4.11.2020

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 372/1

A TANÁCS AJÁNLÁSA

(2020. október 30.)

az „Út a munka világába – Az ifjúsági garancia megerősítése” témájában és az ifjúsági garancia létrehozásáról szóló, 2013. április 22-i tanácsi ajánlás felváltásáról

(2020/C 372/01)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 292. cikkére, összefüggésben 149. cikkével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság 2017 novemberében kihirdette a szociális jogok európai pillérét, amely 20 alapelvet és jogot határoz meg a jól működő és méltányos munkaerőpiacok és jóléti rendszerek támogatására. A szociális jogok európai pillére meghatározza a tisztességes munkafeltételekhez való jogot, kimondja, hogy valamennyi területen biztosítani kell a nőkkel és a férfiakkal szembeni egyenlő bánásmódot és az esélyegyenlőséget, valamint meghatározza a szociális védelemhez és képzéshez történő hozzáféréshez való jogot. Kimondja azt is, hogy a próbaidőnek észszerű időtartamra kell szólnia, és hogy tiltani kell az atipikus szerződésekkel való visszaélést. A 4. elv („A foglalkoztatás aktív támogatása”) kimondja, hogy a „fiataloknak a munkanélkülivé válásukat vagy az oktatásból való kilépésüket követő 4 hónapon belül joguk van további oktatáshoz, tanulószerződéses gyakorlati képzéshez, szakmai gyakorlathoz vagy méltányos állásajánlathoz.”

(2)

A Tanács által az (EU) 2019/1181 határozatában (1) elfogadott, a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatások, és különösen a 6. iránymutatás felhívja a tagállamokat, hogy a továbbiakban is kezeljék az ifjúsági munkanélküliséget, valamint a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő (NEET) fiatalok kérdését a korai iskolaelhagyás megelőzésével és az iskolából a munkaerőpiacra történő átmenet strukturális fejlesztésével, többek között az ifjúsági garancia teljes körű végrehajtásával.

(3)

A nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről szóló, 2012. december 20-i tanácsi ajánlás (2) meghatározza a nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítésére vonatkozó elemeket és alapelveket, amelyek lehetővé teszik az egyének számára, hogy a nem formális és az informális tanulással megszerzett tudást, készségeket és kompetenciákat érvényesíttessék, és teljes vagy adott esetben részleges képesítést szerezzenek.

(4)

„A kompetenciafejlesztési pályákról: új lehetőségek a felnőttek számára” című, 2016. december 19-i tanácsi ajánlás (3) azt javasolja, hogy az alacsony szintű készségekkel, tudással és kompetenciákkal rendelkező felnőttek számára tegyék lehetővé egyéni igényeiknek megfelelően egy minimális szintű írástudás, számtantudás és digitális kompetenciák megszerzését, vagy szélesebb körű készségek, tudás és kompetenciák megszerzését.

(5)	Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló, 2018. május 22-i tanácsi ajánlás (4) felhívja a tagállamokat, hogy támogassák az alapvető digitális készségek fejlesztését, valamint a teljes lakosság körében növeljék és javítsák a digitális kompetenciák szintjét.

(6)

A szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszeréről szóló, 2014. március 10-i tanácsi ajánlás (5) iránymutatást ad a színvonalas szakmai gyakorlatok biztosítására vonatkozóan, és magában foglal minőségi elemeket is, amelyek különösen a tananyaghoz, a munkafeltételekhez, valamint a pénzügyi feltételek és a felvételi gyakorlatok átláthatóságához kapcsolódnak.

(7)

A színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzés európai keretrendszeréről szóló, 2018. március 15-i tanácsi ajánlás (6) 14 kulcskritériumot határoz meg, amelyeket a tagállamoknak és az érdekelt feleknek a színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzés fejlesztéséhez alkalmazniuk kell, hogy biztosítsák a tanulószerződéses tanulók szakmai készségeinek fejlesztését és személyes fejlődését egyaránt.

(8)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1700 rendelete (7) közös keretről rendelkezik hét, korábban különálló adatgyűjtésre vonatkozóan, beleértve az uniós munkaerő-felmérést is. Ez a közös keret – nevezetesen az integrált európai szociális statisztikák (IESS) – az egész EU-ra kiterjedő, részletesebb összehasonlító adatokat eredményez, amely lehetővé fogja tenni a fiatalok oktatásból a munka világába történő átmenetének jobb megértését, pontosabban megismerve a fiatalok tanulási és munkatapasztalatait, de egyéni hátterük sajátosságait is.

(9)

2016. december 15-i következtetéseiben az Európai Tanács az ifjúsági garancia folytatását sürgeti. 2017. június 15-i következtetéseiben a Tanács újólag megerősíti, hogy az ifjúsági munkanélküliség és inaktivitás kezelése szakpolitikai prioritás marad, úgy véli, hogy az ifjúsági garancia és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés jelentős lendületet adott a strukturális reformoknak és a szakpolitikai innovációnak, valamint aláhúzza, hogy a NEET-fiatalok felkarolása a nemzeti hatóságoktól hathatós és kitartó erőfeszítéseket igényel és ágazatközi együttműködést.

(10)

„Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés végrehajtása a tagállamokban” című, 2018. január 18-i állásfoglalásában az Európai Parlament felhívja a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki megfelelő és testre szabott tájékoztatási stratégiákat a NEET-fiatalok eléréséhez, valamint alkalmazzanak olyan integrált megközelítést, amely egyénre szabottabb segítségnyújtást és szolgáltatásokat biztosít a többféle akadállyal szembenéző fiatalok részére. Az Európai Parlament hangsúlyozza, hogy javítani kell az ifjúsági garancia és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés keretében nyújtott állásajánlatok minőségét, és egy jövőbeli vitára hív fel a jogosultsági korhatárról.

(11)

Az európai zöld megállapodás az Unió új növekedési stratégiája. E stratégia célja olyan igazságos és virágzó társadalommá alakítani az Uniót, amely modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággal rendelkezik, ahol 2050-re megszűnik a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás, és ahol a gazdaság növekedése független az erőforráshasználattól.

(12)

Annak érdekében, hogy segítse a Covid19-világjárvány okozta gazdasági és társadalmi károk rendezését, az e károkból történő európai helyreállítás beindítását, valamint a munkahelyek védelmét és megteremtését, a Bizottság – az uniós költségvetés teljes potenciáljának kiaknázása alapján – nagyszabású európai helyreállítási tervet javasolt, és a Next Generation EU nevű helyreállítási eszközre tett javaslatot. Ez az eszköz kulcsfontosságú lesz egyéb területek mellett a foglalkoztatást – beleértve a fiatalok foglalkoztatását – támogató rövid távú intézkedések, valamint a munkaerőpiacot és a szociális, oktatási és képzési rendszerekkel kapcsolatos hosszabb távú szakpolitikai reformokat célzó beruházások támogatásában.

(13)

2013-ban, az előző gazdasági recesszió során az ifjúsági munkanélküliségi ráta (15 és 24 év közötti fiatalok) az Unióban 24,4 % volt (míg 2008-ban 16%), és egyes tagállamokban az 50 %-ot is meghaladta, továbbá a 15 és 24 év közötti NEET-fiatalok száma elérte a 6,5 milliót. Erre válaszul a Tanács 2013 áprilisában elfogadta az ifjúsági garancia létrehozásáról szóló ajánlást (8). Ez uniós szinten fontos összehangolt választ jelent a fiatalok előtt álló kihívásokra, és a tagállamokban megvalósítandó oktatási és aktív munkaerőpiaci szakpolitikai beavatkozásokon alapul.

(14)

A Covid19-világjárvány az Unióban példa nélküli gazdasági recessziót váltott ki, amely valószínűleg drámaian magas ifjúsági munkanélküliségi rátát és NEET-rátát hoz vissza. Az Unió gazdasága 2020-ban várhatóan jelentős mértékben visszaesik, az EU történetének eddigi legsúlyosabb válságát idézve elő. Mindez leginkább azokat a fiatalokat fogja sújtani, akik már a világjárvány előtt is bizonytalan helyzetben voltak a munkaerőpiacon, vagy akadályokba ütköztek az elhelyezkedés terén, míg azok, akik most lépnek be a munkaerőpiacra, nehezebben fogják tudni megszerezni első munkahelyüket. A jelenlegi válság fényében szükséges ezért megerősíteni az ifjúsági garanciát.

(15)

A fiatalok többféle kihívással szembesülhetnek a munkaerőpiacon azért is, mert éppen átmeneti életszakaszon mennek keresztül, korlátozottak vagy hiányoznak a szakmai tapasztalataik, , valamint más tényezők akadályozzák a munka világába történő belépést. Mint a korábbi példák mutatják, a recessziók a fiatalokat keményebben sújtják, mint az idősebb, tapasztaltabb munkavállalókat.

(16)

A fiatal nők a fiatal férfiaknál nagyobb valószínűséggel válnak inaktívvá gondozási kötelezettségek miatt, így például gyermekek vagy eltartott felnőttek gondozása vagy egyéb személyes vagy családi kötelezettségek miatt. A fiatal nők körében az inaktivitás több mint ötször gyakrabban vezethető vissza gondozási feladatokra, mint a fiatal férfiak körében. Ez a nemek közötti foglalkoztatási különbség növekedéséhez vezethet, a nők egész életén keresztül fennálló, hosszú távú következményekkel.

(17)

Az ifjúsági munkanélküliség és inaktivitás, valamint a magas színvonalú, inkluzív oktatáshoz és képzéshez és a szociális szolgáltatásokhoz való korlátozott hozzáférés maradandó hatással járhat, így például növelheti a későbbi munkanélküliség kockázatát, csökkentheti a jövőbeni jövedelem mértékét, a humántőke elvesztéséhez és a szegénység generációk közötti átörökítéséhez vezethet. Ezen tényezők egyéni nehézségként jelentkeznek, és közvetlen és közvetett költségeket keletkeztetnek az egész társadalomnak. Fokozzák a regionális egyenlőtlenségeket is, például ha a fiatalok számára nem biztosított a fenntartható munkaerőpiaci integráció vidéki vagy távoli térségekben, és ezért máshol keresnek lehetőségeket.

(18)

A folyamatban lévő fejlesztések, így például a termelés és a szolgáltatások automatizálása és digitalizációja folyamatosan alakítja a munka világát. A fiatalok felülreprezentáltak a nem hagyományos foglalkoztatási formákban, például a platformalapú munkavégzés vagy az ideiglenes munkavégzés területén, ahol adott esetben nem részesülnek megfelelő szociális védelemben. Egy olyan társadalmi csoportról beszélünk, akik esetében fennáll a kockázata annak, hogy az automatizálás következtében elveszítik munkájukat, mivel a pályakezdő állásokban jellemzően nagyobb arányban vannak jelen az automatizálható feladatok. Ugyanakkor a digitális technológiáknak köszönhetően új munkahelyek jönnek létre, és számos gazdasági ágazatban megnő az igény a digitális transzformációhoz szükséges készségek iránt.

(19)

A fiatal európaiak humán tőkéjébe történő mostani beruházás segíteni fog időtállóvá tenni Európa szociális piacgazdaságait, felkészülve a demográfiai változásokra, ugyanakkor teljes mértékben kihasználva a digitális korszakot és a munkahelyek növekedését a zöld gazdaságban. Az ilyen beruházások kéz a kézben járnak a munkaerőpiaci reformokkal, amelyek kezelhetik a fiatalokat érintő egyes strukturális problémákat, és jobb kiindulási helyzetet biztosíthatnak számukra. Az Unió képes lesz learatni egy aktív, innovatív és képzett munkaerő valamennyi előnyét, elkerülve ugyanakkor a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben sem részesülő fiatalokkal kapcsolatos rendkívül magas gazdasági és társadalmi költségeket.

(20)

A megerősített ifjúsági garancia hozzájárulhat az ifjúsági foglalkoztatási lehetőségek megteremtéséhez, a fiatalok vállalkozói készségeinek előmozdításához, és segíthet kihasználni a digitális és a zöld átállásból fakadó lehetőségeket. Segíthet csökkenteni a súlyos lassulás okozta tartós munkaerőpiaci károkat azzal, hogy a vállalatokat munkanélküli fiatalok felvételére ösztönzi, beleértve azon fiatalokat is, akik már a világjárvány előtt állástalanok voltak, és olyan képzést nyújt, amely elősegíti a munkanélküli és inaktív fiatalok megfelelését a betöltendő álláshelyekre.

(21)

A megerősített ifjúsági garanciának biztosítania kell, hogy a munkahelye elvesztését vagy a formális tanulás befejezését követő négy hónapon belül valamennyi fiatal színvonalas állásajánlatot kaphasson, illetve további oktatásban, tanulószerződéses gyakorlati képzésben vagy gyakornoki képzésben részesüljön. E cél megvalósítása érdekében a megerősített ifjúsági garanciának utat kell mutatnia a fiataloknak a stabilabb munkaerőpiaci integrációhoz, és – az előttük álló akadályoktól függetlenül – több fiatalt kell megszólítania és motiválnia, garantálva, hogy senki ne maradjon le. A megerősített ifjúsági garanciának támogatnia kell a fiatalokat az értékes munkatapasztalat megszerzésében és a munka változó világában szükséges megfelelő készségek elsajátításában, különös tekintettel a növekvő ágazatok, valamint a zöld és a digitális átállás szempontjából releváns készségekre. E tekintetben fontos szerepet játszik a tanulószerződéses gyakorlati képzések színvonala. Különösen a helyreállítási szakaszban javítani kell az ilyen képzések elérhetőségét, valamint ösztönözni kell a vállalatok ezekben való részvételét, hogy zökkenőmentesebbé váljon a képzés és a munka világa közötti átmenet. A tanulószerződéses gyakorlati képzések olyan munkákra készítik fel a fiatalokat, amelyek iránt nagy a kereslet, és így fenntartható munkaerőpiaci integrációt biztosítanak számukra helyi szinten is.

(22)

Az ifjúsági garancia létrehozásáról szóló, 2013. évi tanácsi ajánlásban a tagállamok elkötelezték magukat annak biztosítása mellett, hogy minden 25 év alatti fiatal a munkanélkülivé válását vagy a formális tanulás befejezését követő négy hónapon belül színvonalas állásajánlatot kapjon, illetve további oktatásban, tanulószerződéses gyakorlati képzésben vagy gyakornoki képzésben részesüljön. Az érintett korcsoport 25–29 éves fiatalokkal történő kibővítése figyelembe veszi, hogy a munka változó jellege, az oktatásban eltöltött évek magasabb száma és a megkövetelt készségek miatt a tanulásból a munka világába való átmenet és a fenntartható munkaerőpiaci integráció hosszabb időt vesz igénybe. Fontos szem előtt tartani, hogy a Covid19-világjárvány következtében beálló gazdasági visszaesés során a 25–29 éves fiatalok nagyobb része válik majd munkanélkülivé, és szorul támogatásra. Ez az intézkedés összhangban van a tagállamok ifjúságügyi intézkedéseivel és programjaival, amelyek jellemzően a 15 és 29 év közötti fiatalok számára elérhetők.

(23)

A NEET-fiatalok heterogén csoportot alkotnak. Vannak fiatalok, akiknek az esetében a NEET-csoporthoz tartozás többszörös és tartós hátrányok tünete, és a társadalomtól való hosszabb távú elfordulás jele lehet, ami tartósabb beavatkozást tesz szükségessé. Egyes fiatalok – például a korai iskolaelhagyók vagy azok, akik nem részesültek megfelelő oktatásban és képzésben – különösen veszélyeztetettek, hiszen gyakran csekély mértékű a szociális védelmük, korlátozottan férnek csak hozzá pénzügyi forrásokhoz, bizonytalan munkakörülmények között dolgoznak, és hátrányos megkülönböztetésnek lehetnek kitéve. Mások, így például a magasan képzett fiatalok vagy azok esetében, akik már jelentős és továbbra is releváns munkatapasztalattal rendelkeznek, a NEET-státusz valószínűleg átmeneti, mivel ők a munkaerőpiacra történő belépés során nem szembesülnek komolyabb akadályokkal, és nem hordoznak magukban veszélyeztetettségi tényezőket. A megerősített ifjúsági garanciának tekintettel kell lennie arra, hogy a NEET-fiatalok esetében egyénre szabott megközelítésre van szükség: bizonyos esetekben kevésbé intenzív megközelítés is elegendő lehet, míg más, veszélyeztetettebb NEET-fiatalok esetében valószínűsíthető, hogy erőteljesebb, hosszabb időtartamú és átfogóbb beavatkozások kellenek. E beavatkozásoknak a nemek közötti egyenlőségre törekvő megközelítésen kell alapulniuk, egyúttal figyelembe véve az eltérő nemzeti, regionális és helyi körülményeket is.

(24)

Az Unióban a fiatalok több mint egyötöde nem éri el a digitális készségek alapszintjét sem, és az alacsonyan képzett fiatalok körében a magasan képzett társaikhoz képest háromszor nagyobb a valószínűsége az alulteljesítésnek a digitális készségek terén. Míg a Covid19-világjárvány felgyorsítja a digitális átállást, a digitális készségek hiánya kulcsfaktorrá válik a fiatalok foglalkoztathatóságát és azon képességüket illetően, hogy az ezen átállásból fakadó lehetőségeket megragadhassák. A célzott továbbképzés segít a fiataloknak reagálni a digitális készségek iránti növekvő keresletre, és megoldást kínál a digitális szakadékra is.

(25)

A megerősített ifjúsági garanciának a megfelelőnek ítélt esetekben részét képezi az ajánlat elfogadását megelőző, az egyéni igényeknek megfelelően végzett és a specifikus készségterületekhez, így például digitális, zöld, nyelvi, vállalkozói és életpályamenedzsment-készségekhez kapcsolódó előkészítő képzés. E gyakorlati képzés az első lépés lehet a teljes szakképzési tanfolyam felé vezető úton, betekintést adhat a munka világába, vagy kiegészítheti a meglévő oktatási vagy munkatapasztalatot az ifjúsági garancia keretében tett ajánlat elfogadását megelőzően. E bevezető képzés nem hosszabbíthatja meg a négy hónapos előkészítési időszakot. Az ilyen előkészítő képzést – amely nem hosszabbíthatja meg a négy hónapos előkészítő szakasz tartamát – rövid távú, informális jellege különbözteti meg magától az ajánlattól.

(26)

A szakpolitikai területek – többek között a foglalkoztatás, az oktatás, az ifjúságügy, a nemek közötti egyenlőség és a szociális ügyek – közötti hatékony koordináció és partnerségek kulcsfontosságúak a minőségi foglalkoztatási, valamint oktatási és képzési lehetőségek, a tanulószerződéses gyakorlati képzések és a szakmai gyakorlatok fellendítése tekintetében. Az integrált szolgáltatások (így például az egyablakos ügyintézési pontok és egyéb modellek) könnyebb hozzáférést biztosítanak a szolgáltatásokhoz és ellátásokhoz, és könnyebben tudnak személyre szabott, rugalmas, az igényekre jobban reagáló megoldásokat biztosítani azon fiatalok számára, akik a munkapiacon többdimenziós akadályokkal találják magukat szemben. Az integrált szolgáltatásokhoz meg kell változtatni a munkakultúrát, a fiatalokat kell a beavatkozások középpontjába helyezni, elő kell segíteni az összes kormányzati szint között a legjobb gyakorlatokra vonatkozó elképzelések megosztását, és hálózatokat kell kiépíteni az összes releváns szereplő között. Emellett kezelni kell az adatvédelmi kérdéseket a különböző közigazgatások és szolgáltatások közötti hatékony és zökkenőmentes együttműködés lehetővé tétele érdekében.

(27)

A megerősített ifjúsági garanciát a nemzeti, regionális és helyi körülményekhez igazítva, támogató intézkedésekből álló rendszerrel kell végrehajtani. Az ilyen rendszereknek figyelembe kell venniük a tagállamokban tapasztalható különbségeket az ifjúsági munkanélküliség és inaktivitás mértéke, az intézményi felépítés és a különböző munkaerőpiaci szereplők kapacitása terén. A forráselosztást illetően figyelembe kell venniük az állami költségvetések és pénzügyi korlátok tekintetében fennálló különböző helyzeteket is, továbbá e rendszereket folyamatosan nyomon kell követni és fejleszteni.

(28)

A támogató intézkedések az uniós alapokból finanszírozhatók. A 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés (IFK) (amelyhez az Unió csaknem 9 milliárd euróval járul hozzá) az Európai Szociális Alap (ESZA) által nyújtott beruházással együtt máig az ifjúsági garancia végrehajtását támogató egyik fő uniós pénzügyi forrás volt. Az európai helyreállítási terv és a Next Generation EU Eszköz részeként a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, valamint a kohéziós célú és az európai területeknek nyújtott helyreállítási támogatás (REACT-EU) további uniós pénzügyi támogatást fog nyújtani az ifjúsági foglalkoztatási intézkedésekhez. A 2021–2027-es finanszírozási időszakban ezen erőfeszítéseket ki fogja egészíteni az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+), amely támogatni fogja a megerősített ifjúsági garancia foglalkoztatási, oktatási és képzési intézkedéseinek teljes körét,

A KÖVETKEZŐKET AJÁNLJA A TAGÁLLAMOKNAK:

Biztosítsák, hogy valamennyi 30 év alatti fiatal a munkahelye elvesztését vagy a formális tanulás befejezését követő négy hónapos időszakon belül színvonalas állásajánlatot kapjon, illetve további oktatásban, tanulószerződéses gyakorlati képzésben vagy gyakornoki képzésben részesüljön a szociális jogok európai pillérének 4. alapelvével összhangban.

Az ifjúsági garancia onnantól kezdve legyen nyújtható egy fiatal számára, hogy regisztrál valamely ifjúságigarancia-szolgáltatónál. Az ifjúságigarancia-rendszereknek – a nemzeti, regionális és helyi körülményeknek megfelelően, valamint a célcsoportba tartozó fiatalok nemére és sokféleségére figyelemmel – négy szakasz (feltérképezés, tájékoztatás, előkészítés és ajánlat) köré szerveződő iránymutatásokon kell alapulniuk. Ezek az iránymutatások a következők:

Feltérképezés

A célcsoport, az elérhető szolgáltatások és a szükséges készségek azonosítása

erősítsék meg a célcsoport feltérképezését, hogy megfelelőbb képet lehessen alkotni a NEET-fiatalok sokféleségéről és arról a személyre szabott támogatásról, amelyre valószínűleg szükségük lesz, beleértve a gazdasági recesszió által negatívan érintett NEET-fiatalokat is;

térképezzék fel a különböző támogatási szükségletekhez elérhető szolgáltatásokat, vegyenek igénybe (például a munkaerőpiacra vonatkozó nagy adathalmazok felhasználásával készített) nemzeti készségigény-előrejelzéseket – rendelkezésre álló helyi készségigény-előrejelzésekkel együtt – a munkaerőpiacon keresett készségek azonosítása érdekében, különös figyelmet fordítva a regionális piac sajátosságaira, valamint a vidéki, távoli vagy hátrányos helyzetű városi területeken élő fiatalok előtt álló akadályokra;

A megelőzés lehetővé tétele nyomonkövető és korai figyelmeztető rendszerekkel

erősítsék meg a korai figyelmeztető rendszereket és a nyomonkövető kapacitásokat azon fiatalok azonosítása érdekében, akik ki vannak téve a NEET-csoportba kerülés kockázatának, hozzájárulva ugyanakkor az oktatás és képzés korai elhagyásának megelőzéséhez is (például pályaválasztási tanácsadással az iskolákban, rugalmasabb tanulási pályákkal és több munkaalapú tanulási lehetőséggel) az oktatási ágazattal, a szülőkkel vagy a törvényes gyámokkal és a helyi közösségekkel együttműködésben, valamint az ifjúsági, szociális, egészségügyi és foglalkoztatási szolgálatok bevonásával;

Tájékoztatás

Figyelemfelhívás és célzott kommunikáció

válasszanak modern, ifjúságbarát és helyi információs csatornákat és tájékoztatási programokat a figyelemfelhívó tevékenységekhez, felhasználva digitális és nem digitális lehetőségeket, biztosítva ugyanakkor a fiatalok, az ifjúságsegítők és a helyi ifjúsági szervezetek, a családok és a szülői társulások bevonását;

minden kommunikáció során alkalmazzanak jól felismerhető, adott esetben a Bizottság által rendelkezésre bocsátott iránymutatásokon alapuló vizuális stílust, biztosítva ugyanakkor az elérhető támogatás valamennyi típusára vonatkozó hozzáférhető és könnyen érthető információt, például az adott ország nyelvén (nyelvein) elérhető egységes webportál révén. A kommunikáció során kerülni kell a sztereotípiákat;

A veszélyeztetett csoportokat célzó tájékoztatás fokozása

fordítsanak fokozottabb figyelmet a NEET-fiatalokra (különösen a veszélyeztetett csoportokba tartozó fiatalokra, beleértve a fogyatékossággal élőket és a többdimenziós problémákkal küzdőket is), speciálisan képzett szolgáltatókat és olyan kiegészítő stratégiákat alkalmazva, mint például az ifjúsági munka, az ifjúsági nagykövetek és a fiatalok egyedi csoportjaival kapcsolatban álló partnerekkel folytatott együttműködés. A legnehezebben elérhető NEET-fiatalok esetében vizsgálják meg az ellátások nyújtásával történő koordináció, valamint a mobil egységek alkalmazásának lehetőségét;

Előkészítés

Profilalkotó eszközök alkalmazása egyénre szabott cselekvési tervek kidolgozásához

javítsák a profilalkotó és a szűrést szolgáló eszközöket és gyakorlatokat a szükségletek és a válaszok párosítása érdekében, olyan többváltozós, a nemek közötti egyenlőség szempontját figyelembe vevő profilalkotási és szűrési megközelítés alkalmazásával, amely figyelembe veszi az érintett fiatal személy preferenciáit és motivációit, készségeit és korábbi munkatapasztalatait, korlátait és hátrányait, beleértve munkanélküliségük vagy inaktivitásuk okait, vagy a vidéki, távoli vagy hátrányos helyzetű városi területeken való tartózkodásukkal kapcsolatos okokat;

biztosítsák, hogy a tanácsadási folyamat az állami foglalkoztatási szolgálatoknál megerősítést nyerjen, és hogy az ifjúsági garancia-szolgáltatók megfelelő személyzeti kapacitással rendelkezzenek, beleértve a profilalkotó és a szűrést szolgáló eszközök működtetésére és fejlesztésére, valamint a személyközpontú szükségleteket és válaszokat figyelembe vevő, egyénre szabott cselekvési tervek kidolgozására speciálisan kiképzett személyzetet is;

Tanácsadás, iránymutatás és mentorálás

10.

erősítsék meg az előkészítési szakaszt képzett tanácsadók által nyújtott személyközpontú tanácsadással, iránymutatással és mentorálással, megfelelve az érintett egyének szükségleteinek, és kellő figyelmet fordítva a nemi elfogultságra és a megkülönböztetés egyéb formáira. Akár karriertanácsadással, akár a vállalkozói készség támogatásával készítsék fel a NEET-fiatalokat a munka változó jellegére és az egész életen át tartó tanulás követelményeire, ugyanakkor egyéni segítségnyújtást, motivációs munkát, érdekérvényesítést vagy a társak által nyújtott támogatást is biztosítva a NEET- fiatalok számára;

11.

a tanácsadás, iránymutatás és mentorálás során tegyenek lehetővé holisztikusabb megközelítést azáltal, hogy a fiatalokat továbbirányítják olyan partnerekhez (így például oktatási és képzési intézményekhez, szociális partnerekhez és ifjúsági szervezetekhez, valamint ifjúságsegítőkhöz, egészségügyi és szociális szolgálatokhoz), akik segíthetnek motiválni és támogatni ezeket a fiatalokat abban, hogy leküzdjék a foglalkoztatást nehezítő egyéb akadályokat;

A digitális készségek fejlesztése előkészítő képzéssel

12.

például az Európai Digitális Kompetenciakeret (DigComp) és a rendelkezésre álló értékelési és önértékelési eszközök felhasználásával mérjék fel minden olyan NEET-fiatal digitális készségeit, aki regisztrál az ifjúsági garancia keretében, biztosítva, hogy az azonosított hiányosságok alapján minden olyan fiatal, akinek célzott előkészítő képzésre van szüksége, kaphasson ilyen képzést digitális készségeinek fejlesztése érdekében;

13.

biztosítsák az előkészítő képzés keretében elért nem formális és informális tanulási eredmények érvényesítését és elismerését az oktatási és képzési rendszerekbe épített érvényesítési megoldások alkalmazásával, olyan meglévő eszközök alkalmazásával, mint például az Europass, lehetővé téve a képesítések gyűjtését illetően a modulárisabb megközelítést, fokozva a tanulási eredményeket és javítva az elismerést;

Egyéb fontos készségek értékelése, fejlesztése és érvényesítése

14.

biztosítsák, hogy az előkészítési szakasz segítse elő a főként a digitális, zöld, nyelvi, vállalkozói és életpályamenedzsment-készségekre irányuló, adott esetben megfelelőnek ítélt továbbképzést és átképzést, a meglévő kompetencia-referenciakeretek, önértékelési és önértékelési eszközök és érvényesítési estközök alkalmazásával, hogy segítsenek a fiataloknak a lehetőségek megragadásában a növekvő ágazatokban, és felkészítve őket a változó munkaerőpiac szükségleteire;

Ajánlat

A foglalkoztatási és a kezdő vállalkozásokra irányuló ösztönzők sikeressé tétele

15.

alkalmazzanak célzott és jól tervezett foglalkoztatási ösztönzőket, így például bértámogatást, alkalmazási ösztönzőket („bónuszokat”), a társadalombiztosítási járulékok csökkentését, adójóváírást vagy fogyatékossági ellátásokat, valamint a kezdő vállalkozásokra irányuló ösztönzőket annak érdekében, hogy a fiatalok fenntartható munkaerőpiaci integrációjához színvonalas lehetőségeket teremtsenek; adott esetben a fiatalok önfoglalkoztatását előmozdító ajánlatokat alapos képzéssel és átfogó vállalkozói tanácsadással kell összekötni;

Az ajánlat összehangolása a meglévő normákkal a minőség és a méltányosság biztosítása érdekében

16.

az állásajánlatokat hozzák összhangba a szociális jogok európai pillérének releváns alapelveivel, biztosítva minden területen a nőkkel és férfiakkal szembeni egyenlő bánásmódot és az esélyegyenlőséget, valamint a tisztességes munkafeltételekhez való jogot, a szociális védelemhez és képzéshez való hozzáférést, a próbaidő észszerű időtartamát, továbbá tiltva az atipikus szerződésekkel való visszaélést;

17.

a továbbképzési ajánlatok diverzifikálásával – például rugalmas tanulási pályák, munkaalapú tanulás, áthidaló programok és második esélyt kínáló programok révén – könnyítsék meg a fiatalok számára a visszatérést az oktatásba és a képzésbe, biztosítva adott esetben a nem formális és az informális tanulás érvényesítését;

18.

fokozzák a színvonalas tanulószerződéses gyakorlati képzések támogatását, és biztosítsák, hogy az ajánlatok megfeleljenek a színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzések európai keretrendszerében megállapított minimumkövetelményeknek;

19.

biztosítsák, hogy a szakmai gyakorlatra vonatkozó ajánlatok megfeleljenek a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszerében megállapított minimumkövetelményeknek;

Elhelyezkedés utáni támogatás nyújtása és a visszajelzések felhasználása

20.

terjesszék ki az elhelyezkedés után a fiatalok számára nyújtott folytatólagos támogatást, hogy segítsenek nekik megbirkózni az új helyzetekkel, és szükség esetén módosítsák az egyénre szabott cselekvési terveket, kihasználva az elhelyezkedés után adott visszajelzések nyújtotta lehetőséget annak biztosítására, hogy színvonalas ajánlattételre került sor, továbbá annak megelőzésére, hogy a fiatalok NEET-státuszba essenek vissza;

Horizontális támogatás

A partnerségek mobilizálása

21.

a kormányzás valamennyi szintjén erősítsék meg a partnerségeket az ifjúságigarancia-szolgáltatók és az érintett érdekelt felek, így például a munkáltatók, az oktatási és képzési intézmények, a szociális partnerek, az ifjúságsegítő szolgálatok, a szolidaritást nyújtó és civil tevékenységeket végző felek, az ifjúsági szervezetek és más civil társadalmi szervezetek között; mozdítsák elő az ifjúságigarancia-szolgáltatók és más szociális – így például gyermekgondozási, egészségügyi, rehabilitációs, szociális lakhatási és akadálymentesítési szolgálatok – közötti együttműködésre vonatkozó előírásokat;

22.

mozdítsák elő az olyan integrált szolgáltatási modellek – így például az egyablakos ügyintézési pontok, az egyesített ügykezelés vagy a multidiszciplináris csoportok – további fejlesztését, amelyek megerősítik a partnerségeket és egyedüli kapcsolattartó pontként szolgálnak a fiatalok számára;

Az adatgyűjtésnek és a rendszerek nyomon követésének a javítása

23.

fokozzák az utánkövetési adatok bővítését célzó erőfeszítéseket olyan rendszerek megerősítésével, amelyek lehetővé teszik a fiatalok nyomon követését az ajánlatok elfogadása után a hosszú távú, fenntartható munkaerőpiaci integráció nyomon követése érdekében;

24.

az adatvédelmi szabályok tiszteletben tartása mellett ösztönözzék a nyomonkövető, profilalkotási és utánkövetési adatok szélesebb körű megosztását az ifjúságigarancia-partnerek között a támogatás javítása érdekében, ami különösen fontos a veszélyeztetett NEET-fiatalokat célzó beavatkozások sikere szempontjából;

Az alapok teljes és optimális kihasználása

25.

fordítsanak megfelelő nemzeti forrásokat a megerősített ifjúsági garancia által meghatározott szakpolitikai intézkedések végrehajtására, biztosítva, hogy azokat jól célzottan a fiatalok – és különösen a legveszélyeztetettebb csoportok – egyéni szükségleteire szánják;

26.

gondoskodjanak a kohéziós politika keretébe tartozó jelenlegi uniós eszközök, különösen az IFK, az ESZA és az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) (2014–2020) teljes és optimális kihasználásáról, továbbá mobilizálják a REACT-EU, valamint az ESZA+ és az ERFA (2021–2027) keretében nyújtott kiegészítő források jelentős részét az ifjúsági foglalkoztatás, az oktatás és a képzés támogatása, az ifjúsági munkanélküliség és inaktivitás megelőzése, valamint a releváns szakpolitikai reformok végrehajtása érdekében;

27.

aknázzák ki a nemzeti finanszírozási források egyéb olyan uniós finanszírozási forrásokkal történő kiegészítésében rejlő lehetőséget, amelyek hozzájárulhatnak a megerősített ifjúsági garancia végrehajtásához, különös tekintettel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközre, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra (EMVA), az InvestEU programra, a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra (MMIA), az Erasmus+ programra és a technikai támogatási eszközre;

ÜDVÖZLI A BIZOTTSÁG AZON SZÁNDÉKÁT, HOGY:

Az adatgyűjtésnek és a rendszerek nyomon követésének a javítása

28.

továbbra is támogatja az ifjúsági garanciarendszerek közösen elfogadott mutatórendszer alapján történő kvantitatív nyomon követését, megfelelő esetben kiigazításokat javasolva ezen ajánlás fényében;

29.

2022-től kezdve javítja a NEET-célcsoport értékelésének részletességét, kihasználva az uniós munkaerő-felmérésnek az (EU) 2019/1700 rendelet nyújtotta fejlesztéséből származó előnyöket;

A végrehajtás nyomon követése

30.

ezen ajánlás értelmében nyomon követi az ifjúsági garanciarendszerek végrehajtását a Foglalkoztatási Bizottság (a továbbiakban: EMCO) által az európai szemeszter keretében végzett többoldalú felügyelet révén;

31.

az európai szemeszter kontextusában rendszeresen párbeszédet folytat a tagállamokkal, hogy biztosítsa az ifjúsági foglalkoztatási szakpolitikákba és programokba való folyamatos nemzeti beruházás nyomon követését; adott esetben országspecifikus ajánlásokat intéz a tagállamokhoz a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatások alapján;

32.

rendszeres jelentéseket készít az EMCO számára az ifjúsági garanciarendszerek végrehajtására és eredményeire vonatkozó fejleményekről;

Figyelemfelhívás és célzott kommunikáció

33.

megerősíti a tagállamok figyelemfelhívó és kommunikációs erőfeszítéseinek támogatását, valamint megerősíti az eredmények és a bevált gyakorlatok tagállamok közötti terjesztését, többek között az állami foglalkoztatási szolgálatok európai hálózatán keresztül.

Az ifjúsági garancia létrehozásáról szóló, 2013. április 22-i tanácsi ajánlás helyébe ezen ajánlás lép.

Kelt Brüsszelben, 2020. október 30-án.

a Tanács részéről

az elnök

M. ROTH

(1) A Tanács (EU) 2019/1181 határozata (2019. július 8.) a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról (HL L 185., 2019.7.11., 44. o.).

(2) HL C 398., 2012.12.22., 1. o.

(3) HL C 484., 2016.12.24., 1. o.

(4) HL C 189., 2018.6.4., 1. o.

(5) HL C 88., 2014.3.27., 1. o.

(6) HL C 153., 2018.5.2., 1. o.

(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1700 rendelete (2019. október 10.) az egyedi szinten, mintavétel útján gyűjtött adatokon alapuló, személyekre és háztartásokra vonatkozó európai statisztikák közös keretének létrehozásáról, a 808/2004/EK, a 452/2008/EK és az 1338/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint az 1177/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 577/98/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 261I., 2019.10.14., 1. o.).

(8) HL C 120., 2013.4.26., 1. o.

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

4.11.2020

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 372/13

A Vallon Kormánynak a gáznemű szénhidrogének kitermelésére vonatkozó kizárólagos engedély, az úgynevezett „Permis du sud de Charleroi” iránti kérelemre vonatkozó hirdetménye

(2020/C 372/05)

Ez a hirdetmény a Monceau-Fontaine-i bányák három korábbi telephelyére vonatkozik: a Marchienne-au-Pont-i 19. számú, korábbi „Bas Long Prés” telephelyre, a marcinelle-i 23. számú, korábbi „Cerisier” telephelyre és a couillet-i 24. számú, korábbi „Fiestaux” telephelyre. A korábbi bányák maradéktereiben található bányagáz kitermelésére vonatkozik.

A terület határait a Lambert 72 koordinátarendszer alábbi pontjai határozzák meg:

Pontok	X [m]	Y [m]
1	152 132	123 126
2	153 955	122 474
3	153 921	122 280
4	154 572	121 753
5	155 653	121 550
6	157 064	120 821
7	157 880	120 633
8	158 403	119 595
9	158 748	119 047
10	158 722	117 155
11	157 045	116 198
12	157 039	117 804
13	156 324	119 247
14	155 331	119 142
15	154 554	118 607
16	154 038	118 602
17	154 165	116 909
18	153 485	116 828
19	152 995	117 176
20	152 916	117 161
21	151 972	117 375
22	152 174	118 454
23	151 575	118 552
24	151 320	119 581
25	152 025	119 902
26	152 066	119 947
27	150 788	120 206
28	149 003	119 572
29	148 285	119 971
30	147 939	123 371

A gáz feltárását és kitermelését a bitumenes kőzetek, a kőolaj és a gyúlékony gázok feltárásáról és kitermeléséről szóló, 1939. november 28-i 83. számú királyi határozat szabályozza.

A környezetvédelmi, természetvédelmi, erdőgazdálkodási, vidékügyi és állatjóléti miniszter felkéri az ebben a feltárásban és kitermelésben érdekelt személyeket, hogy a jelen hirdetmény közzétételétől számított kilencven napon belül nyújtsanak be engedélykérelmet az alábbiaknak megfelelően.

A kérelmek benyújtásának feltételeit a kőolaj és a gyúlékony gázok feltárására és kitermelésére vonatkozó kizárólagos engedély iránti kérelmek elbírálásának formájáról és eljárásáról, valamint a hatásvizsgálat alá eső projektek és minősített létesítmények jegyzékének megállapításáról szóló, 2002. július 4-i vallon kormányhatározat módosításáról szóló, 2009. március 19-i vallon kormányhatározat 6. cikke állapítja meg. Minden kérelemhez kitermelési programot kell mellékelni.

A kérelmek benyújtása és a jogosultság megadásának feltételei

Az eredeti kérelem és a konkurrens kérelmek előterjesztőinek bizonyítaniuk kell, hogy megfelelnek az engedély megszerzéséhez szükséges, a fent említett 2009. március 19-i határozat 6. cikkének 2. és 3. bekezdésében meghatározott feltételeknek.

A kérelmeket ajánlott levélben a környezetvédelmi, természetvédelmi, erdőgazdálkodási, vidékügyi és állatjóléti miniszternek kell megküldeni az alábbi címre:

rue d’Harscamp 22

5000 Namur

BELGIUM

A vallon kormány a következő objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján hozza meg döntését:

a)	a kérelmezők műszaki és pénzügyi alkalmassága;

b)	a kérdéses földrajzi területen a kutatás, feltárás vagy kitermelés megkezdésének tervezett módja;

amennyiben a műszaki és pénzügyi alkalmasság, valamint a kutatási és feltárási program tekintetében több kérelem is azonos értékűnek bizonyul:

1.	a munkaprogram kidolgozásához készült előzetes tanulmányok minősége;

2.	a kérelmezők által más engedélyekhez kapcsolódóan tanúsított hatékonyság és szakértelem, különös tekintettel a környezetvédelemre;

3.	a kérelmezők által már feltárt vagy kitermelt terület esetleges közelsége;

4.	a Vallon Régió és az ott folyó technológiai tevékenységek fejlesztésére gyakorolt kedvező hatások.

Szabványelőírások

Az érintett tevékenységek gyakorlásának és beszüntetésének feltételeit és minimumkövetelményeit tartalmazó szabványelőírások a Vallon Közszolgálat (Service public de Wallonie) mezőgazdaságért, természeti erőforrásokért és környezetvédelemért felelős szervének honlapján érhetők el: http://environnement.wallonie.be

További tájékoztatásért forduljon a Vallon Közszolgálat (Service public de Wallonie) mezőgazdaságért, természeti erőforrásokért és környezetvédelemért felelős szervéhez (Avenue Prince de Liège 15, 5100 Jambes, Belgium) - az Ipari, Földtani és Bányászati Kockázatok Igazgatóságához (Direction des risques industriels, géologiques et miniers) (tel.: + 32 81336136 – e-mail: risques.environnement@spw.wallonie.be).

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 372

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	63. évfolyam 2020. november 4.

Tartalom		Oldal
	I Állásfoglalások, ajánlások és vélemények
	AJÁNLÁSOK
	Tanács
2020/C 372/01	A Tanács ajánlása (2020. október 30.) az Út a munka világába – Az ifjúsági garancia megerősítése témájában és az ifjúsági garancia létrehozásáról szóló, 2013. április 22-i tanácsi ajánlás felváltásáról	1

	III Előkészítő jogi aktusok
	EURÓPAI KÖZPONTI BANK
2020/C 372/03	Az Európai Központi Bank Kormányzótanácsának Véleménye (2020. október 28.) az Európai Központi Bank Igazgatósága egy tagjának kinevezéséről szóló tanácsi ajánlásról (CON/2020/26)	11

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Európai Bizottság
2020/C 372/04	Az Európai Központi Bank által a főbb pénzügyi operációknál alkalmazott kamatláb: 0,00 % 2020. november 1. — Euroátváltási árfolyamok	12
	A TAGÁLLAMOKTÓL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
2020/C 372/05	A Vallon Kormánynak a gáznemű szénhidrogének kitermelésére vonatkozó kizárólagos engedély, az úgynevezett Permis du sud de Charleroi iránti kérelemre vonatkozó hirdetménye	13
2020/C 372/06	A tagállamok által a halászat tilalmával összefüggésben nyújtott tájékoztatás	15

	V Hirdetmények
	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2020/C 372/07	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám M.9991 — MassMutual/MVC Capital) Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	16

	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Európai Bizottság
2020/C 372/02	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám M.9875 — BGL BNP Paribas/POST Luxembourg/i-Hub) ( 1 )	10

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,1702
JPY	Japán yen	122,56
DKK	Dán korona	7,4462
GBP	Angol font	0,90042
SEK	Svéd korona	10,3835
CHF	Svájci frank	1,0709
ISK	Izlandi korona	163,70
NOK	Norvég korona	11,0103
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	26,913
HUF	Magyar forint	363,82
PLN	Lengyel zloty	4,5680
RON	Román lej	4,8675
TRY	Török líra	9,9840
AUD	Ausztrál dollár	1,6406
CAD	Kanadai dollár	1,5385
HKD	Hongkongi dollár	9,0694
NZD	Új-zélandi dollár	1,7531
SGD	Szingapúri dollár	1,5931
KRW	Dél-Koreai won	1 323,74
ZAR	Dél-Afrikai rand	18,7681
CNY	Kínai renminbi	7,8198
HRK	Horvát kuna	7,5595
IDR	Indonéz rúpia	16 946,31
MYR	Maláj ringgit	4,8634
PHP	Fülöp-szigeteki peso	56,584
RUB	Orosz rubel	92,8975
THB	Thaiföldi baht	36,329
BRL	Brazil real	6,6742
MXN	Mexikói peso	24,7581
INR	Indiai rúpia	87,0695

A tilalom bevezetésének dátuma és időpontja	2020.10.15.
Időtartam	2020.10.15. – 2020.12.31.
Tagállam	Portugália
Állomány vagy állománycsoport	ALF/3X14-
Faj	Nyálkásfejű halak (Beryx spp.)
Övezet	A 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 12 és 14 övezet uniós és nemzetközi vizei
Halászhajótípus(ok)	---
Hivatkozási szám	29/TQ2025


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.