Az Európai Unió Bírósága utolsó kiadványai az Európai Unió Hivatalos Lapjában

(2020/C 359/01)

Utolsó kiadvány

HL C 348., 2020.10.19.

Korábbi közzétételek

HL C 339., 2020.10.12.

HL C 329., 2020.10.5.

HL C 320., 2020.9.28.

HL C 313., 2020.9.21.

HL C 304., 2020.9.14.

HL C 297., 2020.9.7.

Ezek a következő helyeken hozzáférhetők:

EUR-Lex: http://eur-lex.europa.eu

A Törvényszék (ötödik tanács) T-352/19. sz., Gamma-A kontra EUIPO – Zivju pārstrādes uzņēmumu serviss ügyben 2020. március 12-én hozott ítélete ellen a Gamma-A SIA által 2020. május 11-én benyújtott fellebbezés

(C-199/20. P. sz. ügy)

(2020/C 359/02)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: Gamma-A SIA (képviselő: M. Liguts advokāts)

A másik fél az eljárásban: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A Bíróság (a fellebbezés megengedhetőségéről határozó tanács) 2020. szeptember 3-i végzésében úgy határozott, hogy a fellebbezés nem megengedhető, és hogy a fellebbező maga viseli saját költségeit.

A Törvényszék (ötödik tanács) T-353/19. sz., Gamma-A kontra EUIPO – Zivju pārstrādes uzņēmumu serviss ügyben 2020. március 12-én hozott ítélete ellen a Gamma-A SIA által 2020. május 11-én benyújtott fellebbezés

(C-200/20. P. sz. ügy)

(2020/C 359/03)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: Gamma-A SIA (képviselő: M. Liguts advokāts)

Másik fél az eljárásban: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A Bíróság (a fellebbezés megengedhetőségéről határozó tanács) 2020. szeptember 3-i végzésében úgy határozott, hogy a fellebbezés nem megengedhető, és hogy a fellebbező maga viseli saját költségeit.

A Bundesgerichtshof (Németország) által 2020. július 15-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Facebook Ireland Limited kontra Bundesverband der Verbraucherzentralen und Verbraucherverbände – Verbraucherzentrale Bundesverband e.V.

(C-319/20. sz. ügy)

(2020/C 359/04)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Bundesgerichtshof

Az alapeljárás felei

Felperes: Facebook Ireland Limited

Alperes: Bundesverband der Verbraucherzentralen und Verbraucherverbände – Verbraucherzentrale Bundesverband e.V.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

Ellentétesek-e az (EU) 2016/679 rendelet (1) VIII. fejezetében, különösen a 80. cikkének (1) és (2) bekezdésében, valamint a 84. cikkének (1) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel az olyan nemzeti rendelkezések, amelyek – a rendelet alkalmazásának nyomon követésére és kikényszerítésére hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságok beavatkozási jogkörei és az érintettek jogorvoslati lehetőségei mellett – egyrészt a versenytársak, másrészt a nemzeti jog alapján feljogosított egyesületek, egységek és kamarák számára lehetővé teszik, hogy az (EU) 2016/679 rendelet megsértése miatt az egyes érintettek konkrét jogainak megsértésétől függetlenül és a valamely érintettől kapott megbízás nélkül polgári bíróságok előtt indított kereset útján fellépjenek a jogsértővel szemben a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalmának vagy a valamely fogyasztóvédelemről szóló törvény megsértésének vagy az érvénytelen általános szerződési feltételek alkalmazása tilalmának szempontja alapján?

---

(1)  A természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2016. L 119., 1. o.; helyesbítések: HL 2016. L 314., 72. o.; HL 2018. L 127., 2. o.).

Az Audiencia Provincial de Barcelona (Spanyolország) által 2020. július 20-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – CDT, SA kontra MIMR, HRMM

(C-321/20. sz. ügy)

(2020/C 359/05)

Az eljárás nyelve: spanyol

A kérdést előterjesztő bíróság

Audiencia Provincial de Barcelona

Az alapeljárás felei

Felperes: CDT, SA

Alperesek: MIMR, HRMM

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

A Bíróság olyan ítélete esetén, amely egy uniós irányelvet értelmez és alkalmaz, és amely megállapítja, hogy egy nemzeti jogszabály az irányelvvel ellentétes, e nemzeti jogszabályt azonnal figyelmen kívül kell-e hagyni, vagy azt továbbra is alkalmazni kell a magánszemélyek közötti jogviszonyokban mindaddig, amíg a nemzeti jogalkotó azt nem módosítja? A kérdést előterjesztő bíróság azt kéri, hogy a Bíróság a kérdést általánosságban, illetve a 2012. június 14-i ítéletre, (1) valamint annak a fogyasztók és felhasználók védelméről szóló általános törvény 83. cikkének eredeti szövegére gyakorolt hatásaira tekintettel válaszolja meg.

2)

Ellentétes-e az európai uniós jogrend szerves részét képező jogbiztonság elvével valamely szerződéses feltétel tartalmának teljes egészében való eltörlése e feltétel tisztességtelenségének megállapítása miatt azokban az esetekben, amikor a szerződés megkötésének és a feltétel meghatározásának időpontjában nem volt olyan kritérium, amely meghatározta volna, hogy mi számít tisztességtelennek a feltétel által hivatkozott szempontból, mivel ezzel kapcsolatban nem létezett sem jogszabály, sem pedig bírósági ítélkezési gyakorlat? Igenlő válasz esetén ez azzal a következménnyel jár, hogy csak a szóban forgó feltételben tisztességtelennek minősített szempont törlésére kerül sor?

3)

Ugyanezen elvvel ellentétes-e egy belső jogi szabályt értelmező ítélkezési gyakorlatbeli kritériumnak az e kritérium meghatározása előtti olyan szerződésekre történő alkalmazása, amelyek megkötésére akkor került sor, amikor a bíróságok által alkalmazott általános kritérium ellentétes volt az új ítélkezési gyakorlatbeli kritériummal?

---

(1)  2012. június 14-i Banco Español de Crédito ítélet (C-618/10, EU:C:2012:349).

A Tribunal Superior de Justicia de Cataluña (Spanyolország) által 2020. július 23-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – IP kontra Tribunal Económico-Administrativo Regional de Cataluña (TEAR de Cataluña)

(C-330/20. sz. ügy)

(2020/C 359/06)

Az eljárás nyelve: spanyol

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunal Superior de Justicia de Cataluña

Az alapeljárás felei

Felperes: IP

Alperes: Tribunal Económico-Administrativo Regional de Cataluña (TEAR de Cataluña)

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Ellentétes-e a közösségi joggal – az EUMSZ 63. cikkel és az EUMSZ 65. cikkel, valamint a szabad mozgás, az egyenlő bánásmód és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvével – az olyan nemzeti szabály, mint a Ley del Impuesto sobre la Renta de las Personas Físicas 35/2006, de 28 de noviembre (a természetes személyek jövedelemadójáról szóló, 2006. november 28-i 35/2006. sz. törvény) 39. cikkének 2. bekezdése – a Ley 7/2012, de 29 de octubre (2012. október 29-i 7/2012. sz. törvény) 3. cikkének második bekezdése szerinti változatban –, amely a „nem igazolt vagyongyarapodásokat” úgy minősíti, hogy „mindenképpen” adót kell utánuk fizetni az el nem évült időszakok legrégebbi időszakában, ha a külföldön található vagyontárgyak, vagy a külföldön elhelyezett vagyoni jogok és eszközök tekintetében a tájékoztatási kötelezettséget 720-as nyomtatvánnyal alakilag nem teljesítik[,] vagy azt késedelmesen teljesítik, figyelmen kívül hagyva a Ley General Tributaria 58/2003 (az 58/2003. sz. általános adótörvény) által előírt elévülési szabályokat, kivéve, ha „bevallott jövedelmekről” van szó, vagy olyan időszakból származó jövedelmekről, amikor [az adóalany felperes] Spanyolországban nem rendelkezett belföldi adóilletőséggel?

2)

Amennyiben az első kérdésre nemleges válasz adandó mert azt arányosnak tekintik, ellentétes-e a közösségi joggal – az EUMSZ 63. cikkel és az EUMSZ 65. cikkel, valamint a szabad mozgás, az egyenlő bánásmód, a hátrányos megkülönböztetés tilalmának és arányosság elvével – az olyan nemzeti szabályozás, mint a Ley del Impuesto sobre la Renta de las Personas Físicas 35/2006, de 28 de noviembre (a természetes személyek jövedelemadójáról szóló, 2006. november 28-i 35/2006. sz. törvény) 39. cikkének 2. bekezdése, amely a fenti jogkövetkezményeket írja elő azon tényállás esetén is, ha e jövedelmeket késedelmesen vallották be, de azelőtt, hogy bármilyen ellenőrzési eljárást indítottak volna és erről értesítést küldtek volna, és bármely adóügyi információcsere iránti megkeresést kibocsátottak volna, mivel erre létezik harmadik állammal fennálló hatályos mechanizmus?

A Cour de cassation (Franciaország) által 2020. július 24-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – VD

(C-339/20. sz. ügy)

(2020/C 359/07)

Az eljárás nyelve: francia

A kérdést előterjesztő bíróság

Cour de cassation

Az alapeljárás felei

Felperes: VD

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

A bennfentes kereskedelemről és a piaci manipulációról szóló, 2003. január 28-i 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) 12. cikke (2) bekezdésének a) és d) pontjából, valamint a 2016. július 3-tól az előbbi helyébe lépő, a piaci visszaélésekről szóló, 2014. április 16-i 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) (65) preambulumbekezdésére tekintettel értelmezett 23. cikke (2) bekezdésének g) és h) pontjából az átadott információk titkos jellegére és az érintett személyi kör általános jellegére figyelemmel nem következik-e az, hogy a nemzeti jogalkotónak lehetősége van arra, hogy az elektronikus hírközlési szolgáltatók számára a kapcsolati adatok ideiglenes, azonban általános megőrzését írja elő annak érdekében, hogy az irányelv 11. cikkében és a rendelet 22. cikkében említett hatóság számára lehetővé tegye, hogy amennyiben bizonyos személyekkel szemben a bennfentes kereskedelemben vagy piaci manipulációban való érintettség gyanúja merül fel, bekérje a szolgáltató meglévő adatforgalmi nyilvántartását, ha feltételezhető, hogy a vizsgálat tárgyához kapcsolódó e nyilvántartások a jogsértés megtörténtének bizonyítása szempontjából lényegesek lehetnek, mivel lehetővé teszik különösen az érintettek gyanú felmerülése előtti kapcsolatfelvételeinek a visszakövetését?

2)

Amennyiben a Bíróság olyan választ adna, amelynek alapján a Cour de cassation (semmítőszék) úgy tekintené, hogy a kapcsolati adatok megőrzésére vonatkozó francia jogszabály nem felel meg az uniós jognak, ideiglenesen fenn lehet-e tartani e jogszabály joghatásait a jogbizonytalanság elkerülése, valamint a korábban gyűjtött és megőrzött adatok e jogszabállyal elérni kívánt valamely célra történő felhasználásának lehetővé tétele érdekében?

3)

Valamely nemzeti bíróság ideiglenesen fenntarthatja-e egy olyan jogszabály joghatásait, amely a piaci visszaélésekre vonatkozó vizsgálatok lefolytatásával megbízott független közigazgatási hatóság alkalmazottai számára bíróság vagy másik független hatóság általi előzetes ellenőrzés nélkül lehetővé teszi a kapcsolati adatok beszerzését?

---

(1)  HL 2003. L 96., 16. o.; magyar nyelvű különkiadás 6 fejezet, 4 kötet, 367. o.

(2)  A piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2014. L 173., 1. o.).

A Verwaltungsgericht Wien (Ausztria) által 2020. július 31-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – IE kontra Magistrat der Stadt Wien

(C-357/20. sz. ügy)

(2020/C 359/08)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Verwaltungsgericht Wien

Az alapeljárás felei

Felperes: IE

Alperes: Magistrat der Stadt Wien

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)	Mi értendő az élőhelyvédelmi irányelv (1) 12. cikke (1) bekezdésének d) pontja értelmében vett „párzási [vagy] költőhely” alatt, és miképpen kell egy „párzási [vagy] költőhelyet” más helyektől térben elhatárolni?

2)	Milyen tényezők alapján kell meghatározni, hogy a párzási vagy költőhely fennállása időleges-e, és ha igen, milyen időtartamra korlátozódik?

3)	Milyen kritériumok alapján kell meghatározni, hogy egy bizonyos cselekmény vagy mulasztás a párzási vagy költőhely károsítását, illetve elpusztítását eredményezi-e?

4)	Milyen kritériumok alapján kell meghatározni, hogy az élőhelyvédelmi irányelv 12. cikke (1) bekezdésének d) pontja értelmében vett „pihenőhely” károsodott-e vagy elpusztult-e?

---

(1)  A természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelvnek (HL 1992. L 206., 7. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 102. o.) a környezetvédelem területén elfogadott egyes irányelveknek a Horvát Köztársaság csatlakozására tekintettel történő kiigazításáról szóló, 2013. május 13-i 2013/17/EU tanácsi irányelv (HL 2013. L 158., 193. o.) által módosított változata.

A Tribunal Superior de Justicia de Cataluña (Spanyolország) által 2020. augusztus 5-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – CZ kontra Tribunal Económico-Administrativo Regional de Cataluña (TEAR de Cataluña)

(C-366/20. sz. ügy)

(2020/C 359/09)

Az eljárás nyelve: spanyol

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunal Superior de Justicia de Cataluña

Az alapeljárás felei

Felperes: CZ

Alperes: Tribunal Económico-Administrativo Regional de Cataluña (TEAR de Cataluña)

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Ellentétes-e a közösségi joggal – az EUMSZ 63. cikkel és az EUMSZ 65. cikkel, valamint a szabad mozgás, az egyenlő bánásmód és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvével – az olyan nemzeti szabály, mint a Ley del Impuesto sobre la Renta de las Personas Físicas 35/2006, de 28 de noviembre (a természetes személyek jövedelemadójáról szóló, 2006. november 28-i 35/2006. sz. törvény) 39. cikkének 2. bekezdése – a Ley 7/2012, de 29 de octubre (2012. október 29-i 7/2012. sz. törvény) 3. cikkének második bekezdése szerinti változatban –, amely a „nem igazolt vagyongyarapodásokat” úgy minősíti, hogy „mindenképpen” adót kell utánuk fizetni az el nem évült időszakok legrégebbi időszakában, ha a külföldön található vagyontárgyak, vagy a külföldön elhelyezett vagyoni jogok és eszközök tekintetében a tájékoztatási kötelezettséget 720-as nyomtatvánnyal alakilag nem teljesítik[,] vagy azt késedelmesen teljesítik, figyelmen kívül hagyva a Ley General Tributaria 58/2003 (az 58/2003. sz. általános adótörvény) által előírt elévülési szabályokat, kivéve, ha „bevallott jövedelmekről” van szó, vagy olyan időszakból származó jövedelmekről, amikor [az adóalany felperes] Spanyolországban nem rendelkezett belföldi adóilletőséggel?

2)

Amennyiben az első kérdésre nemleges válasz adandó mert azt arányosnak tekintik, ellentétes-e a közösségi joggal – az EUMSZ 63. cikkel és az EUMSZ 65. cikkel, valamint a szabad mozgás, az egyenlő bánásmód, a hátrányos megkülönböztetés tilalmának és arányosság elvével – az olyan nemzeti szabályozás, mint a Ley del Impuesto sobre la Renta de las Personas Físicas 35/2006, de 28 de noviembre (a természetes személyek jövedelemadójáról szóló, 2006. november 28-i 35/2006. sz. törvény) 39. cikkének 2. bekezdése, amely a fenti jogkövetkezményeket írja elő azon tényállás esetén is, ha e jövedelmeket késedelmesen vallották be, de azelőtt, hogy bármilyen ellenőrzési eljárást indítottak volna és erről értesítést küldtek volna, és bármely adóügyi információcsere iránti megkeresést kibocsátottak volna, mivel erre létezik harmadik állammal fennálló hatályos mechanizmus?

A Satversmes tiesa (Lettország) által 2020. július 29-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Boriss Cilevičs és társai kontra Latvias Republikas Saeima

(C-391/20. sz. ügy)

(2020/C 359/10)

Az eljárás nyelve: lett

A kérdést előterjesztő bíróság

Satversmes tiesa

Az alapeljárás felei

Felperesek: Boriss Cilevičs, Valērijs Agešins, Vjačeslavs Dombrovskis, Vladimirs Nikonovs, Artūrs Rubiks, Ivans Ribakovs, Nikolajs Kabanovs, Igors Pimenovs, Vitālijs Orlovs, Edgars Kucins, Ivans Klementjevs, Inga Goldberga, Evija Papule, Jānis Krišāns, Jānis Urbanovičs, Ļubova Švecova, Sergejs Dolgopolovs, Andrejs Klementjevs, Regīna Ločmele-Luņova, Ivars Zariņš

A megtámadott aktust kibocsátó intézmény: Latvias Republikas Saeima

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Korlátozza-e egy, az alapügyben szereplőhöz hasonló szabályozás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 49. cikkében rögzített letelepedés szabadságát, vagy – másodlagosan – az [említett szerződés] 56. cikkében biztosított szolgáltatásnyújtás szabadságát, valamint a vállalkozásnak az Európai Unió Alapjogi Chartája 16. cikke által biztosított szabadságát?

2)	Milyen megfontolásokat kell figyelembe venni annak értékelése során, hogy az ilyen szabályozás igazolt, megfelelő és arányos-e azon jogszerű célkitűzésre tekintettel, amely a hivatalos nyelvnek mint a nemzeti identitás megnyilvánulásának védelmére irányul?

A Cour de cassation (Franciaország) által 2020. augusztus 20-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – SR

(C-397/20. sz. ügy)

(2020/C 359/11)

Az eljárás nyelve: francia

A kérdést előterjesztő bíróság

Cour de cassation

Az alapeljárás felei

Felperes: SR

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

A bennfentes kereskedelemről és a piaci manipulációról (piaci visszaélés) szóló, 2003. január 28-i 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) 12. cikke (2) bekezdésének a) és d) pontjából, valamint a 2016. július 3-tól az előbbi helyébe lépő, a piaci visszaélésekről szóló, 2014. április 16-i 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) (65) preambulumbekezdésére tekintettel értelmezett 23. cikke (2) bekezdésének g) és h) pontjából az átadott információk titkos jellegére és az érintett személyi kör általános jellegére figyelemmel nem következik-e az, hogy a nemzeti jogalkotónak lehetősége van arra, hogy az elektronikus hírközlési szolgáltatók számára a kapcsolati adatok ideiglenes, azonban általános megőrzését írja elő annak érdekében, hogy az irányelv 11. cikkében és a rendelet 22. cikkében említett hatóság számára lehetővé tegye, hogy amennyiben bizonyos személyekkel szemben a bennfentes kereskedelemben vagy piaci manipulációban való érintettség gyanúja merül fel, bekérje a szolgáltató meglévő adatforgalmi nyilvántartását, ha feltételezhető, hogy a vizsgálat tárgyához kapcsolódó e nyilvántartások a jogsértés megtörténtének bizonyítása szempontjából lényegesek lehetnek, mivel lehetővé teszik különösen az érintettek gyanú felmerülése előtti kapcsolatfelvételeinek a visszakövetését?

2)

Amennyiben a Bíróság olyan választ adna, amelynek alapján a Cour de cassation (semmítőszék) úgy tekintené, hogy a kapcsolati adatok megőrzésére vonatkozó francia jogszabály nem felel meg az uniós jognak, ideiglenesen fenn lehet-e tartani e jogszabály joghatásait a jogbizonytalanság elkerülése, valamint a korábban gyűjtött és megőrzött adatok e jogszabállyal elérni kívánt valamely célra történő felhasználásának lehetővé tétele érdekében?

3)

Valamely nemzeti bíróság ideiglenesen fenntarthatja-e egy olyan jogszabály joghatásait, amely a piaci visszaélésekre vonatkozó vizsgálatok lefolytatásával megbízott független közigazgatási hatóság alkalmazottai számára bíróság vagy másik független hatóság általi előzetes ellenőrzés nélkül lehetővé teszi a kapcsolati adatok beszerzését?

---

(1)  HL 2003. L 96., 16. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 4. kötet, 367. o.

(2)  A piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2014, L 173., 1. o.; helyesbítés: HL 2016. L 287., 320. o.).

A Krajský soud v Brně (Cseh Köztársaság) által 2020. augusztus 20-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – ELVOSPOL kontra Odvolací finanční ředitelství

(C-398/20. sz. ügy)

(2020/C 359/12)

Az eljárás nyelve: cseh

A kérdést előterjesztő bíróság

Krajský soud v Brně

Az alapeljárás felei

Felperes: ELVOSPOL

Alperes: Odvolací finanční ředitelství

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Ellentétes-e a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (1) 90. cikke (1) és (2) bekezdésének céljával az a nemzeti jogi szabályozás, amely a hozzáadottérték-adó alanya számára – akinél valamely másik adóalany részére nyújtott adóköteles szolgáltatással összefüggésben előzetes héafelszámítási kötelezettség keletkezett – olyan feltételt határoz meg, amely megakadályozza, hogy korrigálja az azon követelés után fizetendő adó összegét, amely e másik, a szolgáltatásért csak részben vagy egyáltalán nem fizető, adóalany fizetésképtelenségének bírósági megállapítását megelőző hat hónapban keletkezett?

---

(1)  HL 2006. L 347., 1. o.; helyesbítések: HL 2007. L 355., 60. o.; HL 2015. L 323., 31. o.

A Törvényszék (nyolcadik tanács) T-347/19. és T-348/19. sz., Enrico Falqui és Danilo Poggiolini kontra Európai Parlament egyesített ügyekben 2020. július 3-án hozott végzése ellen Danilo Poggiolini által 2020. szeptember 1-jén benyújtott fellebbezés

(C-408/20. P. sz. ügy)

(2020/C 359/13)

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Fellebbező: Danilo Poggiolini (képviselők: F. Sorrentino, A. Sandulli és B. Cimino avvocati)

A másik fél az eljárásban: Európai Parlament

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

nyilvánítsa elfogadhatónak az Európai Parlament Pénzügyi Főigazgatósága 2019. április 11-i D(2019) 14435. sz. feljegyzésének megsemmisítése és a Pénzügyi Főigazgatóság Képviselői Pénzügyi és Szociális Jogosultságok Igazgatósága Képviselői Fizetések és Szociális Jogosultságok Osztályának osztályvezetője által készített, 2019. július 8-i D309419. sz. feljegyzés megsemmisítése iránt a D. Poggiolini által benyújtott kérelmet; ennek érdekében semmisítse meg a fent említett feljegyzéseket, vagy ítélethozatal céljából utalja vissza az ügyet az Európai Unió Törvényszéke elé.

—	az Európai Parlamentet kötelezze a jelen eljárási szakasz és a Törvényszék előtti eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A fellebbező a T-348/19. sz. ügyben az Európai Unió Törvényszékének nyolcadik tanácsa által 2020. július 3-án hozott 951576. sz. végzés megsemmisítése iránt benyújtott kérelem alátámasztására három jogalapot hoz fel, konkrétan az alábbiakat:

a Törvényszék eljárási szabályzatának együttesen értelmezett 81. cikkében és 130. cikkének (1) bekezdésében meghatározott két hónapos határidő tekintetében azon kifogás elkésettségével kapcsolatos jogalap, amellyel az Európai Parlament a D. Poggiolini által a Törvényszék előtt indított kereset elfogadhatatlanságára hivatkozott, valamint a Törvényszék eljárási szabályzatának 60. cikke szerinti rendelkezésnek az e-Curia rendszerén keresztül benyújtott beadványokra való alkalmazhatóságával kapcsolatos jogalap, amely cikk értelmében „az eljárási határidők a távolságra tekintettel tíznapos átalány-határidővel meghosszabbodnak”;

az Európai Parlament Pénzügyi Főigazgatósága 2019. április 11-i D(2019) 14435. sz. feljegyzésének megtámadhatóságával kapcsolatos jogalap, amennyiben az azonnal joghatásokat váltott ki, továbbá a feljegyzés megsemmisítése iránti kérelem ebből eredő elfogadhatóságával kapcsolatos jogalap;

a Pénzügyi Főigazgatóság Képviselői Pénzügyi és Szociális Jogosultságok Igazgatósága Képviselői Fizetések és Szociális Jogosultságok Osztályának osztályvezetője által készített, 2019. július 8-i feljegyzés megsemmisítése iránti kérelem elfogadhatóságára vonatkozó jogalap, a Törvényszék eljárási szabályzatának 86. cikke szerinti kiigazítási beadvánnyal együtt annak szükségességével kapcsolatban, hogy – amennyiben minden feltétel teljesül – az említett beadványt fellebbezéssé kell alakítani.

A fellebbező további három jogalapra hivatkozik a 2019. április 11-i D(2019) 14435. sz. feljegyzés és a 2019. július 8-i D309419. sz. feljegyzés jogellenességével kapcsolatban, konkrétan az alábbiakra:

az Európai Parlament elnöksége által hozott, az európai parlamenti képviselők statútumának végrehajtási szabályzatáról szóló,2008. május 19-i és július 9-i határozat megsértésével kapcsolatos jogalap;

az arra alapított jogalap, hogy az Európai Parlament továbbra is alkalmazott egy (az olasz képviselőház elnökségének 14/2018. sz. határozatával bevezetett) érvénytelen nemzeti szabályozást;

az azzal kapcsolatos jogalap, hogy az Európai Parlament jogellenesen alkalmazott egy, az uniós jogrend alapvető elveivel, és elsősorban a bizalomvédelem elvével ellentétes nemzeti szabályozást és az uniós jog elsőbbsége elvének megsértésével kapcsolatos jogalap.

A Törvényszék (második tanács) T-143/19. sz., Solar Ileias Bompaina kontra Bizottság ügyben 2020. július 3-án hozott végzése ellen a Solar Ileias Bompaina AE által 2020. szeptember 11-én benyújtott fellebbezés

(C-429/20 P. sz. ügy)

(2020/C 359/14)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: Solar Ileias Bompaina AE (képviselők: A. Metaxas dikigoros, A. Bartosch Rechtsanwalt)

A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott végzést;

—	nyilvánítsa a keresetet elfogadhatónak, és utalja vissza az ügyet a Törvényszék elé.

Jogalapok és fontosabb érvek

A fellebbezés két jogalapon alapul.

Először is, a Törvényszék téves jogi elemzést folytatott le a kereset alapját képező tényekre vonatkozóan, ebből következően figyelmen kívül hagyta a fellebbező által előterjesztett panaszt annak ellenére, hogy tökéletesen tisztában volt e tények tartalmával.

Másodszor, a Törvényszék valószínűleg téves bizonyítási követelményeket alkalmazott.

2020. augusztus 18-án benyújtott kereset – Litván Köztársaság kontra Bizottság

(T-537/20. sz. ügy)

(2020/C 359/15)

Az eljárás nyelve: litván

Felek

Felperes: Litván Köztársaság (képviselők: R. Dzikovič és K. Dieninis)

Alperes: Európai Bizottság

A felek kérelmei

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	semmisítse meg a megtámadott határozatot (1) annyiban, amennyiben az a Litván Köztársaságra és a „korengedményes nyugdíj” intézkedésre (113. intézkedés) vonatkozik;

—	kötelezze a Bizottságot a költségek viselésére.

Jogalapok és főbb érvek

Keresetének alátámasztása érdekében a felperes egyetlen jogalapra hivatkozik. A felperes azt állítja, hogy a Bizottság a megtámadott határozat elfogadásakor, amelyben a kulcsfontosságú ellenőrzések hiányossága miatt 2 186 447,97 euró összegű korrekciót szabott ki Litvániával szemben, megsértette az 1306/2013/EU rendelet (2) 52. cikkének (2) bekezdését, a 908/2014/EU rendelet (3) 34. cikkének (6) bekezdését és 35. cikkének (1) bekezdését, valamint az arányosság elvét és az együttműködési kötelezettséget.

A Bizottság a meg nem felelés mértékének, a jogsértés jellegének és az Uniónak okozott pénzügyi kárnak a meghatározásakor átalánykorrekciót alkalmazott Litvániával szemben, noha a litván hatóságok olyan utólagos ellenőrzéseket végeztek, amelyek az Európai Unió Törvényszéke által a T-508/15. sz., Litván Köztársaság kontra Bizottság ügyben hozott ítéletre tekintettel javított szempontokon alapultak, az eredmények az uniós forrásokat ért tényleges kár pontos becsléséhez vezettek, és a meg nem felelés mértéke olyan csekély volt, hogy a Bizottság teljes mértékben megszüntethette a vizsgálatot.

---

(1)  Az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) terhére a tagállamok által kifizetett egyes kiadásoknak az európai uniós finanszírozásból való kizárásáról szóló, 2020. június 16-i (EU) 2020/859 bizottsági végrehajtási határozat (HL 2020. L 195., 59. o.).

(2)  A közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2013. L 347., 549. o.; helyesbítések: HL 2016. L 130., 7. o.; HL 2017. L 327., 83. o.; HL 2018. L 233., 3. o.).

(3)  Az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kifizető ügynökségek és más szervek, a pénzgazdálkodás, a számlaelszámolás, az ellenőrzési szabályok, a biztosítékok és az átláthatóság tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2014. augusztus 6-i 908/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (HL 2014. L 255., 59. o.; helyesbítés: HL 2015. L 114., 25. o.).

2020. augusztus 26-án benyújtott kereset – Guasch Pubill kontra EUIPO – Napkings (Takarítókendők, asztalterítők)

(T-538/20. sz. ügy)

(2020/C 359/16)

A keresetlevél nyelve: spanyol

Felek

Felperes: Marcos Guasch Pubill (Barcelona, Spanyolország) (képviselő: R. Guerras Mazón ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Napkings, SL (Madrid, Spanyolország)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott formatervezési minta jogosultja: a felperes

A vitatott formatervezési minta: közösségi formatervezési minta (Takarítókendők, asztalterítők) – 650 627–0003. sz. közösségi formatervezési minta

A megtámadott határozat: az EUIPO harmadik fellebbezési tanácsának 2020. június 23-án hozott határozata (R 1051/2019-3. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot, adjon helyt az ítélt dologra vonatkozó kifogásnak, és az EUIPO-t kötelezze a költségek viselésére;

—

másodlagosan utasítsa el a hivatkozott indokokat, és helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot, fogadjon el az utóbbi helyett új határozatot, amelyben elutasítja a törlési kérelmet valamennyi indok tekintetében, vagy utalja vissza az ügyet az EUIPO elé azon „további indokok” vizsgálata érdekében, amelyek vonatkozásában az EUIPO még nem határozott, továbbá az EUIPO-t kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok

—	A 6/2002/EK tanácsi rendelet 52. cikke (3) bekezdésének megsértése;

—	a 6/2002/EK tanácsi rendelet 7. cikke (1) bekezdésének megsértése;

—	a 6/2002/EK tanácsi rendelet 6. cikkével együttesen értelmezett 25. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése.

2020. szeptember 2-án benyújtott kereset – Sopra Steria Benelux és Unisys Belgium kontra Bizottság

(T-546/20. sz. ügy)

(2020/C 359/17)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperesek: Sopra Steria Benelux (Ixelles, Belgium), Unisys Belgium (Machelen, Belgium) (képviselők: L. Masson és G. Tilman ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

—

semmisítse meg az Európai Bizottság által a TAXUD/2019/OP/0006 számon kihirdetett és „CCN-Evolution: Specification, development, maintenance and 3rd level support of TAXUD IT platforms – Lot A: Evolution services for the CCN/CSI Platform” című közbeszerzési eljárás keretében hozott: — a felperesek által létrehozott konzorcium által benyújtott ajánlat elutasításáról; — a szerződésnek az ARHS-IBM konzorcium részére történő odaítéléséről szóló határozatot;

—	a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek két jogalapra hivatkoznak.

1.

Az első, egyrészt az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i 2018/1046 (EU, Euratom) európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2018. L 193., 1. o) I. melléklete 23. cikkének a megsértésére alapított jogalap. Másrészt e jogalap nyilvánvaló értékelési hibán alapul; — amennyiben a Bizottság nem ellenőrizte a nyertes ajánlattevő kirívóan alacsony árait; — amennyiben a Bizottság nem tekintette kirívóan a alacsonynak a nyertes ajánlattevő ajánlatát.

2.	A második, többek között az Európai Unió Alapjogi Chartája 41. cikkében foglalt, az indokolási kötelezettség megsértésére alapított jogalap, amennyiben a Bizottság nem indokolta megfelelően az arra vonatkozó határozatát, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlata nem minősül kirívóan alacsonynak.

2020. szeptember 3-án benyújtott kereset – Jeronimo Martins Polska kontra EUIPO – Rivella International (Riviva)

(T-551/20. sz. ügy)

(2020/C 359/18)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Jeronimo Martins Polska S. A. (Kostrzyn, Lengyelország) (képviselő: R. Skubisz ügyvéd)

Alperes: Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Rivella International AG (Rothrist, Svájc)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy bejelentője: a felperes

A vitatott védjegy: a Riviva európai uniós szóvédjegy bejelentése – 16888174. sz. védjegybejelentés

Az EUIPO előtti eljárás: felszólalási eljárás

A megtámadott határozat: az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsának 2020. július 1-jén hozott határozata (R 2420/2019-4. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—	az EUIPO-t és beavatkozása esetén a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő másik felet kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok

—	Az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 47. cikke (2) bekezdésének megsértése;

—	Az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése.

2020. szeptember 3-án benyújtott kereset – QB kontra EKB

(T-555/20. sz. ügy)

(2020/C 359/19)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: QB (képviselő: L. Levi ügyvéd)

Alperes: Európai Központi Bank

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	nyilvánítsa a jelen keresetet elfogadhatónak és megalapozottnak;

következésképpen:

—	semmisítse meg a 2015. évre vonatkozó, 2019. október 8-án készített értékelő jelentést

—	amennyiben szükséges, semmisítse meg a felperes közigazgatási jogorvoslati kérelmét elutasító 2020. február 7-i és a felperes panaszát elutasító június 24-i határozatot;

—	kötelezze az alperest a méltányosan 15 000 euróra tartott nem vagyoni kár megtérítésére;

—	az alperest kötelezze az összes költség viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes három jogalapra hivatkozik.

1.	Az első jogalap az EUMSZ 266. cikk és az értékelési útmutató megsértésén alapul, különösen, mivel nem került sor a felperes újbóli értékelésére, hanem csak az eredeti értékelő jelentésben szereplő értékelést másolták ki és illesztették be.

2.	A második jogalap az értékelési útmutató és eljárás, valamint a gondoskodási kötelezettség megsértésén alapul, különösen mivel a felperes értékelő jelentése nem jelöli meg a javítási lehetőségeket és nem határoz meg az értékelési útmutatóban megkövetelt értelemben vett célokat.

3.	Az harmadik jogalap a jogvita tárgyát képező értékelő jelentésben szereplő tényekkel kapcsolatos nyilvánvaló értékelési hibán alapul.