi problémáknak a növekvő társadalmi hatása, különösen a távoli területeken és a marginalizált közösségekben folyamatosan zavargásokat és spontán tiltakozásokat idéz elő a régióban, amelyek valószínűleg tovább fognak erősödni az elkövetkező években; |
|
D. |
mivel nyolc évvel az arab tavasz és azon politikai fejlemények után, amelyek a Maghreb- és a Mashreq-régió országaiban a politika és a stabilitás szempontjából számos különféle fejlődési utat követtek, még mindig alapvető fontosságú annak felmérése, hogy miként lehet reagálni a régió legitim demokratikus és tartós stabilitás iránti törekvéseire, valamint arra, hogy sürgősen munkahelyekre, jogállamiságra, az életkörülmények javulására és tartós biztonságra van szükség; mivel fontos számba venni az arab tavaszra válaszként az EU által tett erőfeszítéseket és elfogadott politikai álláspontot, és értékelni ezeknek a politika megvalósítására irányuló képességét; mivel alapvető fontosságú az EU déli szomszédságbeli országokra vonatkozó politikai keretének, jövőbeli célkitűzéseinek és az elérésükhöz szükséges eszközöknek az újraértékelése és kiigazítása, egyúttal figyelembe véve a régió országaiban tapasztalható helyzetek sokszínűségét; |
|
E. |
mivel a tagállamok és az EU közötti koordináció elégtelensége aláássa mindkettő arra irányuló képességét, hogy pozitív hatást fejtsenek ki a Maghreb- és a Mashreq-régióban; mivel az egyes tagállamok régióbeli fellépéseit össze kell hangolni, és azoknak összhangban kell állniuk az EU célkitűzéseivel; mivel az EU-nak az Európai Unióról szóló szerződés 8. és 21. cikkében meghatározott célokat kell követnie; mivel az EU-nak növelnie kell politikai és diplomáciai befolyását; mivel a Maghreb- és a Mashreq-régióban a hosszú távú politikai és gazdasági stabilitás, továbbá a reziliencia alapvető stratégiai jelentőséggel bír az EU számára, és mint ilyen, a politikai keret és annak célkitűzései tekintetében hosszabb távú, integrált és előretekintő megközelítést igényel, a partnerországok polgárainak szükségleteivel és az EU stratégiai érdekeivel összhangban; |
|
F. |
mivel az EU közel-keleti és észak-afrikai országokra vonatkozó politikájának két fő célkitűzése van, nevezetesen politikai és gazdasági reformok ösztönzése minden egyes országban az országok sajátosságainak kellő figyelembevételével, valamint a régió országai közötti és az EU-val való regionális együttműködés ösztönzése; |
|
G. |
mivel az EU-nak központi szerepet kell játszania a Maghreb- és a Mashreq-régióban a konfliktusmegelőzés és konfliktusmegoldás előmozdításában, a közvetítésben, az emberi jogok, a jogállamiság és a civil társadalom mozgásterének védelmében és előmozdításában és mind a demokratikus, mind a társadalmi, mind a tisztességes gazdasági kormányzás védelmében és előmozdításában; mivel a nyitott civil társadalom és a társadalmi változásért küzdő emberijog-védők munkája alapvető fontosságú a régió hosszú távú ellenálló képessége és jóléte szempontjából; |
|
H. |
mivel a nemzetközi jog által biztosított jogok vagy szabadságok, így például a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságának gyakorlásából eredő minden fogva tartás a nemzetközi jog által tiltott önkényes fogva tartásnak minősül; mivel az emberijog-védők, az újságírók, a jogászok, a politikai ellenzéki aktivisták és a civil társadalom a közel-keleti és észak-afrikai régió jelentős részében egyre fokozódó rendszeres üldöztetéssel, fenyegetésekkel, támadásokkal, megtorlásokkal, bírósági zaklatással, önkényes fogva tartással, kínzással és bántalmazással szembesül; mivel az Európai Uniónak és a tagállamoknak jelentősen fokozniuk kell erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy megfelelő választ adjanak e problémára; |
|
I. |
mivel a régióban számos fegyveres konfliktus van, és több ezer embert gyilkoltak meg, illetve több ezren tűntek el, valamint milliók kényszerültek elhagyni lakóhelyüket; mivel az ISIS/Dáis és egyéb dzsihádista csoportok atrocitásokat követtek el, így többek között brutális kivégzéseket hajtottak végre, kimondhatatlan szexuális erőszakot, emberrablást, kínzást követtek el, erőszakos térítéseket hajtottak végre és rabszolgaságra kényszerítettek nőket és leányokat; mivel gyermekeket toboroztak és használtak terrorista támadásokhoz; mivel komoly aggályok merülnek fel a jelenleg az ISIS/Dáis ellenőrzése alatt élő lakosság jólétével és a felszabadító hadjárat során emberi pajzsként való esetleges felhasználásával kapcsolatban; mivel ezek a tettek háborús bűnöknek és emberiesség elleni bűncselekménynek minősülhetnek; |
|
J. |
mivel a régióban zajló fejleményekre válaszul az EU 2015-ben felülvizsgálta szomszédságpolitikáját; mivel a felülvizsgálat a tagállamoknak az európai szomszédságpolitikába való nagyobb mértékű bevonását írja elő; |
|
K. |
mivel az állam és a társadalom ellenálló képessége az EU globális stratégiájában foglalt fő prioritások egyike; mivel elismeri, hogy az ellenállóképes társadalom, amelyet demokrácia, az intézményekbe vetett bizalom és fenntartható fejlődés jellemez, az ellenállóképes állam alapeleme, míg az elnyomó államok hosszú távon alapvetően törékenyek; |
|
L. |
mivel azon országok esetében, amelyekkel az EU társulási megállapodást írt alá, az e megállapodásokban szereplő jogilag kötelező érvényű kötelezettségvállalások – köztük az emberi jogok – tekintendők a kapcsolatok, és különösen az EU és egyes szomszédos országok közötti partnerségi prioritások alapjának; |
|
M. |
mivel az UNICEF szerint a Közel-Kelet és Észak-Afrika konfliktus sújtotta területein élő gyermekeket érintő elsődleges veszély a gyermekmunka; mivel Szíriában 2,1 millió gyermek és 700 000 szíriai menekült gyermek nem jut oktatáshoz; mivel számos közel-keleti és észak-afrikai országban a folyamatos erőszak és a külső kényszermigráció, a természeti katasztrófák, a növekvő gazdasági és nemek közötti egyenlőtlenségek, valamint a nagyarányú ifjúsági munkanélküliség és szegénység miatt 28 millió gyermek szorul humanitárius segítségre; |
|
1. |
aggodalommal állapítja meg, hogy nyolc évvel az első tüntetések után a méltóságot, emberi jogokat és progresszív társadalmi, gazdasági és politikai reformokat követelő békés tüntetők jogos elvárásainak többsége a legtöbb országban még mindig nem teljesült; elismeri, hogy néhány esetben történt némi pozitív fejlemény, és néhány demokratikus vívmányt megszilárdítottak, azonban rámutat arra, hogy ezek még mindig nem elégségesek; elítéli az emberi jogok, a jogállamiság és az alapvető szabadságok tartós és folyamatos megsértését, valamint a kisebbségekkel szembeni, kiterjedt megkülönböztetést; mélységes aggodalmát fejezi ki a régióbeli folytatódó siralmas társadalmi-gazdasági helyzet, és a különösen a nőket és a fiatalokat sújtó munkanélküliség és a társadalmi kirekesztés magas szintje miatt, ami széles körben okoz kiábrándultságot és jogvesztést, különösen a fiatalok körében, ami kétségbeesésbe taszítja és menekülési útként irreguláris migrációra készteti őket, vagy kiszolgáltatottabbá teszi őket a radikalizációval szemben; hangsúlyozza, hogy ezen országok gazdasági helyzete komoly hatással van biztonsági helyzetükre is; sajnálatosnak tartja a régióban az állandósult korrupciót, a nepotizmust és az elszámoltathatatlanságot; |
|
2. |
emlékezteti az arab tavasz országait arra, hogy az arab tavaszt követően hosszú távú jólétük együtt jár az egyetemes emberi jogok védelmének aktív biztosítására való képességükkel, illetve a polgárok alapvető jogainak védelmét is ellátó demokratikus és átlátható intézmények kialakításával és megszilárdításával; ezért nagyon aggódik a jelenleg zajló emberi jogi jogsértések, a demokrácia és a helyi civil társadalmi szervezetek mozgásterének csökkenése vagy megszűnése, az online és offline véleménynyilvánítási szabadság, a gyülekezési és egyesülési szabadság terén elért eredmények visszaszorulása, az emberi jogi jogvédők elnyomása és a média szerepének elfojtása miatt, melyek többek között a terrorizmus elleni jogszabályokkal és a felügyeleti technológiákkal való visszaélés, valamint a jogállamiság korlátozása révén valósulnak meg számos közel-keleti és észak-afrikai országban; aggodalommal állapítja meg a hadsereg és a biztonsági szolgálatok különleges szerepét és felelősségét számos ország politikai helyzetének az arab tavaszt követő romlásában, valamint az állam és a gazdasági erőforrások felett gyakorolt állandó és meghatározó ellenőrzésüket; felszólítja ezért az EU-t és a tagállamokat, hogy megfelelő módon vegyék figyelembe ezt az alapvető dimenziót a közel-keleti és észak-afrikai régióra vonatkozó szerepvállalásuk során; felszólítja az EU-t és a tagállamokat, hogy működjenek együtt a harmadik országok kormányaival az ilyen gyakorlatok megszüntetése és az elnyomó jogszabályok hatályon kívül helyezése, valamint az európai felügyeleti technológia exportjának és a műszaki támogatásnak a megfelelő ellenőrzése érdekében; sürgeti az EU-t, hogy kezelje prioritásként a biztonsági és katonai szolgálatok nagyobb elszámoltathatóságára és átláthatóságára irányuló parlamenti és civil társadalmi erőfeszítések támogatását; |
|
3. |
üdvözli a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és az alapvető szabadságok előmozdítására irányuló uniós és tagállami erőfeszítéseket, valamint a gazdasági fejlődést és a demokrácia és a tartós biztonság közötti fontos kapcsolatot az arab tavasz utáni országokban, és elismeri e feladat összetettségét; úgy véli azonban, hogy annak ellenére, hogy tizenöt éven keresztül a déli és keleti mediterrán országokra helyezték a szakpolitikai hangsúlyt, az arab tavasz (vagy arab tavaszok) nyomán kelt megújult politikai erőfeszítések és nagyobb költségvetési források még nem valósították meg az EU céljait és politikáit a szükséges mértékben (sőt néhány esetben a helyzet tovább romlott), és a társadalmi-gazdasági befogadás valódi folyamatának megindulása is még várat magára; hangsúlyozza, hogy az EU arab tavasz utáni országokkal szembeni külső fellépésének figyelembe kell vennie a helyi realitásokat, és ennek megfelelően ki kell igazítania a politikai stratégiákat és azok végrehajtását; úgy véli, hogy az elhúzódó konfliktusok megoldására irányuló uniós vezető szerep és kezdeményezés elégtelensége meggyengítette az EU arra irányuló képességét, hogy diplomáciai hatást gyakoroljon a régióban; felszólítja az Uniót, hogy határozottan támogassa az ENSZ-nek a közel-keleti és észak-afrikai régióban fennálló konfliktusok megoldására irányuló békefolyamatait; |
|
4. |
emlékeztet a régióban a szélsőségesség és a terrorizmus által okozott károkra és szenvedésre, továbbá kiemeli, hogy az erőszak súlyosan veszélyezteti a régió stabilitását, és hogy a régión belüli biztonsági együttműködés, valamint az EU-val és tagállamaival való együttműködés – a nemzetközi emberi jogi jogszabályok maradéktalan tiszteletben tartása mellett – továbbra is rendkívül fontos a Dáishoz hasonló terrorista szervezetek sikeres legyőzése, és ezáltal annak elősegítése érdekében, hogy a régió lakossága végül békében éljen, stabil és fejlődő környezetben; üdvözli ezért a közel-keleti és észak-afrikai régióban fennálló terrorista fenyegetettség elhárítására irányuló uniós kezdeményezéseket; hangsúlyozza, hogy fontos megerősíteni a terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség elleni küzdelemben kulcsszerepet játszó állami szereplők kapacitását, valamint alapvető fontosságú a hatóságok, a fiatalok és a közösségek közötti partnerségekre összpontosítani annak érdekében, hogy kezelni lehessen azokat a kiváltó tényezőket, amelyek fogékonnyá tehetik a közösségeket az erőszakos szélsőségességre és hogy kezelni tudják a konfliktus kiváltó okait; |
|
5. |
aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a jelentős politikai és költségvetési beruházások, valamint a folyamatos politikai és gazdasági segítségnyújtás ellenére az EU nem tudott valódi, kézzelfogható politikai és gazdasági befolyáshoz jutni, és hogy az uniós politikák hatása továbbra is korlátozott és régió országai nem érzékelik az EU-t fajsúlyos szereplőként; rámutat arra, hogy a civil társadalom, a helyi nem kormányzati szervezetek és általában a fiatalok elégedetlenek amiatt, hogy az EU nem ülteti át elképzeléseit maradéktalanul a gyakorlatba helyi szinten; aggodalmát fejezi ki a Maghreb- és a Mashreq-régióban tapasztalható egyre összetettebb politikai helyzet miatt, valamint megállapítja, hogy új és újjáéledő regionális politikai és gazdasági szereplők – például Oroszország és Kína – jelennek meg a Perzsa-öböl menti országokból és Iránból származó, egymással versengő narratívák és finanszírozás mellett, és olyan céljaik vannak, melyek akár összeegyeztethetetlenek lehetnek az uniós célokkal; határozottabb elkötelezettségre és elképzelésre szólít fel az EU részéről annak érdekében, hogy az EU központibb szereplővé váljon; felszólítja az EU-t, hogy több párbeszédet folytasson a nem kormányzati szervezetekkel olyan politikák végrehajtása érdekében, amelyek jobban képesek megfelelni valamennyi demokratikus érdekelt fél elvárásainak; hangsúlyozza, hogy az EU-nak párbeszédet kell folytatnia a közel-keleti és észak-afrikai országok valamennyi politikai szereplőjével; |
|
6. |
kiemeli az Unió a Mediterrán Térségért jelentőségét, amely az egyetlen olyan politikai fórum, amely az uniós tagállamokat és valamennyi földközi-tengeri országot egybegyűjti; hangsúlyozza, hogy az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezésnek – amely nemrég ünnepelte tizedik évfordulóját – nagyobb szerepet kell játszania közös kihívásaink közös kezelésében; pozitívan értékeli, hogy az Unió a Mediterrán Térségért 2018. október 8-án tartott 3. regionális fóruma – amelyet a Földközi-tenger térségéről szóló párizsi csúcstalálkozó tizedik évfordulójának alkalmából rendeztek – elismerte, hogy hasznos továbbfejleszteni az Unió a Mediterrán Térségért és az euromediterrán térség más szereplői közötti együttműködést; felszólítja a Bizottságot, az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ) és a főképviselőt, hogy jelentős mértékben gondolják újra és élesszék újjá az Unió a Mediterrán Térségért projektet; ösztönzi e projekt olyan eszközként való használatát, amely elősegíti az EU és a földközi-tengeri országok közötti szorosabb együttműködést; |
|
7. |
sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy bizonyos országokkal feltételek nélkül, valamint a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság terén tapasztalható jelentős és folyamatos visszalépés ellenére kerül sor partnerségi prioritások elfogadására; |
|
8. |
úgy véli, hogy a Maghreb- és a Mashreq-országokkal kapcsolatos politikai irányvonalat túl régóta gyengíti az a megközelítés, amely túlzott mértékben az EU elvárásain és céljain alapult, és amely nem vette teljes mértékben figyelembe az Unió partnerországainak érdekeit és valóságait, és ez utóbbiak számára kevés ösztönzést és felelősségvállalást eredményezett, valamint kevés figyelmet fordított a lakosság törekvéseire – amelynek az uniós politikák kedvezményezettjének kellene lennie – és az egyes országokban fennálló politikai helyzetre; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az arab tavasz (vagy arab tavaszok) után tett azon kezdeti erőfeszítések, hogy a „többért többet” elv révén a kedvezményezett országokkal szemben szigorúbb feltételrendszert és teljesítményösztönzőket vezessenek be, a legtöbb országban nem eredményezett az EU részéről nagyobb befolyást a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és az alapvető szabadságok, a gazdasági és társadalmi fejlődés és a fenntartható biztonság terén a tényleges változás előmozdítására irányuló képesség tekintetében; hangsúlyozza, hogy a differenciálás és a fokozott kölcsönös felelősségvállalás az európai szomszédságpolitika fő jellemzői, amelyek elismerik az elkötelezettség különböző szintjeit, és tükrözik az egyes országok érdekeit az Unióval folytatott partnerségük természete és fókusza szerint; kéri a „többért többet” elv következetesebb alkalmazását azáltal, hogy a kétoldalú kapcsolatokban politikai, program- és projektszinten konkrét célokat és referenciaértékeket határoznak meg a nagyobb támogatás nyújtására vonatkozóan; emlékeztet arra, hogy a demokratizálódás célja csak fenntartható módon érhető el, ha azt az érintett országok mindegyikében a városi és különösen a vidéki területeken is szigorúan követik, továbbá kiemeli, hogy a stabilitás támogatja a demokrácia kibontakozását, és hogy egy jól időzített előkészítési folyamat, amelynek az érintett társadalmi csoportokkal és vezetőkkel való széles körű konzultációt és azok bevonását is magában kell foglalnia, hasznos e cél megvalósítása szempontjából; hangsúlyozza továbbá, hogy a demokratizálódás támogatja mind a gazdasági fejlődést, mind a jogállamiság megerősödését; |
|
9. |
elismeri az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) és a Bizottság által az Európai Parlamenttel együttműködésben és párbeszédben tett, az arab tavasz utáni országok uniós politikai keretének jelentős reformjára annak reményében irányuló első erőfeszítéseket, hogy megerősítsék politikai befolyásukat a Maghreb- és a Mashreq-régióban; rámutat az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájára vonatkozó globális stratégiára és annak hozzáadott értékére az uniós szintű fellépésekben rejlő szinergiák kiaknázása tekintetében, mely a politikai, gazdasági és társadalmi párbeszédre épít, még inkább kihangsúlyozza a társadalmi-gazdasági fejlődés és a tartós biztonság közötti kapcsolatot, valamint az EU külső fellépéseivel kapcsolatos pénzügyi eszközök révén megfelelő támogatást és végrehajtást biztosít; tudomásul veszi az európai szomszédságpolitika 2015. évi felülvizsgálatát, amelynek célja, hogy figyelembe vegye a régió változó helyzetét; hangsúlyozza az európai szomszédságpolitika végrehajtásáról szóló, részletes, éves, országonkénti jelentéstétel fontosságát; emlékeztet arra is, hogy a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze (EIDHR) jelentős támogatást nyújtott az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós stratégiai keret és az emberi jogokról és a demokráciáról szóló cselekvési terv, valamint az emberi jogi iránymutatások és országstratégiák végrehajtása során, ami lehetővé tette az EU számára, hogy még inkább stratégiai módon lépjen fel e területen, többek között a déli szomszédságban, továbbá nagyobb elszámoltathatóságot, láthatóságot és hatékonyságot biztosított; |
|
10. |
hangsúlyozza, hogy a rendelkezésre álló erőforrások lehető leghatékonyabb felhasználására kell törekedni annak érdekében, hogy optimalizálni lehessen az EU külső tevékenységének hatását, amit az Unió külső fellépéseinek finanszírozási eszközei közötti koherencia és egymást kiegészítő jelleg révén kell elérni; |
|
11. |
kiemeli a Maghreb- és a Mashreq-országokból származó és azon áthaladó migrációs és menekültáramlásokra, a migrációval kapcsolatos biztonságközpontú kilátásra, a terrorizmus jelentette kihívásra és a régió bizonyos országainak sebezhetőségével kapcsolatos jogos aggodalmakra való megfelelő válaszadás összetettségét, és annak szükségességét, hogy jobban figyelembe vegyék az éghajlatváltozással kapcsolatos követelményeket, továbbá a tagállamok koherens megközelítésének hiánya következtében felmerülő kihívásokat; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy ezek a tényezők arra késztetik az EU-t, hogy a régióval kapcsolatos fellépése során túlzott mértékben támaszkodjon a rövid távú stabilitás ideológiájára, ezáltal figyelmen kívül hagyva más fontos szempontokat; úgy véli, hogy amikor a stabilitás és a biztonság válnak elsődleges célkitűzéssé, az rövidebb távú és szűk látókörű politikai jövőképhez vezet, és megfosztja az emberi jogok és alapvető szabadságok megerősítését célzó uniós fellépést a szükséges intenzitástól; emlékeztet arra, hogy az állam és a társadalom ellenálló képességének előmozdítása nem vezethet az önkényuralmi rendszerek folytatásához; megismétli, hogy az emberi jogok nem rendelhetők alá a migrációkezelési vagy terrorizmusellenes fellépéseknek, valamint meggyőződése, hogy a hiteles és következetes stabilitás és a tartós biztonság politikája csak olyan hosszabb távú érdekekre és elvekre törekedve valósítható meg, mint a befogadó és előnyös gazdasági és társadalmi fejlődés, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok megerősítése egy emberközpontú és konfliktusérzékeny megközelítés keretében; emlékeztet azonban arra, hogy ezen országok hosszú távú stabilitása csak a biztonsági követelmények és a fejlődés közötti kiegyensúlyozott kapcsolat révén érhető el, mely a jogállamiságon és az emberi jogokon alapul; |
|
12. |
felszólítja az EU-t, hogy kezelje a migrációt kiváltó okokat, így például a konfliktusokat, a környezeti problémákat, a rendkívüli szegénységet és a társadalmi kirekesztést, valamint alakítsa át a politikai együttműködést a közel-keleti és észak-afrikai régióval való kiegyensúlyozottabb és egyenlő partnerséggé, amelynek a középpontjában az ifjúságpolitika és a helyi kis- és középvállalkozásokba (kkv-k) történő befektetések állnak; |
|
13. |
megjegyzi, hogy néhány ország menekültek millióit fogadja be, akiknek nagy részét szegénységben élő nők és gyermekek teszik ki, ami fokozza a közösségben a kapcsolati erőszakot, a nők és fiatal lányok prostitúcióját, a gyermekek kényszerházasságát és a gyermekmunkát; |
|
14. |
felszólítja az európai intézményeket, tagállamait és a nemzeti fejlesztési ügynökségeket, hogy közös érdekünkre összpontosítva törekedjenek a régióra vonatkozó egységes európai álláspont kialakítására az egységes és koherens európai stratégia biztosítása érdekében, hogy ki lehessen használni az EU-nak a demokratikus, gazdasági és társadalmi reformok érdemi támogatójaként betöltött szerepében rejlő teljes potenciált; |
|
15. |
különös aggodalommal állapítja meg, hogy a civil társadalom és az emberijog-védők a közel-keleti és észak-afrikai régió egészében egyre fokozódó fenyegetésekkel, megtorlásokkal, bírósági zaklatással, önkényes fogva tartással, kínzással és bántalmazással, valamint az üldöztetés más formáival szembesülnek; hangsúlyozza, hogy az emberijog-védők által végzett munka elengedhetetlen a régió hosszú távú fejlődéséhez és stabilitásához; ebben az összefüggésben ismételten kéri az emberi jogok védelmezőiről szóló uniós iránymutatások maradéktalan végrehajtását; hangsúlyozza, hogy az EU és a tagállamok vezetőinek és diplomatáinak minden szinten fel kell vetniük a veszélyben lévő egyes emberijog-védők ügyét a harmadik országok kormányainak, adott esetben nyilvános közlemények, demarsok és rendszeres párbeszéd révén, valamint azáltal, hogy találkoznak a jogvédőkkel, meglátogatják a fogva tartott jogvédőket és megfigyelik a jogvédők bírósági tárgyalásait; kiemeli, hogy az EU-nak és a tagállamoknak növelniük kell a veszélyben lévő emberijog-védők támogatását célzó forrásaikat és kapacitásukat sürgősségi támogatások, valamint a civil társadalom védelmi mechanizmusainak, így például a ProtectDefenders.eu honlap támogatása révén; üdvözli a Demokráciáért Európai Alapítvány és az EIDHR következetes erőfeszítéseit, amelyek célja, hogy előmozdítsák a demokráciát, valamint az alapvető jogok és szabadságok tiszteletben tartását az EU déli szomszédságában; kitart amellett, hogy az EU-nak és tagállamainak aktívan törekedniük kell arra, hogy kiálljanak a leginkább kiszolgáltatott emberijog-védők és civil társadalmi szereplők mellett és támogassák őket az egész régióban, beleértve a távoli és vidéki régiókban lévőket, az LMBTI-személyek és az őslakos népek jogaiért, a környezettel és a földel kapcsolatos jogokért, a menekültek és a munkavállalók jogaiért küzdőket is, akik nemük miatt külön kockázatokkal és fenyegetésekkel szembesülnek; |
|
16. |
üdvözli a közös felelősségvállalás fogalmát, amelyet a felülvizsgált európai szomszédságpolitika terjesztett elő; aggodalmát fejezi ki azonban amiatt, hogy fennáll annak a veszélye, hogy bizonyos partnerországokban az önkényuralmi rendszerek számára lehetővé teszik a saját nemzeti ütemtervüknek megfelelő prioritások kiválasztását, ahelyett, hogy a demokratizálódás felé vezető út mentén haladnának; hangsúlyozza ezért a hosszú távú politikai keret és szinergiák fontosságát az arab tavasz utáni országok számára történő programozás során a demokrácia elsőbbsége, az összes demokratikus politikai erő bevonása, valamint a jogállamiság, az emberi jogok és az alapvető értékek elsőbbsége alapján; megismétli, hogy e szempontok megerősítése, valamint vonzó gazdasági feltételek kialakítása és a pozitív reformok támogatása a partnerországok, lakosságuk és az EU érdekeit is szolgálja, és határozottabb feltételrendszert sürget az emberi jogok hatóságok általi rendszeres megsértésének eseteiben; emlékeztet arra, hogy azoknak a partnerországoknak, amelyek hajlandók reformokat és szorosabb politikai párbeszédet megvalósítani és amelyek többet érnek el, új ösztönzőkben és támogatásban kell részesülniük, amely megfelel törekvéseiknek és elkötelezettségüknek, és e tekintetben teljesítményalapú megközelítést kér, amely befogadó párbeszéden, egyértelmű prioritásokon és célkitűzéseken alapul; kitart amellett, hogy az emberi jogok hatóságok általi rendszeres megsértése esetén az uniós támogatást át kell irányítani a helyi civil társadalom támogatására; |
|
17. |
támogatja a közel-keleti és észak-afrikai régióban mindazok – köztük a fiatalok többségének – törekvéseit, akik olyan, szabad, stabil, virágzó, befogadó és demokratikus országokat kívánnak létrehozni, amelyek tiszteletben tartják az emberi jogokkal és az alapvető szabadságokkal kapcsolatos nemzeti és nemzetközi kötelezettségvállalásaikat; üdvözli a régióban zajló demokratikus folyamatokat és az EU-val fenntartott partnerséget; felhívja az EU-t, hogy ezt valamennyi szakpolitikai területén vegye figyelembe annak érdekében, hogy fokozza koherenciájukat és hatékonyabban segítse a partnerországokat; hangsúlyozza, hogy ahhoz, hogy bármely politikai átalakulás teljes mértékben fenntartható legyen, fontos és szükséges a múlttal való megbékélés, és e tekintetben rámutat az igazságért és az emberi méltóságért felelős tunéziai bizottság által végzett fontos munkára, amely példát mutat az egész térségnek; |
|
18. |
sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy bizonyos esetekben az uniós polgárok fogva tartásával, a velük szembeni erőszakkal vagy a halálukkal kapcsolatos kétoldalú nyomozati és igazságügyi együttműködés elégtelennek bizonyult, mint az olasz kutató, Giulio Regeni esetében is; feltétlenül szükségesnek tartja a más ágazatokban való további együttműködés összehangolását ahhoz, hogy jelentős javulást lehessen elérni e területen; |
|
19. |
meggyőződése, hogy amennyiben a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségekről szóló tárgyalások a demokratikus fejlődéstől függő előfeltételei még nem állnak fenn, vagy nem felelnek meg az érintett országok törekvéseinek, az EU-nak nagyobb hozzáférést kell biztosítania a fenntartható kereskedelemhez és befektetésekhez – különösen a dél-mediterrán népek és gazdaságok javára – azáltal, hogy a hazai és a regionális piacokra összpontosítva támogatja a termelési kapacitásokat, az infrastruktúra korszerűsítését és a vonzó gazdasági környezet kialakítását, valamint elősegíti a tisztességes munkát, a szociális védelmet és az inkluzív társadalmi-gazdasági fejlődést; |
|
20. |
úgy véli, hogy mivel az Unió küszködik azzal, hogy előálljon egy előretekintő, jogokon alapuló és emberközpontú jövőképpel a migrációs és menekültügyi politikájára vonatkozóan, egyre nagyobb a kockázata annak, hogy a régió néhány országa a migráció megfékezését és az abban betöltött szerepét arra használhatja fel, hogy nagyobb befolyást szerezzen az EU-val folytatott politikai és szakpolitikai párbeszéde során; úgy véli, hogy több segítséget kell nyújtani a közel-keleti és észak-afrikai országoknak az Afrika szubszaharai térségéből érkező migrációs hullám kezeléséhez, és üdvözli e tekintetben az EU azon erőfeszítéseit, amelyek a migrációt kiváltó okok kezelésére irányulnak, azonban emlékeztet arra, hogy e törekvés sikerességéhez több erőfeszítésre lesz szükség; fontosnak tartja a közel-keleti és észak-afrikai régióbeli partnerek bevonását az olyan kérdések kezelésére irányuló közös megoldások végrehajtásába, mint az emberkereskedelem elleni küzdelem; aggodalmát fejezi ki azonban azzal kapcsolatban, hogy az EU külpolitikája a „migrációkezelés” eszközévé válhat, és hangsúlyozza, hogy az arab tavasz utáni országokkal – köztük a származási és tranzitországokkal – a migráció terén való együttműködésre irányuló minden törekvésnek együtt kell járnia az emberi jogok helyzetének javításával ezekben az országokban, valamint meg kell felelnie a nemzetközi emberi jogi és menekültügyi jogszabályoknak; hangsúlyozza, hogy a migrációs áramlások jelentette kihívás közös feladat elé állítja a közel-keleti és észak-afrikai régió országait (a származási és tranzitországokat) és az uniós országokat (a célországokat); emellett hangsúlyozza a demokratikus, politikai és társadalmi-gazdasági befogadást elősegítő szakpolitikai keret mint egymást kölcsönösen erősítő tényezők fontosságát, beleértve a régió lakossága biztonságos és emberhez méltó életkörülményeinek előmozdítását és a kényszerű lakóhelyelhagyás csökkentését is; |
|
21. |
rámutat annak kockázatára, hogy az EU által a régióra irányuló fellépést és a tagállamok által a kétoldalú kapcsolatok révén követett megközelítést alááshatják az összehangolatlan és egyoldalú megközelítések, és hogy ennek következtében elveszhet az EU azon képessége, hogy politikai hatást gyakoroljon; ebben az összefüggésben üdvözli a Bizottság elnökének arra irányuló javaslatát, hogy a közös kül- és biztonságpolitika egyes területein történő tanácsi döntéshozatal során túl kell lépni az egyhangúságon, mivel ez segítheti az EU-t abban, hogy egységes hangon szólaljon meg és egyetlen egyértelmű stratégia mögött egyesüljön a külkapcsolatokban, és nagyobb befolyással rendelkezzen; úgy véli, hogy a tagállamoknak az európai szomszédságpolitikába (ENP) való nagyobb mértékű bevonása – az ENP 2015-ös felülvizsgálatában előírtakkal összhangban – bár pozitív, de hatékonyabban kell megvalósítani; hangsúlyozza a számos tagállam és népeik, valamint több dél-mediterrán ország közötti kapcsolatok fontosságát és mélységét; ezzel összefüggésben felszólítja az uniós tagállamokat, hogy erősítsék meg a régióbeli fellépéseik koordinációját és vizsgálják meg, hogyan léphetnének fel hatékonyabban; |
|
22. |
felszólítja az Uniót és a tagállamokat, hogy a korrupció elleni küzdelem terén elért uniós vívmány figyelembevételével erősítsék meg igazságügyi együttműködési programjaikat a régióbeli partnerországokkal a bevált gyakorlatok cseréje és a korrupció elleni küzdelem terén való hatékony jogi eszköztár előmozdítása érdekében; úgy véli, hogy a déli szomszédságban a közigazgatás és a közszféra reformját a korrupció elleni küzdelemmel együtt prioritásnak kell tekinteni, és megnövelt pénzügyi források, kapacitásépítés és a tagállamokkal való szorosabb együttműködés, valamint a civil társadalmi szereplőknek a korrupció elleni küzdelem, az átláthatóság és az elszámoltathatóság területén nyújtott támogatás révén kell megvalósítani; |
|
23. |
megismétli, hogy az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság előmozdítása és védelme az EU külpolitikájának alapelvei közé tartozik; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az uniós tagállamok továbbra is adnak el fegyvereket és biztonsági berendezéseket, köztük a belső elnyomás során felhasználható megfigyelési technológiákat a régió olyan hatóságainak, amelyek nem tartják tiszteletben az emberi jogokat és a nemzetközi humanitárius jogot; sürgeti a tagállamokat, hogy szigorúan tartsák tiszteletben a katonai technológia és felszerelések kivitelének ellenőrzésére vonatkozó közös szabályok meghatározásáról szóló, 2008. december 8-i 2008/994/KKBP közös tanácsi álláspontot (10), amely többek között kimondja, hogy a kiviteli engedélyeket meg kell tagadni, ha nyilvánvaló kockázata van annak, hogy az exportálandó katonai technológiát vagy felszerelést belső elnyomásra vagy a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekményekre használhatják fel; megismétli a 2018. január 17-én elfogadott, a kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, tranzitjára, az azokkal végzett brókertevékenységre és az azokkal kapcsolatos műszaki támogatásra vonatkozó uniós ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz fűzött módosításaiban (11) kifejtett álláspontját; sürgeti az uniós tagállamokat, hogy kezeljék e dokumentumot rendkívül fontosként, miközben megállapodásra próbálnak jutni a Tanácsban; |
|
24. |
úgy véli, hogy az EU és a partnerországok között az európai szomszédságpolitika keretében elfogadott partnerségi prioritásoknak kifejezetten utalniuk kell a vonatkozó társulási megállapodásra, különösen annak emberi jogi záradékára, biztosítva azt, hogy az emberi jogok az elfogadott partnerségi prioritások alapvető és transzverzális elemét képezzék, amelyeket minden szinten meg kell vitatni, különösen a legmagasabb politikai szinten, és amelyek nem korlátozódnak az alacsony szintű albizottsági ülésekre; |
|
25. |
nagyobb inkluzivitást sürget, és kéri, hogy a helyi civil társadalmat szorosabban vonják be a partnerországok szükségleteinek meghatározásába; üdvözli az EKSZ és a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy kiszélesítsék a civil társadalom hatókörét, és bevonják a magánszektort, és ösztönzi őket, hogy tegyenek többet ezzel kapcsolatban; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a független civil társadalom képviselőinek, így például a nem regisztrált emberi jogi csoportok és emberijog-védők részvételét, és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy ez akadályokba ütközik, különösen ott, ahol a párbeszéd és a támogatás a kormány ellenőrzése alatt álló ügynökségeken keresztül történik, vagy csak kormánypárti szervezetekre összpontosít; úgy véli, hogy az EU-nak meg kell könnyítenie a kisebb és a helyi civil társadalmi szervezetek, többek között a szociális partnerek számára a hozzáférést a rendelkezésre álló alapokhoz, és egyszerűsítenie kell a kérelmezési folyamatokat, és a helyi civil társadalmi szervezetekre kell összpontosítania; rámutat arra, hogy a helyi civil társadalmi partnerek szerint az EU elsődlegesen a nagy nemzetközi civil társadalmi szervezetekre fektet hangsúlyt; felszólítja az EU-t, hogy áldozzon több forrást a helyi civil társadalmi szervezetek kapacitásépítésének előmozdítására és a közöttük, illetve a nagy nemzetközi civil társadalmi szervezetek közötti megerősített partnerségek elősegítésére, valamint a szociális partnerek a kormánnyal folytatott szociális párbeszédhez szükséges kapacitásának fejlesztésére, a helyi felelősségvállalás fokozása érdekében; |
|
26. |
felhívja az EKSZ-t, hogy fokozza a nők közéletben betöltött szerepe tekintetében bevált gyakorlatok cseréjére irányuló erőfeszítéseit; |
|
27. |
hangsúlyozza, hogy a közel-keleti és észak-afrikai térségben a stabilitás, a béke és a gazdasági jólét hosszú távú előmozdításához kulcsfontosságú a nők részvétele és társadalmi szerepvállalásának növelése a közszférában, valamint a politikai, gazdasági és kulturális életben; hangsúlyozza, hogy azokban az országokban, ahol az arab tavasz a folyamatban lévő konfliktusokhoz vezetett, a nők béketeremtő folyamatokba és közvetítésbe való bevonása elengedhetetlen az erőszakmentes társadalom helyreállítása szempontjából; úgy véli, hogy ennek eléréséhez elengedhetetlen a nők oktatáshoz való hozzáférése – a civil társadalmi szervezetek támogatásával – és a nemek közötti egyenlőség; |
|
28. |
hangsúlyozza, hogy a helyi hatóságok megerősítése hozzájárul a demokrácia és a jogállamiság elveinek terjesztéséhez; felszólít ezért a decentralizációs folyamatok ösztönzésére és a régiók cselekvési eszközeinek a helyi autonómia fejlesztése révén történő megerősítésére; ösztönzi és támogatja az uniós tagállamokkal való partnerségeket, valamint a tagállamok helyi hatóságai által végrehajtott decentralizált együttműködési projekteket, amelyek a régió országaiban lehetővé teszik az önkormányzati és regionális kormányzás fejlesztését; |
|
29. |
emlékeztet arra, hogy biztosítani kell az uniós erőfeszítések és az uniós segítségnyújtás és beruházások megfelelő láthatóságát a régióban hatékonyabb stratégiai kommunikáción, társadalmi diplomácián, az emberek közötti kapcsolatokon és kulturális diplomácián keresztül, valamint az oktatási és tudományos kérdésekben való együttműködés, továbbá tájékoztatási tevékenységek révén, melyek célja az uniós értékek előmozdítása; kéri különösen az EU dél-mediterrán térségért felelős különleges képviselője megbízatásának visszaállítását, ami a régióra vonatkozó uniós szerepvállalás élenjáró kezdeményezése lenne, és biztosítaná az EU nagyobb láthatóságát; |
|
30. |
úgy véli, hogy az EU politikai és szakpolitikai hatás elérésére irányuló képességének növelése, valamint a kedvezményezett országok felelősségvállalása és széles körű támogatása előmozdításának érdekében minden uniós küldöttségnek rendszeres konzultációkat kell szerveznie szakértőkkel és a civil társadalmi szervezetek képviselőivel, és az érintett ország társadalmi, gazdasági és politikai sokféleségét tükröző magas szintű tanácsadó testületeket kell létrehoznia, amelyek gazdasági, média-, kulturális, tudományos, civil társadalmi és a legjelentősebb ifjúsági vezetőkből, valamint szociális partnerekből és vezető emberijog-védőkből állnak, akik az EU által kidolgozott politikai prioritások és politikai architektúra tekintetében nyújtanak hozzájárulást; |
|
31. |
meg van győződve arról, hogy interszekcionális megközelítéssel a fiatalokat kell a régióra irányuló uniós fellépés középpontjába állítani; felszólít arra, hogy az ifjúsági politikákat általánosan érvényesítsék az Unió közel-keleti és észak-afrikai régióra irányuló valamennyi politikájában; rendkívül fontosnak tartja a fiatalok foglalkoztatásával kapcsolatos kihívások mértékének megfelelő, tartós megoldások kidolgozását, és hangsúlyozza a tisztességes munka, valamint a vállalkozási és önfoglalkoztatási lehetőségek előmozdításának fontosságát; ebben az összefüggésben javasolja, hogy az egyes uniós küldöttségek dolgozzanak olyan nem hivatalos ifjúsági testületek létrehozásán, amelyek fiatal politikai, társadalmi, gazdasági, média-, kulturális és civil társadalmi vezetőket foglalnak magukban abból a célból, hogy hozzájárulást nyújtsanak és tanácsot adjanak a politikai prioritásokról, az uniós politikák országra gyakorolt hatásának növeléséről, és egy további elszámoltathatósági elemet vezessenek be a szakpolitikai döntések tekintetében; felszólítja az európai politikai családokat és agytrösztöket, hogy folytassanak megerősített eszmecserét a közel-keleti és észak-afrikai országok aktív helyi fiataljaival, hogy előmozdítsák szerepvállalásukat, a képzést és a kapacitásépítést annak érdekében, hogy lehetővé tegyék számukra a helyi választásokon való részvételt és hogy a pozitív változás új szereplőivé válhassanak saját országaikban; |
|
32. |
felszólítja az EU-t, hogy nyújtson segítséget partnereinek a radikalizálódást kiváltó okok, így például a szegénység, a munkanélküliség, a társadalmi és a politikai kirekesztés és annak kezeléséhez, hogy a társadalom képtelen kezelni a lakosság igényeit és lehetőségeket teremteni a fiatalok számára, mindezt érje el a közel-keleti és észak-afrikai régióval való megerősített együttműködés révén, amely az embereket, különösen a fiatalokat helyezi a középpontjába; felszólítja az EU-t, hogy támogassa a fiatalok vállalkozások létesítéséhez való hozzáférését, például az induló vállalkozásokba történő befektetések ösztönzésével és támogatásával; úgy véli, hogy a régióval kapcsolatos uniós fellépésnek nagyobb hangsúlyt kell fektetnie az inkluzív gazdasági és társadalmi fejlődésre, hogy előmozdítsa a munkahelyteremtést, a fiatalok foglalkoztathatóságát, a munkaerőpiaci igényeknek jobban megfelelő képzések bevezetését és a munkajogi reformokat, valamint az erős és egyetemes szociális védelmi rendszerek létrehozására irányuló reformokat, különös tekintettel a legkiszolgáltatottabb csoportokra; felszólítja az EU-t, hogy áldozzon több forrást a minőségi alapvető szolgáltatások, mint például az oktatás és az egészségügy mindenki számára való hozzáférhetőségének javítását célzó fellépésekre, és fokozza erőfeszítéseit a szociális párbeszéd megerősítése, valamint az egyesülés, a békés gyülekezés és a véleménynyilvánítás szabadságára, a sajtó szabadságára, a korrupció elleni küzdelemre irányuló jogalkotási reformok előmozdítása, továbbá az erőforrásokhoz és az információkhoz való hozzáférés biztosítása terén, amelyek a stabilitás és a nyitott, dinamikus és ellenállóképes társadalom kulcsfontosságú összetevői; |
|
33. |
rendkívül aggódik a régióban fennálló feszültségek eszkalálódása miatt; elítéli a vallási nézeteltérések eszközként való felhasználását politikai válságok és szektás háborúk előidézése céljából; |
|
34. |
kéri az Uniót, hogy határozottan támogassa a közel-keleti és észak-afrikai régió országait a vallási radikalizmus jelentette veszély elleni küzdelemben, amelynek különösen a munkanélküli fiatalok vannak kitéve; |
|
35. |
úgy véli, hogy mechanizmusokra van szükség ahhoz, hogy felszámolják a terrorizmus államokat és pénzügyi intézményeket magukban foglaló offshore szereplőkön keresztül történő finanszírozását, valamint hogy megszüntessék a tiltott fegyverkereskedelmet, továbbá az energiaforrások és nyersanyagok terrorista csoportok javát szolgáló kereskedelmét; |
|
36. |
rámutat az éghajlatváltozás, az elsivatagosodás és a vízhiány jelentette kihívásra, amely erősen sújtja a régiót; határozottan kéri ezért a politikai döntéshozókat, valamint mind az uniós, mind a közel-keleti és észak-afrikai régióbeli szereplőket, hogy a Párizsi Megállapodás végrehajtásához való hozzájárulás érdekében erősítsék meg a partnerországokkal, köztük a helyi hatóságokkal és a civil társadalmi szervezetekkel való együttműködést az energiabiztonság terén, előmozdítva a megújuló energiaforrásokat, a fenntartható energiát és az energiahatékonysági célokat; kiemeli, hogy a régiónak a megújuló energiaforrások fokozott mértékű kiaknázása révén lehetősége van előrelépni az energiarendszerének átalakítása terén, ami komoly gazdasági lehetőségeket kínál számos közel-keleti és észak-afrikai ország számára; rámutat a fenntartható növekedés és a munkahelyteremtés lehetőségeire, amelyeket ez eredményezne, valamint az energia és az éghajlatváltozás terén történő regionális együttműködés lehetőségeire; hangsúlyozza e tekintetben, azt a lehetőséget, amelyet a Földközi-tenger keleti térségében nemrégiben felfedezett földgázkészletek jelenthetnek valamennyi érintett ország számára; |
|
37. |
rámutat arra, hogy a magánszektor megnyitása és a gazdaságok további differenciálása hozzájárulhat a térségben a különösen a fiatalok és a nők számára elengedhetetlenül szükséges munkahelyteremtéshez; üdvözli a térség idegenforgalmi ágazatának fellendülésére utaló pozitív jeleket, elismeri, hogy nagy potenciál rejlik benne a fenntartható növekedés és a munkalehetőségek előmozdítására, továbbá különös figyelmet és támogatást kér az EU részéről az infrastrukturális és/vagy biztonsági kihívások által érintett területek számára; felszólítja az EU-t, hogy a rendelkezésére álló valamennyi pénzügyi eszköz – a makroszintű pénzügyi támogatástól az Európai Szomszédsági Támogatási Eszközön át az Európai Külső Befektetési Alapig, valamint a következő Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszközig (NDICI) – felhasználásával fokozza azon országok támogatását, amelyek nagyobb hajlandóságot mutatnak arra, hogy előrelépést tegyenek a demokratizálódás, a jogállamiság, valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása terén; |
|
38. |
emlékeztet arra, hogy nagyobb mértékben kell kihasználni a régió magánszektorának az innováció és a dinamika tekintetében javarészt kiaknázatlan potenciálját; ösztönzi az EU-t, hogy e tekintetben fokozza a párbeszédet és a pénzügyi és technikai segítségnyújtást; üdvözli az olyan kezdeményezéseket, mint a Startup Europe Mediterranean (SEMED), amelynek célja a Földközi-tenger két partján található induló vállalkozások, befektetők, egyetemek, kutatóintézetek és politikai döntéshozók feltérképezése és hálózat kialakítása közöttük, az innovációval, a munkahelyteremtéssel és a fenntartható gazdasági növekedéssel kapcsolatos együttműködés ösztönzésének kulcstevékenységeként; |
|
39. |
hangsúlyozza, hogy a fenntartható fejlesztési célok elérése és általában a fenntartható fejlődés érdekében fontos összekapcsolni valamennyi reformot és beruházást, valamint az EU térségre irányuló fellépését; |
|
40. |
emlékeztet a parlamenti diplomácia és az Európai Parlament által a déli szomszédság országai parlamentjeinek bevonásával tartott rendszeres kétoldalú parlamentközi ülések hozzáadott értékét, amelyek lehetőséget kínálnak a tapasztalatcserére és a kölcsönös megértés előmozdítására; rámutat ebben az összefüggésben a parlamenti vegyes bizottságok fontosságára, amelyek az EU és a legközelebbi partnerei közötti ambiciózus közös politikák kialakításának egyedülálló eszközei; ösztönzi az EU nemzeti parlamentjeit, hogy tartsanak kétoldalú parlamentközi üléseket az európai szomszédságpolitika keretében; ismételten hangsúlyozza, hogy a nemzeti parlamentek és az Európai Parlament politikai pártjai szerepet játszhatnak e tekintetben; úgy véli, hogy az Európai Parlament, az EU nemzeti parlamentjei és a déli szomszédság parlamentjei közötti párbeszéd rendkívül értékes lehetőséget jelenthet a regionális párbeszéd és együttműködés előmozdítására a déli szomszédságban; rámutat továbbá ebben az összefüggésben arra a fontos szerepre, amelyet az Unió a Mediterrán Térségért Parlamenti Közgyűlés játszhat mint olyan helyszín, ahol a regionális integrációt és e szervezet nagyra törő politikai és gazdasági menetrendjét újra dinamikussá lehetne tenni; megjegyzi, hogy átfedések vannak az Unió a Mediterrán Térségért Parlamenti Közgyűlés és a Mediterrán Parlamenti Közgyűlés között; véleménye szerint az Unió a Mediterrán Térségért szervezetnek jelentősebb szerepet kellene játszania az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezés regionális keretében, biztosítva az Unió a Mediterrán Térségért tevékenységeinek, különösen az általa fémjelzett projektek átláthatóságát és parlamenti felügyeletét; |
|
41. |
hangsúlyozza, hogy a nők erőteljes szerepet játszhatnak a béke előmozdításában, a konfliktusmegoldásban és a stabilizációs folyamatokban, továbbá kiemeli a nők alapvető szerepét a radikalizálódás megelőzésében, az erőszakos szélsőségesség felszámolásában és a terrorizmus elleni küzdelemben; emlékeztet arra, hogy a nők részvétele az e stratégiák kialakítására és végrehajtására vonatkozó döntéshozatali folyamat valamennyi szintjén hozzájárul a politikák és programok hatékonyságához és fenntarthatóságához; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák a közel-keleti és észak-afrikai régióban a nőket és a jogaikat védő és előmozdító szervezeteket; kiemeli, hogy a konfliktushelyzetekhez kapcsolódó szexuális erőszak női túlélői számára könnyű hozzáférést kell biztosítani az igazságszolgáltatáshoz és az átmeneti igazságszolgáltatáshoz; |
|
42. |
megismétli az Unió a Mediterrán Térségért Parlamenti Közgyűlés azon felhívását, hogy támogatni kell a nemek közötti szakadékról szóló euromediterrán projektet, hogy az tartalmazzon elemzést a nők részvételi arányáról a nemzeti és regionális parlamentekben és a helyi intézményekben; úgy véli, hogy e Parlamenti Közgyűlés Nőjogi Bizottsága és az Európai Parlament Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottsága évente tájékoztatást kell hogy kapjon az euromediterrán régió nemek közötti egyenlőtlenségi mutatóiról; |
|
43. |
emlékeztet, hogy a nők jogai, a nők társadalmi szerepvállalása, a nemek közötti egyenlőség, a gyermekek jogai, a vallás vagy a meggyőződés szabadsága és az etnikai és vallási kisebbségek és a kiszolgáltatott csoportok, köztük a fogyatékossággal élő személyek és az LMBTIQ-személyek megkülönböztetésmentességhez való joga alapvető jogok és az EU külső fellépésének fő elvei; |
|
44. |
kéri az európai szomszédságpolitika nemek közötti egyenlőséggel és a nők jogaival kapcsolatos dimenziójának megerősítését, a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó II. uniós cselekvési terv (GAP II) prioritásaival összhangban; üdvözli az egyes országokban a közelmúltban olyan kérdésekkel kapcsolatban elfogadott reformokat, mint hogy a nemi erőszakot elfogadókat felmentik, amennyiben feleségül veszik áldozatukat, a nők elleni erőszak és az öröklési jog; kéri az ilyen jogszabályok szigorú érvényesítését; aggodalmát fejezi ki azonban amiatt, hogy a nők helyzete az arab tavasz által érintett legtöbb országban összességében nem javult; hangsúlyozza, hogy a régió országaiban a hosszú távú stabilitás, béke és gazdasági jólét előmozdításához kulcsfontosságú a nők részvétele és társadalmi szerepvállalásának növelése a közszférában, valamint a politikai, gazdasági és kulturális életben; úgy véli, hogy ennek eléréséhez elengedhetetlen a nők oktatáshoz való hozzáférése; aggodalmát fejezi ki azonban amiatt, hogy a nők munkaerőpiaci részvétele a régióban az egyik legalacsonyabb a világon, ami társadalmi kirekesztést és a gazdaság egészének jelentős veszteséget okoz; rámutat e kérdés kezelésének fontosságára mint a fenntartható gazdasági növekedés és a társadalmi kohézió alapvető elemére; megjegyzi továbbá, hogy a nők jogait védők önkényes fogva tartással, bírósági zaklatással, rágalomkampányokkal és megfélemlítéssel szembesülnek; |
|
45. |
elítéli az LMBTI-személyek és az LMBTI-jogvédők széles körű üldözését a közel-keleti és észak-afrikai régióban, beleértve a bírósági zaklatást, a kínzást, a fizikai támadásokat és a rágalomkampányokat is; felszólítja az Európai Bizottságot, az Európai Parlamentet és a tagállamokat, hogy aktívan és következetesen védjék meg az emberi jogok, köztük az LMBTQI-jogok oszthatatlanságát a közel-keleti és észak-afrikai államokkal való együttműködésük során, és hangsúlyozzák, hogy ezeket a jogokat tiszteletben kell tartani az állami gyakorlatban és a jogalkotásban; |
|
46. |
felszólítja a közel-keleti és észak-afrikai térség országait, hogy vállaljanak aktív szerepet a nőkkel szembeni erőszak minden formája elleni küzdelemben; felszólítja ezeket az országokat, hogy írják alá és ratifikálják az Isztambuli Egyezményt, amely a nőkkel és lányokkal szembeni erőszak – ideértve a kapcsolati erőszakot és a női nemi szervek megcsonkítását – kezelését elősegítő eszköz; felszólítja különösen azokat az országokat, amelyek még nem tették meg, hogy vizsgálják felül jogszabályaikat és egészítsék ki azokat a nemi alapú erőszakra és a becsület védelmében elkövetett bűncselekményekre vonatkozó szövegezéssel, továbbá tegyék büntetendővé az ilyen cselekmények elkövetésével való fenyegetőzést és állapítsanak meg szigorúbb büntetést az ilyen jellegű bűncselekményekre; |
|
47. |
sürgeti a közel-keleti és észak-afrikai régió országait, hogy hajtsák végre a Pekingi Cselekvési Platformot, amely alapvető jogként biztosítja a nők oktatáshoz és egészségügyi ellátáshoz való hozzáférését, ideértve az önkéntes családtervezéshez, valamint a szexuális és reprodukciós egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést és az ezekhez kapcsolódó jogokat, mint az ingyenes fogamzásgátláshoz, a biztonságos és legális terhességmegszakításhoz való hozzáférést, valamint a lányok és fiúk szexuális és párkapcsolati oktatását; |
|
48. |
aggodalmát fejezi ki a közegészségügyi ellátáshoz való hozzáférés korlátozása miatt, különös tekintettel a szexuális és reproduktív egészséghez való hozzáférésre, elsősorban a vidéki területeken élő nők és lányok esetében; |
|
49. |
sürgeti a közel-keleti és észak-afrikai országokat, hogy ratifikálják a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezményt és szüntessenek meg minden ezzel kapcsolatos fenntartást; felhívja továbbá a közel-keleti és észak-afrikai országokat, hogy hozzanak megfelelő intézkedéseket a nemek közötti egyenlőség társadalmon belüli megerősítése érdekében, többek között a női szervezetekkel és más civil társadalmi szereplőkkel partnerségben kialakított olyan nemzeti cselekvési tervek elfogadása révén, amelyek a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó tényleges intézkedéseket tartalmaznak; |
|
50. |
úgy véli, hogy az EU-nak átfogóbb megközelítést kell kidolgoznia a partnerországok oktatási reformjainak támogatására, valamint megfelelő forrásokat és programokat kell biztosítania a koragyermekkori nevelés számára, beleértve az iskola előtti szintet is, hogy biztosítsák a kompetenciák és a készségek, többek között a digitális készségek fejlesztését, a megfelelő oktatást és szakképzést és a vállalkozói oktatási programokat, valamint a kritikus gondolkodást és a társadalmi tudatosságot az egész társadalomban, már egészen fiatal kortól; hangsúlyozza a minőségi oktatás biztosításának fontosságát, amely a fiatalok érvényesülésének és a társadalmi kohézió erősítésének eszközéül szolgál; |
|
51. |
üdvözli az Unió a Mediterrán Térségért titkársága által kidolgozott programokat, például a Med4Jobs kezdeményezést, amelyek a fiatalok és a nők foglalkoztathatóságának problémájával foglalkozik a Földközi-tenger térségében; felszólítja az Unió a Mediterrán Térségért tagállamait, hogy utasítsák az Unió titkárságát, hogy munkáját a közel-keleti és észak-afrikai országok gazdasági és társadalmi fejlődésére összpontosítsa annak érdekében, hogy támogatni lehessen ezen országok átmeneti folyamatának konszolidálását és különös hangsúlyt lehessen helyezni a nőkre és a lányokra; |
|
52. |
ismételten felszólítja a Bizottságot, hogy a Parlament javaslata alapján tegyen lépéseket egy olyan nagyra törő euromediterrán Erasmus program létrehozása érdekében, amely elkülönül az Erasmus+ programtól, és amely külön forrásokkal rendelkezik és a hatókör és a rendelkezésre álló források tekintetében nagyra törő dimenziói vannak, hangsúlyt helyezve nemcsak az általános, a középiskolai és a felsőfokú oktatásra, hanem a szakmai képzésre és a továbbképzésre is; megismétli, hogy az ifjúságba való befektetés szilárd alapot fog teremteni a régió hosszú távú ellenállóképességéhez és jólétéhez; felhívja a Bizottságot és a Parlamentet, hogy növeljék az Európai Unió Látogatói Programjának ható- és részvételi körét, valamint könnyítsék meg a fiatalok és a női politikai vezetők részvételét; kéri továbbá, hogy az EU támogassa az ezen országok oktatási rendszereinek korszerűsítésére irányuló reformokat; |
|
53. |
emlékeztet arra, hogy támogatja a szakképzési és felsőoktatási képzési programok finanszírozását, hogy a közel-keleti és észak-afrikai országokban a szakmai készségek széles tárát lehessen létrehozni, továbbá támogat olyan fellépéseket, mint amilyen az Erasmus+ szakképzési mobilitási tanúsítvány 2015–2020, amelyeket a lehetőségekhez mérten valamennyi közel-keleti és észak-afrikai országra ki kell terjeszteni rugalmas és fejlődőképes eszközök, így például mobilitási partnerségek révén; |
|
54. |
ismételten és határozottan elítél a konfliktus során, és különösen az Asszád-rezsim erői által többek közt szövetségeseik segítségével, illetve az ENSZ terrorista szervezeteket felsoroló jegyzékében szereplő szervezetek által elkövetett minden atrocitást és a széles körben elkövetett emberi jogi és nemzetközi humanitárius jogi jogsértéseket; mélységes sajnálatát fejezi ki a háború lezárása érdekében regionális és nemzetközi szinten tett ismételt kísérletek kudarca miatt, és nyomatékosan szorgalmazza egy megújított és intenzív globális együttműködés kialakítását a konfliktus békés és tartós megoldása érdekében; hangsúlyozza, hogy nem szabad eltűrni vagy büntetlenül hagyni a Szíriában elkövetett szörnyű bűncselekményeket; ismételten kéri, hogy indítsanak független, pártatlan, alapos és hiteles vizsgálatot és büntetőeljárást a felelősök ellen, és támogatja a Szíriai Arab Köztársaságban 2012 márciusa óta elkövetett nemzetközi bűncselekmények terén a nemzetközi, pártatlan és független mechanizmus által végzett munkát; kéri továbbá, hogy támogassák a társadalmi szervezeteket és a nem kormányzati szervezeteket, amelyek összegyűjtik az emberi jogi visszaélések és a humanitárius jog megsértésének bizonyítékait, és segítenek megőrizni ezeket; |
|
55. |
sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az európai szomszédságpolitika 2015-ös felülvizsgálata óta csak egyetlen, az európai szomszédságpolitika felülvizsgálatának végrehajtásáról szóló, 2017. május 18-i jelentés (JOIN(2017)0018) értékelte regionális szinten a szomszédságban történt fejleményeket az európai szomszédságpolitika felülvizsgálatáról szóló, 2015. évi közleményben foglalt azon kötelezettségvállalás ellenére, amely szerint az országspecifikus jelentések mellett rendszeres, szomszédsági szintű jelentéseket is készíteni kell, amelyek tartalmazzák az alapvető szabadságokra, a jogállamiságra, a nemek közötti egyenlőségre és az emberi jogi kérdésekre vonatkozó információkat; kéri, hogy az országos és regionális szintű jelentések tartalmazzák az uniós és tagállami politikák megfelelő eredményelemzéseit és emberi jogi hatásvizsgálatait; |
|
56. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Bizottság alelnökének / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének. |
(1) https://eeas.europa.eu/archives/docs/top_stories/pdf/eugs_review_web.pdf
(2) HL L 77., 2014.3.15., 27. o.
(3) HL L 77., 2014.3.15., 85. o.
(4) HL C 265., 2017.8.11., 110. o.
(5) HL C 265., 2017.8.11., 98. o.
(6) HL C 204., 2018.6.13., 100. o.
(7) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0119.
(8) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0227.
(9) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0449.
2019. március 28., csütörtök
|
2021.3.26. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 108/103 |
P8_TA(2019)0327
A venezuelai szükséghelyzet
Az Európai Parlament 2019. március 28-i állásfoglalása a venezuelai szükséghelyzetről (2019/2628(RSP))
(2021/C 108/09)
Az Európai Parlament,
|
— |
tekintettel a Venezueláról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a venezuelai elnökválasztásról szóló, 2018. május 3-i (1), a Venezuelában, illetve Venezuela Kolumbiával és Brazíliával közös szárazföldi határain kialakult migrációs válságról és humanitárius helyzetről szóló, 2018. július 5-i (2), valamint a venezuelai helyzetről szóló, 2018. október 25-i (3) és 2019. január 31-i (4) állásfoglalására, melyek közül ez utóbbi elismeri Juan Guaidót Venezuela legitim ideiglenes elnökének, |
|
— |
tekintettel a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének (alelnök/főképviselő) Venezueláról szóló, 2019. január 10-i, 2019. január 26-i és 2019. február 24-i nyilatkozataira, valamint a legutóbbi tanácsi következtetésekre, |
|
— |
tekintettel az Amerikai Államok Szervezetének (OAS) a venezuelai humanitárius helyzet romlásáról szóló, 2018. április 20-i nyilatkozatára és az OAS-tagállamok Venezuelával kapcsolatos, 2019. január 24-i közös nyilatkozatára, |
|
— |
tekintettel a Lima-csoport 2019. február 25-i nyilatkozatára, |
|
— |
tekintettel az ENSZ emberi jogi főbiztosa Venezueláról szóló, 2019. január 25-i és 2019. március 20-i nyilatkozatára; |
|
— |
tekintettel Venezuela alkotmányára és különösen annak 233. cikkére, |
|
— |
tekintettel a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumára, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) és (4) bekezdésére, |
|
A. |
mivel Venezuela súlyos és mindeddig példátlan politikai, gazdasági, intézményes, társadalmi és sokrétű humanitárius válsággal, valamint gyógyszer- és élelmiszerhiánnyal küzd, amihez tömeges emberi jogi jogsértések, hiperinfláció, politikai elnyomás, korrupció és erőszak társul; mivel a lakosság életkörülményei drasztikusan romlottak, és jelenleg a lakosság 87 %-a szegénységben él; mivel Venezuelában a gyermekek 78 %-át fenyegeti a hiányos táplálkozás veszélye; mivel 1 000 gyermekből 31 meghal, mielőtt elérné az ötéves kort; mivel több mint 1 millió gyermek már nem jár iskolába; |
|
B. |
mivel az EU-nak továbbra is meggyőződése, hogy egy békés, demokratikus és politikai megoldás az egyetlen fenntartható kiút a válságból; mivel egy venezuelai katonai beavatkozás kezdeményezésével kapcsolatos bármely találgatás, vagy stratégia erőszakot eredményezne, illetve fokozná azt az országban, és katasztrofális következményekkel járna az egész régióra nézve; |
|
C. |
mivel fennáll a kockázata, hogy a már eleve szűkös venezuelai élelmiszerkészletek megromlanak; mivel az emberek nehezen jutnak a vízhez, élelmiszerhez és gyógyszerhez; mivel az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa (UNHCR) és a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) szerint 2015 óta több mint 2,7 millió venezuelai hagyta el az országot, és számuk az év végéig 5 millióra emelkedhet, ha a válság tovább súlyosbodik; |
|
D. |
mivel 2019. február 23-án a Kolumbiában és Brazíliában tárolt humanitárius segélyszállítmányt élesen visszautasította és katonai, illetve paramilitáris erők segítségével néhány esetben meg is semmisítette Maduro törvénytelen rezsimje; mivel az elnyomás számos ember halálát eredményezte, tucatnyian sebesültek meg, és több száz embert tartóztattak le; mivel a venezuelai katonai műveletek, a szervezett bűnözés és terroristák veszélyeztetik a térség, különösen a szomszédos Kolumbia területének stabilitását; |
|
E. |
mivel Venezuelában március elején több mint 100 órán keresztül óriási mértékű áramszünet volt, tovább súlyosbítva az egészségügy amúgy is drámai válságát, melynek következtében a kórházakban nem volt ivóvíz, összeomlottak a szolgáltatások és fosztogatásokra került sor; mivel a „Doctors for Health” szervezet szerint az áramkimaradás miatt legalább 26 ember halt meg a kórházakban; mivel 2019. március 25-én egy újabb, hosszan elhúzódó áramszünet következett be, és Caracasra és az ország 20 másik régiójára teljes sötétség borult; |
|
F. |
mivel évek óta rendszeresek az áramkimaradások, ami a Maduro törvénytelen rezsimje által elkövetett visszaélések és korrupció, valamint annak a közvetlen következménye, hogy a rezsim nem biztosította a karbantartást; |
|
G. |
mivel 2019 februárjában az Európai Néppárt (EPP) képviselőcsoportjának négy képviselőjét, akiket hivatalos látogatásra hívott meg a nemzetgyűlés és az ideiglenes elnök, Juan Guaidó, kiutasították az országból; |
|
H. |
mivel 2019. március 6-án Maduro törvénytelen rezsimje „a belügyekbe való ismételt beavatkozás” vádjával felszólította a német nagykövetet az ország elhagyására; mivel néhány külföldi és helyi újságírót is letartóztattak, újságírói felszerelésüket elkobozták és szabadlábra bocsátásuk után kiutasították őket az országból; |
|
I. |
mivel Juan Guaidó az ország képviselőjeként Ricardo Hausmannt nevezte ki az Amerikaközi Fejlesztési Bankba (IDB) és az Amerikaközi Befektetési Társaságba (IIC); |
|
J. |
mivel 2019. március 21-én Venezuela hírszerzési rendőri hatósága letartóztatta Juan Guaidó kabinetfőnökét, Roberto Marrerót, és erőszakkal behatolt Sergio Vergara, Táchira szövetségi állam egyik nemzetgyűlési képviselőjének otthonába, megsértve annak parlamenti mentelmi jogát; |
|
K. |
mivel 2019. március 23-án az orosz légierőhöz tartozó két repülőgép érkezett a maiquetíai Simón Bolívar nemzetközi repülőtérre, fedélzetén katonai felszerelésekkel és legalább száz katonával, és mivel ilyen jellegű műveletekre az elmúlt hónapokban többször is sor került; |
|
L. |
mivel 2019. március 21-én Afiuni Mora bíró ellen „spirituális korrupció” vádjával ötéves börtönbüntetést szabtak ki; mivel az említett bírónak a múltban már le kellett töltenie egy hosszú börtönbüntetést, és jogszerűtlenül még mindig házi őrizetben tartották; |
|
M. |
mivel 2019. március 15-i hírek szerint Tomasz Surdel, a Gazeta Wyborcza lengyel újság tudósítója erőszakos támadás áldozata lett, állítólag a venezuelai országos rendőrség akciócsoportja támadta meg, miközben Caracasban autóját vezette; |
|
N. |
mivel a kubai rendőrség és katonai hírszerzés jelenti azt a stratégiai tényezőt, amely lehetővé teszi Maduro törvénytelen rezsimjének fennmaradását; |
|
1. |
megerősíti, hogy a venezuelai alkotmány 233. cikkével összhangban elismerte Juan Guaidót a Venezuelai Bolivári Köztársaság legitim ideiglenes elnökének, és ismételten teljes támogatásáról biztosítja a nemzetgyűlést, Venezuela egyetlen legitim demokratikus testületét; teljes mértékben támogatja Guaidónak a visszaélések megszüntetésére, egy nemzeti átmeneti kormány létrehozására és az előrehozott elnökválasztásra irányuló programját; üdvözli, hogy a nemzetközi közösség jelentős része és az uniós tagállamok elsöprő többsége már elismerte Guaidó legitimitását, és arra kéri a többi tagállamot, hogy ezt sürgősen tegyék meg ők is; |
|
2. |
elítéli a gyilkosságokat és sebesüléseket eredményező brutális elnyomást és erőszakot; együttérzéséről biztosítja az venezuelai embereket, és őszinte részvétét nyilvánítja az áldozatok családjainak és barátainak; |
|
3. |
ismételten komoly aggodalmát fejezi ki a súlyos humanitárius válsághelyzet miatt, amely romboló hatással van a venezuelai lakosság életére nézve; |
|
4. |
ismételten felszólít arra, hogy a Venezuelai Bolivári Köztársaság legitim ideiglenes elnöke, Juan Guaidó által az Európai Unióba és tagállamaiba kinevezett diplomáciai képviselőket teljes mértékben ismerjék el nagykövetekként; üdvözli, hogy az Amerikaközi Fejlesztési Bank (IDB) és az Amerikaközi Befektetési Társaság (IIC) kormányzótanácsa elismerte Ricardo Hausmannt mint Venezuelát képviselő kormányzót ezekben a szervezetekben; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy kínai házigazdája felfüggesztette az IDB kormányzótanácsának 2019. évi éves ülését; |
|
5. |
elítéli a bűnüldöző szervek által elkövetett visszaéléseket és a biztonsági szervek által folytatott brutális elnyomást, akik megakadályozzák a humanitárius segély bejutását az országba; elítéli, hogy irreguláris fegyveres csoportokat vetnek be a célból, hogy megtámadják és megfélemlítsék a segélyek elosztásában részt vevő polgárokat és törvényhozókat; támogatja a venezuelai hadsereg azon tagjait, akik a válság alatt megtagadták a polgári lakosság elleni fellépést és dezertáltak; elismeri a kolumbiai hatóságok munkáját ezeknek a venezuelai alkotmányhoz hű és az emberekkel lojális katonáknak a védelme és támogatása tekintetében; |
|
6. |
határozottan elítéli a venezuelai helyzetről tudósító számos újságíró zaklatását, fogva tartását és kiutasítását; megismétli a Maduro törvénytelen rezsimjéhez intézett korábbi felhívásait, hogy azonnal vessen véget a politikai vezetők, újságírók és az ellenzék tagjai – többek között a Szaharov-díjjal kitüntetett Leopoldo López – elnyomásának; felszólít arra, hogy azonnal és feltétel nélkül bocsássák szabadon azokat a személyeket, akiket azért tartanak fogva, mert ők Juan Guaidó ideiglenes elnök rokonságának vagy csapatának tagjai: |
|
7. |
elítéli a Maduro titkos szolgálatai által végrehajtott razziákat és Roberto Marrerónak, Juan Guaidó ideiglenes elnök kabinetfőnökének letartóztatását, továbbá a Sergio Vergara képviselő házába nemrégiben történt erőszakos behatolást; sürgeti Marrero azonnali szabadon bocsátását; elítéli Juan Requesens nemzetgyűlési képviselő elrablását és sürgeti azonnali szabadon bocsátását; |
|
8. |
ismételten hangsúlyozza, hogy az ország tekintetében egy meghatározott menetrenden, az összes szereplőre – köztük az Országos Választási Tanácsra – vonatkozó tisztességes feltételeken és átláthatóságon alapuló, valamint hiteles nemzetközi megfigyelők jelenlétében zajló szabad, átlátható és hiteles elnökválasztás révén történő békés megoldást támogat; |
|
9. |
elismeri a Lima-csoport tagországai által kifejtett erőfeszítéseket, amelyek vezető regionális mechanizmusként a válság demokratikus megoldását célozzák Juan Guaidó, Venezuela törvényes ideiglenes elnökének vezetésével; |
|
10. |
felhívja a figyelmet az egész térséget érintő fokozódó migrációs válságra és elismeri a szomszédos országok által tett erőfeszítéseket és az általuk tanúsított szolidaritást és felkéri a Bizottságot, hogy folytassa a velük folytatott együttműködést nem csak humanitárius segítségnyújtás révén, hanem további forrásokkal és fejlesztéspolitikai eszközökkel; |
|
11. |
rendkívül aggasztónak tartja a terrorista csoportok és a szervezett bűnözés venezuelai jelenlétét, terjedését és határon átnyúló tevékenységét, különösen Kolumbia irányában, ami az egész térség stabilitását veszélyezteti; |
|
12. |
további, az illegitim állami hatóságok külföldi vagyonát, valamint az emberi jogok megsértéséért és elnyomásáért felelős személyeket célzó szankciókat szorgalmaz; úgy véli, hogy ebből következően az uniós hatóságoknak korlátoznia kell ezen személyek, valamint közeli hozzátartozóik mozgását és be kell fagyasztani pénzeszközeiket és vízumaikat; |
|
13. |
tudomásul veszi a nemzetközi kapcsolattartó csoport létrehozását, amelyet meg kell védeni attól, hogy azt Maduro törvénytelen rezsimje stratégiailag arra használja fel, hogy a hatalomban maradás érdekében késleltesse a válság megoldását; megállapítja, hogy a kapcsolattartó csoport mindeddig nem hozott kézzelfogható eredményeket, amelynek fő célja olyan feltételek megteremtése kellene, hogy legyen, amelyek lehetővé teszik az előrehozott elnökválasztást, és megkönnyítik a humanitárius segítségnyújtás célba juttatását a venezuelai lakosság sürgető szükségleteinek kielégítése érdekében; felkéri a nemzetközi kapcsolattartó csoportot, hogy vezető regionális szereplőként működjön együtt a Lima-csoporttal; ebben az összefüggésben kéri, hogy az EKSZ működjön együtt az Európai Parlamenttel, és ajánlja fel szakértelmét a választási segítségnyújtás terén; |
|
14. |
felszólítja a tagállamokat, az alelnököt/főképviselőt, valamint a régió országait, hogy vizsgálják meg egy nemzetközi donorkonferencia megrendezésének lehetőségét, melynek célja a helyreállítást és a demokratikus átmenetet elősegítő széleskörű pénzügyi támogatás biztosítása lenne; |
|
15. |
határozottan támogatja az ENSZ főtitkárának arra irányuló felhívását, hogy végezzenek független és teljes körű vizsgálatot a bejelentett halálesetekre vonatkozóan; emlékeztet az Uniónak az ENSZ keretében vállalt, hatékony multilateralizmus iránti kötelezettségvállalására a súlyosabb következményekkel járó humanitárius katasztrófa elkerülése érdekében; ismételten kijelenti, hogy teljes mértékben támogatja egyrészt a Nemzetközi Büntetőbíróságnak a büntetlenség elleni küzdelemben és az erőszakos cselekmények és az emberi jogi jogsértések elkövetőinek bíróság elé állításában játszott szerepét, másrészt a törvénytelen Maduro-rezsim által elkövetett, bizonyos esetekben az emberiesség elleni súlyos bűncselekményeknek számító cselekményekkel kapcsolatos előzetes vizsgálatot követő vizsgálatok megindítását; |
|
16. |
elítéli a kubai rezsim venezuelai befolyását, amely ügynökei révén hozzájárult a demokrácia destabilizálásához és a venezuelai demokratikus erőkkel szembeni fokozódó politikai elnyomáshoz; rámutat, hogy az ilyen beavatkozás következményekkel járhat az EU és Kuba közötti kapcsolatokra vonatkozóan, többek között az EU és Kuba közötti politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás tekintetében; |
|
17. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Venezuelai Bolivári Köztársaság és nemzetgyűlése legitim ideiglenes elnökének, a Lima-csoport kormányainak és parlamentjeinek, az Euro–Latin-amerikai Parlamenti Közgyűlésnek, valamint az Amerikai Államok Szervezete főtitkárának. |
(1) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0199.
(2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0313.
(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0436.
(4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0061.
|
2021.3.26. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 108/107 |
P8_TA(2019)0328
A jogállamiság helyzete és a korrupció elleni küzdelem, különösen Máltán és Szlovákiában
Az Európai Parlament 2019. március 28-i állásfoglalása a jogállamiság helyzetéről és a korrupció elleni küzdelemről az Európai Unióban, különösen Máltán és Szlovákiában (2018/2965(RSP))
(2021/C 108/10)
Az Európai Parlament,
|
— |
tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2., 4., 5., 6., 7., 9. és 10. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 20. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 6., 7., 8., 10. 11., 12. és 47. cikkére, |
|
— |
tekintettel a Velencei Bizottság 110. plenáris ülésén (Velence, 2017. március 11–10.) elfogadott, a Szlovák Köztársaság alkotmánybírósága bíráinak kinevezésére vonatkozó kérdésekről szóló véleményre, |
|
— |
tekintettel a Velencei Bizottság 117. plenáris ülésén (Velence, 2018. december 14–15.) elfogadott, Máltán az alkotmányos berendezkedésről és a hatalmi ágak szétválasztásáról, valamint a bíróságok és a bűnüldözés függetlenségéről szóló véleményre, |
|
— |
tekintettel a Bizottság „Befektetői állampolgársági és letelepedési programok az Európai Unióban” című, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett 2019. január 23-i jelentésére (COM(2019)0012), |
|
— |
tekintettel a megvásárolható uniós állampolgárságról szóló, 2014. január 16-i állásfoglalására (1) és a Bizottság és a máltai hatóságok 2014. január 29-i közös sajtónyilatkozatára Málta egyéni befektetői programjáról (IIP), |
|
— |
tekintettel a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó uniós mechanizmus létrehozásáról szóló, a Bizottságnak szóló ajánlásokat tartalmazó, 2016. október 25-i állásfoglalására (2), valamint a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok védelmét szolgáló átfogó uniós mechanizmus szükségességéről szóló, 2018. november 14-i állásfoglalására (3), |
|
— |
tekintettel a jogállamiság máltai helyzetéről szóló, 2017. november 15-i állásfoglalására (4), |
|
— |
tekintettel a Lengyelországban fennálló helyzetre vonatkozóan az EUSZ 7. cikke (1) bekezdésének alkalmazásáról szóló bizottsági határozatról szóló, 2018. március 1-jei állásfoglalására (5), valamint az azt megelőző, a lengyelországi helyzetről szóló véleményről szóló, 2016. április 13-i (6), a legutóbbi lengyelországi fejleményekről és azoknak az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített alapvető jogokra gyakorolt hatásáról szóló, 2016. szeptember 14-i (7), és a jogállamiság és a demokrácia Lengyelországban tapasztalható helyzetéről szóló, 2017. november 15-i állásfoglalására (8), |
|
— |
tekintettel 2018. április 19-i állásfoglalására az oknyomozó újságírók védelméről Európában: Ján Kuciak szlovák újságíró és Martina Kušnírová ügyéről (9), |
|
— |
tekintettel az Európai Unióban a tömegtájékoztatás szabadságáról és sokszínűségéről szóló, 2018. május 3-i állásfoglalására (10), |
|
— |
tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke (1) bekezdésének megfelelően az Unió alapértékeinek Magyarország általi súlyos megsértése egyértelmű veszélyének megállapítására a Tanácsot felszólító javaslatról szóló, 2018. szeptember 12-i állásfoglalására (11), valamint az azt megelőző, a magyarországi helyzetről szóló 2015. június 10-i (12), 2015. december 16-i (13) és 2017. május 17-i (14) állásfoglalásaira, |
|
— |
tekintettel a jogállamiság romániai helyzetéről szóló, 2018. november 13-i állásfoglalására (15), |
|
— |
tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság és a Költségvetési Ellenőrző Bizottság eseti küldöttségének Szlovákiába tett látogatásáról (2018. március 7–9.) szóló jelentésre, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság Szlovákiába tett tényfeltáró kiküldetéséről (2018. december 17–19.) szóló 2019. január 30-i jelentésére, |
|
— |
tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság és a pénzmosás, adókikerülés és adókijátszás tekintetében az uniós jog állítólagos megsértésének és az annak alkalmazása során állítólagosan elkövetett hivatali visszásságoknak a kivizsgálásával foglalkozó vizsgálóbizottság (PANA) eseti küldöttségének Máltára tett látogatásáról (2017. november 30–december 1.) szóló 2018. január 11-i jelentésre, |
|
— |
tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság eseti küldöttségének Máltára és Szlovákiába tett látogatásáról (2018. szeptember 17–20.) szóló 2018. november 16-i jelentésre, |
|
— |
figyelembe véve az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság által 2018. június 4-én létrehozott, a jogállamiság és a korrupció elleni küzdelem EU-n belüli helyzetének figyelemmel kísérésével, valamint az egyedi helyzetek – különösen Máltán és Szlovákiában – kezelésével általánosan megbízott munkacsoport (a jogállamiságot nyomon követő csoport) által, nevezetesen az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésével és a pénzmosás elleni intézkedések értékelését vizsgáló szakértői bizottságával (MONEYVAL), a Korrupció Elleni Államok Csoportjával (GRECO), a nemzeti intézményekkel és hatóságokkal, az Európai Bizottság képviselőivel, az uniós ügynökségekkel, például az Europollal, valamint számos érdekelt féllel, köztük civil társadalmi képviselőkkel és visszaélést bejelentő személyekkel Máltán és Szlovákiában tartott meghallgatásokat és eszmecseréket, |
|
— |
tekintettel a máltai miniszterelnök 2019. március 13-i levelére; |
|
— |
tekintettel a Bizottsághoz intézett kérdésre a jogállamiság és a korrupció elleni küzdelem helyzetéről az Európai Unióban, különösen Máltán és Szlovákiában (O-000015/2019 – B8-0017/2019), |
|
— |
tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság állásfoglalási indítványára, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (2) bekezdésére, |
|
A. |
mivel a jogállamiságot nyomon követő csoport (ROLMG) 2018. június 4-én jött létre azzal az általános feladattal, hogy a jogállamiság és a korrupció elleni küzdelem EU-n belüli helyzetét figyelemmel kísérje, valamint az egyedi helyzeteket kezelje, különösen Máltán és Szlovákiában; |
|
B. |
mivel a jogállamiság, valamint a demokrácia, az emberi jogok és az alapvető szabadságok, illetve az uniós szerződésekben és a nemzetközi emberi jogi eszközökben rögzített értékek és elvek tiszteletben tartása az Unió és a tagállamok kötelessége, amelynek eleget kell tenni; |
|
C. |
mivel az EUSZ 6. cikkének (3) bekezdése megerősíti, hogy az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európia egyezményben (EJEE) garantált és a tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból következő alapvető jogok az uniós jog általános alapelveit képezik; |
|
D. |
mivel az EU a kölcsönös bizalom azon feltételezése alapján működik, hogy a tagállamok a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal összhangban járnak el, ahogyan azt az EJEE, az Európai Unió Alapjogi Chartája és a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (ICCPR) is rögzíti; |
|
E. |
mivel sem a nemzeti szuverenitás, sem a szubszidiaritás nem igazolhatja azt, hogy egy tagállam rendszeresen elutasítja az Európai Unió alapvető értékeinek és azon szerződéseknek való megfelelést, amelyekhez a tagállam szabadon csatlakozott; |
|
F. |
mivel a ROLMG számos találkozót tartott különböző érdekelt felekkel kifejezetten a máltai és a szlovákiai helyzet tekintetében; mivel a csoport egy eszmecserét is tartott Bulgáriában az újságírók biztonságáról Viktoria Marinova meggyilkolását követően; mivel ezen az ülésen Bíró Attila és Dimitar Stoyanov újságírók ideiglenes fogva tartásáról is szó esett, akik az uniós forrásokat érintő állítólagos csalásokat vizsgáltak ki Romániában és Bulgáriában; |
|
G. |
mivel Daphne Caruana Galizia meggyilkolása Máltán és Ján Kuciak és menyasszonya, Martina Kušnírová meggyilkolása Szlovákiában, valamint Viktoria Marinova meggyilkolása Bulgáriában megdöbbentette az európai közvéleményt, és elcsüggesztették az újságírókat az Unióban; |
|
H. |
mivel a gyilkosságokkal kapcsolatos nyomozások eddig számos gyanúsított azonosításához vezettek, anélkül azonban, hogy következtetéseket vonnának le a gyilkosságok kitervelőivel kapcsolatban, bár ezt az elemett lenne a legfontosabb tisztázni; mivel Máltán három személyt vontak eljárás alá, és továbbra is folytatódik a gyilkosság rendőrségi és igazságügyi nyomozása; |
|
I. |
mivel a ROLMG nem tudta minden tekintetben ellenőrizni a vizsgálatok állását, mivel a hatóságok azzal a jogos igénnyel éltek, hogy az ilyen gyilkosságok esetén biztosítani kell a titoktartást; |
|
J. |
mivel a ROLMG számos, a jogállamisággal kapcsolatos, aggodalomra okot adó területet vizsgált meg Máltán és Szlovákiában, különös tekintettel a Daphne Caruana Galizia és Ján Kuciak munkája által érintett területekre; |
|
K. |
mivel a ROLMG csoportot rendszeresen tájékoztatták többek között Daphne Caruana Galizia rokonai az újságíró meggyilkolásának teljes körű és független vizsgálata iránti követelésről, külön hangsúlyt helyezve az eset megtörténtét lehetővé tevő körülményekre, a nyilvánosság reakciójára, valamint azokra az intézkedésekre, amelyek garantálhatják, hogy ilyen gyilkosság többé ne fordulhasson elő; |
|
L. |
mivel vizsgálatok során az Europollal folytatott együttműködés vizsgálatonként eltérő mértékű; |
|
M. |
mivel, különösen Málta esetében, az Europol korábbi igazgatója a máltai hatóságok és az Europol közötti együttműködés optimálistól elmaradó szintjét jelezte, amely helyzetet azonban az utódja úgy értékelt, hogy kielégítőre javult; mivel az Europol képviselői arról tájékoztatták a ROLMG tagjait, hogy a vizsgálat nem zárult le a három feltételezett elkövető letartóztatásával; mivel az Europol szakértőit különleges feladatok ellátására jelölték ki a bírói vizsgálat során; |
|
N. |
mivel a szlovákiai Pavla Holcová újságíró telefonjának lefoglalásával kapcsolatban még mindig nem egyértelmű, hogy milyen módon jutottak hozzá, és az Europol hogyan fért hozzá az abból származó adatokhoz, noha az Europol jelezte, hogy támogatná a telefon elemzését; |
|
O. |
mivel komoly aggodalomra ad okot a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem az EU-ban, többek között Máltán és Szlovákiában, és mivel ez azzal a veszéllyel fenyeget, hogy aláássa a polgárok közintézményekbe vetett bizalmát, ami a bűnözői csoportok és a hatóságok közötti veszélyes összekapcsolódást eredményezhet; |
|
P. |
mivel egy nagy európai oknyomozó újságíró-konzorcium kutatásokat végzett, és széles körben nyilvánosságra hozta a Daphne Caruana Galizia által közzétett vizsgálatokat; |
|
Q. |
mivel különösen a pénzmosás elleni küzdelem az EU-ban nem megfelelő, többek között a pénzmosás elleni uniós jogszabályok végrehajtása terén fennálló hiányosságok miatt, amint azt a pénzmosás elleni, a különböző tagállamokban működő nagy banki intézményeket érintő közelmúltbeli eredménytelen végrehajtási esetek is kiemelték; |
|
R. |
mivel az Európai Bankhatóság (EBH) Málta pénzügyi hírszerző egységéhez (FIAU) intézett 2018. júliusi ajánlásában arra a következtetésre jutott, hogy „a pénzmosás elleni küzdelem általános és rendszeres hiányosságokkal” küzd Máltán, különös tekintettel a Pilatus Bank ügyére, miközben elismeri, hogy a FIAU cselekvési terve „a helyes irányba tett lépés”; mivel a Bizottság ezt követően megállapította, hogy a „máltai FIAU megsértette az uniós pénzmosás elleni jogszabályok szerinti kötelezettségeit”, és nem hajtotta végre teljes körűen az EBH ajánlását; mivel ennek megfelelően a Bizottság 2018 novemberében véleményt fogadott el erről az ügyről; |
|
S. |
mivel Málta bankszektora nagy, és egyes olyan banki intézményeket is magában foglal, amelyek nem felelnek meg az összes szabályozási előírásnak és követelménynek, amint azt a Pilatus Bank esete is mutatja, amelynek az engedélyét az Európai Központi Bank (EKB) visszavonta; |
|
T. |
mivel az Egrant-vizsgálatról szóló jelentés nem érhető el a nyilvánosság számára; mivel a rendelkezésre álló következtetések nem erősítik meg azokat az állításokat, amelyek az Egrant Inc. tulajdonjogát a máltai miniszterelnökhöz és feleségéhez kötik; mivel csak a miniszterelnök, az igazságügyi miniszter, a miniszterelnök kabinetfőnöke és a miniszterelnök kommunikációs vezetője fér hozzá a teljes nem szerkesztett vizsgálati jelentéshez; |
|
U. |
mivel ezt követően nem indítottak vizsgálatot az Egrant tényleges tulajdonlásának feltárása céljából, amely még tisztázandó; |
|
V. |
mivel a „17 Black” vállalat tényleges tulajdonosával kapcsolatban napvilágra került információk – amelyek szerint ez a személy a Tumas csoport ügyvezető igazgatója, aki szerződést kapott a máltai kormánytól az Electrogas erőmű építésére Máltán – még inkább hangsúlyozza, hogy nagyobb átláthatóságra van szükség a pénzügyi érdekek és a kormánytagokkal, például a miniszterelnök kabinetfőnökével, valamint a jelenlegi idegenforgalmi miniszterrel és volt energiaügyi miniszterrel való kapcsolatok terén; |
|
W. |
mivel a miniszterelnök kabinetfőnöke és a jelenlegi idegenforgalmi miniszter és volt energiaügyi miniszter az egyetlen olyan magas rangú kormánytisztviselő bármely uniós tagállamban, akikről bebizonyosodott, hogy a panamai dokumentumokban érintett jogi személy tényleges tulajdonosai; mivel ez utóbbi az Európai Parlament egy küldöttsége előtt tanúskodott a tulajdonában lévő jogi személyek használatáról, és a panamai dokumentumokban megjelent dokumentumoknak ellentmondó állításokat tett; |
|
X. |
mivel az újságírók biztonságának hiánya és a civil társadalom számára a zaklatás és megfélemlítés miatt szűkülő mozgástér aláássa a végrehajtó hatalom feletti felügyeletet, és gyengíti a polgárok polgári szerepvállalását; |
|
Y. |
mivel az újságíróknak és különösen, de nem kizárólag az oknyomozó újságíróknak egyre inkább szembe kell nézniük az úgynevezett „a közéleti részvétel elleni stratégiai perekkel” (SLAPP), amelyek célja pusztán a munkájuk akadályozása; |
|
Z. |
mivel Daphne Caruana Galizia családjának még az újságíró halála után is meg kell küzdenie a gyűlöletkampányokal és rágalmazási perekkel, többek között a máltai kormány tagjai részéről, a miniszterelnök-helyettes pedig jelezte, hogy nem tartja szükségesnek a rágalmazási perek visszavonását; |
|
AA. |
mivel Daphne Caruana Galizia családjának és barátainak, valamint a civil társadalmi aktivistáknak az újságíró ideiglenes emlékművével kapcsolatos helyzetet is kezelnie kell, köztük az emléktárgyak eltávolítását és megsemmisítését; |
|
AB. |
mivel a Velencei Bizottság a 2018. december 14–15-i 117. plenáris ülésén elfogadott, Máltáról szóló véleményében (16) a jogállamisággal közvetlenül összefüggő ügyként felhívta a figyelmet az államok azon pozitív kötelezettségére, hogy megvédjék az újságírókat, és ragaszkodott ahhoz, hogy „[Málta] kormányának nemzetközi kötelezettsége annak biztosítása, hogy a média és a civil társadalom aktív szerepet játszhasson a hatóságok elszámoltatásában” (17); |
|
AC. |
mivel a Velencei Bizottság hangsúlyozta, hogy a bírói kinevezésekkel foglalkozó bizottság (JAC) 2016. évi létrehozása a máltai hatóságok által tett pozitív lépés volt, és azt is kiemelte, hogy továbbra is több ponton aggodalomra ad okot a bírói függetlenség elve, nevezetesen az ügyészségi hatáskörök és az igazságügyi struktúra kialakítása, valamint az országban általában a hatalmi ágak szétválasztása és a köztük lévő egyensúly tekintetében, amely egyértelműen a végrehajtó hatalom, és különösen a miniszterelnök felé hajlik, aki széles körű jogkörökkel rendelkezik, többek között a bírói kar tagjainak számos kinevezési eljárásában, és hogy ehhez nem kapcsolódik a fékek és ellensúlyok szilárd rendszere (18); |
|
AD. |
mivel a Velencei Bizottság megállapította, hogy az ügyészi hatáskörök rendőrség és legfőbb ügyész közötti jelenlegi megosztása miatt a máltai rendszer „nem egyértelmű”, ami „problematikus a hatalmi ágak szétválasztása szempontjából”; mivel a Velencei Bizottság azt is megállapította, hogy a legfőbb ügyész – aki ügyészi hatáskörökkel rendelkezik, egyúttal a kormány jogi tanácsadója és a FIAU elnöke – nagyon befolyásos tisztséget tölt be, ami „problematikus a demokratikus fékek és ellensúlyok, valamint a hatalmi ágak szétválasztása szempontjából” (19); |
|
AE. |
mivel a Velencei Bizottság küldöttsége megállapította, hogy a legfőbb ügyész szerepköreinek jövőbeli különválasztása „az igazságszolgáltatási rendszer átfogó reformjával foglalkozó bizottság 2013-as jelentését követően immár széles körben elfogadott Máltán” (20); mivel a máltai kormány már bejelentette, hogy jogalkotási eljárást indít e különválasztás érdekében; |
|
AF. |
mivel a Velencei Bizottság megállapította, hogy a legfőbb ügyész és a rendőrség ügyészi hatáskörei mellett igazságügyi tisztviselők is kezdeményezhetnek bírói vizsgálatokat, és „úgy tűnik, nincs koordináció a bírói vizsgálatok és a rendőrségi nyomozások között” (21); |
|
AG. |
mivel a Velencei Bizottság emellett azt is hangsúlyozta, hogy a korrupcióellenes állandó bizottság (PCAC) hiányosságoktól szenved, egyrészt összetétele miatt, miután tagjainak kinevezése a miniszterelnöktől függ, még akkor is, ha konzultálnia kell az ellenzékkel, másrészt jelentéseinek címzettjei tekintetében is, miután az igazságügy-miniszter nem rendelkezik vizsgálati hatáskörökkel, így a jelentések csak az esetek igen korlátozott számában vezetnek tényleges vizsgálathoz és vádemeléshez (22); |
|
AH. |
mivel a Velencei Bizottság megállapította, hogy a rendőrfőkapitány kinevezésének nyilvános pályázaton kell alapulnia; a rendőrfőkapitánynak a közvélemény szemében politikailag semleges szereplőnek kell lennie (23); |
|
AI. |
mivel Málta az ország elnökének felügyeletével az alkotmányügyi reform lehetőségeinek feltárására irányuló folyamatot indított különböző politikai erők és a civil társadalom bevonásával, amelynek végrehajtásához többnyire kétharmados többségre van szükség a Parlamentben; |
|
AJ. |
mivel a jogállamisággal kapcsolatos helyzet tagállamokban való romlásának Európai Parlament általi nyomon követése az európai demokrácia létfontosságú eleme, és a jogállamiságot nyomon követő csoport formátuma lehetővé teszi a Parlament számára a szoros nyomon követést és a kapcsolatteremtést a tagállami hatóságokkal és civil társadalommal; |
|
AK. |
mivel a széles körű támogatással elfogadott európai parlamenti állásfoglalások (24) ellenére a Bizottság még mindig nem terjesztett elő javaslatot a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal kapcsolatos helyzet valamennyi tagállamban való évenkénti nyomon követésére szolgáló átfogó és független mechanizmusra; |
|
AL. |
mivel az uniós tagállamok „befektetői állampolgársági és letelepedési programjai” komoly kockázatot jelentenek a pénzmosás elleni küzdelemre nézve, aláássák a kölcsönös bizalmat és schengeni térség integritását, lehetővé teszik harmadik országbeli állampolgárok befogadását hasznos tudásuk, szakképzettségük vagy humanitárius megfontolások helyett kizárólag összegyűjtött vagyonuk alapján, és voltaképpen az uniós állampolgárság áruba bocsátását eredményezik; mivel a Bizottság kifejezetten kijelentette, hogy a továbbiakban nem támogatja Málta befektetői állampolgársági és letelepedési programjait; |
|
AM. |
mivel a Bizottság jelentést tett közzé a befektetői állampolgársági és letelepedési programokból, amely feltérképezi a meglévő gyakorlatokat, és azonosítja e programok EU-ra jelentett egyes kockázatait, különösen a biztonság a pénzmosás, az adóelkerüléssel és a korrupció tekintetében; |
|
AN. |
mivel a máltai kormány titkos megállapodást kötött a Henley & Partners magáncéggel a máltai „befektetői állampolgársági és letelepedési program” megvalósítására, ami lehetetlenné teszi annak megállapítását, hogy a megállapodásban szereplő eljárások, értékesítési mennyiségek és további feltételek összeegyeztethetők-e a máltai, uniós és nemzetközi joggal, valamint a biztonsági megfontolásokkal; |
|
AO. |
mivel a máltai befektetői állampolgársági és letelepedési program kérelmezőivel szembeni tartózkodási követelmények nincsenek összhangban a Bizottság által 2014-ben az ilyen programok tekintetében elfogadott feltételekkel; mivel a Bizottság semmilyen tényleges intézkedést nem hozott a tartózkodási követelmények tiszteletben tartásának ezen elmulasztásának megszüntetésére; |
|
AP. |
mivel az egészségügyi és schengeni vízumok Líbiában és Algériában történő, máltai tisztviselők általi értékesítésére vonatkozó állításokat nem vizsgálták ki teljes körűen (25); |
|
AQ. |
mivel a jogállamiságot nyomon követő csoport küldöttségének látogatásakor a szlovákiai újságírók jelezték, hogy olyan környezetben dolgoznak, ahol nem mindig garantálható a teljes függetlenség és biztonság; mivel az RTVS-nél (Szlovák Rádió és Televízió) voltak olyan esetek, amelyek az újságírói munkába való politikai beavatkozásnak tekinthetők, például a rövid hírekre vonatkozó útmutatások kibocsátása révén; |
|
AR. |
mivel Szlovákiában folyamatban van a nemzeti sajtótörvény felülvizsgálata, és ez lehetőséget nyújt a tömegtájékoztatás szabadságának és az újságírók biztonságának erősítésére; mivel a jelenlegi jogalkotási javaslat a médiaszabadság korlátozásával fenyeget; |
|
AS. |
mivel jelentések érkeznek szlovákiai korrupcióról és csalásokról, többek között az EU mezőgazdasági támogatásaival kapcsolatban, amelyek a mezőgazdasági kifizető ügynökséget érintik, és amelyek mélyreható és független kivizsgálásra érdemesek, amelyek közül néhányat jelenleg az OLAF is vizsgál, és amelyekkel kapcsolatban a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága 2018 decemberében tényfeltáró küldöttséget indított Szlovákiába; mivel a szabálytalanságok és csalások felderítésének aránya az EU valamennyi tagállama közül Szlovákiában a legmagasabb (26); |
|
AT. |
mivel a jogállamiságot nyomon követő csoport tagjai aggályosnak tartják a bűnüldöző hatóságok pártatlanságát és az igazságszolgáltatás függetlenségét Szlovákiában, különösen a kiválasztási és kinevezési eljárások átpolitizáltsága és átláthatóságának hiánya tekintetében, például a rendőrfőkapitányi tisztség esetében; |
|
AU. |
mivel Ján Kuciak meggyilkolása után Szlovákia miniszterelnöke és a kormány más magas rangú tagjai, valamint a legfőbb ügyész helyettese és a rendőrfőkapitány benyújtották lemondásukat; |
|
AV. |
mivel az alkotmánybíróság tagjainak kiválasztását érintő reformmal kapcsolatos jogalkotási folyamat nem fejeződött be Szlovákiában, és az alkotmánybíróság kilenc nyugdíjba vonuló tagjának pótlására irányuló eljárásra a jelenlegi eljárások keretében kerül sor; mivel a szlovák parlament jelenleg blokkolja ezt a kiválasztási folyamatot; |
|
AW. |
mivel kiküldetésük során a jogállamiságot nyomon követő csoport tagjai nyugtázták, hogy a szlovák hatóságok különböző alkalmazottai és a civil társadalom kifejezésre juttatták elkötelezettségét a jogállamiság fenntartása iránt; |
|
AX. |
mivel a Riporterek Határok Nélkül 2018. évi sajtószabadság-indexe Szlovákiát a 27. helyre – a 2017. évi 17. helyhez képest –, Máltát a korábbi 47-ről a 65. helyre, Bulgáriát pedig az uniós tagállamok közül az utolsó, 111. helyre rangsorolja, a 2017. évi 109. helyhez képest; |
|
AY. |
mivel a Transparency International Máltát az 51. (2017-ben a 46.), Szlovákiát az 57. (2017-ben az 54.), Bulgáriát pedig a 77. (a 2017-ben a 71.) helyre rangsorolta évenkénti korrupcióérzékelési indexében; mivel mindhárom ország eredménye jelentős mértékben alatta marad az uniós átlagnak (27); |
ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK
|
1. |
határozottan elítéli egyre több tagállami kormánynak a jogállamiság, a hatalmi ágak szétválasztása és az igazságszolgáltatás függetlensége gyengítésére tett folyamatos erőfeszítéseit; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy annak ellenére, hogy a tagállamok többsége az Európa Tanács normáinak megfelelően jogszabályokat fogadott el az igazságszolgáltatás függetlenségének és pártatlanságának garantálására, továbbra is problémák tapasztalhatók e normák alkalmazásának módja tekintetében; |
|
2. |
emlékeztet arra, hogy a jogállamiság része és előfeltétele az EUSZ 2. cikkében felsorolt valamennyi érték védelmének; felhívja az uniós és a nemzeti szintű érintett szereplőket, köztük a kormányokat, parlamenteket és a bírói kart, hogy fokozzák a jogállamiság fenntartására és megerősítésére irányuló erőfeszítéseket; |
|
3. |
mély aggodalommal veszi tudomásul az újságírókra és a tömegtájékoztatás szabadságára irányuló fokozódó fenyegetéseket, a szakma növekvő nyilvános becsmérlését és általános gyengülését, az ágazat erősödő koncentrációját és a súlyosbodó félretájékoztatást; emlékeztet arra, hogy a jogállamiságon alapuló erős demokrácia nem létezhet erős és független negyedik hatalmi ág nélkül; |
|
4. |
sürgeti a Tanácsot, hogy vizsgáljon meg és kövessen nyomon minden Bizottságtól és Parlamenttől érkező, kötelezettségszegési eljárásra vagy az EUSZ 7. cikke szerinti eljárásra vonatkozó javaslatot, elsősorban azáltal, hogy gyorsan fellép a Bizottság Lengyelországról szóló, indokolással ellátott 2017. december 20-i javaslata alapján, valamint elsőbbséggel a Tanács napirendjére veszi a magyarországi helyzetet, azonnal tájékoztatást nyújt a Parlamentnek az eljárás valamennyi szakaszában, és felkéri a Parlamentet, hogy ismertesse indokolással ellátott javaslatát a Tanács számára; |
VIZSGÁLATOK ÉS BŰNÜLDÖZÉS
|
5. |
felhívja Málta kormányát, hogy haladéktalanul kezdjen teljes körű és független vizsgálatot Daphne Caruana Galizia gyilkossága ügyében, külön hangsúlyt helyezve az eset megtörténtét lehetővé tevő körülményekre, valamint azokra az intézkedésekre, amelyek garantálhatják, hogy ilyen gyilkosság többé ne fordulhasson elő; |
|
6. |
határozottan sürgeti a máltai kormányt, hogy nyilvánosan és egyértelműen ítélje el az elhunyt Daphne Caruana Galizia elleni gyűlöletbeszéd és emléke befeketítése minden formáját; határozott fellépést sürget minden gyűlöletet szító hivatalos személlyel szemben; |
|
7. |
kiemelkedően fontosnak tartja, hogy a civil társadalommal és hozzátartozóival együttműködve megoldást találjanak Daphne Caruana Galizia emlékhelyére Vallettában, hogy az emlékezésre akadályok nélkül kerülhessen sor; |
|
8. |
felhívja az illetékes máltai hatóságokat, hogy hozzák nyilvánosságra az „Egrant-ügyben” lefolytatott bírói vizsgálat nyomán készült jelentés teljes, szerkesztetlen változatát; |
|
9. |
sürgeti Málta és Szlovákia kormányát, hogy garantálják a bűncselekményre utaló valamennyi jelzés bűnüldöző hatóságok általi haladéktalan és teljes körű kivizsgálását, ezen belül a visszaéléseket bejelentő személyek és újságírók által feltárt jelzéseket is, különösen a Daphne Caruana Galizia és Ján Kuciak riportjaiban megjelentekhez hasonló, korrupcióval, pénzügyi bűncselekményekkel, pénzmosással, csalással és adóelkerüléssel kapcsolatos ügyekre vonatkozó állításokat; |
|
10. |
felhívja az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy kezdeményezzenek független nemzetközi nyilvános vizsgálatot Daphne Coruana Galizia meggyilkolásának ügyében, valamint az általa leleplezett – magas rangú mostani és korábbi máltai köztisztviselőket érintő – állítólagos csalások, pénzügyi bűncselekmények, pénzmosás, adócsalások és adókikerülések esetében; |
|
11. |
sajnálja, hogy a máltai kormány nem minden tagja állt a jogállamiságot nyomon követő csoport rendelkezésére, így például az idegenforgalmi miniszter és az energiaügyi miniszter sem, és a csoport nem tudott találkozni a Nexia BT képviselőivel, például a vállalat ügyvezető partnerével; |
|
12. |
aggodalommal állapítja meg, hogy a máltai hatóságok nem intéztek hivatalos jogsegély iránti kérelmet a német Szövetségi Bűnügyi Hivatalhoz („Bundeskriminalamt”) annak érdekében, hogy hozzáférést kapjanak a Daphne Caruana Galizia laptopjain és merevlemezein tárolt adatokhoz, miután azokat családtagjai átadták a német hatóságoknak; |
|
13. |
üdvözli, hogy a szlovák hatóságok vádat emeltek a Ján Kuciak és Martina Kušnírová meggyilkolására állítólagosan felbujtó személy, valamint a gyilkosságok feltételezett elkövetői ellen; felhívja a bűnüldöző hatóságokat, hogy a nyomozást mind nemzeti, mind nemzetközi szinten minden rendelkezésre álló eszköz segítségével folytassák, beleértve a közös nyomozócsoport megbízatásának 2019. áprilison túli meghosszabbítását, továbbá gondoskodjanak róla, hogy az ügy minden vonatkozását teljes körűen kivizsgálják, beleértve a bűncselekményekhez fűződő valamennyi esetleges politikai szálat; |
|
14. |
rámutat arra, hogy a Ján Kuciak és Martina Kušnírová meggyilkolása ügyében zajló nyomozás más bűncselekményeket – többek között a Peter Šufliarsky és Maroš Žilinka ügyészek és Daniel Lipšic ügyvéd meggyilkolására irányuló állítólagos összeesküvést – is leleplezett; megállapítja, hogy a főügyész és a különleges ügyész döntése alapján a további nyomozást a Belügyminisztérium felügyelősége folytatja majd, annak lehetősége miatt, hogy a rendőrségi adatbázisokban a célszemélyekre vonatkozó adatok keresésében rendőrök is érintettek lehetnek; továbbra is nyomon követi ezt a fejleményt; |
|
15. |
üdvözli a Ján Kuciak Oknyomozó Központ és a több újságíró által 2018 végén alapított Daphne Projekt, valamint a 18 oknyomozó újságírói konzorcium által 2018 márciusában, Daphne félbeszakadt munkájának folytatása céljából alapított Forbidden Stories Daphne Project létrehozását; megállapítja, hogy a Daphne Projekt hat hónappal létrehozása után első kiadványában újonnan feltárt tényeket hozott nyilvánosságra; |
|
16. |
felhívja a Bizottságot és az Európai Csalás Elleni Hivatalt, hogy indítsanak mélyreható vizsgálatokat a 2018 folyamán a Parlament eseti küldöttségei tudomására hozott valamennyi ügyben, különösen a korrupciós és csalással kapcsolatos állítások esetén, valamint az EU mezőgazdasági támogatásai, valamint a lehetséges rosszhiszemű nagyarányú földszerzések ügyében; |
|
17. |
felhívja a máltai kormányt, hogy indítson vizsgálatot a panamai dokumentumok leleplezései, valamint a dubaji székhelyű „17 Black” vállalat és az idegenforgalmi miniszter és a volt energiaügyi miniszter, valamint a miniszterelnök kabinetfőnöke közötti kapcsolatok ügyében; |
|
18. |
felhívja a máltai és a szlovák kormányt, valamint az összes uniós tagállamot és azok bűnüldöző hatóságait, hogy a közvélemény intézményeik iránti bizalmának helyreállítása érdekében fokozzák a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelmet; |
|
19. |
tudomásul veszi a GRECO által a parlamenti képviselők, a bírák és az ügyészek tagjai tekintetében a korrupció megelőzésével kapcsolatban Szlovákiáról szóló második megfelelési jelentéshez fűzött kiegészítés 2019. március 22-i elfogadását; felszólítja Szlovákia kormányát, hogy maradéktalanul hajtsa végre az összes ajánlást; |
|
20. |
tudomásul veszi, hogy a GRECO 2019. március 23-án elfogadta az ötödik értékelési forduló Máltára vonatkozó jelentését, felhívja a máltai kormányt, hogy a lehető leghamarabb engedélyezze e jelentés közzétételét, és maradéktalanul hajtsa végre az összes ajánlást; |
|
21. |
mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a szlovák kormánynak szerepe lehetett egy vietnámi állampolgár németországi elrablásában, és szorgalmazza átfogó vizsgálati jelentés készítését a német hatóságokkal zajló együttműködés folytatásával, amely többek között a volt belügyminiszter állítólagos szerepére is kitér; |
|
22. |
aggodalmát fejezi ki a Szlovákia felső köreit érintő, korrupcióval, összeférhetetlenséggel, büntetlenséggel és forgóajtó-jelenséggel kapcsolatos vádak miatt; megdöbbentőnek tartja, hogy a nemzeti bűnüldözési ügynökség (NAKA) egy volt magas rangú tisztviselőjét, valamint a volt rendőrfőkapitányt lemondásukat követően a belügyminiszter tanácsadóivá nevezték ki, többek között a Cseh Köztársaságban; tudomásul veszi, hogy a volt rendőrfőkapitány lemondott a belügyminisztériumi tanácsadói tisztségéről, miután beszámolók kerültek napvilágra arról, hogy néhány nappal meggyilkolása előtt – állítólag a volt rendőrfőkapitány megrendelésére – rákerestek Ján Kuciak nevére egy rendőrségi adatbázisban; |
|
23. |
üdvözli a szlovák és a máltai polgárok és civil társadalmi szervezetek szerepvállalását a demokráciáért, a jogállamiságért és az alapvető jogokért folytatott küzdelemben; sürgeti Szlovákia és Málta kormányát, hogy nyújtsanak teljes támogatást a polgári szerepvállaláshoz, és tartózkodjanak annak akadályozásától; |
|
24. |
felhívja Málta, Szlovákia és Bulgária kormányát, hogy továbbra is mozdítsák elő az Europollal való együttműködést, többek között az ügynökség teljes körű bevonása és a nyomozásokhoz kapcsolódó iratokhoz való teljes hozzáférés biztosítása révén; |
|
25. |
felhívja a Bizottságot, hogy adjon egyértelmű iránymutatást az adatok és bizonyítékok tagállami bűnüldöző hatóságok közötti, illetve e hatóságok és az uniós ügynökségek közötti – többek között az európai nyomozási határozat révén történő – cseréjének módozataival és jogi kereteivel kapcsolatban; |
|
26. |
megállapítja, hogy az Europol és az Eurojust jelenlegi költségvetési és emberi erőforrásai nem elegendőek ahhoz, hogy ezek az ügynökségek teljes körű és proaktív uniós hozzáadott értéket képviseljenek az olyan ügyekkel kapcsolatos nyomozások során, mint amilyen Daphne Caruana Galizia, valamint Ján Kuciak és Martina Kušnírová meggyilkolása; kéri, hogy a közeljövőben biztosítsanak további forrásokat az Europol és az Eurojust számára az ilyen típusú vizsgálatokhoz; |
|
27. |
hangsúlyozza, hogy a tagállamok bűnüldöző és igazságügyi hatóságai egy uniós együttműködési rendszer részét képezik; úgy véli, hogy az uniós intézményeknek, szerveknek és ügynökségeknek ezért proaktívan kell fellépniük a nemzeti hatóságok hiányosságainak orvoslása érdekében, és aggasztónak tartja, hogy az uniós intézmények, szervek és ügynökségek rendszeresen csak azt követően kezdeményeznek ilyen fellépéseket, hogy újságírók és visszaéléseket bejelentő személyek információkat tesznek közzé; |
|
28. |
felszólítja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy a 2021–2027 közötti többéves pénzügyi keretről folytatott tárgyalások során azonosított operatív és stratégiai szükségleteknek megfelelően növeljék az Europol költségvetését, valamint erősítsék meg az Europol megbízatását annak érdekében, hogy az proaktívabban részt vehessen a vezető szervezett bűnözői csoportok ügyében folytatott vizsgálatokban azokban a tagállamokban, amelyekben komoly kétségek merülnek fel az ilyen vizsgálatok függetlenségét és minőségét illetően, például oly módon, hogy proaktívan kezdeményezhetik közös nyomozócsoportok felállítását ilyen esetekben; |
|
29. |
felszólítja az Eurojustot és a jövőbeli Európai Ügyészséget, hogy optimálisan működjenek együtt az EU pénzügyi érdekeit érintő vizsgálatokban, különösen az Európai Ügyészséghez nem csatlakozott tagállamok tekintetében; e célból felszólítja a tagállamokat és az uniós intézményeket, hogy segítsék elő az Európai Ügyészség gyors létrehozását, és úgy véli, hogy minden olyan tagállamnak, amely még nem jelentette be az Európai Ügyészséghez való csatlakozásra irányuló szándékát, ezt meg kell tennie; |
|
30. |
felszólítja a Bizottságot, hogy kövesse nyomon a Parlament azon állásfoglalásait, amelyek a nyomozati technikákkal kapcsolatos bevált gyakorlatok uniós szintű feltérképezésére szólítottak fel, a közös nyomozási gyakorlatok Unión belüli kidolgozásának elősegítése érdekében (28); |
ALKOTMÁNYOS KIHÍVÁSOK MÁLTÁN ÉS SZLOVÁKIÁBAN
|
31. |
üdvözli a máltai kormány nyilatkozatait a Velencei Bizottság közelmúltbeli jelentésébenmegfogalmazott ajánlások végrehajtásáról; |
|
32. |
üdvözli, hogy olyan csoportot hoztak létre, amelyben mind a kormány, mind az ellenzék tagjai részt vesznek az alkotmányos reform lehetőségeinek feltárásában; |
|
33. |
üdvözli a máltai kormány közelmúltban tett bejelentését, amely szerint megindították a jogalkotási folyamatokat a Velencei Bizottság különböző ajánlásainak végrehajtása érdekében; felszólítja a máltai kormányt és parlamentet, hogy – adott esetben visszamenőleges hatállyal – kivétel nélkül hajtsák végre a Velencei Bizottság valamennyi ajánlását annak biztosítása érdekében, hogy a korábbi és jelenlegi határozatokat, álláspontokat és struktúrákat összhangba hozzák ezekkel az ajánlásokkal, és különösen arra, hogy
|
|
34. |
megjegyzi, hogy Szlovákiában folyamatban van az Alkotmánybíróság bíráinak kiválasztási és kinevezési eljárása, ugyanis a 13 bíróból kilencnek februárban véget ér a megbízatása; hangsúlyozza, hogy az e kiválasztási és kinevezési eljárásra, valamint a képesítésekre és követelményekre vonatkozó szabályozásnak az átláthatóság, az ellenőrzés és az elszámoltathatóság tekintetében a lehető legmagasabb szintű normáknak kell megfelelniük, összhangban a Velencei Bizottság ezzel kapcsolatos következtetéseivel (29); aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a szlovák parlamentben jelenleg nem történik előrelépés e kiválasztási eljárás tekintetében; |
|
35. |
szorgalmazza az új szlovákiai rendőrfőkapitány 2019-es kiválasztása tekintetében olyan átlátható, egyértelmű és objektív szabályok és eljárások alkalmazását, melyek biztosítják a hivatal függetlenségét és semlegességét; megjegyzi, hogy a kiválasztási folyamat már elkezdődött, és hogy a jelöltek hamarosan részt vesznek a szlovák parlament illetékes bizottsága előtti meghallgatásokon; felszólít e meghallgatások nyilvánossá tételére; |
BEFEKTETŐI ÁLLAMPOLGÁRSÁGI ÉS LETELEPEDÉSI PROGRAMOK ÉS VÍZUMOK
|
36. |
felszólítja a máltai kormányt, hogy szüntesse meg befektetői állampolgársági és letelepedési programjait, és rendeljen el egy független nemzetközi vizsgálatot azzal kapcsolatban, hogy ezek az értékesítések milyen hatással jártak Málta pénzmosás elleni jogérvényesítési képességére, a további, határokon átnyúló bűnözésre, valamint a schengeni térség integritására; |
|
37. |
felszólítja a máltai kormányt, hogy évente tegyen közzé egy különálló listát mindazokról, akik máltai és uniós állampolgárságot vásároltak, és gondoskodjon arról, hogy ezek a személyek ne kerüljenek közös listára azokkal, akik máltai állampolgárságukat más módon szerezték; felszólítja a máltai kormányt annak biztosítására, hogy ezek az új állampolgárok az állampolgárság megvásárlása előtt valamennyien ténylegesen egy teljes évet Máltán tartózkodtak, ahogyan abban a program elindítása előtt a Bizottsággal megállapodtak; felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen meg minden tőle telhetőt annak biztosítása érdekében, hogy az ezzel kapcsolatos eredeti megállapodást a jövőben tiszteletben tartsák; |
|
38. |
üdvözli azt a tényt, hogy amikor 2019 februárjában rákérdeztek, a Bizottság egyértelművé tette, hogy semmilyen módon nem hagyja jóvá a máltai befektetői állampolgársági és letelepedési programot; |
|
39. |
felszólítja a máltai kormányt, hogy teljes körűen tegye közzé, majd bontsa fel szerződését a Henley & Partners magáncéggel, amely jelenleg a máltai befektetői állampolgársági és letelepedési programot kezeli, felmondás vagy felfüggesztés esetén az államháztartásra gyakorolt következmények nélkül; |
|
40. |
felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, hogy a tagállami hatóságok, valamint a befektetői állampolgársági és letelepedési programokat kezelő és kiszervező magáncégek közötti szerződések összeegyeztethetők-e az uniós és a nemzetközi joggal, valamint a biztonsági megfontolásokkal; |
|
41. |
üdvözli a „Befektetői állampolgársági és letelepedési programok” című bizottsági jelentés közzétételét, de aggodalmát fejezi ki az adatok hiánya miatt; felszólítja a Bizottságot, hogy továbbra is kövesse nyomon a különböző uniós befektetői állampolgársági és letelepedési programok nagyságrendjét és hatását, különös tekintettel a kellő gondosság alkalmazásával kapcsolatos folyamatokra, a kedvezményezettek profiljaira és tevékenységeire, valamint a határokon átnyúló bűnözésre és a schengeni térség integritására gyakorolt esetleges hatásokra; felhívja a tagállamokat, hogy a lehető leghamarabb vezessék ki az összes befektetői állampolgársági és letelepedési programot; felszólítja a Bizottságot, hogy a schengeni értékelési mechanizmus keretében időközben kifejezetten foglalkozzon a befektetői állampolgársági és letelepedési programokkal, és terjesszen elő olyan jogalkotási javaslatot, amely egyértelmű korlátokat állapít meg a befektetői állampolgársági és letelepedési programok tekintetében; |
|
42. |
felszólítja a Bizottságot, hogy a különböző uniós tagállamokban működő befektetői állampolgársági és letelepedési programokról szóló jelentésére építve vizsgálja meg kifejezetten azt, hogy a máltai kormány befektetői állampolgársági és letelepedési programja milyen hatással van a schengeni térség integritására; |
|
43. |
felszólítja az Europolt és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséget, hogy készítsenek közös fenyegetésértékelést arról, milyen következményekkel járnak az uniós tagállamok befektetői állampolgársági és letelepedési programjai a szervezett bűnözés elleni küzdelemre és a schengeni térség integritására; |
|
44. |
felszólítja a máltai kormányt, hogy teljes körűen vizsgálja ki a schengeni és orvosi vízumok tömeges értékesítésére vonatkozó állításokat, beleértve a korábbi vagy jelenlegi magas rangú máltai kormányzati tisztviselők, például a miniszterelnöki hivatal kabinetfőnöke és Neville Gafa állítólagos részvételét is; |
AZ ÚJSÁGÍRÓK BIZTONSÁGA ÉS A MÉDIA FÜGGETLENSÉGE
|
45. |
felszólítja Szlovákia kormányát, hogy gondoskodjon az újságírók biztonságáról; helyteleníti a médián belüli tulajdonviszonyok átláthatatlanságát; több RTVS-újságíró távozását követően megkérdőjelezi a közszolgálati média függetlenségét és minőségét; aggodalommal állapítja meg, hogy a sajtótörvényre irányuló jelenlegi jogalkotási javaslat korlátozza a médiaszabadságot; |
|
46. |
aggodalmát fejezi ki a szlovák politikusok azon kijelentései miatt, amelyek megkérdőjelezik a független újságírás és a közszolgálati média értékét, ideértve például a volt miniszterelnök nyilvánosság előtti, 2018. október 2-án tartott sajtótájékoztatón tett kijelentését; |
|
47. |
ismételten felszólítja a máltai kormány tagjait, hogy biztosítsák a Daphne Caruana Galizia gyászoló családja elleni rágalmazási perek azonnali hatályú visszavonását, tartózkodjanak a rágalmazásra vonatkozó jogszabályoknak a kritikus újságírók bankszámláinak befagyasztása érdekében történő felhasználásától, valamint reformálják meg az újságírói munka meghiúsítására használt, rágalmazásra vonatkozó jogszabályokat; |
|
48. |
felszólítja a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatokat az úgynevezett „közéleti részvétel elleni stratégiai perek” megakadályozására; |
AZ UNIÓ VÁLASZAI
|
49. |
ismételten felszólítja a Bizottságot, hogy a jogállamisági keret összefüggésében kezdjen párbeszédet a máltai kormánnyal; |
|
50. |
tudomásul veszi a Bizottság és a Tanács annak biztosítására irányuló erőfeszítéseit, hogy minden tagállam teljes mértékben tiszteletben tartsa a jogállamiságot, a demokráciát és az alapvető jogokat; aggodalmát fejezi ki azonban a Bizottság jogállamisági kerete, valamint az (EUSZ) 7. cikke (1) bekezdése értelmében kezdeményezett eljárások korlátozott hatása miatt; hangsúlyozza, hogy az, hogy tartósan nem sikerül kezelni az EUSZ 2. cikkében említett értékek súlyos és tartós megsértésének eseteit, arra ösztönzi a többi tagállamot, hogy ugyanezt az utat kövessék; sajnálatát fejezi ki a Bizottság azon döntése miatt, hogy a jogállamisági keret megerősítésére irányuló javaslatának közzétételét 2019 júliusára halasztja; |
|
51. |
emlékeztet annak szükségességére, hogy a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok helyzetét minden tagállamban pártatlanul és rendszeresen értékeljék; hangsúlyozza, hogy ennek az értékelésnek objektív kritériumokon kell alapulnia; ismételten felhívja a figyelmet a 2016. október 10-i és a 2018. november 14-i állásfoglalásaira, melyek átfogó, állandó és objektív uniós mechanizmust szorgalmaznak a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok védelme érdekében; úgy véli, hogy ez egy igazságos, kiegyensúlyozott, szabályos és megelőző jellegű mechanizmus lenne az EUSZ 2. cikkében felsorolt értékek esetleges megsértésének kezelésére, és hangsúlyozza, hogy egy ilyen mechanizmusra égetőbb szükség van, mint valaha; |
|
52. |
sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság még mindig nem terjesztett elő ilyen, a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó átfogó uniós mechanizmusra vonatkozó javaslatot, és felszólítja a Bizottságot arra, hogy ezt kellő időben tegye meg, különösen a demokráciára, a jogállamiságra és az alapvető jogokra irányuló uniós paktumra vonatkozó intézményközi megállapodás elfogadására irányuló javaslat révén; |
|
53. |
üdvözli az Unió költségvetésének a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén történő védelméről szóló rendeletre irányuló bizottsági javaslatot, ismételten felhívja a figyelmet a Parlament által 2019 januárjában ezzel kapcsolatban elfogadott jelentésre, és sürgeti a Tanácsot, hogy a lehető leghamarabb kezdjen konstruktív tárgyalásokat; |
|
54. |
hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a Parlament eseti küldöttségeket küldjön a tagállamokba, ezek ugyanis hatékony eszközök a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok súlyos megsértéseinek nyomon követésére; javasolja, hogy Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságán belül hozzanak létre egy állandó struktúrát a tagállamokon belüli ilyen jogsértések nyomon követésére; |
|
55. |
felszólítja az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy határozottan vegyék fel a harcot a rendszerszintű korrupció ellen, és a korrupció megelőzésére, leküzdésére és szankcionálására, valamint a csalás elleni küzdelemre, továbbá a közpénzek felhasználásának rendszeres ellenőrzésére dolgozzanak ki hatékony eszközöket; ismételten sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság az elmúlt években nem tett közzé uniós korrupcióellenes jelentéseket, és hangsúlyozza, hogy az európai szemeszter részét képező korrupcióellenes tájékoztatók nem elegendőek annak biztosításához, hogy a korrupció egyértelműen napirendre kerüljön; ezért felszólítja a Bizottságot, hogy haladéktalanul kezdje újra éves korrupcióellenes nyomon követését és jelentéstételét, valamennyi tagállam és uniós intézmény tekintetében; |
|
56. |
üdvözli az EKB és a nemzeti felügyeleti hatóságok közötti, az információcserére vonatkozó új együttműködési mechanizmusról szóló megállapodást; arra ösztönzi a részt vevő hatóságokat, hogy a pénzmosás elleni küzdelem terén folytatott gyors és hatékony együttműködés biztosítása érdekében széles körben alkalmazzák ezt a mechanizmust; |
|
57. |
emlékezteti elnökét, hogy egykori felhívása ellenére még mindig nem hozták létre az „Oknyomozó Újságírók Európai Daphne Caruana Galizia Díját”, amelyet a kiemelkedő európai oknyomozó újságírói tevékenységért évente ítélnének oda; |
|
58. |
üdvözli a Parlament azon döntését, hogy az oknyomozó újságírók számára indított gyakornoki programját Ján Kuciakról nevezi el; |
o
o o
|
59. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok parlamentjeinek és kormányainak, valamint az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének. |
(1) HL C 482., 2016.12.23., 117. o.
(2) HL C 215., 2018.6.19., 162. o.
(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0456.
(4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0438.
(5) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0055.
(6) HL C 58., 2018.2.15., 148. o.
(7) HL C 204., 2018.6.13., 95. o.
(8) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0442.
(9) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0183.
(10) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0204.
(11) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0340.
(12) HL C 407., 2016.11.4., 46. o.
(13) HL C 399., 2017.11.24., 127. o.
(14) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0216.
(15) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0446.
(16) Málta – a Velencei Bizottság 117. plenáris ülésén (Velence, 2018. december 14–15.) elfogadott, az alkotmányos berendezkedésről és a hatalmi ágak szétválasztásáról szóló vélemény
(17) A Velencei Bizottság véleménye, 142. bekezdés.
(18) Ugyanott, 107–112. bekezdés.
(19) Ugyanott, 54. pont.
(20) Ugyanott, 59. pont.
(21) Ugyanott, 71. pont.
(22) Ugyanott, 72. pont.
(23) Ugyanott, 132. pont.
(24) Az Európai Parlament 2016. október 25-i állásfoglalása a Bizottságnak szóló ajánlásokkal a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó uniós mechanizmus létrehozásáról – HL C 215., 2018.6.19., 162. o.; 2018. november 14-i állásfoglalás a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok védelmét szolgáló átfogó uniós mechanizmus szükségességéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0456).
(25) http://nao.gov.mt//loadfile/77c82f0e-89b3-44b4-85d4-e48ecfd251b0
(26) https://www.eca.europa.eu/Lists/ECADocuments/SR19_01/SR_ FRAUD_RISKS_hu.pdf
(27) https://www.transparency.org/cpi2018
https://www.transparency.org/news/feature/corruption_perceptions_index_2017
(28) https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:52011IP0459
https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:52016IP0403
(29) https://www.venice.coe.int/webforms/documents/?pdf=CDL-AD(2017)001-e
|
2021.3.26. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 108/120 |
P8_TA(2019)0329
A dízelbotrány legújabb fejleményei
Az Európai Parlament 2019. március 28-i állásfoglalása a „dízelbotrány” legújabb fejleményeiről 2019/2670(RSP)
(2021/C 108/11)
Az Európai Parlament,
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 226. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Parlament vizsgálati jogának gyakorlására vonatkozó részletes rendelkezésekről szóló 1995. április 19-i 95/167/EK, Euratom, ESZAK európai parlamenti, tanácsi és határozatra (1), |
|
— |
tekintettel a gépjárműiparban alkalmazott kibocsátásméréssel foglalkozó vizsgálóbizottság felállításáról, hatásköreiről, létszámáról és megbízatásának időtartamáról szóló, 2015. december 17-i (EU) 2016/34 határozatára (2), |
|
— |
tekintettel a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről szóló, 2007. június 20-i 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3), |
|
— |
tekintettel a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról szóló, 2007. szeptember 5-i 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (4), |
|
— |
tekintettel a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről, a 715/2007/EK és az 595/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2007/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2018. május 30-i (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5), |
|
— |
tekintettel a 692/2008/EK rendeletnek a könnyű személy- és haszongépjárművek kibocsátásai (Euro 6) tekintetében történő módosításáról szóló, 2016. április 20-i (EU) 2016/646 bizottsági rendeletre (6), |
|
— |
tekintettel a környezeti levegő minőségéről és a Tisztább levegőt Európának elnevezésű programról szóló, 2008. május 21-i 2008/50/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (7), |
|
— |
tekintettel a gépjárműiparban alkalmazott kibocsátásmérésről szóló, 2015. október 27-i állásfoglalására (8), |
|
— |
tekintettel a gépjárműiparban alkalmazott kibocsátásmérés megvizsgálásáról szóló (a gépjárműiparban alkalmazott kibocsátásméréssel foglalkozó vizsgálóbizottság időközi jelentésén alapuló), 2016. szeptember 13-i állásfoglalására (9), |
|
— |
tekintettel a gépjárműiparban alkalmazott kibocsátásméréssel foglalkozó vizsgálóbizottság 2017. március 2-i végleges jelentésére, |
|
— |
tekintettel a gépjárműiparban alkalmazott kibocsátásmérés vizsgálatát követően a Tanácshoz és a Bizottsághoz intézett, 2017. április 4-i ajánlására (10), |
|
— |
tekintettel az Európai Számvevőszéknek az ún. dízelbotrányt követően tett uniós válaszlépésekről szóló, 2019. február 7-i tájékoztató dokumentumára, |
|
— |
tekintettel az Európai Unió Bíróságának a T-339/16., a T-352/16. és a T-391/16. sz. egyesített ügyekben hozott, 2018. december 13-i ítéletére (11), |
|
— |
tekintettel az európai ombudsman az 1275/2018/EWM. ügyben kiadott ajánlására, |
|
— |
tekintettel a „Védelmet nyújtó Európa: Tiszta levegőt mindenkinek!” című közleményről szóló, 2019. március 13-i állásfoglalására (12), |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére, |
|
A. |
mivel a Parlament átfogó jelentést kért a Bizottságtól a gépjárműiparban alkalmazott kibocsátásméréssel foglalkozó vizsgálóbizottság (a továbbiakban: EMIS bizottság) következtetései és ajánlásai kapcsán a Bizottság és a tagállamok által tett lépésekről; |
|
B. |
mivel 2018. október 18-án a belső piacért, valamint az ipar-, a vállalkozás- és a kkv-politikáért felelős biztos, Elżbieta Bieńkowska az átfogó jelentés iránti kérelemre válaszul levelet küldött az EMIS bizottság korábbi elnökének, amely azokat a nyomonkövetési intézkedéseket vázoló táblázatot tartalmazta, amelyeket a Bizottság és a tagállamok az EMIS bizottság következtetései és ajánlásai kapcsán tettek; |
|
C. |
mivel az e levélhez csatolt táblázat csupán az ajánlásokban felvetett kérdések megválaszolására törekedett, és nem foglalkozott az EMIS bizottság –különösen a hivatali visszásságok eseteit és az uniós jog megsértését illető – következtetéseivel; mivel Bieńkowska biztos a táblázat kapcsán több alkalommal is hangsúlyozta, hogy az ajánlásokban említett egyes kérdések nem tartoznak a hatáskörébe; |
|
D. |
mivel 2018. október 12-én az európai ombudsman helyt adott az egyik európai parlamenti képviselő panaszának, és megállapította, hogy az a tény, hogy a Bizottság elutasított egy kérelmet, amelyben betekintést kértek a tagállamok képviselői által a környezeti információkra vonatkozóan képviselt álláspontokba, kimerítette a hivatali visszaélés fogalmát; |
|
E. |
mivel a Bizottságnak ez az elutasító magatartása jelentősen lelassította az EMIS bizottság munkáját, és egyéb más negatív hatások mellett az lett a következménye, hogy az európai parlamenti képviselők számára nem állt rendelkezésre elegendő információ, amikor a meghallgatásokon a Bizottság képviselőihez intéztek kérdéseket; |
|
F. |
mivel a Törvényszék 2018. december 13-án úgy határozott, hogy helyt ad a Párizs, Brüsszel és Madrid által benyújtott keresetnek (az Európai Unió Bíróságának a T-339/16., a T-352/16. és a T-391/16. sz. ügyben hozott ítélete), és részben hatályon kívül helyezte az (EU) 2016/646 bizottsági rendelet, amelyet a túlzottan magas nitrogénkibocsátási határértékeket állapított meg az új könnyű személy- és haszongépjárművek tesztelésére; |
|
G. |
mivel a Bizottság 2019. február 22-én úgy határozott, hogy fellebbez az ítélet ellen, ami miatt a Bíróság által megállapított határidő eltolódhat, és ezért a már meglévő úgynevezett „tanúsítási feltételek” maradnak érvényben; |
|
H. |
mivel a Bizottság 2016. december 6-án úgy döntött, hogy kötelezettségszegési eljárást indít hét tagállammal szemben, nevezetesen a Cseh Köztársaság, Németország, Görögország, Litvánia, Luxemburg, Spanyolország és az Egyesült Királyság vonatkozásában, mivel azok nem léptettek érvénybe olyan szankciórendszereket, amelyek eltántorítják a gépjárműgyártókat attól, hogy megsértsék a gépjármű-kibocsátásoka vonatkozó jogszabályokat, vagy hogy ilyen szankciókat szabjanak ki (például a Volkswagen csoport esetében); |
|
I. |
mivel 2017. május 17-én a Bizottság egy másik jogsértési eljárást is indított a Fiat Chrysler Automobiles (FCA) Group kibocsátáscsökkentő stratégiái és amiatt, hogy Olaszország elmulasztotta teljesíteni azt a kötelezettségét, hogy kiigazító intézkedéseket hozzon és szankcionálja a gyártót; |
|
J. |
mivel annak ellenére, hogy ezen eljárások – amelyeket több mint két éve indítottak – még mindig folyamatban vannak Németország, Olaszország, Luxemburg és az Egyesült Királyság ellen, az Európai Bizottság még mindig csak ott tart, hogy felszólító levelekben kiegészítő információkat kér e tagállamoktól; |
|
K. |
mivel a jelek szerint egyes tagállamok nem működnek együtt lojálisan a Bizottsággal e tekintetben; |
|
L. |
mivel az Európai Számvevőszék 2019. évi munkaprogramjáról szóló, 2018. október 16-i sajtónyilatkozatban a Számvevőszék elnöke, Klaus-Heiner Lehne bejelentette, hogy a Számvevőszék meg fogja vizsgálni a gépjárművek kibocsátásának mérésére vonatkozó uniós megközelítést annak megállapítása érdekében, hogy „az EU eleget tesz-e vállalt kötelezettségeinek”; |
|
M. |
mivel a „Dieselgate” botrányra adott uniós válaszról szóló, 2019. február 7-i számvevőszéki tájékoztató rámutatott, hogy még mindig sok rendkívül szennyező autó van az utakon, és megjegyezte, hogy a járművek visszahívása csak korlátozott hatást gyakorolt a NOx-kibocsátásra, csakúgy, mint az emiatt kezdeményezett szoftverfrissítések; |
|
N. |
mivel Németország arra kötelezi a személygépjármű-gyártókat, hogy az autótulajdonosoknak cserét vagy hardverátalakítást (szelektív katalitikus redukciós rendszer beszerelését) ajánljanak fel; |
|
O. |
mivel a rendkívül szennyező dízelüzemű járművek által hátrahagyott helyzetet továbbra sem kezelik, és mivel ezek az elkövetkező évek során továbbra is kedvezőtlen hatást gyakorolnak majd a levegő minőségére, ha a Bizottság és a tagállamok nem tesznek hatékony és összehangolt lépéseket az általuk okozott káros kibocsátások csökkentése érdekében, különösen azokon a területeken, ahova ezeket a járműveket nagy számban exportálják; |
|
P. |
mivel a tagállamok által a Bizottsághoz eljuttatott információk szerint a visszahívási kampányok a tagállamokban csak korlátozott számú gépkocsira vonatkoznak, és a következő márkákat érintik: Volkswagen, Renault, Daimler, Opel és Suzuki; |
|
Q. |
mivel számos nem kormányzati szervezet és a média arról számol be, hogy több más márkából származó modellnek is gyanúsak a kibocsátási értékei, vagy hogy azok meghaladták az uniós jogszabályokban meghatározott szennyezési határértékeket; |
|
R. |
mivel egyes tagállamok, nevezetesen Bulgária, Magyarország, Írország, Szlovénia és Svédország még mindig nem küldtek semmilyen információt a Bizottságnak a visszahívási kampányokról; |
|
S. |
mivel a dízelbotrány kapcsán a Bizottság által adott válasz nemcsak a 2007/46/EK irányelv felülvizsgálatát, hanem a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmét szolgáló képviseleti keresetekre vonatkozó irányelvre irányuló javaslatot is magában foglalta (COM(2018)0184); mivel egy ilyen kötelező erejű jogszabály a kulcsa annak, hogy a fogyasztók egyértelmű jogokkal rendelkezzenek és hogy kollektívan érdemben léphessenek fel, különösen mivel a kollektív jogorvoslatról szóló 2013. évi ajánlást a tagállamok többségében alig teljesítették; mivel az Egyesült Államokban, ahol fejlett rendszere van a csoportos kereseteknek, a „dízelbotrány” áldozatai 5 000 és 10 000 USD közötti kártérítést kaptak, míg az európai fogyasztók még mindig a megfelelő kártérítésre várnak; mivel ez az ügy egyike azon számos ügynek, amelyeket a Tanács blokkol; |
|
T. |
mivel Juncker elnök javasolta a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelet (13) felülvizsgálatát annak érdekében, hogy a tagállamokat kötelezzék a bizottsági szinten képviselt álláspontok átláthatóbbá tevésére; mivel a valós vezetési feltételek melletti kibocsátás tesztelése tekintetében az átláthatóbb eljárás megakadályozta volna a tagállamokat abban, hogy indokolatlanul késleltessék az eljárást, amint azt a gépjárműiparban alkalmazott kibocsátásméréssel foglalkozó vizsgálóbizottság következtetései is kifejtik; mivel ez az ügy is egyike azon számos ügynek, amelyeket a Tanács blokkol; |
|
U. |
mivel az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálatát követően az Európai Beruházási Bank és a Volkswagen AG megállapodást kötött egy 400 millió EUR összegű kölcsön azon része tekintetében, amelyet 2009-ben nyújtottak, és amelyet 2014 februárjáig teljes egészében törlesztettek; |
|
V. |
mivel e megállapodás szerint az Európai Beruházási Bank lezárja vizsgálatát, a Volkswagen AG pedig önként nem vesz részt az Európai Beruházási Bank projektjeiben egy 18 hónapos kizárási időszak alatt; |
A Bizottság feladatai
|
1. |
emlékeztet arra, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikkének (8) bekezdése értelmében „a Bizottság testületileg az Európai Parlamentnek tartozik felelősséggel”; ezért sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság mint testület nem nyújtott be átfogó jelentést a Parlamentnek az EMIS bizottság következtetéseiről és ajánlásairól; |
|
2. |
sajnálja, hogy a belső piacért, valamint az ipar-, a vállalkozás- és a kkv-kért felelős biztos, Elżbieta Bieńkowskának az EMIS bizottság volt elnökéhez intézett levele nem bizonyult elegendőnek, mivel nem minden kérdés tartozik a biztos hatáskörébe, amint az a levélben is szerepel, és a levél nem foglalkozik az EMIS bizottság következtetéseivel; |
|
3. |
felhívja a Bizottságot, hogy amint arra a Parlament állásfoglalásában felszólít, haladéktalanul küldjön átfogó, a biztosok testülete által elfogadott jelentést a Parlamentnek nem csak az ajánlásokról, hanem a parlamenti vizsgálat alaptémájáról, azaz az EMIS bizottság következtetéseiről is, különösen tekintettel a hivatali visszásságok és az uniós jog megsértésének eseteire; úgy véli, hogy a Bizottságnak egyértelmű politikai következtetéseket kell levonnia az EMIS bizottság következtetései alapján; |
|
4. |
megjegyzi, hogy az ombudsman ajánlása megerősíti, hogy a Bizottság jelentősen akadályozta a hivatalos parlamenti vizsgálóbizottság munkáját; úgy véli, hogy a Bizottságnak ebből egyértelmű politikai következtetéseket kellene levonnia; |
|
5. |
felhívja a Bizottságot, hogy biztosítson hozzáférést a műszaki bizottságok, valamint különösen a gépjárművekkel foglalkozó technikai bizottság üléseinek jegyzőkönyveihez; |
|
6. |
felhívja a Bizottságot, hogy tegyen közzé iránymutatásokat a járművek visszahívásáról, részletesen kifejtve, hogy a járműveknek miként kell megfelelniük a vonatkozó uniós előírásoknak, többek között az olyan hardverek alkalmazása révén, amelyek esetében a szoftverfrissítések nem biztosítják a kibocsátási határértékeknek való megfelelést; |
|
7. |
felhívja a Bizottságot, hogy az iránymutatásokba foglalja bele azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a rendkívül szennyező járművek ne maradjanak forgalomban a használt járművek piacain sem más tagállamokban, sem harmadik országokban; |
|
8. |
felhívja a Bizottságot, hogy az (EU) 2018/858 rendelettel összhangban kövesse nyomon a piacfelügyeleti ellenőrzések tagállamok általi bevezetését és gyakorlatát; |
|
9. |
felhívja a Bizottságot, hogy folytassa a Németországgal, Luxemburggal, az Egyesült Királysággal és Olaszországgal szemben indított kötelezettségszegési eljárás első szakaszát, mivel ezeket az eljárásokat több mint két évvel ezelőtt indították el, és hogy adjon ki indokolással ellátott véleményeket; |
|
10. |
üdvözli az Európai Unió Bíróságának 2018. december 13-i ítéletét, amely megállapította, hogy a Bizottság nem rendelkezik hatáskörrel arra, hogy a második RDE-csomag részeként módosítsa az Euro 6 szabvány által meghatározott NOx-kibocsátási határértékeket; megjegyzi, hogy a Bíróság azt is megállapította, hogy a Bizottság nem nyújtott kielégítő technikai magyarázatot arra vonatkozóan, hogy szükség van-e az NOx-kibocsátási határértékek megfelelési tényezők bevezetésével történő kiigazítására; úgy véli, hogy az Euro 6 szabványok által meghatározott NOx-kibocsátási határértékeket rendeltetésszerű használat mellett kell elérni, és hogy a Bizottság felelőssége az RDE-vizsgálatok oly módon való kialakítása, hogy azok tükrözzék a valós kibocsátásokat; |
|
11. |
sajnálatát fejezi ki a Bizottság azon döntése miatt, hogy az Európai Unió Bíróságának a T-339/16., a T-352/16 és a T-391/16 sz. ügyekben hozott ítéletét megfellebbezi, és kéri a Bizottságot, hogy a közelmúltbeli fejlemények fényében vonja vissza ezt a döntését; |
|
12. |
kéri a Bizottságot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, hogy a fellebbezés miatt tolódik-e a Bíróság által megállapított azon határidő, ameddig a megfelelési feltételek hatályban maradhatnak; |
|
13. |
arra kéri a Bizottságot, hogy a 715/2007/EK rendeletben megállapított jelenleg hatályos, a valós vezetési körülmények között betartandó kibocsátási határértékeket tartsa tiszteletben, és ne vezessen be semmiféle olyan új korrekciós együtthatót (azaz megfelelési feltételt), amely ezeket az előírásokat kevésbé szigorúvá tenné; |
|
14. |
sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Volkswagen AG-nek nyújtott „Antrieb RDI” EBB-hitelre vonatkozó vizsgálatot követő OLAF-jelentést nem hozták nyilvánosságra, és sajnálja, hogy az EBB csak meglehetősen gyenge intézkedéseket hozott; |
A tagállamok feladatai
|
15. |
felhívja a tagállamokat, hogy késedelem nélkül adjanak meg minden olyan információt, amelyekre a Bizottságnak szüksége lehet ahhoz, hogy jelentést készítsen azokról az intézkedésekről, melyeket a Bizottság és a tagállamok az EMIS Bizottság következtetései és ajánlásai nyomán hoztak; |
|
16. |
sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy nincs koordináció és eltérnek a szemléletek az egyes tagállamok között a járművek visszahívására és a csereprogramokra vonatkozóan; úgy véli, hogy ezek az eltérő megközelítések aláássák a fogyasztók érdekeit, a környezet védelmét, valamint a polgárok egészségét és a belső piac működését; |
|
17. |
felszólítja a tagállamokat, hogy sürgősen vezessék be az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a piacról visszahívják vagy kivonják a rendkívül szennyező járműveket, és hogy teljes mértékben működjenek együtt a Bizottsággal a bizottsági útmutatón alapuló, a visszahívási intézkedésekre vonatkozó közös megközelítésben; |
|
18. |
sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Németországban a német autógyártók esetében bevezetett csereprogramot és az utólagos hardvercsere-követelményeket Németországon kívül vagy más uniós autógyártók esetében nem alkalmazzák; |
|
19. |
felhívja a tagállamokat és a gépjárműgyártókat, hogy hangolják össze a nem megfelelő dízelüzemű járműveken kötelezően elvégzendő utólagos átalakításokat, beleértve a szelektív katalitikus redukciós átalakításokat, amelyek célja a nitrogén-dioxid (NO2) kibocsátásának csökkentése és a meglévő járműállomány megtisztítása, a dízelüzemű gépjárművek betiltásának elkerülése érdekében; úgy véli, hogy ezeknek az utólagos átalakításoknak a költségét a felelős gépjárműgyártónak kell viselnie; |
|
20. |
felhívja azokat a tagállamokat, amelyek még nem szolgáltattak információkat a Bizottságnak a visszahívási programokról, hogy további késedelem nélkül bocsátják rendelkezésre ezeket az információkat; |
|
21. |
arra kéri a tagállamokat, hogy biztosítsák a piacfelügyeleti ellenőrzések hatékonyságát, és hogy a forgalomban lévő autók esetén ne csak az RDE-paramétereket vizsgálják, mivel csak így lehet biztosítani, hogy – ahogyan azt a Számvevőszék tájékoztató dokumentuma kifejtette – a járművek valós vezetési körülmények közötti kibocsátásának tesztelése céljából a gyártók belső módszerekkel ne optimalizálják ezeket az értékeket; |
|
22. |
felhívja a kötelezettségszegési eljárásokban érintett tagállamokat, hogy mindenben működjenek együtt a Bizottsággal, és hogy nyújtsák be az összes kért információt; |
|
23. |
felhívja a tagállamokat, hogy akadályozzák meg, hogy a gépjárműgyártók új rugalmassági mechanizmusokat alkalmazzanak a könnyűgépjárművekre vonatkozó, világszinten harmonizált laboratóriumi vizsgálati eljárás (WLTP) során, és ezzel csökkentsék a CO2-kibocsátás szintjét; |
|
24. |
emlékezteti a tagállamokat, hogy biztosítaniuk kell, hogy a személygépkocsikra az autókereskedők kizárólag a WLTP CO2 értékeit használják azért, hogy a fogyasztókat ne tévesszék meg, és hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak a személygépjárművekre vonatkozó adó- és fiskális ösztönzőiket a járművek WLTP-értékeihez kell igazítaniuk, tiszteletben tartva azt az elvet, hogy a WLTP-nek nem szabad negatív következményekkel járnia a fogyasztókra nézve; |
|
25. |
sürgeti az Európai Unió Tanácsát, hogy a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló képviseleti eljárásokról és a 182/2011/EU rendelet felülvizsgálatáról szóló irányelvre irányuló javaslat kapcsán vállaljon felelősséget, és hogy a témában sürgősen fogadjon el általános megközelítést; |
|
26. |
hangsúlyozza, hogy az egységes piacon biztosítani kell a magas és egységes szintű fogyasztóvédelmet az autógyártóknak a vártnál magasabb kibocsátást eredményező bármely jövőbeli manipulációjával szemben, és felhívja a tagállamokat, hogy támogassák a tisztességes, megfizethető és időben történő kollektív jogorvoslati eljárások kidolgozását; |
|
27. |
felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy tegyenek határozott lépéseket annak érdekében, hogy valamennyi tagállamban elősegítsék a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművekhez való hozzáférést, elkerülve ugyanakkor a régi, rendkívül szennyező járművek fokozott bevitelét az alacsonyabb jövedelmű tagállamokba; |
|
28. |
hangsúlyozza e tekintetben, hogy az elektromos járművek töltésére szolgáló infrastruktúra rendelkezésre állása és hozzáférhetősége – többek között az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv (14) szerinti magán- és középületekben –, valamint az elektromos járművek versenyképessége elengedhetetlen ahhoz, hogy nőjön a fogyasztók körében e járművek elfogadottsága; |
|
29. |
sürgeti az Európai Tanács elnökét és a Bizottság elnökét, hogy vegyenek részt az Európai Parlament 2019. áprilisi első plenáris ülésén, és adjanak választ az EMIS bizottság következtetései és ajánlásai, az ombudsman ajánlása, illetve a jelen állásfoglalásban említett egyéb témák nyomán megfogalmazódott, még megválaszolatlanul maradt kérdésekre; |
o
o o
|
30. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek. |
(1) HL L 113.,1995.5.19., 1. o.
(2) HL L 10., 2016.1.15., 13. o.
(3) HL L 171., 2007.6.29., 1. o.
(4) HL L 263., 2007.10.9., 1. o.
(5) HL L 151., 2018.6.14., 1. o.
(6) HL L 109., 2016.4.26., 1. o.
(7) HL L 152., 2008.6.11., 1. o.
(8) HL C 355., 2017.10.20., 11. o.
(9) HL C 204., 2018.6.13., 21. o.
(10) HL C 298., 2018.8.23., 140. o.
(11) Az Európai Unió Bíróságának 2018. december 13-i ítélete a T-339/16., a T-352/16. és a T-391/16. számú, Ville de Paris, Ville de Bruxelles, Ayuntamiento de Madrid kontra Bizottság ügyben, ECLI:EU:T:2018:927.
(12) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0186.
(13) HL L 55., 2011.2.28., 13. o.
(14) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/844 irányelve (2018. május 30.) az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelv és az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv módosításáról (HL L 156., 2018.6.19., 75. o.).
AJÁNLÁSOK
Európai Parlament
2019. március 26., kedd
|
2021.3.26. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 108/126 |
P8_TA(2019)0224
EU–Üzbegisztán átfogó megállapodás
Az Európai Parlament 2019. március 26-i ajánlása a Tanácshoz, a Bizottsághoz és a Bizottság alelnökéhez/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez, az EU és Üzbegisztán közötti új átfogó megállapodásról (2018/2236(INI))
(2021/C 108/12)
Az Európai Parlament,
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 218. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Bizottságnak és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről az Üzbég Köztársaság közötti átfogó megállapodás uniós hatáskörbe tartozó rendelkezéseire irányuló tárgyalásoknak az Európai Unió nevében történő megkezdésére és lefolytatására való felhatalmazásáról szóló, 2018. július 16-i (EU) 2018/… tanácsi határozatra (10336/18), |
|
— |
tekintettel a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által 2018. július 16-án elfogadott, az Európai Bizottságnak az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről az Üzbég Köztársaság közötti átfogó megállapodás tagállami hatáskörbe tartozó rendelkezéseire irányuló tárgyalásoknak a tagállamok nevében történő megkezdésére és lefolytatására való felhatalmazásáról szóló határozatára (10337/18), |
|
— |
tekintettel a Parlamentnek 2018. augusztus 6-án továbbított, 2018. július 16-i tanácsi tárgyalási irányelvekre (10601/18 EU Restricted), |
|
— |
tekintettel az EU és Üzbegisztán között 1999-ben hatályba lépett, meglévő partnerségi és együttműködési megállapodásra (PEM), |
|
— |
tekintettel az EU és Üzbegisztán között 2011. januárban aláírt, energiaügyről szóló egyetértési megállapodásra, |
|
— |
tekintettel a Tanács által 2013-ban elfogadott, a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális (LMBTI-) személyek emberi jogai maradéktalan érvényesítésének előmozdítására és védelmére vonatkozó uniós iránymutatásokra, |
|
— |
tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, valamint másrészről az Üzbég Köztársaság közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és együttműködési megállapodáshoz csatolt, a kétoldalú textilkereskedelmi megállapodás lejártára tekintettel a megállapodás rendelkezéseinek a kétoldalú textilkereskedelemre történő kiterjesztéséről szóló jegyzőkönyv megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről szóló, 2016. december 14-i jogalkotási állásfoglalására (1), |
|
— |
tekintettel az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről az Üzbég Köztársaság közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és együttműködési megállapodáshoz csatolt, a kétoldalú textilkereskedelmi megállapodás lejártára tekintettel a megállapodás rendelkezéseinek a kétoldalú textilkereskedelemre történő kiterjesztéséről szóló jegyzőkönyv megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről szóló, 2016. december 14-i nem jogalkotási állásfoglalására (2), |
|
— |
tekintettel az üzbegisztáni emberi jogi helyzetről szóló, 2014. október 23-i állásfoglalására (3), |
|
— |
tekintettel a Közép-Ázsiára vonatkozó európai uniós stratégia végrehajtásának állapotáról szóló, 2011. december 15-i állásfoglalására (4) és az EU Közép-Ázsiára vonatkozó stratégiájának végrehajtásáról és felülvizsgálatáról szóló, 2016. április 13-i állásfoglalására (5), |
|
— |
tekintettel a Bizottságnak és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének „Az Európa és Ázsia közötti összeköttetések – Az uniós stratégia elemei” című, 2018. szeptember 19-i közös közleményére (JOIN(2016)0031), |
|
— |
tekintettel Külügyi Bizottsága és Emberi Jogi Albizottsága 2018. szeptemberi, illetve 2017. májusi látogatására, valamint az EU–Kazahsztán, EU–Kirgizisztán, EU–Üzbegisztán és EU–Tádzsikisztán Parlamenti Együttműködési Bizottságokba delegált küldöttségei és a Türkmenisztánnal és Mongóliával fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség által az országba tett rendszeres látogatásokra, |
|
— |
tekintettel a kétoldalú menetrenddel (gazdaság, összeköttetés, biztonság és jogállamiság) és regionális kérdésekkel foglalkozó, 2017. november 10-én Szamarkandban megrendezett 13. EU–Közép-Ázsia külügyminiszteri találkozó eredményeire, |
|
— |
tekintettel a 2018. november 23-án Brüsszelben megrendezett 14. EU–Közép-Ázsia külügyminiszteri találkozó közös közleményére, melynek címe „Az EU és Közép-Ázsia – Közös munkával az inkluzív növekedés, a fenntartható összeköttetések és az erősebb partnerségek kiépítéséért” (6), |
|
— |
tekintettel a 2014–2020 közötti időszakban Üzbegisztánnak nyújtott, 168 millió EUR összegű, folyamatos uniós fejlesztési támogatásra, az Európai Beruházási Bank (EBB) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által nyújtott pénzügyi támogatásra, valamint az országban a békét és a biztonságot, továbbá a nukleáris hulladék csökkentését támogató egyéb uniós intézkedésekre, |
|
— |
tekintettel a 2018. március 26-án és 27-én az Afganisztánról tartott, Üzbegisztánban rendezett, Afganisztán által társelnökölt taskenti konferencia nyilatkozatára, amelynek címe „Békefolyamat, biztonsági együttműködés és regionális összeköttetések” volt, |
|
— |
tekintettel a 2017–2021 közötti időszakra szóló, Üzbegisztán fejlesztésére irányuló, öt kiemelt területen alkalmazandó cselekvési stratégiára (fejlesztési stratégia), |
|
— |
tekintettel az Üzbegisztán által a Szovjetuniótól való függetlenségének kikiáltása óta egy nyíltabb társadalom és a szomszédos országokkal való nyitottabb kapcsolatok felé tett lépésekre, |
|
— |
tekintettel az ENSZ fenntartható fejlesztési céljaira, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 113. cikkére, |
|
— |
tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A8-0149/2019), |
|
A. |
mivel 2018. november 23-án az EU és Üzbegisztán tárgyalásokat kezdett egy átfogó megerősített partnerségi és együttműködési megállapodásról, amelynek célja a jelenlegi EU–Üzbegisztán partnerségi és együttműködési megállapodás felváltása, a kölcsönös érdeklődésre számot tartó és a demokrácia, a jogállamiság, az alapvető szabadságok tiszteletben tartása és a jó kormányzás közös értékein alapuló, megerősített és mélyebb együttműködés érdekében, a fenntartható fejlődés és a nemzetközi biztonság előmozdítása és az olyan globális kihívások hatékony kezelése céljából, mint a terrorizmus, az éghajlatváltozás és a szervezett bűnözés; |
|
B. |
mivel a megerősített partnerségi és együttműködési megállapodás hatálybalépéséhez a Parlament egyetértése szükséges; |
|
1. |
a következő ajánlásokat fogalmazza meg a Tanács, a Bizottság és a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (főképviselő/alelnök) számára: |
Az EU és Üzbegisztán közötti kapcsolatok
|
a) |
üdvözöljék az Üzbegisztán által egy nyitottabb társadalom irányába tett kötelezettségvállalásokat és lépéseket, valamint az EU és Üzbegisztán közötti politikai párbeszédben a valódi elkötelezettség szintjét, amely az átfogó megerősített partnerségi és együttműködési megállapodásról szóló tárgyalások megkezdéséhez vezetett; hangsúlyozzák, hogy az EU közös értékek alapján erősíti kapcsolatait Üzbegisztánnal, és ismerjék el Üzbegisztán Európa és Ázsia között fontos kulturális és politikai hídként betöltött szerepét; |
|
b) |
folytassanak rendszeres, mélyreható párbeszédet és kövessék nyomon a független igazságszolgáltatás létrehozására, többek között az ügyvédek függetlenségére vonatkozó valamennyi korlátozás megszüntetésére, egy valóban független, valódi versenyt követően megválasztott parlament kialakítására, az emberi jogok védelmére, a nemek közötti egyenlőségre és a média szabadságára, a biztonsági szolgálatok politikamentesítésére és a jogállamiság tiszteletben tartására és a civil társadalom reformfolyamatba való erőteljes bevonására irányuló politikai és demokratikus reformok teljes körű végrehajtását; üdvözöljék az üzbég parlamentnek (Oliy Majlis) biztosított új hatásköröket, és a parlamenti felügyeletet megerősítő új mechanizmusok létrehozását; ösztönözzék a hatóságokat, hogy hajtsák végre a 2014. évi parlamenti választásokat követően az EBESZ/Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala által készített jelentés ajánlásait; |
|
c) |
hangsúlyozzák annak jelentőségét, hogy a jelenlegi és a jövőbeli megállapodások alapján jelentős támogatást nyújtsanak a fenntartható reformokhoz és azok végrehajtásához, melyek kézzelfogható eredményekhez vezetnek és kezelik a politikai, társadalmi és gazdasági kérdéseket, különös tekintettel a kormányzás javítására, a valóban sokszínű és független civil társadalom számára rendelkezésre álló tér megnyitására, az emberi jogok tiszteletben tartásának erősítésére, a kisebbségek és a sérülékeny csoportokba tartozó emberek, köztük a fogyatékossággal élő valamennyi személy védelmére, az emberi jogok megsértésével és egyéb bűncselekményekkel kapcsolatos elszámoltathatóság biztosítására és a vállalkozói tevékenység előtt álló akadályok felszámolására; |
|
d) |
ismerjék el és támogassák Üzbegisztán elkötelezettségét az üzleti környezet, az igazságszolgáltatási rendszer és a biztonsági szolgálatok, a munkakörülmények, valamint a közigazgatási elszámoltathatóság és hatékonyság javítását célzó strukturális, közigazgatási és gazdasági reformok iránt, és hangsúlyozzák ezek teljes mértékű és ellenőrizhető végrehajtásának fontosságát; üdvözöljék a külföldi pénznemekben végzett műveletek és a devizapiac liberalizációját; hangsúlyozzák, hogy Üzbegisztán átfogó reformtervét, a 2017–2021 közötti időszakra vonatkozó fejlesztési stratégiát a külkereskedelmet elősegítő és az üzleti környezetet javító intézkedésekkel kell végrehajtani és alátámasztani; vegyék figyelembe, hogy a munkaerő-migráció és a hazautalások kulcsfontosságú mechanizmusok az üzbegisztáni szegénység kezelése szempontjából; |
|
e) |
sürgessék az üzbég kormányt annak biztosítására, hogy az emberi jogok védelmezői, a civil társadalom, a nemzetközi megfigyelők és az emberi jogi szervezetek szabadon működhessenek egy jogilag rendezett és politikailag biztonságos környezetben, nevezetesen a nyilvántartásba vételi eljárások megkönnyítése és a bejegyzés megtagadása esetén a jogszerű jogorvoslat lehetővé tétele révén; sürgessék a kormányt, hogy tegye lehetővé a börtönök és fogvatartási helyek körülményeinek rendszeres, akadálytalan és független nyomon követését; ösztönözzék arra a kormányt, hogy hívja meg az ENSZ kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés kérdésével foglalkozó különleges előadóját, hogy hajtsa végre a 2003-ban tett legutóbbi látogatását követő ajánlásokat, és hogy hozza összhangba a nemzeti jogszabályokat és gyakorlatokat a nemzetközi joggal és normákkal, beleértve egy olyan független ellenőrzési mechanizmust, amely akadálytalan hozzáférést biztosít a fogva tartási helyekhez, hogy figyelemmel lehessen kísérni a fogvatartottakkal való bánásmódot; szólítsák fel a hatóságokat, hogy alaposan vizsgálják ki a kínzásra és az embertelen bánásmódra vonatkozó valamennyi állítást; |
|
f) |
mozdítsák elő egy hiteles kormány melletti toleráns, befogadó, plurális és demokratikus társadalom kialakulását a fokozatos, az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelveket teljes mértékben tiszteletben tartó liberalizáció és az emberek javát szolgáló társadalmi-gazdasági fejlődés támogatásával; |
|
g) |
üdvözöljék a politikai foglyok szabadon bocsátását, ugyanakkor ösztönözzék arra a hatóságokat, hogy a szabadon bocsátott foglyok számára garantálják a teljes rehabilitációt, továbbá a jogorvoslathoz és az orvosi kezeléshez való hozzáférést; szólítsanak fel minden további politikai fogoly és minden egyéb, politikai indíttatású vádak alapján bebörtönzött vagy büntetőeljárás alá vont személy, például emberi jogi aktivisták, civil társadalmi és vallási aktivisták, újságírók és ellenzéki politikusok szabadon bocsátására; adjanak hangot aggodalmuknak a zárt ajtók mögött zajló perek miatt, és sürgessék a kormányt, hogy vessen véget ezeknek a gyakorlatoknak; sürgessék a kormányt, hogy mihamarabb módosítsa a büntető törvénykönyv szélsőségességgel kapcsolatos, néha a hivatalos állásponttól eltérő vélemények kinyilvánításának büntetésére alkalmazott rendelkezéseit; üdvözöljék az arra vonatkozóan tett kötelezettségvállalásokat, hogy megszüntetik a „börtönszabályok megsértéséről” szóló rendelkezésnek a politikai foglyok börtönbüntetésének önkényes meghosszabbítása céljából történő alkalmazását; biztosítsák, hogy a bűncselekmények és egyéb jogsértések miatt elítélt politikai foglyok megkapják az ügyükkel kapcsolatban hozott bírósági ítéletek másolatát annak érdekében, hogy lehetőségük legyen a fellebbezési joguk gyakorlására és rehabilitációjuk kérelmezésére; üdvözöljék a békés gyülekezés szabadságára vonatkozó bizonyos korlátozások enyhítését, és ösztönözzék az e jogokra vonatkozó korlátozások megszüntetését, így például a békés tüntetők fogva tartását, ezáltal betartva az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát; üdvözöljék a vallás és a meggyőződés szabadságának kérdésével foglalkozó különleges ENSZ-előadó közelmúltbeli látogatását; |
|
h) |
jegyezzék meg, hogy a Riporterek Határok Nélkül sajtószabadsággal foglalkozó rangsorában Üzbegisztán helyezése 2016 és 2018 között csak kis mértékben javult a rangsorban, és fejezzék ki továbbra is aggodalmukat a cenzúra, a weboldalak blokkolása, az újságírók és a bloggerek öncenzúrázása, mind az online, mind az offline zaklatás, valamint a politikai indíttatású büntetőjogi vádak miatt; sürgessék a hatóságokat, hogy vessenek véget a médiával szemben alkalmazott nyomásgyakorlásnak, a média megfigyelésének és a független weboldalak blokkolásának, valamint tegyék lehetővé a nemzetközi médiumok számára tudósítók küldését az országba, és tegyék lehetővé számukra tevékenységük folytatását; támogassák és üdvözöljék a média és a civil társadalmi szervezetek nagyobb függetlenségének biztosítása érdekében tett lépéseket, például a tevékenységüket szabályozó egyes korlátozások feloldását, valamint az országból korábban kitiltott külföldi és nemzetközi média és nem kormányzati szervezetek visszatérését; üdvözöljék a nem kormányzati szervezetek nyilvántartásba vételéről szóló új törvényt, amely rugalmasabbá tesz néhány nyilvántartásba vételi eljárást, és enyhíti a tevékenységek végzésének vagy ülések megtartásának előzetes engedélyezésére vonatkozó egyes követelményeket; sürgessék a hatóságokat e jogszabály teljes körű végrehajtására, többek között a nemzetközi szervezetek nyilvántartásba vétele előtt álló valamennyi akadály felszámolására, és ösztönözzék arra a hatóságokat, hogy szüntessék meg a nem kormányzati szervezetek munkáját akadályozó fennmaradt korlátozásokat, például a terhet jelentő nyilvántartásba vételi követelményeket és a beavatkozó jellegű megfigyelést; |
|
i) |
üdvözöljék a gyermekmunka felszámolása és a kényszermunka fokozatos megszüntetése terén elért előrehaladást, valamint az ENSZ különleges előadói által a közelmúltban Üzbegisztánban tett látogatásokat, továbbá az ország nemzetközi nem kormányzati szervezetek előtti újbóli megnyitását ezen a területen; emeljék ki, hogy a kormány által támogatott kényszermunka a gyapot- és selyemiparban és más területeken továbbra is probléma; várják el, hogy az üzbég kormány lépéseket tegyen a kényszermunka valamennyi formájának felszámolása és a jelenség kiváltó okainak kezelése érdekében, különös tekintettel a kötelező kvóták rendszerére, és számoltassa el azokat a helyi hatóságokat, amelyek kényszerrel mozgósítják a közalkalmazotti munkavállalókat és a diákokat; hangsúlyozzák, hogy több erőfeszítésre, és további jogi intézkedésekre van szükség az e területen elért eredmények megszilárdítása érdekében a kényszermunka felszámolása céljából; ösztönözzék e tekintetben a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel (ILO) való további együttműködést; sürgessék a rabszolgaság jelenkori formáival foglalkozó különleges ENSZ-előadó látogatását az országban; hangsúlyozzák a fenntartható pamutellátási lánc kialakításának, továbbá a korszerű és környezetbarát gyapottermesztési technológiák és gazdálkodási gyakorlatok kifejlesztésére irányuló erőfeszítések jelentőségét az országban; támogassák a hazai gyapottermesztőket termelési hatékonyságuk növelése, a környezet védelme és a munkaügyi gyakorlatok javítása érdekében, a kényszermunka felszámolása céljából; |
|
j) |
ösztönözzék arra a hatóságokat, hogy lépjenek fel határozottabban annak érdekében, hogy csökkentsék az országban a munkanélküliséget, például nyissák meg a magánszektort és erősítsék meg a kis- és középvállalkozásokat; üdvözöljék e tekintetben a vezetőképzési program kibővítését, és ösztönözzék a vállalkozóknak szóló további képzési programokat; e tekintetben emlékeztessenek a fiatal lakosságban és a viszonylag magas szintű oktatásban rejlő potenciálra; ösztönözzék a vállalkozási ismereteket oktató programok előmozdítását; emlékeztessenek arra, hogy az uniós programok, például az Erasmus+ program fontos szerepet tölt be az EU és Üzbegisztán közötti interkulturális párbeszéd előmozdításában, és hogy az ilyen programok lehetőséget biztosítanak arra, hogy az e programokban részt vevő diákokat a társadalmuk pozitív irányú megváltoztatásában való szerepvállalásra ösztönözzék; |
|
k) |
folytassák az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) által szervezett éves emberi jogi párbeszédek megtartását, és ebben az összefüggésben szorgalmazzák az aggodalomra okot adó egyedi esetek, köztük a politikai foglyok ügyeinek megoldását; a párbeszédek minden egyes fordulója előtt évente állapodjanak meg konkrét területekről, és az uniós előírásokkal összhangban értékeljék a megvalósítandó célkitűzések terén tett előrelépéseket, az emberi jogi kérdések valamennyi egyéb ülésen és politikában történő általános érvényesítése mellett; ösztönözzék és értékeljék az Üzbegisztán által az ENSZ, az EBESZ és az ILO keretében ratifikált nemzetközi emberi jogi eszközök betartását; fejezzék ki folytatódó aggályukat az egyes reformokkal kapcsolatban fennálló problémák és azok végrehajtásának elmaradása miatt; ösztönözzék a hatóságokat, hogy ne kezeljék bűncselekményként a közös megegyezésen alapuló szexuális kapcsolatok azonos nemű párok között, és támogassák az LMBTI személyekkel szembeni tolerancia kultúráját; szólítsák fel az üzbég hatóságokat a nők jogainak tiszteletben tartására és előmozdítására; |
|
l) |
biztosítsák az útlevél-rendszer felülvizsgálatát; üdvözöljék a korábban a Független Államok Közösségén (FÁK) kívül utazó üzbég állampolgárok számára előírt „kilépő vízumok” rendszerének eltörlését; üdvözöljék Üzbegisztán bejelentését, miszerint 2019. januártól kezdve az uniós tagállamok állampolgárai vízum nélkül utazhatnak az országba; |
|
m) |
sürgessék a hatóságokat, hogy javítsák a helyi egészségügyi ellátási rendszert és növeljék a fejlesztések elősegítésére szolgáló állami forrásokat, mivel a helyzet jelentősen romlott azóta, hogy az ország függetlenné vált; |
|
n) |
sürgessék a hatóságokat, hogy biztosítsák a szükséges támogatást, és törekedjenek arra, hogy a nemzetközi partnerek hozzájáruljanak és támogatást nyújtsanak annak lehetővé tétele érdekében, hogy Üzbegisztán – és különösen a Karakalpaksztán Autonóm Köztársaság – jobban kezelhesse az Aral-tavat érintő környezeti katasztrófa gazdasági, társadalmi és egészségügyi következményeit azáltal, hogy fenntartható vízgazdálkodást és megőrzési politikákat és gyakorlatokat, valamint hiteles, fokozatos megtisztítási tervet dolgoz ki a régió számára; üdvözöljék a regionális vízügyi együttműködés pozitív fejleményeit, különös tekintettel Tádzsikisztánnal és Kazahsztánnal, a több partner részvételével megvalósuló, az ENSZ által az Aral-tó régiójában élő emberek biztonsága érdekében létrehozott vagyonkezelői alapot és a hatóságok által mutatott elkötelezettséget; továbbra is támogassák az öntözési infrastruktúra javítására irányuló erőfeszítéseket; |
|
o) |
vegyék tudomásul Üzbegisztán új külpolitikáját, amely a szomszédokkal és a nemzetközi partnerekkel való együttműködés javulását eredményezte, különösen a stabilitás és a biztonság régión belüli előmozdítása, a határigazgatás, a vízgazdálkodás, a határkijelölés és az energia terén; támogassák Üzbegisztán pozitív elkötelezettségét az afganisztáni békefolyamatban; |
|
p) |
üdvözöljék Üzbegisztán folyamatos elkötelezettségét a közép-ázsiai atomfegyvermentes övezet fenntartása iránt; emlékeztessenek az EU által tett azon kötelezettségvállalásra, miszerint támogatni fogja Üzbegisztánt a mérgező és radioaktív hulladékok kezelése terén; ösztönözzék Üzbegisztánt a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés aláírására; |
|
q) |
a differenciálás elvét alkalmazva vegyék figyelembe Üzbegisztán fontos szerepét az EU–Közép-Ázsia stratégia soron következő felülvizsgálata során; |
|
r) |
ismerjék el Üzbegisztán jogos biztonsági aggályait, és fokozzák az együttműködést a válságkezelés, a konfliktusmegelőzés, az integrált határigazgatás és az erőszakos radikalizálódás, a terrorizmus, a szervezett bűnözés és a kábítószerek tiltott kereskedelmének leküzdésére irányuló erőfeszítések támogatása terén, a jogállamiság, többek között az emberi jogok megvédése mellett; |
|
s) |
biztosítsák a korrupció, a pénzmosás és az adókijátszás elleni küzdelem terén folytatott hatékony együttműködést; |
|
t) |
az EU külső finanszírozási eszközeiből Üzbegisztánnak nyújtott támogatást, valamint az EBB és az EBRD kölcsöneit kössék a reformok folytatásához Üzbegisztánban; |
|
u) |
támogassák a GSP+ státusz megszerzéséhez szükséges legfontosabb nemzetközi egyezmények hatékony végrehajtását; |
|
v) |
támogassák Üzbegisztán erőfeszítéseit a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) való csatlakozás folyamatának megkezdésében, annak érdekében, hogy az ország jobban integrálódjon a világgazdaságba, és javítsa üzleti környezetét, és ezáltal több közvetlen külföldi befektetést vonzzon; |
|
w) |
vegyék figyelembe a többi harmadik országgal való kapcsolatok alakulását Kína „egy övezet, egy út” stratégiájának végrehajtásával összefüggésben; és ragaszkodjanak ahhoz, hogy kezelni kell az ehhez a kezdeményezéshez kapcsolódó emberi jogi aggályokat, többek között az erre vonatkozó iránymutatások kidolgozása révén; |
Új átfogó megállapodás
|
x) |
a megerősített partnerségi és együttműködési megállapodásról folytatott tárgyalásokat használják fel egy olyan elszámoltatható és demokratikus rendszer felé tett valódi és fenntartható haladás támogatására, amely garantálja és védi minden polgár alapvető jogait, és különösen a civil társadalom, az emberi jogok védelmezői és a jogászok függetlensége számára kedvező környezet biztosítására összpontosít; biztosítsák, hogy a tárgyalások lezárása előtt Üzbegisztán a nemzetközi normáknak megfelelően kellő előrehaladást érjen el a véleménynyilvánítás és az egyesülés szabadsága, valamint a békés gyülekezés szabadságának biztosítása terén, többek között oly módon, hogy megszünteti azokat az akadályokat, amelyek akadályozzák valamennyi új csoport számára az országban folytatott tevékenységek nyilvántartásba vételét és jogszerű elindítását, valamint a külföldi finanszírozás fogadását; |
|
y) |
tárgyaljanak meg egy korszerű, mindenre kiterjedő és nagyra törő megállapodást az EU és Üzbegisztán között, amely az 1999-es partnerségi és együttműködési megállapodás helyébe lép, erősítve az emberek közötti kapcsolatokat, a politikai együttműködést, a kereskedelmi és beruházási kapcsolatokat, valamint a fenntartható fejlődéssel, a környezetvédelemmel, az összeköttetésekkel, az emberi jogokkal és a kormányzással kapcsolatos együttműködést, hozzájárulva Üzbegisztán fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődéséhez; |
|
z) |
újítsák meg elkötelezettségüket a demokratikus normák előmozdítása, a jó kormányzás és a jogállamiság elvei, valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságok, többek között a vallás vagy meggyőződés szabadságának tiszteletben tartása mellett; |
|
aa) |
támogassák Üzbegisztán ismételt erőfeszítéseit a globális és regionális kihívásokkal – például többek között a nemzetközi biztonsággal és az erőszakos szélsőségesség, a szervezett bűnözés, a drogcsempészet, a vízgazdálkodás, a környezetkárosodás, az éghajlatváltozás és a migráció elleni küzdelemmel – kapcsolatos többoldalú és nemzetközi együttműködés terén; |
|
ab) |
biztosítsák, hogy az átfogó megállapodás elősegíti és megerősíti a regionális együttműködést és a fennálló konfliktusok békés megoldását, és megnyitja az utat a valóban jó szomszédi viszonyok kialakítása előtt; |
|
ac) |
erősítsék a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokhoz fűződő rendelkezéseket egyrészt azáltal, hogy jobban összekapacsolják azokat az emberi jogokat érintő rendelkezésekkel és az arra irányuló kötelezettségvállalással, hogy végrehajtják az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelveket, ugyanakkor mechanizmusokat dolgoznak ki az emberi jogokra gyakorolt negatív hatások értékelésére és kezelésére, másrészt pedig azáltal, hogy előmozdítják a piacgazdasági elveket, többek között a jogbiztonságot, valamint a független és átlátható intézményeket, a szociális párbeszédet és az ILO munkaügyi standardjainak végrehajtását a fenntartható közvetlen külföldi befektetések biztosítása és a gazdaság diverzifikációjához való hozzájárulás érdekében; fokozzák a korrupció, a pénzmosás és az adókijátszás elleni küzdelem terén folytatott együttműködést és biztosítsák, hogy a jelenleg több uniós és EGT-tagállamban befagyasztott eszközöket felelős módon visszajuttatják az országba az összes üzbég állampolgár javára; |
|
ad) |
erősítsék meg a parlamentközi együttműködés szempontjait az erre felhatalmazott parlamenti együttműködési bizottságon belül a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok területén, ideértve az együttműködési tanács és a parlamenti együttműködési bizottság képviselőinek közvetlen elszámoltathatóságát; |
|
ae) |
biztosítsák minden érintett szereplő, többek között a civil társadalom bevonását mind a tárgyalások során, mind a megállapodás végrehajtási szakaszában; |
|
af) |
foglaljanak bele az együttműködés potenciális felfüggesztésére vonatkozó záradékot arra az esetre, ha bármely fél megsérti a lényeges elemeket, különös tekintettel a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartására, többek között az Európai Parlament konzultációs szerepére is ilyen esetekben; hozzanak létre egy független ellenőrzési és panaszkezelési mechanizmust, amely az érintett lakosság és képviselőik számára hatékony eszközt biztosít az emberi jogokra gyakorolt hatások kezeléséhez és a végrehajtás ellenőrzéséhez; |
|
ag) |
biztosítsák, hogy az Európai Parlament szorosan bekapcsolódjon a megerősített partnerségi és együttműködési megállapodás valamennyi része végrehajtásának nyomon követésébe, amint az hatályba lép, folytassanak konzultációkat ebben az összefüggésben, biztosítva a Parlament és a civil társadalom Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) általi megfelelő tájékoztatását a megerősített partnerségi és együttműködési megállapodás végrehajtásáról, és tegyenek megfelelő válaszlépéseket; |
|
ah) |
biztosítsák valamennyi tárgyalási dokumentum Európai Parlament számára történő átadását, a titoktartási szabályoknak megfelelően, a tárgyalási folyamat Parlament általi, megfelelő ellenőrzésének lehetővé tétele érdekében; tegyenek eleget az EUMSZ 218. cikkének (10) bekezdéséből származó intézményközi kötelezettségeiknek és időnként tájékoztassák a Parlamentet; |
|
ai) |
a megerősített partnerségi és együttműködési megállapodást csak azt követően alkalmazzák ideiglenesen, hogy a Parlament egyetértését adta; |
|
aj) |
hajtsanak végre nyilvános tájékoztató kampányt, amely kiemeli az együttműködés várható pozitív eredményeit az uniós és az üzbég állampolgárok javára, és amelynek célja többek között az emberek közötti kapcsolatok további javítása; |
|
2. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az ajánlást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, valamint az Üzbég Köztársaság elnökének, kormányának és parlamentjének. |
(1) HL C 238., 2018.7.6., 394. o.
(2) HL C 238., 2018.7.6., 51. o.
(3) HL C 274., 2016.7.27., 25. o.
(4) HL C 168. E, 2013.6.14., 91. o.
(5) HL C 58., 2018.2.15., 119. o.
(6) https://eeas.europa.eu/headquarters/headquarters-homepage/54354/joint-communiqué-european-union-–-central-asia-foreign-ministers-meeting-brussels-23-november_en
|
2021.3.26. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 108/133 |
P8_TA(2019)0241
EU–Svájc intézményi keretmegállapodás
Az Európai Parlament 2019. március 26-i ajánlása a Tanácshoz, a Bizottsághoz és a Bizottság alelnökéhez/az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjéhez, az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti intézményi keretmegállapodásról (2018/2262(INI))
(2021/C 108/13)
Az Európai Parlament,
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 218. cikkére, |
|
— |
tekintettel a 2014. május 6-i tanácsi határozatra, amely az EU és Svájc közötti, a kétoldalú kapcsolatokat szabályozó intézményi keretről szóló megállapodásra irányuló tárgyalásokat engedélyezi, valamint a tárgyalások 2014. május 22-i megkezdésére, |
|
— |
tekintettel a Tanácsnak az EU Svájci Államszövetséggel fenntartott kapcsolatairól szóló, 2017. február 28-i következtetéseire, |
|
— |
tekintettel a Tanácsnak az EU EFTA-országokkal fenntartott kapcsolatairól szóló, 2010. december 14-i és 2012. december 20-i következtetéseire, |
|
— |
tekintettel az Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló, 1994. január 1-jei megállapodásra (1), |
|
— |
tekintettel arra, hogy a svájci állampolgárok 1992 decemberében népszavazás keretében 50,3 %-os arányban elutasították az EGT-ben való részvételt, a „Tárgyalások az uniós tagságról: döntsenek az emberek!” elnevezésű kezdeményezést pedig 1997 júniusában 74 %-os, illetve az „Igen Európára!” elnevezésű kezdeményezést 2001 márciusában 77 %-os arányban utasították el, |
|
— |
tekintettel az Európai Unió és a Svájci Államszövetség által 2017. november 23-án aláírt kibocsátáskereskedelmi megállapodásra (2), |
|
— |
tekintettel az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) és Svájc által 2012. március 16-án aláírt együttműködési keretre, |
|
— |
tekintettel a Svájc és az Eurojust közötti igazságügyi együttműködésről szóló, 2008. november 27-én aláírt és 2011. július 22-én hatályba lépett megállapodásra, |
|
— |
tekintettel a Svájc és az Europol által a súlyos és szervezett nemzetközi bűnözés és terrorizmus megelőzése és az ellene folytatott küzdelem terén a rendőri hatóságok által folytatott együttműködésről szóló, 2004. szeptember 24-én aláírt és 2006. március 1-jén hatályba lépett megállapodásra, valamint az alkalmazási terület 2008. január 1-i kiterjesztésére, |
|
— |
tekintettel az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség között létrejött, a személyek szabad mozgásáról szóló, 1999. június 21-i megállapodásra (3), és különösen annak a személyek szabad mozgásáról szóló I. mellékletére és a szakmai képesítések kölcsönös elismeréséről szóló III. mellékletére, |
|
— |
tekintettel az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség között létrejött, a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodáshoz csatolt, a Bolgár Köztársaságnak és Romániának az Európai Unióhoz történő csatlakozása következtében a megállapodásban szerződő félként való részvételéről szóló, 2008. május 27-i jegyzőkönyvre (4), |
|
— |
tekintettel az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, az árufuvarozáshoz kapcsolódó ellenőrzések és alakiságok egyszerűsítéséről, valamint a biztonsági vámintézkedésekről szóló, 2009. június 25-i megállapodásra (5), |
|
— |
tekintettel a 2014. február 9-i svájci szövetségi polgári kezdeményezésre, amelynek keretében a svájci nép 50,3 %-a támogatta az Európai Unióból való bevándorlásra vonatkozó kvóták újbóli bevezetésére, az üres álláshelyek betöltésére vonatkozó nemzeti preferenciára, valamint a bevándorlók szociális ellátásokra való jogosultságának korlátozására irányuló javaslatokat, |
|
— |
tekintettel az EU és Svájc közötti, 1972. évi szabadkereskedelmi megállapodásra (6), amelyet az évek során kiigazítottak és aktualizáltak, |
|
— |
tekintettel a légi közlekedésről szóló, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött megállapodásra, amely 2002. június 1-jén lépett hatályba (7), |
|
— |
tekintettel a vasúti és közúti áru- és személyszállításról szóló, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött megállapodásra, amely 2002. június 1-jén lépett hatályba (8), |
|
— |
tekintettel az EU és a Svájci Államszövetség között a villamos energia, az élelmiszer-biztonság, termékbiztonság és a népegészségügy területén kötendő megállapodásokról szóló tárgyalásokra, |
|
— |
tekintettel a Svájc értéktőzsdékre vonatkozó jogi és felügyeleti keretrendszerének a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti egyenértékűségéről szóló, 2018. december 20-i (EU) 2018/2047 bizottsági végrehajtási határozatra (9), |
|
— |
tekintettel az EU és Svájc közötti 37. parlamentközi ülésre, amelyet 2018. július 4-én és 5-én tartottak Brüsszelben, |
|
— |
tekintettel a Svájccal kapcsolatos állásfoglalásaira, különösen tekintettel az „EGT–Svájc: A belső piac teljes körű megvalósításának akadályai” című, 2015. szeptember 9-i állásfoglalására (10), valamint a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság azonos témájú, 2018. április 24-i, állásfoglalásra irányuló indítványtervezetére, |
|
— |
tekintettel az egységes piac 2017-es európai szemeszter keretében történő irányításáról szóló éves jelentésről szóló, 2017. február 15-i állásfoglalására (11), |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 108. cikkének (4) bekezdésére és 52. cikkére, |
|
— |
tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére, valamint a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményére (A8-0147/2019), |
|
A. |
mivel Svájc EU-val fennálló, jelenlegi kapcsolata mintegy 20 fő ágazati, kétoldalú megállapodáson és körülbelül 100 egyéb megállapodáson alapul; mivel Svájc csak részben vesz részt mind a négy alapszabadságban; mivel bár ezek a megállapodások a múltban elmélyítették az EU és Svájc közötti együttműködést a belső piac, a belső biztonság, a menekültügy, a közlekedés és az adóügyek területén, a jövőben ezen összetett megállapodások idejétmúlttá válhatnak, és végrehajtásuk veszt relevanciájából, kivéve, ha megállapodás születik egy átfogó keretről; |
|
B. |
mivel az Eurostat adatai szerint 2017-ben az áruk kivitele tekintetében Svájc volt a harmadik legnagyobb uniós partner, az áruk behozatala vonatkozásában pedig a negyedik legnagyobb partner; |
|
C. |
mivel a Tanács kijelentette, hogy egy Svájccal kötendő átfogó intézményi megállapodásnak a belső piac homogenitásának védelmére, valamint a hatóságok, a polgárok és a gazdasági szereplők számára a jogbiztonság biztosítására kell törekednie; |
|
D. |
mivel a Svájci Szövetségi Tanács olyan intézményi megállapodást kíván kötni az EU-val, amely jogbiztonságot nyújt a piacra jutás terén, és megőrzi a svájci prosperitást, függetlenséget és jogrendszert (12); mivel a Svájci Szövetségi Tanács bejelentette, hogy a tárgyalók által 2018. november 23-án elfogadott tervezet alapján konzultációt hirdet az érdekelt felek részére; |
|
E. |
mivel az európai gazdaság fellendítése érdekében – a fokozottan versenyképes szociális piacgazdaságon alapuló – jól működő és hatékony egységes piacra van szükség a növekedés és a versenyképesség élénkítéséhez és a munkahelyteremtéshez; mivel az egységes piacra vonatkozó jogszabályokat megfelelően át kell ültetni, alkalmazni kell és végre kell hajtatni, ha a tagállamok és Svájc teljes mértékben ki szeretnék aknázni az előnyöket; |
|
F. |
mivel Svájc kifejezte azon szándékát, hogy az állami támogatás vonatkozásában csak egy jövőbeni piacra jutási megállapodás keretében fogad el kötelező erejű anyagi rendelkezéseket, és hogy hozzá kíván férni a villamos energia egységes piacához; |
|
G. |
mivel 2018. szeptember 28-án a Szövetségi Tanács jóváhagyta az 1,3 milliárd CHF összegű – tízéves időszakra szóló – második svájci hozzájárulást több uniós tagállam számára, és jelenleg a Szövetségi Gyűlés pozitív határozatára vár; |
|
H. |
mivel Svájc tagja az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnek; |
|
I. |
mivel Svájc ratifikálta a Galileo és az EGNOS európai műholdas navigációs programokban való részvételét; |
|
J. |
mivel Svájc részvétele az EU „Horizont 2020” kutatási keretprogramjában és – annak elődjében – a hetedik kutatási keretprogramban a javaslatok magas színvonala miatt valamennyi érintett fél számára értékes volt; |
|
K. |
mivel Svájc és az EU 2015. május 27-én egy, az adóügyi és a megtakarításokból származó jövedelemről szóló megállapodáshoz csatolt kiegészítő jegyzőkönyvet írt alá, amely előírja, hogy 2018 szeptemberétől mindkét fél automatikus információcserét alkalmaz egymás lakosainak pénzügyi számlái tekintetében; mivel az EU felvette Svájcot a 2017. december 5-i következtetéseihez csatolt, azokra az országokra vonatkozó II. mellékletbe, amelyek a jó adóügyi kormányzás elveinek végrehajtása érdekében kötelezettségeket vállaltak az átláthatósággal, a méltányos adóztatással, valamint az adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás elleni intézkedésekkel kapcsolatos problémák kezelése céljából; |
|
L. |
mivel Svájc együttműködik a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) kiválasztott területein, és részt vett a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) polgári és katonai békefenntartó misszióiban, elsősorban Ukrajnában és Maliban; mivel a 2012. március 16-án aláírt EDA-Svájc együttműködési keret lehetővé teszi az információcserét, és a kutatási és a technológiai, valamint a hadi projektek és programok területén közös tevékenységekről rendelkezik; |
|
M. |
mivel Svájc a 2008 decemberében kezdődő svájci végrehajtás kezdete óta a schengeni térség része; |
|
N. |
mivel Svájc részt vesz a Schengeni Információs Rendszerben (SIS), a Vízuminformációs Rendszerben (VIS) és az Eurodac uniós menekültügyi ujjlenyomat-adatbázisban, valamint részt fog venni az EU külső határain történő átlépéseket rögzítő jövőbeli határregisztrációs rendszerben (EES) és az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerben (ETIAS), amelynek segítségével a vízummentességet élvező harmadik országbeli állampolgárok beutazása előtt meg lehet vizsgálni, hogy fennáll-e a biztonsági kockázat, illetve az illegális migráció veszélye; |
|
O. |
mivel Svájc a dublini társulási megállapodás alapján csatlakozott a menekültügyi uniós vívmányok egyes részeihez; mivel Svájc 2010 óta pénzügyi és operatív hozzájárulást nyújt a Frontex tekintetében; |
|
P. |
mivel 2017-ben a 8,48 milliónyi svájci lakosságból 2,13 millió fő külföldi állampolgár volt, akik közül 1,4 milliónyian az EU tagállamaiból és az Európai Szabadkereskedelmi Társulásból (EFTA) érkeztek; mivel naponta 320 000 uniós polgár ingázik Svájcba; mivel 750 000 svájci állampolgár él külföldön, közülük 450 000 fő az EU-ban; |
|
Q. |
mivel 2009-ben Svájc megállapodott a személyek szabad mozgásáról szóló, az EU és Svájc közötti 1999-es kétoldalú megállapodás folytatásában, amely a svájci és az uniós állampolgárokat egyaránt felruházza azzal a joggal, hogy a szerződő felek államterületén belül szabadon megválaszthassák munkavégzésük helyét és lakóhelyüket; |
|
R. |
mivel külföldi munkavállalók Svájcba történő kiküldetése esetén a külföldi vállalatoknak be kell tartaniuk a minimális svájci munkafeltételeket; mivel a fővállalkozó jogi felelősséggel tartozik annak biztosításáért, hogy az alvállalkozók betartsák a svájci munkaerőpiaci szabályokat; |
|
S. |
mivel Svájc 2002-ben kísérő intézkedéseket vezetett be azzal a deklarált céllal, hogy védje a svájci béreket, munkakörülményeket és szociális normákat, amely intézkedésekkel kapcsolatban az EU úgy véli, hogy azok nem állnak összhangban a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodással; |
|
T. |
mivel az uniós polgárok jogairól szóló 2004/38/EK irányelv végrehajtása és az uniós polgárok szociális jóléti juttatásokra vonatkozó jogai és letelepedési joga aggályokat okoztak Svájcban; |
|
U. |
mivel Svájc 1960 óta tagja az EFTA-nak, 2002 óta pedig az Egyesült Nemzeteknek; |
|
V. |
mivel 2018. november 25-én az („önrendelkezési kezdeményezés” néven ismert) „Idegen bírák helyett svájci jogot” polgári kezdeményezést népszavazás keretében a polgárok 66 %-a és az összes kanton elutasította; |
|
W. |
mivel Svájc elkötelezett a politikai semlegesség mellett, és így számos olyan nemzetközi tárgyalás házigazdája volt, amelyek célja a világszerte zajló fegyveres konfliktusok békés megoldása; |
|
X. |
mivel a Bizottság 2018 végén hat hónappal meghosszabbította azt a döntését, hogy elismeri, hogy a svájci kereskedési helyszínek felhasználhatók a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelvben (2004/39/EK) és rendeletben (600/2014/EU) meghatározott, részvényekre vonatkozó kereskedési kötelezettség teljesítéséhez; |
|
Y. |
mivel az Interparlamentáris Unió (IPU) székhelye Genf; |
|
Z. |
mivel 25 nagy nemzetközi szervezetnek és konferenciának Svájcban – többnyire Genfben – van a világszintű központja; |
|
AA. |
mivel több száz olyan nemzetközi nem kormányzati szervezetnek Svájcban van a székhelye, amelyek az ENSZ-nek és más nem kormányzati szervezeteknek nyújtanak tanácsadást; |
|
AB. |
mivel Svájc 2019. október 20-án tervezi megtartani a szövetségi választásokat; |
|
1. |
a következő ajánlásokat fogalmazza meg a Tanács, a Bizottság és a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője felé:
|
|
2. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az ajánlást a Tanácsnak, a Bizottságnak és az Európai Bizottság alelnökének/az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, valamint a Svájci Államszövetség Szövetségi Gyűlésének és Szövetségi Tanácsának. |
(2) HL L 322., 2017.12.7., 3. o.
(3) HL L 114., 2002.4.30., 6. o.
(4) HL L 124., 2009.5.20., 53. o.
(5) HL L 199., 2009.7.31., 24. o.
(6) HL L 300., 1972.12.31., 189. o.
(7) HL L 114., 2002.4.30., 73. o.
(8) HL L 114., 2002.4.30., 91. o.
(9) HL L 327., 2018.12.21., 77. o.
(10) HL C 316., 2017.9.22., 192. o.
(11) HL C 252., 2018.7.18., 164. o.
(12) https://www.eda.admin.ch/dam/dea/en/documents/fs/11-FS-Institutionelle-Fragen_en.pdf
(13) https://www.eda.admin.ch/dam/dea/en/documents/abkommen/InstA-Wichtigste-in-Kuerze_en.pdf
2019. március 28., csütörtök
|
2021.3.26. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 108/141 |
P8_TA(2019)0330
Az Európai Békekeret létrehozásáról szóló határozat
Az Európai Parlament 2019. március 28-i ajánlása a Tanácshoz és a Bizottság alelnökéhez/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének a Bizottság támogatásával a Tanácshoz intézett, az Európai Békekeret létrehozásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatáról (2018/2237(INI))
(2021/C 108/14)
Az Európai Parlament,
|
— |
tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre (EUSZ) és az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ), |
|
— |
tekintettel az ENSZ fenntartható fejlesztési céljaira, különösen a békés és befogadó társadalmaknak a fenntartható fejlődés érdekében történő előmozdítására irányuló 1., 16. és 17. célra (1), |
|
— |
tekintettel az egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok (a továbbiakban: AKCS-államok), másrészről az Európai Közösség és tagállamai között létrejött, 2000. június 23-án Cotonouban aláírt partnerségi megállapodásra, |
|
— |
tekintettel a 11. Európai Fejlesztési Alap végrehajtásáról szóló, 2015. március 2-i (EU) 2015/322 tanácsi rendeletre (2), |
|
— |
tekintettel a Tanács (KKBP) 2015/528 határozatára (2015. március 27.) az Európai Unió katonai vagy védelmi vonatkozású műveletei közös költségei finanszírozása igazgatási mechanizmusának (Athena) létrehozásáról és a 2011/871/KKBP határozat hatályon kívül helyezéséről (3), |
|
— |
tekintettel a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz létrehozásáról szóló, 2014. március 11-i 230/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4), |
|
— |
tekintettel a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz létrehozásáról szóló 230/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2306 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5), |
|
— |
tekintettel a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz létrehozásáról szóló, 2014. március 11-i 230/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 3a. cikke szerinti támogatási intézkedések finanszírozási forrásairól szóló, az (EU) 2017/2306 rendelethez csatolt intézményközi nyilatkozatra (6), |
|
— |
tekintettel a 11. Európai Fejlesztési Alapra alkalmazandó pénzügyi szabályzatról szóló, 2015. március 2-i (EU) 2015/323 tanácsi rendeletre (7), |
|
— |
tekintettel a katonai technológia és felszerelések kivitelének ellenőrzésére vonatkozó közös szabályok meghatározásáról szóló, 2008. december 8-i 2008/944/KKBP tanácsi közös álláspontra (8), valamint a kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló, 2009. május 5-i 428/2009/EK tanácsi rendeletre (9), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió tagállamai kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői közötti, az AKCS–EU partnerségi megállapodással összhangban a 2014–2020 közötti időtartamra szóló többéves pénzügyi keret értelmében nyújtandó európai uniós támogatás finanszírozásáról, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés negyedik részének hatálya alá tartozó tengerentúli országok és területek számára nyújtandó pénzügyi támogatás elosztásáról szóló belső megállapodásra (10), |
|
— |
tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének a Bizottság támogatásával az Európai Békekeret létrehozásáról szóló, a Tanácshoz intézett, 2018. június 13-i tanácsi határozatra irányuló javaslatára (HR(2018)94), |
|
— |
tekintettel az Európai Tanács 2013. december 20-i, 2015. június 26-i, 2016. december 15-i, 2017. március 9-i, 2017. június 22-i, 2017. november 20-i, 2017. december 14-i és 2018. június 28-i következtetéseire, |
|
— |
tekintettel a Federica Mogherini, a Bizottság alelnöke / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (alelnök/főképviselő) által 2016. június 28-án bemutatott, „Közös jövőkép, közös fellépés: Erősebb Európa – Globális stratégia az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájára vonatkozóan” című dokumentumra, |
|
— |
tekintettel a Tanács „Biztonság és védelem az EU globális stratégiájának összefüggésében” című, 2017. november 13-i, 2018. június 25-i és 2018. november 19-i következtetéseire, |
|
— |
tekintettel a „Vitaanyag az európai védelem jövőjéről” című, 2017. június 7-i bizottsági közleményre (COM(2017)0315), |
|
— |
tekintettel a Bizottság és az EKSZ „A biztonsági ágazat reformját támogató uniós szintű stratégiai keret elemei” című, 2016. július 5-i közös közleményére, |
|
— |
tekintettel az Európai Számvevőszék 2018. szeptember 18-i, 20/2018. számú, „Az Afrikai Béke- és Biztonsági Szervezetnek nyújtott uniós támogatásról: újra kell gondolni a hangsúlyokat” című különjelentésére, |
|
— |
tekintettel a közös biztonság- és védelempolitika finanszírozásáról szóló, 2015. május 21-i állásfoglalására (11), |
|
— |
tekintettel az európai védelmi unióról szóló, 2016. november 22-i állásfoglalására (12), |
|
— |
tekintettel a közös biztonság- és védelempolitika végrehajtásáról (KBVP) szóló éves jelentésről szóló, 2017. december 13-i (13) és 2018. december 12-i (14) állásfoglalására, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 113. cikkére, |
|
— |
tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A8-0157/2019), |
|
A. |
mivel az Unió globális szereplőként kíván fellépni a béke érdekében, törekedve a nemzetközi béke és biztonság fenntartására, valamint a nemzetközi humanitárius és emberi jogi jogszabályok tiszteletben tartására; |
|
B. |
mivel az utóbbi években jelentősen megromlott stratégiai környezetben az Uniónak egyre nagyobb a felelőssége saját biztonságának megóvásában; |
|
C. |
mivel az Uniót körülvevő, kihívásokkal teli biztonsági környezet miatt – amely mögött ott áll a stratégiai önállóság törekvése, amelyet 2016 júniusában a 28 tagállam állam- és kormányfői az Európai Unió globális stratégiájában elismertek – olyan eszközökre van szükség, amelyek fokozzák az Unió képességét a béke megőrzésére, a konfliktusok megelőzésére, a békés, igazságos és inkluzív társadalmak előmozdítására és a nemzetközi biztonság megerősítésére; mivel elismert tény, hogy a tartós fejlődés előfeltételei a biztonságban és békében élő társadalmak; |
|
D. |
mivel az Európai Békekeret (a továbbiakban: a békekeret) célja nem az Európai Unió külső tevékenységének militarizálása, hanem szinergiák és hatékonyságnövelés elérése azáltal, hogy egy csomagként kezeli a külső tevékenységek ma is létező operatív finanszírozását és azokat a helyzeteket, amelyekben az uniós költségvetési finanszírozás nem lehetséges; |
|
E. |
mivel a Szerződés előírja az EU és intézményei számára, hogy közös kül- és biztonságpolitikát (KKBP) valósítsanak meg, beleértve a 42. cikk rendelkezéseivel összhangban egy közös védelmi politika fokozatos kialakítását, amely közös védelemhez vezethet, megerősítve ezáltal Európa identitását és függetlenségét Európa és a világ békéjének, biztonságának és fejlődésének előmozdítása érdekében; mivel a javasolt békekeret ebbe az irányba tett előrelépésként üdvözlendő, és az alelnököt/főképviselőt ösztönözni kell továbbfejlesztésének és végrehajtásának folytatására; |
|
F. |
mivel a világon az Unió nyújtja a legtöbb fejlesztési és humanitárius támogatást, erősítve a biztonság és a fejlesztés közötti kapcsolatot a tartós béke elérésére törekedve; |
|
G. |
mivel ösztönözni kell az uniós források és eszközök további felhasználását az együttműködés javítása, a képességek fejlesztése és a missziók jövőbeni elindítása, valamint a béke megőrzése, a konfliktusok megelőzése, kezelése és megoldása, valamint a nemzetközi biztonságot érintő fenyegetések kezelése céljából; mivel az Európai Békekeretnek különösen finanszíroznia kell az Unió katonai misszióit, erősítenie kell harmadik országok, valamint regionális és nemzetközi szervezetek katonai és védelmi kapacitásait, és hozzá kell járulnia a regionális vagy nemzetközi szervezetek vagy harmadik országok által vezetett béketámogató műveletek finanszírozásához; |
|
H. |
mivel az EU-nak a múltban kihívást jelentett a védelmi vonatkozású műveletek finanszírozása; mivel a Parlament többször is hangsúlyozta a rugalmasabb, hatékonyabb, valamint szolidaritást és eltökéltséget kifejező finanszírozás szükségességét; mivel további eszközökre van szükség annak biztosításához, hogy az EU betölthesse globális szerepét a biztonság területén; mivel minden ilyen eszközt megfelelő parlamenti ellenőrzésnek kell alávetni és uniós jogszabályban kell szabályozni; |
|
I. |
mivel a nők békefolyamatokban való részvétele továbbra is a nőkre, a békére és a biztonságra vonatkozó menetrend egyik legkevésbé teljesült eleme, annak ellenére, hogy a biztonsági és humanitárius válságok elsődleges áldozatai a nők, emellett ha a nők tényleges szerepet kapnak a békefolyamatokban, 35 %-kal nagyobb a valószínűsége annak, hogy legalább 15 évig tartó megállapodás jön létre; |
|
J. |
mivel az EU belső és külső biztonsága egyre inkább egybemosódik; mivel az EU jelentős lépéseket tett annak érdekében, hogy fokozza a tagállamai közötti együttműködést a védelem területén; mivel az EU mindig is „puha hatalomként” lépett fel, és továbbra is így fog tenni; mivel azonban az aggályokat felvető, folyamatosan változó helyzet megköveteli, hogy az EU ne csak „polgári hatalom” maradjon, hanem fejlessze és erősítse meg katonai kapacitását, amely alkalmazásának összhangban kell állnia és koherensnek kell lennie az EU valamennyi egyéb külső tevékenységével; mivel a harmadik országok fejlődése biztonság és béke nélkül nem lehetséges; mivel a hadsereg ebben kulcsfontosságú szerepet tölt be, különösen azokban az országokban, ahol a polgári hatóságok a biztonsági helyzet miatt nem képesek ellátni feladataikat; mivel a békekeret egyértelmű lehetőséget nyújt arra, hogy az EU erősebb szerepvállalását eredményezze a partnerországokban, és növelje az EU külső tevékenységének hatékonyságát, lehetővé téve, hogy az EU a jövőben a stabilitás és a biztonság releváns megteremtőjévé váljon; |
|
K. |
mivel az EU külső tevékenységét nem lehet a „migrációkezelés” eszközeként használni, és a harmadik országokkal való együttműködésre irányuló törekvéseknek minden esetben együtt kell járniuk az adott országokon belüli emberi jogi helyzet javításával; |
|
L. |
mivel a nonproliferáció és a leszerelés jelentős hatást fog gyakorolni a konfliktusok gerjesztésének csökkentése tekintetében, és hozzá fog járulni a stabilitás erősödéséhez, összhangban a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződésből eredő kötelezettségekkel, valamint a Parlament kapcsolódó – a nukleáris biztonságról és az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló – állásfoglalásával (15); mivel egy tömegpusztító fegyverek nélküli világ biztonságosabb; mivel az EU vezető szerepet tölt be a nukleáris fegyverek betiltásában, és fokoznia kell szerepét ebben a vonatkozásban; |
|
M. |
mivel a Szerződések nem írnak elő semmilyen uniós külső katonai fellépést a KBVP keretein kívül; mivel egy valamennyi uniós tagállamra kiterjedő, ténylegesen közös kül- és biztonságpolitika növeli az Európai Unió külpolitikai mozgásterét; mivel a KBVP keretében a lehetséges egyetlen külső katonai fellépés az Unión kívüli békefenntartó, konfliktusmegelőző és a nemzetközi biztonságot erősítő missziók formáját ölti, az ENSZ Alapokmányának az EUSZ 42. cikkének (1) bekezdésében említett elveivel összhangban; |
|
N. |
mivel a partnerek katonai béketámogató műveleteinek támogatását eddig az uniós költségvetésen kívül nyújtották az Afrikai Békekereten (APF) keresztül, amelyet az Európai Fejlesztési Alap (EFA) keretében hoztak létre és finanszíroznak; mivel az Afrikai Békekeret jelenleg az Afrikai Unió (AU) vagy az afrikai regionális szervezetek által irányított műveletekre korlátozódik; |
|
O. |
mivel az Európai Békekeret várhatóan lehetővé teszi az Unió számára, hogy közvetlenül hozzájáruljon a harmadik államok által vezetett béketámogató műveletek finanszírozásához, valamint az érintett nemzetközi szervezetekhez, globális alapon, nem pedig Afrikára vagy az AU-ra korlátozva; |
|
P. |
mivel a javasolt békekeret az Athéné mechanizmus és az Afrikai Békekeret helyébe lép; mivel ki fogja egészíteni a biztonsági és fejlesztési célú kapacitásépítést célzó kezdeményezést az olyan uniós védelmi tevékenységek költségeinek finanszírozásával, mint az AU békefenntartó missziói, a saját katonai KBVP-műveletek közös költségei, valamint a partnerek katonai kapacitásépítési költségei, amelyek az EUSZ 41. cikkének (2) bekezdésével összhangban nem szerepelhetnek az EU költségvetésében; |
|
Q. |
mivel a békekeret keretében végrehajtott műveleteknek meg kell felelniük az Alapjogi Chartában rögzített elveknek és értékeknek, valamint tiszteletben kell tartaniuk a nemzetközi humanitárius jogot és az emberi jogok nemzetközi jogát; mivel az emberek biztonsága, egészsége és védelme, a szabadság, a magánélet, a sérthetetlenség és a méltóság szempontjából etikailag elfogadhatónak nem minősülő műveleteket alaposan értékelni kell és felül kell vizsgálni; |
|
R. |
mivel a közös költségek tényleges aránya továbbra is nagyon alacsony (becslések szerint az összes költség hozzávetőlegesen 5–10 %-a), továbbá a katonai műveletek során a „költségeket ott kell viselni, ahol felmerülnek” elv miatt nemzeti szinten viselt költségek és felelősségek nagy aránya ellentmond a szolidaritás és a tehermegosztás elvének, és még inkább visszatartja a tagállamokat a KBVP-műveletekben való aktív részvételtől; |
|
S. |
mivel az Európai Békekeret javasolt átlagos éves kerete 1 500 000 000 EUR, míg az Athéné mechanizmus és az Afrikai Békekeret együttes kiadásai évi 250 000 000 és 500 000 000 EUR között ingadoznak; mivel a további évi 1 000 000 000 EUR lehetséges célját a javaslat nem határozza meg, illetve nem garantálja megfelelően; |
|
T. |
mivel a tagállamok által a GNI-elosztási kulcs alapján éves hozzájárulások útján finanszírozott, költségvetésen kívüli mechanizmusként az Európai Békekeret várhatóan lehetővé teszi az EU számára, hogy a katonai missziók és műveletek közös költségeinek nagyobb részét (35–45 %-át) finanszírozza, ahogy az az Athéné mechanizmus esetében is történik; mivel az Európai Békekeret várhatóan azt is biztosítja, hogy az uniós finanszírozás állandó jelleggel rendelkezésre álljon, biztosítva a megfelelő programozást a válságokra való felkészültséghez, valamint megkönnyítve a gyors bevetést és javítva a rugalmasságot gyors reagálás esetén; mivel a KBVP-missziók és -műveletek közös finanszírozására szolgáló Athéné mechanizmus ambiciózus bevonása és bővítése a Parlament régóta fennálló kérése; mivel azonban a javasolt tanácsi határozat nem rendelkezik ugyanolyan kötelező erővel, mint az Afrikai Békekeret belső megállapodása, ami azt jelenti, hogy a tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem finanszírozzák az Európai Békekeret tevékenységeit; |
|
U. |
mivel a közös költségek növelése révén a javasolt eszköz növelni fogja a tagállamok közötti szolidaritást és tehermegosztást, és arra ösztönzi a tagállamokat, különösen a pénzügyi vagy működési forrásokkal nem rendelkező tagállamokat, hogy járuljanak hozzá a KBVP-műveletekhez; |
|
V. |
mivel a Tanács 2018. november 19-i következtetéseiben fenntartással támogatta a békekeretre irányuló javaslatot; mivel ugyanakkor dolgozni kell egy olyan ambiciózus javaslat elfogadásán, amely magában foglal valamennyi javasolt elemet, beleértve az Athéné mechanizmust; |
|
W. |
mivel a békekeret alá tartozó valamennyi katonai feladat, például – az EUSZ 43. cikkének (1) bekezdésében felsoroltaknak megfelelően és az emberi jogok teljes körű betartása mellett – a közös leszerelési műveletek, a humanitárius és mentési feladatok, a katonai tanácsadói és segítségnyújtási feladatok, a konfliktusmegelőzési és békefenntartó feladatok, a harcoló erők válságkezelésben kifejtett feladatai – beleértve a béketeremtést és a konfliktus utáni stabilizációt is –, a terrorizmus elleni küzdelem, beleértve a harmadik országok támogatását a területükön a terrorizmus ellen folytatott küzdelemben, a KBVP hatáskörébe tartoznak; mivel az EUSZ 41. cikkének (2) bekezdésében foglalt kivétel csak az e katonai missziókból eredő működési kiadásokra vonatkozik; mivel a KBVP-ből eredő minden egyéb működési kiadást – beleértve az EUSZ 42. cikkében említett bármely egyéb fellépésből eredő kiadásokat is – az uniós költségvetésre kell terhelni; mivel az Európai Békekeret igazgatási kiadásai az uniós költségvetést terhelik; |
|
X. |
mivel az EUSZ 41. cikkének (2) bekezdése értelmében a KKBP hatálya alá tartozó összes működési kiadás az Unió költségvetését terheli, kivéve a katonai vagy védelmi vonatkozású műveletekből eredő kiadásokat; mivel a határozatra irányuló javaslat 2. cikkének a) és d) pontja kimondja, hogy az Európai Békekeretnek „katonai vagy védelmi vonatkozású műveleteket”, valamint „egyéb, katonai vagy védelmi vonatkozású uniós operatív intézkedéseket” kell finanszíroznia; |
|
Y. |
mivel az EUSZ 21. cikke (2) bekezdésének d) pontja értelmében az Unió közös politikákat és tevékenységeket határoz meg és hajt végre, és a nemzetközi kapcsolatok minden területén magas szintű együttműködés kialakításán munkálkodik annak érdekében, hogy elősegítse a fejlődő országok fenntartható gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődését, elsődlegesen a szegénység felszámolása céljából; |
|
Z. |
mivel az EUMSZ 208. cikke (1) bekezdésének második albekezdése kimondja, hogy: „Az Unió fejlesztési együttműködési politikája elsődleges célként a szegénység mérséklésére, idővel pedig annak felszámolására irányul.”; mivel ugyanezen bekezdés értelmében „az Unió azon politikáinak végrehajtásakor, amelyek hatással lehetnek a fejlődő országokra, figyelembe veszi a fejlesztési együttműködés célkitűzéseit”; mivel a második mondat a Szerződés rendelkezése, így – mint „fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia” – az EU számára alapvető kötelezettség; |
|
AA. |
mivel az Unión kívüli katonai és polgári missziókat egymástól külön kell választani annak biztosítása érdekében, hogy a polgári missziókat kizárólag az uniós költségvetésből finanszírozzák; |
|
AB. |
mivel az EU-nak a kirendelt nemzeti szakértőkéhez hasonló jogállást kell biztosítania a KBVP-missziók személyzetének azáltal, hogy biztosítja számukra az uniós személyzeti szabályzat szerinti egységes jogállást és a lehető legjobb védelmet; mivel az ebből a státuszból fakadó juttatást és az összes utazási, ellátási és egészségügyi kiadást igazgatási kiadásként az uniós költségvetésre kell terhelni; |
|
AC. |
mivel az Európai Számvevőszék különjelentést tett közzé az Afrikai Békekereten keresztül finanszírozott Afrikai Béke- és Biztonsági Szervezetről, amelynek javasolják az Európai Békekeretbe történő felvételét és ottani kibővítését; mivel a Számvevőszék úgy ítéli meg, hogy ez a támogatás nem volt megfelelő, és csak korlátozott hatást gyakorolt; mivel a Számvevőszék ajánlásait megfelelően figyelembe kell venni, tekintettel az új békekeret nagyra törő, megnövelt finanszírozására; |
|
AD. |
mivel a javaslatot nem kísérte pénzügyi hatásvizsgálat az igazgatási kiadásokra vonatkozóan; mivel az Európai Békekeret igazgatási kiadásai jelentős hatást gyakorolnak az uniós költségvetésre; mivel a felváltandó eszközökön jelenleg dolgozó személyzeten kívül semmilyen további alkalmazottat nem szabad az Európai Békekeretre alkalmazni vagy arra kirendelni; mivel a jelenlegi különálló eszközök egyetlen igazgatási struktúrában történő összevonásából adódó szinergiáknak meg kell könnyíteniük az Európai Békekeret nagyobb földrajzi hatályának kezelését; mivel további személyzetet csak akkor lehet felvenni, ha az adott misszióra vagy intézkedésre vonatkozó bevételt valamennyi részt vevő tagállamból ténylegesen begyűjtötték; mivel a bevételek időbeli korlátozottsága szükségessé teszi az eszköz által felvett személyzet szerződéseinek, illetve a valamely konkrét misszió vagy intézkedés vonatkozásában az eszközhöz történő kirendelések megfelelő határidőkhöz kötését; mivel egyetlen alkalmazottat sem lehet a békekerethez olyan tagállamból felvenni vagy kirendelni, amely az EUSZ 31. cikkének (1) bekezdése értelmében hivatalos nyilatkozatot tett egy adott misszió vagy intézkedés vonatkozásában; |
|
AE. |
mivel az alelnöknek/főképviselőnek rendszeresen konzultálnia kell a Parlamenttel a KKBP és a KBVP minden fő szempontjáról és alapvető választási lehetőségeiről, valamint azok későbbi alakulásáról; mivel a Parlamenttel konzultációt kell folytatni és kellő időben tájékoztatni kell, hogy a döntéshozatal vagy a határozott intézkedés meghozatala előtt kifejthesse álláspontját, és kérdéseket tehessen fel – többek között a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciáról – az alelnöknek/főképviselőnek és a Tanácsnak; mivel az alelnöknek/főképviselőnek figyelembe kell vennie a Parlament véleményét – beleértve a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciával kapcsolatos véleményét – és be kell azt építenie javaslataiba, felül kell vizsgálnia azokat a határozatokat vagy a határozatok azon részeit, amelyek ellen a Parlament kifogást emelt, vagy vissza kell vonnia ezeket a javaslatokat, annak sérelme nélkül, hogy egy tagállam ilyen esetben előreviheti a kezdeményezést, és javaslatot kell tennie a KBVP-re vonatkozó tanácsi határozatokra abban az esetben, ha erre a Parlament felkéri; mivel a Parlamentnek évente vitát kell folytatnia az alelnökkel/főképviselővel az eszköz által finanszírozott műveletekről; |
|
1. |
a következő ajánlást intézi a Tanácshoz:
|
|
2. |
a következő ajánlásokat fogalmazza meg a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője felé:
|
|
3. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az ajánlást a Tanácsnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének és tájékoztatás céljából az Európai Külügyi Szolgálatnak és a Bizottságnak. |
(1) https://sustainabledevelopment.un.org/
(2) HL L 58., 2015.3.3., 1. o.
(3) HL L 84., 2015.3.28., 39. o.
(4) HL L 77., 2014.3.15., 1. o.
(5) HL L 335., 2017.12.15., 6. o.
(6) HL L 335., 2017.12.15., 6. o.
(7) HL L 58., 2015.3.3., 17. o.
(8) HL L 335., 2008.12.13., 99. o.
(9) HL L 134., 2009.5.29., 1. o.
(10) HL L 210., 2013.8.6., 1. o.
(11) HL C 353., 2016.9.27., 68. o.
(12) HL C 224., 2018.6.27., 18. o.
(13) HL C 369., 2018.10.11., 36. o.
(14) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0514.
II Közlemények
AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
Európai Parlament
2019. március 26., kedd
|
2021.3.26. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 108/150 |
P8_TA(2019)0221
Jørn Dohrmann mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelem
Az Európai Parlament 2019. március 26-i határozata a Jørn Dohrmann mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemről (2018/2277(IMM))
(2021/C 108/15)
Az Európai Parlament,
|
— |
tekintettel a dán büntető törvénykönyv 260. szakaszának 1. bekezdése, 291. szakaszának 1. bekezdése és 293. szakaszának 1. bekezdése, illetve 21. szakasza szerinti büntetőeljárással összefüggésben a Dán Királyságnak az Európai Unió mellett működő állandó képviselete által 2018. november 6-án továbbított és a plenáris ülésen 2018. november 28-án bejelentett, a dán igazságügyi minisztérium által kezdeményezett, Jørn Dohrmann mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemre, |
|
— |
miután eljárási szabályzata 9. cikke (6) bekezdésének megfelelően meghallgatta Jørn Dohrmannt, |
|
— |
tekintettel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 9. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére, |
|
— |
tekintettel az Európai Unió Bírósága által 1964. május 12-én, 1986. július 10-én, 2008. október 15-én és 21-én, 2010. március 19-én, 2011. szeptember 6-án és 2013. január 17-én hozott ítéletekre (1), |
|
— |
tekintettel a Dán Királyság alkotmányának 57. szakaszára, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 5. cikkének (2) bekezdésére, 6. cikkének (1) bekezdésére és 9. cikkére, |
|
— |
tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A8-0178/2019), |
|
A. |
mivel a viborgi államügyész a dán büntető törvénykönyv 260. szakasza 1. bekezdésének 1. pontja, 291. szakaszának 1. bekezdése és 293. szakaszának 1. bekezdése, illetve 21. szakasza szerinti bűncselekményekkel összefüggésben kérelmet nyújtott be Jørn Dohrmann, az Európai Parlament Dániában megválasztott tagja mentelmi jogának felfüggesztésére; mivel az eljárás tárgya különösen állítólagos jogellenes kényszerítéshez, vagyoni károkozáshoz és másik személy tulajdonát képező tárgy önkényes elvételéhez kapcsolódik; |
|
B. |
mivel 2017. április 26-án Jørn Dohrmann a tulajdonát képező vamdrupi kertes házon kívül kitépett egy kamerát egy operatőr kezéből, aki mintegy 195 méteres távolságból filmezte házát abból a célból, hogy a felvételt egy bizonyos dán európai parlamenti képviselőkről szóló dokumentumfilmben használja fel; mivel Jørn Dohrmann azzal fenyegetőzött, hogy összetöri a kamerát; mivel megrongálta a kamerát, többek között annak mikrofonját, képernyőjét és kábelét; mivel eltulajdonított egy memóriakártyás kamerát azzal a szándékkal, hogy azt jogosulatlanul felhasználva betekintsen az arra felvett anyagokba, ami azonban végül nem sikerült, mivel a helyszínre megérkeztek a rendőrök, akik felszólítására átadta előbb a kamerát, majd később a memóriakártyát is, amelyet korábban eltávolított a készülékből; |
|
C. |
mivel az operatőrt először a dán büntető törvénykönyv 264a. szakaszának megsértésével vádolták, mert engedély nélkül készített fényképeket nem nyilvános helyen tartózkodó személyekről; mivel az államügyész a vádak ejtését indítványozta tekintettel arra, hogy nem volt bizonyítható a dán büntető törvénykönyv 264a. szakaszában előírt rendelkezések megsértésének megállapításához szükséges feltétel: a szándékosság; |
|
D. |
mivel a Délkelet-jütlandi Rendőrfőkapitányság rámutatott, hogy az újságírót foglalkoztató vállalat, amely a kamera tulajdonosa is egyben, az üggyel kapcsolatban 14 724,71 dán korona összegű kártérítési igényt nyújtott be, és hogy ha vagyoni károkozás, lopás, önkényes elvétel és más hasonló szabálysértés esetében a vád képviselője pénzbírság kiszabását kéri, és a sértett fél kártérítési követeléssel lép fel, akkor kötelező a bírósági eljárás lefolytatása; |
|
E. |
mivel kezdetben az államügyészség azt javasolta, hogy a Jørn Dohrmann elleni ügyben őrizetbe vétel helyett 20 000 dán koronás pénzbírságot szabjanak ki hivatalos vádemelés nélkül; |
|
F. |
mivel Jørn Dohrmann tagadta az ellene felhozott vádakat; mivel az államügyészség igazgatója szerint ezt követően nem lenne következetes az ügy rendezése a felek peren kívüli megegyezésével, pénzbírság kiszabásával; |
|
G. |
mivel annak érdekében, hogy Jørn Dohrmann ellen büntetőeljárást indítsanak, az illetékes hatóságok kérték a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését; |
|
H. |
mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 9. cikke szerint az Európai Parlament tagjai saját államuk területén a parlamentjük tagjaira vonatkozó mentességeket élvezik; |
|
I. |
mivel a dán alkotmány 57. szakaszának 1. bekezdése előírja, hogy a dán parlament egyetlen képviselőjét sem szabad a beleegyezése nélkül vád alá helyezni vagy bármely módon fogva tartani, kivéve azt az esetet, ha jogsértés elkövetése közben érték tetten; mivel ez a rendelkezés csak hivatalos büntetőjogi vádemeléssel szemben nyújt védelmet, magánvádas eljárással szemben nem; mivel ha egy ügy a büntetőjogi igény érvényesítéséről való lemondás útján, peren kívül rendezhető, akkor a dán parlament hozzájárulását nem kell kikérni; |
|
J. |
mivel a dán parlament képviselői számára biztosított mentelmi jog terjedelme ténylegesen megfelel az európai parlamenti képviselők számára az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. cikkében biztosított mentelmi jog terjedelmének; mivel az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy ahhoz, hogy az európai parlamenti képviselő valamely véleményére vonatkozzon a mentelmi jog, a képviselőnek a feladata ellátása során kell azt kifejtenie, ez pedig magában foglalja azt a követelményt, hogy kapcsolatnak kell fennállnia a kifejtett vélemény és a parlamenti feladatok között; mivel ennek a kapcsolatnak közvetlennek és nyilvánvalónak kell lennie; |
|
K. |
mivel a feltételezett cselekmények nem kapcsolódnak az Európai Parlament tagja által feladatai ellátása során kifejtett véleményhez vagy leadott szavazathoz az Európai Unió mentességeiről és kiváltságairól szóló 7. jegyzőkönyv 8. cikkének értelmében, és ezért nincsenek egyértelmű és közvetlen hatással Jørn Dohrmann európai parlamenti képviselőként végzett feladatainak ellátására; |
|
L. |
mivel nincs olyan bizonyíték, és nem áll fenn olyan ok, amely alapján feltételezni lehetne a parlamenti munka akadályozásának szándékát (fumus persecutionis); |
|
1. |
úgy határoz, hogy felfüggeszti Jørn Dohrmann mentelmi jogát; |
|
2. |
utasítja elnökét, hogy haladéktalanul továbbítsa ezt a határozatot és az illetékes bizottság jelentését a Dán Királyság igazságügyi miniszterének és Jørn Dohrmann-nak. |
(1) A Bíróság 1964. május 12-i ítélete, Wagner kontra Fohrmann és Krier, 101/63, ECLI:EU:C:1964:28,a Bíróság 1986. július 10-i ítélete, Wybot kontra Faure és társai, 149/85, ECLI:EU:C:1986:310, a Törvényszék 2008. október 15-i ítélete, Mote kontra Európai Parlament, T-345/05, ECLI:EU:T:2008:440; a Bíróság 2008. október 21-i ítélete, Marra kontra De Gregorio és Clemente, C-200/07 és C-201/07, ECLI:EU:C:2008:579; a Törvényszék 2010. március 19-i ítélete, Gollnisch kontra Európai Parlament, T-42/06, ECLI:EU:T:2010:102; a Bíróság 2011. szeptember 6-i ítélete, Patriciello, C-163/10, ECLI: EU:C:2011:543; a Törvényszék 2013. január 17-i ítélete, Gollnisch kontra Parlament, T-346/11 és T-347/11, ECLI:EU:T:2013:23.
III Előkészítő jogi aktusok
Európai Parlament
2019. március 26., kedd
|
2021.3.26. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 108/152 |
P8_TA(2019)0222
A fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló képviseleti eljárások ***I
Az Európai Parlament 2019. március 26-i jogalkotási állásfoglalása a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló képviseleti eljárásokról és a 2009/22/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2018)0184 – C8-0149/2018 – 2018/0089(COD))
(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)
(2021/C 108/16)
Az Európai Parlament,
|
— |
tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0184), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0149/2018), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére, |
|
— |
tekintettel az osztrák Szövetségi Tanács és a svéd parlament által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján benyújtott, indokolt véleményekre, amelyek szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével, |
|
— |
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. szeptember 20-i véleményére (1), |
|
— |
tekintettel a Régiók Bizottságának 2018. október 10-i véleményére (2), |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére, |
|
— |
tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére, valamint a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményeire (A8-0447/2018), |
|
1. |
elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot; |
|
2. |
felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja; |
|
3. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek. |
P8_TC1-COD(2018)0089
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 26-án került elfogadásra a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló képviseleti eljárásokról és a 2009/22/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),
tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),
rendes jogalkotási eljárás keretében (3),
mivel:
|
(1) |
Ezen irányelv célja, hogy lehetővé tegye a fogyasztók kollektív érdekeit képviselő feljogosított képviseleti egységek számára, hogy az uniós jog rendelkezéseinek megsértése esetén a jogsértés megszüntetésére irányuló képviseleti eljárásban jogorvoslatért folyamodjanak. A feljogosított képviseleti egységeknek képesnek kell lenniük arra, hogy a jogsértés megszüntetését vagy megtiltását, a jogsértés megtörténtének megállapítását és jogorvoslatot kérjenek, mint például a nemzeti jogszabályok szerint rendelkezésre álló kártérítést, a kifizetett ár visszatérítését, kijavítást, cserét, visszavonást, árcsökkentést illetve a szerződés felbontását. [Mód. 1] |
|
(2) |
A 2009/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) lehetővé tette a feljogosított képviseleti egységek számára, hogy olyan képviseleti eljárásokat indítsanak, amelyek elsősorban a fogyasztók kollektív érdekeit sértő uniós jogsértések leállítására és megtiltására irányulnak. Az irányelv azonban nem foglalkozott kellő mértékben a fogyasztóvédelmi jog érvényesítésével kapcsolatos kihívásokkal. A jogellenes gyakorlatok elrettentő hatásának növelése a helyes és felelős üzleti gyakorlatok ösztönzése és a fogyasztói károk csökkentése érdekében meg kell erősíteni a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmét szolgáló mechanizmust. Tekintettel a nagyszámú változásra, az egyértelműség érdekében helyénvaló a 2009/22/EK irányelv felváltása. Nagy szükség van az EUMSZ 114. cikkén alapuló uniós beavatkozásra annak érdekében, hogy biztosítani lehessen mind az igazságszolgáltatáshoz való jogot, mind pedig az igazságszolgáltatás megfelelőségét, mivel ez csökkenteni fogja az egyéni eljárásokkal járó költségeket és terhet. [Mód. 2] |
|
(3) |
A képviseleti eljárásnak hatékony és eredményes módon kell biztosítania a fogyasztók valamennyi fogyasztó kollektív érdekeinek védelmét mind a belső, mind pedig a határokon átnyúló jogsértésekkel szemben . Lehetővé kell tennie a feljogosított képviseleti egységek számára, hogy fellépjenek az uniós jog vonatkozó rendelkezéseinek való megfelelés biztosítása, valamint a fogyasztókkal szemben egyéni eljárások során jelentkező akadályok – mint például a jogaikkal és a rendelkezésre álló eljárási mechanizmusokkal kapcsolatos bizonytalanság, a sikertelen követelésekkel kapcsolatos korábbi tapasztalatok, a túl hosszadalmas eljárások, a cselekvéstől való pszichológiai vonakodás, valamint az egyéni eljárások várható költségeinek és hasznainak negatív egyensúlya – leküzdése érdekében , növelve ezzel a jogbiztonságot mind a felperesek, mind az alperesek, mind pedig a jogrend számára . [Mód. 3] |
|
(4) |
Fontos biztosítani az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés és a visszaélésszerű pereskedés – ami indokolatlanul akadályozhatja a vállalkozások azon képességét, hogy az egységes piacon működjenek – elleni eljárási biztosítékok közötti szükséges egyensúlyt. A képviseleti eljárásokkal való visszaélések megelőzése érdekében el kell kerülni az olyan elemeket, mint például a büntető kártérítés, valamint a sérelmet szenvedett fogyasztók nevében történő eljárás indítására vonatkozó korlátozások hiánya, továbbá a különböző eljárási részletekre – például a feljogosított képviseleti szervezetek kijelölésére, pénzeszközeinek eredetére és a képviseleti tevékenység támogatásához szükséges információk jellegére – vonatkozóan egyértelmű szabályokat kell megállapítani. Az eljárás költségeit a pervesztes fél viseli. Ez az irányelv A bíróság vagy az eljáró hivatal azonban nem érinti az eljárási kötelezheti a pervesztes felet a költségek elosztására vonatkozó nemzeti szabályokat. megfizetésére, amennyiben azok indokolatlanul merültek fel, vagy a követeléshez képest aránytalanok voltak . [Mód. 4] |
|
(5) |
A fogyasztók kollektív érdekeit érintő jogsértések gyakran határon átnyúló következményekkel járnak. Az Unió-szerte rendelkezésre álló, hatásosabb és hatékonyabb képviseleti eljárásoknak fokozniuk kell a fogyasztók belső piacba vetett bizalmát, és növelniük kell a fogyasztók mozgásterét jogaik gyakorlására. |
|
(6) |
Ennek az irányelvnek számos területet kell lefednie, mint az adatvédelem, a pénzügyi szolgáltatások, az utazás és a turizmus, az energia, a távközlés, és a környezetvédelem és az egészség . Ki kell terjednie az uniós jog azon rendelkezéseinek megsértésére, amelyek védik a fogyasztók kollektív érdekeit, függetlenül attól, hogy fogyasztóként vagy utazóként, felhasználóként, vásárlóként, lakossági befektetőként, lakossági ügyfelekként vagy más módon említik őket a vonatkozó uniós jogban , valamint az általános adatvédelmi rendelet értelmében vett érintettek kollektív érdekeire . Az uniós jog – amelynek formája és terjedelme gyorsan fejlődik – megsértésére adott megfelelő válasz biztosítása érdekében minden olyan alkalommal, amikor a fogyasztók kollektív érdekeinek védelme szempontjából releváns új uniós jogi aktust fogadnak el, meg kell fontolni, hogy módosítani kell-e a jelen irányelv mellékletét annak érdekében, hogy annak hatálya kiterjedjen az új jogi aktusra. [Mód. 5] |
|
(6a) |
Ez az irányelv az I. mellékletben felsorolt uniós jogi aktusok rendelkezései szerinti, a fogyasztókra széles körű hatást gyakorló jogsértések miatt indított képviseleti eljárásokra alkalmazandó. Két fogyasztó érintettsége esetén már széles körű hatásról beszélhetünk. [Mód. 6] |
|
(7) |
A Bizottság jogalkotási javaslatokat fogadott el egy, a visszautasított beszállás és légijáratok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról szóló 261/2004/EK rendeletet és a légiutazók baleset esetén fennálló felelősségéről szóló 2027/97/EK rendeletet módosító európai parlamenti és tanácsi rendeletre és a vasúti utazók jogaira és kötelezettségeire vonatkozó európai parlamenti és tanácsi rendeletre. Ezért helyénvaló előírni, hogy ezen irányelv hatálybalépését követő egy év elteltével a Bizottság vizsgálja meg, hogy a légi és a vasúti utasok jogaira vonatkozó uniós szabályok megfelelő szintű védelmet biztosítanak-e a fogyasztók számára az ebben az irányelvben előírtakhoz képest, és az irányelv hatályával kapcsolatban minden szükséges következtetést vonjon le. |
|
(8) |
A 2009/22/EK irányelvre építve ennek az irányelvnek ki kell terjednie mind a belföldi, mind a határon átnyúló jogsértésekre, különösen akkor, ha a jogsértés által érintett fogyasztók a jogsértő kereskedő letelepedési helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban vagy tagállamokban élnek. Ki kell terjednie továbbá az olyan jogsértésekre is, amelyek a képviseleti eljárás elindítása vagy lezárása előtt befejeződtek, mivel továbbra is szükség lehet a gyakorlat ismétlésének megelőzésére, annak megállapítására, hogy egy adott gyakorlat jogsértésnek minősül, és a fogyasztói jogorvoslat megkönnyítésére. |
|
(9) |
Ez az irányelv nem határozhat meg a joghatóságra, a határozatok elismerésére és végrehajtására, illetve az alkalmazandó jogra vonatkozó nemzetközi magánjogi szabályokat. A meglévő uniós jogi eszközök kiterjednek az ezen irányelvben meghatározott képviseleti eljárásokra , megakadályozva a legkedvezőbb igazságszolgáltatási fórum kiválasztásának terjedését . [Mód. 7] |
|
(9a) |
Ez az irányelv nem érinti a nemzetközi magánjog határokon átnyúló esetekben való alkalmazására vonatkozó uniós szabályokat. Az ezen irányelvben meghatározott képviseleti keresetekre a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12-i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (átdolgozás, Brüsszel I.), a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 2008. június 17-i 593/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (Róma I.) és a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról szóló, 2007. július 11-i 864/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (Róma II.) alkalmazandó. [Mód. 8] |
|
(10) |
Mivel csak a feljogosított képviseleti egységek indíthatnak képviseleti eljárásokat annak biztosítása érdekében, hogy a fogyasztók kollektív érdekei megfelelően képviselve legyenek, meg kell felelniük az ezen irányelvben megállapított feltételeknek. Különösen a tagállamok jogának megfelelően kell őket létrehozni, amely előírhat amelynek követelményeket például a tagok száma és az állandóság foka tekintetében, illetve kell előírnia például a szervezeti felépítésükre felépítésük fontos jellemzőire – mint amilyenek az alapító okirat, az irányítási struktúra, a célkitűzések és a munkamódszerek – vonatkozó átláthatósági követelményeket illetően állapíthat meg. Emellett a feljogosított egységeknek nem lehet haszonszerzési célja, és jogos érdekük kell hogy fűződjön a vonatkozó uniós jognak való megfelelés biztosításához. E követelményeket egyaránt alkalmazni kell az előzetesen kijelölt és az ad hoc feljogosított egységekre, amelyeket egy-egy konkrét kereset céljából hoztak létre. A feljogosított képviseleti egységeknek továbbá – egyebek mellett pénzügyi szempontból is – függetlennek kell lenniük a piaci szereplőktől. A feljogosított képviseleti egységeknek eljárásokat kell kidolgozniuk az összeférhetetlenségek megakadályozására. A tagállamok nem vezethetnek be az ezen irányelvben megállapított kritériumoknál szigorúbb feltételeket . [Mód. 9] |
|
(11) |
A független állami szerveknek és a fogyasztói szervezeteknek aktív szerepet kell játszaniuk az uniós jog vonatkozó rendelkezéseinek való megfelelés biztosításában, és megfelelő helyzetben kell lenniük ahhoz, hogy feljogosított egységként lépjenek fel. Mivel ezek a szervezetek hozzáférnek a kereskedők fogyasztókkal szembeni gyakorlatára vonatkozó különböző információforrásokhoz és tevékenységük tekintetében eltérő prioritásokkal rendelkeznek, a tagállamok szabadon kell, hogy dönthessenek arról, hogy az egyes feljogosított egységek milyen típusú intézkedéseket kérhetnek a képviseleti eljárások során. |
|
(12) |
Mivel mind a bírósági, mind a közigazgatási eljárás hatásosan és hatékonyan szolgálhatja a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmét, a tagállamok mérlegelési jogkörébe tartozik eldönteni, hogy a képviseleti eljárás bírósági vagy közigazgatási eljárás, mindkettő formáját öltse, a vonatkozó jogterülettől vagy az érintett gazdasági ágazattól függően. Ez nem érinti az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikke szerinti hatékony jogorvoslathoz való jogot, amelynek értelmében a tagállamok biztosítják, hogy a fogyasztók és a vállalkozások a bíróság előtt hatékony jogorvoslathoz jussanak az ezen irányelvet végrehajtó nemzeti rendelkezések alapján hozott közigazgatási határozatok ellen. Ez magában foglalja annak lehetőségét, hogy a felek kérelmére a nemzeti joggal összhangban határozat szülessen a vitatott határozat végrehajtásának felfüggesztéséről. |
|
(13) |
A képviseleti eljárások eljárási hatékonyságának növelése érdekében a feljogosított egységeknek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy egyetlen képviseleti eljáráson belül vagy külön képviseleti eljárásokban különböző intézkedéseket kérjenek. Ezen intézkedéseknek magukban kell foglalniuk a folyamatban lévő gyakorlat megszüntetésére irányuló ideiglenes intézkedéseket vagy a gyakorlat tilalmát abban az esetben, ha a gyakorlatot még nem hajtották végre, de fennáll annak kockázata, hogy az súlyos vagy visszafordíthatatlan kárt okozna a fogyasztóknak; olyan intézkedéseket, amelyek megállapítják, hogy egy adott gyakorlat jogsértésnek minősül és szükség esetén leállítják vagy megtiltják a gyakorlat folytatását a jövőre nézve, valamint a jogsértés tartós hatásait megszüntető intézkedéseket, beleértve a jogorvoslatot is. Ha egyetlen eljáráson belül kérik, a feljogosított egységeknek jogosultnak kell lenniük arra, hogy az eljárás indításakor minden vonatkozó intézkedést kérhessenek, vagy először a vonatkozó jogsértés megszüntetésére irányuló határozatot, ezt követően pedig a megfelelő jogorvoslatra irányuló határozatot kérjék. |
|
(14) |
A tiltó határozatok célja a fogyasztók kollektív érdekeinek védelme, függetlenül az egyéni fogyasztók által elszenvedett tényleges veszteségtől vagy kártól. A tiltó határozatok konkrét cselekményeket írhatnak elő a kereskedők számára, például hogy nyújtsanak a fogyasztók számára olyan tájékoztatást, amely korábban jogsértő módon elmaradt. A valamely gyakorlatot jogsértésnek nyilvánító határozatok nem függhetnek attól, hogy a gyakorlatot szándékosan vagy gondatlanságból folytatták. |
|
(15) |
Az ezen irányelv szerinti képviseleti eljárást kezdeményező feljogosított egységnek az eljárásban részt vevő félnek kell lennie. A jogsértés által érintett fogyasztók számára megfelelő tájékoztatást lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a képviseleti eljárás megfelelő eredményeiből részesüljenek kimeneteléről és arról, hogy az számukra mennyiben lehet hasznos . Az ezen irányelv alapján kibocsátott tiltó határozatok nem érintik a hatályuk alá tartozó gyakorlat által megkárosított fogyasztók által indított egyéni eljárásokat. [Mód. 10] |
|
(16) |
A feljogosított képviseleti egységek számára lehetővé kell tenni, hogy a jogsértés tartós hatásainak megszüntetésére irányuló intézkedésekért folyamodjanak. Ezen intézkedéseknek – adott esetben és a nemzeti jogszabályok biztosította lehetőségeken belül – olyan jogorvoslati határozat formáját kell ölteniük, amely kötelezi a kereskedőt többek között kártérítésre, javításra, cserére, visszavonásra, árcsökkentésre, a szerződés megszüntetésére vagy a kifizetett ár visszatérítésére. [Mód. 11] |
|
(17) |
A tömeges károkozással járó helyzetben kárt szenvedett fogyasztóknak megítélt kártérítés nem haladhatja meg a kereskedő által az alkalmazandó nemzeti vagy uniós jognak megfelelően a tényleges kár fedezésére fizetendő összeget. Különösen kerülendő a büntető kártérítés, amelynek következtében a felperes az elszenvedett kár mértékét meghaladó kártérítésben részesül. |
|
(18) |
A tagállamok előírhatják, tagállamoknak elő kell írniuk, hogy a feljogosított képviseleti egységek nyújtsanak elegendő információt a jogorvoslatra irányuló képviseleti eljárás alátámasztására, beleértve a jogsértés által érintett fogyasztói csoport körülírását, valamint a képviseleti eljárásban megoldandó ténybeli és jogi kérdéseket. A feljogosított egység számára nem lehet előírni az eljárás kezdeményezéséhez, hogy egyedileg azonosítsa a valamely jogsértés által érintett összes fogyasztót. A bíróság vagy a közigazgatási hatóság jogorvoslatra irányuló képviseleti eljárások esetén az eljárás lehető legkorábbi szakaszában ellenőrzi, hogy az ügyben a jogsértés és az érintett fogyasztók által elszenvedett kár jellegére tekintettel lehet-e képviseleti eljárást indítani. A kifogásoknak bizonyíthatóknak és egyformának, a kereseteknek pedig a kívánt jogorvoslat tekintetében egységeseknek kell lenniük. A minősített szervezetek harmadik fél általi finanszírozásának átláthatónak kell lennie, illetve összeférhetetlenség nem állhat fenn. A tagállamoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy a bíróság vagy közigazgatási hatóság hatáskörrel rendelkezzen a nyilvánvalóan megalapozatlan ügyek elutasítására a per lehető legkorábbi szakaszában. [Mód. 12] |
|
(19) |
A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy eldöntsék, hogy a jogorvoslati határozat helyett a jogorvoslatra irányuló képviseleti eljárást folytató bíróság vagy a közigazgatási hatóság kivételesen a kereskedő a jogsértés károsultjai felé fennálló felelősségét megállapító határozatot hozzon, amelyre az egyéni fogyasztók későbbi jogorvoslatra irányuló eljárásokban közvetlenül hivatkozhatnak. Ezt a lehetőséget olyan kellően indokolt esetekre kell fenntartani, amikor a képviseleti eljárás által érintett egyes fogyasztóknak járó egyéni jogorvoslatok számszerűsítése összetett, és nem lenne hatékony a képviseleti eljárás keretében történő végrehajtás. Megállapító határozatokat nem szabad nem összetett helyzetekben hozni, különösen akkor, ha az érintett fogyasztók azonosíthatók, és ha a fogyasztók egy meghatározott időszakban vagy egy vásárlás során szenvedtek hasonló kárt. Hasonlóképpen nem szabad megállapító határozatokat hozni, ha az egyes fogyasztók által elszenvedett veszteségek összege olyan kicsi, hogy az egyéni fogyasztók várhatóan nem fognak egyéni jogorvoslatért folyamodni. A bíróságnak vagy a nemzeti hatóságnak megfelelő módon indokolnia kell, ha egy adott ügyben jogorvoslati határozat helyett megállapító határozatot hoz. [Mód. 13] |
|
(20) |
Amennyiben az ugyanazon gyakorlat által érintett fogyasztók azonosíthatók, és egy meghatározott időszakban vagy vásárlás során hasonló kárt szenvedtek, például hosszú távú fogyasztói szerződések esetében, a bíróság vagy közigazgatási hatóság a képviseleti eljárásban egyértelműen meghatározhatja a jogsértés által érintett fogyasztói csoportot. A bíróság vagy közigazgatási hatóság különösen arra kérheti a jogsértő kereskedőt, hogy szolgáltasson releváns információkat, például az érintett fogyasztók kilétét és a gyakorlat időtartamát. Célszerűségi és hatékonysági okokból ezekben az esetekben a tagállamok nemzeti jogszabályaikkal összhangban fontolóra vehetik, hogy a fogyasztók közvetlenül hivatkozhassanak egy jogorvoslati határozatra annak kibocsátása után anélkül, hogy a jogorvoslati határozat meghozatala előtt egyéni meghatalmazást kellene adniuk. [Mód. 14] |
|
(21) |
Kis értékű ügyekben a legtöbb fogyasztó valószínűleg nem tesz lépéseket jogai érvényesítése érdekében, mivel az erőfeszítések felülmúlnák az egyéni előnyöket. Ha azonban ugyanaz a gyakorlat több fogyasztót érint, az összesített veszteség jelentős lehet. Ilyen esetekben a bíróság vagy a hatóság úgy ítélheti meg, hogy aránytalan a pénzeszközök az érintett fogyasztókhoz történő visszajuttatása, például azért, mert túl nehézkes vagy kivitelezhetetlen. Ezért a képviseleti eljárásokban jogorvoslatként szerzett pénzeszközök jobban szolgálnák a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmét, és azokat megfelelő közérdekű célra, például egy fogyasztói jogsegélyalapra, tudatosságnövelő kampányokra vagy a fogyasztói mozgásokra kellene fordítani. [Mód. 15] |
|
(22) |
Jogsértés tartós hatásainak megszüntetését célzó intézkedéseket csak jogerős határozat alapján lehet kérni, amely a fogyasztók kollektív érdekeit sértő, ezen irányelv hatálya alá tartozó uniós jog megsértését állapítja meg, beleértve a képviseleti eljárás keretében kibocsátott jogerős tiltó végzést is. Különösen a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről és a 2006/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2394 európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) által szabályozott végrehajtási tevékenységekkel összefüggésben a jogsértés tartós hatásait kiküszöbölő intézkedéseket lehet kérni bíróság vagy közigazgatási hatóság jogerős határozata alapján. |
|
(23) |
Ez az irányelv eljárási mechanizmust állapít meg, amely nem érinti a fogyasztók szerződéses és szerződésen kívüli jogorvoslatokra vonatkozó anyagi jogait – mint például a kártérítés, a szerződés felmondása, a visszatérítés, a csere, a visszavonás, a javítás vagy az árcsökkenés – meghatározó szabályokat abban az esetben, ha érdekeik sérültek a jogsértés miatt. Ezen irányelv alapján jogorvoslatra irányuló képviseleti eljárás csak akkor indítható, ha az uniós vagy nemzeti jog ilyen anyagi jogokról rendelkezik. [Mód. 16] |
|
(24) |
Ez az irányelv a minimális harmonizációt tűzi ki célul, és nem váltja fel a meglévő nemzeti kollektív jogorvoslati mechanizmusokat. A tagállamok mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy a jogi hagyományaikat figyelembe véve a meglévő vagy jövőbeni kollektív jogorvoslati mechanizmus részeként vagy e mechanizmusok alternatívájaként tervezik-e az ezen irányelvben meghatározott képviseleti eljárást, amennyiben a nemzeti mechanizmus megfelel az ezen irányelvben meghatározott szabályoknak. Ez nem akadályozza meg a tagállamokat abban, hogy fenntartsák meglévő jogi keretüket, és nem kötelezi a tagállamokat annak módosítására sem. A tagállamoknak lehetőségük lesz arra, hogy az irányelvben meghatározott szabályokat saját kollektív jogorvoslati rendszerükbe átültessék, vagy külön eljárás keretében hajtsák végre. [Mód. 17] |
|
(25) |
A feljogosított képviseleti egységeknek teljes mértékben átláthatóknak kell lenniük általában tevékenységük finanszírozásának forrásával, valamint a konkrét jogorvoslatot célzó képviseleti eljárást támogató pénzeszközökkel kapcsolatban, hogy a bíróságok vagy közigazgatási hatóságok eldönthessék, hogy fennállhat-e összeférhetetlenség a harmadik fél és a feljogosított egység között, továbbá a visszaélésszerű pereskedés kockázatának elkerülése és annak értékelhetősége érdekében, hogy a finanszírozó harmadik fél feljogosított egység elegendő forrással rendelkezik-e a feljogosított egységgel szemben fennálló pénzügyi kötelezettségvállalásai teljesítéséhez ahhoz, hogy az érintett fogyasztók érdekeit képviselje, és hogy pervesztés esetén fedezze a perköltségeket . A feljogosított egység által az eljárás lehető legkorábbi szakaszában a képviseleti eljárás elárás felügyeletét ellátó bíróságnak vagy közigazgatási hatóság rendelkezésére bocsátott információknak lehetővé kell tennie annak értékelését, hogy valamely a harmadik fél befolyásolhatja-e a feljogosított egység általános és a képviseleti eljárásban hozott döntéseit, beleértve a perbeli egyezséget is, és hogy nyújt-e finanszírozást jogorvoslatra irányuló képviseleti eljáráshoz olyan alperessel szemben, aki a finanszírozó versenytársa vagy eltartója. Amennyiben a fenti körülmények bármelyike megerősítést nyer, a bíróságnak vagy közigazgatási hatóságnak felhatalmazással kell rendelkeznie, hogy a feljogosított egységet az érintett finanszírozás elutasítására kötelezze, és szükség esetén az adott ügyben megtagadja a feljogosított egység eljárási jogképességének elismerését. A tagállamoknak meg kell akadályozniuk, hogy ügyvédi irodák feljogosított képviseleti szerveket hozzanak létre. Az intézkedések adományok – köztük a vállalati társadalmi felelősségvállalásra irányuló kezdeményezések keretében nyújtott kereskedői adományok – révén történő közvetett finanszírozása harmadik felek által nyújtott finanszírozásnak minősül, feltéve, hogy eleget tesz a 4. és 7. cikkben felsorolt, az átláthatóságra, a függetlenségre és az összeférhetetlenségre vonatkozó követelményeknek. [Mód. 18] |
|
(26) |
A károsult fogyasztók jogorvoslatára irányuló kollektív peren kívüli egyezségeket – így a közvetítést – egyaránt ösztönözni kell a képviseleti eljárás megindítása előtt és annak bármely szakaszában. [Mód. 19] |
|
(27) |
A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy egy feljogosított egység és egy kereskedő, aki az állítólagosan jogellenes gyakorlat által érintett fogyasztók számára a jogorvoslat ügyében egyezséget ért el, közösen kérhesse a bíróságot vagy közigazgatási hatóságot, hogy hagyja jóvá az egyezséget. Ilyen kérelmet a bíróságnak vagy közigazgatási hatóságnak csak abban az esetben kell befogadnia, ha ugyanazon gyakorlattal kapcsolatban nincs más folyamatban lévő képviseleti eljárás. Az ilyen kollektív egyezséget jóváhagyó illetékes bíróságnak vagy közigazgatási hatóságnak figyelembe kell vennie valamennyi érintett fél érdekeit és jogait, beleértve az egyéni fogyasztókat is. Az érintett fogyasztók számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az egyezséget magukra nézve kötelezőnek ismerjék el vagy elutasítsák. egyezség végleges és kötelező érvényű az érintettek számára . [Mód. 20] |
|
(28) |
A bíróságnak és a közigazgatási hatóságnak hatáskörrel kell rendelkeznie arra, hogy felkérjék a jogsértő kereskedőt és a képviseleti eljárást indító feljogosított egységet arra, hogy tárgyaljanak az érintett fogyasztók számára biztosítandó jogorvoslatról. Annak eldöntéséhez, hogy felkérik-e a feleket a jogvita peren kívüli rendezésére, figyelembe kell venni az eljárás tárgyát képező jogsértés típusát, az érintett fogyasztók jellemzőit, a lehetséges jogorvoslati lehetőségeket, a felek megegyezésre való hajlandóságát és az eljárás sürgősségét. |
|
(29) |
Annak érdekében, hogy az egyéni fogyasztók könnyebben folyamodhassanak jogorvoslatért a kereskedő a jogsértés által érintett fogyasztók felé fennálló felelősségét megállapító jogerős határozat alapján, a határozatot kibocsátó bíróság vagy közigazgatási hatóság felhatalmazást kap arra, hogy a feljogosított és a kereskedőt felhívja kollektív egyezséget elérésére. [Mód. 21] |
|
(30) |
A képviseleti eljárás keretében vagy jogerős határozat alapján elért bármely peren kívüli egyezséget az illetékes bíróságnak vagy a közigazgatási hatóságnak jóvá kell hagynia annak érdekében, hogy biztosítsa annak jogszerűségét és méltányosságát, figyelembe véve valamennyi érintett fél érdekeit és jogait. Az érintett fogyasztók számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az ilyen egyezséget magukra nézve kötelezőnek ismerjék el vagy elutasítsák. egyezség kötelező érvényű az összes érintett számára , és az nem érintheti a fogyasztók uniós vagy nemzeti jog szerinti bármely esetleges további jogorvoslati jogát . [Mód. 22] |
|
(31) |
Annak biztosítása, hogy a fogyasztók tájékoztatást kapjanak egy képviseleti keresetről, elengedhetetlen a siker szempontjából. A fogyasztókat tájékoztatni kell a folyamatban lévő képviseleti eljárásról, arról a tényről, hogy a kereskedő gyakorlata jogsértésnek minősül, a jogsértés megállapítását követően őket megillető jogokról, valamint az érintett fogyasztók által megteendő bármely további lépésről, különösen a jogorvoslat tekintetében. A jogsértésre vonatkozó tájékoztatás terjesztéséből adódó hírnévvel kapcsolatos kockázatok szintén fontosak a fogyasztói jogokat sértő kereskedők elrettentéséhez. |
|
(32) |
A hatásosság érdekében a tájékoztatásnak megfelelőnek és az ügy körülményeivel arányosnak kell lennie. A jogsértő kereskedőnek tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a bíróság vagy közigazgatási hatóság megkövetelje a pervesztes féltől, hogy megfelelően tájékoztasson tájékoztatnia kell valamennyi érintett fogyasztót a képviseleti eljárás keretében hozott jogerős tiltó és jogorvoslati határozatról, valamint hogy tájékoztassa mindkét felet a bíróság vagy közigazgatási hatóság által jóváhagyott egyezségről. Erre vonatkozó tájékoztatást lehet például közzétenni a kereskedő honlapon honlapján, a közösségi médiában, az online piacokon vagy a népszerű újságokban, ideértve azokat is, amelyeket kizárólag elektronikus kommunikációs eszközökkel terjesztenek. Amennyiben lehetséges, a fogyasztókat elektronikus vagy nyomtatott levélben egyenként tájékoztatni kell. Ezt a tájékoztatást kérésre számukra hozzáférhető formában meg kell adni a fogyatékossággal élő személyeknek. A fogyasztók tájékoztatásának költségeit a pervesztes fél viseli. [Mód. 23] |
|
(32a) |
A tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy díjmentesen vezessék be a képviseleti eljárások nemzeti nyilvántartását, amely tovább erősítheti az átláthatósági kötelezettségeket. [Mód. 24] |
|
(33) |
A jogbiztonság fokozása, az uniós jog alkalmazása során a következetlenség elkerülése, valamint a képviseleti eljárások általában vett és eljárási hatékonyságának, továbbá a jogorvoslatot követő lehetséges intézkedések hatékonyságának növelése érdekében közigazgatási hatóság vagy bíróság jogerős határozatában – beleértve az ezen irányelv szerinti tiltó határozatot is – megállapított jogsértés illetve annak hiánya alapján hozott döntés a képviseleti eljárásban részt vevő összes félre nézve kötelező. A jogerős határozat nem érintheti az érintett fogyasztók uniós vagy nemzeti jog szerinti bármely esetleges további jogorvoslati jogát. Az egyezség keretében elért jogorvoslat szintén kötelező az ugyanazt a gyakorlatot , kereskedőt és fogyasztót érintő esetekre . foglaltakat későbbi, ugyanazon kereskedő által elkövetett ugyanazon jogsértéssel kapcsolatban folyó jogi eljárásokban nem lehet vitatni a jogsértés jellege, és anyagi, személyes, időbeli és területi hatálya tekintetében. Abban az esetben, ha a jogsértés tartós hatásait megszüntető intézkedésekre – beleértve a jogorvoslatot is – irányuló eljárást nem a jogsértést vagy annak elmaradását megállapító jogerős határozatot kibocsátási helye szerinti tagállamban indítják, a határozatot a kapcsolódó ügyekben határozatnak a jogsértés vagy annak elmaradásának megállapítása tekintetében megdönthető vélelemnek kell minősülnie bizonyítéknak kell tekinteni . A tagállamok gondoskodnak arról, hogy egy tagállamban egy jogsértés meglétéről vagy meg nem létéről hozott jogerős határozatot egy másik tagállam nemzeti bíróságához ugyanazon kereskedő ellen ugyanazon jogsértés miatt benyújtott jogorvoslati kérelem esetén elfogadott vélelemnek tekintsék. [Mód. 25] |
|
(34) |
A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az egyéni jogorvoslati eljárásokat képviseleti eljárásban hozott jogerős határozatra lehessen alapozni. Az ilyen eljárásoknak megfelelően gyors és egyszerűsített eljárások révén kell elérhetőnek lennie. |
|
(35) |
Az elévülési időre vonatkozó nemzeti szabályok nem akadályozhatják az olyan jogorvoslatra irányuló eljárásokat, amelyek a jogsértést megállapító jogerős tiltó határozaton vagy a kereskedő ezen irányelv alapján a károsult fogyasztókkal szembeni felelősségét megállapító jogerős tiltó határozaton alapulnak. A képviseleti eljárás megindítása az abban érintett fogyasztókat érintő jogorvoslat iránti eljárások felfüggesztését vagy megszakítását eredményezi. [Mód. 26] |
|
(36) |
A tiltó határozatok kibocsátására irányuló képviseleti eljárásokat sürgősséggel kell kezelni. Az ideiglenes hatályú tiltó határozatokról minden esetben gyorsított eljárásban kell dönteni a jogsértés által okozott kár vagy további kár megelőzése érdekében. |
|
(37) |
A bizonyítékok fontos szerepet játszanak annak eldöntésében, hogy egy adott gyakorlat a jog megsértésének minősül-e, fennáll-e az ismétlődés kockázata, kik a jogsértés által érintett fogyasztók, továbbá a jogorvoslat tárgyában és a képviseleti eljárás által érintett fogyasztók folyamatban lévő eljárásokról és azok végső eredményeiről való tájékoztatásáról való döntésben. A vállalkozások és a fogyasztók közötti kapcsolatokat azonban információs aszimmetria jellemzi, és elképzelhető, hogy a szükséges információkkal kizárólag a kereskedő rendelkezik, így azok a feljogosított egység számára hozzáférhetetlenné válnak. A feljogosított egységek számára ezért biztosítani kell azt a jogot, hogy az illetékes bíróságtól vagy közigazgatási hatóságtól kérjék a kereskedő kötelezését az eljáráshoz kapcsolódó, illetve a érintett fogyasztók képviseleti eljárásról való megfelelő tájékoztatásához szükséges bizonyítékok rendelkezésre bocsátására, anélkül, hogy konkrétan meg kellene nevezniük az egyes bizonyítékokat. Az ilyen nyilvánosságra hozatal szükségességét, hatályát és arányosságát a képviseleti eljárást felügyelő bíróságnak vagy közigazgatási hatóságnak gondosan meg kell vizsgálnia, tekintettel a harmadik felek jogos érdekeinek védelmére, valamint az alkalmazandó uniós és nemzeti titoktartási szabályokra. |
|
(38) |
A képviseleti eljárások hatékonyságának biztosítása érdekében a jogsértő kereskedőket hatékony, visszatartó erejű és arányos szankciókkal kell sújtani a képviseleti eljárásban hozott jogerős határozatban foglaltak megsértése esetén. |
|
(39) |
Tekintettel arra, hogy a fogyasztók kollektív érdekeinek védelme miatt a képviseleti eljárások közérdekűek, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a feljogosított képviseleti egységek az eljárási költségek ne akadályozzák meg az ezen irányelv szerinti képviseleti eljárások indításában. Azonban a nemzeti jog szerinti idevonatkozó feltételekre is figyelemmel ez nem sértheti azt az elvet, hogy a képviseleti eljárás vesztes fele megtéríti a nyertes fél által viselt perköltségeket („a vesztes fizet” elv). A bíróság vagy a közigazgatási hatóság azonban nem ítéli meg a költségeket a nyertes fél részére, amennyiben azok szükségtelenül merültek fel, vagy a követeléshez képest aránytalanok voltak. [Mód. 27] |
|
(39a) |
A tagállamok biztosítják, hogy elkerülhetők legyenek a sikerdíjak, valamint hogy az ügyvédek díjazása és ennek kiszámítási módja ne ösztönözze a fogyasztók vagy bármely érdekelt fél érdekei szempontjából felesleges perindítást, amely megakadályozhatja, hogy a fogyasztók teljes körűen éljenek a képviseleti eljárások nyújtotta előnyökkel. A sikerdíjakat engedélyező tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az ilyen díjak ellenére a fogyasztók teljes körű kártérítésben részesülhessenek. [Mód. 28] |
|
(40) |
A különböző tagállamok feljogosított képviseleti egységei közötti együttműködés és információcsere , valamint a bevált gyakorlatok és tapasztalatok kicserélése hasznosnak bizonyult a határon átnyúló jogsértések kezelésében. Szükség van a kapacitásépítő és együttműködési intézkedések folytatására és kiterjesztésére nagyszámú feljogosított képviseleti egységre az egész Unióban a határokon átnyúló vonatkozású képviseleti keresetek fokozottabb alkalmazása érdekében. [Mód. 29] |
|
(41) |
A határokon átnyúló vonatkozású jogsértések hatékony kezelése érdekében biztosítani kell, hogy az egyik tagállamban előzetesen kijelölt feljogosított egységek kölcsönös elismerése révén eljárási jogképességgel rendelkezzenek képviseleti eljárás indítására egy másik tagállamban. Ezen túlmenően a különböző tagállamokból származó feljogosítot egységeknek jogosultnak kell lennie arra, hogy egyetlen képviseleti eljárásban, egyetlen fórum előtt együtt lépjenek fel, az illetékes joghatóságra vonatkozó szabályok szerint. Hatékonysági és hatásossági okokból egy feljogosított egységnek képesnek kell lennie arra, hogy képviseleti eljárásokat indítson a különböző tagállamokból származó fogyasztókat képviselő más feljogosított egységek nevében. |
|
(41a) |
Annak érdekében, hogy feltárja a határokon átnyúló képviseleti eljárások uniós szintű mechanizmusának lehetséges bevezetését, a Bizottságnak értékelnie kell a kollektív jogorvoslattal foglalkozó európai ombudsman hivatala létrehozásának lehetőségét. [Mód. 30] |
|
(42) |
Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és betartja a különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert elveket. Ennek megfelelően ezt az irányelvet az említett jogokkal és elvekkel összhangban kell értelmezni és alkalmazni, beleértve a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot, valamint a védelemhez való jogot. |
|
(43) |
A környezetvédelmi jog tekintetében ez az irányelv figyelembe veszi a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló ENSZ-EGB-egyezményt (a továbbiakban: aarhusi Egyezmény). |
|
(44) |
Ezen irányelv célkitűzéseit, nevezetesen a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmét szolgáló képviseleti eljárási mechanizmus létrehozását annak érdekében, hogy uniószerte biztosítsák a fogyasztóvédelem magas szintjét és a belső piac megfelelő működését, nem lehet kielégítően megvalósítani kizárólag a tagállamok által hozott intézkedésekkel, hanem azok képviseleti eljárások határon átnyúló hatásai miatt uniós szinten jobban megvalósíthatóak. Az Unió ezért az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket hozhat. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket. |
|
(45) |
A tagállamok és a Bizottság magyarázó dokumentumokról szóló 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatával (6) összhangban a tagállamok vállalták, hogy indokolt esetben az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez az irányelv egyes elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszköz megfelelő részei közötti kapcsolatot magyarázó egy vagy több dokumentumot mellékelnek. Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó az ilyen dokumentumok megküldését indokoltnak tekinti. |
|
(46) |
Helyénvaló szabályokat megállapítani ezen irányelv időbeli alkalmazására vonatkozóan. |
|
(47) |
Ezért a 2009/22/EK irányelvet hatályon kívül kell helyezni. |
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
1. fejezet
Tárgy, hatály és fogalommeghatározások
1. cikk
Tárgy
(1) Ez az irányelv olyan szabályokat állapít meg, amelyek lehetővé teszik a feljogosított képviseleti egységek számára, hogy a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmét célzó képviseleti eljárásokat indítsanak, és ezáltal különösen magas szintű védelmet és az igazságszolgáltatáshoz való jogot valósítsanak meg és érvényesítsenek , ugyanakkor megfelelő biztosítékokat tartalmaznak a visszaélésszerű pereskedés elkerüléséhez. [Mód. 31]
(2) Ez az irányelv nem akadályozza meg a tagállamokat abban, hogy olyan rendelkezéseket tartsanak fenn vagy fogadjanak el, amelyek a feljogosított képviseleti egységek vagy állami szervek bármely más érintett személyek részére a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmét célzó egyéb eljárásjogi eszközök biztosítását célozzák nemzeti szinten. Ezen irányelv végrehajtása semmilyen körülmények között nem indokolhatja az uniós jog hatálya alá tartozó területeken a fogyasztóvédelem szintjének csökkentését. [Mód. 32]
2. cikk
Hatály
(1) Ez az irányelv az I. mellékletben felsorolt , a fogyasztók kollektív érdekeit védő uniós jogi aktusok rendelkezéseinek a fogyasztókra széles körű hatást gyakorló, kereskedők által a fogyasztók kollektív érdekeit sértő vagy potenciálisan sértő általi megsértései miatt indított képviseleti eljárásokra alkalmazandó. Ezt az irányelvet a belföldi és a határon átnyúló jogsértésekre kell alkalmazni, beleértve azokat az esetet is, amikor a szóban forgó jogsértések a képviseleti eljárás indítása vagy lezárása előtt befejeződtek. [Mód. 33]
(2) Ez az irányelv nem érinti azokat a szabályokat, amelyek a fogyasztók számára az uniós vagy nemzeti jog értelmében szerződéses és szerződésen kívüli jogorvoslatokat állapítanak meg.
(3) Ez az irányelv nem érinti a nemzetközi magánjogra, különösen a bíróságok joghatóságára , a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott ítéletek elismerésére és végrehajtására, valamint a szerződéses és szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra és az alkalmazandó vonatkozó uniós szabályokat , amelyek az ezen irányelvben meghatározott képviseleti eljárásokra alkalmazandóak . [Mód. 34]
(3a) Ez az irányelv nem érinti a nemzeti jogban előírt egyéb jogorvoslati mechanizmusokat. [Mód. 35]
(3b) Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat és az Európai Unió Alapjogi Chartájában és az emberi jogok európai egyezményében elismert elveket, különös tekintettel a tisztességes és pártatlan eljáráshoz való jogra és a hatékony jogorvoslathoz való jogra. [Mód. 36]
3. cikk
Fogalommeghatározások
Ezen irányelv alkalmazásában:
|
1. |
fogyasztó: bármely természetes személy, aki a kereskedelmi, ipari, kézműipari vagy szakmai tevékenységén kívül eső célokból jár el; |
|
1a. |
„fogyasztói szervezet”: olyan csoport, amely a fogyasztók érdekeit kívánja védeni a kereskedők által elkövetett jogellenes cselekményekkel vagy mulasztásokkal szemben; [Mód. 37] |
|
2. |
kereskedő: bármely természetes személy vagy – akár magántulajdonban, akár köztulajdonban álló – jogi személy, aki vagy amely a polgári jogi szabályok keretében polgári jogi minőségében kereskedelmi, ipari, kézműipari vagy szakmai tevékenységével összefüggő célok érdekében jár el, ideértve bármely olyan személyt, aki vagy amely a kereskedő nevében vagy javára jár el; [Mód. 38] |
|
3. |
fogyasztók kollektív érdekei: több fogyasztó vagy az (EU) 2016/679 rendeletben (általános adatvédelmi rendelet) meghatározott érintettek érdeke; [Mód. 39] |
|
4. |
képviseleti eljárás: a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló eljárás, amelynek az érintett fogyasztók nem részesei; |
|
5. |
gyakorlat: a kereskedő bármely cselekménye vagy mulasztása; |
|
6. |
jogerős határozat: a tagállam bírósága által hozott olyan határozat, amely ellen nem lehet fellebbezni vagy már nem lehet fellebbezni, vagy közigazgatási hatóság olyan határozata, amely már nem képezheti bírósági felülvizsgálat tárgyát; |
|
6a. |
„fogyasztóvédelmi jogszabályok”: a fogyasztók védelme érdekében elfogadott uniós és nemzeti jogszabályok. [Mód. 40] |
2. fejezet
Képviseleti eljárások
4. cikk
Feljogosított képviseleti egységek [Mód. 41]
(1) A tagállamok biztosítják, hogy a képviseleti eljárásokat olyan feljogosított egységek indíthassák, amelyeket a tagállamok erre a célra előzetesen kijelöltek, és amelyeket nyilvánosan hozzáférhető jegyzékbe vettek fel. A tagállamok vagy bíróságaik a 3. cikk (4) bekezdése szerinti képviseleti eljárások céljából kijelölnek területükön legalább egy feljogosított képviseleti egységet.
A tagállamok akkor nyilvánítanak feljogosítottnak valamely képviseleti szervezetet, ha az megfelel a következő feltételek mindegyikének feltételeknek: [Mód. 42]
|
a) |
valamely tagállam jogának megfelelően hozták létre; |
|
b) |
alapító okirata vagy más szervezetirányítási dokumentuma, és a fogyasztóvédelemre és a fogyasztói érdekek előmozdítására irányuló folytatólagos tevékenysége igazolja, hogy jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó uniós jog rendelkezéseit jogi rendelkezéseket betartsák; [Mód. 43] |
|
c) |
nonprofit jellegű. |
|
ca) |
oly módon végzi tevékenységét, amely biztosítja függetlenségét a fogyasztókon kívüli más szervezetektől vagy személyektől, amelyeknek vagy akiknek érdeke fűződhet a képviseleti eljárások kimeneteléhez, különös tekintettel a piaci szereplőkre; [Mód. 44] |
|
cb) |
a szokásos ügyvédi képviseleti szerződésen túlmenően nincs pénzügyi megállapodása a panaszos ügyvédi irodájával; [Mód. 45] |
|
cc) |
belső eljárásokat alakított ki a saját maga és a finanszírozói közötti összeférhetetlenség megakadályozására; [Mód. 46] |
A tagállamok rendelkeznek arról, hogy a feljogosított képviseleti egységek megfelelő módon – például honlapjukon – egyszerű és érthető nyelven nyilvánosságra hozzák, hogyan finanszírozzák saját magukat, illetve mi a szervezeti és irányítási struktúrájuk, céljuk és munkamódszereik, valamint tevékenységük.
A tagállamok rendszeresen értékelik, hogy a feljogosított képviseleti egység továbbra is megfelel-e e feltételeknek. A tagállamok biztosítják, hogy a feljogosított képviseleti egység elveszítse ezen irányelv szerinti jogállását, ha már nem felel meg az első albekezdésben felsorolt egy vagy több feltételnek.
A tagállamok létrehozzák az (1) bekezdésben felsorolt kritériumoknak megfelelő képviseleti egységek jegyzékét, és azt nyilvánosan hozzáférhetővé teszik. A tagállamok ezt a listát eljuttatják a Bizottsághoz, és szükség szerint azt frissítik.
A Bizottság nyilvánosan hozzáférhető online portálon közzéteszi a feljogosított egységek a tagállamoktól kapott jegyzékét. [Mód. 47]
(1a) A tagállamok előírhatják, hogy az ezen irányelv hatálybalépése előtt a nemzeti jog alapján már kijelölt állami szervek jogosultak maradjanak a képviseleti egységek e cikk szerinti jogállására. [Mód. 48]
(2) A tagállamok egy adott képviseleti eljárásra eseti alapon is kijelölhetnek egy feljogosított egységet annak kérelmére, ha megfelel az (1) bekezdésben említett feltételeknek. [Mód. 49]
(3) A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben felsorolt feltételeknek megfelelő különösen a fogyasztói szervezetek és állami a független közszférabeli szervek jogosultak legyenek a feljogosított képviseleti egység jogállására. A tagállamok egynél több tagállamból származó tagokat képviselő fogyasztói szervezeteket is kijelölhetnek feljogosított képviseleti egységként . [Mód. 50]
(4) A tagállamok megállapíthatják azokat a szabályokat, amelyek meghatározzák, hogy mely feljogosított egységek kérhetik a 5. és 6. cikkben említett összes intézkedést, és melyek kérhetnek csak bizonyos intézkedéseket. [Mód. 51]
(5) A feljogosított egység (1) bekezdésben említett feltételeknek való megfelelése nem sérti érinti a bíróság vagy közigazgatási hatóság azon jogát kötelességét , hogy megvizsgálja, hogy a feljogosított egység célja indokolja-e a konkrét ügyben az eljárás indítását a 4. cikkel és az 5. cikk (1) bekezdésével összhangban. [Mód. 52]
5. cikk
A fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló képviseleti eljárások
(1) A tagállamok biztosítják, hogy csak a 4. cikk (1) bekezdésével összhangban feljogosított képviseleti egységek indíthassanak képviseleti eljárásokat indíthassanak a nemzeti bíróságok vagy közigazgatási hatóságok előtt, feltéve, hogy közvetlen kapcsolat áll fenn az egység fő célkitűzései és az uniós jog alapján biztosított, állítólagosan megsértett jogok között, amelyek tekintetében az eljárást indították.
A kollektív fogyasztói érdekek magasabb szintű védelme érdekében a feljogosított képviseleti egységek szabadon választhatnak a nemzeti vagy uniós jogszabályok alapján rendelkezésre álló jogorvoslati eljárások közül.
A tagállamok biztosítják, hogy ugyanazon tagállam bírósága vagy közigazgatási hatósága előtt ne indítsanak másik eljárást ugyanarra a gyakorlatra, ugyanazon kereskedőre vagy ugyanazon fogyasztókra vonatkozóan. [Mód. 53]
(2) A tagállamok biztosítják, hogy a az előzetesen kijelölt feljogosított képviseleti egységek – köztük az állami szervek – jogosultak legyenek képviseleti eljárások indítására a következő intézkedések érdekében: [Mód. 54]
|
(a) |
gyakorlat jogellenes gyakorlat megszüntetésére irányuló, ideiglenes intézkedésként meghozott jogsértés megszüntetésére irányuló határozat, vagy ha a gyakorlat még nem valósult meg, de közeleg, a jogellenes gyakorlat előzetes megtiltása; [Mód. 56] |
|
(b) |
jogsértés megszüntetésére irányuló határozat, amely megállapítja, hogy a gyakorlat jogszabálysértésnek minősül, és ha szükséges, megtiltja a gyakorlatot, vagy ha a gyakorlatot még nem hajtották végre, de közeleg, a gyakorlat megtiltása. |
A jogsértés megszüntetésére irányuló határozat kérelmezése érdekében a feljogosított képviseleti egységeknek nem kell megszerezniük az érintett fogyasztók megbízását, vagy és bizonyítékot szolgáltatniuk az érintett fogyasztók ért tényleges veszteségről vagy kárról, illetve a kereskedő szándékosságáról vagy gondatlanságáról. [Mód. 55]
(3) A tagállamok biztosítják, hogy a feljogosított képviseleti egységek jogosultak legyenek olyan képviseleti eljárásokat indítani, amelyek a jogsértés tartós hatásainak megszüntetését célozzák. Ezeket az intézkedéseket minden olyan jogerős határozat alapján kérni lehet, amely megállapítja, hogy a gyakorlat az I. mellékletben felsorolt uniós jogi aktusok fogyasztók kollektív érdekeit sértő megsértésének minősül, beleértve a (2) bekezdés b) pontjában említett jogsértés megszüntetésére irányuló jogerős határozatot is. [Mód. 57]
(4) A 4. cikk (4) bekezdés sérelme nélkül a tagállamok biztosítják, hogy a feljogosított egységek egyetlen képviseleti eljárásban kérhessék a jogsértés tartós hatásainak megszüntetésére irányuló intézkedéseket és a (2) bekezdésben említett intézkedéseket. [Mód. 58]
5a. cikk
A kollektív jogorvoslati keresetek nyilvántartása
(1) A tagállamok létrehozhatják a képviseleti eljárások nemzeti nyilvántartását, amely elektronikus úton és/vagy egyéb módon díjmentesen elérhető az érdekelt felek számára.
(2) A nyilvántartásokat közzétevő weboldalak átfogó és objektív tájékoztatást nyújtanak a kártérítés megszerzésére rendelkezésre álló módszerekről – beleértve a peren kívüli egyezségeket is –, valamint a folyamatban lévő képviseleti eljárásokról.
(3) A nemzeti nyilvántartásokat össze kell kapcsolni. Az (EU) 2017/2394 rendelet 35. cikkét kell alkalmazni. [Mód. 59]
6. cikk
Jogorvoslati intézkedések
(1) A 5. cikk (3) bekezdés alkalmazásában a tagállamok biztosítják, hogy a feljogosított képviseleti egységek jogosultak legyenek képviseleti eljárások indítására olyan jogorvoslati határozat érdekében, amely a kereskedő számára előírják többek között a kártérítést, a javítást, a cserét, az árcsökkentést, a szerződés megszüntetését vagy adott esetben a kifizetett ár visszatérítését. A tagállamok előírhatják – vagy nem – a meghatalmazást az érintett fogyasztók részéről a megállapító vagy a jogorvoslati határozat meghozatala előtt. [Mód. 60]
Amennyiben egy tagállam nem írja elő az egyéni fogyasztó meghatalmazását a képviseleti eljáráshoz való csatlakozás feltételeként, a szóban forgó tagállam ugyanakkor lehetővé teheti, hogy az eljárás helye szerinti tagállamban szokásos lakóhellyel nem rendelkező magánszemélyek részt vehessenek a képviseleti eljárásban, amennyiben az adott határidőn belül egyértelmű meghatalmazást adnak a képviseleti eljárásban való részvételre. [Mód. 61]
A feljogosított képviseleti egységnek egységeknek a nemzeti jogban foglaltak foglatak szerint minden szükséges elegendő információt át kell adnia szolgáltatnia az intézkedés alátámasztásához, beleértve a cselekvés által érintett fogyasztók leírását, valamint a megoldandó ténybeli és jogi kérdéseket. [Mód. 62]
(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, a tagállamok felhatalmazhatnak egy bíróságot vagy közigazgatási hatóságot arra, hogy jogorvoslati határozat helyett a kereskedő az I. mellékletben felsorolt uniós jogi aktusok megsértésével kárt szenvedett fogyasztók felé fennálló felelősségét megállapító határozatot hozzon kellően indokolt esetekben, amennyiben az érintett fogyasztókat érő egyéni sérelem jellege miatt az egyéni jogorvoslat számszerűsítése bonyolult. [Mód. 63]
(3) A (2) bekezdés nem alkalmazandó amennyiben:
|
a) |
a jogsértés által érintett fogyasztók azonosíthatók és ugyanazon gyakorlat okozta hasonló sérelmet szenvedtek egy időszak vagy egy vásárlás során. Ilyen esetekben az egyes érintett fogyasztóktól származó meghatalmazás nem képezi a kereset benyújtásának feltételét. A jogorvoslatot az érintett fogyasztóknak kell címezni; |
|
b) |
a fogyasztók kis mértékű veszteséget szenvedtek el, és aránytalan lenne a jogorvoslat megosztása közöttük. Ilyen esetekben a tagállamok biztosítják, hogy az érintett fogyasztóktól származó meghatalmazás ne legyen feltétel. A jogorvoslatot a fogyasztók kollektív érdekeit szolgáló közérdekű célra kell fordítani. [Mód. 64] |
(4) Az (1), (2) és (3) bekezdés szerinti jogerős határozatba foglat jogorvoslat nem érinti az érintett fogyasztók uniós vagy nemzeti jog szerinti bármely esetleges további jogorvoslati jogát. A jogerő elvét tiszteletben kell tartani e rendelkezés alkalmazása során. [Mód. 65]
(4a) A jogorvoslati intézkedések célja, hogy veszteségeikért teljes kártérítést biztosítsanak az érintett fogyasztók részére. Amennyiben a kártérítést követően még fennmarad összeg, a bíróság dönt annak kifizetéséről. A fennmaradó összegek nem kerülhetnek a feljogosított képviseleti egységhez vagy a kereskedőhöz. [Mód. 66]
(4b) Különösen kerülendő a büntető kártérítés, amelynek következtében a felperes az elszenvedett kár mértékét meghaladó kártérítésben részesül. A kollektív károkozással járó helyzetben kárt szenvedett fogyasztóknak megítélt kártérítés nem haladhatja meg a kereskedő által az alkalmazandó nemzeti vagy uniós jognak megfelelően a tényleges egyéni kár fedezésére fizetendő összeget. [Mód. 67]
7. cikk
Finanszírozás A képviseleti kereset elfogadhatósága [Mód. 68]
(1) A 6. cikk (1) bekezdésében említett, jogorvoslatot igénylő feljogosított képviseleti egység egységnek az eljárás korai az összeférhetetlenség kizárásának bizonyítékaként a kereset legkorábbi szakaszában be kell nyújtania a bíróságnak vagy a közigazgatási hatóságnak egy teljes pénzügyi áttekintést, amely felsorolja a tevékenységéhez általában használt összes finanszírozási forrást és az eljáráshoz felhasznált pénzeszközöket pénzeszközök forrását. Bizonyítania kell, hogy elegendő pénzügyi forrással rendelkezik ahhoz, hogy az érintett fogyasztók érdekeit képviselje, és hogy a kereset sikertelensége esetén minden abból adódó költséget fedezni tudjon. [Mód. 69]
(2) A tagállamok biztosítják, hogy olyan esetekben, amikor a jogorvoslaté érdekében indított képviseleti eljárást harmadik fél finanszírozza, a harmadik fél számára tilos legyen: A képviseleti keresetet a nemzeti bíróság elfogadhatatlannak nyilváníthatja, ha megállapítja, hogy a harmadik fél által nyújtott finanszírozás célja: [Mód. 70]
|
a) |
a feljogosított képviseleti egység döntéseinek befolyásolása valamely képviseleti eljárással összefüggésben, beleértve a képviseleti eljárások kezdeményezését és a peren kívüli egyezségeket is; [Mód. 71] |
|
b) |
olyan alperessel szembeni kollektív eljáráshoz finanszírozást nyújtani, aki a finanszírozás biztosítójának versenytársa vagy akinek a finanszírozás biztosítója eltartottja; |
(3) A tagállamok biztosítják, hogy a bíróságok és a közigazgatási hatóságok felhatalmazást kapjanak az (2) bekezdésben említett körülmények vizsgálatára, és ennek megfelelően előírják a feljogosított egység számára a megfelelő finanszírozás elutasítását, és amennyiben szükséges, egyedi ügyben elutasítsák a feljogosított egység jogállását. a képviseleti eljárás elfogadhatóságának megállapításakor, vagy – ha a körülmények csak ezt teszik lehetővé – a bírósági eljárás egy későbbi szakaszában megvizsgálják az összeférhetetlenség (1) bekezdés szerinti kizárhatóságát és a (2) bekezdésben említett körülményeket . [Mód. 72]
(3a) A tagállamok azt is biztosítják, hogy a bíróság vagy közigazgatási hatóság hatáskörrel rendelkezzen a nyilvánvalóan megalapozatlan ügyek az eljárás lehető legkorábbi szakaszában történő elutasítására. [Mód. 73]
7a. cikk
A „vesztes fizet” elve
A tagállamok biztosítják, hogy a kollektív jogorvoslati keresetet elveszítő fél a nemzeti jogban előírt feltételek mellett megtérítse a nyertes fél által viselt perköltségeket. A bíróság vagy a közigazgatási hatóság azonban nem ítéli meg a költségeket a nyertes fél részére, amennyiben azok szükségtelenül merültek fel, vagy a követeléshez képest aránytalanok voltak. [Mód. 74]
8. cikk
Peren kívüli egyezség
(1) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy egy feljogosított képviseleti egység és egy kereskedő, akik a kereskedő állítólagosan jogellenes gyakorlata által érintett fogyasztók jogorvoslati ügyében egyezséget értek el, közösen kérhetik a bíróságot vagy közigazgatási hatóságot, hogy hagyja jóvá azt. Az ilyen kérelmet a bíróságnak vagy közigazgatási hatóságnak csak abban az esetben kell elfogadnia, ha ugyanazon tagállam bírósága vagy közigazgatási hatósága előtt nincs folyamatban más képviseleti eljárás ugyanazon kereskedő és ugyanazon gyakorlat tekintetében. [Mód. 75]
(2) A tagállamok biztosítják, hogy a bíróság vagy a közigazgatási hatóság a képviseleti eljárások során a velük történő konzultációt követően bármikor felhívhatja a feljogosított egységet és az alperest, hogy észszerű határidőn belül jussanak egyezségre a jogorvoslattal kapcsolatban.
(3) A tagállamok biztosítják, hogy az a bíróság vagy közigazgatási hatóság, amely a 6. cikk (2) bekezdésében említett jogerős megállapító határozatot hozta, jogosult legyen arra, hogy a képviseleti eljárásban érintett feleket felkérje arra, hogy észszerű határidőn belül jussanak egyezségre a fogyasztók számára e jogerős határozat alapján nyújtandó jogorvoslatról.
(4) Az (1), (2) és (3) bekezdésben említett egyezségeket a bíróság vagy közigazgatási hatóság megvizsgálja. A bíróság vagy közigazgatási hatóság értékeli az egyezség jogszerűségét és méltányosságát, figyelembe véve valamennyi fél jogait és érdekeit, beleértve az érintett fogyasztókat is.
(5) Ha a kitűzött határidőn belül nem érik el a (2) bekezdésben említett egyezséget, vagy az elért egyezséget nem hagyják jóvá, a bíróság vagy közigazgatási hatóság folytatja a képviseleti eljárást.
(6) Az érintett egyéni fogyasztók számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy elfogadják vagy elutasítsák az (1), (2) és (3) bekezdésben említett egyezségek kötelező erejét magukra nézve. A (4) bekezdéssel összhangban jóváhagyott egyezség útján szerzett jogorvoslat az összes fél számára kötelező erejű, és nem érinti az érintett fogyasztók uniós vagy nemzeti jog szerinti bármely esetleges további jogorvoslati jogát. [Mód. 76]
9. cikk
Tájékoztatás a képviseleti eljárásokkal kapcsolatban
(-1) A tagállamok biztosítják, hogy a képviseleti egységek:
|
a) |
tájékoztassák a fogyasztókat az uniós jog értelmében vélelmezett jogsértésről és arról a szándékról, hogy végzésért kell folyamodni vagy kártérítési kereset kell indítani; |
|
b) |
előzetesen tájékoztassák a fogyasztókat a perhez való csatlakozás lehetőségéről annak biztosítása érdekében, hogy az idevonatkozó dokumentumokat és az eljáráshoz szükséges egyéb információkat megtartsák; |
|
c) |
adott esetben tájékoztatást nyújtsanak a további lépésekről és az esetleges jogi következményekről. [Mód. 77] |
(1) A Amennyiben egy egyezség vagy jogerős határozat olyan fogyasztók javát szolgálja, akik esetleg nem tudnak róla, a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a bíróság vagy a közigazgatási hatóság a vesztes fél vagy mindkét fél jogsértő kereskedő számára előírja, hogy a az 5. és 6. cikkben említett intézkedéseket tartalmazó jogerős határozatokról valamint a 8. cikk cikkben említett jóváhagyott egyezségekről az ügy körülményeinek megfelelően és meghatározott határidőn belül tájékoztassa saját költségükre tájékoztassák az érintett fogyasztókat beleértve adott esetben az összes érintett fogyasztó egyenkénti értesítését is. A tagállamok rendelkezhetnek úgy , hogy a tájékoztatási kötelezettség nyilvánosan és könnyen hozzáférhető weboldalon keresztül is teljesíthető legyen . [Mód. 78]
(1a) A 7. cikkben megállapított elvvel összhangban a pervesztes fél viseli a fogyasztók tájékoztatásának költségét. [Mód. 79]
(2) Az (1) bekezdésben említett tájékoztatásnak érthető nyelven tartalmaznia kell a képviseleti eljárás tárgyát, jogi következményeit és adott ügyben az érintett fogyasztók által teendő későbbi lépéseket. A tájékoztatás módját és határidejét a bírósággal vagy a közigazgatási hatósággal egyeztetve kell kialakítani. [Mód. 80]
(2a) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy amennyiben egy keresetet egy bíróság elfogadhatónak nyilvánított, a fogyasztók számára hozzáférhető módon, nyilvános weboldal útján online módon vagy adathordozón rendelkezésre álljanak az információk a soron következő, folyamatban lévő és lezárt kollektív eljárásokról. [Mód. 81]
(2b) A tagállamok biztosítják, hogy a feljogosított egységek a keresetekről szóló tájékoztatása tényszerű legyen, és figyelembe vegye a fogyasztók a tájékoztatáshoz fűződő jogát, valamint az alperesek reputációs jogait és az üzleti titoktartáshoz való jogot. [Mód. 82]
10. cikk
A jogerős határozatok hatásai
(1) A tagállamok biztosítják, hogy a közigazgatási hatóság vagy bíróság fogyasztók kollektív érdekeit sértő jogsértést megállapító jogerős határozata, beleértve a az 5. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett jogsértés megszüntetésre irányuló jogerős határozatot is, az említett jogsértést jogsértés meglétét vagy meg nem létét kétséget kizáróan megállapítónak megállapító bizonyítéknak minősüljön a nemzeti bíróságaik előtt ugyanazon jogsértés tények miatt ugyanazon kereskedő ellen indított bármely más eljárás céljából , azzal a kitétellel, hogy ugyanazon káresetre nem lehet kétszer kártérítést nyújtani . [Mód. 83]
(2) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a másik tagállamban hozott, az (1) bekezdésben említett jogerős határozatot a nemzeti bíróságok vagy közigazgatási hatóságok legalább bizonyítéknak tekintsék megdönthető vélelemnek a jogsértés megtörténte szempontjából. [Mód. 84]
(2a) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy egy tagállamban egy jogsértés meglétéről vagy meg nem létéről hozott jogerős határozatot egy másik tagállam nemzeti bíróságához ugyanazon kereskedő ellen ugyanazon jogsértés miatt benyújtott jogorvoslati kérelem esetén elfogadott vélelemnek tekintsék. [Mód. 85]
(3) A tagállamok biztosítják, hogy a 6. cikk (2) bekezdésében említett jogerős megállapító határozat minősüljön megdönthetlennek a kereskedő által a károsult fogyasztókkal szemben az elkövetett jogsértés miatt megállapított felelőssége tekintetében bármely olyan eljárás céljából, amely a nemzeti bíróságaik előtti jogorvoslatra irányul az adott jogsértés tekintetében. A tagállamok biztosítják, hogy a fogyasztók által egyénileg benyújtott ilyen jogorvoslati kereseteket megfelelő és egyszerűsített eljárásokban bírálják el. A tagállamokat arra ösztönzik, hogy egyrészt hozzanak létre a jogorvoslati intézkedésekre vonatkozó valamennyi végleges határozatot tartalmazó adatbázist , amely megkönnyítheti a többi jogorvoslati intézkedés lefolytatását, másrészt hogy osszák meg egymás között a bevált gyakorlatokat . [Mód. 86]
11. cikk
Elévülési idő felfüggesztése
A tagállamok a nemzeti joggal összhangban biztosítják, hogy a az 5. és 6. cikkben említett képviseleti eljárás megindítása felfüggessze vagy megszakítsa az érintett fogyasztókat személyeket érintő jogorvoslati intézkedések elévülését, amennyiben az érintett jogokra az uniós vagy a nemzeti jog értelmében elévülési idő vonatkozik. [Mód. 87]
12. cikk
Sürgősség
(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a 5. és 6. cikkben említett képviseleti eljárásokat kellő gyorsasággal kezeljék.
(2) Az 5. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett, ideiglenes intézkedés formájában hozott, jogsértés megszüntetésére irányuló határozat érdekében indított képviseleti eljárásokat sürgősséggel kell lefolytatni.
13. cikk
Bizonyítás
A tagállamok biztosítják, hogy olyan feljogosított egység az egyik fél kérelmére, amely észszerűen elérhető tényeket és bizonyítékokat , elegendő bizonyítékot és érdemi magyarázatot mutat be álláspontjának alátámasztására a képviseleti eljárásban és jelzi, hogy az alperes a másik fél birtokában további konkrét és egyértelmű bizonyítékok találhatóak, a bíróság vagy közigazgatási hatóság a nemzeti eljárási szabályoknak megfelelően elrendelheti, hogy ez a fél az alperes – az alkalmazandó uniós és nemzeti titoktartási szabályokra is figyelemmel – az ilyen bizonyítékot az észszerűen rendelkezésre álló tények alapján a lehető legszűkebben értelmezve bemutassa. Az utasításnak megfelelőnek és arányosnak kell lennie az adott ügyben, és nem okozhatja az egyensúly megbomlását a két érintett fél között. [Mód. 88]
A tagállamok biztosítják, hogy a bíróságok az arányos mértékre korlátozzák a bizonyítékok feltárását. Annak megállapítása érdekében, hogy a feljogosított képviseleti egység által kért feltárás arányos-e, a bíróság figyelembe veszi valamennyi érintett fél jogos érdekét, nevezetesen azt, hogy a bizonyítékok feltárására irányuló kérelmet milyen mértékben támasztják alá tények és bizonyítékok, valamint hogy a feltárni kért bizonyíték bizalmas információkat tartalmaz-e. [Mód. 89]
A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti bíróságok hatáskörrel rendelkezzenek az olyan információkat tartalmazó bizonyítékok feltárásának elrendelésére, amelyeket a kártérítési kereset szempontjából fontosnak ítélnek. [Mód. 90]
14. cikk
Szankciók
(1) A tagállamok megállapítják a képviseleti eljárásban hozott jogerős határozatban foglaltak megszegése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és minden szükséges intézkedést megtesznek azok érvényesítése érdekében. Az elrendelt szankcióknak hatásosnak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.
(2) A tagállamok biztosítják, hogy szankcióként ki lehessen szabni egyebek mellett pénzbírságokat is . [Mód. 91]
(3) A pénzbírságokból származó bevételek elosztásáról való döntés során a tagállamoknak figyelembe kell venniük a fogyasztók általános érdekeit kollektív érdekeket . A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a bevételeket egy alaphoz rendelik, amelyet a képviseleti eljárások finanszírozása céljából hoznak létre . [Mód. 92]
(4) A tagállamok az (1) bekezdésben említett rendelkezésekről legkésőbb [az irányelv átültetésére előírt határidő végéig], minden későbbi módosításukról pedig haladéktalanul értesítik a Bizottságot.
15. cikk
A feljogosított képviseleti egységeknek nyújtott támogatás [Mód. 93]
(1) A 7. cikkel összhangban a tagállamokat arra kell ösztönözni, hogy biztosítsák, hogy a feljogosított képviseleti egységeknek elegendő fedezet álljon rendelkezésre a képviseleti eljárásokhoz. A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket z igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítéséhez – különösen például az alkalmazandó bírósági vagy igazgatási díjak korlátozása, adott esetben a költségmentességre való jogosultság biztosítása, vagy e célból állami finanszírozás biztosítása révén - annak biztosítása érdekében, – és biztosítják, hogy a képviseleti eljárások költségei ne képezzenek pénzügyi akadályt a feljogosított egységek számára, hogy azok hatékonyan gyakorolhassák a az 5. és 6. cikkben említett jogaikat. [Mód. 94]
(1a) A tagállamok strukturális támogatást biztosítanak az ezen irányelv értelmében feljogosított egységként eljáró szervek számára. [Mód. 95]
(2) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy azokban az esetekben, amikor a feljogosított egységek kötelesek tájékoztatni az érintett fogyasztókat a folyamatban lévő képviseleti eljárásokról, az eljárás sikere esetén a kereskedőtől vissza lehessen igényelni a kapcsolódó költségeket.
(3) A tagállamok és a Bizottság támogatják és elősegítik a feljogosított egységek együttműködését, valamint a határon átnyúló és belföldi jogsértések rendezésével kapcsolatos legjobb gyakorlatok és tapasztalatok cseréjét és terjesztését.
15a. cikk
Jogi képviselet és díjak
A tagállamok biztosítják, hogy az ügyvédek díjazása és annak kiszámítási módja ne ösztönözze a bármely fél érdekeinek szempontjából szükségtelen pereskedést. A tagállamok megtiltják a sikerdíjakat. [Mód. 96]
16. cikk
Határon átnyúló képviseleti tevékenységek
(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy bármely, a valamely tagállamban a 4. cikk (1) bekezdésével összhangban előzetesen kijelölt feljogosított képviseleti egység az ott említett, nyilvánosan hozzáférhető jegyzék bemutatása esetén más tagállam bíróságaihoz vagy közigazgatási hatóságaihoz is fordulhasson. A bíróságok vagy közigazgatási hatóságok elbírálhatják a feljogosított képviseleti egység eljárásindítási jogosultságát , és jogukban áll megvizsgálni , jogosultságának bizonyítékaként elfogadják ezt a jegyzéket, de ez nem érinti azon jogukat, hogy megvizsgálhassák, hogy a feljogosított képviseleti egység célja indokolja-e azt, hogy az egység az adott ügyben eljárást indítson. [Mód. 97]
(2) A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben a jogsértés különböző tagállamok fogyasztóit érinti vagy valószínűsíthetően érinti, több tagállamból származó eltérő feljogosított egységek indíthatnak képviseleti eljárását valamely tagállam illetékes bírósága vagy közigazgatási hatósága előtt a különböző tagállamokból származó fogyasztók kollektív érdekeinek védelme érdekében, együttesen eljárva vagy egyetlen feljogosított egység által képviselve.
(2a) Az a tagállam, ahol kollektív jogorvoslatra kerül sor, a tagállamban lakóhellyel rendelkező fogyasztóktól felhatalmazást kérhet. A határon átnyúló ügyek esetén a tagállam a másik tagállamban lakóhellyel rendelkező fogyasztóktól felhatalmazást kér. Ebben az esetben a felhatalmazást adó, egy másik tagállamban lakóhellyel rendelkező fogyasztók konszolidált listáját az eljárás kezdetekor el kell juttatni a bírósághoz vagy a közigazgatási hatósághoz, valamint az alpereshez. [Mód. 98]
(3) A határon átnyúló képviseleti eljárások esetében és a nemzeti jogszabályok alapján más szervezetek számára biztosított jogok sérelme nélkül a tagállamok közlik a Bizottsággal az előzetesen kijelölt feljogosított egységek jegyzékét. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot e feljogosított egységek nevéről és céljáról. A Bizottság nyilvánosságra hozza és naprakészen tartja ezt az információt.
(4) Ha egy tagállam, a Bizottság vagy a kereskedő aggályokat fogalmaz meg azzal kapcsolatban, hogy egy feljogosított képviseleti egység megfelel-e a 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek, az egységet kijelölő tagállam kivizsgálja az aggályokat, és adott esetben visszavonja a kijelölést, amennyiben egy vagy több feltétel nem teljesül. [Mód. 99]
16a. cikk
Nyilvántartás
A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az érintett illetékes nemzeti hatóságok a nyilvánosság számára hozzáférhető nyilvántartást hozzanak létre a jogellenes cselekményekről, amelyek jogsértés megszüntetésére irányuló rendelkezés hatálya alá tartoznak ezen irányelv rendelkezései értelmében. [Mód. 100]
3. fejezet
Záró rendelkezések
17. cikk
Hatályon kívül helyezés
A 2009/22/EU irányelv [ezen irányelv alkalmazásának kezdőnapja] -tól/-től hatályát veszti a 20. cikk (2) bekezdés sérelme nélkül.
A hatályon kívül helyezett irányelvre való hivatkozásokat erre az irányelvre való hivatkozásoknak kell tekinteni, és a II. mellékletben foglalt megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.
18. cikk
Nyomon követés és értékelés
(1) Legkorábban öt évvel ezen irányelv alkalmazásának kezdőnapját követően a Bizottság elvégzi ezen irányelv értékelését, és az értékelés főbb megállapításairól jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak. Az értékelést a Bizottság minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatása szerint kell elvégezni. A jelentésben a Bizottság különösen az irányelv 2. cikkében és I. mellékletében meghatározott hatályát értékeli.
(2) Legkésőbb az ezen irányelv hatálybalépését követő egy éven belül a Bizottság értékeli, hogy a légi és a vasúti utasok jogaira vonatkozó szabályok az ezen irányelvben előírtakhoz hasonló mértékben védik-e a fogyasztók jogait. Amennyiben ez az eset áll fenn, a Bizottság megfelelő javaslatokat kíván tenni, amelyek különösen az I. melléklet 10. és 15. pontjában említett aktusok ezen irányelv 2. cikkében meghatározott hatálya alól való kivonásából állhatnak. [Mód. 101]
(3) A tagállamok évente, először legkésőbb 4 évvel ezen irányelv alkalmazásának kezdőnapját követően a Bizottság rendelkezésére bocsátják az (1) bekezdésben említett jelentés elkészítéséhez szükséges alábbi információkat:
|
a) |
az ezen irányelv alapján a közigazgatási és igazságügyi hatóságoknál indított képviseleti eljárások száma; |
|
b) |
az eljárásokat indító feljogosított egység típusa; |
|
c) |
a képviseleti eljárásokban kezelt jogsértés típusa, a képviseleti eljárások felei és a képviseleti eljárás által érintett gazdasági ágazat; |
|
d) |
az eljárás időtartama a kereset benyújtásától az 5. cikkben említett jogsértés megszüntetésére irányuló jogerős határozatok vagy a 6. cikkben említett jogorvoslati vagy megállapító határozatok elfogadásáig, vagy a 8. cikkben említett egyezség jogerős jóváhagyásáig terjed; |
|
e) |
a képviseleti eljárások eredményei; |
|
f) |
a 15. cikk (3) bekezdésében említett, az együttműködésben és a bevált gyakorlatok cseréjében részt vevő feljogosított egységek száma. |
18a. cikk
Felülvizsgálati záradék
A 16. cikk sérelme nélkül a Bizottság felméri, hogy a határokon átnyúló képviseleti eljárásokat uniós szinten lehetne-e a legjobban kezelni egy a kollektív jogorvoslatokkal foglalkozó európai ombudsman intézményének létrehozásával. Legkésőbb három évvel ezen irányelv hatálybalépését követően a Bizottság jelentést készít erről, és azt benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, adott esetben az erre vonatkozó javaslattal együtt. [Mód. 102]
19. cikk
Átültetés
(1) A tagállamok legkésőbb [ezen irényelv hatálybalépésének napjától számított 18 hónap]-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottságnak.
A tagállamok ezeket a rendelkezéseket [az átültetési határidő után 6 hónappal] alkalmazzák.
Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.
20. cikk
Átmeneti rendelkezések
(1) A tagállamok az ezen irányelvet átültető törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket alkalmazzák olyan jogsértésekre, amelyek [ezen irányelv alkalmazásának kezdőnapja] után kezdődtek.
(2) A tagállamok a 2009/22/EK irányelv átültető törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket alkalmazzák olyan jogsértésekre, amelyek [ezen irányelv alkalmazásának kezdőnapja] előtt kezdődtek.
21. cikk
Hatálybalépés
Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
22. cikk
Címzettek
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
Kelt
az Európai Parlament részéről
az elnök
a Tanács részéről
az elnök
(1) HL C 440., 2018.12.6., 66. o.
(2) HL C 461., 2018.12.21., 232. o.
(3) Az Európai Parlament 2019. március 26-i álláspontja.
I. MELLÉKLET
A 2. CIKK (1) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT UNIÓS JOGI RENDELKEZÉSEK FELSOROLÁSA
|
(1) |
A Tanács 85/374/EGK irányelve (1985. július 25.) a hibás termékekért való felelősségre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről (HL L 210., 1985.8.7., 29. o.) (1). |
|
(2) |
A Tanács 93/13/EGK irányelve (1993. április 5.) a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről (HL L 95., 1993.4.21., 29. o.). |
|
(3) |
Az Európai Parlament és a Tanács 98/6/EK irányelve (1998. február 16.) a fogyasztóknak kínált termékek árának feltüntetésével kapcsolatos fogyasztóvédelemről szóló (HL L 80., 1998.3.18., 27. o.). |
|
(4) |
Az Európai Parlament és a Tanács 1999/44/EK irányelve (1999. május 25.) a fogyasztási cikkek adásvételének és a kapcsolódó jótállásnak egyes vonatkozásairól (HL L 171., 1999.7.7., 12. o.). |
|
(5) |
Az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK irányelve (2000. június 8.) a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, jogi vonatkozásairól („elektronikus kereskedelemről szóló irányelv”) (HL L 178., 2000.7.17., 1. o.). |
|
(6) |
Az Európai Parlament és a Tanács 2001/83/EK irányelve (2001. november 6.) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről: 86–100. cikk (HL L 311., 2001.11.28., 67. o.). |
|
(7) |
Az Európai Parlament és a Tanács 2002/22/EK irányelve (2002. március 7.) az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról („egyetemes szolgáltatási irányelv”) (HL L 108., 2002.4.24., 51. o.). |
|
(8) |
Az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről (Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.): 13. cikk. |
|
(9) |
Az Európai Parlament és a Tanács 2002/65/EK irányelve (2002. szeptember 23.) a fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő forgalmazásáról (HL L 271., 2002.10.9., 16. o.). |
|
(10) |
Az Európai Parlament és a Tanács 261/2004/EK rendelete (2004. február 11.) a visszautasított beszállás és légi járatok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 46., 2004.2.17., 1. o.). |
|
(11) |
Az Európai Parlament és a Tanács 2005/29/EK irányelve (2005. május 11.) a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól (HL L 149., 2005.6.11., 22. o.). |
|
(12) |
Az Európai Parlament és a Tanács 1107/2006/EK rendelete (2006. július 5.) a légi járműveken utazó fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű személyek jogairól (HL L 204., 2006.7.26., 1. o.). |
|
(13) |
Az Európai Parlament és a Tanács 2006/114/EK irányelve (2006. december 12.) a megtévesztő és összehasonlító reklámról (HL L 376., 2006.12.27., 21. o.): 1. cikk, 2. cikk c) pontja és 4–8. cikk. |
|
(14) |
Az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelve (2006. december 12.) a belső piaci szolgáltatásokról (HL L 376., 2006.12.27., 36. o.). |
|
(15) |
Az Európai Parlament és a Tanács 1371/2007/EK rendelete (2007. október 23.) a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről (HL L 315., 2007.12.3., 14. o.). |
|
(16) |
Az Európai Parlament és a Tanács 2008/48/EK irányelve (2008. április 23.) a fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 133., 2008.5.22., 66. o.). |
|
(17) |
Az Európai Parlament és a Tanács 1008/2008/EK rendelete (2008. szeptember 24.) a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról (HL L 293., 2008.10.31., 3. o.): 22., 23. és 24. cikk. |
|
(18) |
Az Európai Parlament és a Tanács 1272/2008/EK rendelete (2008. december 16.) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról (HL L 353., 2008.12.31., 1. o.). |
|
(19) |
Az Európai Parlament és a Tanács 2008/122/EK irányelve (2009. január 14.) a szálláshelyek időben megosztott használati jogára, a hosszú távra szóló üdülési termékekre, ezek viszontértékesítésére és cseréjére vonatkozó szerződések egyes szempontjai tekintetében a fogyasztók védelméről (HL L 33., 2009.2.3., 10. o.). |
|
(20) |
Az Európai Parlament és a Tanács 2009/72/EK irányelve (2009. július 13.) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 211., 2009.8.14., 55. o.). |
|
(21) |
Az Európai Parlament és a Tanács 2009/73/EK irányelve (2009. július 13.) a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 211., 2009.8.14., 94. o.). |
|
(22) |
Az Európai Parlament és a Tanács 2009/65/EK irányelve (2009. július 13.) az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 302., 2009.11.17., 32. o.). |
|
(23) |
Az Európai Parlament és a Tanács 924/2009/EK rendelete (2009. szeptember 16.) a Közösségben történő határokon átnyúló fizetésekről és a 2560/2001/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 266., 2009.10.9., 11. o.). |
|
(24) |
Az Európai Parlament és a Tanács 2009/110/EK irányelve (2009. szeptember 16.) az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, folytatásáról és prudenciális felügyeletéről, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról, valamint a 2000/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 267., 2009.10.10., 7. o.). |
|
(25) |
Az Európai Parlament és a Tanács 2009/125/EK irányelve (2009. október 21.) az energiával kapcsolatos termékek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról (HL L 285., 2009.10.31., 10. o.). |
|
(26) |
Az Európai Parlament és a Tanács 1222/2009/EK rendelete (2009. november 25.) a gumiabroncsok üzemanyag-hatékonyság és más lényeges paraméterek tekintetében történő címkézéséről (HL L 342., 2009.12.22., 46. o.). |
|
(27) |
Az Európai Parlament és a Tanács 2009/138/EK irányelve (2009. november 25.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II), (HL L 335., 2009.12.17., 1. o.): 183., 184., 185. és 186. cikk |
|
(28) |
Az Európai Parlament és a Tanács 2010/13/EU irányelve (2010. március 10.) a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról (Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) (HL L 95., 2010.4.15., 1. o.): 9., 10., 11. és 19–26. cikk. |
|
(29) |
Az Európai Parlament és a Tanács 2010/31/EU irányelve (2010. május 19.) az épületek energiahatékonyságáról (HL L 153., 2010.6.18., 13. o.). |
|
(30) |
Az Európai Parlament és a Tanács 66/2010/EK rendelete (2009. november 25.) az uniós ökocímkéről (HL L 27., 2010.1.30., 1. o.). |
|
(31) |
Az Európai Parlament és a Tanács 1177/2010/EU rendelete (2010. november 24.) a tengeri és belvízi közlekedést igénybe vevő utasok jogairól, valamint a 2006/2004/EK rendelet módosításáról (HL L 334., 2010.12.17., 1. o.). |
|
(32) |
Az Európai Parlament és a Tanács 181/2011/EU rendelete (2011. február 16.) az autóbusszal közlekedő utasok jogairól és a 2006/2004/EK rendelet módosításáról (HL L 55., 2011.2.28., 1. o.). |
|
(33) |
Az Európai Parlament és a Tanács 2011/24/EU irányelve (2011. március 9.) a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről (HL L 88., 2011.4.4., 45. o.). |
|
(34) |
Az Európai Parlament és a Tanács 2011/61/EU irányelve (2011. június 8.) az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 174., 2011.7.1., 1. o.). |
|
(35) |
Az Európai Parlament és a Tanács 2011/83/EU irányelve (2011. október 25.) a fogyasztók jogairól, a 93/13/EGK tanácsi irányelv és az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 85/577/EGK tanácsi irányelv és a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 304., 2011.11.22., 64. o.). |
|
(36) |
Az Európai Parlament és a Tanács 1169/2011/EU rendelete (2011. október 25.) a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 87/250/EGK bizottsági irányelv, a 90/496/EGK tanácsi irányelv, az 1999/10/EK bizottsági irányelv, a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2002/67/EK és a 2008/5/EK bizottsági irányelv és a 608/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről, (HL L 304., 2011.11.22., 18. o.). |
|
(37) |
Az Európai Parlament és a Tanács 260/2012/EU rendelete (2012. március 14.) az euroátutalások és -beszedések technikai és üzleti követelményeinek megállapításáról és a 924/2009/EK rendelet módosításáról (HL L 94., 2012.3.30., 22. o.). |
|
(38) |
Az Európai Parlament és a Tanács 531/2012/EU rendelete (2012. június 13.) az Unión belüli nyilvános mobilhírközlő hálózatok közötti barangolásról (roaming) (HL L 172., 2012.6.30., 10. o.). |
|
(39) |
Az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU irányelve (2012. október 25) az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2012.11.14., 1. o.). |
|
(40) |
Az Európai Parlament és a Tanács 2013/11/EU irányelve (2013. május 21.) a fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről (HL L 165., 2013.6.18., 63. o.): 13. cikk. |
|
(41) |
Az Európai Parlament és a Tanács 524/2013/EU rendelete (2013. május 21.) a fogyasztói jogviták online rendezéséről (fogyasztói online vitarendezési rendelet) (HL L 165., 2013.6.18., 1. o.): 14. cikk. |
|
(42) |
Az Európai Parlament és a Tanács 345/2013/EU rendelete (2013. április 17.) az európai kockázatitőke-alapokról (HL L 115., 2013.4.25., 1. o.). |
|
(43) |
Az Európai Parlament és a Tanács 346/2013/EU rendelete (2013. április 17.) az európai szociális vállalkozási alapokról (HL L 115., 2013.4.25., 18. o.). |
|
(44) |
Az Európai Parlament és a Tanács 2014/17/ЕU irányelve (2014. február 4.) a lakóingatlanokhoz kapcsolódó fogyasztói hitelmegállapodásokról, valamint a 2008/48/EK és a 2013/36/EU irányelv és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 60., 2014.2.28., 34. o.): a 10., 11., 13., 14., 15., 16., 17., 18., 21., 22. és a 23. cikk, a X. fejezet és az I. és II. melléklet. |
|
(45) |
Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.). |
|
(46) |
Az Európai Parlament és a Tanács 2014/92/EU irányelve (2014. július 23.) a fizetési számlákhoz kapcsolódó díjak összehasonlíthatóságáról, a fizetésiszámla-váltásról és az alapszintű fizetési számla nyitásáról, illetve használatáról (HL L 257., 2014.8.28., 214. o.): 3–18. cikk és a 20. cikk (2) bekezdése. |
|
(47) |
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2302 irányelve (2015. november 25.) az utazási csomagokról és az utazási szolgáltatásegyüttesekről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításról, továbbá a 90/314/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 326., 2015.12.11., 1. o.). |
|
(48) |
Az Európai Parlament és a Tanács 1286/2014/EU rendelete (2014. november 26.) a lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról (HL L 352., 2014.12.9., 1. o.). |
|
(49) |
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/760 rendelete (2015. április 29.) az európai hosszú távú befektetési alapokról (HL L 123., 2015.5.19., 98. o.). |
|
(50) |
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2366 irányelve (2015. november 25.) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU irányelv és a 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 337., 2015.12.23., 35. o.). |
|
(51) |
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2120 rendelete (2015. november 25.) a nyílt internet-hozzáférés megteremtéséhez szükséges intézkedések meghozataláról, továbbá az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló 2002/22/EK irányelv és az Unión belüli nyilvános mobilhírközlő hálózatok közötti barangolásról (roaming) szóló 531/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 310., 2015.11.26., 1. o.). |
|
(52) |
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/97 irányelve (2016. január 20.) a biztosítási értékesítésről (átdolgozás) (HL L 26., 2016.2.2., 19. o.). |
|
(53) |
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.). |
|
(54) |
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2341 irányelve (2016. december 14.) a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről (HL L 354., 2016.12.23., 37. o.). |
|
(55) |
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1128 rendelete (2017. június 14.) az online tartalomszolgáltatásoknak a belső piacon való, határokon átnyúló hordozhatóságáról (HL L 168., 2017.6.30., 1. o.). |
|
(56) |
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1129 rendelete (2017. június 14.) az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2003/71/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 168., 2017.6.30., 12. o.). |
|
(57) |
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1131 rendelete (2017. június 14.) a pénzpiaci alapokról (HL L 169., 2017.6.30., 8. o.). |
|
(58) |
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1369 rendelete (2017. július 4.) az energiacímkézés keretének meghatározásáról és a 2010/30/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 198., 2017.7.28., 1. o.). |
|
(59) |
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/302 rendelete (2018. február 28.) a belső piacon belül a vevő állampolgársága, lakóhelye vagy letelepedési helye alapján történő indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozással és a megkülönböztetés egyéb formáival szembeni fellépésről, valamint a 2006/2004/EK és az (EU) 2017/2394 rendelet, továbbá a 2009/22/EK irányelv módosításáról (HL L 60., 2018.3.2., 1. o.). |
|
(59a) |
Az Európai Parlament és a Tanács 2001/95/EK irányelve (2001. december 3.) az általános termékbiztonságról (HL L 11., 2002.1.15., 4. o.). [Mód. 103] |
|
(59b) |
Az Európai Parlament és a Tanács 2014/35/EU irányelve (2014. február 26.) a meghatározott feszültséghatáron belüli használatra tervezett elektromos berendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról (átdolgozás) (HL L 96., 2014.3.29., 357. o.). [Mód. 104] |
|
(59c) |
Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.). [Mód. 105] |
|
(59d) |
Az Európai Parlament és a Tanács 2014/31/EU irányelve (2014. február 26.) a nem automatikus működésű mérlegek forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról (HL L 96., 2014.3.29., 107. o.). [Mód. 106] |
|
(59e) |
A Tanács 2136/89/EGK rendelete (1989. június 21.) a tartósított szardínia forgalmazására vonatkozó közös előírások, valamint a tartósított szardínia és szardíniához hasonló termékek kereskedelmi megnevezésének megállapításáról. [Mód. 107] |
|
(59f) |
Az Európai Parlament és a Tanács 715/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről és az 1775/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről. [Mód. 108] |
(1) Az említett irányelvet módosította a hibás termékekért való felelősségre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló 85/374/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló,1999. május 10-i 1999/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 141., 1999.6.4., 20. o.).
II. MELLÉKLET
MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT
|
2009/22/EK irányelv |
Ezen irányelv |
|
1. cikk (1) bekezdése |
1. cikk (1) bekezdése |
|
1. cikk (2) bekezdése |
2. cikk (1) bekezdése |
|
— |
2. cikk (2) bekezdése |
|
— |
3. cikk |
|
2. cikk (1) bekezdése |
5. cikk (1) bekezdése |
|
2. cikk (1) bekezdésének a) pontja |
5. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontja 12. cikk |
|
— |
5. cikk (2) bekezdésének második albekezdése |
|
2. cikk (1) bekezdésének b) pontja |
5. cikk (3) bekezdése 9. cikk |
|
2. cikk (1) bekezdésének c) pontja |
14. cikk |
|
2. cikk (2) bekezdése |
2. cikk (3) bekezdése |
|
3. cikk |
4. cikk (1)–(3) bekezdése |
|
— |
4. cikk (4) bekezdése |
|
— |
4. cikk (5) bekezdése |
|
— |
5. cikk (4) bekezdése |
|
— |
6. cikk |
|
— |
7. cikk |
|
— |
8. cikk |
|
— |
10. cikk |
|
— |
11. cikk |
|
— |
13. cikk |
|
— |
15. cikk |
|
4. cikk |
16. cikk |
|
5. cikk |
— |
|
6. cikk |
18. cikk |
|
7. cikk |
1. cikk (2) bekezdése |
|
8. cikk |
19. cikk |
|
9. cikk |
17. cikk |
|
— |
20. cikk |
|
10. cikk |
21. cikk |
|
11. cikk |
22. cikk |
|
2021.3.26. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 108/179 |
P8_TA(2019)0223
EU–Izrael euromediterrán megállapodás (Horvátország csatlakozása) ***
Az Európai Parlament 2019. március 26-i jogalkotási állásfoglalása az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről Izrael Állam közötti társulás létrehozásáról szóló euromediterrán megállapodáshoz csatolt, a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából készült jegyzőkönyvnek az Európai Unió és tagállamai nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetről (09547/2018 – C8-0021/2019 – 2018/0080(NLE))
(Egyetértés)
(2021/C 108/17)
Az Európai Parlament,
|
— |
tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (09547/2018), |
|
— |
tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről Izrael Állam közötti társulás létrehozásáról szóló euromediterrán megállapodáshoz csatolt, a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából készült jegyzőkönyv tervezetére (09548/2018), |
|
— |
tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 217. cikkével és 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjával összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0021/2019), |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkének (1) és (4) bekezdésére és 108. cikkének (7) bekezdésére, |
|
— |
tekintettel a Külügyi Bizottság ajánlására (A8-0164/2019), |
|
1. |
egyetért a jegyzőkönyv megkötésével; |
|
2. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok parlamentjeinek és kormányainak, valamint Izrael Állam kormányának és parlamentjének. |
|
2021.3.26. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 108/180 |
P8_TA(2019)0225
Az évszakokhoz kapcsolódó óraátállítás megszüntetése ***I
Az Európai Parlament 2019. március 26-i jogalkotási állásfoglalása az évszakokhoz kapcsolódó óraátállítás megszüntetéséről és a 2000/84/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2018)0639 – C8-0408/2018 – 2018/0332(COD))
(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)
(2021/C 108/18)
Az Európai Parlament,
|
— |
tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0639), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0408/2018), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére, |
|
— |
tekintettel a dán Parlament, a brit Alsóház és a brit Lordok Háza által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján benyújtott, indokolt véleményekre, amelyek szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével, |
|
— |
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. október 17-i véleményére (1), |
|
— |
tekintettel az Európai Bizottság által 2018. július 4. és 2018. augusztus 16. között folytatott online konzultáció eredményeire, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére, |
|
— |
tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére, valamint a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság, a Jogi Bizottság és a Petíciós Bizottság véleményeire (A8-0169/2019), |
|
1. |
elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot; |
|
2. |
felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja; |
|
3. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek. |
P8_TC1-COD(2018)0332
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 26-án került elfogadásra az évszakokhoz kapcsolódó óraátállítás megszüntetéséről és a 2000/84/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),
rendes jogalkotási eljárás keretében (2),
mivel:
|
(1) |
A tagállamok korábban úgy döntöttek, hogy nemzeti szinten a nyári időszámításra vonatkozó rendelkezéseket vezetnek be. A belső piac működéséhez ezért fontos volt, hogy a nyári időszámítás kezdetének és befejezésének napja és órája az Unió egészére vonatkozóan egységesen kerüljön rögzítésre kerüljön a tagállami óraátállítások összehangolása érdekében . A 2000/84/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (3) összhangban jelenleg valamennyi tagállam nyári időszámítást évente kétszer az évszakokhoz kapcsolódó óraátállítást alkalmaz . A tagállamok a standard időszámításról március utolsó vasárnapjától vasárnapján átállnak a nyári időszámításra, amelyet ugyanazon év októberének utolsó vasárnapjáig alkalmaznak . [Mód. 1] |
|
(2) |
Számos petíció, polgári kezdeményezés és parlamenti kérdés alapján az Európai Parlament 2018. február 8-i állásfoglalásában az Európai Parlament felhívta a Bizottságot, hogy végezze el a nyári időszámításra vonatkozó, a 2000/84/EK irányelvben foglalt rendelkezések alapos értékelését, és amennyiben szükséges, terjesszen elő az irányelv felülvizsgálatára vonatkozó javaslatot. Az állásfoglalás azt is megerősítette, hogy alapvető fontosságú A fent nevezett állásfoglalás hangsúlyozta annak fontosságát is , hogy az időszámítás megközelítése továbbra is Unióban mindenütt fennmaradjon az időszámításra vonatkozó harmonizált és koordinált megközelítés, és egységes uniós időszámítás legyen Unió-szerte érvényben . [Mód. 2] |
|
(3) |
A Bizottság megvizsgálta a rendelkezésre álló bizonyítékokat, és azok alapján fontos, hogy a kérdéses területet harmonizált uniós szabályok rendezzék annak érdekében, hogy biztosított legyen a belső piac megfelelő működése, kiszámíthatóság és hosszú távú bizonyosság alakuljon ki, és elkerülhetők legyenek egyebek mellett a szállítási műveletek ütemezését vagy az információs és kommunikációs rendszerek működését érintő zavarok, a határokon átnyúló kereskedelem költségeinek növekedése, illetve az árukhoz és szolgáltatásokhoz kapcsolódó termelékenység visszaesése. A bizonyítékok alapján nem egyértelmű, hogy a nyári időszámításra vonatkozó rendelkezések előnyei ellensúlyoznák az évi kétszeri óraátállításhoz kapcsolódó kellemetlenségeket. [Mód. 3] |
|
(3a) |
A nyári időszámításról szóló nyilvános vita nem újkeletű, és a nyári időszámítás bevezetése óta több kezdeményezés is született, amelyek célja e gyakorlat megszüntetése volt. Egyes tagállamok nemzeti konzultációt tartottak, és a vállalkozások és az érdekelt felek többsége e gyakorlat megszüntetését támogatta. Az Európai Bizottság által kezdeményezett konzultáció ugyanerre a következtetésre jutott. [Mód. 4] |
|
(3b) |
Ebben az összefüggésben az állattenyésztők helyzete példaként szolgálhat arra, hogy a nyári időszámításra vonatkozó rendelkezéseket eredetileg mennyire összeegyeztethetetlennek tartották a mezőgazdasági munkagyakorlatokkal, különösen azért, mert e gazdáknak már az új időszámítás előtt is rendkívül korán kezdődött a nap. A nyári időszámításra való féléves átállás emellett sokak szerint megnehezítette a termények vagy az állatok piacra juttatását is. És végezetül, a tehenek természetes fejési ütemben történő tejelésére tekintettel a tejhozam csökkenését is sokan vélelmezték. A korszerű mezőgazdasági berendezések és gyakorlatok forradalmasították a mezőgazdaságot, így az aggályok többsége ma már nem releváns, ugyanakkor azonban a bioritmussal és a mezőgazdasági termelők munkakörülményeivel kapcsolatos fenntartások továbbra is fennállnak. [Mód. 5] |
|
(4) |
A nyári időszámításról élénk nyilvános vita folyik . A Bizottság által lefolytatott konzultációban mintegy 4,6 millió polgár vett részt, ami a valaha a Bizottság által szervezett konzultációk során elért legnagyobb számú részvételt jelenti. Számos polgári kezdeményezés is kiemelte, hogy a polgárok aggályosnak találják a félévenkénti óraátállítást , és egyes tagállamok már kifejezésre juttatták, hogy szívesen megszüntetnék a vonatkozó rendelkezések nyári időszámítás alkalmazását. E fejlemények fényében továbbra is védelmezni szükséges a belső piac megfelelő működését, és el kell kerülni, hogy a tagállamok között a szóban forgó területen megfigyelhető különbségek miatt e működésben jelentős zavarok következzenek be. Indokolt tehát összehangolt koordinált és harmonizált módon megszüntetni a nyári időszámítás alkalmazását. [Mód. 6] |
|
(4a) |
A kronobiológia szerint az emberi test bioritmusára hatást gyakorol minden időváltozás, és ez károsan hathat az emberi egészségre. A legújabb tudományos bizonyítékok egyértelműen azt sugallják, hogy összefüggés van az óraátállítások és a szív- és érrendszeri betegségek között, amelyek az óraátállítások által a cirkadián ritmusban okozott zavarokhoz kapcsolódnak. Bizonyos csoportok – például a gyermekek és az idősek – különösen érzékenyen reagálnak. A közegészség védelme érdekében helyénvaló tehát megszüntetni az évszakokhoz kapcsolódó óraátállítást. [Mód. 7] |
|
(4b) |
Az Európai Unió tagállamainak területei a tagállamok tengerentúli területei kivételével három különböző időzónába vannak besorolva, ezek a GMT, a GMT+1 és a GMT+2. Az Európai Unió nagymértékű észak–déli kibővítése azt eredményezte, hogy a hivatalos idő nappali fényre gyakorolt hatása Unió-szerte jelentősen eltérő. Ennélfogva fontos, hogy a tagállamok időzónáik módosítása előtt figyelembe vegyék az idő, azaz a természetes időzónák és a földrajzi elhelyezkedés földrajzi szempontjait. A tagállamoknak konzultálniuk kell polgáraikkal és az érintettekkel, mielőtt megváltoztatnák időzónájukat. [Mód. 8] |
|
(4c) |
Több polgári kezdeményezés hívta fel a figyelmet arra, hogy a polgároknak aggályaik vannak a félévenkénti óraátállítással kapcsolatban, a tagállamok számára pedig időt és lehetőséget kell biztosítani saját nyilvános konzultációk és hatásvizsgálatok elvégzéséhez annak pontosabb megértése érdekében, hogy milyen következményekkel járna, ha az évszakokhoz kapcsolódó óraátállítás valamennyi régióban változásokon esne át. [Mód. 9] |
|
(4d) |
A nyári időszámítás lehetővé tette, hogy a nyári hónapok során később jöjjön el a napnyugta. Számos uniós polgár számára a nyár egyet jelent a késő estig rendelkezésre álló természetes fénnyel. A „standard” időhöz való visszatérés azt eredményezné, hogy a napnyugta nyáron egy órával korábban érkezne, és erősen lecsökkenne az az időszak, amikor késő este is van természetes fény. [Mód. 10] |
|
(4e) |
Számos tanulmány vizsgálta a nyári időszámításra való átállás és a szívinfarktus kockázata, a biológiai ritmus megszakadása, az alváshiány, a koncentráció és a figyelem hiánya, a balesetek kockázatának növekedése, az élettel való elégedettség alacsonyabb szintje és az öngyilkosságok száma közötti összefüggést. A hosszabb nappalok, a munkavégzést vagy iskolát követő kültéri tevékenységeknek és a napfénynek való kitettség azonban egyértelműen pozitív hosszú távú hatásokat gyakorol az általános jólétre. [Mód. 11] |
|
(4f) |
Az évszakokhoz kapcsolódó óraátállítások kedvezőtlen hatással vannak az állatok jólétére is, ami a mezőgazdaságban is nyilvánvaló, például a tehenek kevesebbet tejelnek. [Mód. 12] |
|
(4 g) |
Széles körben feltételezik, hogy az évszakokhoz kapcsolódó óraátállítások energiamegtakarítást eredményeznek. A múlt században valóban ez volt az óraátállítás eredeti bevezetésének fő oka. A kutatások azonban azt mutatják, hogy míg az évszakokhoz kapcsolódó óraátállítás az Unió egészében elhanyagolható mértékben csökkentheti az energiafogyasztást, nem minden tagállamban ez a helyzet. A nyári időszámításra való átállás révén a világításon megtakarított energiamennyiséget ellensúlyozhatja a fűtési célú megnövekedett energiafogyasztás. Ráadásul az eredményeket nehéz értelmezni, mivel azokat külső tényezők, például a meteorológia, az energiafelhasználók magatartása és a folyamatban lévő energetikai átállás erősen befolyásolják. [Mód. 13] |
|
(5) |
Ez az irányelv nem sértheti az egyes tagállamok ahhoz való jogát, hogy döntsenek a joghatóságuk alá tartozó és a Szerződések területi hatálya alá eső területekre vonatkozó standard időről vagy időkről, valamint az ilyen időt vagy időket érintő további változásokról. Annak érdekében azonban, hogy ne zavarja meg a belső piac működését az, hogy csak néhány tagállam alkalmazza a nyári időszámításra vonatkozó rendelkezéseket, a tagállamoknak tartózkodniuk kell attól, hogy az évszakok váltakozásához kapcsolódó okokból változtassák meg a joghatóságuk alá tartozó bármely területen a standard időt, még akkor is, ha az adott változás egy másik időzónába való átlépésként jelenik meg. Emellett a – többek között a közlekedési, a kommunikációs és más érintett ágazatokban jelentkező – zavarok minimalizálása érdekében a tagállamoknak megfelelő időben be kell jelenteniük a Bizottságnak a standard idejük megváltoztatására irányuló szándékukat, és azt követően legkésőbb 2020. április 1-jéig be kell vezetniük a bejelentett változtatásokat. jelenteniük a Bizottságnaka szóban forgó bejelentés alapján tájékoztatnia kell a többi tagállamot, hogy azok megtehessék a szükséges intézkedéseket szándékukban áll legkésőbb 2021 októberének utolsó vasárnapjáig megváltoztatni standard idejüket . A Bizottságnak emellett az információ közzététele útján tájékoztatnia kell a nagyközönséget és az érdekelt feleket is. [Mód. 14] |
|
(6) |
Ezért meg kell szüntetni a nyári időszámításra vonatkozó, a 2000/84/EK irányelvben meghatározott rendelkezések által lefedett időszak harmonizációját, és olyan közös szabályokat kell bevezetni, amelyek megakadályozzák, hogy a tagállamok a standard idejük évenkénti többszöri megváltoztatása útján különböző, évszakoktól függő rendelkezéseket alkalmazzanak az időszámításra vonatkozóan, valamint amely szabályok kötelezővé teszik a standard időt érintő tervezett változtatások bejelentését. Az irányelv célja az, hogy meghatározó módon hozzájáruljon a belső piac zavartalan működéséhez, következésképpen az irányelvnek az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 114. cikkén kell alapulnia, az Európai Unió Bíróságának állandó ítélkezési gyakorlata szerinti értelmezésnek megfelelően. [Mód. 15] |
|
(6a) |
Azt a döntést, hogy az egyes tagállamokban melyik standard időt alkalmazzák, konzultációknak és tanulmányoknak kell megelőznie, amelyek figyelembe veszik a polgárok preferenciáit, a földrajzi eltéréseket, a regionális különbségeket, a standard munkaidőt és más olyan tényezőket, amelyek az adott tagállam szempontjából fontosak. Ezért a tagállamok számára elegendő időt kell biztosítani a javaslat hatásának elemzésére és a lakosságaikat legjobban szolgáló megoldás kiválasztására, figyelembe véve ugyanakkor a belső piac megfelelő működését is. [Mód. 16] |
|
(6b) |
Az évszakok változásától független óraátállítás átállási költségekkel jár, különösen a közlekedési és más ágazatok informatikai rendszerei esetében. Az átmeneti költségek jelentős csökkentése érdekében észszerű felkészülési időre van szükség ezen irányelv végrehajtásához. [Mód. 17] |
|
(7) |
Az irányelvet 2019 2021 . április 1-jétől kell alkalmazni, hogy a 2000/84/EK irányelv szabályainak hatálya alá tartozó utolsó nyári időszámítási időszak valamennyi tagállamban 2019. március 31-én 2021 . márciusának utolsó vasárnapján , az egyeztetett világidő szerint 1 órakor kezdődjön meg. Azoknak a tagállamoknak, amelyek az említett nyári időszámítási időszakot követően olyan standard időt kívánnak elfogadni, amely a 2000/84/EK irányelv szerint a téli időszakban alkalmazott időnek felel meg, 2019. október 27-én, 2020 . októberének utolsó vasárnapján, az egyeztetett világidő szerint 1 órakor kell megváltoztatniuk a standard idejüket, hogy a különböző tagállamokban végrehajtott hasonló, tartós változtatásokra azonos időben kerüljön sor. Kívánatos, hogy a tagállamok egymással egyeztetve döntsenek arról, hogy 2019 2021 -től milyen standard időt fognak alkalmazni. [Mód. 18] |
|
(7a) |
Ezen irányelv összehangolt végrehajtásának biztosítása érdekében a tagállamoknak együtt kell működniük egymással, és az időszámítással kapcsolatban általuk tervezett rendszerre vonatkozó döntéseiket összehangolt és egyeztetett módon kell meghozniuk. Ezért koordinációs mechanizmust kell bevezetni, amely minden tagállam egy-egy kijelölt képviselőjéből és a Bizottság egy képviselőjéből áll. A jelentős zavarok elkerülése érdekében a koordinációs mechanizmus ekretében megvitatják és értékelik az egyes tagállamok bármely tervezett döntésének a belső piac működésére gyakorolt lehetséges hatását. [Mód. 19] |
|
(7b) |
A Bizottságnak értékelnie kell, hogy a különböző tagállamokban az időszámítással kapcsolatban tervezett intézkedések akadályozhatják-e jelentős mértékben és tartósan a belső piac megfelelő működését. Ha ezen értékelés következményeképpen a tagállamok nem vizsgálják felül az időszámítással kapcsolatban tervezett intézkedéseiket, akkor a Bizottságnak képesnek kell lennie arra, hogy legfeljebb 12 hónappal elhalassza ezen irányelv alkalmazásának időpontját, és adott esetben jogalkotási javaslatot nyújtson be. Ezért, valamint az ezen irányelv megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni azzal a jogkörrel, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon ezen irányelv alkalmazásának legfeljebb 12 hónappal történő elhalasztására vonatkozóan. [Mód. 20] |
|
(8) |
Az irányelv végrehajtását nyomon kell követni. A nyomon követés eredményeit a Bizottságnak egy jelentésben kell ismertetnie az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal. A jelentésnek a tagállamok által a Bizottság rendelkezésére bocsátott információkon kell alapulnia, amelyeket megfelelő időben át kell adni ahhoz, hogy megtörténjen ahhoz, hogy a jelentést a meghatározott időpontban elő lehessen terjeszteni. |
|
(9) |
Mivel ezen irányelvnek az időszámításra vonatkozó harmonizált rendelkezéseket érintő célkitűzéseit tagállami szinten nem lehet kielégítően megvalósítani, és azok uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritási elvnek megfelelően intézkedéseket hozhat. Az említett cikkben foglalt arányossági elvvel összhangban az irányelv nem lépi túl a szóban forgó célok eléréséhez szükséges mértéket. |
|
(10) |
Az időszámításra vonatkozó harmonizált rendelkezéseket az EUMSZ 355. cikkében meghatározott, a Szerződések területi hatályára vonatkozó rendelkezésekkel összhangban kell alkalmazni. |
|
(11) |
A 2000/84/EK irányelvet ezért hatályon kívül kell helyezni, |
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
1. cikk
(1) A tagállamok nem alkalmaznak az évszakokhoz kapcsolódó, a standard idejüket vagy időiket érintő változtatásokat.
(2) Az (1) bekezdés ellenére bekezdéstől eltérve, a tagállamok végrehajthatnak egy, az évszakokhoz kapcsolódó, a standard idejüket vagy időiket érintő változtatást 2019-ben 2021-ben , amennyiben ezt 2019. október 27-én ugyanezen év utolsó vasárnapján , az egyeztetett világidő szerint 1 órakor teszik meg. A tagállamok a 2. cikknek megfelelően bejelentik ezt e rendelkezésekről legkésőbb 2020. április 1-jéig tájékoztatják a döntésüket Bizottságot . [Mód. 21]
2. cikk
(1) Az 1. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül, amennyiben egy tagállam úgy dönt, hogy a joghatósága alá tartozó valamely területen megváltoztatja a standard időt, ezt a változás hatálybalépése előtt legalább 6 hónappal bejelenti a Bizottságnak. Ha egy tagállam ilyen bejelentést tett, és nem vonta azt vissza legalább 6 hónappal a tervezett változás dátuma előtt, akkor a tagállam köteles végrehajtani a változtatást Koordinációs mechanizmus jön létre azzal a céllal , hogy az egész Unióban harmonizált és összehangolt megközelítést biztosítson az időszámításra vonatkozó rendelkezések tekintetében . [Mód. 22]
(2) A Bizottság a bejelentéstől számított 1 hónapon belül tájékoztatja arról a tagállamokat, és közzéteszi az információt az Európai Unió Hivatalos Lapjában koordinációs mechanizmus az egyes tagállamok egy-egy képviselőjéből és a Bizottság egy képviselőjéből áll . [Mód. 23]
(2a) Ha valamely tagállam értesíti a Bizottságot az 1. cikk (2) bekezdése szerinti döntéséről, akkor a koordinációs mechanizmus működésbe lép, és a jelentős zavarok elkerülése érdekében megvitatják és értékelik a tervezett változtatásnak a belső piac működésére gyakorolt potenciális hatását. [Mód. 24]
(2b) Amennyiben a (2a) bekezdésben említett értékelés alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a tervezett változtatás jelentős hatást gyakorol a belső piac megfelelő működését, erről tájékoztatja a bejelentést küldő tagállamot. [Mód. 25]
(2c) A bejelentő tagállam legkésőbb 2020. október 31-ig határoz arról, hogy továbbra is kitart-e szándéka mellett. Amennyiben a bejelentő tagállam úgy dönt, hogy fenntartja a szándékát, részletes magyarázatot kell adnia arra, hogy miként fogja kezelni a változtatásnak a belső piac működésére gyakorolt negatív hatását. [Mód. 26]
3. cikk
(1) A Bizottság legkésőbb 2024 2025 . december 31-ig értékelő jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ezen irányelv alkalmazásáról és végrehajtásáról , szükség esetén – valamennyi releváns érdekelt fél bevonásával készített alapos hatásvizsgálat alapján – az irányelv felülvizsgálatra vonatkozó jogalkotási javaslattal együtt . [Mód. 27]
(2) A tagállamok legkésőbb 2024 2025 . április 30-ig a Bizottság rendelkezésére bocsátják a releváns információkat. [Mód. 28]
4. cikk
(1) A tagállamok legkésőbb 2019 2021 . április 1-jéig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottság számára.
Ezeket a rendelkezéseket 2019 2021 . április 1-jétől alkalmazzák.
Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg. [Mód. 29]
(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.
4a. cikk
(1) A Bizottság a 2. cikkben említett koordinációs mechanizmussal szoros együttműködésben az egész Unióban szorosan nyomon követi az időszámításra vonatkozó tervezett intézkedéseket.
(2) A Bizottságot felruházzák azzal a jogkörrel, hogy ha azt állapítja meg, hogy a tagállamok által a 1. cikk (2) bekezdés alapján bejelentett, az időszámításra vonatkozó intézkedések jelentős mértékben és tartósan akadályozhatják a belső piac megfelelő működését, akkor felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy legfeljebb 12 hónappal elhalassza ezen irányelv alkalmazásának időpontját, és adott esetben jogalkotási javaslatot nyújtson be. [Mód. 30]
4b. cikk
(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.
(2) A Bizottság számára megadott, a 4a. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó jogkör … [ezen irányelv hatálybalépésének időpontja]-tól [ezen irányelv alkalmazásának dátuma]-ig érvényes.
(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 4a. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.
(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásáról haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(6) A 4a. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik. [Mód. 31]
5. cikk
A 2000/84/EK irányelv 2019 2021 . április 1-jével hatályát veszti. [Mód. 32]
6. cikk
Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
7. cikk
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
Kelt …, -án/-én.
az Európai Parlament részéről
az elnök
a Tanács részéről
az elnök
(1) HL C 62., 2019.2.15., 305. o.
(2) Az Európai Parlament 2019. március 26-i álláspontja.
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2000/84/EK irányelve (2001. január 19.) a nyári időszámításra vonatkozó rendelkezésekről (HL L 31., 2001.2.2., 21. o.).
|
2021.3.26. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 108/187 |
P8_TA(2019)0226
A villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályok ***I
Az Európai Parlament 2019. március 26-i jogalkotási állásfoglalása a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (átdolgozás) (COM(2016)0864 – C8-0495/2016 – 2016/0380(COD))
(Rendes jogalkotási eljárás – átdolgozás)
(2021/C 108/19)
Az Európai Parlament,
|
— |
tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0864), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 194. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0495/2016), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére, |
|
— |
tekintettel a magyar Országgyűlés, az osztrák szövetségi tanács és a lengyel szenátus által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján benyújtott, indokolt véleményekre, amelyek szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével, |
|
— |
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2017. május 31-i véleményére (1), |
|
— |
tekintettel a Régiók Bizottságának 2017. július 13-i véleményére (2), |
|
— |
tekintettel a jogi aktusok átdolgozási technikájának szervezettebb használatáról szóló, 2001. november 28-i intézményközi megállapodásra (3), |
|
— |
tekintettel az eljárási szabályzata 104. cikkének (3) bekezdése alapján a Jogi Bizottság által az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottsághoz küldött, 2017. szeptember 7-i levélre, |
|
— |
tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. január 18-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 104. és 59. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A8-0044/2018), |
|
A. |
mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport szerint a Bizottság javaslata a benne akként megjelölteken kívül egyéb érdemi módosítást nem tartalmaz, és mivel a meglévő jogi aktusok változatlanul hagyott rendelkezései és e módosítások egységes szerkezetbe foglalása tekintetében a javaslat a meglévő jogi aktusok érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza, |
|
1. |
elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot, figyelembe véve az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásait; |
|
2. |
tudomásul veszi a Bizottság ezen állásfoglaláshoz csatolt nyilatkozatait; |
|
3. |
felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja; |
|
4. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek. |
(1) HL C 288., 2017.8.31., 91. o.
P8_TC1-COD(2016)0380
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 26-án került elfogadásra a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel (átdolgozás)
(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/944 irányelvvel.)
MELLÉKLET A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ
A BIZOTTSÁG NYILATKOZATA A RENDSZERÖSSZEKÖTŐ FOGALOMMEGHATÁROZÁSÁRÓL
„A Bizottság tudomásul veszi a társjogalkotóknak az átdolgozott villamosenergia-irányelvvel és az átdolgozott villamosenergia-rendelettel kapcsolatos azon megállapodását, miszerint visszatérnek a »rendszerösszekötő« fogalmának a 2009/72/EK irányelvben és a 714/2009/EK rendeletben használt meghatározásához. A Bizottság egyetért azzal, hogy a villamosenergia-piacok különböznek az olyan egyéb piacoktól, mint a földgázpiac, például azért, mert olyan termékekkel kereskednek, amelyeket jelenleg nem lehet könnyen tárolni, és amelyeket termelőlétesítmények széles köre állít elő, ideértve az elosztás szintjén működő létesítményeket is. Következésképpen a villamosenergia- és a gázágazat között jelentős különbségek vannak a harmadik országokkal való összeköttetések szerepét illetően is, és különböző szabályozási megközelítések választhatók.
A Bizottság tovább fogja vizsgálni e megállapodás hatását, és szükség esetén iránymutatást fog adni a jogszabályok alkalmazására vonatkozóan.
A jogi egyértelműség érdekében a Bizottság az alábbiakat kívánja kiemelni:
A villamosenergia-irányelvben a rendszerösszekötő közösen elfogadott fogalommeghatározása a villamosenergia-rendszereket összekapcsoló berendezésre utal. Ez a megfogalmazás nem tesz különbséget a különböző keretszabályozások vagy technikai körülmények között, és így alkalmazási köre elvileg kiterjed a harmadik országokkal való valamennyi villamosenergia-összeköttetésre. A rendszerösszekötő fogalmának a villamosenergia-rendeletben elfogadott meghatározását illetően a Bizottság hangsúlyozza, hogy a villamosenergia-piacok integrációja magas fokú együttműködést követel a rendszerüzemeltetők, a piaci szereplők és a szabályozók közötti. Bár az alkalmazandó szabályok hatálya a belső villamosenergia-piaccal való integráció fokától függően változhat, a harmadik országoknak a belső villamosenergia-piacba való – például a piac-összekapcsolási projektekben való részvétel révén megvalósuló – szoros integrációjának olyan megállapodásokon kell alapulnia, amelyek megkövetelik a vonatkozó uniós jog alkalmazását.”
A BIZOTTSÁG NYILATKOZATA AZ ALTERNATÍV VITARENDEZÉSRŐL
A Bizottság tudomásul veszi a társjogalkotóknak a 26. cikkel kapcsolatos azon megállapodását, miszerint uniós szintű szabályozással kell kötelezővé tenni az energetikai szolgáltatók részvételét az alternatív vitarendezésben. A Bizottság sajnálatát fejezi ki e döntéssel kapcsolatban, mivel javaslatában ezt a választási lehetőséget – a fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről szóló 2013/11/EU irányelvben (fogyasztói alternatív vitarendezési irányelv) elfogadott megközelítéssel összhangban, valamint a szubszidiaritás és az arányosság elvének szem előtt tartásával – a tagállamokra hagyta.
Bizottságnak nem feladata összehasonlító értékeléseket végezni a tagállamok által bevezetett egyes alternatív vitarendezési modellekről. A Bizottság ezért az uniós jog átültetésének és hatékony alkalmazásának nyomon követésére vonatkozó általános kötelezettsége keretében fogja figyelembe venni a nemzeti alternatív vitarendezési rendszerek általános hatékonyságát.
|
2021.3.26. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 108/190 |
P8_TA(2019)0227
A villamos energia belső piaca ***I
Az Európai Parlament 2019. március 26-i jogalkotási állásfoglalása a villamos energia belső piacáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (átdolgozás) (COM(2016)0861 – C8-0492/2016 – 2016/0379(COD))
(Rendes jogalkotási eljárás – átdolgozás)
(2021/C 108/20)
Az Európai Parlament,
|
— |
tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0861), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 194. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0492/2016), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére, |
|
— |
tekintettel a cseh képviselőház, a német Bundestag, a német Bundesrat, a spanyol parlament, a francia szenátus, a magyar Országgyűlés, az osztrák szövetségi tanács, a lengyel Szejm, a lengyel szenátus, a román képviselőház és a román szenátus által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján benyújtott indokolt véleményekre, amelyek szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével, |
|
— |
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2017. május 31-i véleményére (1), |
|
— |
tekintettel a Régiók Bizottságának 2017. július 13-i véleményére (2), |
|
— |
tekintettel a jogi aktusok átdolgozási technikájának szervezettebb használatáról szóló, 2001. november 28-i intézményközi megállapodásra (3), |
|
— |
tekintettel az eljárási szabályzata 104. cikkének (3) bekezdése alapján a Jogi Bizottság által az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságnak küldött, 2017. július 13-i levélre, |
|
— |
tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. január 18-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 104. és 59. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A8-0042/2018), |
|
A. |
mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport szerint a Bizottság javaslata a benne akként megjelölteken kívül egyéb érdemi módosítást nem tartalmaz, és mivel a meglévő jogi aktusok változatlanul hagyott rendelkezései és e módosítások egységes szerkezetbe foglalása tekintetében a javaslat a meglévő jogi aktusok érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza, |
|
1. |
elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot, figyelembe véve az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásait; |
|
2. |
tudomásul veszi a Bizottság ezen állásfoglaláshoz csatolt nyilatkozatait; |
|
3. |
felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja; |
|
4. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek. |
(1) HL C 288., 2017.8.31., 91. o.
P8_TC1-COD(2016)0379
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 26-án került elfogadásra a villamos energia belső piacáról szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel (átdolgozás)
(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/943 rendelettel.)
MELLÉKLET A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ
A BIZOTTSÁG NYILATKOZATA A RENDSZERÖSSZEKÖTŐ FOGALOMMEGHATÁROZÁSÁRÓL
„A Bizottság tudomásul veszi a társjogalkotóknak az átdolgozott villamosenergia-irányelvvel és az átdolgozott villamosenergia-rendelettel kapcsolatos azon megállapodását, miszerint visszatérnek a »rendszerösszekötő« fogalmának a 2009/72/EK irányelvben és a 714/2009/EK rendeletben használt meghatározásához. A Bizottság egyetért azzal, hogy a villamosenergia-piacok különböznek az olyan egyéb piacoktól, mint a földgázpiac, például azért, mert olyan termékekkel kereskednek, amelyeket jelenleg nem lehet könnyen tárolni, és amelyeket termelőlétesítmények széles köre állít elő, ideértve az elosztás szintjén működő létesítményeket is. Következésképpen a villamosenergia- és a gázágazat között jelentős különbségek vannak a harmadik országokkal való összeköttetések szerepét illetően is, és különböző szabályozási megközelítések választhatók.
A Bizottság tovább fogja vizsgálni e megállapodás hatását, és szükség esetén iránymutatást fog adni a jogszabályok alkalmazására vonatkozóan.
A jogi egyértelműség érdekében a Bizottság az alábbiakat kívánja kiemelni:
A villamosenergia-irányelvben a rendszerösszekötő közösen elfogadott fogalommeghatározása a villamosenergia-rendszereket összekapcsoló berendezésre utal. Ez a megfogalmazás nem tesz különbséget a különböző keretszabályozások vagy technikai körülmények között, és így alkalmazási köre elvileg kiterjed a harmadik országokkal való valamennyi villamosenergia-összeköttetésre. A rendszerösszekötő fogalmának a villamosenergia-rendeletben elfogadott meghatározását illetően a Bizottság hangsúlyozza, hogy a villamosenergia-piacok integrációja magas fokú együttműködést követel a rendszerüzemeltetők, a piaci szereplők és a szabályozók közötti. Bár az alkalmazandó szabályok hatálya a belső villamosenergia-piaccal való integráció fokától függően változhat, a harmadik országoknak a belső villamosenergia-piacba való – például a piac-összekapcsolási projektekben való részvétel révén megvalósuló – szoros integrációjának olyan megállapodásokon kell alapulnia, amelyek megkövetelik a vonatkozó uniós jog alkalmazását.”
A BIZOTTSÁG NYILATKOZATA A PIACI REFORMOKRA VONATKOZÓ VÉGREHAJTÁSI TERVEKRŐL
A Bizottság tudomásul veszi a társjogalkotóknak a 20. cikk (3) bekezdése alapján kötött megállapodását, amely szerint azon tagállamok, amelyek esetében megfelelőséggel kapcsolatos aggályokat tártak fel, az állami támogatási eljárás részeként végrehajtási tervet és időbeni ütemezést tesznek közzé az azonosított szabályozási torzulások és/vagy piaci hiányosságok kiküszöbölését célzó intézkedések elfogadására.
Az EUMSZ 108. cikke értelmében a Bizottság kizárólagos hatáskörrel rendelkezik az állami támogatási intézkedések belső piaccal való összeegyeztethetőségének értékelésére. Ez a rendelet nem érintheti és nem sérti a Bizottság EUMSZ szerinti kizárólagos hatáskörét. A Bizottság ezért adott esetben az állami támogatási szabályok szerinti kapacitásmechanizmusokra vonatkozó jóváhagyási folyamattal párhuzamosan véleményezheti a piaci reformterveket, a két folyamat azonban jogilag különálló.
|
2021.3.26. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 108/193 |
P8_TA(2019)0228
Az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynöksége ***I
Az Európai Parlament 2019. március 26-i jogalkotási állásfoglalása az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynöksége létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (átdolgozás) (COM(2016)0863 – C8-0494/2016 – 2016/0378(COD))
(Rendes jogalkotási eljárás – átdolgozás)
(2021/C 108/21)
Az Európai Parlament,
|
— |
tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0863), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 194. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0494/2016), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére, |
|
— |
tekintettel a német Bundestag, a francia szenátus és a román szenátus által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján benyújtott, indokolt véleményekre, amelyek szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével, |
|
— |
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2017. május 31-i véleményére (1), |
|
— |
tekintettel a Régiók Bizottságának 2017. július 13-i véleményére (2), |
|
— |
tekintettel a jogi aktusok átdolgozási technikájának szervezettebb használatáról szóló, 2001. november 28-i intézményközi megállapodásra (3), |
|
— |
tekintettel az eljárási szabályzata 104. cikkének (3) bekezdése értelmében a Jogi Bizottság által az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottsághoz intézett, 2017. július 13-i levélre, |
|
— |
tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2018. december 19-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 104. és 59. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság véleményére (A8-0040/2018), |
|
A. |
mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport szerint a Bizottság javaslata a benne akként megjelölteken kívül egyéb érdemi módosítást nem tartalmaz, és mivel a meglévő jogi aktusok változatlanul hagyott rendelkezései és e módosítások egységes szerkezetbe foglalása tekintetében a javaslat a meglévő jogszabályok érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza; |
|
1. |
elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot, figyelembe véve az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásait; |
|
2. |
felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja; |
|
3. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek. |
(1) HL C 288., 2017.8.31., 91. o.
P8_TC1-COD(2016)0378
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 26-án került elfogadásra az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynökségének létrehozásáról szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel (átdolgozás)
(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/942 rendelettel.)
|
2021.3.26. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 108/195 |
P8_TA(2019)0229
A kockázatokra való felkészültség a villamosenergia-ágazatban ***I
Az Európai Parlament 2019. március 26-i jogalkotási állásfoglalása a villamosenergia-ágazati kockázatokra való felkészülésről és a 2005/89/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2016)0862 – C8-0493/2016 – 2016/0377(COD))
(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)
(2021/C 108/22)
Az Európai Parlament,
|
— |
tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0862), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 194. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0493/2016), |
|
— |
tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapra vonatkozó véleményére, |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére, |
|
— |
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2017. május 31-i véleményére (1), |
|
— |
tekintettel a Régiók Bizottságának 2017. július 13-i véleményére (2), |
|
— |
tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2018. december 5-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 59. és 39. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére (A8-0039/2018), |
|
1. |
elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot; |
|
2. |
felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja; |
|
3. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek. |
P8_TC1-COD(2016)0377
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 26-án került elfogadásra a villamosenergia-ágazati kockázatokra való felkészülésről és a 2005/89/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/941 rendelettel.)
|
2021.3.26. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 108/196 |
P8_TA(2019)0230
A gumiabroncsok üzemanyag-hatékonyság és más lényeges paraméterek tekintetében történő címkézése ***I
Az Európai Parlament 2019. március 26-i jogalkotási állásfoglalása a gumiabroncsok üzemanyag-hatékonyság és más lényeges paraméterek tekintetében történő címkézéséről, és az 1222/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0296 – C8-0190/2018 – 2018/0148(COD))
(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)
(2021/C 108/23)
Az Európai Parlament,
|
— |
tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0296), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, valamint 114. cikkére és 194. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0190/2018), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére, |
|
— |
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. október 17-i véleményére (1), |
|
— |
a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A8-0086/2019), |
|
1. |
elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot; |
|
2. |
felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja; |
|
3. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek. |
P8_TC1-COD(2018)0148
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 26-án került elfogadásra a gumiabroncsok üzemanyag-hatékonyság és más lényeges paraméterek tekintetében történő címkézéséről, és az 1222/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére és 194. cikke (2) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),
tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),
rendes jogalkotási eljárás keretében (3),
mivel:
|
(1) |
Az Unió elkötelezett egy olyan energiaunió kialakítása mellett, amely előretekintő éghajlat-politikát folytat. Az üzemanyag-hatékonyság lényeges eleme a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó uniós éghajlat- és energiapolitikai keretnek, és döntő szerepet játszik az energia iránti kereslet mérséklésében. |
|
(2) |
A Bizottság felülvizsgálta (4) az Európai Parlament és a Tanács (5) 1222/2009/EK rendeletének hatékonyságát, és megállapította, hogy a hatékonyság javítása érdekében szükség van a rendelet rendelkezéseinek frissítésére. |
|
(3) |
Az 1222/2009/EK rendeletet egy új rendelettel kell helyettesíteni, amely magában foglalja a 2011-es változtatásokat, valamint módosítja és megerősíti annak egyes rendelkezéseit a tartalom egyértelműsítése és frissítése érdekében, az elmúlt években a gumiabroncsokat érintő technológiai fejlődés figyelembevételével. Tekintettel azonban arra, hogy az üzemanyag-hatékonyság szempontjából a kínálat és a kereslet alig változott, e szakaszban nincs szükség az üzemanyag-hatékonyság besorolási skálájának átalakítására. Másrészről az említett változás hiányának hátterében álló okokat, valamint a beszerzési tényezőket, például az árat, a teljesítményt stb. indokolt megvizsgálni . [Mód. 1] |
|
(4) |
A közlekedési ágazat az Unió energiafogyasztásának egyharmadát teszi ki. 2015-ben az Unió teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátásának 22 %-áért a közúti szállítás volt felelős. A gumiabroncsok – főként gördülési ellenállásuk miatt – a gépjárművek üzemanyag-fogyasztásának 5–10 %-áért felelősek. Ezért a gumiabroncsok gördülési ellenállásának csökkentése jelentős mértékben hozzájárulna a közúti közlekedés üzemanyag-hatékonyságához, és ezáltal a kibocsátás csökkentéséhez , valamint a közlekedési ágazat dekarbonizációjához . [Mód. 2] |
|
(4a) |
A közúti közlekedés szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésével összefüggő feladatok teljesítése érdekében helyénvaló, hogy a tagállamok – a Bizottsággal együttműködve – ösztönzőket vezessenek be az üzemanyag-hatékony és biztonságos C1, C2 és C3 típusú gumiabroncsok új technológiai eljárásait szolgáló innovációhoz. [Mód. 3] |
|
(5) |
A gumiabroncsokat számos, egymással összefüggő paraméterrel lehet jellemezni. Az egyik paraméter javítása, például a gördülési ellenállás csökkentése kedvezőtlenül befolyásolhat más paramétereket, például a nedves tapadást; ezzel szemben a nedves tapadás javítása kedvezőtlenül befolyásolhatja a külső gördülési zajt. A gumiabroncsgyártókat ösztönözni kell valamennyi paraméternek a már teljesített normákat meghaladó mértékű optimalizálására. |
|
(6) |
Az üzemanyag-hatékony gumiabroncsok költséghatékonyak lehetnek, mivel az üzemanyag-megtakarítás bőségesen ellensúlyozza a gumiabroncsok magasabb előállítási költségéből adódó magasabb vételárát. |
|
(7) |
A 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) fogalmazza meg a gumiabroncsok gördülési ellenállására vonatkozó minimumkövetelményeket. A technológiai fejlődés lehetővé teszi a gumiabroncsok gördülési ellenállása által előidézett energiaveszteségek jelentős, az említett minimumkövetelményeket meghaladó mértékű csökkentését. Ezért a közúti közlekedés környezeti hatásainak csökkentése érdekében helyénvaló frissíteni a gumiabroncsok címkézésére vonatkozó rendelkezéseket, hogy ezzel üzemanyag-hatékonyabb gumiabroncsok vásárlására ösztönözzék a végfelhasználókat azáltal, hogy összehangolt információkat szolgáltatnak erről a paraméterről. |
|
(7a) |
A gumiabroncs-címkézés fejlesztésének köszönhetően a fogyasztók relevánsabb és összehasonlítható információkkal rendelkezhetnek az üzemanyag-hatékonyságról, a biztonságról és a gumiabroncsok keltette zajról, valamint költséghatékony és környezetbarát vásárlói döntéseket hozhatnak az új gumiabroncsok vásárlásakor. [Mód. 5] |
|
(8) |
A forgalmi zaj komoly kellemetlenségeket okoz, és káros az egészségre nézve. A 661/2009/EK rendelet minimumkövetelményeket fogalmaz meg a gumiabroncsok külső gördülési zajára vonatkozóan. A technológiai fejlődés lehetővé teszi a külső gördülési zaj jelentős, az említett minimumkövetelményeket meghaladó mértékű csökkentését. A forgalmi zaj csökkentése érdekében ezért indokolt frissíteni a gumiabroncsok címkézésére vonatkozó rendelkezéseket, ezzel alacsonyabb külső gördülési zajt keltő gumiabroncsok vásárlására ösztönözve a végfelhasználókat azáltal, hogy összehangolt információkat közölnek erről a paraméterről. |
|
(9) |
A külső gördülési zajjal kapcsolatos összehangolt információk közlése a forgalmi zaj korlátozására tett intézkedések megvalósítását is megkönnyíti, és hozzájárul a gumiabroncsok forgalmi zajkeltő hatásával kapcsolatos fokozottabb tudatossághoz is a 2002/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv keretében (7). |
|
(10) |
A 661/2009/EK rendelet minimumkövetelményeket fogalmaz meg a gumiabroncsok nedves tapadási teljesítményére vonatkozóan. A technológiai fejlődés lehetővé teszi a nedves tapadás jelentős, az említett követelményeket meghaladó mértékű javítását, és ezzel együtt a nedves féktávolságok csökkentését. Ezért a közúti közlekedésbiztonság növelése érdekében indokolt frissíteni a gumiabroncsok címkézésére vonatkozó rendelkezéseket, ezzel jobb nedves tapadási teljesítményt nyújtó gumiabroncsok vásárlására ösztönözve a végfelhasználókat azáltal, hogy összehangolt információkat közölnek erről a paraméterről. |
|
(11) |
A nemzetközi kerettel történő összehangolás biztosítása érdekében a 661/2009/EK rendelet az ENSZ EGB 117. előírására (8) hivatkozik, amely tartalmazza a gumiabroncsok gördülési ellenállásának, zajának, nedves és havas útviszonyok között nyújtott tapadási teljesítményének mérésére szolgáló módszereket. |
|
(12) |
Annak Az Unión belüli hidegebb éghajlatú térségek közlekedésbiztonságának javítása, valamint annak érdekében, hogy a végfelhasználók információt kapjanak a havas és jeges útviszonyokra kialakított speciális gumiabroncsok teljesítményéről, elő kell írni a havas és jeges útviszonyokra szánt gumiabroncsokra vonatkozó információs követelmények feltüntetését a címkén. A havas és jeges útviszonyokra szánt gumiabroncsok egyedi paraméterekkel rendelkeznek, amelyek nem feleltethetők meg teljes mértékben a gumiabroncsok más típusainak. Annak érdekében, hogy a végfelhasználók átgondolt és megalapozott döntéseket hozhassanak, a havas és jeges útviszonyok közötti tapadásra vonatkozó információkat, továbbá a QR-kódot fel kell tüntetni a címkén. A Bizottságnak ki kell dolgoznia a havas és a jeges útviszonyok közötti tapadás teljesítményskáláját. Ezeknek a skáláknak a hó, illetve a jég tekintetében a 117. sz. ENSZ EGB-előírásban, illetve az ISO 19447 szabványban foglaltakon kell alapulniuk. A három hegycsúcsot hópehellyel ábrázoló logót („3PMSF”) mindenesetre dombornyomással fel kell tüntetni azokon a gumiabroncsokon, amelyek elérik a 117. sz. ENSZ EGB-előírásban meghatározott, havas körülményekre vonatkozó minimum tapadási indexértékeket. Hasonlóképpen, azokon a gumiabroncsokon, amelyek elérik az ISO 19447 szabványban meghatározott, jeges körülményekre vonatkozó minimum tapadási indexértéket, fel kell tüntetni az említett szabvány szerint elfogadott, jeges útviszonyokra szánt gumiabroncsra utaló logót . [Mód. 6] |
|
(13) |
A használat során előforduló gumiabroncskopás jelentős, a környezetre nézve káros mikroműanyag-forrást jelent, a Bizottság „A műanyagok körforgásos gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos európai stratégia” című közleménye (9) szerint tehát ezért szükség van a gumiabroncsok nem szándékos mikroműanyag-kibocsátása által jelentett probléma orvoslására, többek között olyan tájékoztatási intézkedések segítségével, mint például a gumiabroncsokra vonatkozó címkézési és minimumkövetelmények. Jelenleg azonban nincs olyan vizsgálati módszer, amely alkalmas a gumiabroncskopás mérésére. A gumiabroncsok kopási sebességére vonatkozó címkézési követelmények alkalmazása ennélfogva jelentős előnyökkel járna az emberi egészség és a környezet szempontjából . A Bizottságnak tehát megbízást kellene adnia a módszer kifejlesztésére, a legkorszerűbb nemzetközileg kidolgozott vagy javasolt szabványok vagy előírások , valamint az alkalmazott kutatási eredmények teljes mértékű figyelembevétele mellett, a megfelelő vizsgálati módszer mihamarabbi kialakítását szem előtt tartva. [Mód. 7] |
|
(14) |
Az újrafutózott gumiabroncsok a nehézgépjármű-gumiabroncsok piacának jelentős részét képezik. A gumiabroncsok újrafutózása meghosszabbítja a gumiabroncsok élettartamát, és hozzájárul a körforgásos gazdaság olyan célkitűzéseihez, mint például a hulladékcsökkentés. Az ilyen gumiabroncsokra vonatkozó címkézési követelmények alkalmazásával jelentős energiamegtakarítás érhető el. Mivel azonban jelenleg nincs olyan vizsgálati módszer, amely alkalmas az újrafutózott gumiabroncsok teljesítményének mérésére, lehetővé kell tenni a rendelet későbbiekben e tekintetben történő kiegészítését. |
|
(15) |
Az (EU) 2017/1369 európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) szerinti energiacímkét – amely a termékek energiafogyasztását egy „A”-tól „G”-ig terjedő skálán osztályozza – az uniós fogyasztók több mint 85 %-a világos és átlátható információs eszközként felismeri, és bizonyítottan hatásos a nagyobb hatékonyságú termékek népszerűsítésében. A gumiabroncscímkéket továbbra is a korábbival a lehető legnagyobb mértékű azonosságot mutató kivitelben kell alkalmazni, a gumiabroncs-paraméterek sajátosságainak figyelembevétele mellett. [Mód. 8] |
|
(16) |
A gumiabroncs-paraméterekre vonatkozó, összehasonlítható információk szabványos címke formájában történő közlése nagy valószínűséggel a biztonságosabb, fenttartható, csendesebb és üzemanyag-hatékonyabb gumiabroncsok vásárlására ösztönzi majd a végfelhasználókat. Ez viszont feltételezhetően az említett paraméterek optimalizálására sarkallja majd a gumiabroncsgyártókat, ami megteremti a fenntarthatóbb fogyasztás és termelés lehetőségét. [Mód. 9] |
|
(17) |
A gumiabroncsok üzemanyag-hatékonyságára és más paramétereire vonatkozó bővebb tájékoztatás lényeges valamennyi végfelhasználó, köztük a cseregumiabroncsok, az új járművekre szerelt gumiabroncsok vásárlói, valamint a flottakezelők és a fuvarozási vállalkozások számára, akik, illetve amelyek címkézési és összehangolt vizsgálati rendszer hiányában nehezen tudják összehasonlítani a különféle gyártmányú gumiabroncsok egyes paramétereit. Minden esetben elő kell írni tehát a járművekre szerelt gumiabroncsok címkézését. |
|
(18) |
Jelenleg a címkék kifejezetten a gépkocsikra (C1 típusú gumiabroncsok) és kisteherautókra (C2 típusú gumiabroncsok) vonatkozóan számítanak előírásnak, a nehézgépjárművekre (C3 típusú gumiabroncsok) vonatkozóan nem. A C3 típusú gumiabroncsokkal éves szinten több üzemanyagot fogyasztanak és több kilométert tesznek meg, mint C1 és C2 típusú gumiabroncsokkal, ezáltal jelentős lehetőség rejlik bennük az üzemanyag-fogyasztás és a nehéz tehergépjárművekből származó kibocsátás csökkentésére. |
|
(19) |
A C3 típusú gumiabroncsok teljes mértékben e rendelet hatálya alá vétele továbbá összhangban van az új nehézgépjárművek CO2-kibocsátásának és üzemanyag-fogyasztásának nyomon követéséről és bejelentéséről szóló rendeletre irányuló bizottsági javaslattal (11), valamint a nehézgépjárművekre vonatkozó CO2-szabványokra irányuló bizottsági javaslattal (12). |
|
(20) |
Sok végfelhasználó anélkül hoz döntést gumiabroncs-vásárlással kapcsolatban, hogy ténylegesen látná a gumiabroncsot, így pedig a ráragasztott címkét sem látja. Az ilyen helyzetekben a végfelhasználó részére minden esetben be kell mutatni a címkét a vásárlásról szóló döntés véglegesítése előtt. A címke megjelenítése az értékesítési helyen található gumiabroncsokon, valamint a műszaki promóciós anyagban biztosítja, hogy a forgalmazók, valamint a potenciális végfelhasználók a vásárlási döntés helyén és idejében összehangolt információkat kapjanak a gumiabroncs vonatkozó paramétereiről. |
|
(21) |
A végfelhasználók egy része már az értékesítési helyre történő megérkezés előtt kiválasztja a gumiabroncsokat, vagy pedig levelezés útján vagy interneten történő megrendeléssel vásárolja meg azokat. Annak érdekében, hogy ezek a végfelhasználók is megalapozott döntést hozhassanak a gumiabroncsok üzemanyag-hatékonyságára, nedves tapadási teljesítményére, külső gördülési zajára és egyéb paramétereire vonatkozó összehangolt információk alapján, a címkéket meg kell jeleníteni minden műszaki promóciós anyagban, beleértve az interneten elérhetővé tett ilyen jellegű anyagokat is. |
|
(22) |
A lehetséges végfelhasználókat tájékoztatni kell a címke egyes elemeinek jelentéséről és jelentőségéről. Ezt a tájékoztatást a műszaki promóciós anyagban, például a beszállítók weboldalain kell biztosítani. A műszaki promóciós anyag nem értelmezendő akként, mint amely magában foglalja a hirdetőtáblákon, újságokban, magazinokban, vagy a rádiós, illetve televíziós műsorszolgáltatás révén megjelenő hirdetéseket . [Mód. 10] |
|
(23) |
A gumiabroncsokra vonatkozó üzemanyag-fogyasztást, nedves tapadást és egyéb paramétereket megbízható, pontos és reprodukálható módszerek alapján kell megmérni, az általánosan elismert legmodernebb mérési és számítási módszerek figyelembevételével. Amennyiben lehetséges, ezeknek a módszereknek az átlagos fogyasztói magatartást kell tükrözniük, és szilárd alapokon kell nyugodniuk a szándékos vagy nem szándékos módon történő kijátszás elkerülése érdekében. A megbízható, pontos és reprodukálható laboratóriumi vizsgálatok hiánya által jelentett korlátok között a gumiabroncscímkéken a gumiabroncsok tényleges használat alatt nyújtott összehasonlítható teljesítményét kell feltüntetni annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a végfelhasználók számára a különböző gumiabroncsok összehasonlítását, valamint határt szabjanak a gyártóknál felmerülő vizsgálati költségeknek. |
|
(24) |
Az Unión belüli egyenlő versenyfeltételek biztosításához elengedhetetlen, hogy a beszállítók és a forgalmazók betartsák a gumiabroncs-címkézésre vonatkozó rendelkezéseket. A tagállamoknak tehát piacfelügyelet és rendszeres utólagos ellenőrzések révén figyelemmel kell kísérniük ezek betartását, a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (13) megfelelően. |
|
(25) |
A gumiabroncsokat fel kell venni az (EU) 2017/1369 rendelet értelmében létrehozott termékadatbázisba annak érdekében, hogy ezáltal lehetővé váljon a megfelelőség nyomon követése, egy hasznos eszköz kerüljön a végfelhasználók kezébe, valamint a kereskedők alternatív módszerekkel elérhessék a termékismertető adatlapokat. Az (EU) 2017/1369 rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
|
(26) |
A tagállamok piacfelügyeletre vonatkozó kötelezettségeinek és a beszállítókra háruló, a termék megfelelőségének ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségeknek a sérelme nélkül a beszállítóknak az előírt termékmegfelelési információkat elektronikus formában elérhetővé kell tenniük a termékadatbázisban. |
|
(27) |
A végfelhasználók gumiabroncscímkébe vetett bizalmának kialakítása érdekében az eredeti címkékhez hasonló utánzatok alkalmazása nem engedélyezhető. Ugyanezen okból kifolyólag más egyéb olyan címkét, jelölést, szimbólumot vagy feliratot sem szabad engedélyezni, amely a gumiabroncscímkén szereplő paraméterek tekintetében a végfelhasználók számára félrevezető vagy megtévesztő lehet. |
|
(28) |
Az e rendelet és az e rendelet alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok megsértése esetén alkalmazandó szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. |
|
(29) |
Az energiahatékonyság, az éghajlatváltozás mérséklése és a környezet védelme érdekében lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok ösztönzőkkel serkentsék az energiahatékony termékek használatát. A tagállamok szabadon dönthetnek az ilyen ösztönzők jellegéről. A szóban forgó ösztönzőknek összhangban kell lenniük az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokkal, és nem képezhetnek indokolatlan piaci akadályokat. Ez a rendelet nem sértheti azon jövőbeli állami támogatási eljárások kimenetelét, amelyek az ilyen jellegű ösztönzők tekintetében az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 107. és 108. cikkével összhangban indíthatók. |
|
(30) |
A címke tartalmi és formai módosítása, az újrafutózott gumiabroncsokra, a havas vagy jeges útviszonyokra szánt gumiabroncsokra, a kopásra és a futásteljesítményre vonatkozó követelmények bevezetése, valamint a mellékleteknek a műszaki fejlődés szerinti kiigazítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak (14) megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kézhez kell kapnia minden dokumentumot, és szakértőiknek biztosítani kell a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein való rendszeres részvételt. [Mód. 12] |
|
(30a) |
A gumiabroncsok futásteljesítményére és kopására vonatkozó adatok – amennyiben rendelkezésre áll a célra alkalmas vizsgálati módszer – hasznos eszközként fognak szolgálni a fogyasztók számára ahhoz, hogy tájékozódjanak a megvásárolt gumiabroncsok tartósságáról, élettartamáról, valamint nem szándékos mikroműanyag-kibocsátásáról. A futásteljesítményre vonatkozó információk jóvoltából a fogyasztóknak lehetőségük lesz, hogy megalapozott döntést hozzanak a hosszabb élettartamú gumiabroncsok tekintetében, ami hozzájárulhat a környezet védeleméhez, egyszersmind pedig lehetővé tehetik számukra, hogy hosszabb távra becsüljék meg a gumiabroncsok üzemeltetési költségeit. Ezért a címkét, ha e rendelet alkalmazásához elérhetővé válik releváns, érdemi eredményekkel szolgáló és reprodukálható vizsgálati módszer, ki kell egészíteni a futásteljesítményre és a kopással kapcsolatos teljesítményre vonatkozó adatokkal. E területen folytatni kell az új technológiákra irányuló kutatási és fejlesztési tevékenységeket. [Mód. 13] |
|
(31) |
Nem szükséges újracímkézni azokat a gumiabroncsokat, amelyek az e rendeletben szereplő követelmények alkalmazásának kezdőnapját megelőzően kerültek piacra. |
|
(32) |
A címkébe vetett bizalom megerősítése, valamint a pontosság biztosítása érdekében arra a nyilatkozatra vonatkozóan, amelyet a beszállítók a gördülési ellenállás, a nedvestapadás , a havas útviszonyok közötti tapadás és a zaj értékeit tartalmazó címkével kapcsolatosan tesznek, a 661/2009/EK rendelet szerinti típusjóváhagyási folyamatot kell alkalmazni. [Mód. 14] |
|
(32a) |
A címkének továbbra is az 1222/2009/EK rendeletben meghatározott mérettel azonos méretűnek kell lennie. A címkén fel kell tüntetni a havas útviszonyok közötti tapadásra és a jeges útviszonyok közötti tapadásra vonatkozó részleteket, valamint a QR-kódot. [Mód. 15] |
|
(33) |
A Bizottságnak el kell végeznie e rendelet értékelését. Az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között létrejött, a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (22) bekezdése alapján ennek az értékelésnek a hatékonyság, az eredményesség, a relevancia, a koherencia és az uniós hozzáadott érték öt kritériumán kell alapulnia, és alapot kell biztosítania a további lehetséges mérések hatásvizsgálatához. |
|
(34) |
Mivel e rendelet célkitűzéseit – nevezetesen a közúti szállítás biztonságának, valamint gazdasági és környezeti hatékonyságának javítása a végfelhasználók tájékoztatása által, lehetővé téve számukra az üzemanyag-hatékonyabb, biztonságosabb, és kevésbe zajos gumiabroncsok kiválasztását – a tagállamok által nem lehet kielégítő módon elérni, hiszen ehhez a végfelhasználók részére nyújtott összehangolt tájékoztatás szükséges, és a harmonizált szabályozási keret és a gyártók számára biztosított egyenlő versenyfeltételek révén ez a célkitűzés uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében megfogalmazott szubszidiaritás elve szerint intézkedéseket fogadhat el. A megfelelő jogi eszköz továbbra is a rendelet, mivel a rendelet olyan egyértelmű és részletes szabályokat állapít meg, amelyek kizárják az eltérő tagállami átültetések lehetőségét, így nagy fokú harmonizációt biztosítanak az egész Unióban. A tagállami helyett uniós szinten összehangolt szabályozási keret csökkenti a beszállítók költségeit, egyenlő versenyfeltételeket biztosít, és lehetővé teszi az áruk szabad mozgását a belső piacon. Az ugyanezen cikkben foglalt arányossági elvnek megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az említett célok eléréséhez szükséges mértéket. |
|
(35) |
Ezért az 1222/2009/EK rendeletet hatályon kívül kell helyezni, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Cél és tárgy
(1) E rendelet célja, hogy az üzemanyag-hatékony, biztonságos és fenntartható, valamint alacsony zajkibocsátási szinttel rendelkező gumiabroncsok használatának előmozdítása, révén növelje amely hozzájárulhat a közúti közlekedés biztonságát, egészségvédelmét környezetre és egészségre gyakorolt hatásának minimalizálásához , valamint gazdasági egyszersmind pedig biztonságának és környezeti hatékonyságát gazdasági hatékonyságának javításához . [Mód. 16]
(2) Ez a rendelet a gumiabroncsok paramétereire vonatkozó, címkézés útján történő összehangolt információszolgáltatás kereteit határozza meg, lehetővé téve a végfelhasználók számára, hogy a gumiabroncs vásárlásakor megalapozott döntést hozhassanak.
2. cikk
Hatály
(1) E rendelet a forgalomba hozott C1, C2 és C3 típusú gumiabroncsokra vonatkozik. [Mód. 17]
(2) E rendelet az újrafutózott gumiabroncsokra is alkalmazandó, miután a mellékletek módosításra kerültek az ilyen jellegű gumiabroncsok teljesítményének mérésére alkalmas vizsgálati módszer hozzáadásával, a 12. cikk szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktus révén.
(3) Ez a rendelet nem alkalmazandó a következőkre:
|
a) |
professzionális terepjáró-gumiabroncsok; |
|
b) |
a kizárólag az első alkalommal 1990. október 1-je előtt nyilvántartásba vett gépjárművekre való felszerelésre szánt gumiabroncsok; |
|
c) |
T típusú, ideiglenes használatra szánt tartalék gumiabroncsok; |
|
d) |
azon gumiabroncsok, amelyek sebességhatára kevesebb mint 80 km/h; |
|
e) |
azon gumiabroncsok, amelyek névleges kerékpántátmérője nem haladja meg a 254 mm-t, vagy legalább 635 mm; |
|
f) |
a vontatási tulajdonságaik javítása érdekében kiegészítő eszközökkel felszerelt gumiabroncsok, például a fogazott gumiabroncsok; |
|
g) |
a kizárólag versenyzésre gyártott járműveken való használatra tervezett gumiabroncsok. |
3. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
|
1. |
„C1, C2 és C3 típusú gumiabroncsok”: a 661/2009/EK rendelet 8. cikkében meghatározott gumiabroncsosztályok; |
|
2. |
„újrafutózott gumiabroncs”: használt gumiabroncs, amelyet az elhasznált futófelület új anyaggal történő helyettesítésével felújítanak; |
|
3. |
„T típusú, ideiglenes használatra szánt tartalék gumiabroncsok”: azok az ideiglenes használatra szánt tartalék gumiabroncsok, amelyeket a normál vagy megerősített gumiabroncsoknál magasabb felfúvási nyomáson történő használatra terveztek; |
|
4. |
„címke”: nyomtatott, elektronikus, vagy matrica formájú grafikus ábra, amelyen szimbólumok vannak feltüntetve annak érdekében, hogy tájékoztassák a végfelhasználókat egy gumiabroncs vagy gumiabroncstétel teljesítményéről, az I. mellékletben megadott paraméterekhez kapcsolódóan; |
|
5. |
„értékesítési hely”: olyan helyszín, ahol a gumiabroncsokat kiállítják vagy tárolják, továbbá a végfelhasználóknak eladásra felkínálják, a gépjárművekre fel nem szerelt, a végfelhasználóknak eladásra felkínált gumiabroncsok tekintetében az autószalonokat is beleértve; |
|
6. |
„műszaki promóciós anyag”: nyomtatott vagy elektronikus formátumú dokumentáció, amelyet a beszállító készít azért, hogy a hirdetési anyagot minimálisan az V. melléklet szerinti műszaki információval kiegészítse; |
|
7. |
„termékismertető adatlap”: nyomtatott vagy elektronikus formátumú szabványos dokumentum, amely a IV. mellékletben meghatározott információkat tartalmazza; |
|
8. |
„műszaki dokumentáció”: olyan – a III. mellékletben meghatározott információkat tartalmazó – dokumentáció, amely elegendő ahhoz, hogy a piacfelügyeleti hatóság képes legyen megítélni egy adott termék címkéjének és termékismertető adatlapjának pontosságát; |
|
9. |
„termékadatbázis:” az (EU) 2017/1369 rendelet értelmében létrehozott termékadatbázis, amely a következő részekből áll: fogyasztóközpontú nyilvános rész, amelyben az egyes termékparaméterekre vonatkozó információk elektronikus formában elérhetők, a hozzáférést biztosító online portál, valamint egy megfelelési rész, amelyre pontosan meghatározott hozzáférhetőségi és biztonsági követelmények vonatkoznak; |
|
10. |
„távértékesítés:” csomagküldő kereskedelem vagy katalógus útján, interneten, telemarketingen keresztül vagy egyéb olyan módon történő eladásra kínálás, bérbeadás vagy részletvásárlásra kínálás, amely feltételezi, hogy a potenciális végfelhasználó a bemutatott terméket nem tudja megtekinteni; |
|
11. |
„gyártó”: az a természetes vagy jogi személy, aki terméket gyárt, illetve aki az adott terméket tervezteti vagy legyártatja, és a saját neve vagy védjegye alatt forgalomba hozza; |
|
12. |
„importőr”: az Unióban letelepedett olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely harmadik országból származó terméket hoz forgalomba az uniós piacon; |
|
13. |
„meghatalmazott képviselő”: az Unióban letelepedett természetes vagy jogi személy, akit vagy amelyet a gyártó írásban meghatalmazott, hogy meghatározott feladatokat a nevében elvégezzen; |
|
14. |
„beszállító”: az Unióban letelepedett gyártó, az Unióban le nem telepedett gyártó meghatalmazott képviselője vagy az importőr, aki terméket hoz forgalomba az uniós piacon; |
|
15. |
„forgalmazó”: az ellátási láncon belül bármely olyan, terméket piacra juttató természetes vagy jogi személy, aki vagy amely nem azonos a beszállítóval; |
|
16. |
„forgalmazás:” valamely termék kereskedelmi tevékenység keretében történő rendelkezésre bocsátása az uniós piacon értékesítés vagy használat céljára, akár térítésmentesen, akár ellenérték fejében; |
|
17. |
„forgalomba hozatal”: a termék első alkalommal történő forgalmazása az uniós piacon; |
|
18. |
„végfelhasználó”: a fogyasztó, a flottakezelő vagy közúti fuvarozási vállalkozás, aki vagy amely gumiabroncsot vásárol vagy várhatóan vásárolni fog; |
|
19. |
„paraméter”: a gumiabroncsok I. mellékletben meghatározott paraméterei – mint például a gördülési ellenállás, a nedves tapadás, a külső gördülési zaj, a havas és vagy jeges útviszonyokra vonatkozó paraméterek, a futásteljesítmény, a kopás –, amelyek a használat során jelentős hatást gyakorolnak a környezetre, a közúti közlekedésbiztonságra vagy az egészségre; [Mód. 18] |
|
20. |
„gumiabroncstípus”: egy adott gumiabroncs olyan változata, amelynek minden egyes példánya ugyanazokkal a – a címke és a termékismertető adatlap tekintetében releváns – műszaki jellemzőkkel és ugyanazzal a modellazonosítóval rendelkezik. |
4. cikk
A gumiabroncs-beszállítók feladatai
(1) A beszállítóknak – külön díj felszámítása nélkül – biztosítaniuk kell, hogy a forgalomba hozott C1, C2 és C3 típusú gumiabroncsok rendelkeznek a következőkkel: [Mód. 19]
|
a) |
minden egyes gumiabroncs esetén a II. melléklet szerinti matrica formátumú címkével, amely az I. mellékletben megadott valamennyi paraméterre vonatkozóan tartalmazza az információkat és az osztályba sorolást, valamint termékismertető adatlappal, a IV. mellékletben leírtaknak megfelelően; vagy [Mód. 20] |
|
b) |
minden egyes, egy vagy több azonos abroncsból álló tétel esetén a II. melléklet szerinti nyomtatott formátumú címkével, amely az I. mellékletben megadott valamennyi paraméterre vonatkozóan tartalmazza az információkat és az osztályba sorolást, valamint termékismertető adatlappal, a IV. mellékletben leírtaknak megfelelően. |
(2) Az interneten hirdetett vagy értékesített gumiabroncsok esetében a beszállítóknak a címkét elérhetővé kell tenniük, és értékesítési helyzetekben gondoskodniuk kell arról, hogy a címke az ár közelében látható módon fel legyen tüntetve, valamint, hogy a termékismertető adatlap elérhető legyen. A címke megjeleníthető beágyazott kép használatával kattintással, a kurzor ráállításával, érintőképernyő esetén koppintással vagy hasonló technikák alkalmazásával. [Mód. 21]
(3) A beszállítóknak gondoskodniuk kell arról, hogy az adott gumiabroncstípusok vizuális hirdetéseiben, ideértve az internetes hirdetéseket is, fel legyen tüntetve a címke. [Mód. 22]
(4) A beszállítóknak biztosítaniuk kell, hogy az adott gumiabroncstípusra vonatkozó műszaki promóciós anyagok, ideértve az internetes anyagokat is, megjelenítsék a címkét, valamint megfeleljenek az V. melléklet követelményeinek. [Mód. 23]
(5) A beszállítóknak biztosítaniuk kell, hogy a gumiabroncs forgalomba hozatalát megelőzően a típusjóváhagyó hatóságoknak benyújtásra kerüljenek az értékek, a hozzájuk kapcsolódó osztályok , a modellazonosító és minden olyan további, teljesítménnyel kapcsolatos információ, amely a címkén feltüntetésre kerül az I. mellékletben megadott lényeges paraméterekre , továbbá a III. mellékletben meghatározott műszaki dokumentáció paramétereire vonatkozóan,. átesett a 661/2009/EK rendelet szerinti típusjóváhagyási folyamaton A típusjóváhagyó hatóság visszaigazolja a beszállítótól kapott dokumentáció kézhezvételét, és ellenőrzi a szóban forgó dokumentációt. [Mód. 24]
(6) A beszállítóknak biztosítaniuk kell, hogy az általuk átadott címkék és termékismertető adatlapok pontosak legyenek.
(7) A beszállítóknak a III. melléklet szerinti műszaki dokumentációt kérés esetén a tagállamok hatóságainak vagy bármely akkreditált harmadik félnek a rendelkezésére kell bocsátaniuk. [Mód. 25]
(8) A beszállítók kötelesek együttműködni a piacfelügyeleti hatóságokkal, és saját kezdeményezésükre vagy a piacfelügyeleti hatóságok kérésére azonnali intézkedéseket kell hozniuk a felelősségi körükbe tartozó, az e rendeletben meghatározott követelményeknek való meg nem felelés orvoslására.
(9) A beszállítók nem adhatnak át vagy tüntethetnek fel olyan címkéket, jelzéseket, szimbólumokat vagy feliratokat, amelyek e rendelet követelményeinek nem felelnek meg, amennyiben ezzel valószínűleg félrevezetik vagy megtévesztik a végfelhasználókat a lényeges paramétereket illetően.
(10) A beszállítók nem adhatnak át vagy tüntethetnek fel olyan címkéket, amelyek utánzatai az e rendeletben előírt címkéknek.
5. cikk
A gumiabroncs-beszállítók feladatai a termékadatbázissal kapcsolatban
(1) 2020. január 1-jétől a beszállítóknak a gumiabroncs forgalomba hozatalát megelőzően meg kell adniuk A … [kérjük, illessze be e rendelet hatálybalépésének időpontját]-tól/-től számított kilenc hónapos időszak lejártát követően a beszállítók kötelesek az említett időpont után előállított gumiabroncsok forgalomba hozatala előtt megadni az (EU) 2017/1369 rendelet I. mellékletében meghatározott információkat – a modell mért műszaki paraméterei kivételével – a termékadatbázisban.
(2) Amennyiben A … [kérjük, illessze be e rendelet hatálybalépésének időpontját] és a gumiabroncsok … [kérjük, illessze be e rendelet hatálybalépésének dátumát] és 2019. december 31. között kerülnek forgalomba, a beszállítónak 2020. június 30-ig kell megadnia az adott gumiabroncsokra vonatkozóan időpontját]-tól/-től számított kilenc hónap lejártát megelőző nap közötti időszakban előállított gumiabroncsok esetében a beszállítók kötelesek a … [kérjük, illessze be e rendelet hatálybalépésének időpontját]-tól/-től számított 12 hónapon belül megadni az (EU) 2017/1369 rendelet I. mellékletében meghatározott információkat – a modell mért műszaki paraméterei kivételével – a termékadatbázisban.
(2a) A … [kérjük, illessze be e rendelet hatálybalépésének időpontját] előtt forgalomba hozott gumibabroncsok esetében a beszállítók e gumiabroncsokra vonatkozóan megadhatják a termékadatbázisban az (EU) 2017/1369 rendelet I. mellékletében meghatározott információkat.
(3) Amíg az (1) és (2) bekezdésben hivatkozott információk nincsenek megadva a termékadatbázisban, a beszállítónak a piacfelügyeleti hatóságok kérésétől számított 10 napon belül a műszaki dokumentációt ellenőrzés céljából elektronikus formátumban rendelkezésre kell bocsátania.
(4) Az olyan gumiabroncs, amelyen a címkét vagy a termékismertető adatlapot érintő változtatások történnek, új gumiabroncstípusnak tekintendő. A beszállítók kötelesek jelezni az adatbázisban, ha valamely gumiabroncstípus példányait már nem hozzák forgalomba.
(5) Egy adott gumiabroncstípus utolsó példányának forgalomba hozatalát követően a beszállítók kötelesek a szóban forgó gumiabroncstípusra vonatkozó információkat öt évig megőrizni a termékadatbázis megfelelési részében. [Mód. 58]
6. cikk
A gumiabroncs-forgalmazók feladatai
(1) A forgalmazók gondoskodnak arról, hogy:
|
a) |
az értékesítési helyen lévő gumiabroncsokon a II. mellékletnek megfelelően, jól látható helyen, matrica formátumban szerepeljen a beszállítók által a 4. cikk (1) bekezdésének a) pontja értelmében alkalmazott címke; vagy [Mód. 26] |
|
b) |
az egy vagy több azonos gumiabroncsból álló tételhez tartozó gumiabroncs megvásárlását értékesítését megelőzően a 4. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett címkére címkét bemutassák a végfelhasználó figyelmét felhívják végfelhasználónak , és azt az értékesítési helyen, a gumiabroncs közvetlen közelében, jól látható módon feltüntessék; [Mód. 27] |
|
ba) |
a címke közvetlenül a gumiabroncsra legyen rögzítve, teljes egészében olvasható legyen, és láthatóságát semmi ne akadályozza. [Mód. 28] |
(2) A forgalmazóknak gondoskodniuk kell arról, hogy az adott gumiabroncstípus vizuális hirdetéseiben – ideértve az internetes hirdetéseket is – fel legyen tüntetve a címke. [Mód. 29]
(3) A forgalmazóknak biztosítaniuk kell, hogy az adott gumiabroncstípusra vonatkozó műszaki promóciós anyagok – ideértve az internetes anyagokat is – megjelenítsék a címkét, valamint megfeleljenek az V. melléklet követelményeinek. [Mód. 30]
(4) A forgalmazóknak biztosítaniuk kell, hogy amennyiben az értékesítésre kínált gumiabroncsok nem láthatók a végfelhasználók számára, az értékesítést megelőzően bemutassák a címke másolatát a végfelhasználóknak.
(5) A forgalmazóknak biztosítaniuk kell, hogy papír alapú távértékesítés során minden esetben feltüntessékk a címkét, valamint, hogy a végfelhasználók számára egy ingyenesen hozzáférhető weboldalon keresztül elérhető legyen a termékismertető adatlap, vagy az nyomtatott formában igényelhessék.
(6) A telemarketing-alapú távértékesítést alkalmazó forgalmazóknak külön tájékoztatniuk kell a végfelhasználókat a címkén feltüntetett lényeges paraméterek osztályairól, valamint biztosítaniuk kell, hogy a végfelhasználók egy ingyenesen hozzáférhető weboldalon keresztül vagy igény szerint nyomtatott formátumban elérhessék a teljes címkét és termékismertető adatlapot.
(7) A közvetlenül Az interneten hirdetett vagy az interneten közvetlenül értékesített gumiabroncsok esetében a forgalmazóknak a címkét elérhetővé kell tenniük, és értékesítési helyzetekben gondoskodniuk kell arról, hogy a címke az ár közelében legyen feltüntetve, valamint, hogy a termékismertető adatlap elérhető legyen. A címke megjeleníthető beágyazott kép használatával kattintással, a kurzor ráállításával, érintőképernyő esetén koppintással vagy hasonló technikák alkalmazásával. [Mód. 31]
7. cikk
A járműbeszállítók és a járműforgalmazók feladatai
Amennyiben a végfelhasználók új járművet kívánnak vásárolni, az értékesítést megelőzően a járműbeszállítók és -forgalmazók kötelesek bemutatni számukra a járművel érkező gumiabroncsok címkéjét, valamint a hozzá tartozó műszaki promóciós anyagot.
8. cikk
Vizsgálati és mérési módszerek
Azokat a címkén feltüntetett paraméterekhez tartozó információkat, amelyekről a 4., a 6. és a 7. cikk szerint tájékoztatást kell adni, az I. mellékletben hivatkozott vizsgálati és mérési módszerek módszereknek , valamint a VI. mellékletben hivatkozott laboratóriumi összehangolási eljárás alkalmazásával eljárásnak megfelelően kell beszerezni. [Mód. 32]
9. cikk
Hitelesítési eljárás
A tagállamoknak minden, I. mellékletben szereplő lényeges paramétert illetően értékelniük kell a bejelentett besorolási osztályok megfelelőségét a VII. mellékletben meghatározott eljárás szerint.
10. cikk
A tagállamok kötelezettségei
(1) A tagállamok nem akadályozhatják meg az e rendeletnek megfelelő gumiabroncsok saját területükön történő forgalomba hozatalát vagy üzembe helyezését.
(2) A tagállamok az I. melléklet A., illetve B. része szerinti B üzemanyag-hatékonysági, illetve nedves tapadási osztály alatti gumiabroncsok tekintetében nem biztosítanak ösztönzőket. E rendelet alkalmazásában az adó- és a költségvetési intézkedések nem minősülnek ösztönzőknek.
(2a) A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti piacfelügyeleti hatóságok kialakítsák az értékesítési helyek rendszeres és ad hoc ellenőrzésének rendszerét a rendeletben foglaltaknak való megfelelés biztosítása céljából. [Mód. 33]
(3) A tagállamok megállapítják az e rendelet és az e rendelet alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok megsértése esetén alkalmazandó szankciókra és végrehajtási mechanizmusokra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést ezek végrehajtására. Az előírt szankcióknak hatásosaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.
(4) A tagállamok 2020. június 1-jéig tájékoztatják a Bizottságot a (3) bekezdésben említett szabályokról, amelyekről korábban még nem küldtek értesítést, és haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot az említett szabályok minden későbbi módosításáról.
11. cikk
Uniós piacfelügyelet és az uniós piacra belépő termékek ellenőrzése
(1) [A COM(2017)0795 javaslatban előirányzott, a jogszabályok betartásáról és érvényesítéséről szóló 765/2008/EK rendelet 16–29. cikke] az irányadó e rendelet és az e rendelet alapján elfogadott, vonatkozó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok által érintett termékekre.
(2) A Bizottság – különösen a gumiabroncsok címkézéséért felelős, a piacfelügyelettel foglalkozó közigazgatási együttműködési szakértői csoport szorosabb bevonása révén – ösztönzi és támogatja, hogy a tagállamok piacfelügyeletért, illetve az uniós piacra belépő termékek ellenőrzéséért felelős nemzeti hatóságai egymással, továbbá a Bizottsággal megosszák a termékek címkézésére vonatkozó piacfelügyeleti információkat, valamint együttműködést folytassanak ezen a területen.
(3) A tagállamok [a COM(2017)0795 javaslatban előirányzott, a jogszabályok betartásáról és érvényesítéséről szóló 765/2008/EK rendelet 13. cikke] alapján létrehozott általános piacfelügyeleti programjaiban szerepelniük kell olyan intézkedéseknek, amelyek biztosítják e rendelet eredményes érvényesítését , és e programokat meg kell erősíteni . [Mód. 34]
11a. cikk
Újrafutózott gumiabroncsok
… [E rendelet hatálybalépése után két évvel]-ig a Bizottság a 13. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el abból a célból, hogy – amennyiben rendelkezésre állnak megfelelő és megvalósítható módszerek – e rendelet kiegészítése érdekében új információs követelményeket vezessen be a mellékletekbe az újrafutózott gumiabroncsokra vonatkozóan. [Mód. 35]
12. cikk
Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 13. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy:
|
a) |
a címke tartalmát és formátumát illetően változtatásokat vezessen be; |
|
aa) |
paramétereket és információs követelményeket vezessen be a havas és jeges útviszonyok között tapadást biztosító gumiabroncsokra vonatkozóan; [Mód. 37] |
|
ab) |
megfelelő vizsgálati módszert vezessen be a gumiabroncsok havas és jeges útviszonyok közötti tapadási teljesítményének mérésére; [Mód. 38] |
|
b) |
paramétereket vagy információkra vonatkozó követelményeket vezessen be a mellékletekben, különös tekintettel a futásteljesítményre és a kopásra, amennyiben rendelkezésre állnak a megfelelő vizsgálati módszerek; [Mód. 39] |
|
c) |
a mellékletekben szereplő értékeket, számítási módszereket és követelményeket a technikai fejlődéshez igazítsa; |
Adott esetben a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése során a Bizottság az unióbeli vásárlók reprezentatív csoportjainak bevonásával megvizsgálja a meghatározott termékcsoportokra gumiabroncsokra vonatkozó címkék megjelenését és tartalmát annak biztosítása céljából, hogy a címkék világosan érthetők legyenek. [Mód. 40]
13. cikk
A felhatalmazás gyakorlása
(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.
(2) A Bizottságnak a 12. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól, … [kérjük, adja meg e rendelet hatálybalépésének dátumát] napon kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.
(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 12. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.
(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(6) A 12. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve, ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.
14. cikk
Értékelés és jelentés
2026. 2022 . június 1-jétől 1-jéig a Bizottság elvégzi e rendelet hatásvizsgálattal és fogyasztói felméréssel kiegészített értékelését, és jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak. A jelentés adott esetben a rendelet módosítására irányuló jogalkotási javaslatok kísérik. [Mód. 41]
A jelentés értékeli, hogy e rendelet és az e rendelet alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok milyen eredményességgel tették lehetővé a végfelhasználók számára a nagyobb teljesítményű gumiabroncsok kiválasztását, annak üzleti, az üzemanyag-fogyasztással, a biztonsággal, az üvegházhatásúgáz-kibocsátással, a piacfelügyeleti tevékenységekkel és a fogyasztói tudatossággal összefüggő hatásainak figyelembevétele mellett. A jelentés továbbá értékeli a címkén feltüntetett információk független, harmadik fél általi kötelező ellenőrzésének költségét és hasznát, a 661/2009/EK rendelet által biztosított tágabb keretet is figyelembe véve. [Mód. 42]
15. cikk
Az (EU) 2017/1369 rendelet módosítása
Az (EU) 2017/1369 rendelet 12. cikke (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:
|
„a) |
a piacfelügyeleti hatóságok támogatása az e rendelet és a vonatkozó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok, valamint az (EU) [adja meg e rendelet számát] rendelet szerinti feladataik elvégzése során, ideértve azok érvényesítését is.” |
16. cikk
A 2009/1222/EK rendelet hatályon kívül helyezése
A 2009/1222/EK rendelet hatályát veszti.
A hatályon kívül helyezett rendeletre vonatkozó hivatkozásokat az e rendeletre való hivatkozásokként kell érteni, és a VIII. mellékletben szereplő megfelelési táblázat szerint kell értelmezni.
17. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2020. június 1-jétől … [e rendelet hatálybalépésétől számított 12 hónap]-tól/-től kell alkalmazni. [Mód. 43]
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt …, -án/-én.
az Európai Parlament részéről
az elnök
a Tanács részéről
az elnök
(1) HL C 62., 2019.2.15., 280. o.
(2) HL C […], […], […] o.
(3) Az Európai Parlament 2019. március 26-i álláspontja.
(4) COM(2017)0658.
(5) Az Európai Parlament és a Tanács 1222/2009/EK rendelete (2009. november 25.) a gumiabroncsok üzemanyag-hatékonyság és más lényeges paraméterek tekintetében történő címkézéséről (HL L 342., 2009.12.22., 46. o.).
(6) Az Európai Parlament és a Tanács 661/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek, valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típusjóváhagyási előírásokról (HL L 200., 2009.7.31., 1. o.).
(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/49/EK irányelve (2002. június 25.) a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről (HL L 189., 2002.7.18., 12. o.).
(8) HL L 307., 2011.11.23., 3. o.
(9) COM(2018)0028.
(10) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1369 rendelete (2017. július 4.) az energiacímkézés keretének meghatározásáról és a 2010/30/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 198., 2017.7.28., 1. o.).
(11) COM(2017)0279.
(12) A javaslat elfogadását követően a hivatkozást be kell illeszteni.
(13) Az Európai Parlament és a Tanács 765/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 30. o.).
I. MELLÉKLET
Gumiabroncs-paraméterek vizsgálata, osztályozása és mérése
A. rész: üzemanyag-hatékonysági osztályok
Az üzemanyag-hatékonysági osztály meghatározása és a címkén történő feltüntetése a gördülési ellenállási együttható (RRC) alapján, az alábbiakban megadott, A-tól G-ig terjedő skálának megfelelően és a 117. sz. ENSZ EGB-előírás 6. melléklete mellékletével , valamint annak későbbi módosításai szerinti mérésekkel módosításaival összhangban , továbbá a VI. mellékletben előírt összehangolás alkalmazásával történik. [Mód. 44]
Ha egy gumiabroncstípust egynél több gumiabroncsosztályra (pl. C1 és C2) is jóváhagynak, akkor a szóban forgó gumiabroncstípus üzemanyag-hatékonysági osztályának meghatározásához a legmagasabb gumiabroncsosztályra (pl. C2, nem C1) vonatkozó besorolási osztályt kell használni.
A 661/2009/EK rendelet típus-jóváhagyási előírásaira vonatkozó rendelkezés teljes körű végrehajtását követően nem hozható forgalomba a C1, C2, C3 típusú gumiabroncsok F osztálya, és azt a címkén szürke színnel kell feltüntetni. [Mód. 45]
|
C1 típusú gumiabroncsok |
C2 típusú gumiabroncsok |
C3 típusú gumiabroncsok |
|||
|
RRC kg/t-ban |
Energia- hatékonysági osztály |
RRC kg/t-ban |
Energia- hatékonysági osztály |
RRC kg/t-ban |
Energia- hatékonysági osztály |
|
RRC ≤ 5,4 RRC ≤ 6,5 |
A |
RRC ≤ 4,4 RRC ≤ 5,5 |
A |
RRC ≤ 3,1 RRC ≤ 4,0 |
A |
|
5,5 ≤ RRC ≤ 6,5 6,6 ≤ RRC ≤ 7,7 |
B |
4,5 ≤ RRC ≤ 5,5 5,6 ≤ RRC ≤ 6,7 |
B |
4,1 ≤ RRC ≤ 5,0 6,1 ≤ RRC ≤ 7,0 |
B |
|
6,6 ≤ RRC ≤ 7,7 7,8 ≤ RRC ≤ 9,0 |
C |
5,6 ≤ RRC ≤ 6,7 6,8 ≤ RRC ≤ 8,0 |
C |
5,1 ≤ RRC ≤ 6,0 6,1 ≤ RRC ≤ 7,0 |
C |
|
7,8 ≤ RRC ≤ 9,0 Üres |
D |
6,8 ≤ RRC≤ 8,0 Üres |
D |
5,1 ≤ RRC ≤ 6,0 6,1 ≤ RRC ≤ 7,0 |
D |
|
9,1 ≤ RRC ≤ 10,5 |
E |
8,1 ≤ RRC ≤ 9,2 |
E |
6,1 ≤ RRC ≤ 7,0 7,1 ≤ RRC ≤ 8,0 |
E |
|
RRC ≥ 10,6 10,6 ≤ RRC ≤ 12,0 |
F |
RRC ≥ 9,3 9,3 ≤ RRC ≤ 10,5 |
F |
RRC ≥ 7,1 RRC ≥ 8,1 |
F |
[Mód. 46]
B. rész: nedves tapadási osztályok
|
1. |
A nedves tapadási osztály meghatározása és a címkén történő feltüntetése a nedves tapadási index (G) alapján, az alábbi táblázatban megadott, A-tól G-ig terjedő skálának megfelelően, a 2. pont szerinti számítással és a 117. sz. ENSZ EGB-előírás 5. melléklete szerinti mérésekkel szerint történik. [Mód. 47] |
|
1a. |
A 661/2009/EK rendelet típusjóváhagyási előírásaira vonatkozó rendelkezés teljes körű végrehajtását követően nem hozható forgalomba a C1, C2, C3 típusú gumiabroncsok F osztálya, és azt a címkén szürke színnel kell feltüntetni. [Mód. 48] |
|
2. |
A nedves tapadási index (G) kiszámítása:
G = G(T) – 0,03 ahol: G(T) = a vizsgált gumiabroncs egy vizsgálati ciklusban mért nedves tapadási indexe
[Mód. 49] |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
C. rész: a külső gördülési zaj osztálya és mért értéke [Mód. 50]
A külső gördülési zaj mért értékét (N) decibelben kell megadni, és a 117. sz. ENSZ EGB-előírás 3. melléklete szerint kell kiszámítani megadni . [Mód. 51]
A külső gördülési zaj osztályát a 661/2009/EK rendelet II. mellékletének C. részében meghatározott határértékek 117. sz . ENSZ EGB-előírásban meghatározott, 2 . fázis szerinti határértékeknek (LV) alapján megfelelően kell meghatározni és feltüntetni a címkén. [Mód. 52]
N dB-ben
Külső gördülési zaj osztálya
N ≤ LV – 6 N ≤ LV – 3
LV – 6 < N ≤ LV – 3 LV – 3 < N ≤ LV
N > LV – 3 N > LV
[Mód. 53]
D. rész: tapadás havas útviszonyok között
A havas útviszonyok között nyújtott teljesítményt a 117. sz. ENSZ EGB-előírás 7. melléklete szerint kell vizsgálni a címkén feltüntetni . [Mód. 54]
Azokat a gumiabroncsokat, amelyek elérik a 117. sz. ENSZ EGB-előírásban meghatározott havas körülményekre vonatkozó minimum tapadási indexértéket, havas útviszonyokra szánt gumiabroncsként kell besorolni, és a következő ikont kell feltüntetni ikon feltüntethető a címkén. [Mód. 55]
E. rész: tapadás jeges útviszonyok között
A jeges útviszonyok között nyújtott teljesítményt az ISO 19447 szabványnak megfelelően kell vizsgálni a címkén feltüntetni . [Mód. 56]
Azokat a gumiabroncsokat, amelyek elérik az ISO 19447 szabványban meghatározott jeges körülményekre vonatkozó minimum tapadási indexértéket, valamint a 117. sz. ENSZ EGB-előírásnak megfelelően a havas útviszonyok között nyújtott teljesítmény tekintetében típusjóváhagyással rendelkeznek, jeges útviszonyokra szánt gumiabroncsként kell besorolni, és a következő ikont kell feltüntetni ikon feltüntethető a címkén. [Mód. 57]
II. MELLÉKLET
A címke formátuma
1. CÍMKE
|
1.1. |
A következő információkat kell feltüntetni a címkéken az alábbi ábrák szerint:
|
2. A CÍMKE FORMAI KÖVETELMÉNYEI
|
2.1. |
A címke formai követelményeit lásd az alábbi ábrán:
|
|
2.2. |
A címke legalább 90 mm széles és 130 mm magas legyen. Nagyobb méretben nyomtatott címkén a címke tartalmát a fentebb megadott méretekkel arányosan kell felnagyítani. |
|
2.3. |
A címkének a következő követelményeknek kell megfelelnie:
|
|
2.4. |
a gumiabroncsosztályt a 2.1. pontban megadott illusztráción előírt formátumban kell feltüntetni a címkén. |
III. MELLÉKLET
Műszaki dokumentáció
A 4. cikk (7) bekezdésében előírt műszaki dokumentációnak tartalmaznia kell a következőket:
|
a) |
a beszállító neve és címe; |
|
b) |
a beszállító nevében kötelezettségvállalásra jogosult személy neve és aláírása; |
|
c) |
a beszállító kereskedelmi megnevezése vagy védjegye; |
|
d) |
a gumiabroncsmodell, |
|
e) |
a gumiabroncs méretei, terhelési indexe és sebességhatára; |
|
f) |
az alkalmazott mérési módszerek hivatkozásai. |
IV. MELLÉKLET
Termékismertető adatlap
A gumiabroncs termékismertető adatlapján feltüntetett információknak szerepelniük kell a termék brosúrájában vagy egyéb, a termék mellé biztosított szakirodalomban, és a következőket kell tartalmazniuk:
|
a) |
a beszállító neve vagy védjegye; |
|
b) |
a beszállító által megadott modellazonosító; |
|
c) |
a gumiabroncs üzemanyag-hatékonysági osztálya az I. mellékletnek megfelelően; |
|
d) |
a gumiabroncs nedvestapadási osztálya az I. mellékletnek megfelelően; |
|
e) |
a külső gördülési zaj osztálya és decibelben megadott értéke az I. mellékletnek megfelelően; |
|
f) |
havas útviszonyokra szánt gumiabroncs-e; |
|
g) |
jeges útviszonyokra szánt gumiabroncs-e. |
V. MELLÉKLET
A műszaki promóciós anyagban közölt információk
|
1. |
A műszaki promóciós anyagban a gumiabronccsal kapcsolatban található információkat a következő sorrendben kell megadni:
|
|
2. |
Az 1. pontban közölt információknak a következő követelményeknek kell megfelelniük:
|
|
3. |
A beszállítóknak ezenkívül weboldalukon hozzáférhetővé kell tenniük a következő információkat:
|
VI. MELLÉKLET
A gördülési ellenállás mérése tekintetében a laboratóriumok összehangolására szolgáló eljárás
1. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
A laboratóriumok összehangolására szolgáló eljárás tekintetében a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:
|
1. |
„referencialaboratórium”: olyan laboratórium, amely tagja azon laboratóriumok hálózatának, amelyek nevét az összehangolási eljárás céljából közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és vizsgálati eredményei tekintetében a referenciaként szolgáló mérőberendezése segítségével képes elérni a 3. szakaszban meghatározott pontosságot; |
|
2. |
„pályázó laboratórium” olyan laboratórium, amely részt vesz az összehangolási eljárásban, de nem referencialaboratórium; |
|
3. |
„összehangolási gumiabroncs” az összehangolási eljárás céljából vizsgálat alá vett gumiabroncs; |
|
4. |
„összehangolási gumiabroncs-garnitúra” öt vagy több összehangolási gumiabroncs együttese, amely egyetlen mérőberendezés összehangolására szolgál; |
|
5. |
„hozzárendelt érték” egy adott összehangolási gumiabroncson a referencialaboratóriumok hálózata tekintetében reprezentatív elméleti laboratórium által mért, az összehangolási eljárásban felhasznált gördülési ellenállási együttható (RRC) elméleti értéke. |
|
6. |
„mérőberendezés” a gumiabroncsok vizsgálatára szolgáló valamennyi orsó, amelyet egy adott mérési módszerben alkalmaznak. Egy azonos dobon működő két orsó például nem tekinthető egy mérőberendezésnek. |
2. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
2.1. Alapelv
A referencialaboratóriumban (l) mért (m) gördülési ellenállási együtthatót (RRCm, l ) össze kell hangolni a referencialaboratóriumok hálózatához tartozó hozzárendelt értékkel.
Egy pályázó laboratórium mérőberendezése (c) által mért (m) gördülési ellenállási együtthatót (RRCm, c ) össze kell hangolni a referencialaboratórium-hálózatnak az adott laboratórium által kiválasztott egy tagján keresztül.
2.2. A gumiabroncsok kiválasztására vonatkozó követelmények
Az összehangolási eljárás céljára öt vagy több összehangolási gumiabroncsból álló garnitúrát kell összeállítani az alábbi kritériumoknak megfelelően. A C1 és a C2 típusú abroncsokból egy közös, a C3 típusú abroncsokból egy külön garnitúrát kell összeállítani.
|
a) |
Az összehangolási gumiabroncs-garnitúrát úgy kell összeállítani, hogy lefedje a C1 és C2, illetve a C3 típusok különböző RRC értékeinek teljes tartományát. Az egy garnitúrába tartozó abroncsok legnagyobb és legkisebb RRCm értékei közötti különbség összehangolás előtt és után minden esetben legalább:
|
|
b) |
A garnitúrába tartozó egyes összehangolási gumiabroncsokon a bejelentett RRC értékek alapján a pályázó laboratóriumban vagy a referencialaboratóriumban (RRCm, c vagy RRCm, l ) mért RRCm értékeknek egyenletesen kell eloszlaniuk. |
|
c) |
A terhelési index és ezen keresztül a gördülési ellenállási erő értékeinek le kell fedniük a vizsgálat alá vett gumiabroncsok teljes tartományát. |
Minden összehangolási gumiabroncsot ellenőrizni kell használat előtt, és ki kell cserélni, amennyiben:
|
a) |
állapota nem teszi lehetővé további vizsgálatokban való használatát; és/vagy |
|
b) |
az RRCm, c vagy az RRCm, l értéke a mérőberendezés elállítódásának korrekciója után 1,5 százaléknál nagyobb mértékben eltér a korábban mérttől. |
2.3. Mérési módszer
A referencialaboratórium a 117. sz. ENSZ EGB-előírás 6. mellékletének 3. szakaszában és annak későbbi módosításaiban előírt körülmények között a 117. sz. ENSZ EGB-előírás 6. mellékletének 4. szakaszával és annak későbbi módosításaival összhangban négyszer vet alá mérésnek minden összehangolási gumiabroncsot, és az utolsó három mérés adatait veszi figyelembe a további vizsgálatokhoz.
A pályázó laboratórium a 117. sz. ENSZ EGB-előírás 6. mellékletének 3. szakaszában és annak későbbi módosításaiban előírt körülmények között a 117. sz. ENSZ EGB-előírás 6. mellékletének 4. szakaszával és annak későbbi módosításaival összhangban (n + 1)-szer vet alá mérésnek minden összehangolási gumiabroncsot, ahol n az 5. szakaszban kerül meghatározásra.
Az összehangolási gumiabroncson végzett minden mérés után el kell távolítani a mérőberendezésről a gumiabroncsot és a kereket, és elölről meg kell ismételni a 117. sz. ENSZ EGB-előírás 6. mellékletének 4. szakaszában és annak későbbi módosításaiban ismertetett teljes vizsgálati eljárást.
A pályázó laboratórium vagy a referencialaboratórium kiszámítja:
|
a) |
minden egyes összehangolási gumiabroncs esetében a 117. sz. ENSZ EGB-előírás 6. mellékletének 6.2. és 6.3. szakaszával és azok későbbi módosításaival összhangban végzett mérések értékét (25 oC hőmérsékletre és 2 m átmérőjű vizsgálódobra korrigálva); |
|
b) |
az egyes összehangolási gumiabroncsokon mért utolsó három érték (referencialaboratóriumok esetében) vagy utolsó n érték (pályázó laboratóriumok esetében) átlagát; valamint |
|
c) |
a szórás (σm) értékét a következők szerint: 
ahol: i az összehangolási gumiabroncsok indexe 1-től p-ig, j az adott összehangolási gumiabroncson elvégzett mérések utolsó n ismétlésének indexe 2-től n + 1-ig n + 1 a gumiabroncson végzett mérések ismétléseinek száma (n + 1 = 4 referencialaboratóriumok esetében és n + 1 ≥ 4 pályázó laboratóriumok esetében); p az összehangolási gumiabroncsok száma (p ≥ 5). |
2.4. A számításokhoz és az eredmények feltüntetéséhez használandó adatformátumok
|
— |
A gördülési ellenállási együttható mért értékét hőmérséklet és dobátmérő szerinti korrekció után két tizedesjegyre kell kerekíteni. |
|
— |
A számítások elvégzésekor valamennyi számjegyet figyelembe kell venni: további kerekítés nem végezhető, kivéve a végső összehangolási egyenleteknél. |
|
— |
A szórás értékét 3 tizedesjegyre kerekítve kell feltüntetni. |
|
— |
A gördülési ellenállási együttható értékeit 2 tizedesjegyre kerekítve kell feltüntetni. |
|
— |
Az összehangolási együtthatókat (A1l, B1l, A2c és B2c) négy tizedesjegyre kell kerekíteni, és így kell feltüntetni. |
3. A REFERENCIALABORATÓRIUMOKRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK ÉS A HOZZÁRENDELT ÉRTÉKEK MEGHATÁROZÁSA
Az egyes összehangolási gumiabroncsok hozzárendelt értékeit a referencialaboratóriumok hálózata határozza meg. A hálózat minden második évben ellenőrzi a hozzárendelt értékek stabilitását és érvényességét.
A hálózatban részt vevő minden referencialaboratóriumnak meg kell felelnie a 117. sz. ENSZ EGB-előírás 6. mellékletében és annak későbbi módosításaiban szereplő követelményeknek és a következő szórásértéknek (σm):
|
a) |
legfeljebb 0,05 kg/t a C1 és a C2 típusú gumiabroncsok esetében; valamint |
|
b) |
legfeljebb 0,05 kg/t a C3 típusú gumiabroncsok esetében. |
A fenti 2.2. pont követelményeinek megfelelő összehangolási gumiabroncs-garnitúrák vizsgálatát a 2.3. pontban meghatározott módon minden referencialaboratóriumnak el kell végeznie.
Az összehangolási gumiabroncs hozzárendelt értékét a hálózatba tartozó referencialaboratóriumok által az adott összehangolási gumiabroncsra megadott mérési értékek átlaga adja.
4. A REFERENCIALABORATÓRIUMOKNAK A HOZZÁRENDELT ÉRTÉKEKHEZ VALÓ HANGOLÁSA
Minden referencialaboratóriumnak (l) össze kell hangolnia önmagát minden egyes új hozzárendelt értékhalmazhoz, valamint minden alkalommal a mérőberendezéseket érintő jelentős változásokat vagy a gumiabroncsadatok mérésében bekövetkező elállítódás esetében.
Az összehangolás lineáris regressziót alkalmaz minden egyedi adat esetében. A regressziós együtthatók – A1 l és B1l – kiszámítása a következőképpen történik:
ahol:
RRC a gördülési ellenállási együttható hozzárendelt értéke;
RRCm, l a gördülési ellenállási együtthatónak a referencialaboratórium (l) által mért egyedi értéke (hőmérséklet és dobátmérő szerinti korrekció után).
5. A PÁLYÁZÓ LABORATÓRIUMOKRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK
A pályázó laboratóriumok minden egyes mérőberendezés esetén legalább kétévente egyszer, valamint a mérőberendezésen végrehajtott minden nagyobb változtatás vagy a gumiabroncsadatok mérésében bekövetkező elállítódás esetén megismétlik az összehangolási eljárást.
Először a pályázó laboratórium, majd pedig egy referencialaboratórium a 2.3. pontban meghatározott módon elvégzi a 2.2. pont követelményeinek megfelelő, öt különböző gumiabroncsból álló közös összehangolási gumiabroncs-garnitúra vizsgálatát. A vizsgálat a pályázó laboratórium kérésére ötnél több összehangolási gumiabronccsal is elvégezhető.
Az összehangolási gumiabroncs-garnitúrát a pályázó laboratórium bocsátja a kiválasztott referencialaboratórium rendelkezésére.
A pályázó laboratóriumnak (c) meg kell felelnie a 117. sz. ENSZ EGB-előírás 6. mellékletében és annak későbbi módosításaiban szereplő követelményeknek, és lehetőleg a következő szórásértékeknek (am):
|
a) |
legfeljebb 0,075 kg/t a C1 és a C2 típusú gumiabroncsok esetében; valamint |
|
b) |
legfeljebb 0,06 kg/t a C3 típusú gumiabroncsok esetében. |
Amennyiben a pályázó laboratórium szórása (σm) négy mérés esetén meghaladja a fenti értékeket úgy, hogy a számításokhoz az utolsó három mérést használták fel, a mérések számát (n + 1) a következők szerint kell növelni a teljes tételre nézve:
n + 1 = 1 + (σm/γ)2, felfelé kerekítve a legközelebbi egész számra
ahol:
γ = 0,043 kg/t a C1 és a C2 típusú gumiabroncsoknál
γ = 0,035 kg/t a C3 típusú gumiabroncsoknál.
6. A PÁLYÁZÓ LABORATÓRIUM ÖSSZEHANGOLÁSI ELJÁRÁSA
A hálózatba tartozó valamely referencialaboratórium (i) a következők alapján a pályázó laboratórium (c) minden egyedi adatán kiszámítja a lineáris regressziós függvényt. A regressziós együtthatók – A2c és B2c – kiszámítása a következőképpen történik:
ahol:
RRCm, l a gördülési ellenállási együtthatónak a referencialaboratórium (i) által mért egyedi értéke (hőmérséklet és dobátmérő szerinti korrekció után)
RRCm, c a gördülési ellenállási együtthatónak a pályázó laboratórium (c) által mért egyedi értéke (hőmérséklet és dobátmérő szerinti korrekció után)
Amennyiben az R2 determinációs együttható kisebb mint 0,97, a pályázó laboratórium nem összehangolható.
A pályázó laboratórium által vizsgált gumiabroncsok összehangolt RRC értékét a következők szerint kell kiszámítani:RRC
VII. MELLÉKLET
Hitelesítési eljárás
A beszállító által meghatározott minden egyes gumiabroncstípus vagy gumiabroncscsoport esetében értékelni kell a következő eljárások egyikének megfelelően, hogy az üzemanyag-hatékonyság, a nedves tapadás és a külső gördülési zaj bejelentett osztálya és a bejelentett értékek, valamint a címkén szereplő minden további teljesítménnyel kapcsolatos információ megfelel-e e rendeletnek:
|
a) |
először egyetlen gumiabroncsot vagy gumiabroncs-garnitúrát kell megvizsgálni:
|
|
b) |
amennyiben a címkén feltüntetett osztályok vagy értékek meghatározása a 661/2009/EK rendelettel vagy a 117. sz. ENSZ EGB-előírással és annak későbbi módosításaival összhangban végrehajtott típusjóváhagyási vizsgálatok eredményei alapján történt, a tagállamok használhatják a gumiabroncsok gyártásmegfelelőségét igazoló mérési adatokat. |
A gyártásmegfelelőségi vizsgálatokból származó mérési adatok értékelésekor figyelembe kell venni az 1. táblázatban megadott tűréseket.
1. táblázat
|
Mért paraméter |
Ellenőrzési tűrések |
|
Gördülési ellenállási együttható (üzemanyag-hatékonyság) |
Az összehangolt mért érték legfeljebb 0,3 kg/1 000 kg-mal haladhatja meg a bejelentett osztályhoz tartozó felső határt (legnagyobb RRC-t). |
|
Külső gördülési zaj |
A mért érték legfeljebb 1 dB(A)-val haladhatja meg a bejelentett N értéket. |
|
Nedves tapadás |
A mért G(T) érték nem lehet kisebb a bejelentett osztályhoz tartozó alsó határnál (G legkisebb értéke). |
|
Tapadás havas útviszonyok között |
A mért érték nem lehet kisebb a havas útviszonyok között nyújtott teljesítményindex minimumértékénél. |
|
Tapadás jeges útviszonyok között |
A mért érték nem lehet kisebb a jeges útviszonyok között nyújtott teljesítményindex minimumértékénél. |
VIII. MELLÉKLET
Megfelelési táblázat
|
1222/2009/EK rendelet |
E rendelet |
|
1. cikk, (1) bekezdés |
1. cikk, (1) bekezdés |
|
1. cikk, (2) bekezdés |
1. cikk, (2) bekezdés |
|
2. cikk, (1) bekezdés |
2. cikk, (1) bekezdés |
|
2. cikk, (2) bekezdés |
2. cikk, (2) bekezdés |
|
3. cikk, (1) bekezdés |
3. cikk, (1) bekezdés |
|
3. cikk, (2) bekezdés |
3. cikk, (2) bekezdés |
|
— |
3. cikk, (3) bekezdés |
|
3. cikk, (3) bekezdés |
3. cikk, (4) bekezdés |
|
3. cikk, (4) bekezdés |
3. cikk, (5) bekezdés |
|
— |
3. cikk, (6) bekezdés |
|
3. cikk, (5) bekezdés |
3. cikk, (7) bekezdés |
|
— |
3. cikk, (8) bekezdés |
|
— |
3. cikk, (9) bekezdés |
|
3. cikk, (6) bekezdés |
3. cikk, (10) bekezdés |
|
3. cikk, (7) bekezdés |
3. cikk, (11) bekezdés |
|
3. cikk, (8) bekezdés |
3. cikk, (12) bekezdés |
|
3. cikk, (9) bekezdés |
3. cikk, (13) bekezdés |
|
3. cikk, (10) bekezdés |
3. cikk, (14) bekezdés |
|
3. cikk, (11) bekezdés |
3. cikk, (15) bekezdés |
|
— |
3. cikk, (16) bekezdés |
|
3. cikk, (12) bekezdés |
3. cikk, (17) bekezdés |
|
3. cikk, (13) bekezdés |
3. cikk, (18) bekezdés |
|
— |
3. cikk, (19) bekezdés |
|
4. cikk |
4. cikk |
|
4. cikk (1) bekezdés |
4. cikk (1) bekezdés |
|
4. cikk, (1) bekezdés, a) pont |
4. cikk, (1) bekezdés, b) pont |
|
4. cikk, (1) bekezdés, b) pont |
4. cikk, (1) bekezdés, b) pont |
|
4. cikk, (2) bekezdés |
— |
|
— |
4. cikk, (2) bekezdés |
|
— |
4. cikk, (3) bekezdés |
|
4. cikk, (3) bekezdés |
4. cikk, (4) bekezdés |
|
4. cikk, (4) bekezdés |
4. cikk, (6) bekezdés |
|
— |
4. cikk, (5) bekezdés |
|
— |
4. cikk, (6) bekezdés |
|
— |
4. cikk, (7) bekezdés |
|
— |
4. cikk, (8) bekezdés |
|
— |
4. cikk, (9) bekezdés |
|
— |
5. cikk |
|
5. cikk |
6. cikk |
|
5. cikk, (1) bekezdés |
6. cikk, (1) bekezdés |
|
5. cikk, (1) bekezdés, a) pont |
6. cikk, (1) bekezdés, a) pont |
|
5. cikk, (1) bekezdés, b) pont |
6. cikk, (1) bekezdés, b) pont |
|
— |
6. cikk, (2) bekezdés |
|
— |
6. cikk, (3) bekezdés |
|
5. cikk, (2) bekezdés |
6. cikk, (4) bekezdés |
|
5. cikk, (3) bekezdés |
— |
|
— |
6. cikk, (5) bekezdés |
|
— |
6. cikk, (6) bekezdés |
|
— |
6. cikk, (7) bekezdés |
|
6. cikk |
7. cikk |
|
7. cikk |
8. cikk |
|
8. cikk |
9. cikk |
|
9. cikk, (1) bekezdés |
10. cikk, (1) bekezdés |
|
9. cikk, (2) bekezdés |
— |
|
10. cikk |
10. cikk, (2) bekezdés |
|
11. cikk |
12. cikk |
|
— |
12. cikk, a) pont |
|
— |
12. cikk, b) pont |
|
— |
12. cikk, c) pont |
|
11. cikk, a) pont |
— |
|
11. cikk, b) pont |
— |
|
11. cikk, c) pont |
12. cikk, d) pont |
|
12. cikk |
11. cikk |
|
— |
11. cikk, (1) bekezdés |
|
— |
11. cikk, (2) bekezdés |
|
— |
11. cikk, (3) bekezdés |
|
— |
13. cikk |
|
13. cikk |
— |
|
14. cikk |
— |
|
— |
14. cikk |
|
15. cikk |
— |
|
— |
15. cikk |
|
— |
16. cikk |
|
16. cikk |
17. cikk |
|
2021.3.26. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 108/231 |
P8_TA(2019)0231
A szerzői jog a digitális egységes piacon ***I
Az Európai Parlament 2019. március 26-i jogalkotási állásfoglalása a digitális egységes piacon a szerzői jogról szóló európai parlamenti és a tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2016)0593 – C8-0383/2016 – 2016/0280(COD))
(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)
(2021/C 108/24)
Az Európai Parlament,
|
— |
tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0593), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0383/2016), |
|
— |
tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapra vonatkozó véleményére, |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére, 53. cikkének (1) bekezdésére, valamint 62. és 114. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2017. január 25-i véleményére (1), |
|
— |
tekintettel a Régiók Bizottsága 2017. február 8-i véleményére (2), |
|
— |
tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. február 20-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 59. és 39 cikkére, |
|
— |
tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére, valamint a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, a Kulturális és Oktatási Bizottság és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményeire (A8-0245/2018), |
|
1. |
elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot; |
|
2. |
tudomásul veszi a Bizottság ezen állásfoglaláshoz csatolt nyilatkozatát; |
|
3. |
felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja; |
|
4. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek. |
P8_TC1-COD(2016)0280
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 26-án került elfogadásra a digitális egységes piacon a szerzői és szomszédos jogokról, valamint a 96/9/EK és a 2001/29/EK irányelv módosításáról szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel
(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/790 irányelvvel.)
MELLÉKLET A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ
A BIZOTTSÁG NYILATKOZATA A SPORTESEMÉNYEK SZERVEZŐIRŐL
„A Bizottság elismeri a sportesemények szervezőinek jelentőségét és szerepét az uniós sporttevékenységek finanszírozásában. Tekintettel a sport uniós szintű társadalmi és gazdasági dimenziójára, a Bizottság megvizsgálja, hogy a sportesemények szervezőinek milyen kihívásokkal kell szembenézniük a digitális környezetben, különös tekintettel a sportműsorok jogellenes online közvetítéseivel kapcsolatos kérdésekre.”
|
2021.3.26. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 108/234 |
P8_TA(2019)0232
A digitális tartalom szolgáltatására és a digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések ***I
Az Európai Parlament 2019. március 26-i jogalkotási állásfoglalása a digitálistartalom-szolgáltatásra irányuló szerződések egyes vonatkozásairól szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2015)0634 – C8-0394/2015 – 2015/0287(COD))
(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)
(2021/C 108/25)
Az Európai Parlament,
|
— |
tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2015)0634), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0394/2015), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére, |
|
— |
tekintettel a francia Szenátus által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján benyújtott, indokolt véleményre, amely szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével, |
|
— |
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2016. április 27-i véleményére (1), |
|
— |
tekintettel az illetékes bizottságok által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. február 6-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére, |
|
— |
tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság és a Jogi Bizottság által az eljárási szabályzat 55. cikke alapján folytatott közös tanácskozásokra, |
|
— |
tekintettel az Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság és a Jogi Bizottság jelentésére, valamint az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A8-0375/2017), |
|
1. |
elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot; |
|
2. |
felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja; |
|
3. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek. |
P8_TC1-COD(2015)0287
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 26-án került elfogadásra a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések egyes vonatkozásairól szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel
(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/770 irányelvvel.)
|
2021.3.26. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 108/236 |
P8_TA(2019)0233
Áruk adásvételére irányuló szerződések ***I
Az Európai Parlament 2019. március 26-i jogalkotási állásfoglalása az áruk értékesítésére irányuló szerződések egyes vonatkozásairól, a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2009/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló módosított javaslatról (COM(2017)0637 – C8-0379/2017 – 2015/0288(COD))
(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)
(2021/C 108/26)
Az Európai Parlament,
|
— |
tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2015)0635) és a módosított javaslatra (COM(2017)0637), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0379/2017), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére, |
|
— |
tekintettel a francia Szenátus által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján előterjesztett indokolt véleményre, melyek szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével, |
|
— |
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2016. április 27-i (1) és 2018. február 15-i (2) véleményére, |
|
— |
tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. február 6-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére, |
|
— |
tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére (A8-0043/2018), |
|
1. |
elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot; |
|
2. |
felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja; |
|
3. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek. |
P8_TC1-COD(2015)0288
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 26-án került elfogadásra az áruk adásvételére irányuló szerződések egyes vonatkozásairól, az (EU) 2017/2394 rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról, valamint az 1999/44/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel
(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/771 irányelvvel.)
|
2021.3.26. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 108/238 |
P8_TA(2019)0234
Halászat a GFCM (Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság) megállapodás területén ***I
Az Európai Parlament 2019. március 26-i jogalkotási állásfoglalása a GFCM (Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság) megállapodás hatálya alá tartozó területen folytatott halászattal kapcsolatos egyes rendelkezésekről szóló 1343/2011/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0143 – C8-0123/2018 – 2018/0069(COD))
(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)
(2021/C 108/27)
Az Európai Parlament,
|
— |
tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0143), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 43. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0123/2018), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére, |
|
— |
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. május 23-i véleményére (1), |
|
— |
tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. február 6-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére, |
|
— |
tekintettel a Halászati Bizottság jelentésére (A8-0381/2018), |
|
1. |
elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot; |
|
2. |
tudomásul veszi a Bizottság ezen állásfoglaláshoz csatolt nyilatkozatait; |
|
3. |
felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja; |
|
4. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek. |
P8_TC1-COD(2018)0069
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 26-án került elfogadásra a GFCM (Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság) megállapodás hatálya alá tartozó területen folytatott halászattal kapcsolatos egyes rendelkezésekről szóló, 1343/2011/EU rendelet módosításáról szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/982 rendelettel.)
MELLÉKLET A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ
A Bizottság nyilatkozata a rekreációs célú halászatról
A Bizottság emlékeztet arra, hogy a 2017 márciusában elfogadott „MedFish4Ever” miniszteri nyilatkozatban meghatározott célkitűzések egyike a földközi tengeri rekreációs célú halászat hatékony irányításának biztosítását célzó alapszabályok mielőbbi, de legkésőbb 202-ig történő meghatározása volt.
E célkitűzéssel összhangban a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság (GFCM) 2017–2020-as középtávú stratégiája magában foglalja többek között a GFCM-övezetben végrehajtandó intézkedéseket, a rekreációs célú halászat hatásainak értékelését és az ezen tevékenységek szabályozására szolgáló legjobb irányítási intézkedések mérlegelését. Ezzel összefüggésben a GFCM keretében létrejött egy a rekreációs célú halászattal foglalkozó munkacsoport a rekreációs célú halászat értékelésére szolgáló összehangolt regionális módszertan kidolgozása céljából.
A Bizottság a GFCM keretében továbbra is mindent el fog követni a „MedFish4Ever” nyilatkozatban meghatározott célkitűzés elérése érdekében.
A Bizottság nyilatkozata a vörös nemes korallról
A Bizottság emlékeztet arra, hogy a földközi-tengeri vörös nemeskorall hasznosítására vonatkozó regionális alkalmazkodó gazdálkodási terv keretében elfogadott állományvédelmi intézkedések [GFCM/41/2017/5. számú ajánlás] ideiglenesek. Ezen intézkedéseket – köztük a fogási korlátozások bevezetésének a lehetőségét – a GFCM Tudományos Tanácsadó Bizottsága (SAC) 2019 folyamán értékelni fogja a GFCM 43. éves ülésszakán (2019 novemberében) történő felülvizsgálatuk céljából.
|
2021.3.26. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 108/241 |
P8_TA(2019)0235
A környezetvédelmi politika területén a jelentéstételi kötelezettségek összehangolása ***I
Az Európai Parlament 2019. március 26-i jogalkotási állásfoglalása a környezetvédelmi politika területén a jelentéstételi kötelezettségek összehangolásáról és ezáltal a 86/278/EGK irányelv, a 2002/49/EK irányelv, a 2004/35/EK irányelv, a 2007/2/EK irányelv, a 2009/147/EK irányelv és a 2010/63/EU irányelv, a 166/2006/EK rendelet és a 995/2010/EU rendelet, valamint a 338/97/EK tanácsi rendelet és a 2173/2005/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0381 – C8-0244/2018 – 2018/0205(COD))
(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)
(2021/C 108/28)
Az Európai Parlament,
|
— |
tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0381), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 114. cikkére, 192. cikkének (1) bekezdésére és 207. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0244/2018), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére, |
|
— |
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. december 12-i véleményére (1), |
|
— |
a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően, |
|
— |
tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. január 18-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére, |
|
— |
tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság és a Jogi Bizottság véleményeire (A8-0324/2018), |
|
1. |
elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot (2); |
|
2. |
felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja; |
|
3. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek. |
(1) HL C 110., 2019.3.22., 99.o.
(2) Ez az álláspont lép a 2018. október 23-án elfogadott módosítások helyébe (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0399).
P8_TC1-COD(2018)0205
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 26-án került elfogadásra a környezettel kapcsolatos jogszabályok területén a jelentéstételi kötelezettségek összehangolásáról, valamint a 166/2006/EK és a 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2002/49/EK, a 2004/35/EK, a 2007/2/EK, a 2009/147/EK és a 2010/63/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 338/97/EK és a 2173/2005/EK tanácsi rendelet, továbbá a 86/278/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/1010 rendelettel.)
|
2021.3.26. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 108/243 |
P8_TA(2019)0236
A vezetőfülkék esetében engedélyezett legnagyobb hosszúságra vonatkozó különös szabályok ***I
Az Európai Parlament 2019. március 26-i jogalkotási állásfoglalása a 96/53/EK tanácsi irányelvnek a jobb aerodinamikai, energiahatékonysági és biztonsági teljesítményt biztosító vezetőfülkék esetében engedélyezett legnagyobb hosszúságra vonatkozó különös szabályok végrehajtási határideje tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2018)0275 – C8-0195/2018 – 2018/0130(COD))
(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)
(2021/C 108/29)
Az Európai Parlament,
|
— |
tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0275), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 91. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0195/2018), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére, |
|
— |
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. október 17-i véleményére (1), |
|
— |
a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően, |
|
— |
tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. február 15-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére, |
|
— |
tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére (A8-0042/2019), |
|
1. |
elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot; |
|
2. |
felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja; |
|
3. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek. |
P8_TC1-COD(2018)0130
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 26-án került elfogadásra a 96/53/EK tanácsi irányelvnek a jobb aerodinamikai, energiahatékonysági és biztonsági teljesítményt biztosító vezetőfülkék tekintetében engedélyezett legnagyobb hosszúságra vonatkozó különös szabályok végrehajtási határideje tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi határozat elfogadására tekintettel
(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/984 határozattal.)
|
2021.3.26. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 108/245 |
P8_TA(2019)0237
A karbonszegénységi referenciamutatók és a karboncsökkentési referenciamutatók ***I
Az Európai Parlament 2019. március 26-i jogalkotási állásfoglalása az (EU) 2016/1011 rendeletnek a karbonszegénységi referenciamutatók és a karboncsökkentési referenciamutatók tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0355 – C8-0209/2018 – 2018/0180(COD))
(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)
(2021/C 108/30)
Az Európai Parlament,
|
— |
tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0355), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0209/2018), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére, |
|
— |
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. október 17-i véleményére (1), |
|
— |
tekintettel a Régiók Bizottságának 2018. december 5-i véleményére (2), |
|
— |
tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. március 13-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére, |
|
— |
tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A8-0483/2018), |
|
1. |
elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot; |
|
2. |
felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja; |
|
3. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek. |
P8_TC1-COD(2018)0180
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 26-án került elfogadásra az (EU) 2016/1011 rendeletnek az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók, a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók és a referenciamutatókra vonatkozó, fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételek tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/2089 rendelettel.)
|
2021.3.26. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 108/247 |
P8_TA(2019)0238
Az európai területi együttműködési célkitűzésre (Interreg) vonatkozó egyedi rendelkezések ***I
Az Európai Parlament 2019. március 26-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Regionális Fejlesztési Alap és külső finanszírozási eszközök által támogatott európai területi együttműködési célkitűzésre (Interreg) vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0374 – C8-0229/2018 – 2018/0199(COD))
(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)
(2021/C 108/31)
Európai Parlament,
|
— |
tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0374), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 178. cikkére, 209. cikkének (1) bekezdésére, 212. cikkének (2) bekezdésére, valamint 349. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0229/2018), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére, |
|
— |
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. szeptember 19 véleményére (1), |
|
— |
tekintettel a Régiók Bizottságának 2018. december 5-i véleményére (2), |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére, |
|
— |
tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság jelentésére, valamint a Külügyi Bizottság, a Fejlesztési Bizottság, a Költségvetési Ellenőrző Bizottság és a Kulturális és Oktatási Bizottság véleményeire (A8-0470/2018), |
|
1. |
elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot (3); |
|
2. |
felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja; |
|
3. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek. |
(1) HL C 440., 2018.12.6., 116. o.
(2) HL C 86., 2019.3.7., 137. o.
(3) Ez az álláspont megfelel a 2019. január 16-án elfogadott módosításoknak (Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0021).
P8_TC1-COD(2018)0199
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 26-án került elfogadásra az Európai Regionális Fejlesztési Alap és külső finanszírozási eszközök által támogatott európai területi együttműködési célkitűzésre (Interreg) vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 178. cikkére, 209. cikke (1) bekezdésére, 212. cikke (2) bekezdésére és 349. cikkére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),
tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),
rendes jogalkotási eljárás keretében (3),
mivel:
|
(1) |
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 176. cikke úgy rendelkezik, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alap (a továbbiakban: az ERFA) rendeltetése, hogy elősegítse az Unión belüli legjelentősebb regionális egyenlőtlenségek orvoslását. E cikk, valamint az EUMSZ 174. cikkének második és harmadik bekezdése értelmében az ERFA feladata, hogy hozzájáruljon a különböző régiók fejlettségi szintje közötti különbözőségek csökkentéséhez, és csökkentse a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók elmaradottságát, amelyek között különös figyelmet kell szentelni bizonyos kategóriákba tartozó régióknak a vidéki régiók, az ipari átmenet által jellemzett területek , amelyek között a határokon átnyúló régiók kifejezetten fel vannak tüntetve az alacsony népsűrűségű régiók, a szigetek és a hegyvidéki régiók elmaradottságát . [Mód. 1] |
|
(2) |
Az (EU) xx/xx európai parlamenti és tanácsi [új CPR] rendelet (4) közös rendelkezéseket állapít meg az ERFA-ra és bizonyos más alapokra vonatkozóan, az (EU) xx/xx európai parlamenti és tanácsi [új ERFA] rendelet (5) pedig az ERFA támogatás egyedi célkitűzéseire és hatályára vonatkozó rendelkezéseket állapít meg. Az európai területi együttműködési célkitűzéssel (Interreg) kapcsolatban – amelynek keretében egy vagy több tagállam és régióik határokon átnyúló együttműködése valósul meg – egyedi rendelkezések elfogadása vált szükségessé a hatékony programozás tekintetében, amely magában foglalja a technikai segítségnyújtásra, a nyomon követésre, az értékelésre, a kommunikációra, az elszámolhatóságra, az irányításra és ellenőrzésre, valamint a pénzügyi irányításra vonatkozó rendelkezéseket. [Mód. 2] |
|
(3) |
Annak érdekében, hogy az ERFA különböző szinteken támogassa a szövetkezeteket és az Unió területének harmonikus fejlődését , és csökkentse a meglévő egyenlőtlenségeket , az európai területi együttműködési célkitűzés (Interreg) keretében kell támogatnia a határokon átnyúló együttműködést, a transznacionális együttműködést, a tengeri együttműködést, a legkülső régiók együttműködését és az interregionális együttműködést. E folyamat során figyelembe kell venni a többszintű kormányzás és a partnerség elvét, valamint meg kell erősíteni a helyi alapú megközelítést. [Mód. 3] |
|
(3a) |
Az Interreg különböző elemeinek hozzá kell járulniuk a 2015. szeptemberben elfogadott fenntartható fejlesztési menetrendben 2030-ra vonatkozóan megfogalmazott fenntartható fejlesztési célok eléréséhez. [Mód. 4] |
|
(4) |
A határokon átnyúló együttműködés elemének a határrégiókban közösen meghatározott közös kihívások leküzdését kell megcéloznia, és ki kell aknáznia a határ menti területekben rejlő kiaknázatlan növekedési lehetőségeket, a Bizottság „A növekedés és a kohézió előmozdítása az EU határrégióiban” című közleményének (6) („Határrégiókról szóló közlemény”) megfelelően. Következésképpen Ezért a határokon átnyúló elemnek a szárazföldi határokon történő együttműködésre kell korlátozódnia, tartalmaznia kell a szárazföldi vagy a tengeri határokon történő együttműködést pedig egyaránt, a transznacionális elembe kell beépíteni legkülső régiók együttműködésére vonatkozó új elem sérelme nélkül . [Mód. 5] |
|
(5) |
A határokon átnyúló elemnek is egy vagy több tagállam vagy régióik és egy vagy több, az Unión kívüli ország vagy régióik vagy egyéb terület közötti együttműködésre kell vonatkoznia. A belső és külső határokon átnyúló együttműködésnek a jelen rendelet keretében történő szabályozása a vonatkozó rendelkezések jelentős egyszerűsítését és észszerűsítését kell, hogy eredményezze a tagállamok programhatóságai, valamint az Unión kívüli partnerhatóságok és kedvezményezettek számára a 2014–2020 közötti programozási időszakhoz képest. [Mód. 6] |
|
(6) |
A transznacionális együttműködési és a tengeri együttműködési elem célja, hogy az Unió kohéziós politikájának prioritásaihoz kötődő integrált területi fejlesztést szolgáló fellépések útján erősítse az együttműködést, és magában kell foglalnia a tengeri határokon átnyúló együttműködést is a szubszidiaritás elvének maradéktalan tiszteletben tartása mellett . A transznacionális együttműködésnek ki kell terjednie az Unió kontinentális részének a nagyobb területeire, míg a tengeri együttműködésnek transznacionális területekre és adott esetben a tengeri medencék körüli területeket kell lefednie területekre , és integrálnia kell amelyek a tengeri határokon átnyúló együttműködést programok esetében meghaladják a 2014–2020 közötti programozási időszakban. A legnagyobb rugalmasságot kell biztosítani a korábbi tengeri határokon átnyúló együttműködés folytatásának egy nagyobb tengeri együttműködés keretében, különösen a lefedett terület, az együttműködés egyedi célkitűzéseinek és a projekt partnerség követelményeinek meghatározásával, valamint alprogramok és egyedi irányító bizottságok létrehozásával földrajzi területet . [Mód. 7] |
|
(7) |
A 2014–2020 közötti programozási időszakban a határokon átnyúló és transznacionális együttműködés terén a legkülső régiókban szerzett tapasztalat alapján, ahol mindkét elem kombinációja együttműködési területenként egyetlen programban történő kombinációja nem idézett elő elegendő egyszerűsítést a programhatóságok és a kedvezményezettek számára, ott egyedi legkülső régió elemet kell létrehozni ahhoz, hogy a legkülső régiók a leghatékonyabban és a legegyszerűbben , az egyéni sajátosságaikat figyelembe véve működhessenek együtt a szomszédos harmadik országokkal, a tengerentúli országokkal és területekkel vagy a regionális integrációs és együttműködési szervezetekkel . [Mód. 8] |
|
(8) |
A 2014–2020 közötti programozási időszakban egyrészt az Interreg keretében az interregionális együttműködési programok terén szerzett pozitív tapasztalatok alapján, valamint másrészt pedig a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés programjaiban az ilyen együttműködés hiányából kiindulva az interregionális együttműködési elemnek konkrétabban kell összpontosítania a kohéziós politika hatékonyságának növelésére. Ezt az elemet ezért két programra kell korlátozni; egy programra abból a célból, hogy lehetővé tegyen minden fajta tapasztalatot, innovatív megközelítést a városok és régiók interregionális együttműködése – a tapasztalatcseréken és kapacitásépítést mindkét célkitűzés programjai számára, és támogassa a létrehozott („Európai területi együttműködés európai csoportosulásait, vagy azok létrehozását az Európai Parlament együttműködés” és a Tanács 1082/2006/EK rendelet (7) szerint, egy másik programra pedig a fejlődési irányzatok elemzésének fejlesztése céljából. Az Unió területén történő projektalapú együttműködést be kell építeni az interregionális innovációs beruházásokra vonatkozó új elembe, és azt szorosan össze kell kapcsolni a Bizottság „Az innováció erősítése Európa régióiban: az ellenállóképes, inkluzív és fenntartható növekedés stratégiái” (8) című közleményének megvalósításával, különösen a tematikus intelligens szakosodási platformok támogatása céljából olyan területeken, mint az energia, az ipari modernizáció vagy az agrár-élelmiszeripar. Végül pedig, a funkcionális városi területekre vagy városi területekre összpontosító integrált területi fejlesztést a programokon belül a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés programjain belül, és egyetlen ehhez tartó eszközben, az „Európai városi kezdeményezésben” koncentráltan kell kezelni. Az interregionális „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe”) programjainak kapacitásépítésén keresztül – fontos eleme annak , hogy a kohéziós politika terén közös megoldásokat találjanak , és tartós partnerségeket alakítsanak ki . Ezért folytatni kell a meglévő programokat és különösen a projektalapú együttműködést , beleértve az európai területi együttműködési elemhez tartozó két programnak ki kell terjednie az egész Unióra, és harmadik országok részvételére is nyitottnak kell lennie csoportosulások és a makroregionális stratégiák támogatását . [Mód. 9] |
|
(8a) |
Az interregionális innovációs beruházásokra irányuló új kezdeményezésnek az intelligens szakosodáson kell alapulnia, és fehasználásával olyan területeken kell támogatni a tematikus intelligens szakosodási platformokat, mint az energia, az ipari modernizáció, a körforgásos gazdaság, a társadalmi innováció, a környezetvédelem vagy az élelmiszeripar, valamint segítséget kell nyújtani az intelligens szakosodási stratégiákban részt vevőknek az innováció fokozásában, illetve az innovatív termékek, folyamatok és ökoszisztémák európai piacra való eljuttatásában. A bizonyítékok azt mutatják, hogy az állandó rendszerszintű hibák továbbra is fennállnak az új technológiák (például a kulcsfontosságú alaptechnológiák) demonstrációjának tesztelési és validálási szakaszában, különösen ha az innováció abban áll, hogy innovatív értékláncokat teremtve integrálják a kiegészítő regionális specializációkat. Ez a hiba különösen kritikus jelentőségű a kísérleti fázis és a teljes körű piaci bevezetés közötti szakaszban. Néhány stratégiai technológiai és ipari területen a kkv-k jelenleg nem számíthatnak egy kiváló, nyitott és összekapcsolt páneurópai demonstrációs infrastruktúrára. Az interregionális együttműködési kezdeményezéshez tartozó programoknak ki kell terjednie az egész Európai Unióra, és a tengerentúli országok és területek, harmadik országok és régióik és regionális integrációs és együttműködési szervezetek, köztük a legkülső szomszédos régiók részvételére is nyitottnak kell lennie. Ösztönözni kell a régiók közötti innovációs beruházások és más releváns uniós programok – például az európai strukturális és beruházási alapok, a Horizont 2020, a digitális piac és az egységes piaci program – közötti szinergiákat, mivel ezek felerősítik a beruházások hatását és jobb értéket biztosítanak a polgárok számára. [Mód. 10] |
|
(9) |
Meg kell határozni a támogatható régiók és térségek kijelölésének közös objektív kritériumait. E célból indokolt, hogy az uniós szinten támogatható régiók és térségek azonosítása az 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) által megállapított régiók közös osztályozási rendszerén alapuljon. [Mód. 11] |
|
(10) |
Továbbra is támogatni kell, vagy – ahol szükséges, ki kell alakítani – az együttműködés valamennyi dimenzióját az Unióval szomszédos harmadik országokkal, mivel az ilyen együttműködés fontos regionális fejlesztéspolitikai eszköz, és annak a harmadik országgal határos tagállamok régiói számára haszonnal kell járnia. Ennek érdekében az ERFA-nak és az Unió külső finanszírozási eszközeinek, az IPA-nak IPA (10) -nak , az NDICI-nek NDICI (11) -nek és a TOTP-nek TOTP (12) -nek támogatnia kell a határokon átnyúló együttműködés, a transznacionális együttműködés és a tengeri együttműködés, a legkülső régiók együttműködése és az interregionális együttműködés programjait. Az ERFA-tól és az Unió külső finanszírozási eszközeitől származó támogatásnak a kölcsönösségen és az arányosságon kell alapulnia. Azonban az IPA III-CBC és a NDICI-CBC esetében az ERFA támogatást legalább egyenértékű összegekkel ki kell egészíteni az IPA III-CBC és a NDICI-CBC keretében, a vonatkozó jogi aktusban meghatározott legnagyobb összegtől függően, azaz az IPA III keretében a pénzügyi keretösszeg 3 %-áig, és a NDICI 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerinti Szomszédsági földrajzi program pénzügyi keretösszegének 4 %-áig. [Mód. 12] |
|
(10a) |
Különös figyelmet kell fordítani az Unió új külső határaivá váló régiókra, hogy biztosítsák a folyamatban lévő együttműködési programok megfelelő folytonosságát. [Mód. 13] |
|
(11) |
Az IPA III támogatásnak főleg arra kell összpontosítania, hogy segítse az IPA kedvezményezettjeit a demokratikus intézmények és a jogállamiság megerősítésében, az igazságszolgáltatási és a közigazgatási rendszer reformjában, az alapvető jogok tiszteletben tartásában, valamint a nemek közötti egyenlőség, a tolerancia, a társadalmi befogadás és a megkülönböztetésmentesség , valamint a regionális és helyi fejlődés előmozdításában. Az IPA támogatásnak folytatnia kell az IPA kedvezményezettek támogatását a regionális, a makroregionális és a határokon átnyúló együttműködés, illetve területfejlesztés előmozdítására tett erőfeszítéseikben, többek között az Unió makroregionális stratégiáinak végrehajtása révén. Továbbá az IPA támogatásnak foglalkoznia kell a biztonsággal, a migrációval és a határigazgatással, biztosítva a nemzetközi védelemhez való hozzáférést, megosztva a releváns információt, fokozva a határellenőrzést, és közös erőfeszítéseket téve az illegális migráció és a migránscsempészés elleni küzdelemben. [Mód. 14] |
|
(12) |
Az NDICI támogatás tekintetében az Uniónak a vele szomszédos országokkal különleges kapcsolatokat kell kiépíteni a jólét és a jószomszédi viszonyok egy olyan térségének a létrehozása céljából, amely az Unió értékeire épül, és amelyet az együttműködésen alapuló szoros és békés kapcsolatok jellemeznek. Ennek a rendeletnek és az NDICI-nek ezért támogatnia kell az érintett makroregionális stratégiák belső és külső aspektusait. Ezek a kezdeményezések nagy stratégiai fontossággal bírnak, és érdembeli politikai keretet biztosítanak a partnerországokkal kialakított, illetve a partnerországok közötti kapcsolatok elmélyítéséhez a kölcsönös elszámoltathatóság, valamint a megosztott szerep- illetve felelősségvállalás elve alapján. |
|
(12a) |
A szinergiák az Unió külső fellépéseivel és fejlesztési programjaival való kialakításának elő kell segítenie továbbá a maximális hatás biztosítását, mindeközben tiszteletben tartva a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciának az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 208. cikkében rögzített elvét. Az uniós politikák összehangolása kulcsfontosságú a fenntartható fejlesztési célok eléréséhez. [Mód. 15] |
|
(13) |
A 2010/427/EU tanácsi határozattal (13) összhangban továbbra is fontos figyelembe venni az EKSZ és a Bizottság szerepét a stratégiai programozás, valamint az ERFA és az NDICI által támogatott Interreg programok előkészítésében. |
|
(14) |
Az Unió legkülső régióinak egyedi helyzetét tekintve intézkedéseket kell elfogadni azon feltételekre
feltételek javítására
vonatkozóan, amelyek szerint ezek a régiók hozzájuthatnak a strukturális alapokhoz. Következésképpen e rendelet bizonyos rendelkezéseit a legkülső régiók sajátosságaihoz kell igazítani a szomszédaikkal
harmadik országokkal és TOT-okkal
folytatott együttműködés
együttműködésük
egyszerűsítése és előmozdítása érdekében, figyelembe véve a Bizottság „Megerősített és megújított stratégiai partnerség az EU legkülső régióival ” című közleményét (14)
. [Mód. 16]
|
|
(14a) |
E rendelet meghatározza annak lehetőségét, hogy TOT-ok is részt vehessenek az Interreg programokban. A TOT-ok hatékony hozzáférésének és részvételének megkönnyítése érdekében figyelembe kell venni azok sajátosságait és kihívásait. [Mód. 17] |
|
(15) |
Meg kell határozni az Interreg egyes elemeihez hozzárendelt erőforrásokat, beleértve az egyes tagállamok részesedését a határokon átnyúló együttműködésre, a transznacionális együttműködésre és a tengeri együttműködésre, a legkülső régiókkal folytatott együttműködésre és az interregionális együttműködésre szánt globális összegekből, valamint a tagállamok rendelkezésére álló lehetőségeket az ezen elemek közötti rugalmasságot illetően. Tekintettel a 2014–2020 közötti programozási időszakhoz képest a határokon átnyúló együttműködés részesedését csökkenteni kell, míg globalizációra, a munkahelyteremtést és a növekedést célzó, valamint a transznacionális együttműködés más régiókkal közös beruházásokra irányuló együttműködést azonban a régiók közös jellemzői és a tengeri együttműködés részesedését növelni kell a tengeri együttműködés integrálása miatt, és létre kell hozni egy ambíciói is – s nem feltétlenül a határok – kell, hogy meghatározzák , ezért az interregionális innovációs beruházásokra irányuló új, a legkülső régiók együttműködésére vonatkozó elemet kezdeményezéshez elegendő kiegészítő forrást kell rendelkezésre bocsátani a globális piaci helyzetre való reagáláshoz . [Mód. 18] |
|
(16) |
Az ERFA-ból és az Unió külső finanszírozási eszközeiből származó támogatás leghatékonyabb felhasználása érdekében mechanizmust kell kialakítani a támogatás visszafizetésére olyan esetekben, amikor a külső együttműködési programokat nem lehet adaptálni vagy félbe kell szakítani azokat, beleértve a harmadik országokkal folytatott együttműködéseket, amelyek az Unió semelyik finanszírozási eszközéből nem kapnak támogatást. Ennek a mechanizmusnak a programok optimális működésének elérésére, és az ezen eszközök közötti lehető legnagyobb koordinációra kell törekednie. |
|
(17) |
Az ERFA az Interreg keretében a kohéziós politika egyedi célkitűzéseihez kell, hogy hozzájáruljon. A különböző tematikus célkitűzésekhez tartozó egyedi célkitűzések jegyzékét azonban hozzá kell igazítani az Interreg egyedi szükségleteihez, további egyedi célkitűzésekkel egészítve ki a „szociálisabb Európát a szociális jogok európai pillérének megvalósításával” elnevezésű politikai célkitűzést, az ESZA-típusú beavatkozások lehetővé tétele érdekében. |
|
(18) |
Figyelembe véve az Ír-sziget egyedi és specifikus jellegét, valamint szem előtt tartva a nagypénteki megállapodás szerinti észak-déli együttműködés megőrzését, az új PEACE PLUS határokon átnyúló programnak folytatódnia kell, és fel kell használnia az Írország és Észak-Írország határ menti megyéi között megvalósuló korábbi programok tapasztalatait. Figyelembe véve e célkitűzés gyakorlati fontosságát, ügyelni kell arra, hogy azokban az esetekben, amikor a program a béke és a megbékélés előmozdításán munkálkodik, az ERFA-nak hozzá kell járulnia az érintett régió társadalmi, gazdasági és regionális stabilitásához és az együttműködéshez , különösen a közösségek közötti kohézió előmozdítására irányuló fellépéseken keresztül. Tekintettel a program jellemzőire, azt integrált módon kell kezelni, úgy, hogy az Egyesült Királyság hozzájárulását külső címzett bevételként kell integrálni a programba. Ezenfelül az e rendeletben szereplő, a műveletek kiválasztására vonatkozó egyes szabályokat sem kellene alkalmazni e program esetében a békét és megbékélést támogató programok vonatkozásában. [Mód. 19] |
|
(19) |
Ennek a rendeletnek két új Interreg-specifikus célkitűzést kell bevezetnie: egy olyan célkitűzést, amely erősíti az intézményi kapacitást, szélesíti a jogi és adminisztratív együttműködést, különösen ahol az a Határrégiókról szóló közlemény megvalósításához kapcsolódik, fokozza az együttműködést az állampolgárok és az intézmények között, valamint a makroregionális és tengeri medencékre vonatkozó stratégiák kidolgozását és koordinálását, és egy olyan célkitűzést, amely olyan egyedi külső együttműködési kérdésekkel foglalkozik, mint a biztonság, a védelem, a határátkelés irányítása és a migráció. |
|
(20) |
Az uniós támogatás nagyobbik részét korlátozott számú politikai célkitűzésre kell összpontosítani az Interreg hatásának a lehető legmagasabb szintre növelése érdekében. Erősíteni kell az Interreg elemei közötti szinergiákat és kiegészítő jelleget. [Mód. 20] |
|
(21) |
Az Interreg programok előkészítésére, jóváhagyására és módosítására, valamint a területi fejlesztésre, a műveletek kiválasztására, a nyomon követésre és az értékelésre, a programhatóságokra, a műveletek auditálására, az átláthatóságra és a kommunikációra vonatkozó rendelkezéseket az (EU) [új CPR] rendeletben foglalt rendelkezésekhez képest az Interreg programok sajátosságaihoz kell igazítani. Ezen egyedi rendelkezéseknek egyszerűeknek és egyértelműeknek kell lenniük a túlszabályozás, illetve a tagállamokra és a kedvezményezettekre nehezedő további adminisztratív terhek elkerülése érdekében. [Mód. 21] |
|
(22) |
A ténylegesen közös és együttműködés tárgyát képező, bevonni szándékozott műveletek kritériumaira, az Interreg műveleten belüli partnerségre és a vezető partner kötelezettségeire vonatkozó rendelkezések, amelyek a 2014–2020 közötti programozási időszak során meghatározásra kerültek, továbbra is érvényben maradnak. Azonban az Interreg-partnereknek mind együtt kell működniük a négy dimenzióban (fejlesztés fejlesztésben és a végrehajtásban , megvalósítás, valamint a személyzet és finanszírozás) együtt kell működniük, terén vagy a finanszírozásban, vagy mindkettőben a legkülső régiók együttműködése keretében pedig a négy közül három dimenzióban, mivel az ERFA-tól származó támogatást és az Uniótól származó külső finanszírozási eszközöket egyszerűbb lesz mind a programok, mind pedig a műveletek szintjén összevonni. [Mód. 22] |
|
(22a) |
A határokon átnyúló együttműködési programok tekintetében az emberek közötti (P2P) és a kisméretű projektek fontos és sikeres eszközök a határ menti és határokon átnyúló akadályok leküzdésére, a helyi lakosság közötti kapcsolatok támogatására, valamint ezáltal a határ menti régiók és polgáraik egymáshoz való közelebb hozására. Az emberek közötti (P2P) és kisméretű projekteket számos különböző területen hajtanak végre, idetartozik a kultúra, a sport, a turisztika, az oktatás és a szakképzés, a gazdaság, a tudomány, a környezetvédelem és az ökológia, az egészségügy, a közlekedés és a szűkebb infrastruktúra, a közigazgatási együttműködés, a promóciós tevékenységek. Amint azt a Régiók Bizottságának „Emberek közötti és kis méretű projektek a határokon átnyúló együttműködési programokban” című véleménye (15) is rámutat arra, hogy az emberek közötti és a kisméretű projektek nagy európai hozzáadott értéket nyújtanak, és jelentősen hozzájárulnak a határokon átnyúló együttműködési programok átfogó céljához. [Mód. 23] |
|
(23) |
Pontosítani kell Az Interreg megléte óta az irányadó szabályokat a emberek közötti és kisméretű projektek főként kis projektre vonatkozó alapok tekintetében, amelyek az Interreg megléte óta folyamatosan megvalósulnak vagy hasonló eszközök révén részesültek támogatásban , de amelyekre azonban soha nem vonatkoztak rájuk egyedi rendelkezések., Amint a Régiók Bizottságának véleménye „Emberek közötti és ezért pontosítani kell az irányadó szabályokat a kis méretű projektek a határokon átnyúló együttműködési programokban” (16) címmel rámutat, az ilyen kisprojekt alapok fontos szerepet játszanak projektre vonatkozó alapok tekintetében. Annak érdekében , hogy biztosítsuk az emberek és intézmények közötti bizalomépítésben, nagy európai hozzáadott értéket nyújtanak, és jelentősen hozzájárulnak a határokon átnyúló együttműködési programok átfogó céljához a határ menti akadályok leküzdése és kisméretű , illetve a helyi és regionális fejlesztési projektek hozzáadott értékét és előnyeit , valamint a határ menti területek és állampolgáraik integrálása révén. Annak érdekében, hogy egyszerűsítsük a kis projektek finanszírozásának irányítását a végső kedvezményezettek számára, akik gyakran nincsenek hozzászokva ahhoz, hogy uniós alapokra pályázzanak, egy bizonyos küszöbérték alatt kötelezővé kell tenni az egyszerűsített költség-opciók és az átalány összegek alkalmazását. [Mód. 24] |
|
(24) |
Az egynél több tagállam bevonása és az ebből következő magasabb igazgatási költségek miatt, beleértve a regionális kapcsolattartási pontokat (vagy „antennákat”) is, amelyek fontos kapcsolattartási pontként működnek azok számára, akik projektekre pályáznak, valamint projekteket hajtanak végre, és ezért közvetlen vonalat képeznek a közös titkárságokhoz vagy az illetékes hatóságokhoz, de különösen az ellenőrzések és a fordítás költségei miatt a technikai segítségnyújtási költségek felső határának megállapításakor magasabb összeget kell kijelölni, mint a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés esetében. A magasabb igazgatási költségek ellensúlyozására a tagállamokat ösztönözni kell a közös projektek végrehajtásával kapcsolatos adminisztratív terhek csökkentésére, ahol csak lehetséges. Továbbá a korlátozott uniós támogatású Interreg–programoknak vagy a külső határokon átnyúló együttműködési programoknak bizonyos minimális összegű technikai segítségnyújtási összeget kell kapniuk a hatékony technikai segítségnyújtási tevékenységek elégséges finanszírozása érdekében. [Mód. 25] |
|
(25) |
A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (22) és (23) bekezdése értelmében az Alapok értékelését egyedi nyomonkövetési követelmények útján gyűjtött információ alapján kell végezni, elkerülve a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, különös tekintettel a tagállamokra háruló terhekre. Ezek a követelmények adott esetben magukban foglalhatnak mérhető indikátorokat, amelyek alapot nyújthatnak az Alapok területre gyakorolt hatásának értékeléséhez. |
|
(25a) |
Az adminisztratív terhek csökkentése során az (EU) …/… rendelet [új CPR] 77. cikkében említett, Interreg-programok irányítási és ellenőrzési rendszerére vonatkozó, javított megfelelő szabályozás előnyeinek hasznosítása érdekében köteles a Bizottság, a tagállamok és a régiók szorosan együttműködni. [Mód. 26] |
|
(26) |
A 2014–2020 közötti programozási időszak tapasztalatai alapján folytatni kell a költségek elszámolhatóságára vonatkozó szabályok egyértelmű hierarchiáját bevezető rendszer alkalmazását, fenntartva azt az elvet, miszerint a költségek elszámolhatóságára vonatkozó szabályokat uniós szinten vagy egy Interreg program egészére vonatkozóan kell kialakítani, a különféle rendeletek, illetve a rendeletek és a nemzeti szabályok közötti esetleges ellentmondások és következetlenségek elkerülése érdekében. Az egy tagállam által elfogadott kiegészítő szabályokat, amelyek csak az adott tagállamban lévő kedvezményezettekre vonatkoznának, szigorúan a legkevesebbre kell korlátozni. E rendeletjavaslatba be kell illeszteni a Bizottság 2014–2020 közötti programozási időszakra elfogadott 481/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendeletének (17) rendelkezéseit. |
|
(27) |
A tagállamokat arra kell ösztönözni, hogy az irányító hatósági funkciókkal Adott esetben a tagállamoknak egy új vagy adott esetben egy meglévő európai területi együttműködési csoportosulást bízzanak meg kell megbízniuk az irányító hatósági funkciókkal vagy azzal , vagy hogy hozzanak létre olyan csoportosulást, mint más határon átnyúló jogi testületek, amelyek felelősek egy alprogramért vagy egy integrált területi beruházásért, vagy egy vagy több kis projekt alapért vagy egyedüli partnerként járjanak el. A tagállamoknak lehetővé kell tenniük a helyi és regionális önkormányzatok és a különböző tagállamok közigazgatási szervei számára, hogy ilyen, jogi személyiséggel rendelkező együttműködési csoportosulásokat hozzanak létre, és be kell vonniuk a helyi és regionális önkormányzatokat azok működtetésébe. [Mód. 27] |
|
(28) |
A 2014–2020 közötti programozási időszakra kialakított fizetési láncot – azaz a Bizottságtól a vezető partnernek az igazoló hatóságon keresztül – folytatni kell a számviteli funkció keretében. Az uniós támogatást a vezető partnernek kell kifizetni, kivéve, ha ez a vezető partner és a többi partner között dupla átváltási díjat eredményezne az euróra történő átváltás, majd egy másik pénznemre történő visszaváltás miatt, vagy megfordítva. Ha nem rendelkeznek másként, a vezető partnernek gondoskodnia kell arról, hogy a többi partner teljes egészében és az összes partner által elfogadott határidőn belül megkapja az adott uniós alapból nyújtott hozzájárulás teljes összegét, ugyanolyan eljárás szerint, mint amely a vezető partnerre alkalmazandó. [Mód. 28] |
|
(29) |
A [pénzügyi salátarendelet (EU, Euratom) rendelet] [FR-Omnibus][63. cikkének (9) bekezdése] szerint az ágazatspecifikus szabályoknak figyelembe kell venniük az Európai Területi Együttműködési (Interreg) programok szükségleteit, különösen az auditálási funkció tekintetében. Az éves ellenőrzési véleményre, az éves ellenőrzési jelentésre és a műveletek auditálására vonatkozó rendelkezéseket ezért egyszerűsíteni kell, és inkább ezekhez az egynél több tagállam részvételével zajló programokhoz kell igazítani. |
|
(30) |
A szabálytalanságok miatti visszafizetés tekintetében meg kell határozni a pénzügyi felelősség egyértelmű láncolatát az egyedüli vagy egyéb partnerektől a vezető partneren keresztül, és az irányító hatóságtól a Bizottság részére. Rendelkezni kell a tagállamok, harmadik országok, partnerországok vagy tengerentúli országok és területek (TOT) felelősségéről, ha az egyedüli vagy más partner vagy a vezető partner részéről a visszafizetés sikertelen, ami azt jelenti, hogy a tagállam fizeti vissza az irányító hatóság számára. Következésképpen az Interreg programok keretében nincs helye behajthatatlan összegeknek a kedvezményezettek szintjén. Azonban a szabályokat azonban pontosítani kell arra az esetre, ha egy tagállam, harmadik ország, partnerország vagy TOT nem fizetne térítést az irányító hatóság számára. A vezető partner visszafizetési kötelezettségeit is pontosítani kell. Különösen Emellett a tekintetben, hogy visszafizetéssel kapcsolatos eljárásokat a monitoringbizottságnak kell meghatároznia és elfogadnia. Azonban az irányító hatóság ne kötelezhesse nem kötelezheti a vezető partnert jogi eljárás indítására másik országban. [Mód. 30] |
|
(30a) |
Helyénvaló ösztönözni a pénzügyi fegyelmet. Ugyanakkor a költségvetési kötelezettségvállalások felszabadítására vonatkozó mechanizmusoknak figyelembe kell venniük az Interreg programok és azok végrehajtásának bonyolultságát. [Mód. 31] |
|
(31) |
Annak érdekében, hogy többnyire közös szabályrendszert lehessen alkalmazni mind a részt vevő tagállamokban, mind pedig harmadik országokban, partnerországokban vagy tengeren túli országokban és területeken, a jelen rendeletnek harmadik országok, partnerországok vagy tengerentúli országok és területek részvételére is vonatkoznia kell, kivéve ha a jelen rendelet egyedi fejezetében egyedi szabályokat határoz meg. Az Interreg-programhatóságokat meg lehet feleltetni harmadik országok, partnerországok vagy tengerentúli országok és területek összehasonlítható hatóságainak. A kiadások elszámoltathatóságának kiindulópontját ahhoz kell kötni, hogy az érintett harmadik ország, partnerország vagy tengerentúli ország és terület aláírja a finanszírozási megállapodást. A harmadik országban, partnerországban vagy tengerentúli országban és területen lévő kedvezményezettek számára történő beszerzésnek az Európai Parlament és a Tanács [új pénzügyi salátarendelet (EU, Euratom)] rendelete (18) szerinti, külső beszerzésre vonatkozó szabályokat kell követnie. Ki kell alakítani az eljárásokat a finanszírozási megállapodások megkötésére az egyes harmadik országokkal, partnerországokkal vagy tengerentúli országokkal és területekkel, valamint az irányító hatóságok és az egyes harmadik országok, partnerországok vagy tengerentúli országok és területek közötti megállapodások megkötésére az Unió külső finanszírozási eszközéből származó támogatás tekintetében, vagy abban az esetben, ha egy harmadik ország, partnerország vagy tengerentúli ország és terület a társfinanszírozástól eltérő kiegészítő hozzájárulást ad át. |
|
(32) |
Bár a harmadik országok, partnerországok vagy tengerentúli országok vagy területek részvételével folyó Interreg programokat megosztott irányítás alatt kell végrehajtani, a legkülső régiók együttműködése végrehajtható közvetett irányítás alatt. Egyedi szabályokat kell kialakítani arra vonatkozóan, hogy ezeket a programokat teljes egészében vagy részben közvetett irányítás alatt hajtják végre. |
|
(33) |
A 2014–2020 közötti programozási időszak során az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz keretében a határokon átnyúló együttműködési programokon belüli nagy infrastruktúra projektek kapcsán szerzett tapasztalat alapján az eljárásokat egyszerűsíteni kell. A Bizottságnak azonban meg kell tartania bizonyos jogokat az ilyen projektek kiválasztására vonatkozóan. |
|
(34) |
A Bizottságra végrehajtási hatáskört kell ruházni az Interreg programok jegyzékének, és az egyes Interreg programoknak szóló uniós támogatásból származó globális összegek jegyzékének elfogadását és módosítását illetően, valamint az Interreg programokat, és azok módosításait jóváhagyó döntések elfogadását illetően. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (19) megfelelően kell gyakorolni. Bár ezek a törvények általános jellegűek, a tanácsadó eljárást kell alkalmazni, mivel azok a rendelkezéseket csak technikailag hajtják végre. |
|
(35) |
Az Interreg programok elfogadására vagy módosítására vonatkozó egységes feltételek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Adott esetben azonban a külső határokon átnyúló együttműködési programoknak adott esetben be kell tartaniuk az (EU) [IPA III] rendelet és az (EU) [NDICI] rendelet szerint kialakított bizottsági eljárásokat a programokat jóváhagyó első döntés tekintetében. [Mód. 33] |
|
(36) |
A jelen rendelet bizonyos nem lényegi elemeinek kiegészítése vagy módosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy az EUMSZ 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el az Interreg programok modelljéről szóló melléklet módosítása céljából. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein. |
|
(36a) |
Az európai területi együttműködés előmozdítása az uniós kohéziós politika egyik fontos prioritása. Az európai területi együttműködési projektek során a kkv-k számára felmerült költségek támogatása a 651/2014/EU bizottsági rendelet (20) (általános csoportmentességi rendelet) értelmében már csoportmentességet élvez. A különböző méretű vállalkozások általi beruházásokra nyújtott regionális támogatásra vonatkozó különös rendelkezéseket a regionális támogatásokról (2014–2020) szóló iránymutatás (21) és az általános csoportmentességi rendelet regionális támogatási szakasza is tartalmazza. A szerzett tapasztalatok fényében az európai területi együttműködési projektekhez nyújtott támogatásnak csak korlátozott hatást kell kifejtenie a tagállamok közötti a versenyre és kereskedelemre, ezért lehetővé kell tenni a Bizottság számára annak kinyilvánítását, hogy az ilyen támogatás összeegyeztethető a belső piaccal, és az európai területi együttműködés projektjeinek támogatására nyújtott finanszírozás csoportmentességben részesülhet. [Mód. 34] |
|
(37) |
Minthogy e rendelet célkitűzéseit, nevezetesen a tagállamok közötti, valamint a tagállamok, és harmadik országok, partnerországok vagy tengeren túli országok és területek közötti együttműködés előmozdítását a tagállamok nem tudják kielégítően végrehajtani, de azok uniós szinten jobban végrehajthatók, az Unió intézkedéseket hozhat a szubszidiaritásnak az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt elvével összhangban. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl a cél eléréséhez szükséges mértéket, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
I. FEJEZET
Általános rendelkezések
I. SZAKASZ
TÁRGY, HATÁLY ÉS INTERREG ELEMEK
1. cikk
Tárgy és hatály
(1) Ez a rendelet szabályokat állapít meg az európai területi együttműködési célkitűzésre (Interreg) vonatkozóan az Unión belüli tagállamok és régióik , illetve a tagállamok, és szomszédos régióik és harmadik országok, partnerországok, egyéb területek vagy tengerentúli országok és területek (TOT) vagy a regionális integrációs és együttműködési szervezetek, illetve a harmadik országoknak egy regionális szervezet részét képező csoportja közötti együttműködés előmozdítása céljából. [Mód. 35]
(2) Ez a rendelet rögzíti továbbá az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) által támogatott európai területi együttműködési célkitűzés programjainak (Interreg programok) hatékony programozásához szükséges rendelkezéseket, beleértve a műszaki segítségnyújtásra, a nyomon követésre, az értékelésre, a kommunikációra, az elszámolhatóságra, az irányításra és ellenőrzésre, valamint a pénzügyi irányításra vonatkozó rendelkezéseket.
(3) Az Interreg programok számára nyújtott támogatások tekintetében – az Előcsatlakozási Támogatási Eszközből (IPA III), a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszközből (NDICI) származó támogatás, és az (EU) xx/xx tanácsi határozat (TOTP) által programként meghatározott finanszírozás valamennyi TOT számára a 2021–2027 közötti időszakra – (a három eszköz együttesen: „az Unió külső finanszírozási eszközei”), ez a rendelet további egyedi célkitűzéseket határoz meg, valamint meghatározza ezeknek az alapoknak az Interreg programokba történő integrálását, harmadik országoknak, partnerországoknak, valamint tengerentúli országoknak és területeknek és azok régióinak támogathatósági kritériumait, és bizonyos egyedi végrehajtási szabályokat.
(4) Az ERFA-ból és az Unió külső finanszírozási eszközeiből (együttesen „az Interreg alapok”) az Interreg programoknak nyújtandó támogatás tekintetében ez a rendelet meghatározza az Interreg-specifikus célkitűzéseket és a szervezetet, továbbá a tagállamoknak, harmadik országoknak, partnerországoknak és tengerentúli országoknak és területeknek, valamint azok régióinak támogathatósági kritériumait, a pénzügyi forrásokat és azok allokációjának kritériumait.
(5) Az Interreg programokra az (EU) [új CPR] rendelet és az (EU) [új ERFA] rendelet alkalmazandó, kivéve ha az említett rendeletek és a jelen rendelet kifejezetten eltérően rendelkezik, vagy ha az (EU) [új CPR] rendelet rendelkezései csak a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzésre vonatkozhatnak.
2. cikk
Fogalommeghatározások
(1) E rendelet alkalmazásában az (EU) [új CPR] rendelet [2.] cikkében található fogalommeghatározásokat kell alkalmazni. Ezenkívül a következő fogalommeghatározásokat is alkalmazni kell:
|
1. |
„IPA kedvezményezett”: az (EU) [IPA III] rendelet I. mellékletében felsorolt ország vagy terület; |
|
2. |
„harmadik ország”: olyan ország, amely nem az Unió tagállama, és nem kap támogatást az Interreg-alapokból; |
|
3. |
„partnerország”: IPA kedvezményezett, vagy az (EU) [NDICI] rendelet I. mellékletében felsorolt „Szomszédsági földrajzi terület” által lefedett ország vagy terület, és az Orosz Föderáció, és amely támogatást kap az Unió külső finanszírozási eszközeiből; |
|
4. |
„határokon átnyúló jogi személy”: egy Interreg programban részt vevő valamely ország törvényei szerint létrejött jogi személy, az eurorégiót is beleértve, feltéve, hogy legalább két részt vevő országból származó területi hatóságok vagy egyéb testületek hozták létre. [Mód. 36] |
|
4a. |
„regionális integrációs és együttműködési szervezet”: ugyanazon földrajzi terület államainak vagy régióinak csoportja, amelyek a közös érdekű kérdésekben szoros együttműködésre törekednek. [Mód. 37] |
(2) A jelen rendelet alkalmazásában, ahol az (EU) [új CPR] rendelet rendelkezései egy „tagállamra” hivatkoznak, azt úgy kell értelmezni, mint „az irányító hatóságnak helyet adó tagállam”, és ahol a rendelkezések „mindegyik tagállam”-ra vagy „tagállamok”-ra hivatkoznak, azt úgy kell értelmezni, mint „egy adott Interreg programban részt vevő tagállamok, és adott esetben harmadik országok, partnerországok és tengerentúli országok és területek”.
A jelen rendelet alkalmazásában, ahol az (EU) [új CPR] rendelet rendelkezései az adott rendelet [1. cikke (1) bekezdésének a) pontjában] felsorolt „Alapok”-ra vagy az ERFA-ra hivatkoznak, akkor ezt úgy kell értelmezni, mint ami magában foglalja az Unió érintett külső finanszírozási eszközét is.
3. cikk
Az európai területi együttműködési célkitűzés (Interreg) elemei
Az európai területi együttműködési célkitűzés (Interreg) keretében az ERFA, és adott esetben az Unió külső finanszírozási eszközei a következő elemeket kell, hogy támogassák:
|
1. |
határokon átnyúló együttműködés szomszédos régiók között az integrált és harmonikus regionális fejlesztés elősegítése érdekében (1. elem): [Mód. 38]
|
|
2. |
transznacionális együttműködés és tengeri együttműködés nagyobb transznacionális területeken vagy tengeri medencék körül, amely nemzeti, regionális és helyi programpartnereket érint tagállamokban, harmadik országokban és partnerországokban és Grönlandon és a tengerentúli országokban vagy területeken , egy magasabb fokú területi integráció elérése érdekében („2. elem”; csak transznacionális együttműködésre történő hivatkozásnál: „2A. elem”; csak tengeri együttműködésre történő hivatkozásnál: „2B. elem”); [Mód. 41] |
|
3. |
legkülső régiók együttműködése egymás között és szomszédos harmadik országokkal vagy partnerországokkal vagy tengerentúli országokkal vagy területekkel, vagy többel regionális integrációs és együttműködési szervezetekkel, vagy ezek közül többel , szomszédságukban regionális integrációjuk és harmonikus fejlődésük elősegítése céljából („3. elem”); [Mód. 42] |
|
4. |
interregionális együttműködés a kohéziós politika hatékonyságának megerősítésére („4. elem”) a következők ösztönzése révén:
|
|
5. |
interregionális innovációs beruházások olyan interregionális innovációs projektek kereskedelmi alkalmazása és fellendítése révén, amelyekben megvan a lehetőség az európai értéklánc fejlesztésének ösztönzésére („5. elem”). [Mód. 48] |
II. SZAKASZ
FÖLDRAJZI LEFEDETTSÉG
4. cikk
A határokon átnyúló együttműködés földrajzi lefedettsége
(1) A határokon átnyúló együttműködés esetében az ERFA által támogatandó régióknak az Unió harmadik országokkal vagy partnerországokkal közös valamennyi belső és külső szárazföldi vagy tengeri határa mentén található NUTS 3. szintű régióknak kell, hogy legyenek , a 2014–2020 közötti programozási időszak együttműködési területei koherenciájának és folyamatosságának biztosításához szükséges esetleges kiigazítások sérelme nélkül . [Mód. 49]
(2) Azok a tengeri határokon lévő régiók, amelyeket a tengeren keresztül állandó összeköttetés kapcsol össze, szintén támogatandók a határokon átnyúló együttműködés keretében. [Mód. 50]
(3) A belső határokon átnyúló együttműködés Interreg programjai magukba foglalhatnak Norvégiában, Svájcban és az Egyesült Királyságban lévő olyan régiókat, amelyek megfelelnek a NUTS 3. szintű régióknak, valamint Liechtensteint, Andorrát, és Monacót és San Marinót . [Mód. 51]
(4) A külső határokon átnyúló együttműködés esetében az IPA III vagy az NDICI által támogatandó régiók régióknak az adott partnerország NUTS 3. szintű régiói régióinak kell, hogy legyenek lenniük , vagy NUTS besorolás hiányában annak megfelelő területek tagállamok és az IPA III vagy az NDICI keretében támogatható partnerországok közötti valamennyi szárazföldi vagy tengeri határ mentén. [Mód. 52]
5. cikk
A transznacionális és tengeri együttműködés földrajzi lefedettsége [Mód. 53]
(1) A transznacionális és tengeri együttműködés esetében az ERFA által támogatandó régiók az Unió egybefüggő funkcionális területeket lefedő NUTS 2. szintű régiói kell, hogy legyenek , a 2014–2020 közötti programozási időszak együttműködési területei koherenciájának és folyamatosságának biztosításához szükséges esetleges kiigazítások sérelme nélkül , figyelembe véve adott esetben a makroregionális stratégiákat vagy a tengeri medencékre vonatkozó stratégiákat. [Mód. 54]
(2) A transznacionális együttműködési és tengeri együttműködési Interreg programok a következőkre terjedhetnek ki: [Mód. 55]
|
a) |
Izlandon, Norvégiában, Svájcban, az Egyesült Királyságban lévő régiók, valamint Liechtenstein, Andorra, Monaco és San Marino; |
|
b) |
Grönland a tengerentúli országok és területek a TOT-program által nyújtott támogatásban részesülnek ; [Mód. 56] |
|
c) |
a Feröer szigetek; |
|
d) |
az IPA III vagy az NDICI kereteibe tartozó partnerországok régiói; |
függetlenül attól, hogy kapnak-e támogatást az uniós költségvetésből.
(3) A 2. bekezdésben felsorolt régióknak, harmadik országoknak , partnerországoknak vagy partnerországoknak tengerentúli országoknak és területeknek NUTS 2. szintű régióknak, vagy NUTS besorolás hiányában azzal egyenértékű területeknek kell, hogy legyenek. [Mód. 57]
6. cikk
A legkülső régiók együttműködésének földrajzi lefedettsége
(1) A legkülső régiók együttműködése tekintetében az EUMSZ 349. cikkének első bekezdésében felsorolt valamennyi régiót támogatnia kell az ERFA-nak.
(2) A legkülső régiók Interreg programjai kiterjedhetnek a NDICI által támogatott szomszédos partnerországokra, vagy a TOTP által támogatott tengerentúli országokra és területekre vagy a regionális együttműködési szervezetekre , vagy mindkettőre ezek közül kettő vagy mindhárom kombinációjára . [Mód. 58]
7. cikk
Az interregionális együttműködés földrajzi lefedettsége és interregionális innovációs beruházások [Mód. 59]
(1) Az Interreg program bármely 4. eleme tekintetében, vagy az 5. elembe tartozó interregionális innovációs beruházások tekintetében az ERFA-nak az Unió egész területét támogatnia kell , a legkülső régiókat is beleértve . [Mód. 60]
(2) A 4. elem Interreg programjai kiterjedhetnek a 4., 5. és 6. cikkben említett harmadik országok, partnerországok, egyéb területek vagy tengerentúli országok és területek egészére vagy egy részére, függetlenül attól, hogy kapnak-e támogatást az Unió külső finanszírozási eszközeitől. Harmadik országok akkor vehetnek részt ezekben a programokban, ha külső elkülönített bevételek formájában hozzájárulnak a finanszírozáshoz. [Mód. 61]
8. cikk
A támogatásban részesítendő Interreg programterületek jegyzéke
(1) A 4., 5. és 6. cikk céljaira a Bizottságnak el kell fogadnia egy végrehajtási jogi aktust, amely rögzíti a támogatásban részesítendő Interreg programterületek jegyzékét, az egyes elemek és az egyes Interreg programok szerinti bontásban. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 63. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
A külső határokon átnyúló Interreg programokat „Interreg IPA III CBC programokként”, illetve „Interreg Szomszédsági CBC programokként” kell felsorolni.
(2) Az (1) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusnak tartalmaznia kell az Unió azon NUTS 3. szintű régióinak felsorolását, amelyeket figyelembe vesznek valamennyi belső határnál folyó határokon átnyúló együttműködésre vonatkozó ERFA allokációnál, és az Unió külső finanszírozási eszközei által lefedett külső határokat, valamint egy jegyzéket, amely meghatározza azon NUTS 3. szintű régiókat, amelyeket a 9. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett 2B elem keretében allokációs célból figyelembe vesznek. [Mód. 62]
(3) Az Unión kívüli harmadik vagy partner országok vagy területek régióit, amelyek nem kapnak támogatást az ERFA-tól vagy az unió valamely külső finanszírozási eszközéből, szintén meg kell említeni az 1. bekezdésben említett jegyzékben.
III. SZAKASZ
ERŐFORRÁSOK ÉS TÁRSFINANSZÍROZÁSI ARÁNYOK
9. cikk
ERFA források az európai területi együttműködési célkitűzés (Interreg) számára
(1) Az európai területi együttműködési célkitűzésre (Interreg) biztosított források a 2021–2027 közötti programozási időszak során az ERFA-ból, az ESZA+-ból és a Kohéziós Alapból költségvetési kötelezettségvállalásra rendelkezésre álló és az (EU) [új CPR] rendelet [102. 103. cikkének (1) bekezdésében] meghatározott globális forrásokból 8 430 000 000 EUR-t 11 165 910 000 EUR-t (2018-as árak) tesznek ki. [Mód. 64]
(2) Az (1) bekezdésben említett forrásokat forrásokból 10 195 910 000 EUR összeget (91,31 %) a következőképpen kell allokálni: [Mód. 65]
|
a) |
52,7 % (azaz összesen 4 440 000 000 7 540 000 000 EUR (67,16 % ) a határokon átnyúló együttműködés számára (1. elem); [Mód. 66] |
|
b) |
31,4 % (azaz összesen 2 649 900 000 1 973 000 000 EUR (17,68 %) a transznacionális együttműködés és a tengeri együttműködés számára (2. elem); [Mód. 67] |
|
c) |
3,2 % (azaz összesen 270 100 000 357 309 120 EUR (3,2 % ) a legkülső régiók együttműködése számára (3. elem); [Mód. 68] |
|
d) |
1,2 % (azaz összesen 100 000 000 365 000 000 EUR (3,2 % ) az interregionális együttműködés számára (4. elem). [Mód. 69] |
|
e) |
11,5 % (azaz összesen 970 000 000 EUR) az interregionális innovációs beruházások számára (5. elem). [Mód. 70] |
(3) A Bizottságnak minden tagállammal közölnie kell a globális összegekből való részesedését az 1., 2. és 3. elemre nézve, évenkénti bontásban.
A következő régiók lakosságának méretét kell kritériumként alkalmazni a tagállamonkénti bontáshoz:
|
a) |
NUTS 3. szintű régiók az 1. elem tekintetében, a 2B elem tekintetében pedig azok a NUTS 3. szintű régiók, amelyek fel vannak sorolva a végrehajtási jogi aktusban a 8. cikk (2) bekezdésében; [Mód. 71] |
|
b) |
NUTS 2. szintű régiók a 2A és 3 2. elem tekintetében; [Mód. 72] |
|
ba) |
NUTS 2. és 3. szintű régiók a 3. elem tekintetében. [Mód. 73] |
(4) Mindegyik tagállam az 1., 2. és 3. elem mindegyikére vonatkozó pénzügyi allokációjának legfeljebb 15 %-át csoportosíthatja át ezen elemek valamelyikéről egy vagy több másik elemre.
(5) A (3) bekezdés szerint megadott összegek alapján valamennyi tagállam tájékoztatja a Bizottságot arról, hogy élt-e a negyedik bekezdésben biztosított átcsoportosítási lehetőséggel és milyen módon, és hogy ennek eredményeként hogyan alakult az Interreg programokból származó részesedésének elosztása azon Interreg programok között, amelyekben az adott tagállam részt vesz.
(5a) Az (1) bekezdésben említett forrásokból 970 000 000 EUR-t (8,69 %) a 15a. (új) cikkben említett, interregionális innovációs beruházásokra irányuló új kezdeményezésre kell elkülöníteni.
Amennyiben a Bizottság 2026. december 31-ig nem köti le az (1) bekezdésben említett valamennyi rendelkezésre álló forrást a kezdeményezés keretében kiválasztott projektekre, a fennmaradó le nem kötött egyenlegeket arányosan újra kell osztani az 1–4. elem között. [Mód. 74]
10. cikk
Az alapokon átívelő rendelkezések
(1) A Bizottságnak végrehajtási jogi aktust kell elfogadnia, amely rögzíti a többéves stratégiai dokumentumot az ERFA és az NDICI vagy az IPA III által támogatott külső határokon átnyúló Interreg programok tekintetében. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 63. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
Az ERFA és az NDICI által támogatott Interreg programok tekintetében e végrehajtási jogi aktus tartalmazza az (EU) [NDICI] rendelet 12. cikkének (2) bekezdésében hivatkozott elemeket.
(2) Az ERFA hozzájárulását azon külső határokon átnyúló Interreg programok számára, amelyek a határokon átnyúló együttműködésre allokált IPA III (IPA III CBC) pénzügyi keretéből, vagy a Szomszédsági földrajzi terület határon átnyúló együttműködésére allokált NDICI pénzügyi keretéből (NDICI CBC) is fognak támogatást kapni, a Bizottságnak és az érintett tagállamoknak kell megállapítaniuk. Az egyes tagállamok tekintetében meghatározott ERFA-hozzájárulást a későbbiekben nem lehet átcsoportosítani az érintett tagállamok között.
(3) Az egyéni külső határokon átnyúló Interreg programok számára ERFA támogatást kell nyújtani, feltéve, hogy az IPA III CBC és a NDICI CBC legalább egyenértékű összegeket nyújt az érintett stratégiai programozási dokumentum keretében. Ez a megegyezőség hozzájárulás az IPA III vagy az NDICI jogalkotási aktusban meghatározott maximális összegig érvényes. [Mód. 75]
Azonban ha az IPA III vagy az NDICI szerinti érintett stratégiai programozási dokumentum vizsgálata a megfelelő összeg csökkentését eredményezi a fennmaradó évekre nézve, akkor mindegyik érintett tagállam a következő lehetőségek közül választhat:
|
a) |
a 12. cikk (3) bekezdése szerinti mechanizmust kéri; |
|
b) |
az ERFA és az IPA III CBC vagy a NDICI CBC fennmaradó támogatásával folytatja az Interreg programot; vagy |
|
c) |
kombinálja az a) és b) opciót. |
(4) Az ERFA-ból, az IPA III CBC-ből vagy a NDICI CBC-ből a külső határokon átnyúló Interreg programok számára nyújtott támogatásnak megfelelő éves előirányzatokat be kell írni a 2021-es költségvetés megfelelő költségvetési soraiba.
(5) Amennyiben a Bizottság egyedi pénzügyi allokációt alkalmazott, hogy támogassa az (EU) NDICI] rendelet szerinti partnerországokat és régiókat, valamint a [TOT-határozat] tanácsi határozat szerinti tengerentúli országokat és területeket, vagy mindkettőt az Unió szomszédos legkülső régióival folytatott együttműködésük erősítésében az (EU) [NDICI] rendelet 33. cikkének (2) bekezdésével és az [TOTP-határozat] 87. cikkével vagy mindkettővel összhangban, a jelen rendelettel összhangban adott esetben és a NDICI-től vagy a TOTP-től, vagy mindkettőtől származó finanszírozás szintjét illetően a kölcsönösség és arányosság alapján az ERFA is hozzájárulhat olyan fellépésekhez, amelyeket az (EU) [NDICI] rendelet szerinti partnerország vagy régió vagy bármely más entitás, a [TOT határozat] szerinti ország, terület vagy bármely más entitás, vagy legkülső uniós régió valósít meg az Interreg program egy vagy több közös 2., 3. vagy 4. eleme keretében, vagy a 60. cikkben említett együttműködési intézkedések keretében, amelyeket a jelen rendelet alapján hoztak létre és hajtottak végre.
11. cikk
Az Interreg program forrásainak jegyzéke
(1) A tagállamok által a 9. cikk (5) bekezdése alapján megadott információ alapján a Bizottságnak el kell fogadnia egy végrehajtási jogi aktust, amely rögzíti valamennyi Interreg program jegyzékét, és programonként jelzi az ERFA-tól származó teljes támogatás globális összegét, és adott esetben az Unió külső finanszírozási eszközeiből származó teljes támogatást. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 63. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
(2) Ennek a végrehajtási jogi aktusnak tartalmaznia kell a 9. cikk (5) bekezdése alapján átadott összegek jegyzékét tagállamok szerinti, és az Unió külső finanszírozási eszköze szerinti bontásban.
12. cikk
Források visszaadása és megszakítás
(1) A 2022-ben és 2023-ban az ERFA által a külső határokon átnyúló Interreg programokhoz nyújtott azon éves hozzájárulást, amelyre a Bizottsághoz az adott év március 31-ig nem nyújtottak be programot, és amelyet a külső Interreg programok ugyanazon kategóriájában benyújtott másik program céljára nem osztottak ki, azoknak a belső határokon átnyúló Interreg programoknak kell nyújtani, amelyekben az érintett tagállam részt vesz vagy az érintett tagállamok részt vesznek.
(2) Ha 2024. március 31-re még mindig vannak olyan külső határokon átnyúló Interreg programok, amelyeket nem nyújtottak be a Bizottsághoz, akkor az ezekhez a programokhoz a 2027-ig hátralévő évekre nyújtott, a 9. cikk (5) bekezdésében hivatkozott teljes ERFA hozzájárulást, amelyet nem osztottak ki az IPA III CBC, illetve az NDICI CBC által is támogatott más külső határokon átnyúló Interreg programra, azoknak a belső határokon átnyúló Interreg programoknak kell nyújtani, amelyekben az érintett tagállam részt vesz vagy az érintett tagállamok részt vesznek.
(3) A Bizottság által már elfogadott külső határokon átnyúló Interreg programot meg kell szüntetni vagy a program előirányzatát a vonatkozó szabályokkal és eljárásokkal összhangban csökkenteni kell, különösen ha:
|
a) |
az érintett Interreg program által lefedett partnerországok egyike sem írta alá a kapcsolódó finanszírozási megállapodást az 57. cikkel összhangban meghatározott határidőkre; |
|
b) |
megfelelően indokolt esetekben, ha az Interreg program tervszerű végrehajtása nem lehetséges a részt vevő országok kapcsolataiban lévő problémák miatt. [Mód. 76] |
Ilyen esetben az (1) bekezdésben említett ERFA-ból nyújtott hozzájárulás még le nem kötött vagy az ugyanazon költségvetési évben lekötött, majd teljes egészében vagy részben felszabadított éves részleteinek megfelelő azon összeget, amelyet nem osztottak ki az IPA III CBC, illetve az NDICI CBC által is támogatott másik külső határokon átnyúló Interreg program céljára, azoknak a belső határokon átnyúló Interreg programoknak kell nyújtani, amelyekben az adott tagállam részt vesz vagy az adott tagállamok részt vesznek.
(4) A Bizottság által már jóváhagyott 2. elemű Interreg program tekintetében a partnerország vagy Grönland a tengerentúli országok és területek részvételét meg kell szakítani, ha a harmadik bekezdés első albekezdésének a) és b) pontjában rögzített helyzetek valamelyike bekövetkezik. [Mód. 77]
A részt vevő tagállamoknak és adott esetben a fennmaradó részt vevő partnerországoknak kérniük kell a következők valamelyikét:
|
a) |
hogy az Interreg programot teljesen szakítsák meg, különösen ha annak fő közös fejlesztési feladatait az adott partnerország vagy Grönland a tengerentúli országok és területek részvétele nélkül nem lehet teljesíteni; [Mód. 78] |
|
b) |
hogy az adott Interreg program előirányzatát a vonatkozó szabályokkal és eljárásokkal összhangban csökkentsék; |
|
c) |
hogy az Interreg program folytatódjon az adott partnerország vagy Grönland egy tengerentúli ország vagy terület részvétele nélkül. [Mód. 79] |
Ha az Interreg program előirányzatát a jelen bekezdés második albekezdése b) pontjának megfelelően csökkentik, akkor a még le nem kötött éves részleteknek megfelelő ERFA hozzájárulást egy másik olyan 2. elemű Interreg programnak kell nyújtani, amelyben egy vagy több érintett tagállam részt vesz, vagy ha a tagállam csak egy 2. elemű Interreg programban vesz részt, akkor egy vagy több olyan belső határokon átnyúló Interreg programnak, amelyben az adott tagállam részt vesz.
(5) Az IPA III, az NDICI vagy a TOTP jelen rendelet szerint csökkentett hozzájárulását az (EU) [IPA III], (EU) [NDICI] rendeletekkel, illetve az (EU) [TOT] tanácsi határozattal összhangban kell felhasználni.
(6) Ha egy harmadik ország, vagy partnerország vagy egy tengerentúli ország vagy terület , amely olyan nemzeti forrásokkal járul hozzá egy Interreg programhoz, amelyek nem képezik az ERFA által, vagy az Unió külső finanszírozási eszköze által nyújtott támogatás nemzeti társfinanszírozását, csökkenti ezt a hozzájárulást az Interreg program végrehajtása során, akár globálisan, akár már kiválasztott közös műveletek tekintetében, miután már megkapta a 22. cikk (6) bekezdésében előírt dokumentumot, akkor a részt vevő tagállamnak vagy tagállamoknak a az e cikk ( 4.bekezdés ) bekezdésének második albekezdésében foglalt lehetőségek valamelyikét kell kérnie. [Mód. 80]
13. cikk
Társfinanszírozási arányok
A társfinanszírozási arány az egyes Interreg programok szintjén nem lehet magasabb, mint 70 80 %, kivéve, ha az Interreg programok külső határokon átnyúló vagy 3. eleme tekintetében az (EU) [IPA III], (EU) [NDICI] rendeletek, illetve az (EU) [TOTP] tanácsi határozat, vagy ezek keretében elfogadott más jogi aktus magasabb százalékot ír elő. [Mód. 81]
II. FEJEZET
Interreg-specifikus célkitűzések és tematikus koncentráció
14. cikk
Interreg-specifikus célkitűzések
(1) Az ERFA az (EU) xx/xx [új ERFA] rendelet 4. cikkében foglalt hatókörén belül, és adott esetben az Unió külső finanszírozási eszközei hozzá kell, hogy járuljanak az (EU) xx/xx [új CPR] rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében foglalt politikai célkitűzésekhez az Interreg programok közös fellépései révén.
(2) A PEACE PLUS program esetében, amennyiben az a béke és megbékélés kérdését illeti, a 4. szakpolitikai célkitűzés keretében az ERFA-nak hozzá kell járulnia a társadalmi, gazdasági és regionális stabilitás előmozdításához az érintett régiókban, különösen a közösségek közötti kohéziót elősegítő fellépések révén. E célkitűzés támogatásához külön prioritásnak kell hozzájárulnia.
(3) Az ERFA-nak az (EU) [új ERFA] rendelet [2.] cikkében foglaltak szerinti egyedi célkitűzésein kívül az ERFA, és adott esetben az Unió külső finanszírozási eszközei a következőképpen járulhatnak hozzá szintén hozzájárulnak a PO 4 egyedi célkitűzéseihez , a következőképpen : [Mód. 82]
|
a) |
a munkaerőpiacok hatékonyságának növelése, és a minőségi foglalkoztatáshoz történő hozzáférés javítása a határokon átnyúlóan; |
|
b) |
az oktatáshoz, képzéshez és élethosszig tartó tanuláshoz való hozzáférés és azok minőségének határokon átnyúló javítása az elismert iskolázottság és szakképzettség szintjének növelése céljából; |
|
c) |
a minőségi, fenntartható és megfizethető egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő és időben történő hozzáférés határokon átnyúló bővítése; |
|
d) |
az egészségügyi rendszerek és hosszú távú ápolási szolgáltatások hozzáférhetőségének, hatékonyságának és rezilienciájának határokon átnyúló javítása; |
|
e) |
a társadalmi befogadás elősegítése és közdelem a szegénység ellen, többek között az egyenlő esélyek határon átnyúló növelésével és a megkülönböztetés elleni küzdelemmel. |
(4) Az 1., 2. és 3. elemek keretében az ERFA, és adott esetben az Unió külső finanszírozási eszközei a „jobb Interreg-kormányzás” Interreg-specifikus célkitűzését is támogathatják, különösen a következő fellépésekkel:
|
a) |
az 1. és 2B 2 . elemű Interreg programok keretében: [Mód. 83]
|
|
b) |
az 1., 2. és 3. elemű Interreg programok keretében: a közigazgatási szervek és az érdekeltek intézményi kapacitásának bővítése a makroregionális stratégiák és tengeri medencékre vonatkozó stratégiák végrehajtása érdekében; |
|
c) |
az Interreg-alapok által támogatott, külső határokon átnyúló, valamint a 2. és 3. elemű Interreg programok keretében, az a) és b) pontokon túlmenően: kölcsönös bizalomépítés, különösen az emberek közötti fellépések ösztönzésével, a fenntartható demokrácia kiterjesztésével, valamint a civil társadalom szereplőinek és a folyamatok reformjában és a demokratikus átmenetben betöltött szerepüknek a támogatásával; |
(5) A külső határokon átnyúló Az 1. , valamint a 2. és 3. elemű Interreg programok keretében az ERFA, és adott esetben az Unió külső finanszírozási eszközeinek hozzá kell járulniuk eszközei hozzájárulhatnak a „biztonságosabb és veszélytelenebb Európa” elnevezésű külső Interreg-specifikus célkitűzéshez, különösen a határátkelés igazgatásának területén, valamint a mobilitás és a migráció kezelésének területén, beleértve a migránsok és a nemzetközi védelem alatt álló menekültek védelmét , valamint gazdasági és társadalmi integrációját . [Mód. 85]
15. cikk
Tematikus koncentráció
(1) Az ERFA, és adott esetben az Unió külső finanszírozási eszközei esetében az egyes Interreg programok számára az 1., 2. és 3. elemek keretében nyújtott technikai segítségnyújtástól eltérő prioritások előirányzatainak legalább 60 %-át az (EU) [új CPR] rendelet [4. cikkének (1) bekezdésében] foglalt politikai célkitűzések közül legfeljebb háromhoz kell hozzárendelni.
(2) Az ERFA, és adott esetben az Unió külső finanszírozási eszközei esetében az egyes Interreg programok számára az 1., 2. és 3. elemek keretében nyújtott technikai segítségtől eltérő prioritások előirányzatainak további legfeljebb 15 %-át a „jobb Interreg kormányzás” Interreg-specifikus célkitűzéshez, vagy legfeljebb 10 %-át pedig a „biztonságosabb és veszélytelenebb Európa” külső Interreg-specifikus célkitűzéshez kell lehet hozzárendelni. [Mód. 86]
(3) Amennyiben egy 2A 1. vagy 2. elemű Interreg program legalább 80 %-ban makroregionális stratégiát vagy tengeri medencét érintő stratégiát támogat, az ERFA, és adott esetben az Unió külső finanszírozási eszközei esetében a technikai segítségnyújtástól eltérő prioritások teljes előirányzatát előirányzatai egy részének e stratégia célkitűzéseihez kell programozni hozzájárulnia . [Mód. 87]
(4) Amennyiben egy 2B. elemű Interreg program makroregionális stratégiát vagy tengeri medencéket érintő stratégiát támogat, az ERFA, és adott esetben az Unió külső finanszírozási eszközei esetében a technikai segítségnyújtástól eltérő prioritások előirányzatának legalább 70 %-át e stratégia célkitűzéseihez kell hozzárendelni. [Mód. 88]
(5) 4. elemű Interreg programok esetében az ERFA, és adott esetben az Unió külső finanszírozási eszközei esetében a technikai segítségnyújtástól eltérő prioritások teljes előirányzatát a „jobb Interreg kormányzás” Interreg-specifikus célkitűzéséhez kell hozzárendelni.
15a. cikk
Interregionális innovációs beruházások
(1) A 9. cikk (5a) (új) bekezdésében említett forrásokat az interregionális innovációs beruházásokra irányuló olyan új kezdeményezésre kell elkülöníteni, amelyet a következő célokra szánnak:
|
a) |
olyan közös innovációs projektek kereskedelmi alkalmazása és fellendítése, amelyek várhatóan ösztönözni fogják az európai értéklánc fejlesztését; |
|
b) |
a nemzeti vagy regionális szintű intelligens szakosodási és szociális innovációs stratégiákkal foglalkozó kutatók, vállalkozások, civil társadalmi szervezetek és közigazgatások összehozása egymással; |
|
c) |
olyan kísérleti projektek, amelyek intelligens szakosodási stratégiákon alapuló új regionális és helyi fejlesztési megoldások azonosítását vagy tesztelését célozzák; vagy |
|
d) |
az innovációval kapcsolatos tapasztalatok megosztása a regionális vagy helyi fejlesztés területén szerzett tapasztalatok kihasználása érdekében. |
(2) Az európai területi kohézió elvének fenntartása érdekében – megközelítően egyenlő arányban érintve a pénzügyi forrásokat – e beruházások a kevésbé fejlett régiók és a vezető régiók közötti kapcsolatok kialakítására összpontosítanak azáltal, hogy növelik a kevésbé fejlett régiókban működő regionális innovációs ökoszisztémák azon képességét, hogy a meglévő vagy kialakulóban lévő uniós értéket integrálják és továbbfejlesszék, valamint hogy részt tudjanak venni a más régiókkal való partnerségekben.
(3) A Bizottság ezeket a beruházásokat közvetlen vagy közvetett irányítás keretében hajtja végre. A Bizottságot egy szakértői csoport támogatja a hosszú távú munkaprogram és a kapcsolódó pályázati felhívások meghatározásában.
(4) Az interregionális innovációs beruházások tekintetében az Unió egész területének részesülnie kell ERFA-támogatásban. Harmadik országok akkor vehetnek részt ezekben a beruházásokban, ha külső elkülönített bevételek formájában hozzájárulnak a finanszírozáshoz. [Mód. 89]
III. FEJEZET
Programozás
I. SZAKASZ
AZ INTERREG PROGRAM ELŐKÉSZÍTÉSE, JÓVÁHAGYÁSA ÉS MÓDOSÍTÁSA
16. cikk
Az Interreg program előkészítése és módosítása
(1) Az európai területi együttműködés célkitűzés (Interreg) megosztott irányítású Interreg programok révén lesz végrehajtva a 3. elem kivételével, amely – az érdekelt felekkel való konzultációt követően – teljes egészében vagy részben közvetett vagy közvetett irányítás alatt is végrehajtható, illetve az 5. elem kivételével, amelyet közvetett irányítás alatt kell végrehajtani. [Mód. 90]
(2) A részt vevő tagállamok és – adott esetben – harmadik országok, partnerországok, vagy tengerentúli országok és területek vagy regionális integrációs és együttműködési szervezetek a mellékletben lefektetett mintadokumentum szerint készítenek Interreg programot a 2021. január 1-től2027. december 31-ig tartó időszakra vonatkozóan. [Mód. 91]
(3) A részt vevő tagállamok az (EU) [az új CPR] rendelet [6.] cikkében említett programpartnerekkel együttműködve készítenek Interreg programot. A makroregionális vagy tengeri medencékre vonatkozó stratégiákra kiterjedő Interreg programok előkészítésekor a tagállamok és a programpartnerek figyelembe veszik az adott makroregionális és tengeri medencékre vonatkozó stratégiák tematikus prioritásait, és konzultálnak az érintett szereplőkkel. A tagállamok és a programpartnerek előzetes mechanizmust hoznak létre annak biztosítása érdekében, hogy a programozási időszak kezdetén a makroregionális szinten és a tengeri medence szintjén érintett valamennyi szereplő, valamint az európai területi együttműködés programhatóságai, a régiók és az országok összeüljenek és közösen döntsenek az egyes programok prioritásairól. Ezeket a prioritásokat adott esetben hozzá kell igazítani a makroregionális vagy tengeri medencékre vonatkozó stratégiák cselekvési terveihez. [Mód. 92]
A részt vevő harmadik országok vagy partnerországok vagy tengerentúli országok és területek – adott esetben – az e cikkben említettekkel egyenértékű programpartnereket szintén bevonnak a részvételbe.
(4) A leendő irányító hatóság szerinti tagállam (hatálybalépés … [hatálybalépés ideje plusz kilenc hónap;) határidőig tizenkét hónap]-ig köteles egy vagy több Interreg programot benyújtani a Bizottsághoz az összes részt vevő állam és – adott esetben – harmadik országok, partnerországok, tengerentúli országok és területek vagy regionális integrációs és együttműködési szervezetek nevében. [Mód. 93]
Ugyanakkor a támogatást az Unió külső finanszírozási eszközéből biztosító Interreg programot a leendő irányító hatóság szerinti tagállamnak hat tizenkét hónapon belül kell azt követően benyújtania, hogy a Bizottság elfogadta az érintett stratégiai programozási dokumentumot a 10. cikk (1) bekezdése, vagy – amennyiben szükséges – az Unió egy vagy több külső finanszírozási eszközét a vonatkozó alap-jogiaktus szerint. [Mód. 94]
(5) A részt vevő tagállamok és – adott esetben – a harmadik országok, partnerországok vagy tengerentúli országok és területek írásban erősítik meg egyetértésüket az Interreg programmal, mielőtt azt benyújtják a Bizottsághoz. Ez a megállapodás tartalmazza valamennyi részt vevő tagállamnak és – adott esetben – a harmadik országoknak, partnerországoknak vagy tengerentúli országoknak vagy területeknek az együttműködési program végrehajtásához szükséges társfinanszírozási kötelezettségvállalását, és ahol szükséges a harmadik országok, partnerországok vagy tengerentúli országok vagy területek pénzügyi hozzájárulására vonatkozó kötelezettségvállalását.
A legkülső régiókra és harmadik országokra, partnerországokra vagy tengerentúli országokra vagy területekre is kiterjedő Interreg programok esetén az érintett tagállamok az első albekezdéstől eltérve az Interreg programoknak a Bizottsághoz való benyújtását megelőzően konzultálnak a megfelelő harmadik országokkal, partnerországokkal vagy tengerentúli országokkal és területekkel. Ebben az esetben az Interreg programok tartalmáról szóló megállapodásokat és a harmadik országok, partnerországok vagy tengerentúli országok és területek esetleges hozzájárulását a harmadik országokkal, partnerországokkal vagy tengerentúli országokkal vagy területekkel tartott konzultációs találkozók vagy a regionális együttműködési szervezetek keretében rendezett megbeszélések hivatalosan elfogadott jegyzőkönyvében is rögzíteni lehet.
(6) A Bizottság jogosult arra, hogy a 62. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a melléklet módosításáról a programozási időszak alatt annak nem lényeges elemeiben bekövetkező változásokhoz való alkalmazkodás céljából.
17. cikk
Az Interreg programok tartalma
(1) Az egyes Interreg programok közös stratégiát állapítanak meg a programnak az (EU) [új CPR] rendelet [4. cikke (1) bekezdésében] meghatározott politikai célkitűzésekhez, valamint az e rendelet 14. cikke (4) és (5) bekezdéseiben meghatározott Interreg-specifikus célkitűzésekhez történő hozzájárulásaira vonatkozóan.
(2) Az egyes Interreg programok prioritásokból állnak.
Az egyes prioritások egységes politikai célkitűzéseknek vagy – adott esetben – egy vagy több Interreg-specifikus célkitűzésnek, illetve technikai segítségnyújtásnak felelnek meg. Az egyes prioritások egységes politikai célkitűzéseknek vagy – adott esetben – egy vagy több Interreg-specifikus célkitűzésnek, illetve technikai segítségnyújtásnak felelnek meg. Egynél több prioritás felelhet meg ugyanannak a politikai vagy Interreg-specifikus célkitűzésnek.
(3) Kellően indokolt esetekben és a Bizottsággal egyetértésben A program végrehajtása hatékonyságának növelése és nagyobb szabású műveletek elérése érdekében az érintett tagállam dönthet úgy, hogy az ERFA alapból a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés alapján a megfelelő programra elkülönített összeg legfeljebb [x] 20 %-át Interreg programokra csoportosítja át ugyanazon régió esetében . Minden tagállam előzetesen közli a Bizottsággal, hogy kíván-e élni ezzel az átcsoportosítási lehetőséggel, és a döntését a Bizottság számára megindokolja. Az átcsoportosított összeg külön prioritást vagy külön prioritásokat képez. [Mód. 95]
(4) Az egyes Interreg programok az alábbiakat állapítják meg:
|
a) |
a programterület (beleértve különálló dokumentumként annak térképét); |
|
b) |
a fő közös kihívások összefoglalása , különösen az alábbiak figyelembevételével: [Mód. 96]
|
|
c) |
a kiválasztott politikai célkitűzés és az Interreg-specifikus célkitűzések, a megfelelő prioritások, speciális célkitűzések és a támogatási formák indoklása, adott esetben kitéve kitérve a határokon átnyúló infrastruktúra hiányzó láncszemére; [Mód. 99] |
|
d) |
speciális célkitűzések az egyes prioritások esetében, a technikai segítségnyújtás kivételével; |
|
e) |
az egyes speciális célkitűzések esetében:
|
|
f) |
a technikai segítségnyújtás prioritása esetében az (EU) [új CPR] rendelet [30.], [31.] és [32.] cikkei szerinti tervezett alkalmazás és a beavatkozás megfelelő típusai; |
|
g) |
a következő táblázatokat tartalmazó pénzügyi terv (az ott megadott ellenkező megállapítás hiányában a részt vevő tagállam, harmadik ország, partnerország vagy tengerentúli ország vagy terület szerinti felosztás nélkül):
|
|
h) |
az (EU) [új CPR] rendelet [6.] cikkében említett megfelelő programpartnereket az Interreg programban való részvételbe bevonó intézkedések és ezeknek a programpartnereknek a szerepe az adott program végrehajtásában, monitoringjában és értékelésében; |
|
i) |
a tervezett kommunikációs és láthatósági megközelítés az Interreg programok vonatkozásában a célkitűzések, a célközönség, a kommunikációs csatornák, a közösségimédia-hatókör, a tervezett költségvetés, valamint a nyomon követés és értékelés vonatkozó mutatóinak meghatározásán keresztül. |
(5) A 4. bekezdésben említett információkat a következőképpen kell megadni:
|
a) |
a g) pontban említett táblázatok tekintetében és az Unió külső finanszírozási eszközeiből fizetett támogatást illetően ezeket az alapokat az alábbiak szerint kell megállapítani:
|
|
b) |
a (4) bekezdés g) pontjának ii. alpontjában említett táblázat tekintetében csak a 2021–2025 évekre vonatkozó összegeket kell tartalmazniuk. [Mód. 104] |
(6) A (4) bekezdés e) pontjának vi. alpontja és f) pontja tekintetében a beavatkozás típusa az (EU) [új CPR] rendelet [I.] mellékletében lefektetett nomenklatúrán alapul.
(7) Az Interreg program:
|
a) |
megnevezi az irányító hatóságot, az ellenőrző hatóságot és azt a szervezetet, amely részére a kifizetéseket teljesítenie kell a Bizottságnak. |
|
b) |
lefekteti meghatározza a közös titkárság felállítására , és adott esetben a tagállamok vagy a harmadik országok igazgatási struktúráinak támogatására vonatkozó eljárást; [Mód. 105] |
|
c) |
megállapítja a felelősségmegosztást a részt vevő tagállamok és – adott esetben – harmadik vagy partner országok vagy tengerentúli országok vagy területek között az irányító hatóság vagy a Bizottság által elrendelt pénzügyi korrekciók esetében. |
(8) Az irányító hatóság közli a Bizottsággal a (7) bekezdés a) pontjában említett információk minden olyan változtatását, amely nem igényel programmódosítást.
(9) A (4) bekezdéstől eltérve az Interreg programok 4. elemének tartalmát az adott Interreg programok sajátos jellegéhez kell igazítani, főként az alábbi módon:
|
a) |
az a) pontban említett információk nem szükségesek; |
|
b) |
a b) és h) pontokban előírt információkat röviden kell felvázolni; |
|
c) |
a technikai segítségnyújtáson kívül bármely más prioritás alá eső egyes speciális célkitűzések esetében az alábbi információkat kell megadni:
|
18. cikk
Az Interreg programok jóváhagyása
(1) A Bizottság teljes körű átláthatóság mellett felméri az egyes Interreg programokat és azok megfelelőségét az (EU) [új CPR] rendelet, az (EU) [új ERDF] rendelet és e rendelet szerint, illetve az Unió külső finanszírozási eszközéből nyújtott támogatás esetében vagy adott esetben azok megfelelőségét a az e rendelet 10. cikk cikkének (1) bekezdése alatt meghatározott, több éves stratégiával foglalkozó dokumentum szerint, illetve egy vagy több ilyen eszközre vonatkozó alap-jogiaktuson alapuló adott stratégiai programozási keret szerint. [Mód. 106]
(2) A Bizottság három hónapon belül észrevételeket tehet azt követően, hogy a leendő irányító hatóság szerinti tagállam benyújtotta az Interreg programot.
(3) A részt vevő tagállamok és – adott esetben – harmadik vagy partnerországok, vagy tengerentúli országok és területek vagy regionális integrációs és együttműködési szervezetek felülvizsgálják az Interreg programot a Bizottság által tett észrevételek figyelembevételével. [Mód. 107]
(4) A Bizottság végrehajtási jogi aktus útján határozatot hoz az egyes Interreg programok jóváhagyásáról hat három hónapon belül ezt követően, hogy a leendő irányító hatóság szerinti tagállam benyújtotta az adott programot program felülvizsgált változatát . [Mód. 108]
(5) A külső, határokon túlnyúló Interreg programok tekintetében a Bizottság az „IPA III bizottsággal” az (EU) [IPA III] rendelet [16.] cikke szerint és a szomszédság, fejlesztés és nemzetközi együttműködési bizottsággal az (EU) [NDICI] rendelet [36.] szerint folytatott konzultáció után hozza meg a határozatait a (4) bekezdés szerint.
19. cikk
Az Interreg programok módosítása
(1) Az irányító hatóságnak helyet adó tagállam a helyi és regionális hatóságokkal folytatott konzultációt követően és az (EU) …/… [új CPR] rendelet 6. cikkével összhangban indokolt kérelmet nyújthat be az Interreg program módosítására a módosított programmal együtt, meghatározva az adott módosításnak a célkitűzések elérésére kifejtett várható hatását. [Mód. 109]
(2) A Bizottság felméri a módosítás megfelelőségét az (EU) [új CPR] rendelet, az (EU) [új ERDF] rendelet és e rendelet szerint, és a módosított program benyújtásától számított három egy hónapon belül észrevételeket tehet. [Mód. 110]
(3) A részt vevő tagállamok és – adott esetben – harmadik vagy partnerországok, vagy tengerentúli országok és területek vagy regionális integrációs és együttműködési szervezetek felülvizsgálják az Interreg programot a Bizottság által tett észrevételek figyelembevételével. [Mód. 111]
(4) A Bizottság a tagállam általi benyújtást követő 6 három hónapon belül jóváhagyja az Interreg program módosítását. [Mód. 112]
(5) A tagállam a helyi és regionális hatóságokkal folytatott konzultációt követően és az (EU) …/… [új CPR] rendelet 6. cikkével összhangban egy adott prioritás kezdeti felosztásának előirányzatának 5 10 %-áig és a program költségvetésének legfeljebb 3 5 %-áig terjedő összeget átcsoportosíthat ugyanazon Interreg program másik prioritására a programozási időszak alatt. [Mód. 113]
Az ilyen átcsoportosítások nem befolyásolják az előző éveket.
Ezek minősülnek lényegesnek, és nem szükséges a Bizottság határozata a program módosításáról. Ugyanakkor minden szabályozó követelménynek meg kell felelniük. Az irányító hatóság a 17. cikk (4) bekezdése g) pontjának ii. alpontjában említett felülvizsgált táblázatot benyújtja a Bizottsághoz.
(6) A Bizottság jóváhagyása nem szükséges az olyan pusztán szövegezési vagy szerkesztési jellegű kiigazítások esetében, amelyek nem befolyásolják az Interreg program végrehajtását. Az irányító hatóságnak tájékoztatnia kell a Bizottságot ezekről a kiigazításokról.
II. SZAKASZ
TERÜLETFEJLESZTÉS
20. cikk
Integrált területfejlesztés
Az Interreg programok esetében az (EU) [új CPR] rendelet [22.] cikkében felsorolt területi vagy helyi fejlesztési stratégiákért felelős, illetve az adott rendelet [23. cikkének (4) bekezdésében] említett stratégiák alapján támogatandó műveletek kiválasztásáért vagy mindkettőért felelős városi, helyi vagy egyéb területi hatóságok vagy szervezetek lehetnek határokon átnyúló jogi személyek vagy európai területi együttműködési csoportosulások.
Az (EU) [új CPR] rendelet [24.] cikke alapján integrált területi beruházást vagy az adott rendelet [22.] cikkének c) pontja szerinti másik területi eszközt végrehajtó határokon átnyúló jogi személy vagy európai területi együttműködési csoportosulás egyúttal az e rendelet 23. cikkének (5) bekezdése szerinti kizárólagos kedvezményezett is lehet, amennyiben a funkciót elkülönítik a határokon átnyúló jogi személyen vagy az európai területi együttműködési csoportosuláson belül.
21. cikk
Közösségvezérelt helyi fejlesztés
Az (EU) [új CPR] rendelet [22. cikkének] b) pontja szerinti közösségvezérelt helyi fejlesztés (CLLD) Interreg programokban valósítható meg, amennyiben az adott helyi akciócsoportok tagjai olyan társadalmi-gazdasági köz- és magánérdekek képviselői, amelyekben nem egyetlen érdekcsoport ellenőrzi a döntéshozatalt, illetve legalább két részt vevő ország, amelyek közül legalább az egyik tagállam.
III. SZAKASZ
MŰVELETEK ÉS KISPROJEKT ALAPOK
22. cikk
Interreg műveletek kiválasztása
(1) Az Interreg műveleteket a program stratégiája és célkitűzései alapján a 27. cikk szerint felállított monitoring-bizottság választja ki.
Ez a monitoringbizottság egy vagy – különösen alprogramok esetében – több irányító bizottságot állíthat fel, amelyek a műveletek kiválasztása iránti felelősségük mellett járnak el. Az irányító bizottságoknak az (EU) …/… [új CPR] rendelet 6. cikkében rögzített partnerség elvét kell alkalmazniuk, és valamennyi részt vevő tagállamból be kell vonniuk partnereket. [Mód. 114]
Amennyiben a művelet teljes egészét vagy egy részét a programterületen kívül [az Unión belül vagy kívül] hajtanak végre, akkor az adott művelet kiválasztásához a monitoringbizottságban vagy – adott esetben – az irányító bizottságban az irányító kifejezett jóváhagyása szükséges.
(2) A műveletek kiválasztásakor a monitoringbizottságnak vagy – adott esetben – az irányító bizottságnak olyan kritériumokat és eljárásokat kell megállapítania és alkalmaznia, amelyek megkülönböztetésmentesek és átláthatóak, biztosítják a nemek közötti egyenlőséget, és figyelembe veszik az Európai Unió Alapjogi Chartáját, valamint a fenntartható fejlődés és az Unió környezetvédelmi politikájának irányelvét az EUMSZ 11. cikke és a 191. cikkének (1) bekezdése szerint.
A kritériumoknak és eljárásoknak biztosítaniuk kell a kiválasztandó műveletek prioritásainak meghatározását olyan célból, hogy az Interreg program célkitűzéseinek elérését finanszírozó uniós hozzájárulás maximális legyen, és a műveletek együttműködési dimenziója az Interreg programok keretében legyen végrehajtva a 23. cikk (1) és (4) bekezdésében előírtak szerint.
(3) Az irányító hatóságnak konzultálnia tájékoztatnia kell a Bizottsággal, és figyelembe kell vennie annak észrevételeit Bizottságot a kiválasztási kritériumokról , mielőtt először küldi be a kiválasztási kritériumokat a monitoringbizottságnak, vagy – adott esetben – az irányító bizottságnak. Ugyanaz vonatkozik a kritériumok minden későbbi módosítására. [Mód. 115]
(4) A műveletek kiválasztásában Mielőtt a monitoringbizottság vagy – adott esetben – az irányító bizottság kiválasztja a műveleteket, az irányító hatóság : [Mód. 116]
|
a) |
gondoskodik róla, hogy a kiválasztott műveletek megfeleljenek az Interreg programnak, és speciális célkitűzései eléréshez hatékony hozzájárulást biztosít; |
|
b) |
gondoskodik róla, hogy a kiválasztott műveletek ne ütközzenek a 10. cikk (1) bekezdésében megállapított megfelelő stratégiákkal vagy az Uniónak egy vagy több külső finanszírozási eszközével; |
|
c) |
gondoskodik róla, hogy a kiválasztott műveletek a lehető legjobb kapcsolatot hozzák létre a támogatás összege, a vállalt tevékenységek és a célkitűzések elérése között; |
|
d) |
ellenőrzi, hogy a kedvezményezett rendelkezik-e a szükséges pénzügyi erőforrásokkal és mechanizmusokkal a működési és fenntartási költségek fedezéséhez; |
|
e) |
gondoskodik arról, hogy az Európai Parlament és a Tanács 2011/92/EU irányelvének (22) hatálya alá tartozó kiválasztott műveletek tekintetében környezeti hatásvizsgálatot vagy szűrési eljárást végezzenek el az Európai Parlament és a Tanács 2014/52/EU irányelve (23) által módosított irányelv követelményei alapján; |
|
f) |
ellenőrzi, hogy amennyiben a műveletek azelőtt kezdődtek el, hogy a támogatási kérelmet az irányító hatóságnak benyújtották, a vonatkozó jogszabályokat betartották-e; |
|
g) |
gondoskodik róla, hogy a kiválasztott műveletek az Interreg alap hatókörébe tartozzanak és besorolhatók legyenek valamely beavatkozási típusba; |
|
h) |
gondoskodik róla, hogy a műveletek ne tartalmazzanak olyan tevékenységeket, amelyek az (EU) [új CPR] rendelet [60.] cikke szerint áthelyezés tárgyát képező művelet részei voltak, vagy amelyek az adott rendelet [59. cikke (1) bekezdésének a) pontja] szerint termelő tevékenység átcsoportosítását képeznék. |
|
i) |
gondoskodik róla, hogy a kiválasztott műveleteket ne érintse a Bizottság indoklással ellátott véleménye az EUMSZ 258. cikke szerinti jogsértés tekintetében, ami a kiadás vagy a műveletek teljesítésének jogszerűségét és szabályosságát kockára teszi. |
|
j) |
gondoskodik róla, hogy a várhatóan legalább öt éves élettartamú infrastruktúrában végzett beruházások éghajlatbiztosak legyenek. |
(5) A monitoringbizottság vagy – adott esetben – az irányító bizottság jóváhagyja az Interreg műveletek kiválasztásához használt módszertant és kritériumokat, beleértve azok módosításait, a közösségvezérelt helyi fejlesztés tekintetében az (EU) [új CPR] rendelet [27. cikke (3) bekezdésének b) pontja] és az e rendelet 24. cikkének sérelme nélkül.
(6) Az egyes Interreg műveletek esetében az irányító hatóság dokumentumot biztosít a vezető vagy kizárólagos partnernek, amelyben megállapítja az Interreg művelet támogatásának feltételeit, beleértve a szállítandó termékekre vagy szolgáltatásokra vonatkozó speciális követelményeket, annak pénzügyi tervét, a végrehajtásának időkeretét és – adott esetben – a művelet költségeinek és a vissza nem térítendő támogatás kifizetési feltételeinek megállapításához használt módszert.
Ez a dokumentum egyúttal lefekteti a vezető partner kötelezettségeit az 50. cikk szerinti visszafizettetések tekintetében. Ezeket A kötelezettségeket visszafizettetésekkel kapcsolatos eljárásokat a monitoringbizottság állapítja meg és hagyja jóvá . Ugyanakkor a más tagállamban, harmadik országban, partnerországban vagy tengerentúli országokban vagy területeken működő vezető partner a partner részéről nem kötelezhető a visszafizetésre bírósági eljárás útján. [Mód. 117]
23. cikk
Partnerség Interreg-műveletekkel
(1) Az 1., 2. és 3. elemek keretében kiválasztott műveletekbe legalább két részt vevő ország szereplőinek be kell kapcsolódniuk, amelyek közül legalább egyiküknek tagállamból vagy tengerentúli országokból és területekről származó kedvezményezettnek kell lennie. [Mód. 118]
Az Interreg alapból támogatásban részesülő kedvezményezettek és az ilyen alapokból pénzügyi támogatásban nem részesülő partnerek (a kedvezményezettek és a partnerek együttesen: „partnerek”) alkotják az Interreg működési partnerséget.
(2) Az Interreg-művelet végrehajtható egyetlen országban vagy tengerentúli országban vagy területen is, amennyiben a programterületre kifejtett hatást és az általa élvezett előnyöket a művelet alkalmazása során megállapítják. [Mód. 119]
(3) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó a PEACE PLUS programba tartozó műveletekre, amelyek esetében a program a béke és a megbékélés támogatására irányul.
(4) A partnerek együttműködnek az Interreg műveletek kidolgozásában és végrehajtásában, valamint személyzetének biztosításában és /vagy finanszírozásában. Törekedni kell arra, hogy az egyes Interreg műveletekben részt vevő partnerek száma ne haladja meg a tízet. [Mód. 120]
A 3. elembe tartozó Interreg programok keretében végzett Interreg műveletek esetében a legkülső régiókból és harmadik országokból, partnerországokból vagy tengerentúli országokból vagy területekről származó partnereknek az első albekezdésben felsorolt négy dimenzió közül csak háromban kettőben kell együttműködniük. [Mód. 121]
(5) Amennyiben kettő vagy több partner van, egyiküket fogja kinevezni az összes partner a vezető partnernek.
(6) A határokon átnyúló jogi személy vagy az európai területi együttműködési csoportosulás az 1., 2., és 3. elembe tartozó Interreg programok keretében megvalósuló Interreg művelet kizárólagos partnere lehet, amennyiben tagjaik között legalább két részt vevő országból vagy tengerentúli országból vagy területről származó partnerek vannak. [Mód. 122]
A határokon túlnyúló jogi személynek vagy az európai területi együttműködési csoportosulásnak a 4. elembe tartozó Interreg programok körébe tartozó legalább három részt vevő országból származó tagokkal kell rendelkeznie.
Valamely pénzügyi eszközt végrehajtó jogi személy vagy adott esetben egy alapok alapja lehet az Interreg művelet egyetlen kedvezményezettje az 1. bekezdésben meghatározott, összetételére vonatkozó követelmények alkalmazása nélkül.
(7) Az egyetlen partnert olyan tagállamban kell bejegyezni, amely részt vesz az Interreg programban.
A 23. cikkben foglalt feltételek betartása mellett ugyanakkor az egyetlen partnert olyan tagállamban is be lehet jegyezni, amely nem vesz részt a programban. [Mód. 123]
24. cikk
Kisprojekt alapok
(1) A valamely Interreg programon belül az ERFA alapból vagy – adott esetben – az Unió külső finanszírozási eszközéből egy vagy több kisprojekt alapokhoz alaphoz teljesített teljes hozzájárulás nem haladhatja meg a 20 000 000 EUR összeget vagy az előirányzatának 20 %-át, és a határon átnyúló együttműködésre irányuló Interreg teljes felosztásának 15 %-át, attól függően, hogy melyik alacsonyabb programok esetében el kell érnie az összes előirányzat legalább 3 %-át . [Mód. 124]
A kisprojekt alapon belül a végső kedvezményezettek az ERFA alapból vagy – adott esetben – az Unió külső finanszírozási eszközeiből részesülhet támogatásban a kedvezményezetten keresztül, és az adott kisprojekt alapon belül hajtják végre a kisprojekteket (kisprojekt).
(2) A kisprojekt alap kedvezményezettje határokon átnyúló olyan köz- vagy magánjogi szervezet, jogi személyiséggel rendelkező vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagy olyan természetes személy , amely vagy európai területi együttműködési csoportosulás aki műveletek kezdeményezéséért vagy azok kezdeményezéséért és végrehajtásáért egyaránt felelős . [Mód. 125]
(3) A 22. cikk (6) cikkében lefektetett elemeken kívül a kisprojekt-alap támogatásának feltételeit meghatározó dokumentum megállapítja az ahhoz szükséges elemeket is, amelyek biztosítják, hogy a kedvezményezett:
|
a) |
megkülönböztetésmentes és átlátható kiválasztási eljárást hozzon létre; |
|
b) |
objektív kritériumokat alkalmazzon a kisprojektek kiválasztásához, amelyekkel kerülhetők az érdekütközések; |
|
c) |
értékelje a támogatási kérelmeket; |
|
d) |
projekteket válasszon ki, és rögzítse a támogatás összegét az egyes kisprojektekre vonatkozóan; |
|
e) |
felelősségre vonható legyen a művelet végrehajtásáért, és saját szintjén őrizze az ellenőrzési nyomvonalhoz szükséges valamennyi alátámasztó dokumentumot az (EU) [új CPR] rendelet [XI.] melléklete szerint; |
|
f) |
a nyilvánosság számára elérhető tegye azoknak a végső kedvezményezetteknek a jegyzékét, akik támogatásban részesülnek a műveletből. |
A kedvezményezettnek biztosítania kell, hogy a végső kedvezményezettek megfeleljenek a 35. cikkben lefektetett követelményeknek.
(4) A kisprojektek kiválasztása nem jelenti azt, hogy az irányító hatóságtól a feladatok a közreműködő szervezethez kerülnek, ahogy ezt az (EU) [új CPR] rendelet [65. cikkének (3) bekezdése] megemlíti.
(5) A kedvezményezett szintjén a kisprojekt alap vagy alapok kezeléséhez generált személyzeti és a 39–42. cikk szerinti költségkategóriákba tartozó egyéb közvetlen költségek, valamint közvetett költségek nem haladhatják meg az adott kisprojekt alap vagy alapok összes elszámolható költségének 20 %-át. [Mód. 126]
(6) Amennyiben a közpénzből kisprojekthez történő hozzájárulás nem haladja meg a 100 000 EUR összeget, az ERFA alapból és – adott esetben – az Unió külső finanszírozási eszközéből nyújtott hozzájárulás egységköltségek vagy egyösszegű átalány formájában történik, vagy százalékos átalányokat tartalmaz, kivéve azokat a projekteket, amelyek esetében a támogatás állami támogatást jelent. [Mód. 127]
Amennyiben az egyes műveletek összköltsége nem haladja meg a 100 000 EUR összeget, egy vagy több kis projekt támogatásának összegét eseti alapon készített költségvetés-tervezet és a művelet kiválasztásával megbízott szerv által előzetesen jóváhagyott összeg alapján lehet meghatározni. [Mód. 128]
Amennyiben százalékos átalányfinanszírozásra kerül sor, az azokba a kategóriákba tartozó költségek, amelyekre a százalékos átalányfinanszírozást alkalmazzák, az (EU) [új CPR] rendelet [48. cikke (1) bekezdésének a) pontjával] összhangban megtéríthetők.
25. cikk
A vezető partner feladatai
(1) A vezető partner:
|
a) |
a többi partnerrel megállapodás keretében szabályokat határoz meg; a megállapodás többek között tartalmazza az Interreg műveletnek juttatott megfelelő uniós alappal való hatékony pénzgazdálkodást biztosító rendelkezéseket, beleértve a jogtalanul kifizetett összegek visszafizetésére vonatkozó szabályokat is; |
|
b) |
felelősséget vállal a teljes Interreg művelet végrehajtásának biztosításáért; |
|
c) |
biztosítja, hogy a partnerek által bemutatott költségek a művelet végrehajtása során merültek fel, és megfelelnek a partnerek által megállapított tevékenységeknek, továbbá a 22. cikk (6) bekezdése szerinti, az irányító hatóság által készített dokumentumnak; |
(2) Amennyiben az (1) bekezdés a) pontja szerint előírt szabályok másképp nem rendelkeznek, a vezető partner biztosítja, hogy a többi partner a lehető leggyorsabban valamennyi partner egyetértésével megállapított időkorláton belül és a vezető partner esetében alkalmazottal azonos eljárást követve teljes egészében megkapja az adott uniós alapból a hozzájárulás teljes összegét. Nem alkalmazható olyan levonás, visszatartás vagy bármilyen további külön díj vagy azzal megegyező hatású egyéb díj, amely csökkentené a többi partner számára kifizetendő összegeket. [Mód. 129]
(3) Az Interreg programban részt vevő tagállamban , harmadik országban, partnerországban vagy tengerentúli országban vagy területen bármelyik kedvezményezett kijelölhető vezető partnerként. [Mód. 130]
Ugyanakkor az Interreg programban részt vevő tagállamok, harmadik országok, partnerországok vagy tengerentúli országok vagy területek megállapodhatnak abban, hogy az ERFA-alapból vagy az Unió külső finanszírozási eszközéből támogatásban nem részesülő partner legyen vezető partnerként kijelölhető. [Mód. 131]
IV. SZAKASZ
TECHNIKAI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS
26. cikk
Technikai segítségnyújtás
(1) Az egyes Interreg programoknak nyújtott technikai segítséget százalékos átalányként kell megtéríteni 2021 és 2022 esetében a (2) bekezdésben meghatározott százalékarányoknak az e rendelet 49. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontja szerinti éves előfinanszírozási részletekre történő alkalmazásával, majd az azt követő évek esetében az (EU) [új CPR] rendelet [85. cikke (3) bekezdésének a) vagy c) pontja] szerinti egyes kifizetési kérelmekben szereplő elszámolható költségekre a (2) bekezdésben meghatározott százalékarányok alkalmazásával. [Mód. 132]
(2) Az ERFA és az Unió külső finanszírozási eszközök technikai segítségnyújtás céljából történő megtérítésének százalékaránya az alábbi:
|
a) |
az ERFA-alapból támogatott belső, határokon átnyúló együttműködési Interreg programok esetében: 6 7 %; [Mód. 133] |
|
b) |
az IPA-III CBC vagy NDICI CBC által támogatott külső, határokon átnyúló Interreg programok esetében: 10 %; |
|
c) |
a 2., 3. és 4. elemű Interreg programok esetében az ERFA és – adott esetben – az Unió külső finanszírozási eszközei esetében: 7 8 %. [Mód. 134] |
(3) A 30 000 000 EUR és 50 000 000 EUR közötti teljes felosztású Interreg programok esetében a technikai segítségnyújtásra vonatkozó százalékarányból származó összeget további 500 000 EUR összeggel kell növelni. A Bizottság ezt az összeget az első időközi kifizetéshez adja hozzá.
(4) A 30 000 000 EUR alatti teljes felosztású Interreg programok esetében a technikai segítségnyújtáshoz szükséges, EUR-ban kifejezett összeget és a kapott százalékarányt rögzíteni kell az érintett Interreg programot jóváhagyó bizottsági határozatban.
IV. FEJEZET
Monitoring, értékelés és kommunikáció
I. SZAKASZ
MONITORING
27. cikk
Monitoringbizottság
(1) Az adott programban részt vevő tagállamok és – adott esetben – a harmadik országok, partnerországok, tengerentúli országok és régiók vagy regionális integrációs és együttműködési szervezetek az irányító hatósággal egyetértésben bizottságot állítanak fel az adott Interreg program végrehajtásának monitoringjához (monitoringbizottság) három hónapon belül azt követően, hogy az Interreg programot jóváhagyó bizottsági határozatról értesülnek a tagállamok. [Mód. 135]
(2) A monitoringbizottság elnöke az irányító hatóság szerinti tagállam vagy az irányító hatóság képviselője.
Amennyiben a monitoringbizottság eljárási szabályzata forgó elnökséget állapít meg, a monitoringbizottság elnöke lehet harmadik ország, partnerország vagy tengerentúli ország vagy terület képviselője, a társelnöki szerepet pedig a tagállam vagy az irányító hatóság képviselője töltheti be, és viszont. [Mód. 136]
(3) A monitoringbizottság minden tagja szavazati joggal rendelkezik.
(4) Az egyes monitoringbizottságok első ülésük során fogadják el eljárási szabályzatukat.
A monitoringbizottság és – adott esetben – az irányító bizottság eljárási szabályzata megakadályozza az esetleges érdekütközési helyzeteket az Interreg műveletek kiválasztásakor.
(5) A monitoringbizottság évente legalább egyszer ülésezik, és felülvizsgálja mindazokat a problémákat, amelyek befolyásolják a program haladását a célkitűzések elérése felé.
(6) Az irányító hatóság közzéteszi a monitoringbizottság eljárási szabályzatát és a monitoringbizottsággal megosztott összes adatot és információt adatok és információk összefoglalóját, valamint valamennyi határozatot a 35. cikk (2) bekezdésében hivatkozott weboldalon. [Mód. 137]
28. cikk
A monitoringbizottság összetétele
(1) Az egyes Interreg program monitoringbizottságának összetételét az adott programban részt vevő tagállamoknak tagállamok és – adott esetben – harmadik országoknak országok , partnerországoknak partnerországok és tengerentúli országoknak országok és területeknek kell elfogadniuk területek fogadhatják el , és az összetételnek biztosítania kell a tagállamok, harmadik országok, partnerországok és tengerentúli országok és területek részéről az (EU) [új CPR] rendelet [6.] cikkében említett megfelelő hatóságok, együttműködő szervezetek és programpartnereket képviselő résztvevők kiegyensúlyozott részvételét megoszlására kell törekednie . [Mód. 138]
A monitoringbizottság összetételénél figyelembe kell venni ez érintett Interreg programban részt vevő tagállamok, harmadik országok, partnerországok és tengerentúli országok és területek számát. [Mód. 139]
A monitoringbizottságnak tartalmaznia kell a régiók és a helyi önkormányzatok, valamint a teljes programterületen felállított vagy annak egy részét lefedő egyéb szervezetek képviselőit is, beleértve az európai területi együttműködési csoportosulásokat. [Mód. 140]
(2) Az irányító hatóságnak a 35. cikk (2) bekezdésében hivatkozott weboldalon kell közzé tennie közzétennie a monitoringbizottság tagjainak kinevezett hatóságok vagy szervezetek listáját. [Mód. 141]
(3) A Bizottság képviselői tanácsadói minőségben vesznek vehetnek részt a monitoringbizottság munkájában. [Mód. 142]
(3a) A teljes programterületen felállított vagy annak egy részét lefedő szervezetek képviselői – beleértve az európai területi együttműködési csoportosulásokat – tanácsadói minőségben részt vehetnek a monitoringbizottság munkájában. [Mód. 143]
29. cikk
A monitoringbizottság feladatai
(1) A monitoringbizottság a következőket fogja vizsgálni:
|
a) |
előrehaladás a program végrehajtásában, illetve az Interreg program mérföldköveinek és céljainak elérése; |
|
b) |
az Interreg program végrehajtását befolyásoló problémák és a problémák megoldása érdekében megtett intézkedések; |
|
c) |
a pénzügyi eszközök tekintetében az előzetes felmérésnek az (EU) [új CPR] rendelet [52. cikke (3) bekezdésében] felsorolt elemei és az e rendelet 53. cikk (2) bekezdésében hivatkozott stratégiai dokumentum elemei; |
|
d) |
előrehaladás az értékelések elvégzésében, az értékelések szintézise és a megállapítások esetleges nyomon követése; |
|
e) |
a kommunikációs és láthatósági intézkedések végrehajtása; |
|
f) |
előrehaladás a stratégiai fontosságú Interreg műveletek és – adott esetben – infrastrukturális nagyprojektek végrehajtásában; |
|
g) |
adminisztratív kapacitásépítés előrehaladása közintézmények és kedvezményezettek részére adott esetben , valamint szükség esetén további támogató intézkedésekre vonatkozó javaslatok . [Mód. 144] |
(2) A 22. cikkben felsorolt műveletek kiválasztásával kapcsolatos feladatai mellett a monitoringbizottság a következőket hagyja jóvá:
|
a) |
a műveletek kiválasztására használt módszertan és kritériumok, ideértve ezek változtatásait, a Bizottsággal folytatott konzultáció Bizottság tájékoztatása után, a az e rendelet 22. cikk cikkének (2) bekezdése szerint, az (EU) [új CPR] rendelet [27. cikk (3) bekezdésének b), c) és d) pontjainak] sérelme nélkül; [Mód. 145] |
|
b) |
az értékelési terv és annak esetleges módosítása; |
|
c) |
az irányító hatóság ajánlása az Interreg program módosítására, beleértve a 19. cikk (5) bekezdése szerinti átcsoportosítást; |
|
d) |
a végső teljesítményjelentés |
30. cikk
Felülvizsgálat
(1) A Bizottság felülvizsgálatot szervezhet az Interreg programok teljesítményének vizsgálatára.
A felülvizsgálat elvégezhető írásban.
(2) A Bizottság kérésére az irányító hatóság egy három hónapon belül megadja a 29. cikk (1) bekezdésében felsorolt elemekre vonatkozó információkat a Bizottság részére: [Mód. 146];
|
a) |
előrehaladás a program végrehajtásában, illetve a mérföldkövek és célok elérése, az érintett Interreg program teljesítését befolyásoló esetleges problémák és az elhárításukra megtett intézkedések; |
|
b) |
előrehaladás az értékelések elvégzésében, az értékelések szintézise és a megállapítások esetleges nyomon követése |
|
c) |
előrehaladás az állami hatóságok és kedvezményezettek adminisztratív kapacitásépítésében. |
(3) A felülvizsgálat kimenetelét kölcsönösen elfogadott jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
(4) Az irányító hatóságnak nyomon kell követnie a Bizottság által felvetett problémákat, és a megtett intézkedésektől számítva három hónapon belül tájékoztatnia kell a Bizottságot.
31. cikk
Adatok továbbítása
(1) Az egyes irányító hatóságok minden évben január 31-ig, március 31-ig, május 31-ig, július 31-ig, szeptember 31-ig és november 30-ig elektronikusan továbbítják a Bizottsághoz az adott Interreg programra vonatkozó, halmozott az e rendelet 31. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerinti adatokat, a Bizottsághoz és évente egyszer az e rendelet 31. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat, az (EU) [új CPR] rendelet [VII.] mellékletben meghatározott sablon szerint. [Mód. 147]
Az adattovábbítást a meglévő adatjelentési rendszerek alkalmazásával kell elvégezni, amennyiben e rendszerek az előző programozási időszak alatt megbízhatónak bizonyultak. [Mód. 148]
Az első adattovábbítás 2022. január 31-ig esedékes, az utolsó pedig 2030. január 31-ig.
(2) Az (1) bekezdésben említett adatokat az prioritások esetében egyedi célkitűzésekre lebontva kell megadni, és a következőkre kell vonatkozniuk:
|
a) |
a kiválasztott Interreg műveletek száma, azok teljes elszámolható költsége, az adott Interreg alapból teljesített hozzájárulás és a partnerek által az irányító hatóság felé bejelentett teljes elszámolható kiadás, mindezeket beavatkozástípusonként lebontva; |
|
b) |
a teljesítmény- és eredménymutatók értékei kiválasztott Interreg műveletek esetén, valamint az a befejezett Interreg műveletek által elért értékek. [Mód. 149] |
(3) Pénzügyi eszközök esetében a következőkről is kell adatokat szolgáltatni:
|
a) |
elszámolható kiadás pénzügyi terméktípusonként; |
|
b) |
elszámolható kiadásként bejelentett irányítási költségek és díjak összege; |
|
c) |
az alapokon kívül mobilizált magán- és állami erőforrások összege pénzügyi terméktípusonként; |
|
d) |
az Interreg-alapokból az (EU) [új CPR] rendelet 54. cikke szerint pénzügyi eszközök számára fizetett támogatás kamata és más nyeresége, illetve az Interreg-alapokból nyújtott támogatásból eredő visszafizetett erőforrások az e rendelet 56. cikkében leírtak szerint. |
(4) Az e cikk szerint benyújtott adatoknak a benyújtás hónapját megelőző hónap végén naprakésznek kell lenniük.
(5) Az irányító hatóság a 35. cikk (2) bekezdésében hivatkozott weboldalon teszi közzé a Bizottsághoz továbbított összes adatot.
32. cikk
Végső teljesítményről szóló jelentés
(1) Az egyes irányító hatóságoknak 2031. február 15-ig végső teljesítményről szóló jelentést kell benyújtaniuk a Bizottság felé az érintett Interreg programról.
A végső teljesítményről szóló jelentést az (EU) [új CPR] rendelet [38. cikkének (5) bekezdése] szerint megállapított modell használatával kell benyújtani.
(2) A végső teljesítményjelentés a 29. cikkben felsorolt elemek alapján méri fel a program célkitűzések elérését az (1) bekezdése c) pontjának kivételével.
(3) A Bizottság megvizsgálja a végső teljesítményről szóló jelentést, és az adott jelentés beérkezésének napjától számítva 5 hónapon belül közli az irányító hatósággal az esetleges észrevételeit. Amennyiben ilyen észrevételeket tettek, az irányító hatóság az említett észrevételekkel kapcsolatos valamennyi szükséges információt rendelkezésre bocsátja, és ahol szükséges, három hónapon belül tájékoztatja a Bizottságot a végrehajtott intézkedésekről. A Bizottság tájékoztatja a tagállamot a jelentés elfogadásáról.
(4) Az irányító hatóság a 35. cikk (2) bekezdésében hivatkozott weboldalon teszi közzé a végső teljesítményről szóló jelentést.
33. cikk
Az európai területi együttműködési célkitűzésre (Interreg) vonatkozó mutatók
(1) Az (EU) [új ERFA] rendelet [I.] mellékletében lefektetettt, közös teljesítmény- és közös eredménymutatókat, illetve – szükség esetén – a programspecifikus teljesítmény az európai területi együttműködési célkitűzés (Interreg) program célkitűzései felé történő előrehaladás mérésére leginkább alkalmasnak talált közös teljesítmény- és közös eredménymutatókat az (EU) [új CPR] rendelet [12. cikke (1) bekezdésének] és az e rendelet 17. cikke (3 4 ) bekezdése d e ) pontjának ii. alpontjai alpontja és 31. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerint kell használni. [Mód. 150]
(1a) Szükség esetén és az irányító hatóság által kellően indokolt esetben az (1) bekezdéssel összhangban kiválasztott mutatók mellett programspecifikus teljesítmény- és eredménymutatókat is kell használni. [Mód. 151]
(2) A teljesítménymutatók tekintetében esetében a referenciaértékeket nullára kell beállítani. A 2024-re beállított mérföldkövek és a 2029-re beállított célok kumulatívak.
II. SZAKASZ
ÉRTÉKELÉS ÉS KOMMUNIKÁCIÓ
34. cikk
Értékelés a programozási időszak során
(1) Az irányító hatóság évente legfeljebb egyszer értékeléseket végez az egyes Interreg programokról. Az egyes értékeléseknek fel kell mérniük a program hatékonyságát, eredményességét, relevanciáját, koherenciáját és uniós hozzáadott értékét azzal a céllal, hogy javítsák az érintett Interreg program tervezésének és végrehajtásának minőségét. [Mód. 152]
(2) Emellett az irányító hatóság 2029. június 30-ig értékelést köteles elvégezni az egyes Interreg programokra vonatkozóan, hogy felmérje azok hatását.
(3) Az irányító hatóság funkcionálisan független szakértőkre bízza az értékeléseket.
(4) Az irányító hatóság biztosítja célja az értékelésekhez szükséges adatok készítéséhez és gyűjtéséhez szükséges eljárásokat eljárások bizosítása . [Mód. 153]
(5) Az irányító hatóság értékelési tervet készít, amely egynél több Interreg programra terjedhet ki.
(6) Az irányító hatóság az Interreg program jóváhagyása után egy éven belül köteles benyújtani az értékelési tervet a monitoringbizottság részére.
(7) Az irányító hatóság a 35. cikk (2) bekezdésében hivatkozott weboldalon teszi közzé az összes értékelést.
35. cikk
Az irányító hatóságok és partnerek feladatai az átláthatóság és kommunikáció tekintetében
(1) Az egyes irányító hatóságok kommunikációs tisztségviselőt jelölnek ki a feladatkörükbe tartozó egyes Interreg programokhoz.
(2) Az irányító hatóság az Interreg program jóváhagyásától számított hat hónapon belül gondoskodik egy olyan weboldalról, ahol a feladatkörébe tartozó egyes Interreg programokról információk érhetők el, beleértve a program célkitűzéseit, tevékenységeit, az elérhető finanszírozási lehetőségeket és az eredményeket.
(3) Az irányító hatóság feladatairól szóló (EU) [új CPR] rendelet [44. cikkének (2)–(7 6 ) bekezdései] alkalmazandók. [Mód. 154]
(4) Az Interreg-művelet egyes partnerei és a finanszírozási eszközt végrehajtó egyes szervezetek olyan módon ismerik el az Interreg-alapból nyújtott támogatást, beleértve a pénzügyi eszközök esetében az (EU) [új CPR] rendelet 56. cikke szerint az Interreg-műveletre újrahasznált erőforrásokat, hogy:
|
a) |
a partner hivatalos weboldalán, amennyiben van ilyen weboldal, az Interreg-alapból nyújtott támogatás mértékével arányos rövid leírást közölnek az Interreg-műveletről, megemlítve annak céljait és az elért eredményeket, és kiemelve az Uniótól kapott pénzügyi támogatást; |
|
b) |
az Interreg-alapból fizetett támogatást kiemelve, jól látható módon nyilatkozatot adnak a művelet végrehajtására vonatkozó és a nyilvánosság vagy a résztvevők számára használt dokumentumokon és kommunikációs anyagon; |
|
c) |
nyilvános helyeken plaketteket vagy hirdetőtáblákat helyeznek el, amint olyan fizikai beruházást vagy eszközvásárlást érintő Interreg művelet fizikai végrehajtása kezdődik meg, aminek összköltsége meghaladja a 100 000 az 50 000 EUR összeget; [Mód. 155] |
|
d) |
a c) pont hatálya alá nem eső Interreg-műveletek esetében nyilvános helyen legalább egy, minimum A3 A2 méretű nyomtatott táblát vagy és adott esetben elektronikus kijelzőt helyeznek el az Interreg-műveletre vonatkozó információkkal, kiemelve az Interreg-alapból nyújtott támogatást. [Mód. 156] |
|
e) |
a stratégiai fontosságú műveletek, valamint azon műveletek, amelyeknek a teljes költsége meghaladja a 10 000 000 az 5 000 000 EUR-t, kommunikációs eseményt szerveznek és megfelelő időben bevonják ebbe a Bizottságot és a felelős irányító hatóságot. [Mód. 157] |
Az „Interreg” kifejezést az Unió emblémája mellett kell használni az (EU) [új CPR] rendelet [42.] cikke szerint.
(5) Kisprojekt-alapok és pénzügyi eszközök esetében a kedvezményezettnek biztosítania kell, hogy a végső kedvezményezettek megfeleljenek a (4) bekezdés c) pontjában lefektetett követelményeknek.
(6) Amennyiben a kedvezményezett nem teljesíti az (EU) [új CPR] rendelet [42.] cikke vagy az e cikk (1) és (2) bekezdés szerinti kötelezettségeit, vagy nem pótolja időben a tagállam mulasztását, az irányító hatóság pénzügyi korrekciót alkalmaz az alapból az érintett műveletre fizetett támogatás legfeljebb 5 %-ának visszavonásával. [Mód. 158]
V. FEJEZET
Elszámolhatóság
36. cikk
A költségek elszámolhatóságának szabályai
(1) Az Interreg-művelet egésze vagy egy része végrehajtható a tagállamon kívül, vagy az Unión kívül, amennyiben az Interreg-művelet hozzájárul az érintett Interreg program célkitűzéseihez.
(2) Az (EU) [új CPR] rendelet [57–62.] cikkeiben, az (EU)[új ERDF] rendelet [4. és 6.] cikkeiben vagy az e fejezetben lefektetett elszámolhatósági szabályok sérelme nélkül, beleértve az azok alapján elfogadott jogi aktusokat, a részt vevő tagállamok és – adott esetben – harmadik országok, partnerországok és tengerentúli országok és területek a monitoringbizottság közös határozata alapján csak a fenti rendelkezések által nem lefedett költségkategóriák esetében állapít meg kiegészítő szabályokat a költségek elszámolhatóságáról az Interreg program esetében. Ezek a kiegészítő szabályok teljes egészében lefedik a programterületet.
Ha azonban valamely Interreg program pályázati felhívás alapján választ ki műveleteket, ezeket a kiegészítő szabályokat az első pályázati felhívás közzététele előtt kell elfogadni. Minden más esetben ezeket a kiegészítő szabályokat az első műveletek kiválasztása előtt kell elfogadni.
(3) Az (EU) [új CPR] rendelet [57–62.] cikkeiben, az (EU) [új ERFA] rendelet [4. és 6.] cikk és az e fejezetben – beleértve az ezek alapján elfogadott jogi aktusokat –, valamint a (4) bekezdés szerint megállapított szabályzatban lefektetett elszámolhatósági szabályok által nem lefedett ügyekben annak a tagállamnak és – adott esetben – azon harmadik országoknak, partnerországoknak és tengerentúli országoknak és területeknek a nemzeti szabályai alkalmazandók, ahol a kiadások felmerülnek.
(4) Amennyiben az irányító hatóság és az ellenőrző hatóság között az érintett Interreg program keretében kiválasztott Interreg-művelet elszámolhatóságát illetően nézetkülönbség van, az irányító hatóság véleménye a mérvadó, kellően figyelembe véve a monitoringbizottság véleményét.
(5) A tengerentúli országok és területek nem jogosultak az Interreg programok keretében ERFA-alapból fizetett támogatásra, de részt vehetnek ezekben a programokban az e rendeletben lefektetett feltételek alapján.
37. cikk
Általános rendelkezések a költségkategóriák elszámolhatóságáról
(1) A részt vevő tagállamok és – adott esetben – harmadik országok, partnerországok és tengerentúli országok és területek az Interreg program monitoringbizottságában megállapodhatnak abban, hogy a 38–43. cikkekben hivatkozott egy vagy több kategóriába eső kiadások nem számolhatók el az Interreg program egy vagy több prioritásának keretében.
(2) Az e rendelet alapján elszámolható, az Interreg-partner által vagy nevében kifizetett költségnek összefüggésben kell lennie a művelet vagy műveletrész kezdeményezésének vagy kezdeményezésének és végrehajtásának költségeivel.
(3) A következő költségek nem elszámolhatók:
|
a) |
bírságok, pénzbüntetések, valamint jogvitákra és peres eljárásokra fordított kiadások; |
|
b) |
ajándékok költsége, az ajándékonként legfeljebb 50 EUR értékű, promóciós, kommunikációs, reklám- vagy tájékoztatási célú ajándékok kivételével; |
|
c) |
külföldi devizák árfolyam-ingadozásából fakadó költségek. |
38. cikk
Személyi jellegű költségek
(1) A személyi jellegű költségek alá az Interreg-partner által az alábbi módok valamelyikén foglalkoztatott személyek bruttó bérköltsége tartozik:
|
a) |
teljes munkaidős; |
|
b) |
részmunkaidős, havi szinten százalékban meghatározott munkaidővel; |
|
c) |
részmunkaidős, rugalmas havi munkaidő-ráfordítással; vagy |
|
d) |
munkaóra-alapú foglalkoztatás. |
(2) A személyi jellegű költségek az alábbiakra korlátozódnak:
|
a) |
bérkifizetések azon tevékenységekkel összefüggésben, amelyeket a jogi személy a művelet végrehajtása nélkül nem végezne el, és amelyekről a személyi állomány érintett tagjának munkaköri leírásában meghatározott feladatokkal kapcsolatosan munkaszerződésben, kinevezési határozatban (a továbbiakban egységesen: foglalkoztatási megállapodás) vagy jogszabályban rendelkeztek; |
|
b) |
a bérkifizetésekkel közvetlenül összefüggő, a munkáltató által viselt és kifizetett bármely egyéb költség, például a munkaadót terhelő adók és társadalombiztosítási járulékok, ideértve a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (24) szerinti nyugdíjakat is, feltéve, hogy:
|
Az a) pont tekintetében az Interreg-partner számára foglalkoztatási/munkaszerződéstől eltérő szerződés alapján dolgozó természetes személyek részére teljesített kifizetések bérkifizetéseknek tekinthetők, az ilyen szerződés pedig foglalkoztatási megállapodásnak minősül.
(3) A személyi jellegű költségek megtéríthetők:
|
a) |
az (EU) [új CPR] rendelet [48. cikke (1) bekezdése első albekezdésének a) pontja] szerint (amit a foglalkoztatási megállapodás és fizetési jegyzékek bizonyítanak); vagy |
|
b) |
az (EU) [új CPR] rendelet [48. cikke (1) bekezdése első albekezdésének b)–e) pontjaiban] lefektetett egyszerűsített költséglehetőségek alapján; vagy |
|
c) |
százalékos a műveletek közvetlen személyzeti költségei átalányként számíthatók ki, legfeljebb az (EU) [új CPR] rendelet [50. cikkének (1) bekezdése] szerint adott műveletben felmerülő közvetlen személyzeti költségektől eltérő közvetlen költségek 20 %-ának erejéig, ahol a tagállamnak nem kell számításokat végeznie az alkalmazandó átalány megállapítására . [Mód. 159] |
(4) A műveletben részmunkaidőben tevékenykedő munkavállalókkal összefüggő személyi jellegű kiadásokat az alábbiak valamelyike szerint számítják ki:
|
a) |
a bruttó bérköltség rögzített százalékaként az (EU) [új CPR] rendelet [50. cikkének (2) bekezdése] szerint. vagy |
|
b) |
a bruttó bérköltség rugalmasan meghatározott része, az egyik hónapról a másikra változóan a műveletre fordított munkaidővel arányosan, a munkavállaló munkaidejének 100 %-át lefedő munkaidő-nyilvántartás alapján. |
(5) A (4) bekezdés b) pontja szerinti részmunkaidős tevékenység esetén a személyi jellegű költségeket óradíjra vetítve kell meghatározni az alábbi módszerek valamelyikét alkalmazva:
|
a) |
a legutolsó dokumentált havi bruttó bérköltséget bérköltségeket elosztják a foglalkoztatási megállapodásban rögzített, munkaórában kifejezett munkaidővel az adott személy munkaidejével , a munkaszerződésben említett alkalmazandó jogszabály és az (EU) …/… [új CPR] rendelet 50. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerint ; vagy [Mód. 160] |
|
b) |
a legfrissebb dokumentált éves bruttó bérköltséget az (EU) [új CPR] rendelet [50. cikkének (2), (3) és (4) bekezdésével] összhangban elosztják 1 720 munkaórával. |
(6) A foglalkoztatási megállapodás alapján munkaóra-alapú foglalkoztatásban lévő munkavállalókkal kapcsolatos személyi jellegű költségek elszámolható részének meghatározásához a munkaidő-nyilvántartás alapján ténylegesen a műveletre fordított munkaórákra alkalmazzák a foglalkoztatási megállapodásban rögzített óradíjat. A 38. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett bérköltségek – amennyiben még nem szerepelnek a megállapított órabérben – az alkalmazandó nemzeti jogszabályoknak megfelelően hozzáadhatók ehhez az órabérhez. [Mód. 161]
39. cikk
Irodai és igazgatási költségek
Az irodai és igazgatási költségek egy művelet közvetlen összköltségeinek 15 %-ára és az alábbi tételekre korlátozódnak: [Mód. 162]
|
a) |
irodabérlet; |
|
b) |
az alkalmazottak elhelyezésére szolgáló épületekkel és az irodai felszerelésekkel kapcsolatos biztosítási díjak és adók (pl. tűzkár, lopáskár elleni biztosítás); |
|
c) |
közművek (pl. villamos energia, fűtés, vízszolgáltatás); |
|
d) |
irodai eszközök; |
|
e) |
a kedvezményezett szervezetén belül nyújtott általános számviteli szolgáltatások; |
|
f) |
irattár; |
|
g) |
karbantartás, takarítás és javítások; |
|
h) |
biztonság; |
|
i) |
informatikai rendszerek; |
|
j) |
távközlés (pl. telefon, fax, internet, postai szolgáltatások, névjegykártyák); |
|
k) |
a folyószámla vagy folyószámlák megnyitásával és vezetésével összefüggésben a bank által felszámított díjak, amennyiben a művelet végrehajtásához külön folyószámla megnyitása szükséges; |
|
l) |
nemzetközi pénzügyi tranzakciók díjai. |
40. cikk
Utazási és szállásköltségek
(1) Az utazási és szállásköltségek az alábbi tételekre korlátozódnak:
|
a) |
utazási költségek (pl. menetjegyek, utas- és gépjármű-biztosítás, üzemanyag, kilométer-elszámolás, út- és parkolási díjak); |
|
b) |
étkezési költségek; |
|
c) |
szállásköltségek; |
|
d) |
vízumdíjak; |
|
e) |
napidíj, |
függetlenül attól, hogy ezek a költségek a programterületen belül vagy kívül merülnek fel és kerülnek kifizetésre.
(2) Az (1) bekezdés a)–d) pontjában említett, a napidíjból fedezett költségelemek nem térítendők meg a napidíjon felül.
(3) A külső szakértők és szolgáltatók utazási és szállásköltségei a 41. cikkben felsorolt külső szakértői és szolgáltatási költségek alá tartoznak.
(4) Az e cikkben említett költségeknek a kedvezményezett alkalmazottja általi közvetlen kifizetését a költségnek a kedvezményezett által az alkalmazott részére történő megtérítését igazoló dokumentummal kell alátámasztani. Ez a költségkategória az Interreg művelet és program végrehajtása és népszerűsítése céljából felhasználható az operatív személyzet és más érdekelt felek utazási költségeire. [Mód. 163]
(5) A műveletek utazási és szállásköltségei százalékban meghatározott átalányként számíthatók ki, legfeljebb az adott műveletben felmerülő közvetlen, nem személyi jellegű költségek 15 %-ának erejéig. [Mód. 164]
41. cikk
Külső szakértői és szolgáltatási költségek
A külső szakértői és szolgáltatási költségek az alábbi szolgáltatásokra szolgáltatásokból és a művelet kedvezményezettjétől és valamennyi partnerétől eltérő közjogi vagy magánjogi szervezetek, illetve természetes személyek által nyújtott szakértői szolgáltatásokra szolgáltatásokból tevődnek össze, de nem korlátozódnak ezekre : [Mód. 165]
|
a) |
tanulmányok vagy felmérések (pl. értékelések, stratégiák, koncepciók, formatervek, kézikönyvek); |
|
b) |
képzés; |
|
c) |
fordítások; |
|
d) |
informatikai rendszerek és weblapfejlesztés, módosítások és frissítések; |
|
e) |
promóció, kommunikáció, reklám vagy tájékoztatás egy művelettel vagy együttműködési programmal kapcsolatban; |
|
f) |
pénzügyi irányítás; |
|
g) |
rendezvények vagy találkozók megszervezésével összefüggő szolgáltatások (ideértve a bérleti díjat, a vendéglátás vagy a tolmácsolás költségeit); |
|
h) |
rendezvényeken való részvétel (pl. regisztrációs díjak); |
|
i) |
jogi szaktanácsadás és közjegyzői szolgáltatások, műszaki és pénzügyi szakértők munkadíja, egyéb szaktanácsadás és könyvviteli szolgáltatások; |
|
j) |
szellemitulajdon-jogok; |
|
k) |
ellenőrzések az (EU) [új CPR] rendelet [68. cikke (1) bekezdésének a) pontja] és az e rendelet 45. cikkének (1) bekezdése alapján; |
|
l) |
a számviteli funkció költségei programszinten az (EU) [új CPR] rendelet [70.] cikke és az e rendelet 46. cikke alapján; |
|
m) |
ellenőrzési költségek programszinten az (EU) [új CPR] rendelet [72.] és [75.] cikkei, valamint e rendelet 47. és 48. cikkei alapján; |
|
n) |
garancianyújtás bank vagy más pénzügyi vállalkozás által, amennyiben azt uniós vagy nemzeti jogszabály, illetve a monitoringbizottság által elfogadott programozási dokumentum írja elő; |
|
o) |
külső szakértők, előadók, üléslevezető elnökök és egyéb szolgáltatók utazási és szállásköltségei; [Mód. 166] |
|
p) |
egyéb, a műveletekhez szükséges egyedi szakértők és szolgáltatások. |
42. cikk
Felszerelések költségei
(1) A kedvezményezett által a művelethez vásárolt, bérelt vagy lízingelt, a 39. cikkben említetteken kívüli felszerelések költségei az alábbiakra alábbiakból tevődnek össze, de nem korlátozódnak az alábbiakra : [Mód. 167]
|
a) |
irodafelszerelés; |
|
b) |
informatikai hardverek és szoftverek; |
|
c) |
bútorok és tartozékok; |
|
d) |
laboratóriumi felszerelések; |
|
e) |
gépek és műszerek; |
|
f) |
szerszámok vagy készülékek; |
|
g) |
járművek; |
|
h) |
egyéb, a műveletekhez szükséges egyedi felszerelések. |
(2) Használt felszerelések beszerzési költségei az alábbi feltételek szerint elszámolhatók:
|
a) |
más segítségnyújtás nem érkezett erre a célra az Interreg-alapokból vagy az (EU) [új CPR] rendelet [1. cikke (1) bekezdésének a) pontjában] felsorolt alapokból; |
|
b) |
ez az ár nem haladja meg az adott piacon általában elfogadott árat; |
|
c) |
a felszerelés rendelkezik a művelethez szükséges műszaki tulajdonságokkal, és megfelel az alkalmazandó szabályoknak és szabványoknak. |
43. cikk
Az infrastruktúra és a munkák költségei
Az infrastruktúra és a munkák költségeit a következőkre kell korlátozni:
|
a) |
földvásárlás az (EU) [új CPR] rendelet [58. cikke (1) bekezdésének c b ) pontja] szerint; [Mód. 168] |
|
b) |
építési engedélyek; |
|
c) |
építőanyagok; |
|
d) |
munkaerő; |
|
e) |
különleges beavatkozások (pl. talaj-helyreállítás, aknamentesítés). |
VI. FEJEZET
Interreg programhatóságok, irányítás, szabályozás és ellenőrzés
44. cikk
Interreg-programhatóságok
(1) Az Interreg programban részt vevő tagállamok és – adott esetben – harmadik országok, partnerországok, tengerentúli országok és területek vagy regionális integrációs és együttműködési szervezetek az (EU) [új CPR] rendelet [65.] cikkének céljából egyetlen irányító hatóságot és egyetlen ellenőrző hatóságot jelölnek ki. [Mód. 169]
(2) Az irányító hatóság és az ellenőrző hatóság működhet ugyanabban a tagállamban kell, hogy működjön. [Mód. 170]
(3) A PEACE PLUS program és a különleges uniós programszervezet – amennyiben irányító hatóságként lett kijelölve – tagállamban működőnek tekintendő.
(4) Az Interreg programban részt vevő tagállamok és – adott esetben – harmadik országok, partnerországok és tengerentúli országok és területek európai területi együttműködési csoportosulást jelölhetnek ki az adott program irányító hatóságának.
(5) A 2B elem vagy az Az 1. elem alá tartozó Interreg program tekintetében – ahol az utóbbi heterogén fejlesztési kihívásokkal és igényekkel jellemző jellemezhető hosszú határszakaszokra terjed ki –, az Interreg programban részt vevő tagállamok és – adott esetben – harmadik országok, partnerországok vagy tengerentúli országok és területek alprogram területeket határozhatnak meg. [Mód. 171]
(6) Amennyiben az irányító hatóság egy vagy több közreműködő szervezetet jelöl ki az Interreg program keretében az (EU) [új CPR] rendelet [65. cikke (3) bekezdése] szerint, az adott együttműködő szervezetnek , illetve szervezeteknek egy vagy több részt vevő tagállamban vagy – adott esetben – harmadik országban, partnerországban vagy tengerentúli országban vagy területen kell ezeket a feladatokat elvégeznie , illetve elvégezniük . [Mód. 172]
45. cikk
Az irányító hatóság feladatai
(1) Az Interreg program irányító hatósága látja el az (EU) [új CPR] rendelet [66.], [68.] és [69.] cikkeiben lefektetett funkciókat a 66. cikk (1) bekezdése a) pontjában említett művelet kiválasztási feladat és a kedvezményezettek 68. cikk (1) bekezdése b) pontjában említett kifizetései kivételével. Ezeket a funkciókat az e rendelet VIII. fejezetében lefektetett eltérések figyelembevétele mellett az adott program által lefedett terület egészén kell elvégezni.
(1a) Az (EU) …/… [új CPR] rendelet 87. cikkének (2) bekezdésétől eltérve a Bizottság időközi kifizetésekként visszatéríti a kifizetési kérelemben foglalt, a program társfinanszírozási arányának az összes elszámolható kiadásra, illetve – adott esetben – az állami hozzájárulásra való alkalmazásából adódó összeg 100 %-át. [Mód. 173]
(1b) Amennyiben az irányító hatóság nem végez az egész programterületen az (EU)…/… [új CPR] rendelet 68. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti ellenőrzéseket, minden egyes tagállam kijelöl egy szervezetet vagy egy személyt, amely vagy aki az adott területen belüli kedvezményezettek vonatkozásában felel az ilyen ellenőrzések elvégzéséért. [Mód. 174]
(1c) Az (EU) …/… [új CPR] rendelet 92. cikkétől eltérve az éves záróelszámolás nem vonatkozik az Interreg programokra. A záróelszámolásra a program végén, a végső teljesítményről szóló jelentés alapján kerül sor. [Mód. 175]
(2) Az Interreg programban részt vevő tagállamokkal és – adott esetben – harmadik országokkal, partnerországokkal vagy tengerentúli országokkal és területekkel folytatott konzultáció után az irányító hatóság személyzettel ellátott közös titkárságot állít fel a program partnerség figyelembevételével.
A közös titkárság segíti az irányító hatóságot és a monitoringbizottságot feladataik ellátásában. A közös titkárság tájékoztatást nyújt továbbá a lehetséges kedvezményezetteknek az Interreg program keretében biztosítható finanszírozási lehetőségekről, és segíti a kedvezményezetteket és a partnereket a műveletek végrehajtásában.
(3) Az (EU) [új CPR] rendelet [70. cikke (1) bekezdésének c) pontjától] eltérően a más fizetőeszközben kifizetett kiadásokat az egyes partnereknek euróra kell átváltaniuk a Bizottságnak azon hónapban érvényes havi elszámolási árfolyamának használatával, amely során a kiadást ellenőrzés céljából benyújtották az irányító hatósághoz a rendelet [68. cikke (1) bekezdésének a) pontja] szerint.
46. cikk
A számviteli funkció
(1) Az Interreg programban részt vevő tagállamok és – adott esetben – harmadik országok, partnerországok és tengerentúli országok és területek megállapodnak a számviteli funkció elvégzésével kapcsolatos intézkedésekről.
(2) A számviteli funkció az (EU) [új CPR] rendelet [70. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjaiban] felsorolt feladatokból áll, és kiterjed a Bizottság által teljesített kifizetésekre, illetve általános szabályként a vezető partner felé teljesített kifizetésekre az (EU) [új CPR] rendelet [68. cikke (1) bekezdésének b) pontja] szerint.
47. cikk
Az ellenőrző hatóság funkciói
(1) Az Interreg program ellenőrző hatósága az adott Interreg program által lefedett egész területen ellátja az e cikkben és a 48. cikkben meghatározott funkciókat a VIII. fejezetben lefektetett eltérések figyelembevételével.
Ugyanakkor a részt vevő tagállam meghatározhatja, hogy az ellenőrző hatóságot mikor kell a részt vevő tagállamból származó ellenőrnek kísérnie.
(2) Az Interreg program ellenőrző hatóságának az a feladata, hogy rendszerellenőrzéseket és műveletekkel kapcsolatos ellenőrzéseket végezzen el annak érdekében, hogy független bizonyítékot adjon a Bizottságnak arra vonatkozóan, hogy az irányítási és ellenőrzőrendszerek hatékonyan működnek, és hogy a Bizottsághoz benyújtott számlákban szereplő kiadások jogszerűek és szabályosak.
(3) Amennyiben Interreg program szerepel abban a sokaságban, ahonnan a Bizottság általános mintát választ ki a 48. cikk (1) bekezdése szerint, az ellenőrző hatóság elvégzi a Bizottság által kiválasztott műveletek ellenőrzéseit annak érdekében, hogy független biztosítékot nyújtson a Bizottságnak arra vonatkozóan, hogy az irányítási és ellenőrzőrendszerek hatékonyan működnek.
(4) Az ellenőrzési munkát a nemzetközileg elfogadott könyvvizsgálati standardokkal összhangban kell elvégezni.
(5) Az ellenőrző hatóság minden évben a számviteli év végét követő február 15-éig éves ellenőrzési véleményt fogalmaz meg és nyújt be a Bizottsághoz az (EU, Euratom) [FR-Omnibus] rendelet [63. cikkének (7) bekezdése] szerint az (EU) [új CPR] rendelet [XVI.] mellékletében lefektetett modell használatával és az elvégzett valamennyi ellenőrzési munka alapján, a következő elemekre kiterjedően:
|
a) |
a számlák teljessége, valódisága és pontossága; |
|
b) |
a Bizottságnak benyújtott számlákban szereplő kiadások jogszerűsége és szabályossága; |
|
c) |
az Interreg program irányítási és szabályozási rendszere. |
Amennyiben az Interreg program szerepel abban a sokaságban, amelyből a Bizottság mintát választ ki a 48. cikk (1) bekezdése szerint, az éves ellenőrzési vélemény csak az első albekezdés a) és c) pontjaiban említett elemekre terjed ki.
A Bizottság az érintett az irányító hatóságnak helyet adó tagállam tájékoztatása nyomán a február 15-i határidőt kivételes esetben március 1-jéig meghosszabbíthatja.
(6) Az ellenőrző hatóság minden évben a számviteli év végét követő február 15-éig éves kontrolljelentést fogalmaz meg és nyújt be a Bizottsághoz az (EU, Euratom) [FR-Omnibus] rendelet [63. cikke (5) bekezdésének b) pontja] szerint az (EU) [új CPR] rendelet [XVII.] mellékletében lefektetett modell használatával, illetve az e cikk (5) bekezdésében megadott ellenőrzési vélemény alátámasztásával és a megállapításokról összefoglalók készítésével, amely tartalmazza a rendszerben felfedezett hibák és hiányosságok jellegének és mértékének elemzését, valamint a javasolt és végrehajtott elhárító intézkedéseket, illetve a kapott teljes hibaarányt és a maradék hibaarányt a Bizottsághoz benyújtott számlákban megadott kiadásokra vonatkozóan.
(7) Amennyiben az Interreg program olyan sokaságban szerepel, ahonnan a Bizottság mintát választ ki a 48. cikk (1) bekezdése szerint, az ellenőrző hatóság elkészíti az e cikk (6) bekezdésében említett éves kontrolljelentést az (EU, Euratom) [FR-Omnibus] rendelet [63. cikke (5) bekezdése b) pontjában] leírt követelmények teljesítésével, az (EU) [új CPR] rendelet [XVII.] mellékletében lefektetett modell használatával és az e cikk (5) bekezdésében megadott ellenőrzési vélemény alátámasztásával.
Ez a jelentés összefoglalja a megállapításokat, beleértve rendszerekben felfedezett hibák és hiányosságok jellegének és mértékének elemzését, illetve a javasolt és végrehajtott elhárító intézkedéseket, az ellenőrző hatóság által a 48. cikk (1) bekezdésében hivatkozott általános mintával kapcsolatban a műveleteken elvégzett ellenőrzések eredményeit és az Interreg-programhatóságok által ezeknél a műveleteknél az ellenőrző hatóság által feltárt egyes szabálytalanságok esetében alkalmazott pénzügyi korrekciókat.
(8) Az ellenőrző hatóság rendszerellenőrzési jelentéseket küld a Bizottságnak, amint az érintett vizsgált alanyokkal megtörtént az egyeztető eljárás.
(9) A Bizottság és az ellenőrző hatóság rendszeresen, eltérő megállapodás hiányában évente legalább egy alkalommal összeülnek, hogy megvizsgálják az ellenőrzési stratégiát, az éves ellenőrzési jelentést, az ellenőri véleményt, koordinálják az ellenőri terveiket és módszereiket, valamint véleményt cseréljenek az irányítási és ellenőrzőrendszerek fejlesztésével kapcsolatos kérdésekről.
48. cikk
Műveletek ellenőrzése
(1) A Bizottság általános mintát választ ki a műveletekből (vagy más mintavételi egységeket) az egyes számviteli évek tekintetében olyan statisztikai mintavételi módszer alkalmazásával, amit az ellenőrző hatóságok által az ERFA-alapból vagy az Unió külső finanszírozási eszközéből támogatásban részesülő Interreg programokhoz elvégzendő műveletek ellenőrzésére használnak.
Az általános minta a sokaságot képező valamennyi Interreg programra jellemző.
Az általános minta kiválasztásának céljából a Bizottság az Interreg programokat csoportokra oszthatja sajátos kockázataik szerint.
(2) A programhatóságok legkésőbb az egyes számviteli évek végét követően szeptember 1-jéig adják meg az általános minta kiválasztáshoz szükséges információkat a Bizottságnak.
Ezeket az információkat egységes elektronikus formátumban kell benyújtani hiánytalanul, és egyezniük kell a referencia számviteli évre vonatkozóan a Bizottság felé bejelentett kiadásokkal.
(3) A 47. cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzés elvégzésére vonatkozó követelmény sérelme nélkül az általános mintával lefedett Interreg programok ellenőrző hatóságai nem végeznek kiegészítő ellenőrzéseket az e programok alá eső műveleteken, azt az esetet kivéve, ha a Bizottság ezt az e cikk (8) bekezdése szerint kéri, vagy amikor az ellenőrző hatóság különleges kockázatokat azonosított.
(4) A Bizottság időben tájékoztatja az érintett Interreg programok ellenőrző hatóságait a kiválasztott általános mintáról, hogy ezek a hatóságok általában az egyes számviteli év végét követően október 1-jéig legkésőbb el tudják végezni a műveletek ellenőrzéseit.
(5) Az érintett ellenőrző hatóságok információkat nyújtanak be ezeknek az ellenőrzéseknek az eredményeiről és az észlelt egyes szabálytalanságokkal kapcsolatban elvégzett pénzügyi korrekciókról legkésőbb a 47. cikk (6) és (7) bekezdései szerint a Bizottság részére benyújtandó éves kontrolljelentésekben.
(6) Az (1) bekezdés szerint kiválasztott műveletek ellenőrzésének értékelését követően a Bizottság globális, extrapolált hibaarányt számít ki saját megbízhatóság-ellenőrzési eljárás céljából azon sokaságban szereplő Interreg programok tekintetében, amelyekből az általános minta ki lett választva.
(7) Amennyiben a (6) bekezdésben említett globális, extrapolált hibaarány azon sokaságban szereplő Interreg programokra vonatkozóan bejelentett összes kiadás 2 3,5 %-a fölött van, amelyből az általános mintát kiválasztották, a Bizottság globális maradék hibaarányt számít ki, figyelembe véve az (1) bekezdés szerint kiválasztott műveletek ellenőrzése során észlelt egyes szabálytalanságok esetében az érintett Interreg-programhatóságok által alkalmazott pénzügyi korrekciókat. [Mód. 176]
(8) Amennyiben a (7) bekezdésben említett globális, maradék hibaarány azon sokaságban szereplő Interreg programokra vonatkozóan bejelentett kiadás 2 3,5 %-a fölött van, amelyből az általános mintát kiválasztották, a Bizottság megállapítja, hogy szükséges-e egy adott Interreg program vagy a leginkább érintett Interreg programok egy csoportjának ellenőrző hatóságát felkérni, hogy kiegészítő ellenőrzési munkát végezzen el a hibaarány további értékelése és az észlelt szabálytalanságok által érintett Interreg programok esetében szükséges elhárító intézkedések felmérése érdekében. [Mód. 177]
(9) A (8) bekezdés szerint kért kiegészítő ellenőrzési munka eredményeinek értékelése alapján a Bizottság további pénzügyi korrekciók alkalmazását kérheti az észlelt szabálytalanságok által érintett Interreg programok tekintetében. Ilyen esetekben az Interreg-programhatóságok az (EU) [új CPR] rendelet [97.] cikke szerint végzik el a szükséges pénzügyi korrekciókat.
(10) Azon Interreg programok egyes ellenőrző hatóságai, amelyek esetében a (2) bekezdésben említett információk hiányoznak vagy nem teljesek, illetve nem lettek a (2) bekezdés első albekezdésében meghatározott határidőre benyújtva, külön mintavételi gyakorlatot követnek az adott Interreg program esetében az (EU) [új CPR] rendelet [73.] cikke szerint.
VII. FEJEZET
Pénzügyi irányítás
49. cikk
Kifizetések és előfinanszírozás
(1) A 46. cikk (2) bekezdésével összhangban az egyes Interreg programok részére ERFA-alapból és – adott esetben – az Unió külső pénzügyi eszközeiből nyújtott támogatást nemzeti alszámlák nélkül egyetlen számlára kell kifizetni.
(2) A Bizottság az egyes Interreg alapokból nyújtott teljes támogatás alapján előfinanszírozást fizet az egyes Interreg programokat a 18. cikk szerint jóváhagyó határozatban előírtak szerint, a rendelkezésre álló alapoktól függően, az alábbi évenkénti részletekben és 2022-2026 években július 1-jéig vagy a határozat jóváhagyásának évében az adott határozat elfogadásától számított 60 napon belül:
|
a) |
2021: 1 3 %; [Mód. 178] |
|
b) |
2022: 1 2,25 %; [Mód. 179] |
|
c) |
2023: 1 2,25 %; [Mód. 180] |
|
d) |
2024: 1 2,25 %; [Mód. 181] |
|
e) |
2025: 1 2,25 %; [Mód. 182] |
|
f) |
2026: 1 2,25 %. [Mód. 183] |
(3) Amennyiben a külső, határokon átnyúló Interreg programokat az ERFA és IPA IIICBC vagy NDICI CBC alapokból támogatják, az ilyen Interreg programot támogató összes alap előfinanszírozását az (EU) [IPA III] rendelet vagy az (EU) [NDICI] rendelet vagy az annak alapján elfogadott bármely jogi aktus szerint kell teljesíteni. [Mód. 184]
Az előfinanszírozási összeg szükség esetén két részletben is fizethető, a költségvetési szükségleteknek megfelelően.
Az előfinanszírozás címén folyósított teljes összeget visszatérítik a Bizottság részére, amennyiben a határokon átnyúló Interreg programhoz kapcsolódóan az előfinanszírozás első részletének átutalását követő huszonnégy harminchat hónapon belül nem érkezik kifizetési kérelem a Bizottsághoz. E visszatérítésnek belső címzett bevételt kell alkotnia, és nem kell levonni az ERFA-ból, IPA III-ból, CBC-ből vagy NDICI CBC-ből a programnak nyújtott támogatásokat. [Mód. 185]
50. cikk
Visszafizettetések
(1) Az irányító hatóság gondoskodik róla, hogy a vezető vagy az egyetlen partner minden, szabálytalanság következtében kifizetett összeget visszatérítsen. A partnerek a vezető partnernek fizetnek vissza minden jogosulatlanul kifizetett összeget.
(2) Amennyiben a vezető partnernek nem sikerül biztosítania a többi partner részéről a visszafizetést, illetve az irányító hatóságnak nem sikerül biztosítania a vezető vagy egyetlen partner részéről a visszafizetést, az a tagállam, harmadik ország, partnerország vagy tengerentúli ország vagy terület köteles visszafizetni az irányító hatóságnak a partner számára jogosulatlanul kifizetett összegeket, amelynek területén az adott partner található vagy – európai területi együttműködési csoportosulás esetében –, ahol a vezető vagy egyetlen partnert bejegyezték. Az irányító hatóság felelős az érintett összegeknek az Unió általános költségvetésébe történő visszafizetéséért az Interreg programban meghatározott, a részt vevő tagállamok, harmadik országok, partnerországok vagy tengerentúli országok és területek közötti felelősségmegosztás alapján.
(3) Amint visszafizette a tagállam, harmadik ország, partnerország vagy tengeren túli ország és vagy terület a partner részére jogosulatlanul kifizetett összegeket, folytathatja vagy megkezdheti saját nemzeti törvénye alapján a visszafizettetési eljárást az adott partnerrel szemben. Sikertelen visszafizettetés esetében a tagállam, harmadik ország, partnerország vagy tengerentúli ország vagy terület ezeket az összegeket az érintett Interreg program nemzeti társfinanszírozására használhatja fel. E nemzeti visszafizetések tekintetében a tagállamnak, harmadik országnak, partnerországnak vagy tengerentúli országnak vagy területnek nincs jelentéstételi kötelezettsége a programhatóságok, a monitoringbizottság vagy a Bizottság felé.
(4) Amennyiben valamely tagállam, harmadik ország, partnerország vagy tengerentúli ország vagy terület nem térített meg az irányító hatóságnak a (3) bekezdés szerint valamely partnernek jogosulatlanul kifizetett összegeket, ezekre az összegekre a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő által kiadott visszafizettetési utasítás vonatkozik, amelyeket lehetőleg a tagállamnak, harmadik országnak, partnerországnak vagy tengerentúli országnak vagy területnek járó összegekből kell levonni az ugyanazon program részére történő következő kifizetések során, illetve harmadik ország, partnerország vagy tengerentúli ország vagy terület esetében az Unió adott külső, finanszírozási eszközei alapján programok részére történő következő kifizetések során. Az ilyen visszatéríttetés nem minősül pénzügyi korrekciónak, és nem csökkenti az ERFA-alapból vagy az Unió külső finanszírozási eszközéből az adott Interreg programhoz nyújtott támogatás összegét. A visszatéríttetett összeg az (EU, Euratom) [FR-Omnibus] rendelet [177. cikkének (3) bekezdésével] összhangban címzett bevételt képez.
VIII. FEJEZET
Harmadik országok vagy partnerországok, vagy tengerentúli országok és területek vagy regionális integrációs vagy együttműködési szervezetek részvétele megosztott irányítású Interreg programokban [Mód. 186]
51. cikk
Vonatkozó rendelkezések
Az I–VII. fejezetek és a X. fejezet harmadik országoknak, partnerországoknak, tengerentúli országoknak és területeknek vagy regionális integrációs vagy együttműködési szervezeteknek az e fejezetben lefektetett speciális rendelkezései szerinti Interreg programokban történő részvételére vonatkoznak. [Mód. 187]
52. cikk
Interreg-programhatóságok és funkcióik
(1) Az Interreg programban részt vevő harmadik országok, partnerországok és tengerentúli országok és területek lehetővé teszik az adott program irányító hatósága számára, hogy funkcióit az érintett területen ellássa, vagy kapcsolattartóként nemzeti hatóságot jelölhetnek ki az irányító hatóság számára, vagy nemzeti ellenőrt, hogy elvégezze az irányítási ellenőrzéseket saját területén (EU) [új CPR] rendelet [68. cikke (1) bekezdésének a) pontjában] leírtak szerint.
(2) Az Interreg programban részt vevő harmadik országok, partnerországok vagy tengerentúli országok és területek lehetővé teszik az adott program ellenőrző hatósága számára, hogy saját területén ellássa funkcióit, vagy nemzeti ellenőrző hatóságot vagy szervezetet jelölhet ki, amely a nemzeti hatóságtól funkcionálisan független.
(3) Az Interreg programban részt vevő harmadik országok, partnerországok és tengerentúli országok és területek személyzetet bíznának bízhatnak meg az adott program közös titkárságaként, vagy fiókirodát állítanának fel az irányító hatósággal egyetértésben felállítják a közös titkárság fiókirodáját az érintett területen, vagy mindkettőt megtennék megteszik . [Mód. 188]
(4) A nemzeti hatóság vagy a 35. cikk (1) bekezdése alapján az Interreg program kommunikációs tisztviselőjének megfelelő szervezet támogatja támogathatja az irányító hatóságot és a partnereket az érintett harmadik országban, partnerországban vagy tengerentúli országban vagy területen a 35. cikk (2)–(7) bekezdéseiben megadott feladatok tekintetében. [Mód. 189]
53. cikk
Irányítási módszerek
(1) Az ERFA és az IPA III CBC vagy NDICI CBC által támogatott külső, határokon túlnyúló Interreg programokat megosztott irányítás alatt kell végrehajtani mind a tagállamokban, mind bármelyik részt vevő harmadik országban vagy partnerországban.
A PEACE PLUS programot mind Írországban, mind pedig az Egyesült Királyságban megosztott irányítás alatt kell végrehajtani.
(2) A 2. és 4. elembe tartozó, az ERFA alapból és az Unió egy vagy több külső finanszírozási eszközéből történő hozzájárulásokat összevonó Interreg programokat megosztott irányítás alatt kell végrehajtani mind a tagállamokban, mind a részt vevő harmadik országban , partnerországban vagy partnerországban részt vevő tengerentúli országban vagy területen , illetve a 3. elem tekintetében bármelyik tengerentúli országban vagy területen, függetlenül attól, hogy a tengerentúli ország vagy terület az Unió egy vagy több külső pénzügyi eszköze alatt támogatásban részesül-e. [Mód. 190]
(3) A 3. elembe tartozó, az ERFA-alapból és az Unió egy vagy több külső finanszírozási eszközeiből történő hozzájárulásokat összevonó Interreg programokat az alábbi módok valamelyikével kell végrehajtani:
|
a) |
megosztott irányítás alatt mind a tagállamokban, mind bármelyik részt vevő harmadik országban vagy tengerentúli országban vagy területen , vagy valamely regionális szervezet részét képező harmadik országok csoportjában ; [Mód. 191] |
|
b) |
megosztott irányítás alatt csak a tagállamokban vagy bármelyik részt vevő harmadik országban vagy tengerentúli országban vagy területen , vagy valamely regionális szervezet részét képező harmadik országok csoportjában az Unión kívül ERFA kiadások tekintetében egy vagy több program esetében, míg az Unió egy vagy több külső finanszírozási eszközéből történő hozzájárulásokat közvetett irányítás alatt irányítják; [Mód. 192] |
|
c) |
közvetett megosztott irányítás alatt mind a tagállamokban, mind bármelyik részt vevő harmadik országban vagy tengerentúli országban vagy területen , vagy valamely regionális szervezet részét képező harmadik országok csoportjában . [Mód. 193] |
Amennyiben a 3. elembe tartozó Interreg program egésze vagy egy része közvetett irányítás alatt valósul meg, akkor az érintett tagállamok és régiók között előzetes megállapodásra van szükség, és a 60. cikk alkalmazandó. [Mód. 194]
(3a) Az adott irányító hatóságok jóváhagyása esetén közös pályázati felhívások indíthatók, amelyek finanszírozást mozgósítanak kétoldalú vagy több országra kiterjedő NDICI-programokból és európai területi együttműködési programokból. A pályázati felhívás tartalmának meg kell határoznia a földrajzi kiterjedését, valamint az adott programok célkitűzéseihez való várható hozzájárulását. Az irányító hatóságok döntenek arról, hogy az NDICI vagy az európai területi együttműködés szabályai alkalmazandók-e a felhívásra. Határozhatnak egy vezető irányító hatóság kijelöléséről, amely felel a pályázati felhívással kapcsolatos irányítási és kontrollfeladatokért. [Mód. 195]
54. cikk
Elszámolhatóság
(1) Az (EU) [új CPR] rendelet [57. cikkének (2) bekezdésétől] eltérően a kiadások akkor számolhatók el az Unió külső finanszírozási eszközeiből történő hozzájárulásra, ha azok valamely partnernél vagy a PPP műveletek magánszférabeli partnerénél az Interreg-műveletek előkészítése és végrehajtása során merültek fel 2021. január 1. után, és azt követően lettek kifizetve, hogy a finanszírozási megállapodást az érintett harmadik országgal, partnerországgal vagy tengerentúli országgal vagy területtel megkötötték.
Ugyanakkor a tagállamban működő programhatóságok által irányított technikai segítségnyújtás kiadásai 2021. január 1-jétől számolhatók el akkor is, ha harmadik országok, partnerországok vagy tengerentúli országok és területek javára elvégzett intézkedésekre lettek kifizetve.
(2) Amennyiben az Interreg program pályázati felhívásokon alapuló műveleteket választ ki, ezek a felhívások az Unió külső finanszírozási eszközeiből történő hozzájárulásokra vonatkozó pályázatokat foglalhatnak magukba akkor is, ha az érintett finanszírozási megállapodás aláírása előtt indították el őket, és a műveletek ezen dátumok előtt már kiválaszthatók.
Ugyanakkor az irányító hatóság nem adhatja meg a 22. cikk (6) bekezdésében meghatározott dokumentumot ezen határidők előtt.
55. cikk
Nagy infrastruktúra projektek
(1) A szakasz szerinti Interreg programok infrastrukturális nagyprojekteket támogathatnak, amelyek olyan építési beruházások, tevékenységek vagy szolgáltatások összességére irányuló műveletek, amelyek egy pontosan meghatározott, feloszthatatlan feladatot töltenek be, egyértelműen definiált és közérdekű célkitűzésekkel, határokon átnyúló hatással vagy előnyökkel járó befektetések megvalósítása céljából, és amelyek költségvetéséből legalább 2 500 000 EUR-t infrastruktúra-beszerzésre különítenek el;
(2) Az infrastrukturális nagyprojektet vagy annak egy részét végrehajtó egyes kedvezményezettek a vonatkozó közbeszerzési szabályokat alkalmazzák.
(3) Amennyiben egy vagy több infrastrukturális nagyprojekt a monitoringbizottság vagy – adott esetben – az irányító bizottság ülésének napirendjére kerül, az irányító hatóság az egyes ilyen projektekre vonatkozóan az ülés ideje előtt legalább két hónappal koncepciókat továbbít a Bizottsághoz. A koncepció legfeljebb három öt oldalas lehet, és tartalmaznia kell az elnevezést, a helyszínt, a költségvetést, a vezető partnert és a partnereket, valamint a fő célkitűzéseket és elérendő teljesítéseket , továbbá egy hiteles üzleti tervet, amelyből kiderül, hogy a projekt vagy a projektek folytatása adott esetben Interreg-források nyújtása nélkül is biztosított . Ha az egy vagy több infrastrukturális projektre vonatkozó koncepciót nem továbbítják e határidőn belül a Bizottsághoz, a Bizottság kérheti a monitoring-bizottság vagy az irányító bizottság elnökét, hogy vegye le az érintett projekteket az ülés napirendjéről. [Mód. 196]
56. cikk
Közbeszerzés
(1) Amennyiben egy művelet végrehajtása szolgáltatásra vonatkozó közbeszerzést, szállítási vagy munkaszerződéseket követel meg a kedvezményezett részéről, a következő szabályok alkalmazandók:
|
a) |
amennyiben a kedvezményezett ajánlatkérő vagy a közbeszerzési eljárásokra alkalmazandó uniós jogszabályok értelmében vett közszolgáltató ajánlatkérő, az uniós jogszabályokkal kapcsolatban elfogadott nemzeti törvényeket, rendeleteket és adminisztratív rendelkezéseket alkalmazhatja; |
|
b) |
amennyiben a kedvezményezett az IPA III vagy NDICI szerinti partnerország állami hatósága, amelynek társfinanszírozása az irányító hatósághoz van átcsoportosítva, alkalmazhat nemzeti törvényeket, rendeleteket, és adminisztratív intézkedéseket, amennyiben a finanszírozási megállapodás ezt lehetővé teszi, és a szerződést a legjobb ár-érték arányt kínáló ajánlatnak vagy – adott esetben – a legalacsonyabb árat kínáló ajánlatnak ítélik oda az értékütközések elkerülése mellett. |
(2) Árucikkek, munkák vagy szolgáltatások odaítélésekor az 1. bekezdésben említetteken kívül minden esetben az (EU, Euratom) [FR-Omnibus] rendelet [178.] és [179.] cikkében, illetve az adott rendelet 1. mellékletének 3. fejezetében (36–41. pontok) lefektetett közbeszerzési eljárások alkalmazandók.
57. cikk
Pénzügyi irányítás
Az Unió külső finanszírozási eszközéből is támogatott Interreg programokat jóváhagyó bizottsági határozatok megfelelnek azoknak a követelményeknek, amelyek az (EU, Euratom) [FR-Omnibus] rendelet [110. cikke (2) bekezdése] értelmében finanszírozási határozatokhoz szükségesek.
58. cikk
Finanszírozási megállapodások megkötése megosztott irányítás alatt
(1) Valamely Interreg program harmadik országban, partnerországban vagy tengerentúli országban vagy területen az (EU, Euratom) [FR-Omnibus] rendelet [112. cikkének (4) bekezdése] szerinti végrehajtásához finanszírozási megállapodást kell kötni az Uniót képviselő Bizottság és a saját nemzeti jogi hálózata szerint képviselt egyes részt vevő harmadik országok, partnerországok vagy tengerentúli országok vagy területek között.
(2) A finanszírozási megállapodást legkésőbb azt az évet követő évben december 31-én kell megkötni, amikor az első költségvetési kötelezettségvállalás megtörtént, és akkor tekintendő megkötöttnek, amikor az utolsó fél is aláírta.
A finanszírozási megállapodás akkor lép hatályba,
|
a) |
amikor az utolsó fél aláírta; vagy |
|
b) |
amikor a harmadik vagy partnerország vagy tengerentúli ország vagy terület megerősítette a megállapodást a nemzeti jogi rendszere alapján, és tájékoztatta a Bizottságot. |
(3) Amennyiben az Interreg program egynél több harmadik országot, partnerországot vagy tengerentúli országot vagy területet érint, legalább egy finanszírozási megállapodást kell aláírnia mindkét félnek e határidő előtt. A többi harmadik ország, partnerország vagy tengerentúli ország és terület legkésőbb azt az évet követő második évben június 30-ig írhatja alá a vonatkozó finanszírozási megállapodásokat, amikor az első költségvetési kötelezettségvállalásra sor került.
(4) Az érintett Interreg program irányító hatósága szerinti tagállam
|
a) |
szintén aláírhatja a finanszírozási megállapodást; vagy |
|
b) |
ugyanazon a napon végrehajtási megállapodást ír alá az érintett Interreg programban részt vevő minden harmadik országgal, partnerországgal vagy tengerentúli országgal és területtel, amely megállapítja a kölcsönös jogokat és kötelezettségeket a pénzügyi irányítás végrehajtása tekintetében. |
Amikor továbbítja a finanszírozási megállapodás aláírt példányát vagy a végrehajtási megállapodás aláírt példányát a Bizottsághoz, az irányító hatóság szerinti tagállam egyúttal külön dokumentumban megküldi az 55. cikkben előírtak szerint a tervezett infrastrukturális nagyprojektek listáját, amelyen szerepel azok leendő elnevezése, helyszíne, költségvetése és vezető partnere.
(5) A (4) bekezdés b) pontja szerint aláírt végrehajtási megállapodásnak legalább a következő tételekre kell kitérnie:
|
a) |
részletes kifizetési intézkedések; |
|
b) |
pénzügyi irányítás; |
|
c) |
nyilvántartás vezetése; |
|
d) |
jelentéstételi kötelezettségek; |
|
e) |
ellenőrzések, |
|
f) |
szabálytalanságok és visszafizettetések. |
(6) Amennyiben az Interreg program irányító hatósága szerinti tagállam úgy határoz, hogy aláírja a finanszírozási megállapodást a (4) bekezdés a) pontja szerint, az adott finanszírozási megállapodás olyan eszköznek tekintendő, amely révén az uniós költségvetés a pénzügyi rendelettel, nem pedig nemzetközi megállapodással összhangban hajtható végre, ahogyan ezt az EUMSZ 216-219. cikkei említik.
59. cikk
Harmadik ország, partnerország vagy tengerentúli ország és terület hozzájárulása társfinanszírozáson kívül
(1) Amennyiben egy harmadik ország, partnerország vagy tengerentúli ország vagy terület az Interreg program uniós támogatásának társfinanszírozásán kívül más pénzügyi hozzájárulást nyújt az irányító hatóság részére az Interreg program tekintetében, az adott pénzügyi hozzájárulásra vonatkozó szabályok a következő dokumentumban szerepelnek:
|
a) |
amennyiben a tagállam aláírja az 58. cikk (4) bekezdésének a) pontja szerinti finanszírozási megállapodást, az irányító hatóság szerinti tagállam és a harmadik ország, partnerország vagy tengerentúli ország vagy terület között, vagy közvetlenül az irányító hatóság és a harmadik országban, partnerországba vagy tengerentúli országban vagy területen illetékes hatóság között aláírt külön végrehajtási megállapodásban; |
|
b) |
amennyiben a tagállam az 58. cikk (4) bekezdésének b) pontja szerinti végrehajtási megállapodást ír alá, az alábbiak közül valamelyik dokumentumban:
Az első albekezdés b) pontja i. alpontjának értelmében a végrehajtási megállapodás szakaszai adott esetben mind a nyújtott pénzügyi hozzájárulásra, mind az Interreg program uniós támogatására vonatkozhatnak. |
(2) Az (1) bekezdés szerinti végrehajtási megállapodásnak legalább a harmadik ország, partnerország vagy tengerentúli ország vagy terület 58. cikk (5) bekezdésében felsorolt társfinanszírozásra vonatkozó tételeket kell tartalmaznia.
Emellett a következő két tételt is meg kell állapítania:
|
a) |
a további pénzügyi hozzájárulás összege; |
|
b) |
a rendeltetési használat és használatának feltételei, beleértve az adott kiegészítő hozzájárulás igénylésének feltételeit. |
(3) A PEACE program és az 1. elembe tartozó, Írország és Észak-Írország közötti észak-dél Interreg program tekintetében az (EU, Euratom) [FR-Omnibus] rendelet [21. cikke (2) bekezdésének e) pontjában] leírtak szerint az Egyesült Királyság által uniós tevékenységek céljából külső címzett bevétel formájában nyújtott pénzügyi hozzájárulás a 2. fejezet: „Kohézió és értékek, részleges felső határ; gazdasági, társadalmi és területi kohézió” előirányzott költségvetésének részét képezi.
E hozzájárulásra vonatkozóan külön pénzügyi megállapodást kell kötni az Egyesült Királysággal az 58. cikk szerint. A Bizottság, az Egyesült Királyság és Írország vesz részt ebben a külön pénzügyi megállapodásban.
Ezt a program végrehajtásának megkezdése előtt kell aláírni, ami lehetővé teszi, hogy a különleges uniós programszervezet valamennyi uniós jogszabályt alkalmazni tudja a programok végrehajtásához.
IX. FEJEZET
Külön rendelkezések a közvetlen vagy közvetett irányításról
60. cikk
Legkülső régiók együttműködése
(1) Amennyiben az érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően a 3. elembe tartozó Interreg program részben vagy egészben az e rendelet 53. cikk (3) bekezdésének b) vagy c) pontja szerinti közvetett irányítás alatt valósul meg, a végrehajtási feladatokat az (EU, Euratom) [FR-Omnibus] rendelet [62. cikke (1) bekezdése első albekezdésének c) pontjában] felsorolt szervezetek valamelyikére, különösen a részt vevő tagállamban működő szervezetre kell bízni, beleértve az érintett Interreg program irányító hatóságát. [Mód. 197]
(2) Az (EU, Euratom) [FR-Omnibus] rendelet 154. cikke (6) bekezdésének c) pontja szerint a Bizottság határozhat úgy, hogy nem követeli meg az adott cikk (3) és (4) bekezdéseiben említett előzetes felmérést, amikor az (EU, Euratom) [FR-Omnibus] rendelet 62. cikke (1) bekezdése első albekezdésének c) pontjában említett költségvetési végrehajtási feladatokat valamely legkülső régió Interreg programjának e rendelet 36. cikkének (1) bekezdése szerint és az (EU) [új CPR] rendelet 65. cikkének megfelelően kijelölt irányító hatóságára bízza.
(3) Amennyiben az (EU, Euratom) [FR-Omnibus] rendelet 62. cikke (1) bekezdése első albekezdésének c) pontjában említett költségvetési végrehajtási feladatokat tagállami szervezetre bízzák, az (EU, Euratom) [FR-Omnibus] rendelet 157. cikke alkalmazandó.
(4) Amennyiben egy vagy több külső finanszírozási eszközből társfinanszírozott programot vagy intézkedést harmadik ország, partnerország vagy tengerentúli ország vagy terület, illetve az (EU, Euratom) [FR-Omnibus] rendelet 62. cikke (1) bekezdése első albekezdésének c) pontjában felsorolt vagy az (EU) [NDICI] rendeletben vagy a [TOT határozat] tanácsi határozatban vagy mindkettőben említett más szervezetek bármelyike hajtja végre, ezen eszközök megfelelő szabályai, különösen az (EU) [NDICI] rendelet I., III. és V. fejezetei alkalmazandók.
61. cikk
Interregionális innovációs beruházások
A Bizottság kezdeményezésére az ERFA régióközi innovációs beruházásokat támogathat a 3. cikk 5. pontjában előírtak szerint, amely összehozza a nemzeti vagy regionális szinten megállapított intelligens szakosodási stratégiákban részt vevő kutatókat, vállalkozásokat, civil társadalmat és közigazgatási szervezeteket. [Mód. 198]
61a. cikk
Az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alóli mentesítés
A Bizottság kijelentheti, hogy az EU által támogatott projektek javára nyújtott támogatás összeegyeztethető a belső piaccal, és nem tartozik az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdése szerinti, értesítésre vonatkozó kötelezettség hatálya alá. [Mód. 199]
X. FEJEZET
Záró rendelkezések
62. cikk
A felhatalmazás gyakorlása
(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.
(2) A 16. cikk (6) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásának hatáskörét [a kihirdetést követő naptól = hatálybalépés napjától] kezdődően 2027. december 31-ig a Bizottságra kell ruházni.
(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 16. cikk (6) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.
(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(6) A 16. cikk (6) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő [két hónapon] belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam [két hónap]-pal meghosszabbodik.
63. cikk
Bizottsági eljárás
(1) A Bizottságot az (EU) [új CPR] rendelet [108. cikke (1) bekezdése] szerint létrehozott bizottság segíti. E bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.
(2) Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.
64. cikk
Átmeneti rendelkezések
A 1299/2013/EU rendelet vagy a 2014–2020 programozási időszakra vonatkozó bármely más jogi aktus továbbra is érvényes az ERFA alapból támogatott programokra és műveletekre.
65. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt …, -án/-én.
az Európai Parlament részéről
az elnök
a Tanács részéről
az elnök
(1) HL C 440., 2018.12.6., 116. o.
(2) HL C 86., 2019.3.7., 137. o.
(3) Az Európai Parlament 2019. március 26-i álláspontja.
(4) [Hivatkozás]
(5) [Hivatkozás]
(6) A Bizottság közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek – A növekedés és a kohézió előmozdítása az EU határrégióiban, COM(2017)0534, 2017.9.20.
(7) Az Európai Parlament és a Tanács 1082/2006/EK rendelete (2006. július 5.) az európai területi együttműködési csoportosulásról (HL L 210., 2006.7.31., 19. o.).
(8) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az innováció erősítése Európa régióiban: az ellenállóképes, inkluzív és fenntartható növekedés stratégiái – COM(2017) 376 final, 2017.7.18.
(9) Az Európai Parlament és a Tanács 1059/2003/EK rendelete (2003. május 26.) a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról (HL L 154., 2003.6.21., 1. o.)
(10) (EU) xx/xx rendelet az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz létrehozásáról (HL L xx., y. o.)
(11) (EU) xx/xx rendelet a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz létrehozásáról (HL L xx., y. o.)
(12) A Tanács (EU) xx/xx határozata a tengerentúli országoknak és területeknek az Európai Unióval való társulásáról, amely magában foglalja egyrészről az Európai Unió, másrészről Grönland és a Dán Királyság közötti kapcsolatokat (HL L xx., y. o.).
(13) A Tanács 2010/427/EU határozata (2010. július 26.) az Európai Külügyi Szolgálat szervezetének és működésének megállapításáról (HL L 201., 2010.8.3., 30. o.).
(14) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának és az Európai Beruházási Banknak – Megerősített és megújított stratégiai partnerség az EU legkülső régióival – COM(2017)0623, 2017.10.24.
(15) A Régiók Európai Bizottságának 2017. július 12-i véleménye – Emberek közötti és kis méretű projektek a határokon átnyúló együttműködési programokban (HL C 342., 2017.10.12., 38. o.).
(16) A Régiók Európai Bizottságának véleménye – Emberek közötti és kis méretű projektek a határokon átnyúló együttműködési programokban, 2017. július 12. (HL C 342., 2017.10.12., 38. o.)
(17) A Bizottság 481/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. március 4.) az 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az együttműködési programok kiadásainak elszámolhatóságára vonatkozó egyedi szabályok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 138., 2014.5.13., 45. o.).
(18) [Hivatkozás]
(19) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
(20) A Bizottság 651/2014/EU rendelete (2014. június 17.) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról (HL L 187., 2014.6.26., 1. o.).
(21) Iránymutatás a regionális állami támogatásokról 2014–2020 (HL C 209., 2013.7.23., 1. o.).
(22) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/92/EU irányelve (2011. december 13.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (HL L 26., 2012.1.28., 1. o.).
(23) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/52/EU irányelvet módosító 2014. április 16-i 2014/92/EU irányelve (HL L 124., 2014.4.25., 1. o.).
(24) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról (HL L 166., 2004.4.30., 1. o.).
MELLÉKLET
MINTA AZ INTERREG PROGRAMOKHOZ
|
CCI |
[15 karakter] |
|
Cím |
[255] |
|
Verzió |
|
|
Első év |
[4] |
|
Utolsó év |
[4] |
|
Támogathatóság kezdete |
|
|
Támogathatóság vége |
|
|
Bizottsági határozat száma |
|
|
Bizottsági határozat kelte |
|
|
A programot módosító határozat száma |
[20] |
|
A programot módosító határozat hatálybalépésének dátuma |
|
|
A program hatálya alá tartozó NUTS-régiók |
|
|
Az Interreg komponense |
|
1. Programstratégia: fő fejlesztési kihívások és szakpolitikai válaszok
|
1.1. |
Programterület (nem szükséges az Interreg programok 4. komponense esetében)
Hivatkozás: 17. cikk (4) bekezdés a) pont és 17. cikk (9) bekezdés a) pont
|
|
1.2. |
A legfontosabb közös kihívások összefoglalása, figyelembe véve a gazdasági, társadalmi és területi eltéréseket, közös beruházási szükségleteket és a más támogatási formákkal való kiegészítő jelleget, a korábbi tapasztalatokból levont tanulságokat, valamint azon makroregionális stratégiákat és tengerfenékre vonatkozó stratégiákat, amelyek esetében a programot részben vagy teljes egészében egy vagy több stratégia fedi le.
Hivatkozás 17. cikk (4) bekezdés b) pont, 17. cikk (9) bekezdés b) pont
|
|
1.3. |
A szakpolitikai célkitűzések és az Interreg egyedi célkitűzések kiválasztásának indokolása, a kapcsolódó prioritások, egyedi célkitűzések és támogatási formák, adott esetben a határon átnyúló infrastruktúra hiányzó összekapcsolásainak kezelésével
Hivatkozás 17. cikk (4) bekezdés, c) pont 1. táblázat
|
2. Prioritások [300]
Hivatkozás 17. cikk (4) bekezdés d) és e) pont
2.1. A prioritás megnevezése (minden egyes prioritásra megismétlendő)
Hivatkozás: 17. cikk (4) bekezdés, d) pont
|
Szövegmező: [300] |
|
|
2.1.1. |
Egyedi célkitűzés (minden kiválasztott egyedi célkitűzés esetében megismétlendő a technikai segítségnyújtásra vonatkozó prioritások kivételével)
Hivatkozás: 17. cikk (4) bekezdés e) pont |
|
2.1.2 |
Kapcsolódó fellépéstípusok, ideértve a stratégiai jelentőségű tervezett intézkedések listáját és várt hozzájárulásukat a fenti egyedi célkitűzésekhez, valamint adott esetben a makroregionális stratégiákhoz és a tengerfenékre vonatkozó stratégiákhoz
Hivatkozás: 17. cikk (4) bekezdés e) pont i. alpont és 17. cikk (9) bekezdés c) pont ii. alpont
A tervezett stratégiai jelentőségű műveletek listája
Az Interreg programok 4. elemére vonatkozóan: Hivatkozás: 17. cikk (9) bekezdés c) pont i. alpont Egyetlen kedvezményezett vagy a kedvezményezettek korlátozott számának meghatározása és az odaítélési eljárás
|
2.1.3 Mutatók:
Hivatkozás: 17. cikk (4) bekezdés e) pont ii. alpont és 17. cikk (9) bekezdés c) pont iii. alpont
2. táblázat: Teljesítménymutatók
|
Prioritás |
Egyedi célkitűzés |
Azonosító [5] |
Mutató |
Mérési egység [255] |
Részcél (2024) [200] |
Végső cél (2029) [200] |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
3. táblázat: Eredménymutatók
|
Prioritás |
Egyedi célkitűzés |
Azonosító |
Mutató |
Mérési egység |
Kiindulási érték |
Tárgyév |
Végső cél (2029) |
Adatforrás |
Megjegyzések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2.1.4 Fő célcsoportok
Hivatkozás: 17. cikk (4) bekezdés e) pont iii. alpont és 17. cikk (9) bekezdés c) pont iv. alpont
|
Szövegmező [7 000 ] |
2.1.5 Célzott egyedi területek, ideértve az integrált területi beruházás, a közösségvezérelt helyi fejlesztés és egyéb területi eszközök tervezett felhasználását
Hivatkozás: 17. cikk (4) bekezdés e) pont iv. alpont
|
Szövegmező [7 000 ] |
2.1.6 Pénzügyi eszközök tervezett alkalmazása
Hivatkozás: 17. cikk (4) bekezdés e) pont v. alpont
|
Szövegmező [7 000 ] |
2.1.7 Az uniós program forrásainak indikatív bontása beavatkozástípus szerint
Hivatkozás: 17. cikk (4) bekezdés e) pont vi. alpont és 17. cikk (9) bekezdés c) pont v. alpont
4. táblázat: 1. dimenzió – beavatkozási terület
|
Prioritás száma |
Alap |
Egyedi célkitűzés |
Kód |
Összeg (EUR) |
|
|
|
|
|
|
5. táblázat: 2. dimenzió – finanszírozási forma
|
Prioritás száma |
Alap |
Egyedi célkitűzés |
Kód |
Összeg (EUR) |
|
|
|
|
|
|
6. táblázat: 3. dimenzió – területi végrehajtási mechanizmus és területi hangsúly
|
Prioritás száma |
Alap |
Egyedi célkitűzés |
Kód |
Összeg (EUR) |
|
|
|
|
|
|
2.T. Technikai segítségnyújtási prioritás
Hivatkozás: az ETE-rendelet 17. cikke (4) bekezdésének f) pontja
|
Szövegmező [8 000 ] |
|
Prioritás száma |
Alap |
Kód |
Összeg (EUR) |
|
|
|
|
|
3. Finanszírozási terv
Hivatkozás: 17. cikk (4) bekezdés g) pont
3.1. Pénzügyi előirányzatok évek szerint
Hivatkozás: 17. cikk (4) bekezdés g) pont i. alpont és 17. cikk (5) bekezdés a) pont i–iv. alpont
7. táblázat
|
Alap |
2021 |
2022 |
2023 |
2024 |
2025 |
2026 |
2027 |
Összesen |
|
ERFA |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
IPA III határon átnyúló együttműködés (1) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Szomszédsági határon átnyúló együttműködés (2) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
IPA III (3) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
NDICI (4) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
TOTP Grönland (5) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
TOTP (6) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Interreg alapok (7) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Összesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
3.2. Összes pénzügyi előirányzat alaponként és nemzeti társfinanszírozás (EUR)
Hivatkozás: 17. cikk (4) bekezdés g) pont ii. alpont, 17. cikk (5) bekezdés a) pont i–iv. alpont és 17. cikk (5) bekezdés b) pont
8. táblázat (*1)
|
Szakpolitikai célkitűzés száma vagy technikai segítségnyújtás |
Prioritás |
Alap (értelemszerűen alkalmazandó) |
Az uniós támogatás kiszámításának alapja (teljes vagy közpénzből nyújtott) |
Uniós hozzájárulás (a) |
Nemzeti hozzájárulás (b)=(c)+(d) |
A nemzeti önrész indikatív lebontása |
Összesen (e)=(a)+(b) |
A társfinanszírozás mértéke (f)=(a)/(e) |
Harmadik országok hozzájárulásai (tájékoztatásul) |
|
|
Nemzeti állami (c) |
Nemzeti magánforrás (d) |
|||||||||
|
|
1. prioritás |
ERFA |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
IPA III határon átnyúló együttműködés (8) |
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
Szomszédsági határon átnyúló együttműködés (9) |
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
IPA III (10) |
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
NDICI (11) |
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
TOTP Grönland (12) |
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
TOTP (13) |
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
Interreg alapok (14) |
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
|
2. prioritás |
(alapok a fentiek szerint) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Összesen |
Összes alap |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ERFA |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
IPA III határon átnyúló együttműködés |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Szomszédság határon átnyúló együttműködés |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
IPA III |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
NDICI |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
TOTP Grönland |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
TOTP |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Interreg alapok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Összesen |
Összes alap |
|
|
|
|
|
|
|
|
4. Az érintett programpartnereknek az Interreg program elkészítésébe történő bevonására tett intézkedések és e programpartnerek szerepe az operatív program végrehajtásában, nyomonkövetésében és értékelésében
Hivatkozás: 17. cikk (4) bekezdés h) pont
|
Szövegmező [10 000 ] |
5. Az Interreg programokkal kapcsolatos kommunikációra és a támogatások láthatóságára vonatkozó megközelítés, ideértve a tervezett költségvetést is
Hivatkozás: 17. cikk (4) bekezdés i) pont
|
Szövegmező [10 000 ] |
6. Végrehajtási rendelkezések
6.1. Programhatóságok
Hivatkozás: 17. cikk (7) bekezdés a) pont
10. táblázat
|
Programhatóságok |
Az intézmény neve [255] |
Kapcsolattartó neve [200] |
E-mail [200] |
|
Irányító hatóság |
|
|
|
|
Nemzeti hatóság (adott esetben olyan programok esetében, amelyben harmadik országok vesznek részt) |
|
|
|
|
Ellenőrző hatóság |
|
|
|
|
Ellenőrök képviselőinek csoportja (adott esetben olyan programok esetében, amelyben harmadik országok vesznek részt) |
|
|
|
|
Az a szervezet, amely számára a Bizottság kifizetéseket teljesít |
|
|
|
6.2. A közös titkárság felállítására vonatkozó eljárás
Hivatkozás: 17. cikk (7) bekezdés b) pont
|
Szövegmező [3 500 ] |
6.3 Felelősségmegosztás a részt vevő tagállamok között és adott esetben a harmadik országok és tengerentúli országok és területek között, a az irányító hatóság vagy a Bizottság által elrendelt pénzügyi korrekciók esetében
Hivatkozás: 17. cikk (7) bekezdés c) pont
|
Szövegmező [10 500 ] |
(1) 1. komponens: külső határon átnyúló együttműködés
(2) 1. komponens: külső határon átnyúló együttműködés
(3) 2. és 4. komponens
(4) 2. és 4. komponens
(5) 2. és 4. komponens
(6) 3. és 4. komponens
(7) ERFA, IPA III, NDICI vagy TOTP, ha egyszeri összegként szerepelnek a 2. és 4. komponens alatt
(8) 1. komponens: külső határon átnyúló együttműködés
(9) 1. komponens: külső határon átnyúló együttműködés
(10) 2. és 4. komponens
(11) 2. és 4. komponens
(12) 2. és 4. komponens
(13) 3. és 4. komponens
(14) ERFA, IPA III, NDICI vagy TOTP, ha egyszeri összegként szerepelnek a 2. és 4. komponens alatt
(*1) A félidős felülvizsgálat előtt ez a táblázat csak a 2021–2025 közötti évekre vonatkozó adatokat tartalmazza.
FÜGGELÉKEK
|
— |
A programterület térképe |
|
— |
Az elszámolható kiadások Bizottság által a tagállamnak történő megtérítése egységköltségek, egyösszegű átalányok és átalányfinanszírozás alapján |
|
— |
Költségfüggetlen finanszírozás |
|
1. függelék: |
A programterület térképe |
|
2. függelék: |
Az elszámolható kiadások Bizottság által a tagállamnak történő megtérítése egységköltségek, egyösszegű átalányok és átalányfinanszírozás alapján |
Az elszámolható kiadások Bizottság által a tagállamnak történő megtérítése egységköltségek, egyösszegű átalányok és átalányfinanszírozás alapján
Minta az adatok Bizottság általi megvizsgálás céljára történő benyújtásához
(a CRR 88. cikke)
|
A javaslat benyújtásának időpontja |
|
|
Jelenlegi változat |
|
A. A főbb elemek összefoglalása
|
Prioritás |
Alap |
A teljes pénzügyi előirányzat azon becsült aránya (%), amelyre az egyszerűsített költségelszámolási módszert alkalmazni fogják (becslés) |
Művelettípus(ok) |
A kapcsolódó mutató neve(i) |
A mutató mérési egysége |
Az egyszerűsített költségelszámolási módszer típusa (átalányalapú egységköltségek, egyösszegű átalányok vagy átalányfinanszírozás) |
Kapcsolódó átalányalapú egységköltségek, egyösszegű átalányok vagy átalányfinanszírozás |
||
|
|
|
|
Kód |
Leírás |
Kód |
Leírás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
B. Részletek művelettípusok szerint (minden művelettípusra kitöltendő)
Kapott-e az irányító hatóság külső vállalattól támogatást az alábbi egyszerűsített költségek összeállításához?
Ha igen, adja meg, melyik külső vállalat:Művelettípusok:
|
|
||||||||
|
|
||||||||
|
|
||||||||
|
|
||||||||
|
|
||||||||
|
|
||||||||
|
|
||||||||
|
|
||||||||
|
|
||||||||
|
|
||||||||
|
|
||||||||
|
|
C: Az átalányalapú egységköltségek, egyösszegű átalányok vagy átalányfinanszírozás kiszámítása
|
1. |
Az átalányalapú egységköltségek, egyösszegű átalányok és átalányfinanszírozás kiszámításához használt adatforrások (ki állította elő, gyűjtötte össze és rögzítette az adatokat; hol tárolják az adatokat; határidők; hitelesítés stb.):
|
|
2. |
Kérjük, ismertesse, hogy a javasolt módszer és számítási mód miért megfelelő a művelettípus esetén:
|
|
3. |
Ismertesse, hogyan végezték el a számításokat, ideértve különösen a minőség vagy a mennyiségek tekintetében alapul vett bármely feltevéseket. E melléklethez adott esetben statisztikai bizonyítékokat és teljesítménymutatókat kell felhasználni és csatolni, a Bizottság által használható formátumban.
|
|
4. |
Kérjük, ismertesse, hogyan biztosította, hogy az átalányalapú egységköltségek, egyösszegű átalány vagy átalányfinanszírozás kiszámításához csak elszámolható kiadást vegyenek figyelembe;
|
|
5. |
A számítási módszer, az összegek, valamint az adatok ellenőrzésének, minőségének, gyűjtésének és tárolásának biztosítását célzó rendelkezések értékelése az ellenőrző hatóság(ok) által:
|
3. függelék: Költségfüggetlen finanszírozás
Minta az adatok Bizottság általi megvizsgálás céljára történő benyújtásához
(a CRR 89. cikke)
|
A javaslat benyújtásának időpontja |
|
|
Jelenlegi változat |
|
A. A főbb elemek összefoglalása
|
Prioritás |
Alap |
A költségfüggetlen finanszírozás által lefedett összeg |
Művelettípus(ok) |
Teljesítendő feltételek/elérendő eredmények |
A kapcsolódó mutató neve(i) |
A mutató mérési egysége |
|
|
|
|
|
|
|
Kód |
Leírás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A teljes lefedett összeg |
|
|
|
|
|
|
|
B. Részletek művelettípusok szerint (minden művelettípusra kitöltendő)
Művelettípusok:
|
|
||||||||||
|
|
||||||||||
|
|
||||||||||
|
|
||||||||||
|
|
||||||||||
|
|
||||||||||
|
Köztes eredmények |
Dátum |
Összegek |
||||||||
|
|
|
|
|||||||||
|
|
|
|
|||||||||
|
|
||||||||||
|
|
||||||||||
|
|
||||||||||
Kérjük, sorolja fel az e rendelkezésért felelős szerv(ek)et |
|
||||||||||
(1) Egy művelettípus esetében több egymást kiegészítő mutató (például egy teljesítménymutató és egy eredménymutató) is megadható. Ezekben az esetekben az 1.3–1.11. közötti szakaszokat minden mutatóra ki kell tölteni.
2019. március 27., szerda
|
2021.3.26. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 108/309 |
P8_TA(2019)0295
Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre elkülönített források ***I
Az Európai Parlament 2019. március 27-i jogalkotási állásfoglalása az 1303/2013/EU rendeletnek az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre elkülönített források tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2019)0055 – C8-0041/2019 – 2019/0027(COD))
(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)
(2021/C 108/32)
Az Európai Parlament,
|
— |
tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2019)0055), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 177. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0041/2019), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére, |
|
— |
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2019. március 22-i véleményére (1), |
|
— |
a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére, |
|
— |
tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság véleményére (A8-0085/2019), |
|
A. |
mivel sürgősségi okokból indokolt, hogy a szavazásra a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. sz. jegyzőkönyv 6. cikkében meghatározott nyolchetes határidő lejárta előtt kerüljön sor; |
|
1. |
elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot; |
|
2. |
felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja; |
|
3. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek. |
(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
P8_TC1-COD(2019)0027
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 27-én került elfogadásra az 1303/2013/EU rendeletnek az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés számára elkülönített források tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/711 rendelettel.)
|
2021.3.26. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 108/310 |
P8_TA(2019)0296
A jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezések (átdolgozás) *
Az Európai Parlament 2019. március 27-i jogalkotási állásfoglalása a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (átdolgozás) (COM(2018)0346 – C8-0381/2018 – 2018/0176(CNS))
(Különleges jogalkotási eljárás – konzultáció – átdolgozás)
(2021/C 108/33)
Az Európai Parlament,
|
— |
tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0346), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 113. cikkére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0381/2018), |
|
— |
tekintettel a jogi aktusok átdolgozási technikájának szervezettebb használatáról szóló, 2001. november 28-i intézményközi megállapodásra (1), |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 104. cikkének (3) bekezdése értelmében a Jogi Bizottság által az Gazdasági és Monetáris Bizottsághoz intézett, 2019. február 22-i levélre, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 104. és 78c. cikkére, |
|
— |
tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A8-0117/2019), |
|
A. |
mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport szerint a Bizottság javaslata a benne akként megjelölteken kívül egyéb érdemi módosítást nem tartalmaz, és mivel a meglévő jogszabályok változatlanul hagyott rendelkezései és e módosítások egységes szerkezetbe foglalása tekintetében a javaslat a meglévő jogszabályok érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza; |
|
1. |
jóváhagyja a Bizottságnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásainak megfelelően kiigazított javaslatát; |
|
2. |
felhívja a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni; |
|
3. |
felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Parlament által jóváhagyott szöveget; |
|
4. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek. |
|
2021.3.26. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 108/311 |
P8_TA(2019)0297
Az „octroi de mer” adó vonatkozásában mentességre vagy kedvezményre jogosult termékek *
Az Európai Parlament 2019. március 27-i jogalkotási állásfoglalása a 940/2014/EU határozatnak az „octroi de mer” adó vonatkozásában mentességre vagy kedvezményre jogosult termékek tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2018)0825 – C8-0034/2019 – 2018/0417(CNS))
(Különleges jogalkotási eljárás – konzultáció)
(2021/C 108/34)
Az Európai Parlament,
|
— |
tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0825), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 349. cikkére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0034/2019), |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 78c. cikkére, |
|
— |
tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság jelentésére (A8-0112/2019), |
|
1. |
jóváhagyja a Bizottság javaslatát; |
|
2. |
felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni; |
|
3. |
felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Parlament által jóváhagyott szöveget; |
|
4. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek. |
|
2021.3.26. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 108/312 |
P8_TA(2019)0298
A Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz***I
Az Európai Parlament 2019. március 27-i jogalkotási állásfoglalása a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0460 – C8-0275/2018 – 2018/0243(COD))
(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)
(2021/C 108/35)
Az Európai Parlament,
|
— |
tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0460), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 209. és 212. cikkére, valamint 322. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0275/2018), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére, |
|
— |
tekintettel a Számvevőszék 2018. december 13-i véleményére (1), |
|
— |
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. december 12-i véleményére (2), |
|
— |
tekintettel a Régiók Bizottságának 2018. december 6-i véleményére (3), |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére, |
|
— |
tekintettel a Külügyi Bizottság és a Fejlesztési Bizottság által az eljárási szabályzat 55. cikke alapján folytatott közös tanácskozásokra, |
|
— |
tekintettel a Külügyi Bizottság és a Fejlesztési Bizottság jelentésére, valamint a Költségvetési Bizottság, a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, a Kulturális és Oktatási Bizottság, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményeire (A8-0173/2019), |
|
1. |
elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot; |
|
2. |
felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja; |
|
3. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek. |
(1) HL C 45., 2019.2.4., 1. o.
P8_TC1-COD(2018)0243
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 27-én került elfogadásraa Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz létrehozásáról szóló (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 209. és 212. cikkére, valamint 322. cikkének (1) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel a Számvevőszék véleményére (1),
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2),
tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (3),
rendes jogalkotási eljárás keretében (4),
mivel:
|
(1) |
A „Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz” program (a továbbiakban: az eszköz) általános célkitűzésének célkitűzése az kell, hogy legyen, hogy pénzügyi keretet biztosítson az uniós értékek , elvek és alapvető és érdekek világszintű védelmének és érvényre juttatásának támogatására kell lennie az Unió külső tevékenységére vonatkozóan az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 3. cikkének (5) bekezdésében, 8. cikkében és 21. cikkében megfogalmazott célkitűzések és elvek követése céljából. célkitűzésekkel és elvekkel összhangban . [Mód. 1] |
|
(2) |
Az EUSZ 21. cikkével összhangban az Unió biztosítja, hogy külső tevékenységének különböző területei egymással, illetve az egyéb uniós politikákkal összhangban legyenek, és a nemzetközi kapcsolatok minden területén magas szintű együttműködés kialakításán munkálkodik. Az e rendelet által lehetővé tett tevékenységek széles köre hozzá kell, hogy járuljon az EUSZ említett cikkében meghatározott célkitűzésekhez. |
|
(2a) |
Az EUSZ 21. cikkének megfelelően e rendelet alkalmazása az Unió külső tevékenységére vonatkozó elvekre épül, nevezetesen a demokráciára, a jogállamiságra, az emberi jogok és alapvető szabadságok egyetemes és oszthatatlan voltára, az emberi méltóság tiszteletben tartására, az egyenlőség és a szolidaritás valamint az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt elvek és a nemzetközi jog tiszteletben tartására. E rendelet célja, hogy hozzájáruljon az Unió külső tevékenységére vonatkozó célkitűzések eléréséhez, beleértve az Unió emberi jogokkal kapcsolatos politikáit és az EU emberi jogi és demokráciaügyi stratégiai keretében és cselekvési tervében vázolt célkitűzéseket. Az uniós fellépésnek támogatnia kell az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának betartását. [Mód. 2] |
|
(3) |
Az EUSZ 8. cikke értelmében az Unió a vele szomszédos országokkal különleges kapcsolatokat épít ki a jólét és a jószomszédi viszonyok egy olyan térségének a létrehozása céljából, amely az Unió értékeire épül, és amelyet az együttműködésen alapuló szoros és békés kapcsolatok jellemeznek. E rendeletnek hozzá kell járulnia ehhez a célkitűzéshez. |
|
(3a) |
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 167. cikkével összhangban az Unió és a tagállamok elősegítik az együttműködést harmadik országokkal és a kultúra területén hatáskörrel rendelkező nemzetközi szervezetekkel. E rendeletnek hozzá kell járulnia az említett cikkben meghatározott célkitűzésekhez. [Mód. 3] |
|
(4) |
Az Unió fejlesztési együttműködési politikájának elsődleges célja – amint azt az EUMSZ 208. cikke kimondja – a szegénység mérséklése, idővel pedig annak felszámolása. Az Unió fejlesztési együttműködési politikája emellett az Unió külső tevékenységére vonatkozó célkitűzésekhez is hozzájárul, különösen ahhoz, hogy az EUSZ 21. cikke (2) bekezdésének d) pontja szerint elősegítse a fejlődő országok fenntartható gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődését, elsődlegesen a szegénység felszámolása céljából, valamint hogy az EUSZ 21. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerint megőrizze a tartós békét, megelőzze a konfliktusok kialakulását, és erősítse a nemzetközi biztonságot. [Mód. 4] |
|
(5) |
Az Unió fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciát biztosít az EUMSZ 208. cikkének követelményei szerint. Az Uniónak figyelembe kell vennie a fejlesztési együttműködés célkitűzéseit azon szakpolitikák esetében, amelyek valószínűsíthetően érintik a fejlődő országokat, ami kulcsfontosságú eleme lesz az ENSZ által 2015 szeptemberében elfogadott, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendben (a továbbiakban: a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend) (5) meghatározott fenntartható fejlesztési célok elérésére szolgáló stratégiának. A fenntartható fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciának a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendben foglaltak szerinti biztosításához figyelembe kell venni azt a hatást, amelyet az összes szakpolitika az összes szinten – nemzeti és uniós szinten, más országokban és globális szinten – a fenntartható fejlődésre gyakorol. Az uniós és a tagállami fejlesztési együttműködési szakpolitikáknak ki kell egészíteniük és erősíteniük kell egymást. [Mód. 5] |
|
(6) |
Ez az eszköz az említett célkitűzéseket és a külső tevékenységgel kapcsolatos szakpolitikákat támogató tevékenységekről rendelkezik olyan tevékenységekre építve, amelyeket korábban a 233/2014/EU rendelet (6), a 11. Európai Fejlesztési Alap belső megállapodása (7) és végrehajtási rendelete (8), a 232/2014/EU rendelet (9), a 230/2014/EU rendelet (10), a 235/2014/EU rendelet (11), a 234/2014/EU rendelet (12), a 237/2014/Euratom rendelet (13), a 236/2014/EU rendelet (14), a 466/2014/EU határozat, a 480/2009/EK, Euratom rendelet (15) és az (EU) 2017/1601 rendelet (16) támogatott. |
|
(7) |
A fellépés globális környezetét a szabályalapú szabály- és értékalapú globális rendre törekvés határozza meg, amelynek a multilateralizmus a fő elve és az Egyesült Nemzetek Szervezete a gerince. A 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend, valamint a Párizsi Megállapodás (17) és az addisz-abebai cselekvési program (18) a nemzetközi közösség válasza a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos globális kihívásokra és tendenciákra. A 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend, amelynek gerincét a fenntartható fejlesztési célok adják, átalakító hatású politikai keretet kínál a szegénység felszámolásához és a fenntartható fejlődés globális szinten való eléréséhez , valamint a békés, igazságos és mindenkit befogadó társadalmak előmozdításához, ugyanakkor fellép az éghajlatváltozással szemben, valamint az óceánok és erdők védelme érdekében dolgozik . Hatályát tekintve egyetemes, és olyan átfogó közös keretet biztosít a fellépésre, amely az Unióra, tagállamaira és partnereire egyaránt alkalmazandó. Egyensúlyt teremt a fenntartható fejlődés gazdasági, társadalmi , kulturális, oktatási és környezetvédelmi dimenziói között, miközben elismeri a céljai és célszámai közötti alapvető összefüggéseket. A 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend célja az, hogy senki ne maradjon ki a fejlődés folyamatából , és hogy a leginkább lemaradtakat érje el elsőként . A 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend végrehajtása szorosan össze lesz hangolva az Unió más releváns nemzetközi kötelezettségvállalásaival. Az e rendelet keretében vállalt tevékenységeknek különös figyelmet a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendben, a Párizsi Megállapodásban és az addisz-abebai cselekvési programban foglalt elveken és célkitűzéseken kell alapulniuk, továbbá hozzá kell járulniuk fordítaniuk a fenntartható fejlesztési célok eléréséhez, különös figyelmet fordítva a közöttük levő közötti összefüggésekre és azokra az integrált tevékenységekre, amelyek járulékos előnyt teremthetnek és koherens módon többféle célkitűzést teljesíthetnek anélkül, hogy más célkitűzéseket veszélyeztetnének . [Mód. 6] |
|
(8) |
E rendelet végrehajtását alkalmazásának az EU kül- és biztonságpolitikára vonatkozó, 2016. június 19-én előterjesztett azon globális stratégiájában (a továbbiakban: a globális stratégia) (19) megállapított öt prioritásnak prioritáson kell alapulnia ,vezérelnie, amely az Unió jövőképét tartalmazza, és egyben keretet ad az egységes és felelős, másokkal partnerségben történő külső szerepvállaláshoz, amelynek révén az EU érvényt tud szerezni értékeinek és érdekeinek. Az Uniónak tartalommal kell megtöltenie a partnerségeket, elő kell mozdítania a szakpolitikai párbeszédet és a globális mértékben aggályos kihívások közös kezelését. Tevékenységének minden szempontból támogatnia kell az alapvető uniós érdekeket, elveket és értékeket, beleértve demokrácia és az emberi jogok előmozdítását, a szegénység felszámolásához való hozzájárulást, a béke megőrzését, a konfliktusok konfliktusmegelőzést, a közvetítést és a konfliktus utáni újjáépítést, minden szakaszban ebbe bevonva a nőket is, a nukleáris biztonságot , kialakulásának megelőzését, a nemzetközi biztonság megerősítését erősítését, az irreguláris migráció és a kényszerű lakóhelyelhagyás okainak kezelését és a természeti vagy az ember által okozott katasztrófákkal sújtott embercsoportoknak, országoknak vagy régióknak nyújtott segítséget, a szembesülő lakosság , országok és régiók támogatását, az éghajlatváltozás miatt lakóhelyük elhagyására kényszerült személyek védelmét szolgáló nemzetközi jogi keret feltételeinek megteremtését , jó minőségű inkluzív oktatás előmozdítását, egy tisztességes, fenntartható, szabály- és értékalapú kereskedelempolitika támogatását, mint fejlesztési eszközt és mint a jogállamiság és az emberi jogok fejlesztésének eszközét , a gazdasági diplomáciát és kulturális diplomácia támogatását és a gazdasági együttműködés, az innováció , együttműködést, a digitális megoldások és technológiák előmozdítását, a kulturális örökség megóvását, különösen a konfliktusokkal terhelt területeken, a globális közegészségügyi fenyegetések kezelését és valamint az uniós politikák szakpolitikák nemzetközi dimenziójának előmozdítását . Alapvető dimenzióinak , elvei és értékei megerősítését. Érdekei előmozdítása során az Uniónak be kell tartania és elő kell mozdítania a magas színvonalú szociális szociális, munkaügyi és környezetvédelmi normák, tiszteletben tartásának elveit, beleértve az éghajlatváltozás ,a jogállamiság, a nemzetközi jog , többek között a humanitárius és a nemzetközi az emberi jogok tiszteletben tartásának elveit. [Mód. 7] |
|
(9) |
A rendelet alkalmazásának többek között a 2017. június 7-én a fejlesztéspolitikáról aláírt európai konszenzuson konszenzus a fejlesztéspolitikáról (a továbbiakban: konszenzus) (20) kell alapulnia, amely keretet ad egy közös megközelítéshez az Unió és a tagállamai általi fejlesztési együttműködés számára a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend és az addisz-abebai cselekvési program végrehajtásához. A szegénység felszámolása, a megkülönböztetés és az egyenlőtlenségek kiküszöbölése, a környezet védelme, az éghajlatváltozás elleni küzdelem , az az alapelv, hogy „senki sem maradhat ki a fejlődés folyamatából”, valamint a reziliencia megerősítése képezik a fejlesztési együttműködési politika gerincét e rendelet alkalmazásának megerősítését kell, hogy szolgálja . [Mód.8] |
|
(9a) |
Az e rendelet végrehajtására vonatkozó elsődleges szakpolitikai keretet az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendje, a Párizsi Megállapodás, az addisz-abebai cselekvési program, az EU globális stratégiája, a fejlesztéspolitikáról szóló európai konszenzus és az európai szomszédságpolitika mellett az alábbi dokumentumok és azok jövőbeli felülvizsgálatai adják:
|
|
(10) |
A 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend, a globális stratégia és a konszenzus által létrehozott új nemzetközi keret végrehajtása érdekében e rendeletnek arra kell irányulnia, hogy növelje az Unió külső tevékenységének koherenciáját és biztosítsa eredményességét azáltal, hogy erőfeszítéseit egy egyszerűsített eszközre összpontosítva javítja a külső tevékenységre vonatkozó különböző szakpolitikák végrehajtását. |
|
(11) |
A globális stratégiával és a 2015. március 18-án elfogadott, a 2015–2030-as időszakra szóló sendai katasztrófakockázat-csökkentési kerettel (21) összhangban el kell ismerni annak szükségességét, hogy a válságelhárítástól és az elszigeteléstől egy olyan strukturáltabb, preventív, hosszú távú megközelítés fel kell elmozdulni, amely eredményesebben kezeli az instabil helyzeteket, a természeti és az ember okozta katasztrófákat és az elhúzódó válságokat. Nagyobb nyomatékra és kollektív megközelítésekre van szükség a kockázatcsökkentést, megelőzést, mérséklést és készültséget illetően, és további erőfeszítések szükségesek a gyors reagálás és a tartós helyreállítás előmozdítására. E rendeletnek ezért hozzá kell járulnia a reziliencia megerősítéséhez, valamint a humanitárius segítségnyújtás és a fejlesztési tevékenység különösen gyorsreagálási tevékenységeken , valamint a releváns földrajzi és tematikus programokon keresztül történő összekapcsolásához , biztosítva a megfelelő kiszámíthatóságot, átláthatóságot és elszámoltathatóságot, továbbá koherenciát, összhangot és komplementaritást kell biztosítania a humanitárius segítségnyújtással és a nemzetközi humanitárius jog teljes körű betartásával anélkül, hogy akadályozná az emberiesség, a semlegesség, a pártatlanság és a függetlenség elve alapján történő humanitárius segítségnyújtást a sürgősségi helyzetekben és azokat követően . [Mód. 10] |
|
(12) |
Az Unió a 2011-ben Puszanban elfogadott majd a 2016-os nairobi magas szintű fórumon megújított és a konszenzus által újra megerősített, fejlesztéshatékonysággal kapcsolatos nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban az Unió Uniónak a hivatalos fejlesztési támogatásával összefüggésben és minden támogatási módozatban együttműködésére a következő fejlesztéshatékonysági alapelveket kell alkalmazni: a fejlődő országok fejlesztési prioritásokkal kapcsolatos felelősségvállalása, eredményorientáltság, inkluzív fejlesztési partnerségek, kölcsönös átláthatóság és elszámoltathatóság , az összehangolásra és a harmonizációra vonatkozó elveken felül . [Mód. 11] |
|
(13) |
A fenntartható fejlesztési céloknak megfelelően e rendeletnek hozzá kell járulnia az eredményekre összpontosító megerősített nyomon követéshez és jelentéstételhez, amely kiterjed az Unió külső pénzügyi támogatásában részesülő partnerországokban megvalósuló eredményekre, hozadékokra és hatásokra. Különösen – amint arról a konszenzusban megállapodás született – az e rendelet szerinti tevékenységeknek a rendelet keretében finanszírozott hivatalos fejlesztési támogatás legalább 20 %-át társadalmi befogadásra és humán fejlődésre, többek között kell fordítaniuk , hangsúlyt helyezve az alapvető szociális szolgáltatásokra, mint az egészségügyre, az oktatásra, a táplálkozásra, a vízellátásra, a megfelelő higiénés körülményekre és – különösen a legmarginalizáltabbak tekintetében – a szociális védelemre, figyelmet fordítva a nemek közötti egyenlőségre és a nők társadalmi szerepvállalásának növelésére kell fordítaniuk és a gyermekek jogaira mint horizontális kérdésekre . [Mód. 12] |
|
(14) |
Az uniós költségvetés hatékony elszámoltathatóságának és átláthatóságának javítása érdekében a Bizottságnak egyértelmű nyomonkövetési és értékelési mechanizmusokat kell létrehoznia az e rendelet célkitűzései terén elért előrehaladás hatékony értékelésének biztosítása érdekében. Valahányszor lehetséges és helyénvaló, az Az Unió külső tevékenységének eredményeit olyan előre meghatározott, átlátható, országspecifikus és mérhető mutatók alapján kell nyomon követni és értékelni, amelyek igazodnak az eszköz egyedi jellemzőihez és célkitűzéseihez, és lehetőleg a partnerország eredménykeretén alapulnak. A Bizottságnak rendszeresen nyomon kell követnie a tevékenységeit, és felül kell vizsgálnia az elért eredményeket, amelyeket nyilvánosságra kell hoznia, különösen az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtott éves jelentés formájában. [Mód. 13] |
|
(15) |
E rendeletnek hozzá kell járulnia ahhoz a kollektív uniós célkitűzéshez, hogy a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend időkeretében a bruttó nemzeti jövedelem 0,7 %-át hivatalos fejlesztési támogatásra fordítsák. Ennek a kötelezettségvállalásnak egyértelmű ütemterven kell alapulnia, amely a megvalósítására határidőket és módozatokat ír elő az EU és a tagállamok számára. E tekintetben a rendelet keretében biztosított finanszírozás legalább 92 %-ának 95 %-ának olyan tevékenységekhez kell hozzájárulnia, amelyek teljesítik a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Fejlesztési Támogatási Bizottsága által a hivatalos fejlesztési támogatásra vonatkozóan meghatározott kritériumokat. [Mód. 14] |
|
(16) |
Annak biztosítására, hogy a forrásokat oda irányítsák, ahol azokra a legnagyobb szükség van – így különösen a legkevésbé fejlett országokba, valamint az instabil helyzetű és konfliktus sújtotta országokba –, ennek a rendeletnek hozzá kell járulnia ahhoz a kollektív célhoz, hogy a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend időkeretében az Unió bruttó nemzeti jövedelemének 0,20 %-át a legkevésbé fejlett országoknak juttassák. Ennek a kötelezettségvállalásnak egyértelmű ütemterven kell alapulnia, amely a megvalósítására határidőket és módozatokat ír elő az EU és a tagállamok számára. [Mód. 15] |
|
(16a) |
A EU nemek közötti egyenlőségre vonatkozó II. cselekvési tervében szereplő kötelezettségvállalásokkal összhangban a hivatalos fejlesztési támogatás keretében finanszírozott földrajzi és tematikus programok legalább 85 %-ának fő vagy jelentős célként tartalmaznia kell a nemek közötti egyenlőséget, az OECD-DAC által meghatározottaknak megfelelően. A kiadások kötelező felülvizsgálatának biztosítania kell, hogy e programok jelentős részében fő célként szerepeljen a nemek közötti egyenlőség, valamint a nők és lányok jogainak, illetve társadalmi szerepvállalásának megerősítése. [Mód. 16] |
|
(16b) |
E rendeletnek különös figyelmet kell fordítania a gyermekekre és a fiatalokra, mivel ők hozzájárulnak a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend megvalósításához. Az Unió e rendelet keretében végzett külső tevékenységének különös figyelmet kell fordítania szükségleteikre és társadalmi szerepvállalásuk növelésére, és hozzá kell járulnia a változás eszközeiként bennük rejlő potenciál kibontakoztatásához a humán fejlesztésbe és a társadalmi befogadásba való beruházás révén. [Mód. 17] |
|
(16c) |
A szubszaharai-afrikai országokat többnyire kamaszok és fiatalok alkotják. Mindegyik ország saját maga dönt népesedéspolitikájáról. A népesedés dinamikáját azonban átfogóan kell megközelíteni annak érdekében, hogy a jelenlegi és a jövőbeli nemzedékek számára eszközöket biztosítsunk ahhoz, hogy lehetőségeiket teljes mértékben kiaknázzák. [Mód. 18] |
|
(17) |
E rendeletnek mind földrajzi – európai szomszédság és Afrika, valamint az instabil és a leginkább rászoruló országok , különösen a legkevésbé fejlett országok –, mind tematikus szempontból – biztonság, migráció, éghajlatváltozás fenntartható fejlődés , a szegénység felszámolása , demokrácia és emberi jogok , jogállamiság, jó kormányzás, biztonság, biztonságos, rendezett és szabályos migráció, az egyenlőtlenségek csökkentése, nemek közötti egyenlőség, a környezetkárosodás és az éghajlatváltozás, valamint a globális közegészségügyi fenyegetések kezelése – tükröznie kell a stratégiai prioritásokra való összpontosítás szükségességét. [Mód. 19] |
|
(17a) |
E rendeletnek hozzá kell járulnia a globális közegészségügy területén az állami és társadalmi ellenállóképesség megteremtéséhez a globális közegészségügyi fenyegetések, az egészségügyi rendszerek megerősítése, az egyetemes egészségügyi lefedettség elérése, a fertőző betegségek megelőzése és leküzdése, valamint a mindenki számára megfizethető gyógyszerek és vakcinák biztosítása érdekében. [Mód. 20] |
|
(18) |
Az EU szomszédos országaival kialakított különleges kapcsolatot az EUSZ. 8. cikkével összhangban e rendelet alkalmazásával meg kell őrizni és tovább kell erősíteni. E rendeletnek hozzá kell járulnia az államok és a társadalmak ellenállóképességének megerősítéséhez az Unió szomszédságában, a globális stratégiában tett kötelezettségvállalást követve. Támogatni E rendeletnek támogatnia kell a 2015-ben felülvizsgált európai szomszédságpolitika végrehajtását, valamint a regionális együttműködési keretek végrehajtását, például a határon átnyúló együttműködést, és a vonatkozó makroregionális és tengermedencéket érintő stratégiák és szakpolitikák külső vonatkozásait a keleti és déli szomszédságban, ideértve az Északi Dimenzió és a fekete-tengeri regionális együttműködést . Ezek a kezdeményezések kiegészítő politikai keretet biztosítanak a partnerországokkal kialakított, illetve a partnerországok közötti kapcsolatok elmélyítéséhez a kölcsönös elszámoltathatóság, valamint a megosztott szerep- illetve felelősségvállalás elve alapján. [Mód. 21] |
|
(19) |
A 2015-ben felülvizsgált Az európai szomszédságpolitika (22) a demokrácia elmélyítésére, az emberi jogok előmozdítására és a jogállamiság fenntartására törekszik, és az Unió fő politikai prioritásai szerint a szomszédos országok stabilizációjára és a reziliencia megerősítésére irányul, különösen a politikai, a gazdasági fejlődés élénkítése é s a társadalmi reformok előmozdítása révén. Célkitűzésének teljesítéséhez a felülvizsgált európai szomszédságpolitika végrehajtásának e rendelet keretében a következő prioritási területekre kell összpontosítania : négy prioritási területre összpontosított: jó kormányzás, demokrácia, jogállamiság és emberi jogok, kiemelt figyelemmel a civil társadalommal történő fokozottabb együttműködésre; társadalmi-gazdasági fejlődés, beleértve az ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelmet, valamint oktatás és környezeti fenntarthatóság ;gazdaságfejlesztés; biztonság; migráció és mobilitás, beleértve az irreguláris migráció és a kényszerű lakóhelyelhagyás okainak kezelését és a széles körű migrációs nyomás által sújtott embercsoportok, országok és régiók számára nyújtott támogatását. E rendeletnek támogatnia kell az Unió társulási megállapodásainak, valamint a szomszédos országokkal kötött mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásoknak a végrehajtását . A differenciálás és a fokozott kölcsönös felelősségvállalás az európai szomszédságpolitika ismertetőjegyei, amelyek elismerik az elkötelezettség különböző szintjeit, és tükrözik az egyes országok érdekeit az Unióval folytatott partnerségük természete és fókusza szerint. A teljesítményalapú megközelítés az európai szomszédságpolitika egyik fő tétele. Amennyiben egyik partnerországban a demokrácia súlyos vagy tartós romlása következik be, a támogatást fel kell függeszteni. A szomszédsági finanszírozás kulcsfontosságú szerepet játszik a közös kihívások, például az irreguláris migráció és az éghajlatváltozás kezelésében, valamint a gazdasági fejlődés és a jobb kormányzás révén a jólét, a biztonság és a stabilitás terjedésében. A szomszédságpolitika által lefedett területen javítani kell az uniós segítségnyújtás láthatóságát. [Mód. 22] |
|
(20) |
E rendeletnek támogatnia kell az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok csoportjával (AKCS-csoporttal) kialakított korszerűsített társulási megállapodás végrehajtását, illetve lehetővé kell tennie az EU és AKCS-partnerei számára, hogy további erős szövetségeket hozzanak létre a főbb globális kihívásokkal kapcsolatban. Konkrétabban, e rendeletnek támogatnia kell az Unió és az Afrikai Unió között létrehozott együttműködés folytatását az EU–Afrika közös stratégiának megfelelően, beleértve Afrika és az EU elköteleződését a gyermekek jogainak és az európai és afrikai ifjúság társadalmi szerepvállalásának támogatása mellett, és a 2020 utáni jövőbeni EU–AKCS megállapodásra kell építenie, egyebek mellett az Afrikára irányuló kontinentális megközelítés , valamint az EU és Afrika mint egyenlő felek közötti kölcsönösen előnyös partnerség révén. [Mód. 23] |
|
(20a) |
E rendeletnek hozzá kell járulnia továbbá az Unió külkapcsolatainak kereskedelmi vonatkozású aspektusaihoz, amilyenek például az ón, a tantál és az arany tekintetében az ellátási lánc kellő gondossága terén harmadik országokkal folytatott együttműködés, a kimberley-i folyamat, a fenntarthatósági paktum, valamint a 978/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (23) (GSP-rendelet) értelmében vállalat kötelezettségek végrehajtása, az erdészeti jogszabályok végrehajtása, erdészeti irányítás és erdészeti termékek kereskedelmére (FLEGT) és a kereskedelemösztönző támogatásra vonatkozó együttműködés annak érdekében, hogy biztosítsa az EU kereskedelempolitikájának és fejlesztési céljainak és intézkedéseinek következetességét és egymást kölcsönösen támogató jellegét. [Mód. 24] |
|
(21) |
Az Uniónak a külső tevékenység hatásainak optimalizálása érdekében a rendelkezésre álló források leghatékonyabb kihasználására kell törekednie. Ezt az Unió külső finanszírozási eszközei – különösen a III. Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (24), a Humanitárius Segítségnyújtási Eszköz (25), a tengerentúli országokról és területekről szóló határozat (26), a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz tevékenységeit az Euratom-Szerződés alapján kiegészítő Európai Nukleáris Biztonsági Eszköz (27), a közös kül- és biztonságpolitika és az újonnan javasolt, az uniós költségvetésen kívül finanszírozott Európai Békekeret (28) – közötti koherencia , következetesség és komplementaritás, valamint az egyéb uniós szakpolitikák és programok , többek között vagyonkezelői alapok, továbbá az uniós tagállamok szakpolitikái és programjai közötti szinergiák megteremtése révén kell elérni. Ez magában foglalja az adott esetben a makroszintű pénzügyi támogatással kialakított koherenciát és komplementaritást is. Annak érdekében, hogy maximalizálni lehessen a kombinált beavatkozások egy közös célkitűzés elérésével kapcsolatos hatását, e rendeletnek lehetővé kell tennie a finanszírozás más uniós programokkal való kombinálását, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. [Mód. 25] |
|
(22) |
Az e rendelet által biztosított pénzeszközöket az Erasmus és a Kreatív Európa nemzetközi dimenziója keretében megvalósuló tevékenységek finanszírozására is igénybe kell venni oly módon, hogy annak végrehajtása összhangban álljon az (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelettel (a továbbiakban: az Erasmusról szóló rendelet) (29) és az (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelettel (a továbbiakban: a Kreatív Európáról szóló rendelet) (30). [Mód. 26] |
|
(22a) |
Meg kell erősíteni az Erasmus+ program nemzetközi dimenzióját, amelynek célja, hogy több lehetőséget biztosítson a kevésbé fejlett országokból származó egyének és szervezetek számára a mobilitáshoz és az együttműködéshez, a harmadik országok kapacitásépítéséhez nyújtott támogatással, készségfejlesztéssel, az emberek közötti kapcsolatokkal, egyúttal több lehetőséget kínálva a fejlett és a feltörekvő országokkal való együttműködésre és a mobilitásra. [Mód. 27] |
|
(22b) |
Figyelembe véve annak a jelentőségét, hogy az oktatást és a kultúrát a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrenddel és a nemzetközi kulturális kapcsolatokra vonatkozó uniós stratégiával összhangban kezeljék, e rendeletnek hozzá kell járulnia az inkluzív és méltányos, minőségi oktatás biztosításához, elő kell mozdítania az egész életen át tartó tanulás lehetőségeit mindenki számára, ösztönöznie kell a nemzetközi kulturális kapcsolatokat, és el kell ismernie a kultúra jelentőségét az európai értékek népszerűsítésében, és e célból egyedi és célirányos, az Unió globális szinten gyakorolt hatását egyértelműen érvényesítő intézkedéseket kell bevezetnie. [Mód. 28] |
|
(23) |
Az e rendelet keretében finanszírozott tevékenységek esetében fő megközelítésként a földrajzi programokat kell alkalmazni annak érdekében, hogy maximalizálni lehessen az uniós támogatás hatását, és az uniós fellépést közelebb lehessen vinni a partnerországokhoz és azok lakosságához, é s eközben támogatni lehessen a tematikus prioritásokat, például az emberi jogokat, a civil társadalmat és a fenntarthatóságot. . Ezt az általános megközelítést adott esetben tematikus programokkal és gyorsreagálási tevékenységekkel kell kiegészíteni. A földrajzi és tematikus programok szerinti célkitűzéseknek következetesnek és koherensnek kell lenniük egymással, és azokat adott esetben tematikus programokkal és gyorsreagálási tevékenységekkel kell kiegészíteni. Biztosítani kell a földrajzi, tematikus és gyorsreagálási programok és tevékenységek hatékony, egymást kiegészítő jellegét. Az egyes programok sajátosságainak figyelembevétele érdekében az EUMSZ 290. cikkével összhangban jogi aktusok elfogadására vonatkozó hatáskört kell ruházni a Bizottságra, hogy kiegészítse e rendelet rendelkezéseit, meghatározva a kiemelt területeket, a részletes célkitűzéseket, a várt eredményeket, a konkrét teljesítménymutatókat és az egyes programok egyedi pénzügyi elosztását. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak (31) megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein. [Mód. 29] |
|
(24) |
A konszenzusnak megfelelően az Uniónak és tagállamainak a kollektív hatás növelése érdekében forrásaik és kapacitásaik összevonása révén javítaniuk kell a közös programozást. A közös programozásnak a partnerországok részvételére, valamint felelősség- és szerepvállalására kell építenie. Az Uniónak és tagállamainak arra kell törekedniük, hogy – minden lehetséges esetben – közös végrehajtás alkalmazás útján nyújtsanak támogatást a partnerországoknak. A közös alkalmazásnak inkluzív módon kell nyitva állnia minden olyan uniós partner előtt – ideértve a tagállami ügynökségeket és a fejlesztésfinanszírozási intézményeket, a helyi hatóságokat, a magánszektort, a civil társadalmat és a tudományos köröket is – amely egyetért a közös jövőképpel és hozzá tud járulni ahhoz. [Mód. 30] |
|
(24a) |
Amennyiben az egyik partnerországban a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság súlyos vagy tartós romlása következik be, a támogatást részlegesen vagy teljes egészében, felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján fel kell függeszteni. A Bizottságnak döntéshozatala során megfelelően figyelembe kell vennie az Európai Parlament vonatkozó állásfoglalásait. [Mód. 31] |
|
(24b) |
Ennek a rendeletnek az EU külső fellépése fontos részeként újból meg kell erősítenie a nukleáris biztonságot, és elő kell segítenie az (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendeletben (32) (a továbbiakban: az ENBE-rendelet) meghatározott együttműködés célkitűzéseit. Ezért ha egy partnerország tartósan nem tartja tiszteletben az alapvető nukleáris biztonsági előírásokat, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség keretében megkötött idevágó nemzetközi egyezmények rendelkezéseit, az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló Espooi Egyezményt és az Aarhusi Egyezményt, valamint azok későbbi módosításait, az atomsorompó-szerződést és annak kiegészítő jegyzőkönyveit, a stressztesztek és az azokhoz kapcsolódó intézkedések végrehajtására tett kötelezettségvállalásokat, valamint az ENBE-rendeletben meghatározott együttműködés célkitűzéseit, az érintett országnak az e rendelet alapján nyújtott támogatást felül lehet vizsgálni, és teljesen vagy részben fel lehet függeszteni. [Mód. 32] |
|
(25) |
Míg a demokráciának, és az emberi jogoknak, és az alapvető szabadságjogoknak – ideértve a gyermekek, a kisebbségek, a fogyatékkal élők és az LMBTI-személyek védelmét és többek között a nemek közötti egyenlőséget – a nők egyenlőségnek és a nők társadalmi szerepvállalásának mindenütt egységesen meg kell jelennie és érvényre kell jutnia e rendelet végrehajtásában alkalmazásában , az Emberi jogok és demokrácia és a Társadalmi szervezetek tematikus programok keretében nyújtott uniós támogatásnak – globális jellegénél és az érintett harmadik országok kormányainak és egyéb állami hatóságainak hozzájárulásától való cselekvési függetlenségénél fogva – egyedi kiegészítő és pótlólagos jellegű szereppel kell rendelkeznie. Ebben a tevékenységében az Uniónak különös figyelmet kell szentelnie azon országoknak és sürgősségi helyzeteknek, ahol az emberi jogokat és alapvető szabadságokat fokozott veszély fenyegeti, és ahol e jogok és szabadságok semmibe vétele különösen hangsúlyos és szisztematikus, valamint azon helyzetekre, amelyekben a civil társadalom mozgástere veszélybe kerül. Az e rendelet szerinti uniós támogatást oly módon kell megtervezni, hogy lehetővé tegye a civil társadalom támogatását és a vele való együttműködést és partnerséget az érzékeny és az emberi jogokkal és a demokráciával kapcsolatos kérdésekben, és megadja azt a rugalmasságot és reakciókészséget, amellyel válaszolni lehet a változó körülményekre, a kedvezményezettek szükségleteire, vagy válságidőszakokra, és amely szükség esetén hozzájárul a civil társadalom kapacitásépítéséhez. Ilyen esetekben a nemzetközi jog tiszteletben tartásának előmozdítása, valamint a helyi civil társadalom és más érintett emberi jogi szereplők számára a cselekvés eszközeinek biztosítása kell legyen a prioritás, hogy hozzájáruljanak a nagyon nehéz körülmények között végzett munkához. Ez a rendelet lehetőséget ad a civil társadalmi szervezetek számára is, hogy adott esetben gyorsan és hatékony módon kis összegű támogatásokhoz jussanak, különösen a legnehezebb helyzetekben, így az instabil helyzetekben, továbbá válságok és közösségek közötti feszültségek esetén. [Mód. 33] |
|
(25a) |
Az EUSZ 2., 3. és 21. cikkével és az EUMSZ 8. cikkével összhangban e rendelet végrehajtásának a nemek közötti egyenlőség, a nők és a lányok társadalmi szerepvállalásának elveit kell követnie, és törekednie kell a nők jogainak védelmére és előmozdítására a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó II. uniós cselekvési tervnek, a Tanács nőkről és a biztonságról szóló, 2018. december 10-i következtetéseinek, az Európa Tanács isztambuli egyezményének és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend 5. céljának megfelelően. [Mód. 34] |
|
(25b) |
E rendeletnek foglalkoznia kell a nők jogai és a nemek közötti egyenlőség globális szinten történő előmozdításával és érvényesítenie kell azt, többek között a szexuális és reproduktív egészség és jogok előmozdításával foglalkozó szervezetek támogatásával (hozzáférés minőségi és hozzáférhető információkhoz, oktatáshoz és szolgáltatásokhoz), továbbá a nemi alapú erőszak és a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemmel, valamint a béke, a biztonság, a fejlesztés és a nemek közötti egyenlőség kérdései közötti szoros kapcsolatok elismerésével és kezelésével. Ennek a munkának összhangban kell lennie a vonatkozó nemzetközi és európai elvekkel és egyezményekkel, és elő kell mozdítania azok végrehajtását. [Mód. 35] |
|
(26) |
A társadalmi szervezetek fogalmának különböző feladatkörökkel számos feladatkörrel és megbízatással rendelkező szereplők széles körét magába kell foglalnia, és minden olyan nem állami, nonprofit szervezetet fel kell ölelnie, amelyek pártsemlegesek és erőszakmentesek, és amelyek keretében az emberek közös célok és elképzelések megvalósítása érdekében szerveződnek, függetlenül attól, hogy ezek politikai, kulturális vagy , vallási, környezeti, gazdasági jellegűek , vagy a hatóságokat számoltatják el . Tevékenységi körük lehet helyi, nemzeti, regionális vagy nemzetközi szintű, és városi, vidéki, formális és informális szervezetek egyaránt találhatók soraikban. Az e rendelet által nem kifejezetten kizárt szervek vagy szereplők finanszírozásban részesülhetnek, ha ez a rendelet célkitűzéseinek eléréséhez szükséges. [Mód. 36] |
|
(26a) |
A fejlesztéspolitikáról szóló konszenzusnak megfelelően az Uniónak és tagállamainak elő kell segíteniük a civil társadalmi szervezetek és a helyi hatóságok részvételét a fenntartható fejlődési célokhoz való hozzájárulásban és azok megvalósításában, többek között a demokrácia, a jogállamiság, az alapvető szabadságjogok és az emberi jogok, a társadalmi igazságosság terén, valamint a leginkább rászoruló lakosok számára biztosított alapvető szociális szolgáltatások nyújtóiként. Fel kell ismerniük a civil társadalmi szervezetek és a helyi hatóságok sokrétű szerepét, ez utóbbiakat a fejlesztés területi megközelítésének előmozdítóiként, beleértve a decentralizációs folyamatokat, a részvételt, a felügyeletet és az elszámoltathatóságot. Az Uniónak és tagállamainak támogatniuk kell a civil társadalmi szervezetek mozgásterét és kedvező környezetet kell kialakítaniuk számukra, és fokozniuk kell a civil társadalmi szervezetek és a helyi hatóságok kapacitásépítésének támogatását annak érdekében, hogy felerősítsék hangjukat a fenntartható fejlődés folyamatában, és előmozdítsák a politikai, társadalmi és gazdasági párbeszédet, többek között a civil társadalmi programokon keresztül. [Mód. 37] |
|
(26b) |
Az Unió – a Tanács 2012. október 15-i, „A demokrácia és a fenntartható fejlődés gyökerei: Európa együttműködése a civil társadalommal a külkapcsolatokban” című következtetéseivel összhangban – támogatja a társadalmi szervezeteket és azok nagyobb mértékű stratégiai részvételét valamennyi külső eszközben és programban, ideértve a földrajzi programokat és az e rendeletben foglalt gyorsreagálási tevékenységeket is. [Mód. 38] |
|
(27) |
Ez a rendelet meghatározza az eszköz pénzügyi keretösszegét, amely a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2013. december 2-i intézményközi megállapodás (33) 17. pontja értelmében az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára. |
|
(28) |
Figyelemmel az éghajlatváltozás okozta problémáknak , valamint a környezetvédelemnek és a biológiai sokféleség csökkenése elleni küzdelemnek a Párizsi Megállapodás , a biológiai sokféleségről szóló egyezmény és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljai kapcsán tett uniós kötelezettségvállalások szerinti kezelésének fontosságára, e rendeletnek hozzá kell járulnia az éghajlati szempontok uniós szakpolitikákban történő érvényesítéséhez, valamint annak az az éghajlat-politikai és környezetvédelmi célkitűzéseket támogató uniós költségvetési kiadások átfogó célkitűzésnek célkitűzésének a teljesítéséhez, továbbá olyan tevékenységeket támogasson, amelyek egyértelmű és azonosítható járulékos előnyökkel járnak a különböző ágazatokban . hogy az uniós költségvetés kiadásainak 25 %-át éghajlat-politikai célkitűzések támogatására fordítsák. Az e rendelet keretében megvalósuló tevékenységeknek hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy a rendelet átfogó pénzügyi keretösszegének 25 %-a 45 %-a éghajlat-politikai célkitűzésekre környezetgazdálkodásra és -védelemre, a biológiai sokféleségre és az elsivatagosodás elleni küzdelemre irányuljon , és ebből a teljes pénzügyi keretösszeg 30 %-át az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra kell fordítani .. A vonatkozó tevékenységek e rendelet végrehajtása alkalmazása során kerülnek beazonosításra, és a rendeletből tett általános hozzájárulásnak részét kell képeznie a vonatkozó értékeléseknek és felülvizsgálati eljárásoknak. Az e területtel kapcsolatos uniós fellépésnek támogatnia kell a Párizsi Megállapodásban, valamint a riói egyezményekben foglaltak betartását, nem járulhat hozzá a környezet pusztulásához és nem károsíthatja a környezetet vagy az éghajlatot. Az éghajlati és környezeti célok teljesítéséhez hozzájáruló tevékenységeknek és intézkedéseknek különös hangsúlyt kell helyezniük az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás támogatására a szegény, rendkívül sérülékeny országokban, és figyelembe kell venniük az éghajlat, a béke és biztonság, a nők társadalmi szerepvállalása és a szegénység elleni küzdelem közötti kapcsolatot. E rendeletnek hozzá kell járulnia a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodáshoz és a fenntartható és biztonságos bányászat, erdőgazdálkodás és mezőgazdaság előmozdításához. [Mód. 39] |
|
(29) |
Alapvető fontosságú a A partnerországokkal a migrációval kapcsolatosan folytatott együttműködés megerősítése, kihasználva a jól kezelt és reguláris szabályos, biztonságos és felelős migráció előnyeit, illetve eredményesen kezelve kölcsönös előnyét, valamint az irreguláris migráció és a kényszerű lakóhelyelhagyás eredményes kezelését is eredményezheti . migrációt. Az ilyen jellegű együttműködés hozzájárul a biztonságos és jogszerű migrációs és menekültútvonalak megkönnyítéséhez, a nemzetközi védelemhez való jog biztosításához, az irreguláris migráció és a kényszerű lakóhelyelhagyás okainak kezeléséhez, a diaszpóra bevonásához, a határigazgatás fokozásához, valamint az irreguláris migráció, az emberkereskedelem és a migránscsempészés kezelése elleni küzdelem terén tett erőfeszítésekhez, továbbá esettől függően és az érzékenységet szem előtt tartó módon a biztonságos, méltóságteljes és fenntartható a visszaküldéssel, visszafogadással vagy reintegrációval kapcsolatos munkához, mindezt kölcsönös elszámoltathatóság alapján, valamint az uniós és a nemzetközi jog szerinti a humanitárius és emberi jogi kötelezettségek teljes körű tiszteletben tartása mellett. Ezért a harmadik országok e területre irányuló, Unióval folytatott eredményes együttműködésének szerves részét kell képeznie e rendelet általános elveinek. Fontos a migrációs és a fejlesztési együttműködési szakpolitikák közötti koherencia növelése annak biztosításához, hogy a fejlesztési támogatás segítse a partnerországokat a migráció eredményesebb kezelésében. A migrációs és a fejlesztési együttműködési szakpolitikák közötti koherencia fontos annak biztosításához, hogy a fejlesztési támogatás segítse a partnerországokat a szegénység és az egyenlőtlenség elleni küzdelemben, előmozdítsa a jogokat és szabadságokat , valamint hozzájáruljon a rendezett, biztonságos és felelősségteljes migrációkezeléshez .E rendeletnek hozzá kell járulnia a migrációval kapcsolatos koordinált, holisztikus és strukturált megközelítéshez, amely maximalizálja a szinergiákat, és alkalmazza a szükséges áttételi hatásokat és a migráció és a mobilitás által a fejlődésre gyakorolt pozitív hatást . [Mód. 40] |
|
(30) |
E rendeletnek lehetővé kell tennie az Unió számára, hogy az uniós migrációs és fejlesztési politikát kiegészítve reagáljon a migrációhoz kapcsolódó kihívásokra, szükségletekre és lehetőségekre. E célból valamint a migráció fejlődéshez való hozzájárulásának maximalizálása érdekében – és az újonnan felmerülő kihívások vagy új szükségletek előre nem látható körülmények sérelme nélkül – pénzügyi keretösszegének legfeljebb 10 %-át az irreguláris migráció és a kényszerű lakóhelyelhagyás okainak kezelésére, és azon megerősített elkötelezettség támogatására kell fordítani, hogy a migrációt biztonságos, rendezett, rendszeres és felelős módon elősegítsék, valamint arra, hogy megvalósítsák a tervezett és jól irányított migrációs politikákat és irányítást , többek között a menekülteknek és a migránsoknak az uniós és a nemzetközi jogon alapuló jogainak védelmét e migrációkezelésre és -irányításra, többek között a menekültek és migránsok jogainak védelmére kell fordítani a rendelet célkitűzésein belül. E rendeletnek hozzá kell járulnia az „agyelszívás” jelenségének kezeléséhez is, és segítenie kell a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek és a befogadó közösségek szükségleteinek támogatásához, különösen az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés és a megélhetési lehetőségek biztosítása révén. [Mód. 41] |
|
(30a) |
Az információs és kommunikációs technológiák (ikt) és szolgáltatások bizonyítottan előmozdítják a fenntartható fejlődést és az inkluzív növekedést. Kulcsszerepet játszhatnak a polgárok életének javításában még a legszegényebb országokban is, különösen a nők és lányok társadalmi szerepvállalásán, a demokratikus kormányzás és az átláthatóság javításán, valamint a termelékenység és a munkahelyteremtés fellendítésén keresztül. Mindazonáltal az összekapcsoltság és a megfizethetőség továbbra is problémát jelent mind a régiók között, mind pedig a régiókon belül, mivel nagy eltérések vannak a magas és alacsonyabb jövedelmű országok, valamint a városok és a vidéki térségek között. Ezért e rendeletnek segítenie kell az Uniót abban, hogy a digitalizációt jobban beépítse az uniós fejlesztési szakpolitikákba. [Mód. 42] |
|
(30b) |
Az ENSZ-közgyűlés 2015. szeptember 25-i határozatával elfogadott, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend rámutatott, hogy fontos előmozdítani a békés és inkluzív társadalmak létrejöttét, egyrészt a 16. fenntartható fejlesztési cél megvalósítása, másrészt más fejlesztéspolitikai eredmények elérése érdekében. A 16. fenntartható fejlesztési célban kifejezetten szerepel „Az érintett nemzeti intézmények megerősítése – többek között nemzetközi együttműködés révén – a minden szinten történő, az erőszak megakadályozását, valamint a terrorizmus és a bűnözés elleni küzdelmet célzó kapacitásépítés érdekében, mindenekelőtt a fejlődő országokban. [Mód. 43] |
|
(30c) |
A 2016. február 19-i magas szintű találkozó zárónyilatkozatában a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Fejlesztési Támogatási Bizottsága módosította a béke és a biztonság terén nyújtott hivatalos fejlesztési támogatásra vonatkozó beszámolási iránymutatásokat . Az e rendelettel összhangban végzett tevékenységek finanszírozása hivatalos fejlesztési támogatásnak minősül, amennyiben teljesíti az említett beszámolási iránymutatásokban, vagy bármely további, a Fejlesztési Támogatási Bizottság által elfogadható egyéb beszámolási iránymutatásokban foglalt feltételeket. [Mód. 44] |
|
(30d) |
A fejlesztés és a fejlesztés biztonságának támogatására irányuló kapacitásfejlesztés csak kivételes esetekben alkalmazható, amennyiben a rendelet célkitűzéseit más fejlesztési együttműködési tevékenységek révén nem lehet megvalósítani. A konfliktusmegelőzés, a válságkezelés vagy a stabilizáció összefüggésében a harmadik országok biztonsági szereplőinek – ideértve a rendkívüli körülmények esetén a katonaságnak – nyújtott támogatás alapvető fontosságú a szegénység felszámolása és a fejlesztés megfelelő feltételeinek biztosítása érdekében. A jó kormányzás, a tényleges demokratikus ellenőrzés és a biztonsági rendszer – ezen belül a katonaság – polgári felügyelete, valamint az emberi jogok és a jogállamiság elveinek tiszteletben tartása bármilyen összefüggésben alapvető jellemzői a jól működő államnak, és ezeket a harmadik országok biztonsági ágazatának reformjához nyújtott szélesebb körű támogatás révén elő kell mozdítani. [Mód. 45] |
|
(30e) |
E rendeletnek a 2020 júniusra kért bizottsági értékelés következtetésein kell alapulnia, beleértve a széles körű, több érdekelt féllel folytatott nyilvános konzultációt is, amely az Unió és tagállamai által finanszírozott, a globális stratégiával és az ENSZ fenntartható fejlődési célkitűzéseivel a biztonság és a fejlesztés közötti kapcsolaton belül a fejlesztés és a fejlesztés biztonságának támogatása érdekében értékeli a kapacitásépítés koherenciáját. [Mód. 46] |
|
(30f) |
Az Uniónak az e rendelet alapján folytatott összes tevékenység és program során konfliktusérzékeny és a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő megközelítést kell szorgalmaznia a negatív hatások elkerülése és a pozitív hatások maximalizálása érdekében. [Mód. 47] |
|
(31) |
E rendeletre alkalmazandók az Európai Parlament és a Tanács által azEUMSZ 322. cikke alapján elfogadott horizontális pénzügyi szabályok. E szabályokat az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (34) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) rögzíti, és azok meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és annak vissza nem térítendő támogatások, közbeszerzés, pénzdíjak, közvetett végrehajtás, pénzügyi támogatás, költségvetés-támogatás, vagyonkezelői alapok, finanszírozási eszközök és költségvetési garancia révén történő végrehajtására vonatkozó eljárást, valamint rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségére vonatkozó ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok érintik emellett az uniós költségvetésnek a tagállamokban és harmadik országokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén történő védelmét, mivel a jogállamiság tiszteletben tartása elengedhetetlen a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, valamint a hatékony uniós finanszírozás szempontjából. |
|
(32) |
Az e rendelet szerinti finanszírozási formákat és végrehajtási alkalmazási módokat a partner igényeinek, preferenciáinak és sajátos összefüggéseinek, relevanciájának, fenntarthatóságának és a fejlesztési hatékonysági elveknek való megfelelés képességének alapján, valamint annak alapján kell megválasztani, hogy mennyire alkalmasak a tevékenységek egyedi célkitűzéseinek megvalósítására és eredmények elérésére, figyelemmel különösen az ellenőrzések költségeire, az adminisztratív terhekre és a szabályok be nem tartásának várható kockázataira. Ennek keretében mérlegelni kell az egyösszegű átalány, az átalányfinanszírozás és az egységköltség alkalmazását, valamint a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazását a költségvetési rendelet a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint. E rendelet keretében meg kell erősíteni és növelni kell a Demokráciáért Európai Alapítvány (EED) mint olyan alapítvány szerepét, amelyet az európai intézmények azzal bíztak meg, hogy világszerte támogassa a demokráciát, a civil társadalmat és az emberi jogokat. Az EED számára biztosítani kell az ahhoz szükséges adminisztratív rugalmasságot és pénzügyi lehetőségeket, hogy célzott támogatásokat fizessen ki az európai szomszédságban az európai szomszédságpolitika végrehajtásáért kiálló civil társadalmi szereplők számára, különösen ha az a demokrácia, az emberi jogok, a szabad választások és a jogállamiság fejlesztését érinti. [Mód. 48] |
|
(33) |
Az új Európai Fenntartható Fejlődési Alap Plusznak (a továbbiakban: EFFA+) sikeres elődjére, az EFFA-ra (35) építve olyan integrált pénzügyi csomagot kell alkotnia, amely vissza nem térítendő támogatások, költségvetési garanciák és finanszírozási eszközök formájában világszintű finanszírozási kapacitást biztosít. Az EFFA+-nak támogatnia kell a külső beruházási tervet, és ötvöznie kell a külső tevékenységi garancia által lefedett vegyesfinanszírozási és költségvetésigarancia-műveleteket, beleértve azokat is, amelyek hitelezési műveletekhez kapcsolódó államadósság-kockázatokra vonatkoznak, és amelyekre korábban az Európai Beruházási Bank külső hitelezési megbízatásának keretében került sor. Tekintettel a Szerződésekben meghatározott szerepére és az uniós szakpolitikák támogatása terén az elmúlt évtizedekben szerzett tapasztalatára, az Európai Beruházási Banknak továbbra is a Bizottság természetes partnereként kell eljárnia a külső tevékenységi garancia keretében megvalósuló műveletek végrehajtása alkalmazása során. Az egyéb multilaterális fejlesztési bankok vagy az uniós nemzeti fejlesztési bankok szintén rendelkeznek olyan készségekkel és tőkével, amelyek jelentős hozzáadott értéket képviselhetnek az uniós fejlesztési politika hatásában, és ezért e rendelet révén az EFFA + keretében való részvételüket határozottan támogatni kell. [Mód. 49] |
|
(34) |
Az EFFA+-nak a fenntartható fejlesztési célok teljesítéséhez való hozzájárulásként a beruházások támogatására kell irányulnia a fenntartható és inkluzív gazdasági és társadalmi fejlődés fokozása és a partnerországok társadalmi-gazdasági ellenálló képességének előmozdítása révén, különösen a szegénység felszámolására békés, igazságos és befogadó társadalmak előmozdítására, a fenntartható és inkluzív gazdasági haladásra, a hatáscsökkentésen és az alkalmazkodáson keresztül az éghajlatváltozás elleni küzdelemre , a környezetkárosodásra, a vonatkozó ILO-szabványoknak és gazdasági lehetőségeknek megfelelő növekedésre, a tisztességes munka munkahelyek létrehozására, elsősorban a nők, a fiatalok és a kiszolgáltatott személyek számára. Hangsúlyt kell fektetni az inkluzív és méltányos, minőségi oktatás biztosítására , valamint gazdasági lehetőségekre, a készségek készségekre és a vállalkozói készség fejlesztésére az oktatási és kulturális struktúrák – többek között a humanitárius vészhelyzetben és a kényszerű lakóhelyelhagyás helyzetében lévő gyermekek számára történő – megerősítése révén. Célja továbbá a stabil beruházási környezet, az iparosítás , készségre, a társadalmi-gazdasági ágazatok, a szövetkezetek, a szociális vállalkozások ágazatokra, a mikro-, kis- és középvállalkozások támogatása ,középvállalkozásokra, valamint a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok megerősítése – amelyek hiánya gyakran az irreguláris migráció és a kényszerű lakóhelyelhagyás egyedi társadalmi-gazdasági okaira kiváltó oka összpontosítva a vonatkozó indikatív programozási dokumentumok alapján dokumentumok alapján. Különös figyelmet kell fordítani azokra az országokra, amelyek instabil vagy konfliktus sújtotta országnak, legkevésbé fejlett országnak és súlyosan eladósodott szegény országnak minősülnek. Külön figyelmet kell fordítani az alapvető közszolgáltatások nyújtásának javítására, az élelmezésbiztonságra, valamint a gyorsan növekvő városi lakosság életminőségének többek között megfelelő, biztonságos és megfizethető lakhatás révén történő javítására. Az EFFA+-nak elő kell segítenie a profit/nonprofit közötti partnerségeket, amelyek arra szolgálnak, hogy a magánszektor beruházásait a fenntartható fejlődés és a szegénység felszámolásának szolgálatába lehessen állítani. A civil társadalmi szervezetek és a partnerországokban működő uniós küldöttségek stratégiai bevonását a projektciklus minden szakaszában elő kell mozdítani, hogy a közösségek társadalmi-gazdasági fejlődésének, a munkahelyteremtés és az új üzleti lehetőségek támogatása érdekében testreszabott megoldásokat lehessen találni. A befektetéseknek konfliktuselemzésen kell alapulniuk, a konfliktus, a sérülékenység és az instabilitás kiváltó okaira kell összpontosítaniuk, maximálisan kihasználva a béke megszilárdítása terén meglévő lehetőségeket, és minimalizálva a konfliktusok elmélyítésének kockázatait. [Mód. 50] |
|
(35) |
Az EFFA+-nak maximalizálnia kell a finanszírozás addicionalitását, kezelnie kell a piaci hiányosságokat és az optimálistól elmaradó beruházási helyzeteket, innovatív termékeket kell nyújtania, valamint magánszektorbeli forrásokat kell bevonnia annak érdekében, hogy optimalizálja a magánfinanszírozásnak a helyi fenntartható fejlődéshez való hozzájárulását . A magánszektornak az EFFA+ révén történő bevonása az Unió partnerországokkal folytatott együttműködésébe a környezet, a helyi közösségek jogai és megélhetésének teljes mértékű tiszteletben tartása mellett mérhető és további fejlesztési hatással kell, hogy járjon , anélkül, hogy torzítaná a helyi piacot és a helyi gazdasági szereplőkkel szemben tisztességtelen versenyt eredményezne. Ezenkívül a piac torzítása nélkül, és a kölcsönös elszámoltathatóság, valamint a kockázat és a költségek megosztása alapján költséghatékonynak kell lennie. Az EFFA+-nak megfelelő elszámoltathatósági és átláthatósági kritériumok alapján, egyablakos rendszerként kell működnie, amely fogadja a pénzügyi intézményektől és az állami vagy magánbefektetőktől érkező finanszírozási javaslatokat, és széles körű pénzügyi támogatást biztosít a támogatható beruházások számára. [Mód. 51] |
|
(35a) |
Az EFFA+-nak része az állami szektorban végzett állami beruházási műveletekhez nyújtott uniós garancia. Ez az uniós garancia nem terjedhet ki az olyan állami befektetésekkel kapcsolatos műveletekre, amelyek továbbhitelezést foglalnak magukban a magán szektor számára vagy hitelezést olyan alsóbb államszervezeti szintű szervezetek számára vagy a javukra, amelyek állami garanciák nélkül hozzáférnek alsóbb államszervezeti szintű finanszírozáshoz. Az EBB kapacitástervezésének támogatása érdekében az ilyen állami beruházási műveletek minimális garantált volumenét az EBB-nek kell juttatni. [Mód. 52] |
|
(36) |
A jelenlegi EFFA-garanciára és a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalapra építve létre kell hozni egy külső tevékenységi garanciát. A külső tevékenységi garanciának támogatnia kell a költségvetési garanciákkal lefedett EFFA+-műveleteket, a makroszintű pénzügyi támogatást és a 77/270/Euratom tanácsi határozat (36) alapján harmadik országok számára nyújtott kölcsönöket. Ezeket a műveleteket a jelen rendelet, valamint az (EU) …/… európai paralamenti és tanácsi rendelet (37) (a továbbiakban: az IPA III rendelet) és az ENBE-rendelet által biztosított előirányzatok révén kell támogatni, és az előirányzatoknak fedezniük kell a makroszintű pénzügyi támogatás keretében nyújtott hitelek és az ENBE-rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett, harmadik országoknak nyújtott kölcsönök tartalékfeltöltését és a kapcsolódó kötelezettségeket. Az EFFA+-műveletek finanszírozása során prioritást kell biztosítani azon műveletek számára, amelyek nagy hatást gyakorolnak a tisztességes munkahelyteremtésre és megélhetésre , és amelyek költség-haszon aránya fokozza a beruházás fenntarthatóságát és amelyek a fenntarthatóság és a hosszú távú fejlesztés legmagasabb garanciáit biztosítják a helyi szerepvállalásban . A külső tevékenységi garancia által támogatott műveleteket környezeti, pénzügyi és társadalmi szempontokat vizsgáló alapos előzetes és utólagos értékelésnek kell kísérnie, beleértve az érintett közösségek jogaira és megélhetésére gyakorolt hatást, valamint az egyenlőtlenségekre és az egyenlőtlenségek leküzdési módjainak azonosítására gyakorolt hatást, szükség szerint és a jogalkotás minőségének javításával kapcsolatos követelményeknek megfelelően , és megfelelően figyelembe véve az érintett közösségek önkéntes és előzetes tájékoztatáson alapuló hozzájárulására vonatkozó elvet a földhöz kapcsolódó beruházásokban . A külső tevékenységi garanciát nem lehet alapvető közszolgáltatások nyújtására felhasználni, az ilyen szolgáltatások nyújtása továbbra is kormányzati felelősségi körbe tartozik. Az utólagos hatásvizsgálatoknak az EFFA+ műveleteinek fejlesztési hatását is mérniük kell. [Mód. 53] |
|
(37) |
Annak érdekében, hogy az eszköz rugalmas és a magánszektor számára vonzóbb legyen, támogassa a tisztességes versenyt, valamint a beruházások maximális hatást fejtsenek ki, a részvételre jogosult partnereket illetően eltérést kell biztosítani az uniós költségvetés végrehajtásának módjaira vonatkozó, a költségvetési rendeletben meghatározott szabályoktól. Ezek a részvételre jogosult partnerek lehetnek olyan szervek is, amelyek nincsenek megbízva köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával, illetve amelyek valamely partnerország magánjoga szerint működnek. [Mód. 54] |
|
(38) |
A külső tevékenységi garancia hatásának növelése érdekében a tagállamok és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás szerződő felei részére lehetővé kell tenni, hogy készpénz vagy garancia formájában hozzájárulásokat tegyenek. A garancia formájában tett hozzájárulás nem lépheti túl az Unió által garantált műveletek összegének 50 %-át. Az ilyen garanciából származó pénzügyi kötelezettségekre nem lehet céltartalékot képezni, és a likviditási tartalékot a közös tartalékfeltöltési alapnak kell biztosítania. |
|
(39) |
A külső tevékenységek végrehajtása alkalmazása gyakran rendkívül változékony környezetben történik, és folyamatos és gyors alkalmazkodást igényel az uniós partnerek alakuló szükségleteihez, illetőleg az emberi jogokat, és az alapvető szabadságokat , a demokráciát és a jó kormányzást, a biztonságot és stabilitást, az éghajlatváltozást és környezetet, az óceánokat, valamint a migrációs válságot és migrációt – ideértve annak kiváltó okait , például a szegénységet és az egyenlőtlenséget –, továbbá különösen a fejlődő országokban a lakóhelyét elhagyni kényszerült személyek növekvő száma által kiváltott hatást érintő globális kihívásokhoz. A kiszámíthatóság elvének és az új igényekre való gyors reagálás szükségességének összeegyeztetése következtében a programok pénzügyi végrehajtásának alkalmazásának kiigazítása szükséges. Az EU előre ne EU-nak a programok és a programozási dokumentumok által le nem fedett látható szükségletekre való reagálási képességének növelése érdekében – az Európai Fejlesztési Alap (EFA) sikeres tapasztalataira építve – kiosztatlanul kell hagyni egy előre meghatározott összeget az újonnan felmerülő kihívások és prioritások számára képzett tartalékként. A tartalék mozgósítására megfelelően indokolt esetekben az e rendeletben meghatározott eljárásokkal összhangban kerülhet sor. [Mód. 55] |
|
(40) |
Ennélfogva – tiszteletben tartva az uniós költségvetés évenkénti meghatározására vonatkozó elvet – e rendeletnek fenn kell tartania a költségvetési rendelet által más szakpolitikák számára már lehetővé tett rugalmassági mechanizmusok alkalmazásának – nevezetesen a pénzeszközök átvitelének és újbóli lekötésének – lehetőségét annak érdekében, hogy biztosított legyen az uniós pénzeszközök hatékony felhasználása mind az uniós polgárok, mind a partnerországok számára, így maximalizálva az Unió külső tevékenységi beavatkozásaira rendelkezésre álló uniós pénzeszközöket. |
|
(41) |
A …/… tanácsi határozat (TOT-ok) 83. cikke alapján a tengerentúli országokban és területeken letelepedett személyeknek és szervezeteknek jogosultságot kell biztosítani az e rendelet keretében nyújtott finanszírozásra, figyelemmel annak szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira is, amelyhez az érintett tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik. Ezenkívül a közös érdekű területeken bátorítani kell az együttműködést a partnerországok és a tengerentúli országok és területek, valamint az Uniónak az EUMSZ 349. cikke szerinti legkülső régiói között. |
|
(42) |
Annak érdekében, hogy a partnerországok fokozott demokratikus felelősséget vállaljanak a saját fejlesztési folyamataik és a külső segély fenntarthatósága iránt, az Uniónak – adott esetben – előnyben kell részesítenie a partnerországok saját intézményeinek, erőforrásainak, szakértelmének és rendszereinek igénybevételét és eljárásainak alkalmazását az együttműködési projektciklus minden aspektusát illetően , mindeközben biztosítva a helyi erőforrásokat és szakértelmet, valamint az önkormányzatok és a civil társadalom teljes bevonását. Az Uniónak a helyi hatóságok köztisztviselői és a civil társadalmi szervezetek számára képzési programokat is kell biztosítania azzal kapcsolatosan, hogy hogyan kell az uniós finanszírozás iránti pályázatokat benyújtani, segítve nekik a projektjeik támogathatóságának és hatékonyságának javításában. Ezeket a programokat az érintett országokban az adott ország nyelvén kell megtartani, kiegészítve a már létrehozott távtanulási programokat, hogy az adott ország szükségleteire reagáló, célzott képzést nyújtsanak. [Mód. 56] |
|
(43) |
A 19. cikkben említett éves vagy többéves cselekvési tervek és intézkedések a költségvetési rendelet keretébe tartozó munkaprogramokat képeznek. Az éves vagy többéves cselekvési tervek több, egyetlen dokumentumba rendezett intézkedésből állnak. |
|
(44) |
A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (38), a 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelettel (39), a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel (40) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel (41) összhangban, az Unió pénzügyi érdekeit eredményes és arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel összhangban igazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv (42) szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más bűncselekményeket. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak; e célból a harmadik országokkal és területekkel és nemzetközi szervezetekkel kötött megállapodásoknak, továbbá a rendelet végrehajtása keretében létrejött bármely szerződésnek vagy megállapodásnak olyan rendelkezéseket kell tartalmaznia, amelyek kifejezetten felhatalmazzák a Bizottságot, a Számvevőszéket és az OLAF-ot arra, hogy saját hatáskörüknek megfelelően lefolytassák az említett ellenőrzéseket, helyszíni ellenőrzéseket és szemléket, és gondoskodnak róla, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak. |
|
(44a) |
Az adócsalás, az adókijátszás, a csalás, a korrupció és a pénzmosás elleni nemzetközi küzdelemhez való hozzájárulás érdekében az e rendelet keretében nyújtott minden finanszírozást teljesen átlátható módon kell biztosítani. Ezenfelül a támogatásra jogosult partnerek nem támogathatnak semmilyen jogellenes célból végzett tevékenységet, és nem vehetnek részt a nem együttműködő joghatóságokban vagy adóparadicsomokban található gazdasági egységeken keresztül végrehajtott finanszírozási vagy beruházási műveletekben sem. A partnereknek tartózkodniuk kell továbbá attól is, hogy bármilyen módon igénybe vegyék az adókikerülési vagy agresszív adótervezési rendszereket. [Mód. 57] |
|
(45) |
E rendelet vonatkozó rendelkezéseinek egységes feltételek mellett történő végrehajtása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (43) megfelelően kell gyakorolni. [Mód. 58] |
|
(46) |
E rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítése vagy módosítása érdekében a Bizottságot az EUMSZ 290. cikkével összhangban jogi aktusok elfogadására vonatkozó hatáskörrel fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően felruházni az Unió stratégiájának , a kiemelt területek, a részletes célkitűzések, a várt eredmények, az egyes teljesítménymutatók és az egyes földrajzi és tematikus programokra vonatkozó egyedi finanszírozási és együttműködési szabályok, valamint az emberi jogi aktusokat fogadjon el a 26. cikk (3) bekezdésében meghatározott tartalékfeltöltési rátát, a II., III. és a IV. mellékletben meghatározott együttműködési és beavatkozási területeket, az EFFA+-műveletek V. mellékletben szereplő kiemelt területeit, az EFFA+ VI. melléklet szerinti irányítását, a VII. mellékletben felsorolt mutatók szükség esetén történő felülvizsgálatát és kiegészítését, valamint e rendelet nyomonkövetési és értékelési keret kialakításáról szóló rendelkezésekkel való kiegészítését működési kereteket létrehozó programozási dokumentumokon alapuló cselekvési tervek és intézkedések meghatározása érdekében, így kockázatkezelési keretet hozva létre, döntéseket hozva a programok vagy programozási dokumentumok által le nem fedett szükségletekről , döntéseket hozva a támogatás felfüggesztéséről , a teljesítményalapú megközelítési keret megállapításáról, a tartalékfeltöltési ráta megállapításáról, a nyomon követési és értékelési keret létrehozásáról és az intézkedéseknek az e rendelet hatálya alá nem tartozó országokra és területekre történő kiterjesztéséről . E rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra , hogy az EUMSZ 290 . cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a II., III . és IV. mellékletben felsorolt együttműködési és beavatkozási területek, az EFFA+ műveletek prioritási területeit és az V. mellékletben felsorolt beruházási kereteket, valamint a VII. mellékletben felsorolt mutatókat illetően. [Mód. 59] |
|
(47) |
A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (44) (22) és (23) bekezdése értelmében a programot egyedi nyomonkövetési követelmények útján gyűjtött információk alapján értékelni kell, kerülve a túlszabályozást és – főként a tagállamokra nehezedő – adminisztratív terheket. Ezek a követelmények – adott esetben – Ezeknek a követelményeknek a program tényleges hatásainak értékeléséhez alapul szolgáló mérhető mutatókat is magukban kell foglalniuk foglalhatnak. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten az érintett érdekelt felekkel, például a civil társadalommal és szakértőkkel , és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein. [Mód. 60] |
|
(48) |
E rendelet tág jellege és hatálya miatt, valamint az e rendelet és az egyéb külső finanszírozási eszközök – mint például az ENBE-rendelet vagy a külső politikákhoz kapcsolódó eszközök, például az IPA III rendelet – szerinti elvek , célkitűzések és kiadások közötti összhang biztosítása miatt A 2010/427/EU tanácsi határozat (45) 9. cikkében szereplő, e rendelettel felváltott uniós eszközökre tett hivatkozásokat e rendeletre történő hivatkozásokként kell értelmezni, és a Bizottságnak biztosítania kell, hogy e rendelet végrehajtása és az EKSZ említett határozatban meghatározott szerepével összhangban történjen.a Bizottság és az EKSZ megfelelő szolgálataiból álló és a Bizottság alelnöke/az Unió főképviselő külügyi és biztonságpolitikai képviselőjének vagy e hivatal egy képviselőjének elnökletével működő horizontális irányítócsoport felel az e rendelet szerinti politikák, programok, célkitűzések és fellépések irányításáért, koordinálásáért és kezeléséért, hogy biztosítsák az uniós külső finanszírozás következetességét, hatékonyságát, átláthatóságát és elszámoltathatóságát. Az alelnöknek/főképviselőnek biztosítania kell az Unió külső tevékenységének átfogó politikai koordinációját. Minden fellépés esetében , beleértve a gyorsreagálási tevékenységeket és a rendkívüli segítségnyújtási intézkedéseket , valamint az eszköz programozásának, tervezésének és alkalmazásának teljes ciklusa során a főképviselőnek és az EKSZ-nek együtt kell működnie a Bizottság érintett tagjaival és szolgálataival, a tervezett fellépés jellege és célkitűzései alapján, szakértelmükre építve. Minden határozati javaslatot a bizottsági eljárásokat követve kell előkészíteni és elfogadás céljából a Bizottságnak benyújtani. [Mód. 61] |
|
(48a) |
E rendelet alkalmazásának adott esetben ki kell egészítenie és összhangban kell állnia azokkal az intézkedésekkel, amelyeket az Unió a közös kül- és biztonságpolitikai célkitűzések megvalósítása érdekében az EUSZ. V. címe 2. fejezetének keretében, valamint azokkal az intézkedésekkel, amelyeket az EUMSZ 5. részének keretében fogadott el. [Mód. 62] |
|
(49) |
Az alábbiakban előirányzott tevékenységeknek szigorúan követniük kell az Unió korlátozó intézkedései által meghatározott feltételeket és eljárásokat, [Mód. 63] |
|
(49a) |
Az Európai Parlamentet teljes mértékben be kell vonni az eszközök tervezésébe, programozásába, nyomon követésébe és értékelésébe, annak érdekében, hogy biztosítva legyen a külső tevékenységek terén az uniós finanszírozás politikai ellenőrzése, demokratikus ellenőrzése és elszámoltathatósága. Az intézmények között fokozott párbeszédet kell kialakítani annak biztosítása érdekében, hogy az Európai Parlament olyan helyzetben legyen, hogy rendszeresen és zökkenőmentesen gyakorolhasson politikai ellenőrzést e rendelet alkalmazása során, ezáltal növelve a hatékonyságot és a legitimitást, [Mód. 64] |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
I. CÍM
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
Tárgy
Ez a rendelet létrehozza a „Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz” programot (a továbbiakban: az eszköz).
A rendelet megállapítja az eszköz célkitűzéseit, a 2021–2027 közötti időszakra szóló költségvetést, az uniós finanszírozás formáit, valamint az e finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.
Ezenkívül létrehozza az Európai Fenntartható Fejlődési Alap Pluszt (a továbbiakban: EFFA+), valamint a külső tevékenységi garanciát.
2. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
|
1. |
„országprogram”: egy országra kiterjedő indikatív program; |
|
2. |
„több országra irányuló program”: egynél több országra kiterjedő indikatív program; |
|
3. |
„határon átnyúló együttműködés”: egy vagy több tagállam és az Unió külső határain elhelyezkedő egy vagy több harmadik ország és terület közötti együttműködés; |
|
4. |
„regionális program”: olyan több országra irányuló indikatív program, amely a 4. cikk (2) bekezdésében meghatározott ugyanazon földrajzi területen belül egynél több harmadik országra terjed ki; |
|
5. |
„térségeken átnyúló program”: olyan több országra irányuló indikatív program, amely az e rendelet 4. cikke (2) bekezdésében meghatározott eltérő területeken elhelyezkedő egynél több harmadik országra terjed ki; |
|
6. |
„jogalany”: minden olyan természetes személy, valamint a nemzeti jog, az uniós jog vagy a nemzetközi jog alapján létrehozott olyan jogi személy, amely jogi személyiséggel rendelkezik, és saját nevében jogokat gyakorolhat és kötelezettségeket vállalhat, illetve a költségvetési rendelet 197. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet; |
|
(6a) |
„civil társadalmi szervezetek”: olyan nem állami, nonprofit és erőszakmentes szervezetek, amelyek keretében az emberek közös célok és elképzelések megvalósítása érdekében szerveződnek, függetlenül attól, hogy ezek politikai, kulturális, vallási, környezeti, gazdasági jellegűek, vagy a hatóságokat számoltatják el, és amelyek helyi, nemzeti, regionális vagy nemzetközi szinten működnek, és amelyek városi és vidéki, valamint formális és informális szervezeteket is magukban foglalhatnak; az emberi jogokkal és a demokráciával foglalkozó tematikus program keretében a civil társadalom az államtól független valamennyi olyan személyt vagy csoportot magában foglalja, amelynek tevékenysége előmozdítja az emberi jogokat és a demokráciát, ideértve az emberijog-védőket, ahogyan azt az ENSZ egyének jogairól és felelősségéről szóló nyilatkozata meghatározza; [Mód. 65] |
|
(6b) |
„helyi hatóságok”: olyan kormányzati ágak vagy hatóságok, amelyek szubnacionális (pl. települési, közösségi, kerületi, megyei, tartományi vagy regionális) szinten működnek. [Mód. 66] |
|
7. |
„beruházási keret”: az EFFA+-garancia célzott támogatási területe, amely konkrét régiókra, országokra vagy ágazatokra vonatkozó beruházási portfóliókra irányul; |
|
8. |
„hozzájáruló”: olyan tagállam, nemzetközi pénzügyi intézmény vagy egy tagállam állami intézménye, állami ügynökség vagy más közjogi vagy magánjogi szervezet, amely készpénzzel vagy garanciával járul hozzá a közös tartalékfeltöltési alaphoz. [Mód. 67] |
|
(8a) |
„addicionalitás”: az az elv, amely biztosítja, hogy a külső tevékenységi garancia olyan műveletek révén járuljon hozzá a fenntartható fejlődéshez, amelyeket nélküle nem lehetett volna végrehajtani, vagy amelyek a garancia nélkül elérhető eredményen felül és azon túl kedvező eredményt hoznak, továbbá a magánfinanszírozás bevonását, a piaci hiányosságok vagy az optimálisnál kedvezőtlenebb beruházási helyzetek kezelését, valamint a beruházások minőségének, fenntarthatóságának, hatásának és léptékének javítását is jelenti. Az elv biztosítja továbbá, hogy a külső tevékenységi garanciából fedezett beruházási és finanszírozási műveletek ne a tagállami támogatás, a magánszektorból származó finanszírozás vagy más uniós vagy nemzetközi pénzügyi beavatkozás helyébe lépjenek, és ne szorítsanak ki más állami- vagy magánberuházásokat. A külső tevékenységi garanciából támogatott projektek kockázati profilja általában magasabb, mint a támogatható partnerek által a rendes beruházási politikájuk keretében, külső tevékenységi garancia nélkül támogatott befektetések portfóliójáé. [Mód. 68] |
|
(8b) |
„iparosodott országok”: az OECD Fejlesztési Segítségnyújtási Bizottságának a hivatalos fejlesztési segély kedvezményezettjeinek listáján szereplő fejlődő országoktól eltérő harmadik országok. [Mód. 69] |
|
(8c) |
„szegénység”: minden olyan körülmény, amelynek során az emberek hátrányos helyzetbe kerülnek, és amelyben az embereket a különböző társadalmakban és helyi körülmények között korlátozottan cselekvőképesnek tekintik; a szegénység legfontosabb dimenziói a gazdasági, emberi, politikai, szociokulturális és önvédelmi képességeket érintik. [Mód. 70] |
|
(8d) |
„a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő érzékenység”: fellépés azzal a céllal, hogy megértsék és figyelembe vegyék a nemi alapú kirekesztéssel és megkülönböztetéssel járó társadalmi és kulturális tényezőket a köz- és a magánélet minden területén; [Mód. 71] |
|
(8e) |
„konfliktusérzékenység”: azzal a céllal történő cselekvés, hogy egy konfliktus által sújtott környezetben végrehajtott kezdeményezés kölcsönhatásba kerül majd ezzel a konfliktussal, és hogy ennek a kölcsönhatásnak következményei lesznek, amelyeknek pozitív és negatív hatásai is lehetnek; a konfliktusérzékenység annak biztosítását jelenti, hogy az uniós (politikai, szakpolitikai, külső támogatási) fellépések a lehető legjobban elkerüljék a negatív hatást, és maximalizálják a konfliktus dinamikájára kifejtett pozitív hatást, és ezzel hozzájáruljanak a konfliktusmegelőzéshez, a strukturális stabilitáshoz és a béketeremtéshez. [Mód. 72] |
Ha hivatkozás történik az emberi jogokra, akkor ez úgy értendő, hogy azok az alapvető szabadságjogokat is magukban foglalják; [Mód. 73]
A 15. cikk összefüggésében a „leginkább rászoruló” országok az I. mellékletben felsorolt országokat is magukban foglalhatják. [Mód. 74]
3. cikk
Célkitűzések
(1) E rendelet általános célkitűzése egy olyan pénzügyi keret létrehozása, amely lehetővé teszi, hogy az Unió világszinten védelmezze és érvényre juttassa értékeit, elveit és alapvető érdekeit értékeinek és érdekeinek világszintű védelme és érvényre juttatása az Unió külső tevékenységére vonatkozóan az EUSZ 3. cikkének (5) bekezdésében, 8. cikkében és 21. cikkében, valamint az EUMSZ 11. és 208. cikkében megfogalmazott célkitűzéseknek és elveknek megfelelően célkitűzések és elvek követése céljából. [Mód. 75]
(2) Az (1) bekezdéssel összhangban e rendelet egyedi célkitűzései a következők:
|
a) |
párbeszéd és együttműködés támogatása és előmozdítása a szomszédságban, a Szubszaharai-Afrikában, Ázsiában és a csendes-óceáni térségben, valamint Amerikában és a karib-tengeri térségben elhelyezkedő harmadik országokkal és régiókkal; |
|
aa) |
hozzájárulás az Unió által elfogadott nemzetközi kötelezettségvállalások és célkitűzések eléréséhez, különösen a 2030-as menetrend, a fenntartható fejlesztési célok és a Párizsi Megállapodás tekintetében; [Mód. 76] |
|
ab) |
az Unió keleti és déli szomszédságában lévő országokkal folytatott szorosabb együttműködés kialakítása, amelynek alapját a béke és a biztonság, a kölcsönös elszámoltathatóság és a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásának egyetemes értékei, valamint a társadalmi-gazdasági integráció, a környezetvédelem és az éghajlatvédelmi fellépés jelentik; [Mód. 77] |
|
ac) |
a szegénység csökkentése és hosszú távon annak felszámolása, különösen a legkevésbé fejlett országokban (LDC-országok); a fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődés lehetővé tétele; [Mód. 78] |
|
b) |
globális szinten a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok megszilárdítása és támogatása, a társadalmi szervezetek támogatása, a stabilitás és béke társadalmi szervezetek és a helyi hatóságok támogatása , a stabilitás és béke előmozdítása, a konfliktusok megakadályozása és az igazságos és befogadó társadalmak ösztönzése , a multilateralizmus , a nemzetközi igazságszolgáltatás és az elszámoltathatóság előmozdítása és valamint más globális és regionális kihívások így az éghajlatváltozás és a környezetkárosodás kezelése, valamint a külpolitikai szükségletek és prioritások előmozdítása a III. mellékletben leírtak szerint, beleértve a bizalomépítést és a jószomszédi kapcsolatokat ; [Mód. 79] |
|
ba) |
az emberi jogok, a demokrácia, a jogállamiság, valamint a nemek közötti és a társadalmi egyenlőség többek között a legnehezebb körülmények közötti és sürgősségi helyzetekben történő védelme, ösztönzése és előmozdítása, partnerségben a civil társadalommal, köztük az emberi jogok védelmezőivel világszerte; [Mód. 80] |
|
c) |
gyors reagálás válság-, instabil és konfliktushelyzetekre; rezilienciával kapcsolatos kihívások kezelése, valamint a humanitárius segítségnyújtás és a fejlesztési tevékenység összekapcsolása; továbbá külpolitikai szükségletek és prioritások figyelembevétele . [Mód. 81]. |
Ezeknek a célkitűzéseknek a teljesítését a 31. cikkben említett vonatkozó mutatók használatával kell értékelni.
(3) Az e rendelet szerinti kiadások legalább 92 %-ának teljesítenie kell a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Fejlesztési Támogatási Bizottsága által a hivatalos fejlesztési támogatásra vonatkozóan létrehozott kritériumokat. Ez a rendelet hozzájárul a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend időkeretében azon kollektív uniós célkitűzés eléréséhez, hogy az uniós bruttó nemzeti jövedelem 0,2 %-át a legkevésbé fejlett országok támogatására, 0,7 %-át pedig hivatalos fejlesztési támogatásra fordítsák. [Mód. 82]
(3a) Legalább a jelen rendelet keretében finanszírozott hivatalos fejlesztési támogatás 20 %-át el kell különíteni valamennyi földrajzi és tematikus program keretében, évente és a tevékenységek időtartama alatt a társadalmi befogadás és a humán fejlődés érdekében, az alapvető szociális szolgáltatások – többek között a táplálkozás, az oktatás és a szociális védelem – támogatása és megerősítése céljából, hangsúlyt helyezve a leginkább marginalizált csoportokra, valamint a nőkre és a gyermekekre. [Mód. 83]
(3b) E rendelet keretében a hivatalos fejlesztési támogatásból finanszírozott földrajzi és tematikus programok legalább 85 %-ának fő vagy jelentős célként a nemek közötti egyenlőség előmozdítására, illetve a nők és lányok jogainak, illetve társadalmi szerepvállalásának megerősítésére kell irányulnia, az OECD-DAC által meghatározottaknak megfelelően. E programok jelentős részének fő célkitűzése a nemek közötti egyenlőség, valamint a nők és lányok jogainak, illetve társadalmi szerepvállalásának megerősítése kell hogy legyen. [Mód. 84]
4. cikk
Hatály és szerkezet
(1) Az e rendelet alapján nyújtott uniós finanszírozás megvalósítása alkalmazása a következőkön keresztül történik: [Mód. 85]
|
a) |
földrajzi programok; |
|
b) |
tematikus programok; |
|
c) |
gyorsreagálási tevékenységek. |
(2) A földrajzi programok az egy vagy több országgal a következő térségekben folytatott együttműködést foglalják magukba:
|
a) |
Szomszédság; |
|
b) |
Szubszaharai-Afrika; |
|
c) |
Ázsia és a csendes-óceáni térség; |
|
d) |
Amerika és a karib-tengeri térség. |
A földrajzi programok az összes harmadik országra kiterjedhetnek az (EU) …/… rendeletben (IPA) (46) meghatározott tagjelöltek és potenciális tagjelöltek, valamint az (EU) …/… tanácsi határozatban meghatározott tengerentúli országok és területek kivételével. A kontinentális vagy transzregionális hatókörű földrajzi programokat is létre lehethozni, különösen az a) és b) pont szerinti afrikai országokat lefedő pán-afrikai programot, valamint a b), c) és d) pont szerinti afrikai, karibi és csendes-óceáni országokat lefedő programot. [Mód. 86]
A szomszédságpolitikai térségen belül megvalósuló földrajzi programok az I. mellékletben említett bármelyik országra kiterjedhetnek.
A 3. cikkben meghatározott célkitűzések elérése érdekében a földrajzi programoknak a II. mellékletben felsorolt együttműködési területeken kell alapulniuk.
(3) A tematikus programok a fenntartható fejlesztési célok globális szintű teljesítéséhez kapcsolódó tevékenységeket foglalják magukba a következő területeken:
|
a) |
Emberi jogok és demokrácia; |
|
b) |
Társadalmi szervezetek és helyi hatóságok ; [Mód. 87] |
|
c) |
Stabilitás és béke; |
|
d) |
Globális kihívások; |
|
da) |
Külpolitikai szükségletek és prioritások. [Mód. 88] |
A tematikus programok az összes harmadik országra kiterjedhetnek , valamint az (EU) …/… tanácsi határozatban meghatározott határozatnak megfelelően a tengerentúli országok és területek teljes hozzáféréssel rendelkeznek a tematikus programokhoz. Tényleges részvételüket a sajátosságaik és az előttük álló különleges kihívások figyelembevételével kell biztosítani. országokra és területekre is kiterjedhetnek. [Mód. 89]
A 3. cikkben meghatározott célkitűzések elérése érdekében a tematikus programoknak a III. mellékletben felsorolt beavatkozási területeken kell alapulniuk.
(4) A gyorsreagálási tevékenységek korai fellépést tesznek lehetővé az alábbiak érdekében:
|
a) |
hozzájárulás a békéhez, a stabilitáshoz és a konfliktusmegelőzéshez sürgős helyzetben, kialakuló válsághelyzetben, válsághelyzetben vagy válságot követő helyzetben; [Mód. 90] |
|
b) |
hozzájárulás államok, többek között helyi hatóságok, társadalmak, közösségek és egyének rezilienciájának megerősítéséhez, valamint a humanitárius segítségnyújtás és a fejlesztési tevékenység összekapcsolása. [Mód. 91] |
|
c) |
külpolitikai szükségletek és prioritások kezelése. [Mód. 92] |
A gyorsreagálási tevékenységek az összes harmadik országra, valamint az (EU) …/… tanácsi határozatban meghatározott tengerentúli országokra és területekre is kiterjedhetnek.
A 3. cikkben meghatározott célkitűzések elérése érdekében a gyorsreagálási tevékenységeknek a IV. mellékletben felsorolt beavatkozási területeken kell alapulniuk.
(5) Az e rendelet keretében megvalósuló tevékenységeket elsődlegesen földrajzi programokon keresztül kell végrehajtani alkalmazni . [Mód. 93]
A tematikus programokon keresztül végrehajtott alkalmazott tevékenységeknek ki kell egészíteniük a földrajzi programok keretében finanszírozott tevékenységeket, és támogatniuk kell a 3. cikk (2) bekezdésének aa) pontjában említett nemzetközileg elfogadott nemzetközileg elfogadott célok, különösen a fenntartható fejlesztési célok teljesítésére, a globális közjavak védelmére és a globális kihívások kezelésére irányuló globális és térségeken átnyúló kezdeményezéseket. Akkor is lehet tematikus programokon keresztül tevékenységeket függetlenül végrehajtani, ha többek között nem létezik földrajzi program, vagy ha azt felfüggesztették, vagy ha a tevékenységről nincs megállapodás az érintett partnerországgal, vagy ha a tevékenységet nem lehet megfelelően kezelni földrajzi programokkal. [Mód. 94]
A gyorsreagálási tevékenységek kiegészítik a földrajzi és a tematikus programokat , valamint az 1996. június 20-i 1257/96/EK tanácsi rendelet (a humanitárius segítségnyújtásról szóló rendelet) keretében finanszírozott intézkedéseket is . Ezeket a tevékenységeket úgy kell kialakítani és végrehajtani alkalmazni , hogy lehetővé váljon – adott esetben – a földrajzi vagy a tematikus programokon keresztüli folytonosságuk. [Mód. 95]
(6) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 34. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II., III. és IV. melléklet kiegészítése vagy módosítása céljából.
5. cikk
Koherencia, összhang és komplementaritás
(1) E rendelet végrehajtása alkalmazása során összhangot, koherenciát, szinergiákat és komplementaritást kell biztosítani az Unió külső tevékenységének valamennyi területével, beleértve az egyéb külső finanszírozási eszközöket is, különösen az IPA III rendelettel, valamint az EUSZ V. címének 2. fejezetében és az EUMSZ 5. részében elfogadott intézkedésekkel, területeivel és a többi érintett uniós szakpolitikával és programmal, valamint gondoskodni kell a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciáról. Az Uniónak figyelembe kell vennie a fejlesztési együttműködés célkitűzéseit azon politikáinak alkalmazásakor, amelyek hatással lehetnek a fejlődő országokra. [Mód. 96]
(1a) Az Unió és a tagállamok koordinálják megfelelő támogatási programjaikat azzal a céllal, hogy növeljék a teljesítés hatékonyságát és eredményességét, és megakadályozzák az egymást átfedő finanszírozást. [Mód. 97]
(1b) E rendelet alkalmazása során a Bizottságnak és az EKSZ-nek kellően figyelembe kell vennie az Európai Parlament véleményét. [Mód. 98]
(2) Az 1257/96/EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó tevékenységek e rendelet keretében nem kapnak finanszírozást.
(3) Adott esetben más uniós programok is hozzájárulhatnak az e rendelet keretében létrehozott tevékenységekhez, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. E rendelet emellett hozzájárulhat más uniós programok keretében létrehozott intézkedésekhez, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. Ilyen esetekben az ezekre a tevékenységekre kiterjedő munkaprogramoknak meg kell határozniuk, melyik szabályrendszer alkalmazandó.
6. cikk
Költségvetés
(1) E rendeletnek a 2021–2027 közötti időszakban történő végrehajtására alkalmazására szánt pénzügyi keretösszeg folyó áron 89 200 2018. évi árakon számítva 82 451 millió EUR (folyó áron 93 154 millió EUR ) [100 %] . [Mód. 99]
(2) Az (1) bekezdésben említett pénzügyi keretösszeg a következőkből áll:
|
a) |
68 000 2018. évi árakon 63 687 millió EUR (folyó áron 71 954 millió EUR ) [77,24 %] földrajzi programokra: [Mód. 100]
|
|
b) |
7 000 9 471 millió EUR 2018. évi árakon (folyó áron 10 700 millió EUR ) [11,49 %] millió EUR tematikus programokra: [Mód. 105]
|
|
c) |
4 0003 098 millió EUR 2018. évi árakon (3 500 millió EUR folyó áron) [3,76 %] gyorsreagálási tevékenységekre:
|
(3) A 10 200 2018. évi árakon 6 196 millió EUR (folyó áron 7 000 millió EUR) összegű [7,51 %] , újonnan felmerülő kihívások és prioritások számára képzett tartalék a 15. cikkel összhangban növeli a (2) bekezdésben említett összegeket. [Mód. 112]
(4) A (2) bekezdés a) pontjában említett pénzügyi keretösszeg az (1) bekezdésben említett pénzügyi keretösszeg legalább 75 %-ának felel meg.
(4a) A 9. cikk szerinti fellépéseket 270 millió EUR összegig finanszírozzák. [Mód. 113]
(4b) Az éves előirányzatokat a költségvetési eljárás keretében az Európai Parlament és a Tanács engedélyezi a többéves pénzügyi keret határain belül, miután létrejön az intézmények közötti megegyezés a prioritásokról. [Mód. 114]
7. cikk
Szakpolitikai keret
Az e rendelet végrehajtására alkalmazására vonatkozó átfogó szakpolitikai keretet a társulási megállapodások, a partnerségi és együttműködési megállapodások, a multilaterális megállapodások és a partnerországokkal jogilag kötelező erejű kapcsolatot létrehozó egyéb kereskedelmi megállapodások, az ezen megállapodások révén létrejött testületek által elfogadott ajánlások és aktusok, valamint a vonatkozó multilaterális megállapodások, uniós jogalkotási aktusok, az Európai Tanács következtetései és a Tanács következtetései, a csúcstalálkozókon tett nyilatkozatok, és más nemzetközi nyilatkozatok, illetve a partnerországokkal folytatott magas szintű találkozók következetései, az Európai Parlament állásfoglalásai és álláspontjai , vonatkozó állásfoglalásai, a Bizottság közleményei, továbbá a Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének közös közleményei és az ENSZ egyezményei és állásfoglalásai adják. [Mód. 115]
8. cikk
Általános elvek
(1) Az Unió a partnerországokkal és -régiókkal folytatott párbeszéd és együttműködés , az Egyesült Nemzetek Szervezetében és más nemzetközi fórumokon végrehajtott fellépések, valamint a civil társadalmi szervezetekkel, a helyi hatóságokkal és a magánszereplőkkel folytatott együttműködés révén törekszik az Unió alapjául szolgáló elvek, vagyis a demokrácia, a jogállamiság, a jó kormányzás, az emberi jogok és alapvető szabadságok egyetemességének és oszthatatlanságának, az emberi méltóság tiszteletben tartásának, az egyenlőség és a szolidaritás elveinek, valamint az ENSZ Alapokmánya és a nemzetközi jog elveinek tiszteletben tartásának előmozdítására, fejlesztésére és megszilárdítására. Az e rendelet szerinti finanszírozásnak meg kell felelnie ezeknek az elveknek, valamint az Unió nemzetközi jog szerinti kötelezettségvállalásainak. [Mód. 116]
(1a) Az EUSZ 2. és 21. cikkével összhangban, az Uniónak a demokráciához és a jogállamisághoz, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságjogok előmozdításához és védelméhez való következetes hozzájárulása az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában, az emberi jogok nemzetközi jogában és a nemzetközi humanitárius jogban gyökerezik. [Mód. 117]
(2) Olyan, jogokon alapuló megközelítést kell alkalmazni, amely minden – polgári, politikai vagy gazdasági, társadalmi és kulturális – emberi jogra kiterjed annak érdekében, hogy integrálja az emberi jogi elveket, a marginalizált szegényebb és kiszolgáltatottabb kiszolgáltatott csoportokra – például a kisebbségekre, a nőkre, a gyermekekre és a fiatalokra, , az idősekre, az őslakos népekre, az LMBTI-személyekre és a fogyatékossággal élő személyekre – összpontosítva támogassa a jogaik megszerzésében azokat, akiket a jogok megilletnek, és segítséget nyújtson a partnerországoknak a nemzetközi emberi jogi kötelezettségeik teljesítéséhez. E rendeletnek elő kell mozdítania a nemek közötti egyenlőséget és a nők , a gyermekek és a fiatalok társadalmi szerepvállalásának növelését , beleértve a szexuális és reproduktív egészség és jogok előmozdítását is . [Mód. 118]
(3) Az Unió támogatja – adott esetben – a bilaterális, regionális és multilaterális együttműködést és párbeszédet, a partnerségi megállapodásokat és a háromoldalú együttműködést.
Az Unió multilaterális és szabály- és értékalapú szabályalapú megközelítést mozdít elő a globális javakra közjavakra és kihívásokra vonatkozóan, és e tekintetben együttműködést folytat a tagállamokkal, partnerországokkal, nemzetközi szervezetekkel , beleértve a nemzetközi pénzintézeteket, ENSZ-ügynökségeket, alapokat és programokat is, és más donorokkal. [Mód. 119]
Az Unió ösztönzi az együttműködést a nemzetközi vagy regionális szervezetekkel és más donorokkal. [Mód. 120]
A partnerországokkal fennálló kapcsolatokban figyelembe kell venni ezen országoknak a kötelezettségvállalások, a nemzetközi megállapodások , különösen a Párizsi Megállapodás és az Unióval meglévő szerződéses kapcsolatok, különösen a társulási megállapodások, a partnerségi és együttműködési megállapodások, valamint a kereskedelmi megállapodások teljesítése terén elért eredményeit. [Mód. 121]
(4) Az egyrészről az Unió és tagállamai, másrészről a partnerországok közötti együttműködés – adott esetben – minden módozatban a következő fejlesztéshatékonysági alapelveket veszi alapul és mozdítja elő: a partnerországok fejlesztési prioritásokkal kapcsolatos felelősségvállalása, eredményorientáltság, inkluzív fejlesztési partnerségek, átláthatóság és kölcsönös elszámoltathatóság és a partnerországok prioritásaival való összhang . Az Unió előmozdítja a források eredményes és hatékony mozgósítását és felhasználását. [Mód. 122]
Az inkluzív partnerség elvével összhangban a Bizottság – adott esetben – gondoskodik arról, hogy megfelelő konzultációra kerüljön sor a partnerországokból származó érintett érdekelt felekkel, beleértve a társadalmi szervezeteket és a helyi hatóságokat is, valamint gondoskodik arról, hogy ezen érdekelt felek időben hozzáférjenek a vonatkozó információkhoz, hogy ennek révén érdemi szerepet játszhassanak a programok kialakítására, végrehajtására alkalmazására és kapcsolódó nyomon követésére vonatkozó eljárásokban. [Mód. 123]
A felelősségvállalás elvével összhangban a Bizottság – adott esetben – a partnerországok rendszereinek igénybevételét részesíti előnyben a programok végrehajtásához alkalmazásához. [Mód. 124]
(5) Tevékenységeik komplementaritásának és eredményességének előmozdítása érdekében az Unió és a tagállamok – nemzetközi szervezetek és nemzetközi konferenciák keretében is – összehangolják szakpolitikáikat, és konzultálnak egymással támogatási programjaikról.
(6) Az e rendelet szerinti programok és tevékenységek az EUMSZ 11. cikkével összhangban érvényesítik az éghajlatváltozás, a környezetvédelem , a katasztrófakockázat-csökkentés és katasztrófavédelem, a humán fejlődés, a konfliktusmegelőzés és a béketeremtés, a nemek közötti egyenlőség , a nők, gyermekek és fiatalok társadalmi szerepvállalása, a megkülönböztetésmentesség, az oktatás és a kultúra, valamint a digitalizáció szempontjait, és kezelik a fenntartható fejlesztési célok közötti összefüggéseket, hogy előmozdítsák azokat az integrált tevékenységeket, amelyek járulékos előnyt teremthetnek és koherens módon többféle célkitűzést teljesíthetnek. Ezeknek a programoknak és tevékenységeknek a kapacitások elemzésén, valamint kockázati és sebezhetőségi elemzésen kell alapulniuk, ember- és közösségközpontú rezilienciára vonatkozó megközelítést kell magukba foglalniuk, továbbá konfliktusérzékenynek kell lenniük. Azt az alapelvet kell követniük, hogy „senki sem maradhat ki a fejlődés folyamatából” és „ne ártsunk” . [Mód. 125]
(7) Az uniós külső fellépés egyéb célkitűzéseinek sérelme nélkül, a partnerekkel koordináltabb, holisztikusabb és strukturáltabb megközelítést kell követni a migrációval kapcsolatban, és annak eredményességét rendszeres értékelésnek kell alávetni anélkül, hogy a fejlesztési segélyek harmadik országok számára történő elosztását a migráció kezelését célzó együttműködés feltételéhez kötnék, valamint teljes mértékben tiszteletben tartva az emberi jogokat, beleértve minden egyén jogát ahhoz, hogy elhagyja származási országát . [Mód. 126]
(7a) A Bizottság biztosítja, hogy az e rendelet alapján a biztonságra, stabilitásra és békére vonatkozóan – különösen a fejlesztés és a fejlesztés biztonságának, a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, valamint a számítógépes biztonság támogatása tekintetében a katonai szereplők kapacitásépítésével kapcsolatban – elfogadott fellépéseket a nemzetközi jognak – többek között a nemzetközi emberi jogoknak és a humanitárius jognak – megfelelően hajtsák végre. A Bizottság a kedvezményezett partnerekkel közösen ütemterveket dolgozhat ki a katonai szereplők intézményi és operatív megfelelésének az átláthatósági és emberi jogi normákkal történő javítására. A Bizottság az egyes vonatkozó célkitűzések tekintetében gondosan figyelemmel kíséri és értékeli az ilyen intézkedések 31. cikk szerinti alkalmazását és jelentést tesz arról az emberi jogi kötelezettségek betartásának biztosítása érdekében. Ilyen fellépések esetén a Bizottság a 8. cikk (8) bekezdésének b) pontja szerinti kockázatkezelésre vonatkozó rendelkezéseken túl konfliktusérzékeny megközelítést alkalmaz, beleértve a teljes körű nemi szempontú elemzést is tartalmazó, szigorú és szisztematikus előzetes konfliktuselemzést is. A Bizottság az e rendeletet kiegészítő 34. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el azzal, hogy az érvényes útmutatáson alapuló működési keretet hoz létre annak biztosítása érdekében, hogy az emberi jogokat az e cikkben említett intézkedések megtervezése és alkalmazása során tiszteletben tartsák, különösen a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód megelőzése, valamint a jogszerű eljárás – többek között az ártatlanság vélelmének, a tisztességes eljáráshoz és a védelemhez való jog – tiszteletben tartása tekintetében. [Mód. 127]
(8) A Bizottság saját kezdeményezésére és az Európai Parlament kérésére rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet és érdemi politikai párbeszédet rendszeresen véleménycserét folytat vele. [Mód. 128]
(8a) A Bizottság rendszeres információcserét végez a civil társadalommal és a helyi hatóságokkal. [Mód. 129]
(8b) A Bizottság az e rendeletet kiegészítő 34. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el egy megfelelő kockázatkezelési keret létrehozásával, beleértve a rendelet egyes vonatkozó célkitűzésének értékelését és a mérséklési intézkedéseket is. [Mód. 130]
(8c) Az egész eszköz alapjául az átláthatóság és az elszámoltathatóság szolgál, nagy hangsúlyt helyezve a jelentéstételre és az ellenőrzésre. Ez magában foglal egy átlátható ellenőrzési rendszert, amely tartalmazza a pénzeszközök címzettjeire vonatkozó információk bejelentését és azt, hogy a kifizetést időben teljesítették-e. [Mód. 131]
9. cikk
Katonai szereplők fejlesztést és fejlesztésbiztonságot szolgáló kapacitásépítése
(1) Az Európai Unióról szóló szerződés 41. cikke (2) bekezdésének megfelelően az e rendelet keretében nyújtott uniós finanszírozás nem használható fel fegyverek vagy lőszerek beszerzésére, sem pedig katonai vagy védelmi vonatkozású műveletekre. Az e rendelet alapján szállított berendezést, szolgáltatást vagy technológiát a 944/2008/KKBP közös álláspontnak, a kettős felhasználású termékekről szóló rendeletnek és minden más hatályos uniós korlátozó intézkedésnek megfelelően szigorú transzferellenőrzésnek kell alávetni. Az (EU) …/… [a halálbüntetéshez és kínzáshoz használt termékekről szóló uniós rendelet] rendelettel összhangban ezt a rendeletet nem szabad olyan típusú berendezés biztosításának finanszírozására használni, amelyet kínzásra, rossz bánásmódra vagy az emberi jogok egyéb megsértésére lehet felhasználni. [Mód. 132]
(2) A fenntartható fejlődéshez való hozzájárulás érdekében, amelyhez stabil, békés és befogadó társadalmakra van szükség, az e rendelet szerinti uniós támogatást a (4) bekezdésben foglalt rendkívüli körülmények esetén fel lehet használni egy szélesebb körű biztonsági ágazati reformmal összefüggésben, vagy a partnerországokban a katonai szereplők kapacitásépítéséhez fejlesztést és fejlesztésbiztonságot célzó tevékenységek végrehajtása érdekében , összhangban a fenntartható fejlődés elérésének átfogó célkitűzésével . [Mód. 133]
(3) Az e cikk szerinti támogatás kiterjedhet különösen a fejlesztést és a fejlesztésbiztonságot szolgáló kapacitásépítési programokra, beleértve a képzést, a mentorálást és a tanácsadást, valamint felszerelések biztosítását, infrastrukturális fejlesztéseket és az e támogatáshoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásokat.
(4) Az e cikk szerinti támogatás csak akkor nyújtható:
|
a) |
amennyiben az e rendelet szerinti uniós célkitűzések megfelelő megvalósítása olyan követelményeket támaszt, amelyek katonai szereplők bevonása nélkül nem teljesíthetők, és veszély fenyegeti a működő állami intézmények fennállását vagy az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelmezését, és az állami intézmények nem képesek kezelni ezt a veszélyt; és |
|
b) |
amennyiben az érintett partnerország és az Unió között konszenzus alakult ki azt illetően, hogy a katonai szereplők kulcsfontosságúak a fenntartható fejlődéshez nélkülözhetetlen feltételek megőrzése, megteremtése vagy helyreállítása szempontjából, és ezek a katonai szereplők nem érintettek az emberi jogok megsértésében, illetve nem jelentenek fenyegetést az állami intézmények működésére, többek között válsághelyzetekben és bizonytalan vagy destabilizált helyzetekben és körülmények között. [Mód. 134] |
(5) Az e cikk szerinti uniós támogatást csak akkor lehet felhasználni katonai szereplők kapacitásépítésére, ha az fejlesztést és fejlesztésbiztonságot célzó tevékenységek végrehajtására szolgál. Nem használható fel különösen az alábbiak finanszírozására:
|
a) |
rendszeres katonai kiadás; |
|
b) |
fegyverek és lőszerek vagy az emberi élet kioltására tervezett egyéb felszerelések beszerzése; |
|
c) |
olyan képzés, amelynek célja kifejezetten a fegyveres erők harcképességéhez való hozzájárulás. |
(6) Az e cikk szerinti intézkedések megtervezése és végrehajtása során a Bizottság a partnerország felelősségvállalását állítja előtérbe. A Bizottság kidolgozza azokat az elemeket és bevált gyakorlatokat is, amelyek a közép- és hosszú távú fenntarthatóság biztosításához szükségesek, valamint előmozdítja a jogállamiságot és az elfogadott nemzetközi jogi jogelvek betartását. A Bizottság gondoskodik arról, hogy ezek az intézkedések az emberek biztonsága tekintetében közvetlen előnyökkel járjanak a lakosság számára, integrálva legyenek a szélesebb körű biztonsági ágazat reformpolitikájába, erős demokratikus és parlamenti felügyeleti és elszámoltathatósági elemeket foglaljanak magukban, többek között a biztonsági szolgáltatások javítása tekintetében, és illeszkedjenek a konfliktusok kiváltó okainak kezelésére irányuló hosszú távú béke- és fejlesztési stratégiákba. A Bizottság gondoskodik arról is, hogy a katonai erők reformját célzó tevékenységek hozzájáruljanak ahhoz, hogy a katonai erők átláthatóbbak és elszámoltathatóbbak legyenek, és nagyobb tiszteletben tartsák a joghatóságuk alá tartozók emberi jogait. Az olyan intézkedések esetében, amelyek célja, hogy berendezésekkel lássák el a partnerországok katonai erőit, a Bizottságnak meg kell határoznia az egyes intézkedések keretében szállítandó berendezések típusát. A Bizottság a 8. cikk (8b) (új) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket alkalmazza annak biztosítása érdekében, hogy ezt a berendezést kizárólag a megcélzott kedvezményezettek használhassák. [Mód. 135]
(7) A Bizottság megfelelő kockázatértékelési, nyomonkövetési és értékelési eljárásokat dolgoz ki az e cikk szerinti intézkedések tekintetében a 32. cikk szerinti értékelés keretében és különösen a félidős értékelés tekintetében közös értékelést készít a tagállamokkal. Az eredményeket figyelembe veszik a programtervezés és az erőforrás-elosztás során, és azoknak tovább kell erősíteniük az Unió külső tevékenységeinek összhangját és egymást kiegészítő jellegét . [Mód. 136]
II. CÍM
E RENDELET VÉGREHAJTÁSA ALKALMAZÁSA [MÓD. 137]
I. fejezet
Programozás
9a. cikk
A földrajzi programok alkalmazási köre
(1) Az Unió e cikk szerinti együttműködési tevékenységei helyi, nemzeti, regionális, régiókon átívelő és kontinentális jellegű tevékenységekre vonatkoznak.
(2) A 3. cikkben meghatározott célkitűzések elérése érdekében a földrajzi programokat a következő együttműködési területeken kell kidolgozni:
|
a) |
jó kormányzás, demokrácia, jogállamiság, emberi jogok, alapvető szabadságok és civil társadalom; |
|
b) |
a szegénység felszámolása, az egyenlőtlenségek elleni küzdelem és humán fejlődés; |
|
c) |
migráció és mobilitás; |
|
d) |
környezetvédelem és éghajlatváltozás; |
|
e) |
inkluzív és fenntartható gazdasági növekedés és tisztességes foglalkoztatás; |
|
f) |
biztonság, stabilitás és béke; |
|
g) |
partnerség; |
(3) A (2) bekezdésben említett együttműködési területekkel kapcsolatos további részleteket a II. melléklet határozza meg. [Mód. 138]
9b. cikk
A tematikus programok alkalmazási köre
(1) A tematikus programok a következő beavatkozási területekre terjednek ki:
|
a) |
Emberi jogok, alapvető szabadságok és demokrácia:
|
|
b) |
Társadalmi szervezetek és helyi hatóságok:
|
|
c) |
Stabilitás és béke
|
|
d) |
Globális kihívások
|
|
e) |
Külpolitikai szükségletek és prioritások
|
(2) Az (1) bekezdésben említett együttműködési területekkel kapcsolatos további részleteket a III. melléklet határozza meg. [Mód. 139]
10. cikk
Általános programozási megközelítés
(1) Az e rendelet szerinti együttműködést és beavatkozást programozni kell, a 4. cikk (4) bekezdésében hivatkozott gyorsreagálási tevékenységek kivételével.
(2) A 7. cikk alapján az e rendelet szerinti programozás a következőkön alapul:
|
a) |
a programozási dokumentumok összefüggő keretet biztosítanak az Unió és a partnerország vagy -régió közötti együttműködéshez az e rendeletben rögzített átfogó célokkal és alkalmazási körrel, célkitűzésekkel és alapelvekkel összhangban , és egy partnerországra vagy -régióra irányuló uniós stratégia, vagy az uniós tematikus stratégiák alapján ; [Mód. 140] |
|
b) |
az Unió és a tagállamok a programozási folyamat korai szakaszában és a teljes folyamat során konzultálnak egymással abból a célból, hogy előmozdítsák az együttműködési tevékenységeik koherenciáját, komplementaritását és összhangját. A közös programozás az előnyben részesített megközelítés az országokra irányuló programozás esetében. A közös programozás adott esetben nyitva áll más donorok előtt is; |
|
c) |
az Unió korai szakaszban és az egész programozási folyamat során ösztönzi a többi uniós és nem uniós konzultál továbbá a többi donorral és szereplővel, beleértve a civil társadalom és a helyi hatóságok képviselőit képviselőit is, valamint a magán- és politikai alapítványokkal folytatott, több érdekelt felet bevonó, rendszeres és inkluzív párbeszédet. Az Európai Parlamentet tájékoztatni kell e konzultációk eredményeiről; [Mód. 141] |
|
d) |
a 4. cikk (3) bekezdésének a) , b) és c ) pontjában említett Emberi jogok és demokrácia, valamint Társadalmi szervezetek és helyi hatóságok, valamint Stabilitás és béke tematikus programok az érintett harmadik országok kormányainak vagy más állami hatóságainak jóváhagyásától függetlenül nyújtanak támogatást. Ezek Az Emberi jogok és a demokrácia, valamint a Társadalmi szervezetek és helyi hatóságok tematikus programok elsősorban társadalmi szervezeteket támogatnak. a civil társadalmat, köztük az emberijog-védőket és a nyomás alatt álló újságírókat támogatják . [Mód. 142] |
11. cikk
A földrajzi programokra vonatkozó Programozási elvek [Mód. 143]
(-1) Az e rendelet keretében végzett programozáskor megfelelően tekintettel kell lenni az emberi jogokra, az alapvető szabadságokra, a jó kormányzásra és a demokráciára a partnerországokban. [Mód. 144]
(-1a) Az e cikk szerinti összes programozási dokumentum előkészítésének, alkalmazásának és felülvizsgálatának meg kell felelnie a politikák fejlesztési célú koherenciájára vonatkozó és a segélyhatékonysági alapelveknek. [Mód. 145]
(-1b) A földrajzi és tematikus programoknak ki kell egészíteniük egymást, egymással koherensnek kell lenniük és hozzáadott értéket kell teremteniük. [Mód. 146]
(1) A földrajzi programok programozása a következő elveken alapul:
|
a) |
a (4) bekezdés sérelme nélkül a tevékenységek a lehető legnagyobb mértékben az Unió intézményei , a tagállamok és az érintett partnerországok – ideértve a nemzeti és helyi hatóságokat – közötti inkluzív párbeszéden alapulnak a civil társadalmi szervezetek , regionális, társadalom, a nemzeti és helyi parlamentek , közösségek és más érdekelt felek bevonásával annak érdekében, hogy az érintettek minél jobban demokratikus felelősséget vállaljanak a folyamatért, valamint a nemzeti és regionális stratégiák támogatásának bátorítása céljából; [Mód. 147] |
|
b) |
a programozási időszakot adott – amennyiben lehetséges – esetben a partnerországok stratégiájának ciklusához kell igazítani; [Mód. 148] |
|
c) |
a programozás olyan együttműködési tevékenységeket is előirányozhat, amelyeket a 6. cikk (2) bekezdésében felsorolt más költségvetési juttatásból, más uniós programokból, azok alap-jogiaktusának megfelelően finanszíroznak. |
(2) Az (1) bekezdés sérelme nélkül a földrajzi programok programozása konkrét, testreszabott együttműködési keretet biztosít, a következőket figyelembe véve: [Mód. 149]
|
a) |
a partnerek egyedi kritériumok és részletes elemzés alapján azonosított szükségletei, figyelembe véve a lakosságot, a szegénységet, az egyenlőtlenséget, a humán fejlődést, az emberi jogok, az alapvető szabadságok, a demokrácia és a nemek közötti egyenlőség helyzetét , a gazdasági és környezeti sebezhetőséget, valamint az állam és a társadalom rezilienciáját; [Mód. 150] |
|
b) |
a nemzeti fejlesztési prioritások támogatása érdekében a partnerek pénzügyi hazai források előteremtrésére és forráshoz jutásra mobilizálására és hatékony felhasználására irányuló képessége , továbbá forrásfelvevésre irányuló képessége; [Mód. 151] |
|
c) |
a partnerek kötelezettségvállalásai beleértve az Unióval közösen elfogadottakat is, valamint azokat az erőfeszítéseket, amelyeket és olyan kritériumok alapján határoztak meg ,meghatározott teljesítménye, mint például a politikai reform, a jogállamiság terén elért előrehaladás, a jó kormányzás, az emberi jogok, a korrupció elleni küzdelem vagy a gazdasági és társadalmi fejlődés , a környezeti fenntarthatóság, valamint a támogatások hatékony felhasználása ; [Mód. 152] |
|
d) |
az uniós finanszírozás potenciális hatása a partnerországokban és -régiókban; |
|
e) |
a partnerek kapacitása és elkötelezettsége a közös érdekek értékek, elvek és alapvető érdekek értékek előmozdítását, valamint a közös célkitűzések és a multilaterális szövetségek támogatását, továbbá az Unió prioritásainak megvalósítását illetően. [Mód. 153] |
(3) A leginkább rászoruló, így különösen a legkevésbé fejlett, alacsony jövedelmű, valamint a válság sújtotta, illetve válságot követő, instabil vagy kiszolgáltatott helyzetben lévő országok, többek között a fejlődő kis szigetállamok elsőbbséget élveznek a forráselosztás során.
(4) Az iparosodott országokkal folytatott együttműködés az uniós és a kölcsönös érdekek , továbbá a közös alapvető érdekek és értékek, valamint a közösen megállapított célok és a multilateralizmus előmozdítására koncentrál. Ez az együttműködés adott esetben az Unió – beleértve az Európai Parlamentet is – és a tagállamok, beleértve a civil társadalmat is, közötti párbeszéden alapul. [Mód. 154]
(5) A földrajzi programok programozási dokumentumai eredményalapúak, és adott esetben figyelembe veszik a nemzetközi szinten megállapított programozási dokumentumoknak eredményorientáltnak kell lenniük , és lehetőség szerint világos célokat és mutatókat, különös tekintettel a fenntartható fejlesztési célok számára meghatározottakra, továbbá az országszintű erdeménykereteket, hogy az eredmények, a hozadékok és a hatás szintjén lehessen értékelni és kommunikálni az Unió által az elért eredményekhez tett hozzájárulást kell tartalmazniuk az uniós támogatás előrehaladásának és hatásának méréséhez. A mutatók adott esetben a nemzetközi szinten megállapított szabványokon, különös tekintettel a fenntartható fejlesztési célok számára meghatározottakra, továbbá az országszintű eredménykereteken alapulhatnak . [Mód. 155]
(6) A válság sújtotta, illetve válságot követő, instabil vagy kiszolgáltatott helyzetben lévő országokra és régiókra vonatkozó programozási dokumentumok kidolgozásakor megfelelően figyelembe kell venni az érintett országok vagy régiók sajátos szükségleteit és körülményeit , valamint a reziliencia növelése érdekében a sebezhetőségeket, a kockázatokat és a kapacitásokat. Figyelmet kell fordítani a konfliktusmegelőzésre is, az állam- és békeépítésre, a konfliktust követő megbékélési folyamatra és az újjáépítési intézkedésekre, a katasztrófavédelmi felkészültségre valamint e folyamatokban a nők által betöltött szerepre és a gyermekek jogainak érvényesítésére. Emberi jogokon alapuló és emberközpontú megközelítést kell alkalmazni.
Amennyiben a partnerországokat vagy -régiókat válság sújtja, illetve válság utáni vagy instabil helyzetbe kerülnek, vagy ilyen helyzet közvetlenül érinti őket, az erőszak megelőzése és a szükséghelyzettől a fejlesztési szakaszba való átmenet elősegítése érdekében külön hangsúlyt kell helyezni a koordináció fokozására az összes érintett szereplő körében.[Mód. 156]
(7) Ez a rendelet hozzájárul az e rendelet4. cikkének ( 2 ) bekezdése alapján létrehozott programokból az Erasmusról szóló rendelet alapján létrehozott intézkedésekhez. A földrajzi programokból 2 000 000 000 EUR indikatív összeget kell elkülöníteni a mobilitásra, valamint a partnerországok hatóságaival, intézményeivel és szervezeteivel folytatott együttműködésre és politikai párbeszédre irányuló intézkedésekre. E rendelet alapján egységes programozási dokumentum készül hét évre, amely kiterjed azIPA III rendelet alapján elkülönített pénzeszközökre is. E pénzeszközök felhasználására az Erasmusról szóló rendelet alkalmazandó , biztosítva az IPA III rendeletnek való megfelelést . [Mód. 157]
(7a) Ez a rendelet hozzájárul a Kreatív Európáról szóló rendelet alapján létrehozott intézkedésekhez. E rendelet alapján egységes programozási dokumentum készül hét évre, amely kiterjed az IPA III rendelet alapján elkülönített pénzeszközökre is. E pénzeszközök felhasználására a Kreatív Európáról szóló rendelet alkalmazandó. [Mód. 158]
12. cikk
A földrajzi programokra vonatkozó programozási dokumentumok
-1. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 34. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítésére, az egyes országokra és több országra kiterjedő többéves programra vonatkozó keretrendelkezések meghatározásával. E keretrendelkezések:
|
a) |
meghatározzák a prioritási területeket a 9a. és a 15b. cikkben meghatározott területek közül; |
|
b) |
meghatározzák az egyes programok konkrét részletes és mérhető célkitűzéseit; |
|
c) |
meghatározzák az elvárt eredményeket, a célkitűzésekhez kapcsolódó mérhető célokkal, egyértelmű és specifikus teljesítménymutatókkal; |
|
d) |
meghatározzák az indikatív pénzügyi keretet az összes területre és prioritási területenként egyaránt; |
|
e) |
megállapítják az együttműködés módozatait, ideértve a külső tevékenységi garanciához való hozzájárulást is. [Mód. 159] |
(1) E rendelet végrehajtása a földrajzi programok tekintetében egy és több országra vonatkozó többéves indikatív programokon keresztül történik. [Mód. 160]
(2) A többéves indikatív programok meghatározzák az uniós finanszírozásra kiválasztott, prioritást élvező területeket, az egyedi célkitűzéseket, az elvárt eredményeket, a világos és konkrét teljesítménymutatókat, valamint az indikatív pénzügyi támogatást is, átfogóan és az egyes prioritást élvező területekre vonatkozóan egyaránt. [Mód. 161]
(3) A többéves indikatív programok a következőkre épülnek: [Mód. 162]
|
-a) |
egy jelentés, amely a 11. cikk (2) bekezdésével összhangban elemzést tartalmaz az érintett partnerországok vagy érintett országok szükségleteiről, kapacitásairól, kötelezettségvállalásairól és teljesítményéről, valamint az uniós finanszírozás lehetséges hatásairól, valamint az alábbiak közül egyről vagy többről: [Mód. 163] |
|
a) |
nemzeti vagy regionális stratégia akár fejlesztési terv, akár egy ahhoz hasonló, a Bizottság által a többéves indikatív program elfogadása időpontjában a program alapjául elfogadott , a helyi lakossággal és a civil társadalommal folytatott érdemi konzultáción alapuló dokumentum formájában; [Mód. 164] |
|
b) |
az érintett partnerre vagy partnerekre vonatkozó uniós szakpolitikát lefektető keretdokumentum, dokumentum, ideértve az Unió és a tagállamok közötti közös dokumentumot is; [Mód. 165] |
|
c) |
a közös prioritásokat meghatározó, az Unió és az érintett partner vagy partnerek közötti közös dokumentum. |
(4) A kollektív uniós együttműködés hatásának fokozása érdekében az Unió és a tagállamok programozási dokumentumainak helyébe egy közös programozási dokumentum lép. Az Unió többéves indikatív programja helyébe közös programozási dokumentum léphet, amennyiben az azt a 14. cikkel összhangban elfogadott jogi aktusban hagyják jóvá, és megfelel a 10. és 11. cikknek, tartalmazza a jelen cikk (2) bekezdésében felsorolt elemeket, továbbá meghatározza az Unió és a tagállamok közötti munkamegosztást. [Mód. 166]
(4a) A többéves programokban a teljes összeg 5 %-át meg nem haladó mértékig elő lehet irányozni olyan pénzösszegeket, amelyeket nem rendelnek prioritási területhez, partnerországhoz vagy partnerország-csoporthoz. Ezeket az összegeket a 21. cikknek megfelelően kell lekötni. [Mód. 167]
13. cikk
A tematikus programokra vonatkozó programozási dokumentumok
-1. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 34. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítésére, az egyes tematikus többéves programra vonatkozó keretrendelkezések meghatározásával. E keretrendelkezések:
|
a) |
meghatározzák a prioritási területeket a 9b. cikkben meghatározott területek közül; |
|
b) |
meghatározzák az egyes programok konkrét részletes és mérhető célkitűzéseit; |
|
c) |
meghatározzák az elvárt eredményeket, a célkitűzésekhez kapcsolódó mérhető célokkal, egyértelmű és specifikus teljesítménymutatókkal; |
|
d) |
meghatározzák az indikatív pénzügyi keretet az összes területre és prioritási területenként egyaránt; |
|
e) |
megállapítják az együttműködés módozatait. [Mód. 168] |
(1) E rendelet végrehajtása a tematikus programok tekintetében többéves indikatív programokon keresztül történik. [Mód. 169]
(2) A tematikus programokhoz fűződő többéves indikatív programok rögzítik az uniós stratégiát, az uniós finanszírozásra kiválasztott prioritásokat, az egyedi célkitűzéseket, az elvárt eredményeket, a világos és konkrét teljesítménymutatókat, a nemzetközi helyzetet és a főbb partnerek érintett témához kapcsolódó tevékenységeit. [Mód. 170]
A globális kezdeményezésekben való részvételre vonatkozóan adott esetben meghatározásra kerülnek a források és az intervenció kiemelt területei.
A tematikus programokra vonatkozó többéves indikatív programok átfogó módon, együttműködési területenként és prioritásonként határozzák meg az indikatív pénzügyi támogatást. Ez az indikatív pénzügyi támogatás összegsáv formájában is megadható. [Mód. 171]
A 12. és 13. cikkben említett keretrendelkezéseknek a nemzetközi helyzet és a főbb partnerek érintett témához kapcsolódó tevékenységeinek elemzését és a programtól várt eredményeket tartalmazó jelentésen kell alapulniuk. [Mód. 172]
(2a) A többéves programokban a teljes összeg 5 %-át meg nem haladó mértékig elő lehet irányozni olyan pénzösszegeket, amelyeket nem rendelnek prioritási területhez, partnerországhoz vagy partnerország-csoporthoz. Ezeket az összegeket a 21. cikknek megfelelően kell lekötni. [Mód. 173]
14. cikk
A többéves indikatív programok elfogadása és módosítása [Mód. 174]
(1) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján fogadja felhatalmazást kap arra, hogy a 34. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítésére, el a 12. és 13. cikkben említett többéves programokhoz, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján .indikatív programokat. Ezeket a végrehajtási felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat a 34 . cikkben 35. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Ez az eljárás alkalmazandó a jelen cikk (3), (4) és (5) bekezdésében említett azon felülvizsgálatokra is, amelyek jelentősen módosítják a többéves indikatív program tartalmát. [Mód. 175]
(2) A 12. cikkben hivatkozott közös többéves programozási dokumentumok elfogadása esetén a bizottsági határozat felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak a közös többéves programozási dokumentumhoz tett uniós hozzájárulásra vonatkozik. [Mód. 176]
(3) A többéves földrajzi programokra vonatkozó többéves indikatív programok felülvizsgálhatók, amennyiben ez a hatékony végrehajtás érdekében szükséges, különösen, amennyiben jelentős változások következnek be és tematikus programok legkésőbb 2025. június 30-án járnak le. A Bizottság az új többéves programokat 2025. június 30-ig elfogadja a 7. 32 . cikk szerinti szakpolitikai keretben, vagy válság után, illetve válságot követő helyzetben félidős értékelés eredményei , megállapításai és következtetései alapján . [Mód. 177]
(4) A tematikus programokra vonatkozó többéves indikatív programok módosíthatók felülvizsgálhatók, amennyiben ez a hatékony végrehajtás alkalmazás érdekében szükséges, különösen, amennyiben jelentős változások következnek be a 7. cikk szerinti szakpolitikai keretben. A többéves programokat azokban az esetekben kell módosítani, amikor az újonnan felmerülő kihívások és prioritások számára képzett tartalék mozgósítása szükségessé teszi a vonatkozó program keretrendelkezéseinek módosítását. [Mód. 178]
(5) Kellően indokolt, rendkívül sürgős esetben – mint például válságok esetén vagy a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogokat vagy az alapvető szabadságokat fenyegető közvetlen veszély esetén – a Bizottság a 35. cikk (4) bekezdésében 34a . cikkben szereplő sürgősségi eljárás szerint elfogadott végrehajtási felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján módosíthatja a jelen rendelet 12. és 13. cikkben cikkében említett többéves indikatív programokat. [Mód. 179]
15. cikk
Újonnan felmerülő kihívások és prioritások számára képzett tartalék
(1) A 6. cikk (3) bekezdésében hivatkozott összeg többek között kellően indokolt esetekben, teljes mértékben kiegészítő jelleggel, és az e rendelet alapján elfogadott jogi aktusokkal összhangban a következőkre használható fel , elsőbbséget adva a leginkább rászoruló országoknak : [Mód. 180]
|
a) |
az Unió megfelelő reagálásának biztosítása előre nem látható körülmények bekövetkezésekor; , a programok és a programozási dokumentumok által le nem fedett szükségletek felmerülésekor ; [Mód. 181] |
|
b) |
új szükségletek vagy újonnan felmerülő kihívások kezelése, mint például az Unió vagy szomszédainak határain vagy harmadik országokban felmerülő, természeti vagy ember által okozott válságokkal vagy válság utáni helyzetekkel, illetve a migráció jelenségével, különösen a kényszerű lakóhelyelhagyással migrációs nyomással kapcsolatos kihívásoké; [Mód. 182] |
|
c) |
új, nemzetközi kezdeményezések uniós vezetésű vagy prioritások előmozdítása nemzetközi kezdeményezések vagy prioritások az azokra adott válasz . [Mód. 183] |
(2) E pénzeszközök felhasználásáról a 14. és 21. cikkben meghatározott eljárás szerint kell határozni.
15a. cikk
A támogatás felfüggesztése
(1) A partnerországokkal és -régiókkal kötött megállapodásokban a támogatás felfüggesztésére vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül, amennyiben a partnerország folyamatosan nem tartja tiszteletben a demokrácia, a jogállamiság, a jó kormányzás és az emberi jogok és alapvető szabadságjogok elvét, valamint a nukleáris biztonsági normákat, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 34. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a VIIa. melléklet módosításáról, egy partnerország felvételével azon partnerországok listájára, amelyekre nézve az uniós támogatás felfüggesztésre vagy részleges felfüggesztésre került. Részleges felfüggesztés esetén fel kell tüntetni azokat a programokat, amelyekre a felfüggesztés vonatkozik.
(2) Amennyiben a Bizottság úgy találja, hogy a támogatás felfüggesztését indokoló okok már nem állnak fenn, a 34. cikkel összhangban felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az uniós támogatás visszaállítása érdekében a VIIa. melléklet módosítására vonatkozó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el.
(3) Részleges felfüggesztési esetekben az uniós segítség elsősorban olyan civil társadalmi szervezetek és nem állami szereplők támogatására használható, amelyek az emberi jogok és alapvető szabadságjogok előmozdítására, valamint a demokratizálódás és a partnerországokban zajló párbeszédfolyamatok támogatására irányuló intézkedésekkel állnak összefüggésben.
(4) Döntéshozatala során a Bizottságnak megfelelően figyelembe kell vennie az Európai Parlament vonatkozó állásfoglalásait. [Mód. 184]
II. fejezet
Külön rendelkezések a szomszédság tekintetében
15b. cikk
Egyedi célkitűzések a szomszédságpolitikai területre
(1) A 3. és 4. cikkel összhangban az e rendelet szerinti uniós támogatás a szomszédságban a következő célokat szolgálja:
|
a) |
a politikai együttműködés és az európai szomszédságpolitika felelősségvállalásának javítása az Unió és partnerországai által; |
|
b) |
társulási megállapodások vagy más, meglévő vagy jövőbeli megállapodások, valamint közösen megállapított társulási menetrendek és partnerségi prioritások, vagy ezeknek megfelelő dokumentumok végrehajtásának támogatása; |
|
c) |
a demokrácia, az államépítés, a jó kormányzás, a jogállamiság és az emberi jogok megerősítése és megszilárdítása, valamint a kölcsönösen elfogadott reformok végrehajtásának hatékonyabb támogatása; |
|
d) |
a szomszédság stabilizálása politikai, gazdasági és biztonsági szempontból; |
|
e) |
a regionális együttműködés fokozása, mindenekelőtt a keleti partnerség, az Unió a Mediterrán Térségért, az egész európai szomszédságpolitikai térségre kiterjedő együttműködés, valamint a határokon átnyúló együttműködés keretében; |
|
f) |
a bizalomépítés, a jószomszédi kapcsolatok és a biztonság minden formájához hozzájáruló egyéb intézkedések előmozdítása, valamint a konfliktusok – köztük az elhúzódó konfliktusok – megelőzése és rendezése, az érintett lakosság és az újjáépítése támogatása, a multilateralizmus és a nemzetközi jog tiszteletben tartása; |
|
g) |
megerősített partnerség előmozdítása az Unió és a partnerországok társadalmai között, többek között a nagyobb mobilitás és az emberek közötti kapcsolatok révén, különösen a kulturális, oktatási, szakmai és sporttevékenységekkel kapcsolatban; |
|
h) |
az együttműködés fokozása mind a rendszeres, mind az irreguláris migráció terén; |
|
i) |
az Unió belső piacába való fokozatos integráció és megerősített ágazati és ágazatközi együttműködés megvalósítása, többek között a jogszabályok közelítése és az uniós és más vonatkozó nemzetközi előírások felé történő szabályozási konvergencia megvalósítása révén, a piacra jutás javítása, többek között mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségek létrehozásával, továbbá kapcsolódó intézményfejlesztés és beruházások megvalósítása; |
|
j) |
a fenntartható, inkluzív és mindenki számára előnyös gazdasági és társadalmi fejlődés támogatása a munkahelyteremtés és a foglalkoztathatóság előmozdításával, különösen a fiatalok esetében; |
|
k) |
hozzájárulás a Párizsi Megállapodás végrehajtásához az energiabiztonság terén folytatott együttműködés fokozásával és a megújuló energiaforrások, a fenntartható energia és az energiahatékonysági célok előmozdításával; |
|
l) |
tematikus keretek bevezetésének ösztönzése a szomszédságban lévő partnerországokkal szomszédos országokkal a közös kihívások, például a migráció, az energiaügy, a biztonság és az egészségügy kezelése érdekében. [Mód. 185] |
16. cikk
Programozási dokumentumok és allokációs kritériumok
(1) Az I. mellékletben felsorolt partnerországok tekintetében az uniós finanszírozás prioritási területeit elsősorban a 12. cikk (3) bekezdésének c) pontjában hivatkozott dokumentumokban megállapítottak közül kell kiválasztani, a szomszédságpolitikai térségre vonatkozó, II. mellékletben meghatározott együttműködési területekkel összhangban.
(2) A 11. cikk (2) bekezdésétől eltérve a földrajzi programok keretében a szomszédságpolitikai térségnek nyújtandó uniós támogatás formáját és összegét tekintve felosztásra kerül, a következő elemek figyelembevételével, tükrözve a partnerországoknak:
|
a) |
a szükségleteit – olyan mutatók alapján, mint a népesség és a fejlettség szintje; |
|
b) |
a politikai, gazdasági , környezeti és társadalmi reformmal kapcsolatban együttesen elfogadott célkitűzések iránti elkötelezettségét, valamint az ezen a téren tett előrelépését; [Mód. 186] |
|
c) |
a valódi és tartós demokrácia iránti elkötelezettségét, valamint az ezen a téren tett előrelépését , beleértve az emberi jogok előmozdítását, a jó kormányzást, a jogállamiság fenntartását és a korrupció elleni küzdelmet ; [Mód. 187] |
|
ca) |
elkötelezettség a multilateralizmus mellett; [Mód. 188] |
|
d) |
az Unióval való partnerségét, ideértve e partnerség ambíciójának szintjét; |
|
e) |
a felvevőképességét, valamint az e rendelet szerinti uniós támogatás potenciális hatását. |
(3) A (2) bekezdésben említett támogatásnak a 12. cikkben hivatkozott programozási dokumentumokban is tükröződnie kell.
(3a) Az I. mellékletben felsorolt partnerországoknak nyújtott uniós támogatást a költségvetési rendelet 190. cikkében meghatározott társfinanszírozás elvével összhangban kell alkalmazni. [Mód. 189]
17. cikk
Teljesítményalapú megközelítés
(1) A 12. cikkben hivatkozott, országokra vonatkozó pénzügyi allokációk kiegészítését célzó, a 4. cikk (2) bekezdésének a) pontjában 6 . cikk (2) bekezdése a) pontjának első albekezdésében meghatározott pénzügyi keretösszeg legalább 10 %-át az I. mellékletben szereplő partnerországok számára indikatív jelleggel el elkülöníteni kell különíteni a teljesítményalapú megközelítés végrehajtása alkalmazása céljából. A teljesítményalapú allokációkról az országoknak a demokrácia, az emberi jogok, a jogállamiság, a jó kormányzás, a biztonságos, rendezett és szabályos migráció területén folytatott együttműködés, a gazdasági kormányzás és az elfogadott a reformok megvalósításának irányába tett előrelépése alapján határoznak. A partnerországok előrelépését évente értékelni kell a civil társadalom aktív bevonásával, különösen az elért eredményekről szóló országos előrehaladási jelentésekkel, amelyek az előző évekhez viszonyítva vázolják fel a trendeket . [Mód. 190]
(1a) Az e rendelet szerinti teljesítményalapú megközelítés alkalmazásáról az Európai Parlamentben és a Tanácsban rendszeres véleménycserét kell tartani. [Mód. 191]
(2) A teljesítményalapú megközelítés nem alkalmazandó a civil társadalom, illetve az emberek közötti kapcsolatok támogatására – ideértve a helyi hatóságok közötti együttműködést –, az emberi jogok előmozdítását célzó támogatásokra és a válságokhoz kapcsolódó kísérő intézkedésekre. A demokrácia, az emberi jogok vagy a jogállamiság helyzetének tartós romlása esetén – szükség szerint – növelni kell növelhető az ilyen tevékenységek támogatása támogatását. [Mód. 192]
(2a) A demokrácia, az emberi jogok vagy a jogállamiság súlyos vagy tartós romlása esetén a Bizottság és az EKSZ felülvizsgálja a teljesítményalapú támogatást. [Mód. 193]
(2b) A Bizottság a 34. cikknek megfelelően a teljesítményalapú megközelítés módszertani keretét meghatározó rendelet kiegészítése céljából felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el. [Mód. 194]
18. cikk
Határon átnyúló együttműködés
(1) A 2. cikk (3) bekezdésében meghatározott határon átnyúló együttműködés kiterjed a szomszédos szárazföldi és tengeri határok mentén folyó együttműködésre, a nagyobb, több országot átfogó területek közötti transznacionális együttműködésre, a tengermedencék körül megvalósuló tengeri együttműködésre, valamint az interregionális együttműködésre. A határokon átnyúló együttműködés célja a meglévő és jövőbeli makroregionális stratégiák és regionális integrációs folyamatok célkitűzéseivel való koherencia. [Mód. 195]
(2) A szomszédságpolitikai térség az (1) bekezdésben említett (EU) …/… európai pralamenti és tanácsi rendelet (47) (a továbbiakban: az ETE-rendelet) keretében az Európai Regionális Fejlesztési Alappal társfinanszírozott határon átnyúló együttműködési programokhoz járul hozzá. A szomszédságpolitikai térség pénzügyi keretösszegének legfeljebb 4 %-át indikatív jelleggel ezen programok támogatására kell elkülöníteni.
(3) A határon átnyúló együttműködési programokhoz történő hozzájárulást az ETE-rendelet 10. cikkének (3) bekezdése alapján kell meghatározni és felhasználni.
(4) Az uniós társfinanszírozási arány nem lehet magasabb a határon átnyúló együttműködési program elszámolható kiadásainak 90 %-ánál. Technikai segítségnyújtás esetében a társfinanszírozási arány 100 %.
(5) A határon átnyúló együttműködési program előfinanszírozását a munkaprogramban kell meghatározni a részt vevő harmadik országok és területek szükségleteinek megfelelően, és az előfinanszírozás meghaladhatja az ETE-rendelet 49. cikkében hivatkozott százalékos arányt.
(6) Az ETE-rendelet 10. cikkének (1) bekezdésével összhangban elfogadásra kerül a határon átnyúló együttműködés többéves indikatív stratégiai dokumentuma, amely a jelen rendelet 12. cikkének (2) bekezdésében említett elemeket rögzíti.
(7) Amennyiben a határon átnyúló együttműködési programok az ETE-rendelet 12. cikkének megfelelően megszűnnek, a szomszédságpolitikai térségből a megszűnt program számára nyújtott támogatásból megmaradt, rendelkezésre álló források a szomszédságpolitikai térség bármely más tevékenységének finanszírozására felhasználhatók.
III. fejezet
Cselekvési tervek, intézkedések és végrehajtási módszerek Végrehajtás [Mód. 196]
19. cikk
Cselekvési tervek és intézkedések
(1) A Bizottság éves vagy többéves cselekvési terveket vagy intézkedéseket fogad el. Az intézkedések egyedi intézkedés, különleges intézkedés, kísérő intézkedés vagy rendkívüli támogatási intézkedés formáját ölthetik. A cselekvési tervek és intézkedések keretében minden egyes tevékenység tekintetében meg kell határozni a célkitűzéseket, az elvárt eredményeket és a főbb tevékenységeket, az alkalmazás végrehajtás módjait, a költségvetést és minden kapcsolódó működési kiadást. [Mód. 197]
(2) A cselekvési tervek a programozási dokumentumokon alapulnak, kivéve a (3) és (4) bekezdésben hivatkozott esetekben.
Szükség esetén a tevékenységek a cselekvési tervek elfogadása előtt vagy után egyedi intézkedésként is elfogadhatók. Az egyedi intézkedések a programozási dokumentumokon alapulnak, kivéve a (3) bekezdésben hivatkozott és más kellően indokolt esetekben.
Előre nem látható szükségletek vagy körülmények felmerülése esetén, és ha a finanszírozás nem lehetséges megfelelőbb forrásokból, a Bizottság a 34. cikkel összhangban olyan programozási dokumentumokban nem szereplő különleges intézkedéseket fogadhat el , amelyek nem a programozási dokumentumokon alapulnak . [Mód. 198]
(3) Az éves vagy többéves cselekvési tervek és az egyedi intézkedések használhatók a 4. cikk (4) bekezdésének b) és c) pontjában hivatkozott gyorsreagálási tevékenységek végrehajtására elvégzésére . [Mód. 199]
(4) A Bizottság rendkívüli támogatási intézkedéseket is elfogadhat a 4. cikk (4) bekezdésének a) pontjában hivatkozott gyorsreagálási tevékenységek céljából.
A rendkívüli támogatási intézkedések időtartama legfeljebb 18 hónap lehet, de a végrehajtásukat hátráltató objektív és előre nem látható akadályok esetén ez az időtartam kétszer – alkalmanként legfeljebb hat hónappal – meghosszabbítható összesen legfeljebb 30 hónapra, feltéve, hogy nem emelik meg az adott intézkedés pénzügyi összegét. [Mód. 200]
Elhúzódó válság és konfliktus esetén a Bizottság egy második, legfeljebb 18 hónap időtartamú rendkívüli támogatási intézkedést is elfogadhat. Megfelelően indokolt esetekben további intézkedések is elfogadhatók, amennyiben az uniós tevékenység folytatása alapvető fontosságú, és egyéb eszközök útján nem biztosítható. [Mód. 201]
(4a) A 19. cikk (3) és (4) bekezdése értelmében hozott intézkedések időtartama legfeljebb 18 hónap lehet, de a végrehajtásukat hátráltató objektív és előre nem látható akadályok esetén ez az időtartam kétszer – alkalmanként legfeljebb hat hónappal – meghosszabbítható összesen legfeljebb 30 hónapra, feltéve, hogy nem emelik meg az adott intézkedés pénzügyi keretét.
Elhúzódó válság és konfliktus esetén a Bizottság egy második, legfeljebb 18 hónap időtartamú rendkívüli támogatási intézkedést is elfogadhat. Megfelelően indokolt esetekben további intézkedések is elfogadhatók, amennyiben az e bekezdés szerinti uniós tevékenység folytatása alapvető fontosságú, és egyéb eszközök útján nem biztosítható. [Mód. 202]
20. cikk
Kísérő intézkedések
(1) Az uniós finanszírozás fedezheti az eszköz végrehajtásával és célkitűzéseinek megvalósításával kapcsolatos működési kiadásokat, ideértve a végrehajtáshoz szükséges előkészítési, figyelemmel kísérési, nyomonkövetési, ellenőrzési és értékelési tevékenységekhez kapcsolódó igazgatási támogatás költségeit, valamint az Unió székhelyén és küldöttségeinél a programhoz szükséges igazgatási támogatás kapcsán felmerülő, valamint az e rendelet alapján finanszírozott műveletek igazgatásához kapcsolódó kiadásokat – ideértve az információs és kommunikációs tevékenységeket, valamint a szervezeti információtechnológiai rendszereket is.
(2) Amennyiben a működési kiadásokat nem foglalták bele a 21. cikkben hivatkozott cselekvési tervekbe vagy intézkedésekbe, a Bizottság adott esetben kísérő intézkedéseket fogadhat el. A kísérő intézkedések keretében történő uniós finanszírozás a következőkre terjedhet ki:
|
a) |
tanulmányok, találkozók, tájékoztatás, figyelemfelkeltés, képzés, előkészítés, a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok megosztása, publikáció, továbbá bármilyen más igazgatási vagy technikai segítségnyújtási kiadás, amely a programozáshoz és a tevékenységek igazgatásához szükséges, a javadalmazott külső szakértőket is ideértve; |
|
b) |
a releváns kérdésekre vonatkozó kutatási és innovációs tevékenységek és tanulmányok, valamint azok terjesztése; |
|
c) |
tájékoztatás nyújtásához és kommunikációs tevékenységekhez, többek között a kommunikációs stratégiák kialakításához és az Unió politikai prioritásainak intézményi kommunikációjához és láthatóságához kapcsolódó kiadások. |
21. cikk
Cselekvési tervek és intézkedések elfogadása
(1) A cselekvési tervek és intézkedések a költségvetési rendeletnek megfelelően egy bizottsági határozattal 35. cikk (2) bekezdésében meghatározott vizsgálóbizottsági eljárás szerint elfogadott végrehajtási jogi aktusok útján kerülnek elfogadásra. [Mód. 204]
(2) Az (1) bekezdésben említett eljárást nem kell alkalmazni:
|
a) |
az olyan cselekvési tervekre, egyedi intézkedésekre és kísérő intézkedésekre, amelyek esetében az uniós finanszírozás nem haladja meg a 10 millió EUR-t; |
|
b) |
az olyan különleges intézkedésekre, valamint a gyorsreagálási tevékenységek végrehajtása céljából elfogadott olyan cselekvési tervekre és intézkedésekre, amelyek esetében az uniós finanszírozás nem haladja meg a 20 millió EUR-t; |
|
c) |
a technikai módosításokra, feltéve, hogy az ilyen módosítások érdemben nem érintik az adott cselekvési terv vagy intézkedés célkitűzéseit, mint például:
|
Többéves cselekvési tervek és intézkedések esetében a (2) bekezdés a) és b) pontjában, valamint c) pontjának iii. alpontjában hivatkozott küszöbértékek éves alapon alkalmazandók.
Az e bekezdés szerinti elfogadás esetén a cselekvési tervekről és intézkedésekről – a rendkívüli támogatási intézkedések kivételével –, valamint a technikai módosításokról az elfogadásukat követő egy hónapon belül a 35. cikkben említett megfelelő bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a tagállamokat. [Mód. 205]
(3) A legfeljebb 20 millió EUR költségű rendkívüli támogatási intézkedések elfogadása vagy meghosszabbítása előtt a Bizottság tájékoztatja a Tanácsot ezek jellegéről és célkitűzéseiről, valamint a tervezett pénzügyi összegekről. A Bizottság tájékoztatja a Tanácsot azt megelőzően is, hogy a már elfogadott rendkívüli támogatási intézkedéseken jelentős tartalmi módosításokat hajtana végre. Az Unió külső tevékenységeinek összhangja érdekében a Bizottság és az Európai Parlament az ilyen intézkedések tervezése és alkalmazása végrehajtása során figyelembe veszi a Tanács és az Európai Parlament vonatkozó szakpolitikai megközelítését. [Mód. 206]
A Bizottság azonnal megfelelő módon, kellő időben tájékoztatja az Európai Parlamentet az e cikk szerinti rendkívüli támogatási intézkedések – többek között a tervezett pénzügyi összegek – tervezéséről és végrehajtásáról, továbbá az említett támogatás jelentős módosításairól vagy hosszabbításairól is tájékoztatja az Európai Parlamentet. Egy intézkedés elfogadását vagy lényeges módosítását követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb egy hónapon belül a Bizottság jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak és áttekintést nyújt az elfogadott intézkedés jellegéről és indokolásáról, időtartamáról, költségvetéséről és tartalmáról, beleértve azt is, hogy az intézkedés mennyiben egészít ki egyéb folyamatban lévő, illetve tervezett uniós támogatást. Rendkívüli támogatási intézkedések esetén a Bizottság azt is jelzi, hogy milyen mértékben és hogyan fogja biztosítani az e rendelet alapján a közép- és hosszú távú támogatás keretében nyújtott rendkívüli támogatással végrehajtott politika folytonosságát. [Mód. 207]
(3a) A 19. cikk (2) bekezdése szerinti programozási dokumentumokon alapuló cselekvési tervek és intézkedések elfogadását megelőzően – kivéve a 19. cikk (3) és (4) bekezdésében ismertetett eseteket – a Bizottság a 34. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el e rendelet kiegészítésére azáltal, hogy meghatározza a követendő konkrét célkitűzéseket, az elvárt eredményeket, a felhasználandó eszközöket, valamint e cselekvési tervek és intézkedések főbb fellépéseit és indikatív pénzügyi keretösszegeit. [Mód. 208]
(4) Kellően indokolt, rendkívül sürgős esetben – mint például válságok, köztük természeti vagy ember okozta katasztrófák esetén, a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogokat vagy az alapvető szabadságokat fenyegető közvetlen veszély esetén – a Bizottság a 35. cikk (4) bekezdésében említett eljárással összhangban közvetlenül alkalmazandó végrehajtási jogi aktusok formájában cselekvési terveket és intézkedéseket, illetve a meglévő cselekvési tervek és intézkedések vonatkozásában módosításokat fogadhat el. [Mód. 209]
(5) A tevékenységek szintjén megfelelő előzetes emberi jogi, társadalmi és környezeti vizsgálatot kell végezni az alkalmazandó uniós jogalkotási aktusokkal, köztük a 2011/92/EU (48) európai parlamenti és tanácsi irányelvvel és a 85/337/EGK tanácsi irányelvvel (49) összhangban, többek között az éghajlatváltozási és biológiai sokféleséggel kapcsolatos hatások tekintetében, beleértve adott esetben a környezetvédelmi szempontból érzékeny tevékenységek, különösen a nagyobb új infrastruktúrák környezeti hatásvizsgálatát. [Mód. 210]
Emellett előzetes emberi jogi, nemi, társadalmi és munkaügyi hatásvizsgálatokat, valamint konfliktuselemzést és kockázatértékelést kell végezni. [Mód. 211]
Amennyiben szükséges, az ágazati programok végrehajtásakor emberi jogi, társadalmi és stratégiai környezeti vizsgálatot kell végezni. Biztosítani kell az érdekelt felek környezeti vizsgálatokba való bevonását és az ilyen vizsgálatok eredményeihez való nyilvános hozzáférést. [Mód. 212]
21a. cikk
Az Európai Parlament támogatási programjai
A Bizottság párbeszédet folytat az Európai Parlamenttel, és figyelembe veszi az Európai Parlament álláspontját azokkal a területekkel kapcsolatban, amelyeken ez utóbbi saját támogatási programjait – például a kapacitásépítés és a választási megfigyelés terén – működteti. [Mód. 213]
22. cikk
Együttműködési módszerek
(1) A jelen eszközből történő finanszírozást a költségvetési rendeletnek megfelelően a Bizottság hajtja végre, a Bizottság, az uniós küldöttségek és végrehajtó ügynökségek által közvetlenül, vagy a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjában feltüntetett bármely jogalany által közvetetten.
(2) A jelen eszközből történő finanszírozás nemzetközi, regionális vagy nemzeti alapokhoz, például az EBB, a tagállamok, a partnerországok és -régiók vagy nemzetközi szervezetek, illetve más donorok által létrehozott vagy igazgatott alapokhoz történő hozzájárulás útján is megvalósítható.
(3) A költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjában és e rendelet 29. cikkének (1) bekezdésében felsorolt entitások évente eleget tesznek a költségvetési rendelet 155. cikke szerinti beszámolási kötelezettségüknek. Az említett jogalanyokra vonatkozó beszámolási kötelezettséget rögzíti a partnerségi keretmegállapodás, a hozzájárulási megállapodás, a költségvetési garanciákról szóló megállapodás vagy a finanszírozási megállapodás.
(4) Az eszköz keretében finanszírozott tevékenységek végrehajthatók párhuzamos és közös társfinanszírozás útján is.
(5) Párhuzamos társfinanszírozás esetén a tevékenységet több egyértelműen azonosítható részre osztják, amelyeket a társfinanszírozást nyújtó különböző partnerek egyenként finanszíroznak oly módon, hogy a finanszírozás végső felhasználása mindig azonosítható.
(6) Közös társfinanszírozás esetén a tevékenység teljes költségét felosztják a társfinanszírozást nyújtó partnerek között, és a forrásokat úgy egyesítik, hogy a finanszírozás forrása a tevékenység részeként végzett intézkedések egyike esetében sem azonosítható.
(7) Az Unió és a partnerei közötti együttműködés többek között a következő formákat öltheti:
|
a) |
háromoldalú konstrukciók, amelyek keretében az Unió harmadik országokkal összehangolja a partnerországnak vagy -régiónak nyújtott támogatás finanszírozását; |
|
b) |
igazgatási együttműködési intézkedések, mint amilyen a tagállamok, valamint a partnerországok vagy -régiók közintézményei, helyi hatóságai, nemzeti közjogi szervei vagy közfeladatokat ellátó magánjogi szervezetei közötti ikerintézményi együttműködés, valamint olyan együttműködési intézkedések, amelyek keretében a tagállamok és a tagállamok regionális és helyi hatóságai közszférából érkező szakértőket küldenek ki; |
|
c) |
a köz- és magánszféra közötti partnerség kialakításához és igazgatásához szükséges költségekhez való hozzájárulás , beleértve a széles körű részvétel támogatását egy független, harmadik félként működő társadalmi szervezeti szerv felállításával, amelynek célja a köz- és magánszféra közötti partnerségek értékelése és nyomon követése ; [Mód. 214] |
|
d) |
ágazati szakpolitikai támogatási programok, amelyek keretében az Unió egy partnerország ágazati programjához nyújt támogatást; |
|
e) |
hozzájárulás az országok uniós ügynökségek és szervek, valamint az EUSZ V. címe alapján a közös kül- és biztonságpolitika konkrét tevékenységeinek végrehajtásával megbízott szervek vagy személyek által végrehajtott uniós programokban és tevékenységekben való részvételének költségeihez; |
|
f) |
kamattámogatások. |
23. cikk
Az EU-finanszírozás uniós finanszírozás formái és alkalmazási végrehajtási módszerek [Mód. 215]
(1) Az uniós finanszírozás a költségvetési rendeletben előirányzott finanszírozási formák útján nyújtható, különös tekintettel az alábbiakra:
|
a) |
vissza nem térítendő támogatások; |
|
b) |
szolgáltatásokra, árukra vagy építési beruházásra vonatkozó közbeszerzési szerződések; |
|
c) |
költségvetés-támogatás; |
|
d) |
a Bizottság által létrehozott vagyonkezelői alapokhoz való hozzájárulás, a költségvetési rendelet 234. cikkével összhangban; |
|
e) |
finanszírozási eszközök; |
|
f) |
költségvetési garanciák; |
|
g) |
vegyes finanszírozás; |
|
h) |
nemzetközileg elfogadott adósságcsökkentő programok keretében történő adósságcsökkentés; |
|
i) |
pénzügyi támogatás; |
|
j) |
javadalmazott külső szakértők. |
(2) A partnerországokból származó érdekelt felekkel való együttműködés során a Bizottság a finanszírozás módozatainak, a hozzájárulás formájának, az odaítélés módozatainak, valamint a vissza nem térítendő támogatások kezelésére vonatkozó igazgatási rendelkezéseknek a megállapítása során szem előtt tartja egyedi adottságaikat, többek között igényeiket és a releváns körülményeket, hogy a támogatás a lehető legtöbb ilyen érdekelt félhez eljuthasson és szükségleteiket a lehető legjobban kielégítse. Ez az értékelés figyelembe veszi az összes érdekelt fél, különösen a helyi civil társadalom érdemi részvételének és bevonásának feltételeit. A költségvetési rendelettel összhangban bátorítandó az olyan egyedi módozatok alkalmazása, mint például a partnerségi megállapodások, a harmadik feleknek nyújtott pénzügyi támogatás engedélyezése, a közvetlenül odaítélt szerződések vagy a korlátozott részvételi jogosultsággal közzétett ajánlattételi felhívások, illetve az egyösszegű átalány, az egységköltség és átalányfinanszírozás, továbbá a költségekkel kapcsolatban nem álló finanszírozás, a költségvetési rendelet 125. cikke (1) bekezdésének megfelelően. E különböző módozatoknak biztosítaniuk kell az átláthatóságot, a nyomonkövethetőséget és az innovációt. A helyi és nemzetközi nem kormányzati szervezetek közötti együttműködést elő kell segíteni annak érdekében, hogy a helyi társadalmi szervezetek kapacitásai a fejlesztési programokban való teljes körű részvétel céljából megerősítésre kerüljenek. [Mód. 216]
(3) A költségvetési rendelet 195. cikkében hivatkozott eseteken túlmenően a közvetlen odaítélési eljárás alkalmazható a következők érdekében:
|
a) |
az emberijog-védőknek nyújtott kisebb értékű t ámogatások és a veszélyben lévő emberijog-védők védelmét szolgáló mechanizmusok , vissza nem térítendő támogatások sürgős védelmi tevékenységek finanszírozására, adott esetben társfinanszírozás szükségessége nélkül finanszírozva a sürgős védelmi intézkedéseket, valamint a válsággal és fegyveres konfliktusokkal kapcsolatos párbeszédben, a konfliktusok rendezésében, a megbékélésben és a békeépítésben részt vevő közvetítők és egyéb civil társadalmi szereplők számára ; [Mód. 217] |
|
b) |
vissza nem térítendő támogatások – adott esetben a társfinanszírozás szükségessége nélkül – a tevékenységek legnehezebb körülmények között történő finanszírozására, ahol nincs lehetőség pályázati felhívások közzétételére, többek között olyan helyzetekben, amelyekben súlyos problémát jelent az alapvető szabadságok hiánya, a demokratikus intézmények fenyegetettsége, a válság vagy a fegyveres konfliktus fokozódása, a leginkább veszélyben van a humánbiztonság vagy az emberi jogi szervezetek és emberijog-védők , közvetítők és egyéb, többek között válságokkal és fegyveres konfliktusokkal kapcsolatos párbeszédekkel, egyeztetésekkel és békéltetésekkel foglalkozó civil szereplők különösen nehéz körülmények között tevékenykednek. Az ilyen támogatások maximális összege legfeljebb 1 000 000 EUR, és időtartamuk legfeljebb 18 hónap lehet, amely az alkalmazásukat a végrehajtásukat hátráltató objektív és előre nem látható akadályok esetén további 12 hónappal meghosszabbítható; [Mód. 218] |
|
c) |
vissza nem térítendő támogatások az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala, valamint a Global Campus, az emberi jogokkal és demokratizálódással foglalkozó Európai Egyetemközi Központ részére, amely az emberi jogok és a demokratizálódás területén szerezhető európai mesterfokozatot kínál, valamint az ahhoz kapcsolódó egyetemi hálózat részére, amely az emberi jogok terén szerezhető posztgraduális diplomákat ad ki, ideértve a harmadik országokból származó diákoknak , kutatóknak, tanároknak és emberijog-védőknek nyújtott ösztöndíjakat is; [Mód. 219] |
|
ca) |
kis projektek az (új) 23a. cikkben leírtak szerint. [Mód. 220] |
Az (1) bekezdés c) pontjában hivatkozott, akár ágazati reformra vonatkozó teljesítésszerződések formájában megvalósuló költségvetés-támogatás az országok felelősségvállalásán, kölcsönös elszámoltathatóságán és az egyetemes értékek, a demokrácia, az emberi jogok , a nemek közötti egyenlőség, a társadalmi befogadás és a humán fejlődés, valamint a jogállamiság iránti közös elkötelezettségen alapul, és célja az Unió és a partnerországok közötti partnerség erősítése. Kiterjed a megerősített szakpolitikai párbeszédre, a kapacitásépítésre és az irányítás javítására, kiegészítve a partnerek arra irányuló törekvéseit, hogy több forrást szedjenek be és azokat jobban költsék el a fenntartható, inkluzív és mindenki számára előnyös társadalmi-gazdasági fejlődés támogatása, a tisztességes munkahelyteremtés, különös figyelmet fordítva a fiatalokra , az egyenlőtlenségek csökkentése és és inkluzív gazdasági növekedés és a munkahelyek támogatása, valamint a szegénység felszámolása érdekében , kellő figyelemmel a helyi gazdaságokra, a környezeti és szociális jogokra . [Mód. 221]
A költségvetés-támogatás nyújtására vonatkozó minden döntést az EU által jóváhagyott költségvetés-támogatási politikák, a jogosultság egyértelmű kritériumai, valamint a kockázatok és előnyök körültekintő elemzése alapján kell meghozni. E döntések meghozatala során az egyik legfontosabb tényező annak értékelése, hogy a partnerország mennyire elkötelezett a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság mellett, és milyen eredményeket mutat fel ezen a téren. [Mód. 222]
(4) A költségvetés-támogatást oly módon kell differenciálni, hogy az instabil helyzeteket is szem előtt tartva jobban tudjon igazodni a partnerország politikai, gazdasági és társadalmi kereteihez.
A költségvetési rendelet 236. cikke szerint nyújtott költségvetés-támogatás során a Bizottság világosan meghatározza és nyomon követi a költségvetés-támogatás feltételrendszerét, ideértve a reformok és az átláthatóság terén elért haladást, valamint támogatja a parlamenti ellenőrzés, a nemzeti ellenőrzési kapacitások, a társadalmi szervezetek ellenőrzésekben való részvétele, a nagyobb átláthatóság és a nyilvánosság információhoz való hozzáférésének fejlődését , valamint olyan erős közbeszerzési rendszerek fejlődését, amelyek támogatják a helyi gazdaságfejlesztést és a helyi vállalkozásokat . [Mód. 223]
(5) A költségvetés-támogatás kifizetése olyan mutatók alapján történik, amelyek szemléltetik, hogy megfelelő előrelépés történik az adott partnerországgal együtt elfogadott célkitűzések megvalósítása terén.
(6) Az e rendelet által szabályozott pénzügyi eszközök különböző formákat ölthetnek, úgy mint kölcsönök, biztosítékok, tulajdonviszonyt, illetve részben tulajdonviszonyt megtestesítő befektetések és részesedések, kockázatmegosztási eszközök, amennyiben lehetséges és a költségvetési rendelet 209. cikkének (1) bekezdésében rögzített elveknek megfelelően az EBB, valamely multilaterális európai pénzügyi intézmény (például az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank), illetve valamely bilaterális európai pénzügyi intézmény (például bilaterális fejlesztési bankok) vezetésével, lehetőség szerint további más formákat öltő, a tagállamoktól és harmadik felektől származó pénzügyi támogatásokkal összevonva.
Az e rendelet által szabályozott uniós finanszírozási eszközökhöz hozzájárulhatnak a tagállamok, vagy a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett bármely jogalany.
(7) Az említett finanszírozási eszközök alkalmazási végrehajtási és a jelentéstételi célból csoportosíthatók. [Mód. 224]
(7a) A Bizottság és az EKSZ nem kezd új műveleteket, illetve nem újítja meg műveleteit olyan országokban vagy területeken bejegyzett vagy letelepedett szervezettel, amely szerepel az adózási szempontból nem együttműködő országokra és területekre vonatkozó uniós szakpolitika keretében összeállított jegyzékben, vagy amely az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikkének (2) bekezdése értelmében kiemelt kockázatot jelentő harmadik országnak minősül, vagy amely nem tartja be ténylegesen az átláthatósággal és az információcserével kapcsolatos uniós vagy nemzetközileg elfogadott adóügyi standardokat. [Mód. 225]
(8) Az uniós finanszírozás nem keletkeztethet különadókat, illetékeket és díjakat, és nem vezethet ezek beszedéséhez.
(9) A partnerországok által kivetett adók, illetékek és díjak jogosultak lehetnek a jelen rendelet szerinti finanszírozásra.
23a. cikk
Kisprojekt-alapok
(1) A jelen rendelet keretében történő finanszírozás olyan kisprojekt-alapok számára is megvalósítható, amelyek korlátozott pénzügyi volumenű projektek kiválasztására és végrehajtására irányulnak;
(2) A kisprojekt-alapok kedvezményezettjei társadalmi szervezetek.
(3) A kisprojekt-alapok végső címzettjei támogatást kapnak e rendelet értelmében a kedvezményezetten keresztül, és végrehajtják a kisprojekteket a kisprojekt-alap felhasználásával („kisprojekt”).
(4) Ha a közpénzből nyújtott hozzájárulás egy kisprojekthez nem haladja meg az 50 000 EUR összeget, akkor az egységköltségek vagy egyösszegű támogatás formájában történik, illetve százalékos átalányokat tartalmaz. [Mód. 226]
24. cikk
Részvételre jogosult személyek és jogalanyok
(1) A földrajzi programokból, valamint a Társadalmi szervezetek és a Globális kihívások elnevezésű tematikus programokból finanszírozott tevékenységekkel kapcsolatos közbeszerzés, vissza nem térítendő támogatás vagy pénzdíj odaítélési eljárásában való részvétel nyitva áll a nemzetközi szervezetek és minden más olyan jogalany előtt, aki a következő országok vagy területek állampolgára, illetve a jogi személyek esetében azok, amelyek ténylegesen letelepedettek a következő országok vagy területek valamelyikében:
|
a) |
a tagállamok, az IPA III rendelet kedvezményezettjei, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás szerződő felei; |
|
b) |
szomszédságpolitikai partnerországok, valamint az Oroszországi Föderáció, amennyiben az adott eljárásra az I. mellékletben említett olyan programok keretében kerül sor, amelyekben az Oroszországi Föderáció is részt vesz; |
|
c) |
a hivatalos fejlesztési támogatásban részesülő kedvezményezetteknek a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Fejlesztési Támogatási Bizottsága által közzétett jegyzékén szereplő fejlődő országok és területek közül azok, amelyek nem tagjai a G20-csoportnak, valamint az (EU) …/… tanácsi határozatban meghatározott tengerentúli országok és területek; |
|
d) |
a hivatalos fejlesztési támogatásban részesülő kedvezményezettek jegyzékében szereplő fejlődő országok, amelyek tagjai a G20-csoportnak, valamint más országok és területek, amennyiben a vonatkozó eljárásra az e rendelet hatálya alá tartozó olyan uniós finanszírozású tevékenység összefüggésében kerül sor, amelyben ezek az országok és területek részt vesznek; |
|
e) |
olyan országok, amelyek számára a Bizottság külső finanszírozás kölcsönös igénybevételének lehetőségét biztosítja; ez az igénybevételi lehetőség legalább egyéves, korlátozott időtartamra biztosítható, amikor egy ország egyenlő feltételek mellett részvételre jogosítja az Unió és az e rendelet alapján jogosult országok jogalanyait; a Bizottság az érintett címzett országgal vagy országokkal folytatott konzultációt követően határoz a kölcsönös igénybevételi lehetőségről és annak időtartamáról; |
|
f) |
a hivatalos fejlesztési támogatásban részesülő kedvezményezettek jegyzékében szereplő legkevésbé fejlett országok vagy súlyosan eladósodott szegény országok egyikében végrehajtott alkalmazott szerződések esetében a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagországai. [Mód. 227] |
(2) A tevékenység jellegéből és célkitűzéseiből következő korlátozások sérelme nélkül az Emberi jogok és demokrácia, illetve a Stabilitás és béke elnevezésű programból finanszírozott tevékenységekre, továbbá a gyorsreagálási tevékenységekre vonatkozó közbeszerzés, vissza nem térítendő támogatás vagy pénzdíj odaítélési eljárásaiban való részvétel korlátozások nélkül nyitott.
(3) A jelen rendelet alapján finanszírozott áruk és anyagok bármelyik országból származhatnak.
(4) Az e cikkben rögzített szabályok nem alkalmazandók és nem keletkeztetnek állampolgársághoz kapcsolódó korlátozásokat az olyan természetes személyekre vonatkozóan, akik egy részvételre jogosult vállalkozó vagy adott esetben alvállalkozó alkalmazásában vagy vele más jogszerű szerződéses viszonyban állnak.
(5) Egy jogalannyal együtt társfinanszírozott, vagy a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdése c) pontjának ii.–viii. alpontjában említett jogalanyokkal közvetlen vagy közvetett irányítás útján végrehajtott alkalmazott tevékenység esetében az említett jogalanyok részvételi jogosultságára vonatkozó szabályok is alkalmazandók. [Mód. 228]
(6) Amennyiben a donorok a Bizottság által létrehozott vagyonkezelői alapok számára vagy külső címzett bevételek útján nyújtanak finanszírozást, akkor a vagyonkezelői alap alapító okiratában, illetve külső címzett bevételek esetében a donorral kötött megállapodásban szereplő részvételi jogosultsági szabályok alkalmazandók.
(7) Az e rendelet alapján és más uniós programból finanszírozott tevékenységek esetében az említett programok szerint részvételre jogosult jogalanyok részvételre jogosultnak minősülnek.
(8) Több országra irányuló tevékenységek esetén részvételre jogosultnak tekinthetők a tevékenység hatókörébe tartozó országok és területek állampolgárságával rendelkező jogalanyok, illetve jogi személyek esetében azok, amelyek ténylegesen letelepedettek az érintett országok vagy területek valamelyikében.
(9) Az e cikk szerinti részvételi jogosultsági szabályok korlátozhatók a kérelmezők állampolgársága, földrajzi elhelyezkedése vagy jellege alapján, ha a korlátozást a tevékenység sajátos jellege és célkitűzései indokolják, és amennyiben ez a tevékenység hatékony végrehajtása alkalmazása érdekében szükséges. Az állampolgárságra vonatkozó korlátozások nem vonatkoznak a nemzetközi szervezetekre. [Mód. 229]
(10) A részvételre nem jogosult országokból származó ajánlattevők, pályázók és részvételre jelentkezők részvételre jogosultnak tekinthetők sürgős esetekben, vagy a szolgáltatásoknak az érintett országok és területek piacán tapasztalt hiánya esetén, vagy más olyan kellően indokolt esetekben, amikor a részvételi jogosultsági szabályok alkalmazása lehetetlenné tenné vagy rendkívül megnehezítené egy tevékenység megvalósítását.
(11) A helyi kapacitások, piacok és beszerzések támogatása érdekében előnyben kell részesíteni a helyi és a regionális vállalkozókat, ügyelve a környezeti fenntarthatóság vagy a méltányos kereskedelem terén elért eredményeikre, ha a költségvetési rendelet biztosítja, hogy a szerződés egyetlen ajánlat alapján is odaítélhető. Minden más esetben a helyi és a regionális vállalkozók részvétele az említett rendelet vonatkozó rendelkezéseivel összhangban támogatandó. Minden esetben alkalmazni kell a fenntarthatósági és a kellő gondosságra vonatkozó kritériumokat. [Mód. 230]
(12) A Demokrácia és emberi jogok program keretében a 2. cikk (6) bekezdésében szereplő fogalommeghatározás alá nem tartozó valamennyi jogalany jogosult a részvételre, ha az e program beavatkozási területeinek érdekében szükséges.
(12a) A Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz nem támogat olyan intézkedéseket, amelyek a 21. cikkben említett környezeti vizsgálat szerint károsítják a környezetet vagy az éghajlatot. Az előirányzatoknak teljes összhangban kell állniuk a Párizsi Megállapodással, összességében pedig a külső tevékenységre vonatkozó uniós finanszírozásnak is hozzá kell járulnia a Párizsi Megállapodás hosszú távú céljaihoz; Az eszköz különösen nem támogathatja az alábbiakat:
|
a) |
a kedvezményezett országoknak a Párizsi Megállapodás keretében rögzített nemzetileg meghatározott hozzájárulásaival nem összeegyeztethető intézkedéseit; |
|
b) |
a fosszilis tüzelőanyagokhoz előzetesen, közvetlenül vagy utólagosan kapcsolódó befektetéseket. [Mód. 231] |
25. cikk
Átvitel, éves részletek, kötelezettségvállalási előirányzatok, visszafizetések és a finanszírozási eszközök által generált bevételek
(1) A költségvetési rendelet 12. cikkének (2) bekezdésén túlmenően az e rendelet szerinti fel nem használt kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok átvitele automatikus, és azok a következő pénzügyi év december 31-ig leköthetők. A következő pénzügyi évben először az átvitt összeg használandó fel.
A Bizottság a költségvetési rendelet 12. cikkének (6) bekezdése szerint tájékoztatást nyújt be tájékoztatja az Európai Parlamenthez Parlamentet és a Tanácshoz Tanácsot az automatikusan átvitt kötelezettségvállalási előirányzatokról , köztük az érintett összegekről . [Mód. 232]
(2) A költségvetési rendeletnek az előirányzatok újbóli rendelkezésre bocsátásáról szóló 15. cikkében szereplő szabályokon túlmenően a jelen rendelet szerinti tevékenységek teljes vagy részleges végre nem hajtásának eredményeképpen visszavont kötelezettségvállalások összegének megfelelő kötelezettségvállalási előirányzatok újra elérhetővé válnak az eredeti költségvetési tétel számára.
A többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 12. cikke (1) bekezdésének b) pontjában szereplő hivatkozások a költségvetési rendelet 15. cikkére úgy értendők, hogy e rendelet céljából a jelen bekezdésre való hivatkozást is tartalmazzák.
(3) Az egy pénzügyi évnél hosszabb időszakon átívelő tevékenységek költségvetési kötelezettségvállalásai felbonthatók több évre esedékes éves részletekre a költségvetési rendelet 112. cikke (2) bekezdésének megfelelően.
A költségvetési rendelet 114. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése nem alkalmazandó az ilyen többéves tevékenységekre. A Bizottság automatikusan visszavonja a kötelezettségvállalást az adott tevékenységre vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalás bármely olyan része tekintetében, amely a költségvetési kötelezettségvállalást követő ötödik év december 31-ig nem került felhasználásra előfinanszírozásként vagy időközi kifizetésként, vagy amelyre vonatkozóan nem nyújtottak be igazolt költségnyilatkozatot vagy kifizetési kérelmet.
E cikk (2) bekezdése az éves részletekre is alkalmazandó.
(4) A költségvetési rendelet 209. cikkének (3) bekezdésétől eltérve a visszafizetéseket és a valamely finanszírozási eszköz által generált bevételeket az igazgatási költségek és díjak levonását követően belső címzett bevételként az eredeti költségvetési tételhez kell jóváírni. A Bizottság ötévente megvizsgálja az uniós célkitűzések megvalósításához nyújtott hozzájárulást, továbbá a már meglévő finanszírozási eszközök hatékonyságát.
IV. fejezet
EFFA+, költségvetési garanciák és harmadik országoknak nyújtott pénzügyi támogatás
26. cikk
Hatókör és finanszírozás
(1) A 6. cikk (2) bekezdésének a) pontjában hivatkozott pénzügyi keretösszeg finanszírozza Az Európai Fenntartható Fejlődési Alap Pluszt (a továbbiakban: EFFA+) és a külső tevékenységi garanciát a 6. cikk (2) bekezdés a) pontjában említett földrajzi programok pénzügyi keretéből kell finanszírozni , biztosítva, hogy e finanszírozás ne történjen a földrajzi programok által támogatott egyéb intézkedések kárára. [Mód. 233]
Az EFFA+ egy integrált pénzügyi csomag, amely a 23. cikk (1) bekezdésének a), e), f) és g) pontjával létrehozott végrehajtási módszerekre építve bekezdésével létrehozott támogatások , garanciák és egyéb finanszírozási eszközök formájában finanszírozási kapacitást biztosít, és célja a beruházások támogatása és a finanszírozáshoz jutás növelése a fenntartható és inkluzív gazdasági környezeti és társadalmi fejlődés , az iparosítás és a stabil beruházási környezet előmozdítása érdekében, miközben maximalizálja az addicionalitást, innovatív termékeket szállít és magánszektorból származó finanszírozást von be, valamint a társadalmi-gazdasági és környezeti reziliencia előmozdítása a partnerországokban, különös tekintettel a szegénység felszámolására, a fenntartható és inkluzív növekedésre, éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésére, a környezetvédelemre és -gazdálkodásra, a vonatkozó ILO-szabványoknak megfelelő a tisztességes munkahelyek megteremtésére – különösen a kiszolgáltatott csoportok, többek között a nők és fiatalok részére–, a gazdasági lehetőségekre , a készségekre és a vállalkozói készségekre, illetve a társadalmi-gazdasági ágazatokra, valamint tekintettel a szociális vállalkozásokra és szövetkezetekre – a szegénység és az egyenlőtlenségek csökkentésére, valamint az emberi jogok előmozdítására és a megélhetésre gyakorolt potenciáljuk miatt a mikro-, kis- és középvállalkozásokra középvállalkozások támogatása , továbbá az irreguláris migráció és a kényszerű lakóhelyelhagyás konkrét társadalmi-gazdasági kiváltó okainak a kezelése, illetve a visszatérő migránsok fenntartható visszailleszkedéséhez való hozzájárulás a származi országukban ,kezelése, a vonatkozó indikatív programozási dokumentumoknak megfelelően. A finanszírozás 45 %-át olyan beruházásokra kell fordítani, amelyek hozzájárulnak az éghajlattal kapcsolatos célkitűzések eléréséhez, a környezetgazdálkodáshoz és -védelemhez, a biológiai sokféleséghez és az elsivatagosodás elleni küzdelemhez, és ebből a teljes pénzügyi keretösszeg 30 %-át az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra kell fordítani. Különös figyelem fordítandó figyelmet és az intézményi kapacitásépítéssel, a gazdasági kormányzással és technikai támogatással kapcsolatos további támogatást kívánnak az instabilként azonosított vagy konfliktus sújtotta országok országokra, a legkevésbé fejlett országokra és a súlyosan eladósodott szegény országok. A külső tevékenységi garancia felhasználandó a továbbra is a kormányok hatáskörébe tartozó alapvető közszolgáltatásokba való kormányzati beruházásra. országokra. [Mód. 234]
(2) A külső tevékenységi garancia támogatja a költségvetési garanciák által lefedett EFFA+-műveleteket e rendelet 27., 28. és 29. cikkének megfelelően, valamint a makroszintű pénzügyi támogatást és az ENBE-rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett, harmadik országoknak nyújtott kölcsönöket.
(3) A külső tevékenységi garancia keretében az Unió 2021. január 1. és 2027 december 31. között aláírt műveletekhez biztosíthat garanciát, legfeljebb 60 000 000 000 EUR értékben. Ezt a felső határértéket a 32. cikk szerinti félidős értékelő jelentés összefüggésében felül kell vizsgálni. [Mód. 235]
(4) A tartalékfeltöltési ráta 9 % és 50 % között mozog, a műveletek típusától függően. Az uniós költségvetésből az éves költségvetési eljárás keretében külön költségvetési sor létrehozásával vagy költségvetési átcsoportosítás révén legfeljebb 10 milliárd EUR összegű tartalékot kell képezni. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 34. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el, ha szükségessé válik az említett maximális összeg módosítása. [Mód. 236]
A külső tevékenységi garancia tartalékfeltöltési rátája 9 % az Unió makroszintű pénzügyi támogatása és a hitelezési műveletekkel társított államadósság-kockázatokat fedező költségvetési garanciák esetében.
A tartalékfeltöltési rátákat a rendelet alkalmazásának a 40. cikkben rögzített kezdőnapjától kezdve háromévenként kétévenként felül kell vizsgálni. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 34. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e ráták és az érintett pénzösszegek kiegészítése vagy módosítása céljából. [Mód. 237]
(5) A külső tevékenységi garancia a költségvetési rendelet 212. cikke által létrehozott közös tartalékalap egyedi garanciájának tekintendő.
(6) Az EFFA+ és a külső tevékenységi garancia finanszírozási és beruházási műveleteket támogathat a 4. cikk (2) bekezdésében említett földrajzi térségekben található partnerországokban. A külső tevékenységi garancia tartalékát a vonatkozó földrajzi program 6. cikk (2) bekezdésének a) pontja által létrehozott költségvetéséből finanszírozzák, és a közös tartalékalapba utalják át. Az EFFA+ műveletek földrajzi megoszlása a lehető legnagyobb mértékben tükrözi a 6. cikk (2) bekezdésének a) pontjában körvonalazott különböző régiókra vonatkozó pénzügyi elszámolások relatív súlyát is. Az EFFA+ és a külső tevékenységi garancia az IPA III-rendelet I. mellékletében felsorolt kedvezményezettek területén folytatott műveleteket is támogathat. E műveletek EFFA+ keretében történő finanszírozását és a külső tevékenységi garancia tartalékát az IPA-rendeletből fedezik. Az ENBE-rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett, harmadik országoknak nyújtott kölcsönöket fedező külső tevékenységi garancia tartalékfeltöltését az ENBE-rendeletből kell finanszírozni. [Mód. 238]
(7) A költségvetési rendelet 211. cikkének (2) bekezdésében említett tartalékot az Unió összes kint lévő kötelezettsége alapján képezik, melyek az egyes műveletekből következnek, ideértve a 2021 előtt aláírt és az Unió által garantált műveleteket is. Az előírt tartalék éves összege legfeljebb hétéves időszak során képezhető.
(8) Az (EU) 2017/1601 európai parlamenti és tanácsi rendelettel, illetve a 480/2009/EK, Euratom tanácsi rendelettel létrehozott EFFA-garanciaalap és a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap eszközeinek 2020. december 31-i mérlegét átutalják a közös tartalékalapba azzal a céllal, hogy az e cikk (4) bekezdésében hivatkozott ugyanazon egyedi garancia keretében feltöltsék a vonatkozó műveletek tartalékalapjait.
26a. cikk
Az EFFA+ célkitűzései
(1) A külső tevékenységi garanciából való támogatásra jogosult EFFA+-műveletek a következő prioritási területekhez járulnak hozzá:
|
a) |
finanszírozás és támogatás a magán-, szövetkezeti és szociális vállalkozási szektor fejlesztéséhez, hozzájárulva a fenntartható fejlődéshez annak gazdasági, társadalmi és környezeti dimenzióiban, különös tekintettel a szegénység felszámolására, és adott esetben az európai szomszédsági politikához és az IPA III rendelet 3. cikkében meghatározott célkitűzésekhez; |
|
b) |
a magánbefektetéseket akadályozó szűk keresztmetszetek kezelése, különösen a befektetések jogbiztonságának biztosítása révén; |
|
c) |
a magánforrásokból való finanszírozás ösztönzése, különösen a mikro-, kis- és középvállalkozásokra összpontosítva; |
|
d) |
a társadalmi-gazdasági szektorok és területek, valamint a kapcsolódó köz- és magán infrastruktúra és a fenntartható összekapcsoltság és a fenntartható termelés megerősítése olyan inkluzív és fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődés elősegítése érdekében, amely tiszteletben tartja az emberi jogokat és a környezetet; |
|
e) |
hozzájárulás az éghajlat-politikához, valamint a környezetvédelemhez és a környezetgazdálkodáshoz; |
|
f) |
hozzájárulás a fenntartható fejlődés előmozdításához a migráció – többek között az irreguláris migráció és a kényszerű lakóhelyelhagyás – sajátos okainak kezelése érdekében, és hozzájárulás a biztonságos, rendezett és szabályos migrációhoz és mobilitáshoz. [Mód. 239] |
27. cikk
A műveletek és partnerek részvételi jogosultsága és kiválasztása
(1) A külső tevékenységi garanciából támogatható finanszírozási és beruházási műveleteknek illeszkedniük kell az uniós szakpolitikákhoz, különösen annak fejlesztési politikájához és az európai szomszédsági politikához, valamint a partnerországok stratégiáihoz és szakpolitikáihoz és kezelniük kell a helyi piaci kudarcokat vagy a nem optimális befektetési műveleteket a helyi gazdasági szereplőkkel való tisztességtelen versengés nélkül . Különösen támogatniuk kell e rendelet és a vonatkozó indikatív programozási dokumentumok célkitűzéseit, általános elveit és szakpolitikai keretét, megfelelően figyelembe véve a 26a. cikkben rögzített és az V. mellékletben rögzített részletezett prioritási területeket. [Mód. 240]
(1a) A külső tevékenységi garancia nyújtásának előfeltétele, hogy az Unió nevében a Bizottság, valamint a támogatható partner EFFA-garanciamegállapodásokat kössenek. [Mód. 241]
(2) A külső tevékenységi garancia támogatja az olyan finanszírozási és beruházási műveleteket, amelyek a piac nem megfelelő működését vagy az optimálistól eltérő beruházási helyzeteket kezelik. A műveleteknek a költségvetési rendelet 209. cikke (2) bekezdésének a)–c) –d ) pontjában meghatározott feltételeknek is meg kell felelniük , megfelelő finanszírozási és beruházási műveleteket, valamint azoknak amelyek: [Mód. 242]
|
-aa) |
biztosítják a pénzügyi és fejlesztési addicionalitást; [Mód. 243] |
|
-ab) |
nyilvánosan hozzáférhető, előzetes emberi jogi, társadalmi, munkaügyi és környezeti hatásvizsgálaton esnek át, amely azonosítja és kezeli az említett területeken felmerülő kockázatokat, és a földterületekkel kapcsolatos beruházások terén kellő mértékben figyelembe veszi az érintett közösségekre vonatkozó, szabad, előzetes és tájékozott hozzájárulás (FPIC) elvét; [Mód. 244] |
|
a) |
biztosítják a komplementaritást a többi kezdeményezéssel; |
|
b) |
gazdasági és pénzügyi szempontból életképesek, megfelelően figyelembe véve az állami vagy magánszférabeli partnerek által a projekthez nyújtott lehetséges támogatást és társfinanszírozást, szem előtt tartva ugyanakkor a sajátos működési környezetet és az olyan országok kapacitásait, amelyeket instabil vagy konfliktus sújtotta országnak, legkevésbé fejlett országnak vagy súlyosan eladósodott szegény országnak minősítettek, amelyek számára kedvezményes feltételeket lehet biztosítani; |
|
c) |
technikai szempontból életképesek, illetve környezeti és társadalmi társadalmi-gazdasági szempontból fenntarthatók; [Mód. 245] |
|
ca) |
olyan szektorokat és problémákat céloznak, amelyek esetében egyértelmű piaci vagy intézményi kudarcok gátolják a magánszektorból származó finanszírozást; [Mód. 246] |
|
cb) |
olyan módon strukturáltak, amely hozzájárul a piac fejlődéséhez és a magánszektorbeli források beruházást igénylő területekhez történő mozgósításához; [Mód. 247] |
|
cc) |
azokra a projektekre összpontosítanak, amelyek magasabb kockázattal járnak annál, mint amit kizárólag kereskedelmi alapon a magánhitelezők hajlandók lennének vállalni; [Mód. 248] |
|
cd) |
nem torzítják a partnerországok és -régiók piacait; [Mód. 249] |
|
ce) |
amennyiben lehetséges, maximalizálják a helyi magántőke mozgósítását; [Mód. 250] |
|
cf) |
tiszteletben tartják a hatékony fejlesztési együttműködésre irányuló puszani partnerségben meghatározott, és 2016-ban Nairobiban megerősített fejlesztési hatékonysági elveket, többek között a felelősségvállalást, az igazodást, az eredményekre való összpontosítást, az átláthatóságot és a kölcsönös elszámoltathatóságot, valamint a segélyek szabad felhasználásúvá tételének célkitűzését; [Mód. 251] |
|
cg) |
olyan módon tervezettek, hogy teljesítsék az OECD-DAC által a hivatalos fejlesztési segélyre megállapított kritériumokat, figyelembe véve a magánszektorban megvalósuló fejlesztések sajátosságait, kivéve a hivatalos fejlesztési segélyre nem jogosult iparosodott országokban végzett műveleteket; [Mód. 252] |
|
ch) |
alkalmazásuk során teljeskörűen betartják az emberi jogok nemzetközi jogát, valamint a nemzetközileg elfogadott iránymutatásokat, elveket és egyezményeket, többek között a felelős beruházásokra vonatkozó elveket, az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelveket, az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelveit, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének a mezőgazdasági és élelmiszeripari rendszerekbe történő felelős befektetésre vonatkozó elveit, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet egyezményeit és normáit, a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések minden formájának kiküszöböléséről szóló ENSZ-egyezményt, az államoknak a gazdasági, szociális és kulturális jogokkal kapcsolatos, területen kívüli kötelezettségeire vonatkozó maastrichti elveket, valamint a nemzeti élelmezésbiztonság keretében a földhasználat, a halászat és az erdőgazdálkodás felelősségteljes irányítására vonatkozó önkéntes FAO-iránymutatásokat. [Mód. 253] |
(3) A külső tevékenységi garancia a következő eszközök kockázatainak fedezésére szolgál:
|
a) |
hitelek, köztük helyi pénznemben nyújtott hitelek és makroszintű pénzügyi támogatás keretében nyújtott hitelek; |
|
b) |
garanciák; |
|
c) |
viszontgaranciák; |
|
d) |
tőkepiaci eszközök; |
|
e) |
a finanszírozás vagy hitelminőség-javítás bármely más formái, biztosítások, és sajáttőke- vagy kvázi-sajáttőke eszközök. |
(4) A külső tevékenységi garancia céljából részvételre jogosult partnerek a költségvetési rendelet 208. cikkének (4) bekezdésében szereplők, ideértve az e rendelet 28. cikkének és a stratégiai testület véleményének megfelelően a Bizottság jóváhagyása esetén a külső tevékenységi garanciához hozzájáruló harmadik országokból származókat is. Ezenkívül és a költségvetési rendelet 62. cikke (2) bekezdésének c) pontjától eltérve, a tagállamok vagy egy a 28. cikknek megfelelően a külső tevékenységi garanciához hozzájáruló harmadik ország magánjoga által szabályozott szervei, amelyek megfelelő biztosítékkal szolgálnak finanszírozási képességeikről, részvételre jogosultak a garancia céljából. [Mód. 254]
(4a) Az Európai Beruházási Bank Csoport többek között:
|
a) |
a többi európai pénzügyi intézménnyel együtt részt vesz az EFFA+ kockázatkezelésében, figyelembe véve, hogy el kell kerülni az esetleges összeférhetetlenséget; |
|
b) |
kizárólag egy olyan beruházási keret egy részét hajtja végre, amely – az e cím 1. és 3. fejezetében megállapított eljárásokkal összhangban – a földrajzi programok pénzügyi keretösszegeiből legalább 1 000 000 000 EUR összegű állami hitelezést fedez; |
|
c) |
a más beruházási keretek alá tartozó tevékenységek végrehajtásának támogatható partnere. [Mód. 255] |
(5) A részvételre jogosult partnereknek be kell tartaniuk a költségvetési rendelet 62. cikke (2) bekezdésének c) pontjában előírt szabályokat és feltételeket. A valamely tagállam vagy egy a jelen rendelet 28. cikke szerint a külső tevékenységi garanciához hozzájáruló harmadik ország magánjoga alapján működő szervezetek esetében az olyan szervezetek élveznek elsőbbséget, amelyek információkat közölnek a környezeti, társadalmi , adóügyi és vállalatirányítási kritériumokkal kapcsolatban. [Mód. 256]
A Bizottság biztosítja a rendelkezésre álló források eredményes, hatékony és méltányos felhasználását a részvételre jogosult partnerek körében, elősegítve ugyanakkor az együttműködést közöttük.
A Bizottság biztosítja minden részvételre jogosult partner számára a méltányos bánásmódot és a finanszírozáshoz való egyenlő hozzáférést , valamint biztosítja, hogy az EFFA+ végrehajtási alkalmazási szakasza során elkerüljék az összeférhetetlenséget. A komplementaritás biztosítása érdekében a Bizottság kérheti a részvételre jogosult partnerektől, hogy adjanak meg minden releváns információt az EFFA+ által finanszírozottól eltérő műveleteikről. [Mód. 257]
(5a) Az Európai Parlament vagy a Tanács felkérheti a részvételre jogosult partnereket, a társadalmi szervezeteket és a helyi közösségeket az e rendelet hatálya alá eső finanszírozási és beruházási műveletekkel kapcsolatos eszmecserére. [Mód. 258]
(6) A Bizottság a költségvetési rendelet 154. cikke szerint kiválasztja a részvételre jogosult partnereket, a következőket megfelelően figyelembe véve:
|
a) |
a stratégiai és regionális műveleti testületek tanácsa, a VI. mellékletnek megfelelően; |
|
b) |
a beruházási keret célkitűzései; |
|
c) |
a részvételre jogosult partner tapasztalatai és kockázatkezelési képessége; |
|
d) |
a részvételre jogosult partner olyan saját, illetve a magánszektor által társfinanszírozott forrásainak összege, amelyeket kész mozgósítani a beruházási keret céljaira; |
|
da) |
a méltányos és nyílt pályázati eljárások alapelvei. [Mód. 259] |
(7) A Bizottság e rendelet alapján, a külső tevékenységi garancia keretében egy meghatározott összegig finanszírozható beruházási kereteket alakít ki a régiók, az egyes partnerországok vagy mindkettő számára, konkrét ágazatok számára, illetve konkrét projektek, a végső kedvezményezettek konkrét kategóriái vagy mindkettő számára. A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot arról, hogy a beruházási keretek milyen módon felelnek meg ennek a cikknek, valamint a beruházási keretek részletes finanszírozási prioritásairól. A beruházási kereteken belüli pénzügyi támogatás iránti valamennyi kérelmet a Bizottsághoz kell benyújtani.
A választott beruházási kereteket a piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek elemzésével kellően indokolni kell. Ezt az elemzést a Bizottság végzi a potenciálisan részvételre jogosult partnerekkel és érdekelt felekkel együttműködésben.
A (3) bekezdésben említett eszközöket a részvételre jogosult partnerek egy beruházási kereten keresztül vagy egy részvételre jogosult partner által irányított egyéni projekt keretében nyújthatják. Ezek az eszközök nyújthatók a partnerországok – közöttük instabil vagy konfliktus sújtotta országok, vagy az újjáépítés és a konfliktus utáni helyreállítás kihívásaival küzdő országok – javára, e partnerországok intézményei – közöttük az állami nemzeti bankok és a helyi magánbankok és pénzügyi intézmények – javára, valamint e partnerországok magánszektorbeli szervezetei javára. [Mód. 260]
(8) A Bizottság a (2) és (3) bekezdésben megállapított jogosultsági kritériumok szerint értékeli a külső tevékenységi garanciából támogatott műveleteket, amennyiben lehetséges, a részvételre jogosult partnerek meglévő eredménymérési rendszereire támaszkodva. .A Bizottság létrehoz egy mutatókra vonatkozó eredménytáblát, amely segíti a projektek kiválasztását. A végrehajtó partnerek az EFFA+ keretében folytatott valamennyi műveletre vonatkozóan kitöltik az eredménytáblát. A Bizottság a 27. cikkben foglalt jogosultsági kritériumok alapján megvizsgálja a külső tevékenységi garancia által támogatott valamennyi műveletet, és az eredménytábla használatával független minőség-ellenőrzést végez a végrehajtó partnerek által projektszinten megvalósított kellő gondosságról és értékelésről. A Bizottság szükség esetén pontosítást és módosításokat kér a végrehajtó partnerektől. A Bizottság évente közzéteszi valamennyi projekt eredménytábláját, miután a Bizottság és a végrehajtó partnerek jóváhagyják a garancia felhasználását, valamint az egyes beruházási keretekre vonatkozó értékelése alá tartozó valamennyi garanciaeszköz és egyedi projekt eredményét értékelésének eredményét évente közzéteszi. [Mód. 261]
(9) A Bizottság felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására a 34. cikknek megfelelően az V. mellékletben szereplő prioritási területek, valamint az EFFA+ VI. mellékletben szereplő irányításának kiegészítése vagy módosítása céljából. és beruházási keretek kiegészítése vagy módosítása céljából. A Bizottság megfelelően figyelembe veszi a stratégiai testület tanácsait és konzultál az irányítótestületekkel, amikor konkrét régiók, konkrét partnerországok vagy mindkettő számára, konkrét ágazatok számára, illetve konkrét projektek, a végső kedvezményezettek konkrét kategóriái vagy mindkettő számára kiegészíti vagy módosítja az e rendelet alapján a külső tevékenységi garancia keretében egy meghatározott összegig finanszírozható beruházási kereteket .
A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot arról, hogy a beruházási keretek milyen módon felelnek meg a 26a. cikkben és az e cikkben meghatározott követelményeknek, valamint részletes finanszírozási prioritásaiknak. A beruházási kereteken belüli pénzügyi támogatás iránti valamennyi kérelmet a Bizottsághoz kell benyújtani.
A választott beruházási kereteket a piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek elemzésével kellően indokolni kell. Ezt az elemzést a Bizottság végzi a potenciálisan részvételre jogosult partnerekkel és érdekelt felekkel együttműködésben.
A (3) bekezdésben említett eszközöket a részvételre jogosult partnerek egy beruházási kereten keresztül vagy egy részvételre jogosult partner által irányított egyéni projekt keretében nyújthatják. Ezek az eszközök nyújthatók a partnerországok – közöttük instabil vagy konfliktus sújtotta országok, vagy az újjáépítés és a konfliktus utáni helyreállítás kihívásaival küzdő országok – javára, e partnerországok intézményei – közöttük az állami nemzeti bankok és a helyi magánbankok és pénzügyi intézmények – javára, valamint e partnerországok magánszektorbeli szervezetei javára. Az instabil vagy konfliktus sújtotta országokban és indokolt esetben más országokban is támogathatók olyan állami beruházások, amelyek jelentős hatással vannak a magánszektor fejlődésére. [Mód. 262]
27a. cikk
Az EFFA+ irányítása és felépítése
(1) Az EFFA+ regionális beruházási platformokból áll, amelyeket az Unió fennálló külső vegyesfinanszírozási mechanizmusainak munkamódszerei, eljárásai és struktúrái alapján kell létrehozni, és amelyek az EFFA+ keretében összekapcsolják saját vegyesfinanszírozási műveleteiket és a külső tevékenységi garancia műveleteit.
(2) A Bizottság felel az EFFA+ és a külső tevékenységi garancia átfogó irányításáért. Ezen túlmenően a Bizottság nem törekszik általános banki műveletek végrehajtására. A Bizottság rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet a legmagasabb szintű átláthatóság és pénzügyi elszámoltathatóság biztosítása érdekében.
(3) Az EFFA+ irányításához a Bizottság egy stratégiai testülettől kap tanácsot, kivéve az Unió bővítési politikája alá tartozó és az IPA III-ból finanszírozott műveletek esetében, ahol a Bizottság számára a tanácsadást a nyugat-balkáni beruházási keret (WBIF) stratégiai testülete biztosítja. A Bizottság szorosan együttműködik minden részvételre jogosult partnerrel a külső tevékenységi garancia operatív irányítását illetően. E célból a Bizottság és a részvételre jogosult partnerek szakértőiből álló technikai munkacsoport jön létre a kockázat és a kapcsolódó árképzés értékelése céljából.
(4) A stratégiai testület tanácsot ad a Bizottságnak a külső tevékenységi garancia EFFA+ alá tartozó beruházásainak stratégiai irányáról és prioritásairól, és elősegíti e beruházások hozzáigazítását az Unió külső tevékenysége, illetve a fejlesztéspolitika, az európai szomszédságpolitika irányadó elveihez és célkitűzéseihez, valamint a 3. cikkben rögzített célkitűzésekhez, továbbá az EFFA+ 26. cikkben meghatározott céljához. A stratégiai testület támogatja továbbá a Bizottságot az átfogó beruházási célok kitűzésében a külső tevékenységi garancia EFFA+-műveletek támogatásához történő felhasználását tekintve, és ellenőrzi a beruházási keretek földrajzi és tematikus lefedettségének megfelelőségét és diverzifikáltságát, külön figyelmet fordítva az instabil vagy konfliktus sújtotta országokra, a legkevésbé fejlett országokra és a súlyosan eladósodott szegény országokra.
(5) A stratégiai testület emellett támogatja az általános koordinációt, komplementaritást és koherenciát a regionális beruházási platformok között, az európai beruházási terv három pillére között, az európai beruházási terv és az Unió migrációval és a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend végrehajtásával kapcsolatos egyéb erőfeszítései, valamint az e rendeletben meghatározott egyéb programok, más uniós finanszírozási eszközök és vagyonkezelői alapok között.
(6) A stratégiai testület a Bizottság, a főképviselő, az összes tagállam és az Európai Beruházási Bank képviselőiből áll. Az Európai Parlament megfigyelői státusszal rendelkezik. A hozzájárulók, a részvételre jogosult partnerek, partnerországok, a releváns regionális szervezetek és más érdekelt felek adott esetben megfigyelői státuszt kaphatnak. Új megfigyelő felvétele előtt konzultálni kell a stratégiai testülettel. A stratégiai testület társelnöki feladatait a Bizottság és a főképviselő látja el.
(7) A stratégiai testület évente legalább kétszer ülésezik, és véleményeit lehetőleg konszenzussal fogadja el. További ülések bármikor összehívhatók az elnök vagy a tagok legalább egyharmadának kérésére. Ha nem érhető el konszenzus, a stratégiai testület első ülésén elfogadott és az eljárási szabályzatában lefektetett szavazati jogokat kell alkalmazni. A szavazati jogok megállapításakor kellően figyelembe kell venni a finanszírozás forrását. Az eljárási szabályzat meghatározza a megfigyelők szerepére vonatkozó kereteket. A stratégiai testület üléseinek napirendjét és jegyzőkönyvét elfogadásukat követően nyilvánosságra kell hozni.
(8) A Bizottság évente jelentést tesz a stratégiai testületnek az EFFA+ alkalmazása tekintetében elért eredményekről. A WBIF stratégiai testülete a fenti jelentés kiegészítéseként beszámol a bővítési térség garanciaeszközének alkalmazása terén elért eredményekről. A stratégiai testület az érintett felekkel az EFFA+ stratégiai irányvonaláról és alkalmazásáról rendszeres konzultációkat szervez.
(9) E két stratégiai testület létezése nem befolyásolja azt, hogy szükség van egy egységes, egyesített EFFA+ kockázatkezelési keretre.
(10) A stratégiai testület az EFFA+ alkalmazási időszaka alatt minél előbb elfogadja és nyilvánosságra hozza azokat az iránymutatásokat, amelyek meghatározzák, hogy miként biztosítható, hogy az EFFA+-műveletek megfeleljenek a 26a. és 27. cikkben megállapított célkitűzéseknek és támogathatósági kritériumoknak.
(11) Stratégiai iránymutatása során a stratégiai testület figyelembe veszi az irányadó európai parlamenti állásfoglalásokat, illetve tanácsi határozatokat és következtetéseket.
(12) A regionális beruházási platformok irányítótestületei az alkalmazás szintjén támogatják a Bizottságot a regionális és ágazati beruházási célok meghatározásában és a regionális, ágazati és tematikus beruházási keretek kialakításában, valamint véleményt nyilvánítanak a vegyesfinanszírozási műveletekről és az EFFA+-műveleteket lefedő külső tevékenységi garancia felhasználásáról. [Mód. 263]
28. cikk
Más donorok hozzájárulása a külső tevékenységi garanciához
(1) Tagállamok, harmadik országok és egyéb harmadik felek hozzájárulhatnak a külső tevékenységi garanciához.
A költségvetési rendelet 218. cikke (2) bekezdésének második albekezdésétől eltérve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás szerződő felei garancia vagy készpénz formájában tehetik meg hozzájárulásaikat.
Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás szerződő feleitől eltérő harmadik országok és egyéb harmadik felek készpénz formájában teszik hozzájárulásaikat, melyeket a stratégiai testületnek véleményeznie kell és jóvá kell hagynia a Bizottságnak. [Mód. 264]
A Bizottság késedelem nélkül tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a megerősített hozzájárulásokról.
A tagállamok kérésére az általuk tett hozzájárulások konkrét régiókra, országokra, ágazatokra vagy meglévő beruházási keretekre irányuló tevékenységekhez rendelhetők hozzá. [Mód. 265]
(2) A garancia formájában tett hozzájárulások nem haladják meg az e rendelet 26. cikkének (2) bekezdésében említett összeg 50 %-át.
A tagállamok és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás szerződő felei által garancia formájában tett hozzájárulások kizárólag azt követően használhatók fel garancialehívás nyomán történő kifizetésre, hogy az Unió általános költségvetéséből származó, az esetleges egyéb készpénz-hozzájárulásokkal megnövelt forrásokat már felhasználták garancialehívások kifizetésére.
A garancialehívások fedezésére a hozzárendeléstől függetlenül bármely hozzájárulás felhasználható. [Mód. 266]
A hozzájárulási megállapodást az Unió nevében a Bizottság és a hozzájáruló köti meg, és a megállapodásnak rendelkezéseket kell tartalmaznia különösen a fizetési feltételekről.
29. cikk
A külső tevékenységi garanciamegállapodások végrehajtása alkalmazása [Mód. 267]
(1) Az Unió nevében a Bizottság külső tevékenységi garanciamegállapodásokat köt a 27. cikk szerint kiválasztott, részvételre jogosult partnerekkel. Ezek a megállapodások feltétel nélküliek, visszavonhatatlanok, azonnal lehívhatók és a kiválasztott partnerek javára szólnak. Két vagy több részvételre jogosult partnerből álló konzorciummal is köthető megállapodás. [Mód. 268]
(2) A Bizottság és a kiválasztott, részvételre jogosult partner vagy partnerek az egyes beruházási keretek vonatkozásában egy vagy több külső tevékenységi garanciamegállapodást kötnek. Ezenkívül a konkrét igények kielégítése érdekében egyedi finanszírozási vagy beruházási műveletekhez is nyújtható külső tevékenységi garancia.
Kérésre Minden külső tevékenységi garanciamegállapodást az Európai Parlament és a Tanács rendelkezésére kell bocsátani, figyelembe véve a bizalmas és az üzleti szempontból érzékeny információk védelmét. [Mód. 269]
(3) A külső tevékenységi garanciamegállapodás különösen a következőket tartalmazza:
|
a) |
a fedezetre, a követelményekre, a jogosultságra, a részvételre jogosult partnerekre és az eljárásokra vonatkozó részletes szabályok; |
|
b) |
a külső tevékenységi garancia nyújtására vonatkozó – többek között a fedezetre vonatkozó feltételekkel és a meghatározott eszköztípusokból álló portfóliókra, illetve projektekre megállapított fedezettel kapcsolatos – részletes szabályok, valamint a projektek és a projekt-portfóliók kockázatelemzése ágazati, regionális és nemzeti szinten is; |
|
c) |
e rendelet célkitűzésinek és céljának célkitűzéseinek említése, a szükségletfelmérés és az elvárt eredmények feltüntetése, figyelembe véve a vállalati társadalmi felelősségvállalás ösztönzését és a felelős üzleti magatartás ösztönzését biztosításának szükségességét, többek között különösen a 27. cikk (2) bekezdésének ch) pontjában említett, nemzetközileg elfogadott iránymutatások, elvek és jogi eszközök tiszteletben tartása révén ; [Mód. 270] |
|
d) |
a garancia ellentételezése, amelynek tükröznie kell a kockázat szintjét, valamint az a lehetőség, hogy az ellentételezés a kedvezményes feltételek biztosítása érdekében részben állami támogathatásban részesíthető legyen kellően indokolt esetekben, és különösen az instabil vagy konfliktushelyzetben lévő országok, a legkevésbé fejlett országok és a súlyosan eladósodott országok esetében ; [Mód. 271] |
|
e) |
a külső tevékenységi garancia igénybevételének feltételei, ideértve a fizetési feltételeket is, így például a konkrét időkeretek, az esedékes összegek után fizetendő kamat, a kiadások és a behajtási költségek, valamint az esetlegesen szükséges likviditási intézkedések; |
|
f) |
a követelésekkel kapcsolatos eljárások – többek között, de nem kizárólag a kiváltó események és a türelmi idők – és a követelések behajtásával kapcsolatos eljárások; |
|
g) |
átlátható nyomonkövetési, jelentéstételi és értékelési kötelezettségek; [Mód. 272] |
|
h) |
világos és hozzáférhető panasztételi eljárások olyan harmadik felek számára, amelyeket hátrányosan érinthet a külső tevékenységi garancia által támogatott projektek alkalmazása végrehajtása. [Mód. 273] |
(4) A részvételre jogosult partner saját szabályainak és eljárásainak megfelelően jóváhagyja a finanszírozási és beruházási műveleteket a külső tevékenységi garanciamegállapodásban rögzített feltételek betartása mellett.
(5) A külső tevékenységi garancia kiterjedhet a következőkre:
|
a) |
a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok esetében a kiválasztott részvételre jogosult partner számára esedékes tőke és minden kamat, illetve összeg, amelyek a finanszírozási műveletek feltételeinek megfelelően a nemteljesítést követően még nem folytak be; |
|
b) |
a sajáttőke-befektetések esetében a befektetett összegek és az azokhoz kapcsolódó finanszírozási költségek; |
|
c) |
a 27. cikk (2) bekezdésében említett egyéb finanszírozási és beruházási műveletek esetében a felhasznált összegek és az azokhoz kapcsolódó finanszírozási költségek; |
|
d) |
a nemteljesítési eseményhez kapcsolódó valamennyi releváns kiadás és behajtási költség, amennyiben azokat a behajtott összegből nem vonták le. |
(5a) A Bizottságnak a külső tevékenységi garanciára vonatkozó megállapodások részvételre jogosult partnerekkel való megkötésekor kellően figyelembe kell vennie az alábbiakat:
|
a) |
a stratégiai testületek és a regionális irányítótestületek által adott tanács és iránymutatás; |
|
b) |
a beruházási keret célkitűzései; |
|
c) |
a részvételre jogosult partner tapasztalatai és operatív, finanszírozási és kockázatkezelési képessége; |
|
d) |
a részvételre jogosult partner olyan saját, illetve a magánszektor által társfinanszírozott forrásainak összege, amelyeket kész mozgósítani a beruházási keret céljaira. [Mód. 274] |
(6) A Bizottság által végzett számvitel, valamint a külső tevékenységi garanciával fedezett kockázatokkal kapcsolatos és a költségvetési rendelet 209. cikkének (4) bekezdése szerinti bizottsági jelentéstétel céljából azok a részvételre jogosult partnerek, akikkel garanciamegállapodást kötöttek, évente a Bizottság és a Számvevőszék rendelkezésére bocsátják az e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveletekről szóló, független külső ellenőr által vizsgált pénzügyi jelentéseket, amelyek tartalmazzák többek között az alábbiakra vonatkozó információkat:
|
a) |
a részvételre jogosult partnerek finanszírozási és beruházási műveleteinek kockázatelemzése, ideértve a költségvetési rendelet 80. cikkében és az IPSAS-okban szereplő számviteli szabályok szerint megállapított uniós kötelezettségekre vonatkozó információkat is; |
|
b) |
az Unió fennálló, a részvételre jogosult partnerek részére és finanszírozási és beruházási műveleteikre biztosított EFFA+-műveletekből eredő pénzügyi kötelezettségei, egyedi műveletek szerinti bontásban. |
(7) A részvételre jogosult partnerek kérésre minden olyan további információt a Bizottság rendelkezésére bocsátanak, amely a Bizottság e rendelettel összefüggő kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges , különös tekintettel az előzetes emberi jogi, szociális, munkaügyi és környezeti hatásvizsgálat ajánlásainak végrehajtására, valamint a 27. cikkben felsorolt egyéb kiválasztási kritériumokra . [Mód. 275]
(8) A Bizottság a költségvetési rendelet 241. és 250. cikkének megfelelően jelentést tesz a finanszírozási eszközökről, a költségvetési garanciákról és a pénzügyi támogatásról. E célból a részvételre jogosult partnerek évente benyújtják az ahhoz szükséges információkat, hogy a Bizottság eleget tudjon tenni jelentéstételi kötelezettségének. Továbbá a Bizottság éves jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 31. cikk (6a) bekezdésében foglaltak szerint. [Mód. 276]
(8a) A Bizottság vagy a részvételre jogosult partnerek haladéktalanul értesítik az OLAF-ot, ha az e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveletek előkészítésének, végrehajtásának vagy lezárásának bármely szakaszában megalapozottan feltételezhető, hogy csalás, korrupció, pénzmosás vagy bármely más, az Unió pénzügyi érdekeit sértő jogellenes tevékenység folyik. A Bizottság vagy a részvételre jogosult partnerek az OLAF rendelkezésére bocsátják a teljeskörű és alapos vizsgálat lefolytatásához szükséges valamennyi információt. [Mód. 277]
29a. cikk
Panasztételi és jogorvoslati mechanizmus
A partnerországokból származó harmadik felek – többek között az EFFA+ és a külső tevékenységi garancia által támogatott projektek tekintetében érintett közösségek és egyének – esetleges sérelmeire tekintettel a Bizottságnak és az európai uniós küldöttségeknek weboldalaikon azon érintett partnerek panasztételi mechanizmusaira vonatkozó közvetlen hivatkozásokat kell közzétenniük, amelyek megállapodást kötöttek a Bizottsággal. A Bizottság központi uniós panasztételi mechanizmust hoz létre az e rendelet IV. fejezete szerinti valamennyi projektre vonatkozóan, hogy lehetséges legyen a részvételre jogosult partnerek panaszkezelésével kapcsolatos panaszok közvetlen fogadása. A Bizottságnak ezeket az információkat figyelembe kell vennie az e partnerekkel való jövőbeli együttműködés során. [Mód. 278]
29b. cikk
Kizárt tevékenységek és nem együttműködő országok és területek
(1) A külső tevékenységi garancia nem támogat olyan finanszírozási és beruházási műveleteket, amelyek:
|
a) |
katonai vagy állambiztonsági ágazathoz kapcsolódnak. |
|
b) |
támogatják az atomenergia fejlesztését, kivéve az ENBE-rendelettel összhangban nyújtott kölcsönöket, a fosszilis tüzelőanyagokat vagy elősegítik a gazdaságok és társadalmak szén-dioxid-kibocsátásának további rögzülését. |
|
c) |
jelentős környezeti külső költségekkel járnak, mint például azok, amelyek a védett területek, a kritikus élőhelyek és örökségi helyszínének romlását vonják maguk után, amelyekre nincs fenntartható fejlesztési és gazdálkodási terv. |
|
d) |
az emberi jogok megsértését eredményezik a partnerországokban, például megfosztják a közösségeket a természeti erőforrásokhoz – például a földterülethez – való hozzáférés és a természeti erőforrások fölötti ellenőrzés jogától, hozzájárulnak a lakosság lakhelyelhagyásra kényszerítéséhez, vagy kényszermunkát, illetve gyermekmunkát alkalmaznak. |
(2) A részvételre jogosult partnereknek finanszírozási és beruházási műveleteik során meg kell felelniük az alkalmazandó uniós jognak, valamint az elfogadott nemzetközi és uniós standardoknak, és ezért e rendelet keretében nem támogathatnak olyan projekteket, amelyek hozzájárulnak a pénzmosáshoz, a terrorizmus finanszírozásához, az adókikerüléshez, az adócsaláshoz és az adókijátszáshoz. Ezenkívül a részvételre jogosult partnerek nem kezdenek új műveleteket, illetve nem újítják meg műveleteiket olyan országokban vagy területeken bejegyzett vagy letelepedett szervezetekkel, amelyek szerepelnek az adózási szempontból nem együttműködő országokra és területekre vonatkozó megfelelő uniós szakpolitikai jegyzékben, vagy amelyek az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikkének (2) bekezdése értelmében kiemelt kockázatot jelentő harmadik országnak minősülnek, vagy amelyek nem tartják be ténylegesen az átláthatósággal és az információcserével kapcsolatos uniós vagy nemzetközileg elfogadott adóügyi standardokat. A részvételre jogosult partnerek csak akkor térhetnek el ettől az elvtől, ha a projektet ténylegesen az egyik ilyen országban vagy területen hajtják végre, és semmi sem utal arra, hogy a szóban forgó művelet az e bekezdés első albekezdésében felsorolt kategóriák valamelyikébe tartozik. Pénzügyi közvetítőkkel való megállapodások megkötése esetén a részvételre jogosult partnereknek át kell ültetniük az ebben a cikkben említett követelményeket a vonatkozó megállapodásokba, és a pénzügyi közvetítőktől e követelmények betartásáról szóló jelentést kell kérniük.
(3) A részvételre jogosult partnerek finanszírozási és beruházási műveleteik során kötelesek alkalmazni a pénzügyi rendszernek a pénzmosás, valamint a terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló uniós jogban – különösen az (EU) 2015/847 európai parlamenti és tanácsi rendeletben és az (EU) 2015/849 irányelvben – előírt elveket és standardokat. A részvételre jogosult partnerek az e rendelet alapján történő közvetlen finanszírozást és közvetítőkön keresztül végrehajtott finanszírozást egyaránt a tényleges tulajdonosra vonatkozó információknak az (EU) 2015/849 irányelv szerinti nyilvánosságra hozatalától teszik függővé, és országonkénti bontásban közzé kell tenniük a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 89. cikkének (1) bekezdésében említett adatokat. [Mód. 279]
30. cikk
Tőkerészesedés egy fejlesztési bankban
A 6. cikk (2) bekezdésének a) pontjában szereplő, földrajzi programokra vonatkozó keretösszeg felhasználható európai vagy más fejlesztési pénzügyi intézmények tőkéjéhez való hozzájárulásra.
V. fejezet
Nyomon követés, jelentéstétel és értékelés
31. cikk
Nyomon követés és jelentéstétel
(-1) E rendelet célkitűzéseinek megvalósulását megfelelő, átlátható és elszámoltatható nyomonkövetési, jelentéstételi és értékelési rendszerrel kell mérni, biztosítva az Európai Parlament és a Tanács megfelelő részvételét, valamint fokozva valamennyi uniós partner – többek között a civil társadalom – részvételét a programok alkalmazásában. [Mód. 280]
(1) A 3.cikkben cikk (2) bekezdésében meghatározott egyedi célkitűzések megvalósítása terén e rendelet keretében tett előrelépésekről történő jelentéstételhez használandó mutatókat a VII. melléklet tartalmazza, melyek összhangban állnak a fenntartható fejlesztési célok mutatóival. A mutatók 2021. január 1-jei értékeit kell alapul venni annak értékelésekor, hogy milyen mértékben valósultak meg a célkitűzések. [Mód. 281]
(2) A Bizottság rendszeresen nyomon követi a rendelet alapján végrehajtott tevékenységeket és áttekinti, hogy milyen mértékben sikerült elérni a 3. cikkben foglalt célokat, valamint az elvárt eredményeket, a közvetlen eredményeket és azok hozadékait is ideértve. [Mód. 282]
Az elvárt eredmények tekintetében tett előrehaladást világos, átlátható, és adott esetben a VII. mellékletben, valamint a (9) bekezdés alapján elfogadott monitoring- és értékelési keretben , valamint az uniós költségvetés végrehajtására vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően meghatározott , egyértelmű, átlátható és mérhető mutatók alapján kell nyomon követni. Korlátozott számú mutatót kell alkalmazni az időben történő jelentéstétel megkönnyítése érdekében , és legalább nemek és életkor szerint kell bontani . [Mód. 283]
(3) A 12. cikk (4) bekezdésében szereplő kritériumoknak megfelelő közös programozási dokumentumokban foglalt közös eredménykeretek biztosítják az alapot egy adott partnerország számára az Unió és a tagállamok által közösen biztosított támogatás végrehajtásának alkalmazásának közös nyomon követéséhez. [Mód. 284]
A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy a program végrehajtásának alkalmazásának nyomon követésére vonatkozó adatokat és az eredményeket hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében az uniós pénzeszközök címzettjeire vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani. [Mód. 285]
(4) A Bizottság vizsgálja az e rendelet végrehajtása alkalmazása terén elért eredményeket. 2022-től kezdve a Bizottság éves jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az e rendelet célkitűzéseinek teljesítése terén elért eredményekről, az elért eredményeket és a rendelet hatékonyságát mérő mutatók alapján, beleértve többek között a VII. mellékletben meghatározottakat, valamint az uniós költségvetés végrehajtását . Az említett jelentést megküldi az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának is. [Mód. 286]
(5) Az éves jelentésben a kiadását megelőző év vonatkozásában országokra, régiókra és együttműködési ágazatokra lebontva ismertetni kell a finanszírozott intézkedéseket, a nyomon követés és értékelés eredményeit, az érintett partnerek közreműködését és együttműködésük mértékét , valamint a költségvetési kötelezettségvállalások és kifizetési előirányzatok végrehajtását. alkalmazását. Az éves jelentés felmérést tartalmaz az elvárt eredmények megvalósulása irányában tett előrelépésről, valamint a 8. cikk (6) bekezdésében említett horizontális célkitűzések beépítéséről . Az éves jelentés értékeli az uniós finanszírozás eredményeit, és – amennyire csak lehetséges – az e rendelet célkitűzéseinek elérésében betöltött szerepét jelző egyedi és mérhető mutatókat használ fel erre. A fejlesztési együttműködés esetében a jelentésben értékelni kell – amennyiben lehetséges és indokolt – a fejlesztéshatékonysági elvek betartását, az innovatív finanszírozási eszközök tekintetében is. [Mód. 287]
(6) A 2021-ben készítendő éves jelentésnek tartalmaznia kell a 2014–2020-as időszakra vonatkozó éves jelentésekben szereplő, a 40. cikk (2) bekezdésében hivatkozott rendeletek hatálya alá tartozó valamennyi támogatásról – így a külső címzett bevételekről és a vagyonkezelői alapokhoz való hozzájárulásokról – szóló összesített információkat, a kiadások részletezését az ország, a finanszírozási eszközök felhasználása, a kötelezettségvállalások és a kifizetések szerinti bontásban feltüntetve. A jelentés összegzi a főbb tapasztalatokat és a korábbi években végzett külső értékelésekben megfogalmazott ajánlások nyomon követését. Tartalmazza a központban lévő személyzeti kapacitás szintjének felmérését, valamint az uniós küldöttségek kapacitásának szintjét az e rendelet hatálya alá tartozó valamennyi célkitűzés teljesítéséhez. [Mód. 288]
(6a) A Bizottság az éves jelentés részeként részletes jelentést nyújt be a külső tevékenységi garanciával fedezett finanszírozási és beruházási műveletekről, valamint az EFFA+ működéséről, kezeléséről és célkitűzéseihez való hatékony hozzájárulásáról. Az éves jelentés említett részéhez csatolni kell a Számvevőszék véleményét. A jelentés a következő elemeket tartalmazza:
|
a) |
az EFFA+-nak az e rendeletben meghatározott céljaihoz hozzájáruló eredmények értékelése; |
|
b) |
a külső tevékenységi garanciával fedezett, jelenlegi finanszírozási és beruházási műveletek valamint az e rendeletnek való megfelelésük értékelése ágazati, országos és regionális szinten, ideértve a kockázatkezelési intézkedéseket és azoknak a partnerek pénzügyi és gazdasági stabilitására gyakorolt hatását; |
|
c) |
a külső tevékenységi garanciával fedezett finanszírozási és beruházási műveletek addicionalitására és hozzáadott értékére, a magánforrások mozgósítására, a becsült és a tényleges teljesítményre, valamint az eredményekre és hatásokra vonatkozó összesített értékelés, amely kitér a tisztességes munkahelyek teremtésére, a megélhetést biztosító jövedelem nyújtásának képességére, a szegénység felszámolására és az egyenlőtlenségek megszüntetésére is; ez az értékelés tartalmazza a fedezett műveletek nemi szempontú, tényeken és nemek szerint bontott adatokon alapuló elemzését, amennyiben lehetséges, valamint a támogatott magánszektor típusának elemzését, beleértve a szövetkezeteket és a szociális vállalkozásokat; |
|
d) |
a külső tevékenységi garancia igénybevételére vonatkozó követelményeknek való megfelelés és az egyes benyújtott javaslatokra meghatározott fő teljesítménymutatók megvalósulásának értékelése; |
|
e) |
a külső tevékenységi garanciával és az EFFA+-szal fedezett műveletek tőkeáttételi hatásának értékelése; |
|
f) |
a kedvezményezetteknek juttatott pénzösszegek és az egyes részvételre jogosult partnerek finanszírozási és beruházási műveleteinek összevont alapon végzett értékelése; |
|
g) |
a részvételre jogosult partnerek finanszírozási és beruházási műveletei által képviselt addicionalitás és hozzáadott érték, illetve az ilyen műveletekhez kapcsolódó összesített kockázat értékelése; |
|
h) |
a külső tevékenységi garancia lehívására, a veszteségre, a megtérülésre, a behajtott összegre és minden egyéb befolyt kifizetésre, valamint a teljes kockázati kitettségre vonatkozó részletes információk; |
|
i) |
a részvételre jogosult partnerek által az e rendelet hatálya alatt végrehajtott finanszírozási és beruházási műveletekről szóló, független külső ellenőr által vizsgált pénzügyi jelentések; |
|
j) |
a külső tevékenységi garancia által fedezett műveletek, valamint a külső beruházási terv második és harmadik pillére keretében kialakított műveletek közötti szinergiák és kiegészítő jelleg meglévő releváns jelentéseken alapuló értékelése, különös tekintettel a jó kormányzás terén elért haladásra, többek között a korrupció és az illegális pénzmozgások elleni küzdelemre, az emberi jogok tiszteletben tartására és a jogállamiságra, valamint a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő szakpolitikákra, továbbá a vállalkozói készség, a helyi üzleti környezet és a helyi pénzügyi piacok fellendítésére; |
|
k) |
annak értékelése, hogy a külső tevékenységi garancia műveletei megfelelnek-e a nemzetközileg elfogadott fejlesztéshatékonysági elveknek; |
|
l) |
a garanciák ellentételezésének értékelése; |
|
m) |
a kizárt tevékenységekkel és a nem együttműködő országokkal és területekkel kapcsolatos rendelkezések végrehajtásának értékelése. [Mód. 289] |
(7) Az elfogadott indikatív programozási dokumentumok alapján az éghajlat-politikához és a biológiai sokféleséghez e rendeletben kitűzött célokhoz kapcsolódó összes kiadásra vonatkozóan éves becslést kell készíteni. Az e rendelet keretében odaítélt finanszírozást a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet módszertanán többek között (a riói mutatókon) alapuló éves rendszerrel kell nyomon követni – nem zárva ki az adott esetben azt, hogy a rendelkezésre álló pontosabb módszertanokat alkalmazzák az uniós programok teljesítménymenedzsmentjének meglévő módszertanába integrálva – annak érdekében, hogy számszerűsíteni lehessen az éghajlat-politikával és a biológiai sokféleséggel és a környezettel, a humán fejlesztéssel és a társadalmi befogadással, a nemek közötti egyenlőséggel és a hivatalos fejlesztési támogatással összefüggésben a 19. cikkben említett cselekvési tervek és intézkedések szintjén végrehajtott, az értékelésekben és az éves jelentésekben rögzített kiadásokat. A Bizottság a becslést az éves jelentés részeként továbbítja az Európai Parlamentnek. [Mód. 290]
(8) A Bizottság elismert nemzetközi szabványoknak megfelelően bocsátja rendelkezésre a fejlesztési együttműködésre vonatkozó információkat , köztük a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet információit, és alkalmazza a nemzetközi segélyátláthatósági kezdeményezés által kidolgozott közös szabványkeret . [Mód. 291]
(9) Annak biztosítása érdekében, hogy hatékony értékelés készüljön az e rendelet által a célkitűzéseinek megvalósítása felé tett előrehaladásról, a Bizottság felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására aktusokat fogad el a 34. cikknek megfelelően a VII. melléklet módosítása céljából a szükségesnek tartott esetekben a mutatók felülvizsgálata vagy kiegészítése érdekében, többek között a 32. cikk szerinti félidős felülvizsgálattal összefüggésben, továbbá e rendeletnek a nyomonkövetési és értékelési keret kialakításáról szóló rendelkezésekkel való kiegészítése érdekében , amelyek e rendelet egyes konkrét céljaira alkalmazandó további teljesítménymutatókat tartalmazhatnak . [Mód. 292]
32. cikk
Félidős felülvizsgálat és értékelés [Mód. 293]
(1) Legkésőbb 2024. június 30-ig a Bizottság félidős értékelő jelentést nyújt be e a rendelet időközi értékelését a végrehajtásáról rendelkezésre álló elegendő információ birtokában, de legkésőbb négy évvel az eszköz végrehajtásának kezdetét követően kell elvégezni alkalmazásáról . A félidős értékelő jelentés a 2021. január 1-jétől2023. december 31-ig terjedő időszakra terjed ki , és megvizsgálja az e rendelet célkitűzéseinek eléréséhez való uniós hozzájárulást az elért eredmények mérésére szolgáló mutatók és az e rendelet – ideértve az EFFA+-t és a külső tevékenységi garanciát – hatásával kapcsolatos megállapítások és következtetések révén . [Mód. 294]
Ehhez az értékeléshez az Európai Parlament is hozzájárulhat. A Bizottság és az EKSZ konzultációt szervez a kiemelt érdekelt felekkel és kedvezményezettekkel, többek között civil társadalmi szervezetekkel; A Bizottság és az EKSZ különös figyelmet fordít a leginkább perifériára szorultak képviseletének biztosítására. [Mód. 295]
A Bizottság továbbá külső értékelések révén beavatkozási területenként értékeli tevékenységeinek hatását és eredményességét, valamint a programozás eredményességét. A Bizottság és az EKSZ figyelembe veszi az Európai Parlament és a Tanács független külső értékelésekre vonatkozó javaslatait és nézeteit. Az értékelés adott esetben felhasználja a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Fejlesztési Támogatási Bizottságának bevált gyakorlatra vonatkozó elveit, és arról igyekszik bizonyosságot szerezni, hogy teljesültek-e a célkitűzések, valamint ajánlások megfogalmazására törekszik a jövőbeni intézkedések javítása céljából. Az időközi értékelés értékeli az Unió teljesítményét az e rendelet által megállapított célértékek tekintetében. [Mód. 296]
(2) A rendelet végrehajtásának végén, de legkésőbb négy évvel az 1. cikkben meghatározott időszak végét követően a Bizottság elvégzi a rendelet végső értékelését. Ez az értékelés áttekinti az Unió e rendelet célkitűzéseinek megvalósításához tett hozzájárulását, figyelembe véve az elért eredményeket mérő mutatókat és a rendelet hatásával kapcsolatos bármilyen megállapítást és következtetést. A félidős értékelő jelentés kitér a hatékonyságra, a hozzáadott értékre, az egyszerűsített és észszerűsített külső finanszírozási struktúra működésére, a belső és külső koherenciára, valamint e rendelet célkitűzéseinek továbbra fennálló relevanciájára, a finanszírozott fellépések közötti kiegészítő jellegre és szinergiákra, az intézkedéseknek a következetes uniós külső fellépéshez való hozzájárulására, valamint arra , hogy a kedvezményezett országok lakossága adott esetben milyen mértékben tud az uniós pénzügyi támogatásról, és a jelentés tartalmazza a 31. cikk (4) bekezdésében említett jelentések megállapításait . [Mód. 297]
A végső értékelő jelentés kitér a hatékonyságra, a hozzáadott értékre, az egyszerűsítési lehetőségekre, a belső és külső koherenciára, valamint e rendelet célkitűzéseinek további relevanciájára. [Mód. 298]
A végső félidős értékelő jelentést az uniós finanszírozás végrehajtásának alkalmazásának javítása céljából kell elkészíteni. A jelentés információkkal szolgál az e rendelet keretében végrehajtott tevékenységi formák megújítása, módosítása vagy felfüggesztése kérdésében hozott határozatokhoz. [Mód. 299]
A végső félidős értékelő jelentésnek emellett tartalmaznia kell a vonatkozó éves jelentésekben szereplő, az e rendelet hatálya alá tartozó valamennyi támogatásról – így a külső címzett bevételekről és a vagyonkezelői alapokhoz való hozzájárulásokról – szóló összesített információkat, a kiadások részletezését a kedvezményezett ország, a finanszírozási eszközök felhasználása, a kötelezettségvállalások és a kifizetések , továbbá a földrajzi és tematikus program és a gyorsreagálási tevékenység, többek között az újonnan felmerülő kihívások és prioritások számára képzett tartalékból igénybe vett források szerinti bontásban feltüntetve. [Mód. 300]
A Bizottság az értékelések következtetéseit és az azokkal kapcsolatos észrevételeit a 35. cikkben említett megfelelő bizottságon keresztül megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a tagállamoknak. A tagállamok kérésére a konkrét értékelések az érintett bizottságon belül megvitathatók. Az eredményeket fel kell használni a programtervezés és a forráselosztás során. [Mód. 301]
A Bizottság megfelelő mértékig minden érintett érdekelt felet és kedvezményezettet, a társadalmi szervezeteket is beleértve bevon az e rendelet szerint nyújtott uniós finanszírozás értékelésének folyamatába, és adott esetben törekedhet arra, hogy az uniós tagállamokkal és a fejlesztési partnerekkel közös értékelést készítsen, a partnerországok szoros bevonásával. [Mód. 302]
(2a) A Bizottság a (2) bekezdésben említett félidős értékelő jelentést továbbítja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentéshez adott esetben az e rendelet szükséges módosítására irányuló jogalkotási javaslatot mellékelnek. [Mód. 303]
(2b) E rendelet alkalmazási időszakának végén, de legkésőbb az 1. cikkben meghatározott határidő lejártától számított három éven belül a Bizottság végleges értékelést készít a rendeletről az e cikk (2) bekezdésében említett ugyanazon szempontok szerint, mint félidős értékelés esetében. [Mód. 304]
(3) A költségvetési rendelet különös jelentéstételi rendelkezéseinek megfelelően a Bizottság 2025. december 31-ig, majd azt követően háromévente értékeli a külső tevékenységi garancia alkalmazását és működését. A Bizottság benyújtja értékelő jelentését az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az értékelő jelentéshez csatolni kell a Számvevőszék véleményét.
III. CÍM
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
33. cikk
Az e rendelet hatókörébe nem tartozó ország vagy terület részvétele
(1) Kellően indokolt esetekben, és amennyiben a végrehajtandó az alkalmazandó tevékenység globális, térségeken átnyúló vagy regionális jellegű, a Bizottság határozhat úgy felhatalmazást kap arra , hogy a vonatkozó többéves indikatív programokon vagy a vonatkozó cselekvési terveken és intézkedéseken belül kiterjeszti felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a 34. cikknek megfelelően annak érdekében, hogy kiegészítse a rendeletet, e a tevékenységek hatókörét céljára országokat és területeket hozzáadva a 4. cikk szerint e rendelet hatálya alá nem tartozó országokra és területekre az uniós finanszírozás koherenciájának és hatékonyságának biztosítása, vagy a regionális vagy térségeken átnyúló együttműködés előmozdítása érdekében. országokhoz és területekhez . [Mód. 305]
(2) A Bizottság külön pénzügyi allokációt hozhat létre azzal a céllal, hogy segítse a partnerországokat és -régiókat a velük szomszédos uniós legkülső régiókkal és a TOT-határozat tanácsi határozat hatálya alá tartozó tengerentúli országokkal és területekkel folytatott együttműködésük megerősítésében. E célból adott esetben – és a TOT-határozatból és/vagy az ETE-rendeletből eredő finanszírozási szint kölcsönössége és arányossága alapján – e rendelet hozzájárulhat olyan tevékenységekhez, amelyeket egy partnerország vagy -régió, vagy bármely egyéb jogalany a jelen rendelet alapján valósít meg; amelyeket egy ország, terület vagy bármely más jogalany a TOT-határozat alapján valósít meg; vagy amelyeket az Unió valamely legkülső régiója közös operatív programok keretében valósít meg; illetve hozzájárulhat olyan interregionális együttműködési programokhoz vagy intézkedésekhez, amelyek meghatározása és végrehajtása az ETE-rendelet alapján történik. [Mód. 306]
33a. cikk
A partnerországok vagy -régiók által a szomszédos uniós legkülső régiókkal és tengerentúli országokkal és területekkel folytatott együttműködés
(1) A Bizottság külön pénzügyi allokációt hozhat létre azzal a céllal, hogy segítse a partnerországokat és -régiókat a velük szomszédos uniós legkülső régiókkal és a tanácsi TOT-határozat hatálya alá tartozó tengerentúli országokkal és területekkel folytatott együttműködésük megerősítésében. E célból e rendelet adott esetben és a TOT-határozatból és/vagy az európai területi együttműködési rendeletből származó finanszírozás szintjével összefüggő kölcsönösség és arányosság alapján hozzájárulhat valamely partnerország vagy régió, vagy e rendelet szerinti bármely más jogalany által, egy ország, térség vagy a TOT-határozat szerinti bármely más jogalany által, vagy közös operatív programok keretén belül egy legkülső régió által folytatott tevékenységekhez, vagy az európai területi együttműködési rendelet szerint létrehozott és alkalmazott interregionális együttműködési programokhoz vagy intézkedésekhez.
(2) Az uniós társfinanszírozási arány nem lehet magasabb valamely program vagy intézkedés elszámolható kiadásainak 90 %-ánál. Technikai segítségnyújtás esetében a társfinanszírozás aránya 100 %. [Mód. 307]
34. cikk
A felhatalmazás gyakorlása
(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.
(2) A Bizottságnak a 4. cikk (6) bekezdésében, a 8. cikk (7a) bekezdésében, a 8. cikk (8b) bekezdésében, a 14. cikk (1) bekezdésében, a 15a . cikkben, a 17. cikk (4) bekezdésében, a 21. cikk (3 a ) bekezdésében, a 26. cikk (4) bekezdésében, a 27. cikk (9) bekezdésében, a 31. cikk (9) bekezdésében és a 33 . cikk ( 1 ) a 26. cikk (3) bekezdésében, a 27. cikk (9) bekezdésében és a 31. cikk (9) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása a jelen rendelet érvényességi idejére szól. A bizottság a lehető leghamarabb elfogadja az említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat. Azonban a 8. cikk (7a) bekezdésében, a 8. cikk (8b) bekezdésében, a 17. cikk (4) bekezdésében és a 31. cikk (9) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat [6 hónappal e rendelet hatálybalépését követően]…-ig fogadja el. [Mód. 308]
(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 4. cikk (6) bekezdésében, a 8. cikk (7a) bekezdésében, a 8 . cikk (8b) bekezdésében, a 14. cikk (1) bekezdésében, a 15a. cikkben, a 17. cikk (4) bekezdésében, a 21. cikk (3a) bekezdésében, a 26. cikk (4) bekezdésében, a 27. cikk (9) bekezdésében, a 31. cikk (9) bekezdésében és a 33. cikk (1) bekezdésében, a 26. cikk (3) bekezdésében, a 27. cikk (9) bekezdésében és a 31. cikk (9) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. [Mód. 309]
(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.
(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(6) A 4. cikk (6) bekezdése, a 8. cikk (7a) bekezdése, a 8 . cikk (8b) bekezdése, a 14. cikk (1) bekezdése, a 15a. cikkben, a 17. cikk (4) bekezdése, a 21. cikk (3 a ) bekezdése, a 26. cikk (4) bekezdése, a 27. cikk (9) bekezdése, a 31. cikk (9) bekezdése és a 33. cikk (1) bekezdése a 26. cikk (3) bekezdése, a 27. cikk (9) bekezdése és a 31. cikk (9) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlament és a Tanács jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik. [Mód. 310]
34a. cikk
Sürgősségi eljárás
(1) Ha természeti vagy ember által okozott katasztrófák, vagy a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogokat vagy az alapvető szabadságokat fenyegető közvetlen veszély esetén rendkívül sürgős okból szükségessé válik, a Bizottság felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására és az e cikk (2) és (3) bekezdéseit kell alkalmazni.
(2) Az e cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok haladéktalanul hatályba lépnek és alkalmazandók, amennyiben nem emelnek ellenük kifogást a (3) bekezdésnek megfelelően. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak küldött értesítésben meg kell indokolni a sürgősségi eljárás alkalmazását.
(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács a 34. cikk (6) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Ebben az esetben a Bizottság az Európai Parlament vagy a Tanács kifogásáról szóló határozatról való értesítést követően haladéktalanul hatályon kívül helyezi a szóban forgó, felhatalmazáson alapuló jogi aktust. [Mód. 311]
34b. cikk
Demokratikus elszámoltathatóság
(1) Annak érdekében, hogy javítsa a párbeszédet az Európai Unió intézményei, különösen az Európai Parlament, a Bizottság és az EKSZ között, valamint, hogy nagyobb átláthatóságot és elszámoltathatóságot biztosítson és gyorsítsa a jogi aktusok és intézkedések Bizottság általi elfogadását, az Európai Parlament felkérheti a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy jelenjenek meg előtte az e rendelet szerinti programozással kapcsolatos stratégiai irányvonalak és iránymutatások megvitatása céljából. Ez a párbeszéd az 5. cikkel összhangban minden külső finanszírozási eszköz átfogó koherenciáját is elősegíti. Erre a párbeszédre a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és az éves költségvetési tervezet Bizottság általi elfogadását megelőzően kerülhet sor. A párbeszédre az Európai Parlament, az Európai Bizottság vagy az EKSZ kérésére a főbb politikai fejleményekre való tekintettel eseti jelleggel is sor kerülhet.
(2) A Bizottság és az EKSZ legalább egy hónappal a párbeszédet megelőzően előterjeszt az Európai Parlament számára minden e tekintetben vonatkozó dokumentumot. Az éves költségvetéssel kapcsolatos párbeszéd esetében a Bizottságnak és az EKSZ-nek kell biztosítania a 21. cikkel összhangban elfogadott vagy tervezett összes cselekvési tervre és intézkedésre vonatkozó összesített információt, továbbá az országonként, régiónként és tematikus területenként folytatott együttműködésre, valamint a gyors reagálási tevékenységek alkalmazására, a felmerülő kihívások és prioritások számára képzett tartalékra és a külső tevékenységi garanciára vonatkozó információkat.
(3) A Bizottság és az EKSZ a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi az Európai Parlament álláspontját. Abban az esetben, ha a Bizottság vagy az EKSZ nem veszi figyelembe az Európai Parlament álláspontját, megfelelő indokolást kell adnia.
(4) A Bizottság és az EKSZ – különösen a 38. cikk szerinti irányítócsoporton keresztül – felelős azért, hogy az Európai Parlament tájékoztatást kapjon e rendelet alkalmazásának mindenkori helyzetéről, különös tekintettel a folyamatban lévő intézkedésekre, fellépésekre és eredményekre. [Mód. 312]
35. cikk
Bizottság
(1) A Bizottság munkáját a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.
(2) Az e bekezdésre való hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.
(3) Ha a bizottságnak írásbeli eljárásban kell véleményt nyilvánítania, az ilyen eljárást eredmény nélkül kell lezárni, amennyiben a véleménynyilvánításra megállapított határidőn belül az elnök úgy határoz, vagy a bizottsági tagok egyszerű többsége ezt kéri.
(4) Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendeletnek az 5. cikkével együtt értelmezett 8. cikkét kell alkalmazni.
(5) Az elfogadott határozat az elfogadott vagy módosított dokumentum, cselekvési program vagy intézkedés időtartamára marad hatályban.
(6) Az Európai Beruházási Bank egy megfigyelője részt vesz a bizottságnak az Európai Beruházási Bankot érintő kérdésekkel kapcsolatos eljárásában. [Mód. 313]
36. cikk
Átláthatóság Tájékoztatás, kommunikáció és közzététel az információk nyilvánosságra hozatala [Mód. 314]
(1) Az uniós finanszírozás címzettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és (különösen az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítésekor) gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos módon célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak. A Bizottság felel annak ellenőrzéséért, hogy a kedvezményezettek az említett követelményeket teljesítik-e. [Mód. 315]
(2) A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez alkalmaz a rendelethez, valamint annak intézkedéseihez és eredményeihez kapcsolódóan. A rendelethez allokált pénzügyi forrásokat ezenfelül az Unió politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikáció költségeinek fedezésére is kell fordítani, amennyiben azok a kihívások közvetlenül kapcsolódnak a 3. cikkben említett célkitűzésekhez. [Mód. 316]
(2a) A Bizottság intézkedéseket hoz a stratégiai kommunikáció és a nyilvános diplomácia megerősítése érdekében az Unió értékeinek és az Unió hozzáadott értékének közléséhez. [Mód. 317]
(2b) A Bizottság – azon fellépések kivételével, amelyekről úgy ítéli meg, hogy a 37. cikkben foglaltak szerint biztonsági problémákat okoznának vagy érzékeny helyi politikai kérdéseket érintenek – létrehozza az e rendelet alapján finanszírozott valamennyi fellépés egységes, átfogó, nyilvános, központi elektronikus nyilvántartását, amely magába foglalja a forráselosztási folyamatban a partnerek igényeinek meghatározására felhasznált kritériumokat, továbbá a Bizottság biztosítja a nyilvántartás rendszeres frissítését. [Mód. 318]
(2c) A nyilvántartás a bizalmas és üzleti szempontból érzékeny információk védelmét szem előtt tartva magában foglalja a valamennyi finanszírozási és beruházási művelettel kapcsolatos – többek között egyedi szintű és projektszintű – információkat, valamint az összes EFFA+ garanciamegállapodás lényeges elemeit, köztük a részvételre jogosult partnerek jogi személyazonosságára, a várható fejlesztési előnyökre és a panasztételi eljárásokra vonatkozó információkat. [Mód. 319]
(2d) Az EFFA+ szerint jogosult partnerek – az átláthatóságra irányadó politikáikkal és az adatvédelemre, valamint a dokumentumokhoz és információhoz való hozzáférésre vonatkozó uniós szabályokkal összhangban – weboldalaikon proaktív módon és rendszeresen nyilvánosan hozzáférhetővé teszik a külső tevékenységi garanciával fedezett valamennyi finanszírozási és beruházási művelettel kapcsolatos információt, különösen azt illetően, hogy e műveletek miként járulnak hozzá e rendelet céljainak és követelményeinek teljesítéséhez. Ezeket az információkat projektszintre lebontva kell megadni. Ezeknek az információknak mindig figyelembe kell venniük a bizalmas és üzleti szempontból érzékeny információk védelmét. A részvételre jogosult partnerek kötelesek az e rendelettel összhangban a külső tevékenységi garanciával fedezett finanszírozási és beruházási műveletekről általuk nyilvánosságra hozott valamennyi tájékoztatóban közzétenni az uniós támogatást. [Mód. 320]
37. cikk
A láthatósági követelményektől való eltérés
Biztonsági kérdések vagy a helyi politika szintjén érzékeny kérdések miatt ajánlatos vagy szükséges lehet a kommunikációs és láthatósági tevékenységek korlátozása bizonyos országokban vagy területeken, illetve bizonyos időszakokban. Az ilyen esetekben az Unióval való konzultációt és az Unió egyetértését követően eseti alapon kell meghatározni a célközönséget és egy adott tevékenység promóciójához használt láthatósági eszközöket, termékeket és csatornákat. Amennyiben gyors beavatkozásra van szükség egy hirtelen kialakult válsághelyzet megválaszolásához, nem szükséges azonnal teljes kommunikációs és láthatósági tervet készíteni. Ugyanakkor ilyen helyzetekben is megfelelően jelezni kell az uniós támogatást a kezdetektől fogva.
38. cikk
EKSZ-záradék
Ezt a rendeletet a 2010/427/EU határozattal összhangban kell alkalmazni. [Mód. 321]
38a. cikk
Irányítás
A Bizottság és az EKSZ megfelelő szervezeti egységeiből álló és az alelnök/főképviselő vagy e hivatal képviselőjének elnökletével működő horizontális irányítócsoport felel az irányítási cikluson során végig ezen eszköz irányításáért, koordinálásáért és kezeléséért az Unió minden külső finanszírozása következetességének, hatékonyságának, átláthatóságának és elszámoltathatóságának biztosítása érdekében. Az alelnök/főképviselő biztosítja az Unió külső tevékenységének átfogó politikai koordinációját. Minden fellépés esetében, beleértve a gyorsreagálási tevékenységeket és a rendkívüli segítségnyújtási intézkedéseket, valamint az eszköz programozásának, tervezésének és alkalmazásának teljes ciklusa során a főképviselőnek és az EKSZ-nek együtt kell működnie a Bizottság érintett tagjaival és szervezeti egységeivel a tervezett fellépés jellege és célkitűzései alapján, szakértelmükre építve. Minden határozati javaslatot a Bizottság eljárásait követve kell előkészíteni és elfogadás céljából a Bizottságnak be kell nyújtani.
Az Európai Parlamentet teljes mértékben be kell vonni az eszközök tervezési, programozási, nyomonkövetési és értékelési szakaszába, annak érdekében, hogy a külső tevékenységek terén biztosítva legyen az uniós finanszírozás politikai ellenőrzése, demokratikus ellenőrzése és elszámoltathatósága. [Mód. 322]
39. cikk
Hatályon kívül helyezés és átmeneti rendelkezések
(1) A 466/2014/EU határozat, a 480/2009/EK, Euratom rendelet és az (EU) 2017/1601 rendelet 2021. január 1-jétől hatályát veszti.
(2) A rendelet pénzügyi keretösszegéből a jelen rendelet és az alábbi elődjei alapján elfogadott intézkedések közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadások is fedezhetők: a 233/2014/EU rendelet; a 232/2014/EU rendelet; a 230/2014/EU rendelet; a 235/2014/EU rendelet; a 234/2014/EU rendelet, a 237/2014/Euratom rendelet, a 236/2014/EU rendelet, a 466/2014/EU határozat, a 480/2009/EK, Euratom rendelet és az (EU) 2017/1601 rendelet.
(3) E rendelet pénzügyi keretösszege kiterjedhet a jelen rendelet bármilyen utódjának előkészítésével kapcsolatos költségekre.
(4) A 2027. december 31-ig be nem fejezett tevékenységekkel kapcsolatos igazgatási feladatok ellátása céljából szükség esetén előirányzatok állíthatók be a 2027 utáni költségvetésbe a 20. cikk (1) bekezdésében meghatározott kiadások fedezésére.
40. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől 2027. december 31-ig kell alkalmazni. [Mód. 323]
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt …, -án/-én.
az Európai Parlament részéről
az elnök
a Tanács részéről
az elnök
(1) HL C 45., 2019.2.4., 1. o.
(2) HL C 110., 2019.3.22., 163. o.
(3) HL C 86., 2019.3.7., 295. o.
(4) Az Európai Parlament 2019. március 27-i álláspontja.
(5) „Alakítsuk át világunkat: A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend”, amelyet az ENSZ fenntartható fejlődésről szóló csúcstalálkozóján fogadtak el 2015. szeptember 25-én (A/RES/70/1).
(6) Az Európai Parlament és a Tanács 233/2014/EU rendelete (2014. március 11.) a 2014-2020-as időszakra szóló fejlesztési együttműködési finanszírozási eszköz létrehozásáról (HL L 77., 2014.3.15., 44. o.).
(7) Belső megállapodás az Európai Unió tagállamai kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői között az AKCS–EU partnerségi megállapodással összhangban a 2014–2020 közötti időtartamra szóló többéves pénzügyi keret értelmében nyújtandó európai uniós támogatás finanszírozásáról, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés negyedik részének hatálya alá tartozó tengerentúli országok és területek számára nyújtandó pénzügyi támogatás elosztásáról (HL L 210., 2013.8.6., 1. o.).
(8) A Tanács (EU) 2015/322 rendelete (2015. március 2.) a 11. Európai Fejlesztési Alap végrehajtásáról (HL L 58., 2015.3.3., 1. o.).
(9) Az Európai Parlament és a Tanács 232/2014/EU rendelete (2014. március 11.) az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz létrehozásáról (HL L 77., 2014.3.15., 27. o.).
(10) Az Európai Parlament és a Tanács 230/2014/EU rendelete (2014. március 11.) a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz létrehozásáról (HL L 77., 2014.3.15., 1. o.).
(11) Az Európai Parlament és a Tanács 235/2014/EU rendelete (2014. március 11.) a demokrácia és az emberi jogok világszintű előmozdítását szolgáló finanszírozási eszköz létrehozásáról (HL L 77., 2014.3.15., 85. o.).
(12) Az Európai Parlament és a Tanács 234/2014/EU rendelete (2014. március 11.) a harmadik országokkal folytatott együttműködésre irányuló Partnerségi Eszköz létrehozásáról (HL L 77., 2014.3.15., 77. o.).
(13) A Tanács 237/2014/Euratom rendelete (2013. december 13.) a Nukleáris Biztonsági Együttműködési Eszköz létrehozásáról (HL L 77., 2014.3.15., 109. o.).
(14) Az Európai Parlament és a Tanács 236/2014/EU rendelete a külső tevékenységek finanszírozására vonatkozó uniós eszközök végrehajtására vonatkozó közös szabályok és eljárások megállapításáról (HL L 77., 2014.3.15., 95. o.).
(15) A Tanács 2009/480/EK, Euratom rendelete (2009. május 25.) a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap létrehozásáról (HL L 145., 2009.6.10., 10. o.).
(16) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1601 rendelete (2017. szeptember 26.) az Európai Fenntartható Fejlődési Alap (EFFA), az EFFA-garancia és az EFFA-garanciaalap létrehozásáról.
(17) Aláírása 2016. április 22-én New Yorkban történt.
(18) „A harmadik nemzetközi fejlesztésfinanszírozási konferencia addisz-abebai cselekvési programja”, amelyet 2015. június 16-án fogadtak el és az ENSZ Közgyűlése 2015. július 27-én hagyott jóvá (A/RES/69/313).
(19) „Közös jövőkép, közös fellépés: Erősebb Európa – Az EU kül- és biztonságpolitikára vonatkozó globális stratégiája” 2016. június.
(20) „Az új európai konszenzus a fejlesztéspolitikáról »A mi világunk, a mi méltóságunk, a mi jövőnk«” – a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői, az Európai Parlament és az Európai Bizottság 2017. június 8-i együttes nyilatkozata.
(21) „A sendai katasztrófakockázat-csökkentési keret”, amelyet 2015. március 18-án fogadtak el és az ENSZ Közgyűlése 2015. június 3-án hagyott jóvá (A/RES/69/283).
(22) Közös közlemény az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az európai szomszédságpolitika felülvizsgálata, 2015. november 18.
(23) A z Európai Parlament és a Tanács 978/2012/EU rendelete (2012. október 25.) az általános tarifális preferenciák rendszerének alkalmazásáról és a 732/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 303., 2012.10.31., 1. o.).
(24) Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA III) létrehozásáról, COM(2018)0465.
(25) A Tanács 1257/96/EK rendelete (1996. június 20.) a humanitárius segítségnyújtásról (HL L 163., 1996.7.2., 1. o.).
(26) Javaslat – A Tanács határozata az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek közötti, az egyrészről az Európai Unió, másrészről Grönland és a Dán Királyság közötti kapcsolatokat is magában foglaló társulásról (tengerentúli társulási határozat), COM(2018)0461.
(27) Javaslat – A Tanács rendelete a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz tevékenységeit az Euratom-Szerződés alapján kiegészítő Európai Nukleáris Biztonsági Eszköz létrehozásáról, COM(2018)0462.
(28) Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslata a Tanácsnak – A Tanács határozata az Európai Békekeret létrehozásáról, C(2018)3800.
(29) Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az „Erasmus” elnevezésű uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról és az 1288/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről, COM (2018)0367.
(30) Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a Kreatív Európa program (2021–2027) létrehozásáról és az 1295/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről, COM(2018)0366.
(31) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.
(32) (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelet (…) (HL …).
(33) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.
(34) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 1963., 2018.7.30., 11. o.).
(35) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1601 rendelete (2017. szeptember 26.) az Európai Fenntartható Fejlődési Alap (EFFA), az EFFA-garancia és az EFFA-garanciaalap létrehozásáról.
(36) A Tanács 77/270/Euratom határozata (1977. március 29.) az atomerőművek finanszírozásához való hozzájárulás céljából nyújtott Euratom-kölcsönökre vonatkozó szerződéskötésnek a Bizottság részére történő engedélyezéséről (HL L 88., 1977.4.6., 9. o.).
(37) (EU) …/ európai parlamenti és tanácsi rendelet (…) (HL …).
(38) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).
(39) A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).
(40) A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).
(41) HL L 283., 2017.10.31., 1. o.
(42) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).
(43) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
(44) Intézményközi megállapodás az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról, 2016. április 13. (HL L 123., 2016.5.12., 1–14. o.).
(45) A Tanács 2010/427/EU határozata (2010. július 26.) az Európai Külügyi Szolgálat szervezetének és működésének megállapításáról (HL L 201., 2010.8.3., 30. o.).
(46) Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz létrehozásáról (HL L…).
(47) Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alap és külső finanszírozási eszközök által támogatott európai területi együttműködési célkitűzésre (Interreg) vonatkozó egyedi rendelkezésekről, COM(2018)0374.
(48) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/92/EU irányelve (2011. december 13.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (kodifikált szöveg) (HL L 26., 2012.1.28., 1. o.).
(49) A Tanács 85/337/EGK irányelve (1985. június 27.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (HL L 175., 1985.7.5., 40. o.).
MELLÉKLET
A SZOMSZÉDSÁGPOLITIKAI TÉRSÉGBE TARTOZÓ ORSZÁGOK ÉS TERÜLETEK JEGYZÉKE
Algéria
Örményország
Azerbajdzsán
Belarusz
Egyiptom
Grúzia
Izrael
Jordánia
Libanon
Líbia
Moldovai Köztársaság
Marokkó
megszállt palesztin területek
Szíria
Tunézia
Ukrajna
Az e területre irányuló uniós támogatás annak lehetővé tétele érdekében is felhasználható, hogy az Oroszországi Föderáció részt vehessen a határon átnyúló együttműködési programokban és más releváns, több országra irányuló programokban , beleértve az oktatási együttműködést, különösen a diákcsere-programokat . [Mód. 324]
II. MELLÉKLET
A FÖLDRAJZI PROGRAMOK EGYÜTTMŰKÖDÉSI TERÜLETEI
A. Valamennyi földrajzi térség vonatkozásában
EMBEREK
|
1. |
Jó kormányzás, demokrácia, jogállamiság és emberi jogok
|
|
2. |
A szegénység felszámolása, az egyenlőtlenségek elleni küzdelem és humán fejlődés
|
|
3. |
Migráció, mobilitás
és
kényszerű lakóhelyelhagyás [Mód. 354]
Az e területen folytatott együttműködést a Menekültügyi és Migrációs Alappal összhangban kell kezelni, tiszteletben tartva a politikák fejlesztési célú koherenciájának elvét. [Mód. 368] |
A BOLYGÓ
|
4. |
Környezetvédelem és éghajlatváltozás
|
JÓLÉT
|
5. |
Inkluzív és fenntartható gazdasági növekedés és tisztességes foglalkoztatás
|
BÉKE
|
6. |
Biztonság, stabilitás és béke
Béke
,
biztonság
és
stabilitás [Mód. 408]
|
PARTNERSÉG
|
7. |
Partnerség
|
B. Külön a szomszédságpolitikai térség vonatkozásában
|
a) |
A politikai együttműködés fokozásának ösztönzése; |
|
b) |
A társulási megállapodások vagy más, meglévő vagy jövőbeli megállapodások, valamint közösen megállapított társulási menetrendek és partnerségi prioritások, vagy ezeknek megfelelő dokumentumok végrehajtásának támogatása; |
|
c) |
Megerősített partnerségek előmozdítása az Unió és a partnerországok társadalmai között, többek között emberek közötti kapcsolatok útján; |
|
d) |
A regionális együttműködés fokozása, mindenekelőtt a keleti partnerség, az Unió a Mediterrán Térségért, az egész európai szomszédságpolitikai térségre kiterjedő együttműködés, valamint a határon átnyúló együttműködés keretében; |
|
e) |
Az Unió belső piacába való fokozatos integráció és megerősített ágazati és ágazatközi együttműködés megvalósítása, többek között a jogszabályok közelítése és az uniós és más vonatkozó nemzetközi előírások felé történő szabályozási konvergencia megvalósítása útján, a piacra jutás javítása, többek között mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségek létrehozásával, továbbá kapcsolódó intézményfejlesztés és beruházások megvalósítása. [Mód. 428] |
(1) Az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról szóló, …-i […] tanácsi határozat. (HL…).
III. MELLÉKLET
A TEMATIKUS PROGRAMOK BEAVATKOZÁSI TERÜLETEI
1. AZ EMBERI JOGOKKAL ÉS DEMOKRÁCIÁVAL KAPCSOLATOS BEAVATKOZÁSI TERÜLETEK
|
— |
Az olyan alapvető értékek, mint a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok egyetemessége és oszthatatlansága, az emberi méltóság tiszteletben tartása, a megkülönböztetésmentesség, az egyelőség és szolidaritás elvei, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányában és a nemzetközi jogban foglalt elvek tiszteletben tartásának előmozdításához való hozzájárulás. [Mód. 429] |
|
— |
A civil társadalommal való együttműködés és partnerség lehetővé tétele az emberi jogokkal és a demokráciával kapcsolatos kérdésekben, többek között érzékeny és sürgős helyzetekben. Minden szinten koherens és holisztikus stratégiát kell kidolgozni a lenti célkitűzések megvalósítása érdekében. [Mód. 430] |
|
— |
Az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása mindenki tekintetében, hozzájárulás olyan társadalmak kialakításához, amelyekben a részvétel, a megkülönböztetésmentesség, a tolerancia, az igazságosság és elszámoltathatóság, a szolidaritás és az egyenlőség érvényesül. Az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok mindenki számára történő tiszteletben tartását és betartását nyomon kell követni, elő kell mozdítani és meg kell erősíteni az emberi jogok egyetemességének, oszthatatlanságának és kölcsönös függőségének elveivel összhangban. A program hatókörébe tartoznak a polgári, politikai, gazdasági, szociális és kulturális jogok. Kezelni kell az emberi jogokkal kapcsolatos kihívásokat a civil társadalom élénkítése, valamint az emberijog-védők védelme és lehetőségeik javítása mellett, a tevékenységeik szűkülő mozgástérével kapcsolatban is. [Mód. 431] |
|
— |
A demokrácia fejlesztése, megerősítése és védelme, a demokratikus kormányzás valamennyi aspektusának átfogó kezelése, ideértve a demokratikus pluralizmus megerősítését, a polgárok részvételének fokozását, valamint a hiteles, inkluzív és átlátható választási eljárások támogatását. A demokrácia megerősítésének a demokratikus rendszerek legfontosabb pilléreinek fenntartásával kell megvalósulnia, ideértve a jogállamiságot, a demokratikus normákat és értékeket, a független médiát, az elszámoltatható és inkluzív intézményeket – köztük a politikai pártokat és parlamenteket –, valamint a korrupció elleni küzdelmet. A választási megfigyelés nagy szerepet játszik a demokratikus folyamatok szélesebb támogatásában. Ebben az összefüggésben az uniós választási megfigyelés továbbra is a program fontos eleme kell, hogy maradjon, ahogy az uniós választási megfigyelő missziók ajánlásainak nyomon követése is. [Mód. 432] |
|
— |
A hatékony multilateralizmus és a stratégiai partnerség előmozdítása, a nemzetközi, regionális és nemzeti keretek kapacitáserősítéséhez való hozzájárulás az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság előmozdítása és védelme terén. Élénkíteni kell a stratégiai partnerségeket, különös tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatalára (OHCHR), a Nemzetközi Büntetőbíróságra (NBB) és a vonatkozó regionális és nemzeti emberi jogi mechanizmusokra. Ezenkívül a programnak ösztönöznie kell az emberi jogokkal és a demokráciával kapcsolatos oktatást és kutatást, többek között az emberi jogokkal és demokráciával foglalkozó Global Campus útján. [Mód. 433] |
E program keretében az Unió a következő, stratégiai beavatkozási területeken belül nyújt segítséget a globális, regionális, nemzeti és helyi emberi jogi és demokratizálódási kérdések kezeléséhez a civil társadalommal partnerségben:
|
1a. |
Az emberi jogok, illetve az emberijog-védők védelme és támogatása olyan országokban és sürgősségi helyzetekben, ahol az emberi jogok és az alapvető szabadságok a leginkább veszélyeztetettek, ideértve emberijog-védők sürgős védelmi igényeinek rugalmas és átfogó módon történő kezelését. A hangsúly az emberi jogokon és a demokrácia problémáin van, amelyeket földrajzi vagy más tematikus programok nem kezelhetnek érzékeny vagy sürgősségi jellegük miatt. Ilyen esetekben a prioritás a vonatkozó nemzetközi jog tiszteletben tartásának előmozdítása, valamint a helyi civil társadalom számára rendkívül nehéz körülmények között megvalósuló kézzelfogható támogatás és cselekvési eszközök biztosítása. Külön figyelmet kell fordítani a konkrét emberijog-védő védelmi mechanizmus megerősítésére. |
|
1b. |
Az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása mindenki tekintetében, hozzájárulás olyan társadalmak kialakításához, amelyekben a részvétel, a megkülönböztetésmentesség, a tolerancia, a társadalmi igazságosság, a nemzetközi igazságszolgáltatás és az elszámoltathatóság érvényesül. Az Unió támogatása képes kezelni a legérzékenyebb politikai kérdéseket, mint például a halálbüntetés, a kínzás, a véleménynyilvánítás szabadsága korlátozó környezetekben, vagy a hátrányos helyzetű csoportok megkülönböztetése, továbbá a gyermekjogok védelme és előmozdítása (pl. gyermekmunka, gyermekkereskedelem, gyermekprostitúció és gyermekkatonák), valamint reagál a felmerülő és összetett kihívásokra, például a lakóhelyüket az éghajlatváltozás miatt elhagyni kényszerült személyek védelmére, a cselekvés függetlenségének és az együttműködési módok rugalmasságának köszönhetően. |
|
1c. |
A demokrácia megszilárdítása és támogatása a demokratikus kormányzás valamennyi aspektusát illetően, ideértve a demokratikus pluralizmus megerősítését, a polgárok részvételének fokozását, a civil társadalmat segítő környezet megteremtését, valamint hiteles, inkluzív és átlátható választási folyamatok támogatása az uniós választási megfigyelő missziókon keresztül. A demokrácia megerősítésének a demokratikus rendszerek legfontosabb pilléreinek fenntartásával kell megvalósulnia, ideértve a jogállamiságot, a demokratikus normákat és értékeket, a független médiát, az elszámoltatható és inkluzív intézményeket – köztük a politikai pártokat és parlamenteket –, emellett az elszámoltatható biztonsági ágazatot, valamint a korrupció elleni küzdelmet. A prioritás az, hogy kézzelfogható támogatást és eszközöket biztosítson a tevékenységüket nagyon nehéz körülmények között végző politikai szereplők számára. A választási megfigyelés nagy szerepet játszik a demokratikus folyamatok szélesebb támogatásában. Ebben az összefüggésben az uniós választási megfigyelés továbbra is a program fontos eleme kell hogy maradjon, ahogy az uniós választási megfigyelő missziók ajánlásainak nyomon követése is. További figyelem irányul a polgárok választási megfigyelő szervezeteinek és regionális hálózatainak támogatására világszerte. Európa keleti és déli szomszédságában lévő polgári választási megfigyelési szervezetek és a megfelelő regionális platformszervezetek kapacitását és láthatóságát meg kell erősíteni különösen a független, pártsemleges polgári választási megfigyelési szervezetek számára nyújtott csoportos tanulási programok támogatása révén. Az Unió törekszik a belföldi polgári választási megfigyelési szervezetek kapacitásának javítására, a szavazói tudatosság, a médiaműveltség előmozdítására, programokat biztosít a belföldi és nemzetközi választási megfigyelési missziók javaslatai végrehajtásának nyomon követésére, megóvja a választások intézményének és a választási megfigyeléseknek a hitelességét és a beléjük vetett bizalmat. |
|
1d. |
A hatékony multilateralizmus és a stratégiai partnerség előmozdítása, a nemzetközi, regionális és nemzeti keretek kapacitásnöveléséhez való hozzájárulás, a helyi szereplők szerepvállalásának erősítése, az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság előmozdítása és védelme terén. Az emberi jogokkal kapcsolatos partnerségek, amelyek középpontjában a nemzeti és nemzetközi emberi jogi architektúra megerősítése áll, beleértve a multilateralizmus támogatását, mivel az Emberi Jogok Főbiztosa Hivatalának, a Nemzetközi Büntetőbíróság valamint a releváns regionális emberi jogi mechanizmusoknak a függetlensége és hatékonysága nélkülözhetetlen. Az emberi jogokkal és a demokráciával kapcsolatos oktatás és kutatás, valamint a tudományos élet szabadságának támogatását folytatni kell, többek között az emberi jogokkal és demokráciával foglalkozó globális egyetem útján. |
|
1e. |
Új régiók közötti szinergiák és a hálózatépítés előmozdítása a helyi civil társadalmak, valamint a civil társadalom és más fontos emberi jogi szervek és mechanizmusok között annak érdekében, hogy maximalizálják az emberi jogok és a demokrácia legjobb gyakorlatainak megosztását, és pozitív dinamikát teremtsenek. A hangsúly az univerzalizmus elvének védelmén és támogatásán, az összes emberi joggal – akár polgári vagy politikai, akár gazdasági, társadalmi vagy kulturális vagy alapvető szabadságjog – kapcsolatos legjobb gyakorlatok azonosításán és megosztásán lesz, többek között a főbb kihívások – mint a fenntartható biztonság, a terrorizmus elleni harc, az irreguláris migráció és a nem kormányzati szervezetek mozgásterének csökkentés – kezelésekor. Ennek érdekében fokozott erőfeszítésre lesz szükség, hogy összefogják a különböző országokból és kontinensekről származó emberi jogokkal kapcsolatos érintettek (pl. helyi társadalmi szervezetek és emberi jogi aktivisták, jogászok, tudományos körök, nemzeti emberi jogi és nőjogi intézmények és testületek) széles körét, akik együtt pozitív, multiplikátor-hatással rendelkező narratívát alakíthatnak ki az emberi jogokról. |
|
1f. |
Az Unió az eszköz keretén belül, a harmadik országokkal folytatott kapcsolatai révén tovább ösztönzi a kínzás és a halálbüntetés céljára használt áruk kereskedelmének tiltására vonatkozó multilaterális megállapodásokat. [Mód. 434] |
2. BEAVATKOZÁSI TERÜLETEK A TÁRSADALMI SZERVEZETEK CIVIL TÁRSADALOM ÉS HELYI HATÓSÁGOK SZÁMÁRA [Mód. 435]
|
1. |
Inkluzív, résztvevő, lehetőségekkel rendelkező és független civil társadalom
és helyi hatóságok
, polgári mozgástér a partnerországokban [Mód. 436]
|
|
2. |
A társadalmi szervezetekkel és a közöttük folytatott fejlesztéspolitikai párbeszéd [Mód. 440]
|
|
3. |
Az európai polgárok tudatossága, ismeretei és elkötelezettsége a fejlesztési kérdéseket illetően
|
|
3a. |
Alapvető szociális szolgáltatások biztosítása a rászoruló lakosság számára
Olyan beavatkozások a partnerországokban, amelyek a kiszolgáltatott és marginalizált csoportokat támogatják azáltal, hogy olyan alapvető szociális szolgáltatásokat nyújtanak, mint például az egészségügy – beleértve a táplálkozást, az oktatást, a szociális védelmet, a biztonságos ivóvízhez, csatornázottsághoz és higiéniához való hozzáférést – a civil társadalmi szervezeteken és a helyi hatóságokon keresztül. [Mód. 444] |
|
3b. |
A helyi hatóságok fejlesztési szereplőként játszott szerepének megerősítése a következők révén:
|
3. A STABILITÁSSAL BÉKEÉPÍTÉSSEL, A KONFLIKTUSMEGELŐZÉSSEL ÉS A STABILITÁSSAL BÉKÉVEL KAPCSOLATOS BEAVATKOZÁSI TERÜLETEK [Mód. 446]
|
1. |
Konfliktusmegelőzéshez, békeépítéshez és a válságokra való felkészüléshez nyújtott támogatás
Az Unió technikai és pénzügyi támogatást nyújt olyan intézkedésekhez, melyek célja a partnerek az Unió és partnerei konfliktusmegelőzésre, békeépítésre, valamint a válságok előtt és után felmerülő szükségletek kezelésére irányuló kapacitásainak kiépítése és megerősítése, szoros koordinációt folytatva az ENSZ-szel és más nemzetközi, regionális és szubregionális szervezetekkel, az állami és civil társadalmi szereplőkkel, az elsősorban a következő területeken tett erőfeszítéseikkel kapcsolatban, külön figyelmet fordítva a nemek közötti egyenlőségre, a nők szerepvállalására és a fiatalok részvételére : [Mód. 447]
|
|
2. |
A globális és a régiókon átnyúló, valamint a kialakulóban lévő fenyegetések kezeléséhez nyújtott támogatás
Az Unió technikai és pénzügyi támogatást nyújt a globális és a régiókon átnyúló fenyegetések, valamint a kialakulóban lévő fenyegetések kezelésére irányuló, partnerek által végrehajtott erőfeszítésekhez és uniós tevékenységekhez, elsősorban a következő területeken: [Mód. 461]
|
4. A GLOBÁLIS KIHÍVÁSOKKAL KAPCSOLATOS BEAVATKOZÁSI TERÜLETEK
A. EMBEREK
1. Egészségügy
|
a) |
Leginkább szupranacionális szinten biztosítható, hatékony és átfogó egészségügyi rendszer alapvető elemeinek kialakítása az a nyilvános egészségügyi szolgáltatásokhoz, valamint a szexuális és reproduktív egészséghez és jogokhoz való méltányos , megfizethető, inkluzív és egyetemes hozzáférés biztosítása céljából; [Mód. 466] |
|
aa) |
Az erőszak áldozatait, különösen a gyermekeket és a nemi erőszak áldozatául esett nőket és gyermekeket célzó alapvető szolgáltatások és pszichológiai támogató szolgáltatások elősegítése, nyújtása és kiterjesztése; [Mód. 467] |
|
b) |
Olyan globális kezdeményezések megerősítése, amelyek kulcsfontosságúak az egyetemes egészségügyi ellátás lehetővé tételéhez az „egészség minden szakpolitikában” megközelítés tekintetében vállalt globális vezető szerep útján, az ellátás folyamatosságával, ideértve az egészség promócióját a megelőzéstől kezdve a kezelés utáni ellátásig; |
|
c) |
A globális közegészség védelme a fertőző betegségekkel kapcsolatos kutatás ideértve a szegénységgel kapcsolatos és elhanyagolt betegségeket – és ellenőrzés útján, küzdve az ilyen betegségek és a hamis gyógyszerek ellen, a tudás olyan biztonságos, elérhető és megfizethető termékekké és szakpolitikákká alakítása, amelyek kezelik az immunizációt, a fertőzések, az újonnan és újra megjelenő betegségek és járványok és az antimikrobiális rezisztencia jelentette állandó terhek széles spektrumát, a változását (nem fertőző betegségeket betegségek, a hiányos táplálkozás és a környezeti kockázati tényezők valamennyi formája formáját ), valamint a globális piacok alakítása annak érdekében, hogy javuljon az alapvető egészségügyi árucikkekhez és egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés, különös tekintettel a szexuális és reproduktív egészségre. [Mód. 468] |
|
ca) |
A biztonságos, hatékony és megfizethető gyógyszerekhez – beleértve a generikus gyógyszereket – diagnosztikához és a kapcsolódó egészségügyi technológiákhoz való hozzáférés javítását célzó kezdeményezések támogatása, az összes rendelkezésre álló eszköz felhasználása az életmentő gyógyszerek és diagnosztika árának csökkentésére. [Mód. 469] |
|
cb) |
A jó egészség megőrzése és a fertőző betegségek elleni küzdelem az egészségügyi rendszerek megerősítése és a fenntartható fejlődés céljainak elérése révén, többek között azáltal, hogy fokozzák a megelőzésre és az oltóanyag által megelőzhető betegségek kezelésére való összpontosítást. [Mód. 470] |
2. Oktatás
|
a) |
Az inkluzív és méltányos, valamennyi szinten A nemzetközileg elfogadott célok elérésének előmozdítása az oktatásban , az oktatási szegénység elleni küzdelem a globális szintű erőfeszítések révén, a minden korosztályt megillető befogadó és igazságos minőségi oktatás és képzés minden szintjén, beleértve kisgyermekkori nevelést , a sürgősségi és válsághelyzeteket, valamint külön elsőbbséget biztosítva az ingyenes közoktatási rendszerek megerősítésének ;oktatásra és képzésre irányuló közös globális erőfeszítések előmozdítása, szükség- és válsághelyzetekben is; [Mód. 471] |
|
b) |
A tudás, a kutatás és az innováció, a készségek és az értékek megerősítése partnerségek és szövetségek útján, az aktív polgári szerepvállalás, valamint a produktív , művelt, demokratikus , inkluzív és reziliens társadalmak érdekében; [Mód. 472] |
|
c) |
A globális fellépés támogatása a diszkrimináció és az egyenlőtlenségek valamennyi dimenziójának – például a lányok/nők és fiúk/férfiak közötti szakadék – csökkentése érdekében, annak biztosítása céljából, hogy mindenki egyenlő esélyekkel vehessen részt a gazdasági, politikai, és társadalmi és kulturális életben. [Mód. 473] |
|
ca) |
A társadalmi szervezetek szereplői által az inkluzív és minőségi oktatás biztosítása érdekében tett erőfeszítések támogatása és a bevált gyakorlatok javítása azokon a sérülékeny területeken, ahol a kormányzati struktúrák gyengének bizonyulnak [Mód. 474] |
|
cb) |
Intézkedések támogatása és az együttműködés előmozdítása a sport területén a nők és a fiatalok, egyének és közösségek nagyobb szerepvállalásához, valamint a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend egészségügyi, oktatási és társadalmi befogadási céljaihoz való hozzájárulás érdekében; [Mód. 475] |
3. Nők és gyerekek [Mód. 476]
|
a) |
A nők és lányok ellen elkövetett erőszak valamennyi nőket megillető, a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló ENSZ-egyezményben és annak fakultatív jegyzőkönyvében meghatározott jogok érvényesítését felszámolását célzó helyi, nemzeti, regionális kezdeményezések és globális erőfeszítések, partnerségek és szövetségek irányítása vezetése és támogatása a nők és lányok ellen elkövetett erőszak, az ellenük alkalmazott káros gyakorlatok és megkülönböztetés valamennyi formájának felszámolása érdekében ; ez magában foglalja az erőszak és a megkülönböztetés fizikai, pszichológiai, szexuális, gazdasági, politikai és egyéb típusait, ideértve a nők által a magánélet és a közélet különböző területein tapasztalt kirekesztést is; [Mód. 477] |
|
aa) |
A nemek közötti egyenlőtlenségek alapvető okainak kezelése a konfliktusmegelőzés és a békeépítés támogatásának részeként; a nők társadalmi szerepvállalásának előmozdítása, ideértve a fejlesztésben és a békeépítésben való részvételüket is; a nők és lányok képviseletének, hangjának és részvételének erősítése a társadalmi, gazdasági, politikai és civil életben. [Mód. 478] |
|
ab) |
A nők és lányok jogai védelmének és érvényesítésének előmozdítása, ideértve a gazdasági, munkajogi, szociális és politikai jogokat, valamint a szexuális és reproduktív egészséget és a kapcsolódó jogokat, többek között átfogó szexuális nevelés és ellátások révén. [Mód. 479] |
|
b) |
Új kezdeményezések támogatása erősebb gyermekvédelmi rendszerek kiépítése érdekében harmadik országokban, amelyek biztosítják, hogy a gyermekek minden területen védelemben részesülnek az erőszakkal, a bántalmazással és az elhanyagolással szemben, ideértve a gyermekgondozás intézményes alapokról közösségi alapokra való áthelyezésének előmozdítását is. [Mód. 480] |
3a. Gyermekek és fiatalok
|
a) |
Új kezdeményezések támogatása erősebb gyermekvédelmi rendszerek kiépítése érdekében harmadik országokban, amelyek biztosítják, hogy a gyermekek minden területen védelemben részesülnek az erőszakkal, a bántalmazással és az elhanyagolással szemben, ideértve a gyermekgondozás intézményes alapokról közösségi alapokra való áthelyezésének előmozdítását is. |
|
b) |
A gyermekek és a fiatalok – köztük a leginkább a peremre szorultak – alapvető szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférésének előmozdítása, különös tekintettel az egészségügyre, a táplálkozásra, az oktatásra, a kisgyermekkori fejlődésre és a szociális védelemre, beleértve a szexuális és reproduktív egészségügyi szolgáltatásokat, a tájékoztatást és ellátást, a célzott, ifjúságbarát szolgáltatásokat és az átfogó szexuális oktatást, a táplálkozást, az oktatást és a szociális védelmet; |
|
c) |
A fiatalok hozzáférése a készségekhez, a tisztességes és minőségi munkahelyekhez az oktatás, a szakképzés és a műszaki képzés, valamint a digitális technológiákhoz való hozzáférés révén; A fiatalok vállalkozói tevékenységének, valamint a méltányos munkafeltételeket biztosító, fenntartható munkahelyek létrehozásának a támogatása, |
|
d) |
A fiatalok és a gyermekek társadalmi szerepvállalását elősegítő és a befogadásukat, a civil társadalomban és a politikai életben való érdemi részvételüket és társadalmi elismerésüket garantáló szakpolitikákat és tevékenységeket támogató kezdeményezések előmozdítása, elismerve, hogy a fiatalok és a gyermekek a pozitív változások előmozdítói lehetnek többek között a béke, a biztonság, a fenntartható fejlődés, az éghajlatváltozás, a környezetvédelem és a szegénység csökkentése terén. [Mód. 481] |
4. Migráció, mobilitás és kényszerű lakóhelyelhagyás [Mód. 482]
|
a) |
Az uniós vezető szerep folytonosságának biztosítása a migráció és a kényszerű lakóhelyelhagyás valamennyi dimenziójának irányítására vonatkozó globális menetrend alakításában a biztonságos, rendezett és szabályos migráció megkönnyítése érdekében ; [Mód. 483] |
|
b) |
Globális és régiók közötti párbeszédek irányítása és támogatása, ideértve a migrációval és dél-dél migrációval, valamint a migrációval és a kényszerű lakóhelyelhagyással kapcsolatos párbeszédet és együttműködést; [Mód. 484] |
|
c) |
A migrációval és kényszerű lakóhelyelhagyással kapcsolatos nemzetközi és uniós kötelezettségvállalások végrehajtásának támogatása, többek között a migrációról szóló globális megállapodás és a menekültekről szóló globális megállapodás nyomon követéseként; |
|
d) |
A globális tényalapok javítása, többek között a migráció és a fejlesztés közötti kapcsolatról, valamint kísérleti jellegű, innovatív operatív megközelítéseket célzó fellépések kezdeményezése a migráció és a kényszerű lakóhelyelhagyás területén. |
|
da) |
Az e területen folytatott együttműködésnek emberi jogi alapú megközelítést kell alkalmaznia, és az együttműködést a Menekültügyi és Migrációs Alappal összhangban kell irányítani, teljes mértékben tiszteletben tartva az emberi méltóságot és a politikák fejlesztési célú koherenciájának elvét. [Mód. 485] |
5. Tisztességes munka, szociális védelem és egyenlőtlenség
|
a) |
A globális menetrend alakítása, valamint a méltányosság és a társadalmi igazságosság erős pillérének integrálására irányuló kezdeményezések támogatása, az európai értékeknek megfelelően; |
|
b) |
Hozzájárulás a mindenki számára elérhető, egészséges környezetben, az alapvető ILO munkaügyi normák alapján végzett tisztességes munkával kapcsolatos globális menetrendhez, beleértve a szociális párbeszédet, a megélhetést biztosító béreket, és a gyermek- és kényszermunka elleni küzdelmet is, különösen a globális értékláncok fenntarthatóvá és felelősségteljessé tétele területén, ami kellő gondossággal kapcsolatos horizontális kötelezettségeken alapul, valamint az olyan hatékony foglalkoztatási politikákkal kapcsolatos ismeretek gazdagítása, amelyek a munkaerőpiac igényeire reagálnak, ideértve a szakképzést , ezen belül a szakképzés és az egész életen át tartó tanulás igényeire reagálnak tanulást; [Mód. 486] |
|
ba) |
az üzleti és emberi jogokra vonatkozó globális kezdeményezések támogatása, beleértve a jogok megsértésével kapcsolatos vállalati elszámoltathatóságot és a jogorvoslathoz való hozzáférést; [Mód. 487] |
|
c) |
Az egyetemes szociális védelemre vonatkozó globális kezdeményezések támogatása, amelyek a hatékonyság, a fenntarthatóság és a méltányosság elveit követik; ideértve az egyenlőtlenségek kezelésére és a társadalmi kohézió biztosítására irányuló támogatást is , különösen a fenntartható szociális védelmi rendszerek, a társadalombiztosítási rendszerek létrehozásával és erősítésével, valamint a költségvetési reformmal az adórendszerek kapacitásának megerősítésével, valamint a csalás, az adócsalás és az agresszív adótervezés elleni küzdelemmel ; [Mód. 488] |
|
d) |
A globális kutatás-fejlesztés folytatása olyan szociális innováció útján, amely növeli a társadalmi befogadást és kezeli a társadalom leginkább kiszolgáltatott helyzetben lévő rétegeinek szükségleteit. |
6. Kultúra
|
a) |
A kulturális sokszínűségre , a kultúrák és a vallások és a kultúrák közötti párbeszédre irányuló kezdeményezések előmozdítása; [Mód. 489] |
|
b) |
A kultúra , valamint a kreatív és művészi kifejezés mint a fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődés motorjának támogatása, valamint a kulturális örökség megőrzésével, kortárs művészettel és egyéb művészi kifejezéssel örökséggel kapcsolatos együttműködés erősítése. [Mód. 490] |
|
ba) |
A helyi kézművesség fejlesztése a helyi kulturális örökség megőrzésének eszközeként. [Mód. 491] |
|
bb) |
A kulturális örökség védelmére, megőrzésére és fejlesztésére irányuló együttműködés megerősítése, beleértve az elsősorban a kisebbségek, az elszigetelt közösségek és az őslakos népek nagymértékben veszélyeztetett kulturális örökségégének megőrzését; [Mód. 492] |
|
bc) |
A kulturális javak származási országokba való visszajuttatására, vagy illegális birtoklás esetén visszaszolgáltatásukra vonatkozó kezdeményezések támogatása. [Mód. 493] |
|
bd) |
Az Unióval folytatott kulturális együttműködés támogatása, többek között csereprogramok, partnerségek és egyéb kezdeményezések révén, valamint a szerzők, a művészek, valamint a kulturális és kreatív szereplők szakértelmének elismerése révén; [Mód. 494] |
|
be) |
A sportszervezetek közötti együttműködés és partnerségek támogatása; [Mód. 495] |
B. A BOLYGÓ
1. Egészséges környezet biztosítása és az éghajlatváltozás kezelése
|
a) |
Az éghajlattal és környezetvédelemmel kapcsolatos globális irányítás, az éghajlatváltozással foglalkozó Párizsi Megállapodás, a riói egyezmények és más multilaterális környezetvédelmi megállapodások megerősítése; |
|
b) |
Hozzájárulás az Unió környezetvédelmi és éghajlat-politikájának éghajlatváltozási politikájának külső vetületéhez, teljes mértékben a tiszteletben tartva a politikák fejlesztési célú koherenciájának elvét kivetítéséhez; [Mód. 496] |
|
c) |
A környezeti, éghajlatváltozással kapcsolatos és katasztrófakockázat-csökkentési célkitűzések integrálása a szakpolitikákba, tervekbe és beruházásokba, többek között az ismeretek és az információk javítása útján , köztük az egyrészt a partnerországok és -régiók, másrészt a szomszédos legkülső régiók és a TOT-határozat hatálya alá tartozó tengerentúli országok és területek között létrejött régióközi együttműködési programokba vagy intézkedésekbe ; [Mód. 497] |
|
d) |
Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás hatásai enyhítésének, valamint az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes, alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó fejlesztésnek az ösztönzésére irányuló nemzetközi és uniós kezdeményezések végrehajtása, többek között a nemzeti vállalások és alacsony kibocsátású, az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens stratégiák végrehajtása révén, a katasztrófakockázatok csökkentésének ösztönzése, a környezetkárosodás kezelése és a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása, a szárazföldi és tengeri ökoszisztémák, valamint a megújuló természeti erőforrások, köztük a talaj, a víz, az óceánok, a halállományok és az erdők megőrzésének és fenntartható hasznosításának, valamint az azokkal kapcsolatos fenntartható gazdálkodás előmozdítása, az erdőirtás, , az elsivatagosodás , a talajromlás, az illegális fakitermelés és a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmének kezelése, a környezetszennyezés kezelése és az egészséges környezet biztosítása, a felmerülő éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kérdések kezelése, az erőforrás-hatékonyság, a fenntartható fogyasztás és termelés , az integrált vízkészlet-gazdálkodás előmozdítása, a vegyszerek és hulladékok megfelelő kezelése, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens zöld és körforgásos gazdaságra való áttérés támogatása. [Mód. 498] |
|
da) |
A környezetvédelmi szempontból fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok, köztük az agroökológia előmozdítása az ökoszisztémák és a biológiai sokféleség megőrzése, valamint az éghajlatváltozással szembeni környezeti és társadalmi rugalmasságának fokozása érdekében, különös tekintettel a kisbirtokos gazdák, munkavállalók és kézművesek támogatása. [Mód. 499] |
|
db) |
A biológiai sokféleség csökkenésének kezelésére vonatkozó nemzetközi és uniós kezdeményezések végrehajtása, a szárazföldi és tengeri ökoszisztémák és biológiai sokféleségük megőrzésének, fenntartható használatának és kezelésének támogatása. [Mód. 500] |
2. Fenntartható energia
|
a) |
A globális erőfeszítések, kötelezettségvállalások, partnerségek és szövetségek támogatása, különösen ideértve a fenntartható energiára való áttérést is áttérés ; [Mód. 501] |
|
aa) |
A partnerországok és helyi közösségek energiabiztonságának előmozdítása, például a források és útvonalak diverzifikációja, az árak volatilitásának figyelembevétele, a kibocsátás-csökkentési potenciál, a piacok fejlesztése és az energia-összekapcsolódás, különösen a villamosenergia-hálózatok összekapcsolása és a villamosenergia-kereskedelem támogatása révén; [Mód. 502] |
|
b) |
A partnerkormányok bátorítása az energiaszektorral kapcsolatos szakpolitikák és piaci reformok végrehajtására, hogy kedvező környezetet teremtsenek az inkluzív növekedést és az éghajlatbarát, a megfizethető, modern, megbízható és fenntartható energetikai szolgáltatásokhoz való hozzáférést növelő beruházások számára, prioritásként kezelve nagy hangsúlyt helyezve a megújuló energiákra energiákat és az energiahatékonyságot energiahatékonyságra; [Mód. 503] |
|
c) |
Pénzügyileg fenntartható, méretezhetőségi és lemásolhatósági potenciállal rendelkező üzleti modellek felderítése, azonosítása, globális szintű érvényesítése és támogatása, innovatív és digitális technológiák biztosítása innovatív kutatás útján, magasabb hatékonyság biztosítása különösen a decentralizált megközelítések számára, energiához való hozzáférés biztosítása megújuló energiák révén olyan területeken is, ahol korlátozottak a helyi piac kapacitásai. |
C. JÓLÉT
1. Fenntartható és inkluzív növekedés, tisztességes munkahelyek és a magánszektor szerepvállalása
|
a) |
A fenntartható magánfinanszírozás elősegítése innovatív finanszírozási mechanizmusok és kockázatmegosztás útján útján többek között a legkevésbé fejlett országok és az instabil államok számára, amelyek egyébként nem vonzanának ilyen beruházásokat és ahol az addicionalitás bizonyítható ; [Mód. 504] |
|
b) |
Az A társadalmilag és ökológiailag felelős helyi magánszféra fejlesztése, az üzleti környezet és a beruházási környezet javítása, a köz- és a magánszféra közötti fokozott párbeszéd támogatása, valamint a helyi mikro-, kis- és középvállalkozások , valamint a szövetkezetek és szociális vállalkozások kapacitásépítése , versenyképességük és rugalmasságuk erősítése, valamint integrálásuk a helyi, regionális és globális gazdaságba; [Mód. 505] |
|
ba) |
A pénzügyi szolgáltatások egyre szélesebb rétegek számára történő biztosításának előmozdítása azáltal, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások és a háztartások – különösen a hátrányos helyzetű és a kiszolgáltatott csoportok – számára megkönnyítik a pénzügyi szolgáltatások, így például a mikrohitelek és megtakarítások, a mikrobiztosítások és fizetési tranzakciók igénybe vételét és az ilyen szolgáltatások tényleges használatát; [Mód. 506] |
|
c) |
Az A fenntartható fejlődést célul kitűző uniós kereskedelempolitika és kereskedelmi megállapodások, valamint ezek végrehajtásának támogatása; továbbá az uniós gazdasági társaságok partnerországbeli piacra jutásának elősegítése, valamint e vállalkozások számára a méltányos kereskedelmi, a felelős és elszámoltatható beruházási és az üzleti lehetőségek fokozása, a piacra jutás és a beruházás útjában álló akadályok felszámolásával együtt , valamint törekedve a környezetbarát technológiákhoz és a szellemi tulajdonhoz való hozzáférés elősegítésére, értékmegosztást és emberi jogokkal kapcsolatos átvilágítást biztosítva az ellátó láncok tekintetében, a politikák fejlesztési célú koherenciájának teljes tiszteletben tartása mellett, abban az esetben, ha fejlődő országok is érintettek . [Mód. 507] |
|
d) |
A gazdaság diverzifikálását, a hozzáadott értéket, a regionális integrációt, valamint a fenntartható zöld és kék gazdaságot támogató hatékony szakpolitikai kombináció előmozdítása; |
|
e) |
A digitális technológiákhoz való hozzáférés elősegítése, ideértve a finanszírozáshoz való hozzáférés és a pénzügyi kirekesztés felszámolásának előmozdítását; |
|
f) |
A fenntartható fogyasztás és termelés, valamint az innovatív technológiák és gyakorlatok előmozdítása az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, erőforrás-hatékony és körforgásos gazdaság érdekében. |
2. Élelmezés- és táplálkozásbiztonság
|
a) |
Az A fenntartható élelmezés- és táplálkozásbiztonsággal kapcsolatos legfontosabb globális szakpolitikai kérdéseket kezelő és kereteket megteremtő nemzetközi stratégiák, szervezetek, mechanizmusok és szereplők támogatása és befolyásolása , az élelmiszerbiztonságra, táplálkozásra és a fenntartható mezőgazdaságra vonatkozó nemzetközi kötelezettségek – a fenntartható fejlesztési célokat és a Párizsi Megállapodást beleértve – elszámoltathatóságának elősegítése ; [Mód. 508] |
|
b) |
Az élelemhez való méltányos hozzáférés biztosítása, beleértve a táplálkozást érintő finanszírozási hiány kezelésének segítését; az éhezés és a hiányos táplálkozás megszüntetését célzó globális közjavak javítása; az élelmezési válságokkal foglalkozó globális hálózathoz hasonló eszközök javítják az élelmezési válságokra és táplálkozási problémákra adandó megfelelő válaszokhoz szükséges kapacitásokat a humanitárius segítségnyújtás–fejlesztés–béke kapcsolat kontextusában (így segítenek a 3. pillér erőforrásainak mozgósításában); [Mód. 509] |
|
ba) |
A koordinált, gyorsított ütemű, ágazatokon átívelő fellépés javítása az éhezés megszüntetése, a diverzifikált helyi és regionális élelmiszer-előállítást szolgáló kapacitások növelése, az élelmezés- és táplálkozásbiztonság, valamint az ivóvízhez való hozzáférés megteremtése, továbbá a leginkább veszélyeztetettek – különösen az elhúzódó vagy visszatérő válságok által sújtott országokban élők esetében – ellenállóképességének növelése érdekében; [Mód. 510] |
|
c) |
Globális szinten megerősítve a fenntartható mezőgazdaság, a halászat és az központi szerepének globális szinten való megerősítése , ideértve a kisüzemi mezőgazdasági és állattenyésztési tevékenységet, valamint a legeltető állattartást is, a nagyobb élelmezésbiztonság, a szegénység felszámolása, a munkahelyteremtés , az erőforrásokhoz való igazságos és fenntartható hozzáférés és azok kezelése, beleértve a földet és a földjogokat, a vizet, a (mikro)hiteleket, a szabad hozzáférésű vetőmagokat és egyéb mezőgazdasági inputanyagokat , az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás, az ellenálló képesség és az egészséges ökoszisztémák érdekében; [Mód. 511] |
|
d) |
Innováció biztosítása nemzetközi kutatás útján, valamint a globális ismeretek és szakértelem megerősítése, a helyi és autonóm alkalmazkodási stratégiák előmozdítása és megerősítése, különösen az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással és az éghajlatváltozás mérséklésével, a mezőgazdasági biológiai sokféleséggel, a globális és inkluzív értékláncokkal , a tisztességes kereskedelemmel ,az élelmiszer-biztonsággal, a felelős beruházásokkal, a termőföld és a természeti erőforrások felhasználásával kapcsolatban; [Mód. 512] |
|
da) |
A civil társadalom és a gazdaszervezetek szakpolitikák és kutatási programok kialakításába történő bevonásának aktív támogatása, és a kormányprogramok végrehajtásában és értékelésében játszott szerepük növelése. [Mód. 513] |
D. PARTNERSÉGEK
|
1. |
A helyi hatóságok fejlesztési szereplőként játszott szerepének megerősítése a következők révén:
|
|
2. |
Befogadó társadalmak, jó gazdasági kormányzás, többek között a hazai jövedelem tisztességes és inkluzív mozgósítása, az adóelkerülés elleni közdelem , az átlátható államháztartási gazdálkodás, valamint hatékony és inkluzív közkiadások előmozdítása. [Mód. 514] |
4a. A KÜLPOLITIKAI SZÜKSÉGLETEKKEL ÉS PRIORITÁSOKKAL KAPCSOLATOS BEAVATKOZÁSI TERÜLETEK
A 4. cikk (3) bekezdésének d) pontjában szereplő célokat támogató tevékenységeknek támogatniuk kell az uniós külpolitikát minden politikai, fejlesztési, gazdasági és biztonsági kérdésben. E tevékenységeknek lehetővé kell tenniük az Unió számára a fellépést akkor, ha külpolitikai érdek áll fenn, illetve lehetőség adódik célkitűzéseinek elérésére, amelyeket nehéz lenne más eszközökkel kezelni. Ilyen tevékenységek lehetnek:
|
a) |
az Unió kétoldalú, regionális vagy régiók közötti együttműködési stratégiáinak támogatása, a szakpolitikai párbeszéd előmozdítása, kollektív megközelítések és válaszok kidolgozása a globális kihívások kezelésére, mint például a migráció, a fejlődés, az éghajlatváltozás és a biztonsági kérdések, különösen az alábbi területeken:
|
|
b) |
az uniós kereskedelempolitika támogatása:
|
|
c) |
hozzájárulás a belső uniós politikák nemzetközi dimenziójának végrehajtásához:
|
|
d) |
az Unió széles körű megértésének és láthatóságának és a világban betöltött szerepének előmozdítása:
|
IV. MELLÉKLET
A GYORSREAGÁLÁSI TEVÉKENYSÉGEK BEAVATKOZÁSI TERÜLETEI
|
1. |
A
békéhez
, stabilitáshoz és a konfliktusmegelőzéshez sürgős helyzetben, kialakuló válsághelyzetben, válsághelyzetben vagy válságot követő helyzetben hozzájáruló tevékenységek [Mód. 516]
A 4. cikk (4) bekezdésének a) pontjában említett gyorsreagálási tevékenységeket úgy kell kialakítani, hogy hatékony uniós válaszadást tegyenek lehetővé a következő kivételes és előre nem látott helyzetekben:
|
|
1a. |
Az (1) bekezdésben említett technikai és pénzügyi segítségnyújtás a következőkre terjedhet ki:
|
|
2. |
A reziliencia megerősítéséhez, valamint a humanitárius segítségnyújtás és a fejlesztési tevékenység összekapcsolásához hozzájáruló tevékenységek
A 4. cikk (4) bekezdésének b) pontjában említett gyorsreagálási tevékenységeket úgy kell kialakítani, hogy azok hatékonyan erősítsék a rezilienciát, valamint hogy kapcsolatot teremtsenek a humanitárius segítségnyújtás és a fejlesztési tevékenységek között, amit amelyeket földrajzi és tematikus programok útján nem lehet gyorsan megvalósítani , biztosítva a koherenciát, az összhangot és a komplementaritást a humanitárius segítségnyújtással az 5. cikkben meghatározottak szerint . [Mód. 520] Ezek a tevékenységek a következőkre terjedhetnek ki:
|
|
3. |
A külpolitikai szükségletekre és prioritásokra választ adó tevékenységek
A 4. cikk (4) bekezdésének c) pontjában szereplő célokat támogató gyorsreagálási tevékenységeknek támogatniuk kell az uniós külpolitikát a politikai, gazdasági és biztonsági kérdések mentén. Lehetővé kell tenniük az Unió számára a fellépést olyan sürgős vagy kényszerítő külpolitikai érdek, illetve a célkitűzéseinek elérésére megnyíló olyan lehetőség felmerülése esetén, amely gyors reagálást kíván, és amelyet nehéz lenne más eszközökkel kezelni. Ezek a tevékenységek a következőkre terjedhetnek ki:
|
V. MELLÉKLET
A KÜLSŐ TEVÉKENYSÉGI GARANCIA ÁLTAL LEFEDETT EFFA+-MŰVELETEK PRIORITÁSI TERÜLETEI
A külső tevékenységi garanciából való támogatásra jogosult EFFA+-műveletek különösen a következő prioritási területekhez járulnak hozzá területeket célozzák: [Mód. 525]
|
a) |
finanszírozás és támogatás biztosítása a magánszektor , a szociális vállalkozások és a szövetkezeti ágazat fejlesztéséhez a költségvetési rendelet 209. cikkének (2) bekezdésében foglalt feltételeknek való megfelelés esetén, hozzájárulva a fenntartható fejlődéshez a gazdasági, társadalmi és környezeti dimenzióihoz, valamint a 2030-as menetrend végrehajtásához, a Párizsi Megállapodáshoz és adott esetben az európai szomszédságpolitikához, és az IPA III rendelet 3. cikkében foglalt célokhoz, a szegénység felszámolásához, a készségek és a vállalkozói szellem előmozdításához, a nemek közötti egyenlőséghez és a nők és a fiatalok szerepének erősítéséhez miközben továbbra is fenntartja és erősíti a jogállamiságot, a felelősségteljes kormányzást és az emberi jogokat, különös hangsúlyt helyezve a helyi és szociális vállalkozásokra, valamint a mikro-, kis- és középvállalkozásokra, a vonatkozó ILO-normáknak megfelelő tisztességes munkahelyteremtésre, megélhetést biztosító bérekre, gazdasági lehetőségekre és az európai vállalkozások EFFA+-célokhoz való hozzájárulásának támogatására; [Mód. 526] |
|
b) |
a magánbefektetéseket akadályozó szűk keresztmetszetek – az esetlegesen az érintett partnerország helyi pénznemében meghatározott – pénzügyi eszközök biztosítása révén való kezelése, beleértve a portfóliók első veszteségeire nyújtott garanciákat, a magánszektor projektjeire nyújtott garanciákat – például a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hitelgaranciákat – valamint az infrastrukturális projektek konkrét kockázataira és az egyéb kockázati tőkére nyújtott garanciákat; |
|
c) |
a magánforrásokból való finanszírozás ösztönzése, különösen a mikro-, kis- és középvállalkozásokra összpontosítva, a beruházással kapcsolatos szűk keresztmetszetek és akadályok felszámolása révén; |
|
d) |
a társadalmi-gazdasági ágazatok és területek és a kapcsolódó állami- és magáninfrastruktúra, továbbá a fenntartható hálózati összekapcsoltság megerősítése – beleértve a megújuló és fenntartható energiát, a vízgazdálkodást és a hulladékgazdálkodást, a közlekedést, az információs és kommunikációs technológiákat, továbbá a környezetet, a természeti erőforrások fenntartható hasznosítását, a fenntartható mezőgazdaságot és a kék gazdaságot, a szociális infrastruktúrát, egészségügyet és a humántőkét –, a társadalmi-gazdasági környezet javítása érdekében; |
|
e) |
hozzájárulás az éghajlat-politikához, valamint a környezetvédelemhez és a környezetgazdálkodáshoz , ezáltal járulékos éghajlati és környezeti előnyöket teremtve a finanszírozás 45 %-ának olyan beruházások számára való előirányzásával, amelyek hozzájárulnak az éghajlati célokhoz, a környezetvédelemhez, a környezetirányításhoz, a biológiai sokféleséghez és az elsivatagosodás elleni küzdelemhez, és ebből a teljes pénzügyi keretösszeg 30 %-át az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra kell fordítani ; [Mód. 527] |
|
f) |
a fenntartható fejlődés előmozdításával hozzájárulás a szegénység és egyenlőtlenség mint a migráció – többek között az irreguláris migráció konkrét – és a kényszerű lakóhelyelhagyás kiváltó okai okainak kezeléséhez való hozzájárulás, továbbá a biztonságos , rendezett és szabályos migrációhoz és mobilitáshoz valamint a tranzit- és befogadó közösségek ellenálló képességének elősegítése és rezilienciájának elősegítésével, valamint a származási országukba visszatérő migránsok fenntartható visszailleszkedéséhez való hozzájárulás, kellő tekintettel a jogállamiság, a jó kormányzás , a nemek közötti egyenlőség, a társadalmi igazságosság és az emberi jogok megerősítésére. [Mód. 528] |
A következő beruházási kereteket kell létrehozni:
|
— |
Fenntartható energia és fenntartható hálózati összekapcsoltság |
|
— |
A mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozása |
|
— |
Fenntartható mezőgazdaság, vidéki vállalkozók, beleértve a mezőgazdasági kistermelőket, állattenyésztőket és a környezetbarát agráripart. |
|
— |
Fenntartható városok |
|
— |
A fenntartható fejlődést szolgáló digitalizáció |
|
— |
Humán fejlődés [Mód. 529] |
VI. MELLÉKLET
AZ EFFA+ IRÁNYÍTÁSA
1. Az EFFA+ felépítése
|
1. |
Az EFFA+ regionális beruházási platformokból áll, amelyeket az Unió fennálló külső vegyesfinanszírozási mechanizmusainak munkamódszerei, eljárásai és struktúrái alapján kell létrehozni, és amelyek az EFFA+ keretében összekapcsolják saját vegyesfinanszírozási műveleteiket és a külső tevékenységi garancia műveleteit. |
|
2. |
Az EFFA+ irányítási feladatait a Bizottság látja el. |
2. Az EFFA+ stratégiai testülete
|
1. |
Az EFFA+ irányításához a Bizottság egy stratégiai testülettől kap tanácsot, kivéve az EU bővítési politikája alá tartózó és az [IPA III]-ból finanszírozott műveletek esetében, mely műveletek esetében a stratégiai testületet a nyugat-balkáni beruházási keret (WBIF) biztosítja. |
|
2. |
A stratégiai testület tanácsot ad a Bizottságnak a külső tevékenységi garancia EFFA+ alá tartozó beruházásainak stratégiai irányáról és prioritásairól, és hozzájárul e beruházásoknak az Unió külső tevékenysége, illetve a fejlesztéspolitika, az európai szomszédságpolitika irányadó elveihez és célkitűzéseihez, valamint az e rendelet 3. cikkében rögzített célkitűzésekhez, továbbá az EFFA+-nak a 26. cikkben meghatározott céljához való hozzáigazításához. Támogatja a Bizottságot az általános beruházási célkitűzések meghatározásában a külső tevékenységi garanciának az EFFA+-műveletek támogatására való alkalmazása tekintetében, valamint nyomon követi a beruházási keretek földrajzi és tematikus lefedettségének megfelelőségét és diverzifikáltságát. |
|
3. |
A stratégiai testület támogatja továbbá az általános koordinációt, komplementaritást és koherenciát a regionális beruházási platformok között, az európai beruházási terv három pillére között, az európai beruházási terv, az Unió egyéb migrációval kapcsolatos erőfeszítései és a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend végrehajtása között, valamint a jelen rendeletben rögzített más programok között. |
|
4. |
A stratégiai testület a Bizottság, a főképviselő, az összes tagállam és az Európai Beruházási Bank képviselőiből áll. Az Európai Parlament megfigyelői státusszal rendelkezik. A hozzájárulók, a támogatható partnerek, partnerországok, a releváns regionális szervezetek és más érdekelt felek adott esetben megfigyelői státuszt kaphatnak. Új megfigyelő felvétele előtt a stratégiai testülettel konzultálni kell. A stratégiai testület társelnöki feladatait a Bizottság és a főképviselő látja el. |
|
5. |
A stratégiai testület évente legalább kétszer ülésezik, és véleményeit lehetőleg konszenzussal fogadja el. További ülések bármikor összehívhatók az elnök vagy a tagok legalább egyharmadának kérésére. Ha nem érhető el konszenzus, a stratégiai testület első ülésén elfogadott és az eljárási szabályzatában lefektetett szavazati jogokat kell alkalmazni. A szavazati jogok megállapításakor kellően figyelembe kell venni a finanszírozás forrását. Az eljárási szabályzat meghatározza a megfigyelők szerepére vonatkozó kereteket. A stratégiai testület üléseinek napirendjét és jegyzőkönyvét elfogadásukat követően nyilvánosságra kell hozni. |
|
6. |
A Bizottság évente jelentést tesz a stratégiai testületnek az EFFA+ végrehajtásával kapcsolatban elért eredményekről. A WBIF stratégiai testülete beszámol a bővítési térség garanciaeszközének végrehajtása terén elért eredményekről a fent említett jelentés kiegészítése érdekében. A stratégiai testület az érintett felekkel az EFFA+ stratégiai irányairól és végrehajtásáról rendszeres konzultációkat szervez. |
|
7. |
E két stratégiai testület létezése nem befolyásolja azt, hogy szükség van egy egységes, egyesített EFFA+ kockázatkezelési keretre. |
3. Regionális irányítótestületek
A regionális beruházási platformok irányítótestületei a végrehajtás szintjén támogatják a Bizottságot a regionális és ágazati beruházási célok meghatározásában és a regionális, ágazati és tematikus beruházási keretek kialakításában, valamint véleményt nyilvánítanak a vegyesfinanszírozási műveletekről és az EFFA+-műveleteket lefedő külső tevékenységi garancia felhasználásáról. [Mód. 530]
VII. MELLÉKLET
A FŐ TELJESÍTMÉNYMUTATÓK JEGYZÉKE
A fenntartható fejlesztési célokkal összhangban a fő teljesítménymutatók alábbi jegyzékét kell használni az Unió egyedi célkitűzéseinek megvalósításához való uniós hozzájárulás méréséhez:
|
1. |
Jogállamisági pontszám |
|
2. |
A nemzetközi szegénységi küszöb alatt élő népesség aránya |
|
3. |
Az uniós támogatású táplálkozási programok által elért reproduktív korú nők, serdülőkorú lányok és 5 évesnél fiatalabb gyermekek száma |
|
4. |
Az uniós támogatással teljes mértékben immunizált egyévesek száma |
|
5. |
Az uniós támogatással alapfokú és/vagy középfokú tanulmányokat elvégző és ennek eredményeként olvasásban és matematikában a minimális készségeket megszerző, továbbá valamely képzést elvégző oktatásban és képzésben részt vevő diákok száma [Mód. 531] |
|
6. |
Az uniós támogatás segítségével csökkentett vagy elkerült üvegházhatásúgáz-kibocsátás (kilotonna CO2 egyenérték) |
|
7. |
Az uniós támogatással védett és/vagy fenntartható módon igazgatott tengeri, szárazföldi és édesvízi ökoszisztémák területe |
|
8. |
A beruházások tőkeáttételi hatása és az elért multiplikátorhatás |
|
9. |
A politikai stabilitás és az erőszakmentesség kiinduló értékelésen alapuló mutatója [Mód. 532] |
|
10. |
A partnerországok kereskedelmet, beruházásokat és vállalkozásokat érintő gyakorlatával kapcsolatos, valamint az EU belső politikáinak külső dimenzióját előmozdító, befolyásolt eljárások száma |
Minden mutatót adott esetben A (4) mutató nemek szerinti bontásban szerepel, a (2), (3) és (5) mutató pedig nemek és életkor szerinti bontásban kell megadni. [Mód. 533]
VIIa. melléklet
Azon partnerországok, amelyek vonatkozásában az uniós támogatást felfüggesztik.
[A Bizottság állítja össze 15a. cikk alapján] [Mód. 534]
|
2021.3.26. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 108/409 |
P8_TA(2019)0299
Az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA III)***I
Az Európai Parlament 2019. március 27-i jogalkotási állásfoglalása az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA III) létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0465 – C8-0274/2018 – 2018/0247(COD))
(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)
(2021/C 108/36)
Az Európai Parlament,
|
— |
tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0465), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 212. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0274/2018), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére, |
|
— |
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. december 12-i véleményére (1), |
|
— |
tekintettel a Régiók Bizottsága 2018. december 6-i véleményére (2), |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Külügyi Bizottság jelentésére, valamint a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, a Költségvetési Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, a Regionális Fejlesztési Bizottság, valamint az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményeire (A8-0174/2019), |
|
1. |
elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot; |
|
2. |
felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja; |
|
3. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek. |
P8_TC1-COD(2018)0247
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 27-én került elfogadásra az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA III) létrehozásáról szóló (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 212. cikke (2) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),
tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),
rendes jogalkotási eljárás keretében (3),
mivel:
|
(1) |
A 231/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4)2020. december 31-én hatályát veszti. Az Unió külső tevékenysége eredményességének fenntartása érdekében fenn kell tartani a külső támogatás tervezésének és végrehajtásának a keretét. |
|
(2) |
Egy előcsatlakozási eszköz célkitűzései továbbra is lényegesen eltérnek célja az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek (a továbbiakban: „kedvezményezettek”) felkészítése jövőbeli uniós tagságukra, valamint a csatlakozási folyamatuk támogatása, összhangban az Unió külső tevékenységének általános célkitűzéseitől, mivel ezen eszköz célja az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek felkészítése jövőbeli uniós tagságukra célkitűzéseivel , valamint beleértve az alapvető jogok és elvek tiszteletben tartását, valamint az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság védelmét és előmozdítását az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 21 . cikkében foglaltak szerint. csatlakozási folyamatuk támogatása. Ezért lényeges A csatlakozási folyamat sajátos jellege egy külön a bővítés támogatását szolgáló eszköz megléte eszközt indokol , annak egyidejű biztosításával, hogy az kiegészíti ugyanakkor ezen eszköz célkitűzéseinek és működésének összhangban kell lennie az Unió külső tevékenységének általános célkitűzéseit célkitűzéseivel és különösen a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszközt Eszközzel (a továbbiakban: NDICI) és ki kell egészítenie azokat . [Mód. 1] |
|
(3) |
Az Európai Unióról szóló szerződés (a továbbiakban: EUSZ) 49. cikke úgy rendelkezik, hogy bármely olyan európai állam kérheti felvételét az Unióba, amely támogatja az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékeit. Az uniós csatlakozás iránti kérelmet benyújtott európai állam csak akkor válhat az Unió tagjává, ha megerősítést nyert, hogy teljesíti az Európai Tanács 1993. júniusi koppenhágai ülésén megállapított kritériumokat (a továbbiakban: koppenhágai kritériumok), illetve amennyiben a csatlakozás nem haladja meg az Uniónak az új tag integrálásával kapcsolatos kapacitását. A koppenhágai kritériumok a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogokat, valamint a kisebbségek tiszteletben tartását és védelmét garantáló intézmények stabilitásával kapcsolatosak, továbbá a működő piacgazdaság meglétére és az Unión belüli verseny, illetve piaci erők által támasztott nyomás kezelésére, valamint a Szerződések szerinti jogok mellett az azokban meghatározott kötelezettségek – ideértve a politikai, gazdasági és monetáris unió céljaihoz való igazodást – vállalására való képességre vonatkoznak. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában. [Mód. 2] |
|
(4) |
A bővítési folyamat meghatározott kritériumokra, valamint szigorú és igazságos feltételrendszerre épül. Minden kedvezményezett értékelésére a saját érdemei alapján kerül sor. Az elért előrehaladás értékelése, valamint a hiányosságok azonosítása azt célozza, hogy ösztönzést és iránymutatást biztosítson az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek számára a szükséges messze ható reformok végrehajtásához. Ahhoz, hogy a bővítés kilátása reálissá válhasson, nagyon fontos ezután is az „alapvető feladatok elsődlegességének elve” (5) melletti szilárd elkötelezettség. A kétoldalú viták végleges, inkluzív és kötelező erejű megoldásán alapuló jószomszédi kapcsolatok és regionális együttműködés a bővítési folyamat alapvető elemei, és döntő fontosságúak az Unió egészének biztonsága és stabilitása szempontjából. A csatlakozás irányában irányába való előrehaladás annak függvénye, hogy az egyes, csatlakozni kívánó államok kívánók milyen mértékben tartják tiszteletben az uniós értékeket, és milyen mértékben képesek vállalni és végrehajtani a politikai, az intézményi, a jogi, a szociális, a közigazgatási és a gazdasági rendszereiknek az Unió szabályaihoz, normáihoz, szakpolitikáihoz és gyakorlatához való hozzáigazítása által megkövetelt reformokat. A tárgyalási keret követelményeket határoz meg, amelyek alapján értékelésre kerül az egyes tagjelölt országokkal folytatott csatlakozási tárgyalások előrehaladása. [Mód. 3] |
|
(4a) |
Az uniós csatlakozás iránti kérelmet benyújtott európai állam csak akkor válhat az Unió tagjává, ha megerősítést nyert, hogy maradéktalanul teljesíti az Európai Tanács 1993. júniusi koppenhágai ülésén megállapított csatlakozási kritériumokat (a továbbiakban: „koppenhágai kritériumok”), illetve amennyiben az Unió rendelkezik az új tag integrálásához szükséges kapacitással. A koppenhágai kritériumok a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogokat, valamint a kisebbségek tiszteletben tartását és védelmét garantáló intézmények stabilitásával kapcsolatosak, továbbá a működő piacgazdaság meglétére és az Unión belüli verseny, illetve piaci erők által támasztott nyomás kezelésére, valamint a Szerződések szerinti jogok mellett az azokban meghatározott kötelezettségek vállalására – ideértve a politikai, gazdasági és monetáris unió céljaira való törekvést – való képességre vonatkoznak. [Mód. 4] |
|
(5) |
Az A bővítési politika az Unió bővítési politikája befektetés Európa békéjébe külső tevékenységének szerves részét képezi és hozzájárul a békéhez , biztonságába a biztonsághoz, a jóléthez és stabilitásába a stabilitáshoz az Unió határain belül és azokon kívül is . Fokozott gazdasági és kereskedelmi lehetőséget teremt az Unió és a csatlakozni kívánó országok kölcsönös előnyére , ugyanakkor tiszteletben tartja a fokozatos integráció elvét annak érdekében, hogy a kedvezményezetteknél biztosítani lehessen a zökkenőmentes átmenetet . Az uniós tagság távlata kilátása erőteljes átalakító hatással bír, megszilárdítja megszilárdítva a pozitív demokratikus, politikai, gazdasági és társadalmi változásokat. [Mód. 5] |
|
(6) |
Az Európai Bizottság „Hiteles bővítési perspektíva a Nyugat-Balkánra vonatkozóan és fokozott uniós szerepvállalás a Nyugat-Balkánnal” című közleményében (6) ismételten megerősítette, hogy az érdemek alapján az uniós tagság szilárd perspektíváját kínálja a Nyugat-Balkán számára. Ez az egész Nyugat-Balkán számára erős bátorító üzenet, amely jelzi, hogy az EU elkötelezett a térség európai jövője mellett. |
|
(7) |
A támogatást továbbá az Unió által az I. mellékletben felsorolt kötött nemzetközi – többek között a kedvezményezettekkel kötött fennálló – megállapodásokkal összhangban kell nyújtani. A támogatásnak főleg arra kell összpontosulnia, hogy segítse az I. mellékletben felsorolt a kedvezményezetteket a demokratikus intézmények és a jogállamiság megerősítésében, az igazságszolgáltatási és a közigazgatási rendszer reformjában, az alapvető jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásában, valamint a nemek közötti egyenlőség, a tolerancia, a társadalmi befogadás , a munkavállalók jogaira vonatkozó nemzetközi munkaügyi normák tiszteletben tartása, valamint a kiszolgáltatott csoportokkal – többek között a gyermekekkel és a fogyatékossággal élő személyekkel – kapcsolatos megkülönböztetésmentesség előmozdításában. A támogatásnak elő kell segítenie továbbá azt, hogy a kedvezményezettek betartsák a szociális jogok európai pillérében (7) meghatározott kulcsfontosságú elveket és jogokat, is támogatnia kell ragaszkodjanak a szociális piacgazdasághoz és a társadalmi vívmányok irányába történő konvergenciához . A támogatásnak továbbra is elő kell segítenie a regionális, a makroregionális és a határokon átnyúló együttműködés, illetve a területfejlesztés előmozdítására irányuló erőfeszítéseik további támogatására kell irányulnia erőfeszítéseiket , többek között az Unió makroregionális stratégiáinak végrehajtása révén a jószomszédi kapcsolatok fejlesztése és a megbékélés előmozdítása érdekében . Ezenkívül elő kell segítenie mozdítania az ágazati regionális együttműködési struktúrákat és javítania kell azok gazdasági és társadalmi fejlődésüket fejlődését és gazdasági kormányzását , ösztönöznie kell az uniós egységes piaccal való gazdasági kormányzásukat integrációt, ideértve a vámügyi együttműködést is, és elő kell mozdítania a nyílt és tisztességes kereskedelmet , támogatva az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedési tervet, többek között a regionális fejlesztési , kohéziós és befogadási , mezőgazdasági és vidékfejlesztési, szociális és foglalkoztatási politikák végrehajtása, valamint a digitális gazdaság és társadalom fejlesztése révén, többek között A Nyugat-Balkánra vonatkozó digitális menetrend elnevezésű kiemelt kezdeményezéssel összhangban. [Mód. 6] |
|
(7a) |
Figyelembe véve a reformfolyamat átalakító jellegét a tagjelölt országokban zajló bővítési folyamat során, az Uniónak fokoznia kell erőfeszítéseit az uniós finanszírozás prioritást élvező kulcsterületeinek meghatározásakor, mint amilyen például az intézményfejlesztés és a biztonság kiépítése, és fokozottabban kell támogatnia a tagjelölt országokat a projektek végrehajtásában ezen tagjelölt országoknak a nem uniós befolyásokkal szembeni védelme céljából. [Mód. 7] |
|
(7b) |
A tagjelölt országokban zajló reformok előrehaladásának IPA-finanszírozással történő támogatására irányuló uniós erőfeszítésekről megfelelő tájékoztatást kell nyújtani a tagjelölt országokban és az uniós tagállamokban. Az Uniónak e tekintetben fokoznia kell kommunikációs és kampányerőfeszítéseit annak érdekében, hogy biztosítsa az IPA-finanszírozás láthatóságát, amely a bővítési térség békéjének és stabilitásának legfőbb uniós eszköze. [Mód. 8] |
|
(7c) |
A költségvetés támogatása és végrehajtása elismerten fontossággal bír az intézményfejlesztés tekintetében, amely viszont elő fogja segíteni az esetleges biztonsági problémák megelőzését, és megakadályozza a tagállamok felé irányuló esetleges jövőbeni illegális migrációs áramlásokat. [Mód. 9] |
|
(8) |
Az Uniónak a tagállamok tapasztalatai alapján támogatnia kell a csatlakozás felé történő átmenetnek az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek számára előnyös módon történő megvalósítását. Az együttműködésnek különösen a tagállamok által a reformfolyamatok során szerzett tapasztalatok átadására kell irányulnia. |
|
(9) |
Az Unió és az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek közötti, a biztonsággal kapcsolatos biztonsági és védelmi ágazat reformjára irányuló megerősített stratégiai és operatív együttműködés sarkalatos abból a szempontból, hogy hatékonyan és eredményesen lehessen kezelni a biztonsági biztonsággal, a szervezett bűnözéssel és a terrorizmussal kapcsolatos fenyegetéseket. [Mód. 10] |
|
(9a) |
Az e rendelettel létrehozott eszköz keretében megvalósuló tevékenységeknek ezenkívül segítséget kell nyújtaniuk a kedvezményezetteknek a közös kül- és biztonságpolitikához (KKBP) való fokozatos igazodásban, valamint a korlátozó intézkedéseknek és a tágabb értelemben vett uniós külpolitikának a nemzetközi intézményeknél és multilaterális fórumokon való végrehajtásában. A Bizottságnak ösztönöznie kell a kedvezményezetteket arra, hogy tartsanak fenn egy szabály- és értékalapú globális rendet, és működjenek együtt a multilateralizmus előmozdítása és a nemzetközi kereskedelmi rendszer további megerősítése – többek között a WTO-reformok – érdekében. [Mód. 11] |
|
(10) |
Alapvető fontosságú a A migrációval – ezen belül a határigazgatással és -ellenőrzéssel – kapcsolatos együttműködés fokozása, a nemzetközi védelemhez való jog biztosítása, a releváns információk megosztása, a migráció fejlesztési előnyeinek megerősítése, a legális és a munkaerő-migráció megkönnyítése, a határellenőrzés fokozása, az irreguláris és kényszerű migráció megelőzésére és visszaszorítására irányuló erőfeszítések , valamint az emberkereskedelem és a migránscsempészés az embercsempészés elleni küzdelem terén tett erőfeszítéseink folytatása az Unió és a kedvezményezettek közötti együttműködés fontos összetevőjét jelenti . [Mód. 12] |
|
(11) |
A jogállamiság megerősítése, – ideértve ezen belül az igazságszolgáltatás függetlensége, a korrupció , a pénzmosás és a szervezett bűnözés elleni harcot – küzdelem és a jó kormányzás – ideértve a közigazgatás reformját , az emberijog-védők támogatását és az átláthatósággal, a közbeszerzésekkel, a piaci versennyel, állami támogatásokkal, a szellemi tulajdonnal és a külföldi befektetésekkel kapcsolatos folyamatos harmonizációt – az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek többsége esetében továbbra is a legfontosabb feladatok közé tartozik, és alapvető fontossággal bír a kedvezményezetteknek az Unióhoz való közelítése, illetve később közeledése és az uniós tagsággal járó kötelezettségek teljes körű vállalása maradéktalan teljesítésére való felkészítése szempontjából. Tekintettel az e területeken folytatott reformok hosszabb távú jellegére, illetve a felmutatható eredmények elérésének a szükségességére, az e rendelet keretében nyújtott pénzügyi támogatásnak a lehető legkorábban az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettekkel szemben támasztott teljesítésére kell irányulnia támogatást oly módon kell programozni, hogy a lehető legkorábban kezelje ezeket a kérdéseket . [Mód. 13] |
|
(12) |
A parlamenti dimenzió továbbra is alapvető a csatlakozási folyamatban. Ezért a részvételi demokrácia elvével összhangban a Bizottságnak az I. mellékletben felsorolt minden egyes kedvezményezett esetében ösztönöznie elő kell mozdítania a parlamenti kapacitások erősítését, a parlamenti felügyeletet , a demokratikus eljárásokat és a méltányos képviseletet . [Mód. 14] |
|
(13) |
Az I. mellékletben felsorolt A kedvezményezetteknek felkészültebbeknek kell lenniük az olyan globális kihívások kezelésére, mint a fenntartható fejlődés és az éghajlatváltozás, és igazodniuk kell az Unió által ezen összetett kérdések kezelésére tett erőfeszítésekhez. Tekintettel az éghajlatváltozással kapcsolatos problémák kezelésének fontosságára, amit az Unió a Párizsi Megállapodásnak Megállapodás és a fenntartható fejlesztési céloknak a végrehajtását érintő kötelezettségvállalásai is tükröznek célok végrehajtására tett uniós kötelezettségvállalásokkal összhangban , ez a program hozzá fog járulni az éghajlatvédelmi intézkedések valamennyi szakpolitikára kiterjedő éghajlat-politikának az uniós szakpolitikákban történő érvényesítéséhez, valamint ahhoz, hogy az uniós költségvetés az összkiadásainak 25 %-ával támogassa az éghajlat-politikai célok elérését. Az e program keretében végrehajtott műveletek várhatóan 16 %-kal járulnak hozzá műveleteknél arra kell törekedni, hogy a program teljes pénzügyi keretösszege legalább 16 %-a erejéig éghajlat-politikai célkitűzéseket szolgáló teljes célkitűzésekhez járuljanak hozzá azon cél megvalósítása érdekében, hogy az éghajlattal kapcsolatos kiadások 2027-re elérjék a többéves pénzügyi keretösszegéhez keret kiadásainak 30 %-át. Elsőbbséget kell biztosítani a határokon átnyúló szennyezéssel foglalkozó környezetvédelmi projekteknek. A vonatkozó tevékenységek a program előkészítése és végrehajtása során kerülnek beazonosításra azonosításra , és a programból tett általános származó teljes hozzájárulásnak részét kell képeznie a vonatkozó értékeléseknek és felülvizsgálati eljárásoknak. [Mód. 15] |
|
(14) |
Az ezen eszköz keretében végzett tevékenységnek támogatnia kell az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjének végrehajtását, amely mellett az EU és tagállamai teljesen mértékben elkötelezettek, és amelyet az I. mellékletben felsorolt valamennyi kedvezményezett elfogadott. |
|
(15) |
Ez a rendelet pénzügyi keretösszeget állapít meg a program teljes időtartamára vonatkozóan, amely [a hivatkozást frissíteni kell az új intézményközi megállapodás szerint: a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2013. december 2-i intézményközi megállapodás (8)], 17. pontja értelmében vett elsődleges referenciaösszeget jelent az éves költségvetési eljárás során az Európai Parlament és a Tanács számára. |
|
(16) |
A Bizottságnak és a tagállamoknak biztosítaniuk kell a külső finanszírozási támogatás szabályszerűségét, koherenciáját , következetességét és kiegészítő jellegét, különösen a támogatási folyamat különböző fázisai során tartott rendszeres konzultációk és a vonatkozó információk gyakori megosztása révén. Meg kell tenni a szükséges lépéseket a többi donorral való jobb koordináció és kiegészítő jelleg biztosítása érdekében, többek között rendszeres konzultációk segítségével. A folyamatban érdemi szerepet kell játszaniuk a sokféle, független társadalmi szervezetnek és a különféle típusú és szintű helyi hatóságoknak. Az inkluzív partnerség elvével összhangban a társadalmi szervezeteknek részt kell venniük a kormányzati szerveken keresztül irányított programok kialakításában, végrehajtásában, nyomon követésében és értékelésében, és az uniós támogatás közvetlen kedvezményezettjeinek kell lenniük . [Mód. 16] |
|
(17) |
Az e rendelet keretében támogatandó megfelelő szakpolitikai területek célkitűzéseinek elérését célzó tevékenységekre vonatkozó prioritásokat a Bizottság által A megfelelő szakpolitikai területeken minden kedvezményezett számára meg kell határozni konkrét és mérhető célkitűzéseket, ezt követően pedig az Unió többéves pénzügyi keretének 2021–2027 közötti időtartamára vonatkozóan megállapított programozási keretben kell meghatározni, az I. mellékletben felsorolt e célkitűzések elérésére irányuló intézkedések fontossági sorrendjét egy, a Bizottság által felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján megállapított programozási keretben . A programozási keretet a kedvezményezettekkel partnerségben kell megállapítani , a bővítési menetrend és az egyedi igényeik alapján, az e rendeletben meghatározott általános és egyedi célkitűzésekkel és az Unió külső tevékenységének elveivel összhangban, kellő figyelmet szentelve a vonatkozó nemzeti stratégiáknak és az idevágó európai parlamenti állásfoglalásoknak. Ez a partnerség – adott esetben – magában foglalja az illetékes hatóságokat, valamint a társadalmi szervezeteket is. A Bizottságnak ösztönöznie kell az érintett szereplők együttműködését és a donorok közötti koordinációt. A programozási keretet a félidős értékelést követően felül kell vizsgálni. A programozási keretnek meg kell határoznia a támogatandó területeket, támogatási területekenként területenként indikatív allokációkkal, feltüntetve az éghajlatváltozással kapcsolatos kiadások becsült értékét is. [Mód. 17] |
|
(18) |
Az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek A kedvezményezettek által az uniós tagság céljából a politikai, jogi és gazdasági rendszereik reformjára tett reform-erőfeszítéseinek erőfeszítések támogatása az Unió és a kedvezményezettek közös érdekében áll. A támogatás keretében kiemelt figyelmet kell fordítani az eredményekre kezelése során a teljesítményalapú megközelítéssel összhangban kell eljárni , és a források hatékonyabb és eredményesebb felhasználása érdekében jelentős ösztönzőket kell biztosítani azok számára, akik az előcsatlakozási támogatás eredményes hatékony végrehajtása és a tagsági kritériumok teljesítése felé vezető úton elért eredmények révén bizonyítják a reformok iránti elkötelezettségüket. A támogatást a „méltányos részesedés” elvével összhangban kell elosztani, az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása terén jelentkező súlyos visszaesés, illetve az előrelépés hiánya esetén életbe lépő egyértelmű következmények alkalmazása mellett. [Mód. 18] |
|
(18a) |
A Bizottságnak egyértelmű nyomonkövetési és értékelési mechanizmusokat kell létrehoznia annak biztosítása érdekében, hogy a különböző kedvezményezetteket érintő célkitűzések és tevékenységek továbbra is relevánsak és megvalósíthatók legyenek, valamint az előrehaladás rendszeres mérése céljából. Ennek érdekében minden célkitűzést egy vagy több teljesítménymutatónak kell kísérnie, amelyek értékelik a kedvezményezettek által elfogadott reformokat és azok konkrét végrehajtását. [Mód. 19] |
|
(19) |
Az előcsatlakozási alapoknak a alapok Bizottság általi közvetlen irányításáról az I. mellékletben felsorolt a kedvezményezettek általi közvetett irányítás felé irányításra való átmenetnek átállásnak fokozatosnak kell lennie, és igazodnia kell ezeknek a kedvezményezettek az egyedi kapacitásaihoz saját kapacitásaihoz. Az átállást vissza kell fordítani vagy fel kell függeszteni az adott szakpolitikai vagy programterületeken, amennyiben a kedvezményezettek nem teljesítik a vonatkozó kötelezettségeket, vagy az uniós forrásokat nem a megállapított szabályoknak, elveknek és célkitűzéseknek megfelelően kezelik. Az ilyen határozatnak megfelelően figyelembe kell vennie az esetleges negatív gazdasági és társadalmi következményeket. A támogatás keretében továbbra is igénybe kell venni az előcsatlakozási folyamat során bevált struktúrákat és eszközöket. [Mód. 20] |
|
(20) |
Az Uniónak a rendelkezésre álló források leghatékonyabb kihasználására kell törekednie külső tevékenysége hatásainak optimalizálása érdekében. Ezt az Unió külső tevékenységi finanszírozási eszközei közötti koherencia , következetesség és kiegészítő jelleg, valamint az eszközök és az egyéb uniós szakpolitikák és programok közötti szinergiák megteremtése révén kell elérni , a már létező egyéb külső finanszírozási eszközökkel való átfedés elkerülése érdekében . Ez adott esetben a makroszintű pénzügyi támogatással való koherenciát és kiegészítő jelleget is magában foglalja. [Mód. 21] |
|
(21) |
Annak érdekében, hogy maximalizálni lehessen a kombinált beavatkozások egy közös célkitűzés elérésével kapcsolatos hatását, e rendeletnek hozzá kell tudnia járulnia más programok alá tartozó intézkedésekhez, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. |
|
(21a) |
A költségvetési eljárás és a kedvezményezettekkel kötött nemzetközi megállapodásokban foglalt, a támogatás felfüggesztésére vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e rendelet I. mellékletének az uniós támogatás felfüggesztése vagy részleges felfüggesztése tekintetében történő módosítására vonatkozóan. Ezt a hatáskört akkor kell alkalmazni, ha folyamatos visszaesés fordul elő egy vagy több koppenhágai kritérium tekintetében, vagy egy kedvezményezett nem tartja tiszteletben a demokrácia és a jogállamiság elveit, az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat, vagy megsérti az Unióval kötött vonatkozó megállapodásokban vállalt kötelezettségeket. Amennyiben a Bizottság úgy találja, hogy a támogatás felfüggesztését indokoló okok már nem állnak fenn, felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az uniós támogatás visszaállítása érdekében az I. melléklet módosítására vonatkozó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el. [Mód. 22] |
|
(22) |
Az e rendeletből származó finanszírozást az Erasmus program nemzetközi dimenziójához tartozó intézkedések finanszírozására kell felhasználni, amelyeket az (EU) …/… rendelet (a továbbiakban: az Erasmus rendelet) (9) szerint kell végrehajtani. |
|
(23) |
Erre a rendeletre az Európai Parlament és a Tanács által az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott horizontális pénzügyi szabályok alkalmazandók. Ezek a szabályok az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (10) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) kerülnek meghatározásra, és különösen a költségvetés elkészítésére és – támogatások, közbeszerzés, pénzdíjak és közvetett végrehajtás, pénzügyi támogatás, költségvetés-támogatás, vagyonkezelői alapok, finanszírozási eszközök és költségvetési garanciák révén történő – végrehajtására vonatkozó eljárást határozzák meg, valamint előírják a pénzügyi szereplők felelősségének ellenőrzését. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok érintik emellett az uniós költségvetésnek a tagállamokban és harmadik országokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén történő védelmét, mivel a jogállamiság tiszteletben tartása elengedhetetlen a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, valamint a hatékony uniós finanszírozás szempontjából. |
|
(24) |
Az e rendelet szerinti finanszírozási formákat és végrehajtási megvalósítási módokat annak alapján kell megválasztani, hogy mennyire alkalmasak a tevékenységek egyedi célkitűzéseinek megvalósítására és eredmények elérésére, figyelemmel különösen az ellenőrzések költségeire, az adminisztratív terhekre és a szabályok be nem tartásának várható kockázataira. Ennek keretében mérlegelni kell az egyösszegű átalányok, az átalányfinanszírozás és az egységköltségek alkalmazását, valamint a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazását a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint. [Mód. 23] |
|
(25) |
Az Uniónak továbbra is közös szabályokat kell alkalmaznia a külső tevékenységek végrehajtására. Az Unió külső tevékenységei finanszírozására vonatkozó eszközeinek végrehajtására alkalmazására vonatkozó szabályokat és eljárásokat az (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: az NDICI-rendelet) határozza meg. További részletes rendelkezéseket kell meghatározni a specifikus helyzetekre, például a határokon átnyúló együttműködésre, a mezőgazdaságra és a vidékfejlesztési szakpolitika területére. [Mód. 24] |
|
(26) |
A külső tevékenységek végrehajtása gyakran rendkívül változékony környezetben történik, és folyamatos és gyors alkalmazkodást igényel az uniós partnerek alakuló szükségleteihez, illetőleg illetve az emberi jogokat, a demokráciát és a jó kormányzást, a biztonságot , a védelmet és a stabilitást, az éghajlatváltozást és a környezetet, a gazdasági protekcionizmust, valamint az irreguláris és kényszerű migrációt és annak kiváltó okait érintő globális kihívásokhoz. A kiszámíthatóság elvének és az új igényekre való gyors reagálás szükségességének összeegyeztetése következésképpen a programok pénzügyi végrehajtásának a változásokhoz való igazításával jár megvalósításának kiigazítását igényli . Az Unió előre nem látható szükségletekre való reagálási képességének növelése érdekében – tiszteletben tartva az uniós költségvetés évenkénti meghatározására vonatkozó elvet – e rendeletnek fenn kell tartania a költségvetési rendelet által más szakpolitikák számára már lehetővé tett rugalmassági mechanizmusok alkalmazásának – nevezetesen a lekötött pénzeszközök átvitelének és újbóli lekötésének – lehetőségét az e rendeletben meghatározott célok és célkitűzések tiszteletben tartása mellett annak érdekében, hogy biztosított legyen az uniós pénzeszközök hatékony felhasználása mind az uniós polgárok, mind az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek számára, így maximalizálva az Unió külső tevékenységi beavatkozásaihoz rendelkezésre álló uniós pénzeszközöket. Lehetővé kell tenni a rugalmasság egyéb formáit is, például a prioritások közötti újraelosztást, a projektek szakaszolását és a túlszerződést. [Mód. 25] |
|
(27) |
Az új Európai Fenntartható Fejlődési Alap Plusznak (a továbbiakban: EFFA+) sikeres elődjére építve olyan integrált pénzügyi csomagot kell alkotnia, amely vissza nem térítendő támogatások, költségvetési garanciák és finanszírozási eszközök formájában világszintű finanszírozási kapacitást biztosít az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek részére is. Az e rendelet keretében végrehajtott műveletek irányítását továbbra is a nyugat-balkáni beruházási keretnek kell biztosítania. |
|
(28) |
A külső tevékenységi garanciának támogatnia kell az EFFA+ műveleteket, és az IPA III-nak pedig hozzá kell járulnia az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek javát szolgáló műveletek tekintetében szükséges céltartalékokhoz, amelybe beletartoznak a makroszintű pénzügyi támogatási hitelekből származó feltöltési igények és kötelezettségek. |
|
(29) |
Fontos biztosítani, hogy a határokon átnyúló együttműködési programok végrehajtása a külső tevékenységi programokban és a területi együttműködési rendeletben meghatározott kerettel koherens módon történjék. Külön társfinanszírozási rendelkezéseket kell meghatározni ebben a rendeletben. |
|
(29a) |
A határokon átnyúló együttműködési programok az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz leginkább látható programjai és a polgárok körében is a legismertebbek. Ezért a határokon átnyúló együttműködési programok jelentősen növelhetik az uniós finanszírozású projektek láthatóságát a tagjelölt országokban. [Mód. 26] |
|
(30) |
A 8. cikkben említett éves vagy többéves cselekvési tervek és intézkedések a költségvetési rendelet szerinti munkaprogramnak minősülnek. Az éves vagy többéves cselekvési tervek több, egyetlen dokumentumba rendezett intézkedésből állnak. |
|
(31) |
A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (11), a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel (12), a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel (13) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel (14) összhangban az Unió pénzügyi érdekeit hatékony és arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel összhangban vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv (15) szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más jogellenes tevékenységeket. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy jogalanynak, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, adott esetben az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak. Az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek haladéktalanul jelentik a Bizottságnak a közigazgatási vagy jogi szempontból első ténymegállapítás tárgyát képező feltételezett csalást és egyéb szabálytalanságokat is, és tájékoztatják utóbbit a közigazgatási és jogi eljárások alakulásáról. A tagállamok bevált gyakorlataihoz való igazodás céljából ennek a jelentéstételnek elektronikus úton kellene történnie, a Bizottság által kidolgozott szabálytalanságkezelő rendszer alkalmazásával. |
|
(31a) |
A pénzforrások e rendelet szerinti valamennyi elosztását átlátható, hatékony, elszámoltatható, politikától és megkülönböztetéstől mentes módon kell végrehajtani, többek között a régiók és a helyi önkormányzatok szükségleteit tükröző méltányos elosztás révén. A Bizottság, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (főképviselő/alelnök) és különösen az uniós küldöttségek szorosan nyomon követik e kritériumok teljesülését és azt, hogy a források elosztása során tiszteletben tartják-e az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a megkülönböztetésmentesség elvét. [Mód. 27] |
|
(31b) |
A Bizottság, a főképviselő/alelnök és különösen az uniós küldöttségek és a kedvezményezettek növelik az uniós előcsatlakozási támogatás láthatóságát annak érdekében, hogy tájékoztatást nyújtsanak az uniós támogatás hozzáadott értékéről. Az uniós finanszírozás kedvezményezettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és gondoskodnak annak megfelelő láthatóságáról. Az IPA-nak hozzá kell járulnia az uniós támogatás eredményeinek előmozdítására irányuló, a kedvezményezettek többféle közönségét célzó kommunikációs tevékenységek finanszírozásához. [Mód. 28] |
|
(32) |
A bővítési politika keretében bekövetkező változások vagy az I. mellékletben felsorolt kedvezményezetteknél előforduló jelentős fejlődés figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a támogatások II. és III. mellékletben felsorolt tematikus prioritásainak módosítására és frissítésére vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak (16) megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein. |
|
(33) |
E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni különösen az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettekkel való közvetett irányítás specifikus feltételei és struktúrája, valamint a vidékfejlesztési támogatás végrehajtása tekintetében. Ezeket a hatásköröket a [182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (17) ] megfelelően kell gyakorolni. Az e rendelet végrehajtására vonatkozó egységes feltételek megállapítása során figyelembe kell venni a korábbi előcsatlakozási támogatások irányítással és végrehajtással kapcsolatos tapasztalatait. Ezeket az egységes feltételeket az esetleges fejlemények függvényében módosítani kell. [Mód. 29] |
|
(34) |
Az e rendelettel létrehozott bizottságnak hatáskörrel kell rendelkeznie az 1085/2006/EK rendelet (18) , a 231/2014/EU rendelet szerinti jogi aktusok és kötelezettségvállalások, valamint a 389/2006/EK tanácsi rendelet (19) 3. cikkének a végrehajtása tekintetében is. [Mód. 30] |
|
(34a) |
Az Európai Parlamentet teljes mértékben be kell vonni az eszközök tervezésébe, programozásába, nyomon követésébe és értékelésébe annak érdekében, hogy biztosítva legyen a külső tevékenységek terén az uniós finanszírozás politikai és demokratikus ellenőrzése, valamint elszámoltathatósága. Az intézmények között fokozott párbeszédet kell kialakítani annak biztosítása érdekében, hogy az Európai Parlament olyan helyzetben legyen, hogy rendszeresen és zökkenőmentesen gyakorolhasson politikai ellenőrzést e rendelet alkalmazása során, ezáltal növelve mind a hatékonyságot, mind pedig a legitimitást. [Mód. 31] |
|
(35) |
A meghozandó intézkedések azonnali alkalmazásának lehetővé tétele érdekében e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő [kevesebb mint húsz napon belül] hatályba kell lépnie, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
Tárgy
Ez a rendelet létrehozza az „Előcsatlakozási Támogatási Eszköz” (a továbbiakban: IPA III) programot.
A rendelet megállapítja a program célkitűzéseit, a 2021–2027 közötti időszakra szóló költségvetést, az uniós támogatás formáit, valamint az ilyen támogatás nyújtására vonatkozó szabályokat.
2. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
|
a) |
„határokon átnyúló együttműködés”: az EU tagállamai és az e rendelet I. mellékletében felsorolt kedvezményezettek közötti, az említett mellékletben felsorolt két vagy több kedvezményezett közöttivagy az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek és az NDICI-rendelet I. mellékletében felsorolt országok és területek közötti együttműködés az Regulation (EU) …/… rendelet (a továbbiakban: az ETE-rendelet) (20) 3. cikke (1) bekezdésének b) pontjában szereplő hivatkozás szerint; |
|
b) |
„támogatás méltányos elosztásának elve”: a teljesítményalapú megközelítésnek egy korrekciós célú elosztási mechanizmussal történő kiegészítése azokban az esetekben, amikor a kedvezményezettnek nyújtott támogatás egyébként aránytalanul alacsony vagy magas lenne a többi kedvezményezetthez képest, figyelembe véve az érintett lakosság szükségleteit és a reformok terén a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez viszonyítva tett relatív előrelépést, illetve a csatlakozási tárgyalások során tett előrelépést. [Mód. 32] |
3. cikk
Az IPA III célkitűzései
(1) Az IPA III általános célja, hogy támogassa az I. mellékletben felsorolt a kedvezményezetteket azoknak a politikai, intézményi, jogi, közigazgatási, társadalmi és gazdasági reformoknak az elfogadásában és végrehajtásában, amelyekre ezeknek a kedvezményezetteknek az uniós tagság érdekében, az uniós értékeknek és vívmányoknak való megfelelésük, valamint az uniós szabályokhoz, normákhoz, szakpolitikákhoz és gyakorlathoz való fokozatos igazodásuk céljából szükségük van, és ezáltal hozzájárul e kedvezményezettek stabilitásához, biztonságához a békéhez, a stabilitáshoz , a biztonsághoz és jólétéhez a jóléthez, valamint az Unió stratégiai érdekeihez . [Mód. 33]
(2) Az IPA III egyedi célkitűzései a következők:
|
a) |
a jogállamiság, a demokrácia megerősítése, az emberi jogok – ezen belül a kisebbségekhez tartozók és a gyermekek jogainak – tiszteletben tartása, a nemek közötti egyenlőség , az alapvető jogok és a nemzetközi jog tiszteletben tartásának , a civil társadalom , a civil társadalomnak és tudományos élet szabadsága, a biztonságnak az erősítése béke és a biztonság , valamint a migráció szabályozásának, ezen belül pedig kulturális sokszínűség tiszteletben tartása, a határigazgatásnak megkülönböztetésmentesség és a javítása tolerancia erősítése ; [Mód. 34] |
|
aa) |
a kényszerű és irreguláris migráció kezelése annak biztosításával, hogy a migráció biztonságos, rendezett és szabályos módon történjen, és a nemzetközi védelem hozzáférhető legyen; [Mód. 35] |
|
b) |
a közigazgatás hatékonyságának megerősítése, és az átláthatóság, valamint a strukturális reformok, és az igazságszolgáltatás függetlensége, a jó kormányzás megvalósítása korrupció elleni küzdelem, valamint a minden szinten – többek között a közbeszerzés, az állami támogatások, a piaci verseny, a külföldi befektetések és a szellemi tulajdon területén megvalósuló – jó kormányzás támogatása ; [Mód. 36] |
|
c) |
Az I. mellékletben felsorolt a kedvezményezettek szabályainak, szabványainak normáinak , szakpolitikáinak és gyakorlatának az Unió szintjéhez való igazítása, többek között a KKBP területén, a szabályokon alapuló nemzetközi rend, a belső és külső megbékélés , a jószomszédi kapcsolatok, valamint a békeépítés és a jó szomszédi viszonyok konfliktusmegelőzés megerősítése többek között a bizalomépítés és a közvetítés , valamint az inkluzív és integrált oktatás, az emberek közötti kapcsolatok , a tömegtájékoztatás szabadsága és a kommunikáció megerősítése révén ; [Mód. 37] |
|
d) |
a gazdasági , társadalmi és társadalmi területi fejlődés és kohézió megerősítése többek között a megnövekedett hálózati összekapcsoltság és regionális fejlesztési, mezőgazdasági és vidékfejlesztési, valamint szociális és foglalkoztatási politikák, révén, a szegénység és a környezetvédelem megerősítése regionális egyenlőtlenségek csökkentése , a szociális védelemnek és a befogadásnak az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia növelése állami szintű regionális együttműködési struktúrák , kis- és középvállalkozások (kkv-k) és a karbonszegény gazdaságra való áttérés felgyorsítása, valamint közösségi alapú kezdeményezések kapacitásainak erősítése révén történő előmozdítása, a digitális gazdaság vidéki térségekbe irányuló beruházások támogatása, valamint az üzleti és társadalom fejlesztése befektetési környezet javítása révén ; [Mód. 38] |
|
da) |
a környezetvédelem megerősítése, az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia növelése, a karbonszegény gazdaságra való áttérés felgyorsítása, valamint a digitális gazdaság és társadalom fejlesztése, ezáltal pedig munkalehetőségek teremtése, különösen a fiatalok számára; [Mód. 39] |
|
e) |
a területi és a határokon átnyúló együttműködés támogatása , ideértve a tengeri határokat is, továbbá a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok javítása az Unióval fennálló megállapodások teljes körű végrehajtása és a regionális egyenlőtlenségek csökkentése révén. támogatása , ideértve a tengeri határokat is, továbbá a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok javítása az Unióval fennálló megállapodások teljes körű végrehajtása és a regionális egyenlőtlenségek csökkentése révén. [Mód. 40] |
(3) Az egyedi célkitűzésekkel összhangban az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek szükségleteinek és kapacitásainak megfelelő támogatás tematikus prioritásai a II. mellékletben találhatók. Az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek közötti határokon átnyúló együttműködésre vonatkozó tematikus prioritások a III. mellékletben találhatók. Minden egyes tematikus prioritás hozzájárulhat egynél több egyedi célkitűzés eléréséhez.
4. cikk
Költségvetés
(1) Az IPA III 2021 és 2027 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg 2018. évi árakon 13 009 976 000 EUR ( folyó áron 14 500 000 000 14 663 401 000 EUR). [Mód. 41]
(2) Az (1) bekezdésben említett összeg felhasználható meghatározott százaléka a program végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtásra kerül felhasználásra , így például ezen belül előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési intézkedésekre, ideértve az intézmények megerősítésének és az igazgatási kapacitások kiépítésének támogatására, a vállalati információtechnológiai rendszereket is ideértve , és továbbá bármilyen, az előcsatlakozási támogatás utódprogramjához utódprogramjának előkészítéséhez kapcsolódó tevékenységet az [NDICI-rendelet] 20. cikkével összhangban tevékenységre . [Mód. 42]
5. cikk
Programokon átnyúló rendelkezések
(1) E rendelet végrehajtása alkalmazása során koherenciát, szinergiákat és komplementaritást kell biztosítani az Unió külső tevékenységének egyéb területeivel és a többi érintett uniós szakpolitikával és programmal, valamint gondoskodni kell a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciáról. [Mód. 43]
(2) Az e rendelet keretében végrehajtott tevékenységekre az NDICI-rendelet vonatkozik, amennyiben arra ebben a rendeletben utalás történik. [Mód. 44]
(3) Az IPA III hozzájárul az Erasmus-rendelet alapján kialakított tevékenységekhez. E pénzeszközök felhasználására az Erasmus-rendeletet kell alkalmazni. Ebből a célból az IPA III-hoz való hozzájárulást bele kell foglalni az NDICI-rendelet 11. cikkének (7) bekezdésében említett, egységes indikatív programozási dokumentumokba, és azt az említett rendeletben meghatározott eljárások szerint kell elfogadni.
(4) Az IPA III keretében nyújtandó támogatást az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és a Kohéziós Alap (21), az Európai Szociális Alap Plusz (22) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (23) és a Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alap keretében meghatározott típusú tevékenységekre lehet nyújtani nemzeti szinten, valamint határokon átnyúló, transznacionális, régiók közötti vagy makroregionális vonatkozásban . [Mód. 45]
(4a) A Bizottság az IPA III forrásainak meghatározott százalékát az I. mellékletben felsorolt kedvezményezetteknek az európai strukturális és beruházási alapokban (esb-alapok), különösen az Európai Szociális Alapban (ESZA) való részvételre történő felkészítésére különíti el. [Mód. 46]
(5) Az ERFA hozzájárul az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek és a tagállamok a kedvezményezettek és egy vagy több tagállam közötti, határokon átnyúló együttműködési programokhoz vagy intézkedésekhez. Ezeket a programokat és intézkedéseket a Bizottság a 16. cikkel összhangban fogadja el. Az IPA–határokon IPA határokon átnyúló együttműködésből együttműködési programjaiból származó hozzájárulás összegének meghatározására az ETE-rendelet 10. cikkének (3) bekezdése alapján kerül sor , és az IPA III hozzájárulás legfelső határa 85 % . Az IPA határokon átnyúló együttműködési programjainak irányítására az ETE-rendelettel összhangban kerül sor. [Mód. 47]
(6) Az IPA III hozzájárulhat az ETE-rendelet rendelkezései értelmében létrehozott és végrehajtott azon transznacionális és régiók közötti együttműködési programokhoz vagy intézkedésekhez, amelyekben az e rendelet I. mellékletében felsorolt kedvezményezettek részt vesznek.
(7) Adott esetben más uniós programok is hozzájárulhatnak az e rendelet keretében, a 8. cikkel összhangban létrehozott tevékenységekhez, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. E rendelet emellett hozzájárulhat más uniós programok keretében létrehozott intézkedésekhez, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. Ilyen esetekben az ezekre a tevékenységekre kiterjedő munkaprogramoknak meg kell határozniuk, melyik szabályrendszer alkalmazandó.
(8) Kellően indokolt körülmények esetén, valamint az uniós finanszírozás koherenciájának és hatékonyságának biztosítása és a regionális együttműködés támogatása érdekében a Bizottság dönthet úgy, hogy a 8. cikk (1) bekezdése szerinti cselekvési programokban és intézkedésekben való részvételre nem csak azok az országok, területek és régiók jogosultak, amelyek az I. mellékletben szerepelnek, amennyiben a végrehajtandó az alkalmazandó program vagy intézkedés globális, regionális vagy határokon átnyúló jellegű. [Mód. 48]
II. FEJEZET
STRATÉGIAI TERVEZÉS
6. cikk
Szakpolitikai keret és általános elvek
(1) Az e rendelet végrehajtására alkalmazására vonatkozó átfogó szakpolitikai keretet az Európai Tanács és a Tanács által meghatázotott meghatározott bővítéspolitikai keret, az I. mellékletben felsorolt a kedvezményezettekkel jogilag kötelező erejű kapcsolatot létrehozó megállapodások, valamint az Európai Parlament vonatkozó állásfoglalásai, a Bizottság közleményei, illetve a Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének közös közleményei adják. A Bizottság gondoskodik a támogatás és az átfogó bővítéspolitikai keret közötti koherenciáról.
A főképviselő/alelnök és a Bizottság biztosítja az Unió külső tevékenysége és a bővítési politika közötti koordinációt a 3. cikkben meghatározott szakpolitikai célkitűzések keretei között.
Az e rendelet szerinti programozást a Bizottság koordinálja az EKSZ megfelelő bevonása mellett.
A támogatás nyújtásának alapját a bővítéspolitikai keret képezi. [Mód. 49]
(2) Az e rendelet szerinti programok és tevékenységek érvényesítik az éghajlatváltozás, a környezetvédelem és a nemek közötti egyenlőség szempontjait, és adott esetben kezelik a fenntartható fejlesztési célok (24) közötti összefüggéseket, hogy előmozdítsák azokat az integrált tevékenységeket, amelyek járulékos előnyt teremthetnek és koherens módon többféle célkitűzést teljesíthetnek. Céljuk, hogy a teljes pénzügyi keretösszeg legalább 16 %-a az éghajlatpolitikai célkitűzésekhez járuljon hozzá. [Mód. 50]
(3) A Bizottság és a tagállamok együttműködnek a koherencia biztosítása érdekében, valamint törekednek arra, hogy elkerüljék elkerülve az IPA III-ból, illetve az Unió, a tagállamok és az Európai Beruházási Bank által nyújtott egyéb támogatás közötti átfedéseket, összhangban a külső támogatás területén történő operatív koordináció erősítésére, valamint a szakpolitikák és az eljárások összehangolására vonatkozó, már kialakult elvekkel, és nevezetesen különösen a nemzetközi fejlesztéshatékonysági elvekkel (25). A koordináció magában foglalja a támogatási ciklus különböző szakaszaiban folytatott rendszeres konzultációkat, az információk gyakori cseréjét, a támogatás koordinációjára irányuló inkluzív üléseket, és a e koordináció kulcsfontosságú lépésnek számít az Unió és a tagállamok programozási eljárásaiban. A támogatás célja, hogy biztosítsa az összhangot az Unió intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó stratégiájával, az alapok hatékony és eredményes végrehajtásával, a partnerség elvére vonatkozó mechanizmusokkal és a területfejlesztés integrált megközelítésével. [Mód. 51]
(3a) A Bizottság a kedvezményezettekkel partnerségben jár el. A partnerségbe adott esetben be kell vonni az illetékes nemzeti és helyi hatóságokat, valamint a társadalmi szervezeteket is, hogy ennek révén érdemi szerepet játszhassanak a kialakítási, végrehajtási és nyomonkövetési szakaszban.
A Bizottság ösztönzi az érintett szereplők közötti koordinációt. Az IPA III támogatás megerősíti a társadalmi szervezetek kapacitásait, amelyek adott esetben a támogatás közvetlen kedvezményezettjei. [Mód. 52]
(4) A Bizottság a tagállamokkal kapcsolatot tartva megteszi a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy biztosítsa a megfelelő összehangolást és komplementaritást a multilaterális és regionális szervezetekkel és jogalanyokkal, úgymint nemzetközi szervezetekkel és pénzügyi intézményekkel, ügynökségekkel, valamint EU-n kívüli donorokkal.
III. FEJEZET
PROGRAMOZÁSI KERET ÉS VÉGREHAJTÁS [Mód. 53]
7. cikk
Az IPA programozási kerete
(1) Az Ezt a rendeletet ki kell egészíteni egy IPA III keretében történő támogatás programozási kerettel, amely további rendelkezéseket állapít meg a 3. cikkben említett egyedi konkrét célkitűzések elérését szolgáló IPA programozási keretén fog alapulni megvalósításának módjáról . Az IPA programozási keretét keretet a Bizottság hozza létre az Unió többéves pénzügyi keretének időtartamára határozza meg felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján, e cikk 3. bekezdésének megfelelően .
A Bizottság a programozási időszak kezdete előtt kellő időben benyújtja az Európai Parlamentnek a vonatkozó programozási dokumentumokat. Ezek a dokumentumok rögzítik a tematikus keretenként, illetve – amennyiben rendelkezésre áll – országonként/régiónként előirányzott indikatív támogatásokat, a várható eredményeket és a kiválasztott támogatási módozatokat. [Mód. 54]
(1a) Az éves előirányzatokat az Európai Parlament és a Tanács engedélyezi a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret határain belül. [Mód. 55]
(2) Az IPA programozási keretének kerete kellően figyelembe vennie veszi a vonatkozó európai parlamenti állásfoglalásokat és álláspontokat, nemzeti stratégiákat és ágazati szakpolitikákat. [Mód. 56]
A támogatást az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek konkrét helyzetéhez kell igazítani, illetve céljait a szerint kell kialakítani, figyelembe véve a tagsági kritériumoknak való megfeleléshez szükséges további erőfeszítéseket, illetve e kedvezményezettek kapacitásait. A támogatásoknak a hatókör és az intenzitás tekintetében különbözniük kell a szükségletek, a reformok iránti elkötelezettség mértéke, valamint a reformok végrehajtásában elért eredmények szerint.
(3) A E cikk (4) bekezdés bekezdésének sérelme nélkül az IPA programozási keretét végrehajtási – ideértve a méltányos részesedés megvalósítására irányuló rendelkezéseket – a 14. cikkel összhangban, felhatalmazáson alapuló jogi aktus aktusok útján a Bizottság fogadja el. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 16. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. Az IPA programozási kerete legkésőbb 2025. június 30-án lejár. A Bizottság 2025. június 30-ig új IPA programozási keretet fogad el, amely a félidős értékelésen alapul, összhangban van az egyéb külső finanszírozási eszközökkel, és figyelembe veszi az Európai Parlament vonatkozó állásfoglalásait. A Bizottság szükség esetén felülvizsgálhatja az IPA programozási keret végrehajtásának hatékonyságát is, különösen a 6. cikkben említett szakpolitikai keret jelentős változása esetén, és figyelembe véve az Európai Parlament vonatkozó állásfoglalásait. [Mód. 57]
(4) A tagállamokkal való határokon átnyúló együttműködés programozási keretét a Bizottság fogadja el az ETE-rendelet 10. cikkének (1) bekezdésével összhangban.
(5) Az IPA programozási keretének az abban a IV. mellékletben megállapított egyértelmű és ellenőrizhető teljesítménymutatókon kell alapulnia, amelyek az ott meghatározott célok elérése terén tett előrehaladás értékelését lehetővé tevő mutatókat kell tartalmaznia. előrehaladást értékelik, többek között az alábbi területeken elért előrehaladást és eredményeket:
|
a) |
demokrácia, jogállamiság, valamint független és hatékony igazságszolgáltatási rendszer; |
|
b) |
emberi jogok és alapvető szabadságok, ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek és a kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportok jogait; |
|
c) |
nemek közötti egyenlőség és a nők jogai; |
|
d) |
a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem; |
|
e) |
megbékélés, békeépítés, jószomszédi kapcsolatok; |
|
f) |
a tömegtájékoztatás szabadsága; |
|
g) |
az éghajlatváltozás kezelése, valamint a Párizsi Megállapodásban előírt kötelezettségeknek való megfelelés. |
A Bizottság belefoglalja az említett mutatók tekintetében elért előrehaladást az éves jelentéseibe.
Az e rendeletben alkalmazott teljesítményalapú megközelítésről az Európai Parlamentben és a Tanácsban rendszeres véleménycserét kell tartani. [Mód. 123]
7a. cikk
Félidős felülvizsgálat és értékelés
(1) A Bizottság a félidős értékelés alapján új IPA programozási keretet fogad el. Legkésőbb 2024. június 30-ig a Bizottság félidős értékelő jelentést nyújt be e rendelet alkalmazásáról. A félidős értékelő jelentés a 2021. január 1-jétől2023. december 31-ig terjedő időszakra terjed ki, és az e rendelet célkitűzéseinek megvalósulásához való uniós hozzájárulást vizsgálja az elért eredmények mérésére szolgáló mutatók és a rendelet hatásával kapcsolatos bármely megállapítás és következtetés révén.
Ehhez az értékeléshez az Európai Parlament is hozzájárulhat. A Bizottság és az EKSZ konzultációt szervez a kiemelt érdekelt felekkel és kedvezményezettekkel, többek között civil társadalmi szervezetekkel; A Bizottság és az EKSZ különös figyelmet fordít a leginkább perifériára szorultak képviseletének biztosítására.
A Bizottság továbbá külső értékelések révén beavatkozási területenként értékeli tevékenységeinek hatását és eredményességét, valamint a programozás eredményességét. A Bizottság és az EKSZ figyelembe veszi az Európai Parlament és a Tanács független külső értékelésekre vonatkozó javaslatait és nézeteit. Az időközi értékelés értékeli az Unió teljesítményét az e rendelet által megállapított célértékek tekintetében.
(2) A félidős értékelő jelentés kitér a hatékonyságra, a hozzáadott értékre, az egyszerűsített és észszerűsített külső finanszírozási struktúra működésére, a belső és külső koherenciára, valamint e rendelet célkitűzéseinek továbbra fennálló relevanciájára, a finanszírozott fellépések közötti kiegészítő jellegre és szinergiákra, az intézkedéseknek a következetes uniós külső fellépéshez való hozzájárulására, valamint arra, hogy a kedvezményezett országok lakossága adott esetben milyen mértékben tud az uniós pénzügyi támogatásról.
(3) A félidős értékelő jelentést az uniós finanszírozás alkalmazásának javításának konkrét céljával kell elkészíteni. A jelentés információkkal szolgál az e rendelet keretében végrehajtott tevékenységi formák megújítása, módosítása vagy felfüggesztése kérdésében hozott határozatokhoz.
(4) A félidős értékelő jelentésnek emellett tartalmaznia kell a vonatkozó éves jelentésekben szereplő, az e rendelet hatálya alá tartozó valamennyi támogatásról – így a külső címzett bevételekről és a vagyonkezelői alapokhoz való hozzájárulásokról – szóló összesített információkat, valamint a kiadások részletezését a kedvezményezett ország, a finanszírozási eszközök felhasználása, a kötelezettségvállalások és a kifizetések szerinti bontásban.
(5) A Bizottság az értékelések következtetéseit és az azokkal kapcsolatos észrevételeit megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a tagállamoknak. Az eredményeket fel kell használni a programtervezés és a forráselosztás során.
(6) A Bizottság minden érintett érdekelt felet – a társadalmi szervezeteket is beleértve – bevon az e rendelet szerint nyújtott uniós finanszírozás értékelésének folyamatába, és adott esetben törekedhet arra, hogy az uniós tagállamokkal közös értékelést készítsen, a kedvezményezettek szoros bevonásával.
(7) A Bizottság benyújtja az e cikkben említett félidős értékelő jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, adott esetben az e rendelet szükséges módosításait meghatározó jogalkotási javaslatokkal együtt.
(8) E rendelet alkalmazási időszakának végén, de legkésőbb az 1. cikkben meghatározott időszak lejártától számított három éven belül a Bizottság végleges értékelést készít a rendeletről, ugyanolyan feltételekkel, mint az e cikkben említett félidős értékelés esetében. [Mód. 124]
7b. cikk
A támogatás felfüggesztése
(1) Amennyiben egy kedvezményezett nem tartja tiszteletben a demokrácia elvét, a jogállamiságot, a jó kormányzást, az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat vagy a nukleáris biztonsági előírásokat, vagy megszegi az Unióval kötött vonatkozó megállapodásokban vállalt kötelezettségeket, vagy egy vagy több koppenhágai kritérium tekintetében folyamatosan visszaesik, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 14. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet I. mellékletének az uniós támogatás felfüggesztése vagy részleges felfüggesztése céljából történő módosítására vonatkozóan. Részleges felfüggesztés esetén fel kell tüntetni azokat a programokat, amelyekre a felfüggesztés vonatkozik.
(2) Amennyiben a Bizottság úgy találja, hogy a támogatás felfüggesztését indokoló okok már nem állnak fenn, felhatalmazást kap arra, hogy a 14. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. mellékletnek az uniós támogatás visszaállítása érdekében történő módosítására vonatkozóan.
(3) Részleges felfüggesztési esetekben az uniós segítség elsősorban olyan civil társadalmi szervezetek és nem állami szereplők támogatására használható, amelyek az emberi jogok és alapvető szabadságjogok előmozdítására, valamint a demokratizálódás és a partnerországokban zajló párbeszédfolyamatok támogatására irányuló intézkedésekkel állnak összefüggésben.
(4) Döntéshozatala során a Bizottságnak megfelelően figyelembe kell vennie az Európai Parlament vonatkozó állásfoglalásait. [Mód. 125]
7c. cikk
Irányítás
A Bizottság és az EKSZ megfelelő szervezeti egységeiből álló és az alelnök/főképviselő vagy e hivatal képviselőjének elnökletével működő horizontális irányítócsoport felel az irányítási cikluson során végig ezen eszköz irányításáért, koordinálásáért és kezeléséért az Unió minden külső finanszírozása következetességének, hatékonyságának, átláthatóságának és elszámoltathatóságának biztosítása érdekében. Az alelnök/főképviselő biztosítja az Unió külső tevékenységének átfogó politikai koordinációját. Az eszköz programozásának, tervezésének és alkalmazásának teljes ciklusa során az alelnöknek/főképviselőnek és az EKSZ-nek együtt kell működnie a Bizottság érintett tagjaival és szervezeti egységeivel a tervezett fellépés jellege és célkitűzései alapján, szakértelmükre építve. Valamennyi határozati javaslatot a főképviselő/alelnök, az EKSZ és a Bizottság készít elő a Bizottság eljárásaival összhangban és nyújtja be azokat elfogadás céljából.
Az Európai Parlamentet teljes mértékben be kell vonni a külső finanszírozási eszközök tervezési, programozási, nyomonkövetési és értékelési szakaszába annak érdekében, hogy a külső tevékenység terén biztosítva legyen az uniós finanszírozás politikai ellenőrzése, demokratikus ellenőrzése és elszámoltathatósága. [Mód. 126]
8. cikk
Végrehajtási intézkedések és módszerek
(1) Az IPA III keretében nyújtandó támogatást közvetlen irányítással vagy közvetett irányítással, a költségvetési rendelettel összhangban kell végrehajtani az [NDICI-rendelet] II. címének III. fejezetében a IIIa. fejezetben említett éves vagy többéves cselekvési tervek és intézkedések útján. Erre a rendeletre – a 24. cikk (1) bekezdésének kivételével [részvételre jogosult személyek és jogalanyok] –az [NDICI-rendelet] II. címének III. fejezete alkalmazandó. [Mód. 63]
(1a) A közvetett irányítás visszafordítható, amennyiben a kedvezményezett képtelen vagy nem hajlandó az odaítélt alapokat az e rendelet keretében megállapított szabályoknak, elveknek és célkitűzéseknek megfelelően kezelni. Ha a kedvezményezett elmulasztja betartani a demokrácia elveit, a jogállamiságot és tiszteletben tartani az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat, vagy megsérti az Unióval kötött vonatkozó megállapodásokban vállalt kötelezettségeket, a Bizottság – meghatározott szakpolitikai területeken vagy programokban – a kedvezményezettel való közvetett irányításról visszatérhet a kedvezményezettől eltérő megbízott szervezetek általi közvetett irányításra, vagy közvetlen irányításra. [Mód. 64]
(1b) A Bizottság párbeszédet folytat az Európai Parlamenttel, és figyelembe veszi az Európai Parlament véleményét azokra a területekre vonatkozóan, ahol az utóbbi saját támogatási programokat valósít meg, így például a kapacitásépítés és a választási megfigyelés tekintetében. [Mód. 65]
(2) E rendelet szerint a cselekvési terveket legfeljebb hét évig tartó időszakra lehet elfogadni.
(2a) A Bizottság az e cikk szerinti intézkedések tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos kérdésekben – ideértve a tervezett lényeges változtatásokat vagy a források elosztását – az Európai Parlamentet teljes körűen bevonja. [Mód. 66]
(2b) Az általános vagy ágazati költségvetési támogatás kifizetésének feltételéül kell szabni, hogy megfelelő előrelépés történjen az adott kedvezményezettel együtt elfogadott célkitűzések megvalósítása terén.
A Bizottság a költségvetés-támogatás feltételrendszerére vonatkozó, az NDICI-rendelet 23. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kritériumokat alkalmazza. Az irányítási és ellenőrzési rendszerekben észlelt rendszerszintű szabálytalanságok vagy a kedvezményezettel megállapított célkitűzések teljesítése terén tett nem kielégítő előrehaladás esetén a Bizottság lépéseket tesz költségvetési támogatás formájában nyújtott uniós finanszírozás csökkentésére vagy felfüggesztésére.
Az e cikkben említett felfüggesztést követően a támogatás Bizottság általi újbóli bevezetését a nemzeti ellenőrző hatóságok számára nyújtott célzott támogatásnak kell kísérnie. [Mód. 67]
IIIa. FEJEZET
Végrehajtás [Mód. 68]
8a. cikk
Cselekvési tervek és intézkedések
(1) A Bizottság éves vagy többéves cselekvési terveket vagy intézkedéseket fogad el. Az intézkedések egyedi intézkedés, különleges intézkedés, kísérő intézkedés vagy rendkívüli támogatási intézkedés formáját ölthetik. A cselekvési tervek és intézkedések keretében minden egyes tevékenység tekintetében meg kell határozni a célkitűzéseket, az elvárt eredményeket és a főbb tevékenységeket, az alkalmazás módjait, a költségvetést és minden kapcsolódó működési kiadást.
(2) A cselekvési tervek a programozási dokumentumokon alapulnak, kivéve a (3) és (4) bekezdésben hivatkozott esetekben.
Szükség esetén a tevékenységek a cselekvési tervek elfogadása előtt vagy után egyedi intézkedésként is elfogadhatók. Az egyedi intézkedések a programozási dokumentumokon alapulnak, kivéve a (3) bekezdésben hivatkozott és más kellően indokolt esetekben.
Előre nem látható szükségletek vagy körülmények felmerülése esetén, és ha a finanszírozás nem lehetséges megfelelőbb forrásokból, a Bizottság az NDICI-rendelet 34. cikkével összhangban olyan különleges intézkedéseket fogadhat el, amelyek nem a programozási dokumentumokon alapulnak.
(3) Az NDICI-rendelet 4. cikke (4) bekezdésének b) pontjában említett gyorsreagálási tevékenységek végrehajtására éves vagy többéves cselekvési terveket és egyedi intézkedéseket lehet alkalmazni.
(4) A Bizottság rendkívüli támogatási intézkedéseket fogadhat el az NDICI-rendelet 4. cikke (4) bekezdésének a) pontjában említett gyorsreagálási tevékenységekre vonatkozóan.
(5) A 19. cikk (3) és (4) bekezdése értelmében tett intézkedések időtartama legfeljebb 18 hónap lehet, de az elvégzésüket hátráltató objektív és előre nem látható akadályok esetén ez az időtartam kétszer – alkalmanként legfeljebb hat hónappal – meghosszabbítható összesen legfeljebb 30 hónapra, feltéve, hogy nem emelik meg az adott intézkedés pénzügyi összegét.
Elhúzódó válság és konfliktus esetén a Bizottság egy második, legfeljebb 18 hónap időtartamú rendkívüli támogatási intézkedést is elfogadhat. Megfelelően indokolt esetekben további intézkedések is elfogadhatók, amennyiben az e bekezdés szerinti uniós tevékenység folytatása alapvető fontosságú, és egyéb eszközök útján nem biztosítható. [Mód. 69]
8b. cikk
A támogatási intézkedések
(1) Az uniós finanszírozás fedezheti az eszköz végrehajtásával és célkitűzéseinek megvalósításával kapcsolatos működési kiadásokat, ideértve a végrehajtáshoz szükséges előkészítési, figyelemmel kísérési, nyomonkövetési, ellenőrzési és értékelési tevékenységekhez kapcsolódó igazgatási támogatás költségeit, valamint az Unió székhelyén és küldöttségeinél a programhoz szükséges igazgatási támogatás kapcsán felmerülő, valamint az e rendelet alapján finanszírozott műveletek igazgatásához kapcsolódó kiadásokat – ideértve az információs és kommunikációs tevékenységeket, valamint a szervezeti információtechnológiai rendszereket is.
(2) Amennyiben a működési kiadásokat nem foglalták bele a 8c. cikkben hivatkozott cselekvési tervekbe vagy intézkedésekbe, a Bizottság adott esetben kísérő intézkedéseket fogadhat el. A kísérő intézkedések keretében történő uniós finanszírozás a következőkre terjedhet ki:
|
a) |
tanulmányok, találkozók, tájékoztatás, figyelemfelkeltés, képzés, előkészítés, a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok megosztása, publikáció, továbbá bármilyen más igazgatási vagy technikai segítségnyújtási kiadás, amely a programozáshoz és a tevékenységek igazgatásához szükséges, a javadalmazott külső szakértőket is ideértve; |
|
b) |
a releváns kérdésekre vonatkozó kutatási és innovációs tevékenységek és tanulmányok, valamint azok terjesztése; |
|
c) |
tájékoztatás nyújtásához és kommunikációs tevékenységekhez, többek között a kommunikációs stratégiák kialakításához és az Unió politikai prioritásainak intézményi kommunikációjához és láthatóságához kapcsolódó kiadások. [Mód. 70] |
8c. cikk
Cselekvési tervek és intézkedések elfogadása
(1) A Bizottság a cselekvési terveket és intézkedéseket a költségvetési rendelettel összhangban bizottsági határozatban fogadja el.
(2) Az Unió külső tevékenységeinek összhangja érdekében a Bizottság és az Európai Parlament az ilyen cselekvési tervek és intézkedések tervezése és alkalmazása során figyelembe veszi a Tanács és az Európai Parlament vonatkozó szakpolitikai megközelítését.
A Bizottság azonnal tájékoztatja az Európai Parlamentet az e cikk szerinti cselekvési tervek és intézkedések – többek között a tervezett pénzügyi összegek – tervezéséről, továbbá az említett támogatás jelentős módosításairól vagy hosszabbításairól is tájékoztatja az Európai Parlamentet. Egy intézkedés elfogadását vagy lényeges módosítását követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb egy hónapon belül a Bizottság jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak és áttekintést nyújt az elfogadott intézkedés jellegéről és indokolásáról, időtartamáról, költségvetéséről és tartalmáról, beleértve azt is, hogy az intézkedés mennyiben egészít ki egyéb folyamatban lévő, illetve tervezett uniós támogatást. Rendkívüli támogatási intézkedések esetén a Bizottság azt is jelzi, hogy milyen mértékben és hogyan fogja biztosítani az e rendelet alapján a közép- és hosszú távú támogatás keretében nyújtott rendkívüli támogatással végrehajtott politika folytonosságát.
(3) A 8a. cikk (2) bekezdése szerinti programozási dokumentumokon alapuló cselekvési tervek és intézkedések elfogadását megelőzően – a 8a. cikk (3) és (4) bekezdésében ismertetett eseteken kívül – a Bizottság a 14. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el e rendelet kiegészítésére azáltal, hogy meghatározza a követendő konkrét célkitűzéseket, az elvárt eredményeket, a felhasználandó eszközöket, valamint e cselekvési tervek és intézkedések főbb fellépéseit és indikatív pénzügyi keretösszegeit.
(4) A tevékenységek szintjén megfelelő előzetes emberi jogi, társadalmi és környezeti vizsgálatot kell végezni az alkalmazandó uniós jogalkotási aktusokkal, köztük a 2011/92/EU (26) európai parlamenti és tanácsi irányelvvel és a 85/337/EGK (27) tanácsi irányelvvel összhangban, többek között az éghajlatváltozási és biológiai sokféleséggel kapcsolatos hatások tekintetében, beleértve adott esetben a környezetvédelmi szempontból érzékeny tevékenységek, különösen a nagyobb új infrastruktúrák környezeti hatásvizsgálatát.
Emellett előzetes emberi jogi, nemi, társadalmi és munkaügyi hatásvizsgálatokat, valamint konfliktuselemzést és kockázatértékelést kell végezni.
Amennyiben szükséges, az ágazati programok végrehajtásakor emberi jogi, társadalmi és stratégiai környezeti vizsgálatot kell végezni. A Bizottság biztosítja az érdekelt feleknek a vizsgálatokba való bevonását és az ilyen vizsgálatok eredményeihez való nyilvános hozzáférést. [Mód. 127]
8d. cikk
Együttműködési módszerek
(1) A jelen eszközből történő finanszírozást a költségvetési rendeletnek megfelelően a Bizottság hajtja végre, a Bizottság, az uniós küldöttségek és végrehajtó ügynökségek által közvetlenül, vagy a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjában feltüntetett bármely jogalany által közvetetten.
(2) A jelen eszközből történő finanszírozás nemzetközi, regionális vagy nemzeti alapokhoz, például az EBB, a tagállamok, a partnerországok és -régiók vagy nemzetközi szervezetek, illetve más donorok által létrehozott vagy igazgatott alapokhoz történő hozzájárulás útján is megvalósítható.
(3) A költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjában és az NDICI-rendelet 29. cikkének (1) bekezdésében felsorolt entitások évente eleget tesznek a költségvetési rendelet 155. cikke szerinti beszámolási kötelezettségüknek. Az említett jogalanyokra vonatkozó beszámolási kötelezettséget rögzíti a partnerségi keretmegállapodás, a hozzájárulási megállapodás, a költségvetési garanciákról szóló megállapodás vagy a finanszírozási megállapodás.
(4) Ezen eszköz keretében finanszírozott tevékenységek végrehajthatók párhuzamos és közös társfinanszírozás útján is.
(5) Párhuzamos társfinanszírozás esetén a tevékenységet több egyértelműen azonosítható részre osztják, amelyeket a társfinanszírozást nyújtó különböző partnerek egyenként finanszíroznak oly módon, hogy a finanszírozás végső felhasználása mindig azonosítható.
(6) Közös társfinanszírozás esetén a tevékenység teljes költségét felosztják a társfinanszírozást nyújtó partnerek között, és a forrásokat úgy egyesítik, hogy a finanszírozás forrása a tevékenység részeként végzett intézkedések egyike esetében sem azonosítható.
(7) Az Unió és a partnerei közötti együttműködés többek között a következő formákat öltheti:
|
a) |
háromoldalú konstrukciók, amelyek keretében az Unió harmadik országokkal összehangolja a partnerországnak vagy -régiónak nyújtott támogatás finanszírozását; |
|
b) |
igazgatási együttműködési intézkedések, mint amilyen a tagállamok, valamint a partnerországok vagy -régiók közintézményei, helyi hatóságai, nemzeti közjogi szervei vagy közfeladatokat ellátó magánjogi szervezetei közötti ikerintézményi együttműködés, valamint olyan együttműködési intézkedések, amelyek keretében a tagállamok és a tagállamok regionális és helyi hatóságai közszférából érkező szakértőket küldenek ki; |
|
c) |
a köz- és magánszféra közötti partnerség kialakításához és igazgatásához szükséges költségekhez való hozzájárulás, beleértve a széles körű részvétel támogatását egy független, harmadik félként működő társadalmi szervezeti szerv felállításával, amelynek célja köz- és magánszféra közötti partnerségek értékelése és nyomon követése; |
|
d) |
ágazati szakpolitikai támogatási programok, amelyek keretében az Unió egy partnerország ágazati programjához nyújt támogatást; |
|
e) |
hozzájárulás az országok uniós ügynökségek és szervek, valamint az EUSZ V. címe alapján a közös kül- és biztonságpolitika konkrét tevékenységeinek végrehajtásával megbízott szervek vagy személyek által végrehajtott uniós programokban és tevékenységekben való részvételének költségeihez; |
|
f) |
kamattámogatások. [Mód. 72] |
8e. cikk
Az uniós finanszírozás formái és alkalmazási módszerek
(1) Az uniós finanszírozás a költségvetési rendeletben előirányzott finanszírozási formák útján nyújtható, különös tekintettel az alábbiakra:
|
a) |
vissza nem térítendő támogatások; |
|
b) |
szolgáltatásokra, árukra vagy építési beruházásra vonatkozó közbeszerzési szerződések; |
|
c) |
költségvetési támogatás; |
|
d) |
a Bizottság által létrehozott vagyonkezelői alapokhoz való hozzájárulás, a költségvetési rendelet 234. cikkével összhangban; |
|
e) |
finanszírozási eszközök; |
|
f) |
költségvetési garanciák; |
|
g) |
vegyes finanszírozás; |
|
h) |
nemzetközileg elfogadott adósságcsökkentő programok keretében történő adósságcsökkentés; |
|
i) |
pénzügyi támogatás; |
|
j) |
javadalmazott külső szakértők. |
(2) A partnerországokból származó érdekelt felekkel való együttműködés során a Bizottság a finanszírozás módozatainak, a hozzájárulás formájának, az odaítélés módozatainak, valamint a vissza nem térítendő támogatások kezelésére vonatkozó igazgatási rendelkezéseknek a megállapítása során szem előtt tartja egyedi adottságaikat, többek között igényeiket és a releváns körülményeket, hogy a támogatás a lehető legtöbb ilyen érdekelt félhez eljuthasson és szükségleteiket a lehető legjobban kielégítse. Ez az értékelés figyelembe veszi az összes érdekelt fél, különösen a helyi civil társadalom érdemi részvételének és bevonásának feltételeit. A költségvetési rendelettel összhangban bátorítandó az olyan egyedi módozatok alkalmazása, mint például a partnerségi megállapodások, a harmadik feleknek nyújtott pénzügyi támogatás engedélyezése, a közvetlenül odaítélt szerződések vagy a korlátozott részvételi jogosultsággal közzétett ajánlattételi felhívások, illetve az egyösszegű átalány, az egységköltség és átalányfinanszírozás, továbbá a költségekkel kapcsolatban nem álló finanszírozás, a költségvetési rendelet 125. cikke (1) bekezdésének megfelelően. E különböző módozatoknak biztosítaniuk kell az átláthatóságot, a nyomonkövethetőséget és az innovációt. A helyi és nemzetközi nem kormányzati szervezetek közötti együttműködést elősegítik annak érdekében, hogy a helyi társadalmi szervezetek kapacitásai a fejlesztési programokban való teljes körű részvétel céljából megerősítésre kerüljenek.
(3) A költségvetési rendelet 195. cikkében hivatkozott eseteken túlmenően a közvetlen odaítélési eljárás alkalmazható a következők érdekében:
|
a) |
az emberijog-védőknek nyújtott kisebb értékű támogatások és a veszélyben lévő emberijog-védők védelmét szolgáló mechanizmusok, adott esetben társfinanszírozás nélkül finanszírozva a sürgős védelmi intézkedéseket, valamint a válsággal és fegyveres konfliktusokkal kapcsolatos párbeszédben, a konfliktusok rendezésében, a megbékélésben és a békeépítésben részt vevő közvetítők és egyéb civil társadalmi szereplők számára; |
|
b) |
vissza nem térítendő támogatások – adott esetben a társfinanszírozás szükségessége nélkül – a tevékenységek legnehezebb körülmények között történő finanszírozására, ahol nincs lehetőség pályázati felhívások közzétételére, többek között olyan helyzetekben, amelyekben súlyos problémát jelent az alapvető szabadságok hiánya, a demokratikus intézmények fenyegetettsége, a válság vagy a fegyveres konfliktus fokozódása, a leginkább veszélyben van a humánbiztonság vagy az emberi jogi szervezetek és emberijog-védők, közvetítők és egyéb, többek között válságokkal és fegyveres konfliktusokkal kapcsolatos párbeszédekkel, egyeztetésekkel és békéltetésekkel foglalkozó civil szereplők különösen nehéz körülmények között tevékenykednek. Az ilyen támogatások maximális összege legfeljebb 1 000 000 EUR, és időtartamuk legfeljebb 18 hónap lehet, amely az alkalmazásukat hátráltató objektív és előre nem látható akadályok esetén további 12 hónappal meghosszabbítható; |
|
c) |
vissza nem térítendő támogatások az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala, valamint a Global Campus, az emberi jogokkal és demokratizálódással foglalkozó Európai Egyetemközi Központ részére, amely az emberi jogok és a demokratizálódás területén szerezhető európai mesterfokozatot kínál, valamint az ahhoz kapcsolódó egyetemi hálózat részére, amely az emberi jogok terén szerezhető posztgraduális diplomákat ad ki, ideértve a harmadik országokból származó diákoknak, kutatóknak, tanároknak és emberijog-védőknek nyújtott ösztöndíjakat is; |
|
d) |
az NDICI-rendelet 23a. cikkében leírt kis projektek. Az (1) bekezdés c) pontjában hivatkozott, akár ágazati reformra vonatkozó teljesítésszerződések formájában megvalósuló költségvetés-támogatás az országok felelősségvállalásán, kölcsönös elszámoltathatóságán és az egyetemes értékek, a demokrácia, az emberi jogok, a nemek közötti egyenlőség, a társadalmi befogadás és a humán fejlődés, valamint a jogállamiság iránti közös elkötelezettségen alapul, és célja az Unió és a partnerországok közötti partnerség erősítése. Kiterjed a megerősített szakpolitikai párbeszédre, a kapacitásépítésre és az irányítás javítására, kiegészítve a partnerek arra irányuló törekvéseit, hogy több forrást szedjenek be és azokat jobban költsék el a fenntartható, inkluzív és mindenki számára előnyös társadalmi-gazdasági fejlődés támogatása, a tisztességes munkahelyteremtés, különös figyelmet fordítva a fiatalokra, az egyenlőtlenségek csökkentése és a szegénység felszámolása érdekében, kellő figyelemmel a helyi gazdaságokra, a környezeti és szociális jogokra. A költségvetés-támogatás nyújtására vonatkozó minden döntést az Unió által jóváhagyott költségvetés-támogatási politika, a jogosultság egyértelmű kritériumai, valamint a kockázatok és előnyök körültekintő elemzése alapján kell meghozni. E döntések meghozatala során az egyik legfontosabb tényező annak értékelése, hogy a partnerország mennyire elkötelezett a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság mellett, és milyen eredményeket mutat fel ezen a téren. |
(4) A költségvetés-támogatást oly módon kell differenciálni, hogy az instabil helyzeteket is szem előtt tartva jobban tudjon igazodni a partnerország politikai, gazdasági és társadalmi kereteihez.
A költségvetési rendelet 236. cikke szerint nyújtott költségvetés-támogatás során a Bizottság világosan meghatározza és nyomon követi a költségvetés-támogatás feltételrendszerét, ideértve a reformok és az átláthatóság terén elért haladást, valamint támogatja a parlamenti ellenőrzés, a nemzeti ellenőrzési kapacitások, a társadalmi szervezetek ellenőrzésekben való részvétele, a nagyobb átláthatóság és a nyilvánosság információhoz való hozzáférésének fejlődését, valamint olyan erős közbeszerzési rendszerek fejlődését, amelyek támogatják a helyi gazdaságfejlesztést és a helyi vállalkozásokat.
(5) A költségvetés-támogatás kifizetése olyan mutatók alapján történik, amelyek szemléltetik, hogy megfelelő előrelépés történik az adott partnerországgal együtt elfogadott célkitűzések megvalósítása terén.
(6) Az e rendelet által szabályozott pénzügyi eszközök különböző formákat ölthetnek, úgy mint kölcsönök, biztosítékok, tulajdonviszonyt, illetve részben tulajdonviszonyt megtestesítő befektetések és részesedések, kockázatmegosztási eszközök, amennyiben lehetséges és a költségvetési rendelet 209. cikkének (1) bekezdésében rögzített elveknek megfelelően az EBB, valamely multilaterális európai pénzügyi intézmény (például az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank), illetve valamely bilaterális európai pénzügyi intézmény (például bilaterális fejlesztési bankok) vezetésével, lehetőség szerint további más formákat öltő, a tagállamoktól és harmadik felektől származó pénzügyi támogatásokkal összevonva.
Az e rendelet által szabályozott uniós finanszírozási eszközökhöz hozzájárulhatnak a tagállamok, vagy a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett bármely jogalany.
(7) Az említett finanszírozási eszközök alkalmazási és jelentéstételi célból csoportosíthatók.
(8) A Bizottság és az EKSZ nem kezd új műveleteket, illetve nem újítja meg műveleteit olyan országokban vagy területeken bejegyzett vagy letelepedett szervezettel, amely szerepel az adózási szempontból nem együttműködő országokra és területekre vonatkozó uniós szakpolitika keretében összeállított jegyzékben, vagy amely az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv (28) 9. cikkének (2) bekezdése értelmében kiemelt kockázatot jelentő harmadik országnak minősül, vagy amely nem tartja be ténylegesen az átláthatósággal és az információcserével kapcsolatos uniós vagy nemzetközileg elfogadott adóügyi standardokat.
(9) Az uniós finanszírozás nem keletkeztethet különadókat, illetékeket és díjakat, és nem vezethet ezek beszedéséhez.
(10) A partnerországok által kivetett adók, illetékek és díjak jogosultak lehetnek a jelen rendelet szerinti finanszírozásra. [Mód. 73]
8f. cikk
Átvitel, éves részletek, kötelezettségvállalási előirányzatok, visszafizetések és a finanszírozási eszközök által generált bevételek
(1) A költségvetési rendelet 12. cikkének (2) bekezdésén túlmenően az e rendelet szerinti fel nem használt kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok átvitele automatikus, és azok a következő pénzügyi év december 31-ig leköthetők. A következő pénzügyi évben először az átvitt összeg használandó fel.
A Bizottság a költségvetési rendelet 12. cikkének (6) bekezdése szerint tájékoztatást nyújt be az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz az automatikusan átvitt kötelezettségvállalási előirányzatokról, köztük az érintett összegekről.
(2) (2) A költségvetési rendeletnek az előirányzatok újbóli rendelkezésre bocsátásáról szóló 15. cikkében szereplő szabályokon túlmenően a jelen rendelet szerinti tevékenységek teljes vagy részleges végre nem hajtásának eredményeképpen visszavont kötelezettségvállalások összegének megfelelő kötelezettségvállalási előirányzatok újra elérhetővé válnak az eredeti költségvetési tétel számára.
A többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 12. cikke (1) bekezdésének b) pontjában szereplő hivatkozások a költségvetési rendelet 15. cikkére úgy értendők, hogy e rendelet céljából a jelen bekezdésre való hivatkozást is tartalmazzák.
(3) Az egy pénzügyi évnél hosszabb időszakon átívelő tevékenységek költségvetési kötelezettségvállalásai felbonthatók több évre esedékes éves részletekre a költségvetési rendelet 112. cikke (2) bekezdésének megfelelően.
A költségvetési rendelet 114. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése nem alkalmazandó az ilyen többéves tevékenységekre. A Bizottság automatikusan visszavonja a kötelezettségvállalást az adott tevékenységre vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalás bármely olyan része tekintetében, amely a költségvetési kötelezettségvállalást követő ötödik év december 31-ig nem került felhasználásra előfinanszírozásként vagy időközi kifizetésként, vagy amelyre vonatkozóan nem nyújtottak be igazolt költségnyilatkozatot vagy kifizetési kérelmet.
E cikk (2) bekezdése az éves részletekre is alkalmazandó.
(4) A költségvetési rendelet 209. cikkének (3) bekezdésétől eltérve a visszafizetéseket és a valamely finanszírozási eszköz által generált bevételeket az igazgatási költségek és díjak levonását követően belső címzett bevételként az eredeti költségvetési tételhez kell jóváírni. A Bizottság ötévente megvizsgálja az uniós célkitűzések megvalósításához nyújtott hozzájárulást, továbbá a már meglévő pénzügyi eszközök hatékonyságát. [Mód. 74]
9. cikk
Határokon átnyúló együttműködés
(1) A pénzügyi keretösszeg legfeljebb 3 %-át az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek és a tagállamok közötti, határokon átnyúló együttműködési programokra kell indikatívan elkülöníteni, szükségleteiknek és prioritásaiknak megfelelően.
(2) Az uniós társfinanszírozási arány az egyes prioritások szintjén nem lehet magasabb a határokon átnyúló együttműködési program elszámolható kiadásának 85 %-nál. Technikai segítségnyújtás esetében az uniós társfinanszírozás aránya 100 %.
(3) A tagállamokkal folytatott, határokon átnyúló együttműködés előfinanszírozásának szintjét a munkaprogramban határozzák meg az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek szükségleteinek megfelelően, és az előfinanszírozás meghaladhatja az ETE-rendelet 49. cikkében hivatkozott százalékos arányt.
(4) Amennyiben a határokon átnyúló együttműködési programok az ETE-rendelet 12. cikkének megfelelően megszűnnek, a megszűnt program számára e rendeletből nyújtott támogatásból megmaradt, rendelkezésre álló források a rendeletből támogatható bármely más tevékenység finanszírozására felhasználhatók. Ilyen esetben, amennyiben a folyó évben nincsenek támogatható finanszírozandó tevékenységek, az előirányzatok a következő évre átvihetők. [Mód. 75]
IV. FEJEZET
JOGOSULTSÁG ÉS EGYÉB SPECIFIKUS RENDELKEZÉSEK
10. cikk
Finanszírozási jogosultság az IPA III keretében
(1) A következő országokból származó ajánlattevők, pályázók és részvételre jelentkezők jogosultak támogatásra az IPA III keretében:
|
a) |
a tagállamok, az e rendelet I. mellékletében felsorolt kedvezményezettek, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás szerződő felei, valamint az NDICI-rendelet I. mellékletében szereplő országok; valamint |
|
b) |
olyan országok, amelyek számára a Bizottság a külső támogatás kölcsönös igénybevételének lehetőségét biztosítja. Ez a kölcsönös igénybevételi lehetőség legalább egyéves, korlátozott időtartamra biztosítható, amennyiben egy ország egyenlő feltételek mellett részvételre jogosítja az Unió és az e rendelet alapján jogosult országok jogalanyait. A Bizottság az érintett kedvezményezett országgal vagy országokkal folytatott konzultációt követően határoz a kölcsönös igénybevételi lehetőségről. |
V. FEJEZET
EFFA+ ÉS KÖLTSÉGVETÉSI GARANCIÁK
11. cikk
Finanszírozási eszközök és a külső tevékenységi garancia
(1) Az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek jogosultak az Európai Fenntartható Fejlődési Alap Pluszra (EFFA+) és a külső tevékenységi garanciára az NDICI-rendelet II. címének IV. fejezetében meghatározottak szerint. Ebből a célból az IPA III-nak hozzá kell járulnia az NDICI-rendelet 26. cikkében hivatkozott külső tevékenységi garanciához kapcsolódó céltartalék képzéséhez, az e rendelet I. mellékletében felsorolt kedvezményezettek javára végzett beruházások arányában.
VI. FEJEZET
NYOMON KÖVETÉS, ÉS JELENTÉSTÉTEL, ÉRTÉKELÉS ÉS TÁJÉKOZTATÁS [Mód. 76]
12. cikk
Az Unió pénzügyi érdekeinek nyomon követése, ellenőrzése, értékelése és védelme
(1) Az NDICI-rendelet nyomon követéssel, jelentéstétellel és értékeléssel kapcsolatos II. címének V. fejezete alkalmazandó erre a rendeletre.
(2) Az IPA III végrehajtásának, valamint a 3. cikkben meghatározott egyedi célkitűzéseinek megvalósítása felé tett előrelépések nyomon követéséhez használandó mutatók a jelen rendelet IV. mellékletében találhatók.
(3) A tagállamokkal folytatott határokon átnyúló együttműködésre vonatkozó mutatókat az ETE-rendelet 33. cikke tartalmazza.
(4) A IV. mellékletben említett mutatókon kívül a bővítési jelentéseket és a Bizottság gazdasági reformprogramokra vonatkozó értékeléseit is figyelembe kell venni az IPA III támogatás eredménykeretében. [Mód. 78]
(4a) A Bizottság az NDICI-rendelet 32. cikkében említett időközi és végleges értékelő jelentéseket nyújt be és terjeszt elő az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentéseket a Bizottság közzéteszi. [Mód. 79]
(5) A költségvetési rendelet Unió pénzügyi érdekeinek védelméről szóló 129. cikkén kívül, közvetett irányítás esetén az I. mellékletben felsorolt a kedvezményezettek haladéktalanul jelentik a Bizottságnak a közigazgatási vagy jogi szempontból első ténymegállapítás tárgyát képező feltételezett csalást és egyéb szabálytalanságokat is, és tájékoztatják utóbbit a közigazgatási és jogi eljárások alakulásáról. A jelentéstételnek elektronikus úton kell történnie, a Bizottság által kidolgozott szabálytalanságkezelő rendszer alkalmazásával. A Bizottság támogatja a parlamenti kontroll- és ellenőrzési kapacitások, valamint az átláthatóság és az információkhoz való fokozott nyilvános hozzáférés kialakítását a kedvezményezetteknél. A Bizottság, a főképviselő/alelnök és különösen a kedvezményezettek uniós küldöttségei biztosítják, hogy a közvetett irányítás alá tartozó összes támogatás elosztását átlátható, politikamentes és részrehajlás nélküli módon hajtják végre, többek között a méltányos elosztás révén, így tükrözve a régiók és a helyi önkormányzatok szükségleteit. [Mód. 80]
VII. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
13. cikk
Felhatalmazás
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 14. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet II., III. és IV. mellékletének módosítására vonatkozóan.
14. cikk
A felhatalmazás gyakorlása
(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.
(2) A Bizottság felhatalmazást kap a 7. cikk (3) bekezdésében, a 7a. cikkben, 7b. cikk (1) és (2) bekezdésében, a 8c. cikk (3) bekezdésében, valamint a 13 . és a 15 . cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. [Mód. 128]
(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 13. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az említett határozatban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(5) A 13. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.
14a. cikk
Demokratikus elszámoltathatóság
(1) Az uniós intézmények és szervezeti egységek, különösen az Európai Parlament, a Bizottság és az EKSZ közötti párbeszéd fokozása, a külső finanszírozási eszközök átfogó koherenciájának fokozása, valamint a jogi aktusok és intézkedések Bizottság általi elfogadása során nagyobb átláthatóság, elszámoltathatóság és célszerűség biztosítása érdekében az Európai Parlament felkérheti a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy jelenjen meg előtte az e rendelet szerinti programozással kapcsolatos stratégiai irányvonalak és iránymutatások megvitatása céljából. Erre a párbeszédre a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és az éves költségvetési tervezet Bizottság általi elfogadását megelőzően, vagy az Európai Parlament, a Bizottság vagy az EKSZ kérésére eseti alapon, a főbb politikai fejlemények fényében kerülhet sor.
(2) Amennyiben sor kerül az (1) bekezdésben említett párbeszédre, a Bizottság és az EKSZ benyújtja az Európai Parlamentnek az e párbeszéddel kapcsolatos valamennyi vonatkozó dokumentumot. Az éves költségvetéssel kapcsolatos párbeszéd esetében a 8c. cikkel összhangban elfogadott vagy tervezett összes cselekvési tervre és intézkedésre vonatkozó összesített információt, az országonként, régiónként és tematikus területenként folytatott együttműködésre, valamint a gyors reagálási tevékenységek használatára és a külső tevékenység-garanciára vonatkozó információkat biztosítják.
(3) A Bizottság és az EKSZ a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi az Európai Parlament által képviselt álláspontot. Abban az esetben, ha a Bizottság vagy az EKSZ nem veszi figyelembe az Európai Parlament álláspontját, megfelelő indoklást kell adniuk.
(4) A Bizottság és az EKSZ – különösen a 7c. cikk szerinti irányítócsoporton keresztül – felelős azért, hogy az Európai Parlament tájékoztatást kapjon e rendelet alkalmazásának mindenkori helyzetéről, különös tekintettel a folyamatban lévő intézkedésekre, fellépésekre és eredményekre. [Mód. 82]
15. cikk
További végrehajtási szabályok elfogadása [Mód. 83]
(1) A 16. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban az e rendelet végrehajtásának egységes feltételeit meghatározó specifikus szabályokat kell elfogadni, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén különös tekintettel a csatlakozás előkészítése céljából létrehozandó struktúrákra és a vidékfejlesztési támogatásra. [Mód. 84]
(2) Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén A Bizottság a cselekvési terveket és intézkedéseket a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni költségvetési rendelettel összhangban határozatban fogadja el . [Mód. 85]
16. cikk
Bizottság
(1) A Bizottság munkáját egy bizottság (az „előcsatlakozási támogatási eszköz bizottsága”) segíti. Ez a bizottság a [182/2011/EU rendelet] értelmében vett bizottságnak minősül.
(2) Ha a bizottságnak írásbeli eljárásban kell véleményt nyilvánítania, az ilyen eljárást eredmény nélkül lezárják, amennyiben a véleménynyilvánításra megállapított határidőn belül az elnök úgy határoz, vagy a bizottsági tagok egyszerű többsége ezt kéri.
(3) Az EBB egy megfigyelője részt vesz a bizottságnak az EBB-t érintő kérdésekre vonatkozó eljárásaiban.
(4) Az IPA III-bizottság a Bizottság munkáját segíti és hatáskörrel rendelkezik az 1085/2006/EK rendelet, a 231/2014/EU rendelet szerinti jogi aktusok és kötelezettségvállalások tekintetében és a 389/2006/EK rendelet 3. cikkének végrehajtása tekintetében is.
(5) Az IPA III-bizottság nem illetékes az 5. cikk (3) bekezdésében részletezett Erasmus+ hozzájárulásaiért. [Mód. 86]
17. cikk
Tájékoztatás, kommunikáció , láthatóság és közzététel [Mód. 87]
(1) Az [NDICI-rendelet] 36. és 37. cikkét kell alkalmazni. Az e rendelet szerinti pénzügyi segítségnyújtás során a Bizottság, a alelnök/főképviselő, és különösen a kedvezményezettek uniós küldöttségei minden szükséges intézkedést megtesznek az uniós pénzügyi támogatás láthatóságának biztosítása érdekében, beleértve a kedvezményezettek e követelményeknek való megfelelésének nyomon követését. Az IPA-ból finanszírozott fellépésekre az Európai Unió külső tevékenységére vonatkozó kommunikációs és láthatósági kézikönyvben meghatározott követelményeket kell alkalmazni. A Bizottság az uniós finanszírozású projektek esetében minden egyes kedvezményezett számára a láthatósági és kommunikációs intézkedésekre vonatkozó iránymutatásokat fogad el. [Mód. 88]
(1a) A Bizottság az uniós értékek megismertetése és az uniós támogatás hozzáadott értékének kiemelése érdekében a stratégiai tájékoztatást és a társadalmi diplomáciát megerősítő intézkedéseket hoz. [Mód. 89]
(1b) Az uniós finanszírozás kedvezményezettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és gondoskodnak annak megfelelő láthatóságáról a következők révén:
|
a) |
az Uniótól kapott támogatást kiemelő nyilatkozat feltüntetése jól látható módon a források felhasználásával kapcsolatos dokumentumokon és tájékoztató anyagokon, adott esetben a hivatalos weboldalon, amennyiben ilyen létezik; valamint |
|
b) |
az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítése következetes, hatékony és arányos célzott információk eljuttatásával többféle közönségnek, többek között a médiának és a nyilvánosságnak. |
A Bizottság e rendelettel, valamint a rendeletben meghatározott fellépésekkel és eredményeikkel kapcsolatos tájékoztatási és kommunikációs fellépéseket hajt végre. A rendelethez allokált pénzügyi forrásokat ezenfelül az Unió politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikáció költségeinek fedezésére is kell fordítani, amennyiben azok a kihívások közvetlenül kapcsolódnak a 3. cikkben, valamint a II. és III. mellékletben említett célkitűzésekhez. [Mód. 90]
18. cikk
Átmeneti rendelkezések
(1) Ez a rendelet nem érinti az érintett tevékenységek lezárásig történő, a 231/2014 rendelet (IPA II) és az 1085/2006/EK rendelet (IPA) szerinti folytatását vagy módosítását, amely rendeletek továbbra is alkalmazandók az érintett tevékenységekre azok lezárásáig. Ezekre a tevékenységekre az NDICI-rendelet II. címének III. fejezete vonatkozik – ez korábban a 236/2014/EU rendeletben szerepelt, – a 24. cikk (1) bekezdésének kivételével.
(2) Az IPA III pénzügyi keretösszegéből az IPA III és annak elődje, az IPA II alapján elfogadott intézkedések közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadások is fedezhetők.
(3) A 2027-ig be nem fejezett tevékenységekkel kapcsolatos igazgatási feladatok ellátása céljából szükség esetén előirányzatok állíthatók be a 2027 utáni költségvetésbe a 4. cikk (2) bekezdésében meghatározott kiadások fedezésére.
19. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő [huszadik] napon, […]-án/én lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől 2027. december 31-ig kell alkalmazni. [Mód. 91]
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt …, -án/-én.
az Európai Parlament részéről
az elnök
a Tanács részéről
az elnök
(1) HL C 110., 2019.3.22., 156. o.
(2) HL C 86., 2019.3.7., 8. o.
(3) Az Európai Parlament 2019. március 27-i álláspontja.
(4) Az Európai Parlament és a Tanács 231/2014/EU rendelete (2014. március 11.) az IPA II Előcsatlakozási Támogatási Eszköz létrehozásáról (HL L 77., 2014.3.15., 11. o.).
(5) Az „alapvető feladatok elsődlegességének elve” megközelítés a jogállamiság elvét és az alapvető jogokat kapcsolja össze a csatlakozási folyamat két másik kulcsfontosságú területével: gazdasági kormányzás – megerősített hangsúly a gazdasági fejlődésen és a versenyképesség javításán – és a demokratikus intézmények megerősítése és a közigazgatás reformja. Ezek közül mind a három alapvető feladat kulcsfontosságú jelentőséggel bír a tagjelölt országokban és a potenciális tagjelölteknél zajló reformfolyamatok szempontjából, valamint a polgárok legfőbb aggályaira keres megoldást.
(6) COM(2018)0065.
(7) A szociális jogok európai pillérét az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság ünnepélyesen, a tisztességes munkafeltételekről és a növekedésről szóló göteborgi szociális csúcstalálkozón kihirdette a szociális jogok európai pillérét hirdette ki ünnepélyesen (Göteborg, 2017. november 17.).
(8) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.
(9) Az Európai Parlament és Tanács (EU) …/… rendelete (…) … (HL …).
(10) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet, továbbá az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).
(11) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).
(12) A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).
(13) A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).
(14) A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).
(15) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).
(16) Intézményközi megállapodás (2016. április 13.) az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról (HL L 123., 2016.5.12., 1. o.).
(17) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
(18) A Tanács 1085/2006/EK rendelete (2006. július 17.) egy előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) létrehozásáról (HL L 210., 2006.7.31., 82. o.).
(19) A Tanács 389/2006/EK rendelete (2006. február 27.) a ciprusi török közösség gazdasági fejlődésének ösztönzését elősegítő pénzügyi támogatási keret létrehozásáról és az Európai Újjáépítési Ügynökségről szóló 2667/2000/EK rendelet módosításáról (HL L 65., 2006.3.7., 5. o.).
(20) COM(2018)0374 – Javaslat – az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alap és külső finanszírozási eszközök által támogatott európai területi együttműködési célkitűzésre (Interreg) vonatkozó egyedi rendelkezésekről.
(21) COM(2018)0372 – Javaslat – az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a Kohéziós Alapról.
(22) COM(2018)0382 – Javaslat – az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Szociális Alap Pluszról (ESZA+).
(23) COM(2018)0392 – Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP-stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről.
(24) https://ec.europa.eu/europeaid/policies/sustainable-development-goals_en
(25) https://ec.europa.eu/europeaid/policies/eu-approach-aid-effectiveness_en
(26) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/92/EU irányelve (2011. december 13.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (kodifikált szöveg) (HL L 26., 2012.1.28., 1. o.).
(27) A Tanács 85/337/EGK irányelve (1985. június 27.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (HL L 175., 1985.7.5., 40. o.).
(28) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.).
I. MELLÉKLET
Albánia
Bosznia-Hercegovina
Izland
Koszovó (*1)
Montenegró
Szerbia
Törökország
Macedónia Volt Jugoszláv Észak-Macedón Köztársaság [Mód. 129]
(*1) Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 (1999) sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.
II. MELLÉKLET
A támogatás tematikus prioritásai
A támogatás az adott esettől függően az alábbi tematikus prioritásokra irányulhat:
|
a) |
A jogállamiság biztosításához szükséges intézmények létrehozása és helyes működésüknek a korai szakasztól való támogatása. Az ezen a területen történő beavatkozásnak a következőkre kell irányulnia: a hatalmi ágak szétválasztása, független, elszámoltatható és hatékony igazságszolgáltatási rendszerek kialakítása, beleértve az átlátható, érdemelvű munkaerő-felvételt és az igazságügyi együttműködés előmozdítását, értékelési és előléptetési rendszereket, valamint a jogsértések esetén alkalmazandó hatékony fegyelmi eljárásokat; szilárd megfelelő rendszerek létrehozásának biztosítása a határőrizet, a migrációs áramlások kezelése és a rászorulók számára történő menedék nyújtása érdekében; hatékony eszközök kifejlesztése a szervezett bűnözés, az emberkereskedelem, a migránscsempészés, a kábítószer-kereskedelem, a pénzmosás/a terrorizmus finanszírozása és a korrupció megelőzése, valamint az ellenük való küzdelem céljából; az emberi jogok – beleértve a gyermekek jogait és a nemek közötti egyenlőséget is – és a kisebbségekhez tartozók – köztük a romák, valamint a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális személyek – jogainak, az alapvető szabadságoknak, és ennek keretében a média szabadságának az előmozdítása és védelme, valamint adatvédelem; [Mód. 92] |
|
b) |
A közigazgatás reformja a közigazgatási elvekkel összhangban. A beavatkozásnak a következőkre kell irányulnia: a közigazgatási-reform keretének megerősítése; a stratégiai tervezés, valamint az inkluzív és ismeretalapú szakpolitika javítása, továbbá jogalkotási fejlesztések; a közszolgálat szakmaiságának erősítése és a politikától való elkülönítése az érdemelvűség beágyazása révén, az átláthatóság és elszámoltathatóság előmozdítása; a szolgáltatások minőségének és nyújtásának javítása, ideértve a megfelelő közigazgatási eljárásokat és az állampolgár-központú e-kormányzatot; az államháztartási gazdálkodás és a megbízható statisztikák előállításának megerősítése; |
|
c) |
A gazdasági kormányzás megerősítése: A beavatkozásnak a gazdasági reformprogramban való részvétel támogatására, valamint a nemzetközi pénzügyi intézményekkel a gazdaságpolitikai alapjai terén való szisztematikus együttműködés támogatására , továbbá multilaterális gazdasági intézmények erősítésére kell irányulnia. A makrogazdasági stabilitás és a társadalmi kohézió erősítését szolgáló képesség javítása , továbbá a fenntartható fejlődés és a működőképes – az Unión belüli verseny, illetve piaci erők által támasztott nyomás elviselésére képes – piacgazdaság irányába mutató fejlődés támogatása; [Mód. 93] |
|
d) |
Az Unió és partnerei kapacitásának megerősítése a konfliktusok megelőzése, a békeépítés, a jószomszédi viszonyok, valamint a válságok előtti és utáni állapotok kezelése érdekében, többek között a korai előrejelzés és a konfliktusérzékeny kockázatelemzés révén; az emberek közötti hálózatépítés, a megbékélés, az elszámoltathatóság, a nemzetközi igazságszolgáltatás, a béke- és bizalomépítéssel kapcsolatos intézkedések előmozdítása, többek között a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűncselekményeket és az emberi jogok megsértésének más súlyos eseteit vizsgáló regionális tényfeltáró bizottság (RECOM) felállítása, valamint a biztonságot és a fejlesztést szolgáló kapacitásépítési intézkedések támogatása , továbbá a stratégiai kommunikációs képességek megerősítése a szándékos félretájékoztatás módszeres felfedésének elősegítése érdekében; [Mód. 94] |
|
e) |
Az I. mellékletben felsorolt A kedvezményezetteknél a társadalmi szervezetek és a szociális partnerek szervezetei, köztük a szakmai szövetségek kapacitásainak , függetlenségének és pluralitásának erősítése, valamint az uniós székhelyű szervezetek és az I. mellékletben felsorolt a kedvezményezettek szervezetei közötti hálózatépítés ösztönzése minden szinten, lehetővé téve számukra, hogy hatékony párbeszédet folytassanak az állami és magánszereplőkkel. A támogatásnak törekednie kell arra, hogy a lehető legszélesebb körben hozzáférhető legyen a kedvezményezetteknél működő különféle szervezetek számára; [Mód. 95] |
|
f) |
A partnerországok szabályainak az EU szabályaihoz és előírásaihoz, szakpolitikáihoz és gyakorlatához – többek között a KBVP-hez – , ezen belül a közbeszerzési és az állami támogatási szabályokhoz való igazodásának előmozdítása; [Mód. 96] |
|
g) |
Az oktatáshoz, képzéshez és élethosszig tartó tanuláshoz való hozzáférés megerősítése minden szinten, valamint ezek minőségének javítása, továbbá támogatás nyújtása a kulturális és kreatív ágazatok , valamint a sport részére. Az ezen a területen történő beavatkozásnak a következőkre kell irányulnia: a színvonalas , inkluzív és közösségi alapú kisgyermekkori nevelésben és gondozásban, az alapfokú és középfokú oktatásban való egyenlő részvétel előmozdítása; az alapkészségek tanításának javítása; az iskolázottság növelése, a korai iskolaelhagyás csökkentése és a tanárok képzésének megerősítése ; a gyermekek és fiatalok érvényesülésének elősegítése és annak lehetővé tétele, hogy teljes mértékben kibontakoztathassák a bennük rejlő lehetőségeket . A szakoktatási és szakképzési rendszerek fejlesztése, valamint a munkahelyi környezetben történő tanulás előmozdítása a munkaerőpiacra való bejutás megkönnyítése érdekében; a felsőoktatás minőségének és relevanciájának növelése; a volt diákok hálózati tevékenységének ösztönzése; az egész életen át tartó tanulásban és a testmozgásban való részvétel lehetőségének javítása, valamint az oktatási , képzési és képzési infrastruktúrába sportinfrastruktúrába irányuló, különösen olyan beruházások támogatása, amelyek célja a területi egyenlőtlenségek mérséklése és az integrált oktatás előmozdítása többek között a digitális technológiák alkalmazása révén; [Mód. 97] |
|
h) |
A minőségi foglalkoztatás és a munkaerőpiacra való belépés ösztönzése Az ezen a területen történő beavatkozásnak a következőkre kell irányulnia: a magas munkanélküliség és az inaktivitás kezelése a fiatalok (különösen a foglalkoztatásban, oktatásban vagy képzésben részt nem vevő fiatalok), a nők, a tartósan munkanélküli személyek és valamennyi alulreprezentált csoport fenntartható munkaerőpiaci integrációjának támogatása révén. Az intézkedéseknek ösztönözniük kell a minőségi munkahelyteremtést és támogatniuk kell a munkaügyi szabályok és a nemzetközileg elfogadott előírások hatékony végrehajtását a terület egészén , többek között a szociális jogok európai pillérében meghatározott kulcsfontosságú elvek és jogok betartásának ösztönzése révén . A beavatkozás egyéb kulcsterületei a következők: a nemek közötti egyenlőség, a foglalkoztathatóság és termelékenység előmozdítása, a munkavállalóknak és a vállalkozásoknak a változásokhoz való alkalmazkodásának, a fenntartható szociális párbeszéd kialakításának, valamint a munkaerőpiaci intézmények, mint például az állami foglalkoztatási szolgálatok és a munkaügyi felügyelőségek korszerűsítésének és megerősítésének támogatása; [Mód. 98] |
|
i) |
A szociális védelem és a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem. Az ezen a területen történő beavatkozásnak arra kell irányulnia, hogy korszerűsítse a szociális védelmi rendszereket annak érdekében, hogy hatékony, eredményes és megfelelő védelmet nyújtson az emberi élet valamennyi szakaszában, ösztönözze a társadalmi befogadást, mozdítsa elő az esélyegyenlőséget, keressen megoldást az egyenlőtlenség és szegénység megoldására , valamint mozdítsa elő az intézményi gondozásról a családi és közösségi alapú gondozásra való átállást . Az ezen a területen történő beavatkozásnak a következőkre is fókuszálnia kell: a marginalizálódott közösségek, például a romák integrációja; a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés elleni küzdelem; a megfizethető, fenntartható és magas színvonalú családi és közösségi alapú szolgáltatásokhoz, így például az inkluzív és integrált kisgyermekkori neveléshez és gondozáshoz, lakhatáshoz, egészségügyi ellátáshoz és az alapvető szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása, többek között a szociális védelmi rendszerek korszerűsítése révén. Nem támogathatók azok a tevékenységek, amelyek hozzájárulnak a szegregáció vagy társadalmi kirekesztés bármely formájához; [Mód. 99] |
|
j) |
Az intelligens, fenntartható, inkluzív, biztonságos közlekedés előmozdítása, valamint a fő hálózati infrastruktúrákon a szűk keresztmetszetek felszámolása a jelentős európai többletértéket képviselő projektekbe való beruházás révén. A beruházásokat fontossági sorrendbe kell állítani a TEN-T hálózat Európai Unióval való összeköttetésének jelentősége, a transznacionális összeköttetések, a munkahelyteremtés, a fenntartható mobilitáshoz, a kibocsátáscsökkentéshez, a környezeti hatásokhoz és a biztonságos mobilitáshoz való hozzájárulásuk szerint, a Közlekedési Közösségről szóló szerződés által ösztönzött reformokkal kölcsönhatásban; [Mód. 100] |
|
k) |
A növekedés, a munkahelyteremtés és a kohézió fő motorjaiként a magánszektor működési környezetének és a vállalkozások , különösen a kkv-k versenyképességének javítása, ideértve az intelligens szakosodást is. Az üzleti környezetet javító , fenntartható projekteknek elsőbbséget kell biztosítani; [Mód. 101] |
|
l) |
A digitális technológiákhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása, valamint a kutatás, technológiafejlesztés és innováció megerősítése a digitális összekapcsoltságba, a digitális bizalomba és biztonságba, a digitális készségekbe és a vállalkozói készségbe, valamint a kutatási infrastruktúrába és a megfelelő környezetbe történő beruházás révén, a hálózatépítés és az együttműködés egyidejű ösztönzésével; |
|
m) |
Hozzájárulás az élelmiszer-ellátás élelmiszer- és vízellátás biztonságához és az élelmiszer-biztonsághoz élelmiszer- és vízbiztonsághoz , valamint diverzifikált és életképes gazdálkodási rendszerek fenntartása a vidéki területeken, sokszínű vidéki közösségekben; [Mód. 102] |
|
n) |
A környezet minőségének védelme és javítása, a környezetkárosodás kezelése és a biodiverzitás csökkenésének megállítása, a szárazföldi és tengeri ökoszisztéma és a megújuló természeti erőforrások megőrzése és az azokkal való fenntartható gazdálkodás, az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, a fenntartható fogyasztás és termelés, valamint a zöld és körforgásos gazdaságra való áttérés támogatása, az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentéséhez való hozzájárulás, az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia növelése, valamint az éghajlat-politikai irányítás és az azzal kapcsolatos tájékoztatás, továbbá az energiahatékonyság ösztönzése. Az IPA III-nak elő kell mozdítania azokat a szakpolitikákat, amelyek az erőforrás-hatékony, biztonságos és fenntartható karbonszegény gazdaságra való átállást támogatják és megerősítik a katasztrófákkal szembeni ellenálló képességet, valamint a katasztrófamegelőzést, -felkészültséget és -reagálást. A programnak szintén elő kell mozdítania a magas szintű nukleáris biztonságot, a sugárvédelmet, valamint a nukleáris anyagokra vonatkozó eredményes és hatékony biztosítéki intézkedések alkalmazását harmadik országokban, valamint a nukleáris anyagokra vonatkozó eredményes és hatékony biztosítéki intézkedések alkalmazására vonatkozó keretelvek és módszerek kidolgozását; |
|
o) |
A legmagasabb nukleáris biztonsági szabványok előmozdítása, ideértve a nukleáris biztonsági kultúrát, a veszélyhelyzetre való felkészültséget, a kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladékok felelős és biztonságos kezelését, a régi nukleáris telephelyek és létesítmények leszerelését és kármentesítését; sugárvédelem, valamint a nukleáris anyagok számontartása és ellenőrzése; |
|
p) |
Az agrár-élelmiszeripari és halászati ágazat azon képességének javítása, hogy meg tudjon birkózni a verseny előidézte nyomással és a piaci erőkkel, továbbá, hogy fokozatosan hozzáigazodjon az uniós szabályokhoz és előírásokhoz az uniós piacra irányuló exportkapacitás bővítése érdekében , ugyanakkor a vidéki és tengerparti területek kiegyensúlyozott területi fejlődése keretében gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi célokat is kövessen; [Mód. 103] |
|
pa) |
tevékenységek előmozdítása, valamint hosszú távú stratégiák és politikák kidolgozása a radikalizálódás és az erőszakos szélsőségesség megelőzése és leküzdése céljából.[Mód. 104] |
III. MELLÉKLET
A határokon átnyúló együttműködéshez nyújtott támogatás tematikus prioritásai
A határokon átnyúló együttműködéshez nyújtott támogatás az adott esettől függően az alábbi tematikus prioritásokra irányulhat:
|
a) |
a foglalkoztatás, a munkavállalói mobilitás, valamint a társadalmi és kulturális befogadás határokon átnyúló előmozdítása, többek között az alábbiak révén: a határokon átnyúló munkaerőpiacok integrálása, ideértve a határokon átlépő mobilitást is; közös helyi foglalkoztatási kezdeményezések; információs és tanácsadó szolgáltatások és közös képzés; nemek közötti egyenlőség érvényesítése; esélyegyenlőség; a bevándorló csoportok és a kiszolgáltatott csoportok integrálása; az állami foglalkoztatási szolgálatokba történő beruházások; a közegészségügybe irányuló beruházások, valamint a családi és a közösségi alapú szociális szolgáltatásokba irányuló beruházások szolgáltatásokra való átállás támogatása; [Mód. 105] |
|
b) |
a környezet védelme és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásnak és az éghajlatváltozás mérséklésének, továbbá a kockázat-megelőzésnek és -kezelésnek az előmozdítása többek között az alábbiak révén: együttes környezetvédelmi fellépések; a természeti erőforrások fenntartható használatának, az összehangolt tengeri területrendezésnek, az erőforrás-hatékonyságnak és a körforgásos gazdaságnak, a megújuló energiaforrások használatának, valamint a biztonságos és fenntartható, karbonszegény, zöld gazdaságra történő átállásnak az előmozdítása; egyedi kockázatok kezelésére, a katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség biztosítására és a katasztrófamegelőzésre, a felkészültségre és reagálásra irányuló beruházások elősegítése; |
|
c) |
a fenntartható közlekedés előmozdítása és a köztulajdonú infrastruktúrák fejlesztése többek között az alábbiak révén: az elszigeteltség csökkentése a közlekedési, a digitális hálózatokhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés javításával és beruházás a határokon átnyúló víz-, hulladék- és energiarendszerekbe és -létesítményekbe; |
|
d) |
a digitális gazdaság és társadalom előmozdítása többek között a digitális hálózati összekapcsoltság fejlesztése, az e-kormányzati szolgáltatások fejlesztése, a digitális bizalom és biztonság, valamint a digitális készségek és vállalkozói készségek fejlesztése révén; |
|
da) |
a kereskedelem előtt álló szükségtelen akadályok felszámolásának előmozdítása, beleértve a bürokratikus akadályokat, a vámokat és a nem vámjellegű akadályokat; [Mód. 106] |
|
e) |
a turizmus és a sport , továbbá a kulturális és természeti örökség védelmének ösztönzése; [Mód. 107] |
|
f) |
a fiatalokat, az oktatást és a készségfejlesztést célzó beruházások, többek között a készségek és a képesítések elismerésének biztosítása, közös oktatási, szakképzési és képzési programok fejlesztése és végrehajtása, valamint a közös ifjúságügyi tevékenységeket támogató infrastruktúrák fejlesztése; [Mód. 108] |
|
g) |
a helyi és regionális kormányzás előmozdítása, beleértve a hatóságok közötti, határokon átnyúló együttműködést a megbékélés és a békeépítés ösztönzése érdekében, valamint a helyi és regionális hatóságok tervezési és adminisztratív kapacitásának erősítése; [Mód. 109] |
|
ga) |
befektetés a civil társadalmi szervezetek kapacitásépítésébe; [Mód. 110] |
|
gb) |
a hatóságok közötti, határokon átnyúló együttműködés előmozdítása a megbékélés és a békeépítés ösztönzése érdekében, beleértve a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűncselekményeket és az emberi jogok megsértésének más súlyos eseteit vizsgáló regionális tényfeltáró bizottság (RECOM) felállítását; [Mód. 111] |
|
h) |
a versenyképesség és az üzleti környezet javítása, valamint a kis- és középvállalkozások, a kereskedelem és a beruházások fejlesztése többek között az alábbiak révén: vállalkozásösztönzés és -támogatás, különösen a kis- és középvállalkozások esetében, valamint a helyi határokon átnyúló piacok fejlesztése és a nemzetköziesedés erősítése; |
|
i) |
a kutatás, a technológiai fejlődés, az innováció és a digitális technológiák erősítése, többek között az emberi erőforrások, valamint a kutatási és technológiafejlesztési létesítmények megosztásának előmozdítása révén; |
|
ia) |
a határokon átnyúló rendőrségi és igazságügyi együttműködés és információcsere javítása a határokon átnyúló szervezett bűnözésre és az azzal összefüggő gazdasági és pénzügyi bűncselekményekre, valamint korrupcióra, emberkereskedelemre és embercsempészetre vonatkozó vizsgálatok és büntetőeljárások megkönnyítése érdekében. [Mód. 112] |
IV. MELLÉKLET
A fő teljesítménymutatók listája
A fő teljesítménymutatók alábbi listáját , valamint azok éves alakulását kell használni az Unió egyedi célkitűzéseinek eléréséhez és a kedvezményezettek által elért eredményekhez való uniós hozzájárulás méréséhez: [Mód. 113]
|
1. |
Összetett mutató (1), a bővítési országok felkészültségét méri a politikai csatlakozási kritériumok alapvető területein (ezen belül a demokrácia, a jogállamiság (igazságszolgáltatás, a korrupció elleni küzdelem, a szervezett bűnözés elleni küzdelem) és az emberi jogok) (forrás: Európai Bizottság); |
|
1a. |
Összetett mutató, amely a partnerek megbékéléssel, békeépítéssel, jószomszédi viszonyokkal és nemzetközi kötelezettségekkel, nemek közötti egyenlőséggel és a nők jogaival kapcsolatos erőfeszítéseit méri; [Mód. 114] |
|
1b. |
A konfliktust kiváltó okok (pl. politikai vagy gazdasági kirekesztés) csökkentésével összefüggésben értelmezett erőszakmentességi mutató, amelyet egy alapértékeléssel vetnek össze; [Mód. 115] |
|
1c. |
A kedvezményezett országok lakosságának azon aránya, akik úgy vélik, hogy jól tájékozottak az e rendelet szerinti uniós segítségnyújtással kapcsolatban (forrás: Európai Bizottság); [Mód. 116] |
|
2. |
A bővítési országok felkészültsége a közigazgatási reform terén (forrás: Európai Bizottság); |
|
3. |
Összetett mutató a tagjelölt országok és potenciális tagjelöltek uniós vívmányokkal kapcsolatos felkészültségéről (forrás: Európai Bizottság); |
|
3a. |
A KKBP-vonatkozású döntésekhez és intézkedésekhez való igazodás mértéke és éves alakulása (forrás: EKSZ); [Mód. 117] |
|
4. |
Összetett mutató a tagjelölt országok és a potenciális tagjelölt országok felkészültségére vonatkozóan a gazdasági kritériumok terén (működő piacgazdaság és versenyképesség) (forrás: Európai Bizottság); |
|
5. |
A szociális biztonsági közkiadások (a GDP százalékában) (forrás: az ILO tájékoztatása szerint, egészségügyi kiadások, jövedelmi egyenlőtlenség, szegénységi arány, foglalkoztatási ráta (forrás: és munkanélküliségi ráta, a hivatalos nemzeti statisztikák alapján; [Mód. 118] |
|
5a. |
Egy kedvezményezett Gini-együtthatójának időbeli változása; [Mód. 119] |
|
6. |
Digitális szakadék a kedvezményezettek és az EU-átlag között (forrás: Európai Bizottság, DESI-index); |
|
7. |
Az élvonaltól való távolságra vonatkozó pontszám (Vállalkozásbarát környezet) (forrás: Világbank); |
|
8. |
A primer energia és a GDP alapján mért energiaintenzitás (forrás: EUROSTAT); |
|
9. |
Az uniós támogatás segítségével csökkentett vagy elkerült üvegházhatásúgáz-kibocsátás (kilotonna CO2 egyenérték); |
|
10. |
Az IPA-kedvezményezettek és az IPA/EU tagállamok között létrehozott és végrehajtott , határokon átnyúló együttműködési programok száma, (forrás: az Európai Bizottság tájékoztatása szerint; [Mód. 120] |
|
10a. |
A tevékenységekben és programokban az időszak során részt vevő új szervezetek száma; [Mód. 121] |
A mutatók adott esetben alsó korhatár és nemek szerinti bontásban szerepelnek. [Mód. 122]
(1) A három összetett mutatót az Európai Bizottság dolgozta ki a bővítési jelentések alapján, amelyek szintén több, független forrást vettek alapul.
|
2021.3.26. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 108/442 |
P8_TA(2019)0300
A központi szerződő felek helyreállítására és szanálására vonatkozó keretrendszer ***I
Az Európai Parlament 2019. március 27-i jogalkotási állásfoglalása a központi szerződő felek helyreállítására és szanálására irányuló keretrendszerről, valamint az 1095/2010/EU, a 648/2012/EU és az (EU) 2015/2365 rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2016)0856 – C8-0484/2016 – 2016/0365(COD))
(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)
(2021/C 108/37)
Az Európai Parlament,
|
— |
tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0856), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0484/2016), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére, |
|
— |
tekintettel az olasz szenátus, a spanyol parlament és a román szenátus által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján előterjesztett indokolt véleményekre, melyek szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével, |
|
— |
tekintettel az Európai Központi Bank 2017. szeptember 20-i véleményére (1), |
|
— |
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2017. március 29-i véleményére (2), |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére, |
|
— |
tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A8-0015/2018), |
|
1. |
elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot; |
|
2. |
felkéri az Európai Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja; |
|
3. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és az Európai Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek. |
P8_TC1-COD(2016)0365
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 27-én került elfogadásra a központi szerződő felek helyreállítására és szanálására irányuló keretrendszerről, valamint az 1095/2010/EU, a 648/2012/EU és az (EU) 2015/2365 rendelet módosításáról szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára (1),
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2),
tekintettel az Európai Központi Bank véleményére (3),
rendes jogalkotási eljárás keretében,
mivel:
|
(1) |
A pénzügyi piacok kulcsfontosságúak a modern gazdaságok működése szempontjából. Minél integráltabbak, annál nagyobb lesz a gazdasági erőforrások hatékony elosztásának lehetősége , ami a gazdasági teljesítmény hasznára válhat . Azonban a pénzügyi szolgáltatások egységes piaca működésének javítása érdekében fontos, hogy legyenek olyan eljárások a piac nem megfelelő működésének kezelésére , amelyekkel biztosítható, hogy amennyiben ezen a piacon aktív pénzintézet vagy pénzügyi piaci infrastruktúra nehéz pénzügyi helyzetbe vagy csőd közelébe kerül, egy ilyen esemény ne destabilizálja a teljes pénzügyi piacot, és ne tegye tönkre a növekedést a tágabb értelemben vett gazdaságban. A központi szerződő felek kulcsfontosságú elemei a pénzügyi piacoknak azáltal, hogy a piaci szereplők között minden eladóval szemben vevőként, illetve minden vevővel szemben eladóként járnak el, és központi szerepet töltenek be a pénzügyi tranzakciók feldolgozásában és a tranzakciókban rejlő különféle kockázatokkal szembeni kitettségek kezelésében. A központi szerződő felek központosítják a partnerek tranzakcióinak és pozícióinak kezelését, teljesítik a tranzakciók által létrehozott kötelezettségeket, valamint beszerzik tagjaiktól a megfelelő fedezetet letétek és garancialapokhoz való hozzájárulások formájában. |
|
(2) |
A központi szerződő felek kulcsfontosságú elemei a globális pénzügyi piacoknak azáltal, hogy a piaci szereplők között minden eladóval szemben vevőként, illetve minden vevővel szemben eladóként járnak el, és központi szerepet töltenek be a pénzügyi tranzakciók feldolgozásában és a tranzakciókban rejlő különféle kockázatokkal szembeni kitettségek kezelésében. A központi szerződő felek központosítják a partnerek tranzakcióinak és pozícióinak kezelését, teljesítik a tranzakciók által létrehozott kötelezettségeket, valamint megkövetelik tagjaiktól a megfelelő fedezetet letétek és garancialapokhoz való hozzájárulások formájában. |
|
(3) |
Az Unió pénzügyi piacainak integrációjával a központi szerződő felek az elsősorban nemzeti igények és piacok kiszolgálásból nélkülözhetetlen csomópontokká nőtték ki magukat az Unió szélesebb körű pénzügyi piacain. Az Unióban engedéllyel rendelkező központi szerződő felek ma számos termékosztály elszámolásával foglalkoznak a tőzsdén jegyzett és tőzsdén kívüli (OTC) származtatott pénzügyi és árualapú ügyletektől, az azonnali részvény- és kötvényügyletek és egyéb termékek, például repóügyletek elszámolásáig. Szolgáltatásaikat a nemzeti határokon átnyúlóan nyújtják pénzintézetek és egyéb intézmények széles körének az egész Unióban. Miközben az Unióban engedélyezett egyes központi szerződő felek továbbra is a hazai piacokra összpontosítanak, mindegyikük legalább a hazai piacán rendszerszinten fontos szerepet tölt be. |
|
(4) |
Mivel az Unió pénzügyi rendszerét érintő pénzügyi kockázatok jelentős részét klíringtagjaik és azok ügyfeleinek a megbízásából a központi szerződő felek dolgozzák fel és a kockázatok náluk koncentrálódnak, elengedhetetlen a központi szerződő felek hatékony szabályozása és hathatós felügyelete. Az Európai Parlament és a Tanács 2012 augusztusa óta hatályos 648/2012/EU rendelete (4) előírja, hogy a központi szerződő felek kiemelkedő prudenciális, szervezeti és üzletviteli normákat kövessenek. Az illetékes hatóságok feladata tevékenységük teljes körű felügyelete, azon felügyeleti kollégiumokon belül együttműködve, amelyek az érintett hatóságokat a rájuk kiosztott konkrét feladatok alapján tömörítik. A G-20 által a pénzügyi válság óta vállalt kötelezettségeknek megfelelően a 648/2012/EU rendelet előírja továbbá, hogy a szabványosított tőzsdén kívüli származtatott ügyletek elszámolása központilag, egy központi szerződő félen keresztül történjen. Amint hatályba lép a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek központi elszámolásának kötelezettsége, a központi szerződő felek által végzett ügyletek volumene és köre várhatóan megnövekedik, ami további kihívások elé állíthatja a központi szerződő felek kockázatkezelési stratégiáit. |
|
(5) |
A 648/2012/EU rendelet hozzájárult a központi szerződő felek és tágabb pénzügyi piacok nagyobb ellenálló képességéhez a központi szerződő felek által feldolgozott és náluk koncentrálódó kockázatok széles körével szemben. Azonban semmilyen szabályrendszer és gyakorlat nem akadályozhatja meg azt, hogy a meglévő erőforrások alkalmatlanok legyenek a központi szerződő félnél felmerülő kockázatok kezelésére, ideértve egy vagy több klíringtag nemteljesítését. Amikor a pénzintézetek súlyos pénzügyi helyzetbe vagy csőd közelébe kerülnek, elvben rendes fizetésképtelenségi eljárás alá kellene vonni őket. Azonban a pénzügyi válság megmutatta, hogy különösen az elhúzódó gazdasági instabilitás és bizonytalanság időszaka alatt az ilyen eljárások zavart okozhatnak a gazdaság számára kritikus funkciókban, veszélyeztetve ezzel a pénzügyi stabilitást. A vállalatokra vonatkozó rendes fizetésképtelenségi eljárások nem mindig teszik lehetővé a gyors beavatkozást, vagy nem helyezik megfelelően előtérbe azt a szempontot, hogy a pénzügyi stabilitás megőrzése érdekében fenn kell tartani a pénzintézetek kritikus funkcióinak működőképességét. A rendes fizetésképtelenségi eljárások e hátrányos következményeinek elkerülése érdekében külön szanálási keretrendszert kell létrehozni a központi szerződő felek számára. |
|
(6) |
A válság arra is rávilágított, hogy hiányoznak a megfelelő eszközök a csődbe jutott pénzintézetek által ellátott kritikus funkciók megőrzéséhez. Rámutatott továbbá arra, hogy hiányoznak azok a keretrendszerek, amelyek lehetővé teszik a hatóságok, különösen a különböző tagállamokban vagy joghatóságokban található hatóságok közötti együttműködést és koordinációt a gyors és határozott fellépés végrehajtásának biztosítása érdekében. Ilyen eszközök nélkül, és az együttműködés és koordináció keretrendszereinek hiányában a tagállamok rákényszerültek arra, hogy az adófizetők pénzéből mentsék meg a pénzintézeteket, hogy megakadályozzák a továbbterjedést és csökkentsék a pánikot. Bár a központi szerződő felek nem voltak ▌állami pénzügyi támogatás közvetlen kedvezményezettjei a válság során, a bankokkal kapcsolatban tett mentőintézkedéseknek közvetetten kedvezményezettjei voltak, és így védelemben részesültek azon hatásokkal szemben, amelyeket egyébként a kötelezettségeiket teljesíteni nem képes bankok gyakoroltak volna rájuk. A központi szerződő felek helyreállítására és szanálására irányuló keretrendszer ezért szükséges annak megakadályozása érdekében, hogy rendezetlen csődjük esetén az adófizetők pénzére kelljen támaszkodni. Egy ilyen keretrendszernek foglalkoznia kellene azzal a lehetőséggel is, amikor a központi szerződő felek egyéb okok, nem pedig egyik vagy több klíringtagjuk nemteljesítése miatt kerülnek szanálásra. |
|
(7) |
Egy hiteles helyreállítási és szanálási keretrendszer célja a lehető legnagyobb mértékben biztosítani, hogy a központi szerződő felek intézkedéseket dolgozzanak ki annak érdekében, hogy helyreálljanak a pénzügyi válsághelyzetből, fenntartsák a fizetésképtelen vagy valószínűleg fizetésképtelenné váló központi szerződő felek kritikus funkcióit, miközben rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében felszámolják a fennmaradó tevékenységeket, és hogy megőrizzék a pénzügyi stabilitást, miközben a lehető legkisebbre csökkentik a központi szerződő fél csődjének végső ügyfelek és adófizetők által viselt költségeit. A helyreállítási és szanálási keretrendszer továbbá elősegíti a központi szerződő felek és a hatóságok felkészültségét a pénzügyi stresszhelyzetek mérséklésére, és további betekintést enged a hatóságoknak a központi szerződő felek stresszhelyzetekre való felkészülésébe. A hatóságokat továbbá hatáskörrel ruházza fel arra, hogy felkészüljenek a központi szerződő fél lehetséges szanálására, és összehangolt módon kezeljék a központi szerződő fél hanyatló egészségét, ezzel hozzájárulva a pénzügyi piacok zökkenőmentes működéséhez. |
|
(8) |
Jelenleg nincsenek harmonizált rendelkezések az Unióban a központi szerződő felek helyreállítására és szanálására. Egyes tagállamok már elfogadtak olyan jogszabályi változásokat, amelyek előírják a központi szerződő felek számára, hogy készítsenek helyreállítási terveket, illetve amelyek mechanizmusokat vezetnek be a fizetésképtelen központi szerződő felek szanálására. Emellett jelentős anyagi jogi és eljárásjogi különbségek vannak a tagállamok között a központi szerződő felek fizetésképtelenségére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket illetően. Az a tény, hogy a központi szerződő felek helyreállítására és szanálására vonatkozó feltételek, hatáskörök és eljárások nem egységesek, valószínűleg akadályozza a belső piac zökkenőmentes működését és a nemzeti hatóságok közötti együttműködést a központi szerződő felek csődjének kezelése és a tagjai közötti megfelelő veszteségelosztási mechanizmus alkalmazása terén az Unióban és globálisan egyaránt. Ez különösen igaz abban az esetben, amikor a különböző megközelítések következtében a nemzeti hatóságok a központi szerződő felek szanálása tekintetében nem ugyanolyan mértékű ellenőrzési jogkörrel vagy lehetőséggel rendelkeznek. A helyreállítási és szanálási rendszerek e különbségei különféle módon befolyásolhatják a központi szerződő feleket és tagjaikat az egyes tagállamokban, ami a belső piacon a verseny torzulását eredményezheti. Az a tény, hogy nincsenek egységes szabályok és eszközök a központi szerződő felek válsághelyzetének vagy csődjének kezelésére, befolyásolhatja a résztvevők elszámolásra vonatkozó döntéseit és a központi szerződő felek letelepedésük helyének megválasztására vonatkozó döntéseit, ezzel megakadályozva, hogy a központi szerződő felek teljes körűen kihasználhassák az egységes piacon belüli szabadságokat. Ez pedig elbátortalaníthatja a résztvevőket attól, hogy a belső piacon határokon átnyúlóan vegyenek igénybe központi szerződő feleket, és megakadályozhatja az európai tőkepiacok további integrációját. Az egységes helyreállítási és szanálási szabályok minden tagállamban történő megteremtésére ezért annak biztosítása érdekében van szükség, hogy a központi szerződő felek ne legyenek korlátozva belső piaci szabadságaik gyakorlásában, hatóságaik pedig a csődjük kezelésében. |
|
(9) |
A bankokra és egyéb pénzintézetekre vonatkozó szabályozási keretrendszer felülvizsgálata, amelyre a válság nyomán került sor, és különösen a bankok tőkéjének és likviditási tartalékainak megerősítése és a makroprudenciális politikák eszközeinek javítása, valamint a bankok helyreállítását és szanálását célzó átfogó szabályok csökkentették a jövőbeli válságok bekövetkezésének valószínűségét, és fokozták az összes pénzintézet és piaci infrastruktúra, köztük a központi szerződő felek – akár rendszerszintű zavarok, akár a kifejezetten egyes intézményeket érintő események következtében fellépő – alkalmazkodóképességét. 2015. január 1-jétől a bankok helyreállítására és szanálására vonatkozó rendszer az Európai Parlament és Tanács 2014/59/EU irányelve (5) értelmében minden tagállamban hatályos. |
|
(10) |
A bankok helyreállítására és szanálására vonatkozó megközelítésre építkezve az illetékes hatóságoknak és szanálási hatóságoknak felkészültnek kell lenniük, és megfelelő helyreállítási és szanálási eszközökkel kell rendelkezniük a központi szerződő feleknél bekövetkezett csődök kezelésére. Azonban az eltérő funkcióikból és üzleti modelljeikből adódóan a bankokban és központi szerződő felekben rejlő kockázatok eltérőek. Ezért sajátos eszközökre és hatáskörökre van szükség a központi szerződő felek – akár a központi szerződő fél klíringtagjainak csődjéből vagy nem csőd jellegű egyéb eseményből adódó – csődhelyzeteinek kezelésére. |
|
(11) |
Rendelet használata szükséges a központi szerződő felekre alkalmazandó egységes prudenciális követelményekről rendelkező 648/2012/EU rendelet által létrehozott megközelítés kiegészítésére, és az általa lefektetett alapokra való építéshez. A helyreállításra és szanálásra vonatkozó követelmények irányelvben történő meghatározása esetlegesen eltérő nemzeti jogszabályok elfogadása révén ellentmondásokat teremthet egy olyan területen, amelyet egyébként közvetlenül alkalmazandó uniós jog szabályoz, és amelyre egyre inkább jellemző a központi szerződő felek határokon átnyúló szolgáltatásnyújtása. Ezért célravezető egységes és közvetlenül alkalmazandó szabályokat elfogadni a központi szerződő felek helyreállítására és szanálására vonatkozóan is. |
|
(12) |
A pénzügyi szolgáltatások területén a hatályos uniós jogszabályokkal való összhang, valamint az Unióban a lehető legmagasabb szintű pénzügyi stabilitás biztosítása érdekében a helyreállítási és szanálási rendszernek az összes központi szerződő félre alkalmazandónak kell lennie, összhangban a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott prudenciális követelményekkel. Ugyan lehetnek eltérések az alternatív társasági struktúrákhoz kapcsolódó kockázati profilok között, ez a rendelet a valamely csoporthoz vagy piaci struktúrához tartozó központi szerződő feleket független szervezetekként kezeli, valamint biztosítja, hogy a központi szerződő fél helyreállítási és szanálási terve különálló, és a központi szerződő fél csoportjának struktúrájától független legyen. Ez különösen azokra a követelményekre vonatkozik, amelyek alapján elegendő pénzügyi forrással kell rendelkezni szervezeti szinten egy nemteljesítésből vagy nemteljesítésen kívüli okból eredő helyzet kezelésére. |
|
(13) |
A szanálási intézkedések hatékony és eredményes megtételének biztosítása érdekében a tagállamoknak közigazgatási hatóságokat vagy közigazgatási hatáskörrel felruházott hatóságokat kell kijelölniük a szanálással kapcsolatos feladatok és kötelezettségek elvégzésére. A tagállamok kötelesek elegendő forrást is biztosítani a szanálási hatóságok részére. Amennyiben a tagállamok a központi szerződő felek prudenciális felügyeletéért felelős hatóságokat (illetékes hatóság) jelölik ki szanálási hatóságként, biztosítani kell a döntéshozatali folyamat függetlenségét, és minden szükséges intézkedést be kell vezetni a felügyeleti és szanálási funkciók elkülönítésére az összeférhetetlenség és a szabályozói felmentés kockázatának megelőzése érdekében. |
|
(14) |
Figyelemmel azokra a következményekre, amelyeket egy központi szerződő fél csődje és az azt követő intézkedések egy tagállam pénzügyi rendszerére és gazdaságára gyakorolhatnak, valamint arra a tényre, hogy egy válság rendezéséhez végső eszközként állami források igénybevételére is szükség lehet, a tagállamok pénzügyminisztériumát vagy más érintett minisztériumaikat már korai stádiumban szorosan be kell vonni a helyreállítás és szanálás folyamatába. |
|
(15) |
Mivel a központi szerződő felek gyakran nyújtanak szolgáltatásokat az egész Unióban, az eredményes helyreállításuk és szanálásuk az illetékes hatóságok és szanálási hatóságok felügyeleti és szanálási kollégiumokban megvalósuló együttműködését teszi szükségessé, mégpedig a helyreállítás és szanálás előkészítő szakaszaiban. Idetartozik a központi szerződő fél által kidolgozott helyreállítási tervek értékelése, a központi szerződő fél szanálási hatósága által készített szanálási tervek értékelése , valamint a szanálhatóság minden akadályának megszüntetése. |
|
(16) |
A központi szerződő felek szanálása során biztosítani kell az egyensúlyt egyfelől a helyzet sürgősségét szem előtt tartó és hatékony, méltányos és gyors megoldást biztosító eljárások iránti igény, másrészről mindazon érintett tagállamok pénzügyi stabilitásának védelme iránti igény között, ahol a központi szerződő fél a szolgáltatást nyújt. Azoknak a hatóságoknak, amelyek hatáskörét érintené valamely központi szerződő fél csődje, célszerű megosztaniuk nézeteiket a szanálási kollégiumon belül e célok elérése érdekében. Hasonlóan, az érintett harmadik országok hatóságaival történő rendszeres eszmecsere és koordináció biztosítása érdekében e hatóságokat szükség esetén megfigyelőként meg kell hívni a szanálási kollégiumokba. A hatóságoknak mindig figyelembe kell venniük döntéseik azon tagállamok pénzügyi stabilitására gyakorolt hatását, amelyekben a központi szerződő fél műveletei a helyi pénzügyi piacok szempontjából kritikusak vagy fontosak, ideértve azokat a tagállamokat is, ahol a klíringtagok találhatók, és ahol a kapcsolódó kereskedési helyek és pénzügyi piaci infrastruktúrák letelepedtek. |
|
(16a) |
Figyelembe véve a központi szerződő felek bizonyos műveleteinek határokon átnyúló, globális jellegét, a szanálási hatóságok döntéseinek más joghatóság alá tartozó területeken is lehetnek gazdasági és költségvetési hatásai. Ezeket a határokon átnyúló következményeket az ésszerűen lehetséges mértékig szem előtt kell tartani a helyreállítási és szanálási helyzetekben, miközben figyelembe kell venni a más joghatóság alá tartozó területeken működő költségvetési hatóságok szuverenitását. |
|
(17) |
Az ESMA rá kiosztott feladatokkal kapcsolatos döntéseinek előkészítése és az EBH, valamint tagjainak e döntések előkészítésébe történő szoros bevonása érdekében az ESMA-nak egy belső szanálási bizottságot kell létrehoznia, és a bizottságba megfigyelőként meg kell hívnia az érintett EBH hatáskörrel rendelkező hatóságokat. |
|
(18) |
Egy központi szerződő fél lehetséges csődjének hatékony és arányos kezelése érdekében a hatóságoknak számos tényezőt kell figyelembe venniük a helyreállítási és szanálási hatáskörök gyakorlása során, ideértve a központi szerződő fél üzleti tevékenységének jellegét, a jogi és szervezeti struktúrát, kockázati profilt, méretet, jogállást és a pénzügyi rendszerrel való összekapcsoltságot. A hatóságoknak azt is figyelembe kell venniük, hogy csődje, és az azt követő rendes fizetésképtelenségi eljárásban történő felszámolása hátrányos hatást gyakorolhat-e a pénzügyi piacokra, egyéb pénzintézetekre vagy a tágabb értelemben vett gazdaságra. |
|
(19) |
A csődhelyzetben lévő központi szerződő felek eredményes kezelése érdekében a hatóságokat fel kell hatalmazni arra, hogy előkészítő intézkedéseket rendeljenek el. Egy minimális normát kell kialakítani a helyreállítási tervek tartalmát, és a benne foglalt információkat illetően annak biztosítására, hogy az Unióban az összes központi szerződő fél kellően részletes helyreállítási tervvel rendelkezzen arra az esetre, ha pénzügyi stresszhelyzetbe kerülnének. Ezeknek a terveknek olyan megfelelő forgatókönyveket kell tartalmazniuk, amelyek a rendszerszintű stresszhatást és a kifejezetten a központi szerződő felet érintő stresszhatást is figyelembe veszik . A forgatókönyveknek számolniuk kell az olyan stresszhelyzetekkel, amelyek a 153/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet XII. fejezete szerinti rendszeres stressztesztekhez használt helyzeteknél szélsőségesebbek, eközben azonban valószerűnek kell lenniük, ilyen lehet például a központi szerződő fél számára a legnagyobb kitettséget jelentő két klíringtagnál több klíringtag, illetve egy vagy több másik központi szerződő fél csődje. A helyreállítási terv részét kell, hogy képezze a központi szerződő fél működési szabályzatának, amelyet a klíringtagok szerződésben fogadtak el. Ezeknek a működési szabályoknak továbbá tartalmazniuk kell olyan rendelkezéseket, amelyek célja biztosítani a tervben kidolgozott helyreállítási intézkedések minden helyzetben történő végrehajthatóságát. A helyreállítási tervek nem számolhatnak ▌állami pénzügyi támogatással, és nem tehetik ki az adófizetőket veszteség kockázatának. |
|
(19a) |
A helyreállítási terveknek megfelelő ösztönzőket kell nyújtaniuk a központi szerződő partnerek, klíringtagok és ügyfelek számára, hogy ne engedjék meg a helyzet további romlását, és ösztönözzék az együttműködő magatartást. Ezen ösztönzési struktúra hitelessége érdekében a helyreállítási tervektől való eltéréseket az illetékes hatóság jóváhagyásához kell kötni. |
|
(20) |
A központi szerződő feleknek ki kell dolgozniuk, és rendszeresen aktualizálniuk kell a helyreállítási tervüket. ▌Ebben az összefüggésben a helyreállítási szakasznak akkor kell kezdődnie, amikor jelentősen romlik a központi szerződő fél pénzügyi helyzete, vagy fennáll annak kockázata, hogy megszegi a 648/2012/EU rendelet értelmében fennálló prudenciális követelményeket. Ezt jelezni kell a helyreállítási tervben szereplő minőségi vagy mennyiségi mutatókból álló keretrendszer vonatkozásában. |
|
(20a) |
A helyreállítási terveknek biztosítaniuk kell, hogy a helyreállítási eszközök használatának sorrendisége megfelelően kiegyensúlyozza a veszteségek elosztását a központi szerződő felek, a klíringtagok és azok ügyfelei között. Általános elvként a veszteségeket a központi szerződő felek, a klíringtagok és ügyfeleik között a kockázatok ellenőrzés alatt tartására való képességük függvényében kell megosztani. Ennek az a célja, hogy előzetesen szilárd ösztönzőket teremtsen, és biztosítsa a veszteségek méltányos elosztását, továbbá ugyanezen az alapon a nemteljesítésen kívüli okból eredő veszteségeknek az egyes érdekelt felek felelősségi szintjének arányában történő elosztását is. A helyreállítási terveknek biztosítaniuk kell, hogy nemteljesítés esetén és különösen a nemteljesítésen kívüli esetekben az első veszteségeket a központi szerződő felek tőkéjére támaszkodva viseljék. A klíringtagok jelentős veszteségviselését kell előirányozni, mielőtt bármely olyan eszköz kerülne alkalmazásra, amely az ügyfelekre hárítja a veszteségeket. |
|
(21) |
A központi szerződő félnek be kell nyújtania helyreállítási tervét az illetékes hatóságoknak és a 648/2012/EU rendelet értelmében létrehozott felügyeleti kollégiumnak egy teljes körű értékelés céljából, amelyet a kollégium együttes határozatával kell elérni. Az értékelésnek tartalmaznia kell, hogy a terv átfogó-e, és hogy képes-e megvalósítható módon, megfelelő időben helyreállítani a központi szerződő fél életképességét, többek között a súlyos pénzügyi stresszidőszakokban is. |
|
(22) |
A helyreállítási terveknek átfogóan kell ismertetniük azokat az intézkedéseket, amelyeket a központi szerződő félnek meg kell tennie ahhoz, hogy rendezze a még nem teljesített kötelezettségeit, fedezetlen veszteségeit, a likviditáshiányt vagy tőkehiányos állapotot, valamint a kimerült előfinanszírozott pénzügyi erőforrások és likviditási megállapodások feltöltéséhez szükséges intézkedéseket a központi szerződő fél életképességének helyreállítása, valamint annak érdekében, hogy folyamatosan képes legyen eleget tenni az engedélyezéséhez megkövetelt feltételeknek , és ezért kellő veszteségviselési képességet is tartalmazniuk kell . A tervbe vett eszközöknek átfogó jellegűnek kell lenniük. Mindegyik eszköznek megbízhatónak, időszerűnek és jogilag megalapozottnak kell lennie. Az eszközöknek megfelelő ösztönzőket kell létrehozniuk a központi szerződő felek részvényesei, tagjai és azok ügyfelei számára a miattuk a rendszerben jelentkező kockázat ellenőrzés alatt tartására, a központi szerződő fél kockázatvállalási és kockázatkezelési tevékenységeinek nyomon követésére, valamint a nemteljesítés kezelésére szolgáló eljárásban való részvételre. |
|
(22a) |
A helyreállítási terveknek kifejezett intézkedéseket kell meghatározniuk a központi szerződő fél által teendő lépésekről olyan kibertámadások esetére, amelyeknél fennáll a központi szerződő fél pénzügyi helyzetének jelentős romlásához vezető lehetséges hatás veszélye vagy a 648/2012/EU rendelet szerinti prudenciális követelmények megsértésének kockázata. |
|
(23) |
A központi szerződő feleknek biztosítaniuk kell, hogy a tervek megkülönböztetéstől mentesek és kiegyensúlyozottak legyenek hatásukat és az általuk létrehozott ösztönzőket illetően. Nem részesíthetik aránytalan hátrányban a klíringtagokat vagy az ügyfeleket. A 648/2012/EU rendeletnek megfelelően a központi szerződő feleknek biztosítaniuk kell különösen azt, hogy klíringtagjaiknak a központi szerződő féllel szembeni kitettsége korlátozott legyen.. A központi szerződő feleknek biztosítaniuk kell, hogy az összes fontos érdekelt felet bevonják a helyreállítási terv kidolgozásába a központi szerződő fél kockázatkezelési bizottságába való bevonásukon keresztül, valamint – adott esetben – azzal, hogy megfelelő módon konzultálnak velük . Mivel az érdekelt felek között várhatóan véleménykülönbségek merülhetnek fel, ezért a központi szerződő feleknek egyértelmű folyamatokat kell kialakítaniuk az érdekelt felek által képviselt vélemények sokszínűségének, valamint az érdekelt felek és a központi szerződő fél közötti érdekellentétek kezelésére. |
|
(23a) |
A központi szerződő feleknek biztosítaniuk kell, hogy a teljesítő klíringtagok ügyfelei megfelelő kártalanításban részesüljenek, amennyiben a helyreállítási folyamatban felhasználják az eszközeiket. |
|
(24) |
Tekintettel a központi szerződő felek által kiszolgált piacok globális jellegére, biztosítani kell , hogy a központi szerződő fél képes legyen alkalmazni a helyreállítási lehetőségeket szükség esetén a harmadik országok joga alá tartozó szerződésekre vagy eszközökre, vagy harmadik országokban letelepedett jogalanyokra. Ezért a központi szerződő fél működési szabályainak e képességet biztosító szerződéses rendelkezéseket kell tartalmazniuk ▌. |
|
(25) |
Az illetékes hatóságokat fel kell hatalmazni arra, hogy amennyiben valamely központi szerződő fél nem nyújt be megfelelő helyreállítási tervet, kötelezhessék a központi szerződő felet a terv lényegi hiányosságainak megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtételére a központi szerződő fél üzleti tevékenységének erősítése érdekében, és annak biztosítására, hogy csőd esetén a központi szerződő fél helyre tudja állítani tőkéjét vagy helyre tudja állítani követelései és tartozásai egyensúlyát. Ennek a hatáskörnek lehetővé kell tennie az illetékes hatóságok számára, hogy megelőző intézkedéseket tegyenek, amennyiben a hiányosságok megszüntetéséhez és ennélfogva a pénzügyi stabilitás célkitűzéseinek megvalósításához szükséges. |
|
(25a) |
Amennyiben egy központi szerződő fél a helyreállításban olyan pozíció- és veszteségelosztási eszközöket alkalmazott a teljesítő klíringtagok és azok ügyfelei tekintetében, amelyek túlmennek a 648/2012/EU rendeletben meghatározott többlépcsős kifizetési sorrenden és veszteségviselési feltételeken, és ennek eredményeként nem került szanálás alá, az illetékes hatóságnak képesnek kell lennie arra, hogy a követelések és tartozások egyensúlyának helyreálltát követően kötelezze a központi szerződő felet a résztvevők veszteségeinek készpénzfizetés útján történő megtérítésére, vagy adott esetben kötelezze a központi szerződő felet a központi szerződő fél jövőbeni nyereségében való tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok kibocsátására. |
|
(26) |
A szanálás megtervezése a hatékony szanálás elengedhetetlen eleme. A terveket a központi szerződő fél szanálási hatósága dolgozza ki, és azokat a szanálási kollégium érintett hatóságai együttesen fogadják el. A hatóságoknak minden szükséges információval rendelkezniük kell ahhoz, hogy meghatározzák a kritikus funkciókat, és biztosítsák azok folytonosságát. A központi szerződő felek működési szabályzatainak – amelyeket szerződésben fogadtak el a klíringtagokkal – rendelkezéseket kell tartalmazniuk a szanálási intézkedések szanálási hatóságok általi végrehajthatóságának biztosítására, beleértve a szanálási készpénzbefizetési felhívást is. |
|
(27) |
A szanálási hatóságoknak – a szanálhatósági vizsgálat alapján – hatáskörrel kell rendelkezniük arra, hogy közvetlenül vagy az illetékes hatóság révén közvetetten a központi szerződő felek jogi struktúrájában és szervezetében változtatásokat írjanak elő annak érdekében, hogy – amennyiben szükségesnek és arányosnak tűnik – intézkedéseket hozzanak a szanálási eszközök és hatáskörök alkalmazásának gyakorlati és jelentős akadályainak kiküszöbölésére, és biztosítsák az érintett vállalkozások szanálhatóságát. |
|
(28) |
A szanálási tervek és szanálhatósági vizsgálatok olyan területeket képeznek, ahol a napi felügyeleti szempontokkal szemben nagyobb hangsúlyt kap a gyors szerkezetátalakítási intézkedések sürgetésének és biztosításának szükségessége a központi szerződő fél kritikus funkcióinak biztosítása és a pénzügyi stabilitás fenntartása érdekében. Abban az esetben, ha a szanálási kollégium különböző tagjai nem értenének egyet a központi szerződő fél szanálási tervét, vagy a központi szerződő fél szanálhatóságának vizsgálatát illetően meghozandó döntésekben, illetve a szanálhatóság akadályainak elhárítására vonatkozó döntésben, az ESMA-nak közvetítőként kell eljárnia az 1095/2010/EU rendelet 19. cikkének megfelelően. Az ESMA ilyen kötelező jellegű közvetítését mindazonáltal az ESMA valamely belső bizottsága általi megvitatásra kell előkészteni, figyelemmel az ESMA tagjainak illetékességére a pénzügyi stabilitás biztosítása, valamint annak érdekében, a klíringtagokat több tagállamban is tudja felügyelni. Az EBH rendelet szerinti egyes illetékes hatóságokat megfigyelőként meg kell hívni az ESMA-nak ebbe a belső bizottságába figyelemmel arra, hogy az ilyen hatóságok hasonló feladatokat látnak el a 2014/59/EU irányelv értelmében. A szóban forgó kötelező erejű közvetítés nem akadályozza meg, hogy az EBH más esetekben nem kötelező erejű közvetítést végezzen az 1095/2010/EU rendelet 31. cikkével összhangban. |
|
(29) |
▌Annak a csoportnak a szerkezetétől függően, amelyhez a központi szerződő fél tartozik, szükséges lehet, hogy a központi szerződő fél helyreállítási terve tartalmazza azokat a feltételeket, amelyek mellett életbe lépnek az anyavállalat vagy a csoporthoz tartozó más vállalkozás önkéntesen elfogadott szerződéses vagy más kötelező érvényű viszonyai – például anyavállalati garanciák, illetve uralmi szerződések és nyereség- és veszteségátruházási megállapodások –, vagy a működési támogatás egyéb formája az azonos csoporton belüli központi szerződő fél részére. Az ilyen megállapodások átláthatósága mérsékelné a szorult pénzügyi helyzetbe került központi szerződő félnek támogatást nyújtó, csoporthoz tartozó vállalkozás likviditását és fizetőképességét fenyegető kockázatot. E megállapodások minden módosítását a helyreállítási terv felülvizsgálata szempontjából lényeges változásnak kell tekinteni. |
|
(30) |
Tekintettel arra, hogy a helyreállítási és szanálási tervek érzékeny információkat tartalmaznak, e tervekre megfelelő titoktartási előírásoknak kell vonatkozniuk. |
|
(31) |
Az illetékes hatóságok a helyreállítási terveket és azok változtatásait továbbítják az érintett szanálási hatóságoknak, azok pedig továbbítják a szanálási terveket és azok változtatásait az illetékes hatóságoknak, hogy minden érintett hatóság folyamatosan és teljes körűen tájékoztatva legyen. |
|
(32) |
A pénzügyi stabilitás megőrzése érdekében szükséges, hogy az illetékes hatóságok azelőtt tudják orvosolni egy központi szerződő fél pénzügyi és gazdasági helyzetének romlását, hogy a központi szerződő fél elérne egy olyan pontot, amikor a hatóságoknak már nincs más választásuk, mint a szanálás, illetve hogy a központi szerződő felet utasíthassák arra, hogy változtasson irányt, amikor intézkedései az általános pénzügyi stabilitásra nézve hátrányosak lehetnek. Ezért az illetékes hatóságokat korai beavatkozási hatáskörrel kell felruházni a pénzügyi stabilitásra gyakorolt káros hatások elkerülése vagy minimalizálása érdekében, vagy az ügyfelek érdekében, amely hatások a központi szerződő fél bizonyos intézkedéseinek megvalósításából eredhetnek. A korai beavatkozási hatáskörrel az illetékes hatóságokat a tagállamok nemzeti jogszabályaiban vagy a 648/2012/EU rendelet értelmében biztosított hatáskörükön túl kell felruházni azon körülmények esetére, amelyek nem tekintendők korai beavatkozásnak. A korai beavatkozással kapcsolatos jogoknak ki kell terjedniük a saját tőke és a tőkeként kezelt instrumentumok utáni bármely javadalmazás lehető legnagyobb mértékű, a nemteljesítés közvetlen előidézése nélküli korlátozásának vagy tiltásának jogára – beleértve a központi szerződő fél által történő osztalékfizetéseket és visszavásárlásokat is –, és annak lehetőségére, hogy korlátozzák, megtiltsák vagy befagyasszák a 2013/36/EU irányelv és az EBA/GL/2015/22 EBH-iránymutatás alapján történő változó javadalmazások, nem kötelező nyugdíjjuttatások és a vezetőségnek juttatott végkielégítési csomagok kifizetését. |
|
(33) |
A helyreállítás és korai beavatkozás szakaszaiban a részvényesek jogai teljes körűen fennmaradnak. Azonban a központi szerződő fél szanálásának megkezdésekor e jogaikat elvesztik . A saját tőke és a tőkeként kezelt instrumentumok utáni bármely javadalmazást, beleértve a központi szerződő fél által történő osztalékfizetéseket és visszavásárlásokat a lehetséges mértékig korlátozni vagy tiltani kell a helyreállítás során. |
|
(34) |
A szanálást szabályozó keretrendszernek lehetővé kell tennie, hogy a szanálás időben, még a központi szerződő fél fizetőképtelenné válását megelőzően megkezdődhessen. Valamely központi szerződő fél akkor tekintendő fizetésképtelennek, vagy valószínűleg fizetésképtelenné válónak, ha megsértette vagy a közeljövőben valószínűsíthetően megsérti a tevékenységi engedélyének feltételét képező követelményeket, ha helyreállítása során nem sikerült helyreállítani az életképességét, ha a központi szerződő fél a kötelezettségeinél eszközei kevesebbek, vagy a közeljövőben valószínűsíthetően kevesebbek lesznek a forrásainál, ha a központi szerződő fél nem tudja, vagy a közeljövőben valószínűsíthetően nem fogja tudni megfizetni az esedékessé váló tartozásait, vagy ha a központi szerződő fél ▌állami pénzügyi támogatásra szorul. Önmagában azonban az a tény, hogy egy központi szerződő fél nem teljesíti az engedélyezési követelményeket, nem indokolhatja a szanálás elrendelését. A szanálás megfelelő időben történő megkezdésének lehetővé tétele érdekében biztosítani kell, hogy a szanálási hatóság által hozott, a helyreállításról a szanálásra való átmenet felgyorsítására vonatkozó döntést csak érdemi okokból lehessen megtámadni azon indokkal, hogy a döntés a meghozatala idején az akkor rendelkezésre álló információk alapján önkényes és méltánytalan volt. |
|
(35) |
Az a tény, hogy valamely központi szerződő fél központi banki sürgősségi likviditási támogatást kap – amennyiben van erre lehetőség –, nem jelenthet olyan körülményt, amely bizonyítja, hogy a központi szerződő fél nem tudja, vagy a közeljövőben nem fogja tudni kifizetni kötelezettségeit azok esedékessé válásakor. A pénzügyi stabilitás megőrzése és különösen annak rendszerszintű likviditáshiány esetében történő megőrzése érdekében a központi banki likviditási eszközökhöz vagy az újonnan kibocsátott kötelezettségekhez kapcsolódó – valamely tagállam gazdaságában bekövetkezett súlyos zavarok orvoslására irányuló – állami garancia bizonyos feltételek teljesülése esetén nem vonhatja maga után a szanálási eljárás megindítását. |
|
(36) |
Amennyiben valamely központi szerződő fél teljesíti a szanálás feltételeit, a központi szerződő fél szanálási hatóságának rendelkeznie kell harmonizált szanálási eszközökkel és hatáskörrel. Ezek alkalmazását közös feltételekhez, célokhoz és általános elvekhez kell kötni. E további hatáskörök és eszközök szanálási hatóságok általi használatának összhangban kell lennie a szanálással kapcsolatban meghatározott elvekkel és célokkal. E hatáskörök és eszközök nem akadályozhatják a határokon átnyúló tevékenységű csoportok eredményes szanálását. Tekintettel arra a célra, hogy a lehetőségekhez mérten meg kell előzni állami pénzeszközök felhasználását, és figyelembe véve, hogy nehéz előre látni annak a súlyos válságnak a pontos jellegét, amelyben a szanálási hatóságnak fel kell lépnie, semmilyen szanálási eszközt sem szabad előzetesen kizárni. Az erkölcsi kockázat eredményesebb kezelése és az adófizetők jobb védelme érdekében az illetékes hatóságoknak előzetesen egyértelmű és átfogó szabályokat kell meghatározniuk e forrásoknak a klíringben részt vevő felektől történő lehető legnagyobb mértékű visszaszerzésére. |
|
(37) |
A szanálás elsődleges célja a kritikus funkciók folyamatosságának biztosítása, a pénzügyi stabilitásra gyakorolt kedvezőtlen hatások elkerülése, valamint az állami források védelme ▌. |
|
(38) |
Csődhelyzetben lévő központi szerződő fél kritikus funkcióit szanálási eszközök alkalmazásán keresztül fenn kell tartani – habár adott esetben a vezetőségben végrehajtott változtatásokkal át kell azokat alakítani – és eközben a lehető legnagyobb mértékben magánszektorból származó forrásokra kell támaszkodni. Ez a cél vagy a központi szerződő fél értékesítésével vagy egy fizetőképes harmadik féllel való egyesülésével, vagy a központi szerződő fél szerződéseinek vagy kötelezettségeinek a veszteségek és pozíciók nemteljesítő tagtól a teljesítő tagokhoz való átcsoportosításán keresztül történő átütemezését vagy leírását követően, vagy – feltőkésítés céljából – a részvények leírását vagy adósságának leírását és saját tőkévé való átalakítását követően érhető el. A központi szerződő fél kritikus funkciói megőrzésének céljával összhangban , valamint a fenti intézkedések meghozatala előtt a szanálási hatóságnak mérlegelnie kell a központi szerződő fél minden fennálló vagy rendezetlen szerződéses kötelezettségének végrehajtását, ideértve különösen a klíringtagok azon szerződéses kötelezettségeit, hogy eleget tegyenek a készpénzbefizetési felhívásoknak, vagy átvegyék a nemteljesítő klíringtagok pozícióit – akár árverés útján vagy a központi szerződő fél működési szabályai szerint megállapodott más módon –, valamint a klíringtagokon kívüli feleket bármilyen formájú pénzügyi támogatásra kötelező fennálló vagy rendezetlen szerződéses kötelezettségeket . A szanálási hatóságnak azzal összhangban kell végrehajtaniuk a szerződéses kötelezettségeket, ahogyan azokat rendes fizetésképtelenségi eljárásban hajtanák végre. |
|
(39) |
A piac bizalmának fenntartása és a továbbgyűrűzés minimalizálása érdekében gyors és határozott fellépés szükséges. Miután teljesültek a szanálás feltételei, a központi szerződő fél szanálási hatóságának közérdekből haladéktalanul meg kell tennie a megfelelő és összehangolt szanálási intézkedést. Valamely központi szerződő fél csődje bekövetkezhet olyan körülmények között, amelyek azonnali reakciót igényelnek a vonatkozó szanálási hatóság részéről. E hatóság számára ezért lehetővé kell tenni, hogy szanálási intézkedéseket hajtson végre annak ellenére, hogy a központi szerződő fél helyreállítási intézkedéseket tesz, vagy anélkül, hogy először a korai beavatkozási hatáskört kelljen gyakorolnia. |
|
(40) |
Szanálási intézkedések meghozatalakor a központi szerződő fél szanálási hatóságának figyelembe kell vennie és követnie kell a szanálási kollégiumon belül kidolgozott szanálási tervekben előírt intézkedéseket, kivéve, ha a szanálási hatóságok – az adott eset körülményeit figyelembe véve – úgy értékelik, hogy a szanálási célok hatékonyabban megvalósíthatók olyan intézkedések révén, amelyek a szanálási tervekben nem szerepelnek. A szanálási hatóság haladéktalanul tájékoztatja a szanálási kollégiumot a tervezett szanálási intézkedésekről, különösen azokban az esetekben, amikor ezek eltérnek a tervben szereplő intézkedésektől. |
|
(41) |
A tulajdonjogokba való beavatkozásnak a pénzügyi stabilitási kockázattal arányosnak kell lennie. A szanálási eszközök ezért csak azon központi szerződő felek esetében alkalmazhatók, amelyek megfelelnek a szanálás feltételeinek, és különösen akkor, ha közérdekből szükséges a pénzügyi stabilitás céljának teljesítése. Figyelemmel arra, hogy a szanálási eszközök és hatáskör csorbíthatják a részvényesek, a klíringtagok , azok ügyfelei és a szélesebb értelemben vett hitelezők jogait, szanálási intézkedés csak akkor hozható, ha az közérdekből szükséges, és e jogokba való bármilyen beavatkozásnak összhangban kell lennie a Chartával. Amennyiben az azonos osztályba tartozó hitelezőket a szanálási intézkedés keretében másként kezelik, e különbségtételeknek a közérdek szempontjából indokoltaknak és a vonatkozó kockázattal arányosaknak kell lenniük, és az intézkedések sem közvetlenül sem közvetve nem alkalmazhatnak állampolgárság szerinti megkülönböztetést. |
|
(42) |
Az érintett részvényeseknek, klíringtagoknak és hitelezőknek nem keletkezhet nagyobb vesztesége, mint amekkora akkor keletkezett volna, ha a szanálási hatóság nem hajtott volna végre szanálási intézkedéseket a központi szerződő féllel kapcsolatban, és ehelyett a központi szerződő fél helyreállítási tervében vagy a működési szabályzatában szereplő egyéb megállapodások szerinti esetlegesen fennálló, még nem teljesített kötelezettségek alá tartoztak volna, vagy ha a központi szerződő felet rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében számolták volna fel. Abban az esetben, ha egy szanálás alatt álló központi szerződő fél eszközeinek csak egy részét veszi át magánszektorbeli vevő vagy áthidaló központi szerződő fél, a szanálás alatt álló központi szerződő fél fennmaradó részét rendes fizetésképtelenségi eljárás útján fel kell számolni. |
|
(43) |
A részvényesek, a hitelezők , a klíringtagok és ügyfeleik jogának védelme érdekében egyértelmű kötelezettségeket kell megállapítani a központi szerződő fél eszközeinek és kötelezettségeinek értékelése tekintetében, és annak értékelésére vonatkozóan, hogy milyen elbánásban részesültek volna ezek a felek , ha a szanálási hatóság nem hajtott volna végre szanálási intézkedést. Biztosítani kell annak lehetőségét, hogy az értékelés már a helyreállítási szakaszban elkezdődhessen. A szanálási intézkedések meghozatala előtt el kell végezni a központi szerződő fél eszközeinek és kötelezettségeinek méltányos és reális értékelését , amely kiterjed arra, hogy milyen áron lehetne felmondani a központi szerződő fél szerződéseit, melynek során figyelembe kell venni a piaci volatilitást és likviditást a szanálás időpontjában . Ez az értékelés csak a szanálásról szóló határozattal együtt képezheti fellebbezéshez való jog tárgyát. Emellett – egyes esetekben – a szanálási eszközök alkalmazását követően utólag összehasonlítást kell végezni a tekintetben, hogy ténylegesen milyen elbánásban részesültek a részvényesek , a hitelezők , a klíringtagok és ügyfeleik illetve milyen elbánásban részesültek volna, ha a szanálási hatóság nem hajtott volna végre szanálási intézkedést a központi szerződő féllel kapcsolatban, és ehelyett a központi szerződő fél helyreállítási tervében vagy a működési szabályzatában szereplő egyéb megállapodások szerinti esetlegesen fennálló, még nem teljesített kötelezettségek alá tartoztak volna, vagy rendes fizetésképtelenségi eljárás esetén , megfelelően tekintetbe véve a rendszerszintű instabilitás és piaci zavarok valószínűsíthető kedvezőtlen hatásait . Azokban az esetekben, ahol a részvényesek , a hitelezők , a klíringtagok és ügyfeleik követeléseik ellenértékeként vagy kártalanításként alacsonyabb összeghez jutottak annál, mint amennyit akkor kaptak volna, ha a szanálási hatóság nem hajtott volna végre szanálási intézkedést a központi szerződő féllel kapcsolatban, és ehelyett a központi szerződő fél helyreállítási tervében vagy a működési szabályzatában szereplő egyéb megállapodások szerinti esetlegesen fennálló, még nem teljesített kötelezettségek alá tartoztak volna, vagy rendes fizetésképtelenségi eljárás esetén, megfelelően tekintetbe véve a rendszerszintű instabilitás és piaci zavarok valószínűsíthető kedvezőtlen hatásait, bizonyos esetekben jogosultak arra, hogy a különbözetet kifizessék számukra. Annak az összegnek a kiszámítása során, amit kaptak volna, nem szabad feltételezni állami pénzügyi támogatás nyújtását. Szemben a szanálási intézkedést megelőzően végzett értékeléssel, ez az összehasonlítás a szanálásról szóló határozattól függetlenül is meg lehet támadni. Lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok szabadon határozzák meg, milyen eljárás révén fizethető ki a részvényesek , a hitelezők , a klíringtagok és ügyfeleik számára az említett különbözet. |
|
(44) |
A hatékony szanálás biztosítása érdekében az értékelésnek a lehető legpontosabban meg kell határoznia azokat a veszteségeket, amelyek elosztása szükséges ahhoz, hogy a központi szerződő fél a követelések és tartozások egyensúlyát helyre tudja állítani, és teljesíteni tudja folyamatos fizetési kötelezettségeit. A csődhelyzetben lévő központi szerződő felek eszközei és kötelezettségei értékelésének a szanálási eszközök alkalmazásának pillanatában méltányos, prudens és reális feltételezéseken kell alapulnia. Mindamellett a központi szerződő fél pénzügyi helyzete alapján történő értékelés nem érintheti a kötelezettségek értékét. Sürgős esetben lehetővé kell tenni, hogy a szanálási hatóságok a csődhelyzetben lévő központi szerződő fél eszközeit, illetve kötelezettségeit gyors értékeléssel mérjék fel. Ez az értékelés ideiglenes, a független értékelés elvégzéséig érvényes. |
|
(45) |
A szanálás megindításakor a szanálási hatóságnak biztosítania kell, hogy a központi szerződő fél működési szabályzatában meghatározott minden , a központi szerződő fél, a klíringtagok, és más partnerek által még nem teljesített szerződéses kötelezettséget – ideértve a függőben lévő helyreállítási intézkedéseket is – teljesítsék, kivéve azokban az esetekben, ahol másik szanálási hatáskör vagy eszköz gyakorlása megfelelőbb ahhoz, hogy kellő időben mérsékeljék a pénzügyi stabilitásra gyakorolt hátrányos hatásokat vagy biztosítsák a központi szerződő fél kritikus funkcióit. A veszteségeket a szavatolótőke-elemekben kell érvényesíteni, és a részvényesek felé kapacitásuk maximumáig a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok bevonása vagy átruházása, illetve jelentős hígítása révén kell közvetíteni , tekintetbe véve a központi szerződő féllel szemben fennálló rendezetlen kötelezettségek érvényesítése révén felmerülő veszteségeket is . Azokban az esetekben, ahol ezek az instrumentumok nem elegendők, a szanálási hatóságoknak hatáskörrel kell rendelkezniük a ▌fedezetlen adósság és ▌fedezetlen kötelezettségek szükséges mértékű leírásához anélkül, hogy az veszélyeztetné a tágabb értelemben vett pénzügyi stabilitást, az alkalmazandó nemzeti fizetésképtelenségi jog szerinti ranghelyüknek megfelelően. |
|
(46) |
Abban az esetben, ha a központi szerződő fél által végrehajtott helyreállítási intézkedések nem voltak sikeresek a veszteség megfékezésében, az egyensúlyi helyzet helyreállításában a még nyitott pozíciókat illetően, vagy az előfinanszírozott források átfogó feltöltésében, vagy ha a szanálási hatóság azt állapította meg, hogy ezeknek az intézkedéseknek a végrehajtása hátrányos lenne a pénzügyi stabilitás szempontjából, a hatóság veszteség- és pozícióelosztó hatásköre gyakorlásának a fennálló veszteségek elosztására kell irányulnia, biztosítva a központi szerződő fél egyensúlyi helyzetbe kerülését, és az előírt előfinanszírozott források feltöltését vagy a központi szerződő fél működési szabályzatában szereplő eszközök folytatódó alkalmazásán, vagy egyéb intézkedéseken keresztül. |
|
(47) |
A szanálási hatóságoknak emellett biztosítaniuk kell, hogy a központi szerződő fél szanálásának költségei minimálisak legyenek, és az egyazon csoportba tartozó hitelezők egyenlő elbánásban részesüljenek. Amennyiben az azonos osztályba tartozó hitelezőket a szanálási intézkedés keretében másként kezelik, e különbségtételeknek a közérdek szempontjából indokoltaknak kell lenniük, és az intézkedések sem közvetlenül sem közvetve nem alkalmazhatnak állampolgárság vagy egyéb ok szerinti megkülönböztetést. |
|
(48) |
A helyreállítási és szanálási eszközök alkalmazásának a lehető legnagyobb mértékben meg kell előznie a központi szerződő félnek esetlegesen nyújtott állami tőkejuttatást vagy bármely ezzel egyenértékű ▌állami pénzügyi támogatást. Az állami pénzügyi támogatást a vonatkozó állami támogatási rendelkezéseknek megfelelően kell a csődhelyzetben lévő intézmény szanálása érdekében felhasználni , és csak a legvégső esetben igénybe vehető eszközként kell kezelni . |
|
(49) |
Egy jól működő szanálási rendszernek minimalizálnia kell a csődhelyzetben lévő központi szerződő fél szanálásának adófizetők által viselt költségeit. Biztosítania kell, hogy a központi szerződő feleket a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül lehessen szanálni. A veszteség és pozíció elosztó eszközöknek úgy kell elérniük ezt a célt, hogy biztosítják, hogy a csődhelyzetben lévő központi szerződő fél hitelezői közé tartozó részvényesek és partnerek viseljék a megfelelő veszteségeket, valamint a központi szerződő fél csődje miatt keletkezett költségek megfelelő részét. A veszteség és pozíció elosztó eszközöknek ezért a központi szerződő felek részvényeseinek és partnereinek erősebb ösztönzést kell adniuk a központi szerződő fél egészségének rendes körülmények közötti figyelemmel kíséréséhez a Pénzügyi Stabilitási Bizottság ajánlásának megfelelően21. |
|
(50) |
Annak biztosítása érdekében, hogy a szanálási hatóságok különféle körülmények között is rendelkezzenek a veszteségek és pozíciók partnerek közötti elosztásához szükséges rugalmassággal, indokolt, hogy a hatóságok először a veszteség- és pozícióelosztó eszközöket tudják alkalmazni akkor is, ha a cél a szanálás alá vont központi szerződő fél kritikus klíringszolgáltatásainak fenntartása, és ezt követően szükség esetén akkor is, ha a kritikus szolgáltatásokat áthidaló központi szerződő félnek vagy harmadik félnek adják át, ezáltal a központi szerződő fél fennmaradó részének működése megszűnik és felszámolják. |
|
(51) |
Ha a veszteség és pozíció elosztó eszközöket abból a célból alkalmazzák, hogy a csődhelyzetben lévő központi szerződő fél életképességét helyreállítsák, hogy az intézmény tovább folytathassa üzleti tevékenységét, a szanálást a vezetés leváltásának ▌, valamint a központi szerződő fél és tevékenységei átszervezésének kell kísérnie, amelynek során orvosolják a csődhöz vezető okokat. A szerkezetátalakítást üzleti reorganizációs terv végrehajtásával kell megvalósítani ▌. |
|
(52) |
A különböző veszteség és pozíció elosztó eszközöket a központi szerződő fél követelései és tartozásai közötti egyensúly helyreállítása, a további veszteségek megfékezése céljából, valamint abból a célból kell alkalmazni, hogy pótlólagos forrásokat lehessen bevonni a központi szerződő fél feltőkésítése és előfinanszírozott forrásainak feltöltése érdekében. Annak biztosítására, hogy ezek hatékonyak legyenek és elérjék céljukat, lehetővé kell tenni, hogy ezeket az olyan szerződések lehető legszélesebb körére lehessen alkalmazni, amelyek fedezetlen kötelezettségeket vagy a csődbe jutott központi szerződő fél számára kiegyensúlyozatlan tartozásokat és követeléseket eredményeznek. Rendelkezni kell a nemteljesítők pozíciói árverezésének lehetőségéről a fennmaradó klíringtagok között, ▌a változó letétre vonatkozó kimenő kifizetések további értékcsökkentéséről az ilyen tagok és ügyfeleik részére , a helyreállítási tervekben meghatározott bármely még nem teljesített készpénzbefizetési felhívás vagy kifejezetten a szanálási hatóság számára a központi szerződő fél működési szabályzatában fenntartott szanálási készpénzbefizetési felhívás gyakorlásáról és a központi szerződő fél által kibocsátott tőke- és hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok vagy egyéb fedezetlen kötelezettségek leírásáról, valamint bármely hitelviszonyt megtestesítő instrumentum részvényekké történő átalakításáról. A szanálási hatóságok számára lehetővé kell tenni a nemteljesítő klíringtagok, termékvonalak és a központi szerződő fél szerződéseinek részleges vagy teljes felmondását, ha ezt szükségesnek ítélik a szanálási célok kellő időben történő eléréséhez, a pénzügyi stabilitást érintő kockázatok minimalizálása és állami pénzeszközök felhasználásának elkerülése mellett. |
|
(53) |
A pénzügyi stabilitásra gyakorolt hatás kellő figyelembevételével, továbbá végső eszközként a szanálási hatóságoknak bizonyos körülmények között meg kell fontolniuk, hogy néhány ügyletet csak részlegesen vonnak be a veszteség és pozíció elosztás körébe . Ha ezeket az eszközöket csak részlegesen alkalmazzák , e tény figyelembevétele céljából – „a hitelezők egyike sem járhat rosszabbul” elv tiszteletben tartása mellett – módosítható az egyéb ügyletekre alkalmazott veszteség vagy kitettség szintje. |
|
(54) |
Ha a szanálási eszközöket egy központi szerződő fél kritikus funkcióinak vagy életképes tevékenységeinek egy stabil vállalkozásra – például egy magánszektorbeli vásárlóra vagy áthidaló központi szerződő félre – történő átruházására használták, a fennmaradó részt megfelelő időn belül fel kell számolni, figyelembe véve azokat az esetleges igényeket, amelyek a vásárló vagy áthidaló központi szerződő fél által átvett tevékenységek vagy szolgáltatások folytatásának biztosítása céljából a csődhelyzetben lévő központi szerződő fél által nyújtott szolgáltatások vagy támogatás iránt jelentkeznek. |
|
(55) |
A vagyonértékesítési eszköznek lehetővé kell tennie a hatóságok számára, hogy a központi szerződő felet vagy a központi szerződő fél tevékenységeinek egy részét a részvényesek hozzájárulása nélkül is értékesíthessék egy vagy több vásárló részére. A vagyonértékesítési eszköz alkalmazása során a hatóságoknak rendelkezniük kell arról, hogy a központi szerződő fél vagy a központi szerződő fél egyes részeinek eladására nyílt, átlátható és diszkriminációtól mentes folyamat útján kerüljön sor, melynek során a lehető legmagasabb eladási ár elérésére törekednek. |
|
(56) |
A szanálás alatt álló központi szerződő fél eszközeinek vagy kötelezettségeinek a vagyonértékesítési eszköz keretében történő átruházásából származó minden nettó bevétel a felszámolási eljárásban érintett szervezetet illeti meg. A szanálás alatt álló központi szerződő fél által kibocsátott tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumoknak a vagyonértékesítési eszköz keretében történő átruházásából származó minden nettó bevétel a részvényeseket illeti meg. A bevételekből le kell vonni a központi szerződő fél csődje miatt keletkezett költségeket és a szanálási folyamat költségeit. |
|
(57) |
A vagyonértékesítés megfelelő idő alatt történő lebonyolítása és a pénzügyi stabilitás védelme érdekében a befolyásoló részesedést szerző vásárló értékelését késedelem nélkül el kell végezni, hogy az ne késleltesse a vagyonértékesítési eszköz alkalmazását |
|
(58) |
A csődbe jutott központi szerződő fél értékesítésével kapcsolatos információk és a potenciális vásárlókkal az üzletértékesítési eszköz alkalmazását megelőzően folytatott tárgyalások valószínűsíthetően rendszerszintű jelentőségűek. A pénzügyi stabilitás biztosítása érdekében lényeges, hogy az ilyen információknak az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) által előírt nyilvános közzététele – a piaci visszaélésre vonatkozó szabályok által megengedett késedelemmel összhangban – annyival késleltethető legyen, amennyi idő a központi szerződő fél szanálásának megtervezéséhez és strukturálásához szükséges. |
|
(59) |
A részben vagy egészében egy vagy több állami hatóság tulajdonában lévő vagy a szanálási hatóság ellenőrzése alatt álló központi szerződő félként az áthidaló központi szerződő fél fő célja, hogy biztosítsa az alapvető pénzügyi szolgáltatások folyamatos nyújtását a klíringtagok és a szanálás alá vont központi szerződő fél ügyfelei részére, valamint azt, hogy az alapvető pénzügyi tevékenységeket továbbra is elvégezzék. Az áthidaló központi szerződő felet az üzleti tevékenység életképes folytatásaként kell működtetni, és amennyiben a feltételek megfelelőek, vissza kell helyezni a piacra, vagy amennyiben nem bizonyul életképesnek, fel kell számolni. |
|
(60) |
Amennyiben egyetlen másik lehetőség sem áll gyakorlatilag rendelkezésre, vagy igazolhatóan nem lennének elegendők a pénzügyi stabilitás biztosítására, lehetséges lehet az állami részvétel tőketámogatás vagy átmenti állami tulajdon formájában az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal összhangban, ideértve a központi szerződő fél műveleteinek szerkezetátalakítását, valamint annak lehetővé tételét, hogy az igénybe vett forrásokat a pénzügyi támogatásból részesülő klíringtagok idővel megtérítsék . Mindazonáltal a kormányzati stabilizációs eszközök alkalmazása nem érinti a központi bankok azon feladatát, hogy likviditást nyújtsanak a pénzügyi rendszernek, akár stresszhelyzetben is, ez saját mérlegelésüktől függ, és nem szabad feltételezni, hogy valószínűleg bekövetkezik . Ennek átmeneti jellegűnek kell lennie. Ezért olyan átfogó és hiteles megállapodásokat kell létrehozni, amelyek lehetővé teszik a rendelkezésre bocsátott állami pénzeszközök megfelelő időn belüli megtérülését. |
|
(61) |
Annak biztosítása érdekében, hogy a szanálási hatóság alkalmazni tudja a veszteség és pozíció elosztó eszközöket a harmadik országokban lévő jogalanyokkal kötött szerződésekre, a központi szerződő fél működési szabályzatának tartalmaznia kell e lehetőség elismerését. |
|
(62) |
A szanálási hatóságoknak minden olyan szükséges jogkörrel rendelkezniük kell, amelyek a szanálási eszközök alkalmazása során – különféle kombinációkban – gyakorolhatók. Ezek közé tartozik a csődhelyzetben lévő központi szerződő fél tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumainak, eszközeinek, jogainak, kötelmeinek vagy kötelezettségeinek egy másik szervezetre, például egy másik központi szerződő félre vagy áthidaló központi szerződő félre történő átruházására vonatkozó hatáskör; a csődhelyzetben lévő központi szerződő fél tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumainak leírására vagy bevonására, illetve kötelezettségeinek leírására vagy átalakítására vonatkozó hatáskör; a változó letét leírására vonatkozó hatáskör; a harmadik felek központi szerződő féllel kapcsolatban fennálló bármely nem teljesített kötelezettségeinek érvényesítése, ideértve a helyreállítási és szanálási készpénzbefizetési felhívásokat – köztük azokat, amelyeket a központi szerződő fél működési szabályzata rögzít – és pozíció elosztásokat; a központi szerződő fél szerződéseinek részleges vagy teljes felmondására vonatkozó hatáskör; a vezetés leváltására vonatkozó hatáskör, valamint a követelések kifizetésére vonatkozó átmeneti moratórium elrendelésének hatásköre. A központi szerződő félnek, a központi szerződő fél igazgatósága tagjainak és felső vezetőinek a tagállam jogától függően a polgári jog vagy a büntetőjog alapján felelősségre vonhatónak kell lenniük a központi szerződő fél csődjéért. |
|
(63) |
A szanálási keretnek eljárási követelményeket is tartalmaznia kell annak biztosítására, hogy a szanálási intézkedésekről megfelelően értesítsék az érintetteket, és azokat megfelelően nyilvánosságra hozzák. Mivel azonban a szanálási hatóságok és szaktanácsadóik által a szanálási eljárás alatt megszerzett információk feltehetően bizalmas jellegűek, a szanálási határozat közzététele előtt megfelelően titkosítani kell azokat. Figyelembe kell venni annak tényét, hogy a helyreállítási és szanálási tervek tartalmára és részleteire és e tervek bármilyen értékelésére vonatkozó információk messzemenő következményekkel járhatnak, különösen az érintett vállalkozásokra nézve. Azt kell feltételezni, hogy a döntések meghozatala előtt a döntéssel kapcsolatos információk, akár arról, hogy a szanálás feltételei teljesülnek-e, akár arról, hogy az eljárás során külön eszköz vagy intézkedés kerül-e alkalmazásra, hatással vannak az intézkedés által érintett magán- vagy közérdekre. Már egyedül az az információ is elegendő lehet negatív hatás kiváltására egy adott központi szerződő fél esetében, hogy a szanálási hatóság vizsgálja a központi szerződő felet. Ezért biztosítani kell, hogy megfelelő eszközök létezzenek az ilyen információk, például a helyreállítási és szanálási tervek tartalma és részletei és az ezzel összefüggésben végzett bármilyen értékelés eredménye titkosságának fenntartására. |
|
(64) |
A szanálási hatóságoknak kiegészítő hatáskörökkel kell rendelkezniük annak érdekében, hogy biztosítsák a tulajdonviszonyt vagy hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok, valamint az eszközök, jogok és kötelezettségek eredményes átruházását. A biztosítékoktól függően, a hatásköröknek magukban kell foglalniuk a harmadik felek jogainak az átadott instrumentumokról vagy eszközökről való eltávolítására vonatkozó hatáskört és a szerződések végrehajtására irányuló hatáskört, valamint az átadott eszközöket és tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokat átvevő féllel szemben a megállapodások folytonosságának biztosítására irányuló hatáskört. Mindez nem érintheti azonban a munkavállalóknak a munkaszerződés felmondására vonatkozó jogát. A szerződő félnek a szanálás alatt álló központi szerződő féllel vagy egy csoporthoz tartozó vállalkozásával fennálló szerződés felmondására irányuló joga szintén nem sérülhet, amennyiben a felmondás oka nem csupán az, hogy a csődhelyzetben lévő központi szerződő fél szanálásra kerül. A szanálási hatóságoknak rendelkezniük kell azzal a kiegészítő hatáskörrel, amely alapján kötelezhetik a rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében felszámolás alatt álló központi szerződő fél fennmaradó részét azon szolgáltatások teljesítésére, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a vagyonértékesítési eszköz vagy áthidaló központi szerződő fél eszközének alkalmazásával eszközökhöz, szerződésekhez vagy tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokhoz jutó központi szerződő fél folytassa üzleti tevékenységét. |
|
(65) |
A Charta 47. cikkével összhangban az érintett feleknek joguk van a tisztességes eljáráshoz és az őket érintő intézkedésekkel szembeni hatékony jogorvoslathoz. Ezért biztosítani kell a szanálási hatóságok által hozott határozatok elleni érdemi okok alapján történő fellebbezés jogát , amennyiben a határozat a meghozatala idején a rendelkezésre álló információk alapján önkényes és észszerűtlen volt . |
|
(66) |
A nemzeti szanálási hatóságok által hozott szanálási intézkedések gazdasági értékeléseket és széles mérlegelési jogkört követelhetnek meg. A nemzeti szanálási hatóságok rendelkeznek a szükséges szakértelemmel ahhoz, hogy elvégezzék ezeket az értékeléseket és meghatározzák a mérlegelési jogkör megfelelő alkalmazását. Ezért fontos annak biztosítása, hogy a nemzeti szanálási hatóságok által ebben a vonatkozásban készített gazdasági értékeléseket a nemzeti bíróságok alapként használják fel az érintett válságkezelési intézkedések felülvizsgálatakor. |
|
(67) |
A rendkívüli sürgősséget képviselő helyzetek lefedése érdekében, és mivel a szanálási hatóságok határozatainak felfüggesztése gátolhatja a kritikus funkciók folytatólagos biztosítását, rendelkezni kell arról, hogy a fellebbezés benyújtása nem vonja automatikusan maga után a megtámadott határozat joghatásának automatikus felfüggesztését, a szanálási hatóság határozata pedig azonnal végrehajtható. |
|
(68) |
Továbbá, adott esetben azon harmadik felek védelme érdekében, akik a szanálási hatásköreiket gyakorló hatóságok eljárása során jóhiszeműen hozzájutottak a szanálás alatt álló központi szerződő fél eszközeihez, szerződéseihez, jogaihoz és kötelezettségeihez, valamint a pénzügyi piacok stabilitása érdekében, a fellebbezéshez való jog nem érinthet megsemmisített határozat alapján hozott későbbi adminisztratív intézkedést vagy végrehajtott ügyletet. Ilyen esetekben a jogsértő határozatra vonatkozó jogorvoslatnak az érintett személyek által elszenvedett veszteség kompenzálására kell korlátozódnia. |
|
(69) |
Tekintettel arra, hogy a szanálási intézkedéseket a tagállam vagy az Unió pénzügyi stabilitására jelentett súlyos kockázatok miatt esetleg sürgősen kell meghozni, a válságkezelési intézkedések előzetes bírósági jóváhagyásának kérelmezésére vonatkozó nemzeti jog szerinti eljárást és a kérelem bírósági vizsgálatát egyaránt gyorsan kell lefolytatni. Ez nem érinti az érdekelt felek esetleges azon jogát, hogy a bíróságnál korlátozott időre kérelmezzék a döntés elhalasztását, miután a szanálási hatóság meghozta a válságkezelési intézkedést. |
|
(70) |
Az eredményes szanálás és a joghatóságot érintő konfliktusok elkerülése érdekében rendes fizetésképtelenségi eljárás addig nem indítható vagy folytatható a csődhelyzetben lévő központi szerződő féllel szemben, amíg a szanálási hatóság a szanálási hatásköreit gyakorolja, vagy a szanálási eszközöket alkalmazza, kivéve, ha azt az eljárást a szanálási hatóság kezdeményezésére vagy annak beleegyezésével indítják, illetve folytatják. Bizonyos szerződéses kötelezettségek korlátozott időre történő felfüggesztése hasznos és szükséges annak érdekében, hogy a szanálási hatóságnak legyen ideje a szanálási eszközök gyakorlatba való átültetésére. Ez azonban nem alkalmazandó a csődbe jutott központi szerződő félnek az Európai Parlament és Tanács 98/26/EK irányelvének23 értelmében kijelölt rendszerek, többek között egyéb központi szerződő felek és központi bankok felé fennálló kötelezettségeire. A 98/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv csökkenti a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben való részvétellel járó kockázatokat, különösen azáltal, hogy csökkenti a zavarokat az ilyen rendszerek résztvevőinek fizetésképtelensége esetén. Annak biztosítása érdekében, hogy ezek a védelmi eszközök megfelelően alkalmazhatók legyenek a válsághelyzetekben, egyidejűleg megfelelő biztonságot fenntartva a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerek üzemeltetői és egyéb piaci résztvevők számára, a válságmegelőzési vagy szanálási intézkedéseket önmagukban nem lehet a 98/26/EK irányelv értelmében vett fizetésképtelenségi eljárásnak tekinteni, feltéve, hogy a szerződés szerinti érdemi kötelezettségek továbbra is teljesítésre kerülnek. A 98/26/EK irányelv szerinti rendszerek működése vagy az általa garantált biztosítékhoz fűződő jog azonban nem szenvedhet csorbát. |
|
(71) |
Annak biztosítása érdekében, hogy a szanálási hatóságoknak, amikor magánszektorbeli vásárlóra vagy áthidaló központi szerződő félre ruháznak át eszközöket és kötelezettségeket, megfelelő idő álljon rendelkezésére az átadandó szerződések meghatározására, indokolt lehetne a partnerek pénzügyi szerződések lezárására, meggyorsítására, illetve más módon történő megszüntetésére vonatkozó jogainak arányos korlátozása az átruházás előtt. Ez a korlátozás szükséges lenne ahhoz, hogy a hatóságok a felmondási jogok széles körű gyakorlásából következő érték- és hatáskörváltozásoktól mentes, valós képet kaphassanak a csődhelyzetben lévő központi szerződő fél mérlegéről. Annak érdekében, hogy csak a feltétlenül szükséges legkisebb mértékben avatkozzanak be a partnerek szerződéses jogaiba, a felmondási jogok korlátozása csak a megelőző intézkedéssel vagy szanálási intézkedéssel – vagy az ilyen intézkedés alkalmazásához közvetlenül kapcsolódó bármilyen eseménnyel – összefüggésben érvényesíthető, a más mulasztás, például fizetési vagy letétnyújtási kötelezettség elmulasztása miatt fennálló felmondási jogokat változatlanul kell hagyni. |
|
(72) |
A csődhelyzetben lévő központi szerződő fél néhány, de nem az összes eszközének, szerződésének, jogainak és kötelezettségének átruházása esetén a jogszerű tőkepiaci megállapodások fenntartása érdekében indokolt védintézkedéseket hozni a megfelelő kapcsolt kötelezettségek, jogok és szerződések különválasztásának megakadályozására. A kapcsolt szerződésekből és kapcsolódó biztosítékból való válogatásra vonatkozó e korlátozásnak az ugyanazon féllel kötött, biztosítéki megállapodással, tulajdonjog-átruházási pénzügyi biztosítéki megállapodással, egymással szembeni elszámolásra vonatkozó megállapodással, pozíciólezáró nettósítási megállapodással, illetve strukturált finanszírozási rendszerrel fedett szerződésekre is vonatkoznia kell. Amennyiben védintézkedések alkalmazandók, a szanálási hatóságoknak a védett megállapodáshoz tartozó összes kapcsolt szerződést át kell ruházniuk, vagy mindegyiket a csődbe jutott központi szerződő fél fennmaradó részénél kell hagyniuk. A védintézkedéseknek garantálniuk kell, hogy a 2013/36/EU irányelv szerinti nettósítási megállapodással fedett kitettségek szavatolótőke-kezelését ez csak minimális mértékben érinti. |
|
(73) |
Az uniós központi szerződő felek szolgáltatásokat nyújtanak harmadik országokban található klíringtagoknak és ügyfeleknek, és a harmadik országban található központi szerződő felek szolgáltatásokat nyújtanak az Unióban található klíringtagoknak és ügyfeleknek. A nemzetközi tevékenységet folytató központi szerződő felek hatékony szanálásához a tagállamok és a harmadik országok hatóságai közötti együttműködésre van szükség. E célból az ESMA-nak iránymutatást kell adnia a harmadik országokkal megkötendő együttműködési megállapodások releváns tartalmát illetően. Ezek az együttműködési megállapodások biztosítják a nemzetközi szinten aktív központi szerződő felekkel kapcsolatos hatékony tervezést, döntéshozatalt és koordinációt. A nemzeti szanálási hatóságoknak bizonyos körülmények között el kell ismerniük és végre kell hajtaniuk a harmadik országbeli szanálási eljárásokat. Az együttműködésnek ki kell terjednie az uniós vagy harmadik országbeli központi szerződő felek leányvállalataira és azok klíringtagjaira, valamint ügyfeleire. |
|
(74) |
A következetes harmonizáció és a piaci résztvevők megfelelő védelme érdekében az egész Unióban, a Bizottságnak az ESMA által kidolgozott szabályozástechnikai standardtervezeteket kell elfogadnia az EUMSZ 290. cikke alapján felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján, az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban a szanálási kollégiumok működésére vonatkozóan írásba foglalt szabályok és eljárások, a szanálási tervek tartalmának és az értékelések elvégzése szempontjából releváns elemek meghatározására. |
|
(75) |
A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy felfüggesszen a 648/2012/EU rendelet 5. cikke értelmében létrehozott bármely elszámolási kötelezettséget valamely szanálás alatt álló központi szerződő fél szanálási hatóságának kérésére, és az ESMA nem kötelező érvényű véleményét követően, azon tőzsdén kívüli származtatott ügyletek meghatározott osztályai esetében, amelyek elszámolását a szanálás alatt álló központi szerződő fél végzi. A felfüggesztésre vonatkozó határozatot kizárólag abban az esetben lehet elfogadni, ha az szükséges a pénzügyi stabilitás és piaci bizalom megőrzése érdekében, különösen a továbbterjedési hatások elkerülése és annak megakadályozása érdekében, hogy a partnerek és befektetők nagy és bizonytalan kockázati kitettséggel rendelkezzenek a központi szerződő féllel szemben. Határozata elfogadása érdekében a Bizottságnak figyelembe kell vennie a szanálási célokat és a 648/2012/EU rendeletben rögzített kritériumokat arra vonatkozóan, hogy a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek elszámolási kötelezettség alá essenek azon tőzsdén kívüli származtatott ügyletek esetében, amelyekre a felfüggesztést kérik. A felfüggesztésnek átmenetinek kell lennie, és lehetőséget kell biztosítani a megújítására. Hasonlóképpen a központi szerződő fél kockázatkezelési bizottságának 648/2012/EU rendelet 28. cikkében meghatározott szerepét növelni kell annak érdekében, hogy jobban ösztönözze a központi szerződő felet a kockázatainak prudens kezelésére és ellenálló képességének javítására. A kockázatkezelési bizottság tagjainak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy tájékoztassák az illetékes hatóságot, ha a központi szerződő fél nem követi a kockázatkezelési bizottság tanácsát, és a klíringtagok és ügyfelek kockázatkezelési bizottságba delegált képviselői számára biztosítani kell, hogy – a titoktartási garanciáknak megfelelően – felhasználhassák a kapott információkat a központi szerződő féllel szembeni kitettségeik nyomon követésére. Végezetül, a központi szerződő felek szanálási hatóságai számára is hozzáférést kell biztosítani a kereskedési adattárakban elérhető összes szükséges információhoz. A 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet és a 2365/2015 európai parlamenti és tanácsi rendeletet (7) ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
|
(76) |
Annak biztosítása érdekében, hogy a központi szerződő felek szanálási hatóságai képviselettel rendelkezzenek az összes releváns fórumban, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az ESMA hasznosítani tudja a központi szerződő felek helyreállításával és szanálásával kapcsolatos feladatok végrehajtásához szükséges szakértelmet, az 1095/2010/EU rendeletet módosítani kell abból a célból, hogy az illetékes hatóságok e rendeletben megállapított fogalma kiterjedjen a központi szerződő felek nemzeti szanálási hatóságaira. |
|
(77) |
Az ESMA rá kiosztott feladatokkal kapcsolatos döntéseinek előkészítése érdekében, amelybe beletartozik az előzetes és utólagos értékelésekre és a szanálási kollégiumokra és tervekre vonatkozó technikai standard tervezetek kidolgozása, valamint a szanálási feltételekre és kötelező érvényű közvetítésre vonatkozó iránymutatások kidolgozása, és az EBH, valamint tagjainak e döntések előkészítésébe történő szoros bevonásának biztosítására az ESMA-nak egy belső szanálási bizottságot kell létrehoznia, és megfigyelőként a bizottságba meg kell hívnia a vonatkozó EBH hatáskörrel rendelkező hatóságokat. |
|
(78) |
Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és betartja különösen a Charta által elismert jogokat, szabadságokat és elveket, különösen a tulajdonhoz való jogot, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot, valamint a védelemhez való jogot. |
|
(79) |
Az illetékes hatóságoknak és a szanálási hatóságoknak az ezen rendelet értelmében hozott döntéseik és intézkedéseik során kellőképpen figyelembe kell venniük, hogy a szóban forgó döntések és intézkedések milyen hatással vannak más joghatóságok pénzügyi stabilitására és gazdasági helyzetére, továbbá mérlegelniük kell az érintett klíringtagnak a letelepedés szerinti joghatóság pénzügyi szektora és teljes gazdasága szempontjából vett jelentőségét. |
|
(80) |
Mivel ezen rendelet célját, nevezetesen a központi szerződő felek szanálására vonatkozó szabályok és eljárások harmonizálását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban egy központi szerződő fél csődjének az egész Unióra gyakorolt hatásai miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket. |
|
(81) |
A központi szerződő felek helyreállításával és szanálásával kapcsolatos rendelkezések és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását szabályozó jogi keretrendszer közötti ellentmondások elkerülése érdekében indokolt elhalasztani a jelen rendelet alkalmazását addig a dátumig, amelytől a tagállamok kötelesek alkalmazni a [HL: Kérjük, illesszék be a 2014/59/EU irányelvet módosító irányelv hivatkozási adatait] irányelvet átültető intézkedéseket. |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
I. CÍM
TÁRGY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
1. cikk
Tárgy
Ez a rendelet megállapítja a központi szerződő felek helyreállítására és szanálására vonatkozó, és a 648/2012/EU rendelettel összhangban engedélyezett szabályokat és eljárásokat, valamint a harmadik országokkal a központi szerződő felek helyreállítása és szanálása terén kötött megállapodásokra vonatkozó szabályokat.
2. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
|
1. |
„központi szerződő fél”: a 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 1. pontjában meghatározott központi szerződő fél; |
|
2. |
„szanálási kollégium”: a 4. cikk alkalmazásában létrehozott kollégium; |
|
3. |
„szanálási hatóság”: ▌a 3. cikkel összhangban kijelölt hatóság; |
|
4. |
„szanálási eszköz”: a 27. cikk (1) bekezdésében említett szanálási eszköz; |
|
5. |
„szanálási hatáskör”: a 48. cikkben meghatározott hatáskör; |
|
6. |
„szanálási célok”: a 21. cikkben rögzített szanálási célok; |
|
7. |
„illetékes hatóság”: ▌a 648/2012/EU rendelet 22. cikkével összhangban kijelölt hatóság; |
|
7a. |
„nemteljesítési esemény”: olyan forgatókönyv, amelyben egy vagy több klíringtag elmulasztja teljesíteni a központi szerződő féllel szemben fennálló pénzügyi kötelezettségeit; |
|
7b. |
„nemteljesítésen kívüli esemény”: olyan forgatókönyv, amelyben a központi fél veszteségeket szenved el a klíringtag nemteljesítésétől eltérő bármely egyéb okból, például üzleti, letéti őrzési, befektetési, jogi vagy működési hiányosság vagy csalás következtében, beleértve a kibertámadásokból eredő hiányosságokat vagy a fedezetlen likviditási hiányokat; |
|
8. |
„szanálási terv”: egy központi szerződő fél vonatkozásában a 13. cikk rendelkezéseinek megfelelően elkészített szanálási terv; |
|
9. |
„szanálási intézkedés”: ▌szanálási eszköz alkalmazása, vagy egy vagy több szanálási hatáskör gyakorlása , ha a 22. cikkben meghatározott szanálási feltételek teljesülnek ; |
|
10. |
„klíringtag”: a 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 14. pontjában meghatározott klíringtag; |
|
11. |
„anyavállalat”: az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdése 15. pontjának a) alpontjában meghatározott anyavállalat; |
|
12. |
„harmadik országbeli központi szerződő fél”: olyan központi szerződő fél, amelynek székhelye egy harmadik országban van; |
|
13. |
„egymással szembeni elszámolásra vonatkozó megállapodás” olyan megállapodás, amely alapján a szanálás alatt álló központi szerződő fél és valamely partnere közötti két vagy több követelés vagy kötelezettség egymással szemben elszámolható; |
|
14. |
„pénzügyi piaci infrastruktúra” (FMI): központi szerződő fél, központi értéktár, kereskedési adattár, fizetési rendszer vagy valamely tagállam által a 98/26/EK irányelv 2. cikkének a) pontjának értelmében meghatározott és kijelölt egyéb rendszer; |
|
15. |
„ügyfél”: a 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 15. pontjában meghatározott ügyfél; |
|
15a. |
„egyéb rendszerszinten jelentős intézmény”: a 2013/36/EU irányelv 131 cikkének (3) bekezdésében említett egyéb rendszerszinten jelentős intézmény |
|
16. |
„ interoperábilis központi szerződő fél”: olyan központi szerződő fél, amely a 648/2012/EU rendelet V. címe szerint interoperabilitási megállapodást kötött ; ▌ |
|
18. |
„helyreállítási terv”: egy központi szerződő fél által a 9. cikk rendelkezéseinek megfelelően elkészített és naprakészen tartott helyreállítási terv; |
|
19. |
„igazgatóság”: a nemzeti társasági joggal összhangban, a 648/2012/EU rendelet 27. cikke (2) bekezdésének megfelelően felállított igazgatótanács, felügyelőbizottság, vagy mindkettő; |
|
20. |
„ felügyeleti kollégium”: a 648/2012/EU rendelet 18. cikkének (1) bekezdésében említett kollégium , az Egységes Szanálási Testület (ESZT) részvételével ; |
|
21. |
„tőke”: a 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 25. pontjában meghatározott tőke; |
|
22. |
„többlépcsős veszteségfedezés”: többlépcsős veszteségfedezés a 648/2012/EU rendelet 45. cikkével összhangban; |
|
23. |
„kritikus funkciók”: a központi szerződő félen kívüli harmadik feleknek nyújtott tevékenységek, szolgáltatások vagy működési folyamatok, amelyek megszűnése a központi szerződő fél vagy csoport méretéből, piaci részesedéséből, külső és belső összekapcsoltságából, összetettségéből vagy határokon átnyúló tevékenységéből adódóan egy vagy több tagállamban valószínűsíthetően fennakadást okoz a reálgazdaság számára létfontosságú szolgáltatások vagy a pénzügyi stabilitás tekintetében, különös tekintettel e tevékenységek, szolgáltatások vagy működési folyamatok helyettesíthetőségére; |
|
24. |
„csoport”: a 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 16. pontjában meghatározott csoport ; |
|
25. |
„kapcsolt FMI”: egy interoperábilis központi szerződő fél, vagy másik olyan FMI vagy központi szerződő fél , amellyel a központi szerződő fél szerződéses megállapodást kötött; |
|
26. |
„▌állami pénzügyi támogatás”: az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatás, vagy bármilyen más, nemzeti szinten nyújtva állami támogatásnak minősülő szupranacionális szintű állami pénzügyi támogatás, amelyet egy központi szerződő fél vagy egy – ilyen központi szerződő felet magában foglaló – csoport életképességének, likviditásának vagy fizetőképességének megőrzése vagy helyreállítása céljából nyújtanak; |
|
27. |
„pénzügyi szerződések”: a 2014/59/EU irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 100. pontjában meghatározott szerződések és megállapodások; |
|
28. |
„rendes fizetésképtelenségi eljárás”: olyan valamennyi hitelezőre kiterjedő (kollektív) fizetésképtelenségi eljárás, amely az adós vagyon feletti rendelkezési jogának részleges vagy teljes elvonását és felszámoló vagy vagyonfelügyelő kijelölését foglalja magában, és amely a központi szerződő felekre a nemzeti jog alapján rendes esetben alkalmazandó, továbbá amely vagy kifejezetten csak ezen központi szerződő felekre, vagy általános jelleggel minden természetes vagy jogi személyre vonatkozik; |
|
29. |
„tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok”: részvények, tulajdonjogot biztosító egyéb instrumentumok, részvényekre vagy tulajdonviszonyt megtestesítő egyéb instrumentumokra átváltható vagy ilyenek megszerzésére jogosító instrumentumok, valamint részvényekben vagy tulajdonviszonyt megtestesítő egyéb instrumentumokban részesedést képviselő instrumentumok; |
|
30. |
„kijelölt nemzeti makroprudenciális hatóság”: a nemzeti hatóságok makroprudenciális felhatalmazásáról szóló, 2011. december 22-i európai rendszerkockázati testületi (ERKT) ajánlás (ESRB/2011/3) B. ajánlásának 1. pontjában említett, a makroprudenciális politika vitelével megbízott hatóság; |
|
31. |
„garanciaalap” a központi szerződő fél által tartott garanciaalap a 648/2012/EU rendelet 42. cikkével összhangban; |
|
32. |
„előfinanszírozott források”: a vonatkozó jogi személy által tartott és szabadon rendelkezésére álló források; |
|
33. |
„felső vezetés”: a központi szerződő fél üzleti tevékenységét ténylegesen irányító személy vagy személyek, valamint az igazgatóság ügyvezető tagja vagy tagjai; |
|
34. |
„kereskedési adattár”: a 648/2012/EU rendelet 2. cikke 2. pontjában vagy az (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) 3. cikke 1. pontjában meghatározott kereskedési adattár; |
|
35. |
„állami támogatások uniós keretrendszere”: az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 107., 108. és 109. cikke által és az EUMSZ 108. cikkének (4) bekezdése vagy 109. cikke alapján megalkotott vagy elfogadott rendeletek és valamennyi uniós jogi aktus – többek között iránymutatások, közlemények és értesítések – által létrehozott keretrendszer; |
|
36. |
„hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok”: kötvények vagy az átruházható fedezetlen követelések más formái, adósságot keletkeztető vagy elismerő instrumentumok és hitelviszonyt megtestesítő instrumentum megszerzésére feljogosító instrumentumok; |
|
37. |
„szanálási készpénzbefizetési felhívás”: arra vonatkozó kérés, hogy a klíringtagok biztosítsanak készpénzforrásokat a központi szerződő fél számára az előfinanszírozott forrásokon túl, a szanálási hatóság jogszabályban meghatározott hatásköre alapján a 31. cikknek megfelelően , és a központi szerződő fél működési szabályzatában foglaltak szerint ; |
|
38. |
„ helyreállítási készpénzbefizetési felhívás”: arra vonatkozó kérés, hogy a klíringtagok biztosítsanak készpénzforrásokat a központi szerződő fél számára az előfinanszírozott forrásokon túl, a központi szerződő fél működési szabályzatában lefektetett szerződéses megállapodások alapján; |
|
39. |
„átruházási hatáskör”: a 48. cikk (1) bekezdésének c), vagy d) pontjában meghatározott, szanálás alatt álló központi szerződő fél részvényeinek, egyéb tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumainak, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumainak, eszközeinek, jogainak, kötelmeinek vagy kötelezettségeinek, illetve ezek valamilyen kombinációjának egy átvevő félre történő átruházására vonatkozó hatáskörök; |
|
40. |
„származtatott ügylet”: a 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 5. pontjában meghatározott származtatott ügylet; |
|
41. |
„nettósítási megállapodás”: olyan megállapodás, amelynek alapján több követelést vagy kötelezettséget egyetlen nettó követeléssé lehet átalakítani, beleértve a pozíciólezáró nettósítási megállapodásokat, amelyek alapján egy (bárhogy vagy bárhol meghatározott) jogérvényesítési eljárás bekövetkeztekor a felek kötelezettségeit meggyorsítják, így azok azonnal esedékessé válnak vagy megszűnnek, és mindkét esetben egyetlen nettó követeléssé alakulnak át vagy az lép a helyükre, beleértve a 2002/47/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikke (1) bekezdése n) pontjának i. alpontjában meghatározott „pozíciólezáró nettósítási rendelkezéseket”, valamint a 98/26/EK irányelv (9) 2. cikke k) pontjában meghatározott „nettósítást”; |
|
42. |
„válságmegelőzési intézkedés”: a központi szerződő fél számára a helyreállítási tervben felmerülő hiányosságok megszüntetésére irányuló intézkedések megtételét előíró, a 10. cikk (8) és (9) bekezdése szerinti hatáskörök gyakorlása, a szanálhatóság akadályainak kezelésére vagy kiküszöbölésére vonatkozó, a 17. cikk szerinti hatáskörök gyakorlása, vagy a 19. cikk szerinti korai beavatkozási intézkedések bármelyikének alkalmazása; |
|
43. |
„felmondási jog”: a szerződés felmondására irányuló jog, a kötelezettségek esedékességének előrehozására, lezárására, egymással szemben való elszámolására vagy nettósítására irányuló jog vagy az egyik szerződő fél fizetési kötelezettségét felfüggesztő, módosító vagy megszüntető bármely hasonló rendelkezés, illetve olyan rendelkezés, amely megakadályozza egy szerződés szerinti kötelezettség esedékessé válását, és amely kötelezettség ilyen rendelkezés hiányában esedékessé válna; |
|
44. |
„tulajdonjog-átruházási pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodás”: a 2002/47/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott tulajdonjog-átruházási pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodás; |
|
45. |
„fedezett kötvény”: a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (10) 52. cikkének (4) bekezdésében említett instrumentum; |
|
46. |
„harmadik országbeli szanálási eljárás”: egy harmadik országbeli központi szerződő fél csődjének kezelésére szolgáló, harmadik ország joga szerinti intézkedés, amely a célok és a várható eredmények szempontjából hasonló az ezen rendelet szerinti szanálási intézkedésekhez; |
|
47. |
„érintett nemzeti hatóságok”: a jelen rendelettel összhangban vagy a 2014/59/EU irányelv 3. cikkének értelmében kijelölt szanálási hatóságok, illetékes hatóságok vagy illetékes minisztériumok, vagy a tagállamok egyéb olyan hatóságai, amelyek a joghatóságuk alá tartozó területen elszámolási szolgáltatásokat nyújtó, harmadik országbeli központi szerződő felek eszközeivel, jogaival, kötelmeivel vagy kötelezettségeivel kapcsolatban hatáskörrel rendelkeznek; |
|
48. |
„érintett harmadik országbeli hatóság”: a szanálási hatóságok és illetékes hatóságok ezen rendelet szerinti feladataihoz hasonló feladatok végrehajtásáért felelős harmadik országbeli hatóság. |
II. CÍM
HATÓSÁGOK, SZANÁLÁSI KOLLÉGIUM ÉS ELJÁRÁSOK
I. SZAKASZ
SZANÁLÁSI HATÓSÁGOK, SZANÁLÁSI KOLLÉGIUMOK ÉS AZ EURÓPAI FELÜGYELETI HATÓSÁGOK BEVONÁSA
3. cikk
Szanálási hatóságok és illetékes minisztériumok kijelölése
(1) Azok a tagállamok, ahol valamely központi szerződő fél letelepedett, kijelölnek, azok a tagállamok pedig, ahol központi szerződő fél nem telepedett le, kijelölhetnek egy vagy több szanálási hatóságot , amely felhatalmazást kap a jelen rendeletben meghatározott szanálási eszközök alkalmazására és szanálási hatáskörök gyakorlására.
A szanálási hatóságok nemzeti központi bankok, illetékes minisztériumok, közigazgatási hatóságok vagy közigazgatási hatáskörrel felruházott egyéb hatóságok.
(2) A szanálási hatóságok rendelkeznek a szanálási intézkedések alkalmazásához szükséges szaktudással, erőforrásokkal és működési kapacitással, és hatáskörüket a szanálási célok eléréséhez szükséges gyorsasággal és rugalmassággal gyakorolják.
(3) Azokban az esetekben, amikor az (1) bekezdés értelmében kijelölt szanálási hatóságot egyéb funkciókkal is felruházzák, a tagállamoknak biztosítaniuk kell az adott szanálási hatóság tényleges működési függetlenségét, ideértve többek között különösen azt, hogy e szanálási hatóság a 648/2012/EU rendelet 22. cikke értelmében kijelölt illetékes hatóságtól, továbbá a 648/2012/EU rendelet 18. cikke (2) bekezdésének (c) pontjában említett klíringtagok illetékes és szanálási hatóságaitól elkülönült személyzettel, jelentési útvonalakkal és döntéshozatali folyamatokkal rendelkezzen, és meg kell tenniük , valamint az ESMA számára kielégítő módon igazolniuk kell minden szükséges intézkedést a szanálási hatóságra e rendelet értelmében bízott funkciók és minden egyéb rá bízott funkció közötti összeférhetetlenség elkerülése érdekében.
Az első bekezdésben foglalt követelmények nem zárják ki a jelentési útvonalak összefutását egy olyan szervezet legmagasabb szintjén, amely különböző hatóságokat foglal magában, és nem zárja ki azt, hogy az egyik hatóság az ideiglenes magas munkateherre tekintettel előzetesen meghatározott feltételek mellett egy másik hatósághoz rendeljen ki személyzetet.
(4) ▌A szanálási hatóság az első albekezdésben hivatkozott strukturális elkülönítést biztosító belső szabályokat elfogadja és közzéteszi, beleértve a szakmai titoktartásra és a különböző funkcionális területek közötti információcserére vonatkozó szabályokat is.
(5) Minden tagállam kijelöl egy minisztériumot, amely felelős azoknak a funkcióknak a gyakorlásáért, amelyekkel e rendelet szerint az illetékes minisztériumot ruházzák fel.
(6) ▌A szanálási hatóságnak időben tájékoztatnia kell az illetékes minisztériumot az e rendelet szerint meghozott határozatokról.
(7) Amennyiben a (6) bekezdésben hivatkozott határozatoknak közvetlen költségvetési hatásai ▌vannak ▌, a szanálási hatóságnak meg kell szereznie a jog szerint szükséges jóváhagyást azok végrehajtása előtt.
(8) A tagállamok értesítik a Bizottságot és az Európai Értékpapírpiaci Hatóságot (ESMA) az (1) bekezdés szerint kijelölt szanálási hatóságokról.
(9) ▌
(10) Az ESMA közzéteszi a (8) bekezdés szerint bejelentett szanálási hatóságok és kapcsolattartó hatóságok listáját.
4. cikk
Szanálási kollégiumok
(1) A központi szerződő fél szanálási hatósága szanálási kollégiumokat hoz létre a 13., 16. és 17. cikkben említett feladatok végrehajtására, ellátja annak igazgatását és elnökletét, és biztosítja a harmadik országok szanálási hatóságaival való együttműködést és koordinációt.
A szanálási kollégiumok keretet biztosítanak a szanálási hatóságok és a többi érintett hatóság számára a következő feladatok végrehajtásához:
|
a) |
a szanálási tervek kidolgozásához, a központi szerződő fél és a benne résztvevők, valamint más érdekelt központi bankok közötti összekapcsoltság értékeléséhez, az előkészítési és megelőzési intézkedések alkalmazásához és a szanáláshoz kapcsolódó információk cseréje; |
|
b) |
a 13. cikk szerinti szanálási tervek értékelése ; |
|
c) |
a 16. cikknek megfelelően a központi szerződő felek szanálhatóságának értékelése; |
|
d) |
a 17. cikknek megfelelően a központi szerződő felek szanálhatósága előtt álló akadályok azonosítására, kezelésére és megszüntetésére irányuló hatáskörök gyakorlása; |
|
e) |
a szanálási stratégiákról és rendszerekről szóló nyilvános kommunikáció koordinálása; |
|
ea) |
a klíringtagok helyreállítási és szanálási terveinek cseréje, valamint a potenciális hatás és a központi szerződő féllel való összekapcsoltság értékelése; |
(2) A szanálási kollégiumok az alábbi tagokból állnak:
|
a) |
a központi szerződő fél szanálási hatósága; |
|
b) |
a központi szerződő fél illetékes hatósága; |
|
c) |
a klíringtagoknak a 648/2012/EU rendelet 18. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett illetékes hatóságai és szanálási hatóságai; |
|
d) |
a 648/2012/EU rendelet 18. cikke (2) bekezdésének d) pontjában említett illetékes hatóságok; |
|
e) |
a központi szerződő feleknek a 648/2012/EU rendelet 18. cikke (2) bekezdésének e) pontjában említett illetékes hatóságai és szanálási hatóságai; |
|
f) |
a 648/2012/EU rendelet 18. cikke (2) bekezdésének f) pontjában említett illetékes hatóságok; |
|
g) |
a KBER-nek a 648/2012/EU rendelet 18. cikke (2) bekezdésének g) pontjában említett tagjai; |
|
h) |
a 648/2012/EU rendelet 18. cikke (2) bekezdésének h) pontjában említett kibocsátó központi bankok; |
|
i) |
az anyavállalat illetékes hatósága, amennyiben a 11. cikk (1) bekezdése alkalmazandó; |
|
ia) |
a 2013/36 EU irányelv 131. cikkének (3) bekezdésében említett egyéb rendszerszinten jelentős intézmények felügyeletével megbízott illetékes hatóságok; |
|
j) |
az illetékes minisztérium, amennyiben az a) pontban említett szanálási hatóság nem azonos az illetékes minisztériummal; |
|
k) |
az ESMA; |
|
l) |
az Európai Bankhatóság (EBH). |
(3) Az ESMA-nak, EBH-nak és az egyéb rendszerszinten jelentős intézmények felügyeletével megbízott illetékes hatóságoknak nincs szavazati joga a szanálási kollégiumban.
(4) A harmadik országban letelepedett klíringtagok illetékes és szanálási hatóságai, valamint azon harmadik országbeli központi szerződő felek illetékes és szanálási hatóságai, amelyekkel a központi szerződő fél interoperabilitási megállapodást kötött, megfigyelőként meghívhatók a szanálási kollégiumba. E hatóságok részvétele annak függvénye, hogy a szanálási kollégium elnökének véleménye szerint a 71. cikkben meghatározott titoktartási követelményekkel egyenértékű titoktartási követelmények vonatkoznak-e rájuk.
A harmadik országbeli hatóságok részvétele a szanálási kollégiumban meghatározott határokon átnyúló végrehajtási kérdések megvitatására korlátozódhat , amelyek magukban foglalhatják a következőket:
|
a) |
a szanálási intézkedések hatékony és összehangolt végrehajtása különösen az 53. és 75. cikkeknek megfelelően; |
|
b) |
a hatékony szanálási intézkedés azon lehetséges akadályainak azonosítása és megszüntetése, amelyek a biztosítéki, nettósítási és egymással szembeni elszámolásra vonatkozó megállapodásokat szabályozó eltérő jogszabályokból és eltérő helyreállítási és szanálási hatáskörökből vagy stratégiákból erednek; |
|
c) |
az esetlegesen szükséges új elismerési vagy engedélyezési követelmények azonosítása és koordinálása, az időben végrehajtandó szanálási intézkedések szükségességének mérlegelése; |
|
d) |
a központi szerződő fél szanálása által érintett vonatkozó eszközosztályok bármely elszámolási kötelezettségének esetleges felfüggesztése a 648/2012/EU rendelet 6a. cikke vagy az érintett harmadik ország nemzeti jogának bármely azzal egyenértékű rendelkezése szerint; |
|
e) |
az eltérő időzónák esetleges hatása a kereskedés vége tekintetében az üzletzárás alkalmazandó idejére. |
(5) A szanálási kollégium elnöke a következő feladatok ellátásáért felelős:
|
a) |
a szanálási kollégium többi tagjával folytatott konzultációt követően a szanálási kollégium működésére vonatkozóan írásba foglalt szabályok és eljárások kidolgozása; |
|
b) |
a szanálási kollégium valamennyi tevékenységének koordinálása; |
|
c) |
a szanálási kollégium valamennyi ülésének összehívása és azok elnöki tisztének ellátása; |
|
d) |
teljeskörűen, előre tájékoztatja a szanálási kollégium minden tagját a szanálási kollégium üléseinek szervezéséről, a legfontosabb megvitatandó kérdésekről és a megvitatandó napirendi pontokról; |
|
e) |
annak eldöntése, hogy a harmadik országok hatóságait meghívják-e, és ha igen, melyiket a szanálási kollégium adott ülésére a (4) bekezdésnek megfelelően; |
|
f) |
az összes releváns információ a szanálási kollégium tagjai közötti, kellő időben történő cseréjének koordinálása; |
|
g) |
a szanálási kollégium valamennyi tagjának folyamatos és kellő időben történő tájékoztatása az üléseken meghozott határozatokról és az ülések eredményeiről; |
|
ga) |
annak biztosítása, hogy a kollégium tagjai időben megosszanak egymással minden releváns információt a rendelet szerinti feladatok ellátása érdekében. |
(6) Annak biztosítása érdekében, hogy a szanálási kollégiumok egységes és következetes módon működjenek szerte az Unióban, az ESMA szabályozástechnikai standardtervezetet dolgoz ki az (1) bekezdésben említett szanálási kollégiumok működésére vonatkozó írásba foglalt szabályok és eljárások tartalmának meghatározására.
Az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardok elkészítése céljából az ESMA figyelembe veszi a 876/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (11) és a 2014/59/EU irányelvnek a 2014/59/EU irányelv 88. cikkének (7) bekezdése alapján elfogadott szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről szóló (EU) 2016/XXX felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (12) 6. fejezete 1. szakaszának vonatkozó rendelkezéseit.
Az ESMA az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket … [e rendelet hatálybalépésének időpontját követően 12 hónappal]-ig benyújtja a Bizottsághoz.
A Bizottság felhatalmazást kap a (6) bekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkében meghatározott eljárással összhangban történő elfogadására.
5. cikk
ESMA Szanálási Bizottság
(1) Az ESMA az e rendeletben az ESMA-ra bízott határozatok – kivéve e rendelet 12. cikke szerint elfogadott határozatokat – előkészítése céljából az 1095/2010/EU rendelet 41. cikke alapján szanálási bizottságot hoz létre.
A szanálási bizottság elősegíti a szanálási tervek kidolgozását és koordinálását is , valamint stratégiákat alakít ki a csődhelyzetben lévő központi szerződő felek szanálására.
(2) A szanálási bizottság az e rendelet 3. cikkének (1) bekezdése szerint kijelölt hatóságokból áll.
Az 1093/2010/EU rendelet 4. cikke (2) bekezdésének i. és iv. pontjában említett hatóságokat , valamint az egyéb rendszerszinten jelentős intézmények felügyeletével megbízott illetékes hatóságokat megfigyelőként meg kell hívni a szanálási bizottságba.
(2a) Az ESMA-nak a potenciális rendszerszintű stresszesemények tekintetében folytatott rendszeres stressztesztelés és válságszimulációs gyakorlatok révén értékelnie kell a központi szerződő felek helyreállítására és szanálására vonatkozó intézkedéseket az egész Unióban, az uniós pénzügyi stabilitásra gyakorolt összesített hatásuk szempontjából. Az ESMA e feladatkörének gyakorlása során a tesztek gyakorisága és kidolgozása tekintetében biztosítja az összhangot a 153/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet XII. fejezete szerinti, az egyes központi szerződő felek ellenálló képességére vonatkozó értékeléssel, továbbá szorosan együttműködik a 648/2012/EU rendelet 18. cikkének megfelelően létrehozott felügyeleti kollégiumokkal, az ERKT-vel és a 2013/36/EU irányelv 4. cikke értelmében kijelölt illetékes hatóságokkal, többek között az 1024/2013/EU rendelet szerinti egységes felügyeleti mechanizmus keretébe tartozó feladatainak ellátása során az EKB-vel, továbbá a központi szerződő felek felügyeletével megbízott illetékes nemzeti hatóságokkal. Azokon a területeken, ahol intézkedések szükségessége felmerül az átfogó stressztesztek következtében, a felelős intézménynek vagy intézményeknek kezelniük kell a hiányosságokat, és a korábbi stressztesztek után 6 hónapon belül újabb stressztesztre kell továbbítaniuk az intézkedéseiket.
(3) E rendelet alkalmazásában az ESMA együttműködik az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatósággal (EIOPA) és az EBH-val az 1093/2010/EU rendelet 54. cikkével, az 1094/2010/EU rendelet 54. cikkével és az 1095/2010/EU rendelet 54. cikkével létrehozott európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottsága keretében.
(4) E rendelet alkalmazásában az ESMA biztosítja, hogy a szanálási bizottság és az 1095/2010/EU rendeletben említett egyéb funkciók szerkezetileg elkülönüljenek egymástól
6. cikk
A hatóságok együttműködése
(1) Az illetékes hatóságok, a szanálási hatóságok és az ESMA szorosan együttműködnek a szanálási határozatok előkészítésében, tervezésében és lehetőség szerint az alkalmazásában. A szanálási hatóságnak és az érintett egyéb hatóságoknak – beleértve az ESMA-t, a 2014/59/EU irányelv 3. cikkének megfelelően kijelölt szanálási hatóságokat, valamint az illetékes hatóságokat és a kapcsolt FMI-k hatóságait – együtt kell működniük és hatékonyan kell kommunikálniuk a helyreállítás során annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a szanálási hatóság kellő időben történő intézkedését.
(2) E rendelet alkalmazásában az illetékes hatóságok és a szanálási hatóságok az 1095/2010/EU rendelettel összhangban együttműködnek az ESMA-val.
Az illetékes hatóságok és a szanálási hatóságok az 1095/2010/EU rendelet 35. cikkével összhangban haladéktalanul az ESMA rendelkezésére bocsátják a feladatai ellátásához szükséges valamennyi információt.
II. SZAKASZ
DÖNTÉSHOZATAL ÉS ELJÁRÁSOK
7. cikk
A döntéshozatallal kapcsolatos általános alapelvek
Az illetékes hatóságok, a szanálási hatóságok és az ESMA az e rendelet szerinti döntéshozatal és intézkedések megtétele során figyelembe veszik a következő alapelvek és szempontok mindegyikét:
|
a) |
azt, hogy valamely egyedi központi szerződő féllel kapcsolatos bármely határozat vagy intézkedés hatékonysága és arányossága biztosított, legalább a következő tényezők figyelembevétele mellett:
|
|
b) |
azt, hogy miközben megelőzik a piaci zavart, a korai beavatkozási vagy szanálási intézkedések megtétele során betartják a döntéshozatal hatékonyságára és a szanálási költségek lehető legalacsonyabb szinten tartására vonatkozó követelményeket annak érdekében, hogy elkerüljék az állami pénzeszközök felhasználását ; |
|
c) |
kellő időben, valamint szükség esetén sürgősséggel döntéseket hoznak és intézkedéseket tesznek; |
|
d) |
a szanálási hatóságoknak, az illetékes hatóságoknak és az egyéb hatóságoknak együtt kell működniük annak érdekében, hogy a döntéshozatal és az intézkedések megtétele koordinált és hatékony módon valósuljon meg; |
|
e) |
az egyes tagállamokon belül az érintett hatóságok szerepkörét és felelősségi körét egyértelműen meg kell határozni; |
|
f) |
azt, hogy azoknak a tagállamoknak az érdekeit, amelyekben a központi szerződő felek szolgáltatásokat nyújtanak és amelyekben klíringtagjai, ügyfelei vagy bármely interoperábilis központi szerződő fél székhellyel rendelkeznek, megfelelően figyelembe kell venni, különös tekintettel arra, hogy az egyes döntések, intézkedések vagy az intézkedések elmaradása milyen hatással lehet ezeknek a tagállamoknak a pénzügyi stabilitására vagy költségvetési forrásaira és az Unió egészére; |
|
g) |
azt, hogy megfelelően figyelembe kell venniük azt, hogy az érintett tagállamokban a különböző klíringtagok, azok ügyfelei, a hitelezők szélesebb köre és a központi szerződő fél részvényesei érdekeinek kiegyensúlyozására kell törekedni, és el kell kerülni azt, hogy egyes tagállamokban bizonyos szereplők érdekei méltánytalanul sérüljenek vagy indokolatlanul előtérbe kerüljenek, beleértve a terhek tagállamok közötti igazságtalan elosztását is; |
|
ga) |
azt, hogy a lehető legnagyobb mértékben elkerülik az állami pénzügyi támogatást, és csak végső eszközként és a 45. cikkben meghatározott feltételek alapján veszik azt igénybe, valamint nem keletkezik állami pénzügyi támogatásra vonatkozó elvárás; |
|
h) |
azt, hogy e rendelet szerinti azon kötelezettség, amelynek értelmében a döntés vagy az intézkedés meghozatala előtt konzultálni kell egy hatósággal, minimálisan azt a kötelezettséget jelenti, hogy konzultálni kell a javasolt döntés vagy intézkedés azon elemeiről, amelyek hatást gyakorolnak, vagy valószínűsíthetően hatást gyakorolnak majd:
|
|
i) |
azt, hogy a 13. cikkben említett szanálási terveket be kell tartani, kivéve, ha azon tervektől való eltérés szükséges a szanálási célok jobb elérése érdekében; |
|
j) |
azt, hogy az érintett hatóságok felé – továbbá, ha ez ésszerűen lehetséges, más országok és más felek felé is – biztosítani kell az átláthatóságot minden lehetséges esetben, különösen amikor a javasolt döntés vagy intézkedés valószínűsíthetően hatást gyakorol ▌ a pénzügyi stabilitásra vagy a költségvetési forrásokra ; |
|
k) |
azt, hogy a lehető legszorosabban koordinálnak és együttműködnek abból a célból is, hogy csökkentsék a szanálás általános költségeit; |
|
l) |
azt, hogy mérsékelik bármely határozat negatív gazdasági vagy társadalmi hatásait minden olyan tagállamban és harmadik országban, ahol a központi szerződő fél szolgáltatásokat nyújt, ideértve a pénzügyi stabilitásra gyakorolt negatív hatásokat is. |
8. cikk
Információcsere
(1) A szanálási hatóságoknak, az illetékes hatóságoknak és az ESMA-nak kérésre megfelelő időben biztosítaniuk kell egymás számára e rendelet szerinti feladataik ellátásához szükséges összes információt.
(2) A szanálási hatóságok abban az esetben hozhatják nyilvánosságra a harmadik országbeli hatóság által nyújtott bizalmas információt, ha az érintett hatóság ahhoz előzetesen írásban hozzájárult
A szanálási hatóságok biztosítják az illetékes minisztérium számára azon határozatokra vagy intézkedésekre vonatkozó összes információt, amelyek esetében szükséges az érintett minisztérium értesítése, hozzájárulása vagy a vele folytatott konzultáció.
III. CÍM
ELŐKÉSZÍTÉS
I. FEJEZET
Helyreállítási és szanálási tervek
1. SZAKASZ
HELYREÁLLÍTÁS-TERVEZÉS
9. cikk
Helyreállítási tervek
(1) A központi szerződő felek átfogó és hatékony helyreállítási tervet készítenek és tartanak naprakészen, amely rendelkezik azokról az intézkedésekről, amelyeket meg kell tenni a nemteljesítési és a nemteljesítésen kívüli események esetén pénzügyi helyzetük helyreállítása érdekében , állami pénzügyi támogatás nélkül, hogy folytatni tudják a klíringszolgáltatások nyújtását a pénzügyi helyzetük jelentős romlását követően, vagy ha fennáll a 648/2012/EU rendelet szerinti prudenciális követelményeik megsértésének kockázata.
(1a) A helyreállítási tervnek világosan – lehetőség szerint külön szakaszok révén – meg kell különböztetnie a következőkön alapuló egyes forgatókönyveket:
|
a) |
nemteljesítési események; |
|
b) |
nemteljesítésen kívüli események; |
A helyreállítási tervnek tartalmaznia kell arra vonatkozó szabályokat, hogy az a) és a b) pont alatti forgatókönyvekre vonatkozó rendelkezéseket miként lehet kombinálni, ha mindkét forgatókönyv egyszerre következik be.
(2) A helyreállítási terv tartalmazza a központi szerződő fél kockázati profilján alapuló azon mutatók keretrendszerét, amelyek azonosítják azokat a körülményeket, amelyek között meg kell tenni a helyreállítási tervben szereplő intézkedéseket , különböző forgatókönyveket figyelembe véve . A mutatók lehetnek a központi szerződő fél pénzügyi helyzetével összefüggő, mennyiségi vagy minőségi jellegű mutatók.
A központi szerződő felek megfelelő intézkedéseket vezetnek be a mutatók rendszeres figyelemmel kísérésére , beleértve az érintett hatóságok közötti szoros együttműködést is . A központi szerződő feleknek rendszeresen jelentést kell tenniük az ESMA és az illetékes hatóságok felé e figyelemmel kísérés eredményéről.
(2a) Az ESMA-nak az ERKT-vel együttműködve ….. [a rendelet hatálybalépésétől számított egy év]-ig az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkének megfelelően iránymutatásokat kell kiadnia az e cikk (2) bekezdésének első albekezdésben említett kvalitatív és kvantitatív mutatók minimális listájának meghatározásáról.
(3) A központi szerződő feleknek működési szabályzatukba olyan rendelkezéseket kell beilleszteniük, amelyek körvonalazzák az általuk követendő eljárásokat, ha a helyreállítási folyamat céljainak elérése érdekében arra tesznek javaslatot, hogy:
|
a) |
megtegyék a helyreállítási tervükben meghatározott intézkedéseket annak ellenére, hogy a vonatkozó mutatók nem teljesültek; vagy |
|
b) |
tartózkodjanak a helyreállítási tervükben meghatározott intézkedések megtételétől annak ellenére, hogy a vonatkozó mutatók teljesültek. |
(3a) A (3) bekezdés szerint meghozandó valamennyi intézkedéshez az illetékes hatóság jóváhagyása szükséges.
(4) ▌ Amennyiben a központi szerződő fél életbe kívánja léptetni helyreállítási tervét, tájékoztatja az illetékes hatóságot és az ESMA-t az azonosított problémák jellegéről és nagyságrendjéről, az összes vonatkozó körülmény ismertetésével, és a helyzet orvoslásának érdekében megtenni tervezett helyreállítási intézkedések vagy egyéb intézkedések megjelölésével.
Amennyiben az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy a központi szerződő fél által megtenni tervezett helyreállítási intézkedés jelentős hátrányos hatást gyakorolhat a pénzügyi rendszerre, valószínűtlen, hogy hatékony, vagy aránytalanul befolyásolhatja a klíringtagok ügyfeleit, az ESMA tájékoztatását követően előírhatja a központi szerződő fél számára, hogy tartózkodjon az adott intézkedés megtételétől.
(5) Az illetékes hatóság haladéktalanul tájékoztatja a szanálási hatóságot a (4) bekezdés első albekezdésének megfelelően megkapott értesítésről, valamint az illetékes hatóság minden ezt követő, a (4) bekezdés második albekezdése szerinti utasításáról.
Ha az illetékes hatóságot a (4) bekezdés első albekezdésében foglaltaknak megfelelően tájékoztatják, a lehető legnagyobb mértékben, a nemteljesítés közvetlen előidézése nélkül korlátozza vagy megtiltja a saját tőke és a tőkeként kezelt instrumentumok utáni bármely javadalmazást – beleértve a központi szerződő fél általi osztalékfizetéseket és visszavásárlásokat is –, és korlátozhatja, megtilthatja vagy befagyaszthatja a 2013/36/EU irányelv és az EBA/GL/2015/22 EBH-iránymutatás szerinti változó javadalmazások, a nem kötelező nyugdíjjuttatások és a vezetőségnek juttatott végkielégítési csomagok kifizetését.
(6) A központi szerződő felek legalább évente, illetve a központi szerződő fél jogi vagy szervezeti felépítésével, tevékenységével vagy pénzügyi helyzetével kapcsolatos minden olyan változást követően felülvizsgálják, és szükség esetén frissítik helyreállítási tervüket, amely lényegi hatással lehet az adott helyreállítási tervre, vagy egyéb módon szükségessé teszi annak módosítását. Az illetékes hatóságok előírhatják, hogy a központi szerződő felek ennél gyakrabban frissítsék helyreállítási tervüket.
(7) A helyreállítási tervek:
|
a) |
nem feltételezhetik állami pénzügyi támogatáshoz, központi banki sürgősségi likviditási támogatáshoz vagy nem szokásos feltételű biztosítékkal, időtartamra és kamatozási feltételekkel nyújtott központi banki likviditási támogatáshoz való hozzáférést vagy hozzájutást; |
|
b) |
figyelembe kell venniük az adott terv által valószínűsíthetően érintett minden részvényes érdekeit, különösen a klíringtagok és azok ügyfelei vonatkozásában, közvetlen és közvetett módon is; és |
|
c) |
biztosítják, hogy a klíringtagok központi szerződő féllel szembeni kitettsége ne legyen korlátlan. |
(7a) A helyreállítási eszközöknek lehetővé kell tenniük:
|
a) |
a nemteljesítésen kívüli eseményekből eredő veszteségek kezelését; |
|
b) |
a nemteljesítési eseményből eredő veszteségek kezelését; |
|
c) |
a nemteljesítési esemény után a követelések és a tartozások egyensúlyának helyreállítását; |
|
d) |
a fedezetlen likviditási hiányok kezelését; és |
|
e) |
a központi szerződő fél pénzügyi forrásainak – köztük saját pénzeszközei – ahhoz megfelelő szintre történő pótlását, hogy a központi fél teljesíteni tudja a 648/2012/EU rendelet szerinti kötelezettségeit, valamint amely támogatja a központi szerződő fél kritikus funkcióinak folyamatos és időszerű működését. |
(7b) A helyreállítási terveknek szélsőséges helyzetek sorára – többek között a két legnagyobb klíringtagnál több klíringtagot érintő nemteljesítésre és más központi szerződő felek nemteljesítésére – vonatkozó forgatókönyveket kell felvázolniuk a központi szerződő felek konkrét viszonyai vonatkozásában – ideértve a termékskáláját, üzleti modelljét, valamint likviditási és kockázatkezelési rendszerét. Ezeknek a forgatókönyveknek a rendszerszintű stresszeseményekre és a központi szerződő felet érintő specifikus stresszeseményekre is ki kell terjedniük, valamint figyelembe kell venniük a válságok belföldi és határokon átnyúló továbbterjedésének potenciális hatását, valamint több jelentős piacon jelentkező egyidejű válságokat is.
(7c) Az ESMA az ERKT-vel együttműködve … [a rendelet hatálybalépésétől számított 12 hónap]-ig az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkének megfelelően iránymutatásokat ad ki, melyek tovább pontosítják az (1) bekezdés alkalmazásában figyelembe veendő forgatókönyveket. Az iránymutatások kiadása során az ESMA adott esetben figyelembe veszi a központi szerződő felek felügyeleti célú stressztesztjei és a központi szerződő felek helyreállítása terén végzett vonatkozó nemzetközi munkát is. Az ESMA-nak lehetőség szerint törekednie kell a felügyeleti célú stressztesztek és helyreállítási forgatókönyvek modellezése között fennálló szinergiák kihasználására.
(7d) Ha a központi szerződő fél valamely csoport tagja, és az anyavállalat általi támogatásról szóló szerződéses megállapodások a helyreállítási terv részét képezik – ideértve a központi szerződő fél 648/2012/EU rendelet 16. cikkének megfelelően megállapított tőkekövetelményeinek finanszírozását az anyavállalat által kibocsátott tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok révén –, a helyreállítási tervnek számolnia kell olyan helyzetekkel is, amikor az említett megállapodások tiszteletben tartása nem lehetséges.
(7e) A helyreállítási terv a következőket tartalmazza:
|
a) |
a terv kulcsfontosságú elemeinek összefoglalása és összefoglaló az általános helyreállási képességről; |
|
b) |
a központi szerződő fél előző helyreállítási tervhez képest bekövetkezett lényegi változásainak összefoglalása; |
|
c) |
kommunikációs és tájékoztatási terv, amely ismerteti, hogyan kívánja a központi szerződő fél kezelni az esetleges negatív piaci reakciókat, miközben a lehető legátláthatóbb módon lép fel; |
|
d) |
a központi szerződő fél életképességének és pénzügyi helyzetének fenntartásához vagy rendezéséhez szükséges, a tőkével, a veszteségfelosztással és a likviditással kapcsolatos intézkedések átfogó köre, ideértve a követelések és a tartozások egyensúlyának és a központi szerződő fél tőkéjének helyreállítását, és a központi szerződő fél folyamatos életképességének fenntartásához, valamint az ahhoz szükséges előfinanszírozott erőforrások feltöltését, hogy továbbra is nyújtani tudja kritikus szolgáltatásait a 152/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 1. cikke (2) bekezdésének, valamint a 153/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 32. cikke (2) és (3) bekezdésének megfelelően; |
|
e) |
megfelelő feltételek és eljárások a helyreállítási intézkedések gyors végrehajtásának biztosítására, valamint a helyreállítási intézkedési lehetőségek széles körét, ideértve a terv egyes lényegi vonatkozásainak végrehajtására vonatkozó becsült határidőket; |
|
f) |
a terv hatékony és kellő időben történő végrehajtását gátló lényegi akadályok részletes leírása, ideértve a klíringtagokra és az ügyfelekre gyakorolt hatás figyelembevételét azokban az esetekben, ahol a klíringtagok várhatóan intézkedéseket tesznek a helyreállítási tervüknek megfelelően a 2014/59/EU irányelv 5. és 7. cikkében hivatkozottak szerint, és ahol a csoport többi tagjára nézve ez megfelelő; |
|
g) |
a kritikus funkciók azonosítása, |
|
h) |
a központi szerződő fél fő üzletágai, működési folyamatai és eszközei értékének és értékesíthetőségének meghatározására irányuló eljárások részletes leírása; |
|
i) |
annak részletes ismertetése, hogy a helyreállítási terv hogyan illeszkedik a központi szerződő fél vállalatirányítási struktúrájába, hogyan képezi részét a központi szerződő fél klíringtagok által elfogadott működési szabályzatának, valamint a helyreállítási terv jóváhagyására vonatkozó politikák és eljárások részletes leírása, és a szervezetben a terv kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős személyek azonosítása; |
|
j) |
a teljesítő klíringtagokat arra ösztönző szabályok és intézkedések, hogy a nemteljesítő tagok pozícióira az árveréseken versenyképes ajánlatokat tegyenek; |
|
k) |
szabályok és intézkedések annak biztosítására, hogy a központi szerződő fél megfelelően hozzáférjen válsághelyzeti finanszírozási forrásokhoz, a potenciális likviditási forrásokat is beleértve, a rendelkezésre álló biztosíték értékelése, valamint az üzletágak közötti likviditás- vagy forrásátvezetés lehetőségének felmérése annak érdekében, hogy az intézmény folytatni tudja működését és teljesíteni tudja kötelezettségeit azok esedékességekor; |
|
l) |
szabályok és intézkedések:
|
(7f) Nemteljesítési eseményt követően a központi szerződő fél a 648/2012/EU rendelet 45. cikkének (4) bekezdése értelmében felhasználandó összegnek megfelelő összegű további elkülönített saját forrást köteles felhasználni, mielőtt igénybe venné az e cikk (7e) bekezdésének l) pontjában említett eszközöket. Amennyiben az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy a veszteséghez vezető kockázatok a központi szerződő fél ellenőrzése alatt álltak, előírhatja a központi szerződő fél számára magasabb összegű elkülönített saját forrás felhasználását, amelyet az illetékes hatóság határoz meg.
(7 g) Nemteljesítésen kívüli eseményt követően a központi szerződő fél a 678/2012/EU rendelet 45. cikkének (4) bekezdése szerint felhasználandó összeg háromszorosának megfelelő összegű elkülönített saját forrást köteles felhasználni, mielőtt igénybe venné az e cikk (7e) bekezdésének l) pontjában említett eszközöket, továbbá az ösztönzőrendszer szigorú fenntartása érdekében a központi szerződő fél nem veheti igénybe sem a garanciaalapot, sem a többlépcsős veszteségfedezést. Amennyiben az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy a veszteséghez vezető kockázatok nem a központi szerződő fél ellenőrzése alatt álltak, lehetővé teheti a központi szerződő fél számára alacsonyabb összegű elkülönített saját forrás felhasználását, amelyet az illetékes hatóság határoz meg.
(7h) A központi szerződő fél – az illetékes hatóság egyetértése mellett – kizárólag akkor használhatja fel a (7e) bekezdés l) pontjának ii. alpontjában említett eszközöket, miután sor került a legalább a központi szerződő fél garanciaalapjának megfelelő összegű készpénzbefizetési felhívásra a (7e) bekezdés l) pontjának vii. alpontjában említett feltételek szerint.
|
(7i) |
Az illetékes hatóságok előírhatják, hogy a központi szerződő felek további információkkal egészítsék ki helyreállítási tervüket. |
(8) A központi szerződő fél igazgatósága a kockázatkezelési bizottság tanácsának a 648/2012/EU rendelet 28. cikkének (3) bekezdése szerinti figyelembevétele mellett értékeli és jóváhagyja a helyreállítási tervet az illetékes hatóságnak és az ESMA-nak történő benyújtás előtt.
(9) A helyreállítási tervek a központi szerződő felek működési szabályzatának részeként tekintendők, és a központi szerződő felek – továbbá a klíringtagjaik az ügyfeleikre vonatkozó rendelkezések esetén – biztosítják, hogy a helyreállítási tervekben meghatározott intézkedések mindenkor végrehajthatók legyenek.
(9a) A központi szerződő felek a (7e) bekezdés a)–g) pontjában felsoroltakat a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik. Az említett bekezdés h)–l) pontjában felsoroltaknak annyiban kell nyilvánosság számára hozzáférhetőnek lenniük, amennyiben átláthatóságukhoz közérdek fűződik. A klíringtagok biztosítják, hogy az ügyfeleikkel az őket érintő bármely rendelkezést megfelelően közöljék.
(9b) A nemzeti fizetésképtelenségi jognak a hitelező számára hátrányt okozó jogcselekmények megtámadhatóságára és végrehajthatatlanságára vonatkozó szabályai nem alkalmazandók a központi szerződő fél által a központi szerződő félnek a jelen rendelet alapján kidolgozott helyreállítási tervével összhangban tett intézkedéseire.
10. cikk
A helyreállítási tervek értékelése
(1) A központi szerződő felek ▌benyújtják helyreállítási terveiket az illetékes hatóságoknak ▌.
(2) Az illetékes hatóság haladéktalanul továbbít minden egyes tervet a felügyeleti kollégiumnak és a szanálási hatóságnak.
Az egyes tervek benyújtását követő hat hónapon belül és a 12. cikkben meghatározott eljárással összhangban a felügyeleti kollégiummal történő egyeztetés útján az illetékes hatóság felülvizsgálja a helyreállítási tervet, és értékeli, hogy az milyen mértékben felel meg a 9. cikkben megállapított követelményeknek.
(3) Az illetékes hatóság a helyreállítási terv értékelésekor k onzultál az Európai Rendszerkockázati Testülettel, és figyelembe veszi a központi szerződő fél tőkeszerkezetét, többlépcsős veszteségfedezését, szervezeti felépítésének összetettségét és kockázati profilját – ideértve a pénzügyi, működési és kiberkockázatokat, tevékenységeinek fenntarthatóságát –, valamint azt, hogy a helyreállítási terv végrehajtása milyen hatást gyakorolna a klíringtagokra, azok ügyfeleire, a központi szerződő fél által kiszolgált pénzügyi piacokra és a pénzügyi rendszer egészére. Az illetékes hatóság kellően figyelembe veszi, hogy a helyreállítási terv megfelelő ösztönzőket fog-e biztosítani a központi szerződő felek tulajdonosai, klíringtagjai és ezek ügyfelei számára az általuk a rendszerbe hozott vagy a rendszerben viselt kockázatok mértékének ellenőrzés alatt tartására. Az illetékes hatóság bátorítja a központi szerződő felek kockázatvállalási és kockázatkezelési tevékenységének figyelemmel kisérését, és bátorítja a lehető legteljesebb részvételt a központi szerződő felek nemteljesítés-kezelési folyamatában.
(3a) A helyreállítási terv értékelése során az illetékes hatóság az anyavállalat általi támogatásra vonatkozó megállapodásokat csak akkor veszi figyelembe a helyreállítási terv érvényes részeként, ha a megállapodás szerződés alapján kötelező.
(4) A szanálási hatóság megvizsgálhatja a helyreállítási tervet annak megállapítása érdekében, hogy az tartalmaz-e olyan intézkedéseket, amelyek kedvezőtlenül befolyásolhatják a központi szerződő fél szanálhatóságát. Amennyiben ilyen intézkedést azonosít, a szanálási hatóság felhívja erre az illetékes hatóság figyelmét, és ajánlásokat tesz az illetékes hatóságnak az intézkedések által a központi szerződő fél szanálhatóságára gyakorolt kedvezőtlen hatás kezelésének módjára.
(5) Amennyiben az illetékes hatóság úgy dönt, hogy nem él a szanálási hatóság (4) bekezdés szerinti ajánlásaival, ezt a döntését teljes körűen meg kell indokolnia a szanálási hatóság felé.
(6) Amennyiben az illetékes hatóság egyetért a szanálási hatóság ajánlásaival, vagy egyébként úgy véli, hogy a helyreállítási tervben lényeges hiányosságok vannak, vagy a terv végrehajtásának lényegi akadályai lehetnek, értesíti erről a központi szerződő felet vagy anyavállalatát, és lehetőséget biztosít a központi szerződő fél számára, hogy benyújtsa véleményét.
(7) Az illetékes hatóság – a központi szerződő fél véleményének figyelembevétele mellett – előírhatja a központi szerződő fél vagy anyavállalata számára, hogy két hónapon belül – amely határidő az illetékes hatóság jóváhagyásával további egy hónappal meghosszabbítható – nyújtson be átdolgozott tervet, amelyben bemutatja az említett hiányosságok vagy akadályok kezelését. Az átdolgozott tervet a (2) bekezdés második albekezdésének megfelelően kell értékelni.
(8) Amennyiben az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy az átdolgozott terv a hiányosságokat és akadályokat nem orvosolja megfelelően, vagy amennyiben a központi szerződő fél vagy anyavállalata nem nyújtott be átdolgozott tervet, az illetékes hatóság előírja a központi szerződő fél vagy anyavállalata számára, hogy konkrét módosításokat tegyen a tervben.
(9) Amennyiben a terv konkrét módosításaival a hiányosságok, illetve akadályok nem orvosolhatók megfelelően, az illetékes hatóság kötelezi a központi szerződő felet vagy anyavállalatát arra, hogy észszerű határidőn belül azonosítsa, hogy milyen módosításokat tud végrehajtani az üzletvitelét illetően annak érdekében, hogy megszüntesse a helyreállítási terv hiányosságait, illetve az annak végrehajtása előtt álló akadályokat.
Amennyiben a központi szerződő fél vagy anyavállalata az illetékes hatóság által megszabott határidőn belül nem azonosítja az ilyen módosításokat, vagy ha az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy a központi szerződő fél által javasolt intézkedésekkel a helyreállítási terv hiányosságai, illetve a végrehajtása előtt álló akadályok nem lennének megfelelően kezelhetők, vagy a központi szerződő fél szanálhatósága nem lenne javítható, akkor az illetékes hatóság kötelezheti a központi szerződő felet vagy anyavállalatát, hogy az illetékes hatóság által meghatározott ésszerű időn belül tegye meg a következő intézkedések bármelyikét, figyelembe véve a hiányosságok és akadályok súlyosságát és az intézkedések hatását a központi szerződő fél üzletvitelére , valamint a központi szerződő fél képességét arra, hogy továbbra is megfeleljen a 648/2012/EU rendelet előírásainak :
|
a) |
a központi szerződő fél kockázati profiljának mérséklése; |
|
b) |
a központi szerződő fél kellő időben történő feltőkésíthetőségének javítása prudenciális kötelezettségeinek teljesítése érdekében; |
|
c) |
a központi szerződő fél stratégiájának és felépítésének felülvizsgálata; |
|
d) |
a többlépcsős veszteségfedezés, a helyreállítási intézkedések és egyéb veszteségelosztó megállapodások módosítása a szanálhatóság és a kritikus funkciók ellenálló képességének javítása érdekében; |
|
e) |
a központi szerződő fél irányítási struktúrájának átalakítása. |
(10) A (9) bekezdés második albekezdésében említett kérést indokolni kell, és arról a központi szerződő felet írásban kell értesíteni.
(10a) Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben meghatározza azokat a minimumkövetelményeket, amelyeket az illetékes hatóságnak értékelnie kell az e cikk (2) bekezdésében és a 11. cikk (1) bekezdésében említett értékelés céljából.
Az ESMA … [a rendelet hatálybalépésétől számított 12 hónap]-ig benyújtja a Bizottság részére az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket.
A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.
11. cikk
Csoporthoz tartozó központi szerződő felek helyreállítási tervei
(1) Amennyiben annak a csoportnak az anyavállalata, amelynek a központi szerződő fél tagja, a 2014/59/EU irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 23. pontja szerinti intézmény, vagy ugyanennek az irányelvnek az 1. cikke (1) bekezdésének c) vagy d) pontjában említett szervezet, az illetékes hatóság, a szóban forgó irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 21. pontjában említettek szerint kötelezi az anyavállalatot arra, hogy a szóban forgó irányelvvel összhangban nyújtsa be a csoport helyreállítási tervét. A szóban forgó illetékes hatóság a csoport helyreállítási tervét benyújtja a központi szerződő fél illetékes hatóságának.
Amennyiben annak a csoportnak az anyavállalata, amelynek a központi szerződő fél tagja, nem az első albekezdésben említett intézmény vagy szervezet, és ha ez a melléklet A. szakaszában meghatározott valamennyi elem értékelése érdekében szükséges , az illetékes hatóság ▌az e rendelet 10. cikkébe rögzített eljárásnak megfelelően kötelezheti a központi szerződő felet , hogy – a csoport struktúrájához kapcsolódó valamennyi releváns elem figyelembe vételével – nyújtson be tervet a központi szerződő fél helyreállítására. Az ilyen a kérést indokolni kell, és arról a központi szerződő felet és anyavállalatát írásban értesíteni kell.
(2) Amennyiben az anyavállalat benyújtja a helyreállítási tervet az (1) bekezdés első albekezdésének megfelelően, a központi szerződő fél helyreállítására vonatkozó rendelkezéseknek a szóban forgó helyreállítási terv külön részét kell képezniük és meg kell felelniük e rendelet követelményeinek, és a központi szerződő féltől nem követelhető meg saját helyreállítási tervet készítenie.
(3) A központi szerződő fél illetékes hatósága értékeli a központi szerződő fél helyreállítására vonatkozó rendelkezést a 10. cikkel összhangban, és – szükség esetén – konzultációt folytat a csoport illetékes hatóságával.
12. cikk
A helyreállítási tervekkel kapcsolatos koordinációra vonatkozó eljárások
(1) A felügyeleti kollégium a következő kérdések mindegyikét illetően együttes határozatot hoz:
|
a) |
a helyreállítási terv felülvizsgálata és értékelése; |
|
b) |
a 9. cikk (6), (7), (8) és (9) bekezdésében említett intézkedések alkalmazása; |
|
c) |
arra vonatkozóan, hogy a helyreállítási tervet az anyavállalatnak kell-e elkésztenie a 11. cikk (1) bekezdésének megfelelően. |
(2) A kollégiumnak törekednie kell arra, hogy az a) és b) pontokban említett kérdéseket illetően az együttes határozatot négy hónapon belül meghozzák attól a naptól számítva, amikor az illetékes hatóság továbbította helyreállítási tervet.
A kollégiumnak törekednie kell arra, hogy a c) pontban említett kérdést illetően az együttes határozatot négy hónapon belül meghozzák attól a naptól számítva, amikor az illetékes hatóság dönt arról, hogy felkéri az anyavállalatot a csoportszintű helyreállítási terv elkészítésére.
Az ESMA a felügyeleti kollégiumban lévő valamely illetékes hatóság kérésére az 1095/2010/EU rendelet 31. cikkének c) pontjával összhangban segítheti a felügyeleti kollégiumot az együttes határozat meghozatalában.
(3) Amennyiben a helyreállítási terv továbbításától számított négy hónapon belül a felügyeleti kollégiumnak nem sikerül meghoznia az együttes határozatot az (1) bekezdés a) és b) pontjaiban említett kérdéseket illetően, a központi szerződő fél illetékes hatósága saját határozatot hoz
A központi szerződő fél illetékes hatósága úgy hozza meg az első albekezdésben említett határozatot, hogy figyelembe veszi a kollégium többi tagjának a négy hónapos időszak alatt kinyilvánított véleményét. A központi szerződő fél illetékes hatósága írásban értesíti a központi szerződő felet, adott esetben az anyavállalatát és a felügyeleti kollégium többi tagját a határozatáról.
(4) Amennyiben a négy hónapos időszak végéig a felügyeleti kollégium tagjainak a kollégiumi tagok egyszerű többségét képviselő bármely csoportja az 1095/2010/EU rendelet 19. cikkével összhangban egy, a helyreállítási tervek értékelésével és e rendelet 10. cikke (9) bekezdésének a), b) és d) pontjai szerinti intézkedések végrehajtásával kapcsolatos ügyet az ESMA elé terjesztett, a központi szerződő fél illetékes hatósága megvárja az ESMA-nak a 1095/2010/EU rendelet 19. cikkének (3) bekezdésével összhangban meghozott határozatát, és az ESMA határozatával összhangban határoz.
(5) A négy hónapos időszakot az 1095/2010/EU rendelet értelmében vett egyeztető szakasznak kell tekinteni. Az ESMA az ügy elé történő terjesztésétől számított egy hónapon belül hozza meg határozatát. A négy hónapos időtartam végét vagy az együttes határozat meghozatalát követően az ügy már nem terjeszthető az ESMA elé. Abban az esetben, ha az ESMA egy hónapon belül nem hoz határozatot, a központi szerződő fél illetékes hatóságának határozatát kell alkalmazni.
2. SZAKASZ
SZANÁLÁSI TERVEZÉS
13. cikk
Szanálási tervek
(1) A központi szerződő fél szanálási hatósága az illetékes hatósággal és az ESMA-val folytatott konzultációt követően és a szanálási kollégiummal egyeztetve a 15. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően minden egyes központi szerződő félre szanálási tervet készít.
(2) A szanálási terv rendelkezik azokról a szanálási intézkedésekről, amelyeket a szanálási hatóság megtehet, amennyiben a központi szerződő fél megfelel a 22. cikkben említett szanálási feltételeknek.
(3) A szanálási tervnek figyelembe kell vennie legalább az alábbiakat:
|
a) |
a központi szerződő fél következők miatt bekövetkező csődje:
|
|
b) |
a szanálási terv végrehajtásának klíringtagokra és azok ügyfeleire gyakorolt esetleges hatása, ideértve azt az esetet is, amikor a klíringtagokat a 2014/59/EU irányelvnek megfelelően valószínűsíthetően helyreállítási intézkedések vagy szanálási intézkedések alá vonják, bármely kapcsolt FMI-re, a központi szerződő fél által kiszolgált pénzügyi piacokra és a pénzügyi rendszer egészére gyakorolt hatás; |
|
c) |
azon körülmények, amelyek között egy központi szerződő fél igényelhet központi banki eszközrendszert és az igénylés módja, valamint azon eszközök meghatározása, amelyek várhatóan fedezetként befogadhatók. |
(4) A szanálási terv nem feltételezheti az alábbiakat:
|
a) |
▌állami pénzügyi támogatás; |
|
b) |
központi banki sürgősségi likviditási támogatás; |
|
c) |
nem szokásos feltételű biztosítékkal, időtartamra és kamatozási feltételekkel nyújtott központi banki likviditási támogatás. |
(4a) A szanálási hatóságnak prudens feltételezésekkel kell élnie a szanálási célok eléréséhez esetlegesen szükséges, szanálási eszközként rendelkezésre álló pénzügyi források, valamint a szanálás elindításakor a központi szerződő fél szabályzata és szabályai alapján várakozása szerint rendelkezésre álló források tekintetében. E prudens feltételezéseknek az 5. cikk (2a) bekezdésének megfelelően elvégzett stressztesztek legújabb megállapításain kell alapulniuk, és egy vagy több központi szerződő fél helyreállítása vagy szanálása által súlyosbított, szélsőséges piaci helyzetek esetén is érvényesnek kell lenniük– beleértve egy vagy több további klíringtag nemteljesítését azon a két klíringtagon felül, amelyekkel szemben a központi szerződő fél a legnagyobb kitettséggel rendelkezik.
(5) A szanálási hatóságok felülvizsgálják a szanálási terveket és adott esetben aktualizálják azokat, legalább éves gyakorisággal, és a központi szerződő fél jogi vagy szervezeti felépítésével, tevékenységével vagy pénzügyi helyzetével kapcsolatos minden olyan érdemi változás után, amely jelentős hatással lehet a terv eredményességére.
A központi szerződő felek és az illetékes hatóságok haladéktalanul tájékoztatják a szanálási hatóságokat minden ilyen változásról.
(5a) A helyreállítási terv világosan megkülönbözteti – amennyiben lehetséges, külön szakaszok révén – a (3) bekezdés a) pontjának i., ii. és iii. alpontjaiban említett körülményeken alapuló forgatókönyveket.
(6) A szanálási tervnek meg kell határoznia azokat a körülményeket és különböző helyzeteket, amikor sor kerül a szanálási eszközök alkalmazására és a szanálási hatáskör gyakorlására. A szanálási terv tartalmazza a következőket, adott esetben és lehetőség szerint számszerűsítve:
|
a) |
a terv kulcsfontosságú elemeinek összefoglalása , megkülönböztetve a nemteljesítési eseményeket, a nemteljesítésen kívüli eseményeket és e kettő kombinációját ; |
|
b) |
a központi szerződő félnél a szanálási terv utolsó aktualizálása óta bekövetkezett lényegi változások összefoglalása; |
|
c) |
annak bemutatása, hogy a központi szerződő fél kritikus funkciói jogilag és gazdaságilag hogyan különíthetők el más funkcióktól a szükséges mértékben annak érdekében, hogy ▌a folytonosság biztosítható legyen a szanálás bármely formája esetében, beleértve a központi szerződő fél csődjét is ; |
|
d) |
becsült időkeret a terv minden egyes lényegi vonatkozásának véghezvitele tekintetében , beleértve a központi szerződő fél pénzügyi forrásainak pótlásához szükséges időt ; |
|
e) |
a szanálhatóság 16. cikk szerinti értékelésének részletes leírása; |
|
f) |
a 16. cikk szerint elvégzett értékelés során feltárt szanálhatósági akadályok kezelésére, illetve kiküszöbölésére a 17. cikk szerint előírt intézkedések leírása; |
|
g) |
a központi szerződő fél kritikus funkciói és eszközei értékének és értékesíthetőségének meghatározására irányuló eljárások leírása; |
|
h) |
azon intézkedések részletes leírása, amelyek biztosítják, hogy a 14. cikk szerint előírt információk naprakészek legyenek, és mindenkor a szanálási hatóságok rendelkezésére álljanak; |
|
i) |
annak ismertetése, hogy miként finanszírozhatók a szanálási intézkedések a (4) bekezdésben említett elemek feltételezése nélkül; |
|
j) |
a különböző lehetséges forgatókönyveknek megfelelően alkalmazható különféle szanálási stratégiák részletes leírása és azok kapcsolódó időkerete; |
|
k) |
a központi szerződő fél és egyéb piaci szereplők között fennálló kritikus jellegű kölcsönös függőségi kapcsolatok – többek között a csoporton belüli kölcsönös függőségi viszonyok, az interoperabilitási megállapodások és más FMI-khez fűződő kapcsolatok – bemutatása , valamint a függőségi kapcsolatok kezelési módjainak bemutatása ; |
|
l) |
a különböző lehetőségek leírása a következők biztosításához:
|
|
la) |
annak a megközelítésnek a leírása, amelyet a szanálási hatóság követni tervez a 29. cikk szerint megszüntetendő szerződések körének és értékének meghatározása tekintetében; |
|
m) |
a terv által a központi szerződő fél munkavállalóira gyakorolt hatások elemzése, beleértve a járulékos költségek elemzését is, valamint a munkavállalókkal a szanálási folyamat során való konzultációra szolgáló, tervezett eljárások leírása, figyelembe véve a szociális partnerekkel folytatott párbeszédet célzó nemzeti szabályokat és rendszereket; |
|
n) |
a médiával és az állampolgárokkal folytatandó kommunikációt bemutató terv , a lehető legnagyobb átláthatóság érdekében ; |
|
o) |
a központi szerződő fél működési eljárásainak folyamatos fenntartását szolgáló lényeges műveletek és rendszerek bemutatása; |
|
oa) |
a szanálási kollégiumon belüli, szanálás előtti és közbeni információcserére vonatkozó szabályok leírása a 4. cikk (1) bekezdésében említett, a szanálási kollégiumok működésére vonatkozó, írásba foglalt szabályokkal és eljárásokkal összhangban. |
A (6) bekezdés a) pontjában említett információkat az érintett központi szerződő fél tudomására kell hozni. A központi szerződő fél írásban kinyilváníthatja véleményét a szanálási tervre vonatkozóan a szanálási hatóság felé. Ezt a véleményt a tervben rögzíteni kell.
(7) A szanálási hatóságok előírhatják a központi szerződő felek számára, hogy bocsássák rendelkezésükre a 648/2012/EU rendelet 29. cikkében említett azon ügyletek részletes adatait, amelyekben félként részt vettek. A szanálási hatóságok határidőt szabhatnak ezen adatok rendelkezésre bocsátására, és a különböző típusú ügyletekre különböző határidőket határozhatnak meg.
(7a) A központi szerződő fél szanálási hatósága szorosan együttműködik a központi szerződő fél klíringtagjainak szanálási hatóságaival annak biztosítása céljából, hogy ne legyenek a szanálást akadályozó tényezők.
(8) Az ESMA, az ERKT-val folytatott konzultációt követően és miután figyelembe vette a 2014/59/EU irányelvnek a 2014/59/EU irányelv 10. cikkének (9) bekezdése alapján elfogadott szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről szóló (EU) 2016/XXX felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet vonatkozó rendelkezéseit, az arányosság elvének tiszteletben tartásával szabályozástechnikai standardtervezetet dolgoz ki, amelyek tovább részletezik a szanálási terv tartalmát a (6) bekezdéssel összhangban.
A szabályozástechnikai standardtervezetek kialakítása során az ESMA megfelelően figyelembe veszi az egész Unió tekintetében a nemzeti jogi keretek közötti különbségeket, különösen a fizetésképtelenségi jog területén, valamint az Unióban létrehozott központi szerződő felek különböző méretét és jellegét.
Az ESMA az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket … [e rendelet hatálybalépésének időpontját követően 12 hónappal]-ig benyújtja a Bizottsághoz.
A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkében megállapított eljárással összhangban történő elfogadására.
14. cikk
A központi szerződő felek együttműködési és információszolgáltatási kötelezettsége
A központi szerződő felek szükség esetén együttműködnek a szanálási tervek elkészítésében és biztosítják a szanálási hatóságok számára akár közvetlenül, akár az illetékes hatóságon keresztül a szóban forgó tervek elkészítéséhez és végrehajtásához szükséges összes információt, beleértve a melléklet B. szakaszában meghatározott információt és elemzést.
Az illetékes hatóságok biztosítják a szanálási hatóságok számára az első albekezdésben említett összes olyan információt, amely már a rendelkezésükre áll.
A központi szerződő félnek időben meg kell osztania információit az illetékes hatóságokkal és az ESMA-val a központi szerződő fél kockázati profiljának és más pénzügyi piaci infrastruktúrákkal, más pénzügyi intézményekkel és általában véve a pénzügyi rendszerrel való összekapcsoltságának a jelen rendelet 9. és 10. cikkében meghatározottak szerinti értékelésének elősegítése érdekében.
15. cikk
A szanálási tervekkel kapcsolatos koordinációra vonatkozó eljárások
(1) A szanálási kollégium együttes határozatot hoz a szanálási tervre és annak minden módosítására vonatkozóan attól a naptól számított négy hónapon belül, amikor a szanálási hatóság a (2) bekezdésben említettek szerint továbbította a szóban forgó tervet.
(2) A szanálási hatóság továbbítja a szanálási kollégiumnak a szanálási terv tervezetét, a 14. cikkel összhangban nyújtott információkat, valamint a szanálási kollégium számára releváns minden kiegészítő információt.
A szanálási hatóság biztosítja, hogy az ESMA rendelkezésére bocsássanak minden olyan információt, amely e cikknek megfelelően lényeges a szerepköre szempontjából.
(3) A szanálási hatóság dönthet arról, hogy bevonja a harmadik országbeli hatóságokat a szanálási terv elkészítésébe és felülvizsgálatába, feltéve, hogy azok teljesítik a 71. cikkben rögzített titoktartási kötelezettségeket, és olyan joghatóságból származnak, amelyekben a következő szervezetek közül bármelyik letelepedett:
|
i. |
a központi szerződő fél anyavállalata, ha van ilyen; |
|
ii. |
klíringtagok, amelyekkel szemben a központi szerződő félnek jelentős kitettsége van ; |
|
iii. |
a központi szerződő fél leányvállalatai, ha vannak ilyenek; |
|
iv. |
a központi szerződő fél számára kritikus szolgáltatásokat nyújtó egyéb szolgáltatók; |
|
iva. |
a központi szerződő féllel interoperabilitási megállapodást kötött központi szerződő fél. |
(4) Az ESMA egy szanálási hatóság kérésére az 1095/2010/EU rendelet 31. cikkének c) pontjával összhangban segítheti a szanálási kollégiumot az együttes határozat elérésében.
(5) Amennyiben a szanálási terv továbbításától számított négy hónapon belül a szanálási kollégiumnak nem sikerül meghoznia az együttes határozatot, a szanálási hatóság saját határozatot hoz a szanálási tervre vonatkozóan. A szanálási hatóság úgy hozza meg határozatát, hogy figyelembe veszi a szanálási kollégium többi tagjának a négy hónapos időszak alatt kinyilvánított véleményét. A szanálási hatóság a határozatáról írásban értesíti a központi szerződő felet, adott esetben az anyavállalatát és a szanálási kollégium többi tagját.
(6) Amennyiben a négy hónapos időszak végéig a szanálási kollégium tagjainak a kollégiumi tagok egyszerű többségét képviselő bármely csoportja az 1095/2010/EU rendelet 19. cikkével összhangban egy a szanálási tervek értékelésével kapcsolatos ügyet az ESMA elé terjesztett, a központi szerződő fél szanálási hatósága megvárja az ESMA-nak az említett rendelet 19. cikkének (3) bekezdésével összhangban meghozott határozatát, és az ESMA határozatával összhangban hozza meg határozatát.
A négy hónapos időszakot az 1095/2010/EU rendelet értelmében vett egyeztető szakasznak kell tekinteni. Az ESMA az ügy elé történő terjesztésétől számított egy hónapon belül hozza meg határozatát. A négy hónapos időtartam végét vagy az együttes határozat meghozatalát követően az ügy már nem terjeszthető az ESMA elé. Abban az esetben, ha az ESMA egy hónapon belül nem hoz határozatot, a szanálási hatóság határozatát kell alkalmazni.
(7) Az (1) bekezdés alapján hozott együttes határozatok esetén, és ha a szanálási hatóság a (6) bekezdés értelmében úgy értékeli, hogy a nézetkülönbség tárgya hatást gyakorol a hatóság tagállamának költségvetési hatáskörére, a központi szerződő fél szanálási hatósága kezdeményezheti a szanálási terv újraértékelését.
II. FEJEZET
Szanálhatóság
16. cikk
A szanálhatóság értékelése
(1) A szanálási hatóság a szanálási kollégiummal együttműködve, a 17. cikkel összhangban értékeli a központi szerződő fél szanálhatóságának mértékét anélkül, hogy feltételezné a következők bármelyikét:
|
a) |
▌állami pénzügyi támogatás; |
|
b) |
központi banki sürgősségi likviditási támogatás; |
|
c) |
nem szokásos feltételű biztosítékkal, időtartamra és kamatozási feltételekkel nyújtott központi banki likviditási támogatás. |
(2) Valamely központi szerződő fél akkor minősül szanálhatónak, ha a szanálási hatóság számára megvalósítható és hiteles a rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében történő felszámolása vagy a szanálási eszközöknek és hatásköröknek alkalmazása révén történő szanálása, a központi szerződő fél kritikus funkciói folytonosságának biztosítása mellett, elkerülve állami pénzeszközök igénybevételét, és a lehető legnagyobb mértékben elkerülve azt, hogy ez bármely jelentős káros hatással járjon a pénzügyi rendszerre nézve.
Az első albekezdésben említett káros hatásokba beletartoznak a bármely tagállamban bekövetkező szélesebb körű pénzügyi instabilitás vagy rendszerszintű események.
A szanálási hatóság időben értesíti az ESMA-t, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a központi szerződő fél nem minősül szanálhatónak.
(3) A szanálási hatóság kérésére a központi szerződő félnek igazolnia kell a következőket:
|
a) |
nincs akadálya a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok értéke csökkentésének a szanálási hatáskör gyakorlása után, függetlenül attól, hogy a fennálló szerződéses megállapodásokat vagy a központi szerződő fél szanálási tervében szereplő egyéb intézkedéseket teljes körűen kimerítették-e; |
|
b) |
a központi szerződő fél klíringtagokkal vagy harmadik felekkel fennálló szerződései nem teszik lehetővé, hogy az érintett klíringtagok vagy harmadik felek eredményesen megtámadják a szanálási hatóság szanálási hatáskörének gyakorlását vagy egyéb módon elkerüljék, hogy e hatáskör alá essenek. |
(4) A szanálhatóságnak az (1) bekezdésben említett értékelése során a szanálási hatóságnak adott esetben értékelnie kell a melléklet C. szakaszában meghatározott szempontokat.
(4a) Az ESMA … [e rendelet hatálybalépésétől számított 18 hónapon belül]-ig iránymutatást fogad el a felügyeleti és szanálási gyakorlatok konvergenciájának előmozdítása érdekében a melléklet C. szakaszának alkalmazása tekintetében.
(5) A szanálási hatóságnak a szanálhatósági vizsgálatot a szanálási kollégiummal együttműködve, a szanálási tervnek a 13. cikkel összhangban történő elkészítésével és naprakésszé tételével egyidejűleg kell elvégeznie.
17. cikk
A szanálhatóság akadályainak kezelése vagy kiküszöbölése
(1) Amennyiben a 16. cikkben foglalt vizsgálatot követően és a szanálási kollégiummal való konzultáció után a szanálási hatóság ▌azt állapítja meg, hogy jelentős akadályok állnak a központi szerződő fél szanálhatósága előtt, a szanálási hatóság az illetékes hatósággal együttműködve jelentést készít, és benyújtja azt a központi szerződő félnek és a szanálási kollégiumnak.
Az első albekezdésben említett jelentés elemzi a szanálási eszközök hatékony alkalmazását hátráltató, valamint a szanálási hatáskörök központi szerződő féllel kapcsolatos gyakorlását gátló ▌akadályokat, mérlegeli azok hatását a központi szerződő fél üzleti modelljére, és célzott intézkedéseket javasol azok megszüntetésére , ahol ez lehetséges .
(2) A szanálási kollégium szanálási tervekre vonatkozó határozata meghozatalának kötelezettségét (15. cikk) az (1) bekezdésben említett jelentés benyújtását követően felfüggesztik, amíg a szanálhatóság előtt álló jelentős akadályok megszüntetésére irányuló intézkedéseket a szanálási hatóság az e cikk (3) bekezdésének megfelelően el nem fogadja, vagy e cikk (4) bekezdésének megfelelően alternatív intézkedésekről döntést nem hoz.
(3) A központi szerződő fél az (1) bekezdésnek megfelelően benyújtott jelentés kézhezvételétől számított négy hónapon belül köteles lehetséges intézkedéseket javasolni a szanálási hatóságnak a jelentésben megjelölt jelentős akadályok kezelésére vagy megszüntetésére. A szanálási hatóság a központi szerződő fél által javasolt valamennyi intézkedést közli a szanálási kollégiummal. A szanálási hatóság és a szanálási kollégium a 18. cikk (1) bekezdésének b) pontjával összhangban értékeli, hogy az intézkedések hatékonyan kezelik vagy megszüntetik-e a szóban forgó akadályokat.
(4) Amennyiben a szanálási hatóság ,figyelembe véve a szanálási kollégium véleményét, azt állapítja meg, hogy a központi szerződő fél által a (3) bekezdéssel összhangban javasolt intézkedések nem csökkentik hatékonyan vagy szüntetik meg a jelentésben azonosított akadályokat, a szanálási hatóság alternatív intézkedéseket határoz meg, amelyekről a 18. cikknek megfelelően együttes határozat meghozatala céljából tájékoztatja a szanálási kollégiumot.
Az első albekezdésben említett alternatív intézkedéseknek figyelembe kell venniük a következőket:
|
a) |
a központi szerződő fél szanálhatóságát gátló szóban forgó akadályok által jelentett fenyegetés a pénzügyi stabilitásra nézve; |
|
b) |
az alternatív intézkedések hatása az adott központi szerződő félre, klíringtagjaira és azok ügyfeleire, bármely kapcsolt FMI-re és a belső piacra; |
|
ba) |
az integrált klíringszolgáltatások különböző termékekhez történő nyújtására és különböző eszközosztályokra vonatkozó portfólióalapú biztosítékigény-számításra gyakorolt hatás. |
A második albekezdés b) pontjának alkalmazásában a szanálási hatóság konzultál az illetékes hatósággal , a felügyeleti kollégiummal, a szanálási kollégiummal és adott esetben az ERKT-vel .
(5) A szanálási hatóság a 18. cikkel összhangban írásban értesíti a központi szerződő felet közvetlenül, vagy az illetékes hatóság révén közvetetten azokról az alternatív intézkedésekről, amelyeket meg kell tenni a szanálhatóságot gátló akadályok megszüntetésére vonatkozó cél elérése érdekében. A szanálási hatóságnak igazolnia kell, hogy a központi szerződő fél által javasolt intézkedések miért nem alkalmasak a szanálhatóság akadályainak megszüntetésére, valamint hogy az alternatív intézkedések hogyan képesek hatékonyan megszüntetni az akadályokat.
(6) A központi szerződő fél egy hónapon belül javaslatot tesz egy arra vonatkozó tervre, hogyan szándékozik végrehajtani az alternatív intézkedéseket a szanálási hatóság által megállapított időszakon belül .
(7) Kizárólag a (4) bekezdés alkalmazásában a szanálási hatóság , az illetékes hatósággal együttműködve :
|
a) |
előírhatja a központi szerződő fél számára, hogy vizsgálja felül vagy dolgozza ki a csoporton belüli vagy harmadik felekkel kötött, kritikus funkciók nyújtására vonatkozó szolgáltatási szerződéseket; |
|
b) |
az egyedi és összesített fedezetlen kitettségeire felső határt írhat elő a központi szerződő fél számára; |
|
c) |
előírhatja a központi szerződő fél számára, hogy módosítsa a letétek a 648/2012/EU rendelet 41. cikke szerinti gyűjtésének és tartásának módját; |
|
d) |
előírhatja a központi szerződő fél számára, hogy módosítsa a 648/2012/EU rendelet 42. cikke szerinti garanciaalapjainak összetételét és számát; |
|
e) |
a központi szerződő fél számára konkrét vagy rendszeres kiegészítő tájékoztatási követelményeket írhat elő; |
|
f) |
meghatározott eszközök elidegenítését írhatja elő a központi szerződő fél számára; |
|
g) |
bizonyos jelenlegi vagy javasolt tevékenységek korlátozását vagy beszüntetését írhatja elő a központi szerződő fél számára; |
|
h) |
előírhatja a központi szerződő fél számára, hogy módosítsa helyreállítási tervét , működési szabályzatát és más szerződéses megállapodásait ; |
|
i) |
korlátozhatja vagy megakadályozhatja új vagy meglévő üzletágak fejlesztését, illetve új vagy meglévő szolgáltatások nyújtását; |
|
j) |
változtatásokat írhat elő a központi szerződő fél, illetve a közvetlenül vagy közvetve az ellenőrző befolyása alatt álló, csoporton belüli bármely vállalkozás jogi vagy működési struktúráit illetően annak érdekében, hogy a kritikus funkciók jogi és működési szempontból elkülöníthetők legyenek más funkcióktól a szanálási eszközök alkalmazása révén; |
|
k) |
előírhatja a központi szerződő fél számára, hogy hozzon létre tagállami pénzügyi holdingtársaság anyavállalatot vagy uniós szintű pénzügyi holdingtársaság anyavállalatot; |
|
l) |
előírhatja a központi szerződő fél ▌számára ▌, hogy bocsásson ki olyan kötelezettségeket, amelyek leírhatók és átalakíthatók, vagy hogy tartalékoljon egyéb forrásokat a veszteségfedezésre, feltőkésítésre és az előfinanszírozott források feltöltésére való képesség növelése érdekében; |
|
m) |
előírhatja a központi szerződő ▌félnek, hogy egyéb olyan lépéseket tegyen, amelyek lehetővé teszik a veszteségnek a tőke, egyéb kötelezettségek és szerződések általi fedezését . Az érintett intézkedések közé tartozik különösen annak megkísérelése , hogy újratárgyalja a központi szerződő fél által kibocsátott kötelezettségeket, vagy átdolgozza a szerződési feltételeket annak biztosítása érdekében, hogy amennyiben a szanálási hatóság az érintett kötelezettség, instrumentum vagy szerződés leírása, átalakítása vagy átütemezése mellett dönt, ezt a döntést a kötelezettségre vagy eszközre vonatkozó joghatóság joga alapján lehessen érvényesíteni; |
|
n) |
▌ |
|
na) |
korlátozza vagy felfüggeszti a központi szerződő fél interoperabilitási kapcsolatait, amennyiben ilyen korlátozás vagy felfüggesztés szükségessé válik azon káros hatás elkerülése érdekében, amelyet a helyreállítási eszközök és a szanálási hatáskörök alkalmazása gyakorolhat az interoperábilis központi szerződő felekre. |
18. cikk
A szanálhatóság akadályainak kezelésével vagy kiküszöbölésével kapcsolatos koordinációra vonatkozó eljárások
(1) A szanálási kollégium együttes határozatot hoz a következők tekintetében:
|
a) |
a szanálhatóság 16. cikk (1) bekezdése szerinti lényeges akadályainak azonosítása; |
|
b) |
a központi szerződő fél által a 17. cikk (3) bekezdése szerint javasolt intézkedések (szükség szerint); |
|
c) |
a 17. cikk (4) bekezdésének megfelelően előírt alternatív intézkedések. |
(2) A szanálhatóság lényeges akadályainak azonosítására vonatkozó, az (1) bekezdés a) pontjában említett együttes határozatot a 17. cikk (1) bekezdésében említett jelentés szanálási kollégiumhoz történő benyújtását követő négy hónapon belül kell meghozni.
Az (1) bekezdés b) és c) pontjában említett együttes határozatot a központi szerződő fél által a szanálhatóság akadályainak megszüntetésére javasolt intézkedések benyújtását követő négy hónapon belül kell meghozni.
Az (1) bekezdésben említett együttes határozatokat a szanálási hatóság megindokolja, és arról a központi szerződő felet és adott esetben annak anyavállalatát írásban értesíti.
Az ESMA a szanálási hatóság kérésére az 1095/2010/EU rendelet 31. cikkének c) pontjával összhangban segítheti a szanálási kollégiumot az együttes határozat elérésében.
(3) Amennyiben a 17. cikk (1) bekezdésében említett jelentés benyújtásától számított négy hónapon belül a szanálási kollégiumnak nem sikerül meghoznia az együttes határozatot, a szanálási hatóság saját határozatot hoz a 17. cikk (5) bekezdésével összhangban végrehajtandó megfelelő intézkedésekre vonatkozóan. A szanálási hatóság úgy hozza meg határozatát, hogy figyelembe veszi a szanálási kollégium többi tagjának a négy hónapos időszak alatt kinyilvánított véleményét.
A szanálási hatóság írásban értesíti a központi szerződő felet, adott esetben annak anyavállalatát és a szanálási kollégium többi tagját a határozatáról.
(4) Amennyiben a négy hónapos időszak végéig a felügyeleti kollégium tagjainak a tagok egyszerű többséget képviselő csoportja az 1095/2010/EU rendelet 19. cikkével összhangban egy, a 17. cikk (7) bekezdésének j), k) vagy n) pontjaiban említett ügyet az ESMA elé terjesztett, a központi szerződő fél szanálási hatósága határozathozatalát elhalasztja, és megvárja az ESMA-nak az említett rendelet 19. cikkének (3) bekezdésével összhangban történő esetleges határozathozatalát. Ebben az esetben a szanálási hatóság határozatát az ESMA határozatával összhangban hozza meg.
A négy hónapos időszakot az 1095/2010/EU rendelet értelmében vett egyeztető szakasznak kell tekinteni. Az ESMA egy hónapon belül hozza meg határozatát attól számítva, hogy az ügyet elé terjesztették. A négy hónapos időtartam végét vagy az együttes határozat meghozatalát követően az ügy már nem terjeszthető az ESMA elé. Abban az esetben, ha az ESMA egy hónapon belül nem hoz határozatot, a szanálási hatóság határozatát kell alkalmazni.
IV. CÍM
KORAI BEAVATKOZÁS
19. cikk
Korai beavatkozási intézkedések
(1) Amennyiben egy központi szerződő fél megszegi vagy ▌várhatóan meg fogja szegni a 648/2012/EU rendelet szerinti prudenciális követelményeket, vagy a globális pénzügyi rendszer vagy az Unió pénzügyi rendszere vagy ezek bármely részének pénzügyi stabilitására nézve kockázatot jelent, vagy ha az illetékes hatóság azt állapította meg, hogy a központi szerződő fél működését esetlegesen befolyásoló fejleményekre utaló egyéb jelzések állnak fenn, különösen a klíringszolgáltatások nyújtásával kapcsolatos képessége tekintetében, az illetékes hatóság:
|
a) |
kötelezheti a központi szerződő felet a helyreállítási terv aktualizálására a 9. cikknek megfelelően, amennyiben a korai beavatkozást igénylő körülmények eltérnek az eredeti helyreállítási tervben meghatározott feltételezésektől; |
|
b) |
kötelezheti a központi szerződő felet a helyreállítási tervben rögzített egy vagy több szabály vagy intézkedés végrehajtására egy meghatározott határidőn belül. Amennyiben a tervet aktualizálják az a) pontnak megfelelően, a szóban forgó szabályok vagy intézkedések tartalmazzák az aktualizált szabályokat vagy intézkedéseket; |
|
c) |
kötelezheti a központi szerződő felet, hogy azonosítsa az (1) bekezdésben említett jogsértés vagy valószínűsíthető jogsértés okait, és dolgozzon ki megfelelő intézkedéseket és határidőket tartalmazó intézkedési programot; |
|
d) |
kötelezheti a központi szerződő felet, hogy hívja össze részvényeseinek közgyűlését, vagy ha a központi szerződő fél elmulaszt eleget tenni ennek a kötelezettségnek, saját maga hívja össze a közgyűlést. Mindkét esetben az illetékes hatóság határozza meg a napirendet, azokkal a határozatokkal együtt, amelyeket a részvényesek általi elfogadás céljából meg kell vitatni; |
|
e) |
előírhatja az igazgatóság vagy felső vezetés egy vagy több tagjának eltávolítását vagy leváltását, amennyiben a szóban forgó személyek a 648/2012/EU rendelet 27. cikke értelmében alkalmatlannak bizonyultak feladataik ellátására; |
|
f) |
előírhatja a központi szerződő fél üzleti stratégiájának módosítását; |
|
g) |
előírhatja a központi szerződő fél jogi vagy működési struktúráinak módosítását; |
|
h) |
a szanálási hatóság rendelkezésére bocsáthatja a központi szerződő fél szanálási tervének aktualizálásához szükséges valamennyi információt a központi szerződő fél esetleges szanálásának előkészítése érdekében, és az eszközeinek és kötelezettségeinek értékelését a 24. cikkel összhangban, beleértve a helyszíni vizsgálatok révén megszerzett bármely információt; |
|
i) |
szükség esetén és a (4) bekezdéssel összhangban előírhatja a központi szerződő fél helyreállítási intézkedéseinek végrehajtását; |
|
j) |
kötelezheti a központi szerződő felet arra, hogy tartózkodjon bizonyos helyreállítási intézkedések megtételétől, amennyiben az illetékes hatóság azt állapítja meg, hogy a szóban forgó intézkedések végrehajtása káros hatást gyakorolhat a pénzügyi stabilitásra , vagy indokolatlanul sértheti az ügyfelek érdekeit ; |
|
k) |
kötelezheti a központi szerződő felet, hogy kellő időben töltse fel pénzügyi forrásait; |
|
ka) |
kivételes esetben és egyszeri alkalommal lehetővé teheti a klíringtagok ügyfelei számára, hogy közvetlenül részt vegyenek árveréseken, eltekintve ugyanakkor ezen ügyfelek tekintetében a 648/2012/EU rendelet IV. címének 3. fejezete szerinti prudenciális követelmények alkalmazásától az e rendelet 41. cikkében meghatározott biztosítéki követelmények kivételével. Az ügyfelek klíringtagjai átfogó tájékoztatást adnak az ügyfeleknek az árverésről, és megkönnyítik számukra az ajánlattételi folyamatot. Az ügyfelek számára előírt letéti kifizetéseket egy teljesítő klíringtagon keresztül kell lebonyolítani; |
|
kb) |
a lehető legnagyobb mértékben korlátozhatja vagy megtilthatja a saját tőke és a tőkeként kezelt instrumentumok utáni bármely javadalmazást a nemteljesítés közvetlen előidézése nélkül – beleértve a központi szerződő fél által történő osztalékfizetéseket és visszavásárlásokat is –, és korlátozhatja, megtilthatja vagy befagyaszthatja a 2013/36/EU irányelv és az EBA/GL/2015/22 EBH-iránymutatás alapján változó javadalmazások, nem kötelező nyugdíjjuttatások és a vezetőségnek juttatott végkielégítési csomagok kifizetését. |
(2) Az intézkedések mindegyike vonatkozásában az illetékes hatóság megfelelő határidőt szab, és értékeli az intézkedések hatékonyságát azok végrehajtását követően.
(2a) A fizetésképtelenségre vonatkozó nemzeti jognak a hitelezők számára hátrányt okozó jogcselekmények megtámadhatóságára és végrehajthatatlanságára vonatkozó szabályai nem alkalmazandók az illetékes hatóság által e rendeletnek megfelelően tett korai beavatkozási intézkedésekre.
(3) Az illetékes hatóság csak az után alkalmazhatja az (1) bekezdés a)–k) pontjaiban foglalt intézkedéseket, hogy figyelembe vette a szóban forgó intézkedések hatását azon másik tagállamokban, ahol a központi szerződő fél működik vagy szolgáltatást nyújt, különösen ahol a központi szerződő fél működése kritikus vagy jelentős a helyi pénzügyi piacok szempontjából, azokat a helyeket, ahol a klíringtagok, kapcsolt kereskedési helyek és FMI-k letelepedettek.
(4) Az illetékes hatóság csak akkor alkalmazhatja az (1) bekezdés i) pontjában foglalt intézkedést, ha az adott intézkedés a közérdeket szolgálja, és szükséges a következő célok bármelyikének eléréséhez:
|
a) |
az Unió pénzügyi stabilitásának fenntartása; |
|
b) |
a központi szerződő fél kritikus funkciói folytonosságának fenntartása, átlátható és megkülönböztetéstől mentes módon ; |
|
c) |
a központi szerződő fél pénzügyi alkalmazkodóképességének fenntartása és fokozása. |
Az illetékes hatóság nem alkalmazhatja az (1) bekezdés i) pontjában foglalt intézkedést más központi szerződő fél vagyonának, jogainak vagy kötelezettségeinek átruházását érintő intézkedések vonatkozásában.
(5) Amennyiben a központi szerződő fél kezdeményezte többlépcsős veszteségfedezését a 648/2012/EU rendelet 45. cikkének megfelelően, haladéktalanul értesíti az illetékes hatóságot és a szanálási hatóságot , és tisztázza, hogy a szóban forgó esemény az érintett központi szerződő fél gyengeségeit vagy problémáit tükrözi-e.
(6) Amennyiben teljesülnek az (1) bekezdésben említett feltételek, az illetékes hatóság haladéktalanul tájékoztatja az ESMA-t és a szanálási hatóságot, továbbá konzultál a felügyeleti kollégiummal.
Az értesítést és a felügyeleti kollégiummal folytatott konzultációt követően az illetékes hatóság dönt arról, hogy indokolt-e az (1) bekezdésben foglalt valamely intézkedés alkalmazása. Az illetékes hatóság a végrehajtandó intézkedésekre vonatkozó határozatról tájékoztatja a felügyeleti kollégiumot, a szanálási hatóságot, valamint az ESMA-t.
(7) A szanálási hatóság a (6) bekezdés első albekezdésében foglalt értesítést követően kötelezheti a központi szerződő felet, hogy a 41. cikkben rögzített feltételek és a 71. cikkben rögzített titoktartási előírások , valamint az 596/2014/EU rendelet 11. cikkében lefektetett, a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatások keretrendszerének és más, vonatkozó felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogszabályok betartása mellett vegye fel a kapcsolatot a potenciális vásárlókkal a szanálásának előkészítése érdekében.
20. cikk
A felső vezetés és az igazgatóság leváltása
Amennyiben egy központi szerződő fél pénzügyi helyzete jelentősen romlik, vagy ha a központi szerződő fél megszegi törvényi kötelezettségeit, ideértve a működési szabályzatát is, és a 19. cikkel összhangban hozott egyéb intézkedések nem elegendőek a helyzet visszafordításához, az illetékes hatóságok előírhatják a központi szerződő fél felső vezetése vagy igazgatósága egészének vagy egyes tagjainak leváltását.
Az új felső vezetés vagy igazgatóság kinevezése a 648/2012/EU rendelet 27. cikkével összhangban és az illetékes hatóság jóváhagyásával vagy beleegyezésével történik.
IVA. CÍM
VESZTESÉGEK MEGTÉRÜLÉSE
20a. cikk
A jövőbeni nyereségből való részesedést biztosító, tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok kibocsátása a veszteségeket elszenvedett klíringtagok és ügyfelek számára
(1) Amennyiben egy nemteljesítésen kívüli esemény folytán helyreállítás alatt álló központi szerződő fél alkalmazta a helyreállítási tervében a 9. cikk (7b) bekezdése l) pontja ii. alpontjának b) pontja szerint előírt, a teljesítő klíringtagok és ügyfeleik részére a központi szerződő fél által fizetendő esetleges nyereség értékének csökkentésére szolgáló megállapodásokat és intézkedéseket, amelyek túlmennek a 648/2012/EU rendelet 45. cikkében meghatározott többlépcsős veszteségfedezés keretein, és ennek eredményeként nem került szanálás alá, a központi szerződő fél illetékes hatósága a tartozások és a követelések egyensúlyának helyreállítását követően kötelezheti a központi szerződő felet a résztvevők veszteségeinek készpénzfizetés útján történő megtérítésére, vagy adott esetben a központi szerződő fél jövőbeni nyereségében részesedést biztosító, tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok kibocsátására.
Az egyes érintett, teljesítő klíringtagok részére kibocsátott, az ügyfeleknek megfelelő formában továbbadandó, a központi szerződő fél jövőbeni nyereségében részesedést biztosító, tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok értékének a veszteséggel arányosnak kell lennie, és a 24. cikk (3) bekezdésének megfelelően elvégzett értékelésen kell alapulnia. Ezek a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok feljogosítják a birtokost arra, hogy évente kifizetésekben részesüljön a központi szerződő fél részéről a veszteség teljes megtérüléséig, a kibocsátás időpontjától számított, megfelelő, maximális számú éven keresztül. A központi szerződő fél éves nyereségének legfeljebb egy megfelelő maximális részaránya használható fel e tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokkal kapcsolatos kifizetésekre.
(2) Ez a cikk nem csökkenti a klíringtagoknak a többlépcsős veszteségfedezés kereteit meghaladó veszteségek viselésével kapcsolatos felelősségét.
(3) Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben meghatározza a kártérítések kifizetésének sorrendjét, a megfelelő maximális számú évet és a központi szerződő fél éves nyereségének megfelelő maximális részarányát, az (1) bekezdés második albekezdésében rögzítettek szerint.
Az ESMA-nak … [az e rendelet hatályba lépésétől számított XXX]-ig benyújtja a Bizottság részére az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az e bekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadásával kiegészítse ezt a rendeletet.
V. CÍM
SZANÁLÁS
I. FEJEZET
Célok, feltételek és általános alapelvek
21. cikk
Szanálási célok
(1) A szanálási eszközök alkalmazása és a szanálási hatáskör gyakorlása során a szanálási hatóság figyelembe veszi a következő szanálási célok mindegyikét, és azokat az adott ügy természetének és körülményeinek megfelelően mérlegeli:
|
a) |
a központi szerződő fél kritikus funkciói folytonosságának biztosítása ▌, különösen:
|
|
b) |
az egyéb FMI-kkel való azon kapcsolatok folytonosságának biztosítása, amelyek zavara lényeges negatív hatást gyakorolna a pénzügyi stabilitásra vagy a kifizetési, klíring, elszámolási és nyilvántartási funkciók megfelelő időben történő ellátására; |
|
c) |
a pénzügyi rendszerre gyakorolt jelentős káros hatások elkerülése, különösen a pénzügyi stresszhelyzetnek a központi szerződő fél klíringtagjaira, azok ügyfeleire vagy a szélesebb értelemben vett pénzügyi rendszerre – többek között az egyéb FMI-kre – történő továbbterjedésének megakadályozása és a piaci és közbizalom fenntartása révén; |
|
d) |
az állami források védelme az állami pénzügyi támogatásra támaszkodás és az adófizetőket érő lehetséges veszteség minimalizálása révén; |
|
e) |
a szanálás költségeinek minimalizálása az összes érintett érdekelt félre nézve, és a központi szerződő fél értéke romlásának elkerülése , kivéve, ha ez a romlás szükséges a szanálási célok elérése érdekében . |
(2) A szanálás alatt álló központi szerződő fél igazgatósága és felső vezetése minden szükséges támogatást megad a szanálási hatóságnak a szanálási célok eléréséhez.
22. cikk
Szanálási feltételek
(1) A szanálási hatóságok akkor hajthatnak végre egy központi szerződő féllel kapcsolatban szanálási intézkedést, ha a következő feltételek mindegyike teljesül:
|
a) |
a központi szerződő fél fizetésképtelen, vagy valószínűleg fizetésképtelenné válik a következők bármelyike által megállapítottak szerint:
|
|
b) |
észszerűen nem várható, hogy bármilyen alternatív magánszektorbeli intézkedéssel, beleértve a korai beavatkozási intézkedéseket, észszerű időn belül megelőzhető lenne a központi szerződő fél csődje, minden releváns körülményt is figyelembe véve; és |
|
c) |
közérdekből szanálási intézkedés szükséges a szanálási célok eléréséhez, amennyiben a központi szerződő fél szerződéses veszteségelosztási megállapodásainak végrehajtásával vagy amennyiben e megállapodások nem teljes körűek és a központi szerződő fél rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében történő felszámolásával e célok nem érhetők el azonos mértékben. |
Az a) ii. pont alkalmazásában az illetékes hatóság késedelem nélkül és saját kezdeményezésére a szanálási hatóság rendelkezésére bocsát minden releváns információt , amely esetlegesen arra utalhat, hogy a központi szerződő fél fizetésképtelen, vagy valószínűleg fizetésképtelenné válik . Az illetékes hatóság emellett kérésre a szanálási hatóság rendelkezésére bocsát minden egyéb olyan információt, amely az értékelése elvégzése érdekében szükséges .
(2) Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában akkor tekintendő úgy, hogy egy központi szerződő fél fizetésképtelen, vagy valószínűleg fizetésképtelenné válik, ha a következő körülmények közül egy vagy több fennáll:
|
a) |
a központi szerződő fél oly módon szegi meg vagy fogja valószínűleg megszegni az engedélyezési előírásokat, ami indokolja engedélyének a 648/2012/EU rendelet 20. cikke szerinti visszavonását; |
|
b) |
a központi szerződő fél nem képes, vagy valószínűleg nem lesz képes ellátni kritikus funkcióit; |
|
c) |
a központi szerződő fél nem képes, vagy valószínűleg nem lesz képes helyreállítani életképességét a helyreállítási intézkedések végrehajtása révén; |
|
d) |
a központi szerződő fél nem képes, vagy valószínűleg nem lesz képes megfizetni az esedékessé váló tartozásait vagy egyéb kötelezettségeit; |
|
e) |
a központi szerződő félnek ▌állami pénzügyi támogatásra van szüksége. |
Az e) pont alkalmazásában nem tekintendő állami pénzügyi támogatásnak a következő feltételek mindegyikének megfelelő intézkedés :
|
i. |
valamely központi bank által a központi bank feltételei mellett nyújtott likviditási eszközt fedező állami garancia, vagy újonnan kibocsátott kötelezettségekre nyújtott állami garancia formájában biztosított állami támogatás; |
|
ia. |
az állami pénzügyi támogatás nyújtásának időpontjában az e bekezdés a), b), c) vagy d) pontjában említett körülmények egyike sem áll fenn; |
|
ib. |
az i. pontban említett állami garanciákra valamely tagállam gazdaságában bekövetkezett súlyos zavarok orvoslása és a pénzügyi stabilitás fenntartása érdekében van szükség; |
|
ii. |
az i. pontban említett állami garanciák fizetőképes központi szerződő felekre korlátozódnak, és feltételük az állami támogatások uniós keretrendszere szerinti végső jóváhagyás, megelőző és ideiglenes jellegűek, az ib. pontban említett súlyos zavarok következményeinek orvoslásához mérten arányosak, és nem használhatók fel a központi szerződő felet ért vagy várhatóan a közeljövőben érő veszteségek fedezésére; |
|
▌ |
|
(3) A szanálási hatóság szanálási intézkedést is végrehajthat, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a központi szerződő fél olyan helyreállítási intézkedéseket alkalmaz vagy tervez alkalmazni, amelyek megakadályozhatják a központi szerződő fél csődjét, de jelentős káros hatást gyakorolnak a pénzügyi rendszerre.
(3a) A szanálási hatóság azon döntése, amely szerint a központi szerződő fél fizetésképtelen vagy valószínűleg fizetésképtelenné válik, kizárólag azzal az indokkal támadható meg, hogy a döntés meghozatalának időpontjában rendelkezésre álló információk alapján önkényes és észszerűtlen volt.
(4) Az ESMA … [e rendelet hatálybalépésének időpontját követően 12 hónappal]-ig iránymutatást ad ki a felügyeleti és szanálási gyakorlatok konvergenciájának előmozdítása érdekében azon körülmények közötti alkalmazást illetően, amelyek között a központi szerződő fél úgy tekinthető, hogy fizetésképtelen, vagy valószínűleg fizetésképtelenné válik , adott esetben figyelembe véve az Unióban letelepedett központi szerződő felek eltérő méreteit és jellegét .
Ezen iránymutatások elfogadása során az ESMA figyelembe veszi a 2014/59/EU irányelv 32. cikkének (6) bekezdésével összhangban kiadott iránymutatásokat.
23. cikk
A szanálásra vonatkozó általános elvek
A szanálási hatóság meghozza az összes megfelelő intézkedést a 27. cikkben említett szanálási eszközök használatához, és gyakorolja a 48. cikk szerinti szanálási hatáskört a következő elveknek megfelelően:
|
a) |
a központi szerződő fél helyreállítási tervében szereplő összes szerződéses kötelezettséget és egyéb intézkedéseket ▌érvényesíti, amennyiben azokat a szanálás alá vonást megelőzően nem merítették ki, kivéve, ha rendkívüli körülmények között a szanálási hatóság azt állapítja meg, hogy a szanálási eszközök használata vagy a szanálási hatáskör gyakorlása megfelelőbb a szanálási célok kellő időben történő eléréséhez; |
|
b) |
a szanálás alatt álló központi szerződő fél részvényesei viselik az első veszteségeket az a) pontban említett összes kötelezettség és intézkedés érvényesítését követően az adott pontnak megfelelően; |
|
c) |
a szanálás alatt álló központi szerződő fél részvényesei után a hitelezők viselik a veszteségeket, a követeléseiknek a rendes fizetésképtelenségi eljárás szerinti rangsorának sorrendjében, kivéve, ha ez a rendelet kifejezetten eltérően rendelkezik; |
|
d) |
a központi szerződő fél egyazon csoportba tartozó hitelezői azonos elbánásban részesülnek; |
|
e) |
a központi szerződő fél egyetlen részvényesének , hitelezőjének és klíringtagjának vagy annak ügyfelének vesztesége sem lehet nagyobb annál, mint amekkora vesztesége lenne a 60. cikknek megfelelően; ▌ |
|
f) |
a szanálás alatt álló központi szerződő fél igazgatóságát és felső vezetését leváltják, kivéve azokat az eseteket, amikor a szanálási hatóság úgy ítéli meg, hogy a testületnek és felső vezetésnek a részben vagy egészben történő megtartása szükséges a szanálási célok eléréséhez; |
|
g) |
a szanálási hatóságok tájékoztatják a dolgozói képviselőket és konzultációt folytatnak velük a nemzeti törvényeiknek vagy gyakorlatuknak megfelelően; |
|
h) |
amennyiben a központi szerződő fél egy csoport tagja, a szanálási hatóságok figyelembe veszik a csoport többi szervezetére, illetve a csoport egészére gyakorolt hatást. |
II. FEJEZET
Értékelés
24. cikk
Az értékelés céljai
(1) A szanálási hatóságok biztosítják, hogy minden szanálási intézkedést a központi szerződő fél eszközeinek, kötelezettségeinek, jogainak és kötelmeinek méltányos, prudens és reális értékelését biztosító értékelés alapján hajtsanak végre.
(2) Mielőtt a szanálási hatóság szanálás alá von egy központi szerződő felet, biztosítja egy első értékelés elvégzését annak megállapítására, hogy teljesülnek-e a 22. cikk (1) bekezdése szerinti szanálási feltételek.
(3) Miután a szanálási hatóság határozott a központi szerződő fél szanálás alá vonásáról, biztosítja, hogy egy második értékelés készüljön a következők érdekében:
|
a) |
tájékoztatás a megfelelő szanálási intézkedésről való döntésre vonatkozóan; |
|
b) |
annak biztosítása, hogy a központi szerződő fél eszközeiben bekövetkezett esetleges veszteségeket a szanálási eszközök alkalmazásakor teljes körűen elismerjék; |
|
c) |
tájékoztatás a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok bevonásának vagy hígításának mértékére, valamint a szanálási hatáskör gyakorlása eredményeképp kibocsátott vagy átruházott tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok értékére és számára vonatkozó döntést illetően; |
|
d) |
tájékoztatás a fedezetlen kötelezettségek, köztük a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok leírására vagy átalakítására vonatkozó döntést illetően; |
|
e) |
veszteség és pozíció elosztó eszközök alkalmazása esetén tájékoztatás az érintett hitelezői követelésekkel szemben elszámolt veszteségek, még nem teljesített kötelezettségek vagy még nyitott pozíciók mértékére vonatkozó döntést illetően a központi szerződő féllel kapcsolatban , valamint a szanálási készpénzbefizetési felhívás mértékéről és szükségességéről ; |
|
f) |
az áthidaló központi szerződő fél eszközének alkalmazása esetén tájékoztatás az áthidaló központi szerződő félnek átadandó eszközökre, kötelezettségekre, jogokra és kötelmekre vagy tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokra vonatkozó döntést illetően, valamint a szanálás alatt álló központi szerződő félnek, illetve – az adott helyzettől függően – a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok tulajdonosainak fizetendő esetleges ellentételezés értékére vonatkozó döntést illetően; |
|
g) |
a vagyonértékesítési eszköz alkalmazása esetén tájékoztatás a harmadik fél vásárlónak átadandó eszközökre, kötelezettségekre, jogokra és kötelmekre vagy tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokra vonatkozó döntést illetően, valamint a szanálási hatóság tájékoztatása annak megállapításához, hogy a 40. cikk alkalmazásában mi minősül kereskedelmi feltételnek; |
|
ga) |
a szanálási hatóság által történő bármely szerződésfelmondás árának a lehetőség szerint tisztességes piaci áron kell alapulnia, amely a központi szerződő fél szabályai és megállapodásai alapján kerül meghatározásra, és más árképzési módszerrel csak akkor helyettesíthető, ha azt a szanálási hatóság feltétlenül szükségesnek tartja. |
A d) pont alkalmazásában az értékelésnek figyelembe kell vennie minden olyan veszteséget, amelyet a klíringtagoknak vagy egyéb harmadik feleknek a központi szerződő féllel szemben fennálló, még nem teljesített kötelezettségeinek végrehajtásával fedezni lehet, valamint a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokra alkalmazandó átváltás szintjét.
(4) A (2) és (3) bekezdésekben említett értékelések ellen kizárólag a szanálási eszköz alkalmazására vagy a szanálási hatáskör gyakorlására vonatkozó határozattal együtt lehet jogorvoslattal élni a 72. cikknek megfelelően.
25. cikk
Az értékeléssel szembeni követelmények
(1) A szanálási hatóság biztosítja, hogy a 24. cikkben említett értékelést:
|
a) |
minden állami hatóságtól és a központi szerződő féltől független személy; |
|
b) |
a szanálási hatóság végezze, amennyiben az értékeléseket az a) pontban említett személy nem tudja elvégezni. |
(2) A 24. cikkben említett értékelések véglegesnek tekintendők, amennyiben azokat az (1) bekezdés a) pontjában említett személy végzi el, és a jelen cikkben rögzített összes követelmény teljesül.
(3) Az állami támogatások adott esetben alkalmazandó uniós keretrendszerének sérelme nélkül egy végleges értékelésnek, amennyiben lehetséges, prudens feltételezéseken kell alapulnia, és nem tételezheti fel, hogy a központi szerződő fél a jövőben esetlegesen ▌ állami pénzügyi támogatásban, központi banki sürgősségi likviditási támogatásban vagy nem szokásos feltételű biztosítékkal, időtartamra és kamatozási feltételekkel nyújtott központi banki likviditási támogatásban részesül attól az időponttól kezdve, amikor a szanálási intézkedés történik. Az értékelésnek figyelembe kell vennie a szanálás alatt álló központi szerződő fél észszerűen felmerült költségeinek lehetséges megtérítését a 27. cikk (9) bekezdésnek megfelelően.
(4) A végleges értékelést a következő, a központi szerződő fél birtokában lévő információkkal kell kiegészíteni:
|
a) |
naprakész mérleg és a központi szerződő fél pénzügyi helyzetéről szóló jelentés, ideértve a fennmaradó rendelkezésre álló előfinanszírozott forrásokat és rendezetlen pénzügyi kötelezettségvállalásokat; |
|
b) |
a 648/2012/EU rendelet 29. cikkében említett elszámolt ügyletek nyilvántartásai; |
|
c) |
eszközeinek, kötelezettségeinek és pozícióinak piaci és könyvszerinti értékére vonatkozó információk, ideértve a központi szerződő féllel szembeni lényeges követeléseket és még nem teljesített kötelezettségeket. |
(5) A végleges értékelés tartalmazza a hitelezőknek az alkalmazandó fizetésképtelenségi jog szerinti kielégítési sorrend alapján történő osztályokba sorolását. Tartalmaznia kell továbbá egy becslést arra vonatkozóan, hogy a részvényesek és hitelezők egyes osztályai milyen elbánásban részesültek volna a 23. cikk e) pontjában meghatározott elvek alkalmazása esetén.
Az első albekezdésben szereplő becslés nem érinti a 61. cikkben említett értékelést.
(6) Az ESMA – figyelembe véve a 2014/59/EU irányelv 36. cikke (14) és (15) bekezdéseinek megfelelően kidolgozott szabályozástechnikai standardokat – szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a következők meghatározására:
|
a) |
azon körülmények, amelyek fennállása esetén valamely személy a szanálási hatóságtól és a központi szerződő féltől egyaránt függetlennek minősül e cikk (1) bekezdésének alkalmazásában; |
|
b) |
a központi szerződő fél eszközei és forrásai értékének meghatározásához használt módszertan; |
|
c) |
a 24. és a 61. cikk szerinti értékelések elkülönítése; |
Az ESMA az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket … [e rendelet hatálybalépésének időpontját követően 12 hónappal]-ig benyújtja a Bizottsághoz.
A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkében megállapított eljárással összhangban történő elfogadására.
26. cikk
Ideiglenes értékelés
(1) A 24. cikkben említett azon értékelések, amelyek nem felelnek meg a 25. cikk (2) bekezdésében rögzített követelményeknek, ideiglenes értékelésnek tekintendők.
Az ideiglenes értékeléseknek – megfelelő indokolással – ki kell terjedniük a további veszteségekre képzett pufferre.
(2) Amennyiben a szanálási hatóságok ideiglenes értékelés alapján hajtanak végre szanálási intézkedést, biztosítaniuk kell, hogy a végleges értékelést mihamarabb elvégezzék.
A szanálási hatóság biztosítja, hogy az első albekezdésben említett végleges értékelés:
|
a) |
lehetővé tegye a központi szerződő fél minden veszteségének elismerését a könyveiben; |
|
b) |
információt nyújtson az arra vonatkozó döntéshez, hogy a (3) bekezdéssel összhangban sor kerüljön-e a hitelezők követeléseinek visszaírására vagy a kifizetett ellentételezés értékének növelésére. |
(3) Amennyiben a központi szerződő fél nettó eszközértékének végleges értékelés szerinti becslése magasabb értéket eredményez, mint a központi szerződő fél nettó eszközértékének az ideiglenes értékelés szerinti becslése, a szanálási hatóság:
|
a) |
növelheti az érintett hitelezők részéről fennálló, leírt vagy átütemezett követelések értékét; |
|
b) |
kötelezheti az áthidaló központi szerződő felet, hogy fizessen az érintett instrumentumok tulajdonosainak további ellentételezést a szanálás alatt álló központi szerződő félnek az eszközökre, kötelezettségekre, jogokra és kötelmekre vonatkozóan, illetve adott esetben a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokra vonatkozóan. |
(4) Az ESMA – figyelembe véve a 2014/59/EU irányelv 36. cikkének (15) bekezdésének megfelelően kidolgozott szabályozástechnikai standardokat – szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki – e cikk (1) bekezdésének alkalmazásában – az ideiglenes értékelésben feltüntetendő további veszteségekre képzett puffer kiszámításának módszertanára.
Az ESMA az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket … [e rendelet hatálybalépésének időpontját követően 12 hónappal]-ig benyújtja a Bizottsághoz.
A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkében megállapított eljárással összhangban történő elfogadására.
III. FEJEZET
Szanálási eszközök
1. SZAKASZ
ÁLTALÁNOS ELVEK
27. cikk
A szanálási eszközökre vonatkozó általános rendelkezések
(1) A szanálási hatóságok a 21. cikkben említett szanálási intézkedéseket a következő szanálási eszközök bármelyikének alkalmazásával, külön-külön vagy egymással kombinálva, hajtják végre:
|
a) |
a pozíció- és veszteségelosztó eszközök; |
|
b) |
a leírási és átalakítási eszköz; |
|
c) |
a vagyonértékesítési eszköz; |
|
d) |
az áthidaló központi szerződő fél eszköz; |
|
e) |
a 21. és 23. cikkel összeegyeztethető bármely egyéb szanálási eszköz. |
(2) Rendszerszintű válság esetén a szanálási hatóság ▌állami pénzügyi támogatást is nyújthat kormányzati stabilitási eszköz alkalmazásával a 45., 46., és 47. cikkeknek megfelelően az állami támogatások uniós keretrendszere értelmében történő előzetes és végleges jóváhagyás , valamint a rendelkezésre bocsátott pénzeszközök megfelelő időn belüli visszafizetésére vonatkozó átfogó és hiteles rendszer kialakítása mellett.
(3) Az (1) bekezdésben említett eszközök használata előtt a szanálási hatóság végrehajtja a következőket:
|
a) |
a központi szerződő fél bármely fennálló és rendezetlen jogait, beleértve a klíringtagok által teljesítendő minden szerződéses kötelezettséget a készpénzbefizetési felhívások teljesítésére, a központi szerződő fél számára pótlólagos források nyújtására, vagy a nemteljesítő klíringtagok veszteségeinek átvételére akár árverésen akár a központi szerződő fél működésében szereplő egyéb elfogadott módon; |
|
b) |
bármely fennálló és még nem teljesített szerződéses kötelezettséget, amely a klíringtagokon kívüli feleket a pénzügyi támogatás bármely formájának nyújtására kötelezi. |
A szanálási hatóság részlegesen végrehajthatja az a) és b) pontokban említett szerződéses kötelezettségeket, amennyiben észszerű határidőn belül nem lehet a szóban forgó szerződéses kötelezettségeket teljes egészében végrehajtani.
(4) A (3) bekezdéstől eltérve, a szanálási hatóság részben vagy egészben tartózkodhat a vonatkozó meglévő és még nem teljesített kötelezettségek végrehajtásától annak érdekében, hogy elkerülje a pénzügyi rendszerre gyakorolt jelentős káros hatásokat vagy egy széles körű továbbterjedést, vagy amennyiben az (1) bekezdésben említett eszközök használata megfelelőbb a szanálási célok kellő időben történő eléréséhez.
▌ (6) Amennyiben egy szanálási eszköz használata, kivéve a leírási és átalakítási eszközt, a klíringtagok által viselendő veszteséget eredményez, a szanálási hatóságnak a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok és a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok vagy egyéb fedezetlen kötelezettségek leírására és átalakítására vonatkozó hatáskörét a szanálási eszköz alkalmazását közvetlenül megelőzően vagy azzal együtt kell gyakorolnia.
(7) Amennyiben csak az (1) bekezdés c) vagy d) pontjában említett szanálási eszközöket alkalmazzák, méghozzá a szanálás alatt álló központi szerződő fél eszközei, jogai, kötelezettségei vagy forrásai egy részének 40. és 42. cikk szerinti átadására, úgy az érintett központi szerződő fél fennmaradó részét rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében kell felszámolni.
(8) A nemzeti fizetésképtelenségi jognak a hitelező számára hátrányt okozó jogcselekmények megtámadhatóságára és végrehajthatatlanságára vonatkozó szabályai nem alkalmazandók valamely szanálás alatt álló központi szerződő fél azon eszközeinek, jogainak, kötelmeinek vagy kötelezettségeinek átadására, amely vonatkozásában szanálási eszközök vagy kormányzati pénzügyi stabilizációs eszközök alkalmazására kerül sor.
(9) A szanálási hatóság megfelelő időszak elteltével visszaigényli minden olyan méltányolható kiadását – megfelelő kockázati felárat is beleértve – , amely a szanálási eszközök alkalmazásával vagy a szanálási hatáskörök gyakorlásával kapcsolatban vagy a kormányzati pénzügyi stabilizációs eszközök alkalmazásával összefüggésben merült fel, a következő módszerek közül bármelyiket igénybe véve:
|
a) |
a szanálás alatt álló központi szerződő féltől, elsőbbségi hitelezőként; |
|
b) |
a vásárló által fizetett bármely ellenértékből, a vagyonértékesítési eszköz alkalmazása esetén; |
|
c) |
az áthidaló központi szerződő fél megszüntetéséből eredően keletkezett bevételből, elsőbbségi hitelezőként; |
|
ca) |
bármely klíringtagtól olyan mértékben, hogy a klíringtagnak ne keletkezzen nagyobb vesztesége, mint amekkora akkor keletkezett volna, ha a szanálási hatóság nem hajtott volna végre szanálási intézkedéseket a központi szerződő féllel kapcsolatban, és ehelyett a központi szerződő fél helyreállítási tervében vagy a működési szabályzatában szereplő egyéb megállapodások szerint esetlegesen fennálló, még nem teljesített kötelezettségek terhelték volna, vagy ha a központi szerződő felet rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében számolták volna fel; |
|
cb) |
a kormányzati stabilizációs eszközök alkalmazásából származó bevételekből, beleértve a 46. cikkben említett, tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok értékesítéséből és a 47. cikkben említett ideiglenes államosítási eszköz alá vont központi szerződő fél értékesítéséből származó bevételeket is. |
(9a) Az előző bekezdés értelmében visszafizetendő összeg meghatározása során a szanálási hatóság figyelembe veszi azt az összeget, amelyet a központi szerződő fél ügyfelei és tagjai a központi szerződő fél szabályai és megállapodásai, valamint a szanálás értelmében is kötelesek lettek volna hozzájárulásként megfizetni, ha a hatóságok nem nyújtottak volna állami támogatást.
(10) A szanálási eszközök alkalmazásakor a szanálási hatóságok biztosítják – a 25. cikknek megfelelő értékelés alapján – a központi szerződő fél vagy az áthidaló központi szerződő fél veszteségeinek teljes körű elosztását, követelései és tartozásai egyensúlyának helyreállítását, előfinanszírozott forrásainak teljes körű feltöltését, valamint a központi szerződő fél vagy az áthidaló központi szerződő fél feltőkésítését.
27a. cikk
A központi szerződő fél résztvevőinek nyújtott kártalanítás lehetősége a nemteljesítés-kezelési vagy helyreállítási szakasz során szerződésben vállalt veszteségeikre nem alkalmazandó.
2. SZAKASZ
POZÍCIÓELOSZTÓ ÉS VESZTESÉGELOSZTÓ ESZKÖZÖK
28. cikk
A pozíció- és veszteségelosztó eszközök célja és hatóköre
(1) A szanálási hatóságok a pozícióelosztó eszközt a 29. cikknek megfelelően, a veszteségelosztó eszközt pedig a 30. és 31. cikknek megfelelően alkalmazzák.
(2) Az (1) bekezdésben említett eszközöket az elszámolási szolgáltatásokkal kapcsolatos összes ügylet és az ezen szolgáltatásokkal kapcsolatosan a központi szerződő fél számára nyújtott biztosítékok tekintetében lehet alkalmazni.
(3) A szanálási hatóságok a 29. cikkben említett pozícióelosztó eszközt a központi szerződő fél vagy adott esetben az áthidaló központi szerződő fél számviteli nyilvántartásainak kiigazítása érdekében alkalmazzák.
A szanálási hatóságok a 30. és 31. cikkben említett veszteségelosztó eszközt a következők közül bármelyik célból alkalmazhatják:
|
a) |
a központi szerződő fél a 27. cikk (10) bekezdésének megfelelően értékelt veszteségeinek fedezése; |
|
b) |
a központi szerződő fél azon képességének helyreállítása, hogy teljesíteni tudja az esedékessé váló fizetési kötelezettségeit; |
|
ba) |
a követelések és tartozások közötti egyensúly helyreállításának elősegítése; |
|
c) |
a követelések és tartozások közötti egyensúly helyreállításának elősegítése azáltal, hogy forrásokat bocsátanak a központi szerződő fél rendelkezésére egy árverési ajánlat teljesítése érdekében, amely lehetővé teszi a központi szerződő fél számára a nemteljesítő fél pozícióinak elosztását vagy a 29. cikk szerint felmondott szerződésekkel kapcsolatos kifizetések teljesítését ; |
|
d) |
az a), b) és c) pontokban említett eredmények elérése egy áthidaló központi szerződő féllel kapcsolatban; |
|
e) |
a központi szerződő fél üzleti tevékenysége fizetőképes harmadik félnek történő átadásának támogatása a vagyonértékesítési eszköz alkalmazásával. |
29. cikk
Szerződések részleges vagy teljes felmondása
(1) A szanálási hatóság felmondhatja a következő szerződések mindegyikét, vagy közülük bizonyos szerződéseket:
|
a) |
a nemteljesítő klíringtagok szerződéseit; |
|
b) |
az érintett elszámolási szolgáltatások vagy eszközosztályok szerződéseit; |
|
c) |
a szanálás alatt álló központi szerződő fél szerződéseit. |
(1a) Az (1) bekezdés szerinti hatáskör gyakorlása során a szanálási hatóság a bekezdés a), b) és c) pontjában említett szerződéseket hasonló módon, az adott szerződések szerződő felei közötti megkülönböztetés nélkül mondja fel, azon szerződéses kötelezettségek kivételével, amelyek ésszerű időkereten belül nem érvényesíthetők.
(2) A szanálási hatóság kizárólag akkor mondhatja fel az (1) bekezdés a) pontjában említett szerződéseket, amennyiben az eszközök és e szerződésekből eredő pozíciók átadására nem került sor a 648/2012/EU rendelet 48. cikke (5) és (6) bekezdésének értelmében.
(3) A szanálási hatóság minden érintett klíringtagot értesít az (1) bekezdésben említett szerződések felmondásának dátumáról.
(4) Az (1) bekezdésben említett bármely szerződés felmondása előtt a szanálási hatóság a következő lépéseket teszi meg:
|
a) |
kötelezi a szanálás alatt álló központi szerződő felet, hogy határozza meg az egyes szerződések értékét, és aktualizálja az egyes klíringtagok számlaegyenlegét; |
|
b) |
határozza meg az egyes klíringtagoknak vagy az egyes klíringtagok által fizetendő nettó összegeket, figyelembe véve minden esedékes de még meg nem fizetett változó letétet, beleértve az a) pontban említett értékelések eredményeképp esedékes változó letétet; |
|
c) |
értesíti az egyes klíringtagokat a megállapított nettó összegekről, és azokat e tájékoztatásnak megfelelően beszedi. |
A szerződés felmondását követően a szanálási hatóság megfelelő időben értesíti minden olyan egyéb rendszerszinten jelentős intézményként megjelölt ügyfél illetékes hatóságát, amelynek szerződését felmondták.
(4a) A szanálási hatóság által e cikk alapján történő szerződésfelmondás árának a tisztességes piaci áron kell alapulnia, amelyet a központi szerződő fél szabályai és megállapodásai alapján határoznak meg, vagy bármely más megfelelő árképzési módszer segítségével, amennyiben a szanálási hatóság szükségesnek tartja ilyen alternatív módszer alkalmazását.
(5) Amennyiben egy teljesítő klíringtag nem tudja megfizetni a (4) bekezdésnek megfelelően megállapított nettó összeget, a szanálási hatóság kötelezheti a központi szerződő felet, hogy a teljesítő klíringtagot minősítse nemteljesítőnek, és annak alapletétjét, valamint a garanciaalaphoz való hozzájárulását a 648/2012/EU rendelet 45. cikkének megfelelően használja fel.
(6) Amennyiben a szanálási hatóság felmondott egyet vagy többet az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett típusú szerződések közül, ideiglenesen meg kell akadályoznia, hogy a központi szerződő fél a felmondott szerződésekkel azonos típusú új ügyleteket számoljon el.
A szanálási hatóság engedélyezheti a központi szerződő fél számára, hogy folytassa az érintett ügylettípusok elszámolását, amennyiben a következő feltételek teljesülnek:
|
a) |
a központi szerződő fél teljesíti a 648/2012/EU rendelet követelményeit; |
|
b) |
a szanálási hatóság értesítés ad ki és tesz közzé ebből a célból a 70. cikk (3) bekezdésében említett módokat alkalmazva. |
30. cikk
A központi szerződő fél által a teljesítő klíringtagoknak és azok ügyfeleinek fizetendő nyereségek értékének csökkentése
(1) A szanálási hatóság csökkentheti a központi szerződő fél teljesítő klíringtagokkal és azok ügyfeleivel szemben fennálló fizetési kötelezettségei összegének értékét, amennyiben e kötelezettségek a központi szerződő fél változó letét fizetésére vagy gazdaságilag ezzel egyenértékű kifizetésre vonatkozó folyamatainak megfelelően fizetendő nyereségből keletkeznek. A klíringtagok haladéktalanul tájékoztatják ügyfeleiket a szanálási eszköz alkalmazásáról és arról, hogy ez milyen módon érinti őket.
(2) A szanálási hatóság az (1) bekezdésben említett fizetési kötelezettségek csökkentését egy méltányos elosztó mechanizmus alkalmazásával számolja ki, amelynek meghatározása a 24. cikk (3) bekezdésének megfelelően elvégzett értékelés folyamán történik, és amelyről a klíringtagokat haladéktalanul tájékoztatja, amint sor kerül a szanálási eszköz használatára. Az egyes klíringtagok esetében csökkentendő teljes nettó nyereség arányos a központi szerződő fél által fizetendő összegekkel.
(3) A fizetendő nyereségek értékének csökkentése attól a pillanattól hatályos és kötelező érvényű a központi szerződő félre és az érintett klíringtagokra nézve, amikor a szanálási hatóság végrehajtja a szanálási intézkedést.
(3a) Az e cikkben említett hatásköröknek az egyéb rendszerszinten jelentős intézményként megjelölt ügyfél pozícióit érintő bármilyen gyakorlásáról megfelelő időben értesíteni kell az említett ügyfél illetékes hatóságát.
(4) Későbbi eljárásban egyetlen teljesítő klíringtag sem támaszthat követelést a központi szerződő féllel vagy jogutódjával szemben az (1) bekezdésben említett fizetési kötelezettségek csökkentéséből eredően.
▌
(5) Amennyiben a szanálási hatóság csak részben csökkenti a fizetendő nyereségek értékét, a fennmaradó fizetendő összeg továbbra is jár a teljesítő klíringtagnak.
(5a) A központi szerződő fél működési szabályzatában utalni kell a fizetési kötelezettségek csökkentésére vonatkozó, az (1) bekezdésben említett hatáskörre, továbbá valamennyi esetleges hasonló megállapodásra, amelyről az említett működési szabályzat a helyreállítási szakaszra vonatkozóan rendelkezik . A központi szerződő fél gondoskodik szerződéses megállapodások megkötéséről annak érdekében, hogy a szanálási hatóság gyakorolhassa e cikk szerinti hatásköreit.
31. cikk
Szanálási készpénzbefizetési felhívás
(1) A szanálási hatóság előírhatja a teljesítő klíringtagok számára, hogy nyújtsanak pénzbeli hozzájárulásokat a központi szerződő félnek . E pénzbeli hozzájárulások összegét a szanálási hatóság határozza meg azzal a céllal, hogy a lehető legmegfelelőbb módon biztosítsa a 21. cikk (1) bekezdésében említett szanálási célok elérését.
Amennyiben a központi szerződő fél több garanciaalapot működtet, az első albekezdésben említett pénzbeli hozzájárulás összege a klíringtagnak az érintett klíringszolgáltatás vagy eszközosztály garanciaalapjába vagy garanciaalapjaiba befizetendő hozzájárulásaira vonatkozik.
A szanálási hatóság élhet a szanálási készpénzbefizetési felhívással függetlenül attól, hogy kimerült-e már a teljesítő klíringtagok számára pénzbeli hozzájárulást előíró összes szerződéses kötelezettség.
A szanálási hatóság a pénzbeli hozzájárulás összegét minden egyes teljesítő klíringtag számára a klíringtag garancialapba való befizetéseivel arányosan állapítja meg.
(2) Ha egy teljesítő klíringtag nem fizeti meg az előírt összeget, a szanálási hatóság kötelezheti a központi szerződő felet, hogy az érintett klíringtagot minősítse nemteljesítőnek, és a klíringtag alapletétjét, valamint a garanciaalaphoz való hozzájárulását a 648/2012/EU rendelet 45. cikkének megfelelően használja fel.
(2a) A központi szerződő fél működési szabályzatában a helyreállítási készpénzbefizetési felhívások mellett utal a szanálási készpénzbefizetési felhívásra, és gondoskodik szerződéses megállapodások megkötéséről annak érdekében, hogy a szanálási hatóság gyakorolhassa e cikk szerinti hatásköreit.
(2b) A szanálási hatóság meghatározza a szanálási készpénzbefizetési felhívás működési szabályzatba felveendő összegét, amelynek legalább a klíringtag garanciaalapba befizetett hozzájárulásával egyenértékűnek kell lennie.
(2c) A szanálási hatóság meghatározza a szanálási készpénzbefizetési felhívás működési szabályzatba belefoglalandó összegét.
3. SZAKASZ
A TULAJDONVISZONYT MEGTESTESÍTŐ INSTRUMENTUMOK, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ INSTRUMENTUMOK VAGY EGYÉB FEDEZETLEN KÖTELEZETTSÉGEK LEÍRÁSA ÉS ÁTALAKÍTÁSA
32. cikk
A tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok és hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok vagy egyéb fedezetlen kötelezettségek leírására és átalakítására vonatkozó kötelezettség
(1) A szanálási hatóság a leírási és átalakítási eszközt a 33. cikknek megfelelően a szanálás alatt álló központi szerződő fél által kibocsátott tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok és hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok vagy egyéb fedezetlen kötelezettségek vonatkozásában alkalmazza a veszteségek fedezésére, az érintett központi szerződő fél vagy áthidaló központi szerződő fél feltőkésítésére, vagy a vagyonértékesítési eszköz alkalmazásának támogatására.
▌(2) A 24. cikk (3) bekezdésével összhangban elvégzett értékelés alapján a szanálási hatóság megállapítja a következőket:
|
a) |
azt az összeget, amellyel a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokat és hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokat vagy egyéb fedezetlen kötelezettségeket le kell írni minden olyan veszteség figyelembevétele mellett, amelyet a klíringtagoknak vagy egyéb harmadik feleknek a központi szerződő féllel szemben fennálló még nem teljesített kötelezettségeinek végrehajtásával fedezni lehet; |
|
b) |
azt az összeget, amellyel a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokat vagy egyéb fedezetlen kötelezettségeket tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokra kell átváltani a központi szerződő fél vagy az áthidaló központi szerződő fél prudenciális kötelezettségeinek helyreállítása érdekében. |
33. cikk
A tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok vagy egyéb fedezetlen kötelezettségek leírását vagy átalakítását szabályozó rendelkezések
(1) A szanálási hatóság a leírási és átalakítási eszközt a követelések rendes fizetésképtelenségi eljárásban alkalmazandó elsőbbségének megfelelően használja.
(2) A hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok vagy egyéb fedezetlen kötelezettségek tőkeértékének csökkentése vagy átalakítása előtt a szanálási hatóság a veszteség arányában és szükség esetén legfeljebb a veszteség teljes összege erejéig csökkenti a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok névleges értékét .
Amennyiben a 24. cikk (3) bekezdésével összhangban elvégzett értékelésnek megfelelően a központi szerződő fél nettó értéke a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok értékének csökkentése után is pozitív, a szanálási hatóság körülményektől függően bevonja vagy hígítja az érintett tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokat.
(3) A szanálási hatóság a szanálási célok eléréséhez szükséges mértékben, és szükség esetén legfeljebb az érintett instrumentumok vagy kötelezettségek teljes összege erejéig csökkenti vagy átalakítja, vagy csökkenti és átalakítja a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok vagy egyéb fedezetlen kötelezettségek tőkeösszegét.
(4) A szanálási hatóság a leírási és átalakítási eszközt nem használhatja a következő kötelezettségek vonatkozásában:
|
a) |
foglalkoztatottakkal szemben fennálló kötelezettségek, felhalmozott bérhez, nyugellátáshoz vagy más rögzített javadalmazáshoz kapcsolódó kötelezettségek, kivéve a javadalmazás változó, kollektív szerződésben nem szabályozott összetevőit; |
|
b) |
kereskedelmi hitelezőkkel vagy áruhitelezőkkel szemben fennálló, a központi szerződő fél mindennapi működéséhez kritikus áruk vagy szolgáltatások nyújtásából – ideértve az IT-szolgáltatásokat, közüzemi ellátásokat, valamint az épületek bérlését, kiszolgálását és fenntartását – eredő kötelezettségek; |
|
c) |
adóhatóságokkal és társadalombiztosítási hatóságokkal szemben fennálló kötelezettségek – feltéve, hogy ezek előresorolt kötelezettségek az alkalmazandó fizetésképtelenségi jog szerint; |
|
d) |
a 98/26/EK irányelvvel összhangban kijelölt rendszerekkel vagy rendszerüzemeltetőkkel szemben fennálló kötelezettségek. |
(5) Amennyiben egy tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentum vagy egy hitelviszonyt megtestesítő instrumentum vagy egyéb fedezetlen kötelezettség csökkentésére kerül sor, a következő feltételek vonatkoznak:
|
a) |
a csökkentés végleges; |
|
b) |
az instrumentumok birtokosának nem maradhat fenn követelése, kivéve a már esetlegesen felhalmozott kötelezettségeket, a szóban forgó csökkentés jogszerűsége ellen benyújtott fellebbezés eredményeként esetlegesen felmerülő károkkal kapcsolatos kötelezettségeket, valamint a (6) bekezdés értelmében kibocsátott vagy átruházott tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok alapján keletkező követeléseket; |
|
c) |
amennyiben a csökkentés csak részleges, az eredeti kötelezettséget keletkeztető megállapodás továbbra is érvényben marad a fennmaradó összeg tekintetében, amelyre az adott megállapodás csökkentés által indokolt, módosított feltételei vonatkoznak. |
Az a) pont nem gátolja meg, hogy a szanálási hatóságok leíró mechanizmust alkalmazzanak a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok vagy egyéb fedezetlen kötelezettségek birtokosainak, illetve az akkori tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok birtokosainak kártalanítására, amennyiben az ideiglenes értékelés alapján végrehajtott leírás szintjéről a 26. cikk (2) bekezdésében említett végleges értékeléssel összevetve megállapításra kerül, hogy az meghaladja a szükséges összeget.
(6) A hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok vagy egyéb fedezetlen kötelezettségek (3) bekezdés szerinti átalakításakor a szanálási hatóság kötelezheti a központi szerződő feleket, vagy anyavállalataikat, hogy bocsássanak ki vagy ruházzanak át tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokat a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok vagy egyéb fedezetlen kötelezettségek birtokosaira.
(7) A szanálási hatóság a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokat vagy egyéb fedezetlen kötelezettségeket a (3) bekezdés szerint kizárólag akkor alakíthatja át, ha teljesülnek a következő feltételek:
|
a) |
a szanálási hatóság beszerezte az anyavállalat illetékes hatóságának beleegyezését, amennyiben az anyavállalat köteles tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokat kibocsátani; |
|
b) |
a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokat azelőtt bocsátják ki, hogy az állam vagy egy kormányzati szerv általi sajáttőke-nyújtás céljára a központi szerződő fél tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokat bocsátana ki; |
|
c) |
az átváltási arány arányos kárpótlást biztosít az érintett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tulajdonosai számára, a rendes fizetésképtelenségi eljárásban biztosított elbánásukkal összhangban. |
A hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok vagy egyéb fedezetlen kötelezettségek tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokra történő átalakítását követően ez utóbbi az átalakítást követően azonnal jegyezhető, illetve átruházható.
(8) A (7) bekezdés alkalmazásában a szanálási hatóság biztosítja, hogy a központi szerződő fél szanálási tervének kidolgozásával és napra készen tartásával összefüggésben és a központi szerződő fél szanálhatósága előtt álló akadályok felszámolására vonatkozó hatáskör részeként a központi szerződő fél mindig kibocsáthassa a szükséges számú tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumot.
34. cikk
A leírás és átalakítás hatálya
A szanálási hatóság elvégzi vagy elvégezteti a leírási és átalakítási eszköz érvényesítéséhez szükséges összes adminisztratív és eljárási feladatot, beleértve a következőket:
|
a) |
az összes vonatkozó nyilvántartás módosítása; |
|
b) |
a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok, illetve hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok tőzsdéről való kivezetése vagy a kereskedésből való kivonása; |
|
c) |
az új tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok tőzsdei bevezetése vagy a velük való kereskedés engedélyezése; |
|
d) |
a már leírt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumoknak a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (13) szerinti tájékoztató kötelező közzététele nélküli újbóli tőzsdei bevezetése vagy a velük való kereskedés újraengedélyezése. |
35. cikk
A leírás és átalakítás eljárási akadályainak megszüntetése
Amennyiben a 32. cikk (1) bekezdésének második albekezdése kerül alkalmazásra, az illetékes hatóság kötelezi a központi szerződő feleket vagy anyavállalatait, hogy mindig tartson kellő mennyiségű tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumot annak biztosítására, hogy az adott központi szerződő felek vagy anyavállalatiak elegendő új tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokat tudjanak kibocsátani, és hogy a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok kibocsátását vagy a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokra történő átváltást hatékonyan lehessen elvégezni.
A szanálási hatóság a leírási és átalakítási eszközt a központi szerződő fél létesítő okiratában vagy alapszabályában foglalt rendelkezésektől függetlenül használja, ideértve a részvényesek elővásárlási jogára vonatkozó vagy a részvényesek tőkeemeléshez való hozzájárulását előíró rendelkezéseket.
36. cikk
Reorganizációs terv benyújtása
(1) A központi szerződő felek a 32. cikkben említett eszközök használata után egy hónappal felülvizsgálatot folytatnak le a fizetésképtelenség okairól, és benyújtják azt a szanálási hatóságnak, a 37. cikknek megfelelő reorganizációs tervvel együtt . Amennyiben az állami támogatások uniós keretrendszere alkalmazandó, a tervnek összeegyeztethetőnek kell lennie a központi szerződő fél által a keretszabályok értelmében a Bizottsághoz benyújtandó szerkezetátalakítási tervvel.
Amennyiben a szanálási célok eléréséhez szükséges, a szanálási hatóság maximum két hónapra meghosszabbíthatja az első albekezdésben említett határidőt.
(2) Amennyiben az Uniót az állami támogatási keretrendszer értelmében értesíteni kell a szerkezetátalakítási tervről, a reorganizációs terv benyújtása nem veszélyeztetheti az állami támogatások uniós keretrendszere által az érintett szerkezetátalakítási terv benyújtására megállapított határidőt.
(3) A szanálási hatóság a felülvizsgálat eredményét, a reorganizációs tervet, és annak minden, 38. cikk szerinti módosítását benyújtja az illetékes hatóságnak és a szanálási kollégiumnak.
37. cikk
A reorganizációs terv tartalma
(1) A 36. cikkben említett reorganizációs tervnek tartalmaznia kell azokat az intézkedéseket, amelyek célja, hogy észszerű időn belül helyreállítsák a központi szerződő félnek, illetve egyes üzletágainak a hosszú távú életképességét. Az intézkedéseknek a központi szerződő fél működési környezetét jelentő gazdasági és pénzügyi feltételekre vonatkozóan realisztikus feltételezéseken kell alapulniuk.
A reorganizációs tervnek figyelembe kell vennie a pénzügyi piacok aktuális és lehetséges állapotát, tükrözni kell mind a legjobb, mind a legrosszabb esetet jelentő feltevéseket, ideértve az olyan helyzeteket, amelyekkel azonosíthatók a központi szerződő fél leginkább sérülékeny pontjai. A feltevéseket megfelelő szektorszintű referenciaértékekhez kell hasonlítani.
(2) A reorganizációs tervnek legalább a következő elemeket kell tartalmaznia:
|
a) |
a központi szerződő fél fizetésképtelenségét vagy valószínű fizetésképtelenné válását okozó tényezők és körülmények részletes elemzése; |
|
b) |
központi szerződő fél hosszú távú életképességének helyreállítása érdekében elfogadandó intézkedések leírása; |
|
c) |
ezen intézkedések végrehajtási ütemterve. |
(3) A központi szerződő fél hosszú távú életképességének helyreállítását célzó intézkedések közé tartozhatnak az alábbiak is:
|
a) |
a központi szerződő fél tevékenységeinek átszervezése és átalakítása; |
|
b) |
a központi szerződő fél műveleti rendszereinek és infrastruktúrájának változásai; |
|
c) |
eszközök vagy üzletágak értékesítése. |
(3a) Amennyiben a 36. cikk (1) és (2) bekezdésével összhangban az állami támogatások uniós keretrendszerét alkalmazzák, a szanálási hatóság, az illetékes hatóság és a Bizottság számára javasolt összehangolni a központi szerződő fél hosszú távú életképességének helyreállítására szolgáló intézkedések értékelését, a módosított terv központi szerződő fél általi ismételt benyújtására irányuló kéréseket, valamint a reorganizációs vagy szerkezetátalakítási terv végleges elfogadását.
(3b) Az ESMA az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkével összhangban … [e rendelet hatálybalépése után 18 hónappal]-ig iránymutatásokat dolgoz ki a reorganizációs tervbe a (2) cikk szerint legalább belefoglalandó elemek további pontosítása céljából.
(3c) Az ESMA – adott esetben a (3a) bekezdésben említett iránymutatások alkalmazása során gyűjtött tapasztalatokat figyelembe véve – szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgozhat ki a reorganizációs tervbe a (2) cikk szerint minimálisan szerepeltetendő elemek további pontosítása céljából.
A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.
38. cikk
A reorganizációs terv értékelése és elfogadása
(1) A reorganizációs terv központi szerződő fél általi 36. cikk (1) bekezdés szerinti benyújtását követő egy hónapon belül a szanálási hatóság és az illetékes hatóság értékeli, hogy a szóban forgó tervben megállapított intézkedések megbízhatóan állítanák-e helyre a központi szerződő fél hosszú távú életképességét.
Amennyiben a szanálási hatóság és az illetékes hatóság meggyőződik arról, hogy a tervvel helyreállítható a központi szerződő fél hosszú távú életképessége, a szanálási hatóság jóváhagyja a tervet.
(2) Amennyiben a szanálási hatóság és az illetékes hatóság nem győződik meg arról, hogy a tervben megállapított intézkedésekkel helyreállítható a központi szerződő fél hosszú távú életképessége, a szanálási hatóság értesíti a központi szerződő felet az aggályairól, és kötelezi, hogy két héten belül ismételten nyújtson be egy az aggályokra megoldást nyújtó módosított tervet.
(3) A szanálási hatóság és az illetékes hatóság értékeli az ismételten benyújtott tervet, és a terv kézhezvételét követő egy héten belül tájékoztatja a központi szerződő felet arról, hogy az megfelelően orvosolja-e a jelzett aggályokat, vagy további módosításokra van-e szükség.
(3a) Az ESMA az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkével összhangban … [e rendelet hatálybalépése után 18 hónappal]-ig iránymutatásokat bocsát ki a reorganizációs tervek által a szanálási hatóság általi, az (1) bekezdéssel összhangban történő jóváhagyás érdekében teljesítendő alapvető kritériumok további pontosítása céljából.
(3b) Az ESMA – adott esetben figyelembe véve a (3a) bekezdésben említett iránymutatások alkalmazása során gyűjtött tapasztalatokat – szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgozhat ki, a reorganizációs tervek által a szanálási hatóság általi, az (1) bekezdéssel összhangban történő jóváhagyás érdekében teljesítendő alapvető kritériumok további pontosítása céljából.
A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.
39. cikk
A reorganizációs terv végrehajtása és nyomon követése
(1) A központi szerződő fél végrehajtja a reorganizációs tervet, és kérésre, de legalább hathavonta jelentést nyújt be a szanálási hatóságnak és az illetékes hatóságnak a terv végrehajtásában elért eredményekről.
(2) A szanálási hatóság az illetékes hatósággal egyetértésben kötelezheti a központi szerződő felet a terv átdolgozására, amennyiben az szükséges a 37. cikk (1) bekezdésében említett cél eléréséhez.
A központi szerződő fél az első albekezdésben említett átdolgozott tervet benyújtja a szanálási hatóságnak a 38. cikk (3) bekezdése szerinti értékelés céljából. Az állami támogatások uniós keretrendszerének alkalmazása esetén a szanálási hatóság összehangolja ezt az értékelést a Bizottsággal.
4. SZAKASZ
A VAGYONÉRTÉKESÍTÉSI ESZKÖZ
40. cikk
A vagyonértékesítési eszköz
(1) A szanálási hatóság átruházhatja a következőket egy olyan vevőre, amely nem áthidaló központi szerződő fél:
|
a) |
szanálás alatt álló központi szerződő fél által kibocsátott tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok; |
|
b) |
szanálás alatt álló központi szerződő fél bármely eszköze, joga, kötelme vagy kötelezettsége. |
Az első albekezdésben említett átruházásra a központi szerződő fél részvényesei vagy a vevőn kívül bármely más harmadik fél beleegyezésének megszerzése nélkül, valamint a társasági jog vagy az értékpapírjog máskülönben alkalmazandó bármilyen eljárási követelményeinek – kivéve a 41. cikkben szabályozottakat – való megfelelés nélkül kerül sor.
(2) Az (1) bekezdés szerinti átruházásnak kereskedelmi feltételek mellett kell történnie, az állami támogatások uniós keretrendszerével összhangban és figyelembe véve a körülményeket.
A szanálási hatóságnak az első albekezdés alkalmazásában minden észszerű lépést meg kell tennie annak érdekében, hogy megteremtse a 24. cikk (3) bekezdése szerint elvégzett értékeléssel összhangban lévő kereskedelmi feltételeket.
(3) E rendelet ellenkező rendelkezéseinek hiányában a vevő által fizetett bárminemű ellenszolgáltatás a következőket illeti meg:
|
a) |
a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok tulajdonosait, amennyiben a vagyonértékesítésre a központi szerződő fél által kibocsátott tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumoknak azok tulajdonosairól a vevőre történő átruházásával került sor; |
|
b) |
a központi szerződő felet, amennyiben a vagyonértékesítésre a központi szerződő fél eszközei vagy kötelezettségei egy részének vagy egészének a vevőre történő átruházásával került sor; |
|
c) |
a szanálást megelőzően veszteséget elszenvedő bármely teljesítő klíringtagot. |
A vevő által fizetett bármely ellenszolgáltatás elosztása a központi szerződő fél többlépcsős veszteségfedezésével összhangban történik a 648/2012/EU rendelet 43. és 45. cikkeiben rögzítetteknek, valamint a követelések rendes fizetésképtelenségi eljárás szerinti kielégítési sorrendjének megfelelően.
(4) Az (1) bekezdésben említett átruházási hatáskört többször is gyakorolhatja a szanálási hatóság annak érdekében, hogy a központi szerződő fél által kibocsátott tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumoknak, illetve adott esetben a központi szerződő fél eszközeinek, jogainak, kötelmeinek vagy kötelezettségeinek további átruházását hajtsa végre.
(5) A szanálási hatóság a vevő hozzájárulásával ismételten a központi szerződő félre ruházhatja át azokat az eszközöket, jogokat, kötelezettségeket vagy forrásokat, amelyeket a vásárlóra ruházott át, illetve a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokat ismét azok eredeti tulajdonosaira ruházhatja át.
Amennyiben a szanálási hatóság használja az első albekezdésben említett átruházási hatáskört, a központi szerződő fél vagy az eredeti tulajdonosok kötelesek visszavenni minden ilyen eszközt, jogot, kötelmet vagy kötelezettséget, illetve tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumot.
(6) Az (1) bekezdés szerint végrehajtott minden átruházásra attól függetlenül kerül sor, hogy a vevő jogosult-e a szerzésből eredő szolgáltatások nyújtására és tevékenységek folytatására.
Amennyiben a vevő nem jogosult a szerzésből eredő szolgáltatások nyújtására, illetve a tevékenységek folytatására, a szanálási hatóság, az illetékes hatósággal való egyeztetés mellett elvégzi a vevő megfelelő átvilágítását, és biztosítja, hogy a vevő amint lehetséges, de legkésőbb a vagyonértékesítési eszköz használatát követő egy hónapon belül kérelmezze az engedélyét. Az illetékes hatóság biztosítja, hogy az ilyen engedély iránti kérelmet gyorsított eljárásban bírálják el.
(7) Amennyiben az (1) bekezdésben említett tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok átruházása a 648/2012/EU rendelet 31. cikkének (2) bekezdésében említettek szerinti befolyásoló részesedés megszerzését vagy növelését eredményezné, az illetékes hatóság az említett cikkben előírt értékelést olyan idő alatt végzi el, hogy az ne hátráltassa a vagyonértékesítési eszköz alkalmazását, és ne akadályozza meg azt, hogy a szanálási intézkedés elérje a releváns szanálási célokat.
(8) Amennyiben az illetékes hatóság nem végezte el a (7) bekezdésben említett értékelést addig az időpontig, amikor sor kerül a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok átruházására, a következők vonatkoznak:
|
a) |
a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok átruházása azonnal hatályos attól a dátumtól, amikor megtörténik azok átruházása; |
|
b) |
az értékelési időszak és az f) pont szerinti esetleges elidegenítési időszak során fel kell függeszteni a vevőnek az adott tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokhoz fűződő szavazati jogát, és azt kizárólag a szanálási hatóság gyakorolhatja, amelynek azonban nincs a szavazati jog gyakorlására vonatkozó kötelezettsége, és nem tartozik felelősséggel a szavazati jog gyakorlására vagy attól való tartózkodásra vonatkozóan; |
|
c) |
az értékelési időszak és az f) pont szerinti esetleges elidegenítési időszak során a szóban forgó átruházással kapcsolatban nem kell alkalmazni a 648/2012/EU rendelet 12. cikkében előirányzott, a befolyásoló részesedés szerzésére és megszüntetésére vonatkozó követelmények megsértése esetén kivethető szankciókat és egyéb intézkedéseket; |
|
d) |
az illetékes hatóság az értékelés elvégzése után haladéktalanul írásban értesíti a szanálási hatóságot és a vevőt a 648/2012/EU rendelet 32. cikke szerinti értékelés eredményéről; |
|
e) |
amennyiben az illetékes hatóság nem kifogásolja az átruházást, a szóban forgó tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokhoz fűződő szavazati jogok a vevőre átruházottnak tekintendők a d) pontban említett értesítés dátumától kezdve; |
|
f) |
amennyiben az illetékes hatóság kifogást emel a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok átruházása ellen, a b) pont továbbra is érvényben marad, és a szanálási hatóság figyelemmel a piaci feltételekre, egy elidegenítési időszakot állapíthat meg, amelyen belül a vevőnek el kell idegenítenie az érintett tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokat. |
(9) A szolgáltatásnyújtáshoz való jog 648/2012/EU rendelettel összhangban történő gyakorlása céljából a vevőt a szanálás alatt álló központi szerződő fél jogutódaként kell tekinteni, amely tovább gyakorolhat bármilyen olyan jogot, amelyet a szanálás alatt álló központi szerződő fél az átruházott eszközök, jogok, kötelezettségek vagy források tekintetében gyakorolt.
(10) Az (1) bekezdésben említett vevő nem akadályozható meg abban, hogy gyakorolja a központi szerződő fél tagsági jogait, valamint a fizetési és elszámolási rendszerekhez, illetve egyéb pénzügyi piaci infrastruktúrához való hozzáféréshez fűződő jogait, feltéve, hogy a vevő megfelel a tagsági vagy e rendszerekben vagy infrastruktúrákban való részvételi kritériumoknak.
Amennyiben a vevő nem felel meg az első albekezdésben említett kritériumoknak, a vevő a szanálási hatóság jóváhagyásával továbbra is gyakorolhatja a központi szerződő fél tagsági jogait, valamint a fizetési és elszámolási rendszerekhez, illetve egyéb pénzügyi piaci infrastruktúrához való hozzáféréshez fűződő jogait ▌. Ez a jóváhagyás kizárólag legfeljebb 12 hónapos időszakra adható meg .
(11) 12 hónapos időszakra vonatkozóan a vevő fizetési és elszámolási rendszerekhez, illetve egyéb pénzügyi piaci infrastruktúrához való hozzáférése nem tagadható meg azzal az indokkal, hogy a vevő nem rendelkezik hitelminősítő intézettől származó minősítéssel, vagy a minősítés nem felel meg azoknak a minősítési szinteknek, amelyek szükségesek az említett rendszerekhez, illetve infrastruktúrákhoz való hozzáférés engedélyezéséhez,
(12) E rendelet eltérő rendelkezéseinek hiányában a szanálás alatt álló központi szerződő fél részvényesei, hitelezői, klíringtagjai és ügyfelei, valamint azok a harmadik felek, amelyeknek eszközeit, jogait, kötelezettségeit vagy forrásait nem ruházták át, nem rendelkezhetnek jogokkal az átruházott eszközök, jogok, kötelmek vagy kötelezettségek felett vagy azokhoz kapcsolódóan.
41. cikk
Vagyonértékesítési eszköz: eljárási követelmények
(1) Amennyiben sor kerül a vagyonértékesítési eszköz használatára egy központi szerződő fél vonatkozásában, a szanálási hatóságnak meg kell hirdetnie az átruházni szándékozott eszközök, jogok, kötelmek, kötelezettségek vagy a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok rendelkezésre állását, vagy intézkednie kell azok értékesítéséről. Jogok, eszközök, kötelmek és kötelezettségek összefüggő csoportjai külön is értékesíthetők.
(2) Az állami támogatások adott esetben alkalmazandó uniós keretrendszerének sérelme nélkül az (1) bekezdésben említett értékesítés az alábbi kritériumokkal összhangban történik:
|
a) |
az értékesítésnek a lehető legátláthatóbbnak kell lennie, és nem vezethet jelentősen téves kép kialakulásához a központi szerződő fél eszközei, jogai, kötelmei, kötelezettségei vagy egyéb tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumai tekintetében, figyelembe véve a körülményeket és különösen a pénzügyi stabilitás fenntartásának szükségességét; |
|
b) |
nem részesíthet indokolatlan előnyben potenciális vásárlókat, és nem tehet közöttük különbséget; |
|
c) |
nem állhat fenn összeférhetetlenség; |
|
d) |
figyelembe kell vennie azt az igényt, hogy a szanálási intézkedést gyorsan kell végrehajtani; |
|
e) |
a lehetséges mértékig az érintett tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok, eszközök, jogok, kötelmek vagy kötelezettségek értékesítési árának maximalizálására kell törekednie. |
Az első albekezdésben említett kritériumok nem akadályozhatják a szanálási hatóságot abban, hogy felkérjen meghatározott potenciális vásárlókat.
(3) Az (1) bekezdéstől eltérve, a szanálási hatóság a (2) bekezdésben meghatározott kritériumok teljesítése nélkül is értékesítheti az eszközöket, jogokat, kötelmeket, kötelezettségeket vagy tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokat, ha úgy ítéli meg, hogy az e kritériumoknak való megfelelés valószínűleg aláásná egy vagy több szanálási cél elérését.
5. SZAKASZ
AZ ÁTHIDALÓ KÖZPONTI SZERZŐDŐ FÉL ESZKÖZ
42. cikk
Az áthidaló központi szerződő fél eszköz
(1) A szanálási hatóság átruházhatja a következőket egy áthidaló központi szerződő félre:
|
a) |
a szanálás alatt álló központi szerződő fél által kibocsátott tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok; |
|
b) |
a szanálás alatt álló központi szerződő fél bármely eszköze, joga, kötelme vagy kötelezettsége. |
Az első albekezdésben említett átruházásra a szanálás alatt álló központi szerződő fél részvényesei vagy az áthidaló központi szerződő félen kívül bármely más harmadik fél beleegyezésének megszerzése nélkül, valamint a társasági jog vagy az értékpapírjog máskülönben alkalmazandó bármilyen eljárási követelményeinek – kivéve a 43. cikkben szabályozottakat – való megfelelés nélkül kerül sor.
(2) Az áthidaló központi szerződő félnek olyan jogi személynek kell lennie, amely az alábbi követelmények mindegyikének megfelel:
|
a) |
a szanálási hatóság ellenőrzése alatt áll, és részben vagy egészében egy vagy több állami hatóság tulajdonában van; e hatóságok között lehet a szanálási hatóság is; |
|
b) |
azzal a céllal hozták létre, hogy a szanálás alatt álló központi szerződő fél által kibocsátott tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok egy részét vagy összességét, illetve a központi szerződő fél eszközeinek, jogainak, kötelmeinek és kötelezettségeinek egy részét vagy összességét átvegye és birtokolja abból a célból, hogy fenntartsa a központi szerződő fél kritikus funkcióit és a későbbiek során eladja a központi szerződő felet. |
(3) Az áthidaló központi szerződő fél eszköz alkalmazásakor a szanálási hatóságnak biztosítania kell, hogy az áthidaló központi szerződő félre átruházott teljes kötelmi, illetve kötelezettségállomány ne legyen nagyobb a szanálás alatt álló központi szerződő félről átruházott jogok és eszközök összértékénél.
(4) E rendelet ellenkező rendelkezéseinek hiányában az áthidaló központi szerződő fél által fizetett bárminemű ellenszolgáltatás a következőket illeti meg:
|
a) |
a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok tulajdonosait, amennyiben az áthidaló központi szerződő félre történő átruházásra a szanálás alatt álló központi szerződő fél által kibocsátott tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumoknak azok tulajdonosairól az áthidaló központi szerződő félre történő átruházásával került sor; |
|
b) |
a szanálás alatt álló központi szerződő felet, amennyiben az áthidaló központi szerződő félre történő átruházásra a központi szerződő fél eszközei vagy kötelezettségei egy részének vagy egészének az áthidaló központi szerződő félre történő átruházásával került sor. |
(5) Az (1) bekezdésben említett átruházási hatáskört többször is gyakorolhatja a szanálási hatóság annak érdekében, hogy a központi szerződő fél által kibocsátott tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumoknak, vagy a központi szerződő fél eszközeinek, jogainak, kötelezettségeinek vagy forrásainak további átruházását hajtsa végre.
(6) A szanálási hatóság ismételten a szanálás alatt álló központi szerződő félre ruházhatja át azokat a jogokat, kötelmeket, az eszközöket vagy kötelezettségeket, amelyeket az áthidaló központi szerződő félre ruházott át, illetve a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokat ismét azok eredeti tulajdonaira ruházhatja át, amennyiben az (1) bekezdésben említett átruházás alapjául szolgáló határozat kifejezetten rendelkezik erről.
Amennyiben a szanálási hatóság használja az első albekezdésben említett átruházási hatáskört, a szanálás alatt álló központi szerződő fél vagy az eredeti tulajdonosok kötelesek visszavenni minden ilyen eszközt, jogot, kötelmet vagy kötelezettséget, illetve tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumot, feltéve, hogy teljesülnek e bekezdés első albekezdésében vagy a (7) bekezdésben foglalt feltételek.
(7) Amennyiben a konkrét tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok, eszközök, jogok, kötelmek vagy kötelezettségek nem tartoznak a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok, eszközök, jogok, kötelmek vagy kötelezettségek azon kategóriáiba, amelyeket az átruházás alapjául szolgáló határozat meghatároz, illetve nem teljesítik az említett határozatban előírt, a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok, eszközök, jogok, kötelmek vagy kötelezettségek átruházására vonatkozó feltételeket, a szanálási hatóság az áthidaló központi szerződő félről ismét a szanálás alatt álló központi szerződő félre, vagy az eredeti tulajdonosokra ruházhatja át.
(8) A (6) és (7) bekezdésben említett átruházásra bármilyen időtartamon belül sor kerülhet, és végrehajtása során teljesíteni kell az adott cél érdekben történt átruházásra vonatkozó határozatban előírt minden egyéb feltételt.
(9) A szanálási hatóság a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokat, illetve eszközöket, jogokat, kötelmeket vagy kötelezettségeket átruházhatja az áthidaló központi szerződő félről egy harmadik félre.
(10) A szolgáltatásnyújtáshoz való jog 648/2012/EU rendelettel összhangban történő gyakorlása céljából az áthidaló központi szerződő felet a szanálás alatt álló központi szerződő fél jogutódaként kell tekinteni, amely tovább gyakorolhat bármilyen olyan jogot, amelyet a szanálás alatt álló központi szerződő fél az átruházott eszközök, jogok, kötelmek vagy kötelezettségek tekintetében gyakorolt.
Egyéb esetekben a szanálási hatóságok kérhetik, hogy az áthidaló központi szerződő felet tekintsék a szanálás alatt álló központi szerződő fél jogutódjának, amely tovább gyakorolhat bármilyen olyan jogot, amelyet a szanálás alatt álló központi szerződő fél az átruházott eszközök, jogok, kötelmek vagy kötelezettségek tekintetében gyakorolt.
(11) Az áthidaló központi szerződő fél nem akadályozható meg abban, hogy gyakorolja a szanálás alatt álló központi szerződő fél tagsági jogait, valamint a fizetési és elszámolási rendszerekhez, illetve egyéb FMI-khez való hozzáféréshez fűződő jogait, feltéve, hogy az áthidaló központi szerződő fél megfelel a tagsági vagy e rendszerekben és infrastruktúrákban való részvételi kritériumoknak.
Amennyiben az áthidaló központi szerződő fél nem felel meg az első albekezdésben említett kritériumoknak, az áthidaló központi szerződő fél továbbra is gyakorolhatja a központi szerződő fél tagsági jogait, valamint a fizetési és elszámolási rendszerekhez, illetve egyéb pénzügyi piaci infrastruktúrához való hozzáféréshez fűződő jogait a szanálási hatóság által meghatározott időszak alatt. Ez az időszak legfeljebb 12 hónap lehet.
(12) Az áthidaló központi szerződő fél fizetési és elszámolási rendszerekhez, illetve egyéb pénzügyi FMI-khez való hozzáférése nem tagadható meg azzal az indokkal, hogy az áthidaló központi szerződő fél nem rendelkezik hitelminősítő intézettől származó minősítéssel, vagy a minősítés nem felel meg azoknak a minősítési szinteknek, amelyek szükségesek az említett rendszerekhez, illetve infrastruktúrákhoz való hozzáférés engedélyezéséhez.
(13) A szanálás alatt álló központi szerződő fél részvényesei, hitelezői, valamint azok a harmadik felek, amelyeknek eszközeit, jogait, kötelmeit vagy kötelezettségeit nem ruházták át, nem rendelkezhetnek jogokkal az áthidaló központi félre átruházott eszközök, jogok, kötelmek vagy kötelezettségek felett vagy azokhoz kapcsolódóan, illetve nem támaszthatnak követeléseket annak igazgatóságával vagy felső vezetésével szemben.
(14) Az áthidaló központi szerződő félnek nincsen kötelezettsége vagy felelőssége a szanálás alatt álló intézmény részvényeseivel vagy hitelezőivel szemben, és az áthidaló központi szerződő fél igazgatósága vagy felső vezetése nem tartozik felelősséggel e részvényeseknek vagy hitelezőknek a feladataik ellátása során elkövetett cselekményekért és mulasztásokért, kivéve, ha e cselekmények vagy mulasztások az alkalmazandó nemzeti jog szerint súlyos gondatlanságnak vagy súlyos szabálysértésnek minősülnek.
43. cikk
Áthidaló központi szerződő fél: eljárási követelmények
(1) Az áthidaló központi szerződő fél teljesíti az alábbi követelmények mindegyikét:
|
a) |
az áthidaló központi szerződő fél beszerzi a szanálási hatóság jóváhagyását a következők mindegyikéhez:
|
|
b) |
az áthidaló központi szerződő fél átveszi a szanálás alatt álló központi szerződő féltől a 42. cikk (1) bekezdésében említett átruházásból eredően a szolgáltatások nyújtásához vagy tevékenységek folytatásához szükséges engedélyeket, a 648/2012/EU rendeletnek megfelelően . |
Amennyiben az áthidaló központi szerződő fél nem rendelkezik az (1) bekezdés b) pontja szerint előírt engedélyekkel, a szanálási hatóság megszerzi az illetékes hatóság engedélyét a 42. cikk (1) bekezdésében említett átruházás végrehajtásához. Amennyiben az illetékes jóváhagyja a szóban forgó átruházást, meg kell jelölnie, hogy az áthidaló központi szerződő fél milyen időtartamra mentesül a 648/2012/EU rendelet követelményeinek való megfelelés alól.
A 648/2012/EU rendelet 3. fejezetének IV. címe szerinti prudenciális követelmények alól csak legfeljebb három hónapos időszakra adható mentesítés, míg a 648/2012/EU rendelet minden más rendelkezése esetében a mentesítés időtartama legfeljebb 12 hónap lehet.
(2) Figyelemmel az uniós vagy nemzeti versenyszabályok szerinti esetleges korlátozásokra, az áthidaló központi szerződő fél vezetésének az áthidaló központi szerződő felet azzal a céllal kell működtetnie, hogy fennmaradjon az érdekelt feleknek az áthidaló központi szerződő fél kritikus funkcióihoz való hozzáférése, és egy vagy több magánszektorbeli vásárlónak értékesítsék az áthidaló központi szerződő felet vagy eszközeit, jogait, kötelezettségeit és forrásait. Ennek az értékesítésnek az e cikk (5) és adott esetben (6) bekezdésében meghatározott időtartamon belül kell megtörténnie, valamint akkor, amikor a piaci feltételek megfelelőek.
(3) A szanálási hatóság megszünteti az áthidaló központi szerződő fél működését a következők közül bármelyik esetén:
|
a) |
a szanálási célok teljesültek; |
|
b) |
az áthidaló központi szerződő fél egyesül egy másik szervezettel; |
|
c) |
az áthidaló központi szerződő fél már nem teljesíti a 42. cikk (2) bekezdésében szereplő követelményeket; |
|
d) |
az áthidaló központi szerződő fél vagy lényegében az összes eszköze, joga, kötelezettsége vagy forrása értékesítésre került a (4) bekezdésnek megfelelően; |
|
e) |
lejár az (5) bekezdésben meghatározott időszak; |
|
f) |
az áthidaló központi szerződő fél által elszámolt ügyletek rendezése megtörtént, lejártak vagy a pozíció lezárásra került, és a központi szerződő fél ezen ügyletekhez kapcsolódó jogai és kötelezettségei ezzel teljes mértékben megszűntek. |
(4) Az áthidaló központi szerződő fél vagy eszközeinek, jogainak, kötelmeinek vagy kötelezettségeinek értékesítése előtt a szanálási hatóságnak meg kell hirdetnie az értékesíteni kívánt vagyonelemek rendelkezésre állását, és biztosítania kell, hogy azok értékesítése nyíltan és átláthatóan történjen, és ne alakuljon ki lényegesen téves kép róluk.
A szanálási hatóság az első albekezdésben említett értékesítést kereskedelmi feltételek mellett végzi, és nem részesíthet indokolatlan előnyben potenciális vásárlókat, és nem tehet közöttük különbséget.
(5) A szanálási hatóságnak meg kell szüntetnie az áthidaló központi szerződő fél működését attól a naptól számított két év lejártával, amelyen a szanálás alatt álló központi szerződő féltől az utolsó vagyonelem átruházása megtörtént.
Amennyiben a szanálási hatóság megszünteti az áthidaló központi szerződő fél működését, kérelmezi az illetékes hatóságnál az áthidaló központi szerződő fél engedélyének visszavonását.
(6) A szanálási hatóság az (5) bekezdésben említett időtartamot egy vagy több alkalommal további egy évvel meghosszabbíthatja, amennyiben a meghosszabbítás szükséges az áthidaló központi szerződő félnek a (3) bekezdés a)–d) pontjaiban említett megszüntetéséhez.
Az (5) bekezdésben említett időtartam meghosszabbítására irányuló határozatot meg kell indokolni, és annak tartalmaznia kell az áthidaló központi szerződő fél helyzetének részletes elemzését a piaci feltételek és kilátások vonatkozásában.
(7) Amennyiben az áthidaló központi szerződő fél működését a (3) bekezdés d) vagy e) pontjában említett körülmények között szüntetik meg, úgy az áthidaló központi szerződő felet rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében fel kell számolni.
E rendelet ellenkező rendelkezéseinek hiányában az áthidaló központi szerződő fél megszüntetéséből eredően keletkezett bevétel az áthidaló központi szerződő fél részvényeseit illeti meg.
Amennyiben az áthidaló központi szerződő felet több szanálás alatt álló központi szerződő fél eszközeinek és kötelezettségeinek átruházására használják, úgy a második albekezdésben említett bevételek jóváírása az egyes szanálás alatt álló központi szerződő felekről átruházott eszközökre és kötelezettségekre hivatkozással történik.
6. SZAKASZ
PÓTLÓLAGOS FINANSZÍROZÁSRA VONATKOZÓ INTÉZKEDÉSEK
44. cikk
Alternatív finanszírozási eszközök
A szanálási hatóság köthet kölcsönszerződéseket, vagy igénybe veheti a pénzügyi támogatás egyéb formáit, ideértve a szanálás alatt álló központi szerződő félben lévő nem kimerített garanciaalapokban rendelkezésre álló előfinanszírozott erőforrásokat, amennyiben ez szükséges a szanálási eszközök hatékony alkalmazásának biztosításához.
7. SZAKASZ
KORMÁNYZATI STABILIZÁCIÓS ESZKÖZÖK
45. cikk
Állami pénzügyi stabilizációs eszközök
(1) A szanálási hatóság csak akkor használhat kormányzati stabilizációs eszközöket a 46. és 47. cikkekkel összhangban egy központi szerződő fél szanálása céljából, amennyiben teljesülnek a következő feltételek:
|
a) |
a pénzügyi támogatás szükséges a szanálási célok eléréséhez; |
|
b) |
a pénzügyi támogatás alkalmazása végső megoldásként történik, miután a lehető legteljesebb mértékben értékelték és kihasználták az egyéb szanálási eszközöket – a pénzügyi stabilitás fenntartása mellett –, az illetékes minisztériumnak vagy kormányzatnak a szanálási hatósággal folytatott konzultációt követő elhatározása szerint; |
|
c) |
a pénzügyi támogatás összhangban van az állami támogatások uniós keretrendszerével; |
|
ca) |
a pénzügyi támogatást korlátozott időszakra veszik igénybe; |
|
d) |
▌ |
|
da) |
a szanálási hatóság előzetesen átfogó és hiteles rendelkezéseket határozott meg a nyújtott pénzügyi támogatás megfelelő időtartamon belüli visszaszerzésére az állami támogatásban részesülő kedvezményezett résztvevőktől, kivéve ha ez a támogatás a 46. cikk (3) bekezdése vagy a 47. cikk (2) bekezdése szerint magánszektorbeli vásárlónak történő értékesítésen keresztül már megtérült; |
(2) Az állami pénzügyi stabilizációs eszközök alkalmazására tekintettel az illetékes minisztériumoknak vagy kormányzatoknak rendelkezniük kell a 48–59. cikkekben említett megfelelő szanálási hatáskörökkel, valamint biztosítaniuk kell az 52., 54., és 70. cikkeknek való megfelelést.
(3) Az állami pénzügyi stabilizációs eszközök végső megoldásként használhatók az (1) bekezdés b) pontjában foglalt célok eléréséhez, amennyiben legalább a következő feltételek bármelyike teljesül:
|
a) |
az illetékes minisztérium vagy kormányzat és a szanálási hatóság – a központi bankkal és az illetékes hatósággal folytatott konzultációt követően – megállapítja, hogy egyéb szanálási eszközök alkalmazása nem bizonyulna elégségesnek a pénzügyi stabilitásra gyakorolt jelentős káros hatások kiküszöböléséhez; |
|
b) |
az illetékes minisztérium vagy kormányzat és a szanálási hatóság úgy ítéli meg, hogy a szanálási eszközök alkalmazása nem bizonyulna elégségesnek a közérdek védelméhez, amennyiben a központi bank korábban már rendkívüli likviditási támogatásban részesítette a központi szerződő felet; |
|
c) |
az illetékes minisztérium vagy kormányzat az illetékes hatósággal és a szanálási hatósággal való konzultációt követően az ideiglenes államosítási eszköz tekintetében úgy ítéli meg, hogy a szanálási eszközök alkalmazása nem bizonyulna elégségesnek a közérdek védelméhez, amennyiben a központi szerződő fél korábban már a részvény-finanszírozási eszközből nyújtott állami részvénytőke támogatásban részesült. |
46. cikk
Állami tőketámogatási eszköz
(1) Állami pénzügyi támogatás adható a központi szerződő fél feltőkésítéséhez tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok ellenében.
(2) Az állami tőketámogatási eszköz alá tartozó központi szerződő feleket kereskedelmi és szakmai alapon kell irányítani.
(3) Az (1) bekezdésben említett tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokat egy magánszektorbeli vásárlónak kell értékesíteni, amint a kereskedelmi és pénzügyi körülmények lehetővé teszik azt.
47. cikk
Ideiglenes államosítási eszköz
(1) Valamely központi szerződő fél ideiglenesen állami tulajdonba vehető a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokra valamely tagállam által egy kedvezményezett javára adott egy vagy több átruházási megbízással, amely kedvezményezett a következők valamelyike:
|
a) |
a tagállam által kijelölt személy; |
|
b) |
teljes mértékben a tagállam tulajdonában álló valamely társaság. |
(2) Az ideiglenesen állami tulajdonba vett központi szerződő feleket kereskedelmi és szakmai alapon kell irányítani, és azokat a kereskedelmi és pénzügyi körülmények által megengedett legrövidebb időn belül egy magánszektorbeli vásárlónak kell értékesíteni , figyelembe véve a szanálási költségek megtérülésének lehetőségét is .
IV. FEJEZET
Szanálási hatáskörök
48. cikk
Általános hatáskörök
(1) A szanálási hatóságoknak rendelkezniük kell a szanálási eszközök eredményes alkalmazásához szükséges valamennyi hatáskörrel, beleértve a következő hatásköröket:
|
a) |
arra irányuló hatáskör, hogy bármely személy számára előírják bármely olyan információ szolgáltatását a szanálási hatóság számára, amelyre annak szüksége van a szanálási intézkedésről való határozathozatalhoz, valamint a szanálási intézkedés előkészítéséhez, ideértve a szanálási tervben szolgáltatott információk aktualizálását és kiegészítését is helyszíni vizsgálatok révén; |
|
b) |
hatáskör a szanálás alatt álló központi szerződő fél feletti ellenőrző befolyás gyakorlására, valamint a szanálás alatt álló központi szerződő fél tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumainak birtokosaira és a központi szerződő fél igazgatóságára ruházott összes jog és hatáskör gyakorlására; |
|
ba) |
hatáskör a központi szerződő felek működési szabályzatának megváltoztatására vagy módosítására – a részvételi feltételeket is beleértve – amennyiben ezek a változások a szanálhatóság akadályainak megszüntetése érdekében szükségesek; |
|
bb) |
arra irányuló hatáskör, hogy a szanálási célok elérése és a pénzügyi rendszerre gyakorolt jelentős káros hatások elkerülése érdekében szükség esetén tartózkodjanak a központi szerződő fél szabályai és megállapodásai szerinti bizonyos szerződéses kötelezettségek érvényesítésétől, vagy egyéb módon eltérjenek a központi szerződő fél szabályaitól és megállapodásaitól; |
|
c) |
hatáskör szanálás alatt álló központi szerződő fél által kibocsátott tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok átruházására; |
|
d) |
hatáskör a szanálás alatt álló központi szerződő fél jogainak, eszközeinek, kötelezettségeinek vagy forrásainak más szervezetre történő átruházására az adott szervezet beleegyezésével; |
|
e) |
hatáskör a szanálás alatt álló központi szerződő fél hitelviszonyt megtestesítő instrumentumai vagy egyéb fedezetlen kötelezettségei tekintetében a tőkeösszegnek vagy az esedékes összegnek a csökkentésére, ideértve a nullára csökkentést is; |
|
f) |
hatáskör a szanálás alatt álló központi szerződő fél hitelviszonyt megtestesítő instrumentumainak vagy egyéb fedezetlen kötelezettségeinek az átváltására annak a központi szerződő félnek vagy áthidaló központi szerződő félnek a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumaira, amelyre a szanálás alatt álló központi szerződő fél eszközeit, jogait, kötelmeit vagy kötelezettségeit átruházták; |
|
g) |
hatáskör a szanálás alatt álló központi szerződő fél által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok bevonására; |
|
h) |
hatáskör a szanálás alatt álló központi szerződő fél által kibocsátott tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok névértékének csökkentésére, akár nullára csökkentésére, valamint e tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok bevonására; |
|
i) |
arra irányuló hatáskör, hogy a szanálás alatt álló központi szerződő fél ▌számára előírják új tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok kibocsátását, ideértve az elsőbbségi részvényeket és feltételesen átváltható instrumentumokat; |
|
j) |
hatáskör a központi szerződő fél hitelviszonyt megtestesítő instrumentumainak és egyéb kötelezettségek tekintetében a lejárat, a fizetendő kamatösszeg vagy annak az időpontnak a módosítására, amelyen a kamatfizetés esedékessé válik, többek között a fizetés átmeneti felfüggesztésével is; |
|
k) |
hatáskör pénzügyi szerződések lezárására és felmondására; |
|
l) |
hatáskör a szanálás alatt álló központi szerződő fél igazgatóságának és felső vezetésének eltávolítására vagy leváltására; |
|
m) |
arra irányuló hatáskör, hogy az illetékes hatóságot kötelezzék arra, hogy a 648/2012/EU rendelet 31. cikkében meghatározott határidőktől eltérve időben értékelje a befolyásoló részesedés vevőjét; |
|
n) |
hatáskör a szanálás alatt álló központi szerződő fél valamely klíringtagja vagy annak ügyfele számára járó változó letét összegének csökkentésére, akár nullára csökkentésére , a 30. cikkben meghatározott feltételek szerint ; |
|
o) |
hatáskör a nyitott pozíciók és bármely kapcsolódó eszközök, ideértve a vonatkozó tulajdonjog átruházást és az értékpapírokból álló pénzügyi biztosítékról szóló megállapodásokat, az egymással szembeni elszámolásra vonatkozó megállapodásokat és nettósítási megállapodásokat, átvezetését egy nemteljesítő klíringtag számlájáról egy teljesítő klíringtag számlájára a 648/2012/EU rendelet 48. cikkének megfelelő módon; |
|
p) |
hatáskör a szanálás alatt álló központi szerződő fél résztvevőinek fennálló és rendezetlen szerződéses kötelezettségeinek végrehajtására; |
|
q) |
hatáskör a szanálás alatt álló központi szerződő fél anyavállalatának fennálló és még nem teljesített kötelezettségeinek végrehajtására, ideértve a pénzügyi támogatás nyújtását a központi szerződő fél számára garanciák vagy hitelkeretek útján; |
|
r) |
hatáskör a klíringtagok kötelezésére, hogy nyújtsanak pótlólagos pénzbeli hozzájárulást. |
A szanálási hatóságok az első albekezdésben említett hatásköröket külön-külön vagy egymással kombinálva is gyakorolhatják.
(2) E rendelet és az állami támogatások uniós keretrendszere ellenkező rendelkezésének hiányában a szanálási hatóságra nem vonatkoznak a következő követelmények, amennyiben az (1) bekezdésben említett hatásköröket gyakorolja:
|
a) |
valamely közszektorbeli jogalany vagy magánszemély jóváhagyásának vagy hozzájárulásának megszerzésére vonatkozó követelmény; |
|
b) |
szanálás alatt álló központi szerződő fél vagy áthidaló központi szerződő fél pénzügyi instrumentumainak, jogainak, kötelezettségeinek, eszközeinek vagy forrásainak átruházására vonatkozó követelmények; |
|
c) |
valamely közszektorbeli jogalany vagy magánszemély értesítésére vonatkozó követelmény; |
|
d) |
valamely értesítés vagy tájékoztató közzétételére vonatkozó követelmény; |
|
e) |
bármilyen dokumentum más hatóságoknál való elhelyezésére vagy nyilvántartásba vételére vonatkozó követelmény. |
49. cikk
Kiegészítő hatáskörök
(1) A 48. cikk (1) bekezdésében említett hatáskör gyakorlása esetén a szanálási hatóság gyakorolhatja a következő kiegészítő hatáskörök bármelyikét is:
|
a) |
a 65. cikkre is figyelemmel, annak előírása, hogy az átruházásra az átruházandó pénzügyi instrumentumokat, jogokat, kötelmeket, eszközöket és kötelezettségeket érintő kötelezettségektől és terhektől mentesen kerüljön sor; |
|
b) |
a további tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok szerzésére vonatkozó jogok megszüntetése; |
|
c) |
az érintett hatóság felkérése arra, hogy szüntesse meg vagy függessze fel a központi szerződő fél által kibocsátott pénzügyi instrumentumoknak szabályozott piacra való bevezetését, illetve a 2001/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (14) szerinti hivatalos tőzsdei jegyzését; |
|
d) |
annak előírása, hogy a vevő vagy áthidaló központi szerződő fél, a 40., illetve 42. cikknek megfelelően, a szanálás alatt álló központi szerződő fél bármely joga vagy kötelezettsége, illetve a szanálás alatt álló intézmény által hozott bármely intézkedés tekintetében, ideértve a piaci infrastruktúrában való részvételhez kapcsolódó bármilyen jogot vagy kötelezettséget is, olyan elbánásban részesüljön, mintha ő lenne a szanálás alatt álló központi szerződő fél; |
|
e) |
annak előírása a szanálás alatt álló központi szerződő fél vagy adott esetben a vevő vagy áthidaló központi szerződő fél számára, hogy a másikat információval és támogatással lássa el; |
|
f) |
annak előírása, hogy az a klíringtag, amely a 48. cikk (1) bekezdésének o) és p) pontjaiban foglalt hatáskör gyakorlásával elosztott bármely pozíció átvevője, vállaljon át minden a központi szerződő félben történő részvételhez kapcsolódó jogot vagy kötelezettséget e pozíciók tekintetében; |
|
g) |
az olyan szerződések feltételeinek törlése vagy módosítása, amelyben a szanálás alatt álló központi szerződő fél részes fél, illetve valamely vevő vagy áthidaló központi szerződő fél helyettesítése részes féli minőségében; |
|
h) |
a szanálás alatt álló központi szerződő fél működési szabályzatának módosítása ▌; |
|
i) |
valamely klíringtag tagságának átruházása a szanálás alatt álló központi szerződő félről a központi szerződő fél vevőjére vagy egy áthidaló központi szerződő félre. |
Az első albekezdés a) pontjának alkalmazásában e rendeletben szabályozott semmilyen kártalanításra való jog nem tekinthető kötelezettségnek vagy tehernek.
(2) A szanálási hatóság előírhatja azokat az üzletmenet folytonosságát biztosító intézkedéseket, amelyek szükségesek a szanálási intézkedés hatékonyságának, és annak a biztosításához, hogy a vevő vagy az áthidaló központi szerződő fél működtetni tudja az átadott üzleti tevékenységet. Az üzletmenet folytonosságát biztosító intézkedések a következőket foglalhatják magukban:
|
a) |
a szanálás alatt álló központi szerződő fél által kötött szerződések folyamatossága oly módon, hogy vevő vagy áthidaló központi szerződő fél átvállalja a szanálás alatt álló központi szerződő fél bármely átruházott pénzügyi instrumentumhoz, joghoz és kötelemhez, eszközhöz vagy kötelezettséghez kapcsolódó jogait és kötelezettségeit, és valamennyi érintett szerződéses dokumentumban (kifejezetten vagy hallgatólagosan) a szanálás alatt álló központi szerződő fél helyébe lép; |
|
b) |
a szanálás alatt álló központi szerződő fél vevő vagy áthidaló központi szerződő fél általi helyettesítése bármely átruházott pénzügyi instrumentumhoz, joghoz, kötelemhez, eszközhöz és kötelezettséghez kapcsolódó jogi eljárásban. |
(3) Az (1) bekezdés d) pontjában és a (2) bekezdés b) pontjában szabályozott hatáskörök nem érintik a következőket:
|
a) |
a központi szerződő fél munkavállalóinak a munkaszerződés felmondásához való joga; |
|
b) |
az 55., a 56. és a 57. cikkre is figyelemmel valamely szerződés részes fel szerződés szerinti jogainak, köztük a szerződés felmondásához való jog gyakorlása, amennyiben erről a szerződés feltételeivel összhangban, a szanálás alatt álló központi szerződő félnek az átruházást megelőző, illetve a vevőnek vagy az áthidaló központi szerződő félnek az átruházást követő cselekménye vagy mulasztása alapján jogosult. |
50. cikk
Rendkívüli ügyvezetés
(1) A szanálási hatóságok egy vagy több rendkívüli ügyvezetőt nevezhetnek ki a szanálás alatt álló központi szerződő fél igazgatóságának leváltására. A rendkívüli ügyvezető kellően jó hírnévvel és megfelelő tapasztalattal rendelkezik a pénzügyi szolgáltatások, a kockázatkezelés és az elszámolási szolgáltatások terén a 648/2012/EU rendelet 27. cikke (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban.
(2) A rendkívüli ügyvezető a központi szerződő fél részvényeseit és igazgatóságát megillető valamennyi hatáskörrel rendelkezik. A rendkívüli ügyvezető kizárólag a szanálási hatóság ellenőrzése alatt gyakorolhatja e hatásköröket. A szanálási hatóságok korlátokat szabhatnak a rendkívüli ügyvezető intézkedéseinek, illetve kötelezhetik arra, hogy bizonyos intézkedések esetén kérje a szanálási hatóság előzetes hozzájárulását.
A szanálási hatóság nyilvánosságra hozza az (1) bekezdésben említett kinevezést, és e kinevezéshez kapcsolódó feltételeket.
(3) A rendkívüli ügyvezető egy évnél hosszabb időre nem nevezhető ki. A szanálási hatóság ezt az időszakot szükség esetén meghosszabbíthatja, amennyiben az szükséges a szanálási célok eléréséhez.
(4) A rendkívüli ügyvezető minden szükséges intézkedést megtesz a szanálási célkitűzések előmozdítása és a szanálási hatóság által hozott szanálási intézkedések megvalósítása érdekében. Összeférhetetlenség vagy érdekellentét esetén ez a törvényi kötelezettség minden egyéb, a központi szerződő fél alapszabályában vagy nemzeti jogszabályban foglalt irányítási feladattal szemben elsőbbséget élvez.
(5) A rendkívüli ügyvezető az őt kinevező szanálási hatóság számára a szanálási hatóság által meghatározott rendszeres időközönként, valamint megbízatása kezdetén és végén jelentéseket készít. Ezek a jelentések részletesen ismertetik a központi szerződő fél pénzügyi helyzetét, valamint a megtett intézkedések okát.
(6) A szanálási hatóság bármikor felmentheti a rendkívüli ügyvezetőt. A rendkívüli ügyvezetőt a következő esetek mindegyikében el kell távolítania:
|
a) |
amennyiben a rendkívüli ügyvezető elmulasztja teljesíteni feladatait a szanálási hatóság által meghatározott feltételeknek megfelelően; |
|
b) |
amennyiben a szanálási célok jobban elérhetők az érintett rendkívüli ügyvezető eltávolításával vagy leváltásával; |
|
c) |
amennyiben a kinevezés feltételei már nem teljesülnek. |
(7) Amennyiben a nemzeti fizetésképtelenségi jogszabályok rendelkeznek egy fizetésképtelenségi ügyvezetés kinevezéséről, az (1) bekezdés szerint kinevezett rendkívüli ügyvezető fizetésképtelenségi ügyvezetőnek is kinevezhető , illetve fordítva .
51. cikk
Szolgáltatásnyújtás vagy létesítménybiztosítás előírására vonatkozó hatáskör
(1) A szanálási hatóságok előírhatják egy szanálás alatt álló központi szerződő fél vagy a szanálás alatt álló központi szerződő féllel azonos vállalatcsoportba tartozó vállalkozás vagy klíringtagjai számára, hogy biztosítsa mindazon szolgáltatásokat és létesítményeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a vevő vagy áthidaló központi szerződő fél hatékonyan tudja működtetni az átruházott üzleti tevékenységet.
Az első albekezdés alkalmazandó függetlenül attól, hogy a központi szerződő féllel azonos vállalatcsoportba tartozó valamely vállalkozás vagy a központi szerződő fél valamely klíringtagja rendes fizetésképtelenségi eljárás alá került-e, vagy ő maga is szanálás alatt áll-e.
(2) A szanálási hatóság végrehajthatja a más tagállamok szanálási hatóságai által az (1) bekezdés szerint kiszabott kötelezettségeket, amennyiben azokat a hatásköröket a szanálás alatt álló központi szerződő féllel azonos vállalatcsoportba tartozó valamely vállalkozással, vagy a központi szerződő fél valamely klíringtagjával kapcsolatban gyakorolják.
(3) Az (1) bekezdésben említett szolgáltatások és létesítmények a pénzügyi támogatás semmilyen formáját sem foglalják magukban.
(4) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatásnyújtás és létesítménybiztosítás az alábbiak szerint történik:
|
a) |
ugyanazon feltételekkel, mint amelyek mellett a szolgáltatásokat és létesítményeket közvetlenül a szanálási intézkedés előtt a központi szerződő félnek biztosították, amennyiben létezik e célból megállapodás; |
|
b) |
észszerű kereskedelmi feltételek mellett, amennyiben nincs ilyen célú megállapodás, illetve amennyiben a megállapodás lejárt. |
52. cikk
Más tagállam által hozott szanálási intézkedések vagy válságmegelőzési intézkedések érvényesítésére vonatkozó hatáskör
(1) Amennyiben a szanálás alatt álló központi szerződő fél tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumai, eszközei, jogai, kötelmei vagy kötelezettségei a szanálási hatóság tagállamától eltérő tagállamban találhatók, vagy azokat a szanálási hatóság tagállamától eltérő tagállam joga szabályozza, e tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok, eszközök, jogok, kötelmek vagy kötelezettségek átruházása vagy az ezeket érintő szanálási intézkedés e másik tagállam joga szerint történik.
(2) A másik vonatkozó tagállam hatóságai kötelesek megadni valamely tagállam szanálási hatóságának minden szükséges támogatást annak biztosítására, hogy valamennyi tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumot, eszközt, jogot, kötelmet vagy kötelezettséget az alkalmazandó nemzeti jognak megfelelően ruházzanak át a vevőre vagy az áthidaló központi szerződő félre , vagy hogy minden más szanálási intézkedés az alkalmazandó nemzeti joggal összhangban lépjen hatályba .
(3) A tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumoknak, eszközöknek, jogoknak, kötelmeknek vagy kötelezettségeknek az (1) bekezdésben említett átruházása által érintett részvényesek, hitelezők és harmadik felek az érintett tagállamnak az átruházásra irányadó jogának alapján ne legyenek jogosultak az átruházás megakadályozására, megtámadására vagy hatályon kívül helyezésére.
(4) Amennyiben valamely tagállam szanálási hatósága a 28. vagy a 32. cikkekben említett szanálási eszközöket alkalmazzák, és a szanálás alatt álló központi szerződő fél ügyletei, kötelezettségei, tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumai vagy hitelviszonyt megtestesítő instrumentumai között szerepelnek olyan ügyletek vagy kötelezettségek, amelyekre egy másik tagállam joga az irányadó, vagy az érintett másik tagállamban található hitelezőkkel szembeni kötelezettségek vagy ottani klíringtagok vagy azok ügyfelei vonatkozásában fennálló ügyletek, az adott másik tagállam érintett hatóságainak biztosítaniuk kell, hogy e szanálási eszközökből eredő minden intézkedés hatályos legyen.
Az első albekezdés alkalmazásában e szanálási eszközök által érintett részvényesek, hitelezők és klíringtagok vagy azok ügyfelei nem jogosultak megtámadni a tőkeösszegnek vagy az instrumentum vagy kötelezettségek alapján fizetendő összeg csökkentését, annak átalakítását vagy átütemezését.
(5) A szanálási hatóság szerinti tagállam biztosítja, hogy az alábbi jogok és védintézkedések a szanálási hatóság tagállamának jogával összhangban kerüljenek meghatározásra:
|
a) |
a részvényesek, hitelezők és harmadik felek azon joga, hogy a 72. cikk alapján fellebbezés benyújtása útján megtámadják a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumoknak, illetve eszközöknek, jogoknak, kötelmeknek vagy kötelezettségeknek az e cikk (1) bekezdésében említett átruházását; |
|
b) |
az érintett hitelezők azon joga, hogy a 72. cikk alapján fellebbezés benyújtása útján megtámadják az e cikk (4) bekezdése alá tartozó instrumentumok, kötelezettségek vagy ügyletek tőkeösszegének vagy az azok alapján fizetendő összeg csökkentését, annak átalakítását vagy átütemezését; |
|
c) |
az e cikk (1) bekezdésében említett eszközök, jogok, kötelmek vagy kötelezettségek részleges átruházásához kapcsolódó, az V. fejezetben említettek szerinti védintézkedések. |
53. cikk
Harmadik országokban található személyek tulajdonában álló, vagy harmadik országok joga által szabályozott eszközökkel, szerződésekkel, jogokkal, kötelmekkel, kötelezettségekkel, és tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokkal kapcsolatos hatáskör
(1) Amennyiben a szanálási intézkedés harmadik országban található személyek eszközeit vagy szerződéseit, vagy harmadik ország joga alá tartozó tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokat, jogokat, kötelmeket vagy kötelezettségeket érint, a szanálási hatóságok előírhatják a következőket:
|
a) |
a szanálás alatt álló központi szerződő fél és az érintett eszközöket, szerződéseket, tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokat, jogokat, kötelezettségeket vagy forrásokat átvevő fél tegyen meg minden, az intézkedés hatályossá válásához szükséges lépést; |
|
b) |
a szanálás alatt álló központi szerződő fél az intézkedés hatályossá válásáig az átvevő fél nevében tartsa a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokat, eszközöket vagy jogokat, illetve teljesítse a kötelmeket vagy kötelezettségeket; |
|
c) |
az átvevőnél az e bekezdés a) és b) pontja értelmében előírt intézkedések meghozatala során indokoltan felmerült, méltányolható költségek megtérítésére a 27. cikk (9) bekezdésében előírt bármely módon sor került. |
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a szanálási hatóság előírhatja a központi szerződő fél számára, hogy biztosítsa olyan rendelkezés beillesztését a klíringtagokkal és a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok és hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok, valamint egyéb kötelezettségek harmadik országokban található vagy harmadik ország jogának hatálya alá tartozó tulajdonosaival kötött szerződéseibe és egyéb megállapodásaiba, amellyel azok rájuk nézve kötelezőnek fogadják el az eszközeik, szerződéseik, jogaik, kötelmeik és kötelezettségeik tekintetében a szanálási hatóság által végrehajtott intézkedéseket, ideértve az 55., 56. és 57. cikkek alkalmazását is. A szanálási hatóság előírhatja a központi szerződő fél számára, hogy nyújtson be jogi szakvéleményt e rendelkezések jogi végrehajthatóságára és hatályosságára vonatkozóan.
(3) Amennyiben az (1) bekezdésben említett szanálási intézkedés nem válik hatályossá, az adott intézkedés érvényét veszti az érintett tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok, eszközök, kötelmek vagy kötelezettségek tekintetében.
54. cikk
Egyes szerződéses feltételek kizárása a korai beavatkozás és a szanálás során
(1) Az e rendelet szerint meghozott válságmegelőzési vagy válságkezelési intézkedések vagy az érintett intézkedés alkalmazásához közvetlenül kapcsolódó bármely esemény önmagában még nem tekinthető a 2002/47/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében vett jogérvényesítési eljárásnak és a 98/26/EK irányelv értelmében vett fizetésképtelenségi eljárásnak, feltéve, hogy a szerződés szerinti érdemi kötelezettségek, többek között a fizetési és szállítási kötelezettségek, valamint a biztosíték rendelkezésre bocsátása továbbra is teljesítésre kerülnek.
Az első albekezdés alkalmazásában a 75. cikk szerint elismert harmadik országbeli szanálási eljárások, vagy amennyiben a szanálási hatóság úgy határoz, az érintett eljárások e rendelettel összhangban meghozott válságkezelési intézkedésnek minősülnek.
(2) Az (1) bekezdésben említett válságmegelőzési intézkedés vagy szanálási intézkedés nem alkalmazandó a következőkre:
|
a) |
felmondási, felfüggesztési, módosítási, nettósítási vagy egymással szembeni elszámolási jog gyakorlása, többek között olyan szerződések vonatkozásában, amelyeket a központi szerződő féllel azonos csoportba tartozó valamely szervezet kötött, és amely a csoport bármely szervezete által garantált vagy egyéb módon támogatott cross-default (szerződésszegés más szerződésben) rendelkezéseket vagy kötelezettségeket tartalmaz; |
|
b) |
az érintett központi szerződő fél vagy a központi szerződő féllel azonos csoportba tartozó szervezet vagyonának birtokba vétele, a vagyon feletti ellenőrző befolyás gyakorlása vagy biztosíték végrehajtása cross-default rendelkezéseket tartalmazó szerződés vonatkozásában; |
|
c) |
az érintett központi szerződő fél vagy az azzal azonos csoportba tartozó szervezet bármely szerződéses jogának befolyásolása cross-default rendelkezéseket tartalmazó szerződés vonatkozásában. |
55. cikk
Egyes kötelezettségek felfüggesztésére vonatkozó hatáskör
(1) A szanálási hatóságok felfüggeszthetik a szanálás alatt álló központi szerződő fél által kötött bármely ügylet mindkét szerződő felének fizetési vagy szállítási kötelezettségeit felfüggesztésről szóló közlemény 70. cikk szerinti közzétételétől a közzétételt követő munkanap végéig.
Az első albekezdés alkalmazásában a munkanap vége a szanálási hatóság székhelye szerinti tagállam ideje szerint éjfélt jelent.
(2) Amikor a fizetési vagy szállítási kötelezettség teljesítése a felfüggesztés időtartama alatt lett volna esedékes, akkor az közvetlenül a felfüggesztési időtartam lejártakor válik esedékessé.
(3) A szanálási hatóság nem gyakorolja az (1) bekezdésben említett hatáskört a 98/26/EK irányelv alkalmazásában kijelölt rendszerekkel vagy rendszerműködtetőkkel, köztük egyéb központi szerződő felekkel és központi bankokkal szembeni fizetési és szállítási kötelezettségekre.
56. cikk
Hitelbiztosítékok érvényesítésének korlátozására vonatkozó hatáskör
(1) A szanálási hatóság megakadályozhatja, hogy a szanálás alatt álló központi szerződő fél biztosított hitelezői érvényesítsék a biztosítéki érdekeiket a szanálás alatt álló intézmény bármely eszközével összefüggésben a korlátozásról szóló közlemény 70. cikk szerinti közzétételétől a közzétételt követő munkanap végéig.
Az első albekezdés alkalmazásában a munkanap vége a szanálási hatóság székhelye szerinti tagállam ideje szerint éjfélt jelent.
(2) A szanálási hatóság nem gyakorolhatja az (1) bekezdésben meghatározott hatáskört a 98/26/EK irányelv alkalmazásában kijelölt rendszerek vagy rendszerüzemeltetők, köztük egyéb központi szerződő felek és központi bankok birtokában lévő olyan hitelbiztosíték esetén, amely olyan eszközre vonatkozik, amelyre a szanálás alatt álló központi szerződő fél letéttel vagy más fedezettel biztosítékot nyújtott.
57. cikk
A felmondási jog ideiglenes felfüggesztésére vonatkozó hatáskör
(1) A szanálási hatóságok felfüggeszthetik a szanálás alatt álló központi szerződő fél által kötött valamely szerződés bármely szerződő felének jogát a felfüggesztésről szóló közlemény 70. cikk szerinti közzétételétől a közzétételt követő munkanap végéig, feltéve, hogy a fizetési és szállítási kötelezettségeket továbbra is teljesítik, és a biztosítékot továbbra is nyújtják.
Az első albekezdés alkalmazásában a munkanap vége a szanálási hatóság székhelye szerinti tagállam ideje szerint éjfélt jelent.
(2) A szanálási hatóságok nem gyakorolhatják az (1) bekezdésben meghatározott hatáskört a 98/26/EK irányelv alkalmazásában kijelölt rendszerek vagy rendszerüzemeltetők, többek között egyéb központi szerződő felek és központi bankok vonatkozásában.
(3) Valamely személy az (1) bekezdésben említett időszak vége előtt is élhet a szerződés szerinti felmondási jogával, amennyiben az érintett fél értesítést kap a szanálási hatóságtól arról, hogy a szerződés szerinti jogok és kötelezettségek:
|
a) |
nem kerülnek átadásra az átvevő félhez; |
|
b) |
nem kerülnek leírásra, átalakításra, vagy vonatkozásukban nem alkalmazzák a veszteségek és pozíciók elosztását szolgáló szanálási eszközt. |
(4) Amennyiben nem került sor a (3) bekezdés szerinti értesítésre, a felmondási jogok a felfüggesztési időszak lejártát követően, a 54. cikkre is figyelemmel, az alábbiak szerint gyakorolhatók:
|
a) |
amennyiben a szerződés szerinti jogokat és kötelezettségeket más szervezetre ruházták át, a partner csak akkor gyakorolhatja az adott szerződés feltételei szerinti felmondási jogot, ha az átvevő szervezetnél bekövetkezik vagy folyamatosan fennáll a jogérvényesítési esemény; |
|
b) |
amennyiben a szerződés szerinti jogok és kötelezettségek a szanálás alatt álló központi szerződő félnél maradnak, a felmondási jogok a központi szerződő fél és a megfelelő partner közötti szerződésben meghatározott felmondási feltételek szerint csak akkor gyakorolhatók, ha a jogérvényesítési esemény a felfüggesztési időszak lejárta után következik be vagy folytatódik . |
58. cikk
Hatáskör ellenőrző befolyás gyakorlására a központi szerződő fél felett
(1) A szanálási hatóság ellenőrző befolyást gyakorolhat a szanálás alatt álló központi szerződő fél felett:
|
a) |
a központi szerződő fél tevékenységeinek és szolgáltatásainak irányítása, részvényesei és igazgatósága hatáskörének gyakorlása, és a kockázatkezelési bizottsággal való konzultáció érdekében; |
|
b) |
a szanálás alatt álló központi szerződő fél eszközeinek és tulajdonának kezelése és az azok feletti rendelkezés érdekében. |
Az első albekezdésben említett ellenőrző befolyást gyakorolhatja közvetlenül a szanálási hatóság vagy közvetve a szanálási hatóság által kinevezett személy vagy személyek.
(2) Amennyiben a szanálási hatóság ellenőrző befolyást gyakorol a központi szerződő fél felett, a szanálási hatóság nem tekintendő a nemzeti jog értelmében vett árnyékvezetőnek vagy tényleges vezetőnek.
59. cikk
A szanálási hatóságok hatásköreinek gyakorlása
A 72. cikkre is figyelemmel a szanálási hatóságok a szanálási intézkedéseket a nemzeti igazgatási hatáskörökkel és eljárásokkal összhangban meghozott végrehajtási határozat révén hajtják végre.
V. FEJEZET
Védintézkedések
60. cikk
„Egyetlen hitelező sem kerülhet rosszabb helyzetbe” elv
Amennyiben a szanálási hatóság egy vagy több szanálási eszközt használ, törekednie kell annak biztosítására , hogy a részvényeseknek, hitelezőknek, klíringtagoknak és azok ügyfeleinek ne keletkezzen nagyobb vesztesége, mint amekkora akkor keletkezett volna, ha a szanálási hatóság nem hajtotta volna végre a szanálási intézkedést a központi szerződő fél vonatkozásában abban az időpontban, amikor a szanálási hatóság úgy ítélte meg, hogy teljesültek a 22. cikk (1) bekezdése szerinti szanálási feltételek, hanem helyette a központi szerződő fél helyreállítási terve szerinti esetlegesen fennálló, még nem teljesített kötelezettségeket és a működési szabályzatában szereplő , nemteljesítési eseményre vagy nemteljesítésen kívüli eseményre vonatkozó összes egyéb szerződéses megállapodást alkalmazták volna rájuk , és a központi szerződő felet fennmaradó franchise-érték nélküli nem működő vállalkozásként rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében számolták volna fel, megfelelően tekintetbe véve a rendszerszintű instabilitás és piaci zavarok valószínűsíthető kedvezőtlen hatásait .
|
a) |
▌ |
|
b) |
▌ |
A rendszerszintű instabilitás és piaci zavarok első albekezdésben említett valószínűsíthető kedvezőtlen hatásai mindaddig nem veendők figyelembe, amíg a 61. cikk (5) bekezdésében említett szabályozástechnikai standardok lehetővé nem teszik értékelésüket.
A 61. cikk (5) bekezdésében említett szabályozástechnikai standardok hatálybalépését követően a szanálási hatóság figyelembe veszi a rendszerszintű instabilitás és piaci zavarok valószínűsíthető kedvezőtlen hatásait az első albekezdés alkalmazásában.
61. cikk
Értékelés az „egyetlen hitelező sem kerülhet rosszabb helyzetbe” elv alkalmazásához
(1) A központi szerződő félben kitettséggel rendelkező érdekelt felek tájékoztatása érdekében a központi szerződő fél becslést készít arról, hogy a veszteségek – szélsőséges, de valószínűsíthető forgatókönyvek alapján – hogyan érintenék a hitelezők minden egyes kategóriáját a központi szerződő fél fizetésképtelenségéhez vezető nemteljesítési esemény vagy nemteljesítésen kívüli esemény esetén, és ezt évente frissíti.
Ez a becslés teljes mértékben tükrözi a központi szerződő fél többlépcsős veszteségfedezésére irányadó szerződéses megállapodásokat, és összhangban van a központi szerződő fél 648/2012/EU rendelet szerinti kötelezettségeinek teljesítéséhez használt letéti és stressztesztelési módszertannal.
(1a) A 60. cikkben rögzített „egyetlen hitelező sem kerülhet rosszabb helyzetbe” elvnek való megfelelés felmérése céljából a szanálási hatóság gondoskodik arról, hogy a szanálási intézkedések végrehajtását követően a lehető leghamarabb független személy által végzett értékelésre kerüljön sor.
(2) Az (1) bekezdésben említett értékelésnek tartalmaznia kell a következőket:
|
a) |
azt az elbánást, amelyben a részvényesek, hitelezők és klíringtagok, illetve ezek ügyfelei részesültek volna, ha a szanálási hatóság nem hajtotta volna végre a szanálási intézkedést azon központi szerződő fél vonatkozásában, amely esetében a szanálási hatóság úgy ítélte meg, hogy teljesültek a 22. cikk (1) bekezdése szerinti szanálási feltételek, hanem helyette a központi szerződő fél helyreállítási terve és a működési szabályzatában szereplő egyéb szerződéses megállapodások szerint esetlegesen fennálló, még nem teljesített kötelezettségeket érvényesítették volna, vagy a központi szerződő felet fennmaradó franchise-érték nélküli nem működő vállalkozásként rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében felszámolták volna , megfelelően tekintetbe véve a rendszerszintű instabilitás és piaci zavarok valószínűsíthető kedvezőtlen hatásait ; |
|
b) |
a tényleges elbánást, amelyben a részvényesek, hitelezők, klíringtagok vagy ezek ügyfelei részesültek a központi szerződő fél szanálása során; |
|
c) |
hogy van-e eltérés az a) pontban említett elbánás és a b) pontban említett elbánás között. |
(3) A (2) bekezdés a) pontjában említett elbánások kiszámítása céljából az (1) bekezdésben hivatkozott értékelés figyelmen kívül hagyja a szanálás alatt álló központi szerződő félnek nyújtott minden rendkívüli állami pénzügyi támogatást , a központi szerződő fél saját árazási módszertanát pedig figyelmen kívül kell hagyni, ha az nem tükrözi a tényleges piaci viszonyokat .
(4) Az (1) bekezdésben hivatkozott értékelés elkülönül a 24. cikk (3) bekezdése szerint végrehajtott értékeléstől.
(5) Az ESMA – figyelembe véve a 2014/59/EU irányelv 74. cikkének (4) bekezdésének megfelelően kidolgozott szabályozástechnikai standardokat – szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki az (1) bekezdésben hivatkozott értékelés elvégzése során alkalmazandó módszertan meghatározására , amely, ha és amennyiben lehetséges, kiterjed a rendszerszintű instabilitás és piaci zavarok valószínűsíthető kedvezőtlen hatásainak értékelésére is .
Az ESMA az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket … [e rendelet hatálybalépésének időpontját követően 12 hónappal]-ig benyújtja a Bizottsághoz.
A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkében megállapított eljárással összhangban történő elfogadására.
62. cikk
A részvényesek, hitelezők, klíringtagok és a klíringtagok ügyfelei védelme
Amennyiben a 61. cikk szerint elvégzett értékelés szerint bármely részvényesnek, hitelezőnek , klíringtagnak vagy klíringtag ügyfelének nagyobb vesztesége keletkezett, mint amekkora akkor keletkezett volna, ha a szanálási hatóság nem hajtott volna végre szanálási intézkedéseket a központi szerződő féllel kapcsolatban, és ehelyett a központi szerződő fél helyreállítási terve vagy a működési szabályzatában szereplő egyéb megállapodások szerinti esetlegesen fennálló, még nem teljesített kötelezettségek alá tartoztak volna, vagy ha a központi szerződő felet rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében számolták volna fel, az érintett részvényes, hitelező vagy klíringben részt vevő fél jogosult arra, hogy a különbözetet kifizessék számukra.
62a. cikk
Kifizetések visszatérítése
A szanálási hatóság a 62. cikkben említett kifizetésekkel kapcsolatban felmerülő valamennyi észszerű kiadását visszaigényli az alábbi módok valamelyikén:
|
a) |
a szanálás alatt álló központi szerződő féltől, elsőbbségi hitelezőként; |
|
b) |
a vásárló által fizetett bármely ellenértékből, a vagyonértékesítési eszköz alkalmazása esetén; |
|
c) |
az áthidaló központi szerződő fél megszüntetéséből eredően keletkezett bevételből, elsőbbségi hitelezőként; |
|
d) |
bármely klíringtagtól olyan mértékben, hogy a klíringtagnak ne keletkezzen nagyobb vesztesége, mint amekkora akkor keletkezett volna, ha a szanálási hatóság nem hajtott volna végre szanálási intézkedéseket a központi szerződő féllel kapcsolatban, és ehelyett a központi szerződő fél helyreállítási tervében vagy a működési szabályzatában szereplő egyéb megállapodások szerint esetlegesen fennálló, még nem teljesített kötelezettségek terhelték volna, vagy ha a központi szerződő felet rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében számolták volna fel. |
63. cikk
A részleges átruházásban részt vevő felek védelme
A 64., 65. és 66. cikkben szabályozott védelem a következő körülmények fennállása esetén alkalmazandó:
|
a) |
amennyiben a szanálási hatóság valamely szanálás alatt álló központi szerződő fél vagy áthidaló központi fél néhány, de nem az összes eszközét, jogát, kötelmét vagy kötelezettségét egy vevőre ruházza át; |
|
b) |
amennyiben a szanálási hatóság gyakorolja a 49. cikk (1) bekezdésének g) pontjában említett hatásköröket. |
64. cikk
Védelem pénzügyi biztosítéki, egymással szembeni elszámolásra vonatkozó és nettósítási megállapodások esetén
A szanálási hatóság biztosítja, hogy valamely szanálási eszköz alkalmazása ne eredményezze a tulajdonjog-átruházási pénzügyi biztosítéki megállapodások, egymással szembeni elszámolásra vonatkozó megállapodások vagy nettósítási megállapodások szerinti jogok és kötelezettségek egy részének, de nem egészének a szanálás alatt álló központi szerződő fél és másik felek közötti transzferét, és az ilyen megállapodások szerinti jogok és kötelezettségek kiegészítő hatáskörök alkalmazása révén történő módosítását vagy megszüntetését.
Az első albekezdésben említett megállapodások közé tartozik minden olyan megállapodás, amelynek felei jogosultak az említett jogok és kötelezettségek egymással szembeni elszámolására vagy nettósítására.
65. cikk
Védelem biztosítéki megállapodások esetén
A 29. cikkben említett pozícióelosztó eszközök alkalmazásának sérelme nélkül a szanálási hatóság biztosítja, hogy valamely szanálási eszköz alkalmazása ne eredményezze a következők valamelyikét a szanálás alatt álló központi szerződő fél és a megállapodásban részes egyéb felek közötti biztosítéki megállapodások tekintetében:
|
a) |
azon eszközök átruházása, amelyek a kötelezettség biztosítékaként szolgálnak, kivéve, ha az adott kötelezettséget és a biztosíték hasznát is átadják; |
|
b) |
a biztosított kötelezettség átruházása, kivéve, ha a biztosíték hasznát is átadják; |
|
c) |
a biztosíték hasznának átruházása, kivéve, ha a biztosított kötelezettséget is átadják; |
|
d) |
a biztosítéki megállapodás kiegészítő hatáskörök alkalmazása révén történő módosítása vagy megszüntetése, ha a módosítás vagy megszüntetés hatásaként a kötelezettség biztosítása megszűnik. |
66. cikk
Védelem strukturált finanszírozási rendszerek és biztosítékkal fedezett kötvények esetében
A szanálási hatóság biztosítja, hogy valamely szanálási eszköz alkalmazása ne eredményezze a következők valamelyikét a strukturált finanszírozási megállapodások tekintetében, beleértve a fedezett kötvényeket is:
|
a) |
olyan eszközök, jogok és kötelezettségek egy részének, de nem egészének átruházása, amelyek olyan strukturált finanszírozási megállapodást alkotnak vagy annak részét képezik, amelyben a szanálás alatt álló központi szerződő fél az egyik fél; |
|
b) |
olyan eszközök, jogok és kötelezettségek kiegészítő hatáskörök alkalmazása révén történő megszüntetése vagy módosítása, amelyek olyan strukturált finanszírozási megállapodást alkotnak vagy annak részét képezik, amelyben a szanálás alatt álló központi szerződő fél az egyik fél. Az első bekezdés alkalmazásában a strukturált finanszírozási rendszerek magukban foglalják az értékpapírosításokat és a fedezeti célokra használt olyan instrumentumokat, amelyek a biztosíték elválaszthatatlan részét képezik, és amelyek a nemzeti jog értelmében a biztosítékkal fedezett kötvényekhez hasonló módon vannak fedezve, továbbá amelyek a megállapodásban részes egyik fél, vagy egy vagyonkezelő, megbízott vagy kijelölt személy általi biztosítéknyújtással és -birtoklással járnak. |
67. cikk
Részleges átruházás: a kereskedési, klíring- és elszámolási rendszerek védelme
(1) A szanálási hatóság biztosítja, hogy a szanálási eszköz használata ne legyen hatással a 98/26/EK irányelv alá tartozó rendszerek működésére és a rendszerek szabályaira, ha a szanálási hatóság:
|
a) |
a szanálás alatt álló valamely központi szerződő fél eszközeinek, jogainak vagy kötelezettségeinek egy részét, de nem az egészét egy másik szervezetre ruházza át; |
|
b) |
törli vagy módosítja azon szerződés feltételeit, amelyben a szanálás alatt álló központi szerződő fél részes fél, vagy valamely vevőt vagy áthidaló központi szerződő felet helyettesíti annak részes féli minőségében. |
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a szanálási hatóságnak biztosítania kell, hogy valamely szanálási eszköz használata ne eredményezze a következők valamelyikét:
|
a) |
az átutalási megbízásoknak a 98/26/EK irányelv 5. cikke szerinti visszavonása; |
|
b) |
az átutalási megbízásoknak és a nettósításnak a 98/26/EK irányelv 3. és 5. cikkében előírtak szerinti jogi érvényesíthetőségének befolyásolása; |
|
c) |
a pénzeszközök, értékpapírok vagy hiteleszközök 98/26/EK irányelv 4. cikkében előírtak szerinti felhasználásának befolyásolása; |
|
d) |
a nyújtott biztosítéknak a 98/26/EK irányelv 9. cikkében előírtak szerinti védelmének befolyásolása. |
VI. FEJEZET
Eljárási kötelezettségek
68. cikk
Értesítési követelmények
(1) A központi szerződő fél értesíti az illetékes hatóságot, amennyiben úgy véli, hogy a 22. cikk (2) bekezdésében említettek szerint fizetésképtelen vagy valószínűleg fizetésképtelenné válik.
(2) Az illetékes hatóság tájékoztatja a szanálási hatóságot az (1) bekezdésnek megfelelően megkapott értesítésről, valamint a IV. cím szerinti minden olyan helyreállítási vagy egyéb intézkedésről, amely megtételére az illetékes hatóság kötelezi a központi szerződő felet.
Az illetékes hatóság tájékoztatja a szanálási hatóságot a 648/2012/EU rendelet 24. cikkében foglalt minden vészhelyzetről valamely központi szerződő féllel összefüggésben, valamint a szóban forgó rendelet 48. cikkével összhangban kapott értesítésekről.
(3) Amennyiben az illetékes hatóság vagy a szanálási hatóság megállapítja, hogy a központi szerződő féllel összefüggésben teljesülnek a 22. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett feltételek, erről megfelelő időben tájékoztatnia kell az alábbi hatóságokat:
|
a) |
az adott központi szerződő fél illetékes hatóságát vagy szanálási hatóságát; |
|
b) |
a központi szerződő fél anyavállalatának illetékes hatóságát; |
|
ba) |
az adott központi szerződő fél felügyeleti kollégiumát; |
|
bb) |
az adott központi szerződő fél szanálási kollégiumát; |
|
c) |
a központi bankot; |
|
d) |
az illetékes minisztériumot; |
|
e) |
az ERKT-t és a kijelölt nemzeti makroprudenciális hatóságot. |
69. cikk
A szanálási hatóság határozata
(1) Az illetékes hatóság 68. cikk (3) bekezdése szerinti értesítését követően a szanálási hatóság megállapítja, hogy szükséges-e szanálási intézkedés.
(2) Az arról szóló határozatnak, hogy hozzanak-e szanálási intézkedést valamely központi szerződő fél vonatkozásában, az alábbi információkat kell tartalmaznia:
|
a) |
a szanálási hatóság arra vonatkozó értékelését, hogy a központi szerződő fél teljesíti-e a szanálás feltételeit; |
|
b) |
minden olyan intézkedést, amelyet a szanálási hatóságnak meg kell tennie, beleértve a felszámolás iránti kérelmet, vagyonfelügyelő kijelölését vagy bármely más, az alkalmazandó rendes fizetésképtelenségi eljárás szerinti, illetve a 27. cikk (1) bekezdésének e) pontjától függően a nemzeti jog szerinti intézkedést. |
70. cikk
A szanálási hatóságok eljárási kötelezettségei
(1) A szanálási intézkedés végrehajtását követően, amint lehetséges, a szanálási hatóság értesíti a következők mindegyikét:
|
a) |
a szanálás alatt álló központi szerződő felet; |
|
b) |
a szanálási kollégiumot; |
|
c) |
a kijelölt nemzeti makroprudenciális hatóságot és az ERKT-t; |
|
d) |
a Bizottságot, az Európai Központi Bankot és az EIOPA-t; |
|
e) |
a 98/26/EK rendelet alá tartozó azon rendszerek üzemeltetőit, amelyekben a központi szerződő fél részt vesz. |
(2) Az (1) bekezdésben említett értesítés tartalmazza azon határozat vagy aktus másolatát, amely révén a vonatkozó intézkedések megtételére sor kerül, és feltünteti azt az időpontot, amelytől kezdve a szanálási intézkedés hatályos.
A szanálási kollégium (1) bekezdés b) pontja szerinti értesítése tartalmazza annak megjelölését is, hogy a szanálási intézkedés eltér-e a szanálási tervtől, és tartalmazza az esetleges eltérések indoklását is.
(3) Azon határozat vagy aktus másolatát, amely révén a szanálási intézkedésre sor kerül, vagy a szanálási intézkedés hatásait, valamint adott esetben a 55., 56. és 57. cikkben említett felfüggesztés vagy korlátozás feltételeit és időtartamát összefoglaló közleményt közzé kell tenni a következő helyek mindegyikén:
|
a) |
a szanálási hatóság weboldalán; |
|
b) |
az illetékes hatóság weboldalán, amennyiben az különbözik a szanálási hatóságtól, és az ESMA weboldalán; |
|
c) |
a szanálás alatt álló központi szerződő fél weboldalán; |
|
d) |
amennyiben a szanálás alatt álló központi szerződő fél tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumait vagy hitelviszonyt megtestesítő instrumentumait bevezették valamely szabályozott piacra, a szanálás alatt álló központi szerződő féllel kapcsolatos szabályozott információk közzétételéhez a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (15) 21. cikkének (1) bekezdésével összhangban használt eszközökkel. |
(4) Amennyiben a részvényeket vagy tulajdon- vagy hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokat nem vezették be szabályozott piacra, a szanálási hatóság biztosítja, hogy a (3) bekezdésben említett intézkedés bizonyítékául szolgáló dokumentumok eljussanak a szanálás alatt álló központi szerződő fél tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumainak azon tulajdonosaihoz és hitelezőihez, akik a szanálás alatt álló központi szerződő félnek a szanálási hatóság rendelkezésére álló nyilvántartásaiból vagy adatbázisaiból ismertek.
71. cikk
Titoktartás
(1) A következő személyeket kötik a szakmai titoktartás követelményei:
|
a) |
szanálási hatóságok; |
|
b) |
az illetékes hatóságok, az ESMA és az EBH; |
|
c) |
az illetékes minisztériumok; |
|
d) |
az e rendelet értelmében kinevezett rendkívüli ügyvezetők vagy ügyvivő vagyonfelügyelők; |
|
e) |
a szanálási hatóságok által felkért vagy az illetékes hatóságok által megkeresett potenciális vásárlók, függetlenül attól, hogy megkeresésük vagy felkérésük a vagyonértékesítési eszköz alkalmazásának előkészítése volt-e, illetve hogy a felkérés vásárlást eredményezett-e; |
|
f) |
a szanálási hatóságok, az illetékes hatóságok, az illetékes minisztériumok vagy az e) pontban említett potenciális vásárlók által közvetlenül vagy közvetve megbízott könyvvizsgálók, könyvelők, jogi és szakmai tanácsadók, értékelési és egyéb szakértők; |
|
g) |
központi bankok és a szanálási folyamatba bevont egyéb hatóságok; |
|
h) |
egy áthidaló központi szerződő fél; |
|
i) |
az a)–k) pontban megnevezett személyeknek aktuálisan vagy korábban, közvetlenül vagy közvetve, állandó vagy alkalmi jelleggel szolgáltatást nyújtó minden más személy; |
|
j) |
a központi szerződő fél felső vezetése és igazgatóságának tagjai, és a fenti a)–k) pontokban említett szervek vagy szervezetek alkalmazottai kinevezésük alatt és után; |
|
k) |
a szanálási kollégium a), b), c) és g) pontokban nem említett összes többi tagja. |
(2) Az (1) és (3) bekezdésben előírt titoktartási követelményeknek való megfelelés biztosítása céljából az (1) bekezdés a), b), c), g), h) és k) pontjában említett személyeknek biztosítaniuk kell, hogy az említett célból belső szabályok legyenek érvényben, többek között olyan szabályok, amelyek az információ titkosságát a szanálási eljárásban közvetlenül érintett személye esetében biztosítják.
(3) Az (1) bekezdésben említett személyeknek tilos a szakmai tevékenységük során, illetve az illetékes hatóságtól vagy a szanálási hatóságtól annak e rendelet szerinti funkciói kapcsán tudomásukra jutott bizalmas információkat bármely személy vagy hatóság tudomására hozniuk, kivéve, ha az az e rendelet szerinti funkcióik gyakorlása során, vagy olyan összefoglaló vagy összegzett formában történik, amely alapján a központi szerződő felek nem azonosíthatók, illetve az információt nyújtó hatóság vagy a központi szerződő fél kifejezett és előzetes hozzájárulásával.
Bármilyen típusú információ nyilvánosságra hozatala előtt az (1) bekezdésben említett személyek értékelik, hogy az információ nyilvánosságra hozatala milyen hatást gyakorolhat a közérdekre pénzügyi, monetáris vagy gazdaságpolitikai szempontból, a természetes és jogi személyek üzleti érdekeire, illetve az ellenőrzések céljára, valamint a vizsgálatokra és könyvvizsgálatokra.
Az információ tudomásra hozásának hatásait vizsgáló eljárásnak magukban kell foglalniuk egy külön értékelést az 9. és 13. cikkben előírt helyreállítási és szanálási terv tartalmának és részleteinek, illetve a 10. és 16. cikk értelmében elvégzett értékelések eredményeinek tudomásra hozásával járó hatások tekintetében.
Az (1) bekezdésben említett személyek és szervezetek a nemzeti joggal összhangban polgári jogi felelősséggel bírnak, amennyiben megszegik e cikket.
(4) A (3) bekezdéstől eltérve, az (1) bekezdésben említett személyek cserélhetnek bizalmas információkat a következők bármelyikével, feltéve, hogy van érvényben az adott információcsere céljából kötött titoktartási megállapodás:
|
a) |
bármely más személlyel amennyiben az a szanálási intézkedés végrehajtásához szükséges; |
|
b) |
a saját tagállamuk parlamenti vizsgálóbizottságaival, saját tagállamuk számvevőszékével vagy saját tagállamuk egyéb vizsgálati szerveivel; |
|
c) |
a következők felügyeletét ellátó nemzeti hatóságokkal: fizetési rendszerek, a rendes fizetésképtelenségi eljárásért felelős hatóságok, olyan hatóságok, amelyeket más pénzügyi szektorbeli szervezetek állami felügyeletével bíztak meg, továbbá a pénzügyi piacok és biztosítótársaságok felügyeletéért felelős hatóságok és az azok nevében eljáró felügyelők, olyan hatóságok, amelyeknek feladata, hogy a makroprudenciális szabályok révén megőrizzék a pénzügyi rendszer stabilitását a tagállamokban, a pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzéséért felelős hatóságok, valamint a jogszabályban előírt könyvvizsgálatot végző személyek; |
(5) Ez a cikk nem akadályozza meg, hogy:
|
a) |
az (1) bekezdés a)–g) és k) pontjaiban említett szervek vagy szervezetek alkalmazottai és szakértői az egyes szerveken vagy szervezeteken belül egymás között információt osszanak meg; |
|
b) |
a szanálási hatóságok és az illetékes hatóságok, beleértve azok alkalmazottait és szakértőit is, szanálási intézkedés tervezése vagy végrehajtása céljából információkat osszanak meg egymással és más uniós szanálási hatóságokkal, más uniós illetékes hatóságokkal, illetékes minisztériumokkal, központi bankokkal, a rendes fizetésképtelenségi eljárásokért felelős hatóságokkal, a makroprudenciális szabályok alkalmazása által a tagállamokban a pénzügyi egyensúly fenntartásáért felelős hatóságokkal, a kötelező auditok végrehajtásával megbízott személyekkel, az EBH-val, az ESMA-val vagy a 78. cikkre is figyelemmel a szanálási hatóságok feladataival megegyező feladatokat ellátó harmadik országbeli hatóságokkal, vagy a titoktartásra vonatkozó szigorú követelmények betartásával egy potenciális vásárlóval. |
(6) E cikk nem sérti az információknak büntető- vagy polgári ügyekben folytatott bírósági eljárás keretében történő közlésével kapcsolatos nemzeti szabályokat.
VII. FEJEZET
Fellebbezési jog és egyéb intézkedések kizárása
72. cikk
Előzetes bírósági jóváhagyás és a fellebbezési jog
(1) ▌
(2) A válságmegelőzési intézkedések meghozatalára vonatkozó határozatok vagy a szanálási intézkedések meghozatalától eltérő bármely hatáskör gyakorlására vonatkozó határozatok által érintett minden személy jogosult fellebbezést benyújtani a szóban forgó határozat ellen.
(3) A szanálási intézkedések meghozatalára vonatkozó határozatok által érintett minden személy jogosult fellebbezést benyújtani a szóban forgó határozat ellen.
(4) A (3) bekezdésben említett, fellebbezéshez való jog a következő feltételek függvénye:
|
a) |
a szanálási hatóság határozata azonnal végrehajtható és azt a megdönthető vélelmet állítja fel, hogy a közérdekkel ellentétes volna, ha annak végrehajtását felfüggesztenék; |
|
b) |
a fellebbezéssel összefüggő eljárásra gyorsított eljárásban kerül sor; |
|
c) |
a bíróságok saját értékelésükhöz alapként használják fel a szanálási hatóság által az adatok vonatkozásban készített gazdasági értékeléseket. |
(4a) Szanálási hatóság szanálási intézkedés vagy válságmegelőző intézkedés meghozatalára, illetve bármely hatáskör gyakorlására vonatkozó határozatát – a szanálási intézkedés kivételével – csak érdemi okokból és csak akkor lehet megsemmisíteni, amennyiben az a meghozatala idején az akkor rendelkezésre álló információk alapján önkényes és ésszerűtlen volt.
(4b) A fellebbezés benyújtása nem vonja maga után a megtámadott határozat joghatásainak automatikus felfüggesztését.
(5) Amennyiben az szükséges a jóhiszeműen eljáró azon harmadik felek érdekeinek védelme érdekében, akik valamely szanálási intézkedés folytán vásároltak a szanálás alatt álló központi szerződő fél tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumaiból, eszközeiből, jogaiból, kötelmeiből vagy kötelezettségeiből, a szanálási hatóság határozatának megsemmisítése nem érintheti azokat a későbbi adminisztratív intézkedéseket vagy végrehajtott ügyleteket, amelyeket az érintett szanálási hatóság a megsemmisített határozat alapján hozott.
Az első albekezdés alkalmazásában, amennyiben szanálási hatóság által hozott határozat érvénytelenítésére kerül sor, kérelmező rendelkezésére álló jogorvoslatoknak az adott határozat eredményeként elszenvedett veszteség kompenzálására kell korlátozódniuk.
73. cikk
Egyéb eljárásokra vonatkozó korlátozások
(1) Rendes fizetésképtelenségi eljárás nem indítható valamely központi szerződő fél vonatkozásában, kivéve a szanálási hatóság kezdeményezésére vagy a szanálási hatóság beleegyezésével a (3) bekezdésnek megfelelően.
(2) Az illetékes hatóságoknak és a szanálási hatóságoknak haladéktalanul értesítést kell kapniuk minden olyan kérelemről, amely valamely központi szerződő felet érintő rendes fizetésképtelenségi eljárás megindítására vonatkozik, függetlenül attól, hogy az adott központi szerződő fél szanálás alatt áll-e vagy a 70. cikk (3) bekezdése szerinti határozatot tettek-e közzé.
(3) A rendes fizetésképtelenségi eljárásokért felelős hatóságok kizárólag azután indíthatják meg a szóban forgó eljárást, hogy a szanálási hatóságtól értesítést kaptak arra vonatkozó határozatáról, hogy nem fog szanálási intézkedést hozni a központi szerződő fél tekintetében, vagy ha a (2) bekezdésben említett értesítést követő hét napon belül nem kapnak értesítést.
Amennyiben a szanálási eszközök és hatáskörök hatékony alkalmazásához szükséges, a szanálási hatóságok felkérhetik a bíróságot, hogy a kitűzött célokkal összhangban lévő hosszúságú időszakra függesszen fel minden olyan jogi intézkedést vagy eljárást, amelyben egy szanálás alatt álló központi szerződő fél érintett fél vagy azzá válhat.
VI. CÍM
KAPCSOLATOK HARMADIK ORSZÁGOKKAL
74. cikk
Harmadik országokkal kötött megállapodások
(1) A Bizottság az EUMSZ 218. cikkével összhangban a Tanács elé terjesztheti ajánlásait szanálási hatóságok és az érintett harmadik országbeli hatóságok között a központi szerződő felekre vonatkozó helyreállítási és szanálási tervek készítését célzó együttműködés módjait szabályozó, egy vagy több harmadik országgal kötendő megállapodásokkal kapcsolatos tárgyalások tekintetében, a következő helyzetekben:
|
a) |
amennyiben a harmadik országbeli központi szerződő fél egy vagy több tagállamban nyújtja szolgáltatását vagy egy vagy több tagállamban rendelkezik leányvállalattal; |
|
b) |
amennyiben valamely tagállamban letelepedett központi szerződő fél harmadik országban nyújtja szolgáltatását vagy egy vagy több leányvállalattal rendelkezik harmadik országban; |
|
ba) |
amennyiben egy központi szerződő fél jelentős számú klíringtagjának székhelye az adott harmadik országban van; |
|
bb) |
amennyiben egy harmadik országbeli központi szerződő fél jelentős számú klíringtagja az Unióban letelepedett. |
(2) Az (1) bekezdésben említett megállapodások célja mindenekelőtt, hogy biztosítsák az együttműködést szolgáló folyamatokat és szabályokat a 77. cikkben meghatározott feladatok, illetve hatáskörök végrehajtásával vagy gyakorlásával összefüggésben, beleértve a szóban forgó célok eléréséhez szükséges információcserét is.
75. cikk
Harmadik országbeli szanálási eljárások elismerése és végrehajtása
(1) A 74. cikk (1) bekezdésében előírt, az érintett harmadik országgal kötött nemzetközi megállapodás hatálybalépéséig és ilyen megállapodás hiányában e cikk alkalmazandó a harmadik országbeli szanálási eljárások tekintetében. E rendelkezések alkalmazandók a 74. cikk (1) bekezdésében előírt, az érintett harmadik országgal kötött nemzetközi megállapodás hatálybalépését követően is, amennyiben a megállapodás nem rendelkezik a harmadik országbeli szanálási eljárások elismeréséről és végrehajtásáról.
(2) Az érintett nemzeti hatóságok elismerik a harmadik országbeli szanálási eljárásokat valamely harmadik országbeli központi szerződő fél vonatkozásában a következők közül bármelyik esetben:
|
a) |
a harmadik országbeli központi szerződő fél egy vagy több tagállamban nyújtja szolgáltatását vagy egy vagy több tagállamban rendelkezik leányvállalattal; |
|
b) |
a harmadik országbeli központi szerződő fél rendelkezik olyan eszközökkel, jogokkal, kötelmekkel és kötelezettségekkel, amelyek egy vagy több tagállamban vannak, vagy e tagállamok joga által szabályozottak. |
Az érintett nemzeti hatóságok biztosítják a nemzeti jogszabályaikkal összhangban az elismert harmadik országbeli szanálási eljárás végrehajtását.
(3) Az érintett nemzeti hatóságok legalább a következő hatáskörökkel rendelkezik:
|
a) |
szanálási hatáskör gyakorlása a következőkre vonatkozóan:
|
|
b) |
a kijelölő tagállamban letelepedett uniós leányvállalat tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumai átruházásának végrehajtása, beleértve másik személy kötelezését a végrehajtásra; |
|
c) |
az 55., 56. és 57. cikkben előírt hatáskörök gyakorlása az e cikk (2) bekezdésében említett szervezettel szerződéses viszonyban álló bármely fél jogaival kapcsolatban, amennyiben e hatáskörök a harmadik országbeli szanálási eljárások végrehajtásához szükségesek; |
|
d) |
a szerződések felmondása, likvidálása vagy esedékességének előre hozása jogának érvényesíthetetlenné tétele, vagy a (2) bekezdésben említett vállalkozások vagy egyéb, csoporthoz tartozó vállalkozások a szerződéses jogainak befolyásolása, amennyivel e jogok a harmadik országbeli központi szerződő fél tekintetében végrehajtott szanálási eljárásból adódnak, történjen az maga a harmadik országbeli szanálási hatóság által vagy az ország szanálási intézkedéséire vonatkozó jogi vagy szabályozási előírásainak megfelelő egyéb módon, feltéve, hogy a szerződés szerinti érdemi kötelezettségek, beleértve a fizetési és a szállítási kötelezettségeket is, valamint a biztosíték garantálása továbbra is teljesülnek. |
(4) A harmadik országbeli szanálási eljárások elismerése és végrehajtása nem sértheti az e rendelettel összhangban alkalmazandó nemzeti jog szerinti rendes fizetésképtelenségi eljárásokat.
76. cikk
Harmadik országbeli szanálási eljárások elismerésének vagy végrehajtásának elutasításához való jog
A 75. cikk (2) bekezdésétől eltérve az érintett nemzeti hatóságok visszautasíthatják a harmadik országbeli szanálási eljárások elismerését vagy végrehajtását a következő esetek bármelyikben:
|
a) |
a harmadik országbeli szanálási eljárások hátrányos hatást gyakorolnának a saját tagállamuk pénzügyi stabilitására; |
|
b) |
a saját tagállamukban található hitelezők , klíringtagok, vagy e klíringtagok ügyfelei a harmadik ország saját szanálási eljárása alapján nem részesülnének a hasonló törvényes jogokkal rendelkező harmadik országbeli hitelezőkkel , klíringtagokkal, vagy e klíringtagok ügyfeleivel egyenlő elbánásban; |
|
c) |
a harmadik országbeli szanálási eljárások elismerése vagy végrehajtása jelentős költségvetési következményekkel járna a tagállamuk számára; |
|
d) |
az elismerés vagy a végrehajtás a nemzeti joggal ellentétes lenne. |
77. cikk
Együttműködés harmadik országbeli hatóságokkal
(1) A 74. cikk (1) bekezdésében előírt, az érintett harmadik országgal kötött nemzetközi megállapodás hatálybalépéséig és ilyen megállapodás hiányában e cikk alkalmazandó a harmadik országgal történő együttműködés tekintetében. E rendelkezések alkalmazandók a 74. cikk (1) bekezdésében előírt, az érintett harmadik országgal kötött nemzetközi megállapodás hatálybalépését követően is, amennyiben a megállapodás nem rendelkezik az ezen cikkben szabályozott tárgykörről.
(2) Az illetékes hatóságok vagy adott esetben a szanálási hatóságok együttműködési megállapodásokat kötnek a következő harmadik országbeli érintett hatóságokkal, figyelemmel a 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (7) bekezdése szerint létrehozott meglévő együttműködési megállapodásokra:
|
a) |
amennyiben a harmadik országbeli központi szerződő fél egy vagy több tagállamban nyújtja szolgáltatását vagy egy vagy több tagállamban rendelkezik leányvállalattal, azon harmadik ország érintett hatóságai, amelyben a központi szerződő fél székhellyel rendelkezik; |
|
b) |
amennyiben a központi szerződő fél egy vagy több tagállamban nyújtja szolgáltatását vagy egy vagy több tagállamban rendelkezik leányvállalattal, azon harmadik ország érintett hatóságai, amelyben az említett szolgáltatásokat nyújtják, vagy ahol a leányvállalatok székhellyel rendelkeznek. |
(3) Az (2) bekezdés szerinti együttműködési megállapodások megállapítják a részt vevő hatóságok közötti, szükséges információmegosztás és együttműködés során alkalmazandó eljárásokat és szabályokat a következő feladatok végrehajtására, illetve a következő hatáskör gyakorlására vonatkozóan a (2) bekezdés a) és b) pontjában említett központi szerződő felek vagy az ilyen központi szerződő feleket magukban foglaló csoportok tekintetében:
|
a) |
szanálási tervek kidolgozása a 13. cikknek, valamint az érintett harmadik országok joga szerinti hasonló követelményeknek megfelelően; |
|
b) |
a 16. cikknek és az érintett harmadik országok joga szerinti hasonló követelményeknek megfelelően az említett intézmények és csoportok szanálhatóságának értékelése; |
|
c) |
a szanálhatóság előtt álló akadályok kezelésére és megszüntetésére irányuló, 17. cikk szerinti hatáskörök, valamint az érintett harmadik országok joga szerinti hasonló hatáskörök alkalmazása; |
|
d) |
a 19. cikk szerinti korai beavatkozási intézkedések és az érintett harmadik országok joga szerinti hasonló hatáskörök alkalmazása; |
|
e) |
a szanálási eszközök használata és a szanálási hatáskörök, valamint azon hasonló hatáskörök gyakorlása, amelyekkel az érintett harmadik országbeli hatóságokat felruházták. |
(4) A tagállamok valamint a harmadik országok szanálási hatóságai és illetékes hatóságai között a (2) bekezdésnek megfelelően kötött együttműködési megállapodások rendelkezéseket tartalmazhatnak a következőkre vonatkozóan:
|
a) |
a szanálási tervek elkészítéséhez és naprakészen tartásához szükséges információcsere; |
|
b) |
a szanálási tervek kidolgozása során folytatott konzultáció és együttműködés, beleértve a 75. cikk szerinti hatáskörök és az érintett harmadik országok joga szerinti hasonló hatáskörök gyakorlására vonatkozó elveket; |
|
c) |
a szanálási eszközök használatához és a szanálási hatáskörök gyakorlásához szükséges információcsere, és az érintett harmadik országok joga szerinti hasonló hatáskörök; |
|
d) |
az együttműködési megállapodás feleinek korai figyelmeztetése vagy a velük való konzultáció az e rendelet alapján vagy a vonatkozó harmadik országbeli jog alapján a megállapodás tárgyát képező központi szerződő felet vagy csoportot érintő jelentős intézkedés meghozatala előtt; |
|
e) |
együttes szanálási intézkedések esetén a nyilvános kommunikáció koordinálása; |
|
f) |
az a)–e) pont szerinti információcserére és együttműködésre vonatkozó eljárások és szabályok, többek között – adott esetben– válságkezelő csoportok létrehozása és működtetése révén. |
A (3) bekezdés közös, egységes és következetes alkalmazása érdekében az ESMA a (4) bekezdésben rendelkezések típusára és tartalmára vonatkozóan … [e rendelet hatálybalépésének időpontját követően 18 hónappal]-ig iránymutatást ad ki.
(5) A szanálási hatóságok és illetékes hatóságok értesítik az ESMA-t minden olyan együttműködési megállapodásról, amelyet e cikknek megfelelően kötöttek.
78. cikk
A bizalmas információk cseréje
(1) A szanálási hatóságok, az illetékes hatóságok, az illetékes minisztériumok, és adott esetben egyéb érintett nemzeti hatóságok csak akkor cserélnek bizalmas információkat – köztük helyreállítási terveket – az érintett harmadik országbeli hatóságokkal, ha a következő feltételek teljesülnek:
|
a) |
az említett harmadik országbeli hatóságokra a 71. cikk által előírt szakmai titoktartási követelményekkel és előírásokkal minden érintett hatóság véleménye szerint egyenértékűnek minősülő követelmények és előírások vonatkoznak; |
|
b) |
az információra az érintett harmadik országbeli hatóságoknak szükségük van a nemzeti jog szerinti azon funkcióik ellátásához, amelyek hasonlóak az e rendelet szerintiekhez, és az információt nem használják fel semmilyen más célra. |
(2) Amennyiben az információcsere személyes adatokra vonatkozik, az ilyen személyes adatok kezelésére és harmadik országbeli hatóságoknak való továbbítására a vonatkozó uniós és nemzeti adatvédelmi jogszabályok alkalmazandók.
(3) Ha a bizalmas információ másik tagállamból származik, a szanálási hatóságok, az illetékes hatóságok és az illetékes minisztériumok nem tehetik közzé ezt az információt az érintett harmadik országbeli hatóságok számára, kivéve, ha a következő feltételek teljesülnek:
|
a) |
azon tagállam érintett hatósága, ahonnan az információ származik, hozzájárul a közzétételhez; |
|
b) |
az információt csak az a) pontban említett hatóság által engedélyezett célból teszik közzé. |
(4) E cikk alkalmazásában az információ akkor minősül bizalmasnak, ha az Unió joga szerinti titoktartási követelmények hatálya alá tartozik.
78a. cikk
Közigazgatási szankciók és egyéb közigazgatási intézkedések
(1) Annak sérelme nélkül, hogy a tagállamoknak joguk van büntetőjogi szankciókról rendelkezni és ilyen szankciókat kiszabni, a tagállamok szabályokat állapítanak meg az e rendelet rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó közigazgatási szankciókra és egyéb közigazgatási intézkedésekre vonatkozóan, és megtesznek minden szükséges intézkedést azok végrehajtásának biztosítása érdekében. Amennyiben a tagállamok úgy határoznak, hogy a tagállami büntetőjog hatálya alá tartozó jogsértésekre vonatkozóan nem állapítanak meg közigazgatási szankciókat előíró szabályokat, közlik a Bizottsággal a vonatkozó büntetőjogi rendelkezéseket. A közigazgatási szankcióknak és egyéb közigazgatási intézkedéseknek hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.
(2) A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben az első bekezdésben említett kötelezettségek központi szerződő felekre, a központi szerződő felek klíringtagjaira vagy anyavállalatokra vonatkoznak, a kötelezettségek megsértése esetén – a nemzeti jogban meghatározott feltételekkel – közigazgatási szankciókat lehessen alkalmazni a központi szerződő fél igazgatóságának tagjaira és más olyan természetes személyekre, akik a nemzeti jog alapján felelősek a jogsértésért.
(3) Az ebben a rendeletben előirányzott közigazgatási szankcionálási hatáskört – a jogsértés típusától függően – a szanálási hatóságokra vagy az illetékes hatóságokra kell ruházni. A szanálási hatóságokat és az illetékes hatóságokat fel kell ruházni minden olyan információgyűjtési és vizsgálati hatáskörrel, amely feladataik ellátásához szükséges. A szanálási hatóságok és az illetékes hatóságok szankcionálási hatáskörük gyakorlása során szorosan együttműködnek annak biztosítása érdekében, hogy a közigazgatási szankciók vagy egyéb közigazgatási intézkedések elérjék a kívánt hatást, és a több tagállamra kiterjedő esetek kezelése során koordinálják intézkedéseiket.
(4) A szanálási hatóságoknak és az illetékes hatóságoknak e rendelettel és a nemzeti joggal összhangban valamelyik alábbi módon kell gyakorolniuk a közigazgatási szankcionálási hatáskörüket:
|
a) |
közvetlenül; |
|
b) |
más hatóságokkal együttműködve; |
|
c) |
oly módon, hogy felelősségüket megtartva más hatóságokra ruházzák át hatásköreiket; |
|
d) |
az illetékes igazságügyi hatóságokhoz benyújtott kérelem útján. |
78b. cikk
Különös rendelkezések
(1) A tagállamok biztosítják, hogy a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseik szankciókat és egyéb közigazgatási intézkedéseket írjanak elő legalább az alábbi esetekre:
|
a) |
a 9. cikket megsértve nem kerül sor a helyreállítási tervek elkészítésére, naprakészen tartására és aktualizálására; |
|
b) |
a 14. cikket megsértve nem kerül sor a szanálási tervek elkészítéséhez szükséges valamennyi információ átadására; |
|
c) |
a 68. cikk (1) bekezdését megsértve a központi szerződő fél igazgatósága nem értesíti az illetékes hatóságot, amikor a központi szerződő fél fizetésképtelen, vagy valószínűleg fizetésképtelenné fog válni. |
(2) A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett esetekben legalább a következő közigazgatási szankciók és más közigazgatási intézkedések legyenek alkalmazhatók:
|
a) |
nyilvános nyilatkozat, amely megnevezi a felelős természetes személyt, uniós szintű anyavállalatot, központi szerződő felet vagy egyéb jogi személyt, valamint a jogsértés természetét; |
|
b) |
végzés, amely előírja a felelős természetes vagy jogi személy számára, hogy hagyjon fel az adott magatartással, és tartózkodjon e magatartás megismétlésétől; |
|
c) |
a központi szerződő fél felső vezetése tagjainak, illetve bármely felelősnek tartott természetes személynek az ideiglenes eltiltása a központi szerződő félnél betöltött funkciók gyakorlásától; |
|
d) |
jogi személy esetében a jogi személy előző üzleti évi teljes éves nettó árbevétele legfeljebb 10 %-ának megfelelő közigazgatási bírság. Ha a jogi személy egy anyavállalat leányvállalata, a vonatkozó árbevétel a legfelső szintű anyavállalat konszolidált beszámolójából eredő, előző üzleti évi árbevétel; |
|
e) |
természetes személy esetében közigazgatási bírság legfeljebb 5 000 000 EUR, illetve azokban a tagállamokban, amelyekben nem az euró a hivatalos pénznem, ennek az összegnek a nemzeti pénznemben kifejezett értéke … [a rendelet hatálybalépésének napja]-án/-én; |
|
f) |
közigazgatási bírság a jogsértésből származó haszon összegének legfeljebb kétszereséig, ha a haszon meghatározható. |
78c. cikk
A közigazgatási szankciók nyilvánosságra hozatala
(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a szanálási hatóságok és az illetékes hatóságok nyilvánosságra hozzák hivatalos honlapjukon azokat a közigazgatási szankciókat, amelyeket az e rendeletben meghatározott rendelkezések megsértése miatt kivetettek, ha azok ellen nem fellebbeztek vagy a fellebbezési jogot már kimerítették. A nyilvánosságra hozatalt a szankcióval sújtott természetes vagy jogi személynek a határozatról való értesítését követően haladéktalanul meg kell tenni, feltüntetve a jogsértés fajtáját és jellegét, valamint azon természetes vagy jogi személy kilétét is, akire vagy amelyre a szankciót kivetették.
Ha a tagállamok engedélyezik a nem jogerős szankciók nyilvánosságra hozatalát, a szanálási hatóságoknak és az illetékes hatóságoknak haladéktalanul közzé kell tenniük honlapjukon az azzal kapcsolatos információkat, hogy a fellebbezés milyen szakaszban van, és mi lett annak az eredménye.
(2) A szanálási hatóságoknak és az illetékes hatóságoknak a tagállami jognak megfelelő módon, név nélkül kell közzétenniük az általuk kivetett szankciókat bármely alábbi körülmény fennállása esetén:
|
a) |
ha a szankciót természetes személyre szabták ki, és a személyes adatok nyilvánosságra hozatala az ilyen adatok nyilvánosságra hozatalának arányosságára vonatkozó kötelező előzetes értékelés alapján aránytalannak bizonyul; |
|
b) |
ha a nyilvánosságra hozatal veszélyeztetné a pénzügyi piacok stabilitását vagy egy folyamatban lévő bűnügyi nyomozást; |
|
c) |
ha a nyilvánosságra hozatal, amennyiben meghatározható, aránytalan veszteséget okozna az érintett központi szerződő félnek vagy természetes személyeknek. |
Ezekben az esetekben alternatív megoldásként az érintett adatok nyilvánosságra hozatala észszerű ideig elhalasztható, amennyiben ezen időszak során a név nélküli nyilvánosságra hozatal indokai előreláthatólag meg fognak szűnni.
(3) A szanálási hatóságoknak és az illetékes hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy az e cikkel összhangban nyilvánosságra hozott információk legalább öt évig fenn maradjanak a hivatalos honlapjukon. A nyilvánosságra hozott személyes adatokat csak annyi ideig lehet a szanálási hatóság vagy az illetékes hatóság honlapján tartani, ameddig ez az alkalmazandó adatvédelmi szabályok alapján szükséges.
(4) Az ESMA … [e rendelet hatálybalépésének időpontját követően 18 hónappal]-ig jelentést nyújt be a Bizottságnak az e rendeletben meghatározott rendelkezések be nem tartása miatt kivetett szankciók tagállamok általi – a (2) bekezdésben előírtak szerint név nélküli – közzétételéről, és különösen arról, hogy e tekintetben vannak-e jelentős eltérések a tagállamok között. A jelentés beszámol minden olyan jelentős eltérésről, amely a tagállamoknak a szankciók nyilvánosságra hozatalára vonatkozó nemzeti jogszabályai alapján a szankciók nyilvánosságra hozatalának időtartama tekintetében fennáll.
78d. cikk
Központi adatbázis fenntartása az ESMA által
(1) A szanálási hatóságok és az illetékes hatóságok a 71. cikkben említett szakmai titoktartásra vonatkozó előírások mellett tájékoztatják az ESMA-t a 78a. cikk alapján az ebben a cikkben meghatározott rendelkezések megsértése miatt általuk kivetett összes közigazgatási szankcióról, valamint az azzal kapcsolatos információkról, hogy a fellebbezés milyen szakaszban van, és mi lett annak az eredménye.
(2) Az ESMA a bejelentett szankciókról – kizárólag a szanálási hatóságok közötti információcsere céljából – központi adatbázist tart fenn, amelyhez kizárólag a szanálási hatóságok férhetnek hozzá, és amelyet a szanálási hatóságok által szolgáltatott információk alapján frissít.
(3) Az ESMA a hozzá bejelentett szankciókról kizárólag az illetékes hatóságok közötti információcsere céljából központi adatbázist tart fenn, amelyhez kizárólag az illetékes hatóságok férhetnek hozzá, és amelyet az illetékes hatóságok által szolgáltatott információk alapján frissít.
(4) Az ESMA honlapot tart fenn, amelyen linkek találhatók az egyes szanálási hatóságok, illetve az egyes illetékes hatóságok által a 78c. cikk szerint nyilvánosságra hozott szankciókhoz, és amely feltünteti, hogy az egyes tagállamok milyen időtartamra hozzák nyilvánosságra a szankciókat.
78e. cikk
Szankciók hatékony alkalmazása és a szankcionálási hatáskör illetékes hatóságok és szanálási hatóságok általi gyakorlása
A tagállamok biztosítják, hogy a közigazgatási szankciók vagy egyéb közigazgatási intézkedések típusának és a közigazgatási bírság mértékének meghatározásakor az illetékes hatóságok és szanálási hatóságok vegyenek figyelembe minden lényeges körülményt, beleértve adott esetben a következőket:
|
a) |
a jogsértés súlyossága és időtartama; |
|
b) |
a felelős természetes vagy jogi személy felelősségének mértéke; |
|
c) |
a felelős természetes vagy jogi személy pénzügyi ereje, például a felelős jogi személy teljes árbevételében vagy a felelős természetes személy éves jövedelmében kifejezve; |
|
d) |
a felelős természetes vagy jogi személy által elért nyereség vagy elkerült veszteség összege, amennyiben ezek meghatározhatók; |
|
e) |
a jogsértés által harmadik feleknek okozott veszteség, amennyiben meghatározható; |
|
f) |
a felelős természetes vagy jogi személy illetékes hatósággal és szanálási hatósággal való együttműködésének szintje; |
|
g) |
a felelős természetes vagy jogi személy által elkövetett korábbi jogsértések; |
|
h) |
a jogsértés esetleges rendszerszintű következményei. |
VII. CÍM
AZ 1095/2010/EU, A 648/2012/EU, VALAMINT AZ (EU) 2015/2365 RENDELET MÓDOSÍTÁSAI
79. cikk
Az 1095/2010/EU rendelet módosításai
Az 1095/2010/EU rendelet a következőképpen módosul:
|
1. |
A 4. cikk (3) bekezdése a következő iv. ponttal egészül ki:
|
|
2. |
A 40. cikk (5) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:
„Az (EU) [központi szerződő felek helyreállításáról és szanálásáról szóló] rendelet alkalmazási körében eljárva a felügyeleti tanácsnak az (1) bekezdés b) pontjában említett tagjához csatlakozhat a tagállamok szanálási hatóságának képviselője, aki nem rendelkezik szavazati joggal.” |
80. cikk
A 648/2012/EU rendelet módosításai
A 648/2012/EU rendelet a következőképpen módosul:
|
1. |
A szöveg a következő 6a. cikkel egészül ki: „6a. cikk Az elszámolási kötelezettség felfüggesztése szanálás során (1) Amennyiben egy központi szerződő fél teljesíti a [központi szerződő felek helyreállításáról és szanálásáról szóló]/EU rendelet 22. cikke szerinti feltételeket, a központi szerződő félnek a szóban forgó rendelet 3. cikke (1) bekezdésének megfelelően kijelölt szanálási hatósága ▌ kérheti a Bizottságot, hogy átmenetileg függessze fel a 4. cikk (1) bekezdésében megállapított elszámolási kötelezettséget azon tőzsdén kívüli határidős származtatott ügyletek meghatározott osztályai esetében, amelyeknél teljesülnek a következő feltételek:
Az első albekezdésben említett kérelemhez csatolni kell arra való bizonyítékot, hogy az első albekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételek teljesülnek. Az első albekezdésben említett szanálási hatóság indokolással ellátott kérelméről a Bizottsághoz intézett kérelemmel egyidejűleg értesíti az ESMA-t és az ERKT-t. (2) Az ESMA az (1) bekezdésben említett kérésről szóló értesítés kézhezvételét követő 24 órán belül és az ERKT-vel folytatott konzultációt követően állásfoglalást ad ki a tervezett felfüggesztésről, amelyben figyelembe veszi az Unió pénzügyi stabilitását fenyegető súlyos veszély elkerülésének szükségességét, az (EU) [központi szerződő felek helyreállításáról és szanálásáról szóló] rendelet 21. cikkében meghatározott szanálási célokat és e rendelet 5. cikkének (4) és (5) bekezdésében meghatározott kritériumokat. (3) Az (2) bekezdésben említett állásfoglalás nem hozható nyilvánosságra. (4) A Bizottság az (1) bekezdésben említett kérelemtől számított 48 órán belül, és a (6) bekezdésnek megfelelően határozatot hoz a tőzsdén kívüli határidős származtatott ügyletek meghatározott osztályai elszámolási kötelezettségének felfüggesztéséről vagy a felfüggesztésre irányuló kérelem elutasításáról. (5) A Bizottság határozatáról tájékoztatni kell a felfüggesztést kérő hatóságot és az ESMA-t, és azt a Bizottság weboldalán közzé kell tenni. Amennyiben a Bizottság úgy határoz, hogy felfüggeszti az elszámolási kötelezettséget, ezt közzé kell tenni a 6. cikkben említett nyilvános jegyzékben. (6) A Bizottság határozhat úgy, hogy átmenetileg felfüggeszti az (1) bekezdésben említett elszámolási kötelezettséget a tőzsdén kívüli határidős származtatott ügyletek meghatározott osztálya esetében, feltéve, hogy teljesülnek az (1) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott feltételek. A szóban forgó határozat elfogadása során a Bizottság figyelembe veszi az ESMA az (2) bekezdésben említett állásfoglalását, az (EU) [központi szerződő felek helyreállításáról és szanálásáról szóló] rendelet 21. cikkében meghatározott szanálási célokat, e rendelet 5. cikkének (4) és (5) bekezdésében meghatározott kritériumokat az érintett tőzsdén kívüli határidős származtatott ügyletek osztályai tekintetében, valamint a stabilitást fenyegető súlyos veszély elkerülésének szükségességét. (7) Az elszámolási kötelezettség 4. bekezdés szerinti felfüggesztése a felfüggesztésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételétől számított legfeljebb egy hónapos kezdeti időszakra érvényes. (8) Amennyiben a felfüggesztés indokai továbbra is fennállnak, a Bizottság a szanálási hatósággal, az ESMA-val és az ERKT-val folytatott konzultációt követően a (7) bekezdésben említett felfüggesztést megújíthatja egy vagy több időszakra, amelyek együttesen nem haladhatják meg a kezdeti felfüggesztés végétől számított három hónapot. (9) Amennyiben a felfüggesztést a kezdeti időszak vagy bármely megújítási időszak végéig nem újítják meg, automatikusan megszűnik. (10) A Bizottság értesíti az ESMA-t az elszámolási kötelezettség felfüggesztésének tervezett megújításáról. Az ESMA a Bizottságnak az elszámolási kötelezettség felfüggesztésének tervezett megújításáról szóló értesítését követő 48 órán belül állásfoglalást ad ki a felfüggesztés megújításáról, amelyben figyelembe veszi az Unió pénzügyi stabilitását fenyegető súlyos veszély elkerülésének szükségességét, az (EU) [központi szerződő felek helyreállításáról és szanálásáról szóló] rendelet 21. cikkében meghatározott szanálási célokat és e rendelet 5. cikkének (4) és (5) bekezdésében meghatározott kritériumokat”. |
|
2. |
A 28. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(3) A kockázatkezelési bizottság bármely olyan esemény intézkedés kapcsán tanáccsal látja el az igazgatóságot, amely hatással lehet a központi szerződő fél kockázatkezelésére; ilyen esemény intézkedés például a kockázati modell, a nemteljesítési eljárások, vagy a klíringtagok felvételére vonatkozó kritériumok számottevő változása, vagy a klíringtagok felvételére, az új eszközkategóriák elszámolásaira vagy a feladatok kiszervezésére vonatkozó kritériumok számottevő változása. A kockázatkezelési bizottság kellő időben tájékoztatja az igazgatóságot minden olyan új kockázatról, amely érinti a központi szerződő fél alkalmazkodóképességét. A központi szerződő fél napi működéséhez nincs szükség a kockázatkezelési bizottsággal való konzultációra. A versenyjogban az információcsere vonatkozásában meghatározott korlátozások sérelme nélkül vészhelyzetben elvárható erőfeszítéseket kell tenni a kockázatkezelési bizottsággal való konzultációra a központi szerződő fél kockázatkezelésére hatást gyakorló fejleményekről, ideértve a klíringtagok központi szerződő féllel szembeni kitettségére vonatkozó fejleményeket és más központi szerződő felekkel fennálló kölcsönös függőségeket illető konzultációkat.” |
|
3. |
A 28. cikk (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(5) A központi szerződő fél haladéktalanul tájékoztatja az illetékes hatóságot és a kockázatkezelési bizottságot minden olyan döntésről, amelyben az igazgatóság nem követi a kockázatkezelési bizottság tanácsát, és megindokolja az ilyen döntéseket. A kockázatkezelési bizottság vagy a kockázatkezelési bizottság bármely tagja tájékoztathatja az illetékes hatóságot minden olyan területről, amelyen megítélése szerint nem követték a kockázatkezelési bizottság tanácsát.” |
|
4. |
A 38. cikk a következő (6) bekezdéssel egészül ki: „A központi szerződő fél klíringtagjai egyértelműen tájékoztatják meglévő és potenciális ügyfeleiket azokról az esetleges konkrét veszteségekről vagy egyéb költségekről, amelyeket a központi szerződő fél működési szabályzatában meghatározott nemteljesítés-kezelési eljárás és veszteségelosztási megállapodás alkalmazása következtében valószínűleg nekik kell majd viselniük, ideértve azt is, hogy esetlegesen milyen típusú kártalanításban részesülhetnek a 648/2012/EU rendelet 48. cikkének (7) bekezdésére figyelemmel. Az ügyfeleket kielégítő információkkal kell ellátni annak biztosítására, hogy megértsék a legrosszabb esetben keletkező veszteségeket vagy egyéb költségeket, amelyeket esetlegesen nekik kell viselniük, amennyiben a központi szerződő fél helyreállítási intézkedéseket hajt végre.” |
|
5. |
A 81. cikk (3) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:
|
81. cikk
Az (EU) 2365/2015 rendelet módosításai
A 12. cikk (2) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:
|
„n) |
a [központi szerződő felek helyreállításáról és szanálásáról szóló] (EU) rendelet 3. cikke szerint kijelölt szanálási hatóságok.” |
VIII. CÍM
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
82. cikk
Felülvizsgálat
Az ESMA legkésőbb … [e rendelet hatálybalépése után két évvel]-ig – illetve amennyiben más elfogadott jogszabályok fényében az helyénvaló, ennél korábban – értékeli az e rendelet értelmében rá háruló hatáskörökből és feladatokból eredő személyzeti és erőforrásigényeit, és jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak.
A Bizottság … [három évvel e rendelet hatálybalépése után, illetve más vonatkozó jogszabály elfogadása időpontjában] -ig felülvizsgálja e rendeletet és annak végrehajtását, értékeli a központi szerződő felek helyreállításával és szanálásával kapcsolatos irányítási rendszerek eredményességét az Unióban, és jelentést nyújt be erről az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
E jelentés tartalmazza különösen:
|
a) |
annak értékelését, hogy előnyös és időszerű lenne-e egy egységes szanálási hatóság létrehozása az uniós központi szerződő felek számára, és az összeegyeztethető lenne-e az Unióban működő központi szerződő felek felügyeleti szerkezetével kapcsolatos fejleményekkel és e felügyeleti szerkezet integrációjának állapotával; és |
|
b) |
azon uniós intézmények, szervek és ügynökségek áttekintését, amelyek képesek lennének ellátni az uniós központi szerződő felek egységes szanálási hatóságára háruló feladatokat. |
Amennyiben e jelentés időpontjáig létrejönne az uniós központi szerződő felek egységes felügyelete, vagy a jelentés azt állapítaná meg, hogy az uniós központi szerződő felekre vonatkozó felügyeleti szerkezet kellően integrált, és azzal összeegyeztethető a központi szerződő felek egységes szanálási hatósága, a Bizottság javaslatot nyújt be e rendelet módosítására annak érdekében, hogy létrehozza a központi szerződő felek egységes szanálási hatóságát, illetve hogy – adott esetben – egy erre alkalmas uniós intézményt, szervet vagy ügynökséget bízzon meg az uniós központi szerződő felek szanálásával.
83. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet [HL: Kérjük, illesszék be a 2014/59/EU irányelvet módosító irányelv 9. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében meghatározott időpontot] napjától kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt …,
az Európai Parlament részéről
az elnök
a Tanács részéről
az elnök
(1) HL C …, …, … o.
(2) HL C 209., 2017.6.30., 28. o.
(3) HL C 372., 2017.11.1., 6. o.
(4) Az Európai Parlament és a Tanács 648/2012/EU rendelete (2012. július 4.) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról (HL L 201., 2012.7.27., 1. o.).
(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190. o.).
(6) Az Európai Parlament és a Tanács 596/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 173., 2014.6.12., 1. o.).
(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2365 rendelete (2015. november 25.) az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 337., 2015.12.23., 1. o.).
(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2365 rendelete (2015. november 25.) az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 337., 2015.12.23., 1. o.).
(9) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/47/EK irányelve (2002. június 6.) a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról (HL L 168., 2002.6.27., 43. o.).
(10) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/65/EK irányelve (2009. július 13.) az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 302., 2009.11.17., 32. o.).
(11) A Bizottság 876/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2013. május 28.) a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a központi szerződő felek kollégiumairól szóló szabályozási technikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 244., 2013.9.13., 19. o.).
(12) A Bizottság (EU) … felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. március 23.) a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a helyreállítási tervek, szanálási tervek és csoportszintű szanálási tervek tartalmát, az illetékes hatóság által a helyreállítási tervek és csoportszintű helyreállítási tervek tekintetében értékelendő minimumkövetelményeket, a csoporton belüli pénzügyi támogatás feltételeit, a független értékelőkre vonatkozó követelményeket, a leírási és átalakítási hatáskörök szerződéses elismerését, az értesítési követelmények és a felfüggesztésre vonatkozó közlemény eljárásait és tartalmát, valamint a szanálási kollégiumok operatív működését meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről, C(2016)01691 [Megjegyzés a Kiadóhivatalnak: Kérjük, illesszék be a felhatalmazáson alapuló rendelet számát].
(13) Az Európai Parlament és a Tanács 2003/71/EK irányelve (2003. november 4.) az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról (HL L 345., 2003.12.31., 64. o.).
(14) Az Európai Parlament és a Tanács 2001/34/EK irányelve (2001. május 28.) au értékpapírok hivatalos tőzsdei jegyzésre történő bevezetéséről és az ilyen értékpapírokról közzéteendő információkról (HL L 184., 2001.7.6., 1. o.).
(15) Az Európai Parlament és a Tanács 2004/109/EK irányelve (2004. december 15.) a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról (HL L 390., 2004.12.31., 38. o.).
MELLÉKLET
A. SZAKASZ
A HELYREÁLLÍTÁSI TERVEKKEL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK
|
1. |
A helyreállítási terv:
|
A központi szerződő félnek megfelelő mechanizmusokat kell kidolgoznia azon kapcsolódó FMI-k és érdekelt felek bevonására, amelyek veszteséget könyvelnének el, amelyeknek költségei merülnének fel, vagy amelyek hozzájárulnának a likviditáshiány fedezéséhez abban az esetben, ha a helyreállítási tervet az adott terv tervezési folyamatában valósítanák meg.
▌
B. SZAKASZ
A SZANÁLÁSI HATÓSÁGOK ÁLTAL A SZANÁLÁSI TERVEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ ÉS NAPRAKÉSZEN TARTÁSÁHOZ A KÖZPONTI SZERZŐDŐ FELEKTŐL BEKÉRHETŐ INFORMÁCIÓK
A szanálási hatóságok felkérhetik az intézményeket arra, hogy a szanálási tervek elkészítéséhez és naprakészen tartásához biztosítsák legalább az alábbi információkat:
|
(2) |
a központi szerződő fél szervezeti struktúrájának részletes leírása, az összes jogi személy listáját is beleértve; |
|
(3) |
az egyes jogi személyek szavazati jogot biztosító, illetve nem biztosító részvényei közvetlen tulajdonosainak azonosítása és a részesedés százalékos aránya; |
|
(4) |
az egyes jogi személyek telephelye, bejegyzése szerinti joghatósága, engedélyei és felső vezetése; |
|
(5) |
a központi szerződő fél kritikus működési folyamatainak és fő üzletágainak felvázolása, beleértve az ezekhez a működési folyamatokhoz és üzletágakhoz kapcsolódó mérlegadatokat – jogi személyenkénti bontásban; |
|
(6) |
a központi szerződő fél és összes jogi személye üzleti tevékenységét alkotó elemek részletes leírása, legalább szolgáltatástípusonként és az elszámolt volumenek összegeiként elkülönítve a nyitott kamatokat, kezdő biztosítékot, változó biztosítékeszközt, garanciaalapokat és az ilyen üzletágakhoz tartozó minden kapcsolódó értékelési jogot vagy egyéb helyreállítási intézkedést; |
|
(7) |
a központi szerződő fél és jogalanyai által kibocsátott tőkeeszközök és hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok részletes adatai; |
|
(8) |
annak azonosítása, hogy a központi szerződő fél kitől kapott biztosítékot, és milyen formában (tulajdonjog-átruházás vagy hitelbiztosíték), és kinek nyújtott biztosítékot és milyen formában, kinél van a biztosíték, és mindkét esetben melyik a biztosíték helye szerinti joghatóság; |
|
(9) |
a központi szerződő fél és jogalanyai mérlegen kívüli kitettségeinek leírása, az adott jogi személy kritikus működési folyamatait és fő üzletágait is beleértve; |
|
(10) |
a központi szerződő fél jelentős fedezeti ügyletei, a jogi személyhez való hozzárendelést is beleértve; |
|
(11) |
a központi szerződő fél klíringtagjai relatív kitettségének és jelentőségének azonosítása, valamint a legjelentősebb klíringtagok csődje által a központi szerződő félre gyakorolt hatás elemzése; |
|
(12) |
minden olyan rendszer, amelyen a központi szerződő fél jelentős számú vagy értékű kereskedést folytat, a központi szerződő fél jogi személyeinek, kritikus működési folyamataihoz és a fő üzletágakhoz való hozzárendelést is beleértve; |
|
(13) |
minden fizetési, klíring- vagy elszámolási rendszer, amelynek a központi szerződő fél közvetlenül vagy közvetve a tagja – a központi szerződő fél jogi személyeihez, kritikus működési folyamataihoz és a fő üzletágakhoz való hozzárendelést is beleértve; |
|
(14) |
a legfontosabb vezetői információs rendszerek részletes leltára és leírása, beleértve a központi szerződő fél által használt kockázatkezelési, számviteli, valamint pénzügyi és szabályozási beszámolási rendszereket – a központi szerződő fél jogi személyeihez, kritikus működési folyamataihoz és fő üzletágaihoz való hozzárendelést is beleértve; |
|
(15) |
a 13. pontban meghatározott rendszerek tulajdonosainak azonosítása, a rendszerekhez kapcsolódó, szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodások, valamint a szoftverek és rendszerek vagy licenciák – az intézmény jogi személyeihez, kritikus működési folyamataihoz és fő üzletágaihoz hozzárendelve; |
|
(16) |
a jogi személyek azonosítása és felvázolása, valamint a különböző jogi személyek közötti kapcsolódások és kölcsönös függések, mint például:
|
|
(17) |
az, hogy az egyes jogi személyek melyik illetékes és szanálási hatósághoz tartoznak, ha az nem azonos a 648/2012/EU rendelet 22. cikkében és a jelen rendelet 3. cikkében megnevezett valamely hatósággal; |
|
(18) |
a központi szerződő fél szanálási tervének elkészítéséhez szükséges információk biztosításáért felelős testület tagja, valamint a különböző jogi személyekért, a kritikus működési folyamatokért és a fő üzletágakért felelős vezetők, amennyiben különböznek az említett vezető tisztségviselőtől; |
|
(19) |
a központi szerződő félnél bevezetett azon intézkedések leírása, amelyek biztosítják, hogy szanálás esetén a szanálási hatóság által meghatározott, a szanálási eszközök és hatáskörök alkalmazásához szükséges összes információt a szanálási hatóság rendelkezésére bocsássák; |
|
(20) |
a központi szerződő felek és jogi személyeik által harmadik felekkel kötött összes olyan megállapodás, amelynek esetében előfordulhat, hogy a hatóságok szanálási eszköz alkalmazására vonatkozó határozata a megállapodás felmondását okozhatja, továbbá információk arra vonatkozóan, hogy a felmondás következményei a szanálási eszköz alkalmazására is kihatással lehetnek-e; |
|
(21) |
a szanálást támogató potenciális likviditási források leírása; |
|
(22) |
az eszközök terheire, a likvid eszközökre, a mérlegen kívüli tevékenységekre, a fedezeti stratégiákra és a könyvelési gyakorlatokra vonatkozó információk. |
C. SZAKASZ
SZEMPONTOK, AMELYEKET A SZANÁLÁSI HATÓSÁG EGY KÖZPONTI SZERZŐDŐ FÉL SZANÁLHATÓSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSEKOR MÉRLEGELNI KÖTELES
A szanálási hatóság egy központi szerződő fél szanálhatóságának értékelésekor mérlegeli az alábbiakat:
|
(23) |
azt, hogy a központi szerződő fél mennyire tudja hozzárendelni a fő üzletágakat és a kritikus működési folyamatokat az egyes jogi személyekhez; |
|
(24) |
azt, hogy a jogi és a vállalati struktúrák mennyire vannak összehangolva a fő üzletágakkal és a kritikus működési folyamatokkal; |
|
(25) |
azt, hogy milyen mértékben léteznek olyan intézkedések, amelyek célja a fő üzletágak és a kritikus működési folyamatok támogatása és fenntartása érdekében az alapvető személyzetről, az infrastruktúráról, a finanszírozásról, a likviditásról és a tőkéről való gondoskodás; |
|
(26) |
azt, hogy a központi szerződő fél által fenntartott szolgáltatási megállapodások mekkora hányada hajtható végre teljes körűen a központi szerződő fél szanálása esetén; |
|
(27) |
azt, hogy a központi szerződő fél irányítási struktúrája mennyire megfelelő a központi szerződő fél szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásainak kezeléséhez, továbbá mennyire biztosítja az e megállapodásokra vonatkozó belső politikáinak betartását; |
|
(28) |
azt, hogy a központi szerződő félnél létezik-e – és milyen mértékben – eljárás arra az esetre, ha a kritikus funkciók vagy fő üzletágak elkülönítése miatt a szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodások keretében nyújtott szolgáltatásokat át kell adni harmadik feleknek; |
|
(29) |
azt, hogy milyen mértékben léteznek olyan készenléti tervek és intézkedések, amelyek biztosítják a fizetési és az elszámolási rendszerekhez való folyamatos hozzáférést; |
|
(30) |
azt, hogy mennyire megfelelően biztosítják a vezetői információs rendszerek, hogy a szanálási hatóságok – a gyors határozathozatal érdekében – pontos és teljes körű információkat tudjanak gyűjteni a fő üzletágakkal és a kritikus működési folyamatokkal kapcsolatban; |
|
(31) |
a vezetői információs rendszerek arra vonatkozó kapacitását, hogy a központi szerződő fél eredményes szanálásához elengedhetetlen információkat mindenkor, akár gyorsan változó körülmények között is rendelkezésre bocsássák; |
|
(32) |
azt, hogy a központi szerződő fél mennyire tesztelte a vezetői információs rendszereit a szanálási hatóság által meghatározott stresszforgatókönyvek alapján; |
|
(33) |
azt, hogy a központi szerződő fél mennyire tudja biztosítani a vezetői információs rendszereinek folytonosságát az érintett központi szerződő fél és az új központi szerződő fél számára egyaránt, ha a kritikus működési folyamatokat és a fő üzletágakat elkülönítik a többi működési folyamattól és üzletágtól; |
|
(34) |
ha a központi szerződő fél igénybe vesz csoporton belüli garanciákat vagy azoknak kitett, milyen mértékben nyújtják ezeket a garanciákat piaci feltételek mellett, és mennyire stabilak az e garanciákhoz kapcsolódó kockázatkezelési rendszerek; |
|
(35) |
ha a központi szerződő fél back-to-back tranzakciókkal foglalkozik, milyen mértékben történnek ezek a tranzakciók piaci feltételek mellett, és mennyire megbízhatóak az e tranzakciókhoz kapcsolódó kockázatkezelési rendszerek; |
|
(36) |
a csoporton belüli garanciák vagy back-to-back tranzakciók használata csoportszinten mennyire fokozza az átterjedést; |
|
(37) |
a központi szerződő fél jogi struktúrája – a jogi személyek száma, a csoport struktúrájának összetettsége, illetve az üzletágak és a csoporthoz tartozó vállalkozások egymáshoz rendelésében mutatkozó nehézségek miatt – mennyire akadályozza a szanálási eszközök alkalmazását; |
|
(38) |
azt, hogy a központi szerződő fél szanálása milyen mértékű negatív hatást gyakorolhat adott esetben a csoportja egy másik részére; |
|
(39) |
a szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodások meglétét és hatékonyságát; |
|
(40) |
azt, hogy a harmadik országbeli hatóságok rendelkeznek-e az uniós szanálási hatóságok szanálási intézkedéseinek támogatásához szükséges szanálási eszközökkel, továbbá az uniós és a harmadik országbeli hatóságok összehangolt intézkedéseinek hatálya; |
|
(41) |
a szanálási eszközök oly módon történő alkalmazásának megvalósíthatóságát, amely megfelel a szanálási céloknak, tekintettel a rendelkezésre álló eszközökre és a központi szerződő fél felépítésére; |
|
(42) |
az új tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok kibocsátásához szükséges bármely speciális követelményt a 33. cikk (1) bekezdésében hivatkozottak szerint; |
|
(43) |
azokat az intézkedéseket és eszközöket, amelyek révén megakadályozható a szanálás olyan központi szerződő felek esetében, amelyek különböző joghatóságokban létrehozott klíringtagokkal vagy biztosítéki megállapodásokkal rendelkeznek; |
|
(44) |
annak hitelességét, hogy a szanálási eszközök alkalmazásának módja megfelel-e a szanálási céloknak, tekintettel a klíringben résztvevő felekre, egyéb partnerekre és alkalmazottakra gyakorolt lehetséges hatásra, és a harmadik országbeli hatóságok lehetséges intézkedéseire; |
|
(45) |
azt, hogy mennyire megfelelően értékelhető a központi szerződő fél szanálásának a pénzügyi rendszerre és a pénzügyi piaci bizalomra gyakorolt hatása; |
|
(46) |
azt, hogy a központi szerződő fél szanálása mennyire jelentős közvetlen vagy közvetett hátrányos hatást gyakorolhat a pénzügyi rendszerre, a piaci bizalomra vagy a gazdaságra; |
|
(47) |
azt, hogy a szanálási eszközök és hatáskörök alkalmazása révén mennyire tartható vissza más központi szerződő felekre vagy a pénzügyi piacokra való továbbterjedés; |
|
(48) |
azt, hogy a központi szerződő fél szanálása mennyire jelentős hatást gyakorolhat a fizetési és az elszámolási rendszerek működésére. |
|
2021.3.26. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 108/534 |
P8_TA(2019)0301
Európai közösségi finanszírozási üzleti szolgáltatók ***I
Az Európai Parlament 2019. március 27-i jogalkotási állásfoglalása az európai közösségi finanszírozási üzleti szolgáltatókról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0113 – C8-0103/2018 – 2018/0048(COD))
(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)
(2021/C 108/38)
Az Európai Parlament,
|
— |
tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0113), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0103/2018), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére, |
|
— |
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. július 11-i véleményére (1), |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére, |
|
— |
tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A8-0364/2018), |
|
1. |
elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot; |
|
2. |
felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja; |
|
3. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek. |
P8_TC1-COD(2018)0048
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 27-én került elfogadásra az európai közösségi finanszírozási üzleti szolgáltatókról szóló (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Központi Bank véleményére (1),
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2),
rendes jogalkotási eljárás keretében,
mivel:
|
(1) |
A közösségi finanszírozás olyan, egyre inkább bevett alternatív finanszírozási forma az induló vállalkozások és a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára a vállalkozásnövekedés korai szakaszában, amely jellemzően kis összegű befektetésekre támaszkodik. A közösségi finanszírozás a közvetítés olyan , egyre fontosabb formája, ahol a közösségi finanszírozási szolgáltató egy , a nyilvánosság számára nyitott digitális platformot működtet , és célja összepárosítani a leendő befektetőket vagy hitelezőket a finanszírozási forrást kereső vállalkozásokkal , illetve megkönnyíteni ezek összepárosítását , tekintet nélkül arra, hogy a finanszírozás hitelmegállapodáshoz, részesedéshez vagy egyéb átruházható értékpapíron alapuló részesedéshez vezet , anélkül, hogy a közösségi finanszírozási szolgáltató saját kockázatot vállalna . Helyénvaló ezért mind a hitelnyújtás-alapú, mind a befektetésalapú közösségi finanszírozás belefoglalása e rendelet hatályába▌. |
|
(2) |
A közösségi finanszírozás hozzájárulhat a kkv-k finanszírozási eszközökhöz való hozzáférésének biztosításához és▌ a tőkepiaci unió megvalósításához. E vállalkozások finanszírozási eszközökhöz való hozzáférésének hiánya problémát jelent még azokban a tagállamokban is, ahol a banki finanszírozáshoz való hozzáférés stabil maradt a pénzügyi válság során. A közösségi finanszírozás bevett gyakorlattá vált projektek vagy üzleti vállalkozások jellemzően nagyszámú személy vagy szervezet általi, olyan online platformokon keresztül történő finanszírozására, ahol magánszemélyek , szervezetek és vállalkozások, beleértve az induló vállalkozásokat, viszonylag kis pénzösszegeket gyűjtenek. |
|
(3) |
A közösségi finanszírozási szolgáltatások nyújtása általában három szereplőtípust foglal magában: a finanszírozandó projektet vagy vállalati hiteleket javasló projektgazda, a javasolt projektet általában korlátozott befektetésekkel vagy hitelekkel finanszírozó befektetők, és egy szolgáltató formájában egy olyan közvetítő szervezet, amely online platformon keresztül összekapcsolja a projektgazdákat és a befektetőket vagy a hitelezőket . |
|
(4) |
Azon túl, hogy alternatív finanszírozási forrást – többek között kockázati tőkét – biztosít, a közösségi finanszírozás egyéb előnyöket is kínálhat a vállalkozások számára. Megerősítést adhat a projekt- vagy vállalkozásgazda koncepciójához és ötletéhez, hozzáférést biztosíthat számos emberhez és ezáltal betekintést és információt nyújthat a vállalkozó számára, és marketingeszközként szolgálhat. ▌ |
|
(5) |
Már több tagállam bevezetett a közösségi finanszírozásra vonatkozó egyedi nemzeti szabályozást. Ezek a rendszerek a helyi piacok és befektetők sajátosságaihoz és szükségleteihez igazodnak. Következésképpen a meglévő nemzeti szabályok eltérnek a közösségi finanszírozási platformok működési feltételei, az engedélyezett tevékenységek és az engedélyezési követelmények tekintetében. |
|
(6) |
A meglévő nemzeti szabályok eltérései olyan mértékűek, hogy akadályozzák a közösségi finanszírozási szolgáltatások határokon átnyúló nyújtását, és ezért közvetlen hatást gyakorolnak az ilyen szolgáltatások belső piacának működésére. Mindenekelőtt a jogi keret nemzeti határok mentén való széttagoltsága teremt jelentős jogszabályi megfelelési költségeket a lakossági befektetők számára, akik a határokon átnyúló közösségi finanszírozási szolgáltatásokra alkalmazandó szabályok beazonosítása során gyakran befektetéseik méretével aránytalan nehézségekkel szembesülnek. Ezek a befektetők ezért gyakran visszariadnak a közösségi finanszírozási platformokon keresztül történő határokon átnyúló befektetésektől. Ugyanezen okok tartják vissza az ilyen platformokat működtető közösségi finanszírozási szolgáltatókat attól, hogy szolgáltatásaikat egy a székhelyük szerintitől eltérő tagállamban kínálják. Ennek eredményeként a közösségi finanszírozási tevékenységek eddig az uniós szintű közösségi finanszírozási piac rovására nagyrészt nemzeti szintűek maradtak, megfosztva a vállalkozásokat a közösségi finanszírozási szolgáltatásokhoz való hozzáféréstől , különösen akkor, ha a vállalkozás olyan tagállamban működik, ahol a viszonylag kisebb népesség miatt nem lehet megfelelő méretű közösségre támaszkodni . |
|
(7) |
A határokon átnyúló közösségi finanszírozási tevékenységek előmozdítása és a közösségi finanszírozási szolgáltatók belső piacán a szolgáltatásnyújtás szabadsága gyakorlásának és az ilyen szolgáltatások igénybevételének megkönnyítése érdekében meg kell szüntetni a közösségi finanszírozási szolgáltatások belső piacának megfelelő működését gátló meglévő akadályokat. A közösségi finanszírozási szolgáltatások nyújtására vonatkozó olyan egységes szabályok meghatározása, amelyek lehetőséget biztosítanak a közösségi finanszírozási szolgáltatóknak egy az egész Unióra kiterjedő engedély igénylésére, amellyel az említett szabályok szerint végezhetik tevékenységüket, megfelelő első lépést jelent a határokon átnyúló közösségi finanszírozási tevékenységek előmozdítása és így az egységes piac működésének javítása felé. |
|
(8) |
A közösségi finanszírozási szolgáltatások belső piacának működését gátló akadályok felszámolásával ez a rendelet elő kívánja mozdítani a vállalkozások határokon átnyúló finanszírozását. Ezért indokolt, hogy a 2008/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) 3. cikkének a) pontjában meghatározott fogyasztói hitelezéshez kapcsolódó közösségi finanszírozási szolgáltatások ne tartozzanak e rendelet hatálya alá. |
|
(9) |
Annak elkerülésére, hogy az Unión belül ugyanaz a tevékenység különböző engedélyekhez legyen kötött, a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) alapján engedélyezett személyek által, vagy a nemzeti joggal összhangban nyújtott közösségi finanszírozási szolgáltatást ki kell zárni e rendelet hatályából. |
|
(10) |
A hitelnyújtás-alapú közösségi finanszírozás tekintetében a hitelnyújtás elősegítésének, beleértve az olyan szolgáltatásokat, mint a közösségi finanszírozási ajánlatok ügyfeleknek való bemutatása vagy a projektgazdák hitelképességének értékelése, különböző üzleti modelleket kell átfognia, amelyek lehetővé teszik egy vagy több ügyfél és egy vagy több projektgazda között hitelmegállapodás megkötését a közösségi finanszírozási platformon keresztül. |
|
(11) |
A befektetésalapú közösségi finanszírozás tekintetében az értékpapírok átruházhatósága fontos biztosíték a befektetők számára, hogy képesek legyenek kilépni a befektetésükből, mivel biztosítja számukra annak jogi lehetőségét, hogy érdekeltségüket a tőkepiacokon értékesítsék. Ez a rendelet ezért kizárólag az átruházható értékpapírokkal kapcsolatos befektetésalapú közösségi finanszírozási szolgáltatásokra terjed ki és azokat engedélyezi. Az átruházható értékpapíroktól eltérő pénzügyi instrumentumokat azonban ki kell zárni e rendelet hatálya alól, mivel ezek az értékpapírok olyan kockázatokat jelentenek a befektetők számára, amelyeket e jogi kereten belül nem lehet megfelelően kezelni. |
|
(11a) |
Az ICO-kibocsátások jelentősen különböznek az e rendeletben szabályozott közösségi finanszírozástól. Többek között azzal is, hogy az ICO-k általában nem használnak közvetítőket, ahogyan például a közösségi finanszírozási platformok, és gyakran 1 000 000 EUR-nál több forrást gyűjtenek össze. Az ICO-k e rendeletbe való bevonása nem kezelné az ICO-kkal kapcsolatos általános problémákat. |
|
(12) |
A közösségi finanszírozási befektetésekkel kapcsolatos kockázatokra tekintettel a befektetők megfelelő védelme és a piaci fegyelem mechanizmusának biztosítása érdekében helyénvaló az egyes közösségi finanszírozási ajánlatok maximális ellenértékére vonatkozó küszöbértéket megállapítani. A küszöbértéket 8 000 000 EUR-ban kell megállapítani, mivel ez a maximális küszöbérték , ameddig a tagállamok az (EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) alapján felmentést adhatnak értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételek számára a tájékoztató közzétételének kötelezettsége alól . A befektetők számára nyújtott magasszintű védelem sérelme nélkül ezt a küszöbértéket a nemzeti piacok gyakorlatával összhangban kell megállapítani, hogy az európai platform vonzó lehessen a határokon átnyúló üzleti finanszírozás számára. |
|
(12a) |
Ez a rendelet meghatározza a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlap tartalmát, amelyet minden egyes közösségi finanszírozási ajánlat esetében a leendő befektetők rendelkezésére kell bocsátani. Mivel a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapot úgy alakították ki, hogy megfeleljen a közösségi finanszírozási ajánlatok sajátosságainak és a befektetők tájékoztatási igényeinek, az adatlapnak az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattétel esetében az (EU) 2017/1129 rendeletben megkövetelt tájékoztató helyébe kell lépnie. Ezért az e rendelet szerinti közösségi finanszírozási ajánlatokat ki kell vonni az (EU) 2017/1129 rendeletet hatálya alól, és azt ennek megfelelően módosítani kell. |
|
(13) |
A szabályozási arbitrázs elkerülése és a közösségi finanszírozási szolgáltatók hatékony felügyeletének biztosítása érdekében a közösségi finanszírozási szolgáltatók számára meg kell tiltani, hogy betéteket vagy más visszafizetendő pénzeszközöket fogadjanak el az ügyfelektől, kivéve, ha a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) 8. cikkének megfelelően hitelintézetként engedélyezettek. |
|
(14) |
E cél megvalósítása érdekében a közösségi finanszírozási szolgáltatók számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy egy egységes, az egész Unióra kiterjedő engedélyért folyamodjanak, és tevékenységüket ezen egységes követelményeknek megfelelően végezzék. Mindazonáltal a kizárólag nemzeti piacokra szánt közösségi finanszírozási ajánlatok széles körű elérhetőségének megőrzése érdekében továbbra is lehetőséget kell adni a közösségi finanszírozási szolgáltatóknak arra, hogy szolgáltatásaikat az alkalmazandó nemzeti jog alapján nyújtsák, amennyiben így döntenek. Ennek megfelelően az ebben a rendeletben meghatározott egységes követelmények opcionálisak, és így nem alkalmazandók azokra a közösségi finanszírozási szolgáltatókra, amelyek tevékenységüket kizárólag nemzeti szinten kívánják folytatni. |
|
(15) |
A befektetővédelem magas színvonalának fenntartása, a közösségi finanszírozáshoz kapcsolódó kockázatok csökkentése és minden ügyfél tisztességes kezelésének biztosítása érdekében a közösségi finanszírozási szolgáltatóknak egy azt biztosító politikával kell rendelkezniük, hogy a projekteket szakszerűen, tisztességesen és átlátható módon válasszák ki, és hogy a közösségi finanszírozási szolgáltatásokat ugyanilyen módon nyújtsák. |
|
(15a) |
Ugyanezen okból ki kell zárni e rendelet hatályából azokat a közösségi finanszírozási szolgáltatókat, amelyek ICO-kat használnak a platformjaikon. A feltörekvő ICO-technológia hatékony szabályozása érdekében a Bizottság a jövőben alapos hatásvizsgálatra épülő, átfogó uniós szintű jogszabályi keretet javasolhat. |
|
(15b) |
Az alternatív befektetési eszközök, például az ICO-k is elérhető finanszírozást jelenthetnek a kkv-k és az innovatív induló és a növekvő vállalkozások számára, továbbá létfontosságú részei lehetnek a tőkepiaci uniónak. A Bizottságnak meg kell vizsgálnia, hogy szükség van-e egy különálló uniós jogi keretre irányuló javaslatra az ICO-k vonatkozásában. Az általános jogbiztonság fokozása hozzájárulhat a befektetők és a fogyasztók védelmének erősítéséhez, valamint a tájékoztatási aszimmetriából, a csalárd magatartásból és az illegális tevékenységekből eredő kockázatok csökkentéséhez |
|
(16) |
Az ügyfeleiknek – legyenek azok leendő vagy meglévő befektetők vagy projektgazdák – nyújtott szolgáltatások javítása érdekében a közösségi finanszírozási szolgáltatók számára lehetővé kell tenni, hogy ügyfeleik nevében mérlegelési jogkört gyakoroljanak az ügyfeleik megbízásainak paraméterei tekintetében, feltéve, hogy megtesznek minden ahhoz szükséges lépést, hogy ügyfeleik számára a lehető legjobb eredményt érjék el, és tájékoztatják ügyfeleiket e mérlegelési jogkör pontos módszeréről és paramétereiről. Azt biztosítandó, hogy a leendő befektetők számára semleges alapon kínáljanak befektetési lehetőségeket, a közösségi finanszírozási szolgáltatók nem fizethetnek vagy fogadhatnak el semmilyen díjazást, kedvezményt vagy nem pénzbeli előnyt azért, hogy a befektetői megbízásokat a saját platformjukon tett meghatározott ajánlat felé vagy harmadik fél platformján tett meghatározott ajánlat felé irányítják. |
|
(17) |
E rendelet célja a közvetlen befektetések megkönnyítése és a más uniós jogszabályok, különösen az eszközkezelőkre vonatkozó uniós szabályok által szabályozott pénzügyi közvetítők számára a szabályozási arbitrázs lehetőségei megteremtésének elkerülése. Szigorúan szabályozni kell, és csak a 2014/65/EU irányelvben meghatározott jogosult szerződő felek vagy választható szakmai befektetők számára szabad engedélyezni ezért, hogy jogi struktúrákat, köztük különleges célú gazdasági egységeket helyezzenek a közösségi finanszírozású projekt vagy üzleti vállalkozás és a befektetők közé. |
|
(18) |
A hatékony irányítási rendszer biztosítása elengedhetetlen a megfelelő kockázatkezeléshez és az összeférhetetlenségek megelőzéséhez. A közösségi finanszírozási szolgáltatóknak ezért olyan irányítási rendszerrel kell rendelkezniük, amely biztosítja a hatékony és prudens irányítást, és vezetőségüknek jó hírnév, megfelelő tudás és tapasztalat birtokában kell lennie. A közösségi finanszírozási szolgáltatóknak emellett eljárásokat kell létrehozniuk az ügyfelektől érkező panaszok fogadása és kezelése céljából. |
|
(19) |
A közösségi finanszírozási szolgáltatóknak semleges közvetítőként kell működniük a közösségi finanszírozási platformjukon az ügyfelek között. Az összeférhetetlenség elkerülése érdekében bizonyos követelményeket kell meghatározni a közösségi finanszírozási szolgáltatók, valamint a vezetők és alkalmazottak, vagy bármely, hozzájuk meghatározó befolyás révén közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó személy tekintetében. Hacsak a projekteben vagy ajánlatokban való pénzügyi érdekeltséget a honlapjukon előre közzé nem teszik, a közösségi finanszírozási szolgáltatóknak nem lehet semmilyen pénzügyi részesedésük a közösségi finanszírozási platformjaikon szereplő közösségi finanszírozási ajánlatokban. Ez lehetővé teszi, hogy a közösségi finanszírozási szolgáltatók összhangba hozzák érdekeltségeiket a befektetők érdekeivel. Továbbá az adott közösségi finanszírozási platformon kínált közösségi finanszírozási szolgáltatások tekintetében nem járhat el ügyfélként a jegyzett tőke vagy a szavazati jogok legalább 20 %-ával rendelkező részvényes és vezető▌, vagy bármely, hozzájuk meghatározó befolyás révén közvetlenül ▌kapcsolódó személy. |
|
(20) |
A közösségi finanszírozási szolgáltatások hatékony és zökkenőmentes nyújtása érdekében a közösségi finanszírozási szolgáltatók számára engedélyezni kell, hogy bármely operatív funkciót teljesen vagy részben más szolgáltatókra bízzanak, feltéve, hogy a kiszervezés nem rontja lényegesen a közösségi finanszírozási szolgáltató belső ellenőrzésének minőségét, sem a hatékony felügyeletet. A közösségi finanszírozási szolgáltatók maradnak azonban továbbra is teljes mértékben felelősek az e rendeletnek való megfelelésért. |
|
(21) |
Az ügyfelek pénzeszközeinek tartása vagy pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása az (EU) 2015/2366 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (7) megfelelő, pénzforgalmi szolgáltatóként való engedélyezéshez kötött. Ez a kötelező engedélyezési követelmény nem teljesíthető a közösségi finanszírozási szolgáltatóként történő engedélyezéssel. Ezért indokolt egyértelművé tenni, hogy ha a közösségi finanszírozási szolgáltató ilyen pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújt a közösségi finanszírozási szolgáltatásaival kapcsolatban, akkor az (EU) 2015/2366 irányelvnek megfelelően pénzforgalmi szolgáltatóként történő engedélyezésre is szüksége van. Az ilyen tevékenységek megfelelő felügyeletének lehetővé tétele érdekében az illetékes nemzeti hatóságot tájékoztatni kell arról, hogy a közösségi finanszírozási szolgáltató szándékában áll-e a megfelelő engedély birtokában pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújtani, vagy hogy az ilyen szolgáltatásokat engedéllyel rendelkező harmadik félnek kiszervezi-e. |
|
(22) |
A határokon átnyúló közösségi finanszírozási szolgáltatások növekedésének és zavartalan működésének feltétele a kellően nagy méret és az ilyen szolgáltatások iránti közbizalom. Szükséges ezért az engedélyezésre vonatkozó egységes, arányos és közvetlenül alkalmazandó követelményeket, és egy központi felügyeleti szervet meghatározni. |
|
(23) |
A nagy fokú befektetői bizalom hozzájárul a közösségi finanszírozási szolgáltatások növekedéséhez. A közösségi finanszírozási szolgáltatásokra vonatkozó követelményeknek ezért meg kell könnyíteniük e szolgáltatások határokon átnyúló nyújtását, a működési kockázatok csökkentését és az átláthatóság és a befektetővédelem magas szintjének biztosítását. |
|
(24) |
Amint azt a határokon átnyúló tevékenységekhez kapcsolódó és a belső piacot érintő pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatokról szóló bizottsági jelentés (8) kiemelte, a közösségi finanszírozási szolgáltatások ki lehetnek téve a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás kockázatának. Megfelelő biztosítékokról kell gondoskodni ezért az engedélyezési feltételek teljesítése, a vezetőség jó hírnevének értékelése, továbbá annak kapcsán, hogy pénzforgalmi szolgáltatásokat kizárólag a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó követelmények hatálya alá tartozó engedélyezett szervezetek nyújthassanak. A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás kockázatának megelőzése révén a pénzügyi stabilitás további biztosítása céljából , valamint figyelembe véve a jelen rendelet alapján egy közösségi finanszírozási ajánlat által szerezhető források maximális küszöbértékét, a Bizottságnak értékelnie kell annak szükségességét és arányosságát, hogy a jelen rendelet által engedélyezett közösségi finanszírozási szolgáltatók részben vagy teljes mértékben kötelezettek legyenek megfelelni az (EU) 2015/849 irányelvet a pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozása tekintetében átültető nemzeti rendelkezéseknek, és hogy az (EU) 2015/849 irányelv alkalmazásában az ilyen közösségi finanszírozási szolgáltatókkal kiegészüljön a kötelezett szolgáltatók listája. |
|
(25) |
Azért, hogy a közösségi finanszírozási szolgáltatók határokon átnyúlóan működhessenek anélkül, hogy eltérő szabályokkal szembesülnének, így lehetővé téve a projektek egész Unióra kiterjedő, különböző tagállamokból származó befektetők általi finanszírozását, a tagállamok számára nem célszerű engedélyezni, hogy a jelen rendelet által engedélyezett közösségi finanszírozási szolgáltatókra vonatkozóan további követelményeket állapítsanak meg. |
|
(26) |
Az engedélyezési eljárásnak lehetővé kell tennie az illetékes nemzeti hatóság számára, hogy tájékoztatást kapjon a leendő közösségi finanszírozási szolgáltatók által nyújtani kívánt szolgáltatásokról és az általuk működtetni kívánt közösségi finanszírozási platformokról , hogy értékelje a vezetésük minőségét, és a belső szervezetet, valamint a közösségi finanszírozási szolgáltatók által az e rendeletben meghatározott követelményeknek való megfelelés biztosítása érdekében bevezetett belső eljárásokat. |
|
(27) |
A lakossági befektetők számára a közösségi finanszírozási szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos átláthatóság elősegítése érdekében indokolt, hogy az ESMA ezzel a rendelettel összhangban létrehozzon egy nyilvános és naprakész, az Unióban működő összes engedélyezett közösségi finanszírozási szolgáltatót és közösségi finanszírozási platformot magában foglaló nyilvántartást. |
|
(28) |
Az engedélyt vissza kell vonni, ha a kibocsátásának feltételei már nem teljesülnek. Az illetékes nemzeti hatóságnak mindenekelőtt képesnek kell lennie értékelni, hogy a vezetőség jó hírneve sérült-e, vagy hogy a belső eljárások és rendszerek súlyos hiányosságokat mutatnak-e. Ahhoz, hogy az illetékes nemzeti hatóság értékelni tudja, hogy vissza kell-e vonni a közösségi finanszírozási szolgáltatóként való engedélyezést, az illetékes nemzeti hatóságnak minden esetben tájékoztatást kell kapnia , ha egy közösségi finanszírozási szolgáltató, vagy a nevében eljáró harmadik fél elveszítette a pénzforgalmi intézményként való engedélyezését, vagy megállapításra került, hogy megsértette az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvet (9). |
|
(29) |
Annak érdekében, hogy a leendő befektetők egyértelműen megértsék a közösségi finanszírozási szolgáltatások jellegét, kockázatait, költségeit és díjait, a közösségi finanszírozási szolgáltatóknak érhető és alábontott tájékoztatást kell nyújtaniuk az ügyfeleik számára. |
|
(30) |
A közösségi finanszírozási platformokon forgalmazott termékekbe való befektetés nem hasonlítható össze a hagyományos befektetési termékekbe vagy megtakarítási termékekbe történő befektetésekkel, és ezért nem is forgalmazhatók ekként. Mindazonáltal annak biztosítása érdekében, hogy a leendő befektetők megértsék a közösségi finanszírozási befektetésekkel kapcsolatos kockázat szintjét, a közösségi finanszírozási szolgáltatóknak kötelező jelleggel belépéskori tudástesztnek kell alávetniük leendő befektetőiket, hogy megállapítsák a befektetéssel kapcsolatos ismereteiket. A közösségi finanszírozási szolgáltatóknak kifejezetten figyelmeztetniük kell a leendő befektetőket, amennyiben a nyújtott közösségi finanszírozási szolgáltatásokat számukra nem megfelelőnek ítélik. |
|
(31) |
Annak érdekében, hogy a befektetők tájékozott befektetési döntést tudjanak hozni, a közösségi finanszírozási szolgáltatóknak egy kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapot kell a leendő befektetők rendelkezésére bocsátaniuk. A kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapon figyelmeztetni kell a leendő befektetőket, hogy a befektetési környezet, amelybe beléptek, kockázatokkal jár, és sem a betétbiztosítási, sem a befektetőkártalanítási rendszer nem fedezi. |
|
(32) |
A kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapon figyelembe kell venni továbbá a korai szakaszban lévő vállalkozások sajátos jellemzőit és a kapcsolódó kockázatokat, és a projektgazdákra, a befektetői jogokra és díjakra, valamint a kínált értékpapírok típusára és a hitelmegállapodásokra vonatkozó lényeges információkra kell összpontosítania. Mivel az említett információk biztosításához a projektgazda van a legjobb helyzetben, a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapot a projektgazdának kell elkészítenie. Mivel azonban a közösségi finanszírozási szolgáltatók felelősek leendő befektetőik tájékoztatásáért, ők felelnek azért, hogy a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlap hiánytalan legyen . |
|
(33) |
Az induló vállalkozások és a kkv-k tőkepiacokhoz való gördülékeny és gyors hozzáférésének biztosítása, finanszírozási költségeik csökkentése és a közösségi finanszírozási szolgáltatók számára a késedelmek és a költségek elkerülése érdekében a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapot nem kell illetékes hatóságnak jóváhagynia. |
|
(34) |
A közösségi finanszírozási szolgáltatások határokon átnyúló nyújtásával kapcsolatos szükségtelen költségek és adminisztratív teher elkerülése érdekében indokolt, hogy a marketingközleményekre ne vonatkozzanak fordítási követelmények▌. |
|
(35) |
A közösségi finanszírozási szolgáltatók számára nem szabad lehetővé tenni, hogy a vételi és az eladási szándékot diszkrecionális vagy nem diszkrecionális módon összepárosítsák, mert ehhez a tevékenységhez a 2014/65/EU irányelv 5. cikkének megfelelően befektetési vállalkozásként, vagy ugyanezen irányelv 44. cikkének megfelelően szabályozott piacként történő engedélyezésre van szükség. Az átláthatóság és az információáramlás érdekében a közösségi finanszírozási szolgáltatók számára lehetővé kell tenni, hogy azon befektetőknek, akik a platformjukon keresztül befektetést eszközöltek, engedélyezzék, hogy az eredetileg a platformjukon végrehajtott befektetésekkel kapcsolatosan egymással felvegyék a kapcsolatot és ügyleteket kössenek a platformon keresztül. A közösségi finanszírozási szolgáltatóknak azonban tájékoztatniuk kell az ügyfeleiket arról, hogy nem működtetnek kereskedési rendszert és a platformjukon folytatott bármely vételi és eladási tevékenység az ügyfél saját mérlegelése és felelőssége mellett történik. |
|
(36) |
Az átláthatóság elősegítése és az ügyféllel folytatott kommunikáció megfelelő dokumentálásának biztosítása érdekében a közösségi finanszírozási szolgáltatóknak a szolgáltatásaikkal és ügyleteikkel kapcsolatos minden megfelelő adatot meg kell őrizniük. |
|
(37) |
A befektetők és projektgazdák tisztességes és megkülönböztetéstől mentes kezelésének biztosítása érdekében azon közösségi finanszírozási szolgáltatók, amelyek szolgáltatásaikat marketingközleményeken keresztül reklámozzák, nem kezelhetnek egy adott projektet a platformjukon kínált többi projekthez képest kedvezőbben , hacsak ezt objektív ok, például a befektető kimondott igénye vagy előre meghatározott kockázati profilja nem indokolja . Meg kell engedni azonban a közösségi finanszírozási szolgáltatóknak, hogy megemlítsék a sikeresen lezárt ajánlatokat, amelyekbe a platformon keresztül már nem lehet befektetni , és bátorítani kell őket arra, hogy tegyék lehetővé lezárt projektjeik teljesítményének összehasonlítását . |
|
(38) |
Az Unióban működő közösségi finanszírozási szolgáltatók számára a nagyobb jogbiztonság és könnyebb piaci hozzáférés biztosítása céljából a tagállamokban alkalmazandó, kifejezetten a közösségi finanszírozási szolgáltatók marketingközleményeire irányadó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésekre vonatkozó teljes körű információt, valamint ezek összefoglalóját elektronikusan▌ kell közzétenni. E célból az illetékes hatóságok és az ESMA központi adatbázisokat tartanak fenn. |
|
(39) |
A marketingközleményekre alkalmazandó követelmények tekintetében a tagállamok között fennálló szabályozási eltérések mértékének jobb megértése céljából az illetékes hatóságoknak az e területet érintő végrehajtási tevékenységeikre vonatkozó részletes jelentést kell évente az ESMA rendelkezésére bocsátaniuk. |
|
(39a) |
Az Unióban működő közösségi finanszírozási szolgáltatókra vonatkozó engedélyek és követelmények egységes alkalmazásának biztosítása érdekében az ESMA-nak szabályozástechnikai standardokat kell kidolgoznia és a Bizottság elé terjesztenie. |
|
(40) |
Fontos az e rendelet szerinti, az engedélyezésre és a közösségi finanszírozási szolgáltatások nyújtására vonatkozó követelményeknek való megfelelés hatékony és eredményes biztosítása. Az illetékes nemzeti hatóságnak kell az engedélyeket megadnia és a felügyeletet gyakorolnia . Az illetékes nemzeti hatóságnak hatáskörrel kell rendelkeznie az információkérésre, általános vizsgálatok és helyszíni ellenőrzések lefolytatására, hirdetmények és figyelmeztetések kibocsátására és szankciók kiszabására. Az illetékes nemzeti hatóságnak felügyeleti és szankcionálási hatásköreit arányos módon kell alkalmaznia. |
|
▌ |
|
|
(42) |
Indokolt, hogy az illetékes nemzeti hatóság díjakat számítson fel a közvetlenül felügyelt szervezeteknek a költségei, köztük az általános költségek fedezésére. A díj szintjének arányosnak kell lennie a közvetlenül felügyelt szervezet méretével, tekintettel a közösségi finanszírozási ágazat fejlődésének korai szakaszára. |
|
(43) |
Mivel ezen rendelet céljait, nevezetesen a közösségi finanszírozási szolgáltatásokra alkalmazandó jogi keret szétaprózottságának kezelését az ezen szolgáltatások belső piaca megfelelő működésének biztosítása és egyidejűleg a befektetők védelmének és a piaci hatékonyságnak a fokozása, valamint a tőkepiaci unió létrehozásához való hozzájárulás érdekében, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért azok uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritási elvnek megfelelően. Az ugyanezen cikkben foglalt arányossági elvnek megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az említett célok eléréséhez szükséges mértéket. |
|
(44) |
E rendelet alkalmazását ezért el kell halasztani és össze kell hangolni az e rendelet hatálya alá tartozó közösségi finanszírozási szolgáltatókat a 2014/65/EU irányelv alkalmazása alól mentesítő (EU) XXXX/XXX európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültető nemzeti szabályok alkalmazásával. |
|
(45) |
Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és betartja az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert alapelveket. Ennek megfelelően ezt a rendeletet az említett jogokkal és elvekkel összhangban kell értelmezni és alkalmazni. |
|
(46) |
A 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság egyeztetett az európai adatvédelmi biztossal, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
I. fejezet
Tárgy, hatály és fogalommeghatározások
1. cikk
Tárgy
Ez a rendelet egységes követelményeket határoz meg a következőkre vonatkozóan:
|
a) |
a közösségi finanszírozási szolgáltatók működése és szervezete; |
|
b) |
a közösségi finanszírozási szolgáltatók engedélyezése és felügyelete; |
|
c) |
a közösségi finanszírozási szolgáltatásoknak az Unióban történő nyújtásával kapcsolatos átláthatóság és marketingközlemények. |
2. cikk
Hatály
(1) Ez a rendelet olyan jogi személyekre alkalmazandó, amelyek a 10. cikk szerinti engedély megszerzése mellett döntenek, valamint az említett cikknek megfelelően engedélyezett közösségi finanszírozási szolgáltatókra, a közösségi finanszírozási szolgáltatások nyújtásával kapcsolatban. Ezen jogi személyek abban az esetben kérelmezhetik az engedélyt, ha tényleges és állandó telephellyel rendelkeznek valamely tagállamban.
(2) Ez a rendelet nem alkalmazandó a következőkre:
|
a) |
olyan projektgazdáknak nyújtott közösségi finanszírozási szolgáltatások, akik/amelyek a 2008/48/EK irányelv 3. cikke a) pontjának meghatározása szerint fogyasztók; |
|
b) |
olyan közösségi finanszírozási szolgáltatások, amelyeket a 2014/65/EU irányelv 7. cikke értelmében befektetési vállalkozásként engedélyezett természetes vagy jogi személyek nyújtanak; |
|
c) |
olyan közösségi finanszírozási szolgáltatások, amelyeket természetes vagy jogi személyek nemzeti joggal összhangban nyújtanak; |
|
d) |
közösségi finanszírozási ajánlatonként több mint 8 000 000 EUR ellenértékű közösségi finanszírozási ajánlatok, amelyeket 12 hónapos időszakra kell számítani egy konkrét közösségi finanszírozású projekt tekintetében. |
(2a) A projektgazdákkal vagy befektetőkkel kapcsolatos engedélyeztetési követelmények nemzeti szabályozása nem akadályozhatja meg a projektgazdákat vagy a befektetőket abban, hogy az e rendelet szerint előírt és engedélyezett közösségi finanszírozási szolgáltatók közösségi finanszírozási szolgáltatását használják.
3. cikk
Fogalommeghatározások
(1) E rendelet alkalmazásában:
|
a) |
„közösségi finanszírozási szolgáltatás”: egy olyan közösségi finanszírozási platform biztosítása, amely a következők bármelyikét lehetővé teszi :
|
|
b) |
„közösségi finanszírozási platform”: a közösségi finanszírozási szolgáltató által működtetett vagy kezelt elektronikus▌ rendszer; |
|
c) |
„közösségi finanszírozási szolgáltató”: olyan jogi személy, amely egy vagy több közösségi finanszírozási szolgáltatást nyújt, és amelyet e célból az illetékes nemzeti hatóság e rendelet 10. cikkének megfelelően engedélyezett; |
|
d) |
„közösségi finanszírozási ajánlat”: a közösségi finanszírozási szolgáltatók olyan információt tartalmazó közleménye, amely lehetővé teszi a leendő befektetők számára, hogy érdemben döntsenek a közösségi finanszírozási ügylet megkötéséről; |
|
e) |
„ügyfél”: olyan leendő vagy meglévő befektető vagy projektgazda, akinek a közösségi finanszírozási szolgáltató közösségi finanszírozási szolgáltatást nyújt vagy nyújthat; |
|
f) |
„projektgazda”: bármely olyan személy, aki ▌közösségi finanszírozási platformon keresztül kíván finanszírozást szerezni ; |
|
g) |
„befektető”: bármely olyan személy, aki közösségi finanszírozási platformon keresztül kölcsönt nyújt vagy átruházható értékpapírokat szerez; |
|
h) |
„közösségi finanszírozású projekt”: az a cél, amelyre a projektgazda a közösségi finanszírozási ajánlat révén szerez forrást vagy kíván forrást szerezni ; |
|
i) |
„átruházható értékpapírok”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 44. pontja szerinti átruházható értékpapírok; |
|
j) |
„marketingközlemények”: az e rendeletben előírt befektetői tájékoztatóktól eltérő, a közösségi finanszírozási szolgáltatótól származó, a leendő befektetőnek vagy a leendő projektgazdának szóló és a közösségi finanszírozási szolgáltató szolgáltatásaira vonatkozó információ vagy közlemény; |
|
k) |
„tartós adathordozó”: olyan eszköz, amely lehetővé teszi az információk a jövőben hozzáférhető módon, az információ céljának megfelelő hosszúságú ideig való tárolását, továbbá lehetővé teszi a tárolt információk változatlan formában való megjelenítését; |
|
l) |
„különleges célú gazdasági egység”: olyan szervezet, amely létrehozásának, illetve működésének egyetlen célja az 1075/2013/EU európai központ banki rendelet (11) 1. cikkének 2. pontja szerinti értékpapírosítás végrehajtása, valamint az e cél elérésére alkalmas egyéb tevékenységek folytatása. |
|
la) |
„hitel”: olyan megállapodás, amely kötelezi a befektetőt, hogy a megállapodásban szereplő időre bocsássa rendelkezésre a projektgazda számára a megállapodásban szereplő pénzösszeget, és amelynek alapján a projektgazda az említett összeget köteles a megállapodásban szereplő időpontig visszafizetni; |
|
lb) |
„illetékes nemzeti hatóság”: a tagállam által kijelölt, a jelen rendelet hatálya alá tartozó közösségi finanszírozási szolgáltatók engedélyezéséhez és felügyeletéhez kapcsolódó feladatok elvégzéséhez szükséges hatáskörrel és felelősségi körökkel rendelkező nemzeti hatóság vagy nemzeti hatóságok. |
▌
II. fejezet
Közösségi finanszírozási szolgáltatások nyújtása és a közösségi finanszírozási szolgáltatók szervezeti és működési követelményei
4. cikk
Közösségi finanszírozási szolgáltatások nyújtása
(1) Közösségi finanszírozási szolgáltatásokat csak olyan jogi személyek nyújthatnak, amelyek az Unió valamely tagállamában tényleges és állandó székhellyel rendelkeznek, és amelyeket e rendelet 10. cikkének megfelelően közösségi finanszírozási szolgáltatóként engedélyeztek.
Harmadik országban letelepedett jogi személyek nem kérhetnek engedélyt közösségi finanszírozási szolgáltatóként e rendelet alapján.
(2) A közösségi finanszírozási szolgáltatók az ügyfeleik és leendő ügyfeleik érdekeinek leginkább megfelelően, becsületesen, tisztességesen és szakszerűen járnak el.
(3) A közösségi finanszírozási szolgáltatók nem fizethetnek vagy fogadhatnak el semmilyen díjazást, kedvezményt vagy nem pénzbeli előnyt azért, hogy a befektetői megbízásokat a saját platformjukon tett meghatározott közösségi finanszírozási ajánlat felé vagy harmadik fél platformján tett meghatározott közösségi finanszírozási ajánlat felé irányítják.
(4) A közösségi finanszírozási szolgáltatók ügyfeleik nevében mérlegelési jogkört gyakorolhatnak az ügyfélmegbízások paraméterei tekintetében, mely esetben tájékoztatják ügyfeleiket e mérlegelési jogkör pontos módszeréről és paramétereiről, és megtesznek minden ahhoz szükséges lépést, hogy ügyfeleik számára a lehető legjobb eredményt érjék el.
(5) Ami a 2014/65/EU irányelv szerint elfogadható partnernek nem minősülő befektetők számára a közösségi finanszírozási szolgáltatások nyújtásához különleges célú gazdasági egységek igénybevételét illeti, a közösségi finanszírozási szolgáltatóknak csak az áll jogukban, hogy egy eszközt ruházzanak át a különleges célú gazdasági egységre, így lehetővé téve a befektetők számára, hogy értékpapírok megszerzése révén kitettséget vállaljanak az adott eszközzel szemben. Kizárólag a befektetők dönthetnek arról, hogy vállalnak-e kitettséget az alapul szolgáló eszközzel szemben.
4a. cikk
Közvetített közösségi finanszírozási szolgáltatások
A rendelet alkalmazásában a közvetített közösségi finanszírozási szolgáltatások az alábbiakat tartalmazzák:
|
a) |
a projektgazda által kibocsátott átruházható értékpapíroknak vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknak az eszköz vételére irányuló kötelezettségvállalás nélkül történő, a 2014/65/EU irányelv I. melléklete A. szakaszának 7. pontjában említettek szerinti elhelyezése; |
|
b) |
a 2014/65/EU irányelv I. melléklete A. szakaszának 5. pontja szerinti befektetési tanácsadás a projektgazda által kibocsátott átruházható értékpapírok vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vonatkozásában; továbbá |
|
c) |
ügyfélmegbízások fogadása és továbbítása a 2014/65 irányelv 1. cikk I. melléklete A szakaszának 1. pontja szerint a projektgazda által kibocsátott átruházható értékpapírok vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vonatkozásában. |
5. cikk
Hatékony és prudens vezetés
A közösségi finanszírozási szolgáltatók vezető testülete létrehozza a hatékony és prudens vezetést biztosító megfelelő politikákat és eljárásokat, és felügyeli azok végrehajtását, beleértve a feladatok elkülönítését, az üzletmenet folytonosságát és az összeférhetetlenség megelőzését, olyan módon, amely előmozdítja a piac integritását és az ügyfeleik érdekeit. A 3. cikk (1) bekezdése a) pontjának iia. alpontjában említett szolgáltatásokat nyújtó közösségi finanszírozási szolgáltatók biztosítják, hogy megfelelő rendszerekkel és ellenőrzési eszközökkel rendelkeznek a kínált szolgáltatáshoz kapcsolódó kockázatkezeléshez és pénzügyi modellezéséhez.
5a. cikk
Az átvilágítással kapcsolatos követelmények
(1a) A közösségi finanszírozási szolgáltató legalább minimális szintű átvilágítást végez azokon a projektgazdákon, amelyek a közösségi finanszírozási platformján keresztül kívánnak forrást szerezni a projektjük számára.
(2a) Az (1) bekezdésben említett átvilágítás minimális szintje az alábbiak mindegyikét magában foglalja:
|
a) |
arra vonatkozó bizonyíték, hogy a projektgazda nem szerepel a bűnügyi nyilvántartásokban a nemzeti kereskedelmi jogszabályok, a nemzeti fizetésképtelenségi jogszabályok, a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos nemzeti jogszabályok, a pénzmosás elleni jogszabályok, a csalással kapcsolatos nemzeti jogszabályok vagy a szakmai felelősséggel kapcsolatos nemzeti kötelezettségek megsértése miatt; |
|
b) |
arra vonatkozó bizonyíték, hogy a közösségi finanszírozási platformon keresztül forrásokat szerezni kívánó projektgazda
|
6. cikk
Panaszkezelés
(1) A közösségi finanszírozási szolgáltatók hatékony és átlátható eljárásokat működtetnek és ezekről leírásokat tesznek közzé az ügyfelektől kapott panaszok gyors, tisztességes és következetes kezelése céljából.
(2) A közösségi finanszírozási szolgáltatók lehetővé teszik az ügyfeleik számára , hogy a panaszokat díjmentesen nyújthassák be▌.
(3) A közösségi finanszírozási szolgáltatók standard panasztételi sablont dolgoznak ki és bocsátanak az ügyfelek rendelkezésére, továbbá nyilvántartást vezetnek az összes beérkezett panaszról és a hozott intézkedésekről.
(3a) A közösségi finanszírozási szolgáltatók minden panaszt időben és tisztességes módon kivizsgálnak, és az eredményről észszerű időn belül tájékoztatják a panasztevőt.
(4) Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a panaszkezelésre vonatkozó követelmények, standard formátumok és eljárások meghatározása céljából.
Az ESMA … [e rendelet hatálybalépésétől számított XXX hónap]-ig benyújtja a Bizottságnak az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket.
A Bizottság felhatalmazást kap az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkében megállapított eljárással összhangban történő elfogadására.
7. cikk
Összeférhetetlenség
(1) A közösségi finanszírozási szolgáltatóknak nem lehet semmilyen pénzügyi részesedésük a közösségi finanszírozási platformjaikon szereplő bármely közösségi finanszírozási ajánlatban.
Az első albekezdéstől eltérve, a közösségi finanszírozási szolgáltatók rendelkezhetnek pénzügyi részesedéssel a közösségi finanszírozási platformjaikon kínált közösségi finanszírozási ajánlatban, amennyiben az ezzel kapcsolatos információt egyértelműen az ügyfelek rendelkezésére bocsátják egyértelmű és átlátható kiválasztási eljárások közzététele révén.
(2) A közösségi finanszírozási szolgáltatók nem fogadhatják el ügyfelüknek a jegyzett tőke vagy a szavazati jogok legalább 20 %-ával rendelkező részvényeseiket, a vezetőiket▌, vagy bármely olyan személyt, aki a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdése 35. b) pontjában meghatározottak szerint közvetlenül ▌meghatározó befolyás révén kapcsolódik az említett részvényesekhez és vezetőkhöz▌.
(3) A közösségi finanszírozási szolgáltatók az összeférhetetlenség megelőzése céljából hatékony belső szabályokat tartanak fenn és alkalmaznak , továbbá gondoskodnak róla, hogy az alkalmazottaiknak ne lehessen közvetett vagy közvetlen befolyásuk azokban a projektekben, amelyekben a szolgáltatók pénzügyi részesedéssel rendelkeznek .
(4) A közösségi finanszírozási szolgáltatók megtesznek minden megfelelő lépést a maguk a közösségi finanszírozási szolgáltatók, részvényeseik, vezetőik és alkalmazottaik, vagy a hozzájuk a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdése 35. pontjának b) alpontjában meghatározottak szerint közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyás révén kapcsolódó bármely személy, és az ügyfeleik, vagy egy ügyfél és egy másik ügyfél közötti összeférhetetlenségek megelőzése, azonosítása, kezelése és közzététele érdekében.
(5) A közösségi finanszírozási szolgáltatók tájékoztatják ügyfeleiket ▌az összeférhetetlenségek általános jellegéről és forrásairól és az ezen kockázatok csökkentése érdekében tett lépésekről▌.
(6) Az (5) bekezdésben említett tájékoztatást:
|
a) |
tartós adathordozón kell nyújtani; |
|
b) |
annak kellően részletesnek kell lennie ahhoz, hogy – figyelembe véve minden egyes ügyfél jellegét – minden egyes ügyfél megalapozott döntést hozhasson azon szolgáltatásról, amelyre nézve az összeférhetetlenség fennáll. |
(7) Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyek meghatározzák a következőket:
|
a) |
az (1) és a (3) bekezdésben említett , a pénzügyi részesedés kiválasztására szolgáló eljárások és belső szabályok fenntartására vagy alkalmazására vonatkozó követelmények; |
|
b) |
a (4) bekezdésben említett lépések; |
|
c) |
az (5) és (6) bekezdésben említett tájékoztatásra vonatkozó intézkedések. |
Az ESMA … [e rendelet hatálybalépésétől számított XXX hónap]-ig benyújtja a Bizottságnak az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket.
A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkében megállapított eljárással összhangban történő elfogadására.
7a. cikk
A közösségi finanszírozási platform és a befektetők érdekeinek összehangolása
(1) A közösségi finanszírozási platform és a befektetők ösztönzőinek összehangolása érdekében bátorítani kell az ösztönző mechanizmusokat.
(2) A közösségi finanszírozási platformok részt vehetnek projektek finanszírozásában. Ez a részvétel nem haladhatja meg a projekt felhalmozott tőkéjének 2 %-át.
(3) A közösségi finanszírozási szolgáltatónak sikerdíj (részesedés) biztosítható, amennyiben a project a közösségi finanszírozási platform segítségével valósul meg.
(4) A közösségi finanszírozási szolgáltatók az engedélyezés és jóváhagyás előtt leírják az ESMA-nak a használni tervezett összeférhetetlenségi irányelveik összehangoltságát.
(5) A közösségi finanszírozási platformok háromévente módosíthatják az összeférhetetlenségi irányelveik összehangoltságát. Minden módosítás az ESMA jóváhagyásától függ.
(6) A közösségi finanszírozási platformok a weboldaluk jól látható részén kifejezetten leírják az összeférhetetlenségi irányelveik összehangoltságát.
8. cikk
Kiszervezés
(1) A közösségi finanszírozási szolgáltatók minden észszerű lépést megtesznek a további működési kockázat elkerülése érdekében, amikor operatív funkciók ellátásához harmadik felet vesznek igénybe.
(2) Az operatív funkciók kiszervezése nem ronthatja ▌a közösségi finanszírozási szolgáltató belső ellenőrzésének minőségét, sem az illetékes nemzeti hatóság azon képességét, hogy nyomon kövesse a közösségi finanszírozási szolgáltató e rendeletben meghatározott valamennyi kötelezettségnek való megfelelését.
(3) A kiszervezett tevékenységek tekintetében a közösségi finanszírozási szolgáltatók továbbra is teljes mértékben felelősek az e rendeletnek való megfelelésért.
9. cikk
Ügyféleszközök letéti őrzése, pénzeszközök tartása és pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása
(1) A közösségi finanszírozási szolgáltatók tájékoztatják ügyfeleiket a következőkről:
|
a) |
nyújtanak-e, és milyen feltételek mellett eszközök letéti őrzésére irányuló szolgáltatásokat, beleértve az alkalmazandó nemzeti jogra való hivatkozásokat is; |
|
b) |
az eszközök letéti őrzésére irányuló szolgáltatásokat ők maguk nyújtják vagy harmadik fél nyújtja-e; |
|
c) |
a pénzforgalmi szolgáltatásokat és a pénzeszközök tartását és védelmét a közösségi finanszírozási szolgáltató vagy a nevében eljáró harmadik fél szolgáltató biztosítja-e. |
(2) A közösségi finanszírozási szolgáltatók vagy a nevükben eljáró harmadik fél szolgáltatók csak akkor tarthatnak ügyfélpénzeszközöket vagy nyújthatnak pénzforgalmi szolgáltatásokat, ha a szóban forgó pénzeszközöket a közösségi finanszírozási szolgáltatásokhoz kapcsolódó pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására szánják, és a közösségi finanszírozási szolgáltató vagy a nevükben eljáró harmadik fél szolgáltató az (EU) 2015/2366 irányelv 4. cikkének 11. pontjában meghatározott pénzforgalmi szolgáltató.
(3) A (2) bekezdésben említett pénzeszközöket az (EU) 2015/2366 irányelvet átültető nemzeti rendelkezésekkel összhangban kell védeni.
(4) Amennyiben a közösségi finanszírozási szolgáltatók a közösségi finanszírozási szolgáltatásokkal kapcsolatban sem maguk, sem harmadik félen keresztül nem nyújtanak pénzforgalmi szolgáltatásokat vagy nem biztosítják a pénzeszközök tartását és védelmét, akkor a közösségi finanszírozási szolgáltatók olyan intézkedéseket vezetnek be és tartanak fenn, amelyek biztosítják, hogy a projektgazdák a közösségi finanszírozási ajánlatok finanszírozását vagy bármely kifizetést kizárólag az (EU) 2015/2366 irányelv 4. cikkének 11. pontjában és 19. cikkében meghatározott pénzforgalmi szolgáltatón vagy pénzforgalmi közvetítőn keresztül fogadjanak el.
II. fejezet
A közösségi finanszírozási szolgáltatók engedélyezése és felügyelete
10. cikk
Közösségi finanszírozási szolgáltatóként történő engedélyezés
(1) Annak érdekében, hogy e rendelet értelmében közösségi finanszírozási szolgáltatóvá válhasson, a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató a közösségi finanszírozási szolgáltatás nyújtásához szükséges engedélyezés iránti kérelmet nyújt be a székhelye szerinti tagállam illetékes nemzeti hatóságához.
(2) Az (1) bekezdésben említett kérelem az alábbiak mindegyikét tartalmazza:
|
a) |
a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató címe; |
|
b) |
a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató jogállása; |
|
c) |
a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató alapszabálya; |
|
d) |
a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató által nyújtani kívánt közösségi finanszírozási szolgáltatások típusait meghatározó üzleti terv , és a működtetni kívánt platform, beleértve azt is, hogy hol és hogyan fogja az ajánlatokat forgalmazni ; |
|
e) |
a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató e rendeletnek való megfelelést biztosító irányítási rendszerének és belső ellenőrzési mechanizmusainak leírása, beleértve a kockázatkezelési és a számviteli eljárásokat; |
|
f) |
a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató adatfeldolgozó rendszerek ellenőrzését és védelmét szolgáló rendszereinek, erőforrásainak és eljárásainak leírása; |
|
g) |
a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató üzletmenet-folytonossági intézkedéseinek leírása , annak biztosítása érdekében, hogy a befektetők számára továbbra is teljesítik a hiteltörlesztéseket és befektetéseket a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató fizetésképtelensége esetén ; |
|
h) |
a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató vezetéséért felelős személyek azonosítása; |
|
i) |
arra vonatkozó bizonyíték, hogy a h) pontban említett személyek jó hírnévvel és a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató vezetéséhez megfelelő tudással és tapasztalattal rendelkeznek; |
|
j) |
a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató annak megakadályozását szolgáló belső szabályainak leírása, hogy a jegyzett tőke vagy a szavazati jogok legalább 20 %-ával rendelkező részvényesei, a vezetői▌, vagy a hozzájuk közvetlenül ▌meghatározó befolyás révén kapcsolódó bármely személy a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató által kínált közösségi finanszírozási ügyleteket kössön , és e leírásnak tartalmaznia kell leendő közösségi finanszírozási szolgáltatónak az alkalmazottak projektekkel kapcsolatban felmerülő összeférhetetlenségével kapcsolatos belső szabályait is ; |
|
k) |
a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató kiszervezési megállapodásainak leírása; |
|
l) |
a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató ügyfélpanaszok kezelésére szolgáló eljárásainak leírása; |
|
m) |
adott esetben azon pénzforgalmi szolgáltatások leírása, amelyeket a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató az (EU) 2015/2366 irányelv alapján nyújtani kíván; |
|
ma) |
annak igazolása, hogy a közösségi finanszírozási szolgáltató megfelelő fedezettel vagy elegendő tőkével rendelkezik a szakmai felelősségéből eredő pénzügyi következményekkel szemben abban az esetben, ha nem tesz eleget az e rendelet szerinti szakmai kötelezettségeinek. |
(3) A (2) bekezdés i) pontja alkalmazásában a leendő közösségi finanszírozási szolgáltatók a következőkre vonatkozóan nyújtanak be bizonyítékot:
|
a) |
a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató vezetésében részt vevő minden személyre vonatkozóan a kereskedelmi jog, fizetésképtelenségi jog, pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó jog, pénzmosás elleni küzdelmet célzó jog, csalás vagy szakmai felelősség területén hatályban lévő nemzeti szabályok szerinti ítéletek vagy szankciók tekintetében büntetlen előélet; |
|
b) |
annak bizonyítéka, hogy a közösségi finanszírozási szolgáltató vezetőségében részt vevő személyek együttesen elegendő tudással, készséggel és tapasztalattal rendelkeznek a közösségi finanszírozási szolgáltató vezetéséhez, és hogy ezek a személyek kötelesek elegendő időt kell fordítaniuk feladataik ellátására. |
(4) Az illetékes nemzeti hatóság az (1) bekezdésben említett kérelem kézhezvételétől számított 30 munkanapon belül megvizsgálja, hogy a kérelem hiánytalan-e. Ha a kérelem hiányos, az illetékes nemzeti hatóság határidőt tűz ki, amelynek leteltéig a leendő közösségi finanszírozási szolgáltatónak be kell nyújtania a hiányzó információkat.
(5) Ha az (1) bekezdésben említett kérelem hiánytalan, az illetékes nemzeti hatóság azonnal tájékoztatja erről a leendő közösségi finanszírozási szolgáltatót.
(5a) A közösségi finanszírozási szolgáltatás nyújtására feljogosító engedély megadásáról vagy megtagadásáról szóló határozat meghozatala előtt az illetékes nemzeti hatóság az alábbi esetekben konzultál más tagállamok illetékes nemzeti hatóságaival:
|
a) |
a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató a szóban forgó másik tagállamban engedélyezett közösségi finanszírozási szolgáltató leányvállalata; |
|
b) |
a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató a szóban forgó másik tagállamban engedélyezett közösségi finanszírozási szolgáltató anyavállalatának leányvállalata; |
|
c) |
a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató ugyanazoknak a természetes vagy jogi személyeknek az ellenőrzése alá tartozik, mint a szóban forgó másik tagállamban engedélyezett közösségi finanszírozási szolgáltató; |
|
d) |
a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató közvetlenül kíván ajánlatokat forgalmazni a szóban forgó másik tagállamban. |
(5b) Amennyiben az (5a) bekezdésben említett illetékes nemzeti hatóságok bármelyike nem ért egyet a másik illetékes nemzeti hatóság eljárásával, fellépésének tartalmával vagy fellépésének hiányával, a véleménykülönbséget a 13a. cikknek megfelelően kell rendezni.
(6) Az illetékes nemzeti hatóság a hiánytalan kérelem kézhezvételétől számított három hónapon belül megvizsgálja, hogy a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató megfelel-e az ebben a rendeletben meghatározott követelményeknek, és teljes körű indokolással ellátott határozatot fogad el a közösségi finanszírozási szolgáltatóként történő engedélyezés megadásáról vagy elutasításáról. Az illetékes nemzeti hatóságnak jogában áll elutasítani az engedélyezést, ha objektív és bizonyítható indok alapján vélelmezhető, hogy a közösségi finanszírozási szolgáltató vezetősége veszélyeztetheti hatékony, megbízható és prudens vezetését és üzletmenet-folytonosságát, valamint ügyfelei érdekeinek és a piac integritásának megfelelő figyelembevételét.
(6a) Az illetékes nemzeti hatóság tájékoztatja az ESMA-t az e cikk szerinti engedély iránti sikeres kérelemről. Az ESMA felveszi a kérelmet az engedélyezett platformok 11. cikk szerinti nyilvántartásába. Az ESMA tájékoztatást kérhet annak biztosítása érdekében, hogy az illetékes nemzeti hatóságok következetesen adják meg az e cikk szerinti engedélyeket. Amennyiben nem ért egyet a nemzeti hatóság által az e cikk szerinti engedély iránti kérelem megadásával vagy megtagadásával kapcsolatosan hozott határozattal, az ESMA közli a véleménykülönbség okait, valamint vázolja és indokolja a határozattól való bármely jelentős eltérést.
(7) Az illetékes nemzeti hatóság az említett határozat meghozatalát követő két munkanapon belül értesíti a leendő közösségi finanszírozási szolgáltatót a határozatáról.
(7a) A jelen cikkel összhangban engedélyezett közösségi finanszírozási szolgáltató mindenkor teljesíti az engedélyezés feltételeit.
(8) Az (1) bekezdésben említett engedély az Unió egész területén hatályos és érvényes.
(9) A tagállamok nem írhatják elő a közösségi finanszírozási szolgáltatók számára, hogy közösségi finanszírozási szolgáltatások határokon átnyúlóan történő nyújtása céljából fizikai jelenléttel rendelkezzenek egy attól a tagállamtól eltérő tagállam területén , ahol a székhelyük és létesítményeik vannak, és ahol megszerezték az engedélyt .
(10) Az ESMA végrehajtás-technikai standardtervezetet dolgoz ki az egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások kialakítása céljából, az engedély iránti kérelemre vonatkozóan.
Az ESMA … [e rendelet hatálybalépésétől számított XX hónap]-ig benyújtja a Bizottságnak az említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket.
A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkében megállapított eljárással összhangban történő elfogadására.
11. cikk
A közösségi finanszírozási szolgáltatók nyilvántartása
(1) Az ESMA nyilvántartást készít az összes közösségi finanszírozási szolgáltatóról. Ezt a nyilvántartást a weboldalán nyilvánosan elérhetővé kell tenni és rendszeresen frissíteni kell.
(2) Az (1) bekezdésben említett nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:
|
a) |
a közösségi finanszírozási szolgáltató neve és jogi formája; |
|
b) |
a közösségi finanszírozási szolgáltató által működtetett közösségi finanszírozási platform kereskedelmi neve és internetcíme; |
|
c) |
információ azon szolgáltatásokról, amelyekre a közösségi finanszírozási szolgáltató engedélyt kapott; |
|
d) |
a közösségi finanszírozási szolgáltatóra vagy vezetőségi tagjaira kiszabott szankciók. |
(3) Egy engedély 13. cikk szerinti visszavonásának öt éven át szerepelnie kell a nyilvántartásban.
12. cikk
Felügyelet
(1) A közösségi finanszírozási szolgáltatók a szolgáltatásaikat azon illetékes nemzeti hatóság felügyelete alatt nyújtják , ahol a közösségi finanszírozási szolgáltató engedélyezésre került .
(2) A közösségi finanszírozási szolgáltatók mindenkor megfelelnek az engedélyezés feltételeinek , amelyeket e rendelet 10. cikke rögzít .
(3) Az illetékes nemzeti hatóságok értékelik a közösségi finanszírozási szolgáltatók e rendeletben előírt kötelezettségeknek való megfelelését. A közösségi finanszírozási szolgáltató tevékenységeinek volumenét és összetettségét figyelembe véve megállapítják, hogy milyen gyakran és milyen részletességgel kell az értékelést elvégezni. Az értékelés érdekében az illetékes nemzeti hatóságok helyszíni ellenőrzést is végezhetnek a közösségi finanszírozási szolgáltatónál.
(4) A közösségi finanszírozási szolgáltatók indokolatlan késedelem nélkül értesítik az illetékes nemzeti hatóságot az engedélyezési feltételekben bekövetkezett bármely lényeges változásról, és kérésre rendelkezésre bocsátják az e rendeletnek való megfelelésük értékeléséhez szükséges információkat.
12a. cikk
Az illetékes hatóság kijelölése
(1) Minden tagállam kijelöli azt az illetékes hatóságot, amelynek feladata a közösségi finanszírozási szolgáltatók engedélyezése és felügyelete tekintetében e rendeletben előírt feladatok ellátása, és tájékoztatja erről az ESMA-t.
Amennyiben valamely tagállam egynél több illetékes nemzeti hatóságot jelöl ki, meg kell határoznia e hatóságok szerepeit, és ki kell jelölnie egyetlen illetékes hatóságot, amely felel a többi tagállam illetékes hatóságaival és – amennyiben ez a rendelet kifejezetten utal rá – az ESMA-val való együttműködésért.
(2) Az ESMA a honlapján közzéteszi az első albekezdéssel összhangban kijelölt illetékes hatóságok jegyzékét.
(3) Az illetékes nemzeti hatóságoknak rendelkezniük kell a feladataik ellátásához szükséges felügyeleti és vizsgálati hatáskörökkel.
13. cikk
Az engedély visszavonása
(1) Az illetékes nemzeti hatóságok hatáskörrel rendelkeznek a közösségi finanszírozási szolgáltató engedélyének visszavonására a következő helyzetek bármelyikében, amennyiben a közösségi finanszírozási szolgáltató:
|
a) |
az engedély megadásától számított 18 hónapon belül nem élt az engedélyével; |
|
b) |
kifejezetten lemondott az engedélyéről; |
|
c) |
hat egymást követő hónapon keresztül nem nyújtott közösségi finanszírozási szolgáltatást; |
|
d) |
szabálytalan módon szerezte meg az engedélyét, ideértve az engedély iránti kérelmében tett valótlan állításokat is; |
|
e) |
már nem felel meg az engedély kiállításának alapját képező feltételeknek; |
|
f) |
súlyosan megsértette e rendelet rendelkezéseit; |
|
g) |
az (EU) 2015/2366 irányelvének 13. cikke alapján elveszítette pénzforgalmi intézményként való engedélyezését, vagy a nevében eljáró harmadik fél elveszítette ezt az engedélyezést; |
|
h) |
megsértette az (EU) 2015/849 irányelvet a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása tekintetében végrehajtó nemzeti jogszabály rendelkezéseit, vagy vezetői, alkalmazottai vagy a nevében eljáró harmadik felek megsértették e rendelkezéseket. |
|
▌ |
|
▌
(4) Az illetékes nemzeti hatóságok indokolatlan késedelem nélkül értesítik a közösségi finanszírozási szolgáltató engedélyének visszavonására vonatkozó határozatukról az ESMA-t .
(4a) A közösségi finanszírozási szolgáltatás nyújtására feljogosító engedély visszavonásáról szóló határozat meghozatala előtt az illetékes nemzeti hatóság konzultál más tagállamok illetékes nemzeti hatóságaival, amennyiben a közösségi finanszírozási szolgáltató:
|
a) |
a szóban forgó másik tagállamban engedélyezett közösségi finanszírozási szolgáltató leányvállalata; |
|
b) |
a másik tagállamban engedélyezett közösségi finanszírozási szolgáltató anyavállalatának a leányvállalata; |
|
c) |
ugyanazoknak a természetes vagy jogi személyeknek az ellenőrzése alá tartozik, mint a szóban forgó másik tagállamban engedélyezett közösségi finanszírozási szolgáltató; |
|
d) |
közvetlenül forgalmaz ajánlatokat a szóban forgó másik tagállamban. |
13a. cikk
Az illetékes hatóságok közötti viták rendezése
(1) Ha valamely illetékes hatóság e rendelet alkalmazásával összefüggésben nem ért egyet egy másik tagállam illetékes hatóságának eljárásával vagy egy intézkedésének tartalmával vagy az eljárásának hiányával, az ESMA egy vagy több érintett illetékes hatóság kérésére az e cikk (2)–(4) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban segítheti a hatóságokat a megállapodás elérésében.
Amennyiben objektív kritériumok alapján megállapítható, hogy a különböző tagállamok illetékes hatóságai között véleménykülönbség van, az ESMA saját kezdeményezésére az e cikk (2)–(4) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban segítheti a hatóságokat a megállapodás elérésében.
(2) Az ESMA a releváns időtartamok és az ügy összetettségének és sürgősségének figyelembevételével megszabja az illetékes hatóságok közötti egyeztetés határidejét. Ebben a szakaszban az ESMA közvetítői szerepet tölt be.
Ha az első albekezdésben említett egyeztető szakasz végén az érintett illetékes hatóságok nem jutottak megállapodásra, az ESMA – az 1095/2010/EU rendelet 44. cikke (1) bekezdésének harmadik és negyedik albekezdésében meghatározott eljárással összhangban – az érintett illetékes hatóságokra nézve kötelező erejű határozatot hozhat, amelyben felszólítja azokat egyedi intézkedések meghozatalára vagy valamely intézkedés mellőzésére az ügy rendezése és az uniós jognak való megfelelés biztosítása érdekében.
(3) A Szerződés 258. cikke szerinti bizottsági hatáskörök sérelme nélkül, ha az illetékes hatóság nem tesz eleget az ESMA határozatának, és így nem biztosítja, hogy a közösségi finanszírozási szolgáltató megfeleljen e rendelet előírásainak, az ESMA a közösségi finanszírozási szolgáltatónak címzett egyedi határozatot hozhat, amelyben felszólítja azt az uniós jogból eredő kötelezettségeinek való megfeleléshez szükséges intézkedések meghozatalára, és adott esetben akár valamely gyakorlat megszüntetésére.
(4) A (3) bekezdés alapján elfogadott határozatok irányadók az illetékes hatóságok által ugyanabban a tárgyban hozott bármely korábbi határozattal szemben. A (2) vagy a (3) bekezdés szerinti határozat tárgyát képező tényekkel kapcsolatban az illetékes hatóságok által hozott intézkedéseknek összeegyeztethetőnek kell lenniük az említett határozatokkal.
(5) Az 1095/2010/EU rendelet 50. cikkének (2) bekezdésében említett jelentésben az ESMA elnöke rögzíti az illetékes hatóságok közötti véleménykülönbségek típusát és jellegét, a létrejött megállapodásokat és az ilyen véleménykülönbségek rendezése érdekében elfogadott határozatokat.
IV. fejezet
Átláthatóság és a közösségi finanszírozási szolgáltatók által a belépéskor végzett ismeretfelmérés
14. cikk
Az ügyfelek tájékoztatása
(1) A közösségi finanszírozási szolgáltatók által az ügyfelek ▌rendelkezésére bocsátott minden olyan információnak, beleértve a 19. cikkben említett marketingközleményeket, amely saját magukról, a közösségi finanszírozási szolgáltatásokhoz vagy befektetésekhez kapcsolódó költségekről , pénzügyi kockázatokról és díjakról , beleértve a közösségi finanszírozási szolgáltatóhoz kapcsolódó fizetésképtelenségi kockázatokat is , a közösségi finanszírozás feltételeiről, beleértve a közösségi finanszírozású projekt kiválasztási kritériumait is, vagy a közösségi finanszírozási szolgáltatásaik jellegéről és a hozzájuk kapcsolódó kockázatokról szól, tisztességesnek és világosnak kell lennie, és nem lehet félrevezető .
(2) Az (1) bekezdésnek megfelelően az ügyfelek rendelkezésére bocsátott információkat tömör, pontos és könnyen hozzáférhető módon kell biztosítani, többek között a közösségi finanszírozási szolgáltató honlapján. Az információkat minden szükséges esetben rendelkezésre kell bocsátani, a közösségi finanszírozási ügylet megkötését megelőzően is .
▌
14a. cikk
Nemteljesítési ráta közzététele
(1) A közösségi finanszírozási szolgáltatók évente közzéteszik a platformjukon ajánlott közösségi finanszírozási projektjeik nemteljesítési rátáit legalább a megelőző 24 hónapra vonatkozóan.
(2) Az (1) bekezdésben említett nemteljesítési rátákat a közösségi finanszírozási szolgáltató honlapjának jól látható részén online közzéteszik.
(3) Az ESMA az EBH-val szorosan együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a közösségi finanszírozási platformon kínált projektek nemteljesítési rátájának kiszámítására szolgáló módszertan pontos meghatározása céljából.
Az ESMA az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket [e rendelet hatálybalépése után XX hónappal]-ig benyújtja a Bizottságnak.
A Bizottság felhatalmazást kap a jelen rendeletnek az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkében megállapított eljárással összhangban történő elfogadása révén való kiegészítésére.
15. cikk
Belépéskori ismeretfelmérés és a veszteségviselési képesség tesztelése
(1) A közösségi finanszírozási szolgáltatók▌ megvizsgálják, hogy a leendő befektetők számára megfelelőek-e a kínált közösségi finanszírozási ajánlatok, és ha igen, melyek.
(2) Az (1▌) bekezdés szerinti vizsgálat céljából a közösségi finanszírozási szolgáltatók információkat kérnek a leendő befektető általános befektetésekkel és a közösségi finanszírozási platformon kínált befektetési típusokkal kapcsolatos tapasztalatáról, befektetési céljairól, pénzügyi helyzetéről és a kockázatra vonatkozó ismereteiről, beleértve a következőkre vonatkozó információkat:
|
a) |
a leendő befektető átruházható értékpapírokba vagy hitelmegállapodásokba, többek között korai vagy bővítési szakaszban lévő vállalkozásokba történt múltbéli befektetései; |
|
b) |
a leendő befektető ismeretei a közösségi finanszírozási platformon keresztül történő hitelnyújtással vagy az átruházható értékpapírok megszerzésével kapcsolatos kockázatok tekintetében, valamint a leendő befektető közösségi finanszírozási befektetésekkel kapcsolatos szakmai tapasztalatai. ▌ |
(4) Ha▌ a közösségi finanszírozási szolgáltatók a ( 2 ) bekezdés szerint kapott információk alapján úgy vélik, hogy a leendő befektetők nem rendelkeznek elegendő ismerettel az ajánlatról, vagy az ajánlat nem megfelelő számukra, a közösségi finanszírozási szolgáltatók tájékoztatják az érintett leendő befektetőket, hogy a platformjaikon kínált szolgáltatások esetleg nem megfelelőek számukra és figyelmeztetik őket a kockázatokra. Ez a tájékoztatás vagy kockázati figyelmeztetés nem akadályozza meg a leendő befektetőket abban, hogy közösségi finanszírozású projektekbe fektessenek. Ez a tájékoztatás vagy kockázati figyelmeztetés egyértelműen feltünteti a befektetett összeg egésze elvesztésének kockázatát.
(5) Valamennyi közösségi finanszírozási szolgáltató mindenkor felkínálja a leendő befektetőknek és a befektetőknek a lehetőséget veszteségviselő képességük – amelyet saját tőkéjük 10 %-aként számítanak ki – szimulációjára, a következő információk alapján:
|
a) |
rendszeres jövedelem és teljes jövedelem, és adott esetben háztartási jövedelem , és hogy a jövedelem állandó vagy ideiglenes alapon keletkezik; |
|
b) |
eszközök, beleértve a pénzügyi befektetéseket, a személyes és befektetési tulajdont, nyugdíjalapokat és bármely készpénzbetétet; |
|
c) |
pénzügyi kötelezettségvállalások, beleértve a rendszeres, meglévő vagy jövőbeli kötelezettségvállalásokat. |
A szimuláció eredményei alapján a közösségi finanszírozási szolgáltatók megakadályozhatják a leendő befektetőket és befektetőket▌ abban, hogy befektessenek a közösségi finanszírozású projektekbe. Mindazonáltal továbbra is a befektetők felelősek a befektetés teljes kockázatáért.
(6) Az ESMA az EBH-val szorosan együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a következőkhöz szükséges intézkedések meghatározása céljából:
|
a) |
az (1) bekezdésben említett vizsgálat elvégzése; |
|
b) |
az ( 5 ) bekezdésben említett szimuláció elvégzése; |
|
c) |
a (2) és (4) bekezdésben említett információk rendelkezésre bocsátása. |
Az ESMA az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket [e rendelet hatálybalépése után XX hónappal]-ig benyújtja a Bizottságnak.
A Bizottság felhatalmazást kap a jelen rendeletnek az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkében megállapított eljárással összhangban történő elfogadása révén való kiegészítésére.
16. cikk
Kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlap
(-1) Az e rendelet 3. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában említett szolgáltatásokat nyújtó közösségi finanszírozási szolgáltatók ellátják a leendő befektetőket az e cikkben említett valamennyi információval.
(1) Minden egyes közösségi finanszírozási ajánlatra vonatkozóan a projektgazda által összeállított kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapot kell a leendő befektetők rendelkezésére bocsátani . A kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapot az érintett tagállam legalább egy hivatalos nyelvén, vagy a szokásos nyelven, angolul kell elkészíteni.
(2) Az (1) bekezdésben említett kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlap a következő információk mindegyikét tartalmazza:
|
a) |
a mellékletben meghatározott információk; |
|
b) |
közvetlenül a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlap címe alatt feltüntetve a következő magyarázó nyilatkozat: „Ezt a közösségi finanszírozási ajánlatot sem az ESMA, sem illetékes nemzeti hatóságok nem ellenőrizték és nem hagyták jóvá. Nem került sor az Ön képzettségének és ismereteinek értékelésére, mielőtt Ön hozzáférést kapott ehhez a befektetéshez. Amennyiben e befektetés mellett dönt, Ön viseli az ezzel a befektetéssel járó teljes kockázatot, beleértve a befektetett pénzösszeg részleges vagy teljes elvesztésének kockázatát is.”; |
|
c) |
kockázati figyelmeztetés, amelynek szövege a következő: „Az ebbe a közösségi finanszírozási ajánlatba való befektetés kockázatokkal jár, beleértve a befektetett pénzösszeg részleges vagy teljes elvesztésének kockázatát. A befektetése nem tartozik a 2014/49/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (*1) és a 97/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (*2) összhangban létrehozott betétbiztosítási és befektetőkártalanítási rendszerek hatálya alá. Előfordulhat, hogy befektetése nem térül meg. Ez nem megtakarítási termék és azt javasoljuk, hogy ne fektesse nettó vagyonának több mint 10 %-át közösségi finanszírozású projektekbe. Előfordulhat, hogy befektetési eszközét nem tudja akkor értékesíteni, amikor szeretné. Ha értékesíteni tudja, akkor is előfordulhat, hogy veszteségeket szenved. (*1) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/49/EU irányelve (2014. április 16.) a betétbiztosítási rendszerekről (HL L 173., 2014.6.12., 149. o.)." (*2) Az Európai Parlament és a Tanács 97/9/EK irányelve (1997. március 3.) a befektetőkártalanítási rendszerekről (HL L 84., 1997.3.26., 22. o.).”" |
(3) A kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapnak tisztességesnek és világosnak kell lennie, nem lehet félrevezető , és az alkalmazandó jogra vonatkozó hivatkozásokon kívül nem tartalmazhat lábjegyzeteket. Önálló, tartós adathordozón kell megjeleníteni, amely egyértelműen megkülönböztethető a marketingközleményektől, és kinyomtatva legfeljebb három A4-es oldalból állhat.
(4) A közösségi finanszírozási szolgáltató mindenkor, a közösségi finanszírozási ajánlat érvényességének teljes időtartama alatt naprakészen tartja a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapot.
(4a) Az e cikk (3) bekezdésének a) pontjában előírt követelmény nem vonatkozik azokra a közösségi finanszírozási szolgáltatókra, amelyek a 3. cikk (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett szolgáltatásokat nyújtanak. Ezek a szolgáltatók ehelyett olyan, a közösségi finanszírozási szolgáltatóra vonatkozó kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapot állítanak össze, amely részletes információkat tartalmaz a közösségi finanszírozási szolgáltatóról; az általa alkalmazott rendszerekről és a kockázatkezeléshez és a közösségi finanszírozási ajánlat pénzügyi modellezéséhez használt ellenőrző eszközökről, valamint a teljesítménnyel kapcsolatos előzményekről.
(5) Az összes közösségi finanszírozási szolgáltató megfelelő eljárásokat vezet be és alkalmaz a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapon szereplő információk teljességének, helytállóságának és egyértelműségének ellenőrzésére.
(6) Amennyiben a közösségi finanszírozási szolgáltató ▌kihagyást, ▌hibát vagy ▌pontatlanságot állapít meg a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapon, amely lényegesen befolyásolhatja a várható megtérülést, akkor azt a következő módon kell korrigálni:
|
a) |
a 3. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában említett szolgáltatásokat kínáló közösségi finanszírozási szolgáltatók késlekedés nélkül jelzik a kihagyást, hibát vagy pontatlanságot a projektgazdának, aki kiegészíti vagy módosítja az érintett információt; |
|
b) |
a 3. cikk (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett szolgáltatásokat kínáló közösségi finanszírozási szolgáltatók saját maguk javítják a kihagyást, hibát vagy pontatlanságot a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapban. |
Ha ilyen kiegészítés vagy módosítás nem készült , a közösségi finanszírozási szolgáltató nem teheti meg a közösségi finanszírozási ajánlatot vagy törli a meglévő ajánlatot, amíg a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlap meg nem felel e cikk követelményeinek.
(7) A befektető kérheti a közösségi finanszírozási szolgáltatótól, hogy gondoskodjon a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapnak a befektető választása szerinti nyelvre való lefordításáról. A fordításnak hűen és pontosan tükröznie kell a kiemelt befektetési információkat tartalmazó eredeti adatlap tartalmát.
Ha a közösségi finanszírozási szolgáltató nem bocsátja rendelkezésre a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlap kért fordítását, akkor a közösségi finanszírozási szolgáltató egyértelműen azt tanácsolja a befektetőnek, hogy tartózkodjon a befektetéstől.
(8) Az illetékes nemzeti hatóságok nem írhatják elő a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlap előzetes bejelentését és jóváhagyását.
(9) Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgozhat ki a következők részletes meghatározása érdekében:
|
a) |
a (2) bekezdésben és a mellékletben említett információk megjelenítési mintájára vonatkozó követelmények és a minta tartalma; |
|
b) |
a közösségi finanszírozási ajánlat szempontjából lényeges kockázatok típusai, amelyeket ezért a melléklet C. részének megfelelően közzé kell tenni; |
|
ba) |
bizonyos pénzügyi mutatók alkalmazása a legfontosabb pénzügyi információk érthetőségének javítása érdekében; |
|
c) |
a melléklet H. részének a) pontjában említett jutalékok , díjak és tranzakciós költségek, beleértve a befektető által viselendő közvetlen és közvetett költségek részletes bontását. |
A szabványok kidolgozása során az ESMA különbséget tesz a 3. cikk (1) bekezdés a) pontjának i. alpontjában és a 3. cikk (1) bekezdés a) pontjának ii. alpontjában említett szolgáltatások között.
Az ESMA az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket … [e rendelet hatálybalépése után XXX hónappal]-ig benyújtja a Bizottságnak.
A Bizottság felhatalmazást kap az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.
17. cikk
Hirdetőtábla
(1) Azok a közösségi finanszírozási szolgáltatók, amelyek lehetővé teszik befektetőik számára, hogy az eredetileg a platformjukon közösségileg finanszírozott hitelmegállapodások vagy átruházható értékpapírok vétele és eladása céljából egymással közvetlenül kapcsolatba lépjenek, tájékoztatják ügyfeleiket arról, hogy nem működtetnek kereskedési rendszert és a platformjukon folytatott ilyen vételi és eladási tevékenység az ügyfél saját mérlegelése és felelőssége mellett történik. Az ilyen közösségi finanszírozási szolgáltatók arról is tájékoztatják ügyfeleiket, hogy a 2014/65/EU irányelv értelmében az említett irányelv 4. cikk (1) bekezdésének (24) pontjában meghatározott kereskedési helyszínekre alkalmazandó szabályok nem vonatkoznak a platformjaikra.
(2) Azok a közösségi finanszírozási szolgáltatók, amelyek az (1) bekezdésben említett vételhez és eladáshoz referenciaárat adnak meg , tájékoztatják ügyfeleiket arról , hogy a referenciaár kötelező vagy nem kötelező érvényű-e , és megindokolják, hogy a referenciaárat mi alapján számították ki.
(2a) Annak érdekében, hogy a befektetők megvehessék és értékesíthessék a platformon keresztül szerzett hiteleket, a közösségi finanszírozási szolgáltatók átláthatóbbá teszik a platformjaikat a befektetők számára, és ennek érdekében információt nyújtanak a generált hitelek teljesítményéről.
18. cikk
Az adatokhoz való hozzáférés
A közösségi finanszírozási szolgáltatók:
|
a) |
a szolgáltatásaikkal és ügyleteikkel kapcsolatos minden adatot tartós adathordozón öt éven keresztül megőriznek; |
|
b) |
biztosítják, hogy ügyfeleik mindenkor azonnali hozzáféréssel rendelkezzenek a számukra nyújtott szolgáltatások adataihoz; |
|
c) |
öt éven keresztül megőriznek a közösségi finanszírozási szolgáltatók és ügyfeleik közötti minden megállapodást. |
V. fejezet
Marketingközlemények
19. cikk
A marketingközleményekkel kapcsolatos követelmények
(1) A közösségi finanszírozási szolgáltatók biztosítják, hogy a befektetőknek szóló valamennyi marketingközleményük ekként egyértelműen azonosítható legyen.
(2) A források valamely projekt érdekében való előteremtésének lezárását megelőzően egyetlen marketingközlemény sem irányulhat aránytalan módon egyedi tervezett, függőben lévő vagy jelenleg zajló közösségi finanszírozású projektekre vagy ajánlatokra. ▌
(3) A közösségi finanszírozási szolgáltatók marketingközleményeikhez azon tagállam egy vagy több hivatalos nyelvét használják, ahol a közösségi finanszírozási szolgáltató tevékenységet folytat, vagy az angolt .
(4) Az illetékes nemzeti hatóságok nem írhatják elő a marketingközlemények előzetes bejelentését és jóváhagyását.
20. cikk
A marketingkövetelményekkel kapcsolatos nemzeti rendelkezések közzététele
(1) Az illetékes nemzeti hatóságok a közösségi finanszírozási szolgáltatók marketingközleményeire alkalmazandó nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket weboldalukon közzéteszik és naprakészen tartják.
(2) Az illetékes hatóságok tájékoztatják az ESMA-t az (1) bekezdésben említett törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésekről, és az illetékes hatóságok azon weboldalaira mutató hiperhivatkozásokról, amelyeken az említett információt közzétették. Az illetékes hatóságok a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos nyelven az ESMA rendelkezésére bocsátják az említett vonatkozó nemzeti rendelkezések összefoglalóját.
(3) Az illetékes hatóságok tájékoztatják az ESMA-t a (2) bekezdés szerint rendelkezésre bocsátott információban bekövetkezett minden változásról, és haladéktalanul benyújtják a releváns nemzeti rendelkezések frissített összefoglalóját.
(4) Az ESMA weboldalán közzéteszi a vonatkozó nemzeti rendelkezések pénzügyi szférában szokásos nyelven készült összefoglalóját és az illetékes hatóságok (1) bekezdésben említett weboldalára mutató hiperhivatkozásokat. Az ESMA nem tehető felelőssé az összefoglalóban bemutatott információkért.
(5) Az illetékes nemzeti hatóságok a saját tagállamaikban a marketingszabályokra vonatkozó tájékoztatásért felelős egyedüli kapcsolattartó pontok.
▌
(7) Az illetékes hatóságok rendszeresen, és legalább évente jelentést tesznek az ESMA-nak a közösségi finanszírozási szolgáltatók marketingközleményeire alkalmazandó nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseik alapján az előző év során hozott végrehajtási intézkedéseikről. A jelentés magában foglalja különösen a következőket:
|
a) |
a hozott végrehajtási intézkedések teljes száma adott esetben a kötelességszegés típusa szerint; b) |
|
b) |
ha rendelkezésre áll, a végrehajtási intézkedések eredményei, beleértve a kiszabott szankciókat szankciótípus szerint vagy a közösségi finanszírozási szolgáltatók által biztosított helyreigazító intézkedéseket; |
|
c) |
ha rendelkezésre áll, példák arra, hogy az illetékes hatóságok hogyan kezelték azt, ha a közösségi finanszírozási szolgáltató nem felelt meg a nemzeti rendelkezéseknek. |
VI. fejezet
Az érintett illetékes nemzeti hatóság hatáskörei és illetékessége
I. SZAKASZ
HATÁSKÖRÖK ÉS ELJÁRÁSOK
21. cikk
Titoktartási kötelezettség
Az illetékes nemzeti hatóságra , vagy az illetékes nemzeti hatóság által felhatalmazott valamely tisztviselőre vagy más személyre ruházott hatáskörök nem használhatók fel olyan információk kiszolgáltatásának az előírására, amelyekre titoktartási kötelezettség vonatkozik.
25. cikk
Információcsere
Az ESMA és az illetékes hatóságok indokolatlan késedelem nélkül átadják egymásnak az e rendeletben meghatározott feladataik ellátásához szükséges információkat.
26. cikk
Szakmai titoktartás
A 2014/65/EU irányelv 76. cikkében említett szakmai titoktartási kötelezettség vonatkozik az illetékes nemzeti hatóságokra, az ESMA-ra, és minden olyan személyre, aki az illetékes nemzeti hatóságoknak vagy az ESMA-nak vagy más olyan személynek lát vagy látott el feladatokat, amelyre vagy akire feladatokat ruháztak át , ideértve a ▌megbízott ellenőröket és szakértőket is.
II. SZAKASZ
KÖZIGAZGATÁSI SZANKCIÓK ÉS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK
27a. cikk
Közigazgatási szankciók és egyéb intézkedések
(1) A tagállamok azon jogának sérelme nélkül, hogy a 27c. cikk értelmében büntetőjogi szankciókat írjanak elő és szabjanak ki, a tagállamok szabályokat állapítanak meg, amelyek megfelelő, legalább azokban az esetekben alkalmazandó közigazgatási szankciókat és közigazgatási intézkedéseket határoznak meg, amikor egy közösségi finanszírozási szolgáltató megszegi az I–V. fejezetekben lefektetett követelményeket. E közigazgatási szankcióknak és egyéb közigazgatási intézkedéseknek hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.
A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a közigazgatási szankciókat és egyéb közigazgatási intézkedéseket ténylegesen végrehajtsák.
(2) A tagállamok a nemzeti joggal összhangban felhatalmazzák az illetékes nemzeti hatóságokat, hogy az e rendelet I–V. fejezetében foglaltak megsértése esetén legalább az alábbi közigazgatási szankciókat és egyéb közigazgatási intézkedéseket alkalmazzák:
|
a) |
nyilvános nyilatkozat, amely megnevezi a jogsértésért felelős személyt és a jogsértés jellegét; |
|
b) |
végzés, amely előírja az érintett személy számára, hogy hagyjon fel a jogsértő magatartással és tartózkodjon e magatartás megismétlésétől; |
|
c) |
ideiglenes vagy, ismételt súlyos jogsértés esetén állandó tilalom, amely megakadályozza, hogy a vezetőtestület bármely, a jogsértésért felelős tagja vagy bármely más, a jogsértésért felelős jogi személy, vagy a jogsértésért felelősnek tartott bármilyen más természetes személy vezetői hatáskört gyakorolhasson ilyen vállalkozásokban; |
|
d) |
természetes személy esetében a közösségi finanszírozási szolgáltató éves forgalmának 5 % -át kitevő maximális közigazgatási pénzbírság abban a naptári évben, amelyben a jogsértésre sor került; |
|
e) |
a jogsértésből származó haszon összegének – amennyiben ez a haszon meghatározható – legalább kétszeresét kitevő maximális közigazgatási pénzbírság, akkor is, ha ez az összeg meghaladja a d) pont szerinti maximális összegeket. |
(3) Amennyiben az (1) bekezdésben említett rendelkezések jogi személyekre alkalmazandók, a tagállamok arra vonatkozó hatáskört ruháznak az illetékes hatóságokra, hogy a (2) bekezdésben meghatározott közigazgatási szankciókat és egyéb közigazgatási intézkedéseket – a nemzeti jogban megállapított feltételek mellett – a vezetőtestület azon tagjaira és más olyan egyénekre alkalmazzák, akik a nemzeti jog szerint felelősséggel tartoznak a jogsértésért.
(4) A tagállamok biztosítják, hogy a (2) bekezdésben meghatározott közigazgatási szankciókat vagy egyéb közigazgatási intézkedéseket előíró határozatot vagy intézkedést kellően megindokolják, és azok ellen bíróság előtt jogorvoslattal lehessen élni.
27b. cikk
A közigazgatási szankciók és egyéb közigazgatási intézkedések kiszabására vonatkozó hatáskör gyakorlása
(1) Az illetékes hatóságoknak a 27a. cikkben említett közigazgatási szankciók és közigazgatási intézkedések kiszabására vonatkozó hatáskörüket adott esetben e rendelettel és a nemzeti jogi keretrendszerükkel összhangban kell gyakorolniuk:
|
a) |
közvetlenül; |
|
b) |
más hatóságokkal együttműködve; |
|
c) |
saját felelősségi körükön belül, más hatóságokra történő hatáskör-átruházás útján; |
|
d) |
az illetékes igazságügyi hatóságok megkeresése révén. |
(2) Az illetékes hatóságoknak a 27a. cikk alapján kiszabott közigazgatási szankciók vagy egyéb közigazgatási intézkedések típusának és szintjének meghatározása során figyelembe kell venniük, hogy a jogsértés mennyiben volt szándékos, vagy mennyiben származott gondatlanságból, továbbá figyelembe kell venniük minden egyéb lényeges körülményt, többek között – adott esetben – a következőket:
|
a) |
a jogsértés lényegessége, súlyossága és időtartama; |
|
b) |
a jogsértésért felelős természetes vagy jogi személy felelősségének mértéke; |
|
c) |
a jogsértésért felelős természetes vagy jogi személy pénzügyi ereje; |
|
d) |
a jogsértésért felelős természetes vagy jogi személy által elért haszon vagy elkerült veszteség nagysága, amennyiben ez meghatározható; |
|
e) |
a jogsértéssel harmadik feleknek okozott veszteség, amennyiben meghatározható; |
|
f) |
a jogsértésért felelős természetes vagy jogi személy illetékes hatósággal való együttműködésének mértéke, amely nem érinti az adott személy által elért nyereség vagy elkerült veszteség visszaszolgáltatásának kötelezettségét; |
|
g) |
a jogsértésért felelős természetes vagy jogi személy által elkövetett korábbi jogsértések. |
27c. cikk
Büntetőjogi szankciók
(1) A tagállamok dönthetnek úgy, hogy olyan jogsértésekre vonatkozóan, amelyekre a nemzeti jog értelmében büntetőjogi szankció vethető ki, nem állapítanak meg közigazgatási szankciókkal vagy egyéb közigazgatási intézkedésekkel kapcsolatos szabályokat.
(2) Ha a tagállamok e cikk (1) bekezdésével összhangban úgy döntöttek, hogy büntetőjogi szankciókat írnak elő a 27a. cikk (1) bekezdésében említett jogsértésre vonatkozóan, akkor megfelelő intézkedésekkel gondoskodnak arról, hogy az illetékes hatóságok rendelkezzenek az ahhoz szükséges hatáskörökkel, hogy joghatósági területükön belül kapcsolatba lépjenek az igazságügyi, büntetőeljárást lefolytató, illetve egyéb bűnügyi igazságszolgáltatási hatóságokkal annak érdekében, hogy a 27a. cikk (1) bekezdésében említett jogsértések miatt indított bűnügyi nyomozásokhoz vagy eljárásokhoz kapcsolódó konkrét információkat szerezzenek be, és azokat továbbítsák más illetékes hatóságoknak, valamint az ESMA-nak, hogy teljesíthessék az együttműködésre vonatkozó, e rendelet szerinti kötelezettségüket.
27d. cikk
Értesítési kötelezettség
A tagállamok legkésőbb … [e rendelet hatálybalépésétől számított egy év]-ig értesítik a Bizottságot, az ESMA-t az e fejezetet végrehajtó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseikről, a vonatkozó büntetőjogi rendelkezéseket is beleértve. A tagállamok indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatják a Bizottságot és az ESMA-t az e szabályokat érintő bármely utólagos módosításról.
27e. cikk
Az illetékes hatóságok és az ESMA közötti együttműködés
(1) A jelen fejezet szerinti feladatok elvégzése érdekében az illetékes nemzeti hatóságok és az ESMA szorosan együttműködnek és információt cserélnek.
(2) Az illetékes nemzeti hatóságoknak felügyeleti tevékenységüket szorosan összehangolva kell végezniük e rendelet megsértése eseteinek feltárása és orvoslása, a legjobb gyakorlatok kidolgozása és terjesztése, az együttműködés megkönnyítése, az egységes értelmezés előmozdítása, valamint a vitás esetekre nézve joghatóságokon átívelő értékelések elkészítése érdekében.
(3) Amennyiben valamely nemzeti illetékes hatóság azt állapítja meg, hogy az I-V. fejezet valamely követelménye nem teljesült, vagy ezt okkal feltételezi, megállapításairól kellő részletességgel tájékoztatnia kell az ilyen jogsértést feltételezhetően megvalósító jogalany vagy jogalanyok illetékes hatóságát. Az érintett illetékes hatóságoknak felügyeleti tevékenységüket szorosan összehangolva kell végezniük a döntések következetességének biztosítása érdekében.
27f. cikk
Közigazgatási szankciók és egyéb közigazgatási intézkedések közzététele
(1) A (4) bekezdésre is figyelemmel a tagállamok biztosítják, hogy az illetékes nemzeti hatóságok hivatalos honlapjukon indokolatlan késedelem nélkül és minimumként közzétegyenek minden, közigazgatási szankciót vagy egyéb közigazgatási intézkedést elrendelő határozatot, amellyel szemben nem fellebbeztek, miután a szankció vagy intézkedés címzettjét értesítették a határozatról.
(2) Az (1) bekezdésben említett közzétételnek ki kell kiterjednie a jogsértés típusára és jellegére vonatkozó információkra, valamint a felelős személyek személyazonosságára és a kiszabott közigazgatási szankciókra vagy egyéb közigazgatási intézkedésekre.
(3) Amennyiben az illetékes hatóság eseti értékelés alapján úgy ítéli meg, hogy jogi személyek esetében a jogi személy kilétének közzététele, természetes személyek esetében pedig a természetes személy személyazonosságának és személyes adatainak közzététele aránytalan, vagy ha az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy a közzététel veszélyezteti a pénzügyi piacok stabilitását vagy egy folyamatban lévő bűnügyi nyomozást, vagy ha a közzététel előreláthatólag aránytalan károkat okozna az érintett személynek, a tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok az alábbi intézkedések egyikét foganatosítják:
|
a) |
elhalasztják a közigazgatási szankciót vagy egyéb közigazgatási intézkedést elrendelő határozat közzétételét mindaddig, amíg az elhalasztás okai meg nem szűnnek; |
|
b) |
a nemzeti joggal összhangban név nélkül teszik közzé a közigazgatási szankciót vagy egyéb közigazgatási intézkedést elrendelő határozatot; vagy |
|
c) |
nem teszik közzé a közigazgatási szankciót vagy egyéb közigazgatási intézkedést előíró határozatot abban az esetben, ha az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy az a) és b) pontban foglalt lehetőségek nem elégségesek az alábbiak biztosításához:
|
(4) Amennyiben úgy döntenek, hogy valamely közigazgatási szankciót vagy egyéb közigazgatási intézkedést név nélkül tesznek közzé, a releváns adatok közzététele elhalasztható. Amennyiben valamely illetékes nemzeti hatóság olyan közigazgatási szankciót vagy egyéb közigazgatási intézkedést elrendelő határozatot tesz közzé, amely ellen az illetékes igazságügyi hatóságnál fellebbezés van folyamatban, az illetékes hatóság köteles a hivatalos honlapján haladéktalanul közzétenni ezt az információt és a fellebbezés eredményével kapcsolatos valamennyi későbbi információt is. A közigazgatási szankciót vagy egyéb közigazgatási intézkedést elrendelő határozatot megsemmisítő valamennyi bírósági határozatot ugyancsak közzé kell tenni.
(5) Az illetékes nemzeti hatóságok biztosítják, hogy az (1)–(4) bekezdéssel összhangban közzétett határozatok a közzétételt követően legalább öt évig hozzáférhetőek maradjanak a hivatalos honlapjukon. Az említett határozatban szereplő személyes adatok csak az alkalmazandó adatvédelmi szabályok értelmében szükséges ideig szerepeltethetők az illetékes hatóság honlapján.
(6) Az illetékes nemzeti hatóságoknak tájékoztatniuk kell az ESMA-t minden kiszabott közigazgatási szankcióról és közigazgatási intézkedésről, beleértve adott esetben az azok ellen benyújtott fellebbezéseket és a fellebbezések kimenetelét is.
(7) Az ESMA-nak központi adatbázist kell fenntartania azokról a közigazgatási szankciókról és közigazgatási intézkedésekről, amelyekről tájékoztatták. Ehhez az adatbázishoz kizárólag az ESMA, az EBH, az EIOPA és az illetékes hatóságok férhetnek hozzá, és azt az illetékes nemzeti hatóságok által a (6) bekezdéssel összhangban szolgáltatott információk alapján naprakésszé kell tenni.
36. cikk
Adatvédelem
(1) A személyes adatok e rendelet keretei között végzett feldolgozása tekintetében az illetékes hatóságok e rendelet alkalmazásában feladataikat az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban végzik.
(2) A személyes adatok ESMA általi, e rendelet keretei között végzett kezelése tekintetében az ESMA-nak meg kell felelnie a 45/2001/EK rendeletnek.
VII. fejezet
Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok
37. cikk
A felhatalmazás gyakorlása
(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.
(2) A Bizottságnak a 3. cikk (2) bekezdésében, a 31. (10) bekezdésében és az 34. cikk (3) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól [e rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az időtartam vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.
(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3. cikk (2) bekezdésében, a 6. cikk (4) bekezdésében, a 7. cikk (7) bekezdésében, a 10. cikk (10) bekezdésében, a 15. cikk (6) bekezdésében, a 16. cikk (9) bekezdésében, a 31. cikk (10) bekezdésében és a 34. cikk (3) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.
(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(6) A 3. cikk (2) bekezdése, a 6. cikk (4) bekezdése, a 7. cikk (7) bekezdése, a 10. cikk (10) bekezdése, a 15. cikk (6) bekezdése, a 16. cikk (9) bekezdése, a 31. cikk (10) bekezdése és a 34. cikk (3) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam három hónappal meghosszabbodik.
VIII. fejezet
Záró rendelkezések
38. cikk
Jelentés
(1) A Bizottság … [Kiadóhivatal: kérjük, illessze be a dátumot: e rendelet alkalmazásának kezdő napja után 24 hónappal] előtt az ESMA-val folytatott konzultációt követően jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet alkalmazásáról, adott esetben jogalkotási javaslat kíséretében.
(2) A jelentés a következőket értékeli:
|
a) |
a közösségi finanszírozási szolgáltatók uniós piacának működése, beleértve a piaci fejleményeket, tendenciákat▌, piaci részesedésüket, megvizsgálva mindenekelőtt, hogy szükséges-e az ebben a rendeletben szereplő fogalommeghatározások és küszöbértékek kiigazítása, és hogy az e rendelet hatálya alá tartozó szolgáltatások köre továbbra is megfelelő-e; |
|
b) |
e rendelet hatása a közösségi finanszírozási szolgáltatások belső piacának megfelelő működésére, beleértve a kkv-k finanszírozási eszközökhöz való hozzáférésére és az említett szolgáltatásokkal érintett befektetőkre és a személyek egyéb kategóriáira gyakorolt hatást; |
|
c) |
a technológiai innováció alkalmazása a közösségi finanszírozási szektorban, beleértve a nem banki finanszírozási módszerek (beleérve az ICO-t) , az innovatív üzleti modellek és technológiák alkalmazását; |
|
d) |
a 2. cikk (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott küszöbérték továbbra is megfelelő-e az ebben a rendeletben meghatározott célkitűzések teljesítéséhez; |
|
e) |
a közösségi finanszírozási szolgáltatók marketingközleményeire irányadó nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések hatása a szolgáltatásnyújtás szabadságára, a versenyre és a befektetővédelemre; |
|
f) |
a közigazgatási szankciók alkalmazása és különösen az ezen rendelet megsértéséért kiróható közigazgatási szankciók további harmonizálásának szükségessége; |
|
g) |
annak szükségessége és arányossága, hogy a közösségi finanszírozási szolgáltatók az (EU) 2015/849 irányelvet a pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozása tekintetében átültető nemzeti rendelkezéseknek való megfelelési kötelezettség hatálya alá tartozzanak, és hogy az (EU) 2015/849 irányelv alkalmazásában az ilyen közösségi finanszírozási szolgáltatókkal kiegészüljön a kötelezett szolgáltatók listája; |
|
h) |
e rendelet alkalmazási körének harmadik országokra történő kiterjesztésének helyénvalósága; |
|
i) |
az együttműködés az ESMA és az illetékes nemzeti hatóságok között, továbbá annak helyénvalósága, hogy e rendeletet az illetékes nemzeti hatóságok felügyelik; |
|
j) |
egyedi intézkedések bevezetésének lehetősége e rendeletben a fenntartható és innovatív közösségi finanszírozási projektek, valamint az uniós alapok felhasználásának előmozdítása érdekében. |
38a. cikk
Az (EU) 2017/1129 rendelet módosítása
Az (EU) 2017/1129 rendelet 1. cikkének (4) bekezdése az alábbi ponttal egészül ki:
|
„k) |
az (EU) XXX / XXX rendelet (*3) 3. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerinti uniós közösségi finanszírozási szolgáltató által tett közösségi finanszírozási ajánlat, amennyiben nem haladja meg a rendelet 2. cikke (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott küszöbértéket.” |
39. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet … [Kiadóhivatal: kérjük, illessze be a hatálybalépést 12 hónappal követő dátumot]-jétől/tól/-től kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt …, -án/-én.
az Európai Parlament részéről
az elnök
a Tanács részéről
az elnök
(1) HL C […], […], […] o.
(2) HL C […], […], […] o.
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/48/EK irányelve (2008. április 23.) a fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 133., 2008.5.22., 66. o.).
(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).
(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1129 rendelete (2017. június 14.) az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2003/71/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 168., 2017.6.30., 12. o.).
(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).
(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2366 irányelve (2015. november 25.) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU irányelv és a 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 337., 2015.12.23., 35. o.).
(8) Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a határokon átnyúló tevékenységekhez kapcsolódó és a belső piacot érintő pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatokról (COM(2017)0340).
(9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.).
(10) Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).
(11) HL L 297., 2013.11.7., 107. o.
(*3) HL: kérjük, illessze be e rendelet számát, és a kihirdetésére vonatkozó részletes adatokat.
|
2021.3.26. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 108/563 |
P8_TA(2019)0302
A pénzügyi eszközök piacai: a közösségi finanszírozási üzleti szolgáltatók ***I
Az Európai Parlament 2019. március 27-i jogalkotási állásfoglalása a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2014/65/EU irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2018)0099 – C8-0102/2018 – 2018/0047(COD))
(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)
(2021/C 108/39)
Az Európai Parlament,
|
— |
tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0099), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 53. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0102/2018), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére, |
|
— |
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. július 11-i véleményére (1), |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére, |
|
— |
tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A8-0362/2018), |
|
1. |
elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot; |
|
2. |
felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja; |
|
3. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek. |
P8_TC1-COD(2018)0047
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 27-én került elfogadásra a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2014/65/EU irányelv módosításáról szóló (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 53. cikke (1) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Központi Bank véleményére (1),
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2),
rendes jogalkotási eljárás keretében,
mivel:
|
(1) |
A közösségi finanszírozás olyan pénzügyi technológiai megoldás, amely alternatív finanszírozási lehetőséget nyújt a kkv-k és különösen az innovatív induló és a növekvő vállalkozások számára annak érdekében, hogy előmozdítsa az innovatív vállalkozások létrejöttét az Unióban, ezáltal erősítve a tőkepiaci uniót . Mindez hozzájárul egy, a banki finanszírozástól kevésbé függő, diverzifikáltabb pénzügyi rendszer kialakulásához, következésképp korlátozza a rendszerszintű és koncentrációs kockázatokat. Az innovatív vállalkozói tevékenység közösségi finanszírozás révén történő előmozdításának egyéb előnyei közé tartozik a befagyasztott tőke felszabadítása új és innovatív projektekbe történő beruházás céljára, a források hatékony elosztásának felgyorsítása és az eszközök diverzifikálása. |
|
(2) |
Az európai közösségi finanszírozási szolgáltatókról szóló (EU) XXX/XXX európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) értelmében a jogi személyek dönthetnek úgy, hogy az illetékes nemzeti hatóságnál engedélyezésüket kérik közösségi finanszírozási szolgáltatóként. |
|
(3) |
Az (EU) XXX/XXXX rendelet [az európai közösségi finanszírozási szolgáltatókról szóló rendelet] egységes, arányos és közvetlenül alkalmazandó követelményeket ír elő a közösségi finanszírozási szolgáltatók engedélyezése és felügyelete tekintetében▌. |
|
(4) |
Az (EU) XXX/XXXX rendelet és a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) hatálya alá tartozó személyek és tevékenységek körével kapcsolatos jogbiztonság megteremtése céljából, illetve annak elkerülése érdekében, hogy azonos tevékenységek különböző engedélyezések hatálya alá tartozzanak az EU-ban, az (EU) XXX/XXXX rendelet alapján közösségi finanszírozási szolgáltatóként engedélyezett jogi személyeket ki kell venni a 2014/65/EU irányelv hatálya alól. |
|
(5) |
Mivel az ebben az irányelvben előírt módosítás közvetlenül kapcsolódik az (EU) XXX/XXXX rendelethez [az európai közösségi finanszírozási szolgáltatókról szóló rendelethez], a tagállamok számára a módosítást átültető nemzeti rendelkezések alkalmazása tekintetében előírt határidőt az említett rendelet alkalmazásának kezdőnapjához kell igazítani. |
|
(5a) |
A lakossági befektetők a virtuális fizetőeszközöket egyéb eszközök helyettesítésére használják. Az egyéb pénzügyi eszközöktől eltérően a virtuális fizetőeszközök jelenleg nagyrészt szabályozatlanok. Ennek következtében a virtuális fizetőeszközök piaca nem átlátható, piaci visszaélésre nyújthat lehetőséget és az alapvető befektetővédelem hiánya sújtja. A Bizottságnak fenn kell tartania a virtuális fizetőeszközök vizsgálatát és egyértelmű iránymutatást kell javasolnia, amely meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett a virtuális fizetőeszközök pénzügyi eszköznek minősülhetnek, és – szükség esetén – a virtuális fizetőeszközöket új kategóriaként hozzá kell adnia a pénzügyi eszközök jegyzékéhez. Ha a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy helyénvaló a virtuális fizetőeszközök szabályozása, erre vonatkozóan javaslatot kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, |
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
1. cikk
A 2014/65/EU irányelv 2. cikkének (1) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:
|
„p) |
közösségi finanszírozási szolgáltatók az (EU) XXX/XXX európai parlamenti és tanácsi rendelet (*1) 3. cikke (1) bekezdésének c) pontjában meghatározottak szerint és a nemzeti jogszabályokkal összhangban közösségi finanszírozást nyújtó jogi személyek, amennyiben nem érik el az (EU) XXX/XXX európai parlamenti és tanácsi rendelet* 2. cikkének d) pontjában foglalt küszöbértéket . |
2. cikk
(1) A tagállamok legkésőbb … [Kiadóhivatal: a közösségi finanszírozásról szóló rendelet hatálybalépésétől számított 6 hónap]-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek.
A tagállamok ezeket az intézkedéseket … [Kiadóhivatal: a közösségi finanszírozásról szóló rendelet alkalmazásának kezdőnapja]-tól/-től alkalmazzák.
(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal és az ESMA-val nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.
3. cikk
Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
4. cikk
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
Kelt …, -án/-én.
az Európai Parlament részéről
az elnök
a Tanács részéről
az elnök
(1) HL C […], […], […] o..
(2) HL C […], […], […] o..
(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) XXX/XXX rendelete (…) az európai közösségi finanszírozási szolgáltatókról (HL L […]., […]., […]. o.).
(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).
|
2021.3.26. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 108/566 |
P8_TA(2019)0303
Az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap ***I
Az Európai Parlament 2019. március 27-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a Kohéziós Alapról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0372 – C8-0227/2018 – 2018/0197(COD))
(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)
(2021/C 108/40)
Az Európai Parlament,
|
— |
tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0372), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, valamint 177., 178. és 349. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0227/2018), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére, |
|
— |
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. október 17-i véleményére (1), |
|
— |
tekintettel a Régiók Bizottságának 2018. december 5-i véleményére (2), |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére, |
|
— |
tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság véleményére, a Költségvetési Ellenőrző Bizottság módosítások formájában megfogalmazott álláspontjára, valamint a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság, a Kulturális és Oktatási Bizottság és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményeire (A8-0094/2019), |
|
1. |
elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot; |
|
2. |
felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja; |
|
3. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek. |
P8_TC1-COD(2018)0197
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 27-én került elfogadásra az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a Kohéziós Alapról szóló (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 177. cikke második bekezdésére, 178. cikkére és 349. cikkére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),
tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),
rendes jogalkotási eljárás keretében (3),
mivel:
|
(1) |
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 176. cikke úgy rendelkezik, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) rendeltetése, hogy elősegítse az Unión belüli legjelentősebb regionális egyenlőtlenségek orvoslását. Az EUMSZ. fenti cikke és a 174. cikkének második és harmadik bekezdése alapján az ERFA-nak hozzá kell járulnia a különböző régiók fejlettségi szintje közötti egyenlőtlenségek és a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók lemaradásának csökkentéséhez, amelyek közül kiemelt figyelemmel kell kezelni az olyan súlyos és állandó természeti vagy demográfiai hátrányban lévő régiókat, mint a legészakibb, rendkívül gyéren lakott régiók, valamint a szigeti, a határon átnyúló és a hegyvidéki régiók. |
|
(2) |
Az 1315/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (4) foglaltak szerint a Kohéziós Alapot azért hozták létre, hogy hozzájáruljon az Unió társadalmi, gazdasági és területi kohéziójának megerősítésére vonatkozó átfogó célkitűzéshez azáltal, hogy pénzügyi hozzájárulást biztosít a környezetvédelem és a transzeurópai hálózatok közlekedési infrastruktúrájának (a továbbiakban: TEN-T) területén. |
|
(3) |
Az (EU) 2018/XXX európai parlamenti és tanácsi rendelet [az új CPR] (5) közös keret alapján működő különféle alapokra – ideértve az Európai Regionális Fejlesztési Alapot (a továbbiakban: ERFA), az Európai Szociális Alap Pluszt (a továbbiakban: ESZA+), a Kohéziós Alapot , az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapot (EMVA) , az Európai Tengerügyi és Halászati Alapot (a továbbiakban: ETHA), a Menekültügyi és Migrációs Alapot (a továbbiakban: MMA), a Belső Biztonsági Alapot (a továbbiakban: BBA) és a Határigazgatási és Vízumeszközt (a továbbiakban: HAVE) (a továbbiakban: az Alapok) – alkalmazandó közös szabályokat határoz meg. [Mód. 1] |
|
(3a) |
A tagállamok biztosítják az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), a Kohéziós Alap (KA), az Európai Szociális Fejlesztési Alap Plusz (ESZA+), az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) közötti koordinációt, kiegészítő jelleget és koherenciát, hogy ezek kiegészíthessék egymást, ha ez előnyökkel jár a sikeres projektek létrehozása szempontjából. [Mód. 2] |
|
(4) |
A 2014–2020 közötti programozási időszakban az ERFA-ra és a Kohéziós Alapra alkalmazandó szabályok egyszerűsítése érdekében egyetlen rendeletben kell meghatározni az alkalmazandó szabályokat mindkét alapra. |
|
(5) |
Az Európai Unióról szóló szerződés (a továbbiakban: EUSZ) 3. cikkében és az EUMSZ 10. cikkében meghatározott horizontális elveket– ideértve az EUSZ 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás és arányosság elvét is – tiszteletben kell tartani az ERFA és a Kohéziós Alap végrehajtása során, az Európai Unió Alapjogi Chartájának figyelembevételével. A tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk továbbá a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményből fakadó kötelezettségeket, és 9. cikkével, valamint a termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményeket összehangoló uniós joggal összhangban akadálymentességet kell biztosítaniuk a szociális jogok európai pillérének figyelembevételével. A tagállamoknak és a Bizottságnak arra kell törekedniük, hogy kiküszöböljék az egyenlőtlenségeket, előmozdítsák a nemek közötti egyenlőséget, integrálják a nemi dimenziót, valamint küzdjenek a szociális és a jövedelmi egyenlőtlenségeket, támogassák a szegénység elleni küzdelmet, megőrizzék és előmozdítsák a jogokkal járó, minőségi munkahelyek létrehozását, és biztosítsák, hogy az ERFA és a Kohéziós Alap megkülönböztetés nélkül mindenki számára támogassa az esélyegyenlőséget, küzdve a nemen, faji vagy etnikai hovatartozáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés ellen. Az Alapoknak elő kell segíteniük a intézményi ellátásról a családi és a közösségi ellátásra való áttérést, különösen azok számára, akik többszörös megkülönböztetéssel szembesülnek. Az Alapok nem támogathatnak olyan tevékenységeket, amelyek hozzájárulnak a szegregáció bármely formájához. Az ERFA és a Kohéziós Alap célkitűzéseit a fenntartható fejlődés keretében, a környezet minőségének megőrzésével, védelmével és javításával kapcsolatos cél Unió általi előmozdítása révén kell megvalósítani, az EUMSZ 11. cikkében és 191. cikkének (1) bekezdésében megállapítottak szerint, figyelembe véve a szennyező fizet elvet. A belső piac integritásának védelme érdekében a vállalkozásoknak kedvező műveletek során be kell tartaniuk az EUMSZ 107. és 108. cikkében foglalt, állami támogatásra vonatkozó szabályokat alá tartozó, az ESZA+ alappal szinergiában végrehajtott beruházásoknak hozzá kell járulniuk a társadalmi befogadás előmozdításához és a szegénység elleni küzdelemhez, valamint a polgárok életminőségének javításához a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményben és a gyermekek jogairól szóló ENSZ-egyezményben (a továbbiakban: UNCRC) foglalt kötelezettségekkel összhangban . [Mód. 3] |
|
(6) |
Szükséges felölelni ez ERFA-ra vonatkozó rendelkezéseket, mind a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés, mind az „Európai területi együttműködés” célkitűzés (Interreg) (a továbbiakban: ETE/Interreg) tekintetében. |
|
(7) |
Az ERFA-ból és a Kohéziós Alapból támogatható tevékenységek típusának azonosítása céljából egyedi szakpolitikai célkitűzéseket kell meghatározni a fenti alapokból való támogatás biztosításához, hogy azok hozzájáruljanak az (EU) 2018/XXX rendelet [az új CPR] 4. cikkének (1) bekezdésében meghatározott egy vagy több közös szakpolitikai célkitűzéshez. |
|
(8) |
Egy egyre inkább összekapcsolt világban, és tekintettel a belső és külső demográfiai és migrációs dinamikára, egyértelmű, hogy az Unió migrációs politikájához olyan közös megközelítésre van szükség, amely kiaknázza a különböző finanszírozási eszközök közötti szinergiákat és kiegészítő jelleget. Ahhoz, hogy a migrációkezelés terén Az ERFA-nak a programok kialakítása és végrehajtása során különleges figyelmet kell fordítania a demográfiai változásra mint kiemelt területre. A szolidaritás és a felelősségvállalás koherens, erőteljes és következetes támogatás legyen biztosítható a tagállamok közötti szolidaritási támogatása, valamint a migráció kezelése terén tett tagállami erőfeszítések megosztása érdekében a kohéziós politika hozzájárulhat a menekültek és felelősségmegosztási erőfeszítésekhez, az ERFA-nak támogatást kell nyújtania a nemzetközi védelem alatt álló migránsok integrációjának folyamataihoz egy olyan megközelítés elfogadásával, amelynek célja a menekültek és migránsok tartós beilleszkedésének elősegítésére méltóságának és jogainak védelme, nem utolsósorban az integráció és a helyi gazdasági növekedés közötti, egymást kölcsönösen erősítő kapcsolat miatt, különösen az integrációs politikák végrehajtásában részt vevő városok és helyi hatóságok infrastrukturális támogatása révén . [Mód. 4] |
|
(9) |
A tagállamok és a régiók által az eltérő fejlettségi szintek közötti egyenlőtlenségek csökkentésére és az uniós régiók különböző helyzeteinek harmonizációjára, a társadalmi különbségek és az új kihívások kezelésére, és polgáraik számára valamint befogadó társadalmak és magas fokú szintű biztonság biztosítására, valamint a marginalizálódás és a radikalizálódás megelőzésének biztosítására irányuló erőfeszítéseinek tett erőfeszítések támogatása céljából, a más uniós szakpolitikákkal való szinergiák és kiegészítő jelleg kiaknázásával, az ERFA keretében végrehajtott beruházásoknak hozzá kell járulniuk biztonsághoz olyan területeken azokhoz a területekhez, ahol védett , ahol korszerű, akadálymentesített és biztonságos közterületeket és kritikus infrastruktúrát kell biztosítani, mint például a közlekedés kommunikációs, a tömegközlekedés, az energia és az energiaügy egyetemes, jó minőségű közszolgáltatások területén , amelyek létfontosságúak a regionális és szociális egyenlőtlenségek kezelésében, a társadalmi kohézió és a regionális fejlődés előmozdításában, valamint a vállalkozások és az emberek ösztönzésében, hogy a helyi térségükben maradjanak . [Mód. 5] |
|
(10) |
Továbbá, az ERFA alá tartozó beruházásoknak hozzá kell járulniuk egy átfogó, nagy sebességű digitális infrastruktúrahálózat Unió-szerte, többek között azon vidéki területeken történő kifejlesztéséhez, ahol ez alapvető a kis- és középvállalkozások (kkv-k) működéséhez, valamint a tiszta szennyezésmentes és fenntartható, multimodális városi mobilitás előmozdításához , különös tekintettel a gyaloglásra, kerékpározásra, tömegközlekedésre és a megosztott mobilitásra . [Mód. 6] |
|
(10a) |
Európa legnagyobb kihívásai közül számos olyan van, amely egyre nagyobb mértékben sújtja a roma közösségeket, akik gyakran a leghátrányosabb helyzetű mikrorégiókban élnek, ahol nincs biztonságos és elérhető ivóvíz, szennyvízelvezetés, villamos energia, és amelyek nem rendelkeznek szállítási lehetőségekkel, digitális kapcsolattal, megújuló energia rendszerekkel vagy katasztrófavédelmi rezilienciával. Ezért az ERFA-nak/Kohéziós Alapnak hozzá kell járulnia a romák életkörülményeinek javításához és ahhoz, hogy uniós polgárként kibontakoztathassák képességeiket, a tagállamoknak pedig garantálniuk kell, hogy az ERFA/Kohéziós Alap mind az öt szakpolitikai célkitűzésének előnyei elérjék a romákat is. [Mód. 7] |
|
(11) |
A Kohéziós Alap EUMSZ-ben előírt átfogó céljának eredményeként meg kell határozni és korlátozni kell a Kohéziós Alap által támogatandó egyedi célkitűzéseket. |
|
(12) |
A Az intelligens szakosodás és a körforgásos gazdaság területén a megfelelő irányításhoz, végrehajtáshoz, határokon átnyúló együttműködéshez és a bevált gyakorlatok és az újítások terjesztéséhez való hozzájárulás, valamint a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés alá tartozó programokat végrehajtó tagállamokban – a többszintű kormányzás elvei alapján a helyi és regionális szintet is beleértve – az intézményi igazgatási kapacitás és az irányítás átfogó javítása érdekében kisegítő strukturális jellegű intézkedéseket kell elfogadni előmozdítani az adminisztráció megerősítésére valamennyi egyedi célkitűzés tekintetében. Mivel ezek az intézkedések mérhető célkitűzéseken alapulnak, és a polgárok és a vállalkozások – a kedvezményezettekre és az irányító hatóságokra háruló adminisztratív terhek egyszerűsítése és csökkentése céljából – tájékoztatást kapnak ezekről, lehetővé válik ezek az intézkedések megfelelő egyensúlyt teremtsenek a szakpolitika eredményorientáltsága és az ellenőrzések szintje között . [Mód. 8] |
|
(13) |
Együttműködési intézkedések ösztönzése és fellendítése céljából, a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés keretében végrehajtott programokon belül meg kell erősíteni a partnerekkel , köztük a helyi és regionális szintű partnerekkel folytatott együttműködési intézkedéseket egy adott tagállamban vagy különböző tagállamok között az összes egyedi célkitűzés keretében biztosított támogatással kapcsolatban. Az ilyen megerősített együttműködés kiegészíti az ETE/Interreg keretében folytatott együttműködést, és különösen támogatnia kell a strukturált partnerségeket a Bizottságnak „Az innováció erősítése Európa régióiban: az ellenállóképes, inkluzív és fenntartható növekedés stratégiái” című közleményében (6) említett regionális stratégiák végrehajtása tekintetében. A partnerek ezért az Unió bármely régiójából származhatnak, de magukban foglalhatnak határon átnyúló régiókat, valamint az európai területi együttműködési csoportosulás, illetve a makroregionális vagy tengerfenék stratégia által felölelt területen fekvő régiókat, vagy azok kombinációját is. [Mód. 9] |
|
(13a) |
A jövőbeli kohéziós politikának megfelelően figyelembe kell vennie és támogatást kell nyújtania azon uniós régiók számára, amelyeket a leginkább érintik az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésének következményei, különösen azoknak, amelyek ennek következtében az Unió külső (tengeri vagy szárazföldi) határaira kerülnek. [Mód. 10] |
|
(14) |
Tekintettel Az ERFA és a Kohéziós Alap célkitűzéseit a fenntartható fejlődés, különösen az éghajlatváltozás elleni kiemelt fontosságú küzdelem keretében, az Uniónak a Párizsi Megállapodás végrehajtására irányuló kötelezettségvállalásaival, az Egyesült Nemzetek 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendjével és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljaival összhangban, valamint a környezet minőségének megőrzésével, védelmével és javításával kapcsolatos cél Unió általi előmozdítása révén kell megvalósítani, az EUMSZ 11. cikkében és 191. cikkének (1) bekezdésében megállapítottak szerint, figyelembe véve a szennyező fizet elvet, továbbá a szegénységre és az egyenlőtlenségre összpontosítva, illetve a szociális és környezeti szempontból fenntartható gazdaságra való igazságos áttérést előtérbe helyezve, részvételen alapuló megközelítést követve, együttműködésben a megfelelő hatóságokkal, gazdasági és szociális partnerekkel, valamint a civil társadalmi szervezetekkel. Az éghajlatváltozással és a biológiai sokféleség csökkenésével kapcsolatos problémák kezelésének fontosságára, amit fontosságát tükröző módon az Uniónak uniós, nemzeti és helyi szinten a Párizsi Megállapodásnak Megállapodás és az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlesztési céljainak végrehajtását érintő kötelezettségvállalása is tükröz uniós kötelezettségvállalásokkal összhangban teljesítendő szükséges fellépések finanszírozásához való hozzájárulás, valamint az ellenálló képességet és a kockázatok megelőzését , az azokra való felkészülést és reagálást összekapcsoló integrált katasztrófamegelőzési támogatás biztosítása érdekében az alapok hozzá fognak járulni az éghajlatvédelmi és a biológiai sokféleség védelmére irányuló intézkedések valamennyi szakpolitikára kiterjedő érvényesítéséhez, valamint ahhoz célul tűzve ki , hogy az uniós költségvetés a kiadásainak összességben véve 25 30 %-ával támogassa az éghajlat-politikai célok elérését. Az alapoknak az Unió minden térségében jelentős mértékben hozzá kell járulniuk a körforgásos és karbonszegény gazdaság megvalósításához a regionális dimenzió teljes mértékű beépítésével. Az ERFA keretében végrehajtott műveletek műveleteknek várhatóan legalább 30 35 %-kal járulnak hozzá hozzá kell járulniuk az ERFA éghajlat-politikai célkitűzéseket szolgáló teljes pénzügyi keretösszegéhez. A Kohéziós Alap keretében végrehajtott műveletek várhatóan 37 40 %-kal járulnak hozzá a Kohéziós Alap éghajlat-politikai célkitűzéseket szolgáló teljes pénzügyi keretösszegéhez. Ezeket a százalékos értékeket tiszteletben kell tartani a programozási időszak során. Ezért a megfelelő tevékenységek meghatározására ezen alapok előkészítése és végrehajtása során, újbóli értékelésükre pedig a vonatkozó értékelések és felülvizsgálatok keretében kerül sor. Ezeket az intézkedéseket és a végrehajtásukra elkülönített pénzügyi keretet – a dekarbonizált épületállomány 2050-ig történő megvalósításának előmozdítása érdekében – az (EU) 2018/xxxx rendelet [az új CPR] IV. mellékletével összhangban bele kell foglalni a nemzeti integrált energia- és éghajlat-politikai tervekbe, valamint az épületek energiahatékonyságáról szóló felülvizsgált (EU) 2018/844 irányelv értelmében létrehozott hosszú távú felújítási stratégiákba, és csatolni kell a programokhoz. Különös figyelmet kell fordítani a szén-dioxid-mentesítési kötelezettségvállalások miatt kihívásokkal küzdő, magas szén-dioxid-kibocsátású területekre, hogy segítséget kapjanak az Unió éghajlatváltozással kapcsolatos és az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervekben és az (EU) 2018/410 irányelvben (ETS-irányelv) foglalt kötelezettségvállalásaival összhangban álló stratégiák megvalósításához, és a munkavállalók egyebek mellett képzési és átképzési lehetőségek révén védelemben részesüljenek . [Mód. 11] |
|
(15) |
Annak érdekében, hogy az ERFA támogatást biztosíthasson az ETE/Interreg keretében mind az infrastruktúra-beruházásokhoz, mind a kapcsolódó beruházási, képzési és integrációs tevékenységekhez, az adminisztratív készségek és kompetenciák javításához és fejlesztéséhez, rendelkezni kell arról, hogy az ERFA támogatást nyújthat az (EU) 2018/XXX európai parlamenti és tanácsi rendelettel (7) [az új ESZA+] létrehozott ESZA+ egyedi célkitűzései alá tartozó tevékenységekhez is. [Mód. 12] |
|
(16) |
A korlátozott erőforrások lehető leghatékonyabb felhasználásának koncentrálása érdekében az ERFA által a vonatkozó egyedi célkitűzés alapján termelőberuházásokhoz nyújtott támogatást a 2003/361/EK bizottsági ajánlás (8) értelmében vett mikro-, kis- és középvállalkozásokra középvállalkozásokhoz (a továbbiakban: mkkv-k kkv-k ) és a kkv-któl eltérő más vállalkozásokhoz kell korlátozni, kivéve akkor, ha a beruházások kkv-kal kutatási és innovációs tevékenységek terén folytatott együttműködést foglalnak magukban irányítani , a más európai régiókban végzett, az (EU) …/… rendelet [új CPR] 60. cikkének értelmében vett azonos vagy hasonló tevékenységekhez kapcsolódó munkahelyek sérelme nélkül . [Mód. 190/rev] |
|
(17) |
Az ERFA-nak az átmeneti időszakra nyújtott pénzügyi támogatáson keresztül elő kell segítenie az Unión belüli legfontosabb regionális egyenlőtlenségek kezelését, valamint a különféle régiók fejlettségi szintje között fennálló eltérések és a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók lemaradásának csökkentését, utóbbiak közt azon régiókét, amelyek a dekarbonizációs kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos kihívásokkal szembesülnek. Emellett erősítenie kell az ellenálló képességet, és meg kell akadályoznia a veszélyeztetett területek lemaradását. Ezért a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés alapján nyújtott ERFA-támogatást az Unió kulcsprioritásaira kell koncentrálni, az (EU) 2018/xxx rendeletben [az új CPR] megállapított szakpolitikai célkitűzéseknek megfelelően. Ezért az ERFA-ból nyújtott támogatást a következő két szakpolitikai célkitűzésre kell koncentrálni: az „Intelligensebb Európa az innovatív és intelligens és inkluzív gazdasági fejlődés és átalakulás , a technológia terén létrejövő regionális összekapcsoltság, az információs és kommunikációs technológiák (ikt) fejlesztése, az összekapcsoltság és a hatékony közigazgatás előmozdítása révén” és a „Zöldebb, karbonszegény Európa a tiszta és méltányos energetikai átállás, a zöld és kék beruházás, a körforgásos gazdaság, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdításával” , figyelembe véve ugyanakkor az európai kohézió erősítésére és a szolidaritáson alapuló Európa átfogó szakpolitikai célkitűzésekre kell koncentrálni célkitűzéseit, amelyek elősegítik a gazdasági, társadalmi és területi aszimmetriák mérséklését . Ezt a Az említett tematikus koncentrációt nemzeti szinten kell elérni, ugyanakkor rugalmasságot kell biztosítani mozgásteret biztosítva az egyes programok szintjén és a tagállamok bruttó nemzeti jövedelmük alapján meghatározott három csoportja között régiók különféle kategóriái között, figyelembe véve az eltérő fejlettségi szinteket is . Továbbá részletesen meg kell határozni a tagállamok régiók osztályozásának módszertanát, a legkülső régiók sajátos helyzetének figyelembevételével. [Mód. 14] |
|
(17a) |
Az ERFA és a Kohéziós Alap által társfinanszírozott beruházások stratégiai fontosságának biztosítása érdekében a tagállamok a Stabilitási és Növekedési Paktum jelenlegi keretén belül további rugalmasságra irányuló, kellően indokolt kérelmet nyújthatnak be a közkiadások vagy egyenértékű strukturális kiadások tekintetében. [Mód. 15] |
|
(18) |
A támogatás uniós kulcsprioritásokra koncentrálása érdekében , valamint a társadalmi, gazdasági és területi kohéziónak az EUMSZ 174. cikkében meghatározott célkitűzéseivel és az (EU) 2018/xxx rendeletben [az új CPR] megállapított szakpolitikai célkitűzésekkel összhangban helyénvaló előírni, hogy a tematikus koncentrációra vonatkozó követelményeket a teljes programozási időszak során tiszteletben kell tartani, az egy programon belüli vagy a programok közötti prioritások közötti átcsoportosítás esetén is. [Mód. 16] |
|
(18a) |
Az ERFA-nak foglalkoznia kell az elérhetőség és a nagy piacoktól való távolság problémájával, amelyekkel a rendkívül alacsony népsűrűségű területek szembesülnek, amint az 1994-es csatlakozási okmányhoz csatolt, a 6. célkitűzésre a strukturális alapok finnországi és svédországi alkalmazása keretében irányadó különös rendelkezésekről szóló 6. jegyzőkönyvben szerepel. Az ERFA-nak e régiók fenntartható fejlődésének támogatása céljából azokkal az egyedi nehézségekkel is foglalkoznia kell, amelyekkel olyan szigetek, hegyvidéki területek, határ menti régiók és gyéren lakott területek néznek szembe, amelyek földrajzi fekvése lassítja fejlődésüket. [Mód. 17] |
|
(19) |
Ennek a rendeletnek meg kell határoznia azon különféle tevékenységtípusokat – beleértve a közösségi finanszírozást is – , amelyek költségei az ERFA-ból és a Kohéziós Alapból – az EUMSZ-ben meghatározott célkitűzéseik alapján – támogatott beruházások révén támogathatók. A Kohéziós Alap számára lehetővé kell tenni, hogy beruházásokat támogasson a környezetvédelem és a TEN-T területén. Az ERFA tekintetében a tevékenységek listájának figyelembe kell vennie a sajátos nemzeti és regionális fejlesztési igényeket, valamint a saját potenciált, továbbá a tevékenységek listáját egyszerűsíteni kell, és az ERFA számára lehetővé kell tenni az alábbiak támogatását: infrastruktúra-beruházások – többek között a kutatási és innovációs infrastruktúra és létesítmények, a kulturális és örökségvédelmi infrastruktúra (például turistanegyedek kialakítása révén), a fenntartható idegenforgalmi infrastruktúra, a vállalkozások számára nyújtott szolgáltatások, valamint a lakásberuházások terén –, lakhatási beruházások , a szolgáltatásokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos beruházások, akkv-kbe irányuló termelőberuházások, a különös tekintettel a hátrányos, marginalizált és szegregált közösségekre, a kkv-kba , a berendezések berendezésekbe , szoftverek szoftverekbe és immateriális javak javakba irányuló termelőberuházások, a régiók átmeneti időszaka alatt a szén-dioxid-mentesítés folyamatában biztosított ösztönzők , valamint tájékoztatással, kommunikációval, tanulmányokkal, hálózatépítéssel, együttműködéssel, a partnerek közötti tapasztalatcserével kapcsolatos és klasztereket érintő tevékenységek. A programvégrehajtás támogatása érdekében mindkét alap számára lehetővé kell tenni technikai segítségnyújtási tevékenységek támogatását. Végül, az Interreg programokra vonatkozó beavatkozások szélesebb körének lehetővé tétele érdekében a hatókört úgy kell kiterjeszteni, hogy az magába foglalja az ESZA+ hatókörébe tartozó intézkedésekhez kapcsolódó létesítmények, emberi erőforrások és költségek széles körének megosztását. [Mód. 18] |
|
(20) |
Az 1316/2013/EU rendelet szerinti transzeurópai közlekedési hálózatokat érintő projekteket – többek között a hiányzó összeköttetések és szűk keresztmetszetek problémájának kiegyensúlyozott kezelését, valamint a meglévő hidak és alagutak biztonságának javítását – továbbra is a Kohéziós Alapból kell finanszírozni megosztott irányítás és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) alapján történő közvetlen irányítás révén. A városok és a vidék közötti összeköttetések erősítése, a vidékfejlesztés előmozdítása és a digitális szakadék áthidalása érdekében e hálózatok esetében elsőbbséget kell biztosítani a vidéki közszolgáltatások fellendítésének, különösen a ritkán lakott és az elöregedő népességgel rendelkező térségekben. [Mód. 19] |
|
(21) |
Ugyanakkor egyrészt azonosítani kell a szinergiákat és másrészt egyértelművé kell tenni az ERFA és a Kohéziós Alap hatályán kívül eső tevékenységeket, ; ennek célja a multiplikátorhatások elérése ideértve a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (9) I. mellékletében szereplő tevékenységekből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentését célzó beruházásokat a rendelkezésre álló finanszírozás felesleges megduplázódásának elkerülése érdekében, mivel a említett irányelv már rendelkezik a fentiek finanszírozásáról. Továbbá, kifejezetten meg kell állapítani, hogy az EUMSZ II. mellékletében felsorolt tengerentúli országok és területek nem jogosultak az ERFA-ból és a Kohéziós Alapból nyújtott támogatásra. [Mód. 20] |
|
(22) |
A tagállamoknak folyamatosan továbbítaniuk kell a Bizottságnak az I. mellékletben meghatározott közös teljesítmény- és eredménymutatók alkalmazásának előrehaladásával kapcsolatos információkat. A közös teljesítménymutatókat adott esetben programspecifikus eredmény- és teljesítménymutatókkal lehet kiegészíteni. A Bizottságnak a tagállamok által szolgáltatott információk alapján kell jelentést tennie a teljes programozási időszak alatt az egyedi célkitűzések elérése felé tett előrelépésről; e jelentéshez pedig a II. mellékletben megállapított mutatókat kell felhasználnia. |
|
(23) |
A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (22) és (23) bekezdése értelmében az Alapok értékelését egyedi nyomonkövetési követelmények útján gyűjtött információ alapján kell végezni, kerülve a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, főként tagállamokra nehezedőket. Ezek a követelmények adott esetben az alapok hatásainak helyszíni értékeléséhez alapul szolgáló mérhető mutatókat is magukban foglalhatnak. [Mód. 21] |
|
(24) |
A területi fejlesztéshez területfejlesztéshez való hozzájárulás maximalizálása és az EUMSZ 174. cikke szerinti gazdasági, demográfiai, környezeti és társadalmi kihívások hatékonyabb kezelése érdekében azokon a területeken, amelyek természeti vagy demográfiai hátrányokkal küzdenek – beleértve az öregedést, a vidéki térségek elnéptelenedését és a demográfiai hanyatlást, valamint a demográfiai nyomást is –, illetve amely területeken nehézségekbe ütközik az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés, az e területen tett fellépéseket programokra, tengelyekre vagy integrált területi stratégiákra kell alapozni, többek között a városi térségekben térségek és a vidéki közösségek tekintetében. Ezeknek a fellépéseknek ugyanazon érme két oldalát kell jelenteniük, és a központi városi csomópontokra és azok környezetére, illetve a távolabbi vidéki területekre egyaránt ki kell terjedniük. Ezeknek a stratégiáknak az ERFA-t, az ESZA+-t, az ETHA-t és az EMVA-t is magában foglaló, több alapot átfogó, integrált megközelítés is a javára válhat. Ezért az ERFA támogatást az (EU) 2018/xxxx rendelet [az új CPR] 22. cikkében meghatározott formákon keresztül Nemzeti szinten az ERFA-források legalább 5 %-át integrált területfejlesztésre kell végrehajtani, fordítani. Ezért a támogatást a helyi, a regionális és a városi hatóságok , a gazdasági és szociális partnerek, valamint a civil társadalom és a nem kormányzati szervezetek képviselői megfelelő bevonásának biztosításával kell végrehajtani . [Mód. 22] |
|
(24a) |
Különös figyelmet kell fordítani a szén-dioxid-mentesítési kötelezettségvállalások miatt kihívásokkal küzdő, magas szén-dioxid-kibocsátású területekre, hogy támogatásban részesüljenek a Párizsi Megállapodás szerinti uniós éghajlatvédelmi kötelezettségvállalásokkal összeegyeztethető stratégiák végrehajtása során, amely stratégiák egyformán védik a munkavállalókat és az érintett közösségeket is. Ezeknek a területeknek célzott támogatásban kell részesülniük, hogy előkészítsék és végrehajtsák a gazdaságaik szén-dioxid-mentesítésére irányuló terveket, figyelembe véve, hogy célzott szakképzési és átképzési lehetőségeket kell biztosítani a munkaerő számára. [Mód. 23] |
|
(25) |
A fenntartható városfejlesztés keretén belül támogatni kell az integrált területfejlesztést, hogy hatékonyabban lehessen kezelni a város térségeket – ideértve a városok funkcionális egységeit , és a vidéki közösségeket is – érintő gazdasági, környezetvédelmi, éghajlati, demográfiai , technológiai, társadalmi és kulturális kihívásokat, figyelembe véve a város és a vidék közötti kapcsolatok , ezen belül adott esetben a városkörnyéki övezetek előmozdításának és a digitális szakadék csökkentésének szükségességét. Azon városi térségek kiválasztásának elveit, ahol a fenntartható városfejlesztés érdekében integrált intézkedéseket kell végrehajtani, valamint az ezen intézkedésekre vonatkozó indikatív összegeket a „Beruházása a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés alá tartozó programokban kell meghatározni . Az említett fellépések részesülhetnek az ERFA-t, az ESZA+ alapot, az ETHA-t és az EMVA-t bevonó, több alapból történő finanszírozásból és integrált megközelítésből. Nemzeti szinten az ERFA-források legalább 6 10 %-át e célra a fenntartható városfejlesztés prioritására kell fordítani. Meg kell állapítani továbbá, hogy e százalékot tiszteletben kell tartani a teljes programozási időszak során, az egy programon belüli vagy programok közötti prioritások közötti átcsoportosítás esetén, ideértve a félidős felülvizsgálatot is. [Mód. 24] |
|
(26) |
A fenntartható városfejlesztéssel kapcsolatos kérdéseket megválaszoló uniós szintű megoldások azonosítása vagy biztosítása érdekében a fenntartható városfejlesztés területén alkalmazott Innovatív városfejlesztési tevékenységek helyébe a közvetlen vagy közvetett irányítás szerint végrehajtandó tevékenységeket az Európai Városfejlesztési Kezdeményezésnek Kezdeményezés formájában kell lépnie folytatni és továbbfejleszteni . A fenti kezdeményezésnek összes városi területre ki kell terjednie, és támogatnia kell támogatnia kell az uniós városfejlesztési menetrendet (10) , hogy ösztönözze a növekedést , az élhetőséget és az innovációt, továbbá hogy azonosítsa és sikeresen leküzdje a társadalmi kihívásokat . [Mód. 25] |
|
(27) |
Külön figyelmet kell szentelni a legkülső régiókra, nevezetesen az EUMSZ 349. cikke szerinti olyan intézkedések elfogadásával, amelyek kiegészítő forrást biztosítanak a legkülső régiók számára a célból, hogy ellensúlyozzák az e régiókban az EUMSZ 349. cikkében említett egy vagy több állandó jellegű korlátozás – nevezetesen távoli fekvésük, szigetjellegük, kis méretük, kedvezőtlen domborzati és éghajlati viszonyaik és néhány terméktől való gazdasági függésük, amely tényezők állandósága és együttes hatása súlyosan hátráltatja fejlődésüket – miatt jelentkező többletköltségeket. A fenti költségvetési juttatás a fenti korlátozások által okozott többletköltségek ellensúlyozását célzó beruházásokat, működési költségeket és közszolgáltatási kötelezettségeket fedezhet. A működési támogatás fedezhet árufuvarozási szolgáltatásokkal szolgáltatásokat, zöld logisztikát, mobilitáskezelést és szállítási szolgáltatásokat kínáló, induló vállalkozásoknak nyújtott támogatással kapcsolatos kiadásokat, valamint a tárolási korlátozásokkal, a gyártási eszközök túlzott méretével és karbantartásával, valamint a helyi piacon a humán tőke hiányával kapcsolatos műveleteket érintő kiadásokat . Ezekre a forrásokra nem alkalmazandó az ebben a rendeletben előírt tematikus koncentráció . A belső piac integritásának védelme érdekében, valamint az ERFA és a Kohéziós Alap által társfinanszírozott összes művelethez hasonlóan, az ERFA-ból a külső régiókban a működési és beruházási támogatás finanszírozásához nyújtott támogatásnak eleget kell tennie az EUMSZ 107. és 108. cikkében foglalt, állami támogatásra vonatkozó szabályoknak. [Mód. 26] |
|
(28) |
E rendelet egyes nem alapvető rendelkezéseinek módosítása céljából a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a célból, hogy indokolt esetben kiigazítsa a II. mellékletet, amely meghatározza azon mutatók listáját, amelyet alapul kell felhasználni az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a programok teljesítményéről való tájékoztatásához. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak (11) megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein. |
|
(29) |
Mivel e rendelet célját – nevezetesen a gazdasági, a társadalmi és a területi kohéziónak az Unióban fennálló regionális egyenlőtlenségek kiigazításával , az állampolgárokra összpontosító, a közösségek által irányított fejlődést támogató és az aktív állampolgári szerepvállalást elősegítő megközelítés révén történő megerősítését – a tagállamok a különböző régiók fejlettségi szintjei közötti eltérések és a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók lemaradásának mértéke, valamint a tagállamok és a régiók korlátozott pénzügyi forrásai miatt nem tudják kielégítően megvalósítani,), az Unió szintjén azonban a rendelet léptéke és hatása miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányossági elvnek megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket. [Mód. 27] |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
I. FEJEZET
Közös rendelkezések
1. cikk
Tárgy
(1) Ez a rendelet meghatározza az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (a továbbiakban: ERFA) nyújtott támogatás egyedi célkitűzéseit és hatókörét az (EU) 2018/xxxx rendelet [új CPR] [4. cikkének (2) bekezdésében] említett a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés és az európai területi együttműködés (Interreg) célkitűzés tekintetében.
(2) Ez a rendelet meghatározza továbbá a Kohéziós Alapból nyújtott támogatás egyedi célkitűzéseit és hatókörét az (EU) 2018/xxxx rendelet [új CPR] [4. cikkének (2) bekezdésében] említett beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe célkitűzés (a továbbiakban: „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés) tekintetében.
1a. cikk
Az ERFA és a Kohéziós Alap feladatai
Az ERFA és a Kohéziós Alap hozzájárul az Unió gazdasági, szociális és területi kohéziójának erősítésére irányuló átfogó célkitűzéshez.
Az ERFA hozzájárul az Unión belüli különböző régiók fejlettségi szintjei közötti egyenlőtlenségek csökkentéséhez és a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók felzárkóztatásához, többek között a környezetvédelmi kihívások tekintetében is, a regionális gazdaságok fenntartható fejlesztése és strukturális kiigazítása révén.
A Kohéziós Alap hozzájárul a transzeurópai hálózatokkal és környezetvédelemmel kapcsolatos projektekhez. [Mód. 28]
2. cikk
Az ERFA-ra és a Kohéziós Alapra vonatkozó egyedi célkitűzések
(1) Az (EU) 2018/xxxx rendelet [az új CPR] [4. cikkének (1) bekezdésében] meghatározott szakpolitikai célkitűzésekkel összhangban az ERFA az alábbi egyedi célkitűzéseket támogatja:
|
a) |
intelligensebb Európa az innovatív, és intelligens és befogadó gazdasági fejlesztés és átalakítás , valamint az információs és kommunikációs technológiák terén a regionális konnektivitás előmozdítása , illetve hatékony közigazgatás révén (a továbbiakban: 1. szakpolitikai célkitűzés) az alábbiak által: [Mód. 29]
|
|
b) |
„zöldebb, karbonszegény és reziliens Európa mindenkinek a tiszta és méltányos energetikai átállás, a zöld és kék beruházás, a körforgásos gazdaság, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdításával” (a továbbiakban: 2. szakpolitikai célkitűzés) az alábbiak által: [Mód. 34]
|
|
c) |
„jobban összekapcsolt Európa a mobilitás és mindenki számára a regionális IKT-konnektivitás mobilitás fokozásával” (3. szakpolitikai célkitűzése) az alábbiak révén: [Mód. 44]
|
|
d) |
„szociálisabb és befogadóbb Európa a szociális jogok európai pillérének végrehajtásával” (4. szakpolitikai célkitűzés), az alábbiak révén végrehajtásával : [Mód. 49]
|
|
e) |
„a polgárokhoz közelebb álló Európa a városi, vidéki térségek és part menti térségek minden más terület fenntartható és integrált fejlesztésének elősegítése és helyi kezdeményezések révén” (a továbbiakban:5. szakpolitikai célkitűzés), az alábbiak által: [Mód. 57]
|
(1a) Az e cikk b) pontjának vii a. alpontjában említett, kisléptékű multimodális városi mobilitás fellendítése – ez akkor minősül támogathatónak, ha az ERFA-hozzájárulás nem haladja meg a 10 000 000 eurót. [Mód. 60]
(2) A Kohéziós Alap támogatja a 2. szakpolitikai célkitűzést és az (1) bekezdés c) pontjának ii., iii. és iv. pontjában meghatározott 3. szakpolitikai célkitűzés alá tartozó egyedi célkitűzéseket.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott egyedi célkitűzések elérése tekintetében az ERFA és vagy a Kohéziós Alap adott esetben támogathat a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe célkitűzés” alá tartozó tevékenységeket, amennyiben azok továbbá : [Mód. 61]
|
a) |
vagy javítják a programhatóságok és az alapok végrehajtásához kapcsolódó szervezetek kapacitását , valamint támogatják az ERFA és a Kohéziós Alap végrehajtásáért felelős hatóságokat, helyi és regionális közigazgatásokat az egyedi adminisztratív kapacitásépítési tervek révén, amelyek célja a fenntartható fejlesztési célok lokalizálása, az eljárások egyszerűsítése és a fellépések végrehajtási idejének csökkentése, feltéve, hogy ezek strukturális jellegűek, és maga a program mérhető célkitűzésekkel rendelkezik ; [Mód. 62] |
|
b) |
vagy megerősítik a partnerekkel folytatott együttműködést egy adott tagállamban vagy azon kívül. |
Az e cikk a) pontjában említett kapacitásépítési támogatás kiegészíthető az (EU) 2018/xxxx rendelet (a reformtámogatási program) szerinti további támogatással. [Mód. 63]
A b) pontban említett együttműködés magában foglalja a határon átnyúló régiókból, a nem szomszédos régiókból vagy az európai területi együttműködési csoportosulás vagy a makroregionális vagy tengerfenék stratégia által felölelt területen fekvő régiókból, vagy azok kombinációiból származó partnereket is. [Mód. 64]
Az ERFA keretében megvalósuló operatív programok előkészítésének, végrehajtásának, nyomon követésének és értékelésének valamennyi szakaszában és az Európai Partnerségi Kódexben (ECCP) meghatározott elvekkel összhangban biztosítani kell regionális és helyi hatóságok, a civil szervezetek – beleértve a kedvezményezetteket is– érdemi részvételét. [Mód. 65]
3. cikk
Az ERFA-támogatás tematikus koncentrálása
(1) A „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés keretében végrehajtott programok tekintetében a teljes ERFA-forrásokat minden tagállamban nemzeti szinten koncentrálják a (3) és (4) bekezdéssel összhangban.
(2) A legkülső régiókkal rendelkező tagállamok számára nyújtott támogatás tematikus koncentrálása tekintetében a kimondottan a legkülső régiók számára allokált ERFA forrásokat az összes többi régió számára allokált forrásoktól külön kell kezelni.
(3) A tagállamok osztályozása NUTS 2. szintű régiókat az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelmük hazai termékük (GDP) aránya alapján az alábbiak szerint történik kell besorolni : [Mód. 66]
|
a) |
azon tagállamok régiók , amelyek bruttó nemzeti jövedelmének aránya az uniós átlag 100 %-ával egyenlő vagy magasabb annál ahol az egy főre jutó GDP meghaladja az EU27 átlagos GDP-jének 100 %-át (a továbbiakban: 1. csoport); [Mód. 67] |
|
b) |
azon tagállamok régiók , amelyek bruttó nemzeti jövedelmének aránya ahol az egy főre jutó GDP az uniós átlag EU27 átlagos GDP-jének 75 %-a felett, de és 100 %-a között van (a továbbiakban: 2. csoport); [Mód. 68] |
|
c) |
azon tagállamok régiók , amelyek bruttó nemzeti jövedelmének aránya ahol az egy főre jutó GDP nem éri el az uniós átlag EU27 átlagos GDP-jének 75 %-a át alatt van (a továbbiakban: 3. csoport). [Mód. 69] |
E cikk alkalmazásában a bruttó nemzeti jövedelem aránya régiók három régiókategóriába történő besorolása az egyes régiók egy főre eső GDP-jének a valamely tagállam – vásárlóerő-standardokban (PPS) mért és az uniós adatok alapján a 2014–2016 közötti időszakra kiszámított – vásárlóerő-egységben kifejezett számított aránya , egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme és a valamint az EU- 27 tagállam ugyanazon referencia-időszakra kiszámított, vásárlóerő-egységben kifejezett, egy főre jutó átlag bruttó nemzeti jövedelme közötti arány vonatkozó átlagos GDP-je alapján történik . [Mód. 70]
A „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzése keretében a legkülső régiókra vonatkozó programok tekintetében azokat a 3. csoportba tartozónak kell tekinteni.
(4) A tagállamoknak a tematikus koncentráció alábbi követelményeinek kell eleget tenniük:
|
a) |
Az 1. csoportba tartozó tagállamoknak a technikai segítségnyújtástól eltérő prioritások alá tartozó összes ERFA forrásuk legalább 85 %-át az a legfejlettebb régiók kategóriája ( 1. csoport) és 2. szakpolitikai célkitűzésre, legalább 60 %-át pedig az 1. szakpolitikai célkitűzésre kell fordítaniuk; esetében: [Mód. 71]
|
|
b) |
A 2. csoportba tartozó tagállamoknak a technikai segítségnyújtástól eltérő prioritások alá tartozó összes ERFA forrásuk legalább 45 %-át az 1. szakpolitikai célkitűzésre, legalább 30 %-át pedig a az átmeneti régiók kategóriája ( 2. csoport) szakpolitikai célkitűzésre kell fordítaniuk; esetében: [Mód. 74]
|
|
c) |
a 3. csoportba tartozó tagállamoknak a technikai segítségnyújtástól eltérő prioritások alá tartozó összes ERFA forrásaik legalább 35 %-át az 1. szakpolitikai célkitűzésre, legalább 30 %-át pedig a 2. szakpolitikai célkitűzésre kell fordítaniuk. kevésbé fejlett régiók kategóriája (3 . csoport) esetében: [Mód. 77]
|
(4a) Kellően indokolt esetekben az érintett tagállam kérheti, hogy a regionális kategóriák szintjén a források koncentrációjának szintjét legfeljebb 5 százalékponttal vagy a legkülső régiók esetében 10 százalékponttal csökkentsék a 3. cikk (4) bekezdése a) pontjának i. alpontja, a 3. cikk (4) bekezdése b) pontjának i. alpontja és a 3. cikk (4) bekezdése c) pontjának i. alpontja [új ERFA-Kohéziós Alap] értelmében meghatározott tematikus célkitűzés tekintetében. [Mód. 80]
(5) A (4) bekezdésben meghatározott, tematikus koncentrációra vonatkozó követelményeknek a teljes programozási időszakban eleget kell tenni, akkor is, amikor ERFA költségvetési juttatásokat csoportosítanak át egy program prioritásai között vagy programok között, valamint az (EU) 2018/xxxx rendelet [az új CPR] [14.] cikkével összhangban végzett félidős felülvizsgálat alkalmával is.
(6) Amennyiben egy adott programhoz az 1. vagy 2. szakpolitikai célkitűzés, vagy 2. a fő szakpolitikai célkitűzés célkitűzések vagy mindkettő tekintetében ezek mindegyike számára nyújtott ERFA támogatást az (EU) 2018/xxxx rendelet [az új CPR] [99.] cikke szerinti kötelezettségvállalás-visszavonást követően vagy a Bizottság által az említett rendelet [98.] cikkével összhangban végzett pénzügyi korrekció következtében csökkentik, a (4) bekezdésben meghatározott, tematikus koncentrációra vonatkozó követelménynek való megfelelést nem kell újból megvizsgálni. [Mód. 81]
4. cikk
Az ERFA támogatások hatóköre
(1) Az ERFA az alábbiakat támogatja:
|
a) |
infrastrukturális beruházások; |
|
aa) |
beruházások a kutatás, a fejlesztés és az innováció terén (R&D&I); [Mód. 83 és 191/rev] |
|
b) |
a szolgáltatásokhoz való hozzáférést célzó beruházások; |
|
c) |
kkv-kbe irányuló termelőberuházások és kkv-kban a meglévő munkahelyek megőrzéséhez, illetve új munkahelyek teremtéséhez hozzájáruló befektetések, illetve minden, a kkv-k számára nyújtott vissza nem térítendő támogatás és pénzügyi eszköz ; [Mód. 84 és 192/rev] |
|
d) |
berendezések, szoftverek és immateriális javak; |
|
e) |
információ, kommunikáció, tanulmányok, hálózatépítés, együttműködés, tapasztalatcsere és klasztereket érintő tevékenységek; |
|
f) |
technikai segítségnyújtás. |
Továbbá, A kkv-któl eltérő vállalatokba irányuló termelőberuházások akkor támogathatók, ha kkv-kkal folytatott együttműködést foglalnak magukban a 2. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja szerint támogatott kutatási és innovációs tevékenységekben együttműködéssel vagy olyan üzleti infrastruktúrával járnak, amely a kkv-knak hasznára válik .
Az (EU) …/… rendelet 59. cikke (1) bekezdésének a) pontjával és 60. cikkével összhangban a kkv-któl eltérő vállalatokba irányuló termelőberuházások támogathatók továbbá a 2. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja szerint támogatott kutatási és innovációs tevékenységek és a 2. cikk (1) bekezdése b) pontjának i. és ii. alpontja szerinti, energiahatékonysággal és megújuló energiákkal összefüggő intézkedések terén. [Mód. 193/rev]
A 2. cikk (1) bekezdése a) pontjának iv. alpontjában meghatározott 1. szakpolitikai célkitűzés alatti egyedi célkitűzéshez való hozzájárulás érdekében az ERFA támogatja a képzést, a mentorálást, az egész életen át tartó tanulást az átképzést és az oktatási tevékenységeket. [Mód. 87 és 194/rev]
(2) Az európai területi együttműködési célkitűzés (Interreg) keretében az ERFA a következőket támogatja:
|
a) |
létesítmények és humánerőforrás megosztása; |
|
b) |
kísérő lágy beruházások és az (EU) 2018/xxxx rendeletben [az új ESZA+ rendelet] foglaltak szerint az Európai Szociális Alap Plusz alá tartozó 4. szakpolitikai célkitűzéssel kapcsolatos egyéb tevékenységek. |
5. cikk
A Kohéziós Alap támogatásainak hatóköre
(1) A Kohéziós Alap az alábbiakat támogatja:
|
a) |
környezeti beruházások, ideértve a körforgásos gazdasággal, a fenntartható fejlődéssel és a környezeti előnyökkel járó , megújuló energiával összefüggő beruházásokat is; [Mód. 88] |
|
b) |
a TEN-T-be irányuló TEN-T törzs- és átfogó hálózataiba tett beruházások; [Mód. 89] |
|
c) |
technikai segítségnyújtás , beleértve a helyi hatóságok adminisztratív készségeinek és képességeinek fejlesztését ezen alapok kezelésében ; [Mód. 90] |
|
ca) |
információ, kommunikáció, tanulmányok, hálózatépítés, együttműködés, tapasztalatcsere és klasztereket érintő tevékenységek. [Mód. 91] |
A tagállamok megfelelő egyensúlyt biztosítanak az a) és b) pontban szereplő beruházások között , a beruházások, illetve az egyes tagállamok igényei alapján . [Mód. 92]
(2) A Kohéziós Alapból az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközbe (12) átcsoportosított összeg összegnek arányosnak kell lennie és a TEN-T projektekre használandó fel. [Mód. 93]
6. cikk
Kizárás az ERFA és a Kohéziós Alap hatálya alól
(1) Az ERFA és a Kohéziós Alap nem támogatja az alábbiakat:
|
a) |
atomerőművek leszerelése vagy építése; |
|
b) |
a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (13) I. mellékletében felsorolt tevékenységekből eredő üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését célzó beruházások; |
|
c) |
dohány és dohánytermékek gyártása, feldolgozása és forgalomba hozatala; |
|
d) |
a 651/2014/EU bizottsági rendelet (14) 2. cikkének 18. pontjában meghatározott nehéz helyzetben lévő vállalkozások; |
|
e) |
repülőtéri infrastruktúraberuházások, beruházás az új regionális repülőtérbe és a legkülső régiók kivételével repülőtéri infrastruktúrába, kivéve ; [Mód. 94] |
|
ea) |
a legkülső régiókkal kapcsolatos beruházások; [Mód. 95] |
|
eb) |
a TEN-T törzshálózatához kapcsolódó támogatás; [Mód. 96] |
|
ec) |
környezetvédelemhez fűződő, a negatív környezeti hatás mérséklésére vagy csökkentésére törekvő beruházások. [Mód. 97] |
|
f) |
a hulladék hulladéklerakóban való ártalmatlanítására irányuló beruházások , kivéve a legkülső régiókban és a meglévő létesítmények ártalmatlanítására, átalakítására vagy biztonságossá tételére irányuló beavatkozásokat, a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (15) a 4. cikke (2) bekezdése rendelkezéseinek sérelme nélkül ; [Mód. 98] |
|
g) |
a maradékhulladék kezelését célzó létesítményekbe irányuló beruházások a legkülső régiók kivételével, valamint a körforgásos gazdaság és hulladékhierarchia alapelveinek megfelelő, a 2008/98/EK irányelv 11. cikkének (2) bekezdésében foglalt célokat teljes mértékben tiszteletben tartó korszerű újrafeldolgozási megoldások esetében, és feltéve, hogy a tagállamok az (EU) 2018/851 irányelv 29. cikke szerint kidolgozták hulladékgazdálkodási tervüket. A maradékhulladékot elsősorban nem elkülönítve gyűjtött települési hulladéknak és a hulladékfeldolgozás után visszamaradó hulladéknak kell tekinteni ; [Mód. 99] |
|
h) |
a fosszilis tüzelőanyagok gyártásával, feldolgozásával, szállításával, forgalmazásával, tárolásával vagy égetésével kapcsolatos beruházások, a 2009/33/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (16) 4. cikkében meghatározott tiszta üzemű gépjárművekkel kapcsolatos beruházások következők kivételével; [Mód. 100] |
|
i) |
széles sávú infrastruktúrába irányuló beruházások olyan területeken, amelyek legalább két azonos kategóriájú széles sávú hálózattal rendelkeznek. [Mód. 102] |
|
j) |
finanszírozás a vasúti közlekedésben használandó gördülő eszközök beszerzéséhez, kivéve ha az az alábbiakhoz kapcsolódik:
|
|
ja) |
olyan intézményi gondozási létesítmények építésére irányuló beruházások, amelyek szegregálást alkalmaznak vagy sértik a személyes választást és a függetlenséget; [Mód. 104] |
(1a) A h) bekezdésben említett kivételek nemzeti szinten az ERFA-ból és a Kohéziós Alapból származó összes forrás legfeljebb 1 %-át tehetik ki. [Mód. 101]
(2) Továbbá, a Kohéziós Alap nem támogat lakhatási beruházásokat, kivéve, ha azok az energiahatékonyság energia- és erőforrás-hatékonyság vagy a megújuló energia használatának előmozdításával és az idősek és a fogyatékossággal élő személyek akadálymentes életkörülményeivel, valamint a földrengésbiztossá tétellel kapcsolatosak. [Mód. 105]
(3) A tengerentúli országok és területek nem jogosultak az ERFA-ból vagy a Kohéziós Alapból nyújtott támogatásra, de az (EU) 2018/xxxx [ETE (Interreg] rendeletben foglalt feltételeknek megfelelően részt vehetnek az Interreg programokban.
6a. cikk
Partnerség
Minden tagállam biztosítja a szociális partnerek, a civil társadalmi szervezetek és a szolgáltatások felhasználói számára az érdemi és befogadó részvételt az ERFA és a Kohéziós Alap által megosztott irányítás keretében támogatott tevékenységek és politikák irányításában, programozásában, végrehajtásában, nyomon követésében és értékelésében, a javasolt 240/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (CPR-rendelet) 6. cikke értelmében. [Mód. 106]
7. cikk
Mutatók
(1) Az ERFA és a Kohéziós Alap tekintetében az I. melléklet szerint meghatározott közös teljesítmény- és eredménymutatókat, valamint szükség esetén adott esetben programspecifikus mutatókat és eredménymutatókat kell alkalmazni az (EU) 2018/xxxx rendelet [az új CPR] [12. cikke (1) bekezdése] második albekezdésének a) pontja, [17. cikke (3) bekezdése] d) pontjának ii. alpontja és [37. cikke (2) bekezdése] b) pontjának megfelelően. [Mód. 107]
(2) A teljesítménymutatók esetében a kiindulási értéket nullában kell meghatározni. A 2024-re meghatározott részcélok és a 2029-re meghatározott célok kumulatívak.
(3) A költségvetési rendelet [38. cikke (3) bekezdése e) pontjának i. alpontja] szerinti jelentéstételi követelményének eleget téve a Bizottság a II. melléklettel összhangban tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a teljesítményről.
(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 13. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el egyrészt az I. mellékletet módosítására a célból, hogy elvégezze a szükséges kiigazításokat a tagállamok által használandó mutatók listáján, másrészt a II. melléklet módosítására a célból, hogy elvégezze a szükséges kiigazításokat a teljesítménnyel kapcsolatban az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak nyújtott tájékoztatásra vonatkozóan.
(4a) A tagállamok a Stabilitási és Növekedési Paktum jelenlegi keretén belül további rugalmasság iránti, megfelelően indokolt kérelmet nyújthatnak be a közkiadásokra vagy az azzal egyenértékű strukturális kiadásokra vonatkozóan, amelyeket a közigazgatás a beruházásoknak az ERFA és a Kohéziós Alapok részeként megvalósított társfinanszírozásával támogat. A Bizottság gondosan megvizsgálja a vonatkozó kérelmet, amikor a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós vagy korrekciós ága alapján – az ERFA és a Kohéziós Alapok által társfinanszírozott beruházások stratégiai jelentőségét tükröző módon – meghatározza a költségvetési kiigazítást. [Mód. 108]
II. FEJEZET
Bizonyos területi jellemzők kezelését szabályozó egyedi rendelkezések
8. cikk
Integrált területfejlesztés
(1) Az ERFA az (EU) 2018/xxxx rendelet [az új CPR] 4. cikkének (2) bekezdésben említett mindkét cél keretében támogathatja támogatja a programokon belüli integrált területfejlesztést, a fenti rendelet [az új CPR] III. címének II. fejezetével összhangban. [Mód. 109]
(1a) A „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés keretében nemzeti szinten a technikai segítségnyújtáshoz kapcsolódó források kivételével rendelkezésre álló ERFA-források legalább 5 %-át integrált területi fejlesztésre kell fordítani a természeti, földrajzi vagy demográfiai hátránnyal küzdő, vagy az alapvető szolgáltatásokhoz nehezen hozzáférő nem városi területeken. Ebből az összegből legalább 17,5 % -ot vidéki területekre és közösségekre kell fordítani, figyelembe véve az intelligens falvakról szóló megállapodás olyan projektek kidolgozására vonatkozó rendelkezéseit, mint az intelligens falvak. [Mód. 110]
(2) A tagállamok az ERFA támogatásával integrált területfejlesztést kizárólag integrált területfejlesztést külön tengely vagy program keretében vagy pedig az (EU) 2018/xxxx rendelet [az új CPR] [22.] cikkében említett egyéb formákban hajtanak végre , és több alapot átfogó, integrált megközelítést is lehet alkalmazni az ERFA, az ESZA+, az ETHA és az EMVA keretében . [Mód. 111]
9. cikk
Fenntartható városfejlesztés
(1) Az ERFA a gazdasági, környezeti, éghajlati, demográfiai és társadalmi kihívások kezelése érdekében támogatja a funkcionális városi területeket célzó („fenntartható városfejlesztés”), területi stratégiákon alapuló integrált területfejlesztést – amelynek esetében az ERFA-t és az ESZA+-t is magában foglaló, több alapot átfogó, integrált megközelítést is lehet alkalmazni – összhangban az (EU) 2018/xxxx rendelet [új CPR] [23.] cikkével, az említett rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében említett mindkét cél alá tartozó programokon belül. [Mód. 112]
(2) A „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés keretében nemzeti szinten elkülönített ERFA-források – a technikai segítségnyújtáshoz kapcsolódók kivételével – legalább 6 10 %-át fenntartható városfejlesztésre kell fordítani külön program, külön prioritási tengely, közösségvezérelt helyi fejlesztés, integrált területi beruházások vagy az 5. szakpolitikai célkitűzés alá tartozó vagy az (EU) 2018/xxxx rendelet [új CPR] 22. cikkének c) pontjában meghatározott más területi eszköz eszközök formájában . Az érintett intézkedések és projektek kiválasztására az (EU) 2018/xxxx rendelet [új CPR] 6. cikke szerinti „városi hatóságok” jogosultak. Ha az 5. szakpolitikai célkitűzésen kívüli szakpolitikai célkitűzések keretében végrehajtott műveletek következetesek, akkor hozzájárulnak a fenntartható városfejlesztéssel összefüggő 10 %-os alsó küszöbérték eléréséhez. Az 5. szakpolitikai célkitűzés keretében végrehajtott beruházásokat, úgy kell tekinteni, hogy hozzájárulnak e 10 %-os allokációhoz, csakúgy mint a más szakpolitikai célkitűzések keretében végrehajtott műveletek , amennyiben összhangban vannak a fenntartható városfejlesztéssel . [Mód. 113]
Az érintett program vagy programok tartalmazzák az (EU) 2018/xxxx rendelet [az új CPR] [17. cikke (3) bekezdése] d) pontjának vii. alpontja alapján e célból tervezett összegeket.
(3) A (2) bekezdés alapján fenntartható városfejlesztésre allokált százalékot a teljes programozási időszakban be kell tartani az ERFA költségvetési juttatások egy program prioritásai közötti vagy programok közötti átcsoportosításakor, az (EU) 2018/xxxx rendelet [az új CPR] [14.] cikkével összhangban végzett félidős felülvizsgálat alkalmával is.
(4) Amennyiben az (EU) 2018/xxxx rendelet [az új CPR] [99.] cikke szerinti kötelezettségvállalás-visszavonást követően vagy a Bizottság által az említett rendelet [98.] cikkével összhangban végzett pénzügyi korrekció következtében csökken az ERFA költségvetési juttatása, a (2) bekezdés szerinti megfelelést nem kell újból megvizsgálni.
10. cikk
Európai Városfejlesztési Kezdeményezés
(1) Az ERFFA támogatja a Bizottság által közvetlen vagy közvetett irányítás keretében végrehajtott Európai Városfejlesztési Kezdeményezést is.
A fenti kezdeményezés az összes funkcionális városi területre kiterjed, és támogatja az uniós városfejlesztési menetrendet menetrend partnerségeit és szervezeti költségeit. A helyi hatóságoknak aktívan részt kell venniük az európai városfejlesztési kezdeményezés létrehozásában és végrehajtásában. [Mód. 114]
(2) Az Európai Városfejlesztési Kezdeményezés az alábbi három, a fenntartható várofejlesztést figyelembe vevő ágból áll:
|
a) |
a kapacitásépítés támogatása , beleértve a regionális és helyi képviselők szubnacionális szinten megvalósuló cseréjét ; [Mód. 115] |
|
b) |
innovatív fellépések támogatása , amely további társfinanszírozást kaphat az (EU) 2018/xxx rendelet (Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap) értelmében, és amely támogatás az Európai Vidékfejlesztési Hálózattal közösen nyújtható, különös tekintettel a vidéki és városi térségek közötti kapcsolatokra és a városi és funkcionális városi területek fejlesztését támogató projektekre ; [Mód. 116] |
|
c) |
a tudás, a területi hatásvizsgálat, a politikaalakítás és a kommunikáció támogatása. [Mód. 117] |
Egy vagy több tagállam kérésére az Európai Városfejlesztési Kezdeményezés városokkal kapcsolatos kérdésekről folytatott kormányközi együttműködést is támogathat , például a fenntartható városok referenciakeretét, az Európai Unió területi menetrendjét, valamint az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak a helyi szintű körülményekhez való hozzáigazítását . [Mód. 118]
A Bizottság éves jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek az Európai Városfejlesztési Kezdeményezéssel kapcsolatos fejleményekről. [Mód. 119]
10a. cikk
Természeti vagy demográfiai hátrányokkal és kihívásokkal szembesülő területek
Az ERFA által társfinanszírozott programokban, amelyek súlyos és állandó természeti vagy demográfiai hátrányokkal és kihívásokkal szembesülő, az EUMSZ 174. cikkében is említett területekre vonatkoznak, különös figyelmet kell fordítani az e területek előtt álló kihívások kezelésére.
Különösen azoknak a NUTS 3. szintű területeknek vagy helyi közigazgatási egységek (LAU-k) klasztereinek, amelyek népsűrűsége gyéren lakott területek esetében 12,5 fő/km2 alatti vagy nagyon ritkán lakott területek esetében 8 fő/km2 alatti, vagy ahol az átlagos népességcsökkenés 2007 és 2017 között meghaladta az 1 %-ot, olyan egyedi regionális és nemzeti tervek hatálya alá kell tartozniuk, amelyek célja a vonzerő növelése, az üzleti beruházások növelése és a digitális és közszolgáltatások elérhetőségének erősítése, beleértve az együttműködési megállapodás keretében létrehozott alapot is. A partnerségi megállapodásban külön finanszírozást lehet elkülöníteni. [Mód. 120]
11. cikk
Legkülső régiók
(1) A 3. cikk nem alkalmazandó a legkülső régióknak szánt különleges kiegészítő keretre. A legkülső régiók számára nyújtott egyedi kiegészítő forrást az e régiókban – az EUMSZ. 349. cikkében felsorolt egy vagy több, fejlődésüket korlátozó tényező eredményeként – felmerülő járulékos költségek ellensúlyozására kell használni. [Mód. 121]
(2) Az (1) bekezdésben említett költségvetési juttatás az alábbiak támogatására szolgál:
|
a) |
a rendelet hatálya alá tartozó tevékenységek a 4. cikkben foglaltak szerint; |
|
b) |
a 4. cikktől eltérve olyan, működési költségeket fedező intézkedések, amelyek a legkülső régiókban – az EUMSZ 349. cikkében felsorolt egy vagy több, fejlődésüket korlátozó tényező eredményeként – felmerülő járulékos költségeket kívánják ellensúlyozni. |
Az (1) bekezdésben említett költségvetési juttatás felhasználható a legkülső régiókban közszolgáltatási kötelezettségekhez és szerződésekhez nyújtott ellentételezést fedező kiadásokhoz is.
(3) Az (1) bekezdésben említett költségvetési juttatás nem támogathatja az alábbiakat:
|
a) |
az EUMSZ I. mellékletében felsorolt termékekhez kapcsolódó műveletek; |
|
b) |
az EUMSZ 107. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján engedélyezett személyszállításhoz nyújtott támogatás; |
|
c) |
adómentességek, valamint szociális járulékok alóli mentesség; |
|
d) |
a vállalkozások által le nem zárt olyan közszolgáltatási kötelezettségek, amelyek esetében az állam közhatalmat gyakorol. |
(3a) A 4. cikk (1) bekezdésétől eltérően az ERFA méretüktől függetlenül támogathatja a legkülső régiókban működő vállalkozások termelőberuházásait. [Mód. 122]
III. FEJEZET
Záró rendelkezések
12. cikk
Átmeneti rendelkezések
Az 1300/2013/EU rendeletet és az 1301/2013/EU rendeletet, illetve bármilyen azok alapján elfogadott jogi aktust továbbra is alkalmazni kell a 2014–2020 közötti időszak alatt az ERFA-ból vagy a Kohéziós Alapból támogatott programokra és műveletekre.
13. cikk
A felhatalmazás gyakorlása
(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.
(2) A 7. cikk (4) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásának hatáskörét az e rendelet hatálybalépését követő naptól kezdődően, határozatlan időre 2027. december 31-ig a Bizottságra kell ruházni. [Mód. 123]
(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 7. cikk (4) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (17) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.
(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(6) A 7. cikk (4) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.
13a. cikk
Hatályon kívül helyezés
E rendelet 12. cikkének sérelme nélkül az 1301/2013/EK és az 1300/2013/EK rendelet 2021. január 1-jétől hatályát veszti. [Mód. 124]
1ba. cikk
Felülvizsgálat
Az Európai Parlament és a Tanács az EUMSZ 177. cikkének megfelelően 2027. december 31-ig felülvizsgálja ezt a rendeletet. [Mód. 125]
14. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt …, -án/-én.
az Európai Parlament részéről
az elnök
a Tanács részéről
az elnök
(1) HL C 62., 2019.2.15., 90. o.
(2) HL C 86., 2019.3.7., 115. o.
(3) Az Európai Parlament 2019. március 27-i álláspontja.
(4) Az Európai Parlament és a Tanács 1315/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról és a 661/2010/EU határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2013.12.20., 1. o.).
(5) [Teljes hivatkozás – új CPR].
(6) A Bizottság 2017. július 8-i közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának (COM(2017)0376).
(7) [Teljes hivatkozás – új ESZA+].
(8) A Bizottság 2003/361/EK ajánlása (2003. május 6.) a mikro-, a kis- és a középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).
(9) Az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 275., 2003.10.25., 32. o.).
(10) A Tanácsi következtetései (2016. június 24.) az uniós városfejlesztési menetrendről.
(11) Intézményközi megállapodás az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról (HL L 123., 2016.5.12., 1. o.).
(12) Hivatkozás
(13) Az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról.
(14) A Bizottság 651/2014/EU rendelete (2014. június 17.) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról (HL L 187., 2014.6.26., 1. o.).
(15) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.).
(16) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/33/EK irányelve (2009. április 23.) a tiszta és energiahatékony közúti járművek használatának előmozdításáról (HL L 120., 2009.5.15., 5. o.).
I. MELLÉKLET
Az ERFA és a Kohéziós Alap 7. cikk (1) bekezdésében említett közös teljesítmény- és eredménymutatói (1)
1. táblázat: Az ERFA („Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” és „Interreg”) és a Kohéziós Alap közös teljesítmény- és eredménymutatói (**)
|
Szakpolitikai célkitűzés |
Teljesítések |
Eredmények |
||
|
(1) |
(2) |
(3) |
||
|
RCO (2) 01 – Támogatott vállalkozások (mikro-, kis-, közép- és nagyvállalkozások szerinti bontásban)* RCO - 01a – Regionális átlagjövedelem [Mód. 127] RCO 02 – Vissza nem térítendő támogatásban részesített vállalkozások* RCO 03 – Finanszírozási eszközökkel támogatott vállalkozások* RCO 04 – Nem pénzügyi támogatásban részesített vállalkozások* RCO 05 – Támogatott induló vállalkozások* RCO 06 – Támogatott kutatási létesítményekben dolgozó kutatók RCO 07 – Közös kutatási projektekben részt vevő kutatóintézetek RCO 08 – A kutatási és innovációs berendezések névleges értéke RCO 10 – Kutatóintézetekkel együttműködő vállalkozások RCO 10a – Támogatott vállalkozások termékeinek és szolgáltatásainak átalakítása körkörös gazdasággá [Mód. 128] RCO 96 – Uniós projektekbe irányuló interregionális beruházások* |
RCR (3) 01 – A támogatásban részesített szervezeteknél létrehozott munkahelyek* RCR - 01 – A 3. cikk (3) bekezdésében meghatározott regionális jövedelem arányának növekedése [Mód. 131] RCR 02 – A közpénzből származó támogatásoknak megfelelő magánberuházások (vissza nem térítendő támogatások és finanszírozási eszközök szerinti bontásban)* RCR 03 – Termék- vagy folyamatinnovációt bevezető kkv-k* RCR 04 – Marketing- vagy szervezési innovációt bevezető kkv-k* RCR 05 – Vállalkozáson belüli innovációs tevékenységet folytató kkv-k* RCR 06 – Az Európai Szabadalmi Hivatalhoz benyújtott szabadalmi bejelentések* RCR 07 – Védjegyek iránti kérelmek és formatervezési minták bejelentései* RCR 08 – Állami–magán közös publikációk |
||
|
RCO 12 – Termékeik és szolgáltatásaik digitalizálójáért támogatásban részesített vállalkozások RCO 13 – Vállalkozásoknak kifejlesztett digitális szolgáltatások és termékek RCO 14 – Digitális szolgáltatások és alkalmazások kifejlesztéséhez támogatásban részesített közintézmények RCO 14a – További társadalmi-gazdasági központok, amelyek nagyon nagy kapacitású széles sávú hozzáféréssel rendelkeznek [Mód. 129] |
RCR 11 – Az új közcélú digitális szolgáltatások és alkalmazások felhasználói* RCR 12 – A vállalkozások által kifejlesztett új digitális termékek, szolgáltatások és alkalmazások felhasználói* RCR 13 – Magas digitális intenzitást elérő vállalkozások* RCR 14 – Közcélú digitális szolgáltatásokat használó vállalkozásokA közcélú digitális szolgáltatások felhasználói * [Mód. 132] RCR 14a – Nagyon nagy kapacitású széles sávú hálózatokra előfizető társadalmi-gazdasági központok [Mód. 130] |
|||
|
RCO 15 – A vállalkozásalapításra létrehozott kapacitás* |
RCR 16 – Támogatásban részesített, gyorsan növekvő vállalkozások* RCR 17 – A piacon már három éve fennmaradó vállalkozások* RCR 18 – Az inkubátorház létrehozását követő egy éven belül inkubátorszolgáltatást igénybe vevő kkv-k RCR 19 – Nagyobb árbevételű vállalkozások RCR 25 – A támogatott kkv-kban az egy alkalmazottra jutó hozzáadott érték* |
|||
|
RCO 16 – A vállalkozói felfedezési folyamatban részt vevő érdekelt felek RCO 17 – Készségfejlesztés céljából regionális/helyi ökoszisztémákba irányuló beruházások RCO 101 – A készségfejlesztésbe beruházó kkv-k RCO 102 – A képzésirányítási rendszerekbe beruházó kkv-k* |
RCR 24 – Helyi/regionális ökoszisztéma által biztosított készségfejlesztési tevékenységeket igénybe vevő kkv-k RCR 97 – A kkv-kban támogatott tanulószerződéses gyakorlati képzések RCR 98 – A kkv-k szakmai továbbképzést elvégző alkalmazottjai (készségek szerinti bontásban: műszaki, irányítási, vállalkozói, környezetvédelemmel kapcsolatos, egyéb) RCR 99 – A kkv-k azon alkalmazottjai, akik tudásintenzív szolgáltatótevékenységekkel kapcsolatos alternatív képzést végeznek el (készségek szerinti bontásban: műszaki, irányítási, vállalkozói, környezetvédelemmel kapcsolatos, egyéb) RCR 100 – A kkv-k azon alkalmazottjai, akik tudásintenzív szolgáltatótevékenységekkel kapcsolatos készségfejlesztést szolgáló formális képzést végeznek el (készségek szerinti bontásban: műszaki, irányítási, vállalkozói, környezetvédelemmel kapcsolatos, egyéb)* |
|||
|
RCO 18 – Lakóingatlanuk energiahatékonyságának javítására támogatásban részesített háztartások RCO 18a – A teljes épületállomány éves energiamegtakarításának százalékos aránya (összehasonlítva az alapértékkel), összhangban a nagy hatékonyságú, szén-dioxid-mentes épületállomány elérésének célkitűzésével, a lakó- és nem lakóépületek nemzeti állományának felújítását támogató, hosszú távú nemzeti felújítási stratégiában foglaltaknak megfelelően [Mód. 134] RCO 18b – Legalább 60 %-os energiamegtakarítást elérő, jobb energiahatékonyságú lakóingatlannal rendelkező háztartások [Mód. 135] RCO 18c – Felújítás után a közel nulla energiaigényű épületek (nZEB) szabvány szintjét elérő, jobb energiahatékonyságú lakóingatlannal rendelkező háztartások [Mód. 136] RCO 19 – Energiahatékonyságuk javítására támogatásban részesített középületek épületek (amelyek: lakóépületek, magántulajdonban lévő nem lakóépületek, köztulajdonban lévő nem lakóépületek) [Mód. 137] RCO 19a – A támogatott energiaszegény/sérülékeny fogyasztók száma a lakásuk energiahatékonyságának javítása érdekében [Mód. 138] RCO 20 – Új építésű vagy felújított távfűtésvezetékek RCO 20a – Támogatott épületek az intelligens készségeik javítása érdekében [Mód. 139] |
RCR 26 – Éves végsőenergia-fogyasztás (a következő bontásban: lakóépületek, magáncélú nem lakóépületek, közcélú nem lakóépületek) RCR 27 – Jobb energiahatékonyságú lakóingatlannal rendelkező háztartások , amelyek legalább 60 %-os energiamegtakarítást érnek el [Mód. 150] RCR 28 – Jobb energiaosztályba besorolt épületek (a következő bontásban: lakóépületek, magáncélú nem lakóépületek, közcélú nem lakóépületek) RCR 28a – Épületek, amelyek energiateljesítménye olyan szerződéses megállapodások alapján javult, amelyek ellenőrizhető energiamegtakarítást és jobb hatékonyságot garantálnak, ideértve a 2012/27/EU irányelv (4) 2. cikkének 27. pontjában meghatározott energiahatékonyság-alapú szerződéseket is [Mód. 151] RCR 29 – Becsült üvegházhatásúgáz-kibocsátások* RCR 30 – Jobb energiahatékonyságú vállalkozások RCR 30a – Okos funkciók fogadására alkalmasabbá tett épületek [Mód. 152] |
||
|
RCO 22 – Megújuló energiák termelésére irányuló új kapacitás (elektromos és hőenergia szerinti bontásban) RCO 22a – A teljes végső megújuló energiafogyasztás és a fogyasztás ágazatonként (fűtés és hűtés, szállítás, villamos energia) [Mód. 140] RCO 22b – A megtermelt teljes megújuló energia részesedése [Mód. 141] RCO 22c – A nem megújuló energia éves behozatalának csökkentése [Mód. 142] RCO 97 – A támogatásban részesített energiaközösségek és megújulóenergia-közösségek száma* RCO 97a – A megújuló önfogyasztók részesedése a teljes telepített villamosenergia-kapacitásban [Mód. 143] |
RCR 31 – A termelt megújuló energia összmennyisége (elektromos és hőenergia szerinti bontásban) RCR 32 – Megújuló energia: a hálózatra kapcsolt kapacitás (operatív)* |
|||
|
RCO 23 – Intelligens energiahálózatok digitális irányítási rendszerei RCO 98 – Intelligens energiahálózatok használatára támogatásban részesített háztartások RCO 98a – Az átmeneti időszakban a szén-dioxid-mentesítés által érintett régiók támogatása [Mód. 144] |
RCR 33 – Intelligens energiahálózatokhoz kapcsolódott felhasználók RCR 34 – Intelligens energiahálózatokkal kapcsolatos projektek bevezetése |
|||
|
RCO 24 – A természeti katasztrófákra – mint a földrengések, erdőtüzek, árvizek vagy aszályok – vonatkozó új vagy korszerűsített katasztrófamegfigyelési megfigyelési , -készültségi készültségi, előrejelző és reagálási rendszerek* [Mód. 145] RCO 25 – Új vagy megerősített védelem part menti övezetekben, folyó- és tópartokon, valamint földcsuszamlás ellen, az emberek, a vagyontárgyak és a természeti környezet védelmében RCO 26 – Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás céljából épített környezetbarát infrastruktúra RCO 27 – Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást szolgáló nemzeti/regionális/helyi stratégiák RCO 28 – Erdőtűzvédelmi Erdőtűz-, földrengés-, árvíz- és aszályvédelmi intézkedések hatálya alá tartozó területek [Mód. 146] |
RCR 35 – Árvízvédelmi intézkedésekben részesülő lakosság RCR 36 – Erdőtűzvédelmi intézkedésekben részesülő lakosság RCR 37 – Az éghajlattal kapcsolatos egyéb természeti katasztrófák (nem árvíz, nem erdőtűz) elleni védintézkedésekben részesülő lakosság RCR 96 – A nem az éghajlattal kapcsolatos természeti kockázatok és az emberi tevékenységekhez kapcsolódó kockázatok elleni védintézkedésekben részesülő lakosság* RCR 38 – A becsült átlagos reakcióidő katasztrófahelyzetekben* |
|||
|
RCO 30 – A háztartásokat a vízellátó hálózathoz csatlakoztató új vagy megerősített vezetékek hossza RCO 31 – Az újonnan épült vagy megerősített szennyvízgyűjtő hálózat hossza RCO 32 – Új vagy korszerűsített szennyvíztisztítási kapacitás RCO 32a – Az összes fosszilis tüzelőanyag, amelyet alacsony kibocsátású energiaforrásokra cseréltek [Mód. 147] |
RCR 41 – Jobb vízellátó rendszerrel összekötött lakosság RCR 42 – A legalább másodlagos szennyvíztisztító rendszerrel összekötött lakosság RCR 43 – Vízveszteségek csökkentése [Mód. 153] RCR 44 – Megfelelően kezelt szennyvíz |
|||
|
RCO 34 – Új hulladék-újrafeldolgozási hulladék-megelőzési és -újrafeldolgozási kapacitás [Mód. 148] RCO 34a – Az átalakított állások száma [Mód. 149] |
RCR 46 – Hulladék-újrafeldolgozó létesítmények és kis hulladékgazdálkodási rendszerek által ellátott lakosság RCR 46a – Az egy főre jutó hulladéktermelés [Mód. 154] RCR 46b – Ártalmatlanításra és energetikai hasznosításra szánt egy főre jutó hulladékmennyiség [Mód. 155] RCR 47 – Újrafeldolgozott hulladék RCR 47a – Újrafeldolgozott biohulladék [Mód. 156] RCR 48 – Nyersanyagként felhasznált újrafeldolgozott hulladék RCR 48a – Az újrafelhasználás céljából hulladékelőkészítést végző létesítmények által kiszolgált lakosság [Mód. 157] RCR 48b – Körkörös anyaghasználati arány [Mód. 158] RCR 49 – Újrahasznosított Újrafelhasznált hulladék [Mód. 159] RCR 49a – Újrafelhasználásra előkészített hulladék [Mód. 160] |
|||
|
RCO 36 – A támogatásban részesített környezetbarát infrastruktúra területe a városi térségekben RCO 37 – A priorizált intézkedési tervnek megfelelően védelmi és helyreállító intézkedések tárgyát képező Natura 2000 területek RCO 99 – Védelmi és helyreállító intézkedések tárgyát képező, nem Natura 2000 területek RCO 38 – A támogatásban részesített rehabilitált földterület teljes nagysága RCO 39 – Felszerelt légszennyezés-megfigyelő rendszerek |
RCR 50 – Levegőminőség-javítási intézkedésekben részesülő lakosság RCR 95 – A városi térségekben új vagy korszerűsített környezetbarát infrastruktúrával ellátott lakosság RCR 51 – Zajcsillapítási intézkedésekben részesülő lakosság RCR 52 – Zöld területek, szociális lakások, gazdasági és közösségi tevékenységek céljára használt rehabilitált terület |
|||
|
RCO 41 – A nagyon nagy kapacitású széles sávú hálózatokhoz hozzáférő háztartások számának növekedése RCO 42 – A nagyon nagy kapacitású széles sávú hálózatokhoz hozzáférő vállalkozások számának növekedése |
RCR 53 – Nagyon nagy kapacitású széles sávú hálózatokra előfizető háztartások RCR 54 – Nagyon nagy kapacitású széles sávú hálózatokra előfizető vállalkozások |
||
|
RCO 43 – A támogatásban részesített új utak hossza – TEN-T (5) (törzs- és átfogó hálózatok) [Mód. 162] RCO 44 – A támogatásban részesített új utak hossza – egyéb RCO 45 – A helyreállított vagy korszerűsített utak hossza – TEN-T (törzs- és átfogó hálózatok) [Mód. 163] RCO 46 – A helyreállított vagy korszerűsített utak hossza – egyéb |
RCR 55 – Az újonnan épített, helyreállított vagy korszerűsített utak használói RCR 55a – A TEN-T folyosó kiépítettségének aránya nemzeti területen [Mód. 166] RCR 56 – A jobb közúti infrastruktúrának köszönhető időmegtakarítások RCR 101 – A jobb vasúti infrastruktúrának köszönhető időmegtakarítások |
|||
|
RCO 47 – A támogatásban részesített új vasútvonalak hossza – TEN-T (törzs- és átfogó hálózatok) [Mód. 164] RCO 48 – A támogatásban részesített új vasútvonalak hossza – egyéb RCO 49 – A helyreállított vagy korszerűsített vasútvonalak hossza – TEN-T (törzs- és átfogó hálózatok) [Mód. 165] RCO 50 – A helyreállított vagy korszerűsített vasútvonalak hossza – egyéb RCO 51 – A támogatásban részesített új vagy korszerűsített belvízi utak hossza – TEN-T RCO 52 – A támogatásban részesített új vagy korszerűsített belvízi utak hossza – egyéb RCO 53 – Vasútállomások és vasúti létesítmények – új vagy korszerűsített RCO 54 – Intermodális összeköttetések – új vagy korszerűsített RCO 100 – A támogatott kikötők száma |
RCR 57 – Az Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszerrel felszerelt, használatban lévő vasútvonalak hossza RCR 57a – A TEN-T folyosó kiépítettségének aránya nemzeti területen [Mód. 167] RCR 58 – A támogatott vasútvonalak utasainak éves száma RCR 59 – Vasúti teherfuvarozás RCR 60 – Belvízi teherfuvarozás |
|||
|
RCO 55 – A villamos- és metróvonalak hossza – új RCO 56 – A villamos- és metróvonalak hossza – helyreállított/korszerűsített RCO 57 – Környezetbarát járművek a tömegközlekedésben RCO 58 – Támogatásban részesített kerékpáros infrastruktúra RCO 59 – Alternatív üzemanyagok támogatásban részesített infrastruktúrája (hagyományos/elektromos töltőállomások) RCO 60 – Új vagy korszerűsített digitalizált városi közlekedési rendszerekkel ellátott városok és települések |
RCR 62 – A tömegközlekedésben részt vevő utasok éves száma RCR 63 – Az új/korszerűsített villamos- és metróvonalakat igénybe vevő utasok éves száma RCR 64 – A kerékpáros infrastruktúrát használók éves száma |
|||
|
RCO 61 – A foglalkoztatási szolgálatok kibővített létesítményei által ellátott munkanélküli személyek éves száma (kapacitás) |
RCR 65 – A támogatott foglalkoztatási szolgálatok által nyújtott szolgáltatásokat igénybe vevő álláskeresők éves száma |
||
|
RCO 63 – Az átmeneti fogadólétesítmények újonnan létrehozott kapacitása RCO 64 – A helyreállított lakóegységek kapacitása – migránsok, menekültek és nemzetközi védelemben részesülő vagy nemzetközi védelmet kérelmező személyek RCO 65 – A helyreállított lakóegységek kapacitása – egyéb |
RCR 66 – Az új vagy felújított átmeneti fogadólétesítmények kihasználtsága RCR 67 – A helyreállított lakóegységek kihasználtsága – migránsok, menekültek és nemzetközi védelemben részesülő vagy nemzetközi védelmet kérelmező személyek RCR - 68a – A (nem roma) marginalizált közösségek és hátrányos helyzetű csoportok társadalmi-gazdasági integrációjának előmozdítása integrált fellépések – többek között lakhatás és szociális szolgáltatások – révén [Mód. 169] RCR - 68b – A (roma) marginalizált közösségek és hátrányos helyzetű csoportok társadalmi-gazdasági integrációjának előmozdítása integrált fellépések – többek között lakhatás és szociális szolgáltatások – révén [Mód. 170] RCR 68 – A helyreállított lakóegységek kihasználtsága – egyéb |
|||
|
RCO 66 – A támogatott gyermekgondozási infrastruktúra tanterem-kapacitása (új vagy korszerűsített) RCO 67 – A támogatott oktatási infrastruktúra tanterem-kapacitása (új vagy korszerűsített) |
RCR 70 – A támogatott gyermekgondozási infrastruktúrát használó gyermekek éves száma RCR 71 – A támogatott oktatási infrastruktúrát használó diákok éves száma |
|||
|
RCO 69 – A támogatott egészségügyi ellátási infrastruktúra kapacitása RCO 70 – A támogatott szociális infrastruktúra kapacitása (a lakóegységek kivételével) |
RCR 72 – A jobb egészségügyi ellátásban részesülő személyek száma RCR 73 – A támogatott egészségügyi létesítményeket igénybe vevő személyek éves száma RCR 74 – A támogatott szociális ellátó intézményeket igénybe vevő személyek éves száma RCR 75 – Átlagos reakcióidő a sürgős orvosi ellátást igénylő helyzetekben a támogatott területen |
|||
|
RCO 74 – Az integrált városfejlesztési stratégiák által érintett lakosság száma RCO 75 – Integrált városfejlesztési stratégiák RCO 76 – Együttműködésen alapuló projektek RCO 77 – A támogatott kulturális és turisztikai infrastruktúra kapacitása |
RCR 76 – A városfejlesztési stratégiák előkészítésében és végrehajtásában részt vevő érdekelt felek RCR 77 – A támogatott helyszíneket felkereső turisták száma/a helyszínen tett látogatások száma* RCR 78 – A támogatott kulturális infrastruktúrát igénybe vevő felhasználók száma |
||
|
RCO 80 – Közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiák |
|
|||
|
Horizontális célok – Végrehajtás |
RCO 95 – Az ERFA-ból és a Kohéziós Alapból finanszírozott személyi állomány |
RCR 91 – A pályázati felhívások kiírásához, a projektek kiválasztásához és a szerződések aláírásához szükséges átlagos idő* RCR 92 – A pályázati eljárások lebonyolításához szükséges átlagos idő (a közbeszerzési eljárás megindításától a szerződés aláírásáig) * RCR 93 – A projektek megvalósításának átlagos ideje (a szerződés aláírásától az utolsó kifizetésig) * RCR 94 – Egyetlen ajánlattételes eljárás az ERFA és a Kohéziós Alap intervenciói esetében* |
2. táblázat: További közös teljesítmény- és eredménymutatók az ERFA/Interreg vonatkozásában
|
Interreg-specifikus mutatók |
RCO 81 – Határokon átnyúló mobilitási kezdeményezések résztvevői RCO 82 – A nemek közötti egyenlőséget, az esélyegyenlőséget és a társadalmi befogadást előmozdító együttes fellépések résztvevői RCO 83 – Kidolgozott vagy végrehajtott közös stratégiák/cselekvési tervek RCO 84 – Projektek keretében megvalósuló közös kísérleti tevékenységek RCO 85 – Közös képzési rendszerek résztvevői RCO 96 – Azonosított jogi vagy közigazgatási akadályok RCO 86 – Aláírt közös közigazgatási vagy jogi megállapodások RCO 87 – Határokon átívelő együttműködést folytató szervezetek RCO 88 – Országhatárokon átívelő, társaktól való tanulási projektek a fokozott együttműködés érdekében RCO 89 – Határokon átívelő projektek a többszintű kormányzás javítása érdekében RCO 90 – Országhatárokon átívelő projektek hálózat-/klaszterépítési céllal |
RCR 79 – A projekt befejezésekor vagy azt követően a szervezetek által átvett közös stratégiák/cselekvési tervek RCR 80 – A projekt befejezésekor vagy azt követően a szervezetek által átvett vagy továbbfejlesztett közös kísérleti tevékenységek RCR 81 – Közös képzési rendszerekben képesítést szerző résztvevők RCR 82 – Elhárított vagy mérsékelt jogi vagy közigazgatási akadályok RCR 83 – Az aláírt közös megállapodások hatálya alá tartozó személyek RCR 84 – Határokon átívelő együttműködést folytató szervezetek a projekt befejezését követő 6–12 hónap elteltével RCR 85 – Együttes fellépésben részt vevők a projekt befejezését követő 6–12 hónap elteltével RCR 86 – Országhatárokon átnyúló, fokozott együttműködési kapacitással rendelkező érdekelt felek/intézmények |
(1) A következőképpen használandó: a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” és az „Interreg” célkitűzések tekintetében az [új CPR] (EU) rendelet [12. cikke (1) bekezdése] második albekezdésének a) pontja és [36. cikke (2) bekezdésének (adatátvitel) b) pontja] szerint; a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzés tekintetében az [új CPR] (EU) rendelet [17. cikke (3) bekezdése] d) pontjának ii. alpontja szerint, az „Interreg” célkitűzés tekintetében pedig az [új ETE] (EU) rendelet [17. cikke (4) bekezdése] e) pontjának ii. alpontja szerint.
(2) RCO: regionális politikai közös teljesítménymutató.
(3) RCR: regionális politikai közös eredménymutató.
(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU irányelve (2012. október 25.) az energiahatékonyságról és a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2012.11.14., 1. o.).
(5) Az Európai Parlament és a Tanács 1315/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról és a 661/2010/EU határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2013.12.20., 1. o.).
(**) Az egyszerűbb megjelenítés végett a mutatókat a szakpolitikai célok szerint csoportosítottuk, de ez nem korlátozza azokat egy-egy szakpolitikai célra. Különösen érvényes ez az 5. szakpolitikai célkitűzésre, amelynek keretében az 1–4. szakpolitikai célkitűzésekhez rendelt egyedi célkitűzések is használhatók a megfelelő mutatókkal. Annak érdekében, hogy a programok elvárt és tényleges teljesítményéről teljesebb képet kapjunk, a (*)-gal jelölt mutatók adott esetben az 1–4. szakpolitikai célkitűzésekhez rendelt egyedi célkitűzések közül több esetében is használhatók.
II. MELLÉKLET
Az ERFA és a Kohéziós Alap 7. cikk (3) bekezdésében említett alapvető teljesítménymutatók (1)
|
Szakpolitikai célkitűzés |
Egyedi célkitűzés |
Teljesítések |
Eredmények |
||||
|
(1) |
(2) |
(3) |
(4) |
||||
|
|
CCO 01 – A vállalkozások innovációs tevékenységének támogatása CCO 01a – Fenntartható gazdasági tevékenység előmozdítása érdekében támogatott vállalkozások [Mód. 173] CCO 02 – Támogatott kutatási létesítményekben dolgozó kutatók |
CCR 01 – Termék-, folyamat-, marketing- vagy szervezési innovációt bevezető kkv-k CCR 01a – A regionális jövedelem arányának növekedése [Mód. 175] |
||||
|
CCO 03 – Digitális termékek, szolgáltatások és alkalmazások kifejlesztéséhez támogatásban részesített vállalkozások és közintézmények |
CCR 02 – A vállalkozások és a közintézmények által kifejlesztett új digitális termékek, szolgáltatások és alkalmazások új felhasználói |
|||||
|
CCO 04 – A munkahelyteremtés és a fenntartható növekedés érdekében támogatásban részesített kkv-k [Mód. 174] |
CCR 03 – A támogatásban részesített kkv-kban létrehozott munkahelyek |
|||||
|
CCO 05 – A készségfejlesztésbe beruházó kkv-k |
CCR 04 – A készségfejlesztés céljával szervezett képzéseken részt vevő, kkv-knál foglalkoztatott munkaerő |
|||||
|
|
CCO 06 – Az energiahatékonyságot javító intézkedésekbe irányuló beruházások |
CCR 05 – Jobb energiaosztályba besorolt kedvezményezettek |
||||
|
CCO 07 – A megújuló energia új termelési kapacitásai |
CCR 06 – Az újonnan termelt megújuló energia mennyisége |
|||||
|
CCO 08 – Az intelligens energiahálózatok céljára kifejlesztett digitális irányítási rendszerek CCO 08a – Új vállalkozások fejlesztése [Mód. 177] |
CCR 07 – Az intelligens energiahálózatokhoz kapcsolódott új felhasználók CCR 07a – A létrehozott munkahelyek száma [Mód. 179] |
|||||
|
CCO 09 – Új vagy korszerűsített katasztrófamegfigyelési, -előrejelző és -reagálási rendszerek CCO 09a – Fokozott alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz, a természeti katasztrófák jelentette kockázatok fokozott megelőzése és a katasztrófákkal és szélsőséges időjárási eseményekkel szembeni jobb reziliencia [Mód. 178] |
CCR 08 – Az árvizek, erdőtüzek és az éghajlattal kapcsolatos egyéb természeti katasztrófák elleni védintézkedésekben részesülő lakosság számának növekedése |
|||||
|
CCO 10 – Új vagy korszerűsített szennyvíztisztítási kapacitás |
CCR 09 – A legalább másodlagos szennyvíztisztító rendszerre rákapcsolt lakosság számának növekedése |
|||||
|
CCO 11 – Új vagy korszerűsített hulladék-újrafeldolgozási kapacitás |
CCR 10 – Az újrafeldolgozott hulladék mennyiségének növekedése |
|||||
|
CCO 12 – A környezetbarát infrastruktúra területe a városi térségekben |
CCR 11 – A levegőminőség-javítási intézkedésekben részesülő lakosság száma |
|||||
|
|
CCO 13 – A nagyon nagy kapacitású, széles sávú hálózati lefedettséggel rendelkező háztartások és vállalkozások számának növekedése |
CCR 12 – A nagyon nagy kapacitású, széles sávú hálózatokra előfizető háztartások és vállalkozások számának növekedése |
||||
|
CCO 14 – TEN-T úthálózat: új és korszerűbb utak és hidak [Mód. 181] |
CCR 13 – A jobb közúti infrastruktúrának és hídinfrastruktúrának köszönhető időmegtakarítások [Mód. 182] |
|||||
|
CCO 15 – TEN-T vasúthálózat: új és korszerűbb vasútvonalak |
CCR 14 – A továbbfejlesztett vasúti közlekedést igénybe vevő utasok éves száma |
|||||
|
CCO 16 – A villamos- és metróvonalak kibővítése és korszerűsítése |
CCR 15 – Az új vagy korszerűsített villamos- és metróvonalakat igénybe vevő utasok éves száma |
|||||
|
|
CCO 17 – A foglalkoztatási szolgálatok kibővített létesítményei által ellátott munkanélküli személyek éves száma |
CCR 16 – A foglalkoztatási szolgálatok kibővített létesítményeit igénybe vevő álláskereső személyek éves száma |
||||
|
CCO 18 – Új vagy korszerűsített kapacitás a gyermekgondozási és az oktatási infrastruktúrák terén |
CCR 17 – Az új vagy korszerűsített gyermekgondozási és oktatási infrastruktúrát igénybe vevők éves száma |
|||||
|
CCO 19 – Többletkapacitás új vagy korszerűsített fogadólétesítmények formájában |
CCR 18 – Az új vagy korszerűsített fogadólétesítményeket és szálláshelyeket igénybe vevők éves száma |
|||||
|
CCO 20 – Új vagy korszerűsített kapacitás az egészségügyi ellátási infrastruktúra terén |
CCR 19 – A jobb egészségügyi ellátásban részesülő lakosság száma |
|||||
|
|
CCO 21 – Az integrált városfejlesztési stratégiák által érintett lakosság száma |
|
(1) A Bizottság ezeket a mutatókat fogja használni az [alkalmazandó] költségvetési rendelet 38. cikke (3) bekezdése e) pontjának i. alpontja szerinti jelentéstételi követelménynek eleget téve.
|
2021.3.26. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 108/599 |
P8_TA(2019)0304
Az új személygépkocsikra és az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó kibocsátási követelmények ***I
Az Európai Parlament 2019. március 27-i jogalkotási állásfoglalása az új személygépkocsikra és az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó kibocsátási követelményeknek a könnyű haszongépjárművek CO2-kibocsátásának csökkentésére irányuló uniós integrált megközelítés keretében történő meghatározásáról és a 715/2007/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (átdolgozás) (COM(2017)0676 – C8-0395/2017 – 2017/0293(COD))
(Rendes jogalkotási eljárás – átdolgozás)
(2021/C 108/41)
Az Európai Parlament,
|
— |
tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2017)0676, |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 192 cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0395/2017), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére, |
|
— |
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. február 14-i véleményére (1), |
|
— |
a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően, |
|
— |
tekintettel a jogi aktusok átdolgozási technikájának szervezettebb használatáról szóló, 2001. november 28-i intézményközi megállapodásra (2), |
|
— |
tekintettel az eljárási szabályzata 104. cikkének (3) bekezdése értelmében a Jogi Bizottság által a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottsághoz intézett, 2018. május 3-i levélre, |
|
— |
tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. január 16-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 104. és 59. cikkére, |
|
— |
tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A8-0287/2018), |
|
A. |
mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport szerint a Bizottság javaslata a benne akként megjelölteken kívül egyéb érdemi módosítást nem tartalmaz, és mivel a meglévő jogi aktusok változatlanul hagyott rendelkezései és e módosítások egységes szerkezetbe foglalása tekintetében a javaslat a meglévő jog aktusok érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza; |
|
1. |
elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot, figyelembe véve az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásait (3); |
|
2. |
tudomásul veszi a Bizottság ezen állásfoglaláshoz csatolt nyilatkozatát; |
|
3. |
felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja; |
|
3. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek. |
(1) HL C 227., 2018.6.28., 52. o.
(2) HL C 77., 2002.3.28., 1. o.
(3) Ez az álláspont lép a 2018. október 3-án elfogadott módosítások helyébe (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0370).
P8_TC1-COD(2017)0293
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 27-én került elfogadásra az új személygépkocsikra és az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírások meghatározásáról, valamint a 443/2009/EK és az 510/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel (átdolgozás)
(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/631 rendelettel.)
MELLÉKLET A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ
A Bizottság nyilatkozata a 15. cikkről
A 15. cikkben előírt felülvizsgálat során, és adott esetben az e rendeletre vonatkozó jogalkotási módosítás előterjesztésekor a Bizottság a Szerződésekkel összhangban elvégzi a releváns konzultációkat. Ennek összefüggésében konzultál különösen az Európai Parlamenttel és a tagállamokkal.
E felülvizsgálat részeként a Bizottság megvizsgálja az I. melléklet A. részének 6.3. pontjában meghatározott 5 %-os célérték megfelelőségét is, tekintettel arra, hogy az érintett tagállamokban fel kell gyorsítani a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek használatának előmozdítását.
|
2021.3.26. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 108/602 |
P8_TA(2019)0305
Egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentése ***I
Az Európai Parlament 2019. március 27-i jogalkotási állásfoglalása az egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2018)0340 – C8-0218/2018 – 2018/0172(COD))
(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)
(2021/C 108/42)
Az Európai Parlament,
|
— |
tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0340), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 192. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0218/2018), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére, |
|
— |
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. október 17-i véleményére (1), |
|
— |
tekintettel a Régiók Bizottságának 2018. október 10-i véleményére (2), |
|
— |
tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. január 18-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére, |
|
— |
tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére, valamint a Gazdasági és Monetáris Bizottság, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság és a Halászati Bizottság véleményeire (A8-0317/2018), |
|
1. |
elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot (3); |
|
2. |
felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja; |
|
3. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek. |
(1) HL C 62., 2019.2.15., 207. o.
(2) HL C 461., 2018.12.21., 210. o.
(3) Ez az álláspont lép a 2018. október 24-én elfogadott módosítások helyébe (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0411).
P8_TC1-COD(2018)0172
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 27-én került elfogadásra az egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel
(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/904 irányelvvel.)
|
2021.3.26. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 108/604 |
P8_TA(2019)0306
Uniós termésnövelő termékek ***I
Az Európai Parlament 2019. március 27-i jogalkotási állásfoglalása a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termékek forgalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1069/2009/EK és az 1107/2009/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2016)0157 – C8-0123/2016 – 2016/0084(COD))
(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)
(2021/C 108/43)
Az Európai Parlament,
|
— |
tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0157), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0123/2016), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére, |
|
— |
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1), |
|
— |
tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2018. december 12-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére, |
|
— |
tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság, valamint a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság véleményére (A8-0270/2017), |
|
1. |
elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot (2); |
|
2. |
felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja; |
|
3. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek. |
(1) HL C 389., 2016.10.21., 80. o.
(2) Ez az álláspont lép a 2017. október 24-én elfogadott módosítások helyébe (Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0392).
P8_TC1-COD(2016)0084
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 27-én került elfogadásra az uniós termésnövelő anyagok forgalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról, az 1069/2009/EK és az 1107/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2003/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/1009 rendelettel.)
|
2021.3.26. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 108/606 |
P8_TA(2019)0307
A munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelme ***I
Az Európai Parlament 2019. március 27-i jogalkotási állásfoglalása a munkájuk során rákkeltő anyagokkal vagy mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2004/37/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2018)0171 – C8-0130/2018 – 2018/0081(COD))
(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)
(2021/C 108/44)
Az Európai Parlament,
|
— |
tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0171), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 153. cikke (2) bekezdésének b) pontjára és 153. cikke (1) bekezdésének a) pontjára, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0130/2018), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére, |
|
— |
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. szeptember 19-i véleményére (1), |
|
— |
a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően, |
|
— |
tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. február 18-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére, |
|
— |
tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére és a Jogi Bizottság véleményére (A8-0382/2018), |
|
1. |
elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot; |
|
2. |
felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja; |
|
3. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek. |
P8_TC1-COD(2018)0081
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 27-én került elfogadásra a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2004/37/EK irányelv módosításáról szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel
(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/983 irányelvvel.)
|
2021.3.26. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 108/608 |
P8_TA(2019)0308
A tagállamok közötti kombinált árufuvarozás egyes típusaira vonatkozó közös szabályok ***I
Az Európai Parlament 2019. március 27-i jogalkotási állásfoglalása a tagállamok közötti kombinált árufuvarozás egyes típusaira vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló 92/106/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2017)0648 – C8-0391/2017 – 2017/0290(COD))
(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)
(2021/C 108/45)
Az Európai Parlament,
|
— |
tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2017)0648), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 91. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0391/2017), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére, |
|
— |
tekintettel a svéd parlament által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján benyújtott, indokolt véleményre, amely szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével, |
|
— |
az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. április 19-i véleményére (1), |
|
— |
tekintettel a Régiók Bizottságának 2018. július 5-i véleményére (2), |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére, |
|
— |
tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére, valamint a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A8-0259/2018), |
|
1. |
elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot; |
|
2. |
felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja; |
|
3. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek. |
(1) HL C 262., 2018.7.25., 52. o.
(2) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
P8_TC1-COD(2017)0290
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 27-én került elfogadásra a tagállamok közötti kombinált árufuvarozás egyes típusaira vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló 92/106/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 91. cikke (1) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),
tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),
rendes jogalkotási eljárás keretében (3),
mivel:
|
(1) |
A közlekedésnek a levegőszennyezésre, Az irányelv általános célja az erőforrás-hatékony multimodális közlekedési hálózat létrehozása , valamint a közlekedésnek a levegőszennyezésre, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására, a balesetekre, a zajra és a torlódásokra gyakorolt kedvezőtlen hatása továbbra is gondokat okoz a gazdaság, valamint az európai polgárok egészsége és jóléte szempontjából. Annak ellenére, hogy e kedvezőtlen hatások elsősorban a közúti közlekedés számlájára írhatók, a becslések szerint a közúti áruszállítás mértéke 2050-ig 60 %-kal növekszik hatásának csökkentése . [Mód. 1] |
|
(2) |
Az Unió közlekedéspolitikájának egyik fő célja továbbra is a közlekedési tevékenységek kedvezőtlen hatásainak csökkentése. A kombinált szállítás fejlesztését elősegítő intézkedéseket bevezető 92/106/EGK tanácsi irányelv (4) az egyetlen olyan uniós jogalkotási aktus, amely közvetlenül ösztönzi az áttérést a közúti áruszállításról az olyan alacsonyabb kibocsátású közlekedési módokra, mint a belvízi és tengeri hajózás vagy a vasút. A közúti áruszállítás negatív hatásainak további csökkentése érdekében ösztönözni kell az olyan bevált gyakorlatokra vonatkozó kutatásokat, amelyek jobb útvonaltervezést, a hálózat optimalizálását, a rakodási hatékonyság növelését és a külső költségek felszámításának lehetőségeit vonják maguk után, valamint szorgalmazni kell ezeknek a gyakorlatoknak a tagállamok közötti megosztását. [Mód. 2] |
|
(3) |
Az Azt a cél célt , hogy többek között az energiahatékonyabb üzemmódok intenzívebb használata révén optimalizáljuk a multimodális logisztikai láncok teljesítményét, és így 2030-ra a 300 km-nél nagyobb távolságon történő közúti árufuvarozás 30 %-át, 2050-re pedig több mint 50 %-át más közlekedési mód, például a vasúti vagy a vízi közlekedés váltsa fel, a vártnál lassabb ütemben valósul meg, sőt a jelenlegi előrejelzések alapján nem is érhető el vasúti és vízi ágazatban megvalósított hatékonyságnövelés és infrastrukturális javítások útján kell elérni . [Mód. 3] |
|
(4) |
A 92/106/EGK irányelv hozzájárult az Unió kombinált szállítással kapcsolatos politikájának kialakításához, és jelentős árumennyiség modális áttérését segítette elő a közúti szállításról. Az irányelv hatását jelentősen csökkentették végrehajtásának hiányosságai, főként a kétértelműen megfogalmazott előírások és az elavult rendelkezések, valamint a támogatási intézkedések korlátozott hatóköre , valamint a vasúti ágazaton belüli bürokratikus és protekcionista akadályok . [Mód. 4] |
|
(4a) |
Ez az irányelv utat nyit a különböző közlekedési módoknak egyenlő versenyfeltételeket kínáló, hatékony intermodális és multimodális áruszállítási szolgáltatások előtt. [Mód. 5] |
|
(5) |
A 92/106/EGK irányelvet egyszerűsíteni kell, ugyanakkor a kombinált szállítás gazdasági ösztönzőinek felülvizsgálata révén javítani kell végrehajtását, előmozdítva az áruszállításnak javítva a közúti közlekedésről a környezetbarátabb, biztonságosabb, energiahatékonyabb vasúti és kevesebb torlódást okozó közlekedési módokra való áttérését vízi szállítás versenyképességét a közúti szállításhoz képest . [Mód. 6] |
|
(6) |
A nemzeti (belföldi) intermodális műveletek volumene az Unión belüli összes intermodális szállítás 19,3 %-át teszi ki. Az ilyen műveletekre jelenleg nem érvényesek a 92/106/EGK irányelvben foglalt támogatási intézkedések, mivel a kombinált szállítás fogalma nem elég átfogó. Ugyanakkor a nemzeti közúti szállítási műveletek – különösen az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása és a forgalmi torlódások miatt – országhatárokon átívelő kedvezőtlen hatásokkal bírnak. Ezért a 92/106/EGK irányelv hatályát ki kell terjeszteni a nemzeti (tagállamon belüli, belföldi) kombinált szállítási műveletekre a kombinált szállításnak az Unión belüli további fejlődése, azaz a közúti szállításról a vasúti, belvízi és rövid távú tengeri szállításra való nagyobb arányú modális áttérés elősegítése érdekében. A kabotázsra vonatkozó szabályoktól való eltérés lehetősége azonban továbbra is csak a több tagállam között végrehajtott nemzetközi kombinált szállítási műveletekre korlátozódik. A tagállamoknak e szabályok betartásának biztosítása, valamint a különböző szállítási módok és a különböző tagállamok közötti harmonizált munkaügyi és szociális feltételek előmozdítása érdekében hatékony ellenőrzéseket kell végezniük. [Mód. 7] |
|
(7) |
A kombinált szállítási művelet egyetlen olyan szállítási műveletnek tekintendő, amely közvetlenül versenyez a kiindulási helytől a végső rendeltetési helyig tartó unimodális (csak egy szállítási móddal megvalósuló) művelettel. A szabályozási feltételeknek biztosítaniuk kell a nemzetközi kombinált szállítás és a nemzetközi unimodális szállítás, valamint a belföldi kombinált szállítás és a belföldi unimodális szállítás közötti egyenértékűséget. |
|
(7a) |
A belső piac megfelelő működésének biztosítása érdekében az 1071/2009/EK (5) és az 1072/2009/EK (6) rendeletnek ki kell terjednie a kombinált szállítási műveletek közúti szakaszaira, amennyiben azok nemzetközi szállítási műveletek, illetve belföldi szállítási műveletek részét képezik. Biztosítani kell az egy másik tagállamban tevékenységeket folytató járművezetők szociális védelmét is. A járművezetők kiküldetésére vonatkozóan a 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (7) előírt rendelkezéseket, valamint e rendelkezéseknek a 2014/67/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) szerinti érvényesítésére vonatkozó rendelkezéseket a kombinált szállítási műveletek közúti szakaszain működő fuvarozókra kell alkalmazni. A közúti szakaszokat egyetlen kombinált szállítási művelet szerves részének kell tekinteni. A nemzetközi szállítási műveletekre vonatkozóan ezen irányelvek alapján előírt szabályokat különösen azokra a közúti szakaszokra kell alkalmazni, amelyek egy nemzetközi kombinált szállítási művelet részét képezik. Emellett kabotázsműveletek esetén a kabotázsra vonatkozóan az 1072/2009/EK rendeletben lefektetett szabályokat azokra a közúti szakaszokra kell alkalmazni, amelyek belföldi kombinált szállítási művelet részét képezik. [Mód. 8] |
|
(8) |
A kombinált szállítás jelenlegi meghatározása különböző távolsági határértékeket foglal magában a kombinált szállítási művelet közúti szakaszai tekintetében, attól függően, hogy a közúti szállítást melyik nem közúti szállítási móddal kombinálják. A vasút esetében nincs rögzített távolsági határérték, ehelyett a „legközelebbi megfelelő terminál” fogalmát kell figyelembe venni, hogy biztosítva legyen bizonyos fokú rugalmasság a konkrét helyzetek tekintetében. Ez a fogalom a végrehajtás feltételeinek megállapításával kapcsolatos eltérő értelmezések és sajátos nehézségek miatt számos végrehajtási problémát vet fel. Célszerű volna megszüntetni a kétértelműségeket, ugyanakkor érdemes megtartani bizonyos mértékű rugalmasságot. |
|
(9) |
A kombinált szállítás jelenlegi meghatározása 100 km-es minimális távolságot ír elő a kombinált szállítási művelet nem közúti szakasza tekintetében, ami biztosítja, hogy a meghatározás kiterjedjen a kombinált szállítási műveletek többségére. A vasúti és a rövid távú tengeri fuvarozás nagy távolságú szakaszokon bonyolódik, hogy versenyképes legyen a csak közúton történő szállítással. Az említett minimális távolság meghatározásával a meghatározás hatóköréből kiszorulnak az olyan speciális műveletek, mint a komppal történő rövid távú szállítás vagy a nyílttengeri szállítás, amelyekre egyébként is sor kerülne. Azonban e határértékek alkalmazása miatt a kombinált szállítási műveletek szempontjából nem vesznek figyelembe számos olyan, a kikötők közelében és az agglomerációkban, illetve azok közelében lebonyolított belvízi szállítási műveletet, amelyek jelentős mértékben hozzájárulnak a tengeri kikötőkben és a hozzájuk közvetlenül kapcsolódó szárazföldi területeken a közutak tehermentesítéséhez, illetve az agglomerációkban a környezeti terhek csökkentéséhez. Ezért célszerű lenne megszüntetni a minimális távolságra vonatkozó előírást, fenntartva ugyanakkor bizonyos műveletek, például a nyílttengeri szállítás vagy a komppal történő rövid távú szállítás kizárását a meghatározás hatóköréből. |
|
(9a) |
Tisztázni kell, hogy a daruzható pótkocsik és félpótkocsik esetében 44 tonna össztömeg megengedett, amennyiben a rakodási egységeket az ISO6346 és az EN13044 nemzetközi szabványok alapján határozták meg. [Mód. 9] |
|
(10) |
A kombinált szállítás fogalmának meghatározásában jelenleg szereplő, a rakodóegységek minimális méretére vonatkozó határértékek akadályt képezhetnek a városi közlekedés innovatív intermodális megoldásainak jövőbeni fejlesztése előtt. Másfelől a rakodóegységek meglévő szabványok alapján történő azonosításának képessége felgyorsítaná kezelésüket a terminálokon, és megkönnyítené a kombinált szállítási műveletek lefolytatását a meghatározott rakodóegységek könnyebb kezelésének és időtállóságának biztosítása érdekében. |
|
(11) |
Azon elavult rendelkezés, hogy annak bizonyítására, hogy kombinált szállításra került sor, bélyegzőt kell használni, megakadályozza a 92/106/EGK irányelvben előírt intézkedésekre való jogosultság hatékony érvényesítését vagy ellenőrzését. Pontosítani kell, hogy mely bizonyítékok szükségesek a kombinált szállítási művelet végrehajtásának bizonyításához, valamint hogy az ilyen bizonyítékokat hogyan kell rendelkezésre bocsátani. Ösztönözni kell az olyan elektronikus közlekedési információk felhasználását és továbbítását, amelyek egyszerűsítik a vonatkozó bizonyítékok rendelkezésre bocsátását és az illetékes hatóságok általi kezelését azzal a céllal, hogy a jövőben fokozatosan kivezessék a papíralapú dokumentumokat . A használt formátumnak megbízhatónak és hitelesnek kell lennie. Az adminisztratív eljárások egyszerűsítésére vonatkozó szabályozási keretnek és kezdeményezéseknek , valamint a közlekedés terén megvalósuló digitalizációnak figyelembe kell venniük az uniós szintű fejleményeket. [Mód. 10] |
|
(11a) |
Annak érdekében, hogy a kombinált szállítás versenyképes, valamint a gazdasági szereplők – különösen a mikro-, kis- és középvállalkozások – számára vonzó legyen, a lehető legkisebbre kell csökkenteni azokat az adminisztratív többletterheket, amelyek az egyetlen szállítási módot alkalmazó (unimodális) szállításhoz képest a kombinált szállítási művelet megvalósítása során keletkezhetnek. [Mód. 11] |
|
(12) |
A 92/106/EGK irányelvben meghatározott jelenlegi gazdasági támogatási intézkedések hatóköre igen korlátozott, és olyan költségvetési intézkedéseket foglal magában (nevezetesen az adók visszatérítését vagy csökkentését), amelyek csak a kombinált vasúti-közúti szállítási műveletekre vonatkoznak. Ezeket az intézkedéseket ki kell terjeszteni a belföldi vízi szállítást és a tengeri szállítást magukban foglaló kombinált szállítási műveletekre. Elő kell mozdítani egyéb érdemleges intézkedéstípusokat is, például az infrastrukturális beruházási támogatásra vagy infrastruktúrába és a digitális technológiába eszközölt beruházások támogatását, illetve a különböző gazdasági támogatásra támogatásokra vonatkozó különböző intézkedéseket. A digitális technológiák vonatkozásában átmeneti időszakot kell biztosítani a kombinált szállítás tényleges megtörténtét igazoló dokumentumok dematerializációjára. Ezen időszak alatt az ellenőrző hatóságok eszközeit technológiailag korszerűsíteni kell. A tagállamoknak a közúti torlódások mérséklése, az ilyen infrastruktúrával nem rendelkező ipari területek elszigeteltségének enyhítése és a rakománykezelő létesítmények elérhetőségének, valamint fizikai és digitális összeköttetéseinek javítása érdekében kiemelten kell kezelniük az átrakodó terminálokba történő beruházásokat. [Mód. 12] |
|
(13) |
A közúti áruszállításról más közlekedési módokra való áttérés legfőbb infrastrukturális szűk keresztmetszete az átrakodó terminálok szintjén keresendő , és a transzeurópai közlekedési hálózat egységes megvalósításának hiánya még tovább rontja a helyzetet . Az Unióban az átrakodó terminálok jelenlegi elosztása és a terminállefedettség még nem kielégítő, legalábbis a meglévő TEN-T törzshálózat és átfogó hálózat tekintetében, a meglévő átrakodó terminálok kapacitása ugyanakkor kimerült. Ezt a kapacitást tehát még fejleszteni kell annak érdekében, hogy meg tudjon birkózni az áruszállítás általános növekedésével. Az átrakodóterminál-kapacitásba való beruházások csökkenthetik az általános átrakodási költséget, ami – ahogy azt egyes tagállamokban láthatjuk – modális áttéréshez vezet. A tagállamoknak ezért a szomszédos tagállamokkal és a Bizottsággal együttműködve biztosítaniuk kell, hogy a meglévő átrakodó terminálokat szükség esetén kibővítsék, és több kombinált szállítási terminál és átrakodási kapacitás létesüljön vagy legyen elérhető a szállítási szolgáltatók számára , illetve, hogy átrakodási pontok létesüljenek azokon a területen, ahol szükség van ezekre . Ez ösztönözné az áruszállítási alternatívák alkalmazását és elősegítené a modális áttérést, versenyképesebbé téve a kombinált szállítási műveleteket a puszta közúti szállításnál. Az átrakodó terminálok tekintetében a nagyobb kapacitást és lefedettséget legalább a meglévő TEN-T törzshálózatok és átfogó hálózatok mentén biztosítani kell. Az Unióban lévő bármely szállítási helytől legfeljebb 150 km távolságra átlagosan legalább egy megfelelő átrakodási terminált kell létrehozni a kombinált szállítás céljaira. A kombinált szállításnak részesülnie kell a külső költségekre az 1999/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (9) 2. cikke alapján kivetett díjakból származó bevételekből. [Mód. 13] |
|
(13a) |
A tagállamoknak kiemelten kell kezelniük az átrakodó terminálokba irányuló beruházásokat annak érdekében, hogy mérsékeljék a szűk keresztmetszeteket és a forgalmi torlódásokat, különösen a városi és elővárosi térségek közelében, megkönnyítsék a természetes határok, például a hegyvidéki területek átlépését, javítsák a határokon átnyúló összeköttetéseket, mérsékeljék a káros légköri kibocsátást, és javítsák az ilyen infrastruktúrával nem rendelkező ipari térségek megközelíthetőségét. [Mód. 14] |
|
(14) |
A tagállamoknak a meglévő intézkedések mellett további gazdasági támogató intézkedéseket kell végrehajtaniuk, amelyek a kombinált szállítás különböző szakaszait célozzák annak érdekében, hogy mérsékeljék a közúti áruszállítást és ösztönözzék más szállítási módok – azaz a vasúti, belvízi és tengeri szállítás – alkalmazását, csökkentve ezáltal a légszennyezést, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, a közúti baleseteket, a zajt és a forgalmi torlódásokat , továbbá ösztönözve az ágazat és a belső piac digitalizációjának erősítésére és megvalósítására irányuló fellépéseket . Ezek az intézkedések egyebek mellett magukban foglalhatják bizonyos adók vagy szállítási díjak csökkentését, a kombinált szállítási műveletek során ténylegesen használt szállított intermodális rakodóegységek után nyújtott támogatásokat, vagy az átrakodás költségeinek részleges visszatérítését. Az intézkedések az információáramlás megkönnyítése érdekében kiterjedhetnek az összekapcsolt rendszerek integrációjának és a műveletek automatizálásának, valamint a digitális logisztikába, az innovatív áruszállítási rendszerekbe, az információs és kommunikációs technológiákba, illetve az intelligens közlekedési rendszerekbe eszközölt beruházások támogatására is. Az intézkedések továbbá magukban foglalhatnák a kombinált szállítás környezeti teljesítményének, hatékonyságának és fenntarthatóságának növelését, ösztönözve a tiszta vagy alacsony kibocsátású járművek és az alternatív üzemanyagok használatát, támogatva az energiahatékonyságot és a megújuló energiák igénybevételét a kombinált szállítási lánc minden szakaszán és csökkentve az árufuvarozásból fakadó káros tényezőket, például a zajt. [Mód. 15] |
|
(14a) |
A különböző uniós alapoknak és kutatásfinanszírozási programoknak továbbra is támogatniuk kell a tagállamokat ezen irányelv célkitűzéseinek elérésében. [Mód. 16] |
|
(14b) |
A logisztikába irányuló beruházások is jelentős szerepet játszanak a kombinált szállítás versenyképességének növelésében. A digitális megoldások, például a kommunikációs és információs technológiák vagy az intelligens összekapcsolt rendszerek rendszeresebb igénybe vétele megkönnyítené az adatcserét, segítené az átrakodási műveletek hatékonyságának javítását, költségeinek csökkentését és az átrakodáshoz szükséges idő lerövidítését. [Mód. 17] |
|
(14c) |
A logisztikai láncban – különösen az átrakodó terminálokon – dolgozók képzésére irányuló beruházás ugyancsak hozzájárulna a kombinált szállítás versenyképességének megerősítéséhez. [Mód. 18] |
|
(15) |
A kombinált szállítási műveletekre irányuló támogatási intézkedéseket az Európai Unió működéséről szóló szerződésben (EUMSZ) az állami támogatásokra vonatkozóan megállapított szabályokkal összhangban kell végrehajtani. Az állami támogatás az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében akkor mozdítja elő a gazdasági tevékenységek fejlődését, amennyiben nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben, továbbá az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja értelmében hasznos eszköz valamely közös európai érdeket szolgáló fontos projekt megvalósításának előmozdítására. Ezért ezekben az esetekben a Bizottságnak meg kell fontolnia, hogy részben mentesítse a tagállamokat az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdésében előírt követelmény alól, amely szerint tájékoztatniuk kell a Bizottságot. [Mód. 19] |
|
(16) |
A Az egymáshoz közeli tagállamok közötti, egymást esetlegesen átfedő beruházások elkerülésének biztosítása érdekében a támogatási intézkedéseket a tagállamok illetékes hatóságai közötti szoros együttműködés révén szükség esetén szerint össze kell hangolni a tagállamok és a Bizottság között. [Mód. 20] |
|
(17) |
A tagállamoknak rendszeresen felül kell vizsgálniuk a támogatási intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsák azok hatékonyságát és eredményességét , valamint az alacsony kibocsátású mobilitásra vonatkozó európai stratégia tükrében értékelni kell az európai szállítási ágazatra gyakorolt általános hatásukat is. Szükség esetén korrekciós intézkedéseket kell hozni. A Bizottságnak a tagállamok által szolgáltatott információk alapján értékelnie kell a tagállamokban foganatosított különböző intézkedéseket és azok hatékonyságát, valamint elő kell mozdítania a bevált gyakorlatok megosztását . [Mód. 21] |
|
(18) |
Ezen irányelv alkalmazásában nem szabad különbséget tenni az ellenszolgáltatás fejében történő kombinált szállítás és a saját számlás kombinált szállítás között. |
|
(18a) |
Az összehasonlítható és megbízható statisztikák hiánya jelenleg akadályozza az Unión belüli kombinált szállítás értékelését és a benne rejlő potenciális lehetőségek kihasználására irányuló intézkedések elfogadását. [Mód. 22] |
|
(19) |
Az uniós közlekedés, és különösen a kombinált szállítási piac fejlődésének nyomon követése érdekében a tagállamoknak össze kell gyűjteniük a vonatkozó adatokat és információkat, és azokról rendszeres időközönként jelentést kell tenniük a Bizottságnak, a Bizottságnak pedig négyévente jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek , a Tanácsnak és a Tanácsnak tagállamok illetékes hatóságainak ezen irányelv alkalmazásáról. [Mód. 23] |
|
(19a) |
Ezen irányelv megfelelő alkalmazásáért és a kombinált szállítás 2030-ig, illetve 2050-ig Unió-szerte történő fejlesztésére vonatkozó célkitűzés eléréséért a Bizottság felelős. E célból a Bizottságnak a tagállamok által szolgáltatott információk alapján rendszeresen értékelnie kell a kombinált szállítás arányának növelése terén az egyes tagállamokban elért haladást, és szükség esetén javaslatot kell benyújtania ezen irányelv módosítására annak érdekében, hogy biztosítsa az Unió egészére vonatkozó cél elérését. [Mód. 24] |
|
(20) |
Az átláthatóság a kombinált szállítási műveletekben részt vevő valamennyi érdekelt fél számára fontos, különös tekintettel az ezen irányelv által érintett felekre. Az átláthatóság és a további együttműködés elősegítése érdekében minden tagállamban azonosítani kell az illetékes hatóságokat. |
|
(21) |
A piaci fejlemények és a technikai fejlődés figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el ezen irányelvnek a kombinált szállítási műveletekre vonatkozó azon további részletekkel való kiegészítése tekintetében, amelyekről a tagállamoknak jelentést kell tenniük. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak (10) megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kell kézhez kapnia minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein. |
|
(22) |
Mivel ezen irányelv céljait célját – vagyis a közúti szállításról a környezetbarátabb közlekedési módokra való áttérés további előmozdítását, és ezáltal az uniós közlekedési rendszer negatív externáliáinak csökkentését kombinált szállítás versenyképessé tételét a közúti szállítással szemben – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, ugyanakkor ezek ez a célok cél a kombinált árufuvarozás és összekapcsolt infrastruktúra, valamint az ezen irányelv által orvosolni kívánt problémák elsősorban határokon átnyúló jellege miatt uniós szinten jobban megvalósíthatók megvalósítható , az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvével összhangban ez az irányelv nem lépi túl az e célok cél megvalósításához szükséges mértéket. [Mód. 25] |
|
(23) |
A 92/106/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell, |
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
1. cikk
A 92/106/EGK irányelv a következőképpen módosul:
|
1. |
A cím helyébe a következő szöveg lép: „A Tanács 92/106/EGK irányelve (1992. december 7.) a tagállamok közötti kombinált árufuvarozás egyes típusaira vonatkozó közös szabályok megállapításáról” |
|
2. |
Az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép: „1. cikk (1) Ez az irányelv a kombinált szállítási műveletekre vonatkozik. (2) Ezen irányelv alkalmazásában »kombinált szállítás«: az áruk olyan szállítási művelettel történő fuvarozása, amely az út kezdetén vagy végén vagy mindkét tekintetben magában foglal egy közúti szakaszt, valamint az út egy nem közúti, azaz vasúti, belvízi vagy tengeri szállítási szakaszát, és amely:
Ettől eltérve e bekezdés a) pontja … [ezen irányelv hatálybalépésének időpontját követően öt évvel]-ig az ISO6346 és EN13044 nemzetközi szabványok alapján létrehozott azonosítási rendszerrel összhangban nem azonosított nem daruzható pótkocsikat és félpótkocsikat is magában foglalja a kíséret nélküli kombinált szállításban. [Mód. 28] A kombinált szállítási műveletek szempontjából nem kell figyelembe venni azokat a belvízi vagy tengeri szállítást alkalmazó nem közúti szakaszokat, amelyek esetében nincs más egyenértékű közúti szállítási alternatíva, vagy amelyek a kereskedelmi szempontból életképes szállítási műveletek során elkerülhetetlenek közúti szállítási alternatíva . [Mód. 29] (3) A (2) bekezdésben említett egyes közúti szakaszok hossza nem haladhatja meg az Unió területén a következők közül a hosszabb 150 km-es távolságot:.
A közúti szakasz hosszúságának korlátozása az egyes közúti szakaszok teljes hosszára vonatkozik, beleértve az összes közbenső felvételi és leadási műveletet. Nem vonatkozik azonban az üres rakodási egység szállítására vagy az áru felvételi pontjához vagy leadási pontjától történő közlekedésre. A kombinált közúti/vasúti szállítási műveletek esetében a közúti szakasz hosszúságának felső határértékének túllépését az(ok) a tagállam(ok), amely(ek) területén a közúti szakasz bonyolódik, engedélyezi(k) annak érdekében, hogy szükség esetén a szállítmány eljusson a földrajzilag legközelebb lévő olyan szállítási terminálhoz vagy átrakodási ponthoz, amely átrakodó berendezések, terminálkapacitás, a terminál nyitva tartási ideje, valamint a megfelelő vasúti árufuvarozási szolgáltatások tekintetében rendelkezik a be- és kirakodáshoz szükséges működőképes átrakodási képességgel, amennyiben az adott távolság felső határértékén belül nincs olyan átrakodó terminál vagy pont, amely eleget tesz mindezeknek a feltételeknek. A túllépésnek a 3. cikk (2) bekezdésének ea) pontja alapján a kellően indokoltnak kell lennie. Kombinált közúti/vasúti szállítás esetén a tagállamok területük pontosan meghatározott részén környezetvédelmi okokból maximum 50 %-kal csökkenthetik a közúti szakasz 150 km-es hosszát, feltéve, hogy a korlátozott szakaszon belül megfelelő terminál található. [Mód. 31] (4) Kombinált szállítási művelet megvalósulásáról az Unióban akkor beszélhetünk, ha az Unió területén végzett szállítási művelet vagy annak egy része megfelel a (2) és (3) bekezdés szerinti követelményeknek. Ezen irányelv alkalmazásában az Unió területén kívüli közúti szakasz és/vagy nem közúti szakasz vagy annak egy része nem tekintendő a kombinált szállítási művelet részének. ”[Mód. 32] |
|
3. |
A 3. cikk helyébe a következő szöveg lép: „3. cikk (1) A tagállamok biztosítják, hogy a közúti szállítás csak akkor tekinthető az ezen irányelv hatálya alá tartozó kombinált szállítási művelet részének, ha a fuvarozó egyértelmű bizonyítékkal olyan információkat tud szolgálni benyújtani, amelyek egyértelmű bizonyítékot szolgáltatnak arra vonatkozóan, hogy az általa végzett közúti szállítás egy kombinált szállítási művelet közúti szakaszát képezi, ideértve és ezeket az üres rakodási egység áruszállítás előtti és utáni szállítását is információkat a szállítási művelet megkezdése előtt megfelelően továbbítja a szállítási műveletet végző fuvarozónak . [Mód. 33] (2) Az Annak érdekében, hogy egyértelmű bizonyítéknak tekintsék, az (1) bekezdésben említett bizonyítéknak információkat az (5) bekezdésben említett formátumban kell bemutatni vagy továbbítani, és az információknak minden egyes kombinált szállítási műveletre vonatkozóan tartalmaznia kell a következő adatokat: [Mód. 34]
(3) Egyéb okmány nem szükséges annak bizonyítására, hogy a fuvarozó kombinált szállítási műveletet végez. (4) Az (1) bekezdésben említett bizonyítékot az ellenőrzés helye szerinti tagállam engedéllyel rendelkező ellenőrző tisztviselőjének kérésére az (5) bekezdésben említett formátumban be kell mutatni vagy át kell adni. Közúti ellenőrzések esetén a bizonyítékot az ellenőrzés során , legfeljebb 45 percen belül be kell bemutatni mutatni. Amennyiben a (2) bekezdés h) pontjának iii. alpontjában és j) pontjában említett aláírások a közúti ellenőrzés során nem állnak rendelkezésre, azokat az ellenőrzést követő 5 munkanapon belül be kell mutatni vagy továbbítani kell az érintett tagállam illetékes hatóságának. A bizonyíték nyelve az adott tagállam hivatalos nyelve vagy az angol. Közúti ellenőrzés során a járművezető kapcsolatba léphet a székhellyel, a szállításszervezővel vagy más olyan személlyel vagy szervezettel, aki/amely őt a (2) bekezdésben említett információk rendelkezésre bocsátásában segítheti. [Mód. 45] (5) Bizonyítékként szolgálhat a 11. tanácsi rendelet 6. cikkében meghatározott követelményeknek megfelelő fuvarokmány vagy más A szabványosított formanyomtatvány Bizottság általi, végrehajtási jogi aktusok révén történő meghatározásáig a már meglévő fuvarokmány fuvarokmányok , például a meglévő nemzetközi közúti árufuvarozási szerződésről szóló egyezmény (CMR) szerinti vagy Nemzetközi Vasúti Árufuvarozási Egyezményre vonatkozó Egységes Szabályok szerinti dokumentum nemzeti fuvarozási egyezmények szerint előírt fuvarlevelek szolgálhatnak bizonyítékként . [Mód. 46] Ezeket a bizonyítékokat elektronikus úton is be lehet mutatni vagy át lehet adni számítógépek általi tárolásra és feldolgozásra közvetlenül alkalmas, felülvizsgálható strukturált formátumban, többek között – a közúti szállítás esetében – a nemzetközi közúti árufuvarozási szerződésről szóló egyezmény a meglévő nemzetközi vagy nemzeti fuvarozási egyezmények szerinti elektronikus fuvarlevél kitöltésével. A tagállamok hatóságai kötelesek elfogadni a bizonyítékra vonatkozó elektronikus információkat. Amennyiben a hatóságok és a gazdasági szereplők közötti információcsere elektronikus eszközökkel történik, ezt a cserét és az ilyen információk tárolását elektronikus adatfeldolgozási technikákkal kell elvégezni. [Mód. 47] A tagállamok fokozatosan dematerializálják a dokumentációt, és átmeneti időszakot határoznak meg, amelynek végén a papíralapú dokumentumok használata teljesen megszűnik. [Mód. 48] (6) A közúti ellenőrzéseknél a szállítási művelet és a rendelkezésre álló bizonyítékok között a (2) bekezdés f), h) és g i ) pontja szerinti útvonal-információ tekintetében indokolt esetben megengedett az eltérés, ha a fuvarozó(k) által nem befolyásolható kivételes körülmények állnak fenn, és ezek változást okoznak a kombinált szállítási műveletben. Ilyenkor a járművezető kapcsolatba léphet a székhellyel, a szállításszervezővel vagy más személlyel vagy szervezettel, amely további indokolást adhat a rendelkezésre bocsátott bizonyítékok és a tényleges szállítási művelet közötti eltéréshez.”[Mód. 49] |
|
4. |
Az 5. cikk helyébe a következő szöveg lép: „5. cikk (1) A tagállamok először … [18 12 hónappal az irányelv nemzeti jogba történő átültetését követően]-ig, majd ezt követően kétévente jelentést nyújtanak be a Bizottsághoz a területükön bonyolított, az ezen irányelv hatálya alá tartozó kombinált szállítási műveletekre vonatkozó következő információkról: [Mód. 50]
(1a) A Bizottság közzéteszi a tagállamok által továbbított adatokat olyan formában, amely lehetővé teszi a tagállamok közötti összehasonlításokat. [Mód. 58] (2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a kombinált szállítási műveletekre vonatkozó, (1) bekezdésben említett információk tartalmának és részleteinek leírása révén kiegészítse ezt az irányelvet. (3) Először [xx/xx/xxx – 9 hónappal a tagállami jelentés határidejének lejárta után], majd ezt követően kétévente a Bizottság a nemzeti jelentések és az egész Unióban alkalmazandó közös iránymutatások és módszerek alapján meghatározott statisztikai adatok elemzése alapján jelentést készít és nyújt be az Európai Parlamentnek , a Tanácsnak és a Tanácsnak tagállamok illetékes hatóságainak az alábbiakról: [Mód. 59]
(*1) Az Európai Parlament és a Tanács 1315/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról és a 661/2010/EU határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2013.12.20., 1. o.). ”" |
|
4a. |
A 6. cikk (1) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a közúti járművekre kivetett (3) bekezdésben felsorolt adókat (tehergépkocsikra, vontatókra, pótkocsikra, illetve félpótkocsikra , belvízi konténerekre vagy multimodális rakodási egységekre ) a tagállamoknak a Bizottsággal folytatott konzultáció után határok között és rögzített feltételek és szabályok szerint a kombinált árufuvarozásban való részvételük esetére átalányösszeggel vagy ezen járművek vasúton vagy belvizeken történő szállításának arányában csökkentsék vagy visszatérítsék.” [Mód. 64] |
|
4b. |
A 6. cikk (1) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép: „Az első bekezdésben említett adócsökkentésben, illetve -visszatérítésben egy adott állam területén vasúton vagy belvizeken megtett utak hossza alapján az az állam részesíti a közúti járműveket, amelyben azokat nyilvántartásba vették.” [Mód. 65] |
|
4c. |
A 6. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép: „Ugyanakkor a tagállamok olyan vasúton vagy belvizeken megtett utak hossza alapján is adócsökkentésben, illetve -visszatérítésben részesíthetik a közúti járműveket, amely utakat részben vagy egészében a járművek bejegyzési helye szerinti tagállam területén kívül tettek meg.” [Mód. 66] |
|
5. |
A 6. cikk a következő (4), (5), (6), (7) és (8) bekezdésekkel egészül ki: „(4) Amennyiben a (8) bekezdésben említett cél eléréséhez szükséges, a tagállamok intézkedéseket hozhatnak hoznak a szállítási terminálokba és az átrakodási terminálokba pontokba való beruházások támogatására az alábbiak tekintetében: [Mód. 67]
A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a támogatott átrakodási terminálok minden gazdasági szereplő számára megkülönböztetésmentes módon elérhetők legyenek. A tagállamok kidolgozhatnak további támogathatósági feltételeket. A tagállamok az érintett felek tudomására hozzák a feltételeket. [Mód. 73] (5) A tagállamok további 2021. december 31-ig gazdasági és jogszabályi jellegű kiegészítő intézkedéseket hozhatnak hoznak a kombinált szállítási műveleteknek az egyenértékű alternatív közúti műveletekhez viszonyított versenyképességének javítására , különösen azzal a céllal, hogy csökkentsék az átrakodási műveletekhez szükséges időt és költségeket . [Mód. 74] Ezek az intézkedések kapcsolódhatnak a kombinált szállítási művelet egészéhez vagy valamely részéhez, például a közúti vagy a nem közúti szakaszhoz, ideértve az ezeken a szakaszokon használt járműveket is, illetve a rakodási egységhez vagy az átrakodási művelethez. A kombinált szállítási műveletekkel járó időráfordítás és költségek csökkentése érdekében az első albekezdésben említett intézkedéseknek magukban kell foglalniuk a következő ösztönzők közül egyet vagy többet:
A további intézkedések meghozatalakor a tagállamok szintén kellően figyelembe veszik azt, hogy fel kell gyorsítani az átállást a kombinált szállítási ágazat digitalizálására, és különösen:
(5a) Ezek a további intézkedések ösztönző erővel hatnak a nem közúti szállítási szakaszok használatára. A tagállamok a vízi szállítás versenyképességét erősítő intézkedéseket is hoznak, mint például a rövid távú tengeri útvonalak vagy a belvízi útvonalak igénybe vétele, illetve az új rövid tengeri összeköttetések kialakítása céljából juttatott pénzügyi ösztönzők. [Mód. 77] (6) A tagállamok jelentést tesznek a Bizottságnak az e cikk értelmében hozott intézkedéseikről és azok részletesebb tartalmáról. (7) A tagállamok értékelik ezeket a támogatási intézkedéseket, négyévente újólag megvizsgálják azok szükségességét, és szükség esetén kiigazítják azokat. (8) A tagállamok biztosítják, hogy a kombinált szállítási műveleteket támogató intézkedések a közúti áruszállítás mérséklésére irányuljanak és ösztönözzék más (vasúti, belvízi és tengeri) szállítási módok, – tehát a vasúti, belvízi és tengeri szállítás – az alacsony kibocsátású járművek, illetve az alacsonyabb kibocsátású alternatív üzemanyagok (bioüzemanyagok , megújuló forrásból származó villamos energia, földgáz vagy hidrogén üzemanyagcellák) alkalmazását, csökkentve ezáltal a légszennyezést, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, a közúti baleseteket, a zajt és a forgalmi torlódásokat. [Mód. 78] (*2) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/94/EU irányelve (2014. október 22.) az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről (HL L 307., 2014.10.28., 1. o.). ”" |
|
6. |
A 7. cikket és a 9. cikket el kell hagyni. |
|
7. |
A szöveg a következő cikkel egészül ki: „9a. cikk (1) A tagállamok kijelölnek egy vagy több illetékes hatóságot ezen irányelv végrehajtása, valamint annak biztosítása érdekében, hogy fő kapcsolattartó pontként járjanak el a végrehajtást érintő kérdésekben. A tagállamok értesítik a többi tagállamot és a Bizottságot arról, hogy melyek az első albekezdésben említett illetékes hatóságok. (2) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a nemzeti illetékes hatóságok együttműködjenek a többi tagállam illetékes hatóságaival. E célból a tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok egymás rendelkezésére bocsássák az ezen irányelv alkalmazásához szükséges információkat. Az információcsere tárgyát képező adat tekintetében az adatot átvevő hatóság ugyanolyan szintű titoktartást biztosít, mint amilyet az adatot továbbító hatóság biztosított. (3) A tagállamok az interneten könnyen hozzáférhető módon, díjmentesen közzéteszik a 6. cikk értelmében elfogadott intézkedésekkel kapcsolatos lényeges információkat, valamint az ezen irányelv alkalmazása szempontjából releváns egyéb információkat. [Mód. 79] (4) A Bizottság az interneten közzéteszi és szükség esetén aktualizálja az (1) bekezdésben említett illetékes hatóságok jegyzékét, valamint a 6. cikkben említett intézkedések jegyzékét.”[Mód. 80] |
|
8. |
A szöveg a következő cikkel egészül ki: „10a. cikk (1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg. (2) A Bizottságnak az 5. cikk (2) bekezdése szerinti bekezdésében említett , felhatalmazáson alapuló jogi aktusok aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre ötéves időtartamra szól … [e (módosító) irányelv hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 81] (3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 5. cikk (2) bekezdése szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. (4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel (*3). (5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot. (6) Az 5. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik. |
2. cikk
(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb … [egy évvel az irányelv elfogadása után]-ig megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottság számára.
Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A rendelkezéseknek tartalmazniuk kell egy arra vonatkozó nyilatkozatot is, hogy a hatályban lévő törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseknek az ezen irányelvvel hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásait erre az irányelvre történő hivatkozásként kell értelmezni. A hivatkozás módját és a nyilatkozat formáját a tagállamok határozzák meg.
(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.
3. cikk
Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
4. cikk
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
Kelt …, -án/-én.
az Európai Parlament részéről
elnök
a Tanács részéről
elnök
(1) HL C 262., 2018.7.25., 52. o.
(2) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
(3) Az Európai Parlament 2019. március 27-i álláspontja.
(4) A Tanács 92/106/EGK irányelve (1992. december 7.) a tagállamok közötti kombinált árufuvarozás egyes típusaira vonatkozó közös szabályok megállapításáról (HL L 368., 1992.12.17., 38. o.).
(5) Az Európai Parlament és a Tanács 1071/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról és a 96/26/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 300., 2009.11.14., 51. o.).
(6) Az Európai Parlament és a Tanács 1072/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a nemzetközi közúti árufuvarozási piachoz való hozzáférés közös szabályairól (HL L 300., 2009.11.14., 72. o.).
(7) Az Európai Parlament és a Tanács 96/71/EK irányelve (1996. december 16.) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről (HL L 18., 1997.1.21., 1. o.).
(8) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/67/EU irányelve (2014. május 15.) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv érvényesítéséről és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EU rendelet (az IMI-rendelet) módosításáról (HL L 159., 2014.5.28., 11. o.).
(9) Az Európai Parlament és a Tanács 1999/62/EK irányelve (1999. június 17.) a nehéz tehergépjárművekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról (HL L 187., 1999.7.20., 42. o.).
|
2021.3.26. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 108/623 |
P8_TA(2019)0309
A társaságiadó-információk egyes vállalkozások és fióktelepek általi közzététele ***I
Az Európai Parlament 2019. március 27-i jogalkotási állásfoglalása a 2013/34/EU irányelvnek a társaságiadó-információk egyes vállalkozások és fióktelepek általi közzététele tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2016)0198 – C8-0146/2016 – 2016/0107(COD))
(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)
(2021/C 108/46)
Az Európai Parlament,
|
— |
tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0198), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 50. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0146/2016), |
|
— |
tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapra vonatkozó véleményére, |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére, |
|
— |
tekintettel az ír parlament és a svéd parlament által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján benyújtott, indokolt véleményekre, amelyek szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével, |
|
— |
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2016. szeptember 21-i véleményére (1), |
|
— |
tekintettel az OECD adóalap-erózióról és nyereségátcsoportosításról (BEPS) szóló cselekvési tervére, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 59. és 39. cikkére, |
|
— |
tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság és a Jogi Bizottság által az eljárási szabályzat 55. cikke alapján folytatott közös tanácskozásokra, |
|
— |
tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság és a Jogi Bizottság jelentésére, valamint a Fejlesztési Bizottság véleményére (A8-0227/2017), |
|
1. |
elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot (2); |
|
2. |
felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja; |
|
3. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek. |
(1) HL C 487., 2016.12.28., 62. o.
(2) Ez az álláspont megegyezik a 2017. július 4-én elfogadott módosításokkal (Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0284).
P8_TC1-COD(2016)0107
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 27-én került elfogadásra a 2013/34/EU irányelvnek a társaságiadó-információk egyes vállalkozások és fióktelepek általi közzététele tekintetében történő módosításáról szóló (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 50. cikke (1) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),
rendes jogalkotási eljárás keretében (2),
mivel:
|
(-1) |
Az adófizetők és különösen valamennyi vállalkozás adózási egyenlősége az egységes piac elengedhetetlen feltétele. Az egységes piac megfelelő működéséhez létfontosságú a nemzeti adórendszerek végrehajtásának összehangolt és harmonizált megközelítése, amely hozzájárul az adókikerülés és a nyereségátcsoportosítás megelőzéséhez. [Mód. 1] |
|
(-1a) |
Az adókikerülés és az adókijátszás, valamint a nyereségátcsoportosítási rendszerek megfosztották a kormányokat és az embereket többek között az oktatási és az egészségügyi közszolgáltatásokhoz és az állami szociális szolgáltatásokhoz való egyetemes és ingyenes hozzáférés biztosításához szükséges forrásoktól, valamint megfosztották a tagállamokat annak a lehetőségétől, hogy megfizethető árú lakásokat és közösségi közlekedési szolgáltatásokat biztosíthassanak, illetve ki tudják építeni a társadalmi fejlődéshez és a gazdasági növekedéshez nélkülözhetetlen alapvető infrastruktúrát. Röviden, ezek a rendszerek a gazdasági, társadalmi és területi igazságtalanság, egyenlőtlenség és széttartás tényezőivé váltak. [Mód. 2] |
|
(-1b) |
Egy méltányos és hatékony társaságiadó-rendszer reagál a progresszív és méltányos globális adópolitika sürgető szükségességére, előmozdítja a javak újraelosztását és fellép az egyenlőtlenségekkel szemben. [Mód. 3] |
|
(1) |
Az átláthatóság nélkülözhetetlen az egységes piac zökkenőmentes működéséhez. Az elmúlt években a társaságiadó-kikerülés jelentette kihívás számottevő mértékben növekedett, és fontos problémává vált az Unióban csakúgy, mint világszinten. 2014. december 18-i következtetéseiben az Európai Tanács megállapította, hogy sürgős szükség van az adókikerülés elleni küzdelem fokozására globálisan és az Unióban egyaránt. „A Bizottság 2016. évi munkaprogramja – Lejárt a szokványos megoldások ideje” (3) és „A Bizottság 2015. évi munkaprogramja – Új kezdet” (4) című közleményében a Bizottság prioritásként jelölte meg egy olyan rendszerre való átállást, ahol ugyanabban az országban kell befizetni a társasági adót, mint ahol a nyereséget megtermelik. A Bizottság emellett az európai polgárok a méltányosság és az adózási átláthatóság és a más országok számára referenciamodellként szolgáló fellépés az adózási iránti társadalmi igényekre igényére való reagálást is prioritásként azonosította. Fontos, hogy az átláthatóság figyelembe vegye a versenytársak közötti kölcsönösséget. [Mód. 4] |
|
(2) |
„A társaságiadó-politikák Európai Unión belüli átláthatóvá tétele, összehangolása és közelítése” című 2015. december 16-i állásfoglalásában (5) az Európai Parlament megállapította, hogy a nagyobb átláthatóság , együttműködés és konvergencia az uniós a társasági adópolitika adózás területén javíthatja az adóbehajtást, hatékonyabbá teheti az adóhatóságok munkáját, támogatja a döntéshozókat a jelenlegi adórendszernek a jövőbeli jogszabályok kidolgozása céljából történő értékelése során, és alapvető a közvélemény adórendszerekbe és a közigazgatásba vetett bizalmának növeléséhez , továbbá javíthatja a beruházásokkal kapcsolatos döntéshozatalt a vállalkozások pontosabb kockázati profilja alapján . [Mód. 5] |
|
(2a) |
Az országonkénti nyilvános jelentéstétel hatékony és megfelelő eszközként szolgál ahhoz, hogy növelni lehessen az átláthatóságot a multinacionális vállalkozások tevékenységeivel kapcsolatban, és hogy a nyilvánosság értékelhesse e tevékenységeknek a reálgazdaságra gyakorolt hatását. Emellett javítani fogja a részvényesek képességét a vállalkozások által vállalt kockázatok helytálló értékelésére, pontos információkra alapuló beruházási stratégiákat eredményez, és fejleszti a döntéshozók képességét a nemzeti jogszabályok hatékonyságának és hatásának elemzésére. [Mód. 6] |
|
(2b) |
Az országonkénti jelentéstétel kedvezően hat a munkavállalók tájékoztatáshoz és a velük folytatott konzultációhoz való, a 2002/14/EK irányelvben foglalt jogára is, a vállalkozások tevékenységeivel kapcsolatos ismeretek bővítésének köszönhetően pedig a vállalkozásokon belüli élénk párbeszéd minőségére. [Mód. 7] |
|
(3) |
Az Európai Tanács 2013. május 22-i következtetései nyomán felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezés került be a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvbe (6), amely szerint a Bizottság – figyelembe véve az OECD-n belüli fejleményeket és a kapcsolódó európai kezdeményezések eredményeit – megfontolja annak lehetőségét, hogy kötelezővé tegyék a nagyvállalkozások számára, hogy évente országonkénti jelentést készítsenek. |
|
(4) |
Egy világszinten méltányos és korszerű nemzetközi adórendszer kialakítása érdekében a G20-ak 2015 novemberében elfogadták az OECD adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással (BEPS) kapcsolatos cselekvési tervét, amely egyértelmű nemzetközi megoldásokat kíván kínálni a kormányzatok számára a meglévő szabályok azon hiányosságainak és következetlenségeinek orvoslása érdekében, amelyek lehetővé teszik a vállalati profit alacsony adóterhet alkalmazó vagy adómentességet kínáló olyan adójogrendszerekbe való átcsoportosítását, ahol esetleg a vállalat nem is végez értékteremtő tevékenységet. A BEPS 13. fellépése bizalmas alapon, a nemzeti adóhatóságok számára benyújtandó országonkénti jelentéstételt vezet be egyes multinacionális vállalkozások vonatkozásában. 2016. január 27-én a Bizottság elfogadta az adókikerülés elleni csomagot. A csomag egyik célja a BEPS 13. fellépésének uniós jogba való átültetése a 2011/16/EU tanácsi irányelv (7) módosításával. A nyereségnek az értékteremtés helyén történő megadóztatása mindenesetre az országonkénti jelentéstétel nyilvános jelentéstételre alapuló, átfogóbb megközelítését teszi szükségessé. [Mód. 8] |
|
(4a) |
A Nemzetközi Számviteli Standardok Testületének (IASB) az országonkénti nyilvános jelentéstételi követelmény bevezetésének a megkönnyítése érdekében naprakésszé kell tennie a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokat (IFRS) és a nemzetközi számviteli standardokat (IAS). [Mód. 9] |
|
(4b) |
A 2013/36/EU irányelv már bevezette az Unióban az országonkénti adatszolgáltatást a bankszektorban, a 2013/34/EU irányelv pedig a nyersanyag-kitermelő és a fakitermelő iparágban. [Mód. 10] |
|
(4c) |
Az Unió azzal, hogy elsőként vezette be az országonkénti nyilvános jelentéstételt, bizonyította, hogy az adókikerülés elleni küzdelemben vezető szerepet kíván betölteni a világban. [Mód. 11] |
|
(4d) |
Mivel az adókijátszás, az adókikerülés és az agresszív adótervezés elleni küzdelem csak nemzetközi szintű közös fellépéssel lehet sikeres, elengedhetetlenül fontos, hogy az Unió – megőrizve globális vezető szerepét e küzdelemben – összehangolja fellépéseit a nemzetközi szereplőkkel, például az OECD keretében. Az egyoldalú fellépéseknek – legyenek bármilyen ambiciózusak is – nincs valódi esélyük a sikerre, emellett kockáztatják az európai vállalkozások versenyképességét, és rontják az Unió befektetési környezetét. [Mód. 12] |
|
(4e) |
A pénzügyi jelentéstétel fokozottabb átláthatósága mindenki számára előnyös helyzetet teremt, ugyanis hatékonyabbá teszi az adóhatóságokat, fokozottabban bevonja a civil társadalmat, a munkavállalók több tájékoztatáshoz jutnak és a befektetők kevésbé tartózkodnak a kockázatvállalástól. Emellett a vállalkozások jobb kapcsolatba kerülhetnek az említett érdekelt felekkel, ami – az egyértelműbb kockázati profilnak és a jobb hírnévnek köszönhetően – növeli a stabilitást, és megkönnyíti a finanszírozáshoz jutást. [Mód. 13] |
|
(5) |
Az Unióban tevékenységet végző multinacionális vállalkozások társasági adózásának nyilvánosság általi ellenőrzése – a nemzeti adóhatóságok felé történő országonkénti jelentéstételnek köszönhető fokozottabb átláthatóság mellett – lényeges eleme a vállalati elszámoltathatóság elősegítésének a vállalati társadalmi felelősségvállalás további előmozdításának, az adózáson keresztül a jóléthez való hozzájárulásnak, a méltányosabb uniós adóverseny jobban informált felek között zajló nyilvános vitán keresztül történő kialakításának és a nemzeti adórendszerek méltányosságába vetett bizalom helyreállításának. A nyilvánosság általi ellenőrzés társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés közzétételére vonatkozó olyan kötelezettség előírásával valósítható meg, amely attól függetlenül vonatkozik a vállalkozásokra, hogy a multinacionális csoport legfelső szintű anyavállalata hol telepedett le. A nyilvánosság általi ellenőrzésre ugyanakkor az uniós befektetési környezet vagy az uniós vállalkozások, különösen az ezen irányelv meghatározása szerinti kkv-k és az (EU) 2015/1017 rendelet (8) meghatározása szerinti közepes piaci tőkeértékű vállalkozások versenyképességének sérelme nélkül kell, hogy sor kerüljön, amely vállalkozásokat ki kell zárni az ezen irányelvben meghatározott jelentéstételi kötelezettség alól. [Mód. 14] |
|
(5a) |
A Bizottság szerint a vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR) a vállalkozásokat a társadalmi hatásuk tekintetében terhelő felelősség. A CSR-t a vállalkozásoknak kell kezdeményeznie. Az állami hatóságok – az önkéntes szakpolitikai intézkedések észszerű ötvözete és szükség esetén kiegészítő szabályozás útján – támogató szerepet játszhatnak. A vállalkozások a társadalmi felelősségvállalásnak jogkövetéssel vagy a társadalmi, környezeti, etikai, fogyasztói vagy emberi jogi szempontoknak az üzleti stratégiájukban és műveleteikben történő érvényesítésével tehetnek eleget. [Mód. 15] |
|
(6) |
A nyilvánosság számára biztosítani kell az Unióban és azon kívül gazdasági egységeket működtető csoportok összes tevékenysége ellenőrzésének lehetőségét. Azon csoportok esetében, amelyek csupán leányvállalatok vagy fióktelepek útján végeznek tevékenységet az Unióban, a leányvállalatoknak és a fióktelepeknek közzé és hozzáférhetővé kell tenniük a legfelső szintű anyavállalat jelentését. Az arányosság és a hatékonyság érdekében azonban a közzé- és hozzáférhetővé tételi kötelezettséget az Unióban letelepedett közepes vagy nagy méretű leányvállalatokra, vagy a tagállamokban nyitott hasonló méretű fióktelepekre kell korlátozni. A 2013/34/EU irányelv hatályát ezért ennek megfelelően ki kell terjeszteni az Unión kívül letelepedett vállalkozások által a tagállamokban nyitott fióktelepekre. Az Unióban letelepedett vállalatcsoportoknak meg kell felelniük a jó adóügyi kormányzásra vonatkozó uniós elveknek. A multinacionális vállalkozások globális szinten működnek, és vállalati magatartásuk jelentős hatást fejt ki a fejlődő országokban. Amennyiben ezek állampolgárai hozzáférhetnek az országonkénti információkhoz, ez lehetővé teszi, hogy ezen országok polgárai és adóhatóságai ellenőrizhessék, értékelhessék és/vagy elszámoltathassák az említett vállalkozásokat. Az Unió – azzal, hogy a multinacionális vállalkozás tevékenységi helyei szerinti minden egyes adójogrendszerben nyilvánosságra hozza az adatokat – növelheti fejlesztéspolitikája koherenciáját, és korlátozhatja az adókikerülési rendszerek lehetőségét azokban az országokban, ahol a hazai erőforrások mozgósítását az uniós fejlesztéspolitika kulcselemeként határozták meg. [Mód. 16] |
|
(7) |
A banki ágazat kettős jelentéstételének elkerülése érdekében mentesíteni kell az ezen irányelvben meghatározott jelentéstételi kötelezettség alól azokat a legfelső szintű anyavállalatokat, amelyek a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (9) hatálya alá tartoznak, és amelyek a 2013/36/EU irányelv 89. cikke szerinti jelentésükben beszámolnak saját maguk és az összevont (konszolidált) pénzügyi kimutatásokban szereplő kapcsolódó vállalkozásaik minden tevékenységéről, köztük azokról is, amelyek nem tartoznak az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) harmadik része, 1. címe, 2. fejezete rendelkezéseinek hatálya alá. |
|
(8) |
A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésnek ki kell terjednie a vállalkozás összes tevékenységére vagy egy legfelső szintű anyavállalat által ellenőrzött csoport minden kapcsolódó vállalkozásának összes tevékenységére. Az információkat információknak figyelembe kell venniük a BEPS 13. fellépése vonatkozásában meghatározott előírásoknak megfelelően kell megadni előírásokat , és azoknak a nyilvánosság általi hatékony ellenőrzéshez szükséges mértékre kell korlátozódniuk annak érdekében, hogy a közzététel ne járjon aránytalan kockázattal vagy hátránnyal az érintett vállalkozások versenyképessége szempontjából, és tartalma ne legyen félreérthető . A jelentésben röviden ismertetni kell a tevékenységek jellegét is. Az ismertetés alapulhat az OECD „Transfer Pricing Guidelines on Documentation” című dokumentuma V. fejezete III. mellékletének 2. táblázatában szereplő osztályozáson. A jelentésben áttekintő jelleggel ismertetni kell többek között az esedékes adók és a megfizetett adók összege közötti esetleges jelentős csoportszintű eltérés okait, figyelembe véve az előző pénzügyi évek megfelelő összegeit. [Mód. 17] |
|
(9) |
Az adatokat tagállamok jogrendszerek szerinti bontásban , a vállalkozások versenyképességének sérelme nélkül kell közzétenni annak érdekében, hogy a polgárok pontosabban tájékozódhassanak afelől, hogyan járulnak hozzá a multinacionális vállalkozások az egyes tagállamok jólétéhez. Emellett a különös kihívásokat jelentő adójogrendszerek vonatkozásában a multinacionális vállalkozások gazdasági egységeire vonatkozó információkat ugyancsak magas szintű részletességgel kell megjeleníteni. Az adatokat minden egyéb harmadik országbeli gazdasági egység vonatkozásában aggregált formában kell megadni. Unión belül és kívül egyaránt a működési helyük szerinti államok jólétéhez. A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentések csak akkor értelmezhetők és használhatók érdemben, ha az információkat adójogrendszerekre lebontva mutatják be. [Mód. 18] |
|
(9a) |
Ha a nyilvánosságra hozandó információ a vállalkozás számára kereskedelmi szempontból bizalmas üzleti adatnak tekinthető, akkor engedélyt kérhet a letelepedés helye szerinti illetékes hatóságtól arra, hogy ne tegye teljes terjedelmében hozzáférhetővé az információt. Amennyiben az illetékes nemzeti hatóság nem adóhatóság, az illetékes adóhatóságnak részt kell vennie a határozat meghozatalában. [Mód. 82] |
|
(10) |
A harmadik felekkel szembeni felelősség megerősítése és a megfelelő kormányzás érdekében az Unióban letelepedett és a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés összeállítására, közzé- és hozzáférhetővé tételére kötelezett legfelső szintű anyavállalat ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületei tagjainak kollektív felelősséggel kell tartozniuk a szóban forgó beszámolási kötelezettségek betartásáért. Tekintettel arra, hogy az Unión kívül letelepedett legfelső szintű anyavállalat irányítása alá tartozó, Unióban letelepedett leányvállalatok ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületei tagjai vagy fióktelep esetében az adatközlésre vonatkozóan meghatározott formai követelmények teljesítéséért felelős személy(ek) esetlegesen korlátozott ismeretekkel rendelkeznek a legfelső szintű anyavállalat által készített, társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésről, a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés közzé- és elérhetővé tétele tekintetében viselt felelősségüket korlátozni kell. |
|
(11) |
A meg nem felelés eseteinek közzététele céljából a jog szerinti könyvvizsgálónak vagy könyvvizsgáló cégnek ellenőriznie kell, hogy az a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés elkészült-e, és közzétételre került-e ezen irányelv követelményeinek megfelelően a vonatkozó vállalkozás vagy egy kapcsolódó vállalkozás honlapján , és hogy az ezen irányelvben előírt határidőn belül nyilvánosságra hozott információk megfelelnek-e a vállalkozás auditált pénzügyi adatainak . [Mód. 19] |
|
(11a) |
A vállalkozások és a fióktelepek társaságiadó-információkkal kapcsolatos jelentéstételéhez kötődő és a 2013/34/EU irányelv alapján tagállami szankciókat eredményező jogsértéseit a Bizottság által kezelt nyilvános jegyzékben szerepeltetni kell. A szankciók között közigazgatási bírságoknak vagy a nyilvános ajánlati felhívásokból és az uniós strukturális alapokból származó finanszírozás odaítéléséből való kizárásnak is szerepelnie kell. [Mód. 20] |
|
(12) |
Az irányelv az EUMSZ 50. cikke (2) bekezdésének g) pontja értelmében a tagok és harmadik személyek érdekeinek védelme céljából a beszámolók közzététele vonatkozásában a vállalkozásokra rótt kötelezettségekről szóló meglévő jogi keretek kiigazítása révén kívánja megvalósítani célját, a társasági adózással kapcsolatos átláthatóság és nyilvános ellenőrzés megerősítését. Amint azt a Bíróság különösen a C–97/96. sz., Verband deutscher Daihatsu-Händler ügyben (11) megállapította, az EUMSZ 50. cikke (2) bekezdésének g) pontja általánosan vonatkozik a „harmadik személyek” érdekei védelmének szükségességére, anélkül, hogy a fogalom körébe tartozó bármely kategóriát megkülönböztetne vagy kizárna. Továbbá, a letelepedési szabadság megvalósításának célkitűzését, amelyet az EUMSZ 50. cikkének (1) bekezdése rendkívül tág terminusokban utal az intézmények hatáskörébe, nem korlátozhatják az EUMSZ 50. cikke (2) bekezdésének rendelkezései. Tekintettel arra, hogy ez az irányelv nem az adók harmonizálásával foglalkozik, hanem mindössze társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés közzétételére vonatkozóan állapít meg kötelezettséget, a megfelelő jogalapot az EUMSZ 50. cikkének (1) bekezdése jelenti. |
|
(13) |
Azon adójogrendszerek azonosítása céljából, amelyek tekintetében magas szinten részletezett adatokat kell közölni, fel kell hatalmazni a Bizottságot arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el ezen adójogrendszerek közös uniós listájának megállapításra vonatkozóan. Ezt a listát az eredményes adóztatás külügyi stratégiájáról szóló, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett bizottsági közlemény (COM(2016) 24 final) 1. melléklete alapján azonosított egyes kritériumok alapján kell összeállítani. E tekintetben különösen fontos, hogy a Bizottság megfelelő, többek között szakértői szintű konzultációkat folytasson az előkészítés során, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által jóváhagyott, hivatalos aláírásra váró intézményközi megállapodás elveinek megfelelően kerüljön sor. Ennek megfelelően a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak minden dokumentumot a tagállami szakértőkkel egy időben kell megkapnia, és szakértőiknek következetesen lehetőséget kell biztosítani a Bizottság szakértői csoportjainak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó ülésein való részvételre. [Mód. 21] |
|
(13a) |
Annak érdekében, hogy a 2013/34/EU irányelv 48b. cikke (1), (3), (4) és (6) bekezdésének, valamint a 48c. cikke (5) bekezdésének végrehajtása egységes feltételek mellett történjen, a Bizottságra végrehajtási hatásköröket is kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (12) megfelelően kell gyakorolni. [Mód. 22] |
|
(14) |
Mivel ezen irányelv célját a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, ellenben az az irányelv hatása miatt uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Ezért indokolt az uniós fellépés ahhoz, hogy agresszív adótervezés vagy a transzferárak megállapítására vonatkozó megállapodások esetén kezeljék a határokon átnyúló dimenziót. E kezdeményezés az érdekelt felek azzal kapcsolatosan megfogalmazott aggályaira ad választ, hogy szükség van az egységes piac torzulásainak kezelésére, az uniós versenyképesség veszélyeztetése nélkül. Ez nem vezethet be indokolatlan adminisztratív terheket a vállalkozások számára, nem okozhat új adókonfliktusokat és nem járhat a kettős adóztatás kockázatával. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket , legalábbis a nagyobb átláthatóságra vonatkozóan . [Mód. 23] |
|
(15) |
Összességében ezen irányelv keretében a közzétett adatok mennyisége arányos a nyilvános átláthatóság és a nyilvános kontroll növelésének céljaival. Ez Ezért úgy tekinthető, hogy ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és betartja a szem előtt tartja különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert alapelveket. [Mód. 24] |
|
(16) |
A tagállamok és a Bizottság magyarázó dokumentumokról szóló 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatának (13) megfelelően a tagállamok vállalták, hogy indokolt esetben az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez az irányelv egyes elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszközök megfelelő részei közötti kapcsolatot magyarázó egy vagy több dokumentumot mellékelnek , például egy összehasonlító táblázat formájában . Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó az ilyen dokumentumok benyújtását indokoltnak tekinti , hogy elérjék ezen irányelv céljait, és hogy elkerüljék az esetleges hiányosságokat és ellentmondásokat az egyes tagállamok nemzeti jogszabályai szerinti alkalmazása során . [Mód. 25] |
|
(17) |
A 2013/34/EU irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell, |
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
1. cikk
A 2013/34/EU irányelv módosításai
A 2013/34/EU irányelv a következőképpen módosul:
|
1. |
Az 1. cikk a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) A 2., 48a–48 g. és 51. cikkben előírt összehangoló intézkedések a tagállamok azon törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseire is alkalmazandók, amelyek valamely tagállam jogának hatálya alá nem tartozó, de az I. mellékletben felsorolt vállalkozástípusokhoz hasonló jogi formában működő vállalkozás által a tagállamokban nyitott fióktelepekre vonatkoznak.” |
|
2. |
A szöveg a következő 10a. fejezettel egészül ki: „10a. fejezet Társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés 48a. cikk A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentéssel kapcsolatos fogalommeghatározások E fejezet alkalmazásában:
48b. cikk A társaságiadó-információkról való beszámolási kötelezettség hatálya alá tartozó vállalkozások és fióktelepek (1) A tagállamok előírják a nemzeti joguk hatálya alá tartozó, 750 000 000 EUR-t elérő vagy meghaladó konszolidált nettó árbevétellel rendelkező legfelső szintű anyavállalatok, valamint a nemzeti joguk hatálya alá tartozó, 750 000 000 EUR-t elérő vagy meghaladó nettó árbevétellel rendelkező nem kapcsolódó vállalkozások számára, hogy évente készítsenek és ingyenesen tegyenek közzé nyilvánosan hozzáférhetővé egy társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést. [Mód. 26] A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést a vállalkozás honlapján nyílt adatformátumban elérhető , egységes formanyomtatványban kell ingyenesen közzétenni, és közzététele napján kell legalább az Unió egyik hivatalos nyelvén nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni. Ugyanezen a napon a vállalkozásnak be kell nyújtania e jelentést a Bizottság által kezelt nyilvántartásba is. A tagállamok nem alkalmazzák az e bekezdésben meghatározott szabályokat, amennyiben az érintett vállalkozások kizárólag egyetlen tagállam területén vannak bejegyezve és nem tartoznak más adójoghatóság alá. [Mód. 27] (2) A tagállamok nem alkalmazzák az e cikk (1) bekezdésében meghatározott szabályokat azokra a legfelső szintű anyavállalatokra, amennyiben azok vagy azok kapcsolódó vállalkozásai a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (*1) 89. cikkének hatálya alá tartoznak, és országonkénti adatszolgáltatást nyújtanak az adott legfelső szintű anyavállalat összevont (konszolidált) pénzügyi kimutatásaiban szereplő minden kapcsolódó vállalkozás összes tevékenységéről. (3) A tagállamok előírják a nemzeti joguk hatálya alá tartozó, a 3. cikk (3) és (4) bekezdése szerinti középvállalkozások és nagyvállalkozások kategóriájába tartozó azon leányvállalatok számára, amelyek a pénzügyi év mérlege szerint 750 000 000 EUR-t elérő vagy azt meghaladó konszolidált nettó árbevétellel rendelkező és valamely tagállam nemzeti jogának hatálya alá nem tartozó legfelső szintű anyavállalat ellenőrzése alá tartoznak, hogy évente tegyék közzé a legfelső szintű anyavállalat társaságiadó-információit tartalmazó jelentését. [Mód. 28] A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést nyílt adatformátumban elérhető, egységes formanyomtatványban kell ingyenesen közzétenni és a leányvállalat vagy egy kapcsolódó vállalkozás honlapján, közzététele napján kell legalább az Unió egyik hivatalos nyelvén nyilvánosan hozzáférhetővé tenni. Ugyanezen a napon a vállalkozásnak be kell nyújtania e jelentést a Bizottság által kezelt nyilvántartásba is. [Mód. 29] (4) A tagállamok előírják a területükön valamely tagállam jogának hatálya alá nem tartozó vállalkozás által nyitott fióktelepek számára, hogy évente tegyék közzé és nyilvánosan és ingyenesen hozzáférhetővé az e cikk (5) bekezdésének a) pontjában említett legfelső szintű anyavállalat társaságiadó-információkat tartalmazó jelentését. [Mód. 30] A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést nyílt adatformátumban elérhető, egységes formanyomtatványban kell közzétenni és a fióktelep vagy egy kapcsolódó vállalkozás honlapján, közzététele napján kell legalább az Unió egyik hivatalos nyelvén nyilvánosan hozzáférhetővé tenni. Ugyanezen a napon a vállalkozásnak be kell nyújtania e jelentést a Bizottság által kezelt nyilvántartásba is. [Mód. 31] A tagállamok e bekezdés első albekezdését csak azokra a fióktelepekre alkalmazzák, amelyek nettó árbevétele meghaladja a tagállami jogban a 3. cikk (2) bekezdésének megfelelően meghatározott határértékeket. (5) A tagállamok a (4) bekezdésben meghatározott szabályokat csak azon fióktelepek esetében alkalmazzák, amelyek vonatkozásában teljesülnek a következő feltételek:
(6) A tagállamok nem alkalmazzák a (3) és (4) bekezdésben meghatározott szabályokat, amennyiben a társaságiadó-információkat tartalmazó, a 48c. cikknek megfelelően összeállított jelentést ésszerű, a mérleg keltétől számított 12 hónapos időtartamot nem meghaladó időn belül hozzáférhetővé teszik a nyilvánosság számára a valamely tagállam nemzeti jogának hatálya alá nem tartozó legfelső szintű anyavállalat honlapján, és a jelentésben feltüntetik annak a valamely tagállam jogának hatálya alá tartozó egyetlen leányvállalatnak vagy fióktelepnek a nevét és a székhelyét, amely a 48d. cikk (1) bekezdésének megfelelően közzéteszi a jelentést. (7) A tagállamok előírják a (3) és a (4) bekezdés rendelkezéseinek hatálya alá nem tartozó leányvállalatok és fióktelepek számára, hogy tegyék közzé és hozzáférhetővé a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést, amennyiben ezeket a leányvállalatokat vagy fióktelepeket az e fejezetben meghatározott beszámolási követelmények elkerülése céljából hozták létre. (7a) Azon tagállamok esetében, amelyek nem vezették be az eurót, az (1), (3) és (5) bekezdésben megállapított összegeknek megfelelő, nemzeti pénznemben kifejezett összeget e fejezet hatálybalépésének napjától az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett árfolyam alkalmazásával kell kiszámítani. [Mód. 34] 48c. cikk A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés tartalma (1) A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésnek tartalmaznia kell a vállalkozás és a legfelső szintű anyavállalat összes tevékenységére vonatkozó információkat, ideértve a releváns pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokban konszolidált minden kapcsolódó vállalkozás tevékenységére vonatkozó információkat. (2) A (1) bekezdésben említett információknak információkat egységes formanyomtatványban kell benyújtani, és ki kell terjedniük a következőkre, adójogrendszerek szerinti lebontásban : [Mód. 35]
Az első albekezdés e) pontja alkalmazásában a folyó adóráfordítás csak a vállalkozás folyó pénzügyi évben végzett tevékenységeire vonatkozik, és nem tartalmazhat halasztott adókat vagy bizonytalan adókötelezettségekkel kapcsolatos tartalékokat. (3) A jelentésben minden egyes tagállam vonatkozásában külön kell bemutatni a (2) bekezdésben említett információkat. Amennyiben egy tagállamban több adójogrendszer működik, az információkat tagállami szinten adójogrendszerek szerinti lebontásban kell összevonni megadni . [Mód. 42] A jelentésben ugyancsak külön kell feltüntetni az e cikk (2) bekezdésében említett információkat minden egyes olyan Unión kívüli adójogrendszer vonatkozásában, amely a megelőző pénzügyi év végén szerepelt az egyes adójogrendszerek 48 g. cikknek megfelelően összeállított közös uniós listáján, kivéve, ha a jelentés a 48e. cikkben említett felelősségre is figyelemmel kifejezetten megerősíti, hogy a csoport ilyen adójogrendszer jogának hatálya alá tartozó kapcsolódó vállalkozásai nem bonyolítanak közvetlenül ügyleteket ugyanazon csoport valamely tagállam jogának hatálya alá tartozó vállalkozással. [Mód. 43] A jelentésben minden egyéb adójogrendszer vonatkozásában aggregált formában kell bemutatni a (2) bekezdésben említett információkat. [Mód. 44] A bizalmas üzleti adatok védelme és a tisztességes verseny biztosítása érdekében a tagállamok engedélyezhetik, hogy az e cikkben felsorolt egy vagy több konkrét információt átmenetileg kihagyják a jelentésből egy vagy több konkrét adójogrendszerben folytatott tevékenységét illetően, amennyiben nyilvánosságra hozataluk súlyosan veszélyeztetné a 48b. cikk (1) bekezdésében és a 48b. cikk (3) bekezdésében említett azon vállalkozások üzleti helyzetét, amelyre vonatkoznak. A kihagyás nem akadályozza meg a vállalkozás adóügyi helyzetének tisztességes és kiegyensúlyozott megértését. A kihagyást fel kell tüntetni a jelentésben – az egyes adójoghatóságokkal kapcsolatos, kellően indokolt magyarázattal együtt –, és meg kell nevezni az érintett adójoghatóságot vagy adójoghatóságokat. [Mód. 83] A tagállamoknak ezt a kihagyást az illetékes nemzeti hatóság előzetes engedélyéhez kell kötniük. A vállalkozás minden évben új engedélyt kér az illetékes hatóságtól, amely a helyzet új felmérése alapján határoz. Amennyiben a kihagyott információ már nem felel meg a (3a) albekezdésben meghatározott követelménynek, azt haladéktalanul nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni. A közzétételi időszak végétől kezdődően a vállalkozás – számtani átlag formájában – visszamenőleges hatállyal is közzéteszi az e cikkben előírt információkat a közzétételi időszakot megelőző évekre vonatkozóan. [Mód. 69/rev] A tagállamok értesítik a Bizottságot az ilyen ideiglenes eltérés megadásáról, és bizalmasan továbbítják számára a kihagyott információkat, valamint a megadott eltérés részletes indokolását. A Bizottság minden évben közzéteszi honlapján a tagállamoktól kapott értesítéseket és a (3a) albekezdéssel összhangban nyújtott indokolásokat. [Mód. 47] A Bizottság meggyőződik arról, hogy a (3a) albekezdésben megállapított követelményt kellőképpen betartják, és figyelemmel kíséri a nemzeti hatóságok által engedélyezett ideiglenes eltérés alkalmazását. [Mód. 48] Ha a Bizottság a (3c) albekezdés alapján kapott információk értékelésének elvégzése után megállapítja, hogy a (3a) albekezdésben meghatározott követelmény nem teljesül, az érintett vállalkozás haladéktalanul nyilvánosan hozzáférhetővé teszi az információkat. A közzétételi időszak végétől kezdődően a vállalkozás – számtani átlag formájában – visszamenőleges hatállyal is közzéteszi az e cikkben előírt információkat a közzétételi időszakot megelőző évekre vonatkozóan. [Mód. 70/rev] A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján iránymutatásokat fogad el annak érdekében, hogy segítse a tagállamokat azon esetek meghatározásában, amelyekben az információ közzététele súlyosan veszélyezteti az ebben érintett vállalkozások üzleti helyzetét. [Mód. 50] Az információkat állandó üzletviteli hely megléte vagy olyan állandó üzleti tevékenység alapján kell hozzárendelni az egyes releváns adójogrendszerekhez, amely a csoport tevékenységéhez kapcsolódva társaságiadó-kötelezettség keletkezéséhez vezethet az adott adójogrendszerben. Ahol egyazon adójogrendszerben több kapcsolódó vállalkozás tevékenysége keletkeztethet adókötelezettséget, az ehhez az adójogrendszerhez hozzárendelt információk az egyes kapcsolódó vállalkozások és azok fióktelepei az adott adójogrendszerben kifejtett ilyen tevékenységére vonatkozó információk összességét tartalmazzák. Egy adott tevékenységre vonatkozó információ nem rendelhető egyszerre több adójogrendszerhez. (4) A jelentésben csoportszinten áttekintő jelleggel ismertetni kell az (2) bekezdés e) és f) pontja szerinti összegek közötti esetleges jelentős eltérés okait, adott esetben figyelembe véve az előző pénzügyi évek megfelelő összegeit. (5) A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést nyílt adatformátumban elérhető, egységes formanyomtatványban kell ingyenesen közzétenni és a leányvállalat vagy egy kapcsolódó vállalkozás honlapján, közzététele napján kell legalább az Unió egyik hivatalos nyelvén közzé és hozzáférhetővé kell tenni a honlapon nyilvánosan hozzáférhetővé tenni. Ugyanezen a napon a vállalkozásnak be kell nyújtania e jelentést a Bizottság által kezelt nyilvántartásba is. [Mód. 51] (6) A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésben azt a pénznemet kell használni, amelyben az összevont (konszolidált) pénzügyi kimutatásokat kifejezték. A tagállamok a jelentés vonatkozásában nem írhatják elő a pénzügyi kimutatásokban használttól eltérő pénznem alkalmazását. (7) Azon tagállamok esetében, amelyek fizetőeszköze nem az euró, a 48b. cikk (1) bekezdésében említett küszöbértéket az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett, … [ezen irányelv hatálybalépésekor]-án/-én érvényes átváltási árfolyamon kell átszámítani a nemzeti fizetőeszközben kifejezett értékre, és a kapott összeget – legfeljebb 5 %-kal lefelé vagy felfelé eltérve – kerekíteni kell. A 48b. cikk (3) és (4) bekezdésében említett küszöbértékeket a … [ezen irányelv hatálybalépésekor] -án/-én érvényes átváltási árfolyamon kell átszámítani a releváns harmadik országok nemzeti fizetőeszközére, és a kapott összeget a legközelebbi ezresre kell kerekíteni. 48d. cikk Közzététel és hozzáférhetőség (1) A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést a 2009/101/EK irányelv 2. fejezete szerint, a tagállamok jogának megfelelően kell közzétenni az ezen irányelv 30. cikke (1) bekezdésében említett dokumentumokkal és releváns esetben a 89/666/EGK tanácsi irányelv (*2) 9. cikkében említett számviteli dokumentumokkal együtt. (2) A 48b. cikk (1), (3), (4) és (6) bekezdésében említett jelentés a honlapon legalább öt egymást követő éven át hozzáférhetővé kell tenni. 48e. cikk A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés összeállításáért, közzétételéért és hozzáférhetővé tételéért viselt felelősség (1) A harmadik fél iránti felelősségérzet és a megfelelő irányítás biztosítása érdekében a tagállamok biztosítják, hogy a 48b. cikk (1) bekezdésében említett legfelső szintű anyavállalatok ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületének tagjai a nemzeti jog által rájuk ruházott hatáskörükben eljárva kollektív felelősséget viseljenek annak biztosításáért, hogy a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés összeállítása, közzé- és hozzáférhetővé tétele a 48b., 48c. és 48d. cikknek megfelelően valósul meg. [Mód. 52] (2) A tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelv 48b. cikke (3) bekezdésében említett leányvállalatok ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületének tagjai, valamint az ezen irányelv 48b. cikke (4) bekezdésében említett fióktelepek esetében a 89/666/EGK irányelv 13. cikkében az adatközlésre vonatkozóan meghatározott formai követelmények teljesítéséért felelős személy(ek) a nemzeti jog által rájuk ruházott hatáskörükben eljárva kollektív felelősséget viseljenek annak biztosításáért, hogy a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés összeállítása, közzé- és hozzáférhetővé tétele – legjobb tudásuk és képességeik alapján – a 48b., 48c. és 48d. cikk szerint valósul meg. 48f. cikk Független ellenőrzés A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben egy kapcsolódó vállalkozás pénzügyi kimutatásait a 34. cikk (1) bekezdésének megfelelően egy vagy több jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég ellenőrzi, a jog szerinti könyvvizsgáló(k) vagy könyvvizsgáló cég(ek) azt is ellenőrizzék, hogy a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést elkészítették-e és hozzáférhetővé tették-e a 48b., 48c. és 48d. cikknek megfelelően. A jog szerinti könyvvizsgáló(k)nak vagy könyvvizsgáló cég(ek)nek a könyvvizsgálói jelentésben fel kell tüntetniük, ha a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést nem készítették el vagy tették hozzáférhetővé az említett cikkeknek megfelelően. 48 g. cikk Egyes adójogrendszerek közös uniós listája A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 49. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el egyes adójogrendszerek közös uniós listájának összeállításával kapcsolatban. A listát azon adójogrendszerek értékelése alapján kell összeállítani, amelyek nem felelnek meg a következő kritériumoknak:
48h. cikk A társaságiadó-információkra vonatkozó jelentéstétel első időpontja A tagállamok biztosítják, hogy a 48a–48f. cikkeket átültető törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések legkésőbb a … [két évvel ezen irányelv hatálybalépését követően]-án/-én vagy azt követően kezdődő első pénzügyi év kezdetétől alkalmazandóak legyenek. 48i. cikk Jelentés A Bizottság jelentést készít a 48a–48f. cikkekben meghatározott beszámolási kötelezettség teljesítéséről és hatásáról. A jelentésben értékeli, hogy a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentések megfelelő és arányos eredményeket hoznak-e, továbbá költség-haszon elemzést végez a konszolidált nettó árbevétel küszöbének olyan szint alá történő csökkentéséről, amely alatt a vállalkozások és a fióktelepek kötelesek társaságiadó-információikat benyújtani. A jelentés emellett értékeli további kiegészítő intézkedések meghozatalának szükségességét, figyelembe véve az átláthatóság megfelelő szintje és a versenyképes vállalkozási és magánberuházási környezet megőrzése és biztosítása iránti igényt. [Mód. 54] A jelentést … [két évvel ezen irányelv hatálybalépését követően]-ig be kell nyújtani az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.” (*1) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/36/EU irányelve a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.)." (*2) A Tanács 1989. december 21-i tizenegyedik irányelve a valamely tagállam jogának hatálya alá tartozó meghatározott jogi formájú társaságoknak egy másik tagállamban létesített fióktelepeire vonatkozó bejelentési és közzétételi követelményeiről (89/666/EGK), HL L 395., 1989.12.30., 36. o." |
|
2a. |
A szöveg a következő cikkel egészül ki: „48ia. cikk Ezen irányelv elfogadása után legkésőbb négy évvel és a helyzet OECD-szintű figyelembevétele mellett a Bizottság felülvizsgálja és értékeli e fejezet rendelkezéseit, és arról jelentést készít, különösen az alábbiak tekintetében:
A Bizottság a jelentését adott esetben jogalkotási javaslat kíséretében benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.” [Mód. 55] |
|
2b. |
A szöveg a következő cikkel egészül ki: „48ib. cikk A jelentés egységes formája A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza a 48b. cikk (1), (3), (4) és (6), valamint a 48c. cikk (5) bekezdésében említett egységes formanyomtatványt. E végrehajtási jogi aktusokat az 50. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.” [Mód. 56] |
|
3. |
A 49. cikk a következőképpen módosul:
|
|
3a. |
Az 51. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „A tagállamok szankciókat írnak elő megállapítják az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megszegése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat , és meghoznak minden olyan intézkedést, amelyek azok végrehajtásához szükségesek. Az előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. A tagállamok legalább igazgatási intézkedéseket és szankciókat írnak elő az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megszegése esetére. A tagállamok legkésőbb … [ezen irányelv hatálybalépése után egy évvel] értesítik ezekről a rendelkezésekről a Bizottságot, és haladéktalanul bejelentenek valamennyi későbbi, ezeket érintő módosítást. A Bizottság legkésőbb … [ezen irányelv hatályba lépése után három évvel]-ig listát állít össze az ezen irányelvvel összhangban az egyes tagállamok által hozott intézkedésekről és szankciókról. ”[Mód. 58] |
2. cikk
Átültetés
(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb … [egy évvel ezen irányelv hatálybalépését követően]-ig megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottság számára.
A tagállamok által elfogadott, említett rendelkezésekben hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.
3. cikk
Hatálybalépés
Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
4. cikk
Címzettek
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
Kelt
az Európai Parlament részéről
az elnök
a Tanács részéről
az elnök
(1) HL C 487., 2016.12.28., 62. o.
(2) Az Európai Parlament 2019. március 27-i álláspontja.
(3) COM(2015)0610, 2015. október 27.
(4) COM(2014)0910, 2014. december 16.
(5) 2015/2010(INL).
(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).
(7) A Tanács 2011. február 15-i 2011/16/EU irányelve (2011. február 15.) az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 64., 2011.3.11., 1. o.).
(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1017 rendelete (2015. június 25.) az Európai Stratégiai Beruházási Alapról, az Európai Beruházási Tanácsadó Platformról és a Beruházási Projektek Európai Portáljáról, valamint az 1291/2013/EU és az 1316/2013/EU rendelet módosításáról – az Európai Stratégiai Beruházási Alap (HL L 169., 2015.7.1., 1. o.).
(9) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/36/EU irányelve a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).
(10) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 575/2013/EU rendelete a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.)
(11) A Bíróság C–97/96. sz., Verband deutscher Daihatsu-Händler ügyben 1997. december 4-én hozott ítélete (ECLI:EU:C:1997:581).
(12) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
|
2021.3.26. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 108/638 |
P8_TA(2019)0310
Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések és pénzügyi szabályok ***I
Az Európai Parlament 2019. március 27-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi és Migrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a Határigazgatási és Vízumeszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0375 – C8-0230/2018 – 2018/0196(COD))
(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)
(2021/C 108/47)
Az Európai Parlament,
|
— |
tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0375), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, valamint 177. cikkére, 322. cikke (1) bekezdésének a) pontjára és 349. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0230/2018), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére, |
|
— |
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. október 17-i véleményére (1), |
|
— |
tekintettel a Régiók Bizottsága 2018. december 5-i véleményére (2), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszék 2018. október 25-i véleményére (3), |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére, |
|
— |
tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság jelentésére, valamint a Költségvetési Bizottság véleményére, a Költségvetési Ellenőrző Bizottság módosítások formájában megfogalmazott álláspontjára, a Gazdasági és Monetáris Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére, valamint a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság módosítások formájában megfogalmazott véleményére (A8-0043/2019), |
|
1. |
elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot (4); |
|
2. |
felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja; |
|
3. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek. |
(1) HL C 62., 2019.2.15., 83. o.
(2) HL C 86., 2019.3.7., 41. o.
(3) HL C 17., 2019.1.14., 1. o.
(4) Ez az álláspont megegyezik a 2019. február 13-án elfogadott módosításokkal (Elfogadott szövegek, P8_TA-PROV(2019)0096).
P8_TC1-COD(2018)0196
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 27-én került elfogadásra az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi és Migrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a Határigazgatási és Vízumeszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról szóló (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel [Mód. 1]
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 177. cikkére, 322. cikke (1) bekezdésének a) pontjára és 349. cikkére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),
tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),
tekintettel a Számvevőszék véleményére (3),
rendes jogalkotási eljárás keretében (4),
mivel:
|
(1) |
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 174. cikke úgy rendelkezik, hogy az Unió törekedjen a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítése érdekében a különböző régiók fejlettségi szintje közötti egyenlőtlenségek és a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók vagy szigetek lemaradásának csökkentésére, és hogy kiemelt figyelemmel kell kezelni a vidéki térségeket, az ipari átalakulás által érintett térségeket és a súlyos és állandó természeti vagy demográfiai hátrányban lévő régiókat. Ezek a régiók különösen élvezik a kohéziós politika előnyeit. Az EUMSZ 175. cikke előírja, hogy az Unió e célkitűzések elérését az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Orientációs Részlege, az Európai Szociális Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Beruházási Bank és az egyéb eszközök révén megvalósított fellépésével támogatja. Az EUMSZ 322. cikke alapján kerülnek elfogadásra azok a pénzügyi szabályok, amelyek meghatározzák a költségvetés elkészítésére és végrehajtására, valamint az elszámolások végzésére és ellenőrzésére vonatkozó eljárást, valamint a pénzügyi szereplők felelősségére vonatkozó ellenőrzések is. [Mód. 2] |
|
(1a) |
Az Európai Unió és polgárai jövője szempontjából fontos, hogy a kohéziós politika továbbra is az Európai Unió fő beruházási politikája maradjon, és a 2021–2027 közötti időszakban legalább a 2014–2020 közötti programozási időszak szintjén maradjon a finanszírozás. Az Unió egyéb tevékenységi területeinek vagy programjainak új finanszírozása nem történhet az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és a Kohéziós Alap kárára. [Mód. 3] |
|
(2) |
A megosztott irányítással végrehajtott uniós alapok, nevezetesen az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+), a Kohéziós Alap, valamint az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA), a Menekültügyi és Migrációs Alap (MMA), a Belső Biztonsági Alap (BBA) és az Integrált Határigazgatási Alap megosztott irányítása keretében finanszírozott intézkedések koordinált és összehangolt végrehajtásának továbbfejlesztése érdekében pénzügyi szabályokat kell megállapítani az EUMSZ 322. cikke alapján az említett alapokra (a továbbiakban: alapok), egyértelműen meghatározva a vonatkozó rendelkezések alkalmazási körét. Ezenfelül az EUMSZ 177. cikkén alapuló közös rendelkezéseket kell megállapítani konkrét szakpolitikai szabályok meghatározása érdekében az ERFA, az ESZA+, a Kohéziós Alap, és az ETHA és bizonyos mértékig az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) vonatkozásában. [Mód. 430] |
|
(3) |
Az egyes alapok sajátosságai miatt valamennyi alapra és az ERFA keretében megvalósítandó „európai területi együttműködés” célkitűzésre (Interreg) külön rendeletekben (alapspecifikus rendeletek) egyedi szabályokat kell meghatározni az e rendeletben foglalt előírások kiegészítéseként. |
|
(4) |
A legkülső régiókat és az északi, ritkán lakott régiókat a földrajzi elhelyezkedésükhöz kapcsolódó sajátos hátrányaik kezelése érdekében egyedi intézkedésekkel és kiegészítő finanszírozással kell támogatni az EUMSZ 349. cikkével és az 1994-es csatlakozási okmányhoz csatolt 6. jegyzőkönyv 2. cikkével összhangban. [Mód. 5] |
|
(5) |
Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 3. cikkében és az EUMSZ 10. cikkében megállapított horizontális elveket, köztük az EUMSZ 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás és arányosság elveit figyelembe kell venni az alapok végrehajtásakor, csakúgy, mint az Európai Unió Alapjogi Chartáját is. A tagállamoknak eleget kell tenniük a gyermek jogairól és a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény követelményeinek is, és biztosítaniuk kell a hozzáférést annak 9. cikke értelmében, valamint a termékekhez és szolgáltatásokhoz való akadálymentes hozzáférést harmonizáló uniós jogszabályokkal összhangban. Ezzel összefüggésben az alapokat oly módon kell végrehajtani, hogy az előmozdítsa az intézménytelenítést és a közösségi alapú ellátást. A tagállamoknak és a Bizottságnak törekedniük kell az egyenlőtlenségek megszüntetésére, a férfiak és nők közötti egyenlőség támogatására, a nemek közötti esélyegyenlőség szempontjainak integrálására, valamint fel kell lépniük a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés ellen. Az alapok nem támogathatnak olyan tevékenységeket, amelyek hozzájárulnak a szegregáció vagy a kirekesztés bármely formájához, illetve olyan infrastruktúra létrehozását, amely nem hozzáférhető a fogyatékossággal élő személyek számára. Az alapok célkitűzéseit a fenntartható fejlődés keretében kell megvalósítani, valamint a környezet minőségének megőrzésére, védelmére és javítására vonatkozóan az EUMSZ 11. cikkében és 191. cikkének (1) bekezdésében megállapított célkitűzés Unió általi előmozdítása révén, valamint a „szennyező fizet” elv figyelembevételével , továbbá a Párizsi Megállapodás értelmében tett kötelezettségvállalások figyelembevételével . A belső piac integritásának védelme érdekében a vállalkozások számára hasznot jelentő műveleteknek összhangban kell állniuk az EUMSZ 107. és 108. cikkében az állami támogatásokra vonatkozóan lefektetett uniós szabályokkal. A szegénység egyike az EU előtt álló legfőbb kihívásoknak. Az alapoknak ezért a szegénység felszámolásához is hozzá kell járulniuk. Ezenkívül az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak elérése kapcsán az Unió és a tagállamok által tett kötelezettségvállalások teljesítéséhez is hozzá kell járulniuk. [Mód. 6] |
|
(6) |
Erre a rendeletre az Európai Parlament és a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 322. cikke alapján elfogadott pénzügyi szabályok vonatkoznak. Ezek a szabályok a költségvetési rendeletben kerülnek meghatározásra, és különösen a költségvetés – támogatások, közbeszerzés, pénzdíjak és közvetett végrehajtás révén történő – elkészítésére és végrehajtására vonatkozó eljárást határozzák meg, valamint előírják a pénzügyi szereplők felelősségének ellenőrzését. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok érintik az Unió költségvetésének a jogállamisággal összefüggő általános tagállami hiányosságok esetén történő védelmét is, mivel a jogállamiság tiszteletben tartása elengedhetetlen előfeltétele a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak és a hatékony uniós finanszírozásnak. |
|
(7) |
Amennyiben a Bizottságnak meghatározott határidőn belül kell egy tagállam vonatkozásában intézkedést hoznia, a Bizottságnak valamennyi szükséges információt és dokumentumot kellő időben és hatékony módon kell figyelembe vennie. Ha a tagállamok beadványai hiányosak vagy nem felelnek meg az ebben a rendeletben és az alapspecifikus rendeletekben foglalt követelményeknek, és ezáltal a Bizottság nem tud teljes körű információ birtokában intézkedést hozni, a kijelölt határidőt fel kell függeszteni mindaddig, amíg a tagállamok eleget tesznek a jogszabályban előírtaknak. |
|
(8) |
Annak érdekében, hogy hozzájárulhassanak az Unió prioritásaihoz, az alapoknak korlátozott számú szakpolitikai célkitűzésre kell összpontosítaniuk a támogatásukat a Szerződésen alapuló célkitűzéseknek megfelelő alapspecifikus küldetéseikkel összhangban. Az MMA, a BBA és a HAVE szakpolitikai célkitűzéseit az adott alapspecifikus rendeletekben kell megállapítani. |
|
(9) |
Tekintettel az éghajlatváltozással kapcsolatos problémák kezelésének fontosságára, amit az Uniónak a Párizsi Megállapodásnak és az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlesztési céljainak végrehajtását érintő kötelezettségvállalása is tükröz, az alapok hozzá fognak járulni az éghajlatvédelmi intézkedések valamennyi szakpolitikára kiterjedő érvényesítéséhez, valamint ahhoz, hogy az uniós költségvetés a kiadásainak összességben véve 25 30 %-ával támogassa az éghajlat-politikai célok elérését. Az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia mechanizmusainak a programozás és a végrehajtás szerves részét kell képezniük. [Mód. 7] |
|
(9a) |
Tekintettel a harmadik országokból származó migrációs áramlások hatására, a kohéziós politikának hozzá kell járulnia az integrációs folyamatokhoz, különösen azáltal, hogy infrastrukturális támogatást nyújt a frontvonalban lévő városok és helyi és regionális hatóságok számára, amelyek jobban részt vesznek az integrációs politikák végrehajtásában. [Mód. 8] |
|
(10) |
Az uniós költségvetésnek az alapokra elkülönített részét a Bizottság és a tagállamok megosztott irányítással hajtják végre az (EU) [az új költségvetési rendelet száma] (Euratom) európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (5) (a továbbiakban: költségvetési rendelet) megfelelően. Ebből kifolyólag az alapok megosztott irányítás keretében történő végrehajtása során a Bizottságnak és a tagállamoknak be kell tartaniuk a költségvetési rendeletben hivatkozott olyan elveket, mint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, az átláthatóság és a megkülönböztetésmentesség. Indokolt, hogy e programok előkészítéséért és végrehajtásáért a tagállamok legyenek felelősek. Ezt – a megfelelő területi szinten, az intézményi, jogi és pénzügyi kereteknek megfelelően – a tagállamok által erre a célra kijelölt szerveknek kell végezniük. A tagállamoknak tartózkodniuk kell olyan szabályok bevezetésétől, amelyek a kedvezményezettek számára bonyolulttá teszik az alapok felhasználását. [Mód. 9] |
|
(11) |
A partnerség elve az alapok végrehajtásának egy kulcsfontosságú szempontja, amely a többszintű irányítási megközelítésre épül, és biztosítja a regionális, helyi és egyéb hatóságok, a civil társadalom és a szociális partnerek részvételét. A partnerségek szervezésének folytonossága érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia a 240/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (6) továbbra is érvényes módosítására és kiigazítására . [Mód. 10] |
|
(12) |
Uniós szinten a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere jelenti a nemzeti reformprioritások meghatározásának és végrehajtásuk felügyeletének keretét. A tagállamok ezen reformprioritások támogatására saját többéves nemzeti beruházási stratégiákat dolgoznak ki. Ezeket a stratégiákat, melyek a nemzeti és uniós támogatásra ajánlott, prioritást élvező beruházási projektek felvázolására és koordinálására irányulnak, az éves nemzeti reformprogramokkal együtt terjesztik elő. Céljuk továbbá elősegíteni az uniós támogatások koherens felhasználását és maximalizálni a főként az alapokból, az európai beruházásstabilizáló funkcióból és az InvestEU-ból biztosított pénzügyi támogatások hozzáadott értékét. [Mód. 11] |
|
(13) |
A tagállamoknak meg figyelembe kell határozniuk, hogy miként kell figyelembe venni venniük az EUMSZ 121. cikkének (2) bekezdése szerint elfogadott vonatkozó országspecifikus ajánlásokat és az EUMSZ 148. cikkének (4) bekezdése szerint elfogadott vonatkozó tanácsi ajánlásokat a programozási dokumentumok elkészítésekor , amennyiben összhangban vannak a program által azonosított célkitűzésekkel . A 2021–2027 közötti programozási időszak (a továbbiakban: programozási időszak) alatt a tagállamoknak rendszeresen be kell mutatniuk a monitoringbizottság és a Bizottság számára az országspecifikus ajánlások , valamint a szociális jogok európai pillére végrehajtásának támogatására indított programok végrehajtásának alakulását. A félidős felülvizsgálat során a tagállamoknak többek között mérlegelniük kell, hogy a programozási időszak kezdetét követően elfogadott vagy módosított vonatkozó országspecifikus ajánlások érvényesítése érdekében szükség van-e a programok módosítására. [Mód. 12] |
|
(14) |
A tagállamoknak a programjaiknál, valamint a karbonszegény beruházásokra allokált pénzügyi igényeknél figyelembe kell venniük az energiaunió irányításáról szóló rendelet (7) alapján – többek között a félidős felülvizsgálat során – elkészítendő nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervük tervezetében foglaltakat, valamint annak a folyamatnak az eredményét, amelynek végén megszületnek az e tervre vonatkozó uniós ajánlások. [Mód. 13] |
|
(15) |
Az egyes tagállamok által készített partnerségi megállapodásnak egy olyan stratégiai dokumentumnak kell lennie, amely irányt mutat a programok tervezése kapcsán a Bizottság és az adott tagállamok között folytatott tárgyalásokhoz. Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében célszerű lenne, ha a partnerségi megállapodásokat nem kellene módosítani a programozási időszak alatt. A programozás elősegítése céljából és a dokumentumok közti tartalmi átfedések elkerülése érdekében lehetővé kell tenni, hogy a partnerségi megállapodások egy program részét képezhetik képezhessék . [Mód. 14] |
|
(16) |
Minden Az e rendelet 10. és 21. cikkében meghatározott bizonyos feltételek mellett , minden egyes tagállamnak rugalmas lehetőséget kell lehet biztosítani arra, hogy hozzájárulhasson az InvestEU-hoz az adott tagállamban megvalósítandó beruházásokhoz nyújtandó költségvetési garanciák biztosítása céljából. [Mód. 15] |
|
(17) |
Az alapok által biztosított uniós támogatások befogadó, megkülönböztetésmentes, hatékony és eredményes felhasználásához szükséges előfeltételek teljesülése céljából létre kell hozni az előfeltételek korlátozott listáját, valamint értékelésükre egy egyértelmű és kimerítő objektív kritériumrendszert kell megállapítani. Az egyes előfeltételeket hozzá kell egy egyedi célkitűzéshez, és automatikusan kell alkalmazni őket, amikor az adott célkitűzés támogatás céljából kiválasztásra kerül. Amennyiben ezek a feltételek nem teljesülnek, az egyedi célkitűzések keretében megvalósítandó műveletekhez kapcsolódó kiadásokat nem szabad feltünteni a kifizetési kérelmekben. A kedvező beruházási keret fenntartása érdekében az előfeltételek folyamatos teljesülését rendszeresen ellenőrizni kell. Fontos biztosítani továbbá, hogy a támogatásra kiválasztott műveleteket azokkal a stratégiákkal és tervezési dokumentumokkal összhangban hajtsák végre, amelyeken a teljesített előfeltételek alapulnak, ezáltal biztosítva, hogy valamennyi társfinanszírozott művelet megfeleljen az uniós szakpolitikai keretnek. [Mód. 16] |
|
(18) |
A tagállamoknak egy, az összes mutatót, részcélt és célértéket lefedő eredményességi keretet kell létrehozniuk a program teljesítésének figyelemmel kíséréséhez, értékeléséhez és az azzal kapcsolatos jelentéskészítéshez. Ez lehetővé teszi, hogy a projektek kiválasztása és értékelése eredményorientált legyen. [Mód. 17] |
|
(19) |
A tagállamnak félidős felülvizsgálatot kell végezniük az ERFA, az ESZA+ és a Kohéziós Alap által támogatott összes program vonatkozásában. Ez a felülvizsgálat biztosítaná a programoknak a program teljesítésére épülő teljes értékű módosítását, miközben lehetőséget adna az új kihívások, illetve a 2024-ben kiadott vonatkozó országspecifikus ajánlások figyelembevételére , valamint a nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek és a szociális jogok európai pillére terén történő előrehaladásra is. Figyelembe kell venni a demográfiai kihívásokat is. Ezzel párhuzamosan a Bizottságnak 2024-ben – a 2025-ös évre vonatkozó technikai kiigazítással együtt – a vonatkozó alap-jogiaktusban rögzített allokációs módszert alkalmazva felül kell vizsgálnia az egyes tagállamok számára a kohéziós politika „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzésére a 2025-ös, 2026-os és 2027-es évekre elkülönített összes előirányzatot. Ez a felülvizsgálat a félidős felülvizsgálat eredményével együtt programmódosításokat fog szükségessé tenni a 2025-ös, 2026-os és 2027-es évekre megállapított pénzügyi előirányzatokra nézve. [Mód. 18] |
|
(20) |
Az uniós finanszírozási politikák és az Unió gazdasági kormányzása közötti kapcsolatot biztosító mechanizmusokat tovább kell finomítani, és lehetővé kell tenni a Bizottság számára, hogy javaslatot tegyen a Tanácsnak egy adott tagállam egy vagy több programjára vonatkozó kötelezettségvállalások teljes vagy részbeni felfüggesztésére, ha a tagállam nem hoz hatékony intézkedést a gazdasági kormányzási folyamattal összefüggésben. Az egységes végrehajtás biztosítása érdekében, valamint a meghozandó intézkedések pénzügyi hatásának jelentőségére tekintettel a végrehajtási jogköröket a Tanács hatáskörébe kell utalni, amelynek bizottsági javaslat alapján kell eljárnia. A gazdasági kormányzás folyamatának keretében meghozandó hatékony intézkedések biztosításához szükséges határozatok elfogadásának megkönnyítése érdekében be kell vezetni a fordított minősített többségi szavazás eljárását. [Mód. 425/rev, 444/rev, 448 és 469] |
|
(20a) |
A tagállamok a jelenlegi Stabilitási és Növekedési Paktum keretén belül megfelelően indokolt esetben rugalmassági kérelmet nyújthatnak be a közkiadások vagy az azzal egyenértékű strukturális kiadások esetében, amelyeket az európai strukturális és befektetési alapok („esb-alapok”) részeként aktivált beruházások társfinanszírozásával a közigazgatás támogat. A Bizottságnak gondosan meg kell vizsgálnia a vonatkozó kérelmet, amikor a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós vagy korrekciós ága alapján meghatározza a költségvetési kiigazítást. [Mód. 20] |
|
(21) |
A programok tartalmával kapcsolatban közös követelményeket szükséges megállapítani, figyelembe véve az egyes alapok egyedi jellegét. Ezek a követelmények kiegészíthetők alapspecifikus szabályokkal. Az (EU) [XXX] európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) (a továbbiakban: ETE rendelet) céljaként egyedi rendelkezéseket állapít meg az európai területi együttműködési célkitűzés (Interreg) keretébe tartozó programok tartalmára vonatkozóan. |
|
(22) |
A programvégrehajtás rugalmasságának biztosítása és az adminisztratív terhek csökkentése érdekében korlátozott mértékben lehetővé kell tenni pénzügyi átcsoportosításokat ugyanazon program prioritásai között anélkül, hogy a programot módosító bizottsági határozatra lenne szükség. A felülvizsgált pénzügyi táblázatokat be kell nyújtani a Bizottsághoz, ezzel biztosítandó, hogy az egyes prioritásokhoz tartozó pénzügyi allokációkra vonatkozó információk naprakészek legyenek. |
|
(22a) |
A nagyprojektek jelentős részét képviselik az uniós kiadásoknak és gyakran stratégiai fontosságúak az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégia célkitűzéseinek eléréséhez. Indokolt tehát, hogy a bizonyos küszöbértéket meghaladó volumenű műveletekre e rendelet keretében továbbra is egyedi jóváhagyási eljárások vonatkozzanak. A küszöbértéket a teljes elszámolható költségekkel összefüggésben kell megállapítani, a várható nettó bevétel figyelembe vételét követően. Az egyértelműség érdekében helyénvaló e célból meghatározni, hogy mit kell tartalmaznia egy nagyprojektre vonatkozóan benyújtott kérelemnek. A kérelemnek tartalmaznia kell az annak megerősítéséhez szükséges információt, hogy az alapokból biztosított pénzügyi hozzájárulás nem jár az Unión belül már létező létesítményekben jelentős számú munkahely megszűnésével. A tagállamoknak az összes előírt információt be kell nyújtaniuk, a Bizottság pedig értékeli a nagyprojektet annak megállapítása érdekében, hogy indokolt-e a kért pénzügyi hozzájárulás. [Mód. 21] |
|
(23) |
Az integrált területi fejlesztési koncepció megerősítése céljából az olyan területi eszközök – mint például az integrált területi beruházások, az EMVA keretében LEADER-ként ismeretes közösségvezérelt helyi fejlesztés vagy „a polgárokhoz közelebb álló Európa” szakpolitikai célkitűzés szerinti bármely olyan egyéb területi eszköz, amely a tagállam által az ERFA céljára programozott beruházásokhoz tervezett kezdeményezéseket támogat – formájában végzett beruházásokat területi és helyi fejlesztési stratégiákra kell alapozni. Ugyanez vonatkozik az olyan kapcsolódó kezdeményezésekre, mint az „intelligens falvak”. Az integrált területi beruházások és a tagállamok által tervezett területi eszközök céljára minimumkövetelményeket kell meghatározni a területi stratégiák tartalmára vonatkozóan. Ezeket a területi stratégiákat az érintett hatóságok vagy szervek felelősségi körében kell kidolgozni és jóváhagyni. Annak biztosítására, hogy az érintett hatóságok vagy szervek részt vegyenek a területi stratégiák végrehajtásában, e hatóságok vagy szervek felelősségi körébe kell utalni a támogatni kívánt műveletek kiválasztását, vagy be kell vonni őket a kiválasztásba. [Mód. 22] |
|
(24) |
A helyi szintű lehetőségek jobb mozgósítása érdekében meg kell erősíteni és le kell egyszerűsíteni a közösségvezérelt helyi fejlesztést. Ennek figyelembe kell vennie a helyi igényeket és lehetőségeket, valamint az adott társadalmi-kulturális jellemzőket, és elő kell mozdítania a strukturális változásokat, a közösségi és igazgatási kapacitás építését és az innováció ösztönzését. Meg kell erősíteni az alapok közötti szoros együttműködést és azok integrált felhasználását a helyi fejlesztési stratégiák támogatásában. Lényeges alapelvként a közösség érdekeit képviselő helyi akciócsoportokra kell ruházni a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiák kidolgozását és végrehajtását illető felelősséget. Meg kell könnyíteni a „vezető alap” koncepciójának alkalmazását, hogy a különböző alapokból könnyebben lehessen összehangolt módon támogatni a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiákat, és egyszerűsödjön azok végrehajtása. [Mód. 23] |
|
(25) |
Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében a tagállam kezdeményezésére a technikai segítségnyújtást egy, a program végrehajtásának előrehaladásán alapuló átalányfinanszírozás alkalmazásával kell biztosítani. Ez a technikai segítségnyújtás kiegészíthető olyan célzott adminisztratív kapacitásépítő intézkedésekkel, például a humán erőforrások készségcsoportjának értékelésével, amelyek költségfüggetlen visszatérítési módszereket alkalmaznak. Az intézkedésekről és teljesítésekről, valamint a hozzájuk kapcsolódó uniós kifizetésekről történt megegyezéseket egy ütemtervben lehet rögzíteni, melyek lehetővé teszik az eredményalapú helyi kifizetéseket. [Mód. 24] |
|
(26) |
Egyértelműsíteni kell, hogy amennyiben egy tagállam azt javasolja a Bizottságnak, hogy egy programnak vagy annak egy részének prioritását egy költségfüggetlen finanszírozási rendszeren keresztül valósítsák meg, akkor a megegyezés tárgyát képező intézkedések, teljesítések és feltételek nem kapcsolódhatnak olyan konkrét beruházásokhoz, amelyeket az adott tagállamban vagy régióban megosztott irányítás alatt álló programok keretében végeznek. |
|
(27) |
A programok teljesítésének vizsgálata céljából a tagállamnak monitoringbizottságokat kell felállítania , amelyekben helyet kapnak a civil társadalom és az érintett szociális partnerek képviselői is . Az ERFA, az ESZA+ és a Kohéziós Alap esetében az éves végrehajtási jelentéseket a programvégrehajtásra vonatkozóan a tagállam által elérhetővé tett legfrissebb információkon és adatokon alapuló éves strukturált szakpolitikai párbeszéddel kell felváltani. [Mód. 25] |
|
(28) |
A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (9) (22) és (23) bekezdése értelmében az Alapok értékelését egyedi nyomonkövetési követelmények útján gyűjtött információ alapján kell végezni, kerülve a túlszabályozást és az adminisztratív terhet, főként a tagállamokra nehezedőt. Ezek a követelmények adott esetben az alapok hatásainak helyszíni értékeléséhez alapul szolgáló mérhető mutatókat is magukban foglalhatnak. A mutatókat lehetőség szerint a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő módon kell kidolgozni. [Mód. 26] |
|
(29) |
A programvégrehajtásra vonatkozó átfogó, naprakész információk rendelkezésre állásának biztosítása érdekében egy gyakoribb hatékony és időben történő elektronikus jelentéskészítést kell előírni a mennyiségi adatok vonatkozásában. [Mód. 27] |
|
(30) |
A következő programozási időszak kapcsolódó programjai és tevékenységei előkészítésének támogatása céljából a Bizottságnak félidős értékelést kell végeznie az alapokról. A programozási időszak végén a Bizottságnak visszamenőleges értékeléseket kell végeznie az alapokról, amelyeknek az alapok által kifejtett hatásra kell koncentrálniuk. Az értékelések eredményeit nyilvánossá kell tenni. [Mód. 28] |
|
(31) |
A tagállamokban a programhatóságoknak, a kedvezményezetteknek és az érdekelt feleknek fel kell hívniuk a figyelmet az uniós finanszírozás eredményeire, és ennek megfelelően tájékoztatniuk kell a közvéleményt. Az átláthatósági, kommunikációs és láthatósági tevékenységek alapvetően fontosak az uniós tevékenységek helyi láthatóvá tételében, és e tevékenységeknek valós, pontos és naprakész információkon kell alapulniuk. Ahhoz, hogy ezek a követelmények végrehajthatók legyenek, a programhatóságoknak és a Bizottságnak rendelkezésére kell állniuk korrekciós intézkedések arra az esetre, ha ezeket nem tartják be. |
|
(32) |
Az irányító hatóságoknak strukturált információkat kell közzétenniük a kiválasztott műveletekről és kedvezményezettekről az adott műveletet támogató program weboldalán, aminek során figyelembe kell venni az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) személyes adatokra vonatkozó adatvédelmi követelményeit. |
|
(33) |
Az alapok használatának egyszerűsítése és a hibák kockázatának csökkentése céljából célszerű meghatározni a tagállamoknak szánt uniós hozzájárulások formáit, úgymint a tagállamok által a kedvezményezetteknek nyújtott támogatási formákat. |
|
(34) |
Ami a kedvezményezetteknek nyújtott támogatásokat illeti, a tagállamoknak egyre nagyobb mértékben kell alkalmazniuk az egyszerűsített költségelszámolási módszereket. Az egyszerűsített költségelszámolási módszerek kötelező használatához kapcsolódó küszöbértéknek a művelet teljes költségétől kell függenie, hogy ezáltal a küszöbérték alatti valamennyi művelet azonos kezelés alá essen, függetlenül attól, hogy a támogatás állami vagy magánjellegű-e. Amennyiben egy tagállam javaslatot kíván tenni egy egyszerűsített költségelszámolási módszer alkalmazására, konzultálhat a monitoringbizottsággal. [Mód. 29] |
|
(35) |
Az átalányfinanszírozások azonnali végrehajtásának lehetővé tétele érdekében a tagállamok által a 2014–2020 közötti időszakban tisztességes, méltányos és igazolható számítási módszerrel megállapított valamennyi százalékos átalány továbbra is alkalmazható a jelen rendelet alapján támogatott hasonló műveletekhez, anélkül, hogy új számítási módszerre lenne szükség. |
|
(36) |
A társfinanszírozott környezetvédelmi beruházások hozamának felhasználásának optimalizálása érdekében szinergiákat kell biztosítani a LIFE környezetvédelmi és éghajlat-politikai programmal, különösen a LIFE stratégiai integrált projektek és stratégiai természetvédelmi projektek révén , emellett pedig az Európai horizont és más uniós programok keretében finanszírozott projektekkel . [Mód. 30] |
|
(37) |
A jogi egyértelműség érdekében célszerű meghatározni a támogathatósági időszakot a jelen rendelet alapján az alapokból támogatott műveletekhez kapcsolódó kiadások és költségek tekintetében, illetve korlátozni a befejezett műveletek támogatását. Emellett pontosítani kell, hogy mely dátumtól lesznek támogathatók a kiadások az alapokból új programok elfogadása vagy a programok módosítása esetében, belefoglalva azt a kivételes lehetőséget is, hogy a támogathatósági időszak kitolható valamely természeti katasztrófa kezdete napjára, amennyiben az adott katasztrófa kezelése érdekében sürgős erőforrás-mobilizálásra van szükség. |
|
(38) |
Az alapok befogadó jellegének, eredményességének, igazságosságának és fenntartható hatásának biztosítására olyan rendelkezéseket kell hozni, amelyek biztosítják az infrastruktúrába történő beruházások vagy a termelő beruházások megkülönböztetésmentes jellegét és hosszú élettartamát, és megakadályozzák, hogy az alapokat tisztességtelen előny megszerzésére használják fel. Az irányító hatóságoknak külön figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy ne támogassák az áthelyezést a műveletek kiválasztásakor, valamint hogy szabálytalanságként kezeljék a tartósság követelményének meg nem felelő műveletekre jogosulatlanul kifizetett összegeket. [Mód. 31] |
|
(39) |
Az egymást kiegészítő jelleg erősítése és a végrehajtás egyszerűsítése céljából lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a Kohéziós Alapból és az ERFA-ból nyújtott támogatások a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés keretében végrehajtott közös programok esetében az ESZA+-ból nyújtott támogatásokkal együttesen kerüljenek felhasználásra. |
|
(40) |
A teljes egészében vagy részben az Unió költségvetéséből finanszírozott beruházások hozzáadott értékének optimalizálása érdekében szinergiákat kell keresni, elsősorban az alapok és a közvetlenül irányított eszközök, mint például a reformok végrehajtását elősegítő eszköz között. Ennek a szakpolitikai koordinációnak elő kell mozdítania a könnyen használható mechanizmusokat és a többszintű irányítást. Ezeket a szinergiákat alapvetően azáltal kell megvalósítani, hogy egyrészt hasonló művelet esetében elismerhetővé kell tenni a Horizont Europe keretében elszámolható költségek átalányfinanszírozását, másrészt lehetővé kell tenni egy adott műveleten belül a különböző uniós eszközökből nyújtott finanszírozás ötvözését, amennyiben elkerülhető a kettős finanszírozás. Ezért ennek a rendeletnek szabályoznia kell az alapokból történő kiegészítő finanszírozást. [Mód. 32] |
|
(41) |
A finanszírozási eszközöket nem lehet tevékenységek újrafinanszírozására használni, például a beruházási döntés napján fizikailag már befejeződött vagy teljes körűen megvalósított beruházások hatályos kölcsönmegállapodásainak más formában történő finanszírozásának leváltására, hanem azokat olyan, tetszőleges típusú új beruházások támogatására kell fordítani, amelyek összhangban állnak a mögöttes szakpolitikai célokkal. |
|
(42) |
A támogatási intézkedések finanszírozási eszközök révén történő finanszírozására vonatkozó döntést előzetes értékelés alapján kell meghozni. Ebben a rendeletben meg kell határozni az előzetes értékelések minimálisan kötelező elemeit, és – az adminisztratív terhek és a finanszírozási eszközök késedelmes felállításának elkerülése érdekében –lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy a 2014–2020 közötti időszakra elvégzett előzetes értékelést használják, adott esetben annak aktualizált formájában. |
|
(42a) |
Az irányító hatóságok számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy finanszírozási eszközök felhasználása érdekében közvetlenül ítéljenek oda szerződést az EBB csoport, nemzeti fejlesztési bankok vagy nemzetközi pénzügyi szervezetek részére. [Mód. 33] |
|
(43) |
A járulékos finanszírozási támogatást célzó finanszírozási eszközök bizonyos típusainak könnyebb alkalmazása érdekében lehetőség van arra, hogy a finanszírozási eszközökre vonatkozó szabályokat erre a kombinációra alkalmazzák, egyetlen finanszírozási eszköz műveletei keretében. Az ilyen esetekre egyedi feltételeket kell megállapítani a kettős finanszírozás elkerülése érdekében. |
|
(44) |
Lehetővé kell tenni, hogy az irányító hatóságok – az állami támogatásokra és a közbeszerzésekre vonatkozóan a 2014–2020-as programozási időszakban már egyértelműen lefektetett szabályok maradéktalan figyelembevételével – eldönthessék, hogy a célrégiók egyedi szükségleteinek kielégítése szempontjából mi a finanszírozási eszközök végrehajtásának legmegfelelőbb módja. Ennek keretében a Bizottságnak az Európai Számvevőszékkel együttműködve iránymutatást kell adnia az állami támogatásoknak való megfelelés értékelése és az állami támogatási programok kidolgozása terén a könyvvizsgálók, az irányító hatóságok és a kedvezményezettek számára. [Mód. 34] |
|
(45) |
A megosztott irányítás elvével és az arra vonatkozó szabályokkal összhangban a tagállamok és a Bizottság közösen felelnek a programok irányításáért és kontrolljáért, és nekik kell biztosítaniuk az alapok jogszerű és szabályos felhasználását. Mivel az említett irányítás és kontroll elsősorban a tagállamok felelősségébe tartozik, és nekik kell biztosítaniuk, hogy az alapok által támogatott műveletek megfeleljenek az alkalmazandó jognak, erre vonatkozó kötelezettségeiket egyértelműen meg kell határozni. A Bizottság ezzel kapcsolatos jogosultságait és felelősségi körét szintén meg kell állapítani. |
|
(45a) |
Az elszámoltathatóság és az átláthatóság növelése érdekében a Bizottságnak gondoskodnia kell egy olyan panaszkezelési rendszerről, amely a programok előkészítésének és végrehajtásának minden szakaszában – a nyomon követést és az értékelést is ideértve – hozzáférhető az állampolgárok és az érdekelt felek számára. [Mód. 35] |
|
(46) |
A programvégrehajtás gyors beindításának megkönnyítése céljából adott esetben meg kell könnyíteni a végrehajtási intézkedések – köztük az igazgatási és informatikai rendszerek – előző programozási időszakból történő átvételét. Amennyiben nincs szükség új technológiára, az előző programozási időszakra felállított számítógépesített rendszereket – az esetlegesen szükséges módosítások mellett – célszerű fenntartani. [Mód. 36] |
|
(47) |
A programirányítási feladatok észszerűsítése érdekében az MMA, a BBA és a HAVE által támogatott programok esetében biztosítani kell, hogy a számviteli feladatok össze legyenek vonva az irányító hatóságok számviteli feladataival, más alapok esetében pedig lehetőséget kell biztosítani erre. |
|
(48) |
Mivel elsődlegesen az irányító hatóság felel az alapok hatékony és eredményes végrehajtásáért, és ezért számos feladatot ellát, a programok kiválasztásával, programirányítással és a monitoringbizottság támogatásával kapcsolatos feladatait részletesen meg kell határozni. A kiválasztott műveleteknek összhangban kell lenniük a horizontális elvekkel. |
|
(48a) |
Az alapok eredményes felhasználásának támogatása érdekében kérésre valamennyi tagállam rendelkezésére kell állnia az EBB által nyújtott támogatásnak. Ez kapacitásépítést, valamint a projektek azonosításához, előkészítéséhez és végrehajtásához nyújtott támogatást, továbbá a pénzügyi eszközökkel és beruházási platformokkal kapcsolatos tanácsadást foglalhat magában. [Mód. 37] |
|
(49) |
Az alapok és a közvetlenül irányított eszközök közötti szinergiák optimalizálása érdekében meg kell könnyíteni azoknak a műveleteknek a támogatását, amelyek már megkapták a „kiválósági pecsét” tanúsítványt. |
|
(50) |
Az alapok hatékony és eredményes végrehajtása és az igazgatási költségek és terhek közötti kellő egyensúly megteremtése érdekében az irányítási ellenőrzések gyakoriságát, hatályát és alkalmazási körét kockázatértékelés alapján kell megállapítani, amelynél figyelembe kell venni olyan tényezőket, mint a végrehajtott műveletek típusa, a műveletek összetettsége és száma, a kedvezményezettek, valamint az előző irányítási ellenőrzések és auditok során azonosított kockázati szint. Az alapok irányítási és ellenőrzési intézkedéseinek az uniós költségvetést érintő kockázat mértékével kell arányosnak lenniük. [Mód. 38] |
|
(51) |
Az ellenőrző hatóságnak ellenőrzéseket kell végeznie, és gondoskodnia kell arról, hogy a Bizottság részére adott ellenőri vélemény megbízható legyen. Ennek az ellenőri véleménynek három területen kell biztosítékot szolgáltatnia a Bizottság számára, nevezetesen a bejelentett kiadások jogszerűsége és szabályossága, az irányítási és kontrollrendszerek működése, valamint az elszámolások teljessége, pontossága és valódisága tekintetében. |
|
(52) |
Az ellenőrzések csökkenthetők, amennyiben bizonyítható, hogy a program legutóbbi két egymást követő évben mindvégig hatékonyan működött, mivel azt mutatja, hogy az alapokat hosszabb időn keresztül hatékonyan és eredményes használta fel. |
|
(53) |
A kedvezményezettek adminisztratív terheinek és az adminisztratív költségek csökkentése érdekében meg kell határozni az alapokra vonatkozóan az egységes ellenőrzés elvének konkrét alkalmazását. |
|
(54) |
Egy egyszerűsített előfinanszírozási rendszert kell létrehozni a pénzügyi irányítás egyszerűsítése céljából. Az előfinanszírozási rendszer azt hivatott biztosítani, hogy a tagállam a program végrehajtásának kezdetétől rendelkezzen a kedvezményezettek támogatásához szükséges eszközökkel. |
|
(55) |
A tagállamok és a Bizottság adminisztratív terheinek csökkentése érdekében egy kötelező ütemtervet kell felállítani a negyedéves kifizetési kérelmekre. A bizottsági kifizetésekre továbbra is alkalmazni kell a 10 %-os visszatartást az éves számlaegyenleg kifizetéséig, amikor a Bizottság meg tudja állapítani, hogy az elszámolások teljesek, pontosak és valósak-e. |
|
(56) |
Az adminisztratív terhek csökkentése céljából az elszámolások éves elfogadásának rendszerét egyszerűsíteni kell oly módon, hogy az egyszerűbb módszereket biztosítson a kifizetésekre és visszatérítésekre, amennyiben nincs véleményeltérés a Bizottság és a tagállam között. |
|
(57) |
Az Unió pénzügyi érdekeinek és költségvetésének védelme érdekében arányos intézkedéseket kell megállapítani és végrehajtani a tagállamok és a Bizottság szintjén. A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy megszakítsa a kifizetési határidőket, felfüggessze az időközi kifizetéseket, és pénzügyi korrekciókat alkalmazzon, amennyiben a vonatkozó feltételek teljesülnek. A Bizottságnak tiszteletben kell tartania az arányosság elvét oly módon, hogy figyelembe veszi a szabálytalanságok jellegét, súlyosságát és gyakoriságát, valamint azoknak az uniós költségvetést érintő pénzügyi következményeit. |
|
(58) |
A tagállamoknak továbbá meg kell előzniük, fel kell tárniuk és hatékonyan kezelniük kell minden szabálytalanságot, ideértve a kedvezményezettek által elkövetett szabálytalanságokat. Emellett az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom rendelettel (11), a 2988/95/Euratom, EK rendelettel (12) és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel (13) összhangban közigazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az Európai Ügyészség az (EU) 2017/1939 rendeletnek (14) megfelelően kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló (EU) 2017/1371 irányelv (15) szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más jogellenes tevékenységeket. A tagállamok megteszik a szükséges lépéseket annak biztosításához, hogy bármely, uniós alapokban részesülő személy vagy entitás teljes mértékben együttműködjön az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, és megadja a Bizottság, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára szükséges jogokat es hozzáférést, továbbá szavatolja, hogy az uniós alapok felhasználásában részt vevő bármely harmadik fél ezzel egyenértékű jogokat biztosít. A tagállamoknak részletes jelentést kell tenniük készíteniük a Bizottság számára a feltárt szabálytalanságokról, ideértve a csalást, az ezzel kapcsolatos nyomon követő intézkedésekről, valamint az OLAF vizsgálatainak nyomon követéséről. Azok a tagállamok, amelyek nem vesznek részt az Európai Ügyészséggel folytatott megerősített együttműködésben, jelentést tesznek a Bizottságnak a nemzeti bűnüldöző hatóságok által az uniós költségvetést érintő szabálytalanságok kapcsán hozott határozatokról. [Mód. 39] |
|
(59) |
A pénzügyi fegyelem ösztönzése érdekében célszerű a program szintjén meghatározni a költségvetési kötelezettségvállalások visszavonására vonatkozó intézkedéseket. |
|
(60) |
Az EUMSZ gazdasági, társadalmi és területi kohéziós célkitűzéseinek előmozdítása érdekében a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés keretében az összes régiót támogatni kell. A célra fordított forrásokat az ERFA és az ESZA+ alapokból kell biztosítani a gazdasági és társadalmi fejlődés kiegyensúlyozott és fokozatos támogatása, illetve szintjének tükrözése érdekében olyan hozzájárulási kulcs alapján, amely elsősorban az egy főre jutó GDP-n alapul. Azoknak a tagállamoknak, amelyek egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme (GNI) alacsonyabb, mint az uniós átlag 90 %-a, a Kohéziós Alapból a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés keretében kell részesülniük támogatásban. |
|
(61) |
Az alapokból támogatásra jogosult régiók és területek kijelöléséhez objektív kritériumokat kell meghatározni. Ebből a célból indokolt, hogy a régiók és térségek uniós szinten történő meghatározása a régiók közös osztályozási rendszerén alapuljon, amelyet legutóbb a az 868/2014/EU (EU) 2016 / 2066 bizottsági rendelettel (16) módosított 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (17) állapított meg. [Mód. 40] |
|
(62) |
Annak érdekében, hogy megfelelő pénzügyi keret jöjjön létre az ERFA, az ESZA + , az ETHA és a Kohéziós Alap számára, a Bizottságnak éves lebontást kell készítenie a tagállamonként elérhető juttatásokról a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés alapján a támogatásra jogosult régiók felsorolásával, valamint az „európai területi együttműködés” célkitűzés (Interreg) előirányzataival együtt. Figyelembe véve azt, hogy a tagállamok számára biztosítandó nemzeti juttatásokat a 2018-ban rendelkezésre álló statisztikai adatok és előrejelzések alapján kell megállapítani, és tekintve az előrejelzési bizonytalanságokat, a Bizottságnak 2024-ben valamennyi tagállam összes juttatását felül kell vizsgálnia az akkor elérhető legfrissebb statisztikai adatok alapján, és ahol a halmozott eltérés +/- 5 %-nál nagyobb, ezeket a juttatásokat a 2025–2027-es évekhez kell igazítani annak érdekében, hogy a félidős értékelés és a technikai kiigazítás eredményei tükröződjenek a program módosításaiban. [Mód. 41] |
|
(63) |
A transzeurópai közlekedési hálózatok projektjeinek finanszírozása a(z) (EU) rendelet [új CEF-rendelet]-nek (18) megfelelően továbbra is a Kohéziós Alapból történik megosztott irányítás és közvetlen végrehajtás szerint, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében. A 2014–2020 közötti programidőszak sikeres megközelítésére építve a célból a Kohéziós Alapból 10 000 000 000 4 000 000 000 EUR-t az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz számára kell átcsoportosítani. [Mód. 42] |
|
(64) |
Az ERFA és az ESZA+ alapokból és a Kohéziós Alapból származó források bizonyos összegeit az Európai Városfejlesztési Kezdeményezésre kell fordítani, amit a Bizottság közvetlen vagy közvetett irányítása alatt kell majd végrehajtani. A jövőben a hátrányos helyzetű régiók és közösségek számára biztosított speciális támogatást is tovább kell vizsgálni. [Mód. 43] |
|
(65) |
Abból a célból, hogy a régiók különböző kategóriái megfelelő juttatásban részesüljenek, az elv az, hogy a kevesébe fejlett, az átmeneti és fejlettebb régiók tekintetében a tagállamoknak előirányzott összesített juttatást nem szabad átcsoportosítani a kategóriák között. Mindemellett a tagállamoknak az adott kihívások leküzdésére vonatkozó szükségletei figyelembevétele érdekében a tagállamok kérhetik a juttatások átcsoportosítását a fejlettebb vagy átmeneti régiókból a kevésbé fejlett régiókba, és indokolniuk kell döntésüket. Ahhoz, hogy a kevésbé fejlett régiók elegendő pénzügyi forrásokban részesüljenek, meg kell állapítani azt a felső határt, amit a juttatásaikból át lehet csoportosítani a fejlettebb vagy az átmeneti régiókba. A források célok közötti átcsoportosítása nem lehetséges. |
|
(65a) |
A 7. kohéziós jelentésben (19) ismertetett, közepes jövedelmű régiók előtt álló kihívásokkal (alacsony növekedés a fejlettebb régiókhoz képest, de a kevésbé fejlett régiókhoz képest is; e probléma különösen az EU27 átlagos GDP-jének 90 és 100 % közötti egy főre jutó GDP-vel rendelkező régiókat érinti) való megbirkózás érdekében az „átmeneti régióknak” megfelelő támogatásban kell részesülniük, és ezeket úgy kell meghatározni, hogy az EU27 átlagos GDP-jének 75 %-a és 100 %-a közötti egy főre jutó GDP-vel rendelkező régiók tartozzanak ide. [Mód. 44] |
|
(66) |
Az Ír-sziget egyedi és specifikus helyzetének összefüggésében és az Észak-Írországi és Írország közötti, a nagypénteki megállapodás égisze alatt megvalósuló együttműködés támogatása érdekében új, „PEACE PLUS” elnevezésű határokon átnyúló program folytatódik Észak-Írország és Írország határ menti megyéiben, építve az előző programok, a Peace és az Interreg keretében végzett munkára. Figyelembe véve ennek gyakorlati jelentőségét, e programot egyedi allokációval kell támogatni a békét és megbékélést célzó programok támogatásának folytatása érdekében, továbbá az európai területi együttműködési célkitűzés (Interreg) keretében rendelkezésre álló ír allokáció megfelelő részét is a programhoz kell allokálni. |
|
(66a) |
Az Egyesült Királyság Unióból való kilépésével összefüggésben egyes régiók és tagállamok földrajzi adottságaikból, jellegükből és/vagy kereskedelmi kapcsolataik mértékéből adódóan a többieknél nagyobb mértékben lesznek a kilépés következményeinek kitéve. Ezért fontos, hogy az Egyesült Királyság kilépését követően a kohéziós politika keretében is gyakorlati megoldásokat találjunk az érintett régiók és tagállamok előtt álló kihívások kezelésére. Ezen túlmenően a leginkább érintett helyi és regionális hatóságok és a tagállamok szintjén folyamatos együttműködést kell kialakítani az információcsere és a bevált gyakorlatok cseréje révén. [Mód. 45] |
|
(67) |
A kohéziós politika területén a társfinanszírozási elvnek a megfelelő szintű, állami vagy magánjellegű nemzeti támogatás révén való tiszteletben tartásához szükség van a társfinanszírozás maximális arányának régiókategóriánkénti megállapítására. Ezeknek az arányoknak tükrözniük kell a tagállamok gazdasági fejlettségét az egy főre jutó GDP tekintetében az EU-27 átlaghoz viszonyítva , ügyelve arra, hogy a kategóriájuk eltolódásai miatt ne részesüljenek kevésbé előnyös bánásmódban . [Mód. 46] |
|
(68) |
E rendelet egyes nem alapvető elemeinek kiegészítése és módosítása érdekében az EUMSZ 290. cikke szerinti jogi aktusok elfogadására felhatalmazást kell adni a Bizottság részére az e rendelet egyes mellékleteiben található elemek módosítása, vagyis a következők tekintetében: a beavatkozás típusaira vonatkozó dimenziók és kódok, a partnerségi megállapodások és programok mintája, az adattovábbítás mintája, az Európai Unió emblémájának használata, a finanszírozási megállapodások és stratégiai dokumentumok elemei, az ellenőrzési nyomvonal, az elektronikus adatcsererendszerek, az irányítási és kontrollrendszerek leírásának mintája, a vezetői nyilatkozat mintája, az ellenőri vélemény mintája, az éves kontrolljelentés mintája, az auditstratégia mintája, a kifizetési kérelmek mintája, a számlák mintája és a pénzügyi korrekció szintjének meghatározása. |
|
(69) |
Emellett az EUMSZ 290. cikke szerinti jogi aktusok elfogadására felhatalmazást kell adni a Bizottság részére a következők tekintetében: a partnerségre vonatkozó európai magatartási kódex módosítása annak érdekében, hogy a kódex a rendelethez igazodjon, a jelentendő szabálytalanságok meghatározását szolgáló kritériumok megállapítása, az átalányalapú egységköltségek, egyösszegű kifizetések, százalékos átalányok és a valamennyi tagállamra vonatkozó költségfüggetlen finanszírozás meghatározása, valamint a szabványosított, azonnal használható mintavételi módszerek megállapítása. [Mód. 47] |
|
(70) |
Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő , átlátható konzultációkat folytasson valamennyi érdekelt féllel , többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein. [Mód. 48] |
|
(71) |
A partnerségi megállapodások elfogadására, a programok elfogadására vagy módosítására, valamint a pénzügyi korrekciók alkalmazására vonatkozó egységes feltételek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. A szabálytalanságok jelentésére használt formátummal, a rögzítendő és tárolandó elektronikus adatokkal és a végső teljesítményjelentés mintájával összefüggő végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (20) megfelelően kell gyakorolni. Jóllehet e jogi aktusok általános jellegűek, a tanácsadó-bizottsági eljárás alkalmazása indokolt, mivel csak a technikai szempontokat, a formátumokat és mintákat határozzák meg. Az ERFA, az ESZA+ és a Kohéziós Alap tekintetében a pénzügyi juttatások allokációjának meghatározásával kapcsolatos végrehajtási hatásköröket bizottsági eljárások nélkül szükséges elfogadni, mivel kizárólag előre meghatározott számítási módszertan alkalmazását tükrözik. |
|
(72) |
Mivel az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (21), illetve a 2014–2020 közötti programozási időszakra vonatkozó jogi aktusok továbbra is alkalmazandók az alapok által a 2014–2020 közötti programozási időszakban támogatott programokra és műveletekre. Mivel az 1303/2013/EU rendelet végrehajtási időszaka várhatóan kiterjed az e rendelet hatálya alá tartozó programozási időszakra, valamint az említett rendelet alapján jóváhagyott bizonyos műveletek végrehajtásának folyamatossága érdekében szakaszolt megvalósításra vonatkozó rendelkezéseket kell megállapítani. A szakaszokra osztott műveletek minden egyes szakaszát, amely ugyanazon átfogó célt szolgálja, az adott programozási időszak szabályaival összhangban kell végrehajtani, azaz azon programozási időszakra vonatkozóan, amelyben támogatást kap. |
|
(73) |
E rendelet célját, nevezetesen a gazdasági, a társadalmi és a területi kohézió megerősítését, valamint az uniós költségvetés megosztott irányítás keretében végrehajtott részére vonatkozó közös pénzügyi szabályok megállapítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani egyrészt a különböző régiók fejlettségi szintje közötti egyenlőtlenségek és a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók lemaradásának régiókat érintő egyedi kihívások mértéke, valamint a tagállamok és a régiók korlátozott pénzügyi forrásai miatt, másrészt annak következtében, hogy szükség van a számos, megosztott irányítás alá tartozó uniós alapra vonatkozó egységes végrehajtási keretre. Mivel e célkitűzések az Unió szintjén jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritási elvnek megfelelően. A hivatkozott cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl a célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket. [Mód. 49] |
|
(74) |
Ez a rendelet tiszteletben tartja a különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában meghatározott alapvető jogokat, és figyelembe veszi az ott elismert elveket, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
I. CÍM
CÉLKITŰZÉSEK ÉS TÁMOGATÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
I. FEJEZET
Tárgy és fogalommeghatározások
1. cikk
Tárgy és hatály
(1) Ez a rendelet az alábbiakat határozza meg:
|
a) |
az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+), a Kohéziós Alap, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA), az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA), a Menekültügyi és Migrációs Alap (MMA), a Belső Biztonsági Alap (BBA) és a Határigazgatási és Vízumeszköz (HAVE) (a továbbiakban: az alapok) esetében alkalmazandó pénzügyi szabályok; [Mód. 50] |
|
b) |
az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap+-ra, a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra , valamint az e cikk (1a) bekezdésében említetteknek megfelelően az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra vonatkozó közös rendelkezések. [Mód. 431] |
(1a) Az I. cím I. fejezete 2. cikkének 4a. pontja, a II. fejezet 5. cikke, a III. cím II. fejezetének 22–28. cikke és a IV. cím III. fejezete I. szakaszának 41–43. cikke alkalmazandó az EMVA-ból finanszírozott támogatási intézkedésekre, továbbá az I. cím I. fejezete 2. cikkének 15–25. pontja, valamint az V. cím II. fejezete II. szakaszának 52–56. cikke alkalmazandó az (EU) …/… rendelet (a KAP stratégiai terveiről szóló rendelet) 74. cikkében előírt, az EMVA keretében támogatott pénzügyi eszközökre. [Mód. 432]
(2) Ez a rendelet nem vonatkozik az ESZA+ foglalkoztatási és szociális innovációs, valamint egészségügyi területeire, illetve az ETHA, az MMA, a BBA és a HAVE közvetlen vagy közvetett irányítású komponenseire, a Bizottság kezdeményezésére adott technikai segítségnyújtás kivételével.
(3) A 4. és a 10. cikk, a II. cím III. fejezete, a III. cím II. fejezete és a VIII. cím nem vonatkozik a Menekültügyi és Migrációs Alapra (MMA), a Belső Biztonsági Alapra (BBA) és a Határigazgatási és Vízumeszközre (HAVE).
(4) A VIII. cím nem alkalmazandó a Európai Tengerügyi és Halászati Alapra.
(5) A II. cím II. fejezetének 11. cikke és III. fejezetének 15. cikke, a III. cím I. fejezete, a IV. cím I. fejezetének 33–36. cikke és 38. cikkének (1)–(4) bekezdése, valamint a IV. cím II. fejezetének 39. cikke, III. fejezetének 45. cikke és a VI. cím II. fejezetének 67., 71., 73. és 74. cikke, valamint III. fejezete nem alkalmazandó az Interreg programokra.
(6) Az alábbiakban felsorolt alapspecifikus rendeletek kiegészítő szabályokat állapíthatnak meg ehhez a rendelethez, amelyek nem lehetnek ellentétes értelműek e rendelettel. Amennyiben kétségek merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy e rendelet vagy az alapspecifikus rendelet-e az alkalmazandó, e rendeletet kell előnyben részesíteni.
|
a) |
a(z) (EU) […] rendelet (a továbbiakban: az ERFA- és KA-rendelet) (22); |
|
b) |
a(z) (EU) […] rendelet (a továbbiakban: az ESZA+-rendelet) (23); |
|
c) |
a(z) […]/EU rendelet (a továbbiakban: az ETE-rendelet) (24); |
|
d) |
a(z) […]/EU rendelet (a továbbiakban: az ETHA-rendelet) (25); |
|
e) |
a(z) […]/EU rendelet (a továbbiakban: az MMA-rendelet) (26); |
|
f) |
a(z) […]/EU rendelet (a továbbiakban: a BBA-rendelet) (27); |
|
g) |
a(z) […]/EU rendelet (a továbbiakban: a HAVE-rendelet) (28); |
2. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
|
1. |
„releváns országspecifikus ajánlások”: az EUMSZ 121. cikke (2) és (4) bekezdésének és az EUMSZ 148. cikke (4) bekezdésének megfelelően elfogadott tanácsi ajánlások, amelyek olyan strukturális kihívásokhoz kapcsolódnak, amelyeket helyénvaló a közvetlenül az alapok hatálya alá tartozó többéves beruházások révén kezelni, az alapspecifikus rendeletekban foglaltak szerint, valamint az (EU) [az energiaunió irányításáról szóló új rendelet száma] európai parlamenti és tanácsi rendelet [XX]. cikkének megfelelően elfogadott releváns ajánlások; [Mód. 54] |
|
1a. |
„előfeltétel”: konkrét és pontosan meghatározott feltétel, amely ténylegesen összefügg a program konkrét célkitűzésének hatékony és eredményes elérésére gyakorolt közvetlen hatással; [Mód. 55] |
|
2. |
„alkalmazandó jog”: az uniós jog és az alkalmazásáról szóló nemzeti törvény; |
|
3. |
„művelet”:
|
|
4. |
„stratégiai fontosságú művelet”: olyan művelet, amely kulcsfontosságú mértékben járul hozzá a program célkitűzéseinek eléréséhez, és amely tekintetében külön nyomonkövetési és kommunikációs intézkedések szükségesek; |
|
4a. |
„program”: az EMVA összefüggésében az (EU) […] rendeletben (a KAP-stratégiai tervekről szóló rendelet) említett KAP-stratégiai tervek; [Mód. 56] |
|
5. |
„prioritás”: az MMA, a BBA és a HAVE tekintetében egy egyedi célkitűzés; az ETHA tekintetében azt a támogatási területtípust jelenti, amelyre az ETHA-rendelet III. mellékletében megállapított nomenklatúra hivatkozik; |
|
6. |
„egyedi célkitűzés”: az ETHA összefüggésében az ETHA-rendelet III. mellékletében említett „támogatási területek”; |
|
7. |
„közreműködő szervezet”: bármely közjogi vagy magánjogi szervezet, amely irányító hatóság felelőssége alatt működik, vagy ilyen hatóság nevében lát el funkciókat vagy hajt végre feladatokat; |
|
8. |
„kedvezményezett”:
|
|
9. |
„kisprojekt-alap”: valamely Interreg-program körébe tartozó művelet, amely korlátozott pénzügyi volumenű , többek között emberek közötti projektek kiválasztására és végrehajtására irányul; [Mód. 58] |
|
10. |
„célérték”: előre elfogadott érték, amelyet a programozási időszak végére kell elérni egy egyedi célkitűzésben szereplő mutatóval kapcsolatban; |
|
11. |
„részcél”: közbenső cél, amelyet a programozási időszak alatt egy adott időpontban kell elérni az egyedi célkitűzésben szereplő mutatóval kapcsolatban; |
|
12. |
„teljesítménymutató”: olyan mutató, amellyel a beavatkozás adott eredményeit lehet mérni; |
|
13. |
„eredménymutató”: olyan mutató, amivel a támogatott beavatkozások rövidtávú hatásait lehet mérni, különös hivatkozással a közvetlen címzettekre, a célzott népességre és az infrastruktúrafelhasználókra; |
|
14. |
„PPP-művelet”: olyan műveletet jelent, amit közjogi szervezetek és a magánszektor közötti partnerség alapján hajtanak végre PPP-megállapodásnak megfelelően, és amelynek az a célja, hogy kockázatmegosztás, a magánszektor szakértelmének összevonása vagy további tőkeforrások útján nyújtson közszolgáltatásokat; |
|
15. |
„pénzügyi eszköz”: az a struktúra, amelyen keresztül a pénzügyi termékeket biztosítják; |
|
16. |
„pénzügyi termék”: sajáttőke- vagy kvázi-sajáttőke-beruházások, kölcsönök és garanciák az (EU, Euratom) […] rendelet (költségvetési rendelet) 2. cikkében meghatározottak szerint; |
|
17. |
„végső címzett”: olyan jogi vagy természetes személy, aki kisprojekt-alap kedvezményezettje útján támogatást kap az alapokból vagy pénzügyi eszközből; |
|
18. |
„program-hozzájárulás”: pénzügyi eszköz támogatása az alapokból és adott esetben nemzeti köz- és magánszférabeli társfinanszírozásból; |
|
19. |
„pénzügyi eszközt végrehajtó szervezet”: közjog vagy magánjog alá tartozó szervezet, amely holdingalappal vagy speciális alappal kapcsolatos feladatokat végez; |
|
20. |
„holdingalap”: irányító hatóság által egy vagy több program keretében létrehozott alap azzal a céllal, hogy egy vagy több speciális alapon keresztül hajtson végre finanszírozási eszközöket; |
|
21. |
„egyedi alap”: olyan alap, amelyet irányító hatóság vagy holdingalap hozott létre, azzal a céllal, hogy amelynek segítségével pénzügyi termékeket biztosítson biztosít végső címzettek számára; [Mód. 59] |
|
22. |
„támogatási multiplikátorhatás”: a végső címzettek számára nyújtott visszatérítendő finanszírozás összegének az alap terhére fizetett hozzájárulással elosztott összege; |
|
23. |
„multiplikátorarány”: a garanciavállalási eszközök összefüggésében az alapul szolgáló kifizetett új kölcsönök, sajáttőke- vagy kvázi-sajáttőke-befektetések értéke és azon összeg közötti arány, amit a programhoz való hozzájárulásban a garanciaszerződésekben elfogadott feltételek szerint tesznek félre az új kölcsönökből, sajáttőke- vagy kvázi-sajáttőke-berfektetésekből származó várható és nem várt veszteségek fedezésére; |
|
24. |
„irányítási költségek”: a finanszírozási eszközök végrehajtása során felmerülő kiadásokat igazoló dokumentumok ellenében megtérített közvetlen vagy közvetett költségek; |
|
25. |
„irányítási díjak”: a nyújtott szolgáltatások ára az irányító hatóság és a holdingalapot vagy egy egyedi alapot végrehajtó szervezet közötti finanszírozási megállapodásban meghatározottak szerint; és adott esetben a holdingalapot végrehajtó szervezet és az egyedi alapot végrehajtó szervezet közötti finanszírozási megállapodásban meghatározottak szerint; |
|
26. |
„áthelyezés”: ugyanazon vagy hasonló tevékenység, illetve a tevékenység egy részének átcsoportosítása az EUMSZ 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 651/2014/EU bizottsági rendelet (32) 2. cikkének 61a. pontja szerint; |
|
27. |
„közpénzből nyújtott hozzájárulás”: hozzájárulás műveletek finanszírozásához, amelyek forrása nemzeti, regionális vagy helyi hatóságok vagy az 1082/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (33) szerint létrehozott bármely európai területi együttműködési csoportosulás költségvetéséből, az Unió alapokhoz kapcsolódó költségvetéséből, közjogi intézmények költségvetéséből vagy hatóságok és közjogi intézmények társulásainak költségvetéséből származik, és amely az ESZA+ programok vagy prioritások társfinanszírozási arányának megállapítása alkalmazásában kiterjedhet azokra a pénzügyi forrásokra, amelyekhez a munkaadók és a munkavállalók közösen hozzájárulnak; |
|
28. |
„számviteli év” a július 1-je és a következő év június 30-a közötti időszak, kivéve a programozási időszak első számviteli évét, amelynek tekintetében ez a kiadások elszámolhatóságának első napjától 2022. június 30-ig tartó időszak; az utolsó számviteli év tekintetében ez az időszak 2029. július 1-től2030. június 30-ig tart; |
|
29. |
„szabálytalanság”: az alkalmazandó jog egy, az alapok végrehajtásában részt vevő gazdasági szereplő cselekedetéből vagy mulasztásából adódó bármilyen megsértése, ami az Unió költségvetését a költségvetésre rótt indokolatlan költség formájában sérti vagy sértheti; |
|
30. |
„súlyos hiányosság”: olyan hiányosság valamely program irányítási és kontrollrendszerének megfelelő működésében, amelyhez az irányítási és kontrollrendszerben jelentős fejlesztések szükségesek, és ahol a X. mellékletben említett 2., 4., 5., 9., 12., 13. és 15. fő követelmény közül bármelyiket, vagy más fő követelmények közül kettőt vagy többet az érintett melléklet 3. és 4. kategóriába sorolják; |
|
31. |
„teljes hibaarány”: a kivetített véletlenszerű hibák, illetve adott esetben a szisztematikus hibák és javítatlan rendellenességi hibák összege elosztva a sokasággal; |
|
32. |
„fennmaradó hibaarány”: a teljes hibaarány, levonva belőle a tagállam által alkalmazott pénzügyi korrekciókat, amelyek célja, hogy csökkentsék az ellenőrző hatóság által a műveletek ellenőrzései alatt azonosított kockázatokat; |
|
33. |
„befejezett művelet”: fizikailag befejezett vagy maradéktalanul végrehajtott művelet, amely tekintetében a kedvezményezettek valamennyi kapcsolódó kifizetést teljesítették, és a közpénzekből nyújtott megfelelő hozzájárulás kifizetésre került a kedvezményezetteknek; |
|
34. |
„mintavételi egység”: olyan egység, amely lehet egy művelet, projekt egy műveleten belül vagy egy kedvezményezett kifizetésre vonatkozó igénye, ahol a sokaságot felosztják a mintavételezés céljából; |
|
35. |
„letéti számla”: PPP-művelet esetében olyan bankszámla, amelyre a kedvezményezett állami szervezet és az irányító hatóság vagy közreműködő szervezet által jóváhagyott magánszférabeli partner között létrejött írásos megállapodás vonatkozik az elszámolhatósági időszak alatt és/vagy az elszámolhatósági időszak után, és amelyet kifizetési célokra használnak; |
|
36. |
„résztvevő”: olyan természetes személy, akinek előnye származik egy műveletből, de nem kap támogatást az alapokból; |
|
36a. |
„az energiahatékonyság elsődlegességének elve”: prioritás biztosítása az energiapolitikai tervezésben, szakpolitikában és beruházási döntésben azoknak az intézkedéseknek, amelyek hatékonyabbá teszik az energiakeresletet és -kínálatot; [Mód. 60] |
|
37. |
„éghajlatváltozási rezilienciavizsgálat”: eljárás, amely azt hivatott biztosítani, hogy az infrastruktúra – a nemzetközileg elismert szabványoknak vagy a nemzeti szabályoknak és iránymutatásoknak megfelelően – ellenállóképes legyen az éghajlat hatásaival szemben , valamint hogy adott esetben az energiahatékonyság elsődlegességének elvét tiszteletben tartsák és az ágazatspecifikus kibocsátáscsökkentést és dekarbonizáció felé történő elmozdulást válasszák; [Mód. 61] |
|
37a. |
„EBB”: az Európai Beruházási Bank, az Európai Beruházási Alap vagy az Európai Beruházási Bank bármely leányvállalata. [Mód. 62] |
3. cikk
A Bizottság intézkedései határidejének kiszámítása
Amennyiben határidő került megállapításra a Bizottság valamely intézkedésére vonatkozóan, ez az időkeret akkor kezdődik, amikor a tagállam az ezen rendeletben vagy az egyes alapokról szóló rendeletekben meghatározott követelményeknek megfelelően valamennyi információt benyújtotta.
Ezt a határidőt fel kell függeszteni az azt követő naptól kezdődően, hogy a Bizottság elküldi a tagállamnak az észrevételeit vagy a módosított dokumentumokra vonatkozó kérését, mindaddig, amíg a tagállam nem válaszol a Bizottságnak.
II. FEJEZET
Szakpolitikai célkitűzések és irányelvek az alapokból nyújtott támogatásra vonatkozóan
4. cikk
Szakpolitikai célkitűzések
(1) Az ERFA, az ESZA+, a Kohéziós Alap és az ETHA a következő szakpolitikai célkitűzéseket támogatják:
|
a) |
versenyképesebb és intelligensebb Európa az innovatív és intelligens gazdasági átalakítás előmozdítása és a kis- és középvállalkozások erősítése révén; [Mód. 63] |
|
b) |
zöldebb, karbonszegény , a nulla nettó szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra átálló és ellenállóképes Európa a tiszta és méltányos energetikai átállás, a zöld és kék beruházás, a körforgásos gazdaság, az éghajlatváltozáshoz éghajlatváltozás enyhítése és az ahhoz való alkalmazkodás és a kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdításával; [Mód. 64] |
|
c) |
jobban összekapcsolt Európa a mobilitás , többek között az intelligens és fenntartható mobilitás, és a regionális IKT-összekapcsoltság fokozásával; [Mód. 65] |
|
d) |
szociálisabb és befogadóbb Európa a szociális jogok európai pillérének végrehajtásával; [Mód. 66] |
|
e) |
a polgárokhoz közelebb álló Európa a városi, vidéki és part menti térségek minden régió fenntartható és integrált fejlesztésének elősegítése és helyi kezdeményezések révén. [Mód. 67] |
(2) Az ERFA, az ESZA+ és a Kohéziós Alap hozzá fog járulni az Unió tevékenységeihez, amelyek az alábbi célok követésével az EUMSZ 174. cikke szerint gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának megerősítését eredményezik:
|
a) |
Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe a tagállamokban és régiókban az ERFA, az ESZA+ és a Kohéziós Alapok által nyújtott támogatás révén; valamint |
|
b) |
az ERFA által támogatandó európai területi együttműködés (Interreg). |
(3) A tagállamok gondoskodnak a releváns műveletek éghajlatváltozási rezilienciavizsgálatáról valamennyi tervezési és végrehajtási folyamatban, és az egyes alapok beavatkozási típusain alapuló módszertan segítségével tájékoztatást nyújtanak a környezetvédelemmel és éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzések támogatásáról. E módszertan keretében külön súlyozzák a nyújtott támogatásokat olyan mértékben, amely tükrözi az ilyen támogatásnak a környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos célkitűzésekre vonatkozó szabályokhoz történő hozzájárulását. Az ERFA, az ESZA+ és a Kohéziós Alap esetében a súlyozás a beavatkozás-típusok vonatkozásában az I. mellékletben meghatározott dimenziókhoz és kódokhoz kapcsolódik. [Mód. 68]
(4) A tagállamok és a Bizottság saját felelősségi körükkel összhangban, valamint a szubszidiaritás és a többszintű kormányzás elve alapján biztosítják az alapok és az egyéb uniós eszközök – úgymint a reformtámogató program, ideértve a reformok végrehajtását elősegítő eszközt és a technikai támogatási eszközt – közötti koordinációt, kiegészítő jelleget és koherenciát. Optimalizálják a koordinációs mechanizmusokat a felelősök között annak érdekében, hogy a munkában ne forduljanak elő átfedések sem a tervezés, sem pedig a végrehajtás szakaszában. [Mód. 69]
(4a) A tagállamok és a Bizottság biztosítják a vonatkozó állami támogatási szabályoknak való megfelelést. [Mód. 70]
5. cikk
Megosztott irányítás
(1) A tagállamok – intézményi és jogi keretükkel összhangban – és a Bizottság az Unió költségvetésének az alapokhoz rendelt részét megosztott irányítás alatt hajtja végre az (EU, Euratom) [az új költségvetési rendelet száma] rendelet (a továbbiakban: költségvetési rendelet) [63.] cikke szerint. [Mód. 71]
(2) Ugyanakkor Az 1. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül a Bizottság azt a támogatási összeget, amely a Kohéziós Alapból átcsoportosításra kerül az európai hálózatfinanszírozási eszközbe, az Európai Városfejlesztési Kezdeményezést, az Interregionális Innovatív Beruházásokat, az ESZF+-ból a határokon átnyúló együttműködésre átcsoportosított támogatási összegeket, az InvestEU (34)-ra vonatkozó összegeket, valamint a Bizottság kezdeményezésére megvalósuló technikai segítségnyújtást közvetlen vagy közvetett irányítás alatt, a költségvetési rendelet [62. cikke (1) bekezdésének a) és c) pontjai] szerint hajtja végre. [Mód. 72]
(3) A Bizottság a tagállamok és az érintett régiók beleegyezésével a legkülső régiók együttműködését az „európai területi együttműködés” célkitűzés (Interreg) alapján, közvetlen irányítás alatt hajthatja végre. [Mód. 73]
6. cikk
Partnerség és többszintű kormányzás
(1) Az A partnerségi megállapodás, illetve az egyes tagállamok a kompetens regionális programok érdekében az egyes tagállamok – intézményi és helyi hatóságokkal szerveznek jogi keretüknek megfelelően – teljes értékű, hatékony partnerséget szerveznek . Ez a partnerség legalább a következő partnereket vonja be: [Mód. 74]
|
a) |
regionális, helyi, városi és egyéb állami hatóságok; [Mód. 75] |
|
b) |
gazdasági és szociális partnerek; |
|
c) |
a civil társadalmat képviselő releváns szervezetek, például környezetvédelmi partnerek , nem kormányzati szervezetek , valamint a társadalmi befogadás, az alapvető jogok, a fogyatékossággal élő személyek jogai, a nemek közötti egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség elősegítéséért felelős szervezetek; [Mód. 76] |
|
ca) |
adott esetben kutatási intézmények és egyetemek. [Mód. 77] |
(2) A többszintű kormányzáson alapuló elvnek megfelelően és az alulról építkező megközelítést követve a tagállamok bevonják az említett partnereket a partnerségi megállapodások elkészítésébe, valamint a programok elkészítésének , végrehajtásának és végrehajtásának értékelésének teljes folyamatába, többek között a programok monitoringbizottságaiban való részvételen keresztül is a 34. cikknek megfelelően. Ezzel összefüggésben a tagállamok az alapok megfelelő százalékos arányát a szociális partnerek és civil társadalmi szervezetek igazgatási kapacitásépítésére különítik el. Határokon átnyúló programok esetén az érintett tagállamoknak valamennyi részt vevő tagállamból be kell vonniuk partnereket. [Mód. 78 és 459]
(3) A partnerség szervezése és végrehajtása a 240/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (35) szerint valósul meg. A Bizottság az (EU) 240/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet módosítása tekintetében a 107. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása révén igazíthatja a felhatalmazáson alapuló rendeletet e rendelethez. [Mód. 79]
(4) A Bizottság legalább évente egy alkalommal konzultál a partnereket uniós szinten képviselő szervezetekkel a programok végrehajtásáról , és az eredményről jelentést tesz az Európai Parlament és a Tanács számára . [Mód. 80]
6a. cikk
Horizontális elvek
(1) A tagállamok és a Bizottság az alapok végrehajtása során biztosítják az alapvető jogok tiszteletben tartását és az Európai Unió Alapjogi Chartájának betartását.
(2) A tagállamok és a Bizottság biztosítják a érfiak és nők közötti egyenlőség, a nemek közötti egyenlőség érvényesítése és a nemek közötti esélyegyenlőség elve érvényesülésének figyelembevételét és elősegítését a programok elkészítése és végrehajtása során, többek között a monitoringjuk, a róluk szóló jelentéstétel és értékelésük tekintetében.
(3) A tagállamok és a Bizottság megteszik a megfelelő lépéseket a programok előkészítése, végrehajtása, nyomon követése, a róluk szóló jelentéstétel és az értékelésük során a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló bármilyen hátrányos megkülönböztetés megelőzése érdekében. A programok elkészítése és végrehajtása során különösen figyelembe veszik a fogyatékossággal élő személyek általi hozzáférhetőség biztosítását.
(4) Az alapok célkitűzéseit a fenntartható fejlődés elvének megfelelően, az ENSZ fenntartható fejlesztési céljait szem előtt tartva, valamint a környezet minőségének megóvása, védelme és javítása és az éghajlatváltozással szembeni küzdelem Unió általi előmozdítása révén kell megvalósítani, figyelembe véve „a szennyező fizet” elvet az EUMSZ 191. cikkének (1) és (2) bekezdésében megállapítottak szerint.
A tagállamok és a Bizottság biztosítják, hogy a programok előkészítése és végrehajtása során előmozdítják a környezet védelmére vonatkozó követelményeket, a források hatékony felhasználását, az energiahatékonyság elsődlegességének elvét, a társadalmilag igazságos energetikai átállást, az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz történő alkalmazkodást, a biológiai sokféleséget, valamint a katasztrófákkal szembeni ellenálló képességet és a kockázat megelőzését és kezelését. Elkerülendő, hogy a programok fosszilis tüzelőanyagok előállításához, feldolgozásához, forgalmazásához, tároláshoz vagy elégetéséhez kapcsolódó beruházásokat támogassanak. [Mód. 81]
II. CÍM
STRATÉGIAI MEGKÖZELÍTÉS
I. FEJEZET
Partnerségi megállapodás
7. cikk
A partnerségi megállapodás előkészítése és benyújtása
(1) Az egyes tagállamoknak partnerségi megállapodást kell készíteniük, amely a 2021. január 1. és 2027. december 31. közötti időszakra vonatkozóan meghatározza az alapok hatékony és eredményes felhasználásához szükséges szabályozást (a továbbiakban: partnerségi megállapodás). Az ilyen partnerségi megállapodást a 240/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet által megállapított magatartási kódex szerint kell elkészíteni. [Mód. 82]
(2) A tagállamoknak az első program benyújtása előtt vagy azzal egyidejűleg , de legkésőbb 2021. április 30-ig kell benyújtaniuk a partnerségi megállapodást a Bizottsághoz. [Mód. 83]
(3) A partnerségi megállapodást a vonatkozó éves nemzeti reformprogrammal és a nemzeti energia- és éghajlatpolitikai tervvel együtt is be lehet nyújtani. [Mód. 84]
(4) A tagállam a II. mellékletben meghatározott minta szerint készíti el a partnerségi megállapodást. Bevonhatja a partnerségi megállapodást valamelyik programjába is.
(5) Interreg programok a partnerségi megállapodás benyújtása előtt is benyújthatók a Bizottságnak.
8. cikk
A partnerségi megállapodás tartalma
A partnerségi megállapodásnak az alábbi elemeket kell tartalmaznia:
|
a) |
a kiválasztott szakpolitikai célkitűzések, feltüntetve, hogy az alapok és programok közül melyiket követik és ennek indoklása, valamint – amennyiben releváns – az InvestEU teljesítési mód alkalmazásának indokolásafigyelembe véve és felsorolva a releváns országspecifikus ajánlásokat, valamint a regionális kihívásokat ; [Mód. 85] |
|
b) |
az a) pontban említett minden egyes kiválasztott szakpolitikai célkitűzés esetében:
|
|
c) |
az egyes alapok szakpolitikai célkitűzés szerinti, nemzeti és adott esetben regionális szintű előzetes pénzügyi allokációja a tematikus koncentráción alapuló alapspecifikus szabályok betartásával; [Mód. 90] |
|
d) |
amennyiben releváns, a pénzügyi források régiókategóriánkénti bontása, a 102. cikk (2) bekezdésének megfelelően, valamint azok az allokált összegek, amelyeket a 105. cikknek megfelelően a régiókategóriák között átcsoportosításra javasolnak; [Mód. 91] |
|
e) |
az InvestEU számára hozzájárulásként nyújtott összegek alap és régiókategória szerint; [Mód. 92] |
|
f) |
az alapok keretében tervezett programok listája az egyes alapok megfelelő előzetes pénzügyi allokációjával és a kapcsolódó nemzeti hozzájárulással régiókategóriánként; |
|
g) |
azon intézkedések összefoglalása, amelyeket a tagállam tesz az alapok végrehajtásához , valamint irányítási és ellenőrzőrendszeréhez szükséges adminisztratív kapacitása megerősítése érdekében; [Mód. 93] |
|
ga) |
adott esetben a régiók és területek demográfiai kihívásainak és/vagy sajátos szükségleteinek kezelésére szolgáló integrált megközelítés; [Mód. 94] |
|
gb) |
kommunikációs és láthatósági stratégia. [Mód. 95] |
Az EBB a tagállamok kérésére részt vehet a partnerségi megállapodás előkészítésében, valamint a műveletek, a pénzügyi eszközök és a PPP-k előkészítésével kapcsolatos tevékenységekben. [Mód. 96]
Az „európai területi együttműködés” célkitűzés (Interreg) tekintetében a partnerségi megállapodásnak csak a tervezett programok listáját és az érintett tagállam határokon átnyúló beruházási szükségleteit kell tartalmaznia. [Mód. 97]
9. cikk
A partnerségi megállapodás jóváhagyása
(1) A Bizottság megvizsgálja a partnerségi megállapodást, illetve az e rendelet és az alapspecifikus szabályok szerinti megfelelőségét. Értékelése során a Bizottság mindenekelőtt figyelembe veszi a 4. és 6. cikk rendelkezéseit, a releváns országspecifikus ajánlásokat , valamint az integrált nemzeti energia- és éghajlatpolitikai tervekhez kapcsolódó intézkedéseket és azok kezelésének módját . [Mód. 98]
(2) A Bizottság a partnerségi megállapodás tagállam általi benyújtását követő három két hónapon belül észrevételeket. [Mód. 99]
(3) A tagállamnak benyújtásuk időpontjától számított egy hónapon belül felül kell vizsgálnia a partnerségi megállapodást a Bizottság által tett észrevételek figyelembevételével. [Mód. 100]
(4) A Bizottság a partnerségi megállapodásnak az érintett tagállam általi első benyújtása időpontját követő legkésőbb négy hónappal végrehajtási jogi aktus révén határozatot hoz a partnerségi megállapodás jóváhagyásáról. A partnerségi megállapodás nem módosítható. [Mód. 101]
(5) Amennyiben a 7. cikk (4) bekezdésének megfelelően a partnerségi megállapodás szerepel egy programban, a Bizottság a programnak az érintett tagállam általi benyújtása időpontját követő legkésőbb hat hónappal végrehajtási jogi aktus révén határozatot hoz a program jóváhagyásáról.
10. cikk
Az ERFA, az ESZA+, a Kohéziós Alap és az ETHA felhasználása az InvestEU-n keresztül
(1) A tagállamok a partnerségi megállapodásban vagy 2023. január 1-jétől kezdődően az érintett irányító hatóságokkal megállapodva valamely program módosítása iránti kérelemben az ERFA, az ESZA+, a Kohéziós Alap és az ETHA keretében rendelkezésre álló összegeket összegek legfeljebb 2 %-át úgy allokálhatják, hogy azok az InvestEU-ba kerüljenek hozzájárulásként, és költségvetési garanciákkal valósuljanak meg. A félidős felülvizsgálat keretében az InvestEU-ba kerülő összeg – kellően indokolt esetek kivételével – nem haladhatja meg az egyes alapok teljes allokációjának 5 %-át számára juttatott teljes összeg legfeljebb 3 %-a átcsoportosítható az InvestEU-hoz. Az ilyen hozzájárulások nem jelentik a kohéziós politikai célkitűzésekkel összhangban lévő, valamint a kiinduló alapok által megcélzott régiók azonos kategóriáiba történő beruházások céljára vehetők igénybe . Minden olyan esetben, amikor az ERFA, az ESZA+ és a Kohéziós Alap keretében rendelkezésre álló összeg hozzájárulásként az InvestEU-hoz kerül, az e rendelet 11. cikkében és III. és IV. mellékletében szereplő előfeltételek alkalmazandók. Csak jövőbeli naptári évekre vonatkozó források átcsoportosítását a 21. cikk értelmében allokálhatók . [Mód. 428]
(2) A partnerségi megállapodás tekintetében a jelenlegi naptári évre és jövőbeli naptári évekre rendelkezésre álló források allokálhatók. Program módosítása iránti kérelem tekintetében kizárólag jövőbeli naptári évekre rendelkezésre álló források allokálhatók. [Mód. 103]
(3) Az (1) bekezdésben említett összeget az uniós garancia a vonatkozó tagállami elem alá tartozó részének feltöltésére használják fel. [Mód. 104]
(4) Amennyiben egy, a(z) [InvestEU-rendelet] [9]. cikkében foglaltak szerinti hozzájárulási megállapodás nem került megkötésre 2021 2023 . december 31-ig az (1) bekezdésben említett, a partnerségi megállapodásban allokált összegre, a tagállam a program vagy programok módosítása iránti kérelmet nyújt be a megfelelő összeg felhasználása érdekében. [Mód. 105]
Az (1) bekezdésben említett, egy program módosítására irányuló kérelemben allokált összegre vonatkozó hozzájárulási megállapodást megállapodás megkötésére vagy adott esetben módosítására a programot módosító határozat elfogadásával egyidejűleg kerül sor. [Mód. 106]
(5) Amennyiben egy, a(z) [InvestEU-rendelet] [9]. cikkében foglaltak szerinti garanciamegállapodás nem került megkötésre a hozzájárulási megállapodás jóváhagyásától számított kilenc hónapon belül, a közös tartalékalapba tartalékként fizetett megfelelő összegek visszakerülnek az eredeti programba vagy programokba, a tagállam pedig megfelelő kérelmet nyújt be a program módosítása iránt. E konkrét esetben a korábbi naptári évek forrásai módosíthatók, amennyiben a kötelezettségvállalások még nem kerültek végrehajtásra. [Mód. 107]
(6) Amennyiben egy, a(z) [InvestEU Regulation] [9]. cikkében foglaltak szerinti garanciamegállapodás nem került teljes mértékben végrehajtásra a garanciamegállapodás aláírásától számított négy éven belül, a tagállam kérelmezheti, hogy a garanciamegállapodásban lekötött, de alapul szolgáló hiteleket vagy más kockázati eszközöket nem fedező összegeket az (5) bekezdésnek megfelelően kezeljék.
(7) Az InvestEU-nak hozzájárulásként nyújtott és költségvetési garanciák által megvalósított összegek által létrejött vagy azoknak tulajdonítható forrásokat a tagállam és a hozzájárulás által érintett helyi vagy regionális hatóság rendelkezésére kell bocsánati, és finanszírozási eszközök formájában ugyanazon célkitűzés vagy célkitűzések támogatása keretében kell felhasználni. [Mód. 108]
(8) A Bizottság határozatot hoz azon hozzájárulások újraelosztásáról, amelyek nem kerültek felhasználásra az InvestEU tekintetében arra az évre, amelyre vonatkozóan a megfelelő programmódosítást jóváhagyták. Az ilyen költségvetési újraelosztás nem terjedhet 2027-en túl.
A költségvetésben újraelosztott összeg visszavonására vonatkozó határidő a 99. cikknek megfelelően attól az évtől kezdődik, amikor a hozzájárulás újraelosztásra került.
II. FEJEZET
Előfeltételekek és teljesítmény-keretrendszer
11. cikk
Előfeltételek
(1) E rendelet az egyes egyedi célkitűzések tekintetében előzetes feltételeket (a továbbiakban: előfeltételek) tartalmaz a hatékony és eredményes végrehajtás érdekében. Az előfeltételek olyan mértékben alkalmazandók, amennyiben hozzájárulnak a program egyedi célkitűzéseinek megvalósításához. [Mód. 109]
A III. melléklet megállapítja a valamennyi egyedi célkitűzésre alkalmazandó horizontális előfeltételeket, valamint a teljesülésük értékeléséhez szükséges kritériumokat.
A IV. melléklet megállapítja az ERFA, a Kohéziós Alap és az ESZF+ esetében alkalmazandó horizontális előfeltételeket, valamint a teljesülésük értékeléséhez szükséges kritériumokat.
(2) Program készítésekor vagy programmódosítás részeként új egyedi célkitűzés bevezetésekor a tagállamnak fel kell mérnie, hogy a kiválasztott egyedi célkitűzéshez kapcsolódó előfeltételek teljesülnek-e. Egy előfeltétel akkor teljesül, ha minden vonatkozó kritérium teljesült.A tagállam minden egyes programban vagy programmódosításban azonosítja a teljesült és a nem teljesült előfeltételeket, és amennyiben egy előfeltételt teljesítettnek tekint, indokolást fűz hozzá. A tagállam kérésére az EBB hozzájárulhat ahhoz, hogy felmérjék a vonatkozó előfeltételek teljesítéséhez szükséges intézkedéseket. [Mód. 110]
(3) Ha egy előfeltétel nem teljesül a program vagy a programmódosítás jóváhagyásának időpontjában, a tagállam haladéktalanul jelentést tesz a Bizottságnak, amint az előfeltételt teljesítettnek tekinti, és indokolást fűz hozzá.
(4) A Bizottság a (3) bekezdésben említett információ kézhezvételétől számított három két hónapon belül értékelést végez, és tájékoztatja a tagállamot, ha egyetért azzal, hogy az előfeltétel teljesült. [Mód. 111]
Ha a Bizottság nem ért egyet a tagállam értékelésével, megfelelően tájékoztatja a tagállamot, és lehetőséget biztosít számára megfigyeléseinek egy legfeljebb két hónapon belüli bemutatására. [Mód. 112]
(5) Az egyedi célkitűzéshez kapcsolódó műveletekkel kapcsolatos kiadások nem szerepelhetnek a kifizetési kérelemben, amíg mielőtt a Bizottság a (4) bekezdésnek megfelelően nem értesítette a tagállamot az előfeltétel teljesüléséről , a visszatérítés folyósításának a feltétel teljesüléséig történő felfüggesztésének sérelme nélkül . [Mód. 113]
Az első albekezdés nem vonatkozik olyan műveletekre, amelyek hozzájárulnak a megfelelő előfeltétel teljesüléséhez.
(6) A tagállamnak biztosítania kell, hogy az előfeltételek a programozási időszak alatt mindvégig teljesüljenek és alkalmazásra kerüljenek. Tájékoztatja a Bizottságot minden olyan módosításról, amely hatással van az előfeltételek teljesülésére.
Ha a Bizottság úgy véli, hogy egy előfeltétel a továbbiakban nem teljesül, tájékoztatja a tagállamot, és lehetőséget nyújt számára megfigyeléseinek egy hónapon belüli bemutatására. Ha a Bizottság úgy véli, hogy az előfeltétel továbbra sem teljesül, az érintett egyedi célkitűzéshez kapcsolódó kiadás nem szerepelhet a kifizetési kérelemben attól a dátumtól kezdődően, amikor a Bizottság ennek megfelelően tájékoztatja a tagállamot.
(7) A IV. melléklet nem alkalmazandó az ETHA keretében támogatott programokra.
12. cikk
Teljesítmény-keretrendszer
(1) A tagállamnak – adott esetben a helyi és regionális hatóságokkal együttműködve – olyan teljesítmény-keretrendszert kell létrehoznia, amely lehetővé teszi a program teljesítésének figyelését, értékelését és az azzal kapcsolatos jelentéstételt a végrehajtása alatt, és elősegíti az alapok általános teljesítményének mérését. [Mód. 115]
A teljesítmény-keretrendszer részei:
|
a) |
az alapspecifikus rendeletekben szereplő egyedi célkitűzésekhez kapcsolódó teljesítmény- és eredménymutatók; |
|
b) |
a 2024 végéig a teljesítménymutatók esetében elérendő részcélok; valamint |
|
c) |
a 2029 végéig a teljesítmény- és eredménymutatók esetében elérendő célértékek. |
(2) A részcélokat és célértékeket az adott programon belüli egyes egyedi célkitűzésekkel összefüggésben kell megállapítani, a technikai segítségnyújtás és az ESZA+-rendelet [4. cikke c) pontjának vii. alpontjában (1 ) bekezdésének xi . pontjában] foglaltak szerinti, anyagi deprivációt célzó egyedi célkitűzés kivételével. [Mód. 116]
(3) A részcélok és célértékek lehetővé teszik a Bizottság és a tagállam számára, hogy mérjék az egyedi célkitűzések tekintetében elért előrehaladást. Ezeknek teljesíteniük kell a költségvetési rendelet [33.] cikke (3) bekezdésében meghatározott követelményeket.
13. cikk
A teljesítmény-keretrendszer létrehozásának módszerei
(1) A teljesítmény-keretrendszer létrehozásának módszerei az alábbiakat tartalmazzák:
|
a) |
a tagállam által a mutatók kiválasztására alkalmazott kritériumok; |
|
b) |
a felhasznált adatok vagy bizonyítékok, adatminőség-biztosítási és a számítási módszer; |
|
c) |
a részcélok és célértékek elérését esetlegesen befolyásoló tényezők, valamint figyelembevételük módja. |
(2) A tagállam a Bizottság kérésére elérhetővé teszi az említett módszertanokat.
14. cikk
Félidős felülvizsgálat
(1) Az ERFA, az ESZA+ és a Kohéziós Alap által támogatott programok tekintetében a tagállam és az érintett irányító hatóság felülvizsgálja az egyes programokat, figyelembe véve a következő elemeket: [Mód. 117]
|
a) |
a 2024-ben elfogadott releváns országspecifikus ajánlásokban azonosított új kihívások és adott esetben az integrált nemzeti éghajlat- és energiapolitikai tervek végrehajtása során meghatározott célok ; [Mód. 118] |
|
b) |
az érintett tagállam vagy régió társadalmi-gazdasági helyzete , beleértve a szociális jogok európai pillére végrehajtásának helyzetét és a területi igényeket, az egyenlőtlenségek, valamint a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése céljából ; [Mód. 119] |
|
c) |
a részcélok tekintetében elért előrehaladás; |
|
d) |
adott esetben a 104. cikk (2) bekezdésében foglalt technikai kiigazítás eredménye; |
|
da) |
minden olyan jelentősebb negatív pénzügyi, gazdasági vagy társadalmi fejlemény, amely a programok kiigazítását teszi szükségessé, ideértve a tagállamokon és régióikon belüli szimmetrikus vagy aszimmetrikus sokkok következményeit is. [Mód. 120] |
(2) A felülvizsgálat eredményével összhangban a tagállam 2025. március 31-ig kérelmet nyújt be a Bizottságnak az egyes programok módosítására a 19. cikk (1) bekezdésének megfelelően , vagy kijelenti, hogy nem kér módosítást . A tagállam a módosítást az (1) bekezdésben foglalt elemek alapján indokolja , illetve adott esetben megindokolja, hogy miért nem kéri a program módosítását . [Mód. 121]
A felülvizsgált programnak az alábbiakat kell tartalmaznia:
|
a) |
a pénzügyi források felülvizsgált eredeti elosztása prioritás szerint, beleértve a 2026. és 2027. évekre vonatkozó összegeket; [Mód. 122] |
|
b) |
felülvizsgált vagy új célértékek; |
|
ba) |
az InvestEU számára hozzájárulásként nyújtott összegek adott esetben alap és régiókategória szerint; [Mód. 123] |
|
c) |
a 104. cikk (2) bekezdésében foglalt technikai kiigazításból származó pénzügyi források felülvizsgált allokációja, ideértve a 2025., 2026. és 2027. évekre vonatkozó összegeket, adott esetben. |
(3) Ha a felülvizsgálat eredményeképpen új program kerül benyújtásra, a 17. cikk (3) bekezdése f) pontjának ii. alpontja szerinti pénzügyi terv a program jóváhagyásának évétől kezdve minden egyes alap esetében a teljes pénzügyi előirányzatra vonatkozik.
(3a) A Bizottság 2026. március 31-ig elfogadja az (1) és (2) bekezdésben említett felülvizsgálat eredményeit összefoglaló jelentést. A Bizottság továbbítja ezt a jelentést az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának. [Mód. 124]
III. FEJEZET
A gondos gazdasági irányítással kapcsolatos intézkedések
15. cikk
Az alapok eredményességét és a gondos gazdasági irányítást összekapcsoló intézkedések
(1) A Bizottság kérheti egy tagállamtól releváns programjai felülvizsgálatát és azokhoz módosítások javaslatát, amennyiben ez szükséges a vonatkozó tanácsi ajánlások végrehajtásának elősegítése érdekében.
A Bizottság ezt a felkérést a következő célokból teheti:
|
a) |
az EUMSZ 121. cikkének (2) bekezdésével összhangban elfogadott releváns országspecifikus ajánlás, illetve az EUMSZ 148. cikkének (4) bekezdésével összhangban elfogadott vonatkozó tanácsi ajánlás végrehajtásának támogatásához, amely címzettje az érintett tagállam; |
|
b) |
a vonatkozó tanácsi ajánlások végrehajtásának támogatásához, amelyek címzettje az érintett tagállam, és amelyeket az 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (36) 7. cikkének (2) bekezdése vagy 8. cikkének (2) bekezdése szerint fogadtak el, feltéve, hogy ezeket a módosításokat szükségesnek tartják a makrogazdasági egyensúlyhiányok kiigazításához; |
(2) A Bizottság valamely tagállamhoz intézett, az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelő kérését indokolni kell, utalva az adott ajánlások végrehajtása támogatásának szükségességére, továbbá jelezni kell a Bizottság szerint érintett programokat vagy prioritásokat és a várható módosítások jellegét.
(3) A tagállam az (1) bekezdésben említett kérésre annak beérkezésétől számított két hónapon belül válaszol, meghatározva, hogy a vonatkozó programokban mely módosításokat tart szükségesnek, megadva a módosítások indokolását, azonosítva az érintett programokat és ismertetve a javasolt módosítások jellegét és várt hatását az ajánlások, valamint az alapok végrehajtására. Amennyiben szükséges, a Bizottság e válasz beérkezésétől számított egy hónapon belül észrevételeket tesz.
(4) A tagállam javaslatot nyújt be a vonatkozó programok módosítására a (3) bekezdésben említett válasz benyújtásától számított két hónapon belül.
(5) Amennyiben a Bizottság nem nyújtott be észrevételeket, vagy amennyiben elégedett, mivel a benyújtott észrevételeket kellően figyelembe vették, a Bizottság határozatot fogad el, amelyben a [19. cikk (4) bekezdésében] megállapított határidővel összhangban jóváhagyja az érintett programokra vonatkozó módosításokat.
(6) Amennyiben a tagállam nem hoz hatékony intézkedéseket az (1) bekezdésnek megfelelően benyújtott kérésnek a (3) és a (4) bekezdésben meghatározott határidőkre történő teljesítése érdekében, akkor a Bizottság a 91. cikknek megfelelően teljes egészében vagy részben felfüggesztheti az érintett programok vagy prioritások részére nyújtott kifizetéseket.
(7) A Bizottság az alábbi esetekben javasolja a Tanácsnak, hogy teljes egészében vagy részben függessze fel a valamely tagállam egy vagy több programjára vonatkozó kötelezettségvállalásokat vagy kifizetéseket:
|
a) |
ha az EUMSZ 126. cikkének (8) bekezdésével vagy 126. cikkének (11) bekezdésével összhangban a Tanács úgy dönt, hogy a tagállam nem tett hatékony lépéseket a túlzott hiány kiigazítására; |
|
b) |
ha a Tanács az 1176/2011/EU (37) európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikkének (3) bekezdésével összhangban ugyanazon, az egyensúlyhiány esetén követendő eljáráson belül egymást követően két ajánlást fogad el azzal az indokkal, hogy a tagállam nem nyújtott be megfelelő korrekciós intézkedési tervet. |
|
c) |
ha a Tanács az 1176/2011/EU rendelet 10. cikkének (4) bekezdésével összhangban az egyensúlyhiány esetén követendő ugyanazon eljárás során egymást követően két olyan határozatot fogad el, amely megállapítja, hogy a tagállam nem teljesíti kötelezettségét, mivel nem hozta meg a javasolt korrekciós intézkedést; |
|
d) |
ha a Bizottság megállapítja, hogy a tagállam nem hozta meg a 332/2002/EK tanácsi rendeletben (38) említett intézkedéseket, és ennek következtében úgy határoz, hogy nem engedélyezi az adott tagállam számára megítélt pénzügyi támogatás kifizetését; |
|
e) |
ha a Tanács úgy határoz, hogy a tagállam nem teljesíti a 472/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (39) 7. cikkében említett makrogazdasági kiigazítási programot, illetve az EUMSZ 136. cikkének (1) bekezdésével összhangban elfogadott tanácsi határozatban kért intézkedéseket. |
Elsőbbséget kell biztosítani a kötelezettségvállalási előirányzatok felfüggesztése tekintetében; a kifizetési előirányzatokat csak akkor helyénvaló felfüggeszteni, ha azonnali intézkedésre van szükség, valamint a szabályok jelentős be nem tartása esetén. A kifizetések felfüggesztése azon kifizetési kérelmekre alkalmazandó, amelyeket az érintett programok esetében a felfüggesztésről szóló határozat időpontja után nyújtanak be.
A Bizottság kivételes gazdasági körülmények miatt vagy az érintett tagállam indokolással ellátott, az előző albekezdésben említett határozat vagy ajánlás elfogadásától számított 10 napon belül a Bizottságnak benyújtott kérelme nyomán az ugyanazon albekezdésben említett felfüggesztés törlését ajánlhatja a Tanácsnak.
(8) A kötelezettségvállalások felfüggesztésére vonatkozó bizottsági javaslatot a Tanács által elfogadottnak kell tekinteni, kivéve, ha a Tanács a Bizottság javaslatának benyújtását követő egy hónapon belül egy végrehajtási jogi aktus révén úgy dönt, hogy minősített többséggel elutasítja a javaslatot.
A kötelezettségvállalások felfüggesztése az érintett tagállam esetében az alapokkal kapcsolatos kötelezettségvállalásokra a felfüggesztésről szóló határozatot követő év január 1-jétől kezdődően alkalmazandó.
A Tanács egy végrehajtási jogi aktus révén a Bizottság kifizetések felfüggesztésével kapcsolatos, a (7) bekezdésben említett javaslatára határozatot fogad el.
(9) A kötelezettségvállalások vagy kifizetések felfüggesztése hatályának és szintjének arányosnak kell lennie, tiszteletben kell tartania a tagállamok egyenlő bánásmódhoz való jogát, és figyelembe kell vennie az érintett tagállam gazdasági és társadalmi helyzetét, különösen a munkanélküliség szintjét, az érintett tagállamban a szegénység vagy társadalmi kirekesztés uniós átlaghoz viszonyított arányát, valamint a felfüggesztés hatását az érintett tagállam gazdaságára. Külön tényezőként kell figyelembe venni a felfüggesztés hatását a kedvezőtlen gazdasági és társadalmi feltételeket kezelő kritikus fontosságú programokra.
(10) A kötelezettségvállalások felfüggesztésének szintjére az alapok tekintetében a következő naptári évre vonatkozó kötelezettségvállalások legfeljebb 25 %-a vagy a nominális GDP 0,25 %-a vonatkozik, attól függően, hogy melyik az alacsonyabb, a következő esetek bármelyikében:
|
a) |
amennyiben a (7) bekezdés a) pontjában említettek szerinti túlzotthiány-eljárás során első alkalommal fordul elő a szabályok be nem tartása; |
|
b) |
amennyiben a (7) bekezdés a) pontjában említettek szerinti túlzottegyensúlyhiány-eljárás során korrekciós cselekvési tervhez kapcsolódóan első alkalommal fordul elő a szabályok be nem tartása; |
|
c) |
amennyiben a (7) bekezdés c) pontjában említettek szerinti túlzottegyensúlyhiány-eljárás során az ajánlott korrekciós cselekvési intézkedéshez kapcsolódóan a szabályok be nem tartása fordul elő; |
|
d) |
amennyiben a (7) bekezdés d) és e) pontjában említettek szerint első alkalommal fordul elő a szabályok be nem tartása. |
Tartós meg nem felelés esetén a kötelezettségvállalások felfüggesztése meghaladhatja az első albekezdésben meghatározott maximális százalékokat.
(11) A Tanács az alábbi esetekben szünteti meg a kötelezettségvállalások felfüggesztését a Bizottság ajánlása alapján a (8) bekezdésben meghatározott eljárás szerint:
|
a) |
ha a túlzott hiány esetén követendő eljárást az 1467/97/EK tanácsi rendelet (40) 9. cikkével összhangban felfüggesztik, vagy a Tanács az EUMSZ 126. cikk (12) bekezdésével összhangban úgy határozott, hogy hatályon kívül helyezi a túlzott hiány fennállásáról szóló határozatot; |
|
b) |
ha a Tanács támogatta az 1176/2011/EU rendelet 8. cikkének (2) bekezdésével összhangban az érintett tagállam által benyújtott korrekciós intézkedési tervet, vagy az említett rendelet 10. cikkének (5) bekezdésével összhangban felfüggesztik a túlzott egyensúlyhiány esetén követendő eljárást, vagy a Tanács az említett rendelet 11. cikkével összhangban lezárta a túlzott egyensúlyhiány esetén követendő eljárást; |
|
c) |
ha a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a tagállam meghozta a megfelelő intézkedéseket a 332/2002/EK rendeletben foglaltak szerint; |
|
d) |
ha a Bizottság megállapítja, hogy az érintett tagállam meghozta a megfelelő intézkedéseket a 472/2013/EU rendelet 7. cikkében említett kiigazítási program végrehajtása érdekében, illetve az EUMSZ 136. cikkének (1) bekezdésével összhangban elfogadott tanácsi határozatban kért intézkedéseket. |
A kötelezettségvállalások felfüggesztésének Tanács általi megszüntetését követően a Bizottság határozatot hoz a felfüggesztett kötelezettségvállalások újraelosztásáról az (EU, Euratom)[ […] (többéves pénzügyi keretről szóló rendelet)] tanácsi rendelet [8]. cikkével összhangban.
A felfüggesztett kötelezettségvállalások nem oszthatók fel újra 2027 után.
A költségvetésben újraelosztott összeg visszavonására vonatkozó határidő a 99. cikknek megfelelően attól az évtől kezdődik, amikor a felfüggesztett kötelezettségvállalás újraelosztásra került.
A Tanács – a Bizottság javaslatára – határozatot hoz a kifizetések felfüggesztésének megszüntetéséről, amennyiben teljesülnek az első albekezdésben foglalt alkalmazandó feltételek.
(12) A Bizottság folyamatosan tájékoztatja az Európai Parlamentet e cikk végrehajtásáról. Különösen akkor, amikor az (7) bekezdésben meghatározott feltételek egyike teljesül egy tagállam esetében, a Bizottság haladéktalanul értesíti az Európai Parlamentet, és részletesen tájékoztatja azokról az alapokról és programokról, amelyek kötelezettségvállalásai felfüggesztésre kerülhetnek.
Az Európai Parlament felkérheti a Bizottságot strukturális párbeszéd folytatására e cikk alkalmazásáról, tekintettel az első albekezdésben említett információk megküldésére.
A Bizottság a kötelezettségvállalások felfüggesztésére vagy a felfüggesztés megszüntetésére vonatkozó javaslatot elküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
(13) Az (1)–(12) bekezdés nem alkalmazandó az ESZA+-rendelet [4(c)(v)(ii)] cikke szerinti prioritásokra és programokra. [Mód. 425/rev, 444/rev, 448 és 469]
III. CÍM
PROGRAMOZÁS
I. FEJEZET
Az alapspecifikus általános rendelkezések
16. cikk
Programok előkészítése és benyújtása
(1) Valamennyi tagállam a 6. cikkben említett partnerekkel együttműködve elkészíti a 2021. január 1. és 2027. december 31. közötti időszakra szóló, az alapok végrehajtását célzó programokat. [Mód. 140]
(2) A tagállamok a partnerségi megállapodás benyújtását követően legfeljebb 3 hónappal benyújtják a programokat a Bizottság számára.
(3) A tagállamok az V. mellékletben foglalt, a programokra vonatkozó minta alapján előkészítik a programokat.
Az MMA, a BBA és a HAVE esetében a tagállamok a VI. V. mellékletben foglalt, a programokra vonatkozó minta alapján készítik elő a programokat.
17. cikk
A programok tartalma
(1) Az egyes programoknak meg kell határozniuk azt a stratégiát, amely alapján a program hozzájárul a szakpolitikai célkitűzésekhez és az eredmények kommunikációjához.
(2) A program prioritásokból áll. Minden egyes prioritás egy vagy több szakpolitikai célkitűzésnek vagy technikai segítségnyújtásnak felel meg. Egy szakpolitikai célkitűzéshez kapcsolódó prioritás egy vagy több egyedi célkitűzésből áll. Ugyanannak a szakpolitikai célkitűzésnek egynél több prioritás felelhet meg. [Mód. 141]
Az ETHA által támogatott programok esetében az egyes prioritások egynél több szakpolitikai célkitűzésnek felelhetnek meg. Az egyedi célkitűzések az ETHA-rendelet [III]. mellékletében foglaltak szerint támogatási területeknek felelnek meg.
Az MMA, a BBA és a HAVE által támogatott programok esetében egy program egyedi célkitűzésekből áll.
(3) Az egyes programok a következőket határozzák meg:
|
a) |
a fő kihívások összefoglalása, figyelembe véve a következőket:
|
|
b) |
a kiválasztott szakpolitikai célkitűzések, megfelelő prioritások, egyedi célkitűzések és támogatási formák indoklása; |
|
c) |
egyedi célkitűzések az egyes prioritások esetében, a technikai segítségnyújtás kivételével; |
|
d) |
az egyes egyedi célkitűzések esetében:
|
|
e) |
a technikai segítségnyújtás tervezett használata a 30–32. cikknek megfelelően és a releváns beavatkozástípusok; |
|
f) |
a következőket tartalmazó pénzügyi terv:
|
|
g) |
a 6. cikkben említett érintett partnereknek a program elkészítésébe történő bevonására tett intézkedések és e partnerek szerepe a program végrehajtásában, nyomon követésében és értékelésében; |
|
h) |
a 11. cikkel, valamint a III. és a IV. melléklettel összhangban megállapított minden egyes előfeltétel esetében annak értékelése, hogy az előfeltétel a program benyújtásának időpontjában teljesül-e; |
|
i) |
a programmal kapcsolatos kommunikációra és láthatóságra vonatkozó tervezett megközelítés célkitűzései, célközönsége, a kommunikációs csatornák, adott esetben a közösségi médiában megjelenő tájékoztatás, továbbá a tervezett költségvetés, valamint a nyomon követés és értékelés releváns mutatói; [Mód. 154] |
|
j) |
az irányító hatóság, az ellenőrző hatóság , a 70. cikk szerinti számviteli feladatkört ellátó szervezet és a szervezet, amely a Bizottság általi kifizetésben részesül. [Mód. 155] |
E bekezdés c) és d) pontja nem alkalmazandó az ESZA+-rendelet [4(c)(vii)]. cikkében . cikke (1) bekezdésének xi . pontjában] foglalt egyedi célkitűzésre. [Mód. 156]
A programhoz a 2001/42/EK irányelvnek megfelelően mellékelni kell egy környezetvédelmi jelentést, amely tartalmazza a környezetre gyakorolt hatásokra vonatkozó releváns információkat, figyelembe véve az éghajlatváltozás mérséklésére vonatkozó szükségleteket. [Mód. 157]
(4) A (3) bekezdés d) pontjától eltérve az MMA, a BBA és a HAVE által támogatott programok egyes egyedi célkitűzései tekintetében a következőket kell megadni:
|
a) |
a kezdeti helyzet, kihívások és az alapból támogatott válaszlépések leírása; |
|
b) |
az operatív célkitűzések feltüntetése; |
|
c) |
a fellépések indikatív listája és azok várható hozzájárulása az egyedi és operatív célkitűzésekhez; |
|
d) |
adott esetben az operatív támogatás, az egyedi fellépések, a szükséghelyzeti támogatás, valamint az MMA-rendelet [16 és 17]. cikke szerinti fellépések indokolása; |
|
e) |
teljesítmény- és eredménymutatók a megfelelő részcélokkal és célértékekkel; |
|
f) |
a programozott források indikatív lebontása beavatkozástípusonként. |
(5) A beavatkozástípusok az I. mellékletben szereplő nómenkaltúrán alapulnak. Az MMA, a BAA és a HAVE által támogatott programok esetében a beavatkozástípusokat az alapspecifikus rendeletek határozzák meg.
(6) Az ERFA, az ESZF+ és a Kohéziós Alap 16. cikk szerint benyújtott programjai tekintetében a (3) bekezdés f) pontjának ii. alpontjában említett táblázat kizárólag a 2021–2025 2027 közötti évekre vonatkozó összegeket tartalmazza. [Mód. 158]
(7) A Tagállam köteles a Bizottsággal közölni a (3) bekezdés (j) pontjában hivatkozott információk bármilyen változtatását programmódosítás megkövetelése nélkül.
18. cikk
Programok jóváhagyása
(1) A Bizottság megvizsgálja a programot és azt, hogy az megfelel-e e rendeletnek és az alapspecifikus rendeleteknek, valamint azt, hogy összhangban áll-e a partnerségi megállapodással. Értékelése során a Bizottság mindenekelőtt figyelembe veszi a releváns országspecifikus ajánlásokat , valamint az integrált nemzeti energia- és éghajlatpolitikai tervek végrehajtása során és a szociális jogok európai pillérében azonosított releváns kihívásokat és azok kezelésének módját . [Mód. 160]
(2) A Bizottság a program tagállam általi benyújtását követő három két hónapon belül észrevételeket tehet. [Mód. 161]
(3) A tagállam a Bizottság által tett észrevételek figyelembevételével az észrevételek benyújtásának időpontjától számított két hónapon belül felülvizsgálja a programot a Bizottság által tett észrevételek figyelembevételével . [Mód. 162]
(4) A Bizottság a programnak a tagállam általi első benyújtása időpontját követő legkésőbb hat öt hónappal végrehajtási jogi aktus révén határozatot hoz a partnerségi megállapodás program jóváhagyásáról. [Mód. 163]
19. cikk
Programok módosítása
(1) A tagállam program módosítására irányuló, kellően indokolt kérelmet nyújthat be, csatolva a módosított programot, amely meghatározza a módosításnak a célkitűzések megvalósítására gyakorolt, várható hatását.
(2) A Bizottság megvizsgálja a módosítást és azt, hogy az megfelel-e e rendeletnek és az alapspecifikus rendeleteknek, ideértve a nemzeti szintű követelményeket, és a módosított program benyújtását követő három két hónapon belül észrevételeket tehet. [Mód. 164]
(3) A tagállam az észrevételek benyújtásának időpontjától számított két hónapon belül felülvizsgálja a módosított programot a Bizottság által tett észrevételek figyelembevételével felülvizsgálja. [Mód. 165]
(4) A Bizottság a program módosítását a tagállam általi benyújtását követő legfeljebb hat három hónapon belül jóváhagyja. [Mód. 166]
(5) A tagállam a programozási időszak alatt egy prioritás eredeti allokációjának legfeljebb 5 7 %-ának megfelelő összeget – a programköltségvetés legfeljebb 3 5 %-át – ugyanazon alap ugyanazon programjának egy másik prioritásába csoportosíthat át. Ily módon a tagállamnak a 240/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet által megállapított magatartási kódexet kell tiszteletben tartania. Az ERFA és az ESZA+ által támogatott programok esetében az átcsoportosítás csak az ugyanazon régiókategóriákra vonatkozó allokációkat érinti. [Mód. 167]
Az ilyen átcsoportosítások nem érintik az előző éveket. Az átcsoportosítások nem tekintendők jelentősnek, és nem tesznek szükségessé a program módosítására vonatkozó bizottsági határozatot. Az átcsoportosításoknak ugyanakkor minden szabályozási követelménynek meg kell felelniük. A tagállam benyújtja a Bizottságnak a 17. cikk (3) bekezdése f) pontjának ii., iii. vagy iv. alpontja szerinti felülvizsgált táblázatot.
(6) A Bizottság jóváhagyása nem szükséges az olyan pusztán szövegezési , technikai vagy szerkesztési jellegű kiigazítások esetében, amelyek nem befolyásolják a program végrehajtását. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az ilyen kiigazításokról. [Mód. 168]
(7) Az ETHA által támogatott programok esetében a programoknak mutatók bevezetéséhez kapcsolódó módosításai nem teszik szükségessé a Bizottság jóváhagyását.
20. cikk
Közös támogatás az ERFA, az ESZA+ alapokból és a Kohéziós Alapból
(1) Az ERFA, az ESZA+ és a Kohéziós Alap közösen támogatást nyújthat „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés égisze alatt megvalósuló programok számára.
(2) Az ERFA és az ESZA+ egy másik alapból az érintett alap támogathatósági szabályai alapján elszámolható költségű művelet egy részét vagy egészét finanszírozhatja kiegészítő módon, az érintett alapok egyes prioritásara vonatkozó támogatás legfeljebb 10 15 %-a erejéig, feltéve, hogy az ilyen költségek szükségesek a művelet végrehajtásához. [Mód. 169]
21. cikk
A források átcsoportosítása
(1) A rugalmasság biztosítása céljából a tagállamok –ha a monitoringbizottság jóváhagyja – egy programra bármely alapból nyújtott pénzügyi támogatás legfeljebb 5 %-a erejéig kérhetik az összegnek – megosztott irányítás alatt álló programok esetében – egy másik alaphoz, vagy – közvetlen az Európai Regionális Fejlesztési Alaphoz, az Európai Szociális Alap Pluszhoz , a Kohéziós Alaphoz vagy közvetett irányítása alatt álló programok esetében – bármely másik eszközhöz az Európai Tengerügyi és Halászati Alaphoz történő átcsoportosítását. [Mód. 170]
(2) Az átcsoportosított források végrehajtása azon alapra vagy azon eszközre vonatkozó szabályoknak megfelelően történik, amelybe a források átcsoportosításra kerültek, továbbá közvetlen vagy közvetett irányítású eszközhöz történő átcsoportosítás esetén az érintett tagállam javára valósul meg. [Mód. 171 és 434]
(3) Az (1) bekezdés szerinti kérelmek megállapítják az egyes években alap és régiókategória szerint átcsoportosításra kerülő teljes összeget, amennyiben releváns; e kérelmeket megfelelően alá kell támasztani a kiegészítő jelleg megvalósítása és az elérendő hatás tekintetében , és a felülvizsgált programnak vagy programoknak kell kísérni azokat, amelyekből a források a 19. cikknek megfelelően kerülnek átcsoportosításra, feltüntetve, hogy mely más alapba vagy eszközbe csoportosítandók át az összegek. [Mód. 172, 433 és 434]
(4) A Bizottság kifogást emelhet egy, a kapcsolódó programmódosításban foglalt, átcsoportosítás iránti kérelemmel szemben, ha ez aláásná az abban a programban foglalt célkitűzések teljesítését, amelyből a források átcsoportosítását kérelmezték.
(5) Csak jövőbeli naptári évekre vonatkozó források csoportosíthatók át.
Ia. FEJEZET
Nagyprojektek [Mód. 173]
21a. cikk
Tartalom
Egy vagy több program részeként az ERFA és a Kohéziós Alap támogathat olyan munkálatok, tevékenységek és szolgáltatások sorából álló műveletet, amelyek célja valamely pontosan meghatározott gazdasági vagy műszaki természetű oszthatatlan feladat elvégzése, amely egyértelműen meghatározott célokkal rendelkezik és amelynek teljes elszámolható költsége meghaladja a 100 000 000 EUR-t (a továbbiakban: nagyprojekt). A pénzügyi eszközök nem tekintendők nagyprojekteknek. [Mód. 174]
21b. cikk
A nagyprojektek jóváhagyásához szükséges információk
A nagyprojektek jóváhagyását megelőzően az irányító hatóság benyújtja a következő információkat a Bizottság számára:
|
a) |
a nagyprojekt végrehajtásáért felelős szervezetre és e szervezet kapacitására vonatkozó részletes információk; |
|
b) |
a beruházás és helyszínének leírása; |
|
c) |
a teljes költség és a teljes elszámolható költség; |
|
d) |
az elvégzett megvalósíthatósági tanulmányok – beleértve a változatelemzést – és az eredmények; |
|
e) |
költség-haszon elemzés – beleértve egy gazdasági és pénzügyi elemzést – és kockázatelemzés; |
|
f) |
környezeti hatásvizsgálat, figyelembe véve az éghajlatváltozás enyhítésének és a hozzá történő alkalmazkodásnak a szükségleteit, valamint a katasztrófákkal szembeni reagáló képességet; |
|
g) |
magyarázat arról, hogy a nagyprojekt mennyiben felel meg az érintett operatív program vagy programok megfelelő prioritásainak, és a nagyprojekt e prioritások egyedi célkitűzéseinek eléréséhez való várható hozzájárulásáról, valamint a társadalmi-gazdasági fejlődéshez való várható hozzájárulásáról; |
|
h) |
az összes tervezett pénzügyi erőforrást és az alapokból, EBB-től és más finanszírozási forrásokból származó, tervezett támogatást tartalmazó pénzügyi terv, az elért eredmények monitoringjára alkalmazott fizikai és pénzügyi mutatókkal, figyelembe véve az azonosított kockázatokat; |
|
i) |
a nagyprojekt végrehajtásának ütemterve és, amennyiben a végrehajtási időszak várhatóan hosszabb, mint a programozási időszak, a programozási időszak során az alapoktól kért támogatás fázisai. [Mód. 175] |
21c. cikk
A nagyprojektekről szóló határozat
(1) A Bizottság a 21b. cikkben említett információk alapján értékeli a nagyprojektet annak eldöntése érdekében, hogy indokolt-e az irányító hatóság által kiválasztott nagyprojektre kért pénzügyi hozzájárulás. A Bizottság a 21b. cikkben említett információk benyújtása után legkésőbb három hónappal végrehajtási jogi aktus formájában határozatot fogad el a kiválasztott nagyprojekt pénzügyi hozzájárulásának jóváhagyásáról.
(2) A Bizottság általi, az (1) bekezdés szerinti jóváhagyás feltétele, hogy az első kivitelezői szerződés megkötésére, illetve a PPP-struktúrában végrehajtott műveletek esetében a közjogi szerv és a magánszektorbeli szerv közötti PPP-megállapodást a jóváhagyás időpontjától számított három éven belül megkössék.
(3) Amennyiben a Bizottság nem hagyja jóvá a kiválasztott nagyprojekthez a pénzügyi hozzájárulást, határozatában meg kell indokolnia az elutasítást.
(4) Az (1) bekezdés értelmében jóváhagyásra benyújtott nagyprojekteket fel kell tüntetni a program nagyprojektjeinek listáján.
(5) Az (1) bekezdésben említett jóváhagyásra való benyújtást követően a nagyprojektekkel kapcsolatos kiadásokat fel lehet venni a kifizetési kérelembe. Ha a Bizottság nem hagyja jóvá az irányító hatóság által kiválasztott nagyprojektet, a kérelem tagállam általi visszavonását vagy a Bizottság határozatának elfogadását követően a költségnyilatkozatot ennek megfelelően helyesbíteni kell. [Mód. 176]
II. FEJEZET
Területfejlesztés
22. cikk
Integrált területfejlesztés
A tagállam területi és helyi fejlesztési stratégiákon keresztül támogatja az integrált területfejlesztést az alábbi formák bármelyike révén:
|
a) |
integrált területi beruházások; |
|
b) |
közösségvezérelt helyi fejlesztés; |
|
c) |
egyéb, területi eszközt támogató, a tagállam által az ERFA céljára a programozott beruházásokhoz tervezett kezdeményezések a 4. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett szakpolitikai célkitűzés keretében. [Mód. 177] |
Ha egynél több alap finanszírozza a helyi fejlesztési stratégiákat, akkor a koherenciát és összhangot a tagállamok biztosítják. [Mód. 178]
23. cikk
Területi stratégiák
(1) A 22. cikk a) vagy c) pontjának megfelelően végrehajtott területi stratégiák a következő elemeket tartalmazzák:
|
a) |
a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi összefüggéseken alapuló stratégia hatálya alá tartozó földrajzi terület; [Mód. 179] |
|
b) |
a fejlesztési igények és a terület lehetőségeinek elemzése; |
|
c) |
integrált koncepció meghatározása a felismert fejlesztési igények és a lehetőségek megoldására; |
|
d) |
a partnerek részvételének meghatározása a 6. cikk szerint alapján a stratégia előkészítésében és végrehajtásában. [Mód. 180] |
Ezek tartalmazhatják a támogatandó műveletek listáját is.
(2) A területi stratégiákat az érintett városi regionális , helyi vagy és egyéb területi hatóságok és szervezetek felelőssége alatt kell kidolgozni előkészíteni és elfogadni. A lefedett területekkel kapcsolatos, már meglévő stratégiai dokumentumok naprakésszé tehetők és területi stratégiaként is használhatók . [Mód. 181]
(3) Amennyiben a támogatandó műveletek listája nem szerepel a területi stratégiában, az érintett városi regionális , helyi vagy egyéb területi hatóságok vagy szervezetek kötelesek kiválasztani a műveleteket, vagy részt venni a kiválasztásukban. [Mód. 182]
A kiválasztott műveleteknek összhangban kell lenniük a területi stratégiával.
(3a) A területi stratégiák előkészítésekor a (2) bekezdésben említett hatóságok együttműködnek az érintett irányító hatóságokkal az adott program keretében támogatni kívánt műveletek hatókörének meghatározását illetően. [Mód. 183]
(4) Amennyiben a városi regionális , helyi vagy egyéb területi hatóság vagy más szervezet a műveletek kiválasztásán kívül olyan feladatokat végez el, amelyek az irányító hatóság feladatkörébe tartoznak, az irányító hatóság az érintett hatóságot közreműködő szervezetként azonosítja. [Mód. 184]
A kiválasztott műveletek ugyanazon program egynél több prioritása keretében támogathatók. [Mód. 185]
(5) Támogatás nyújtható a területi stratégiák előkészítésére és tervezésére.
24. cikk
Integrált területi beruházás
(1) Amennyiben egy, a 23. cikk szerint végrehajtott stratégia olyan beruházást érint, amely egy, vagy egynél több alapból, egynél több programból vagy ugyanazon program egynél több prioritása keretében részesül támogatásban, a fellépések integrált területi beruházásként hajthatók végre. Adott esetben minden integrált területi beruházás kiegészíthető az EMVA-ból származó pénzügyi támogatással. [Mód. 186]
(2) Az irányító hatóságok biztosítja, hogy a program vagy programok elektronikus rendszere lehetővé tegye az ITB-hez hozzájáruló műveletek, kimenetek és eredmények azonosítását.
(2a) Amennyiben a támogatandó műveletek listája nem szerepel a területi stratégiában, az érintett regionális, helyi vagy egyéb hatóságokat vagy szervezeteket be kell vonni a műveletek kiválasztásába. [Mód. 187]
25. cikk
Közösségvezérelt helyi fejlesztés
(1) Az ERFA, az ESZA+ , az ETHA és az ETHA EMVA támogatást nyújthat nyújt közösségvezérelt helyi fejlesztésnek. Az EMVA keretében az ilyen fejlesztést LEADER helyi fejlesztésként kell kijelölni. [Mód. 188].
(2) A tagállam biztosítja, hogy a közösségvezérelt helyi fejlesztés:
|
a) |
szubregionális területekre összpontosítson; |
|
b) |
azt olyan társadalmi-gazdasági köz- és magánérdekek képviselőiből álló helyi akciócsoportok irányítsák, amelyekben nem egyetlen érdekcsoport , beleértve az állami szektort is, ellenőrzi a döntéshozatalt; [Mód. 189] |
|
c) |
végrehajtására a 26. cikk szerinti integrált stratégiákon keresztül kerüljön sor. |
|
d) |
támogassa a hálózatépítési hálózatépítést, az alulról építkező megközelítéseket , a hozzáférhetőséget és az innovatív funkciókat a helyi környezetben, illetve adott esetben a más területi szereplőkkel kialakított együttműködést. [Mód. 190] |
(3) Amennyiben a (2) bekezdés c) pontjában említett stratégiák vonatkozásában több alapból is rendelkezésre áll támogatás, az érintett irányító hatóságok e stratégiák vonatkozásában közös pályázati felhívást szerveznek, és az érintett összes alap vonatkozásában közös bizottságot hoznak létre az említett stratégiák végrehajtásának nyomon követésére. Az érintett irányító hatóságok kiválaszthatják az egyik érintett alapot a 28. cikk (1) bekezdésének a) és c) pontjában említett minden, az említett stratégiákhoz kapcsolódó előkészítési, irányítási és szervezéssel kapcsolatos költség támogatására.
(4) Amennyiben az adott stratégia végrehajtása egynél több alapból kap támogatást, az érintett irányító hatóságok az alapok közül az egyiket vezető alapként választhatják. Meg lehet határozni továbbá az egyes érintett alapok által finanszírozandó intézkedések és műveletek típusát. [Mód. 191]
(5) A vezető alap szabályai erre a stratégiára vonatkoznak. A többi alap hatóságai az illetékes, vezető alapra vonatkozó hatóság döntéseire és irányítási ellenőrzéseire támaszkodnak.
(6) A vezető alap hatóságai kötelesek a többi alap hatóságai számára az alapspecifikus rendeletben megállapított szabályoknak megfelelően a kifizetések nyomon követéséhez és teljesítéséhez szükséges információkat megadni.
26. cikk
Közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiák
(1) Az illetékes irányító hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy a 25. cikk (2) bekezdésének c) pontjában hivatkozott egyes stratégiák megállapítsák a következő elemeket:
|
a) |
a stratégia által lefedett földrajzi terület és népesség; |
|
b) |
a stratégia kidolgozásába történő közösségi bevonás folyamata; |
|
c) |
a fejlesztési igények és a terület lehetőségeinek elemzése; |
|
d) |
az adott stratégia célkitűzései, beleértve az eredmények mérhető célértékeit és a helyi közösség által azonosított helyi igényeknek megfelelő, tervezett kapcsolódó intézkedéseket; [Mód. 192] |
|
e) |
az irányítási, nyomonkövetési és értékelési intézkedések, amelyek bizonyítják a helyi akciócsoport képességét az adott stratégia végrehajtására; |
|
f) |
pénzügyi terv, amely tartalmazza az egyes alapokból – beleértve adott esetben az EMVA-t – és a minden egyes érintett programból származó tervezett forráselosztást. [Mód. 193] |
(2) Az érintett irányító hatóságoknak meg kell állapítaniuk a stratégiák kiválasztásához használt kritériumokat, bizottságot kell felállítaniuk a kiválasztás elvégzésére, és jóvá kell hagyniuk az adott bizottság által kiválasztott stratégiákat.
(3) Az érintett irányító hatóságoknak le kell bonyolítaniuk a stratégiák kiválasztásának első fordulóját, és biztosítaniuk kell, hogy a kiválasztott helyi akciócsoportok az adott program jóváhagyásának napjától számított 12 hónapon belül, illetve az egynél több alapból támogatott stratégiák esetében az utolsó érintett program jóváhagyásának napjától számított 12 hónapon belül teljesíteni tudják a 27. cikk (3) bekezdésében meghatározott feladataikat.
(4) A stratégiát jóváhagyó határozatnak meg kell állapítania az egyes érintett alapokra és programokra jutó összegeket, és meg kell határoznia a program vagy programok keretében elvégzendő irányítási és kontrollfeladatokért viselt felelősséget. A közpénzből való megfelelő nemzeti hozzájárulásokat a teljes időszakra előre kell biztosítani. [Mód. 194]
27. cikk
Helyi akciócsoportok
(1) A helyi akciócsoportok megtervezik és végrehajtják a 25. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett stratégiákat.
(2) Az irányító hatóságok biztosítják, hogy a helyi akciócsoportok befogadóak legyenek, és a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiát érintő feladatok végrehajtása érdekében vagy kiválasszanak a csoporton belül egy partnert, aki az igazgatási és pénzügyi kérdésekben a vezető partner lesz, vagy pedig egy közös jogi szervezetet létrehozva összeálljanak. [Mód. 195]
(3) A helyi akciócsoportok kizárólagos jelleggel elvégzik az összes alábbi feladatot:
|
a) |
a helyi szereplők műveletek fejlesztésére és végrehajtására vonatkozó igazgatási kapacitásának kiépítése; [Mód. 196] |
|
b) |
megkülönböztetésmentes és átlátható kiválasztási eljárás és kritériumok megállapítása, amely kizárja az összeférhetetlenségeket, és biztosítja, hogy egyetlen érdekcsoport se irányíthassa a kiválasztási döntéseket; |
|
c) |
pályázati felhívások előkészítése és közzététele; |
|
d) |
műveletek kiválasztása és a támogatás összegének rögzítése, továbbá a jóváhagyás előtt a javaslatok benyújtása a felelős szervezethez a támogathatóság végső ellenőrzése céljából; |
|
e) |
a stratégia célkitűzéseinek elérése terén tett előrelépés nyomon követése; |
|
f) |
a stratégia végrehajtásának értékelése. |
(4) Amennyiben helyi akciócsoportok a (3) bekezdésen kívüli olyan feladatokat látnak el, amelyek az irányító hatóság vagy a kifizető ügynökség felelősségi körébe tartoznak, úgy ezeket a helyi akciócsoportokat az alapspecifikus szabályoknak megfelelően az irányító hatóságnak közreműködő szervezetként kell kijelölnie.
(5) A helyi akciócsoport lehet kedvezményezett, és a stratégiának megfelelően végrehajthat műveleteket , ösztönözve a feladatkörök helyi akciócsoporton belüli elkülönítését . [Mód. 197]
28. cikk
A közösségvezérelt helyi fejlesztés alapokból történő támogatása
(1) A komplementaritás és a szinergiák biztosítása érdekében a tagállamnak biztosítania kell, hogy az alapokból a közösségvezérelt helyi fejlesztésre nyújtott támogatás lefedje a következőket: [Mód. 198]
|
a) |
a stratégiák tervezését és jövőbeni végrehajtását támogató igazgatási kapacitásépítés és előkészítő intézkedések; [Mód. 199] |
|
b) |
a műveletek végrehajtása, beleértve a helyi fejlesztési stratégia alapján kiválasztott együttműködési tevékenységeket és azok előkészítését; |
|
ba) |
a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégia szervezése az érdekelt felek közötti információcsere megkönnyítése, információk rendelkezésükre bocsátása és a potenciális kedvezményezettek számára a kérelmek elkészítésében nyújtandó támogatás érdekében; [Mód. 200] |
|
c) |
a stratégia irányítása, nyomon követése és értékelése, illetve szervezése. |
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett támogatásnak elszámolhatónak kell lennie attól függetlenül, hogy a stratégia ezt követően kiválasztásra kerül-e finanszírozásra.
Az (1) bekezdés c) pontjában említett támogatás nem haladhatja meg a stratégiára fordított, közpénzből nyújtott hozzájárulás teljes összegének 25 %-át.
III. FEJEZET
Technikai segítségnyújtás
29. cikk
Technikai segítségnyújtás a Bizottság kezdeményezésére
(1) A Bizottság kezdeményezésére az alapok támogathatnak a jelen rendelet végrehajtásához szükséges mindenféle előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési, értékelési, kommunikációs – ideértve az Unió politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikációt –, láthatósági, továbbá adminisztratív és technikai segítségnyújtási intézkedést, adott esetben harmadik országokkal együtt.
(1a) Az első albekezdésben említett fellépések magukban foglalhatják különösen a következőket:
|
a) |
segítségnyújtás a projektek előkészítéséhez és értékeléséhez; |
|
b) |
támogatás az alapok eredményes irányításához szükséges intézmények megerősítéséhez és az adminisztratív kapacitás kiépítéséhez; |
|
c) |
a Bizottság alapokról szóló jelentéseihez és a kohéziós jelentéshez kapcsolódó tanulmányok; |
|
d) |
az alapok elemzésével, irányításával, monitoringjával, információcseréjével és végrehajtásával kapcsolatos intézkedések, valamint a kontrollrendszerek és a technikai és adminisztratív segítségnyújtás végrehajtásával összefüggő intézkedések; |
|
e) |
az alapok jelenlegi és jövőbeni működésével kapcsolatos értékelések, szakértői jelentések, statisztikák és tanulmányok, az általános jellegűeket is beleértve; |
|
f) |
az információk terjesztésére, adott esetben a hálózatépítés támogatására, a kommunikációs tevékenységek elvégzésére – különös figyelmet fordítva az alapokból nyújtott támogatással elért eredményekre és a támogatás hozzáadott értékére –, a figyelemfelhívásra és az együttműködés és a tapasztalatcsere előmozdítására irányuló intézkedések előmozdítására, ideértve a harmadik országokat is; |
|
g) |
az irányítást, a monitoringot, az auditot, a kontrollt és az értékelést szolgáló számítógépes rendszerek üzembe helyezése, működtetése és egymással való összekapcsolása; |
|
h) |
az értékelési módszerek javítására és az értékelési gyakorlatokra vonatkozó információcserére irányuló intézkedések; |
|
i) |
kontrollal kapcsolatos intézkedések; |
|
j) |
a beruházások tervezéséhez, a finanszírozási igényekhez, a pénzügyi eszközök, közös cselekvési tervek és nagyprojektek előkészítéséhez, kidolgozásához és végrehajtásához szükséges nemzeti és regionális kapacitás erősítése; |
|
k) |
a bevált gyakorlatok terjesztése annak elősegítése érdekében, hogy a tagállamok megerősítsék a 6. cikk (1) bekezdésében említett, érintett partnerek és ernyőszervezeteik kapacitását. [Mód. 201] |
(1b) A Bizottság a források legalább 15 %-át saját kezdeményezésére technikai segítségnyújtásra fordítja, hogy hatékonyabbá tegye a lakosság felé irányuló kommunikációt, és az eredményekre vonatkozó tudásbázis kibővítésével biztosítsa a Bizottság kezdeményezésére végzett kommunikációs tevékenységek közötti erősebb szinergiákat, különösen az adatgyűjtés és -terjesztés, illetve az értékelés és a jelentéstétel eredményességének javításával, és különösen azáltal, hogy kiemeli az alapok hozzájárulását az emberek életének javításához, fokozza az alapokból nyújtott támogatás láthatóságát, valamint felhívja a figyelmet az ilyen támogatás eredményeire és a hozzáadott értékére. Az alapokból nyújtott támogatással kapcsolatos tájékoztatást, kommunikációt, valamint az eredmények és a hozzáadott érték láthatóságát növelő intézkedéseket adott esetben a programok lezárása után is folytatni kell. Ezeknek az intézkedéseknek továbbá hozzá kell járulniuk az uniós szakpolitikai prioritások intézményes kommunikációjához, amennyiben azok e rendelet általános célkitűzéseihez kapcsolódnak. [Mód. 202]
(2) Ezek az intézkedések jövőbeni előző és előző jövőbeni programozási időszakokra is kiterjedhetnek. [Mód. 203]
(2a) Annak érdekében, hogy elkerülhetők legyenek az olyan helyzetek, amikor fel kell függeszteni a kifizetéseket, a Bizottság gondoskodik arról, hogy az adminisztratív felkészültség hiánya miatt megfelelőségi problémákkal küzdő tagállamok és régiók az igazgatási kapacitásaik javítását célzó megfelelő technikai segítségnyújtásban részesüljenek. [Mód. 204]
(3) Amikor az alapokból teljesítendő hozzájárulást terveznek, a Bizottság a költségvetési rendelet [110.] cikkével összhangban készíti el a terveit.
(4) Az e cikkben említett intézkedések céljuktól függően működési vagy igazgatási kiadásként finanszírozhatók.
30. cikk
Technikai segítségnyújtás a tagállamok részéről
(1) Valamely tagállam kezdeményezésére az alapok támogathatnak olyan, akár előző vagy jövőbeni programozási időszakra kiterjedő intézkedéseket, amelyek az adott alapok hatékony adminisztrációjához és felhasználásához , valamint a 6. cikkben említett partnerek kapacitásépítéséhez szükségesek olyan funkciók biztosítása érdekében, mint az előkészítés, képzés, irányítás, nyomon követés, értékelés, láthatóság és kommunikáció . [Mód. 205]
(2) Minden alapból támogatható olyan technikai segítségnyújtási intézkedés, amely bármely másik alapból támogatható.
(3) Az egyes programokon belül a technikai segítségnyújtás egyetlen vagy több alaphoz kapcsolódó prioritás formáját ölti. [Mód. 206]
31. cikk
A tagállamok által nyújtott technikai segítség átalányfinanszírozása
(1) Az egyes programokhoz biztosított technikai segítségnyújtás visszatérítése átalányalapon történik, a (2) bekezdésben meghatározott százalékos arányoknak az egyes kifizetési kérelmekben – az adott esetnek megfelelően – a 85. cikk (3) bekezdésének a) vagy c) pontja alapján feltüntetett elszámolható kiadásokra történő alkalmazásával.
(2) Az A Bizottság és a tagállamok közötti megállapodás alapján és figyelembe véve a program pénzügyi tervét az alapokból technikai segítségnyújtás céljából visszatérített százalékok maximális értéke az alábbiak alábbiakban állapítható meg : [Mód. 207]
|
a) |
a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés alapján nyújtott ERFA-támogatás és a Kohéziós Alapból nyújtott támogatás esetében: 2,5 3 %; [Mód. 208] |
|
b) |
az ESZA+-ból nyújtott támogatás esetében: 5 %, az ESZA+-rendelet 4. cikke (1) bekezdése c) pontjának vii. alpontja bekezdésének xi ) pontja szerinti program esetében: 5 6 % ; [Mód. 209] |
|
c) |
az ETHA-ból nyújtott támogatás esetében: 6 %; |
|
d) |
az MMA-ból, a BBA-ból vagy a HAVE-ből nyújtott támogatás esetében: 6 7 %. [Mód. 210] |
A legkülső régiók esetében az a), b) és c) pont esetében a százalékos arány legfeljebb 1 %-kal magasabb. [Mód. 211]
(3) Az Interreg programokhoz kapcsolódó technikai segítségnyújtásra vonatkozó egyedi szabályokat az ETE-rendelet állapítja meg.
32. cikk
A tagállamok által nyújtott technikai segítség költségeitől független finanszírozás
A 31. cikkben foglaltakon kívül a tagállam javasolhatja, hogy további technikai segítségnyújtási intézkedéseket vállal, hogy megerősítse a tagállam hatóságainak az állami hatóságoknak és szolgáltatásoknak , kedvezményezettjeinek kedvezményezetteknek és érintett partnereinek partnereknek az alapok hatékony adminisztrációjához és felhasználásához szükséges intézményi kapacitását és hatékonyságát . [Mód. 212]
Az ilyen intézkedések támogatását a költségfüggetlen finanszírozás révén kell végrehajtani, a 89. cikk szerint. Opcionális egyedi program formájában megvalósuló technikai segítségnyújtást a technikai segítségnyújtás költségeihez nem kapcsolódó finanszírozás vagy a közvetlen költségek megtérítése révén lehet végrehajtani. [Mód. 213]
IV. CÍM
NYOMON KÖVETÉS, ÉRTÉKELÉS, KOMMUNIKÁCIÓ ÉS LÁTHATÓSÁG
I. FEJEZET
Nyomon követés
33. cikk
Monitoringbizottság
(1) A tagállam az irányító hatósággal folytatott konzultáció után, három hónapon belül azt követően, hogy értesítést kap a programot jóváhagyó határozatról, bizottságot hoz létre a program végrehajtásának nyomon követésére (a továbbiakban: monitoringbizottság). [Mód. 214]
A tagállamnak lehetősége van arra, hogy egyetlen monitoringbizottságot hozzon létre több programra vonatkozóan.
(2) Minden monitoringbizottság elfogadja saját eljárási szabályzatát , figyelembe véve a teljes átláthatóság szükségességét . [Mód. 215]
(3) A monitoringbizottság évente legalább egyszer ülésezik, és áttekinti mindazokat a problémákat, amelyek befolyásolják a program célkitűzések megvalósítása felé történő előrehaladását.
(4) A tagállam a 44. cikk (1) bekezdésében említett weboldalon közzéteszi a monitoringbizottság eljárási szabályzatát és a monitoringbizottsággal megosztott összes adatot és információt.
(5) Az (1)–(4) bekezdés nem alkalmazandó az ESZA+-rendelet [4. cikke c) pontjának vi. alpontja (1) bekezdésének xi) pontja] szerinti programokra és a kapcsolódó technikai segítségnyújtásra. [Mód. 216]
34. cikk
A monitoringbizottság összetétele
(1) A tagállam átlátható folyamat révén határoz a monitoringbizottság összetételéről, és biztosítja az érintett tagállami hatóságok, a közreműködő szervezetek és a 6. cikkben említett partnerek képviselőinek kiegyensúlyozott képviseletét. [Mód. 217]
A monitoringbizottság minden tagja egy szavazattal rendelkezik.
A tagállam a 44. cikk (1) bekezdésében említett weboldalon közzéteszi a monitoringbizottság tagjainak jegyzékét.
(2) A Bizottság képviselői ellenőrzési és tanácsadói minőségben vesznek részt vesznek a monitoringbizottság munkájában. Adott esetben az Európai Beruházási Bank (EBB) képviselőit fel lehet kérni, hogy tanácsadói minőségben részt vegyenek a monitoringbizottság munkájában. [Mód. 218]
(2a) Az MMIA, a BBA és a HAVE esetében az érintett decentralizált ügynökségek tanácsadói minőségben részt vesznek a monitoringbizottság munkájában. [Mód. 219]
35. cikk
A monitoringbizottság szerepe
(1) A monitoringbizottság megvizsgálja a következőket:
|
a) |
előrehaladás a program végrehajtásában, illetve a részcélok és célértékek elérése terén; |
|
aa) |
a kedvezményezettekre vonatkozó egyszerűsítési intézkedésekre irányuló javaslatok; [Mód. 220] |
|
b) |
a program teljesítményét befolyásoló esetleges problémák és az azok megoldása érdekében megtett intézkedések , adott esetben ideértve bárminemű szabálytalanságot ; [Mód. 221] |
|
c) |
a program hozzájárulása a megfelelő országspecifikus ajánlásokban meghatározott kihívások megoldásához; |
|
d) |
az 52. cikk (3) bekezdésében felsorolt előzetes értékelés és az 53. cikk (2) bekezdésében említett stratégiai dokumentum elemei; |
|
e) |
az értékelések elvégzésében elért előrehaladás, az értékelések szintézise és a megállapítások esetleges nyomon követése; |
|
f) |
a kommunikációs és láthatósági intézkedések végrehajtása; |
|
g) |
adott esetben a stratégiai fontosságú műveletek végrehajtása terén elért előrehaladás; |
|
h) |
az előfeltételek teljesítése és ezek követése mindvégig a programozási időszak alatt; |
|
i) |
adott esetben a közintézmények , partnerek és kedvezményezettek adminisztratív kapacitásépítése terén elért előrehaladás. [Mód. 222] |
(2) A monitoringbizottság jóváhagyja a következőket:
|
a) |
a műveletek kiválasztására használt módszertan és kritériumok, ideértve ezek változtatásait, a Bizottsággal a 67. cikk (2) bekezdése szerint folytatott konzultáció után, a 27. cikk (3) bekezdése b), c) és d) pontjának sérelme nélkül; |
|
b) |
az ETHA, az AMF MMA , a BBA és a HAVE alapokból támogatott programokra vonatkozó éves teljesítményjelentés, valamint az ERFA, az ESZA+ alapokból és a Kohéziós Alapból támogatott programokra vonatkozó végső teljesítményjelentés; [Mód. 224] |
|
c) |
az értékelési terv és annak esetleges módosítása; |
|
d) |
az irányító hatóság ajánlása program módosítására vonatkozóan, ideértve a 19. cikk (5) bekezdése és a 21. cikk szerinti átcsoportosításokat is; |
|
da) |
a 17. cikk (3) bekezdésének d) pontjában említett stratégiai jelentőségű tervezett műveletek jegyzékének változásai; [Mód. 225] |
(2a) A monitoringbizottság további beavatkozási funkciókat javasolhat az irányító hatóság számára. [Mód. 226]
36. cikk
Éves teljesítmény-felülvizsgálat
(1) Éves felülvizsgálati ülést kell szervezni a Bizottság és az egyes tagállamok között az egyes programok teljesítményének vizsgálatára. Az irányító hatóságokat megfelelő mértékben be kell vonni e folyamatba. [Mód. 227]
Az éves felülvizsgálati ülés elnöki tisztségét a Bizottság tölti be, vagy amennyiben a tagállam ezt kéri, az elnöki tisztséget a tagállam és a Bizottság közösen is betöltheti.
(2) Az MMA, a BBA és a HAVE alapokból támogatott programok esetében a felülvizsgálati ülést legalább kétszer kell megszervezni a programozási időszak alatt.
(3) Az ERFA, az ESZA+ alapokból és a Kohéziós Alapból támogatott programok esetében a tagállamnak az éves felülvizsgálati ülés előtt legalább egy hónappal a Bizottság rendelkezésére kell bocsátania a 35. cikk (1) bekezdésében felsorolt elemekre vonatkozó információkat.
az ESZA+ rendelet [4. cikke (1) bekezdése c) pontjának vii. alpontja] szerinti programok esetében a rendelkezésre bocsátandó információk a 35. cikk (1) bekezdésének a), b), e), f) és h) pontjára korlátozódnak.
(4) Az éves felülvizsgálati ülés kimenetelét kölcsönösen elfogadott jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
(5) A tagállamnak nyomon kell követnie a Bizottság által felvetett problémákat, és három hónapon belül tájékoztatnia kell a Bizottságot a megtett intézkedésekről.
(6) Az ETHA, az MMA, a BBA és a HAVE alapokból támogatott programok esetében a tagállamnak éves teljesítményjelentést kell benyújtania az alapspecifikus rendeleteknek megfelelően.
37. cikk
Adatok továbbítása
(1) Az irányító hatóság minden évben január 31-ig, március 31-ig, május 31-ig, július 31-ig, szeptember 30-ig és november 30-ig elektronikus úton továbbítja az egyes programokra vonatkozó összesített adatokat a Bizottságnak a VII. mellékletben meghatározott minta szerint.
Az első adattovábbítás 2022. január 31 február 28 -ig esedékes, az utolsó 2030. január 31 február 28 -ig. [Mód. 229]
Az ESZA+-rendelet 4. cikke (1) bekezdése c) pontjának vii. alpontja bekezdésének xi ) pontja szerinti programok esetében az adatokat évente november 30-ig kell továbbítani. [Mód. 230]
(2) Az adatokat az egyes prioritások esetében egyedi célkitűzésenként és régiókategóriánként kell lebontani, és a következőkre kell vonatkozniuk:
|
a) |
a minden évben január 31-ig, március 31-ig, május 31-ig, július 31-ig, szeptember 30-ig és november 30-ig esedékes adattovábbítások esetén a kiválasztott műveletek száma, azok teljes elszámolható költsége, az alapokból nyújtott hozzájárulás és a kedvezményezettek által az irányító hatóság felé bejelentett összes elszámolható kiadás, mindezek beavatkozástípusonkénti bontásban; [Mód. 231] |
|
b) |
kizárólag a minden évben május 31-ig és november 30-ig esedékes adattovábbítások esetén a teljesítmény- és eredménymutatók értékei a kiválasztott műveletek esetében, valamint a műveletek által elért értékek. [Mód. 232] |
(3) Finanszírozási eszközök esetében a következőkről is kell adatokat szolgáltatni:
|
a) |
elszámolható kiadás pénzügyi terméktípusonként; |
|
b) |
elszámolható kiadásként bejelentett irányítási költségek és díjak összege; |
|
c) |
az alapokon kívül mobilizált magán- és közforrásból származó erőforrások összege pénzügyi terméktípusonként; |
|
d) |
az alapokból finanszírozási eszközökhöz nyújtott támogatás 54. cikkben említett kamata és más nyeresége, illetve az alapokból nyújtott támogatásnak tulajdonítható, az 56. cikkben említett visszafizetett források. |
(4) Az e cikknek megfelelően benyújtott adatoknak megbízhatóaknak kell lenniük, és a benyújtás hónapját megelőző hónap végi állapotot kell tükrözniük.
(5) Az irányító hatóság a 44. cikk (1) bekezdésében említett weboldalon közzéteszi a Bizottságnak továbbított valamennyi adatot.
(6) Az ETHA-ból támogatott programok esetében a Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el a 109. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás szerint az e cikk végrehajtásához használandó formanyomtatvány meghatározása érdekében.
38. cikk
Végső teljesítményjelentés
(1) Az ERFA-ból, az ESZA+-ból és a Kohéziós Alapból támogatott programok esetében az egyes irányító hatóságok 2031. február 15-ig benyújtják a program végső teljesítményjelentését a Bizottság részére.
(2) A végső teljesítményjelentés a 35. cikk (1) bekezdése d) pontjában megadott információk kivételével a 35. cikk (1) bekezdésében felsorolt elemek alapján értékeli a program-célkitűzések teljesítését.
(3) A Bizottság megvizsgálja a végső teljesítményjelentést, és annak beérkezése napjától számított öt hónapon belül közli az irányító hatósággal az esetleges észrevételeit. Amennyiben sor került ilyen észrevételek tételére, az irányító hatóság az említett észrevételekkel kapcsolatos valamennyi szükséges információt rendelkezésre bocsátja, és adott esetben három hónapon belül tájékoztatja a Bizottságot a végrehajtott intézkedésekről. A Bizottság tájékoztatja a tagállamokat a jelentés elfogadásáról.
(4) Az irányító hatóság a 44. cikk (1) bekezdésében említett weboldalon közzéteszi a végső teljesítményjelentést.
(5) A Bizottság e cikk egységes feltételek mellett történő végrehajtása érdekében végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben meghatározza a végső teljesítményjelentés formanyomtatványát. Az említett végrehajtási jogi aktust a 108. cikkben említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
II. FEJEZET
Értékelés
39. cikk
A tagállam által végzett értékelések
(1) Az irányító hatóság értékeléseket végez a program kapcsán. Az egyes értékelések felmérik a program inkluzivitását, megkülönböztetésmentes jellegét, hatékonyságát, eredményességét, relevanciáját, koherenciáját , láthatóságát és uniós hozzáadott értékét azzal a céllal, hogy javítsák a programok tervezésének és végrehajtásának minőségét. [Mód. 233]
(2) Az irányító hatóság emellett 2029. június 30-ig értékelést végez minden egyes programra vonatkozóan, hogy felmérje azok hatását.
(3) Az irányító hatóság feladatkörükben független szakértőkre bízza az értékeléseket.
(4) Az irányító hatóság vagy a tagállam biztosítja az értékelésekhez szükséges adatok előállításához és gyűjtéséhez szükséges eljárások meglétét.
(5) Az irányító hatóság vagy a tagállam értékelési tervet készít. Ez az értékelési terv egynél több programot is lefedhet. Az MMA, a BBA és a HAVE esetében ennek a tervnek tartalmaznia kell egy félidős értékelést, amelyet 2024. március 31-ig kell végrehajtani.
(6) Az irányító hatóság a program jóváhagyása után egy éven belül benyújtja az értékelési tervet a monitoringbizottság részére.
(7) Az irányító hatóság a 44. cikk (1) bekezdésében említett weboldalon közzéteszi az összes értékelést.
40. cikk
A Bizottság által végzett értékelés
(1) A Bizottság 2024 végéig félidős értékelést végez, hogy megvizsgálja az egyes alapok hatékonyságát, eredményességét, relevanciáját, koherenciáját és uniós hozzáadott értékét. A Bizottság a költségvetési rendelet [128.] cikke szerint felhasználhatja a már elérhető összes releváns információt.
(2) A Bizottság 2031. december 31-ig visszamenőleges értékelést végez, hogy megvizsgálja az egyes alapok hatékonyságát, eredményességét, relevanciáját, koherenciáját és uniós hozzáadott értékét.
(2a) A (2) bekezdésben említett értékelés magában foglalja a 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott politikai célkitűzések társadalmi-gazdasági hatásait és finanszírozási igényeit a programokon belül és a programok között, tekintettel a versenyképesebb és intelligensebb Európára az innovatív és intelligens gazdasági átalakítás előmozdításával, valamint a jobban összekapcsolt Európára a mobilitás, többek között az intelligens és fenntartható mobilitás, és a regionális IKT-összekapcsoltság fokozásával. A Bizottság az értékelést honlapján közzéteszi, az eredményeket pedig közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával. [Mód. 234]
III. FEJEZET
Láthatóság, átláthatóság és kommunikáció
I. SZAKASZ
AZ ALAPOKBÓL NYÚJTOTT TÁMOGATÁS LÁTHATÓSÁGA
41. cikk
Láthatóság
Valamennyi tagállam biztosítja:
|
a) |
a támogatás láthatóságát az alapokból támogatott műveletekkel kapcsolatos valamennyi tevékenység kapcsán, különös figyelemmel a stratégiai fontosságú műveletekre; |
|
b) |
az alapok szerepének és eredményeinek az uniós polgárokkal való megismertetését egy egységes webportálon keresztül, amely hozzáférést biztosít az adott tagállamot érintő valamennyi programhoz. |
42. cikk
Az Unió emblémája
A láthatósági, átláthatósági és kommunikációs tevékenységek során a tagállamoknak és irányító hatóságoknak a VIII. mellékletnek megfelelően használniuk kell az Európai Unió emblémáját.
43. cikk
Kommunikációs tisztviselők és hálózatok
(1) Minden tagállamnak kommunikációs koordinátort kell kineveznie a láthatósági, átláthatósági és kommunikációs tevékenységekre az alapokból nyújtott támogatásokkal kapcsolatban, beleértve az „európai területi együttműködés” célkitűzés (Interreg) keretébe tartozó azon programokat, amelyeknél az adott tagállam irányító hatóságot működtet. A kommunikációs koordinátor végzi a kommunikációs és láthatósági intézkedések programokon átívelő koordinálását.
A kommunikációs koordinátor az alábbi szervezeteket vonja be a láthatósági, átláthatósági és kommunikációs tevékenységekbe:
|
a) |
az Európai Bizottság tagállami képviseletei és az Európai Parlament tagállamokban működő kapcsolattartó irodái; Europe Direct Tájékoztató Központok és más hálózatok; oktatási és kutatási intézmények; |
|
b) |
más érintett partnerek és szervezetek , többek között regionális, helyi és egyéb hatóságok, valamint gazdasági és szociális partnerek . [Mód. 235] |
(2) Minden irányító hatóság kommunikációs tisztviselőt jelöl ki az egyes programokhoz (programkommunikációs tisztviselő).
(3) A Bizottság kommunikációs koordinátorokból, programkommunikációs tisztviselőkből és bizottsági képviselőkből álló hálózatot működtet a láthatósági, átláthatósági és kommunikációs tevékenységekkel kapcsolatos információcsere céljából.
II. SZAKASZ
AZ ALAPOK VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁTLÁTHATÓSÁGA ÉS A PROGRAMOKRA VONATKOZÓ KOMMUNIKÁCIÓ
44. cikk
Az irányító hatóság feladatai
(1) Az irányító hatóság biztosítja, hogy a program jóváhagyásától számított hat hónapon belül rendelkezésre álljon egy weboldal, ahol elérhetők a felelősségi körébe tartozó programokra vonatkozó, a program célkitűzéseit, tevékenységeit, pályázati felhívásainak előirányzott menetrendjét, elérhető finanszírozási lehetőségeit és eredményeit lefedő ismertető információk. [Mód. 236]
(2) Az irányító hatóság legkésőbb egy hónappal egy pályázati felhívás megnyitása előtt közzéteszi az (1) bekezdésben említett weboldalon a tervezett és a közzétett pályázati felhívások rövid összefoglalóját, mely tartalmazza a következő adatokat:
|
a) |
a pályázati felhívás által lefedett földrajzi terület; |
|
b) |
az érintett szakpolitikai célkitűzés vagy egyedi célkitűzés; |
|
c) |
a támogatható pályázók típusa; |
|
d) |
a felhívás teljes támogatási összege; |
|
e) |
a felhívás kezdési és befejezési időpontja. |
(3) Az irányító hatóság az alapokból nyújtandó támogatásra kiválasztott műveletekről készült listát közzéteszi a weboldalon az Unió legalább egy hivatalos nyelvén, és legalább háromhavonta frissíti azt. Minden művelet egyedi kódot kap. A lista a következő adatokat tartalmazza:
|
a) |
jogi személyek esetében a kedvezményezett és a vállalkozó neve; [Mód. 237] |
|
b) |
keresztnév és vezetéknév, ha a kedvezményezett természetes személy; |
|
c) |
halászhajóhoz kapcsolódó ETHA-műveletek esetében az (EU) 2017/218 bizottsági végrehajtási rendeletben (41) említett uniós halászflotta-nyilvántartásbeli azonosító szám; |
|
d) |
a művelet elnevezése; |
|
e) |
a művelet célja és eredményei; |
|
f) |
a művelet kezdőnapja; |
|
g) |
a művelet befejezésének várható vagy tényleges dátuma; |
|
h) |
a művelet teljes költsége; |
|
i) |
az érintett alap; |
|
j) |
az érintett egyedi célkitűzés; |
|
k) |
uniós társfinanszírozási arány, |
|
l) |
helymegjelölés vagy geolokációs adatok az érintett műveletre és országra vonatkozóan; |
|
m) |
mobil műveletek vagy több helyszínt érintő műveletek esetében a kedvezményezett helye, amennyiben a kedvezményezett jogi személy; vagy NUTS 2 szintű régió, amennyiben a kedvezményezett természetes személy; |
|
n) |
a műveletre vonatkozó beavatkozástípus a 67. cikk (3) bekezdésének g) pontja szerint. |
Az első albekezdés b), c) és k) pontjában említett adatok esetében az adatokat el kell távolítani két évvel azután, hogy azokat először nyilvánosságra hozták a weboldalon.
Az ETHA-ból támogatott programok esetében az első albekezdés b) és c) pontjában említett adatok csak akkor tehetők közzé, ha a közzététel összhangban áll a személyes adatok védelmére vonatkozó nemzeti jogszabályokkal.
(4) A (2) és a (3) bekezdésben említett adatokat a 2003/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (42) 5. cikkének (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően nyílt, géppel olvasható formátumokban kell közzétenni a weboldalon, hogy lehetséges legyen az adatok sorba rendezése, keresése, kivonatolása, összehasonlítása és újrafelhasználása.
(5) Az irányító hatóság az e cikk szerinti közzététel előtt tájékoztatja a kedvezményezetteket arról, hogy az adatok közzé lesznek téve.
(6) Az irányító hatóság biztosítja, hogy kérésre – a kedvezményezettek szintjén is – minden kommunikációs és láthatósági anyagot rendelkezésre bocsássanak az uniós intézmények, szervek vagy ügynökségek számára, és hogy a VIII. mellékletnek megfelelően az Unió jogdíjmentes, nem kizárólagos és visszavonhatatlan engedélyt kapjon az ilyen anyagok használatára és az azokhoz kapcsolódó, korábban meglévő jogok gyakorlására.
45. cikk
A kedvezményezettek feladatai
(1) A kedvezményezettek és a finanszírozási eszközöket végrehajtó szervezetek kötelesek elismerni az alapokból kapott támogatást, beleértve az 56. cikkek szerint újrahasznált erőforrásokat is, a következők útján:
|
a) |
a kedvezményezett szakmai honlapján vagy és közösségi médiabeli oldalán, amennyiben vannak ilyenek, a támogatás mértékével arányos rövid leírás közlése a műveletről, megemlítve annak céljait és az elért eredményeket, és kiemelve az Uniótól kapott pénzügyi támogatást; [Mód. 240] |
|
b) |
az alapokból fizetett támogatást kiemelő, jól látható nyilatkozat szerepeltetése a művelet végrehajtására vonatkozó, a nyilvánosság vagy a résztvevők tájékoztatására használt dokumentumokon és kommunikációs anyagokon; |
|
c) |
táblák a nyilvánosság számára jól látható, állandó táblák vagy hirdetőtáblák nyilvános kihelyezése, amint megkezdődik a fizikai beruházást vagy berendezések beszerzését érintő műveletek végrehajtása, a következők esetében: [Mód. 241]
|
|
d) |
a c) pont hatálya alá nem tartozó műveletek esetében a nyilvánosság számára jól látható helyre legalább egy darab, legalább A3 méretű olyan nyomtatott plakát vagy elektronikus kijelző nyilvános kihelyezése, amely a műveletre vonatkozó információkat tartalmaz, és kiemeli az alapokból kapott támogatást; [Mód. 243] |
|
e) |
stratégiai fontosságú műveletek és 10 000 000 EUR-t meghaladó összköltségű műveletek esetében kommunikációs esemény szervezése, és a Bizottság és a felelős irányító hatóság kellő időben való bevonása. |
|
ea) |
az Unió jelképének nyilvános és állandó kihelyezése a nyilvánosság számára jól látható módon és a VIII. mellékletben meghatározott technikai jellemzőkkel összhangban, amint megkezdődik a fizikai végrehajtás; [Mód. 244] Ez a követelmény nem alkalmazandó az ESZA+-rendelet 4. cikke (1) bekezdése c) pontjának vii. alpontjában xi) pontjában meghatározott egyedi célkitűzés keretében támogatott műveletekre. [Mód. 245] |
(2) Kisprojekt-alapok esetében a kedvezményezettnek biztosítania kell, hogy a végső címzettek megfeleljenek az (1) bekezdésben megállapított követelményeknek.
Finanszírozási eszközök esetében a kedvezményezettnek biztosítania kell, hogy a végső címzettek megfeleljenek az (1) bekezdés c) pontjában megállapított követelményeknek.
(3) Ha a kedvezményezett nem tesz eleget a 42. cikk szerinti vagy e cikk (1) és (2) bekezdése szerinti kötelezettségeinek, akkor a tagállam az alapokból az érintett művelethez nyújtott támogatás legfeljebb 5 %-ának visszavonása útján pénzügyi korrekciót alkalmaz.
V. CÍM
AZ ALAPOKBÓL NYÚJTOTT PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS
I. FEJEZET
Az uniós hozzájárulás formái
46. cikk
Az Unió programokhoz nyújtott hozzájárulásának formái
Az uniós hozzájárulások valamely következő formát ölthetik:
|
a) |
az érintett műveletek a 89. cikk szerinti, költségfüggetlen finanszírozása, amely a következők valamelyikén alapul:
|
|
b) |
a kedvezményezetteknél vagy a PPP-műveletek magánszférabeli partnerénél ténylegesen felmerülő és a műveletek végrehajtása során kifizetett elszámolható költségek; |
|
c) |
a 88. cikk szerinti egységköltségek, amelyek az elszámolható költségek valamennyi kategóriájára kiterjednek vagy olyan konkrét kategóriáira terjednek ki, amelyeket előzetesen meghatároztak, megadva az egységenként számítandó összeget; |
|
d) |
a 88. cikk szerinti egyösszegű átalányok, amelyek átfogó jelleggel fedezik az elszámolható költségek valamennyi kategóriáját vagy bizonyos konkrét, előzetesen egyértelműen meghatározott kategóriáit; |
|
e) |
a 88. cikk szerinti átalányfinanszírozás, amely az elszámolható költségek bizonyos előzetesen egyértelműen meghatározott konkrét kategóriáit fedezi, azok értékére százalékos arányt alkalmazva; |
|
f) |
az a)–e) pontokban említett finanszírozási formák ötvözése. |
II. FEJEZET
A tagállamok által nyújtott támogatás formái
47. cikk
Támogatási formák
A tagállamok az alapokból fizetett hozzájárulást arra használják fel, hogy a kedvezményezetteknek vissza nem térítendő támogatások, finanszírozási eszközök korlátozott felhasználása vagy díjak vagy ezek kombinációjának formájában támogatást nyújtsanak. [Mód. 246]
I. SZAKASZ
A VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ TÁMOGATÁSOK FORMÁI
48. cikk
A vissza nem térítendő támogatások formái
(1) A tagállam által a kedvezményezettnek nyújtott vissza nem térítendő támogatás a következő formákban történhet:
|
a) |
a kedvezményezettnél vagy a PPP-műveletek magánszférabeli partnerénél ténylegesen felmerülő és a műveletek végrehajtása során kifizetett elszámolható költségek, beleértve a természetbeni hozzájárulást és az értékcsökkenést is; |
|
b) |
egységköltségek; |
|
c) |
egyösszegű átalányok; |
|
d) |
átalányfinanszírozás; |
|
e) |
az a)–d) pontokban említett formák kombinációja, ha az egyes formák különböző költségkategóriákat fednek le, vagy ha egy műveleten belül különféle projekteket vagy a művelet megvalósításának egymást követő fázisait fedik le. |
Amennyiben egy művelet összköltsége nem haladja meg a 200 000 EUR összeget, az ERFA-ból, az ESZA+-ból, az MMA-ból, a BBA-ból és a HAVE-ből a kedvezményezett részére nyújtott hozzájárulás egységköltségek, egyösszegű átalányok vagy átalányfinanszírozás formáját öltheti, kivéve azokat a műveleteket, amelyek esetében a támogatás állami támogatásnak minősül. Amennyiben átalányfinanszírozásra kerül sor, csak az azokba a kategóriákba tartozó költségek téríthetők meg az első albekezdés a) pontjával összhangban, amelyekre az átalányfinanszírozást alkalmazzák.
Emellett a résztvevőknek fizetett juttatások és illetmények az első albekezdés a) pontja szerint téríthetők meg.
(2) Az (1) bekezdés b), c) és d) pontjaiban említett vissza nem térítendő támogatási formák esetében az összegek meghatározása a következő módok egyikén történik:
|
a) |
igazságos, méltányos és ellenőrizhető számítási módszerrel, amely a következőkön alapul:
|
|
b) |
eseti alapon megállapított és a műveletet kiválasztó szervezet által előre elfogadott költségvetési tervezetek, amennyiben a művelet összköltsége nem haladja meg a 200 000 EUR összeget; |
|
c) |
az uniós szakpolitikákban hasonló típusú művelet esetében alkalmazott egységköltségek, egyösszegű átalányok és százalékban meghatározott átalányok alkalmazására vonatkozó szabályoknak megfelelően; |
|
d) |
a teljes egészében a tagállam által finanszírozott vissza nem térítendő támogatási rendszerekben hasonló típusú művelet esetében alkalmazott egységköltségek, egyösszegű átalányok és százalékban meghatározott átalányok alkalmazására vonatkozó szabályoknak megfelelően; |
|
e) |
e rendeletben vagy az alapspecifikus rendeletekben megállapított, százalékban meghatározott átalányok és egyedi módszerek. |
49. cikk
Átalányfinanszírozás a vissza nem térítendő támogatások közvetett költségei esetében
Amennyiben százalékban meghatározott átalány használatos valamely művelet közvetett költségeinek fedezésére, az az alábbi módszerek valamelyikén alapul:
|
a) |
az elszámolható közvetlen költségek 7 %-áig terjedő átalány – ebben az esetben a tagállamnak nem kell számításokat végeznie az alkalmazandó átalány megállapítására; |
|
b) |
az elszámolható közvetlen személyzeti költségek 15 %-áig terjedő átalány – ebben az esetben a tagállamnak nem kell számításokat végeznie az alkalmazandó átalány megállapítására; |
|
c) |
az elszámolható közvetlen költségek 25 %-áig terjedő átalány, amennyiben a százalékos érték kiszámítása a 48. cikk (2) bekezdésének a) pontja vagy a 48. cikk (2) bekezdésének c) pontja szerint történik. [Mód. 247] |
Emellett ha egy tagállam az 1303/2013/EU rendelet 67. cikke(5) bekezdése a) pontjának megfelelően kiszámított egy átalányt, az felhasználható hasonló művelethez a c) pont alkalmazásában.
50. cikk
Vissza nem térítendő támogatásokkal kapcsolatos közvetlen személyzeti költségek
(1) Egy adott művelet közvetlen személyzeti költségei a művelet közvetlen személyzeti költségeitől eltérő közvetlen költségek 20 %-áig terjedő százalékos átalányként számíthatók ki, anélkül, hogy a tagállamnak számításokat kellene végeznie az alkalmazandó átalány megállapítására, feltéve hogy a művelet közvetlen költségei nem foglalnak magukban olyan építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződéseket vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződéseket, amelyek értéke meghaladja a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (43) 4. cikkében vagy a 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (44) 15. cikkében előírt értékhatárokat.
Az MMA, a BBA és a HAVE esetében a közbeszerzés tárgyát képező költségek és a művelet közvetlen személyzeti költségei nem képezik az átalány kiszámításának alapját.
(2) A közvetlen személyzeti költségek meghatározása céljából az alábbi módszerek valamelyikével órabért lehet számítani:
|
a) |
a legfrissebben dokumentált éves bruttó foglalkoztatási költségek és a várható többletköltségek, például olyan tényezők figyelembevétele érdekében, mint az órabérek vagy a munkavállalói előléptetések növekedése, osztva 1 720 órával a teljes munkaidőben dolgozók esetében, illetve az 1 720 óra megfelelő hányadával részmunkaidőben dolgozók esetében; [Mód. 248] |
|
b) |
a legfrissebben dokumentált, havi bruttó foglalkoztatási költségek és a várható többletköltségek, például olyan tényezők figyelembevétele érdekében, mint az órabérek vagy a munkavállalói előléptetések növekedése, osztva az érintett személynek a foglalkoztatási szerződésben hivatkozott vonatkozó nemzeti jogszabály szerinti havi munkaidejével. [Mód. 249] |
(3) A (2) bekezdéssel összhangban kiszámított órabér alkalmazásakor a személyenként egy adott évre vagy hónapra bejelentett teljes óraszám nem haladhatja meg az említett órabér számításához felhasznált óraszámot.
(4) Ha az éves bruttó foglalkoztatási költségek nem állnak rendelkezésre, azokat a rendelkezésre álló dokumentált bruttó foglalkoztatási költségekből vagy a foglalkoztatási szerződésből lehet kiszámítani, 12 hónapos időszakra való extrapolálással.
(5) A műveletre vonatkozó részmunkaidős megbízás keretében dolgozó személyekkel kapcsolatos személyzeti költségeket ki lehet számítani a bruttó foglalkoztatási költségeknek a műveletre fordított havi munkaidő arányában rögzített százalékos arányaként is, egy külön munkaidő-nyilvántartási rendszer létrehozásának kötelezettsége nélkül. A munkaadónak az alkalmazottak rendelkezésére kell bocsátania az említett rögzített százalékos arányt tartalmazó dokumentumot.
51. cikk
A közvetlen személyzeti költségektől eltérő elszámolható költségek százalékos átalányfinanszírozása vissza nem térítendő támogatások esetében
(1) A művelet fennmaradó elszámolható költségeinek finanszírozására az elszámolható közvetlen személyzeti költségek 40 %-áig terjedő százalékos átalány használható. A tagállamnak nem kell számításokat végeznie az alkalmazandó átalány megállapítására.
(2) Az MMA, a BBA, a HAVE, az ESZA+ és az ERFA által támogatott műveletek tekintetében a résztvevőknek fizetett juttatásokat és illetményeket a százalékos átalányban nem szereplő további elszámolható költségnek kell tekinteni.
(3) Az e cikk (1) bekezdésében hivatkozott százalékos átalány nem alkalmazható az 50. cikk (1) bekezdésében említett százalékos átalány alapján számított személyzeti költségek esetében.
II. SZAKASZ
FINANSZÍROZÁSI ESZKÖZÖK
52. cikk
Finanszírozási eszközök
(1) Az irányító hatóságok egy vagy több program keretében program-hozzájárulást nyújthatnak nemzeti, regionális, transznacionális vagy határon átnyúló szinten létrehozott és az irányító hatóság által vagy felelősségi körében irányított olyan finanszírozási eszközökhöz, amelyek hozzájárulnak egyedi célkitűzések megvalósításához.
(2) A finanszírozási eszközök csak olyan új beruházások esetében támogathatnak végső címzetteket, amelyek várhatóan pénzügyileg életképesek lesznek, például bevételeket vagy megtakarításokat hoznak, és amelyek nem találnak elegendő finanszírozást piaci forrásokból. Az ilyen támogatás irányulhat mind a tárgyi eszközökbe, mind az immateriális javakba való beruházásokra, valamint – az állami támogatásokkal kapcsolatos alkalmazandó uniós szabályokkal összhangban – a működőtőke-beruházásokra is. [Mód. 250]
(3) Az alapokból finanszírozási eszközök útján nyújtott támogatásnak az irányító hatóság felelőssége alatt készített előzetes értékelésen kell alapulnia. Az előzetes értékelést be kell fejezni, mielőtt az irányító hatóság meghozza határozatát az adott finanszírozási eszközökhöz nyújtott program-hozzájárulásokról.
Az előzetes értékelésnek tartalmaznia kell legalább a következő elemeket:
|
a) |
a finanszírozási eszközhöz nyújtott program-hozzájárulás javasolt összege és a várható multiplikátorhatás , a vonatkozó értékelésekkel együtt ; [Mód. 251] |
|
b) |
a javasolt kínálandó pénzügyi termékek, beleértve a befektetőkre vonatkozó megkülönböztetett bánásmód esetleges szükségességét; |
|
c) |
a végső címzettek javasolt célcsoportja; |
|
d) |
a finanszírozási eszközöknek az egyedi célkitűzések eléréséhez történő várható hozzájárulása. |
Az előzetes értékelés felülvizsgálható és naprakésszé tehető, kiterjedhet a tagállam területének egy részére vagy egészére is, és alapulhat meglévő vagy naprakésszé tett előzetes felméréseken.
(4) A végső címzetteknek nyújtott támogatás összevonható az uniós hozzájárulás bármelyik formájával, beleértve az ugyanazon alapból nyújtott hozzájárulást, és vonatkozhat ugyanarra a kiadási tételre. Ebben az esetben az alapokból finanszírozási eszköz útján nyújtott támogatást, amely egy finanszírozási eszközzel kapcsolatos művelet részét képezi, nem lehet más formában, más alapból vagy más uniós eszköz keretében nyújtott támogatásra bejelenteni a Bizottság felé.
(5) A finanszírozási eszközök egyetlen finanszírozási megállapodásba foglalt egységes, finanszírozási eszközzel kapcsolatos műveletként kombinálhatók vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtott kiegészítő programtámogatással, ahol a támogatás mindkét különálló formáját a finanszírozási eszközt megvalósító szervezet nyújtja. Ilyen esetben Ha a vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtott programtámogatás kevesebb, mint a finanszírozási eszközökre vonatkozó szabályok alkalmazandók erre az egységes, eszköz formájában nyújtott programtámogatás, akkor a finanszírozási eszközzel kapcsolatos műveletre eszközökre vonatkozó szabályok alkalmazandók . [Mód. 252]
(6) A (4) és (5) bekezdés szerinti kombinált támogatás esetében külön nyilvántartást kell vezetni az egyes támogatási forrásokról.
(7) A kombinált támogatás valamennyi formájának összege nem haladhatja meg az érintett kiadási tétel teljes összegét. A vissza nem térítendő támogatások nem használhatók fel a finanszírozási eszközökből kapott támogatás visszatérítésére. A finanszírozási eszközök nem használhatók fel a vissza nem térítendő támogatások előfinanszírozására.
53. cikk
A finanszírozási eszközök végrehajtása
(1) Az irányító hatóság által irányított finanszírozási eszközök csak hiteleket vagy garanciákat biztosíthatnak. Az irányító hatóságnak a IX. mellékletben meghatározott valamennyi elemet tartalmazó stratégiai dokumentumban kell megállapítania a finanszírozási eszközhöz nyújtott program-hozzájárulás feltételeit.
(2) Az irányító hatóság felelősségi körében irányított finanszírozási eszközök a következő formákban hozhatók létre:
|
a) |
program erőforrásainak beruházása egy jogi személy tőkéjébe; |
|
b) |
külön finanszírozási egységek vagy vagyonkezelői számlák egy intézményen belül. |
Az irányító hatóságnak ki kell jelölnie a finanszírozási eszközt végrehajtó szervezetet , a szerződés közvetlen vagy közvetett odaítélésével . [Mód. 253]
Az irányító hatóságok szerződés közvetlen odaítélésével végrehajtási feladatokkal bízhatják meg:
|
a) |
az EBB-t; |
|
b) |
egy olyan nemzetközi pénzügyi szervezetet, amelyben valamely tagállam részvényes; |
|
c) |
a hivatásos alapon pénzügyi tevékenységet folytató jogi személyként alapított köztulajdonú bankot vagy intézményt. [Mód. 254] |
Amikor az irányító hatóság által kiválasztott szervezet holdingalapot hajt végre, az adott szervezet további más szervezeteket választhat ki egy egyedi alap végrehajtásához.
(3) A finanszírozási eszközökhöz nyújtott, a (2) bekezdéssel összhangban végrehajtott program-hozzájárulások feltételeit az alábbiak között létrejött finanszírozási megállapodásban kell meghatározni:
|
a) |
adott esetben az irányító hatóság és a holdingalapot végrehajtó szervezet megfelelő felhatalmazással rendelkező képviselői; |
|
b) |
az irányító hatóság vagy adott esetben a holdingalapot végrehajtó szervezet, valamint adott esetben az egyedi alapot végrehajtó szervezet megfelelő felhatalmazással rendelkező képviselői. |
A finanszírozási megállapodás tartalmazza a IX. mellékletben meghatározott valamennyi elemet.
(4) Az irányító hatóság pénzügyi felelőssége nem haladhatja meg az irányító hatóság által a vonatkozó finanszírozási megállapodások keretében a finanszírozási eszközre vonatkozóan vállalt összeget.
(5) Az érintett finanszírozási eszközöket végrehajtó szervezetek, illetve garanciák összefüggésében az alapul szolgáló hiteleket nyújtó szervezet választják ki a végső címzetteket, kellő mértékben figyelembe véve a program célkitűzéseit és a beruházás pénzügyi életképességének lehetőségét, amelyet az üzleti terv vagy azzal egyenértékű dokumentum igazol. A végső címzettek kiválasztására irányuló folyamatnak átláthatónak és az intézkedés jellege alapján indokoltnak kell lennie, és nem eredményezhet összeférhetetlenséget.
(6) Az alapspecifikus szabályoknak megfelelően a program nemzeti társfinanszírozása biztosítható az irányító hatóság által, a holdingalapok szintjén, az egyedi alapok szintjén vagy a végső címzetteket érintő beruházások szintjén. Amennyiben a nemzeti társfinanszírozást a végső címzetteket érintő beruházások szintjén biztosítják, a finanszírozási eszközöket végrehajtó szervezetnek meg kell őriznie az alapul szolgáló kiadások elszámolhatóságát igazoló okirati bizonyítékokat.
(7) A finanszírozási eszköznek a (2) bekezdés szerinti kezelése során az irányító hatóság, illetve a finanszírozási eszköznek a (3) bekezdés szerinti kezelése során a finanszírozási eszközt végrehajtó szervezet külön számvitelt vezet vagy külön számviteli kódot tart fenn prioritásonként és régiókategóriánként vagy az EMVA esetében intervenciótípusonként az egyes program-hozzájárulásokra vonatkozóan, és külön az 54., illetve 56. cikkekben említett erőforrások esetében. [Mód. 255]
(7a) Az arról szóló jelentéstételi követelmények, hogy a finanszírozási eszközt a tervezett célokra használják fel, az irányító hatóságokra és a pénzügyi közvetítőkre korlátozódnak. [Mód. 256]
54. cikk
Az alapokból finanszírozási eszközökhöz nyújtott támogatás kamata és más nyeresége
(1) Az alapokból a finanszírozási eszközökre kifizetett támogatást kamatozó számlákon kell elhelyezni a tagállamokban székhellyel rendelkező pénzügyi intézményekben, és az aktív likviditáskezelésnek és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak megfelelően kell kezelni.
(2) Az alapokból finanszírozási eszközökre kifizetett támogatásnak tulajdonítható kamatot és más nyereséget ugyanazon célkitűzés vagy célkitűzések keretében kell felhasználni, mint az alapokból származó kezdeti támogatást, vagy ugyanazon a finanszírozási eszközön belül, vagy pedig – a finanszírozási eszköz felszámolását követően – más finanszírozási eszközökön vagy más támogatási formákon belül, a végső címzettekbe való további befektetések céljából; vagy adott esetben, hogy fedezze az alapokból a finanszírozási eszköznek juttatott hozzájárulás névértékének negatív kamatokból származó veszteségét, ha ilyen veszteségek a finanszírozási eszközzel gazdálkodó szervezetek aktív likviditáskezelése ellenére felmerülnek; a támogathatósági időszak végéig. [Mód. 257]
(3) A (2) bekezdésben említett és az azon rendelkezés szerint nem felhasznált kamatot és más nyereséget le kell vonni az elszámolható kiadásokból.
55. cikk
A befektetőkre vonatkozó megkülönböztetett bánásmód
(1) Az alapokból finanszírozási eszközök számára nyújtott, végső címzettekbe befektetett támogatást, valamint az ilyen befektetések során keletkező bármilyen típusú bevételt, amely az alapokból nyújtott támogatásnak tulajdonítható, a kockázat és nyereség megfelelő megosztása útján a piacgazdaság elve alapján működő befektetőkre vonatkozó megkülönböztetett bánásmód céljára vagy az uniós támogatás más formáin belül lehet felhasználni , figyelembe véve a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét . [Mód. 258]
(2) Az ilyen megkülönböztetett bánásmód szintje nem haladhatja meg azt a – versenyeljárás vagy független az e rendelet 52. cikkével összhangban végzett előzetes értékelés útján megállapított – mértéket, amely a magánforrásokat vonzó ösztönzők létrehozásához szükséges. [Mód. 259]
56. cikk
Az alapokból nyújtott támogatásnak tulajdonítható források újbóli felhasználása
(1) A finanszírozási eszközök számára a végső címzettekbe való befektetésből vagy garanciaszerződésekben foglaltak szerint elkülönített források felszabadítása révén a támogathatósági időszak lejárta előtt visszafizetett forrásokat – ideértve a tőkeösszeg-visszafizetéseket és az alapokból kifizetett támogatásnak tulajdonítható bármilyen típusú bevételt, ugyanazon vagy más finanszírozási eszközökben kell felhasználni a végső címzettekbe való további befektetések céljából, ugyanazon egyedi célkitűzés vagy célkitűzések keretében, illetve az ilyen további befektetésekkel kapcsolatos irányítási költségekre vagy díjakra kell fordítani , figyelembe véve a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét . [Mód. 260]
A hatékonyabb műveletek révén elért megtakarítások nem tekinthetők az első albekezdésben említett keletkezett bevételnek. Az energiahatékonysági intézkedésekből származó költségmegtakarítások különösen nem eredményezhetik a működési támogatások csökkenését. [Mód. 261]
(2) A tagállamok elfogadják a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az (1) bekezdésben említett és a finanszírozási eszközök számára a támogathatósági időszakot követő legalább nyolcéves időszak során visszafizetett erőforrásokat újrahasználják azon program vagy programok szakpolitikai célkitűzései szerint, amely keretében megállapításra kerültek, akár ugyanazon finanszírozási eszköz keretében, akár – e forrásoknak a finanszírozási eszközből való kiáramlását követően – más finanszírozási eszközökben vagy más támogatási formákban.
III. FEJEZET
Elszámolhatósági szabályok
57. cikk
Elszámolhatóság
(1) A kiadások elszámolhatóságának meghatározása a nemzeti szabályozás alapján történik, kivéve abban az esetben, ha e rendeletben vagy az alapspecifikus rendeletekben, illetve azok alapján egyedi szabályok megállapítására kerül sor.
(2) A kiadás abban az esetben jogosult az alapokból származó hozzájárulásra, ha az egy kedvezményezettnél vagy PPP-művelet magánszférabeli partnerénél merült fel, és végrehajtási műveletek keretében a program Bizottságnak történő benyújtásának napja vagy 2021. január 1. – amelyik a korábbi időpont – és 2029 2030 . december 31. között került kifizetésre. [Mód. 262]
A 48. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontja szerint megtérített költségek esetében a megtérítés alapját képező intézkedéseket a program Bizottsághoz történő benyújtásának napja vagy 2021. január 1. – amelyik a korábbi időpont – és 2029. december 31. között kell elvégezni.
(3) Az ERFA esetében a tagállamon belül a 102. cikk (2) bekezdésében megállapított több régiókategóriát is lefedő műveletekkel kapcsolatos kiadásokat arányosan, objektív kritériumok alapján kell elosztani az érintett régiókategóriák között.
Az ESZA+ esetében a műveletekhez kapcsolódó kiadásoknak hozzá kell járulniuk a program egyedi célkitűzéseinek megvalósításához.
(4) A Az ERFA, az ESZA+ vagy a Kohéziós Alap keretében támogatott művelet egésze vagy egy része végrehajtható a tagállamon kívül, vagy az Unión kívül, amennyiben a művelet a(z) (EU) […] rendelet (az ETE-rendelet) 3. cikkében meghatározott európai területi együttműködési célkitűzés (Interreg) öt összetevőjének egyikébe esik, és hozzájárul a program célkitűzéseinek megvalósításához. [Mód. 263]
(5) A 48. cikk (1) bekezdésének b), c) vagy d) pontjában meghatározott formát öltő vissza nem térítendő támogatások esetében az alapokból történő hozzájárulásra terhére elszámolható kiadásoknak meg kell egyezniük a 48. cikk (2) bekezdése szerint számított összegekkel.
(6) Az alapokból nem ítélhető meg támogatás olyan műveletekre, amelyeket fizikailag befejeztek vagy teljes egészében végrehajtottak, még mielőtt a programból történő finanszírozásra irányuló kérelmet az irányító hatósághoz benyújtották, tekintet nélkül arra, hogy az összes kapcsolódó kifizetés teljesítésre került-e. Ez a bekezdés nem alkalmazandó a többletköltségeknek a legkülső régiókbeli ETHA-ellentételezése tekintetében, illetve a legkülső régiók számára nyújtott egyedi kiegészítő ERFA- és ESZA+-forrásokból finanszírozott kiadásokra. [Mód. 264]
(7) A programmódosítás eredményeként elszámolhatóvá váló kiadások attól az időponttól számolhatók el, amikor a megfelelő kérelmet benyújtották a Bizottsághoz.
Az ERFA és a Kohéziós Alap esetében ez az eset áll fenn akkor, ha az I. melléklet 1. táblázatában említett, az MMA, a BBA és a HAVE esetében pedig ez az eset áll fenn akkor, ha az alapspecifikus rendeletekben említett új beavatkozástípussal egészül ki a program.
Amikor egy programot természeti katasztrófákra való reagálás érdekében módosítanak, a program rendelkezhet úgy, hogy az ilyen módosításhoz kapcsolódó kiadások elszámolhatósága a természeti katasztrófa bekövetkezésének napjától kezdődik.
(8) Amikor egy új programot a 14. cikk szerinti félidős felülvizsgálat összefüggésében jóváhagynak, a kiadások attól a naptól válnak elszámolhatóvá, amikor a megfelelő kérelmet benyújtják a Bizottság részére.
(9) Valamely művelet egy vagy több alapból vagy egy vagy több programból vagy más uniós eszközökből is kaphat támogatást. Ilyen esetekben a valamely alapra vonatkozó fizetési kérelemben bejelentett kiadásokat nem lehet bejelenteni a következők céljából:
|
a) |
más alapból vagy uniós eszközből nyújtott támogatás; |
|
b) |
egy másik program alapján ugyanabból az alapból fizetendő támogatás. |
Az adott alapból történő kifizetés iránti kérelemben feltüntetendő kiadási összeget minden egyes alapra és az érintett programra vagy programokra vonatkozóan arányosan lehet kiszámítani a támogatási feltételeket meghatározó dokumentummal összhangban.
58. cikk
Nem elszámolható költségek
(1) A következő költségekhez nem nyújtható hozzájárulás az alapokból:
|
a) |
hitelkamat, kivéve a kamattámogatás vagy garanciadíj-támogatás formájában nyújtott vissza nem térítendő támogatás vonatkozásában , vagy a negatív kamatlábból származó finanszírozási eszközökhöz való hozzájárulással kapcsolatban ; [Mód. 265] |
|
b) |
az érintett művelet teljes elszámolható kiadásának 10 %-át meghaladó összegű földvásárlás; parlagon heverő területek és olyan, korábban ipari hasznosítású területek esetében, amelyeken épületek találhatók, ezt a korlátozást 15 %-ra kell emelni; garanciák esetében ezek a százalékarányok az alapul szolgáló kölcsön összegére vonatkoznak. |
|
c) |
hozzáadottérték-adó (héa), kivéve az 5 000 000 EUR alatti összköltségű műveletek esetében. [Mód. 266] |
A b) pont esetében a korlátozások nem vonatkoznak a környezet megóvásával kapcsolatos műveletekre.
A hozzáadottérték-adóhoz (héa) kapcsolódó műveletek támogathatóságát eseti alapon kell meghatározni, kivéve az 5 000 000 EUR alatti összköltségű műveletek, valamint a végső címzettek beruházásai és kiadásai esetében. [Mód. 267]
(2) Az alapspecifikus rendeletek megállapíthatnak további, az egyes alapokból nyújtott hozzájárulás tekintetében nem elszámolható költségeket.
59. cikk
A műveletek tartóssága
(1) A tagállamnak vissza kell fizetnie az alapokból az infrastruktúrában végzett beruházásból vagy termelőberuházásból álló művelethez való hozzájárulást, ha a kedvezményezettnek történő utolsó kifizetéstől számított öt éven belül, illetve adott esetben az állami támogatási szabályok szerinti időtartamon belül, a következők valamelyike történik az adott művelet kapcsán:
|
a) |
termelő tevékenység megszüntetése vagy átadása; |
|
b) |
az infrastruktúra valamely elemében olyan tulajdonosváltás következik be, amelynek eredményeként egy cég vagy közszférabeli szervezet jogosulatlan előnyhöz jut; |
|
c) |
a természetében, célkitűzéseiben vagy végrehajtási feltételeiben olyan lényeges változás következik be, amely veszélyezteti az eredeti célkitűzéseket. |
Az első albekezdésben meghatározott határidőt a tagállam három évre csökkentheti a kkv-k általi beruházások vagy által teremtett munkahelyek fenntartását érintő, az általuk teremtett munkahelyek fenntartását érintő a), b) és c) pontban említett, megfelelően indokolt esetekben. [Mód. 268]
(2) Az ESZA+ által támogatott műveletek esetében csak akkor kell visszafizetni az ESZA+-ból származó támogatást, ha a műveletre az állami támogatásra vonatkozó szabályok szerint a beruházás fenntartására vonatkozó kötelezettség vonatkozik.
(3) Az (1) és a (2) bekezdés nem vonatkozik az olyan finanszírozási eszközökhöz vagy azokból nyújtott program-hozzájárulásokra és semmilyen olyan műveletre, amely esetében a termelő tevékenység olyan csőd következtében szűnik meg, amely nem csalásból ered. [Mód. 269]
60. cikk
Áthelyezés
(1) A 2. cikk 26. pontjában meghatározott áthelyezést támogató kiadások nem támogathatók az alapokból nyújtott hozzájárulással.
(2) Amennyiben az alapokból nyújtott hozzájárulás állami támogatást jelent, az irányító hatóság meggyőződik róla, hogy a hozzájárulás nem támogat áthelyezést a 651/2014/EU bizottsági rendelet 14. cikkének (16) bekezdése szerint.
61. cikk
A vissza nem fizetendő támogatások elszámolhatóságának egyedi szabályai
(1) A munkálatok, javak, szolgáltatások, föld és ingatlan formájában történő természetbeni hozzájárulás, amely esetében a kifizetés nem igazolható számlákkal vagy más azonos bizonyító erejű okiratokkal, elszámolható lehet, ha teljesülnek az alábbi feltételek:
|
a) |
a természetbeni hozzájárulásokat is magában foglaló művelethez nyújtott, közpénzből származó támogatás a művelet lezárultakor nem haladja meg a teljes elszámolható kiadásnak a természetbeni hozzájárulás értékével csökkentett összegét; |
|
b) |
természetbeni hozzájárulásoknak tulajdonított érték nem haladja meg a kérdéses piacon általánosan elfogadott költségeket; |
|
c) |
a természetbeni hozzájárulás értéke és nyújtása függetlenül értékelhető és ellenőrizhető; |
|
d) |
föld vagy ingatlan biztosítása esetében lehetőség van kifizetésre bérleti szerződés teljesítése céljából, ha annak éves nominális értéke nem haladja meg az adott tagállam fizetőeszközének egy egységét; |
|
e) |
ingyenes munkavégzés formájában történő természetbeni hozzájárulás esetében a munka értéke az annak elvégzésével igazoltan eltöltött idő és az egyenértékű munka díjazása alapján kerül meghatározásra. |
Az e cikk első albekezdésének d) pontjában említett föld vagy ingatlan értékét egy szakképzett független szakértő vagy egy megfelelően felhatalmazott hivatalos szervezet igazolja, és ez az érték nem haladhatja meg az 58. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott határt.
(2) Azok az értékcsökkentési költségek, amelyek esetében nem történt számlák által alátámasztott kifizetés, akkor tekinthetők elszámolhatónak, ha teljesülnek az alábbi feltételek:
|
a) |
a programra vonatkozó elszámolhatósági szabályok azt lehetővé teszik; |
|
b) |
a kiadás összegét megfelelően alátámasztják az elszámolható költségekre vonatkozó számlákkal megegyező bizonyító erejű igazoló dokumentumok, amennyiben a költségek megtérítése a 48. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett formában történt; |
|
c) |
a költségek kizárólag a művelet támogatásának időszakához kapcsolódnak; |
|
d) |
az értékcsökkenéssel érintett eszközök beszerzéséhez nem használtak fel közpénzekből nyújtott vissza nem térítendő támogatást. |
62. cikk
A finanszírozási eszközökre vonatkozó egyedi elszámolhatósági szabályok
(1) A finanszírozási eszköz elszámolható kiadásai a program-hozzájárulásként a finanszírozási eszköz számára kifizetett, illetve garanciák esetében a garanciaszerződésekben foglalt módon a finanszírozási eszköz által a támogathatósági időszakban elkülönített teljes összeg, ahol az adott összeg a következőknek felel meg:
|
a) |
kifizetések végső címzettek számára hitelek és sajáttőke-, illetve kvázisajáttőke-befektetések esetében; |
|
b) |
akár még fennálló, akár már lejárt garanciaszerződésekben a veszteségek miatti esetleges garancialehívások teljesítése céljából elkülönített, az alapul szolgáló folyósított új hitelek vagy a végső címzettekben végrehajtott sajáttőke-, illetve kvázisajáttőke-befektetések többszörös összegét lefedő multiplikátorarány alapján kiszámított erőforrások; |
|
c) |
kifizetések a végső címzettek részére vagy javára, amennyiben a finanszírozási eszközöket más uniós hozzájárulással kombinálják egyetlen finanszírozási eszközre vonatkozó műveletben az 52. cikk (5) bekezdése szerint; |
|
d) |
a finanszírozási eszközt végrehajtó szervezeteknél felmerülő irányítási díjak kifizetése vagy irányítási költségek megtérítése. |
(2) Az (1) bekezdés b) pontja esetében a multiplikátorarányt prudens, előzetes kockázatértékelés alapján kell megállapítani, és bele kell foglalni a vonatkozó finanszírozási szerződésbe. A multiplikátorarány felülvizsgálható, ha a piaci feltételekben bekövetkező későbbi változások ezt indokolják. Az ilyen felülvizsgálatnak nem lehet visszamenőleges hatálya.
(3) Az (1) bekezdés d) pontja esetében az irányítási díjak teljesítményalapúak. A finanszírozási eszköz végrehajtásának első tizenkét hónapjában az irányítási költségekre és díjakra vonatkozó alapdíjazás támogatható. Amennyiben holdingalapot és/vagy egyedi alapokat az 53. cikk (3 2) bekezdése szerint végrehajtó szervezeteket választanak ki szerződés közvetlen odaítélésével, az ilyen szervezetek részére kifizetett, elszámolható kiadásként bejelenthető irányítási költségek és díjak összegére a végső címzett részére hitelek, sajáttőke-, illetve kvázisajáttőke-befektetések formájában folyósított vagy garanciaszerződésben foglaltaknak megfelelően elkülönített program-hozzájárulások teljes összegének 5 %-áig terjedő értékhatár vonatkozik. [Mód. 270]
Nem alkalmazandó ez az értékhatár, ha Ha a finanszírozási eszközöket végrehajtó szervezetek kiválasztása az alkalmazandó jognak megfelelően versenyalapú pályázati eljárás útján történik, és a versenyalapú pályázati eljárás magasabb szintű irányítási költségek és díjak szükségességét állapítja meg , amelyek teljesítményalapúak . [Mód. 271]
(4) Amennyiben az ügyviteli díjakat vagy azok egy részét felszámítják a végső címzetteknek, azok összege nem jelenthető be elszámolható kiadásként.
(5) Az (1) bekezdés szerint bejelentett elszámolható kiadás nem haladhatja meg az alapokból nyújtott, az említett bekezdés szerinti célokra kifizetett támogatás teljes összegének és a megfelelő nemzeti társfinanszírozásnak az együttes összegét.
VI. CÍM
IRÁNYÍTÁS ÉS KONTROLL
I. FEJEZET
Az irányítás és kontroll általános szabályai
63. cikk
A tagállamok feladatai
(1) A tagállamok irányítási és kontrollrendszerekkel rendelkeznek a programjaikra vonatkozóan e címnek megfelelően, és biztosítják ezek hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak és a X. mellékletben felsorolt fő követelményeknek megfelelő működését.
(2) A tagállamok biztosítják a Bizottsághoz benyújtott elszámolásokban szereplő kiadások jogszerűségét és szabályosságát, és minden szükséges intézkedést megtesznek a szabálytalanságok – köztük a családok – megelőzése, észlelése és korrigálása, valamint bejelentése érdekében. A tagállamok teljes mértékben együttműködnek az OLAF-fal. [Mód. 272]
(3) A tagállamok a Bizottság kérésére megteszik a szükséges intézkedéseket az irányítási és kontrollrendszereik hatékony működésének, valamint a Bizottsághoz benyújtott kiadások jogszerűségének és szabályosságának biztosítása érdekében. Ha ez az intézkedés egy ellenőrzés, akkor abban részt vehetnek a Bizottság tisztségviselői vagy azok meghatalmazott képviselői.
(4) A tagállamok biztosítják a monitoringrendszer és a mutatókra vonatkozó adatok minőségét , függetlenségét és megbízhatóságát. [Mód. 273]
(5) A tagállamok rendszereket és eljárásokat vezetnek be annak érdekében, hogy a XI. mellékletben meghatározott ellenőrzési nyomvonalhoz szükséges valamennyi dokumentum őrzése megfeleljen a 76. cikkben megállapított követelményeknek.
(6) A tagállamok intézkedéseket hoznak az alapokra vonatkozó panaszok hatékony kivizsgálásának biztosítása érdekében. E szabályozás hatálya, szabályai és eljárásai a tagállamok felelősségi körébe tartoznak intézményi és jogi keretükkel összhangban. A Bizottság kérésére , összhangban a 64. cikk (4a) bekezdésével megvizsgálják a Bizottsághoz benyújtott azon panaszokat, amelyek a programjaik hatálya alá tartoznak, és tájékoztatják a Bizottságot az ilyen vizsgálatok eredményeiről. [Mód. 274]
E cikk alkalmazásában a panaszok körébe tartozik a potenciális és a kiválasztott kedvezményezettek közötti, a javasolt vagy kiválasztott műveletet érintő bármilyen vita, illetve a harmadik felekkel folytatott, a program vagy az annak keretébe tartozó műveletek végrehajtásával kapcsolatos bármilyen vita, függetlenül a nemzeti jog alapján létrehozott jogorvoslati eszközök minősítésétől.
(7) A tagállamok biztosítják, hogy a kedvezményezettek és a programhatóságok közötti valamennyi információcsere felhasználóbarát elektronikus adatcsererendszereken keresztül történjen a XII. melléklet szerint. [Mód. 275]
Az ETHA, az MMA, a BBA és a HAVE által támogatott programok esetében az első albekezdés 2023 2022 . január 1-től lesz alkalmazandó. [Mód. 276]
Az első albekezdés nem alkalmazandó az ESZA+-rendelet [4. cikke (1) bekezdése bekezdésének c) pontjának vii. alpontja xi . pontja ] szerinti programokra. [Mód. 277]
(8) A tagállamok biztosítják, hogy Bizottsággal folytatott valamennyi hivatalos információcsere elektronikus adatcsererendszeren keresztül történjen a XIII. melléklet szerint.
(9) A tagállamok a program jóváhagyása után és legkésőbb az első számviteli évre vonatkozó végső kifizetési kérelem benyújtásának idejéig, illetve 2023. június 30-ig a XIV. mellékletben meghatározott mintának megfelelően leírást készítenek az irányítási és kontrollrendszerről. A tagállamok naprakészen tartják a leírást a későbbi módosítások megjelenítése érdekében.
(10) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 107. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e cikk (2) bekezdésének a jelentendő szabálytalanságok meghatározásának kritériumaival és a benyújtandó adatokkal való kiegészítése céljából.
(11) A Bizottság e cikk egységes feltételek és szabályok mellett történő végrehajtása érdekében a 109. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően végrehajtási jogi aktust fogad el, melyben meghatározza a szabálytalanságok jelentéséhez használandó formátumot. [Mód. 278]
64. cikk
A Bizottság hatáskörei és feladatai
(1) A Bizottság meggyőződik róla, hogy a tagállamok rendelkeznek olyan irányítási és kontrollrendszerrel, amely megfelel ennek a rendeletnek, és ezek a rendszerek hatékonyan és eredményesen működnek a programok végrehajtása során. A Bizottság a tagállamokra vonatkozóan ellenőrzési stratégiát és ellenőrzési tervet készít, amelyek kockázatértékelésen alapulnak. [Mód. 279]
A Bizottság és az ellenőrző hatóságok összehangolják ellenőrzési terveiket.
(2) A bizottsági ellenőrzéseket azoknak az elszámolásoknak az elfogadását követő három két naptári éven belül kell elvégezni, amelyekben az érintett kiadások szerepelnek. Ez az időszak nem vonatkozik a csalás gyanújával érintett műveletekre. [Mód. 280]
(3) Az általuk végzett ellenőrzések céljára a bizottsági tisztségviselők és azok meghatalmazott képviselői hozzáféréssel rendelkeznek az alapokból támogatott műveletekkel vagy az irányítási és kontrollrendszerekkel kapcsolatos összes szükséges nyilvántartáshoz, dokumentumhoz és metaadathoz, függetlenül az adathordozótól, amelyen ezeket tárolják, és másolatot kapnak a kért formátumban.
(4) A helyszíni ellenőrzésekre a következők is vonatkoznak:
|
a) |
a Bizottság – sürgős esetek kivételével – legalább 12 15 munkanappal korábban értesítést küld az ellenőrzésről az illetékes programhatóság részére; a tagállamok tisztségviselői vagy meghatalmazott képviselői is részt vehetnek ezekben az ellenőrzésekben; [Mód. 281] |
|
b) |
amennyiben a nemzeti rendelkezések alkalmazása bizonyos aktusokat a nemzeti jogszabályokban külön kijelölt szereplők számára tart fenn, a bizottsági tisztségviselők és meghatalmazott képviselők – a nemzeti bíróságok hatáskörének sérelme nélkül és az érintett jogalanyok alapvető jogainak maradéktalan tiszteletben tartása mellett – hozzáféréssel rendelkeznek az így szerzett információkhoz; |
|
c) |
a Bizottság az előzetes ellenőrzési megállapításokat az Unió legalább egy hivatalos nyelvén, az ellenőrzés utolsó napjától számított 3 2 hónapon belül megküldi az illetékes tagállami hatóságnak; [Mód. 282] |
|
d) |
a Bizottság az ellenőrzési jelentést az Unió legalább egy hivatalos nyelvén, 3 2 hónapon belül küldi meg azt követően, hogy megkapta az illetékes tagállami hatóság előzetes ellenőrzési megállapításokra adott hiánytalan válaszát. A tagállam válaszát hiánytalannak kell tekinteni, ha a Bizottság 2 hónapon belül nem jelentett hiányzó dokumentumokat. [Mód. 283] |
A Bizottság megfelelően indokolt esetben további három két hónappal meghosszabbíthatja a c) és a d) pontban említett határidőt. [Mód. 284]
(4a) A 63. cikk (6) bekezdésének sérelme nélkül a Bizottság panaszkezelési rendszert biztosít, amely hozzáférhető a polgárok és az érdekelt felek számára. [Mód. 285]
65. cikk
Programhatóságok
(1) A költségvetési rendelet [63. cikke (3) bekezdésének] alkalmazásában a tagállam minden egyes programra vonatkozóan kijelöl egy irányító hatóságot és egy ellenőrző hatóságot. Amennyiben egy tagállam alkalmazza a 66. cikk (2) bekezdésében említett lehetőséget, az érintett szervezetet programhatóságként kell kijelölni. Ugyanazok a hatóságok egynél több programért lehetnek felelősek.
(2) Az ellenőrző hatóságnak az ellenőrzött alanyoktól irányító hatóságtól, valamint a feladatokra kijelölt vagy feladatokkal megbízott szervektől vagy szervezetektől funkcionálisan független közigazgatási vagy magánszervnek kell lennie. [Mód. 286]
(3) Az irányító hatóság egynél több közreműködő szervezetet jelölhet ki bizonyos feladatoknak a felelőssége mellett történő elvégzésére. Az irányító hatóság és a közreműködő szervezetek közötti megállapodásokat írásban kell rögzíteni.
(4) A tagállamok biztosítják, hogy érvényesüljön a funkciók különválasztásának elve mind a programhatóságok között, mind a programhatóságokon belül.
(5) Az (EU) (…) [a Horizont Európa részvételi szabályai] rendelet [11.] cikkében említett program-társfinanszírozást végrehajtó szervezetet az irányító hatóság a (3) bekezdésnek megfelelően kijelöli közreműködő szervezetként.
II. FEJEZET
Standard irányítási és kontrollrendszerek
66. cikk
Az irányító hatóság szerepe
(1) Az irányító hatóság feladata, hogy a program célkitűzéseinek teljesítését szem előtt tartva irányítsa a programot. Feladatait képezik különösen a következők:
|
a) |
műveletek kiválasztása a 67. cikknek megfelelően; |
|
b) |
programirányítási feladatok végzése a 68. cikknek megfelelően; |
|
c) |
a monitoringbizottság munkájának támogatása a 69. cikknek megfelelően; |
|
d) |
a közreműködő szervezetek felügyelése; |
|
e) |
az egyes műveletek nyomon követéshez, értékeléshez, pénzügyi irányításhoz, vizsgálatokhoz és ellenőrzésekhez szükséges adatainak egy elektronikus rendszerben rendszerekben történő rögzítése és tárolása, valamint az adatok biztonságának, sértetlenségének és bizalmas jellegének, továbbá a felhasználók hitelesítésének a biztosítása. [Mód. 287] |
(2) A tagállam a 70. cikkben említett számviteli funkció ellátásával megbízhatja az irányító hatóságot vagy egy másik szervezetet.
(3) Az MMA-ból, a BBA-ból és a HAVE-ből támogatott programok esetében a számviteli funkciót az irányító hatóságnak kell elvégeznie, vagy az irányító hatóság felelőssége mellett kell elvégezni.
(4) A Bizottság a 109. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően végrehajtási jogi aktust fogad el az (1) bekezdés e) pontjában említett elektronikus adatok rögzítésére és tárolására vonatkozó egységes feltételek biztosítása érdekében. Ezt a végrehajtási jogi aktust a(z) 109. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
67. cikk
A műveletek irányító hatóság általi kiválasztása
(1) A műveletek kiválasztásakor az irányító hatóságnak olyan kritériumokat és eljárásokat kell megállapítania és alkalmaznia, amelyek megkülönböztetésmentesek, átláthatóak, biztosítják a fogyatékossággal élő személyek akadálymentes hozzáférését, a nemek közötti egyenlőséget, és figyelembe veszik az Európai Unió Alapjogi Chartáját, valamint a fenntartható fejlődés és az Unió környezetvédelmi politikájának irányelveit az EUMSZ 11. cikkének és 191. cikkének (1) bekezdése szerint. [Mód. 288]
A kritériumoknak és eljárásoknak biztosítaniuk kell a kiválasztandó műveletek olyan célból történő rangsorolását, hogy az uniós hozzájárulás maximális mértékben hozzájárulhasson a program célkitűzéseinek eléréséhez.
(2) A Bizottság kérésére az irányító hatóságnak konzultálnia kell a Bizottsággal, és figyelembe kell vennie annak észrevételeit, mielőtt először benyújtja a kiválasztási kritériumokat a monitoringbizottságnak, és mielőtt változásokat eszközölne a kritériumok tekintetében.
(3) A műveletek kiválasztásakor az irányító hatóság:
|
a) |
gondoskodik róla, hogy a kiválasztott műveletek fenntarthatóak legyenek, megfeleljenek a programnak és területi stratégiáknak , és hatékonyan hozzájáruljanak a program egyedi célkitűzéseinek megvalósításához; [Mód. 289] |
|
b) |
gondoskodik róla, hogy a kiválasztott műveletek összhangban legyenek az előfeltételek teljesítéséhez megállapított megfelelő stratégiákkal és tervezési dokumentumokkal; |
|
c) |
gondoskodik róla, hogy a kiválasztott műveletek a lehető legjobb megfelelő kapcsolatot hozzák hozzanak létre a támogatás összege, a vállalt tevékenységek és a célkitűzések megvalósítása között; [Mód. 290] |
|
d) |
ellenőrzi, hogy a kedvezményezett rendelkezik-e a szükséges pénzügyi erőforrásokkal és mechanizmusokkal a működési és fenntartási költségek fedezéséhez; |
|
e) |
gondoskodik róla, hogy a 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (45) hatálya alá tartozó kiválasztott műveletek tekintetében környezeti hatásvizsgálatot vagy szűrési eljárást végezzenek el , valamint hogy az alternatív megoldások és egy átfogó nyilvános konzultáció értékelését megfelelőképpen figyelembe vegyék az említett, a 2014/52/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (46) módosított irányelv követelményei alapján; [Mód. 291] |
|
f) |
ellenőrzi biztosítja , hogy amennyiben a műveletek megkezdődtek az előtt, hogy a támogatási kérelem benyújtásra került az irányító hatóságnak, betartották-e a vonatkozó jogszabályokat; [Mód. 292] |
|
g) |
gondoskodik róla, hogy a kiválasztott műveletek az érintett alap hatókörébe tartozzanak és besorolhatók legyenek valamely beavatkozástípusba vagy az ETHA esetében támogatási területbe; |
|
h) |
gondoskodik róla, hogy a műveletek ne tartalmazzanak olyan tevékenységeket, amelyek a 60. cikk szerint áthelyezés tárgyát képező művelet részei voltak, vagy amelyek az 59. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint termelő tevékenység átadását valósítanák meg; |
|
i) |
gondoskodik róla, hogy a kiválasztott műveleteket ne érintse a Bizottság által kiadott olyan indokolással ellátott vélemény, amely az EUMSZ 258. cikke szerinti, a kiadások vagy a műveletek teljesítésének jogszerűségét és szabályosságát kockára tevő kötelezettségszegéshez kapcsolódik; |
|
j) |
a legalább ötéves várható élettartamú infrastruktúrákba történő beruházások esetében a beruházási döntések meghozatala előtt gondoskodik róla, hogy sor kerüljön az éghajlatváltozási rezilienciavizsgálatra és az „első az energiahatékonyság” elvének alkalmazására . [Mód. 293] |
(4) Az irányító hatóság biztosítja, hogy a kedvezményezett megkapja azt a dokumentumot, amely az egyes műveletekre vonatkozóan részletezi a támogatás összes feltételét, beleértve a nyújtandó termékekre vagy szolgáltatásokra vonatkozó egyedi követelményeket, a pénzügyi tervet, a végrehajtás időkeretét és adott esetben a művelet költségeinek megállapításához alkalmazandó módszert, valamint a vissza nem térítendő támogatás kifizetésének feltételeit.
(5) A „kiválósági pecsét” tanúsítvánnyal díjazott műveletek vagy a Horizont Európa nyújtott program-társfinanszírozásra kiválasztott műveletek esetében az irányító hatóság dönthet úgy, hogy közvetlenül nyújt támogatást az ERFA-ból vagy az ESZA+-ból, feltéve, hogy az adott műveletek megfelelnek a program célkitűzéseinek.
A „kiválósági pecsét” tanúsítványt vagy a program-társfinanszírozást nyújtó eszközre vonatkozó társfinanszírozási arányt kell alkalmazni, és azt tartalmaznia kell a (4) bekezdésben említett dokumentumnak.
(5a) Az irányító hatóság kellően indokolt esetben dönthet úgy, hogy a programhoz az ERFA és az ESZA+ keretében allokált pénzügyi források legfeljebb 5 %-ával hozzájárul a Horizont Európa keretében támogatásra jogosult tagállam meghatározott projektjeihez, ideértve a második szakaszban kiválasztottakat is, feltéve, hogy ezek a projektek hozzájárulnak az adott tagállam programjának célkitűzéseihez. [Mód. 294]
(6) Ha az irányító hatóság kiválaszt egy stratégiai fontosságú műveletet, erről haladéktalanul egy hónapon belül tájékoztatja a Bizottságot, és minden, a programra vonatkozó releváns információt , többek között költség-haszon elemzést közöl a Bizottsággal. [Mód. 295]
68. cikk
Programirányítás az irányító hatóság által
(1) Az irányító hatóság:
|
a) |
irányítási ellenőrzéseket végez annak megállapítása céljából, hogy megtörtént-e a társfinanszírozott termékek és szolgáltatások biztosítása, hogy a művelet megfelel-e az alkalmazandó jognak, a programnak és a műveletre vonatkozó támogatási feltételeknek, és:
|
|
b) |
a finanszírozás rendelkezésre állásától függően gondoskodik arról, hogy az előfinanszírozás és az időközi kifizetések vonatkozásában a kedvezményezett az ellenőrzött kiadás tekintetében hiánytalanul és a kedvezményezett által benyújtott kifizetési kérelem napjától számított 90 60 napon belül megkapja az esedékes összeget; [Mód. 296] |
|
c) |
eredményes és arányos csalásellenes intézkedéseket és eljárásokat alkalmaz, figyelembe véve az azonosított kockázatokat; |
|
d) |
megakadályozza, feltárja és elhárítja a szabálytalanságokat; |
|
e) |
meggyőződik arról, hogy az elszámolásokban szereplő kiadások jogszerűek és szabályosak; |
|
f) |
a XV. mellékletben megadott minta szerint elkészíti a vezetői nyilatkozatot; |
|
g) |
a VII. mellékletnek megfelelőn január 31-ig és július 31-ig előrejelzéseket ad a folyó évre és a későbbi évekre benyújtandó időközi kifizetési kérelmek összegére vonatkozóan. |
Az első albekezdés b) pontja esetében nem alkalmazható olyan levonás, visszatartás vagy bármilyen további külön díj vagy azzal megegyező hatású egyéb díj, amely csökkentené a kedvezményezettek számára kifizetendő összegeket.
PPP-műveletek esetében az irányító hatóság az e célra a kedvezményezett nevében, a PPP-megállapodás szerinti használatra nyitott, feltételhez kötött számlára teljesíti a kifizetéseket.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett irányítási ellenőrzések kockázatalapúak, és arányosak a kockázatkezelési stratégia szerint azonosított kockázatokkal.
Az irányítási ellenőrzések a kedvezményezettek kifizetési kérelmeire vonatkozó adminisztratív ellenőrzések és a műveletek helyszíni ellenőrzéseit is magukban foglalják. Az irányítási ellenőrzéseket legkésőbb az elszámolások 92. cikk szerinti elkészítése előtt kell elvégezni.
(3) Amennyiben az irányító hatóság szintén kedvezményezett a program alapján, az irányítási ellenőrzések intézkedéseinek biztosítaniuk kell a funkciók különválasztását.
(4) A (2) bekezdéstől eltérve az ETE-rendelet egyedi szabályokat állapíthat meg az Interreg programokra alkalmazandó irányítási ellenőrzésekre vonatkozóan.
69. cikk
A monitoringbizottság munkájának irányító hatóság általi támogatása
Az irányító hatóság:
|
a) |
időben biztosítja a monitoringbizottság számára a feladatainak elvégzéséhez szükséges összes információt; |
|
b) |
biztosítja a monitoringbizottság határozatainak és ajánlásainak nyomon követését. |
70. cikk
A számviteli feladatkör
(1) A számviteli feladatkör a következő feladatokból áll:
|
a) |
kifizetési kérelmek készítése és benyújtása a Bizottsághoz a 85. és 86. cikknek megfelelően , valamint az ellenőrző hatóság által vagy annak felelősségére elvégzett ellenőrzések figyelembevétele ; [Mód. 297] |
|
b) |
elszámolások készítése és benyújtása, a teljesség, pontosság és helyesség megerősítése a 92. cikknek megfelelően és nyilvántartás vezetése a beszámolók valamennyi eleméről elektronikus rendszerben; [Mód. 298] |
|
c) |
a más fizetőeszközben felmerülő kiadások összegének átváltása euróra a Bizottság azon hónapban érvényes havi számviteli elszámolási árfolyamának használatával, amely során a kiadás az e cikkben megállapított feladatok elvégzéséért felelős szervezet számviteli rendszereiben rögzítették. |
(2) A számviteli feladatkör nem tartalmaz ellenőrzéseket a kedvezményezettek szintjén.
(3) Az (1) bekezdés c) pontjától eltérve, az ETE-rendelet eltérő módszert állapíthat meg a más fizetőeszközben felmerülő kiadások összegének euróra történő átváltásához.
71. cikk
Az ellenőrző hatóság szerepe
(1) Az ellenőrző hatóság feladata, hogy rendszerellenőrzéseket, műveletekkel kapcsolatos ellenőrzéseket végezzen, valamint elvégezze az elszámolások ellenőrzését annak érdekében, hogy független bizonyítékot adjon a Bizottságnak az irányítási és kontrollrendszerek hatékonyan működése, valamint a Bizottsághoz benyújtott elszámolásokban szereplő kiadások jogszerűsége és szabályossága tekintetében.
(2) Az ellenőrzési munkát a nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardokkal összhangban kell elvégezni.
(3) Az ellenőrző hatóságnak az alábbiakat kell elkészítenie és benyújtania a Bizottságnak:
|
a) |
éves ellenőri vélemény a költségvetési rendelet [63. cikkének (7) bekezdésének] megfelelően és a XVI. mellékletben meghatározott minta szerint az elvégzett összes ellenőrzési munka alapján, három különálló komponens lefedésével:
|
|
b) |
a költségvetési rendelet [63 cikke (5) bekezdésének b) pontjában] meghatározott követelményeket teljesítő éves kontrolljelentés a XVII. mellékletben meghatározott minta szerint, amely alátámasztja az a) pontban említett fenti ellenőri véleményt, és összefoglalja a megállapításokat, beleértve a rendszer hibáinak és hiányosságainak jellegére és mértékére vonatkozó elemzést, valamint az ajánlott és végrehajtott korrekciós intézkedéseket, a kapott teljes hibaarányt és a fennmaradó hibaarányt a Bizottsághoz benyújtott elszámolásokban megadott kiadásokra vonatkozóan. |
(4) Amennyiben a programokat a műveleteknek a 73. cikk (2) bekezdésével összhangban történő ellenőrzése céljából csoportosítják, a (3) bekezdés b) pontja alatt megkövetelt információk egyetlen jelentésben csoportosíthatók.
Amennyiben az ellenőrző hatóság az MMA, a BBA és a HAVE által támogatott programok esetében él ezzel a lehetőséggel, a (3) bekezdés b) pontja alatt megkövetelt információkról alaponként kell jelentést tenni.
(5) Az ellenőrző hatóság rendszerellenőrzési jelentéseket küld a Bizottságnak, amint az érintett ellenőrzött alanyokkal folytatott kontradiktórius eljárás lezárulta után.
(6) A Bizottság és az ellenőrző hatóságok rendszeresen, eltérő megállapodás hiányában évente legalább egy alkalommal összeülnek, hogy megvizsgálják az ellenőrzési stratégiát, az éves kontrolljelentést, az ellenőri véleményt, koordinálják az ellenőri terveiket és módszereiket, valamint véleményt cseréljenek az irányítási és kontrollrendszerek fejlesztésével kapcsolatos kérdésekről.
(6a) Az ellenőrzéseket az ellenőrzött műveletről történő megállapodáskor érvényes normák alapján kell végrehajtani, kivéve amennyiben az új normák a kedvezményezettek számára kedvezőbbek. [Mód. 299]
(6b) Amennyiben egy művelet ellenőrzése részeként szabálytalanságot állapítanak meg, amely pénzügyi büntetéshez vezet, a szabálytalanság megállapítása nem vezethet a kontroll kiterjesztéséhez vagy olyan pénzügyi korrekcióhoz, amely meghaladja az ellenőrzött költségek számviteli évében felmerült költségeket. [Mód. 300]
72. cikk
Ellenőrzési stratégia
(1) Az ellenőrző hatóság az irányító hatósággal való egyeztetését követően ellenőrzési stratégiát készít kockázatértékelés alapján, figyelembe véve a 63. cikk (9) bekezdésében megadott irányítási és kontrollrendszer leírást, kitérve a rendszerellenőrzésekre és a műveletek ellenőrzéseire. Az ellenőrzési stratégia magában foglalja az újonnan kijelölt irányító hatóságokra és számviteli funkciót végző hatóságokra vonatkozó, a rendszerellenőrzést. Az ellenőrzést működésük első évét követő kilenc hónapon belül elvégzett rendszerellenőrzést végzik . Az ellenőrzési stratégiát a XVIII. mellékletben meghatározott minta szerint kell elkészíteni, és az az első éves kontrolljelentést és a Bizottságnak megküldött ellenőri véleményt követően évente naprakésszé kell tenni. Egy vagy több programra térhet ki. Az ellenőrzési stratégiában az ellenőrző hatóság az egyéni elszámolások ellenőrzését korlátozhatja. [Mód. 301]
(2) Kérésre az ellenőrzési stratégiát be kell nyújtani a Bizottságnak.
73. cikk
A műveletek ellenőrzése
(1) A műveletek ellenőrzései a számviteli évben, minta alapján a Bizottsághoz bejelentett kiadásokra terjednek ki. Ez a minta reprezentatív, és statisztikai mintavételezési módszereken alapul.
(2) Amennyiben a sokaság 300-nál kevesebb mintavételi egységből áll, nem statisztikai mintavételezési módszer használható az ellenőrző hatóság szakmai megítélése alapján. Ezekben az esetekben a minta nagyságának elégségesnek kell lennie ahhoz, hogy az ellenőrző hatóság érvényes ellenőri véleményt dolgozhasson ki. A nem statisztikai mintavételezési módszernek a számviteli év sokaságára vonatkozóan véletlenszerűen kiválasztott mintavételi egységek legalább 10 %-át kell lefednie.
A statisztikai minta az ERFA, a Kohéziós Alap és az ESZA+ által támogatott egy vagy több programra, illetve – adott esetben rétegezés alkalmazásakor – egy vagy több programozási időszakra terjedhet ki az ellenőrző hatóság szakmai megítélése szerint.
Az MMA, a BBA, a HAVE és az ETHA által támogatott műveletek mintája az egyes alapokból támogatott műveleteket külön fedi le.
(3) A műveletek ellenőrzései csak akkor tartalmazzák a művelet fizikai végrehajtásának helyszíni ellenőrzését, ha azt az érintett művelet típusa megköveteli.
Amennyiben a Bizottság és a tagállamok nem értenek egyet az ellenőrzés eredményeiben, vitarendezési eljárást kell indítani. [Mód. 302]
Az ESZA+ rendelet külön rendelkezéseket határozathat meg az ESZA+ rendelet [4. cikke (1) bekezdése c) pontjának vii. alpontja] alá tartozó programokra vonatkozóan.
(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 107. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el e cikk kiegészítésére szabványosított, azonnal használható mintavételezési módszerek és módozatok megállapításával egy vagy több programozási időszak lefedése céljából.
74. cikk
Egységes ellenőrzési intézkedések
(1) Az ellenőrzések elvégzésekor a Bizottság és az ellenőrző hatóságok kellően figyelembe veszik az egységes ellenőrzés és arányosság elveit az uniós költségvetésre jelentett kockázat mértékével kapcsolatban. Kötelesek elkerülni a Bizottsághoz bejelentett ugyanazon kiadások kettős ellenőrzését azzal a céllal, hogy minimálisra csökkentsék az irányítási vizsgálatok és ellenőrzések költségét és a kedvezményezettek adminisztratív terhét.
A Bizottság és az ellenőrző hatóságok először felhasználják a 66. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett elektronikus rendszerben rendszerekben elérhető összes információt és nyilvántartást, ideértve az irányítási ellenőrzések eredményeit is, és csak akkor kérnek és szereznek be további dokumentumokat és ellenőrzési bizonyítékot az érintett kedvezményezettektől, ha szakmai megítélésük alapján erre szükség van a megalapozott ellenőrzési következtetések alátámasztásához. [Mód. 303]
(2) Az olyan programok esetében, ahol a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy az ellenőrző hatóság véleménye megbízható, és az érintett tagállam részt vesz az Európai Ügyészségre vonatkozó fokozott együttműködésben, a Bizottság saját ellenőrzései az ellenőrző hatóság munkájának ellenőrzésére korlátozódnak.
(3) Azon műveletek esetében, amelyeknél a támogatható kiadások teljes összege nem haladja meg a 400 000 EUR összeget az ERFA és a Kohéziós Alap esetében, a 300 000 EUR összeget az ESZA+ esetében, illetve a 200 000 EUR összeget az ETHA, az MMA, a BBA és a HAVE esetében, az ellenőrző hatóság vagy a Bizottság csak egy ellenőrzést végez a művelet lezárásának számviteli évével azonos számviteli évre vonatkozó elszámolások benyújtása előtt.
A többi művelet esetében az ellenőrző hatóság vagy a Bizottság számviteli évenként legfeljebb egy ellenőrzést végez a művelet lezárásának számviteli évével azonos számviteli évre vonatkozó elszámolások benyújtása előtt. A Bizottság vagy az ellenőrző hatóság egy adott évben nem végezheti el a műveletek ellenőrzését, ha a Számvevőszék abban az évben már végzett ellenőrzést, feltéve, hogy az ellenőrző hatóság vagy a Bizottság fel tudja használni a Számvevőszék ellenőrzésének eredményeit feladatai teljesítéséhez.
(4) A (3) bekezdés rendelkezései ellenére bármely művelet egynél több ellenőrzés alá eshet, ha az ellenőrző hatóság saját megítélése alapján arra a következtetésre jut, hogy nem lehet érvényes ellenőri véleményt készíteni.
(5) Az (2) és (3) bekezdés nem alkalmazandó, ha:
|
a) |
fennáll a szabálytalanság vagy csalásra utaló jel speciális kockázata; |
|
b) |
az ellenőrző hatóság munkájának újbóli elvégzésére van szükség a hatékony működésére vonatkozó bizonyíték megszerzéséhez; |
|
c) |
bizonyíték van az ellenőrző hatóság munkájában fennálló súlyos hiányosságra. |
75. cikk
A finanszírozási eszközök irányítási vizsgálatai és ellenőrzései
(1) Az irányító hatóság csak a pénzügyi eszközt végrehajtó szervek szintjén, valamint garancialapokkal összefüggésben a mögöttes új kölcsönöket biztosító testületek szintjén végez helyszíni irányítási vizsgálatokat a 68. cikk (1) bekezdése szerint. A költségvetési rendelet 124. cikkében szereplő rendelkezések sérelme nélkül, ha a pénzügyi eszköz ellenőrzési jelentéseket ír elő, támogatva a kifizetési kérelmet, az irányító hatóság dönthet úgy, hogy nem végez helyszíni, irányítási ellenőrzéseket. [Mód. 304]
(2) Az irányító hatóság nem végezhet helyszíni vizsgálatokat az Európai Beruházási Bank (EBB) vagy más olyan nemzetközi pénzügyi intézmény szintjén, amelyben egy tagállam részvényes.
Ugyanakkor az EBB vagy más olyan nemzetközi pénzügyi intézmény, ahol egy tagállam részvényes, köteles a kifizetési kérelmeket igazoló kontrolljelentéseket benyújtani az irányító hatóság részére.
(3) Az ellenőrző hatóság a pénzügyi eszközt végrehajtó szervek szintjén, valamint garancialapokkal összefüggésben a mögöttes új kölcsönöket biztosító testületek szintjén végez rendszerellenőrzéseket és műveletellenőrzéseket a 71., a 73. vagy a 77. cikk szerint. A költségvetési rendelet 127. cikkében szereplő rendelkezések sérelme nélkül, ha a pénzügyi eszköz az ellenőrző hatóságnak éves ellenőrzési jelentést kell készítenie, amelyet külső ellenőreik készítenek minden naptári év végéig, és tartalmazza a XVII. mellékletben foglalt összes elemet, az ellenőrző hatóság dönthet úgy, hogy nem végez további ellenőrzéseket. [Mód. 306]
(3a) A garanciaalapok tekintetében a programok ellenőrzéséért felelős szervek kizárólag abban az esetben vizsgálják és ellenőrzik a szerveket, amelyek új, alapul szolgáló hiteleket nyújtanak, amennyiben egy vagy több helyzet fennáll a következők közül:
|
a) |
az irányító hatóság, illetve a pénzügyi eszközöket végrehajtó szervezetek szintjén nem állnak rendelkezésre olyan igazoló dokumentumok, amelyek bizonyítékokat szolgáltatnának arra, hogy a pénzügyi eszközből ténylegesen támogatták a végső kedvezményezetteket; |
|
b) |
bizonyítékokkal igazolható, hogy az irányító hatóság vagy a pénzügyi eszközöket végrehajtó szervezetek szintjén rendelkezésre álló dokumentumok nem adnak valós és pontos képet a nyújtott támogatásról. [Mód. 307] |
(4) Az ellenőrző hatóság nem végezhet ellenőrzéseket az általuk végrehajtott finanszírozási eszközök tekintetében az EBB vagy más olyan nemzetközi pénzügyi intézmény szintjén, amelyben egy tagállam részvényes.
Ugyanakkor az EBB vagy más olyan nemzetközi pénzügyi intézmény, amelyben egy tagállam részvényes, köteles a naptári év végéig külső ellenőrök által készített éves ellenőrzési jelentést benyújtani a Bizottság és az ellenőrző hatóság felé. Ez a jelentés a XVII. mellékletben foglalt elemekre tér ki.
(5) Az EBB vagy más nemzetközi pénzügyi intézmény minden szükséges dokumentumot biztosít a programhatóságok számára, hogy teljesíteni tudják a kötelezettségeiket.
76. cikk
A dokumentumok elérhetősége
(1) Az állami támogatásra vonatkozó szabályok sérelme nélkül az irányító hatóság köteles biztosítani, hogy az alapokból támogatott művelettel kapcsolatos valamennyi alátámasztó dokumentumot a megfelelő szinten öt három évig megőrizzenek annak az évnek az utolsó napjától, azaz december 31-től számítva, amelyben az irányító hatóság az utolsó kifizetést teljesítette a kedvezményezett felé. [Mód. 308]
(2) Ez az időszak bírósági eljárás esetén vagy a Bizottság kérelmére megszakítható.
(2a) A dokumentumok megőrzésének időszakát csökkenteni lehet, a kedvezményezettek kockázati profiljával és méretével arányosan az irányító hatóságok döntése alapján. [Mód. 309]
III. FEJEZET
Nemzeti irányítási rendszerek érvényesülése
77. cikk
Fokozottan arányos intézkedések
A tagállam az alábbi fokozottan arányos intézkedéseket alkalmazhatja a program irányítási és kontrollrendszerére vonatkozóan, amennyiben a 78. cikkben megállapított feltételek teljesülnek:
|
a) |
a 68. cikk (1) bekezdésének a) pontjától és a 68. cikk (2) bekezdésétől eltérően az irányító hatóság csak nemzeti eljárásokat alkalmazhat az irányítási ellenőrzések elvégzéséhez; |
|
b) |
a 73. cikk (1) és (3) bekezdésétől eltérően az ellenőrző hatóság saját ellenőrzési tevékenységét az érintett program vagy programcsoport esetében 30 mintavételi egység statisztikai mintájára korlátozhatja; |
|
c) |
a Bizottság az ellenőrző hatóság munkájának felülvizsgálatára korlátozza a saját ellenőrzéseit, amelyeket saját szintjén végez el újra, kivéve, ha a rendelkezésre álló információk az ellenőrző hatóság munkájában súlyos hiányosságra utalnak. |
A b) pont esetében, amennyiben a sokaság 300-nál kevesebb mintavételi egységből áll, az ellenőrző hatóság nem statisztikai mintavételi módszert használhat a 73. cikk (2) bekezdése szerint.
78. cikk
A fokozottan arányos intézkedések alkalmazásának feltételei
(1) A tagállam a programozási időszak alatt bármikor alkalmazhatja a 77. cikkben meghatározott fokozottan arányos intézkedéseket, ha a Bizottság a tagállam e cikk rendelkezéseinek alkalmazására vonatkozó határozatát megelőző utolsó két évről szóló, közzétett éves tevékenységi jelentéseiben megerősítette, hogy a program irányítási és kontrollrendszere hatékonyan működik, és hogy az egyes évek teljes hibaaránya 2 % alatt van. A program irányítási és kontrollrendszere hatékony működésének felmérésekor a Bizottság figyelembe veszi az érintett tagállam részvételét az Európai Ügyészség tekintetében folytatott megerősített együttműködésben.
Amennyiben a tagállam úgy határoz, hogy él ezzel a lehetőséggel, értesítenie kell a Bizottságot a 77. cikkben meghatározott arányos rendelkezések alkalmazásáról, amelyek a következő számviteli év elejétől lesznek érvényesek.
(2) A programozási időszak kezdetén a tagállam a 77. cikkben említett rendelkezéseket alkalmazhatja, amennyiben az e cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek a 2014–2020 közötti időszakban végrehajtott hasonló program tekintetében, és amennyiben a 2021–2027 közötti időszakra megállapított irányítási és kontrollrendelkezések jelentős mértékben az előző program ilyen rendelkezéseire épülnek. Ilyen esetekben a fokozottan arányos intézkedések a program kezdetétől érvényesek.
(3) A tagállam ennek megfelelően állapítja meg vagy frissíti az irányítási és kontrollrendszert, valamint a 63. cikk (9) bekezdésében és a 72. cikkben meghatározott ellenőrzési stratégiát.
79. cikk
Kiigazítás a programozási időszak során
(1) Amennyiben a Bizottság vagy az ellenőrző hatóság az elvégzett ellenőrzések és az éves kontrolljelentés alapján arra a következtetésre jut, hogy a 78. cikkben meghatározott feltételek már nem teljesülnek, a Bizottság kéri az ellenőrző hatóságot, hogy végezzen kiegészítő ellenőrző munkát a 63. cikk (3) bekezdése szerint, és hozzon korrekciós intézkedéseket.
(2) Amennyiben a következő éves kontrolljelentés azt erősíti meg, hogy a feltételek továbbra sem teljesülnek, és így korlátozott bizonyítékot kap a Bizottság az irányítási és kontrollrendszerek hatékony működéséről, illetve a kiadások jogszerűségéről és szabályosságáról, a Bizottság kéri az ellenőrző hatóságot, hogy rendszerellenőrzéseket végezzen el.
(3) Miután lehetőséget adott a tagállamnak észrevételeinek benyújtására, a Bizottság tájékoztathatja a tagállamot, hogy a 77. cikkben meghatározott fokozottan arányos intézkedések már nem alkalmazhatók.
VII. CÍM
PÉNZÜGYI IRÁNYÍTÁS, AZ ELSZÁMOLÁSOK BENYÚJTÁSA ÉS MEGVIZSGÁLÁSA, VALAMINT PÉNZÜGYI KORREKCIÓK
I. FEJEZET
Pénzügyi irányítás
I. SZAKASZ
ÁLTALÁNOS SZÁMVITELI SZABÁLYOK
80. cikk
Költségvetési kötelezettségvállalások
(1) A 18. cikknek megfelelően a programot jóváhagyó határozat finanszírozási határozatnak minősül a költségvetési rendelet [110. cikkének (3) bekezdése] értelmében, az érintett tagállamnak küldött értesítés pedig jogi kötelezettséget jelent.
A fenti határozat alaponként és évenként határozza meg az uniós hozzájárulást.
(2) Az Unió költségvetési kötelezettségvállalásait a Bizottság az egyes programok vonatkozásában a 2021. január 1. és 2027. december 31. közötti időszakban minden alap tekintetében éves részletekben teljesíti.
(3) A költségvetési rendelet 111. cikkének (2) bekezdésétől eltérve, az első részletre vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalások a program Bizottság általi elfogadását követik.
81. cikk
Az euró használata
A programokban meghatározott, a tagállamok által a Bizottság felé bejelentett vagy deklarált valamennyi összeget euróban kell kifejezni.
82. cikk
Visszafizetés
(1) Az Unió költségvetésébe teljesítendő visszafizetést a [költségvetési rendelet 98. cikkének] megfelelően kiállított visszafizetési felszólításon feltüntetett esedékességi időpont előtt kell teljesíteni. Az esedékesség a felszólítás kiadását követő második hónap utolsó napja.
(2) Késedelmes visszafizetés esetén az esedékesség időpontjától a tényleges visszafizetés napjáig terjedő időszakra vonatkozóan késedelmi kamatot kell fizetni. Ez a kamatláb másfél százalékponttal meghaladja azt a kamatlábat, amelyet az Európai Központi Bank annak a hónapnak az első munkanapján legfontosabb refinanszírozási ügyleteiben alkalmaz, amely hónapra az esedékesség dátuma esik.
II. SZAKASZ
A TAGÁLLAMOK SZÁMÁRA TELJESÍTETT KIFIZETÉSEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
83. cikk
A kifizetések típusai
A kifizetések történhetnek előfinanszírozás, időközi kifizetések, valamint a számvitel évre vonatkozóan egyenlegkifizetés formájában.
84. cikk
Előfinanszírozás
(1) A Bizottság előfinanszírozást fizet a 17. cikk (3) bekezdése f) pontjának i. alpontja szerint a programot jóváhagyó határozatban meghatározott, az alapokból nyújtott teljes támogatás alapján.
(2) Minden alap előfinanszírozását a rendelkezésre álló forrásoknak megfelelően az alábbiak szerinti éves részletekben kell kifizetni minden év július 1. előtt: [Mód. 310]
|
a) |
2021: 0,5 %; |
|
b) |
2022: 0,5 0,7 %; [Mód. 311] |
|
c) |
2023: 0,5 1 %; [Mód. 312] |
|
d) |
2024: 0,5 1,5 %; [Mód. 313] |
|
e) |
2025: 0,5 2 %; [Mód. 314] |
|
f) |
2026: 0,5 2 %; [Mód. 315] |
Ha a programot 2021. július 1. után fogadják el, a korábbi részleteket az elfogadás évében fizetik ki.
(3) A (2) bekezdéstől eltérve az Interreg programokra vonatkozóan az előfinanszírozás külön szabályait az ETE-rendelet állapítja meg.
(4) Az előfinanszírozásként kifizetett összeg legkésőbb az utolsó számviteli évben kivezetésre kerül a Bizottság számláiból.
(5) Az előfinanszírozásból származó kamatot az alapokhoz hasonlóan kell felhasználni az érintett programra, és szerepelnie kell az utolsó számviteli év elszámolásában.
85. cikk
Kifizetési kérelmek
(1) A tagállam programonként, alaponként és számviteli évenként legfeljebb négy kifizetési kérelmet nyújthat be. A kifizetési kérelem benyújtásának határideje minden évben április 30., július 31., október 31. és december 26.
A július 31-ig benyújtott utolsó fizetési kérelem a június 30-ával végződő számviteli évre vonatkozó végső fizetési kérelemnek tekintendő.
(2) A kifizetési kérelmek csak akkor fogadhatók el, ha az utolsó esedékes megbízhatósági dokumentumokat benyújtották.
(3) A kifizetési kérelmeket a XIX. mellékletben meghatározott minta szerint kell benyújtani a Bizottság részére, és azoknak az alábbiakat kell tartalmazniuk az egyes prioritásokra vonatkozóan és régiókategóriánként:
|
a) |
a kedvezményezetteknél felmerült és a műveletek végrehajtása során általuk kifizetett elszámolható kiadások teljes összege, a számviteli funkciót ellátó szervezet rendszerében szereplő adatok szerint; |
|
b) |
a technikai segítségnyújtásra vonatkozó, a 31. cikk (2) bekezdése szerint kiszámított összeg; [Mód. 316] |
|
c) |
a kifizetett vagy fizetendő, közpénzből nyújtott hozzájárulás teljes összege a számviteli funkciót ellátó szervezet rendszerében szereplő adatok szerint; |
(4) A (3) bekezdés a) pontjától eltérve a következők érvényesek:
|
a) |
amennyiben az uniós hozzájárulás a 46. cikk a) pontja alapján történik, a kifizetési kérelemben a feltételek teljesítésének vagy az eredmények elérésének előrehaladása által indokolt összegeket kell feltüntetni, a 89. cikk (2) bekezdésében említett határozattal összhangban; |
|
b) |
amennyiben az uniós hozzájárulás a 46. cikk c, d és e) pontja alapján történik, a kifizetési kérelemben a 88. cikk (3) bekezdésében említett határozattal összhangban megállapított összegeket kell feltüntetni; |
|
c) |
a 48. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjaiban felsorolt vissza nem térítendő támogatási formák esetében a kifizetési kérelemben az alkalmazandó alap szerint kiszámított költségek összegét kell feltüntetni. |
|
ca) |
az állami támogatások esetében a kifizetési kérelmek magukban foglalhatják a kedvezményezetteknek a támogatást nyújtó szervezetek által fizetett előlegeket, az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén: ezen előlegek bankgaranciával vagy azzal egyenértékű garanciával rendelkeznek, nem haladják meg a kedvezményezettnek egy adott műveletre odaítélt támogatás teljes összegének 40 %-át, a kedvezményezettek által fizetett kiadások által fedezve vannak és 3 éven belül kifizetett nyugtázott számlákkal vannak igazolva. [Mód. 317] |
(5) A (3) bekezdés c) pontjától eltérve az EUMSZ 107. cikke szerinti támogatási rendszerek esetében a kifizetési kérelemben szereplő kiadásnak megfelelő, közpénzből való hozzájárulást a támogatást nyújtó szervezet fizeti ki a kedvezményezettek számára.
86. cikk
A kifizetési kérelmekben szereplő, finanszírozási eszközökre vonatkozó külön elemek
(1) Amennyiben a finanszírozási eszközöket az 53. cikk (2 1 ) bekezdése szerint hajtják végre, a XIX. melléklettel összhangban benyújtott kifizetési kérelmeknek az irányító hatóság által a végső kedvezményezettek részére folyósított teljes összegeket, illetve garanciák esetében a garanciaszerződésekben elfogadott módon lekötött összegeket kell tartalmazniuk a 62. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjaiban leírtak szerint. [Mód. 318]
(2) Amennyiben a finanszírozási eszközöket az 53. cikk (3 2 ) bekezdése szerint hajtják végre, a finanszírozási eszközök kiadásait tartalmazó kifizetési kérelmeket az alábbi feltételek szerint kell benyújtani: [Mód. 319]
|
a) |
az első kifizetési kérelemben szereplő összeget már kifizették a finanszírozási eszközökre, és ez az összeg a finanszírozási eszközökre a megfelelő finanszírozási megállapodásban vállalt program-hozzájárulások teljes összegének 25 %-áig terjedhet az adott prioritás és régiókategória szerint, adott esetben; |
|
b) |
az elszámolási időszak alatt benyújtott következő kifizetési kérelmekben foglalt összeg tartalmazza a 62. cikk (1) bekezdésében említett elszámolható kiadásokat. |
(3) Az első kifizetési kérelemben szereplő, a (2) bekezdés a) pontjában említett összeget legkésőbb az utolsó számviteli évben ki kell vezetni a Bizottság számláiból.
A fenti összeget külön kell feltünteti a kifizetési kérelmekben.
87. cikk
A kifizetésekre vonatkozó általános szabályok
(1) A finanszírozási eszközök rendelkezésére állásának függvényében a Bizottság az időközi kifizetéseket legkésőbb a kifizetési kérelemnek a Bizottsághoz való beérkezését követő 60 napon belül teljesíti. [Mód. 320]
(2) Minden kifizetést az érintett alap és régiókategória legkorábbi, nyitott költségvetési kötelezettségvállalásainak terhére kell teljesíteni. A Bizottság a kifizetési kérelemben foglalt összeg 90 %-át téríti meg időközi kifizetésként, ami abból adódik, hogy az egyes prioritások társfinanszírozási arányát esettől függően az összes elszámolható kiadásra vagy a közpénzből nyújtott hozzájárulásra alkalmazza. A Bizottság dönt azokról a fennmaradó összegekről, amelyeket a számlák egyenlegének 94. cikkel összhangban végzett számítása során kell megtéríteni vagy visszatéríteni.
(3) Az időközi kifizetésben az alapokból egy adott prioritásra kifizetett támogatás nem haladhatja meg az alapokból a Bizottság programot jóváhagyó határozatában meghatározott prioritásra kifizetett támogatás összegét.
(4) Amennyiben az uniós hozzájárulás a 46. cikk a) pontjának formájában történik, vagy amennyiben a vissza nem térítendő támogatások a 48. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjaiban felsorolt formákban történnek, a Bizottság nem fizethet a tagállam által kért összegnél többet.
(5) Emellett az utolsó számviteli év egyenlegének kifizetésekor az alapokból valamely prioritásra fordított támogatás nem haladhatja meg egyik összeget sem az alábbiak közül:
|
a) |
a kifizetési kérelmekben bejelentett, közpénzből nyújtott hozzájárulás; |
|
b) |
az alapokból a kedvezményezettek részére fizetett támogatás; |
|
c) |
a tagállam által kért összeg. |
(6) Valamely tagállam kérésére az időközi kifizetéseket 10 %-kal az alkalmazandó társfinanszírozási arány felé lehet emelni az alapok valamennyi prioritására vonatkozóan, amennyiben valamely tagállam [e rendelet elfogadásának időpontja] után teljesíti az alábbi feltételek egyikét:
|
a) |
a tagállam kölcsönt kap az Uniótól a 407/2010/EU tanácsi rendelet értelmében; |
|
b) |
a tagállam középtávú pénzügyi támogatást kap az Európai Stabilitási Mechanizmusról szóló 2012. február 2-i szerződés által létrehozott Európai Stabilitási Mechanizmus keretében vagy a 332/2002/EK tanácsi rendeletben (47) említettek szerint makrogazdasági kiigazítási program végrehajtásának függvényében; |
|
c) |
pénzügyi támogatás áll az adott tagállam rendelkezésére a 472/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (48) meghatározott makrogazdasági kiigazítási program végrehajtásának függvényében. |
A legfeljebb 100 %-os megemelt társfinanszírozási arányt az azon naptári év végéig benyújtott kifizetési kérelmekre kell alkalmazni, amelyben a kapcsolódó pénzügyi támogatás véget ér.
(7) A (6) bekezdés nem alkalmazandó az Interreg programokra.
88. cikk
Elszámolható kiadások visszatérítése egységköltségek, egyösszegű átalányok és százalékos átalányok alapján
(1) A Bizottság visszatérítheti az Unió program-hozzájárulását az Unió program-hozzájárulásának visszatérítésére vonatkozó egységköltségek, egyösszegű átalányok és százalékos átalányok alapján.
(2) Annak érdekében, hogy hasznosítani lehessen az Uniónak az egységköltségeken, egyösszegű átalányokon és százalékos átalányokon alapuló program-hozzájárulását a 46. cikkben leírtak szerint, a tagállam ajánlatot küld a Bizottságnak az V. és VI. mellékletben meghatározott minták szerint, a program vagy a módosítására vonatkozó kérelem részeként.
A tagállam által ajánlott összegeket és arányokat a (4) bekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktus vagy a következők alapján állapítják meg:
|
a) |
igazságos, méltányos és ellenőrizhető számítási módszerrel az alábbiak valamelyike alapján:
|
|
b) |
költségvetési tervezetek; |
|
c) |
az uniós szakpolitikákban hasonló típusú műveletekre alkalmazandó megfelelő egységköltségek és egyösszegű átalányok szabályai; |
|
d) |
a teljes egészében a tagállam által hasonló típusú művelet esetében finanszírozott vissza nem térítendő támogatások rendszerében alkalmazott megfelelő egységköltségek és egyösszegű átalányok szabályai. |
(3) A Bizottságnak a programot vagy annak módosítását jóváhagyó határozata megállapítja azokat a művelettípusokat, amelyekre az egységköltségen, egyösszegű átalányokon és százalékos átalányokon alapuló megtérítések vonatkoznak, valamint az egységköltségek, egyösszegű átalányok és százalékos átalányok definícióját és az általuk lefedett összegeket és az összegek módosításának módszereit.
A tagállamoknak a 48. cikk (1) bekezdésében említettek közül valamelyik vissza nem térítendő támogatási formát kell használniuk olyan műveletek támogatásához, amelyek esetében a Bizottság e cikk alapján téríti meg a kiadásokat.
A Bizottság vagy a tagállamok ellenőrzései kizárólag azt a célt szolgálják, hogy ellenőrizzék a Bizottság által fizetett megtérítések feltételeinek teljesülését.
(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 107. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a célból, hogy e cikket kiegészítse az egységköltségek, egyösszegű átalányok és százalékos átalányok, összegeik és – a (2) bekezdés második albekezdésében említett módok szerinti – kiigazítási módszereik meghatározásával.
89. cikk
Költségfüggetlen finanszírozás
(1) Annak érdekében, hogy hasznosítani lehessen az Unió költségfüggetlen finanszírozás alapján programok valamely prioritásának egészéhez vagy részeihez történő hozzájárulását, a tagállam ajánlatot küld a Bizottságnak az V. és VI. mellékletben meghatározott minták szerint, a program vagy a módosítására vonatkozó kérelem részeként. Az ajánlat az alábbi információkat tartalmazza:
|
a) |
az érintett prioritás és a költségfüggetlen finanszírozással fedezett teljes összeg megjelölése; a költségfüggetlen finanszírozással fedezett programrész és művelettípus leírása; |
|
b) |
a teljesítendő feltételek vagy elérendő eredmények és az időkeret meghatározása; |
|
c) |
köztes teljesítések, amelyek után a Bizottság megtérítést fizet; |
|
d) |
mértékegységek; |
|
e) |
a Bizottság által teljesítendő megtérítés ütemterve és a feltételek teljesítésében vagy az eredmények elérésében az előrehaladáshoz kapcsolódó összegek; |
|
f) |
a köztes teljesítések ellenőrzésére, valamint a feltételek teljesülésére és az eredmények elérésre vonatkozó rendelkezések; |
|
g) |
az összegek kiigazítási módszerei adott esetben; |
|
h) |
rendelkezések a XI. melléklet szerint az ellenőrzési nyomvonal biztosításához, amely kimutatja a feltételek teljesítését vagy az eredmények elérését. |
(2) A programot vagy a módosításra vonatkozó kérelmet jóváhagyó bizottsági határozat az (1) bekezdésben felsorolt valamennyi elemet megállapítja.
(3) A tagállamoknak a 48. cikk (1) bekezdésében említettek közül valamelyik vissza nem térítendő támogatási formát kell használniuk olyan műveletek támogatásához, amelyek esetében a Bizottság e cikk alapján téríti meg a kiadásokat.
A Bizottság vagy a tagállamok ellenőrzései kizárólag azt a célt szolgálják, hogy ellenőrizzék a Bizottság által fizetett megtérítések feltételeinek teljesülését vagy az eredmények elérését.
(4) A bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 107. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a célból, hogy e cikket kiegészítse a költségfüggetlen finanszírozásra vonatkozó műveletenkénti összegek, az összegek kiigazítási módszerei, valamint a teljesítendő feltételek és elérendő eredmények megállapításával.
III. SZAKASZ
MEGSZAKÍTÁSOK ÉS FELFÜGGESZTÉSEK
90. cikk
A fizetési határidő megszakítása
(1) A Bizottság az előfinanszírozás kivételével legfeljebb hat hónapra megszakíthatja a kifizetésekre vonatkozó fizetési határidőt az alábbi feltételek valamelyikének teljesülése esetén:
|
a) |
bizonyíték utal komoly bizonyíték van súlyos hiányosságra, amelyre vonatkozóan nem tettek korrekciós intézkedéseket; [Mód. 321] |
|
b) |
a Bizottságnak kiegészítő ellenőrzéseket kell végeznie olyan információk beérkezését követően, amelyek szerint a kifizetési kérelemben szereplő kiadás szabálytalansághoz kapcsolódhat; |
(2) A tagállam hozzájárulhat a megszakítási időszak három hónappal történő meghosszabbításához.
(3) A Bizottság a megszakítást a kiadások (1) bekezdésben említett elemek által érintett részére korlátozza, kivéve, ha nem lehet azonosítani a kiadások érintett részét. A Bizottság haladéktalanul, írásban tájékoztatja a tagállamot a kifizetés megszakításának okáról, és felkéri őket a helyzet orvoslására. A Bizottság megszünteti a megszakítást, amint meghozták az (1) bekezdésben említett elemeket orvosló intézkedéseket.
(4) Az ETHA-ra vonatkozó alapspecifikus szabályok különleges alapokat állapíthatnak meg a kifizetések megszakítására a közös halászati politika vonatkozó szabályainak be nem tartása esetén.
91. cikk
Kifizetések felfüggesztése
(1) A Bizottság – miután a tagállamnak lehetőséget adott észrevételei benyújtására – részben vagy egészében felfüggesztheti az összes kifizetést az alábbi feltételek valamelyikének teljesülése esetén:
|
a) |
a tagállam nem tette meg a szükséges tevékenységeket azon helyzet orvoslására, amely indokolta a 90. cikk szerinti megszakítást; |
|
b) |
súlyos hiányosság áll fenn; |
|
c) |
a kifizetési kérelmekben a kiadások olyan szabálytalansághoz kapcsolódnak, amelyet nem hárítottak el; |
|
d) |
a Bizottság indoklással ellátott véleményt bocsátott ki az EUMSZ 258. cikke szerinti jogsértés tekintetében, ami a kiadás jogszerűségét és szabályosságát kockáztatja. |
|
e) |
a tagállam elmulasztotta meghozni a 15. cikk (6) bekezdése szerinti szükséges intézkedést. [Mód. 322] |
(2) A Bizottság akkor szünteti meg részben vagy egészben a kifizetések felfüggesztését, amikor a tagállam meghozza az (1) bekezdésben hivatkozott elemek orvoslására vonatkozó intézkedéseket.
(3) Az ETHA-ra vonatkozó alapspecifikus szabályok különleges alapokat állapíthatnak meg a kifizetések felfüggesztésére a közös halászati politika vonatkozó szabályainak be nem tartása esetén.
II. FEJEZET
Az elszámolások benyújtása és vizsgálata
92. cikk
Az elszámolások tartalma és benyújtása
(1) Az egyes olyan számviteli évekre vonatkozóan, amelyekre kifizetési kérelmeket nyújtottak be, a tagállamnak február 15-ig a következő dokumentumokat (megbízhatósági dokumentumokat) kell benyújtania a Bizottság részére, amelyek a 2. cikk (28.) bekezdésében meghatározott előző számviteli évet fedik le:
|
a) |
az elszámolások a XX. mellékletben meghatározott minta szerint; |
|
b) |
a 68. cikk (1) bekezdésének f) pontjában említett vezetői nyilatkozat a XV. mellékletben meghatározott minta szerint; |
|
c) |
a 71. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett ellenőri vélemény a XVI. mellékletben meghatározott minta szerint; |
|
d) |
a 71. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett éves kontrolljelentés a XVII. mellékletben meghatározott minta szerint. |
(2) A Bizottság az érintett tagállam tájékoztatása nyomán az (1) bekezdésben említett határidőt kivételes esetben március 1-jéig meghosszabbíthatja.
(3) Az elszámolások a következőket tartalmazzák az egyes prioritások és adott esetben az egyes régiókategóriák szintjén:
|
a) |
a számviteli funkciót végző szervezet számviteli rendszerében szereplő elszámolható kiadások teljes összege, ami szerepelt a számviteli évre vonatkozó végső kifizetési kérelemben, illetve a kifizetett vagy kifizetendő, közpénzből nyújtott hozzájárulás teljes összege; |
|
b) |
a számviteli év során lehívott összegek; |
|
c) |
az egyes finanszírozási eszközökre fizetett, közpénzből nyújtott hozzájárulás összege; |
|
d) |
az egyes prioritások esetében az a) pont szerint bejelentett összegek és az ugyanazon számviteli évre vonatkozó kifizetési kérelmekben megadott összegek közötti esetleges különbségek magyarázata. |
(4) Az elszámolások nem fogadhatók el, ha a tagállamok nem végezték el a szükséges korrekciókat a célból, hogy az elszámolásokban szereplő kiadások jogszerűségével és szabályosságával kapcsolatban fennmaradó kockázatokat 2 % alá csökkentsék.
(5) A tagállamoknak különösen a következőket kell levonniuk az elszámolásokból:
|
a) |
a szabálytalan kiadások, amelyeken a 97. cikk szerint pénzügyi korrekciókat végeztek el; |
|
b) |
azok a kiadások, amelyek jogszerűségének és szabályosságának az értékelése folyamatban van; |
|
c) |
egyéb olyan összegek, amelyek az elszámolásokban szereplő kiadások fennmaradó hibaarányának 2 %-ra történő csökkentéséhez szükségesek. |
A tagállam az első albekezdés b) pontja szerinti kiadást szerepeltetheti a kifizetési kérelemben a következő számviteli években, ha annak jogszerűségét és szabályosságát megerősítették.
(6) A tagállam az elszámolások benyújtását követően felfedezett szabálytalan összegeket – a 98. cikk sérelme nélkül – helyesbítheti azzal, hogy az adott számviteli év szabálytalan összegeket tartalmazó elszámolásaiban elvégzik a megfelelő kiigazításokat.
(7) A megbízhatósági dokumentumok között a tagállamnak az utolsó számviteli évre vonatkozóan be kell nyújtania a 38. cikkben említett végső teljesítményjelentést vagy az ETHA, az MMA, a BBA és a HAVE esetében az utolsó éves végrehajtási jelentést.
93. cikk
Az elszámolások vizsgálata
A számviteli év végét követő év május 31-ig a Bizottság megbizonyosodik afelől, hogy az elszámolások teljesek, pontosak és megfelelnek a valóságnak, kivéve, ha a 96. cikk alkalmazandó.
94. cikk
Az egyenleg kiszámítása
(1) Amikor az alapok terhére elszámolható összegeket megállapítja a számviteli évre, illetve a szükséges módosításokat a tagállam részére teljesítendő kifizetések tekintetében, a Bizottság figyelembe veszi:
|
a) |
a 95. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett elszámolásokban szereplő összegeket, és amelyekre az egyes prioritásokra érvényes társfinanszírozási ráta alkalmazandó; |
|
b) |
a Bizottság által az adott számviteli évben teljesített időközi kifizetések teljes összegét. |
(2) Amennyiben a tagállam tartozik visszafizetéssel, erre vonatkozóan a Bizottság visszafizetési felszólítást ad ki, amelyet lehetőség szerint a tagállam részére az ugyanazon programhoz nyújtandó következő kifizetésekből történő levonással kell teljesíteni. Az ilyen visszatéríttetés nem minősül pénzügyi korrekciónak, és nem csökkenti az alapokból a programhoz nyújtott támogatás összegét. A visszatéríttetett összeg a költségvetési rendelet [177. cikkének (3) bekezdésével] összhangban címzett bevételt képez.
95. cikk
Az elszámolások vizsgálatára vonatkozó eljárás
(1) A 96. cikkben meghatározott eljárást kell követni az alábbi esetekben:
|
a) |
az ellenőrző hatóság minősített vagy kedvezőtlen ellenőri véleményt adott az elszámolások teljességével, pontosságával és valódiságával kapcsolatos okok miatt; |
|
b) |
a Bizottság bizonyíték alapján kérdőjelezi meg egy minősítés nélküli ellenőri vélemény megbízhatóságát. |
(2) Minden más esetben a Bizottság a 94. cikknek megfelelően kiszámítja az Alapok terhére elszámolható összegeket, és július 1. előtt teljesíti a megfelelő kifizetéseket vagy visszafizettetéseket. Ez a kifizetés vagy visszafizettetés az elszámolások elfogadásának tekintendő.
96. cikk
Az elszámolások vizsgálatára vonatkozó kontradiktórius eljárás
(1) Amennyiben az ellenőrző hatóság olyan ellenőri véleményt ad, amely az elszámolások teljességével, pontosságával és valódiságával kapcsolatos okok miatt minősített, a bizottság kéri a tagállamot, hogy vizsgálja felül az elszámolásokat és nyújtsa be újra egy hónapon belül a 92. cikk (1) bekezdésében hivatkozott dokumentumokat.
Amennyiben az első albekezdésben meghatározott határidőig:
|
a) |
az ellenőri vélemény minősítés nélküli, a 94. cikket kell alkalmazni, és a Bizottság minden esedékes további összeget kifizet vagy két hónapon belül elvégzi a visszatéríttetést; |
|
b) |
az ellenőri vélemény még mindig korlátozott, vagy a tagállam nem nyújtott be újra dokumentumokat, a (2), (3) és (4) bekezdést kell alkalmazni. |
(2) Ha az ellenőri vélemény az elszámolások teljességével, pontosságával és valódiságával kapcsolatos okok miatt korlátozott marad, vagy ha az ellenőri vélemény nem megbízható marad, a Bizottság tájékoztatja a tagállamot a számviteli évre vonatkozóan az alapok terhére elszámolható összegről.
(3) Amennyiben a tagállam egy hónapon belül egyetért ezzel az összeggel, a Bizottság minden további esedékes összeget kifizet, vagy megkezdi a visszatérítést a 94. cikk szerint két hónapon belül.
(4) Amennyiben a tagállam nem ért egyet a (2) bekezdésben említett összeggel, a Bizottság megállapítja a számviteli évre vonatkozóan az alapok terhére elszámolható összeget. Az ilyen fellépés nem minősül pénzügyi korrekciónak, és nem csökkenti az alapokból az operatív programhoz nyújtott támogatás összegét. A Bizottság két hónapon belül minden további esedékes összeget kifizet, vagy megkezdi a 94. cikk szerinti visszafizettetést.
(5) Az utolsó számviteli év tekintetében a Bizottság a 38. cikkben említett végső teljesítményjelentés elfogadásának napját követő két hónapon belül az ERFA, az ESZA+ alapokból és a Kohéziós Alapból támogatott programokra vonatkozóan kifizeti vagy visszatérítteti az elszámolások éves egyenlegét.
III. FEJEZET
Pénzügyi korrekciók
97. cikk
A tagállamok által végrehajtott pénzügyi korrekciók
(1) A tagállamok védik az EU költségvetését, és pénzügyi korrekciókat alkalmaznak azáltal, hogy részben vagy teljes egészében visszavonják az alapokból valamely művelethez vagy programhoz nyújtott támogatást, ha a Bizottság felé bejelentett kiadások szabálytalannak minősülnek.
(2) A pénzügyi korrekciók rögzítésre kerülnek annak a számviteli évnek az elszámolásaiban, amelyben a megszüntetésről szóló határozat született.
(3) Az alapokból visszavont támogatást a tagállam újrahasználhatja az érintett programon belül, kivéve a korrekció alapját képező műveletet, vagy amennyiben a pénzügyi korrekció az egész rendszert érintő szabálytalanság miatt szükséges, akkor az egész rendszert érintő szabálytalanság által érintett más műveletet.
(4) Az ETHA-ra vonatkozó alapspecifikus szabályok a tagállamok által végrehajtott pénzügyi korrekciók tekintetében további követelményeket állapíthatnak meg a közös halászati politika vonatkozó szabályainak be nem tartása esetére.
(5) Az (1)–(3) bekezdésektől eltérve a finanszírozási eszközöket magukban foglaló műveletek esetében az e cikkel összhangban egyedi szabálytalanság miatt megszüntetett hozzájárulás a következő feltételek mellett újból felhasználható ugyanazon művelethez:
|
a) |
ha a hozzájárulás megszüntetését eredményező szabálytalanság a végső kedvezményezett szintjén jelentkezik: csak az ugyanazon finanszírozási eszköz más végső címzettjeinek javára használható fel; |
|
b) |
ha a hozzájárulás megszüntetését eredményező szabálytalanság a konkrét alapot végrehajtó szerv szintjén jelentkezik, amennyiben a pénzügyi eszközt holdingalapot alkalmazó struktúrán keresztül hajtják végre, akkor a megszüntetett hozzájárulás csak konkrét alapokat végrehajtó más szervezetek javára használható fel. |
Ha a hozzájárulás megszüntetését eredményező szabálytalanság a holdingalapot végrehajtó szervezet szintjén, vagy – amennyiben a pénzügyi eszköz végrehajtása holdingalap nélküli struktúrában történik – a speciális alapot végrehajtó szervezet szintjén jelentkezik, akkor a megszüntetett hozzájárulás nem használható fel ugyanazon művelethez.
Rendszerszintű szabálytalanság miatt előírt pénzügyi korrekció esetében a megszüntetett hozzájárulás nem használható fel a rendszerszintű szabálytalansággal érintett műveletekhez.
(6) A finanszírozási eszközt végrehajtó szervezetek visszatérítik a szabálytalanságok által érintett program-hozzájárulások kamatokkal és az e hozzájárulásokból származó esetleges egyéb nyereségekkel növelt összegét a tagállamok részére.
A finanszírozási eszközöket végrehajtó szervezetek nem térítik vissza az első albekezdésben említett összegeket a tagállamok részére, amennyiben az adott szabálytalanság tekintetében a fenti szervek bizonyítják, hogy az alábbi feltételek mindegyike teljesül:
|
a) |
a szabálytalanság a végső kedvezményezettek szintjén, vagy – holdingalap esetében – a speciális alapokat végrehajtó szervezetek vagy a végső kedvezményezettek szintjén történt; |
|
b) |
a finanszírozási eszközöket végrehajtó szervezetek teljesítették a kötelezettségeiket a szabálytalansággal érintett program-hozzájárulások tekintetében az alkalmazandó jog szerint, és a finanszírozási eszközök végrehajtásában tapasztalt szakmai szervezettől elvárt szakszerűséggel, átláthatósággal és szorgalommal jártak el; |
|
c) |
annak ellenére, hogy a finanszírozási eszközöket végrehajtó szervezetek kellő gondossággal eljárva a rendelkezésre álló összes szerződéses és jogi eszközt igénybe vették, nem sikerült a szabálytalanság által érintett összegeket visszafizettetni. |
98. cikk
A bizottság által végrehajtott pénzügyi korrekciók
(1) A Bizottság pénzügyi korrekciókat hajt végre az alapokból egy program részére fizetett támogatás csökkentésével, amennyiben megállapítja, hogy:
|
a) |
olyan súlyos hiányosság áll fenn, amely veszélyeztetni az alapokból a programra már kifizetett támogatást; |
|
b) |
az elfogadott elszámolásokban szereplő kiadások szabálytalanok, és a tagállam nem észlelte és nem jelentette be őket; |
|
c) |
a tagállam a pénzügyi korrekciós eljárás Bizottság általi megindítását megelőzően nem teljesítette a 91. cikkben foglalt kötelezettségeit; |
Amennyiben a Bizottság átalányalapú vagy extrapolált pénzügyi korrekciókat alkalmaz, ezt a XXI. melléklettel összhangban kell elvégezni.
(2) A Bizottság – mielőtt határozatot hoz egy pénzügyi korrekcióról – tájékoztatja a tagállamot következtetéseiről, és lehetőséget ad a tagállamnak, hogy két hónapon belül megtegye észrevételeit.
(3) Amennyiben a tagállam nem fogadja el a Bizottság következtetéseit, a Bizottság meghallgatásra hívja a tagállamot, hogy meggyőződjön afelől, hogy a Bizottságnak a pénzügyi korrekció alkalmazásával kapcsolatos következtetései alapját képező minden releváns információ és észrevétel hozzáférhető.
(4) A Bizottság a meghallgatástól vagy a Bizottság által kért további információk benyújtásától számított 12 hónapon belül végrehajtási jogi aktus útján határoz a pénzügyi korrekcióról.
Ha pénzügyi korrekcióról hoz döntést, a Bizottság figyelembe veszi az összes benyújtott információt és észrevételt.
Amennyiben a tagállam elfogadja a pénzügyi korrekciót az (1) bekezdés a) és c) pontjaiban hivatkozott esetekben az (1) bekezdésben hivatkozott döntés elfogadása előtt, a tagállam újrahasználhatja az érintett összegeket. Ez a lehetőség nem vonatkozik az (1) bekezdés b) pontjában hivatkozott esetekben elvégzendő pénzügyi korrekcióra.
(5) Az ETHA-ra vonatkozó egyedi szabályok a Bizottság által végrehajtott pénzügyi korrekciók tekintetében további követelményeket állapíthatnak meg a közös halászati politika vonatkozó szabályainak be nem tartása esetére.
IV. FEJEZET
Kötelezettségvállalás visszavonása
99. cikk
A kötelezettségvállalás visszavonására vonatkozó elvek és szabályok
(1) A Bizottság visszavonja a programban szereplő összeg azon részét, amelyet nem a 84. cikkel összhangban használtak fel előfinanszírozásra, vagy amelyre vonatkozóan a kifizetési kérelmet nem a 85. és 86. cikkek szerint és nem a 2021–2026-os időszakra vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalások évét követő második harmadik pénzügyi év december 26 31 -ig nyújtják be. [Mód. 323]
(2) A 2021-re vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalás tekintetében az (1) bekezdésben megállapított határidőig előfinanszírozással fedezendő, illetve kifizetési kérelmek alá tartozó összeg az említett kötelezettségvállalás 60 %-át teszi ki. A fedezendő összegek kiszámítása céljából a 2021-re vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalás 10 %-át hozzá kell adni a 2022–2025. közötti évekre vonatkozó egyes költségvetési kötelezettségvállalásokhoz. [Mód. 324]
(3) A kötelezettségvállalások 2029 2030 . december 31-én még fennálló részét akkor kell visszavonni, ha az ESZA+, az ERFA alapokból és a Kohéziós Alapból támogatott programokra vonatkozóan a megbízhatósági dokumentumokat és a végső teljesítményjelentést nem nyújtották be a Bizottság részére a 38. cikk (1) bekezdésében megadott határidőre. [Mód. 325]
100. cikk
Kivételek a kötelezettségvállalás visszavonására vonatkozó szabályok alól
(1) A kötelezettségvállalás visszavonása által érintett összegből a költségvetési kötelezettségvállalás a következőkre vonatkozó részével egyenértékű összegek kerülnek levonásra:
|
a) |
a műveleteket valamely közigazgatási jogorvoslati eljárás vagy felfüggesztő hatályú közigazgatási fellebbezés miatt függesztették fel; vagy |
|
b) |
a program egészének vagy egy részének a végrehajtását súlyosan érintő vis maior miatt nem lehetett kifizetési kérelmet benyújtani; |
|
ba) |
nem volt lehetséges időben benyújtani a kifizetési kérelmet a 2021–2027 közötti időszakra rendelkezésre álló alapok jogi és adminisztratív keretének kialakítása során uniós szinten elszenvedett késedelmek miatt. [Mód. 326] |
A vis maiorra hivatkozó nemzeti hatóságoknak igazolniuk kell a vis maior esemény a program részének vagy egészének végrehajtására gyakorolt közvetlen következményeit.
(2) A tagállam a december 26-ig bejelentendő összeg vonatkozásában január 31-ig tájékoztatja a Bizottságot az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett kivételekről.
101. cikk
A kötelezettségvállalás visszavonására vonatkozó eljárás
(1) A január 31-ét követően kapott információk alapján a Bizottság tájékoztatja a tagállamot a birtokában lévő információk alapján visszavonásra kerülő összegről.
(2) A tagállamnak egy két hónap áll rendelkezésére, hogy elfogadja a visszavonásra ítélt összeget, vagy benyújtsa az észrevételeit. [Mód. 327]
(3) A tagállam június 30-ig benyújtja a Bizottságnak a felülvizsgált finanszírozási tervét, amely az adott naptári évre tartalmazza a támogatás csökkentett összegét a program egy vagy több prioritására vonatkozóan. Az egynél több alapból támogatott programok esetében a támogatás összegét a kötelezettségvállalás visszavonással érintett azon összegeivel arányosan kell alaponként csökkenteni, amelyeket nem használtak fel az érintett naptári évben.
Amennyiben nem nyújtanak be ilyen tervet, a Bizottság felülvizsgálja a finanszírozási tervet azáltal, hogy csökkenti az érintett naptári évre vonatkozóan az alapból nyújtott hozzájárulást. A fenti csökkentés összegét az egyes prioritások között kell elosztani a kötelezettségvállalás visszavonása által érintett azon összegekkel arányosan, amelyeket nem használtak fel az érintett naptári évben.
(4) A Bizottság legkésőbb október 31-ig módosítja a programot jóváhagyó határozatot.
VIII. CÍM
PÉNZÜGYI KERET
102. cikk
A „Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe” célkitűzésre irányuló támogatás földrajzi hatálya
(1) Az ERFA, az ESZA+ és a Kohéziós Alap támogatják a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe” célkitűzést az 1059/2003/EK rendelettel létrehozott, a 868/2014/EK az (EU) 2016 / 2066 bizottsági rendelettel módosított statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája 2. szintjének (a továbbiakban: a NUTS 2. szintű régiók) megfelelő valamennyi régióban. [Mód. 328]
(2) A „Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe” célkitűzés ERFA és ESZA+ alapokból származó forrásait a következő három, NUTS 2. szintű régiókategória között osztják el:
|
a) |
kevésbé fejlett régiók, ahol az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) nem éri el az EU-27 átlagos GDP-jének 75 %-át (a továbbiakban: kevésbé fejlett régiók); |
|
b) |
átmeneti régiók, ahol az egy főre jutó GDP az EU-27 átlagos GDP-jének 75 %-a és 100 %-a között van (a továbbiakban: átmeneti régiók); |
|
c) |
fejlettebb régiók, ahol az egy főre jutó GDP meghaladja az EU-27 átlagos GDP-jének 100 %-át (a továbbiakban: fejlettebb régiók). |
A régióknak a három régiókategória valamelyikébe történő besorolását az alapján kell meghatározni, hogy az egyes régiók vásárlóerő-egység (a továbbiakban: PPS) alapján mért és a 2014–2016 közötti időszakra vonatkozó uniós adatok alapján számolt egy főre jutó GDP-je hogyan viszonyul az EU-27-ben ugyanabban a referencia-időszakban mért átlagos GDP-hez.
(3) A Kohéziós Alap azokat a tagállamokat támogatja, amelyek vásárlóerő alapján mért és a 2014–2016 közötti időszakra vonatkozó uniós adatok alapján számolt egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme (GNI) nem éri el az EU-27-ben ugyanabban a referencia-időszakban mért átlagos GNI 90 %-át.
(4) A Bizottság végrehajtási jogi aktus útján határozatot fogad el, amely megállapítja a három régiókategória valamelyikének kritériumait teljesítő régiók, valamint a (3) bekezdés szerinti kritériumokat teljesítő tagállamok jegyzékét. E jegyzék 2021. január 1-től2027. december 31-ig érvényes.
103. cikk
A gazdasági, társadalmi és a területi kohéziót szolgáló források
(1) A 2021–2027-es időszakra vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalásra rendelkezésre álló, gazdasági, szociális és a területi kohéziót szolgáló források összege 330 624 388 630 378 097 000 000 EUR 2018-as árakon. [Mód. 329]
A programozás és az Unió költségvetésébe történő későbbi belefoglalás céljából a források összegének évi 2 %-os indexálására kerül sor.
(2) A Bizottság végrehajtási jogi aktus útján határozatot fogad el, amely régiókategóriánként megállapítja a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe” célkitűzés globális erőforrásainak éves lebontását tagállamonként, a jogosult régiók XXII. mellékletben meghatározott módszertan szerint meghatározott jegyzékével együtt. Az alapokból elosztott források összege legalább a 2014–2020 közötti időszakban az egyes tagállamok vagy régiók rendelkezésére bocsájtott költségvetés 76 %-a nemzeti szinten. [Mód. 330]
A határozat egyúttal az európai területi együttműködés (Interreg) globális erőforrásainak éves lebontását is megállapítja tagállamonként.
A tagállamok számára biztosított nemzeti juttatások sérelme nélkül a régiók finanszírozását, amely nagyságrendekkel csökken a 2021–2027-es időszakra, a 2014–2020-as időszakra nyújtott juttatások szintjén kell tartani. [Mód. 429]
Tekintettel a kohéziós finanszírozás különösen fontos szerepére a határokon átnyúló és transznacionális együttműködés terén, valamint a legkülső régiók számára, az ilyen finanszírozás támogathatósági kritériumai nem lehetnek kedvezőtlenebbek, mint a 2014–2020-as időszakban, és biztosítaniuk kell a meglévő programok maximális folytonosságát. [Mód. 331]
(3) A globális erőforrások 0,35 %-át – a 104. cikk (4) bekezdésében említett Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz részére nyújtott támogatás levonását követően – a Bizottság kezdeményezésére technikai segítségnyújtásra kell fordítani.
104. cikk
A „Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe” célkitűzés és az „Európai területi együttműködés” célkitűzés (Interreg) számára biztosított források
(1) A „Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe” célkitűzés számára biztosított források a globális források összegének 97,5 %-át teszik ki (azaz összesen 322 194 388 630 366 754 000 000 EUR-t 2018-as árakon ), és . Ebből az összegből 5 900 000 000 EUR-t az ESZA + keretében rendelkezésre álló forrásokból kell a gyermekgaranciához hozzárendelni. A fennmaradó 360 854 000 000 EUR-s keret (2018-as árakon) az alábbiak szerint kerül elosztásra: [Mód. 332]
|
a) |
61,6 % (azaz összesen 198 621 593 157 222 453 894 000 EUR) a kevésbé fejlett régiók számára; [Mód. 333] |
|
b) |
14,3 % (azaz összesen 45 934 516 595 51 446 129 000 EUR) az átmeneti régiók számára; [Mód. 334] |
|
c) |
10,8 % (azaz összesen 34 842 689 000 39 023 410 000 EUR) a fejlettebb régiók számára; [Mód. 335] |
|
d) |
12,8 % (azaz összesen 41 348 556 877 46 309 907 000 EUR) a Kohéziós Alapból támogatott tagállamok számára; [Mód. 336] |
|
e) |
0,4 % (azaz összesen 1 447 034 001 1 620 660 000 EUR-t) kiegészítő támogatás az EUMSZ 349. cikkében meghatározott legkülső régiók, valamint az 1994-es csatlakozási okmányhoz csatolt 6. jegyzőkönyv 2. cikkében megállapított kritériumoknak megfelelő, NUTS 2. szintű régiók számára. [Mód. 337] |
(2) A 2025. évre vonatkozó technikai kiigazításában a Bizottság az (EU, Euratom) […] rendelet (a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet) [6.] cikke szerint 2024-ben felülvizsgálja az egyes tagállamok számára a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe” célkitűzés alapján a 2025–2027 közötti időszakra biztosított teljes juttatásokat.
Felülvizsgálata során a Bizottság a XXII. mellékletben meghatározott elosztási módszert alkalmazza az akkor elérhető legfrissebb statisztikai adatok alapján.
A technikai kiigazítást követően a Bizottság módosítja a 103. cikk (2) bekezdésében említett felülvizsgált éves lebontást megállapító végrehajtási jogi aktust.
(3) Az ESZA+ számára rendelkezésre álló források a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe” célkitűzés keretében rendelkezésre álló források összege 88 646 194 590 összegének 28,8 %-a (azaz 105 686 000 000 EUR 2018-as árakon) . Ez nem tartalmazza a foglalkoztatás és a szociális innovációs, illetve az egészségügyi területre rendelkezésre álló pénzügyi keretösszeget . [Mód. 338]
Az (1) bekezdés e) pontjában említett, legkülső régiókra vonatkozó kiegészítő támogatás ESZA+ számára allokált összege 376 928 934 az első albekezdésben említett források 0,4 %-a (azaz 424 296 054 EUR 2018-as árakon) . [Mód. 339]
(4) A Kohéziós Alapból az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközbe átcsoportosítandó támogatás összege 10 000 000 000 4 000 000 000 EUR 2018-as árakon . Ezt az összeget az (EU) [az új CEF-rendelet száma] rendelettel összhangban egyedi pályázati felhívások indítása révén, figyelembe véve a tagállamok és régiók infrastrukturális beruházási szükségleteit, közlekedési infrastrukturális projektekre kell fordítani, kizárólag azokban a tagállamokban, amelyek a Kohéziós Alapból támogatásra jogosultak. [Mód. 340]
A Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el az egyes tagállamok Kohéziós Alapból származó támogatásából átcsoportosítandó összeg megállapításáról, amely összeget a teljes időszakra arányosan kell meghatározni.
Az egyes tagállamok Kohéziós Alapból nyújtott támogatását ennek megfelelően csökkenteni kell.
Az első albekezdésben említett, a Kohéziós Alapból származó támogatásnak megfelelő éves előirányzatokat az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz megfelelő költségvetési soraiba kell átvezetni a 2021. költségvetési évtől kezdődően.
Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközhöz átcsoportosított források 30 %-a az átcsoportosítás után közvetlenül jogosulttá válik a Kohéziós Alapból történő támogatásra közlekedési infrastrukturális projekteknek az (EU) [az új CEF-rendelet] rendelet szerinti finanszírozására. [Mód. 341]
Az (EU) [az új CEF-rendelet] rendelet értelmében a közlekedési ágazatra alkalmazandó szabályok vonatkoznak az első albekezdésben említett egyedi pályázati felhívásokra. 2023. december 31-ig a finanszírozásra jogosult projektek kiválasztása során figyelembe tiszteletben kell venni tartani a Kohéziós Alap szerinti nemzeti allokációkat a CEF számára átcsoportosítandó források 70 %-a tekintetében. [Mód. 342]
2024. január 1-jétől kezdődően azon Európai Hálózatfinanszírozási Eszközhöz átcsoportosított forrásokat, amelyeket nem kötöttek le egy adott közlekedési infrastrukturális projekthez, a Kohéziós Alapból történő támogatásra jogosult valamennyi tagállam számára hozzáférhetővé kell tenni közlekedési infrastrukturális projektek (EU) [az új CEF-rendelet] szerinti finanszírozására.
(5) A „Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe” célkitűzésre biztosított, 500 000 000 2018-as árakon 560 000 000 EUR összeget a Bizottság közvetlen vagy közvetett irányítása alatt álló európai városfejlesztési kezdeményezésre kell fordítani. [Mód. 343]
(6) Az ESZA+-források keretében a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe” célkitűzésre biztosított, 175 000 000 2018-as árakon 196 000 000 EUR összeget a közvetlen vagy közvetett irányítás alatt álló, innovatív megoldásokat támogató transznacionális együttműködésre kell fordítani. [Mód. 344]
(7) Az európai területi együttműködési célkitűzés (Interreg) számára biztosított források a 2021–2027 közötti időszak során az alapokból költségvetési kötelezettségvállalásra rendelkezésre álló globális források 2,5 3 %- át teszik ki (azaz összesen 8 430 000 000 11 343 000 000 EUR-t 2018-as árakon ). [Mód. 345]
105. cikk
Az erőforrások átcsoportosíthatósága
(1) A Bizottság elfogadhatja a tagállam által a partnerségi megállapodás benyújtásakor vagy a félidős felülvizsgálattal összefüggésben az alábbi átcsoportosításra tett javaslatot:
|
a) |
a kevésbé fejlett régiókra vonatkozó teljes költségvetési juttatás legfeljebb 15 5 %-ának átcsoportosítása az átmeneti régiók vagy a fejlettebb régiók számára, illetve az átmeneti régiókból a fejlettebb régiók számára; [Mód. 346] |
|
b) |
a fejlettebb régiókra vagy átmeneti régiókra vonatkozó költségvetési juttatásokból átcsoportosítás a kevésbé fejlett régiók számára. |
(2) Az egyes tagállamoknak a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe” célkitűzés és az európai területi együttműködés célkitűzés (Interreg) vonatkozó teljes költségvetési juttatása nem csoportosítható át a célkitűzések között.
106. cikk
Társfinanszírozási arányok meghatározása
(1) A Bizottság programot jóváhagyó határozata rögzíti az alapokból származó támogatás társfinanszírozási arányát és maximális összegét az egyes prioritások tekintetében.
(2) Valamennyi prioritás esetében a Bizottság határozata megállapítja, hogy a prioritásra vonatkozó társfinanszírozási arány alkalmazandó-e az alábbiak egyikére:
|
a) |
teljes hozzájárulás, beleértve a közpénzből vagy magánforrásokból teljesített hozzájárulást; |
|
b) |
közpénzből történő hozzájárulás. |
(3) A „Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe” célkitűzésre vonatkozó társfinanszírozási arány az egyes prioritások szintjén nem lehet magasabb az alábbiaknál:
|
a) |
70 85 % a kevésbé fejlett régiók számára; [Mód. 347] |
|
b) |
55 65 % az átmeneti régiók számára; [Mód. 348] |
|
c) |
40 50 % a fejlettebb régiók számára. [Mód. 349 és 447] |
Az a) pontban említett társfinanszírozási arányok a legkülső régiókra és a legkülső régiók számára nyújtott kiegészítő forrásra is alkalmazandók. [Mód. 350]
A Kohéziós Alapra vonatkozó társfinanszírozási arány az egyes prioritások szintjén nem lehet magasabb 70 85 %-nál. [Mód. 351]
Az ESZA+-rendelet kellően indokolt esetben magasabb , legfeljebb 90 %-os társfinanszírozási arányokat állapíthat meg az ESZA+- rendelet [14 13. ] cikkének és [4. cikke (1) bekezdésének x)] és [xi)] pontjának megfelelően innovatív fellépéseket támogató prioritásokra , valamint olyan programokra, amelyek az ESZA+- rendelet [9]. cikkével összhangban az anyagi nélkülözés kezelésére, [10]. cikkével összhangban a fiatal munkanélküliek támogatására, [10a]. cikkével összhangban a gyermekekkel kapcsolatos európai garanciára, illetve [11b]. cikkével összhangban a határokon átnyúló együttműködésre irányulnak . [Mód. 352]
(4) Az Interreg programokra vonatkozó társfinanszírozási arány nem lehet magasabb 70 85 %-nál. [Mód. 353]
Az ETE-rendelet magasabb társfinanszírozási arányokat állapíthat meg az Európai területi együttműködés célkitűzés (Interreg) alá tartozó külső, határon átnyúló együttműködési programokra.
(4a) A tagállamok a Stabilitási és Növekedési Paktum jelenlegi keretén belül megfelelően indokolt esetben további rugalmasság iránti kérelmet nyújthatnak be a közkiadások vagy az azzal egyenértékű strukturális kiadások esetében, amelyeket a közigazgatás az európai strukturális és befektetési alapok részeként megvalósított beruházások társfinanszírozásával támogat. A Bizottság gondosan megvizsgálja a vonatkozó kérelmet, amikor a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós vagy korrekciós ága alapján – a beruházások stratégiai jelentőségét tükröző módon – meghatározza a költségvetési kiigazítást. [Mód. 453]
(5) A Bizottság kezdeményezésére vagy nevében végrehajtott technikai segítségnyújtási intézkedések 100 %-os finanszírozási aránya engedélyezett.
IX. CÍM
FELHATALMAZÁS, VÉGREHAJTÁSI, ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
I. FEJEZET
Felhatalmazás és végrehajtási rendelkezések
107. cikk
Felhatalmazás
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a rendelet 108. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a célból, hogy e rendelet mellékleteit e rendelet nem alapvető elemeinek – a programozási időszak során bekövetkező változásai szerinti kiigazítsa, a III., IV., X. és XXII. melléklet kivételével. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 6. cikk (3) bekezdésében említett (EU) 204/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet módosítása és az ehhez a rendelethez történő igazítása tekintetében a 108. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el. [Mód. 354]
108. cikk
A felhatalmazás gyakorlása
(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.
(2) A 6. cikk (3) bekezdésében, a 63. cikk (10) bekezdésében, a 73. cikk (4) bekezdésében, a 88. cikk (4) bekezdésében, a 89. cikk (4) bekezdésében és a 107. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásának hatáskörét rendelet hatálybalépésének napjától kezdődően, határozatlan időre 2027. december 31-ig a Bizottságra kell ruházni. [Mód. 355]
(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 6. cikk (3) bekezdésében, a 63. cikk (10) bekezdésében, a 73. cikk (4) bekezdésében, a 88. cikk (4) bekezdésében, és a 89. cikk ( 4 ) bekezdésében és a 107. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. [Mód. 356]
(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.
(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(6) A 6. cikk (3) bekezdése, a 63. cikk (10) bekezdése, a 73. cikk (4) bekezdése, a 88. cikk (4) bekezdése, a 89. cikk (4) bekezdése és a 107. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik. [Mód. 357]
109. cikk
Bizottsági eljárás
(1) A Bizottságot munkájában egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság.
(2) Az e bekezdésre való hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 4. cikke alkalmazandó.
II. FEJEZET
Átmeneti és záró rendelkezések
110. cikk
Átmeneti rendelkezések
Az 1303/2013/EU rendelet vagy a 2014–2020-as programozási időszakra vonatkozó bármely más jogi aktus továbbra is érvényes az adott időszak alatt az ERFA-ból, az ESZA+-ból, a Kohéziós Alapból és az ETHA-ból támogatott programokra és műveletekre.
111. cikk
A szakaszokban végrehajtott műveletekre vonatkozó feltételek
(1) Az irányító hatóság megkezdheti az 1303/2013/EU rendelet alapján támogatásra kiválasztott és elindított művelet második szakaszából álló művelet kiválasztását, amennyiben az alábbiak közül az összes feltétel teljesül:
|
a) |
az 1303/2013/EU rendelet alapján támogatásra kiválasztott művelet pénzügyi szempontból két szakaszból áll, melyek külön ellenőrzési nyomvonallal rendelkeznek; |
|
b) |
a műveletek teljes költsége meghaladja a 10 millió EUR-t; |
|
c) |
az első szakaszra vonatkozó kifizetési kérelemben szereplő kiadások nem szerepelnek a második szakaszra vonatkozó egyetlen kifizetési kérelemben sem; |
|
d) |
a művelet második szakasza megfelel a vonatkozó jognak, és az e rendelet vagy az alapspecifikus rendeletek rendelkezései alapján támogatható az ERFA, az ESZA+ alapokból és a Kohéziós Alapból. |
|
e) |
a tagállam kötelezettséget vállal arra vonatkozóan, hogy a programozási időszak alatt befejezi és működőképessé teszi a második és az utolsó szakaszt a 1303/2013/EU rendelet 141. cikke szerint benyújtott záró végrehajtási jelentésben. |
(2) E rendelet rendelkezései a művelet második szakaszára érvényesek.
112. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.
Kelt …, -án/-én.
az Európai Parlament részéről
az elnök
a Tanács részéről
az elnök
(1) HL C 62., 2019.2.15., p. 83. o.
(2) HL C 86., 2019.3.7., 41. o.
(3) HL C 17., 2019.1.14., 1. o.
(4) Az Európai Parlament 2019. március 27-i álláspontja.
(5) HL L […]., […], […]. o.
(6) A Bizottság 240/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. január 7.) az európai strukturális és beruházási alapok keretében megvalósított partnerségre vonatkozó európai magatartási kódexről (HL L 74., 2014.3.14., 1. o.).
(7) [Rendelet az energiaunió irányításáról, valamint a 94/22/EK irányelv, a 98/70/EK irányelv, a 2009/31/EK irányelv, a 663/2009/EK rendelet, a 715/2009/EK rendelet, a 2009/73/EK irányelv, a 2009/119/EK tanácsi irányelv, a 2010/31/EU irányelv, a 2012/27/EU irányelv, a 2013/30/EU irányelv és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról és az 525/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (COM/2016/0759/2 – 2016/0375(COD)].
(8) (EU) […] rendelet az Európai Regionális Fejlesztési Alap és külső finanszírozási eszközök által támogatott európai területi együttműködési célkitűzésre (Interreg) vonatkozó egyedi rendelkezésekről (HL L […]., […]., […].o.).
(9) HL L 123., 2016.5.12., 13. o.
(10) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).
(11) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).
(12) A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).
(13) A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).
(14) A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).
(15) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).
(16) A Bizottság 868/2014/EU (EU) 2016 / 2066 rendelete (2014. augusztus 8. 2016 . november 21 .) a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet mellékleteinek módosításáról (HL L 241., 2014.8.13., 322 ., 2016 . 11 . 29 ., 1. o.).
(17) Az Európai Parlament és a Tanács 1059/2003/EK rendelete (2003. május 26.) a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról (HL L 154., 2003.6.21., 1. o.).
(18) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) […]-i […] rendelete a [CEF]-ről (HL L […], […], […] o.)
(19) A Bizottság 2017. október 9-i, „Az én régióm, az én Európám, a mi jövőnk” című, a gazdasági, társadalmi és területi kohézióról szóló hetedik jelentése (COM(2017)0583).
(20) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
(21) Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 320. o.).
(22) HL L […], […], […]. o.
(23) HL L […], […], […]. o.
(24) HL L […], […], […]. o.
(25) HL L […], […], […]. o.
(26) HL L […], […], […]. o.
(27) HL L […], […], […]. o.
(28) HL L […], […], […]. o.
(29) HL L 352., 2013.12.24., 1. o.
(30) HL L 352., 2013.12.24., 9. o.
(31) HL L 190., 2014.6.28., 45. o.
(32) A Bizottság 651/2014/EU rendelete (2014. június 17.) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról (HL L 187., 2014.6.26., 1. o.).
(33) Az Európai Parlament és a Tanács 1082/2006/EK rendelete (2006. július 5.) az európai területi együttműködési csoportosulásról (HL L 210., 2006.7.31., 19. o.).
(34) (EU) […]-i […] rendelet a […]-ról/-ről (HL L […], […], […] o.).
(35) A Bizottság 240/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. január 7.) az európai strukturális és beruházási alapok keretében megvalósított partnerségre vonatkozó európai magatartási kódexről (HL L 74., 2014.3.14., 1. o.).
(36) Az Európai Parlament és a Tanács 1176/2011/EU rendelete (2011. november 16.) a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséréről és kiigazításáról (HL L 306., 2011.11.23., 25. o.).
(37) Az Európai Parlament és a Tanács 1176/2011/EU rendelete (2011. november 16.) a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséréről és kiigazításáról (HL L 306., 2011.11.23., 25. o.).
(38) A Tanács 332/2002/EK rendelete (2002. február 18.) a tagállamok fizetési mérlegéhez középtávú pénzügyi támogatási mechanizmus eszköz létrehozásáról (HL L 53., 2002.2.23.).
(39) Az Európai Parlament és a Tanács 472/2013/EU rendelete (2013. május 21.) a pénzügyi stabilitásuk tekintetében súlyos nehézségekkel küzdő vagy súlyos nehézségek által fenyegetett euroövezeti tagállamok gazdasági és költségvetési felügyeletének megerősítéséről (HL L 140., 2013.5.27., 1. o.).
(40) A Tanács 1467/97/EK rendelete (1997. július 7.) a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról (HL L 209., 1997.8.2., 6. o.).
(41) A Bizottság (EU) 2017/218 végrehajtási rendelete (2017. február 6.) az uniós halászflotta-nyilvántartásról (HL L 34., 2017.2.9., 9. o.).
(42) Az Európai Parlament és a Tanács 2003/98/EK irányelve (2003. november 17.) a közszféra információinak további felhasználásáról (HL L 345., 2003.12.31., 90. o.).
(43) Az Európai Parlament és Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).
(44) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 243. o.).
(45) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/92/EU irányelve (2011. december 13.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (HL L 26., 2012.1.28., 1. o.).
(46) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/52/EU irányelve (2014. április 16.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 2011/92/EU irányelv módosításáról (HL L 124., 2014.4.25., 1. o.).
(47) A Tanács 332/2002/EK rendelete (2002. február 18.) a tagállamok fizetési mérlegéhez középtávú pénzügyi támogatást nyújtó mechanizmus létrehozásáról (HL L 53., 2002.2.23., 1. o.).
(48) Az Európai Parlament és a Tanács 472/2013/EU rendelete (2013. május 21.) a pénzügyi stabilitásuk tekintetében súlyos nehézségekkel küzdő vagy súlyos nehézségek által fenyegetett euroövezeti tagállamok gazdasági és költségvetési felügyeletének megerősítéséről (HL L 140., 2013.5.27., 1. o.).
I. MELLÉKLET
Dimenziók és kódok az ERFA, az ESZA+ és a Kohéziós Alap beavatkozási típusaira – 17. cikk (5) bekezdés
1. TÁBLÁZAT: A „BEAVATKOZÁSI TERÜLET” DIMENZIÓRA VONATKOZÓ KÓDOK
|
|
BEAVATKOZÁSI TERÜLET |
Az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzések támogatási összegeinek kiszámítására vonatkozó együttható |
A környezetvédelemmel kapcsolatos célkitűzések támogatási összegeinek kiszámítására vonatkozó együttható |
|
1. SZAKPOLITIKAI CÉLKITŰZÉS: INTELLIGENSEBB EURÓPA AZ INNOVATÍV ÉS INTELLIGENS GAZDASÁGI ÁTALAKÍTÁS ELŐMOZDÍTÁSA RÉVÉN |
|||
|
001 |
Állóeszköz-beruházások a mikrovállalkozásokban, a kutatási és innovációs tevékenységekkel közvetlen kapcsolatban vagy a versenyképességgel kapcsolatban [Mód. 359] |
0 % |
0 % |
|
002 |
Állóeszköz-beruházások a kis- és középvállalkozásokban (köztük a magán kutatóközpontokban), a kutatási és innovációs tevékenységekkel közvetlen kapcsolatban vagy a versenyképességgel kapcsolatban [Mód. 360] |
0 % |
0 % |
|
003 |
Állóeszköz-beruházások az állami kutatóközpontokban és a felsőoktatásban, a kutatási és innovációs tevékenységekkel közvetlen kapcsolatban |
0 % |
0 % |
|
004 |
Immateriális javakba való beruházások a mikrovállalkozásokban, a kutatási és innovációs tevékenységekkel közvetlen kapcsolatban vagy a versenyképességgel kapcsolatban [Mód. 361] |
0 % |
0 % |
|
005 |
Immateriális javakba való beruházások kis- és középvállalkozásokban (köztük magán kutatóközpontokban), közvetlenül a kutatási és innovációs tevékenységekkel kapcsolatban vagy a versenyképességgel kapcsolatban [Mód. 362] |
0 % |
0 % |
|
006 |
Immateriális javakba való beruházások állami kutatóközpontokban és a felsőoktatásban, közvetlenül a kutatási és innovációs tevékenységekkel kapcsolatban |
0 % |
0 % |
|
007 |
Kutatási és innovációs tevékenységek mikrovállalkozásokban, ezen belül hálózatépítés (ipari kutatás, kísérleti fejlesztés, megvalósíthatósági tanulmányok) |
0 % |
0 % |
|
008 |
Kutatási és innovációs tevékenységek kis- és középvállalkozásokban, ezen belül hálózatépítés |
0 % |
0 % |
|
009 |
Kutatási és innovációs tevékenységek állami kutatóközpontokban, a felsőoktatásban és kompetenciaközpontokban, ezen belül hálózatépítés (ipari kutatás, kísérleti fejlesztés, megvalósíthatósági tanulmányok) |
0 % |
0 % |
|
010 |
A kkv-k digitalizálása (ideértve az e-kereskedelmet, az e-üzletvitelt és a hálózatos üzleti folyamatokat, az élő laboratóriumokat, az internetes vállalkozókat, induló IKT-vállalkozásokat, B2B-t) |
0 % |
0 % |
|
011 |
Kormányzati IKT-megoldások, e-szolgáltatások, alkalmazások |
0 % |
0 % |
|
012 |
IT-szolgáltatások és alkalmazások a digitális készségek és digitális társadalmi befogadás céljából |
0 % |
0 % |
|
013 |
E-egészségügyi szolgáltatások és alkalmazások (ideértve az elektronikus egészségügyi ellátást, a tárgyak internetét fizikai tevékenységek céljából és saját lakókörnyezetben való életvitel segítését) |
0 % |
0 % |
|
014 |
Üzleti infrastruktúra kkv-k számára (ideértve ipari parkokat és telephelyeket is) |
0 % |
0 % |
|
015 |
A kkv-k üzletfejlesztése és nemzetköziesítése |
0 % |
0 % |
|
016 |
Készségfejlesztés intelligens szakosodás, ipari átalakulás és a vállalkozói készség céljából |
0 % |
0 % |
|
017 |
Fejlett támogatási szolgáltatások a kkv-k és kkv-csoportok számára (ideértve a menedzsment-, marketing- és tervezési szolgáltatásokat is) |
0 % |
0 % |
|
018 |
Inkubáció, támogatás spin-off és spin-out vállalkozások, valamint induló vállalkozások számára |
0 % |
0 % |
|
019 |
Innovációs klaszterek támogatása és üzleti hálózatok, elsősorban a kkv-k támogatására |
0 % |
0 % |
|
020 |
Kkv-k innovációs folyamatai (folyamat-, szervezeti, marketing-, közös alkotáson alapuló, felhasználói és keresletvezérelt innováció) |
0 % |
0 % |
|
021 |
Technológiatranszfer és együttműködés vállalkozások, kutatóközpontok és a felsőoktatási szektor között |
0 % |
0 % |
|
022 |
Kutatási és innovációs folyamatok, technológiatranszfer és együttműködés a karbonszegény gazdaságra, az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességre és az ahhoz való alkalmazkodásra összpontosító vállalkozások között |
100 % |
40 % |
|
023 |
Kutatási és innovációs folyamatok, technológiatranszfer és együttműködés a körforgásos gazdaságra összpontosító vállalkozások között |
40 % |
100 % |
|
2. SZAKPOLITIKAI CÉLKITŰZÉS: ZÖLDEBB, KARBONSZEGÉNY EURÓPA A TISZTA ÉS MÉLTÁNYOS ENERGETIKAI ÁTÁLLÁS, A ZÖLD ÉS KÉK BERUHÁZÁS, A KÖRFORGÁSOS GAZDASÁG, AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSHOZ VALÓ ALKALMAZKODÁS, VALAMINT A KOCKÁZATMEGELŐZÉS ÉS -KEZELÉS ELŐMOZDÍTÁSÁVAL |
|||
|
024 |
Energiahatékonysági és demonstrációs projektek a kkv-kben és támogatási intézkedések |
100 % |
40 % |
|
025 |
A meglévő lakásállomány energiahatékony felújítása, demonstrációs projektek és kísérő intézkedések |
100 % |
40 % |
|
026 |
A közcélú infrastruktúra energiahatékony felújítása, demonstrációs projektek és kísérő intézkedések |
100 % |
40 % |
|
027 |
Támogatás olyan vállalkozások számára, amelyek a karbonszegény gazdasághoz és az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességhez hozzájáruló szolgáltatásokat nyújtanak |
100 % |
40 % |
|
028 |
Megújuló energia: szél |
100 % |
40 % |
|
029 |
Megújuló energia: napenergia |
100 % |
40 % |
|
030 |
Megújuló energia: biomassza |
100 % |
40 % |
|
031 |
Megújuló energia: tengeri energia |
100 % |
40 % |
|
032 |
Egyéb megújuló energia (ideértve a geotermikus tengeri energiát is) |
100 % |
40 % |
|
033 |
Közepes és alacsony feszültségű intelligens energiaelosztási rendszerek (ideértve az intelligens energiahálózatokat és az IKT-rendszereket is), valamint kapcsolódó tárolás |
100 % |
40 % |
|
034 |
Nagy hatékonyságú kapcsolt energiatermelés, távfűtés és -hűtés |
100 % |
40 % |
|
035 |
Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz kapcsolódó intézkedések, valamint az éghajlattal összefüggő kockázatok megelőzése és kezelése: árvizek és földcsuszamlások (ideértve a tudatosságnövelést, a polgári védelmet, valamint a katasztrófavédelmi rendszereket és infrastruktúrákat is) [Mód. 363] |
100 % |
100 % |
|
036 |
Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz kapcsolódó intézkedések, valamint az éghajlattal összefüggő kockázatok megelőzése és kezelése: tűzvészek (ideértve a tudatosságnövelést, a polgári védelmet, valamint a katasztrófavédelmi rendszereket és infrastruktúrákat is) |
100 % |
100 % |
|
037 |
Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz kapcsolódó intézkedések, valamint az éghajlattal összefüggő kockázatok megelőzése és kezelése: egyéb, például viharok és aszályok (ideértve a tudatosságnövelést, a polgári védelmet, valamint a katasztrófavédelmi rendszereket és infrastruktúrákat is) |
100 % |
100 % |
|
038 |
Kockázatmegelőzés és a nem az éghajlattal kapcsolatos természeti kockázatok (pl. földrengések), valamint az emberi tevékenységekhez kapcsolódó kockázatok (pl. technológiai balesetek) kezelése, ideértve a társadalmi tudatosság fokozását, a polgári védelmet és a katasztrófavédelmi rendszereket és infrastruktúrákat is |
0 % |
100 % |
|
039 |
Emberi fogyasztásra szolgáló víz biztosítása (kitermelési, kezelési, tárolási és elosztási infrastruktúra, hatékonysági intézkedések, ivóvízellátás) |
0 % |
100 % |
|
040 |
Vízgazdálkodás és a vízkészletek megőrzése (ideértve a vízgyűjtő-gazdálkodást, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz kapcsolódó meghatározott intézkedéseket, az újrafelhasználást, a szivárgás csökkentését) |
40 % |
100 % |
|
041 |
Szennyvízgyűjtés és -tisztítás |
0 % |
100 % |
|
042 |
A háztartási hulladék kezelése: megelőzés, minimálisra csökkentés, válogatás, újrahasznosítási intézkedések |
0 % |
100 % |
|
043 |
A háztartási hulladék kezelése: mechanikai-biológiai kezelés, hőkezelés |
0 % |
100 % [Mód. 364] |
|
044 |
Kereskedelmi, ipari vagy veszélyes hulladékok kezelése |
0 % |
100 % |
|
045 |
Az újrahasznosított anyagok nyersanyagként való felhasználásának előmozdítása |
0 % |
100 % |
|
046 |
Ipari területek és szennyezett talaj rehabilitációja |
0 % |
100 % |
|
047 |
A környezetbarát gyártási eljárások és az erőforrás-hatékonyság támogatása a kkv-kben |
40 % |
40 % |
|
048 |
Levegőminőségi és zajcsillapítási intézkedések |
40 % |
100 % |
|
049 |
A Natura 2000 területek védelme, helyreállítása és fenntartható felhasználása |
40 % |
100 % |
|
050 |
A természet és a biodiverzitás védelme, környezetbarát infrastruktúra |
40 % |
100 % |
|
3. SZAKPOLITIKAI CÉLKITŰZÉS: JOBBAN ÖSSZEKAPCSOLT EURÓPA A MOBILITÁS ÉS A REGIONÁLIS IKT-KONNEKTIVITÁS FOKOZÁSA RÉVÉN |
|||
|
051 |
IKT: Nagyon nagy kapacitású, széles sávú hálózat (gerinc-/felhordóhálózat) |
0 % |
0 % |
|
052 |
IKT: Nagyon nagy kapacitású, széles sávú hálózat (hozzáférés/helyi hurok egy, a többlakásos ingatlan kiszolgálópontjánál található elosztópontig tartó optikai száléval megegyező teljesítménnyel) |
0 % |
0 % |
|
053 |
IKT: Nagyon nagy kapacitású, széles sávú hálózat (hozzáférés/helyi hurok egy, a háztartások vagy üzleti ingatlanok kiszolgálópontjánál található elosztópontig tartó optikai száléval megegyező teljesítménnyel) |
0 % |
0 % |
|
054 |
IKT: Nagyon nagy kapacitású, széles sávú hálózat (hozzáférés/helyi hurok egy, fejlett technológiájú vezeték nélküli kommunikációt megvalósító bázisállomásig tartó optikai száléval megegyező teljesítménnyel) |
0 % |
0 % |
|
055 |
IKT: Az IKT-infrastruktúra egyéb típusai (köztük nagy méretű számítógépes erőforrások/berendezések, adatközpontok, szenzorok és más vezeték nélküli berendezések) |
0 % |
0 % |
|
056 |
Újonnan épített autópályák , hidak és közutak – TEN-T törzshálózat [Mód. 365] |
0 % |
0 % |
|
057 |
Újonnan épített autópályák , hidak és közutak – TEN-T átfogó hálózat [Mód. 366] |
0 % |
0 % |
|
058 |
A TEN-T úthálózathoz és csomópontokhoz csatlakozó, újonnan épített másodlagos közúti kapcsolatok |
0 % |
0 % |
|
059 |
Egyéb újonnan épített nemzeti, regionális és helyi bekötőutak |
0 % |
0 % |
|
060 |
Átépített vagy javított autópályák , hidak és közutak – TEN-T törzshálózat [Mód. 367] |
0 % |
0 % |
|
061 |
Átépített vagy javított autópályák , hidak és közutak – TEN-T átfogó hálózat [Mód. 368] |
0 % |
0 % |
|
062 |
Egyéb felújított vagy javított utak (autópálya, nemzeti, regionális vagy helyi) |
0 % |
0 % |
|
063 |
A közlekedés digitalizálása: közút |
40 % |
0 % |
|
064 |
Újonnan épített vasutak – TEN-T törzshálózat |
100 % |
40 % |
|
065 |
Újonnan épített vasutak – TEN-T átfogó hálózat |
100 % |
40 % |
|
066 |
Egyéb újonnan épített vasutak |
100 % |
40 % |
|
067 |
Átépített vagy javított vasutak – TEN-T törzshálózat |
0 % |
40 % |
|
068 |
Átépített vagy javított vasutak – TEN-T átfogó hálózat |
0 % |
40 % |
|
069 |
Egyéb átépített vagy javított vasutak |
0 % |
40 % |
|
070 |
A közlekedés digitalizálása: vasút |
40 % |
0 % |
|
071 |
Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer (ERTMS) |
0 % |
40 % |
|
072 |
Mozgó vasúti tárgyi eszközök |
40 % |
40 % |
|
073 |
Tiszta városi közlekedési infrastruktúra |
100 % |
40 % |
|
074 |
Tiszta városi közlekedési járművek |
100 % |
40 % |
|
075 |
Kerékpározási infrastruktúra |
100 % |
100 % |
|
076 |
A városi közlekedés digitalizálása |
40 % |
0 % |
|
077 |
Alternatív üzemanyagok infrastruktúrája |
100 % |
40 % |
|
078 |
Multimodális szállítás (TEN-T) |
40 % |
40 % |
|
079 |
Multimodális közlekedés (nem városi) |
40 % |
40 % |
|
080 |
Tengeri kikötők (TEN-T) |
40 % |
0 % |
|
081 |
Egyéb tengeri kikötők |
40 % |
0 % |
|
082 |
Belvízi utak és kikötők (TEN-T) |
40 % |
0 % |
|
083 |
Belvízi utak és kikötők (regionális és helyi) |
40 % |
0 % |
|
084 |
A közlekedés digitalizálása: egyéb közlekedési módok |
40 % |
0 % |
|
4. SZAKPOLITIKAI CÉLKITŰZÉS: SZOCIÁLISABB EURÓPA A SZOCIÁLIS JOGOK EURÓPAI PILLÉRÉNEK VÉGREHAJTÁSÁVAL |
|||
|
085 |
A koragyermekkori neveléshez és gondozáshoz kapcsolódó infrastruktúra |
0 % |
0 % |
|
086 |
Általános és középfokú oktatási infrastruktúra |
0 % |
0 % |
|
087 |
A felsőoktatáshoz kapcsolódó infrastruktúra |
0 % |
0 % |
|
088 |
A szakképzéshez, képzéshez és felnőttképzéshez kapcsolódó infrastruktúra |
0 % |
0 % |
|
089 |
Lakhatási infrastruktúra migránsok, menekültek és nemzetközi védelemben részesülő/nemzetközi védelmet kérelmező személyek számára |
0 % |
0 % |
|
090 |
Lakhatási infrastruktúra (nem migránsok, menekültek és nemzetközi védelemben részesülő/nemzetközi védelmet kérelmező személyek számára) |
0 % |
0 % |
|
091 |
A regionális és helyi fejlesztésekhez hozzájáruló egyéb szociális infrastruktúra |
0 % |
0 % |
|
092 |
Egészségügyi infrastruktúra |
0 % |
0 % |
|
093 |
Egészségügyi berendezések |
0 % |
0 % |
|
094 |
Egészségügyi mobil eszközök |
0 % |
0 % |
|
095 |
Az egészségügy digitalizálása |
0 % |
0 % |
|
096 |
Ideiglenes befogadási infrastruktúra migránsok, menekültek és nemzetközi védelemben részesülő/nemzetközi védelmet kérelmező személyek számára |
0 % |
0 % |
|
097 |
A munkavállalás javítását célzó intézkedések |
0 % |
0 % |
|
098 |
A tartósan munkanélküliek munkavállalását előmozdító intézkedések |
0 % |
0 % |
|
099 |
Egyedi támogatás az ifjúsági foglalkoztatáshoz és a fiatalok társadalmi-gazdasági integrációjához |
0 % |
0 % |
|
100 |
Támogatás az önfoglalkoztatáshoz és induló vállalkozásokhoz |
0 % |
0 % |
|
101 |
Támogatás a szociális gazdaság és a szociális vállalkozások számára |
0 % |
0 % |
|
102 |
Intézkedések a munkaerőpiaci intézmények és szolgáltatások korszerűsítésére a készségszükségletek felmérése és azokra való felkészülés, valamint kellő idejű és testre szabott támogatás biztosítása céljából |
0 % |
0 % |
|
103 |
Támogatás a munkaerőpiaci kereslet és kínálat egyeztetéshez és az átmenetekhez |
0 % |
0 % |
|
104 |
Támogatás a munkavállalói mobilitáshoz |
0 % |
0 % |
|
105 |
Intézkedések a nők munkaerőpiaci részvételének előmozdítására és a munkaerőpiac nemen alapuló szegregációjának csökkentésére |
0 % |
0 % |
|
106 |
Intézkedések a munka és a magánélet közötti egyensúly előmozdítására, ideértve gyermekgondozás és az eltartott személyek gondozásának igénybevételét is) |
0 % |
0 % |
|
107 |
Intézkedések egészséges és az egészségügyi kockázatokat kezelő, jól kiigazított munkakörnyezet kialakítása céljából, ideértve a testmozgás népszerűsítését is |
0 % |
0 % |
|
108 |
Támogatás a digitális készségek fejlesztéséhez |
0 % |
0 % |
|
109 |
Támogatás a munkavállalók, vállalkozások és vállalkozók változáshoz való alkalmazkodásához |
0 % |
0 % |
|
110 |
Intézkedések az aktív és egészséges időskör ösztönzéséhez |
0 % |
0 % |
|
111 |
Támogatás a koragyermekkori neveléshez és gondozáshoz kapcsolódó infrastruktúrához |
0 % |
0 % |
|
112 |
Az alap- és középfokú oktatás támogatása (az infrastruktúra kivételével) |
0 % |
0 % |
|
113 |
A felsőoktatás támogatása (az infrastruktúra kivételével) |
0 % |
0 % |
|
114 |
A felnőttoktatás támogatása (az infrastruktúra kivételével) |
0 % |
0 % |
|
115 |
Intézkedések az esélyegyenlőség és a társadalomban való aktív részvétel előmozdítására |
0 % |
0 % |
|
116 |
A hátrányos helyzetű személyek munkaerőpiacra való belépésének és visszatérésének támogatása |
0 % |
0 % |
|
117 |
A marginalizált csoportok – például a romák – oktatáshoz való hozzáférésének, munkavállalásának és társadalmi befogadásának javítását célzó intézkedések |
0 % |
0 % |
|
118 |
A marginalizált csoportokkal – például a romákkal – foglalkozó civil társadalomnak nyújtott támogatás |
0 % |
0 % |
|
119 |
A harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásban való részvételének növelését célzó egyedi fellépések |
0 % |
0 % |
|
120 |
A harmadik országbeli állampolgárok társadalmi beilleszkedését célzó intézkedések |
0 % |
0 % |
|
121 |
A minőségi, fenntartható és megfizethető szolgáltatásokhoz való egyenlő és időben történő hozzáférés megerősítését célzó intézkedések |
0 % |
0 % |
|
122 |
A családi és közösségi alapú ápolási-gondozási szolgáltatások biztosításának megerősítését célzó intézkedések |
0 % |
0 % |
|
123 |
Az egészségügyi rendszerek elérhetőségének, hatékonyságának és rezilienciájának megerősítését célzó intézkedések (az infrastruktúra kivételével) |
0 % |
0 % |
|
124 |
A tartós ápolás-gondozáshoz való hozzáférés javítását célzó intézkedések (az infrastruktúra kivételével) |
0 % |
0 % |
|
125 |
A szociális védelmi rendszerek korszerűsítését célzó intézkedések, ideértve a szociális védelemhez való hozzáférés előmozdítását is |
0 % |
0 % |
|
126 |
A szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett személyek – ideértve a leginkább rászorulókat és a gyerekeket is – társadalmi integrációjának előmozdítása |
0 % |
0 % |
|
127 |
Az anyagi nélkülözés kezelése a leginkább rászorulóknak nyújtott élelmezési segély és/vagy anyagi támogatás révén, kísérő intézkedések is |
0 % |
0 % |
|
5. SZAKPOLITIKAI CÉLKITŰZÉS: A POLGÁROKHOZ KÖZELEBB ÁLLÓ EURÓPA A VÁROSI, VIDÉKI ÉS PART MENTI TÉRSÉGEK FENNTARTHATÓ ÉS INTEGRÁLT FEJLESZTÉSÉNEK ELŐSEGÍTÉSE ÉS HELYI KEZDEMÉNYEZÉSEK RÉVÉN (1) |
|||
|
128 |
Az állami turisztikai eszközök védelme, fejlesztése és népszerűsítése és kapcsolódó idegenforgalmi szolgáltatások [Mód. 369] |
0 % |
0 % |
|
129 |
A kulturális örökség védelme, fejlesztése és népszerűsítése és kulturális szolgáltatások |
0 % |
0 % |
|
130 |
A természeti örökség védelme, fejlesztése és népszerűsítése és a Natura 2000 területektől eltérő ökoturizmus [Mód. 370] |
0 % |
100 % |
|
131 |
A közterületek fizikai megújítása és biztonsága |
0 % |
0 % |
|
AZ 1–5. SZAKPOLITIKAI CÉLKITŰZÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ EGYÉB KÓDOK |
|||
|
132 |
A programhatóságok és az alapok végrehajtásához kapcsolódó szervezetek kapacitásának javítása |
0 % |
0 % |
|
133 |
A partnerekkel folytatott együttműködés megerősítése, a tagállamokon belül és azokon kívül |
0 % |
0 % |
|
134 |
Keresztfinanszírozás az ERFA keretében (a művelet ERFA-részének és a közvetlenül ahhoz kapcsolódó részének végrehajtásához szükséges ESZA-típusú tevékenységek támogatása) |
0 % |
0 % |
|
135 |
A hatóságok és érdekelt felek intézményi kapacitásának megerősítése a területi együttműködési projektek és kezdeményezések végrehajtása céljából, határon átnyúló, transznacionális, tengeri és régióközi összefüggésben |
0 % |
0 % |
|
136 |
Legkülső régiók: a megközelítési nehézségeknek és a területi széttagoltságnak tulajdonítható többletköltségek ellentételezése |
0 % |
0 % |
|
137 |
Legkülső régiók: egyedi intézkedések a piac méretéből adódó tényezők miatti többletköltségek ellentételezésére |
0 % |
0 % |
|
138 |
Legkülső régiók: támogatás az éghajlati viszonyokból és a domborzati nehézségekből adódó többletköltségek ellentételezésére |
40 % |
40 % |
|
139 |
Legkülső régiók: repülőterek |
0 % |
0 % |
|
TECHNIKAI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS |
|||
|
140 |
Tájékoztatás és kommunikáció |
0 % |
0 % |
|
141 |
Előkészítés, végrehajtás, nyomon követés és ellenőrzés |
0 % |
0 % |
|
142 |
Értékelés és tanulmányok, adatgyűjtés |
0 % |
0 % |
|
143 |
A tagállami hatóságok, kedvezményezettek és releváns partnerek kapacitásának megerősítése |
0 % |
0 % |
2. TÁBLÁZAT: A „FINANSZÍROZÁSI FORMA” DIMENZIÓRA VONATKOZÓ KÓDOK
|
FINANSZÍROZÁSI FORMA |
|
|
01 |
Vissza nem térítendő támogatás |
|
02 |
Támogatás finanszírozási eszközökkel: saját tőke vagy kvázi-sajáttőke |
|
03 |
Támogatás finanszírozási eszközökkel: kölcsön |
|
04 |
Támogatás finanszírozási eszközökkel: garancia |
|
05 |
Támogatás finanszírozási eszközökkel: kiegészítő támogatás |
|
06 |
Jutalom |
3. TÁBLÁZAT: A „TERÜLETI VÉGREHAJTÁSI MECHANIZMUS ÉS A TERÜLETI HANGSÚLY” DIMENZIÓRA VONATKOZÓ KÓDOK
|
TERÜLETI VÉGREHAJTÁSI MECHANIZMUS ÉS A TERÜLETI HANGSÚLY DIMENZIÓJA |
||
|
INTEGRÁLT TERÜLETI BERUHÁZÁS (ITI) |
A fenntartható városfejlesztésre összpontosító ITI |
|
|
11 |
Városnegyedek |
x |
|
12 |
Nagy-, kis- és külvárosok és kapcsolódó vidéki térségek [Mód. 371] |
x |
|
13 |
Városok funkcionális egységei |
x |
|
14 |
Hegyvidéki térségek |
|
|
15 |
Szigetek és part menti térségek |
|
|
16 |
Vidéki és ritkán lakott térségek [Mód. 372] |
|
|
17 |
A célzott területek egyéb típusai |
|
|
KÖZÖSSÉGVEZÉRELT HELYI FEJLESZTÉS (CLLD) |
A fenntartható városfejlesztésre összpontosító CLLD |
|
|
21 |
Városnegyedek |
x |
|
22 |
Nagy-, kis- és külvárosok és kapcsolódó vidéki térségek [Mód. 373] |
x |
|
23 |
Városok funkcionális egységei |
x |
|
24 |
Hegyvidéki térségek |
|
|
25 |
Szigetek és part menti térségek |
|
|
26 |
Vidéki és ritkán lakott térségek [Mód. 374] |
|
|
27 |
A célzott területek egyéb típusai |
|
|
AZ 5. SZAKPOLITIKAI CÉLKITŰZÉS ALÁ TARTOZÓ EGYÉB TÍPUSÚ TERÜLETI ESZKÖZ |
A fenntartható városfejlesztésre irányuló egyéb típusú területi eszköz |
|
|
31 |
Városnegyedek |
x |
|
32 |
Nagy-, kis- és külvárosok és kapcsolódó vidéki térségek [Mód. 375] |
x |
|
33 |
Városok funkcionális egységei |
x |
|
34 |
Hegyvidéki térségek |
|
|
35 |
Szigetek és part menti térségek |
|
|
36 |
Vidéki és ritkán lakott térségek [Mód. 376] |
|
|
37 |
A célzott területek egyéb típusai |
|
|
MÁS MEGKÖZELÍTÉSEK (2) |
||
|
41 |
Városnegyedek |
|
|
42 |
Nagy-, kis- és külvárosok |
|
|
43 |
Városok funkcionális egységei |
|
|
44 |
Hegyvidéki térségek |
|
|
45 |
Szigetek és part menti térségek |
|
|
46 |
Ritkán lakott térségek |
|
|
47 |
A célzott területek egyéb típusai |
|
|
48 |
Nincs területi célzottság |
|
4. TÁBLÁZAT: A „GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉG” DIMENZIÓRA VONATKOZÓ KÓDOK
|
GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉG |
|
|
01 |
Mezőgazdaság és erdészet |
|
02 |
Halászat |
|
03 |
Akvakultúra |
|
04 |
A kék gazdaság más ágazatai |
|
05 |
Élelmiszerek és italok előállítása |
|
06 |
Textíliák és textilipari termékek előállítása |
|
07 |
Szállítóeszközök előállítása |
|
08 |
Számítógépek, elektronikai és optikai termékek gyártása |
|
09 |
Egyéb, nem meghatározott gyártási ágazatok |
|
10 |
Építési szolgáltatás |
|
11 |
Ásványinyersanyag-kitermelő ipar |
|
12 |
Villamosenergia-, gáz-, gőz-, forróvízellátás és légkondicionálás |
|
13 |
Vízellátás, szennyvízgyűjtés és -kezelés, hulladékgazdálkodás és kármentesítés |
|
14 |
Szállítás és raktározás |
|
15 |
Tájékoztatási és kommunikációs tevékenységek, ezen belül távközlés |
|
16 |
Nagy- és kiskereskedelem |
|
17 |
Turizmus , szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás [Mód. 377] |
|
18 |
Pénzügyi és biztosítási tevékenységek |
|
19 |
Ingatlannal, bérlettel kapcsolatos és üzleti szolgáltatások |
|
20 |
Közigazgatás |
|
21 |
Oktatás |
|
22 |
Humán-egészségügyi tevékenységek |
|
23 |
Szociális munka, közösségi, szociális és személyi szolgáltatások |
|
24 |
A környezetvédelemhez kapcsolódó tevékenységek |
|
25 |
Művészet, szórakozás, kreatív iparágak és szabadidős tevékenységek |
|
26 |
Egyéb, meg nem határozott szolgáltatások |
5. TÁBLÁZAT: AZ „ELHELYEZKEDÉS” DIMENZIÓRA VONATKOZÓ KÓDOK
|
HELY |
|
|
Kód |
Hely |
|
|
A művelet helye szerinti régió vagy terület kódja a legutóbb a 868/2014/EU bizottsági rendelettel módosított 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) mellékletében foglalt, a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája (NUTS) szerint |
6. TÁBLÁZAT: AZ ESZA MÁSODLAGOS TÉMÁIRA VONATKOZÓ KÓDOK
|
ESZA MÁSODLAGOS TÉMA |
Az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzések támogatási összegeinek kiszámítására vonatkozó együttható |
|
|
01 |
Hozzájárulás a környezetbarát készségekhez és álláshelyekhez, valamint a környezetbarát gazdasághoz |
100 % |
|
02 |
Digitális készségek és álláshelyek fejlesztése |
0 % |
|
03 |
Beruházás a kutatásba és innovációba, valamint intelligens szakosodás |
0 % |
|
04 |
Beruházás kis- és középvállalkozásokba (kkv-k) |
0 % |
|
05 |
Megkülönböztetésmentesség |
0 % |
|
06 |
Nemek közötti egyenlőség |
0 % |
|
07 |
A szociális partnerek kapacitásépítése |
0 % |
|
08 |
A társadalmi szervezetek kapacitásépítése |
0 % |
|
09 |
Nem alkalmazandó |
0 % |
7. TÁBLÁZAT: A MAKROREGIONÁLIS STRATÉGIÁKRA ÉS A TENGERMEDENCÉT ÉRINTŐ STRATÉGIÁKRA VONATKOZÓ KÓDOK
|
MAKROREGIONÁLIS STRATÉGIÁK ÉS A TENGERMEDENCÉT ÉRINTŐ STRATÉGIÁK |
|
|
11 |
Az adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó stratégia |
|
12 |
Az Alpok-régióra vonatkozó stratégia |
|
13 |
A balti-tengeri régióra vonatkozó stratégia |
|
14 |
A Duna-régióra vonatkozó stratégia |
|
21 |
Északi-Jeges-tenger |
|
22 |
Az Atlanti-óceánra vonatkozón stratégia |
|
23 |
Fekete-tenger |
|
24 |
Földközi-tenger |
|
25 |
Északi-tenger |
|
26 |
A Nyugat-Mediterránra vonatkozó stratégia |
|
30 |
Nincs hozzájárulás a makroregionális stratégiákhoz és a tengeri medencéket érintő stratégiákhoz |
(1) Az 5. szakpolitikai célkitűzése esetében az 1–4. szakpolitikai célkitűzésre vonatkozó összes dimenziókód kiválasztható az 5. szakpolitikai célkitűzés alatt felsoroltakon túl.
(2) Más megközelítések az 5. szakpolitikai célkitűzéstől eltérő szakpolitikai célkitűzések alapján, nem integrált területi beruházás (ITI) és nem közösségvezérelt helyi fejlesztés (CLLD) formájában
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 1059/2003/EK rendelete (2003. május 26.) a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról (HL L 154., 2003.6.21., 1. o.).
II. MELLÉKLET
Minta a partnerségi megállapodáshoz – 7. cikk (4) bekezdés
|
CCI |
[15 karakter] |
|
Cím |
[255] |
|
Verzió |
|
|
Első év |
[4] |
|
Utolsó év |
[4] |
|
Bizottsági határozat száma |
|
|
Bizottsági határozat kelte |
|
1. A szakpolitikai célkitűzések kiválasztása
Hivatkozás: A CPR 8 cikkének a) pontja, az MMA-ról, a BBA-ról és a HAVE-ról szóló rendeletek 3. cikke
1. táblázat: A szakpolitikai célkitűzés kiválasztása, indokolással
|
Kiválasztott szakpolitikai célkitűzés |
Program |
Alap |
A szakpolitikai célkitűzés kiválasztásának indokolása |
|
|
|
|
[szakpolitikai célkitűzésenként 3 500 ] |
2. Szakpolitikai választások, koordináció és kiegészítő jelleg
Hivatkozás: A CPR 8. cikke b) pontjának i–iii. alpontja
|
Szövegmező [60 000 ] |
3. Hozzájárulás az InvestEU szerinti költségvetési garanciához, indokolással
Hivatkozás: A CPR 8. cikkének e) pontja; A CPR 10. cikknek a) pontja;
2. táblázat: Átcsoportosítás az InvestEU számára
|
|
Régiókategória* |
1. ablak |
2. ablak |
3. ablak |
4. ablak |
5. ablak |
Összeg |
|
|
|
(a) |
(b) |
(c) |
(d) |
(e) |
(f)=(a)+(b)+(c)+(d)+(e)) |
|
ERFA |
Fejlettebb |
|
|
|
|
|
|
|
Kevésbé fejlett |
|
|
|
|
|
|
|
|
Átmeneti |
|
|
|
|
|
|
|
|
Legkülső és ritkán lakott északi régiók |
|
|
|
|
|
|
|
|
ESZA+ |
Fejlettebb |
|
|
|
|
|
|
|
Kevésbé fejlett |
|
|
|
|
|
|
|
|
Átmeneti |
|
|
|
|
|
|
|
|
Legkülső |
|
|
|
|
|
|
|
|
KA |
|
|
|
|
|
|
|
|
ETHA |
|
|
|
|
|
|
|
|
MMA |
|
|
|
|
|
|
|
|
BBA |
|
|
|
|
|
|
|
|
HAVE |
|
|
|
|
|
|
|
|
Összesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
Szövegmező [3 500 ] (indokolás) |
4. Régiókategóriák közötti átcsoportosítás indokolással
Hivatkozás: A CPR 8. cikkének d) pontja és 105. cikke
3. táblázat Régiókategóriák közötti átcsoportosítás
|
Régiókategória |
Régiókategóriák szerinti költségvetési juttatás (*1) |
Átcsoportosítás az alábbiak számára: |
Átcsoportosítás összege |
Az eredeti költségvetési juttatás átcsoportosított részaránya |
Régiókategóriák szerinti költségvetési juttatás az átcsoportosítás után |
|
(a) |
(b) |
(c) |
(d) |
(g)= (d)/(b) |
(h)= (b)-(d) |
|
Kevésbé fejlett |
|
Fejlettebb |
|
|
|
|
Átmeneti |
|
|
|
||
|
Fejlettebb |
|
Kevésbé fejlett |
|
|
|
|
Átmeneti |
|
Kevésbé fejlett |
|
|
|
|
Szövegmező [3 500 ] (indokolás) |
5. Előzetes pénzügyi juttatás szakpolitikai célkitűzésenként
Hivatkozás: A CPR 8. cikkének c) pontja
4. táblázat: Előzetes pénzügyi támogatás az ERFA-ból, a KA-ból, az ESZA+-ból és az ETHA-ból szakpolitikai célkitűzésenként (*2)
|
Szakpolitikai célkitűzések |
ERFA |
Kohéziós Alap |
ESZA+ |
ETHA |
Összesen |
|
1. politikai célkitűzés |
|
|
|
|
|
|
2. politikai célkitűzés |
|
|
|
|
|
|
3. politikai célkitűzés |
|
|
|
|
|
|
4. politikai célkitűzés |
|
|
|
|
|
|
5. politikai célkitűzés |
|
|
|
|
|
|
Technikai segítségnyújtás |
|
|
|
|
|
|
A 2026–2027 közötti időszakra vonatkozó juttatás |
|
|
|
|
|
|
Összesen |
|
|
|
|
|
|
Szövegmező [3 500 ] (indokolás) |
5. táblázat: Előzetes pénzügyi támogatás az MMA-ból, a BBA-ból és a HAVE-ből szakpolitikai célkitűzésenként (*3)
|
Szakpolitikai célkitűzés |
Költségvetési juttatás |
|
Szakpolitikai célkitűzés az [MMA-rendelet] 3. cikkében foglaltak szerint |
|
|
Szakpolitikai célkitűzés a [BBA-rendelet] 3. cikkében foglaltak szerint |
|
|
Szakpolitikai célkitűzés a [HAVE-rendelet] 3. cikkében foglaltak szerint |
|
|
Technikai segítségnyújtás |
|
|
Összesen |
|
6. Programok felsorolása
Hivatkozás: A CPR 8. cikkének f) pontja 104. cikk
6. táblázat Az előzetes pénzügyi támogatással rendelkező programok listája (*4)
|
Cím [255] |
Alap |
Régiókategória |
EU-hozzájárulás |
Nemzeti hozzájárulás (*5) |
Összesen |
|
1. program |
ERFA |
Fejlettebb |
|
|
|
|
Átmeneti |
|
|
|
||
|
Kevésbé fejlett |
|
|
|
||
|
Legkülső és ritkán lakott északi régiók |
|
|
|
||
|
1. program |
KA |
|
|
|
|
|
1. program |
ESZA+ |
Fejlettebb |
|
|
|
|
Átmeneti |
|
|
|
||
|
Kevésbé fejlett |
|
|
|
||
|
Legkülső |
|
|
|
||
|
Összesen |
ERFA, KA, ESZA+ |
|
|
|
|
|
2. program |
ETHA |
|
|
|
|
|
3. program |
MMA |
|
|
|
|
|
4. program |
BBA |
|
|
|
|
|
5. program |
HAVE |
|
|
|
|
|
Összesen |
Összes alap |
|
|
|
|
Hivatkozás: A CRR 8. cikke
7. táblázat: Az Interreg programok listája
|
1. program |
1. cím [255] |
|
2. program |
1. cím [255] |
7. Az igazgatási kapacitás megerősítése érdekében meghozandó intézkedések összefoglalása
Hivatkozás: A CPR 8. cikkének g) pontja
|
Szövegmező [4 500 ] |
(*1) Kezdeti költségvetési juttatás régiókategória szerint, a Bizottság által a 2–4. táblázatban említett átcsoportosítások közlése szerint, csak az ERFA-ra és az ESZA+-ra alkalmazandó.
(*2) Szakpolitikai célkitűzések a CPR 4. cikkének (1) bekezdése szerint. Az ERFA, a KA és az ESZA+ esetében a 2021–2025 közötti évek: az ETHA esetében a 2021–2027 közötti évek.
(*3) Szakpolitikai célkitűzések az ETHA, a MMA, a BBA és a HAVE esetében az alapspecifikus rendeletek szerint; költségvetési juttatás a 2021–2027 közötti évekre
(*4) Szakpolitikai célkitűzések a CPR 4. cikkének (1) bekezdése szerint. Az ERFA, a KA és az ESZA+ esetében a 2021–2025 közötti évek: az ETHA esetében a 2021–2027 közötti évek.
(*5) A 106. cikk társfinanszírozási arányok meghatározásáról szóló (2) bekezdésével összhangban.
III. MELLÉKLET
Horizontális előfeltételek – 11. cikk (1) bekezdés
|
Valamennyi egyedi célkitűzésre alkalmazandó |
|||||||||||||||||
|
Az előfeltételek megnevezése |
Teljesítési kritériumok |
||||||||||||||||
|
A közbeszerzési piac hatékony monitoringmechanizmusai |
Vannak olyan monitoringmechanizmusok, amelyek a nemzeti közbeszerzési jog szerinti összes eljárást felölelik, és magukban foglalják az alábbiakat:
|
||||||||||||||||
|
Eszközök és kapacitás az állami támogatásra vonatkozó szabályok hatékony alkalmazása céljából |
Az irányító hatóságok rendelkeznek az állami támogatásra vonatkozó szabályoknak való megfelelés ellenőrzését szolgáló eszközökkel és kapacitással, az alábbiak révén:
|
||||||||||||||||
|
Az EU Alapjogi Chartájának hatékony alkalmazása és végrehajtása |
Az EU Alapjogi Chartájának való megfelelés biztosítására hatékony mechanizmusokat alkalmaznak, többek között az alábbiakat:
|
||||||||||||||||
|
A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény végrehajtása és alkalmazása a 2010/48/EK tanácsi határozattal összhangban. |
A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény végrehajtására vonatkozó nemzeti keret van érvényben, amely a következőket tartalmazza:
|
||||||||||||||||
|
A szociális jogok európai pillérében foglalt azon elvek és jogok végrehajtása, amelyek elősegítik az Európai Unióban a valódi konvergenciát és kohéziót. |
A szociális jogok európai pillérében foglalt azon elvek és jogok megfelelő végrehajtását biztosító nemzeti szintű rendelkezések, amelyek az Európai Unióban elősegítik a felfelé irányuló társadalmi konvergenciát és kohéziót, ideértve különösen a tisztességtelen verseny belső piacon való megelőzését szolgáló elveket. [Mód. 379] |
||||||||||||||||
|
A partnerség elvének hatékony alkalmazása |
Az összes partnerre vonatkozó olyan meglévő keretrendszer, amely biztosítja, hogy teljes körű szerepet játsszanak a programok előkészítésében, végrehajtásában, nyomon követésében és értékelésében, és amely magában foglalja a következőket:
|
||||||||||||||||
IV. MELLÉKLET
Az ERFA-ra, az ESZA+-ra és a Kohéziós Alapra vonatkozó tematikus előfeltételek – 11. cikk (1) bekezdés
|
Szakpolitikai célkitűzés |
Egyedi célkitűzés |
Az előfeltétel megnevezése |
Az előfeltételre vonatkozó kritérium teljesítése |
||||||||||||||||||||||||
|
ERFA: Az e szakpolitikai célkitűzések alá tartozó összes egyedi célkitűzés |
A nemzeti vagy regionális intelligens szakosodási stratégia megfelelő irányítása |
Az intelligens szakosodási stratégiákat a következőkkel támogatják:
|
||||||||||||||||||||||||
|
ERFA és Kohéziós Alap:
|
Stratégiai politikai keret a lakóépületek és a nem lakáscélú épületek energiahatékonyság céljából történő felújításának támogatására |
|
||||||||||||||||||||||||
|
ERFA és Kohéziós Alap:
|
Irányítás az energiaágazatban |
A Párizsi Megállapodásban foglalt, a globális felmelegedés 1,5 oC-ra való korlátozására vonatkozó célkitűzésnek megfelelő nemzeti energia- és éghajlatpolitikai terveket fogadtak el, amelyek magukban foglalják az alábbiakat:
|
|||||||||||||||||||||||||
|
ERFA és Kohéziós Alap:
|
A megújuló energia használatának eredményes előmozdítása valamennyi ágazatra és az EU egészére kiterjedően |
Intézkedéseket vezettek be az alábbiak biztosítására:
|
|||||||||||||||||||||||||
|
ERFA és Kohéziós Alap:
|
Hatékony katasztrófakockázat-kezelési keret. |
Rendelkezésre áll egy olyan nemzeti vagy regionális katasztrófakockázat-kezelési terv, amely összhangban van az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó meglévő stratégiákkal, és magában foglalja az alábbiakat:
|
|||||||||||||||||||||||||
|
ERFA és Kohéziós Alap:
|
Naprakész tervezés az ivóvíz- és szennyvízágazatokban szükséges beruházásokról |
Van nemzeti beruházási terv, és magában foglalja az alábbiakat:
|
|||||||||||||||||||||||||
|
ERFA és Kohéziós Alap:
|
naprakész hulladékgazdálkodás-tervezés |
A 2018/xx/EU irányelvvel módosított 2008/98/EK irányelv 28. cikkével összhangban megállapított és az érintett tagállam teljes földrajzi területét lefedő hulladékgazdálkodási terv(ek)et elfogadták, és tartalmazza (tartalmazzák) az alábbiakat:
|
|||||||||||||||||||||||||
|
ERFA és Kohéziós Alap:
|
Priorizált intézkedési keret az uniós társfinanszírozást tartalmazó szükséges állományvédelmi intézkedésekről |
Rendelkezésre áll a 92/43/EGK irányelv 8. cikke szerinti priorizált intézkedési keret, amely tartalmazza az alábbiakat:
|
|||||||||||||||||||||||||
|
ERFA:
|
Nemzeti vagy regionális széles sávú terv: |
Rendelkezésre áll egy nemzeti vagy regionális széles sávú terv, amely tartalmazza az alábbiakat:
|
||||||||||||||||||||||||
|
ERFA és Kohéziós Alap:
|
Átfogó közlekedés tervezés megfelelő szinten |
2030-ig rendelkezésre áll a meglévő és tervezett infrastruktúrák multimodális feltérképezése, amely
|
|||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||
|
ERFA:
ESZA:
|
Stratégiai szakpolitikai keret aktív munkaerőpiaci szakpolitikákhoz |
A foglalkoztatási iránymutatások alapján kialakított, aktív munkaerőpiaci szakpolitikákat célzó stratégiai szakpolitikai keret áll rendelkezésre, amely magában foglalja az alábbiakat:
|
||||||||||||||||||||||||
|
ERFA:
ESZA:
|
A nemek közötti egyenlőséget célzó nemzeti stratégiai keret |
A nemek közötti egyenlőségre vonatkozó nemzeti stratégiai szakpolitikai keret van érvényben, amely a következőket tartalmazza:
|
|||||||||||||||||||||||||
|
ERFA:
ESZA:
|
Az oktatási és képzési rendszer minden szintjét felölelő stratégiai szakpolitikai keret. |
Az oktatási és képzési rendszerre vonatkozó nemzeti és/vagy regionális stratégiai szakpolitikai keret van érvényben, amely tartalmazza a következőket:
|
|||||||||||||||||||||||||
|
ERFA:
ESZA:
|
A társadalmi befogadásra és a szegénység csökkentésére irányuló nemzeti stratégiai szakpolitikai keret |
A társadalmi befogadásra és a szegénység csökkentésére irányuló nemzeti stratégiai szakpolitikai keret és cselekvési terv van érvényben, amely tartalmazza az alábbiakat:
|
|||||||||||||||||||||||||
|
ESZA:
|
Nemzeti romaintegrációs stratégia |
Nemzeti romaintegrációs stratégiát hajtanak végre, amely magában foglal:
|
|||||||||||||||||||||||||
|
ERFA:
ESZA:
|
Az egészségügyre vonatkozó stratégiai szakpolitikai keret |
Az egészségügyre vonatkozó nemzeti vagy regionális stratégiai szakpolitikai keret van érvényben, amely a következőket tartalmazza:
|
(1) HL [még nem fogadták el]
(2) HL [még nem fogadták el]
(3) A kockázatkezelési képességek 1313/2013/EU határozat 6. cikkének c) pontjában előírt értékelése során végzett értékelés szerint.
(4) A Bizottság „Az összekapcsoltság a versenyképes digitális egységes piac szolgálatában: Úton a gigabitalapú európai információs társadalom felé” című közleményében (COM(2016)0587) meghatározottak szerint; https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/policies/improving-connectivity-and-access
(5) [Az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat] 22. cikkének megfelelően.
(6) 2014/61/EU irányelv.
V. MELLÉKLET
Minta az ERFA-ból („Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés), az ESZA+-ból, a Kohéziós Alapból és az ETHA-ból támogatott programokhoz – 16. cikk (3) bekezdés
|
CCI |
|
||
|
Cím angolul |
[255 karakter (1)] |
||
|
Cím az ország nyelvén (nyelvein) |
[255] |
||
|
Verzió |
|
||
|
Első év |
[4] |
||
|
Utolsó év |
[4] |
||
|
Támogathatóság kezdete |
|
||
|
Támogathatóság vége |
|
||
|
Bizottsági határozat száma |
|
||
|
Bizottsági határozat kelte |
|
||
|
Tagállami módosító határozat száma |
|
||
|
Tagállami módosító határozat hatálybalépésének dátuma |
|
||
|
Nem jelentős átcsoportosítás (19. cikk (5) bekezdés) |
igen/nem |
||
|
A program által lefedett NUTS-régiók (nem alkalmazandó az ETHA-ra) |
|
||
|
Érintett alap |
|
||
|
|||
|
|||
|
1. Programstratégia: fő kihívások és szakpolitikai válaszok
Hivatkozás: 17. cikk (3) bekezdés a) pont i–vii. alpont és 17. cikk (3) bekezdés b) pont
|
Szövegmező [30 000 ] |
A „Munkahelyteremtés és növekedés” célkitűzésre vonatkozóan:
|
1. táblázat |
||
|
Szakpolitikai célkitűzés |
Egyedi célkitűzés vagy egyedi prioritás (*1) |
Indokolás (összefoglalás) |
|
|
|
[2000 egyedi célkitűzésenként vagy egyedi prioritásonként] |
Az ETHA esetében:
|
1A. táblázat |
|||
|
Szakpolitikai célkitűzés |
Prioritás |
GYELV elemzés (minden egyes prioritásra) |
Indokolás (összefoglalás) |
|
|
|
Erősségek [prioritásonként 10 000 ] |
[prioritásonként 20 000 ] |
|
Hiányosságok [prioritásonként 10 000 ] |
|||
|
Lehetőségek [prioritásonként 10 000 ] |
|||
|
Veszélyek [prioritásonként 10 000 ] |
|||
|
A szükségletek azonosítása a GYELV elemzés alapján és figyelembe véve az ETHA rendelet 6. cikkének (6) bekezdésében meghatározott elemeket [prioritásonként 10 000 ] |
|||
2. A technikai segítségnyújtástól eltérő prioritások
Hivatkozás: 17. cikk (2) bekezdés és 17. cikk (3) bekezdés c) pont
1 T. táblázat: Programstruktúra (*2)
|
Azonosító |
Cím [300] |
Technikai segítségnyújtás |
A kiszámítás alapja |
Alap |
A támogatott régió kategóriája |
Kiválasztott egyedi célkitűzés |
|
1 |
1. prioritás |
Nem |
|
ERFA |
Több |
1. egyedi célkitűzés |
|
Átmeneti |
||||||
|
Kevésbé fejlett |
2. egyedi célkitűzés |
|||||
|
Legkülső és ritkán lakott |
||||||
|
Több |
3. egyedi célkitűzés |
|||||
|
2 |
2. prioritás |
Nem |
|
ESZA+ |
Több |
4. egyedi célkitűzés |
|
Átmeneti |
||||||
|
Kevésbé fejlett |
5. egyedi célkitűzés |
|||||
|
Legkülső |
||||||
|
3 |
3. prioritás |
Nem |
|
KA |
n.a. |
|
|
3 |
Elsőbbségi technikai segítségnyújtás |
igen |
|
|
|
n.a. |
|
.. |
Az ifjúsági foglalkoztatásra vonatkozó egyedi prioritás |
Nem |
|
ESZA+ |
|
|
|
.. |
A gyermekekkel kapcsolatos garanciára vonatkozó egyedi prioritás |
Nem |
|
ESZA+ |
|
|
|
.. |
Az országspecifikus ajánlásokra vonatkozó egyedi prioritás |
Nem |
|
ESZA+ |
|
|
|
.. |
Innovatív fellépésekre vonatkozó egyedi prioritás |
Nem |
|
ESZA+ |
|
8. egyedi célkitűzés |
|
|
Az anyagi nélkülözésre vonatkozó egyedi prioritás |
Nem |
|
ESZA+ |
|
9. egyedi célkitűzés |
2.1. A prioritás címe [300] (minden prioritás esetében ismétlendő)
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
2.1.1. Egyedi célkitűzés (2) („Munkahelyteremtés és növekedés” célkitűzés) vagy támogatási terület (ETHA) – (minden kiválasztott egyedi célkitűzés esetében ismétlendő a technikai segítségnyújtásra vonatkozó prioritások kivételével) [Mód. 407]
2.1.1.1. Az alapok beavatkozásai
Hivatkozás: 17. cikk (3) bekezdés d) pont i., iii., iv., v. és vi. alpont
A kapcsolódó fellépéstípusok – 17. cikk (3) bekezdés d) pont i. alpont
|
Szövegmező [8 000 ] |
A tervezett stratégiai jelentőségű műveletek listája – 17. cikk (3) bekezdés d) pont i. alpont:
|
Szövegmező [2 000 ] |
A fő célcsoportok – 17. cikk (3) bekezdés d) pont iii. alpont:
|
Szövegmező [1 000 ] |
Egyedi célzott területek, ideértve a területi eszközök tervezett felhasználását is – 17. cikk (3) bekezdés d) pont iv. alpont:
|
Szövegmező [2 000 ] |
Régióközi és transznacionális fellépések – 17. cikk (3) bekezdés d) pont v. alpont
|
Szövegmező [2 000 ] |
A finanszírozási eszközök tervezett felhasználása – 17. cikk (3) bekezdés d) pont vi. alpont
|
Szövegmező [1 000 ] |
2.1.1.2. Mutatók (3) [Mód. 408]
Hivatkozás: 17. cikk (3) bekezdés d) pont ii. alpont
|
2. táblázat: Teljesítménymutatók |
||||||||
|
Prioritás |
Egyedi célkitűzés („Munkahelyteremtés és növekedés” célkitűzés) vagy támogatási terület (ETHA) |
Alap |
Régiókategória |
Azonosító [5] |
Mutató [255] |
Mérési egység |
Részcél (2024) |
Cél (2029) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
3. táblázat: Eredménymutatók |
|||||||||||
|
Prioritás |
Egyedi célkitűzés („Munkahelyteremtés és növekedés” célkitűzés) vagy támogatási terület (ETHA) |
Alap |
Régiókategória |
Azonosító [5] |
Mutató [255] |
Mérési egység |
Alapvonal vagy referenciaérték |
Tárgyév |
Cél (2029) |
Adatforrás [200] |
Megjegyzések [200] |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2.1.1.3. A program (uniós) forrásainak indikatív bontása beavatkozástípus (4) szerint (nem alkalmazandó az ETHA-ra) [Mód. 409]
Hivatkozás: 17. cikk (3) bekezdés d) pont vii. alpont
|
4. táblázat: 1. dimenzió – beavatkozási terület |
|||||
|
Prioritásszám |
Alap |
Régiókategória |
Egyedi célkitűzés |
Kód |
Összeg (euró) |
|
|
|
|
|
|
|
|
5. táblázat: 2. dimenzió – finanszírozási forma |
|||||
|
Prioritásszám |
Alap |
Régiókategória |
Egyedi célkitűzés |
Kód |
Összeg (euró) |
|
|
|
|
|
|
|
|
6. táblázat: 3. dimenzió – területi végrehajtási mechanizmus és területi hangsúly |
|||||
|
Prioritásszám |
Alap |
Régiókategória |
Egyedi célkitűzés |
Kód |
Összeg (euró) |
|
|
|
|
|
|
|
|
7. táblázat: 6. dimenzió – ESZA+ másodlagos témák |
|||||
|
Prioritásszám |
Alap |
Régiókategória |
Egyedi célkitűzés |
Kód |
Összeg (euró) |
|
|
|
|
|
|
|
2.1.2. Egyedi célkitűzés az anyagi nélkülözés kezelése céljából
Hivatkozás: A CPR 17. cikkének (3) bekezdése
Támogatástípusok
|
Szövegmező (2 000 karakter) |
Fő célcsoportok
|
Szövegmező (2 000 karakter) |
A nemzeti vagy regionális támogatási program leírása
|
Szövegmező (2 000 karakter) |
A műveletek kiválasztására vonatkozó kritériumok (5) [Mód. 410]
|
Szövegmező (4 000 karakter) |
2.T. Technikai segítségnyújtási prioritás
Hivatkozás: A CPR 17. cikke (3) bekezdésnek e) pontja; A CPR 29. cikke, 30. cikke, 31. cikke és 89. cikke
Az átalányalapú kifizetések szerinti technikai segítségnyújtás leírása – 30. cikk
|
Szövegmező [5 000 ] |
A költségfüggetlen kifizetések szerinti technikai segítségnyújtás leírása – 31. cikk
|
Szövegmező [3 000 ] |
|
8. táblázat: 1. dimenzió – beavatkozási terület |
||||
|
Prioritásszám |
Alap |
Régiókategória |
Kód |
Összeg (euró) |
|
|
|
|
|
|
|
9. táblázat: 5. dimenzió – ESZA+ másodlagos témák |
||||
|
Prioritásszám |
Alap |
Régiókategória |
Kód |
Összeg (euró) |
|
|
|
|
|
|
3. Pénzügyi terv
Hivatkozás: A CPR 17. cikke (3) bekezdése f) pontjának i–iii. alpontja, 106. cikkének (1)–(3) bekezdése, 10. cikke; 21. cikke
3.A. Átcsoportosítások és hozzájárulások (6)
Hivatkozás: A CPR 10. és 21. cikke
|
||
|
15. táblázat: Hozzájárulások az InvestEU-hoz (*3)
|
|
Régiókategória |
1. ablak |
2. ablak |
3. ablak |
4. ablak |
5. ablak |
Összeg |
|
|
|
(a) |
(b) |
(c) |
(d) |
(e) |
(f)=(a)+(b)+(c)+(d)+(e)) |
|
ERFA |
Fejlettebb |
|
|
|
|
|
|
|
Kevésbé fejlett |
|
|
|
|
|
|
|
|
Átmeneti |
|
|
|
|
|
|
|
|
Legkülső és ritkán lakott északi régiók |
|
|
|
|
|
|
|
|
ESZA+ |
Fejlettebb |
|
|
|
|
|
|
|
Kevésbé fejlett |
|
|
|
|
|
|
|
|
Átmeneti |
|
|
|
|
|
|
|
|
Legkülső |
|
|
|
|
|
|
|
|
KA |
|
|
|
|
|
|
|
|
ETHA |
|
|
|
|
|
|
|
|
Összesen |
|
|
|
|
|
|
|
16. táblázat: Átcsoportosítások a közvetett vagy közvetlen irányítás alapján kezelt eszközökbe (*4)
|
Alap |
Régiókategória |
1. eszköz |
2. eszköz |
3. eszköz |
4. eszköz |
5. eszköz |
Átcsoportosítás összege |
|
|
|
(a) |
(b) |
(c) |
(d) |
(e) |
(f)=(a)+(b)+(c)+(d)+(e) |
|
ERFA |
Fejlettebb |
|
|
|
|
|
|
|
Átmeneti |
|
|
|
|
|
|
|
|
Kevésbé fejlett |
|
|
|
|
|
|
|
|
Legkülső és ritkán lakott északi régiók |
|
|
|
|
|
|
|
|
ESZA+ |
Fejlettebb |
|
|
|
|
|
|
|
Átmeneti |
|
|
|
|
|
|
|
|
Kevésbé fejlett |
|
|
|
|
|
|
|
|
Legkülső |
|
|
|
|
|
|
|
|
KA |
|
|
|
|
|
|
|
|
ETHA |
|
|
|
|
|
|
|
|
Összesen |
|
|
|
|
|
|
|
[Mód. 411]
17. táblázat: Átcsoportosítások a megosztott irányítás alapján kezelt alapok között (*5)
|
|
ERFA |
ESZA+ |
KA |
ETHA |
MMA |
BBA |
HAVE |
Összesen |
|||||||
|
Fejlettebb |
Átmeneti |
Kevésbé fejlett |
Legkülső és ritkán lakott északi régiók |
Fejlettebb |
Átmeneti |
Kevésbé fejlett |
Legkülső |
||||||||
|
ERFA |
Fejlettebb |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Átmeneti |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kevésbé fejlett |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Legkülső és ritkán lakott északi régiók |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ESZA+ |
Fejlettebb |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Átmeneti |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kevésbé fejlett |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Legkülső |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
KA |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ETHA |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Összesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
3.1. Pénzügyi előirányzatok éves bontásban
Hivatkozás: 17. cikk (3) bekezdés f) pont v. alpont
|
10. táblázat: Pénzügyi előirányzatok éves bontásban |
|||||||||
|
Alap |
Régiókategória |
2021 |
2022 |
2023 |
2024 |
2025 |
2026 |
2027 |
Összesen |
|
ERFA |
Kevésbé fejlett |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Fejlettebb |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Átmeneti |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Legkülső és ritkán lakott északi régiók |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Összesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ESZA+ |
Kevésbé fejlett |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Fejlettebb |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Átmeneti |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Legkülső |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Összesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kohéziós Alap |
n.a. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ETHA |
n.a. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Összesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
3.2. Összes pénzügyi előirányzat alaponként és nemzeti társfinanszírozás (7) [Mód. 412]
Hivatkozás: 17. cikk (3) bekezdés f) pont ii. alpont, 17. cikk (6) bekezdés
A „Munkahelyteremtés és növekedés” célkitűzésre vonatkozóan:
|
11. táblázat: Összes pénzügyi előirányzat alaponként és nemzeti társfinanszírozás |
||||||||||
|
Szakpolitikai célkitűzés száma vagy technikai segítségnyújtás |
Prioritás |
Az uniós támogatás (teljes vagy közpénzből nyújtott) kiszámításának alapja |
Alap |
Régiókategória (*6) |
EU-hozzájárulás |
Nemzeti hozzájárulás |
A nemzeti hozzájárulás indikatív bontása |
Összesen |
Társfinanszírozási arány |
|
|
közkiadás |
magán |
|||||||||
|
|
|
|
|
(a) |
(b)=(c)+(d) |
(c) |
(d) |
(e)=(a)+(b) (*7) |
(f)=(a)/(e) (*7) |
|
|
|
1. prioritás |
P/T |
ERFA |
Kevésbé fejlett |
|
|
|
|
|
|
|
Fejlettebb |
|
|
|
|
|
|
||||
|
Átmeneti |
|
|
|
|
|
|
||||
|
A legkülső régiók és az északi ritkán lakott régiók számára nyújtott külön juttatás |
|
|
|
|
|
|
||||
|
|
2. prioritás |
|
ESZA+ |
Kevésbé fejlett |
|
|
|
|
|
|
|
Fejlettebb |
|
|
|
|
|
|
||||
|
Átmeneti |
|
|
|
|
|
|
||||
|
Legkülső |
|
|
|
|
|
|
||||
|
|
3. prioritás |
|
KA |
|
|
|
|
|
|
|
|
Technikai segítségnyújtás |
Technikai segítségnyújtás a CRR 29. cikke |
|
ERFA vagy ESZA+ vagy KA |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Technikai segítségnyújtás a CRR 30. cikke |
|
ERFA vagy ESZA+ vagy KA |
|
|
|
|
|
|
|
|
Összes ERFA |
|
|
Fejlettebb |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Átmeneti |
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|
Kevésbé fejlett |
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|
A legkülső régiók és az északi ritkán lakott régiók számára nyújtott külön juttatás |
|
|
|
|
|
|
||
|
Összes ESZA+ |
|
|
Fejlettebb |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Átmeneti |
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|
Kevésbé fejlett |
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|
Legkülső |
|
|
|
|
|
|
||
|
Összes KA |
|
n.a. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Mindösszesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az ETHA esetében:
Hivatkozás: 17. cikk (3) bekezdése f) pontjának iii. alpontja
|
11 A. táblázat |
||||||
|
Prioritás |
A támogatási terület típusa (az ETHA rendeletben meghatározott nómenklatúra) |
Az uniós támogatás kiszámításának alapja |
EU-hozzájárulás |
Nemzeti közpénzből nyújtott |
Összesen |
Társfinanszírozási arány |
|
1. prioritás |
1.1. |
közkiadás |
|
|
|
|
|
1.2. |
közkiadás |
|
|
|
|
|
|
1.3. |
közkiadás |
|
|
|
|
|
|
1.4. |
közkiadás |
|
|
|
|
|
|
1.5. |
közkiadás |
|
|
|
|
|
|
2. prioritás |
2.1. |
közkiadás |
|
|
|
|
|
3. prioritás |
3.1. |
közkiadás |
|
|
|
|
|
4. prioritás |
4.1. |
közkiadás |
|
|
|
|
|
Technikai segítségnyújtás |
5.1. |
közkiadás |
|
|
|
|
4. Előfeltételek
Hivatkozás: 19. cikk (3) bekezdésének h) pontja
|
12. táblázat: Előfeltételek |
|||||||
|
Előfeltételek |
Alap |
Egyedi célkitűzés (nem alkalmazandó az ETHA-ra) |
Az előfeltételek teljesítése |
Kritériumok |
A kritériumok teljesítése |
Hivatkozás a releváns dokumentumokra |
Indokolás |
|
|
|
|
Igen/Nem |
1. kritérium |
Igen/Nem |
[500] |
[1 000 ] |
|
|
|
|
|
2. kritérium |
Igen/Nem |
|
|
5. Programhatóságok
Hivatkozás: A CPR 17. cikke (3) bekezdésének j) pontja, 65. és 78. cikke
|
13. táblázat: Programhatóságok |
|||
|
Programhatóságok |
Az intézmény neve [500] |
Elérhetőségek [200] |
E-mail [200] |
|
Irányító hatóság |
|
|
|
|
Ellenőrző hatóság |
|
|
|
|
Az a szerv, amely számára a Bizottság kifizetéseket teljesít |
|
|
|
6. Partnerség
Hivatkozás: 17. cikk (3) bekezdésének g) pontja
|
Szövegmező [10 000 ] |
7. Kommunikáció és a támogatások láthatósága
Hivatkozás: A CPR 17. cikke (3) bekezdésének i) pontja és 42. cikkének (2) bekezdése
|
Szövegmező [4 500 ] |
8. Egységköltségek, egyösszegű átalányok, átalányfinanszírozás és költségfüggetlen finanszírozás alkalmazása
Hivatkozás: A CPR 88. és 89. cikke
14. táblázat: Egységköltségek, egyösszegű átalányok, átalányfinanszírozás és költségfüggetlen finanszírozás alkalmazása
|
A [88]. és a [89]. cikk alkalmazásának feltüntetése (*8): |
Prioritásszám |
Alap |
Egyedi célkitűzés („Munkahelyteremtés és növekedés” célkitűzés) vagy támogatási terület (ETHA) |
|
Az elszámolható kiadások egységköltségeken, egyösszegű átalányokon és átalányfinanszírozáson alapuló megtérítésének alkalmazása a CPR 88. cikke szerinti prioritás alapján |
1. prioritás |
ERFA |
1. egyedi célkitűzés |
|
2. egyedi célkitűzés |
|||
|
2. prioritás |
ESZA+ |
3. egyedi célkitűzés |
|
|
4. egyedi célkitűzés |
|||
|
3. prioritás |
KA |
5. egyedi célkitűzés |
|
|
6. egyedi célkitűzés |
|||
|
Költségfüggetlen finanszírozás alkalmazása a CPR 89. cikke alapján |
1. prioritás |
ERFA |
7. egyedi célkitűzés |
|
8. egyedi célkitűzés |
|||
|
2. prioritás |
ESZA+ |
9. egyedi célkitűzés |
|
|
10. egyedi célkitűzés |
|||
|
3. prioritás |
KA |
11. egyedi célkitűzés |
|
|
12. egyedi célkitűzés |
FÜGGELÉKEK
|
— |
Az elszámolható kiadások egységköltségeken, egyösszegű átalányokon és átalányfinanszírozáson alapuló megtérítése (a CPR 88. cikke) |
|
— |
Költségfüggetlen finanszírozás (a CPR 89. cikke) |
|
— |
A kisüzemi és part menti halászatra vonatkozó ETHA cselekvési terv |
|
— |
Az egyes legkülső régiókat célzó ETHA cselekvési terv |
(1) A szögletes zárójelben szereplő számok a karakterek számára utalnak.
(*1) Az ESZA+ rendelet szerinti célzott prioritások
(*2) Az e táblázatban szereplő információk technikai inputként szolgálnak a mintában szereplő többi mező és táblázat előre kitöltéséhez az elektronikus változatban. Nem alkalmazandó az ETHA-ra. [Mód. 405]
(**) jelölés esetén lépjen a 2.1.2. szakaszhoz [Mód. 406]
(2) Csak az ESZA+ rendelet 4. cikke (1) bekezdése c) pontjának vii. alpontjában bekezdésének xi . pontjában meghatározott egyedi célkitűzésre korlátozott programok esetében.
(3) Az ERFA, az ESZA+ és a Kohéziós Alap 2025-ben esedékes félidős felülvizsgálata előtt csak a 2021–2025 közötti évekre lebontva
(4) Az ERFA, az ESZA+ és a Kohéziós Alap 2025-ben esedékes félidős felülvizsgálata előtt csak a 2021–2025 közötti évekre lebontva
(5) Csak az ESZA+ rendelet 4. cikke (1) bekezdése c) pontjának vii. alpontjában bekezdésének xi . pontjában meghatározott egyedi célkitűzésre korlátozott programok esetében
(6) Csak a CPR 10. és 21. cikke szerinti programmódosításokra alkalmazandó.
(*3) A programozási időszak alatti összes hozzájárulásra vonatkozó kumulatív összegek.
(*4) A programozási időszak alatti összes átcsoportosításra vonatkozó kumulatív összegek.
(*5) A programozási időszak alatti összes átcsoportosításra vonatkozó kumulatív összegek.
(7) Az ERFA, az ESZA+, és a Kohéziós Alap 2025-ben esedékes félidős felülvizsgálata előtt csak a 2021–2025 közötti évekre vonatkozó pénzügyi kötelezettségvállalások
(*6) Az ERFA esetében: kevésbé fejlett, átmeneti, fejlettebb, valamint adott esetben a legkülső régiók és az északi ritkán lakott régiók számára nyújtott külön juttatás. Az ESZA+ esetében: kevésbé fejlett, átmeneti, fejlettebb, valamint adott esetben a legkülső régiók számára nyújtott külön juttatás. A KA esetében: nem alkalmazandó A technikai segítségnyújtást illetően, a regiókategóriák alkalmazása az alap kiválasztásától függ.
(*7) Adott esetben valamennyi régiókategória esetében
(*8) Teljes körű tájékoztatás a CPR-hoz mellékelt minták szerint.
1. függelék: Az elszámolható kiadások Bizottság által a tagállamnak történő megtérítése egységköltségek, egyösszegű átalányok és átalányfinanszírozás alapján
Minta az adatok Bizottság általi megvizsgálás céljára történő benyújtásához
(88. cikk)
|
A javaslat benyújtásának időpontja |
|
|
Jelenlegi változat |
|
A. A fő elemek összefoglalása
|
Prioritás |
Alap |
Egyedi célkitűzés („Munkahelyteremtés és növekedés” célkitűzés) vagy támogatási terület (ETHA) |
Régiókategória |
A prioritáson belüli teljes pénzügyi előirányzat azon becsült százalékaránya, amelyre az egyszerűsített költségelszámolási módszert alkalmazni fogják (becslés) |
Művelettípus(ok) |
A kapcsolódó mutató neve(i) |
Mérési egység |
Az egyszerűsített költségelszámolási módszer típusa (átalányalapú egységköltségek, egyösszegű átalányok vagy átalányfinanszírozás) |
Kapcsolódó átalányalapú egységköltségek, egyösszegű átalányok vagy átalányfinanszírozás (nemzeti valutában) |
||
|
|
|
|
|
|
Kód |
Leírás |
Kód |
Leírás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
B. Részletek művelettípusok szerint (minden művelettípus tekintetében kitöltendő)
Kapott-e az irányító hatóság külső vállalattól támogatást az alábbi egyszerűsített költségek összeállításához?
Ha igen, kérjük, adja meg, mely külső vállalattól:Művelettípusok:
|
|
||||||||
|
|
||||||||
|
|
||||||||
|
|
||||||||
|
|
||||||||
|
|
||||||||
|
|
||||||||
|
|
||||||||
|
|
||||||||
|
|
||||||||
|
|
||||||||
|
|
C: Az elszámolható kiadások átalányalapú egységköltségeken, egyösszegű átalányokon vagy átalányfinanszírozáson alapuló megtérítése
|
1. |
Az átalányalapú egységköltségek, egyösszegű átalányok és átalányfinanszírozás kiszámításához használt adatforrások (ki állította elő, gyűjtötte össze és rögzítette az adatokat; hol tárolják az adatokat; határidők; hitelesítés stb.).
|
|
2. |
Ismertesse, hogy a javasolt módszer és számítási mód miért releváns a művelettípus tekintetében:
|
|
3. |
Ismertesse, hogyan végezték el a számításokat, ideértve különösen a minőség vagy a mennyiségek tekintetében alapul vett feltételezéseket. E melléklethez adott esetben statisztikai bizonyítékokat és teljesítménymutatókat kell felhasználni és csatolni, a Bizottság által használható formátumban.
|
|
4. |
Kérjük, ismertesse, hogyan biztosította, hogy az átalányalapú egységköltség, egyösszegű átalány vagy átalányfinanszírozás kiszámításához csak elszámolható kiadást vegyenek figyelembe.
|
|
5. |
A számítási módszer, az összegek, valamint az adatok ellenőrzésének, minőségének, gyűjtésének és tárolásának biztosítását célzó rendelkezések értékelése az ellenőrző hatóság(ok) által:
|
(1) Egy-egy művelettípus esetében több kiegészítő mutató (például egy kimeneti mutató és egy eredménymutató) lehetséges. Ezekben az esetekben az 1.3–1.11. mezőt minden egyes mutató tekintetében kitöltendő.
2. függelék: Költségfüggetlen finanszírozás
Minta az adatok Bizottság általi megvizsgálás céljára történő benyújtásához
(89. cikk)
|
A javaslat benyújtásának időpontja |
|
|
Jelenlegi változat |
|
A. A fő elemek összefoglalása
|
Prioritás |
Alap |
Egyedi célkitűzés („Munkahelyteremtés és növekedés” célkitűzés) vagy támogatási terület (ETHA) |
Régiókategória |
A költségfüggetlen finanszírozás által lefedett összeg |
Művelettípus(ok) |
Teljesítendő feltételek / elérendő eredmények |
A vonatkozó mutató neve(i) |
A mutató mérési egysége |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kód |
Leírás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A lefedett teljes összeg |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
B. Részletek művelettípusok szerint (minden művelettípus tekintetében kitöltendő)
Művelettípusok:
|
|
||||||||||
|
|
||||||||||
|
|
||||||||||
|
|
||||||||||
|
|
||||||||||
|
|
||||||||||
|
Köztes teljesítések |
Dátum |
Összegek |
||||||||
|
|
|
|
|||||||||
|
|
|
|
|||||||||
|
|
||||||||||
|
|
||||||||||
|
|
||||||||||
Kérjük, sorolja fel a fenti intézkedésekért felelős testülete(ke)t. |
|
||||||||||
3. függelék: A kisüzemi és part menti halászatra vonatkozó ETHA cselekvési terv
Minta az adatok Bizottság általi megvizsgálás céljára történő benyújtásához
|
A javaslat benyújtásának időpontja |
|
|
Jelenlegi változat |
|
1. A kisüzemi part menti flották leírása
|
Szövegmező [5 000 ] |
2. A nyereséges és fenntartható kisüzemi és part menti halászat fejlesztésére vonatkozó stratégia általános leírása
|
Szövegmező [5 000 ]és az átfogó ETHA költségvetési juttatás indikatív összege |
3. A nyereséges és fenntartható kisüzemi és part menti halászat fejlesztésére vonatkozó stratégia egyedi fellépéseinek leírása
|
A fő fellépések leírása |
Az ETHA költségvetési juttatás indikatív összege (EUR) |
|
A halászati kapacitás kiigazítása és kezelése Szövegmező [10 000 ] |
|
|
Fenntartható, az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens és karbonszegény, a környezetet minimálisan károsító halászati gyakorlatok előmozdítása Szövegmező [10 000 ] |
|
|
Az ágazat értékláncának megerősítése és marketingstratégiák előmozdítása Szövegmező [10 000 ] |
|
|
Készségek, ismeretek, innováció és kapacitásépítés előmozdítása Szövegmező [10 000 ] |
|
|
Egészségügyi, biztonsági és munkakörülmények előmozdítása a halászhajók fedélzetén Szövegmező [10 000 ] |
|
|
Fokozott megfelelés az adatgyűjtési, nyomonkövethetőségi, monitoring, ellenőrzési és felügyeleti követelményeknek Szövegmező [10 000 ] |
|
|
Kisüzemi vállalkozók bevonása a tengeri terület – ideértve a védett tengeri területeket és a Natura 2000 hálózatot is – részvételen alapuló irányításába Szövegmező [10 000 ] |
|
|
A tevékenységek diverzifikálása a tágabb értelemben vett fenntartható kék gazdaságban Szövegmező [10 000 ] |
|
|
A kisüzemi vállalkozók kollektív szerveződése és részvétele a döntéshozatali és tanácsadási folyamatokban Szövegmező [10 000 ] |
|
4. Adott esetben a FAO fenntartható kisüzemi halászat biztosítására vonatkozó önkéntes irányelveinek végrehajtása
|
Szövegmező [10 000 ] |
5. Adott esetben a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság kisüzemi halászatra vonatkozó regionális cselekvési tervének végrehajtása
|
Szövegmező [10 000 ] |
6. Mutatók
|
1. táblázat: Teljesítménymutatók |
|||
|
A teljesítménymutató megnevezése |
Mérési egység |
Részcél (2024) |
Cél (2029) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2. táblázat: Eredménymutatók |
||||
|
Az eredménymutató megnevezése |
Mérési egység |
Alapérték |
Tárgyév |
Cél (2029) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
4. függelék: Az egyes legkülső régiókat célzó ETHA cselekvési terv
Minta az adatok Bizottság általi megvizsgálás céljára történő benyújtásához
|
A javaslat benyújtásának időpontja |
|
|
Jelenlegi változat |
|
1. A halászati erőforrások fenntartható kiaknázására és a fenntartható kék gazdaság fejlesztésére vonatkozó stratégia leírása
|
Szövegmező [30 000 ] |
2. A legfontosabb tervezett fellépések és kapcsolódó finanszírozási eszközök leírása
|
A fő fellépések leírása |
Az ETHA-támogatás összege (EUR) |
|
Strukturális támogatás az ETHA keretében a halászati és akvakultúra-ágazat számára Szövegmező [10 000 ] |
|
|
Ellentételezés az ETHA 21. cikke alapján felmerülő többletköltségekre Szövegmező [10 000 ] |
|
|
A fenntartható kék gazdaságba irányuló, a fenntartható part menti fejlődés eléréséhez szükséges beruházások Szövegmező [10 000 ] |
|
3. Az uniós finanszírozás más forrásaival való szinergiák leírása
|
Szövegmező [10 000 ] |
4. A kisüzemi part menti halászatra vonatkozó cselekvési tervvel való szinergiák leírása
|
Szövegmező [10 000 ] |
VI. MELLÉKLET
Programminta az MMA-hoz, a BBA-hoz és a HAVE-hez – 16. cikk (3) bekezdés
|
CCI-szám |
|
|
Cím angolul |
[255 karakter (1)] |
|
Cím az ország nyelvén |
[255] |
|
Verzió |
|
|
Első év |
[4] |
|
Utolsó év |
[4] |
|
Támogathatóság kezdete |
|
|
Támogathatóság vége |
|
|
Bizottsági határozat száma |
|
|
Bizottsági határozat kelte |
|
|
Tagállami módosító határozat száma |
|
|
Tagállami módosító határozat hatálybalépésének dátuma |
|
1. Programstratégia: fő kihívások és szakpolitikai válaszok
Hivatkozás: 17. cikk (3) bekezdés a) pont i–v. és vii. alpont és 17. cikk (3) bekezdés b) pont
|
E szakasz kifejti, hogy a program hogyan fogja kezelni a partnerségi megállapodásban azonosított fő kihívásokat, és összefoglalja a helyi, regionális és nemzeti igények és/vagy stratégiák alapján azonosított helyi, regionális és nemzeti szintű kihívásokat. Áttekintést nyújt a vonatkozó uniós vívmányok végrehajtásának helyzetéről és az uniós cselekvési tervek tekintetében elért eredményekről, valamint leírja, hogy az alap hogyan fogja támogatni azok fejlesztését a programozási időszak során. |
|
Szövegmező [15 000 ] |
2. Egyedi célkitűzések (minden kiválasztott egyedi célkitűzés esetében megismétlendő a technikai segítségnyújtásra vonatkozó prioritások kivételével)
Hivatkozás: 17. cikk (2) bekezdés és 17. cikk (4) bekezdés
2.1. Az egyedi célkitűzés címe [300]
2.1.1. Az egyedi célkitűzés leírása
|
E szakasz minden egyes egyedi célkitűzés tekintetében ismerteti a kezdeti helyzetet, a fő kihívásokat, és javaslatot tesz az alap által támogatandó válaszintézkedésekre. Leírja, hogy mely operatív célkitűzéseket kezelik az alap segítségével; megadja az MMA-rendelet, a BBA-rendelet vagy a HAVE-rendelet 3. és 4. cikkének hatálya alá tartozó fellépések indikatív listáját. Különösen: A működési támogatás tekintetében indokolást nyújt a BBA-rendelet 17. cikkének, a HAVE-rendelet 17. és 18. cikkének vagy a MMA-rendelet 20. cikkének megfelelően. Tartalmazza a kedvezményezettek indikatív felsorolását jogszabályi kötelezettségeikkel együtt, támogatandó fő feladataikat, továbbá az egyes kedvezményezettek és feladatok kapcsán támogatandó alkalmazottak indikatív számát. A BBA esetében a működési támogatást a minta 4. pontja ismerteti. Az egyedi fellépések esetében leírja, hogy hogyan fogják végrehajtani a fellépést, és tartalmazza az elkülönített összeg indokolását. Továbbá, a közös egyedi fellépések esetében a vezető tagállam felsorolja a részt vevő tagállamokat sorolja fel, ideértve szerepüket is, és adott esetben pénzügyi hozzájárulásukat. A sürgősségi segélyek esetében leírja, hogy a fellépést miként fogják végrehajtani, és indokolja az allokáció összegét. A finanszírozási eszközök tervezett felhasználása, adott esetben. Csak MMA: az áttelepítést és szolidaritást külön kell feltüntetni. Szövegmező (16 000 karakter) |
2.1.2. Mutatók
|
1. táblázat: Teljesítménymutatók |
|||||
|
Egyedi célkitűzés |
Azonosító [5] |
Mutató [255] |
Mérési egység |
Részcél (2024) |
Cél (2029) |
|
|
|
|
|
|
|
|
2. táblázat: Eredménymutatók |
||||||||
|
Egyedi célkitűzés |
Azonosító [5] |
Mutató [255] |
Mérési egység |
Alapvonal vagy referenciaérték |
Tárgyév |
Cél (2029) |
Adatforrás [200] |
Megjegyzések [200] |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2.1.3. A program (uniós) forrásainak indikatív bontása a beavatkozás típusa szerint
Hivatkozás: A HAVE-rendelet 17. cikkének (5) bekezdése és 10. cikkének (16) bekezdése vagy a BBA-rendelet 10. cikkének (9) bekezdése vagy az MMA-rendelet 10. cikkének (8) bekezdése
|
3. táblázat |
|||
|
Egyedi célkitűzés |
A beavatkozás típusa |
Kód |
Indikatív összeg (EUR) |
|
|
|
|
|
1.1. Működési támogatás (csak BBA)
|
Ez a szakasz csak a Belső Biztonsági Alapból (BBA) támogatásban részesülő programokra alkalmazandó, és a BBA-rendelet 17. cikkével összhangban indokolást tartalmaz az alap felhasználására vonatkozóan. Tartalmazza a kedvezményezettek indikatív felsorolását jogszabályi kötelezettségeikkel együtt, támogatandó fő feladataikat, továbbá az egyes kedvezményezettek és feladatok kapcsán támogatandó alkalmazottak indikatív számát. Lásd még a fenti 2.1.1. pontot. |
|
Szövegmező [5 000 ] |
|
4. táblázat |
||
|
A beavatkozás típusa |
Kód |
Indikatív összeg (EUR) |
|
|
|
|
1.2. Technikai segítségnyújtás
Hivatkozás: 17. cikk (3) bekezdés e) pont; a CRR 30. cikke; a CRR 31. cikke; a CRR 89. cikke;
|
Szövegmező [5 000 ] (Technikai segítségnyújtás átalánykifizetések szerint) |
|
Szövegmező [3 000 ] (Technikai segítségnyújtás költségfüggetlen kifizetések szerint) |
|
5. táblázat |
||
|
A beavatkozás típusa |
Kód |
Indikatív összeg (EUR) |
|
|
|
|
3. Pénzügyi terv
Hivatkozás: 17. cikk (3) bekezdés f) pont
3.1. Pénzügyi előirányzatok éves bontásban
|
6. táblázat |
||||||||
|
Alap |
2021 |
2022 |
2023 |
2024 |
2025 |
2026 |
2027 |
Összesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
3.2. Az alapból juttatott teljes pénzügyi előirányzatok és nemzeti társfinanszírozás
Hivatkozás: 17. cikk (3) bekezdés f) pont iv. alpont
|
7. táblázat |
||||||||
|
Egyedi célkitűzés |
A fellépés típusa |
Az uniós támogatás (teljes vagy közpénzből nyújtott) kiszámításának alapja |
Uniós hozzájárulás (a) |
Nemzeti hozzájárulás (b)=(c)+(d) |
A nemzeti hozzájárulás indikatív bontása |
Összesen (e)=(a)+(b) |
Társfinanszírozási arány (f)=(a)/(e) |
|
|
közkiadás (c) |
magán (d) |
|||||||
|
1. egyedi célkitűzés |
1. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (1) bekezdésére] |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (2) bekezdésére] |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
3. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (3) és (4) bekezdésére] |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
4. sz. fellépéstípus [hivatkozás a MMA-rendelet 14. és 15. cikkére] |
|
|
|
|
|
|
|
|
Az 1. egyedi célkitűzés összesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2. egyedi célkitűzés |
1. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (1) bekezdésére] |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (2) bekezdésére] |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
3. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (3) és (4) bekezdésére] |
|
|
|
|
|
|
|
|
Az 2. egyedi célkitűzés összesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
3. egyedi célkitűzés |
1. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (1) bekezdésére] |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (2) bekezdésére] |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
3. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (3) és (4) bekezdésére] |
|
|
|
|
|
|
|
|
Az 3. egyedi célkitűzés összesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
technikai segítségnyújtás (a CPR rendelet 30. cikke) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
technikai segítségnyújtás (a CPR rendelet 31. cikke) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Mindösszesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
8. táblázat [csak MMA] |
Személyek száma évente |
||||||
|
Kategória |
2021 |
2022 |
2023 |
2024 |
2025 |
2026 |
2027 |
|
Áttelepítés |
|
|
|
|
|
|
|
|
Humanitárius befogadás |
|
|
|
|
|
|
|
|
[más kategóriák] |
|
|
|
|
|
|
|
4. Előfeltételek
Hivatkozás: 17. cikk (3) bekezdés h) pont
|
9. táblázat |
|||||
|
Előfeltételek |
Az előfeltételek teljesítése |
Kritériumok |
A kritériumok teljesítése |
Hivatkozás a releváns dokumentumokra |
Indokolás |
|
|
|
1. kritérium |
Igen/Nem |
[500] |
[1 000 ] |
|
|
|
2. kritérium |
|
|
|
5. Programhatóságok
Hivatkozás: 17. cikk (3) bekezdés j) pont; A CPR 65. és 78. cikke
|
10. táblázat |
Az intézmény neve [500] |
Kapcsolattartó neve és beosztása [200] |
e-mail [200] |
|
Irányító hatóság |
|
|
|
|
Ellenőrző hatóság |
|
|
|
|
Az a szerv, amely számára a Bizottság kifizetéseket teljesít |
|
|
|
6. Partnerség
Hivatkozás: 17. cikk (3) bekezdés g) pont
|
Szövegmező [10 000 ] |
7. Kommunikáció és a támogatások láthatósága
Hivatkozás: 17. cikk (3) bekezdés i. pont, CPR 42. cikk (2) bekezdés
|
Szövegmező [4 500 ] |
8. Egységköltségek, egyösszegű átalányok, átalányfinanszírozás és költségfüggetlen finanszírozás alkalmazása
Hivatkozás: A CPR 88. és 89. cikke
|
A[88. és a 89. cikk alkalmazásának feltüntetése (*1): |
Egyedi célkitűzés |
|
Az elszámolható kiadások egységköltségeken, egyösszegű átalányokon és átalányfinanszírozáson alapuló megtérítésének alkalmazása a CPR 88. cikke szerinti prioritás alapján |
|
|
Költségfüggetlen finanszírozás alkalmazása a CPR 89. cikke alapján |
|
FÜGGELÉKEK
|
— |
Az elszámolható kiadások egységköltségeken, egyösszegű átalányokon és átalányfinanszírozáson alapuló megtérítése (a CPR 88. cikke) |
|
— |
Költségfüggetlen finanszírozás (a CPR 89. cikke) |
(1) A szögletes zárójelben szereplő számok a karakterek számára utalnak.
(*1) Teljes körű tájékoztatás a függelékekben szereplő minták szerint.
1. függelék: Az elszámolható kiadások Bizottság által a tagállamnak történő megtérítése egységköltségek, egyösszegű átalányok és átalányfinanszírozás alapján
Minta az adatok Bizottság általi megvizsgálás céljára történő benyújtásához
(88. cikk)
|
A javaslat benyújtásának időpontja |
|
|
Jelenlegi változat |
|
A. A fő elemek összefoglalása
|
Prioritás |
Alap |
A prioritáson belüli teljes pénzügyi előirányzat azon becsült százalékaránya, amelyre az egyszerűsített költségelszámolási módszert alkalmazni fogják (becslés) |
Művelettípus(ok) |
A vonatkozó mutató neve(i) |
A mutató mérési egysége |
Az egyszerűsített költségelszámolási módszer típusa (átalányalapú egységköltségek, egyösszegű átalányok vagy átalányfinanszírozás) |
Kapcsolódó átalányalapú egységköltségek, egyösszegű átalányok vagy átalányfinanszírozás |
||
|
|
|
|
Kód |
Leírás |
Kód |
Leírás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
B. Részletek művelettípusok szerint (minden művelettípus tekintetében kitöltendő)
Kapott-e az irányító hatóság külső vállalattól támogatást az alábbi egyszerűsített költségek összeállításához?
Ha igen, kérjük, adja meg, mely külső vállalattól.Művelettípusok:
|
|
||||||||
|
|
||||||||
|
|
||||||||
|
|
||||||||
|
|
||||||||
|
|
||||||||
|
|
||||||||
|
|
||||||||
|
|
||||||||
|
|
||||||||
|
|
||||||||
|
|
C: Az átalányalapú egységköltség vagy az egyösszegű átalány kiszámítása
|
1. |
Az átalányalapú egységköltségek, egyösszegű átalányok és átalányfinanszírozás kiszámításához használt adatforrások (ki állította elő, gyűjtötte össze és rögzítette az adatokat; hol tárolják az adatokat; határidők; hitelesítés stb.).
|
|
2. |
Ismertesse, hogy a javasolt módszer és számítási mód miért megfelelő a művelettípus esetén:
|
|
3. |
Ismertesse, hogyan végezték el a számításokat, ideértve különösen a minőség vagy a mennyiségek tekintetében alapul vett feltételezéseket. E melléklethez adott esetben statisztikai bizonyítékokat és teljesítménymutatókat kell felhasználni és csatolni, a Bizottság által használható formátumban.
|
|
4. |
Kérjük, ismertesse, hogyan biztosította, hogy az átalányalapú egységköltség, egyösszegű átalány vagy átalányfinanszírozás kiszámításához csak elszámolható kiadást vegyenek figyelembe.
|
|
5. |
A számítási módszer, az összegek, valamint az adatok ellenőrzésének, minőségének, gyűjtésének és tárolásának biztosítását célzó rendelkezések értékelése az ellenőrző hatóság(ok) által:
|
(1) Egy-egy művelettípus esetében több kiegészítő mutató (például egy kimeneti mutató és egy eredménymutató) lehetséges. Ezekben az esetekben az 1.3–1.11. mezőt minden egyes mutató tekintetében kitöltendő.
2. függelék: Költségfüggetlen finanszírozás
Minta az adatok Bizottság általi megvizsgálás céljára történő benyújtásához
89. cikk
|
A javaslat benyújtásának időpontja |
|
|
Jelenlegi változat |
|
A. A fő elemek összefoglalása
|
Prioritás |
Alap |
A költségfüggetlen finanszírozás által lefedett összeg |
Művelettípus(ok) |
Teljesítendő feltételek / elérendő eredmények |
A kapcsolódó mutató neve(i) |
A mutató mérési egysége |
|
|
|
|
|
|
|
Kód |
Leírás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A lefedett teljes összeg |
|
|
|
|
|
|
|
B. Részletek művelettípusok szerint (minden művelettípus tekintetében kitöltendő)
Művelettípusok:
|
|
||||||||||
|
|
||||||||||
|
|
||||||||||
|
|
||||||||||
|
|
||||||||||
|
|
||||||||||
|
Köztes teljesítések |
Dátum |
Összegek |
||||||||
|
|
|
|
|||||||||
|
|
|
|
|||||||||
|
|
||||||||||
|
|
||||||||||
|
|
||||||||||
Kérjük, sorolja fel a fenti intézkedésekért felelős testülete(ke)t. |
|
||||||||||
VII. MELLÉKLET
Minta az adattovábbításhoz – 37. cikk és 68. cikk (1) bekezdés g) pont (1)
1. TÁBLÁZAT: Pénzügyi információ prioritás- és programszinten (37. cikk (2) bekezdés a) pont)
|
1. |
2. |
3. |
4. |
5. |
6. |
7. |
8. |
9. |
10. |
11. |
12. |
13. |
|
A program pénzügyi előirányzata a program alapján |
Összesített adatok a program pénzügyi előrehaladásáról |
|||||||||||
|
Prioritás |
Egyedi célkitűzés |
Alap |
Régiókategória |
Az uniós hozzájárulás kiszámításának alapja* (Teljes hozzájárulás vagy közpénzből nyújtott hozzájárulás) |
Teljes pénzügyi előirányzat (EUR) |
Társfinanszírozási arány (%) |
A támogatásra kiválasztott műveletek teljes elszámolható költsége (EUR) |
Az alapokból a támogatásra kiválasztott műveletekhez való hozzájárulás (EUR) |
A teljes juttatás kiválasztott műveletekkel fedezett hányada (%) [7. oszlop / 5. oszlop x 100] |
A kedvezményezetteknél felmerült és a műveletek végrehajtása során általuk kifizetett elszámolható kiadások teljes összege |
A teljes juttatás kedvezményezetteknél felmerült és végrehajtási műveletekben kifizetett, elszámolható kiadással fedezett hányada (%) [10. oszlop / 5. oszlop x 100] |
A kiválasztott műveletek száma |
|
|
|
|
Számítás |
|
Számítás |
|
||||||
|
<type="S"input="G"> |
<type="S" input="G"> |
<type="S" input="G"> |
<type="S’"input="G"> |
<type="S" input="G"> |
<type="N" input="G"> |
<type="P" input="G"> |
<type="Cu" input="M"> |
|
<type="P" input="G"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="P" input="G"> |
<type="N" input="M"> |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1. prioritás |
1. egyedi célkitűzés |
ERFA |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2. prioritás |
2. egyedi célkitűzés |
ESZA+ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
3. prioritás |
3. egyedi célkitűzés |
Kohéziós Alap |
n.a. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Összesen |
|
ERFA |
Kevésbé fejlett |
|
<type="N" input="G"> |
|
<type="Cu" input="G"> |
|
<type="P" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="P" input="G"> |
<type="N" input="G"> |
|
Összesen |
|
ERFA |
Átmeneti |
|
<type="N" input="G"> |
|
<type="Cu" input="G"> |
|
<type="P" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="P" input="G"> |
<type="N" input="G"> |
|
Összesen |
|
ERFA |
Fejlettebb |
|
<type="N" input="G"> |
|
<type="Cu" input="G"> |
|
<type="P" input="G"> |
<type='Cu' input="G"> |
<type="P" input="G"> |
<type="N" input="G"> |
|
Összesen |
|
ERFA |
Külön juttatás a legkülső és a ritkán lakott északi régióknak |
|
<type="N" input="G"> |
|
<type="Cu" input="G"> |
|
<type="P" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="P" input="G"> |
<type="N" input="G"> |
|
Összesen |
|
ESZA |
Kevésbé fejlett |
|
<type="N" input="G"> |
|
<type="Cu" input="G"> |
|
<type="P" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="P" input="G"> |
<type="N" input="G"> |
|
Összesen |
|
ESZA |
Átmeneti |
|
<type="N" input="G"> |
|
<type="Cu" input="G"> |
|
<type="P" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="P" input="G"> |
<type="N" input="G"> |
|
Összesen |
|
ESZA |
Fejlettebb |
|
<type="N" input="G"> |
|
<type="Cu" input="G"> |
|
<type="P" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="P" input="G"> |
<type="N" input="G"> |
|
Összesen |
|
ESZA |
Külön juttatás a legkülső régióknak |
|
<type="N" input="G"> |
|
<type="Cu" input="G"> |
|
<type="P" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="P" input="G"> |
<type="N" input="G"> |
|
Összesen |
|
Kohéziós Alap |
n.a. |
|
<type="N" input="G"> |
|
<type="Cu" input="G"> |
|
<type="P" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="P" input="G"> |
<type="N" input="G"> |
|
Mindösszesen |
|
Összes alap |
|
|
<type="N" input="G"> |
|
<type="N" input="G"> |
|
<type="P" input="G"> |
<type="N" input="G"> |
<type="P" input="G"> |
<type="N" input="G"> |
2. TÁBLÁZAT: Az összesített pénzügyi adatok beavatkozási kategóriák szerinti bontásban (37. cikk (2) bekezdés a) pont)
|
Prioritás |
Egyedi célkitűzés |
A kiadás jellemzői |
Besorolási dimenzió |
Pénzügyi adatok |
|||||||||
|
|
|
Alap |
Régiókategória |
1 Beavatkozási terület |
2 Finanszírozási forma |
3 Területi végrehajtási dimenzió |
4 A gazdasági tevékenység dimenziója |
5 Elhelyezkedési dimenzió |
6 ESZA+ másodlagos téma |
7 Makroregionális stratégiák és a tengermedencét érintő stratégiák |
A támogatásra kiválasztott műveletek teljes elszámolható költsége (EUR) |
A kedvezményezetteknél felmerült és a műveletek végrehajtása során általuk kifizetett elszámolható kiadások teljes összege |
A kiválasztott műveletek száma |
|
<type="S" input="S"> |
<type="S" input="S"> |
<type="S" input="S"> |
<type="S" input="S"> |
<type="S" input="S"> |
<type="S" input="S"> |
<type="S" input="S"> |
<type="S" input="S"> |
<type="S" input="S"> |
<type="S" input="S"> |
<type="S" input="S"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="N" input="M"> |
3. TÁBLÁZAT: Az ERFA-ra és a Kohéziós Alapra vonatkozó közös és programspecifikus teljesítménymutatók (37. cikk (2) bekezdés b) pont)
|
1. |
2. |
3. |
4. |
5. |
6. |
7. |
8. |
9. |
10. |
11. |
12. |
13. |
14. |
|
Teljesítménymutatókkal kapcsolatos adatok az operatív programból [kivonat az operatív program 2. táblázatából] |
A teljesítménymutatókkal kapcsolatban máig elért előrehaladás |
||||||||||||
|
Prioritás |
Egyedi célkitűzés |
Alap |
Régiókategória |
Azonosító |
A mutató neve |
A mutató lebontása (2) (amelyből:) |
Mérési egység |
Részcél (2024) |
2029-es cél |
Előrejelzés eddig [éééé/hh/nn] |
Eredmények eddig [éééé/hh/nn] |
A Bizottság iránymutatás alapján (Igen/Nem) |
Megjegyzések |
|
<type="S" input="G"> (3) |
<type="S" input="G"> |
<type="S" input="G"> |
<type="S"input="G"> |
<type="S" input="G"> |
<type="S" input="G"> |
<type="S" input="G"> |
<type="S" input="G"> |
<type="S" input="G"> |
<type="N" input="G"> |
<type="N" input="M"> |
<type="N" input="M"> |
<type="C" input="S"> |
<type="S" input="M"> |
|
… |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
4. TÁBLÁZAT: Az ERFA-ból és a Kohéziós Alapból programszinten finanszírozott alkalmazotti bérek (37. cikk (2) bekezdés b) pont)
|
Alap |
Azonosító |
A mutató neve |
Mérési egység |
Az eddig elért éves érték: [éééé/hh/nn] |
A Bizottság iránymutatás alapján (Igen/Nem) |
Megjegyzések |
||
|
2021 |
… |
2029 |
||||||
|
<type="S" input="M"> |
<type="S" input="G"> |
<type="S"input="G"> |
<type="S" input="G"> |
<type="N" input="M"> |
<type="N" input='M'> |
<type="N" input="M"> |
<type="C" input="S"> |
<type="S" input="M"> |
|
|
RCO xx |
Az alapból finanszírozott személyzet |
teljes munkaidős egyenérték |
|
|
|
|
|
5. TÁBLÁZAT: Többszörös támogatás vállalkozások számára az ERFA-ból és a Kohéziós Alapból programszinten (37. cikk (2) bekezdés b) pont)
|
Azonosító |
A mutató neve |
A mutató lebontása (amelyből:) |
Azon vállalkozások nettó száma, amelyek többszörös támogatásban részesülnek az alábbiak által: [éééé/hh/nn] |
A Bizottság iránymutatás alapján (Igen/Nem) |
Megjegyzések |
|
<type="S" input="G"> |
<type="S" input="G"> |
<type="S" input="G"> |
<type="N'"input="M"> |
<type="C" input="S"> |
<type="S" input="M"> |
|
RCO 01 |
Támogatott vállalkozások |
Mikrovállalkozás |
|
|
|
|
RCO 01 |
Támogatott vállalkozások |
Kisvállalkozás |
|
|
|
|
RCO 01 |
Támogatott vállalkozások |
Középvállalkozás |
|
|
|
|
RCO 01 |
Támogatott vállalkozások |
Nagyvállalkozás |
|
|
|
|
RCO 01 |
Támogatott vállalkozások |
Összesen |
<type="N"input="G"> |
|
|
6. TÁBLÁZAT: Közös és programspecifikus eredménymutatók az ERFA-ra és a Kohéziós Alapra vonatkozóan (37. cikk (2) bekezdés b) pont)
|
1. |
2. |
3. |
4. |
5. |
6. |
7. |
8. |
9. |
10. |
11. |
12. |
13. |
14. |
15. |
16. |
|
Eredménymutatókkal kapcsolatos adatok az operatív programokból [az operatív programok 3. táblázatából] |
Az eredménymutatókkal kapcsolatban máig elért előrehaladás |
||||||||||||||
|
Prioritás |
Egyedi célkitűzés |
Alap |
Régiókategória |
Azonosító |
A mutató neve |
A mutató lebontása (4) (amelyből:) |
Mérési egység |
A programban szereplő kiindulási érték |
2029-es cél |
Frissített kiindulási érték [éééé/hh/nn] |
Az eddig elért érték [éééé/hh/nn] |
A Bizottság iránymutatás alapján (Igen/Nem) |
Megjegyzések |
||
|
Előrejelzés |
Teljesítve |
Előrejelzés |
Elért |
||||||||||||
|
<type="S" input="G"> (5) |
<type="S" input="G"> |
<type="S" input="G"> |
<type="S" input="G"> |
<type="S" input="G"> |
<type="S" input="G"> |
<type="S" input="G"> |
<type="S" input="G"> |
<type="N" input="G"> |
<type="N" input="G"> |
<type="N" input="M"> |
<type="N" input="M"> |
<type="N" input="M"> |
<type="N" input="M"> |
<type="C" input="S"> |
<type="S" input="M"> |
|
… |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
7. TÁBLÁZAT: A tagállam által várhatóan a folyó és a következő naptári évben benyújtásra kerülő kifizetési kérelmek összegére vonatkozó előrejelzés (68. cikk (1) bekezdés g) pont)
Minden programra vonatkozóan, alap és régiókategória szerint a megfelelő helyen kell kitölteni
|
Alap |
Régiókategória |
Uniós hozzájárulás |
||
|
[folyó naptári év] |
[következő naptári év] |
|||
|
Január–október |
November–december |
Január–december |
||
|
ERFA |
Kevésbé fejlett régiók |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
|
|
Átmeneti régiók |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
|
|
Fejlettebb régiók |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
|
|
Legkülső régiók és ritkán lakott északi régiók (6) |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
|
ETE |
|
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
|
ESZA |
Kevésbé fejlett régiók |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
|
|
Átmeneti régiók |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
|
|
Fejlettebb régiók |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
|
|
Legkülső régiók (7) |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
|
Kohéziós Alap |
|
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
|
ETHA |
|
|
|
|
|
MMA |
|
|
|
|
|
BBA |
|
|
|
|
|
HAVE |
|
|
|
|
8. TÁBLÁZAT: A finanszírozási eszközökkel kapcsolatos adatok (37. cikk (3) bekezdés)
|
Prioritás |
A kiadás jellemzői |
Termékenkénti elszámolható kiadás |
Az alapok mellett mozgósított magán és állami erőforrások összege |
Az elszámolható kiadásként bejelentett irányítási költségek és díjak összege |
Az alapok által az 54. cikkben említett finanszírozási eszközökhöz nyújtott támogatásból generált kamat vagy egyéb nyereség |
Az alapokból nyújtott támogatásnak tulajdonítható visszafizetett források az 56. cikkben említettek szerint |
||||||||
|
|
Alap |
Egyedi célkitűzés |
Régiókategória |
Kölcsönök (a finanszírozási eszközre vonatkozó finanszírozásikód-forma) |
Garancia (a finanszírozási eszközre vonatkozó finanszírozásikód-forma) |
Saját tőke vagy kvázi-sajáttőke (a finanszírozási eszközre vonatkozó finanszírozásikód-forma) |
A finanszírozási eszközön belül kombinált kiegészítő támogatás (a finanszírozási eszközre vonatkozó finanszírozásikód-forma) |
Kölcsönök (a finanszírozási eszközre vonatkozó finanszírozásikód-forma) |
Garancia (a finanszírozási eszközre vonatkozó finanszírozásikód-forma) |
Saját tőke vagy kvázi-sajáttőke (a finanszírozási eszközre vonatkozó finanszírozásikód-forma) |
A finanszírozási eszközön belül kombinált kiegészítő támogatás (a finanszírozási eszközre vonatkozó finanszírozásikód-forma) |
|||
|
Input = kiválasztás |
Input = kiválasztás |
Input = kiválasztás |
Input = kiválasztás |
Input = kézi |
Input = kézi |
Input = kézi |
Input = kézi |
Input = kézi |
Input = kézi |
Input = kézi |
Input = kézi |
Input = kézi |
Input = kézi |
Input = kézi |
(1) A mezők jellemzőinek jelmagyarázata:
type (típus): N=Number (szám), D=Date (dátum), S=String (karaktersorozat), C=Checkbox (jelölőnégyzet), P=Percentage (százalékos arány), B=Boolean (Boole-féle operátor), Cu=Currency (pénznem)
input (bevitel): M=Manual (manuális), S=Selection (kiválasztás), G=Generated by system (rendszer által generált)
(2) Csak bizonyos mutatókra vonatkozik. Részletekért ld. a Bizottság iránymutatását.
(3) A mezők jellemzőinek jelmagyarázata:
type (típus): N=Number (szám), S=String (karaktersorozat), C=Checkbox (jelölőnégyzet)
input (bevitel): M=Manual (manuális), S=Selection (kiválasztás), G=Generated by system (rendszer által generált)
(4) Csak bizonyos mutatókra vonatkozik. Részletekért ld. a Bizottság iránymutatását.
(5) A mezők jellemzőinek jelmagyarázata:
type (típus): N=Number (szám), S=String (karaktersorozat), C=Checkbox (jelölőnégyzet)
input (bevitel): M=Manual (manuális), S=Selection (kiválasztás), G=Generated by system (rendszer által generált)
(6) Itt kizárólag a legkülső és a ritkán lakott északi régióknak nyújtott külön juttatást kell feltüntetni.
(7) Itt kizárólag a legkülső régióknak nyújtott külön juttatást kell feltüntetni.
VIII. MELLÉKLET
Kommunikáció és a támogatások láthatósága – 42. és 44. cikk
1. Az Unió emblémájának felhasználása és technikai jellemzői
|
1.1. |
Az Európai Unió emblémáját kiemelt helyen kell feltüntetni a művelet végrehajtásával kapcsolatos, a nyilvánosságnak vagy a résztvevőknek szánt valamennyi kommunikációs anyagon, például nyomtatott vagy digitális termékeken, weboldalakon, mobil verzióikon. |
|
1.2. |
„Az EURÓPAI UNIÓ támogatásával” vagy „Az EURÓPAI UNIÓ társfinanszírozásával” szöveget mindig teljes egészében ki kell írni, és az embléma mellett kell elhelyezni. |
|
1.3. |
Az uniós emblémával együtt használt betűtípus az alábbiak bármelyike lehet: Arial, Auto, Calibri, Garamond, Trebuchet, Tahoma, Verdana, Ubuntu. Dőlt vagy aláhúzott változat, illetve effekt hozzáadása nem megengedett. |
|
1.4. |
A szöveget nem lehet úgy elhelyezni, hogy az bármilyen formában zavarja az uniós emblémát. |
|
1.5. |
A használt betűméretnek arányosnak kell lennie az embléma méretével. |
|
1.6. |
A betűszín a háttértől függően Reflex Blue, fekete vagy fehér. |
|
1.7. |
Az Európai Unió emblémát nem szabad módosítani, és az nem egyesíthető semmilyen másik grafikus elemmel vagy szöveggel. Ha az uniós emblémán túlmenően logókat is megjelenítenek, az uniós jelképnek legalább ugyanolyan méretűnek kell lennie, mint a többi logó közül a legnagyobbnak. Az Unió emblémáján kívül semmilyen más vizuális identitás vagy logó nem használható az Unió támogatásának kiemelésére. |
|
1.8. |
Ha ugyanazon a helyszínen, ugyanazon vagy különböző finanszírozási eszközök által támogatott több műveletre kerül sor, vagy ha ugyanazon műveletre vonatkozóan később további finanszírozást biztosítanak, csak egy plakettet vagy hirdetőtáblát kell feltüntetni. |
|
1.9. |
Az uniós emblémára vonatkozó grafikai szabványok és a szabványos színek meghatározása:
A) A JELKÉP LEÍRÁSA Az égszínkék háttér előtt tizenkét aranyszínű csillag kört alkot, amely Európa népeinek egységét jelzi. A csillagok száma rögzítve van, a tizenkettő a tökéletesség és az egység jelképe. B) HERALDIKAI LEÍRÁS Azúrkék mezőben 12 aranysárga csillag, amelyek csúcsai nem érnek össze. C) MÉRTANI LEÍRÁS
Az embléma jelkép kék színű téglalap alakú zászló, amelynek hossza magasságának másfélszerese. A 12 aranysárga csillag egymástól egyenlő távolságra, egy láthatatlan kör kerületén helyezkedik el, amelynek középpontja egybeesik a téglalap átlóinak metszéspontjával. A kör sugara a zászló magasságának egyharmada. Mindegyik csillag ötágú, és az egyes csillagok csúcsai egy-egy láthatatlan kör kerületén helyezkednek el, amelynek sugara a zászló magasságának 1/18-a. A csillagok egyenként élükre állított pozícióban állnak, azaz egyik csúcsuk függőleges irányú, két águk pedig egy láthatatlan vonal mentén a zászló magasságvonalára merőleges helyzetben áll. A körben a csillagok az óra számlapján található órajelölések helyét foglalják el. Számuk nem változik. D) SZABVÁNYSZÍNEK Az embléma a következő színeket tartalmazza: a téglalap felülete PANTONE REFLEX BLUE; a csillagok PANTONE YELLOW E) NÉGYSZÍNNYOMÁS Négyszínnyomás használata esetén a két szabványszínt a négyszínnyomás négy színének használatával lehet előállítani. A PANTONE YELLOW szín a „Process Yellow” elnevezésű szín 100 %-os használatával nyerhető. A PANTONE REFLEX BLUE pedig 100 % „Process Cyan” és 80 % „Process Magenta” keverésével állítható elő. INTERNET A webskálán a PANTONE REFLEX BLUE az RGB:0/51/153 elnevezésű színárnyalatnak (hexadecimálisan: 003399), a PANTONE YELLOW megfelelője pedig az RGB: 255/204/0 (hexadecimálisan: FFCC00) színárnyalat. ELŐÁLLÍTÁSA MONOKRÓM ELJÁRÁSSAL Ha csak fekete színnel dolgozunk, a téglalapot feketével keretezzük be, és fehér alapon fekete csillagokat helyezzünk el benne.
Ha csak kék színnel dolgozunk (Reflex Blue-val), akkor a háttér 100 %-ában a kék színt használjuk, míg a csillagok fehér negatívok legyenek.
ELŐÁLLÍTÁS SZÍNES HÁTTÉRREL Ha elkerülhetetlen, hogy színes háttérrel dolgozzunk, akkor helyezzünk fehér keretet a téglalap köré, ahol a keret szélessége a téglalap magasságának 1/25-e.
Az európai embléma harmadik felek által történő felhasználásának elveit az Európa Tanáccsal kötött igazgatási megállapodás (1) határozza meg. |
|
2. |
A 44. cikk (6) bekezdésében említett, szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos engedély az alábbi jogokkal ruházza fel az EU-t:
|
IX. MELLÉKLET
A finanszírozási megállapodásokra és stratégiai dokumentumokra vonatkozó elemek – 53. cikk
1. Az 53. cikk (3) bekezdése alapján végrehajtott finanszírozási eszközökre vonatkozó finanszírozási megállapodás elemei
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
2. A stratégia dokumentumnak az 53. cikk (1) bekezdésében említett elemei
|
||
|
||
|
||
|
X. MELLÉKLET
Az irányítási és kontrollrendszerekre vonatkozó fő követelmények és osztályozásuk – 63. cikk (1) bekezdés
|
1. táblázat – Az irányítási és kontrollrendszerre vonatkozó fő követelmények |
Érintett szervek/hatóságok |
|
|
1 |
A feladatkörök megfelelő elkülönítése és a közreműködő szervezetre ruházott feladatokat érintő jelentéstételre, felügyeletre és nyomon követésre vonatkozó, megfelelő, írásba foglalt rendelkezések |
Irányító hatóság |
|
2 |
Megfelelő kritériumok és eljárások a műveletek kiválasztásához |
Irányító hatóság |
|
3 |
A kedvezményezettek megfelelő tájékoztatása a kiválasztott műveletekhez nyújtott támogatásra alkalmazandó feltételekről |
Irányító hatóság |
|
4 |
Megfelelő irányítási ellenőrzések, ideértve a költségfüggetlen finanszírozásra vonatkozó feltételek teljesítésének ellenőrzésére és az egyszerűsített költségelszámolási módszerekre vonatkozó megfelelő eljárásokat is. |
Irányító hatóság |
|
5 |
Hatékony rendszer annak biztosítására, hogy az ellenőrzési nyomvonalhoz szükséges összes dokumentum megvan. |
Irányító hatóság |
|
6 |
Megbízható elektronikus rendszer (amely össze van kapcsolva a kedvezményezettekkel való elektronikus adatcserére szolgáló rendszerekkel) az adatok nyomon követés, értékelés, pénzgazdálkodás, ellenőrzések és auditok céljából történő rögzítésére és tárolására, ideértve az adatok biztonságának, integritásának és bizalmas jellegének, valamint a felhasználók hitelesítésének biztosítását szolgáló megfelelő folyamatokat. |
Irányító hatóság |
|
7 |
Arányos csalás elleni intézkedések hatékony végrehajtása |
Irányító hatóság |
|
8 |
Megfelelő eljárások a vezetői nyilatkozat elkészítéséhez |
Irányító hatóság |
|
9 |
Megfelelő eljárások annak megerősítéséhez, hogy az elszámolásokban szereplő kiadás jogszerű és szabályos |
Irányító hatóság |
|
10 |
Megfelelő eljárások az időközi kifizetési kérelmek és elszámolások elkészítéséhez és benyújtásához |
Irányító hatóság/A számviteli feladatkört ellátó szerv |
|
11 |
A feladatkörök megfelelő elkülönítése és funkcionális függetlenség az ellenőrző hatóság (és adott esetben azon egyéb ellenőrző vagy kontrollszervek, amelyekre az ellenőrző hatóság támaszkodik és amelyeket felügyel) és egyéb programhatóságok közötti, valamint a nemzetközileg elfogadott számviteli standardoknak megfelelően végzett ellenőrzési tevékenység |
Ellenőrző hatóság |
|
12 |
Megfelelő rendszerellenőrzések. |
Ellenőrző hatóság |
|
13 |
Megfelelő műveletellenőrzések |
Ellenőrző hatóság |
|
14 |
Megfelelő számlaellenőrzések |
Ellenőrző hatóság |
|
15 |
Megfelelő eljárások megbízható ellenőrzési vélemény adásához és az éves kontrolljelentés elkészítéséhez |
Ellenőrző hatóság |
2. táblázat – Az irányítási és kontrollrendszerekre vonatkozó fő követelmények osztályozása a működésük szempontjából
|
1. kategória |
Jól működik. Semmilyen vagy csak kisebb javításra van szükség. |
|
2. kategória |
Működik. Egyes területeken javításra van szükség. |
|
3. kategória |
Részben működik. Jelentős javításra van szükség. |
|
4. kategória |
Lényegében nem működik. |
XI. MELLÉKLET
Az ellenőrzési nyomvonal elemei – 63. cikk (5) bekezdés
I. A vissza nem térítendő támogatások ellenőrzési nyomvonalának kötelező elemei:
|
1. |
azok a dokumentumok, amelyek lehetővé teszik a monitoringbizottság által jóváhagyott kiválasztási kritériumok irányító hatóság általi alkalmazásának ellenőrzését, valamint a művelet jóváhagyásával kapcsolatos dokumentumok; |
|
2. |
dokumentum (támogatási megállapodás vagy azzal egyenértékű dokumentum), amely meghatározza a kedvezményezett és az irányító hatóság/közreműködő szervezet között aláírt támogatásra vonatkozó feltételeket; |
|
3. |
a kedvezményezett által benyújtott kifizetési kérelmek számviteli nyilvántartásai, az irányító hatóság / közreműködő szervezet információs és számviteli rendszerében rögzítettek szerint; |
|
4. |
dokumentumok az 59. cikkben, a 60. cikk (2) bekezdésében és a 67. cikk (3) bekezdésének h) pontjában meghatározott, az áthelyezések elutasítására és a tartósságra vonatkozó követelmények ellenőrzéséről; |
|
5. |
a közpénzből nyújtott hozzájárulás kedvezményezettnek való kifizetését és a kifizetés teljesítésének dátumát igazoló elismervény; |
|
6. |
az irányító hatóság / közreműködő szervezet által elvégzett adminisztratív ellenőrzéseket és adott esetben helyszíni ellenőrzéseket igazoló dokumentumok; |
|
7. |
információk az elvégzett ellenőrzésekről; |
|
8. |
az irányítási ellenőrzéseknek és az ellenőrzések megállapításainak az irányító hatóság / közreműködő szervezet által végzett nyomon követésével kapcsolatos dokumentumok; |
|
9. |
dokumentumok, amelyek lehetővé teszik az alkalmazandó jog betartásának ellenőrzését; |
|
10. |
adatok a műveletre vonatkozó eredmény- és kimeneti mutatókról, amelyek lehetővé teszik a kapcsolódó célértékekkel és jelentett részcélokkal való egyeztetést; |
|
11. |
a Bizottságnak bejelentett kiadások tekintetében a 92. cikk (5) bekezdése alapján az irányító hatóság / közreműködő szervezet által végzett pénzügyi korrekciókkal (azaz a visszavonásokkal) és levonásokkal kapcsolatos dokumentumok; |
|
12. |
a 48. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott formákban nyújtott vissza nem térítendő támogatások esetében számlák (vagy azokkal egyenértékű bizonyító erejű dokumentumok) és a kedvezményezettnek való kifizetésük igazolása, valamint a kedvezményezett számviteli nyilvántartásai által a Bizottságnak bejelentett kiadásokkal kapcsolatban; |
|
13. |
a 48. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában meghatározott formákban nyújtott vissza nem térítendő támogatások esetében és adott esetben az egységköltségek, egyösszegű átalányok vagy átalányfinanszírozás megállapítási módszerét igazoló dokumentumok; a számítás alapját képező költségkategóriák; az átalányfinanszírozás alá tartozó egyéb költségkategóriák alatt bejelentett költségeket igazoló dokumentumok az irányító hatóság kifejezett egyetértése a költségvetési tervezettel, valamint a támogatás feltételeit meghatározó dokumentumokkal kapcsolatban; dokumentumok a bruttó foglalkoztatási költségekről és az órabér kiszámításáról; ha a meglévő módszerek alapján egyszerűsített költségelszámolási módszereket alkalmaznak, dokumentumok a hasonló művelettípusoknak és a létező módszer által előírt dokumentumoknak (ha vannak ilyenek) való megfelelés megerősítésére. |
II. A finanszírozási eszközökre vonatkozó ellenőrzési nyomvonal kötelező elemei:
|
1. |
dokumentumok a finanszírozási eszközök létrehozásáról, például finanszírozási megállapodások, stb.; |
|
2. |
az 54. és 56. cikkel összhangban az egyes programokból és prioritásokból a finanszírozási eszköz javára teljesített hozzájárulás azonosítását, az egyes programok keretében elszámolható kiadást és az alapokból nyújtott támogatás révén keletkező kamatot és egyéb nyereségeket, továbbá az alapokból származó források újrafelhasználását tartalmazó dokumentumok; |
|
3. |
a finanszírozási eszköz működésére vonatkozó dokumentumok, ideértve a nyomon követéssel, jelentéstétellel és ellenőrzésekkel kapcsolatos dokumentumokat is; |
|
4. |
a program-hozzájárulások kivonására és a finanszírozási eszköz megszüntetésére vonatkozó dokumentumok; |
|
5. |
az irányítási költségekre és díjakra vonatkozó dokumentumok; |
|
6. |
pályázati űrlapok vagy azzal egyenértékű, a végső kedvezményezett által az igazoló dokumentumokkal benyújtott dokumentumok, ideértve az üzleti terveket és – adott esetben – a korábbi éves beszámolókat; |
|
7. |
ellenőrző listák és a finanszírozási eszközt végrehajtó szervezet jelentései; |
|
8. |
a csekély összegű (de minimis) támogatásokkal kapcsolatos nyilatkozatok; |
|
9. |
a finanszírozási eszköz által nyújtott támogatással – többek között tőkerészesedés-alapú eszközökhöz, kölcsönökhöz, garanciákhoz nyújtott támogatással vagy a végső kedvezményezett javára egyéb formában végrehajtott beruházással – kapcsolatban aláírt megállapodások; |
|
10. |
bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a finanszírozási eszközön keresztül nyújtott támogatást a kitűzött céljának megfelelően használják/használták fel; |
|
11. |
az irányító hatóság és a finanszírozási eszköz közötti, valamint – a végső kedvezményezettel bezárólag minden szintre kiterjedően – a finanszírozási eszközön belüli pénzáramok nyilvántartásai, garanciák esetében pedig az alapul szolgáló kölcsönök folyósításának igazolása; |
|
12. |
a finanszírozási eszköz által a végső kedvezményezett javára kifizetett program-hozzájárulás vagy lekötött garancia elkülönített nyilvántartásai vagy számviteli kódjai. |
Rendelkezések az alapokból nyújtott hozzájárulásnak a Bizottság által, egyszerűsített költségelszámolási módszerek vagy költségfüggetlen finanszírozás alapján, a programba történő visszafizetésére vonatkozó ellenőrzési nyomvonalról
III. Az egyszerűsített költségelszámolási módszerekre vonatkozó ellenőrzési nyomvonalnak az irányító hatóság / közreműködő szervezet szintjén vezetendő kötelező elemei:
|
1. |
az átalányfinanszírozás alá tartozó egyéb költségkategóriák alatt bejelentett költségeket igazoló dokumentumok |
|
2. |
a számítás alapját képező költségkategóriák és költségek; |
|
3. |
adott esetben az összegek kiigazítását igazoló dokumentumok; |
|
4. |
a 48. cikk (2) bekezdése a) pontjának alkalmazása esetén a számítási módszert igazoló dokumentumok. |
IV. A költségfüggetlen finanszírozásra vonatkozó ellenőrzési nyomvonalnak az irányító hatóság / közreműködő szervezet szintjén vezetendő kötelező elemei:
|
1. |
a kedvezményezett és az irányító hatóság/közreműködő szervezet által aláírt, a támogatás feltételeit és a kedvezményezetteknek nyújtott támogatás formáját meghatározó dokumentum; |
|
2. |
a teljesítendő feltételek és az elérendő eredmények Bizottság általi előzetes elfogadását bizonyító dokumentumok (programjóváhagyás vagy módosítás); |
|
3. |
az egyes szakaszokra vonatkozóan (amennyiben a végrehajtás lépésekben történik), valamint a végső kiadás Bizottsághoz történő bejelentése előtt a feltételek teljesítését vagy az eredmények elérését bizonyító dokumentumok; |
|
4. |
a költségfüggetlen finanszírozás által lefedett műveletek kiválasztásával és jóváhagyásával kapcsolatos dokumentumok. |
XII. MELLÉKLET
E-kohézió: elektronikus adatcsererendszer a programhatóságok és a kedvezményezettek között – 63. cikk (7) bekezdés
1. A programhatóságok feladatai az elektronikus adatcsererendszer működése tekintetében
|
1.1. |
Az adatok biztonságának, sértetlenségének és bizalmas kezelésének, valamint a küldő azonosításának biztosítása, a rendelet 63. cikkének (5) bekezdése, 63. cikkének (7) bekezdése, 66. cikkének (4) bekezdése és 76. cikke alapján. |
|
1.2. |
A hozzáférhetőség és működés biztosítása munkaidőn belül és kívül egyaránt (a műszaki karbantartás idejét kivéve) |
|
1.3. |
A rendszer alábbi funkcióinak felhasználása:
|
|
1.4. |
Nyilvántartás-vezetés és adattárolás biztosítása a rendszerben oly módon, hogy az lehetővé tegye mind a kedvezményezettek által benyújtott kifizetési kérelmek – 68. cikk (2) bekezdése szerinti adminisztratív ellenőrzését, mind a könyvvizsgálatot |
2. A programhatóságok felelősségi köre a dokumentumok és adatok mindenféle csere céljából történő továbbításának részletes szabályai tekintetében
|
2.1. |
Az 1999/93/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (1) meghatározott háromféle elektronikus aláírás valamelyikének megfelelő elektronikus aláírás alkalmazásának biztosítása |
|
2.2. |
Rendelkezés a dokumentumok és adatok kedvezményezett által a programhatóságok felé, és fordítva történő továbbítása időpontjának rögzítéséről |
|
2.3. |
Hozzáférés biztosítása közvetlenül olyan interaktív felhasználói felületen (webalkalmazáson) vagy technikai interfészen keresztül, amely lehetővé teszi a kedvezményezettek és a tagállamok információs rendszerei közötti automatikus adatszinkronizálást és -továbbítást. |
|
2.4. |
Az egyének személyes adatai és a jogi személyek üzleti titkai védelmének biztosítása a 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2), a 2009/136/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) és a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) (az általános adatvédelmi rendelet) (EGT-vonatkozású szöveg) alapján |
(1) Az Európai Parlament és a Tanács 1999/93/EK irányelve (1999. december 13.) az elektronikus aláírásra vonatkozó közösségi keretfeltételekről (HL L 13., 2000.1.19., 12. o.).
(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.).
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/136/EK irányelve (2009. november 25.) az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló 2002/22/EK irányelv, az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló 2002/58/EK irányelv és a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2006/2004/EK rendelet módosításáról (HL L 337., 2009.12.18., 11. o.).
(4) Az Európai Parlament és a Tanács 95/46/EK irányelve (1995. október 24.) a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).
XIII. MELLÉKLET
SFC2021: elektronikus adatcsererendszer a tagállamok és a Bizottság között – 63. cikk (8) bekezdés
1. A Bizottság feladatai
|
1.1. |
Elektronikus adatcsere-rendszer (a továbbiakban: SFC2021) működésének biztosítása a tagállam és a Bizottság közötti valamennyi hivatalos információcsere céljából. Az SFC2021 tartalmazza legalább az e rendeletnek megfelelően megállapított mintákban meghatározott információkat. |
|
1.2. |
Az SFC2021 alábbi jellemzőinek biztosítása:
|
|
1.3. |
Az SFC2021-re vonatkozó, a rendszer felhasználóira alkalmazandó információtechnológiai biztonságpolitika biztosítása, összhangban a vonatkozó uniós szabályokkal, különösen a C(2006)3602 bizottsági határozattal (1) és annak végrehajtási szabályaival. |
|
1.4. |
Az SFC2021-re alkalmazandó biztonságpolitika meghatározásáért, fenntartásáért és megfelelő alkalmazásának biztosításáért felelős személy vagy személyek kijelölése. |
2. A tagállamok feladatai
|
2.1. |
Annak biztosítása, hogy a tagállamok e rendelet 65. cikkének (1) bekezdésével összhangban azonosított programhatóságai, valamint 65. cikkének (3) bekezdésével összhangban az irányító hatóság felelőssége alá tartozó bizonyos feladatok ellátására azonosított szervek bevigyék az SFC2021-ba a felelősségük alá tartozó adattovábbításokkal kapcsolatos információkat, és azok frissítéseit. |
|
2.2. |
Annak biztosítása, hogy az információkat ne ugyanaz a személy ellenőrizze és nyújtsa be, mint aki az adattovábbításkor az adatot bevitte. |
|
2.3. |
Rendelkezések a feladatok fenti szétválasztásáról a tagállam SFC2021-hez automatikusan kapcsolódó irányítási és kontrollrendszerein keresztül. |
|
2.4. |
A hozzáférési jogok kezeléséért felelős személy kinevezése az alábbi feladatok ellátása céljából:
|
|
2.5. |
Rendelkezések az egyének személyes adatai és a jogi személyek üzleti titkai védelmének tiszteletben tartásáról a 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (2), a 2009/136/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (3), az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel, az 1995/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (4) és a 45/2001/EK rendelettel összhangban. |
|
2.6. |
Nemzeti, regionális vagy helyi információbiztonsági politikák elfogadása az SFC2021-hez való hozzáférésre vonatkozóan, kockázatértékelés alapján, amely politikákat az SFC2021-et használó összes hatóságra alkalmazni kell, és amelyek foglalkoznak az alábbi szempontokkal:
|
|
2.7. |
Kérésre a 2.6. pontban említett dokumentumnak a Bizottság rendelkezésére bocsátása |
|
2.8. |
A nemzeti, regionális vagy helyi IT-biztonsági politikák alkalmazásának fenntartásáért és biztosításáért felelős, az 1.4. pontban említett, a Bizottság által kijelölt személlyel vagy személyekkel kapcsolattartóként eljáró személy vagy személyek |
3. A Bizottság és a tagállamok közös feladatai
|
3.1. |
Hozzáférés biztosítása közvetlenül egy interaktív felhasználói felületen (azaz webalkalmazáson) vagy egy előzetesen meghatározott protokollt alkalmazó technikai interfészen (azaz webszolgáltatásokon) keresztül, amely hozzáférés automatikus adatszinkronizálást és -továbbítást teszt lehetővé a tagállami információs rendszerek és az SFC2021 között. |
|
3.2. |
Az elektronikus adatcsere során a tagállam felől a Bizottság részére, valamint fordítva történő elektronikus adattovábbítás időpontjának meghatározása, amely az érintett dokumentum benyújtási időpontjának tekintendő. |
|
3.3. |
A hivatalos adatok kizárólag az SFC2021-en keresztül történő megosztásának biztosítása (a vis maior esetének kivételével), továbbá annak biztosítása, hogy az SFC2021-be beágyazott elektronikus formában megadott információkat (a továbbiakban: strukturált adatok) ne helyettesítsék nem strukturált adatokkal, és hogy következetlenség esetén a strukturált adatok elsőbbséget élvezzenek a nem strukturált adatokkal szemben.
Vis maior, az SFC2021 üzemzavara vagy az SFC2021-gyel való összeköttetés olyan hiánya esetén, amelynek időtartama az információk benyújtásának előírt határidejét megelőző egy hétben vagy a december 18. és 26. közötti időszakban meghaladja az egy munkanapot, illetve bármely más időszakban az öt munkanapot, a tagállam és a Bizottság közötti információcsere papír formában is történhet az e rendeletben meghatározott minták felhasználásával, amely esetben a benyújtás időpontjának az érintett dokumentum benyújtásának időpontját kell tekinteni. Amennyiben a vis maior oka megszűnik, az érintett fél késedelem nélkül beviszi az SFC2021-be a papíron már megadott információkat. |
|
3.4. |
Az SFC2021 portálon közzétett IT-biztonságpolitikai feltételeknek és az SFC2021 keretében a Bizottság által az adattovábbítás biztonsága érdekében végrehajtott intézkedéseknek – különösen az 1. pontban említett technikai interfész alkalmazására vonatkozóknak – való megfelelés biztosítása. |
|
3.5. |
Az SFC2021-n keresztül továbbított adatok védelme érdekében elfogadott biztonsági intézkedések végrehajtása és hatékonyságuk biztosítása. |
|
3.6. |
Az SFC információtechnológiai biztonságpolitikájának és a vonatkozó nemzeti, regionális vagy helyi információtechnológiai biztonságpolitikáknak a frissítése és éves felülvizsgálata technológiai változások, új veszélyek azonosítása vagy más releváns fejlemények esetén. |
(1) Az Európai Bizottság C(2006)3602 (2006. augusztus 16.) határozata az Európai Bizottság informatikai rendszereinek biztonságára vonatkozó szabályokról.
(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről (Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.).
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/136/EK irányelve (2009. november 25.) az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló 2002/22/EK irányelv, az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló 2002/58/EK irányelv és a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2006/2004/EK rendelet módosításáról (HL L 337., 2009.12.18., 11. o.).
(4) Az Európai Parlament és a Tanács 1995/46/EK irányelve (1995. október 24.) a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).
XIV. MELLÉKLET
Minta az irányítási és kontrollrendszer leírásához – 63. cikk (9) bekezdés
1. ÁLTALÁNOS ADATOK
|
1.1. |
Az információk benyújtója:
|
|
1.2. |
A benyújtott információk a következő időpontban fennálló helyzetre vonatkoznak: (éé.hh.nn.) |
|
1.3. |
A rendszer struktúrája (az irányítási és ellenőrzési rendszerbe bevont hatóságok/szervezetek közötti szervezeti kapcsolatot bemutató általános információ és folyamatábra) |
|
1.3.1. |
Irányító hatóság (név, cím és kapcsolattartó az irányító hatóságnál): |
|
1.3.2. |
Közreműködő szervezetek (név, cím és kapcsolattartó a közreműködő szervezetnél). |
|
1.3.3. |
A számviteli feladatkört ellátó szervezet (név, cím és kapcsolattartó a számviteli feladatkört ellátó irányító hatóságnál vagy programhatóságnál) |
|
1.3.4. |
Adja meg, hogyan tartják tiszteletben a feladatkörök elkülönítésének elvét a programhatóságok között és azokon belül. |
2. IRÁNYÍTÓ HATÓSÁG
2.1. Az irányító hatóság és fontosabb feladatai
|
2.1.1. |
Az irányító hatóság jogállása (nemzeti, regionális vagy helyi közjogi szervezet vagy magánjogi szervezet) és a szervezet, amelynek a részét képezi. |
|
2.1.2. |
Az irányító hatóság által közvetlenül végzett feladatok részletes leírása. |
|
2.1.3. |
Adott esetben az irányító szervezet által átruházott egyes funkciók (1) és feladatok meghatározása közreműködő szervezetenként, a közreműködő szervezetek azonosítása és a feladatátruházás formája. Hivatkozni kell a kapcsolódó dokumentumokra (írásbeli megállapodások). |
|
2.1.4. |
Az irányító hatóság által átruházott feladatkörök és feladatok végrehajtásának felügyeletére vonatkozó eljárások. |
|
2.1.5. |
Egy olyan keret, amellyel biztosítható, hogy szükség esetén és különösen az irányítási és ellenőrzési rendszer jelentős módosítása esetén megfelelő kockázatkezelési eljárást alkalmazzanak. |
2.2. Az irányító hatóság szervezetének, valamint a feladatköreihez és feladataihoz kapcsolódó eljárásoknak a leírása (2)
|
2.2.1. |
Az irányító hatóság által végzett feladatkörök – ideértve a számviteli feladatkört is – és feladatok leírása: |
|
2.2.2. |
Annak leírása, hogy miként szervezik a munkát a különböző feladatkörök keretében, milyen eljárások alkalmazandók, adott esetben milyen funkciókat ruháztak át, ezeket hogyan felügyelik stb. |
|
2.2.3. |
Az irányító hatóság szervezeti ábrája és információk arról, hogy milyen kapcsolatban áll a 66-69. cikkben előírt feladatköröket és feladatokat végrehajtó egyéb (belső vagy külső) szervekkel vagy részlegekkel. |
|
2.2.4. |
Az irányító hatóság különböző feladatköreivel kapcsolatban elosztandó tervezett erőforrások feltüntetése (ezen belül adott esetben az esetleges tervezett kiszervezésekre és azok körére vonatkozó információk). |
3. A SZÁMVITELI FELADATKÖRT ELLÁTÓ SZERV
3.1. Jogállás és a szervezeti felépítés leírása, valamint a számviteli feladatkört ellátó szervvel kapcsolatos eljárások leírása
|
3.1.1. |
A számviteli feladatkört ellátó szerv jogállása (nemzeti, regionális vagy helyi közjogi vagy magánjogi szervezet) és adott esetben a szervezet, amelynek a részét képezi. |
|
3.1.2. |
A 70. cikkben említett számviteli feladatkört ellátó szerv feladatköreinek és feladatainak leírása. |
|
3.1.2. |
A munkaszervezés (workflow, folyamatok, belső felosztások) és alkalmazandó eljárások, valamint annak leírása, hogy azokat mikor és hogyan felügyelik, stb. |
|
3.1.3. |
A különböző számviteli feladatokkal kapcsolatban kiosztandó tervezett erőforrások feltüntetése. |
4. ELEKTRONIKUS RENDSZER
4.1. Az elektronikus rendszer vagy rendszerek leírása folyamatábrával (központi vagy közös hálózati rendszer, illetve decentralizált rendszer a rendszerek közötti kapcsolatokkal), az alábbiak céljából:
|
4.1.1. |
Minden egyes műveletre vonatkozóan számítógépes formában történő adatrögzítés és -tárolás, ideértve adott esetben az egyes résztvevőkre vonatkozó adatokat és az adatok mutatók szerinti bontását, ha azt a rendelet előírja. |
|
4.1.2. |
Annak biztosítása, hogy minden egyes műveletről számviteli adatokat rögzítsenek és tároljanak, és hogy ezek az adatok támogassák a kifizetési kérelmek és elszámolások összeállításához előírt adatokat; |
|
4.1.3. |
A Bizottsághoz bejelentett kiadások és a kedvezményezetteknek közpénzekből nyújtott kapcsolódó hozzájárulás számviteli nyilvántartásának vezetése; |
|
4.1.4. |
A kifizetési kérelmekből és az elszámolásokból a 92. cikk (5) bekezdésében foglaltak szerint levont valamennyi összeg, és az ilyen levonások okainak rögzítése; |
|
4.1.5. |
Annak feltüntetése, hogy hatékonyan működik-e a rendszer, és képes-e megbízhatóan rögzíteni az említett adatokat azon a napon, amikor ezt a leírást a fenti 1.2. pontban meghatározottak szerint összeállítják. |
|
4.1.6. |
Az elektronikus rendszer biztonságának, integritásának és bizalmas jellegének biztosítását célzó eljárások leírása |
(1) Az MMA, BBA és HAVA alapok esetében a számviteli feladatkört is beleértve, mivel azok a 66. cikk (3) bekezdésével összhangban az irányító hatóság felelősségi körébe tartoznak.
(2) Az MMA, BBA és HAVA alapok esetében a számviteli feladatkört is beleértve, mivel azok a 66. cikk (3) bekezdésével összhangban az irányító hatóság felelősségi körébe tartoznak.
XV. MELLÉKLET
Minta a vezetői nyilatkozathoz – 68. cikk (1) bekezdés f) pont
Alulírott(ak), (vezetéknév/vezetéknevek, utónév/utónevek, beosztás(ok) vagy funkció(k)), a(z) (program neve, CCI-száma) program irányító hatóságának vezetője
a(z) (program megnevezése) (év) június 30-án véget ért számviteli évben történt végrehajtása alapján, saját megítélésem és a Bizottsághoz benyújtott elszámolások időpontjában rendelkezésemre álló összes információ – beleértve az (EU) xx/xx rendelet 68. cikkében foglaltaknak megfelelően elvégzett irányító hatósági ellenőrzések, valamint a … (év) június 30-án véget ért számviteli év tekintetében a Bizottsághoz benyújtott kifizetési kérelmekben szereplő kiadásokkal kapcsolatos ellenőrzések eredményeit – alapján
és figyelembe véve az (EU) xx/xx rendelet szerinti kötelezettségeimet
kijelentem, hogy:
|
a) |
az elszámolásokban szereplő információk az (EU) XX rendelet 92. cikkének megfelelően formailag megfelelők, pontosak és hiánytalanok, |
|
b) |
az elszámolásokban szereplő kiadások megfelelnek az alkalmazandó jogszabályoknak és azokat rendeltetésszerűen használták fel, |
Megerősítem, hogy a számviteli évvel kapcsolatban a záró ellenőrzési vagy kontrolljelentésekben azonosított szabálytalanságokat megfelelően orvosolták az elszámolásokban, különösen annak érdekében, hogy megfeleljenek a 92. cikknek, amely szerint olyan elszámolásokat kell benyújtani, amelyek bizonyosságot nyújtanak arra vonatkozóan, hogy a szabálytalanságok nem érik el a 2 %-os lényegességi küszöböt.
Megerősítem/megerősítjük továbbá, hogy a jogszerűséget és szabályosságot illetően folyamatban lévő vizsgálat tárgyát képező kiadások a vizsgálat lezárulásáig az elszámolásokból kizárásra kerültek; azok egy későbbi számviteli évben benyújtandó időközi kifizetési kérelemben szerepelhetnek.
Megerősítem továbbá, hogy az operatív program mutatóira, részcéljaira és a program előrehaladására vonatkozó adatok megbízhatóak.
Megerősítem egyszersmind, hogy eredményes és arányos csalásellenes intézkedések kerültek bevezetésre, amelyek figyelembe veszik az e tekintetben azonosított kockázatokat.
Végezetül megerősítem, hogy nincs tudomásom olyan nyilvánosságra nem hozott ügyről az operatív program végrehajtásával kapcsolatban, amely veszélyeztethetné a kohéziós politika megítélését.
XVI. MELLÉKLET
Az ellenőri vélemény elemei – 71. cikk (3) bekezdés a) pont
Az Európai Bizottság Főigazgatósága részére
1. BEVEZETÉS
Alulírott, az (EU) No […] rendelet 65. cikkének (2) bekezdése értelmében független [az ellenőrző hatóság neve] képviseletében
|
i. |
ellenőriztem a … [év] július 1-jétől … [év] június 30-ig tartó számviteli évhez (1) tartozó és … keltű [a Bizottsághoz benyújtott elszámolások kelte] elszámolásokat (a továbbiakban: az elszámolások), |
|
ii. |
a számviteli évet illetően a Bizottságtól igényelt (és az elszámolásokban szereplő) kiadások jogszerűségét és szabályszerűségét, és |
|
iii. |
az irányítási és kontrollrendszer működését, továbbá ellenőriztem a vezetői nyilatkozatot [az operatív program neve és CCI-száma] elnevezésű programmal (a továbbiakban: a program) kapcsolatban, |
hogy a 71. cikk (3) bekezdése szerinti ellenőri véleményt kiadjam.
2. AZ IRÁNYÍTÓ HATÓSÁG FELELŐSSÉGE
A(z)… [az irányító hatóság megnevezése] mint a program irányító hatósága a felelős a 66–70. cikkbe meghatározott feladatkörökkel és feladatokkal kapcsolatos irányítási és kontrollrendszer megfelelő működésének biztosításáért.
Ezen túlmenően a(z)… [az irányító hatóság vagy adott esetben a számviteli feladatkört ellátó szervezet megnevezése] a felelős az (EU) […] rendelet 70. cikkében előírt elszámolások teljességének, pontosságának és hitelességének biztosításáért és bejelentéséért.
Továbbá, az (EU) […] rendelet 68. cikkének megfelelően az irányító hatóság feladatai közé tartozik annak igazolása, hogy az elszámolásokban szereplő kiadások megfelelnek az alkalmazandó jognak.
3. AZ ELLENŐRZŐ HATÓSÁG FELADATAI
Az (EU) […] rendelet 71. cikkében foglaltaknak megfelelően feladatom, hogy független véleményt adjak az elszámolások teljességére, pontosságára és hitelességére vonatkozóan, arról, hogy azon kiadások, amelyek megtérítését a Bizottságtól kérték, és amelyeket az elszámolásokban feltüntettek jogszerűek és szabályosak-e, valamint hogy az alkalmazott irányítási és kontrollrendszerek megfelelően működnek-e..
Feladataim közé tartozik továbbá, hogy a véleménybe nyilatkozatot foglaljak arról, hogy az elvégzett ellenőrzési tevékenység megkérdőjelezi-e a vezetői nyilatkozatban szereplő állításokat.
A programmal kapcsolatos ellenőrzések végrehajtására az ellenőrzési stratégiának és a nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardoknak eleget téve került sor. Az említett standardok megkövetelik, hogy az ellenőrző hatóság betartsa az etikai előírásokat, továbbá az ellenőrzést oly módon tervezze meg és folytassa le, hogy annak alapján az ellenőri véleményt megfelelő bizonyossággal kiadhassa.
Az ellenőrzéshez hozzátartozik olyan eljárások lefolytatása is, amelyek megfelelően és kielégítő bizonyossággal alátámasztják az alábbiakban kifejtett véleményt. Az eljárásokat az ellenőr szakmai szempontok alapján választja ki, beleértve – az akár csalás, akár hiba okozta – lényeges szabálytalanságok kockázatának értékelését. Az ellenőrzésre az általam az adott körülmények között és az (EU) […] rendelet követelményei tekintetében megfelelőnek tartott eljárásokat alkalmaztam.
Meggyőződésem szerint az ellenőrzés során összegyűjtött bizonyítékok véleményem alátámasztásához elegendőek és megfelelőek, [hatókör korlátozása esetén:] a „hatóköri korlát” bekezdésben említettek kivételével.
Az ellenőrzések által a programra vonatkozóan nyert legfontosabb megállapítások összefoglalását az (EU) […] rendelet 71. cikke (3) bekezdése b) pontjának megfelelően a mellékelt éves kontrolljelentés tartalmazza.
4. HATÓKÖRI KORLÁT
Vagy
Az ellenőrzés hatókörét semmilyen tényező nem korlátozta.
Vagy
Az ellenőrzés hatókörét az alábbi tényezők korlátozták:
|
a) |
… |
|
b) |
… |
|
c) |
…. |
[Ismertesse az ellenőrzés hatókörének bármely korlátozását (1), például az alátámasztó bizonylatok hiányát, a jogi eljárás alá vont ügyeket, és az alábbi „Korlátozott vélemény” szakaszban becsülje meg az Alapokból nyújtott támogatás által érintett kiadások és uniós hozzájárulás összegét, valamint a hatókör korlátozásának hatását az ellenőri véleményre. További magyarázatot ebben a tekintetben adott esetben az éves kontrolljelentésben kell adni.]
5. VÉLEMÉNY
Vagy
(Minősítés nélküli vélemény)
Véleményem szerint és az elvégzett ellenőrzési tevékenység alapján:
|
i. |
az elszámolások megbízható és valós képet nyújtanak; |
|
ii. |
az elszámolásokban szereplő kiadás jogszerű és szabályos (2), |
|
iii. |
az irányítási és kontrollrendszer megfelelően működik. |
Az elvégzett ellenőrzés nem kérdőjelezi meg a vezetői nyilatkozatban szereplő kijelentéseket.
Vagy
(Korlátozott vélemény)
Véleményem szerint és az elvégzett ellenőrzési tevékenység alapján:
|
1) |
Elszámolások
|
|
2) |
Az elszámolásokban igazolt kiadás jogszerűsége és szabályszerűsége
A korlátozás hatása korlátozott [vagy jelentős], …-nak felel meg. (az igazolt kiadás teljes összegének EUR-ban kifejezett összege) |
|
3) |
Az ezen ellenőri vélemény időpontjáig alkalmazott irányítási és kontrollrendszer
A korlátozás hatása korlátozott [vagy jelentős], …-nak felel meg. (az igazolt kiadás teljes összegének EUR-ban kifejezett összege) |
Az elvégzett ellenőrzés nem kérdőjelezi meg/megkérdőjelezi [a nem kívánt rész törlendő] a vezetői nyilatkozatban szereplő kijelentéseket.
[Ha az elvégzett ellenőrzés megkérdőjelezi a vezetői nyilatkozatban szereplő kijelentéseket, az ellenőrző hatóság ebben a bekezdésben fejti ki, milyen megfontolások alapján jutott erre a következtetésre.]
Vagy
(Elutasító vélemény)
Véleményem szerint és az elvégzett ellenőrzési tevékenység alapján:
|
i. |
az elszámolások megbízható és valós képet nyújtanak/ nem nyújtanak megbízható és valós képet [a nem kívánt rész törlendő]; és/vagy |
|
ii. |
az elszámolásokban szereplő azon költségek, amelyekre a Bizottságtól visszatérítést igényeltek jogszerűek és szabályszerűek/ nem jogszerűek és szabályszerűek [a nem kívánt rész törlendő]; és/vagy |
|
iii. |
az alkalmazott irányítási és kontrollrendszerek működése megfelelő/ nem megfelelő [a nem kívánt rész törlendő]. |
Ez az elutasító vélemény az alábbiakon alapul:
|
— |
az elszámolásokkal kapcsolatos lényeges kérdések vonatkozásában: és/vagy [a nem kívánt rész törlendő] |
|
— |
a Bizottságtól igényelt és az elszámolásokban kimutatott kiadások jog- és szabályszerűségével kapcsolatos lényeges kérdések vonatkozásában: és/vagy [a nem kívánt rész törlendő] |
|
— |
az irányítási és kontrollrendszer működésével kapcsolatos lényeges kérdések vonatkozásában (3): |
Az elvégzett ellenőrzési tevékenység megkérdőjelezi a vezetői nyilatkozatban szereplő kijelentéseket az alábbiak tekintetében:
[Az ellenőrző hatóság a nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardoknak megfelelően figyelemfelhívó megjegyzést is közölhet, amely nem befolyásolja a véleményét. Kivételes esetekben (4) a véleménynyilvánítás visszautasítható.]
Dátum:
Aláírás:
|
(2) |
Interreg programok esetében fel kell tüntetni. |
|
(5) |
Az irányítási és kontrollrendszer érintettsége esetén a vélemény azonosítja azon szerv/szervek és rendszereik azon vonását/vonásait, amelyek nem feleltek meg az előírásoknak és/vagy nem működtek megfelelően, kivéve, amennyiben ezt az információt már egyértelműen nyilvánosságra hozták az éves kontrolljelentésben, és e Vélemény szakasz hivatkozik a kontrolljelentés azon konkrét szakaszaira, amelyek tartalmazzák ezt az információt. |
(1) Többek között az Interreg programok céljából, amelyek az európai területi együttműködésről szóló rendelet 48. cikkében foglaltak szerint nem tartoznak a műveletek ellenőrzése céljából a Bizottság által vételezendő éves minta hatálya alá.
(2) Az Interreg programok kivételével, amelyek nem tartoznak az európai területi együttműködésről szóló rendelet 48. cikkében előirányzottak szerint a műveletek ellenőrzése céljából a Bizottság által vételezendő éves minta hatálya alá, és amelyek esetében az elszámolásokban szereplő kiadásokat a kérdéses számviteli évben, amelynek tekintetében térítéseket kérelmeztek, nem lehetett ellenőrizni.
(3) Lásd az előző lábjegyzetet.
(4) Ezeknek a kivételes eseteknek az ellenőrző hatóság hatókörén kívül eső, előre nem látható külső tényezőkkel kell összefüggniük.
XVII. MELLÉKLET
Minta az éves kontrolljelentéshez – 71. cikk (3) bekezdés b) pont
1. Bevezetés
|
1.1. |
Az ellenőrző hatóság és a jelentés elkészítésében részt vevő más szervezetek megnevezése. |
|
1.2. |
A referencia-időszak (azaz a számviteli év) |
|
1.3. |
Az ellenőrzési időszak (amely alatt az ellenőrzést elvégezték). |
|
1.4. |
A jelentés tárgyát képező program(ok) és a program(ok) irányító hatóságainak megnevezése Ha jelentés több programot vagy alapot érint, az információkat programok és alapok szerinti bontásban kell közölni, minden egyes szakaszban megjelölve a program- és/vagy alapspecifikus információkat. |
|
1.5. |
A jelentés és a kapcsolódó ellenőri vélemény elkészítése lépéseinek ismertetése. Ennek a szakasznak ki kell terjednie az ellenőrző hatóság által a vezetői nyilatkozaton végzett következetesség-ellenőrzésre vonatkozó információkra is. |
Az 1.5. szakaszt ki kell igazítani az Interreg programokra vonatkozóan annak leírása céljából, hogy milyen lépéseket tettek az Interreg programok esetében alkalmazandó, a műveletekre irányuló ellenőrzésekre vonatkozó, az (EU) … rendelet [ETE-rendelet] 48. cikkében meghatározott konkrét szabályok alapján a jelentés elkészítése érdekében.
2. Az irányítási és kontrollrendszer(ek) jelentős változásai
|
2.1. |
Az irányítási és kontrollrendszerekben bekövetkezett minden fő, az irányító hatóság feladataival kapcsolatos változás részletes ismertetése, különös tekintettel egyes feladatkörök közreműködő szervezetekre történő átruházására, és annak megerősítése, hogy az ellenőrző hatóság által végzett ellenőrzési tevékenység alapján azok megfelelnek a 66–70. és 75. cikknek. |
|
2.2. |
Információk a 77–79. cikk szerinti fokozottan arányos intézkedések alkalmazására vonatkozóan. |
3. Az ellenőrzési stratégia változásai
|
3.1. |
Az ellenőrzési stratégia bármely változásának részletes ismertetése, valamint kapcsolódó indokolások. Jelezni kell különösen a műveletek ellenőrzése során alkalmazott mintavételi módszer változásait (lásd az alábbi 5. szakaszt), valamint hogy a stratégián eszközöltek-e változásokat a rendelet 77–79. cikke szerinti fokozottan arányos intézkedések alkalmazása miatt. |
|
3.2. |
Az Interreg programok esetében a fenti 1. szakaszt ki kell igazítani az (EU) … rendelet [ETE-rendelet] 48. cikkében meghatározott, az Interreg programokra alkalmazandó műveletellenőrzésekre vonatkozó külön szabályokból fakadóan az ellenőrzési stratégián eszközölt változtatások ismertetése érdekében. |
4. Rendszerellenőrzések (adott esetben)
Ez a szakasz azon ellenőrző hatóságokra vonatkozik, amelyek a szóban forgó számviteli évre vonatkozóan nem alkalmazzák a fokozottan arányos rendelkezéseket:
|
4.1. |
A program irányítási és kontrollrendszerének megfelelő működésére vonatkozó ellenőrzéseket – a továbbiakban: rendszerellenőrzéseket – végző szervezetek azonosítása (beleértve az ellenőrző hatóságot is). |
|
4.2 |
Az elvégzett ellenőrzések alapjának bemutatása, beleértve az alkalmazandó ellenőrzési stratégiára történő hivatkozást, különös tekintettel a kockázatelemzés módszertanára, valamint a rendszerellenőrzési terv kidolgozásához vezető eredményekre. Ha a kockázatelemzés módszerét módosították, a változást az ellenőrzési stratégia változásaira vonatkozó 3. szakaszban kell ismertetni. |
|
4.3. |
Az alábbi 9.1. szakaszban szereplő táblázattal kapcsolatosan, a rendszerellenőrzések – ideértve az egyes tematikus területek célzott ellenőrzéseit is – fő megállapításainak és következtetéseinek ismertetése. |
|
4.4. |
Annak jelzése, hogy a feltárt szabálytalanságok rendszerszintűnek minősültek-e, a meghozott intézkedések részletei, ideértve a szabálytalan kiadások és kapcsolódó pénzügyi korrekciók számszerűsítését is, a rendelet 71. cikke (3) bekezdésének b) pontja és 97. cikke alapján. |
|
4.5. |
A korábbi számviteli években végzett rendszerellenőrzések során tett ajánlások nyomon követésére vonatkozó információk. |
|
4.6. |
A finanszírozási eszközökkel, más típusú kiadásokkal vagy különleges szabályzás (pl. állami támogatás, közbeszerzés, egyszerűsített költségelszámolási módszerek, költségfüggetlen finanszírozás) alá tartozó más típusú kiadásokkal kapcsolatos, a rendszerellenőrzések során feltárt konkrét szabálytalanságok vagy hiányosságok, és az ezek kiküszöbölése érdekében az irányító hatóság által tett intézkedések ismertetése. |
|
4.7 |
A rendszerellenőrzések nyomán szerzett megbízhatóság mértéke (alacsony/átlagos/magas) és ennek indoklása. |
5. A műveletek ellenőrzése
Az alábbi 5.1–5.10. szakaszt ki kell igazítani az Interreg programokra vonatkozóan annak leírása céljából, hogy milyen lépéseket tettek az Interreg programok esetében alkalmazandó, a műveletekre irányuló ellenőrzésekre vonatkozó, az (EU) … rendelet [ETE-rendelet] 48. cikkében meghatározott konkrét szabályok alapján a jelentés elkészítése érdekében.
|
5.1. |
A műveletekre irányuló (a 73. cikkben szereplő) ellenőrzéseket végző szervezetek azonosítása (beleértve az ellenőrző hatóságot is). |
|
5.2. |
Az alkalmazott mintavételi módszertan ismertetése és információk arra vonatkozóan, hogy a módszertan összhangban van-e az ellenőrzési stratégiával. |
|
5.3. |
Adott esetben a statisztikai mintavételi paraméterek feltüntetése, valamint a mögöttes számítások és az alkalmazott szakmai mérlegelés ismertetése. A mintavételi paraméterek magukban foglalják a következőket: lényegességi küszöb, konfidenciaszint, mintavételi egység, várható hibaarány, mintavételi intervallum, szórás, az alapsokaság értéke, az alapsokaság mérete, a minta mérete, a rétegzettségre vonatkozó információk. A minta kiválasztásával kapcsolatos, valamint a teljes hibaarányra és a fennmaradó hibaarányra vonatkozó mögöttes számításokat az alábbi 9.3. szakaszban kell bemutatni az alkalmazott mintavételi eljárásnak megfelelően olyan formában, amelynek alapján az alapvető lépések követhetők. |
|
5.4. |
Az elszámolásokban szereplő összegek és a számviteli év során az időközi kifizetési kérelmekben bejelentett összegek összeegyeztetése a véletlenszerű minta alapjául szolgáló sokasággal (az alábbi 9.2 szakaszban szereplő táblázat „A” oszlopa). Az egyeztető tételeknek a negatív mintavételi egységekre is ki kell terjedniük abban az esetben, ha pénzügyi korrekciót alkalmaztak. |
|
5.5. |
Amennyiben negatív tételek vannak, annak megerősítése, hogy azokat külön sokaságként kezelték. Az ezen egységekből fakadó főbb eredményeinek elemzése, különös hangsúllyal annak ellenőrzésére, hogy a (tagállamok vagy a Bizottság által hozott) pénzügyi korrekciók alkalmazására vonatkozó határozatokat visszavonásokként rögzítették-e az elszámolásokban. |
|
5.6. |
Nem statisztikai mintavételi módszer alkalmazása esetén adja meg a módszer alkalmazásának indokait, az ellenőrzések alá vont mintavételi egységek százalékos arányát, a véletlenszerű mintavétel biztosítása érdekében tett intézkedéseket, annak szem előtt tartásával, hogy a mintának reprezentatívnak kell lennie.
Ezen túlmenően az érvényes ellenőri vélemény megfogalmazását lehetővé tevő megfelelő mintaméret biztosítása érdekében tett intézkedések meghatározása. Amennyiben nem statisztikai mintavételi módszert alkalmaznak, teljes (kivetített) hibaarányt is számítani kell. |
|
5.7. |
A műveletek ellenőrzéseiből származó fő megállapítások elemzése, a következők leírásával:
További magyarázatot kell fűzni az alábbi 9.2. és a 9.3. szakaszokban bemutatott adatokhoz, különösen a teljes hibaarányt illetően. |
|
5.8. |
Azon pénzügyi korrekciók részletei, amelyeket a számviteli évvel kapcsolatban, a műveletek ellenőrzéseinek következtében az irányító hatóság végzett az elszámolásokon, még azok Bizottságnak történő benyújtása előtt, ideértve azon átalányalapú vagy extrapolált korrekciókat is, amelyek eredményeként az elszámolásokban szereplő fennmaradó hibaarány 2 %-kal csökkent, a 92. cikk alapján. |
|
5.9. |
A teljes hibaarány és a teljes fennmaradó hibaarány összehasonlítása (az alábbi 9.2. szakasznak megfelelően) a 2 %-os lényegességi szinttel annak megállapítása érdekében, hogy van-e lényeges hiba az alapsokaságban és ez hogyan érinti az ellenőri véleményt. |
|
5.10. |
Annak jelzése, hogy a feltárt szabálytalanságok rendszerszintűnek minősültek-e, a meghozott intézkedések részletei, ideértve a szabálytalan kiadások és kapcsolódó pénzügyi korrekciók számszerűsítését is. |
|
5.11. |
Információk az (EU) … rendelet [ETE-rendelet] 48. cikkében meghatározott, az Interreg programokra alkalmazandó műveletellenőrzésekre vonatkozó külön szabályok alapján az Interreg programok közös mintája tekintetében végzett műveletellenőrzések nyomon követéséről. |
|
5.12. |
A korábbi számviteli évekre vonatkozóan végzett ellenőrzések eredményeinek nyomon követésére vonatkozó információk, különös tekintettel a súlyos rendszerszintű hiányosságokra. |
|
5.13. |
Táblázat azon hibatipológia alapján, amelyről a Bizottsággal esetlegesen megállapodtak. |
|
5.14. |
A műveletek ellenőrzésének fő megállapításai alapján az irányítási és kontrollrendszer megfelelő működésére vonatkozóan levont következtetések. |
Az Interreg programok esetében ki kell igazítani a fenti 5.14. szakaszt annak leírása céljából, hogy milyen lépéseket tettek arra hogy levonják az (EU) … rendelet [ETE-rendelet] 48. cikkében meghatározott, az Interreg programokra alkalmazandó műveletellenőrzésekre vonatkozó külön szabályokon alapuló következtetéseket.
6. Az elszámolások ellenőrzése
|
6.1. |
Az elszámolások ellenőrzését végző hatóságokra/szervekre vonatkozó információk. |
|
6.2 |
Az elszámolások hiánytalansága, pontosságának és valóságnak való megfelelésének ellenőrzésére alkalmazott ellenőrzési megközelítés leírása. Ez hivatkozást tartalmaz a rendszerellenőrzések, az elszámolások megbízhatóságának tekintetében releváns műveletellenőrzések, valamint az elszámolástervezeteken – azok Bizottságnak történő megküldése előtt – végzett további ellenőrzések összefüggésében végzett ellenőrzési tevékenységre. |
|
6.3. |
Az ellenőrzés alapján az elszámolások hiánytalansága, pontossága és valóságnak való megfelelésének tekintetében levont következtetések, ideértve az ilyen következtetések nyomán végzett pénzügyi korrekciók és azok elszámolásokban való megjelenésének feltüntetését is. |
|
6.4. |
Annak ismertetése, ha bármely feltárt probléma rendszerszintűnek minősült, továbbá a probléma kezelése érdekében tett intézkedések. |
7. Egyéb információk
|
7.1. |
Az ellenőrző hatóság által végzett ellenőrzésekkel összefüggésben feltárt csalás gyanúját felvető esetek ellenőrző hatóság általi értékelése (beleértve a más nemzeti vagy uniós szervek által jelentett és az ellenőrző hatóság által ellenőrzött műveletekhez kapcsolódó eseteket), valamint a megtett intézkedések. Az esetek számára, súlyosságára, és ha ismert, az érintett összegekre vonatkozó információk. |
|
7.2. |
A számviteli év végét követően és az éves kontrolljelentés Bizottság részére történő beküldését megelőzően bekövetkezett események, amelyeket a bizonyosság szintjének és az ellenőrző hatóság véleményének megállapításakor figyelembe vettek. |
8. Általános megbízhatósági szint
|
8.1 |
Az irányítási és kontrollrendszer megfelelő működésére vonatkozó általános megbízhatósági szint feltüntetése, valamint annak ismertetése, hogy az említett szintet hogyan állapították meg a rendszerellenőrzések és a műveletellenőrzések eredményeinek összesítéséből. Megfelelő esetben az ellenőrző hatóságnak figyelembe kell vennie más nemzeti vagy uniós ellenőrzési tevékenységek eredményeit is. |
|
8.2. |
A nem pénzügyi korrekcióval kapcsolatban végrehajtott enyhítő intézkedések, a végrehajtott pénzügyi korrekciók, valamint további korrekciós intézkedések szükségességének értékelése egyrészt az irányítási és kontrollrendszerek fejlesztése, másrészt az uniós költségvetésre gyakorolt hatás szempontjából. |
9. AZ ÉVES KONTROLLJELENTÉS MELLÉKLETEI
9.1. A rendszerellenőrzések eredményei.
|
Ellenőrzött szervezet |
Alap (Több alapot érintő operatív program) |
Az ellenőrzés megnevezése |
A végleges ellenőrzési jelentés kelte |
Program: [CCI és a program neve] |
Átfogó értékelés (1., 2., 3., 4. kategória) [a rendelet X. mellékletének 2. táblázatában foglaltaknak megfelelően] |
Megjegyzések |
|||||||||
|
Fő követelmények (megfelelő esetben) [a rendelet X. mellékletének 1. táblázatában foglaltaknak megfelelően] |
|||||||||||||||
|
1. FK |
2. FK |
3. FK |
4. FK |
5. FK |
6. FK |
7. FK |
8. FK |
9. FK |
10. FK |
|
|
||||
|
IH |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
KSz(ek) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
|
Számviteli funkció (ha nem az irányító hatóság látja el) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||||
|
Megjegyzés: A fenti táblázatban szereplő üres mezők olyan főkövetelményeket jelölnek, amelyek az ellenőrzött szervezetre nem vonatkoznak. |
|||||||||||||||
9.2. A műveletek ellenőrzéseinek eredményei
|
Alap |
A program CCI-száma |
A program neve |
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|||||||||||||
|
A mintavétel alapjául szolgáló alapsokaságra vonatkozó összeg EUR-ban (7) |
A számviteli évre vonatkozó, a véletlenszerű mintában ellenőrzött kiadás |
A szabálytalan kiadások összege a véletlenszerű mintában |
Teljes hibaarány (8) |
A teljes hibaarány eredményeképpen végrehajtott kiigazítások |
Fennmaradó teljes hibaarány (F = (D * A) – E) |
Egyéb ellenőrzött kiadás (9) |
Szabálytalan kiadások összege az egyéb ellenőrzött kiadásokban |
||||||||||||||||
|
Összeg (10) |
% (11) |
||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||
|
9.3. |
A véletlenszerű minta kiválasztására és a teljes hibaarányra vonatkozó háttérszámítások |
(1) Véletlenszerű, rendszerszintű, anomália
(2) Például: elszámolhatóság, közbeszerzés, állami támogatás.
(3) A réteghibaarányt nyilvánosságra kell hozni, amennyiben a rétegezést hasonló jellemzőkkel rendelkező részsokaságokra, például operatív programból finanszírozási eszköznek vagy más nagy értékű tételeknek, illetve (több alapból finanszírozott programok esetében) alapoknak juttatott pénzügyi hozzájárulásokból álló műveletekre vonatkozóan alkalmazták.
(7) Az „A” oszlop a véletlenszerű mintavétel alapjául szolgáló alapsokaságra vonatkozik, azaz a Bizottság számára benyújtott kifizetési kérelmekben feltüntetett és az irányító hatóság/számviteli feladatkör rendszerében rögzített megfelelő elszámolható kiadások teljes összegére, levonva ebből a negatív mintavételi egységeket (amennyiben voltak ilyenek). Adott esetben a fenti 5.4. szakaszban kell magyarázó megjegyzéseket fűzni az adathoz.
(8) A teljes hibaarányt az ellenőrzött mintára vagy a véletlenszerű minta kiválasztásának alapjául szolgáló sokaságra alkalmazott pénzügyi korrekciók előtt kell számítani. Ha a véletlenszerű minta egynél több alapot vagy programot fed le, a „D” oszlopban feltüntetett teljes (számított) hibaarány a teljes sokaságra vonatkozik. Rétegezés esetén a fenti 5.7. szakaszban további információkat kell közölni rétegek szerinti bontásban.
(9) A „G” oszlop a kiegészítő mintából származó ellenőrzött kiadásra vonatkozik.
(10) Az ellenőrzött kiadások összege (amennyiben részmintavételre kerül sor, csak a ténylegesen ellenőrzött kiadási tételek összege szerepelhet ebben az oszlopban).
(11) Az ellenőrzött kiadásoknak a sokasághoz viszonyított százalékos aránya.
XVIII. MELLÉKLET
Minta az ellenőrzési stratégiához – 72. cikk
1. BEVEZETŐ
|
a) |
A program(ok) azonosítása (név és CCI-szám) (1)), alapok és az ellenőrzési stratégia által lefedett időszak megjelölése. |
|
b) |
Az ellenőrzési stratégia összeállításáért, nyomon követéséért és naprakésszé tételért felelős ellenőrző hatóság és a dokumentum kidolgozásában részt vevő egyéb szervezetek meghatározása. |
|
c) |
Hivatkozás az ellenőrző hatóság jogállására (nemzeti, regionális vagy helyi közjogi szervezet) és a szervezetre, amelynek a részét képezi. |
|
d) |
Hivatkozás az ellenőrző hatóság, illetve az ellenőrző hatóság megbízásából ellenőrzéseket végző más szervezetek feladat- és felelősségi körét meghatározó küldetésnyilatkozatra, ellenőrzési chartára vagy (adott esetben) nemzeti jogszabályokra. |
|
e) |
Annak ellenőrző hatóság általi megerősítése, hogy az ellenőrzéseket végző szervezetek rendelkeznek a szükséges funkcionális és szervezeti függetlenséggel. |
2. KOCKÁZATELEMZÉS
|
a) |
a kockázatelemzéshez használt módszer kifejtése; és |
|
b) |
a kockázatelemzés naprakésszé tételére vonatkozó belső eljárások. |
3. MÓDSZERTAN
3.1. Áttekintés
|
a) |
Hivatkozás az ellenőrző hatóság által munkája során alkalmazandó nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardokra. |
|
b) |
Tájékoztatás arról, hogy az ellenőrző hatóság hogyan szerez bizonyosságot a standard irányítási és kontrollrendszer hatálya alá tartozó programokat illetően és a fokozottan arányos rendelkezdések hatálya alá tartozó programok tekintetében (a fő építőelemek leírása; az ellenőrzések/dokumentumalapú vizsgálatok típusai és azok hatóköre). |
|
c) |
Hivatkozás a rendelet 71. cikkének (3) bekezdésével összhangban a Bizottságnak benyújtandó éves kontrolljelentés és ellenőri vélemény elkészítése céljából érvényben lévő eljárásokra, az Interreg programok szükséges kivételével, amelyekre az (EU) … rendelet [ETE-rendelet] 48. cikkében meghatározott, az Interreg programokra alkalmazandó műveletellenőrzésekre vonatkozó külön szabályok vonatkoznak. |
|
d) |
Hivatkozás az ellenőrzési tevékenység fő lépéseinek a leírását tartalmazó ellenőrzési kézikönyvekre vagy eljárásokra, ideértve a rendelet 71. cikkének (3) bekezdésével összhangban a Bizottságnak benyújtandó éves kontrolljelentés elkészítése során feltárt hibák osztályozását és kezelését. |
|
e) |
Az Interreg programok esetében hivatkozás a külön ellenőrzési rendelkezésekre, valamint annak kifejtése, hogy az ellenőrző hatóság hogyan kívánja biztosítani a Bizottsággal folytatott együttműködést – az (EU) [ETE-rendelet] 48. cikke szerint – a Bizottság által vételezendő közös minta keretében végzett műveletellenőrzések tekintetében. |
|
f) |
Az Interreg programok esetében, ha az (EU) [ETE-rendelet] 48. cikkében foglaltak szerint további ellenőrzésre lehet szükség, hivatkozás az ezzel kapcsolatos külön ellenőrzési rendelkezésekre és e további ellenőrzés nyomon követésére. |
3.2. Az irányítási és kontrollrendszerek megfelelő működésének vizsgálatát célzó ellenőrzések (rendszerellenőrzések)
Az ellenőrizendő szervezetek/struktúrák és a vonatkozó fő követelmények azonosítása a rendszerellenőrzésekkel összefüggésben. A felsorolásnak magában kell foglalnia az utolsó tizenkét hónapban kijelölt szerveket.
Megfelelő esetben hivatkozás az ellenőrző hatóság megbízásából az ellenőrzést végző szervezetre.
Az alábbi egyes tematikus területekre vagy szervezetekre irányuló rendszerellenőrzések ismertetése:
|
a) |
a közbeszerzési szabályok, állami támogatási szabályok, környezetvédelmi követelmények és egyéb alkalmazandó jog tekintetében végzett adminisztratív és helyszíni, irányítási ellenőrzések minősége és mennyisége; |
|
b) |
a projektkiválasztás és irányító hatóság vagy közreműködő szervezetek szintjén végzett irányítási ellenőrzések minősége; |
|
c) |
a finanszírozási eszközök kialakítása és végrehajtása a finanszírozási eszközöket végrehajtó érintett szervek szintjén; |
|
d) |
az elektronikus rendszerek működése és biztonsága, valamint interoperabilitásuk a Bizottság elektronikus adatcsererendszerével. |
|
e) |
a célokkal és részcélokkal, illetve a program célkitűzéseinek megvalósításában elért eredményekkel kapcsolatban az irányító hatóság által jelentett adatok megbízhatósága; |
|
f) |
pénzügyi korrekciók (az elszámolásokból levont összegek); |
|
g) |
a csalással kapcsolatos kockázatok értékelése által alátámasztott, eredményes és arányos csalásellenes intézkedések végrehajtása. |
3.3. Az Interreg programoktól eltérő műveletek ellenőrzése
|
a) |
A rendelet 73. cikkével összhangban alkalmazandó mintavételi módszertan bemutatása (vagy hivatkozás az ezt meghatározó belső dokumentumra), valamint az ellenőrzésekre vonatkozó egyéb specifikus eljárások, nevezetesen a feltárt hibák osztályozására és kezelésére szolgáló eljárások ismertetése, a csalás gyanújának kezelésére szolgáló eljárás bemutatásával együtt. |
|
b) |
Külön ismertetést kell javasolni azokra az évekre vonatkozóan, amelyek esetében a tagállamok egy vagy több program esetében a rendelet 77. cikkében meghatározott kiemelt arányos rendszer alkalmazását választják. |
3.4. Az Interreg programokhoz tartozó műveletek ellenőrzése
|
a) |
A megállapítások és hibák kezelésének leírása (vagy hivatkozás az ezt meghatározó belső dokumentumra), amelyet az (EU) [ETE-rendelet] 48. cikkében foglaltaknak és a műveletellenőrzésekre vonatkozó egyéb külön eljárásoknak – nevezetesen a Bizottság által évente vételezendő közös Interreg mintával kapcsolatosaknak – megfelelően kell alkalmazni. |
|
b) |
Külön leírásra kell javaslatot tenni azon évekre vonatkozóan, amelyek esetében az Interreg programokra vonatkozó műveletek ellenőrzésére szolgáló közös minta nem tartalmaz műveleteket vagy mintavételi egységeket a kérdéses programból. Ebben az esetben ismertetni kell a program ellenőrző hatóság által alkalmazandó mintavételi módszert vagy a műveletek ellenőrzéseire vonatkozóan alkalmazott egyéb külön eljárásokat, nevezetesen a feltárt hibák osztályozására és kezelésére szolgáló eljárásokat, stb. |
3.5. Az elszámolások ellenőrzése
Az elszámolások ellenőrzéseire alkalmazott ellenőrzési szemlélet bemutatása.
3.6. A vezetői nyilatkozat ellenőrzése
Hivatkozás a vezetői nyilatkozat ellenőrzésével járó feladatokat meghatározó, az irányító hatóság által az ellenőri vélemény céljából összeállított, belső eljárásokra.
4. TERVEZETT ELLENŐRZÉSI FELADATOK
|
a) |
Az ellenőrzési prioritások és célkitűzések ismertetése és indoklása a folyó számviteli évet és a két azt követő számviteli évet illetően, valamint a kockázatelemzés eredményei és a tervezett ellenőrzési feladatok közötti összefüggések ismertetése. |
|
b) |
A folyó számviteli évvel és a rákövetkező két számviteli évvel kapcsolatos, a rendszerellenőrzésekre vonatkozó (a rendszerellenőrzések közé értve az egyes tematikus területekre irányuló célzott ellenőrzéseket is) ellenőrzési feladatok tájékoztató jellegű ütemterve az alábbiaknak megfelelően:
|
5. FORRÁS
|
a) |
Az ellenőrző hatóság szervezeti ábrája |
|
b) |
A folyó számviteli évvel és a két rákövetkező számviteli évvel kapcsolatban kiosztandó tervezett erőforrások feltüntetése (ezen belül adott esetben az esetleges tervezett kiszervezésekre és azok körére vonatkozó információk). |
(1) Amennyiben több operatív programra közös ellenőrzési stratégiát dolgoznak ki, tüntesse fel a közös irányítási és kontrollrendszer alá tartozó programokat
XIX. MELLÉKLET
Minta a kifizetési kérelmekhez – 85. cikk (3) bekezdés
KIFIZETÉSI KÉRELEM
EURÓPAI BIZOTTSÁG
|
Érintett alap (1): |
<type="S" input="S" > (2) |
|
Bizottsági hivatkozási szám (CCI-szám): |
<type="S" input="S"> |
|
A program neve: |
<type="S" input="G"> |
|
A Bizottság határozata: |
<type="S" input="G"> |
|
A Bizottság határozatának kelte: |
<type="D" input="G"> |
|
A kifizetési kérelem száma: |
<type="N" input="G"> |
|
A kifizetési kérelem benyújtásának dátuma: |
<type="D" input="G"> |
|
Nemzeti hivatkozási szám (nem kötelező): |
<type="S" maxlength="250" input="M"> |
Az (EU) 2018/yyyy rendelet [CPR] 85. cikke értelmében e kifizetési kérelem a következő számviteli időszakra vonatkozik:
|
Ettől (3) |
<type="D" input="G"> |
eddig: |
<type="D" input="G"> |
Kiadások prioritások és régiókategóriák szerinti bontásban, a számviteli feladatkört ellátó szerv elszámolásaiban rögzítettek szerint
(ideértve a finanszírozási eszközök számára fizetett program-hozzájárulásokat is – a rendelet 86. cikke)
|
Prioritás |
A számítás alapja (elszámolható közkiadások vagy teljes elszámolható költség) (4) |
A kedvezményezetteknél felmerült és a műveletek végrehajtása során általuk kifizetett elszámolható kiadások teljes összege, a 85. cikk (3) bekezdésének a) pontja és 85. cikkének (4) bekezdése értelmében |
A 85. cikk (3) bekezdése b) pontjának értelmében vett technikai segítségnyújtás összege |
A 85. cikke (3) bekezdése c) pontjának értelmében fizetett vagy fizetendő közpénzből nyújtott hozzájárulás teljes összege |
|
(A) |
(B) |
(C) |
(D) |
|
|
1. prioritás |
|
|
|
|
|
Kevésbé fejlett régiók |
<type="S" input="G"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
|
Átmeneti régiók |
<type="S" input="G"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
|
Fejlettebb régiók |
<type="S" input="G"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
|
Legkülső régiók |
<type="S" input="G"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
|
Ritkán lakott északi régiók |
<type="S" input="G"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
|
2. prioritás |
|
|
|
|
|
Kevésbé fejlett régiók |
<type="S" input="G"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
|
Átmeneti régiók |
<type="S" input="G"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
|
Fejlettebb régiók |
<type="S" input="G"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
|
Legkülső régiók |
<type="S" input="G"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
|
Ritkán lakott északi régiók |
<type="S" input="G"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
|
3. prioritás |
|
|
|
|
|
Kevésbé fejlett régiók |
<type="S" input="G"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
|
Átmeneti régiók |
<type="S" input="G"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
|
Fejlettebb régiók |
<type="S" input="G"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
|
Legkülső régiók |
<type="S" input="G"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
|
Ritkán lakott északi régiók |
<type="S" input="G"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
|
Mindösszesen |
|
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
VAGY
Az irányító hatóság elszámolásaiban feltüntetett kiadások egyedi célkitűzés szerinti bontásban
Csak az MMA/BBA és HAVE alapokra alkalmazandó
|
Egyedi célkitűzés |
A számítás alapja (közkiadások vagy teljes) |
A kedvezményezetteknél felmerült és a műveletek végrehajtása során általuk kifizetett elszámolható kiadások teljes összege |
A műveletek végrehajtása során felmerült közkiadások teljes összege |
|
(A) |
(B) |
(C) |
|
|
1. egyedi célkitűzés |
|
|
|
|
1. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (1) bekezdésére] |
<type="S" input="G"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
|
2. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (2) bekezdésére] |
<type="S" input="G"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
|
3. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (3) és (4) bekezdésére] |
<type="S" input="G"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
|
4. sz. fellépéstípus [hivatkozás a MMA-rendelet 14. és 15. cikkére] |
<type="S" input="G"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
|
2. egyedi célkitűzés |
|
|
|
|
1. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (1) bekezdésére] |
<type="S" input="G"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
|
2. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (2) bekezdésére] |
<type="S" input="G"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
|
3. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (3) és (4) bekezdésére] |
<type="S" input="G"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
|
3. egyedi célkitűzés |
|
|
|
|
1. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (1) bekezdésére] |
<type="S" input="G"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
|
2. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (2) bekezdésére] |
<type="S" input="G"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
|
3. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (3) és (4) bekezdésére] |
<type="S" input="G"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
|
Mindösszesen |
|
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
A mintát automatikusan kiigazítják a CCI-szám alapján. Például, a régiókategóriákat nem érintő programok (Kohéziós Alap, európai területi együttműködés, ETHA, adott esetben) vagy az egy prioritáson (egyedi célkitűzésen) belül a társfinanszírozási arányokat nem moduláló programok esetében a táblázat az alábbiak szerint néz ki:
|
Prioritás |
A számítás alapja (közkiadások vagy teljes elszámolható) (') (A) |
A kedvezményezetteknél felmerült és a műveletek végrehajtása során általuk kifizetett elszámolható kiadások teljes összege, a 85. cikk (3) bekezdésének a) pontja és 85. cikkének (4) bekezdése értelmében (B) |
A 85. cikk (3) bekezdése b) pontjának értelmében vett technikai segítségnyújtás összege (C) |
A 85. cikke (3) bekezdése c) pontjának értelmében fizetett vagy fizetendő közpénzből nyújtott hozzájárulás teljes összege (Do(C) |
|
1. prioritás |
<type="S" input="C"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
|
2. prioritás |
<type="S"input="C"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
|
3. prioritás |
<type="S" input="C"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
|
Mindösszesen |
|
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
NYILATKOZAT
E kifizetési kérelem jóváhagyásával a számviteli funkció / irányító hatóság kérelmezi a fenti összegek kifizetését.
|
A számviteli funkcióért felelős hatóság képviseletében: vagy A számviteli funkcióért felelős irányító hatóság képviseletében: |
<type="S" input="G"> |
KIFIZETÉSI KÉRELEM
|
ALAP |
Kevésbé fejlett régiók |
Átmeneti régiók |
Fejlettebb régiók |
Legkülső és ritkán lakott északi régiók |
|
(A) |
(B) |
(C) |
(D) |
|
|
<type="S" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
|
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
A mintát automatikusan kiigazítják a CCI-szám alapján. Például, a régiókategóriákat nem érintő programok (Kohéziós Alap, európai területi együttműködés, ETHA, adott esetben) vagy az egy prioritáson (egyedi célkitűzésen) belül a társfinanszírozási arányokat nem moduláló programok esetében a táblázat az alábbiak szerint néz ki:
Vagy
Csak az MMA/BBA és HAVE alapokra alkalmazandó
|
Alap |
|
Összegek |
|
<type="S" input="G"> |
1. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (1) bekezdésére] |
<type="Cu" input="G"> |
|
|
2. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (2) bekezdésére] |
<type="Cu" input="G"> |
|
|
3. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (3) és (4) bekezdésére] |
<type="Cu" input="G"> |
|
|
4. sz. fellépéstípus [hivatkozás a MMA-rendelet 14. és 15. cikkére] |
<type="Cu" input="G"> |
|
ALAP |
ÖSSZEG |
|
<type="S" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
A kifizetést a következő bankszámlára kell teljesíteni:
|
Kijelölt szervezet |
<type="S" maxlength="150" input="G"> |
|
Bank |
<type="S" maxlength="150" input="G"> |
|
BIC |
<type="S" maxlength="11" input="G"> |
|
Nemzetközi bankszámlaszám (IBAN) |
<type="S" maxlength="34" input="G"> |
|
Számlatulajdonos (ha nem egyezik meg a kijelölt szervezettel) |
<type="S" maxlength="150" input="G"> |
(1) Ha egy program több alapot is érint, mindegyik alapra vonatkozóan külön kifizetési kérelmet kell benyújtani.
(2) Jelmagyarázat:
type (típus): N=Number (szám), D=Date (dátum), S=String (karaktersorozat), C=Checkbox (jelölőnégyzet), P=Percentage (százalékos arány), B=Boolean (Boole-féle operátor), Cu=Currency (pénznem)
input (bevitel): M=Manual (manuális), S=Selection (kiválasztás), G=Generated by system (rendszer által generált)
(3) A számviteli év első napja, az elektronikus rendszer automatikusan kódolja.
(4) Az ETHA esetében a társfinanszírozás csak a „Teljes elszámolható közkiadásra” vonatkozik. Ezért az ETHA esetében a számítás alapja e mintában automatikusan „Közkiadás”-ra módosul.
Függelék: Tájékoztatás a rendelet 86. cikke szerint a finanszírozási eszközökhöz nyújtott és a kifizetési kérelmekben feltüntetett program-hozzájárulásokról (a program indulásától összesítve)
|
|
Az első kifizetési kérelemben szereplő és a 86. cikkel összhangban a finanszírozási eszköz számára kifizetett összeg (a vonatkozó finanszírozási megállapodás alapján a finanszírozási eszköz(ök) számára lekötött program-hozzájárulások teljes összegének legfeljebb [25 %]-a) |
A 86. cikk (3) bekezdésében említett megfelelő elszámolt összeg (1) |
||
|
(A) |
(B) |
(C) |
(D) |
|
|
Prioritás |
A finanszírozási eszközökhöz nyújtott program-hozzájárulások teljes összege |
A kapcsolódó közpénzből nyújtott hozzájárulás összege |
A 86. cikk szerinti elszámolható kiadásként ténylegesen kifizetett, illetve garanciák esetében lekötött program-hozzájárulások teljes összege |
A közpénzből nyújtott hozzájárulás kapcsolódó összege |
|
1. prioritás |
|
|
|
|
|
Kevésbé fejlett régiók |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
|
Átmeneti régiók |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
|
Fejlettebb régiók |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
|
Legkülső régiók |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
|
Ritkán lakott északi régiók |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
|
2. prioritás |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
|
Kevésbé fejlett régiók |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
|
Átmeneti régiók |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
|
Fejlettebb régiók |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
|
Legkülső régiók |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
|
Ritkán lakott északi régiók |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
|
3. prioritás |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
|
Kevésbé fejlett régiók |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
|
Átmeneti régiók |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
|
Fejlettebb régiók |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
|
Legkülső régiók |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
|
Ritkán lakott északi régiók |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
|
Mindösszesen |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
A mintát automatikusan kiigazítják a CCI-szám alapján. Például, a régiókategóriákat nem érintő programok (Kohéziós Alap, európai területi együttműködés, ETHA, adott esetben) vagy az egy prioritáson (egyedi célkitűzésen) belül a társfinanszírozási arányokat nem moduláló programok esetében a táblázat az alábbiak szerint néz ki:
|
|
Az első kifizetési kérelemben szereplő és a 86. cikkel összhangban a finanszírozási eszköz számára kifizetett összeg (a vonatkozó finanszírozási megállapodás alapján a finanszírozási eszköz(ök) számára lekötött program-hozzájárulások teljes összegének legfeljebb [25 %]-a) |
A 86. cikk (3) bekezdésében említett megfelelő elszámolt összeg (2) |
||
|
(A) |
(B) |
(C) |
(D) |
|
|
Prioritás |
A finanszírozási eszközökhöz nyújtott program-hozzájárulások teljes összege |
A kapcsolódó közpénzből nyújtott hozzájárulás összege |
A 86. cikk szerinti elszámolható kiadásként ténylegesen kifizetett, illetve garanciák esetében lekötött program-hozzájárulások teljes összege |
A kapcsolódó közpénzből nyújtott hozzájárulás összege |
|
1. prioritás |
|
|
|
|
|
2. prioritás |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
|
3. prioritás |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
|
|
|
|
|
|
|
Mindösszesen |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
Vagy
Csak az MMA/BBA és HAVE alapokra alkalmazandó
|
|
Az első kifizetési kérelemben szereplő és a 86. cikkel összhangban a finanszírozási eszköz számára kifizetett összeg (a vonatkozó finanszírozási megállapodás alapján a finanszírozási eszköz(ök) számára lekötött program-hozzájárulások teljes összegének legfeljebb [25 %]-a) |
A 86. cikk (3) bekezdésében említett megfelelő elszámolt összeg (3) |
||
|
(A) |
(B) |
(C) |
(D) |
|
|
|
A finanszírozási eszközökhöz nyújtott program-hozzájárulások teljes összege |
A kapcsolódó közpénzből nyújtott hozzájárulás összege |
A 86. cikk szerinti elszámolható kiadásként ténylegesen kifizetett, illetve garanciák esetében lekötött program-hozzájárulások teljes összege |
A kapcsolódó közpénzből nyújtott hozzájárulás összege |
|
1. egyedi célkitűzés |
|
|
|
|
|
1. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (1) bekezdésére] |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
|
2. egyedi célkitűzés |
|
|
|
|
|
1. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (1) bekezdésére] |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
|
3. egyedi célkitűzés |
|
|
|
|
|
1. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (1) bekezdésére] |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
|
Mindösszesen |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
(1) Ezt az összeget nem kell feltüntetni a kifizetési kérelemben
(2) Ezt az összeget nem kell feltüntetni a kifizetési kérelemben
(3) Ezt az összeget nem kell feltüntetni a kifizetési kérelemben
XX. MELLÉKLET
Minta az elszámolásokhoz – 92. cikk (1) bekezdés a) pont
ELSZÁMOLÁSOK A KÖVETKEZŐ SZÁMVITELI ÉVRE:
|
<type=„D” – type=„D” input=„S”> |
EURÓPAI BIZOTTSÁG
|
Érintett alap (1): |
<type=„S” input=„S” > (2) |
|
Bizottsági hivatkozási szám (CCI-szám): |
<type=„S” input=„S”> |
|
A program neve: |
<type=„S” input=„G”> |
|
A Bizottság határozata: |
<type=„S” input=„G”> |
|
A Bizottság határozatának kelte: |
<type=„D” input=„G”> |
|
Az elszámolások változata: |
<type=„S” input=„G”> |
|
Az elszámolások benyújtásának dátuma: |
<type=„D” input=„G”> |
|
Nemzeti hivatkozási szám (nem kötelező): |
<type=„S” maxlength=„250” input=„M”> |
NYILATKOZAT
A programért felelős irányító hatóság megerősíti, hogy:
|
1) |
az elszámolások teljesek, pontosak és hitelesek, és az azokban szereplő kiadás megfelelnek az alkalmazandó jognak, jogszerű és szabályos; |
|
2) |
az egyes alapokra vonatkozó rendeleteknek, az (EU, Euratom) … rendelet [a költségvetési rendelet] 63. cikke (5) bekezdésének, valamint a rendelet 68. cikke a)– e) pontjainak rendelkezéseit tiszteletben tartják; |
|
3) |
a 76. cikk dokumentumok elérhetőségére vonatkozó rendelkezéseit tiszteletben tartják. |
|
Az irányító hatóság képviseletében: |
<type=„S” input=„G”> |
(1) Ha egy program több alapot is érint, mindegyik alapra vonatkozóan külön elszámolást kell benyújtani.
(2) Jelmagyarázat:
type (típus): N=Number (szám), D=Date (dátum), S=String (karaktersorozat), C=Checkbox (jelölőnégyzet), P=Percentage (százalékos arány), B=Boolean (Boole-féle operátor), Cu=Currency (pénznem)
input (bevitel): M=Manual (manuális), S=Selection (kiválasztás), G=Generated by system (rendszer által generált)
1. függelék: A számviteli feladatkör/irányító hatóság elszámolási rendszereiben rögzített összegek
|
Prioritás |
A számviteli feladatkört ellátó szerv számviteli rendszereiben rögzített elszámolható kiadások azon teljes összege, amely szerepelt a számviteli évre vonatkozó, a 92. cikk (3) bekezdésének a) pontja szerinti kifizetési kérelmekben (A) |
A 85. cikk (3) bekezdése b) pontjának értelmében vett technikai segítségnyújtás összege (B) |
A 92. cikke (3) bekezdése a) pontjának értelmében fizetett vagy fizetendő kapcsolódó közpénzből nyújtott hozzájárulás teljes összege (C) |
|
1. prioritás |
|
|
|
|
Kevésbé fejlett régiók |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
|
Átmeneti régiók |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
|
Fejlettebb régiók |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
|
Legkülső régiók |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
|
Ritkán lakott északi régiók |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
|
2. prioritás |
|
|
|
|
Kevésbé fejlett régiók |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
|
Átmeneti régiók |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
|
Fejlettebb régiók |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
|
Legkülső régiók |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
|
Ritkán lakott északi régiók |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
|
3. prioritás |
|
|
|
|
Kevésbé fejlett régiók |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
|
Átmeneti régiók |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
|
Fejlettebb régiók |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
|
Legkülső régiók |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
|
Ritkán lakott északi régiók |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
|
4. prioritás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Összesen |
|
|
|
|
Kevésbé fejlett régiók |
<type=„Cu” input=„G”> |
<type=„Cu” input=„G”> |
<type=„Cu” input=„G”> |
|
Átmeneti régiók |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
|
Fejlettebb régiók |
<type=„Cu” input=„G”> |
<type=„Cu” input=„G”> |
<type=„Cu” input=„G”> |
|
Legkülső régiók |
<type=„Cu” input=„G”> |
<type=„Cu” input=„G”> |
<type=„Cu” input=„G”> |
|
Ritkán lakott északi régiók |
<type=„Cu” input=„G”> |
<type=„Cu” input=„G”> |
<type=„Cu” input=„G”> |
|
Mindösszesen |
<type=„Cu” input=„G”> |
<type=„Cu” input=„G”> |
<type=„Cu” input=„G”> |
Vagy
Csak az MMA/BBA és HAVE alapokra alkalmazandó
|
Egyedi célkitűzés |
Az irányító hatóság elszámolási rendszereiben rögzített. és a Bizottsághoz benyújtott kifizetési kérelmekben feltüntetett elszámolható kiadások teljes összege (A) |
A műveletek végrehajtása során felmerült, megfelelő közkiadások teljes összege (B) |
|
1. egyedi célkitűzés |
|
|
|
1. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (1) bekezdésére] |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
|
2. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (2) bekezdésére] |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
|
3. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (3) és (4) bekezdésére] |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
|
4. sz. fellépéstípus [hivatkozás a MMA-rendelet 14. és 15. cikkére] |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
|
2. egyedi célkitűzés |
|
|
|
1. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (1) bekezdésére] |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
|
2. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (2) bekezdésére] |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
|
3. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (3) és (4) bekezdésére] |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
A mintát automatikusan kiigazítják a CCI-szám alapján. Például, a régiókategóriákat nem érintő programok (Kohéziós Alap, európai területi együttműködés, ETHA, adott esetben) vagy az egy prioritáson (egyedi célkitűzésen) belül a társfinanszírozási arányokat nem moduláló programok esetében a táblázat az alábbiak szerint néz ki:
|
Prioritás |
A számviteli feladatkört ellátó szerv számviteli rendszereiben rögzített elszámolható kiadások azon teljes összege, amely szerepelt a számviteli évre vonatkozó, a 92. cikk (3) bekezdésének a) pontja szerinti kifizetési kérelmekben (A) |
A 85. cikk (3) bekezdése b) pontjának értelmében vett technikai segítségnyújtás összege (B) |
A 92. cikke (3) bekezdése a) pontjának értelmében fizetett vagy fizetendő kapcsolódó közpénzből nyújtott hozzájárulás teljes összege (C) |
|
1. prioritás |
<type=„Cu” input=„M”> |
|
<type=„Cu” input=„M”> |
|
2. prioritás |
<type=„Cu” input=„M”> |
|
<type=„Cu” input=„M”> |
|
3. prioritás |
<type=„Cu” input=„M”> |
|
<type=„Cu” input=„M”> |
|
Mindösszesen |
<type=„Cu” input=„G”> |
|
<type=„Cu” input=„G”> |
2. függelék: A számviteli év során visszavont összegek
|
Prioritás |
VISSZAVONÁSOK |
|
|
|
Az időközi kifizetési kérelmekben feltüntetett kiadás teljes elszámolható összege |
Kapcsolódó közpénzből nyújtott hozzájárulás |
|
|
(A) |
(B) |
|
1. prioritás |
|
|
|
Kevésbé fejlett régiók |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
|
Átmeneti régiók |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
|
Fejlettebb régiók |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
|
Legkülső régiók |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
|
Ritkán lakott északi régiók |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
|
2. prioritás |
|
|
|
Kevésbé fejlett régiók |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
|
Átmeneti régiók |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
|
Fejlettebb régiók |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
|
Legkülső régiók |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
|
Ritkán lakott északi régiók |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
|
3. prioritás |
|
|
|
Kevésbé fejlett régiók |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
|
Átmeneti régiók |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
|
Fejlettebb régiók |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
|
Legkülső régiók |
|
|
|
Ritkán lakott északi régiók |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
|
4. prioritás |
|
|
|
|
|
|
|
Összesen |
|
|
|
Kevésbé fejlett régiók |
<type=„Cu” input=„G”> |
<type=„Cu” input=„G”> |
|
Átmeneti régiók |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
|
Fejlettebb régiók |
<type=„Cu” input=„G”> |
<type=„Cu” input=„G”> |
|
Legkülső régiók |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
|
Ritkán lakott északi régiók |
<type=„Cu” input=„G”> |
<type=„Cu” input=„G”> |
|
MINDÖSSZESEN |
<type=„Cu” input=„G”> |
<type=„Cu” input=„G”> |
|
A számviteli év során visszavont összegek a megfelelő kiadásról szóló nyilatkozat számviteli éve szerinti bontásban |
||
|
A(z) XX… június 30-án véget érő számviteli év tekintetében (összesen) |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
|
Különösen az ebből a műveletek tekintetében elvégzett ellenőrzések eredményeként korrigált összegek |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
|
A … június 30-án véget érő számviteli év tekintetében (összesen) |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
|
Különösen az ebből a műveletek tekintetében elvégzett ellenőrzések eredményeként korrigált összegek |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
A mintát automatikusan kiigazítják a CCI-szám alapján. Például, a régiókategóriákat nem érintő programok (Kohéziós Alap, európai területi együttműködés, ETHA, adott esetben) vagy az egy prioritáson (egyedi célkitűzésen) belül a társfinanszírozási arányokat nem moduláló programok esetében a táblázat az alábbiak szerint néz ki:
|
Prioritás |
VISSZAVONÁSOK |
|
|
|
A kifizetési kérelmekben feltüntetett kiadások teljes elszámolható összege |
Kapcsolódó közpénzből nyújtott hozzájárulás |
|
|
(A) |
(B) |
|
1. prioritás |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
|
2. prioritás |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
|
3. prioritás |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
|
MINDÖSSZESEN |
<type=„Cu” input=„G”> |
<type=„Cu” input=„G”> |
|
A számviteli év során visszavont összegek a megfelelő kiadásról szóló nyilatkozat számviteli éve szerinti bontásban |
||
|
A(z) XX… június 30-án véget érő számviteli év tekintetében (összesen) |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
|
Különösen az ebből a műveletek tekintetében elvégzett ellenőrzések eredményeként korrigált összegek |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
|
A … június 30-án véget érő számviteli év tekintetében (összesen) |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
|
Különösen az ebből a műveletek tekintetében elvégzett ellenőrzések eredményeként korrigált összegek |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
Vagy
Csak az MMA/BBA és HAVE alapokra alkalmazandó
|
Egyedi célkitűzés |
VISSZAVONÁSOK |
|
|
|
A kifizetési kérelmekben feltüntetett kiadások teljes elszámolható összege |
Megfelelő közkiadások |
|
|
(A) |
(B) |
|
1. egyedi célkitűzés |
|
|
|
1. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (1) bekezdésére] |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
|
2. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (2) bekezdésére] |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
|
3. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (3) és (4) bekezdésére] |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
|
4. sz. fellépéstípus [hivatkozás a MMA-rendelet 14. és 15. cikkére] |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
|
2. egyedi célkitűzés |
|
|
|
1. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (1) bekezdésére] |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
|
2. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (2) bekezdésére] |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
|
3. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (3) és (4) bekezdésére] |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
|
3. egyedi célkitűzés |
|
|
|
1. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (1) bekezdésére] |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
|
2. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (2) bekezdésére] |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
|
3. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (3) és (4) bekezdésére] |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
|
Összesen |
|
|
|
1. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (1) bekezdésére] |
<type=„Cu” input=„G”> |
<type=„Cu” input=„G”> |
|
2. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (2) bekezdésére] |
<type=„Cu” input=„G”> |
<type=„Cu” input=„G”> |
|
3. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (3) és (4) bekezdésére] |
<type=„Cu” input=„G”> |
<type=„Cu” input=„G”> |
|
4. sz. fellépéstípus [hivatkozás a MMA-rendelet 14. és 15. cikkére] |
<type=„Cu” input=„G”> |
<type=„Cu” input=„G”> |
|
MINDÖSSZESEN |
<type=„Cu” input=„G”> |
<type=„Cu” input=„G”> |
|
A számviteli év során visszavont összegek a megfelelő kiadásról szóló nyilatkozat számviteli éve szerinti bontásban |
||
|
A … június 30-án véget érő számviteli év tekintetében (összesen) |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
|
Különösen az ebből a műveletek tekintetében elvégzett ellenőrzések eredményeként korrigált összegek |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
|
A … június 30-án véget érő számviteli év tekintetében (összesen) |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
|
Különösen az ebből a műveletek tekintetében elvégzett ellenőrzések eredményeként korrigált összegek |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
2. függelék: A finanszírozási eszközökhöz fizetett program-hozzájárulások (a program indulásától összesítve) – 86. cikk
|
|
Az első kifizetési kérelemben szereplő és a 86. cikkel összhangban a finanszírozási eszköz számára kifizetett összeg (a vonatkozó finanszírozási megállapodás alapján a finanszírozási eszköz(ök) számára lekötött program-hozzájárulások teljes összegének legfeljebb [25 %]-a) |
A 86. cikk (3) bekezdésében említett megfelelő elszámolt összeg (1) |
||
|
(A) |
(B) |
(C) |
(D) |
|
|
Prioritás |
A finanszírozási eszközökhöz nyújtott program-hozzájárulások teljes összege |
A közpénzből nyújtott hozzájárulás kapcsolódó összege |
A 86. cikk szerinti elszámolható kiadásként ténylegesen kifizetett, illetve garanciák esetében lekötött program-hozzájárulások teljes összege |
A kapcsolódó közpénzből nyújtott hozzájárulás összege |
|
1. prioritás |
|
|
|
|
|
Kevésbé fejlett régiók |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
|
Átmeneti régiók |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
|
Fejlettebb régiók |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
|
Legkülső régiók |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
|
Ritkán lakott északi régiók |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
|
2. prioritás |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
|
Kevésbé fejlett régiók |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
|
Átmeneti régiók |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
|
Fejlettebb régiók |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
|
Legkülső régiók |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
|
Ritkán lakott északi régiók |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
|
3. prioritás |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
|
Kevésbé fejlett régiók |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
|
Átmeneti régiók |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
|
Fejlettebb régiók |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
|
Legkülső régiók |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
|
Ritkán lakott északi régiók |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
|
4. prioritás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Összesen |
|
|
|
|
|
Kevésbé fejlett régiók |
<type=„Cu” input=„G”> |
<type=„Cu” input=„G”> |
<type=„Cu” input=„G”> |
<type=„Cu” input=„G”> |
|
Átmeneti régiók |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
|
Fejlettebb régiók |
<type=„Cu” input=„G”> |
<type=„Cu” input=„G”> |
<type=„Cu” input=„G”> |
<type=„Cu” input=„G”> |
|
Legkülső régiók |
<type=„Cu” input=„G”> |
<type=„Cu” input=„G”> |
<type=„Cu” input=„G”> |
<type=„Cu” input=„G”> |
|
Ritkán lakott északi régiók |
<type=„Cu” input=„G”> |
<type=„Cu” input=„G”> |
<type=„Cu” input=„G”> |
<type=„Cu” input=„G”> |
|
Mindösszesen |
<type=„Cu” input=„G”> |
<type=„Cu” input=„G”> |
<type=„Cu” input=„G”> |
<type=„Cu” input=„G”> |
A mintát automatikusan kiigazítják a CCI-szám alapján. Például, a régiókategóriákat nem érintő programok (Kohéziós Alap, európai területi együttműködés, ETHA, adott esetben) vagy az egy prioritáson (egyedi célkitűzésen) belül a társfinanszírozási arányokat nem moduláló programok esetében a táblázat az alábbiak szerint néz ki:
|
|
Az első kifizetési kérelemben szereplő és a 86. cikkel összhangban a finanszírozási eszköz számára kifizetett összeg (a vonatkozó finanszírozási megállapodás alapján a finanszírozási eszköz(ök) számára lekötött program-hozzájárulások teljes összegének legfeljebb [25 %]-a) |
A 86. cikk (3) bekezdésében említett megfelelő elszámolt összeg (2) |
||
|
(A) |
(B) |
(C) |
(D) |
|
|
Prioritás |
A finanszírozási eszközökhöz nyújtott program-hozzájárulások teljes összege |
A közpénzből nyújtott hozzájárulás kapcsolódó összege |
A 86. cikk szerinti elszámolható kiadásként ténylegesen kifizetett, illetve garanciák esetében lekötött program-hozzájárulások teljes összege |
A kapcsolódó közpénzből nyújtott hozzájárulás összege |
|
1. prioritás |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
|
2. prioritás |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
|
3. prioritás |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
|
|
|
|
|
|
|
Mindösszesen |
<type=„Cu” input=„G”> |
<type=„Cu” input=„G”> |
<type=„Cu” input=„G”> |
<type=„Cu” input=„G”> |
Vagy
Csak az MMA/BBA és HAVE alapokra alkalmazandó
|
|
Az első kifizetési kérelemben szereplő és a 86. cikkel összhangban a finanszírozási eszköz számára kifizetett összeg (a vonatkozó finanszírozási megállapodás alapján a finanszírozási eszköz(ök) számára lekötött program-hozzájárulások teljes összegének legfeljebb [25 %]-a) |
A 86. cikk (3) bekezdésében említett megfelelő elszámolt összeg (3) |
||
|
(A) |
(B) |
(C) |
(D) |
|
|
|
A finanszírozási eszközökhöz nyújtott program-hozzájárulások teljes összege |
A kapcsolódó közpénzből nyújtott hozzájárulás összege |
A 86. cikk szerinti elszámolható kiadásként ténylegesen kifizetett, illetve garanciák esetében lekötött program-hozzájárulások teljes összege |
A kapcsolódó közpénzből nyújtott hozzájárulás összege |
|
1. egyedi célkitűzés |
|
|
|
|
|
1. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (1) bekezdésére] |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
|
2. egyedi célkitűzés |
|
|
|
|
|
1. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (1) bekezdésére] |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
|
3. egyedi célkitűzés |
|
|
|
|
|
1. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (1) bekezdésére] |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
<type=„Cu” input=„M”> |
|
Mindösszesen |
<type=„Cu” input=„G”> |
<type=„Cu” input=„G”> |
<type=„Cu” input=„G”> |
<type=„Cu” input=„G”> |
(1) Ezt az összeget nem kell feltüntetni a kifizetési kérelmekben
(2) Ezt az összeget nem kell feltüntetni a kifizetési kérelmekben
(3) Ezt az összeget nem kell feltüntetni a kifizetési kérelemben
4. függelék: A kiadások egyeztetése – 92. cikk
|
Prioritás |
A Bizottsághoz benyújtott kifizetési kérelmekben feltüntetett összes elszámolható kiadás |
A rendelet 92. cikke szerinti bejelentett kiadások |
Különbözet |
Megjegyzések (különbözet esetén kötelező) |
|||
|
A kedvezményezetteknél felmerült és a műveletek végrehajtása során általuk kifizetett elszámolható kiadások teljes összege |
A végrehajtási műveletekben fizetett vagy fizetendő közpénzből nyújtott hozzájárulás teljes összege |
A Bizottság számára benyújtott kifizetési kérelmekben feltüntetett és a számviteli funkció elszámolási rendszerében rögzített elszámolható közkiadások teljes összege |
A végrehajtási műveletekben végrehajtott vagy végrehajtandó kapcsolódó hozzájárulás teljes összege |
(E=A-C) |
(F=B-D) |
|
|
|
(A) |
(B) |
(C) |
(D) |
(E) |
(F) |
(G) |
|
|
1. prioritás |
|
|
|
|
|
|
|
|
Kevésbé fejlett régiók |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="S" maxlength="500" input="M"> |
|
Átmeneti régiók |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="S" maxlength="500" input="M"> |
|
Fejlettebb régiók |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="S" maxlength="500" input="M"> |
|
Legkülső régiók |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="S" maxlength="500" input="M"> |
|
Ritkán lakott északi régiók |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="S" maxlength="500" input="M"> |
|
2. prioritás |
|
|
|
|
|
|
|
|
Kevésbé fejlett régiók |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="S" maxlength="500" input="M"> |
|
Átmeneti régiók |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="S" maxlength="500" input="M"> |
|
Fejlettebb régiók |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="S" maxlength="500" input="M"> |
|
Legkülső régiók |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="S" maxlength="500" input="M"> |
|
Ritkán lakott északi régiók |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="S" maxlength="500" input="M"> |
|
3. prioritás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Összesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
Kevésbé fejlett régiók |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
|
|
Átmeneti régiók |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
|
|
Fejlettebb régiók |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
|
|
Legkülső régiók |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
|
|
Ritkán lakott északi régiók |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Mindösszesen |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
|
|
Ebből auditok eredményeképpen a folyószámlákon korrigált összegek |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
|
||||
Vagy
Csak az MMA/BBA és HAVE alapokra alkalmazandó
|
Egyedi célkitűzés |
A Bizottsághoz benyújtott kifizetési kérelmekben feltüntetett összes elszámolható kiadás |
A rendelet 92. cikke szerinti bejelentett kiadások |
Különbözet |
Megjegyzések (különbözet esetén kötelező) |
|||
|
A kedvezményezetteknél felmerült és a műveletek végrehajtása során általuk kifizetett elszámolható kiadások teljes összege |
A végrehajtási műveletekben fizetett vagy fizetendő közpénzből nyújtott hozzájárulás teljes összege |
A Bizottság számára benyújtott kifizetési kérelmekben feltüntetett és a számviteli funkció elszámolási rendszerében rögzített elszámolható közkiadások teljes összege |
A végrehajtási műveletekben végrehajtott vagy végrehajtandó kapcsolódó hozzájárulás teljes összege |
(E=A-C) |
A kedvezményezetteknél felmerült és a műveletek végrehajtása során általuk kifizetett elszámolható kiadások teljes összege |
A végrehajtási műveletekben fizetett vagy fizetendő közpénzből nyújtott hozzájárulás teljes összege |
|
|
(A) |
(B) |
(C) |
(D) |
(E) |
(A) |
(B) |
|
|
1. egyedi célkitűzés |
|
|
|
|
|
|
|
|
1. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (1) bekezdésére] |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="S" maxlength="500" input="M"> |
|
2. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (2) bekezdésére] |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="S" maxlength="500" input="M"> |
|
3. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (3) és (4) bekezdésére] |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="S" maxlength="500" input="M"> |
|
4. sz. fellépéstípus [hivatkozás a MMA-rendelet 14. és 15. cikkére] |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="S" maxlength="500" input="M"> |
|
2. egyedi célkitűzés |
|
|
|
|
|
|
|
|
1. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (1) bekezdésére] |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="S" maxlength="500" input="M"> |
|
2. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (2) bekezdésére] |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="S" maxlength="500" input="M"> |
|
3. sz. fellépéstípus [hivatkozás az MMA/BBA/HAVE-rendelet 8. cikkének (3) és (4) bekezdésére] |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="S" maxlength="500" input="M"> |
|
stb. |
|
|
|
|
|
|
|
|
Mindösszesen |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
|
|
Ebből auditok eredményeképpen a folyószámlákon korrigált összegek |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
|
||||
A mintát automatikusan kiigazítják a CCI-szám alapján. Például, a régiókategóriákat nem érintő programok (Kohéziós Alap, európai területi együttműködés, ETHA, adott esetben) vagy az egy prioritáson (egyedi célkitűzésen) belül a társfinanszírozási arányokat nem moduláló programok esetében a táblázat az alábbiak szerint néz ki:
|
Prioritás |
A Bizottsághoz benyújtott kifizetési kérelmekben feltüntetett összes elszámolható kiadás |
A rendelet XX. cikke szerinti bejelentett kiadás |
Különbözet |
Megjegyzések (különbözet esetén kötelező) |
|||
|
A kedvezményezetteknél felmerült és a műveletek végrehajtása során általuk kifizetett elszámolható kiadások teljes összege |
A végrehajtási műveletekben fizetett vagy fizetendő közpénzből nyújtott hozzájárulás teljes összege |
A Bizottság számára benyújtott időközi kifizetési kérelmekben feltüntetett és a számviteli funkció elszámolási rendszerében rögzített elszámolható közkiadások teljes összege |
A végrehajtási műveletekben végrehajtott vagy végrehajtandó kapcsolódó hozzájárulás teljes összege |
(E=A-C) |
(F=B-D) |
|
|
|
(A) |
(B) |
(C) |
(D) |
(E) |
(F) |
(G) |
|
|
1. prioritás |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="S" maxlength="500" input="M"> |
|
2. prioritás |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="S" maxlength="500" input="M"> |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Mindösszesen |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
<type="Cu" input="G"> |
|
|
Ebből auditok eredményeképpen a folyószámlákon korrigált összegek |
<type="Cu" input="M"> |
<type="Cu" input="M"> |
|
||||
XXI. MELLÉKLET
A pénzügyi korrekciók mértékének meghatározása: átalányalapú vagy extrapolált pénzügyi korrekciók – 98. cikk (1) bekezdés
Az extrapolált korrekció alkalmazásnak elemei
Ha extrapolált pénzügyi korrekciókat kell alkalmazni, a pénzügyi korrekció meghatározása céljából a reprezentatív minta vizsgálatának eredményeit extrapolálni kell a sokaság fennmaradó részére, amelyből a mintát vették.
Az átalányalapú korrekció alkalmazásakor mérlegelendő elemek
|
a) |
a súlyos hiányosság(ok) jelentőség az irányítási és kontrollrendszer egészére nézve; |
|
b) |
a súlyos hiányosság(ok) gyakorisága és mértéke; |
|
c) |
az uniós költségvetést érő veszteség mértéke. |
Az átalány pénzügyi korrekciót az alábbiak szerint kell meghatározni:
|
a) |
amennyiben a súlyos hiányosság(ok) annyira alapvető(ek), gyakori(ak) vagy kiterjedt(ek), hogy a rendszert teljesen ellehetetlenítve az összes érintett kiadás jogszerűségét és szabályszerűségét kockáztatja (kockáztatják), 100 %-os átalányt kell alkalmazni; |
|
b) |
amennyiben a súlyos hiányosság(ok) annyira gyakori(ak) vagy kiterjedt(ek), hogy a rendszert érintő rendkívül súlyos hibát eredményezve az érintett kiadások nagyon nagy arányának jogszerűségét és szabályszerűségét kockáztatják, 25 %-os átalányt kell alkalmazni; |
|
c) |
amennyiben a súlyos hiányosság(ok) a rendszer nem teljes körű működésének vagy a rendszer gyenge vagy ritka működésének tulajdonítható(k) úgy hogy az az érintett kiadások nagy arányának jogszerűségét és szabályszerűségét kockáztatja, 10 %-os átalányt kell alkalmazni; |
|
d) |
amennyiben a súlyos hiányosság(ok) a rendszer következetlen működésének tudhatók be úgy, hogy az az érintett kiadások jelentős arányának jogszerűségét és szabályszerűségét kockáztatja, 5 %-os átalányt kell alkalmazni. |
Amennyiben az illetékes hatóságok mulasztása miatt a pénzügyi korrekció alkalmazását követően az adott számviteli évben nem történik korrekciós intézkedés, és ugyanazon súlyos hiányosság(ok)at a következő számviteli évben is megállapítják, a súlyos hiányosság(ok) tartós fennállása miatt a korrekció mértéke legfeljebb a következő magasabb kategóriának mértékig megnövelhető.
XXII. MELLÉKLET
A globális erőforrások tagállamonkénti elosztásának módszertana – 103. cikk (2) bekezdés
A „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzés alapján támogatásra jogosult, kevésbé fejlett régiók esetében alkalmazott elosztási módszer – 102. cikk (2) bekezdés a) pont
|
1. |
Az egyes tagállamoknak járó juttatás az adott tagállam támogatásra jogosult régiói számára nyújtott juttatások összegével egyenlő, kiszámítása pedig a következő lépésekkel összhangban történik:
|
A „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzés alapján támogatásra jogosult, átmeneti régiók esetében alkalmazott elosztási módszer – 102. cikk (2) bekezdés b) pont
|
2. |
Az egyes tagállamoknak járó juttatás az adott tagállam támogatásra jogosult régiói számára nyújtott juttatások összegével egyenlő, kiszámítása pedig a következő lépésekkel összhangban történik:
|
A „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzés alapján támogatásra jogosult, fejlettebb régiók esetében alkalmazott elosztási módszer – 102. cikk (2) bekezdés c) pont
|
3. |
A teljes elméleti pénzügyi keretösszeget a 18 EUR/fő/év támogatásintenzitás és a jogosult népességszám szorzata adja. |
|
4. |
Az egyes érintett tagállamok részesedése támogatásra jogosult régióik részesedésének összegével egyenlő, amelyet a következő kritériumok alapján, a megadott súlyozás alkalmazásával kell meghatározni:
|
|
5. |
A (4) ponttal összhangban a NUTS 2. szintű régiókra kapott összeghez adott esetben hozzá kell adni CO2-egyenérték tonnánként évi 1 EUR összeget, az adott régió lakosságának azon CO2-egyenérték tonnák számának megfelelő hányadára alkalmazva, amellyel a tagállam meghaladja az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó, 2030-ig elérendő célértéket, a Bizottság által 2016-ban javasolt kibocsátáskereskedelmi rendszeren kívül. |
|
6. |
Az (5) ponttal összhangban a NUTS 2. szintű régiókra kapott összeghez hozzá kell adni egy személyenként évi 400 EUR összegű pótlékot, a régió lakosságának azon hányadára alkalmazva, amelyet a 2013. január 1-je óta az EU-n kívülről érkező nettó migráció képez. |
A Kohéziós Alapból támogatásra jogosult tagállamok esetében alkalmazott elosztási módszer – 102. cikk (3) bekezdés
|
7. |
A teljes pénzügyi keret összegét a 62,9 EUR/fő/év átlagos támogatásintenzitás és a jogosult népességszám szorzata adja. Az elméleti pénzügyi keretösszegből támogatásra jogosult egyes tagállamok részesedését a népességük, a területük és a nemzeti jólétük alapján, a következő lépések alkalmazásával kell kiszámítani:
Minden támogatásra jogosult tagállam esetében a Kohéziós Alap része nem haladhatja meg a teljes költségvetési juttatás egy harmadának a (10)–(16) bekezdések alkalmazását követően az európai területi fejlesztés célkitűzésre jutó költségvetési juttatással csökkentett részét. Ez a kiigazítás arányosan megemeli az (1)–(6) bekezdések eredményeként kapott összes átcsoportosítást. |
Az európai területi együttműködés célkitűzésre vonatkozó elosztási módszer – 9. cikk
|
8. |
A határon átnyúló, illetve a transznacionális együttműködésre fordítható források tagállamonkénti elosztása az alábbi kritériumok alapján meghatározott hányadok súlyozott összege alapján kerül megállapításra, az alábbiak szerinti súlyozásban:
A határon átnyúló együttműködés komponens aránya az (a) és (b) kritériumok súlyozásából kapott összegnek felel meg. A transznacionális együttműködés komponens aránya a (c), (d) és (e) kritériumok súlyozásából kapott összegnek felel meg. A legkülső régiók együttműködése komponens aránya az f) kritérium súlyozásának felel meg. |
Az EUMSZ 349. cikkében azonosított legkülső régiók, valamint az 1994. évi csatlakozási okmányhoz csatolt 6. jegyzőkönyv 2. cikkében megállapított kritériumokat teljesítő NUTS 2. szintű régiókra alkalmazott elosztási módszer – 104. cikk (1) bekezdés e) pont
|
9. |
A legkülső NUTS 2. szintű régiók és az északi gyéren lakott NUTS 2. szintű régiók 30 EUR/lakos/év további külön juttatásban részesülnek. Ez a juttatás régiónként és tagállamonként az érintett régiók összlakosságának arányában oszlik meg. |
A gazdasági, társadalmi és területi kohéziót támogató alapokból történő átcsoportosítások minimális és maximális szintje
|
10. |
Annak érdekében, hogy a kohéziós támogatások megfelelő mértékben a legkevésbé fejlett régiókra és tagállamokra összpontosuljanak, valamint csökkenjenek az egy főre jutó átlagos támogatásintenzitások tekintetében felmerülő különbségek, az alapokból az egyes tagállamoknak juttatható összegek felső értékhatára (maximálás) a tagállam GDP-jének százalékában kerül megállapításra, az így kapott százalékok pedig a következők:
|
|
11. |
A (10) bekezdésben leírt szabályok nem eredményezhetik a tagállamonkénti összeg 2014–2020 közötti programozási időszakra meghatározott szintjének a 108 %-ánál magasabb szintre való emelését. Ezt a kiigazítást arányosan alkalmazzák az érintett tagállam felé történő összes átcsoportosításra (kivéve az európai területi fejlesztési célkitűzés kivételével), az átcsoportosítás maximális szintjének elérése érdekében. |
|
12. |
Az egy adott tagállamnak az alapokból járó minimális összes támogatás a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó összes egyéni támogatásának 76 %-ával egyenlő. Az e követelmény teljesítéséhez szükséges kiigazításokat arányosan kell alkalmazni az alapokból származó támogatásokra, az európai területi együttműködési cél szerinti támogatások kivételével. |
|
13. |
Egy, az EU–27 egy főre jutó átlagos GNI-szintjének legalább 120 %-át elérő egy főre jutó GNI-vel rendelkező tagállam számára az alapokból juttatott maximális teljes támogatás a tagállam 2014–2020 közötti időszakra kapott teljes támogatásának felel meg. Az e követelmény teljesítéséhez szükséges kiigazításokat arányosan kell alkalmazni az alapokból származó támogatásokra, az európai területi együttműködési cél szerinti támogatás kivételével. |
További rendelkezések
|
14. |
Az összes olyan régió esetében, amelyeket a 2014–2020 közötti programozási időszakra vonatkozóan kevésbé fejlett régióként soroltak be, de amelyek egy főre jutó GDP-je meghaladja az EU–27 átlagának 75 %-át, a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés keretében nyújtott támogatás éves minimális szintje a 2014–2020 közötti többéves pénzügyi kereten belül a Bizottság által kiszámított, a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés keretében kapott korábbi éves átlagos indikatív támogatásuk 60 %-ának felel meg. |
|
15. |
Egyetlen átmeneti régió sem részesülhet kevesebb támogatásban, mint amennyit akkor kapott volna, ha fejlettebb régió lett volna. |
|
16. |
Összesen 60 000 000 EUR költségvetési juttatást biztosítanak a PEACE PLUS program számára, amennyiben az a béke és a megbékélés támogatása céljából lép fel Továbbá, legalább 60 000 000 EUR költségvetési juttatást biztosítanak a PEACE PLUS program számára az európai területi együttműködés célkitűzés (INTERREG) keretében Írországnak biztosított költségvetési juttatásból az észak-dél közötti határon átnyúló együttműködés folytatásához. |
Az (1)–(16) bekezdések alkalmazása a tagállamok alábbiak szerinti juttatásait eredményezi:
|
|
2018-as árak |
Folyó árak |
|
BE |
2 443 732 247 |
2 754 198 305 |
|
BG |
8 929 511 492 |
10 081 635 710 |
|
CZ |
17 848 116 938 |
20 115 646 252 |
|
DK |
573 517 899 |
646 380 972 |
|
DE |
15 688 212 843 |
17 681 335 291 |
|
EE |
2 914 906 456 |
3 285 233 245 |
|
IE |
1 087 980 532 |
1 226 203 951 |
|
EL |
19 239 335 692 |
21 696 841 512 |
|
ES |
34 004 950 482 |
38 325 138 562 |
|
FR |
16 022 440 880 |
18 058 025 615 |
|
HR |
8 767 737 011 |
9 888 093 817 |
|
IT |
38 564 071 866 |
43 463 477 430 |
|
CY |
877 368 784 |
988 834 854 |
|
LV |
4 262 268 627 |
4 812 229 539 |
|
LT |
5 642 442 504 |
6 359 291 448 |
|
LU |
64 879 682 |
73 122 377 |
|
HU |
17 933 628 471 |
20 247 570 927 |
|
MT |
596 961 418 |
672 802 893 |
|
NL |
1 441 843 260 |
1 625 023 473 |
|
AT |
1 279 708 248 |
1 442 289 880 |
|
PL |
64 396 905 118 |
72 724 130 923 |
|
PT |
21 171 877 482 |
23 861 676 803 |
|
RO |
27 203 590 880 |
30 765 592 532 |
|
SI |
3 073 103 392 |
3 463 528 447 |
|
SK |
11 779 580 537 |
13 304 565 383 |
|
FI |
1 604 638 379 |
1 808 501 037 |
|
SE |
2 141 077 508 |
2 413 092 535 |
|
2021.3.26. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 108/875 |
P8_TA(2019)0311
Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap
Az Európai Parlament 2019. március 27-i állásfoglalása a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap létrehozásáról szóló 516/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletének módosításáról szóló, 2018. december 14-i felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletről (C(2018)08466 – 2018/2996(DEA))
(2021/C 108/48)
Az Európai Parlament,
|
— |
tekintettel a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (C(2018)08466), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkére, |
|
— |
tekintettel a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap létrehozásáról, a 2008/381/EK tanácsi határozat módosításáról, valamint az 573/2007/EK és az 575/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozatok és a 2007/435/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 516/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1), és különösen annak 16. cikke (2) bekezdésére és 26. cikke (5) bekezdésére, |
|
— |
tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság állásfoglalási indítványára, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 105. cikkének (3) bekezdésére, |
|
A. |
mivel a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 1. cikke az 516/2014/EU rendelet II. mellékletének módosítását javasolja a következőkre vonatkozó egyedi intézkedés beillesztésével: „megfelelő fogadási és elszállásolási létesítmények és idegenrendészeti fogdák létesítése, fejlesztése és működtetése, valamint a nemzetközi védelmet kérelmezők vagy a tagállam területén tartózkodó, és a tagállamba való belépés és/vagy tartózkodás feltételeit nem, vagy már nem teljesítő harmadik országbeli állampolgárok számára nyújtott megfelelő szolgáltatások”; |
|
B. |
mivel a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet javasolja az „ellenőrzött központok” fogalmának belefoglalását ebbe az új egyedi intézkedésbe, és ezáltal finanszírozás biztosítását a tagállamok számára az ilyen „ellenőrzött központok” létesítéséhez, fejlesztéséhez és működtetéséhez; |
|
C. |
mivel az „ellenőrzött központok” fogalma az uniós jogban nem létező és a társjogalkotók által nem jóváhagyott, jogszerűség szempontjából megkérdőjelezhető fogalom; |
|
D. |
mivel a Parlament úgy véli, hogy egy ilyen elképzelést csak akkor szabad finanszírozni, ha annak fogalmát a társjogalkotók által elfogadott megfelelő jogi eszközben megfelelően meghatározzák, részletezve e fogalom jogalapját, jellegét, rendeltetését és célkitűzését; |
|
1. |
kifogást emel a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szemben; |
|
2. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, és értesítse arról, hogy a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet nem léphet hatályba; |
|
3. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek. |
|
2021.3.26. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 108/876 |
P8_TA(2019)0312
A külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz
Az Európai Parlament 2019. március 27-i állásfoglalása a Belső Biztonsági Alap részét képező, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról szóló 515/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletének módosításáról szóló, 2018. december 14-i felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletről (C(2018)08465 – 2018/2994(DEA))
(2021/C 108/49)
Az Európai Parlament,
|
— |
tekintettel a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (C(2018)08465), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkére, |
|
— |
tekintettel a Belső Biztonsági Alap részét képező, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról és az 574/2007/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 515/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (2) bekezdésére és 17. cikke (5) bekezdésére, |
|
— |
tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság állásfoglalási indítványára, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 105. cikkének (3) bekezdésére, |
|
A. |
mivel a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 1. cikkében azt javasolja, hogy az 515/2014/EU rendelet II. mellékletét módosítsák a következőkre vonatkozó egyedi intézkedés beillesztésével: „[m]igrációs csomópontok létrehozása, fejlesztése és működtetése, beleértve olyan szolgáltatások nyújtását, mint a személyazonosság megállapítása, […] nyilvántartásba vétel és érkezési befogadás”; |
|
B. |
mivel a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet javasolja az „ellenőrzött központok” fogalmának belefoglalását ebbe az új egyedi intézkedésbe, és ezáltal finanszírozás biztosítását a tagállamok számára, hogy szolgáltatásokat nyújtsanak az ilyen „ellenőrzött központokban”; |
|
C. |
mivel az „ellenőrzött központok” fogalma az uniós jogban nem létező és a társjogalkotók által nem jóváhagyott, jogszerűség szempontjából megkérdőjelezhető fogalom; |
|
D. |
mivel a Parlament úgy véli, hogy egy ilyen elképzelést csak akkor szabad finanszírozni, ha annak fogalmát a társjogalkotók által elfogadott megfelelő jogi eszközben megfelelően meghatározzák, részletezve e fogalom jogalapját, jellegét, rendeltetését és célkitűzését; |
|
1. |
kifogást emel a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szemben; |
|
2. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, és értesítse arról, hogy a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet nem léphet hatályba; |
|
3. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek. |
2019. március 28., csütörtök
|
2021.3.26. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 108/877 |
P8_TA(2019)0319
A külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolása (Koszovó) ***I
Az Európai Parlament 2019. március 28-i jogalkotási állásfoglalása a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló 539/2001/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (Koszovó (*1)) (COM(2016)0277 – C8-0177/2016 – 2016/0139(COD))
(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)
(2021/C 108/50)
Az Európai Parlament,
|
— |
tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0277), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 77. cikke (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0177/2016), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére és a Külügyi Bizottság véleményére (A8-0261/2016), |
|
1. |
elfogadja első olvasatbeli álláspontját, megegyezően a Bizottság javaslatával; |
|
2. |
felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja; |
|
3. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek. |
(*1) Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 (1999) sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.
|
2021.3.26. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 108/878 |
P8_TA(2019)0320
Az emberi fogyasztásra szánt víz minősége ***I
Az Európai Parlament 2019. március 28-i jogalkotási állásfoglalása az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (átdolgozás) (COM(2017)0753 – C8-0019/2018 – 2017/0332(COD))
(Rendes jogalkotási eljárás – átdolgozás)
(2021/C 108/51)
Az Európai Parlament,
|
— |
tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2017)0753), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 192. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0019/2018), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére, |
|
— |
tekintettel a cseh képviselőház, az ír parlament, az osztrák szövetségi tanács és az Egyesült Királyság Alsóháza által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján benyújtott, indokolt véleményekre, amelyek szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével, |
|
— |
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. július 12-i véleményére (1), |
|
— |
tekintettel a Régiók Bizottságának 2018. május 16-i véleményére (2), |
|
— |
tekintettel a jogi aktusok átdolgozási technikájának szervezettebb használatáról szóló, 2001. november 28-i intézményközi megállapodásra (3), |
|
— |
tekintettel az eljárási szabályzata 104. cikkének (3) bekezdése értelmében a Jogi Bizottság által a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottsághoz intézett, 2018. május 18-i levélre, |
|
— |
tekintettel az eljárási szabályzata 104. és 59. cikkére, |
|
— |
tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére (A8-0288/2018), |
|
A. |
mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport szerint a Bizottság javaslata a benne akként megjelölteken kívül egyéb érdemi módosítást nem tartalmaz, és mivel a meglévő jogszabályok változatlanul hagyott rendelkezései és e módosítások egységes szerkezetbe foglalása tekintetében a javaslat a meglévő jogszabályok érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza, |
|
1. |
elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot (4), figyelembe véve az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásait; |
|
2. |
felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja; |
|
3. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek. |
(1) HL C 367., 2018.10.10., 107. o.
(2) HL C 361., 2018.10.5., 46. o.
(3) HL C 77., 2002.3.28., 1. o.
(4) Ez az álláspont megfelel a 2018. október 23-án elfogadott módosításoknak (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0397).
P8_TC1-COD(2017)0332
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 28-án került elfogadásra az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel (átdolgozás)
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 192. cikke (1) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),
tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),
rendes jogalkotási eljárás keretében (3),
mivel:
|
(1) |
A 98/83/EK tanácsi irányelvet (4) több alkalommal jelentősen módosították (5). Mivel most további módosításokra kerül sor, az irányelvet az áttekinthetőség érdekében át kell dolgozni. |
|
(2) |
A 98/83/EK irányelv jogi keretet hozott létre annak érdekében, hogy a víz egészségességének és tisztaságának biztosítása által óvja az emberi egészséget az emberi fogyasztásra szánt víz szennyezettsége által okozott káros hatásoktól. Ennek az irányelvnek ugyanezt a célt kell szolgálnia , és mindenki számára biztosítania kell az ilyen vízhez való egyetemes hozzáférést az Unióban . E cél érdekében uniós szinten van szükség azoknak a minimumkövetelményeknek a meghatározására, amelyeknek az e célra szánt víznek meg kell felelnie. A tagállamoknak meg kell hozniuk minden az ahhoz szükséges intézkedéseket intézkedést , hogy az emberi fogyasztásra szánt ivóvíz mentes legyen bármiféle mikroorganizmustól és parazitától, valamint olyan anyagoktól, amelyek akár veszélyt is jelenhetnek az emberi egészségre nézve, és biztosítaniuk kell, hogy az ivóvíz megfeleljen az említett minimumkövetelményeknek. [Mód. 161, 187, 206 és 213] |
|
(2a) |
A Bizottságnak az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett „Az anyagkörforgás megvalósítása – a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési terv” című, 2015. december 2-i közleményével összhangban ezen irányelvnek arra kell törekednie, hogy ösztönözze a vízi erőforrások hatékony felhasználását és a fenntarthatóságot, ezáltal teljesítve a körforgásos gazdasággal kapcsolatos célkitűzéseket. [Mód. 2] |
|
(2b) |
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése 2010. július 28-án elismerte a vízhez és a megfelelő higiénés körülményekhez való emberi jogot, így a tiszta ivóvízhez való hozzáférés nem korlátozható amiatt, hogy a végfelhasználó nem tudja azt megfizetni. [Mód. 3] |
|
(2c) |
Összhangot kell teremteni az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (6) és ezen irányelv között. [Mód. 4] |
|
(2d) |
Az ezen irányelvben meghatározott követelményeknek tükrözniük kell a vízszolgáltatók nemzeti helyzetét és körülményeit a tagállamokban. [Mód. 5] |
|
(3) |
A természetes ásványvizeket és a gyógyszernek minősülő vizeket ki kell zárni ennek az irányelvnek a hatálya alól, mivel a 2009/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (7), illetve a 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) foglalkozik az ilyen vizekkel. Azonban a 2009/54/EK irányelv a természetes ásványvizekre és a forrásvizekre egyaránt vonatkozik, és csak az ásványvizeket kell kizárni ezen irányelv hatálya alól. A 2009/54/EK irányelv 9. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban a forrásvizeknek meg kell felelniük ezen irányelv előírásainak. Ez a kötelezettség azonban nem terjeszthető ki az ezen irányelv I. mellékletének A. részében szereplő mikrobiológiai paraméterekre. Az emberi fogyasztásra szánt , közüzemi vízellátásból vagy magánkutakból származó , palackozott vagy tartályokba töltött, értékesítésre, illetve valamely élelmiszer gyártásában, készítésében vagy kezelésére való felhasználásra szánt víznek a főszabály szerint továbbra is meg kell felelnie ezen irányelv előírásainak a megfelelési helyen (a csapban), és onnantól a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) 2. cikke második albekezdésének megfelelően élelmiszernek kell tekintetni tekinteni. Az alkalmazandó élelmiszer-biztonsági követelmények tiszteletben tartása esetén a nemzeti hatóságoknak hatáskört kell kapniuk arra, hogy engedélyezzék a víz élelmiszer-feldolgozó ágazatban való újrafelhasználását. [Mód. 6] |
|
(4) |
A vízhez való jogról szóló európai polgári kezdeményezés („Right2Water”) (10) – amely felszólította az Uniót, hogy fokozza a vízhez való egyetemes hozzáférés elérésére irányuló erőfeszítéseit – lezárását követően uniós szintű nyilvános konzultáció indult, és a célravezető és hatásos szabályozás program (REFIT) keretében sor került a 98/83/EK irányelv értékelésére (11). Ennek alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a 98/83/EK irányelv bizonyos rendelkezéseit naprakésszé kell tenni. Négy fejlesztendő területet azonosítottak, nevezetesen a minőséget meghatározó számszerű értékek listáját, a kockázatalapú megközelítésre való korlátozott hagyatkozást, a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó rendelkezések pontatlanságát, valamint az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkezésbe kerülő anyagok jóváhagyási rendszerei közötti egyenlőtlenségeket , valamint ennek emberi egészséget érintő következményeit . Ezen túlmenően a vízhez való joggal kapcsolatos európai polgári kezdeményezés külön problémaként azonosította azt a tényt, hogy a lakosság egy része – a kiszolgáltatott és különösen a társadalom perifériáján perifériájára szorult csoportok – korlátozottan vagy nem fér férnek hozzá emberi fogyasztásra szánt , megfizethető árú vízhez, pedig ez szerepel az ENSZ 2030-as fenntartható fejlesztési céljai értelmében vállalt kötelezettségek között (6. célkitűzés). Ezzel összefüggésben az Európai Parlament elismerte, hogy mindenkinek joga van az emberi fogyasztásra szánt vízhez való hozzáférésre az Unióban. Az utolsó megoldandó kérdés pedig a vízügyi infrastruktúra karbantartására és felújítására irányuló beruházások alacsony szintjére , valamint a vízhálózatok olykor elégtelen ismeretére visszavezethető vízszivárgással kapcsolatos tudatosság hiánya; amire az Európai Számvevőszék vízügyi infrastruktúráról szóló különjelentése (12) is rámutatott. [Mód. 7] |
|
(4a) |
Az Egyesült Nemzetek 6. számú fenntartható fejlesztési célja alapján kitűzött ambiciózus célok elérése érdekében a tagállamokat kötelezni kell cselekvési tervek végrehajtására annak biztosítása érdekében, hogy 2030-ig mindenki egyetemes és igazságos hozzáférést kapjon a biztonságos és megfizethető ivóvízhez. [Mód. 8] |
|
(4b) |
Az Európai Parlament 2015. szeptember 8-i állásfoglalást fogatott el a „Right2Water” európai polgári kezdeményezés nyomon követéséről. [Mód. 9] |
|
(5) |
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Európai Regionális Irodája részletesen áttekintette a 98/83/EK irányelvben meghatározott paraméterek és számszerű értékek jegyzékét annak megállapítása érdekében, hogy a műszaki és tudományos fejlődés fényében szükség van-e a jegyzék kiigazítására. E vizsgálat eredményei (13) alapján az enterális kórokozókat és a Legionella-t ellenőrizni kell, hat kémiai paramétert vagy paramétercsoportot fel kell venni e jegyzékbe, és három, az endokrin rendszert károsító vegyülethez elővigyázatossági referenciaértéket kell rendelni. Az új paraméterek közül három esetében az elővigyázatosság jegyében a WHO által javasoltnál szigorúbb, de elérhető számszerű értékeket kell megállapítani. Az ólom tekintetében a WHO megállapította, hogy a koncentrációt az észszerűen megvalósítható legalacsonyabb szinten kell tartani, a krómra vonatkozó érték pedig továbbra is WHO-felülvizsgálat alatt marad, ezért mindkét paraméter tekintetében tízéves átmeneti időszakot kell engedélyezni a szigorúbb értékek alkalmazása előtt. |
|
(5a) |
Az emberi fogyasztásra szánt ivóvíz alapvető szerepet játszik az Unió arra irányuló folyamatos erőfeszítéseiben, hogy erősítse az emberi egészség és a környezet védelmét az endokrin károsító vegyi anyagokkal szemben. Az endokrin károsító vegyületek ezen irányelvben történő szabályozása ígéretes lépés az endokrin károsító anyagokra vonatkozó aktualizált uniós stratégiának megfelelően, amelyet a Bizottság köteles minden további késedelem nélkül végrehajtani. [Mód. 11] |
|
(6) |
A WHO ajánlásában az is szerepel, hogy három számszerű érték esetében lazítani lehet az előírásokon, öt paramétert pedig törölni kell a jegyzékből. Ezek a változtatások azonban nem feltétlenül szükségesek, mivel az (EU) 2015/1787 bizottsági irányelv (14) által bevezetett kockázatalapú megközelítés bizonyos feltételek mellett lehetővé teszi a vízszolgáltatók számára, hogy töröljenek egyes paramétereket az ellenőrizendő paraméterek jegyzékéből. A számszerű értékeknek való megfelelést lehetővé tévő kezelési módszerek pedig már használatban vannak. |
|
(6a) |
Amennyiben a tudományos ismeretek nem elegendők az emberi egészségre jelentett veszély vagy annak hiányának megállapításához, vagy az emberi fogyasztásra szánt vízben található anyag megengedett értékének meghatározásához, az említett anyagot az elővigyázatosság elve alapján megfigyelési listára kell helyezni, amíg egyértelműbb tudományos adatok nem állnak rendelkezésre. A tagállamoknak ezért külön kell ellenőrizniük ezeket az újonnan megjelenő paramétereket. [Mód. 13] |
|
(6b) |
Az indikátor paramétereknek nincs közvetlen közegészségügyi hatásuk. Ugyanakkor fontos eszközök, amelyek lehetővé teszik a víztermelő és -elosztó rendszerek működésének megállapítását és a víz minőségének értékelését. Elősegítik a vízkezelés működési zavarainak azonosítását, és fontos szerepet játszanak a vízminőségbe vetett fogyasztói bizalom növelésében és fenntartásában. Ezért a tagállamoknak nyomon kell követniük ezeket a mutatókat. [Mód. 14] |
|
(7) |
Amennyiben a z elővigyázatosság elvének teljes körű érvényesítése és a területükön az emberi egészség védelme érdekében szükséges, a tagállamoknak kötelezően meg kell határozniuk az I. mellékletben nem szereplő további paraméterekre vonatkozó értékeket. [Mód. 15] |
|
(8) |
A 98/83/EK irányelv csak korlátozott mértékben foglalkozott a megelőző biztonsági tervezéssel és a kockázatalapú elemekkel. A kockázatalapú megközelítés első elemeit már 2015-ben bevezették a 2015/1787/EU irányelvvel, amely módosította a 98/83/EK irányelvet annak érdekében, hogy a tagállamok számára lehetővé tegye az általuk létrehozott ellenőrzési programoktól való eltérést, amennyiben hiteles kockázatértékeléseket végeznek, például a WHO ivóvíz-minőségre vonatkozó iránymutatásai (15) alapján. Az ivóvízbiztonsági tervet meghatározó iránymutatások és az ivóvízellátás biztonságára vonatkozó EN 15975-2 szabvány együtt alkotják azokat a nemzetközileg elismert elveket, amelyeken az ivóvíz előállítása, elosztása, paramétereinek ellenőrzése és elemzése alapul. Ezeket az irányelvben meg kell tartani. Annak érdekében, hogy ezek az elvek ne csupán az ellenőrzési szempontok esetében érvényesüljenek, valamint hogy az időt és az erőforrásokat a valódi kockázatokra és a hibaforrásoknál végrehajtott költséghatékony intézkedésekre lehessen összpontosítani, elkerülve a nem releváns kérdésekre irányuló elemzéseket és erőfeszítéseket, helyénvaló bevezetni egy átfogó kockázatalapú megközelítést az ellátási lánc egészében, a vízkivételi területtől az elosztáson át a csapig. E megközelítésnek a 2000/60/EK irányelv keretében felhalmozott ismereteken és végrehajtott intézkedéseken kell alapulnia, és hatékonyabban figyelembe kell vennie az éghajlatváltozás vízkészletre gyakorolt hatását. A kockázatalapú megközelítésnek három lábon kell állnia: az első a vízkivétel területére jellemző veszélyek tagállamok általi felmérése („veszélyértékelés”), összhangban a WHO iránymutatásaival és az ivóvízbiztonságiterv-készítési útmutatóval (16); a második a vízszolgáltató lehetősége arra, hogy az ellenőrzést a fő kockázatokhoz igazítsa („az ellátással kapcsolatos kockázatértékelés”); a harmadik pedig a házi elosztó rendszerből eredő kockázatok (pl. Legionella vagy ólomszennyezés) tagállamok általi értékelése , külön középpontba állítva az elsőbbségi helyszíneket („a házi elosztással kapcsolatos kockázatértékelés”). Ezek az értékeléseket rendszeresen felül kell vizsgálni, többek között az éghajlattal kapcsolatos szélsőséges időjárási események, a vízkivételi területen az emberi tevékenységben bekövetkező változások, vagy a forrásokat érintő események nyomán. A kockázatalapú megközelítés biztosítja az illetékes hatóságok , a vízszolgáltatók és más érdekelt felek – köztük a szennyezés forrásáért vagy a szennyezés kockázatáért felelős érdekeltek vízszolgáltatók közötti folyamatos információcserét. Kivételként a kockázati megközelítés végrehajtását hozzá kell igazítani a vizet sótalanító és az utasokat szállító tengeri hajók sajátos korlátaihoz. Az európai lobogó alatt közlekedő hajók a nemzetközi vizeken történő hajózás során megfelelnek a nemzetközi szabályozási keretnek. Ezen túlmenően külön korlátozások vonatkoznak az emberi fogyasztásra szánt víz fedélzeten való szállítására és előállítására, ezért ezen irányelv rendelkezéseit ennek megfelelően ki kell igazítani. [Mód. 16] |
|
(8a) |
A vízkészletek nem hatékony felhasználása, különösen a vízellátási infrastruktúrában bekövetkező szivárgás az emberi fogyasztásra szánt szűkös vízkészletek túlzott kiaknázásához vezet. Ez komolyan akadályozza a tagállamokat abban, hogy elérjék a 2000/60/EK irányelv alapján kitűzött célokat. [Mód. 17] |
|
(9) |
A veszélyértékelés során a kockázatértékeléssel kapcsolatban kifejezetten az emberi fogyasztásra szánt víz előállításához szükséges kezelés mértékének csökkentését kell szem előtt tartani csökkentésén alapuló holisztikus megközelítést kell követni , például törekedni kell az emberi fogyasztásra szánt víz kinyerésére használt víztestek szennyezését vagy a szennyezés kockázatát okozó tényezők mérséklésére. E célból a tagállamoknak azonosítaniuk kell az e víztesteket érintő veszélyeket és lehetséges szennyezési forrásokat, és nyomon kell követniük az általuk a veszélyértékelés alapján relevánsnak ítélt szennyezőanyagokat (például mikroműanyagok, nitrátok, növényvédő szerek vagy a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (17) alapján meghatározott gyógyszerek), a területen természetesen előforduló szennyezőanyagokat (pl. arzén), vagy a vízszolgáltatók bejelentéseiben szereplő anyagokat (pl. egy adott paraméter értékeinek hirtelen növekedése a kezeletlen vízben). A 2000/60/EK irányelvvel összhangban e zeket a paramétereket az illetékes hatóságoknak jelzésként kell használniuk arra, hogy az összes érdekelt féllel – köztük a szennyezési forrásokért vagy a potenciális szennyezési forrásokért felelős érkekeltekkel – vízszolgáltatókkal és az érdekelt felekkel együttműködve csökkentsék a víztestek terhelését, például megelőző vagy kockázatcsökkentő intézkedéseket alkalmazzanak (ideértve szükség esetén az egészségre gyakorolt hatások megismerésére irányuló kutatást), valamint biztosítsák e víztestek védelemét és a szennyezés forrásainak vagy kockázatának kezelését. Amennyiben valamely tagállam a kockázatértékelés keretében megállapítja, hogy egy paraméter nincs jelen egy adott vízkivételi területen (például mert az anyag sohasem fordul elő a talajvízben vagy a felszíni vizekben), akkor a tagállamnak tájékoztatnia kell az érintett vízszolgáltatókat, és lehetővé teheti számukra, hogy a szolgáltatás kockázatértékelésének elvégzése nélkül csökkentsék e paraméter ellenőrzési gyakoriságát, vagy levegyék a paramétert az ellenőrizendő paraméterek listájáról. [Mód. 18] |
|
(10) |
Ami a veszélyértékelést illeti, a 2000/60/EK irányelv előírja a tagállamok számára, hogy határozzák meg és tartsák megfigyelés alatt az emberi fogyasztásra szánt víz kivételére használt víztesteket, és tegyék meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy elkerüljék ezek minőségének romlását, és ezzel csökkentsék az ivóvíz előállítása során szükséges vízkezelés mértékét. A kötelezettségek megkettőzésének elkerülése érdekében a tagállamoknak a veszélyértékelésre a 2000/60/EK irányelv 7. és 8. cikke, valamint V. melléklete alapján végzett megfigyelést, valamint a 2000/60/EK irányelv 11. cikke szerinti intézkedési programjaikban foglalt intézkedéseket kell használniuk. |
|
(11) |
Az emberi fogyasztásra szánt víz minőségének értékelésére használt számszerű értékeket azon a ponton kell betartani, ahol az emberi fogyasztásra szánt vizet a megfelelő felhasználó rendelkezésére bocsátják; azonban az emberi fogyasztásra szánt víz minőségét befolyásolhatják a házi elosztó rendszerek. A WHO szerint az Unióban a Legionella a legveszélyesebb vízi kórokozó , különösen a Legionella pneumophila, amely a legionárius betegség eseteinek többségét okozza az Unióban . A meleg vizes rendszerekben terjed, és belégzéssel fertőz, például zuhanyozás közben. Ezért egyértelműen a házi elosztó rendszerekhez kapcsolódik. Mivel észszerűtlenül magas költségekkel járna , és ellentétes lenne a szubszidiaritás elvével egy egyoldalú kötelezettség előírása minden magán- és nyilvános létesítmény ellenőrzésére e kórokozó tekintetében, a házi elosztási kockázatértékelés alkalmasabb e kihívás kezelésére , különös figyelmet fordítva az elsőbbségi helyszínekre . A házi elosztási kockázatértékelés során figyelembe kell venni az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkező termékekből és anyagokból eredő lehetséges kockázatokat is. A házi elosztási kockázatértékelés során ezért többek között az elsőbbségi létesítményekre kell összpontosítani, értékelve a házi elosztó rendszerből és a kapcsolódó termékekből és anyagokból eredő kockázatokat, valamint az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkező termékekből eredő kockázatokat . építési termékek teljesítményét a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (18) szerinti teljesítménynyilatkozat alapján. A teljesítménynyilatkozattal együtt az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (19) 31. és 33. cikkében említett információkat is rendelkezésre kell bocsátani. Az értékelés alapján a tagállamoknak minden szükséges intézkedést meg kell tenniük többek között annak biztosítása érdekében, hogy a WHO erre vonatkozó iránymutatásaival (20) összhangban megfelelő ellenőrzési és kezelési intézkedések álljanak rendelkezésre (például megbetegedések esetén), valamint hogy az építési termékekből emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkező anyagokból származó szennyeződés ne veszélyeztesse az emberi egészséget. Azonban a 305/2011/EU rendelet sérelme nélkül, amennyiben ezek az intézkedések a termékek és anyagok Unión belüli szabad mozgásának korlátozását jelentenék, a korlátozásnak kellően megalapozottnak és szigorúan arányosnak kell lennie, és nem vezethet a tagállamok közötti önkényes megkülönböztetéshez vagy a kereskedelem rejtett korlátozásához. [Mód. 19] |
|
(12) |
A 98/83/EK irányelvnek a kezelés, a berendezések és az anyagok minőségbiztosításával kapcsolatos rendelkezései nem jártak sikerrel az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkező építési termékek belső piacán jelentkező akadályok felszámolásában , illetve az emberi egészség megfelelő védelmének biztosításában . Továbbra is nemzeti termékjóváhagyások vannak érvényben, a különböző tagállamokban eltérő követelményekkel. Ez megnehezíti és költségessé teszi a gyártók számára termékeik Unió-szerte történő forgalmazását. A technikai akadályok csak akkor szüntethetők meg, ha a 305/2011/EU rendelet alapján harmonizált műszaki előírások lépnek életbe az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkező építési termékekre vonatkozóan. Az említett rendelet lehetővé teszi az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkező építési termékekre vonatkozó értékelési módszereket harmonizáló európai szabványok kidolgozását, továbbá küszöbértékek és osztályok meghatározását az alapvető jellemzők teljesítményszintjével kapcsolatban. E célból a 2017. évi szabványosítási munkaprogramban (21) szerepelt egy szabványosítási felkérés az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkező termékek és anyagok higiéniájára és biztonságára vonatkozóan a 305/2011/EU rendeletnek megfelelően, és a szabvány kiadása 2018-ra várható. Ennek a harmonizált szabványnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetése racionális döntéshozatalt fog lehetővé tenni az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkező biztonságos építési termékek forgalomba hozatala és forgalmazása kapcsán. Ennek fényében az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkező berendezésekre és anyagokra vonatkozó rendelkezéseket törölni kell, és részben ezek helyébe lépnek a házi elosztási kockázat értékelésére vonatkozó rendelkezések, melyek kiegészülnek a 305/2011/EU rendelet szerinti vonatkozó harmonizált szabványokkal. Ez a helyzet annak tudható be, hogy nincsenek az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkező összes termékre és anyagra vonatkozó uniós higiéniai minimumszabványok , ami elengedhetetlen feltétele lenne a tagállamok közötti kölcsönös elismerés teljes körű biztosításának . A technikai akadályok megszüntetése és az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkező összes termék és anyag uniós szintű megfelelősége tehát csak a minőségre vonatkozó minimumkövetelmények uniós szintű megállapítása esetén valósítható meg . Ennek fényében ezeket a rendelkezéseket az ilyen termékekre és anyagokra vonatkozó harmonizációs eljárással kell megerősíteni. E munka során figyelembe kell venni azon tagállamok tapasztalatait és eredményeit , amelyek összehangolt erőfeszítés keretében több éve dolgoznak együtt a jogszabályok közelítése érdekében . [Mód. 20] |
|
(13) |
Minden egyes tagállam köteles gondoskodni ellenőrző programok létrehozásáról annak ellenőrzésére, hogy az emberi fogyasztásra szánt víz megfelel-e ezen irányelv előírásainak. Az ezen irányelv alapján végzett ellenőrzések legnagyobb része a vízszolgáltatókra hárul , szükség esetén azonban a tagállamoknak tisztázniuk kell, hogy az ezen irányelv átültetéséből eredő kötelezettségek mely illetékes hatóságot terhelik .E vízszolgáltatók számára bizonyos fokú rugalmasságot kell biztosítani azon paraméterek tekintetében, amelyeket az ellátással kapcsolatos kockázatértékelés keretében figyelemmel kísérnek. Ha egy paramétert nem tárnak fel, akkor a vízszolgáltatók számára lehetővé kell tenni az ellenőrzési gyakoriság csökkentését vagy az adott paraméter ellenőrzésének leállítását. A legtöbb paraméter esetében az ellátással kapcsolatos kockázatértékelést kell alkalmazni. A kulcsparamétereket azonban egy bizonyos minimális gyakorisággal mindenkor ellenőrizni kell. Ez az irányelv elsősorban a megfelelőségi ellenőrzések céljára állapítja meg az ellenőrzési gyakoriságot, és csak korlátozott rendelkezéseket tartalmaz az operatív ellenőrzésre vonatkozóan. Azonban a vízkezelés megfelelősége érdekében további operatív ellenőrzésekre lehet szükség, aminek megítélése a vízszolgáltató felelőssége. E tekintetben a vízszolgáltatók hagyatkozhatnak a WHO iránymutatásaira és a vízgazdálkodási terv kézikönyvére. [Mód. 21] |
|
(14) |
A vízszolgáltatóknak fokozatosan be kell vezetniük a kockázatalapú megközelítést, így a nagyon kis, kis és közepes méretű szolgáltatóknak is, mivel a 98/83/EK irányelv értékelése hiányosságokat tárt fel az ilyen szolgáltatók általi végrehajtás terén, olykor a szükségtelen ellenőrzési műveletek költségei miatt , ugyanakkor a nagyon kis szolgáltatók esetében lehetőséget kell biztosítani az eltérésre . A kockázatalapú megközelítés alkalmazása során figyelembe kell venni a biztonsági megfontolásokat , valamint a „szennyező fizet” elvhez fűződő megfontolásokat is . A kisebb szolgáltatók esetében az illetékes hatóságnak szakértői segítség biztosításával támogatnia kell az ellenőrzési műveleteket. [Mód. 188] |
|
(14a) |
A közegészség legmagasabb szintű védelme érdekében a tagállamoknak a kockázatalapú megközelítés alkalmazása céljából az intézményi és jogi keretükkel összhangban biztosítaniuk kell a felelősségi körök egyértelmű és kiegyensúlyozott megosztását. [Mód. 24] |
|
(15) |
Abban az esetben, ha az irányelv által meghatározott követelmények nem teljesülnek, az érintett tagállamnak haladéktalanul meg kell vizsgálnia az okokat, és minél előbb meg kell tennie a szükséges javító intézkedéseket a víz minőségének helyreállítása érdekében. Amennyiben a rendelkezésre álló víz potenciális veszélyt jelent az emberi egészségre, a vízellátást meg kell tiltani vagy a víz használatát korlátozni kell , továbbá megfelelő módon tájékoztatni kell a potenciálisan érintett polgárokat. Továbbá Fontos továbbá tisztázni, hogy a mikrobiológiai és kémiai paraméterekre vonatkozó minimumkövetelmények betartásának elmulasztását elmulasztása esetén a tagállamoknak meg kell határozniuk, hogy az értékek túllépése automatikusan az emberi egészséget fenyegető potenciális veszélynek minősül-e. E célból a tagállamoknak figyelembe kell venniük a minimumkövetelmények túllépésének mértékét, valamint az érintett paraméter típusát. kell tekinteniük. Abban az esetben, ha az emberi fogyasztásra szánt víz minőségének helyreállításához javító intézkedésre van szükség, a Szerződés 191. cikkének (2) bekezdésével összhangban előnyben kell részesíteni azokat az intézkedéseket, amelyek a problémát annak forrásánál orvosolják. [Mód. 25] |
|
(15a) |
Fontos megelőzni, hogy a szennyezett víz potenciális veszélyt jelentsen az ember egészségére. Ezért az ilyen víz szolgáltatását meg kell tiltani, vagy korlátozni kell annak használatát. [Mód. 26] |
|
(16) |
A tagállamok számára a továbbiakban nem indokolt lehetővé lehetővé kell tenni, hogy eltérést engedjenek ezen irányelv alól. Az eltéréseket eredetileg arra használták, hogy a tagállamoknak akár kilenc év haladékot biztosítsanak a számszerű értékeknek való megfelelés elérésére. Ez a tagállamok és a Bizottság számára egyaránt nehézkesnek az eljárás – tekintettel az irányelv nagyra törő céljára – hasznosnak bizonyult a tagállamok számára . Ezenkívül Megjegyzendő azonban, hogy néhány esetben a javító intézkedések késedelméhez vezetett, mivel az eltérés lehetőségét olykor átmeneti időszaknak tekintették. Az eltérésekre vonatkozó rendelkezést ezért el kell hagyni. Az emberi egészség védelme érdekében a számszerű értékek túllépése esetén azonnal javító intézkedésekhez kell folyamodni, a számszerű értéktől való eltérés engedélyezésének lehetősége nélkül. Azonban Mindazonáltal – tekintettel egyrészt az ebben az irányelvben foglalt minőségi paraméterek tervezett megerősítésére, másrészt arra, hogy egyre több újonnan megjelenő szennyező anyagot derítenek fel, ami fokozott értékelési, ellenőrzési és kezelési intézkedéseket tesz szükségessé – továbbra is fenn kell tartani az említett körülményekhez igazodó eltérési eljárást, feltéve, hogy az adott körülmények nem jelentenek potenciális kockázatot az emberi egészségre, és az érintett térségben az emberi fogyasztásra szánt vízzel való ellátás máskülönben semmilyen más észszerű módon nem tartható fenn. A 98/83/EK irányelv eltérésekre vonatkozó rendelkezését ezért módosítani kell annak biztosítása érdekében , hogy a tagállamok gyorsabban és hatékonyabban meg tudjanak felelni ezen irányelv követelményeinek. A tagállamok által a 98/83/EK irányelv 9. cikke alapján engedélyezett és ezen irányelv hatálybalépésekor még alkalmazandó eltéréseket az eltérés engedélyezésekor hatályban lévő rendelkezésekben meghatározott módon továbbra is alkalmazni kell .továbbra is alkalmazni kell érvényességük végéig, megújításukra azonban nem kerülhet sor. [Mód. 27] |
|
(17) |
A Bizottság a „Right2Water” európai polgári kezdeményezésre reagálva 2014-ben felkérte a tagállamokat (22), hogy a WHO ajánlásainak megfelelően valamennyi polgár számára biztosítsanak hozzáférést egy minimális igényeket kielégítő vízellátáshoz. Kötelezettséget vállalt arra, hogy „környezetvédelmi politikája […] révén javítsa a teljes népesség biztonságos ivóvízhez […] való hozzáférését” (23) Ez összhangban van az Európai Unió Alapjogi Chartájának 1. és 2. cikkével. Emellett Ez megfelel az ENSZ 6. fenntartható fejlesztési céljának és az ahhoz tartozó célkitűzésnek, amely „a biztonságos és megfizethető ivóvízhez való egyetemes és méltányos hozzáférés biztosítása mindenki számára”. A méltányos hozzáférés fogalma számos szempontot felölel, idetartozik a víz elérhetősége (amit nehezíthetnek földrajzi okok, az infrastruktúra hiánya vagy a lakosság egyes csoportjainak sajátos helyzete), a minőség, az elfogadhatóság és a megfizethetőség. A víz megfizethetőségével kapcsolatban fontos emlékeztetni arra, hogy a 2000/60/EK irányelv 9. cikke (4) bekezdésének sérelme nélkül az említett irányelvben előírt költségmegtérülés elve alapján a vízdíjak megállapítása során a tagállamok figyelembe vehetik a lakosság eltérő gazdasági és szociális körülményeit, és ezeknek megfelelően szociális díjakat alkalmazhatnak, vagy a hátrányos társadalmi és gazdasági helyzetű csoportokat védő intézkedéseket fogadhatnak el. Ez az irányelv kifejezetten a vízhez való hozzáférés minőségi és elérhetőségi vonatkozásaival foglalkozik. Ezért e kérdés megoldására az európai polgári kezdeményezésre való reagálás keretében és a szociális jogok európai pillére (24) 20. alapelvének („Mindenkinek joga van a jó minőségű alapvető szolgáltatásokhoz, többek között a vízellátáshoz, …”) végrehajtását támogatandó, a tagállamoktól elvárható, hogy nemzeti szinten foglalkozzanak a vízhez való megfizethető hozzáférés ügyével, ugyanakkor a tagállamok élveznek némi bizonyos mértékű mérlegelési jogkört az alkalmazandó intézkedések típusát illetően. Ez a cél többek között az emberi fogyasztásra szánt vízhez való hozzáférés javítására irányuló intézkedésekkel érhető el, például azzal, ha elkerülik a vízminőségi követelmények közegészségügyi szempontból nem indokolt, de a fogyasztó számára a víz árát növelő szigorítását, ha Alkalmazhatnak például a vízhez való hozzáférés javítására a közterületeken szabadon hozzáférhető ivókutakat alakítanak ki , és ösztönzik , vagy ösztönözhetik az emberi fogyasztásra szánt víz ingyenes rendelkezésre bocsátását a középületekben , éttermekben, bevásárló- és szabadidőközpontokban, valamint az átmenő forgalmat bonyolító zónákban és a nagy gyalogos forgalmú területeken, például a vasútállomásokon és a repülőtereken. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy sajátos nemzeti körülményeiknek megfelelően szabadon határozzák meg az ilyen eszközök megfelelő kombinációját. és éttermekben. [Mód. 28] |
|
(18) |
Az Európai Parlament a Right2Water európai polgári kezdeményezés nyomon követéséről szóló állásfoglalásában (25) megállapította, hogy „a tagállamoknak különleges figyelmet kell fordítaniuk a társadalom kiszolgáltatott csoportjainak szükségleteire.” (26) Egyes kisebbségi kultúrák sajátos helyzetét, és különösen az ivóvízhez való hozzáférésük hiányát – gondoljunk a roma, szintó, vándorló, kalé, stb. akár letelepedett, akár állandó lakhellyel nem rendelkező csoportokra – elismerte a nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretének végrehajtásáról című jelentésről szóló bizottsági közlemény (27) és a romák integrációját célzó hatékony tagállami intézkedésekről szóló tanácsi ajánlás (28) is. Ebben a kontextusban helyénvaló, hogy a tagállamok különös figyelmet fordítsanak a kiszolgáltatott és marginalizálódott csoportokra, és a megfelelő intézkedések megtételével biztosítsák számukra a vízhez való hozzáférést. A tagállamoknak a vízszolgáltatások költségeire vonatkozóan a 2000/60/EK irányelvben meghatározott megtérülés elvét figyelembe véve, a mindenki számára megfizethető minőségi vízellátás veszélyeztetése nélkül javítaniuk kell a kiszolgáltatott és marginalizálódott csoportok vízhez való hozzáférését. Az e csoportok meghatározására vonatkozó tagállami jogok sérelme nélkül e csoportokba belefoglalandók legalább a menekültek, a nomád közösségek, a hajléktalanok és a kisebbségi – például roma és vándorló – kultúrák kultúrák, mint a szintó, kalé, stb, akár letelepedtek, akár nem. A hozzáférés biztosítását szolgáló intézkedéseket a tagállamok választhatják meg, elképzelhető alternatív ellátórendszerek (pl. egyéni vízkezelő berendezések) biztosítása, tartályos víz (tartálykocsik, csiszternák) rendelkezésre bocsátása és a táborok számára szükséges infrastruktúra biztosítása. Amennyiben e kötelezettségek teljesítése a helyi hatóságok felelősségi körébe tartozik, a tagállamok biztosítják, hogy e hatóságok elegendő pénzügyi forrással, valamint megfelelő műszaki és anyagi kapacitással rendelkezzenek, és ennek megfelelően nyújtsanak számukra például szakértői támogatást. A kiszolgáltatott és marginalizált csoportoknak nyújtott vízellátás különösen nem járhat aránytalanul nagy költségekkel a helyi hatóságok számára. [Mód. 29] |
|
(19) |
A „Jólét bolygónk felélése nélkül” című, a 2020-ig tartó időszakra szóló hetedik környezetvédelmi cselekvési program (29) előírja, hogy a nyilvánosság számára nemzeti szinten hozzáférést kell biztosítani a környezetre vonatkozó egyértelmű információkhoz. A 98/83/EK irányelv csak az információkhoz való passzív hozzáférésről rendelkezett, vagyis a tagállamoknak csak azt kellett biztosítaniuk, hogy az információk rendelkezésre álljanak. Ezeket a rendelkezéseket most fel kell váltani annak biztosítása érdekében, hogy naprakész átfogó, a fogyasztók számára releváns információk legyenek könnyen hozzáférhetők, például olyan weboldalon, amelynek elérési útvonalára kifejezetten felhívják a figyelmet egy füzetben , weboldalon vagy intelligens alkalmazásban . A naprakész információknak nemcsak az ellenőrzési programok eredményeit kell tartalmazniuk, hanem a nyilvánosság számára hasznos további információkat is, például a vízszolgáltatók az egyes vízminőségi paraméterekre vonatkozó ellenőrzésének eredményét , valamint az I . melléklet Ba . részében felsorolt indikátor mutatókra vonatkozó információkat (vas, keménység, ásványi anyagok stb.), amelyek gyakran befolyásolják a fogyasztókban a csapvízről kialakult képet. Ennek érdekében a 98/83/EK irányelv azon mutatóit, amelyek nem nyújtottak az egészség szempontjából releváns információkat, az e paraméterekre vonatkozó információkat online információval kell felváltani. A nagyon nagy vízszolgáltatók esetében további, többek között az energiahatékonyságra, a gazdálkodásra, a díjstruktúrára az irányításra, az árstruktúrára és az alkalmazott kezelésekre vonatkozó információkat is elérhetővé kell tenni online. A fogyasztók lényeges információkkal kapcsolatos jobb Feltehető, hogy a fogyasztók javuló tájékozottsága és a nagyobb átláthatóság hozzá fog járulni várhatóan erősíteni fogja a polgárok vezetékes vízbe és vízszolgáltatásba vetett bizalmát, ami feltételezhetően elősegíti bizalmának növeléséhez. Ez várhatóan a csapvíz ivóvízként történő nagyobb mértékű fogyasztását fogyasztásához vezet, ami hozzájárul ahhoz, hogy csökkenjen a műanyagfelhasználás és által csökken a hulladék műanyaghulladék mennyisége , valamint és mérséklődnek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása , kibocsátások, ez pedig segíti az éghajlatváltozás elleni küzdelmet és a környezet valamennyi elemének javát szolgálja. [Mód. 30] |
|
(20) |
Ugyanezt a gondolatmenetet követve ahhoz, hogy a fogyasztók jobban megismerjék a vízfogyasztás hatásait, információt kell kapniuk (például számlájukon vagy intelligens alkalmazások révén , könnyen hozzáférhető formában )) az általuk évente fogyasztott vízmennyiségről, fogyasztásuk alakulásáról, valamint az átlagos háztartási fogyasztással való összehasonlításról – amennyiben ez az információ a vízszolgáltató rendelkezésére áll –, a vízszolgáltató által felszámított díj szerkezetéről, elkülönítve a annak változó és az állandó részeit költségeket, valamint az emberi fogyasztásra szánt víz literenkénti áráról, lehetővé téve a palackozott víz árával való összehasonlítását. [Mód. 31] |
|
(21) |
A vízdíjak megállapításakor figyelembe veendő alapelveket – 2000/60/EK irányelv 9. cikke (4) bekezdésének sérelme nélkül – , elveket, nevezetesen „a a vízszolgáltatás költségeinek megtérülése megtérülése” és „a szennyező fizet fizet” elvet a az említett 2000/60/EK irányelv határozta meg. Ennek ellenére a vízszolgáltatás nyújtásának pénzügyi fenntarthatósága nem mindig biztosított, ami esetenként a vízügyi infrastruktúra karbantartásába való beruházások elmaradásához vezet. Az ellenőrzési technikák javulásával az elsősorban a karbantartás hiányára visszavezethető szivárgások mértéke könnyebben kimutatható, és ezzel összefüggésben uniós szinten ösztönözni kell a szivárgások visszaszorítását a vízügyi infrastruktúra hatékonyságának növelése érdekében. A szubszidiaritás elvével összhangban ezt a kérdést a szivárgási arányokkal és az energiahatékonysággal kapcsolatos átláthatóság és fogyasztói tájékoztatás fokozásával kell orvosolni. és az ezzel a kérdéssel kapcsolatos tudatosság növelése érdekében az erre vonatkozó információkat átláthatóbb módon kell megosztani a fogyasztókkal . [Mód. 32] |
|
(22) |
A 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (30) célja, hogy az Aarhusi Egyezménnyel összhangban biztosítsa a tagállamokban a környezeti információkhoz való hozzáférést. Széles körű kötelezettségekről rendelkezik, amelyek egyaránt vonatkoznak a környezeti információk kérésre történő rendelkezésre bocsátására és aktív terjesztésére. A 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (31) szintén átfogó hatállyal rendelkezik, kiterjed a térinformatikai adatok megosztására, ideértve a különböző környezeti kérdésekre vonatkozó adatsorokat is. Fontos, hogy ezen irányelvnek az információhoz való hozzáférésre és az adatok megosztására vonatkozó rendelkezései kiegészítsék az említett irányelveket, és ne hozzanak létre különálló jogi szabályozást. Ezért ennek az irányelvnek a nyilvánosság tájékoztatásáról és a végrehajtás ellenőrzésével kapcsolatos tájékoztatásról szóló rendelkezései nem sérthetik a 2003/4/EK és a 2007/2/EK irányelv rendelkezéseit. |
|
(23) |
A 98/83/EK irányelv nem állapított meg jelentéstételi kötelezettségeket a kis vízszolgáltatók számára. Ennek orvoslása érdekében, és tekintettel a végrehajtással és a megfeleléssel kapcsolatos információk szükségességére, egy új rendszert kell bevezetni, amelynek keretében a tagállamok feladata, hogy kizárólag releváns adatokat tartalmazó adatsorokat hozzanak létre, tartsanak fenn és bocsássanak a Bizottság, valamint az Európai Környezetvédelmi Ügynökség rendelkezésére, például a számszerű értékek túllépésével és a jelentős eseményekkel kapcsolatban. Ennek biztosítania kell, hogy az egyes szereplőkre háruló adminisztratív teher a lehető legkisebb legyen. A nyilvános hozzáférést, a jelentéstételt és az adatok hatóságok közötti megosztását lehetővé tévő megfelelő infrastruktúra biztosítása kapcsán a tagállamoknak a 2007/2/EK irányelvben és annak végrehajtási jogi aktusaiban szereplő adatspecifikációkra kell támaszkodniuk. |
|
(24) |
A tagállamok által szolgáltatott adatok nemcsak a megfelelőség ellenőrzéséhez szükségesek, hanem ahhoz is elengedhetetlenek, hogy a Bizottság figyelemmel kísérhesse és értékelhesse a jogszabály céljainak megvalósulását, és egyúttal adatokat gyűjtsön a jogszabály jövőbeni értékeléséhez az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közötti, a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (32) 22. pontjának megfelelően. Ebben az összefüggésben szükség van olyan releváns adatokra, amelyek lehetővé teszik az irányelv hatékonyságának, eredményességének, relevanciájának és uniós hozzáadott értékének jobb értékelését, és ugyanezt szolgálja a megfelelő jelentéstételi mechanizmus kialakítása is, amelynek eredményei felhasználhatók az irányelv későbbi értékeléseihez. |
|
(25) |
A jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás 22. pontja értelmében a Bizottságnak az irányelv átültetésének időpontjától számított bizonyos időszakon belül el kell végeznie az irányelv értékelését. Az értékelésnek az irányelv végrehajtása során gyűjtött tapasztalatokon és adatokon, a vonatkozó tudományos, analitikai és epidemiológiai adatokon, valamint valamint a vonatkozó tudományos, analitikai és epidemiológiai adatokon a rendelkezésre álló WHO-ajánlásokon kell alapulnia. [Mód. 34] |
|
(26) |
Ez az irányelv tiszteletben tartja az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert alapvető jogokat és elveket. Különösen az egészségügyi ellátáshoz, az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokhoz, a környezetvédelemhez és a fogyasztóvédelemhez kapcsolódó elveket kívánja előmozdítani. |
|
(27) |
Amint arra az Európai Bíróság több alkalommal emlékeztetett, az irányelveknek az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 288. cikkének harmadik bekezdése által tulajdonított kötelező erővel összeegyeztethetetlen annak elvi szinten történő kizárása, hogy az érintett személyek egy irányelvben előírt kötelezettségre hivatkozhassanak. Ez a megfontolás különösen érvényes egy olyan irányelvre, amelynek célja az emberi egészség védelme az emberi fogyasztásra szánt víz bármilyen szennyeződésének káros hatásaival szemben. Ezért a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezménnyel (33) összhangban a nyilvánosság számára biztosítani kell az igazságszolgáltatáshoz való jogot, ezzel is védve az egészséget és a jóllétet lehetővé tévő környezethez való jogot. Ezenkívül arra az esetre, ha az ezen irányelv által biztosított jogok jogszerűtlen gyakorlatokkal való többszöri megsértése miatt sok embert érintő tömeges károkozás lépne fel, lehetőséget kell biztosítani a kollektív jogorvoslati mechanizmusok használatára, amennyiben a tagállamok létrehoztak ilyet a Bizottság 2013/396/EU ajánlásának (34) megfelelően. |
|
(28) |
Ezen irányelvnek a tudományos és műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása, illetve a veszélyértékelések és a házi elosztási kockázatértékelések kapcsán alkalmazandó ellenőrzési követelményei meghatározása érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell adni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el ezen irányelv I–IV. mellékletének módosítása , valamint a 10a. cikkben meghatározott módosítások értelmében szükséges intézkedések meghozatala céljából. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein. Ezen túlmenően a 98/83/EK irányelv I. melléklete C. részének 10. megjegyzésében foglalt, a radioaktív anyagok ellenőrzési gyakoriságának és ellenőrzési módszereinek meghatározására vonatkozó felhatalmazás a 2013/51/Euratom tanácsi irányelv (35) elfogadása miatt feleslegessé vált, ezért el kell hagyni. A 98/83/EK irányelv III. melléklete A. részének második albekezdésében foglalt, az irányelv módosításaira vonatkozó felhatalmazásra sincs már szükség, ezért azt törölni kell. [Mód. 35] |
|
(29) |
Az irányelv végrehajtására vonatkozó egységes feltételek biztosítása érdekében végrehajtási hatáskört kell ruházni a Bizottságra az emberi fogyasztásra szánt vízről a vízszolgáltatásban részesülő személyek részére szolgáltatandó információk formátumának és megjelenítési módjainak meghatározása tekintetében, valamint a tagállamok által nyújtandó és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség által összesítendő, az irányelv végrehajtásával kapcsolatos adatok formátumának és megjelenítési módjainak meghatározása tekintetében. E hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (36) megfelelően kell gyakorolni. |
|
(30) |
A 2008/99/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (37) követelményeinek sérelme nélkül a tagállamoknak meg kell állapítaniuk az ezen irányelv rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és gondoskodniuk kell azok végrehajtásáról. A szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. |
|
(31) |
A 2013/51/Euratom irányelv konkrét rendelkezéseket határoz meg az emberi fogyasztásra szánt vízben található radioaktív anyagok ellenőrzése tekintetében. Ezért ebben az irányelvben nem szükséges előírni a radioaktivitásra vonatkozó számszerű értékeket. |
|
(32) |
Mivel ezen irányelv célját, nevezetesen az emberi egészség védelemét a tagállamok a szükséges intézkedések léptéke és hatásai miatt nem tudják kielégítően megvalósítani, és e cél uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket fogadhat el az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvével összhangban ez az irányelv nem lépi túl az említett cél megvalósításához szükséges mértéket. |
|
(33) |
Az irányelv nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó kötelezettség azon rendelkezésekre korlátozódik, amelyek tartalma a korábbi irányelvekhez képest jelentősen módosult. A változatlan rendelkezések átültetésére vonatkozó kötelezettség a korábbi irányelvekből következik. |
|
(34) |
Ez az irányelv nem érinti az V. melléklet B. részében felsorolt irányelvek nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket, |
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
1. cikk
Célok
(1) Ezen irányelv az Unióban mindenki számára elérhető, emberi fogyasztásra szánt víz minőségére vonatkozik. [Mód. 36]
(2) Ezen irányelv célja az emberi egészség megóvása az emberi fogyasztásra szánt víz szennyezettsége által okozott káros hatásoktól a víz egészségességének és tisztaságának biztosítása által , valamint az emberi fogyasztásra szánt vízhez való egyetemes hozzáférés biztosítása . [Mód. 163, 189, 207 és 215]
2. cikk
Fogalommeghatározások
Ennek az irányelvnek az alkalmazásában:
|
1. |
„emberi fogyasztásra szánt víz”:minden, eredeti állapotában vagy kezelés utáni állapotban levő, köz- vagy magántulajdonban lévő létesítményekben – az élelmiszeripari vállalkozásokat is beleértve – ivásra, főzésre, ételkészítésre vagy élelmiszertermelésre vagy egyéb élelmezési célokra és egyéb háztartási célokra szánt víz, függetlenül az eredetétől és attól, hogy szolgáltatása hálózatról, tartálykocsiból , illetve vagy forrásvíz esetében palackozott vagy tartályba töltött formában történik-e. [Mód. 38] |
|
2. |
„házi elosztó rendszer”: köz- vagy magántulajdonban lévő létesítményekben található minden olyan vízvezeték, szerelvény és berendezés, amely az emberi fogyasztáshoz általában használt csap és az ellátó hálózat között van, de csak abban az esetben, ha a vonatkozó nemzeti szabályozás értelmében nem tartoznak a vízszolgáltató ilyen minőségében meglévő felelősségi körébe. [Mód. 39] |
|
3. |
„vízszolgáltató”: napi átlagban legalább 10 m3 emberi fogyasztásra szánt vizet szolgáltató jogalany jogi személy . [Mód. 40] |
|
3a. |
„nagyon kis vízszolgáltató”: naponta 50 m3-nél kevesebb vizet szolgáltató vagy 250 főnél kevesebbet kiszolgáló vízszolgáltató. [Mód. 41] |
|
4. |
„kis vízszolgáltató”: naponta 500 m3-nél kevesebb vizet szolgáltató, vagy 5 000 2 500 főnél kevesebbet kiszolgáló vízszolgáltató. [Mód. 42] |
|
4a. |
„közepes vízszolgáltató”: naponta legalább 500 m3 vizet szolgáltató vagy legalább 2 500 főt kiszolgáló vízszolgáltató. [Mód. 43] |
|
5. |
„nagy vízszolgáltató”: naponta legalább 500 5 000 m3 vizet szolgáltató, vagy legalább 5 000 25 000 főt kiszolgáló vízszolgáltató. [Mód. 44] |
|
6. |
„nagyon nagy vízszolgáltató”: naponta legalább 5 000 20 000 m3 vizet szolgáltató, vagy legalább 50 000 100 000 főt kiszolgáló vízszolgáltató. [Mód. 45] |
|
7. |
„elsőbbségi helyszín”: a tagállamok által meghatározott olyan nem lakáscélú nagy létesítmény, ahol a vízzel kapcsolatos kockázatoknak potenciálisan kitett emberek, különösen a kiszolgáltatott személyek felhasználók száma magas, például a kórházak, egészségügyi intézmények, szálláshelyek, büntetőjogi intézmények , nyugdíjasotthonok, iskolák, egyetemek és más oktatási intézmények, bölcsődék, sport- és szabadidős létesítmények, kiállítóhelyek , és kempingek. [Mód. 46] |
|
8. |
„veszélyeztetett és marginalizált csoportok”: a társadalomból diszkrimináció vagy jogokhoz, erőforrásokhoz és lehetőségekhez való hozzáférés hiánya miatt kiszorult személyek, akik a társadalom többi részéhez képest kiszolgáltatottabbak az egészségük, biztonságuk, az oktatás hiánya, káros gyakorlatok vagy más veszélyek szempontjából. |
|
8a. |
„élelmiszeripari vállalkozás”: a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 2. pontjában meghatározott élelmiszeripari vállalkozás. [Mód. 47] |
3. cikk
Kivételek
(1) Ez az irányelv nem vonatkozik a következőkre:
|
a) |
a tagállamokban a 2009/54/EK irányelvvel összhangban az illetékes hatóságok által elismert természetes ásványvizekre; |
|
b) |
a 2001/83/EK irányelv értelmében gyógyászati terméknek minősülő vizekre. |
(1a) Az élelmiszeripari vállalkozások által az emberi fogyasztásra szánt termékek vagy anyagok előállítására, feldolgozására, tartósítására vagy forgalomba hozatalára használt víz tekintetében ezen irányelvnek csak a 4., 5., 6. és 11. cikkét kell alkalmazni. Ezen irányelv egyetlen cikkét sem kell alkalmazni azonban, ha az élelmiszeripari vállalkozás üzemeltetője az illetékes nemzeti hatóság számára kielégítő módon igazolja, hogy az általa felhasznált víz minősége nem befolyásolja a tevékenységeiből származó termékek vagy anyagok higiénikus voltát, és hogy az említett termékek vagy anyagok megfelelnek a 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (38) .[Mód. 48]
(1b) Az emberi fogyasztásra szánt palackozott vagy tartályba töltött víz gyártója nem tekintendő vízszolgáltatónak.
Ezen irányelv csak annyiban alkalmazandó az emberi fogyasztásra szánt palackozott vagy tartályba töltött vízre, amennyiben az más uniós jogszabályok hatálya alá nem tartozik. [Mód. 49]
(1c) A vizet sótalanító, utasokat szállító és vízszolgáltatóként tevékenykedő tengeri hajókra csak ezen irányelv 1–7. cikke, 9–12. cikke, valamint mellékletei alkalmazandók. [Mód. 50]
(2) A tagállamok eltérést engedhetnek ezen irányelv rendelkezései alól:
|
a) |
a kizárólag olyan célokra szolgáló vizek esetén, amelyekkel kapcsolatban az eljárni jogosult hatóságok meggyőződtek arról, hogy a víz minősége sem közvetve, sem közvetlenül nem gyakorol hatást az érintett fogyasztók egészségére; |
|
b) |
a napi átlagban 10 m3-nél kevesebb vizet szolgáltató vagy 50 személynél kevesebbet kiszolgáló egyedi ellátásból származó, emberi fogyasztásra szánt víz esetén, hacsak azt nem kereskedelmi vagy közszolgáltatáshoz kapcsolódó tevékenység keretében szolgáltatják. |
(3) Azok a tagállamok, amelyek a (2) bekezdés b) pontjában foglalt kivételeket alkalmazzák, kötelesek biztosítani, hogy az érintett lakosság tájékoztatást kapjon e kivételekről, illetve minden olyan intézkedésről, amelyet az emberi egészség védelmére, az emberi fogyasztásra szánt víz bárminemű szennyezettségéből származó negatív hatások ellen tehetnek. Ezen túlmenően, ha nyilvánvalóvá válik, hogy az ilyen víz minősége potenciális veszélyt jelent az emberi egészségre, akkor az érintett lakosságot haladéktalanul megfelelő tanácsokkal kell ellátni.
4. cikk
Általános kötelezettségek
(1) Más uniós rendelkezések értelmében meglévő kötelezettségeik sérelme nélkül a tagállamok kötelesek megtenni az emberi fogyasztásra szánt víz egészségességének és tisztaságának biztosításához szükséges intézkedéseket. Ezen irányelv minimális követelményei szempontjából az emberi fogyasztásra szánt víz akkor egészséges és tiszta, ha megfelel a következő feltételeknek:
|
a) |
nem tartalmaz semmilyen mikroorganizmust és parazitát, valamint anyagot az emberi egészségre nézve potenciális veszélyt jelentő mennyiségben, illetve koncentrációban; |
|
b) |
megfelel az I. melléklet A. és B. részében foglalt minimális követelményeknek; |
|
c) |
a tagállamok minden további szükséges intézkedést megtettek annak érdekében, hogy az megfeleljen a következő követelményeknek: ezen irányelv 5–12. cikke követelményeinek.
|
(2) A tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelv végrehajtásáramegvalósítására végrehajtására szolgáló intézkedések teljes mértékben megfeleljenek az elővigyázatosság elvének, és semmilyen körülmények között ne eredményezzék az emberi fogyasztásra szánt víz meglévő minőségének közvetett vagy közvetlen romlását, amennyiben az kihat az emberi egészség védelmére, illetve az emberi fogyasztásra szánt víz előállításához használt vizek szennyezettségének bárminemű növekedését. [Mód. 52]
(2a) A tagállamok intézkedéseket hoznak annak biztosítására, hogy az illetékes hatóságok felmérést végezzenek területükön a vízszivárgás mértékéről, valamint az ivóvízágazatban a vízszivárgás csökkentése terén elérhető lehetséges javulásról. Az értékelés figyelembe veszi a vonatkozó közegészségügyi, környezeti, műszaki és gazdasági szempontokat. A tagállamok 2022. december 31-ig a területükön működő vízszolgáltatók vízszivárgási szintjének 2030. december 31-ig történő mérséklésére irányuló nemzeti célkitűzéseket fogadnak el. A tagállamok érdemi ösztönzőket is kínálhatnak annak biztosítására, hogy a területükön működő vízszolgáltatók teljesítsék a nemzeti célkitűzéseket. [Mód. 53]
(2b) Amennyiben egy emberi fogyasztásra szánt víz előállításáért és elosztásáért felelős illetékes hatóság részben vagy egészen átadja a vízelőállítási vagy szolgáltatási tevékenységeket egy vízszolgáltatónak, az illetékes hatóság és a vízszolgáltató között létrejövő szerződés meghatározza az egyes felek ezen irányelv szerinti felelősségi köreit. [Mód. 54]
5. cikk
Minőségi előírások
(1) A tagállamok meghatározzák az I. mellékletben foglalt, az emberi fogyasztásra szánt vízre alkalmazandó paraméterek értékeit , amelyek nem lehetnek kevésbé szigorúak, mint az ott meghatározott értékek . [Mód. 55]
(1a) Az (1) bekezdés értelmében meghatározott értékek nem lehetnek az I. melléklet A., B. és C. részében foglalt értékeknél kevésbé szigorúak. Az I. melléklet Ba. részében szereplő paraméterek esetében az értékek rögzítése kizárólag ellenőrzési célból és a 12. cikkben előírt követelmények teljesítésének biztosítása érdekében történik. [Mód. 56]
(2) Az érintett tagállam meghatározza az I. mellékletben nem szereplő további paraméterek értékeit, amennyiben nemzeti területén vagy annak egy részén az emberi egészség védelme azt megkívánja. Az így meghatározott értékeknek legalább a 4. cikk (1) bekezdésének a) pontjában foglalt követelményeket teljesíteniük kell.
A tagállamok meghoznak minden szükséges intézkedést annak biztosítása érdekében, hogy a vízellátó rendszerekben használt kezelőszerek, anyagok és a fertőtlenítés céljából alkalmazott fertőtlenítési eljárások ne érintsék hátrányosan az emberi fogyasztásra szánt víz minőségét. Az emberi fogyasztásra szánt víz ilyen szerek, anyagok és eljárások alkalmazásából eredő bármilyen szennyezését ugyanakkor a fertőtlenítés hatékonyságának veszélyeztetése nélkül kell a minimálisra csökkenteni. [Mód. 57]
6. cikk
A megfelelés helye
(1) Az 5. cikk alapján meghatározott, az I. melléklet A., és B. és C. részében felsorolt paraméterekhez tartozó számszerű értékeket teljesíteni kell: [Mód. 58]
|
a) |
elosztó hálózatból szolgáltatott víz esetén a létesítményen belül azon a ponton, ahol az az általában az emberi fogyasztás céljára történő vízkivételre használt csapból kilép; |
|
b) |
tartályból szolgáltatott víz esetén azon a ponton, ahol a víz kilép a tartályból; |
|
c) |
forrásvíz palackokba vagy tartályokba töltött, emberi fogyasztásra szánt víz esetében azon a ponton, ahol a vizet a palackokba vagy tartályokba töltik. [Mód. 59] |
|
ca) |
az élelmiszeripari vállalkozások által használt, vízszolgáltató által szállított víz esetében az élelmiszeripari vállalkozás csatlakozási pontján. [Mód. 60] |
(1a) Az (1) bekezdés a) pontjának hatálya alá tartozó víz esetében a tagállamok e cikk szerinti kötelezettségei akkor tekinthetők teljesítettnek, ha – az elsőbbségi helyszínek kivételével – megállapítható, hogy az 5. cikkben meghatározott paraméterek teljesülésének elmaradását privát elosztó rendszer vagy annak karbantartása okozza. [Mód. 61]
7. cikk
A víz biztonságosságának kockázatalapú megközelítése
(1) A tagállamok biztosítják, hogy az emberi fogyasztásra szánt víz szolgáltatása, kezelése és elosztása tekintetében kockázatalapú megközelítés érvényesüljön, amely a következő elemekből áll:
|
a) |
az emberi fogyasztásra szánt víz kivételére használt víztestekkel vagy víztestek részeivel kapcsolatos , tagállamok által végzett veszélyértékelés a 8. cikknek megfelelően, [Mód. 62] |
|
b) |
a vízszolgáltatók minden egyes vízellátó rendszerben által az általuk szolgáltatott víz minőségének védelmére és ellenőrzésére végzett, ellátással kapcsolatos kockázatértékelés a 9. cikknek és a II. melléklet C. részének megfelelően, [Mód. 63] |
|
c) |
házi elosztási kockázatértékelés a 10. cikknek megfelelően. |
(1a) A tagállamok ezen irányelvnek az emberi fogyasztásra szánt víz minőségével és a fogyasztók egészségével kapcsolatos célkitűzései veszélyeztetése nélkül kiigazíthatják a kockázatalapú megközelítés végrehajtását, amennyiben földrajzi körülmények, például a vízellátó terület távoli fekvése vagy megközelíthetősége miatt sajátos korlátok merülnek fel. [Mód. 64]
(1b) A tagállamok gondoskodnak az emberi fogyasztásra szánt víz kinyerésére használt víztestekre és a házi elosztó rendszerekre vonatkozó kockázatalapú megközelítés alkalmazásával kapcsolatos, a tagállamok által meghatározott felelősségi körök érdekelt felek közötti világos és megfelelő elosztásáról. A felelősségi körök elosztása a tagállamok intézményi és jogi keretrendszeréhez igazodik. [Mód. 65]
(2) A veszélyértékeléseket [az irányelv átültetésének határidejétől számított 3 év elteltével]-ig el kell végezni. Azokat háromévente felül kell vizsgálni – figyelembe véve a 2000/60/EK irányelv 7. cikkében a víztestek tagállamok általi azonosítására vonatkozó követelményt –, és szükség esetén naprakésszé kell tenni. [Mód. 66]
(3) Az ellátással kapcsolatos kockázatértékelést a nagyon nagy és a nagy vízszolgáltatóknak [az irányelv átültetésének határidejétől számított 3 év elteltével]-ig kell elvégezni, a kis vízszolgáltatóknak pedig [az irányelv átültetésének határidejétől számított 6 év elteltével]-ig kell elvégezni . Azokat nem több mint hatévente felül kell vizsgálni és szükség esetén naprakésszé kell tenni. [Mód. 67]
(3a) A tagállamok ezen irányelv 8. és 9. cikke értelmében meghozzák a 2000/60/EK irányelv 11. és 13. cikkében meghatározott intézkedési programok és vízgyűjtő-gazdálkodási tervek keretében szükséges korrekciós intézkedéseket. [Mód. 68]
(4) A 10. cikk (1) bekezdésében említett helyiségekre vonatkozó házi elosztási kockázatértékeléseket [az irányelv átültetésének határidejétől számított 3 év elteltével]-ig kell elvégezni. Azokat háromévente felül kell vizsgálni és szükség esetén naprakésszé kell tenni. [Mód. 69]
8. cikk
Az emberi fogyasztásra szánt víz kivételére használt víztestekkel kapcsolatos veszélyek értékelése, ellenőrzése és kezelése veszélyértékelés [Mód. 70]
(1) A 2000/60/EK irányelv 6. és 7. cikkének , különösen annak 4–8 . cikke sérelme nélkül a tagállamok illetékes vízügyi hatóságaikkal együttműködve biztosítják, hogy az emberi fogyasztásra szánt víz kivételére használt, napi átlagban 10 m3-nél több emberi fogyasztásra szánt vizet biztosító víztestek kapcsán veszélyértékelésre kerüljön sor. A veszélyértékelés a következő elemeket foglalja magában: [Mód. 71]
|
a) |
a veszélyértékelés tárgyát képező víztestek vízkivételi pontjainak azonosítása és georeferencia-adatai. Mivel az e pontban említett adatok potenciálisan érzékeny adatok lehetnek, különösen közegészségvédelmi szempontból, a tagállamok biztosítják ezen adatok védelmét és azt, hogy azokat kizárólag a megfelelő hatóságokkal közöljék; [Mód. 72] |
|
b) |
amennyiben a 2000/60/EK irányelv 7. cikkének (3) bekezdésével összhangban létrehoztak ilyeneket, a védelmi övezetek, valamint az említett irányelv 6. cikkében említett védett területek feltérképezése; [Mód. 73] |
|
c) |
a veszélyértékelés tárgyát képező víztesteket érintő veszélyek és lehetséges szennyezési források azonosítása. Az ilyen kutatást és a szennyezési források azonosítását rendszeresen aktualizálni kell a mikroműanyagokat érintő új anyagok, különösen a PFAS kimutatása érdekében. E célra a tagállamok felhasználhatják az emberi tevékenységek hatásainak a 2000/60/EK irányelv 5. cikkével összhangban elvégzett vizsgálatát, valamint az említett irányelv II. mellékletének 1.4. pontjával összhangban összegyűjtött, jelentős terhelésekre vonatkozó információkat; [Mód. 216] |
|
d) |
a veszélyértékelés tárgyát képező víztestek vagy víztestek részei rendszeres ellenőrzése az alábbi jegyzékekben szereplő és a vízellátás szempontjából releváns szennyező anyagok tekintetében: [Mód. 75]
A tagállamok az i–iv. pontokban meghatározottak közül kiválasztják azokat az ellenőrizendő paramétereket, anyagokat vagy szennyező anyagokat, amelyek a c) pont szerinti veszélyértékelés vagy a (2) bekezdéssel összhangban a vízszolgáltatók által benyújtott adatok alapján relevánsnak ítélnek. A rendszeres ellenőrzés , valamint az új káros anyagok felderítésére irányuló új vizsgálatok céljára a tagállamok használhatják a más uniós jogszabályokkal összhangban végzett biztosított nyomon követési és vizsgálati kapacitást .követést. [Mód. 217] |
A nagyon kis vízszolgáltatók mentességet kaphatnak az e bekezdés a), b) és c) pontjában említett követelmények alól, feltéve, hogy az illetékes hatóság előzetes és naprakész dokumentált ismeretekkel rendelkezik az említett pontokban foglalt vonatkozó paraméterekről. Az illetékes hatóság legalább háromévente felülvizsgálja, és szükség esetén aktualizálja ezt a mentességet. [Mód. 77]
(2) Azon vízszolgáltatók, amelyek operatív nyomon követés céljából ellenőrzik a kezeletlen vizet, kötelesek tájékoztatni az illetékes hatóságokat a tendenciákról és a megfigyelt paraméterek, anyagok vagy szennyező anyagok bármely szokatlan koncentrációjáról.
(3). A tagállamok tájékoztatják a veszélyértékelés tárgyát képező víztesteket használó vízszolgáltatókat az (1) bekezdés d) pontja alapján végzett ellenőrzés eredményeiről, és azok alapján:
|
a) |
kötelezhetik a vízszolgáltatókat további ellenőrzések és kezelések elvégzésére egyes paraméterek kapcsán, |
|
b) |
engedélyezhetik a vízszolgáltatóknak egyes paraméterek ellenőrzési gyakoriságának csökkentését az ellátással kapcsolatos kockázatértékelés elvégzése nélkül, amennyiben nem a II. melléklet B. részének 1. pontja szerinti kulcsparaméterekről van szó, és nincs olyan észszerűen előrelátható tényező, ami a vízminőség romlását okozhatná. [Mód. 78] |
(4) Azon esetekben, amikor a vízszolgáltató csökkentheti egy paraméter ellenőrzési gyakoriságát a (2) bekezdés b) pontjával összhangban, a tagállam továbbra is rendszeresen elvégzi a paraméter ellenőrzését a veszélyértékelés tárgyát képező víztestekben. [Mód. 79]
(5) Az (1) és a (2) bekezdés, valamint a 2000/60/EK irányelv rendelkezéseinek megfelelően gyűjtött információk alapján a tagállamok a vízszolgáltatókkal és más érdekelt felekkel együttműködésben meghozzák az alábbi intézkedéseket vagy biztosítják, hogy a vízszolgáltatók meghozzák az alábbi intézkedéseket: [Mód. 80]
|
a) |
a szükséges kezelés mértékének csökkentését és a vízminőség megóvását szolgáló megelőző intézkedések, ideértve a 2000/60/EK irányelv 11. cikke (3) bekezdésének d) pontjában említett intézkedéseket is; [Mód. 178] |
|
aa) |
biztosítják, hogy a szennyezők a vízszolgáltatókkal és más érintett érdekelt felekkel együttműködve megelőző intézkedéseket hozzanak a kezelés elkerülésére vagy a szükséges kezelés mértékének csökkentésére és a vízminőség megóvására, ideértve a 2000/60/EK irányelv 11. cikke (3) bekezdésének d) pontjában említett intézkedéseket, valamint az e cikk (1) bekezdésének d) pontja értelmében elvégzett ellenőrzés alapján szükségesnek ítélt intézkedéseket is; [Mód. 82] |
|
b) |
az (1) bekezdés d) pontja szerint elvégzett ellenőrzések alapján szükséges, a szennyezés forrását azonosító és kezelő és minden további kezelést megelőző kárenyhítő intézkedések , ha a megelőző intézkedések nem tekinthetők megvalósíthatónak vagy elég eredményesnek a szennyezés forrásának kellő időben történő kezeléséhez; [Mód. 83] |
|
ba) |
amennyiben az aa) és b) pontban foglalt intézkedéseket nem ítélték elégségesnek az emberi egészség megfelelő védelmének biztosításához, egyes paraméterek kivételi vagy kezelési pontnál történő további ellenőrzésének előírása a vízszolgáltatók számára, ha az szigorúan szükséges az egészségügyi kockázatok megelőzése érdekében. [Mód. 84] |
A tagállamok rendszeresen felülvizsgálják az ilyen intézkedéseket.
(5a) A tagállamok tájékoztatják a veszélyértékelés tárgyát képező víztesteket vagy azok egy részét használó vízszolgáltatókat az (1) bekezdés d) pontja alapján végzett ellenőrzés eredményeiről, és azok, valamint az (1) és a (2) bekezdés alapján és a 2000/60/EK irányelv keretében gyűjtött információk alapján:
|
a) |
engedélyezik a vízszolgáltatóknak egyes paraméterek ellenőrzési gyakoriságának vagy az ellenőrzött paraméterek számának csökkentését anélkül, hogy köteleznék őket az ellátással kapcsolatos kockázatértékelés elvégzésére, feltéve, hogy nem a II. melléklet B. részének 1. pontja szerinti kulcsparaméterekről van szó, és nincs olyan észszerűen előrelátható tényező, amely a vízminőség romlását okozhatná; |
|
b) |
amennyiben a vízszolgáltató az a) ponttal összhangban csökkentheti egy paraméter ellenőrzési gyakoriságát, továbbra is rendszeresen elvégezheti a paraméter ellenőrzését a veszélyértékelés tárgyát képező víztestekben. [Mód. 85] |
9. cikk
Az ellátással kapcsolatos kockázatok értékelése, ellenőrzése és kezelése [Mód. 86]
(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a vízszolgáltatók a II. melléklet C. részével összhangban kockázatértékelést végezzenek, amely alapján az I. melléklet A., és B. és Ba . részében említett, a II. melléklet B. része alapján nem kulcsfontosságú paraméterek ellenőrzési gyakorisága kiigazítható a kezeletlen vízben való előfordulásuktól függően. [Mód. 87]
E paraméterek tekintetében a tagállamok lehetőséget biztosítanak arra gondoskodnak arról , hogy a vízszolgáltatók eltérhessenek a II. melléklet B. részében meghatározott mintavételi gyakoriságoktól a II. melléklet C. részében foglalt előírásoknak megfelelően , valamint a kezeletlen vízben való előfordulásuktól és a kezelési tervtől függően . [Mód. 88]
Ennek keretében a vízszolgáltatók kötelesek figyelembe venni veszik az ezen irányelv 8. cikkének megfelelő veszélyértékelés és a 2000/60/EK irányelv 7. cikkének (1) bekezdése és 8. cikke alapján végzett nyomon követés eredményeit. [Mód. 89]
(1a) A tagállamok mentesíthetik a nagyon kis vízellátókat az (1) bekezdés alól, feltéve, hogy az illetékes hatóság előzetes és naprakész, dokumentált ismeretekkel rendelkezik az érintett paramétereket illetően, és úgy ítéli meg, hogy az ilyen mentesítés nem kockáztatja az emberi egészséget, és nem érinti a hatóság 4. cikk szerinti kötelezettségeit.
A mentesítést az illetékes hatóságnak háromévente, vagy ha a vízgyűjtő területen új szennyezési veszélyt észlelnek, felül kell vizsgálnia, és adott esetben naprakésszé kell tennie.[Mód. 90]
(2) Az ellátással kapcsolatos kockázatok értékelését az illetékes hatóságoknak jóvá kell hagyniuk. értékelése a vízszolgáltatók felelőssége, akik biztosítják, hogy betartják a jelen irányelv rendelkezéseit . Ennek érdekében a vízszolgáltatók kérhetik az illetékes hatóságok támogatását.
A tagállamok előírhatják az illetékes hatóságok számára, hogy hagyják jóvá vagy ellenőrizzék a vízszolgáltatók ellátással kapcsolatos kockázatértékelését. [Mód. 91]
(2a) A tagállamok az (1) bekezdés értelmében elvégzett, ellátással kapcsolatos kockázatértékelés eredményei alapján biztosítják, hogy a vízszolgáltatók az azonosított kockázatoknak megfelelő és a vízszolgáltató méretével arányban álló vízbiztonsági tervet vezessenek be. Ez a vízbiztonsági terv vonatkozhat például a felhasznált, vízzel érintkező anyagokra, a víz kezelésére szolgáló termékekre, a szivárgó csövekből eredő esetleges kockázatokra, vagy az olyan jelenlegi és jövőbeli kihívásokhoz való alkalmazkodást szolgáló intézkedésekre, mint az éghajlatváltozás, és a tervet a tagállamoknak tovább kell pontosítaniuk. [Mód. 92]
10. cikk
A házi elosztási kockázatértékelés kockázatok értékelése, ellenőrzése és kezelése [Mód. 93]
(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az elsőbbségi létesítményekben házi elosztási kockázatértékelésekre kerüljön sor, melyek az alábbi elemeket tartalmazzák: [Mód. 94]
|
a) |
a házi elosztó rendszerekkel, valamint a kapcsolódó termékekkel és anyagokkal kapcsolatos lehetséges kockázatok értékelése, és annak megítélése, hogy azok befolyásolják-e a víz minőségét azon a ponton, ahol az az általában emberi fogyasztás céljára használt csapokból használatra kerül, különösen, ha a vizet elsőbbségi helyszíneken a nyilvánosság használja; [Mód. 95] |
|
b) |
az I. melléklet C. részében felsorolt paraméterek rendszeres ellenőrzése azokon olyan létesítményekben, ahol a legnagyobb az emberi egészségre jelentett potenciális veszély. A releváns paramétereket és az ellenőrzési helyszíneket az elsőbbségi helyszíneken, ahol az a) pont szerint elvégzett értékelés során a vízminőségre vonatkozóan különleges kockázatokat azonosítottak .alapján kell kiválasztani. [Mód. 96] Az első albekezdésben említett rendszeres A tagállamok a rendszeres ellenőrzéshez biztosítják az elsődleges helyszíneken található létesítményekhez mintavétel céljából való hozzáférést, és a tagállamok létrehozhatnak az elsőbbségi helyszínekre összpontosító ellenőrzési stratégiát határozhatnak meg, különösen a Legionella pneumophilára vonatkozóan ; [Mód. 97] |
|
c) |
annak ellenőrzése, hogy az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkező építési termékek termékek és anyagok teljesítménye megfelelő-e a 305/2011/EU rendelet I. melléklete 3. e) pontjában az építményekre vonatkozóan előírt alapvető jellemzők tekintetében. emberi egészség védelme szempontjából . [Mód. 98] |
|
ca) |
annak ellenőrzése, hogy a felhasznált anyagok alkalmasak-e arra, hogy emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkezzenek, valamint hogy teljesülnek-e a 11. cikkben meghatározott követelmények. [Mód. 99] |
(2) Amennyiben a tagállamok az (1) bekezdés a) pontja szerint elvégzett értékelés alapján úgy ítélik meg, hogy a az elsőbbségi helyszínek házi elosztó rendszer rendszerei vagy a kapcsolódó termékek és anyagok kockázatot jelentenek az emberi egészségre nézve, illetve ha az (1) bekezdés b) pontja szerint elvégzett ellenőrzés kimutatja, hogy az I. melléklet C. részében meghatározott számszerű értékek nem teljesülnek, a tagállamok biztosítják, hogy meghozzák az I. melléklet C. részében meghatározott számszerű értékeknek való meg nem felelés kockázatának csökkentését vagy kizárását szolgáló megfelelő intézkedéseket.
|
a) |
meghozzák az I. melléklet C. részében meghatározott számszerű értékeknek való meg nem felelés kockázatának csökkentését vagy kizárását szolgáló megfelelő intézkedéseket; |
|
b) |
meghoznak minden ahhoz szükséges intézkedést, hogy az emberi fogyasztásra szánt víz előállításához vagy elosztásához használt építési termékekből származó anyagok és vegyületek ne okozhassanak sem közvetlenül, sem közvetve emberi egészségkárosodást; |
|
c) |
egyéb intézkedéseket hoznak, például a vízszolgáltatókkal együttműködésben olyan vízkezelési technikákat alkalmaznak a víz jellegének vagy tulajdonságainak megváltoztatására, amelyekkel csökken vagy megszűnik a szolgáltatott víz számszerű értékeknek való meg nem felelésének kockázata; |
|
d) |
kellő tájékoztatással és tanácsokkal látják el a fogyasztókat a víz fogyasztásának és használatának feltételeiről, valamint a kockázat ismételt előfordulásának megakadályozására alkalmas intézkedésekről; |
|
e) |
képzéseket szerveznek a vízvezeték-szerelőknek és a házi elosztó rendszerekkel dolgozó, valamint építési termékek beszerelésével foglalkozó egyéb szakembereknek; |
|
f) |
a Legionella kapcsán biztosítják hatékony ellenőrzési és kezelési intézkedések rendelkezésre állását a betegség megelőzése és esetleges kitörésének kezelése érdekében. [Mód. 100] |
(2a) Annak érdekében, hogy a házi elosztással kapcsolatos kockázatokat valamennyi házi elosztó rendszerben csökkentsék, a tagállamok:
|
a) |
a házi elosztással kapcsolatos kockázatértékelés elvégzésére ösztönzik a köz- vagy magántulajdonban lévő létesítmények tulajdonosait; |
|
b) |
tájékoztatják a köz- vagy magántulajdonban lévő helyszínek fogyasztóit és tulajdonosait azokról az intézkedésekről, amelyek célja, hogy csökkentsék vagy kizárják annak kockázatát, hogy a házi elosztó rendszer miatt az emberi fogyasztásra szánt víz nem felel meg a minőségi előírásoknak; |
|
c) |
kellő tájékoztatással és tanácsokkal látják el a fogyasztókat a víz fogyasztásának és használatának feltételeiről, valamint a kockázat ismételt előfordulásának megakadályozására alkalmas intézkedésekről; |
|
d) |
előmozdítják a vízvezeték-szerelőknek és a házi elosztó rendszerekkel dolgozó, valamint a vízzel érintkezésbe kerülő termékek és anyagok beszerelésével foglalkozó egyéb szakembereknek szánt képzéseket; továbbá |
|
e) |
a Legionella, különösen a Legionella pneumophila kapcsán biztosítják a hatékony és a kockázattal arányban álló ellenőrzési és kezelési intézkedések rendelkezésre állását a betegség megelőzése és esetleges kitörésének kezelése érdekében. [Mód. 101] |
10a. cikk
Az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkező termékekre és anyagokra vonatkozó higiéniai minimumkövetelmények
(1) A tagállamok minden szükséges intézkedést meghoznak annak biztosítása érdekében, hogy a forgalomba hozott, vízkivételre, -kezelésre vagy -elosztásra használt, az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkező valamennyi új termék gyártására szolgáló anyagok vagy az ilyen anyagokat kísérő szennyeződések:
|
a) |
ne csökkentsék sem közvetlenül, sem közvetve az emberi egészség ezen irányelv szerinti védelmét; |
|
b) |
ne befolyásolják az emberi fogyasztásra szánt víz szagát és ízét; |
|
c) |
ne legyenek jelen az emberi fogyasztásra szánt vízben annál nagyobb koncentrációban, mint amekkora a használatukat indokolttá tevő cél eléréséhez szükséges; továbbá |
|
d) |
ne segítsék elő a mikroorganizmusok szaporodását. |
(2) Az (1) bekezdés harmonizált alkalmazásának biztosítása érdekében a Bizottság … [ezen irányelv hatálybalépése után 3 évvel]-ig a 19. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad ezen irányelv kiegészítése érdekében, meghatározva a higiéniai minimumkövetelményeket és az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkező, az Unióban engedélyezett anyagok gyártásához használt anyagok jegyzékét, adott esetben konkrét kioldódási határértékekkel és különleges felhasználási feltételekkel együtt. A Bizottság a legújabb tudományos és technológiai fejleményekkel összhangban rendszeresen felülvizsgálja és frissíti e jegyzéket.
(3) A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok (2) bekezdés szerinti elfogadása és módosítása során való támogatása érdekében állandó bizottságot kell felállítani, amely a tagállamok által kijelölt képviselőkből áll, akik szakértők vagy tanácsadók támogatását is igénybe vehetik.
(4) Azoknak az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkező anyagoknak, amelyek más uniós jogszabályok, például a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (41) hatálya alá tartoznak, meg kell felelniük az (1) és (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek. [Mód. 102]
11. cikk
Ellenőrzés
(1) A tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést az emberi fogyasztásra szánt víz minőségének rendszeres ellenőrzésének biztosítására, hogy meggyőződjenek arról, hogy a fogyasztók rendelkezésére álló víz megfelel-e az irányelv követelményeinek és különösen az 5. cikkel összhangban megállapított paramétereknek. A mintákat olyan módon kell venni, hogy azok az egész év során fogyasztott víz minőségét reprezentatív módon jellemezzék. Ezen túlmenően a tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy ahol a fertőtlenítés az emberi fogyasztásra szánt víz előállításának vagy szolgáltatásának részét képezi, ott ellenőrizzék az alkalmazott fertőtlenítő kezelés hatékonyságát és a lehető legcsekélyebb mértékre szorítsák le a fertőtlenítés melléktermékei által okozott bárminemű szennyeződést a fertőtlenítés hatásának kockáztatása nélkül. [Mód. 103]
(2) Az (1) bekezdésben előírt kötelezettségek teljesítése érdekében a II. melléklet A. részével összhangban megfelelő ellenőrző programokat alakítanak ki valamennyi emberi fogyasztásra szánt vízre vonatkozóan. Az ellenőrző programoknak a következő elemekből kell állniuk:
|
a) |
az I. melléklet A. és B. részében felsorolt paraméterek ellenőrzése, valamint az 5. cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározott paraméterek ellenőrzése a II. melléklettel összhangban, és ha végeztek az ellátással kapcsolatos kockázatértékelést, a 9. cikkel összhangban; |
|
b) |
az I. melléklet C. részében felsorolt paraméterek ellenőrzése a házi elosztási kockázatértékelés céljából a 10. cikk (1) bekezdése b) pontjának megfelelően; |
|
c) |
a veszélyértékelés céljából végzett ellenőrzések a 8. cikk (1) bekezdése d) pontjának megfelelően. |
(3) A mintavételi helyeket az illetékes hatóságok határozzák meg, és azoknak meg kell felelniük a II. melléklet D. részében megfogalmazott vonatkozó követelményeknek.
(4) A tagállamok betartják a III. mellékletben szereplő, a paraméterek elemzésével kapcsolatos előírásokat a következő elvek figyelembevételével:
|
a) |
a III. melléklet A. részében meghatározott elemzési módszereken kívül egyéb módszerek is használhatók, amennyiben bizonyítható, hogy az ily módon kapott eredmények legalább olyan megbízhatóak, mint a meghatározott módszerek segítségével kapottak, és ezt a tagállamok azzal bizonyítják, hogy ellátják a Bizottságot a módszerekre és azok egyenértékűségére vonatkozó minden információval; |
|
b) |
a III. melléklet B. részében felsorolt paraméterek esetében bármilyen elemzési módszer használható, feltéve hogy megfelel az ott leírt követelményeknek. |
(5) A tagállamok biztosítják, hogy esetenkénti megítélés alapján kiegészítő ellenőrzést végeznek az olyan anyagok és mikroorganizmusok tekintetében, amelyekre az 5. cikknek megfelelően nem határoztak meg számszerű értéket, ha okkal gyanítható, hogy azok olyan mennyiségben vagy számban lehetnek jelen, amelyek potenciális veszélyt jelentenek az emberi egészség számára.
(5a) A tagállamok első alkalommal …-án/-én [az ezen irányelv hatálybalépésének napjától számított három év], majd azt követően évente közlik a Bizottsággal az I. melléklet Ca. részében felsorolt paraméterek ellenőrzésével összhangban elvégzett ellenőrzés eredményeit.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 19. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy az I. melléklet Ca. részében szereplő, megfigyelés alá helyezett anyagok jegyzékének frissítése révén módosítsa ezt az irányelvet. A Bizottság úgy határozhat, hogy a jegyzéket újabb anyagokkal egészíti ki, amennyiben fennáll a veszélye, hogy jelen vannak az emberi fogyasztásra szánt vízben és potenciális veszélyt jelentenek az emberi egészségre nézve, de a tudományos ismeretek nem bizonyították, hogy kockázatot jelentenek az emberi egészségre. Ehhez a Bizottságnak különösen a WHO tudományos kutatásait kell felhasználnia. Bármely új anyag felvételét ezen irányelv 1. cikke alapján megfelelően indokolni kell. [Mód. 104]
(5b) A Bizottság … [egy évvel ezen irányelv hatálybalépése után]-ig a 19. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el annak érdekében, hogy ezen irányelvet az I. melléklet Ca. részében szereplő, megfigyelés alá helyezett anyagok jegyzékében szereplő mikroműanyagok mérésére szolgáló módszertan elfogadása révén kiegészítse. [Mód. 105]
12. cikk
Javító intézkedések és a használat korlátozása
(1) Az A tagállamok a 6. cikkben említett megfelelési helyen az 5. cikk szerinti paramétereknek való meg nem felelés esetén biztosítják a fogyasztás helyén elvégzendő tagállamok biztosítják az azonnali vizsgálatot az okok feltárása érdekében. [Mód. 106]
(2) Ha a 4. cikk (1) bekezdésében előírt kötelezettségek teljesítése érdekében tett intézkedések betartása ellenére az emberi fogyasztásra szánt víz nem felel meg az 5. cikknek megfelelően meghatározott paramétereknek, akkor az érintett tagállam köteles gondoskodni arról, hogy a lehető legrövidebb időn belül megtegyék a szükséges javító intézkedéseket a víz minőségének helyreállítására, és elsőbbséget kell biztosítani ezen intézkedéseknek. Ezeknél tekintettel kell lenni többek között arra, hogy milyen mértékben haladták meg a vonatkozó paramétereket, illetve hogy mekkora az emberi egészség potenciális veszélyeztetettsége.
Az I. melléklet C. részében foglalt számszerű értékeknek való meg nem felelés esetén estén hozandó javító intézkedések között szerepelniük kell a 10. cikk (2) bekezdésének a)–f) pontjaiban (2a) bekezdésében említett intézkedéseknek. [Mód. 107]
(3) Függetlenül attól, hogy betartották-e a paramétereket, a tagállamok gondoskodnak arról, hogy bármilyen víz emberi fogyasztásra történő szolgáltatását betiltsák, amely potenciális veszélyt jelent az emberi egészségre, vagy korlátozzák annak használatát, és az emberi egészség védelmében szükséges minden egyéb javító intézkedést megtegyenek.
A tagállamok a z I. melléklet A. és B. részében a számszerű értékekre vonatkozóan előírt minimumkövetelmények betartásának elmulasztását a tagállamok automatikusan az emberi egészséget fenyegető potenciális veszélynek tekintik, kivéve, ha az illetékes hatóságok a számszerű értékeknek való meg nem felelést jelentéktelennek tekintik. [Mód. 108]
(4) A (2) és a (3) bekezdésben említett esetekben , amennyiben a számszerű értékeknek való meg nem felelés az emberi egészséget fenyegető potenciális veszélynek minősül, a tagállamok a lehető legrövidebb időn belül meghozzák az összes alábbi intézkedést: [Mód. 109]
|
a) |
értesítik az érintett fogyasztókat az emberi egészséget fenyegető potenciális veszélyről és annak okáról, a számszerű érték túllépéséről és a megtett javító intézkedésekről, ideértve a vízhasználat tiltását, korlátozását vagy más intézkedéseket; |
|
b) |
megfelelő és naprakész tanácsokkal látják el a fogyasztókat a vízfogyasztás és a vízhasználat feltételeiről, különös figyelmet fordítva az esetleg veszélyeztetett csoportokra; |
|
c) |
tájékoztatják a fogyasztókat arról, hogy megállapították: a víz már nem jelent potenciális veszélyt az emberi egészségre, és a rendes vízszolgáltatás helyreállt. |
Az a), b) és c) pontban említett intézkedéseket az érintett vízszolgáltatóval együttműködésben kell meghozni. [Mód. 110]
(5) Amikor a megfelelési helyen megállapítást nyer a meg nem felelés, az illetékes hatóságok vagy egyéb megfelelő szervek döntik el, hogy a (3) bekezdés értelmében milyen intézkedést kell hozni, szem előtt tartva azt, hogy milyen kockázatot jelenthet az ember egészségére nézve az emberi fogyasztásra szánt vízellátás megszakítása vagy a használat korlátozása. [Mód. 111]
12a. cikk
Eltérések
(1) A tagállamok engedélyezhetik az eltérést az I. melléklet B. részében foglalt vagy az 5. cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározott számszerű értékektől, az általuk meghatározandó maximális mértékig, feltéve, hogy az eltérés nem jelent potenciális veszélyt az emberi egészségre, és hogy az adott térségben az emberi fogyasztásra szánt víz szolgáltatását egyéb, észszerű módon nem lehet fenntartani. Az eltéréseknek az alábbi esetekre kell korlátozódniuk:
|
a) |
új vízellátási körzet; |
|
b) |
valamely vízellátási körzetben észlelt új szennyezésforrás, vagy újonnan vizsgált vagy észlelt paraméterek. |
Az eltérést a lehető legrövidebb időre kell korlátozni, amely nem haladhatja meg a három évet, és amely időszak végén a tagállamoknak értékelniük kell, hogy történt-e elegendő előrelépés.
A tagállamok rendkívüli körülmények között második eltérést engedélyezhetnek az első albekezdés a) és b) pontjától. Amennyiben valamely tagállam ilyen második eltérést szándékozik engedélyezni, az értékelésről és a második eltérésre vonatkozó döntést megalapozó indokokról értesítenie kell a Bizottságot. A második eltérés időtartama nem haladhatja meg a három évet.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakkal összhangban engedélyezett bármely eltérésre vonatkozóan meg kell határozni a következőket:
|
a) |
az eltérés indokai; |
|
b) |
az érintett számszerű érték, a vonatkozó korábbi ellenőrzési eredmények, valamint az eltérés ideje alatt megengedhető maximális érték; |
|
c) |
a földrajzi terület, a naponta szolgáltatott víz mennyisége, az érintett lakosság, illetve annak ténye, hogy az eltérés érint-e valamilyen releváns élelmiszer-ipari vállalkozást; |
|
d) |
megfelelő ellenőrzési rendszer, szükség szerint megnövelt ellenőrzési gyakorisággal; |
|
e) |
a szükséges javító intézkedések tervének rövid összefoglalása, beleértve a munkálatok ütemtervét, a becsült költségeket és a felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezéseket; továbbá |
|
f) |
az eltérés igényelt időtartama. |
(3) Ha az illetékes hatóságok megítélése szerint a számszerű érték jelentéktelen mértékben nem teljesül, és ha a 12. cikk (2) bekezdésnek megfelelő javító intézkedés elegendő a probléma 30 napon belüli orvoslására, akkor az eltérésben nem kell megjelölni az e cikk (2) bekezdésében meghatározott információkat.
Ebben az esetben az illetékes hatóságoknak vagy egyéb szerveknek csak az érintett paraméter megengedett legnagyobb értékét és a probléma orvoslására engedélyezett időt kell meghatározniuk az eltérésben.
(4) A (3) bekezdést már nem lehet alkalmazni, ha egy adott vízellátás a megelőző 12 hónapban összesen 30 napot meghaladó ideig nem felelt meg bármelyik számszerű értéknek.
(5) Az e cikkben foglalt eltérésekhez folyamodó tagállamnak biztosítania kell, hogy az eltérés által érintett lakosságot haladéktalanul és megfelelő módon tájékoztassák az eltérésről és annak feltételeiről. Az adott tagállamnak továbbá szükség szerint biztosítania kell a tanácsadást a lakosság egyes konkrét csoportjainak, amelyeknél az eltérés különleges kockázatot jelenthet.
A (3) bekezdésben meghatározott körülmények között az első albekezdésben foglalt kötelezettségek nem alkalmazandók, kivéve, ha az illetékes hatóságok másként döntenek.
(6) A (3) bekezdésben foglaltak szerinti eltérés kivételével a tagállamnak két hónapon belül tájékoztatnia kell a Bizottságot minden olyan eltérésről, amely átlagosan napi 1 000 m3-t meghaladó vagy több mint 5 000 főt ellátó vízszolgáltatást érint, és megadja részére a (2) bekezdésben említett információkat.
(7) Ez a cikk nem vonatkozik a palackokban vagy tartályokban eladásra kínált emberi fogyasztásra szánt vízre. [Mód. 112]
13. cikk
Az emberi fogyasztásra szánt vízhez való hozzáférés
(1) A 2000/60/EK irányelv 9. cikkének, valamint a szubszidiaritás és az arányosság elvének sérelme nélkül , a vízelosztás helyi és regionális szempontjainak és körülményeinek figyelembevétele mellett a tagállamok megtesznek minden ahhoz szükséges intézkedést, hogy javítsák az emberi fogyasztásra szánt vízhez való egyetemes hozzáférést, és előmozdítsák annak használatát területükön: Ennek keretében többek között az alábbi intézkedéseket kell meghozni:
|
a) |
azonosítani kell az emberi fogyasztásra szánt vízhez hozzá nem férő vagy a hozzáférésben korlátozott személyeket – többek között a személyeket és a hozzáférésük hiányának okát (pl. veszélyeztetett és marginalizált csoportokat – és a hozzáférés hiányára magyarázatot adó okokat , csoporthoz tartoznak), értékelni kell a lehetőségeket, továbbá intézkedéseket kell hozni az e személyek hozzáférésének javítása érdekében , javítására kínálkozó lehetőségeket, tájékoztatva őket az elosztó hálózathoz való csatlakozás lehetőségéről vagy az emberi fogyasztásra szánt vízhez való hozzáférés alternatív módjairól; |
|
aa) |
biztosítani kell a lakosság emberi fogyasztásra szánt vízzel való ellátását; |
|
b) |
a közterületeken és nyilvános helyeken – különösen a nagy látogatottságú területeken – telepíteni kell és karban kell tartani az emberi fogyasztásra szánt vízhez szabad hozzáférést biztosító kültéri és beltéri létesítményeket , az újratöltő pontokat is ideértve; ezt az erre műszakilag alkalmas helyszíneken, az intézkedés iránti igényhez képest arányos módon, valamint az egyedi helyi körülményeket, például az éghajlati és földrajzi adottságokat figyelembe véve kell megvalósítani; |
|
c) |
ösztönözni kell az emberi fogyasztásra szánt víz használatát az alábbiak révén:
|
(2) Az (1) bekezdés a) pontja értelmében összegyűjtött információk alapján a tagállamok megtesznek minden általuk szükségesnek és megfelelőnek ítélt ahhoz szükséges intézkedést, hogy a veszélyeztetett és marginalizált csoportok számára biztosítsák az emberi fogyasztásra szánt vízhez való hozzáférést. [Mód. 114]
Amennyiben e csoportok nem férnek hozzá emberi fogyasztásra szánt vízhez, a tagállamok haladéktalanul tájékoztatják őket az általuk használt víz minőségéről, valamint minden olyan intézkedésről, amellyel elkerülhető, hogy a víz esetleges szennyezettsége káros hatást gyakoroljon az emberi egészségre.
(2a) Amennyiben az e cikkben meghatározott kötelezettségek a nemzeti jog értelmében a helyi hatóságokra hárulnak, a tagállamok gondoskodnak arról, hogy az ilyen hatóságok rendelkezzenek az emberi fogyasztásra szánt vízhez való hozzáférés biztosításához szükséges eszközökkel és forrásokkal, valamint hogy az e tekintetben hozott bármely intézkedés arányos legyen az érintett elosztó hálózat kapacitásaival és méretével. [Mód. 173, 199 és 209]
(2b) A Bizottság a 15. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott rendelkezések szerint gyűjtött adatok figyelembevételével együttműködik a tagállamokkal és az Európai Beruházási Bankkal, hogy támogassa az Unióban azokat az önkormányzatokat, amelyek nem rendelkeznek a szükséges tőkével, hogy lehetővé tegye számukra a technikai segítségnyújtáshoz, a rendelkezésre álló uniós finanszírozáshoz és a kedvezményes kamatozású hosszú távú kölcsönökhöz való hozzáférést, különösen a vízügyi infrastruktúra karbantartása és felújítása céljából, annak érdekében, hogy biztosítsák a veszélyeztetett és marginalizált csoportok számára a jó minőségű vízellátást, és bővítsék a számukra nyújtott vízellátási és szennyvízelvezetési szolgáltatásokat. [Mód. 174, 200 és 210]
14. cikk
A nyilvánosság tájékoztatása
(1) A tagállamok biztosítják, hogy online elérhetőek vagy egyéb felhasználóbarát módokon elérhetők legyenek a fogyasztók számára az emberi fogyasztásra szánt vízre vonatkozó megfelelő , naprakész és hozzáférhet naprakész információk a IV. melléklettel összhangban , az alkalmazandó adatvédelmi szabályok tiszteletben tartásával . [Mód. 116]
(2) Gondoskodnak arról, hogy minden fogyasztó kérés nélkül rendszeresen, évente legalább egyszer tájékoztatást kapjon az illetékes hatóságok által meghatározott a legmegfelelőbb és könnyen elérhető formában (pl. a számláján vagy intelligens alkalmazásokon keresztül) az alábbiakról: [Mód. 117]
|
a) |
amennyiben a költségeket díjrendszeren keresztül szedik be, az emberi fogyasztásra szánt vízért általa fizetett köbméterenkénti vízdíj árstruktúrája, részletezve az állandó és a változó költségeket, kitérve legalább az alábbi elemek költségeire költségek megoszlását : [Mód. 118]
|
|
aa) |
az emberi fogyasztásra szánt víz minőségére vonatkozó információk, beleértve az indikátorparamétereket is; [Mód. 123] |
|
b) |
amennyiben a költségeket díjrendszeren keresztül szedik be, az emberi fogyasztásra szánt víz vízellátás literenkénti és köbméterenkénti ára áram valamint a literenként kiszámlázott ár; amennyiben a költségeket díjrendszeren keresztül szedik be, a vízhálózat által az ezen irányelvnek való megfelelés biztosítása érdekében viselt teljes éves költség az arra vonatkozó releváns tájékoztatással együtt, hogy az emberi fogyasztásra szánt vizet hogyan szállítják a területre; [Mód. 124] |
|
ba) |
az emberi fogyasztásra szánt víz kezelése és elosztása; [Mód. 125] |
|
c) |
a háztartás által fogyasztott mennyiség, legalább évente vagy számlázási időszakonként , valamint és a háztartási fogyasztás alakulása az éven belül , ha az műszakilag megvalósítható, és csak akkor, ha ez az adat a vízszolgáltató rendelkezésére áll ; [Mód. 126] |
|
d) |
a háztartás éves vízfogyasztásának összehasonlítása az ugyanazon kategóriába tartozó a háztartások átlagos fogyasztásával , amennyiben ez a c) ponttal összhangban alkalmazandó ; [Mód. 127] |
|
e) |
a IV. mellékletben előírt információkat tartalmazó weboldal címe. |
A tagállamok egyértelműen elkülönítik az az első albekezdés szerinti információszolgáltatással kapcsolatos felelősségi köröket a vízszolgáltatók, az érdekelt felek és az illetékes helyi hatóságok között. Az első albekezdés alapján nyújtandó tájékoztatás formátumát és módját a A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén határozhatja meg. E végrehajtási jogi aktusokat a 20. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági bizottsági eljárás keretében kell elfogadni. felhatalmazást kap arra, hogy a 19 . cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ezen irányelv kiegészítése céljából azáltal, hogy meghatározza az első albekezdés alapján nyújtandó tájékoztatás formátumát és módját . [Mód. 128]
(3) Az (1) és (2) bekezdés nincs kihatással a 2003/4/EK és a 2007/2/EK irányelvre.
15. cikk
A végrehajtás ellenőrzésével kapcsolatos tájékoztatás
(1) A 2003/4/EK irányelv és a 2007/2/EK irányelv sérelme nélkül a tagállamok az Európai Környezetvédelmi Ügynökség segítségével:
|
a) |
[ezen irányelv átültetésének határidejétől számított 6 év elteltével]-ig összeállítják, majd hatévente naprakésszé teszik a 13. cikk alapján meghozott intézkedések adatait és megadják, hogy lakosságuk mekkora aránya fér hozzá emberi fogyasztásra szánt vízhez; |
|
b) |
[ezen irányelv átültetésének határidejétől számított 3 év elteltével]-ig összeállítják, majd háromévente naprakésszé teszik a 8., illetve a 10. cikk alapján elvégzett veszélyértékelések és házi elosztási kockázatértékelések adatait, amelyek tartalmazzák többek között a következőket:
|
|
c) |
összeállítják, majd évente naprakésszé teszik az I. melléklet A. és B. részében meghatározott számszerű értékek túllépéséről a 9. és a 11. cikk alapján gyűjtött ellenőrzési adatokat, valamint a 12. cikk alapján meghozott javító intézkedések adatait; |
|
d) |
összeállítják, majd évente naprakésszé teszik az ivóvízzel kapcsolatos, az emberi egészségre potenciális veszélyt kockázatot jelentő olyan eseményekre vonatkozó adatokat, amelyek 10 napos egybefüggő időszaknál tovább álltak fenn és legalább 1 000 személyt érintettek, akár sor került a számszerű értékek túllépésére, akár nem, és ismertetik az események okát és a 12. cikknek megfelelően hozott javító intézkedéseket. [Mód. 129] |
Amennyiben lehetséges, a 2007/2/EK irányelv 3. cikkének (4) bekezdésében meghatározott téradat-szolgáltatásokat kell használni az említett adatsorok közzétételére.
(2) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a Bizottság, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ hozzáférjen az (1) bekezdésben említett adatsorokhoz.
(3) Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség uniós szintű áttekintést tesz közzé és tart naprakészen a tagállamok által rendszeresen vagy a Bizottság kérése nyomán összegyűjtött adatok alapján.
Az uniós szintű áttekintés értelemszerűen tartalmazza az ezen irányelvből eredő outputokra, eredményekre és hatásokra vonatkozó mutatókat, az egész Unióra kiterjedő áttekintő térképeket és a tagállami áttekintő jelentéseket.
(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 19. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el ezen irányelv kiegészítése céljából azáltal, hogy meghatározza fogadhat el az (1) és (3) bekezdéssel összhangban szolgáltatandó információk formátumának formátumát bemutatási módjainak meghatározására módjait és, beleértve a (3) bekezdésben említett mutatókra, az egész Unióra kiterjedő áttekintő térképekre és a tagállami áttekintő jelentésekre vonatkozó részletes követelményeket. [Mód. 130]
Az első albekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokat a 20. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. [Mód. 131]
16. cikk
Az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés
(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a természetes vagy jogi személyek, illetve azok szövetségei, szervezetei vagy csoportosulásai a nemzeti joggal vagy gyakorlattal összhangban hozzáférhessenek egy bíróság vagy jogszabály által létrehozott más független és pártatlan testület előtt zajló felülvizsgálati eljáráshoz a 4., 5., 12., 13. és 14. cikk végrehajtásával kapcsolatos határozatok, jogi aktusok és mulasztások anyagi vagy eljárási jogszerűségének kifogásolása céljából az alábbi feltételek teljesülése esetén:
|
a) |
kellő mértékben érdekeltek; |
|
b) |
jogsérelemre hivatkoznak, amennyiben a megfelelő tagállam közigazgatási eljárásjoga ezt előfeltételként írja elő. |
(2) A tagállamok meghatározzák, hogy az eljárás melyik szakaszában kezdeményezhető a határozatok, jogi aktusok és mulasztások kifogásolása.
(3) Hogy mi minősül kellő mértékű érdekeltségnek és jogsérelemnek, azt a tagállamok határozzák meg összhangban azzal a célkitűzéssel, hogy biztosítsák az érintett nyilvánosság számára az igazságszolgáltatáshoz való széles körű jogot.
Ebből a célból a környezetvédelmet ösztönző és a nemzeti jog szerinti követelményeknek megfelelő nem kormányzati szervezetek érdekeltségét kellő mértékűnek kell tekinteni az (1) bekezdés a) pontjának céljára.
E szervezetek jogait az (1) bekezdés b) pontjának céljára olyan jogoknak kell tekinteni, amelyek sérülhetnek.
(4) Az (1), a (2) és a (3) bekezdés rendelkezései nem zárják ki a közigazgatási hatóság előtt folytatott előzetes felülvizsgálati eljárás lehetőségét, és nem érintik a bírósági felülvizsgálati eljárások kezdeményezését megelőzően a közigazgatási felülvizsgálati eljárások kimerítésének követelményét, amennyiben a nemzeti jog alapján ilyen követelmény fennáll.
(5) Az (1) és (4) bekezdésben említett felülvizsgálati eljárásnak tisztességesnek, méltányosnak és gyorsnak kell lennie, és nem lehet mértéktelenül drága.
A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a nyilvánosság rendelkezésére álljon a közigazgatási és bírósági felülvizsgálati eljárásokkal kapcsolatos tájékoztatás.
17. cikk
Értékelés
(1) A Bizottság [ezen irányelv átültetésének határideje után 12 évvel]-ig elvégzi ezen irányelv értékelését. Az értékelés többek között a következő elemeken alapul:
|
a) |
az irányelv végrehajtása során szerzett tapasztalatok; |
|
b) |
a 15. cikk (1) bekezdésével összhangban összeállított adatsorok, valamint a 15. cikk (3) bekezdésével összhangban az Európai Környezetvédelmi Ügynökség által összeállított uniós szintű áttekintések; |
|
c) |
releváns tudományos, analitikai és epidemiológiai adatok; |
|
d) |
az Egészségügyi Világszervezet ajánlásai, amennyiben rendelkezésre állnak. |
(2) Az értékelés keretében a Bizottság különös figyelmet fordít ezen irányelv teljesítményére a következők tekintetében:
|
a) |
a 7. cikk szerinti kockázatalapú megközelítés; |
|
b) |
a 13. cikkben szereplő, a vízhez való hozzáférésre vonatkozó rendelkezések , valamint a vízhez hozzáféréssel nem rendelkező népesség aránya ; [Mód. 132] |
|
c) |
a 14. cikk és a IV. melléklet alapján a nyilvánosság számára nyújtandó tájékoztatásra vonatkozó rendelkezések , többek között a IV. melléklet 7. pontjában felsorolt információk uniós szintű, felhasználóbarát áttekintése . [Mód. 133] |
(2a) A Bizottság legkésőbb … [ezen irányelv átültetésének legvégső határideje után 5 évvel]-ig, azt követően pedig szükség szerint jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az emberi fogyasztásra szánt víz forrásaira jelentett, mikroműanyagokból, gyógyszerekből és adott esetben egyéb, újonnan megjelenő szennyező anyagokból származó veszélyekről és az ezekkel kapcsolatos esetleges egészségügyi kockázatokról. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 19. cikkel összhangban szükség esetén felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ezen irányelv kiegészítése céljából azáltal, hogy meghatározza az emberi fogyasztásra szánt vízben található mikroműanyagok, gyógyszerek és egyéb, újonnan megjelenő szennyező anyagok maximális szintjét. [Mód. 134]
18. cikk
Mellékletek felülvizsgálata és módosítása
(1) A Bizottság legalább öt évente, a tudományos és műszaki fejlődés tükrében áttekinti az I. mellékletet.
A Bizottság a tagállamok által a 15. cikk alapján létrehozott adatsorokban található veszélyértékelések és házi elosztási kockázatértékelések alapján felülvizsgálja a II. mellékletet, és értékeli, hogy szükség van-e annak kiigazítására vagy az említett kockázatértékelésekhez kapcsolódó új ellenőrzési előírások bevezetésére.
(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 19. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I–IV. mellékletek szükséges módosításai érdekében, azoknak a tudományos és műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében, valamint a 8. cikk (1) bekezdésének d) pontja és a 10. cikk bekezdésének b) pontja szerinti veszélyértékelésekhez és házi elosztási kockázatértékelésekhez kapcsolódó ellenőrzési előírások meghatározása érdekében.
(2a) A Bizottság … [ezen irányelv hatálybalépését követően öt évvel]-ig felülvizsgálja, hogy a 10a. cikk az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkező termékekre és anyagokra vonatkozó higiéniai előírások megfelelő szintű harmonizációjához vezetett-e, és szükség esetén további intézkedéseket hoz. [Mód. 135]
19. cikk
A felhatalmazás gyakorlása
(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.
(2) A Bizottságnak a 18. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól, [ezen irányelv hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.
(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 18. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(4) Egy felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.
(5) A Bizottság egy felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(6) Egy a 18. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.
20. cikk
Bizottsági eljárás
(1) A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.
(2) Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.
21. cikk
Szankciók
A tagállamok megállapítják az ezen irányelv rendelkezései alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést ezek végrehajtására. A megállapított szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. A tagállamok [2 évvel ezen irányelv hatálybalépését követően]-ig értesítik a Bizottságot e szabályokról és intézkedésekről, valamint az azokat érintő későbbi módosításokról.
22. cikk
Átültetés
(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a 2., az 5–21. cikknek és az I–IV. mellékletnek [2 évvel ezen irányelv hatálybalépését követően]-ig megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottság számára.
Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A rendelkezéseknek tartalmazniuk kell egy arra vonatkozó nyilatkozatot is, hogy a hatályban lévő törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseknek az ezen irányelvvel hatályon kívül helyezett irányelv[ek]re történő hivatkozásait erre az irányelvre történő hivatkozásként kell értelmezni. A hivatkozás módját és a nyilatkozat formáját a tagállamok határozzák meg.
(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.
23. cikk
Hatályon kívül helyezés
(1) Az V. melléklet A. részében felsorolt eszközökkel módosított 98/83/EK irányelv [a 22. cikk (1) bekezdése első albekezdésében említett időpont utáni nap]-án/-én hatályát veszti, a melléklet B. részében meghatározott irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére meghatározott határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségek sérelme nélkül .
A hatályát vesztett irányelvre történő hivatkozásokat erre az irányelvre való hivatkozásként kell értelmezni a VI. mellékletben foglalt megfelelési táblázattal összhangban.
(2) A tagállamok által a 98/83/EK irányelv 9. cikke alapján engedélyezett és [ezen irányelv átültetésének határideje]-án/-én még alkalmazandó eltéréseket érvényességük végéig alkalmazni kell. További megújításukra nem kerülhet sor. [Mód. 136]
24. cikk
Hatálybalépés
Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
25. cikk
Címzettek
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
Kelt
az Európai Parlament részéről
az elnök
a Tanács részéről
az elnök
(1) HL C 367., 2018.10.10., 107. o.
(2) HL C 361., 2018.10.5., 46. o.
(3) Az Európai Parlament 2019. március 28-i álláspontja.
(4) A Tanács 98/83/EK irányelve (1998. november 3.) az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről (HL L 330., 1998.12.5., 32. o.).
(5) Lásd az V. mellékletet.
(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).
(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/54/EK irányelve (2009. június 18.) a természetes ásványvizek kinyeréséről és forgalmazásáról (átdolgozás) (HL L 164., 2009.6.26., 45. o.).
(8) Az Európai Parlament és a Tanács 2001/83/EK irányelve (2001. november 6.) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről (HL L 311., 2001.11.28., 67. o.).
(9) Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.).
(10) COM(2014)0177
(11) SWD (2016)0428
(12) Az Európai Számvevőszék 12/2017. sz. különjelentése: „Az ivóvíz-irányelv végrehajtása: Bulgáriában, Magyarországon és Romániában javult a víz minősége és az ivóvízhez való hozzáférés, de továbbra is jelentősek a beruházási igények”.
(13) Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Európai Regionális Irodája keretében végrehajtott az ivóvízre vonatkozó paraméterekkel kapcsolatos együttműködési projekt: „Support to the revision of Annex I Council Directive 98/83/EC on the quality of water intended for human consumption (Drinking Water Directive) Recommendation” (Segítség az emberi fogyasztásra szánt vízről szóló 1998/83/EK tanácsi irányelv I. mellékletének felülvizsgálatához – ajánlás), 2017. szeptember 11.
(14) A Bizottság (EU) 2015/1787 irányelve (2015. október 6.) az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló 98/83/EK tanácsi irányelv II. és III. mellékletének módosításáról (HL L 260., 2015.10.7., 6. o.).
(15) Egészségügyi Világszervezet: Iránymutatások az ivóvíz minőségéről, negyedik kiadás, 2011. http://www.who.int/water_sanitation_health/publications/2011/dwq_guidelines/en/index.html
(16) Ivóvízbiztonságiterv-készítési útmutató: Kockázatértékelés lépésről lépésre a vízszolgáltatók számára, Egészségügyi Világszervezet, 2009. http://apps.who.int/iris/bitstream/10665/75141/1/9789241562638_eng.pdf
(17) Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).
(18) Az Európai Parlament és a Tanács 305/2011/EU rendelete (2011. március 9.) az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 88., 2011.4.4., 5. o.).
(19) Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.).
(20) Egészségügyi Világszervezet: A Legionella és a legionellosis megelőzése, 2007., http://www.who.int/water_sanitation_health/emerging/legionella.pdf
(21) SWD (2016)0185
(22) COM(2014)0177
(23) COM(2014)0177, 12. o.
(24) A szociális jogok európai pillérének kihirdetéséről szóló intézményközi nyilatkozat (2017/C 428/09), 2017. november 17., HL C 248 428 ., 2017.12.13., 10. o.
(25) P8_TA(2015)0294
(26) P8_TA(2015)0294, 62. bekezdés.
(27) COM(2014)0209
(28) A Tanács 2013. december 9-i ajánlása (2013/C 378/01) a romák integrációját célzó hatékony tagállami intézkedésekről, HL C 378., 2013.12.24., 1. o.
(29) Az Európai Parlament és a Tanács 1386/2013/EU határozata (2013. november 20.) a „Jólét bolygónk felélése nélkül” című, a 2020-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési programról (HL L 354., 2013.12.28., 171. o.).
(30) Az Európai Parlament és a Tanács 2003/4/EK irányelve (2003. január 28.) a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről és a 90/313/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 41., 2003.2.14., 26. o.).
(31) Az Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK irányelve (2007. március 14.) az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról (HL L 108., 2007.4.25., 1. o.).
(32) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.
(33) HL L 124., 2005.5.17., 4. o.
(34) A Bizottság 2013/396/EU ajánlása (2013. június 11.) az uniós jog alapján biztosított jogok megsértése tekintetében a tagállamokban a jogsértés megszüntetésére irányuló és kiegészítő kollektív jogorvoslati mechanizmusok közös elveiről (HL L 201., 2013.7.26., 60.o.).
(35) A Tanács 2013/51/Euratom irányelve (2013. október 22.) a lakosság egészségének az emberi fogyasztásra szánt vízben található radioaktív anyagokkal szembeni védelmére vonatkozó követelmények meghatározásáról (HL L 296., 2013.11.7., 12. o.).
(36) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
(37) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/99/EK irányelve (2008. november 19.) a környezet büntetőjog általi védelméről (HL L 328., 2008.12.6., 28. o.).
(38) Az Európai Parlament és a Tanács 852/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az élelmiszer-higiéniáról (HL L 139., 2004.4.30., 1. o.).
(39) Az Európai Parlament és a Tanács 2006/118/EK irányelve (2006. december 12.) a felszín alatti vizek szennyezés és állapotromlás elleni védelméről (HL L 372., 2006.12.27., 19. o.).
(40) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/105/EK irányelve (2008. december 16.) a vízpolitika területén a környezetminőségi előírásokról, a 82/176/EGK, a 83/513/EGK, a 84/156/EGK, a 84/491/EGK és a 86/280/EGK tanácsi irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről, valamint a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról (HL L 348., 2008.12.24., 84. o.).
(41) Az Európai Parlament és a Tanács 305/2011/EU rendelete (2011. március 9.) az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 88., 2011.4.4., 5. o.).
I. MELLÉKLET
AZ EMBERI FOGYASZTÁSRA SZÁNT VÍZ MINŐSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSÉRE SZOLGÁLÓ HATÁRÉRTÉKEK MINIMUMKÖVETELMÉNYEI
A. RÉSZ
Mikrobiológiai paraméterek
|
Paraméter |
Határérték |
Mértékegység |
|
Clostridium perfringens spórák |
0 |
Egyedszám/100 ml |
|
Coliform baktériumok |
0 |
Egyedszám/100 ml |
|
Enterococcusok |
0 |
Egyedszám/100 ml |
|
Escherichia coli (E. coli) |
0 |
Egyedszám/100 ml |
|
Heterotróf csírák száma (HPC) 22o |
Rendellenes eltérés nélkül |
|
|
Szomatikus coliform baktériumok |
0 |
Egyedszám/100 ml |
|
Zavarosság |
<1 |
NTU |
|
Megjegyzés: |
Az e részben meghatározott paraméterek nem alkalmazandók a 2009/54/EK irányelv szerinti forrás- és ásványvizekre. |
|
[Mód. 179]
B. RÉSZ
Kémiai paraméterek
|
Paraméter |
Határérték |
Mértékegység |
Megjegyzések |
||||||||||||||||||
|
Akrilamid |
0,10 |
μg/l |
A paraméterek határértéke a monomerek vízben maradó koncentrációjára vonatkozik, amit a szóban forgó polimer vízben való maximális kioldódási jellemzői alapján számítottak ki. |
||||||||||||||||||
|
Antimon |
5,0 |
μg/l |
|
||||||||||||||||||
|
Arzén |
10 |
μg/l |
|
||||||||||||||||||
|
Benzol |
1,0 |
μg/l |
|
||||||||||||||||||
|
Benzo(a)pirén |
0,010 |
μg/l |
|
||||||||||||||||||
|
Béta-ösztradiol (50-28-2) |
0,001 |
μg/l |
|
||||||||||||||||||
|
Biszfenol-A |
0,01 0,1 |
μg/l |
|
||||||||||||||||||
|
Bór |
1,0 1,5 |
mg/l |
|
||||||||||||||||||
|
Bromát |
10 |
μg/l |
|
||||||||||||||||||
|
Kadmium |
5,0 |
μg/l |
|
||||||||||||||||||
|
Klorát |
0,25 |
mg/l |
|
||||||||||||||||||
|
Klorit |
0,25 |
mg/l |
|
||||||||||||||||||
|
Króm |
25 |
μg/l |
Az értéket legkésőbb [ezen irányelv hatálybalépésétől számított tíz naptári év elteltével]-ig kell elérni. A króm határértéke addig az időpontig 50 μg/l. |
||||||||||||||||||
|
Réz |
2,0 |
mg/l |
|
||||||||||||||||||
|
Cianid |
50 |
μg/l |
|
||||||||||||||||||
|
1,2 – diklór-etán |
3,0 |
μg/l |
|
||||||||||||||||||
|
Epiklórhidrin |
0,10 |
μg/l |
A paraméterek határértéke a monomerek vízben maradó koncentrációjára vonatkozik, amit a szóban forgó polimer vízben való maximális kioldódási jellemzői alapján számítottak ki. |
||||||||||||||||||
|
Fluorid |
1,5 |
mg/l |
|
||||||||||||||||||
|
Haloecetsavak (HAA) |
80 |
μg/l |
Az alábbi kilenc reprezentatív anyag összege: monoklór-, diklór- és triklór-ecetsav, mono- és dibróm-ecetsav, brómklór-ecetsav, brómdiklór-ecetsav, dibrómklór-ecetsav és tribrómklór-ecetsav. |
||||||||||||||||||
|
Ólom |
5 |
μg/l |
Az értéket legkésőbb [ezen irányelv hatálybalépésétől számított tíz naptári év elteltével]-ig kell elérni. Az ólom határértéke addig az időpontig 10 μg/l. |
||||||||||||||||||
|
Higany |
1,0 |
μg/l |
|
||||||||||||||||||
|
Microcystin-LR |
1,0 |
μg/l |
|
||||||||||||||||||
|
Nikkel |
20 |
μg/l |
|
||||||||||||||||||
|
Nitrát |
50 |
mg/l |
A tagállamok biztosítják, hogy teljesüljön a [nitrát]/50 + [nitrit]/3 ≤ 1 feltétel, ahol a szögletes zárójelek a nitrát (NO3) és nitrit (NO2) mg/l-ben kifejezett koncentrációit jelzik, és hogy a 0,10 mg/l nitrit érték teljesüljön a vízkezelő művek kivezetésénél. |
||||||||||||||||||
|
Nitrit |
0,50 |
mg/l |
A tagállamok biztosítják, hogy teljesüljön a [nitrát]/50 + [nitrit]/3 ≤ 1 feltétel, ahol a szögletes zárójelek a nitrát (NO3) és nitrit (NO2) mg/l-ben kifejezett koncentrációit jelzik, és hogy a 0,10 mg/l nitrit érték teljesüljön a vízkezelő művek kivezetésénél. |
||||||||||||||||||
|
Nonil-fenol |
0,3 |
μg/l |
|
||||||||||||||||||
|
Növényvédő szerek |
0,10 |
μg/l |
„Növényvédő szerek”:
és ezek metabolitjai, bomlási és reakciótermékei az 1107/2009/EK rendelet 3. cikkének 32. pontjában szereplő meghatározás szerint (1) . A határérték minden egyes növényvédő szerre külön-külön vonatkozik. Az aldrin, dieldrin, heptaklór és heptaklór-epoxid esetében a határérték 0,030 μg/l. |
||||||||||||||||||
|
Növényvédő szerek – összesen |
0,50 |
μg/l |
„Növényvédő szerek – összesen”: az ellenőrzés során észlelt és számszerűsített egyes növényvédőszer-tartalmak összege. |
||||||||||||||||||
|
PFA-k |
0,10 |
μg/l |
PFA-k alatt az egyes per- és polifluorozott alkilezett anyagok értendők (kémiai képlet: CnF2n+1–R). A képletnek különbséget kell tennie a „hosszú láncú” és „rövid láncú” PFA-k között. Ez az irányelv csak a „hosszú láncú” PFA-kra alkalmazandó. Az egyes PFA-anyagokra vonatkozó határérték csak azon PFA-anyagokra alkalmazandó, amelyek jelenléte valószínű, és amelyek az ezen irányelv 8. cikke szerinti veszélyértékelés értelmében veszélyesek az emberi egészségre. |
||||||||||||||||||
|
PFA-k – összesen |
0,50 |
μg/l |
PFA-k – összesen alatt a per-és polifluorozott alkilezett anyagok összege értendő (kémiai képlet: CnF2n+1–R). Az összes PFA-ra vonatkozó határérték csak azon PFA-anyagokra alkalmazandó, amelyek jelenléte valószínű, és amelyek az ezen irányelv 8. cikke szerinti veszélyértékelés értelmében veszélyesek az emberi egészségre. |
||||||||||||||||||
|
Policiklikus aromás szénhidrogének |
0,10 |
μg/l |
A következő meghatározott vegyületek koncentrációjának összege: benzo(b)fluorantén, benzo(k)fluorantén, benzo(ghi)perilén és indeno(1,2,3-cd)pirén. |
||||||||||||||||||
|
Szelén |
10 |
μg/l |
|
||||||||||||||||||
|
Tetraklór-etilén és triklór-etilén |
10 |
μg/l |
A kiválasztott összetevők koncentrációjának összege |
||||||||||||||||||
|
Trihalometánok – összesen |
100 |
μg/l |
Amennyiben lehetséges a fertőtlenítés hatásának veszélyeztetése nélkül, a tagállamoknak törekedniük kell az alacsonyabb értékekre. A következő meghatározott vegyületek koncentrációjának összege: kloroform, bromoform, dibrómklórmetán, brómdiklórmetán. |
||||||||||||||||||
|
Urán |
30 |
μg/l |
|
||||||||||||||||||
|
Vinilklorid |
0,50 |
μg/l |
A paraméterek határértéke a monomerek vízben maradó koncentrációjára vonatkozik, amit a szóban forgó polimer vízben való maximális kioldódási jellemzői alapján számítottak ki. |
[Mód. 138 és 180]
Ba RÉSZ
|
Indikátor paraméterek |
|||
|
Paraméter |
Határérték |
Mértékegység |
Megjegyzések |
|
Alumínium |
200 |
μg/l |
|
|
Ammónium |
0,50 |
mg/l |
|
|
Klorid |
250 |
mg/l |
1. megjegyzés |
|
Szín |
Elfogadható a fogyasztók számára, rendellenes eltérés nélkül |
|
|
|
Vezetőképesség |
2 500 |
μS cm-1 20 oC-on |
1. megjegyzés |
|
Hidrogénion-koncentráció |
≥ 6,5 és ≤ 9,5 |
pH egység |
1. és 3. megjegyzés |
|
Vas |
200 |
μg/l |
|
|
Mangán |
50 |
μg/l |
|
|
Szag |
Elfogadható a fogyasztók számára, rendellenes eltérés nélkül |
|
|
|
Szulfátok |
250 |
mg/l |
1. megjegyzés |
|
Nátrium |
200 |
mg/l |
|
|
Íz |
Elfogadható a fogyasztók számára, rendellenes eltérés nélkül |
|
|
|
Telepszám 22 oC-on |
Rendellenes eltérés nélkül |
|
|
|
Coliform baktériumok |
0 |
Egyedszám/100 ml |
|
|
Teljes szervesszén-tartalom (TOC) |
Rendellenes eltérés nélkül |
|
|
|
Zavarosság |
Elfogadható a fogyasztók számára, rendellenes eltérés nélkül |
|
|
|
1. megjegyzés: A víz nem lehet korróziót előidéző. 2. megjegyzés: Ezt a paramétert nem szükséges mérni, kivéve, ha a víz felszíni vízből származik, vagy ilyen víz befolyása alatt áll. Amennyiben ez a határérték nem teljesül, az érintett tagállamnak meg kell vizsgálnia az ellátórendszert, és meg kell győződnie arról, hogy az emberi egészséget potenciálisan nem veszélyezteti patogén mikroorganizmusok, például cryptosporidium jelenléte. 3. megjegyzés: A palackokba vagy tartályokba töltött szénsavmentes víz esetében a minimum érték 4,5 pH egységre csökkenthető. A palackokba vagy tartályokba töltött természetes szénsavtartalmú vagy mesterségesen szénsavval dúsított víz esetében a minimumérték alacsonyabb is lehet. |
|||
[Mód. 139]
C. RÉSZ
A házi elosztási kockázatértékelés szempontjából releváns paraméterek
|
Paraméter |
Határérték |
Mértékegység |
Megjegyzések |
|
Legionella pneumophila |
<1 000 |
Szám/l |
Ha a Legionella vonatkozásában a <1 000 /l határérték nem teljesül, ismételt vitavételt kell végezni a Legionella pneumophila vonatkozásában. Ha a Legionella pneumophila nincs jelen, a Legionella határértéke <10 000 /l. |
|
Legionella |
< 10 000 |
Szám/l |
A < 1 000 /l határértékű Legionella pneumophila jelenlétének hiányában a Legionella határértéke < 10 000 /l. |
|
Ólom |
5 |
μg/l |
Az értéket legkésőbb [ezen irányelv hatálybalépésétől számított tíz naptári év elteltével]-ig kell elérni. Az ólom határértéke addig az időpontig 10 μg/l. |
[Mód. 140]
Ca RÉSZ
|
Újonnan megjelenő, ellenőrzött paraméterek |
|
|
Mikroműanyagok |
Az ellenőrzést a 11. cikk (5) bekezdésének b) pontjában említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározott, a mikroműanyagok mérésére vonatkozó módszertannal összhangban kell végezni. |
[Mód. 141]
(1) Az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 309., 2009.11.24., 1. o.).
II. MELLÉKLET
ELLENŐRZÉS
A. RÉSZ
Általános célkitűzések és az emberi fogyasztásra szánt víz ellenőrzésére irányuló programok
|
1. |
A 11. cikk (2) bekezdésével összhangban kidolgozott, az emberi fogyasztásra szánt víz ellenőrzésére irányuló programoknak biztosítaniuk kell, hogy:
|
|
2. |
A 11. cikk (2) bekezdésének megfelelően létrehozott ellenőrző programoknak tartalmazniuk kell az alábbiak egyikét:
|
|
3. |
A tagállamok biztosítják, hogy az ellenőrző programokat folyamatosan és rendszeresen felülvizsgálják, és legalább hatévente frissítik vagy újra megerősítik. |
B. RÉSZ
Alapvető paraméterek és mintavételi gyakoriság
1. Határértékek
Az Escherichia coli (E. coli), a Clostridium perfringens spórák és a szomatikus coliform baktériumok a z enterococcusok „alapvető paramétereknek” tekintendők, és nem tartoznak az ezen melléklet C. részével összhangban végzett ellátási kockázatelemzés hatálya alá. Ezeket legalább a 2. pontban található 1. táblázatban meghatározott gyakorisággal kell ellenőrizni. [Mód. 142]
2. A mintavételek gyakorisága
Az 5. cikk szerint meghatározott összes paramétert legalább a következő táblázatban meghatározott gyakorisággal kell ellenőrizni, kivéve, ha a 9. cikkel és ezen melléklet C. részével összhangban végzett ellátási kockázatelemzés alapján eltérő mintavételi gyakoriság kerül meghatározásra.
1. táblázat
Minimális mintavételi és elemzési gyakoriság a megfelelőség ellenőrzésére
|
A vízellátási körzeten belül naponta szállított vagy előállított vízmennyiség (m3) |
A minták minimális száma évente |
|||
|
≤ 100 |
10a |
|||
|
> 100 |
≤ 1 000 |
10a |
||
|
> 1 000 |
≤ 10 000 |
50b |
||
|
>10 000 |
≤ 100 000 |
365 |
||
|
>100 000 |
365 |
|||
|
A vízellátási körzeten belül naponta szállított vagy előállított vízmennyiség (Lásd az 1. és a 2. megjegyzést) m3 |
A. csoportba tartozó paraméterek (mikrobiológiai paraméterek) – a minták száma évente (Lásd a 3. megjegyzést) |
B. csoportba tartozó paraméterek (kémiai paraméterek) – a minták száma évente |
||
|
|
≤ 100 |
> 0 (Lásd a 4. megjegyzést) |
> 0 (Lásd a 4. megjegyzést) |
|
|
> 100 |
≤ 1 000 |
4 |
1 |
|
|
> 1 000 |
≤ 10 000 |
4 +3 minta minden megkezdett 1 000 m3/nap mennyiségre |
1 +1 minta minden megkezdett 1 000 m3/nap mennyiségre |
|
|
> 10 000 |
≤ 100 000 |
|
3 + 1 minta minden megkezdett 10 000 m3/nap mennyiségre |
|
|
> 100 000 |
|
|
12 + 1 minta minden megkezdett 25 000 m3/nap mennyiségre |
|
a: a mintavételt mindig olyankor kell végezni, amikor magas a kockázata annak, hogy a vízelosztási rendszerbe enterális kórokozók juthatnak be.
b: legalább 10 mintát olyankor kell venni, amikor magas a kockázata annak, hogy a víelosztási rendszerbe enterális kórokozók juthatnak be.
1. megjegyzés: A vízellátási körzet az a földrajzilag meghatározott térség, amelyen belül az emberi fogyasztásra szánt víz egy vagy több forrásból származik, és a víz minősége hozzávetőlegesen egységesnek tekinthető.
2. megjegyzés: A víz mennyiségét a naptári évben vett átlagok alapján számítják ki. A vízellátási körzetben lakók száma is használható a víz mennyisége helyett a minimális gyakoriság meghatározásához, 200 l/(nap*fő) vízfogyasztást feltételezve.
3. megjegyzés: A feltüntetett gyakoriság kiszámítása az alábbi módon történik: pl. 4 300 m3/nap = 16 minta (4 minta az első 1 000 m3/nap mennyiségre + 12 további minta 3 300 m3/nap mennyiségre).
4. megjegyzés: Azoknak a tagállamoknak, amelyek az irányelv 3. cikk (2) bekezdésének b) pontja szerint eltérést engedtek meg az egyedi ellátásból származó víz esetén, ezeket a gyakoriságokat csak olyan vízellátási körzetekre kell alkalmazniuk, amelyek naponta 10 és100 m3 közötti mennyiségű vizet szolgáltatnak. [Mód. 186]
C. RÉSZ
Az ellátási kockázatértékelés
|
1. |
A 9. cikkben említett említett ellátási kockázatértékelésnek a nemzetközi szabványokban, például az ivóvízellátás biztonságáról és a kockázat- és a válságkezelés irányelveiről szóló EN 15975-2 szabványban meghatározott általános kockázatértékelési elveken kell alapulnia. |
|
2. |
Amennyiben az ellátási kockázatértékelés szerint az alábbi feltételek valamelyike teljesül, az ellenőrzés során figyelembe vett paraméterek jegyzékét ki kell bővíteni és a B. részben meghatározott mintavételi gyakoriságokat növelni kell:
|
|
3. |
Amennyiben az ellátási kockázatértékelés szerint az alábbi feltételek mindegyike teljesül, az ellenőrzés során figyelembe vett paraméterek jegyzékét szűkíteni lehet és a B. részben meghatározott mintavételi gyakoriságokat csökkenteni lehet:
|
|
4. |
Amennyiben [ezen irányelv hatálybalépésének dátuma]-án/-én már rendelkezésre állnak olyan ellenőrzési eredmények, amelyek tanúsítják a (3) bekezdés b)—e) pontjaiban meghatározott feltételek teljesülését, akkor ezen ellenőrzési eredmények felhasználásával az említett időponttól kezdve kiigazítható az ellátásra vonatkozó kockázatelemzést követő ellenőrzés. |
új szövegD. RÉSZ
Mintavételi módszerek és mintavételi helyek
|
1. |
A mintavételek helyét úgy kell kijelölni, hogy teljesüljenek a 6. cikkben a megfelelési helyekre vonatkozó rendelkezések. Elosztó hálózat esetében a tagállam a vízellátási körzeten belül vagy a vízkezelő műnél is vehet mintát konkrét paraméterekre vonatkozóan, ha bizonyítható, hogy az nem okozza az adott paraméterek tekintetében kapott értékek romlását. Amennyire lehetséges, a mintavételek számát időben és térben egyenletesen kell elosztani. |
|
2. |
A megfelelési helyen történő mintavételt az alábbi követelmények szerint kell végezni:
|
|
2a. |
A házi elosztórendszerekből azokon a pontokon kell Legionella-mintákat venni, ahol fennáll a Legionella pneumophila terjedésének és/vagy az annak való kitettség kockázata. A tagállamok megállapítják a Legionella-mintavételi módszerekre vonatkozó iránymutatásokat; [Mód. 144] |
|
3. |
Az elosztó hálózatban történő mintavételt, a fogyasztói csapoknál történő mintavétel kivételével az ISO 5667-5 szabvány szerint kell végezni. A mikrobiológiai paraméterek vizsgálatára az elosztó hálózatban a mintavételt és minta kezelését az EN ISO 19458 szabvány „a)” mintavételi célja szerint kell végezni. |
IIA MELLÉKLET
Az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkezésbe kerülő új termékek gyártásához használt vegyi anyagokra és anyagokra vonatkozó minimális higiéniai követelmények:
|
a) |
azon vegyi anyagok listája, amelyek használata megengedett az anyagok előállítása során, az anyagok alatt értve többek között, de nem kizárólagosan a szerves anyagokat, elasztomereket, fémeket, a cementet, az ioncserélő gyantát és a kompozit anyagokat, továbbá az ezekből készült termékeket. |
|
b) |
konkrét követelmények az anyagokban és a belőlük készült termékekben használt vegyi anyagokra vonatkozóan. |
|
c) |
egyes anyagok emberi fogyasztásra szánt vízbe való bejutására vonatkozó korlátozások. |
|
d) |
higiéniai szabályok a megfeleléshez szükséges egyéb tulajdonságokra vonatkozóan. |
|
e) |
az a)–d) pontokban foglaltaknak való megfelelés ellenőrzésének alapvető szabályai. |
|
f) |
az a)–d) pontokban foglaltaknak való megfelelés ellenőrzését célzó mintavételre és elemzési módszerekre vonatkozó szabályok. [Mód. 145] |
III. MELLÉKLET
A PARAMÉTEREK ELEMZÉSÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
A tagállamok biztosítják, hogy az ellenőrzés és az ezen irányelvnek való megfelelés bizonyítása céljából alkalmazott analitikai módszereket az EN ISO/IEC 17025 szabvány vagy más, azzal egyenértékű, nemzetközileg elfogadott szabvány szerint validálják. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a laboratóriumok és az azokkal szerződésben álló felek az EN ISO/IEC 17025 szabványnak vagy más, nemzetközileg elfogadott hasonló szabványnak megfelelő minőségirányítási gyakorlatot kövessenek.
Olyan analitikai módszer hiányában, amely megfelel a B. részben meghatározott, a módszerrel szembeni minimális teljesítménykövetelményeknek, a tagállamok biztosítják, hogy az ellenőrzés a rendelkezésre álló legjobb, de túlzott költségekkel nem járó technikák alkalmazásával történjen.
A. RÉSZ
Mikrobiológiai paraméterek, amelyek analitikai módszerei meg vannak határozva
A mikrobiológiai paraméterekre vonatkozó módszerek a következők:
|
a) |
Escherichia coli (E. coli) és coliform baktériumok (EN ISO 9308-1 vagy EN ISO 9308-2) |
|
b) |
Enterococcusok (EN ISO 7899-2) |
|
c) |
Pseudomonas aeruginosa (EN ISO 16266) |
|
d) |
telepszám vagy heterotróf csírák száma 22 oC-on (EN ISO 6222) |
|
e) |
Clostridium perfringens (beleértve a spórákat is) (EN ISO 14189) |
|
f) |
Zavarosság (EN ISO 7027) |
|
g) |
Legionella (EN ISO 11731) |
|
h) |
Szomatikus coliform baktériumok (EN ISO 10705-2) |
B. RÉSZ
Kémiai paraméterek, amelyekre a módszerrel szembeni teljesítménykövetelmények vonatkoznak
1. Kémiai paraméterek
Az 1. táblázatban szereplő paraméterek esetében az analitikai módszerrel szemben követelmény, hogy képes legyen a határértéknek megfelelő koncentrációkat az adott határérték legfeljebb 30 %-ának megfelelő – a 2009/90/EK bizottsági irányelv (1) 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott – alsó méréshatárral és az 1. táblázatban megadott mérési bizonytalansággal mérni. Az eredményt legalább annyi tizedesjegy pontossággal kell megadni, mint amennyivel az I. melléklet B. részében a határértékeket meghatározták.
Az 1. táblázatban szereplő mérési bizonytalanság nem használható az I. mellékletben megadott határértékek további tűréshatáraként.
1. táblázat
A módszerrel szembeni minimális követelmény – „mérési bizonytalanság”
|
Paraméterek |
Mérési bizonytalanság (Lásd a 1. megjegyzést) a határérték %-os arányában |
Megjegyzések |
|
Akrilamid |
30 |
|
|
Antimon |
40 |
|
|
Arzén |
30 |
|
|
Benzo(a)pirén |
50 |
Lásd a 2. megjegyzést. |
|
Benzol |
40 |
|
|
Béta-ösztradiol (50-28-2) |
50 |
|
|
Biszfenol-A |
50 |
|
|
Bór |
25 |
|
|
Bromát |
40 |
|
|
Kadmium |
25 |
|
|
Klorát |
30 |
|
|
Klorit |
30 |
|
|
Króm |
30 |
|
|
Réz |
25 |
|
|
Cianid |
30 |
Lásd a 3. megjegyzést. |
|
1,2 – diklór-etán |
40 |
|
|
Epiklórhidrin |
30 |
|
|
Fluorid |
20 |
|
|
HAA-k |
50 |
|
|
Ólom |
25 |
|
|
Higany |
30 |
|
|
Microcystin-LR |
30 |
|
|
Nikkel |
25 |
|
|
Nitrát |
15 |
|
|
Nitrit |
20 |
|
|
Nonil-fenol |
50 |
|
|
Növényvédő szerek |
30 |
Lásd a 4. megjegyzést. |
|
PFA-k |
50 20 |
|
|
Policiklikus aromás szénhidrogének |
30 |
Lásd az 5. megjegyzést. |
|
Szelén |
40 |
|
|
Tetraklóretilén |
30 |
Lásd a 6. megjegyzést. |
|
Triklóretilén |
40 |
Lásd a 6. megjegyzést. |
|
Trihalometánok – összesen |
40 |
Lásd az 5. megjegyzést. |
|
Urán |
30 |
|
|
Vinilklorid |
50 |
|
[Mód. 177 és 224]
2. Megjegyzések az 1. táblázathoz
|
1. megjegyzés |
A mérési bizonytalanság a felhasznált adatok alapján a mérendő mennyiségre kapott értékek szórására jellemző nemnegatív szám. A mérési bizonytalanságra vonatkozó módszerrel szembeni követelmény (k = 2) a táblázatban megadott határérték százalékos aránya vagy bármely annál szigorúbb érték . Más rendelkezés hiányában a mérési bizonytalanságot a határérték szintjén kell megbecsülni. |
|
2. megjegyzés: |
Ha a mérési bizonytalanság értéke nem érhető el, a rendelkezésre álló legjobb technikát kell kiválasztani (60 %-ig). |
|
3. megjegyzés: |
A módszer meghatározza az összes cianidtartalmat annak minden formájában. |
|
4. megjegyzés: |
A módszerrel szembeni követelmények egyedi peszticidekre vonatkoznak és jelzésértékűek. A mérési bizonytalanság értéke számos peszticid esetében 30 % is lehet, más peszticidek esetében azonban legfeljebb 80 %-os érték is megengedhető. |
|
5. megjegyzés: |
A módszerrel szembeni követelmények az egyes anyagokra vonatkoznak, és meg kell felelniük az I. melléklet B. részében az egyes anyagokra vonatkozó határértékek 25 %-ának |
|
6. megjegyzés: |
A módszerrel szembeni követelmények az egyes anyagokra vonatkoznak, és meg kell felelniük az I. melléklet B. részében az egyes anyagokra vonatkozó határértékek 50 %-ának |
(1) A vizek állapotának kémiai elemzésére és figyelemmel kísérésére vonatkozó műszaki előírásoknak a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti megállapításáról szóló, 2009. július 31-i 2009/90/EK bizottsági irányelv (HL L 201., 2009.8.1., 36. o.).
IV. MELLÉKLET
A NYILVÁNOSSÁG SZÁMÁRA ONLINE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTANDÓ INFORMÁCIÓK TÁJÉKOZTATÁSA [Mód. 146]
A következő információkat az interneten vagy ugyanolyan felhasználóbarát és igényre szabott módon elérhetővé kell tenni a fogyasztók számára: [Mód. 147]
|
1. |
az illetékes vízszolgáltató , a szolgáltatási terület és az ellátott személyek számának, valamint a vízelőállítás módjának megjelölése ; megnevezése; [Mód. 148] |
|
2. |
az I. mellékletben melléklet A., B. és Ba. részében felsorolt paraméterekre vonatkozó legfrissebb ellenőrzési adatok összefoglalása vízszolgáltatónként , ezen belül a mintavétel gyakorisága és helyszíne a szolgáltatást igénybe vevő fogyasztó számára releváns terület vonatkozásában, továbbá az 5. cikkel összhangban meghatározott határérték. Az ellenőrzési eredmények nem lehetnek régiebbek régebbiek : [Mód. 149]
|
|
3. |
az 5. cikk alapján meghatározott határértékek túllépését követően az illetékes hatóságok által megállapított, az emberi egészségre gyakorolt potenciális veszély túllépése esetén információk az emberi egészségre gyakorolt potenciális veszélyről, és ezzel kapcsolatban egészségvédelmi és fogyasztási tanácsok vagy egy ezen információkat tartalmazó weboldalra mutató link; [Mód. 150] |
|
4. |
a releváns ellátási kockázatelemzés összefoglalása; [Mód. 151] |
|
5. |
információk a következő túllépését követően az illetékes hatóságok által megállapított, az emberi egészségre gyakorolt potenciális veszély indikátor paraméterekről és a hozzájuk tartozó határértékekről:
|
|
6. |
a fogyasztóknak szóló tanácsok arról, hogy adott esetben hogyan csökkenthetik a vízfogyasztást , és a helyi feltételeknek megfelelően hogyan tehetik felelősségteljesebbé a vízhasználatot ; [Mód. 153] |
|
7. |
a nagy és nagyon nagy vízszolgáltatók esetében éves szintű információk a következőkről: [Mód. 154]
|
|
8. |
kérésre hozzáférés biztosítása a 2. és a 3. pont szerinti információkhoz legfeljebb 10 évre visszamenőleg , de az irányelv átültetésénél nem korábbi időpontig . [Mód. 160] |
V. MELLÉKLET
A. rész
A hatályon kívül helyezett irányelv és későbbi módosításainak jegyzéke
(a 23. cikkben említettek szerint)
|
A Tanács 98/83/EK irányelve |
|
|
Az Európai Parlament és a Tanács 1882/2003/EK rendelete |
Csak a II. melléklet 29. pontja |
|
Az Európai Parlament és a Tanács 596/2009/EK rendelete |
Csak a melléklet 2.2. pontja |
|
A Bizottság (EU) 2015/1787 irányelve |
|
B. rész
A nemzeti jogba való átültetésre vonatkozó határidők
(a 23. cikkben említettek szerint)
|
Irányelv |
Átültetés határideje |
|
|
98/83/EK |
(2000. december 25.) |
|
|
(EU) 2015/1787 |
(2017. október 27.) |
|
VI. MELLÉKLET
MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT
|
98/83/EK irányelv |
Ezen irányelv |
|
1. cikk |
1. cikk |
|
2. cikk, bevezető szövegrész |
2. cikk, bevezető szövegrész |
|
2. cikk, 1. és 2. pont |
2. cikk, 1. és 2. pont |
|
— |
2. cikk, 3–8. pont |
|
3. cikk, (1) bekezdés, bevezető szövegrész |
3. cikk, (1) bekezdés, bevezető szövegrész |
|
3. cikk, (1) bekezdés, a) és b) pont |
3. cikk, (1) bekezdés, a) és b) pont |
|
3. cikk, (2) és (3) bekezdés |
3. cikk, (2) és (3) bekezdés |
|
4. cikk, (1) bekezdés, bevezető szövegrész |
4. cikk, (1) bekezdés, bevezető szövegrész |
|
4. cikk, (1) bekezdés, a) és b) pont |
4. cikk, (1) bekezdés, a) és b) pont |
|
4. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés |
4. cikk, (1) bekezdés, c) pont |
|
4. cikk, (2) bekezdés |
4. cikk, (2) bekezdés |
|
5. cikk, (1) és (2) bekezdés |
5. cikk, (1) bekezdés |
|
5. cikk, (3) bekezdés |
5. cikk, (2) bekezdés |
|
6. cikk, (1) bekezdés, a)–c) pont |
6. cikk, a)–c) pont |
|
6. cikk, (1) bekezdés, d) pont |
— |
|
6. cikk, (2) bekezdés |
— |
|
6. cikk, (3) bekezdés |
— |
|
— |
7. cikk |
|
— |
8. cikk |
|
|
9. cikk |
|
— |
10. cikk |
|
7. cikk, (1) bekezdés |
11. cikk, (1) bekezdés |
|
7. cikk, (2) bekezdés |
11. cikk, (2) bekezdés, bevezető szövegrész |
|
— |
11. cikk, (2) bekezdés, a)–c) pont |
|
7. cikk, (3) bekezdés |
11. cikk, (3) bekezdés |
|
7. cikk, (4) bekezdés |
— |
|
7. cikk, (5) bekezdés, a) pont |
11. cikk, (4) bekezdés, bevezető szövegrész |
|
7. cikk, (5) bekezdés, b) pont |
11. cikk, (4) bekezdés, a) pont |
|
7. cikk, (5) bekezdés, c) pont |
11. cikk, (4) bekezdés, b) pont |
|
7. cikk, (6) bekezdés |
11. cikk, (5) bekezdés |
|
8. cikk, (1) bekezdés |
12. cikk, (1) bekezdés |
|
8. cikk, (2) bekezdés |
12. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés |
|
— |
12. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés |
|
8. cikk, (3) bekezdés |
12. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés |
|
— |
12. cikk, (3) bekezdés, második albekezdés |
|
— |
12. cikk, (4) bekezdés, a)–c) pont |
|
8. cikk, (4) bekezdés |
12. cikk, (5) bekezdés |
|
8. cikk, (5)–(7) bekezdés |
— |
|
9. cikk |
— |
|
10. cikk |
— |
|
— |
13. cikk |
|
— |
14. cikk |
|
— |
15. cikk |
|
— |
16. cikk |
|
— |
17. cikk |
|
11. cikk, (1) bekezdés |
18. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés |
|
— |
18. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés |
|
11. cikk, (2) bekezdés |
— |
|
— |
18. cikk, (2) bekezdés |
|
— |
19. cikk |
|
12. cikk, (1) bekezdés |
20. cikk, (1) bekezdés |
|
12. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés |
20. cikk, (1) bekezdés |
|
12. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés |
— |
|
12. cikk, (3) bekezdés |
— |
|
13. cikk |
— |
|
14. cikk |
— |
|
15. cikk |
— |
|
— |
21. cikk |
|
17. cikk, (1) és (2) bekezdés |
22. cikk, (1) és (2) bekezdés |
|
16. cikk, (1) bekezdés |
23. cikk, (1) bekezdés |
|
16. cikk, (2) bekezdés |
— |
|
|
23. cikk, (2) bekezdés |
|
18. cikk |
24. cikk |
|
19. cikk |
25. cikk |
|
I. melléklet, A. rész |
I. melléklet, A. rész |
|
I. melléklet, B. rész |
I. melléklet, B. rész |
|
I. melléklet, C. rész |
— |
|
— |
I. melléklet, C. rész |
|
II. melléklet, A. rész, 1. a)–c) pont |
II. melléklet, A. rész, 1. a)–c) pont |
|
II. melléklet, A. rész, 2. pont, első bekezdés |
II. melléklet, A. rész, 2. pont, első bekezdés |
|
— |
II. melléklet, A. rész, 2. pont, második bekezdés és táblázat |
|
II. melléklet, A. rész, 2. pont, második bekezdés |
II. melléklet, A. rész, 2. pont, harmadik bekezdés |
|
II. melléklet, A. rész, 3. pont |
— |
|
II. melléklet, A. rész, 4. pont |
II. melléklet, A. rész, 3. pont |
|
II. melléklet, B. rész, 1. pont |
— |
|
II. melléklet, B. rész, 2. pont |
II. melléklet, B. rész, 1. pont |
|
II. melléklet, B. rész, 3. pont |
II. melléklet, B. rész, 2. pont |
|
II. melléklet, C. rész, 1. pont |
— |
|
II. melléklet, C. rész, 2. pont |
II. melléklet, C. rész, 1. pont |
|
II. melléklet, C. rész, 3. pont |
— |
|
II. melléklet, C. rész, 4. pont |
II. melléklet, C. rész, 2. pont |
|
II. melléklet, C. rész, 5. pont |
II. melléklet, C. rész, 3. pont |
|
— |
II. melléklet, C. rész, 4. pont |
|
II. melléklet, C. rész, 6. pont |
— |
|
II. melléklet, D. rész, 1–3. pont |
II. melléklet, D. rész, 1–3. pont |
|
III. melléklet, első és második bekezdés |
III. melléklet, első és második bekezdés |
|
III. melléklet, A. rész, első és második bekezdés |
— |
|
III. melléklet, A. rész, harmadik bekezdés, a)–f) pont |
III. melléklet, A. rész, harmadik bekezdés, a)–h) pont |
|
III. melléklet, B. rész, 1. pont, első bekezdés |
III. melléklet, B. rész, 1. pont, első bekezdés |
|
III. melléklet, B. rész, 1. pont, második bekezdés |
— |
|
III. melléklet, B. rész, 1. pont, harmadik bekezdés és 1. táblázat |
III. melléklet, B. rész, 1. pont, második bekezdés és 1. táblázat |
|
III. melléklet, B. rész, 1. pont, 2. táblázat |
— |
|
III. melléklet, B. rész, 2. pont |
III. melléklet, B. rész, 2. pont |
|
IV. melléklet |
— |
|
V. melléklet |
— |
|
— |
IV. melléklet |
|
— |
V. melléklet |
|
— |
VI. melléklet |
|
2021.3.26. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 108/930 |
P8_TA(2019)0321
A szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és mentesítési eljárások hatékonyságának növelése ***I
Az Európai Parlament 2019. március 28-i jogalkotási állásfoglalása a megelőző szerkezetátalakítás kereteiről, a második esélyről, a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és mentesítési eljárások hatékonyságának növelését célzó intézkedésekről és a 2012/30/EU irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2016)0723 – C8-0475/2016 – 2016/0359(COD))
(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)
(2021/C 108/52)
Az Európai Parlament,
|
— |
tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0723), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, valamint 53. és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0475/2016), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére, |
|
— |
tekintettel a Dáil Éireann és a Seanad Éireann által a szubszidiaritás és az arányosság elveinek alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján benyújtott, indokolt véleményekre, amelyek szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével, |
|
— |
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2017. március 29-i véleményére (1), |
|
— |
tekintettel a Régiók Bizottságának 2017. július 12-i véleményére (2), |
|
— |
tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2018. december 19-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére, |
|
— |
tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére, valamint a Gazdasági és Monetáris Bizottság és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A8-0269/2018), |
|
1. |
elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot; |
|
2. |
felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja; |
|
3. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek. |
P8_TC1-COD(2016)0359
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 28-án került elfogadásra a megelőző szerkezetátalakítási keretekről, az adósság alóli mentesítésről és az eltiltásokról, valamint a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és adósság alóli mentesítési eljárások hatékonyságának növelését célzó intézkedésekről, és az (EU) 2017/1132 irányelv módosításáról (Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelv) szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel
(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/1023 irányelvvel.)
|
2021.3.26. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 108/932 |
P8_TA(2019)0322
Az egyes online közvetítésekre, valamint televíziós és rádiós műsorok továbbközvetítésére alkalmazandó szerzői jogok és szerzői joggal szomszédos jogok gyakorlása ***I
Az Európai Parlament 2019. március 28-i jogalkotási állásfoglalása a műsorszolgáltató szervezetek egyes online közvetítéseire, valamint televíziós és rádiós műsorok továbbközvetítésére alkalmazandó szerzői jogok és szerzői joggal szomszédos jogok gyakorlására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2016)0594 – C8-0384/2016 – 2016/0284(COD))
(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)
(2021/C 108/53)
Az Európai Parlament,
|
— |
tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0594), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0384/2016), |
|
— |
tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapra vonatkozó véleményére, |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére, valamint 53. cikkének (1) bekezdésére és 62. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2017. január 25-i véleményére (1), |
|
— |
a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően, |
|
— |
tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. január 18-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 59. és 39. cikkére, |
|
— |
tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére és a Kulturális és Oktatási Bizottság, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, valamint a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményeire (A8-0378/2017), |
|
1. |
elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot; |
|
2. |
felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja; |
|
3. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek. |
P8_TC1-COD(2016)0284
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 28-án került elfogadásra a műsorszolgáltató szervezetek egyes online közvetítéseire, valamint televíziós és rádiós műsorok továbbközvetítésére alkalmazandó szerzői jogok és szerzői joggal szomszédos jogok gyakorlására vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 93/83/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel
(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/7889 irányelvvel.)
|
2021.3.26. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 108/934 |
P8_TA(2019)0323
A Kreatív Európa program (2021–2027) létrehozása ***I
Az Európai Parlament 2019. március 28-i jogalkotási állásfoglalása a Kreatív Európa program (2021–2027) létrehozásáról és az 1295/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0366 – C8-0237/2018 – 2018/0190(COD))
(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)
(2021/C 108/54)
Az Európai Parlament,
|
— |
tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0366), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 167. cikkének (5) bekezdésére és 173. cikkének (3) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0237/2018), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére, |
|
— |
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. december 12-i véleményére (1), |
|
— |
tekintettel a Régiók Bizottságának 2019. február 6-i véleményére (2), |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére, |
|
— |
tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság véleményére (A8-0156/2019), |
|
1. |
elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot; |
|
2. |
felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja; |
|
3. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek. |
(1) HL C 110., 2019.3.22., 87. o.
(2) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
P8_TC1-COD(2018)0190
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 28-én került elfogadásra a Kreatív Európa program (2021–2027) létrehozásáról és az 1295/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 167. cikke (5) bekezdésére és 173. cikke (3) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),
tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),
rendes jogalkotási eljárás keretében (3),
mivel:
|
(1) |
A kultúra, a művészetek, a kulturális örökség és a kulturális sokszínűség kulturális, oktatási, demokratikus , környezeti, társadalmi, emberi jogi és gazdasági szempontból egyaránt jelentős értéket képvisel, amelyet ösztönözni és támogatni kell. A 2017. március 25-i Római Nyilatkozat és a 2017. decemberi Európai Tanács kimondta, hogy az oktatás és a kultúra alapvető jelentőséggel bír a befogadó és összetartó társadalmak kialakítása, valamint Európa versenyképességének megőrzése szempontjából. [Mód. 1] |
|
(2) |
Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikke szerint „az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.” Ezeket az értékeket az Európai Unió Alapjogi Chartája (a Charta) – mely ugyanolyan jogi erővel bír, mint a szerződések (az EUSZ 6. cikke) – a benne foglalt jogok, szabadságok és alapelvek útján még inkább megerősítette és rögzítette. Nevezetesen, a Charta 11. cikke biztosítja a véleménynyilvánítás és tájékozódás szabadságát, 13. cikke pedig a művészet és a tudomány szabadságát. [Mód. 2] |
|
(3) |
Az EUSZ 3. cikke kimondja, hogy az Unió célja a béke, az általa vallott értékek és népei jólétének előmozdítása, és hogy – egyebek mellett – az Unió tiszteletben tartja saját kulturális és nyelvi sokféleségét, továbbá biztosítja Európa kulturális örökségének megőrzését és további gyarapítását. |
|
(4) |
Az új kulturális menetrendről szóló bizottsági közlemény (4) pontosabban is meghatározza az Unió által a kulturális és kreatív ágazatokban követendő célkitűzéseket. Ezek közé tartozik a kultúrában és a kulturális sokszínűségben rejlő lehetőségek kiaknázása a társadalom kohéziójának és jóllétének biztosítása érdekében, a kulturális és kreatív ágazatok határokon átnyúló dimenziójának erősítése, növekedési lehetőségeik ösztönzése, a kultúraalapú kreativitás támogatása az oktatás és az innováció terén, illetve a munkahelyteremtés és a növekedés biztosítás érdekében, továbbá a nemzetközi kulturális kapcsolatok megerősítése. Ennek az új kulturális menetrendnek a végrehajtását kell elősegítenie a Kreatív Európa programnak, a többi uniós programmal együtt , figyelembe véve azt a tényt, hogy a kultúra és a művészi kifejezésmód önmagáért való értékét minden esetben meg kell óvni és elő kell mozdítani, valamint, hogy a művészi alkotás együttműködési projektek központi eleme . Az új európai kulturális menetrend végrehajtásának támogatása . Ez összhangban áll a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló, 2005-ös UNESCO-egyezménnyel is, amely 2007. március 18-án lépett hatályba, és amelynek az Unió is részes fele. [Mód. 3] |
|
(4a) |
Az uniós politikák kiegészítik a kulturális és kreatív területre irányuló tagállami intézkedéseket, és növelik azok értékét. Az uniós politikák által kifejtett hatást rendszeresen kell értékelni, figyelembe véve az olyan minőségi és mennyiségi mutatókat, mint például a polgárok számára nyújtott előnyök, a polgárok aktív részvétele, az uniós gazdaság számára a növekedés és a munkahelyteremtés terén nyújtott előnyök, valamint a gazdaság egyéb ágazataira gyakorolt továbbgyűrűző hatás, illetve a kulturális és kreatív ágazatban dolgozók készségei és kompetenciái. [Mód. 4] |
|
(4b) |
A program célkitűzései közé tartozik Európa kulturális örökségének megőrzése és további gyarapítása. Ezeket a célkitűzéseket ezenkívül az Európa Tanács a kulturális örökség társadalmi vonatkozású értékéről szóló, 2011. június 1-jén hatályba lépett keretegyezménye (Faro-egyezmény) által biztosított, a kulturális örökség ismeretéhez és az abban való részvételhez való jogtól elválaszthatatlannak ismerték el. Az egyezmény hangsúlyozza a kulturális örökség szerepét a békés és demokratikus társadalom építésében, a fenntartható fejlődést célzó folyamatokban, valamint a kulturális sokféleség előmozdításában. [Mód. 5] |
|
(5) |
Az európai kulturális sokféleség előmozdításához elengedhetetlenek a jól fejlődő előmozdításának és a közös kulturális gyökerek ismeretének alapja a művészi kifejezés szabadsága, a művészek és a kulturális élet szereplőinek képességei és kompetenciái, valamint a virágzó és stabil , közpénzből és magánforrásokból finanszírozott kulturális és kreatív ágazatok, amelyek továbbá a széles és sokrétű európai közönségeknek szóló művek megalkotására, gyártására kitalálására, elkészítésére és terjesztésére irányuló képességük .képesek. Ez javítja üzleti lehetőségeiket, és hozzájárul a kreatív tartalmakhoz, a művészi kutatáshoz és a kreativitáshoz való hozzáféréshez és azok népszerűsítéséhez, a fenntartható gazdasági növekedéshez és a munkahelyteremtéshez. Mi több, a kreativitás és az új ismeretek ösztönzése az ipari értékláncokon belül is hozzájárul a versenyképesség fokozásához és az innovációs képesség ösztönzéséhez, továbbá a művészet- és kultúra-oktatással és a művészeti kutatással kapcsolatos tágabb megközelítést kell kialakítani, a TTMM-ről a STEAM (természettudományok, technológia, műszaki tudományok, művészetek, matematika) megközelítésére történő előrelépés révén. fokozásához. A közelmúltban a fordítás és a feliratozás támogatásával kapcsolatban elért eredmények ellenére az európai kulturális és kreatív piac továbbra is széttagolódik a nemzeti és nyelvi határvonalak mentén. Az egyes piacok sajátosságainak tiszteletben tartása mellett többet is lehet tenni azért , hogy ezért a kulturális és kreatív ágazatok nem képesek teljes körűen kiaknázni ki tudják aknázni az európai egységes piac – és főként a digitális egységes piac – előnyeit , beleértve a szellemi tulajdonjogok védelmét . [Mód. 6] |
|
(5a) |
A digitalizáció paradigmaváltást jelent, és az egyik legnagyobb kihívás a kulturális és kreatív ágazatok számára. A digitális innováció személyes és társadalmi szinten egyaránt megváltoztatta a szokásokat, a viszonyokat, az előállítási és a fogyasztási modelleket, és tiszteletben tartva a kulturális és kreatív ágazatok egyedi értékét a digitális környezetben ösztönöznie kell a kulturális és kreatív kifejezést és narratívát. [Mód. 7] |
|
(6) |
A programnak figyelembe kell vennie a kulturális és kreatív ágazatok kettős jellegét, elismerve egyrészt a kultúra önmagáért való és művészi értékét, másrészt pedig ezen ágazatok gazdasági értékét, beleértve a növekedéshez, a versenyképességhez, a kreativitáshoz és az innovációhoz , az interkulturális párbeszédhez, a társadalmi kohézióhoz valamint tudástermeléshez való, tágabb értelemben vett hozzájárulásukat. Mindez a kereskedelmi és a nonprofit területen egyaránt erős európai kulturális és kreatív ágazatokat és mindenekelőtt élénk audiovizuális iparágat feltételez, mivel utóbbi képes helyi, nemzeti és uniós szinten a széles közönségek megszólítására, és nagy gazdasági jelentőséggel bír a többi kreatív ágazat és a kulturális turizmus , valamint a regionális, helyi fejlesztés és a városfejlesztés szempontjából is. A gyökeres digitális változások, például a médiatartalmak előállításában, terjesztésében és fogyasztásában végbement átalakulás, valamint a globális tartalomszolgáltató platformok egyre erősödő piaci pozíciója miatt ugyanakkor még élesebbé vált a verseny a globális audiovizuális piacokon. Ezért szükség van az európai iparágnak nyújtott támogatás fokozására. [Mód. 8] |
|
(6a) |
Az aktív európai polgárságnak, a közös értékeknek, kreativitásnak és innovációnak szilárd alapra van szüksége, amelyen kifejlődhet. A programnak támogatnia kell a filmekkel kapcsolatos és audiovizuális oktatást, különösen a kiskorúak és a fiatalok körében. [Mód. 9] |
|
(7) |
Ahhoz, hogy a program hatékony legyen, figyelembe kell vennie a különböző ágazatok sajátosságait és kihívásait ,, a különböző célcsoportokat és azok egyedi szükségleteit; ennek érdekében az audiovizuális ágazatra összpontosító ágon, az egyéb kulturális és kreatív ágazatokkal foglalkozó ágon és a szektorközi ágon belül kidolgozandó egyedi megközelítésekre van szükség. A programnak egyenlő támogatást kell nyújtania valamennyi kulturális és kreatív ágazat számára, a közös igényeket célzó horizontális keretek révén. A kísérleti projektek, előkészítő intézkedések és tanulmányok alapján a programnak az e rendelet mellékletében felsorolt ágazati fellépéseket is végre kell hajtania. [Mód. 10] |
|
(7a) |
A zene – és különösen a kortárs és élő zene – annak valamennyi formájában és kifejezésmódjában az Unió kulturális, művészeti és gazdasági örökségének alapvető alkotóeleme. A zene a társadalmi kohéziónak, a multikulturális integrációnak és a fiatalok szocializációjának fontos eleme, továbbá a kulturális kínálat bővítésének kulcsfontosságú eszköze, beleértve a kulturális turizmust. Ezért az e rendelet értelmében a KULTÚRA ág keretében végrehajtani kívánt egyedi intézkedések részeként a zeneiparra a pénzügyi felosztás és a célzott fellépések tekintetében egyaránt különös figyelmet kell fordítani. Egyedi pályázati felhívásokkal és eszközökkel kell erősíteni a zeneipar versenyképességét és kezelni a zeneipart érintő sajátos kihívásokat. [Mód. 11] |
|
(7b) |
A nemzetközi kulturális kapcsolatok terén meg kell erősíteni az uniós támogatást. A programnak törekednie kell arra, hogy a fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődés mozgatórugójaként szolgáló kultúra és kultúrák közötti párbeszéd támogatása révén hozzájáruljon az új európai kulturális menetrend harmadik stratégiai célkitűzéséhez. Európában és az egész világon a városok az új kulturális politikák előmozdítói. Világszerte kreatív közösségek sokasága gyűlik össze a kreatív központokban, inkubátorházakban és egyéb kreatív terekben. Az Uniónak elő kell segítenie ezen európai és harmadik országokban található közösségek közötti hálózatépítést, és támogatnia kell a multidiszciplináris együttműködést a művészi, kreatív és digitális készségek területén. [Mód. 12] |
|
(8) |
A szektorközi ág lehetőséget nyújt a közös kihívások megoldására és az egyes kulturális és kreatív ágazatok közötti együttműködési potenciál kiaknázására. A közös keresztirányú megközelítés előnyöket hoz mind a tudástranszfer, mind az igazgatási hatékonyságnövekedés tekintetében. [Mód. 13] |
|
(9) |
Az audiovizuális ágazatban a digitális egységes piacra vonatkozó uniós szakpolitikákat kísérő uniós beavatkozásra van szükség. Ezen intézkedésekhez tartozik mindenekelőtt a szerzői jogi keret korszerűsítése az (EU) 2019/789 európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) és az (EU) 2018/1808 európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) révén. és a 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosítására irányuló javaslat (7). Az intézkedések bővíteni kívánják az európai audiovizuális ágazati szereplők lehetőségeit a különféle formátumú az olyan alkotások létrehozása, finanszírozása, gyártása és terjesztése terén, amelyek láthatósága a különböző kommunikációs csatornákon megfelelő mértékben biztosítható (pl. a televíziós csatornákon, filmszínházakban vagy online videotékákban), és amelyek a közönség érdeklődésére tarthatnak számot egy Európán belüli és azon túlnyúló, nyitottabbá váló versenypiacon. Annak érdekében, hogy reagálhassunk az elmúlt évek piaci fejleményeire és azon belül is arra a tényre, hogy a globális tartalomszolgáltató platformok pozíciója erősebb a hagyományosan európai alkotások gyártásába befektető nemzeti műsorszolgáltatókénál, fokozni kell a megfelelő támogatásokat. [Mód. 14] |
|
(10) |
A Kreatív Európa keretében végrehajtott különleges intézkedések – úgymint az Európai Örökség cím, az Európai Örökség Napok, a kortárs zene, a rock- és popzene, az irodalom, a kulturális örökség és az építészet terén kiosztott európai díjak és az Európa Kulturális Fővárosa program – európai polgárok millióit szólították meg közvetlenül, és az európai kulturális szakpolitikák társadalmi és gazdasági hasznáról tettek tanúságot, ezért továbbvitelükre, és lehetőség szerint kibővítésükre van szükség. A programnak támogatnia kell az Európai Örökség címet elnyert helyszínek hálózatépítési tevékenységeit. [Mód. 15]] |
|
(10a) |
Az 1295/2013/EU rendelet szerinti Kreatív Európa program olyan innovatív és sikeres projektek létrehozását segítette elő, amelyek a kreatív és a kulturális ágazatban a transznacionális európai együttműködés terén valósítottak meg bevált gyakorlatokat. A program ennek megfelelően erősítette az európai kultúra sokféleségét a közönség számára, és az európai kulturális szakpolitikák társadalmi és gazdasági hasznáról is tanúságot tett. A hatékonyság fokozása érdekében e sikertörténeteket ki kell emelni, és – ha csak lehetséges – ki kell terjeszteni. [Mód. 16] |
|
(10b) |
A kulturális és kreatív ágazatok szereplőinek minden szinten aktívan részt kell venniük a program célkitűzéseinek elérésében és a program továbbfejlesztésében. Mivel az érdekelt feleknek az (EU) 2017/864 európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) által létrehozott „kulturális örökség európai éve” részét képező participatív kormányzási modellben történő formális szerepvállalása hatékonynak bizonyult a kultúra érvényesítése szempontjából, célszerű lenne, hogy ezt a modellt a szóban forgó programban is alkalmazzák. Ennek a participatív kormányzási modellnek egy keresztirányú megközelítést kell magában foglalnia a kultúra és kreativitás területére irányuló különböző uniós programok és kezdeményezések közötti szinergiák megteremtése érdekében. [Mód. 17] |
|
(10c) |
A program keretében végrehajtandó különleges fellépések részeként egy kiemelt, ágazatokon átívelő fellépést kell megvalósítani, amelynek célja az európai kreativitás és kulturális sokszínűség bemutatása az uniós tagállamokban és harmadik országokban. A fellépésnek hangsúlyoznia kell az európai kultúrán alapuló kreativitás kiválóságát az ágazatokon átívelő innováció ösztönzése terén a tágabb gazdaságban, és ezt egy külön díjjal kell jutalmazni. [Mód. 18] |
|
(11) |
A kultúra kulcsfontosságú tényező a befogadó és, összetartó és gondolkodó közösségek erősítéséhez, a térségek társadalmi életének felélesztéséhez és a hátrányos helyzetben lévő személyek társadalmi beilleszkedésének előmozdításához . A migrációs problémák és az integrációs kihívások kontextusában a kultúra alapvető szerepet tölt be a kultúrák közötti párbeszédet szolgáló befogadó terek létrehozásában és a migránsok és menekültek beilleszkedésében: segít abban, hogy ezek az emberek a befogadó társadalom részének érezzék magukat, és jó kapcsolatot alakíthassanak ki az őket körülvevő új közösséggel. [Mód. 19] |
|
(11a) |
A kultúra lehetővé teszi és elősegíti a gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóságot. Éppen ezért a politikai fejlesztési stratégiák középpontjába kell helyezni. Hangsúlyozni kell hozzájárulását a társadalom egésze jólétének megteremtéséhez. A 2018. január 22-én aláírt, „A kiemelkedő minőségű európai Baukultur irányába tett lépések” című davosi nyilatkozat egy új, integrált megközelítést kell jelentsen a kiemelkedő minőségű épített környezet kialakítása tekintetében, amely a kultúrában gyökerezik, a társadalmi összetartást erősíti, fenntartható környezetet biztosít és hozzájárul a egész népesség egészségéhez és jólétéhez. E megközelítés a hangsúlyt nem kizárólag a városi térségekre helyezi, hanem leginkább a peremterületek, távoli és vidéki területek összekapcsolhatóságára. A Baukultur koncepciója minden olyan tényezőt magában foglal, amely közvetlen hatással van a polgárok és a közösségek életminőségére, és így igen konkrét módon erősíti a befogadó jelleget, a kohéziót és a fenntarthatóságot. [Mód. 20] |
|
(11b) |
Elsődleges fontosságú annak biztosítása, hogy a fogyatékossággal élő emberek nagyobb mértékben hozzáférjenek a kultúrához, azaz a kulturális javakhoz és szolgáltatásokhoz, amelyek elősegítik személyiségük teljes kibontakoztatását és aktív részvételüket, hozzájárulva ezzel egy valóban inkluzív és szolidáris társadalom megvalósulásához. Ennek tükrében a programnak szerte Európában népszerűsítenie és fokoznia kell a kulturális életben való részvételt, különös tekintettel a fogyatékossággal élő személyekre és a hátrányos helyzetűekre, valamint a vidéki és távoli területeken élőkre. [Mód. 21] |
|
(12) |
A művészi szabadság és a kulturális kifejezés szabadsága, a véleménynyilvánítás szabadsága és a médiapluralizmus a pezsgő kulturális és kreatív ágazatok ágazatok lényegi eleme, így a hírmédiáé is. A pluralizmuson alapuló és független médiakörnyezet megteremtése érdekében a programnak támogatnia kell az audiovizuális és a kiadói ágazat közötti összekapcsolódásokat összekapcsolódásokat és együttműködést, összhangban a 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (9) . A programnak támogatást kell nyújtania a médiában dolgozó pályakezdő szakemberek számára és növelnie kell a kritikus gondolkodás képességét a polgárok, különösen a fiatalok körében a médiaműveltség előmozdítása révén. [Mód. 22] |
|
(12a) |
A művészek és a kultúrában dolgozók mobilitása, a készségfejlesztés, a tanulás, az interkulturális érzékenység, a műalkotások közös létrehozása, koprodukciója és terjesztése, a nemzetközi vásárokon, fesztiválokon stb. való részvétel révén kulcsfontosságú előfeltétele annak, hogy Európában jobban összekapcsolt, erősebb és fenntarthatóbb kulturális és kreatív ágazatok jöjjenek létre. A mobilitást gyakran gátolja a jogi státusz hiánya, a vízumok megszerzésének nehézségei és az engedélyek időtartama, a kettős adóztatás kockázata, valamint a bizonytalan és instabil társadalombiztosítási feltételek. [Mód. 23] |
|
(13) |
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 8. és 10. cikkének megfelelően a programnak valamennyi tevékenységében támogatnia kell a nemek közötti egyenlőséggel és a megkülönböztetés tilalmával kapcsolatos célkitűzések általános érvényesítését, és adott esetben a nemek egyensúlyát és a sokféleséget biztosító megfelelő szempontokat kell meghatároznia. A programban való részvételnek és a program projektjeinek arra kell törekedniük, hogy elérjék és tükrözzék az európai társadalom sokszínűségét, A program tevékenységeit nyomon kell követni és arról jelentést kell készíteni a program e tekintetben való teljesítményének biztosítása érdekében, hogy lehetővé váljon a döntéshozók számára, hogy a későbbi programok tekintetében megalapozottabb döntéseket hozzanak. [Mód. 24] |
|
(13a) |
Európában a művészeti és kulturális területeken szerzőként, szakemberként, tanárként, valamint a közönség egyre növekvő részeként igen erős a nők jelenléte. Azonban amint azt különféle kutatások és tanulmányok is alátámasztották – mint például a filmrendezőket tömörítő Európai Nők Audiovizuális Hálózata és a zene területén a We Must projekt –, a nemek között különbségek mutatkoznak a jövedelmek tekintetében, a nők nehezebben kapnak lehetőséget műveik megvalósítására, valamint a kulturális, művészeti és kreatív intézményekben döntéshozói szerep betöltésére. Ezért támogatni kell a tehetséges nőket, forgalmazni kell műveiket, támogatni kell a nők művészeti karrierjét. [Mód. 25] |
|
(14) |
„A nemzetközi kulturális kapcsolatokra vonatkozó európai uniós stratégia felé” című, az Európai Parlament 2017. július 5-i állásfoglalása által támogatott közös közleménynek megfelelően e programnak el kell ismernie a kultúra jelentőségét a nemzetközi kapcsolatok ápolásában és az európai értékek népszerűsítésében, és e célból egyedi és célirányos, az Unió globális szinten gyakorolt hatását egyértelműen érvényesítő intézkedéseket kell bevezetnie. |
|
(14a) |
A kulturális örökség európai éve (2018) végén levont következtetésekkel összhangban a programnak fokoznia kell az ágazatban az együttműködést és tanácsadói kapacitást a kulturális örökség 2018-as európai évének eredményeképp folyó tevékenységek támogatása és a rájuk vonatkozó számvetés révén. Ezzel kapcsolatban fel kell hívni a figyelmet a miniszterek tanácsának 2018. novemberi nyilatkozatára és a 2018. december 7-i záró rendezvény nyilatkozataira. A programnak hozz kell járulnia az európai kulturális örökség hosszú távú és fenntartható megóvásához, a kulturális örökség védelméhez kapcsolódó hagyományos iparágakban dolgozó képzett iparművészeket és kézműveseket támogató intézkedések révén. [Mód. 26] |
|
(15) |
„A kulturális örökség integrált európai megközelítése felé” című, 2014. július 22-i bizottsági közleménnyel (10) összhangban a megfelelő szakpolitikák és eszközök feladata, hogy a múlt és a jelen megfogható, szellemi és digitális az európai kulturális örökségből hosszú távon és fenntartható módon hozzák felszínre az értékeket, és megvalósítsák ezen örökség megóvásának adaptív újrafelhasználásának, terjesztésének , valorizációjának és támogatásának integráltabb megközelítését, egyebek mellett a szaktudás magas színvonalú és összehangolt megosztásának, és az ágazatra, valamint a benne dolgozók mobilitására vonatkozó, magas minőséget biztosító közös előírások kidolgozásának támogatása révén. A kulturális örökség az európai kohézió szerves része, amely támogatja a hagyományok és az innováció közötti kapcsolatokat. A kulturális örökség védelmét és a művészek, alkotók mesterségének támogatását a programnak prioritásként kell kezelnie. [Mód. 27] |
|
(15a) |
A programnak hozzá kell járulnia a polgároknak és a civil társadalmi szervezeteknek a kultúrában és a társadalomban való szerepvállalásához és részvételéhez, a kulturális oktatás előmozdításához, valamint a kulturális ismeretek és a kulturális örökség nyilvánosan hozzáférhetővé tételéhez. A programnak ezenkívül ösztönöznie kell a minőséget és az innovációt az alkotás és a megőrzés területén, egyebek mellett a kultúra, a művészetek, a tudomány, a kutatás és a technológia közötti szinergiák megteremtése révén. [Mód. 28] |
|
(16) |
A „Beruházás az intelligens, innovatív és fenntartható iparba – Az Európai Unió megújított iparpolitikai stratégiája” című, 2017. szeptember 13-i bizottsági közlemény (11) alapján a jövőbeni fellépéseknek hozzá kell járulniuk a kreativitás, a formatervezés és a csúcstechnológiák integrálásához, hogy új ipari értékláncok jöjjenek létre, a hagyományos iparágak versenyképessége pedig újra megerősödjön. |
|
(16a) |
A kulturális és kreatív ágazatokra vonatkozó koherens uniós szakpolitikáról szóló jelentéssel 2016. december 13-i állásfoglalással összhangban a kulturális és kreatív ágazatok támogatása horizontális jelentőségűvé válik. A projekteket az egész programot átívelő módon kell integrálni, aminek célja az új üzleti modellek és kompetenciák, a hagyományos szakmai tudás támogatása, valamint a kreatív és interdiszciplináris megoldások gazdasági és társadalmi értékre váltása. Ezen kívül az uniós programok – mint például a Horizont Európa, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, az Erasmus+, az EaSI és az InvestEU – keretében rendelkezésre álló finanszírozás hatékony felhasználása érdekében teljes mértékben ki kell aknázni az uniós politikák között fennálló esetleges szinergiákat. [Mód. 29] |
|
(17) |
A programnak – bizonyos feltételek mellett – nyitva kell állnia az Európai Szabadkereskedelmi Társulásban részes országok, az előcsatlakozási stratégia keretében támogatásban részesülő csatlakozó országok, a tagjelölt és potenciális tagjelölt országok, továbbá az európai szomszédságpolitika alá tartozó országok és az Unió stratégiai partnerei előtt. |
|
(18) |
Az Európai Gazdasági Térségben (EGT) tagsággal rendelkező harmadik országok az EGT-megállapodással – amely a programoknak a megállapodás szerint meghozott határozattal történő végrehajtásáról rendelkezik – létrehozott együttműködés keretében részt vehetnek uniós programokban. Más jogi eszközök alapján harmadik országok is részt vehetnek ezekben. E rendeletnek konkrét rendelkezést kell tartalmaznia az engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogok és hozzáférés biztosításáról. A harmadik országok által a program számára biztosított hozzájárulásokat évente jelenteni kell a költségvetési hatóságnak. [Mód. 30] |
|
(19) |
A program keretében támogatni kell az Unió és a nemzetközi szervezetek, például az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO), az Európa Tanács (az Eurimages és az Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézet), a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet és a Szellemi Tulajdon Világszervezete közötti együttműködést. A programnak emellett támogatnia kell a fenntartható fejlesztési célok megvalósításával kapcsolatos, különösen a kulturális dimenziót érintő uniós kötelezettségvállalásokat (12). Az audiovizuális területen a programnak biztosítania kell, hogy az Unió hozzájáruljon az Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézet munkájához. |
|
(20) |
Tekintettel az éghajlatváltozás okozta problémák megoldásának szükségességére, és összhangban azzal, hogy az EU elkötelezte magát az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlesztési céljai és a Párizsi Megállapodás végrehajtása mellett, ez a program hozzá fog járulni az éghajlati szempontok érvényesítéséhez és ahhoz az átfogó célkitűzéshez, hogy az uniós költségvetési kiadások 25 %-át éghajlat-politikai célkitűzések támogatására fordítsák. A Bizottság a program előkészítése és végrehajtása során meg fogja határozni a releváns intézkedéseket, majd újraértékeli azokat a vonatkozó értékelési és felülvizsgálati eljárások keretében. |
|
(21) |
Az Európai Parlament és a Tanács által az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott horizontális pénzügyi szabályok alkalmazandók erre a rendeletre. E szabályokat az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (13) (a költségvetési rendelet) rögzíti, és azok meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és annak vissza nem térítendő támogatások, közbeszerzés, pénzdíjak és közvetett végrehajtás révén történő végrehajtására vonatkozó eljárást, valamint rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségére vonatkozó ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az uniós költségvetés védelmére vonatkozó szabályokat is érintik, mivel a jogállamiság elvének tiszteletben tartása alapvető előfeltétele a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak és a hatékony uniós finanszírozásnak. |
|
(22) |
Az Európai Filmakadémia szakértelmével létrehozása óta egyedülálló szakértelmet halmozott fel, és egyedülálló pozícióval rendelkezik a filmkészítők és filmes szakemberek páneurópai közösségének létrehozásához, hozzájárulva az európai filmek nemzeti határokon túli népszerűsítéséhez és és forgalmazásához , terjesztéséhez, valamint a határokon átnyúló, minden korosztályra kiterjedő közönségépítés támogatásához.egy valóban európai közönség kialakulásához. Ezér t a Filmakadémiát az Európai Parlamenttel a LUX-díj szervezése kapcsán folytatott együttműködés keretében, kivételes jelleggel közvetlen uniós támogatásban kell részesíteni. Mindazonáltal a közvetlen támogatást a felek közötti együttműködésről szóló megállapodáshoz kell kötni, amely konkrét küldetést és célokat tartalmaz, és csak annak megkötése után lehet rendelkezésre bocsátani. Ez nem zárja ki, hogy az Európai Filmakadémia más kezdeményezések és projektek finanszírozására pályázzon a program különböző ágaiban. [Mód. 31] |
|
(23) |
Az Európai Unió Ifjúsági Zenekara megalakulása óta egyedülálló szakértelmet halmozott fel gazdag európai zenei örökség, a zenéhez való hozzáférés, a kultúrák közötti párbeszéd, a kölcsönös tisztelet és a kultúra általi megértés előmozdításában , valamint ifjú zenészei professzionalizmusának megerősítésében, mivel biztosítja számukra azokat a készségeket, amelyek a kulturális és kreatív ágazatban pályájukhoz szükségesek. A tagállamok és az uniós intézmények, köztük a Bizottság és az Európai Parlament egymást követő elnökei elismerték az Európai Unió Zenekara hozzájárulását . Az Európai Unió Ifjúsági Zenekarának sajátossága abban áll, hogy egy kulturális határokon átívelő európai zenekar, amelyet olyan fiatal zenészek alkotnak, akiket szigorú és átlátható , az egyes tagállamokban évente megrendezett meghallgatási eljárás keretében, komoly művészi kritériumok alapján választanak ki. Ezért kivételesen közvetlen uniós támogatásban kell részesíteni , a Bizottság által meghatározandó és rendszeresen értékelendő egyedi feladatok és célkitűzések alapján. E támogatás biztosítása érdekében az Európai Unió Ifjúsági Zenekarának növelnie kell láthatóságát, törekednie kell az összes tagállamból származó zenészeknek a zenekaron belüli kiegyensúlyozottabb képviseletére, és diverzifikálnia kell bevételeit oly módon, hogy az uniós finanszírozáson túl az egyéb forrásokból származó támogatási lehetőségeket is aktívan keresi. [Mód. 32] |
|
(24) |
Azokat a kulturális és kreatív ágazatokban működő, kiterjedt európai földrajzi területet lefedő szervezeteket, amelyek tevékenységük keretében közvetlenül az Unió polgárai számára nyújtanak kulturális szolgáltatásokat, és amelyek ezért közvetlen hatással lehetnek az európai identitástudatra, uniós támogatásban kell részesíteni. |
|
(25) |
Az Unió általános költségvetéséből származó pénzeszközök hatékony elosztása érdekében biztosítani kell, hogy a program keretében végrehajtott valamennyi fellépés és tevékenység európai hozzáadott értéket képviseljen, kiegészítse a tagállamok tevékenységét, ugyanakkor pedig törekedni kell az egymáshoz szorosan kapcsolódó szakpolitikai területeket támogató finanszírozási programokkal és az olyan horizontális szakpolitikákkal való következetességre, kiegészítő jellegre és szinergiákra, mint az uniós versenypolitika. |
|
(26) |
A pénzügyi támogatást a piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelésére kell – arányos mértékben – felhasználni, kerülve az intézkedések megkettőzését vagy a magánfinanszírozás kiszorítását, illetve a torzított versenyt a belső piacon. Az intézkedéseknek egyértelmű uniós hozzáadott értéket kell képviselniük , és illeszkedniük kell az általuk támogatott konkrét projektekhez. A programnak nemcsak a projektek gazdasági értékét kell figyelembe vennie, hanem azok kulturális és kreatív dimenzióját, valamint az érintett ágazatok sajátosságait is. [Mód. 33] |
|
(26a) |
A(z) …/…[Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (14) ] rendeletből és a(z) …/… [IPAIII] rendeletből (15) származó finanszírozást is fel kell használni a program nemzetközi dimenziója alá tartozó intézkedések finanszírozásához. Ezeket az intézkedéseket e rendelettel összhangban kell végrehajtani. [Mód. 34] |
|
(27) |
A kulturális és kreatív ágazatok Európa gazdaságának innovatív, ellenálló és növekvő ágazatai, amelyek a szellemi tulajdonból és az egyéni kreativitásból gazdasági és kulturális értéket teremtenek. Ezen ágazatok azonban széttöredezettek és eszközeik immateriálisak, ami korlátozza a magánfinanszírozáshoz való hozzáférésüket. A kulturális és kreatív ágazatok előtt álló egyik legnagyobb kihívás a tevékenységük versenyképességük nemzetközi szintű kiterjesztéséhez, fenntartásához vagy a versenyképességük növeléséhez, illetve tevékenységeik nemzetközivé tételéhez növeléséhez alapvetően szükséges finanszírozáshoz való hozzáférés fokozása . E program szakpolitikai célkitűzéseinek megvalósításához az InvestEU Alap szakpolitikai keretében (kereteiben) , különösen a kkv-k számára nyújtott finanszírozási eszközöknek és költségvetési garanciáknak is hozzá kell járulniuk az 1295/2013/EU rendelet által létrehozott „kulturális és kreatív ágazatok garanciaeszköze” keretében kidolgozott gyakorlatokkal összhangban . [Mód. 35] |
|
(28) |
A program megvalósítása során adott projekt kiválasztásának kulcsfontosságú értékelési kritériumaiként a hatást, a minőséget és a hatékonyságot kell használni. Tekintettel a program konkrét fellépéseinek keretében benyújtott javaslatok értékeléséhez szükséges technikai szakértelemre, rendelkezni kell arról, hogy adott esetben külső szakértőkből álló értékelő bizottságokat lehet felállítani akiknek az értékelés tárgyát képező alkalmazási területtel kapcsolatban szakmai és irányítói háttérrel kell rendelkezniük. Adott esetben figyelembe kell venni a társadalmi befogadásra és a közönség sokszínűségére vonatkozó célkitűzésekkel kialakítandó általános koherencia biztosításának szükségességét. [Mód. 36] |
|
(29) |
A programnak reálisan megvalósítható és könnyen kezelhető mennyiségi és minőségi teljesítménymutató-rendszerrel kell rendelkeznie, amely folyamatosan nyomon követi és ellenőrzi a program teljesítményét , tekintettel a művészet, a kultúra és a kreatív ágazatok önmagukért való értékére. Az ilyen teljesítménymutatókat az érintett szereplők bevonásával kell kidolgozni .. A program és a hozzá kapcsolódó intézkedések ellenőrzésének, valamint a tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeknek a program három ágára kell épülniük. A program ágainak figyelembe kell venniük egy vagy több mennyiségi és minőségi mutatót. Ezeket a mutatókat e rendelettel összhangban kell értékelni. [Mód. 37] |
|
(29a) |
Tekintettel arra, hogy az adatok megszerzése, elemzése és kiigazítása, a kultúrpolitikák hatásának mérése és a mutatók meghatározása összetett és nehéz feladat, a Bizottságnak a megfelelő statisztikai adatok összegyűjtése céljából meg kell erősítenie a szolgálatai, például a Közös Kutatóközpont és az Eurostat közötti együttműködést. A Bizottságnak az uniós kiválósági központokkal, az európai kulturális és kreatív ágazatokkal foglalkozó nemzeti statisztikai intézetekkel és szervezetekkel, valamint az Európa Tanáccsal, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD) és az UNESCO-val együttműködve kell eljárnia. [Mód. 38] |
|
(30) |
Ez a rendelet meghatározza a Kreatív Európa program pénzügyi keretösszegét, amely a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2013. december 2-i intézményközi megállapodás (16) 17. pontja értelmében az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára. |
|
(31) |
Az említett programra az (EU, Euratom) […] rendelet (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) alkalmazandó. A költségvetési rendelet megállapítja az uniós költségvetés végrehajtására, többek között a vissza nem térítendő támogatásokra – ideértve a harmadik személyeknek nyújtott támogatásokat, a pénzdíjakat, a közbeszerzéseket, a finanszírozási eszközöket és a költségvetési garanciákat – vonatkozó szabályokat. |
|
(32) |
A rendeletben szereplő finanszírozási formákat és a végrehajtási módszereket annak alapján kell megválasztani, hogy a projekt üzemeltetője mennyiben képes képesek elérni a tevékenységek konkrét célkitűzéseit és biztosítani az eredményeket, figyelembe véve különösen a projekt üzemeltetőjének és a projektnek a méretét, az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terheket és a szabályok be nem tartásának várható kockázatát. Mérlegelni kell többek között az egyösszegű átalányok, az átalányfinanszírozás vagy az egységköltségek alkalmazását, valamint a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében említett költségekhez nem kapcsolódó finanszírozási formákat. [Mód. 39] |
|
(33) |
A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (17), a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel (18), a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel (19) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel (20) összhangban, az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel összhangban vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv (21) szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más bűncselekményt. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak. |
|
(33a) |
Az uniós alapok és a közvetlenül irányított eszközök közötti szinergiák optimalizálása érdekében meg kell könnyíteni azoknak a műveleteknek a támogatását, amelyek már megkapták a „kiválósági pecsét” tanúsítványt. [Mód. 40] |
|
(34) |
A 2013/755/EU tanácsi határozat (22) 94. cikke alapján a tengerentúli országokban és területeken letelepedett személyek és szervezetek jogosultak finanszírozásban részesülni, figyelemmel a program szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira is, amelyhez az érintett tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik. Az ezen országok és területek távoli fekvéséből következő korlátokat figyelembe kell venni a program végrehajtása során, a programban való tényleges részvételüket pedig nyomon kell követni és rendszeresen értékelni kell. [Mód. 34] |
|
(34a) |
Az EUMSZ 349. cikkével összhangban olyan intézkedéseket kell elfogadni, amelyek fokozzák a legkülső régiók valamennyi fellépésben való részvételét. Elő kell segíteni az e régiók, valamint a velük szomszédos és egyéb harmadik országok művészeire és műveikre vonatkozó mobilitási csereprogramokat, valamint a lakosok és szervezetek közötti együttműködést. Ily módon lehetségessé válik számukra, hogy az emberek egyenlő mértékben részesüljenek azokból a versenyelőnyökből, amelyeket a kulturális és kreatív iparágak kínálhatnak, különös tekintettel a gazdasági növekedésre és foglalkoztatásra. Ezen intézkedéseket rendszeresen nyomon kell követni és értékelni kell. [Mód. 42] |
|
(35) |
E rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a 15. cikkben és a II. mellékletben meghatározott mutatók tekintetében. A Bizottságnak az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat kell folytatnia, többek között szakértői szinten. Ezeket a konzultációkat a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban meghatározott elvekkel összhangban kell folytatni. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kell kézhez kapnia minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein. |
|
(36) |
A program keretében nyújtott finanszírozás folytonosságának biztosítása és a kedvezményezettek által a finanszírozásban tapasztalt, egyre növekvő hiányok pótlása zökkenőmentes végrehajtásának biztosítása érdekében azok a költségek, amelyek a finanszírozási kérelem benyújtása előtt merülnek fel a kedvezményezettnél – különös tekintettel a szellemitulajdon-jogokhoz kapcsolódó költségekre – támogathatónak tekinthetők tekintendők , feltéve, hogy azok közvetlenül kapcsolódnak a támogatott tevékenységek végrehajtásához. [Mód. 43] |
|
(37) |
A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (22) és (23) bekezdése alapján a programot sajátos ellenőrzési követelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján értékelni kell, ugyanakkor el kell kerülni a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, főként a tagállamokra nehezedőeket. Adott esetben e követelmények mérhető mutatókat is magukban foglalhatnak, amelyek alapján értékelhetők a program tényleges hatásai. |
|
(38) |
E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni, hogy elfogadja a munkaprogramokat. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (23) megfelelően kell gyakorolni. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az EUMSZ 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a munkaprogramok kiigazítása céljából. Gondoskodni kell az elődprogram megfelelő lezárásáról, különös tekintettel az irányítására vonatkozó többéves megállapodások – úgymint a technikai és adminisztratív segítségnyújtás finanszírozása – további fenntartására. A technikai és adminisztratív segítségnyújtásnak [2021. január 1]-jétől szükség esetén biztosítania kell az elődprogramok keretében [2020. december 31]-ig le nem zárult fellépések irányítását. [Mód. 44] |
|
(38a) |
A program eredményes és hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy a kérelmezőket sem a kérelem benyújtásanak, sem a kérelmek feldolgozásának szakaszában ne sújtsák indokolatlan bürokratikus terhek. [Mód. 45] |
|
(38b) |
A kulturális és kreatív ágazatok sajátosságaira való tekintettel különös figyelmet kell fordítani a kisebb nagyságrendű projektekre és az általuk teremtett hozzáadott értékre. [Mód. 46] |
|
(39) |
Ez a rendelet tiszteletben tartja a különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert alapvető jogokat és elveket. E rendelet különösen törekszik arra, hogy teljes mértékben tiszteletben tartsa a nők és a férfiak egyenlő bánásmódhoz való jogát, valamint a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetésmentességhez való jogot, és hogy előmozdítsa az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. és 23. cikkét. Összhangban van továbbá a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménnyel. |
|
(40) |
Mivel e rendelet célkitűzéseit a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, ugyanakkor azok a támogatott mobilitási és együttműködési tevékenységek transznacionális jellege, jelentős mértéke és kiterjedt földrajzi hatálya, a tanulási célú mobilitás hozzáférhetőségére és általában véve az uniós integrációra gyakorolt hatásaik, valamint erős nemzetközi vetületeik okán uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl a cél eléréséhez szükséges mértéket. |
|
(41) |
A 1295/2013/EU rendeletet ennek megfelelően [2021. január 1]-jei hatállyal hatályon kívül kell helyezni. |
|
(42) |
A program alapján nyújtott finanszírozás folytonosságának biztosítása érdekében e rendeletet [2021. január 1]-jétől kell alkalmazni. |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
I. fejezet
Általános rendelkezések
1. cikk
Tárgy
Ez a rendelet létrehozza a Kreatív Európa programot (a továbbiakban: a program).
A rendelet megállapítja a program célkitűzéseit, a 2021–2027 közötti időszakra szóló költségvetést, az uniós finanszírozás formáit, valamint az e finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.
2. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
|
1. |
„vegyesfinanszírozási műveletek”: az uniós költségvetésből – többek között a költségvetési rendelet 2. cikkének 6. pontja szerinti vegyesfinanszírozási eszköz keretében – támogatott olyan tevékenységek, amelyek az uniós költségvetésből nyújtott nem visszafizetendő támogatási formákat és finanszírozási eszközöket ötvöznek fejlesztési vagy egyéb állami pénzügyi intézményektől, valamint kereskedelmi pénzügyi intézményektől és befektetőktől származó visszafizetendő támogatási formákkal; |
|
2. |
„kulturális és kreatív ágazatok”: minden olyan ágazat, amelyek tevékenysége kulturális értékeken vagy művészi és más egyéni vagy kollektív kifejezésmódon és gyakorlatokon alapul , függetlenül attól, hogy ezek a tevékenységek piacorientáltak vagy sem . Ezek a tevékenységek magukban foglalhatják a kulturális, művészi vagy másfajta kreatív kifejezésmódot megtestesítő termékek és szolgáltatások megtervezését, létrehozását, gyártását, terjesztését és megőrzését, valamint a kapcsolódó tevékenységeket, például oktatást vagy irányítást. Közülük sok rendelkezik Rendelkeznek azzal a potenciállal, hogy ösztönözzék ösztönözze az innovációt és különösen a szellemi tulajdonnal összefüggő munkahelyteremtést. Ezek az ágazatok magukban foglalják az építészetet, az archívumokat, a könyvtárakat és múzeumokat, az iparművészetet, az audiovizuális ágazatot (ideértve a filmeket, a televíziós alkotásokat, a videojátékokat és a multimédiát), a tárgyi és a szellemi kulturális örökséget, a designt (beleértve a divattervezést), a fesztiválokat, a zenét, az irodalmat, az előadóművészetet, a kiadói tevékenységet, a rádiót , a képzőművészetet, a fesztiválokat és a designt, beleértve a divattervezést ;képzőművészetet; [Mód. 47] |
|
3. |
„kis- és középvállalkozások (kkv-k)”: bármely olyan mikro-, kis- és középvállalkozás, amely megfelel a 2003/361/EK bizottsági ajánlás meghatározásának (24); |
|
4. |
„jogalany”: minden olyan természetes személy, valamint a nemzeti jog, az uniós jog vagy a nemzetközi jog alapján létrehozott olyan jogi személy, amely jogi személyiséggel rendelkezik, és saját nevében jogokat gyakorolhat és kötelezettségeket vállalhat, illetve a költségvetési rendelet 197. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet; |
|
5. |
„kiválósági pecsét”: a Kreatív Európa programhoz benyújtott azon projekteknek odaítélt minőségi védjegy, amelyek megérdemlik ugyan a támogatást, azonban a költségvetési korlátok miatt mégsem kapnak. A védjegy elismeri a javaslat értékét, és támogatást nyújt az alternatív finanszírozási lehetőségek felkutatásában. |
3. cikk
A program célkitűzései
|
(1) |
A program általános célkitűzései a következők:
|
|
(2) |
A program egyedi célkitűzései a következők:
|
|
(2) |
A program a következő ágakból áll:
|
3a. cikk
Európai hozzáadott érték
A kultúra és a kreativitás önmagáért való és gazdasági értékének elismerése, valamint az uniós értékek és politikák minőségének és pluralitásának tiszteletben tartása.
A program csak azokat az intézkedéseket és tevékenységeket támogatja, amelyek potenciális európai hozzáadott értéket teremtenek és hozzájárulnak a 3. cikkben említett célkitűzések megvalósításához.
A program intézkedéseinek és tevékenységeinek európai hozzáadott értékét például az alábbiak segítségével kell biztosítani:
|
a) |
a regionális, nemzeti, nemzetközi és egyéb uniós programokat és szakpolitikákat kiegészítő fellépések és tevékenységek országokon átívelő jellege, valamint e fellépések és tevékenységek hatása a polgárok kultúrához való hozzáférésére és az abban való aktív részvételükre, az oktatásra, a társadalmi befogadásra és az interkulturális párbeszédre; |
|
b) |
a kulturális és kreatív ágazatok szereplői, többek között a művészek, audiovizuális szakemberek, kulturális és kreatív szervezetek és kkv-k, illetve audiovizuális szereplők közötti, országokon átívelő és nemzetközi együttműködés fejlesztése és elősegítése, a globális kihívásokra, és különösen a digitalizációra adott átfogóbb, gyorsabb, hatékonyabb és hosszabb távú válaszokra helyezve a hangsúlyt; |
|
c) |
az uniós támogatással elérhető jelentős megtakarítások, növekedés és munkahelyek teremtése, aminek köszönhetően további pénzeszközök válnak hozzáférhetővé; |
|
d) |
egyenlőbb versenyfeltételek biztosítása a kulturális és kreatív ágazatokban, figyelembe véve a különböző országok sajátosságait, ideértve a különleges földrajzi vagy nyelvi helyzetben lévő országokat vagy régiókat, például az EUMSZ 349. cikkében elismert legkülső régiókat, valamint az EUMSZ II. mellékletében felsorolt valamely tagállam fennhatósága alá tartozó tengerentúli országokat vagy területeket is; |
|
e) |
a közös európai gyökerek és sokféleség megismertetésének elősegítése. [Mód. 58] |
4. cikk
KULTÚRA ág
A 3. cikkben említett célkitűzéssel összhangban a KULTÚRA ág a következő prioritások köré épül:
|
-a) |
a művészi kifejezés és alkotás előmozdítása; [Mód. 59] |
|
-aa) |
a tehetségek, a hozzáértés és as készségek gondozása, továbbá az együttműködés és az innováció ösztönzése a kulturális és kreatív ágazatok teljes láncán keresztül, a kulturális örökségre kiterjedően; [Mód. 60] |
|
a) |
az európai kulturális és kreatív szereplők és alkotások határokon átnyúló dimenziójának és terjesztésének támogatása és láthatóságának megerősítése, többek között bentlakásos programok, turnék, rendezvények, műhelytalálkozók, kiállítások és fesztiválok, valamint a bevált gyakorlatok cseréjének megkönnyítése és a szakmai képességek javítása révén ; [Mód. 61] |
|
b) |
a kulturális kultúrához való hozzáférés, a kultúrában való részvétel és a tudatosság növelése, valamint a közönség szerepvállalásának fokozása szerte Európában , különös tekintettel a fogyatékossággal élő és a hátrányos helyzetű személyekre ; [Mód. 62] |
|
c) |
a társadalmi reziliencia ellenálló képesség előmozdítása és a társadalmi befogadás előmozdítása , az interkulturális és demokratikus párbeszéd, valamint a művészetek, a kultúra és a kulturális örökség révén megvalósuló kulturális csere előmozdítása ; [Mód. 63] |
|
d) |
az európai kulturális és kreatív ágazatok fellendülésével és innovatív fejlődésével, új műalkotások létrehozásával, a kulcskompetenciák, a tudás, a készségek gyarapításával, új művészi programokkal , fenntartható munkahelyek teremtésével és növekedésével kapcsolatos kapacitásának fokozása, valamint a helyi és regionális fejlődéshez való hozzájárulás jólétet, munkahelyteremtést és gazdasági növekedést elősegítő kapacitásának az erősítése; [Mód. 64] |
|
da) |
a kulturális és kreatív ágazatokban tevékenykedő személyek szakmai kapacitásának növelése, megfelelő intézkedésekkel biztosítva szerepvállalásukat; [Mód. 65] |
|
e) |
az európai identitás , az aktív polgári szerepvállalás, a közösségi érzés és a demokratikus értékek erősítése a kulturális tudatosság, a kulturális örökség, a véleménynyilvánítás, a kritikus gondolkodás, a művészi kifejezés, az alkotók láthatósága és elismerése, a művészet, az oktatás és a formális, nem formális és informális egész életen át tartó tanulásban az európai művészeti oktatás oktatásban alkalmazott kultúraalapú kreativitás révén; [Mód. 66] |
|
f) |
az európai kulturális és kreatív ágazatok , ezen belül az önszerveződő és a mikroszervezetek nemzetközi kapacitásépítésének előmozdítása a nemzetközi szintű aktív részvétel érdekében; [Mód. 67] |
|
g) |
az Unió nemzetközi kulturális kapcsolatokra vonatkozó globális stratégiájához való hozzájárulás , amelynek célja, hogy a kulturális hálózatok, a civil társadalom és az alulról szerveződő szervezetek bevonásával emberek közötti kapcsolatokon keresztül biztosítsa a stratégia hosszú távú hatását diplomácia révén. [Mód. 68] |
E prioritások részletes leírását az I. melléklet tartalmazza.
A KULTÚRA ág keretében végrehajtani kívánt egyedi intézkedések részeként a zeneiparra a pénzügyi felosztás és a célzott fellépések tekintetében egyaránt különös figyelmet kell fordítani. Egyedi pályázati felhívásokkal és eszközökkel kell erősíteni a zeneipar versenyképességét és kezelni a zeneipart érintő sajátos kihívásokat. [Mód. 69]
5. cikk
MEDIA ág
A 3. cikkben említett célkitűzésekkel összhangban a MEDIA ág a következő prioritások köré épül:
|
a) |
a tehetségek , kompetenciák és készségek gondozása és a digitális technológiák használatának támogatása , valamint az együttműködés , a mobilitás és az innováció ösztönzése az európai audiovizuális alkotások többek között határokon átnyúló létrehozása és gyártása terén; [Mód. 70] |
|
b) |
a filmszínházi és online terjesztés, valamintaz európai audiovizuális alkotások országokon átívelő és nemzetközi , online és offline , és elsősorban filmszínházi terjesztésének elősegítése az új digitális környezetben alkotásokhoz való szélesebb körű, határokon átnyúló hozzáférés elősegítése, többek között innovatív üzleti modellek és új technológiák felhasználása révén; [Mód. 71] |
|
ba) |
szélesebb körű hozzáférés biztosítása az uniós audiovizuális művekhez a nemzetközi közösségek számára, különösen promóciók, rendezvények, a mozgóképműveltséggel kapcsolatos tevékenységek és fesztiválok révén; [Mód. 72] |
|
bb) |
az audiovizuális örökség további gyarapítása az audiovizuális archívumokhoz és könyvtárakhoz mint az emlékezés, az oktatás, a újrafelhasználás és az új vállalkozások forrásaihoz való hozzáférés elősegítése, illetve ezek digitalizálásának és népszerűsítésének többek között a legújabb digitális technológiák révén történő támogatása; [Mód. 73] |
|
c) |
az európai audiovizuális alkotások népszerűsítése és a közönségfejlesztés az összes korosztályhoz tartozó, elsősorban a fiatal közönség és a fogyatékkal élők szerepvállalásának támogatása az audiovizuális művek proaktív és törvényes felhasználása érdekében Európán belül és kívül , valamint a felhasználók által létrehozott tartalmak megosztása érdekében, ideértve a film- és audiovizuális oktatás előmozdítását is. [Mód. 74] |
E prioritások érvényesítése céljából támogatni kell az Európán belül és kívül egyaránt széles az összes korosztályhoz tartozó közönségek megszólítására képes , az európai értékeket és a közös identitást közvetítő európai alkotások létrehozását, népszerűsítését, hozzáférhetővé tételét és terjesztését; ennek során figyelembe kell venni az új piaci fejleményeket, előmozdítva az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv végrehajtását is. [Mód. 75]
E prioritások részletes leírását az I. melléklet tartalmazza.
6. cikk
SZEKTORKÖZI KULTURÁLIS-KREATÍV ág
A program 3. cikkben említett célkitűzéseivel összhangban a „SZEKTORKÖZI ág” a következő prioritások köré épül:
|
a) |
a határokon átnyúló, szektorközi szakpolitikai együttműködés támogatása, ideértve – különösen a fogyatékossággal élők és a demokrácia fokozása tekintetében – a kultúra társadalmi befogadást előmozdító szerepére vonatkozó együttműködést is, valamint a programmal kapcsolatos ismeretek előmozdítása és az eredmények átültethetőségének elősegítése a program láthatóságának fokozása érdekében ; [Mód. 76] |
|
b) |
a szerzői jogok védelmét szem előtt tartva a művészeti tartalmak létrehozására és művészeti kutatására ,hozzáférhetővé tételére, terjesztésére és népszerűsítésére vonatkozó innovatív megközelítések kulturális és kreatív ágazatok közötti ösztönzése , a piaci és nem piaci dimenziót is beleértve ; [Mód. 77] |
|
c) |
a médiaágazatban tapasztalt strukturális és technológiai változásokhoz való alkalmazkodást célzó, több ágazatra kiterjedő horizontális tevékenységek – köztük a szabad, sokszínű és pluralizmuson alapuló médiakörnyezet média-, művészeti és kulturális környezet – támogatása, valamint az újságírással kapcsolatos szakmai etika, a kritikus gondolkodás és a médiaműveltség elsősorban a fiatalok körében történő erősítése , segítve az új médiaeszközökhöz és formátumokhoz való alkalmazkodást, valamint ellensúlyozva a félretájékoztatás terjedését ; [Mód. 78] |
|
d) |
programirodák létrehozása programnak az egyes a részt vevő országokban aktív bevonásuk támogatása, a program ezen országokban többek között helyszíni hálózati tevékenységek révén, igazságos és kiegyensúlyozott módon történő népszerűsítése , a pályázók programmal kapcsolatos támogatása és az uniós finanszírozású programok keretében rendelkezésre álló releváns támogatási lehetőségekről nyújtott alapvető tájékoztatása , valamint a kulturális és kreatív ágazatokon belüli, határokon átnyúló együttműködés ösztönzése érdekében. [Mód. 79] |
E prioritások részletes leírását az I. melléklet tartalmazza.
7. cikk
Költségvetés
(1) A programnak a 2021–2027 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg folyó áron 1 850 000 000 EUR változatlan árakon 2 860 000 EUR. [Mód. 80]
A programot a következő indikatív pénzügyi felosztásnak megfelelően kell végrehajtani:
|
— |
legfeljebb 609 000 000 EUR legalább 33 % a 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett célkitűzésre (KULTÚRA ág); [Mód. 81] |
|
— |
legfeljebb 1 081 000 000 EUR legalább 58 % a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett célkitűzésre (MEDIA ág); [Mód. 82] |
|
— |
legfeljebb 160 000 000 EUR legfeljebb 9 % a 3. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett célkitűzésre (SZEKTORKÖZI ág) , ami az Kreatív Európa egyes nemzeti tájékoztató irodái számára legalább az 1295/2013/EU rendeletben előírt pénzügyi kerettel azonos szintű pénzügyi keretet biztosít. [Mód. 83] |
(2) Az (1) bekezdésben említett összeg felhasználható a program végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtásra, így például előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési intézkedésekre, ideértve a vállalati információtechnológiai rendszereket.
(3) Az (1) bekezdésben említett pénzügyi keretösszeg mellett, valamint a program nemzetközi dimenziójának előmozdítása érdekében további pénzügyi hozzájárulások bocsáthatók rendelkezésre a külső finanszírozási eszközökből [Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz, Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA III)] az e rendelettel összhangban végrehajtott és irányított intézkedéseknek a támogatására. Az ilyen hozzájárulást az ezeket az eszközöket létrehozó rendeleteknek megfelelően kell finanszírozni , és erről, valamint a harmadik országok által a programhoz adott hozzájárulásokról minden évben a költségvetési hatóságnak kell jelentést tenni . [Mód. 84].
(4) A tagállamok részére megosztott irányítás keretében allokált források a tagállamok kérésére átcsoportosíthatók a programra. A Bizottság ezeket a forrásokat a költségvetési rendelet [62. cikke (1) bekezdésének a) pontjával] összhangban közvetlenül vagy a [62. cikke (1) bekezdésének c) pontjával] összhangban közvetve hajtja végre. Ezeket a forrásokat lehetőség szerint az érintett tagállam javára kell felhasználni.
8. cikk
A programhoz társult harmadik országok
(1) A program nyitva áll az alábbi harmadik országok számára:
|
a) |
az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) olyan tagjai, amelyek az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjai is, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban meghatározott feltételekkel összhangban; |
|
b) |
csatlakozó országok, tagjelölt országok és potenciális tagjelöltek, a szóban forgó országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unió és az említett országok közötti megállapodásokban meghatározott egyedi feltételekkel összhangban; |
|
c) |
az európai szomszédságpolitika hatálya alá tartozó országok, a szóban forgó országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unió és az említett országok közötti megállapodásokban meghatározott egyedi feltételekkel összhangban; |
|
d) |
más országok, a harmadik ország valamely uniós programban való részvételére vonatkozó, egyetlen külön megállapodásban meghatározott feltételekkel, feltéve, hogy a megállapodás:
|
A harmadik országok az információcsere megkönnyítése céljából részt vehetnek a programok irányítási struktúráiban és az érdekelt felek fórumain. [Mód. 85]
(2) Az (1) bekezdés a), b) és c) –d ) pontjában említett országoknak a MEDIA és a SZEKTORKÖZI ágban való részvétele a 2010/13/EU irányelvben meghatározott feltételek teljesítéséhez kötött. [Mód. 151]
(3) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott országokkal kötött megállapodások kellően indokolt esetben eltérhetnek a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségektől.
(3a) A programhoz az e rendelet értelmében társult harmadik országokkal kötött megállapodásokat az 1295/2013/EU rendeletben foglaltaknál gyorsabb eljárások alkalmazása révén kell elősegíteni. Az új országokkal kötött megállapodásokat proaktív módon kell előmozdítani. [Mód. 86]
8a. cikk
Más harmadik országok
Amennyiben az Unió érdekei úgy kívánják, a program a 8. cikkben említettektől eltérő országokkal való együttműködést is támogathatja a 7. cikk (3) bekezdésének megfelelő külső finanszírozási eszközökből rendelkezésre bocsátott további pénzügyi hozzájárulások által finanszírozott intézkedések tekintetében.
9. cikk
A nemzetközi szervezetekkel és az Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézettel folytatott együttműködés
(1) A program célkitűzéseinek elérését szolgáló közös hozzájárulások alapján és a költségvetési rendelettel összhangban a program nyitva áll a program által lefedett területeken működő nemzetközi szervezetek , mint például az Unesco, az Európa Tanács – a Kulturális Útvonalakkal és az Euroimages-szel folytatott strukturáltabb együttműködés révén –, az EUIPO megfigyelőközpontja, a Szellemi Tulajdon Világszervezete és az OECD számára. [Mód. 87]
(2) Az Unió a program időtartama alatt az Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézet tagja. Az Uniónak a Megfigyelő Intézetben való részvétele hozzájárul a MEDIA ág prioritásainak megvalósításához. Az Uniót a Bizottság képviseli a Megfigyelő Intézetben folytatott munkában. A MEDIA ág támogatást nyújt az Unió tagsági hozzájárulási díjának a kifizetéséhez, valamint hogy előmozdítsa az audiovizuális ágazatra kiterjedő adatgyűjtést adatgyűjtéshez és -elemzés elemzéshez . [Mód. 152]
9a. cikk
A kulturális és kreatív ágazatokkal kapcsolatos adatgyűjtés
A Bizottságnak saját szolgálatain, például a Közös Kutatóközponton és az Eurostaton belül is meg kell erősítenie az együttműködést, amelynek célja a kultúrpolitikák hatásának mérésére és elemzésére alkalmas statisztikai adatok gyűjtése. E feladat elvégzéséhez a Bizottságnak együtt kell működnie az európai kiválósági központokkal és nemzeti statisztikai hivatalokkal, valamint az Európa Tanáccsal, valamint az OECD-vel és az UNESCO-val. Ily módon hozzá fog járulni a KULTÚRA ág célkitűzéseinek megvalósításához, és szorosan nyomon fogja követni a további kultúrpolitikai fejleményeket, azáltal is, hogy korábbi szakaszban bevonja az érdekelt feleket a gondolkodásba és a valamennyi ágazat esetében közös vagy az egyes tevékenységi területekre vonatkozó mutatók kiigazításába. A Bizottság rendszeresen jelentést tesz az Európai Parlamentnek ezekről a tevékenységekről. [Mód. 88]
10. cikk
Az uniós finanszírozás végrehajtása és formái
(1) A programot a költségvetési rendelettel összhangban közvetlen irányítással kell végrehajtani, vagy közvetett irányítással a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett szervekkel.
(2) A program a költségvetési rendeletben meghatározott bármely formában – különösen vissza nem térítendő támogatás, pénzdíj és közbeszerzés formájában – nyújthat finanszírozást. Vegyesfinanszírozási műveletek keretében finanszírozási eszköz formájában is nyújtható finanszírozás.
(3) E program keretében a vegyesfinanszírozási műveleteket az [InvestEU rendelettel] és a költségvetési rendelet X. címével és az [InvestEU rendeletben]meghatározott eljárásokkal összhangban kell végrehajtani. A Kreatív Európa keretében létrehozott célzott garanciaeszközt az [InvestEU rendelet] keretében kell folytatni, és amelynek figyelembe kell vennie az 1295/2013/EU rendelet által létrehozott, kulturális és kreatív ágazatok garanciaeszköze keretében kidolgozott végrehajtási gyakorlatokat. [Mód. 89]
(4) A kölcsönös biztosítási mechanizmushoz való hozzájárulás lefedheti a pénzeszközök címzett általi visszafizettetésével összefüggő kockázatokat, és elegendő garanciának tekintendő a költségvetési rendelet értelmében. A XXX rendelet [a garanciaalapról szóló rendeletet felváltó rendelet] [X cikkében] megállapított rendelkezések a már kidolgozott végrehajtási gyakorlatok alapján és azok figyelembe vételével alkalmazandók. [Mód. 90]
(4a) A program nemzetközi dimenziójának előmozdítása érdekében a …/… [Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz] rendelet és a …/… [IPAIII] rendelet által létrehozott programoknak pénzügyileg hozzá kell járulniuk a jelen rendeletben megállapított intézkedésekhez. E programok felhasználására e rendelet alkalmazandó, ezzel egyidejűleg biztosítva a programokra irányadó rendeletek betartását. [Mód. 91]
11. cikk
Az Unió pénzügyi érdekének védelme
Amennyiben egy harmadik ország nemzetközi megállapodás vagy bármely más jogi eszköz alapján részt vesz a programban, az érintett harmadik országnak biztosítania kell az engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést. Az OLAF esetében e jogok közé tartozik a 883/2013/EU, Euratom rendeletben előírt vizsgálatok – köztük például helyszíni ellenőrzések és szemlék – lefolytatásához való jog is.
12. cikk
Munkaprogramok
(1) A programot a költségvetési rendelet 110. cikkében említett éves munkaprogramokon keresztül kell végrehajtani. A munkaprogramok elfogadását a különféle érdekelt felekkel folytatott konzultációk előzik meg annak biztosítása érdekében, hogy a tervezett fellépések a lehető legjobban támogassák a különféle érintett ágazatokat. A munkaprogram adott esetben meghatározza a vegyesfinanszírozási műveletekre fenntartott teljes összeget , amely nem haladhatja meg a vissza nem térítendő támogatás címén nyújtott közvetlen finanszírozást .
A program általános és egyedi célkitűzéseit, illetve az ezeknek megfelelő szakpolitikai prioritásait és intézkedéseit, valamint az egyes intézkedésekre előirányzott költségvetés részleteit az éves munkaprogramok határozzák meg. Az éves munkaprogramnak tartalmaznia kell egy indikatív végrehajtási ütemtervet is. [Mód. 92]
(2) A munkaprogramot a Bizottság fogadja el végrehajtási jogi aktussal Bizottság a 19. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el e rendelet kiegészítésére az éves munkaprogramok meghatározásával . [Mód. 93]
II. fejezet
Vissza nem térítendő támogatások és részvételre jogosult alanyok
13. cikk
Vissza nem térítendő támogatások
(1) A program keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatások odaítélésére és kezelésére a költségvetési rendelet VIII. címével összhangban kerül sor.
(1a) A pályázati felhívások figyelembe vehetik annak szükségességét, hogy a KULTÚRA ág keretében megfelelő támogatást biztosítsanak kisméretű projektjei számára olyan intézkedések révén, amelyek magasabb társfinanszírozási arányt írhatnak elő. [Mód. 94]
(1b) A támogatások odaítélésére az érintett projekt alábbi jellemzőinek figyelembevételével kerül sor:
|
a) |
a projekt minősége; |
|
b) |
hatás; |
|
c) |
a végrehajtás minősége és hatékonysága. [Mód. 95] |
(2) Az értékelő bizottság állhat külső szakértőkből. A bizottság a tagok fizikai vagy távjelenlétében ülésezik .
A szakértőknek az értékelés tárgyát képező területekkel kapcsolatos szakmai háttérrel kell rendelkezniük. Az értékelő bizottság kikérheti a pályázó ország szakértőinek véleményét. [Mód. 96]
(3) A költségvetési rendelet 193. cikkének (2) bekezdésétől eltérve és kellően indokolt esetekben azok a költségek, amelyek a finanszírozási kérelem benyújtása előtt merülnek fel a kedvezményezettnél, támogathatónak tekinthetők tekintendők , feltéve, hogy azok közvetlenül kapcsolódnak a támogatott fellépések és tevékenységek végrehajtásához. [Mód. 97]
(4) A program fellépései adott esetben a megkülönböztetésmentességre vonatkozó megfelelő kritériumokat is meghatároznak, többek között a nemek közötti egyensúlyra vonatkozóan.
14. cikk
Részvételre jogosult jogalanyok
(1) A költségvetési rendelet [197. cikkében] említett feltételeken túl a (2)–(4) bekezdésben foglalt részvételi feltételek alkalmazandók.
(2) Az alábbi jogalanyok jogosultak részvételre:
|
a) |
az alábbi országok bármelyikében letelepedett jogalanyok:
|
|
b) |
bármely nemzetközi szervezet vagy az uniós jog alapján létrehozott bármely jogalany. |
(3) A programhoz nem társult harmadik országban letelepedett jogalanyok kivételesen jogosultak a részvételre, amennyiben ez egy adott intézkedés célkitűzéseinek eléréséhez szükséges.
(4) A programhoz nem társult harmadik országban letelepedett jogalanyok a részvételi költségeiket alapvetően maguk viselik. Amennyiben az Unió érdekei úgy kívánják, részvételi költségeik a 7. cikk (3) bekezdésének megfelelő külső finanszírozási eszközökből rendelkezésre bocsátott további pénzügyi hozzájárulásokból is fedezhetők.
(5) A következő jogalanyoknak kivételes jelleggel pályázati felhívás nélkül ítélhető oda vissza nem térítendő támogatás , a Bizottság által a program célkitűzéseivel összhangban meghatározandó és rendszeresen értékelendő egyedi feladatok és célkitűzések alapján : pályázati felhívás nélkül: [Mód. 98]
|
a) |
az Európai Filmakadémia az Európai Parlamenttel a LUX filmdíj tekintetében folytatott együttműködés keretében, a felek által megtárgyalt és aláírt együttműködési megállapodás alapján és az Europa Cinemas hálózattal együttműködésben; a megfelelő előirányzatokat mindaddig tartalékolni kell, amíg megállapodás nem születik az együttműködésről; [Mód. 99] |
|
b) |
az Európai Unió Ifjúsági Zenekara Zenekarának tevékenysége, amely az összes tagállamból érkező fiatal zenészek körében rendszeresen végez válogatást és képzést biztosít számukra olyan rezidenciaprogramok révén, amelyek mobilitást és lehetőséget kínálnak számukra, hogy az Unión belül és nemzetközi szinten fesztiválokon és turnékon vegyenek részt, és amelyek hozzájárulnak az európai kultúra határokon átnyúló terjesztéséhez és a fiatal zenészek karrierjének nemzetközivé válásához, ügyelve a résztvevők földrajzi egyensúlyára; az Európai Unió Ifjúsági Zenekara folyamatosan diverzifikálja bevételeit azáltal, hogy új forrásokból aktívan keres pénzügyi támogatást, ezáltal csökkentve az uniós finanszírozástól való függőségét; az Európai Unió Ifjúsági Zenekarának tevékenységei összhangban állnak a programmal és a KULTÚRA ág célkitűzéseivel és prioritásaival, különösen a közönség bevonása tekintetében. [Mód. 100] |
III. fejezet
Szinergiák és kiegészítő jelleg
15. cikk
Kiegészítő jelleg
A Bizottság a tagállamokkal együttműködve a közpénzek hatékony felhasználásának elősegítése érdekében is biztosítja a programnak a vonatkozó szakpolitikákkal és programokkal való általános összhangját és kiegészítő jellegét, különös tekintettel a következő területekre: a nemek egyensúlya, oktatás, – különös tekintettel a digitális oktatásra és a médiaműveltségre – , ifjúság és szolidaritás, foglalkoztatás és társadalmi befogadás – főként a marginalizálódott csoportok és a kisebbségek esetében – kutatás és innováció – többek között a szociális innováció – , ipar és vállalkozáspolitika, mezőgazdaság és vidékfejlesztés, környezet és éghajlat-politika, kohézió, regionális és várospolitika, fenntartható turizmus, állami támogatás , mobilitás ,valamint nemzetközi együttműködés és fejlesztés.
A Bizottság gondoskodik arról, hogy az [InvestEU Programban] meghatározott eljárásoknak a program céljából történő alkalmazása során figyelembe veszik az 1295/2013/EU rendelet által létrehozott „kulturális és kreatív ágazatok garanciaeszköze” keretében kidolgozott gyakorlatokat. [Mód. 101]
16. cikk
Kumulatív és kombinált finanszírozás
(1) A program keretében hozzájárulásban részesült intézkedés hozzájárulást kaphat bármilyen más uniós programból is, ideértve az (EU) XX/XXXX [CPR] rendelet hatálya alá tartozó alapokat is, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. A kumulatív finanszírozás összege nem haladhatja meg a fellépés elszámolható költségeit, és a különböző uniós programokból nyújtott támogatások arányosan számíthatók ki.
(2) Egy, a program keretében támogatásra jogosult javaslatnak odaítélhető a kiválósági pecsét, feltéve, ha megfelel a következő kumulatív feltételeknek:
|
a) |
a program keretében meghirdetett pályázati felhívás alapján értékelték; |
|
b) |
megfelel az adott pályázati felhívás magas minőségi követelményeinek minimumkövetelményeinek; [Mód. 102] |
|
c) |
költségvetési korlátok miatt nem támogatható az adott pályázati felhívás keretében. |
(2a) A kiválósági pecsétet elnyert pályázatok közvetlenül más programokból és [a közös rendelkezésekről szóló] (COM(2018)0375) rendelet 67. cikkének (5) bekezdésével összhangban a rendelet szerinti forrásokból származó finanszírozásban részesülhetnek, feltéve, hogy az ilyen pályázatok összhangban állnak a program célkitűzéseivel. A Bizottság biztosítja, hogy a kiválósági pecsétet elnyerő projektekre vonatkozó kiválasztási és odaítélési szempontok a potenciális kedvezményezettek számára koherensek, egyértelműek és átláthatóak legyenek. [Mód. 103]
16a. cikk
A kulturális és kreatív ágazatok garanciaeszköze az InvestEU keretében
(1) Az új InvestEU programon keresztül nyújtott pénzügyi támogatásnak a kulturális és kreatív ágazatok garanciaeszközének célkitűzéseire és kritériumaira kell építenie, és figyelembe kell vennie az ágazat sajátosságait.
(2) Az InvestEU program az alábbiakat biztosítja:
|
a) |
finanszírozáshoz való hozzáférés a kulturális és kreatív ágazatokban tevékenykedő kkv-k, valamint mikro-, kis- és közepes méretű szervezetek számára; |
|
b) |
garancia a garanciaeszközben részt vevő bármely országból származó részt vevő pénzügyi közvetítő számára; |
|
c) |
kiegészítő szakértelem a részt vevő pénzügyi közvetítők számára annak érdekében, hogy azok fel tudják mérni a kkv-kkel, valamint a mikro-, kis- és közepes méretű szervezetekkel, illetve a kulturális és kreatív projektekkel összefüggő kockázatokat; |
|
d) |
a kkv-k, valamint a mikro-, kis- és közepes méretű szervezetek rendelkezésére bocsátott, idegen tőkével történő finanszírozás volumene; |
|
e) |
diverzifikált hitelportfólió kidolgozásának, és egy marketing- és promóciós tervre irányuló javaslat benyújtásának lehetővé tétele a kkv-k, valamint a mikro-, kis- és közepes méretű szervezetek számára a régiókon és ágazatokon átnyúlóan; |
|
f) |
az alábbi típusú kölcsönök: tárgyi eszközökbe vagy immateriális javakba való beruházás, a személyi biztosíték kivételével; vállalkozások átruházása; működő tőke, így például átmeneti finanszírozás, hiánycsökkentő finanszírozás, cash flow és hitelkeretek. [Mód. 104] |
IV. fejezet
Nyomon követés, értékelés és ellenőrzés
17. cikk
Nyomon követés és jelentéstétel
(1) A 3. cikkben meghatározott programcélkitűzések megvalósítása terén tett előrelépésekről történő jelentéstételhez használandó mutatókat a II. melléklet tartalmazza.
(1a) A program ágai közös minőségi mutatókkal rendelkeznek. Minden egyes ághoz célzott mutatókat kell meghatározni. [Mód. 105]
(2) Annak érdekében, hogy hatékonyan lehessen értékelni a program által a célkitűzéseinek megvalósítása terén elért eredményeket, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 19. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a nyomonkövetési és értékelési keretre vonatkozó rendelkezések kidolgozása céljából, többek között a II. melléklet módosítása révén, a mutatók szükség szerinti felülvizsgálata vagy kiegészítése érdekében. A Bizottság 2022. december 31-ig felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el a mutatókról. [Mód. 106]
(3) A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy a program végrehajtásának nyomon követésére vonatkozó adatokat és az eredményeket hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében az uniós pénzeszközök címzettjeire és – adott esetben – a tagállamokra vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.
18. cikk
Értékelés
(1) Az értékeléseket időben el kell végezni ahhoz, hogy a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek.
(1a) Minden évben közlik a költségvetési hatóság két ágával, az éves költségvetési eljárás közösen elfogadott menetrendjének megfelelően, legalább 3 hónappal a következő évi uniós költségvetésre vonatkozó álláspontjuk kialakítása előtt, hogy kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok tekintetében a rendelkezésre álló adatok alapján mekkora összegekre lett volna szükség ahhoz, hogy a „kiválósági pecséttel” rendelkező projekteket finanszírozni lehessen. [Mód. 107]
(2) A program időközi értékelését a program végrehajtásáról rendelkezésre álló elegendő információ birtokában, de legkésőbb négy évvel a program végrehajtásának kezdetét követően félidős felülvizsgálatát 2024. június 30-ig kell elvégezni.
A Bizottság 2024. december 31-ig benyújtja a félidős értékelésről szóló jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
A Bizottság szükség esetén és a félidős felülvizsgálat alapján benyújtja az e rendelet felülvizsgálatára irányuló jogalkotási javaslatot. [Mód. 108]
(3) A program végrehajtásának végén, de legkésőbb két évvel az 1. cikkben meghatározott időszak végét követően a Bizottság elvégzi benyújtja a program végső értékelését. [Mód. 109]
(4) A Bizottság az értékelések megállapításait saját észrevételei kíséretében közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával.
(5) Az értékeléssel kapcsolatos jelentéstételi rendszer biztosítja, hogy a program értékelésére vonatkozó adatokat hatékonyan, eredményesen, időben és kellő részletességgel összegyűjtsék. Az ilyen adatokat a más jogi rendelkezéseknek is megfelelő módon kell továbbítani a Bizottságnak; például – amennyiben szükséges – a személyes adatokat anonimizálják. Ennek érdekében az uniós pénzeszközök címzettjeire vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.
19. cikk
A felhatalmazás gyakorlása
(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.
(2) A Bizottságnak a 12. cikk (2) bekezdésében és a 17. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása a 2028. december 31-ig terjedő időszakra szól.
(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 12. cikk (2) bekezdésében és a 17. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.
(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(6) A 12. cikk (2) bekezdésében és a 17. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.
V. Fejezet
Átmeneti és záró rendelkezések
20. cikk
Tájékoztatás, kommunikáció és közzététel
(1) Az uniós finanszírozás címzettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és (különösen az intézkedéseknek és azok eredményeinek a népszerűsítésekor) gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos módon célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak a program nevének és a MEDIA ág keretében finanszírozott fellépések esetében a MEDIA logójának feltüntetésével . A Bizottság kidolgozza a KULTÚRA logót, amelyet a KULTÚRA ág keretében finanszírozott fellépések esetében kell használni. [Mód. 110]
(2) A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez a programhoz, valamint a program ágai által támogatott intézkedésekhez és eredményekhez kapcsolódóan. A programhoz allokált pénzügyi forrásokat ezenfelül az Unió azon politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikáció költségeinek fedezésére is kell fordítani, amelyek kapcsolódnak a 3. cikkben említett célkitűzésekhez.
21. cikk
Hatályon kívül helyezés
Az 1295/2013/EU rendelet 2021. január 1-jétől kezdődően hatályát veszti.
22. cikk
Átmeneti rendelkezések
(1) Ez a rendelet nem érinti az érintett intézkedések lezárásig történő folytatását vagy módosítását az 1295/2013/EU rendelet szerint, amely továbbra is alkalmazandó az érintett intézkedésekre azok lezárásáig.
(2) A program pénzügyi keretösszegéből a program és az 1295/2013/EU rendelet alapján elfogadott intézkedések közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadások is fedezhetők.
(3) A 2027. december 31-ig be nem fejezett intézkedésekkel kapcsolatos igazgatási feladatok ellátása céljából szükség esetén előirányzatok állíthatók be a 2027 utáni költségvetésbe a 7. cikk (4) bekezdésében meghatározott kiadások fedezésére.
23. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt …,
az Európai Parlament részéről
az elnök
a Tanács részéről
az elnök
(1) HL C 110., 2019.3.22., 87. o.
(2) HL C […]., […]., […]. o.
(3) Az Európai Parlament 2019. március 28-i álláspontja.
(4) COM(2018)0267.
(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/789 irányelve (2019. április 17.) a műsorszolgáltató szervezetek egyes online közvetítéseire, valamint televíziós és rádiós műsorok továbbközvetítésére alkalmazandó szerzői jogok és szerzői joggal szomszédos jogok gyakorlására vonatkozó szabályok megállapításáról valamint a 93/83/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 130., 2019.5.17., 82. o.).
(6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1808 irányelve (2018. november 14.) a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 2010/13/EU irányelvnek (az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) a változó piaci körülményekre tekintettel való módosításáról (HL L 303., 2018.11.28., 69. o.).
(7) COM(2016)0287 végleges
(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/864 határozata (2017. május 17.) a kulturális örökség európai évéről (2018) (HL L 131., 2017.5.20., 1. o.)
(9) Az Európai Parlament és a Tanács 2010/13/EU irányelve (2010. március 10.) a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról (Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) (HL L 95., 2010.4.15., 1. o.).
(10) COM(2014)0477.
(11) COM(2017)0479.
(12) Az Egyesült Nemzetek Szervezete által 2015 szeptemberében elfogadott, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend, A/RES/70/1.
(13) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).
(14) 2018/0243(COD).
(15) 2018/0247(COD).
(16) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.
(17) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).
(18) A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).
(19) A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).
(20) A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).
(21) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).
(22) A Tanács 2013/755/EU határozata (2013. november 25.) az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról (tengerentúli társulási határozat) (HL L 344., 2013.12.19., 1. o.).
(23) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
I. MELLÉKLET
A támogatandó intézkedésekre vonatkozó kiegészítő információk
1. KULTÚRA ÁG
A program KULTÚRA ágának a 4. cikkben említett prioritásai következő fellépések révén valósulnak meg:
|
|
Horizontális intézkedések:
|
|
|
Ágazati fellépések:
|
Az összes kulturális és kreatív ágazatnak nyújtott támogatás a közös igényekkel rendelkező területeken, ahol adott esetben ágazati fellépés kialakítására kerülhet sor, amennyiben valamely alágazat sajátosságai célirányos megközelítést tesznek szükségessé. Horizontális megközelítést kell alkalmazni az együttműködésre, mobilitásra és a nemzetközi dimenzióra vonatkozó transznacionális projektek esetében, többek között művészeti rezidenciaprogramok, turnék, rendezvények, fellépések, kiállítások és fesztiválok révén, továbbá a sokféleség, a kreativitás és az innováció, a képzés és a csereprogramok, a kapacitásépítés, a hálózatépítés, a készségek, a közönségfejlesztés, valamint az adatgyűjtés és -elemzés előmozdítását illetően. Az ágazati fellépéseknek olyan költségvetéssel kell rendelkezniük, amely arányos a prioritásként meghatározott ágazatokkal. Az ágazati fellépéseknek a meglévő kísérleti projektek és előkészítő intézkedések alapján segíteniük kell az e mellékletben felsorolt, prioritást élvező különféle ágazatokat érintő egyedi kihívások kezelését. [Mód. 118]
Európa identitását és kulturális sokszínűségét és örökségét láthatóvá és kézzelfoghatóvá tevő konkrét fellépések, valamint a kultúrák közötti párbeszéd előmozdítása: [Mód. 119]
|
a) |
Európa Kulturális Fővárosa – pénzügyi támogatás biztosítása a 445/2014/EU európai parlamenti és tanácsi határozatnak megfelelően (1); |
|
b) |
Európai Örökség cím – pénzügyi támogatás biztosítása az 1194/2011/EU európai parlamenti és tanácsi határozatnak megfelelően (2) , valamint az Európai Örökség címet elnyert helyszínek hálózata ; [Mód. 120] |
|
c) |
Európai Uniós kulturális díjak , többek között az Európai Színházi Díj ; [Mód. 121] |
|
d) |
Európai Örökség Napok; |
|
da) |
Európával és értékeivel kapcsolatos interdiszciplináris jellegű alkotásokat célzó fellépések; [Mód. 122] |
|
e) |
az olyan, széles körű földrajzi lefedettséggel rendelkező kulturális intézmények támogatása, amelyek célja közvetlen kulturális szolgáltatások nyújtása az uniós polgárok számára. |
2. MEDIA ÁG
A program MEDIA ágának az 5. cikkben említett prioritásai – – a 2010/13/EU irányelvben foglalt követelmények, és az egyes országok között az audiovizuális tartalmak gyártása, terjesztése, az azokhoz való hozzáférés, valamint azok piacának mérete és sajátosságai terén fennálló különbségek figyelembevételével – többek között a következő fellépések révén valósulnak meg: [Mód. 123]
|
a) |
audiovizuális alkotások létrehozása , és különösen az európai független uniós produkciós vállalatok általi, határokon átnyúló, fokozott terjesztési potenciállal rendelkező olyan filmek és televíziós alkotások, mint például játékfilmek, rövidfilmek, dokumentumfilmek, gyerekfilmek és animációs filmek, valamint olyan interaktív alkotások létrehozása , mint például a minőségi és ismertető videojátékok és multimédiás alkotások ; [Mód. 124] |
|
b) |
innovatív független európai produkciós cégek támogatásával minden korosztályhoz szóló innovatív és minőségi televíziós tartalmak és sorozatjellegű történetek megalkotása és előállítása; [Mód. 125] |
|
ba) |
az európai integráció történetével és az európai történetekkel kapcsolatos alkotások létrehozására és népszerűsítésére irányuló kezdeményezések támogatása; [Mód. 126] |
|
c) |
promóciós, reklám- és marketingeszközök – többek között online platformokon és adatelemzés felhasználásával – történő alkalmazása az ismertségi fok, a láthatóság és a határokon átnyúló hozzáférhetőség növelése és az európai alkotások szélesebb közönséghez való eljuttatása érdekében; [Mód. 127] |
|
d) |
a más európai országban készült alkotások nemzetközi értékesítésének és forgalmazásának kis és nagy volumenű produkciókat egyaránt célzó összes platformon történő a támogatása többek között a több országra kiterjedő, összehangolt forgalmazási stratégiák , valamint feliratozás, szinkronizálás és hangos kísérőszöveg biztosítása révén; [Mód. 128] |
|
da) |
az alacsony produkciós kapacitású országoknak a megállapított hiányosságaik orvosolása terén nyújtott támogatást célzó intézkedések; [Mód. 129] |
|
e) |
a vállalkozások közötti cserék és hálózatépítő tevékenységek támogatása az európai és nemzetközi koprodukciók létrehozásának és az európai művek forgalmazásának megkönnyítése érdekében; [Mód. 130] |
|
ea) |
a különböző országokból származó audiovizuális alkotók európai hálózatainak támogatása, az audiovizuális ágazat kreatív tehetségeinek gondozása céljából; [Mód. 131] |
|
eb) |
az audiovizuális ágazatban a kreatív tehetségekkel szembeni tisztességes bánásmódhoz hozzájáruló egyedi intézkedések; [Mód. 132] |
|
f) |
az európai alkotások Európában, illetve Európán kívül történő népszerűsítése az ágazatot érintő szakmai események és vásárok keretében; |
|
g) |
a közönségfejlesztést – különösen a filmszínházakban – a közönség részvételét, és az elsősorban fiatal közönségnek szánt filmoktatást elősegítő kezdeményezések; [Mód. 133] |
|
h) |
képzési és mentorálási tevékenységek az audiovizuális szereplők, többek között az iparművészek és kézművesek kapacitásának erősítésére annak érdekében, hogy azok alkalmazkodni tudjanak az új piaci fejleményekhez és digitális technológiákhoz; [Mód. 134] |
|
i) |
olyan online videotéka-szolgáltatók (VOD) európai hálózata vagy hálózatai , amelyek jelentős arányban kínálnak nem nemzeti európai alkotásokat; [Mód. 135] |
|
j) |
olyan európai fesztiválok és fesztiválhálózatok , amelyek fesztiválhálózat(ok), amely(ek) jelentős arányban vetítenek és népszerűsítenek különféle európai audiovizuális műveket és vetít(enek) nem nemzeti európai filmeket; [Mód. 136] |
|
k) |
olyan európai filmszínház-üzemeltetők európai hálózata, amelyek jelentős arányban vetítenek nem nemzeti európai filmeket , és amelyek hozzájárulnak a filmszínházak szerepének az értékláncon belüli megerősítéséhez, és társas élményként hangsúlyozzák a nyilvános vetítéseket ; [Mód. 137] |
|
l) |
konkrét intézkedések , a mentorálási és hálózatépítési tevékenységekre kiterjedően a nemek audiovizuális ágazatban való kiegyensúlyozottabb részvételének előmozdítása érdekében; [Mód. 138] |
|
m) |
a szakpolitikai párbeszéd támogatása, innovatív szakpolitikai fellépések és a bevált módszerek cseréje, többek között elemzői tevékenységek, valamint megbízható adatok szolgáltatása révén; |
|
n) |
a tapasztalatok és a szakismeret transznacionális cseréje, társaktól való tanulási tevékenységek és hálózatépítés az audiovizuális ágazat és a szakpolitikai döntéshozók között. |
|
na) |
a kulturális televíziótartalmak online és offline terjesztésének és az ilyen tartalmakhoz való többnyelvű hozzáférés támogatása többek között feliratozás segítségével, az európai kulturális örökség, a kortárs alkotások és a nyelvek gazdagságának és sokszínűségének előmozdítása érdekében. [Mód. 139] |
3. SZEKTORKÖZI ÁG
A program SZEKTORKÖZI ágának a 6. cikkben említett prioritásai a következő fellépések révén valósulnak meg:
|
|
Szakpolitikai együttműködés és PR-tevékenység:
|
|
|
A kreatív innovációs labor:
|
|
|
Programirodák:
|
|
|
Ágazatokon átívelő tevékenységek a hírmédia támogatására:
|
(1) Az Európai Parlament és a Tanács 445/2014/EU határozata (2014. április 16.) az Európa kulturális fővárosai kezdeményezés 2020–2033. évekre szóló uniós fellépésének létrehozásáról és az 1622/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 132., 2014.5.3., 1. o.).
(2) Az Európai Parlament és a Tanács 1194/2011/EU határozata (2011. november 16.) az Európai Örökség címre vonatkozó európai uniós fellépés létrehozásáról (HL L 303., 2011.11.22., 1. o.).
II. MELLÉKLET
A PROGRAM KÖZÖS MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI HATÁSMUTATÓI
|
1. |
A polgárokra és a közösségekre gyakorolt kedvező hatás; |
|
2. |
Az európai kulturális sokféleség és kulturális örökség megerősítésére gyakorolt kedvező hatás; |
|
3. |
Az uniós gazdaságra és munkahelyekre, különösen a kulturális és kreatív ágazatokra, valamint a kkv-kra gyakorolt kedvező hatás; |
|
4. |
Az uniós politikák – többek között a nemzetközi kulturális kapcsolatok – érvényesítése; |
|
5. |
A projektek által képviselt európai hozzáadott érték; [Mód. 150] |
|
6. |
A partnerségek és kulturális projektek minősége; |
|
7. |
A program keretében támogatott európai kulturális és kreatív alkotásokhoz hozzáférő személyek száma; |
|
8. |
A finanszírozott projektekkel összefüggő munkahelyek száma; |
|
9. |
A nemek egyensúlya a kulturális és kreatív ágazat szereplői között, adott esetben mobilitásuk és társadalmi szerepvállalásuk növelése. [Mód. 150] |
Mutatók
KULTÚRA ÁG:
|
A programból nyújtott támogatással létrehozott transznacionális partnerségek száma és nagysága |
|
Azon művészek és kulturális és/vagy kreatív szereplők száma, akik a programból nyújtott támogatásnak köszönhetően (földrajzilag) mobilisak országuk határán kívül, származási országonként lebontva |
|
A program keretében létrejött európai kulturális és kreatív alkotásokhoz hozzáférő személyek száma, ideértve a nem saját országukból származó alkotásokhoz hozzáférőket is |
|
A program által támogatott azon projektek száma, amelyek hátrányos helyzetű csoportok, különösen fiatalok és migránsok segítését célozzák |
|
A program által támogatott azon projektek száma, amelyekben harmadik országok szervezetei is részt vesznek |
MEDIA ÁG:
|
A program által támogatott európai, de nem saját országból származó audiovizuális alkotásokhoz hozzáférő személyek száma |
|
A program által támogatott tanulási tevékenységekben részt vevő azon személyek száma, akik – saját bevallásuk szerint – javítani tudták képességeiket és foglalkoztathatóságukat |
|
A program támogatásával kidolgozott és létrehozott koprodukciók száma és költségvetése |
|
A nagyobb piacokon folytatott, vállalkozások közötti reklámtevékenységek által elért személyek száma |
SZEKTORKÖZI ÁG:
|
A megalakult transznacionális partnerségek száma és nagysága (a kreatív innovációs laborokra és a hírmédiával kapcsolatos intézkedésekre vonatkozó összetett mutató) |
|
A programirodák által szervezett, a programok népszerűsítését célzó események száma |
|
2021.3.26. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 108/965 |
P8_TA(2019)0324
„Erasmus”: uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram ***I
Az Európai Parlament 2019. március 28-i jogalkotási állásfoglalása az „Erasmus” elnevezésű uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról és az 1288/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0367 – C8-0233/2018 – 2018/0191(COD))
(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)
(2021/C 108/55)
Az Európai Parlament,
|
— |
tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0367), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 165. cikkének (4) bekezdésére és 166. cikkének (4) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0233/2018), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére, |
|
— |
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. október 17-i véleményére (1), |
|
— |
tekintettel a Régiók Bizottsága 2019. február 6-i véleményére (2), |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére, |
|
— |
tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére, valamint a Fejlesztési Bizottság, a Költségvetési Bizottság és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A8-0111/2019), |
|
1. |
elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot; |
|
2. |
jóváhagyja az ezen állásfoglaláshoz csatolt nyilatkozatát; |
|
3. |
felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja; |
|
4. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek. |
P8_TC1-COD(2018)0191
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 17-én került elfogadásra az „Erasmus” „Erasmus+” elnevezésű uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról és az 1288/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel [Mód. 1. E módosítás a teljes szövegre vonatkozik.]
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 165. cikke (4) bekezdésére és 166. cikke (4) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),
tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),
rendes jogalkotási eljárás keretében (3),
mivel:
|
(1) |
A technológiai forradalom és a globalizáció által előidézett gyors és jelentős változások miatt az oktatás, a képzés, az ifjúságpolitika és a sport terén a tanulási célú Az oktatás, a képzés, az ifjúságpolitika és a sport terén a tanulási célú , a szociális vagy kulturális háttértől és az anyagi lehetőségektől függetlenül mindenkit megillető mobilitásba, valamint az , együttműködésbe és az innovatív politikák fejlesztésébe való befektetés kulcsfontosságú a befogadó, demokratikus, összetartó és reziliens társadalmak kialakítása és az Unió versenyképességének fenntartása szempontjából, ugyanakkor hozzájárul az európai identitás , elvek és értékek erősítéséhez és egy demokratikusabb Unió létrehozásához. [Mód. 2] |
|
(2) |
A Bizottság „Az európai identitás megerősítése az oktatás és a kultúra révén” című, 2017. november 14-i közleményében előterjesztette az európai oktatási térség 2025-ig történő létrehozására vonatkozó jövőképét, amelyben semmilyen határ nem szab gátat a tanulásnak; egy olyan Unió jövőképét, ahol általánosan elterjedt gyakorlat, hogy tanulás vagy munkavállalás céljából bárki másik tagállamba költözik, és az anyanyelven túl mindenki két másik nyelvet ismer; ahol az emberek erős európai identitástudattal rendelkeznek, és tisztában vannak Európa kulturális örökségével és sokféleségével. A Bizottság ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy a jól bevált Erasmus+ programot a benne már részt vevő tanulók valamennyi kategóriájában meg kell erősíteni, és meg kell szólítani a kevesebb lehetőséggel rendelkezőket is. |
|
(3) |
„Az Európai Unió új, korszerű többéves pénzügyi kerete a 2020 utáni prioritások megvalósításának hatékony szolgálatában” című, 2018. február 14-i bizottsági közleményben (4) a Bizottság kifejezésre juttatja az oktatás, képzés és az ifjúság jelentőségét az Unió jövője szempontjából, és hangsúlyozza, hogy teljesíteni kell a tagállamok által a göteborgi szociális csúcstalálkozón tett kötelezettségvállalásokat, többek között a szociális jogok európai pillérének (5), valamint az abban az oktatással, képzéssel és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatban megfogalmazott első alapelvnek a teljes körű végrehajtásával. A közlemény hangsúlyozza, hogy fokozni kell a mobilitást és ösztönözni kell a csereprogramokat, többek között a jelentős mértékben megerősített, inkluzív és kibővített program révén, amint azt az Európai Tanács a 2017. december 14-i következtetéseiben szorgalmazta. |
|
(4) |
A szociális jogok európai pillére – amelyet az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság 2017. november 17-én jelentett be ünnepélyesen és írt alá – első alapelvként rögzíti, hogy mindenkinek joga van a minőségi és inkluzív oktatáshoz, képzéshez és az egész életen át tartó tanuláshoz annak érdekében, hogy olyan készségeket tartson, illetve szerezzen meg, amelyek lehetővé teszik számára, hogy teljes mértékben részt vehessen a társadalomban és sikeresen alkalmazkodjon a munkaerőpiaci változásokhoz. A szociális jogok európai pillére egyértelművé teszi továbbá a minőségi koragyermekkori nevelés, valamint a mindenki számára biztosított esélyegyenlőség fontosságát. [Mód. 3] |
|
(5) |
2016. szeptember 16-án Pozsonyban a huszonhét tagállam vezetői hangsúlyozták a fiatalok lehetőségeinek javítására irányuló szándékukat. A 2017. március 25-én aláírt Római Nyilatkozatban a huszonhét tagállam, valamint az Európai Tanács, az Európai Parlament és az Európai Bizottság vezetői elkötelezték magukat egy olyan Unió mellett, ahol a fiatalok a lehető legjobb oktatásban és képzésben részesülnek, és a kontinensen bárhol tanulhatnak és vállalhatnak munkát; továbbá a kulturális örökségünket megőrző és a kultúrák sokféleségét előmozdító Unió megteremtését szorgalmazták ; egy olyan Unióét, amely felveszi a küzdelmet a munkanélküliséggel, a megkülönböztetéssel, a társadalmi kirekesztéssel és a szegénységgel . [Mód. 4] |
|
(6) |
A 2014 és 2020 közötti időszakra szóló Erasmus+ program félidős értékeléséről készült jelentés megerősítette, hogy az egyetlen oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozása lényegesen egyszerűsítette a programot, emellett jelentős mértékben racionalizálta azt, és szinergiákat hozott létre az irányításában, ugyanakkor további változtatásokra van szükség, hogy még inkább állandósuljon a 2014–2020-as program hatékonyságnövekedése. A félidős értékeléssel és a jövőbeni programmal kapcsolatos konzultációk során a tagállamok és az érdekelt felek nyomatékosan követelték a folytonosságot a program hatálya, struktúrája és végrehajtási mechanizmusai tekintetében, ugyanakkor számos fejlesztést igényeltek, például azt, hogy a program legyen inkluzívabb , egyszerűbb és kezelhetőbb a kisebb kedvezményezettek és projektek számára . Ezenkívül teljes támogatásukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy a program integrált maradjon, és alapjául továbbra is az egész életen át tartó tanulás paradigmája szolgáljon. Az Európai Parlament az Erasmus+ végrehajtásáról szóló, 2017. február 2-i állásfoglalásában üdvözölte a program integrált struktúráját és felhívta a Bizottságot, hogy teljes mértékben aknázza ki a program egész életen át tartó tanulási dimenziójában rejlő lehetőségeket az ágazatközi együttműködésnek a jövőbeni program keretében történő elősegítése és ösztönzése révén. A Bizottság hatásvizsgálata, a tagállamok és az érdekelt felek azt is hangsúlyozták, hogy tovább meg kell őrizni erősíteni a program erőteljesen nemzetközi dimenzióját, és azt ki kell terjeszteni az oktatás és képzés , az ifjúságpolitika és a sport más területeire is. [Mód. 5] |
|
(7) |
Az uniós finanszírozással kapcsolatban az értékek és mobilitás tekintetében folytatott nyilvános konzultáció megerősítette ezeket az alapvető megállapításokat és hangsúlyozta, hogy a jövőbeni programot inkluzívabbá kell tenni, és továbbra is meg kell határozni az oktatási és képzési rendszerekre vonatkozó prioritásokat, továbbá meg kell szilárdítani az európai identitás, az aktív polgári szerepvállalás és a demokratikus életben való részvétel erősítésére vonatkozó prioritásokat. |
|
(7a) |
Az Európai Számvevőszék az Erasmus+ programról szóló, 2018. július 3-i 22/2018. számú különjelentésében (6) hangsúlyozta, hogy a program kimutatható európai hozzáadott értékkel bír, azonban ennek nem minden dimenzióját – például az európai identitás erősítését vagy a fokozott többnyelvűséget – veszik megfelelően figyelembe vagy mérik megfelelően. A Számvevőszék szerint a következő programnak biztosítania kell, hogy a mutatók jobban összhangban legyenek a program célkitűzéseivel annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a megfelelő teljesítményértékelést. A Számvevőszék jelentése azt is megjegyezte, hogy a 2014–2020 közötti program egyszerűsítési erőfeszítései ellenére is még mindig túlságosan nagyok az adminisztratív terhek, ezért javasolta, hogy a Bizottság tovább egyszerűsítse a programeljárásokat, különösen a jelentkezési eljárást és a jelentéstételi követelményeket, valamint javítsa az informatikai eszközöket. [Mód. 6] |
|
(8) |
A „Modern költségvetés a polgárainak védelmet, biztonságot és lehetőségeket nyújtó Unió számára – A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret” című (7), 2018. május 2-án elfogadott közleményében a Bizottság azt szorgalmazta, hogy a következő pénzügyi keretben nagyobb mértékben kell befektetni az emberekbe és nagyobb hangsúlyt kell fektetni az ifjúsági ügyekre, valamint elismerte, hogy az Erasmus+ program az Unió egyik leglátványosabb sikertörténete. Alapvetően sikeres volta ellenére azonban különösen a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló Erasmus+ program – az Unió egyik leglátványosabb sikertörténete – méretének több mint kétszeresére növelése révén. Az új programnak az inkluzivitásra kell helyeznie a hangsúlyt, valamint arra, hogy minél több olyan fiatalt érjen el, akik kevesebb lehetőséggel rendelkeznek, mint társaik. Ezáltal több fiatal számára válhat lehetővé, hogy tanulás vagy munka céljából más országba költözzön. továbbra sem tudott megfelelni a magas finanszírozási igénynek, és a sikeres projektek aránya alacsony volt . E hiányosság orvoslása érdekében szükséges megnövelni a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló program utódprogramjának többéves költségvetését. Továbbá az utódprogram inkluzívabb kíván lenni azáltal , hogy az eddiginél több olyan személyt szólít meg , aki kevesebb lehetőséggel rendelkezik, és több új , ambiciózus kezdeményezést is tartalmaz . Ezért, ahogyan azt az Európai Parlament is hangsúlyozta a következő többéves pénzügyi keretről szóló , 2018. március 14-i állásfoglalásában, az utódprogram költségvetését változatlan árakon meg kell háromszorozni a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretben előirányzott költségvetéshez képest . [Mód. 7] |
|
(9) |
Ezzel összefüggésben létre kell hozni az 1288/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (8) létrehozott, a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló Erasmus+ program oktatással, képzéssel, ifjúsággal és sporttal kapcsolatos utódprogramját (a továbbiakban: program). Az egész életen át tartó tanulás megközelítésének biztosítása érdekében Meg kell őrizni erősíteni a 2014–2020-as program integrált jellegét, amely a tanulás valamennyi aspektusára kiterjed (formális, nem formális és informális, az összes életszakaszt átfogó tanulás), és ösztönözni kell hogy ezzel ösztönözhetők legyenek a rugalmas tanulási pályák, melyek pályákat , amelyek lehetővé teszik egyének az egyén számára a 21. századi kihívásoknak személyes fejlődéshez és a 21. század kihívásainak való megfeleléshez és lehetőségeinek maximális kiaknázásához szükséges tudás, készségek és képességek fejlesztését. E megközelítésnek el kell ismernie a nem formális és informális oktatási tevékenységek és a köztük lévő kapcsolatok értékét is. [Mód. 8] |
|
(10) |
A programot fel kell ruházni a megfelelő eszközökkel, hogy még nagyobb mértékben hozzá tudjon járulni az Unió szakpolitikai célkitűzéseinek és prioritásainak megvalósításához az oktatás, képzés, ifjúságpolitika és sport terén. Az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos egységes megközelítés központi jelentőségű abból a szempontból, hogy az emberek alkalmazkodni tudjanak az életük során bekövetkező különböző változásokhoz , különösen az idősebbek esetében, akiknek új készségeket kell elsajátítaniuk az élethez és a változó munkaerőpiacon való részvételhez. Ezt a megközelítést ösztönözni kell a hatékony ágazatközi együttműködés és a különböző oktatási formák közötti jobb együttműködés révén . Az említett megközelítés előmozdítása érdekében a következő programnak is szoros kapcsolatot kell fenntartania az oktatással, képzéssel, ifjúsággal és sporttal kapcsolatos uniós szakpolitikai együttműködésre vonatkozó átfogó stratégiai kerettel, többek között az iskolákra, a felsőoktatásra, a szakképzésre és a felnőttkori tanulásra vonatkozó szakpolitikai menetrendekkel, ugyanakkor meg kell erősíteni a szinergiákat és újakat kell létrehozni más kapcsolódó uniós programokkal és szakpolitikai területekkel. [Mód. 9] |
|
(10a) |
A határokon átnyúló tevékenységet folytató szervezetek fontos hozzájárulást nyújtanak a program transznacionális és nemzetközi dimenziójához. A programnak ezért adott esetben támogatást kell nyújtania az olyan érintett uniós szintű hálózatok, valamint európai és nemzetközi nem kormányzati szervezetek számára, amelyek tevékenységei a program célkitűzéseihez kapcsolódnak és hozzájárulnak azokhoz. [Mód. 10] |
|
(11) |
A program az európai oktatási térség létrehozásának kulcsfontosságú és az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák fejlesztésének alapvető fontosságú eleme 2025-ig, ahogyan azt az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló, 2018. május 22-i tanácsi ajánlás (9) is vázolja . A programot fel kell ruházni a megfelelő eszközökkel, hogy hozzá tudjon járulni az oktatási és képzési együttműködésre vonatkozó stratégiai keret utódjához és az európai készségfejlesztési programhoz (10), mivel ezek mindegyike stratégiai jelentőséget tulajdonít a készségeknek képességeknek és tudásnak képességeknek a munkahelyek, a növekedés , a versenyképesség, az innováció és a társadalmi kohézió megteremtése és a versenyképesség fenntartása szempontjából. Ezenkívül támogatnia kell a tagállamokat a polgári szerepvállalásnak, valamint közös értékeinknek: a szabadságnak, a toleranciának és a megkülönböztetésmentességnek az oktatás által történő előmozdításáról szóló párizsi nyilatkozat (11) céljainak elérésében. [Mód. 11] |
|
(12) |
A programnak összhangban kell lennie az EU új ifjúsági stratégiájával (12), az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés 2019 és 2027 közötti időszakra vonatkozó keretével, amely „A fiatalok bevonása, összekapcsolása és érvényesülésük elősegítése: az EU új ifjúsági stratégiája” című, 2018. május 22-i bizottsági közleményen (13) alapul31 , beleértve a stratégiának a minőségi ifjúsági munka, illetve a nem formális tanulás támogatására irányuló törekvéseit . [Mód. 12] |
|
(13) |
A programnak figyelembe kell vennie a sportra vonatkozó uniós munkatervet, amely a sport terén folytatott uniós együttműködés kerete a […] évekre (14). Biztosítani kell az uniós munkaterv, valamint a program keretében a sport területén támogatott tevékenységek közötti összhangot és kiegészítő jelleget. Különös hangsúlyt kell helyezni a szabadidősportokra, figyelembe véve, hogy a sport fontos szerepet játszik a testmozgás és az egészséges életmód, az interperszonális kapcsolatok, a társadalmi befogadás és az egyenlőség előmozdításában. A programnak csak szabadidősport keretében kell támogatnia a mobilitási tevékenységeket a rendszeresen szervezett sporttevékenységet folytató fiatalok és a sportszemélyzet számára. Fontos elismerni azt is, hogy a sportszemélyzet tagjai lehetnek olyan szakemberek is, akik a sportból élnek, mégis részt vesznek a szabadidősportban. A mobilitási intézkedéseknek ezért e csoport előtt is nyitottnak kell lenniük. A programnak hozzá kell járulnia a közös európai értékek előmozdításához a sport, a jó kormányzás sportirányítás és a sport tisztasága, valamint a sport területén, a fenntarthatóság és a jó környezetvédelmi gyakorlatok , illetve a sport által biztosított oktatás, képzés és készségszerzés révén. Valamennyi érintett, köztük az oktatási és képzési intézmények számára is lehetővé kell tenni, hogy részt vegyenek a sport területén zajló partnerségekben, együttműködésben és szakpolitikai párbeszédben. [Mód. 13] |
|
(14) |
A programnak hozzá kell járulnia az Unió innovációs kapacitásának erősítéséhez, különösen a mobilitási és együttműködési tevékenységek támogatásával, amelyek elősegítik készségek és a képességek fejlesztését a progresszív tanulmányi vagy tudományterületeken, úgymint a természettudományok, a technológia, a művészetek, a műszaki tudományok és a matematika (STEAM) , az éghajlatváltozás, a környezetvédelem, a fenntartható fejlődés , a tiszta energia, a mesterséges intelligencia, a robotika, az adatelemzés , a formatervezés és az építészet, a digitális jártasság és médiaműveltség , művészetek/formatervezés, hogy az emberek fejleszthessék a jövőhöz szükséges ismereteiket, készségeiket és képességeiket. [Mód. 14] |
|
(14a) |
Összhangban azon feladatával, hogy ösztönözze az innovációt az oktatásban és a képzésben, a programnak támogatnia kell azokat az oktatási és tanulási stratégiákat, amelyek a kiemelkedő képességű és tehetséges gyermekekre irányulnak, állampolgárságuktól, társadalmi-gazdasági helyzetüktől vagy nemüktől függetlenül. [Mód. 15] |
|
(14b) |
A programnak hozzá kell járulnia a kulturális örökség európai évének nyomon követéséhez az európai kulturális örökség védelméhez és megőrzéséhez szükséges készségek fejlesztésére irányuló tevékenységek támogatása révén, továbbá teljes mértékben ki kell aknáznia a kulturális és kreatív ágazat által kínált oktatási lehetőségeket. [Mód. 16] |
|
(15) |
A Horizont Európa programmal való szinergiák célja annak biztosítása, hogy a program és a Horizont Európa program (15) egyesített forrásait az európai felsőoktatási intézmények megerősítésére és modernizációjára szolgáló tevékenységek támogatására használják fel. A Horizont Európa adott esetben a bizonyítottan kutatási dimenzióval bíró intézkedésekhez és kezdeményezésekhez, például kiegészíti majd a program által az európai egyetemek hálózatának létrehozására vonatkozó kezdeményezéshez, különösen annak kutatási dimenziójához nyújtott támogatást az új közös és integrált, hosszú távú és tartós oktatási, kutatási és innovációs stratégiák kidolgozása részeként. A Horizont Európa programmal való szinergiák hozzá fognak járulni különösen a felsőoktatási intézményekben folyó oktatás és kutatás integrációjának előmozdításához. [Mód. 17] |
|
(16) |
A programnak inkluzívabbá kell válnia azáltal, hogy többek között a tanulási célú mobilitás rugalmasabb formái révén több olyan embert ér el, akik kevesebb lehetőséggel rendelkeznek; inkluzívabbá kell válnia továbbá a kisebb szervezetek, különösen az újonnan pályázók és a közösségi alapú helyi szervezetek részvételének előmozdítása által, amelyek közvetlenül a hátrányos helyzetű tanulókkal foglalkoznak, életkortól függetlenül. Támogatni kell a virtuális formátumokat, úgymint a virtuális együttműködést, a vegyes és a virtuális mobilitást, hogy több résztvevőt lehessen elérni, különösen a kevesebb lehetőséggel rendelkezők közül és azok köréből, akik számára a lakóhelyüktől eltérő országba való költözés fizikai szempontból akadályt jelentene. javítja a kevesebb lehetőséggel rendelkező emberek részvételi arányát. Fontos elismerni, hogy a kevesebb lehetőséggel rendelkező emberek alacsony részvételi arányának többféle oka lehet, és függhet az adott nemzeti körülményektől is. Ezért az egész Unióra kiterjedő kereten belül a nemzeti ügynökségeknek olyan integrációs stratégiákat kell kidolgozniuk, amelyek intézkedéseket tartalmaznak az érintettek körének kiterjesztésére, az eljárások egyszerűsítésére, képzés és a támogatás nyújtására, valamint a hatékonyság nyomon követésére. Egyéb , a befogadást erősítő mechanizmusokat is alkalmazni kell , többek között a tanulási célú mobilitás rugalmasabb formáinak a kevesebb lehetőséggel rendelkezők igényeinek megfelelően történő biztosítása és a kisebb szervezetek , különösen az újonnan pályázók és a közösségi alapú helyi szervezetek részvételének előmozdítása által, amelyek közvetlenül a hátrányos helyzetű tanulókkal foglalkoznak, életkortól függetlenül . [Mód. 18] |
|
(16a) |
Amennyiben a kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek pénzügyi okokból nem tudnak részt venni a programban, akár az anyagi helyzetük miatt, akár azért, mert a programban való részvételük költségei a személyes helyzetük miatt magasabbak, ahogyan ez gyakran előfordul a fogyatékossággal élő személyek esetében, a Bizottságnak és a tagállamoknak biztosítaniuk kell a megfelelő pénzügyi támogatási intézkedések rendelkezésre állását. Ezek az intézkedések más uniós eszközöket is magukban foglalhatnak, mint amilyenek például az Európai Szociális Alap Plusz, a nemzeti programok vagy a támogatások kiigazítása, illetve a program révén végrehajtott kiegészítések. Annak értékelésekor, hogy a kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek pénzügyi okokból nem tudnak-e részt venni a programban, illetve hogy milyen mértékű támogatásra van szükségük, objektív kritériumokat kell alkalmazni. A befogadás elősegítésére irányuló intézkedések többletköltsége önmagában nem indokolhatja egy jelentkezés elutasítását. [Mód. 19] |
|
(16b) |
A programnak továbbra is a fizikai tanulási mobilitásra kell összpontosítania, és több lehetőséget kell biztosítania a kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek számára, hogy élvezhessék a fizikai tanulási mobilitási tevékenységek előnyeit. Ugyanakkor el kell ismerni, hogy a virtuális formátumok, például a virtuális együttműködés, a vegyes tanulás és a virtuális tanulás hatékonyan kiegészíthetik a fizikai tanulási mobilitást és maximalizálhatják annak hatékonyságát. Kivételes esetekben, amikor az emberek nem tudnak részt venni a mobilitási intézkedésekben és tevékenységekben, a virtuális formátumok lehetővé tehetik számukra, hogy a program számos előnyét költséghatékony és innovatív módon élvezhessék. A programnak ezért támogatnia kell az ilyen virtuális formátumokat és eszközöket is. A lehető legszélesebb körben elérhetővé kell tenni a nyilvánosság számára ezeket a formátumokat és eszközöket, különösen azokat, amelyeket nyelvtanuláshoz használnak. [Mód. 20] |
|
(16c) |
Összhangban az Unió és a tagállamok azon kötelezettségeivel, amelyek a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményből, és különösen annak a hozzáférhetőségről szóló 9. és az oktatásról szóló 24. cikkéből erednek, kiemelt figyelmet kell szentelni annak biztosítására, hogy a fogyatékossággal élő személyek akadálymentes és megkülönböztetésmentes módon férhessenek hozzá a programhoz. E célból szükség esetén kiegészítő támogatást kell nyújtani, akár pénzügyi támogatás formájában. [Mód. 21] |
|
(16d) |
A programhoz való hozzáférést jogi és adminisztratív akadályok is hátráltathatják, például a vízumok és a tartózkodási engedélyek megszerzésével vagy a támogatási szolgáltatásokhoz, különösen az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos nehézségek. A tagállamoknak ezért minden szükséges intézkedést meg kell hozniuk az ilyen akadályoknak az uniós joggal teljes összhangban álló felszámolása és a határokon átnyúló cserekapcsolatok megkönnyítése érdekében, például az európai egészségbiztosítási kártya kibocsátásával. [Mód. 22] |
|
(17) |
A Bizottság „Az európai identitás megerősítése az oktatás és a kultúra révén” című közleményében kiemelte, hogy az oktatás, a kultúra és a sport meghatározó szerepet játszik az aktív polgári szerepvállalás és a közös értékek , valamint a szolidaritás érvényre juttatásában a legfiatalabb nemzedékek körében. Európa és demokratikus társadalmaink jövője szempontjából rendkívül fontos az európai identitástudat erősítése és az egyének és a civil társadalom demokratikus folyamatokban történő aktív szerepvállalásának ösztönzése. A külföldi tanulás, képzés és munkavállalás, illetve az ifjúsági és sporttevékenységekben külföldön való részvétel hozzájárul a maga sokféleségében megnyilvánuló európai identitás és a kulturális közösséghez való tartozás érzésének erősítéséhez, valamint az aktív polgári szerepvállalás , a társadalmi kohézió és a kritikus gondolkodás előmozdításához minden korosztályban. A mobilitási tevékenységekben résztvevőknek saját helyi közösségük aktív tagjává kell válniuk, valamint a fogadó ország helyi közösségeibe is be kell illeszkedniük, hogy megoszthassák tapasztalataikat. Támogatni kell az oktatásban, képzésben és az ifjúságban megnyilvánuló kreativitás valamennyi aspektusának megerősítésével és az egyéni kulcskompetenciák fejlesztésével kapcsolatos tevékenységeket. [Mód. 23] |
|
(17a) |
Fontos, hogy a program európai hozzáadott értéket teremtsen. Ezért biztosítani kell, hogy csak azok az intézkedések és tevékenységek legyenek jogosultak finanszírozásra a program keretében, amelyek bizonyíthatóan rendelkezhetnek európai hozzáadott értékkel. Biztosítani kell, hogy az európai hozzáadott értéket többféle módon is lehessen bizonyítani, például a tevékenységek transznacionális jellegével, más uniós programokat és szakpolitikákat kiegészítő jellegükkel és a velük való szinergiákkal, továbbá azzal, hogy hozzájárulnak-e az átláthatóságot és az elismerést támogató uniós eszközök eredményes használatához, az Unió-szerte alkalmazott minőségbiztosítási normák kialakításához, az oktatási és képzési programokra Unió-szerte alkalmazandó közös normák kialakításához, valamint a többnyelvűséghez, a kultúrák és a vallások közötti párbeszédhez és az európai összetartozás-tudat erősítéséhez, valamint az európai polgárság megszilárdításához. [Mód. 24] |
|
(18) |
Meg kell erősíteni a program nemzetközi dimenzióját, hogy több lehetőséget biztosítva az egyének és a szervezetek számára biztosítson a mobilitásra, együttműködésre és a programhoz nem társult harmadik országokkal , különösen a fejlődő országokkal való szakpolitikai párbeszédre. A nemzetközi dimenziónak támogatnia kell a készségfejlesztést és az emberek közötti kapcsolatokat, és különösen a fejlődő országok állampolgárai esetében támogatnia kell a származási országukba irányuló tudástranszfert a képzési időszakuk végén. Erősítenie kell továbbá a fejlődő országok oktatási rendszereinek kapacitásépítését. Az elődprogramok keretében az oktatás, képzés és ifjúságügy terén végrehajtott felsőoktatási és ifjúsági tevékenységek sikere alapján a nemzetközi mobilitási tevékenységeket más területekre is ki kell terjeszteni, például a szakképzésen és a sporton belül. [Mód. 25] |
|
(18a) |
A tevékenységek fejlődő országokban kifejtett hatásának növelése érdekében, fontos fokozni a szinergiákat az Erasmus+ és az Unió külső tevékenységeinek olyan eszközei között, mint például a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz, valamint az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz. [Mód. 26] |
|
(19) |
A 2014–2020-as program három fejezetből – oktatás és képzés, ifjúság és sport – álló, három fő intézkedés köré szerveződő alapvető struktúrája sikeresnek bizonyult és meg kell tartani. A program által támogatott tevékenységek egyszerűsítése és racionalizálása érdekében hasznos változtatásokat kell bevezetni. |
|
(20) |
A programnak meg kell erősítenie a meglévő, tanulási célú mobilitási lehetőségeket, különösen azokon a területeken, ahol a legnagyobb hatékonyságnövelés érhető el, hogy a program még szélesebb célközönséghez juthasson el, és kielégíthesse a lehetőségeket jóval meghaladó igényeket. Ez elsősorban a felsőoktatásban tanuló felsőoktatási diákoknak és személyzetnek , az diákoknak, iskolai tanulóknak és személyzetnek, köztük az óvodapedagógusoknak a kisgyermekkori nevelőknek és gondozóknak, valamint szakképzési tanulóknak és személyzetnek szakképzésben résztvevőknek szóló mobilitási tevékenységek növelésével és előmozdításával érhető el , olyan célzott intézkedések révén, amelyek figyelembe veszik a megcélzott kedvezményezettek speciális oktatási igényeit . A határ menti régiókban szakképzésben részt vevő tanulók mobilitási lehetőségeit tovább kell támogatni annak érdekében, hogy fel lehessen készíteni őket a határokon átnyúló munkaerőpiac sajátos kontextusára. A programnak mobilitási lehetőségeket kell biztosítania továbbá a szakképzésben részt vevő felnőtt tanulók és személyzet számára is. A felnőttoktatás fő célkitűzései az ismeretek, kompetenciák és készségek átadása, valamint a társadalmi befogadás, az aktív polgári szerepvállalás, a személyes fejlődés és a jóllét előmozdítása . Az alacsony iskolai végzettségű felnőtt tanulók mobilitását be kell építeni az együttműködési partnerségekbe. A több fiatal – különösen az újonnan pályázók, a kevesebb lehetőséggel rendelkezők és a nehezen elérhető társadalmi csoportok bevonása érdekében bővíteni kell a nem formális tanulási tevékenységekben részt vevő fiataloknak szóló mobilitási lehetőségeket , külön odafigyelve az átképzésre, a továbbképzésre és a munkaerőpiacon szükséges készségek előmozdítására is. A multiplikátorhatásra való tekintettel meg kell erősíteni az oktatás, képzés, ifjúságügy és sport terén dolgozók mobilitását is. A programnak – a valódi európai oktatási térség jövőképével összhangban – a folyamatok folyamatoknak (úgymint az európai diákigazolvány) digitalizálásának támogatásával a pályázati eljárások és a programban való részvétel megkönnyítése érdekében történő digitalizálásával, bevált gyakorlatokon alapuló, felhasználóbarát online rendszerek kialakításával és új eszközök létrehozásával is ösztönöznie kell a mobilitást és a csereprogramokat, valamint elő kell mozdítania a diákok oktatási, kulturális és sporttevékenységekben és kulturális tevékenységekben való részvételét. Ez a kezdeményezés fontos lépés lehet ahhoz, hogy a mobilitás mindenki számára valósággá váljon először is azáltal, hogy a felsőoktatási intézmények a hallgatói mobilitás színvonalának további növelése mellett több cserediákot küldhessenek és fogadhassanak, valamint annak lehetővé tétele által, hogy a diákok már a külföldi intézménybe való érkezés előtt hozzáférhessenek különböző szolgáltatásokhoz (könyvtár, közlekedés, szállás). [Mód. 27] |
|
(20a) |
A programnak az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 18-i, „A Közösségen belüli, oktatási és képzési célú transznacionális mobilitásról: az európai mobilitásminőségi charta” című ajánlásában (16) lefektetett elveken alapuló színvonalas mobilitási tapasztalatokat kell biztosítania, amely ajánlás egyértelművé teszi, hogy a minőségi tájékoztatás, a felkészülés, a támogatás és a tapasztalatok és képesítések elismerése, valamint az előre kidolgozott világos tanulási tervek és a tanulási eredmények minősége, bizonyíthatóan kihatnak a mobilitási tapasztalatok előnyeire. A mobilitási tevékenységeket előzetesen megfelelően elő kell készíteni. Az előkészítés gyakran hatékonyan elvégezhető az információs és kommunikációs technológiák használatával. Adott esetben azt is lehetővé kell tenni, hogy a program támogathassa a mobilitási tevékenységekhez kapcsolódó előkészítő látogatásokat. [Mód. 28] |
|
(20b) |
A programnak minden szinten támogatnia és ösztönöznie kell a tanárok és az oktatói személyzet mobilitását annak érdekében, hogy javítani lehessen munkagyakorlatokat és hozzá lehessen járulni a szakmai fejlődéshez.. Tekintettel az óvodai és kisgyermekkori nevelés által a társadalmi és a gazdasági egyenlőtlenségek megelőzésében játszott szerepre, fontos, hogy az ezen a szinten dolgozó tanárok és személyzet a program keretében részt vehessen a tanulási mobilitásban. A tanítást illetően a programnak ösztönöznie kell az EU oktatási rendszerei előtt álló olyan közös kihívások kezelésére szolgáló szakpolitikai innovációk tesztelését, mint például az új tehetségek megnyerése a leginkább marginalizált gyermekek oktatása számára, vagy a tanárképzés oly módon történő fejlesztése, hogy a tanárok segítséget kapjanak a hátrányos helyzetű tanulók oktatásához. Annak érdekében, hogy maximalizálni lehessen a programban való részvétel előnyeit a tanárok és az oktatási személyzet számára, minden erőfeszítést meg kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy a tanárok és az oktatási személyzet a mobilitást támogató környezetben tevékenykedhessenek, amelyben a mobilitás a munkaprogramjuk és a rendes munkájuk részét képezi, hozzáférnek a megfelelő képzési lehetőségekhez, valamint megfelelő pénzügyi támogatásban részesülnek attól függően, hogy melyik országban vagy adott esetben melyik régióban kerül sor az oktatási mobilitásra. [Mód. 29] |
|
(20c) |
Elismerve azt, hogy a szakképzés létfontosságú szerepet játszik a foglalkoztatási kilátások javításában és a társadalmi befogadás előmozdításában, a programnak meg kell erősítenie a befogadó jellegű és színvonalas szakképzést, összhangban a 2016. június 10-i, „Az új európai készségfejlesztési program: közös erővel a humántőke, a foglalkoztathatóság és a versenyképesség megerősítéséért” című bizottsági közleménnyel (17) . A programnak ösztönöznie kell a szakképzési szolgáltatók, valamint a magán- és a közszférabeli munkaadók közötti kapcsolatok erősítését. Segítenie kell továbbá a szakképzés ágazatspecifikus problémáinak megoldását, amilyen például a nyelvi képzés, a minőségi mobilitási partnerségek előmozdítása, valamint a képesítések elismerése és tanúsítása, továbbá ösztönöznie kell a szakképzési szolgáltatólat arra, hogy minőségi védjegyként alkalmazzák a szakképzési mobilitási tanúsítványt. [Mód. 30] |
|
(21) |
A programnak – többek között az ifjúsági részvételt előmozdító projektek támogatása révén – ösztönöznie kell a fiatalok európai demokratikus életben való részvételét, hogy megtanulják a civil társadalomban való részvételt, bővítve a közös európai értékekkel, köztük az alapvető jogokkal , az európai történelemmel, kultúrával és polgársággal kapcsolatos ismereteket, kapcsolatot teremtve a fiatalok és a helyi, nemzeti és uniós szintű döntéshozók között, valamint elősegítve az európai integrációs folyamatot. A programnak fel kell hívnia a figyelmet az e-demokrácia eszközeire, beleértve az európai polgári kezdeményezést is. Elő kell mozdítania továbbá a fiatalok és az idősek közötti intergenerációs csereprogramokat. Annak fényében, hogy az ifjúsági szervezetek és az ifjúsági munka kulcsfontosságú szerepet játszanak e célkitűzés megvalósításában, a programnak támogatnia kell az uniós ifjúsági ágazat fejlődését. [Mód. 31] |
|
(22) |
A programnak több lehetőséget kell kínálnia a fiatalok számára, hogy a DiscoverEU elnevezésű új kezdeményezés keretében külföldi tanulási tapasztalatok segítségével fedezzék fel Európát. A 18 és 20 év közötti fiatalok – tizennyolc évesek – különösen a kevesebb lehetőséggel rendelkezők – számára lehetőséget kell biztosítani, hogy nem formális vagy egy rövid informális oktatási tevékenység keretében egyénileg vagy csoportosan utazzák be első alkalommal Európát, aminek révén erősödhet bennük az Európai Unióhoz tartozás érzése, és felfedezhetik a kontinens kulturális és nyelvi sokféleségét. A kezdeményezésnek szilárd és ellenőrizhető tanulási összetevővel kell rendelkeznie, és biztosítania kell a tapasztalatok megfelelő terjesztését és a tanulságok megosztását a kezdeményezés folyamatos értékelése és javítása érdekében. A programnak meg kell határoznia a résztvevők eléréséért a földrajzi egyensúlyt megfelelően szem előtt tartó és kiválasztásáért felelős szerveket, továbbá támogatnia kell a tapasztalatszerzés tanulási dimenzióját gazdagító tevékenységeket. Ezeknek a szerveknek adott esetben részt kell venniük a mobilitást megelőző és azt követő képzésben és támogatásban, a nyelvi és interkulturális készségek tekintetében is. A DiscoverEU kezdeményezésnek kapcsolódnia kell az Európa Kulturális Fővárosai, az Európa Ifjúsági Fővárosai, az Európai Önkéntességi Fővárosai és az Európa Zöld Fővárosai programokhoz. [Mód. 32] |
|
(23) |
A nyelvtanulás hozzájárul az Unión belüli és kívüli kölcsönös megértéshez és mobilitáshoz. A nyelvi kompetenciák az élet és munkavégzés szempontjából is alapvető készségek. A programnak ezért a nyelvtanulást is elő kell mozdítania a helyszíni nyelvtanfolyamok és az elérhető , különösen online eszközök szélesebb körű használata révén, mivel az e-tanulás a hozzáférés és a rugalmasság tekintetében további előnyöket biztosíthat biztosít a nyelvtanuláshoz. A program által a nyelvtanuláshoz biztosított támogatásnak oda kell figyelnie a felhasználók igényeire, összpontosítva a fogadó országban használt nyelvekre, illetve a határ menti régiókban a szomszédos országok nyelveire. A nyelvtanulás támogatásának ki kell terjednie a nemzeti jelnyelvekre is. Az Erasmus+ online nyelvi támogatási eszközének illeszkednie kell a program résztvevőinek sajátos igényeihez, és mindenki előtt nyitva kell állnia. [Mód. 33] |
|
(23a) |
A programnak nyelvi technológiákat, például automatikus fordítási technológiákat kell használnia a hatóságok közötti információáramlás megkönnyítése és a kultúrák közötti párbeszéd javítása céljából. [Mód. 34] |
|
(24) |
A programnak támogatnia kell azokat az intézkedéseket, amelyek az oktatással, képzéssel, a fiatalokkal és a sporttal foglalkozó intézmények és szervezetek közötti együttműködést ösztönzik, elismerve, hogy ezen intézkedések alapvető szerepet töltenek be abban, hogy felvértezzék az embereket a változó világhoz való alkalmazkodáshoz szükséges ismeretekkel, készségekkel és kompetenciákkal, és kiteljesítsék innovációs, kreativitási és vállalkozói lehetőségeinket, különösen a digitális gazdaságon belül. E célból a program végrehajtásának minden szintjén biztosítani kell a hatékony együttműködést az összes érdekelt fél között. [Mód. 35] |
|
(25) |
Az Európai Tanács a 2017. december 14-i következtetéseiben felkérte a tagállamokat, a Tanácsot és a Bizottságot, hogy folytassák a több kezdeményezést érintő munkát, hogy új szintre emeljék az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködést, többek között a különféle uniós egyetemek alulról felfelé építkező hálózataiból álló „Európai egyetemek” 2024-ig történő létrehozásának előmozdításával. A programnak támogatnia kell a hálózat európai egyetemeit , amelyeknek kiválóságra kell épülniük, és amelyek célja, hogy az Európai Unióban növeljék a felsőoktatási intézmények vonzerejét, és javítsák a kutatás, az innováció és az oktatás közötti együttműködést. A „kiválóság” fogalmát tágan kell értelmezni, például a befogadás fokozásának képességével összefüggésben is. A programnak az európai egyetemek átfogó földrajzi lefedettségére kell törekednie. [Mód. 36] |
|
(26) |
A 2010. évi bruges-i közlemény szorgalmazta az intelligens és fenntartható fejlődést szolgáló szakképzési kiválóság támogatását. A 2017. évi, „Az innováció erősítése Európa régióiban” című közlemény felhívja a figyelmet a szakképzés és az innovációs rendszerek összekapcsolására a regionális szintű intelligens szakosodási stratégiák részeként. A programnak biztosítania kell az erőforrásokat az említett felhívásokra való reagáláshoz, és támogatnia kell a szakképzési kiválósági központok transznacionális platformjainak fejlesztését, amelyek a helyi és regionális szintű növekedési, innovációs, versenyképességi, fenntartható fejlődési és társadalmi befogadás és versenyképességi stratégiák szerves részei. Az említett kiválósági központoknak – az ágazati kihívásokra adott válaszként – elő kell mozdítaniuk a kiváló szakmai készségeket, ugyanakkor támogatniuk kell az Unión belüli átfogó strukturális változásokat, valamint a társadalmi és gazdasági szakpolitikákat. [Mód. 37] |
|
(27) |
A virtuális együttműködési tevékenységek nagyobb mértékű alkalmazása érdekében a programnak támogatnia kell a már meglévő az online platformok, például az eTwinning, a School Education Gateway portál, az európai felnőttképzés elektronikus platformja, az Európai Ifjúsági Portál és az online felsőoktatási platform rendszeresebb használatát. A programnak adott esetben ösztönöznie kell továbbá új online platformok kialakítását az európai szintű oktatási, képzési, sport- és ifjúságpolitika megvalósításának erősítése és korszerűsítése érdekében. E platformoknak felhasználóbarátnak és az (EU) 2016/2102 európai parlamenti és tanácsi irányelv (18) szerint akadálymenteseknek kell lenniük. [Mód. 38] |
|
(28) |
A programnak hozzá kell járulnia a készségek , a kompetenciák, és a képesítések és az oklevelek átláthatóságának és automatikus kölcsönös elismerésének, valamint a kreditek és a tanulási eredmények egységei egyéb igazolásai átvitelének elősegítéséhez, a minőségbiztosítás előmozdításához, továbbá a nem formális és informális tanulás eredményeinek érvényesítéséhez, valamint a készségmenedzsmenthez és az azzal kapcsolatos tanácsadáshoz. Ezzel összefüggésben a programnak azon a nemzeti és uniós szintű kapcsolattartó pontok és hálózatok számára is támogatást kell nyújtania, amelyek elősegítik tájékoztatást és segítséget nyújtanak a leendő résztvevőknek, ezáltal elősegítve az európai szintű csereprogramokat, továbbá ösztönöznie kell a rugalmas tanulási pályák kialakítását az oktatás, képzés és ifjúságügy különböző területei, valamint a formális és nem formális tanulás között. [Mód. 39] |
|
(29) |
A programnak hasznosítania kell a korábbi Erasmus+ program résztvevőinek a tapasztalatait, és támogatnia kell különösen az öregdiákok hálózatainak, a „nagyköveteknek” és az „européereknek” a tevékenységeit, arra ösztönözve őket, hogy népszerűsítsék a programot. |
|
(29a) |
A programnak különös hangsúlyt kell fektetnie a külföldön töltött oktatási és képzési időszakok érvényesítésére és elismerésére, beleértve a középfokú iskolai oktatást is. E tekintetben a támogatások odaítélését színvonalas értékelési eljárásokhoz, a tanulmányi eredmények leírásához, valamint a színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzés európai keretrendszeréről szóló, 2018. március 15-i tanácsi ajánlás (19) , a nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről szóló, 2012. december 20-i tanácsi ajánlás (20) és a külföldi tanulás elismeréséhez hozzájáruló és a színvonalas tanulást biztosító európai eszközök, mint például az európai képesítési keretrendszer (EKKR), az európai felsőoktatási minőségbiztosítási nyilvántartás (EQAR), az európai szakképzési kreditrendszer (ECVET) és a Szakképzés Európai Minőségbiztosítási Referenciakerete (EQAVET) teljes körű alkalmazásához kell kötni. [Mód. 40] |
|
(30) |
Az egyéb uniós eszközökkel való együttműködés és a más uniós szakpolitikák támogatása érdekében mobilitási lehetőségeket kell kínálni a különböző tevékenységi területeken – például a közszférában köz- és a magánszférában , a mezőgazdaságban és a vállalkozói szférában – dolgozó emberek számára, hogy külföldi képzési, gyakornoki vagy tanulási tapasztalatokat szerezhessenek, ami lehetővé teszi számukra, hogy bármely életszakaszban képesek legyenek a személyes fejlődésre, különösen az európai identitástudat fejlesztése és az európai kulturális sokféleség megismerése révén lehetővé teszi számukra, hogy bármely életszakaszban képesek legyenek a szakmai és személyes fejlődésre is. továbbá a szakmai fejlődésre is, különösen a munkaerőpiac szempontjából fontos készségek megszerzése révén . A programnak egyablakos ügyintézési pontot kell biztosítania az erőteljes tanulási dimenzióval rendelkező uniós transznacionális mobilitási programok tekintetében, ezáltal egyszerűsítve a programkínálatot a kedvezményezettek és a tevékenységekben résztvevők számára. Elő kell segíteni az Erasmus- Erasmus+- projektek kiterjesztését; konkrét intézkedéseket kell bevezetni, amelyek elősegítik, hogy az Erasmus- Erasmus+- projektek gazdái támogatásokra pályázzanak vagy szinergiákat alakítsanak ki az európai strukturális és beruházási alapokból nyújtott támogatás, valamint a migrációval, biztonsággal, jogérvényesüléssel és uniós polgársággal, egészségüggyel , médiával és kultúrával kapcsolatos programok , valamint az Európai Szolidaritási Testület segítségével. [Mód. 41] |
|
(31) |
Fontos, hogy ösztönözzük az európai integrációval , valamint az Unió jövőbeni kihívásaival és lehetőségeivel kapcsolatos tárgyak oktatását, tanulását és kutatását, továbbá valamint előmozdítsuk az e témákról folytatott vitákat vitát a Jean Monnet akció keretében a felsőoktatás területén, valamint az oktatás és képzés más területein valamennyi területén. Az Európához tartozás érzésének és is nyújtott támogatáson keresztül. az európai elkötelezettségnek az identitástudat és elkötelezettség erősítése különösen fontos, tekintettel olyan időkben, amikor az Unió alapjául szolgáló és közös európai identitásunk részét képező értékekkel szembeni kihívásokra értékek próbának vannak kitéve, és alacsony a polgári szerepvállalás alacsony szintjére szintje. A programnak továbbra is hozzá kell járulnia a kiválóság fejlesztéséhez az európai integrációs tanulmányok területén , és egyúttal növelnie kell a tágabb tanulási közösség és a nagyközönség európai integráció iránti érdeklődését . [Mód. 42] |
|
(32) |
Szem előtt tartva az éghajlatváltozás kezelésének fontosságát, A programnak összhangban kell lennie a Párizsi Megállapodás központi céljával, hogy az éghajlatváltozásra adott globális választ megerősítse. Összhangban az Unió által a Párizsi Megállapodás végrehajtása és az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlesztési céljainak elérése iránt vállalt kötelezettségekkel, ez a program hozzá fog járulni az éghajlati cselekvés és a fenntartható fejlődés általános érvényesítéséhez az uniós szakpolitikákban és ahhoz, hogy összességében az uniós költségvetési kiadások 25 %-a támogassa az éghajlat-politikai célok elérését 2021–2027 közötti többéves pénzügyi keretben, illetve hogy ezt az arányt mihamarabb, de legkésőbb 2027-ben 30 %-ra lehessen emelni . A releváns tevékenységek meghatározására a program előkészítése és végrehajtása során, újbóli értékelésükre pedig a vonatkozó értékelések és felülvizsgálati folyamat keretében kerül sor. [Mód. 43] |
|
(32a) |
Tekintettel arra, hogy az Unió globális szerepet játszik, továbbá összhangban az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjével és a tagállamok által a Rio+20 konferencián tett kötelezettségvállalásokkal, a programnak érvényesítenie kell az inkluzív, méltányos és minőségi oktatást és az egész életen át tartó tanulást, elismerve egyszersmind azt, hogy az oktatás alapvető szerepet játszik a szegénység elleni küzdelemben. A programnak hozzá kell járulnia a fenntartható fejlesztési menetrendhez azzal is, támogatja a fenntartható fejlődéshez szükséges készségek fejlesztésére, valamint az emberek fenntarthatósággal, környezetvédelemmel és éghajlatváltozással kapcsolatos formális, nem formális és informális oktatására irányuló erőfeszítéseket. [Mód. 44] |
|
(33) |
Ez a rendelet meghatározza a program teljes időtartamára vonatkozó pénzügyi keretösszeget ,keretösszegét, amely [a hivatkozást frissíteni kell adott esetben a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti intézményközi megállapodás 17. pontja értelmében (21)] az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára. 2021-től a program éves költségvetésének jelentős növekedését kell biztosítani a 2014–2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keret utolsó évéhez képest, amelyet az éves előirányzatok lineáris és fokozatos növekedése követ. Ezzel a költségvetési profillal már a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keret kezdetétől biztosítható lenne a szélesebb körű hozzáférés, és elkerülhető lenne az utolsó években az előirányzatok aránytalanul nagy növekedése, amelynek felhasználása nehézségekbe ütközhet. [Mód. 45] |
|
(34) |
A nemzeti irodák által az oktatás és képzés terén irányítandó tevékenységek keretösszegén belül a minimumösszegeket ágazatonkénti felosztásban (felsőoktatás, iskolai oktatás, szakképzés és felnőttoktatás) kell meghatározni annak érdekében, hogy az ágazatok mindegyikében garantálható legyen az előirányzatoknak a tervezett teljesítmény és eredmények eléréséhez szükséges kritikus tömege. Az egyes intézkedésekre és kezdeményezésekre vonatkozó költségvetési előirányzatok pontos összegét a munkaprogramban kell meghatározni. [Mód. 46] |
|
(35) |
Az említett programra az (EU, Euratom) [az új költségvetési rendelet] rendelet (22) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) alkalmazandó. A költségvetési rendelet megállapítja az uniós költségvetés végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre és a közvetett végrehajtásra – vonatkozó szabályokat. |
|
(36) |
Az e rendelet szerinti finanszírozási formákat és végrehajtási módokat annak alapján kell megválasztani, hogy azok mennyiben képesek elérni a tevékenységek konkrét célkitűzéseit és biztosítani az eredményeket, figyelembe véve különösen az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terheket és a szabályok be nem tartásának várható kockázatát. Ennek keretében mérlegelni kell az egyösszegű átalányok, a százalékos átalányok és az egységköltségek alkalmazását, valamint a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazását a költségvetési rendelet [125. cikkének (1) bekezdésében] említettek szerint. Az átláthatóságnak, az egyenlő bánásmódnak és a megkülönböztetésmentességnek a költségvetési rendeletben szereplő elvét a program végrehajtásakor tiszteletben kell tartani. [Mód. 47] |
|
(37) |
Az Európai Gazdasági Térségben (EGT) tagsággal rendelkező harmadik országok az EGT-megállapodással – amely az uniós programoknak a megállapodás szerint meghozott határozattal történő végrehajtásáról rendelkezik – létrehozott együttműködés keretében részt vehetnek a programban. Harmadik országok részvételére más jogi eszközök alapján is lehetőség van. E rendeletnek biztosítania kell az engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal, valamint az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést. Harmadik országoknak a programban való teljes körű részvétele az érintett harmadik országnak a programban való részvételére vonatkozó külön megállapodásban meghatározott feltételekhez kötött. A teljes körű részvétel továbbá maga után vonja a nemzeti iroda létrehozására és a program bizonyos tevékenységeinek decentralizált irányítására vonatkozó kötelezettséget. A programhoz nem társult harmadik országok szervezetei szervezeteinek és természetes személyei személyeinek a munkaprogramban és a Bizottság által közzétett pályázati felhívásokban meghatározottak szerint kell vehetnek részt venniük a program bizonyos tevékenységeiben. A program végrehajtása során egyedi megállapodásokat lehet figyelembe venni az európai törpeállamok szervezetei és természetes személyei tekintetében. [Mód. 48] |
|
(38) |
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 349. cikkével és a „Szorosabb és megújított stratégiai partnerség az EU legkülső régióival” című bizottsági közleménnyel (23) (a stratégiai partnerségről szóló közlemény) összhangban a programnak tekintetbe kell vennie e régiók sajátos helyzetét. Intézkedésekre fog sor kerülni, hogy a legkülső régiók nagyobb mértékben vehessenek részt valamennyi tevékenységben. Elő kell segíteni az e régiók és harmadik országok – különösen az egymással szomszédos országok – lakosai és szervezetei közötti mobilitási csereprogramokat és együttműködést. Ezen intézkedéseket rendszeresen nyomon kell követni és értékelni kell. [Mód. 49] |
|
(38a) |
A stratégiai partnerségről szóló közleményben a Bizottság elismeri, hogy a tanulók és az oktatási, illetve képzési személyzet megnövekedett mobilitása különösen az Erasmus+ programon belül rendkívül előnyös lenne a legkülső régiók számára, és vállalja a legkülső régiókból, illetve a legkülső régiókba utazó résztvevők pénzügyi támogatásának további kiigazítását konkrét finanszírozási szabályok fenntartásával e régiókban az Erasmus+ program keretén belül, valamint annak a lehetőségnek a megvizsgálását, hogy a regionális Erasmus+ programban foglalt együttműködést kiterjesszék, hogy tovább ösztönözze a mobilitást a legkülső régiók és a szomszédos harmadik országok között, továbbá, hogy az Erasmus+ kiegészítéseként használja az Európai Szociális Alap Pluszt. [Mód. 50] |
|
(39) |
A [a hivatkozást adott esetben a TOT-okról szóló új határozatnak megfelelően frissíteni kell 2013/755/EU tanácsi határozat (24) 94. cikke] alapján a tengerentúli országokban és területeken (TOT-ok) letelepedett személyek és szervezetek jogosultak finanszírozásban részesülni, a program szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira is figyelemmel, amelyhez az érintett tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik. Az ezen országok és területek távoli fekvéséből következő korlátokat figyelembe kell venni a program végrehajtása során, a programban való részvételüket pedig nyomon kell követni és rendszeresen értékelni kell. |
|
(40) |
A programnak fenn kell tartani a folyamatosságot a célkitűzései és prioritásai tekintetében. Tekintettel azonban arra, hogy a programot egy hétéves időszak alatt kell végrehajtani, megfelelő rugalmasságot kell biztosítani annak érdekében, hogy a program alkalmazkodni tudjon az oktatás, a képzés, az ifjúságpolitika és a sport terén a realitások és a politikai prioritások változásaihoz. Ezért e rendelet nem határozza meg részletesen a konkrét kezdeményezések kialakításának módját, és nem előlegezi meg a következő hét évre szóló politikai prioritásokat és az ezekhez kapcsolódó költségvetési prioritásokat. Ehelyett a másodlagos szakpolitikai döntéseket és prioritásokat, többek között a konkrét új kezdeményezések részleteit, a költségvetési rendelettel összhangban lévő munkaprogramok keretében a Bizottságnak munkaprogramokat kell meghatározni. Az új kezdeményezések kialakításakor le kell vonni az e területen tett korábbi és folyamatban lévő kísérleti kezdeményezések tanulságait , elfogadnia, és megfelelően figyelembe ezekről tájékoztatnia kell venni az európai Parlamentet és a Tanácsot hozzáadott értéket mind a kezdeményezés tartalma, mind pedig szerkezete tekintetében . A munkaprogramban meg kell határozni továbbá a végrehajtáshoz szükséges intézkedéseket a program általános és konkrét célkitűzéseinek megfelelően, a támogatásokra vonatkozó kiválasztási és odaítélési feltételeket, valamint az előírt összes többi elemet is . A munkaprogramokat és azok módosításait a vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően végrehajtási jogi aktusok útján kell elfogadni felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján kell elfogadni. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten és a nemzeti ügynökségekkel és érintett felekkel egyeztetve, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodásban meghatározott elveknek megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein. [Mód. 51] |
|
(40a) |
A Bizottságnak a nemzeti irodákkal együttműködve nyomon kell követnie a program végrehajtását és jelentést kell arról tennie a program időtartama alatt és a program lezárultát követően is. A program végső értékelését kellő időben el kell végezni, hogy az felhasználható legyen az utódprogram félidős felülvizsgálatába. A Bizottságnak elsősorban el kell végeznie a program félidős értékelését, melyhez adott esetben e rendelet módosítására irányuló jogalkotási javaslatot kell csatolnia. [Mód. 52] |
|
(41) |
A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (25) (22) és (23) bekezdése értelmében a program értékelését egyedi alapján a programot konkrét nyomonkövetési követelmények útján követelményeknek megfelelően gyűjtött információk információ alapján kell végezni, kerülve a értékelni kell, ugyanakkor el kell kerülni a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, főként a tagállamokra nehezedőeket kedvezményezettekre nehezedőket . E követelményeknek konkrét, mérhető és valós mutatókat kell magukban foglalniuk, amelyek időszakonként mérhetők, és alapul szolgálnak a program valós hatásainak értékeléséhez. [Mód. 53] |
|
(42) |
Európai, nemzeti és helyi szinten is biztosítani kell a program által támogatott tevékenységek megfelelő célba juttatását, hirdetését és terjesztését. A célba juttatással, hirdetéssel és terjesztéssel kapcsolatos tevékenységekhez igénybe kell venni a program valamennyi végrehajtó szervét, adott esetben más fontos érdekelt felek támogatásával is. [Mód. 54] |
|
(43) |
A lakossági tájékoztatás magasabb szintű hatékonysága és a Bizottság kezdeményezésére végzett kommunikációs tevékenységek közötti erősebb szinergia biztosítása érdekében az e rendelet értelmében kommunikációs tevékenységekre elkülönített forrásoknak hozzá kell járulniuk az Unió politikai prioritásaira vonatkozó szervezeti kommunikáció biztosításához is, feltéve, hogy az említett prioritások kapcsolódnak e rendelet általános célkitűzéseihez. [Mód. 55] |
|
(44) |
E rendelet hatékony és eredményes végrehajtásának biztosítása érdekében a programnak maximálisan ki kell használnia a jelenlegi megvalósítási mechanizmusokat. A program végrehajtását ezért a Bizottságra és a nemzeti irodákra kell bízni , amelyeknek biztosítaniuk kell a programszabályok mindvégig következetes és egységes alkalmazását az egész EU-ban. Ennek érdekében, továbbá a program hatékony végrehajtásának céljából a Bizottságnak és a nemzeti ügynökségeknek az érdekelt felekkel konzultálva együttműködést kell folytatniuk, hogy következetes, egyszerű és magas színvonalú eljárásokat dolgozzanak ki, valamint elősegítsék a bevált gyakorlatok cseréjét, és javítsák a programba tartozó projektek minőségét . Ha megvalósítható, az eredményesség maximalizálása érdekében a nemzeti irodáknak azonosaknak kell lenniük az elődprogram irányítására kijelölt nemzeti irodákkal. Az előzetes megfelelőségi értékelést azokra a követelményekre kell korlátozni, amelyek újak és csak a programra jellemzőek, kivéve indokolt esetekben, például ha az érintett nemzeti iroda súlyos hibát követ el, vagy nem megfelelő teljesítményt nyújt. [Mód. 56] |
|
(44a) |
Annak érdekében, hogy finanszírozás igénylésére lehessen ösztönözni azokat a projektszervezőket, akiknek nem rendelkeznek tapasztalatokkal az uniós finanszírozási programokkal kapcsolatosan, a Bizottságnak és a nemzeti ügynökségeknek tanácsadást és támogatást kell nyújtaniuk, továbbá biztosítaniuk kell, hogy a pályázati eljárások a lehető legegyértelműbbek és legegyszerűbbek legyenek. A program útmutatóját tovább kell fejleszteni annak érdekében, hogy felhasználóbarát és egyértelmű legyen, valamint egyszerűsíteni kell és megfelelő időben elérhetővé kell tenni a pályázati űrlapokat. A pályázati folyamat további korszerűsítése és harmonizálása érdekében közös, többnyelvű egyablakos rendszert kell kidolgozni a program kedvezményezettjei és a program irányításában részt vevők számára. [Mód. 57] |
|
(44b) |
Általános szabályként a támogatási kérelmeket és a pályázatokat a kérelmező székhelye szerinti ország nemzeti irodájához kell benyújtani, és ennek az irodának kell kezelnie azokat. Ettől eltérve azonban az uniós szintű hálózatok és európai vagy nemzetközi szervezetek által szervezett tevékenységekkel kapcsolatos támogatási kérelmeket és projektpályázatokat a Bizottsághoz kell benyújtani, és közvetlenül a Bizottságnak kell kezelnie azokat. [Mód. 58] |
|
(45) |
Annak érdekében, hogy minden részt vevő országban biztosított legyen a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és a jogbiztonság, minden egyes nemzeti hatóságnak ki kell jelölnie egy független auditszervezetet. Ha megvalósítható, az eredményesség maximalizálása érdekében a független auditszervezetnek azonosnak kell lennie az előző programban említett tevékenységekhez kijelölt szervvel. |
|
(46) |
A tagállamoknak törekedniük el kell arra, hogy elfogadják fogadniuk a programhoz való hozzáférést akadályozó vagy a program megfelelő működését gátló jogi és közigazgatási akadályok megszüntetéséhez szükséges valamennyi megfelelő intézkedést. Idetartozik adott esetben – a harmadik országbeli állampolgárok beutazása és tartózkodása tekintetében az uniós jog sérelme nélkül – a vízumok és tartózkodási engedélyek megszerzését nehezítő adminisztratív kérdések rendezése. Az (EU) 2016/801 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (26) összhangban a tagállamoknak célszerű gyorsított eljárásokat létrehozniuk a beutazás és a tartózkodás engedélyezésére. [Mód. 59] |
|
(47) |
A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy a program végrehajtásának nyomon követésére és értékelésére vonatkozó adatokat hatékonyan, eredményesen, időben és kellő részletességgel összegyűjtsék. Ezeket az adatokat a vonatkozó adatvédelmi szabályoknak megfelelő módon közölni kell a Bizottsággal. |
|
(48) |
E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (27) megfelelően kell gyakorolni. [Mód. 60] |
|
(49) |
A kedvezményezettekre vonatkozó követelmények egyszerűsítése érdekében a lehető legnagyobb mértékben egyszerűsített támogatásokat kell alkalmazni egyösszegű átalány, egységköltség és százalékos átalány formájában. A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően, illetve a program adminisztrációjának egyszerűsítése érdekében az érintett projekten alapuló átalányjellegű kifizetéseket kell alkalmazni valamennyi ágazat mobilitási tevékenységei esetében. A program mobilitási tevékenységeihez nyújtott egyszerűsített támogatásokat támogatásoknak a Bizottság által meghatározottak szerint figyelembe rendszeresen felül kell v vizsgálni és hozzá kell igazítani enniük a fogadó országban és régióban szokványos megélhetési költségeket költségekhez . A Bizottságnak és a küldő országok nemzeti irodáinak lehetőséget kell biztosítani, hogy objektív kritériumok alapján kiigazíthassák ezeket az egyszerűsített támogatásokat, különösen annak biztosítása érdekében, hogy a kevesebb lehetőséggel rendelkezők is hozzáférjenek a programhoz. A nemzeti joggal összhangban a tagállamokat ösztönözni kell arra is, hogy mentesítsék ezeket a támogatásokat az adók és járulékok alól. Ugyanennek a mentességnek vonatkoznia kell a pénzügyi támogatásokat az érintett személyeknek odaítélő köz- vagy magántestületekre is. [Mód. 61] |
|
(50) |
A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (28), a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel (29) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel (30) összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel összhangban vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv (31) szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más jogellenes tevékenységeket. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az Európai Csalás Elleni Hivatal, az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak. |
|
(51) |
Biztosítani kell a program keretében végzett tevékenységek és a tagállamok által végrehajtott tevékenységek, valamint más uniós tevékenységek közötti kiegészítő jelleget, különösen az oktatás, a kultúra és a média, az ifjúságpolitika és a szolidaritás, a foglalkoztatás és a társadalmi befogadás, a kutatás és az innováció, az ipar és a vállalkozások, a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés – különös tekintettel a fiatal mezőgazdasági termelőkre –, a kohézió, a regionális politika, valamint a nemzetközi együttműködés és fejlesztés terén. |
|
(52) |
Jóllehet a keretszabályozás már lehetővé tette, hogy a tagállamok és a régiók az előző programozási időszakban szinergiákat alakítsanak ki az Erasmus+ és más uniós eszközök, például az európai strukturális és beruházási alapok között, amelyek szintén támogatják az uniós oktatási, képzési és ifjúsági rendszerek minőségi fejlesztését, ez a lehetőség mindeddig kihasználatlan maradt, ami korlátozza a projektek rendszerszintű hatásait és a szakpolitikára gyakorolt hatást. A hatás maximalizálása érdekében nemzeti szinten hatékony kommunikációra és együttműködésre van szükség a különböző eszközök irányításáért felelős nemzeti irodák között. A programnak lehetővé kell tennie az említett eszközökkel való aktív együttműködést , különösen annak biztosításával, hogy ha egy színvonalas pályázat forráshiány miatt nem finanszírozható a program keretében, akkor a pályázat finanszírozását egyszerűsített eljárás keretében mérlegelni lehessen az európai strukturális és beruházási alapok keretében. Annak érdekében, hogy egyszerűsíteni lehessen az eljárást az ilyen intézkedésekre vonatkozóan, lehetővé kell tenni, hogy kiváló minőségük elismeréseként kiválósági pecsétet kaphassanak. Az ilyen, programok közötti komplementaritás minden bizonnyal növeli a sikeres projektek arányát. [Mód. 62] |
|
(52a) |
Az uniós finanszírozás és szakpolitikai támogatás hatékonyságának maximalizálása érdekében fontos a szinergiák és a komplementaritás koherens módon történő előmozdítása az összes releváns programban. Ezek a szinergiák és komplementaritások nem vezethetnek ahhoz, hogy az Erasmus+ program számára előirányzott forrásokat a programstruktúrán kívül kezeljék, vagy hogy e források felhasználása az e rendeletben meghatározottaktól eltérő célokat szolgáljon. A szinergiáknak és a komplementaritásnak egyszerűsített kérelmezési eljárásokat kell eredményezniük a végrehajtás szintjén. [Mód. 63] |
|
(53) |
A program teljesítménymutatóinak felülvizsgálata vagy kiegészítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a mellékletre vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kézhez kell kapnia minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein. |
|
(54) |
Helyénvaló az elődprogram megfelelő lezárásának biztosítása, különös tekintettel az irányítására vonatkozó többéves megállapodások – úgymint a technikai és adminisztratív segítségnyújtás finanszírozása – további fenntartására. A technikai és adminisztratív segítségnyújtásnak 2021. január 1-jétől szükség esetén biztosítania kell az elődprogram keretében 2020. december 31-ig le nem zárult tevékenységek irányítását. |
|
(55) |
Ez a rendelet tiszteletben tartja a különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában meghatározott alapvető jogokat, és figyelembe veszi az ott elismert elveket. E rendelet különösen törekszik arra, hogy teljes mértékben tiszteletben tartsa a nők és a férfiak egyenlő bánásmódhoz való jogát, valamint a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetésmentességhez való jogot, és hogy előmozdítsa az Európai Unió Alapjogi Chartája 21. és 23. cikkének alkalmazását. Ezért a programnak aktívan támogatnia kell azokat a kezdeményezéseket, amelyek célja a tudatosság növelése és a megkülönböztetés által érintett bármely csoport pozitív megítélésének előmozdítása, valamint a nemek közötti egyenlőség előmozdítása. Támogatnia kell továbbá a romák előtt álló oktatási szakadék és sajátos nehézségek kezelésére irányuló erőfeszítéseket azáltal, hogy elősegíti a programban való teljes körű és aktív részvételüket. A különösen az Alapjogi Chartában elismert jogok és elvek tiszteletben tartását mindvégig érvényesíteni kell a program tervezési, végrehajtási, ellenőrzési és értékelési folyamatában. [Mód. 64] |
|
(56) |
Az Európai Parlament és a Tanács által az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott horizontális költségvetési szabályok alkalmazandók erre a rendeletre. E szabályokat a költségvetési rendelet rögzíti, és azok meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és annak vissza nem térítendő támogatások, közbeszerzés, pénzdíjak és közvetett végrehajtás révén történő végrehajtására vonatkozó eljárást, valamint rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségére vonatkozó ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az Unió költségvetésének védelmére is vonatkoznak, mivel a jogállamiság tiszteletben tartása a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és a hatékony uniós finanszírozás alapvető előfeltétele. |
|
(57) |
Mivel e rendelet célkitűzését a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a finanszírozott mobilitási és együttműködési tevékenységek transznacionális jellege, nagy volumene és kiterjedt földrajzi hatálya, a tanulási célú mobilitáshoz való hozzáférésre és általában az uniós integrációra, valamint a megerősített nemzetközi dimenzióra gyakorolt hatások miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket fogadhat el az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket. |
|
(58) |
Az 1288/2013/EU rendeletet 2021. január 1-jével hatályon kívül kell helyezni. |
|
(59) |
A program alapján nyújtott finanszírozás folytonosságának biztosítása érdekében e rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni. |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
Tárgy
Ez a rendelet létrehozza az Erasmus Erasmus+ elnevezésű, az oktatás, képzés, ifjúság és sport területére vonatkozó uniós cselekvési programot (a továbbiakban: program).
A rendelet megállapítja a program célkitűzéseit, a 2021–2027 közötti időszakra szóló költségvetést, az uniós finanszírozás formáit, valamint az e finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.
2. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
|
1. |
„egész életen át tartó tanulás”: a tanulás valamennyi életszakaszt átfogó minden formája (formális, nem formális és informális tanulás), beleértve a koragyermekkori nevelést és gondozást, az általános képzést, a szakképzést, a felsőoktatást és a felnőttoktatást, amely az egyén, a polgár, a kultúra, a társadalom és/vagy a foglalkoztatás szempontjából a tudás, a készségek a képességek és a kompetenciák gyarapodását vagy frissítését vagy a társadalmi részvétel megerősítését vagy a társadalmi részvétel megerősítését eredményezi, ideértve a tanácsadási és orientációs szolgáltatások nyújtását is; [Mód. 65] |
|
2. |
„tanulási célú mobilitás”: a lakóhely szerinti országtól eltérő országba való, tanulmányi, képzési – beleértve az átképzést vagy a továbbképzést is – , illetve nem formális vagy informális tanulási célú tényleges átköltözés; ez megvalósulhat szakmai gyakorlatok, tanulószerződéses gyakorlati képzések, ifjúsági csereprogramok, tanítás, illetve szakmai továbbképzési tevékenységekben való részvétel formájában; olyan intézkedések kísérhetik, mint például nyelvi támogatás és képzés, és/vagy kiegészítheti e-tanulás és virtuális együttműködés. Bizonyos sajátos esetekben információs és kommunikációs technológiai eszközök alkalmazásán keresztül történő tanulás formájában is megvalósulhat; [Mód. 66] |
|
2a. |
„virtuális tanulás”: készségek és ismeretek elérhető információs és kommunikációs eszközök használatával történő elsajátítása; [Mód. 67] |
|
2b. |
„vegyes tanulás”: készségek és ismeretek virtuális oktatási és képzési eszközök, valamint hagyományos oktatási és képzési módszerek kombinációja révén történő elsajátítása; [Mód. 68] |
|
3. |
„nem formális tanulás”: önkéntes tanulás, amely a formális oktatási és képzési rendszeren kívül – a célkitűzések, a módszerek és az idő tekintetében – céltudatos tevékenységeken keresztül és a tanuláshoz nyújtott támogatás valamilyen formája mellett valósul meg; |
|
4. |
„informális tanulás”: a napi tevékenységekből eredő tanulás, amely a célkitűzések, az idő vagy a tanulás támogatása tekintetében nem szervezett vagy strukturált; a tanuló szempontjából lehet, hogy nem szándékos; |
|
5. |
„fiatalok”: 13 és 30 év közötti személyek; |
|
6. |
„szabadidősport”: bármilyen korú helyi szinten, amatőr sportolók által szervezett formában, rendszeresen gyakorolt , egészségügyi, nevelési vagy társadalmi célú sporttevékenység sporttevékenység és tömegsport; [Mód. 69] |
|
7. |
„felsőoktatási hallgató”: felsőoktatási intézménybe beiratkozott személy, beleértve a rövid ciklusú képzést, az alapképzést, mesterképzést vagy doktori képzést, vagy az ezekkel egyenértékű képzést , vagy bármely olyan személy, aki az előző 24 hónap során ilyen intézményben végzett ; A felsőoktatásban frissen végzettek is idetartoznak; [Mód. 70] |
|
8. |
„személyzet”: az oktatásban, a képzésben vagy a nem formális tanulásban valamennyi szinten szakmai vagy önkéntes alapon részt vevő személyek; idetartozhatnak az egyetemi tanárok, a tanárok, az oktatók, a kutatók, az iskolavezetők, az ifjúságsegítők, a sportedzők, a nem oktatással foglalkozó dolgozók és a tanulást támogató egyéb szakemberek; [Mód. 71] |
|
8a. |
„sportszemélyzet”: bármely olyan személyek, akik javadalmazás ellenében vagy önkéntes alapon sportcsapatok vagy több egyéni sportoló menedzselésével, tanításával vagy edzésével vagy foglalkoznak; [Mód. 72] |
|
9. |
„szakképzésben részt vevők”: minden olyan személy, aki beiratkozott szakmai alapképzési vagy szakmai továbbképzési programra, bármely szinten a középfokú oktatástól a posztszekunder képzésig, vagy bármely személy, aki az előző 24 hónapban ilyen program keretében végzettséget szerzett ; említett programok frissen végzett résztvevőit is magában foglalja; [Mód. 73] |
|
10. |
„iskolai tanuló”: a koragyermekkori neveléstől és gondozástól kezdve a felső középfokú oktatási szintig általános oktatást nyújtó intézménybe tanulói minőségben beiratkozott személy vagy az intézményes oktatáson kívül iskolázott személy , akit a területén illetékes nemzeti hatóságok a programban való részvételre jogosultnak tekintenek; [Mód. 74] |
|
11. |
„felnőttoktatás”: felnőttek iskolarendszerű oktatás utáni nem szakmai tanulásának bármilyen formája, amely lehet formális, nem formális vagy informális jellegű is; |
|
12. |
„a programhoz nem társult harmadik ország”: olyan harmadik ország, amely nem vesz részt teljes körűen a programban, de amelynek jogalanyai az Unió érdekeit szolgáló, kellően indokolt esetekben kivételesen részesülhetnek a programmal járó előnyökből; [Mód. 75] |
|
13. |
„harmadik ország”: olyan ország, amely nem uniós tagállam; |
|
14. |
„partnerség”: intézmények és/vagy szervezetek csoportján belüli megállapodás közös tevékenységek és projektek végrehajtása céljából; |
|
15. |
„közös mesterképzés mesterképzés vagy doktori program ”: legalább két felsőoktatási intézmény által nyújtott integrált tanulmányi program, amelynek eredményeképpen az összes részt vevő intézmény egyetlen oklevelet állít ki és ír alá közösen, amelyet a részt vevő intézmények székhelye szerint országokban hivatalosan elismernek; [Mód. 76] |
|
16. |
„nemzetközi”: legalább egy, a programhoz nem társult harmadik országot érintő bármely cselekvésre vonatkozik; |
|
17. |
„virtuális együttműködés”: bármely olyan együttműködési forma, amely során információs és kommunikációs technológiai eszközöket alkalmaznak; |
|
18. |
„felsőoktatási intézmény”: bármilyen szervezet típusú felsőoktatási intézmény, amely – a nemzeti joggal vagy gyakorlattal összhangban – elismert fokozat vagy más elismert felsőfokú képesítés megszerzéséhez vezető képzést nyújt, függetlenül az ilyen intézmények megnevezésétől vagy bármely más , hasonló szervezet , valamint bármilyen más típusú felsőoktatási intézmény, amelyet a székhelye szerinti területen a nemzeti hatóságok jogosultnak tekintenek a programban való részvételre; [Mód. 77] |
|
19. |
„transznacionális”: legalább két olyan országot érintő bármely cselekvésre vonatkozik, amelyek vagy tagállamok, vagy a programhoz társult harmadik országok; |
|
20. |
„ifjúsági részvételi tevékenység”: informális ifjúsági csoportok és/vagy ifjúsági szervezetek által végzett, iskolán kívüli tevékenység, amelyet nem formális vagy informális tanulási megközelítés és hozzáférhetőségi és befogadási támogatás jellemez; [Mód. 78] |
|
21. |
„ifjúságsegítő”: nem formális vagy informális tanulásban érintett szakember vagy önkéntes, aki támogatja a fiatalokat fiatalok személyes fejlődését, beleértve a szociálpedagógiai és szakmai fejlődésüket és a kompetenciáik fejlesztését fejlődésükben; [Mód. 79] |
|
22. |
„uniós ifjúsági párbeszéd”: a szakpolitikai döntéshozók, a döntéshozók, a szakértők, a kutatók vagy adott esetben a civil társadalmi szereplők által a fiatalokkal és az ifjúsági szervezetekkel folytatott párbeszéd, amely teret enged az ifjúsággal kapcsolatos minden területen ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés prioritásaira, megvalósítására és nyomon követésére irányuló folyamatos közös gondolkodásnak; [Mód. 80] |
|
23. |
„a programhoz társult harmadik ország”: olyan harmadik ország, amely az Unióval kötött valamely megállapodás részes fele, ami lehetővé teszi a programban való részvételét, és amely teljesíti az e rendeletben a tagállamok tekintetében megállapított valamennyi kötelezettséget; [Mód. 81] |
|
24. |
„jogalany”: minden olyan természetes személy, valamint a nemzeti jog, az uniós jog vagy a nemzetközi jog alapján létrehozott olyan jogi személy, amely jogi személyiséggel rendelkezik, és saját nevében jogokat gyakorolhat és kötelezettségeket vállalhat, illetve a költségvetési rendelet [197. cikke (2) bekezdésének c) pontja] szerinti, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet; |
|
25. |
„kevesebb lehetőséggel rendelkező emberek”: olyan személyek, akik különböző akadályok, például fogyatékosság, egészségügyi problémák , tanulási nehézségek, migrációs háttér , akiket gazdasági, társadalmi, kulturális különbségek , gazdasági, szociális és földrajzi vagy egészségügyi okokból, migráns hátterük vagy például fogyatékosság vagy tanulási nehézségek miatt akadályok gátolnak abban, hogy ténylegesen hozzáférjenek a program által kínált lehetőségekhez; helyzetük miatt hátrányos helyzetben vannak a programhoz való hozzáférés tekintetében , ideértve a marginalizált közösségekből származó vagy az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. cikkében említett tényezők valamelyikén alapuló diszkrimináció kockázatával szembenéző személyeket is ; [Mód. 82] |
|
26. |
„nemzeti hatóság”: valamely tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országban a program irányításának nemzeti szintű nyomon követéséért és felügyeletéért felelős hatóság; |
|
27. |
„nemzeti iroda”: egy vagy több szerv egy adott tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országban, amely a program végrehajtásának nemzeti szintű irányításáért felelős. Egy adott tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országban egynél több nemzeti iroda is működhet; |
|
27a. |
„kiválósági pecsét”: a programhoz benyújtott azon projekteknek odaítélt minőségi védjegy, amelyek megérdemlik ugyan a támogatást, azonban a költségvetési korlátok miatt mégsem kapnak; a védjegy elismeri a javaslat értékét, és támogatást nyújt az alternatív finanszírozási lehetőségek felkutatásában. [Mód. 83] |
3. cikk
A program célkitűzései
(1) A program általános célkitűzése, az egész életen át tartó tanulás révén hogy támogassa az emberek tanulmányi előmenetelét és szakmai és személyes fejlődését az oktatás, a képzés, ifjúsági tevékenységek az ifjúságpolitika és a sport terén Európában és Európán kívül, ezáltal hozzájárul hozzájárulva a fenntartható növekedéshez, a minőségi munkahelyteremtéshez és a társadalmi kohézióhoz, és befogadáshoz, az aktív polgári szerepvállaláshoz , továbbá az európai identitás erősítéséhez. Ilyen módon a program kulcsfontosságú eszköz az európai oktatási térség létrehozása , az oktatási és képzési innováció elősegítése , az oktatás és képzés terén folytatott európai stratégiai együttműködés, valamint az alapul szolgáló ágazati menetrendek végrehajtásának támogatása, a 2019 és 2027 közötti időszakra vonatkozó uniós ifjúsági stratégia keretében az ifjúságpolitikai együttműködés előmozdítása, továbbá a sport európai dimenziójának fejlesztése szempontjából. [Mód. 84]
(2) A program egyedi célkitűzései a következők:
|
a) |
az egyéni tanulási célú mobilitás, valamint az együttműködés, a befogadás, a méltányosság, a kiválóság, a kreativitás és az innováció ösztönzése az oktatáshoz és képzéshez kapcsolódó szervezetek és szakpolitikák szintjén; [Mód. 85] |
|
b) |
a nem formális és informális tanulási célú mobilitásnak , az interkulturális tanulásnak, a kritikai gondolkodásnak és a fiatalok aktív részvételének, valamint az együttműködésnek, a befogadásnak, a minősgének , a kreativitásnak és az innovációnak az ösztönzése az ifjúsági szervezetek és szakpolitikák szintjén; [Mód. 86] |
|
c) |
a sportedzők és a személyzet szabadidősport keretében a sportszemélyzet és szervezett keretek között rendszeresen sportoló fiatalok tanulási célú mobilitásának, valamint az együttműködésnek, a befogadásnak, a kreativitásnak és az innovációnak az ösztönzése a sporttal kapcsolatos szervezetek és szakpolitikák szintjén; [Mód. 87] |
|
ca) |
az egész életen át tartó tanulás előmozdítása ágazatközi megközelítéssel formális, nem formális és informális keretek között és a rugalmas tanulási útvonalak támogatásával. [Mód. 88] |
(2a) A programnak megerősített nemzetközi vetülettel is rendelkeznie kell, amely az Unió és a harmadik országok közötti együttműködés révén az Unió külső fellépéseinek és fejlesztési célkitűzéseinek a támogatását célozza. [Mód. 89]
(3) A program célkitűzései a következő három fő intézkedés révén valósulnak meg:
|
a) |
tanulási célú mobilitás („1. fő intézkedés”); |
|
b) |
szervezetek és intézmények közötti együttműködés („2. fő intézkedés”); valamint |
|
c) |
a szakpolitikai fejlesztéshez és együttműködéshez nyújtott támogatás („3. fő intézkedés”); |
A célkitűzések megvalósítására emellett a 7. cikkben ismertetett Jean Monnet akciók révén is törekedni kell.
A program minden intézkedésének kiemelt tanulási komponenst kell tartalmaznia, amely elősegíti a program e cikkben meghatározott célkitűzéseinek megvalósítását. Az egyes fő intézkedések keretében támogatott tevékenységek leírását a II. fejezet (oktatás és képzés), a III. fejezet (ifjúságpolitika) és a IV. fejezet (sport) tartalmazza. Az egyes fellépésekre vonatkozó operatív célkitűzéseket és az azokhoz tartozó szakpolitikai prioritásokat a 19. cikkben említett munkaprogram határozza meg részletesen. [Mód. 90]
3a. cikk
Európai hozzáadott érték
(1) A program csak azokat az intézkedéseket és tevékenységeket támogatja, amelyek potenciális európai hozzáadott értéket teremtenek és hozzájárulnak a 3. cikkben említett célkitűzések megvalósításához.
(2) A program intézkedéseinek és tevékenységeinek európai hozzáadott értékét például az alábbiak segítségével kell biztosítani:
|
a) |
országokon átívelő jelleg, különösen a fenntartható rendszerszintű hatás elérését célzó mobilitás és együttműködés tekintetében; |
|
b) |
más nemzeti, uniós és nemzetközi szintű programokkal és szakpolitikákkal való kiegészítő jelleg és szinergiák; |
|
c) |
hozzájárulás az átláthatóságot és az elismerést támogató uniós eszközök hatékony használatához; |
|
d) |
hozzájárulás Unió-szerte alkalmazandó minőségbiztosítási normák, többek között charták kidolgozásához; |
|
e) |
hozzájárulás az oktatási és képzési programokra Unió-szerte alkalmazandó közös normák kialakításához; |
|
f) |
a kultúrák és vallások közötti párbeszéd Unió-szerte történő előmozdítása; |
|
g) |
a többnyelvűség Unió-szerte történő előmozdítása; vagy |
|
h) |
az Európához tartozás érzésének előmozdítása és egy közös európai állampolgárság erősítése. [Mód. 91] |
II. FEJEZET
OKTATÁS ÉS KÉPZÉS
4. cikk
1. fő intézkedés
Tanulási célú mobilitás
A program az oktatás és képzés terén az 1. fő intézkedés keretében a következő tevékenységeket támogatja:
|
a) |
a felsőoktatási hallgatók és személyzet mobilitása; |
|
b) |
a szakképzésben részt vevő tanulók és a szakképzésben dolgozó személyzet mobilitása; |
|
c) |
az iskolai tanulók és az iskolai személyzet , köztük az óvodapedagógusok és a kisgyermekkori nevelők és gondozók mobilitása; [Mód. 92] |
|
d) |
a felnőttoktatási személyzet és a felnőtt tanulók mobilitása; [Mód. 93] |
|
e) |
nyelvtanulási lehetőségek, beleértve a mobilitási tevékenységek támogatására szolgálókat. |
A program támogatja a virtuális tanulással és a vegyes tanulással kapcsolatos intézkedéseket az (1) bekezdésben meghatározott mobilitási tevékenységek támogatására. Támogatja továbbá az ilyen tevékenységeket olyan személyek számára, akik nem tudnak részt venni az ilyen mobilitási tevékenységekben.
A Bizottság adott esetben szavatolja a program keretében kidolgozott virtuális és vegyes tanulási eszközök szélesebb nyilvánosság számára történő rendelkezésre bocsátását. [Mód. 94]
Támogatásban részesíthető az e cikkben meghatározott mobilitási tevékenységek előkészítése, beleértve szükség szerint az előkészítő látogatásokat. [Mód. 95]
5. cikk
2. fő intézkedés
Szervezetek és intézmények közötti együttműködés
A program az oktatás és képzés terén a 2. fő intézkedés keretében a következő tevékenységeket támogatja:
|
a) |
együttműködésre és a bevált gyakorlatok cseréjére irányuló stratégiai partnerségek, beleértve a programhoz való szélesebb körű és inkluzívabb hozzáférés előmozdítására szolgáló kisléptékű partnerségeket is; [Mód. 96] |
|
b) |
kiválósági partnerségek, különösen az európai egyetemek hálózata, a szakképzési kiválósági központok az Erasmus Mundus és közös mesterképzések vagy doktori programok; Az európai egyetemeknek és szakképzési kiválósági központoknak legalább egy, valamely tagállamban letelepedett taggal kell rendelkezniük ; [Mód. 97] |
|
c) |
Európa innovációs kapacitásának erősítésére szolgáló innovációs partnerségek , mint például felnőttoktatási szövetségek ; [Mód. 98] |
|
d) |
hozzáférhető és felhasználóbarát online platformok és eszközök a virtuális együttműködéshez, beleértve az eTwinning és az európai felnőttképzés elektronikus platformja számára kifejlesztett támogatási szolgáltatásokat , az „egyetemes tervezés az oktatásban” eszközök használatát népszerűsítő eszközök, valamint a mobilitást elősegítő eszközök, mint például a 25 . cikk (7c) bekezdésében említett európai diákigazolvány; [Mód. 99] |
|
da) |
célzott kapacitásépítés a felsőoktatás területén olyan harmadik országokkal, amelyek nem állnak kapcsolatban a programmal. [Mód. 100] |
6. cikk
3. fő intézkedés
A szakpolitikai fejlesztéshez és együttműködéshez nyújtott támogatás
A program az oktatás és képzés terén a 3. fő intézkedés keretében a következő tevékenységeket támogatja:
|
a) |
az oktatás és képzés terén az általános uniós és ágazati szakpolitikák előkészítése és végrehajtása, többek között az Eurydice hálózat vagy más releváns szervezetek tevékenységeinek támogatásával; |
|
b) |
a kompetenciák, készségek és képesítések színvonalát, átláthatóságát, és elismerését és frissítését elősegítő uniós eszközök és intézkedések (32); [Mód. 101] |
|
c) |
szakpolitikai párbeszéd és együttműködés az oktatás és képzés terén a legfontosabb az érintett érdekelt felek , felekkel, többek között uniós hálózatokkal, hálózatok , valamint európai és nemzetközi szervezetek számára, valamint ezek támogatása nem kormányzati szervezetekkel és nemzetközi szervezetekkel; [Mód. 102] |
|
d) |
a program minőségi és inkluzív végrehajtását elősegítő célzott intézkedések; [Mód. 103] |
|
e) |
más uniós eszközökkel való együttműködés és támogatás egyéb uniós szakpolitikák számára; |
|
f) |
az európai szakpolitikai eredményekre és prioritásokra, valamint a programra vonatkozó információk terjesztésével és ismertetésével kapcsolatos tevékenységek. |
7. cikk
Jean Monnet akciók
A program a következő tevékenységeken keresztül támogatja az európai integrációval kapcsolatos tárgyak és az Unió jövőbeni kihívásainak és lehetőségeinek tanítását, tanulását, kutatását és megvitatását: [Mód. 104]
|
a) |
Jean Monnet akció a felsőoktatás terén; [Mód. 105] |
|
b) |
Jean Monnet akció az oktatás és képzés más területein minden területén ; [Mód. 106] |
|
c) |
a következő, európai érdekű célt képviselő intézmények támogatása: a firenzei Európai Egyetemi Intézet, beleértve annak transznacionális kormányzással foglalkozó tagozatát is, az Európa Tanulmányok Szakkollégiuma (Brugge és Natolin), a maastrichti Európai Közigazgatási Intézet, a trieri Európai Jogi Akadémia (Academy of European Law), az odensei Európai Ügynökség a Sajátos Nevelési Igényű Tanulókért és az Inkluzív Oktatásért, valamint a Nizzában található Európa-tanulmányok Nemzetközi Központja. |
III. FEJEZET
IFJÚSÁGPOLITIKA
8. cikk
1. fő intézkedés
Tanulási célú mobilitás
A program az ifjúságpolitika terén az 1. fő intézkedés keretében a következő tevékenységeket támogatja:
|
a) |
a fiatalok mobilitása; |
|
b) |
ifjúsági részvételi tevékenységek; |
|
c) |
a DiscoverEU keretében végzett tevékenységek; |
|
d) |
a fiatal munkavállalók mobilitása. |
9. cikk
2. fő intézkedés
Szervezetek és intézmények közötti együttműködés
A program az ifjúságpolitika terén a 2. fő intézkedés keretében a következő tevékenységeket támogatja:
|
a) |
együttműködésre és a bevált gyakorlatok cseréjére irányuló stratégiai partnerségek, beleértve a programhoz való szélesebb körű és inkluzívabb hozzáférés előmozdítására szolgáló kisléptékű partnerségeket is; [Mód. 107] |
|
b) |
Európa innovációs kapacitásának erősítésére szolgáló innovációs partnerségek; |
|
c) |
hozzáférhető és felhasználóbarát online platformok és eszközök a virtuális együttműködéshez. [Mód. 108] |
10. cikk
3. fő intézkedés
A szakpolitikai fejlesztéshez és együttműködéshez nyújtott támogatás
A program az ifjúságpolitika terén a 3. fő intézkedés keretében a következő tevékenységeket támogatja:
|
a) |
az uniós ifjúsági szakpolitikai menetrend előkészítése és végrehajtása, adott esetben a „Youth Wiki” hálózat támogatásával; [Mód. 109] |
|
b) |
a kompetenciák és készségek színvonalát, átláthatóságát és elismerését elősegítő uniós eszközök és intézkedések, különösen a Youthpass révén; |
|
c) |
szakpolitikai párbeszéd és együttműködés az ifjúságpolitika terén a releváns érdekelt felekkel, többek között uniós hálózatokkal, európai nem kormányzati szervezetekkel és nemzetközi szervezetekkel, az uniós ifjúsági párbeszéddel, és ezek támogatása valamint támogatás az Európai Ifjúsági Fórum számára; [Mód. 110] |
|
d) |
a program minőségi magas színvonalú és inkluzív végrehajtását elősegítő intézkedések; [Mód. 111] |
|
e) |
más uniós eszközökkel való együttműködés és támogatás egyéb uniós szakpolitikák számára; |
|
f) |
az európai szakpolitikai eredményekre és prioritásokra, valamint a programra vonatkozó információk terjesztésével és ismertetésével kapcsolatos tevékenységek. |
IV. FEJEZET
SPORT
11. cikk
1. fő intézkedés
Tanulási célú mobilitás
A program a sport terén az 1. fő intézkedés keretében a sportedzők és a személyzet szabadidős sporttevékenységekben részt vevő fiatalok és sportszemélyzet mobilitását támogatja. [Mód. 112]
12. cikk
2. fő intézkedés
Szervezetek és intézmények közötti együttműködés
A program a sport terén a 2. fő intézkedés keretében a következő tevékenységeket támogatja:
|
a) |
együttműködésre és a bevált gyakorlatok cseréjére irányuló partnerségek, beleértve a programhoz való szélesebb körű és inkluzívabb hozzáférés előmozdítására szolgáló kisléptékű partnerségeket is; |
|
b) |
a sport európai dimenzióját erősítő nonprofit szabadidős sportesemények beleértve a kisebb léptékű eseményeket is . [Mód. 113] |
13. cikk
3. fő intézkedés
A szakpolitikai fejlesztéshez és együttműködéshez nyújtott támogatás
A program a sport terén a 3. fő intézkedés keretében a következő tevékenységeket támogatja:
|
a) |
a sporttal és testmozgással kapcsolatos uniós szakpolitikai menetrend előkészítése és végrehajtása; |
|
b) |
szakpolitikai párbeszéd és együttműködés a sport terén a legfontosabb az érdekelt felekkel, többek között európai nem kormányzati szervezetekkel és nemzetközi szervezetekkel; [Mód. 114] |
|
ba) |
a program magas színvonalú és befogadó végrehajtását elősegítő intézkedések; [Mód. 115] |
|
bb) |
más uniós eszközökkel való együttműködés és egyéb uniós szakpolitikák támogatása; [Mód. 116] |
|
c) |
az európai szakpolitikai eredményekre és prioritásokra, valamint a programra vonatkozó információk terjesztésével és ismertetésével kapcsolatos tevékenységek, beleértve a sportdíjakat és -kitüntetéseket. |
IVa. FEJEZET
BEFOGADÁS [Mód. 117]
13a. cikk
Befogadásra irányuló stratégia
(1) A Bizottság 2021. március 31-ig kidolgozza a befogadást célzó intézkedések keretrendszerét és a végrehajtásukra vonatkozó iránymutatásokat. A keret alapján és különös figyelemmel a nemzeti szinten a program hozzáférhetőségével kapcsolatos kihívásokra, a nemzeti ügynökségek többéves nemzeti befogadási stratégiát dolgoznak ki. A stratégiát 2021. június 30-ig közzé kell tenni és végrehajtását rendszeresen nyomon kell követni.
(2) Az (1) bekezdésben említett keretben és stratégiában kiemelt figyelmet kell fordítani az alábbi elemekre:
|
a) |
Együttműködés a szociális partnerekkel, a nemzeti és helyi hatóságokkal, továbbá a civil társadalommal; |
|
b) |
a közvetlenül a célcsoportokkal foglalkozó alulról szerveződő, közösségi alapú szervezetek támogatása; |
|
c) |
a célcsoportok megszólítása és tájékoztatása, többek között felhasználóbarát információk terjesztésével; |
|
d) |
a pályázati eljárások egyszerűsítése; |
|
e) |
konkrét tanácsadás, képzés és támogatási szolgáltatások a célcsoportoknak egyrészt a pályázatot megelőzően, másrészt hogy felkészítsék őket a programban való tényleges részvételre; |
|
f) |
az akadálymentesítéssel kapcsolatos bevált gyakorlatok és támogatási szolgáltatások fogyatékossággal élők számára; |
|
g) |
megfelelő mennyiségi és minőségi adatok összegyűjtése a stratégia hatékonyságának értékelésére; |
|
h) |
pénzügyi támogatási intézkedések megvalósítása a 13b. cikknek megfelelően. [Mód. 118] |
13b. cikk
A befogadásra irányuló pénzügyi támogatási intézkedések
(1) A Bizottság és a tagállamok együttműködnek annak biztosítása érdekében, hogy megfelelő pénzügyi támogatási intézkedések, adott esetben többek között előfinanszírozás álljon rendelkezésre a kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek számára , akik a programban pénzügyi okokból nem tudnak részt venni vagy azért, mert anyagilag hátrányos helyzetben vannak, vagy mert különleges helyzetük miatt a programban való részvétel pluszköltségei jelentős akadályt jelentenek. A pénzügyi okok és a támogatás szintjének értékelése objektív szempontokon alapul.
(2) Az (1) bekezdésben említett támogatási intézkedések között a következők szerepelhetnek:
|
a) |
más uniós eszközökből, például az Európai Szociális Alap Pluszból rendelkezésre álló támogatás; |
|
b) |
nemzeti programok keretében rendelkezésre álló támogatás; |
|
c) |
a program keretében rendelkezésre álló mobilitási intézkedések támogatásának kiigazítása és kiegészítése. |
(3) E cikk (2) bekezdése c) pontjának teljesítése érdekében a Bizottság szükség esetén kiegészíti vagy felhatalmazza a nemzeti irodákat, hogy kiegészítésék a program keretében megvalósítandó mobilitási intézkedések támogatását célzó forrásokat. A Bizottság a 14. cikkben meghatározott rendelkezéseknek megfelelően célzott költségvetést hoz létre a program keretében megvalósítandó intézkedések pénzügyi támogatásának további finanszírozására.
(4) A befogadás elősegítésére vagy támogatására irányuló intézkedések költségei semmilyen körülmények között sem indokolhatják a program keretében benyújtott pályázatok elutasítását. [Mód. 119]
V. FEJEZET
PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK
14. cikk
Költségvetés
(1) A programnak a 2021 és 2027 közötti időszakban történő megvalósítására szánt pénzügyi keretösszeg folyó áron 30 000 000 000 2018. évi változatlan árakon 41 097 000 000 EUR ( folyó áron 4 675 800 0000 EUR). [Mód. 120]
Az éves előirányzatokat a többéves pénzügyi keret erejéig az Európai Parlament és a Tanács hagyja jóvá. [Mód. 121]
(2) A programot a következő indikatív felosztásnak megfelelően kell végrehajtani:
|
a) |
24 940 000 000 EUR az (1) bekezdésben említett összeg 83 %-a az oktatás és képzés terén végrehajtandó tevékenységekre, amely összegből amelyből : [Mód. 122]
|
|
b) |
3 100 000 000 EUR-t az (1) bekezdésben említett összeg 10,3 %-át kell elkülöníteni a 8–10. cikkben említett, az ifjúságpolitika terén végrehajtandó tevékenységekre; [Mód. 130] |
|
c) |
550 000 000 EUR-t az (1) bekezdésben említett összeg 2 %-át kell elkülöníteni a 11–13. cikkben említett, a sport terén végrehajtandó tevékenységekre; és [Mód. 131] |
|
d) |
legalább 960 000 000 EUR-t az (1) bekezdésben említett összeg legalább 3,2 %-át kell elkülöníteni a nemzeti irodák működési költségeihez való hozzájárulásként. [Mód. 132] |
Az első albekezdésben meghatározott indikatív felosztás alapján nem elkülönített 1,5 %-ot programtámogatásra lehet fordítani. [Mód. 133]
(3) Az (1) bekezdésben említett pénzügyi keretösszegen kívül a program nemzetközi dimenziójának ösztönzése érdekében a(z) …/…rendelet [Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz] (33) és a(z) …/… rendelet [IPA III] (34) alapján további pénzügyi hozzájárulásokat kell rendelkezésre bocsátani az e rendelettel összhangban végrehajtott és irányított tevékenységek támogatására. Ezt a hozzájárulást az említett eszközök létrehozásáról szóló rendeleteknek megfelelően kell finanszírozni. hozzájárulást nyújt az e rendelet alapján létrehozott és végrehajtott tevékenységek támogatására. Ezen pénzeszközök felhasználására e rendelet alkalmazandó, ezzel egyidejűleg biztosítva az NDICI-re és az IPA III-ra irányadó rendeletek betartását . [Mód. 134]
(4) Az (1) bekezdésben említett összeg felhasználható a program végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtásra, így például előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési tevékenységekre, ideértve a vállalati információtechnológiai rendszereket , továbbá a hozzáférhetőséggel kapcsolatos tanácsadást és képzést . [Mód. 135]
(5) A költségvetési rendelet sérelme nélkül az első munkaprogramban szereplő projektekből származó, intézkedési kiadások 2021. január 1-jétől számolhatók el.
(6) A tagállamok részére megosztott irányítás keretében allokált források a tagállamok kérésére átcsoportosíthatók a programra. A Bizottság ezeket a forrásokat a költségvetési rendelet [62. cikke (1) bekezdésének a) pontjával] összhangban közvetlenül vagy 62. cikke (1) bekezdésének [c) pontjával] összhangban közvetve hajtja végre. Ezeket a forrásokat lehetőség szerint az érintett tagállam javára kell felhasználni.
(6a) A (2) bekezdésben meghatározott tevékenységek szerinti költségvetési előirányzat prioritásait a 19. cikkben említett munkaprogramban kell meghatározni. [Mód. 136]
15. cikk
Az uniós finanszírozás formái és a végrehajtási módok
(1) A programot a költségvetési rendelettel összhangban következetes módon, közvetlen irányítással kell végrehajtani, vagy közvetett irányítással a költségvetési rendelet [61. cikke (1) bekezdésének c) pontjában] említett szervekkel.
(2) A program a költségvetési rendeletben meghatározott bármely formában – különösen vissza nem térítendő támogatás, pénzdíj és közbeszerzés formájában – nyújthat finanszírozást.
(3) A kölcsönös biztosítási mechanizmushoz való hozzájárulások fedezhetik a címzettek által visszafizetendő pénzösszegek behajtásával kapcsolatos kockázatot, és elegendő garanciát jelentenek a költségvetési rendelet értelmében. A(z) X rendelet [a garanciaalapról szóló rendelet helyébe lépő rendelet] [X. cikkében] megállapított rendelkezések alkalmazandók.
VI. FEJEZET
A PROGRAMBAN VALÓ RÉSZVÉTEL
16. cikk
A programhoz társult harmadik országok
(1) A program nyitva áll az alábbi harmadik országok számára:
|
a) |
az Európai Szabadkereskedelmi Társulás azon tagjai, amelyek az Európai Gazdasági Térségnek (EGT) is tagjai az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban megállapított feltételekkel összhangban; |
|
b) |
csatlakozó országok, tagjelölt országok és potenciális tagjelöltek, a szóban forgó országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unió és az említett országok közötti megállapodásokban meghatározott egyedi feltételekkel összhangban; |
|
c) |
az európai szomszédságpolitika hatálya alá tartozó országok, a szóban forgó országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unió és az említett országok közötti megállapodásokban meghatározott egyedi feltételekkel összhangban; |
|
d) |
más harmadik országok, a harmadik ország uniós programokban való részvételét szabályozó egyedi megállapodásban meghatározott feltételekkel összhangban, feltéve, hogy a megállapodás:
|
(2) Az (1) bekezdésben említett országok csak akkor vehetnek részt teljes körűen a programban, ha teljesítik az e rendelet által a tagállamok számára előírt kötelezettségeket.
17. cikk
A programhoz nem társult harmadik országok
A 4–6. cikkben, a 7. cikk a) és b) pontjában és a 8–10., 12. és 13. cikkben említett tevékenységekben a következő harmadik országok vehetnek az Unió érdekeit szolgáló, kellően indokolt esetekben részt vehetnek harmadik országokból származó jogi személyek.
|
a) |
a 16. cikkben említett országok, amelyek nem teljesítik az említett cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételt; |
|
b) |
bármely más harmadik ország. [Mód. 137] |
18. cikk
A közvetlen és a közvetett irányításra vonatkozó szabályok
(1) A programban részt vehetnek oktatással, képzéssel, fiatalokkal és sporttal foglalkozó magán- és közjogi jogalanyok.
(2) A program végrehajtása során, többek között a résztvevők kiválasztásakor és a támogatások odaítélésekor a Bizottság és a tagállamok gondoskodnak arról, hogy erőfeszítéseket tegyenek a kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek társadalmi befogadásának elősegítése és elérésének javítása érdekében. [Mód. 138]
(3) A költségvetési rendelet [145. cikke (3) bekezdésének harmadik franciabekezdésében] említett értékelő bizottság tagjai közvetlen és közvetett irányítás keretében történő kiválasztás esetén is lehetnek külső szakértők.
(4) Azokra a közigazgatási intézményekre, valamint az oktatás, képzés, ifjúság és sport területén működő intézményekre és szervezetekre, amelyek az elmúlt két évben éves bevételük több mint 50 %-át közforrásból kapták, úgy kell tekinteni, hogy rendelkeznek a szükséges pénzügyi, szakmai és adminisztratív kapacitással ahhoz, hogy a program keretében tevékenységeket végezzenek. Ezen intézmények nem kötelesek ezt a kapacitást további okmányokkal igazolni.
(4a) A pénzügyi támogatás, így a vissza nem térítendő támogatások, átalányösszegű ellátmányok és egységköltségek szintjét rendszeresen felül kell vizsgálni és hozzá kell igazítani a fogadó ország vagy térség Eurostat adatokon alapuló megélhetési költségeihez. A megélhetési költségek kiigazításakor kellően figyelembe kell venni a fogadó országba vagy térségbe és onnan történő utazás költségeit. [Mód. 139]
(5) A kevesebb lehetőséggel rendelkezők hozzáférésének javítása és a program gördülékeny végrehajtása érdekében a Bizottság objektív kritériumok alapján kiigazíthatja a program mobilitási tevékenységeihez nyújtott támogatásokat, vagy erre felhatalmazhatja a 23. cikkben említett nemzeti irodákat. [Mód. 140]
(6) A Bizottság a programhoz nem társult harmadik országokkal vagy azok szervezeteivel és hivatalaival közös pályázati felhívást is közzétehet a projektek társfinanszírozáson alapuló finanszírozása érdekében. A projekteket az érintett finanszírozó szervezetek vagy szervek által elfogadott közös értékelési és kiválasztási eljárások segítségével lehet értékelni és kiválasztani, a költségvetési rendeletben meghatározott alapelvekkel összhangban.
VII. FEJEZET
JELENTÉSTÉTEL, NYOMON KÖVETÉS ÉS ÉRTÉKELÉS
19. cikk
Munkaprogram
A programot másodlagos szakpolitikákat és prioritásokat, többek között a 4–13. cikkben meghatározott konkrét kezdeményezések részleteit a költségvetési rendelet 108. 110. cikkében említett munkaprogram keretében kell meghatározni. A munkaprogramban a program végrehajtásának módját is meg kell határozni . munkaprogramokon keresztül kell végrehajtani. A munkaprogramok tartalmazzák továbbá az egyes cselekvésekhez elkülönített támogatási összegeket, valamint a nemzeti irodák által irányítandó tevékenységek számára a tagállamok és a programhoz társult harmadik országok között elosztott összegeket. A munkaprogramot a Bizottság fogadja el végrehajtási jogi aktus útján. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 31. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. Bizottság a 30. cikkel összhangban felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítésére az említett munkaprogram elfogadásával . [Mód. 141]
20. cikk
Nyomon követés és jelentéstétel
(1) A 3. cikkben meghatározott általános és egyedi programcélkitűzések megvalósítása terén tett előrelépésekről történő jelentéstételhez használandó mutatókat a melléklet tartalmazza.
(2) Annak érdekében, hogy hatékonyan lehessen értékelni a program által a célkitűzéseinek megvalósítása terén elért eredményeket, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 30. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a mellékletnek a mutatók szükség szerinti felülvizsgálata vagy kiegészítése érdekében történő módosítása, valamint e rendeletnek a nyomonkövetési és értékelési keret létrehozására vonatkozó rendelkezésekkel történő kiegészítése céljából.
(3) A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy az uniós pénzeszközöknek a költségvetési rendelet [2. cikkének 5. pontja] szerinti kedvezményezettjei hatékonyan, eredményesen, időben és kellő részletességgel összegyűjtsék a program végrehajtásának nyomon követésére és értékelésére vonatkozó adatokat. Ennek érdekében az uniós pénzeszközök kedvezményezettjeire és a tagállamokra vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.
21. cikk
Értékelés Értékelések, félidős értékelés és felülvizsgálat [Mód. 142]
(1) Az értékeléseket Valamennyi értékelést időben el kell végezni ahhoz, hogy a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek. [Mód. 143]
(2) A program időközi értékelését félidős felülvizsgálatát a program végrehajtásáról rendelkezésre álló elegendő információ birtokában, de legkésőbb négy évvel a program végrehajtásának kezdetét követően 2024. december 31-ig mindenképpen el kell végezni .elvégezni. Ehhez az elődprogram végleges értékelését is csatolni kelll , amely hozzájárul a félidős felülvizsgálathoz . A félidős felülvizsgálat során a program általános eredményességének és teljesítményének vizsgálata mellett értékelni kell különösen a IVa. fejezetben meghatározott befogadást erősítő intézkedések végrehajtását, a programnak a kedvezményezettek számára történő egyszerűbbé tételére irányuló erőfeszítéseket és az 5. cikk b) pontjában és a 8. cikk c) pontjában említett új kezdeményezések végrehajtását. Ennek során meg kell vizsgálni a programban való részvétel lebontását, különös tekintettel a kevesebb lehetőséggel rendelkező emberekre. [Mód. 144]
(3) A IX. fejezetben meghatározott követelmények, valamint a nemzeti irodák 24. cikkben említett kötelezettségeinek sérelme nélkül a tagállamok 2024. április 30-ig jelentést nyújtanak be a Bizottságnak a program végrehajtásáról, illetve a területükön gyakorolt hatásáról. Az EKSZ hasonló jelentést nyújt be a program végrehajtásáról és a részt vevő fejlődő országokban kifejtett hatásáról. [Mód. 145]
(3a) Amennyiben szükséges, a Bizottság a félidős felülvizsgálat alapján megfelelő jogalkotási javaslatokat nyújt be e rendelet módosítására. A Bizottság képviselője megjelenik az Európai Parlament illetékes bizottsága és a Tanács illetékes szerve előtt, hogy beszámoljon a félidős felülvizsgálatról, beleértve a Bizottság arra vonatkozó döntését is, hogy szükséges-e módosítani e rendeletet. [Mód. 146]
(4) A végrehajtási időszak végén, de legkésőbb négy három évvel az 1. cikkben meghatározott időszak végét követően a Bizottság elvégzi a program végső értékelését. [Mód. 147]
(5) A Bizottság az értékeléseket és a félidős felülvizsgálatot értékelések megállapításait saját észrevételei kíséretében közli továbbítja az Európai Parlamenttel Parlamentnek , a Tanácsnak , Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával. Bizottságának. [Mód. 148]
VIII. FEJEZET
TÁJÉKOZTATÁS, KOMMUNIKÁCIÓ ÉS TERJESZTÉS
22. cikk
Tájékoztatás, kommunikáció és terjesztés
(1) A Bizottsággal együttműködve és egy egész Unióra kiterjedő keret alapján a 24. cikkben említett nemzeti irodák egységes stratégiát dolgoznak ki a program keretében irányított cselekvéseik által támogatott tevékenységek eredményeinek hatékony terjesztése és kiaknázása tekintetében, és támogatják a Bizottságot a programra és az eredményeire vonatkozó információk – beleértve a nemzeti és uniós szinten irányított cselekvésekre és tevékenységekre vonatkozó információkat – terjesztésében. A nemzeti irodák illetve tájékoztatják az érintett célcsoportokat az országukban megvalósuló cselekvésekről azzal a céllal, hogy erősítsék az érdekelt felek közötti együttműködést és támogassák a program végrehajtásával kapcsolatos ágazatközi megközelítést . A kommunikációs és a célcsoportok elérését célzó tevékenységek, valamint az információk terjesztése során a Bizottságnak és a nemzeti irodáknak a IVa. fejezettel összhangban kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a kevesebb lehetőséggel rendelkező emberekre a programban való részvételük növelése érdekében. [Mód. 149]
(1a) A kedvezményezetteknek szóló valamennyi szükséges programdokumentumot, beleértve a jelentkezési lapokat, az útmutatókat és az alapvető információkat legalább az Unió összes hivatalos nyelvén rendelkezésre kell bocsátani. [Mód. 150]
(2) Az uniós pénzeszközök címzettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és különösen az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítésekor gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos módon célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak.
(3) A program hatálya alá tartozó ágazatokon belül működő jogalanyok kommunikációs célra és a programmal kapcsolatos információk terjesztése céljából az „Erasmus Erasmus+ ” elnevezést használják.
(4) A Bizottság hozzáférhető módon tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez a programhoz, valamint annak intézkedéseihez és eredményeihez kapcsolódóan. A programhoz allokált pénzügyi forrásokat ezenfelül az Unió azon politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikáció költségeinek fedezésére is kell fordítani, amelyek kapcsolódnak a 3. cikkben említett célkitűzésekhez. [Mód. 151]
(4a) A nemzeti irodák a programmal kapcsolatos információkat az oktatási és képzési intézmények pályaorientációs szolgálataihoz és a foglalkoztatási szolgálatokhoz is eljuttatják. [Mód. 152]
IX. FEJEZET
IRÁNYÍTÁSI ÉS ELLENŐRZÉSI RENDSZER
23. cikk
Nemzeti hatóság
(1) A tagállamok […]-ig az állandó képviseletük által átadott hivatalos értesítés útján tájékoztatják a Bizottságot arról a személyről vagy azokról a személyekről, akiket jogilag felhatalmaztak arra, hogy nevükben mint nemzeti hatóság eljárhassanak e rendelet alkalmazásában. Amennyiben a program időtartama alatt lecserélik a nemzeti hatóságot, az érintett tagállam erről haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot a fent említett eljárásnak megfelelően.
(2) A tagállamok minden szükséges és megfelelő intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy felszámolják a program megfelelő működésének jogi és igazgatási akadályait, ideértve – amennyiben lehetséges – támogatások adóztatásának elkerülésére, az uniós szociális rendszerek közötti jogok hordozhatóságának biztosítására irányuló és a vízumok vagy tartózkodási engedélyek megszerzése során nehézségeket okozó problémák megoldását célzó intézkedéseket is. [Mód. 153]
(3) A nemzeti hatóság […]-ig kijelöl egy vagy több nemzeti irodát. Amennyiben a nemzeti hatóság több nemzeti irodát is kijelöl, a tagállamok egy megfelelő mechanizmust hoznak létre, amely biztosítja a program nemzeti szintű végrehajtásának koordinált irányítását – különösen a program koherens és költséghatékony végrehajtásának biztosítása és a Bizottsággal e tekintetben való hatékony kapcsolattartás céljából –, továbbá elősegíti a pénzeszközöknek az irodák közötti esetleges átadását, lehetővé téve ezáltal, hogy a tagállamok részére elkülönített pénzeszközöket rugalmasabban és megfelelőbb módon használják fel. Mindegyik tagállam meghatározza, hogy miként alakítja ki a nemzeti hatósága és a nemzeti irodája közötti kapcsolatot, ideértve az olyan feladatokat is, mint például a nemzeti iroda éves munkaprogramjának kidolgozása.
A nemzeti hatóság megfelelő előzetes megfelelőségi értékelést nyújt be a Bizottságnak arról, hogy a nemzeti iroda megfelel a költségvetési rendelet [58. cikke (1) bekezdése] c) pontja v. és vi. alpontjának és [60. cikke (1), (2) és (3) bekezdésének], valamint a nemzeti irodák belsőkontroll-előírásaira vonatkozó uniós követelményeknek és a program támogatási célú pénzeszközeinek kezelésére vonatkozó szabályoknak.
(4) A nemzeti hatóság kijelöli a 26. cikkben említett független auditszervezetet.
(5) A nemzeti hatóság előzetes megfelelőségi értékelését saját kontrolljaira és auditjaira, és/vagy a 26. cikkben említett független auditszervezet által végzett kontrollokra és auditokra alapozza. Amennyiben a programhoz kijelölt nemzeti iroda ugyanaz, mint az elődprogram esetében kijelölt nemzeti iroda, az előzetes megfelelőségi értékelés hatályát azokra a követelményekre kell korlátozni, amelyek újak, és csak a programra jellemzőek.
(6) Amennyiben a Bizottság az előzetes megfelelőségi értékelés elemzése alapján elutasítja a nemzeti iroda kijelölését, vagy ha a nemzeti iroda nem felel meg a Bizottság által meghatározott minimumkövetelményeknek, a nemzeti hatóság biztosítja a szükséges korrekciós lépések megtételét annak érdekében, hogy a nemzeti iroda megfeleljen a minimumkövetelményeknek, vagy pedig másik nemzeti irodát jelöl ki.
(7) A nemzeti hatóság nemzeti szinten elvégzi a program irányításának nyomon követését és felügyeletét. A nemzeti hatóság kellő időben tájékoztatja Bizottságot és konzultál vele, mielőtt olyan döntést hoz, amely számottevően befolyásolhatja a program irányítását, különösen a nemzeti iroda tekintetében.
(8) A nemzeti hatóság megfelelő társfinanszírozást nyújt a nemzeti irodája működéséhez annak biztosítása érdekében, hogy a program irányítása az alkalmazandó uniós szabályoknak megfelelően történjen.
(9) A nemzeti iroda éves vezetői nyilatkozata, az erről adott független ellenőri vélemény és a nemzeti iroda megfelelésének és teljesítményének Bizottság általi elemzése alapján a nemzeti hatóság minden évben tájékoztatja a Bizottságot a programmal kapcsolatos nyomonkövetési és felügyeleti tevékenységeiről. Amennyiben lehetséges, ezt az információt szintén hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára. [Mód. 154]
(10) A nemzeti hatóság felelősséget vállal a Bizottság által a program keretében nyújtott pénzügyi támogatások útján a nemzeti iroda rendelkezésére bocsátott uniós pénzeszközök megfelelő kezeléséért.
(11) A nemzeti irodának tulajdonítható bármely szabálytalanság, gondatlanság vagy csalás esetén, valamint ha a nemzeti iroda súlyos hibát követ el, vagy nem megfelelő teljesítményt nyújt, és ez a Bizottság részéről felmerülő követelésekhez vezet a nemzeti irodával szemben, akkor a nemzeti hatóság felel a vissza nem térített összegek Bizottságnak történő megtérítéséért.
(12) A (11) bekezdésben említett körülmények esetén a nemzeti hatóság a saját kezdeményezésére vagy a Bizottság kérésére visszavonhatja a nemzeti iroda megbízatását. Amennyiben a nemzeti hatóság más alapos indokok miatt kívánja visszavonni a megbízatást, arról a nemzeti iroda legalább hat hónappal a megbízatása megszüntetésének várható időpontja előtt értesíti a Bizottságot. Ebben az esetben a nemzeti hatóság és a Bizottság hivatalosan megállapodik a konkrét és ütemezett átmeneti intézkedésekről.
(13) A megbízatás visszavonása esetén a nemzeti hatóság megfelelő ellenőrzéseket hajt végre a felmentett nemzeti irodára bízott uniós pénzeszközök tekintetében, és biztosítja e pénzeszközök, valamint a program irányításához szükséges minden dokumentum és irányítási eszköz akadálymentes átadását az új nemzeti irodának. A nemzeti hatóság biztosítja a felmentett nemzeti irodának a szükséges pénzügyi támogatást ahhoz, hogy folytathassa a program kedvezményezettjeivel és a Bizottsággal szemben fennálló szerződéses kötelezettségeinek végrehajtását addig, amíg e kötelezettségeket át nem adják az új nemzeti irodának.
(14) A nemzeti hatóságnak – a Bizottság kérése alapján – ki kell jelölnie azokat az intézményeket vagy szervezeteket, vagy az ilyen intézmények és szervezetek azon típusait, amelyek saját területükön jogosultnak tekinthetők a program konkrét tevékenységeiben való részvételre.
24. cikk
Nemzeti iroda
(1) A nemzeti iroda:
|
a) |
jogi személyiséggel rendelkezik, vagy egy jogi személyiséggel rendelkező jogalany része, és tevékenységét az érintett tagállam joga szabályozza; minisztérium nem jelölhető ki nemzeti irodának; |
|
b) |
megfelelő irányítási kapacitással, személyzettel és infrastruktúrával rendelkezik ahhoz, hogy kielégítően lássa el feladatait, és biztosítsa a program hatékony és eredményes irányítását, valamint az uniós pénzeszközök hatékony és eredményes kezelését; |
|
ba) |
a program valamennyi ágazatára vonatkozóan rendelkezik a szükséges szakértelemmel; [Mód. 155] |
|
c) |
rendelkezik az uniós szinten megállapított igazgatási, szerződéses és pénzügyi irányítási szabályok alkalmazásához szükséges működési és jogi eszközökkel; |
|
d) |
megfelelő, lehetőleg közigazgatási szerv által nyújtott pénzügyi garanciákat nyújt, amelyek megfelelnek azon uniós pénzeszközök szintjének, amelyek kezelésére felkérik; |
|
e) |
a program időtartamára kap kijelölést. |
(2) A nemzeti iroda felel a [19.] cikkben említett munkaprogramban ismertetendő tevékenységek projektéletciklusa valamennyi szakaszának irányításáért, összhangban a költségvetési rendelet [58. cikke (1) bekezdése c) pontjának v. és vi. alpontjával].
(3) A nemzeti iroda a Bizottság által az adott programtevékenység tekintetében meghatározott módon támogatási megállapodás útján nyújt támogatást a költségvetési rendelet [2. cikkének 5. pontja] szerinti kedvezményezetteknek.
(4) A nemzeti iroda évente beszámol a Bizottságnak és a nemzeti hatóságnak a költségvetési rendelet [60. cikke (5) bekezdésének] megfelelően. A nemzeti iroda felel a Bizottság azon észrevételeinek végrehajtásáért, amelyeket a Bizottság az éves vezetői nyilatkozatról, valamint az erről adott független ellenőri véleményről készített elemzését követően ad ki.
(5) A nemzeti iroda a nemzeti hatóság és a Bizottság előzetes írásos engedélye nélkül nem ruházhatja át harmadik félre a programmal kapcsolatos ráruházott feladatokat vagy a költségvetés végrehajtását. A harmadik felekre ruházott feladatokért kizárólag a nemzeti iroda felel.
(6) Megbízatásának visszavonása esetén a nemzeti iroda jogilag felelős marad a program kedvezményezettjeivel és a Bizottsággal szemben fennálló szerződéses kötelezettségeinek végrehajtásáért, amíg e kötelezettségeket át nem adják az új nemzeti irodának.
(7) A nemzeti iroda feladata az elődprogrammal kapcsolatos, a program kezdetekor még folyamatban lévő pénzügyi megállapodások kezelése és végrehajtása.
(7a) A nemzeti irodák a Bizottsággal együttműködve gondoskodnak arról, hogy a rendelet végrehajtására létrehozott eljárások következetesek, egyszerűek és magas színvonalúak legyenek, többek között a projektpályázatokra és azok értékelésére vonatkozó közös normák kialakítása révén. Ezen követelmény betartása érdekében a nemzeti irodák rendszeres konzultációt folytatnak a program kedvezményezettjeivel. [Mód. 156]
25. cikk
Európai Bizottság
(1) A 23. cikk (3) bekezdésében említett, a nemzeti irodákra vonatkozó megfelelőségi követelmények alapján a Bizottság felülvizsgálja a nemzeti irányítási és ellenőrző rendszereket, különösen a nemzeti hatóság által elkészített előzetes megfelelőségi értékelés, a nemzeti hatóság éves vezetői nyilatkozata és az erről adott, független auditszervezettől származó vélemény alapján, kellő figyelmet fordítva a nemzeti hatóság által a programmal kapcsolatosan végzett nyomonkövetési és felügyeleti tevékenységekről benyújtott éves tájékoztatásra.
(2) A 23. cikk (3) bekezdésében említett előzetes megfelelőségi értékelés nemzeti hatóságtól való beérkezését követő két hónapon belül a Bizottság elfogadja, feltételesen elfogadja vagy elutasítja a nemzeti iroda kijelölését. A Bizottság nem létesít szerződéses kapcsolatot a nemzeti irodával addig, amíg nem fogadja el az előzetes megfelelőségi értékelést. Feltételes elfogadás esetén a Bizottság arányos óvintézkedéseket alkalmazhat a nemzeti irodával fennálló szerződéses viszonnyal kapcsolatban.
(3) A Bizottság évente a nemzeti iroda rendelkezésére bocsátja a program alábbi pénzeszközeit:
|
a) |
az érintett tagállamban a program azon tevékenységeinek pénzügyi támogatására szolgáló források, amelyek kezelésével a nemzeti irodát bízták meg; |
|
b) |
pénzügyi hozzájárulás a nemzeti iroda által ellátott programirányítási feladatok támogatására, amely hozzájárulást a nemzeti irodára bízott pénzügyi támogatáshoz nyújtott uniós források összege alapján határozzák meg; |
|
c) |
adott esetben kiegészítő források a 6. cikk d) pontja és a 10. cikk d) pontja , a 10. cikk d) pontja és a 13 . cikk ba ) pontja szerinti intézkedésekhez. [Mód. 157] |
(3a) A Bizottság felel az általa közvetlenül irányított tevékenységek végrehajtásáért. Következésképpen a Bizottság irányítja a program II., III. és IV. fejezetben felsorolt tevékenységeire irányuló támogatási és projektkérelmek valamennyi szakaszát, amennyiben a kérelmeket uniós szintű hálózatok, valamint európai és nemzetközi szervezetek nyújtják be. [Mód. 158]
(4) A Bizottság meghatározza a nemzeti iroda munkaprogramjára vonatkozó követelményeket. A Bizottság addig nem bocsátja a nemzeti iroda rendelkezésére a program forrásait, amíg a Bizottság hivatalosan jóvá nem hagyta az adott nemzeti iroda munkaprogramját.
(5) Az éves vezetői nyilatkozat és az erről adott, független auditszervezettől származó vélemény értékelése után a Bizottság elküldi az ezekre vonatkozó véleményét és észrevételeit a nemzeti irodának és a nemzeti hatóságnak.
(6) Ha a Bizottság nem tudja elfogadni az éves vezetői nyilatkozatot vagy az erről adott független ellenőri véleményt, vagy ha a nemzeti iroda nem hajtja végre megfelelően a Bizottság észrevételeit, a Bizottság bármilyen megelőző és korrekciós intézkedést végrehajthat annak érdekében, hogy a költségvetési rendelet [60. cikkének (4) bekezdése] értelmében megóvja az Unió pénzügyi érdekeit.
(7) A nemzeti irodák hálózatának részvételével rendszeres üléseket kell szervezni annak biztosítása érdekében, hogy a program végrehajtása valamennyi tagállamban és a 17. cikkben említett valamennyi harmadik országban egységes következetes legyen , és meg lehessen osztani a bevált gyakorlatokat . Külső szakértőket, többek között a civil társadalom, a szociális partnerek és a programhoz társult harmadik országok képviselőit is meg kell hívni az ilyen ülésekre. Az Európai Parlamentet meg kell hívni, hogy megfigyelőként vegyen részt ezeken az üléseken. [Mód. 159]
(7a) A pályázati folyamat egyszerűsítése és összehangolása érdekében a Bizottság 2024. június 30-ig létrehoz a program céljára egy közös, többnyelvű, egyablakos eszközt. Az eszközt mind online, mind mobil eszközökön elérhetővé kell tenni a program kedvezményezettjének számító vagy a program irányításában részt vevő bármely szervezet számára. Az eszköz ezenkívül információkat biztosít lehetséges partnerekről a leendő kedvezményezettek számára. [Mód. 160]
(7b) A Bizottság biztosítja, hogy a projekt eredményeit nyilvánosan elérhetővé tegyék és széles körben terjesszék a bevált gyakorlatok nemzeti irodák, az érdekelt felek és a program kedvezményezettjei közötti cseréjének előmozdítása érdekében. [Mód. 161]
(7c) 2021. december 31-ig a Bizottság a programban részt vevő valamennyi hallgató számára létrehozza az európai diákigazolványt. 2025. december 31-ig a Bizottság az Unióban élő valamennyi hallgató számára elérhetővé teszi az európai diákigazolványt. [Mód. 162]
26. cikk
Független auditszervezet
(1) A független auditszervezet ellenőri véleményt bocsát ki a költségvetési rendelet [60. cikkének (5) bekezdésében] említett éves vezetői nyilatkozatról. Ez képezi a költségvetési rendelet [123.] cikke szerinti általános megbízhatóság alapját.
(2) A független auditszervezet:
|
a) |
rendelkezik a közigazgatási auditok elvégzéséhez szükséges szakmai kompetenciákkal; |
|
b) |
biztosítja, hogy az auditok során figyelembe veszik a nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardokat; |
|
c) |
nincs összeférhetetlenségi helyzetben azzal a jogi személlyel, amelynek a nemzeti iroda része. Különösen, funkciói tekintetében független attól a jogi személytől, amelynek a nemzeti iroda a részét képezi. |
(3) A független auditszervezet teljes hozzáférést ad a Bizottságnak és képviselőinek, valamint az Európai Számvevőszéknek az összes olyan dokumentumhoz és jelentéshez, amely alátámasztja a nemzeti irodára vonatkozó éves vezetői nyilatkozatával kapcsolatban kibocsátott ellenőri véleményét.
X. FEJEZET
KONTROLLRENDSZER
27. cikk
A kontrollrendszerre vonatkozó alapelvek
(1) A Bizottság megfelelő intézkedéseket hoz, amelyek biztosítják, hogy az e rendelet alapján finanszírozott tevékenységek végrehajtásakor az Unió pénzügyi érdekei védelemben részesüljenek a csalást, korrupciót és egyéb jogellenes tevékenységeket megelőzését célzó intézkedések alkalmazása, hatékony ellenőrzések, illetve szabálytalanságok észlelése esetén a tévesen kifizetett összegek behajtása, adott esetben pedig hatékony, arányos és visszatartó erejű büntetések révén.
(2) A Bizottság felel a nemzeti irodák által kezelt programcselekvésekkel és -tevékenységekkel kapcsolatos felügyeleti ellenőrzésekért. A Bizottság határozza meg a nemzeti iroda és a független auditszervezet által végzett ellenőrzésekre vonatkozó minimumkövetelményeket , figyelembe véve a nemzeti államháztartások belső ellenőrzési rendszereit . [Mód. 163]
(3) A nemzeti iroda felelős a 24. cikk (2) bekezdésében említett programintézkedések keretében nyújtott támogatás kedvezményezettjeinek elsődleges ellenőrzéséért. Ezeknek az ellenőrzéseknek kellő biztosítékot kell szolgáltatniuk arra vonatkozóan, hogy az odaítélt támogatásokat rendeltetésszerűen és az alkalmazandó uniós szabályoknak megfelelően használják fel.
(4) A program nemzeti irodáknak átadott pénzeszközeinek tekintetében a Bizottság gondoskodik arról, hogy az egységes audit alapelvének megfelelően és a kockázatalapú elemzések alapján a tagállamokkal és a nemzeti irodákkal közösen koordinálja az ellenőrzéseit. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által végzett vizsgálatokra.
28. cikk
Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme
Amennyiben egy harmadik ország nemzetközi megállapodás vagy bármely más jogi eszköz értelmében részt vesz a programban, az érintett harmadik országnak biztosítania kell az engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést. Az Európai Csalás Elleni Hivatal esetében e jogok közé tartozik a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben előírt vizsgálatok – köztük például helyszíni ellenőrzések és szemlék – lefolytatásához való jog is.
XI. FEJEZET
KIEGÉSZÍTŐ JELLEG
29. cikk
Kiegészítő jelleg az Unió egyéb szakpolitikáival, programjaival és alapjaival
(1) A programot úgy kell végrehajtani, hogy biztosított legyen a programnak az egyéb releváns uniós szakpolitikákkal, programokkal és alapokkal való általános összhangja és kiegészítő jellege, különös tekintettel az oktatással és képzéssel, a kultúrával és médiával, az ifjúságpolitikával és szolidaritással, a foglalkoztatással és társadalmi befogadással, a kutatással és innovációval, az iparral és vállalkozásokkal, a digitális politikával, a mezőgazdasággal és vidékfejlesztéssel, a környezetvédelemmel és éghajlat-politikával, a kohézióval, a regionális politikával, a migrációval, a biztonsággal, valamint a nemzetközi együttműködéssel és fejlesztéssel kapcsolatos szakpolitikákra, programokra és alapokra.
(2) A program keretében hozzájárulásban részesült tevékenység hozzájárulást kaphat bármely más uniós programból, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. A kumulatív finanszírozás összege nem haladhatja meg az intézkedés elszámolható költségeit. [Mód. 164]
(3) Amennyiben a program és a [közös rendelkezésekről szóló] (EU)XX rendelet 1. cikkében említett európai strukturális és beruházási alapok közösen nyújtanak pénzügyi támogatást egy bizonyos intézkedéshez, az érintett intézkedést az ebben a rendeletben meghatározott szabályoknak, többek között a jogosulatlanul kifizetett összegek behajtására vonatkozó szabályoknak megfelelően kell végrehajtani.
(4) A program keretében támogatásra jogosult azon tevékenységek, amelyeket már értékeltek a programra vonatkozó pályázati eljárás során, és amelyek megfelelnek teljesítik az adott pályázati felhívás minimális minőségi követelményeit, de amelyek költségvetési megszorítások miatt nem részesülnek finanszírozásban, kiválaszthatók az európai strukturális és beruházási alapokból történő finanszírozásra. Ez esetben az e rendeleten alapuló társfinanszírozási arányok és támogathatósági szabályok alkalmazandók. Ezeket az intézkedéseket a [közös rendelkezésekről szóló] (EU)XX rendelet [65.] cikkében említett irányító hatóság hajtja végre az említett rendeletben, valamint az egyes alapokra vonatkozó rendeletekben meghatározott szabályokkal összhangban, beleértve a pénzügyi korrekcióra vonatkozó szabályokat is. alábbi kumulatív , összehasonlítható feltételeknek:
|
— |
a program keretében meghirdetett pályázati felhívás alapján értékelték őket; |
|
— |
megfelelnek az adott pályázati felhívás minőségre vonatkozó minimumkövetelményeinek; |
|
— |
költségvetési korlátok miatt nem támogathatók az adott pályázati felhívás keretében; |
magas színvonaluk elismeréséül kiválósági pecsétet kaphatnak, ami elősegítheti, hogy más forrásokból származó finanszírozásra pályázzanak, vagy lehetővé teheti az európai strukturális és beruházási alapokból történő finanszírozásra való kiválasztásukat anélkül, hogy új pályázati folyamat indulna. Ez esetben az e rendeleten alapuló társfinanszírozási arányok és támogathatósági szabályok alkalmazandók. Ezeket az intézkedéseket a [közös rendelkezésekről szóló] (EU) XX rendelet [65.] cikkében említett irányító hatóság hajtja végre az említett rendeletben, valamint az egyes alapokra vonatkozó rendeletekben meghatározott szabályokkal összhangban, beleértve a pénzügyi korrekcióra vonatkozó szabályokat is. [Mód. 165]
XII. FEJEZET
ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
30. cikk
A felhatalmazás gyakorlása
(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.
(2) A Bizottságnak a 19. és a 20. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása a 2028. december 31-ig terjedő időszakra szól. [Mód. 166]
(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 19. és a 20. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. [Mód. 167]
(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.
(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(6) A 20. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.
31. cikk
Bizottsági eljárás
(1) A Bizottság munkáját a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság segíti.
(2) A bizottság egyedi formációban is ülésezhet, hogy ágazati kérdésekkel foglalkozzon, illetve adott esetben a bizottság eljárási szabályaival összhangban, eseti alapon külső szakértőket – többek között a szociális partnerek képviselőit – lehet meghívni, hogy az üléseken megfigyelőként részt vegyenek.
(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni. [Mód. 168]
32. cikk
Hatályon kívül helyezés
Az 1288/2013/EU rendelet 2021. január 1-jével hatályát veszti.
33. cikk
Átmeneti rendelkezések
(1) Ez a rendelet nem érinti az 1288/2013/EU rendelet alapján megkezdett tevékenységek folytatását vagy módosítását, amelyek továbbra is alkalmazandók az érintett tevékenységekre azok lezárásáig.
(2) A program pénzügyi keretösszegéből a program és az 1288/2013/EU rendelet alapján elfogadott intézkedések közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadások is fedezhetők.
(3) A költségvetési rendelet [130. cikkének (2) bekezdésétől] eltérve és kellően indokolt esetekben a Bizottság a támogatott tevékenységek végrehajtásához közvetlenül kapcsolódó, 2021 első hat hónapjában felmerült költségeket 2021. január 1-jétől kezdődően támogathatónak tekintheti abban az esetben is, ha azok a finanszírozási kérelem benyújtása előtt merültek fel a kedvezményezettnél.
(4) A [2027. december 31]-ig be nem fejezett intézkedésekkel és tevékenységekkel kapcsolatos igazgatási feladatok ellátása céljából szükség esetén előirányzatok állíthatók be a 2027 utáni költségvetésbe a 14. cikk (5) bekezdésében meghatározott kiadások fedezésére.
(5) A tagállamok biztosítják, hogy az Erasmus+ program (2014–2020) keretében végrehajtott és az e program keretében végrehajtandó tevékenységek közötti átmenet nemzeti szinten zökkenőmentes legyen.
34. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő […] [huszadik] napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt ….
az Európai Parlament részéről
az elnök
a Tanács részéről
az elnök
(1) HL C ., ., . o.
(2) HL C ., ., . o.
(3) Az Európai Parlament 2019. március 28-i álláspontja.
(4) COM(2018)0098.
(5) HL C 428., 2017.12.13., 10. o.
(6) A Számvevőszék 22/2018. számú, „Mobilitás az Erasmus+ program keretében: Több millióan vesznek részt a mobilitási programokban és számos területen jön létre európai hozzáadott érték, a teljesítmény mérése azonban fejlesztésre szorul” című, 2018. július 3-i különjelentése.
(7) COM(2018)0321.
(8) Az Európai Parlament és a Tanács 1288/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az „Erasmus+”: elnevezésű uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról, valamint az 1719/2006/EK, az 1720/2006/EK és az 1298/2008/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 50. o.).
(9) HL C 189., 2018.6.4., 1. o.
(10) COM(2016)0381.
(11) [Hivatkozás].
(12) [Hivatkozás – a Tanácsnak 2018 végéig el kell fogadnia].
(13) COM(2018)0269.
(14) [Hivatkozás].
(15) COM(2018) [].
(16) HL L 394., 2006.12.30., 5. o.
(17) COM(2016)0381.
(18) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2102 irányelve (2016. október 26.) a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről (HL L 327., 2016.12.2., 1. o.).
(19) HL C 153., 2018.5.2., 1. o.
(20) HL C 398., 2012.12.22., 1. o.
(21) HL L […], […], […] o.
(22) HL L […], […], […] o.
(23) COM(2017)0623.
(24) A Tanács 2013/755/EU határozata (2013. november 25.) az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról (tengerentúli társulási határozat) (HL L 344., 2013.12.19., 1. o.).
(25) Intézményközi megállapodás az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról, 2016. április 13. (HL L 123., 2016.5.12., 1. o.).
(26) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/801 irányelve (2016. május 11.) a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről (HL L 132., 2016.5.21., 21. o.).
(27) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.). a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
(28) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).
(29) A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).
(30) A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).
(31) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).
(32) Különösen a következők tartoznak ide: az Europass, azaz a képesítések és a szakmai alkalmasság átláthatóságának egységes uniós kerete, az európai képesítési keretrendszer, a Szakképzés Európai Minőségbiztosítási Referenciakerete, az európai szakképzési kreditrendszer, az európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszer, az európai felsőoktatási minőségbiztosítási nyilvántartás, az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Szövetség, az Információs Központok Európai Hálózata, a Felsőfokú Tanulmányok és Oklevelek Elismerésével Foglalkozó Nemzeti Információs Központok, valamint a Euroguidance hálózatok.
(33) [Hivatkozás].
(34) [Hivatkozás].
I. MELLÉKLET
Mutatók
|
1. |
Színvonalas tanulási célú mobilitás különböző hátterű személyek számára |
|
2. |
A szervezetek és intézmények európaizálódása és nemzetköziesedése |
Mire terjed ki a mérés?
|
3. |
A program keretében mobilitási tevékenységekben részt vevők száma |
|
4. |
A program keretében tanulási célú mobilitási tevékenységekben részt vevő, kevesebb lehetőséggel rendelkező emberek száma |
|
5. |
Azoknak a résztvevőknek az aránya, akik úgy gondolják, hasznukra vált a program keretében tanulási célú mobilitási tevékenységekben való részvétel |
|
6. |
A program által az 1. fő intézkedés (tanulási célú mobilitás) és a 2. fő intézkedés (együttműködés) keretében támogatott intézmények és szervezetek száma |
|
7. |
A program által az 1. fő intézkedés (tanulási célú mobilitás) és a 2. fő intézkedés (együttműködés) keretében támogatott új pályázó szervezetek száma |
|
8. |
A program által támogatott azon intézmények és szervezetek aránya, amelyek a programban való részvételük eredményeképpen magas színvonalú gyakorlatot fejlesztettek ki [Mód. 169] |
Ia. MELLÉKLET
Valamennyi mennyiségi mutatót legalább tagállamok és nemek szerinti lebontásban kell megadni.
Mérendő célkitűzés: 1. fő intézkedés – Tanulási célú mobilitás
Mutatók:
|
|
A program keretében mobilitási intézkedésekben és tevékenységekben részt vevők száma; |
|
|
A program keretében a mobilitás támogatására virtuális és vegyes tanulási eszközöket használó egyének száma; |
|
|
Virtuális és vegyes tanulási eszközöket használó olyan egyének száma, akik nem tudnak részt venni mobilitási tevékenységekben; |
|
|
A program keretében mobilitási intézkedésekben és tevékenységekben részt vevő szervezetek/intézmények száma; |
|
|
A program keretében a mobilitás támogatására virtuális és vegyes tanulási eszközöket használó szervezetek/intézmények száma; |
|
|
Virtuális és vegyes tanulási eszközöket használó olyan szervezetek/intézmények száma, amelyek nem tudnak részt venni mobilitási tevékenységekben; |
|
|
Azon résztvevők aránya, akik úgy gondolják, hogy hasznos volt számukra az 1. fő intézkedés tevékenységeiben való részvétel; |
|
|
Azon résztvevők aránya, akik úgy gondolják, hogy a programban való részvételt követően erősödött az Európához tartozásuk tudata; |
|
|
Azon résztvevők aránya, akik úgy gondolják, hogy a programban való részvételt követően javult az idegennyelvtudásuk; |
Mérendő célkitűzés: 2. fő intézkedés – Szervezetek és intézmények közötti együttműködés
Mutatók:
|
|
A program által az 2. fő intézkedés keretében támogatott szervezetek/intézmények száma; |
|
|
Azon szervezetek/intézmények aránya, amelyek úgy gondolják, hogy hasznos volt számukra a 2. fő intézkedés tevékenységeiben való részvétel; |
|
|
Azon intézmények/szervezetek aránya, amelyek együttműködés céljából igénybe veszik az uniós eszközöket és platformokat; |
Mérendő célkitűzés: 3. fő intézkedés – A szakpolitikai fejlesztéshez és együttműködéshez nyújtott támogatás
Mutatók:
|
|
Azon személyek vagy szervezetek/intézmények száma, akik/amelyek a 3. fő intézkedés szerinti tevékenységek kedvezményezettjei; |
Mérendő célkitűzés: Befogadás
Mutatók:
|
|
Mobilitási intézkedésekben és tevékenységekben részt vevő, kevesebb lehetőséggel rendelkező emberek száma; |
|
|
A program keretében a mobilitás támogatására virtuális vagy vegyes tanulási eszközöket használó, kevesebb lehetőséggel rendelkező emberek száma; |
|
|
Virtuális és vegyes tanulási eszközöket használó olyan kevesebb lehetőséggel rendelkező emberek száma, akik nem tudnak részt venni mobilitási tevékenységekben; |
|
|
A program által az 1. fő intézkedés és a 2. fő intézkedés keretében támogatott új pályázó szervezetek száma; |
|
|
Azon kevesebb lehetőséggel rendelkező emberek aránya, akik úgy gondolják, hogy hasznukra vált a programban való részvétel; |
Mérendő célkitűzés: Egyszerűsítés
Mutatók:
|
|
A 2. fő intézkedés keretében támogatott kisléptékű partnerségek száma; |
|
|
Azon résztvevők aránya, akik úgy gondolják, hogy a pályázati, részvételi és értékelési eljárások arányosak és egyszerűek; |
|
|
Az egyes pályázatok teljesítéséhez igénybe vett átlagos időtartam tevékenységek szerint, az előző programmal összehasonlítva. [Mód. 170] |
MELLÉKLET A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ
AZ EURÓPAI PARLAMENT NYILATKOZATA
Az Európai Parlament első olvasatban elfogadott álláspontja egy csomagnak tekintendő. Amennyiben a 2021–2027-as időszakra vonatkozó program pénzügyi kerete nem éri el a Parlament álláspontjának 14. cikk (1) bekezdésében meghatározott összeget, az Európai Parlament fenntartja magának a jogot arra, hogy felülvizsgálja a program egyik intézkedéséhez nyújtott támogatását annak biztosítása érdekében, hogy a program fő tevékenységei és a befogadási intézkedések fokozott támogatása ténylegesen megvalósuljon.
Az Európai Parlament továbbá egyértelművé teszi, hogy az abban foglalt új kezdeményezések – nevezetesen az európai egyetemek, a szakmai kiválósági központok és a DiscoverEU – támogatása a) a folyamatban lévő kísérleti szakaszok értékelésétől és b) az egyes kezdeményezések további meghatározásától függ. A fentiek hiányában az Európai Parlament él majd az éves költségvetési eljárás szerinti előjogaival a megfelelő pénzeszközök tartalékba helyezésére mindaddig, amíg ezek a feltételek nem teljesülnek.
|
2021.3.26. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 108/1005 |
P8_TA(2019)0325
A fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozása ***I
Az Európai Parlament 2019. március 28-i jogalkotási állásfoglalása a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0353 – C8-0207/2018 – 2018/0178(COD))
(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)
(2021/C 108/56)
Az Európai Parlament,
|
— |
tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0353), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0207/2018), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére, |
|
— |
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. október 17-i véleményére (1), |
|
— |
tekintettel a Régiók Bizottságának 2018. december 5-i véleményére (2), |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére, |
|
— |
tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság által az eljárási szabályzat 55. cikke alapján folytatott közös tanácskozásokra, |
|
— |
tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság, valamint a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére (A8-0175/2019), |
|
1. |
elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot; |
|
2. |
felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja; |
|
3. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek. |
P8_TC1-COD(2018)0178
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 28-án került elfogadásra a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról szóló (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),
tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),
rendes jogalkotási eljárás keretében (3),
mivel:
|
(1) |
Az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkének (3) bekezdése célul tűzi ki egy olyan belső piac létrehozását, amely egyebek mellett kiegyensúlyozott gazdasági növekedésen, árstabilitáson és a környezet minőségének magas fokú védelmén és javításán alapuló Európa fenntartható fejlődésére törekszik. |
|
(2) |
2015. szeptember 25-én az ENSZ Közgyűlése elfogadta a fenntartható fejlesztés új globális kereteit, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendet (4), amelynek középpontjában a fenntartható fejlesztési célok három pillére áll: környezet, társadalom és gazdaság/irányítás. „A következő lépések Európa fenntartható jövőjéért” című 2016. évi bizottsági közlemény (5) összekapcsolja a fenntartható fejlesztési célokat az európai szakpolitikák keretelveivel annak biztosítása érdekében, hogy a fenntartható fejlesztési célok már a kezdetektől fogva beépüljenek valamennyi, Unión belüli vagy nemzetközi vonatkozású fellépésbe és szakpolitikai kezdeményezésbe. 2017. június 20-i következtetéseiben (6) az Európai Tanács ismételten hangsúlyozta, hogy az Unió és tagállamai elkötelezettek aziránt, hogy a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendet maradéktalanul, következetesen, mindenre kiterjedő, integrált és hatékony módon, a partnerekkel és más érdekelt felekkel szoros együttműködésben végrehajtsák. |
|
(3) |
2016-ban a Tanács az Unió nevében megkötötte a Párizsi Megállapodást (7). A Párizsi Megállapodás 2. cikke (1) bekezdésének c) pontja azt a célt tűzi ki, hogy az éghajlatváltozásra határozottabb választ kell adni egyebek mellett úgy, hogy a finanszírozási források áramlása igazodjon az üvegházhatásúgáz-kibocsátások csökkentésére és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens fejlesztésre irányuló célokhoz. |
|
(4) |
Az uniós gazdaság hosszú távú versenyképességének biztosításához kulcsfontosságú a fenntarthatóság és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, illetve az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens, nagyobb erőforrás-hatékonyságú és körforgásos gazdaságra való áttérés. A fenntarthatóság régóta központi helyen áll az európai uniós projektben, és az uniós szerződések elismerik annak szociális és környezeti vonatkozásait. |
|
(5) |
2016 decemberében a Bizottság egy magas szintű szakértői csoportot bízott meg azzal a feladattal, hogy dolgozza ki az Unió átfogó, minden területre kiterjedő fenntartható finanszírozási stratégiáját. 2018. január 31-én közzétett jelentésében (8) a magas szintű szakértői csoport megállapította, hogy egy szakmailag megbízható, uniós szintű osztályozási rendszert kell létrehozni annak tisztázásához, hogy melyek a „zöld” vagy a „fenntartható” tevékenységek, kezdve az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló tevékenységekkel. |
|
(6) |
2018 márciusában a Bizottság közzétette „A fenntartható növekedés finanszírozása” című cselekvési tervét (9), amelyben ambiciózus és átfogó fenntartható finanszírozási stratégiát határoz meg. Az említett cselekvési tervben meghatározott egyik célkitűzés a tőkeáramlások átirányítása a fenntartható befektetések felé a fenntartható és inkluzív növekedés elérése érdekében. Legfontosabb és legsürgősebb fellépésként a cselekvési terv a fenntartható egy egységes osztályozási rendszernek és a tevékenységek egységes osztályozási rendszerének fenntarthatóságának mértékére vonatkozó mutatóknak a létrehozását jelöli meg. A cselekvési terv elismeri, hogy a tőkeáramlások fenntarthatóbb tevékenységek felé irányítását a „fenntarthatóság” fogalmának gazdasági tevékenységek és beruházások környezeti szempontú fenntarthatóságra és erőforráshatékonyságra gyakorolt hatásának egységes , holisztikus értelmezésével kell megalapozni. Első lépésként egyértelmű iránymutatást kell adni ahhoz, hogy mi minősül a környezetvédelmi célkitűzésekhez hozzájáruló tevékenységnek, ezzel segítve a befektetőket abban, hogy tájékozódni tudjanak a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységeket finanszírozó befektetésekről azok fenntarthatóságnak mértéke szerint . Az ENSZ fenntarthatósági céljainak és az Európai Tanács 2017. június 20-i következtetéseinek elismerésével az egyéb fenntarthatósági célkitűzésekhez, többek között a szociális és irányítási célkitűzésekhez hozzájáruló tevékenységekre vonatkozó további iránymutatást egy későbbi szakaszban lehet kidolgozni is ki kell dolgozni, ezáltal teljes egészében, egységesen, átfogó, integrált és hatékony módon végrehajtva a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendet . [Mód. 80] |
|
(6a) |
Annak elismerése mellett, hogy sürgősen kezelni kell az éghajlatváltozást, a szén-dioxid-kitettségre való összpontosítás előtérbe helyezése negatív továbbgyűrűző hatásokkal járhat a beruházások olyan célok felé történő átirányítása révén, amelyek más környezeti kockázatokat hordoznak. Ennélfogva megfelelő biztosítékokra van szükség annak biztosítására, hogy a gazdasági tevékenységek ne okozzanak kárt más környezetvédelmi célkitűzések, például a biológiai sokféleség és az energiahatékonyság terén. A befektetőknek összehasonlítható és holisztikus információkra van szükségük a környezeti kockázatokra és azok hatására vonatkozóan ahhoz, hogy a szén-dioxid-kitettségen túlmenően értékeljék portfóliójukat. [Mód. 2] |
|
(6b) |
Figyelemmel a környezetkárosítás és az erőforrások túlzott fogyasztásának számos egymáshoz kapcsolódó területén felmerült sürgető problémákra, rendszerszintű megközelítést kell kialakítani az exponenciálisan növekedő negatív tendenciákkal szemben, mint például a biológiai sokféleség csökkenése, az erőforrások túlzott globális fogyasztása, új fenyegetések megjelenése, beleértve a veszélyes vegyi anyagokat és azok koktéljait, az élelmezés szűkösségét, az éghajlatváltozást, az óceánok elsavasodását, az édesvizek kimerülését és a földhasználat-változást. Így tehát a megtett intézkedéseknek előretekintőnek és az előttünk álló kihívásokhoz mérten megfelelő nagyságrendűnek kell lenniük. A kihívások nagyságrendje holisztikus és ambiciózus megközelítést, továbbá szigorú elővigyázatossági elv alkalmazását teszi szükségessé. [Mód. 3] |
|
(7) |
Az 1386/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozat (10) szükségesnek tartotta a környezeti és éghajlat-változási kiadások magánszektor általi finanszírozásának növelését, mégpedig olyan ösztönzők és módszerek létrehozásával, amelyek arra késztetik a vállalatokat, hogy mérjék fel vállalkozásuk környezeti költségeit és a környezeti szolgáltatások felhasználásából származó hasznukat. |
|
(7a) |
A fenntartható finanszírozásról szóló 2018. május 29-i európai parlamenti saját kezdeményezésű jelentés meghatározza a fenntarthatósági mutatóknak és taxonómiának mint a fenntartható beruházások ösztönzőinek alapvető elemeit. Biztosítani kell a következetességet a vonatkozó jogszabályok között. [Mód. 4] |
|
(8) |
A fenntartható fejlesztési célok eléréséhez az Uniónak arra van szüksége, hogy a fenntartható befektetések felé irányítsa a tőkeáramlást. E célok eléréséhez fontos a belső piacban rejlő lehetőségek maradéktalan kiaknázása. Fontos továbbá biztosítani azt is, hogy a fenntartható befektetések felé irányított tőkeáramlás ne akadjon el a belső piacon. |
|
(8a) |
A kihívás mértéke maga után vonja a teljes pénzügyi rendszer abba az irányba történő fokozatos elmozdulását, hogy támogassa a gazdaságot a fenntartható módon való működésben. Ennek érdekében a fenntartható finanszírozási szükségleteknek központi szerepet kell kapniuk, és a pénzügyi termékek, illetve szolgáltatások tekintetében mérlegelni kell a fenntarthatóságra gyakorolt hatást. [Mód. 5] |
|
(9) |
A magánbefektetések fenntartható negatív környezeti hatásokkal járó tevékenységekről a fenntarthatóbb tevékenységek felé való irányításának fokozatos átterelésének hatékony módja az, ha környezeti szempontból fenntartható célkitűzéseket szolgáló pénzügyi termékek szerepelnek a kínálatban. A befektetői bizalom erősítését és a kockázatokra vonatkozó ismeretek növelését , az átláthatóság megteremtését és a „zöldrefestés” körüli problémák kezelését célozzák az ebben a rendeletben meghatározott pénzügyi termékek , szolgáltatások és vállalati kötvények fenntartható befektetésként történő piaci értékesítésére vonatkozó nemzeti követelmények, különösen azok, amelyek lehetővé teszik az érintett piaci szereplők számára nemzeti címke használatát. A zöldrefestés arra a gyakorlatra utal, amikor tisztességtelen versenyelőnyhöz lehet jutni a piacon egy olyan termék környezetbarátként való értékesítésével, amely valójában az alapvető környezetvédelmi előírásoknak sem tesz eleget. Jelenleg kevés tagállamban működik címkerendszer, ezek is a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek osztályozásának különböző taxonómiáira épülnek. A Párizsi Megállapodásban és uniós szinten is tett politikai kötelezettségvállalásra tekintettel valószínű, hogy a környezeti szempontból fenntarthatóként forgalmazott pénzügyi termékek vagy vállalati kötvények tekintetében egyre több tagállam fog meghatározni címkerendszert vagy a piaci szereplőkre vonatkozó egyéb követelményeket. Ennek során a tagállamok a saját nemzeti taxonómiájukat alkalmaznák annak meghatározásához, hogy milyen befektetéseket minősítenek fenntarthatónak. Ha a nemzeti követelmények különböző kritériumok és mutatók alapján határozzák meg azt, hogy környezeti szempontból mely gazdasági tevékenységek minősülnek fenntarthatónak, akkor a különböző befektetési lehetőségek összehasonlításában tapasztalható nehézségek visszatartják a befektetőket a határokon átnyúló befektetésektől. Ezenkívül azoknak a gazdasági szereplőknek, amelyek Unió-szerte szeretnének befektetésekhez jutni, az egyes tagállamokban előírt különböző kritériumoknak kellene megfelelniük ahhoz, hogy megszerezzék a befektetéseket környezeti szempontból fenntarthatónak minősítő különböző címkéket. Az egységes kritériumok és mutatók hiánya a befektetéseket egy környezeti szempontból nem hatékony, és néhány esetben kontraproduktív irányba tereli, és ez a környezeti és fenntarthatósági célkitűzések teljesítésének elmaradását eredményezi. Ez a hiány ezért növelni fogja a költségeket, és komoly féket jelent majd a gazdasági szereplők számára, ami összességében akadályozni fogja őket abban, hogy hozzáférjenek a fenntartható befektetéseket kínáló, határokon átnyúló tőkepiacokra. Várhatóan további akadályok nehezítik a fenntartható projektekre irányuló tőkebevonási célból a határokon átnyúló tőkepiacokhoz való hozzáférést. Ezért a belső piac működését akadályozó tényezők megszüntetése, továbbá újbóli megjelenésük megelőzése érdekében uniós szinten össze kell hangolni azokat a kritériumokat és mutatókat , amelyek alapján meghatározható, hogy egy gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntartható-e. Egy fenntarthatóságának mértéke. Az információk, mérőszámok és kritériumok ilyen összehangolást összehangolását követően a gazdasági szereplők könnyebben tudnak majd zöld a környezeti szempontból fenntartható tevékenységeikhez forrásokat szerezni a határokon túlról is, mivel egységes kritériumok és mutatók alapján össze lehet hasonlítani a gazdasági tevékenységeiket annak érdekében, hogy környezeti szempontból fenntartható befektetések alapjául szolgáló eszközként válasszák őket. Ezáltal könnyebbé válik az Unión belül a befektetések határokon átnyúló bevonása. [Mód. 6] |
|
(9a) |
Annak érdekében, hogy az Unió teljesítse környezetvédelmi és éghajlatpolitikai kötelezettségvállalásait, mozgósítani kell a magánbefektetéseket. E cél eléréséhez hosszú távú tervezésre, valamint a szabályozás stabilitására és kiszámíthatóságára van szükség a befektetők számára. A fenntartható befektetések egységes politikai keretének garantálása érdekében tehát fontos, hogy e rendelet rendelkezései a meglévő uniós jogszabályokra épüljenek. [Mód. 7] |
|
(10) |
Ezenkívül, ha a piaci szereplők semmilyen magyarázatot nem adnak a befektetőknek szolgáltatnak információt arról , hogy mivel miként járulnak hozzá negatív vagy pozitív módon a környezetvédelmi célkitűzésekhez azok a tevékenységek, amelyekbe befektetnek, vagy ha magyarázatukban eltérő módon értelmezik a „fenntartható” mérőszámokat és kritériumokat használnak egy gazdasági tevékenység fogalmát tevékenység környezeti szempontú fenntarthatóságának mértékét illetően , akkor a befektetők számára aránytalan terhet fog jelenteni ezeknek a különböző pénzügyi termékeknek az ellenőrzése és összehasonlítása. A tapasztalatok szerint ez visszatartja a befektetőket a zöld fenntartható pénzügyi termékekbe való befektetéstől. Emellett a befektetői bizalom hiánya jelentős mértékű káros hatást gyakorol a fenntartható befektetések piacára. Az is bebizonyosodott, hogy a nemzeti szabályok vagy a probléma megoldását célzó országhatárokon belüli piacalapú kezdeményezések a belső piac széttagoltságához vezetnek. Ha a pénzügyi piaci szereplők közzéteszik, hogy az általuk környezetbarátnak tartott pénzügyi termékek milyen módon felelnek meg a környezetvédelmi célkitűzéseknek, és ezeknél a közzétételeknél Unió-szerte egységes kritériumokat alkalmaznak arra vonatkozóan, hogy mi a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenység, ez lehetővé teszi a befektetők számára, hogy összehasonlítsák a különböző tagállamokban kínált környezetbarát befektetési lehetőségeket befektetési lehetőségek környezeti hatását, és arra ösztönzi a befektetést fogadó vállalatokat, hogy tegyék üzleti modelljeiket fenntarthatóbbá . A befektetők az Unió egészében nagyobb bizalommal fektetnek majd zöld pénzügyi termékekbe, ami javítja a belső piac működését. [Mód. 8] |
|
(10a) |
Érdemi környezeti és szélesebb körű fenntarthatósági hatás elérése, a pénzügyi piacok szereplői és más érintettek szükségtelen adminisztratív terheinek csökkentése, valamint a fenntartható tevékenységeket finanszírozó európai pénzügyi piacok növekedésének elősegítése érdekében a taxonómiának harmonizált, összehasonlítható és egységes kritériumokon és mutatókon kell alapulnia, beleértve legalább a körforgásos gazdaság mutatóit. Ezeket a mutatókat össze kell hangolni az egységes életciklus-értékelés módszertanával, és alkalmazni kell az uniós szabályozási kezdeményezésekben. E mutatóknak kell a gazdasági tevékenységek, a befektetési kockázatok és a környezetre gyakorolt hatás vizsgálatának alapját képezniük. Kerülni kell a szabályozások közötti átfedéseket, amelyek nem lennének összhangban a minőségi jogalkotás elvével, és amelyeket nem arányosan, az egységes terminológia és az egyértelmű szabályozási keret létrehozásának céljával alkalmaznának. El kell kerülni a hatóságokra és a pénzügyi intézményekre háruló felesleges terheket is. Ugyanebben az összefüggésben a szakmai átvilágítási kritériumok alkalmazási körét és használatát, valamint a más kezdeményezésekkel való kapcsolatot egyértelműen meg kell határozni a taxonómia és a vonatkozó kritériumok hatálybalépése előtt. A környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó harmonizált kritériumok meghatározásakor figyelembe kell venni a tagállamok és az Unió közötti hatáskörmegosztást a különböző szakpolitikai területeken. E rendelet követelményeit arányosan kell alkalmazni az e rendeletben meghatározott kis méretű és nem összetett intézményekre. [Mód. 9] |
|
(10b) |
A mutatókat harmonizálni kell a meglévő kötelezettségvállalások, többek között például a Bizottság, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az OECD munkája alapján, és a szén-dioxid-, illetve más kibocsátásoknak a biológiai sokféleségre, hulladéktermelésre, az energia és megújuló energia felhasználására, a nyersanyagokra, vízre, valamint a közvetlen és közvetett földhasználatra gyakorolt környezeti hatásait kell kifejezniük a körforgásos gazdaság nyomonkövetési keretrendszeréről szóló (COM(2018)0029) és a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési tervről szóló (COM(2015)0614) bizottsági közleményben, valamint „Erőforrás-hatékonyság: elmozdulás a körforgásos gazdaság felé” című, 2015. július 9-i európai parlamenti állásfoglalásban (2014/2208(INI)) meghatározottak szerint. Ezenkívül a mutatókat az Európai Bizottság „A körforgásos gazdaság finanszírozásának támogatása” nevű szakértői csoportjának ajánlásait is figyelembe véve kell kialakítani. A Bizottságnak értékelnie kell, hogyan integrálható e szakértői csoport munkája a technikai szakértői csoportba (TEG). A mutatóknak figyelembe kell venniük a nemzetközileg elismert fenntarthatósági normákat [Mód. 10] |
|
(11) |
A belső piac működését jelenleg akadályozó tényezők megszüntetése és újbóli megjelenésük megelőzése érdekében a tagállamoknak és az Uniónak a befektetések környezeti szempontból fenntartható befektetés fenntarthatóságának mértékét illetően egységes fogalmát fogalmat kell használniuk, amikor a környezeti szempontból fenntarthatóként forgalmazott pénzügyi termékek , szolgáltatások vagy vállalati kötvények megjelölése céljából nemzeti szinten meghatározzák a piaci szereplőkre vonatkozó követelményeket. Hasonló okokból, ha egy alapkezelő vagy egy intézményi befektető azt állítja magáról, hogy környezetvédelmi célkitűzéseket szolgál, az erre vonatkozó magyarázat közzétételekor neki is a környezeti szempontból fenntartható befektetésnek ugyanazt a fogalmát , valamint a környezeti hatások számításánál ugyanazokat a mutatókat, mérőszámokat és kritériumokat kell használnia. [Mód. 11] |
|
(12) |
A környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek kritériumainak megállapítása arra ösztönözheti a cégeket, hogy önkéntes alapon tájékoztatást tegyenek közzé a weboldalukon az általuk folytatott, környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekről. Ez a hatására vonatkozó tájékoztatás nemcsak abban segíti a pénzügyi piacokon érintett szereplőket, hogy könnyebben megállapíthassák, mely cégek folytatnak környezeti szempontból fenntartható és meghatározhassák a cégek által végzett gazdasági tevékenységeket, hanem azt is tevékenységek környezeti fenntarthatóságának mértékét, és megkönnyíti e a cégek számára, hogy forrásokat szerezzenek saját zöld tevékenységeikhez. [Mód. 12] |
|
(13) |
A gazdasági tevékenységek környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek hatását meghatározása szempontjából releváns uniós osztályozási rendszerének mutatóknak ezért támogatnia támogatniuk kell a jövőbeli uniós szakpolitikák kidolgozását, beleértve a környezeti szempontból fenntartható pénzügyi termékekre vonatkozó, uniós szintű előírásokat, és esetleg olyan címkék létrehozását, amelyek az Unió egész területén hivatalosan tanúsítják az említett előírásoknak való megfelelést., Az említett befektetések lehetővé tételét valamint más gazdasági, szabályozói és prudenciális intézkedések alapját kell képezniük . A negatív környezeti hatásokkal járó befektetésekről a pozitív környezeti hatásokkal járó befektetésekre való átállás előmozdítását célzó jövőbeli uniós jogszabályok kiindulópontjaként környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre olyan egységes jogi követelményekre van szükség, amelyek a gazdasági tevékenységek környezeti fenntarthatósága mértékének meghatározására vonatkozó egységes kritériumokon alapuló egységes jogi követelményekre van szükség annak meghatározásához, hogy mi minősül környezeti szempontból fenntartható befektetésnek és a befektetések környezeti hatását vizsgáló közös mutatókon alapulnak . [Mód. 13] |
|
(14) |
A fenntartható fejlesztési célok unióbeli elérésével összefüggésben, az olyan szakpolitikai döntések, mint az Európai Stratégiai Beruházási Alap létrehozása, hatékonynak bizonyultak hatékonyak lehetnek az állami kiadások mellett a magánbefektetések mozgósításához és fenntartható befektetések felé történő irányításához. Az (EU) 2015/1017 európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) azt tűzte ki célul, hogy az éghajlattal kapcsolatos horizontális beruházások aránya az Európai Stratégiai Beruházási Alap keretében végrehajtott infrastrukturális és innovációs projektek esetében 40 % legyen. A gazdasági tevékenységek fenntarthatóságának egységes kritériumai és a befektetések környezeti hatását vizsgáló közös mutatók erősíthetik az Unió hasonló, az éghajlatváltozással kapcsolatos vagy egyéb környezetvédelmi célkitűzéseket szolgáló beruházásokat támogató mozgósító jövőbeli kezdeményezéseit. [Mód. 14] |
|
(15) |
Annak elkerülése érdekében, hogy a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenység fogalmának környezeti fenntarthatóságát illető eltérő értelmezése értelmezések a piac széttagoltságát vagy a fogyasztói érdekek megsértését eredményezze, a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó egységes kritériumokra kell épülniük azoknak a nemzeti követelményeknek, amelyeket a piaci szereplőknek teljesíteniük kell, ha környezeti – az e rendeletben meghatározottak szerint –környezeti szempontból fenntarthatóként szeretnék forgalmazni pénzügyi termékeket vagy vállalati kötvényeket. E piaci szereplők közé tartoznak azok a pénzügyi piaci szereplők, amelyek „zöld” fenntartható pénzügyi termékeket vagy szolgáltatásokat kínálnak, illetve azok a nem pénzügyi társaságok, amelyek „zöld” fenntartható vállalati kötvényeket bocsátanak ki. [Mód. 15] |
|
(16) |
A fogyasztói érdekek megsértésének megelőzése érdekében a pénzügyi termékeiket környezeti szempontból fenntarthatóként kínáló alapkezelőknek és intézményi befektetőknek közzé kell tenniük, hogy a befektetések környezeti szempontú fenntarthatóságának megállapításánál milyen módon és mértékben alkalmazták a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó kritériumokat. A közzétett információknak lehetővé kell tenniük a befektetők számára annak megértését, hogy az összes gazdasági tevékenységen belül százalékosan mekkora a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységeket finanszírozó befektetés aránya, ezáltal pedig, hogy mekkora a befektetés környezeti szempontú fenntarthatóságának mértéke. A Bizottságnak meg kell határoznia az e célból közzéteendő információkat. Az említett tájékoztatásnak meg kell könnyítenie az illetékes nemzeti hatóságok számára a tájékoztatási kötelezettség betartásának ellenőrzését, továbbá azt, hogy a vonatkozó nemzeti jog szerint érvényt szerezzenek ennek a kötelezettségnek. |
|
(17) |
A tájékoztatási kötelezettség megkerülésének megelőzése érdekében az említett kötelezettségnek akkor is fenn kell állnia, ha a minden pénzügyi termékeket termékekre nézve, amelyet a környezeti szempontból fenntartható befektetésekhez hasonló jellemzőkkel rendelkezőként kínálják kínálnak , beleértve azokat is, amelyek tágabban értelmezett környezetvédelmi céllal rendelkeznek. Nem indokolt előírni a pénzügyi piaci szereplők számára azt, hogy csak olyan, környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekbe fektethetnek be, amelyek az e rendeletben meghatározott szakmai átvilágítási kritériumok alapján minősülnek annak. A Bizottság szakmai átvilágítási kritériumok kiegészítésére vagy aktualizálására irányuló munkáját segítendő, arra kell ösztönözni őket a pénzügyi piaci szereplőket és más szereplőket , hogy tájékoztassák a Bizottságot, ha úgy vélik, hogy környezeti szempontból fenntarthatónak kell tekinteni egy olyan gazdasági tevékenységet, amely nem tesz eleget a szakmai átvilágítási kritériumoknak, vagy amelynek a kritériumait még nem határozták meg pénzügyi termékeiket , mivel az általuk finanszírozott tevékenységekre vonatkozóan még nem határozták meg a szakmai átvilágítási kritériumokat . [Mód. 16] |
|
(18) |
Annak meghatározása érdekében, hogy egy gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntartható-e milyen mértékben fenntartható , meg kell állapítani a környezeti célkitűzések környezeti hatásokat mérő mutatókon alapuló, teljes körű listáját , figyelembe véve annak a teljes ipari értékláncra gyakorolt hatását, és biztosítva a koherenciát a meglévő uniós jogszabályokkal, például a tiszta energiáról szóló jogszabálycsomaggal . [Mód. 17] |
|
(19) |
Az egészséges ökoszisztémák védelmével kapcsolatos környezetvédelmi célkitűzést a vonatkozó uniós jogalkotási és nem jogalkotási aktusainak figyelembevételével kell értelmezni, ideértve a következőket: a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (12), a 92/43/EGK tanácsi irányelv (13), az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (14), a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig teljesítendő uniós stratégia (15), az Unió környezetbarát infrastruktúrára vonatkozó stratégiája, a 91/676 tanácsi irányelv (16), az 511/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (17), a 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (18), az erdészeti jogszabályok végrehajtására, az erdészeti irányításra és az erdészeti termékek kereskedelmére vonatkozó cselekvési terv (19), illetve a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni cselekvési terv (20). |
|
(20) |
Minden egyes környezetvédelmi célkitűzésnél harmonizált mutatók által szolgáltatott információkon alapuló egységes kritériumokat kell meghatározni arra vonatkozóan, mikor mondható el egy gazdasági tevékenységről, hogy jelentős mértékben hozzájárul az adott célkitűzéshez. Az egységes kritériumok egyik elemének kell lennie annak, hogy a tevékenység nem sértheti súlyosan az e rendeletben meghatározott egyik környezetvédelmi célkitűzést sem. Ezzel elkerülhető, hogy egy befektetés környezetvédelmi szempontból fenntarthatónak minősüljön, miközben a befektetések előnyeit élvező gazdasági tevékenységek a környezetvédelmi célkitűzéshez való hozzájárulásuk mértékénél jóval nagyobb kárt okoznak a környezetben. A „jelentős mértékű hozzájárulás” és a „nem okoz súlyos sérelmet” feltételeinek lehetővé kell tenniük, hogy a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre irányuló befektetések valóban hozzájáruljanak a környezetvédelmi célkitűzésekhez. [Mód. 18] |
|
(21) |
Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által a fenntartható és inkluzív növekedés támogatása érdekében a szociális jogok európai pillérében rögzített elvek megvalósítására vonatkozóan közösen tett kötelezettségvállalást szem előtt tartva, elismerve továbbá az alapvető nemzetközi emberi és munkaügyi jogok és előírások jelentőségét, az alapvető biztosítékok teljesülésének előfeltételnek kell lennie ahhoz, hogy egy gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntarthatónak minősüljön. Erre való tekintettel egy gazdasági tevékenység csak akkor minősülhet környezeti szempontból fenntarthatónak, ha a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (a továbbiakban: ILO) alapvető munkahelyi jogokról és elvekről szóló nyilatkozata, illetve az ILO nyolc alapegyezménye betartásával végzik azt. Az ILO alapegyezményei meghatározzák azokat az emberi és munkavállalói jogokat, amelyeket ezzel kapcsolatban a társaságoknak be kell tartaniuk. Ezekből a nemzetközi előírásokból az Európai Unió Alapjogi Chartája többet is rögzít, különösen a rabszolgamunka és a kényszermunka tilalmát, valamint a megkülönböztetésmentesség elvét. Az említett alapvető biztosítékok adott esetben nem érintik a környezetre, az egészségre és a biztonságra, valamint a társadalmi szempontú fenntarthatóságra vonatkozóan az uniós jogban előírt szigorúbb követelmények alkalmazását. |
|
(22) |
A gazdasági tevékenységek környezeti hatásának felméréséhez szükséges speciális technikai részletek, valamint a tudomány és a technológia gyorsan változó jellege miatt a gazdasági tevékenységek környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre szempontú fenntarthatósága mértékének meghatározására vonatkozó kritériumokat a változások tükrében rendszeresen módosítani kell. Annak céljából, hogy a kritérium kritériumok és mutatók naprakészek legyenek, a tudományos adatok, valamint a szakértők, illetve az érdekelt felek visszajelzései alapján a különböző gazdasági tevékenységekre vonatkozóan részletesebben kell meghatározni, és rendszeresen kell aktualizálni a jelentős mértékű hozzájárulásra és a súlyos sérelemre vonatkozó feltételeket. Ennek érdekében a Bizottságnak a különböző gazdasági tevékenységekre részletesen kidolgozott és méréssel hitelesített szakmai átvilágítási kritériumokat és egy sor harmonizált mutatót kell megállapítania egy különböző érdekelt felekből álló, a fenntartható finanszírozással foglalkozó platform szakmai hozzájárulása alapján. [Mód. 19] |
|
(23) |
Vannak olyan gazdasági tevékenységek, amelyek negatív hatást gyakorolnak a környezetre, és e negatív hatás csökkentésével jelentős mértékben hozzá lehet járulni egy vagy több környezetvédelmi célkitűzéshez. Ezeknél a gazdasági tevékenységeknél helyénvaló olyan szakmai átvilágítási kritériumokat megállapítani, amelyek egyebek mellett az ágazati átlaggal összehasonlítva követelik meg a környezeti teljesítmény jelentős javítását annak megállapítása érdekében, hogy a tevékenység jelentős mértékben hozzájárulhat-e egy vagy több környezetvédelmi célkitűzéshez . Ezeknek a kritériumoknak az adott gazdasági tevékenység hosszú távú (vagyis 3 éven túli) hatását is figyelembe kell venniük , különösen a termékek és szolgáltatások környezeti előnyeit, valamint a köztes termékek hozzájárulását, és így értékelniük kell a gyártás és a felhasználás valamennyi szakaszának hatását a teljes értéklánc és életciklus során . [Mód. 20] |
|
(24) |
Nem tekinthető környezeti szempontból fenntarthatónak az olyan gazdasági tevékenység, amely több kárt okoz a környezetben, mint amennyi előny származik belőle amelyből nem származik tiszta környezetvédelmi haszon . A szakmai átvilágítási kritériumoknak meg kell határozniuk, hogy milyen alapvető követelmények szükségesek egyéb célkitűzések súlyos megsértésének elkerüléséhez. A szakmai átvilágítási kritériumok megállapításánál és aktualizálásánál a Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy az említett kritériumok észszerűek és arányosak legyenek, valamint a rendelkezésre álló tudományos adatokra épüljenek, és figyelembe vegyék a technológiák teljes értékláncát és életciklusát. Biztosítani kell továbbá, hogy rendszeresen frissüljenek. Ha a tudományos értékelés nem teszi lehetővé a kockázat megfelelő bizonyossággal történő meghatározását, akkor az EUMSZ 191. cikkével összhangban az elővigyázatosság elvét kell alkalmazni. [Mód. 21] |
|
(25) |
A szakmai átvilágítási kritériumok és a harmonizált mutatók megállapításánál a Bizottságnak figyelembe kell vennie a vonatkozó uniós jogot, illetve az Unió már létező nem jogalkotási aktusait, ideértve a következőket: a 66/2010/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (21), az Unió környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszere (22), az Unió zöld közbeszerzési kritériumai (23), a Bizottság körforgásos gazdasággal foglalkozó platformja, az európai életciklus-értékelési platform, illetve a termékek és szervezetek környezeti lábnyomára vonatkozó szabályok tekintetében folyó munka (24). A gazdasági tevékenységek más szempontú meglévő osztályozási rendszereivel való szükségtelen összegyeztethetetlenség elkerülése érdekében a Bizottságnak figyelembe kell vennie a környezetvédelmi iparra vonatkozó statisztikai osztályozási rendszereket is, ezen belül a környezetvédelmi tevékenységek és kiadások osztályozási rendszerét (DEA), illetve az erőforrás-gazdálkodási tevékenységek osztályozási rendszerét (CReMA) (25). [Mód. 22] |
|
(26) |
A szakmai átvilágítási kritériumok és a harmonizált mutatók megállapításánál a Bizottságnak figyelembe kell vennie az infrastrukturális ágazat a különféle ágazatok sajátosságait, illetve a költség-haszon elemzés során figyelembe kell vennie a környezeti, társadalmi és gazdasági externáliákat. Ezzel kapcsolatban a Bizottságnak figyelembe kell vennie a nemzetközi szervezetek, így például az OECD munkáját, a vonatkozó uniós jogszabályokat és előírásokat, ideértve a következőket: a 2001/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (26), a 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (27) a 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (28), a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (29), a 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (30), illetve a jelenlegi módszertant. Ilyen értelemben a szakmai átvilágítási kritériumoknak és mutatóknak abban kell támogatniuk a megfelelő irányítási keretrendszereket, hogy a beruházás életciklusának minden szakaszában magukba foglalják az Egyesült Nemzetek által támogatott felelős befektetési elvekben (31) meghatározott környezeti, társadalmi és irányítási tényezőket. [Mód. 23] |
|
(26a) |
A szakmai átvilágítási kritériumok meghatározásakor a Bizottságnak figyelembe kell vennie az olyan tevékenységeket előmozdító átmeneti intézkedéseket is, amelyek támogatják a fenntarthatóbb, alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérést. A környezeti szempontból fenntartható vagy legalábbis környezetvédelmi szempontból nem problematikus státuszra való gyors áttérés érdekében ösztönzőket kell nyújtani azon vállalkozások számára, amelyek jelenleg a környezetre rendkívül káros gazdasági tevékenységet folytatnak. A szakmai átvilágítási kritériumoknak ösztönözniük kell az ilyen áttérési folyamatot, amennyiben erre sor kerül. Amennyiben az adott káros tevékenységet folytató vállalkozások jelentős része bizonyíthatóan elkötelezi magát erre az áttérésre, az átvilágítási kritériumok ezt figyelembe vehetik. Az áttérésre irányuló komoly erőfeszítések bizonyíthatók többek között tartós kutatási és fejlesztési erőfeszítésekkel, az új és környezeti szempontból fenntarthatóbb technológiákkal kapcsolatos nagyszabású beruházási projektekkel vagy legalább a végrehajtás korai szakaszában lévő konkrét áttérési tervekkel. [Mód. 24] |
|
(27) |
Környezeti A környezeti szempontból fenntartható innováció ösztönzése és a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek forrásszerzésénél a versenytorzulás elkerülése érdekében a szakmai átvilágítási kritériumoknak biztosítaniuk kell azt, hogy egy adott ágazatban a makroágazatokban (például a NACE-ágazatokban, mint amilyen a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és a halászat, a feldolgozóipar, a villamosenergia-, a gáz-, a gőzellátás és a légkondicionálás, az építőipari, a közlekedési és a raktározási szolgáltatások) valamennyi érintett gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntarthatónak minősülhessen – és egyenlő elbánásban is részesülhessen –, ha azonos módon járul hozzá az e rendeletben meghatározott egy vagy több környezetvédelmi célkitűzéshez , miközben nem sérti súlyosan a 3. és 12. cikk szerinti egyik környezetvédelmi célkitűzést sem . Ágazatonként változó lehet azonban annak mértéke, hogy egy tevékenység mennyire képes hozzájárulni a környezetvédelmi célkitűzésekhez, amit az átvilágítási kritériumoknak is tükrözniük kell. Az említett kritériumok azonban egy-egy ágazatban gazdasági makroágazatban nem hozhatnak bizonyos gazdasági tevékenységeket másokkal szemben igazságtalanul hátrányos helyzetbe, ha az előbbiek ugyanolyan mértékben hozzájárulnak a környezetvédelmi célkitűzésekhez, mint az utóbbiak , miközben nem sértik súlyosan a 3 . és 12. cikkben meghatározott egyik környezetvédelmi célkitűzést sem. [Mód. 25] |
|
(27a) |
A környezeti szempontból fenntartható tevékenységek a teljes értékláncon belül kifejlesztett technológiák és termékek eredményei. Ezért a szakmai átvilágítási kritériumoknak figyelembe kell venniük a teljes értéklánc szerepét a nyersanyagok feldolgozásától kezdve a végtermékig és annak hulladékfázisáig a környezeti szempontból fenntartható tevékenységek végső meghatározása során. [Mód. 26] |
|
(27b) |
A jól működő értékláncok megzavarásának elkerülése érdekében a szakmai átvilágítási kritériumoknak figyelembe kell venniük, hogy a környezeti szempontból fenntartható tevékenységeket több gazdasági szereplő által kifejlesztett technológiák és termékek teszik lehetővé. [Mód. 27] |
|
(28) |
A szakmai átvilágítási kritériumok megállapításánál a Bizottságnak fel kell mérnie az áttérés azon lehetséges kockázatát , hogy a környezeti szempontból fenntartható tevékenységekre vonatkozó, említett kritériumok elfogadása elfogadásának üteme vajon nem jár-e eszközök meg nem térülésével, vagy nem eredményez-e összeegyeztethetetlen ösztönzőket, illetve lehet-e valamilyen negatív hatása a pénzügyi piacok likviditására. [Mód. 28] |
|
(29) |
A gazdasági szereplőkre háruló túlzottan megterhelő megfelelési költségek elkerülése érdekében a Bizottságnak olyan szakmai átvilágítási kritériumokat kell megállapítania, amelyek kellően egyértelmű jogi helyzetet teremtenek, praktikusak, könnyen alkalmazhatók és amelyekkel észszerű megfelelési költségek mellett lehet ellenőrizni a megfelelést. |
|
(30) |
Annak biztosítása érdekében, hogy a befektetéseket a környezetvédelmi célkitűzéseket leginkább pozitív módon befolyásoló gazdasági tevékenységek felé irányítsa, a Bizottságnak elsődlegesen azon gazdasági tevékenységek szakmai átvilágítási kritériumait kell megállapítania, amelyek potenciálisan a legjobban hozzájárulnak a környezetvédelmi célkitűzésekhez. Az átvilágítási kritériumoknak figyelembe kell venniük a projektek eredményeit, hogy megkönnyítsék az új technológiák azonosítását és kifejlesztését, valamint megfelelően figyelembe vegyék e technológiák skálázhatóságát. [Mód. 29] |
|
(31) |
Megfelelő szakmai átvilágítási kritériumokat lehet megállapítani a közlekedési ágazat számára, beleértve a mobil eszközöket is, és ennek során figyelembe kell venni a technológiák teljes életciklusát és azt, hogy a közlekedési ágazat, beleértve a nemzetközi szállítmányozást, közel 26 %-kal részesedik az Unió üvegházhatásúgáz-kibocsátásában. Ahogy a fenntartható növekedés finanszírozására vonatkozó cselekvési tervből (32) is kiderül, az uniós közlekedési ágazatban évente mintegy 30 %-os fenntartható fejlesztési beruházási többletigény mutatkozik, egyebek mellett a modális váltás és a közlekedésszervezés ösztönzésével a villamosítás növelése vagy a kevésbé szennyező közlekedési módokra történő áttérés révén. [Mód. 30] |
|
(32) |
Különösen fontos, hogy a Bizottság a szakmai átvilágítási kritériumok kidolgozásának előkészítésekor a minőségi jogalkotás követelményeivel összhangban folytassa le a megfelelő konzultációkat. A szakmai átvilágítási kritériumok és a harmonizált mutatók megállapítási és aktualizálási folyamatába be kell vonni az érdekelt feleket, és figyelembe kell venni a tudományos bizonyítékokat, a bevált gyakorlatokat, valamint a már elvégzett munkát és a meglévő szervezeteket, nevezetesen az Európai Bizottság körforgásos gazdasággal foglalkozó platformját, és az érintett területeken bizonyítható tudással és tapasztalatokkal rendelkező szakértők tanácsát. Ennek érdekében a Bizottságnak létre kell hoznia egy fenntartható finanszírozással foglalkozó platformot. A platformnak az állami és a magánszektort egyaránt képviselő szakemberekből szakemberek széles köréből kell állnia , hogy biztosított legyen valamennyi érintett szektor sajátosságainak megfelelő figyelembevétele . Az állami szektor képviselői közé be kell vonni az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és a nemzeti környezetvédelmi ügynökségek , az európai felügyeleti hatóságok , az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport és az Európai Beruházási Bank szakértőit. A magánszektor szakértői közé be kell vonni az érdekelt felek képviselőit, beleértve a pénzügyi és nem pénzügyi piaci szereplőket, a reálgazdaság képviselőit, akik az ágazatok széles körét képviselik, egyetemeket, kutatóintézeteket, egyesületeket és szervezeteket. Szükség esetén a platform számára lehetővé kell tenni azt, hogy nem tagoktól tanácsot kérjen. A platformnak a szakmai átvilágítási kritériumok és a harmonizált mutatók kidolgozására, elemzésére és felülvizsgálatára vonatkozó tanácsokat kell adnia a Bizottságnak, többek között arra vonatkozóan, hogy milyen potenciális hatást gyakorolnak azon eszközök értékelésére, amelyeket a szakmai átvilágítási kritériumok elfogadása előtt a jelenlegi piaci gyakorlat értelmében zöld eszköznek fenntarthatónak tekintettek. A platformnak tanácsot kell adnia továbbá a Bizottságnak arra vonatkozóan is, hogy vajon a szakmai átvilágítási kritériumok és mutatók megfelelőek-e ahhoz, hogy a fenntartható befektetések könnyítését célzó későbbi uniós szakpolitikai kezdeményezésekben is felhasználják őket. A platformnak tanácsot kell adnia a Bizottságnak a vállalatok és pénzügyi piaci szereplők fenntarthatósági beszámolási standardjainak és integrált jelentéstételi standardjainak kidolgozásával kapcsolatosan, többek között a 2013/34/EU irányelv felülvizsgálata révén. [Mód. 31] |
|
(33) |
Az e rendeletben meghatározott követelmények részletezése, különösen pedig a különböző gazdasági tevékenységekre vonatkozóan részletesen kidolgozott és méréssel hitelesített arra vonatkozó szakmai átvilágítási kritériumok és mutatók megállapítása érdekében, hogy a környezetvédelmi célkitűzések szempontjából mit jelent a jelentős mértékű hozzájárulás és a súlyos sérelem, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban a Bizottságot jogi aktusok elfogadására vonatkozó hatáskörrel kell felruházni a 4. cikk (3) bekezdésében meghatározott tájékoztatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges információk, valamint a 6. cikk (2) bekezdésében, a 7. cikk (2) bekezdésében, a 8. cikk (2) bekezdésében, a 9. cikk (2) bekezdésében, a 10. cikk (2) bekezdésében és a 11. cikk (2) bekezdésében említett szakmai átvilágítási kritériumok vonatkozásában. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő nyilvános konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban szereplő elvekkel összhangban kerüljön sor. Különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kell kézhez kapnia minden dokumentumot, és az Európai Parlament és a Tanács szakértői számára rendszeres részvételt kell lehetővé tenni a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjának ülésein. [Mód. 32] |
|
(34) |
Annak érdekében, hogy az érintett szereplőknek elegendő idejük legyen arra, hogy megismerjék az e rendeletben meghatározott, környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó kritériumokat, valamint hogy felkészüljenek ezek alkalmazására, az e rendeletben meghatározott kötelezettségeket az egyes környezetvédelmi célkitűzések vonatkozásában az adott szakmai átvilágítási kritérium elfogadása után hat hónappal kell alkalmazni. |
|
(35) |
E rendelet alkalmazását rendszeresen , legalább két év elteltével felül kell vizsgálni annak felmérése érdekében, hogy hogyan halad a környezeti szempontból fenntartható és a környezeti szempontból káros tevékenységekre vonatkozó szakmai átvilágítási kritériumok és harmonizált mutatók kidolgozása, a környezeti szempontból fenntartható befektetés vagy a negatív környezeti hatásokkal járó befektetés fogalmának alkalmazása, és szükség van-e a kötelezettségeknek való megfelelést ellenőrző további mechanizmus létrehozására. A felülvizsgálat részeként azt is értékelni kell, hogy ki kell-e terjeszteni e rendelet hatókörét oly módon e rendelet hatókörének oly módon történő kiterjesztéséhez szükséges rendelkezéseket is , hogy a társadalmi szempontú fenntarthatósági célkitűzéseket is érintse. 2020. március 31-ig a Bizottságnak adott esetben a megfelelést ellenőrző mechanizmus létrehozásáról szóló további jogalkotási javaslatokat kell közzétennie. [Mód. 33] |
|
(36) |
Mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és azok uniós szinten jobban megvalósíthatók, arra való tekintettel, hogy a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre az Unió szintjén egységes kritériumokat és mutatókat szükséges bevezetni, az Unió ezért intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl a célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket, [Mód. 34] |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
I. fejezet
Tárgy, hatály és fogalommeghatározások
1. cikk
A rendelet tárgya és hatálya
(1) Ez a rendelet befektetések környezeti szempontú fenntarthatósága mértékének megállapítása érdekében meghatározza azokat a kritériumokat, amelyek alapján eldönthető, hogy meghatározható egy gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntartható-e hatásának és fenntarthatóságának mértéke .
(2) Ez a rendelet a következőkre alkalmazandó:
|
a) |
A tagállamok vagy az Unió által elfogadott intézkedések, amelyek az Unión belül környezeti szempontból fenntarthatóként forgalmazott pénzügyi termékek vagy vállalati kötvények vonatkozásában a pénzügyi piaci szereplőkre bármilyen követelményt megállapítanak; |
|
b) |
Pénzügyi piaci szereplők, akik az Unión belül környezeti szempontból fenntartható befektetésként vagy ehhez hasonló jellemzőkkel rendelkező befektetésként kínálnak pénzügyi termékeket. ; és |
|
ba) |
egyéb pénzügyi termékeket kínáló pénzügyi piaci szereplők, kivéve, ha:
|
(2a) Az 1. cikk (1) bekezdésében foglalt kritériumokat arányos módon kell alkalmazni, elkerülve a túlzott mértékű adminisztratív terheket, továbbá figyelembe véve a pénzügyi piaci szereplő és a hitelintézetek jellegét, nagyságát és összetettségét a kis és kevésbé összetett szervezetekre vonatkozó egyszerűsített rendelkezések révén a 4. cikk (2d) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően.
(2b) Az e cikk (1) bekezdésében említett kritériumokat az említett bekezdésben meghatározott célra használhatják az e cikk (2) bekezdésében nem szereplő vállalkozások vagy a 2. cikkben meghatározottaktól eltérő pénzügyi termékek vonatkozásában önkéntes alapon.
(2c) A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el azon információk meghatározása céljából, amelyeket a pénzügyi piaci szereplőknek kell benyújtaniuk az érintett illetékes hatóságoknak e cikk (2) bekezdés a) pontja céljából. [Mód. 35, 55, 59, 87 és 96]
2. cikk
Fogalommeghatározások
1. E rendelet alkalmazásában:
|
a) |
„környezeti szempontból fenntartható befektetés”: az e rendelet értelmében környezeti szempontból fenntarthatónak minősülő egy vagy több gazdasági tevékenységet finanszírozó befektetés; |
|
b) |
„pénzügyi piaci szereplők”: a(z) [a fenntartható befektetésekkel és a fenntarthatósági kockázatokkal kapcsolatos közzétételről, valamint az (EU) 2016/2341 irányelv módosításáról szóló rendeletre vonatkozó bizottsági javaslat] rendelet 2. cikkének a) pontjában meghatározott pénzügyi piaci alábbi szereplők bármelyike :
|
|
ba) |
„kibocsátó”: a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (33) 2. cikke (1) bekezdésének h) pontjában és az (EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanácsi rendelet (34) 2. cikkének h) pontjában meghatározott jegyzet kibocsátó; |
|
c) |
„pénzügyi termékek”: a(z) [a fenntartható befektetésekkel és a fenntarthatósági kockázatokkal kapcsolatos közzétételről, valamint az (EU) 2016/2341 irányelv módosításáról szóló rendeletre vonatkozó bizottsági javaslat] rendelet 2. cikkének j) pontjában meghatározott pénzügyi portfóliókezelés, alternatív befektetési alap, biztosítási alapú befektetési termékek , nyugdíjtermékek, nyugdíjrendszerek vagy átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások, vállalati kötvények, valamint a 2003/71/EK irányelvben és az (EU) 2017/1129 rendeletben meghatározott kibocsátások ; |
|
ca) |
„környezeti mutatók” legalább a következőket jelenti: az erőforrások, például nyersanyagok fogyasztásának, az energia-, megújuló energia-, vízfogyasztás ökoszisztémára gyakorolt hatásainak, a kibocsátások – beleértve a szén-dioxid-kibocsátást – biológiai sokféleségre és a földhasználatra, továbbá a hulladéktermelésre gyakorolt hatásainak mérőszámai, tudományos bizonyítékok és a Bizottság életciklus-értékelési módszertana alapján, valamint a Bizottságnak a körforgásos gazdaság figyelemmel kísérésének keretében meghatározottak szerint (COM(2018)0029); |
|
cb) |
„érintett illetékes nemzeti hatóság”: a tagállamok azon illetékes vagy felügyeleti hatósága vagy hatóságai az 1095/2010/EU rendelet, az 1093/2010/EU rendelet és az 1094/2010/EU rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett uniós jogi aktusokban meghatározottak szerint, amelyeknek hatásköre lefedi az e rendelet 4. cikkében említett közzétételi kötelezettség alá tartozó pénzügyi piaci szereplők kategóriáját; |
|
cc) |
„érintett EFH”: az európai felügyeleti hatóság vagy európai felügyeleti hatóságok az 1093/2010/EU rendelet, az 1094/2010/EU rendelet és az 1095/2010/EU rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett uniós jogi aktusokban meghatározottak szerint, amelyeknek hatásköre lefedi az e rendelet 4. cikkében említett közzétételi kötelezettség alá tartozó pénzügyi piaci szereplők kategóriáját; |
|
d) |
„az éghajlatváltozás mérséklése”: arra irányuló az ahhoz szükséges folyamat – többek között átmeneti intézkedések – , hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedése jóval 2 oC alatt maradjon az iparosodás előtti szinthez viszonyítva, és az arra irányuló törekvések, hogy a hőmérséklet-emelkedés pedig legfeljebb 1,5 oC-kal haladja meg az iparosodás előtti szintet a Párizsi Megállapodásban foglaltaknak megfelelően ; |
|
e) |
„az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás”: a tényleges és a várható éghajlathoz éghajlatváltozáshoz , illetve annak hatásaihoz való alkalmazkodás folyamata; |
|
f) |
„üvegházhatású gázok”: az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletében felsorolt, üvegházhatást okozó gázok (35); |
|
g) |
„körforgásos gazdaság”: a gazdaságban használt termékek, anyagok és erőforrások minden más erőforrás értékének és használatának a lehető leghosszabb ideig , a legmagasabb szintjükön történő megóvása és fenntartása, ezáltal a környezeti hatások csökkentése és a hulladékkeletkezés minimalizálása, beleértve a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (36) 4. cikkében meghatározott hulladékhierarchia alkalmazását , valamint az erőforrások felhasználásának minimalizálása a körforgásos gazdaság fő mutatói alapján a körforgásos gazdaság felé történő előrelépés nyomon követésének keretében meghatározottak szerint, a termelés, a fogyasztás, a hulladékgazdálkodás különböző szakaszaira kiterjedően ; |
|
h) |
„környezetszennyezés”:
|
|
i) |
„egészséges ökoszisztéma”: jó fizikai, kémiai és biológiai állapotban lévő vagy jó fizikai, kémiai és biológiai minőségű , valamint olyan ökoszisztéma , amely képes önmaga reprodukálására vagy önmaga egyensúlyi állapotba való helyreállítására, és amely megőrzi a biodiverzitást ; |
|
j) |
„energiahatékonyság”: az energia hatékonyabb felhasználása az energiaellátási lánc minden szakaszában az előállítástól a végső fogyasztásig; |
|
k) |
„jó környezeti állapot”: a 2008/56/EK irányelv 3. cikkének (5) bekezdésében meghatározott környezeti állapot; |
|
l) |
„tengervizek”: a 2008/56/EK irányelv 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott tengervizek; |
|
m) |
a „felszíni víz”, „szárazföldi víz”, „átmeneti vizek” és „parti tengervíz”: jelentése megegyezik a 2000/60/EK irányelv 2. cikkének 1., 3., 6. és 7. pontjában foglaltakkal (38); |
|
n) |
„fenntartható erdőgazdálkodás”: az erdők és erdőterületek oly módon erdőknek és oly mértékben történő hasznosítása, amely fenntartja azok biológiai sokféleségét, termelékenységét, megújulási képességét, vitalitását, valamint azon képességüket, hogy jelenleg és a jövőben fontos ökológiai, gazdasági és társadalmi funkciót töltsenek be helyi, erdőterületeknek a vonatkozó nemzeti és globális szinten, anélkül, hogy más ökoszisztémákat károsítanának jogszabályokkal összhangban történő hasznosítása . [Mód. 36, 88 és 89] |
II. fejezet
Környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek
3. cikk
A környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó kritériumok
A befektetések környezeti szempontú fenntarthatósága mértékének megállapítása céljából környezeti szempontból akkor fenntartható egy gazdasági tevékenység, ha az adott tevékenység megfelel valamennyi következő kritériumnak:
|
a) |
a gazdasági tevékenység a 6–11. cikknek megfelelően jelentős mértékben hozzájárul egy vagy több, az 5. cikkben meghatározott környezetvédelmi célkitűzéshez; |
|
b) |
a gazdasági tevékenység a 12. cikknek megfelelően nem sérti súlyosan az 5. cikkben meghatározott egyik környezetvédelmi célkitűzést sem; |
|
c) |
a gazdasági tevékenységet a 13. cikkben meghatározott alapvető biztosítékokkal összhangban végzik; |
|
d) |
a gazdasági tevékenység megfelel a szakmai átvilágítási kritériumoknak, amennyiben a Bizottság a fenntarthatósági hatásnak a gazdasági tevékenységhez kapcsolódóan vállalati vagy tervezési szinten végzett harmonizált mérése alapján és a 6. cikk (2) bekezdése, a 7. cikk (2) bekezdése, a 8. cikk (2) bekezdése, a 9. cikk (2) bekezdése, a 10. cikk (2) bekezdése és a 11. cikk (2) bekezdése szerint meghatározott ilyeneket. [Mód. 37] |
3a. cikk
A jelentős negatív környezeti hatással járó gazdasági tevékenységekre vonatkozó kritériumok
A Bizottság 2021. december 31-ig hatásvizsgálatot végez az e rendeletnek a fenntartható befektetésekre vonatkozó keret olyan kerettel való kibővítését célzó felülvizsgálata következményeiről, amely meghatározza azokat a kritériumokat, amelyek alapján megállapítják, hogy egy adott gazdasági tevékenység mikor és hogyan gyakorol jelentős negatív hatást a fenntarthatóságra. [Mód. 38]
4. cikk
A gazdasági tevékenységek környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó szempontú fenntarthatósága mértékének meghatározását szolgáló kritériumok alkalmazása és az azoknak való megfelelés
(1) A tagállamok és az Unió a 3.cikkben meghatározott, környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre a gazdasági tevékenységek környezeti szempontú fenntarthatóságára vonatkozó kritériumokat alkalmazzák minden olyan intézkedés céljából, amely a „környezeti szempontból fenntarthatóként” forgalmazott pénzügyi termékek vagy vállalati kötvények vonatkozásában a piaci szereplőkre bármilyen követelményt fenntarthatósági követelményt megállapít.
(2) A környezeti szempontból fenntartható befektetésként pénzügyi termékeket vagy ehhez hasonló jellemzőkkel rendelkező befektetésként pénzügyi termékeket vállalati kötvényeket kínáló pénzügyi piaci szereplőknek közé közzé kell tenniük az arra vonatkozó releváns információkat, hogy a befektetések környezeti szempontú fenntarthatóságának megállapításánál milyen módon és mértékben alkalmazták az általuk kínált termékek a 3. cikkben meghatározott kritériumoknak megfelelő , környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó kritériumokat befektetésnek minősülnek-e . Amennyiben a pénzügyi piaci szereplők úgy vélik, hogy környezeti szempontból fenntarthatónak kell tekinteni egy olyan gazdasági tevékenységet, amely amelynek a kritériumait még nem tesz eleget az e rendeletben meghatározott szakmai átvilágítási kritériumoknak, vagy amelynek a kritériumait még nem határozták meg, erről tájékoztathatják a Bizottságot határozták meg, erről tájékoztatják a Bizottságot. A Bizottság adott esetben értesíti a 15. cikkben említett , fenntartható finanszírozással foglalkozó platformot a pénzügyi piaci szereplők ilyen kérelmeiről. A pénzügyi piaci szereplők nem kínálhatnak környezeti szempontból fenntartható befektetésként vagy ehhez hasonló jellemzőkkel rendelkező befektetésként pénzügyi termékeket, ha azok nem minősülnek környezeti szempontból fenntarthatónak .
(2a) A tagállamok – szoros együttműködésben az érintett európai felügyeleti hatósággal – ellenőrzik a (2) bekezdésben említett információkat. A pénzügyi piaci résztvevők bejelentik azokat az érintett illetékes nemzeti hatóságnak, amely azt haladéktalanul közli az érintett európai felügyeleti hatósággal. Minden alkalommal, amikor az érintett illetékes nemzeti hatóság vagy az érintett európai felügyeleti hatóság nem ért egyet a (2) és (2a) bekezdésben említettek szerint bejelentett információkkal, a pénzügyi piaci résztvevők felülvizsgálják és kijavítják a közzétett információkat.
(2b) A 4. cikkben említett információk közzététele összhangban van a 2014/65/EU irányelvben és az (EU) 2016/97 irányelvben foglalt, a tisztességes, egyértelmű és nem félrevezető információk elveivel, a 4. cikk (2c) bekezdésében említett beavatkozási hatáskörök pedig a 600/2014/EU rendeletben foglalt elvekkel.
(2c) A(z) [beillesztendő a fenntartható befektetésekkel és a fenntarthatósági kockázatokkal kapcsolatos közzétételekről, valamint az (EU) 2016/2341 irányelv módosításáról szóló rendeletre való hivatkozás] által előírt közzétételi követelmények nem írhatók elő e rendeletben.
(2d) A 2. cikk (2b) és (2c) bekezdése szerinti kis és nem összetett vállalkozásokra egyszerűsített rendelkezések vonatkoznak.
(3) A Bizottság a (2) , (2a) és (2b) bekezdés kiegészítése céljából a 16. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, amelyben meghatározza, hogy milyen információk szükségesek az említett bekezdés bekezdések feltételeinek teljesítéséhez, beleértve a fenntartható befektetésekéhez hasonló jellemzőkkel rendelkező beruházások listáját és az (2) bekezdés alkalmazásában a vonatkozó képesítési küszöbértékeket, figyelembe véve a vonatkozó információk rendelkezésre állását és az e rendelet szerint meghatározott szakmai átvilágítási kritériumokat. Az említett információk lehetővé teszik, hogy a befektetők megállapítsák a következőket:
|
a) |
a környezeti szempontból fenntartható tevékenységeket folytató társaságokhoz tartozó különböző társaságokban lévő százalékos részesedés; |
|
b) |
az összes gazdasági tevékenységen belül a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységeket finanszírozó befektetés százalékos aránya; |
|
ba) |
a 2b. cikkben említett kis és nem összetett vállalkozások vonatkozó meghatározásai, valamint az ezekre a szervezetekre vonatkozó egyszerűsített rendelkezések. |
(3a) A pénzügyi piaci résztvevőknek közzé kell tenniük a (3) bekezdés a) és b) pontjaiban említett információkat.
(4) A (3) bekezdés szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktust a Bizottság 2019. december 31-ig fogadja el azzal a céllal, hogy 2020. július 1-jétől biztosítsa annak gyakorlati alkalmazását. Az említett felhatalmazáson alapuló jogi aktust a Bizottság módosíthatja, különös tekintettel a 6. cikk (2) bekezdése, a 7. cikk (2) bekezdése, a 8. cikk (2) bekezdése, a 9. cikk (2) bekezdése, a 10. cikk (2) bekezdése és a 11. cikk (2) bekezdése szerint elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok módosítására. [Mód. 39]
4a. cikk
A piacok nyomon követése
(1) Az 1093/2010/EU rendelet, az 1094/2010/EU rendelet és az 1095/2010/EU rendelet 9. cikkének (2) bekezdésével összhangban az illetékes EFH nyomon követi az Unióban forgalomba hozott, forgalmazott vagy értékesített, az e rendelet 1. cikkében említett pénzügyi termékek piacát.
(2) Az illetékes hatóságok nyomon követik a tagállamukban vagy tagállamukból forgalomba hozott, forgalmazott vagy értékesített pénzügyi termékek piacát.
(3) Az 1093/2010/EU rendelet, az 1094/2010/EU rendelet és az 1095/2010/EU rendelet 9. cikkének (2) bekezdésével összhangban az illetékes EFH – e rendelet 1. cikkben említett szervezetek általi megsértése esetén – ideiglenesen megtilthatja vagy korlátozhatja az 1. cikkben említett pénzügyi termékek Unióban történő forgalomba hozatalát, forgalmazását vagy értékesítését.
Az illetékes EFH meghatározhatja, hogy a 3. cikkben említett tilalom vagy korlátozás milyen körülmények között alkalmazandó, vagy milyen kivételek érvényesek rájuk.
(4) Amikor az illetékes EFH e cikk alapján intézkedéseket hoz, gondoskodnia kell arról, hogy az intézkedés:
|
a) |
ne járjon olyan káros hatással a pénzügyi piacok hatékonyságára vagy a befektetőkre nézve, amely a lépés hasznaihoz képest aránytalan lenne; és |
|
b) |
ne járjon a szabályozási arbitrázs veszélyével; |
Ha az illetékes hatóság vagy hatóságok e cikk szerint intézkedést hozott/hoztak, az illetékes EFH az e (1) bekezdésben említett bármelyik intézkedést meghozhatja.
(5) Mielőtt az illetékes EFH úgy dönt, hogy e cikk alapján lépéseket tesz, értesítenie kell az illetékes hatóságokat az általa javasolt lépésről.
(6) Az illetékes EFH kellő időközönként, de legalább háromhavonta felülvizsgálja a (1) bekezdés szerint kivetett tiltást vagy korlátozást. Amennyiben a tilalmat vagy korlátozást a három hónapos időtartam elteltét követően nem hosszabbítják meg, az hatályát veszti.
(7) Az illetékes EFH által e cikknek megfelelően elfogadott lépés az illetékes hatóság által tett bármiféle előző lépést felülír. [Mód. 40]
5. cikk
Környezetvédelmi Fenntarthatósági célkitűzések
(1) E rendelet alkalmazásában környezetvédelmi célkitűzések a következők:
|
1. |
az éghajlatváltozás mérséklése; |
|
2. |
az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás; |
|
3. |
a víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme; |
|
4. |
áttérés a körforgásos gazdaságra, beleértve a hulladékkeletkezés megelőzése megelőzését és az újrahasznosítás a másodlagos nyersanyagok felhasználásának növelését ; |
|
5. |
a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése; |
|
6. |
az a biológiai sokféleség és az egészséges ökoszisztémák védelme , valamint a károsodott ökoszisztémák helyreállítása . |
(1a) Az első bekezdésben meghatározott célkitűzéseket harmonizált mutatókkal, életciklus-értékelésekkel és tudományos kritériumokkal mérik, és teljesítésükkor biztosítják, hogy azok megfeleljenek a környezettel kapcsolatos, küszöbön álló kihívásoknak. [Mód. 41]
6. cikk
Jelentős mértékű hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
(1) Egy gazdasági tevékenység akkor tekinthető úgy, hogy jelentős mértékben hozzájárul az éghajlatváltozás mérsékléséhez, ha az adott gazdasági tevékenység jelentős mértékben hozzájárul az üvegházhatást okozó gázok légköri koncentrációjának olyan szintű stabilizálásához, amellyel megakadályozható az éghajlati rendszer veszélyes, embertől eredő befolyásolása, mivel – a folyamat- vagy termékinnovációt is ideértve – az alábbiak közül bármilyen módon megelőzi vagy csökkenti az üvegházhatásúgáz-kibocsátást, vagy fokozza az üvegházhatású gáz elnyelését:
|
a) |
megújuló energia vagy (beleértve a karbonsemleges energiát is) klímasemleges a megújulóenergia-irányelvvel összhangban megújuló energia előállítása, tárolása , elosztása vagy felhasználása, többek között jelentős jövőbeli megtakarítási potenciállal rendelkező innovatív technológiák alkalmazásával vagy az energiahálózat szükséges megerősítésével; |
|
b) |
az energiahatékonyság javítása valamennyi ágazatban, kivéve a szilárd fosszilis tüzelőanyagokat felhasználó energiatermelést, és az energiaellátási lánc minden szakaszában az elsődleges és a végsőenergia-fogyasztás csökkentése érdekében ; |
|
c) |
a tiszta vagy klímasemleges mobilitás növelése; |
|
d) |
a környezeti szempontból fenntartható, megújuló anyagok használatára való áttérés vagy azok használatának növelése a teljes életciklus-értékelés alapján és a különösen fosszilis alapú anyagok kiváltásával, ami rövid időn belül az üvegházhatású gázok kibocsátásában jelentkező megtakarítást eredményez ; |
|
e) |
a környezeti szempontból biztonságos szén-dioxid-leválasztás és -tárolás nagyobb arányú alkalmazása -hasznosítás (CCU), valamint a kibocsátások nettó csökkentését eredményező szén-dioxid-leválasztási és -tárolási (CCS) technológiák alkalmazásának növelése ; |
|
f) |
az emberi eredetű üvegházhatásúgáz-kibocsátás megszüntetése, beleértve a fosszilis tüzelőanyagokat; |
|
fa) |
a szén-dioxid nagyobb arányú eltávolítása a légkörből, és a természetes ökoszisztémákban való tárolása, például erdősítés, az erdők helyreállítása és a regeneratív mezőgazdaság révén; |
|
g) |
az energiarendszerek dekarbonizációjának biztosításához szükséges energetikai infrastruktúra létrehozása; |
|
h) |
tiszta és hatékony üzemanyagok előállítása megújuló vagy karbonsemleges forrásokból. |
(2) A Bizottság a 16. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a következő célokból:
|
a) |
az (1) bekezdés kiegészítése azon mutatókon alapuló szakmai átvilágítási kritériumok megállapítása céljából, amelyek meghatározzák, hogy milyen feltételek alapján lehet egy gazdasági tevékenységet úgy tekinteni, hogy e rendelet értelmében jelentős mértékben hozzájárul az éghajlatváltozás mérsékléséhez; E szakmai átvilágítási kritériumok magukban foglalják az éghajlatváltozás mérséklését célzó tevékenységekkel kapcsolatos küszöbértékeket, amelyek összhangban vannak azzal a célkitűzéssel, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedése jóval 2 oC alatt maradjon, és az arra irányuló törekvésekkel, hogy a hőmérséklet-emelkedés legfeljebb 1,5 oC-kal haladja meg az iparosodás előtti szintet a Párizsi Megállapodásban foglaltaknak megfelelően; |
|
b) |
a 12. cikk kiegészítése az egyes releváns környezetvédelmi célkitűzésekre vonatkozóan azon mutatókon alapuló szakmai átvilágítási kritériumok megállapítása céljából, amelyek alapján meghatározható, hogy egy olyan gazdasági tevékenység, amely vonatkozásában megállapításra kerültek az e bekezdés a) pontja szerinti , mutatókon alapuló szakmai átvilágítási kritériumok, e rendelet alkalmazásában súlyosan sérti-e legalább az egyik említett célkitűzést. |
(3) A Bizottság a (2) bekezdésben említett , mutatókon alapuló szakmai átvilágítási kritériumokat egy felhatalmazáson alapuló jogi aktusban határozza meg a 14. cikkben előírt követelmények figyelembevételével.
(4) A (2) bekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktust a Bizottság 2019. december 31-ig fogadja el azzal a céllal, hogy 2020. július 1-jétől biztosítsa annak gyakorlati alkalmazását. [Mód. 42, 66 és 99]
7. cikk
Jelentős mértékű hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
(1) Egy gazdasági tevékenység akkor tekinthető úgy, hogy jelentős mértékben hozzájárul az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, ha az adott gazdasági tevékenység jelentős mértékben hozzájárul a jelenlegi és a várható jövőbeli éghajlat negatív hatásainak csökkentéséhez vagy megakadályozza az éghajlatváltozás negatív hatásainak növekedését vagy eltolódását az alábbi módon:
|
a) |
az éghajlatváltozás által a gazdasági tevékenységre gyakorolt helyszín- és helyzetfüggő negatív hatások megakadályozása vagy csökkentése, mely hatások a rendelkezésre álló éghajlati előrejelzések felhasználásával értékelhetők és rangsorolhatók; |
|
b) |
az éghajlatváltozás által a gazdasági tevékenység helyszínéül szolgáló természetes és épített környezetre gyakorolt esetleges negatív hatások megakadályozása vagy csökkentése, mely hatások a rendelkezésre álló éghajlati előrejelzések és az ember által az éghajlatváltozásra gyakorolt hatással kapcsolatban rendelkezésre álló tanulmányok felhasználásával értékelhetők és rangsorolhatók. |
(2) A Bizottság a 16. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el a következő célokból:
|
a) |
az (1) bekezdés kiegészítése azon mutatókon alapuló szakmai átvilágítási kritériumok megállapítása céljából, amelyek meghatározzák, hogy milyen feltételek alapján lehet egy gazdasági tevékenységet úgy tekinteni, hogy e rendelet alkalmazásában értelmében jelentős mértékben hozzájárul az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz; |
|
b) |
a 12. cikk kiegészítése az egyes releváns környezetvédelmi célkitűzésekre vonatkozóan azon mutatókon alapuló szakmai átvilágítási kritériumok megállapítása céljából, amelyek alapján meghatározható, hogy egy olyan gazdasági tevékenység, amely vonatkozásában megállapításra kerültek az e bekezdés a) pontja szerinti , mutatókon alapuló szakmai átvilágítási kritériumok, e rendelet alkalmazásában súlyosan sérti-e legalább az egyik említett célkitűzést. |
(3) A Bizottság a (2) bekezdésben említett szakmai átvilágítási kritériumokat együtt, egy felhatalmazáson alapuló jogi aktusban állapítja meg mutatók alapján a 14. cikkben megállapított követelmények figyelembevételével.
(4) A (2) bekezdésben hivatkozott, felhatalmazáson alapuló jogi aktust a Bizottság 2019. december 31-ig fogadja el azzal a céllal, hogy 2020. július 1-jétől biztosítsa annak gyakorlati alkalmazását. [Mód. 43]
8. cikk
Jelentős mértékű hozzájárulás a víz és a tengeri erőforrások fenntartható használatához és védelméhez
(1) Egy gazdasági tevékenység akkor tekinthető úgy, hogy jelentős mértékben hozzájárul a víz víztestek és a tengeri erőforrások tengervíz fenntartható használatához és védelméhez, ha az adott gazdasági tevékenység az alábbiak közül bármilyen módon jelentős mértékben hozzájárul a vizek – beleértve az édesvizet, az átmeneti a felszíni szárazföldi vizeket , torkolatokat és a parti tengervizet – jó állapotához, vagy a tengervizek jó környezeti állapotához , amennyiben ez a tevékenység megfelelő intézkedéseket tesz a tengeri ökoszisztémák és biológiai sokféleségének, termelékenységének, ellenálló képességének, értékének és általánosan jó állapotának, valamint az azoktól függő helyi közösségek megélhetésének helyreállítása, védelme és fenntartása érdekében :
|
a) |
a vízi környezet – többek között a fürdővíz (part menti és tengervíz) – megóvása a települési és ipari szennyvíz – többek között műanyagok – kibocsátásának káros hatásaitól a települési és az ipari szennyvíz megfelelő gyűjtésének és kezelésének biztosításával a 91/271/EGK tanácsi irányelv (39) 3., 4., 5. és 11. cikkének megfelelően , illetve a 2010/75/EU irányelvben meghatározott elérhető legjobb technikáknak megfelelően ; |
|
aa) |
a vízi környezet védelme a tengeri kibocsátások káros hatásaival szemben a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet egyezményeinek megfelelően, mint amilyen a MARPOL-egyezmény, valamint azon egyezményeknek megfelelően, amelyek nem tartoznak a MARPOL-egyezmény alá, mint például a ballasztvíz kezeléséről szóló egyezmény és a regionális tengeri egyezmény; |
|
b) |
az emberi egészség megóvása az ivóvíz szennyezettsége által okozott káros hatásoktól annak biztosításával, hogy nem tartalmaz semmilyen mikroorganizmust, parazitát és olyan anyagot, amely potenciális veszélyt jelent az emberi egészség számára, és annak ellenőrzésével, hogy megfelel a 98/83/EK tanácsi rendelet (40) I. mellékletének A. és B. részében foglalt minimális követelményeknek, illetve javítja a lakosság tiszta ivóvízhez jutását; |
|
c) |
vízkitermelés a 2000/60/EK irányelv V. mellékletének 2.1.2. táblázatában meghatározott jó mennyiségi állapot célkitűzésének megvalósítása érdekében; |
|
d) |
a vízgazdálkodás és a vízfelhasználás hatékonyságának javítása, a víz újrafelhasználásának , az esővíz-gazdálkodási rendszereknek vagy bármely olyan egyéb tevékenységnek az előmozdítása, amely javítja az Unió víztesteinek minőségét a 2000/60/EK irányelvnek megfelelően; |
|
e) |
a tengeri ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartható használatának biztosítása vagy hozzájárulás a tengervizek jó környezeti állapotához a 2008/56/EK irányelv I. mellékletében meghatározott és az (EU) 2017/848 bizottsági határozatban (41) tovább részletezett minőségi mutatók alapján. |
(2) A Bizottság a 16. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el a következő célokból:
|
a) |
az (1) bekezdés kiegészítése azon szakmai mutatókon alapuló szakmai átvilágítási kritériumok megállapítása céljából, amelyek meghatározzák, hogy milyen feltételek alapján lehet egy adott gazdasági tevékenységet úgy tekinteni, hogy e rendelet alkalmazásában jelentős mértékben hozzájárul a víz és a tengeri erőforrások fenntartható használatához és védelméhez; |
|
b) |
a 12. cikk kiegészítése az egyes releváns környezetvédelmi célkitűzésekre vonatkozóan azon mutatókon alapuló szakmai átvilágítási kritériumok megállapítása céljából, amelyek alapján meghatározható, hogy egy olyan gazdasági tevékenység, amely vonatkozásában megállapításra kerültek az e bekezdés a) pontja szerinti , mutatókon alapuló szakmai átvilágítási kritériumok, e rendelet alkalmazásában súlyosan sérti-e legalább az egyik említett célkitűzést. |
(3) A Bizottság a (2) bekezdésben hivatkozott szakmai átvilágítási kritériumokat együtt, egy felhatalmazáson alapuló jogi aktusban állapítja meg a 14. cikkben megállapított követelmények figyelembevételével.
(4) A (2) bekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktust a Bizottság 2022. július 1-jéig fogadja el azzal a céllal, hogy 2022. december 31-től biztosítsa annak gyakorlati alkalmazását. [Mód. 44]
9. cikk
Jelentős mértékű hozzájárulás a körforgásos gazdasághoz, illetve beleértve a hulladékkeletkezés megelőzéséhez megelőzését és az újrahasznosításhoz a másodlagos nyersanyagok felhasználásának növelését
(1) Egy gazdasági tevékenység akkor tekinthető úgy, hogy jelentős mértékben hozzájárul a körforgásos gazdasághoz, illetve – többek között a hulladékkeletkezés megelőzéséhez , az újrafelhasználáshoz és az újrahasznosításhoz –, magában foglalva a termék vagy a gazdasági tevékenység teljes életciklusát a gyártás, a fogyasztás és a használat vége különböző szakaszaiban , ha az adott gazdasági tevékenység az uniós hulladékgazdálkodási vívmányokkal összhangban az alábbiak közül bármilyen módon jelentős mértékben hozzájárul az adott környezetvédelmi célkitűzés megvalósításához:
|
a) |
a gyártás során a nyersanyagok és erőforrások hatékony felhasználásának javítása többek között az elsődleges nyersanyagok használatának csökkentésével, valamint a melléktermékek és a hulladékok másodlagos nyersanyagok felhasználásának növelésével , támogatva ezzel a hulladékstátusz megszüntetésére irányuló műveleteket ; |
|
b) |
a termékek tartósságának, javíthatóságának, korszerűsíthetőségének vagy újrafelhasználhatóságának erőforrás-hatékony, (az élettartam és a tervezett elavulás hiánya tekintetében is) tartós , javítható , újrafelhasználható és korszerűsíthető termékek tervezése és gyártása, valamint használatuk növelése; |
|
c) |
a hulladékból való terméktervezés és a termékek nagyobb arányú újrafelhasználhatósága és újrahasznosíthatósága, beleértve a termékekben található egyes anyagokat, többek között a nem újrahasznosítható termékek és anyagok helyettesítésével vagy használatának visszaszorításával; |
|
d) |
az anyagok és termékek veszélyesanyag-tartalmának csökkentése és a különös aggodalomra okot adó anyagok helyettesítése az uniós szinten meghatározott harmonizált jogi követelményeknek megfelelően, különösen az anyagok, nyersanyagok és termékek, valamint a hulladék biztonságos kezelését biztosító uniós jogszabályokban meghatározott rendelkezésekkel összhangban ; |
|
e) |
a termékek felhasználási idejének meghosszabbítása, beleértve az újrafelhasználás, az újragyártás, a korszerűsítés, a javítás és a termékek fogyasztók közötti megosztásának növelését; |
|
f) |
a másodlagos nyersanyagok felhasználásának és minőségének növelése, beleértve a hulladékok kiváló minőségű újrahasznosítását; |
|
g) |
a hulladékkeletkezés hulladék keletkezésének csökkentése és az ipari termeléshez, az ásványok kitermeléséhez, a gyártáshoz, az építéshez és a bontáshoz kapcsolódó folyamatok során képződő hulladék mennyiségének csökkentése; |
|
h) |
a hulladékok nagyobb arányú előkészítése újrafelhasználásra és újrahasznosításra a hulladékhierarchiának megfelelően ; |
|
ha) |
a megelőzéshez, az újrafelhasználáshoz és újrafeldolgozáshoz szükséges hulladékgazdálkodási infrastruktúra nagyobb mértékű fejlesztése; |
|
i) |
a hulladékégetés, -és -ártalmatlanítás és -lerakás mellőzése a hulladékhierarchiának megfelelően ; |
|
j) |
a nem megfelelő hulladékgazdálkodásból keletkező szemét és egyéb szennyezés megelőzése , csökkentése és eltakarítása , többek között a tengeri szemét megelőzése és csökkentése ; |
|
ja) |
az elsődleges termelés, a feldolgozás és a gyártás során, a kiskereskedelem és egyéb élelmiszer-forgalmazás keretében, valamint a vendéglátásban és a háztartásokban képződő élelmiszer-hulladék mennyiségének csökkentése; |
|
k) |
a természetes energiaforrások , nyersanyagok, víz és föld hatékony felhasználása; |
|
ka) |
a biogazdaság erősítése azáltal, hogy az anyagok és áruk előállításához fenntartható módon megújuló energiaforrásokat használnak fel. |
(2) A Bizottság a 16. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el a következő célokból:
|
a) |
az (1) bekezdés kiegészítése azon szakmai átvilágítási kritériumok kritériumoknak a Bizottság körforgásos gazdaságra vonatkozó mutatói alapján történő megállapítása céljából, amelyek meghatározzák, hogy milyen feltételek alapján lehet egy gazdasági tevékenységet úgy tekinteni, hogy e rendelet értelmében jelentős mértékben hozzájárul a körforgásos gazdasághoz, illetve a hulladékkeletkezés megelőzéséhez és az újrahasznosításhoz; |
|
b) |
a 12. cikk kiegészítése az egyes releváns környezetvédelmi célkitűzésekre vonatkozóan azon szakmai átvilágítási kritériumok kritériumoknak a Bizottság körforgásos gazdaságra vonatkozó mutatói alapján történő megállapítása céljából, amelyek alapján meghatározható, hogy egy olyan gazdasági tevékenység, amely vonatkozásában megállapításra kerültek az e bekezdés a) pontja szerinti szakmai átvilágítási kritériumok, e rendelet alkalmazásában súlyosan sérti-e legalább az egyik említett célkitűzést. |
(3) A Bizottság a (2) bekezdésben említett szakmai átvilágítási kritériumokat együtt, egy felhatalmazáson alapuló jogi aktusban állapítja meg a Bizottság körforgásos gazdaságra vonatkozó mutatói alapján a 14. cikkben megállapított követelmények figyelembevételével.
(4) A (2) bekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktust a Bizottság 2021. július 1-jéig fogadja el azzal a céllal, hogy 2021. december 31-től biztosítsa annak gyakorlati alkalmazását. [Mód. 45]
10. cikk
Jelentős mértékű hozzájárulás a környezetszennyezés megelőzéséhez és csökkentéséhez
(1) Egy gazdasági tevékenység akkor tekinthető úgy, hogy jelentős mértékben hozzájárul a környezetszennyezés megelőzéséhez és csökkentéséhez, ha az adott tevékenység az alábbiak közül bármilyen módon hozzájárul a környezetszennyezéstől való nagyfokú jelentős védelemhez:
|
a) |
a levegőt, a vizet és a talajt szennyező, az üvegházhatású gázoktól eltérő egyéb anyagok kibocsátásának csökkentése; |
|
b) |
a levegő, a víz vagy a talaj minőségi színvonalának javítása azokon a területeken, ahol a gazdasági tevékenység folyik, az emberi egészséget és a környezetet terhelő negatív hatások és kockázatok csökkentésével egyidejűleg; |
|
c) |
a vegyi anyagok gyártása és felhasználása által az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt súlyosan káros hatások csökkentése. |
(2) A Bizottság a 16. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el a következő célokból:
|
a) |
az (1) bekezdés kiegészítése azon mutatókon alapuló szakmai átvilágítási kritériumok megállapítása céljából, amelyek meghatározzák, hogy milyen feltételek alapján lehet egy gazdasági tevékenységet úgy tekinteni, hogy e rendelet értelmében jelentős mértékben hozzájárul a környezetszennyezés integrált megelőzéséhez és csökkentéséhez; |
|
b) |
a 12. cikk kiegészítése az egyes releváns környezetvédelmi célkitűzésekre vonatkozóan azon mutatókon alapuló szakmai átvilágítási kritériumok megállapítása céljából, amelyek alapján meghatározható, hogy egy olyan gazdasági tevékenység, amely vonatkozásában megállapításra kerültek az e bekezdés a) pontja szerinti szakmai átvilágítási kritériumok, e rendelet alkalmazásában súlyosan sérti-e legalább az egyik említett célkitűzést. |
(3) A Bizottság a (2) bekezdésben említett szakmai átvilágítási kritériumokat együtt, egy felhatalmazáson alapuló jogi aktusban állapítja meg a 14. cikkben megállapított követelmények figyelembevételével.
(4) A (2) bekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktust a Bizottság 2021. július 1-jéig fogadja el azzal a céllal, hogy 2021. december 31-től biztosítsa annak gyakorlati alkalmazását. [Mód. 46]
11. cikk
Jelentős mértékű hozzájárulás az egészséges ökoszisztémák és a biológiai sokféleség védelméhez vagy a károsodott ökoszisztémák helyreállításához
(1) E rendelet alkalmazásában egy gazdasági tevékenység akkor tekinthető úgy, hogy jelentős mértékben hozzájárul a biológiai sokféleséghez és az egészséges ökoszisztémák védelméhez vagy a károsodott ökoszisztémák helyreállításához , ha a vonatkozó uniós jogalkotási és nem jogalkotási aktusokkal összhangban az adott tevékenység az alábbiak közül bármilyen módon jelentős mértékben hozzájárul a biodiverzitás biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatások megóvásához, védelméhez és javításához:
|
a) |
természetvédelem (élőhelyek, természetvédelmi intézkedések a vadon élő állat- és növényfajok és azok természetes élőhelyeinek kedvező védettségi helyzetben való fenntartására vagy helyreállítására a természetesen előforduló fajok); megfelelő populációinak elérése érdekében, és az ökoszisztémák állapotának és szolgáltatásnyújtó képességének védelme védelmére , helyreállítása helyreállítására és javítása javítására irányuló intézkedések ; |
|
b) |
fenntartható földgazdálkodás, beleértve a talaj biodiverzitásának megfelelő védelmét; a talajromlás semlegesítését; illetve a szennyezett területek szennyeződésmentesítését; |
|
c) |
fenntartható mezőgazdasági módszerek, beleértve azokat, amik hozzájárulnak az erdőirtás és az élőhelyek eltűnésének megállításához vagy megakadályozásához; |
|
d) |
fenntartható erdőgazdálkodás , figyelembe véve uniós fakitermelési rendeletet, az uniós LULUCF-rendeletet, az uniós megújulóenergia-irányelvet és az alkalmazandó nemzeti jogszabályokat, ami összhangban van ezekkel és az európai erdők védelmével foglalkozó miniszteri konferencia (MCPFE) következtetéseivel . |
(2) A Bizottság a 16. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el a következő célokból:
|
a) |
az (1) bekezdés kiegészítése azon mutatókon alapuló szakmai átvilágítási kritériumok megállapítása céljából, amelyek meghatározzák, hogy milyen feltételek alapján lehet egy gazdasági tevékenységet úgy tekinteni, hogy e rendelet értelmében jelentős mértékben hozzájárul a biológiai sokféleség és az egészséges ökoszisztémák védelméhez vagy a károsodott ökoszisztémák helyreállításához ; |
|
b) |
a 12. cikk kiegészítése az egyes releváns környezetvédelmi célkitűzésekre vonatkozóan azon mutatókon alapuló szakmai átvilágítási kritériumok megállapítása céljából, amelyek alapján meghatározható, hogy egy olyan gazdasági tevékenység, amely vonatkozásában megállapításra kerültek az e bekezdés a) pontja szerinti , mutatókon alapuló szakmai átvilágítási kritériumok, e rendelet alkalmazásában súlyosan sérti-e legalább az egyik említett célkitűzést. |
(3) A Bizottság a (2) bekezdésben említett szakmai átvilágítási kritériumokat együtt, egy felhatalmazáson alapuló jogi aktusban állapítja meg a 14. cikkben megállapított követelmények figyelembevételével.
(4) A (2) bekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktust a Bizottság 2022. július 1-jéig fogadja el azzal a céllal, hogy 2022. december 31-től biztosítsa annak gyakorlati alkalmazását. [Mód. 47]
12. cikk
A környezetvédelmi célkitűzések súlyos megsértése
(1) A 3. cikk b) pontja értelmében egy gazdasági tevékenység – figyelembe véve annak teljes életciklusát – súlyosan sérti:
|
a) |
az éghajlatváltozás mérséklését, ha az adott tevékenység jelentős üvegházhatásúgáz-kibocsátást eredményez; |
|
b) |
az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, ha az adott tevékenység eredményeként a jelenlegi és várható éghajlat nagyobb negatív hatást gyakorol azon a helyen a természetre és az épített környezetre – valamint annak szomszédságára –, ahol a tevékenységet folytatják; |
|
c) |
a víz és a tengeri erőforrások fenntartható használatát és védelmét, ha az adott gazdasági tevékenység súlyos mértékben ártalmas az Unió vizeinek – beleértve az édesvizet, átmeneti vizet és parti tengervizet – jó állapotára vagy az Unió tengervizeinek jó környezeti állapotára , vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2000/60/EK és 2008/56/EK irányelvvel összhangban ; |
|
d) |
a körforgásos gazdaságot, illetve a hulladékkeletkezés megelőzését és az újrahasznosítást, ha az adott tevékenység közvetlenül vagy közvetve komoly hatékonysági problémákat okoz a termékek életciklusának egy vagy több szakaszában az anyagfelhasználásban különböző szakaszaiban az anyagok és erőforrások, mint például a nem megújuló energia, nyersanyagok, víz és föld felhasználásában , beleértve a termékek élettartamát korlátozni hivatott jellemzőkkel kapcsolatos hatékonysági problémákat, valamint a termékek tartóssági, javíthatósági, korszerűsíthetőségi, újrafelhasználhatósági vagy újrahasznosíthatósági vonatkozását; vagy ha az adott tevékenység a hulladékok keletkezésének, égetésének vagy ártalmatlanításának komoly növekedését eredményezi; |
|
e) |
a környezetszennyezés integrált megelőzését és csökkentését, ha az adott tevékenység a levegőbe, vízbe, és talajba juttatott szennyezőanyagok komoly növekedését eredményezi a tevékenység megkezdése előtti állapottal összehasonlítva; |
|
f) |
az egészséges ökoszisztémákat, ha az adott tevékenység jelentős mértékű káros hatást gyakorol az ökoszisztémák jó állapotára és ellenálló képességére, beleértve a biológiai sokféleséget, valamint a földhasználatot . |
(1a) A gazdasági tevékenységnek az a) – f) kritériumok alapján végzett értékelésekor figyelembe kell venni magának a tevékenységnek, valamint az e tevékenység által nyújtott termékeknek és szolgáltatásoknak a környezetre gyakorolt hatását teljes életciklusuk, illetve szükség esetén az egész értéklánc során. [Mód. 48 és 101]
13. cikk
Alapvető biztosítékok
A 3. cikk c) pontjában említett alapvető biztosítékokat a gazdasági tevékenységet folytató vállalkozás által annak biztosítása érdekében bevezetett eljárások jelentik, hogy betartsa az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelveit és az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelveket , beleértve a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet alapvető munkahelyi jogokról és elvekről szóló nyilatkozatában megjelölt nyolc alapegyezményben rögzített elveket és jogokat, valamint az Emberi Jogok Nemzetközi Törvényét .
A Bizottság 2021. december 31-ig hatásvizsgálatot végez e rendelet arra irányuló felülvizsgálatának következményeiről és megfelelőségéről, hogy az kiterjedjen a gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások által a gazdasági tevékenység környezeti szempontból való fenntarthatóságának bizonyítása érdekében betartandó egyéb minimális biztosítékoknak való megfelelésre is.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján kiegészítse ezt a cikket azon kritériumok meghatározásával, amelyek révén megállapítható, hogy teljesítik-e az e cikk követelményeit. Az e cikkben hivatkozott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus kidolgozásakor a Bizottság figyelembe veszi az (1) és (2) bekezdésben felsorolt elveket. A Bizottság 2020. december 31-ig elfogadja ezt a felhatalmazáson alapuló jogi aktust. [Mód. 49, 70, 72 és 93]
14. cikk
A szakmai átvilágítási kritériumokra vonatkozó követelmények
(1) A 6. cikk (2) bekezdése, a 7. cikk (2) bekezdése, a 8. cikk (2) bekezdése, a 9. cikk (2) bekezdése, a 10. cikk (2) bekezdése és a 11. cikk (2) bekezdése szerint elfogadott szakmai átvilágítási kritériumok:
|
-a) |
a környezeti hatásokat harmonizált életciklus-értékelés alapján mérő harmonizált mutatókon alapulnak; |
|
a) |
egy konkrét gazdasági tevékenység nemcsak rövid távú, hanem hosszabb távú hatásait is figyelembe véve meghatározzák a legfontosabb lehetséges hozzájárulásokat az adott környezetvédelmi célkitűzéshez; |
|
b) |
meghatározzák, hogy bármely érintett környezetvédelmi célkitűzés súlyos sérelmének elkerülése érdekében milyen alapvető követelményeknek kell megfelelni; |
|
c) |
lehetnek minőségiek és/ vagy mennyiségiek, és adott esetben határértékeket is tartalmazhatnak; |
|
d) |
adott esetben alapul veszik az Unió címke- és tanúsítási rendszereit, az Unió környezeti lábnyom értékelésére vonatkozó módszereit és az Unió statisztikai osztályozási rendszereit, illetve figyelembe veszik a releváns hatályos uniós jogszabályokat , elismerve a tagállamok hatáskörét ; |
|
e) |
meggyőző tudományos eredményekre épülnek, és figyelembe veszik adott esetben betartják az EUMSZ 191. cikkében rögzített elővigyázatosság elvét; |
|
f) |
figyelembe veszik, hogy milyen környezeti hatása van magának a gazdasági tevékenységnek, illetve az adott gazdasági tevékenység által előállított termékeknek és szolgáltatásoknak, mindenekelőtt teljes életciklusuk , illetve szükség esetén az egész értéklánc során – a nyersanyagok feldolgozásától a végső termékig tartó – előállításuk, felhasználásuk , életciklusuk és életciklusuk újrafeldolgozásuk vizsgálata alapján; |
|
fa) |
figyelembe veszik a nemcselekvés költségeit az ENSZ 2015–2030-as időszakra szóló sendai katasztrófakockázat-csökkentési kerete alapján; |
|
g) |
figyelembe veszik gazdasági tevékenység jellegét és nagyságrendjét , valamint azt, ha egy tevékenység átmenetet képez egy fenntartható konfiguráció és/vagy tevékenység felé, kutatási és innovációs projekteken, konkrét határidőkön és ezen áttérés pályáján keresztül ; |
|
h) |
figyelembe veszik a piaci likviditásra gyakorolt potenciális hatást, annak kockázatát, hogy a fenntarthatóbb gazdaságra való áttérés miatt bekövetkező értékvesztés eredményeként bizonyos eszközök meg nem térülővé válhatnak, illetve azt a kockázatot, hogy összeegyeztethetetlen ösztönzők jöhetnek létre; |
|
ha) |
egyszerűen alkalmazhatók, és a megfelelés szempontjából nem támasztanak szükségtelen adminisztratív terhet; |
|
i) |
a versenytorzulás elkerülése érdekében egy ágazaton gazdasági makroágazaton belül valamennyi érintett gazdasági tevékenységre kiterjednek, és biztosítják, hogy ezek a tevékenységek – fenntarthatósági kockázatuk tekintetében, és amennyiben egyformán járulnak hozzá egy vagy több környezetvédelmi célkitűzéshez , valamint nem sértik jelentősen a 3. és 12. cikkben említett többi környezetvédelmi célkitűzést – azonos elbánásban részesüljenek; |
|
j) |
úgy kerülnek megállapításra, hogy lehetőség szerint megkönnyítsék annak ellenőrzését, hogy megfelelnek-e az említett kritériumoknak. |
(2) Az (1) bekezdésben említett, szakmai átvilágítási kritériumoknak tartalmazniuk kell a tiszta energiára, különösen az energiahatékonyságra és a megújuló energiára való , nulla nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátásra törekvő áttérést érintő tevékenységekre vonatkozó , mutatókon alapuló szempontokat is, amennyiben jelentős mértékben hozzájárulnak bármelyik környezetvédelmi célkitűzéshez.
(2a) A szakmai átvilágítási kritériumok biztosítják, hogy a szilárd fosszilis tüzelőanyagokat felhasználó villamosenergia-termelési tevékenységek ne minősüljenek fenntartható gazdasági tevékenységnek.
(2b) A szakmai átvilágítási kritériumok biztosítják, hogy azok a gazdasági tevékenységek, amelyek hozzájárulnak a magas szén-dioxid-kibocsátással járó bezáródási hatásokhoz, ne minősüljenek fenntartható gazdasági tevékenységeknek.
(2c) A szakmai átvilágítási kritériumok biztosítják, hogy a nem megújuló hulladékot előállító villamosenergia-termelési tevékenységek ne minősüljenek fenntartható gazdasági tevékenységnek.
(3) Az (1) bekezdésben említett szakmai átvilágítási kritériumoknak tartalmazniuk kell a tiszta vagy klímasemleges mobilitásra való áttérést érintő tevékenységekre vonatkozó kritériumokat is – beleértve a modális váltást, a hatékonysági intézkedéseket és az alternatív üzemanyagokat –, amennyiben jelentős mértékben hozzájárulnak bármelyik környezetvédelmi célkitűzéshez.
(3a) Amennyiben az adott tevékenységet folytató vállalkozások jelentős része bizonyíthatóan elkötelezi magát e tevékenység fenntarthatóvá alakítása felé tartó pályára való áttérésre, az átvilágítási kritériumok ezt figyelembe vehetik. E pályára való áttérés tartós kutatási és fejlesztési erőfeszítésekkel, az új és környezeti szempontból fenntarthatóbb technológiákkal kapcsolatos nagyszabású beruházási projektekkel vagy legalább a végrehajtás korai szakaszában lévő konkrét áttérési tervekkel bizonyítható.
(4) A Bizottság rendszeresen felülvizsgálja az (1) bekezdésben említett átvilágítási kritériumokat, és adott esetben a tudományos és technológiai fejleményeknek megfelelően módosítja az e rendelet szerint elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat. [Mód. 50, 73, 74, 75 és 104]
15. cikk
A fenntartható finanszírozással foglalkozó platform
(1) A Bizottság létrehoz egy fenntartható finanszírozással foglalkozó platformot, amelynek tagjai összetétele biztosítja az egyensúlyt, a vélemények széles körét és a nemek közötti egyenlőséget. A bizottság kiegyensúlyozott módon az alábbi csoportok képviselőiből áll :
|
a) |
a következő az alábbi szervezetek képviselői:
|
|
b) |
a magánszektorbeli érdekelt feleket képviselő szakértők , beleértve a pénzügyi és nem pénzügyi piaci szereplőket és üzleti ágazatokat, a releváns ágazatok képviseletében ; |
|
ba) |
a civil társadalmat képviselő szakértők, beleértve a környezetvédelmi, szociális, munkaügyi és irányítási kérdésekkel kapcsolatos szakértelemmel rendelkezőket is; |
|
c) |
személyes minőségükben kinevezett szakértők, akik az e rendelet által érintett területeken bizonyított tudással és tapasztalatokkal rendelkeznek a tudományos világot – többek között egyetemeket , kutatóintézeteket és agytrösztöket – képviselő, többek között globális szakértelemmel rendelkező szakértők . |
(1a) A b) és c) pontban említett szakértőket, akik az e rendelet által érintett területeken, különösen a pénzügyi ágazatban való fenntarthatóság terén bizonyított tudással és tapasztalatokkal rendelkeznek, a költségvetési rendelet 237. cikkének megfelelően nevezik ki.
(1b) Az Európai Parlamentet és a Tanácsot a platform szakértőinek kiválasztására irányuló eljárás valamennyi szakaszában megfelelő módon és kellő időben tájékoztatni kell.
(2) A fenntartható finanszírozással foglalkozó platform:
|
-a) |
a 14. cikkben említett harmonizált mutatók meghatározásával, valamint esetleges aktualizálásuk szükségességével kapcsolatos tanácsokat ad a Bizottságnak; ennek során támaszkodik az illetékes uniós szervek és kezdeményezések, nevezetesen a körforgásos gazdaság nyomon követésével foglalkozó platform munkájára; |
|
a) |
a 14. cikkben említett szakmai átvilágítási kritériumokkal, valamint az említett szempontok esetleges aktualizálásának szükségességével kapcsolatos tanácsokat ad a Bizottságnak; |
|
b) |
az alkalmazásuk potenciális költségeinek és előnyeinek oldaláról elemzi az adott esetben rendelkezésre álló adatokon és tudományos kutatásokon alapuló szakmai átvilágítási kritériumok hatását; |
|
c) |
támogatja a Bizottságot az érdekelt felektől érkező, egy adott gazdasági tevékenységre vonatkozó , az adott esetben rendelkezésre álló adatokon és tudományos kutatásokon alapuló szakmai átvilágítási kritériumok kidolgozására vagy felülvizsgálatára vonatkozó kérések elemzésében; ezen elemzések következtetéseit időben közzé kell tenni a Bizottság honlapján ; |
|
d) |
tanácsot a Bizottság vagy az Európai Parlament kérésére tanácsot ad a Bizottságnak vagy az Európai Parlamentnek azzal kapcsolatban, hogy a szakmai átvilágítási kritériumok alkalmasak lehetnek-e további felhasználásra; |
|
da) |
az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoporttal (EFRAG) együttműködve tanácsot ad a Bizottságnak a fenntarthatósági jelentéstételi standardok és a vállalatokra és pénzügyi piaci szereplőkre vonatkozó integrált jelentéstételi standardok kidolgozása terén, a 2013/34/EU irányelv felülvizsgálatán keresztül is; |
|
e) |
rendszeresen nyomon követi a környezeti fenntarthatóságra káros hatással járó gazdasági tevékenységek felől fenntartható beruházások felé irányuló tőkeáramlást tőkeáramlás uniós és tagállami szintű tendenciáit , és beszámol arról a Bizottságnak , az adott esetben szerint rendelkezésre álló adatok és tudományos kutatások alapján ; |
|
f) |
tanácsot ad a Bizottságnak e rendelet esetleges módosításának szükségességével kapcsolatban , különös tekintettel az adatok relevanciájára és minőségére, valamint az adminisztratív teher csökkentésének módjaira; |
|
fa) |
hozzájárul a fenntartható pénzügyi szabályok és politikák értékeléséhez és fejlesztéséhez, beleértve a szakpolitikai koherenciával kapcsolatos kérdéseket is; |
|
fb) |
segíti a Bizottságot az esetleges szociális célkitűzések meghatározásában. |
(2a) A platform megfelelően figyelembe veszi az e feladatok végrehajtásával kapcsolatos megfelelő adatokat és releváns tudományos kutatásokat. Nyilvános konzultációkat folytathat annak érdekében, hogy a megbízatása körébe tartozó konkrét ügyekben összegyűjtse az érdekelt felek véleményét.
(3) A fenntartható finanszírozással foglalkozó platform elnöki tisztét a Bizottság tölti be , és a Bizottság szakértői csoportokra vonatkozó horizontális szabályaival összhangban hozzák létre. A Bizottság a weboldalán közzéteszi a platform elemzéseit, tanácskozásait, jelentéseit és jegyzőkönyveit . [Mód. 51]
16. cikk
A felhatalmazás gyakorlása
(1) A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek szerint felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el.
(2) A Bizottság felhatalmazása a 4. cikk (3) bekezdésében, a 6. cikk (2) bekezdésében, a 7. cikk (2) bekezdésében, a 8. cikk (2) bekezdésében, a 9. cikk (2) bekezdésében, a 10. cikk (2) bekezdésében, valamint a 11. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására határozatlan időre szól … [e rendelet hatálybalépésének időpontja]-tól/-től.
(3) A (2) bekezdésben említett felhatalmazást az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésének részeként a Bizottság megfelelő konzultációkat és értékeléseket végez a javasolt szakpolitikai lehetőségekről.
(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásáról haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(6) A 4. cikk (3) bekezdése, a 6. cikk (2) bekezdése, a 7. cikk (2) bekezdése, a 8. cikk (2) bekezdése, a 9. cikk (2) bekezdése, a 10. cikk (2) bekezdése, valamint a 11. cikk (2) bekezdése, a 12. cikk (2) bekezdése és a 13. cikk (3) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítést követő két hónapos időtartam leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, vagy ha mind az Európai Parlament, mind a Tanács az időtartam leteltét megelőzően tájékoztatta a Bizottságot arról, hogy nem emel kifogást. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbítható. [Mód. 52]
III. fejezet
Záró rendelkezések
17. cikk
Felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezés
(1) A Bizottság 2021. december 31-ig, majd ezt követően háromévenként jelentést tesz közzé e rendelet végrehajtásáról és hatásairól . A jelentés értékeli a következőket:
|
a) |
a rendelet végrehajtása terén elért eredmények, tekintettel a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek mutatókon alapuló szakmai átvilágítási kritériumainak kidolgozására; |
|
b) |
szükséges-e esetleg az e rendeletben meghatározott azon kritériumok és mutatók jegyzékének felülvizsgálata, amelyek alapján egy gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntarthatónak tekinthető az innováció és a fenntartható áttérés megkönnyítése céljából ; |
|
c) |
célszerű-e kiterjeszteni e rendelet hatókörét oly módon, hogy az egyéb fenntarthatósági célkitűzéseket, különösen a szociális célkitűzéseket is érintse; |
|
d) |
a környezeti szempontból fenntartható befektetés és a negatív környezeti hatásokkal járó befektetés fogalmának alkalmazása az uniós jogban és a tagállamok szintjén, beleértve azt is, hogy célszerű-e felülvizsgálni vagy létrehozni egy további, a rendeletben meghatározott , mutatókon alapuló kritériumoknak való megfelelés ellenőrzésére szolgáló mechanizmust; |
|
da) |
a taxonómia hatékonysága a magánbefektetések fenntartható tevékenységek felé terelésében. |
(1a) A Bizottság 2021. december 31-ig, majd azt követően háromévente felülvizsgálja e rendelet hatályát, amennyiben az túlzott adminisztratív terhet eredményez, vagy ha a pénzügyi piaci szereplők számára szükséges adatok nem állnak rendelkezésre megfelelően.
(2) A jelentést jelentéseket meg kell küldeni az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A Bizottság adott esetben jogalkotási javaslatokat is csatol a jelentéshez. [Mód. 53 és 105]
18. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás
(1) Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
(2) E rendelet 3–13. cikke:
|
a) |
az 5. cikk (1) és (2) bekezdésében említett környezetvédelmi célkitűzések vonatkozásában 2020. július 1-jétől; |
|
b) |
az 5. cikk (4) és (5) bekezdésében említett környezetvédelmi célkitűzések vonatkozásában 2021. december 31-től; |
|
c) |
az 5. cikk (3) és (6) bekezdésében említett környezetvédelmi célkitűzések vonatkozásában 2022. december 31-től alkalmazandó. |
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt …, -án/-én.
az Európai Parlament részéről
az elnök
a Tanács részéről
az elnök
(1) HL C 62., 2019.2.15., 103. o.
(2) HL C 86., 2019.3.7., 24. o.
(3) Az Európai Parlament 2019. március 28-i álláspontja.
(4) Alakítsuk át világunkat: A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend (ENSZ 2015), megtekinthető a következő címen: https://sustainabledevelopment.un.org/post2015/transformingourworld.
(5) COM(2016)0739.
(6) CO EUR 17, CONCL 5.
(7) A Tanács (EU) 2016/1841 határozata (2016. október 5.) az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye keretében létrejött párizsi megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 282., 2016.10.19., 4. o.).
(8) Az Unió fenntartható finanszírozással foglalkozó magas szintű szakértői csoportjának végleges jelentése: „A fenntartható európai gazdaság finanszírozása” megtekinthető a következő címen: https://ec.europa.eu/info/sites/info/files/180131-sustainable-finance-final-report_en.pdf.
(9) COM(2018)0097.
(10) Az Európai Parlament és a Tanács 1386/2013/EU határozata (2013. november 20.) a „Jólét bolygónk felélése nélkül” című, a 2020-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési programról (HL L 354., 2013.12.28., 171. o.).
(11) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2396 rendelete (2017. december 13.) az 1316/2013/EU és az (EU) 2015/1017 rendeletnek az Európai Stratégiai Beruházási Alap időbeli hatályának meghosszabbítása, továbbá az említett alapot és az Európai Beruházási Tanácsadó Platformot érintő technikai javítások bevezetése tekintetében történő módosításáról (HL L 345., 2017.12.27., 34. o.).
(12) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről (HL L 020., 2010.1.26., 7. o.).
(13) A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.).
(14) Az Európai Parlament és a Tanács 1143/2014/EU rendelete (2014. október 22.) az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről (HL L 317., 2014.11.4., 35. o.).
(15) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: „Életbiztosításunk, természeti tőkénk: a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig teljesítendő uniós stratégia” című közleménye (COM(2011)0244).
(16) A Tanács 91/676 irányelve (1991. december 12.) a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről (HL L 375., 1991.12.31., 1. o.).
(17) Az Európai Parlament és a Tanács 511/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a genetikai erőforrásokhoz való hozzáféréssel és a hasznosításukból származó hasznok igazságos és méltányos megosztásával kapcsolatban a felhasználókra vonatkozó, a Nagojai Jegyzőkönyv szerinti, az Unióban alkalmazandó megfelelési szabályokról (HL L 150., 2014.5.20., 59. o.).
(18) Az Európai Parlament és a Tanács 995/2010/EU rendelete (2010. október 20.) a fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek meghatározásáról (HL L 295., 2010.11.12., 23. o.).
(19) A Bizottság közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek – Az erdészeti jogszabályok végrehajtása, erdészeti irányítás és erdészeti termékek kereskedelme (FLEGT) – Javaslat az Unió cselekvési tervére (COM(2003)0251).
(20) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni uniós cselekvési terv (COM(2016)0087).
(21) Az Európai Parlament és a Tanács 66/2010/EK rendelete (2009. november 25.) az uniós ökocímkéről (HL L 27., 2010.1.30., 1. o.).
(22) Az Európai Parlament és a Tanács 1221/2009/EK rendelete (2009. november 25.) a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételéről és a 761/2001/EK rendelet, a 2001/681/EK és a 2006/193/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 342., 2009.12.22., 1. o.).
(23) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Környezetvédelmi szemléletű közbeszerzés {SEC(2008)2124} {SEC(2008)2125} {SEC(2008)2126} COM(2008)0400.
(24) A Bizottság 2013/179/EU ajánlása (2013. április 9.) a termékek és a szervezetek életciklus-alapú környezeti teljesítményének mérésére és ismertetésére szolgáló egységes módszerek alkalmazásáról (HL L 124., 2013.5.4., 1. o.).
(25) Az Európai Parlament és a Tanács 538/2014/EU rendelete (2014. április 16.) az európai környezeti-gazdasági számlákról szóló 691/2011/EU rendeletet módosításáról, 4. és 5. melléklet (HL L 158., 2014.5.27., 113. o.).
(26) Az Európai Parlament és a Tanács 2001/42/EK irányelve (2001. június 27.) bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (HL L 197., 2001.7.21., 30. o.).
(27) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/92/EU irányelve (2011. december 13.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról, (HL L 26., 2012.1.28. 1., o.).
(28) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/23/EU irányelve (2014. február 26.) a koncessziós szerződésekről (HL L 94., 2014.3.28., 1. o.).
(29) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).
(30) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 243. o.).
(31) https://www.unpri.org/pri/what-are-the-principles-for-responsible-investment.
(32) COM(2018)0097.
(33) Az Európai Parlament és a Tanács 2003/71/EK irányelve (2003. november 4.) az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról (HL L 345., 2003.12.31., 64. o.).
(34) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1129 rendelete (2017. június 14.) az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2003/71/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 168., 2017.6.30., 12. o.).
(35) Az Európai Parlament és a Tanács 525/2013/EU rendelete (2013. május 21.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és bejelentésére, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nemzeti és uniós szintű bejelentésére szolgáló rendszerről, valamint a 280/2004/EK határozat hatályon kívül helyezésérő (HL L 165., 2013.6.18., 13. o.).
(36) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.).
(37) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/56/EK irányelve (2008. június 17.) a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv) (HL L 164., 2008.6.25., 19. o.).
(38) Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).
(39) A Tanács 91/271/EGK irányelve (1991. május 21.) a települési szennyvíz kezeléséről (HL L 135., 1991.5.30., 40. o.).
(40) A Tanács 98/83/EK irányelve (1998. november 3.) az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről (HL L 330., 1998.12.5., 32. o.).
(41) A Bizottság (EU) 2017/848 határozata (2017. május 17.) a tengervizek jó környezeti állapotára vonatkozó kritériumok és módszertani előírások, a nyomon követésre és az értékelésre vonatkozó előírások és szabványosított módszerek megállapításáról, valamint a 2010/477/EU határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 125, 2017.5.18., 43. o.).
|
2021.3.26. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 108/1032 |
P8_TA(2019)0326
A 2020. évi pénzügyi évre tervezett bevételek és kiadások – I. szakasz – Európai Parlament
Az Európai Parlament 2019. március 28-i állásfoglalása az Európai Parlament 2020. évi pénzügyi évre tervezett bevételeiről és kiadásairól (2019/2003(BUD))
(2021/C 108/57)
Az Európai Parlament,
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1), |
|
— |
tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre (2), |
|
— |
tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra (3), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzatának és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételeknek a módosításáról szóló, 2013. október 22-i 1023/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4), |
|
— |
tekintettel a szexuális zaklatás és bántalmazás ellen az Unióban folytatott küzdelemről szóló, 2017. október 26-i állásfoglalására (5), |
|
— |
tekintettel az Európai Parlament 2019. évi pénzügyi évre tervezett bevételeiről és kiadásairól szóló, 2018. április 19-i állásfoglalására (6), |
|
— |
tekintettel az Unión belüli, munkahelyen, nyilvános térben és a politikai életben elkövetett megfélemlítés és szexuális zaklatás megelőzését és az ellenük való küzdelmet szolgáló intézkedésekről szóló, 2018. szeptember 11-i állásfoglalására (7), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió 2019. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetési tervezetéről szóló tanácsi álláspontról szóló, 2018. október 24-i állásfoglalására (8), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió 2019. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének második tervezetéről szóló tanácsi álláspontról szóló, 2018. december 12-i állásfoglalására (9), |
|
— |
tekintettel a nemek közötti egyenlőség Európai Parlamenten belüli érvényesítéséről szóló, 2019. január 15-i állásfoglalására (10), |
|
— |
tekintettel a Parlament 2020. évi pénzügyi évre vonatkozó előzetes költségvetési javaslattervezetének kidolgozása céljából a főtitkár által az Elnökséghez továbbított jelentésre, |
|
— |
tekintettel az Elnökség által 2019. március 25-én, az eljárási szabályzat 25. cikkének (7) bekezdése és 96. cikkének (1) bekezdése értelmében elkészített, előzetes költségvetési javaslattervezetre, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Bizottság által az eljárási szabályzat 96. cikkének (2) bekezdése értelmében elkészített költségvetési javaslattervezetre, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 96. cikkére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A8-0182/2019), |
|
A. |
mivel ez az eljárás az új jogalkotási ciklusban kezdeményezett ötödik teljes költségvetési eljárás és 2020 a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret hetedik éve; |
|
B. |
mivel a 2020. évi költségvetés – a főtitkár jelentésében javasoltak szerint – az V. fejezet felső határa előző évhez képest történő növelésének (infláció és reálnövekedés) figyelembevételével készül, ami nagyobb teret enged a növekedést és a beruházásokat illetően, valamint lehetővé teszi a megtakarítások elérését célzó és a hatékonyság javítására irányuló politikák végrehajtásának folytatását; |
|
C. |
mivel a főtitkár által a 2020. évi költségvetés tekintetében javasolt kiemelt célkitűzések közé tartoznak a következők: a szükséges források biztosítása az új Parlament és Bizottság megválasztását követő első teljes évre, valamint források biztosítása a polgárokkal való kapcsolattartásra, a többéves ingatlanprojektekre, a biztonságra és az informatikai fejlesztésre irányuló kiemelt projektek számára; |
|
D. |
mivel az előzetes költségvetési javaslattervezetben a főtitkár által 2020-ra javasolt költségvetés 2 068 530 000 EUR, ami összesen 3,58 %-os növekedést jelent a 2019. évi költségvetéshez képest, valamint a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret V. fejezetének 18,38 %-át teszi ki; |
|
E. |
mivel a költségvetés közel kétharmada indexált kiadás, amely a személyzeti szabályzat és a képviselők statútuma értelmében elsősorban az aktív vagy nyugdíjazott képviselők (21 %) és személyzet (35 %) kiigazított javadalmazására, nyugdíjaira, egészségügyi kiadásaira és juttatásaira, valamint épületekre (13 %) van előirányozva ágazatspecifikus indexálás vagy az inflációs ráta alapján; |
|
F. |
mivel a Parlament 2016. évi pénzügyi évre tervezett bevételeiről és kiadásairól szóló, 2015. április 29-i állásfoglalásában (11) már hangsúlyozta, hogy a költségvetését reális alapokra kell helyezni, és a költségvetési fegyelem, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően kell kialakítani; megállapítja, hogy az átalányösszegek hasznos és széles körben elismert eszközt jelentenek a rugalmasság és az átláthatóság növeléséhez; |
|
G. |
mivel a Parlament költségvetésének biztosítania kell a Parlament teljes körű jogalkotási hatáskörének érvényesülését, és lehetővé kell tennie megfelelő működését; |
|
H. |
mivel a Parlamentnek mint a költségvetési hatóság egyik ágának hitelessége azon képességétől függ, hogy saját kiadásait milyen mértékben tudja kézben tartani, valamint hogy uniós szinten fejleszteni tudja-e a demokráciát; |
|
I. |
mivel 2020 lesz az első teljes év a választások után, és így az alapvető politikai és támogatási tevékenységek szokásos üteméhez való visszatérés éve is; |
|
J. |
mivel az önkéntes nyugdíjalapot 1990-ben hozta létre az Elnökségnek a kiegészítő (önkéntes) nyugdíjrendszerre vonatkozó szabályzata (12); |
|
K. |
mivel az Európai Számvevőszék 1999. június 16-án„Az Európai Parlament képviselőinek nyugdíjprogramja és alapja” címmel kibocsátotta 5/99. sz. véleményét; |
Általános keret
|
1. |
hangsúlyozza, hogy a Parlament költségvetésének a 2020. évi költségvetésben való részarányát az V. fejezet felső határának 20 %-a alatt kell tartani; megállapítja, hogy a 2020-ra vonatkozó költségvetési javaslat szintje 18,22 %-os, ami alacsonyabb, mint a 2019-ben elért szint (18,51 %), és az elmúlt több mint 15 évben a legalacsonyabb részesedés az V. fejezetből; |
|
2. |
kiemeli, hogy a Parlament költségvetésének túlnyomó részét jogszabályi vagy szerződéses kötelezettségek rögzítik, és éves indexálás alá esik; |
|
3. |
kéri a főtitkárt és az Elnökséget, hogy a következő alkalommal elvi megfontolásokból olyan európai parlamenti becsléseket nyújtson be a BUDG bizottságnak, amelyek jobban megközelítik az Európai Bizottság által előre jelzett inflációs rátát, illetve azzal megegyeznek; |
|
4. |
támogatja az egyeztetési eljárás során az Elnökség és a Költségvetési Bizottság között 2019. március 19-én létrejött megállapodást, melynek értelmében a 2019. évi költségvetéshez képest a növekedést 2,68 %-ban állapították meg, amely megfelel a 2020. évi általános szintre vonatkozó, 2 050 430 000 EUR-t kitevő becsléseinek, annak érdekében, hogy az Elnökség által 2019. március 11-én jóváhagyott előzetes költségvetési javaslattervezetben megállapított kiadások szintjét csökkentsék 18,1 millió EUR-val, valamint hogy ennek megfelelően csökkentsék a következő költségvetési sorok tekintetében javasolt előirányzatokat: 1004 – Szokásos utazási költségek; 1200 – Javadalmazás és juttatások; 1402 – Egyéb alkalmazottak – Gépjárművezetők a Főtitkárságon; 2007 – Építkezések és épületek belső kialakítása; 2022 – Az épületek karbantartása, fenntartása, működtetése és tisztítása; 2024 – Energiafogyasztás; 2101 – Informatika és telekommunikáció – A működéssel kapcsolatos ismétlődő tevékenységek – Infrastruktúra; 212 – Bútorok; 214 – Műszaki berendezések és felszerelések; 300 – A személyzet kiküldetései és a három munkahely közötti hivatalos útjai során felmerülő költségek; 302 – Fogadási és reprezentációs költségek; 3040 – Belső ülésekhez kapcsolódó egyéb költségek; 3042 – Ülések, kongresszusok, konferenciák és küldöttségek; 422 – Parlamenti asszisztensek alkalmazásával kapcsolatos kiadások; úgy határoz, hogy az 1650. jogcímre (Orvosi szolgálat) 140 000 EUR, a 320. jogcímcsoportra (Szakértelem igénybevétele) 160 000 EUR és a 3211. jogcímre (tudományos médiaközpont) 400 000 EUR további előirányzatot biztosít; üdvözli, hogy az említett változásokat az Elnökség 2019. március 25-én elfogadta; |
|
5. |
javasolja, hogy a Parlament szervezeti egységei módosítsák a megjegyzéseket az 1650. jogcím (Orvosi szolgálat) alatt, mivel a kiegészítő 140 000 EUR-s előirányzat a pszichológiai és szexuális zaklatás megelőzésével és az ellene való küzdelemmel foglalkozó közvetítő és pszichológus költségeinek fedezésére szolgál, valamint a 320. jogcím (Szakértelem beszerzése) alatt, mivel a kiegészítő 160 000 EUR-s előirányzat a pszichológiai és szexuális zaklatás megelőzése, kivizsgálása és az ellene való küzdelem terén a szakértelem és szakértők igénybevételével kapcsolatos költségek fedezésére szolgál; |
|
6. |
megállapítja, hogy az Egyesült Királyság Unióból való kilépése a rendezett kilépés forgatókönyve alapján került számításba vételre, a brexitről szóló megállapodás és a politikai nyilatkozat 2018. november 25-i, Európai Tanács általi jóváhagyása alapján, amely szerint az Egyesült Királyság 2020-ig hozzájárul az uniós költségvetéshez; megjegyzi, hogy a kilépésből származó megtakarítások nagy része már beépítésre került a 2019. évi költségvetésbe, és hogy 2020-ra csak egyes kiadások kis mértékű csökkenése várható amiatt, hogy 46-tal kevesebb képviselő lesz; |
|
7. |
megjegyzi, hogy abban az esetben, ha az Egyesült Királyság nem lép ki az Unióból, vagy megállapodás nélkül lép ki, a javasolt előirányzatokat a költségvetési eljárás során kiigazíthatja az Elnökség, a Költségvetési Bizottság vagy a plenáris ülés; |
|
8. |
hangsúlyozza, hogy a Parlament fő feladatai a következők: a Tanáccsal közösen társjogalkotó és döntést hoz az uniós költségvetésről, képviseli a polgárokat és ellenőrzi a többi uniós intézmény munkáját; |
|
9. |
kiemeli a Parlament szerepét az európai politikai tudatosság építésében és az Unió értékeinek támogatásában; |
|
10. |
hangsúlyozza, hogy megtakarításokra van szükség a főtitkár javaslatához képest, hogy a javaslatban meghatározott növekedés jobban megközelítse a 2020-ban várható általános inflációs rátát, valamint hogy határozottan ösztönözni kell minden, a közpénzek hatékonyabb és átláthatóbb felhasználására irányuló törekvést; |
Átláthatóság és pontosság
|
11. |
megállapítja, hogy nőtt az átláthatóság a főtitkár jelentéseinek készítése során, például a közép- és hosszú távú tervezésre, a befektetésekre, a jogszabályi kötelezettségekre, a működési kiadásokra és a módszertanra vonatkozó, a Parlament és a Tanács által kért további információk megadásával; |
|
12. |
kéri, hogy a 2020. évi költségvetés túltervezésének elkerülése érdekében a parlamenti költségvetés reális és pontos legyen, ami a szükségletek és az azok fedezésére szolgáló költségek összeegyeztetését illeti; |
|
13. |
hangsúlyozza, hogy maximális gondossággal kell eljárni annak biztosítása érdekében, hogy a Parlament rendelkezésére álló összes költségvetési és személyzeti erőforrás a lehető legköltséghatékonyabb módon kerüljön felhasználásra azért, hogy az intézmény és a képviselők sikeresen láthassák el legfontosabb feladatukat: a jogalkotást; ismételten hangsúlyozza, hogy ehhez a munkamódszerek gondos tervezésére és szervezésére van szükség, illetve, ahol lehetséges, a tisztségek és struktúrák összevonására a felesleges bürokrácia, a funkcionális átfedések és az erőfeszítések és források megkettőzésének elkerülése céljából; |
A polgárok bevonása
|
14. |
üdvözli az Europa Experience központok, azaz olyan kiállítások megnyitását, amelyek a brüsszeli Parlamentárium sikeres koncepciójának kicsinyített változatait megtestesítő kiállítási terekként működnek; megállapítja, hogy a kapcsolattartó irodákban öt új Europa Experience központ felállítását tervezik 2020-ig; |
|
15. |
megjegyzi, hogy a kapcsolattartó irodákban az öt új Europa Experience központ felállítására előirányzott összeg magában foglalja magát a Kommunikációs Főigazgatóság által irányított kiállítási infrastruktúrát, a kiállítási területeket azonban nem; további részleteket kér a költségvetés 2019. őszi parlamenti olvasata előtt a várható összes költség nagyságrendjéről; |
|
16. |
tudomásul veszi a tagállamokban utazó kiállítások létrehozását, amelyek közelebb hozzák az Uniót a polgárokhoz; |
|
17. |
a főtitkártól részletes, tényszerű és mélyreható jelentést kér a DG COMM 51 pozíciójának hozzáadott értékéről; kéri, hogy július végéig nyilvánosan mutassák be ezt a jelentést a BUDG bizottságban; |
Ingatlan- és közlekedéspolitika
|
18. |
megismétli, hogy a költségvetési rendelet 266. cikkét kellőképpen figyelembe vevő, átlátható, korai információkon alapuló döntéshozatali folyamatra van szükség az ingatlanpolitika területén; |
|
19. |
nem ért egyet az aktuális ingatlanprojektekhez való hozzájárulás érdekében történő, év végi gyűjtőátcsoportosítás folyamatban lévő gyakorlatával; hangsúlyozza, hogy az ilyen gyűjtőátcsoportosítás rendszeresen azonos fejezetekben, címeken, és gyakran pontosan ugyanazokon a költségvetési sorokon történik, és felteszi magának a kérdést, hogy az összegek tudatosan vannak-e túlbecsülve annak érdekében, hogy a Parlament ingatlanpolitikájának finanszírozásához forrást teremtsenek; úgy véli, hogy az ingatlanpolitikát átlátható módon, a rá vonatkozó költségvetési sorokból kell finanszírozni; |
|
20. |
javasolja, hogy egy rendszeres és előretekintő ingatlanpolitika keretében, az összes épület éves költségvetési tervezése során különítsenek el a teljes új építési költségek 3 %-át kitevő összeget a karbantartási és felújítási kiadásokra; hangsúlyozza, hogy egy olyan ingatlanstratégiára van szükség, amely költséghatékonyságot biztosít, és kiemeli az épületek közelségéből eredő potenciális előnyöket, például a háttérirodai funkciók és az irodaterület és irodák megosztásából eredő szinergiákat; |
|
21. |
megállapítja, hogy az új Konrad Adenauer épület teljes keleti szárnyának átvétele és a beköltözés 2020-ra várható, és megjegyzi, hogy az új nyugati szárnyon közvetlenül ezt követően megkezdődnek a munkálatok; megjegyzi, hogy az építkezés végső szakaszában költségek várhatók a projektmenedzsmenttel kapcsolatban, így például a jelentős költöztetési műveletekhez, az első felszereléshez és az építési terület biztonsági felügyeletéhez kapcsolódóan; |
|
22. |
tudomásul veszi, hogy a meglévő luxembourgi épületek bérleti díja és karbantartása még egész évre szerepel a költségvetésben, tekintettel arra, hogy a meglévő épületekből való kiköltözésre csak fokozatosan kerülhet sor; kéri a főtitkárt, hogy adjon részletes felvilágosítást a fokozatos kiköltözéssel kapcsolatban, és magyarázza meg, hogy miért nem lehetségesek megtakarítások már 2020-ban; |
|
23. |
további részleteket kér az előkészítő műszaki munkákkal, többek között a például a PHS épületben található funkciók más épületekbe történő áthelyezésével kapcsolatban; kéri, hogy a Költségvetési Bizottság a költségvetés 2019. őszi parlamenti olvasata előtt kapjon tájékoztatást a részletes becslésekről és a költségek felosztásáról; |
|
24. |
kétségbe vonja az alábbi javasolt fejlesztések rendkívül magas költségeit: az Atrium épület látogatói szemináriumi termeinek berendezése (8,720 millió EUR), az Esplanade terület többfunkciós terének létrehozása (2,610 millió EUR), önkiszolgáló étterem létrehozása a strasbourgi SDM épületben (1,9 millió EUR); felkéri a főtitkárt, hogy még a költségvetés 2019. őszi parlamenti olvasata előtt bocsásson a Költségvetési Bizottság rendelkezésére a fenti határozatokhoz kapcsolódó minden információt; |
|
25. |
úgy véli, hogy további megtakarításokat kellene elérni a képviselők és asszisztenseik irodabútorára fordított kiadások terén, tekintettel ezen irodáknak a 2019. évi mandátum kezdetén esedékes teljes felújítására; |
|
26. |
aggodalommal tölti el, hogy a Parlament Indonéziában (Jakarta), Etiópiában (Addisz-Abeba) és az Egyesült Államokban(New York) ki kívánja szélesíteni tevékenységét és diplomáciai jelenlétét; sajnálja, hogy annak ellenére, hogy nem készült átfogó költség-haszon elemzés, és a helyszínek kiválasztására szolgáló érvek nem kerültek részletesen kidolgozásra, az Elnökség mégis egyetértett a javaslattal, valamint azzal, hogy a Parlament washingtoni irodájának jelenlegi vezetőjét nevezzék ki a jakartai iroda új vezetőjévé; sürgeti ezért a főtitkárt, hogy nevezze meg az érintett költségvetési sorokat, és hogy tisztázza ezt az átláthatatlan helyzetet azzal, hogy bemutatja a különböző helyszínekre, és a jakartai új irodavezető kinevezésére vonatkozó döntéshozatal folyamatát; egyidejűleg úgy véli, hogy a határozatot fel kell függeszteni; |
|
27. |
úgy véli, hogy egyetlen székhely esetén a Parlament költségvetésében potenciális megtakarításokat lehetne elérni; emlékeztet a Számvevőszék 2014. évi elemzésére, amely a Parlament több földrajzi helyszínen való elhelyezkedésének költségét évi 114 millió EUR-ra becsülte; emlékeztet továbbá arra, hogy a Parlament több földrajzi helyszínen való elhelyezkedése miatt kerül sor a Parlament személyi állománya összes kiküldetésének 78 %-ára, és hogy ennek a környezeti hatása 11 000 és 19 000 tonna közötti szén-dioxid-kibocsátás; ezért ütemtervet kér az egyetlen székhely megvalósítása érdekében; |
Biztonság
|
28. |
megjegyzi, hogy a 2020. évi költségvetés a Parlament biztonságának jelentős javítását célzó, 2016-ban megkezdett lényeges beruházások végső részleteit tartalmazza; rámutat, hogy ezek a projektek különböző területeket ölelnek fel, főként az épületekhez, a berendezésekhez és a személyzethez, illetve a kiberbiztonság és a kommunikáció biztonságának javításához kapcsolódnak; |
|
29. |
hangsúlyozza, hogy az iPACS projekt a Parlament számára korszerű és integrált biztonsági technológiákat biztosít az épületbiztonsággal kapcsolatos fennmaradó hiányosságok megszüntetése érdekében, és 2020 lesz a projekt végrehajtásának ötödik és utolsó éve; felkéri a főtitkárt, hogy részletesen foglalja össze az épületek biztonságához kapcsolódó, 2016 óta felmerülő összes kiadást; |
|
30. |
úgy véli, hogy az informatikai eszközök fontos eszközök a képviselők és a személyzet számára munkájuk végzéséhez, de ki lehetnek téve kibertámadásoknak; ezért üdvözli a kiberbiztonsági tevékenységekkel foglalkozó csoport elmúlt két évben végrehajtott megerősítését, és különösen azt, hogy a teljes működés megvalósítása és a kiberbiztonsági cselekvési terv végrehajtásának lezártával az erre a célra szolgáló költségvetés már csak az infláció fedezése céljából fog növekedni; |
|
31. |
üdvözli a képviselőknek nyújtott szolgáltatások javítására az informatikai alkalmazások fejlesztésébe való folyamatos beruházás, az e-Parlament program folytatása, a gépi tanulás terén a fordítási memóriák programja révén végzett kutatás és fejlesztés, valamint a konferenciatermek technikai kezelésére vonatkozó többéves projekt révén tett erőfeszítéseket; további tájékoztatást kér az elmúlt években ezekre a programokra fordított teljes összegről; tudomásul veszi e projektek hosszú távú fokozatos végrehajtását annak érdekében, hogy a költségeket fel lehessen osztani különböző pénzügyi évekre; |
Képviselőkkel és akkreditált parlamenti asszisztensekkel kapcsolatos kérdések
|
32. |
kéri az Elnökséget, hogy dolgozzon ki technikai megoldást arra, hogy a képviselők akkor is gyakorolhassák szavazati jogukat, amikor szülési szabadságon, apasági vagy betegszabadságon vannak; |
|
33. |
úgy véli, hogy az akkreditált parlamenti asszisztensek szociális és nyugdíjjogosultságait tiszteletben kell tartani; ezzel kapcsolatban megismétli azon kérését, hogy működőképes megoldást kell találni azon akkreditált parlamenti asszisztensek vonatkozásában, akik a jelenlegi hivatali idő lejártát követően, miután két parlamenti ciklust megszakítás nélkül végigdolgoztak, nem lesznek jogosultak az európai nyugdíjrendszer juttatásaira, amikor elérik a nyugdíjkorhatárt, ugyanis a személyzeti szabályzatban előírtak szerint szükséges tíz évből hiányzik majd valamennyi szolgálati idejük a 2014. évi korai választások és az akkreditált parlamenti asszisztensek új szerződéseinek a 2009. évi választások utáni időszak jelentős munkaterhelése miatti késedelmes jóváhagyása következtében; felszólítja ezért a főtitkárt, hogy terjesszen elő új, gyakorlatias és hiteles javaslatot, amelynek célja a probléma végleges megoldása; |
|
34. |
tudomásul veszi az akkreditált parlamenti asszisztensek juttatásainak felülvizsgálatát a Parlament három munkahelye közötti kiküldetésekhez kapcsolódó utazások tekintetében; emlékeztet azonban arra a többször megismételt kérésére, hogy az Elnökség tegyen lépéseket a juttatási arányok teljes összehangolása érdekében a Parlament három munkahelye közötti kiküldetésekhez kapcsolódó utazások tekintetében, a tisztviselők, az egyéb alkalmazottak és az akkreditált parlamenti asszisztensek vonatkozásában, a következő jogalkotási ciklustól kezdődően; |
|
35. |
üdvözli az Elnökségnek a képviselők gyakornokaira vonatkozóan 2018. december 10-én hozott határozatát, amely 2019. július 2-án lép hatályba; hangsúlyozza, hogy a gyakornokok kötelező minimális javadalmazásának tisztességes jövedelmet kell biztosítania számukra, ahogy az az uniós intézmények igazgatásában foglalkoztatott gyakornokok esetében is történik; |
|
36. |
elvárja, hogy a Parlament fordítószolgálata teljesítse alapvető feladatát, vagyis támogassa az uniós jogalkotást és a képviselőket feladataik ellátásában azzal, hogy kiváló minőségű fordításokat készít a jövőre vonatkozó fenntartható stratégia keretein belül; |
|
37. |
ismételten aggodalmának ad hangot a plenáris ülések során a szavazáshoz fűzött szóbeli indokolások tolmácsolásával kapcsolatos többletkiadások miatt; sürgeti a főtitkárt, hogy készítsen részletes költségkimutatást a szavazásokhoz fűzött szóbeli indokolásokról; emlékeztet a szavazási álláspontjukat kifejteni, vagy a választóik érdekeinek megfelelő kérdéseket felvetni kívánó képviselők rendelkezésére álló egyéb lehetőségekre, mint például a szavazáshoz fűzött írásbeli indokolásra, valamint a különböző nyilvános kommunikációs eszközökre; ezzel összefüggésben úgy véli, hogy jelentős megtakarítások elérése érdekében a szavazásokhoz fűzött szóbeli indokolásokat meg kell szüntetni; |
|
38. |
emlékeztet a képviselők statútuma 27. cikkének (1) és (2) bekezdésére, amely szerint „Az Európai Parlament által létrehozott önkéntes nyugdíjalap e statútum hatálybalépése után továbbra is működik azon képviselők vagy volt képviselők számára, akik ezen alapban jogokat vagy várományokat szereztek”, és hogy „A szerzett jogok és várományok teljeskörűen fennmaradnak”; felszólítja a főtitkárt és az Elnökséget, hogy teljes mértékben tartsák tiszteletben a képviselők statútumát, és a nyugdíjalap vonatkozásában haladéktalanul dolgozzanak ki egyértelmű tervet a Parlament számára arra vonatkozóan, hogy vállalja és vegye át a képviselők önkéntes nyugdíjalapjára vonatkozó kötelezettségeket; megismétli e tekintetben azon kérését, hogy a Számvevőszék vizsgálja meg az önkéntes nyugdíjalapot, és kéri annak megvizsgálását, hogy a képviselők statútumának rendelkezései alapján hogyan lehet biztosítani az önkéntes nyugdíjalap fenntartható finanszírozását a teljes átláthatóság fenntartása mellett; |
|
39. |
megismétli, hogy a képviselők általános költségtérítésével kapcsolatban átláthatóságra van szükség; sajnálja, hogy az Elnökség nem tudott e tekintetben nagyobb átláthatóságot és elszámoltathatóságot bevezetni; kéri, hogy a képviselők legyenek teljes mértékben elszámoltathatók az e juttatás keretében nyújtott kiadásaikért; |
A személyzettel kapcsolatos kérdések
|
40. |
úgy véli, hogy egy olyan időszakban, amikor az uniós intézmények rendelkezésére álló pénzügyi és személyzeti erőforrások valószínűleg egyre korlátozottabbak lesznek, meg kell határozni azokat a területeket, többek között – de nem kizárólag – azokat az informatikai szolgáltatásokat és a biztonsági, tolmácsolási és fordítási szolgáltatásokat, illetve a gépjárművezetői szolgáltatásokat, ahol a Parlament és a többi uniós intézmény tapasztalatai alapján növelni lehetne a háttérirodai funkciók közötti szinergiákat, teljes mértékben figyelembe véve az irányítási nehézségeket és a méretbeli különbségeket, méltányos együttműködési megállapodások kialakítása érdekében; |
|
41. |
kéri, hogy a képviselők számára vezessék be azt a követelményt, hogy az általános költségtérítéshez kapcsolódó elszámolásokat külső könyvelő ellenőrizze legalább a képviselői mandátum végén; kéri továbbá a kiadások nyilvánosságra hozatalát oly módon, hogy az Európai Parlament honlapján a képviselők ezen adatokat tartalmazó személyes oldalaira mutató linket helyeznek; |
|
42. |
üdvözli a Parlament, a Régiók Bizottsága és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság közötti meglévő együttműködési megállapodásokat, amelyek célja, hogy azonosítsák azokat az egyéb területeket, ahol a háttérirodai funkciókat meg lehetne osztani; felkéri a főtitkárt, hogy értékelje az uniós intézmények közötti meglévő együttműködést a további lehetséges szinergiák és megtakarítások azonosítása érdekében; |
|
43. |
fenntartja a minden polgár számára való hozzáférhetőség elvét; a plenáris ülésen elfogadott azon kéréssel összhangban, hogy vezessék be a plenáris ülés valamennyi vitájának nemzetközi jelnyelvre történő tolmácsolását, felszólítja a főtitkárt, hogy elemezze a kérés megvalósíthatóságát; |
|
44. |
emlékeztet az Unióban a szexuális zaklatás és bántalmazás ellen folytatott küzdelemről, valamint a megfélemlítés és szexuális zaklatás megelőzését és az ellenük való küzdelmet szolgáló intézkedésekről szóló, 2017. október 26-i, 2018. szeptember 11-i és 2019. január 15-i parlamenti állásfoglalások ajánlásaira; támogatást kér a zaklatások megelőzésével foglalkozó és a Parlament személyzetének tanácsot nyújtó bizottság külső ellenőrzésének kiszélesítéséhez szükséges külső szakértelemmel kapcsolatos költségek fedezéséhez; előirányzatokat kér a Parlament számára a zaklatással szemben folytatott küzdelemről szóló állásfoglalásban rögzített reformintézkedések teljes körű végrehajtásának fedezésére, beleértve a valamennyi alkalmazott, akkreditált parlamenti asszisztens és képviselő számára nyújtott gyakori kötelező zaklatásellenes képzéseket; továbbá véleménye szerint előirányzatokra van szükség a zaklatási ügyek Parlamenten belüli megelőzésével és kezelésével foglalkozó közvetítők és egyéb szakértők költségeinek fedezésére, a bizalmi személyek és a jelenlegi struktúrák hálózatával együtt; |
|
45. |
javasolja a videokonferenciák és egyéb technológiák nagyobb mértékű használatát a környezet védelme és erőforrások megtakarítása érdekében, különösen az alkalmazottak három helyszín közötti szolgálati útjainak csökkentésével; |
Egyéb kérdések
|
46. |
úgy véli, hogy felül kell vizsgálni a Parlament költségvetési javaslatának elfogadására irányuló eljárást, figyelembe véve a Parlament belső költségvetési eljárásával foglalkozó munkacsoport által kidolgozott, folyamatosan fejlesztett dokumentumot, tiszteletben tartva a képviselőcsoportok azon kívánságát, hogy egyszerűsítsék a jelenlegi eljárást, tegyék azt hatékonyabbá, csökkentve a képviselők és a személyzet munkaterhelését, valamint növeljék az átláthatóságot, és tisztázzák az érintett szereplők közötti felelősségi köröket; emlékeztet arra, hogy a jelenlegi eljárás során a Költségvetési Bizottság kétszer végzi el ugyanazokat a feladatokat, a tavaszi szakaszban (egyeztetés az Elnökséggel a Parlament költségvetési javaslatának elfogadása érdekében) és az őszi szakaszban (költségvetési módosítások benyújtása), ami több üléshez, több dokumentum elkészítéséhez és több kapcsolódó költséghez (fordítások, tolmácsolás stb.) vezet; |
|
47. |
kéri a televízióállomásokkal, a közösségi médiával és további partnerekkel együttműködő európai tudományos médiaközpont megfelelő finanszírozásának fenntartását annak érdekében, hogy képzési célokat határozzanak meg fiatal újságírók számára, különösen az új tudományos és technológiai fejlődéssel, valamint a tényeken alapuló, szakértők által megvizsgált hírekkel kapcsolatban; |
|
48. |
felhívja a főtitkárt és az Elnökséget, hogy alakítsák ki a teljesítményalapú költségvetés-tervezés és a környezeti fenntarthatóság kultúráját a Parlament igazgatásában, valamint a karcsú menedzsmentre vonatkozó megközelítést annak érdekében, hogy fokozzák a hatékonyságot, valamint csökkentsék a papírmunkát és a bürokráciát az intézmény belső munkavégzésében; hangsúlyozza, hogy a karcsú menedzsment a munkavégzés folyamatos javítását jelenti az egyszerűsítésnek és az adminisztratív személyzet tapasztalatának köszönhetően; |
|
49. |
kéri, hogy az európai politikai pártok és európai alapítványok számára elérhető pénzeszközök kezelése és felhasználása teljes mértékben átlátható módon történjen; kéri az európai politikai pártok és alapítványok költségvetési kiadásainak alapos értékelését és ellenőrzését; felhívja a figyelmet az európai politikai pártok tevékenységének magánvállalatok által történő támogatásából származó összeférhetetlenségre; kéri ezért, hogy tiltsák meg, hogy bármely magánvállalat az európai politikai pártok vagy európai alapítványok részére adakozzon vagy támogatást nyújtson; |
o
o o
|
50. |
elfogadja a 2020. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetési javaslatot; |
|
51. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és a költségvetési javaslatot a Tanácsnak és a Bizottságnak. |
(1) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(2) HL L 347., 2013.12.20., 884. o.
(3) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.
(4) HL L 287., 2013.10.29., 15. o.
(5) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0417.
(6) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0182.
(7) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0331.
(8) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0404.
(9) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0503.
(10) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0010.
(11) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0172.
(12) Az Elnökség által elfogadott szövegek, PE 113.116/BUR./rev. XXVI/01-04-2009.
