2021.3.19.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 93/1

A TANÁCS AJÁNLÁSA

(2021. március 12.)

a romák egyenlőségéről, társadalmi befogadásáról és részvételéről

(2021/C 93/01)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 19 cikke (1) bekezdésével együtt értelmezett 292. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

A 2000/43/EK tanácsi irányelv (1) meghatározza a faji vagy etnikai származás alapján történő megkülönböztetés elleni küzdelem keretrendszerét az egész Unióban, mégpedig a foglalkoztatás, az oktatás, a szociális védelem, így a szociális biztonság és az egészségügyi ellátás, a szociális előnyök, valamint az árukhoz és szolgáltatásokhoz, többek között a lakhatáshoz való hozzáférés vonatkozásában. Ennek az ajánlásnak az egyik célja az, hogy a tagállamok hatásköreinek sérelme nélkül hozzájáruljon az említett irányelv hatékony végrehajtásához.

(2)

A Tanács 2008/913/IB kerethatározata (2) arra kötelezi a tagállamokat, hogy nyilvánítsák bűncselekménnyé a faj, bőrszín, vallás, származás vagy nemzeti, valamint etnikai hovatartozás alapján erőszakra vagy gyűlöletre való nyilvános uszítást, továbbá, hogy biztosítsák azt, hogy a rasszista és idegengyűlölő indíték súlyosbító körülménynek számítson, vagy az ilyen indítékot a nemzeti bíróságok a büntetések kiszabásánál figyelembe vehessék. Ez az ajánlás a romák elleni gyűlöletbeszéd, gyűlölet-bűncselekmények és erőszak ellen irányuló intézkedések megerősítését célozza. A 2012/29/EU európai parlamenti és a tanácsi irányelvnek (3) megfelelően ezen ajánlásnak az is célja, hogy előmozdítsa az ilyen bűncselekmények roma áldozatainak támogatását.

(3)

A szociális jogok európai pillére olyan elveket és jogokat fogalmaz meg, amelyek célja, hogy támogassák és fokozzák a szociális méltányosságot, tekintet nélkül a nemre, a faji vagy etnikai származásra, a vallásra vagy meggyőződésre, a fogyatékosságra, a korra vagy a szexuális irányultságra. A szociális jogok európai pillérében foglalt elvek végrehajtása szempontjából kulcsfontosságúak a megkülönböztetés és a társadalmi kirekesztés magas kockázatának kitett csoportok – például az ezen ajánlásban szereplő csoportok – védelmét és támogatását célzó intézkedések, amelyeknek általános intézkedésekkel kell párosulniuk. A pillér megvalósítása közös politikai kötelezettség és felelősség. A pillért mind uniós, mind tagállami szinten az adott hatáskörökön belül, a különböző társadalmi-gazdasági környezetek és a nemzeti rendszerek különbözőségének, többek között a szociális partnerek szerepének figyelembevételével, valamint a szubszidiaritás és az arányosság elvének maradéktalan tiszteletben tartásával kell megvalósítani.

(4)	Ez az ajánlás az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival összhangban az egyenlő és befogadó demokratikus társadalmak fenntartható fejlődéséhez is hozzájárul.

(5)

A Bizottság javaslatokat nyújtott be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 2021–2027-es időszakra vonatkozó közös rendelkezésekről szóló rendeletre, a 2021–2027-es időszakra vonatkozó Európai Szociális Alap Pluszról szóló rendeletre (a továbbiakban: a 2021–2027-es időszakra vonatkozó ESZA+), valamint a 2021–2027-es időszakra vonatkozó Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a Kohéziós Alapról szóló rendeletre (a továbbiakban: a 2021–2027-es időszakra vonatkozó ERFA-KA) vonatkozóan. Az említett javaslatokban az egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség horizontális elvekként jelennek meg, amelyeket az említett alapok végrehajtása során be kell tartani. A 2021–2027-es időszakra vonatkozó ESZA+-ról szóló javaslatban a jogalkotók kifejezetten felszólítják a tagállamokat és a Bizottságot, hogy az uniós programok végrehajtása során biztosítsák az egyenlőséget és a megkülönböztetésmentességet, továbbá a harmadik országbeli állampolgárok társadalmi-gazdasági integrációjának előmozdítására, valamint a marginalizált közösségek – például a romák – társadalmi befogadására hivatkoznak, amely utóbbi lehetővé tételének feltételeit a nemzeti romastratégiai keretek jelentik. E javaslatok elfogadását feltételezve ezen ajánlás hozzájárul azok hatékony jövőbeli végrehajtásához.

(6)

A Bizottság 2010. március 3-i„Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című közleménye (Európa 2020 stratégia) jelentős lendületet adott a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemnek azáltal, hogy közös európai célkitűzéseket határozott meg a szegénység és a társadalmi kirekesztés csökkentése, valamint az iskolai végzettség és a foglalkoztatás javítása terén. E célok nem érhetők el a romák egyenlőségének, társadalmi befogadásának és részvételének javítása nélkül, amelyek tekintetében ez az ajánlás konkrét iránymutatást kínál.

(7)

A Tanács 2011. május 19-én jóváhagyta a Bizottság 2011. április 5-i, „A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig” című közleményét, amelyben a Bizottság a tagállamokat a romák társadalmi és gazdasági integrációjának átfogó előmozdítására bátorítja, továbbá célkitűzéseket fogalmaz meg az oktatás, a foglalkoztatás, az egészségügyi ellátás és a lakhatás területén. Az eredeti kialakításának korlátai ellenére az uniós keretrendszer fontos hozzáadott értékkel rendelkezett, és a jelen ajánlás is ezt viszi tovább, többek között a keretrendszer végrehajtásából levont tanulságok beépítésével.

(8)

A 2013. december 9-i tanácsi ajánlás (4) célja a nemzeti romaintegrációs intézkedések fokozása volt. Az ajánlásban a Tanács felkérte a tagállamokat, hogy évente tájékoztassák a Bizottságot az ajánlással összhangban tett minden intézkedésről és a nemzeti romaintegrációs stratégiájuk végrehajtásával kapcsolatos valamennyi előrelépésről. Ez az ajánlás az említett tapasztalatokra is épít, továbbá felülvizsgálja és kibővíti az elvégzendő intézkedéseket.

(9)

A Tanács „A romaintegrációs folyamat felgyorsítása” című 2016. december 8-i következtetéseiben felkérte a Bizottságot, hogy végezze el a nemzeti romaintegrációs stratégiák 2020-ig tartó időszakra szóló uniós keretrendszerének félidős értékelését („mélyreható értékelés”) és ennek alapján tegyen javaslatot a 2020-at követő időszakra vonatkozó kezdeményezésre. Bár a Bizottság az elvégzett mélyreható értékelésben nyugtázta a keretrendszer hozzáadott értékét, azt is megállapította, hogy Európában a romákkal szembeni megkülönböztetés és társadalmi-gazdasági kirekesztésük továbbra sem szűnt meg.

(10)

A mélyreható értékelés és az abból a Tanács, az Európai Parlament, valamint számos európai szintű és nemzeti civil társadalmi szervezet által levont következtetések azt mutatják, hogy meg kell újítani és fokozni kell a romák egyenlőségére és társadalmi befogadására irányuló kötelezettségvállalást. Ezen vállalás keretében különleges figyelmet kell szentelni a megkülönböztetés tilalmára, többek között kezelni kell a cigányellenességet – amely a rasszizmusnak a kifejezetten a romák ellen irányuló formája –, és a társadalmi-gazdasági integráció négy területére kell összpontosítani: az oktatásra, a foglalkoztatásra, az egészségügyi ellátásra és a lakhatásra. A kötelezettségvállalásnak tükröznie kell ezenkívül az egyes csoportok igényeit és a roma népességen belüli sokszínűséget; a vállalás keretében be kell vonni a romákat a romák egyenlőségét és társadalmi befogadását célzó stratégiák kialakításába, végrehajtásába, nyomon követésébe és értékelésébe; javítani kell a célok kitűzését, az adatgyűjtést, a nyomon követést és a jelentéstételt; valamint érzékenyebbé kell tenni a legfontosabb szakpolitikákat a romák egyenlőségének és társadalmi befogadásának témájára. Az intézkedések tervezésekor különös figyelmet kell fordítani a nemi dimenzióra.

(11)	Ez az ajánlás az Európai Parlament vonatkozó 2015. április 15-i és 2019. február 12-i állásfoglalásaiban, a Tanács 2016. december 8-i következtetéseiben és a Bizottságnak a 2013 óta évente elkészített jelentéseiben szereplő különböző korábbi megállapításokra is épít.

(12)

„A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig” című közlemény folytatásaként a Bizottság 2020. október 7-én elfogadott egy csomagot, amely az ezen ajánlásra irányuló javaslatból, valamint az „Egyenlőségközpontú Unió: a romák egyenlőségének, társadalmi befogadásának és részvételének előmozdítását célzó uniós stratégiai keretrendszer” című közleményből (a továbbiakban: a 2020. október 7-i közlemény) áll. A 2020. október 7-i közlemény uniós szintű célkitűzéseket, valamint adott esetben célértékeket és minimális kötelezettségvállalásokat határoz meg valamennyi tagállam számára, amelyeket további nemzeti erőfeszítések és uniós támogatások egészíthetnek ki a nemzeti viszonyoktól és az egyes tagállamok területén élő roma népesség számától függően. A legfrissebb adatok szerint az európai polgárok 60 %-a még mindig úgy gondolja, hogy országában nagymértékben elterjedt a roma személyekkel szembeni megkülönböztetés, miközben több mint 60 %-uk egyetért azzal, hogy a romák jobb integrációja a társadalom javát szolgálná (5). Ezen ajánlás átfogó célkitűzése, hogy a romák aktív bevonásával segítsen előmozdítani a romák egyenlőségét és a kirekesztésük elleni küzdelmet.

(13)

A Covid19-világjárvány ideje alatt a kirekesztett és hátrányos helyzetű roma közösségeket súlyos negatív egészségügyi és társadalmi-gazdasági hatások érték, ami a meglévő egyenlőtlenségek további elmélyülésével, valamint a szegénység és a társadalmi kirekesztődés kockázatának további növekedésével fenyeget. Ez az ajánlás igyekszik előmozdítani azon rendszerszintű egyenlőtlenségek csökkentését, amelyekkel a romák szembesülnek, mégpedig adott esetben a tiszta vízhez, a víziközmű-infrastruktúrához és az egészségügyi szolgáltatásokhoz – többek között a védőoltásokhoz – való korlátozott hozzáférésüknek, valamint a társadalomban és többek között a távoktatásban való aktív részvételt lehetővé tévő létesítmények és digitális készségek hiányának a kezelése, továbbá a nagy fokú gazdasági bizonytalanság, a túlzsúfolt háztartások, valamint a szegregált telepek vagy táborok megszüntetése révén.

(14)

Az Unión belül egyre növekvő populizmus és rasszizmus (6) összefüggésében a megkülönböztetés elleni küzdelemre és a megkülönböztetés megelőzésére kell összpontosítani, többek között a cigányellenesség elleni fellépéssel, mivel ez egyrészt kiváltó oka a megkülönböztetésnek és a kirekesztésnek, másrészt pedig súlyosbítja is ezeket. Ezt a 2020. szeptember 18-i 2020–2025-ös időszakra vonatkozó, rasszizmus elleni uniós cselekvési terv egy sor, a rasszizmus elleni küzdelmet célzó konkrét tevékenységet tartalmaz. A cigányellenesség szokatlanul elterjedt (7) formája a rasszizmusnak, amely abban gyökerezik, ahogy a többségi társadalom a történelem során a – néha akár nem is szándékos vagy nem is tudatos sztereotípiákra és negatív attitűdökre építő – másságalkotás (othering) (8)folyamatában a „cigánynak” tartott emberekre tekint, illetve őket kezeli (9).

Az Európai Parlament a 2005. április 28-i, a 2015. április 15-i, a 2017. október 25-i és a 2019. február 12-i jelentéseiben és állásfoglalásaiban 2005 óta használja a cigányellenesség kifejezést. Számos nemzetközi és civil társadalmi szervezet is elismerte a jelenséget, amelyet romaellenes rasszizmusnak és romafóbiának is neveznek. A Tanács a 2016. december 8-i következtetésében megállapította, hogy fel kell venni a küzdelmet „a romákkal szembeni rasszizmus valamennyi formája, a cigányellenességként is említett jelenség ellen, hiszen ez a társadalmi kirekesztődésük és hátrányos megkülönböztetésük egyik kiváltó oka”. A Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség (IHRA) 2020. október 8-án elfogadta a cigányellenesség/a romákkal szembeni hátrányos megkülönböztetés fogalmának jogilag nem kötelező erejű meghatározását (10).

(15)

A roma népességet célzó intézkedések esetén fontos elismerni bizonyos roma csoportok – többek között a roma nők, a roma fiatalok, a roma gyermekek, a roma LMBTI személyek, az idősebb romák, a fogyatékossággal élő roma személyek, a harmadik országok állampolgárai és a hontalan személyek, valamint az EU-n belül mobilis romák – egyedi igényeit és kiszolgáltatott helyzetét (11). Ezért ebben az ajánlásban megjelenik a többszörös megkülönböztetés kezelésének fontossága (12). Intézkedésjavaslatokat tartalmaz a roma gyermekek megfelelőbb védelme és befogadása érdekében, mivel őket különös mértékben érinti a megkülönböztetés és a szegregáció.

A 2016. december 8-i tanácsi következtetéssel összhangban az ajánlás kitér arra is, hogyan teremthetők lehetőségek a roma fiatalok számára és hogyan használható ki a bennük rejlő kiaknázatlan potenciál a különböző olyan programokban és intézkedésekben való aktív részvételük fokozásával, mint például az „Ifjúsági foglalkoztatási támogatás: Út a munka világába a következő generációk számára” című, 2020. július 1-jei bizottsági közleményben említettek.

(16)

A roma csoportok sokféleségének elismeréseként a „roma” kifejezés gyűjtőfogalomként használatos számos különböző roma származású csoportra, például a romákra, szintókra, kálókra, cigányokra, romnicselekre és beásokra/rudárikra. A fogalom olyan csoportokra is kiterjed, mint az askáliak, az „egyiptomiak” és a keleti csoportok (domok, lomok, romok és abdálok), valamint a vándorló csoportokra, beleértve a travellereket, a jeniseket vagy a „Gens du voyage” közigazgatási fogalommal megjelölteket, továbbá azokra, akik cigánynak nevezik magukat, anélkül, hogy tagadnák az említett csoport sajátos jellemzőit.

(17)

Az Európai Unión belüli mobilitás összefüggésében tiszteletben kell tartani az uniós állampolgárok szabad mozgásának jogát és e jog gyakorlásának feltételeit. Az említett feltételek közé tartozik az elegendő forrással és teljes körű egészségbiztosítással való rendelkezés, a 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (13) megfelelően. Ezzel egyidejűleg törekedni kell a romák életkörülményeinek javítására, és intézkedéseket kell hozni mind a származási tagállamukban, mind pedig a lakóhely szerinti tagállamukban történő gazdasági és társadalmi integrációjuk elősegítése érdekében.

(18)

Nyugtázva, hogy a tagállamoknak kell megválasztaniuk a saját nyomonkövetési módszereiket, többek között az adatgyűjtés megfelelő módszereit, valamint figyelembe véve azt a tényt, hogy az etnikai származással összefüggő információk gyűjtése érzékeny kérdés és egyes tagállamokban nem is lehetséges, ez az ajánlás felhívja a figyelmet arra, hogy az adatgyűjtés – amelyet az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendeletével (14), valamint a megkülönböztetésmentességgel, az egyenlőséggel és a sokféleséggel foglalkozó magas szintű munkacsoportnak az egyenlőséggel kapcsolatos adatokkal foglalkozó alcsoportja által kiadott, az egyenlőséggel kapcsolatos adatok gyűjtésének és felhasználásának javításáról szóló 2018. évi iránymutatással (15) összhangban kell folytatni – igen fontos a roma népesség helyzetét ténylegesen javító intézkedések kidolgozásához. Ezen ajánlásban az is megjelenik, hogy milyen fontos a mutatók nyomonkövetési módszerként történő használata. A 2020. október 7-i közlemény kifejti, hogy a tagállamok a mutatókat az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége, a Bizottság és a tagállamok által közösen összeállított, a romák egyenlőségének, társadalmi befogadásának és részvételének mérését szolgáló mutatók portfóliójából választhatják ki.

(19)

Ez az ajánlás kifejezetten a romák egyenlőségét, társadalmi befogadását és részvételét előmozdító intézkedésekre irányul, ugyanakkor nem célja kizárni más hátrányos helyzetű csoportokat sem. Az ilyen csoportokra irányuló intézkedéseknek hasonló helyzetekben ugyanazokon az elveken kell alapulniuk. E tekintetben továbbra is érvényesek a romák társadalmi befogadásának közös alapelvei (16). Az intézkedések révén ezenkívül általánosan érvényesíteni kell a romák egyenlőségét, társadalmi befogadását és részvételét az uniós és a nemzeti szakpolitikai kezdeményezésekben, különös figyelmet fordítva az interszekcionalitásra és a nemi dimenzióra. A 2020. október 7-i közleményben a Bizottság további iránymutatásokkal szolgál a nemzeti romastratégiai keretek tervezésére és végrehajtására vonatkozóan.

(20)

Ezen ajánlás egyik célja a romák egyenlőségével, társadalmi befogadásával és részvételével kapcsolatos közös célkitűzésekre vonatkozó hosszú távú kötelezettségvállalás megerősítése, valamint megújított és megerősített iránymutatás nyújtása olyan intézkedések meghatározásával, amelyeket a tagállamok e célkitűzések megvalósítása érdekében elfogadhatnak.

(21)

Ez az ajánlás teljes mértékben tiszteletben tartja a szubszidiaritás elvét és azt, hogy e terület elsődlegesen a tagállamok felelősségi körébe tartozik. Ezen ajánlás nem érinti a tagállamok nemzeti eljárásjogát és jogi hagyományait. A nemzeti körülményeket – például az egyes tagállamokban a romák teljes népességen belüli számát és arányát, az általános gazdasági helyzetet, a célcsoportok egyedi jellemzőit – kellően tiszteletben tartva, valamint azt is figyelembe véve, hogy az adott tagállamnak van-e lehetősége egy konkrét etnikai csoportot célzó szakpolitikát kidolgozni, közös, de differenciált megközelítést kell követni. A romák társadalmi befogadásának, egyenlőségének és részvételének előmozdítására irányuló tagállami megközelítéseket és intézkedéseket az egyes tagállamokban fennálló egyedi körülményeknek és szükségleteknek megfelelően kell kiválasztani és ezekhez kell igazítani, ami annak szükségességét is magában foglalja, hogy szélesebb összefüggésben foglalkozzunk a hátrányos helyzetű csoportokkal, köztük a romákkal. Az általános intézkedéseket úgy kell kialakítani, hogy azok biztosítsák a romák tényleges elérését.

(22)	A nemzeti romastratégiai keret alatt a nemzeti romastratégiák és/vagy a tágabb társadalmi-gazdasági helyzetet érintő olyan integrált nemzeti szakpolitikai intézkedések értendők, amelyek relevánsak a romák egyenlősége, társadalmi befogadása és részvétele szempontjából,

AJÁNLJA, HOGY:

A tagállamok fogadjanak el a társadalmi befogadásra irányuló politikáik tágabb keretén belüli, a romák helyzetét javító nemzeti romastratégiai kereteket, és azokról lehetőség szerint 2021 szeptemberéig tájékoztassák az Európai Bizottságot. A nemzeti és az uniós joggal, a rendelkezésre álló erőforrásokkal és a nemzeti körülményekkel összhangban a tagállamok adott esetben vizsgálják meg, hogy az ezen ajánlásban meghatározott intézkedések relevánsak-e a nemzeti kontextusban, majd pedig az összes érintett érdekelt féllel szorosan együttműködve – arányos és szelektív módon – hajtsák végre azokat. Szorgalmazzuk, hogy az intézkedések relevanciájának értékelése során a tagállamok vegyék figyelembe az önkéntes minimális kötelezettségvállalásokat, valamint a nemzeti körülményektől függő lehetséges további erőfeszítéseket, amint azt a közlemény is előirányozza.

Horizontális célkitűzések: egyenlőség, társadalmi befogadás és részvétel

A tagállamok tegyenek fokozott erőfeszítéseket olyan intézkedések elfogadására és végrehajtására, amelyek az egyenlőség előmozdítására, a megkülönböztetés és a cigányellenesség, továbbá a társadalmi-gazdasági kirekesztés, illetve ezek kiváltó okainak hatékony megelőzésére és leküzdésére irányulnak. Az említett erőfeszítéseknek például az alábbi intézkedéseket kell magukban foglalniuk:

hatékony küzdelem a közvetlen és a közvetett megkülönböztetés ellen, többek között a zaklatás, a cigányellenesség, a sztereotipizálás, a romaellenes retorika, a romák elleni gyűlöletbeszéd, gyűlölet-bűncselekmények és erőszak – az ezekre történő felbujtást is beleértve, és függetlenül attól, hogy minderre az online vagy offline térben kerül-e sor – elleni küzdelem révén, mindenekelőtt a 2000/43/EK irányelvnek, a 2008/913/IB kerethatározatnak és a 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (17) az átültetése, végrehajtása és érvényesítése keretében;

b)	átfogó áldozatsegítő rendszer kialakítása és előmozdítása, összhangban a 2012/29/EU irányelvvel, valamint segítségnyújtás a gyűlöletbűncselekmények roma áldozatai és a megkülönböztetést elszenvedő romák részére;

küzdelem a romákkal és különösen a roma nőkkel, a roma fiatalok, a roma gyermekekkel, a roma LMBTI személyekkel, , az idős roma személyekkel, a fogyatékossággal élő roma személyekkel, a hontalan romákkal és az EU-n belül mobilis romákkal (18) szembeni többszörös és strukturális (19) megkülönböztetés ellen;

d)	annak tudatosítása, hogy a diszkriminatív gyakorlatok elleni küzdelemre irányuló erőfeszítések – az egyenlőség tágabb célkitűzését előmozdító közös törekvés részeként – összefonódnak a cigányellenesség és a társadalmi-gazdasági kirekesztés elleni küzdelemre irányuló erőfeszítésekkel;

a cigányellenesség és a romákkal szembeni megkülönböztetés jelenségének elemzése és létezésének elismerése, valamint a figyelem felhívása az említett jelenségekre, azok megjelenési formáira és káros következményeire a médián, az iskolai tanterveken és más eszközökön keresztül, például a köztisztviselők és más érdekelt felek arra irányuló tájékoztatása révén, hogy képesek legyenek felismerni ezeket és küzdeni ellenük;

f)	multikulturális figyelemfelkeltő tevékenységek és kampányok népszerűsítése az iskolákban;

a roma kultúrával, nyelvvel és történelemmel kapcsolatos tájékozottság előmozdítása, a roma holokausztra való emlékezést és a társadalmon belüli megbékélési folyamatokat is beleértve, többek között a tanárok idevágó képzésére irányuló intézkedésekkel és megfelelő iskolai tantervek kidolgozásával, mivel ez a tájékozottság alapvető fontosságú az előítéletek és a cigányellenesség – mint a megkülönböztetés fontos okainak – visszaszorítása szempontjából;

h)	a romákkal kapcsolatos pozitív narratíváknak és roma példaképeknek, valamint a romákat sújtó nehézségek jobb megértésének a támogatása, például a közösségek közötti találkozások és az interkulturális tanulás elősegítésével.

A romák társadalmi befogadásának, egyenlőségének és részvételének eredményes támogatása érdekében a tagállamok küzdjenek a roma népesség körében tapasztalható rendkívül magas szegénységi arány és az anyagi és szociális nélkülözés ellen. Ennek során a tagállamok adott esetben alkalmazzanak az összes érintett szakpolitikai területre hangsúlyt helyező integrált megközelítést. Ezt például az alábbi intézkedések útján lehetne elérni:

a)	annak biztosítása, hogy megfelelő beruházások irányuljanak a humán tőkébe, az infrastruktúra fejlesztésébe és a lakhatásba, valamint a társadalmi kohéziót célzó szakpolitikákba, továbbá az ilyen beruházások irányításának javítása;

b)	annak biztosítása, hogy a hátrányos helyzetű romák megfelelő szociális védelmi rendszereket vehessenek igénybe, beleértve mind a jövedelemtámogatást, mind pedig a természetbeni ellátásokat és a szolgáltatásnyújtást;

a jövedelemtámogatás összekapcsolása egyrészt aktivizálási intézkedésekkel a munkaerőpiaci részvétel előmozdítása érdekében, másrészt foglalkoztatási támogatással, mindenekelőtt a roma nők és az EU-n belül mobilis romák esetében; tájékoztatás biztosítása az aktivizáló és támogató szolgáltatásokkal kísért ellátások igénybevételére való jogosultság meglévő jogi feltételeiről;

annak biztosítása, hogy kiemelt figyelem irányuljon a gyermekszegénység megelőzésére és az ellene való küzdelemre, többek között olyan hatékony nemzeti intézkedések meghozatala révén, amelyek figyelembe veszik a többgenerációs szegénységet állandósító mechanizmusokat és azt, hogy a roma gyermekek és családjaik támogatásra szorulnak a foglalkoztatás, a szociális szolgáltatások, az oktatás és a kisgyermekkori nevelés és gondozás, az egészségügyi ellátás, a lakhatás, valamint az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés, az élelmezés és a szabadidős tevékenységekhez való hozzáférés egymással összefüggő területein;

e)	a pénzügyi tájékozottság előmozdítása a fiatal felnőttek és a fiatal családok körében, amely az önrendelkezés előmozdítását és a pénzügyi kirekesztés felszámolását célzó intézkedések részeként a döntéshozatali és a tervezési készségek javítására is kiterjedne.

A tagállamok adott esetben fokozzák a romák – köztük a roma nők, a roma gyermekek, aroma fiatalok, az idősebb romák és a fogyatékossággal élő roma személyek – érdemi részvételét és a velük folytatott konzultációt, hatékonyan támogatva ezáltal a romák egyenlőségét és a velük szembeni megkülönböztetés tilalmát. Ennek például az alábbi intézkedéseket kell magában foglalnia:

a)	az aktív polgári szerepvállalás támogatása a társadalmi, gazdasági, politikai, kulturális és polgári részvétel előmozdításával, különös a roma nők és fiatalok esetében;

b)	a kapacitásépítés és a vezetői készségek előmozdítása a roma civil társadalomban annak érdekében, hogy a roma személyek részt tudjanak venni a szakpolitikai ciklus valamennyi szakaszában és általában a közéletben;

c)	a romák állami és magánintézményekben történő foglalkoztatásának elősegítése a szakpolitikai folyamaton belüli sokszínűség és szakértelem támogatása, valamint a példaképállítás érdekében;

d)	a hátrányos helyzetű roma közösségek tagjainak tájékoztatása az emberi jogokkal, valamint a polgárok jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatosan;

e)	az erőforrások, hálózatok és szakértelem ágazatok közötti koordinációja a roma fiatalok döntéshozatali folyamatokba történő bevonásának fokozása és vezetői készségeik erősítésének segítése érdekében.

Ágazati célkitűzések

A minőségi inkluzív többségi oktatásban való részvétel lehetősége

A tagállamok biztosítsák, hogy minden roma ténylegesen egyenlő módon férjen hozzá valamennyi oktatási formához és szinthez, és azokban részt tudjon venni, a kisgyermekkori neveléstől és a gyermekgondozástól kezdve egészen a felsőoktatásig, a második esélyt nyújtó oktatást, a felnőttképzést és az egész életen át tartó tanulást is beleértve.

A tagállamok javítsák a roma tanulók minőségi és inkluzív oktatáshoz való egyenlő hozzáférését, többek között például az alábbi intézkedések révén:

a)	az oktatás terén tapasztalható szegregáció minden formájának megelőzése és felszámolása, valamint annak biztosítása, hogy minden tanuló támogatást kapjon a benne rejlő potenciál kibontakoztatásához;

b)	az olyan téves diagnózisok megelőzése és felszámolása, amelyek eredményeként roma tanulók indokolatlanul kapnak a sajátos nevelési igényű tanulókat megillető ellátást, valamint annak biztosítása, hogy a sajátos nevelési igény megállapítása átlátható és jogszerű eljáráson alapuljon;

c)	hatékony módszerek biztosítása az oktatás területén történt korábbi igazságtalanságok elismerése és az azokkal kapcsolatos jóvátétel céljából, a szegregációt, a roma tanulók speciális iskolákba történő indokolatlan beiskolázását és a velük szembeni egyenlőtlen bánásmódot is ideértve;

d)	a méltányosság, az inkluzivitás és a sokszínűség előmozdítása az oktatási rendszeren belül és az osztálytermekben, például szakmai továbbképzési programok, mentorálás és a társaktól való tanulás révén;

e)	a szülők ösztönzése a roma tanulók oktatásában való tényleges szerepvállalásra, valamint az iskolák és a helyi közösségek közötti kapcsolatok erősítése, többek között közvetítők és pedagógiai asszisztensek alkalmazásával;

f)	annak támogatása, hogy minden tanuló – a fogyatékossággal élő gyermekeket is beleértve – egyenlő módon vehessen részt a többségi oktatáson belüli oktatási tevékenységekben és folyamatokban, és aktív szerepet vállalhasson azokban;

g)	az iskolai megfélemlítés és zaklatás online és offline formái elleni küzdelem, az összes tanuló – köztük a romák – védelme érdekében;

a roma történelemmel, a roma kultúrával, valamint a megkülönböztetésnek és az annak hátterében álló okoknak – így például a cigányellenességnek és a tudattalan előítéleteknek – a felismerését és az ellenük való küzdelmet szolgáló módszerekkel kapcsolatos tájékozottság növelése a tanárok és az egyéb iskolai dolgozók körében, továbbá a figyelem felhívása a megkülönböztetésmentes oktatásnak és a többségi oktatásban való, ténylegesen egyenlő részvétel lehetőségének a fontosságára;

i)	az annak biztosítására irányuló erőfeszítések támogatása, hogy a roma tanulók a jelenlegi és a jövőbeli munkaerőpiaci igényeknek megfelelő készségekre tegyenek szert.

A tagállamok törekedjenek az oktatási lehetőségek, az oktatási eredmények és az iskolai végzettség terén tapasztalható mindennemű megkülönböztetés, egyenlőtlenség és hátrány felszámolására, adott esetben többek között például az alábbi intézkedések révén:

a)	a színvonalas kisgyermekkori nevelésben és gondozásban való részvétel lehetőségének a biztosítása, kiemelt figyelmet fordítva a roma gyermekek – köztük a hátrányos helyzetű roma gyermekek – korai bevonására;

b)	személyre szabott támogatás és közvetítés biztosítása a nyelvi, kognitív és oktatási hiányosságok ellensúlyozása érdekében, szorosan együttműködve a roma tanulók családjaival, valamint a második esélyt nyújtó oktatás és a felnőttoktatás ösztönzése;

c)	a korai iskolaelhagyás és a lemorzsolódás megelőzése az oktatás minden szintjén – kiemelt figyelmet fordítva többek között a roma lányokra (20) –, például az iskolák, a közvetítők és a szociális védelmi szolgálatok közötti együttműködés útján;

d)	azon gyermekek kiszolgáltatott helyzetének elismerése, akiknek a szülei külföldre távoztak, és részükre elsőbbségi hozzáférés biztosítása az iskolaidő utáni programokhoz és a személyre szabott támogatáshoz;

e)	a romák társadalmi mobilitásának növelése, például előnyben részesítéssel, valamint célirányos ösztöndíjakkal a szakoktatás, a középfokú oktatás, a felsőoktatás és a tanárképzés területén, továbbá pályaválasztási tanácsadás útján;

f)	az oktatási szintek közötti gördülékeny átmenet biztosítása, valamint a felső középfokú és a felsőfokú végzettség megszerzésének előmozdítása, többek között pályaválasztási tanácsadás, tanácsadás, mentorálás és pénzügyi támogatási programok segítségével;

a nem formális tanulásban és a tanórán kívüli tevékenységekben, többek között az egészségnevelésnek és az állampolgári ismeretek oktatásának keretébe tartozó ifjúsági, sport- és kulturális tevékenységekben való részvétel támogatása, valamint az olyan egyéb tevékenységekben való részvétel ösztönzése, amelyek fokozzák az önfejlesztést, a pszichológiai rezilienciát és a jóllétet;

adott esetben a digitális készségek megszerzésének, a széles sávú hozzáférésnek, a megfelelő digitális infrastruktúra kialakításának, valamint annak előmozdítása, hogy – mind a formális, mind pedig a nem formális oktatási környezetben – a távtanulásban is felhasználható tananyagok álljanak rendelkezésre, hogy ily módon meg lehessen előzni a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű tanulóknak, valamint azok tanárainak és szüleinek a digitális kirekesztődését, továbbá hogy biztosítani lehessen a roma tanulók elérését, a vidéki térségekben, a szegregált területeken élő roma tanulókat is beleértve.

Hozzáférés a minőségi és fenntartható foglalkoztatáshoz

A tagállamok mozdítsák elő a roma személyek – különösen a roma fiatalok – ténylegesen egyenlő hozzáférését a minőségi és fenntartható foglalkoztatáshoz, adott esetben többek között például az alábbi intézkedések révén:

a)	a roma fiatalok megszólítása (21) azzal a céllal, hogy fel lehessen hívni a figyelmüket a rendelkezésre álló – lehetőleg integrált – foglalkoztatási és szociális szolgálatokra, valamint hogy kapcsolatba lehessen léptetni őket az említett szolgálatokkal;

a munkanélküli és inaktív roma fiatalok szükségleteinek kezelése olyan személyre szabott, holisztikus cselekvési tervek kidolgozásával, amelyek figyelembe veszik preferenciáikat és motivációjukat, az előttük álló akadályokat és hátrányos helyzetüket, továbbá munkanélküliségük és inaktivitásuk okait;

c)	az első munkatapasztalat-szerzési lehetőség, a munkaközvetítések, a tanulószerződéses gyakorlati képzések és a szakmai előmenetel támogatása;

d)	az oktatásból a munka világába való átmenet megkönnyítése coaching, mentorálás, szakképzés, szakmai gyakorlatok, üzleti inkubátorházak és duális képzés révén;

e)	a digitális készségek romák általi elsajátításának támogatása annak érdekében, hogy ezáltal jobban megfeleljenek a munkaerőpiaci keresletnek, valamint kiaknázhassák a meglévő és az új digitális eszközök és tendenciák által a mindennapokban kínált lehetőségeket;

f)	a munkahelyi képzésnek, a készségfejlesztésnek, a szakmai képesítések megszerzésének és naprakésszé tételének, továbbá a második esélyt nyújtó oktatásnak a támogatása;

g)	az önfoglalkoztatáshoz és a vállalkozói tevékenységhez – a szociális vállalkozásokat is ideértve – történő valóban egyenlő hozzáférés előmozdítása célzott támogatások útján;

a foglalkoztatáshoz való egyenlő hozzáférés előmozdítása mind a köz-, mind a magánszektorban, mégpedig olyan intézkedésekkel, mint például az előnyben részesítés és a munkaadókat célzó támogatási rendszerek, továbbá a foglalkoztatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása, az aktív munkaerőpiaci politikákat is beleértve;

i)	a munkaerőpiaci mobilitás támogatása, különösen a korlátozott munkalehetőségeket kínáló vidéki térségekben és szegregált területeken élők esetében;

küzdelem a megkülönböztetés ellen, valamint a megkülönböztetés visszaszorítása és felszámolása, mégpedig a megkülönböztetésmentes foglalkoztatással kapcsolatos tájékozottság növelésével és a foglalkoztatáshoz és az aktivizáló intézkedésekhez való hozzáférés javításával, továbbá a munkaadók képzése a megkülönböztetésnek és az annak hátterében álló okoknak – így például a cigányellenességnek és a tudattalan előítéleteknek – a felismerését és az ellenük való küzdelmet szolgáló módszereket illetően.

Egészségügyi ellátás és a minőségi egészségügyi és szociális szolgáltatások igénybevételének lehetősége

A tagállamok biztosítsanak korlátozások nélküli, ténylegesen egyenlő hozzáférést a minőségi egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz, különösen a leginkább veszélyeztetett csoportok, illetve a marginalizált vagy távoli térségekben élők számára, adott esetben például az alábbi intézkedések révén:

egyenlő hozzáférés előmozdítása és megkönnyítése:

a roma nők számára a nemzeti egészségügyi rendszerek által általánosságban biztosított magas színvonalú orvosi vizsgálatokhoz, szűrővizsgálatokhoz, várandósgondozáshoz és szülést követő gondozáshoz, tanácsadáshoz és családtervezéshez, továbbá a szexuális és reprodukciós egészséggel kapcsolatos egészségügyi ellátáshoz;

ii.	a roma nők számára a nemi alapú erőszak áldozatait segítő szolgálatokhoz;

iii.	a roma gyermekek számára a minőségi egészségügyi alapellátáshoz, beleértve a minőségi megelőzési programokat, mint például az oltás;

iv.	a kiszolgáltatott helyzetű romák, például az idős roma személyek, a fogyatékossággal élő roma személyek, a roma LMBTI személyek, az EU-n belül mobilis romák, a harmadik országok roma állampolgárai és a hontalan roma személyek számára a minőségi egészségügyi ellátáshoz;

a roma lakosság figyelmének felhívása az olyan elsődleges megelőző intézkedésekre, mint az egészséges életmód népszerűsítésének programjai és a kóros szerhasználat megelőzése, valamint a mentális egészséggel kapcsolatos szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása, adott esetben egészségügyi közvetítés útján;

a romákkal szembeni megkülönböztetés megelőzése és az ellene való küzdelem, mégpedig a megkülönböztetésmentes egészségügyi ellátással és az egészségügyi ellátás megkülönböztetésmentes igénybevételével kapcsolatos tájékozottság növelésével, képzéseket biztosítva egészségügyi szakemberek, orvostanhallgatók és egészségügyi közvetítők számára a megkülönböztetésnek és az annak hátterében álló okoknak – így például a cigányellenességnek és a tudattalan előítéleteknek – a felismerését és az ellenük való küzdelmet szolgáló módszerek tárgyában;

d)	minden roma személy digitális kirekesztődése elleni küzdelem az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés terén olyan eszközökkel, mint például az egészségügyi információkhoz való hozzáféréshez szükséges digitális készségek hiányának az áthidalása;

e)	az egészségügyi szolgáltatások terén tapasztalható szegregáció megelőzése és felszámolása;

f)	az egészségügyi ellátás területén elkövetett múltbeli igazságtalanságok – többek között a roma nők kikényszerített, erőltetett vagy más okok miatt nem önkéntes sterilizációja – elismerésének és az azokkal kapcsolatos jóvátételnek a biztosítása;

g)	annak előmozdítása, hogy a romák egyenlő módon vehessenek részt az orvosi képzésekben, valamint a romák egészségügyi szakemberként és közvetítőként való alkalmazásának ösztönzése, különösen azokban a térségekben, ahol jelentős roma népesség él;

h)	a potenciális járványkitörések elleni küzdelem és ezek megelőzése a marginalizált vagy távoli térségekben;

hozzáférés biztosítása az érintett romák számára a fogyatékossággal élő személyek, idős személyek és szülői felügyelet nélkül maradt gyermekek részére nyújtott közösségi és családi alapú szolgáltatásokhoz, például a következőkhöz: fejlesztési szolgáltatások, szociális lakhatás, fogyatékossággal élők napközi otthonai és nevelőszülői hálózatok;

az otthonban történő elhelyezés megelőzése, valamint az intézményi gondozás felől a közösségi, családi alapú gondozás irányába történő elmozdulás elősegítése a bizonytalan helyzetbe került családok részére biztosított támogatással, például a következőkkel: tanácsadási szolgáltatások és pénzügyi ösztönzők, élelmiszersegély nyújtása, támogatott lakhatás és fejlesztési szolgáltatások;

a romákat érintő, népegészségüggyel kapcsolatos bevált gyakorlatok cseréjének és átadásának előmozdítása, például a Bizottság és a tagállamok rendelkezésére álló népegészségügyi keretnek az egészségfejlesztéssel, a betegségmegelőzéssel és a nem fertőző betegségek kezelésével foglalkozó irányítócsoporton belüli felhasználásával;

l)	a szegénység kockázatának kitett személyek körében elterjedtebb betegségek kutatásának és megelőzésének az előmozdítása.

Hozzáférés megfelelő és deszegregált lakhatáshoz és az alapvető szolgáltatásokhoz

10.

A tagállamok biztosítsák, hogy a romák egyenlő bánásmódban részesüljenek a megfelelő és deszegregált lakhatáshoz és az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés terén, többek között például az alábbi intézkedések révén:

hozzáférés biztosítása az olyan alapvető szolgáltatásokhoz, mint a vezetékes víz, a biztonságos és tiszta ivóvíz (22), megfelelő víziközmű-szolgáltatások, hulladékgyűjtési és -kezelési szolgáltatások, környezeti szolgáltatások, villamos energia, földgáz, közlekedés, pénzügyi szolgáltatások és digitális kommunikáció, valamint a fizikai infrastruktúrához, mégpedig azáltal, hogy az alapvető közüzemi szolgáltatások folyamatosságát egyrészt rendes körülmények között, másrészt pedig járványok, környezeti katasztrófák és egyéb válsághelyzetek esetén is biztosítják;

b)	minden térbeli szegregáció nyomon követése, megelőzése és az ellene való küzdelem, valamint a deszegregáció előmozdítása a lakhatási problémák leküzdését szolgáló konkrét terveknek a helyi közösségek és az érintett roma közösségek bevonásával történő kidolgozása révén;

a lakhatásért, az alapvető szolgáltatásokért és a környezetminőségi előírásokért általában felelős hatóságok, valamint az említett területen érintett más releváns szereplők támogatása és megerősítése, például a lakhatási igények feltérképezéséhez, a szegregáció nyomon követéséhez és szükség esetén átfogó szabályozási vagy támogatási intézkedések végrehajtásához szükséges hatáskörrel és erőforrásokkal történő felruházásuk révén;

d)	a kényszerkilakoltatások megelőzése a korai előrejelzés és a közvetítés előmozdításával, a kilakoltatás által fenyegetett személyek támogatásának megszervezése és szükség esetén megfelelő alternatív lakhatás biztosítása, különös figyelemmel a családokra;

e)	a romák életkörülményeinek javítása és a szennyezésnek való kitettség miatti negatív egészségügyi hatások megelőzése és kezelése;

f)	szociális támogatás és alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása hajléktalan roma személyek részére;

g)	egyenlő mértékű hozzáférés biztosítása a lakhatási támogatáshoz, továbbá az egyének és családok egyedi igényeinek figyelembevétele;

a marginalizált roma személyeket célzó integrált lakhatási programok támogatása olyan intézkedésekkel, mint például a lakásépítési és lakásfenntartási célú mikrohitelek összekapcsolása a pénzügyi tájékozottság fejlesztésével és megtakarítási konstrukciókkal, az építési munkákkal kapcsolatos képzésekkel és aktivizálási intézkedésekkel;

i)	megállóhelyek építésének és fenntartásának támogatása a travellerek számára.

Partnerségek és intézményi kapacitás

A nemzeti roma kapcsolattartó pontok bevonása és támogatása

11.

A tagállamok biztosítsanak a nemzeti roma kapcsolattartó pontok számára megfelelő és szükséges forrásokat, személyzeti kapacitást és intézményi jogköröket, és tegyék képessé őket arra, hogy eredményesen összehangolják és nyomon kövessék a romák egyenlőségét, társadalmi befogadását és részvételét szolgáló nemzeti szakpolitikákat, beleértve a helyi szintű tájékoztatást is.

12.

A tagállamok tegyék lehetővé a nemzeti roma kapcsolattartó pontok számára, hogy elősegítsék a roma civil társadalom részvételét és bevonását a nemzeti romastratégiai keretek és a helyi cselekvési tervek kialakításába, végrehajtásába, nyomon követésébe és felülvizsgálatába a nemzeti roma platformok megreformált folyamatain keresztül.

13.

A tagállamok gondoskodjanak a nemzeti roma kapcsolattartó pontok bevonásáról a társadalmi befogadással kapcsolatos politikák és az egyetemes szolgáltatások kialakításába – többek között adott esetben az uniós források programozásával és nyomon követésével kapcsolatos döntéshozatalba – annak érdekében, hogy relevánsabbá válhassanak a romák számára és jobb tájékoztatást nyújthassanak.

Az egyenlő bánásmód előmozdításával foglalkozó szervek bevonása

14.

A tagállamok – a vonatkozó nemzeti jogi kereteiken belül – támogassák az egyenlő bánásmód előmozdításával foglalkozó szerveket (a továbbiakban: az egyenlőség előmozdításával foglalkozó szervek) annak érdekében, hogy azok – megbízatásuk keretei között – eredményesen és függetlenül működhessenek, továbbá hogy együttműködhessenek valamennyi érintett szereplővel, így a nemzeti roma kapcsolattartó pontokkal, a hatóságokkal, a civil társadalmi szervezetekkel és a magánszektorral is. E támogatás keretében adott esetben képessé kell tenni az egyenlőség előmozdításával foglalkozó szerveket az alábbiakra:

a)	a megkülönböztetéssel, a gyűlöletbeszéddel és a gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos ügyek és a stratégiai peres eljárások végigvitele;

b)	fellépés a megkülönböztetéssel, gyűlöletbeszéddel és gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos esetek alacsony bejelentési aránya ellen, és a romák tájékoztatása a jogaikat illetően;

c)	a romák egyenlőségével és a velük szembeni megkülönböztetéssel kapcsolatos kutatások végzése és az erre vonatkozó adatok gyűjtése;

d)	a roma civil társadalom kapacitásainak építése és a vele való együttműködés, az igazságszolgáltatáshoz való jogra és az esélyegyenlőséggel kapcsolatos jogszabályok foganatosítására összpontosítva;

e)	iránymutatás és képzés nyújtása a lakosság, valamint állami és magánszervezetek számára.

15.

A tagállamok többek között az alábbiak révén tegyék lehetővé, hogy az egyenlőség előmozdításával foglalkozó szervek szorosan közreműködhessenek a romák egyenlőségére, társadalmi befogadására és részvételére vonatkozó nemzeti romastratégiai keretek és adott esetben az ezekhez kapcsolódó uniós finanszírozási programok kialakításában, végrehajtásában, nyomon követésében és felülvizsgálatában, és ehhez ténylegesen hozzájárulhassanak:

az egyenlőség előmozdításával foglalkozó szervek által a nemzeti stratégiai keretek végrehajtására vonatkozó előírásokkal kapcsolatban nyújtott tanácsok figyelembevétele annak érdekében, hogy ezen keretek kialakítása és végrehajtása során nagyobb figyelem irányuljon a megkülönböztetés megelőzésére és az ellene való küzdelemre – így többek között a cigányellenesség kezelésére –, ideértve a strukturális megkülönböztetés megszüntetésére irányuló erőfeszítéseket is;

annak lehetővé tétele, hogy az egyenlőség előmozdításával foglalkozó szervek részt vehessenek a nemzeti romastratégiai keretek végrehajtásának, nyomon követésének és felülvizsgálatának felügyelete céljából létrehozott struktúrák és a vonatkozó uniós források nyomon követését végző bizottságok munkájában.

A helyi és regionális érdekelt felek mobilizálása

16.

A tagállamok adott esetben vonják be a regionális és helyi hatóságokat, valamint a helyi civil társadalmat a nemzeti stratégiai keretek kialakításába, végrehajtásába, nyomon követésébe és felülvizsgálatába.

17.

A tagállamok ösztönözzék a regionális és helyi hatóságokat, hogy saját hatásköreik keretén belül alakítsák ki vagy tegyék naprakésszé a helyi cselekvési vagy deszegregációs terveiket, illetve a romák egyenlőségét, társadalmi befogadását és részvételét célzó stratégiai kereteiket. Az említett helyi tervek vagy stratégiai keretek a lehetséges mértékben tartalmazzanak intézkedéseket, kiindulási értékeket, referenciaértékeket, mérhető célkitűzéseket és forrásallokációkat is.

18.

A tagállamok biztosítsák a központi és a helyi hatóságok közötti együttműködést a romákkal szembeni megkülönböztetés megelőzését és az ellene való küzdelmet szolgáló uniós finanszírozási programok kialakítása és végrehajtása terén annak érdekében, hogy a programok előkészítése, végrehajtása, nyomon követése és értékelése során biztosított legyen a romák egyenlőségének, társadalmi befogadásának és részvételének a figyelembevétele, és hogy az uniós források könnyebben eljussanak a helyi szintekre.

19.

A tagállamok megfelelő intézkedésekkel, például előnyben részesítéssel mozdítsák elő az inkluzivitást és a sokféleséget annak biztosítása érdekében, hogy a romák egyenlő esélyekkel vállalhassanak munkát a helyi és regionális szintű közintézményekben.

20.

A tagállamok mozdítsák elő a roma nők és férfiak helyi szintű szerepvállalását és ismerjék el helyi szintű képviseletüket.

Együttműködés a civil társadalommal

21.

A tagállamok támogassák a szociális innovációt, valamint a hatóságok és a roma, illetve a romákat támogató civil társadalom közötti partnerséget és együttműködést.

22.

A tagállamok teljes mértékben használják ki a nemzeti roma platformokat, illetve a tagállamokban rendelkezésre álló bármely egyéb, az együttműködést és párbeszédet szolgáló csatornákat annak érdekében, hogy a roma és a romákat támogató civil társadalmat, valamint az egyéb érdekelt feleket átlátható és inkluzív módon bevonják a nemzeti romastratégiai keretek és helyi cselekvési tervek kialakításába, végrehajtásába, nyomon követésébe és felülvizsgálatába.

23.

A tagállamok támogassák a civil társadalmat a romák elleni gyűlölet-bűncselekmények és gyűlöletbeszéd, valamint egyéb bűncselekmények figyelemmel kísérésében és bejelentésében, továbbá nyújtsanak segítséget az áldozatok számára a gyűlölet-bűncselekmények és a gyűlöletbeszéd eseteinek a bejelentéséhez.

24.

A tagállamok biztosítsanak finanszírozást a roma és a romákat támogató civil társadalom – többek között a roma ifjúsági szervezetek – sokszínűségének és függetlenségének támogatásához, lehetővé téve számukra, hogy független ellenőrző szervezetekként figyelemmel kísérjék a nemzeti romastratégiai kereteket és azokról beszámoljanak, továbbá hogy adminisztratív kapacitásaikat fenntarthassák.

25.

A tagállamok vonják be nemzeti, regionális és helyi szinteken a civil társadalmat és a roma közösségeket az uniós források teljes programozási ciklusába, akár az érintett uniós források monitoringbizottságának tagjaiként is.

26.

A tagállamok mozdítsák elő a kapacitásépítést és a vezetői készségek fejlesztését a roma civil társadalomban – többek között az ifjúsági szervezetekben – annak érdekében, hogy az érintett szervek és szervezetek képesek legyenek részt venni a szakpolitikai ciklus valamennyi szakaszában és általában a közéletben.

27.

A tagállamok – a kormányzat, a civil társadalom, az üzleti és az ipari szféra, valamint a tudományos és a kutatási körök szerepvállalásával – mozdítsák elő az egyenlőséget és a társadalmi befogadást célzó ágazatközi munkát és szélesebb körű együttműködést. Ennek eredményeként a nemek közötti egyenlőséget előmozdító, a rasszizmus, a faji vagy etnikai származáson alapuló megkülönböztetés, az idegengyűlölet és az ezzel kapcsolatos intolerancia ellen küzdő, illetve a gyermekek, az idősek, a romák, a roma LMBTI személyek, a fogyatékossággal élők, a menedékkérők, a menekültek és más migránsok, valamint a hontalan személyek jogainak érdekében fellépő szervezetek által közösen megvalósított tevékenységekre kerülhet sor.

Transznacionális együttműködés

28.

A tagállamok fokozzák az azzal kapcsolatos együttműködést és egymástól való tanulást, hogy miként lehet a romák egyenlőségének, társadalmi bevonásának és részvételének kérdését a leghatékonyabban érvényesíteni valamennyi főbb releváns uniós kezdeményezés végrehajtása során.

29.

A tagállamok a nemzeti roma kapcsolattartó pontok hálózatának, az EURoma hálózatnak és az Európai Roma Platformnak a támogatásával mozdítsák elő a transznacionális partnerségeket és tapasztalatcseréket.

30.

Egyes EU-n belül mobilis roma polgárok, akik a származási tagállamuktól eltérő tagállamokban telepednek le vagy ilyen tagállamban tartózkodnak ideiglenesen, többek között azért, hogy szezonális vagy rövid távú munkát vállaljanak, kiszolgáltatott helyzetben vannak. A tagállamoknak adott esetben bátorítaniuk kell a transznacionális együttműködés nemzeti, regionális és helyi szintű megfelelő formáinak – többek között két- vagy többoldalú projekteknek és megállapodásoknak – a létrehozását és az ezekben való aktív részvételt, tiszteletben tartva mindeközben a meglévő uniós jogi keretet és a hatályos nemzeti jogot. Ez magában foglalhatná például az olyan kérdésekben folytatott együttműködést is, amelyek a roma gyermekek oktatásban való részvételének lehetőségéhez, valamint oktatási tapasztalataihoz és eredményeihez, továbbá a települési szintű szükségletekhez és nehézségekhez kapcsolódnak. Ebben az együttműködésben maguknak a romáknak is részt kell venniük.

Finanszírozás

31.

A tagállamok – különösen a romák egyenlősége, társadalmi befogadása és részvétele terén nagyobb kihívásokkal szembenéző és/vagy nagyobb roma közösségekkel rendelkező tagállamok – teljes mértékben és optimálisan használják fel azokat az általános és célzott uniós és nemzeti forrásokat, amelyek relevánsak a romákkal szembeni megkülönböztetés megelőzése és az ellene való küzdelem szempontjából; ide tartozhat az olyan hátrányos helyzetű csoportok és marginalizált közösségek, mint a romák társadalmi-gazdasági integrációjának előmozdítására irányuló egyedi célkitűzések meghatározása (23), valamint a romák egyenlősége és társadalmi-gazdasági integrációja szempontjából releváns uniós és nemzeti finanszírozási források eredményes összehangolásának biztosítása.

32.

A tagállamok segítsék elő a regionális, helyi, városi és más hatóságok, a gazdasági és szociális partnerek és a civil társadalmat képviselő releváns szervezetek, a nem kormányzati szervezetek, valamint a társadalmi befogadás, az alapvető jogok és a megkülönböztetésmentesség előmozdításával foglalkozó szervezetek részvételét az uniós programok előkészítésében, végrehajtásában, nyomon követésében és értékelésében, ideértve a monitoringbizottságokban való részvételüket is.

33.

A tagállamok különítsenek el megfelelő nemzeti erőforrásokat a romák egyenlőségének, társadalmi befogadásának és részvételének előmozdítását célzó uniós stratégiai keretrendszerben és a nemzeti stratégiai keretekben előirányzott szakpolitikai intézkedések végrehajtásához, biztosítva azt, hogy ezen intézkedések a roma közösségek tényleges igényeit tükrözzék, továbbá hogy arányban álljanak a roma közösségek méretével és az őket sújtó nehézségekkel.

34.

A nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben (24) figyelembe kell venni és elő kell mozdítani a mindenki számára megvalósítandó esélyegyenlőséget, és ösztönözni kell a hátrányos helyzetű csoportok, többek között a romák és más, faji vagy etnikai kisebbséghez tartozó személyek társadalmi befogadását.

35.

A tagállamok javítsák a kisebbségek társadalmi-gazdasági integrációját célzó uniós programok vagy strukturális reformok kialakítását, végrehajtását, nyomon követését és értékelését, például oly módon, hogy technikai segítségnyújtást igényelnek a strukturálisreform-támogató programból.

36.

A tagállamok ösztönözzék a nemzeti és az uniós források felhasználását a központi és helyi szintű hatóságok, illetve a civil társadalmi szervezetek kapacitásainak fejlesztésére, valamint a bevált gyakorlatok közöttük történő cseréjének lehetővé tételére annak érdekében, hogy ezek a hatóságok és szervezetek az egyenlőség és a társadalmi befogadás megvalósításának felgyorsításával – és többek között a szegregáció elleni küzdelemmel és a romák részvételének előmozdításával – hozzájárulhassanak a romákkal szembeni megkülönböztetés elleni küzdelmet szolgáló intézkedések végrehajtásához.

37.

A tagállamok gondoskodjanak a helyi szintű finanszírozási igények kielégítéséről – adott esetben a városi térségekben felmerülő finanszírozási igényeket is beleértve – annak érdekében, hogy támogassák az EU-n belül mobilis romákat, többek között nyelvi képzések, színvonalas kisgyermekkori nevelés és gondozás, iskoláztatás, állami foglalkoztatási szolgáltatások nyújtásával és szociális munkások, közvetítők stb. biztosításával.

A nemzeti romastratégiai keretek nyomon követése és az ezekre vonatkozó jelentéstétel

38.

A tagállamok kövessék nyomon és értékeljék a nemzeti stratégiai keretek végrehajtását, adott esetben az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (a továbbiakban: az Ügynökség), a nemzeti roma kapcsolattartó pontok, a nemzeti statisztikai hivatalok és a Bizottság által a romamutatókkal és beszámolással foglalkozó munkacsoport keretében, az Ügynökség koordinálásával kidolgozott mutatók portfóliójának a felhasználásával (25). Nemzeti jogi keretük és szakpolitikai megközelítéseik fejlődésével, valamint a területükön élő romák helyzetének alakulásával összhangban a tagállamok nemzeti mutatókat is alkalmazhatnak.

39.

A közleményben meghatározott uniós célkitűzések és kiemelt célok fényében a tagállamok adott esetben építsenek be olyan nemzeti mennyiségi és/vagy minőségi célértékeket a nemzeti romastratégiai keretekbe, amelyeket hozzáigazítottak a nemzeti viszonyokhoz és az egyenlőséggel kapcsolatos adatok gyűjtésére rendelkezésre álló lehetőségekhez, amelyek például etnikai hovatartozás szerint bontott adatoknak vagy idevágó szociodemográfiai közelítő adatoknak, illetve ezek kombinációjának a gyűjtését is magukban foglalhatják.

40.

A tagállamok 2023 júniusáig tájékoztassák a Bizottságot az ezen ajánlással összhangban hozott valamennyi intézkedésről. Ezt követően kétévente számoljanak be a Bizottságnak a folyamatban lévő és az új intézkedésekről, többek között nyújtsanak tájékoztatást az egyes tematikus területeken a nemzeti romastratégiai keretek végrehajtása terén elért előrelépésekről. A Bizottság a tagállami jelentéseket fel fogja használni a romák egyenlőségének, társadalmi befogadásának és részvételének előmozdítását célzó uniós stratégiai keretrendszer végrehajtásáról az Európai Parlament és a Tanács részére kétévente benyújtandó jelentések és az értékelő jelentések elkészítéséhez.

41.

Az átláthatóság növelése és a szakpolitikai tanulságok levonásának lehetővé tétele érdekében a tagállamok segítsék elő a romák egyenlőségéről, társadalmi befogadásáról és részvételéről szóló nemzeti jelentések teljes nyilvánosságra hozatalát, és adott esetben szervezzék meg, hogy a nemzeti stratégiát és a végleges végrehajtási jelentéseket a nemzeti parlamentek is megvitathassák.

42.

Annak érdekében, hogy közölni tudja a kiindulási helyzet megállapításához, továbbá a romák helyzetének változását tükröző félidős és végleges eredmények méréséhez szükséges adatokat, az Ügynökség végezzen rendszeresen – 2020-ban, 2024-ben és 2028-ban – felméréseket a romák helyzetével kapcsolatban. Az Ügynökség a romamutatókkal és beszámolással foglalkozó munkacsoport segítségével támogassa ezenkívül a tagállamokat az egyenlőséggel kapcsolatos releváns adatok gyűjtésére irányuló erőfeszítéseikben, a Bizottságot pedig a nyomon követés és az elemzés terén, valamint segítsen a nemzeti roma kapcsolattartó pontoknak a jelentéstételben,

FELKÉRI A BIZOTTSÁGOT, HOGY:

43.

Gondoskodjon arról, hogy a nemzeti romastratégiai keretek végrehajtásáról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak készítendő jelentései előkészítésének alapját a tagállamok által közölt információk képezzék.

44.

Folytassa az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy a romák egyenlőségének, társadalmi befogadásának és részvételének kérdése általánosan érvényesüljön valamennyi főbb bizottsági kezdeményezés kialakítása és végrehajtása során, továbbá a romák egyenlőségét, társadalmi befogadását és részvételét szolgáló szakpolitikák nyomon követését is folytassa az európai szemeszter, valamint a szociális jogok európai pillére keretében.

45.

Folytassa a transznacionális partnerségek és tapasztalatcsere előmozdítását a nemzeti roma kapcsolattartó pontok hálózata, az EURoma hálózat, az Európai Roma Platform, a civil társadalom monitoringjára irányuló európai parlamenti előkészítő intézkedés, valamint az egyenlőség előmozdításával foglalkozó nemzeti szervek európai hálózata (Equinet) részére biztosított támogatással.

Ez az ajánlás a romák integrációját célzó hatékony tagállami intézkedésekről szóló 2013. december 9-i tanácsi ajánlás helyébe lép.

Kelt Brüsszelben, 2021. március 12-én.

a Tanács részéről

az elnök

A. P. ZACARIAS

(1) A Tanács 2000/43/EK irányelve (2000. június 29.) a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról (HL L 180., 2000.7.19., 22. o.).

(2) A Tanács 2008/913/IB kerethatározata (2008. november 28.) a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről (HL L 328., 2008.12.6., 55. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2012/29/EU irányelve (2012. október 25.) a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról (HL L 315., 2012.11.14., 57. o.).

(4) A Tanács ajánlása (2013. december 9.) a romák integrációját célzó hatékony tagállami intézkedésekről (HL C 378., 2013.12.24., 1. o.).

(5) Az Eurobarométer 493. sz. tematikus felmérése. Diszkrimináció az Európai Unióban (az első eredményeket 2019 szeptemberében tették közzé).

(6) A széles körben elterjedt rasszizmus továbbra is károkat okoz Európában. Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének 2019. június 20-i kiadványa, amely az alapvető jogokról szóló 2019. évi jelentésen alapul, az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége, 2019. június 6.

(7) A Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság (ECRI) 1998. március 6-án elfogadott 3. sz. általános szakpolitikai ajánlása a romákkal/cigányokkal szembeni rasszizmus és intolerancia elleni küzdelemről. Az ECRI a 13. sz., a cigányellenesség és a romák megkülönböztetése elleni küzdelemről szóló általános szakpolitikai ajánlásában megerősítette, hogy a „cigányellenesség a rasszizmus különösen tartós, erőszakos, ismétlődő és elterjedt formája”.

(8) A Cigányellenesség Elleni Szövetség 2017. évi referenciadokumentuma. Innen: http://antigypsyism.eu/?page_id=17.

(9) A rasszizmus, az idegengyűlölet és az intolerancia egyéb formái elleni küzdelemmel foglalkozó magas szintű uniós csoport 2018. novemberi összegző dokumentuma: Antigypsyism: Increasing its recognition to better Understand and address its Manifestations (Cigányellenesség: a jelenség felismerésének javítása a megjelenési formáinak jobb megértése és kezelése érdekében).

(10) https://www.holocaustremembrance.com/resources/working-definitions-charters/working-definition-antigypsyism-anti-roma-discrimination

(11) Ez különféle helyzetekhez kapcsolódik, például az emberkereskedelemhez, amelynek áldozatai főként roma nők és gyermekek.

(12) A „többszörös megkülönböztetés” kifejezés átfogó fogalom, amely a több ok alapján történő megkülönböztetés valamennyi esetét lefedi, és amely két lehetséges módon nyilvánulhat meg. Öltheti „halmozott megkülönböztetés” formáját, amikor a megkülönböztetésre több, egymástól függetlenül fennálló ok alapján kerül sor, illetve megvalósulhat „interszekcionális megkülönböztetésként”, amikor a megkülönböztetés kettő vagy több oka egymástól elválaszthatatlan vagy megbonthatatlan módon, egymással kölcsönhatásban működik. A többszörös megkülönböztetés elleni küzdelem. Gyakorlatok, szakpolitikák és jogszabályok. Az Európai Bizottság jelentése (2007). Többszörös megkülönböztetés az uniós jogban: a nemek közötti interszekcionális megkülönböztetésre adható lehetséges jogi válaszok. A nemek közötti egyenlőség jogi szakértőinek európai hálózata. Európai Bizottság (2009).

(13) Az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 158., 2004.4.30., 77. o.).

(14) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(15) Iránymutatás az egyenlőséggel kapcsolatos adatok gyűjtésének és felhasználásának javításáról (2018). Az Európai Számvevőszék megfelelő módszerek kidolgozását javasolta a romák valamennyi tagállamban történő társadalmi befogadására vonatkozó adatok gyűjtésére vonatkozóan. A romák integrációjával kapcsolatos uniós szakpolitikai kezdeményezések és pénzügyi támogatás: az elmúlt évtizedben jelentős előrelépések történtek, de a gyakorlatban további erőfeszítésekre van szükség. 14/2016. sz. különjelentés.

(16) A közös alapelveket az Európai Roma Platform résztvevői az első, 2009. áprilisi ülésükön vitatták meg, majd azokat az EPSCO Tanács a 2009. június 8-i következtetéseiben hagyta jóvá, amelyekben felszólította a tagállamokat arra, hogy a szakpolitikák kialakítása és végrehajtása során adott esetben vegyék figyelembe a közös alapelveket. Az EPSCO Tanács következtetései a romák társadalmi befogadásáról (2009. június 8.).

(17) Az Európai Parlament és a Tanács 2010/13/EU irányelve (2010. március 10.) a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról (audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) (HL L 95., 2010.4.15., 1. o.).

(18) Az Európai Unión belüli szabad mozgáshoz való jogukat gyakorló, roma származású uniós polgárok.

(19) Rendszerszintű vagy strukturális megkülönböztetés alatt a jogalkotásból, a szakpolitikából és a gyakorlatból eredő egyenlőtlenségekben megmutatkozó megkülönböztetés értendő, amely bár nem szándékos, de a jogalkotás, a szakpolitika és a gyakorlat kialakításának, végrehajtásának és felülvizsgálatának egy sor intézményes tényezőjére vezethető vissza. ‘Roma and Traveller Inclusion: Towards a new EU Framework, Learning from the work of equality bodies’, Equinet Perspective’ („A romák és travellerek társadalmi befogadása: lépések egy új uniós keretrendszer irányába. Az egyenlőség előmozdításával foglalkozó szervek munkájából levont tanulságok”, Az Equinet nézőpontja), 2020. június.

(20) Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége a Roma women in nine EU Member States (A roma nők helyzete kilenc uniós tagállamban) című, 2019. évi jelentésében a roma nőket és lányokat sújtó nehézségeket mutatja be.

(21) Összhangban az „Út a munka világába – Az ifjúsági garancia megerősítése” témájú és az ifjúsági garancia létrehozásáról szóló, 2013. április 22-i tanácsi ajánlás felváltásáról szóló, 2020. október 30-i tanácsi ajánlással (HL C 372., 2020.11.4., 1. o.).

(22) Lásd az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló, 2020. december 16-i (EU) 2020/2184 európai parlamenti és tanácsi irányelv (31) preambulumbekezdésével együtt értelmezett 16. cikkét (HL L 435., 2020.12.23., 1. o.).

(23) Lásd különösen a 2021-2027-es időszakra vonatkozó ESZA+-javaslat 4. cikke (1) bekezdésének v. és viii. pontját.

(24) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/241 rendelete (2021. február 12.) a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról (HL L 57., 2021.2.18., 17. o.).

(25) A 2020. október 7-i közlemény 2. melléklete, valamint a Monitoring framework for an EU Roma strategic framework for equality, inclusion and participation – Objectives and indicators (A romák egyenlőségének, társadalmi befogadásának és részvételének előmozdítását célzó uniós stratégiai keretrendszer nyomonkövetési kerete – célok és mutatók) című dokumentum.

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

2021.3.19.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 93/16

Az Európai Bizottság által az 1005/2008/EK tanácsi rendelet 22. cikkének (2) bekezdésével összhangban közzétett információk a lobogó szerinti államok által az 1005/2008/EK tanácsi rendelet 20. cikkének (1), (2) és (3) bekezdése, valamint III. melléklete alapján küldött értesítésekről (az államok és illetékes hatóságaik listája)

(2021/C 93/03)

Az 1005/2008/EK tanácsi rendelet (1) 20. cikkének (1), (2) és (3) bekezdésével, valamint III. mellékletével összhangban az alábbi harmadik országok értesítették az Európai Bizottságot azon hatóságaikról, amelyek a rendelet 12. cikkével létrehozott fogási tanúsítási rendszerrel összefüggésben felhatalmazással rendelkeznek a következőkre:

a)	a lobogójuk alatt közlekedő halászhajók lajstromozása;

b)	a halászhajóik számára halászati engedélyek megadása, felfüggesztése és visszavonása;

c)	a 12. cikkben említett fogási tanúsítványokban szereplő információ helytállóságának tanúsítása, és e tanúsítványok hitelesítése;

d)	azon törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések, valamint állománymegőrzési és gazdálkodási intézkedések alkalmazása, ellenőrzése és végrehajtása, amelyeket a halászhajóiknak be kell tartaniuk;

e)	e fogási tanúsítványok ellenőrzésének elvégzése annak érdekében, hogy a tagállamok illetékes hatóságait segítsék a 20. cikk (4) bekezdésében említett igazgatási együttműködés útján;

f)	a fogási tanúsítványra vonatkozó formanyomtatvány-minták továbbítása a II. melléklet szerinti mintának megfelelően; valamint

ezen értesítések naprakésszé tétele.

Harmadik ország

Illetékes hatóságok

ALBÁNIA

a):

—	Albanian General Harbour Masters (Ministry Transport and Infrastructure)

b):

—	Commission for Examination of Applications for Fishing Permittion (Ministry of Agriculture, Rural Development & Water Administration), through National Licensing Center (Ministry of Economical Development, Tourism, Trade and Interpreneurship)

c), d), e):

—	Sector of Fishery Monitoring and Control (Ministry of Agriculture, Rural Development & Water Administration)

f), g):

—	The Directorate of Agriculture Production and Trade Policies (Ministry of Agriculture, Rural Development & Water Administration)

ALGÉRIA

a)–d):

—

Directions de la Pêche et des Ressources Halieutiques des Wilayas de:

—

El Tarf,

—

Annaba,

—

Skikda,

—

Jijel,

—

Bejaian,

—	Tizi Ouzou,

—	Boumerdes,

—

Alger,

—

Tipaza,

—

Chlef,

—	Mostaganem,

—

Oran,

—	Ain Temouchent,

—

Tlemcen.

e)–g):

—	Ministère de la Pêche et des Ressources Halieutiques

ANGOLA

a):

—	Conservatória do registo de propriedade (subordinada ao Ministério da Justiça) / Instituto Marítimo Portuário de Angola – IMPA (subordinada ao Ministério dos Transportes)

b):

—	Ministra das Pescas e do Mar

c):

—	Direcção Nacional de Pescas (DNP)

d):

—	Serviço Nacional de Fiscalização Pesqueira e da Aquicultura (SNFPA)

e), f), g):

—	Direcção Nacional de Pescas (Ministério das Pescas e do Mar)

ANTIGUA ÉS BARBUDA

a)–g):

—	Chief Fisheries Officer, Fisheries Division, Ministry of Agriculture, Lands, Housing and Environment.

ARGENTÍNA

a)–f):

—	Subsecretario de Pesca y Acuicultura / Dirección Nacional de Coordinación Pesquera

g):

—	Ministerio de Relaciones Exteriores, Comercio Internacional y Culto

AUSZTRÁLIA

a)–e):

—

Australian Fisheries Management Authority;

Department of Fisheries Western Australia;

Primary Industries and Fisheries (part of the Department of Employment; Economic Development and Innovation)

Queensland; Tasmanian Department of Primary Industries, Parks,Water and Environment; Victorian Department of Primary Industries; Department of Primary Industries and Regions South Australia (PIRSA)

f)–g):

—	The Australian Government Department of Agriculture, Fisheries and Forestry

BAHAMA-SZIGETEK

a) és b):

—	Port Department, within the Ministry of The Environment / Department of Marine Resources

c)–g):

—	Department of Marine Resources

BANGLADES

a):

—	Mercantile Marine Department

b)–f):

—	Marine Fisheries Office

g):

—	Ministry of Fisheries and Livestock

BELIZE

a):

—	The International Merchant Marine Registry of Belize (INMARBE)

c)–g):

—	Belize High Seas Fisheries Unit, Ministry of Finance, Government of Belize

BENIN

a):

—	Direction de la Marine Marchande / Ministère en charge de l'Economie Maritime; Service Contrôle et Suivi des Produits et des Filières Halieutiques de la Direction des Pêches

b):

—	Direction des Pêches / Ministère en charge de la Pêche; Service Contrôle et Suivi des Produits et des Filières Halieutiques de la Direction des Pêches

c), e), f), g):

—	Service Contrôle et Suivi des Produits et des Filières Halieutiques de la Direction des Pêches

d):

—	Direction des Pêches / Ministère en charge de la Pêche

BRAZÍLIA

a)–g):

—	Ministry of Agriculture, Livestock and Food Supply

KAMERUN

a):

—	Ministère des Transports

b)–g):

—	Ministère de l'Elevage, des Pêches et Industries Animales

KANADA

a)–g):

—	Assistant Deputy Minister of Fisheries and Harbour Management

ZÖLD-FOKI SZIGETEK

a):

—	Institut Maritime et Portuaire (IMP) / Instituto Marítimo e Portuário (IMP)

b):

—	Direction Générale des Ressources Marines (DGRM) / Direção Geral dos Recursos Marinhos (DGRM)

c), d), e), f), g):

—	Unité d’inspection et garantie de qualité (UIGQ) / Unidade de Inspecção e Garantia de Qualidade (UIGQ)

CHILE

a):

—	Dirección General del Territorio Marítimo y Marina Mercante, de la Armada de Chile

b):

—	Subsecretaría de Pesca

c)–f):

—	Servicio Nacional de Pesca

g):

—	Subsecretaria de Pesca

KÍNA

a)–g):

—	Bureau of Fisheries, Ministry of Agriculture and Rural Affairs (MARA), P.R. China

KOLUMBIA

a):

—	Dirección General Marítima

b) –f):

—	Autoridad Nacional de Acuicultura y Pesca (AUNAP)

g):

—	Director de Pesca y Acuicultura

COSTA RICA

a):

—	Oficina de Bienes Muebles, Dirección Nacional de Registro Público,Ministerio de Justicia y Gracia

b):

—	Presidente Ejecutivo, Instituto Costarricense de Pesca y Acuicultura

c):

—	Dirección General Técnica, Instituto Costarricense de Pesca y Acuicultura

d):

—	Unidad de Control Pesquero / Instituto Costarricense de Pesca y Acuicultura / Director General del Servicio Nacional de Guardacostas, Ministerio de Seguridad Pública, Gobernación y Policía

e):

—	Departamento de Cooperación Internacional / Instituto Costarricense de Pesca y Acuicultura

f):

—	Dirección General Técnica o instancia competente del Instituto Costarricense de Pesca y Acuicultura

g):

—	Ministro de Agricultura y Ganadería, Ministerio de Agricultura y Ganadería

KUBA

a):

—	Registro Marítimo Nacional

b), c), e):

—	Oficina Nacional de Inspección Pesquera (ONIP)

d):

—	Dirección de Ciencias y Regulaciones Pesqueras and Oficina Nacional de Inspección Pesquera

f):

—	Dirección de Planificación del Ministerio de la Industria Pesquera

g):

—	Dirección de Relaciones Internacionales del Ministerio de la Industria Pesquera

CURAÇAO

Curacao was part of the Netherlands Antilles prior to 10 October 2010, and notified their competent authorities for the IUU Regulation on 28 March 2011. For the period between 12 February 2010 and 10 October 2010, please see Netherlands Antilles.

a):

—	The Ministry of Traffic, Transport and Urban Planning

b) és f):

—	The Ministry of Economic Development

c):

—	The Ministry of Economic Development in consultation with the Ministry of Public Health, Environment and Nature

d):

—	The Ministry of Economic Development, the Ministry of Traffic, Transport and Urban Planning The Attorney General of Curaçao is in charge of the law enforcement

e):

—	The Ministry of Economic Development in collaboration with the Ministry of Traffic, Transport and Urban Planning

g):

—	The Government of Curaçao

ECUADOR

a), c) e):

—	Director de Pesca Industrial (Ministerio de Acuacultura y Pesca)

b), f), g):

—	Subsecretario de Recursos Pesqueros (Ministerio de Acuacultura y Pesca)

d):

—	Director de Control Pesquero (Ministerio de Acuacultura y Pesca)

EGYIPTOM

a):

—

Ministry of Agriculture and Land Reclamation:

I)	General Organization For Veterinary Services (GOVs)

II)	General Authority For Fish Resources Development

b), d):

—	General Authority for Fish Resources Development (cooperation with GOVs in case of fishing vessels of exporting establishments)

c):

—	Ministry of Agriculture and Land Reclamation:General Organization for Veterinary Services (both Central and Local VET. Quarantine Department)

e):

—	General Authority for Fish Resources Development (cooperation with local inspectors Veterinary Quarantine for fishing vessels of exporting establishments)

f):

—	General Organization for Veterinary Services

g):

I)	Ministry of Agriculture and Land Reclamation

II)	General Organization For Veterinary Services

SALVADOR

a):

—	Autoridad Marítima Portuária

b)–g):

—	Centro de Desarrollo de la Pesca y la Acuicultura (CENDEPESCA)

ERITREA

a):

—	Ministry of Fisheries

b):

—	Fisheries Resource Regulatory Department

c):

—	Fish Quality Inspection Division

d):

—	Monitoring Controlling and Surveillance, Ministry of Fisheries

e):

—	Liaison Division, Ministry of Fisheries

f):

—	Ministry of Fisheries Laboratory

g):

—	Government of the State of Eritrea

FALKLAND-SZIGETEK

a):

—	Registar of Shipping, Customs and Immigration Department, Falkland Islands Government

b)–g):

—	Director of Fisheries, Fisheries Department, Falkland Islands Government

FERÖER SZIGETEK

a):

—	FAS Faroe Islands National & International Ship Register

b):

—	Ministry of Fisheries and the Faroe Islands Fisheries Inspection

c):

—	“Not relevant”

d):

—	Ministry of Fisheries, the Faroe Islands Fisheries Inspection and the Police and the Public Prosecution Authority

e):

—	The Faroe Islands Fisheries Inspection

f), g):

—	Ministry of Fisheries

FIDZSI

a):

—	Maritime Safety Authority of Fiji (MSAF)

b):

—	Ministry of Fisheries and Forests; Fisheries Department

c)–g):

—	Fisheries Department

FRANCIA POLINÉZIA

a):

—	Direction Polynésienne des Affaires Maritimes (DPAM)

b), c), e), f):

—	Service de la Pêche (SPE)

d):

—	Service de la Pêche (SPE) / Haut Commissariat de la République en Polynésie française / Service des Affaires Maritimes (SAM)

g):

—	Direction des Pêches Maritimes et de l’Aquaculture

GABON

a), b):

—	Ministre de l'Agriculture, de l'Elevage, de la Pêche et du Développement Rural

c)–g):

—	Directeur Général des Pêches et de l'Aquaculture

GAMBIA

a):

—	The Gambia Maritime Administration

b):

—	Director of Fisheries

c)–g):

—	Fisheries Department (Director of Fisheries)

GHÁNA

a)–g):

—	Fisheries Commission

GRÖNLAND

a):

—	The Danish Maritime Authority

b)–g):

—	The Greenland Fisheries Licence Control Authority

GRENADA

a)–g):

—	Fisheries Division (Ministry of Agriculture, Forestry and Fisheries)

GUATEMALA

a)–g):

—	Ministerio de Agricultura, Ganadería y Alimentación (MAGA) through Dirección de Normatividad de la Pesca y Acuicultura.

GUINEA

a):

—	Direction Générale de l’Agence de la Navigation Maritime (ANAM)

b):

—	Direction Nationale des Pêches Maritimes

c):

—	Le Certificateur des certificats de capture

d)–f):

—	Direction Générale du Centre National de Surveillance de Police des Pêcheries

(g):

—	Ministère des Pêches, de l’Aquaculture et le l’Economie Maritime

GUYANA

a)–g):

—	Fisheries Department, Ministry of Agriculture, Guyana, South America

IZLAND

a), b):

—	Directorate of Fisheries

c), e), f), g):

—	Directorate of Fisheries / The Icelandic Food and Veterinary Authority

d):

—	Directorate of Fisheries / The Icelandic Coast Guards

INDIA

a), b):

—	Marine Products Exports Development Authority (MPEDA) under the Ministry of Commerce & Industry, Govt. of India

Registrars under the Merchant Shipping Act (Director General of Shipping), Ministry of Shipping, Govt. of India

Deparment of Fisheries of State (Provincial) Governments of West Bengal, Gujarat, Kerala, Orissa, Andhra Pradesh, Karnataka, Maharastra, and Tamil Nadu

c):

—	Marine Products Exports Development Authority (MPEDA) under the Ministry of Commerce & Industry, Govt. of India

Authorized officers as notified by State Governments and Union Territories

—	Kochi (Regional Division)

—	Chennai (Regional Division)

—	Kolkata (Regional Division)

—	Mumbai (Regional Division)

—	Visakhapatnam (Regional Division)

—	Veraval (Regional Division)

—	Mangalore (Sub Regional Division)

—	Kollam (Sub Regional Division)

—	Goa (Sub Regional Division)

—	Tuticorin (Sub Regional Division)

—	Bhubaneswar (Regional Division)

—	Bhimavaram (Sub Regional Division)

—	Porbandar (Sub Regional Division)

—	Ratnagiri (Sub Regional Division)

—	Kavaratti (Sub Regional Division)

—	Nellore (Satellite Centre)

d):

—	Director General of Shipping

Marine Products Exports Development Authority, Ministry of Commerce & Industry, Govt. of India Coast Guard

Department of Fisheries of the State Governments

e):

—	Marine Products Export Development Authority (MPEDA) under the Ministry of Commerce & Industry, Govt. of India and its 21 field offices

Authorized officers of notified State Governments and Union Territories

f):

—	Joint Secretary, (EP-MP) Department of Commerce, Ministry of Commerce and Industry

g):

—	Joint Secretary, (EP-MP) Department of Commerce, Ministry of Commerce and Industry

Joint Secretary, Department of Animal Husbandry, Dairying and Fisheries, Ministry of Agriculture

INDONÉZIA

a), b):

—	Head of Marine and Fisheries Services Province Director General Maritime of Capture Fisheries

c):

—	Head of Fishing Port, Directorate General of Capture Fisheries Fisheries Inspector, Directorate General of Marine Fisheries Resources Surveillance and Control

d):

—	Director General of Marine and Fisheries Resources Surveillance

e):

—	Director General of Capture Fisheries

f), g):

—	Director General of Fisheries Product Processing and Marketing

ELEFÁNT-CSONTPART

a):

—	Directeur Général des Affaires Maritimes et Portuaires (DGAMP, Ministère des Transports)

b):

—	Ministre des Ressources Animales et Halieutiques

—	Directeur de l’Aquaculture et des Pêches, Direction de l’Aquaculture et de Pêches (DAP)

c) és e):

—	Directeur de l’Aquaculture et des Pêches, Direction de l’Aquaculture et de Pêches (DAP)

—	Sous-Directeur des Pêches Maritime et Lagunaire, Direction de l’Aquaculture et de Pêches (DAP)

—	Chef de bureau d’inspection des navires de pêches de soutien à la pêche, Port autonome d’Abidjan, Direction de l’Aquaculture et de Pêches (DAP)

d):

—	Directeur de l'Aquaculture et des Pêches, Direction de l’Aquaculture et de Pêches (DAP)

f) és g):

—	Ministre des Ressources Animales et Halieutiques

JAMAICA

a):

—	Maritime Authority of Jamaica (MAJ)

b)–g):

—	Fisheries Division

JAPÁN

a):

—	Fisheries Management Division, Bureau of Fisheries, Department of Fisheries and Forestry, Hokkaido Government

—	Aomori Prefectural Government

—	Hachinohe Fisheries Office, Sanpachi District Administration Office, Aomori Prefectural Government

—	Mutsu Fisheries Office, Department of Agriculture, Forestry and Fisheries, Seihoku District Administration Office, Aomori Prefectural Government

—	Ajigasawa Fisheries Office, Department of Agriculture, Forestry and Fisheries, Seihoku District Administration Office, Aomori Prefectural Government

—	Fisheries Industry Promotion Division, Department of Agriculture, Forestry and Fisheries, Iwate Prefectural Department

—	Fisheries Department, Kuji Regional Promotion Bureau, Iwate Prefectural Government

—	Fisheries Department, Miyako Regional Promotion Bureau, Iwate Prefectural Government

—	Fisheries Department, Kamaishi Regional Promotion Bureau, Iwate Prefectural Government

—	Fisheries Department, Ofunato Regional Promotion Bureau, Iwate Prefectural Government

—	Fisheries Industry Promotion Division, Agriculture Forestry and Fisheries Department, Miyagi Prefectural Government

—	Fisheries and Fishing Ports Division, Department of Agriculture, Forestry and Fisheries, Akita Prefectural Government

—	Fisheries Division, Industrial and Economic Affairs Department, Shonai Area General Branch Administration Office, Yamagata Prefectural Government

—	Fishery Division, Fukushima Prefectural Government

—	Fishery Office, Fukushima Prefectural Government

—	Fisheries Administration Division, Ibaraki Prefectural Government

—	Marine Industries Promotion Division, Chiba Prefectural Government

—	Fishery section, Agriculture, Forestry and Fishery Division, Bureau of Industrial and Labor Affairs, Tokyo Metropolitan Government

—	Fisheries Division, Environment and Agriculture Department, Kanagawa Prefectural Government

—	Fisheries Division, Department of Agriculture, Forestry and Fisheries, Niigata Prefectural Government

—	Promotion Division, Agriculture, Forestry and Fisheries Promotion Department, Sado Regional Promotion Bureau, Niigata Prefectural Government

—	Fisheries and Fishing Port Division, Toyama Prefectural Government

—	Fishery Division, Agriculture, Forestry and Fisheries Department, Ishikawa Prefectural Government

—	Fisheries Division, Department of Agriculture, Forestry and Fisheries, Fukui Prefectural Government

—	Reinan Regional Promotion Bureau, Fukui Prefectural Government

—	Office of Fishery Management, Division of Fishery, Department of Industry, Shizuoka Prefectural Government

—	Fisheries Administration Division, Department of Agriculture, Forestry and Fisheries, Aichi Prefectural Government

—	Fisheries Resource Office, Department of Agriculture, Fisheries, Commerce and Industry, Mie Prefectural Government

—	Fisheries Division, Department of Agriculture, Forestry and Fisheries, Kyoto Prefectural Government

—	Fisheries Office, Kyoto Prefectural Government

—	Fisheries Division, Department of Environment, Agriculture, Forestry and Fisheries, Osaka Prefectural Government

—	Fisheries Division, Agriculture, Forestry and Fisheries Bureau, Agriculture and Environmental Department, Hyogo Prefectural Government

—	Kobe Agriculture, Forestry and Fisheries Office, Kobe District Administration Office, Hyogo prefectural Government

—	Kakogawa Agriculture, Forestry and Fisheries Office, Higashi-Harima District Administration Office, Hyogo Prefectural Government

—	Himeji Agriculture, Forestry and Fisheries Office, Naka-Harima District Administration Office, Hyogo Prefectural Government

—	Koto Agriculture, Forestry and Fisheries Office, Nishi-Harima District Administration Office, Hyogo Prefectural Government

—	Tajima Fisheries Office, Tajima District Administration Office, Hyogo Prefectural Government

—	Sumoto Agriculture, Forestry and Fisheries Office, Awaji District Administration Office, Hyogo Prefectural Government

—	Wakayama Prefectural Government

—	Kaisou Promotions Bureau, Wakayama Prefectural Government

—	Arida Promotions Bureau, Wakayama Prefectural Government

—	Hidaka Promotions Bureau, Wakayama Prefectural Government

—	Nishimuro Promotion Bureau, Wakayama Prefectural Government

—	Higashimuro Promotion Bureau, Wakayama Prefectural Government

—	Fishery Division, Fishery Development Bureau, Department of Agriculture, Forestry and Fishery, Tottori Prefectural Government

—	Fisheries Division, Department of Agriculture, Forestry and Fisheries, Shimane Prefectural Government

—	Fisheries Office, Oki Branch Office, Shimane Prefectural Government

—	Matsue Fisheries Office, Shimane Prefectural Government

—	Hamada Fisheries office, Shimane Prefectural Government

—	Okayama Prefectural Government

—	Hiroshima Prefectural Government

—	Fisheries Promotion Division, Yamaguchi Prefectural Government

—	Fisheries Division, Agriculture, Forestry and Fisheries Department, Tokushima Prefectural Government

—	Fisheries Division, Agricultural Administration and Fisheries Department, Kagawa Prefectural Government

—	Fisheries Promotion Division, Fisheries Bureau, Agriculture, Forestry and Fisheries Department, Ehime prefectural Government

—	Fisheries Management Division, Kochi Prefectural Government

—	Fishery Administration Division, Fishery Bureau, Department of Agriculture, Forestry and Fisheries, Fukuoka Prefectural Government

—	Fisheries Division, Saga Prefectural Government

—	Resource Management Division, Fisheries Department, Nagasaki Prefectural Government

—	Department of Agriculture, Forestry and Fisheries, Kumamoto Prefectural Government

—	Tamana Regional Promotion Bureau, Kumamoto Prefectural Government

—	Yatsushiro Regional Promotion Bureau, Kumamoto Prefectural Government

—	Amakusa Regional Promotion Bureau, Kumamoto Prefectural Government

—	Oita Prefectural Government

—	Fisheries Administration Division, Agriculture and Fisheries Department, Miyazaki Prefectural Government

—	Fisheries Promotion Division, Kagoshima Prefectural Government

—	Fisheries Division, Department of Agriculture, Forestry and Fisheries, Okinawa Prefectural Government

—	Agriculture, Forestry and Fisheries Management Division, Miyako Regional Agriculture, Forestry and Fisheries promotions Center, Okinawa Prefectural Government

—	Agriculture, Forestry and Fisheries Management Division, Yaeyama Regional Agriculture, Forestry and Fisheries Promotions Center, Okinawa Prefectural Government

b):

mint az a) pontban és:

—	Fishery Agency, Ministry of Agriculture, Forestry and Fisheries

—	Iwate Regional Marine Fisheries Management Commission

—	Fisheries Division, Tsu Agriculture, Forestry, Fisheries, Commerce, Industry and Environment Office, Mie Prefectural Government

—	Fisheries Division, Ise Agriculture, Forestry, Fisheries, Commerce, Industry and Environment Office, Mie Prefectural Government

—	Fisheries Division, Owase Agriculture, Forestry, Fisheries, Commerce, Industry and Environment Office, Mie Prefectural Government

—	Fisheries Division, Department of Agriculture, Forestry and Fisheries, Kyoto Prefectural Government

c):

—	Fisheries Agency, Ministry of Agriculture, Forestry and Fisheries

d):

—	Fisheries Agency, Ministry of Agriculture, Forestry and Fisheries

—	Fisheries Management Division, Bureau of Fisheries, Department of Fisheries and Forestry, Hokkaido Government

—	Aomori Prefectural Government

—	Fisheries Industry Promotion Division, Department of Agriculture, Forestry and Fisheries, Iwate Prefectural Department

—	Iwate Regional Marine Fisheries Management Commission

—	Fisheries Department, Kuji Regional Promotion Bureau, Iwate Prefectural Government

—	Fisheries Department, Miyako Regional Promotion Bureau, Iwate Prefectural Government

—	Fisheries Department, Kamaishi Regional Promotion Bureau, Iwate Prefectural Government

—	Fisheries Department, Ofunato Regional Promotion Bureau, Iwate Prefectural Government

—	Fisheries Industry Promotion Division, Agriculture Forestry and Fisheries Department, Miyagi Prefectural Government

—	Fisheries and Fishing Ports Division, Department of Agriculture, Forestry and Fisheries, Akita Prefectural Government

—	Fisheries Division, Industrial and Economic Affairs Department, Shonai Area General Branch Administration Office, Yamagata Prefectural Government

—	Fishery Division, Fukushima Prefectural Government

—	Fisheries Administration Division, Ibaraki Prefectural Government

—	Marine Industries Promotion Division, Chiba Prefectural Government

—	Fishery section, Agriculture, Forestry and Fishery Division, Bureau of Industrial and Labor Affairs, Tokyo Metropolitan Government

—	Fisheries Division, Environment and Agriculture Department, Kanagawa Prefectural Government

—	Fisheries Division, Department of Agriculture, Forestry and Fisheries, Niigata Prefectural Government

—	Fisheries and Fishing Port Division, Toyama Prefectural Government

—	Fishery Division, Agriculture, Forestry and Fisheries Department, Ishikawa Prefectural Government

—	Fisheries Division, Department of Agriculture, Forestry and Fisheries, Fukui Prefectural Government

—	Reinan Regional Promotion Bureau, Fukui Prefectural Government

—	Office of Fishery Management, Division of Fishery, Department of Industry, Shizuoka Prefectural Government

—	Fisheries Administration Division, Department of Agriculture, Forestry and Fisheries, Aichi Prefectural Government

—	Fisheries Resource Office, Department of Agriculture, Fisheries, Commerce and Industry, Mie Prefectural Government

—	Fisheries Division, Department of Agriculture, Forestry and Fisheries, Kyoto Prefectural Government

—	Fisheries Division, Department of Environment, Agriculture, Forestry and Fisheries, Osaka Prefectural Government

—	Fisheries Division, Agriculture, Forestry and Fisheries Bureau, Agriculture and Environmental Department, Hyogo Prefectural Government

—	Wakayama Prefectural Government

—	Fishery Division, Fishery Development Bureau, Department of Agriculture, Forestry and Fishery, Tottori Prefectural Government

—	Fisheries Division, Department of Agriculture, Forestry and Fisheries, Shimane Prefectural Government

—	Okayama Prefectural Government

—	Hiroshima Prefectural Government

—	Fisheries Promotion Division, Yamaguchi Prefectural Government

—	Fisheries Division, Agriculture, Forestry and Fisheries Department, Tokushima Prefectural Government

—	Fisheries Division, Agricultural Administration and Fisheries Department, Kagawa Prefectural Government

—	Fisheries Promotion Division, Fisheries Bureau, Agriculture, Forestry and Fisheries Department, Ehime prefectural Government

—	Fisheries Management Division, Kochi Prefectural Government

—	Fishery Administration Division, Fishery Bureau, Department of Agriculture, Forestry and Fisheries, Fukuoka Prefectural Government

—	Fisheries Division, Saga Prefectural Government

—	Resource Management Division, Fisheries Department, Nagasaki Prefectural Government

—	Department of Agriculture, Forestry and Fisheries, Kumamoto Prefectural Government

—	Oita Prefectural Government

—	Fisheries Administration Division, Agriculture and Fisheries Department, Miyazaki Prefectural Government

—	Fisheries Promotion Division, Kagoshima Prefectural Government

—	Fisheries Division, Department of Agriculture, Forestry and Fisheries, Okinawa Prefectural Government

c), f), g):

—	Fisheries Agency, Ministry of Agriculture, Forestry and Fisheries

KENYA

a):

—	Kenya Maritime Authority

b)–g):

—	Ministry of Agriculture, Livestock and Fisheries

KIRIBATI

a):

—	Ministry of Information, Communications, Transport and Tourism Development (MICTTF)

b)–g):

—	Ministry of Fisheries and Marine Resources Development (MFMRD)

KOREA

a), b), d), f), g):

—	Ministry of Oceans and Fisheries

c) e):

—

National Fisheries Products Quality Management Service and 13 regional offices:

—	Busan Regional Office

—	Incheon Regional Office

—	Incheon International Airport Regional Office

—	Seoul Regional Office

—	Pyeongtaek Regional Office

—	Janghang Regional Office

—	Mokpo Regional Office

—	Wando Regional Office

—	Yeosu Regional Office

—	Jeju Regional Office

—	Tongyeong Regional Office

—	Pohang Regional Office

—	Gangneung Regional Office

MADAGASZKÁR

a):

—	Agence Portuaire Maritime et Fluviale Service Régional de Pêche et des Ressources halieutiques de Diana, Sava, Sofia, Boeny Melaky, Analanjirofo, Atsinanana, Atsimo Atsinanana, Vatovavy Fitovinany, Menabe, Atsimo Andrefana, Anosy, and Androy

b):

—	Ministère chargé de la Pêche

c), d):

—	Centre de Surveillance des Pêches

e), f), g):

—	Direction Générale de la Pêche et des Ressources

MALAJZIA

a), b):

—	Department of Fisheries Malaysia and Department of Fisheries Sabah

c), e), f):

—	Department of Fisheries, Malaysia

d):

—	Department of Fisheries,

g):

—	Department of Fisheries, Malaysia Ministry of Agriculture and Agro- based

MALDÍV-SZIGETEK

a):

—	Transport Authority

b), c), e), f), g):

—	Ministry of Fisheries, Marine Resources and Agriculture

d):

—	Coast Guard, Maldives National Defense Force Maldives Police Service

MAURITÁNIA

a):

—	Direction de la Marine Marchande

b):

—	Direction de la Pêche industrielle / Direction de la Pêche Artisanale et Côtière

c), d), e), f):

—	Garde Côtes Mauritanienne (GCM)

g):

—	Ministère des Pêches et de l'Economie Maritime

MAURITIUS

a)–g):

—	Ministry of Ocean Economy, Marine Resources, Fisheries and Shipping (Fisheries Division)

MEXIKÓ

a), c), g):

—	CONAPESCA a través de la Dirección General de Planeación, Programación y Evaluación

b):

—	CONAPESCA a través de la Dirección General de Ordenamiento Pesquero y Acuícola

d), e):

—	CONAPESCA a través de la Dirección General de Inspección y Vigilancia

f):

—	Comisión Nacional de Acuacultura y Pesca

MONTENEGRÓ

a):

—	Ministry of Transport, Maritime Affairs and Telecommunications (Harbour Master Office Bar, Harbour Master Office Kotor)

b)–g):

—	Ministry of Agriculture, Forestry and Watermanagement

MAROKKÓ

a), b), e), f):

—	Direction des Pêches Maritimes et de l'Aquaculture

c):

—

Délégations des Pêches Maritimes de:

—

Jebha

—

Nador

—	Al Hoceima

—

M'diq

—

Tanger

—

Larache

—	Kenitra-Mehdia

—	Mohammedia

—	Casablanca

—

El Jadida

—

Safi

—

Essaouira

—

Agadir

—

Sidi Ifni

—

Tan-Tan

—

Laâyoune

—

Boujdour

—

Dakhla

d):

—	Same as point (c)

—	Direction des Pêches Maritimes

g):

—	Secrétariat Général du Département de la Pêche Maritime

MOZAMBIK

a):

—	National Marine Institute (INAMAR)

b)–g):

—	National Directorate of Fisheries Administration

c):

—	National Direction of Operations

MIANMAR

a):

—	Department of Marine Administration

b)–g):

—	Department of Fisheries / Ministry of Livestock, Fisheries and Irrigation

NAMÍBIA

a):

—	Ministry of Works, Transport and Communication

b), d), f), g):

—	Ministry of Fisheries and Marine Resources

c), e):

—	Ministry of Fisheries and Marine Resources (Walvis Bay) and Ministry of Fisheries and Marine Resources (Lüderitz)

HOLLAND ANTILLÁK

a), e), f):

—	Ministry of Economic Development

b):

—	Ministry of Traffic, Transport and Urban Planning

c):

—	Ministry of Economic Development in consultation with the Ministry of Public Health, Environment and Nature

d):

—	Ministry of Economic Development / Ministry of Traffic, Transport and Urban Planning

g):

—	Government of Curaçao

ÚJ-KALEDÓNIA

a), b), c), e), f) és g):

—	Service des Affaires maritimes, de la Marine Marchande et des Pêches Maritimes

d):

—	Etat-Major Inter-Armées

ÚJ-ZÉLAND

a)–g):

—	Ministry for Primary Industries

NICARAGUA

a):

—	Dirección General de Transporte Acuático del Ministerio de Transporte e Infraestructura

b), d), f), g):

—	Instituto Nicaragüense de la Pesca y Acuicultura (INPESCA) through Presidente Ejecutivo

c):

—

Instituto Nicaragüense de la Pesca y Acuicultura (INPESCA) through the Delegaciones Departamentales:

—	Delegación de INPESCA Puerto Cabezas

—	Delegación de INPESCA Chinandega

—	Delegación de INPESCA Bluefields

—	Delegación de INPESCA Rivas

e):

—	Dirección de Monitoreo, Vigilancia y Control, INPESCA

NIGÉRIA

a):

—	Nigerian Maritime Administration and Safety Agency (NIMASA)

b):

—	Federal Ministry of Agriculture & Rural Development

c), d), f):

—	Federal Department of Fisheries & Aquaculture (Fisheries Resources Monitoring, control & Surveillance (MCS))

e), g):

—	Federal Ministry of Agriculture & Rural Development, Director of Fisheries

NORVÉGIA

a), b), e), f), g):

—	Directorate of Fisheries

c):

—

On behalf of the Directorate of Fisheries:

—	Norges Sildesalgslag

—	Norges Råfisklag

—	Sunnmøre og Romsdal Fiskesalgslag

—	Vest-Norges Fiskesalgslag

—	Rogaland Fiskesalgslag S/L

—	Skagerakfisk S/L

d):

—	Directorate of Fisheries

—	The Norwegian Coastguard

—	The Police and the Public Prosecuting Authority

OMÁN

a)–g):

—	Ministry of Agriculture & Fisheries Wealth, Directorate General of Fisheries

—	Development, Department of Surveillance & Fisheries Licensing

PAKISZTÁN

a), c), e), f):

—	Mercantile Marine Department

b), d):

—	Marine Fisheries Department / Directorate of Fisheries

g):

—	Ministry of Livestock & Dairy Development

PANAMA

a):

—	Autoridad de los Recursos Acuáticos de Panamá (Dirección General de Ordenación y Manejo Costero Integral) Autoridad Marítima de Panamá (Dirección General de Marina Mercante)

b):

—	Dirección General de Ordenación y Manejo Costero Integral

c)–g):

—	Administración General Secretaría General Dirección General de Inspecciòn, Vigilancia y Control

PÁPUA ÚJ-GUINEA

a), b), f), g):

—	PNG National Fisheries Authority

c), d), e):

—	PNG National Fisheries Authority (Head Office) Monitoring Control and Surveillance Division, Audit & Certification Unit

—	National Fisheries Authority, Audit & Certification Unit, Lae Port Office

—	National Fisheries Authority, Audit & Certification Unit, Madang Port Office

—	National Fisheries Authority, Audit & Certification Unit, Wewak Port Office

PERU

a), b):

—	Director General de Extracción y Procesamiento pesquero del Ministerio and Direcciones Regionales de la Producción de los Gobiernos Regionales de Tumbes, Piura, Lambayeque, La Libertad, Ancash, Lima, Callao, Ica, Arquipa, Moquegua y Tacna

c), d), e):

—	Dirección General de Seguimiento, Control y Vigilancia del Ministerio de Producción and Direcciones Regionales de la Producción de los Gobiernos Regionales de Tumbes, Piura, Lambayeque, La Libertad, Ancash, Lima, Callao, Ica, Arquipa, Moquegua y Tacna

f):

—	Director General de Seguimiento, Control y Vigilancia del Ministerio de la Producción

g):

—	Viceministro de Pesquería del Ministerio de la Producción

FÜLÖP-SZIGETEK

a):

—	Maritime Industry Authority

b)–g):

—	Bureau for Fisheries and Aquatic Resources, Department of Agriculture

OROSZORSZÁG

a)–g):

—	Federal Agency for Fisheries, Territorial department of Barentsevo-Belomorskoye, Primorskoye, Zapadno-Baltiyskoye, Azovo- Chernomorskoye, Amur, Okhotsk, Sakhalin-Kuril, North-Eastern.

SAINT-PIERRE ÉS MIQUELON

a), c)–g):

—	DTAM – Service des affaires maritime et portuaires

b):

—	Préfecture de Saint-Pierre et Miquelon

SZENEGÁL

a):

—	Agence nationale des Affaires maritimes

b):

—	Ministre en charge de la Pêche

c):

—	Direction de la Protection et de la Surveillance des Pêches (DPSP)

d)–g):

—	Direction de la Protection et de la Surveillance des Pêches (DPSP)

SEYCHELLE-SZIGETEK

a):

—	Seychelles Maritime Safety Administration

b):

—	Seychelles Licensing Authority

c)–g):

—	Seychelles Fishing Authority

SALAMON-SZIGETEK

a):

—	Marine Division, Ministry of Infrastructure and Development (MID)

b)–g):

—	Ministry of Fisheries and Marine Resources (MFMR)

DÉL-AFRIKA

a)–g):

—	Branch: Fisheries Management, Department of Agriculture, Forestry and Fisheries

SRÍ LANKA

a)–g):

—	Department of Fisheries and Aquatic Resources

SZENT ILONA

a):

—	Registrar of Shipping, St. Helena Government

b), d)–g):

—	Senior Fisheries Officer, Directorate of Fisheries, St Helena Government

c):

—	H.M. Customs, Government of St Helena

SURINAME

a):

—	Maritime Authority Suriname

b)–g):

—	Ministry of Agriculture, Animal Husbandry and Fisheries

TAJVAN

a):

—	Council of Agriculture, Executive Yuan

—	Maritime and Port Bureau, Ministry of Transportation and Communication

b):

—	Council of Agriculture, Executive Yuan

c):

—	Fisheries Agency, Council of Agriculture, Executive Yuan

d):

—	Fisheries Agency, Council of Agriculture, Executive Yuan

—	Coast Guard Administration, Executive Yuan

e):

—	Fisheries Agency, Council of Agriculture, Executive Yuan

f):

—	Fisheries Agency, Council of Agriculture, Executive Yuan

g):

—	Fisheries Agency, Council of Agriculture, Executive Yuan

FRANCIA DÉLI ÉS ANTARKTISZI TERÜLETEK

a)–g):

—	Monsieur le Préfet Administrateur supérieur des Terres Australes et Antarctiques Françaises

THAIFÖLD

a), b):

—	The Department of Fisheries

—	The Marine Department

c)–g):

—	The Department of Fisheries

TRISTAN DA CUNHA

a):

—	Administration Department

b), d):

—	Administration Department / Fisheries Department

c), e), f), g):

—	Fisheries Department

TUNÉZIA

a):

—	Office de la Marine Marchande et des Ports/ Ministère du Transport

b)–d):

—	Arrondissement de la Pêche et de l'Aquaculture de Jendouba, Bizerte, Ariana, Tunis, Nabeul, Sousse, Monastir, Mahdia, and Gabes and Division de la Pêche et de l'Aquaculture de Sfax and Médenine

e)–g):

—	La Direction Générale de la Pêche et de l'Aquaculture / Ministère de l'Agriculture et des Ressources hydrauliques

TÖRÖKORSZÁG

a), b):

—	81 Provincial Directorates of the Ministry of Agriculture and Rural Affairs

c):

—	General Directorate for Protection and Conservation, 81 Provincial Directorates of the Ministry of Agriculture and Rural Affairs, and 24 Districts Directorate of the Ministry of Agriculture and Rural Affairs.

d):

—	General Directorate for Protection and Conservation, 81 Provincial Directorates of the Ministry of Agriculture and Rural Affairs and Turkish Coast Guard Command

e)–g):

—	General Directorate for Protection and Conservation, Ministry of Agriculture and Rural Affairs

UKRAJNA

a):

—	State Enterprise Maritime Administration of Illichivsk Sea Fishing Port

State Enterprise Maritime Administration of Kerch Sea Fishing Port

State Enterprise Office of Captain of Mariupol Sea Fishing Port State Enterprise Office of Captain of Sevastopol Sea Fishing Port

c):

—

State Agency of Fisheries of Ukraine

Department of the State Agency of Fisheries of Ukraine in:

—	Black Sea Basin

—	Azov Basin

—	Chernihiv region

—	Chernivtsi region

—	Cherkasy region

—	Khmelnytskyi region

—	Kherson region

—	Kharkiv region

—	Ternopil region

—	Sumy region

—	Rivne region

—	Poltava region

—	Odesa region

—	Mykolaiv region

—	Lviv region

—	Luhansk region

—	Department of protection, use and reproduction of water

—	bioresources and regulation of fisheries in Kirvohrad region

—	Kyiv and Kyiv region

—	Ivano-Krankivsk region

—	Zaporizhia region

—	Zakarpattia region

—	Zhytomyr region

—	Donetsk region

—	Dnipropetrovsk region

—	Volyn region

—	Vinnytsia region

b), d)–g):

—	State Agency of Fisheries of Ukraine (Derzhrybagentstvo of Ukraine)

EGYESÜLT ARAB EMÍRSÉGEK

a)–g):

—	Fisheries Department, Ministry of Environment & Water (MOEW)

EGYESÜLT KIRÁLYSÁG (2)

a):

—	England: Fishing Vessel Registry, Maritime and Coastguard Agency

—	Scotland: Fishing Vessel Registry, Maritime and Coastguard Agency

—	Wales: Fishing Vessel Registry, Maritime and Coastguard Agency

—	Northern Ireland: DAERA Marine and Fisheries Division, Fisheries Inspectorate Team, Department of Agriculture, Environment and Rural Affairs

—	Isle of Man: Department Environment Food and Agriculture, Fisheries Directorate

—	Guernsey: Registrer of British Ships

—	Jersey: Marine Resources, Growth Housing and Environment

b):

—	England: Marine Management Organisation

—	Scotland: Marine Scotland

—	Wales: Welsh Government, Marine, Fisheries Division

—	Northern Ireland: DAERA Marine and Fisheries Division, Fisheries Inspectorate Team, Department of Agriculture, Environment and Rural Affairs

—	Isle of Man: Department Environment Food and Agriculture, Fisheries Directorate

—	Guernsey: Seafisheries, Committee for Economic Development, States of Guernsey

—	Jersey: Marine Resources, Growth Housing and Environment

c), d), e):

—	England: Marine Management Organisation

—	Scotland: Marine Scotland

—	Wales: Welsh Government, Marine, Fisheries Division

—	Northern Ireland: Fisheries Inspectorate Team, Department of Agriculture, Environment and Rural Affairs

—	Isle of Man: Department Environment Food and Agriculture, Fisheries Directorate

—	Guernsey: Seafisheries, Committee for Economic Development, State of Guernsey

—	Jersey: Marine Resources, Growth Housing and Environment

f), g):

England, Scotland, Wales, Northern Ireland, Isle of Man, Guernsey, Jersey: Marine Management Organisation

TANZÁNIAI EGYESÜLT KÖZTÁRSASÁG

—	Director of Fisheries Development

URUGUAY

a)–g):

—	Dirección Nacional de Recursos Acuáticos (DINARA)

EGYESÜLT ÁLLAMOK

a):

—	United States Coast Guard, U.S. Department of Homeland Security

b)–g):

—	National Marine Fisheries Service

VENEZUELA

a)–b):

—	Instituto Socialista de la Pesca y Acuicultura

VIETNÁM

a)–b):

—	Directorate of Fisheries (D-FISH) at national level

Sub-Departments of Capture Fisheries and Resources Protection at provincial level

c), f):

—	Sub-Departments of Capture Fisheries

d):

—	Fisheries Surveillance Department belonging to D-FISH

—	Inspections of Agriculture and Rural Development belonging to the provinces

—	Sub-Departments of Capture Fisheries and Resources Protection.

e), g):

—	Directorate of Fisheries (D-FISH)

WALLIS ÉS FUTUNA

a):

—	Le Chef du Service des Douanes et des Affaires Maritimes

b), g):

—	Le Préfet, Administrateur supérieur

c)–f):

—	Le Directeur du Service d'Etat de l'Agriculture, de la Forêt et de la Pêche

JEMEN

a):

—	Maritime Affairs Authority - Ministry of Transport

b)–g):

—	Production & Marketing Services Sector - Ministry of Fish Wealth and its branches from Aden, Alhodeidah, Hadramout, Almahara

(1) HL L 286., 2008.10.29., 1. o.

(2) 2021. január 1-től alkalmazandó.

2021.3.19.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 93/39

Termékleírás nem kisebb jelentőségű módosításának jóváhagyására irányuló kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

(2021/C 93/07)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a módosítás iránti kérelem elleni felszólalásra, amely a közzététel napjától számított három hónapon belül tehető meg.

AZ OLTALOM ALATT ÁLLÓ EREDETMEGJELÖLÉSEKHEZ/OLTALOM ALATT ÁLLÓ FÖLDRAJZI JELZÉSEKHEZ KAPCSOLÓDÓ TERMÉKLEÍRÁS NEM KISEBB JELENTŐSÉGŰ MÓDOSÍTÁSÁNAK JÓVÁHAGYÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRELEM

Az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének első albekezdése szerinti módosítás jóváhagyására irányuló kérelem

„PERA MANTOVANA”

EU-szám: PGI-IT-01533-AM01 – 2018.7.19.

OEM ( ) OFJ (X)

1. Kérelmező csoportosulás és jogos érdek

C.OR.MA. Soc. Coop.

Via Cantone, 20 – San Giovanni del Dosso (MN)

Tel.: +39 0386757323

Fax: +39 0386757921

pera@opcorma.it

corma@pec.confcooperative.it

A C.OR.MA. Soc. Coop. (székhely: Via Cantone, 20 – San Giovanni del Dosso (MN)) a Mezőgazdasági, Élelmezési és Erdészeti Minisztérium 2013. október 14-i 12511. sz. rendelete 13. cikkének (1) bekezdése értelmében módosításra irányuló kérelem benyújtására jogosult.

2. Tagállam vagy harmadik ország

Olaszország

3. A termékleírás módosítással (módosításokkal) érintett rovata

☐	A termék elnevezése

☒	A termék leírása

☒	Földrajzi terület

☒	A származás igazolása

☒	Az előállítás módja

☒

Kapcsolat

☒

Címkézés

☒	Egyéb (csomagolás, ellenőrző szerv, jelölés)

4. A módosítás(ok) típusa

☐	Bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti, kisebb jelentőségűnek nem tekinthető módosítása.

☒	Bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti, kisebb jelentőségűnek nem tekinthető oly módon történő módosítása, amelyre vonatkozóan nem tettek közzé egységes (vagy azzal egyenértékű) dokumentumot

5. Módosítás(ok)

A termék leírása

– A jelenlegi termékleírás 1. cikke

A „Pera Mantovana” oltalom alatt álló földrajzi jelzés, amely után az alábbi 2. cikkben meghatározott fajták egyikének elnevezése következik, kizárólag az e termékleírásban meghatározott feltételeknek és követelményeknek megfelelő gyümölcs esetében használható.

a következőképpen módosult:

A „Pera Mantovana” oltalom alatt álló földrajzi jelzés kizárólag az e termékleírásban meghatározott feltételeknek és követelményeknek megfelelő gyümölcs esetében használható.

Törölték az „amely után az alábbi 2. cikkben meghatározott fajták egyikének elnevezése következik” szövegrészt, mert a „Pera Mantovana” a bejegyzett elnevezés, és a termékleírásban feltüntetett fajták nem képezik a bejegyzett elnevezés részét, ahogy arra a jelenlegi megfogalmazásból tévesen következtetni lehetne.

– A jelenlegi termékleírás 2. cikke és a DOOR adatbázisban elérhető összefoglaló lap 5. pontjának (a) bekezdése

Az alábbi mondatok:

A „Pera Mantovana” jelzés kizárólag a következő körtefajták gyümölcsére vonatkozik: Abate Fetel, Conference, Decana del Comizio, Kaiser, Max Red Bartlett és Williams.

és

Alkalmas területen, nem intenzív művelésmóddal termesztett Williams, Max Red Bartlett, Conference, Decana del Comizio, Abate Fetel és Kaiser körtefajták gyümölcse.

a következőképpen módosulnak:

A „Pera Mantovana” jelzés kizárólag a következő körtefajták gyümölcsére vonatkozik: Abate Fetel, Conference, Decana del Comizio, Kaiser, Max Red Bartlett, Williams, Carmen és Santa Maria.

A mondat a Carmen és Santa Maria fajtaelnevezésekkel egészült ki.

Annak érdekében, hogy a „Pera Mantovana” OFJ-vel ellátott gyümölcsöt az év során korábban is lehessen fogyasztani és frissítsék a fajták körét, javaslat történt arra vonatkozóan, hogy a mondat egészüljön ki a Carmen és Santa Maria korai fajtákkal, amelyeket korábban szüretelnek. Az oltalom alatt álló földrajzi jelzés termékleírásában már szereplő többi fajtához hasonlóan a Carmen és Santa Maria fajtákat is hagyományosan termesztik a területen, de ezeket a csekély termesztett mennyiség miatt korábban nem foglalták bele a termékleírásba. Az utóbbi években azonban megnövekedett a fogyasztói kereslet, részben a korai szüretelésük eredményeképpen.

A módosítás a DOOR adatbázisban elérhető összefoglaló lap 5. pontjának (a) bekezdésére is vonatkozik és bekerült az egységes dokumentum 3.2. pontjába.

– A jelenlegi termékleírás 6. cikke

Az alábbi szöveg:

Forgalomba hozatalkor a „Pera Mantovana” terméknek az alábbi jellemzőkkel kell rendelkeznie:

Abate Fetel

Gyümölcshéj: sárgás világoszöld, a csészemélyedés és a kocsány körül parás;

Alak: hosszúkás kalabas formájú;

Méret: átmérője legalább 65 mm;

A gyümölcs átlagos tömege: legalább 260 g;

Cukortartalom: 11 Brix-fok;

Keménység: 5;

Íz: édes.

Conference

Gyümölcshéj: sárgászöld, a csészemélyedés körül elterjedten parás, amely gyakran

a gyümölcs alsó harmadáig ér;

Alak: körte alakú, gyakran szimmetrikus;

Méret: átmérője 60 mm;

A gyümölcs átlagos tömege: legalább 158 g;

Cukortartalom: 11 Brix-fok;

Keménység: 5,5;

Íz: édes.

Decana del Comizio

Gyümölcshéj: sima, sárgás világoszöld, a napos oldalon gyakran rózsaszínes, elszórtan parás;

Alak: csiga alakú;

Méret: átmérője legalább 70 mm;

A gyümölcs átlagos tömege: legalább 240 g;

Cukortartalom: 11 Brix-fok;

Keménység: 4;

Íz: édes, zamatos.

Kaiser

Gyümölcshéj: érdes, teljes egészében parás;

Alak: kalabas formájú/körte alakú;

Méret: átmérője legalább 65 mm;

A gyümölcs átlagos tömege: legalább 250 g;

Cukortartalom: 11 Brix-fok;

Keménység: 5,7;

Íz: finom, lédús, omlós, jóízű.

Williams és Max Red Bartlett

Gyümölcshéj: sima, sárga alapszíne rózsaszín vagy élénkpiros fedőszínnel borított, néha csíkozott;

Alak: zömök, birsalma- vagy körteforma;

Méret: átmérője legalább 60 mm;

A gyümölcs átlagos tömege: legalább 185 g;

Cukortartalom: 11 Brix-fok;

Keménység: 6,5;

Íz: édes, zamatos.

a következőképpen módosult és átkerült a módosított termékleírás 2. cikkébe:

Forgalomba hozatalkor a „Pera Mantovana” terméknek az alábbi jellemzőkkel kell rendelkeznie:

Abate Fetel

Gyümölcshéj: sárgás világoszöld, a csészemélyedés és a kocsány körül parás;

Alak: hosszúkás kalabas formájú;

Méret: átmérője legalább 60 mm;

Minimális cukortartalom: 11 Brix-fok;

Keménység felső határa: 5,5/0,5 kg/cm2.

Conference

Gyümölcshéj: sárgászöld, a csészemélyedés körül elterjedten parás, amely gyakran a gyümölcs alsó harmadáig ér;

Alak: körte alakú, gyakran szimmetrikus;

Méret: átmérője legalább 60 mm;

Minimális cukortartalom: 11 Brix-fok;

Keménység felső határa: 5,5/0,5 kg/cm2.

Decana del Comizio

Gyümölcshéj: sima, sárgás világoszöld, gyakran rózsaszínes, elszórtan parás;

Alak: csiga alakú;

Méret: átmérője legalább 70 mm;

Minimális cukortartalom: 11 Brix-fok;

Keménység felső határa: 4,5/0,5 kg/cm2.

Kaiser

Gyümölcshéj: érdes, teljes egészében parás;

Alak: kalabas formájú/körte alakú;

Méret: átmérője legalább 60 mm;

Minimális cukortartalom: 11 Brix-fok;

Keménység felső határa: 6,0/0,5 kg/cm2.

Williams és Max Red Bartlett

Gyümölcshéj: sima, sárga alapszíne rózsaszín vagy élénkpiros fedőszínnel borított, néha csíkozott;

Alak: zömök, birsalma- vagy körteforma;

Méret: átmérője legalább 60 mm;

Minimális cukortartalom: 11 Brix-fok;

Keménység felső határa: 7,0/0,5 kg/cm2.

A gyümölcs jellemzőinek leírásában mindegyik fajta esetében az alábbi módosításokra került sor:

—	Törölték a gyümölcs átlagos tömegére való utalást, mivel amellett, hogy ez nem minőségi szempont, közvetlenül összefügg a mérettel. A tömegen kívül a gyümölcs mérete az, amely meghatározza a minőségi és kereskedelmi szempontokat.

—	Törölték az íz leírását, mivel ez szubjektív paraméter, így nehéz értékelni.

—	A „keménység” paramétert illetően azt javasolták, hogy a „felső határa” szavakkal és a mértékegységgel (kg) egészüljön ki annak meghatározása érdekében, hogy az érték a felső határnak felel meg, amelyet nem lehet túllépni.

—	A nagyobb pontosság kedvéért javaslat történt arra vonatkozóan, hogy a „cukortartalom” egészüljön ki a „minimális” szóval. Következésképpen a termékleírásban feltüntetett értékeket az alsó értéknek kell tekinteni.

Ezen túlmenően:

—	Ami az Abate Fetel fajtát illeti: az átmérő minimális mérete 65 mm-ről 60 mm-re változott;

—	Ami a Kaiser fajtát illeti: az átmérő minimális mérete 65 mm-ről 60 mm-re változott;

Javaslat történt arra vonatkozóan, hogy az Abate Fetel és Kaiser fajták esetében az átmérő előírt minimális méretét kismértékben, 65 mm-ről 60 mm-re csökkentsék. Ennek az az oka, hogy az évek során megnövekedett a kereslet a kisebb méretű (egy adagnak megfelelő) gyümölcsök iránt a közétkeztetési ágazatban, az iskolákban (iskolagyümölcs-program) és minden olyan helyzetben, amikor a gyümölcsöt nem otthon fogyasztják.

A kérelem a következő fajták tekintetében a keménységre vonatkozó paraméter értékének következőképpen történő növelésére irányul: Abate Fetel: 5-ről 5,5-re, Kaiser: 5,7-ről 6-ra, Decana del Comizio: 4-ről 4,5-re, valamint Williams és Max Red Bartlett: 6,5-ről 7-re. A keménység felső határának kg/cm2 -ben kifejezett értékét kell figyelembe venni. Ezt az értéket azért növelték meg, hogy a terméket optimális feltételek mellett lehessen tárolni, ezáltal jobban meg lehessen felelni a fogyasztók igényeinek a minőség tekintetében, valamint hogy a termék forgalmazhatóságára vonatkozó időtartam hosszabb legyen, különösen export esetén.

Végezetül a 2. cikkben említett módosítással összhangban a Santa Maria és Carmen fajták leírása az alábbi leíró paraméterekkel egészült ki.

Santa Maria

Gyümölcshéj: sima, alapszíne zöldessárga;

Alak: körte vagy csonka körte formájú;

Méret: átmérője legalább 60 mm;

Minimális cukortartalom: 11 Brix-fok;

Keménység felső határa: 6,0/0,5 kg/cm2.

Carmen

Gyümölcshéj: zöld, rózsaszín foltokkal;

Alak: enyhén hosszúkás kalabas formájú;

Méret: átmérője legalább 60 mm;

Minimális cukortartalom: 11 Brix-fok;

Keménység felső határa: 6,0/0,5 kg/cm2.

A módosítás az egységes dokumentum 3.2. pontjába került be azzal a céllal, hogy a „Pera Mantovana” esetében engedélyezett fajták felsorolása egészüljön ki a kémiai és fizikai jellemzőkkel a DOOR adatbázisban elérhető összefoglaló lap alapján.

Földrajzi terület

A jelenlegi termékleírás 3. cikke

Több település egyesülése miatt számos javításra volt szükség a felsorolt nevek tekintetében. Konkrétan az alábbiak miatt:

—	Carbonara sul Po és Borgofranco sul Po települések egyesülése következtében új település jött létre, Borgocarbonara;

—	Borgoforte és Virgilio települések egyesülése következtében új település jött létre, Borgo Virgilio;

—	Pieve di Coriano, Revere és Villa Poma települések egyesülése következtében új település jött létre, Borgo Mantovano;

—	Sermide és Felonica települések egyesülése következtében új település jött létre, Sermide e Felonica.

A 3. cikk ennek megfelelően a következőképpen módosult:

Az előállítási terület Mantova tartomány területének azon részét foglalja magában, amely alkalmas körte termesztésére, beleértve a következő településeket: Sabbioneta, Commessaggio, Viadana, Pomponesco, Dosolo, Gazzuolo, Suzzara, Borgo Virgilio, Motteggiana, Bagnolo San Vito, Sustinente, Gonzaga, Pegognaga, Moglia, San Benedetto Po, Quistello, Quingentole, San Giacomo delle Segnate, San Giovanni del Dosso, Schivenoglia, Borgo Mantovano, Ostiglia, Serravalle a Po, Poggio Rusco, Magnacavallo, Borgocarbonara és Sermide e Felonica.

A módosítás a DOOR adatbázisban elérhető összefoglaló lap 5. pontjának (c) bekezdésére is vonatkozik és bekerült az egységes dokumentum 4. pontjába.

A származás igazolása

– A jelenlegi termékleírás 5. cikke

Az alábbi bekezdés helyébe:

A fenti 4. cikkben említett megfelelő technikai feltételek betartását Lombardia régió ellenőrzi. A „Pera Mantovana” előállítására alkalmas gyümölcsösök szerepelnek az erre a célra létrehozott, évente frissített és közzétett nyilvántartásban. A nyilvántartás másolatát letétbe kell helyezni az előállítási területhez tartozó valamennyi település önkormányzatánál.

A Mezőgazdasági, Élelmiszeripari és Erdészeti Erőforrások Minisztériuma meghatározza a nyilvántartásba vétellel, az éves termelés bejelentésével és a kapcsolódó igazolások beszerzésével kapcsolatban követendő eljárásokat az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel forgalmazott, évente elismert termés helyes és megfelelő ellenőrzése érdekében.

a következő szöveg lép, amely a 4. cikkbe kerül át:

Az előállítási folyamat minden fázisát figyelemmel kísérik, a be- és kilépő termékek nyilvántartása mellett.

A termék nyomonkövethetőségét az ellenőrző szerv az általa a termelőkről és a csomagoló üzemekről e célból vezetett nyilvántartások, valamint a termesztéshez használt kataszteri parcellák és az előállított mennyiségek bejelentése révén biztosítja. Az ellenőrző szerv az adott nyilvántartásba felvett valamennyi gazdasági szereplőnél ellenőrzést végez a termékleírásban és az általa kidolgozott, vonatkozó ellenőrzési tervben foglaltak szerint.

Azért volt szükség arra, hogy az említett bekezdés helyébe új szöveg lépjen, hogy a termékleírás összhangba kerüljön az 1151/2012/EU rendelet követelményeivel.

A termékleírásban szereplő technikai feltételek teljesítésének ellenőrzése nem Lombardia régió, hanem a Mezőgazdasági, Élelmezési és Erdészeti Minisztérium által e célból felhatalmazott ellenőrző szerv feladata.

Az új megfogalmazás nem módosítja a körtetermő gyümölcsösök nyilvántartásba/jegyzékbe vételére és a termés bejelentésére vonatkozó rendelkezéseket, amelyekkel a jelenlegi szabályok értelmében közvetlenül az ellenőrző szerv foglalkozik a Mezőgazdasági, Élelmezési és Erdészeti Minisztérium által jóváhagyott vonatkozó ellenőrzési tervnek megfelelően.

Tehát a bekezdés formai módosításáról van szó, amely nem változtatja meg az eddig alkalmazott ellenőrzési eljárásokat.

Az előállítás módja

– A jelenlegi termékleírás 4. cikke

—

Az alábbi mondatot törölték:

Az öntözést, a trágyázást és a többi termesztési és mezőgazdasági műveletet a Lombardia régió illetékes szervei által megjelölt technikák szerint kell végrehajtani.

A termesztési és mezőgazdasági gyakorlatok az előállítási terület történelmi hagyományának részét képezik, az állami szerv csak támogatói szerepet tölt be a termékminőség javítása céljából azáltal, hogy mezőgazdasági előírásokat és szabályokat dolgoz ki az integrált termelés védelmére. Ezenkívül az előző pontban említett módosítással összhangban a termékleírásban meghatározott mezőgazdasági gyakorlatoknak való megfelelés ellenőrzését a Mezőgazdasági, Élelmezési és Erdészeti Minisztérium által felhatalmazott ellenőrző szerv végzi.

Így ennek a bekezdésnek a módosítása nem változtatja meg az eddig alkalmazott ellenőrzési eljárásokat.

—

Az alábbi mondat:

A megengedett ültetési távolságok az általában használt távolságok, új ültetvények esetében a megengedett ültetvénysűrűség hektáronként legfeljebb 5 000 növény.

a következőképpen módosult:

A megengedett ültetési távolságok az általában használt távolságok, a megengedett ültetvénysűrűség hektáronként legfeljebb 6 000 növény.

Megnövelték az ültetvénysűrűséget, hektáronként legfeljebb 6 000 növényt lehet ültetni.

Az orsóművelés továbbfeljesztéseként megjelenő „vertikó művelés” bevezetésén túlmenően javaslat történt arra vonatkozóan, hogy a növények fejlettebb termesztési módszerekhez történő alkalmazkodása érdekében a növények hektáronkénti maximális számát növeljék 5 000-ről 6 000-re, miközben a végterméknek a termékleírásban meghatározott minősége változatlan marad.

—	Az alábbi mondat: A megengedett hagyományos művelési módszerek az „Emilián vázára” és annak változataira vezethetők vissza; az alkalmazható kordonművelési módszerek pedig a legyező- és az orsóművelés és ezek változatai.

a következőképpen módosult:

A hagyományos művelési módszerek az „Emilián vázára” és annak változataira vezethetők vissza; az alkalmazható kordonművelési módszerek pedig a legyező-, az orsó- és „vertikó művelés” és ezek változatai.

A „vertikó művelés” az orsóművelési módszer továbbfejlesztése, ezért bekerült a művelési módszerek közé.

—

Az alábbi mondat:

A művelési munkák során legalább egy téli és két zöldmetszést el kell végezni.

a következőképpen módosult:

A művelési munkák során legalább egy téli metszést el kell végezni.

Törölték a „két zöldmetszés” elvégzésére vonatkozó követelményt, mivel ez a művelet növényegészségügyi okokból be van tiltva: a rügyező ágak levágása miatt könnyebben megtámadja a növényt az Erwinia amylovora kórokozó, amely tűzelhalást okoz.

—

Az alábbi mondatot:

A meghatározó növényegészségügyi védekezés során, ahol lehetséges, integrált vagy biológiai védekezéshez kell folyamodni.

a következőképpen fogalmazták át:

A növényegészségügyi védekezés során integrált vagy biológiai védekezéshez kell folyamodni.

A mondat szövege az átfogalmazás eredményeképpen pontosabb lett, kötelezővé teszi az integrált vagy biológiai védekezést a mezőgazdasági termelők számára.

—

Az alábbi mondat:

Az egy termelési ciklusban megengedett legnagyobb terméshozam valamennyi engedélyezett termesztett fajta esetében hektáronként 450 mázsa.

a következőképpen módosult:

Az egy termelési ciklusban megengedett legnagyobb terméshozam valamennyi engedélyezett termesztett fajta esetében hektáronként 550 mázsa.

Valamennyi engedélyezett termesztett fajta esetében 550 mázsára növelték az egy termelési ciklusban megengedett hektáronkénti legnagyobb terméshozamot. Azt javasolják, hogy növeljék a hektáronkénti legnagyobb terméshozamot 450 mázsáról 550 mázsára, mivel az évek során a mezőgazdaságban bevezetett új technikai innovációk (trágyázó öntözés, új alanyok, sűrűbb ültetvények, új fajták stb.) lehetővé teszik nagyobb terméshozam elérését a termék sajátos jellemzőinek veszélyeztetése nélkül.

—

Az alábbi mondatot törölték:

Lombardia régió az évszakok változásának és a környezeti feltételeknek a figyelembevételével a fenti határértéken belül a 2. cikkben megnevezett minden egyes termesztett fajta esetében minden év július 15-ig meghatározza az egy termelési ciklusban megengedett indikatív átlagos hozamot.

Javaslat történt Lombardia régió e hatáskörének törlésére, mert az nem tartozik a termékleírás tartalmához, amely világosan meghatározza a hektáronként megengedett legnagyobb terméshozamot, amelyet a mezőgazdasági termelőknek be kell tartaniuk.

—

Az alábbi mondat:

A hűtési technikát kell alkalmazni azon gyümölcsök állagának megőrzésére, amelyeket a „Pera Mantovana” OFJ-vel el lehet látni.

a következőképpen módosult:

A hűtési technikát kell alkalmazni azon gyümölcsök állagának megőrzésére, amelyek alkalmasak a „Pera Mantovana” OFJ-vel való forgalomba hozatalra.

A mondatot avégett fogalmazták át, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon a termék OFJ tanúsításra való alkalmassága.

—

Az alábbi mondatot törölték:

A hűtőcellákban mért nedvességtartalomnak és hőmérsékletnek meg kell felelnie a minőségi követelményeknek.

Indokoltnak tartották ennek a mondatnak a törlését, mivel nem tartalmaz objektív és mérhető paramétereket, emiatt nem világos és hiányos. Ezen túlmenően a hűtőcellákon belüli nedvességtartalom és hőmérséklet a fogyasztóknak a termék érettségével kapcsolatos eltérő igényeinek megfelelően változhat.

—

Az alábbi mondat:

A tavasszal értékesítendő Conference, Decana del Comizio és Kaiser fajtákat szabályozott hőmérsékleten kell tárolni.

a következőképpen módosult:

A (Williams, Max Red Bartlett, Abate Fetel, Conference, Decana del Comizio és Kaiser) fajták tavasszal értékesítendő mennyiségeit szabályozott hőmérsékleten kell tárolni.

Ez egy formai módosítás, amely azt teszi egyértelművé, hogy az értékesítendő „mennyiségekről” van szó.

Továbbá, az új állagmegőrzési módszerek bevezetése révén a Williams, Max Red Bartlett és Abate Fetel fajtákat is lehet tavasszal értékesíteni; ezért kérelmezik ezek feltüntetését a termékleírásban.

Kapcsolat

A termékleírás kiegészült az 1998-ban a „Pera Mantovana” európai uniós OEM–OFJ nyilvántartásba történő bejegyzése érdekében közölt információkkal, amelyeket felhasználtak az egységes dokumentum 5. pontjához; ezek az információk szerepelnek a DOOR adatbázisban elérhető összefoglaló lap 5. pontja (d) és (f) bekezdésében. Ezen túlmenően sor került a „Pera Mantovana” bejegyzésének alapját képező követelmények meghatározására. Mivel ezek az információk már szerepelnek a bejegyzési dokumentációban, a módosítás pusztán formai jellegű.

A termékleírás az alábbi információkkal egészült ki:

A bejegyzés iránti kérelem a „Pera Mantovana” minőségén alapul, amely a természeti tényezőknek köszönhető.

A hagyományosan Oltrepò Mantovano néven ismert térség szolgál az egyik legrégebbi és legérdekesebb bizonyítékkal a minőségi körtetermesztés vonatkozásában.

Szoros a kapcsolat az Oltrepò Mantovano térség és a helyi történelmi körtetermesztés jellegzetességei között.

A területet egy nagy alluviális síkság uralja, ahol idővel különböző vízgyűjtő területekről származó üledékek keveredtek. Ez a folyamat nagymértékben dúsította a termőföldet ásványi anyagokkal, és kellően termőképessé tette a talajt ahhoz, hogy kiváló minőségű körtét lehessen itt termeszteni.

A mezőgazdaságban az utóbbi években a technológiai fejlődés kapcsán megjelent „intenzív” technológiák alkalmazása nélkül is lehet körtét termeszteni ezen a vidéken, ha megfelelően kihasználják a helyi, a környező területekétől jelentős mértékben eltérő természeti adottságokat.

Számos tudományos kutatás igazolta már, hogy a terület különösen alkalmas körte termesztésére, illetve hogy a talaj, amelyen a „Pera Mantovana” fajtát termesztik, kimagasló termékenységgel rendelkezik.

A mezőgazdasági termelők már évszázadok óta termesztenek körtét ezen a területen.

A körte évszázadokon át értékes gyümölcsnek számított, bár termesztése leginkább a nemesi konyhakertekre („broli”) korlátozódott.

A huszadik század során a piaci szerkezet, a szállítás és a tároló létesítmények fejlődésével a körtetermesztés jelentősen fellendült, és ez a mennyiség és a minőség tekintetében egyaránt megmutatkozott.

Egyéb

Csomagolás és címkézés

A jelenlegi termékleírás 7. cikke

—

Az alábbi bekezdés:

A fogyasztás céljából történő kereskedelmi forgalomba hozatalkor a „Pera Mantovana” terméket úgy kell csomagolni, hogy bármilyen egyedi jelölést el lehessen helyezni. A tárolóedényeket minden esetben úgy kell lezárni, hogy a tartalmat a plomba feltörése nélkül ne lehessen eltávolítani.

a következőképpen módosult:

Kereskedelmi forgalomba hozatalkor a „Pera Mantovana” terméket úgy kell csomagolni, hogy azon el lehessen helyezni a „Pera Mantovana” és az „Indicazione Geografica Protetta” („oltalom alatt álló földrajzi jelzés”) feliratot vagy az „IGP” („OFJ”) rövidítést tartalmazó egyedi jelölést a csomagban lévő egyes gyümölcsök 50 %-án, illetve zárt csomagolás esetén magán a csomagon.

Az alábbi mondatot törölték: „A tárolóedényeket minden esetben úgy kell lezárni, hogy a tartalmat a plomba feltörése nélkül ne lehessen eltávolítani”, miközben pontosításra került sor, miszerint a „Pera Mantovana” terméket úgy kell csomagolni, hogy azon el lehessen helyezni egy egyedi jelölést a csomagban lévő egyes gyümölcsök 50 %-án, illetve zárt csomagolás esetén magán a csomagon.

A módosítás számos olyan nehézséget figyelembe vesz, amely a felhasználható tárolóedények különböző típusaival kapcsolatos. Nem minden tárolóedényt lehet lezárni, különösen igaz ez az olyan nagyobb méretű csomagokra, mint például a rekeszek, dobozok és ládák, amelyek esetében a termékek értékesítése ömlesztett formában történik. A gyümölcsök azonosításának biztosítása érdekében indokolt, hogy az ilyen tárolóedényben lévő gyümölcsök legalább 50 %-át ellássák öntapadó címkével; ha a gyümölcsöket nem látják el öntapadó címkével, akkor le kell zárni a csomagot úgy, hogy a csomag tartalmát a plomba megsértése nélkül ne lehessen eltávolítani.

Az egységes dokumentum 3.5. pontja kiegészült a fentiek szerint módosított bekezdéssel.

—

Az alábbi mondat azért került be a szövegbe, hogy a csomagolók szabad kezet kapjanak abban a tekintetben, hogy milyen csomagolási módot alkalmaznak, és jobban tudjanak reagálni a piaci igényekre.

A hatályos jogszabályoknak megfelelően az EU-n belül elfogadott valamennyi csomagolási mód használható, amely lehet zárt (kosár, tálca) vagy nyitott (rekesz, doboz, láda).

—

Az alábbi bekezdés:

A termék augusztus 10. és a következő év május 31. közötti időszakban bocsátható kereskedelmi forgalomba, az egyes termesztett fajtákra vonatkozóan az alábbiakban konkrétan meghatározott időszakokban:

Abate Fetel: szeptember 20-tól február 10-ig;

Conference: október 15-től május 30-ig;

Decana del Comizio: szeptember 30-tól március 30-ig;

Kaiser: szeptember 15-től március 15-ig;

Max Red Bartlett: augusztus 20-tól november 10-ig;

Williams: augusztus 10-től november 10-ig.

a következőképpen módosult:

A termék július 15. és a következő év június 30. közötti időszakban bocsátható kereskedelmi forgalomba.

A következőképpen változtak azon időszak dátumai, amikor a termék kereskedelmi forgalomba bocsátható: „A termék július 15. és a következő év június 30. közötti időszakban bocsátható kereskedelmi forgalomba”. Az alábbi szövegrészt törölték: „az egyes termesztett fajtákra vonatkozóan az alábbiakban konkrétan meghatározott időszakokban”, és ennek megfelelően törlésre került az egyes termesztett fajokra vonatkozó információ. Javaslat történt a termék kereskedelmi forgalomba bocsátása kezdő és záró dátumának módosítására:

—

A termék kereskedelmi forgalomba bocsátásának kezdő dátuma: augusztus 10. helyett július 15. a korai termesztett fajták, a Carmen és a Santa Maria bevezetése érdekében, amelyeknek a termékleírásba történő felvételét kérelmezték, és azért, mert az évek során az éghajlatváltozás miatt minden fajta esetében egyre gyakrabban előrébb kellett hozni a szüretet;

—

A termék kereskedelmi forgalomba bocsátásának záró dátuma: május 31. helyett június 30. lett, mivel az idők során kifejlesztett korszerű állagmegőrzési módszerek lehetővé teszik a termék állagának hosszabb ideig tartó megőrzését a minőség romlása nélkül. Ezenkívül a piaci követelmények szükségessé teszik, hogy a kínálat ne csak egy rövid időszakra koncentrálódjon. Az egyes fajták kereskedelmi forgalomba bocsátására vonatkozó konkrét dátumok az évszakokhoz kötődő, egyre inkább változó időjárási viszonyokhoz kapcsolódnak, és a forgalomba hozatalt már nem életszerű pontos dátumokhoz kötni.

—

Az alábbi bekezdés:

A tárolóedényen, azonos méretű betűkkel fel kell tüntetni a „Pera Mantovana” elnevezést, utána az „oltalom alatt álló földrajzi jelzés” kifejezést és a termesztett fajta nevét. Ugyanabban a látómezőben szerepelnie kell a csomagolást végző üzem nevének, cégnevének és címének, valamint az eredeti bruttó súlynak.

és az összefoglaló lap 5. pontjának (h) bekezdésében található alábbi mondat:

Forgalomba hozatalkor a terméken fel kell tüntetni a „Pera Mantovana” és az „Indicazione Geografica Protetta” („oltalom alatt álló földrajzi jelzés”) feliratot és egyéb jelölést.

a következőképpen módosul:

A csomagok vagy tárolóedények elülső oldalán vagy azokon belül jól látható és olvasható, egyforma méretű nyomtatott betűkkel kell feltüntetni a „Pera Mantovana” és az „Indicazione Geografica Protetta” („oltalom alatt álló földrajzi jelzés”) feliratot vagy az „IGP” („OFJ”) rövidítést.

Ugyanabban a látómezőben szerepelhet a csomagolást végző üzem neve, védjegye, cégneve és címe, valamint a termesztett fajta neve.

Pontosan meghatározták, hol kell elhelyezni a „Pera Mantovana” és az „Indicazione Geografica Protetta” („oltalom alatt álló földrajzi jelzés”) jelölést a csomagon. A csomagoláson nem kötelező feltüntetni a termesztett fajta nevét, a csomagolást végző üzem védjegyét vagy cégnevét és címét, továbbá törölték az eredeti bruttó súly feltüntetésére vonatkozó követelményt, mivel ez nem jellemző tulajdonság és megadása nem kötelező ennek a terméktípusnak az esetében.

A javasolt módosítás az egységes dokumentum 3.6. pontjára vonatkozik.

—

A cikk az alábbi bekezdéssel egészül ki:

Ha a végső fogyasztóknak ömlesztett formában, lezárt csomagolásból vagy rekeszekből, vagy öntapadó címkével ellátott gyümölcsöket tartalmazó csomagolásból vagy rekeszekből értékesítik a termékeket, akkor azokat olyan egyedi tárolóba vagy tárolóedénybe kell helyezni, amelyeken jól látható módon fel vannak tüntetve azok az információk, amelyeket a termékleírás a csomagolásra vonatkozóan meghatároz, vagy amelyek az ömlesztett formában értékesítésre szánt gyümölcsöket tartalmazó csomagoláson vannak feltüntetve.

A kiegészítő információ abból a célból került a szövegbe, hogy szabályozza gyümölcsök ömlesztett formában, lezárt csomagolásból vagy rekeszekből, vagy címkével ellátott gyümölcsöket tartalmazó csomagolásból vagy rekeszekből történő értékesítését (az értékesítés helyszínén általában így történik), hogy rendelkezésre álljon a fogyasztók számára az összes olyan szükséges információ, amely révén felismerhetik a „Pera Mantovana” OFJ-t.

A kiegészítés az egységes dokumentum 3.6. pontjára vonatkozik.

—

Az alábbi bekezdést:

Az érintett termelők kérésére a címkét egy emblémával lehet ellátni. Ez az embléma a földrajzi jelzéssel együtt és ettől elválaszthatatlanul használandó logó ábrájának vagy betűcsoportjának művészi megjelenítése, beleértve az esetleges színes alapot.

törölték és helyébe a következő szöveg lépett:

A jelölés öntapadó címkével történik, amely elég nagy méretű ahhoz, hogy jól látható legyen. Koncentrikus ellipszis formájú, a belseje sárga (p 102 c sárga), a külső része vörös (Pantone p485), a „Pera Mantovana” és az „oltalom alatt álló földrajzi jelzés” vagy az OFJ rövidítés nagybetűvel fehér színben, ITC Avant Garde Gothic betűtípussal van feltüntetve.

Cégekre, nevekre, cégnevekre, magánvédjegyekre és konzorciumokra utaló kifejezések használata engedélyezett, azzal a kikötéssel, hogy ne népszerűsítsék a terméket és ne téveszthessék meg a fogyasztót. Ezeket a kifejezéseket a csomagoláson elhelyezett címkén vagy a terméken elhelyezett öntapadó címkén, a sárga belső területen, ugyanolyan vagy kisebb betűmérettel kell feltüntetni, mint az oltalom alatt álló földrajzi jelzést.

A bekezdést pontosabb rendelkezések váltották fel, amelyek összhangban állnak a jelöléssel, a grafikai jellemzőkkel és a mérettel kapcsolatos meghatározások korábbi változtatásaival, amelyeknek az volt a célja, hogy a termék jól látható és határozottan felismerhető legyen.

Továbbá, a javaslat szerint a cégekre, nevekre, cégnevekre, magánvédjegyekre és konzorciumokra utaló kifejezések használata engedélyezett, azzal a kikötéssel, hogy ne népszerűsítsék a terméket és ne téveszthessék meg a fogyasztót. Ezeket a kifejezéseket a csomagoláson elhelyezett címkén vagy a terméken elhelyezett öntapadó címkén, a sárga belső területen, ugyanolyan vagy kisebb betűmérettel kell feltüntetni, mint az oltalom alatt álló földrajzi jelzést.

—

Az alábbi mondatot törölték:

Ezenkívül az exportra szánt tételek esetében fel kell tüntetni a címkén az „Olaszországban előállított termék” feliratot.

Javaslat történt az „Olaszországban előállított termék” felirattal kapcsolatos információ törlésére, mivel ennek feltüntetéséről a hatályos jogszabály már rendelkezik.

Jelölés

A termék jobb felismerhetősége érdekében célszerűnek tartották, hogy a termékleírásba és az egységes dokumentum 3.6. pontjába bekerüljön a jelölés képe.

Ellenőrző szerv

A módosított termékleírás 7. cikkének megfelelően újonnan bekerült az ellenőrző szervre való hivatkozás, a következőképpen:

A termékleírásnak való megfelelés ellenőrzése az 1151/2012/EU rendelet 37. cikkének megfelelően történik. A „Pera Mantovana” OFJ ellenőrzésére kiválasztott ellenőrzési szerv: CSQA Certificazioni srl – Via S. Gaetano, 74 – 36016 Thiene (VI) – Italy, Tel.: +39 0445313011, Fax: +39 0445313070 – csqa@csqa.it.

Ez a módosítás az 1151/2012/EU rendelet 7. cikkének g) pontjában említett rendelkezésekhez igazítja a termékleírást.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„PERA MANTOVANA”

EU-szám: PGI-IT-01533-AM01 – 2018.7.19.

OFJ (X) OEM ( )

1. Elnevezés (OEM vagy OFJ)

„Pera Mantovana”

2. Tagállam vagy harmadik ország

Olaszország

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1. A termék típusa

1.6. osztály: Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva

3.2. Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

Forgalomba hozatalkor a „Pera Mantovana” terméknek az alábbi jellemzőkkel kell rendelkeznie:

Abate Fetel

Gyümölcshéj: sárgás világoszöld, a csészemélyedés és a kocsány körül parás;

Alak: hosszúkás kalabas formájú;

Méret: átmérője legalább 60 mm;

Minimális cukortartalom: 11 Brix-fok;

Keménység felső határa: 5,5/0,5 kg/cm2.

Conference

Gyümölcshéj: sárgászöld, a csészemélyedés körül elterjedten parás, amely gyakran a gyümölcs alsó harmadáig ér;

Alak: körte alakú, gyakran szimmetrikus;

Méret: átmérője legalább 60 mm;

Minimális cukortartalom: 11 Brix-fok;

Keménység felső határa: 5,5/0,5 kg/cm2.

Decana del Comizio

Gyümölcshéj: sima, sárgás világoszöld, gyakran rózsaszínes, elszórtan parás;

Alak: csiga alakú;

Méret: átmérője legalább 70 mm;

Minimális cukortartalom: 11 Brix-fok;

Keménység felső határa: 4,5/0,5 kg/cm2.

Kaiser

Gyümölcshéj: érdes, teljes egészében parás;

Alak: kalabas formájú/körte alakú;

Méret: átmérője legalább 60 mm;

Minimális cukortartalom: 11 Brix-fok;

Keménység felső határa: 6,0/0,5 kg/cm2.

Williams és Max Red Bartlett

Gyümölcshéj: sima, sárga alapszíne

rózsaszín vagy élénkpiros fedőszínnel borított, néha csíkozott;

Alak: zömök, birsalma- vagy körteforma;

Méret: átmérője legalább 60 mm;

Minimális cukortartalom: 11 Brix-fok;

Keménység felső határa: 7,0/0,5 kg/cm2.

Santa Maria

Gyümölcshéj: sima, alapszíne zöldessárga;

Alak: körte vagy csonka körte formájú;

Méret: átmérője legalább 60 mm;

Minimális cukortartalom: 11 Brix-fok;

Keménység felső határa: 6,0/0,5 kg/cm2.

Carmen

Gyümölcshéj: zöld, rózsaszín foltokkal;

Alak: enyhén hosszúkás kalabas formájú;

Méret: átmérője legalább 60 mm;

Minimális cukortartalom: 11 Brix-fok;

Keménység felső határa: 6,0/0,5 kg/cm2.

3.3. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

–

3.4. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A termesztés és a szüretelés valamennyi szakaszát a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni.

3.5. A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

3.6. A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

A csomagok vagy tárolóedények elülső oldalán vagy azokon belül jól látható és olvasható, egyforma méretű nyomtatott betűkkel kell feltüntetni a „Pera Mantovana” és „oltalom alatt álló földrajzi jelzés” feliratot vagy az „OFJ” rövidítést.

Ugyanabban a látómezőben szerepelhet a csomagolást végző üzem neve, védjegye, cégneve és címe, valamint a termesztett fajta neve.

Ha a végső fogyasztóknak ömlesztett formában, lezárt csomagolásból vagy rekeszekből, vagy címkével ellátott gyümölcsöket tartalmazó csomagolásból vagy rekeszekből értékesítik a termékeket, akkor azokat olyan egyedi tárolóba vagy tárolóedénybe kell helyezni, amelyeken jól látható módon fel vannak tüntetve a csomagolásra vonatkozóan előírt információk, vagy az ömlesztett formában értékesítésre szánt gyümölcsöket tartalmazó csomagoláson szereplő információk.

A jelölés a következőképpen néz ki:

4. A földrajzi terület tömör meghatározása

Az előállítási terület – amely Oltrepò Mantovano néven is ismert – Mantova tartomány területének azon részét foglalja magában, amely alkalmas körte termesztésére, beleértve a következő településeket: Sabbioneta, Commessaggio, Viadana, Pomponesco, Dosolo, Gazzuolo, Suzzara, Borgo Virgilio, Motteggiana, Bagnolo San Vito, Sustinente, Gonzaga, Pegognaga, Moglia, San Benedetto Po, Quistello, Quingentole, San Giacomo delle Segnate, San Giovanni del Dosso, Schivenoglia, Borgo Mantovano, Ostiglia, Serravalle a Po, Poggio Rusco, Magnacavallo, Borgocarbonara és Sermide e Felonica.

5. Kapcsolat a földrajzi területtel

A bejegyzés iránti kérelem a „Pera Mantovana” minőségén alapul, amely a természeti tényezőknek köszönhető.

Szoros a kapcsolat az Oltrepò Mantovano térség és a helyi történelmi körtetermesztés jellegzetességei között.

A hagyományosan Oltrepò Mantovano néven ismert térség szolgál az egyik legrégebbi és legérdekesebb bizonyítékkal a minőségi körtetermesztés vonatkozásában.

A mezőgazdasági termelők már évszázadok óta termesztenek körtét ezen a területen.

A körte évszázadokon át értékes gyümölcsnek számított, bár termesztése leginkább a nemesi konyhakertekre („broli”) korlátozódott.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdése)

A Minisztérium a „Pera Mantovana” oltalom alatt álló földrajzi jelzésként történő elismerésére irányuló javaslatnak az Olasz Köztársaság Hivatalos Közlönyének 2018. május 18-i, 114. számában történő közzétételével elindította a nemzeti kifogásolási eljárást.

A termékleírás egységes szerkezetbe foglalt szövege megtekinthető az alábbi honlapon: http://www.politicheagricole.it/flex/cm/pages/ServeBLOB.php/L/IT/IDPagina/3335

vagy

közvetlenül a Mezőgazdasági, Élelmezési és Erdészeti Minisztérium honlapján (www.politicheagricole.it), (a képernyő felső részén jobbra) a „Qualità” („Minőség”) menüpont alatt a (képernyő bal oldalán található) „Prodotti DOP, IGP e STG” („OEM, OFJ és HKT termékek”) menüpontra, végül a „Disciplinari di produzione all'esame dell'UE” („Az uniós vizsgálatnak alávetett termékleírások”) pontra kattintva.

(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

2021.3.19.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 93/54

Az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás standard módosításának jóváhagyásáról szóló értesítés közzététele

(2021/C 93/08)

Ez az értesítés az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (1) 17. cikke (5) bekezdésének megfelelően kerül közzétételre.

ÉRTESÍTÉS AZ EGYSÉGES DOKUMENTUMOT ÉRINTŐ STANDARD MÓDOSÍTÁSRÓL

„Drôme”

PGI-FR-A1121-AM02

Az értesítés időpontja: 2020.12.14.

A JÓVÁHAGYOTT MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA ÉS INDOKOLÁSA

1. A borok érzékszervi jellemzőinek leírása

A termékek érzékszervi jellemzőinek leírását a borok színére vonatkozó információk tekintetében pontosították: „A vörösborok fiatalon és frissen ihatóak. Erőteljes színük a málnavöröstől a gránátvörösig terjed.

A rozék jó egyensúlya lehetővé teszi, hogy megőrizzék gyümölcsösségüket. Színskálájuk a kevéssé intenzív lazacszíntől a vörösesebb és erőteljesebb rózsaszínig terjed.

A fehérborok színe a zöld árnyalatokat tükröző halványsárgától az aranyszínű visszfényt megcsillantó sárgáig terjed; ezek a borok szárazak, frissek és finomak, virágos jegyekkel rendelkeznek.”

2. Földrajzi terület és a közvetlenül szomszédos terület

A földrajzi terület és a közvetlen szomszédságában lévő terület összetételére vonatkozó részt a nemzeti referenciadokumentumnak minősülő és a településeket megyénként felsoroló 2020. évi földrajzi kódex alapján meghatározott településjegyzék váltja fel. Ez a településlista formájában történő átírás formai jellegű módosítás, amely nem vezet a földrajzi terület és a közvetlenül szomszédos terület megváltozásához.

3. Szőlőfajták

A „Drôme” OFJ borok előállításához meghatározott szőlőfajták kiegészülnek a következő 10 fajtával: artaban N, floréal B, monarch N, muscaris B, prior N, solaris B, soreli B, souvignier gris, vidoc N, voltis B.

Ezek a fajták szárazságtűrőnek és a gombabetegségekkel szemben ellenállónak tartott fajták. Lehetővé teszik a növényvédő szerek használatának csökkentését, ugyanakkor mind fiziológiai, mind borászati szempontból megfelelnek az OFJ előállításához használt fajtáknak. E fajtákkal összefüggésben nem módosulnak az OFJ-vel ellátott borok jellemzői.

4. Kapcsolat a földrajzi területtel

A földrajzi terület sajátosságai és a termék egyedi jellemzői közötti kölcsönhatáson alapuló ok-okozati összefüggés bizonyítását a következő mondat beillesztése erősíti meg:

„A szupramediterrán éghajlat és a félkontinentális éghajlat közötti átmenetet képező köztes éghajlat kedvez annak, hogy a jó vízelvezetésű és gyorsan felmelegedő talajú lejtőkön vagy lejtőaljakon elhelyezkedő parcellákon telepítsék az OFJ szőlőfajtáit. Ez a szinergia lehetővé teszi a szőlő elsődleges aromáinak megőrzését és a gyümölcsös vagy virágos jegyek által jellemzett friss borok előállítását.”

5. A termékleírás főbb ellenőrizendő pontjai

Módosult a főbb ellenőrizendő pontok listája és értékelési módszere annak pontosítása céljából, hogy a belső ellenőrzés során feltárt rendellenességek esetén az ömlesztett és a kiszerelt borok érzékszervi vizsgálatát az érdekvédelmi és irányító szervezet végzi. Ez megfelel az ellenőrzési terv rendelkezéseinek.

6. Az ellenőrzésért felelős hatóság

A „Drôme” oltalom alatt álló földrajzi jelzés termékleírásának III. fejezete kiegészül az ellenőrzésért felelős hatóság, az Institut National de l'Origine et de la Qualité elérhetőségeivel. Az ellenőrzést az INAO nevében eljáró ellenőrző szerv, a CERTIPAQ végzi.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

1. A termék elnevezése

Drôme

2. A földrajzi árujelző típusa

OFJ – oltalom alatt álló földrajzi jelzés

3. A szőlőből készült termékek kategóriái

Bor

5.	Minőségi pezsgő

4. A bor(ok) leírása

Csendes vörös-, rozé és fehérborok

A csendes borok esetében az összes alkoholtartalom, az összes savtartalom, az illósavtartalom és az összes kén-dioxid-tartalom küszöbértékei, illetve határértékei a közösségi jogszabályokban meghatározott értékek.

A vörösborok fiatalon és frissen ihatóak. Erőteljes színük a málnavöröstől a gránátvörösig terjed.

A rozék jó egyensúlya lehetővé teszi, hogy megőrizzék gyümölcsösségüket. Színskálájuk a kevéssé intenzív lazacszíntől a vörösesebb és erőteljesebb rózsaszínig terjed.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék):
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék):	9
Minimális összes savtartalom:
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter):
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (mg/l):

Minőségi vörös, rozé és fehér pezsgők

A minőségi pezsgők esetében a tényleges alkoholtartalom, az összes alkoholtartalom, az összes savtartalom, az illósavtartalom, az összes kén-dioxid-tartalom, valamint a szénsavtartalom küszöbértékei, illetve határértékei a közösségi jogszabályokban meghatározott értékek.

A minőségi pezsgők kellemesen frissek, és gyümölcsös aromákkal rendelkeznek.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék):
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék):
Minimális összes savtartalom:
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter):
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (mg/l):

5. Borkészítési eljárások

a) Konkrét borászati eljárások

Konkrét borászati eljárás

A boroknak a borászati eljárások tekintetében eleget kell tenniük a közösségi szinten, valamint a mezőgazdaságról és a tengeri halászatról szóló törvénykönyvben meghatározott kötelezettségeknek.

b) Maximális hozamok

Hektáronként 120 hektoliter

6. Körülhatárolt földrajzi terület

A „Drôme” oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott csendes borok esetében a szőlő szüretelése, valamint a borok erjesztése és készítése Drôme megye egész területén zajlik, a 2020. évi hivatalos földrajzi kódexnek (COG) megfelelően.

A „Drôme” oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott minőségi pezsgők esetében a szőlő szüretelése, valamint az erjesztés és a pezsgőkészítés Drôme megyében történik, az alábbi települések területének kivételével:

Aix-en-Diois, Aouste-sur-Sye, Aubenasson, Aurel, Barsac, Barnave, Beaufort-sur-Gervanne, Châtillon-en-Diois, Die, Espenel, Laval-d'Aix, Luc-en-Diois, Menglon, Mirabel-et-Blacons, Molière-Glandaz, Montclar-sur-Gervanne, Montlaur-en-Diois, Montmaur-en-Diois, Piegros-la-Clastre, Ponet-et-Saint-Auban, Pontaix, Poyols, Recoubeau-Jansac, Saillans, Saint-Benoît-en-Diois, Saint-Roman, Saint-Sauveur-en-Diois, Sainte-Croix, Suze-sur-Crest, Vercheny, Véronne.

7. Fontosabb borszőlőfajták

Abouriou B

Alicante Henri Bouschet N

Aligoté B

Alphonse Lavallée N

Altesse B

Aléatico N

Aramon N

Aramon blanc B

Aramon gris G

Aranel B

Arinarnoa N

Arriloba B

Arrufiac B – Arrufiat

Artaban N

Aubin B

Aubun N – Murescola

Auxerrois B

Bachet N

Barbaroux Rs

Baroque B

Biancu Gentile B

Blanc Dame B

Bouchalès N

Bouillet N

Bourboulenc B – Doucillon blanc

Brachet N – Braquet

Brun Fourca N

Brun argenté N – Vaccarèse

Béclan N – Petit Béclan

Béquignol N

Cabernet franc N

Cabernet sauvignon N

Caladoc N

Calitor N

Camaralet B

Carcajolo N

Carcajolo blanc B

Carignan N

Carignan blanc B

Carmenère N

Castets N

Chambourcin N

Chardonnay B

Chasan B

Chasselas B

Chatus N

Chenanson N

Chenin B

Cinsaut N – Cinsault

Clairette B

Clairette rose Rs

Clarin B

Claverie B

Codivarta B

Colobel N

Colombard B

Colombaud B – Bouteillan

Corbeau N – Douce noire

Cot N – Malbec

Couderc noir N

Counoise N

Courbu B – Gros Courbu

Courbu noir N

Couston N

Crouchen B – Cruchen

César N

Duras N

Durif N

Egiodola N

Ekigaïna N

Etraire de la Dui N

Fer N – Fer Servadou, Braucol, Mansois, Pinenc

Feunate N

Floreal B

Florental N

Folignan B

Folle blanche B

Fuella nera N

Furmint B

Gamaret

Gamay Fréaux N

Gamay N

Gamay de Bouze N

Gamay de Chaudenay N

Ganson N

Garonnet N

Gascon N

Genovèse B

Gewürztraminer Rs

Goldriesling B

Gouget N

Graisse B

Gramon N

Grassen N – Grassenc

Grenache N

Grenache blanc B

Grenache gris G

Gringet B

Grolleau N

Grolleau gris G

Gros Manseng B

Jacquère B

Joubertin

Jurançon blanc B

Jurançon noir N – Dame noire

Landal N

Lauzet B

Len de l’El B – Loin de l’Oeil

Liliorila B

Listan B – Palomino

Lledoner pelut N

Léon Millot N

Macabeu B – Macabeo

Mancin N

Manseng noir N

Marsanne B

Marselan N

Maréchal Foch N

Mauzac B

Mauzac rose Rs

Mayorquin B

Melon B

Merlot N

Merlot blanc B

Meslier Saint-François B – Gros Meslier

Meunier N

Milgranet N

Molette B

Mollard N

Monarch N

Mondeuse N

Mondeuse blanche B

Monerac N

Montils B

Morrastel N – Minustellu, Graciano

Mourvaison N

Mourvèdre N – Monastrell

Mouyssaguès

Muresconu N – Morescono

Muscadelle B

Muscardin N

Muscaris B

Muscat Ottonel B – Muscat, Moscato

Muscat cendré B – Muscat, Moscato

Muscat d'Alexandrie B – Muscat, Moscato

Muscat de Hambourg N – Muscat, Moscato

Muscat à petits grains blancs B – Muscat, Moscato

Muscat à petits grains roses Rs – Muscat, Moscato

Muscat à petits grains rouges Rg – Muscat, Moscato

Mérille N

Müller-Thurgau B

Nielluccio N – Nielluciu

Noir Fleurien N

Négret de Banhars N

Négrette N

Oberlin noir N

Ondenc B

Orbois B

Pagadebiti B

Pascal B

Perdea B

Persan N

Petit Courbu B

Petit Manseng B

Petit Meslier B

Petit Verdot N

Picardan B – Araignan

Pineau d'Aunis N

Pinot blanc B

Pinot gris G

Pinot noir N

Piquepoul blanc B

Piquepoul gris G

Piquepoul noir N

Plant de Brunel N

Plant droit N – Espanenc

Plantet N

Portan N

Portugais bleu N

Poulsard N – Ploussard

Prior N

Prunelard N

Raffiat de Moncade B

Ravat blanc B

Rayon d’or B

Riesling B

Riminèse B

Rivairenc N – Aspiran noir

Rivairenc blanc B – Aspiran blanc

Rivairenc gris G – Aspiran gris

Romorantin B – Danery

Rosé du Var Rs

Roublot B

Roussanne B

Roussette d'Ayze B

Sacy B

Saint Côme B

Saint-Macaire N

Saint-Pierre doré B

Sauvignon B – Sauvignon blanc

Sauvignon gris G – Fié gris

Savagnin blanc B

Savagnin rose Rs

Sciaccarello N

Segalin N

Seinoir N

Select B

Semebat N

Semillon B

Servanin N

Seyval B

Solaris B

Soreli B

Souvignier gris Rs

Sylvaner B

Syrah N – Shiraz

Tannat N

Tempranillo N

Terret blanc B

Terret gris G

Terret noir N

Tibouren N

Tourbat B

Trousseau N

Téoulier N

Ugni blanc B

Valdiguié N

Valérien B

Varousset N

Velteliner rouge précoce Rs

Verdesse B

Vermentino B – Rolle

Vidoc N

Villard blanc B

Villard noir N

Viognier B

Voltis B

8. A kapcsolat(ok) leírása

A földrajzi terület és a termék sajátosságai

A „Drôme” oltalom alatt álló földrajzi jelzés területe, amely Rhône-Alpes régióban, Drôme megyében található, földrajzilag változatos, és közel kétharmad részét hegyvidéki domborzat jellemzi. A Rhône-melléki folyosón, a Rhône bal partján helyezkedik el, kiterjedése észak–déli irányban közel 135 km, kelet–nyugati irányban pedig mintegy száz kilométer.

A diverzifikált termelés jellemezte mezőgazdaság Drôme megye egyik alapvető tevékenységi ágazata. Családi (átlagosan 31 hektáros) gazdaságokon alapul, amelyek fennmaradása az említett diverzifikálódásnak köszönhető: gyümölcstermesztés, vegyes növénytermesztés, vetőmagok, olajfaligetek, levendula és aromanövények stb. Mindazonáltal némelyik termelési ágazat, köztük a szőlőtermesztés gyakorlatilag az egész területen megtalálható, különösen a lejtőkön és lejtők alján.

Drôme megyében agyagos-meszes, kavicsos talajok és (a lejtőkön és a dombokon) kaviccsal borított talajok találhatók, amelyek rendszeres vízellátást biztosítanak a szőlőnek, és lehetővé teszik a nap közben eltárolt hő éjszakai visszanyerését. Előfordulnak továbbá löszös talajok és homokos talajok is, amelyek viszont vegyesebb vízellátást biztosítanak. A talajok e sokszínűsége magyarázza a szőlőfajták diverzifikálását.

Drôme éghajlata északon kontinentális, majd Valence-tól délre fokozatosan mediterránná válik. A megye keleti kétharmadát hegyvidéki hatások határozzák meg, különösen 600–700 m magasság felett. Ezek a hatások különféle helyi éghajlatokat eredményeznek.

A csapadékmennyiség mindenütt meglehetősen magas, a mediterrán övezetben is. A megye északi részén a csapadék az év 12 hónapjában viszonylag jól eloszlik, dél felé haladva azonban ősszel jelentősebb mennyiségű, míg nyáron egyre ritkább. Két fő szélfajta fordul elő: a misztrál (északi szél) és a tengeri szél (déli szél). A misztrál szárítja a levegőt, míg a tengeri szél enyhe és nedves földközi-tengeri levegőt hoz magával. Ezek a szelek, amelyeket az északi és a déli régiók légköri nyomásának különbsége idéz elő, viharosak lehetnek, különösen a Rhône völgyében, ugyanakkor hasznosak és szükségesek a szőlő fejlődéséhez.

Drôme megye talajainak és éghajlatainak változatosságához illeszkedik a szőlőfajták sokfélesége, noha a bortermelést messzemenően a vörösborok uralják (a mennyiség mintegy fele).

A megye északi részén – a „Crozes-Hermitage” ellenőrzött eredetmegjelölésre számot tartó termelés hatására – a fajtaösszetételt általában egyetlen fajta határozza meg: a vörösborok és a rozék többnyire a syrah N és a gamay N fajtából, a fehérborok pedig a marsanne B, a roussanne B és a viognier B fajtából készülnek.

Ezzel szemben a megye déli és keleti részén a sokféle éghajlati és geológiai hatás kedvez a számos különböző fajta termesztésének. A vörösborok és a rozék grenache N, merlot N, syrah N, cabernet sauvignon N, gamay N cinsault N vagy carignan N fajtából, illetve – a mediterrán éghajlathoz való alkalmazkodás érdekében – marselan N és caladoc N fajtából készülnek. A fehérborokat chardonnay B, aligoté B és viognier B fajtából készítik.

A földrajzi terület és a termék sajátosságai közötti ok-okozati kapcsolat

A szupramediterrán éghajlat és a félkontinentális éghajlat közötti átmenetet képező köztes éghajlat kedvez annak, hogy a jó vízelvezetésű és gyorsan felmelegedő talajú lejtőkön vagy lejtőaljakon elhelyezkedő parcellákon telepítsék az OFJ szőlőfajtáit. Ez a szinergia lehetővé teszi a szőlő elsődleges aromáinak megőrzését, és a gyümölcsös vagy virágos jegyek által jellemzett friss borok előállítását.

A régészeti leletek, különösen a feltárt amforák arról tanúskodnak, hogy Drôme tájképét a Kr. u. II. század óta a szőlőtermesztés alakította.

A Rhône völgyéből származó „gall bor” nagy sikernek örvendett a római asztalokon. Akkoriban irtották ki az erdőket és ültették be a lejtőket szőlővel, hogy ez a vidék váljék Gallia egyik legszebb régiójává.

Az idők során Drôme vidékének sokszínűsége sokféle know-how-t, szőlőfajtát és mindenekelőtt folyamatos alkalmazkodást tett szükségessé annak érdekében, hogy – a biológiai sokféleség tiszteletben tartása mellett – a szőlőültetvények jobban megtelepedjenek ebben a környezetben.

A félkontinentális és a mediterrán éghajlati hatások találkozása kedvez a kiegyensúlyozott borok előállításának, amelyek a „Drôme” oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott csendes borokra és minőségi pezsgőkre jellemző aromatikussággal és frissességgel rendelkeznek.

A „Drôme” oltalom alatt álló földrajzi jelzés vidékének szőlőtermő jellegét erősíti, hogy régóta művelnek törzsültetvényeket oltványok, valamint szőlőtőkék céljára.

Így a szőlőtermesztés a megye legdélebbi részén található Tain-l’Hermitage-tól a Diois vidékén át a montélimar-i síkságig a vidéken élők szokásaiban és termesztési gyakorlataiban gyökerezik. Ezenkívül a bortermelés Drôme második legnagyobb termelési ágazata a gyümölcstermesztés után.

A „Drôme” OFJ alatt évente forgalomba hozott mennyiségek mintegy 35 000 hektolitert tesznek ki, és 100 borgazdaság, azon belül 63 külön pincészet gazdasági tevékenysége köré szerveződnek.

A bortermelés és a pincéből történő közvetlen értékesítés, a helyi gasztronómia, a számos ünnepség és a vidéki turizmus – különösen a borútvonalak – közötti növekvő szinergia lehetővé teszi a „Drôme” OFJ borok egyediségének fejlesztését. A „Salon des vins de Tain l’Hermitage”-hoz hasonló borvásárok, valamint például a „Promenade Gourmande dans la Drôme” kalauz aktualizált kiadásának közzététele olyan események, amelyek hozzájárulnak a „Drôme” oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok hírnevéhez a helyi fogyasztók körében.

Országos szinten a „Drôme” oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok szerepelnek a „Guide Hachette des Vines” kalauzban, és rendszeresen hoznak el érmeket a párizsi általános mezőgazdasági versenyről (Concours Général Agricole de Paris).

Ez a dinamizmus mind helyi, mind nemzeti szinten hozzájárul a „Drôme” oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok hírnevének fejlődéséhez.

9. További alapvető feltételek (csomagolás, címkézés, egyéb követelmények)

Címkézés

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

Az Európai Unió OFJ-logójának szerepelnie kell a címkén, ha az „Indication géographique protégée” (oltalom alatt álló földrajzi jelzés) felirat helyett a „Vin de pays” (tájbor) hagyományos felirat szerepel.

A „Drôme” oltalom alatt álló földrajzi jelzés kiegészülhet a következő kisebb földrajzi egységek nevével:

„Comté de Grignan”,

„Coteaux de Montélimar”.

A „Comté de Grignan” vagy „Coteaux de Montélimar” földrajzi egység nevével és egy vagy több szőlőfajta nevével kiegészített „Drôme” oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok az alábbi listában szereplő, borszőlőfajtaként besorolt fajtákból készülnek:

Alicante henri bouschet N, aligoté B, aramon N, artaban N, arinarnoa N, aubun N, barbaroux Rs, bourboulenc B, cabernet franc N, cabernet sauvignon N, caladoc N, carignan blanc B, carignan N, chardonnay B, chasan B, chenanson N, chenin B, cinsaut N, clairette B, clairette rose Rs, colombard B, cot N, counoise N, egiodola N, floréal B, gamay N, ganson N, grenache blanc B, grenache gris G, grenache N, gros manseng B, macabeu B, marsanne B, marselan N, merlot N, mourvèdre N, muscardin N, monarch N, muscaris B,muscat à petits grains B, muscat à petits grains Rg, muscat d’Alexandrie B, muscat de Hambourg N, nielluccio N, petit manseng B, petit verdot N, pinot gris G, pinot noir N, piquepoul blanc B, piquepoul gris G, piquepoul noir N, portan N, prior N, rosé du var Rs, roussanne B, sauvignon B, sauvignon gris G, sciaccarello N, semillon B, solaris B, soreli B, souvignier gris, syrah N, tannat N, tempranillo N, terret gris G, terret noir N, tibouren N, ugni blanc B, vermentino B, viognier B., vidoc N, voltis B.

A földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A körülhatárolt földrajzi területen való előállítás tekintetében biztosított eltérés

A feltétel leírása:

A 2. pontban említett kisebb földrajzi egységek valamelyikének nevével esetlegesen kiegészített „Drôme” oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok erjesztésére és készítésére vonatkozó eltéréssel meghatározott, közvetlenül szomszédos terület a földrajzi területtel szomszédos járásokból áll, nevezetesen a következő településekből, megyékre lebontva, a 2020. évi hivatalos földrajzi kódexnek (COG) megfelelően:

Alpes-de-Haute-Provence megye (04):

(87 település)

Aubenas-les-Alpes, Aubignosc, Authon, Banon, Bayons, Bellaffaire, Bevons, La Brillanne, Le Caire, Céreste, Château-Arnoux-Saint-Auban, Châteaufort, Châteauneuf-Miravail, Châteauneuf-Val-Saint-Donat, Clamensane, Claret, Corbières-en-Provence, Cruis, Curbans, Curel, Dauphin, Entrepierres, L'Escale, Faucon-du-Caire, Fontienne, Forcalquier, Ganagobie, Gigors, L’Hospitalet, Lardiers, Limans, Lurs, Mallefougasse-Augès, Mane, Manosque, Melve, Mison, Montfort, Montfuron, Montjustin, Montlaux, Montsalier, La Motte-du-Caire, Nibles, Niozelles, Noyers-sur-Jabron, Les Omergues, Ongles, Oppedette, Peipin, Peyruis, Piégut, Pierrerue, Pierrevert, Redortiers, Reillanne, Revest-des-Brousse, Revest-du-Bion, Revest-Saint-Martin, La Rochegiron, Saint-Étienne-les-Orgues, Saint-Geniez, Saint-Maime, Saint-Martin-les-Eaux, Saint-Michel-l'Observatoire, Saint-Vincent-sur-Jabron, Sainte-Croix-à-Lauze, Sainte-Tulle, Salignac, Saumane, Sigonce, Sigoyer, Simiane-la-Rotonde, Sisteron, Sourribes, Thèze, Turriers, Vachères, Valavoire, Valbelle, Valernes, Vaumeilh, Venterol, Villemus, Villeneuve, Volonne, Volx.

Hautes-Alpes megye (05):

(126 település)

Ancelle, Aspremont, Aspres-lès-Corps, Aspres-sur-Buëch, Aubessagne, Avançon, Baratier, Barcillonnette, Barret-sur-Méouge, La Bâtie-Montsaléon, La Bâtie Neuve, La Bâtie-Vieille, La Beaume, Le Bersac, Bréziers, Buissard, Chabestan, Chabottes, Champoléon, Chanousse, La Chapelle-en-Valgaudémar, Châteauneuf-d'Oze, Châteauroux-les-Alpes, Châteauvieux, Chorges, Crévoux, Crots, Dévoluy, Embrun, Éourres, L'Épine, Esparron, Espinasses, Étoile-Saint-Cyrice, La Fare-en-Champsaur, La Faurie, Forest-Saint-Julien, Fouillouse, La Freissinouse, Furmeyer, Gap, Garde-Colombe, Le Glaizil, La Haute-Beaume, Jarjayes, Laragne-Montéglin, Lardier-et-Valença, Laye, Lazer, Lettret, Manteyer, Méreuil, Monêtier-Allemont, Montbrand, Montclus, Montgardin, Montjay, Montmaur, Montrond, La Motte-en-Champsaur, Moydans, Neffes, Nossage-et-Bénévent, Le Noyer, Orcières, Orpierre, Les Orres, Oze, Pelleautier, La Piarre, Le Poët, Poligny, Prunières, Puy-Saint-Eusèbe, Puy-Sanières, Rabou, Rambaud, Réallon, Remollon, Ribeyret, La Roche-des-Arnauds, Rochebrune, La Rochette, Rosans, Rousset, Saint-André-d'Embrun, Saint-André-de-Rosans, Saint-Apollinaire, Saint-Auban-d'Oze, Saint-Bonnet-en-Champsaur, Saint-Étienne-le-Laus, Saint-Firmin, Saint-Jacques-en-Valgodemard, Saint-Jean-Saint-Nicolas, Saint-Julien-en-Beauchêne, Saint-Julien-en-Champsaur, Saint-Laurent-du-Cros, Saint-Léger-les-Mélèzes, Saint-Maurice-en-Valgodemard, Saint-Michel-de-Chaillol, Saint-Pierre-Avez, Saint-Pierre-d'Argençon, Saint-Sauveur, Sainte-Colombe, Le Saix, Saléon, Salérans, La Saulce, Le Sauze-du-Lac, Savines-le-Lac, Savournon, Serres, Sigottier, Sigoyer, Sorbiers, Tallard, Théus, Trescléoux, Upaix, Val Buëch-Méouge, Valdoule, Valserres, Ventavon, Veynes, Villar-Loubière, Vitrolles.

Ardèche megye (07):

(189 település)

Accons, Ajoux, Alba-la-Romaine, Albon-d'Ardèche, Alboussière, Alissas, Andance, Annonay, Arcens, Ardoix, Arlebosc, Arras-sur-Rhône, Aubignas, Baix, Beauchastel, Beauvène, Belsentes, Bidon, Boffres, Bogy, Borée, Boucieu-le-Roi, Boulieu-lès-Annonay, Bourg-Saint-Andéol, Bozas, Brossainc, Chalencon, Le Chambon, Champagne, Champis, Chanéac, Charmes-sur-Rhône, Charnas, Châteaubourg, Châteauneuf-de-Vernoux, Cheminas, Le Cheylard, Chomérac, Colombier-le-Cardinal, Colombier-le-Jeune, Colombier-le-Vieux, Cornas, Coux, Le Crestet, Creysseilles, Cruas, Davézieux, Désaignes, Devesset, Dornas, Dunière-sur-Eyrieux, Eclassan, Empurany, Étables, Félines, Flaviac, Freyssenet, Gilhac-et-Bruzac, Gilhoc-sur-Ormèze, Gluiras, Glun, Gourdon, Gras, Guilherand-Granges, Issamoulenc, Jaunac, Labatie-d'Andaure, Lachapelle-sous-Chanéac, Lafarre, Lalouvesc, Lamastre, Larnas, Lemps, Limony, Lyas, Marcols-les-Eaux, Mariac, Mars, Mauves, Meysse, Monestier, Nozières, Les Ollières-sur-Eyrieux, Ozon, Pailharès, Peaugres, Peyraud, Plats, Pourchères, Le Pouzin, Pranles, Préaux, Privas, Quintenas, Rochemaure, Rochepaule, Rochessauve, La Rochette, Roiffieux, Rompon, Saint-Agrève, Saint-Alban-d'Ay, Saint-Andéol-de-Fourchades, Saint-André-en-Vivarais, Saint-Apollinaire-de-Rias, Saint-Barthélemy-Grozon, Saint-Barthélemy-le-Meil, Saint-Barthélemy-le-Plain, Saint-Basile, Saint-Bauzile, Saint-Christol, Saint-Cierge-la-Serre, Saint-Cierge-sous-le-Cheylard, Saint-Clair, Saint-Clément, Saint-Cyr, Saint-Désirat, Saint-Étienne-de-Serre, Saint-Étienne-de-Valoux, Saint-Félicien, Saint-Fortunat-sur-Eyrieux, Saint-Genest-Lachamp, Saint-Georges-les-Bains, Saint-Jacques-d'Atticieux, Saint-Jean-Chambre, Saint-Jean-de-Muzols, Saint-Jean-Roure, Saint-Jeure-d'Andaure, Saint-Jeure-d'Ay, Saint-Julien d’Intres, Saint-Julien-du-Gua, Saint-Julien-en-Saint-Alban, Saint-Julien-le-Roux, Saint-Julien-Vocance, Saint-Just-d’Ardèche, Saint-Lager-Bressac, Saint-Laurent-du-Pape, Saint-Marcel-d'Ardèche, Saint-Marcel-lès-Annonay, Saint-Martial, Saint-Martin-d'Ardèche, Saint-Martin-de-Valamas, Saint-Martin-sur-Lavezon, Saint-Maurice-en-Chalencon, Saint-Michel-d'Aurance, Saint-Michel-de-Chabrillanoux, Saint-Montan, Saint-Péray, Saint-Pierre-la-Roche, Saint-Pierre-sur-Doux, Saint-Pierreville, Saint-Priest, Saint-Prix, Saint-Remèze, Saint-Romain-d'Ay, Saint-Romain-de-Lerps, Saint-Sauveur-de-Montagut, Saint-Sylvestre, Saint-Symphorien-de-Mahun, Saint-Symphorien-sous-Chomérac, Saint-Thomé, Saint-Victor, Saint-Vincent-de-Barrès, Saint-Vincent-de-Durfort, Sarras, Satillieu, Savas, Sceautres, Sécheras, Serrières, Silhac, Soyons, Talencieux, Le Teil, Thorrenc, Toulaud, Tournon-sur-Rhône, Valvignères, Vanosc, Vaudevant, Vernosc-lès-Annonay, Vernoux-en-Vivarais, Veyras, Villevocance, Vinzieux, Vion, Viviers, Vocance, La Voulte-sur-Rhône.

Isère megye (38):

(383 település)

Les Adrets, Agnin, L'Albenc, Allemond, Allevard, Ambel, Anjou, Anthon, Artas, Assieu, Auberives-en-Royans, Auberives-sur-Varèze, Auris, Autrans-Méaudre en Vercors Avignonet, Barraux, Beaucroissant, Beaufin, Beaufort, Beaulieu, Beaurepaire, Beauvoir-de-Marc, Beauvoir-en-Royans, Bellegarde-Poussieu, Bernin, Besse, Bessins, Biviers, Bossieu, Bougé-Chambalud, Le Bourg-d'Oisans, Bressieux, Bresson, Brézins, Brié-et-Angonnes, Brion, La Buisse, La Buissière, Chalon, Le Champ-près-Froges, Champ-sur-Drac, Champagnier, Champier, Chamrousse, Chanas, Chantepérier, Chantesse, Chapareillan, La Chapelle-de-Surieu, La Chapelle-du-Bard, Charantonnay, Charnècles, Charvieu-Chavagneux, Chasse-sur-Rhône, Chasselay, Château-Bernard, Châtel-en-Trièves, Châtelus, Châtenay, Châtonnay, Chatte, Chavanoz, Chevrières, Le Cheylas, Cheyssieu, Chichilianne, Chirens, Cholonge, Chonas-l'Amballan, Choranche, Chuzelles, Claix, Clavans-en-Haut-Oisans, Clelles, Clonas-sur-Varèze, Cognet, Cognin-les-Gorges, La Combe-de-Lancey, Corenc, Cornillon-en-Trièves, Corps, Corrençon-en-Vercors, La Côte-Saint-André, Les Côtes-d'Arey, Les Côtes-de-Corps, Coublevie, Cour-et-Buis, Cras, Crêts-en- Belledonne, Crolles, Culin, Les-Deux- Alpes, Diémoz, Domène, Échirolles, Engins, Entraigues, Entre-deux-Guiers, Estrablin, Eybens, Eyzin-Pinet, Faramans, La Flachère, Fontaine, Fontanil-Cornillon, La Forteresse, Le Freney-d'Oisans, La Frette, Froges, La Garde, Gières, Gillonnay, Goncelin, Grenay, Grenoble, Gresse-en-Vercors, Le Gua, Le Haut-Bréda, Herbeys, Heyrieux, Huez, Hurtières, Izeaux, Izeron, Janneyrias, Jarcieu, Jardin, Jarrie, Laffrey, Lalley, Lans-en-Vercors, Laval, Lavaldens, Lavars, Lentiol, Lieudieu, Livet-et-Gavet, Lumbin, Luzinay, Malleval-en-Vercors, Marcieu, Marcilloles, Marcollin, Marnans, Mayres-Savel, Mens, Meylan, Meyrieu-les-Étangs, Meyssiez, Miribel-Lanchâtre, Miribel-les-Échelles, Mizoën, Moidieu-Détourbe, Moirans, Moissieu-sur-Dolon, Monestier-d'Ambel, Monestier-de-Clermont, Le Monestier-du-Percy, Monsteroux-Milieu, Mont-Saint-Martin, Montagne, Montaud, Montbonnot-Saint-Martin, Montchaboud, Monteynard, Montfalcon,Montseveroux, Morette, La Morte, La Motte-d'Aveillans, La Motte-Saint-Martin, Mottier, Le Moutaret, La Mure, La Murette, Murianette, Murinais, Nantes-en-Ratier, Notre-Dame-de-Commiers, Notre-Dame-de-l'Osier, Notre-Dame-de-Mésage, Notre-Dame-de-Vaulx, Noyarey, Oris-en-Rattier, Ornacieux-Balbins,Ornon, Oulles, Oytier-Saint-Oblas, Oz, Pact, Pajay, Le Péage-de-Roussillon, Pellafol, Penol, Percy, La Pierre, Pierre-Châtel, Pisieu, Plan, Plateau-des-Petites-Roches, Poisat, Poliénas, Pommier-de-Beaurepaire, Ponsonnas, Pont-de-Chéruy, Le Pont-de-Claix, Pont-en-Royans, Pont-Évêque, Pontcharra, Portes-des-Bonnevaux, Prébois, Presles, Primarette, Proveysieux, Prunières, Quaix-en-Chartreuse, Quet-en-Beaumont, Quincieu, Réaumont, Renage, Rencurel, Revel, Revel-Tourdan, Reventin-Vaugris, Rives, La Rivière, Les Roches-de-Condrieu, Roissard, Roussillon, Rovon, Royas, Roybon, Sablons, Saint-Agnin-sur-Bion, Saint-Alban-du-Rhône, Saint-Andéol, Saint-André-en-Royans, Saint-Antoine-l’Abbaye, Saint-Appolinard, Saint-Arey, Saint-Aupres, Saint-Barthélémy, Saint-Barthélemy-de-Séchilienne, Saint-Baudille-et-Pipet, Saint-Blaise-du-Buis, Saint-Bonnet-de-Chavagne, Saint-Cassien, Saint-Christophe-en-Oisans, Saint-Christophe-sur-Guiers, Saint-Clair-du-Rhône, Saint-Clair-sur-Galaure, Saint-Égrève, Saint-Étienne-de-Crossey, Saint-Étienne-de-Saint-Geoirs, Saint-Geoirs, Saint-Georges-d'Espéranche, Saint-Georges-de-Commiers, Saint-Gervais, Saint-Guillaume, Saint-Hilaire-de-la-Côte, Saint-Hilaire-du-Rosier, Saint-Honoré, Saint-Ismier, Saint-Jean-d'Hérans, Saint-Jean-de-Bournay, Saint-Jean-de-Moirans, Saint-Jean-de-Vaulx, Saint-Jean-le-Vieux, Saint-Joseph-de-Rivière, Saint-Julien-de-l'Herms, Saint-Just-Chaleyssin, Saint-Just-de-Claix, Saint-Lattier, Saint-Laurent-du-Pont, Saint-Laurent-en-Beaumont, Saint-Marcellin, Saint-Martin-d'Hères, Saint-Martin-d'Uriage, Saint-Martin-de-Clelles, Saint-Martin-de-la-Cluze, Saint-Martin-le-Vinoux, Saint-Maurice-en-Trièves, Saint-Maurice-l'Exil, Saint-Maximin, Saint-Michel-de-Saint-Geoirs, Saint-Michel-en-Beaumont, Saint-Michel-les-Portes, Saint-Mury-Monteymond, Saint-Nazaire-les-Eymes, Saint-Nicolas-de-Macherin, Saint-Nizier-du-Moucherotte, Saint-Paul-d'Izeaux, Saint-Paul-de-Varces, Saint-Paul-lès-Monestier, Saint-Pierre-d'Entremont, Saint-Pierre-de-Bressieux, Saint-Pierre-de-Chartreuse, Saint-Pierre-de-Chérennes, Saint-Pierre-de-Méaroz, Saint-Pierre-de-Mésage, Saint-Prim, Saint-Quentin-sur-Isère, Saint-Romain-de-Surieu, Saint-Romans, Saint-Sauveur, Saint-Siméon-de-Bressieux, Saint-Sorlin-de-Vienne, Saint-Théoffrey, Saint-Vérand, Saint-Vincent-de-Mercuze, Sainte-Agnès, Sainte-Anne-sur-Gervonde, Sainte-Luce, Sainte-Marie-d'Alloix, Sainte-Marie-du-Mont, Salaise-sur-Sanne, La Salette-Fallavaux, La Salle-en-Beaumont, Le Sappey-en-Chartreuse, Sarcenas, Sardieu, Sassenage, Savas-Mépin, Séchilienne, Septème, Serpaize, Serre-Nerpol, Seyssinet-Pariset, Seyssins, Seyssuel, Siévoz, Sillans, Sinard, La Sône, Sonnay, Sousville, La-Sure-en-Chartreuse, Susville, Têche, Tencin, La Terrasse, Theys, Thodure, Le Touvet, Tramolé, Treffort, Tréminis, La Tronche, Tullins, Valbonnais, Valencin, La Valette, Valjouffrey, Varacieux, Varces-Allières-et-Risset, Vatilieu, Vaujany, Vaulnaveys-le-Bas, Vaulnaveys-le-Haut, Venon,, Vernioz, Le Versoud, Veurey-Voroize, Vienne, Vif, Villard-Bonnot, Villard-de-Lans, Villard-Notre-Dame, Villard-Reculas, Villard-Reymond, Villard-Saint-Christophe, Ville-sous-Anjou, Villeneuve-de-Marc, Villette-d'Anthon, Villette-de-Vienne, Vinay, Viriville, Vizille, Voiron, Voreppe, Vourey.

A következő település területének egy része:

Eclose-Badinières a korábbi Eclose település területének megfelelő rész tekintetében.

Vaucluse megye (84):

(95 település)

Althen-des-Paluds, Aubignan, Aurel, Avignon, Le Barroux, Le Beaucet, Beaumes-de-Venise, Beaumont-du-Ventoux, Bédarrides, Bédoin, Blauvac, Bollène, Brantes, Buisson, Cabrières-d'Avignon, Caderousse, Cairanne, Camaret-sur-Aigues, Caromb, Carpentras, Châteauneuf-de-Gadagne, Châteauneuf-du-Pape, Courthézon, Crestet, Crillon-le-Brave, Entraigues-sur-la-Sorgue, Entrechaux, Faucon, Flassan, Fontaine-de-Vaucluse, Gigondas, Grillon, L'Isle-sur-la-Sorgue, Jonquerettes, Jonquières, Lafare, Lagarde-Paréol, Lagnes, Lamotte-du-Rhône, Lapalud, Loriol-du-Comtat, Malaucène, Malemort-du-Comtat, Mazan, Méthamis, Modène, Mondragon, Monieux, Monteux, Morières-lès-Avignon, Mormoiron, Mornas, Orange, Pernes-les-Fontaines, Piolenc, Le Pontet, Puyméras, Rasteau, Richerenches, Roaix, La Roque-Alric, La Roque-sur-Pernes, Sablet, Saint-Christol, Saint-Didier, Saint-Hippolyte-le-Graveyron, Saint-Léger-du-Ventoux, Saint-Marcellin-lès-Vaison, Saint-Pierre-de-Vassols, Saint-Romain-en-Viennois, Saint-Roman-de-Malegarde, Saint-Saturnin-lès-Avignon, Saint-Trinit, Sainte-Cécile-les-Vignes, Sarrians, Sault, Saumane-de-Vaucluse, Savoillan, Séguret, Sérignan-du-Comtat, Sorgues, Suzette, Le Thor, Travaillan, Uchaux, Vacqueyras, Vaison-la-Romaine, Valréas, Vedène, Velleron, Venasque, Villedieu, Villes-sur-Auzon, Violès, Visan.

A 2. pontban említett kisebb földrajzi egységek valamelyikének nevével esetlegesen kiegészített „Drôme” oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott minőségi pezsgők erjesztésére és készítésére vonatkozó eltéréssel meghatározott, közvetlenül szomszédos terület a Drôme megyével szomszédos járásokból áll, nevezetesen:

északon/észak-keleten Grenoble és Vienne járás Isère megyében,

keleten Gap járás Hautes-Alpes megyében,

dél-keleten Forcalquier járás Alpes-de-Haute-Provence megyében,

délen Carpentras és Avignon járás Vaucluse megyében,

nyugaton Privas és Tournon-sur-Rhône járás Ardèche megyében.

A termékleíráshoz vezető link

http://info.agriculture.gouv.fr/gedei/site/bo-agri/document_administratif-14462374-d7a3-429a-a357-9760cf540a2c

(1) HL L 9., 2019.1.11., 2. o.

2021.3.19.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 93/68

Az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 105. cikkében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás módosítására irányuló kérelem közzététele

(2021/C 93/09)

Ez a közzététel az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 98. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra, amely a közzététel időpontjától számított két hónapon belül tehető meg.

A TERMÉKLEÍRÁS MÓDOSÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRELEM

„Iaşi”

PDO-RO-A0139-AM01

A kérelem benyújtásának időpontja: 2014.12.12.

1. A módosításra vonatkozó szabályok

Az 1308/2013/EU rendelet 105. cikke – Nem kisebb jelentőségű módosítás

2. A módosítás leírása és indokolása

2.1. Az eredetmegjelölés körülhatárolt területének kiterjesztése, a termőterület bővítése

Leírás és indokolás

Iași (Jász) megyében szőlővel betelepített, körülhatárolt területek Probota, Țigănași, Andrieșeni, Bivolari, Trifești és Roșcani községekben találhatók, kis távolságra, azaz 10 vagy 40 km-re keletre, délkeletre és északkeletre Iași (Jászvásár) településtől, amely a Iași OEM körülhatárolt terület részét képezi. E települések termőföld- és éghajlati viszonyai megegyeznek a Iași OEM-mel ellátott minőségi borokat előállító Iași területéivel.

Mivel e települések éghajlati és geológiai adottságai azonosak, azokat be kell vonni a Iași OEM körülhatárolt területébe, hogy szőlőültetvényeiken a Iași OEM előállítási területén található parcellák jellegzetes és autentikus jellemzőivel rendelkező borokat lehessen előállítani.

A teljes és pontos körülhatárolt terület ez alapján a következőket foglalja magában:

Copou almegjelölés:

—	Iași város, Copou városnegyed,

—	Aroneanu község, Aroneanu, Șorogari, Aldei és Dorobanț falvak,

—	Rediu község, Rediu, Breazu, Tăutești és Horlești falvak,

—	Movileni község, Movileni, Potângeni és Iepureni falvak.

Bucium almegjelölés:

—	Iași város, Bucium városnegyed,

—	Tomești község, Tomești, Goruni, Chicerea és Vlădiceni falvak,

—	Bârnova község, Pietrăria, Cercu, Vișan és Păun falvak,

—	Ciurea község, Ciurea és Hlincea falvak.

Uricani almegjelölés:

—	Miroslava község, Uricani, Miroslava, Vorovești, Balciu, Brătuleni és Cornești falvak,

—	Horlești község, Horlești és Bogdănești falvak,

—	Valea Lupului község, Valea Lupului falu,

—	Leţcani község, Leţcani falu,

—	Dumești község, Dumești falu,

—	Podu Iloaiei városa.

Probota almegjelölés:

—	Probota község: Probota és Perieni falvak,

—	Ţigănaşi község: Țigănași, Cârniceni, Stejării és Mihail Kogălniceanu falvak,

—	Bivolari község: Bivolari, Soloneț, Traian, Buruienești és Tabăra falvak,

—	Andrieşeni község: Andrieșeni, Glăvănești, Fântânele és Spineni falvak;

—	Trifeşti község: Trifești falu,

—	Roşcani község: Roșcani és Rădeni falvak. Ez a módosítás a termékleírás III. fejezetét és az egységes dokumentum 1.6. szakaszát érinti.

2.2. Új borszőlőfajták termesztésbe vonása engedélyezett fő fajtákként

Leírás és indokolás

A Riesling de Rhin, Golia, Tămâioasă românească, Șarba, Busuioacă de Bohotin és Arcaș borszőlőfajtákat felvették az engedélyezett fő fajták jegyzékébe. E fajták felvételével megőrzik a „Iași” oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott borok minőségét és sajátosságait.

A Iași OEM területének egyes éghajlati jellemzői, mint például az augusztusban kezdődő zsendülés és a szőlők szeptember végéig, az enyhe túlérésig tartó lassú érése a nemesrothadás kialakulásával együtt kedvezőek a Riesling de Rhin, a Tămâioasă românească és a Șarba fajtáknak, amelyek cukortartalma (szeptember végén) 195–210 g/l, túlérés esetén pedig elérheti akár a 230 g/l értéket is. A területre jellemző ezen sajátosságok azt eredményezik, hogy különösen a fiatal borok a zöldalma, a grapefruit és az őszibarack friss aromáival rendelkeznek, és a viszonylag magas savtartalomnak köszönhetően élénkek. A déli fekvésű, a napsugárzásnak fokozatosan kitett és közepes termékenységű lejtők elhelyezkedése az aromás fajták, különösen a Busuioacă de Bohotin teljes érését eredményezi, amely fajta fokozottan alkalmazkodik a terület körülményeihez, és túlzott túlérés nélkül cukortartalma elérheti a 185–200 g/l értéket.

E módosítással az egységes dokumentum 1.7. szakasza és a termékleírás IV. fejezete módosul.

2.3. A termesztésbe bevont új borszőlőfajták szőlő- és borhozamának feltüntetése

Leírás és indokolás

Tekintettel a termesztésbe bevont új borszőlőfajták bevezetésére, a Iași OEM borokhoz szükséges fajták maximális bor-/szőlőhozamát is feltüntették a termékleírásban.

E módosítással az egységes dokumentum 1.5.2. szakasza és a termékleírás V. fejezete módosul.

2.4. Az emberi tényezőkre vonatkozó részletek feltüntetése

Leírás és indokolás

Az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott borok esetében a hatályos jogszabályoknak való megfelelés biztosítása érdekében fel kell tüntetni a Iași OEM borok különleges jellemzőit befolyásoló emberi tényezőkre vonatkozó információkat.

A szőlőtermesztési technológia magában foglalja zöldmunkák elvégzését (egyszerű Guyot/kettős Guyot/egyesfüggöny metszési rendszerek, félmagas szőlőművelési módszer választása és a hajtásoknak a szárból történő eltávolítása mellett). A zöldmunkák egyensúlyt teremtenek a levéltömeg és a gyümölcsterhelés között annak érdekében, hogy lehetővé váljon a magas cukorfelhalmozódás és a magas savtartalom fenntartása (a levélterület csökkentése csökkenti a savak hő és fény jelenlétében történő elégetését).

A szüret optimális idejét a szőlő fajtája és a szőlőbogyók érettsége alapján határozzák meg, a savasság, a cukortartalom és az aromák közötti egyensúly megteremtése érdekében.

A mustot flotálással tisztítják, ami lehetővé teszi nagy mennyiségű must folyamatos tisztítását és stabilizálását, mivel a must végső minőségének elérésével kapcsolatos egyik fő célkitűzés a szilárdanyag- és fenolvegyület-tartalom csökkentése. A friss musthoz kiválasztott élesztőket adnak hozzá az alkoholos erjedés megkezdődése előtt, és erjedésaktivátorokat alkalmaznak, amelyek beindítják és szabályozzák az alkoholos erjedést és az újraerjesztést.

A lecsepegtetés/préselés során enzimek felhasználásával vörösborok esetében gyorsan kinyerhetők a pigmentált anyagok és a tanninok, az aromás szőlőfajták esetében pedig javítható az aromaanyagok extrakciója.

A Fetească neagră vagy Cabernet Sauvignon törköly-must keverékéhez hozzáadott enzimek lebontják a pektin- és cellulózvegyületeket a sejtfalakban, elősegítve ezáltal a pigmentált anyagok kivonását.

A Muscat Ottonel, a Busuioacă de Bohotin és a Traminer roz szőlőfajták törköly-must keverékéhez hozzáadott enzimek a sejtfalakban lebontják a pektin- és cellulózvegyületeket, és ily módon előmozdítják az aromás anyagok kivonását. A túlérett vagy penészes szőlőből készült borok esetében szintén használnak bizonyos enzimeket az aromaanyagok felszabadítására.

E módosítással az egységes dokumentum 1.8. szakasza és a termékleírás II. fejezete módosul.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

1. A termék elnevezése

Iaşi

2. A földrajzi árujelző típusa

OEM – oltalom alatt álló eredetmegjelölés

3. A szőlőből készült termékek kategóriái

Bor

4. A bor(ok) leírása

A fehér- és rozéborok analitikai és érzékszervi jellemzői

A fehérborok szalmasárga vagy intenzív sárga, zöldes árnyalatú sárga, élénk- vagy citromsárga színűek, a rozéborok árnyalatai pedig a rózsaszíntől a hagymahéjszínűig terjednek. A zöld citrusfélék és a bodza, a rózsaszirmok, a bazsalikom, a grapefruit intenzív aromáival, a mezei virágok finom aromáival, enyhe érlelés esetében pedig a frissen kaszált szénára és a mézre emlékeztető jegyekkel is rendelkeznek.

Ízüket tekintve a fehérborok olajos érzetűek, érleléssel enyhén éterszerűvé válnak, a zöldalma, a grapefruit, az őszibarack, a méz és a frissen vágott fű aromájával rendelkeznek. A fiatal borok rendkívül frissek, virágos, esetenként mérsékelten savas, gyümölcsös karakterrel, kellemes, ásványos utóízzel, a citrusfélékre emlékeztető és füves jegyekkel, amelyek élénkséget kölcsönöznek nekik.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)	15,00
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)	11
Minimális összes savtartalom	4,5 g/l, borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)	25
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)	250

Analitikai és érzékszervi jellemzők – vörösborok

A vörösborok vörösesbarna, intenzív bíborvörös, mélyvöröstől az élénkvörösig terjedő vagy rubinvörös színű borok a keserű fekete cseresznye és a meggy sajátos illatával, a füstölés nélküli aszalt szilva valódi virágos jegyeivel, az érett piros bogyós erdei gyümölcsök (ribiszke, vörös áfonya, szeder, kék áfonya) aromájával; az érlelés a vanília finom ízét, és friss gyümölcsökre és a zsendülő szőlőre emlékeztető virágos bukét kölcsönöz e boroknak.

Ízük bársonyos, túlzott összehúzó hatás nélküli, kiegyensúlyozott, konzisztens, hosszan tartó, gyógynövényes, idővel kiegyensúlyozottá váló, összehúzó hatású tanninokkal.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)	15,00
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)	11
Minimális összes savtartalom	4,5 g/l, borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)	25
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)	200

5. Borkészítési eljárások

a) Alapvető borászati eljárások

Borászati eljárások

Művelésmód

Zöldszüret – a szőlőfürtök számának csökkentése a zsendülés időszakában, ha a potenciális terméshozam meghaladja a termékleírásban megengedett felső határokat.

Az öntözés kizárólag aszályos években, az ONVPV (Nemzeti Szőlészeti és Borászati Hivatal) értesítése mellett megengedett, ha a talaj víztartalma 100 cm mélységben az aktív nedvességintervallum (AHI) 50 %-ára csökken; észszerű öntözési szabályokat kell alkalmazni (400–600 m3/ha).

b) Maximális hozamok

—	a szüret idején a szőlő teljes érettségi állapotában, a Muscat Ottonel, Sauvignon, Pinot gris, Chardonnay, Traminer roz, Golia fajták esetében 9 000 kilogramm szőlő hektáronként

—	a szüret idején a szőlő teljes érettségi állapotában, a Cabernet Sauvignon, Pinot noir, Fetească neagră fajták esetében 9 000 kilogramm szőlő hektáronként

—	a szüret idején a szőlő teljes érettségi állapotában, a Tămâioasă românească, Busuioacă de Bohotin, Arcaş fajták esetében 10 000 kilogramm szőlő hektáronként

—	a szüret idején a szőlő teljes érettségi állapotában, a Merlot, Riesling italian, Fetească albă fajták esetében 11 000 kilogramm szőlő hektáronként

—	a szüret idején a szőlő teljes érettségi állapotában, a Riesling de Rhin, Şarba fajták esetében 12 000 kilogramm szőlő hektáronként

—	a szüret idején a szőlő teljes érettségi állapotában, a Muscat Ottonel, Sauvignon, Pinot gris, Chardonnay, Traminer roz fajták esetében 60 hektoliter hektáronként

—	a szüret idején a szőlő teljes érettségi állapotában, a Fetească regală, Aligoté, Băbească neagră fajták esetében 13 000 kilogramm szőlő hektáronként

—	a szüret idején a szőlő teljes érettségi állapotában, a Golia, Cabernet Sauvignon, Pinot noir, Fetească neagră fajták esetében 60 hektoliter hektáronként

—	a szüret idején a szőlő teljes érettségi állapotában, a Tămâioasă românească, Busuioacă de Bohotin fajták esetében 68 hektoliter hektáronként

—	a szüret idején a szőlő teljes érettségi állapotában, a Merlot, Arcaș, Riesling italian, Fetească albă fajták esetében 72 hektoliter hektáronként

—	a szüret idején a szőlő teljes érettségi állapotában, a Riesling de Rhin, Şarba fajták esetében 82 hektoliter hektáronként

—	a szüret idején a szőlő teljes érettségi állapotában, a Fetească regală, Aligoté, Băbească neagră fajták esetében 85 hektoliter hektáronként

6. Körülhatárolt földrajzi terület

Iași megye:

COPOU almegjelölés

—	Iași város, Copou városnegyed;

—	Aroneanu község, Aroneanu, Șorogari, Aldei és Dorobanț falvak;

—	Rediu község, Rediu, Breazu, Tăutești és Horlești falvak;

—	Movileni község, Movileni, Potângeni és Iepureni falvak.

BUCIUM almegjelölés

—	Iași város, Bucium városnegyed;

—	Tomești község, Tomești, Goruni, Chicerea és Vlădiceni falvak;

—	Bârnova község, Pietrăria, Cercu, Vișan és Păun falvak;

—	Ciurea község, Ciurea és Hlincea falvak.

URICANI almegjelölés

—	Miroslava község, Uricani, Miroslava, Vorovești, Balciu, Brătuleni és Cornești falvak;

—	Horlești község, Horlești és Bogdănești falvak;

—	Valea Lupului község, Valea Lupului falu;

—	Leţcani község, Leţcani falu;

—	Dumești község, Dumești falu;

—	Podu Iloaiei városa.

PROBOTA almegjelölés

—	Probota község, Probota és Perieni falvak;

—	Ţigănaşi község, Ţigănaşi, Cârniceni, Stejării és Mihail Kogălniceanu falvak;

—	Bivolari község, Bivolari, Soloneţ, Traian, Buruieneşti és Tabăra falvak;

—	Andrieşeni község, Andrieşeni, Glăvăneşti, Fântânele és Spineni falvak;

—	Trifeşti község, Trifeşti falu;

—	Roşcani község, Roşcani és Rădeni falvak.

7. Fontosabb borszőlőfajták

Aligoté B – Plant de trois, Plant gris, Vert blanc, Troyen blanc

Arcaş N

Busuioacă de Bohotin Rs – Schwarzer Muscat, Muscat fioletovâi, Muscat violet cyperus, Tămâioasă violetă

Băbească neagră N – Grossmuttertraube, Hexentraube, Crăcana, Rară neagră, Căldăruşă, Serecsia

Cabernet Sauvignon N – Petit Vidure, Bourdeos tinto

Chardonnay B – Gentil blanc, Pinot blanc Chardonnay

Fetească albă B – Păsărească albă, Poama fetei, Mädchentraube, Leányka, Leanka

Fetească neagră N – Schwarze Mädchentraube, Poama fetei neagră, Păsărească neagră, Coada rândunicii

Fetească regală B – Königliche Mädchentraube, Königsast, Királyleányka, Dănășană, Galbenă de Ardeal

Golia B

Merlot N – Bigney rouge

Muscat Ottonel B – Muscat Ottonel blanc

Pinot Gris G – Affumé, Grau Burgunder, Grauburgunder, Grauer Mönch, Pinot cendré, Pinot Grigio, Ruländer

Pinot Noir N – Blauer Spätburgunder, Burgund mic, Burgunder roter, Klävner Morillon Noir

Riesling de Rhin B – Weisser Riesling, White Riesling (fehér rizling)

Riesling italian B – Olasz Riesling, Olaszriesling (Olaszrizling), Welschriesling

Sauvignon B – Green sauvignon

Traminer Rose Rs – Rosetraminer, Savagnin Rose, Gewürztraminer

Tămâioasă românească B – Rumanische Weihrauchtraube, Tamianka

Şarba B

8. A kapcsolat(ok) leírása

Kapcsolat a földrajzi területtel

A földrajzi területre vonatkozó részletek

A szőlőültetvény a Moldvai-fennsíkon északkeletre, a dombos Moldvai-mezőség és a Moldvai-fennsík középső része közötti kapcsolódási területen található, amelyet a Jászvásári-oldal határol. A terület éghajlata mérsékelt kontinentális, szélsőséges hatásokkal, ami annak tulajdonítható, hogy a terület a Moldvai-fennsík mérsékelt kontinentális éghajlata és a Moldvai-mezőség szélsőséges kontinentális éghajlata közötti kapcsolódási ponton helyezkedik el.

A terület a Moldva dombvidékein (délkelet), valamint a Moldvai-fennsík Prut folyó (Tomeşti–Bohotin szakasz) felé néző déli része felé vezető átmeneti hegygerincen (Repedő-csúcs) található szőlőültetvényeket foglalja magában. A térségben több szőlőtermesztő központ van, például Copou-Şorogari, Galata, Uricani, Bucium, Comarna és Tomeşti, északi/északkeleti irányban pedig Iași városától mintegy 40 km-re két további, kedvező szőlőtermesztési feltételekkel rendelkező központ található, Probota és Plugari, ahol a minőségi borok előállítására alkalmas fajtákat termesztenek.

A szőlőültetvényen a legjobb szőlőhozamot a napsütéses fennsíkokon és a mellékfolyók által kivájt folyómedencékben nyerik, amelyeket – északi kitettségük ellenére – az északról vagy északkeletről érkező levegőtömegek védenek, valamint azoknak a déli és nyugati levegőtömegeknek a főnös hatása, amelyek a magas fennsíkról ereszkednek le a Bahlui és a Prut folyók területére.

Nagy szőlőültetvények a Jászvásári-oldal és a Moldvai-fennsík középső részének északi és északkeleti szegélye közé vájt völgyek medencéjében is találhatók, amelyek a folyómedreket elválasztó dombos, másodlagos folyóközök mentén is folytatódnak.

Termékadatok

A fehérborok színskálája a szalmasárgától a zöldes árnyalatú sárgáig terjed, intenzív aromájuk a citrusfélékre és a grapefruitra emlékeztet, amelyben az érlelés során enyhén virágos és mézes jegyek alakulnak ki. Ízüket tekintve olajosak, a fiatal borok jellemzően frissek, mérsékleten savasak, gyümölcsösek és esetenként ásványi jegyekkel rendelkeznek, ami élénkséget kölcsönöz e boroknak. A mérsékelt érlelés megőrzi a fajta frissességét.

A vörösborok sajátos illata a keserű fekete cseresznyére és a meggyre, illetve füstölés nélküli aszalt szilvára emlékeztet, az érlelés enyhe vaníliás ízt kölcsönöz a boroknak. Színük élénkvörös és túlnyomóan rubinvörös, ízük bársonyos, enyhe összehúzó hatással, konzisztens; testes, kerek borok jól kiegyensúlyozott, összehúzó hatással rendelkező tanninokkal, és különösen az érett erdei gyümölcsök (ribiszke, szeder, kék áfonya) sajátos aromáival rendelkeznek.

Emberi tényezők

A szőlőtermesztési technológia a borok minőségének biztosítása érdekében magában foglalja zöldmunkák elvégzését (egyszerű Guyot/kettős Guyot/egyesfüggöny metszési rendszerek, félmagas szőlőművelési módszer választása és a hajtásoknak a szárból történő eltávolítása mellett). A zöldmunkák egyensúlyt teremtenek a levéltömeg és a gyümölcsterhelés között annak érdekében, hogy lehetővé váljon a magas cukorfelhalmozódás a borokban és a magas savtartalom fenntartása (a levélterület csökkentése csökkenti a savak hő és fény jelenlétében történő elégetését).

A szüret optimális idejét a szőlő fajtája és a szőlőbogyók érettsége alapján határozzák meg, a savasság, a cukortartalom és az aromák közötti egyensúly megteremtése érdekében.

A friss musthoz kiválasztott élesztőket adnak hozzá az alkoholos erjedés megkezdődése előtt, és erjedésaktivátorokat alkalmaznak, amelyek beindítják és szabályozzák az alkoholos erjedést és az újraerjesztést.

A különféle enzimek felhasználásával vörösborok esetében gyorsan kinyerhetők a pigmentált anyagok és a tanninok, az aromás szőlőfajták esetében pedig javítható az aromaanyagok extrakciója, amelyek így megőrizhetők az ilyen szőlőből készült borokban.

A Muscat Ottonel, a Busuioacă de Bohotin és a Traminer roz fajták törköly-must keverékéhez hozzáadott enzimek a sejtfalakban lebontják a pektin- és cellulózvegyületeket, és ily módon előmozdítják az aromás anyagok kivonását. A túlérett vagy penészes szőlőből készült borok esetében szintén használnak enzimeket az aromaanyagok felszabadítására.

Kapcsolat a földrajzi területtel – Meghatározó tényezők

Ezen a szőlőültetvényen a legjobb szőlőhozamot a napsütéses fennsíkokon és a mellékfolyók által kivájt folyómedencékben nyerik, amelyeket – északi kitettségük ellenére – az északról vagy északkeletről érkező levegőtömegek védenek, valamint azoknak a déli és nyugati levegőtömegeknek a főnös hatása, amelyek a magas fennsíkról ereszkednek le a Bahlui és a Prut folyók területére.

A buciumi domboktól távol Pietrărie és Tomești településeken a finom borok előállítására alkalmas fajtákat termesztenek, mint például az Aligote, a Fetească albă és a Muscat Ottonel. Az olyan túlnyomórészt őshonos szőlőfajták, mint a Fetească albă, a Fetească regală és a Fetească neagră, valamint az Aligoté, a Muscat Ottonel és a Merlot fajták egyedi jegyeket kölcsönöznek a Iași OEM körülhatárolt területén termelt boroknak. Kifejezetten meg kell jegyezni az e fajtákból származó borok frissességét, amely a szőlőültetvény 45 °-os szélességi foktól északra fekvő elhelyezkedésének köszönhető, ahol a nyár nem elég forró ahhoz, hogy befolyásolja az elsődleges ízeket.

A domborzat, amely többek között a Frasin, a Perieni és a Plopu patakok miatt erősen tagolt, és ahol a domboldalak mentén más szőlőültetvények is találhatók, valamint a Prut és Jijia folyók medrének tengerszint feletti magassága és a környező csúcsok (amelyek délibb fekvésűek és a Prut-Jijia folyosók felé szélesen nyitottak) tengerszint feletti magassága közötti különbség következtében a Probota község középső részén elhelyezkedő szőlőültetvények melegebb éghajlatúak és a napfénynek jobban ki vannak téve.

A területen kambikus csernozjom-talajok, szürke talajok, regosol talajok és antropogén talajok találhatók, amelyek közül a kambikus csernozjom-talajok dominálnak, amelyek jellemzően magas savtartalmat kölcsönöznek a boroknak.

Az éghajlati tényezők nagy ellentéteket mutatnak az évszakok között: kemény és viszonylag száraz telek, forró és gyakran száraz nyarak, mérsékelt hőmérsékletű és mérsékelten csapadékos tavaszok, valamint enyhe és túlnyomóan tiszta őszök jellemzik a területet. Ezekkel a tényezőkkel együtt a globális napsugárzásnak a lejtők kitettsége szerint változó magas szintje, valamint a vegetációs időszak általános hőegyensúlya, továbbá a szőlők V. és VI. időszakban történő érésének feltételei kedvezőek az olyan minőségi borok előállítása szempontjából, amelyek megőrzik a jellegzetes frissességet, a mérsékelt vagy magas savtartalmat, a virágos jegyekkel és a tanninok egyensúlyával együtt.

9. További alapvető feltételek

A forgalmazásra vonatkozó feltételek

Jogi keret:

A nemzeti jogszabályokban

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

A címkén fel kell tüntetni a bor típusát, annak cukortartalma szerint: száraz, félszáraz, félédes, édes.

Ha a címkén feltüntetik az adott szőlőültetvény elnevezését vagy a kisebb földrajzi egységre utaló eredetmegjelölést (COPOU, BUCIUM, URICANI, PROBOTA), a borok kizárólag a feltüntetett helyről származhatnak.

A termelők kívánságától függően a „Iași” oltalom alatt álló eredetmegjelölés az alábbi szőlőültetvény-megjelölések egyikével egészíthető ki: ARONEANU, REDIU, ŞOROGARI, TOMEŞTI, GORUNI, VLĂDICENI, PIETRĂRIA, VIŞAN, DEALUL DOAMNEI, DOI PERI, MIROSLAVA, URIC, VOROVEŞTI, BALCIU, BRĂTULENI, CORNEŞTI, HORLEŞTI, BOGDĂNEŞTI, COASTA MORII.

A termékleíráshoz vezető link

http://onvpv.ro/sites/default/files/caiet_de_sarcini_doc_iasi_modificat_cf_cererii_1326_1335_2014_pentru_notificarea_com_07.01.2020_no_track_changes.pdf

(1) HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 93

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	64. évfolyam 2021. március 19.

Tartalom		Oldal
	I Állásfoglalások, ajánlások és vélemények
	AJÁNLÁSOK
	Tanács
2021/C 93/01	A Tanács ajánlása (2021. március 12.) a romák egyenlőségéről, társadalmi befogadásáról és részvételéről	1

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,1912
JPY	Japán yen	130,08
DKK	Dán korona	7,4360
GBP	Angol font	0,85575
SEK	Svéd korona	10,1570
CHF	Svájci frank	1,1069
ISK	Izlandi korona	151,60
NOK	Norvég korona	10,1058
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	26,170
HUF	Magyar forint	368,18
PLN	Lengyel zloty	4,6253
RON	Román lej	4,8858
TRY	Török líra	8,7701
AUD	Ausztrál dollár	1,5347
CAD	Kanadai dollár	1,4824
HKD	Hongkongi dollár	9,2493
NZD	Új-zélandi dollár	1,6567
SGD	Szingapúri dollár	1,6013
KRW	Dél-Koreai won	1 343,25
ZAR	Dél-Afrikai rand	17,6202
CNY	Kínai renminbi	7,7507
HRK	Horvát kuna	7,5750
IDR	Indonéz rúpia	17 165,19
MYR	Maláj ringgit	4,8976
PHP	Fülöp-szigeteki peso	57,997
RUB	Orosz rubel	88,1313
THB	Thaiföldi baht	36,772
BRL	Brazil real	6,6225
MXN	Mexikói peso	24,5306
INR	Indiai rúpia	86,6105

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Európai Bizottság
2021/C 93/02	Euroátváltási árfolyamok — 2021. március 18.	15
2021/C 93/03	Az Európai Bizottság által az 1005/2008/EK tanácsi rendelet 22. cikkének (2) bekezdésével összhangban közzétett információk a lobogó szerinti államok által az 1005/2008/EK tanácsi rendelet 20. cikkének (1), (2) és (3) bekezdése, valamint III. melléklete alapján küldött értesítésekről (az államok és illetékes hatóságaik listája)	16
2021/C 93/04	A pénzforgalomba szánt euróérmék új nemzeti előlapja	35

	V Hirdetmények
	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2021/C 93/05	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.10157 — Aurubis / TSR Recycling / JV) ( 1 )	36
2021/C 93/06	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.10159 — Infosys / Daimler (Certain Assets and Personnel)) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	38
	EGYÉB JOGI AKTUSOK
	Európai Bizottság
2021/C 93/07	Termékleírás nem kisebb jelentőségű módosításának jóváhagyására irányuló kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján	39
2021/C 93/08	Az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás standard módosításának jóváhagyásáról szóló értesítés közzététele	54
2021/C 93/09	Az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 105. cikkében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás módosítására irányuló kérelem közzététele	68


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.