Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám M.10099 — Arch/Kelso/Warburg/Watford)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2021/C 99/01)

2021. március 17-én a Bizottság úgy határozott, hogy engedélyezi e bejelentett összefonódást, és a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. E határozat a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 6. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapul. A határozat teljes szövege csak angol nyelven hozzáférhető, és azután teszik majd közzé, hogy az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították belőle. A szöveg megtalálható lesz

—

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

—	elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/homepage.html?locale=hu) a 32021M10099 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít online hozzáférést az európai uniós jogszabályokhoz.

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

Értesítés a súlyos emberi jogi jogsértések és visszaélések elleni korlátozó intézkedésekről szóló, a (KKBP) 2021/481 tanácsi határozattal módosított (KKBP) 2020/1999 tanácsi határozatban és a súlyos emberi jogi jogsértések és visszaélések elleni korlátozó intézkedésekről szóló, az (EU) 2021/478 tanácsi végrehajtási rendelettel végrehajtott (EU) 2020/1998 tanácsi rendeletben előírt korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek részére

(2021/C 99/02)

Az Európai Unió Tanácsa az alábbi információt hozza azon személyek tudomására, akik a súlyos emberi jogi jogsértések és visszaélések elleni korlátozó intézkedésekről szóló, a (KKBP) 2021/481 tanácsi határozattal (1) módosított (KKBP) 2020/1999 tanácsi határozat (2) mellékletében és a súlyos emberi jogi jogsértések és visszaélések elleni intézkedésekről szóló, az (EU) 2021/478 tanácsi végrehajtási rendelettel (3) végrehajtott (EU) 2020/1998 tanácsi rendelet (4) I. mellékletében szerepelnek.

Az Európai Unió Tanácsa úgy határozott, hogy ezeket a személyeket fel kell venni a (KKBP) 2020/1999 határozatban és az (EU) 2020/1998 rendeletben előírt korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek jegyzékébe. Az érintett személyek jegyzékbe vételének indokolása az említett mellékletek vonatkozó rovataiban szerepel.

A Tanács felhívja az érintett személyek figyelmét arra, hogy a megfelelő tagállam(ok)nak az (EU) 2020/1998 rendelet II. mellékletében szereplő honlapján megjelölt illetékes hatóságainál kérvényezhetik, hogy engedélyezzék a befagyasztott pénzeszközök alapvető szükségletekre vagy konkrét kifizetésekre történő felhasználását (vö. a rendelet 4. cikkével).

Az érintett személyek 2021. október 31. előtt kérvényezhetik a Tanácsnál a jegyzékbe vételükről szóló döntés felülvizsgálatát. A kérvényt az igazoló dokumentumokkal együtt az alábbi címre kell küldeni:

Council of the European Union

General Secretariat

RELEX.1.C

Rue de la Loi/Wetstraat 175

1048 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

E-mail-cím: sanctions@consilium.europa.eu

A Tanács a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek és szervezetek jegyzékének a (KKBP) 2020/1999 határozat 10. cikkével összhangban elvégzett következő felülvizsgálatakor figyelembe fogja venni a beérkezett észrevételeket.

---

(1)  HL L 99 I, 2021.3.22., 25. o.

(2)  HL L 410 I, 2020.12.7., 13. o.

(3)  HL L 99 I, 2021.3.22., 1. o.

(4)  HL L 410 I, 2020.12.7., 1. o.

Értesítés a súlyos emberi jogi jogsértések és visszaélések elleni korlátozó intézkedésekről szóló (KKBP) 2020/1999 tanácsi határozatban és (EU) 2020/1998 tanácsi rendeletben előírt korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó érintettek részére

(2021/C 99/03)

Az Európai Unió Tanácsa az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 16. cikkének megfelelően az alábbi információt hozza az érintettek tudomására:

Ezen adatkezelési művelet jogalapja a (KKBP) 2021/481 tanácsi határozattal (2) módosított (KKBP) 2020/1999 tanácsi határozat (3), valamint az (EU) 2021/478 tanácsi végrehajtási rendelettel (4) végrehajtott (EU) 2020/1998 tanácsi rendelet (5).

Az adatkezelési művelet viszonylatában az adatkezelő szerv az Európai Unió Tanácsának Főtitkárságán belül a Külkapcsolati Főigazgatóság (RELEX) RELEX.1.C osztálya, amelynek elérhetősége a következő:

Council of the European Union

General Secretariat

RELEX.1.C

Rue de la Loi/Wetstraat 175

1048 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

E-mail-cím: sanctions@consilium.europa.eu

A Főtitkárság adatvédelmi tisztviselője az alábbi e-mail-címen érhető el:

Adatvédelmi tisztviselő

data.protection@consilium.europa.eu

Az adatkezelési művelet célja a súlyos emberi jogi jogsértések és visszaélések elleni korlátozó intézkedésekről szóló, a (KKBP) 2021/481 határozattal módosított (KKBP) 2020/1999 határozatnak, valamint a súlyos emberi jogi jogsértések és visszaélések elleni intézkedésekről szóló, az (EU) 2021/478 végrehajtási rendelettel végrehajtott (EU) 2020/1998 rendeletnek megfelelően korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek jegyzékének a létrehozása és aktualizálása.

Az érintettek azok a természetes személyek, akik teljesítik a jegyzékbe vételnek a (KKBP) 2020/1999 határozatban és az (EU) 2020/1998 rendeletben meghatározott kritériumait.

A művelet keretében az alábbi személyes adatok gyűjtésére kerülhet sor: az érintett személy megfelelő azonosításához, valamint az indokoláshoz szükséges és kapcsolódó adatok.

Az összegyűjtött személyes adatok szükség esetén megoszthatók az Európai Külügyi Szolgálattal és a Bizottsággal.

Az (EU) 2018/1725 rendelet 25. cikke szerinti korlátozások sérelme nélkül, az érintettek által a jogaik – például a betekintési jog, valamint a helyesbítéshez való jog, illetve a kifogásolási jog – gyakorlása tekintetében benyújtott kérelmekre az (EU) 2018/1725 rendeletnek megfelelően kell választ adni.

A személyes adatokat az érintettnek a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek jegyzékéből való törlésének, illetve az intézkedés érvényessége lejártának időpontjától számított öt évig, illetve, ha az ügyben bírósági eljárás indult, annak lezárulásáig tárolják.

A bírósági, közigazgatási vagy nem bírósági jogorvoslatok sérelme nélkül, az érintettek az (EU) 2018/1725 rendeletnek megfelelően panaszt tehetnek az európai adatvédelmi biztosnál (edps@edps.europa.eu).

---

(1)  HL L 295., 2018.11.21., 39. o.

(2)  HL L 99. I, 2021.3.22., 25 o.

(3)  HL L 410. I, 2020.12.7., 13. o.

(4)  HL L 99 I, 2021.3.22., 1 o.

(5)  HL L 410. I, 2020.12.7., 1. o.

Értesítés a (KKBP) 2021/483 tanácsi határozattal módosított, a Mianmarral/Burmával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2013/184/KKBP tanácsi határozatban, valamint az (EU) 2021/480 tanácsi végrehajtási rendelettel végrehajtott, a Mianmarral/Burmával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 401/2013/EU rendeletben előírt korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek részére

(2021/C 99/04)

Az Európai Unió Tanácsa az alábbi információt hozza azon személyek tudomására, akik a (KKBP) 2021/483 tanácsi határozattal (1) módosított, a Mianmarral/Burmával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2013/184/KKBP tanácsi határozat (2) I. mellékletében, valamint az (EU) 2021/480 tanácsi végrehajtási rendelettel (3) végrehajtott, a Mianmarral/Burmával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 401/2013/EU tanácsi rendelet (4) IV. mellékletében szerepelnek.

Az Európai Unió Tanácsa a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek jegyzékének felülvizsgálatát követően úgy határozott, hogy a fent említett mellékletekben szereplő személyeknek továbbra is szerepelniük kell a Mianmarral/Burmával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2013/184/KKBP határozatban és 401/2013/EU rendeletben előírt korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek jegyzékében. Az érintett személyek jegyzékbe vételének indokolása az említett mellékletek vonatkozó rovataiban szerepel.

Felhívjuk az érintett személyek figyelmét arra, hogy kérvényezhetik az érintett tagállam(ok)nak a Mianmarral/Burmával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 401/2013/EU rendelet II. mellékletében szereplő honlapján megjelölt illetékes hatóságainál, hogy engedélyezzék a befagyasztott pénzeszközök alapvető szükségletekre vagy konkrét kifizetésekre történő felhasználását (vö. a rendelet 4b. cikkével).

Az érintett személyek kérvényezhetik a Tanácsnál annak a határozatnak a felülvizsgálatát, amellyel felkerültek az említett jegyzékekre. A kérvényt az igazoló dokumentumokkal együtt 2021. november 1. előtt, az alábbi címre kell küldeni:

Council of the European Union

General Secretariat

RELEX.1.C

Rue de la Loi/Wetstraat 175

1048 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

E-mail-cím: sanctions@consilium.europa.eu

A Tanács a 2013/184/KKBP határozat 12. cikkével és a 401/2013/EU rendelet 4i. cikkének (4) bekezdésével összhangban elvégzett időszakos felülvizsgálat során figyelembe fogja venni a beérkezett észrevételeket.

Felhívjuk továbbá az érintett személyek figyelmét arra a lehetőségre, hogy a Tanács határozata ellen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 275. cikkének második bekezdésében, valamint 263. cikkének negyedik és hatodik bekezdésében meghatározott feltételekkel összhangban jogorvoslati kérelmet nyújthatnak be az Európai Unió Törvényszékéhez.

---

(1)  HL L 99. I, 2021.3.22., 40. o.

(2)  HL L 111., 2013.4.23., 75. o.

(3)  HL L 99. I, 2021.3.22., 15. o.

(4)  HL L 121., 2013.5.3., 1. o.

Értesítés a Mianmarral/Burmával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2013/184/KKBP tanácsi határozatban és 401/2013/EU tanácsi rendeletben előírt korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó, érintett személyek részére

(2021/C 99/05)

Az Európai Unió Tanácsa az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 16. cikkének megfelelően az alábbi információt hozza az érintettek tudomására.

Ezen adatkezelési művelet jogalapja a (KKBP) 2021/483 tanácsi határozattal (2) módosított 2013/184/KKBP tanácsi határozat (3), valamint az (EU) 2021/480 tanácsi végrehajtási rendelettel (4) végrehajtott 401/2013/EU tanácsi rendelet (5).

Az adatkezelési művelet viszonylatában az adatkezelő szerv az Európai Unió Tanácsának Főtitkárságán belül a Külkapcsolati Főigazgatóság (RELEX) RELEX.1.C osztálya, amelynek elérhetősége a következő:

Council of the European Union

General Secretariat

RELEX.1.C

Rue de la Loi/Wetstraat 175

1048 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

E-mail-cím: sanctions@consilium.europa.eu

Az adatkezelési művelet célja a (KKBP) 2021/483 határozattal módosított 2013/184/KKBP határozatnak, valamint az (EU) 2021/480 végrehajtási rendelettel végrehajtott 401/2013/EU rendeletnek megfelelően korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek jegyzékének a létrehozása és aktualizálása.

Az érintettek azok a természetes személyek, akik teljesítik a jegyzékbe vételnek a 2013/184/KKBP határozatban és a 401/2013/EU rendeletben meghatározott kritériumait.

A gyűjtött személyes adatok magukban foglalják az érintett személy megfelelő azonosításához szükséges adatokat, az indokolást, továbbá valamennyi ezzel kapcsolatos adatot.

Az összegyűjtött személyes adatok szükség esetén megoszthatók az Európai Külügyi Szolgálattal és a Bizottsággal.

Amennyiben az érintettek gyakorolják például a betekintési, a helyesbítéshez való vagy kifogásolási jogukat, úgy – az (EU) 2018/1725 rendelet 25. cikke szerinti korlátozások sérelme nélkül – az (EU) 2018/1725 rendeletnek megfelelően kell választ adni.

A személyes adatokat az érintettnek a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek jegyzékéből való törlésének, illetve az intézkedés érvényessége lejártának időpontjától számított öt évig, illetve, ha az ügyben bírósági eljárás indult, annak lezárulásáig tárolják.

Az érintettek a bírósági, közigazgatási vagy nem bírósági jogorvoslatok sérelme nélkül, az (EU) 2018/1725 rendeletnek megfelelően panaszt tehetnek az európai adatvédelmi biztosnál.

---

(1)  HL L 295., 2018.11.21., 39. o.

(2)  HL L 99. I, 2021.3.22., 40. o.

(3)  HL L 111., 2013.4.23., 75. o.

(4)  HL L 99. I, 2021.3.22., 15. o.

(5)  HL L 121., 2013.5.3., 1. o.

Értesítés a Mianmarral/Burmával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2013/184/KKBP tanácsi határozatban és 401/2013/EU tanácsi rendeletben meghatározott korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek részére

(2021/C 99/06)

Az alábbi információt hozzuk Aung Aung és Khin Hlaing, a Mianmarral/Burmával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2013/184/KKBP tanácsi határozat (1) mellékletében, valamint a Mianmarral/Burmával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 401/2013/EU tanácsi rendelet (2)IV. mellékletében szereplő személyek tudomására.

A Tanács új indokolással fenn kívánja tartani a fent említett személyekkel szembeni korlátozó intézkedéseket. Tájékoztatjuk az említett személyeket, hogy 2021. március 30-ig, az alábbi címen kérhetik meg a Tanácstól a jegyzékbe vételükkel kapcsolatos szándékolt indokolást:

Council of the European Union

General Secretariat

RELEX.1.C

Rue de la Loi/Wetstraat 175

1048 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

E-mail: sanctions@consilium.europa.eu.

---

(1)  HL L 111., 2013.4.23., 75. o.

(2)  HL L 121., 2013.5.3., 1. o.

Euroátváltási árfolyamok (1)

2021. március 22.

(2021/C 99/07)

1 euro =

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,1926
JPY	Japán yen	129,77
DKK	Dán korona	7,4360
GBP	Angol font	0,86233
SEK	Svéd korona	10,1580
CHF	Svájci frank	1,1023
ISK	Izlandi korona	151,20
NOK	Norvég korona	10,1393
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	26,075
HUF	Magyar forint	366,90
PLN	Lengyel zloty	4,6017
RON	Román lej	4,8862
TRY	Török líra	9,4097
AUD	Ausztrál dollár	1,5400
CAD	Kanadai dollár	1,4903
HKD	Hongkongi dollár	9,2614
NZD	Új-zélandi dollár	1,6617
SGD	Szingapúri dollár	1,5992
KRW	Dél-Koreai won	1 344,78
ZAR	Dél-Afrikai rand	17,5657
CNY	Kínai renminbi	7,7582
HRK	Horvát kuna	7,5740
IDR	Indonéz rúpia	17 176,42
MYR	Maláj ringgit	4,9064
PHP	Fülöp-szigeteki peso	57,843
RUB	Orosz rubel	88,9011
THB	Thaiföldi baht	36,816
BRL	Brazil real	6,5917
MXN	Mexikói peso	24,6337
INR	Indiai rúpia	86,2895

---

(1)  Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

Az európai adatvédelmi biztos véleményének összefoglalója az új migrációs és menekültügyi paktumról szóló adatvédelmi biztosi véleményről

(A vélemény teljes szövege angol, francia és német nyelven megtalálható az európai adatvédelmi biztos honlapján:www.edps.europa.eu)

(2021/C 99/08)

Az Európai Bizottság 2020. szeptember 23-án előterjesztette az új migrációs és menekültügyi paktumot, amely a következő öt jogalkotási javaslatot foglalja magában: i. az Eurodac-rendeletre irányuló módosított javaslat; ii. a menekültügyi eljárásra vonatkozó módosított javaslat; iii. a menekültügy és a migráció kezeléséről szóló rendeletre irányuló javaslat; iv. az előszűrésről szóló rendeletre irányuló javaslat; v. a válsághelyzetekről és vis maior helyzetekről szóló rendeletre irányuló javaslat. A paktum részét képezi több nem jogalkotási kezdeményezés is.

Az európai adatvédelmi biztos elismeri, hogy hatékonyabban kell kezelni a migrációt és a menekültügyet. Ugyanakkor – amint az európai adatvédelmi biztos 2020 és 2024 közötti időszakra szóló stratégiájában olvasható – az adatvédelem a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek, például az EU külső határaihoz közeledő migránsok és menedékkérők egyik utolsó védelmi vonala. Ezért az európai adatvédelmi biztos úgy véli, hogy a javasolt átfogó megközelítésnek a nemzetközi védelemért folyamodó személyek és egyéb migránsok alapvető jogainak – többek között az adatvédelemhez és a magánélethez való joguk – teljes körű tiszteletben tartására kell épülnie.

Az európai adatvédelmi biztos általánosságban úgy ítéli meg, hogy az alapvető jogokra és az adatvédelemre vonatkozó részletes hatásvizsgálatra van szükség. Ezenkívül úgy véli, hogy a jogalkotási javaslatoknak egyértelműen rendelkezniük kell a személyes adatok kezelésében részt vevő különböző szereplők feladatköreinek elosztásáról. Figyelembe véve továbbá, hogy az új migrációs és menekültügyi paktumban foglalt javaslatok többsége a közös európai menekültügyi rendszer reformjára vonatkozó 2016-os javaslatokra épül, az európai adatvédelmi biztos úgy véli, hogy a közös európai menekültügyi rendszer első reformcsomagjáról szóló 07/2016. számú véleményében megfogalmazott ajánlások – különösen az Eurodacra vonatkozó ajánlások – továbbra is teljes mértékben érvényesek.

Ezen belül az Eurodac-rendeletre irányuló módosított javaslat tekintetében az európai adatvédelmi biztos azt ajánlja, hogy a tagállami hatóságok és az uniós szervek továbbra is csak a saját feladataik elvégzéséhez szükséges adatokat lássák, még akkor is, ha az adatkészletek sorban össze vannak kapcsolva. Az európai adatvédelmi biztos azt is ajánlja, hogy a módosított javaslat az EUDPR 62. cikkének megfelelően kifejezetten vezesse be az egységes koordinált felügyeleti modellt. Az európai adatvédelmi biztos ajánlásai között szerepel, hogy mielőtt a módosított rendszer működésbe lépne, megfelelően frissíteni kell az Eurodac üzleti és műszaki környezetének biztonsági keretrendszerét, továbbá a javaslatnak egyértelműen meg kell határoznia azt is, hogy milyen adatokat tárolnak majd a közös személyazonosítóadat-tárban, illetve az Eurodac központi rendszerében.

Az előszűrésről szóló rendeletre irányuló javaslat tekintetében az európai adatvédelmi biztos hangsúlyozza, hogy a feldolgozott információk pontossága kulcsfontosságú, továbbá a harmadik országbeli állampolgároknak minden esetben biztosítani kell a jogot a személyes adataik helyesbítéséhez és/vagy kiegészítéséhez. Ezenkívül az európai adatvédelmi biztos úgy véli, hogy a harmadik országbeli állampolgárok által szolgáltatott vagy tőlük származó, a személyazonosságuk megállapítását vagy az ellenőrzésüket szolgáló adatok gyűjtéséhez alkalmazható módszerek tekintetében a javaslat még mindig nagyon általánosan fogalmaz, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a nemzeti szinten használt gyakorlatok igen sokfélék, és a beavatkozás mértéke és a hatékonyság szempontjából különbözőek. Az európai adatvédelmi biztos továbbá azt ajánlja, hogy határozzák meg egyértelműbben a személyes adatok azon kezelésének célját és módjait, amely annak ellenőrzésére irányul, hogy a harmadik országbeli állampolgárok biztonsági kockázatot jelentenek-e.

A vélemény megfogalmaz néhány további adatvédelmi ajánlást is, amelyeket a jogalkotási folyamat során szintén figyelembe kell venni.

1.   BEVEZETÉS ÉS HÁTTÉR

1.

Az Európai Bizottság 2020. szeptember 23-án előterjesztette az új migrációs és menekültügyi paktumot (1). A paktum a Bizottság fő szakpolitikai kezdeményezéseinek egyike, amely már a 2020. január 29-én közzétett munkaprogramjában is szerepelt „Az európai életmód előmozdítása” címet viselő ötödik prioritás alatt (2).

2.

Az új migrációs és menekültügyi paktum több jogalkotási javaslatot, illetve nem jogalkotási eszközt foglal magában. A közös európai menekültügyi rendszer (KEMR) reformjára irányuló bizottsági javaslatokra épül, amelyeket a Bizottság 2016-ban és 2018-ban nyújtott be, és amelyekről a Parlament és a Tanács már előzetes politikai megállapodásra jutott, bár a tárgyalások még nem zárultak le.

3.

Ezzel kapcsolatban a Bizottság két módosított és három új jogalkotási javaslatot terjesztett elő: — a menekültügy és a migráció kezeléséről szóló rendelet hatékony alkalmazása érdekében a biometrikus adatok összehasonlítását szolgáló Eurodac létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló módosított javaslatot (a továbbiakban: az Eurodac-rendeletre irányuló módosított javaslat) (3), — az Unión belüli nemzetközi védelemre vonatkozó közös eljárások létrehozásáról, valamint a 2013/32/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló módosított javaslatot (a továbbiakban: a menekültügyi eljárásra vonatkozó módosított javaslat) (4), — a menekültügy és a migráció kezeléséről, valamint a 2003/109/EK tanácsi irányelv és az (EU) XXX/XXX rendeletre [Menekültügyi és Migrációs Alap] irányuló javaslat módosításáról szóló rendeletre irányuló javaslatot (a továbbiakban: a menekültügy és a migráció kezeléséről szóló rendeletre irányuló javaslat) (5), — a harmadik országbeli állampolgárok külső határokon történő előszűrésének bevezetéséről, valamint a 767/2008/EK, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240 és az (EU) 2019/817 rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatot (a továbbiakban: az előszűrésről szóló rendeletre irányuló javaslat) (6), — a migrációs és menekültügyi válsághelyzetek és vis maior helyzetek kezeléséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatot (a továbbiakban: a válsághelyzetekről és vis maior helyzetekről szóló rendeletre irányuló javaslat) (7). Ezenkívül az új paktum részét képezik az alábbi nem jogalkotási kezdeményezések is: — a migrációs felkészültségi és válságkezelési tervről szóló új ajánlás (8), — az áttelepítésről és a kiegészítő lehetőségekről szóló új ajánlás (9), — a magántulajdonban lévő hajók által végzett kutatási-mentési műveletekről szóló új ajánlás (10), — az embercsempészekről szóló irányelvre vonatkozó új iránymutatás (11).

4.

A Bizottság az Eurodac-rendeletre irányuló módosított javaslat kapcsán 2020. július 27-én informális konzultációra kérte fel az európai adatvédelmi biztost, aki augusztusban továbbította a Bizottságnak informális észrevételeit. Az európai adatvédelmi biztos üdvözli, hogy már az eljárás korai szakaszában kikérték a véleményét, és arra ösztönzi a Bizottságot, hogy folytassa ezt a bevált gyakorlatot.

5.

Ezt követően a Bizottság 2020. október 5-én hivatalos konzultációt folytatott az európai adatvédelmi biztossal az Eurodac-rendeletre irányuló módosított javaslatról. A konzultáció azonban nem tért ki a 2020. szeptember 23-án elfogadott migrációs és menekültügyi csomag többi elemére, amelyek szintén hatással lehetnek az adatvédelemhez való jogra, és ennek folytán az (EU) 2018/1725 rendelet (a továbbiakban: EUDPR) 42. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozhatnak.

6.

Ugyanakkor az Eurodac-rendeletre irányuló módosított javaslat számos egyéb, az új migrációs és menekültügyi paktum részét képező jogalkotási javaslatra is hivatkozik, mint a menekültügy és a migráció kezeléséről szóló rendelet, a menekültügyi eljárásról szóló rendelet, az előszűrésről szóló rendelet stb. Ennélfogva noha ez a vélemény elsődlegesen az Eurodac-rendeletre irányuló módosított javaslatról szól, a többi jogalkotási javaslatra vonatkozóan is megfogalmaz észrevételeket és ajánlásokat.

5.   KÖVETKEZTETÉSEK

Az európai adatvédelmi biztos megérti, hogy következetesebben és hatékonyabban kell kezelni a migrációt és a menekültügyet. Ugyanakkor – amint az európai adatvédelmi biztos 2020 és 2024 közötti időszakra szóló stratégiájában már olvasható – „az adatvédelem a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek, például az EU külső határaihoz közeledő migránsok és menedékkérők egyik utolsó védelmi vonala”. Ezért a javasolt átfogó megközelítésnek a nemzetközi védelemért folyamodó személyek és egyéb migránsok alapvető jogainak – többek között az adatvédelemhez és a magánélethez való jog – teljes körű tiszteletben tartására kell épülnie.

36.

Ennek érdekében az európai adatvédelmi biztos – tanácsadói szerepében – ebben a véleményben konkrét ajánlásokat fogalmaz meg az adatvédelem és a magánélet védelme tekintetében. Noha ez a vélemény elsődlegesen az Eurodac-rendeletre irányuló módosított javaslatról szól, a többi jogalkotási javaslatra vonatkozóan is megfogalmaz észrevételeket és ajánlásokat. Az új migrációs és menekültügyi paktum által meghatározott átfogó megközelítés, valamint azon potenciális hatás, amelyet ez a keretrendszer az alapvető jogokra – többek között a magánélet tiszteletben tartásához és az adatvédelemhez való jogra – gyakorolhat, az alapvető jogokra és az adatvédelemre vonatkozó részletes hatásvizsgálatot tesz szükségessé.

37.

Ezenkívül az új migrációs és menekültügyi paktum integrált megközelítése konkrét feladatokat rendel különböző nemzeti és uniós szintű szereplőkhöz, többek között uniós ügynökségekhez, például az Európai Határ- és Parti Őrséghez (Frontex) és az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalhoz (EASO). Az európai adatvédelmi biztos az EU nagy méretű informatikai rendszereinek felügyelete terén szerzett tapasztalata alapján úgy véli, hogy a jogalkotási javaslatoknak egyértelműen kellene rendelkezniük a személyes adatok kezelésével kapcsolatos feladatkörök elosztásáról, ez ugyanis elengedhetetlen ahhoz, hogy az adatkezelést az EUDPR és az általános adatvédelmi rendelet rendelkezéseinek megfelelően rendeljék hozzá a különböző szereplőkhöz. Az Eurodac-rendeletre irányuló módosított javaslat tekintetében az európai adatvédelmi biztos úgy ítéli meg, hogy a közös európai menekültügyi rendszer első reformcsomagjáról szóló 07/2016. számú véleményében (12) megfogalmazott ajánlások – különös tekintettel az Eurodacra vonatkozó ajánlásokra – továbbra is teljes mértékben érvényesek. Ezenkívül az Eurodac-rendeletre irányuló módosított javaslat által bevezetett újdonságok tekintetében az európai adatvédelmi biztos fontosnak tartja annak biztosítását, hogy a tagállami hatóságok és az uniós szervek továbbra is csak a saját feladataik elvégzéséhez szükséges adatokat lássák, még akkor is, ha az adatkészletek sorban össze vannak kapcsolva. Az európai adatvédelmi biztos azt is ajánlja, hogy az EUDPR 62. cikkének megfelelően kifejezetten vezessék be az egységes koordinált felügyeleti modellt. Az európai adatvédelmi biztos ajánlásai között szerepel, hogy mielőtt a módosított rendszer működésbe lépne, megfelelően frissíteni kell az Eurodac üzleti és műszaki környezetének biztonsági keretrendszerét, továbbá a javaslatnak egyértelműen meg kell határoznia azt is, hogy milyen adatokat tárolnak majd a közös személyazonosítóadat-tárban, illetve az Eurodac központi rendszerében.

38.

A többi javaslat és különösen az előszűrésről szóló rendeletre irányuló javaslat tekintetében az európai adatvédelmi biztos hangsúlyozza, hogy a feldolgozott információk pontossága kulcsfontosságú, továbbá a harmadik országbeli állampolgároknak minden esetben biztosítani kell a jogot a személyes adataik helyesbítéséhez és/vagy kiegészítéséhez. Ezenkívül az európai adatvédelmi biztos úgy véli, hogy a harmadik országbeli állampolgároktól a személyazonosságuk megállapításának céljából történő adatgyűjtéshez alkalmazható módszerek tekintetében a javaslat még mindig nagyon általánosan fogalmaz, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a nemzeti szinten használt gyakorlatok igen sokfélék, és a beavatkozás mértéke és a hatékonyság szempontjából különbözőek. Az európai adatvédelmi biztos továbbá azt ajánlja, hogy határozzák meg egyértelműbben a személyes adatok azon kezelésének célját és módjait, amely annak ellenőrzésére irányul, hogy a harmadik országbeli állampolgárok biztonsági kockázatot jelentenek-e.

39.

Végül az európai adatvédelmi biztos megjegyzi, hogy az új jogalkotási javaslatok vagy egyáltalán nem tartalmaznak a személyes adatok védelmére vonatkozó érdemi jogi rendelkezéseket, vagy a javaslatok szövege nem felel meg teljes mértékben a vonatkozó uniós jognak. Ennélfogva az európai adatvédelmi biztos azt ajánlja, hogy a jogalkotási javaslatok legalább hivatkozzanak kifejezetten az adatvédelem vonatkozó uniós jogi keretére, vagyis az általános adatvédelmi rendeletre, az EUDPR-re és adott esetben az (EU) 2018/680 irányelvre.

---

(1)  COM(2020) 609 final, https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?qid=1601287338054&uri=COM:2020:609:FIN

(2)  COM(2020) 37 final, https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A52020DC0037

(3)  COM(2020)614 final, https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=COM:2020:614:FIN

(4)  COM(2020) 611 final, https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=COM:2020:611:FIN

(5)  COM(2020) 610 final, https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=COM:2020:610:FIN

(6)  COM (2020) 612 final, https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=COM:2020:612:FIN

(7)  COM (2020) 613 final, https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=COM:2020:613:FIN

(8)  A Bizottság (EU) 2020/1366 ajánlása (2020. szeptember 23.) a migrációval kapcsolatos felkészültségi és válságkezelési uniós mechanizmusról (migrációs felkészültségi és válságkezelési terv), https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A32020H1366

(9)  A Bizottság (EU) 2020/1364 ajánlása (2020. szeptember 23.) az uniós védelemhez vezető legális beutazási lehetőségekről: az áttelepítés, a humanitárius befogadás és egyéb kiegészítő lehetőségek előmozdítása, https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A32020H1364

(10)  A Bizottság (EU) 2020/1365 ajánlása (2020. szeptember 23.) a magánjogi jogalanyok tulajdonában lévő vagy általuk üzemeltetett hajók által kutatási-mentési tevékenységek céljából végzett műveletek tekintetében a tagállamok között folytatott együttműködésről, https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=uriserv%3AOJ.L_.2020.317.01.0023.01.HUN&toc=OJ%3AL%3A2020%3A317%3ATOC

(11)  A Bizottság iránymutatása a jogellenes be- és átutazás, valamint a jogellenes tartózkodás elősegítésének meghatározásáról és megelőzéséről szóló uniós szabályok végrehajtásáról, C(2020) 6470 final.

(12)  Az európai adatvédelmi biztos 07/2016. számú véleménye a közös európai menekültügyi rendszer (Eurodac-, EASO- és dublini rendelet) első reformcsomagjáról.

Az európai adatvédelmi biztos európai egészségügyi adattérre vonatkozó előzetes véleményének összefoglalója

(A vélemény teljes szövege angol, francia és német nyelven megtalálható az európai adatvédelmi biztos honlapján: www.edps.europa.eu)

(2021/C 99/09)

Az összefoglaló szövege

2020. február 19-én az Európai Bizottság közzétette az európai adatstratégiáról szóló közleményét. E közlemény közös adattér létrehozását irányozza elő az egészségügy területén, európai egészségügyi adattér néven, amelyet a betegségek megelőzése, észlelése és gyógyítása, illetve a tényeken alapuló döntések, továbbá az egészségügyi rendszerek hozzáférhetősége, hatékonysága és fenntarthatósága javításának nélkülözhetetlen eszközeként mutat be.

Noha az európai adatvédelmi biztos határozottan támogatja az egészségügyi adatcsere előmozdítására és az egészségügyi kutatások elősegítésére irányuló célkitűzéseket, hangsúlyozza, hogy már az európai egészségügyi adattér létrehozásakor meg kell határozni az adatvédelmi garanciákat. Ennélfogva a jelen előzetes véleményben az európai adatvédelmi biztos kiemeli azokat az alapvető elemeket, amelyeket az európai egészségügyi adattér fejlesztése során adatvédelmi szempontból figyelembe kell venni.

Az európai adatvédelmi biztos átgondolt jogalap kialakítását kéri az európai egészségügyi adattér keretében folyó adatkezelési műveletekhez, az általános adatvédelmi rendelet 6. cikkének (1) bekezdésével összhangban, valamint emlékeztet arra, hogy az ilyen adatkezelésnek összhangban kell állnia az általános adatvédelmi rendelet 9. cikkével, a személyes adatok különleges kategóriáinak kezelése céljából.

Ezenfelül az európai adatvédelmi biztos kiemeli, hogy az egészségügyi adattér keretében kezelendő adatok szenzitivitására tekintettel a jogszerű adatkezelés és az összeegyeztethető további kezelés határainak teljesen egyértelműeknek kell lenniük valamennyi érdekelt fél számára. Ennélfogva az európai egészségügyi adattérrel kapcsolatos adatkezelésre vonatkozó információk átláthatósága és nyilvános elérhetősége kulcsfontosságú lesz az európai egészségügyi adattérbe vetett közbizalom fokozása céljából.

Az európai adatvédelmi biztos felhívja továbbá a Bizottságot, hogy tegye egyértelművé az érintett felek szerepeit és feladatköreit, tovább egyértelműen határozza meg azokat a pontos adatkategóriákat, amelyeket az európai egészségügyi adattér keretében elérhetővé tesznek. Ezenfelül felhívja a tagállamokat arra, hogy alakítsanak ki az adatok érvényességének és forrásaik minőségének értékelésére szolgáló mechanizmusokat.

Az európai adatvédelmi biztos hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy az európai egészségügyi adatteret átfogó biztonsági infrastruktúrával kell ellátni, beleértve mind a szervezeti, mind pedig a legkorszerűbb műszaki biztonsági intézkedéseket, az európai egészségügyi adattérbe táplált adatok védelme érdekében. Ebben az összefüggésben emlékeztet arra, hogy az adatvédelmi hatásvizsgálatok rendkívül hasznos eszközt jelenthetnek az adatfeldolgozási műveletek kockázatai, illetve az elfogadandó enyhítő intézkedések meghatározása céljából.

Az európai adatvédelmi biztos azt ajánlja, hogy fordítsanak különös figyelmet az adatok etikus felhasználására az európai egészségügyi adattér keretében, és ennek érdekében azt javasolja, hogy vegyék figyelembe a létező etikai bizottságokat és szerepüket a nemzeti szabályozással összefüggésben.

Az európai adatvédelmi biztos meg van győződve arról, hogy az európai egészségügyi adattér sikere egy olyan masszív adatkormányzási mechanizmus kialakításától függ, amely elegendő biztosítékot nyújt a jogszerű, felelős és etikus, az európai értékeken nyugvó adatkezelésre, az alapvető jogok tiszteletben tartását is beleértve. A kormányzási mechanizmusnak szabályoznia kell legalább azokat a szervezetet, amelyek jogosultak lesznek az európai egészségügyi adattér részére adatok rendelkezésre bocsátására, az európai egészségügyi adattér felhasználóit, a tagállamok nemzeti kapcsolattartó pontjait/engedélyező hatóságait, valamint az adatvédelmi hatóságok feladatait ebben az összefüggésben.

Az európai adatvédelmi biztos érdekelt az olyan politikai kezdeményezésekben, amelyek a „digitális szuverenitás” elérésére irányulnak és előnyben részesíti azt, ha az adatokat az európai értékeket (a magánélet védelmét és az adatvédelmet is beleértve) osztó szervezetek kezelik. Ezenfelül az európai adatvédelmi biztos felhívja a Bizottságot arra, hogy biztosítsa azt, hogy az európai egészségügyi adattérben résztvevő egyik érdekelt fél (különösen az adatkezelők) se továbbítson személyes adatokat, ha azon érintettek számára, akiknek személyes adatait harmadik országba továbbítják, nem biztosítanak lényegében megegyező védelmet az Európai Unión belül biztosítottal.

Az európai adatvédelmi biztos felhívja a tagállamokat, hogy gondoskodjanak az adathordozhatósághoz való jog hatékony végrehajtásáról kifejezetten az európai egészségügyi adattér keretében, valamint a szükséges technikai követelmények kialakításáról. E tekintetben úgy véli, hogy hiányelemzésre lehet szükség az általános adatvédelmi rendelet biztosítékai és az egyéb, például a versenyjog vagy az etikai iránymutatások által nyújtott szabályozási biztosítékok integrációjának szükségességét illetően.

I.   BEVEZETÉS ÉS A VÉLEMÉNY ALKALMAZÁSI KÖRE

1.

2020. február 19-én az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) közzétette az európai adatstratégiáról szól közleményét. (1) A közlemény egy dokumentumcsomag része, amelybe beletartozik egy Európa digitális jövőjének megtervezéséről szóló közlemény (2) és a Fehér könyv a mesterséges intelligenciáról: a kiválóság és a bizalom európai megközelítése (3) című dokumentum is.

2.

Az európai adatstratégia (a továbbiakban: adatstratégia) egyik kulcsfontosságú célkitűzése közös európai adatterek létrehozása a stratégiai ágazatokban és a közérdekű szakterületeken, amelyek fokozzák a hatóságok és a vállalkozások lehetőségeit a jó minőségű adatokhoz való hozzáférésre, erősítik a növekedést és értéket teremtenek. Általánosabban, az adatstratégia különböző kezdeményezései összhangban vannak a Bizottság azon céljával, hogy „[...] az EU az adatagilis gazdaság élvonalában maradjon, miközben tiszteletben tartja és előmozdítja azokat az alapvető értékeket, amelyekre az európai társadalmak épülnek”. (4)

3.

Az európai adatvédelmi biztos egy a Bizottság 2019. januári tervezetével kapcsolatos informális konzultációt követően kiadta az európai adatstratégiáról szóló, 3/2020. számú véleményét (a továbbiakban: 3/2020 vélemény). (5) A 3/2020. számú vélemény az európai adatvédelmi biztos adatstratégiával kapcsolatos álláspontját tartalmazza és különösen egyes adatvédelmi szempontból releváns fogalmakra összpontosít, a „közjó”, a nyílt hozzáférésű adatok, az adatok kutatási célú felhasználása, az új adatközvetítők, az adataltruizmus és a nemzetközi adatmegosztás fogalmait is beleértve.

4.

Az európai adatvédelmi biztos megjegyzi, hogy az e-egészségügy olyan közérdekű kulcsfontosságú terület, amelyen a Bizottság adatstratégiája közös adattér, az európai egészségügyi adattér kialakítását célozza. Az adatstratégiával összhangban az európai egészségügyi adattér nélkülözhetetlen lesz a betegségek megelőzése, észlelése és gyógyítása, valamint az egészségügyi rendszerek hozzáférhetőségének, hatékonyságának és fenntarthatóságának javítását célzó, megalapozott és tényeken alapuló döntések céljából. (6)

5.

Legutóbbi 2020. októberi ülésén az Európai Tanács üdvözölte „(...) az európai adatstratégiát, amely támogatást nyújt az Uniónak a digitalizációval kapcsolatos globális törekvéseihez, amelyek egy valódi, versenyképes európai adatgazdaság oly módon történő létrehozására irányulnak, hogy közben biztosítva legyen az európai értékek érvényesülése, valamint a magas szintű adatbiztonság, adatvédelem és magánélet-védelem. Hangsúlyozza, hogy könnyebben hozzáférhetővé kell tenni a jó minőségű adatokat, valamint elő kell mozdítani és lehetővé kell tenni a megfelelőbb adatmegosztást és adatösszevonást, valamint az interoperabilitást. Az Európai Tanács üdvözli a közös európai adatterek létrehozását a stratégiai ágazatokban, és különösen arra kéri a Bizottságot, hogy kezelje prioritásként a 2021 végéig létrehozandó egészségügyi adattér kérdését.” (7)

6.

Noha az európai adatvédelmi biztos határozottan támogatja az egészségügyi adatcsere előmozdítására és az új megelőzési stratégiákkal, kezelésekkel, gyógyszerekkel, orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos egészségügyi kutatások elősegítésére irányuló célkitűzéseket, azt is kiemeli, hogy már a kiinduláskor meg kell határozni az adatvédelmi garanciákat. A Covid19 járvánnyal összefüggésben az Európai Unió minden eddiginél inkább szembesül azzal, hogy alkalmazni kell az általános adatvédelmi rendelet adatkezelési elveit. Az Európai Tanács közelmúltbeli következtetéseivel összhangban az európai adatvédelmi biztos emlékeztet az adatvédelemhez és a magánélet védelméhez való alapvető jogra, és felhív arra, hogy az adatvédelmi elveket építsék be a jövőbeli e-egészségügyi megoldásokba, amelyek hamarosan valamennyi európai e-egészségügyi rendszer magját fogják képezni. Ebben az összefüggésben kiemeljük, hogy az adatvédelmi garanciákat be kell építeni a kialakítandó európai egészségügyi adattérbe, az egyének alapvető jogai tiszteletben tartásának biztosítása céljából, beleértve az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: Charta) 7. és 8. cikkében rögzített magánélet védelméhez és adatvédelemhez való jogot is.

7.

A jelen előzetes vélemény célja az, hogy hozzájáruljon a Bizottság jövőbeli európai egészségügyi adattérrel kapcsolatos munkájához, különösen azon alapvető elemek azonosítása révén, amelyeket az európai egészségügyi adattér fejlesztése során adatvédelmi szempontból figyelembe kell venni. A jelen előzetes véleményt az európai adatvédelmi biztos egyéb releváns véleményeivel együttesen kell értelmezni, az európai adatstratégiáról szóló véleményt, (8) a tudományos kutatásról szóló véleményt, (9) a nyílt hozzáférésű adatokról szóló véleményt, (10)a mesterséges intelligenciáról szóló bizottsági fehér könyvről szóló véleményt (11) és a közszféra információinak további felhasználásáról szóló irányelv átdolgozását célzó javaslatra vonatkozó véleményt (12) is beleértve. Fontos kiemelni, hogy a jelen előzetes vélemény nem sérti az európai adatvédelmi biztos egyik olyan jövőbeli véleményét sem, amelyet az (EU) 2018/1725 rendelet 42. cikke alapján esetlegesen a Bizottság kapcsolódó jövőbeli jogalkotási javaslatai kapcsán bocsát ki.

IV.   KÖVETKEZTETÉSEK ÉS AJÁNLÁSOK

A fentiek fényében az európai adatvédelmi biztos az alábbi ajánlásokat teszi:

46.

Támogatja a közös európai egészségügyi adattér létrehozására irányuló kezdeményezést, és elismeri annak kulcsfontosságú szerepét az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés és az ellátás minőségének javítása terén, azáltal, hogy segítséget nyújt az illetékes hatóságok számára a tényeken alapuló szakpolitikai döntések meghozatalában és a tudományos kutatás támogatásában. Az európai adatvédelmi biztos ugyanakkor felhív arra, hogy a szükséges adatvédelmi garanciákat az európai egészségügyi adattér kialakítását célzó munkával párhuzamosan fogadják el.

47.

Emlékeztet arra, hogy az európai egészségügyi adattér létrehozásából következő adatkezelési műveletekhez az uniós adatvédelmi joggal, különösen az általános adatvédelmi rendelet 6. cikkének (1) bekezdésével összhangban, valamint a személyes adatok különleges kategóriáinak kezelése céljából annak 9. cikkével összhangban álló masszív jogalapra van szükség.

48.

Úgy véli, hogy az európai egészségügyi adattérrel kapcsolatos jövőbeli jogalkotási kezdeményezésnek az egészségügyi adatok kezelésére és a tudományos kutatásra alkalmazandó szabályok jelenlegi töredezettsége enyhítésének elősegítését is meg kell céloznia, ezáltal az EU-n belül az adatok jogszerű és etikus újrafelhasználásának garantálására is törekedve.

49.

Azt javasolja, hogy tegyék egyértelműbbé a jogszerű adatkezelés és az összeegyeztethető további kezelés határait az európai egészségügyi adattérben résztvevő valamennyi érdekelt fél számára, ezzel együtt megerősítve a kezelt adatok átláthatóságát is, az újra felhasználás feltételeinek nyilvánosan elérhetővé tétele révén.

50.

Lényegesnek tartja az európai egészségügyi adattér keretében az adatkezelők azonosítását célzó egyértelmű szabályok előírását a tagállamok számára, amelyekhez fordulva az egyének képesek lesznek adatvédelmi jogaik gyakorlására, a jelenlegi szabályozással (általános adatvédelmi rendelet és 2018/1725 rendelet) összhangban.

51.

Azt kéri, hogy egyértelműen azonosítsák az az európai egészségügyi adattér keretében a fő szereplőket, valamint a kezelt adatok kategóriáit, továbbá alapvető fontosságúnak tekinti, hogy az európai adatvédelmi hatóságok egyértelműen vegyenek részt annak felügyeletében, illetve az adatvédelmi megfelelőség biztosításában.

52.	Átfogó biztonsági infrastruktúra kialakítására hív fel, beleértve mind a szervezeti, mind pedig a legkorszerűbb műszaki biztonsági intézkedéseket, az európai egészségügyi adattérbe táplált különleges adatok védelme érdekében.

53.	Emlékeztet az adatvédelmi hatásvizsgálatok lényeges szerepére és azt ajánlja, hogy amennyiben lehetséges, a bizalom és átláthatóság fokozását szolgáló intézkedésként hozzák nyilvánosságra az ilyen vizsgálatok eredményeit.

54.	Felhív egy olyan masszív adatkormányzási mechanizmus kialakítására, amely elegendő biztosítékot nyújt a jogszerű, felelős és etikus adatkezelésre az európai egészségügyi adattérben.

55.	Előnyben részesíti azt, ha az adatokat az európai értékeket (a magánélet védelmét és az adatvédelmet is beleértve) osztó szervezetek kezelik.

56.	Határozottan támogatja az adatszuverenitás elérését, amelynek keretében az Európában előállított adatokat az európai társaságok és egyének számára váltják értékre és azokat az uniós szabályoknak és szabályozásoknak megfelelően kezelik.

57.

Felhívja a Bizottságot arra, hogy biztosítsa azt, hogy az európai egészségügyi adattérben résztvevő egyik érdekelt fél (különösen az adatkezelők) se továbbítson személyes adatokat, ha azon érintettek számára, akiknek személyes adatait harmadik országba továbbítják, nem biztosítanak lényegében megegyező védelmet az Európai Unión belül biztosítottal.

58.

Felkéri a Bizottságot, hogy jogalkotási javaslatában biztosítsa, hogy a tagállamok gondoskodjanak az adathordozhatósághoz való jog alkalmazásáról, valamint azon szükséges technikai követelmények kialakításáról az európai egészségügyi adattérben, amelyek lehetővé teszik e jog érintettek általi hatékony gyakorlását.

59.	Hiányelemzés elvégzését javasolja az általános adatvédelmi rendelet biztosítékai és az egyéb, például a versenyjog vagy az etikai iránymutatások által nyújtott szabályozási biztosítékok integrációjának szükségességét illetően.

---

(1)  COM 2020 66 final, https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52020DC0066&qid=1606507074551&from=HU

(2)  COM(2020) 67 final, https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?qid=1593073685620&uri=CELEX:52020DC0067

(3)  COM(2020) 65 final, https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?qid=1593073685620&uri=CELEX:52020DC0065

(4)  COM (2020) 66 final, https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52020DC0066&qid=1606507074551&from=HU, 2. o.

(5)  Az európai adatvédelmi biztos európai adatstratégiáról szóló, 3/2020. sz. véleménye, https://edps.europa.eu/sites/edp/files/publication/20-06-16_opinion_data_strategy_en.pdf

(6)  COMM 2020 66 final, https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52020DC0066&qid=1606507074551&from=HU, 26. o.

(7)  Lásd:https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-13-2020-INIT/hu/pdf

(8)  Az európai adatvédelmi biztos európai adatstratégiáról szóló, 3/2020. sz. véleménye, https://edps.europa.eu/sites/edp/files/publication/20-06-16_opinion_data_strategy_en.pdf

(9)  Az európai adatvédelmi biztos tudományos kutatásról szóló előzetes véleménye, https://edps.europa.eu/sites/edp/files/publication/20-01-06_opinion_research_en.pdf

(10)  Az európai adatvédelmi biztos véleménye az Európai Bizottságnak a közszféra információinak további felhasználásáról szóló 2003/98/EK irányelv módosításáról szóló irányelvre irányuló javaslatot, a nyílt adatokról szóló közleményt és a bizottsági dokumentumok további felhasználásáról szóló 2011/833/EU bizottsági határozatot tartalmazó, nyílt adatokról szóló csomagjáról, https://edps.europa.eu/sites/edp/files/publication/12-04-18_open_data_hu.pdf

(11)  Az európai adatvédelmi biztos 4/2020. sz. véleménye a mesterséges intelligenciáról című európai bizottsági fehér könyvről: a kiválóság és a bizalom európai megközelítése, https://edps.europa.eu/sites/edp/files/publication/20-06-19_opinion_ai_white_paper_en.pdf

(12)  Az európai adatvédelmi biztos 5/2018. sz. véleménye a közszféra információinak további felhasználásáról szóló irányelv átdolgozását célzó javaslatról, https://edps.europa.eu/sites/edp/files/publication/18-07-11_psi_directive_opinion_en.pdf

Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám: M.10185 — Pierer Industrie/Palfinger/FSS/Jetfly)

Egyszerűsített eljárás alá vont ügy

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2021/C 99/10)

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (az összefonódás-ellenőrzési rendelet).

(2)  HL C 366., 2013.12.14., 5. o.

Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám: M.10133 - Astorg/Nordic Capital/Novo/Bioclinica)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2021/C 99/11)

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (az összefonódás-ellenőrzési rendelet).