2020.12.1.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 415/1

A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által megfogalmazott állásfoglalás az európai ifjúsági munkára vonatkozó menetrend létrehozásának keretéről

(2020/C 415/01)

A TANÁCS ÉS A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAINAK A TANÁCS KERETÉBEN ÜLÉSEZŐ KÉPVISELŐI,

ELISMERVE, HOGY

az ifjúsági munka tág fogalom, amely a fiatalok által, a fiatalokkal és a fiatalokért, illetve egyénileg vagy csoportosan végzett társadalmi, kulturális, oktatási, környezetvédelmi és/vagy politikai jellegű tevékenységek széles körét foglalja magában. Az ifjúsági munkát fizetett, illetve önkéntes ifjúságsegítők végzik, és az a fiatalokra és az önkéntes részvételre összpontosító, nem formális és informális tanulási folyamatokon alapul. Az ifjúsági munka lényegében társadalompolitikai tevékenység, amelynek célja, hogy a fiatalokkal és társadalmi közegükkel való együttműködés révén előmozdítsuk a fiatalok aktív részvételét az adott közösség életében és a döntéshozatalban (1),

bár az ifjúsági munka elsődleges funkciójáról általános az egyetértés, ez a munka mégis igen különböző formákat ölt az Unió egyes tagállamaiban, és azt eltérő módon határozzák meg és ismertetik, illetve az különböző felfogásokkal, hagyományokkal, érdekelt felekkel és gyakorlatokkal hozható összefüggésbe. Az ifjúsági munka különböző formákban és körülmények között zajlik (2). Jelentősen hozzájárul a fiatalok személyes és szociális fejlődéséhez, a fiatalok társadalomban, valamint az általuk megtapasztalt átmenetekben való részvételéhez. Ez a munka valamennyi fiatalt megcélozza, beleértve azokat is, akik kevésbé aktívak a társadalom életében és/vagy kevesebb lehetőséggel rendelkeznek, és/vagy akik teljes politikai és társadalmi részvétele egyéni vagy strukturális hátrányok (3) vagy megkülönböztetés miatt veszélyben van,

a fiatalok önkéntes alapon, szervezett vagy önszerveződő módon vesznek részt ifjúsági szervezetekben, egyesületekben, ifjúsági kezdeményezésekben vagy más nyitott szerveződésekben, és ezáltal minden szinten hozzájárulnak a társadalom fejlődéséhez. Az ifjúsági munka döntő szerepet játszik e szerepvállalás támogatásában, ugyanis olyan formában teszi lehetővé a kis és távoli közösségek megszólítását és a fiatalokkal folytatott párbeszéd előmozdítását, amely nyitott és mindenki számára hozzáférhető,

4.	az ifjúsági munka segítségével a fiatalok megismerhetik és megtapasztalhatják az olyan egyetemes értékeket, mint az emberi jogok, a nemek közötti egyenlőség, a demokrácia, a béke, a pluralizmus, a sokszínűség, a befogadás, a szolidaritás, a tolerancia és az igazságosság,

az ifjúsági munka saját jogán létező terület, és fontos nem formális és informális szocializációs környezetet biztosít. A munkát az ifjúsági munka széles körű gyakorlati közössége végzi (4). Az ifjúsági munka a fiatalok egyéni igényeihez és szükségleteihez igazodik, és közvetlenül foglalkozik azokkal a kihívásokkal, amelyekkel a mai fiataloknak szembe kell nézniük. Az ifjúsági munka alapvető eleme, hogy biztonságos, hozzáférhető, nyitott és autonóm társadalmi tereket, valamint támogató és a tapasztalati tanulást lehetővé tévő környezetet hoz létre a fiatalok számára. A fiataloknak az ifjúsági munka megtervezésében és lebonyolításában való részvétele elengedhetetlen annak biztosítása érdekében, hogy a szervezetek, programok és tevékenységek reagáljanak a fiatalok igényeire és törekvéseire, és kapcsolódjanak azokhoz,

6.	az ifjúsági munka elősegíti a tanulást és a társadalmi szerepvállalást a fiatalok körében, és ezáltal előmozdítja a demokratikus tudatosságot és az aktív európai polgárságot,

a 2015-ben megrendezett, ifjúsági munkával foglalkozó második európai konferencián az érdekelt felek arra törekedtek, hogy közös európai egyetértés szülessen az ifjúsági munkáról, és hogy meghatározzák e munkának a fiatalokkal kapcsolatos alapvető funkcióit: azaz a fiatalok számára terek létrehozását és hidak képzését a fiatalok életében;

HANGSÚLYOZZÁK, HOGY

az elmúlt évtizedekben az ifjúsági munka európai szinten a fiatalok által, a fiatalokkal és a fiatalokért végzett önálló munkaterületté nőtte ki magát. Egyes tagállamokban az ifjúsági munka már bevett tevékenységgé vált. A benne rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázása érdekében azonban tovább kell fejleszteni a kapacitásokat;

az ifjúsági munka gyakorlati közössége számos közelmúltbeli fejlemény forrása volt ezen a területen. Ezeket az érdekelt felek azon széles köre mozdította előre, akik részt vesznek az ifjúsági munka területén felmerülő sajátos igények teljesítésében. Ezek a fejlemények tükrözik az ifjúsági munka nagy fokú sokféleségét és az egyes tagállamokban kialakult eltérő hagyományait;

10.

az európai ifjúsági munka továbbra is számos kihívással néz szembe:

fogalmi keret: az ifjúsági munkának továbbra is reagálnia kell a társadalomban és a fiatalok mindennapi életében bekövetkező változásokra, az új ismeretekre és a politikai környezetre, ugyanakkor aktívan befogadónak kell lennie, és egyenlő lehetőségeket kell kínálnia minden fiatal számára. Ezért az alapvető kérdések értelmezésében egyet kell érteni és közös elveket kell kialakítani. Szükség van továbbá az ifjúsági munka biztonságos, hozzáférhető, nyitott és autonóm tereinek kialakítására, a módszerek és a gyakorlati innováció folyamatos átgondolására, a tendenciák és az új fejlemények elemzésére, valamint a fogalmi keretek, stratégiák és gyakorlatok kiigazítására, adott esetben más ágazatban tevékenykedő partnerekkel együtt. Emellett alapvető fontosságú az olyan globális tendenciák kezelése, mint a demográfiai kihívások, az éghajlatváltozás és a digitalizáció, valamint az innovatív megoldások és az intelligens és digitális ifjúsági munka fejlesztésének támogatása;

kompetencia: fontos, hogy elegendő erőforrás álljon rendelkezésre az ifjúsági munka folyamatos fejlesztéséhez. Az ifjúságsegítők uniós szintű színvonalas oktatása és képzése, valamint gyakorlati támogatása előfeltétele annak, hogy a tagállamokban előmozduljon az ifjúságsegítők kompetenciáinak elismerése és érvényesítése;

hitelesség: népszerűsíteni kell az ifjúsági munka terén alkalmazott gyakorlatokat a társadalomban, és az ifjúsági munka színvonalának meg kell felelnie e terület és a társadalom elvárásainak és követelményeinek, továbbá összhangban kell lennie e terület jellegével, önképével és szakmai módszereivel annak biztosítása érdekében, hogy az ifjúsági munka szerepét és jelentőségét, valamint az általa elért eredményeket a területen kívül is elismerjék. E követelmények teljesítése érdekében az ifjúsági munka minőségét is javítani kell, illetve nyomon kell követni és értékelni kell. Kutatást kell végezni az ifjúsági munka területén, ám ezt úgy kell megtenni, hogy ne járjon szükségtelen bürokratikus terhekkel;

összeköttetések: ahhoz, hogy az ifjúsági munka gyakorlati közössége az ifjúsági munkát a fiatalok igényeinek megfelelő területként fejlessze tovább, ösztönözni kell a belső együttműködést, beleértve az ifjúsági munkával foglalkozók és az ifjúságpolitikai döntéshozók közötti kapcsolatokat, valamint a más ágazatokkal és szakpolitikai területekkel való együttműködést. Emellett fontos tényező a társadalomban való elismertség, az ifjúságpolitikában való részvétel, a megfelelő jogi keretek, a pénzügyi források, az intézményi keretek, valamint a megfelelő és fenntartható struktúrák is;

válságok és lehetőségek: az ifjúsági munka állandóan alapvető kihívásokkal néz szembe, és alkalmazkodnia kell a változó igényekhez. Számos ifjúsági szervezet, ifjúsági munkaszervezet és ifjúsági szolgálat léte és fenntarthatósága van veszélyben az olyan válságok miatt, mint a Covid19-világjárvány. A szociális kapcsolatokra vonatkozó korlátozások súlyos hatást gyakorolnak az ifjúsági munka működésére, és ezáltal a fiatalokra, különösen pedig a kevesebb lehetőséggel rendelkezőkre. Az ifjúsági munka résztvevői azonban bebizonyították, hogy képesek gyorsan reagálni az ilyen válságokra, illetve biztosítani, hogy a fiatalok véleményét figyelembe vegyék az Európa válság utáni jövőjére vonatkozó ifjúsági terv kidolgozása során.

11.

mind az EU ifjúsági stratégiája (2019–2027), mind az Európa Tanács 2030-ig tartó időszakra szóló ifjúsági ágazati stratégiája szorgalmazza az ifjúsági munkára vonatkozó európai program kidolgozását. E felhívásával az EU az ifjúsági stratégiája keretében bátorította azon törekvéseket, amelyek az Európa Tanács által e területen végzett munkával való további szinergiákra irányulnak. Ez lehetővé tenné az ifjúsági munka gyakorlatainak és szakpolitikáinak továbbfejlesztését célzó kölcsönös együttműködés előmozdítását, valamint szinergiák kialakítását az EU és az Európa Tanács között,

MEGÁLLAPODNAK AZ IFJÚSÁGI MUNKÁRA VONATKOZÓ EURÓPAI PROGRAMBAN TESTET ÖLTŐ KÖVETKEZŐ STRATÉGIAI KERETRŐL

12.

az ifjúsági munkára vonatkozó európai program (a továbbiakban: a program) stratégiai keretet biztosít az ifjúsági munka minőségi és innovatív jellegének megerősítéséhez és fejlesztéséhez, valamint az ifjúsági munka elismeréséhez. Célzott megközelítést alkalmaz annak érdekében, hogy továbbfejlessze a tudásalapú ifjúsági munkát Európában, és hogy a politikai döntéseket összekapcsolja azok gyakorlati végrehajtásával. A program – amelynek keretében a különböző szinteken és az ifjúsági munka különböző területein tevékenykedő érdekelt felek között összehangolt együttműködés folyik – az ifjúsági munkát olyan különálló munkaterületként hivatott megerősíteni, amely a más szakpolitikai területekkel egyenrangú partner szerepét tölti be;

13.

a program a következő elemeket foglalja magában:

Politikai alap

az EU 2019–2027-re szóló ifjúsági stratégiájával összhangban az ifjúsági munkára vonatkozó európai programnak az ifjúsági munka magas színvonalának, innovációt ösztönző jellegének és elismerésének biztosítására kell irányulnia. Ami pedig a végrehajtást illeti, az ifjúsági munka területén végzett uniós tevékenységeknek hozzá kell járulniuk a stratégia átfogó célkitűzéseihez, és építeniük kell a stratégia tekintetében elfogadott eszközökre és kormányzásra.

Az Európa Tanács ifjúsági munkára vonatkozó ajánlása és a 2030-ig tartó időszakra szóló ifjúsági ágazati stratégiája lendületet biztosít az ifjúsági munkával kapcsolatos szakpolitikák és gyakorlatok megerősítéséhez, elismeréséhez és továbbfejlesztéséhez, ez pedig hozzájárul a program alakításához.

A fent említett dokumentumok az Európa Tanács és az Európai Unió intézményei, valamint tagállamaik közötti szinergiák, illetve szoros együttműködés kialakítására szólítanak fel.

b)	Együttműködés az ifjúsági munka gyakorlati közösségében az ifjúsági munka gyakorlati közösségén belüli tagállami és európai szintű együttműködés alapvető fontosságú a program hatékonysága szempontjából, és meghatározza majd a program tartalmát és jövőbeli fejlődését is;

A program gyakorlati megvalósítása: a „bonni folyamat”

a program „bonni folyamatnak” (5) is nevezett végrehajtását az ifjúsági munka gyakorlati közössége tagjainak kell alakítania, saját hatáskörükben, illetve különböző megbízásaik, szerepeik és kapacitásaik szerint. E folyamat olyan végrehajtási stratégiák, intézkedések és prioritások minden szinten történő kidolgozásából és azokra való javaslattételből áll, amelyeket a helyitől az európai szintig terjedő tevékenységeken keresztül, az ifjúsági munka teljes spektrumában és a vonatkozó hatáskörökön belül kell megvalósítani.

Finanszírozási programok az ifjúságügy területén

az ifjúságpolitika területén végrehajtott releváns megerősített uniós finanszírozási programokból (különösen az Erasmus+ Ifjúság program és az Európai Szolidaritási Testület) támogatást és finanszírozást lehet nyújtani, megkönnyítendő a programnak a finanszírozási programok célkitűzéseit szem előtt tartó végrehajtási folyamatát;

TÖREKEDNEK ARRA, HOGY

14.

elősegítsék az ifjúsági munka minőségének, innovatív jellegének és elismerésének további javítását és megerősítését, valamint az ifjúsági munka gyakorlati közösségével partnerségben minden szinten javítsák a munka végrehajtásának keretét, többek között az ágazatközi együttműködésre és a tényeken alapuló megközelítésekre támaszkodva;

15.

kiemelt figyelmet fordítsanak a programnak az uniós ifjúsági stratégia részeként történő végrehajtására, és lehetőség szerint teljes mértékben beépítsék az ifjúsági munkával kapcsolatos szakpolitikákat az ifjúságpolitika valamennyi szintjébe és a kapcsolódó (nemzeti, regionális és helyi) stratégiákba a tagállamokban;

16.

biztosítsák a fenntartható struktúrák meglétét és a minőségi ifjúsági munkához szükséges megfelelő források rendelkezésre állását annak érdekében, hogy minden fiatal pozitív tapasztalatokat szerezhessen az e területen bevezetett intézkedésekről, illetve azokat saját maga alakíthassa, különös tekintettel a helyi szinten, valamint az olyan távoli és vidéki területeken hozott intézkedésekre, ahol kevesebb lehetőség kínálkozik az ifjúsági munkára;

17.

megerősítsék és kiterjesszék az ifjúsági munka közös alapelveit az ifjúsági munka gyakorlati közösségén belül, mégpedig az európai ifjúsági munka fejleményeivel kapcsolatos ismeretek és tudatosság növelése révén, továbbá a rendszeres együttműködés, eszmecserék és közös gyakorlatok előmozdításával, figyelembe véve ugyanakkor az ifjúsági munka különböző szintjei és területei közötti különbségeket;

18.

javítsák az ifjúsági munkával kapcsolatos oktatás és képzés során alkalmazott koncepciók, módszerek és eszközök megértését, adott esetben továbbfejlesszék az ifjúsági munka területén nyújtott formális és nem formális oktatás és képzés kompetenciaalapú kereteit, valamint elegendő mennyiségű minőségi oktatást, képzést, iránymutatást és támogatást biztosítsanak az ifjúsági munkában részt vevő különböző szereplők számára;

19.

rendszeresen nyomon kövessék és értékeljék az ifjúsági munka helyzetét, fejleményeit és kihívásait, elemezzék a fiatalok szükségleteit és az ifjúsági munka szempontjából lényeges tendenciákat, bevonják a fiatalokat a stratégiák kidolgozásába, és más érintett ágazatokkal együttműködve ösztönözzék az ifjúsági munka gyakorlati közösségét arra, hogy reagáljon ezekre a fejleményekre, és ennek megfelelően fejlessze tovább munkamódszereit;

20.	adott esetben továbbfejlesszék azokat a stratégiákat és fellépéseket, amelyek lehetővé teszik az ifjúsági munka területén folytatott nem formális és informális tanulás elismerését és érvényesítését, valamint az ifjúsági munkának az ifjúsági önrendelkezés növeléséhez való hozzájárulását;

21.	fokozottan kiaknázzák az ifjúsági munkában rejlő azon lehetőségeket, amelyekkel a fiatalok képessé tehetők az inkluzív, fenntartható, demokratikus, plurális és békés társadalmak kialakításához való hozzájárulásra;

22.

bővítsék a különböző kulturális és társadalmi-gazdasági hátterű fiatalok közötti határokon átnyúló együttműködés és eszmecserék, valamint a tagállamokon belüli interkulturális eszmecserék lehetőségeit, mindezt az ifjúsági munka bevett gyakorlatává téve, továbbá hogy elősegítsék az ifjúsági munka terén Európa-szerte folytatott együttműködésre irányuló, stratégiaibb jellegű projektek létrehozását;

23.

a Covid19-világjárvány során szerzett tapasztalatok fényében és a lehetséges jövőbeli válságokra tekintettel, biztosítsák minden szinten az ifjúsági munkában érintett különböző létesítmények és struktúrák folyamatos fenntartását és működését, mégpedig válságbiztos mechanizmusok és erőforrások – például digitális technológiák – kialakításával, továbbá biztosítsák, hogy e létesítmények és struktúrák képesek legyenek alkalmazkodni a jelenlegi körülményekhez és a jövőben esetlegesen kialakuló hasonló helyzetekhez;

24.	megerősítsék mind a tagállamok és az Európa Tanács között, mind pedig az egyes intézmények között a minőségi ifjúsági munka kialakításának támogatását célzó együttműködést Európa-szerte;

FELKÉRIK A TAGÁLLAMOKAT, HOGY A SZUBSZIDIARITÁS ELVÉVEL ÖSSZHANGBAN ÉS A MEGFELELŐ SZINTEKEN, VALAMINT EGYEDI NEMZETI KÖRÜLMÉNYEIK KELLŐ FIGYELEMBEVÉTELÉVEL:

25.

építsék be az ifjúsági munkát a meglévő és jövőbeli ifjúságpolitikai stratégiákba és azok valamennyi közigazgatási szinten történő végrehajtásába, mégpedig a nagyobb fokú innováció elősegítése, a minőség javítása és a terület elismertségének növelése érdekében, mégpedig különös hangsúlyt fektetve a helyi szintű fellépésre a program kialakítása és kidolgozása során;

26.

határozzák meg – a program közös célkitűzéseivel összhangban – az ifjúsági munkahelyi, regionális és nemzeti szintű továbbfejlesztésének mindazon témáit és cselekvési területeit, amelyeket az uniós ifjúsági stratégia keretében és az ifjúsági munka gyakorlati közösségével együttműködésben létre kell hozni és végre kell hajtani. Ennek a folyamatnak a lehető legcélzottabbnak kell lennie, és adott esetben be kell épülnie a meglévő stratégiákba;

27.	tájékoztassák az ifjúsági munka gyakorlati közösségének valamennyi érintett szereplőjét nemzeti, regionális és helyi szinten a programról és annak végrehajtásáról, továbbá gondoskodjanak arról, hogy megfelelő párbeszéd alakuljon ki az említettekkel, illetve azok körében;

FELKÉRIK A TAGÁLLAMOKAT ÉS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGOT, HOGY A SZUBSZIDIARITÁS ELVÉT MEGFELELŐEN FIGYELEMBE VÉVE, SAJÁT HATÁSKÖREIKEN BELÜL ÉS A MEGFELELŐ SZINTEKEN TEGYÉK MEG AZ ALÁBBIAKAT

28.	mozdítsák elő az ifjúsági munka európai dimenzióját a határokon átnyúló és transznacionális tapasztalatcsere, az együttműködés és az interkulturális tanulás, illetve társaktól való tanulás révén;

29.

könnyítsék meg a program végrehajtását és továbbfejlesztését azáltal, hogy felhasználják a meglévő struktúrákat és eszközöket, vagy – adott esetben – új támogató struktúrákat, eszközöket, partnerségeket vagy egyéb megfelelő módszereket keresnek vagy hoznak létre a különböző szinteken való együttműködés céljára;

30.

törekedjenek annak biztosítására, hogy a programot a lehető legnagyobb mértékben az ifjúsági munka gyakorlati közössége alakítsa, és biztosítsanak részükre tájékoztatást, lehetőségeket és teret részvételük megkönnyítése érdekében. E tekintetben különös figyelmet kell fordítani a fiatalokra és az ifjúságsegítőkre;

31.

irányozzák elő a program továbbfejlesztését megvitató fórumként az ifjúsági munkával foglalkozó európai konferencia – alapszabályként ötévenkénti – megrendezését, mérlegeljék az Európa Tanács tagállamainak az EU szomszédságpolitikája részeként történő meghívása lehetőségét, és vizsgálják meg, hogy milyen lehetséges módjai vannak a program előkészítésének és végrehajtásának az Erasmus+ Ifjúság programon és az Európai Szolidaritási Testület programjain keresztüli támogatásának;

32.

„Európai ifjúságfejlesztési hálózat” néven hozzanak létre egy nyílt, konzultatív jellegű, a releváns struktúrákat összekapcsoló hálózatot, amely hatékonyan hozzájárul az ifjúsági munka fejlesztéséhez azáltal, hogy előmozdítja az innovatív megközelítéseket, támogatja az ifjúsági munka gyakorlati közösségén belüli és azon kívüli számos különböző szereplő fejlődését és a velük, illetve köztük való együttműködést, továbbá támogatást és tájékoztatást nyújt a különféle tematikus prioritásokkal, megközelítésekkel, hálózatokkal és célcsoportokkal kapcsolatban. Ezzel összefüggésben a hálózatot támogatnia kell a más ágazatok által nyújtható tanácsadásnak és szakértelemnek is. A hálózatnak igyekeznie kell új szereplőket bevonni fejlesztési munkájába;

33.

vizsgálják meg, hogy mely lehetőségek vehetők igénybe abból a célból, hogy az olyan uniós finanszírozási programok, mint például az Erasmus+ Ifjúság és az Európai Szolidaritási Testület adott esetben aktívan hozzájáruljanak a program végrehajtásához ezeknek a programoknak a különböző finanszírozási eszközei segítségével;

34.

az ifjúsági munka állandó és alapvető részeként mozdítsák elő az aktív, kritikus polgári szerepvállalást és a demokratikus tudatosságot, valamint a sokszínűség iránti tiszteletet a fiatalok körében, többek között az ifjúságsegítők oktatása és képzése keretében történő kompetenciaépítés előmozdítása révén. Megkülönböztetés nélkül minden fiatal számára biztosítsák a lehetőséget a saját kezdeményezés alapján történő fellépésre, énhatékonyságuk fejlesztésére és a pozitív befolyás gyakorlására;

35.

kísérjék figyelemmel és értékeljék a program végrehajtását. Az uniós ifjúsági jelentésnek e célból tartalmaznia kell egy kifejezetten az ifjúságimunka-struktúrák, támogatási eszközök, partnerségek és egyéb megfelelő tagállamközi, illetve európai szintű együttműködési módok fejlesztésével foglalkozó fejezetet;

FEKÉRIK AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGOT, HOGY

36.

biztosítsák, hogy a program benne foglaltasson az EU ifjúsági stratégiájának végrehajtásában – ideértve az európai ifjúsági célokat is –, és fokozzák láthatóságát azoknak az irányítási eszközöknek a felhasználásával, amelyek az EU ifjúsági stratégiája keretében a program végrehajtása, valamint eredményeinek figyelemmel kísérése, értékelése, terjesztése és hasznosítása céljára rendelkezésre állnak;

37.

gondoskodjanak a más nemzetközi szervezetekkel való szinergiákról, és erősítsék meg az Európa Tanáccsal fennálló partnerséget a program kiegészítő jellegű, koordinált tevékenységek keretében történő végrehajtása során. Az EU és az Európa Tanács között az ifjúságpolitika területén fennálló partnerség központi szerepet kaphatna az ifjúságsegítők számára a szinergiák biztosításában és a párbeszéd elősegítésében;

38.

mérlegeljék egy nyílt, többnyelvű, kifejezetten az ifjúsági munkával foglalkozó európai digitális platformnak az ifjúsági munka gyakorlati közösségével szoros együttműködésben történő kialakítása lehetőségét az információk, a tudás és a bevált gyakorlatok megosztása, együttműködés folytatása és a társaktól való tanulás céljára. Könnyítsék meg ezáltal a program kidolgozását és végrehajtását – ideértve adott esetben annak külső dimenzióját is. A platform létrehozásának és megvalósításának folyamatát figyelemmel kísérhetné és tanácsadással segíthetné egy, az ifjúsági munka gyakorlati közösségét képviselő szakértői csoport;

39.

erősítsék meg az európai ifjúsági munkában a tudásbázis gyarapítását és a bizonyítékokon alapuló szemléletet azáltal, hogy megkönnyítik a szakértők közötti tapasztalatcserét és a tudományos, illetve a gyakorlat által szolgáltatott ismereteket is felhasználó kutatást az e szakterületen alkalmazott elvek, fejlesztések, koncepciók, tevékenységek és gyakorlatok hatásával kapcsolatban, különösen a fiatal kutatók bevonása és az ifjúsági szervezeteken belüli szaktudástár létrehozása révén.

(1) Ismertetés az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának a tagállamokhoz intézett CM/Rec (2017)4. számú, az ifjúsági munkáról szóló ajánlásából.

(2) Például ifjúsági központok, ifjúsági projektek, felkereső /utcai ifjúsági munka, informális ifjúsági csoportok, ifjúsági táborok/telepek, ifjúsági tájékoztatás, ifjúsági szervezetek és ifjúsági mozgalmak keretében, a szakértői csoport „The contribution of youth work to address the challenges young people are facing, in particular, the transition from education to employment” (Az ifjúsági munka hozzájárulása a fiatalok előtt álló kihívások kezeléséhez, különös tekintettel az oktatásból a munka világába való átmenetre) című végleges jelentésében foglaltak szerint.

(3) A strukturális hátrányok – az egyéniekkel ellentétben – olyan hátrányok, amelyek nem magukhoz a személyekhez kötődnek, hanem azokhoz a szabályozási keretekhez és alapvető életkörülményekhez, amelyek között élnek.

(4) Lásd a II. mellékletben szereplő fogalommeghatározást.

(5) Az ifjúsági munkával foglalkozó harmadik európai konferencia – egy Bonnból közvetített digitális rendezvény – jelenti a program végrehajtására irányuló folyamat kezdetét.

I. MELLÉKLET

Hivatkozott dokumentumok

Ezen állásfoglalás elfogadása céljából a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői a következő dokumentumokra hivatkoznak:

Tanácsi dokumentumok

—	A Tanács állásfoglalása az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés keretéről: A 2019 és 2027 közötti időszakra szóló uniós ifjúsági stratégia (HL C 456., 2018.12.18., 1. o.)

—	A Tanács következtetései a digitális ifjúsági munkáról (HL C 414., 2019.12.10., 2. o.)

—	A Tanács következtetései az intelligens ifjúsági munkáról (HL C 418., 2017.12.7., 2. o.)

—	A Tanács következtetései az ifjúságsegítők oktatásáról és képzéséről (HL C 412., 2019.12.9., 12. o.)

—	A Tanács következtetései a vidéki térségekben és távoli területeken élő fiatalok lehetőségeinek bővítéséről (HL C 193., 2020.6.9., 3. o.)

—	A Tanács állásfoglalása az ifjúsági munkáról (HL C 327., 2010.12.4., 1. o.)

—	A Tanács ajánlása a nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről (HL C 398., 2012.12.22., 1. o.)

—	A Tanács ajánlása (2018. május 22.) a közös értékek, az inkluzív oktatás és az oktatás európai dimenziójának előmozdításáról (HL C 195., 2018.6.7., 1. o.)

Európai bizottsági dokumentumok

—	Tanulmány az ifjúsági munkáról és a vállalkozói ismeretek elsajátításáról (2017)

—	Tanulmány az ifjúsági munka értékéről az Európai Unióban: általános jelentés – esettanulmányok – országjelentések (2014)

—	Youthpass hatásvizsgálat. A fiatalok személyes fejlődése és foglalkoztathatósága, valamint az ifjúsági munka elismerése (2013)

A szakértői csoportok jelentései az ifjúságpolitika területén a Tanács által folytatott együttműködésről

—	Szakértői csoporti jelentés: Developing digital youth work – Policy recommendations, training needs and good practice examples (A digitális ifjúsági munka fejlesztése – Szakpolitikai ajánlások, képzési igények és példák a bevált gyakorlatokra) (2018)

—	Szakértői csoporti jelentés: The contribution of youth work to preventing marginalisation and violent radicalisation (Az ifjúsági munka hozzájárulása a marginalizálódás és az erőszakos radikalizálódás megelőzéséhez) (2017)

—

Szakértői csoporti jelentés: The contribution of youth work to address the challenges young people are facing, in particular, the transition from education to employment (Az ifjúsági munka hozzájárulása a fiatalok előtt álló kihívások kezeléséhez, különös tekintettel az oktatásból a munka világába való átmenetre) (2015).

—	Szakértői csoporti jelentés: Quality Youth Work – A common framework for the further development of youth work (Minőségorientált ifjúsági munka – Az ifjúsági munka továbbfejlesztésének közös keretei) (2015).

Európa tanácsi dokumentumok

—	Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának a tagállamokhoz intézett CM/Rec (2017)4. számú ajánlása az ifjúsági munkáról

—	Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának CM/Res (2020)2. számú határozata az Európa Tanács 2030-ra szóló ifjúsági ágazati stratégiájáról

Egyéb

—	Declaration of the 2nd European Youth Work Convention (Az ifjúsági munkával foglalkozó második európai konferencia keretében kiadott nyilatkozat) (1)

—	European Training Strategy in the field of Youth. Supporting the development of quality youth work in Europe through capacity building (Európai képzési stratégia az ifjúságpolitika területén. A minőségi ifjúsági munka megvalósításának kapacitásépítés révén történő támogatása Európában) (2015) (2)

(1) https://pjp-eu.coe.int/documents/42128013/47262187/The+2nd+European+Youth+Work+Declaration_FINAL.pdf/cc602b1d-6efc-46d9-80ec-5ca57c35eb85

(2) https://ec.europa.eu/youth/sites/youth/files/eu-training-strategy-youth_en.pdf

II. MELLÉKLET

Ezen állásfoglalás alkalmazásában:

Az ifjúsági munka gyakorlati közössége (1)

Az ifjúsági munka gyakorlati közösségén az ifjúsági munka szakterületén belül egy olyan, szakemberekből és nem szakemberekből álló csoport értendő, amelynek tagjai adott kérdés megoldása, készségeik fejlesztése és az egymástól tanulás tekintetében azonos érdekekkel rendelkeznek.

Az ifjúsági munka gyakorlati közösségét különböző érdekelt felek alkotják, mégpedig minden szintre kiterjedően – a helyitől az európai szintig; azaz például:

—	ifjúságsegítők és ifjúsági vezetők,

—	ifjúságimunka-vezetők,

—	projektgazdák,

—	akkreditált és független ifjúsági szervezetek,

—

oktatók,

—

kutatás,

—	az ifjúságsegítőket oktatók,

—	helyi közösségek és önkormányzatok,

—	az Erasmus+ Ifjúság és az Európai Szolidaritási Testület kapcsán illetékes nemzeti hatóságok,

—	az ifjúsági képviselők és maguk a fiatalok, valamint

—	az ifjúságpolitikai döntéshozók.

Az ifjúsági munka gyakorlati közösségét alkotó különböző szereplők saját hatásköreiken belül más-más megbízásokkal, szerepekkel és képességekkel rendelkeznek az ifjúsági munka továbbfejlesztése tekintetében.

(1) A „gyakorlati közösség” tanuláselméleti fogalmát Jean Lave és Étienne Wenger oktatáspszichológus dolgozta ki.

III. MELLÉKLET

Infografika az ifjúsági munkára vonatkozó európai programról

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

2020.12.1.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 415/16

A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések az európai fiatalok körében a demokratikus tudatosság és a demokratikus szerepvállalás előmozdításáról

(2020/C 415/09)

A TANÁCS ÉS A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAINAK A TANÁCS KERETÉBEN ÜLÉSEZŐ KÉPVISELŐI,

TUDATÁBAN ANNAK, HOGY

az Európai Unió olyan értékeken alapul, mint a demokrácia, a pluralizmus, az egyenlőség és a jogállamiság. Az emberi jogok tiszteletben tartása, a szabadság, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, valamint a kisebbségek védelme az európai eszme elidegeníthetetlen sarokkövei (1);

a demokráciát és az olyan társadalmat, amelyben érvényesül a pluralizmus, a megkülönböztetésmentesség, a tolerancia, az igazságosság, a jogállamiság és a szolidaritás, soha nem szabad magától értetődőnek tekinteni, és azt a politikai szereplőknek, a társadalomnak, az üzleti szférának, a tudományos életnek, a médiának, továbbá – formális és nem formális tanulás és képzés keretében – mindannyiunknak együtt kell védelmeznünk, megerősítenünk és támogatnunk;

a fiatalok számára lehetővé kell tenni, hogy érdemben részt vehessenek az őket érintő valamennyi kérdéssel kapcsolatos döntésekben. Joguk van a véleménynyilvánítás szabadságához, az információhoz való hozzáféréshez és a megkülönböztetéssel szembeni védelemhez. Joguk van olyan oktatáshoz, képzéshez és ifjúsági munkához, amely lehetővé teszi számukra, hogy megismerkedjenek többek között az emberi jogokkal és az alapvető szabadságokkal, és amely felkészíti őket arra, hogy szabad társadalomban felelősségteljes életet éljenek;

a fiatalok kreativitása elengedhetetlen egy működő demokráciához Európában. Az ifjúsági kultúrák, mozgalmak, csoportok, szervezetek és kezdeményezések meghatározó hatással lehetnek a politikai fejleményekre és a társadalmi változásokra. A környezet- és a klímavédelemre, a rasszizmus elleni küzdelemre és a társadalmi sokszínűségre irányuló kezdeményezések csak néhány példa azokra a kérdésekre, amelyekkel az európai fiatalok gyakran foglalkoznak;

az ifjúság olyan meghatározó életszakasz, amely politikai szempontból különös figyelmet érdemel. A fiatalok Európa-szerte sokféle háttérrel, érdeklődéssel és képességgel rendelkeznek, és mind egyéni, mind társadalmi szinten számos kihívással szembesülnek. Az egyes egyének életéhez a lehetőségek megteremtése, különösen olyan fiatalok számára, akiknek kevesebb lehetőség áll a rendelkezésükre, illetve a fiatalok demokratikus tudatosságának előmozdítása olyan feladat, amely széles körű társadalmi támogatást és megfelelő szakpolitikai intézkedéseket igényel;

a médiában és a digitális technológiákban hatalmas potenciál rejlik a demokráciába vetett bizalom megerősítésére azáltal, hogy jelentős lehetőségeket biztosítanak a fiatalok számára a demokratikus szerepvállaláshoz szükséges információkhoz való hozzáférésre, a másokkal való, nagy távolságokat áthidaló interakcióra, a véleménynyilvánításra, a jogaik gyakorlására és az aktív polgári szerepvállalásra. A digitalizáció ugyanakkor néhány olyan negatív elemmel is együtt jár, amelyek kétséget ébreszthetnek a demokráciával szemben, ilyen például a dezinformáció, a polarizálódás, a propaganda és a gyűlöletbeszéd;

az Európai Unió arra kívánja ösztönözni a fiatalokat, hogy vegyenek részt Európa demokratikus életében (2);

az inkluzív részvételi demokrácia előmozdítása a (2019 és 2027 közötti időszakra szóló) uniós ifjúsági stratégia egyik vezérelve. Az uniós ifjúsági stratégia arra irányul, hogy támogassa az európai fiatalok bevonását a társadalom és a politika alakításába. Ezt szem előtt tartva figyelembe veszik a fiatalok véleményét, például az uniós ifjúsági párbeszéd és a 11 európai ifjúsági cél révén (3). Az 1. (a fiatalok összekapcsolása az EU-val) és a 9. (megfelelő tér és részvételi lehetőség biztosítása mindenkinek) európai ifjúsági cél különösen lényeges a fiatalok demokratikus részvétele szempontjából;

NYUGTÁZZÁK, HOGY

a fiatalok által a 2020 októberében megrendezett uniós ifjúsági konferencián megosztott elképzelések és vélemények a „megfelelő tér és részvételi lehetőség biztosítása mindenkinek” témájára fókuszáltak, és egyúttal értékes inspirációként szolgálnak az európai fiatalok körében a demokratikus tudatosság és a demokratikus szerepvállalás előmozdítását célzó fellépéshez. A fiatalok említett elképzelései és véleményei a következőkkel kapcsolatosak:

—	a kritikai gondolkodásnak az iskolai tantervek kötelező részévé tétele,

—	együttes döntéshozatali folyamatok minden szinten, a fiatalok és az ifjúsági szervezetek bevonásával, jogalapú megközelítés alkalmazásával,

—	az aktív és a passzív választójogi korhatár 16 évre csökkentése valamennyi választás esetében, a szavazás előtt álló összes akadály megszüntetése és a választásokon való részvétel ösztönzésének biztosítása mellett,

—	olyan célzott folyamatok, amelyek felerősítik a kisebbséghez tartozó fiatalok hangját és biztosítják közvetlen részvételüket,

—	állandó részvételi struktúrák finanszírozása,

—	új európai finanszírozási lehetőségek ifjúsági terek létrehozására és fenntartására,

—	a fiatalok számára biztonságos digitális terek létrehozásának és a digitális jártasság előmozdításának az előtérbe helyezése európai szinten és ágazatközi megközelítés keretében;

ÚGY VÉLIK, HOGY

10.

a demokratikus tudatosság fejlesztése érdekében a fiataloknak képesnek kell lenniük arra, hogy megtapasztalják az énhatékonyságot, kezdeményező szerepet vállaljanak és közösen alkossanak. Ennek során megtapasztalják a demokratikus folyamatokat, és olyan kompetenciákra tesznek szert, amelyek egy működő demokrácia alapját képezik. A nyílt vitakultúra megtapasztalása, a különböző véleményekkel és életmódokkal szembeni tolerancia növelése, valamint a kompromisszumkészség fejlesztése, a többségi döntések elfogadása és a kisebbségek védelme alapvető elemei ennek az inkluzív folyamatnak;

11.

a demokratikus szerepvállalás ösztönzése azt jelenti, hogy bátorítani kell a fiatalokat arra, hogy önállóan, kritikusan és árnyalt módon gondolkodjanak és aktív polgárok legyenek, valamint arra, hogy felmérjék, a környezetük védi-e az európai közös értékeket és garantálja-e jogaikat. Ez erősítheti a fiatalok önállóságát, döntéshozatali képességét és állampolgári bátorságát, és képessé teheti őket arra, hogy Európában a demokratikus elvekkel összhangban és a szolidaritás szellemében ne csak a saját életüket, hanem a politikát és a társadalmat is alakítsák;

12.

az európai együttműködés a sokszínűségre, a megértésre és a nyílt párbeszédre épül. Ez az alapvető konszenzus hozzájárul mind a demokratikus kultúrához, mind az európai kohézióhoz, és szilárd alapot teremt a fiatalok demokratikus szerepvállalásához. Elősegíti társadalmunk antidemokratikus, embertelen, szexista, rasszista, diszkriminatív és kirekesztő tendenciáinak ellensúlyozását, valamint az erőszakos szélsőségesség megelőzéséhez is hozzájárulhat;

13.

minden fiatalnak hozzáférési pontokra, támogatásra és lehetőségekre van szüksége ahhoz, hogy magukénak érezhessék döntéseiket, kifejezhessék magukat, megtapasztalhassák az énhatékonyságot, és szabadon hozzájárulhassanak az európai demokratikus élethez. Maguknak a fiataloknak kell közösen megtervezniük, a kormányzati és a nem kormányzati szereplőknek pedig biztosítaniuk kell a fiatalok digitális és fizikai tereit, amelyeket elő kell mozdítani a formális és nem formális tanulás és képzés valamennyi formája keretében. Ehhez erős és független civil társadalomra is szükség van. Különösen fontosak az önszerveződés és az érdekképviselet olyan formái, mint az ifjúsági szervezetek és az ifjúsági tanácsok, amelyekben a fiatalok megtanulnak felelősséget vállalni saját magukért és másokért;

14.

ahhoz, hogy minden fiatal megtapasztalhassa a demokráciát, inkluzív megközelítésre van szükség, amely sok tekintetben figyelembe veszi a fiatalok sokszínűségét. Különös figyelmet kell fordítani azokra a fiatalokra, akik egyéni vagy strukturális hátrányok miatt csak korlátozottan férnek hozzá a részvételi folyamatokhoz, az ifjúsági munka lehetőségeihez és a más civil társadalmi szereplőkkel való interakciókhoz, de egyúttal szem előtt kell tartani az interszekcionális megkülönböztetés kockázatát;

HANGSÚLYOZZÁK, HOGY

15.

a nem formális és informális tanulás elveiben, és különösen az ifjúsági munka értékeiben és gyakorlataiban számos olyan lehetőség rejlik, amellyel előmozdítható a fiatalok demokratikus tudatossága és demokratikus szerepvállalása. Ez elsősorban azért lehetséges, mert az ifjúsági munkával kapcsolatos tevékenységek folyamatorientáltak és részvételen alapuló jellegűek, és az intézményesen szervezett és a nem szervezett fiatalok csoportjaira egyaránt irányulnak, és szorosan igazodnak a fiatalok igényeihez és érdeklődéséhez. Az ifjúsági munkában alkalmazott szakértelem és módszerek inspirációként szolgálhatnak más ágazatok számára. Az ifjúsági munkában ezért megvan a lehetőség arra, hogy a helyi szinttől az európai szintig egységesítő és koordináló szerepet játsszon a fiatalok körében a demokrácia és a politikai részvétel előmozdításában;

16.

ezenkívül kritikai és emancipatív megközelítést alkalmazó innovatív koncepciókat és gyakorlatokat kell kidolgozni az ifjúsági munka ágazatában, a fiatalok önállóságára, kezdeményezőkészségére és közös alkotási lehetőségeire összpontosítva. Ehhez kiindulópontként szolgálhatnak az olyan meglévő koncepciók, mint az emberi jogok oktatása, az interkulturális és globális tanulás, a digitális jártasság és a médiatudatosság, valamint az állampolgári ismeretek oktatása. A fizetett és az önkéntes ifjúságsegítőkre úgy kell tekinteni, hogy a fiatalokat kísérik e tapasztalatszerzés során, és támogatást kell nyújtani nekik a bevált gyakorlatok cseréjéhez, valamint a személyes készségek és kompetenciák elsajátításához;

17.

több olyan európai program van, amely előmozdítja a demokratikus tudatosságot és szerepvállalást. Az Erasmus+ és az Európai Szolidaritási Testület program különösen alkalmas arra, hogy a kultúrák közötti párbeszéd és a társaktól való tanulás révén előmozdítsa a fiatalok célzott részvételét, különös tekintettel a közös európai értékekre és kérdésekre.

18.

a fiatalok demokratikus tudatossága és demokratikus szerepvállalása hozzájárul a társadalom rezilienciájának növeléséhez. Ez különösen olyan helyzetekben válik nyilvánvalóvá, amikor az alapvető demokratikus elveket és jogokat rendkívüli körülmények korlátozzák (pl. a Covid19-világjárvány). Azok a fiatalok, akik szilárd ismeretekkel rendelkeznek a demokráciáról, végső soron jobban különbséget tudnak tenni az ilyen kihívások kezelésére irányuló stratégiák között olyan szempontból, hogy azok összeegyeztethetők-e a demokráciával vagy sem. Ezen túlmenően alapvető fontosságú, hogy az ideiglenes korlátozások idején megmaradjanak a fiatalok jogai és szabadságai, valamint hogy azok a korlátozások megszűnését követően teljeskörűen és azonnal visszaállításra kerüljenek. Ez annál is inkább igaz, mivel a fiatalok – különösen azok, akik kevesebb lehetőséggel rendelkeznek – gyakran a válságok által legsúlyosabban érintett csoportok közé tartoznak;

FELKÉRIK A TAGÁLLAMOKAT, HOGY A SZUBSZIDIARITÁS ELVÉVEL ÖSSZHANGBAN ÉS A MEGFELELŐ SZINTEKEN

19.

adott esetben és fenntartható alapon, a tagállamokon belül minden szinten hozzanak létre ágazatspecifikus és ágazatközi finanszírozási programokat és kezdeményezéseket – vagy folytassák azokat – annak érdekében, hogy azok segítségével növeljék a fiatalok körében a demokrácia és a sokszínűség megértését és megbecsülését. E programoknak és kezdeményezéseknek teret és lehetőségeket kell biztosítaniuk ahhoz, hogy a fiatalok – mind egy adott csoport részeként, mind pedig egyénileg – megismerhessék és megtapasztalhassák a demokratikus szerepvállalást, biztosítva ugyanakkor minden fiatal és köztük is mindenekelőtt a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok hozzáférését. Ezen belül is, a fiatalok önszerveződési képességének kifejeződését jelentő ifjúsági szervezetek és ifjúsági kezdeményezések esetében meg kell erősíteni az e törekvések támogatására irányuló kapacitásukat;

20.

minden ágazatban, valamint az oktatás, a képzés és az egész életen át tartó tanulás minden szintjén mozdítsák elő a demokrácia és az emberi jogok területével kapcsolatos tanulást; továbbá segítsék elő az e kérdésekkel kapcsolatos, ágazatokon átívelő szoros és tartós együttműködést. Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló tanácsi ajánlásban (4) és a közös értékek, az inkluzív oktatás és az oktatás európai dimenziójának előmozdításáról szóló tanácsi ajánlásban (5) foglaltaknak megfelelően különös figyelmet kell fordítani az aktív polgári szerepvállalásra nevelésre és a demokráciára nevelésre, mégpedig az idevágó gyakorlatok és tanulási környezetek széles körének mérlegelése, valamint a polgári szerepvállaláshoz szükséges kulcskompetenciák fejlesztésének előmozdítása révén;

21.

segítsék a fiatalokat abban, hogy képesek legyenek kiaknázni a digitalizációban rejlő potenciált és reagálni a digitalizáció jelentette kihívásokra, valamint aktív és önreflektív módon részt venni az online kommunikációban (6). E célból elő kell mozdítani a fiatalok és az őket segítő személyek (pl. ifjúságsegítők, tanárok) digitális jártasságát és médiatudatosságát, különös tekintettel arra, hogy képesek legyenek kezelni az információs túlterheltség, a dezinformáció, a gyűlöletbeszéd és a káros tartalmak egyéb formáinak jelenségét. Kiemelt hangsúlyt kell fektetni a megfelelő támogató eszközök biztosítására, valamint az intelligens ifjúsági munka területére vonatkozó megoldások és a digitális részvételi folyamatok magas színvonalának a biztosítására. Minden fiatal számára biztosítani kell a digitális médiához való akadálymentes hozzáférést, különös tekintettel a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalokra;

22.

ismerjék el a fiatalok különös érdeklődését az olyan kérdések iránt, illetve aktív polgári szerepvállalását az olyan kérdésekben, mint a környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság, az emberi jogok, a nemzedékek közötti méltányosság, a nemek közötti egyenlőség és a digitalizáció hatása, valamint tevékenyen támogassák őket a vonatkozó politikai és társadalmi folyamatok alakítására irányuló törekvéseikben. Ezen belül is szorgalmazni kell a fiatalok helyi szintű – például diáktanácsokon, helyi ifjúsági szervezeteken vagy ifjúsági kezdeményezéseken belüli – szerepvállalását;

23.

megfelelően mozdítsák elő és támogassák az ifjúsági munka hozzáférhető fizikai és digitális struktúráit, valamint az intelligens ifjúsági munka területére vonatkozó megoldásokat, különösen a Covid19-járvány megfékezésére irányuló intézkedések nyomán, mégpedig annak érdekében, hogy szabad, nyitott és biztonságos terek álljanak a fiatalok rendelkezésére, és hogy a fiatalok lehetőséget kapjanak a személyes fejlődésre;

FELKÉRIK A TAGÁLLAMOKAT ÉS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGOT, HOGY A SZUBSZIDIARITÁS ELVÉT MEGFELELŐEN FIGYELEMBE VÉVE, SAJÁT HATÁSKÖREIKEN BELÜL ÉS A MEGFELELŐ SZINTEKEN

24.

a fiataloknak az európai demokratikus életben való politikai részvételének az ösztönzéséről szóló tanácsi állásfoglalással (7) összhangban fejlesszék tovább a fiatalok részvételét a politikai folyamatokban, és ily módon minden szinten erősítsék tovább valamennyi fiatal érdemi és fenntartható részvételét a döntéshozatali folyamatokban;

25.

ifjúságbarát tájékoztatás és kommunikáció alkalmazásával adott esetben minden szinten tegyék hozzáférhetővé, átláthatóvá és érthetővé a politikai folyamatokat és döntéseket. Ennek keretében mindenekelőtt visszajelzést kell biztosítani a fiatalok számára a fiatalok részvételi folyamatainak az eredményeiről. Az információkat célirányos módon kell terjeszteni, hogy azok körülményeiktől függetlenül minden fiatalhoz eljussanak. Ifjúsági információs hálózatokkal és az ifjúsági ágazat más érdekelt feleivel – például az Európai Ifjúsági Információs és Tanácsadó Ügynökséggel és az Eurodesk hálózattal – együttműködve megfelelő kommunikációs stratégiákat kell kidolgozni európai szinten;

26.

a fiatalok körében úgy ismertessék meg és mozdítsák elő a demokratikus tudatosság és a demokratikus szerepvállalás koncepcióját, hogy azok az ifjúsági munka folyamatos és kulcsfontosságú részét képezik, továbbá ismerjék el, hogy az ifjúsági munka ágazata lehetőségeket kínálva kedvező teret biztosít a fiatalok számára a fejlődéshez és a demokratikus társadalomhoz való hozzájáruláshoz. Ez magában foglalja megfelelő keretfeltételek és megfelelő pénzügyi erőforrások biztosítását minden szinten és a meglévő struktúrák keretei között, valamint az ifjúságsegítők tematikus képzésének, készségeinek és képesítéseinek a megerősítését;

27.

támogassák a fiatalok demokratikus tudatosságának és demokratikus szerepvállalásának növelését célzó megközelítések továbbfejlesztését és átalakítását. Ezek a megközelítések meglévő pedagógiai koncepciókra (8), a demokrácia, az aktív polgári szerepvállalás és az emberi jogi oktatás/képzés területével kapcsolatos meglévő koncepciókra, valamint az Európa Tanács és civil társadalmi szervezetek e téren végzett munkájára is épülhetnek. A megközelítéseket rendszeres képzési programok révén át kell adni a gyakorló szakembereknek, és azok inspirációként szolgálhatnak az uniós ifjúsági programok gyakorlatához vagy az ifjúsági munkával kapcsolatos formális és nem formális oktatásra és képzésre vonatkozó kompetenciaalapú keret kialakításához (9). Emellett az ifjúsági munka ágazatában lehetőségeket kell teremteni az egymástól való tanulást célzó tevékenységekre – mind a gyakorló szakemberek, a tudományos szakemberek, a szakpolitikai döntéshozók és a fiatalok, mind pedig az ágazatok között;

FELKÉRIK AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGOT, HOGY

28.

a fiatalok érdekeit és demokratikus szerepvállalását horizontális kérdésként vegye figyelembe az európai folyamatokban és programokban, így például az Európa jövőjéről szóló konferencia, a digitális oktatási cselekvési terv, illetve az európai oktatási térség keretében, valamint az idevágó hatályos uniós programoknak, az európai zöld megállapodásnak, a szociális jogok európai pillérének és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendnek a végrehajtása során, továbbá az Európa Tanáccsal folytatott megerősített együttműködés keretében;

29.

helyezzen hangsúlyt az olyan kutatási tevékenységekre és ténygyűjtési eszközökre, amelyek az uniós finanszírozási programoknak a fiatalok demokratikus tudatosságának és demokratikus szerepvállalásának az előmozdítására gyakorolt hatását elemzik;

30.

erősítse meg az uniós programokból finanszírozott, partnerországokkal folytatott európai tevékenységeket a fiatalok demokratikus tudatosságának és demokratikus szerepvállalásának további előmozdítása érdekében, valamint folytassa az ifjúsági munka együttműködés és csere útján történő fejlesztését;

FELKÉRIK AZ IFJÚSÁGÜGY TERÜLETÉN FOLYTATOTT EURÓPAI EGYÜTTMŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGEKBEN ÉRINTETT ÖSSZES SZEREPLŐT, HOGY TÖREKEDJENEK

31.

az olyan kérdések előtérbe helyezésére, mint az európai értékek és identitás, a demokrácia, a sokszínűség elfogadása, az emberi jogok, a nemek közötti egyenlőség, a kisebbségek védelme, a kritikai gondolkodás, valamint az Erasmus+ és az Európai Szolidaritási Testület finanszírozási programok végrehajtásában való részvétel és az e végrehajtással kapcsolatos polgári fellépés új formái. Inkluzív és nyílt hozzáférést, egyszerű eljárásokat és megfelelő forrásokat kell biztosítani az olyan projektek számára, amelyek lehetőséget kínálhatnak a fiataloknak a kezdeményezésre, a hozzájárulásra és a véleménynyilvánításra. Ezt különösképp figyelembe kell venni a részvétellel és a szolidaritással kapcsolatos célzott intézkedések esetében;

32.

annak biztosítására, hogy az uniós ifjúsági programok figyelembe vegyék a fiatalok szükségleteit, érdekeit és sokszínűségét. Ez magában foglalja a finanszírozással kapcsolatos ifjúságbarát és könnyen hozzáférhető tájékoztatást, a fiatalok saját projektkezdeményezéseinek támogatását, valamint a programszervezők és azok szükségleteinek figyelembevételét. A programok keretében adott esetben lehetőséget kell adni olyan javításokra, amelyek még inkább előtérbe helyezik a fiatalok kezdeményezéseit, és ezáltal demokratikus szerepvállalásukat és tapasztalataikat is.

(1) Az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke.

(2) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 165. cikkének (2) bekezdése.

(3) A Tanács állásfoglalása az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés keretéről: A 2019 és 2027 közötti időszakra szóló uniós ifjúsági stratégia (2018/C 456/01) – 3. melléklet.

(4) A Tanács ajánlása az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról (HL C 189., 2018.6.4., 1. o.).

(5) A Tanács ajánlása a közös értékek, az inkluzív oktatás és az oktatás európai dimenziójának előmozdításáról (HL C 195., 2018.6.7., 1. o.).

(6) A Tanács következtetései az intelligens ifjúsági munkáról (HL C 418., 2017.12.7., 2. o.) és a Tanács következtetései a digitális ifjúsági munkáról (HL C 414., 2019.12.10., 2. o.).

(7) A Tanács állásfoglalása a fiataloknak az európai demokratikus életben való politikai részvételének az ösztönzéséről (HL C 417., 2015.12.15., 10. o.).

(8) Mindenekelőtt a kritikai és az emancipatív pedagógia koncepciója.

(9) A Tanács következtetései az ifjúságsegítők oktatásáról és képzéséről (HL C 412., 2019.12.9., 12. o.).

MELLÉKLET

Hivatkozott források

E következtetések elfogadásakor a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői a következő dokumentumokat veszik figyelembe:

—	A Tanács állásfoglalása az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés keretéről: A 2019 és 2027 közötti időszakra szóló uniós ifjúsági stratégia (HL C 456., 2018.12.18., 1. o.)

—	A Tanács állásfoglalása a fiataloknak az európai demokratikus életben való politikai részvételének az ösztönzéséről (HL C 417., 2015.12.15., 10. o.)

—	A Tanács következtetései: A fiatalok a külső tevékenységekben (8629/20)

—	A Tanács következtetései a médiatudatosságról a folyamatosan változó világban (HL C 193., 2020.6.9., 23. o.)

—	A Tanács következtetései az ifjúságsegítők oktatásáról és képzéséről (HL C 412., 2019.12.9., 12. o.)

—	A Tanács következtetései a digitális ifjúsági munkáról (HL C 414., 2019.12.10., 2. o.)

—	A Tanács ajánlása a közös értékek, az inkluzív oktatás és az oktatás európai dimenziójának előmozdításáról (HL C 195., 2018.6.7., 1. o.)

—	A Tanács ajánlása az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról (HL C 189., 2018.6.4., 1. o.)

—	A Tanács következtetései az intelligens ifjúsági munkáról (HL C 418., 2017.12.7., 2. o.)

—	A Tanács következtetései a fiatalok erőszakos radikalizálódásának megelőzésével és az ellene való küzdelemmel kapcsolatos integrált, ágazatokon átívelő megközelítésben az ifjúsági ágazat által betöltött szerepről (HL C 213., 2016.6.14., 1. o.)

—	Az európai uniós oktatási miniszterek 2015. március 17-i párizsi nyilatkozata az oktatásnak a polgári szerepvállalás és a szabadság, a tolerancia és a megkülönböztetésmentesség jelentette közös értékek előmozdításában játszott szerepéről

—	A gyermek jogairól szóló, 1989. november 20-i ENSZ-egyezmény

—	Európai Bizottság: 478. sz. Eurobarométer gyorsfelmérés – Hogyan építsünk erősebb és egységesebb Európát? A fiatalok véleménye (How do we build a stronger, more united Europe? The views of young people), 2019. március (1)

—	Európai Parlament: Tanulmány – A civil társadalom szűkülő mozgástere: az uniós válasz (Shrinking space for civil society: the EU response), 2017 (2)

—

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága által elfogadott, CM/Rec(2010)7 sz. ajánlás a tagállamoknak a demokratikus állampolgárságra nevelésről és az emberi jogi nevelésről szóló Európa tanácsi chartáról (Recommendation CM/Rec(2010)7 adopted by the Committee of Ministers of the Council of Europe to member states on the Council of Europe Charter on Education for Democratic Citizenship and Human Rights Education)

—	Európa Tanács: A demokratikus kultúra építéséhez szükséges kompetenciák referenciakerete: 1. kötet – Háttér, koncepciók és modell (Reference Framework of Competencies for Democratic Culture: Volume 1 – Context, concepts and model), 2018 (3)

(1) https://ec.europa.eu/commfrontoffice/publicopinion/index.cfm/ResultDoc/download/DocumentKy/86162

(2) https://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/STUD/2017/578039/EXPO_STU(2017)578039_EN.pdf

(3) https://rm.coe.int/prems-008318-gbr-2508-reference-framework-of-competences-vol-1-8573-co/16807bc66c

2020.12.1.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 415/22

A Tanács következtetései a digitális oktatásról az európai tudásalapú társadalmakban

(2020/C 415/10)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

FIGYELEMBE VÉVE:

A szakpolitikai hátteret a mellékletben foglaltak szerint,

KIEMELVE A KÖVETKEZŐKET:

A magas színvonalú és inkluzív oktatás és képzés Európa erőssége, amely a demokratikus értékeken és a felvilágosodás eszméjén alapul. A digitális technológiák és az internethez való hozzáférés széles körű elterjedtsége új lehetőségeket és új kihívásokat teremt.

Tudásalapú társadalmaink digitális átalakulásának üteme gyorsul, és egyre több digitális szolgáltatás és adat áll rendelkezésünkre. Ennek része a változó munkaerőpiac, az új munkakörök megjelenése, valamint a kereslet a 21. századi készségeknek megfelelő digitális kompetenciák iránt (1). A mesterséges intelligencia (2) növekvő befolyása hosszú távon fel fogja erősíteni tudásalapú társadalmaink digitális átalakulásának hatásait, és a jövőben ígéretes új tanulási, oktatási és képzési lehetőségeket kínálhat. A magas színvonalú és inkluzív oktatás és képzés kulcsfontosságú ahhoz, hogy minden egyén és polgár képes legyen megérteni ezeket a fejleményeket, részt venni azokban és alakítani őket.

A Covid19-világjárvány és annak az európai oktatási és képzési rendszerekre és intézményekre jelenleg is gyakorolt hatása kihangsúlyozza, milyen sürgető szükség van a digitális oktatási technológiák (3) használatának, előnyeinek és kihívásainak, valamint a digitális kompetencia szintjeinek jobb megértésére és folyamatos értékelésére – az egész életen át tartó tanulás összefüggésében is.

A Covid19-világjárvány még nyilvánvalóbbá tette a digitális oktatás holisztikus megközelítésének sürgető szükségességét. A jelenlegi igények kielégítése érdekében a magas színvonalú és inkluzív oktatás és képzés ötvözi a digitális és nem digitális tanulási és tanítási formákat, ideértve az olyan megközelítéseket is, mint a vegyes tanulás (4) és a távtanulás (5). Ez lehetőséget kínál az egyének sajátos igényeihez igazodó, tanulóközpontú oktatás és képzés fejlesztésére.

A digitális oktatás (6) előfeltétele a digitális átalakulás formálásának, a továbbképzésnek, az egész életen át tartó tanulásnak, továbbá annak, hogy mindenki számára lehetővé váljon a magas színvonalú és inkluzív oktatás és képzés. Ezért fontos figyelembe venni annak társadalmi dimenzióját, és azt egy mélyreható kulturális átalakulás részeként értelmezni. Ez a kulturális átalakulás megteremti annak alapját, hogy minden személy és polgár – az adatvédelmi szabályok megfelelő tiszteletben tartása mellett – magabiztosan és biztonságosan használhassa az adatokat, a digitális technológiákat és infrastruktúrákat, valamint hogy lehetővé váljon aktív részvételük a politikai döntésekben, a társadalmi történésekben és a munkaerőpiacon.

A digitális oktatásnak tanulóközpontúnak kell lennie, és minden egyént és polgárt támogatnia kell személyiségük és készségeik magabiztos, szabad és felelősségteljes fejlesztésében. A magas színvonalú és inkluzív oktatás és képzés szerves részeként a digitális oktatásnak el kell köteleznie magát az integritás elve és a minőségébe vetett bizalom mellett. Hozzá kell járulnia továbbá az oktatási tartalmak és pedagógiai módszerek jobb hozzáférhetőségéhez, a nagyobb fokú társadalmi befogadáshoz, valamint a kompetenciák jobb elsajátításához is, hogy így mindenki számára előmozdítsa az oktatás sikerét. A digitális oktatásnak figyelembe kell vennie a kialakulóban lévő technológiákat, például a mesterséges intelligenciát, valamint azok biztonságos, pedagógiai szempontból megalapozott és etikus alkalmazását.

A digitális oktatásnak tekintettel kell lennie a tanulók, tanárok, oktatók, valamint a szülők és gondozók jóllétére is, például a biztonságos tanulási környezeteket illetően. Hozzá kell járulnia továbbá ahhoz, hogy valamennyi polgár könnyebben hozzáférhessen az információkhoz, és fokozódjon aktív kulturális, gazdasági és társadalmi részvételük az európai tudásalapú társadalmakban.

A digitális oktatásnak – az állampolgári kompetenciák erősítésével – hozzá kell járulnia a polgársággal kapcsolatos tudatosság növeléséhez, ideértve a digitális polgárságot (7) is. Ilyen állampolgári kompetencia az információ kritikus megközelítése, amely lehetővé teszi a polgárok számára, hogy eligazodjanak a digitális világban és megértsék a demokrácia, valamint a véleménynyilvánítás szabadsága alapvető értékeit.

10.

Minden európait képessé kell tenni arra, hogy aktívan részt vegyen a társadalom digitális átalakulásában, és élvezze a megfelelő, hozzáférhető és biztonságos tanulási környezet előnyeit. A minőségi és inkluzív oktatáshoz, képzéshez és egész életen át tartó tanuláshoz való – a szociális jogok európai pillérében meghatározott és az Európai Unió Alapjogi Chartája által védett – emberi jogot mindenkor biztosítani kell.

11.

Az IKT-hoz és a TTMM-hez kapcsolódó területeken a nemek közötti digitális szakadék megszüntetése érdekében az oktatás és képzés valamennyi típusában és szintjén alapvető fontosságú a nemek közötti egyenlőség szempontját figyelembe vevő megközelítés.

12.

Kulcsfontosságú a digitálisan támogatott, magas színvonalú és inkluzív oktatási és képzési lehetőségekhez való hozzáférés. A személyes tanulási és tanítási formák alapvető szerepe és előnyei ellenére a magas színvonalú és inkluzív oktatáshoz és képzéshez a digitális oktatási technológiákkal és azok használatával való hozzáférés immár előfeltétele mind az európai tudásalapú társadalmak jövőbeli életképességének, mind egy olyan európai innovációs rendszernek, amely lehetővé teszi a zöld és digitális átalakulást, fenntartható növekedést, munkahelyeket és lehetőségeket biztosít, valamint előmozdítja a személyes fejlődést.

13.

Az erős Európa alapja a közös értékek kultúrája, az információk megosztása, a megújulás és az információcsere új formáira való nyitottság, valamint a részvétel és az együttműködés a polgárok, az oktatási és képzési intézmények, a magánszektor és a különböző nemzeti oktatási rendszerek között. Láthatóbbá váltak a gyakorlataikat (helyi, regionális, nemzeti és uniós szinten) megosztó online közösségek (8), amelyek a jövőben tovább növekednek majd.

TUDATÁBAN A KÖVETKEZŐKNEK:

14.

A szubszidiaritás elvével összhangban a tananyag tartalmáért és az oktatási rendszerek szervezéséért a tagállamok viselik a felelősséget.

15.

A digitális oktatást az oktatás és képzés különböző típusaiban és szintjein, eltérő mértékben alkalmazzák a tagállamokon és az Unión belül. A digitális oktatási technológiák terén szerzett tapasztalatok eltérőek az Unión belül, és nagyban függnek a szakpolitikai és irányítási keretektől, az infrastruktúrától és a műszaki felszereltségtől, valamint a pénzügyi és emberi erőforrásoktól. Ide sorolandók különösen a jól felkészült tanárok, oktatók és egyéb pedagógiai és adminisztratív személyzet, ideértve az oktatási és képzési intézmények vezetőit is.

16.

A Covid19-világjárványra válaszul gyors vészhelyzeti intézkedéseket vezettek be. A tagállamok bezárták az oktatási és képzési helyszíneik többségét, az intézményeket pedig arra kötelezték, hogy a tanítás, oktatás, tanulás és értékelés folytonosságát elsősorban távoktatási módszerek révén biztosítsák.

17.

A tagállamok, valamint oktatási és képzési intézményeik által a nemzeti körülményekhez igazodva hozott intézkedések rámutattak a digitális oktatás ismeretének fontosságára, hozzájárultak az oktatási és képzési rendszerek digitális kapacitásainak kibővítéséhez, a tanárok, oktatók és egyéb pedagógiai személyzet számára pedig új lehetőségeket nyitottak a szakmai fejlődésre.

18.

Annak ellenére azonban, hogy az összes tagállam komoly erőfeszítéseket tett, a távoktatási módszerek megkönnyítését célzó vészhelyzeti intézkedések nyomán fény derült arra, hogy az oktatási és képzési rendszerek Unió-szerte közös kihívásokkal és hiányosságokkal küzdenek:

a)	a Covid19-világjárvány alatt gyakorta kiderült, hogy a tanulók egy része – tagállamonként eltérő mértékben – nem tudta maradéktalanul gyakorolni az oktatáshoz és képzéshez való jogát a megfelelő fizikai és technológiai hozzáférés hiánya miatt (9).

A Covid19-világjárvánnyal összefüggő példa nélküli kihívás rávilágított arra, hogy sürgős lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy mindenki jobban elsajátíthassa a digitális kompetenciákat, hogy így minden egyén és polgár egyenlően vehessen részt az oktatásban és képzésben, különösen az olyan helyzetekben, amikor az oktatást és a képzést távoktatás keretében nyújtják. A sajátos nevelési igényű tanulók különös nehézségekkel szembesültek;

c)	bár a digitális oktatás felé való elmozdulás felgyorsult a Covid19-világjárvány alatt, az ismeretátadás új formáinak fejlesztése és használata – ha az nem tudatosan és szándékvezérelten történik – lemásolhatja a hagyományosabb tanítási és tanulási formákat;

a Covid19-világjárvány nehézségeket okozott a nemzetközi oktatási és képzési tevékenységek folytonossága szempontjából. Ez igaz a határokon átnyúló oktatásra és képzésre éppúgy, mint az Erasmus+ keretében megvalósuló mobilitásra, különös tekintettel a felsőoktatásban és a szakképzésben részt vevő diákok és személyzet mobilitására.

Az oktatási és képzési intézményeknek a Covid19 következtében való bezárása változást hozott a tanárok, oktatók és egyéb pedagógiai személyzet szerepében, akiknek új módszereket kellett találniuk arra, hogy kapcsolatot tartsanak a tanulókkal és támogassák őket az önálló munkában, akár kollaboratív tanulási környezetben, akár más módon. A bezárások az együttműködés, a kapacitásépítés, a kifejezetten a digitális tanításról szóló szakmai képzés és a tanárok, oktatók, tanárképzési hálózatok, valamint oktatási és képzési intézmények közötti támogató intézkedések szükségességére is rávilágítottak.

MEGÁLLAPÍTVA A KÖVETKEZŐKET:

19.

A tagállamokon és az Unión belüli digitális szakadék továbbra is kihívást jelent, mivel megerősítheti a már meglévő egyéb strukturális egyenlőtlenségeket, köztük a gazdasági-társadalmi és a nemek közötti egyenlőtlenségeket.

20.

Az adatvédelmet, valamint a tagállamok és állampolgáraik digitális szuverenitását garantálni kell a digitális oktatási technológiákkal összefüggésben, a helyzet sürgető jellegére való tekintet nélkül. Ezenkívül olyan helyzetben, amikor az oktatási tartalom létrehozása és terjesztése egyre nagyobb mértékben digitálisan történik, tiszteletben kell tartani a szellemi tulajdon alapját képező jogi és etikai elveket.

21.

A tudásátadás és a tanulási környezet új formái – többek között a kooperatív alkotási forma – lehetővé teszik a formális oktatás és képzés, illetve a nem formális és informális tanulás közötti kapcsolat kiszélesítését. A bevált gyakorlatok helyi, regionális, nemzeti és uniós szintű cseréje lehetőséget kínál arra, hogy felgyorsítsuk a digitális oktatási technológiák beépítését a tanulás valamennyi formájába, valamint hogy előmozdítsuk a magas színvonalat és az inkluzivitást a tanulásban és az oktatásban.

22.

A digitális oktatási technológiák új lehetőségeket nyitnak meg a tanulás és a tanítás előtt, és fontos tényezőt jelentenek a magas színvonalú és inkluzív oktatás és képzés biztosítása szempontjából. Kiegészítő szerepet tölthetnek be a személyes tanítás és képzés formájában megvalósuló közvetlen interakció, valamint a tanítás és tanulás során alkalmazott nem digitális legjobb gyakorlatok és média mellett, amelyek továbbra is megőrzik jelentőségüket és nem válthatók fel virtuális formátumokkal.

23.

Ahhoz, hogy a technológia előmozdíthassa az oktatás színvonalát és inkluzivitását, szorosan össze kell fonódnia a biztonságos tanulási környezetekkel és a pedagógiai megközelítésekkel. Az oktatási technológiai vállalkozások, többek között az induló innovatív vállalkozások és a kkv-k alapvető szerepet játszanak az innovatív és elérhető digitális oktatási technológiák fejlesztésében, hozzájárulva ezáltal a digitális oktatás előmozdításához és az európai gazdaságok digitális transzformációjához. Az innovációbarát feltételek és a megfelelő finanszírozási lehetőségek kulcsfontosságúak ahhoz, hogy ezek a vállalatok sikeresek legyenek.

24.

A digitális oktatás keretében hangsúlyozni kell a pedagógiai koncepciók, valamint a tanulási és tanítási eszközök és módszerek fontosságát. Az oktatási témájú kutatás hozzájárulást nyújthat az innovatív oktatási és képzési koncepciók kidolgozásához, és tágabb rálátást tehet lehetővé azt illetően, hogy a digitális transzformáció milyen hatást gyakorol a tanulásra és tanításra, valamint az oktatási és képzési rendszerekre.

25.

A digitális kompetenciák tanítását az oktatás és képzés valamennyi típusában és szintjén biztosítani kell, és annak mindenkor szorosan össze kell fonódnia más kulcskompetenciák – köztük például életviteli készségek – releváns elegyének az elsajátításával, és azt a legkorszerűbb, elérhető infrastruktúrával, felszereléssel és technológiával kell támogatni. Különösen a szakképzési programok – ideértve a továbbképzési és átképzési programokat is – keretében szükséges a digitális, foglalkozási és technológiai készségek és kompetenciák megfelelő ötvözete, amely elősegítheti a foglalkoztathatóságot.

26.

A nemzetközileg versenyképes és fenntartható európai innovációs rendszer létrejötte annak a függvénye, hogy oktatási és képzési rendszereink magas színvonalúak és inkluzívak-e. Függ továbbá a kiváló kutatási rendszertől, amelynek ideális esetben szorosan kapcsolódnia kell az oktatáshoz és képzéshez. A kutatásból és innovációból – így például az oktatási témájú kutatásból – származó megállapításoknak a korai továbbítása, valamint az innovatív digitális oktatási megoldások közös létrehozása és tesztelése ezért többletértéket fog jelenteni az oktatásban és képzésben, például a szakpolitika alakítása és az eredmények pedagógiai alkalmazása területén.

MEGÁLLAPÍTVA A KÖVETKEZŐKET:

27.

Az Európai Bizottság a 2021–2027-es időszakra szóló, megújított digitális oktatási cselekvési tervet (10) tett közzé, melynek célja az oktatás és a képzés átalakítása a digitális kornak megfelelően; a cselekvési tervet – adott esetben, és amennyiben releváns – a tagállamokkal közösen létrehozott folyamat keretében kell nyomon követni.

28.

A cselekvési terv fő célkitűzései, azaz a nagy teljesítőképességű digitális oktatási ökoszisztéma fejlesztésének előmozdítása, valamint a digitális készségeknek és kompetenciáknak a digitális transzformáció érdekében történő fejlesztése, hozzájárulhatnak a digitális oktatás uniós szintű, stratégiaibb jellegű megközelítéséhez.

29.

A nagy teljesítőképességű digitális oktatási ökoszisztémának (11)– megfelelő infrastruktúra, konnektivitás, a digitális kapacitások tervezése és szervezeti képességek révén, amelyek a helyszíntől függetlenül megkönnyíthetik az oktatáshoz és képzéshez való rugalmasabb hozzáférést minden egyén számára – lehetővé kell tennie a magas színvonalú és inkluzív digitális oktatást és képzést. Ez képezi a digitális oktatás sikeres megvalósításának alapját, valamint az oktatási és képzési rendszerek szerkezeti átalakításának egyik előfeltételét.

30.

A tanároknak, oktatóknak és más pedagógiai munkatársaknak, valamint korosztálytól függetlenül a tanulóknak az oktatás és képzés valamennyi típusában és szintjén digitális kompetenciákra és megfelelő pedagógiai megközelítésekre van szükségük annak érdekében, hogy a digitális technológiákat érdemben lehessen alkalmazni az oktatásban. A digitális kompetenciák közvetítése során figyelembe kell venni az életkort és a nemek közötti egyenlőség szempontját, és ki kell térni a médiatudatosságra, a digitális jártasságra és az adatműveltségre, a kritikai gondolkodásra, valamint a félretájékoztatás és a dezinformáció, a gyűlöletbeszéd és a káros beszéd, az internetes megfélemlítés és az internetfüggőség elleni küzdelemre, továbbá foglalkozni kell az olyan biztonsági kérdésekkel, mint a magánélet védelme, az adatvédelem és a szellemitulajdon-jogok.

31.

Támogatni kell a nem formális és az informális tanulást annak fontos eszközeként, hogy a formális oktatási rendszeren kívüli, bármilyen életkorú emberek számára – szakmai és személyes fejlődésük támogatása érdekében, és tekintettel az olyan tényezőkre is, mint a társadalmi kapcsolatok, a fizikai és mentális egészség, valamint a digitális jóllét – biztosítható legyen a digitális kompetencia szükséges szintje. E tekintetben fontos a digitális környezet és a digitális eszközök értelmes és etikus használatának kultúrája. A digitális nem formális és informális tanulási lehetőségek különösen fontosak a fiatalok, de a Covid19-világjárvány következményei által rendkívüli mértékben sújtott idősek számára is.

FELKÉRI A TAGÁLLAMOKAT, HOGY A NEMZETI KÖRÜLMÉNYEKNEK MEGFELELŐEN:

32.

Mozdítsák elő a digitális oktatási technológiák beépítését és a digitális kompetenciák elsajátítását a tanításnak, a képzésnek és a tanulásnak az oktatás és képzés valamennyi típusában és szintjén, valamint az egész életen át tartó tanulásra tekintettel történő javítása érdekében.

33.

Ösztönözzék az innovatív tanulási módok tanulási eredményeinek értékelését, minőségbiztosítását és érvényesítését, ideértve a szóban forgó tanulási módok digitális komponenseit is.

34.

Gondolják át a pedagógiai modelleket, valamint a tanárok, oktatók és más pedagógiai munkatársak oktatását és képzését annak érdekében, hogy jobban ki lehessen aknázni a digitális oktatási technológiák által kínált különböző lehetőségeket.

35.

Tegyék lehetővé és ösztönözzék a tanárok, oktatók és más pedagógiai munkatársak, például a tanárképzésben oktatók szakmai alap- és továbbképzésben való részvételét annak érdekében, hogy az említettek olyan szintre fejleszthessék és javíthassák saját digitális készségeiket és kompetenciáikat, valamint az IKT-vel kapcsolatos alapismereteiket, amely lehetővé teszi számukra a digitális oktatási technológiák magabiztos alkalmazását, és a magas színvonalú oktatás és képzés nyújtását. Ily módon képessé tehetők arra, hogy részt vegyenek olyan innovatív és tanulóközpontú oktatási és képzési módszerek és alkalmazott didaktikák kidolgozásában, amelyek a kritikus és kreatív gondolkodás előmozdítására, valamint a biztonságos, magas színvonalú és inkluzív tanulási környezet és tartalom létrehozására irányulnak. A mindenki számára elérhető magas színvonalú és inkluzív digitális oktatás megvalósításában kulcsszerepet játszanak azok a jól képzett tanárok, akik a digitális technológiákat pedagógiájukban érdemi módon, az életkort és a nemek közötti egyenlőség szempontját figyelembe véve tudják alkalmazni.

36.

Mozdítsák elő valamennyi tanuló befogadását a társadalmi egyenlőtlenségek és a digitális szakadék áthidalásával, valamint azáltal, hogy mindenki számára egyenlő hozzáférést biztosítanak a megfelelő digitális tanulási lehetőségekhez és környezethez.

37.

Vegyék fontolóra, hogy az új Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, és különösen az összekapcsoltságra, valamint az átképzésre és a továbbképzésre irányuló intézkedések által nyújtott lehetőségek kiaknázásával beruházásokat eszközölnek a digitális oktatásba annak érdekében, hogy a magas színvonalú és inkluzív oktatás és képzés modernizálása és megerősítése révén hozzájáruljanak a válságból való kilábaláshoz. Mérlegeljék emellett más uniós finanszírozási lehetőségek – például az Erasmus+, az Európai horizont, a Digitális Európa, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz II, az InvestEU, az ERFA és az ESZA+ igénybevételét is.

FELKÉRI A BIZOTTSÁGOT, HOGY A SZERZŐDÉSEKKEL ÖSSZHANGBAN ÉS A SZUBSZIDIARITÁS ÉS A NEMZETI KÖRÜLMÉNYEK KELLŐ FIGYELEMBEVÉTELÉVEL:

38.

Biztosítsa a digitális oktatás összehangolt megközelítését a Bizottságon belül, és a tagállamokkal és a releváns érdekelt felekkel együtt kezdjen stratégiai eszmecserét a digitális oktatás sikeres megvalósulásának tényezőiről, ideértve a konnektivitást és a digitális pedagógiát, az infrastruktúrát, a digitális berendezéseket, a tanárok és diákok digitális készségeit, az interoperabilitási és adatszabványokat is; az eszmecsere során pedig vegye figyelembe a technológiai szuverenitást, a magánélet védelmét, adatvédelmi és etikai szempontokat, ugyanakkor a magas színvonalú és inkluzív oktatást és képzést helyezze előtérbe. Ezenfelül e folyamat során – a tagállamokkal szoros együttműködésben és a tényekre támaszkodva – nyomon kell követni az oktatás és a képzés területén a Covid19-válság elleni fellépésről szóló tanácsi következtetéseket azzal a céllal, hogy uniós szinten közös értelmezés alakuljon ki a hatékony, inkluzív és az aktív részvételt elősegítő távtanulási folyamatokhoz szükséges megközelítések tekintetében.

39.

Tárja fel, hogy a digitális oktatási politika fejlesztése terén miként lehetne – például az Európai Digitális Oktatási Platform létrehozása révén – integráltabb megközelítést előmozdítani, és ennek során támaszkodjon a meglévő hálózatokra és más releváns intézkedésekre annak érdekében, hogy – az európai oktatási térség keretében, más szakpolitikákkal szinergiát alkotva és azokat kiegészítve – jobban lehessen reagálni a digitális átalakulás sebességére.

40.

Támogassa a digitális oktatás fejlesztését Európában, és hangsúlyozza a digitális oktatás szerepét az európai készségfejlesztési program, az európai oktatási térség és az európai együttműködés új stratégiai kerete révén, amely az Oktatás és képzés 2020 helyébe lép.

41.

Nyújtson tájékoztatást a digitális oktatási módszerek fejlesztéséről, és ossza meg a bevált gyakorlatokat, különösen a tagállamok egymástól való tanulása, valamint a nemzetközi együttműködésre és teljesítményértékelésre vonatkozó információknak – többek között az Európa Tanáccsal, az UNESCO-val és az OECD-vel való – megosztása révén.

42.

Támogassa a tagállamokat az oktatás és képzés terén zajló digitális átalakulásban, különösen a különböző nemzeti digitális oktatási kezdeményezések és stratégiák közötti ágazatközi együttműködés révén, továbbá alakítson ki kapcsolatokat a hatóságok, szakértők, oktatási kutatók, oktatási és képzési szolgáltatók, a civil társadalom (tanári szövetségek, tanulói és szülői szövetségek) és a magánszektor között.

43.

Szorosan működjön együtt a tagállamokkal és az érdekelt felekkel a meglévő nemzeti és európai digitális oktatási ökoszisztémák kiaknázása érdekében, elismerve, hogy a jól teljesítő digitális oktatási ökoszisztémához olyan oktatási tartalomra, platformokra, szolgáltatásokra és eszközökre van szükség, amelyeknek tanulóközpontúnak, megbízhatónak, biztonságosnak, pedagógiai szempontból megalapozottnak, hozzáférhetőnek és adott esetben többnyelvűnek kell lenniük, valamint nyitott módon és kiváló minőségben kell őket fejleszteni. Ez magában foglalja az etikai szempontok kezelését, többek között a mesterséges intelligencia esetében is; a tanulók és felhasználók személyes adatai védelmének előmozdítását; valamint a biztonságos nemzetközi információcsere szavatolását az európai adatvédelmi rendeleteknek megfelelő interoperabilitás révén.

FELKÉRI A BIZOTTSÁGOT ÉS A TAGÁLLAMOKAT, HOGY SAJÁT HATÁSKÖRÜKKEL ÖSSZHANGBAN ÉS A SZUBSZIDIARITÁS KELLŐ FIGYELEMBEVÉTELÉVEL:

44.

Megfelelően használják ki az Erasmus+ digitális dimenziója, illetve – ahol arra lehetőség van – az egyéb idevágó uniós programokkal való szinergiák nyújtotta lehetőségeket az oktatási és képzési intézmények digitális transzformációs terveinek támogatására. Az Erasmus+ projekteken keresztül továbbra is támogassák a tanárok szakmai fejlődését, valamint a digitális készségek, kompetenciák és kapacitás fejlesztését, a digitális oktatási és képzési módszerek és eszközök hatékony alkalmazását, továbbá a nyitott oktatási segédanyagok fejlesztését az oktatás és képzés minden területén az egész életen át tartó tanulás előmozdítása érdekében. Térképezzék fel, hogy az Erasmus+ az összes tanuló sikeres oktatásának előmozdítása érdekében milyen módon járulhat hozzá a társadalmi befogadás fokozásához, valamint ahhoz, hogy a digitális oktatási tartalmak könnyebben elérhetők legyenek.

45.

A társadalmi befogadás támogatása érdekében térképezzék fel a különböző európai, nemzeti és regionális programok, kezdeményezések és projektek közötti szinergiák megerősítésének lehetőségeit; fejlesszék a tanulók, a tanárok és az oktatók digitális készségeit és kompetenciáit, különös tekintettel a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettekre, köztük a leginkább elesett személyekre; erősítsék meg az innovatív tanulási és oktatási módszerek és eszközök fejlesztését, és tegyék lehetővé minden tanuló számára, hogy magas szintű és inkluzív oktatásban és képzésben részesülhessen.

46.

Az Erasmus+-on és az Európai horizont programon keresztül továbbra is támogassák az „Európai Egyetemek” kezdeményezést, valamint a szakképzési kiválósági központokat, és aknázzák ki a digitális oktatás fejlesztése tekintetében ezekben rejlő lehetőségeket; mozdítsák elő az idevágó Erasmus+ projektek eredményeinek terjesztését, kiaknázását és méretezhetőségét a politikai döntéshozók és az oktatási szakemberek tájékoztatása érdekében.

47.

Térképezzék fel, hogy a digitális technológiákat hogyan lehet felhasználni annak érdekében, hogy az oktatás és képzés terén a vegyes és virtuális mobilitási lehetőségek szélesebb köre, valamint további rugalmas tanulási lehetőségek álljanak rendelkezésre; támogassák a tanulás és az oktatás javítására irányuló bevált gyakorlatok megosztását, és mozdítsák elő az olyan támogatási szolgáltatásokat és digitális adminisztratív folyamatokat, mint amilyenek például az európai diákigazolványra vonatkozó kezdeményezés, vagy az Europass keretében kerültek kidolgozásra.

48.

Bővítsék tovább és maximalizáljak az önértékelési eszközök (pl. a SELFIE, a HEInnovate), a keretek (az Európai Digitális Kompetenciakeret), a részvételi események és promóciós tevékenységek (pl. a digitális oktatási hackaton, az Európai Programozási Hét), valamint a már létező platformok (pl. az eTwinning, a School Education Gateway és az EPALE) közötti szinergiákat; folytassák az olyan hálózatok keretein belül végzett együttműködést, mint a digitális készségekkel és munkahelyekkel foglalkozó koalíció, és a továbbiakban is támogassák az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala által üzemeltetett „Szellemi tulajdon az oktatásban” hálózatot.

49.

A digitális oktatás terén meghatározott törekvések megvalósítása érdekében használják fel a kutatási eredményeket – így többek között az Erasmus+, az Európai horizont és a Digitális Európa program keretében finanszírozott európai projektek eredményeit – az európai oktatási térség és az Európai Kutatási Térség közötti szinergiák megerősítésére, támogatva ezzel az innovatív pedagógiai megoldásokra irányuló kutatást és felhasználva annak eredményeit, valamint hozzájárulva a szakpolitika kidolgozásához, végrehajtásához és értékeléséhez.

50.

Használják fel a tagállamok és a nemzetközi szervezetek – különösen az OECD, az UNESCO és az Európa Tanács – által a digitális oktatásról kiadott idevágó kiadványokban és kutatási beszámolókban foglalt eredményeket.

(1) Amint az az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló tanácsi ajánlás (HL C 189., 2018.6.4., 1. o.) mellékletében szerepel, a digitális kompetencia része a digitális technológiák tanuláshoz, munkához és a társadalomban való részvételhez történő magabiztos, kritikus gondolkodáson alapuló és felelős használata, illetve az ezekkel kapcsolatos elköteleződés. Idetartozik az információ- és adatkezelés terén való jártasság, a kommunikáció és az együttműködés, a médiaműveltség, a digitális tartalmak előállítása (ideértve a programozást is), a biztonság (ideértve a digitális jólétet és a kiberbiztonsággal kapcsolatos kompetenciákat is), a szellemi tulajdonnal kapcsolatos kérdések, a problémamegoldás, valamint a kritikus gondolkodás.

(2) A mesterséges intelligencia olyan IT-rendszerekre utal, amelyek intelligens viselkedést mutatnak környezetük elemzésével és egyes konkrét célok elérése érdekében tett, bizonyos fokig önálló lépéseikkel.

(3) E következtetések alkalmazásában a digitális oktatási technológiák meghatározása a következő: olyan technológiák, amelyek a megfelelő technológiai folyamatok és erőforrások létrehozása, használata és kezelése révén a tanulást megkönnyítő és a tanulói teljesítményt növelő gyakorlatokat tesznek lehetővé.

(4) Ebben az összefüggésben a vegyes tanulás olyan, a személyes és az online tanulást ötvöző pedagógiai megközelítés, amely a tanuló számára bizonyos fokú ellenőrzést biztosít a tanulás ideje, helye, menete és üteme fölött.

(5) E következtetések alkalmazásában a távtanulás olyan tanulási módot jelent, amely lehetővé teszi a tanítási és tanulási tevékenységek távolról történő megszervezését és lebonyolítását (pl. rádió, televízió, az internet vagy elektronikus források használatával).

(6) A digitális oktatás két különböző, de egymást kiegészítő szempontot foglal magában: egyrészt a digitális technológiáknak a tanítást, a tanulást és az értékelést támogató és javító használatát, másrészt a tanulók, valamint az oktatásban és képzésben dolgozó szakemberek digitális kompetenciáinak fejlesztését.

(7) A digitális polgárság a digitális kor polgárai számára szükséges értékek, készségek, attitűdök, ismeretek és kritikus szemléletek összessége. A digitális polgárok tisztában vannak azzal, hogyan használják a technológiákat, és képesek azokkal hozzáértő és pozitív módon együttműködni.

(8) A tanárok, oktatók és a pedagógiai személyzet egyéb tagjai csatlakoznak különböző e-portálokhoz és online közösségekhez, például olyan európai e-platformokhoz, mint az EPALE, a School Education Gateway, az e-Twinning stb. Ezen túlmenően – például nemzetközi szervezeteken és multinacionális vállalkozásokon keresztül – szélesebb körű nemzetközi e-közösségekben is részt vehetnek.

(9) EURYDICE (2020). Impact of Covid-19: closure of education systems in Europe (A Covid19 hatása: az oktatási rendszerek leállása Európában).

(10) COM(2020) 624 final.

(11) E következtetések alkalmazásában a „digitális oktatási ökoszisztémák” fogalma a magas színvonalú, inkluzív digitális oktatás biztosításához szükséges környezetet és feltételeket jelöli. Elsősorban a magas színvonalú tartalomra, a felhasználóbarát eszközökre, az értéknövelő szolgáltatásokra és a biztonságos platformokra vonatkozik.

MELLÉKLET

Politikai háttér

A Tanács ajánlása (2012. december 20.) a nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről

A Tanács következtetései az oktatásba és a képzésbe irányuló beruházásról – A „Gondoljuk újra az oktatást: Beruházás a készségekbe a jobb társadalmi-gazdasági eredmények érdekében című bizottsági közleményre és a 2013. évi éves növekedési jelentésre adott válasz (1)

A Tanács következtetései a kisgyermekkori nevelésnek és az alapfokú oktatásnak a kreativitás, az innováció és a digitális kompetencia előmozdításában betöltött szerepéről (2)

A Tanács következtetései a digitális ifjúsági munkáról (3)

A Tanács és a Bizottság 2015. évi közös jelentése az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszerének végrehajtásáról (Oktatás és képzés 2020) – Az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés új prioritásai (4)

A Tanács következtetései a médiaműveltségnek és a kritikus gondolkodásnak az oktatás és képzés segítségével történő fejlesztéséről (5)

A Tanács állásfoglalása az inkluzív és versenyképes Európát célzó új európai készségfejlesztési programról (6)

A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések a mindenkire kiterjedő magas színvonalú oktatás megvalósítását célzó inkluzív diverzitásról (7)

A Tanács ajánlása (2017. május 22.) az egész életen át tartó tanulás európai képesítési keretrendszeréről, valamint az egész életen át tartó tanulás európai képesítési keretrendszerének létrehozásáról szóló 2008. április 23-i európai parlamenti és tanácsi ajánlás hatályon kívül helyezéséről (8)

10.

A Tanács következtetései az oktatás és a foglalkoztatás terén tapasztalható horizontális nemi szegregáció visszaszorítására irányuló megerősített intézkedésekről (2017. december 7.)

11.

A Tanács következtetései az iskolák fejlesztéséről és a kiváló oktatásról (9)

12.

A Tanács következtetései az EU megújított felsőoktatási programjáról (10)

13.

A Tanács ajánlása (2018. május 22.) az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról (11)

14.

A Tanács ajánlása (2019. május 22.) a nyelvtanítás és a nyelvtanulás átfogó megközelítéséről (12)

15.

A Tanács ajánlása (2016. december 19.) a kompetenciafejlesztési pályákról: Új lehetőségek felnőttek számára (13);valamint a Tanács következtetései (2019. május 22.) az ajánlás végrehajtásáról (14)

16.

A Tanács következtetései az európai oktatási térség létrehozásának lépéseiről (15)

17.

A Tanács következtetései (2019. április 9.) – „Mindegyre fenntarthatóbb Unió 2030-ra” (16)

18.

A Tanács következtetései (2019. június 7.) a nagymértékben digitalizált Európa jövőjéről 2020 után: „A digitális és gazdasági versenyképesség fokozása Unió-szerte és a digitális kohézió” (17)

19.

A Tanács állásfoglalása az európai oktatási térségnek a jövőorientált oktatási és képzési rendszerek támogatása érdekében történő továbbfejlesztéséről (18)

20.

A Tanács következtetései – Az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos szakpolitikák kulcsfontosságú szerepe abban, hogy az inkluzív és fenntartható növekedés érdekében a társadalmak képesek legyenek kezelni a technológiai és a zöld átalakulást (19)

21.

A Tanács állásfoglalása – Oktatás és képzés az európai szemeszterben: megalapozott viták biztosítása a reformokról és a beruházásokról (20)

22.

A Tanács következtetései a jövő európai tanárairól és oktatóiról (21)

23.

A Tanács következtetései az oktatás és a képzés területén a Covid19-válság elleni fellépésről (22)

24.

Az Európai Tanács 2020. október 1–2-i következtetései (23)

25.

A Tanács következtetései Európa digitális jövőjének alakításáról (24)

26.

A Tanács következtetései – Az átképzés és a továbbképzés mint a fenntarthatóság és a foglalkoztathatóság javításának alapja a gazdasági fellendülés és a társadalmi kohézió támogatásának összefüggésében (2020. június 8.)

(1) HL C 64., 2013.3.5., 5. o.

(2) HL C 172., 2015.5.27., 17. o.

(3) HL C 414., 2019.12.10., 2. o.

(4) HL C 417., 2015.12.15., 25. o.

(5) HL C 212., 2016.6.14., 5. o.

(6) HL C 467., 2016.12.15., 1. o.

(7) HL C 62., 2017.2.25., 3. o.

(8) HL C 189., 2017.6.15., 15. o.

(9) HL C 421., 2017.12.8., 2. o.

(10) HL C 429., 2017.12.14., 3. o.

(11) HL C 189., 2018.6.4., 1. o.

(12) HL C 189., 2019.6.5., 15. o.

(13) HL C 484., 2016.12.24., 1. o.

(14) HL C 189., 2019.6.5., 23. o.

(15) HL C 195., 2018.6.7., 7. o.

(16) 8286/19.

(17) 10102/19.

(18) HL C 389., 2019.11.18., 1. o.

(19) HL C 389., 2019.11.18., 12. o.

(20) HL C 64., 2020.2.27., 1. o.

(21) HL C 193., 2020.6.9., 11. o.

(22) HL C 212I., 2020.6.26., 9. o.

(23) EUCO 13/20.

(24) HL C 202I., 2020.6.16., 1. o.

2020.12.1.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 415/32

Bizottsági közlemény az állami támogatások visszafizettetése esetén 2020.12.1.-jétől alkalmazandó kamatlábakról és referencia-/leszámítolási kamatlábakról

(Közzétéve a 2004. április 21-i 794/2004/EK bizottsági rendelet (HL L 140., 2004.4.30., 1. o.) 10. cikkének megfelelően.)

(2020/C 415/12)

Az alapkamatlábak kiszámítása a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapítási módjának módosításáról szóló bizottsági közleménynek (HL C 14., 2008.1.19., 6. o.) megfelelően történt. A referencia-kamatláb alkalmazásától függően az e közleményben meghatározott megfelelő kamatfelárakat még hozzá kell adni az alapkamatlábhoz. A leszámítolási kamatláb esetében ez azt jelenti, hogy 100 bázispontos kamatfelárral kell növelni az alapkamatlábat. A 794/2004/EK rendeletet módosító 2008. január 30-i 271/2008/EK bizottsági rendelet szerint – amennyiben külön határozat másként nem rendelkezik – a visszafizetési kamatláb kiszámítása esetében is 100 bázisponttal kell növelni az alapkamatlábat.

A módosított kamatlábak félkövéren szedve szerepelnek.

A korábban közzétett táblázat megtalálható itt: HL C 347., 2020.10.19., 10. o.

-tól	-ig:	AT	BE	BG	CY	CZ	DE	DK	EE	EL	ES	FI	FR	HR	HU	IE	IT	LT	LU	LV	MT	NL	PL	PT	RO	SE	SI	SK	UK
2020.12.1.	2020.12.31.	-0,43	-0,43	0,00	-0,43	0,46	-0,43	0,08	-0,43	-0,43	-0,43	-0,43	-0,43	0,22	0,72	-0,43	-0,43	-0,43	-0,43	-0,43	-0,43	-0,43	0,29	-0,43	2,12	0,00	-0,43	-0,43	0,16
2020.11.1.	2020.11.30.	-0,35	-0,35	0,00	-0,35	0,46	-0,35	0,13	-0,35	-0,35	-0,35	-0,35	-0,35	0,22	0,72	-0,35	-0,35	-0,35	-0,35	-0,35	-0,35	-0,35	0,29	-0,35	2,54	0,05	-0,35	-0,35	0,27
2020.10.1.	2020.10.31.	-0,26	-0,26	0,00	-0,26	0,46	-0,26	0,18	-0,26	-0,26	-0,26	-0,26	-0,26	0,22	0,72	-0,26	-0,26	-0,26	-0,26	-0,26	-0,26	-0,26	0,29	-0,26	2,54	0,12	-0,26	-0,26	0,38
2020.9.1.	2020.9.30.	-0,17	-0,17	0,00	-0,17	0,46	-0,17	0,22	-0,17	-0,17	-0,17	-0,17	-0,17	0,22	0,93	-0,17	-0,17	-0,17	-0,17	-0,17	-0,17	-0,17	0,44	-0,17	2,54	0,20	-0,17	-0,17	0,51
2020.8.1.	2020.8.31.	-0,11	-0,11	0,00	-0,11	0,62	-0,11	0,22	-0,11	-0,11	-0,11	-0,11	-0,11	0,22	0,93	-0,11	-0,11	-0,11	-0,11	-0,11	-0,11	-0,11	0,61	-0,11	2,54	0,32	-0,11	-0,11	0,75
2020.7.1.	2020.7.31.	-0,15	-0,15	0,00	-0,15	1,13	-0,15	0,14	-0,15	-0,15	-0,15	-0,15	-0,15	0,26	0,93	-0,15	-0,15	-0,15	-0,15	-0,15	-0,15	-0,15	0,98	-0,15	3,21	0,32	-0,15	-0,15	0,75
2020.6.1.	2020.6.30.	-0,22	-0,22	0,00	-0,22	1,77	-0,22	0,05	-0,22	-0,22	-0,22	-0,22	-0,22	0,26	0,78	-0,22	-0,22	-0,22	-0,22	-0,22	-0,22	-0,22	1,35	-0,22	3,21	0,32	-0,22	-0,22	0,94
2020.5.1.	2020.5.31.	-0,31	-0,31	0,00	-0,31	2,25	-0,31	-0,05	-0,31	-0,31	-0,31	-0,31	-0,31	0,26	0,52	-0,31	-0,31	-0,31	-0,31	-0,31	-0,31	-0,31	1,84	-0,31	3,21	0,26	-0,31	-0,31	0,94
2020.4.1.	2020.4.30.	-0,31	-0,31	0,00	-0,31	2,25	-0,31	-0,05	-0,31	-0,31	-0,31	-0,31	-0,31	0,26	0,40	-0,31	-0,31	-0,31	-0,31	-0,31	-0,31	-0,31	1,84	-0,31	3,21	0,26	-0,31	-0,31	0,94
2020.3.1.	2020.3.31.	-0,31	-0,31	0,00	-0,31	2,25	-0,31	-0,05	-0,31	-0,31	-0,31	-0,31	-0,31	0,26	0,30	-0,31	-0,31	-0,31	-0,31	-0,31	-0,31	-0,31	1,84	-0,31	3,21	0,26	-0,31	-0,31	0,94
2020.2.1.	2020.2.29.	-0,31	-0,31	0,00	-0,31	2,25	-0,31	-0,07	-0,31	-0,31	-0,31	-0,31	-0,31	0,26	0,30	-0,31	-0,31	-0,31	-0,31	-0,31	-0,31	-0,31	1,84	-0,31	3,21	0,18	-0,31	-0,31	0,94
2020.1.1.	2020.1.31.	-0,31	-0,31	0,00	-0,31	2,25	-0,31	-0,12	-0,31	-0,31	-0,31	-0,31	-0,31	0,26	0,30	-0,31	-0,31	-0,31	-0,31	-0,31	-0,31	-0,31	1,84	-0,31	3,21	0,11	-0,31	-0,31	0,94

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 415

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	63. évfolyam 2020. december 1.

Tartalom		Oldal
	I Állásfoglalások, ajánlások és vélemények
	ÁLLÁSFOGLALÁSOK
	Tanács
2020/C 415/01	A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által megfogalmazott állásfoglalás az európai ifjúsági munkára vonatkozó menetrend létrehozásának keretéről	1

	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Európai Bizottság
2020/C 415/02	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám M.10023 — H&F/Carlyle/Vantage) ( 1 )	9
2020/C 415/03	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám M.9369 — PAI Partners/Wessanen) ( 1 )	10
2020/C 415/04	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám M.10012 — Hg/KKR/Citation) ( 1 )	11
2020/C 415/05	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám M.9930 — LGP/TPG/WellSky) ( 1 )	12
2020/C 415/06	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám M.9950 — Clearlake Capital Group/TA Associates Management/Ivanti Software) ( 1 )	13
2020/C 415/07	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám M.9864 — CPPIB/KKR/Axel Springer) ( 1 )	14
2020/C 415/08	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám M.9922 — GHO/MIC/Envision) ( 1 )	15

	V Hirdetmények
	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2020/C 415/13	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.10042 — Vista Equity Partners/Francisco Partners Management/SmartBear Software) Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	33
2020/C 415/14	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám M.10062 — SDK/Freja Transport&Logistics) Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	35
2020/C 415/15	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám M.10029 - ABN AMRO BANK/ODDO BHF/JV) Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	36

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,1980
JPY	Japán yen	124,79
DKK	Dán korona	7,4412
GBP	Angol font	0,89845
SEK	Svéd korona	10,1778
CHF	Svájci frank	1,0839
ISK	Izlandi korona	159,06
NOK	Norvég korona	10,5610
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	26,192
HUF	Magyar forint	359,59
PLN	Lengyel zloty	4,4710
RON	Román lej	4,8732
TRY	Török líra	9,3155
AUD	Ausztrál dollár	1,6246
CAD	Kanadai dollár	1,5516
HKD	Hongkongi dollár	9,2862
NZD	Új-zélandi dollár	1,7027
SGD	Szingapúri dollár	1,6029
KRW	Dél-Koreai won	1 326,08
ZAR	Dél-Afrikai rand	18,4251
CNY	Kínai renminbi	7,8798
HRK	Horvát kuna	7,5538
IDR	Indonéz rúpia	16 966,44
MYR	Maláj ringgit	4,8807
PHP	Fülöp-szigeteki peso	57,690
RUB	Orosz rubel	91,1439
THB	Thaiföldi baht	36,257
BRL	Brazil real	6,3519
MXN	Mexikói peso	24,0499
INR	Indiai rúpia	88,7322

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Tanács
2020/C 415/09	A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések az európai fiatalok körében a demokratikus tudatosság és a demokratikus szerepvállalás előmozdításáról	16
2020/C 415/10	A Tanács következtetései a digitális oktatásról az európai tudásalapú társadalmakban	22
	Európai Bizottság
2020/C 415/11	Euroátváltási árfolyamok — 2020. november 30.	31
2020/C 415/12	Bizottsági közlemény az állami támogatások visszafizettetése esetén 2020.12.1.-jétől alkalmazandó kamatlábakról és referencia-/leszámítolási kamatlábakról (Közzétéve a 2004. április 21-i 794/2004/EK bizottsági rendelet ( HL L 140., 2004.4.30., 1. o. ) 10. cikkének megfelelően.)	32


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.