AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

2021.3.15.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 87/6

Bizottsági közlemény az állami támogatások visszafizettetése esetén 2021. április 1-jétől alkalmazandó kamatlábakról és referencia-/leszámítolási kamatlábakról

(Közzétéve a 794/2004/EK bizottsági rendelet (1) 10. cikkének megfelelően)

(2021/C 87/04)

Az alapkamatlábak kiszámítása a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapítási módjának módosításáról szóló bizottsági közleménynek (HL C 14., 2008.1.19., 6. o.) megfelelően történt. A referencia-kamatláb alkalmazásától függően az e közleményben meghatározott megfelelő kamatfelárakat még hozzá kell adni az alapkamatlábhoz. A leszámítolási kamatláb esetében ez azt jelenti, hogy 100 bázispontos kamatfelárral kell növelni az alapkamatlábat. A 794/2004/EK rendeletet módosító 2008. január 30-i 271/2008/EK bizottsági rendelet szerint – amennyiben külön határozat másként nem rendelkezik – a visszafizetési kamatláb kiszámítása esetében is 100 bázisponttal kell növelni az alapkamatlábat.

A módosított kamatlábak félkövéren szedve szerepelnek.

A korábban közzétett táblázat megtalálható itt: HL C 59., 2021.2.19., 7. o.

-tól	-ig:	AT	BE	BG	CY	CZ	DE	DK	EE	EL	ES	FI	FR	HR	HU	IE	IT	LT	LU	LV	MT	NL	PL	PT	RO	SE	SI	SK	UK
2021.4.1.	…	-0,45	-0,45	0,00	-0,45	0,50	-0,45	0,04	-0,45	-0,45	-0,45	-0,45	-0,45	0,22	0,80	-0,45	-0,45	-0,45	-0,45	-0,45	-0,45	-0,45	0,15	-0,45	1,75	-0,02	-0,45	-0,45	0,11
2021.3.1.	2021.3.31.	-0,45	-0,45	0,00	-0,45	0,44	-0,45	0,04	-0,45	-0,45	-0,45	-0,45	-0,45	0,22	0,80	-0,45	-0,45	-0,45	-0,45	-0,45	-0,45	-0,45	0,15	-0,45	2,07	-0,02	-0,45	-0,45	0,11
2021.2.1.	2021.2.28.	-0,45	-0,45	0,00	-0,45	0,44	-0,45	0,05	-0,45	-0,45	-0,45	-0,45	-0,45	0,22	0,80	-0,45	-0,45	-0,45	-0,45	-0,45	-0,45	-0,45	0,19	-0,45	2,07	-0,02	-0,45	-0,45	0,12
2021.1.1.	2021.1.31.	-0,45	-0,45	0,00	-0,45	0,44	-0,45	0,06	-0,45	-0,45	-0,45	-0,45	-0,45	0,22	0,80	-0,45	-0,45	-0,45	-0,45	-0,45	-0,45	-0,45	0,23	-0,45	2,07	0,00	-0,45	-0,45	0,15

(1) HL L 140., 2004.4.30., 1. o.

2021.3.15.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 87/11

Az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás standard módosításának jóváhagyásáról szóló értesítés közzététele

(2021/C 87/07)

Ez az értesítés az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (1) 17. cikke (5) bekezdésének megfelelően kerül közzétételre.

ÉRTESÍTÉS AZ EGYSÉGES DOKUMENTUMOT ÉRINTŐ STANDARD MÓDOSÍTÁSRÓL

„PÉRIGORD”

PGI-FR-A1105-AM02

Az értesítés időpontja: 2020.12.8.

A JÓVÁHAGYOTT MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA ÉS INDOKOLÁSA

1. Földrajzi terület

A termékleírás 1. fejezetének 4. pontja kiegészül azzal, hogy a földrajzi terület településeit a hivatalos földrajzi kódex szerint sorolják fel.

2. A szőlőfajták kiegészítése

A szőlőfajták színek szerinti felosztását törölték, és a környezetvédelemmel és éghajlatváltozással kapcsolatos új kihívásokhoz való alkalmazkodás érdekében az OFJ tekintetében felhasználható szőlőfajták körét újakkal bővítették.

A termékleírás az alábbi szőlőfajtákkal egészült ki: Artaban N, Cabernet blanc B, Cabernet Cortis N, Floréal B, Monarch N, Muscaris B, Solaris B, Souvignier gris B, Soreli B, Touriga nacional N, Verdejo B és Vidoc N

3. Az ellenőrző hatóság kapcsolattartási adatai

A 3. fejezet helyébe az ellenőrzésért felelős hatóság, az INAO kapcsolattartási adatai lépnek.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

1. A termék elnevezése

Périgord

2. A földrajzi árujelző típusa

OFJ – oltalom alatt álló földrajzi jelzés

3. A szőlőből készült termékek kategóriái

Bor

4. A bor(ok) leírása

A „Périgord” oltalom alatt álló földrajzi jelzés a csendes vörös-, rozé és fehérborok számára van fenntartva.

A „Périgord” oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott csendes borok minimális tényleges alkoholtartalma 10,5 térfogatszázalék.

A (minimális vagy maximális) összes savtartalmat, az összes kén-dioxid-tartalmat, az illósavtartalmat és a térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalmat a közösségi jogszabályok határozzák meg. Mivel az aquitániai és a helyi szőlőfajták jól kiegészítik egymást, a vörösborok lágyak és kerekek, tanninjaik olykor kissé szemcsés érzetűek, ami bizonyos karakterességet kölcsönöz a boroknak.

A rozé borok illata gyümölcsös, lecsengésük kellemesen üdítő.

A száraz fehérborok szintén gyümölcsösek, a szájban könnyűek, ugyanakkor kellemesen testesek is és utóízükbe cseppnyi savasság vegyül.

A „Vin de Domme” megjelöléssel ellátott vörösborok gyümölcsösek és lágyak. A tölgyfahordóban érlelt borok rubinvörös színűek, aromáik gyümölcsösek, leheletnyi édesgyökér és enyhe fás íz jellemzi őket.

A „Vin de Domme” megjelöléssel ellátott, élénk színű rozé borok rendkívül kifejező illata piros gyümölcsös illatjegyeket hordoz. A szájban kellemes egyensúlyt alkotnak a testességgel, lecsengésük hosszan tartó, meleg és üdítő.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék):
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék):
Minimális összes savtartalom:
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter):
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter):

5. Borkészítési eljárások

a) Különleges borászati eljárások

Különleges borászati eljárás

A boroknak a borászati eljárások tekintetében eleget kell tenniük a közösségi szinten, valamint a mezőgazdaságról és a tengeri halászatról szóló törvénykönyvben meghatározott kötelezettségeknek.

b) Maximális hozamok

hektáronként 120 hektoliter

6. Körülhatárolt földrajzi terület

A szőlő szüretelésére, a „Périgord” oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok erjesztésére és készítésére:

—	Dordogne megyében,

—	Lot megye következő településének területén kerül sor: Salviac.

7. Fontosabb borszőlőfajták

Abondant B

Abouriou B

Alicante Henri Bouschet N

Aligoté B

Alphonse Lavallée N

Altesse B

Alvarinho – Albariño

Aléatico N

Aramon N

Aramon blanc B

Aramon gris G

Aranel B

Arbane B

Arinarnoa N

Arriloba B

Arrouya N

Arrufiac B – Arrufiat

Artaban N

Aubin B

Aubin vert B

Aubun N – Murescola

Auxerrois B

Bachet N

Barbaroux Rs

Baroque B

Biancu Gentile B

Blanc Dame B

Bouchalès N

Bouillet N

Bouquettraube B

Bourboulenc B – Doucillon blanc

Brachet N – Braquet

Brun Fourca N

Brun argenté N – Vaccarèse

Béclan N – Petit Béclan

Béquignol N

Cabernet blanc B

Cabernet cortis N

Cabernet franc N

Cabernet-Sauvignon N

Caladoc N

Calitor N

Camaralet B

Carcajolo N

Carcajolo blanc B

Carignan N

Carignan blanc B

Carmenère N

Castets N

Chardonnay B

Chasan B

Chasselas B

Chasselas rose Rs

Chatus N

Chenanson N

Chenin B

Cinsaut N – Cinsault

Clairette B

Clairette rose Rs

Clarin B

Claverie B

Codivarta B

Colombard B

Colombaud B – Bouteillan

Corbeau N – Douce noire

Cot N – Malbec

Counoise N

Courbu B – Gros Courbu

Courbu noir N

Crouchen B – Cruchen

César N

Danlas B

Duras N

Durif N

Egiodola N

Ekigaïna N

Elbling B

Etraire de la Dui N

Fer N – Fer Servadou, Braucol, Mansois, Pinenc

Feunate N

Floreal B

Folignan B

Folle blanche B

Franc noir de Haute-Saône N

Fuella nera N

Furmint B

Gamaret

Gamay Fréaux N

Gamay N

Gamay de Bouze N

Gamay de Chaudenay N

Ganson N

Gascon N

Genovèse B

Goldriesling B

Gouget N

Graisse B

Gramon N

Grassen N – Grassenc

Grenache N

Grenache blanc B

Grenache gris G

Gringet B

Grolleau N

Grolleau gris G

Gros Manseng B

Gros vert B

Jacquère B

Joubertin

Jurançon blanc B

Jurançon noir N – Dame noire

Knipperlé B

Lauzet B

Len de l'El B – Loin de l'Oeil

Liliorila B

Listan B – Palomino

Lival N

Macabeu B – Macabeo

Mancin N

Manseng noir N

Marsanne B

Marselan N

Mauzac B

Mauzac rose Rs

Mayorquin B

Melon B

Merlot N

Merlot blanc B

Meslier Saint-François B – Gros Meslier

Meunier N

Milgranet N

Molette B

Mollard N

Monarch N

Mondeuse N

Mondeuse blanche B

Monerac N

Montils B

Morrastel N – Minustellu, Graciano

Mourvaison N

Mourvèdre N – Monastrell

Mouyssaguès

Muscadelle B

Muscardin N

Muscaris B

Muscat Ottonel B – Muscat, Moscato

Muscat cendré B – Muscat, Moscato

Muscat d'Alexandrie B – Muscat, Moscato

Muscat de Hambourg N – Muscat, Moscato

Muscat à petits grains blancs B – Muscat, Moscato

Muscat à petits grains roses Rs – Muscat, Moscato

Mérille N

Müller-Thurgau B

Nielluccio N – Nielluciu

Noir Fleurien N

Négret de Banhars N

Négrette N

Ondenc B

Orbois B

Pagadebiti B

Pascal B

Perdea B

Persan N

Petit Courbu B

Petit Manseng B

Petit Meslier B

Petit Verdot N

Picardan B – Araignan

Pineau d'Aunis N

Pinot blanc B

Pinot gris G

Pinot noir N

Piquepoul blanc B

Piquepoul gris G

Piquepoul noir N

Plant droit N – Espanenc

Portan N

Poulsard N – Ploussard

Prunelard N

Précoce Bousquet B

Précoce de Malingre B

Raffiat de Moncade B

Ribol N

Riminèse B

Rivairenc N – Aspiran noir

Rivairenc blanc B – Aspiran blanc

Rivairenc gris G – Aspiran gris

Romorantin B – Danery

Rosé du Var Rs

Roublot B

Roussanne B

Roussette d'Ayze B

Sacy B

Saint Côme B

Saint-Macaire N

Saint-Pierre doré B

Sauvignon B – Sauvignon blanc

Sauvignon gris G – Fié gris

Savagnin blanc B

Savagnin rose Rs

Sciaccarello N

Segalin N

Select B

Semebat N

Semillon B

Servanin N

Servant B

Solaris B

Soreli B

Souvignier gris Rs

Syrah N – Shiraz

Tannat N

Tempranillo N

Terret blanc B

Terret gris G

Terret noir N

Tibouren N

Tourbat B

Touriga nacional N

Tressot N

Trousseau N

Téoulier N

Ugni blanc B

Valdiguié N

Velteliner rouge précoce Rs

Verdejo B

Verdesse B

Vermentino B – Rolle

Vidoc N

Viognier B

8. A kapcsolat(ok) leírása

A Dordogne megyéhez tartozó Périgord régió Franciaország délnyugati részén található. Ez a vidék köti össze a lepusztult Francia-Középhegységet és a hatalmas kiterjedésű, üledékes Aquitániai-medencét.

Vízrajzi hálózata, amely többek között az Isle és a Vézère folyóból, valamint főleg Dordogne megye déli részén ezek mellékfolyóiból áll, északkeletről délnyugati irányban szeli át.

Périgord területét mind a hőmérsékleti viszonyok, mind a csapadékosság szempontjából teljes egészében az atlanti-óceáni hatások befolyásolják. Délnyugatról északkeleti irányban, a tengerszint feletti magasság növekedésével fokozatosan csökken a hőmérsékleti gradiens. A csapadékmennyiségre viszont ennek az ellenkezője igaz.

Éghajlata mérsékelt óceáni éghajlat, de a területen nagyobb az éves hőmérsékleti tartomány és kevésbé bőséges a csapadék, mint az aquitániai partvidéken. A tavasz általában nedvesebb, mint a tél, az uralkodó széljárás pedig nyugati irányú.

Geomorfológiai szempontból a termőterület egy kopár meszes fennsík, amelyen számos karsztos jelenség (barlangok, szakadékok, dolinák, víznyelő sziklahasadékok és kibúvások) található, és amelyet a Céou rendkívül szűk völgye szel át.

A tájkép nagyon változatos, a völgyek mélyén helyenként gabonatermő területek, meredek lejtők és platószélek tarkítják, ahol felszínre bukkan a mészkő, és csak zöld tölgyfás sarjerdők és boróka alkotja a növényzetet.

A termőterületek a platók és hegyhátak legfelső részein találhatók, amennyiben a mészkő kellően erodálódott ahhoz, hogy talaj alakuljon ki rajta.

Míg a megműveletlen mészköves területeken az erdők dominálnak, mezőgazdasági tevékenységet az alteriteken folytatnak némi gabonatermesztéssel, juhtenyésztéssel, továbbá diótermesztéssel, illetve Nabirat körzetében epertermesztéssel, a Dordogne-völgyben pedig néhány dohányültetvénnyel.

A szőlő természetes módon él meg a jó fekvésű és szellős mészkőplatókon.

A XVIII. századi térképészek (különösen Belleyme) ábrázolásai szerint a Dordogne-völgy teljes hosszán szőlőültetvények voltak két fontos központtal: az egyik Bergerac környékén, a másik a megye északkeleti részén, a Francia-Középhegység első előhegységeinek lábánál, a palás kőzet és a mészkő határán található Domme környékén.

A szőlővidék ma Bergeracois régióra és a bizonyos mértékben újjáéledő Domme kantonra összpontosul.

Domme kanton esetében a Campagnac-lès-Quercy-i antiklinális a krétakori mészkőbe beékelődött hegyet alkot.

A portlandi és kimmeridgei jura képződményeken mészkő található, amely lemezekre hasad és tetőfedő kőlapnak (lauze) nevezett lapos köveket ad. Ezeket a mészkőlapokat egyébként a szőlősgazdák felszedték a parcellákról és a szőlőültetvények körüli falak, valamint terméskő kisházak építésére használták, melyek közül a Daglan fennsíkon található leghíresebb építményeket történelmi műemlékké nyilvánították.

A szőlővidék ennek a földtani sajátossságnak köszönhetően maradt fenn és fejlődött ezen a területen. Az egész délnyugati vidékhez hasonlóan Périgordban is a római időkben honosodott meg a szőlő.

Az ún. felvidéki borok kereskedelmében a kezdettől fogva meghatározó szerepet játszott a Dordogne folyó, mert kizárólag ez tette lehetővé a teherszállító hajókkal történő szállítást.

A Dordogne, illetve a Garonne, a Lot és a Tarn folyón leszállított borok kereskedelme egészen az 1880 körül kitört filoxéravészig fenn tudott maradni és fejlődni tudott. A második végzetes csapást a szőlőültetvényeket egy nemzedéknyi férfi munkaerőtől megfosztó első világháború mérte a szőlővidékre, amely ezt követően tovább hanyatlott. A szőlőültetvények főként Bergeracoisban maradtak fenn.

Az aquitániai és a helyi fajtákon alapuló szőlőfajta-összeállítást a vörösborok esetében túlnyomórészt a merlot és cabernet fajták uralják, míg a fehérborokhoz sauvignont és sémillont, és időnként egy kevés chardonnayt használnak.

Mivel ezek a szőlőfajták jól kiegészítik egymást, a vörösborok lágyak és bársonyosak, tanninjaik olykor kissé szemcsés érzetűek, ami bizonyos karakterességet kölcsönöz a boroknak.

A rozé borok illata gyümölcsös, lecsengésük kellemesen üdítő.

A száraz fehérborok szintén gyümölcsösek, a szájban könnyűek, ugyanakkor kellemesen testesek is és utóízükbe cseppnyi savasság vegyül.

Mivel távolabb fekszik Bordeaux-tól, a Domme régiót kevésbé viselte meg a Százéves háború. Számos közjegyzői okirat tanúsítja, hogy a Százéves háborút követő időszakban erőfeszítéseket tettek a szőlőültetvények helyreállítására és új szőlők telepítésére.

1260 körül Toulouse grófja Domme régió egyes területein terményadót szedett be a leszüretelt szőlő után. Sarlatban a borkereskedelmet az 1288. évi régi statútum szabályozta, amelyet az 1299. évi pátens is megerősített.

Domme régióban jelenleg vörös- és rozéborokat termelnek. A vörösborok gyümölcsös és lágy borok. A tölgyfahordóban érlelt borok rubinvörös színűek, aromáik gyümölcsösek, leheletnyi édesgyökér és enyhe fás íz jellemzi őket.

A „Vin de Domme” megjelöléssel ellátott, élénk színű rozéborok rendkívül kifejező illata piros gyümölcsös illatjegyeket hordoz. A szájban kellemes egyensúlyt alkotnak a testességgel, lecsengésük hosszan tartó, meleg és üdítő.

A „Vin de Domme” bor a merlot N és a cabernet franc N fajtákkal uralt szőlőfajta-összeállítással jelzi, hogy az aquitániai borvidékhez tartozik, míg a szomszédos Lot megyében igen elterjedt cot N fajta itt kevésbé jellemző.

A több mint 2 000 tagot – köztük 15 bortermelőt – tömörítő Domme-i borbarátok szövetségének köszönhetően egy egész kis vidéki régió fogott össze és egyesítette erőit annak érdekében, hogy e rangos szőlővidék fennmaradjon, melynek hírnevét dinamikus szövetkezeti struktúrák viszik tovább. Périgord borvidékére nagy hatást gyakoroltak a szomszédos nagy bordeaux-i vidékhez fűződő történelmi és kulturális kapcsolatok. Az azonos geomorfológiai és éghajlati adottságok mellett a termesztés is hasonlóan zajlik, és a szőlőfajta-összetétel is ugyanazokból az aquitániai fajtákból áll.

A kereskedelmi kapcsolatok elősegítették a párbeszédet és a szaktudás kicserélését a két szomszédos bortermelő közösség között.

A Dordogne megyei tájborok össztermelését 25 termelő, köztük 6 szövetkezeti pincészet biztosítja, és a megtermelt mennyiség átlagosan 8 500 hektoliter vörös- és rozébort és 2 500 hektoliter fehérbort tesz ki.

A Domme-i közösség. 1784 szeptember 12-én vezette be a szüreti rend kihirdetésének elvét „a tájborok hírnevének megőrzése érdekében, amely csak csorbulni tud akkor, ha a szőlőt még azelőtt leszüretelik, hogy teljesen beérne”.

A pincék főként a rakodó kikötők, nevezetesen a Domme-i és a Castelnaud-i kikötők közvetlen közelében találhatók annak érdekében, hogy a borokat teherszállító hajókkal szállíthassák le a folyókon.

A XIX. század végén a filoxéra mérte az első végzetes csapást az akkoriban több mint 2 800 hektár szőlőt magában foglaló szőlővidékre.

1993-ig kellett várni ahhoz, hogy létrejöjjön a mezőgazdasági termelőkből, mezőgazdasági technikusokból és helyi választott képviselőkből álló egyesület és lehetővé tegye a szőlővidék helyreállítását.

A périgordi borok azoknak a mészkőplatóknak köszönhetik kifejezőerejüket, ahol a szőlők túlnyomó része található. E talajok vízelvezető képessége elősegíti az üde és jó savtartalmú fehér- és rozé borok kifejeződését. A talajok jó vízháztartásának és az óceáni hatásoknak köszönhetően a szőlő megfelelő fenolos érettségre tesz szert, és ezáltal lehetővé teszi a jellegzetes tanninokkal rendelkező vörösborok kibontakozását.

Az erősebb óceáni hatással érintett Dordogne-völgy hatása lágyabbá és gyümölcsösebbé teszi a „vin de Domme” megjelöléssel ellátott borokat.

A régmúlt időkre visszanyúló hírnévvel rendelkező périgordi és domme-i boroknak az évi közel 2 millió látogatót fogadó és számos történelmi film forgatási helyszínét adó középkori városka, Sarlat közvetlen közelében található rendkívüli helyszínre épülő turisztikai tevékenység is jót tesz.

A périgordi borok az egyéb helyi gasztronómiai termékek, például a dió, az eper, a gesztenye, továbbá a cabécou sajt és a bárány, illetve a szarvasgomba és a vargánya mellett szintén hozzájárulnak e turisztikai régió hírnevéhez.

9. További alapvető feltételek (csomagolás, címkézés, egyéb követelmények)

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

Az Európai Unió OFJ logójának szerepelnie kell a címkén, ha az „Indication géographique protégée” (oltalom alatt álló földrajzi jelzés) felirat helyett a „Vin de pays” (tájbor) hagyományos felirat szerepel.

A „Périgord” oltalom alatt álló földrajzi jelzés az e termékleírásban megállapított termelési feltételeknek megfelelően kiegészíthető a következő további földrajzi egységek egyikének nevével: „Dordogne” és „Vin de Domme”.

A „Dordogne” és a „Vin de Domme” földrajzi egységek nevének feltüntetésére használt karakterek mérete sem magasságban, sem szélességben nem haladhatja meg a „Périgord” földrajzi jelzés nevét alkotó karakterek méretét.

A „Périgord” oltalom alatt álló földrajzi jelzés kiegészíthető az alábbiakkal:

—	egy vagy több szőlőfajta neve;

—	a „primeur” (primőr) vagy „nouveau” (új) felirat.

A termékleíráshoz vezető link

http://info.agriculture.gouv.fr/gedei/site/bo-agri/document_administratif-4178c6c2-9742-406d-84c6-24b06b5f2f18

(1) HL L 9., 2019.1.11., 2. o.

2021.3.15.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 87/21

(2021/C 87/08)

Ez az értesítés az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (1) 17. cikke (5) bekezdésének megfelelően kerül közzétételre.

ÉRTESÍTÉS AZ EGYSÉGES DOKUMENTUMOT ÉRINTŐ STANDARD MÓDOSÍTÁSRÓL

„VOUVRAY”

PDO-FR-A0146-AM01

Az értesítés időpontja: 2020.12.8.

A JÓVÁHAGYOTT MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA ÉS INDOKOLÁSA

1. Földrajzi terület

Az 1. fejezet IV. szakaszának 1. pontja kiegészül azzal, hogy a települések jegyzékét a 2020. évi hivatalos földrajzi kódex szerint állították össze.

Ez „Tours-Sainte-Radegonde” település nevének módosítását vonja maga után; helyébe a „Tours” településnév lép.

Ez szövegezésbeli módosítást jelent, amely nem módosítja a földrajzi területet.

Ez a módosítás az egységes dokumentum 1.6. pontjának módosítását vonja maga után.

2. A földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület

Az 1. fejezet IV. szakaszának 3. pontja kiegészül azzal, hogy a települések jegyzékét a 2020. évi hivatalos földrajzi kódex szerint állították össze.

Ez szövegezésbeli módosítást jelent, amely nem módosítja a földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő területet.

Ez a módosítás az egységes dokumentum 1.9. pontjának módosítását vonja maga után.

3. Agrár-környezetvédelmi intézkedések

Az 1. fejezet VI. szakaszának 2. pontja az alábbi két bekezdéssel egészül ki:

c)	A parcella teljes vegyszeres gyomirtása tilos.

d)	A nem szórókeretes, nem irányított szórófejes permetezőgépek (a hidas traktorra szerelt légáramoltató turbinák vagy a lengő szórókarok) használata tilos. Ha a parcella lejtése meghaladja a 20 %-ot, a hidas traktorra szerelt légáramoltató turbinák vagy a lengő szórókarok használata engedélyezhető.

E módosítások célja a fogyasztói kereslet megfelelőbb figyelembevétele, a növényvédő szerek használatának csökkentése, és így a környezeti hatás mérséklése.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

4. Adóraktár-engedélyesek közötti szállítás

A IX. szakasz 5. pontjának b) alpontját törölték.

Ezt a rendelkezést a Conseil d'Etat (Államtanács) 2017. május 22-i ítélete nyomán törölték.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

5. Átmeneti intézkedések

A termékleírás 1. fejezete XI. szakaszának 2. pontját törölték, mivel lejárt átmeneti intézkedésről rendelkezik.

A termékleírás a következő ponttal egészül ki:

„4. – Egyéb művelési gyakorlatok

A nem szórókeretes, nem irányított szórófejes permetezőgépek (a hidas traktorra szerelt légáramoltató turbinák vagy a lengő szórókarok) használata 2024. augusztus 31-ig engedélyezett.”

E rendelkezés célja annak lehetővé tétele, hogy a gazdasági szereplők az említett géptípus betiltását követően alkalmazkodhassanak.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

A termékleírás II. fejezetének I. szakasza a következő szöveggel egészül ki:

„10. A permetezőgép beszerzésének bejelentése

A permetezőgép-beszerzést be kell jelenteni az érdekvédelmi és irányító szervezetnek. A bejelentésben fel kell tüntetni többek között a beszerzett gép pontos leírását. Csatolni kell hozzá a gép vásárlását igazoló számlát.”

Ez a módosítás a nem szórókeretes, nem irányított szórófejes permetezőgépek törlésének következménye.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

6. Főbb ellenőrizendő pontok

A főbb ellenőrizendő pontokat az ellenőrzési módszerek kiigazítása érdekében felülvizsgálták.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

1. A termék elnevezése

Vouvray

2. A földrajzi árujelző típusa

OEM – oltalom alatt álló eredetmegjelölés

3. A szőlőből készült termékek kategóriái

Bor

5.	Minőségi pezsgő

8.	Gyöngyözőbor

4. A bor(ok) leírása

Csendes borok

A csendes borok térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalma 11 %.

A csendes borok térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalma az alkoholtartalom-növelést követően nem haladja meg a 15 %-ot.

A csendes száraz borok palackozás utáni jellemzői: – erjesztettcukor-tartalmuk (glükóz- és fruktóztartalmuk) legfeljebb 8 gramm/liter; – az egy literre jutó borkősav grammjában kifejezett összes savtartalmuk literenként legfeljebb 2 grammal alacsonyabb az erjeszthetőcukor-tartalmuknál (glükóz- és fruktóztartalmuknál).

A csendes száraz borok fiatalon gyümölcsös és virágos aromákkal rendelkeznek, amelyek érlelődés közben helyet adhatnak például mézre vagy hársra emlékeztető, kifinomult jegyeknek. Amikor erjeszthető cukrokat tartalmaznak, komplexitásuk és tárolhatóságuk általában jelentősebb mértékű. Ekkor nem ritkák az erőteljesebb egzotikus gyümölcsös vagy az édesebb aszalt gyümölcsös jegyek, valamint a gyakran az idő előrehaladtával feltáruló, pörkölt mandulára, mézre vagy birsalmára emlékeztető jegyek.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék):
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék):
Minimális összes savtartalom:
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter):
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter):

Pezsgők és gyöngyözőborok

A must alkoholtartalmának növelése esetén a palackos erjesztést követően a pezsgők vagy gyöngyözőborok összes alkoholtartalma legfeljebb 13 térfogatszázalék.

A pezsgők és a gyöngyözőborok esetében az illósavtartalom, az összes savtartalom, az összes kén-dioxid-tartalom és a szén-dioxid-tartalom értékei a közösségi jogszabályokban megállapított értékek.

A finom és könnyed habzású pezsgőket gyakran gyümölcsök vagy citrusfélék jegyei, valamint az idő előrehaladtával erősödő, briósra emlékeztető jegy jellemzi. A gyöngyözőborokat alacsonyabb szénsavtartalom és diszkrétebb buborékok jellemzik, amelyek ízleléskor kevésbé érezhetőek. Ezek a kellemes borok általában borosabb jellegűek, mint a pezsgők.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék):
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék):
Minimális összes savtartalom:
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter):
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter):

5. Borkészítési eljárások

a) Különleges borászati eljárások

Különleges borászati eljárás

A pezsgőket vagy gyöngyözőborokat kizárólag palackban történő második erjesztéssel készítik. A must alkoholtartalmának növelése esetén a palackos erjesztést követően összes alkoholtartalmuk legfeljebb 13 térfogatszázalék.

A csendes borok térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalma az alkoholtartalom-növelést követően nem haladja meg a 15 %-ot.

A fenti rendelkezéseken kívül a boroknak az alkalmazott borászati eljárások tekintetében meg kell felelniük a közösségi szinten, valamint a mezőgazdaságról és a tengeri halászatról szóló törvénykönyvben meghatározott kötelezettségeknek.

Művelési gyakorlat

– Művelésmódok

a)	Ültetési sűrűség. A szőlőtőkék minimális ültetési sűrűsége hektáronként 6 000 tő, a sorok közötti távolság pedig legfeljebb 1,60 méter. Az egy soron belül található szőlőtőkék közötti távolság legalább 0,9 méter.

A metszésre vonatkozó szabályok. A szőlőtőkék metszése rövidcsapos metszéssel történik, egy-egy vesszőn egy vagy két csapot hagynak meg, amelye(ke)n legfeljebb két rügy lehet. Tőkénként ezenfelül egy csapot úgy lehet metszeni, hogy azon legfeljebb három rügy legyen. Az egy tőkére jutó rügyek száma átlagosan 10, az egy tőkére jutó maximális számuk legfeljebb 13. A legalább 10 éves szőlőtőkék esetében azonban az egy tőkére jutó rügyek száma legfeljebb nyolc. Rügy alatt olyan rügy értendő, amely több mint 5 milliméterrel elvált a főrügytől.

b) Maximális hozamok

csendes borok

hektáronként 65 hektoliter

pezsgők vagy gyöngyözőborok

hektáronként 78 hektoliter

6. Körülhatárolt földrajzi terület

A csendes borokhoz felhasznált szőlő szüretelésére, a csendes borok erjesztésére, készítésére és érlelésére, a pezsgőkhöz és a gyöngyözőborokhoz felhasznált szőlő szüretelésére, a pezsgők és a gyöngyözőborok erjesztésére, készítésére és érlelésére Indre-et-Loire megye következő településeinek területén kerül sor (a jegyzék a 2020. évi hivatalos földrajzi kódex alapján készült): Chançay, Noizay, Parçay-Meslay, Reugny, Rochecorbon, Tours, Vernou-sur-Brenne, Vouvray.

7. Fontosabb borszőlőfajták

Chenin B

Orbois B

8. A kapcsolat(ok) leírása

a) A kapcsolathoz hozzájáruló természeti tényezők leírása

Tours városa közelében és a város feletti folyószakaszon a „Vouvray” oltalom alatt álló eredetmegjelölés földrajzi területe számos – gyakran a Loire völgyére meredeken lejtő sziklafalban végződő – kisebb-nagyobb száraz völggyel szabdalt fennsíkon helyezkedik el.

A fennsík igen jellegzetes domborzattal rendelkezik, tengerszint feletti magassága 85 és 110 méter közötti. Aki idelátogat, a völgyek sárga mésztufa sziklafalaiba vájt pincéket és barlanglakásokat fedezhet fel ezen az egyenetlen domborzatú fennsíkon. E fennsík talapzatát a puha krétából (turon korszakbeli mésztufából) álló alapréteg képezi. Ezen az alaprétegen, amelyre a szenon, az eocén és a mio-pliocén korszakban keletkezett agyagos-szilikátos elemek rakódtak, felül a negyedkorból származó, szél által alakított iszaplerakódások találhatók. A földrajzi terület nyolc település területét foglalja magában, amelyek a folyó partján vagy a Loire-völgy és az abba torkolló kis völgyek közvetlen közelében helyezkednek el.

A szőlő szüreteléséhez pontosan körülhatárolt parcellák talaja a fennsíkot (azaz a Loire menti sziklafal peremterületének és a fennsíkot szabdaló völgyek peremterületeinek megfelelő területet) alkotó geológiai szubsztrátum eróziójából származik. A parcellák az agyagos-meszes domboldalakon vagy az agyagos-szilikátos talajú fennsík peremén helyezkednek el.

A földrajzi terület éghajlata az óceáni és a kontinentális hatások találkozása miatt mérsékelt óceáni éghajlat. A Loire, valamint a domboldalakról érkező hideget elvezető kis völgyek hőszabályozó szerepet töltenek be. Nyáron általában egyszer, évente legalább néhány napig tartó kánikula jellemző. Az éves csapadékmennyiség kb. 680 milliméter.

b) A kapcsolathoz hozzájáruló emberi tényezők leírása

A legenda szerint – az immár Tours városához csatolt Sainte-Radegonde település területén található – Marmoutier kolostorának alapításakor (372) a IV. században Szent Márton honosította meg a mindig is ültetett szőlőfajtákat és a még 2010-ben is érvényben lévő szőlőmetszési technikákat. Feltehetőleg szamarának falánksága miatt fedezte fel, hogy a rövidcsapos metszés jótékony hatást gyakorol a szőlőre.

A fehér szőlőfajtákat kizárólag a XIII. század elejétől a kavicsos és meszes talajú fennsík lankáin és peremterületein fekvő parcellákra telepítették. Régi szövegek tanúsítják, hogy a chenin B szőlőfajta (helyi elnevezése: „pineau de la Loire”) a szőlőültetvények nemes szőlőfajtája. Rabelais a XVI. században, „Gargantua” című művében a következőket említi: „Ez egy likőrbor. Ó, bájos fehérbor! És lelkemre mondom, ez csak selymes bor.” A fennsík geológiai alaprétegeit alkotó puha krétás anyagba, a mésztufába a római kortól a XX. századig hatalmas pincéket vájtak. Ezek a pezsgők erjesztésére, készítésére, érlelésére és tárolására használt pincék ennélfogva a szőlészet és a borkereskedelem fejlődése szempontjából kedvező tényezőt jelentenek.

Az, hogy a francia királyok a XIV. és a XVI. században a Touraine régióban található kastélyokban tartózkodtak, nagymértékben hozzájárult a Tourangeau szőlőültetvény fejlődéséhez és hírnevéhez. A híres „Vouvray” borok a francia királyok borai voltak, és méltó helyet kaptak a királyok asztalán. Akkoriban a Loire ideális szállítási útvonal volt, és a „Vouvray” borokat a XIX. század végéig a holland borügynököknek köszönhetően Észak-Európában értékesítették.

A „Vouvray” borokat előállító termelők a filoxéraválságot követően gyorsan szervezetekbe tömörültek, és a XX. század első felében több, a borok védelmét és népszerűsítését célzó jogszabály került bevezetésre. 1906-ban létrejött az érdekvédelmi szakszervezet, amelynek az volt a feladata, hogy küzdjön a „Vouvray” név alatt, más borvidékekről származó, silány minőségű bort árusító néhány, kevéssé lelkiismeretes kereskedő által folytatott tisztességtelen verseny ellen.

1929-ben egy ítélet megállapította, hogy kizárólag a Vouvray, Vernou, Chançay, Noizay, Reugny, Rochecorbon és Sainte-Radegonde települések területén előállított borok jogosultak a „Vouvray” eredetmegjelölésre. 1936-ban ismerték el a „Vouvray” eredetmegjelölést, amelynek földrajzi területe a különböző borkategóriák esetében megegyezik a 2010-ben meghatározott földrajzi területtel. Az eredetmegjelölést egy 1937-ben létrehozott bortársaság népszerűsítette.

A folyamatosan növekvő termelés mellett a termelők 1953-ban megalapították a „Vouvray” termelőit tömörítő pincészetet, amely még 2010-ben is az egyik legjelentősebb szereplőnek számító pinceszövetkezet. 2009-ben a szőlővel beültetett terület hozzávetőleg 2 200 hektár, amelyet 165 gazdasági szereplő művel. A termelés egyrészt csendes borok (kb. 50 000 hektoliter), másrészt pezsgőket és gyöngyözőborok (közel 70 000 hektoliter) között oszlik meg. Csendes borok. A csendes száraz borok fiatalon gyümölcsös és virágos aromákkal rendelkeznek, amelyek érlelődés közben helyet adhatnak például mézre vagy hársra emlékeztető, kifinomult jegyeknek. Amikor erjeszthető cukrokat tartalmaznak, komplexitásuk és tárolhatóságuk általában jelentősebb mértékű. Ekkor nem ritkák az erőteljesebb egzotikus gyümölcsös vagy az édesebb aszalt gyümölcsös jegyek, valamint a gyakran az idő előrehaladtával feltáruló, pörkölt mandulára, mézre vagy birsalmára emlékeztető jegyek.

Pezsgők. A finom és könnyed habzású pezsgőket gyakran gyümölcsök vagy citrusfélék jegyei, valamint az idő előrehaladtával erősödő, briósra emlékeztető jegy jellemzi. Gyöngyözőborok. A gyöngyözőborokat alacsonyabb szénsavtartalom és diszkrétebb buborékok jellemzik, amelyek ízleléskor kevésbé érezhetőek. Ezek a kellemes borok általában borosabb jellegűek, mint a pezsgők. Pezsgők és gyöngyözőborok. A pezsgők előállítása a csendes borok készítése keretében történik. A bortermelők – megállapítva, hogy a pincékben palackozott borok néha hajlamosak voltak újraerjedésre – el kívánták sajátítani a „természetes pezsgősödés” jelenségének mesterfogásait, és ebből profitálni akartak. Így jöttek létre a XIX. századtól a „gyöngyöző” borként forgalomba hozott borok. A születőben lévő borászati ág alapjaira építve az 1840-es években kezdődtek meg a hagyományos eljárással készített gyöngyözőborok előállítására irányuló első kísérletek. A mésztufába vájt pincék akkoriban hozzájárultak e borok készítésének fejlődéséhez, amelyhez hatalmas, temperált tároló- és munkaterületekre van szükség. A pezsgőkészítők a több mint egy évszázada megszerzett tapasztalatokra támaszkodva az alapboraik összetételét tekintve 2010-ben tökéletesen kiforrott mesterfogásokkal rendelkeznek. A vízszintes helyzetű falécekre fektetve, legalább 12 hónapig tartó érlelés hozzájárul a borok aromáinak és komplexitásának kialakulásához.

Csendes borok. A „Vouvray” földrajzi területe, amely a chenin B – a „Val de Loire” nemes, ugyanakkor kései szőlőfajtája – termesztésének éghajlati határán helyezkedik el, kiváló természeti adottságokkal rendelkezik, amelyek a figyelemre méltó, eredeti aromavilág és egyensúly révén jutnak kifejeződésre a borokban.

A borok eleganciája és eredeti kifejezőereje szükségessé teszi a terméshozam és a termelési potenciál optimális szabályozását, amely az alacsony hozamú alany használatában, a szigorú szőlőművelésben és a rövidcsapos metszésben nyilvánul meg. A földrajzi területen különösen markáns évjárathatás több generáción át arra ösztönözte a gazdasági szereplőket, hogy szabályozzák a szőlő érettségének különböző feltételeit. Így az adott év adottságaitól és időjárási viszonyaitól függően a leszüretelt szőlő többé-kevésbé magas cukortartalmú. E természetesen magas cukortartalom betartása különböző bortípusok előállításához vezetett. Amikor a szüret időjárási viszonyai különösen kedvezőek, a leszüretelt szőlőszemekből magas erjeszthetőcukor-tartalmú borokat készítenek, miután a tőkén történő töppesztés hatására magasabb lesz a szemek cukorkoncentrációja, vagy a Botrytis cinerea hatására kialakul a nemes rothadás.

A szőlő szüreteléséhez körülhatárolt, parcellákra osztott területbe a szokásokhoz igazodva csak a jó víz- és hőháztartású talajokkal rendelkező parcellák tartoznak bele. A „Vouvray” borok minőségére és eredetiségére a szőlőművelésre használt parcellák kiválasztása, valamint a bortermelő közösség által több generáción át alkalmazott termelési gyakorlatok alakítása, majd megszilárdulása ad magyarázatot.

A „Vouvray” borok a XIII. századtól jelentős hírnévnek örvendenek, ugyanis a szerzetesek hozzájárultak a szőlőültetvények bővítéséhez és az ott termelt boroknak a Loire partvidékén történő terjesztéséhez. A XVI. és a XVII. században – a holland borügynökök tevékenysége nyomán – ez a hírnév külföldön és Franciaországban is növekszik, és a francia borokat 2010-ben az ország területén kívül forgalmazzák, illetve a világ minden részére exportálják.

9. További alapvető feltételek (csomagolás, címkézés, egyéb követelmények)

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

—	A címkéken valamennyi fakultatív információt akkora méretű karakterekkel kell feltüntetni, amelyek sem magasságban, sem szélességben nem haladják meg az ellenőrzött eredetmegjelölés nevét alkotó karakterek méretének kétszeresét.

—	A „Val de Loire” földrajzi név feltüntetésére használt karakterek mérete sem magasságban, sem szélességben nem haladhatja meg az ellenőrzött eredetmegjelölés nevét alkotó karakterek méretének kétharmadát.

—	A termékleírás IX. szakasza 1. pontjának b) alpontjában foglalt rendelkezéseknek megfelelő csendes borok címkéjén a „száraz” kifejezés feltüntetése kötelező.

—

Az ellenőrzött eredetmegjelölésű borok címkéjén pontosítható a kisebb földrajzi egység, feltéve, hogy:

—	ún. kataszteri területről van szó;

—	a terület neve szerepel a szüretelési nyilatkozaton.

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A körülhatárolt földrajzi területen belüli előállításra vonatkozó eltérés

A feltétel leírása:

A csendes borok erjesztése, készítése és érlelése, valamint a pezsgők és gyöngyözőborok erjesztése, készítése, érlelése és palackozása tekintetében biztosított eltérés kapcsán meghatározott, közvetlenül szomszédos terület Indre-et-Loire megye következő településének egy részét foglalja magában (a 2020. évi hivatalos földrajzi kódex alapján): Nazelles-Négron (az 1. számú megyei úttól északra és a 75. számú megyei úttól nyugatra fekvő rész).

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A körülhatárolt földrajzi terület határain belüli palackozás

A feltétel leírása:

—	A pezsgőket és a gyöngyözőborokat kizárólag palackban történő második erjesztéssel készítik.

—	A pezsgőket és a gyöngyözőborokat a palackozástól számított legalább 12 hónapos érlelést követően hozzák kereskedelmi forgalomba.

A termékleíráshoz vezető link

http://info.agriculture.gouv.fr/gedei/site/bo-agri/document_administratif-c92ca6c9-395b-44ee-b1c9-ba8a143bb101

(1) HL L 9., 2019.1.11., 2. o.

2021.3.15.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 87/27

(2021/C 87/09)

Ez az értesítés az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (1) 17. cikke (5) bekezdésének megfelelően kerül közzétételre.

ÉRTESÍTÉS AZ EGYSÉGES DOKUMENTUMOT ÉRINTŐ STANDARD MÓDOSÍTÁSRÓL

„MOULIN-À-VENT”

PDO-FR-A0933-AM02

Az értesítés időpontja: 2020.12.9.

A JÓVÁHAGYOTT MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA ÉS INDOKOLÁSA

1. Földrajzi terület

Az I. fejezet IV. részének 1. pontjában a szöveg az „érlelése” szövegrész után az „a 2019. évi hivatalos földrajzi kódex (Code officiel géographique) alapján” szövegrésszel egészül ki.

Ennek a szövegezésbeli módosításnak köszönhetően a földrajzi terület megfeleltethető az INSEE által kiadott hivatalos földrajzi kódex 2019-ben hatályos változatának, valamint jogilag biztosítható a földrajzi terület körülhatárolása.

A földrajzi terület kiterjedése továbbra is pontosan ugyanakkora.

A szöveg továbbá kiegészül egy olyan mondattal, amely arról tájékoztatja a gazdasági szereplőket, hogy a földrajzi területre vonatkozó kartográfiai dokumentumok megtalálhatók az INAO honlapján.

Ezek a módosítások nem érintik az egységes dokumentumot.

2. Parcellákra osztott terület

A IV. rész 2. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: „A borok kizárólag az Institut national de l’origine et de la qualité által az illetékes nemzeti bizottság 2019. november 14-i ülésén jóváhagyott, parcellákra osztott termelési területen található parcellákról származó szőlőből készíthetők.”

E módosítás célja, hogy a termékleírásban szerepeljen a termelés földrajzi területén belül található, parcellákra osztott, új körülhatárolt terület illetékes nemzeti hatóság általi jóváhagyásának dátuma. A parcellákra történő felosztás azoknak a parcelláknak a termelés földrajzi területén belüli azonosítására szolgál, amelyek alkalmasak a szóban forgó oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott termék előállítására.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

3. A földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület

Az I. fejezet IV. részének 3. pontjában a szöveg a „terület” szövegrész után az „a 2019. évi hivatalos földrajzi kódex (Code officiel géographique) alapján” szövegrésszel egészül ki.

Ennek a szövegezésbeli módosításnak köszönhetően a földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület megfeleltethető az INSEE által kiadott hivatalos földrajzi kódex 2019-ben hatályos változatának.

A terület kiterjedése továbbra is pontosan ugyanakkora.

E hivatkozás beillesztésével jogilag biztosítható a földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület meghatározása annak érdekében, hogy azt később ne érintsék a települések vagy településrészek egyesülései vagy szétválásai, illetve a névváltoztatások.

A földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő területet alkotó települések jegyzékét is aktualizálták, ugyanakkor a 2019 előtti közigazgatási változások figyelembevétele érdekében annak kiterjedését nem módosították.

Az egységes dokumentum „További feltételek” című rovata ennek megfelelően módosul.

4. Átmeneti intézkedés

Az I. fejezet XI. részének 3. pontját törölték, mivel lejárt az az időszak, amely alatt a termelők az érlelési időtartam és következésképpen a forgalomba hozatal tekintetében egyedi intézkedés hatálya alá tartozhattak.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

5. A termékleírás ellenőrzésével kapcsolatos elemek

—	A gazdasági szereplőket immár egy tanúsító szerv ellenőrzi, a termékleírás II. fejezetének érintett bekezdéseiben a „felügyeleti terv” kifejezés helyébe az „ellenőrzési terv” kifejezés lép. Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

—

Az ellenőrző szervre vonatkozó adatok

A III. fejezet II. részében: ennek a résznek a szövegezési szabályai a termékleírás 2011. decemberi jóváhagyása óta módosultak annak érdekében, hogy a továbbiakban ne szerepeljen benne az ellenőrző hatóság összes adata, ha az ellenőrzést tanúsító szerv végzi.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

1. A termék elnevezése

Moulin-à-Vent

2. A földrajzi árujelző típusa

OEM – oltalom alatt álló eredetmegjelölés

3. A szőlőből készült termékek kategóriái

Bor

A bor(ok) leírása

Analitikai leírás

A borok csendes, száraz vörösborok.

A borok minimális természetes alkoholtartalma 10,5 térfogatszázalék.

A borok összes alkoholtartalma az alkoholtartalom-növelést követően nem haladja meg a 13 térfogatszázalékot.

A kiszerelési műveletszakaszban a borok almasavtartalma legfeljebb 0,4 gramm/liter.

A forgalomba hozatalra kész borok a következő analitikai előírásoknak felelnek meg:

Maximális erjeszthetőcukor-tartalom (glükóz- és fruktóztartalom): – 3 gramm/liter.

A maximális összes alkoholtartalom, a minimális tényleges alkoholtartalom, a minimális összes savtartalom és a maximális összes kén-dioxid-tartalom tekintetében a közösségi jogszabályokban megállapított előírások alkalmazandók.

A borok színe mély, rubinvöröstől gránátvörösig terjed. Illatukban gyakran virágokra és nagyon érett, vörös húsú gyümölcsökre emlékeztető jegyek fejeződnek ki, amelyek fűszerekre, szarvasgombára, sőt az idő előrehaladtával vadhúsra emlékeztető, mámorító illatokká alakulnak. Gazdag ízösszetételük az erőteljesség, az összetettség és az elegancia közötti egyensúlyból építkezik.

E borok fiatalon is élvezetesek, több évig tartó tárolást követően azonban egyre finomabbak és erőteljesebbek.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)	14,17
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

5. Borkészítési eljárások

a) Különleges borászati eljárások

Borkészítési eljárások

Különleges borászati eljárás

—	Fadarabok használata tilos.

—	A borok összes alkoholtartalma az alkoholtartalom-növelést követően nem haladja meg a 13 térfogatszázalékot.

—	A kivonáson alapuló alkoholtartalom-növelési technikák alkalmazása (techniques soustractives d’enrichissement, TSE) 10 %-os koncentrációs mértékig engedélyezett.

Művelési gyakorlat

Ültetési sűrűség

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A szőlőültetvényeken a minimális ültetési sűrűség hektáronként 6 000 tőke.

Ezeken a szőlőültetvényeken a sorok közötti távolság legfeljebb 2,10 méter lehet, az egy sorban található szőlőtőkék közötti távolságnak pedig legalább 0,80 méternek kell lennie.

EGYEDI RENDELKEZÉSEK

A 6 000 tőke/hektár minimális ültetési sűrűség betartása mellett, valamint gépesítési céllal a szőlőtőkék közötti távolság legfeljebb 3 méter lehet.

A metszésre vonatkozó szabályok

—	A metszést május 15-én be kell fejezni.

—	A boroknak rövidcsapos metszésű (bakművelésű, legyezőművelésű vagy egyszerű Royat-kordonművelésű, kettős kordonművelésű vagy „Charmet”-művelésű), tőkénként legfeljebb 10 rügyet tartalmazó szőlőtőkékről kell származnia.

—	Az egyes tőkéken 3–5 csap lehet, amelyek egyenként legfeljebb 2 rügyet tartalmazhatnak; fiatalítás céljából az egyes tőkéken lehet olyan, legfeljebb 2 rügyet tartalmazó csap is, amelyet az idősebb fás részről származó fattyúágra metszenek.

—	A tőkealakító metszés során vagy a metszésmód átalakításakor a szőlőtőkéket úgy kell metszeni, hogy egy tőkén legfeljebb 12 rügy legyen.

A gépi szüretre vonatkozó rendelkezések

a)	A parcellától a borospincéig történő elszállításhoz használt tárolóedényekben a leszüretelt termés magassága nem haladhatja meg a 0,50 métert.

b)	A tárolóedényeknek élelmiszer tárolására alkalmas inert anyagból kell készülniük.

c)	A szüretelésre és a leszüretelt termés szállítására használt berendezéseket vízelvezető vagy megfelelő védelmet biztosító rendszerrel kell ellátni.

b) Maximális hozamok

hektáronként 61 hektoliter

6. Körülhatárolt földrajzi terület

A szőlő szüretelése, a borok erjesztése, készítése és érlelése a 2019. évi hivatalos földrajzi kódex (Code officiel géographique) alapján a következő települések területén történik:

—	Rhône megye: Chénas;

—	Saône-et-Loire megye: Romanèche-Thorins.

7. Fontosabb borszőlőfajták

Aligoté B

Gamay N

Melon B

8. A kapcsolat(ok) leírása

A kapcsolathoz hozzájáruló természeti tényezők leírása

A földrajzi terület a Beaujolais-hegység keleti oldalán, elsősorban a Rémont-hegyen (tengerszint feletti magasság: 510 méter) és a Saône-síksággal szemközti teraszokon terül el, Mâcon városától 15 kilométerre délnyugatra és Villefranche-Sur-Saône városától 25 kilométerre északra.

Így a terület Chénas és Romanèche-Thorins települések területére, Rhône megye és Saône-et-Loire megye határvidékére terjed ki.

A szőlő szüreteléséhez körülhatárolt parcellák völgyekkel szabdalt tájban találhatók, amelyet nyugaton a Chénas község fölé emelkedő, néha meredek domboldalak, keleten pedig enyhébb lejtők és Romanèche-Thorins-ig húzódó teraszok határolnak. A tengerszint feletti magasság tehát 190 és 420 méter között változik.

A talajok 80 %-a – az itt homokkőnek vagy törmelékkőnek nevezett – szubsztrátum gránitos kőzetének elváltozása nyomán keletkezett porhanyós, rózsaszín homokon kialakult talaj. A déli részen, valamint a keleti peremvidéken a talajok jobb minőségűek, kollúviumokon alakultak ki. Homokos-agyagos összetételűek, kavics- és kavicskőrétegekkel keverednek. A talajok általában jó vízelvezető képességűek, és azokban a gránittömeget átszelő teléreken eloszló vas-oxidok és mangán található.

A legjelentősebb mangánlelőhelyet 1750 körül fedezték fel Romanèche-Thorins településen. Ezt a lelőhelyet a XVIII–XIX. században termelték ki, a kitermelést egészen a falu főterének közepéig végezték. Az akkor „romanéchite” elnevezésű kőzet nagyon nehéz, fekete színű kőzet.

A terület éghajlata mérsékelt óceáni éghajlat, amely kontinentális és déli hatásoknak van kitéve. A csapadékmennyiség az év során egyenletesen oszlik el, az éves átlaghőmérséklet közel 11 °C. A Beaujolais-hegység a nyugati szelekkel szemben alapvető védelmet nyújt, így mérsékli az óceáni hatást. A nyugati szelek által előidézett főnhatás megszárítja a nedves levegőt, növelve a fénymennyiséget és csökkentve a csapadékmennyiséget.

A Saône széles völgye is döntő szerepet játszik a szőlő fejlődésében, sok fényt biztosít, és a déli hatások érvényesülését is biztosítja, amelyeket különösen a nyári kánikula jellemez.

A kapcsolathoz hozzájáruló emberi tényezők leírása

A szőlő régóta jelen van a földrajzi területen.

Suzanne BLANCHET „Les vins de Bourgogne” (Burgundia borai) című művében azt írja, hogy a túlnyomórészt erdővel borított Mâconnais tájegységtől a Lyonnais tájegységig az I. század (Idősebb Plinius) óta folyik szőlőtermesztés. A III. században az akkor amforákba töltött borok az egészen közeli Saône folyón jutnak le Lyonig.

A szőlőültetvény a XV. század végétől indul igazán virágzásnak, a selyemipar és a bankszektor révén meggazdagodott lyoni polgárság ösztönzésére.

A Beaujolais borvidékről származó borok kereskedelme a XVIII. században bővül, ami jelentős átalakulást idéz elő a szőlőültetvényben. A nagybirtokokat ekkor részesművelésű területekké osztják, amelyek még mindig nagy számban jelen vannak a földrajzi területen.

Az 1722-es országos levéltári iratok szerint: A „Romanèche egyike Mâconnais tájegység négy településének, ahonnan a legtöbb palack bort szállítják Párizsba”.

Az ellenőrzött eredetmegjelölés elnevezése a Romanèche-Thorins-i dombon emelkedő, 1550-ben épített régi szélmalomhoz kapcsolódik, amelyet a XIX. század közepéig gabona őrlésére használtak. Jelenleg történelmi műemléknek minősül. A szőlőültetvény közepén elhelyezkedő és igen messziről látható szélmalom tökéletesen meghatározza a „Moulin-à-Vent” földrajzi területének identitását.

A mâconi bíróság 1924. április 17-i ítélete hivatalosan kimondja, hogy mely földrajzi határokon belül állíthatók elő a „Thorins avagy Moulin-à-Vent” elnevezésű borok. A következő évben hivatalosan létrejön az „Union des viticulteurs” elnevezésű egyesület, amely az ellenőrzött eredetmegjelölés elismerésére irányuló, az 1936. szeptember 11-i rendeletet eredményező ügyiratot koordinálja. A félreértések elkerülése érdekében a „Thorins” elnevezést elhagyták.

Ezzel párhuzamosan mintegy negyven termelő megalapítja a pinceszövetkezetet, amely 1934 óta a chénas-i Michauds-kastély egyik szárnyában működik, és amely a bormennyiség kb. 20 %-át állítja elő, és az egyik gazdaságösztönző tényező.

A „Moulin-à-Vent” ellenőrzött eredetmegjelölést a régióra jellemző hagyományok és a korszerű technikák egyesítése jellemzi.

A termelők – minőségi bor előállítására törekedve – elsajátították a gamay N fajtához és annak növekedéséhez kapcsolódó mesterfogásokat, többek között a nagy ültetési sűrűség és rövidcsapos metszés alkalmazásával.

A szőlő megfelelő érettségének biztosítása érdekében a termelők gondoskodnak arról, hogy a napfénynek kitett levélfelület elegendő legyen. Így előfordul, hogy a szőlőt rögzített támrendszeren vezetik. A termelők ezzel párhuzamosan egy különleges borkészítési eljárást sajátítottak el, amelynek keretében a hagyományos erjesztés mellett félig szénsavas macerációra kerül sor.

A birtokok többsége családi birtok, ahol több generáció követi egymást és együtt dolgozik.

A szőlőültetvény területe 2010-ben 650 hektár volt, amelyen évente átlagosan kb. 30 000 hektoliter bort állítottak elő.

A termék minőségére és jellemzőire vonatkozó információk

A borok színe mély, rubinvöröstől gránátvörösig terjed.

Illatukban gyakran virágokra és nagyon érett, vörös húsú gyümölcsökre emlékeztető jegyek fejeződnek ki, amelyek fűszerekre, szarvasgombára, sőt az idő előrehaladtával vadhúsra emlékeztető, mámorító illatokká alakulnak.

Gazdag ízösszetételük az erőteljesség, az összetettség és az elegancia közötti egyensúlyból építkezik.

E borok fiatalon is élvezhetők, több évig tartó tárolást követően azonban egyre finomabbak és erőteljesebbek.

Ok-okozati összefüggések

A gránitos kőzeten képződött hegyhát lankáin található szőlőből előállított „Moulin à Vent” a „Crus du Beaujolais” borok közül a legrégebbi borként ismert.

A szőlőültetvény – a talajban szétszóródott kőzetdarabok formájában látható – számos mangántelérrel átszőtt, homogén, gránitos altalajban gyökerezik. A legenda szerint ez a fekete ásvány okozza a borok sajátos jellegét.

A gamay N szőlőfajtával beültetett szőlőparcellák keleti és délkeleti tájolású lankákon húzódnak, amelyeket a Beaujolais-hegység véd meg a nyugati szelektől. E lankákat a tájolásuk miatt már hajnaltól felmelegítik az első napsugarak.

A gránittalapzat – az alacsony termőképessége révén – mérsékelt hozamot eredményez, emellett hozzájárul a borokban érezhető gyümölcsös aromák kialakulásához.

A termelők előszeretettel különítik el a legjobb parcellákat és szerepeltetik a leghíresebb dűlők nevét a címkéken.

A „Moulin-à-vent” hírneve régi hagyományokra tekint vissza. Ezt már a XVIII. században beigazolta Pierre-Étienne CHALANDON mâconi kereskedő panasza; ő egy olyan termelő ellen emel kifogást, akit azzal gyanúsítanak, hogy harmad- vagy negyedrangú borokat kínál „Moulin-à-vent” elnevezés alatt. 1816-ban JULLIEN a „Topographie de tous les vignobles connus” (Valamennyi ismert szőlővidék topográfiája) című művében méltatja az akkor „első osztályúnak” minősített „Moulin-à-Vent” borokat, amelyek több mint tíz évig eltarthatóak palackban.

Ami a termelőket illeti, ők mindmáig azonosulnak a – számos promóciós címkén feltüntetett és Maurice UTRILLO festőt megihlető – szélmalommal, az ellenőrzött eredetmegjelölés szimbólumával.

1996-ban a „Moulin-à-Vent” termelői a „Chénas” termelőivel együtt létrehozták a „Confrérie des Maîtres Vignerons de Chénas et Moulin-à-Vent” elnevezésű bortársaságot, ezzel ünnepélyesen megerősítve a két ellenőrzött eredetmegjelölés alatt forgalomba hozott borok hírnevét.

9. További alapvető feltételek (csomagolás, címkézés, egyéb követelmények)

A földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A körülhatárolt földrajzi területen való előállítás tekintetében biztosított eltérés

A feltétel leírása:

A borok erjesztése, készítése és érlelése tekintetében biztosított eltérés kapcsán meghatározott, közvetlenül szomszédos terület – a 2019. évi hivatalos földrajzi kódex (Code officiel géographique) alapján – a következő települések területét foglalja magában:

—

Côte-d’Or megye:

Agencourt, Aloxe-Corton, Ancey, Arcenant, Argilly, Autricourt, Auxey-Duresses, Baubigny, Beaune, Belan-sur-Ource, Bévy, Bissey-la-Côte, Bligny-lès-Beaune, Boncourt-le-Bois, Bouix, Bouze-lès-Beaune, Brion-sur-Ource, Brochon, Cérilly, Chambœuf, Chambolle-Musigny, Channay, Charrey-sur-Seine, Chassagne-Montrachet, Châtillon-sur-Seine, Chaumont-le-Bois, Chaux, Chenôve, Chevannes, Chorey-lès-Beaune, Clémencey, Collonges-lès-Bévy, Combertault, Comblanchien, Corcelles-les-Arts, Corcelles-les-Monts, Corgoloin, Cormot-Vauchignon, Corpeau, Couchey, Curley, Curtil-Vergy, Daix, Dijon, Ebaty, Echevronne, Epernay-sous-Gevrey, L'Etang-Vergy, Etrochey, Fixin, Flagey-Echézeaux, Flavignerot, Fleurey-sur-Ouche, Fussey, Gerland, Gevrey-Chambertin, Gilly-lès-Cîteaux, Gomméville, Grancey-sur-Ource, Griselles, Ladoix-Serrigny, Lantenay, Larrey, Levernois, Magny-lès-Villers, Mâlain, Marcenay, Marey-lès-Fussey, Marsannay-la-Côte, Massingy, Mavilly-Mandelot, Meloisey, Merceuil, Messanges, Meuilley, Meursanges, Meursault, Molesme, Montagny-lès-Beaune, Monthelie, Montliot-et-Courcelles, Morey-Saint-Denis, Mosson, Nantoux, Nicey, Noiron-sur-Seine, Nolay, Nuits-Saint-Georges, Obtrée, Pernand-Vergelesses, Perrigny-lès-Dijon, Plombières-lès-Dijon, Poinçon-lès-Larrey, Pommard, Pothières, Premeaux-Prissey, Prusly-sur-Ource, Puligny-Montrachet, Quincey, Reulle-Vergy, La Rochepot, Ruffey-lès-Beaune, Saint-Aubin, Saint-Bernard, Saint-Philibert, Saint-Romain, Sainte-Colombe-sur-Seine, Sainte-Marie-la-Blanche, Santenay, Savigny-lès-Beaune, Segrois, Tailly, Talant, Thoires, Vannaire, Velars-sur-Ouche, Vertault, Vignoles, Villars-Fontaine, Villebichot, Villedieu, Villers-la-Faye, Villers-Patras, Villy-le-Moutier, Vix, Volnay, Vosne-Romanée, Vougeot;

—

Rhône megye:

Alix, Anse, L'Arbresle, Les Ardillats, Arnas, Bagnols, Beaujeu, Belleville-en-Beaujolais, Belmont-d’Azergues, Blacé, Le Breuil, Bully, Cercié, Chambost-Allières, Chamelet, Charentay, Charnay, Chasselay, Châtillon, Chazay-d’Azergues, Chessy, Chiroubles, Cogny, Corcelles-en-Beaujolais, Dardilly, Denicé, Deux Grosnes (kizárólag Avenas egykori település területének megfelelő része tekintetében), Dracé, Emeringes, Fleurie, Fleurieux-sur-l’Arbresle, Frontenas, Gleizé, Juliénas, Jullié, Lacenas, Lachassagne, Lancié, Lantignié, Légny, Létra, Limas, Lozanne, Lucenay, Marchampt, Marcy, Moiré, Montmelas-Saint-Sorlin, Morancé, Odenas, Le Perréon, Pommiers, Porte des Pierres Dorées. Quincié-en-Beaujolais, Régnié-Durette, Rivolet, Sain-Bel, Saint-Clément-sur-Valsonne, Saint-Cyr-le-Chatoux, Saint-Didier-sur-Beaujeu, Saint-Etienne-des-Oullières, Saint-Etienne-la-Varenne, Saint-Georges-de-Reneins, Saint-Germain-Nuelles, Saint-Jean-des-Vignes, Saint-Julien, Saint-Just-d’Avray, Saint-Lager, Saint-Romain-de-Popey, Saint-Vérand, Sainte-Paule, Salles-Arbuissonnas-en-Beaujolais, Sarcey, Taponas, Ternand, Theizé, Val d'Oingt, Vaux-en-Beaujolais, Vauxrenard, Vernay, Villefranche-sur-Saône, Ville-sur-Jarnioux, Villié-Morgon, Vindry-sur-Turdine (kizárólag Dareizé, Les Olmes és Saint-Loup egykori települések területének megfelelő része tekintetében);

—

Saône-et-Loire megye:

Aluze, Ameugny, Azé, Barizey, Beaumont-sur-Grosne, Berzé-la-Ville, Berzé-le-Châtel, Bissey-sous-Cruchaud, Bissy-la-Mâconnaise, Bissy-sous-Uxelles, Bissy-sur-Fley, Blanot, Bonnay, Bouzeron, Boyer, Bray, Bresse-sur-Grosne, Burgy, Burnand, Bussières, Buxy, Cersot, Chagny, Chaintré, Chalon-sur-Saône, Chamilly, Champagny-sous-Uxelles, Champforgeuil, Chânes, Change, Chapaize, La Chapelle-de-Bragny, La Chapelle-de-Guinchay, La Chapelle-sous-Brancion, Charbonnières, Chardonnay, La Charmée, Charnay-lès-Mâcon, Charrecey, Chasselas, Chassey-le-Camp, Château, Châtenoy-le-Royal, Chaudenay, Cheilly-lès-Maranges, Chenôves, Chevagny-les-Chevrières, Chissey-lès-Mâcon, Clessé, Cluny, Cormatin, Cortambert, Cortevaix, Couches, Crêches-sur-Saône, Créot, Cruzille, Culles-les-Roches, Curtil-sous-Burnand, Davayé, Demigny, Dennevy, Dezize-lès-Maranges, Donzy-le-Pertuis, Dracy-le-Fort, Dracy-lès-Couches, Epertully, Etrigny, Farges-lès-Chalon, Farges-lès-Mâcon, Flagy, Fleurville, Fley, Fontaines,Fragnes-La-Loyère (kizárólag La Loyère egykori település területének megfelelő része tekintetében), Fuissé, Genouilly, Germagny, Givry, Granges, Grevilly, Hurigny, Igé, Jalogny, Jambles, Jugy, Jully-lès-Buxy, Lacrost, Laives, Laizé, Lalheue, Leynes, Lournand, Lugny, Mâcon, Malay, Mancey, Martailly-lès-Brancion, Massilly,, Mellecey, Mercurey, Messey-sur-Grosne, Milly-Lamartine, Montagny-lès-Buxy, Montbellet, Montceaux-Ragny, Moroges, Nanton, Ozenay, Paris-l'Hôpital, Péronne, Pierreclos, Plottes, Préty, Prissé, Pruzilly, Remigny, La Roche-Vineuse, Rosey, Royer, Rully, Saint-Albain, Saint-Ambreuil, Saint-Amour-Bellevue, Saint-Boil, Saint-Clément-sur-Guye, Saint-Denis-de-Vaux, Saint-Désert, Saint-Gengoux-de-Scissé, Saint-Gengoux-le-National, Saint-Germain-lès-Buxy, Saint-Gervais-sur-Couches, Saint-Gilles, Saint-Jean-de-Trézy, Saint-Jean-de-Vaux, Saint-Léger-sur-Dheune, Saint-Mard-de-Vaux, Saint-Martin-Belle-Roche, Saint-Martin-du-Tartre, Saint-Martin-sous-Montaigu, Saint-Maurice-de-Satonnay, Saint-Maurice-des-Champs, Saint-Maurice-lès-Couches, Saint-Pierre-de-Varennes, Saint-Rémy, Saint-Sernin-du-Plain, Saint-Symphorien-d’Ancelles, Saint-Vallerin, Saint-Vérand, Saint-Ythaire, Saisy, La Salle, Salornay-sur-Guye, Sampigny-lès-Maranges, Sancé, Santilly, Sassangy, Saules, Savigny-sur-Grosne, Sennecey-le-Grand, Senozan, Sercy, Serrières, Sigy-le-Châtel, Sologny, Solutré-Pouilly, Taizé, Tournus, Uchizy, Varennes-lès-Mâcon, Vaux-en-Pré, Vergisson, Vers, Verzé, Le Villars, La Vineuse sur Fregande (kizárólag Donzy-le-National, Massy és La Vineuse egykori települések területének megfelelő része tekintetében), Vinzelles, Viré;

—

Yonne megye:

Aigremont, Annay-sur-Serein, Arcy-sur-Cure, Asquins, Augy, Auxerre, Avallon, Bazarnes, Beine, Bernouil, Béru, Bessy-sur-Cure, Bleigny-le-Carreau, Censy, Chablis, Champlay, Champs-sur-Yonne, Chamvres, La Chapelle-Vaupelteigne, Charentenay, Châtel-Gérard, Chemilly-sur-Serein, Cheney, Chevannes, Chichée, Chitry, Collan, Coulangeron, Coulanges-la-Vineuse, Courgis, Cruzy-le-Châtel, Dannemoine, Deux Rivières, Dyé, Epineuil, Escamps, Escolives-Sainte-Camille, Fleys, Fontenay-près-Chablis, Gy-l’Evêque, Héry, Irancy, Island, Joigny, Jouancy, Junay, Jussy, Lichères-près-Aigremont, Lignorelles, Ligny-le-Châtel, Lucy-sur-Cure, Maligny, Mélisey, Merry-Sec, Migé, Molay, Molosmes, Montigny-la-Resle, Montholon (kizárólag Champvallon, Villiers sur Tholon és Volgré egykori települések területének megfelelő része tekintetében), Mouffy, Moulins-en-Tonnerrois, Nitry, Noyers, Ouanne, Paroy-sur-Tholon, Pasilly, Pierre-Perthuis, Poilly-sur-Serein, Pontigny, Préhy, Quenne, Roffey, Rouvray, Saint-Bris-le-Vineux, Saint-Cyr-les-Colons, Saint-Père, Sainte-Pallaye, Sainte-Vertu, Sarry, Senan, Serrigny, Tharoiseau, Tissey , Tonnerre, Tronchoy, Val-de-Mercy, Vallan, Venouse, Venoy, Vermenton, Vézannes, Vézelay, Vézinnes, Villeneuve-Saint-Salves, Villy, Vincelles, Vincelottes, Viviers, Yrouerre.

Címkézés

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

Az ellenőrzött eredetmegjelölésű borok címkéjén pontosítható a kisebb földrajzi egység, feltéve, hogy:

—	kataszteri terület nevéről van szó;

—	a terület neve szerepel a szüretelési nyilatkozaton.

A kataszteri terület nevét közvetlenül az ellenőrzött eredetmegjelölés neve után kell feltüntetni és akkora karakterekkel kell nyomtatni, amelyek mérete sem magasságban, sem szélességben nem haladja meg az ellenőrzött eredetmegjelölés nevét alkotó karakterek méretét.

Az ellenőrzött eredetmegjelöléssel ellátott borok címkéjén a „Vin du Beaujolais” vagy „Grand Vin du Beaujolais” vagy „Cru du Beaujolais” jelöléssel megadható a nagyobb földrajzi egység.

A nagyobb földrajzi egység nevének feltüntetésére használt karakterek mérete sem magasságban, sem szélességben nem haladhatja meg az ellenőrzött eredetmegjelölés nevét feltüntető karakterek méretének kétharmadát.

A termékleíráshoz vezető link

https://info.agriculture.gouv.fr/gedei/site/bo-agri/document_administratif-10009261-9fab-4519-9359-c1535d713844

(1) HL L 9., 2019.1.11., 2. o.

2021.3.15.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 87/35

(2021/C 87/10)

Ez az értesítés az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (1) 17. cikke (5) bekezdésének megfelelően kerül közzétételre.

ÉRTESÍTÉS AZ EGYSÉGES DOKUMENTUMOT ÉRINTŐ STANDARD MÓDOSÍTÁSRÓL

„MINERVOIS”

PDO-FR-A0330-AM01

Az értesítés időpontja: 14.12.2020.

A JÓVÁHAGYOTT MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA ÉS INDOKOLÁSA

1. Parcellákra osztott körülhatárolt terület

E módosítás célja, hogy a termékleírásba bekerüljön a termelés földrajzi területén belül található, parcellákra osztott körülhatárolt területet érintő módosítás illetékes nemzeti hatóság általi jóváhagyásának dátuma. A parcellákra történő felosztás azoknak a parcelláknak a termelés földrajzi területén belüli azonosítására szolgál, amelyek alkalmasak a szóban forgó ellenőrzött eredetmegjelöléssel ellátott termék előállítására.

2. Szőlőfajták

A rozék és a fehérborok előállításához engedélyezett szőlőfajták köre két új szőlőfajtával, a Grenache gris G-vel és a Viognier-vel egészül ki. Ezeket a termőterületen már megtalálható szőlőfajtákat kiegészítő szőlőfajtaként vették fel a listába annak érdekében, hogy a „Minervois” OEM szőlőfajtái összhangba kerüljenek a „Languedoc” regionális OEM-mel.

Ennek megfelelően a rozék előállításához előírt kiegészítő szőlőfajták listája a Grenache gris G szőlőfajtával egészül ki.

A fehérborok előállításához előírt kiegészítő szőlőfajták listája pedig a Grenache gris G és a Viognier blanc B szőlőfajtával egészül ki.

3. A gazdaságban termeszthető szőlőfajták arányára vonatkozó szabályok

Pontosan meghatározták a gazdaságban termeszthető Grenache gris G és Viognier szőlőfajták arányára vonatkozó szabályokat:

—

a rozékra vonatkozóan a harmadik albekezdés a következő franciabekezdéssel egészül ki:

„–	A Grenache gris G szőlőfajta aránya az ültetvényen telepített szőlőfajták legfeljebb 20 %-át teheti ki.”

—

a fehérborokra vonatkozóan a harmadik albekezdés a következő franciabekezdéssel egészül ki:

„–	A Viognier blanc B szőlőfajta aránya az ültetvényen telepített szőlőfajták legfeljebb 10 %-át teheti ki.”

4. Címkézés

Az ellenőrzött eredetmegjelöléssel ellátott borok címkéjén a „Grand Vin du Languedoc” jelöléssel megadható a „Languedoc” nagyobb földrajzi egység.

Az OEM neve a kisebb földrajzi egység nevével is kiegészíthető, feltéve, hogy kataszteri területről van szó, és a terület neve szerepel a szüretelési nyilatkozaton.

A kataszteri terület nevét közvetlenül az OEM neve után kell feltüntetni, és olyan karakterekkel kell nyomtatni, amelyek mérete sem magasságban, sem szélességben nem haladja meg az OEM nevét alkotó karakterek méretének felét.

5. Bejelentési kötelezettségek

Az öntözhető parcellák azonosítását csatolni kell az eredetmegjelöléssel ellátott bor előállítására felhasznált szőlő termesztésére szánt parcellákra vonatkozó előzetes nyilatkozathoz.

6. Az ellenőrző szerv adatai

Az egységes dokumentumban frissítették az ellenőrző szerv adatait.

Az OEM termékleírása II. fejezetének II. pontja módosul annak pontosítása érdekében, hogy az ellenőrzést az ellenőrzésért felelős hatóság – az INAO, Institut National de l’Origine et de la Qualité – nevében eljáró ellenőrző szerv, nem pedig felügyeleti szerv végzi.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

1. A termék elnevezése

Minervois

2. A földrajzi árujelző típusa

OEM – oltalom alatt álló eredetmegjelölés

3. A szőlőből készült termékek kategóriái

1. Bor

4. A bor(ok) leírása

A borok analitikai jellemzői

A borok csendes vörös-, rozé és fehérborok.

A vörösborok, a rozék és a fehérborok minimális természetes alkoholtartalma 12 térfogatszázalék.

A legfeljebb 14 térfogatszázalék természetes alkoholtartalmú vörösborok maximális erjeszthetőcukor-tartalma (glükóz és fruktóz) 3 gramm.

A 14 térfogatszázalékot meghaladó természetes alkoholtartalmú vörösborok maximális erjeszthetőcukor-tartalma (glükóz és fruktóz) 4 gramm.

A vörösborok almasavtartalma legfeljebb 0,4 gramm/liter.

A rozék és a fehérborok maximális erjeszthetőcukor-tartalma (glükóz és fruktóz) 4 gramm.

Az illósavtartalom, az összes kén-dioxid-tartalom és az összes savtartalom értékeit a közösségi jogszabályok állapítják meg.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (mg/l)

A borok érzékszervi jellemzői

A vörösborokat szokás szerint a szőlőfajták olyan összeállításából készítik, amelyen belül a Grenache N, a Mourvèdre N és a Syrah N fajták legalább 60 %-ot tesznek ki. Színük lilás árnyalatokban játszó bíborvörös. Egyensúlyuk és piros gyümölcsökre emlékeztető, gazdag aromaviláguk következtében a borok fiatalon is fogyaszthatók.

Az élénk és erős borok, amelyekben gyakran fűszeres vagy édesgyökérre emlékeztető ízjegyek bontakoznak ki, garanciát jelentenek a kiváló érlelhetőségre.

A rozék halvány lazacrózsaszínűek, és piros gyümölcsökre emlékeztető ízvilággal rendelkeznek. Egyszerre üdék és erősek, harmonikusak és tartós zamatúak.

A fehérborok színe zöldes árnyalatokban játszó halvány aranyszínű. A markáns virágos jegyeket felvonultató, összetett és élénk borok ízében friss gyümölcsökre, például őszibarackra, mangóra vagy akár sárgabarackra emlékeztető, erős ízjegyek jelennek meg.

5. Borkészítési eljárások

a) Konkrét borászati eljárások

Művelési gyakorlat

A szőlőültetvényeken a minimális ültetési sűrűség hektáronként 4 000 tőke. A sorok közötti távolság legfeljebb 2,50 méter lehet, míg az egy soron belül található szőlőtőkék közötti távolságnak legalább 0,80 méternek kell lennie.

A metszésre az „E” fejlődési stádium előtt kerül sor, amikor három levél fedi az első két rügyet.

—	A szőlőtőkéket rövidcsapos metszéssel művelik, tőkénként legfeljebb 12 rügyet hagyva meg. Az egyes csapokon legfeljebb 2 rügy lehet.

—	A Marsanne B, Roussanne B és Syrah N szőlőfajták egyszerű Guyot-metszéssel is művelhetők, amely során tőkénként legfeljebb 10 rügyet hagynak meg, ebből a félszálvesszőn legfeljebb 6 rügy lehet, míg a tőkén meghagyott legfeljebb 2 ugarcsap mindegyikén legfeljebb 2 rügy lehet.

—	Az öntözés engedélyezhető.

Konkrét borászati eljárás

A rozék készítéséhez tilos borászati használatra szánt aktív szenet használni, akár önmagában, akár különféle készítményekbe keverve.

A fenti rendelkezésen kívül a boroknak az alkalmazott borászati eljárások tekintetében meg kell felelniük a közösségi szinten, valamint a mezőgazdaságról és a tengeri halászatról szóló törvénykönyvben meghatározott kötelezettségeknek.

b) Maximális hozamok

hektáronként 60 hektoliter

6. Körülhatárolt földrajzi terület

Földrajzi terület

A szőlő szüretelését, a borok erjesztését és készítését a következő települések területén biztosítják:

—

Aude megye: Aigues-Vives, Argeliers, Argens-Minervois, Azille, Badens, Bagnoles, Bize-Minervois, Blomac, Bouilhonnac, Cabrespine, Castelnau-d’Aude, Caunes-Minervois, Ginestas, Homps, Laure-Minervois, Limousis, Mailhac, Malves-en-Minervois, Marseillette, Mirepeisset, Paraza, Pépieux, Peyriac-Minervois, Pouzols-Minervois, Puichéric, La Redorte, Rieux-Minervois, Roquecourbe-Minervois, Roubia, Rustiques, Saint-Couat-d’Aude, Saint-Frichoux, Saint-Nazaire-d’Aude, Sainte-Valière, Sallèles-Cabardès, Salsigne, Tourouzelle, Trassanel, Trausse, Trèbes, Ventenac-en-Minervois, Villalier, Villarzel-Cabardès, Villegly, Villeneuve-Minervois.

—	Hérault megye: Agel, Aigne, Aigues-Vives, Azillanet, Beaufort, Cassagnoles, La Caunette, Cesseras, Félines-Minervois, La Livinière, Minerve, Montouliers, Olonzac, Oupia, Saint-Jean-de-Minervois, Siran.

7. Fontosabb borszőlőfajták

Bourboulenc B – Doucillon blanc

Carignan N

Cinsaut N – Cinsault

Clairette B

Grenache N

Grenache blanc B

Grenache gris G

Lledoner pelut N

Macabeu B – Macabeo

Marsanne B

Muscat à petits grains blancs B – Muscat, Moscato

Piquepoul blanc B

Piquepoul noir N

Rivairenc N – Aspiran noir

Roussanne B

Syrah N – Shiraz

Terret blanc B

Terret noir N

Vermentino B – Rolle

Viognier B

8. A kapcsolat(ok) leírása

A kapcsolat szempontjából releváns természeti és emberi tényezők

A földrajzi terület a Cévennes-ek legdélebbi részén, a Montagne Noire hegység alatt terül el, amelynek legmagasabb pontja a Pic de Nore (1 210 méter).

A szőlőültetvény egy északról déli irányban meredeken ereszkedő, az Aude folyó közelében pedig szelíd lankákban végződő, hatalmas amfiteátrum közepén helyezkedik el. A teljes egészében déli tájolású területet 2 dombság határolja:

—	az egyik a Carcassonne közelében, attól nyugatra, Salsigne-től Trèbes-ig húzódó, észak-déli tájolású dombokból áll, amelyek között a Clamoux folyó kanyarog;

—	a másik a keletre fekvő, „la serre d’Oupia” néven ismert dombság, amelyet a Cesse folyó szel át.

A földrajzi terület középpontja mintegy száz méterrel magasodik a Marseillette tó fölé, majd ezt követően egy nagy fennsíkban folytatódik, amelyet az Aude mellékfolyói, az „Argent-Double” és az „Ognon” folyók szelnek át.

A dombokon és síkságokon áthaladó ún. „Minervoise” úton egy olyan szőlővidék tárul a szemünk elé, amely harmonikusan illeszkedik a szárazságtűrő növényekkel, fenyőkkel és tölgyekkel tarkított természeti környezethez.

A földrajzi terület egy nagy redőteknőhöz tartozik, amely északon a Montagne Noire hegységnek támaszkodik, és amelyet homokkőpadokkal és tavi mészkő-konglomerátumokkal szabdalt harmadidőszaki molasszüledék-rétegek borítanak.

A legjellemzőbb talajok tehát a kavicsos teraszokon, márgán, homokkövön, az elváltozott (lepusztult) kemény mészkőrétegeken és a magasabb területeken található palalencséken alakultak ki.

Az éghajlat mediterrán, amelyet igen enyhe időjárás, viszonylagos szárazság, éves átlagban 630 mm csapadék, 14 °C feletti éves középhőmérséklet és évi 2 400 órát meghaladó napsütés jellemez.

A földrajzi terület keleti részét földközi-tengeri hatások érik, amelyek nyáron délkeleti irányú, nedvességet hozó, lágy szelek, tavasszal és ősszel pedig alacsony csapadékmennyiség formájában jelentkeznek. Ezzel szemben a földrajzi terület nyugati része a gyakran viharos és általában száraz északnyugati szél (Cers) hatásainak van kitéve, amely a Montagne Noire hegyhez érve óceáni csapadékot hoz, különösen ősszel és tavasszal.

A földrajzi terület Aude megye 45 településének és Hérault megye 16 településének területére terjed ki.

A kapcsolathoz hozzájáruló emberi tényezők leírása

A „Minervois” vidékén a római kor óta megtalálható a szőlő.

Az 1680-ban megnyitott Canal du Midi csatorna, a XVIII. században megvalósított úthálózatfejlesztés, majd pedig a vasút megérkezése hozzájárult a monokultúrás szőlőtermesztés kialakulásához.

Ezt a fellendülést törték meg a filoxéravész és a túltermelés okozta viszontagságok, amelyek az 1907-es szőlőtermelési válságban csúcsosodtak ki, minek következtében az egész régiót alapjaiban át kellett szervezni.

A földrajzi terület keleti részén található Argeliers falu, ahol Marcellin Albert szőlősgazda 1907-ben a csalás és a rossz boreladási lehetőségek elleni lázadásra szólította fel a francia borosgazdákat. Ennek a súlyos zavargásokkal jellemzett, és az egész délvidéket, valamint a francia borvidékek egy részét is lángba borító időszaknak az eredményeként született meg az eredetmegjelölést bevezető törvény.

Minervois térségében 1922-ben érdekvédelmi szindikátus jött létre. A „Minervois”-t, amelyet először 1951-ben ismertek el meghatározott területről származó, kiváló minőségű bornak minősülő eredetmegjelölésként, az 1985. február 15-i rendelet ismerte el ellenőrzött eredetmegjelölésként, miután átalakították a szőlőfajta-összeállítást és ennek során elsősorban az egykori nemes növényeket, a Grenache N, a Syrah N, a Mourvèdre N és a Cinsaut N kékszőlő-fajtákat, illetve a Grenache B, a Maccabeu B, a Roussanne B, a Marsanne B és a Vermentino B fehér fajtákat helyezték előtérbe, valamint szigorúbb termelési feltételeket vezettek be.

A termelési feltételek jobb kezelése érdekében a gazdasági szereplők 1996-ban olyan különleges eljárás mellett döntöttek, amely előírja, hogy a szőlőszüretre szánt parcellákat két évvel a névhasználat-igénylés előtt ki kell jelölni.

2009-ben a 210 magánpincészet és a mennyiség 40 %-át adó 25 szövetkezeti pincészet 124 000 hektolitert jelentett be az ellenőrzött eredetmegjelölés használatára.

A vörösborok a termelés 92 %-át, a rozék pedig a mennyiség 6 %-át teszik ki. A vörösborokat szokás szerint a szőlőfajták olyan összeállításából készítik, amelyen belül a Grenache N, a Mourvèdre N és a Syrah N fajták legalább 60 %-ot tesznek ki. Színük lilás árnyalatokban játszó bíborvörös. Egyensúlyuk és piros gyümölcsökre emlékeztető, gazdag aromaviláguk következtében a borok fiatalon is fogyaszthatók.

Az élénk és erős borok, amelyekben gyakran fűszeres vagy édesgyökérre emlékeztető ízjegyek bontakoznak ki, garanciát jelentenek a kiváló érlelhetőségre.

A rozék halvány lazacrózsaszínűek, és piros gyümölcsökre emlékeztető ízvilággal rendelkeznek. Egyszerre üdék és erősek, harmonikusak és tartós zamatúak.

Ok-okozati összefüggések

A mediterrán éghajlat, valamint a kevés csapadékot szállító uralkodó szelek által átjárt, déli tájolású domborzat együttes hatásának köszönhetően a földrajzi terület kiválóan alkalmas arra, hogy a főként agyagos-meszes talajokon különleges szőlőt termesszenek.

Ezek a különleges körülmények elősegítik a szőlő optimális érését, és lehetővé teszik a szőlősgazdák számára, hogy a szőlőfajtát a szőlőterület fekvésének megfelelően műveljék, ami hozzájárul a borok különleges kiteljesedéséhez.

A kavicsos teraszokat és a márgát kedvelő Grenache N szőlőfajta meleg és lekerekített ízérzetet kelt. A Syrah N korai szőlőfajta magas cukortartalmat és pirosgyümölcs-aromát biztosít. A régi fajták közül a hagyományosan a rozé borokhoz használt Cinsaut N fajtát a finomsága miatt a vörösborok házasításához is használják, míg a Carignan N fajta testességet és tanninokat, nagyon érett állapotban pedig édesgyökérre emlékeztető, különleges aromákat visz a borokba. A Mourvèdre N szőlőfajta pedig finom tanninokkal és markáns fűszeres jegyekkel gazdagítja a borokat.

Jacques Puisais ekként írja le a termék és a természeti környezete közötti kapcsolatot: „A Minervois bor a levegő szülötte, és leginkább az számít, hogy milyen volt a szél »évjárata«, különösen a szüretet megelőző időszakban, mert ez határozza meg az evapotranspiráció sebességét. Ezt a fajta bort finom és gazdag tanninok, és a gyümölcs eredendő tisztelete jellemzik.”

A szőlőtermesztés 2 évezred óta meghatározza a „Minervois” történelmét.

Az ellenőrzött eredetmegjelölés a meszes fennsík sziklaormára épült, mitológiai hangzású névvel rendelkező Minerve faluról kapta a nevét. Az egykori erőd a kivételes elhelyezkedéséről és arról vált ismertté, hogy a katharok ellen 1210-ben folytatott keresztes háború idején ellenállt Simon de Montfort-nak. Ezen az ellenőrzött eredetmegjelöléshez tartozó területek között jelképesnek és jellegzetesnek számító területen a kemény mészkőre telepített szőlőültetvény egy rendkívül napsütéses délvidéki táj közelében fekszik.

A Római Birodalomra való utalások továbbra is megtalálhatók a vidéken. A jelenlegi birtokok és kastélyok többsége az ókori „domus”-ok helyén található, mint például a Pépieux településen lévő „Massanier la Mignarde”, amely Maximus legionárius egykori birtoka volt, és amelynek borát 2005-ben a világ legjobb borának minősítették az „International wine challenge” elnevezésű versenyen.

A földrajzi terület nyugati peremén elterülő Carcassonne város központi része, az UNESCO által a világörökség részének nyilvánított középkori erődített város a „Minervois” kulturális és történelmi örökségéhez tartozik. A földrajzi terület déli részén kanyarog a Canal du Midi csatorna, amelynek a XVII. században bekövetkezett gazdasági fellendülés köszönhető, és amely szintén az UNESCO világörökség része.

Gazdag történelmi múltjával és kivételes adottságú tájaival a „Minervois” ellenőrzött eredetmegjelölés arról tanúskodik, hogy mély kötelékek fűzik a területén meghonosodott szőlőműveléshez.

9. További alapvető feltételek (csomagolás, címkézés, egyéb követelmények)

Címkézés

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

Az ellenőrzött eredetmegjelöléssel ellátott borok címkéjén a „Grand Vin du Languedoc” jelöléssel megadható a „Languedoc” nagyobb földrajzi egység.

Az említett nagyobb földrajzi egység nevének feltüntetésére használt karakterek mérete sem magasságban, sem szélességben nem haladhatja meg az ellenőrzött eredetmegjelölés nevét alkotó karakterek méretének felét.

Az ellenőrzött eredetmegjelölésű borok címkéjén pontosítható a kisebb földrajzi egység neve, feltéve, hogy:

—	kataszteri területről van szó,

—	a terület neve szerepel a szüretelési nyilatkozatban.

A kataszteri terület nevét közvetlenül az ellenőrzött eredetmegjelölés neve után tüntetik fel, és azt olyan karakterekkel nyomtatják, amelyek mérete sem a magasság, sem a szélesség tekintetében nem haladja meg az ellenőrzött eredetmegjelölés nevét alkotó karakterek méretének felét.

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A körülhatárolt földrajzi területen való előállítás tekintetében biztosított eltérés

A feltétel leírása:

A borok készítése és érlelése tekintetében biztosított eltérés kapcsán meghatározott, közvetlenül szomszédos terület a következő települések területét foglalja magában:

—

Aude megye: Barbaira, Berriac, Canet, Capendu, Carcassonne, Castans, Citou, Conques-sur-Orbiel, Douzens, Escales, Floure, Fontiès-d’Aude, Fournes-Cabardès, Labastide-Esparbairenque, Lastours, Lespinassière, Lézignan-Corbières, Marcorignan, Montbrun-des-Corbières, Montirat, Moux, Ouveillan, Pradelles-Cabardès, Raissac, Saint-Marcel-d’Aude, Sallèles-d’Aude, Villanière, Villardonnel, Villedubert, Villemoustaussou.

—	Hérault megye: Assignan, Cruzy, Ferrals-les-Montagnes, Villespassans.

A termékleíráshoz vezető link

http://info.agriculture.gouv.fr/gedei/site/bo-agri/document_administratif-cc1cf391-d666-49f9-81cc-7ca4a90414cd

(1) HL L 9., 2019.1.11., 2. o.

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 87

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	64. évfolyam 2021. március 15.

Tartalom		Oldal
	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Tanács
2021/C 87/01	Értesítés az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló, a (KKBP)2021/448tanácsi határozattal módosított 2014/145/KKBP tanácsi határozatban és az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló, az (EU)2021/446tanácsi végrehajtási rendelettel végrehajtott 269/2014/EU tanácsi rendeletben előírt korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek és szervezetek részére	1
2021/C 87/02	Értesítés az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatt korlátozó intézkedésekről szóló 2014/145/KKBP tanácsi határozatban és az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 269/2014/EU tanácsi rendeletben előírt korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó érintettek részére	3
	Európai Bizottság
2021/C 87/03	Euroátváltási árfolyamok — 2021. március 12.	5
2021/C 87/04	Bizottsági közlemény az állami támogatások visszafizettetése esetén 2021. április 1-jétől alkalmazandó kamatlábakról és referencia-/leszámítolási kamatlábakról (Közzétéve a 794/2004/EK bizottsági rendelet 10. cikkének megfelelően)	6

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,1933
JPY	Japán yen	130,14
DKK	Dán korona	7,4366
GBP	Angol font	0,85835
SEK	Svéd korona	10,1388
CHF	Svájci frank	1,1094
ISK	Izlandi korona	153,90
NOK	Norvég korona	10,0863
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	26,150
HUF	Magyar forint	366,18
PLN	Lengyel zloty	4,5867
RON	Román lej	4,8850
TRY	Török líra	9,0452
AUD	Ausztrál dollár	1,5394
CAD	Kanadai dollár	1,4975
HKD	Hongkongi dollár	9,2642
NZD	Új-zélandi dollár	1,6633
SGD	Szingapúri dollár	1,6053
KRW	Dél-Koreai won	1 354,93
ZAR	Dél-Afrikai rand	17,8505
CNY	Kínai renminbi	7,7636
HRK	Horvát kuna	7,5885
IDR	Indonéz rúpia	17 174,63
MYR	Maláj ringgit	4,9140
PHP	Fülöp-szigeteki peso	57,772
RUB	Orosz rubel	87,7030
THB	Thaiföldi baht	36,730
BRL	Brazil real	6,6421
MXN	Mexikói peso	24,8556
INR	Indiai rúpia	86,7260

	V Hirdetmények
	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2021/C 87/05	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám M.10163 — United Internet/Morgan Stanley/Tele Columbus) ( 1 )	7
2021/C 87/06	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M. 10174 — Macquarie/Aberdeen/Ucles JV) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	9
	EGYÉB JOGI AKTUSOK
	Európai Bizottság
2021/C 87/07	Az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás standard módosításának jóváhagyásáról szóló értesítés közzététele	11
2021/C 87/08	Az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás standard módosításának jóváhagyásáról szóló értesítés közzététele	21
2021/C 87/09	Az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás standard módosításának jóváhagyásáról szóló értesítés közzététele	27
2021/C 87/10	Az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás standard módosításának jóváhagyásáról szóló értesítés közzététele	35


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.