Az európai parlament, a tanács és az európai bizottság együttes nyilatkozata az európa jövőjéről szóló konferenciáról

A polgárok szerepvállalásának növelése a demokráciáért – egy reziliensebb európa megteremtése

(2021/C 91 I/01)

A Schuman-nyilatkozat 70 évvel ezelőtt lefektette az Európai Unió alapjait. Olyan egyedülálló politikai projektet indított útjára, amely békét és jólétet teremtett, és minden európai polgár életminőségét javította. Most azonban elérkezett az idő arra, hogy elgondolkodjunk a mi Uniónkról, az előttünk álló kihívásokról és arról, hogy milyen jövőt kívánunk közösen építeni, azt a célt szem előtt tartva, hogy erősítsük az európai szolidaritást.

Megalapítása óta az Európai Uniónak számos kihívást sikerült leküzdenie. A Covid19-világjárvány miatt az Európai Unió egyedülálló modellje eddig soha nem látott próbatétel elé került. Európa le tudja vonni, és le is kell, hogy vonja a tanulságokat ezekből a válságokból, mégpedig a polgárok és közösségek szoros közreműködésével.

Az Európai Uniónak meg kell mutatnia, hogy képes választ adni a polgárok aggályaira és törekvéseire. Az európai politikának olyan inkluzív válaszokat kell adnia, amelyek lehetővé teszik a generációnkat meghatározó feladatok teljesítését: a zöld és digitális átállás sikeres megvalósítása Európa rezilienciájának, társadalmi szerződésének és az európai ipar versenyképességének a megerősítésével egyidejűleg. Kezelnie kell az egyenlőtlenségeket, és biztosítania kell, hogy az Európai Unió olyan méltányos, fenntartható, innovatív és versenyképes gazdasággal rendelkezzen, amely senkit sem hagy hátra. A Covid19 utáni globális környezetben jelentkező geopolitikai kihívások kezelése érdekében Európának asszertívebbnek kell lennie, és globális szinten vezető szerepet kell vállalnia abban, hogy egy egyre nyugtalanabb világban előmozdítsa értékeit és normáit.

A 2019. évi európai választásokon látott magasabb részvételi arány azt tükrözi, hogy az európai polgárok egyre nagyobb érdeklődést tanúsítanak az iránt, hogy aktívabb szerepet vállaljanak az Unió és szakpolitikái jövőjének meghatározásában.

Az Európa jövőjéről szóló konferencia új teret nyit a polgárokkal folytatandó, az Európa előtt álló kihívások és prioritások kezelését célzó vita számára. Bármely társadalmi helyzetű és az Unió bármely szegletéből érkező európai polgár részt vehet majd e vitában, az európai fiatalok pedig központi szerepet játszanak majd az európai projekt jövőjének alakításában.

Mi, az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság elnökei azt kívánjuk, hogy a polgárok csatlakozzanak a párbeszédhez, és fejtsék ki véleményüket Európa jövőjéről. Közösen vállaljuk, hogy meghallgatjuk az európaiakat, és lépéseket teszünk a konferencia ajánlásai nyomán, hatásköreink, valamint az uniós Szerződésekben foglalt szubszidiaritási és arányossági elv maradéktalan tiszteletben tartása mellett.

Meg fogjuk ragadni az alkalmat az európai projekt demokratikus legitimitásának és működésének alátámasztására, valamint arra, hogy megerősítsük a polgárok támogatását közös céljaink és értékeink iránt, azáltal, hogy további lehetőségeket biztosítunk számukra véleményük kifejezésére.

A konferencia az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság közös vállalkozása, amelyben a felek az Európai Unió tagállamaival együtt egyenrangú partnerként járnak el. Ezen együttes nyilatkozat aláíróiként kötelezettséget vállalunk arra, hogy a konferencia során együttműködünk, és biztosítjuk az e vállalkozáshoz szükséges forrásokat. Elkötelezetten dolgozunk Európa, polgáraink és az európai demokrácia érdekében, megerősítve az európaiak és az őket szolgáló intézmények közötti kapcsolatot.

A konferencia égisze alatt és az ezen együttes nyilatkozatban foglalt elvek maradéktalan tiszteletben tartása mellett rendezvényeket szervezünk majd európai, nemzeti, regionális és helyi szinten a civil társadalommal és az érdekelt felekkel partnerségben, valamint a nemzeti és regionális parlamentekkel, a Régiók Bizottságával, a Gazdasági és Szociális Bizottsággal, a szociális partnerekkel és a tudományos körökkel együttműködésben. E felek bevonása biztosítja majd, hogy a konferencia ne csak Európa fővárosai számára legyen releváns, hanem az Unió minden települését elérje. A rendezvények megszervezésére a konferencia struktúrái által elfogadandó közös elvek alapján kerül majd sor.

Felkérjük a többi intézményt és szervet, hogy csatlakozzanak ehhez az európai demokratikus gyakorlathoz. Együtt sikerre visszük ezt a konferenciát. Fel fogjuk kérni a konferenciát, hogy 2022 tavaszáig fogadjon el következtetéseket annak érdekében, hogy iránymutatást nyújtson Európa jövőjével kapcsolatban.

a)   Hogyan valósítjuk meg mindezt?

Az Európa jövőjéről szóló konferencia a polgárokat a középpontba helyező, alulról építkező gyakorlat, amelynek keretében az európaiak kifejezhetik, hogy mit várnak az Európai Uniótól. A konferencia nagyobb szerepet biztosít majd a polgároknak az Unió jövőbeli szakpolitikáinak és törekvéseinek alakításában, ezáltal javítva rezilienciáját. Ezt az Unió-szerte megszervezendő számos, a konferenciához kapcsolódó rendezvény és vita, valamint egy többnyelvű interaktív digitális platform révén teszi majd lehetővé.

A konferencia keretében, személyes találkozók útján vagy digitális környezetben tartandó ezen rendezvények különböző szinteken – többek között európai, nemzeti, transznacionális és regionális szinten – is megszervezhetők, és azokra a civil társadalom és az érdekelt felek közreműködésével fog sor kerülni. Az e rendezvényeken részt vevő polgárok tekintetében törekedni kell Európa sokszínűségének leképezésére.

Bár a Covid19-világjárvánnyal összefüggésben hozott közösségi távolságtartási intézkedések és hasonló korlátozások fényében kulcsfontosságú a digitális szerepvállalásra irányuló erőfeszítések és tevékenységek alkalmazása, a személyes részvételnek és a személyes véleménycserének a konferencia szerves részét kell képeznie.

Európai szinten az európai intézmények kötelezettséget vállalnak arra, hogy európai polgári vitacsoportokat szerveznek.

Ezeknek a polgárok földrajzi származása, neme, életkora, társadalmi-gazdasági háttere és/vagy képzettségi szintje tekintetében reprezentatívnak kell lenniük. Külön rendezvényeket kell szentelni a fiataloknak, mivel az ő részvételük elengedhetetlen annak biztosításához, hogy a konferencia hatásai tartósak legyenek. A vitacsoportoknak figyelembe kell venniük a konferencia keretében összegyűjtött véleményeket akkor, amikor a konferencia plenáris üléséhez való hozzájárulás céljából ajánlásokat fogalmaznak meg az Unió számára az utókövetésről.

Saját nemzeti vagy intézményi sajátosságainak megfelelően minden tagállam és intézmény szervezhet további rendezvényeket, illetve nyújthat további hozzájárulást a konferenciához, például olyan nemzeti polgári vitacsoportokat szervezhet vagy tematikus rendezvényeket tarthat, amelyek alkalmával különböző vitacsoportok hozzájárulásai kerülnek terítékre.

A konferencia keretében nemzeti és európai rendezvényekre fog sor kerülni, mégpedig olyan, az uniós értékeket tükröző elvek és minimumkövetelmények mentén, amelyeket a konferencia struktúrái fognak meghatározni.

Az uniós intézmények emellett megszólítják majd a polgárokat is, és törekedni fognak a részvétel minél szélesebb körű, interaktív és kreatív formáinak előmozdítására.

A konferenciához kapcsolódó összes rendezvény esetében összegyűjtjük, elemezzük, nyomon követjük és egy többnyelvű digitális platformon közzétesszük a hozzájárulásokat az egész konferencia során. Ez a platform lehetőséget biztosít majd a polgárok számára, hogy megosszák ötleteiket és témákat vessenek fel online.

Egy visszajelzési mechanizmus fogja biztosítani, hogy a konferencia rendezvényein kifejtett elképzelések uniós fellépésre irányuló, konkrét ajánlásokat eredményezzenek.

A konferencia a három intézmény fennhatósága alatt fog működni, az intézményeket pedig az Európai Parlament elnöke, a Tanács elnöke és az Európai Bizottság elnöke a konferencia együttes elnökségeként fogja képviselni.

A konferencia irányítását egy egyszerű irányítási struktúra segíti majd. Ez biztosítani fogja a három uniós intézmény egyenlő képviseletét, és a nemek szempontjából valamennyi alkotóelemében kiegyensúlyozott lesz.

Sor fog kerülni egy vezető testület létrehozására. A testületben az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság egyenlő arányban fogja képviseltetni magát: mindegyik intézmény három képviselőt és legfeljebb négy megfigyelőt küldhet a testületbe. A COSAC elnökségi trojkája megfigyelőként fog részt venni. A Régiók Bizottsága és a Gazdasági és Szociális Bizottság, valamint adott esetben más uniós szervek és szociális partnerek képviselői is meghívhatók megfigyelőként.

A vezető testület társelnöki tisztét a három intézmény fogja ellátni, és a testület rendszeresen jelentést tesz majd az együttes elnökségnek. A vezető testület felel majd a konszenzussal történő döntéshozatalért, a konferencia munkájával, eljárásaival és rendezvényeivel kapcsolatos döntések meghozataláért, a konferencia előrehaladásának felügyeletéért, valamint a konferencia plenáris üléseinek előkészítéséért, beleértve a polgárok észrevételeit és azok nyomon követését is.

A vezető testület munkáját egy meghatározott méretű és a három intézmény egyenlő képviseletét biztosító közös titkárság fogja segíteni.

A konferencia plenáris ülése biztosítja majd, hogy a nemzeti és európai polgári vitacsoportok témák szerint csoportosított ajánlásait előre meghatározott kimenetel és anélkül vitassák meg, hogy hatókörüket előre meghatározott szakpolitikai területekre korlátoznák. A konferencia plenáris ülése legalább félévente ülésezik majd, tagságát pedig egyenrangú felekként az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság képviselői, valamint az összes nemzeti parlament képviselői, továbbá polgárok fogják alkotni. A plenáris ülésben a Régiók Bizottsága, a Gazdasági és Szociális Bizottság, a szociális partnerek és a civil társadalom is képviseltetni fogja magát. Az EU nemzetközi szerepéről szóló vitákban az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is részt fog venni. Az ülésre a legfontosabb érdekelt felek képviselői is meghívást kaphatnak. A vezető testület fogja levonni és közzétenni a konferencia plenáris ülésének következtetéseit.

A konferencia struktúrái már a folyamat elején, konszenzusos alapon megállapodnak majd a konferencia keretében végzett különböző tevékenységek eredményeiről való jelentéstétel szabályairól. A konferencia végső eredményeit egy, az együttes elnökségnek címzett jelentésben fogják ismertetni. A három intézmény – saját hatáskörein belül és a Szerződésekkel összhangban – haladéktalanul meg fogja vizsgálni, miként lehetne hatékonyan továbblépni a jelentés alapján.

b)   Miről fog szólni a konferencia?

Mi, az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság elnökei arra törekszünk, hogy a polgárok beleszólhassanak a számukra fontos kérdésekbe.

Az Európai Tanács stratégiai menetrendjét, az Európai Bizottság 2019–2024-es időszakra szóló politikai iránymutatásait és a Covid19-világjárvány okozta kihívásokat figyelembe véve a megbeszélések többek között a következőkre terjednek majd ki:

egészséges kontinens építése, az éghajlatváltozás és a környezeti kihívások elleni küzdelem, az emberek érdekeit szolgáló gazdaság, társadalmi méltányosság, egyenlőség és nemzedékek közötti szolidaritás, Európa digitális transzformációja, európai jogok és értékek, ezen belül a jogállamiság, migrációs kihívások, biztonság, az EU szerepe a világban, az Unió demokratikus alapjai, valamint az Európai Uniót irányító demokratikus folyamatok megerősítésének módja. A megbeszélések magukban foglalhatnak olyan horizontális kérdéseket is, amelyek ahhoz kapcsolódnak, hogy az Unió hogyan tud eredményeket elérni a szakpolitikai prioritások terén (például a jogalkotás minőségének javítása, a szubszidiaritás és az arányosság alkalmazása, az uniós vívmányok végrehajtása és alkalmazása, valamint az átláthatóság).

A konferenciának azokat a területeket kell lefednie, amelyek az Európai Unió hatáskörébe tartoznak, vagy amelyeken az Európai Unió fellépése az európai polgárok javát szolgálná.

A polgárok továbbra is szabadon vethetnek fel további, számukra fontos témákat.

c)   A konferencia alapelvei

A konferencia az inkluzivitáson, a nyitottságon és az átláthatóságon alapul, ugyanakkor tiszteletben tartja az emberek magánélethez való jogát és az uniós adatvédelmi szabályokat. Az európai szinten szervezett európai polgári vitacsoportok rendezvényeit közvetíteni fogják, az online témafelvetéseket és a dokumentációt pedig elérhetővé teszik a platformon.

A konferencia, annak irányítása és az annak keretében szervezett rendezvények ugyanúgy az uniós Szerződésekben és az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített uniós értékeken alapulnak.

A konferencia egységes arculata és a konferencia alapokmánya révén könnyen felismerhető lesz, és az utóbbit valamennyi rendezvényszervezőnek be kell tartania.

Az Európai Parlament közleménye az Európai Polgár díjról

CIVI EUROPAEO PRAEMIUM

(2021/C 91 I/02)

Az Európai Polgár díj kuratóriuma 2021. február 9-én tartotta éves ülését Dita Charanzová, az Európai Parlament alelnöke és az Európai Polgár díj kuratóriumi elnökének elnökletével.

Az ülésen döntöttek a 2020. évi díjakról, a díjazottak névsora alább olvasható.

A díjazottak kitüntetésüket saját tagállamukban, az Európai Parlament kapcsolattartó irodái által szervezett nyilvános ünnepség keretében veszik át. A díjazottak 2021 novemberében részt vesznek az Európai Parlament brüsszeli vagy strasbourgi központi díjátadó ünnepségén is.

CIVI EUROPAEO PRAEMIUM

Díjazottak

1.	Belgium : Generation Climate Europe

2.	Bulgária: „Music for Bulgaria” alapítvány

3.	Bulgária: Legal Art Centre

4.	Cseh Köztársaság: CIIRC CTU Cseh Informatikai, Robotikai és Kibernetikai Intézet, Cseh Műszaki Egyetem, Prága

5.	Németország: Europäisches Jugendparlament in Deutschland e.V.

6.	Észtország: Tallinna Keskraamatukogu

7.	Írország: Irish Girl Guides Europe Badge

8.	Írország: Family Carers Ireland

9.	Görögország: Symbiosis

10.	Spanyolország: Red de solidaridad vecinal Somos Tribu VK

11.	Franciaország: Banlieue Santé

12.	Horvátország: Scout and Guide Association of Croatia

13.	Olaszország: 6023 APS

14.	Ciprus: ICLAIM

15.	Ciprus: Κώστας Βήχας

16.	Lettország: Organizācija ManaBalss - Sabiedrības Līdzdalības Fonds

17.	Litvánia: „Burokelis ir krapas” zrt.

18.	Luxemburg: Scouting in Luxembourg

19.	Magyarország: Oltalom Karitatív Egyesület

20.	Magyarország: Laura Sarolta Baritz

21.	Málta: Lockdown Festival

22.	Hollandia: Stichting Geen Grens

23.	Ausztria: Euro Babble

24.	Ausztria: Caritas für Menschen in Not

25.	Lengyelország: Inicjatywa "Wolne Sądy"

26.	Portugália: Corpo Nacional de Escutas (CNE) - Escutismo Católico Português

27.	Románia: Dăruieşte Aripi Association

28.	Szlovákia: OLYMP

29.	Finnország: Finnish Association for Nature Conservation

30.	Svédország: Yalla Trappan