A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott állásfoglalás a sportra vonatkozó uniós munkatervről (2021. január 1.–2024. június 30.)

(2020/C 419/01)

A TANÁCS ÉS A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAINAK A TANÁCS KERETÉBEN ÜLÉSEZŐ KÉPVISELŐI,

1.

EMLÉKEZTETVE az Európai Unió működéséről szóló szerződés 6. cikkére, amely szerint a sport olyan terület, amelyen az uniós szintű intézkedéseknek támogatniuk kell, össze kell hangolniuk és ki kell egészíteniük a tagállamok intézkedéseit;

2.

EMLÉKEZTETVE ARRA, hogy az Uniónak hozzá kell járulnia az európai sport előmozdításához, figyelembe véve mindeközben a sport sajátos természetét, az önkéntes részvételen alapuló szerkezeti sajátosságait, valamint a társadalomban és a nevelésben betöltött szerepét (1);

3.

EMLÉKEZTETVE ARRA, hogy az uniós fellépésnek a sport európai dimenziójának fejlesztését kell céloznia, mégpedig a sportversenyek tisztaságának és nyitottságának, valamint a sport területén felelős szervezetek közötti együttműködésének az előmozdítása, illetve a sportolók, köztük különösen a legfiatalabbak fizikai és morális épségének védelme révén (2);

4.

FELISMERVE, hogy a sport hozzájárulhat az EU általános politikai prioritásainak megvalósításához, és különösen számos más szakpolitikai terület céljainak eléréséhez például az oktatás, az egészségügy, az ifjúságpolitika, a szociális ügyek, a társadalmi befogadás, az egyenlőség, a nemek közötti egyenlőség, a város- és vidékfejlesztés, a közlekedés, a környezetvédelem, a turizmus, a foglalkoztatás, az innováció, a fenntarthatóság, a digitalizáció és a gazdaság területén; ezek a szakpolitikai területek pedig ágazatközi együttműködéssel támogathatnák a sport előmozdítását;

5.

HANGSÚLYOZVA, hogy a sport – az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendjével összhangban – a fenntartható fejlődés fontos előmozdítója is egyben (3), és ezáltal elősegítheti a fenntartható fejlődési célok megvalósítását;

6.

EMLÉKEZTETVE a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által a sportra vonatkozó 2011–2014-es (4), 2014–2017-es (5) és 2017–2020-as (6) uniós munkatervről elfogadott állásfoglalásokra;

7.

ÜDVÖZÖLVE a sportra vonatkozó uniós munkaterv (2017–2020) végrehajtásának eredményeit, valamint a munkaterv végrehajtásáról és hasznosságáról szóló bizottsági jelentést (7);

8.

ELISMERVE, hogy megfelelő együttműködésre van szükség a sportmozgalommal és más érdekelt felekkel, valamint az illetékes nemzetközi kormányzati és nem kormányzati szervezetekkel, többek között az Európa Tanáccsal, az Egészségügyi Világszervezettel (WHO), az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatalával (UNODC), az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetével (UNESCO) és a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökséggel (WADA);

MEGHATÁROZZÁK A 2021. JANUÁR 1. ÉS 2024. JÚNIUS 30. KÖZÖTTI IDŐSZAKRA SZÓLÓ, SPORTRA VONATKOZÓ UNIÓS MUNKATERVET:

9.

Ezen sportra vonatkozó uniós munkaterv (a továbbiakban: az uniós munkaterv) IRÁNYADÓ CÉLKITŰZÉSEI a következők: — az integritáson és az értékeken alapuló sport megerősítése az Unióban, — a sportágazat talpra állásának és válságokkal szembeni rezilienciájának a megerősítése a Covid19-világjárvány során és azt követően, — a fenntartható és tényeken alapuló sportpolitika támogatása, — a sportban és az egészségvédő testmozgásban való részvétel növelése az aktív és környezetbarát életmód, a társadalmi kohézió és az aktív polgári szerepvállalás előmozdítása érdekében, — ágazatközi együttműködés keretében annak biztosítása, hogy más uniós szakpolitikai területek képviselői is tisztában legyenek azzal, hogy a sport milyen számottevő mértékben hozzá tud járulni Európa társadalmi és környezeti szempontból fenntartható növekedéséhez, a digitalizációhoz, valamint a Covid19-világjárványból való kilábaláshoz és a jövőbeli rezilienciához, továbbá a fenntartható fejlődési célok megvalósításához, — az uniós sportpolitika nemzetközi dimenziójának megerősítése, különösen az Unión kívüli kormányokkal és érdekelt felekkel folytatott cserék és közös munka révén, — az előző három, sportra vonatkozó uniós munkaterv és más sportvonatkozású uniós dokumentumok, például tanácsi következtetések és állásfoglalások nyomán hozott intézkedések nyomon követése, — az uniós tagállamok és a Bizottság közötti ismeret- és tapasztalatcsere folytatása, — a sportmozgalommal és más érdekelt felekkel és intézményekkel folytatott uniós szintű párbeszéd és együttműködés fokozása, a sport és a testmozgás területén belül és kívül egyaránt, — adott esetben az Erasmus+ program sportfejezete végrehajtásának a támogatása;

10.

Az uniós munkaterv a következő kiemelt területekkel foglalkozik: — az integritás és az értékek védelme a sportban, — a sport társadalmi-gazdasági és környezeti dimenziói, — a sportban és az egészségvédő testmozgásban való részvétel előmozdítása. A konkrét fő kérdésköröket, témákat, célokat, munkaformákat, lehetséges eredményeket, céldátumokat és felelősségi köröket e dokumentum I. és II. melléklete állapítja meg és fejti ki.

11.

Ez az uniós munkaterv rugalmas eszköz. A későbbiekben szükségessé válhat a munkaterv megváltoztatása vagy módosítása annak érdekében, hogy időben reagálni lehessen a sport és a testmozgás területén a közeljövőben bekövetkező vagy váratlan fejleményekre és sürgető problémákra, illetve hogy figyelembe lehessen venni a Tanács jövőbeli elnökségeinek prioritásait is;

FELKÉRIK A TAGÁLLAMOKAT, HOGY

12.

vegyék ki a részüket ezen uniós munkaterv végrehajtásából, és adott esetben szakértelmükkel és tapasztalataikkal járuljanak hozzá a különböző munkaformák keretében végzett munkához;

13.

vegyék fontolóra az ezen uniós munkaterv végrehajtása során szerzett ismeretek és elért eredmények figyelembevételét a nemzeti és szubnacionális szintű sportpolitika és más érintett szakpolitikák kidolgozása során, a szubszidiaritás elvének és a sport autonómiájának tiszteletben tartása mellett;

14.

tájékoztassák a nemzeti sportmozgalmat és az egyéb érdekelt feleket ezen uniós munkaterv végrehajtásáról, illetve adott esetben konzultáljanak velük arról, valamint terjesszék az ismereteket és az eredményeket a tevékenységek gyakorlati jelentőségének és láthatóságának fokozása érdekében;

FELKÉRIK A TANÁCS ELNÖKSÉGEIT, HOGY

15.

programjuk kidolgozásakor vegyék figyelembe ezt az uniós munkatervet, és építsenek a már elért eredményekre;

16.

mérlegeljék szakmai szintű találkozók szervezését a sportmozgalom érintett képviselőivel és a sportban érdekelt más szereplőkkel többek között az ezen uniós munkaterv végrehajtásával kapcsolatos információcsere, kölcsönös ambíciók feltérképezése és a soron következő tanácsi elnökségek tervezett prioritásairól való tájékoztatás céljából (8);

17.

az ezen állásfoglalás tárgyát képező időszak végén, a Bizottság által készített jelentés alapján adott esetben tegyenek javaslatot a következő időszakra szóló új uniós munkaterv tervezetére;

FELKÉRIK A BIZOTTSÁGOT, HOGY

18.

a tagállamokkal közösen vonja be a sportmozgalmat és az egyéb érdekelt feleket ezen uniós munkaterv végrehajtásába, és ezen állásfoglalás I. és II. mellékletével összhangban segítse a tagállamokat az érintett szakpolitikai ágazatokban szerzett szakértelmével és tapasztalataival;

19.

mindenekelőtt tanulmányok és felmérések révén járuljon hozzá a tényeken alapuló uniós és tagállami szakpolitikákhoz;

20.

továbbra is tájékoztassa a tagállamokat, a sportmozgalmat és az egyéb érdekelt feleket a sport területén, valamint a sport szempontjából releváns egyéb uniós szakpolitikai területeken folyamatban lévő és tervezett kezdeményezésekről és finanszírozási lehetőségekről, továbbá adott esetben a Tanács releváns előkészítő szervein és csatornáin (9) keresztül előzetesen konzultáljon a tagállamokkal az uniós munkaterv egyes kezdeményezéseinek végrehajtásáról;

21.

mozdítsa elő a sport és a testmozgás szempontjának általános érvényesítését a többi uniós szakpolitikai területen;

22.

terjessze az ezen uniós munkaterv végrehajtása során szerzett ismereteket és elért eredményeket a tevékenységek gyakorlati jelentőségének és láthatóságának biztosítása érdekében;

23.

vegye fontolóra, hogy a tagállamok közötti információmegosztás elősegítése érdekében online platformot biztosít a jelentések, a legjobb gyakorlatok és a releváns dokumentumok tárolásához és cseréjéhez;

24.

2023 második felében – a tagállamok önkéntes hozzájárulásai alapján – nyújtson be jelentést ezen uniós munkaterv végrehajtásáról és hasznosságáról. A soron következő esetleges uniós munkaterv 2024 első felében esedékes kidolgozása ezen a jelentésen fog alapulni;

FELKÉRIK A SPORTMOZGALMAT ÉS AZ EGYÉB ÉRDEKELT FELEKET, HOGY

25.

működjenek együtt a tagállamokkal és a Bizottsággal ezen uniós munkaterv végrehajtásában, és szakértelmükkel és tapasztalataikkal járuljanak hozzá a különböző munkaformák keretében végzett munkához;

26.

vegyék fontolóra az ezen uniós munkaterv végrehajtása során szerzett ismeretek és elért eredmények terjesztését és ezeknek a saját tevékenységeik során történő figyelembevételét.

---

(1)  Lásd az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 165. cikke (1) bekezdésének második albekezdését.

(2)  Lásd az EUMSZ 165. cikkének (2) bekezdését.

(3)  https://www.un.org/ga/search/view_doc.asp?symbol=A/RES/70/1&Lang=E, lásd a 37. pontot.

(4)  HL C 162., 2011.6.1., 1. o.

(5)  HL C 183., 2014.6.14., 12. o.

(6)  HL C 189., 2017.6.15., 5. o.

(7)  9469/20 + ADD 1.

(8)  E találkozókra sor kerülhetne például az évenkénti uniós sportfórum alkalmával. Az Unió részéről a találkozón részt vehetnének az aktuális elnökségi trió és a soron következő elnökségi trió képviselői, valamint a Bizottság.

(9)  Mindenekelőtt a Tanács sportmunkacsoportjának keretében.

Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám M.10013 — Vestas/MHI Vestas JV)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2020/C 419/02)

2020. november 27-én a Bizottság úgy határozott, hogy engedélyezi e bejelentett összefonódást, és a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. E határozat a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 6. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapul. A határozat teljes szövege csak angol nyelven hozzáférhető, és azután teszik majd közzé, hogy az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították belőle. A szöveg megtalálható lesz

—

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

—	elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/homepage.html?locale=hu) a 32020M10013 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít on-line hozzáférést az európai uniós jogszabályokhoz.

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám M.9723 — Showa Denko K.K./Hitachi Chemical Company)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2020/C 419/03)

2020. április 8-án/én a Bizottság úgy határozott, hogy engedélyezi e bejelentett összefonódást, és a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. E határozat a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 6. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapul. A határozat teljes szövege csak angol nyelven hozzáférhető, és azután teszik majd közzé, hogy az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították belőle. A szöveg megtalálható lesz

—

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

—	elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/homepage.html?locale=hu) a 32020M9723 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít on-line hozzáférést az európai uniós jogszabályokhoz.

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám M.9725 — Ardian/Groupe Cérélia)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2020/C 419/04)

2020. február 26-án a Bizottság úgy határozott, hogy engedélyezi e bejelentett összefonódást, és a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. E határozat a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 6. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapul. A határozat teljes szövege csak francia nyelven hozzáférhető, és azután teszik majd közzé, hogy az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították belőle. A szöveg megtalálható lesz:

—

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

—	elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/homepage.html?locale=hu) a 32020M9725 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít on-line hozzáférést az európai uniós jogszabályokhoz.

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám M.9675 — Apollo Capital Management/Lopesan Group/IFA Faro Hotel/IFA Buenaventura Hotel)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2020/C 419/05)

2020. április 8-án a Bizottság úgy határozott, hogy engedélyezi e bejelentett összefonódást, és a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. E határozat a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 6. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapul. A határozat teljes szövege csak angol nyelven hozzáférhető, és azután teszik majd közzé, hogy az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították belőle. A szöveg megtalálható lesz

—

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

—	elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/homepage.html?locale=hu) a 32020M9675 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít on-line hozzáférést az európai uniós jogszabályokhoz.

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám M.9684 — Parks Bottom/Omers/Accor/Fairmont Hotels)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2020/C 419/06)

2020. március 11-én a Bizottság úgy határozott, hogy engedélyezi e bejelentett összefonódást, és a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. E határozat a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 6. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapul. A határozat teljes szövege csak angol nyelven hozzáférhető, és azután teszik majd közzé, hogy az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították belőle. A szöveg megtalálható lesz

—

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

—	elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/homepage.html?locale=hu) a 32020M9684 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít on-line hozzáférést az európai uniós jogszabályokhoz.

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám M.9769 — VW Group/Munich RE Group/JV)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2020/C 419/07)

2020. április 15-én a Bizottság úgy határozott, hogy engedélyezi e bejelentett összefonódást, és a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. E határozat a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 6. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapul. A határozat teljes szövege csak angol nyelven hozzáférhető, és azután teszik majd közzé, hogy az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították belőle. A szöveg megtalálható lesz

—

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

—	elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/homepage.html?locale=hu) a 32020M9769 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít on-line hozzáférést az európai uniós jogszabályokhoz.

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések a sport és a testmozgás társadalmi előnyei érdekében történő ágazatközi együttműködés előmozdításáról

(2020/C 419/08)

A TANÁCS ÉS A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAINAK A TANÁCS KERETÉBEN ÜLÉSEZŐ KÉPVISELŐI,

EMLÉKEZTETVE ARRA, HOGY:

1.

az egészségvédő testmozgás ágazatközi előmozdításáról szóló, 2013. november 26-i ajánlásában (1) a Tanács egyebek mellett azt ajánlja, hogy a tagállamok többek között a sport, az egészségügy, az oktatás, a környezetvédelem és a közlekedés szakterületére kiterjedő ágazatközi megközelítést kialakítva és az egyéb érintett ágazatoknak a figyelembevételével, továbbá a nemzeti sajátosságoknak megfelelően dolgozzanak ki az egészségvédő testmozgást (2) népszerűsítő hatékony szakpolitikákat (3);

2.

a gyermekek motoros készségeinek, testmozgásának és sporttevékenységeinek előmozdításáról szóló, 2015. december 15-i következtetéseiben a Tanács felkérte a tagállamokat, hogy mérlegeljék olyan, többek között az oktatási, az egészségügyi és a sportágazat részvételével megvalósuló ágazatközi szakpolitikák végrehajtását, amelyek révén elő lehet mozdítani a testnevelést és a motoros készségek kisgyermekkori fejlesztését (4);

3.

az edzők társadalomban betöltött szerepéről szóló, 2017. december 9-i következtetéseiben a Tanács hangsúlyozta, hogy ágazatközi dimenziókkal kell bővíteni az edzőoktatást azáltal, hogy a képzésbe beépítik az ifjúsági munka terén meglévő jó példákat és hasznos munkamódszereket, mint például a sporton keresztüli nem formális és informális tanulást, a sajátos igényű személyekkel végzett munkát, valamint a vállalkozói ismereteket (5);

4.

a sport gazdasági dimenziójáról és társadalmi-gazdasági előnyeiről szóló, 2018. december 13-i következtetéseiben a Tanács felkérte a tagállamokat, hogy támogassák és terjesszék azt az elképzelést, hogy a sport gazdasági dimenziójának megjelenítését többek közt társadalmi-gazdasági szempontokkal – így különösen az önkéntességgel, egészségügyi gazdasági szempontokkal, illetve az innovációval – bővítsék nemzeti és európai szinten egyaránt, illetve ágazatközi együttműködéssel erősítsék (6);

5.

az edzők szerepvállalásának a készségek és kompetenciák elsajátítását biztosító lehetőségek bővítése révén történő növeléséről szóló, 2020. június 11-i következtetéseiben a Tanács felkérte a sportmozgalmat, hogy az érintett uniós, nemzeti, regionális és helyi intézményekkel együttműködve fokozza az ágazatok közötti együttműködést annak érdekében, hogy új ismereteket és módszereket lehessen beépíteni a mindennapi munkamenetbe, és vonja be a kutatási és innovációs ágazatot az edzőknek szóló oktatási és képzési programok kialakításába (7);

6.

a Covid19-világjárvány hatásáról és a sportágazat talpra állásáról szóló, 2020. június 29-i következtetéseiben a Tanács felkérte a tagállamokat, hogy mozdítsák elő az ágazatközi együttműködést és konzultációkat a sport szempontjából releváns területeken minden szinten, többek között a sportmozgalommal, a sporthoz kapcsolódó üzleti ágazattal és más érdekelt felekkel annak érdekében, hogy hatékonyan lehessen kezelni azokat a kihívásokat, amelyekkel a sportágazat a Covid19-világjárvány miatt szembesül, és erősítsék meg a sportnak a társadalomban elfoglalt helyét (8);

7.

a sportra vonatkozó, 2017–2020-as uniós munkaterv megállapítja, hogy a sport területe fontos szerepet tölt be az uniós szintű ágazatközi együttműködésben, és ezáltal elősegíti a fenntartható fejlődés biztosítását, valamint az EU előtt álló, ágazatokon átívelő társadalmi-gazdasági és biztonsági vonatkozású kihívások megfelelő kezelését (9);

8.	az Európa Tanács Sport Chartájában hangsúlyozza a különböző szakpolitikai területek közötti koordináció fontosságát annak biztosítása érdekében, hogy a sport a társadalmi-kulturális fejlődés szerves részét képezze; (10)

9.

az ENSZ-nek a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendje rögzíti a sportnak a fenntartható fejlődés lehetővé tételében játszott fontos szerepét, és növekvő hozzájárulását többek között az egészségügyi, az oktatási és a társadalmi befogadással kapcsolatos célkitűzésekhez (11);

TUDATÁBAN ANNAK, HOGY:

10.	a felelősségteljesen és az egyén sajátosságaihoz igazítva gyakorolt sport és testmozgás minden generációban elősegíti az emberek egészségét és jóllétét, ugyanakkor hozzájárul az egészségügyi rendszer tehermentesítéséhez is (12);

11.	a közösségben, különösen a sportklubokban végzett sportolás erősítheti a társadalmi kohéziót és a társadalmi részvételt, és ezáltal előmozdíthatja az integrációt és a befogadást;

12.	a sport területén végzett önkéntes munka lehetőséget nyújt további készségek elsajátítására és a helyi közösségek fejlődéséhez való aktív hozzájárulásra;

13.	a közlekedés területén a gyaloglás és a kerékpározás formájában végzett testmozgás a környezet- és éghajlatvédelem fontos részét képezi;

FIGYELEMBE VÉVE, HOGY:

14.	a legfrissebb statisztikai felmérések szerint a sportoló vagy testmozgást végző személyek aránya több tagállamban is stagnál vagy egyenesen csökkenő tendenciát mutat (13);

15.	emellett úgy tűnik, hogy a sportszervezetek egyre nehezebben toboroznak embereket sportklubokban végzett – különösen hosszú távú elköteleződéssel járó – önkéntes munkára;

16.	a Covid19-világjárvány és az azt követően a vírus terjedésének megakadályozása érdekében bevezetett intézkedések és korlátozások nagymértékben befolyásolták a sportolást és a testmozgást, különösen ami a sportközpontokban végzett kollektív és szervezett sportolást illeti;

KIEMELVE, HOGY:

17.	a sport és a testmozgás többet jelent az egyén számára szabadidős tevékenységnél. Pozitív hatásaik miatt (14) közérdek fűződik ahhoz, hogy minden polgár körében népszerűsítsük a sportot és a testmozgást;

18.

a helyi körülmények jelentős mértékben befolyásolják az egyén azon döntését, hogy aktív és egészséges életmódot folytasson, valamint hogy önkéntes munkát végezzen a sportban. Különösen fontos a sporthoz, valamint a biztonságos környezetben végzett testmozgást ösztönző sportlétesítményekhez és nyilvános terekhez való megfizethető és könnyű hozzáférés. Ugyanez vonatkozik a gyalogosok és a kerékpárosok igényeihez és biztonsági körülményeihez igazodó, fenntartható közlekedési infrastruktúrára és várostervezésre;

19.	az ilyen helyi feltételek javítják az általános életminőséget adott településen vagy régióban, és ezzel növelik annak versenyképességét és vonzerejét is. A pozitív hatások tehát túlmutatnak a sport és a testmozgás területén;

20.

a sport és a testmozgás számos ponton összefügg más szakpolitikai ágazatokkal, például az oktatással, az egészségüggyel, az ifjúságpolitikával, a szociális ügyekkel, az infrastruktúrával, a közterülettel (azaz a parkokkal), a város- és a vidékfejlesztéssel, a közlekedéssel, a környezetvédelemmel, a kutatással, az innovációval, a digitalizációval, a kultúrával, a gazdasággal, a foglalkoztatással, a turizmussal és a nemzetközi együttműködéssel, és ezek finanszírozási eszközeivel is;

21.

az ágazatközi együttműködés fontos szerepet játszhat az aktív és egészséges életmód feltételeinek megteremtésében és optimálissá tételében, és ezáltal a sportban és a testmozgásban rejlő pozitív társadalmi lehetőségek kiaknázásában, valamint az innováció és a sport gazdasági dimenziójának ösztönzésében. A több szinten összehangolt intézkedések hatékonyabbak lehetnek, mint az egyedi beavatkozások;

22.	a sportágazat bevonásával az ágazatközi együttműködés növelheti azt a pozitív hatást, amelyet a sport és a testmozgás más szakpolitikai ágazatokra gyakorolhat (15);

23.	miközben a sportágazat (16) különböző szereplői saját céljaik megvalósításán fáradoznak, jelentős mértékben hozzájárulhatnak az ágazatközi együttműködés sikeréhez és az általános politikai célok eléréséhez a különböző szinteken (17);

24.

az ilyen ágazatközi együttműködés hosszú távú sikere nem utolsósorban azon múlik, hogy a politikai és közigazgatási döntéshozók mennyire szorgalmazzák és támogatják azt, és ezáltal végső soron attól függ, hogy kölcsönösen előnyös-e az összes érintett fél és ágazati politikai célkitűzéseik szempontjából;

FELKÉRIK A TAGÁLLAMOKAT, HOGY A MEGFELELŐ SZINTEKEN ÉS A SZUBSZIDIARITÁS ELVÉNEK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL:

25.

adott esetben az érdekelt felekkel közösen dolgozzanak ki és kövessenek nyomon olyan kölcsönös stratégiákat, amelyekben egyértelműen felosztják a feladatokat annak érdekében, hogy rövid, közép- és hosszú távon növeljék a polgárok sportban és testmozgásban való részvételét, és e tekintetben fordítsanak különös figyelmet az ágazatközi együttműködésre;

26.

adott esetben minden szinten azonosítsák a sport és a testmozgás szempontjából releváns szakpolitikai és közigazgatási területeket, és ösztönözzék az ágazati döntéshozókat arra, hogy szakpolitikáikban nagyobb mértékben vegyék figyelembe azokat az előnyöket, amelyeket a sport és a testmozgás jelenthet;

27.	mozdítsák elő és ösztönözzék a hosszú távú ágazatközi együttműködést a különböző szinteken, többek között a legjobb gyakorlatok megosztása révén, továbbá megfelelő intézkedésekkel könnyítsék meg és támogassák azt;

28.	adott esetben vonják be a sportágazat valamennyi szereplőjét – különösen a sportmozgalmat – az ágazatközi együttműködésbe;

29.	tájékoztassák az érdekelt feleket a sporttal és a testmozgással kapcsolatos ágazatközi projektek támogatását célzó releváns uniós finanszírozási programokról, illetve szükség szerint használják fel ezeket a programokat; (18)

FELKÉRIK A BIZOTTSÁGOT, HOGY:

30.

megfelelő kezdeményezések (19) révén mozdítsa elő az ágazatközi együttműködést a sport, a testmozgás és a társadalmi kohézió érdekében, és támogassa az ezzel kapcsolatos legjobb gyakorlatok megosztását, adott esetben az egészségvédő testmozgással foglalkozó nemzeti kapcsolattartó pontok hálózatának bevonásával (20);

31.

szervezzen találkozókat a sportágazat képviselőivel és más érdekelt felekkel a közös célok és stratégiák európai szintű kidolgozása, dokumentálása és nyomon követése céljából, hogy rövid, közép- és hosszú távon növekedjen a polgárok sportban és testmozgásban való részvétele, és e tekintetben fordítson különös figyelmet az ágazatközi együttműködésre;

32.	vegye fontolóra a sporttal és a testmozgással kapcsolatos projektek előmozdításánál az ágazatközi megközelítés támogatását a vonatkozó uniós finanszírozási programok végrehajtása során;

33.	tájékoztassa a tagállamokat, a sportmozgalmat és az egyéb érdekelt feleket a sporttal és a testmozgással kapcsolatos ágazatközi projektek támogatására és az egészséges életmód népszerűsítésére felhasználható releváns uniós finanszírozási programokról és kezdeményezésekről;

34.

határozza meg a sport és a testmozgás szempontjából releváns uniós szintű szakpolitikai és igazgatási területeket, és ösztönözze a sport és a testmozgás pozitív hatásainak fokozottabb figyelembevételét más szakpolitikai ágazatok tervezésében és programjaiban és az EU átfogó politikai prioritásainak elérésében;

35.	járuljon hozzá az ágazat jobb megismeréséhez, többek között azzal, hogy tanulmányokat és elemzéseket bocsát rendelkezésre a sport és a testmozgás pozitív hatásainak alátámasztására, beleértve azokat a pénzügyi előnyöket is, amelyeket a sport és a testmozgás más ágazatokban előidézhet;

FELKÉRI A SPORTMOZGALMAT ÉS AZ EGYÉB ÉRDEKELT FELEKET, HOGY:

36.	aktívan vegyenek részt olyan stratégiák kidolgozásában, amelyekkel növelhető a polgárok sportban és testmozgásban való részvétele;

37.

vegyék fontolóra, hogy valamennyi szinten bekapcsolódnak valamely ágazatközi együttműködési kezdeményezésbe, hogy előmozdítsák azt a fontos szerepet, amelyet a sport és a testmozgás játszhat az egészséges életmódban, a személyes és a társadalmi fejlődésben, a társadalmi kohézióban és a társadalmi befogadásban.

---

(1)  A dokumentumban említett valamennyi hivatkozás megtaláltható a mellékletben.

(2)  Angol rövidítése: HEPA (Health-enhancing physical activity).

(3)  Lásd az 1. ajánlást.

(4)  Lásd a 13. pontot.

(5)  Lásd a 14. pont h) alpontját.

(6)  Lásd a 23. pontot.

(7)  Lásd a 40. pontot.

(8)  Lásd a 25. pontot.

(9)  Lásd az 5. pontot.

(10)  Lásd a 13. cikk 1. bekezdését.

(11)  Lásd különösen a 37. pontot.

(12)  A testmozgás hiánya becslések szerint 84 milliárd euro kiadást okoz az EU-ban (Link: https://ec.europa.eu/jrc/en/science-update/european-public-health-week-jrc-publishes-overview-physical-activity).

(13)  Az Eurobarométer 472. sz. különjelentése, Sport és testmozgás, 2018. március (Link: https://data.europa.eu/euodp/hu/data/dataset/S2164_88_4_472_ENG)

(14)  Lásd például a 10–13. pontot.

(15)  Lásd például a 10–13. pontot.

(16)  A fogalommeghatározást lásd a mellékletben.

(17)  Például a helyi sportklubok iskolákkal való együttműködésének előmozdítása (pl. délutáni sportfoglalkozások felajánlása) révén a sportklubok új tagokat szerezhetnek.

(18)  Például az Erasmus+ programot, a kohéziós politikai alapokat vagy a Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapot.

(19)  Ilyen kezdeményezés lehet az európai sporthét, az uniós sportfórum, a tartui felhívás az egészséges életmódért, valamint a SHARE kezdeményezés.

(20)  A Tanács ajánlása (2013. november 26.) az egészségvédő testmozgás ágazatközi előmozdításáról, különös tekintettel a 3. ajánlásra.

A Tanács következtetései

„Az európai elfogatóparancs és a kiadatási eljárások: jelenlegi kihívások és további teendők”

(2020/C 419/09)

A TANÁCS ELFOGADTA AZ ALÁBBI KÖVETKEZTETÉSEKET:

1.

Az Európai Tanács által 2019. június 20-án elfogadott, a 2019–2024-es időszakra szóló stratégiai menetrend fő prioritása a polgárok és a szabadságok védelme. Európának olyan helynek kell lennie, ahol az emberek szabadnak érzik magukat és biztonságban vannak. Ehhez ki kell terjeszteni és meg kell erősíteni a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelmet. A büntetőügyekben folytatott együttműködés és az információcsere során figyelembe kell venni ezeket a célokat, és tovább kell javítani, illetve fejleszteni kell a közös eszközök alkalmazását.

2.

A büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés fő eszköze, az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló, 2002. június 13-i tanácsi kerethatározat (2002/584/IB, az európai elfogatóparancsról szóló kerethatározat) (1) egyszerűsítette és gyorsította a tagállamok közötti együttműködést. A kerethatározat továbbra is jelentősen hozzájárul annak a célnak az eléréséhez, hogy az Unió biztosítsa a polgárai számára szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség megvalósítását.

3.

Több megbeszélésre került sor arról, hogy miként lehetne tovább javítani a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködést. Ezek során felmerült néhány olyan terület, amelyen tovább lehetne növelni az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó átadási mechanizmus hatékonyságát. Ezért 2018-ban a Tanács az osztrák elnökség alatt „A kölcsönös elismerés előmozdítása a kölcsönös bizalom erősítése révén” címmel következtetéseket fogadott el a büntetőügyekben történő kölcsönös elismerésről (2). A román elnökség 2019-ben jelentést készített „További lépések a büntetőügyekben való kölcsönös elismerés terén” címmel (3). Új lendületet adott az európai elfogatóparancs jövőjéről folytatott megbeszéléseknek a végrehajtásról szóló legutóbbi, 2020. júliusi 2-i bizottsági jelentés (4), a kölcsönös értékeléseknek a Tanácsban jelenleg zajló kilencedik fordulója (5), az Európai Parlament LIBE bizottságának a végrehajtásról szóló, szeptember 4-i jelentéstervezete (6), valamint a német elnökség keretében 2020. szeptember 24-én tartott virtuális konferencia (7).

4.

2022. június 13-án lesz húsz éve annak, hogy elfogadták az európai elfogatóparancsról szóló kerethatározatot. A tagállamoknak, a Bizottságnak, az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA), az Eurojustnak, az Európai Igazságügyi Hálózatnak (EIH) és az átadási eljárásokkal napi szinten foglalkozó, gyakorló szakembereknek törekedniük kell arra, hogy ezt az évfordulót megünneplendő, megoldásokat keressenek és találjanak a kerethatározat alkalmazása terén jelenleg fennálló kihívásokra.

5.

A Tanács egyetért abban, hogy javulást kellene elérni az alábbi területeken: A. az európai elfogatóparancsról szóló kerethatározat nemzeti jogba való átültetésének és gyakorlati alkalmazásának javítása, B. a végrehajtó hatóságok támogatása az alapjogi értékelések kezelésében, C. az eljárás bizonyos aspektusainak megközelítése a kibocsátó és a végrehajtó tagállamban, D. az uniós polgárok harmadik országoknak történő kiadatására irányuló kérelmek kezelése, E. az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó átadási eljárások megerősítése válságok idején.

A.   Az európai elfogatóparancsról szóló kerethatározat nemzeti jogba való átültetésének és gyakorlati alkalmazásának javítása

6.

Az európai elfogatóparancsról szóló kerethatározat eredményessége és hatékonysága főként az uniós jogot a nemzeti jogszabályokba maradéktalanul átültető jogszabályokon múlik. Az eddigi jelentős erőfeszítések ellenére van még mit javítani, figyelembe véve különösen az Európai Unió Bíróságának változó ítélkezési gyakorlatát.

7.

A Tanács felszólítja a tagállamokat, hogy biztosítsák az európai elfogatóparancsról szóló kerethatározat megfelelő átültetését, kellő figyelmet fordítva a Bíróság ítélkezési gyakorlatára, a kölcsönös értékelés negyedik, illetve folyamatban lévő kilencedik fordulójának eredményeként született ajánlásokra (8), valamint a Bizottság 2006. január 24-i, 2007. július 11-i, 2011. április 11-i és 2020. július 2-i végrehajtási jelentéseire (9). Megjegyzendő, hogy a Bizottság az EUMSZ 258. cikke szerinti kötelezettségszegési eljárásokat indított, és szükség esetén a közeljövőben is kezdeményezni fog ilyen eljárásokat.

8.

Az európai elfogatóparancs kibocsátásáról és végrehajtásáról szóló, legutóbb 2017-ben aktualizált kézikönyv (10) értékes eszköznek bizonyult a gyakorló szakemberek számára. Tekintettel az időközben bekövetkezett fejleményekre, különösen a Bíróság által hozott számos ítéletre, a Tanács felkéri a Bizottságot, hogy a közeljövőben aktualizálja a kézikönyvet.

9.

Arra ösztönözzük a tagállamokat, hogy az európai elfogatóparancs alkalmazására vonatkozó, nem kötelező erejű iránymutatások meghatározásával könnyítsék meg a gyakorló szakemberek számára az európai elfogatóparancsról szóló kerethatározatot végrehajtó nemzeti jogszabályok alkalmazását és értelmezését. Ezek az iránymutatások – amelyeknek figyelembe kell venniük az európai elfogatóparanccsal kapcsolatos kézikönyvet és összhangban kell állniuk azzal – segítséget nyújthatnak a kibocsátó igazságügyi hatóságok számára különösen annak ellenőrzéséhez, hogy teljesülnek-e az európai elfogatóparancs kibocsátásának feltételei, és érvényesül-e az arányosság elve.

10.

Az Eurojust által készített, „Case law by the Court of Justice of the EU on the EAW” (Az EU Bíróságának az európai elfogatóparanccsal kapcsolatos ítélkezési gyakorlata) című, legutóbb 2020 márciusában aktualizált áttekintés hasznos eszköznek bizonyult a gyakorló szakemberek számára. A Tanács felkéri az Eurojustot, hogy szükség szerint, a lehető leggyakrabban aktualizálja ezt az áttekintést, és továbbra is tegye megfelelő formában elektronikusan elérhetővé.

11.

A Tanács bátorítja a tagállamok, a Bizottság és az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat azon erőfeszítéseit, amelyek célja, hogy támogassák és fokozzák az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó átadási eljárásokban részt vevő gyakorló szakemberek továbbképzését, és még nagyobb mértékben elősegítsék a különböző tagállamok gyakorló szakemberei közötti véleménycserét. A különböző tagállamok gyakorló szakemberei közötti közvetlen kapcsolat erősíti a kölcsönös bizalmat, és ezáltal hozzájárul az európai elfogatóparancsról szóló kerethatározat megfelelőbb alkalmazásához. A kölcsönös megértés elősegítése érdekében mérlegelni kell az arra irányuló további lehetőségeket, hogy két vagy több tagállamnak a kölcsönös elismeréssel kapcsolatos nagy számú üggyel foglalkozó szakemberei számára specifikus képzéseket rendezzenek.

12.

Az Eurojust és az Európai Igazságügyi Hálózat (EIH) kulcsfontosságú szerepet tölt be az európai elfogatóparancsról szóló kerethatározat gyakorlati alkalmazásában, ahogy ez a Covid19-világjárvány során is kiderült. A Tanács arra ösztönzi az Eurojustot és az EIH-t, hogy folytassák értékes munkájukat, és fokozzák erőfeszítéseiket egyrészt annak érdekében, hogy tovább javítsák az információcserét, a koordinációt és az együttműködést a nemzeti igazságügyi hatóságok között, másrészt pedig azért, hogy a lehető legmegfelelőbb támogatást nyújtsák az Európai Ügyészséggel (EPPO) való együttműködéshez.

13.

Az európai elfogatóparancsról szóló kerethatározat alkalmazásának további javítása céljából uniós szinten centralizált portált kellene létrehozni, amelyen összegyűjtenek és folyamatosan frissítenek minden olyan releváns információt, amely megkönnyítheti a gyakorló szakemberek számára az európai elfogatóparancs alkalmazását. Ehhez felkérjük az EIH-t, hogy a Bizottsággal, az Eurojusttal és más érdekelt felekkel konzultálva vizsgálja meg az EIH-weboldalának bővítésére és további javítására rendelkezésre álló opciókat. A weboldal már most is széles körű információkkal szolgál az európai elfogatóparanccsal kapcsolatban, és ezért e tekintetben megfelelő alapot jelent.

B.   A végrehajtó hatóságok támogatása az alapjogi értékelések kezelésében

14.

Az európai elfogatóparancsról szóló kerethatározat által létrehozott rendszer a kölcsönös elismerés elvén alapul ((6) preambulumbekezdés, az EUMSZ 82. cikkének (1) bekezdése); e rendszer keretében az európai elfogatóparancs végrehajtása képezi a főszabályt (az 1. cikk (2) bekezdése), a végrehajtás megtagadása pedig a kivételt. A végrehajtás megtagadása növelheti a büntetlenség kockázatát és veszélyeztetheti a polgárok biztonságát, illetve az áldozatok védelmét, így arra elvileg kizárólag a kerethatározat 3., 4. és 4a. cikkében meghatározott körülmények között kerülhet sor. Noha a kerethatározat a megtagadás indokaként nem irányozza elő az alapvető jogok megsértésének veszélyét, nem módosítja a tagállamok azon kötelezettségét, hogy tiszteletben kell tartaniuk az EUSZ 6. cikkében és az Alapjogi Chartában rögzített alapvető jogokat és alapelveket (az 1. cikk (3) bekezdése, (12) és (13) preambulumbekezdés).

15.

A Bíróság megállapította, hogy a végrehajtó igazságügyi hatóság kivételes körülmények között és bizonyos feltételek mellett megtagadhatja az európai elfogatóparancs végrehajtását, ha fennáll a tényleges veszélye annak, hogy az érintett személy átadása a kibocsátó államban fennálló fogvatartási körülmények miatt a Charta 4. cikke értelmében vett embertelen vagy megalázó bánásmódhoz (11), vagy pedig a kibocsátó államban az igazságszolgáltatás függetlenségét illetően fennálló aggályok miatt a Charta 47. cikkének (2) bekezdésében rögzített, a tisztességes eljáráshoz való alapvető jog megsértéséhez (12) vezethet. A gyakorló szakemberekre így az a nehéz feladat hárul, hogy eseti alapon kell feloldaniuk a kölcsönös elismerés és az alapvető jogok védelme között feszülő ellentéteket.

Az embertelen és megalázó bánásmóddal szembeni védelem

16.

Az embertelen és megalázó bánásmódnak a Charta 4. cikkében előírt tilalma abszolút jellegű, mivel szorosan összefügg az emberi méltóság tiszteletben tartásával, amelyet a Charta 1. cikke rögzít, és egyúttal az Uniónak és tagállamainak az EUSZ 2. cikkében foglalt egyik alapvető értékét jelenti (13).

17.

A Tanács hangsúlyozza, hogy a kibocsátó tagállamban a fogvatartási körülményeket illetően fennálló kihívásokat ebben az államban és minden fogva tartott személy vonatkozásában kell kezelni. Kiemeli, hogy a fogvatartási – beleértve az előzetes letartóztatási – körülményekre vonatkozóan, elismert „puha” jogi eszközök formájában már léteznek minimumszabályok és kritériumok, mindenekelőtt az Európa Tanács európai börtönszabályai (14). A Tanács arra ösztönzi a tagállamokat, hogy hozzák meg az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy megfeleljenek ezeknek az eszközöknek.

18.

A Tanács hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a gyakorló szakemberek megkapják a szükséges támogatást és tájékoztatást a Bíróság által meghatározott kétlépcsős értékelés elvégzéséhez (15). A gyakorló szakembereknek objektív, megbízható, konkrét és megfelelően frissített információkkal kell rendelkezniük ahhoz, hogy első lépésként értékelni tudják, hogy fennállnak-e a kibocsátó tagállamban a fogvatartási körülményeket illetően – akár rendszerszintű, akár általános –, bizonyos embercsoportokat vagy bizonyos fogvatartási létesítményeket esetleg érintő hiányosságok. Az értékelés második lépéseként a gyakorló szakembereknek annak értékeléséhez, hogy megalapozottan feltételezhető-e, hogy az érintett személy az átadása esetén ténylegesen ki lenne-e téve az embertelen vagy megaládó bánásmód veszélyének, az európai elfogatóparancsról szóló kerethatározat 15. cikkének (2) bekezdése értelmében kézhez kell kapniuk minden arra vonatkozó szükséges információt, hogy az érintett személyt ténylegesen milyen körülmények között kívánják majd fogva tartani a kibocsátó tagállamban.

19.

A Tanács üdvözli, hogy az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) a szükséges információkhoz való hozzáférés javítása érdekében 2019-ben működésbe léptette a büntetőjogi őrizettel kapcsolatos adatbázist, amely egyetlen helyen tartalmazza az uniós tagállamok fogvatartási körülményeire vonatkozó, 2015 és 2019 közötti információkat. Felkérjük az FRA-t, hogy rendszeresen aktualizálja ezt az adatbázist annak érdekében, hogy az abban foglalt információk megfeleljenek a Bíróság által meghatározott követelményeknek, közép távon pedig értékelje, hogy az adatbázis kielégíti-e a gyakorlatban felmerült igényeket.

20.

A Tanács felkéri a Bizottságot, hogy az európai elfogatóparanccsal kapcsolatos kézikönyv aktualizálásakor helyezzen kiemelt hangsúlyt arra, hogy a gyakorló szakemberek számára iránymutatással szolgáljanak arra vonatkozóan, hogy miként kezeljék a fogvatartási körülmények kérdését, figyelembe véve a kölcsönös értékelések folyamatban lévő kilencedik fordulóját. Ezzel összefüggésben a Bizottságnak mérlegelnie kellene azt is, hogy célszerű lenne-e olyan gyakorlati megoldásokat kidolgozni, mint például a kiegészítő információknak az európai elfogatóparancsról szóló kerethatározat 15. cikkének (2) bekezdése szerinti kérésére szolgáló sablon.

A tisztességes eljáráshoz való jog védelme

21.

A tisztességes eljáráshoz való jog, amelyet a Charta 47. cikkének (2) bekezdése foglal magában, létfontosságú annak garantálásához, hogy a személyek számára az uniós jogból eredő valamennyi jog védelemben részesüljön, és megvédjék a tagállamoknak az EUSZ 2. cikke szerinti közös értékeit, különösen a jogállamiságot mint értéket (16).

22.

A Tanács emlékezteti a tagállamokat arra a felelősségükre, hogy garantálniuk kell a jogállamiság tiszteletben tartását az EU-ban, és biztosítaniuk kell a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot, mindenekelőtt a független és pártatlan bírósághoz fordulás jogát. A tagállamoknak a kölcsönös bizalom erősítéséhez és ahhoz, hogy elkerülhető legyen a büntetőügyekben folytatott együttműködés átpolitizálódása, meg kell hozniuk a hiányosságok orvoslásához szükséges intézkedéseket. A Tanács felszólítja a Bizottságot, hogy ehhez használja ki a Szerződések őreként betöltött szerepét.

23.

A Tanács hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a gyakorló szakemberek megkapják a szükséges támogatást és tájékoztatást a Bíróság által meghatározott kétlépcsős értékelés elvégzéséhez (17) azokban az esetekben, amikor erre a Charta 47. cikkének (2) bekezdése megsértésének vélt kockázata miatt szükség van. A gyakorló szakembereknek objektív, megbízható, konkrét és megfelelően frissített információkkal kell rendelkezniük ahhoz, hogy első lépésként értékelni tudják, hogy fennáll-e a tényleges veszélye annak, hogy sérülni fog a tisztességes eljáráshoz való alapvető jog amiatt, mert rendszerszintű vagy általános hiányosságokból fakadóan nem független az igazságszolgáltatás a kibocsátó államban. Második lépésként a gyakorló szakembereknek az európai elfogatóparancsról szóló kerethatározat 15. cikkének (2) bekezdése értelmében kézhez kell kapniuk minden szükséges információt annak értékeléséhez, hogy megalapozottan feltételezhető-e, hogy az érintett személy az átadása esetén ténylegesen ki lenne-e téve ilyen veszélynek, figyelembe véve az adott személy személyes helyzetét, a bűncselekmény jellegét, valamint az európai elfogatóparancs alapját képező tényállást.

24.

A Tanács felkéri a Bizottságot, hogy az európai elfogatóparanccsal kapcsolatos kézikönyv aktualizálásakor szolgáljon iránymutatással a gyakorló szakemberek számára arra vonatkozóan, hogy miként kezeljék a Charta 47. cikke (2) bekezdése megsértésének vélt kockázatát, és az Alapjogi Ügynökséggel konzultálva vizsgálja meg, hogy miként lehet javítani a gyakorló szakemberek hozzáférését az információkhoz és azokhoz az információforrásokhoz, amelyekre a gyakorló szakemberek hivatkozhatnak, figyelembe véve a Bíróság által meghatározott kritériumokat.

Garanciák

25.

Az európai elfogatóparancsról szóló kerethatározat 15. cikkének (2) bekezdésével és az EUSZ 4. cikk (3) bekezdésének első albekezdésében rögzített lojális együttműködés elvével összhangan a végrehajtó hatóság kiegészítő információkat kérhet, a kibocsátó hatóság pedig garanciákkal szolgálhat arra vonatkozóan, hogy átadása esetén nem fognak sérülni az érintett személy alapvető jogai (18).

26.

A Tanács hangsúlyozza, hogy a végrehajtó igazságügyi hatóságnak azon kölcsönös bizalomra tekintettel, amelynek a tagállamok igazságügyi hatóságai között fenn kell állnia, és amelyen az európai elfogatóparancs rendszere alapszik, meg kell bíznia e garanciákban, legalábbis olyan pontos információk hiányában, amelyek ennek ellenkezőjére engednek következtetni (19).

C.   Az eljárás bizonyos aspektusainak megközelítése a kibocsátó és a végrehajtó tagállamban

Az eljárási jogok megerősítése az európai elfogatóparanccsal kapcsolatos eljárások során

27.

Már eddig is jelentős előrelépés történt a gyanúsítottakat vagy vádlottakat a büntetőeljárások során megillető eljárási jogokat illetően. A Stockholmi Program (20) részeként az eljárási jogok megerősítését célzó ütemterv (21) végrehajtása során a 2010/64/EU irányelv (a tolmácsoláshoz és fordításhoz való jog), a 2012/13/EU irányelv (tájékoztatáshoz való jog), a 2013/48/EU irányelv (ügyvédi segítség igénybevételéhez való jog), az (EU) 2016/343 irányelv (az ártatlanság vélelme, a tárgyaláson való jelenlét joga), az (EU) 2016/800 irányelv (gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékok), valamint az (EU) 2016/1919 irányelv (költségmentesség) közös minimumelőírásokat határozott meg a büntetőeljárásokra vonatkozóan.

28.

A 2010/64/EU (22) és a 2012/13/EU (23) irányelvre vonatkozóan 2018. december 18-án, a 2013/48/EU irányelvre (24) vonatkozóan pedig 2019. szeptember 27-én közzétett bizottsági végrehajtási jelentésekből egyértelműen kiderül, hogy javítani kell ezeknek az irányelveknek az átültetését. A Tanács felszólítja az érintett tagállamokat, hogy orvosolják a végrehajtási jelentésekben feltárt hiányosságokat, és biztosítsák az irányelvek teljes körű és megfelelő végrehajtását. Megjegyzendő, hogy a Bizottság az EUMSZ 258. cikke szerinti kötelezettségszegési eljárásokat indított, és szükség esetén a közeljövőben is kezdeményezni fog ilyen eljárásokat.

29.

A Tanács hangsúlyozza, hogy értékelni kell, hogy a gyakorlatban mennyire hatékonyak az eljárási jogok az európai elfogatóparancsról szóló kerethatározat keretében a kibocsátó és a végrehajtó tagállamokban indított eljárások során. Az FRA által 2019. szeptember 27-én közzétett, „Rights in practice: access to a lawyer and procedural rights in criminal and EAW proceedings” (A jogok a gyakorlatban: ügyvédi segítség igénybevétele és eljárási jogok a büntetőeljárásokban és az európai elfogatóparancshoz kapcsolódóan indított eljárásokban) című jelentés – amely nyolc tagállamra vonatkozóan vizsgálja a helyzetet – értékes hozzájárulást jelent e tekintetben. A Tanács felkéri az FRA-t, hogy vegye fontolóra a vizsgálat további folytatását 2022-ig, kiterjesztve azt az összes tagállamra, és külön hangsúlyt helyezve az átadási eljárásokban eljáró ügyvédek tapasztalataira.

Fordítások

30.

A Tanács emlékeztet arra, hogy az európai elfogatóparancsot le kell fordítani a végrehajtó tagállam valamely hivatalos nyelvére vagy az általa elfogadott nyelvek valamelyikére, és hangsúlyozza, hogy a megfelelő fordítás alapvető feltétele az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó átadási eljárások hatékony működésének.

31.

A Tanács felkéri a tagállamokat, hogy az európai elfogatóparancs fordítását illetően mérlegeljék, hogy nem használhatnák-e ki az eddiginél nagyobb mértékben az európai elfogatóparancsról szóló kerethatározat 8. cikkének (2) bekezdésében arra vonatkozóan foglalt lehetőséget, hogy elfogadják az Európai Unió egy vagy több más hivatalos nyelvén készült fordítást is az eljárás egyszerűsítése és gyorsítása céljából.

Eljárások átadása és joghatósági összeütközések

32.

Annak érdekében, hogy a határok nélküli Európában elkerülhető legyen a büntetlenség – például egy európai elfogatóparancs végrehajtásának megtagadása vagy joghatósági összeütközés esetén, vagy ha ugyanazon tényekkel kapcsolatban két vagy több tagállamban párhuzamos eljárások zajlanak –, felmerül többek között annak kérdése, hogy az eljárások hogyan adhatók át eredményesen és hogyan oldhatók meg a joghatósági összeütközések.

33.

A joghatóság gyakorlásával kapcsolatos, büntetőeljárások során felmerülő összeütközések megelőzéséről és rendezéséről szóló, 2009. november 30-i tanácsi kerethatározat (2009/948/IB) (25) célja az ugyanazon tényekre vonatkozó párhuzamos eljárásoknak és a ne bis in idem elv megsértésének az elkerülése, mindazonáltal csupán a tagállamok illetékes hatóságai közötti információcserére és közvetlen konzultációkra vonatkozó rendelkezések meghatározására korlátozódik. Ahogyan azt az „Eurojust’s casework in the field of prevention and resolution of conflicts of jurisdiction” (Az Eurojustnak a joghatósági összeütközések megakadályozásával és megoldásával kapcsolatos konkrét ügyei) című, 2018. február 16-i jelentés is hangsúlyozza, továbbra is vannak nehézségek, különösen az összetett ügyek és a negatív joghatósági összeütközésekkel kapcsolatos ügyek tekintetében.

34.

Jelenleg nem létezik közös jogi keret a büntetőeljárások tagállamok közötti átadását illetően. Csupán 13 tagállam erősítette meg a büntetőeljárás átadásáról szóló, 1972. május 15-i európai egyezményt. A többi tagállam a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, 1959. április 20-i európai egyezmény és az Európai Unió tagállamai közötti, a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, 2000. május 29-i egyezmény együttes alkalmazására, illetve kétoldalú megállapodásokra vagy informális együttműködésre támaszkodik.

35.

A múltban a jelentős erőfeszítések – és különösen a büntetőeljárások átadásáról szóló tanácsi kerethatározatra irányuló, 2009-ben 16 tagállam által indított kezdeményezés (26) – ellenére nem sikerült konszenzust elérni egy uniós eszközzel kapcsolatban. Ennek eredményeként azonban – ahogyan arra a Eurojust 2018. február 16-i jelentése és az EIH 2019-ben tartott 52. plenáris ülésének következtetései (27) is rámutatnak – a gyakorló szakemberek továbbra is jogi és gyakorlati kihívásokkal kényszerülnek szembenézni, ezért hajlamosak támogatni egy uniós eszköz létrehozását.

36.

Az eljárások átadására és a joghatósági összeütközésekre vonatkozó, a tagállamok között elfogadott közös szabályok jelentős módon elősegíthetnék a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelmet azáltal, hogy javítják a büntetőeljárások hatékonyságát és a megfelelő igazságszolgáltatást a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben.

37.

A „További lépések a büntetőügyekben való kölcsönös elismerés terén” című jelentésében (28) a román elnökség javasolta annak további feltérképezését, hogy tágabb összefüggésben szükség van-e a büntetőeljárás átadásáról szóló jogalkotási javaslat kezdeményezésére, ideértve a joghatósággal kapcsolatban felmerülő összeütközésekről szóló 2009/948/IB kerethatározat rendelkezéseinek értékelését is. A Bizottság e jelentésre tekintettel finanszírozta egy tudományos tanulmány elkészítését a büntetőeljárások átadásáról, amelynek véglegesítésére 2021 második felében kerül majd sor.

38.

A Tanács felkéri a Bizottságot, hogy – amint elérhetővé válik a tanulmány eredménye – vitassa meg a tagállamokkal, az Eurojusttal és az EIH-val, hogy van-e mód a büntetőeljárások átadásáról szóló uniós eszközre irányuló új javaslat elfogadására, illetve hogy az hozzáadott értéket képviselne-e. Amennyiben igen, úgy felkérjük a Bizottságot hatásvizsgálat és adott esetben jogalkotási javaslat elkészítésére.

Az őrizet és az európai elfogatóparancs alkalmazása alternatíváinak előmozdítása

39.

A Tanács arra ösztönzi a tagállamokat, hogy tárják fel a szabadságelvonással nem járó szankciók és intézkedések fokozott alkalmazásának lehetőségeit, ahogyan az a finn elnökség idején elfogadott, a szabadságelvonással nem járó szankciók és intézkedések büntető igazságszolgáltatásban való alkalmazásáról szóló tanácsi következtetésekben (29) is szerepel.

40.

Annak mérlegelésekor, hogy az európai elfogatóparancs végrehajtása milyen következményekkel jár a keresett személy szabadságára nézve, a kibocsátó hatóságnak el kell döntenie, hogy az egyes esetek sajátosságaira tekintettel arányos-e az európai elfogatóparancs kibocsátása. Ennek során meg kell különösen vizsgálni annak kérdését, hogy az európai elfogatóparancs-e a legmegfelelőbb eszköz, vagy pedig lehetne más igazságügyi együttműködési intézkedést (pl. európai nyomozási határozatot, igazságügyi felügyeletet elrendelő európai határozatot, az őrizetben levő személy átadását) alkalmazni helyette.

41.

A Tanács felkéri a Bizottságot és a tagállamokat annak vizsgálatára, hogy szükség van-e más igazságügyi együttműködési intézkedések alkalmazásának megerősítésére, figyelembe véve a kölcsönös értékelések folyamatban lévő kilencedik fordulójának eredményeit.

D.   Uniós polgárok harmadik országoknak történő kiadatására irányuló kérelmek kezelése

42.

A Tanács emlékeztet az igazságügyi miniszterek 2020. június 4-i nem hivatalos videokonferenciáján folytatott eszmecserére, melynek tárgya az olyan uniós polgárokra vonatkozó, harmadik országok által benyújtott kiadatási kérelmek kezelésével kapcsolatos aktuális helyzet volt, akik nem állampolgárai a megkeresett tagállamnak.

43.

A Bíróság Petruhhin ügyben hozott ítéletei és több későbbi határozata (30) alapján az ilyen kérelmek kezelése során a tagállamoknak két kötelezettséget kell szem előtt tartaniuk: egyrészről azt a kötelességet, mely szerint teljesíteniük kell a nemzetközi jog szerint fennálló kötelezettségeiket és küzdeniük kell azért, hogy csökkentsék annak kockázatát, hogy az érintett bűncselekmény büntetlenül maradjon, másrészt pedig azt, hogy azon tagállamok, amelyek nem adják ki az állampolgáraikat, a mozgás szabadságára és az állampolgárság alapján történő megkülönböztetés tilalmára vonatkozó elvnek megfelelően kötelesek a lehető leghatékonyabb védelmet nyújtani más tagállamok állampolgárai számára az olyan intézkedésekkel szemben, amelyek megfoszthatják őket az Unión belüli szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való joguktól. A Bíróság e tekintetben egyértelművé tette, hogy a megkeresett tagállamnak meg kell vizsgálnia, hogy nincs-e olyan alternatív, a szabad mozgáshoz való jog gyakorlását kevésbe korlátozó intézkedés, amellyel ugyanolyan hatékonyan el lehetne érni a büntetlenség megakadályozására irányuló célkitűzést (31). Ez magában foglalja annak a tagállamnak a tájékoztatását, amelynek az érintett személy az állampolgára, továbbá – e tagállam kérésére – a keresett személy átadását e tagállamnak az európai elfogatóparancsról szóló kerethatározat alkalmazásában, feltéve, hogy az adott tagállam hatáskörrel rendelkezik a büntetőeljárás lefolytatására e személlyel szemben a területén kívül elkövetett cselekmények vonatkozásában (32).

44.

Jelentős munka folyt annak érdekében, hogy betekintést nyerjünk a Petruhhin ítéletben megállapított elvek tagállamok általi gyakorlati alkalmazásába (33). A jelenlegi ítélkezési gyakorlat azonban nem nyújt megoldást arra az esetre, ha az állampolgárság szerinti tagállam nem adhat ki európai elfogatóparancsot a keresett személlyel szemben.

45.

A Tanács örömmel nyugtázza, hogy az Eurojust és az EIH egy nagyon hasznos elemzést készített arról, hogy a gyakorlatban hogyan történik az uniós polgárokra vonatkozó, harmadik országok által benyújtott kiadatási kérelmek kezelése. A Tanács kellő időben megvitatja majd ennek az elemzésnek az eredményeit, és határozni fog arról, hogy szükség van-e nyomonkövetési intézkedésekre, és ha igen, milyen formában.

46.

Különböző tagállamok gyakorlati tapasztalatai szerint vannak esetek, amikor harmadik országok megalapozatlan és visszaélésszerű kiadatási kérelmeket nyújtanak be. A Tanács felkéri a Bizottságot, hogy az Eurojust és az EIH által készített elemzés eredményeinek fényében mérlegelje, hogy szükség van-e további intézkedésekre, például a harmadik országokból érkező, potenciálisan visszaélésszerű – többek között politikai indíttatású – körözési és kiadatási kérelmek kezelésére irányuló közös megközelítésre vonatkozó javaslatra. Ezzel összefüggésben figyelembe kell venni a tagállamok bevált gyakorlatait.

E.   Az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó átadási eljárások megerősítése válságok idején

47.

A Covid19-járvány terjedésének megakadályozása érdekében a tagállamok különböző intézkedéseket hoztak, így például lezárták a határokat, felfüggesztették a légi közlekedést, valamint szigorú szabályokat vezettek be a kapcsolattartásra és a közösségi távolságtartásra vonatkozóan. Ez jelentős hatással volt a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködésre is, különösen pedig az európai elfogatóparancsról szóló kerethatározat szerinti átadási eljárásokra.

48.

A Tanács hangsúlyozza, hogy a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség vonatkozásában rendkívül fontos, hogy a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés válságok idején is megfelelően működjön. A Covid19-világjárvány felhívta a figyelmet a koordinált és gyors információ- és tapasztalatcsere jelentőségére, valamint arra, hogy szélesebb körben digitalizálni kell a tagállamok közötti együttműködést.

49.

A válság idején szükséges információ- és tapasztalatcserét illetően elengedhetetlen a valamennyi érintett szereplőre kiterjedő koordinált megközelítés alkalmazása a párhuzamos munkavégzés elkerülése, valamint az információk gyűjtésének és terjesztésének egyszerűsítése érdekében. Az információk összegyűjtése tekintetében értékes eszköznek bizonyult a kérdőívek alkalmazása, az Eurojust, az EIH és az elnökség / a Tanács Főtitkársága által kapott információknak az Eurojust és az EIH által készített, rendszeresen frissített gyűjteménye pedig a koordinált információcsere vonatkozásában bizonyult értékes eszköznek, és komoly segítséget nyújtott a gyakorló szakemberek számára. A jövőben mérlegelni kell majd egy elektronikus platform létrehozását, amelyen válság idején tanulmányozni lehet a hasznos információkat és amelyet napi rendszerességgel frissíteni lehet.

50.

A Tanács hangsúlyozza a digitalizáció központi szerepét. A Covid19-világjárvány egyértelműen rámutatott a határokon átnyúló igazságügyi együttműködés gyors és átfogó digitalizációjának szükségességére, ahogyan arra „Az igazságszolgáltatáshoz való jog – A digitalizáció lehetőségeinek kiaknázása” című, a német elnökség idején elfogadott tanácsi következtetések (34) is felhívták a figyelmet. A gyakorlati problémák sok esetben megoldhatók digitális megoldások révén.

51.

A Tanács üdvözli a Bizottság 2020. szeptember 14-én megjelentetett zárójelentését a határokon átnyúló digitális büntető igazságszolgáltatásról szóló tanulmányról. Az említett tanulmány folyományaként elfogadott intézkedéseknek különös figyelmet kell fordítaniuk a következő szempontokra: biztonságos elektronikus kommunikációs csatornák kialakítása az illetékes hatóságok között, az elektronikus aláírások elismerésére és alkalmazására vonatkozó harmonizált megközelítés, vagy legalább a meglévő rendszerek rugalmasabb alkalmazása, a nagy fájlok biztonságos továbbítását lehetővé tevő eszköz létrehozása, valamint a videokonferencia-rendszerek jobb összehangolása, különös tekintettel azok minőségére és technikai interoperabilitására.

---

(1)  HL L 190., 2002.7.18., 1. o.

(2)  HL C 449., 2018.12.13., 6. o.

(3)  ST 9728/19.

(4)  COM (2020) 270 final.

(5)  A kölcsönös értékelések kilencedik fordulója – A szabadságelvonással járó, illetve a szabadságot korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos jogi eszközök kölcsönös elismerése, az értékelés hatókörét illetően lásd a 6333/19 dokumentumot.

(6)  Jelentéstervezet – Az európai elfogatóparancs és a tagállamok közötti átadási eljárások végrehajtása, (2019/2207(INI)), 2020. szeptember 4.; az Európai Parlament Kutatószolgálata (EPRS), European Implementation Assessment on the European Arrest Warrant (Az európai elfogatóparancsról szóló európai végrehajtás-értékelési tanulmány), PE 642.839, 2020. június.

(7)  Lásd a 11419/20 elnökségi dokumentumot.

(8)  Lásd a 8302/4/09 REV 4 végső jelentést és a 6333/19 dokumentumot.

(9)  COM(2006)8 végleges, COM(2007)407 végleges, COM(2011)175 végleges, COM(2020)270 final.

(10)  HL C 335., 2017.10.6., 1. o.

(11)  A Bíróságnak a C-404/15. sz. Aranyosi és Caldararu ügyben hozott, 2016. április 5-i ítélete; a Bíróságnak a C-220/18. PPU. sz. ügyben hozott, 2018. július 25-i ítélete; a Bíróságnak a C-128/18. sz. Dorobantu ügyben hozott, 2019. október 15-i ítélete.

(12)  A Bíróságnak a C-216/18. PPU. sz. LM ügyben hozott, 2018. július 25-i ítélete. Lásd a C-354/20. PPU. sz. és a C-412/20. PPU. sz. (Openbaar Ministerie és társai) folyamatban lévő egyesített ügyeket.

(13)  A Bíróságnak a C-404/15. sz. Aranyosi és Caldararu ügyben hozott, 2016. április 5-i ítélete; 85., 87. pont.

(14)  A Miniszteri Bizottság Rec (2006)2 ajánlása a tagállamoknak az Európai Börtönszabályokról.

(15)  A Bíróságnak a C-404/15. sz. Aranyosi és Caldararu ügyben hozott, 2016. április 5-i ítélete; a Bíróságnak a C-220/18. PPU. sz. ügyben hozott, 2018. július 25-i ítélete, 88–94. pont; a Bíróságnak a C-128/18. sz. Dorobantu ügyben hozott, 2019. október 15-i ítélete, 52–55. pont.

(16)  A Bíróságnak a C-216/18. PPU. sz. LM ügyben hozott, 2018. július 25-i ítélete, 48. pont.

(17)  A Bíróságnak a C-216/18. PPU. sz. LM ügyben hozott, 2018. július 25-i ítélete, 61., 68. és 79. pont.

(18)  A Bíróságnak a C-220/18. PPU. sz. ML ügyben hozott, 2018. július 25-i ítélete, 108–110. pont.

(19)  A Bíróságnak a C-220/18. PPU. sz. ML ügyben hozott, 2018. július 25-i ítélete, 112. pont.

(20)  A Stockholmi Program – A polgárokat szolgáló és védő, nyitott és biztonságos Európa (HL C 115., 2010.5.4., 1. o.).

(21)  A Tanács állásfoglalása (2009. november 30.) a büntetőeljárásokban a gyanúsítottak vagy vádlottak eljárási jogainak megerősítését célzó ütemtervről (HL C 295., 2009.12.4., 1. o.).

(22)  COM (2018) 857 final.

(23)  COM (2018) 858 final.

(24)  COM (2019) 560 final.

(25)  HL L 328., 2009.12.15., 42. o.

(26)  HL C 219., 2009.9.12., 7. o.

(27)  14501/19.

(28)  9728/19.

(29)  HL C 422., 2019.12.16., 9. o.

(30)  A Bíróságnak a C-182/15. sz. Petruhhin ügyben hozott, 2016. szeptember 6-i ítélete; a Bíróságnak a C-191/16. sz. Pisciotti ügyben hozott, 2018. április 10-i ítélete; a Bíróságnak a C-247/17. sz. Raugevicius ügyben hozott, 2018. november 13-i ítélete; a Bíróságnak a C-897/19 PPU. sz. Ruska Federacija ügyben hozott, 2020. április 2-i ítélete; lásd a folyamatban lévő C-398/19. sz. Generalstaatsanwaltschaft Berlin ügyet.

(31)  A Bíróságnak a C-182/15. sz. Petruhhin ügyben hozott, 2016. szeptember 6-i ítélete, 41. és 47–50. pont.

(32)  A Bíróságnak a C-182/15. sz. Petruhhin ügyben hozott, 2016. szeptember 6-i ítélete, 41. és 47–50. pont.

(33)  Lásd a 10429/17, 15786/17 és 15207/17 tanácsi dokumentumot.

(34)  HL C 342 I., 2020.10.14., 1. o.

Euroátváltási árfolyamok (1)

2020. december 3.

(2020/C 419/10)

1 euro =

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,2151
JPY	Japán yen	126,49
DKK	Dán korona	7,4439
GBP	Angol font	0,90358
SEK	Svéd korona	10,3025
CHF	Svájci frank	1,0831
ISK	Izlandi korona	153,00
NOK	Norvég korona	10,7070
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	26,420
HUF	Magyar forint	357,63
PLN	Lengyel zloty	4,4733
RON	Román lej	4,8730
TRY	Török líra	9,5021
AUD	Ausztrál dollár	1,6361
CAD	Kanadai dollár	1,5692
HKD	Hongkongi dollár	9,4188
NZD	Új-zélandi dollár	1,7175
SGD	Szingapúri dollár	1,6228
KRW	Dél-Koreai won	1 325,91
ZAR	Dél-Afrikai rand	18,5475
CNY	Kínai renminbi	7,9567
HRK	Horvát kuna	7,5470
IDR	Indonéz rúpia	17 181,51
MYR	Maláj ringgit	4,9453
PHP	Fülöp-szigeteki peso	58,299
RUB	Orosz rubel	90,8441
THB	Thaiföldi baht	36,660
BRL	Brazil real	6,3037
MXN	Mexikói peso	24,1384
INR	Indiai rúpia	89,7090

---

(1)  Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó, továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia behozatalára vonatkozó szubvencióellenes eljárás megindításáról

(2020/C 419/11)

Az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1037 európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) (a továbbiakban: alaprendelet) 10. cikke alapján az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) panaszt nyújtottak be, amely szerint a Kínai Népköztársaságból származó, továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia behozatala támogatott formában történik, és ezáltal kárt (2) okoz az uniós gazdasági ágazatnak.

1.   Panasz

A panaszt 2020. október 21-én nyújtotta be hat uniós gyártó (a továbbiakban: panaszosok), amelyeknek termelése a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia teljes uniós gyártásának több mint 50 %-át teszi ki.

Az érdekelt felek számára betekintésre összeállított akta tartalmazza a panasz nyilvános változatát, valamint az uniós gyártók támogatásának mértékére vonatkozó elemzést. Ezen értesítés 5.6. pontja tájékoztatással szolgál arról, hogy az érdekelt felek hogyan férhetnek hozzá az aktához.

2.   Vizsgált termék

A vizsgálat tárgyát képező termék: kevesebb, mint 0,021 mm vastagságú, alátét nélküli, hengerelt, de tovább nem megmunkált, 10 kg-ot meghaladó tömegű tekercsben kiszerelt, továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia (a továbbiakban: vizsgált termék).

A vizsgált termék nem tartalmazza a következőket:

—	a legalább 0,008 mm és legfeljebb 0,018 mm vastagságú, alátét nélküli, hengerelt, de tovább nem megmunkált, legfeljebb 650 mm-es szélességű és 10 kg-ot meghaladó tömegű tekercsekben kiszerelt háztartási alumíniumfólia;

—	a legalább 0,007 mm és kevesebb, mint 0,008 mm vastagságú, tetszőleges szélességű tekercsben kiszerelt, lágyított vagy nem lágyított háztartási alumíniumfólia;

—	a legalább 0,008 mm és legfeljebb 0,018 mm vastagságú, 650 mm-t meghaladó szélességű tekercsekben kiszerelt, lágyított vagy nem lágyított háztartási alumíniumfólia;

—	a 0,018 mm-t meghaladó és kevesebb, mint 0,021 mm vastagságú, tetszőleges szélességű tekercsben kiszerelt, lágyított vagy nem lágyított háztartási alumíniumfólia.

Amennyiben az érdekelt felek a termékkörre vonatkozóan információkat kívánnak szolgáltatni, ezt az ezen értesítés közzétételétől (3) számított 10 napon belül kell megtenniük.

3.   A támogatásra vonatkozó állítás

Az állítólagosan támogatott termék a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína vagy érintett ország) származó, jelenleg az ex 7607 11 19 KN-kód (TARIC-kódok: 7607111960 és 7606111991) alá tartozó vizsgált termék.

A panasz elegendő bizonyítékot tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az érintett országból érkező vizsgált termék gyártói több, a Kínai Népköztársaság kormánya által nyújtott támogatásban részesültek.

Az állítólagos támogatások – többek között – az alábbiakat foglalják magukban: 1. közvetlen transzfer, pénzeszközök vagy források potenciális közvetlen átadása; 2. kormányzati bevételek elengedése vagy be nem szedése; 3. áruk vagy szolgáltatások megfelelő nagyságú díjazásnál alacsonyabb összeg megfizetése ellenében történő átadása, illetve nyújtása a kormányzat által. A panasz bizonyítékot tartalmazott például különböző támogatásokról, az állami tulajdonú bankok és más pénzügyi intézmények által kedvezményes feltételek mellett nyújtott hitelekről és hitelkeretekről, valamint az állami tulajdonú bankok és más pénzügyi intézmények által nyújtott exporthitelekről; társaságiadó-kedvezményekről és -mentességekről, behozatalivám-visszatérítésekről, valamint héamentességekről és -visszatérítésekről; valamint áruk – a megfelelő ellenszolgáltatásnál kisebb összegért való – kormányzat általi biztosításáról.

A panaszosok azt állítják, hogy a fenti intézkedések támogatásoknak minősülnek, mert olyan pénzügyi hozzájárulást tartalmaznak, amelyet a Kínai Népköztársaság kormányzata, illetve egyéb regionális kormányzatok (ideértve a közjogi szerveket is) nyújtanak, és amelyek gazdasági előnyhöz juttatják a vizsgált termék exportáló gyártóit. A panaszosok szerint a támogatások meghatározott vállalatokra vagy gazdasági ágazatra vagy vállalatok egy meghatározott csoportjára korlátozódnak, ezért egyediek és kiegyenlíthetőek. Ennek alapján az állítólagos támogatási összegek az érintett ország vonatkozásában jelentősnek tűnnek.

Tekintettel az alaprendelet 10. cikkének (2) bekezdésére és 10. cikkének (3) bekezdésére, a Bizottság feljegyzést készített a bizonyítékok elegendő voltáról, és ebben ismertette a Bizottság rendelkezésére álló és a vizsgálat megindítását megalapozó, Kínára vonatkozó összes bizonyítékkal kapcsolatos értékelését. A feljegyzés megtalálható az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában.

A Bizottság fenntartja a jogot, hogy a vizsgálat során esetlegesen feltárt további támogatásokat is kivizsgálja.

4.   A kárra, illetve az ok-okozati összefüggésre vonatkozó állítás

A panaszosok bizonyítékokkal szolgáltak arról, hogy a vizsgált terméknek az érintett országból történő behozatala összességében abszolút értelemben megnövekedett.

A panaszosok által szolgáltatott bizonyítékok azt mutatják, hogy a behozott vizsgált termék volumene és árai – egyéb következmények mellett – kedvezőtlenül hatottak az uniós gazdasági ágazat által alkalmazott árszintre, és ezáltal jelentős mértékben rontották az uniós gazdasági ágazat összteljesítményét, valamint pénzügyi és foglalkoztatási helyzetét.

Emellett a panaszosok bizonyítékokkal szolgálnak arra vonatkozóan is, hogy Kínában elegendő szabadon igénybe vehető kapacitás áll rendelkezésre, ami az import jelentős megnövekedését valószínűsíti.

Továbbá, az állítás szerint a támogatott behozatal a harmadik piacokon, így az Amerikai Egyesült Államokban, Törökországban, Indiában, Mexikóban és Indonéziában a vizsgált termékre nemrégiben kivetett vámok és az azt érintő egyéb intézkedések miatt várhatóan jelentősen tovább fog nőni. Mindez annak a valószínűségét jelzi, hogy a kivitelt – a támogatott behozatal számottevő növekedése mellett – átirányítják az Unióba. A panaszosok szerint egyértelműen és azonnal számítani kell a körülmények ilyen jellegű megváltozására.

A panaszosok szerint továbbá a kár elsődleges oka a tisztességtelen behozatal növekedése, és úgy tűnik, nincs más olyan tényező, amely gyengítené az ok-okozati összefüggést.

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a behozott vizsgált termék volumene és árai – egyéb következmények mellett – kedvezőtlenül hatottak az uniós gazdasági ágazat által értékesített mennyiségekre és az uniós gazdasági ágazat által alkalmazott árszintre, és ezáltal jelentős mértékben rontották az uniós gazdasági ágazat összteljesítményét.

5.   Eljárás

Minthogy a tagállamok tájékoztatását követően megállapítást nyert, hogy a panaszt az uniós gazdasági ágazat részéről vagy annak nevében nyújtották be, és hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az eljárás megindításához, a Bizottság az alaprendelet 10. cikkével összhangban vizsgálatot indít.

A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy az érintett országból származó vizsgált termék behozatala támogatott formában történik-e, és ha igen, a támogatott behozatal okozott-e kárt az uniós gazdasági ágazatnak.

Amennyiben a következtetések ezt alátámasztják, a Bizottság a vizsgálat keretében megállapítja, hogy az intézkedések bevezetése nem ellentétes-e az uniós érdekkel.

A Bizottság az alaprendelet 10. cikkének (7) bekezdésével összhangban konzultációkra kérte fel az érintett ország kormányát.

A 2018. június 8-án hatályba lépett (EU) 2018/825 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) (a piacvédelmi eszközök modernizációs csomagja) a korábbiakhoz képest jelentős változásokat hozott a szubvencióellenes eljárások időbeli ütemezése és határidői tekintetében. Például a Bizottságnak 3 héttel az ideiglenes intézkedések bevezetése előtt tájékoztatást kell nyújtania az ideiglenes vámok tervezett kivetéséről. Az érdekelt feleknek – különösképpen a vizsgálatok korai szakaszában – rövidebb idő áll rendelkezésére ahhoz, hogy jelentkezzenek a Bizottságnál. A Bizottság ezért felkéri az érdekelt feleket, hogy tartsák tiszteletben az ezen értesítésben, valamint a Bizottság további közleményeiben előírt eljárási lépéseket és határidőket.

A Bizottság felhívja továbbá a felek figyelmét arra, hogy a Covid19-járvány nyomán közleményt (5) tett közzé a Covid19-járványnak a dömping- és a szubvencióellenes vizsgálatokra gyakorolt lehetséges hatásairól.

5.1.    Vizsgálati időszak és figyelembe vett időszak

A támogatásra és a kárra vonatkozó vizsgálat a 2019. július 1-jétől 2020. június 30-ig tartó időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak) terjed ki. A kárra vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2017. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra („figyelembe vett időszak”) terjed ki.

5.2.    Észrevételek a panasszal és a vizsgálat megindításával kapcsolatban

Amennyiben az érdekelt felek a panaszhoz (ideértve a kárt és az ok-okozati összefüggést érintő kérdéseket is) vagy a vizsgálat megindításának valamely részletéhez (ideértve a panasz támogatottságának mértékét is) észrevételeket kívánnak fűzni, ezt az ezen értesítés közzétételétől számított 37 napon belül kell megtenniük.

A vizsgálat megindításával összefüggő meghallgatás iránti kérelmeket az ezen értesítés közzétételétől számított 15 napon belül kell benyújtani.

5.3.    A támogatás megállapítására irányuló eljárás

A Bizottság felkéri a vizsgált termék exportáló gyártóit (6) az általa folytatott vizsgálatban való részvételre. A Bizottság emellett a lehető legteljesebb együttműködést kéri azon további felektől, amelyeket a vizsgált termékhez kapcsolódó kiegyenlíthető támogatások létének és összegének meghatározása céljából információszolgáltatásra kér fel.

5.3.1.   Az érintett országban működő gyártókra vonatkozó vizsgálat

a)   Mintavétel

Tekintettel az ezen eljárásban érintett, az érintett országban működő exportáló gyártók esetlegesen nagy számára, a vizsgálatnak a jogszabályi határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a vizsgálat alá vonandó exportáló gyártók számát egy minta kiválasztásával észszerű mértékűre korlátozhatja (a továbbiakban esetenként: mintavétel). A mintavételre az alaprendelet 27. cikkének megfelelően kerül sor.

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkéri az összes exportáló gyártót, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy az ezen értesítés közzétételétől számított 7 napon belül küldjenek a Bizottságnak információkat vállalatukra vagy vállalataikra vonatkozóan. Ezeket az információkat a TRON.tdi platformon keresztül kell megadni a következő címen: https://tron.trade.ec.europa.eu/tron/tdi/form/b4e93881-94c5-6b55-1a58-907cc74e7173.A Tron platformhoz való hozzáférés módjáról az 5.6. és az 5.8. pont ad tájékoztatást.

Az exportáló gyártók mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság emellett felvette a kapcsolatot Kína hatóságaival, és kapcsolatba léphet az érintett országban az exportáló gyártók valamennyi ismert szervezetével.

Ha mintavételre van szükség, akkor a gyártók kiválasztására a termelés, az értékesítés vagy a kivitel azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján kerül sor, amely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható. A Bizottság – adott esetben az érintett ország hatóságain keresztül – az összes ismert gyártót, az érintett országok hatóságait és a gyártók szervezeteit értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

A Bizottság az érintett országban működő exportáló termelőkkel kapcsolatos vizsgálathoz szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében kérdőíveket bocsát a mintába felvett termelők, az exportáló termelők valamennyi ismert szervezete, valamint az érintett ország hatóságai rendelkezésére.

Miután megkapta az exportáló gyártók mintájának kiválasztásához szükséges információkat, a Bizottság tájékoztatja az érdekelt feleket arról, hogy bekerültek-e a mintába vagy sem. A mintába felvett exportáló gyártóknak eltérő rendelkezés hiányában a mintába való felvételükre vonatkozó értesítés dátumától számított 30 napon belül kitöltve vissza kell küldeniük a kérdőívet.

A Bizottság a minta kiválasztásáról feljegyzést csatol az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához. A minta kiválasztására vonatkozó esetleges észrevételeknek a mintával kapcsolatos értesítés dátumától számított 3 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

Az exportáló gyártók számára összeállított kérdőív egy példánya megtekinthető az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában és a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján https://trade.ec.europa.eu/tdi/case_details.cfm?id=2501. A Bizottság a kérdőívet az exportáló gyártók ismert szervezeteinek, valamint a Kínai Népköztársaság hatóságainak is a rendelkezésére bocsátja.

Az alaprendelet 28. cikke lehetséges alkalmazásának sérelme nélkül a mintába való esetleges felvételükbe beleegyező, de a mintába fel nem vett vállalatok együttműködőnek minősülnek („a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók”).

b)   A mintában nem szereplő vállalatokra vonatkozó egyéni kiegyenlíthető támogatási összeg

Az alaprendelet 27. cikkének (3) bekezdése alapján a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók kérhetik, hogy a Bizottság állapítsa meg számukra az egyéni kiegyenlíthető támogatási összeget. Azoknak az exportáló gyártóknak, amelyek az egyéni kiegyenlíthető támogatási összeg megállapítását kívánják kérni, ki kell tölteniük a kérdőívet, és a megfelelően kitöltött kérdőívet – eltérő rendelkezés hiányában – a minta kiválasztására vonatkozó értesítés dátumától számított 30 napon belül vissza kell küldeniük. Az exportáló gyártók számára összeállított kérdőív egy példánya megtekinthető az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában és a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján https://trade.ec.europa.eu/tdi/case_details.cfm?id=2501.

A Bizottság megvizsgálja, hogy az alaprendelet 27. cikkének (3) bekezdésével összhangban megállapítható-e egyedi vám a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók számára.

Ugyanakkor azoknak a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártóknak, amelyek az egyéni kiegyenlíthető támogatási összeg megállapítását kérik, tudatában kell lenniük annak, hogy a Bizottság határozhat úgy, hogy nem állapít meg egyéni kiegyenlíthető támogatási összeget számukra, például ha a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók száma olyan nagy, hogy az egyéni kiegyenlíthető támogatási összeg megállapítása túl nagy terhet jelentene, és akadályozná a vizsgálat időben történő lezárását.

5.3.2.   A független importőrökre (7) vonatkozó vizsgálat (8)

A Bizottság felkéri a vizsgált terméket Kínából az Unióba importáló független importőröket a vizsgálatban való részvételre.

Tekintettel az ezen eljárásban érintett független importőrök esetlegesen nagy számára, a vizsgálatnak a jogszabályi határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a vizsgálat alá vonandó független importőrök számát egy minta kiválasztásával észszerű mértékűre korlátozhatja (a továbbiakban esetenként: mintavétel). A mintavételre az alaprendelet 27. cikkének megfelelően kerül sor.

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkéri az összes független importőrt, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy vállalatukra vagy vállalataikra vonatkozóan az ezen értesítés közzétételétől számított 7 napon belül küldjék meg a Bizottságnak az ezen értesítés mellékletében meghatározott információkat.

A Bizottság a független importőrök mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében emellett kapcsolatba léphet valamennyi ismert importőrszervezettel.

Ha mintavételre van szükség, akkor az importőrök kiválasztása történhet a vizsgált termék uniós értékesítéseinek azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján, amely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható. A Bizottság az összes ismert független importőrt és importőrszervezetet értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

Emellett a Bizottság a minta kiválasztásáról feljegyzést csatol az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához. A minta kiválasztására vonatkozó esetleges észrevételeknek a mintával kapcsolatos értesítés dátumától számított 3 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

A vizsgálatához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőíveket bocsát a mintába felvett független importőrök rendelkezésére. Ezeknek a feleknek eltérő rendelkezés hiányában a minta kapcsán hozott döntésre vonatkozó értesítés dátumától számított 30 napon belül kell kitöltve visszaküldeniük a kérdőívet.

Az importőrök számára összeállított kérdőív egy példánya megtekinthető az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában és a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján https://trade.ec.europa.eu/tdi/case_details.cfm?id=2501.

5.4.    A kár megállapítására irányuló eljárás és az uniós gyártókra vonatkozó vizsgálat

A kár megállapítása egyértelmű bizonyítékok alapján történik, és magában foglalja a támogatott behozatal mennyiségének, az uniós piac áraira gyakorolt hatásának, valamint az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatásának tárgyilagos vizsgálatát. Annak megállapításához, hogy éri-e kár az uniós gazdasági ágazatot, a Bizottság felkéri a vizsgált termék uniós gyártóit az általa folytatott vizsgálatban való részvételre.

Tekintettel az érintett uniós gyártók nagy számára, a vizsgálatnak a jogszabályi határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság úgy döntött, hogy a vizsgálat alá vonandó uniós gyártók számát egy minta kiválasztásával észszerű mértékűre korlátozza (a továbbiakban esetenként: mintavétel). A mintavételre az alaprendelet 27. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. Az erre vonatkozó információk az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában találhatók. A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy tegyék meg az ideiglenes mintával kapcsolatos észrevételeiket. Ezen túlmenően azoknak a további uniós gyártóknak, amelyek úgy vélik, hogy indokolt a mintába való felvételük, illetve a nevükben eljáró képviselőiknek az ezen értesítés közzétételétől számított 7 napon belül kapcsolatba kell lépniük a Bizottsággal. Az ideiglenes mintával kapcsolatos észrevételeknek eltérő rendelkezés hiányában az ezen értesítés közzétételétől számított 7 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

A Bizottság az összes ismert uniós gyártót és/vagy az uniós gyártók összes ismert szervezetét értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be a végleges mintába.

A mintába felvett uniós gyártóknak eltérő rendelkezés hiányában a mintába való felvételükre vonatkozó értesítés dátumától számított 30 napon belül kitöltve vissza kell küldeniük a kérdőívet.

Az uniós gyártók számára összeállított kérdőív egy példánya megtekinthető az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában és a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján https://trade.ec.europa.eu/tdi/case_details.cfm?id=2501.

5.5.    Az uniós érdek vizsgálatára irányuló eljárás

Az alaprendelet 31. cikkének megfelelően abban az esetben, ha a támogatás és az általa okozott kár fennállása megállapítást nyer, el kell dönteni, hogy a szubvencióellenes intézkedések elfogadása nem ellentétes-e az uniós érdekkel.

A Bizottság felkéri az uniós gyártókat, az importőröket és képviseleti szervezeteiket, a felhasználókat és képviseleti szervezeteiket, a szakszervezeteket, valamint a fogyasztói képviseleti szervezeteket, hogy szolgáltassanak információkat az uniós érdekkel kapcsolatban.

Az uniós érdek vizsgálatával kapcsolatos információkat eltérő rendelkezés hiányában az ezen értesítés közzétételétől számított 37 napon belül kell benyújtani. Az információk tetszőleges formában vagy a Bizottság által összeállított kérdőív kitöltésével nyújthatók be.

A kérdőívek – köztük a vizsgált termék felhasználói számára összeállított kérdőív – egy példánya megtekinthető az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában és a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján https://trade.ec.europa.eu/tdi/case_details.cfm?id=2501. A 31. cikk alapján szolgáltatott információk mindazonáltal csak akkor vehetők figyelembe, ha azokat benyújtásukkor tényszerű, az információk érvényességéről tanúskodó bizonyítékokkal támasztják alá.

5.6.    Érdekelt felek

A vizsgálatban való részvételhez az érdekelt feleknek, köztük az exportáló gyártóknak, az uniós gyártóknak, az importőröknek és képviseleti szervezeteiknek, a felhasználóknak és képviseleti szervezeteiknek, a szakszervezeteknek, valamint a fogyasztói képviseleti szervezeteknek elsőként bizonyítaniuk kell, hogy tevékenységük és a vizsgált termék között objektív kapcsolat áll fenn.

Azokat az érintett országban működő exportáló gyártókat, uniós gyártókat, importőröket és képviseleti szervezeteket, amelyek az 5.3.1., az 5.3.2. és az 5.4. pont szerinti eljárások keretében információkat szolgáltattak, a Bizottság érdekelt félnek tekinti, amennyiben tevékenységük és a vizsgált termék között objektív kapcsolat áll fenn.

Más felek csak attól az időponttól fogva vehetnek részt a vizsgálatban érdekelt félként, amikor jelentkeznek, és csak akkor, ha tevékenységük és a vizsgált termék között objektív kapcsolat áll fenn. Az, hogy egy személy vagy szervezet érdekelt félnek minősül-e, nem érinti az alaprendelet 28. cikkének alkalmazását.

Az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához a TRON.tdi platformon keresztül, a következő internetcímen lehet hozzáférni: https://tron.trade.ec.europa.eu/tron/TDI. A hozzáféréshez az oldalon található utasításokat kell követni.

5.7.    A vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok előtti meghallgatás lehetősége

Az érdekelt felek kérhetik a vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok előtti meghallgatásukat.

A meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani, és mellékelni kell hozzá annak összefoglalását, hogy az érdekelt fél a meghallgatás keretében mit kíván megvitatni. A meghallgatás az érdekelt felek által előzetesen írásban megjelölt kérdésekre korlátozódik.

A meghallgatásra a következő időkeretek vonatkoznak:

—	Az ideiglenes intézkedések bevezetése előtt tartandó meghallgatást az ezen értesítés közzétételétől számított 15 napon belül kell kérni, a meghallgatás megtartására pedig rendesen az ezen értesítés közzétételétől számított 60 napon belül kerül sor.

—

Az eljárás ideiglenes szakaszát követően a meghallgatást az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatásának időpontjától vagy a tájékoztató dokumentum dátumától számított 5 napon belül kell kérni, a meghallgatás megtartására pedig rendesen az érdekelt felek tájékoztatására vonatkozó értesítés vagy a tájékoztató dokumentum dátumától számított 15 napon belül kerül sor.

—

A eljárás végleges szakaszában a meghallgatást az érdekelt felek végső tájékoztatásának dátumától számított 3 napon belül kell kérni, a meghallgatás megtartására pedig rendesen az érdekelt felek végső tájékoztatásával kapcsolatos észrevételek benyújtására előírt időszak alatt kerül sor. Ha az érdekelt felek újabb végső tájékoztatást kapnak, a meghallgatást az újabb végső tájékoztatás kézhezvételét követően azonnal kell kérni, a meghallgatás megtartására pedig rendesen az érdekelt felek e tájékoztatásával kapcsolatos észrevételek benyújtására előírt határidő lejárta előtt kerül sor.

A fenti időkeretek nem érintik a Bizottság szolgálatainak azon jogát, hogy kellően indokolt esetekben az időkereteken kívül is helyt adjon meghallgatás iránti kérelmeknek, sem a Bizottság azon jogát, hogy kellően indokolt esetekben elutasítsa a meghallgatás iránti kérelmeket. Ha a Bizottság szolgálatai elutasítják a meghallgatás iránti kérelmet, az érintett fél tájékoztatást kap az elutasítás indokairól.

A meghallgatás főszabályként nem használható fel az ügy keretében még rendelkezésre nem álló tényszerű információk bemutatására. Mindazonáltal a megfelelő ügyintézés céljából és annak érdekében, hogy a Bizottság szolgálatai továbbléphessenek a vizsgálatban, az érdekelt felek felkérhetők arra, hogy a meghallgatás után új tényszerű információkkal szolgáljanak.

5.8.    Az írásbeli beadványok benyújtása, a kitöltött kérdőívek megküldése és levelezés

A Bizottsághoz piacvédelmi vizsgálatok céljára csak szerzői jogi védelem alatt nem álló információk nyújthatók be. Mielőtt az érdekelt felek olyan információkat és/vagy adatokat bocsátanának a Bizottság rendelkezésére, amelyekkel kapcsolatban harmadik felet szerzői jog illet meg, a szerzői jog jogosultjától külön engedélyt kell kérniük, amelyben az kifejezetten lehetővé teszi a Bizottság számára a) az információk és adatok e piacvédelmi eljárás keretében történő felhasználását, valamint b) az információknak és/vagy adatoknak az e vizsgálatban érdekelt felek felé olyan formában történő továbbítását, hogy azok gyakorolhassák védelemhez való jogukat.

Az érdekelt felek által benyújtott valamennyi olyan írásbeli beadványt – beleértve az ezen értesítésben kért információkat, a kitöltött kérdőíveket és a leveleket is –, amelyre vonatkozóan bizalmas kezelést kérelmeznek, „Sensitive” (9) (bizalmas) jelöléssel kell ellátni. A vizsgálat keretében információt benyújtó feleknek a bizalmas kezelésre irányuló kérelmüket meg kell indokolniuk.

A „Sensitive” jelöléssel ellátott információkat benyújtó feleknek ezekről az információkról az alaprendelet 29. cikkének (2) bekezdése értelmében nem bizalmas jellegű összefoglalót is rendelkezésre kell bocsátaniuk, amelyet „For inspection by interested parties” (az érdekelt felek számára, betekintésre) jelöléssel kell ellátniuk. Ennek az összefoglalónak megfelelő részletességűnek kell lennie ahhoz, hogy a bizalmasan benyújtott információk lényege kielégítő mértékben megismerhető legyen belőle. Amennyiben a bizalmas információt benyújtó fél nem indokolja meg kellőképpen a bizalmas kezelésre irányuló kérelmét vagy nem bocsát rendelkezésre nem bizalmas jellegű összefoglalót a kért formában és minőségben, a Bizottság az információt figyelmen kívül hagyhatja, kivéve abban az esetben, ha megfelelő források kielégítően bizonyítják az információ helyességét.

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy minden beadványukat és kérelmüket a TRON.tdi platformon (https://tron.trade.ec.europa.eu/tron/TDI) keresztül, a meghatalmazásokat és a tanúsítványokat szkennelt formában mellékelve nyújtsák be. A TRON.tdi platform vagy e-mail használatával az érdekelt felek elfogadják a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján közzétett, „LEVELEZÉS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGGAL PIACVÉDELMI ÜGYEKBEN” című dokumentumban foglalt, az elektronikus beadványokra alkalmazandó szabályokat: https://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2014/june/tradoc_152573.pdf. Az érdekelt feleknek fel kell tüntetniük nevüket, címüket, telefonszámukat és érvényes e-mail-címüket, továbbá biztosítaniuk kell, hogy a megadott e-mail-cím működő, naponta ellenőrzött hivatalos e-mail-cím legyen. Az elérhetőségek megadása után a Bizottság kizárólag a TRON.tdi platformon keresztül vagy e-mailben kommunikál az érdekelt felekkel, kivéve, ha azok kifejezetten kérik a Bizottságtól a dokumentumok más kommunikációs csatornán történő megküldését, vagy ha a dokumentumot a jellegéből adódóan könyvelt levélpostai küldeményben kell elküldeni. Az érdekelt felek a Bizottsággal folytatott levelezésre vonatkozó további szabályokat és információkat, köztük a TRON.tdi platformon keresztül vagy e-mailben eljuttatott küldeményekre irányadó elveket megtalálják a fent említett, az érdekelt felekkel folytatott kommunikációra vonatkozó útmutatóban.

A Bizottság levelezési címe:

European Commission

Directorate-General for Trade

Directorate H

Office: CHAR 04/039

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

E-mail-cím:

Támogatási kérdésekben:

TRADE-AS675-ACF-SUBSIDY@ec.europa.eu

A kárral és az uniós érdekkel kapcsolatos kérdésekben:

TRADE-AS675-ACF-INJURY@ec.europa.eu

6.   A vizsgálat időkeretei

Az alaprendelet 11. cikkének (9) bekezdése szerint a vizsgálatot lehetőség szerint az ezen értesítés közzétételétől számított 12 hónapon belül, de 13 hónapon belül mindenképpen le kell zárni. Az alaprendelet 12. cikkének (1) bekezdése értelmében ideiglenes intézkedéseket az ezen értesítés közzétételétől számított legfeljebb 9 hónapon belül lehet bevezetni.

Az alaprendelet 29 a. cikkének megfelelően a Bizottság 4 héttel az ideiglenes intézkedések bevezetése előtt tájékoztatást nyújt az ideiglenes vámok tervezett kivetéséről. Az érdekelt felek ezt a tájékoztatást írásban, az ezen értesítés közzétételétől számított 4 hónapon belül kérhetik. Az érdekelt felek számára 3 munkanap áll rendelkezésre, hogy a számítások pontosságával kapcsolatban írásban észrevételeket tegyenek.

Ha a Bizottság nem vet ki ideiglenes vámokat, hanem folytatja a vizsgálatot, 4 héttel az alaprendelet 12. cikkének (1) bekezdésében megállapított határidő lejárta előtt írásban értesíti az érdekelt feleket az ideiglenes vámok kivetésének mellőzéséről.

Eltérő rendelkezés hiányában az érdekelt feleknek főszabályként 15 nap áll rendelkezésére ahhoz, hogy az ideiglenes ténymegállapításokhoz vagy a tájékoztató dokumentumhoz írásbeli észrevételeket tegyenek, és 10 nap ahhoz, hogy a végleges ténymegállapításokhoz írásbeli észrevételeket tegyenek. Ha az érdekelt felek újabb végső tájékoztatást kapnak, az érdekelt felek írásbeli észrevételeinek megtételére vonatkozó határidő az újabb végső tájékoztatás keretében kerül meghatározásra.

7.   Információszolgáltatás

Az érdekelt felek csak az ezen értesítés 5. és 6. pontjában meghatározott időkereteken belül szolgáltathatnak információkat. Az említett pontokban szereplő információktól eltérő információk a következő határidők és feltételek betartása mellett nyújthatók be:

—	Az ideiglenes ténymegállapítások megfogalmazására rendelkezésre álló eljárási szakasszal kapcsolatos információkat eltérő rendelkezés hiányában az ezen értesítés közzétételétől számított 70 napon belül kell benyújtani.

—

Az érdekelt felek – eltérő rendelkezés hiányában – az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatásával, illetve az eljárás ideiglenes szakaszában kiadott tájékoztató dokumentummal kapcsolatos észrevételek megtételére előírt határidőt követően nem nyújthatnak be új tényszerű információkat. A határidőt követően az érdekelt felek kizárólag akkor nyújthatnak be új tényszerű információkat, ha bizonyítani tudják, hogy az új tényszerű információk a más érdekelt felek tényekkel kapcsolatos állításainak cáfolatához szükségesek, és ha az új tényszerű információk ellenőrzése elvégezhető a vizsgálat időben történő lezárására rendelkezésre álló időn belül.

—

A vizsgálatnak a kötelezően előírt határidőkön belül való lezárása érdekében a Bizottság nem fogad el beadványokat az érdekelt felektől az érdekelt felek végső tájékoztatásával kapcsolatos észrevételek megtételére, valamint, ha alkalmazandó, az érdekelt felek újabb végső tájékoztatásával kapcsolatos észrevételek megtételére előírt határidő után.

8.   Észrevételek fűzése más felek beadványaihoz

A védelemhez való jog garantálása érdekében az érdekelt feleknek rendelkezniük kell azzal a lehetőséggel, hogy észrevételeket fűzzenek a más érdekelt felek által benyújtott információkhoz. Ezekben az észrevételekben az érdekelt felek csak a más érdekelt felek beadványaiban tárgyalt kérdésekkel foglalkozhatnak, új kérdéseket nem vethetnek fel.

Az ilyen jellegű észrevételek megtételére a következő időkeretek vonatkoznak:

—	A más érdekelt felek által az ideiglenes intézkedések bevezetése előtt benyújtott információkhoz fűzött észrevételeket – eltérő rendelkezés hiányában – legkésőbb az ezen értesítés közzétételétől számított 75 napon kell megtenni.

—

Az érdekelt feleknek az ideiglenes ténymegállapításokról való tájékoztatása, illetve a tájékoztató dokumentum nyomán más érdekelt felek által megfogalmazott észrevételekben szereplő információkhoz fűzött észrevételeket – eltérő rendelkezés hiányában – az ideiglenes ténymegállapításokra, illetve a tájékoztató dokumentumra vonatkozó észrevételek megtételére előírt határidőt követő 7 napon belül kell benyújtani.

—

Az érdekelt feleknek a végleges ténymegállapításokról való tájékoztatása nyomán más érdekelt felek által megfogalmazott észrevételekben szereplő információkhoz fűzött észrevételeket – eltérő rendelkezés hiányában – a végleges ténymegállapításokra vonatkozó észrevételek megtételére előírt határidőt követő 3 napon belül kell benyújtani. Ha az érdekelt felek újabb végső tájékoztatást kapnak, az ezen újabb tájékoztatás nyomán más érdekelt felek által megfogalmazott észrevételekben szereplő információkhoz fűzött észrevételeket az erre az újabb tájékoztatásra vonatkozó észrevételek megtételére előírt határidőt követő 1 napon belül kell benyújtani.

A fenti időkeretek nem sértik a Bizottság azon jogát, hogy kellően indokolt esetekben kiegészítő információkat kérjen az érdekelt felektől.

9.   Az ezen értesítésben meghatározott határidők meghosszabbítása

Az ezen értesítésben meghatározott határidők az érdekelt felek kellően indokolt kérelmére meghosszabbíthatók.

Az ezen értesítésben meghatározott határidők meghosszabbítása csak kivételes körülmények fennállása esetén kérhető, és csak kellően indokolt esetben biztosítható.

A kérdőívek kitöltésére rendelkezésre álló határidő rendesen legfeljebb 3 nappal hosszabbítható meg, és a meghosszabbítás a szabályok értelmében legfeljebb 7 napra szólhat.

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben más információk benyújtására meghatározott határidők a kivételes körülmények fennállásának igazolása nélkül legfeljebb 3 nappal hosszabbíthatók meg.

10.   Az együttműködés hiánya

Abban az esetben, ha az érdekelt felek valamelyike megtagadja a szükséges információkhoz való hozzáférést, vagy nem szolgáltatja ezeket az információkat határidőn belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, az alaprendelet 28. cikkének megfelelően ideiglenes vagy végleges megerősítő vagy nemleges ténymegállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján.

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek valamelyike hamis vagy félrevezető információkat szolgáltatott, ezek az információk figyelmen kívül hagyhatók, és a Bizottság a rendelkezésre álló tényekre támaszkodhat.

Ha az érdekelt felek valamelyike nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a ténymegállapítások alapjául az alaprendelet 28. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tények szolgálnak, az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mint ha együttműködött volna.

A számítógépes válaszadás elmaradása nem tekinthető az együttműködés hiányának, amennyiben az érdekelt fél igazolja, hogy a válasz kért formában történő elkészítése indokolatlan többletteherrel vagy indokolatlan többletköltségekkel járna. Az érdekelt félnek ebben az esetben haladéktalanul fel kell vennie a kapcsolatot a Bizottsággal.

11.   Meghallgató tisztviselő

Az érdekelt felek kérhetik a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő közbenjárását. A meghallgató tisztviselő az eljárás folyamán megvizsgálja az iratbetekintési kérelmeket, a dokumentumok bizalmas kezelését érintő vitákat, a határidők meghosszabbítására vonatkozó kérelmeket, valamint az érdekelt felek vagy harmadik felek által a védelemhez való joguk gyakorlásával összefüggésben benyújtott kérelmeket.

A meghallgató tisztviselő meghallgatásokat szervezhet, és közvetíthet az érdekelt fél vagy felek és a Bizottság szolgálatai között annak érdekében, hogy az érdekelt felek maradéktalanul gyakorolhassák a védelemhez való jogukat. A meghallgató tisztviselő általi meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani. A meghallgató tisztviselő megvizsgálja a kérelmek indokait. Ilyen meghallgatásra csak akkor kerülhet sor, ha az adott kérdést nem sikerült a Bizottság szolgálataival kellő időben rendezni.

A kérelmeket kellő időben, indokolatlan késedelem és az eljárás szabályszerű lefolytatásának veszélyeztetése nélkül kell benyújtani. Ezt szem előtt tartva az érdekelt feleknek a meghallgató tisztviselő közbenjárását a közbenjárásra okot adó esemény bekövetkezése után a lehető leghamarabb kérniük kell. Ha a meghallgatás iránti kérelmet nem a rendelkezésre álló időkereteken belül nyújtják be, a meghallgató tisztviselő megvizsgálja a késve beérkező kérelem indokait, a benne felvetett kérdések jellegét és e kérdéseknek a védelemhez való jog gyakorlására kifejtett hatását, továbbá figyelembe veszi a megfelelő ügyintézéshez és a vizsgálat időben történő lezárásához fűződő érdeket.

További információk, valamint a meghallgató tisztviselő elérhetősége és internetes oldalai a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján találhatók: http://ec.europa.eu/trade/trade-policy-and-you/contacts/hearing-officer/.

12.   A személyes adatok kezelése

A Bizottság az e vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (10) megfelelően kezeli.

A Bizottság piacvédelmi tevékenysége során végzett személyesadat-kezelésről a magánszemélyeket tájékoztató adatvédelmi nyilatkozat megtekinthető a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján: http://ec.europa.eu/trade/policy/accessing-markets/trade-defence/.

---

(1)  HL L 176., 2016.6.30., 55. o.

(2)  Az alaprendelet 2. cikkének d) pontjával összhangban a „kár” általános kifejezés a jelentős mértékű kárt, a jelentős mértékű kár bekövetkeztének lehetőségét, valamint a gazdasági ágazat létrehozásában elszenvedett jelentős hátráltatást jelenti.

(3)  Ahol a szöveg ezen értesítés közzétételére utal, ott az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététel értendő.

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/825 rendelete (2018. május 30.) az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló (EU) 2016/1036 rendelet és az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló (EU) 2016/1037 rendelet módosításáról (HL L 143., 2018.6.7., 1. o.).

(5)  Közlemény A Covid19-járványnak a dömpingellenes és szubvencióellenes vizsgálatokra gyakorolt hatásáról (HL C 86., 2020.3.16., 6. o.).

(6)  Exportáló gyártó az érintett országban működő minden olyan vállalat, ideértve a vizsgált termék gyártásában, belföldi értékesítésében vagy exportjában részt vevő, vele kapcsolatban álló vállalatokat is, amely a vizsgált terméket gyártja és közvetlenül vagy harmadik félen keresztül az Unió piacára exportálja.

(7)  Ez a pont kizárólag a független, azaz az exportáló gyártókkal kapcsolatban nem álló importőrökre vonatkozik. Az exportáló gyártókkal kapcsolatban álló importőröknek ki kell tölteniük az exportáló gyártók számára összeállított kérdőívet, melynek egy példánya megtekinthető az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában és a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján https://trade.ec.europa.eu/tdi/case_details.cfm?id=2501. Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. november 24-i (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet 127. cikkével összhangban két személy akkor tekintendő egymással kapcsolatban állónak, ha: a) egymás üzleti vállalkozásának tisztségviselői vagy igazgatói; b) jogilag elismert üzlettársak; c) alkalmazotti viszonyban állnak egymással; egy harmadik fél közvetlenül vagy közvetve tulajdonában tartja, ellenőrzi vagy birtokolja mindkettőjük kibocsátott, szavazati jogot biztosító részvényeinek vagy részesedéseinek 5 %-át vagy annál többet; e) egyikük közvetve vagy közvetlenül ellenőrzi a másikat; f) harmadik személy közvetve vagy közvetlenül mindkettőjüket ellenőrzi; g) együtt közvetlenül vagy közvetve ellenőriznek egy harmadik személyt; vagy h) ugyanannak a családnak a tagjai (HL L 343., 2015.12.29., 558. o.). A személyek kizárólag akkor minősülnek egy család tagjainak, ha a következő rokoni kapcsolatok valamelyikében állnak egymással: i. férj és feleség, ii. szülő és gyermek, iii. fivér és lánytestvér (akár vér szerinti, akár féltestvér), iv. nagyszülő és unoka, v. nagybácsi vagy nagynéni és unokaöcs vagy unokahúg, vi. após vagy anyós és vő vagy meny, vii. sógor és sógornő. Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkének 4. pontja szerint „személy”: természetes személy, jogi személy, valamint olyan személyegyesülés, amely jogi személyiséggel nem rendelkezik, de ügyleti képességét az uniós vagy a nemzeti jog elismeri (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).

(8)  A független importőrök által szolgáltatott adatok e vizsgálat keretében a kár meghatározásán kívül más szempontok elemzéséhez is felhasználhatók.

(9)  A „Sensitive” jelöléssel ellátott dokumentum az alaprendelet 29. cikke és a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló WTO-megállapodás (SCM-megállapodás) 12.4. cikke szerint bizalmas dokumentumnak minősül. A dokumentum az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) 4. cikke értelmében is védelem alatt áll.

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám M.10058 – Porsche/Transnet/JV)

Egyszerűsített eljárás alá vont ügy

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2020/C 419/12)

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (az összefonódás-ellenőrzési rendelet).

(2)  HL C 366., 2013.12.14., 5. o.

Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám M.10065 — Advent/Nielsen Global Connect)

Egyszerűsített eljárás alá vont ügy

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2020/C 419/13)

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (az összefonódás-ellenőrzési rendelet).

(2)  HL C 366., 2013.12.14., 5. o.

Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám M.9993 — Allianz / Noble)

Egyszerűsített eljárás alá vont ügy

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2020/C 419/14)

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (az összefonódás-ellenőrzési rendelet).

(2)  HL C 366., 2013.12.14., 5. o.

Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám M.10092 — Accel-KKR Capital Partners/OMERS Private Equity/KCS)

Egyszerűsített eljárás alá vont ügy

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2020/C 419/15)

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (az összefonódás-ellenőrzési rendelet).

(2)  HL C 366., 2013.12.14., 5. o.

Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám M.10035 — Burnam Parties / Kroenke Parties / SMG / Cascade Investment / StorageMart)

Egyszerűsített eljárás alá vont ügy

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2020/C 419/16)

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (az összefonódás-ellenőrzési rendelet).

(2)  HL C 366., 2013.12.14., 5. o.