—

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre (EUSZ) és különösen annak 3. cikke (3) bekezdésére,

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 9. cikkére, amely előírja az EU számára a foglalkoztatás magas szintjének előmozdítását, a megfelelő szociális biztonság biztosítását, a társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet, valamint az oktatás, a képzés és az emberi egészség magas szintű védelmének biztosítását;

—

tekintettel az európai gazdasági és társadalmi fejlődés alapvető tényezőjének számító szociális gazdaság előmozdításáról szóló 2015. december 7-i tanácsi következtetésekre,

—

tekintettel a Bizottság „A közösségi gazdaságra vonatkozó európai menetrend” című, 2016. június 2-i közleményére (COM(2016)0356),

—

tekintettel a Bizottság „Az európai gazdaság hosszú távú finanszírozása” című, 2014. március 27-i közleményére (COM(2014)0168),

—

tekintettel a Bizottság „Cselekvési terv: Európai társasági jog és vállalatirányítás – a részvényesek nagyobb szerepvállalását és a fenntartható vállalatokat szolgáló modern jogi keret” című, 2012. december 12-i közleményére (COM(2012)0740),

—

tekintettel a Bizottság „A második egységes piaci intézkedéscsomag – Együtt egy újfajta növekedésért” című, 2012. október 3-i közleményére (COM(2012)0573),

—

tekintettel a Bizottság „Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című, 2010. március 3-i közleményére (COM(2010)2020),

—

tekintettel a munkaerőpiacról kiszorultak aktív befogadásának elősegítéséről szóló, 2008. október 3-i bizottsági ajánlásra (1),

—

tekintettel a Bizottság „Gondolkozz előbb kicsiben! – Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag” című, 2008. június 25-i közleményére (COM(2008)0394) és a Bizottság 2008. és 2009. évi munkaprogramjára,

—

tekintettel a Bizottság „A Közösség növekedést és foglalkoztatást célzó lisszaboni programjának végrehajtásáról: Vállalkozások átadása – folyamatosság és megújulás” című, 2006. március 14-i közleményére (COM(2006)0117),

—

tekintettel a Bizottság „A munkavállalók pénzügyi részvétele előmozdításának kerete” című, 2002. július 5-i közleményére (COM(2002)0364) és a Parlament 2003. június 5-i, arról szóló állásfoglalására (2),

—

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) „A munkavállalók pénzügyi részvétele Európában” című, 2010. október 21-i véleményére,

—

tekintettel a munkavállalók tájékoztatásáról és a velük folytatott konzultációról, a szerkezetátalakítás előrejelzéséről és kezeléséről szóló, 2013. január 15-i állásfoglalására (3),

—

tekintettel a vállalatok bevételeiből való munkavállalói részesedésről szóló, 2014. január 14-i állásfoglalására (4) és a Gazdasági és Monetáris Bizottság véleményére (2013/2127(INI),

—

tekintettel a Parlament Foglalkoztatási és Szociális Bizottsága kérésére készült és 2012 szeptemberében közzétett, „A munkavállalók részesedése a vállalatok bevételeiből” című tanulmányra,

—

tekintettel a tőkepiaci unióról szóló cselekvési terv 2017. június 8-án közzétett félidős felülvizsgálatára (COM(2017)0292),

—

tekintettel a Bizottság „A munkavállalói tulajdonlás és részvétel előmozdítása” című kísérleti projektjére, amelynek végleges változatát 2014-ben tették közzé,

—

tekintettel „A nyereségből és a vállalati eredményekből való munkavállalói részesedéssel kapcsolatos teljesítményértékelés az Európai Unió tagállamaiban és a tagjelölt országokban” című PEPPER IV. jelentésre, amelyet a Berlini Szabadegyetem 2009 októberében tett közzé,

—

tekintettel „A nyereségből és a vállalati eredményekből való munkavállalói részesedés támogatása az Európai Unió új tagállamaiban és tagjelölt országaiban” című PEPPER III. jelentésre, amelyet a Berlini Szabadegyetem 2006 júniusában tett közzé,

—

tekintettel a független szakértők transznacionális vállalatokban való munkavállalói pénzügyi részvétel növekedésének transznacionális akadályaival foglalkozó magas szintű csoportjának 2003. december 18-i jelentésére,

—

tekintettel „A nyereségből és a vállalati eredményekből való munkavállalói részesedés (többek között tőkerészesedés) támogatása” című PEPPER II. jelentésre, amelyet a Bizottság 2017 januárjában tett közzé (COM(1996)0697),

—

tekintettel „A nyereségből és a vállalati eredményekből való munkavállalói részesedés támogatása” című PEPPER I. jelentésre, amelyet a Bizottság és az Európai Egyetemi Intézet 1991 márciusában tett közzé,

—

tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

—

tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére (A8-0293/2018),

A.

mivel a munkavállalók számos munkavállalói pénzügyi részvételi modell közül választhatnak: nyereségrészesedés, munkavállalói tőkerészesedés, a munkavállalók szövetkezeti modellekben való részvétele és munkavállalói részvénytulajdonosi programok (ESOP-ok);

B.

mivel a legmegfelelőbb munkavállalói pénzügyi részvételi modellt az egyes vállalatoknak és munkavállalóiknak körültekintően kell kiválasztaniuk, figyelembe véve a konkrét nemzeti adózási szabályokat és ágazati környezetet, és a modell nagyrészt a vállalat méretétől, tevékenységétől és státuszától függ, különösen, ha tőzsdén jegyzett társaságról van szó; mivel egy uniós szinten egységes, mindenkire egyaránt alkalmazható munkavállalói pénzügyi részvételi modell kidolgozása nem célravezető;

C.

mivel a 2013. évi európai vállalati felmérés (5) adatai szerint a munkavállalói pénzügyi részvételi modellek a vállalati jellemzők szerint jelentősen eltérhetnek; mivel az európai létesítmények 62 %-a alkalmazza a változó javadalmazás valamilyen formáját, amilyen például a nyereségrészesedés (30 %) és a csoportos teljesítményhez kapcsolt fizetés (25 %); mivel a létesítmények 5 %-a alkalmaz munkavállalói részvénytulajdonosi programokat; mivel e rendszerek gyakrabban fordulnak elő a magánszektorban, mint a közszektorban (néhány nemzeti kivételtől eltekintve), valamint bizonyos gazdasági szektorokban, különösen az információs és kommunikációs technológiák, a pénzügyek, a biztosítás, valamint a tanácsadás ágazatában; mivel a nagyobb vállalatok a kis- és középvállalkozásoknál nagyobb valószínűséggel használnak ilyen munkavállalói pénzügyi részvételi rendszereket, és ezek elterjedtebbek a külföldi tőkével működő és a multinacionális vállalatoknál, valamint a gazdaságilag (6) központi vagy fejlett régiókban elhelyezkedő vállalatoknál;

D.

mivel az ESOP-ok a munkavállalói pénzügyi részvétel olyan formáját jelentik, amelyben a munkavállalók által szabadon választott és a nevükben eljáró közvetítő szervezet szavazati jogokat gyakorolhat, illetve más irányítási formát alkalmazhat;

E.

mivel a munkavállalókat konzultációba és döntéshozatalba bevonó munkavállalói pénzügyi részvételi rendszerek többek között a fenntartható kormányzás, a fenntarthatóság, a szociális párbeszéd, a munkáltatók és a munkavállalók közötti kölcsönös tisztelet és egyéb szempontok – például között a munkaerő felvétele, megtartása, a motiváció, az elégedettség és a készségek fejlesztése, valamint a versenyképesség és az általános teljesítmény – tekintetében bizonyítottan (7) előnyökkel járnak az alkalmazottak és a vállalat számára egyaránt;

F.

mivel a munkavállalók döntéshozatalban való részvétele javíthatná a szervezeti teljesítményt és a munkavállalók munkával töltött idejének minőségét, illetve mivel ezt a munkahelyi innováció eszközeként (8) lehetne használni, amely előmozdítaná a felelősségvállalás szemléletét, fokozná az információáramlást a vállalatnál és növelné a munkaadók és munkavállalók közötti bizalom szintjét;

G.

mivel a munkavállalói pénzügyi részvételi rendszerek a vállalatok – köztük a kkv-k –és a munkaerőpiac támogatásán keresztül kedvező hatással lehetnek a tagállamok gazdaságára; mivel a munkavállalók vállalati pénzügyi részvétele hozzájárulhat a munkahelyi elégedettséghez, a felelősség vállalásához, a munkáltatók és a munkavállalók közötti kölcsönös tisztelethez, valamint a munkavállalók általános teljesítményének javulásához, továbbá segítheti a munkavállalókat abban, hogy saját országukban lehetőségeket találjanak;

H.

mivel a tőkepiaci unió kiépítésével összefüggésben a munkavállalók vállalati pénzügyi részvétele hozzájárulhat a tőkepiaci unió inkluzív növekedésre és a gazdasági tevékenységek átláthatóságára irányuló célkitűzéseinek megvalósításához; mivel a munkavállalók vállalati pénzügyi részvétele – amennyiben ahhoz a vállalatok és tagállamok képzéseket kínálnak a résztvevőknek – javíthatja az uniós polgárok pénzügyi oktatását, ami potenciálisan csökkentené a befektetésektől való vonakodásukat és növelné a lakossági befektetéseket;

I.

mivel az európai foglalkoztatási stratégia és az Európa 2020 stratégia prioritásokat határoz meg a munkahelyek minőségének javítása és a jobb munkakörülmények biztosítása érdekében; mivel a munkavállalóknak a vállalat pénzügyi eredményéből történő egyre nagyobb mértékű részesedése és jobb jutalmak felkínálása segíthet e célok elérésében;

J.

mivel alapvető fontosságú, hogy a munkavállalói pénzügyi részvétel együtt járjon az alkalmazottak magas szintű tájékoztatásával, képzésével és a velük folytatott konzultációval, hogy teljes mértékben megismerhessék a pénzügyi részvételi rendszerek működését, és hogy a tények teljes ismeretében mérlegelni tudják az ilyen rendszerekben rejlő előnyöket és kockázatokat, például a vállalat csődje esetén;

K.

mivel a munkavállalói pénzügyi részvétel, a fokozott szociális párbeszéd és a stratégiai döntéshozatal révén a munkáltatók befektethetnek alkalmazottaik fejlődési lehetőségeibe, hozzájárulva ezáltal a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemhez és a magas szintű képzés biztosításához;

L.

mivel a munkavállalók döntéshozatalba történő bevonásán keresztül – a rendszer sajátosságai függvényében – a munkavállalói pénzügyi részvétel egyes esetekben segítheti a vállalatokat, köztük a kkv-kat az átszervezésben és az üzletmenet folytonosságában, azzal, hogy kezeli a vállalati jogutódlással és a nemzedékváltással kapcsolatos problémákat, például a családi vállalkozások esetén;

M.

mivel azt is figyelembe kell venni, hogy a munkavállalói pénzügyi részvételnek előnyei és hátrányai egyaránt vannak;

N.

mivel a munkavállalói pénzügyi részvétel bizonyos kockázatokat hordoz, ugyanakkor „lengéscsillapítóként” is működhet, lehetővé téve a bónuszoka vagy egyéb jutalmakat, és biztosítva, hogy a munkavállalók védett részvényekből álló portfólióval rendelkezzenek; mivel különösen az ESOP-ok a tőzsdén nem jegyzett vállalatok esetében a munkavállalók általi kivásárlás egyik hatékony modellje lehetnek, amelynek során az elsőbbségi kivásárlási eljárás lehetővé tenné a munkavállalók számára saját munkahelyük potenciális megőrzését, ha fennáll a lehetősége annak, hogy vállalatukat más vállalatok is kivásárolják;

O.

mivel a munkáltatót sújtó válság idején ezért intézkedéseket kell tenni a munkavállalók védelmére a munkájuk és a befektetett tőke elvesztését jelentő kettős kockázattal szemben; mivel a munkavállalói pénzügyi részvétel nem használható fel a munkavállalók által megszerzett szociális és munkavállalói jogok csökkentésére, nem helyettesítheti rendes alapbérüket és bérük egyéb összetevőit vagy a nyugdíj-hozzájárulást, valamint nem lehet a kockázatok munkavállalókra való átruházásának vagy a munkaügyi jogszabályok megszegésének eszköze;

P.

mivel a munkavállalói pénzügyi részvételnek – különösen a kkv-kban – önkéntesnek kell maradnia a munkavállalók számára, anélkül, hogy az befolyásolná mobilitásukat, társadalombiztosításukat vagy a kollektív fellépéshez való jogukat; mivel ezért a munkavállalóknak mindenkor hozzá kell férniük a vállalat gazdasági helyzetével kapcsolatos információkhoz – az üzleti titkokat és a kereskedelmi szempontból érzékeny információkat kivéve –, és tájékoztatást kell kapniuk a munkavállalói pénzügyi részvétel egyes rendelkezésre álló modelljeinek előnyeiről és hátrányairól;

Q.

mivel az adózási ösztönzők a munkavállalói pénzügyi részvétel előmozdításának kulcsfontosságú elemét jelentik, amelyek közép- és hosszú távon megtérülhetnek, tekintettel arra, hogy azokban az országokban vannak régi hagyományai a munkavállalók pénzügyi részvételének, ahol a legfejlettebb a munkavállalói tulajdonlás és a legmagasabbak az adókedvezmények;

R.

mivel a proaktív foglalkoztatási politikák – például a valódi önfoglalkoztatás vagy a szokásos és szociális vállalkozások támogatása – a 2013. januárban elfogadott európai vállalkozási cselekvési tervvel összhangban a munkanélküliek munkaerő-piaci reintegrációjának kritikus eszközét jelentik;

S.

mivel a jelenlegi Európai Szociális Alap támogatja a szociális vállalkozásokat, valamint a szociális és szolidáris gazdaságot, és az új ESZA+-nak a továbbiakban is támogatnia kell ezeket; mivel a munkavállalói pénzügyi részvétel értékes hozzájárulást nyújthat a szociális és szolidáris gazdaság fejlesztéséhez, például a beruházások vagy a finanszírozás elérhetőbbé tétele révén;

T.

mivel a munkavállalói pénzügyi részvétel azokat az uniós programokat egészítheti ki, amelyek – különösen a kkv-kat célozva – a tőkéhez való hozzáférést hivatottak javítani, ilyen például a COSME program, az InnovFin program, a Kreatív Európa program és az európai strukturális és befektetési alapok;

U.

mivel a munkavállalói pénzügyi részvétel kiegészítő eszközként szolgálhat az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alaphoz, amely az átképzést, a képzést, az önfoglalkoztatásra, a vállalkozásalapításra és a vállalkozás alkalmazottak által történő átvételére nyújtott támogatást ösztönző intézkedések révén azokat segíti, akik a globalizáció, illetve a gazdasági és pénzügyi válság okozta jelentős strukturális változások következtében vesztették el állásukat;

V.

mivel a munkavállalói pénzügyi részvételre vonatkozó uniós iránymutatások segítséget nyújthatnak a tagállamoknak egy ilyen rendszer kidolgozásában, amely a munkavállalók és munkaadók számára egyaránt előnyös lenne, és egyben növelné a lakosság tudatosságát a munkavállalói pénzügyi részvétellel kapcsolatosan;

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

19.

20.

21.

22.

23.

—

tekintettel a géntechnológiával módosított NK603 × MON 810 (MON-ØØ6Ø3-6 × MON-ØØ81Ø-6) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetére (D058360/01,

—

tekintettel a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 11. cikke (3) bekezdésére és 23. cikke (3) bekezdésére,

—

tekintettel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2018. szeptember 11-i szavazására, ahol nem nyilvánítottak véleményt,

—

tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 11. cikkére,

—

tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által 2018. január 24-én elfogadott és 2018. február 26-án közzétett véleményre (3),

—

tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmus szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló 182/2011/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2017)0085, COD(2017)0035),

—

tekintettel a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezését kifogásoló korábbi állásfoglalásaira (4),

—

tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalásra irányuló indítványára,

—

tekintettel eljárási szabályzata 106. cikkének (2) és (3) bekezdésére,

A.

mivel a Monsanto Europe S.A./N.V. 2016. október 20-án az 1829/2003/EK rendelet 11. és 23. cikkének megfelelően kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz a géntechnológiával módosított NK603 × MON 810 kukorica élelmiszerként és takarmányként való felhasználására vonatkozó engedély megújítása iránt;

B.

mivel 2018. január 24-én az EFSA az 1829/2003/EK rendelet 6. és 18. cikkével összhangban kedvező véleményt (1) fogadott el, amelyben megállapította, hogy a megújítás iránti kérelem nem tartalmazott újabb veszélyeket vagy módosult expozíciót, valamint olyan újabb tudományos bizonytalanságokat sem, amelyek megváltoztatnák az EFSA által 2005-ben elfogadott, a géntechnológiával módosított NK603 × MON 810 kukoricára vonatkozó eredeti kockázatértékelés következtetéseit (2);

C.

mivel az EFSA tudományos véleményéből kitűnik, hogy nem végzett szisztematikus szakirodalmi kutatást, hanem egyszerűen értékelte a kérelmező által végzett szakirodalmi kutatást, és ennek alapján jutott arra a következtetésre, hogy nem található olyan új publikáció, amely biztonsági aggályokat vetne fel;

D.

mivel az EFSA azon feltételezés alapján fogadta el véleményét, hogy a géntechnológiával módosított NK603 × MON 810 kukorica két genetikai eseményének DNS-szekvenciája megegyezik az eredetileg értékelt genetikai események DNS-szekvenciájával; mivel a kérelmező nem nyújtott be semmilyen, a fenti hipotézist alátámasztó adatot;

E.

mivel a géntechnológiával módosított NK603 × MON 810 kukorica olyan fehérjét állít elő, amely toleranciát biztosít a glifozáttartalmú gyomirtókkal szemben; mivel a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség – a WHO rákbetegségekkel foglalkozó ügynöksége – 2015. március 20-án a glifozátot az „emberre valószínűleg rákkeltő hatást gyakorló” anyagként sorolta be (5);

F.

mivel a géntechnológiával módosított NK603 × MON 810 kukorica Unióba történő behozatalának engedélyezése várhatóan a termelés növekedéséhez vezet a világ más részein, például Argentínában, Brazíliában, Kanadában, Kolumbiában, Japánban, a Fülöp-szigeteken, Dél-Afrikában és Uruguayban, valamint ennek következtében nő majd a glifozátot tartalmazó gyomirtó szerek használata;

G.

mivel a géntechnológiával módosított NK603 × MON 810 kukorica Cry1Ab proteint állít elő, egy olyan (a Bacillus thuringiensis baktériumból származó) Bt-proteint, amely rezisztenciát biztosít a Lepidoptera rendbe tartozó egyes kártevőkkel (Ostrinia nubilalis, Sesamia spp.) szemben;

H.

mivel a géntechnológiával módosított Bt növények minden sejtje – többek között az emberek és az állatok által fogyasztott részei is – egész élete során rovarirtó toxint állít elő; mivel a takarmányozási kísérletek azt mutatják, hogy géntechnológiával módosított Bt növények toxikus hatással rendelkezhetnek (6); mivel kimutatták, hogy a géntechnológiával módosított növényekben megtalálható Bt-toxin jelentős mértékben különbözik a természetben előforduló Bt toxintól (7);

I.

mivel továbbra is aggályok merülnek fel a Lepidoptera rendbe tartozó célkártevők Cry1Ab fehérjékkel szembeni rezisztenciájának esetleges kialakulása tekintetében, ami a termesztés helye szerinti országokban a kártevők elleni védekezési gyakorlatok megváltozásához vezethet;

J.

mivel a három hónapos konzultációs időszak alatt a tagállamok számos kritikus észrevételt tettek; mivel ezek az észrevételek többek között az alábbiakra vonatkoztak: a jelenleg használt genetikai vonalakra vonatkozó információk hiánya; hiányzó adatok, például a MON 810 és az NK603 genetikai események potenciálja a horizontális génátvitel terén; a szakirodalom hiányos áttekintése; részben elavult adatgenerálás; valamint hiányos környezeti nyomonkövetési megközelítés, beleértve azt a tényt, hogy a környezetbe kibocsátott Cry fehérjék perzisztenciája nem került nyomon követésre, nem végeztek elemzést a környezet Cry-toxinnak való kitettségéről, és figyelmen kívül hagyták a teosinte, a kukorica vadon élő rokonának előfordulását Európában (8);

K.

mivel a fenti aggályok ellenére nem rendelték el a forgalomba hozatalt követő nyomonkövetési terv kidolgozását; mivel nem tartották szükségesnek a forgalomba hozatalt követő eseti környezeti nyomonkövetést;

L.

mivel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2018. szeptember 11-én úgy szavazott, hogy nem nyilvánít véleményt; mivel 13 tagállam szavazott ellene, csak 11 támogatta, és három tartózkodott;

M.

mivel az 1829/2003/EK rendeletnek a tagállamok számára a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok területükön való felhasználásának korlátozására, illetve megtiltására biztosított lehetőség tekintetében történő módosításáról szóló, 2015. április 22-i jogalkotási javaslata indokolásában, valamint a 182/2011/EU rendelet módosítására irányuló, 2017. február 14-i jogalkotási javaslatának indokolásában a Bizottság sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az 1829/2003/EK rendelet hatálybalépése óta az engedélyezésre vonatkozó határozatokat a Bizottság a tagállami bizottságok támogató véleménye nélkül fogadta el, és hogy a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok engedélyezéséről való határozathozatal tekintetében teljesen bevett gyakorlattá vált a dosszié visszaküldése a Bizottsághoz a jogerős határozat meghozatala céljából, noha ez egyébként csupán a kivétel lehetne az eljárás egésze szempontjából; mivel e gyakorlat kapcsán a Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker elnök is többször sajnálatosnak tartotta, hogy nem demokratikus (9);

N.

mivel az 1829/2003/EK rendelet módosításáról szóló, 2015. április 22-i jogalkotási javaslatot a Parlament 2015. október 28-án első olvasatban elutasította (10), továbbá felkérte a Bizottságot, hogy vonja vissza és nyújtson be új javaslatot;

1.

2.

3.

4.

5.

—

2014. január 16-i állásfoglalás a Lepidoptera rendbe tartozó egyes kártevőkkel szembeni ellenálló képesség érdekében géntechnológiával módosított kukoricakészítménynek (Zea mays L., 1507 vonal) a 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti termesztés céljából történő forgalomba hozataláról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (HL C 482., 2016.12.23., 110. o.).

—

2015. december 16-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított NK603 × T25 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló, 2015. december 4-i (EU) 2015/2279 bizottsági végrehajtási határozatról (HL C 399., 2017.11.24., 71. o.).

—

2016. február 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 87705 × MON 89788 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 35., 2018.1.31., 19. o.).

—

2016. február 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 87708 × MON 89788 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről(HL C 35., 2018.1.31., 17. o.).

—

2016. február 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított FG72 (MST-FGØ72-2) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 35., 2018.1.31., 15. o.).

—

2016. június 8-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított Bt11 × MIR162 × MIR604 × GA21 kukoricát, vagy két vagy három ilyen eseményt ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricákat tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 86., 2018.3.6., 108. o.).

—

2016. június 8-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított szegfű (Dianthus caryophyllus L., SHD-27531-4-es vonal) forgalomba hozataláról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 86., 2018.3.6., 111. o.).

—

2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 810 kukoricaszemek termesztés céljából történő forgalomba hozatalára vonatkozó engedély megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 215., 2018.6.19., 76. o.).

—

2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 810 kukoricatermékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 215., 2018.6.19., 80. o.).

—

2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított Bt11 kukoricaszemek termesztés céljából történő forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 215., 2018.6.19., 70. o.).

—

2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 1507 kukoricaszemek termesztés céljából történő forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 215., 2018.6.19., 73. o.).

—

2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 281-24-236 × 3006-210-23 × MON 88913 gyapotot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 215., 2018.6.19., 83. o.).

—

2017. április 5-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított Bt11 × 59122 × MIR604 × 1507 × GA21 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek, valamint a Bt11, 59122, MIR604, 1507 és GA21 genetikai eseményekből kettőt, hármat vagy négyet ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricák forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 298., 2018.8.23., 34. o.),

—

2017. május 17-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított DAS-40278-9 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 307., 2018.8.30., 71. o.).

—

2017. május 17-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított GHB119 gyapotot (BCS-GHØØ5-8) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 307., 2018.8.30., 67. o.).

—

2017. szeptember 13-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított DAS-68416-4 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 337., 2018.9.20., 54. o.).

—

2017. október 4-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított FG72 × A5547-127 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 346., 2018.9.27., 55. o.).

—

2017. október 4-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított DAS-44406-6 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 346., 2018.9.27., 60. o.).

—

2017. október 24-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 1507 (DAS-Ø15Ø7-1) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 346., 2018.9.27., 122. o.).

—

2017. október 24-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 305423 × 40-3-2 (DP-3Ø5423-1 × MON-Ø4Ø32-6) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 346., 2018.9.27., 127. o.).

—

2017. október 24-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 88302 × Ms8 × Rf3 (MON-883Ø2-9 × ACSBNØØ5-8 × ACS-BNØØ3-6), MON 88302 × Ms8 (MON-883Ø2-9 × ACSBNØØ5-8) és MON 88302 × Rf3 (MON-883Ø2-9 × ACS-BNØØ3-6) olajrepcét tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 346., 2018.9.27., 133. o.).

—

2018. március 1-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 59122 (DAS-59122-7) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0051).

—

2018. március 1-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 89034 × NK603 (MON-87427-7 × MON-89Ø34-3 × MON-ØØ6Ø3-6 kukoricát, valamint MON 87427, MON 89034 és NK603 genetikai eseményekből kettőt ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricákat tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről, és a 2010/420/EU határozat hatályon kívül helyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0052).

—

2018. május 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított H7-1 cukorrépából (KM-ØØØH71-4) előállított élelmiszerek és takarmányok forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0197).

—

2018. május 30-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított GA21 (MON-ØØØ21-9) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0221).

—

2018. május 30-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 1507 × 59122 × MON 810 × NK603 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek, valamint a 1507, 59122, MON 810 és az NK603 genetikai eseményekből kettőt vagy hármat ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricák forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről és a 2009/815/EK, a 2010/428/EU és a 2010/432/EU határozatok hatályon kívül helyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0222).

—

tekintettel a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 89034 × 1507 × MON 88017 × 59122 kukoricát, valamint a MON 87427, MON 89034, 1507, MON 88017 és 59122 egyedüli genetikai eseményekből kettőt, hármat vagy négyet ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről, és a 2011/366/EU határozat hatályon kívül helyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetére (D058361/01,

—

tekintettel a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (3) bekezdésére és 19. cikke (3) bekezdésére,

—

tekintettel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2018. szeptember 11-i szavazására, ahol nem nyilvánítottak véleményt,

—

tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 11. cikkére,

—

tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által 2017. június 28-án elfogadott és 2017. augusztus 1-jén közzétett véleményre (3),

—

tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmus szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló 182/2011/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2017)0085, COD(2017)0035),

—

tekintettel a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezését kifogásoló korábbi állásfoglalásaira (4),

—

tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalásra irányuló indítványára,

—

tekintettel eljárási szabályzata 106. cikkének (2) és (3) bekezdésre,

A.

mivel a Monsanto Europe S.A./N.V. 2013. november 26-án a Monsanto Company nevében az 1829/2003/EK rendelet 5. és 17. cikkének megfelelően kérelmet nyújtott be a belga illetékes nemzeti hatósághoz a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 89034 × 1507 × MON 88017 × 59122 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek, élelmiszer-összetevőkre és takarmányok forgalomba hozatalára vonatkozóan (a továbbiakban: „a kérelem”); mivel a kérelem a termesztés kivételével kiterjed a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 89034 × 1507 × MON 88017 × 59122 kukoricát tartalmazó vagy abból álló termékek nem élelmiszerként és takarmányként történő forgalomba hozatalára is;

B.

mivel a kérelem emellett kiterjedt a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 89034 × 1507 × MON 88017 × 59122 kukoricát alkotó egyszeres génmódosítási események 25 alkombinációját tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalára is; mivel ezen alkombinációk közül 12 már engedélyezett; mivel a kukorica engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat 14 alkombinációra terjed ki;

C.

mivel a Monsanto Europe S.A./N.V., amely már engedélyezett 12 alkombináció egyike, a MON 89034 × MON 88017 alkombináció tekintetében engedéllyel rendelkezik, azt kérte, hogy a Bizottság helyezze hatályon kívül a 2011/366/EU határozatot, és e határozatot integrálja a bizottsági határozat hatálya alá; mivel ezt a kérelmet elfogadták; mivel e megközelítés legitimitása megkérdőjelezhető;

D.

mivel az EFSA 2017. június 28-án az 1829/2003/EK rendelet (5) 6. és 18. cikkével összhangban kedvező véleményt fogadott el az öt genetikai eseményt ötvöző kukoricára, a korábban értékelt alkombinációkra és a fennmaradó alkombinációkra vonatkozóan;

E.

mivel az EFSA elismeri, hogy a 14 alkombinációra vonatkozóan nem nyújtottak be konkrét adatokat; mivel közülük sokat még nem is hoztak létre; mivel az EFSA mindazonáltal arra a következtetésre jut, hogy várhatóan valamennyi alkombináció ugyanolyan biztonságosnak bizonyul majd, mint az öt genetikai eseményt ötvöző kukorica;

F.

mivel nem végeztek toxikológiai vizsgálatot, és nem végeztek állatkísérleteket a géntechnológiával módosított MON 87427, MON 89034, 1507, MON 88017 és 59122 kukoricából származó élelmiszerrel/takarmánnyal, vagy annak bármely alkombinációjával (6);

G.

mivel a szóban forgó kukoricafajták közül kettő expresszált olyan fehérjét, amely toleranciát biztosít a glufozinát-ammónium gyomirtó szerrel szemben (7); mivel a glufozinát a reprodukciót károsító anyagnak minősül, így az 1107/2009/EK rendelet kizárási kritériumainak hatálya alá esik; mivel a glufozinátra vonatkozó engedély 2018. július 31-én lejárt (8);

H.

mivel a szóban forgó kukoricafajták olyan fehérjéket expresszáltak, amelyek toleranciát biztosítanak a glifozát tartalmú gyomirtókkal szemben; mivel a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség – a WHO rákbetegségekkel foglalkozó ügynöksége – 2015. március 20-án a glifozátot az „emberre valószínűleg rákkeltő hatást gyakorló” anyagként sorolta be (9);

I.

mivel a géntechnológiával módosított MON 87427, MON 89034, 1507, MON 88017 és 59122 kukorica Unióba történő behozatalának engedélyezése várhatóan a termelés növekedéséhez vezet a világ más részein, például Mexikóban és Dél-Koreában, valamint ennek következtében nő majd a glufozinát-ammóniumot vagy glifozátot tartalmazó gyomirtó szerek használata;

J.

mivel az érintett kukoricafajták közül négy expresszált Cry fehérjéket, vagyis olyan (a Bacillus thuringiensis-ből származó) Bt-fehérjék, amelyek rezisztenciát biztosítanak bizonyos, a Lepidoptera és a Coleoptera rendbe tartozó egyes kártevőkkel szemben;

K.

mivel a géntechnológiával módosított Bt növények minden sejtje – többek között az emberek és az állatok által fogyasztott részei is – egész élete során rovarirtó toxint termel; mivel a takarmányozási kísérletek azt mutatják, hogy géntechnológiával módosított Bt növények toxikus hatással rendelkezhetnek (10); mivel kimutatták, hogy a géntechnológiával módosított növényekben megtalálható Bt toxin jelentős mértékben különbözik a természetben előforduló Bt toxintól (11);

L.

mivel továbbra is aggályok merülnek fel a célkártevők Cry fehérjékkel szembeni rezisztenciájának esetleges kialakulása tekintetében, ami a termesztés helye szerinti országokban a kártevők elleni védekezési gyakorlatok megváltozásához vezethet;

M.

mivel a három hónapos konzultációs időszak alatt a tagállamok számos kritikus észrevételt tettek; ezek az észrevételek többek között az alábbiakra vonatkoztak: a nem megfelelően megtervezett tesztelés, hiányzó tesztek, például a táplálkozás-élettani értékelés tekintetében, vagy a 90 napos takarmányozási vizsgálat hiánya rágcsálók esetén; hiányzó vagy elégtelen adatok, például az események kombinációjával vagy a nyolc fehérje lehetséges kölcsönhatásával kapcsolatos nem szándékos hatások tekintetében, amelyek nem szándékolt hatásokhoz vezethetnek; a kérelmező helytelen feltételezései, például a szájon át fogyasztott DNS-nek a gyomor-bél traktuson keresztüli áthaladása során bekövetkező romlása tekintetében; a részben hiányzó környezeti kockázatértékelés és nem megfelelő környezeti nyomonkövetési terv (12);

N.

mivel a független kutatás is aggályokat vet fel az összehasonlító értékelés jelentős hiányosságaival, a hiányzó toxikológiai értékelés tekintetében fennálló súlyos hiányosságokkal, az allergén hatásra vonatkozó nem meggyőző értékeléssel, a kombinált hatások figyelmen kívül hagyásával, valamint a hibás környezeti kockázatértékeléssel kapcsolatban (13);

O.

mivel az EFSA mindezen aggályok ellenére nem vizsgálta a géntechnológiával módosított MON 87427, MON 89034, 1507, MON 88017 és 59122 kukoricából és annak alkombinációiból származó élelmiszerek/takarmányok forgalomba hozatal utáni nyomon követését;

P.

mivel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2018. szeptember 11-én úgy szavazott, hogy nem nyilvánít véleményt; mivel 14 tagállam szavazott ellene, csak 11 támogatta, és három tartózkodott;

Q.

mivel az 1829/2003/EK rendeletnek a tagállamok számára a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok területükön való felhasználásának korlátozására, illetve megtiltására biztosított lehetőség tekintetében történő módosításáról szóló, 2015. április 22-i jogalkotási javaslata indokolásában, valamint a 182/2011/EU rendelet módosítására irányuló, 2017. február 14-i jogalkotási javaslatának indokolásában a Bizottság sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az 1829/2003/EK rendelet hatálybalépése óta az engedélyezésre vonatkozó határozatokat a Bizottság a tagállami bizottságok támogató véleménye nélkül fogadta el, és hogy a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok engedélyezéséről való határozathozatal tekintetében teljesen bevett gyakorlattá vált a dosszié visszaküldése a Bizottsághoz a jogerős határozat meghozatala céljából, noha ez egyébként csupán a kivétel lehetne az eljárás egésze szempontjából; mivel e gyakorlat kapcsán a Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker elnök is többször sajnálatosnak tartotta, hogy nem demokratikus (14);

R.

mivel az 1829/2003/EK rendelet módosításáról szóló, 2015. április 22-i jogalkotási javaslatot a Parlament 2015. október 28-án első olvasatban elutasította (15), továbbá felkérte a Bizottságot, hogy vonja vissza és nyújtson be új javaslatot;

1.

2.

3.

4.

5.

6.

—

2014. január 16-i állásfoglalás a Lepidoptera rendbe tartozó egyes kártevőkkel szembeni ellenálló képesség érdekében géntechnológiával módosított kukoricakészítménynek (Zea mays L., 1507 vonal) a 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti termesztés céljából történő forgalomba hozataláról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (HL C 482., 2016.12.23., 110. o.).

—

2015. december 16-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított NK603 × T25 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló, 2015. december 4-i (EU) 2015/2279 bizottsági végrehajtási határozatról (HL C 399., 2017.11.24., 71. o.).

—

2016. február 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 87705 × MON 89788 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 35., 2018.1.31., 19. o.).

—

2016. február 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 87708 × MON 89788 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 35., 2018.1.31., 17. o.).

—

2016. február 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított FG72 (MST-FGØ72-2) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 35., 2018.1.31., 15. o.).

—

2016. június 8-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított Bt11 × MIR162 × MIR604 × GA21 kukoricát, vagy két vagy három ilyen eseményt ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricákat tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 86., 2018.3.6., 108. o.).

—

2016. június 8-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított szegfű (Dianthus caryophyllus L., SHD-27531-4-es vonal) forgalomba hozataláról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 86., 2018.3.6., 111. o.).

—

2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 810 kukoricaszemek termesztés céljából történő forgalomba hozatalára vonatkozó engedély megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 215., 2018.6.19., 76. o.).

—

2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 810 kukoricatermékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 215., 2018.6.19., 80. o.).

—

2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított Bt11 kukoricaszemek termesztés céljából történő forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 215., 2018.6.19., 70. o.).

—

2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 1507 kukoricaszemek termesztés céljából történő forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 215., 2018.6.19., 73. o.).

—

2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 281-24-236 × 3006-210-23 × MON 88913 gyapotot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 215., 2018.6.19., 83. o.).

—

2017. április 5-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított Bt11 × 59122 × MIR604 × 1507 × GA21 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek, valamint a Bt11, 59122, MIR604, 1507 és GA21 genetikai eseményekből kettőt, hármat vagy négyet ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricák forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 298., 2018.8.23., 34. o.).

—

2017. május 17-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított DAS-40278-9 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 307., 2018.8.30., 71. o.).

—

2017. május 17-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított GHB119 gyapotot (BCS-GHØØ5-8) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 307., 2018.8.30., 67. o.).

—

2017. szeptember 13-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított DAS-68416-4 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 337., 2018.9.20., 54. o.).

—

2017. október 4-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított FG72 × A5547-127 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 346., 2018.9.27., 55. o.).

—

2017. október 4-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított DAS-44406-6 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 346., 2018.9.27., 60. o.).

—

2017. október 24-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 1507 (DAS-Ø15Ø7-1) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 346., 2018.9.27., 122. o.).

—

2017. október 24-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 305423 × 40-3-2 (DP-3Ø5423-1 × MON-Ø4Ø32-6) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 346., 2018.9.27., 127. o.).

—

2017. október 24-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 88302 × Ms8 × Rf3 (MON-883Ø2-9 × ACSBNØØ5-8 × ACS-BNØØ3-6), MON 88302 × Ms8 (MON-883Ø2-9 × ACSBNØØ5-8) és MON 88302 × Rf3 (MON-883Ø2-9 × ACS-BNØØ3-6) olajrepcét tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 346., 2018.9.27., 133. o.).

—

2018. március 1-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 59122 (DAS-59122-7) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0051).

—

2018. március 1-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 89034 × NK603 (MON-87427-7 × MON-89Ø34-3 × MON-ØØ6Ø3-6 kukoricát, valamint MON 87427, MON 89034 és NK603 genetikai eseményekből kettőt ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricákat tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről, és a 2010/420/EU határozat hatályon kívül helyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0052).

—

2018. május 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított H7-1 cukorrépából (KM-ØØØH71-4) előállított élelmiszerek és takarmányok forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0197).

—

2018. május 30-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított GA21 (MON-ØØØ21-9) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0221).

—

2018. május 30-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 1507 × 59122 × MON 810 × NK603 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek, valamint a 1507, 59122, MON 810 és az NK603 genetikai eseményekből kettőt vagy hármat ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricák forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről és a 2009/815/EK, a 2010/428/EU és a 2010/432/EU határozatok hatályon kívül helyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0222).

—

tekintettel az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2017. évi tizennyolcadik jelentésére,

—

tekintettel az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló, 2017. július 5-i (EU) 2017/1371 európai parlament és tanácsi irányelvre (1),

—

tekintettel az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről szóló, 2017. október 12-i (EU) 2017/1939 tanácsi rendeletre (2),

—

tekintettel „A héára vonatkozó cselekvési terv – Úton egy egységes uniós héaövezet felé – új döntések szükségeltetnek” című, 2016. április 7-i bizottsági közleményre (COM(2016)0148),

—

tekintettel „29. éves jelentés az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelméről és a csalás elleni küzdelemről” című, 2018. szeptember 3-i bizottsági jelentésre (COM(2018)0553) és az azt kísérő szolgálati munkadokumentumokra (SWD(2018)0381–0386),

—

tekintettel az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló, 2014. május 26-i 2014/335/EU, Euratom tanácsi határozatra (3),

—

tekintettel az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendeletre (4),

—

tekintettel „A szervezett bűnözés, a korrupció és a pénzmosás problémájáról: a szükséges intézkedésekre és kezdeményezésekre vonatkozó ajánlások” (végleges jelentés) című, 2013. október 23-i állásfoglalására (5) (a CRIM bizottság állásfoglalása), valamint a korrupció elleni küzdelemről és a CRIM bizottság állásfoglalásának nyomon követéséről szóló, 2016. október 25-i állásfoglalására (6),

—

tekintettel az Eurobarométer 470. számú különjelentésre,

—

tekintettel a vámcsalások elleni küzdelemről és az Unió saját forrásainak védelméről szóló, a Bizottsághoz intézett kérdésre (O-000066/2018),

—

tekintettel eljárási szabályzatának 52. cikkére,

—

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0298/2018),

A.

mivel az EU pénzügyi érdekeinek védelme az EU politikájának kulcsfontosságú eleme, amely a polgárok bizalmának fokozására szolgál annak biztosítása révén, hogy pénzük megfelelően kerül felhasználásra;

B.

mivel a tagállamok jogi és adminisztratív rendszereinek sokfélesége kihívást jelent a csalás elleni küzdelemben, és mivel hiányoznak a szervezett bűnözés elleni küzdelemre irányuló egységes európai jogszabályok;

C.

mivel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 325. cikkének (2) bekezdése értelmében a tagállamok az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalás leküzdésére megteszik ugyanazokat az intézkedéseket, mint amelyeket a saját pénzügyi érdekeiket sértő csalás leküzdésére tesznek;

D.

mivel a bűncselekmény elkövetési eszközeinek és az abból származó jövedelemnek az Európai Unión belüli befagyasztásáról és elkobzásáról szóló, 2014. április 3-i 2014/42/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) minimumszabályokat határoz meg a vagyon esetleges későbbi elkobzás céljából történő befagyasztása, valamint a büntetőügyekben elrendelt vagyonelkobzás tekintetében;

E.

mivel a biztosítási intézkedést és vagyonelkobzást elrendelő határozatok kölcsönös elismeréséről szóló rendeletre irányuló, 2016. december 21-i 2016/0412(COD) bizottsági javaslat bevezeti a tagállamok közötti együttműködés szabványosított eszközeit;

F.

mivel ezen eszközök egyikét sem lehet harmadik országokra alkalmazni;

G.

mivel az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről szóló, (EU) 2017/1939 tanácsi rendelet és különösen annak 104. cikke előirányozza a harmadik országokkal való együttműködést;

H.

mivel az Európa Tanácsnak a pénzmosásról, a bűncselekményekből származó jövedelmek felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról, valamint a terrorizmus finanszírozásáról szóló egyezménye (CETS 198.) 3. cikkének (4) bekezdése kijelenti, hogy a nemzeti jog által meghatározott súlyos bűncselekmény vagy bűncselekmények tekintetében az elkövetőnek bizonyítania kell az állítólagos jövedelmek vagy az elkobzás alá eső más vagyontárgyak eredetét annyiban, amennyiben az ilyen követelmény összhangban áll saját nemzeti joga alapelveivel;

I.

mivel regionális és globális szinten az ENSZ és az Európa Tanács számos egyezményt és mechanizmust – mint például a korrupció elleni 2003. október 31-i ENSZ-egyezményt, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni 2000. november 15-i ENSZ-egyezményt, az Európa Tanács pénzmosásról, a bűncselekményből származó jövedelmek felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról, valamint a terrorizmus finanszírozásáról szóló 2005. május 16-i egyezményét, az Európa Tanács pénzmosásról, a bűncselekményből származó jövedelmek felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló 1990. november 8-i egyezményét – kidolgoztak a vagyonelkobzással és a vagyonvisszaszerzéssel kapcsolatban; mivel azonban ezek számos okból kifolyólag nem mindig teszik lehetővé az ellopott eszközök hatékony és időben történő visszaszerzését;

J.

mivel ezt a kérdést az EU a közös kül- és biztonságpolitika egyik prioritásaként jelölte meg; mivel e tekintetben kísérleti és előkészítő projekteket hajtanak végre;

K.

mivel az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 2013. szeptember 11-i 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) 1., 3. és 14. cikkével összhangban az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) felhatalmazással rendelkezik minden olyan terület kivizsgálására, ahol uniós pénzeket költenek, többek között uniós támogatásban részesülő nem uniós államokban is;

L.

mivel a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 14. cikkével összhangban az Európai Csalás Elleni Hivatal igazgatási együttműködési megállapodásokat köthet harmadik országok illetékes hatóságaival, miután egyeztetett a Bizottság illetékes szolgálataival és az Európai Külügyi Szolgálattal;

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

—

tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,

—

tekintettel a rasszizmus, a faji megkülönböztetés, az idegengyűlölet és az ezekhez társuló intolerancia jelenlegi formáival foglalkozó különleges ENSZ-előadó 2017. május 9-i jelentésére,

—

tekintettel az ENSZ Közgyűlésének 2016. december 19-i, „A nácizmus, a neonácizmus, valamint a rasszizmus, a faji megkülönböztetés, az idegengyűlölet és az ezekhez társuló intolerancia jelenlegi formáinak szításához hozzájáruló egyéb gyakorlatok dicsőítése elleni küzdelem” című 71/179. sz. határozatára,

—

tekintettel az Emberi Jogok Európai Egyezményére, különösen annak 14. cikkére, valamint az ahhoz csatolt 12. jegyzőkönyvre,

—

tekintettel a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről szóló nemzetközi egyezményre,

—

tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára,

—

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2., 3., 6. és 7. cikkére,

—

tekintettel a faji és etnikai hovatartozáson alapuló megkülönböztetést tiltó, 2000. június 29-i 2000/43/EK tanácsi irányelvre (1) (a faji egyenlőségről szóló irányelv);

—

tekintettel a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről szóló, 2008. november 28-i 2008/913/IB tanácsi kerethatározatra (2),

—

tekintettel a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról szóló, 2012. október 25-i 2012/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (3),

—

tekintettel az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok jogállásáról és finanszírozásáról szóló, 2014. október 22-i 1141/2014/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4),

—

tekintettel a rasszizmus, az idegengyűlölet és az intolerancia egyéb formái elleni küzdelemmel foglalkozó magas szintű uniós csoport 2016. júniusi létrehozására,

—

tekintettel az Európa Tanácsnak a neonácizmus és a jobboldali szélsőségesség megnyilvánulásai elleni fellépésről szóló, 2014. szeptember 30-i határozatára,

—

tekintettel az EU félretájékoztatásról szóló gyakorlati kézikönyvére,

—

tekintettel az illegális online gyűlöletbeszéd elleni magatartási kódexre,

—

tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.

mivel az EUSZ 2. cikke szerint az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul; mivel ezeken az értékeken valamennyi tagállam osztozik;

B.

mivel az újfasiszta és neonáci mozgalmak elleni határozott fellépés hiányában Európában lehetővé vált az idegengyűlölet jelenleg tapasztalható megerősödése;

C.

mivel a nyíltan újfasiszta, neonáci, rasszista és idegengyűlölő csoportok és pártok a társadalomban gyűlöletet és erőszakot szítanak, emlékeztetve minket arra, mire voltak képesek a múltban;

D.

mivel a gyűlöletbeszéd online terjedése gyakran vezet az erőszak fellobbanásához, ideértve az újfasiszta csoportokat is;

E.

mivel újfasiszta csoportok több ezer különböző csoportokhoz tartozó ember életét oltották ki, például menekültekét és bevándorlókét, etnikai és vallási kisebbségekhez tartozókét, LMBTQI-személyekét, emberi jogvédőkét, aktivistákét, politikusokét és rendőrökét;

F.

mivel az újfasiszta csoportok a gyűlölet és az erőszak terjesztésére használják demokratikus eszközeinket, és visszaélnek azokkal;

G.

mivel – ahogy az Europol jelentésében is szerepel – Sir Julian King biztonságért felelős biztos egy 2017. március 22-én – a 2016. évi brüsszeli támadásokra emlékező rendezvényen – elmondott beszédében rámutatott a jobboldali erőszakos szélsőségesség növekvő veszélyére, kijelentve, hogy tudomása szerint nincs olyan uniós tagállam, amelyet ez a jelenség ne érintene valamilyen módon, kitérve különösen 2011-es norvégiai mészárlásra, a brit parlamenti képviselő, Jo Cox meggyilkolására, valamint Európa-szerte a menekültközpontokat és mecseteket ért támadásokra, hogy hangsúlyozza, a biztonságra olyan veszélyek is leselkednek, amelyeket nem jeleznek kellőképpen; mivel az újfasiszta és neonáci csoportok számos formában megnyilvánulnak; mivel e csoportok többsége egyes személyeket vagy csoportokat kizár a tárdadalomból; mivel ezek a szervezetek gyakran folyamodnak agresszív nyelvezethez kisebbségi csoportokkal szemben, és törekszenek eljárásukat a szólásszabadság elvére való hivatkozással igazolni; mivel a szólásszabadsághoz fűződő jog nem abszolút;

H.

mivel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 30. cikke egyértelműen kijelenti, hogy a nyilatkozatban semmi „nem értelmezhető úgy, hogy az valamely állam, valamely csoport, vagy valamely egyén részére bármilyen jogot adna arra, hogy az itt kinyilvánított jogok és szabadságok megsemmisítésére irányuló tevékenységet fejtsen ki, vagy ilyen cselekményt elkövessen”;

I.

mivel a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről szóló nemzetközi egyezmény kijelenti, hogy a részes államok elítélnek minden olyan propagandát és minden olyan szervezetet, amely egy bizonyos fajnak vagy egy bizonyos színű vagy etnikai származású személyek csoportjának felsőbbrendűségét hirdető eszméken vagy elméleteken alapszik;

J.

mivel a fasizmus népszerűsítését több tagállamban tiltják a nemzeti jogszabályok;

K.

mivel a terrorizmus unióbeli helyzetéről és alakulásáról szóló 2018. évi jelentésében (TESAT) az Europol megállapította, hogy a jobboldali szélsőségesek által elkövetett bűncselekmények kapcsán letartóztatott személyek száma 2017-ben csaknem megkétszereződött;

L.

mivel 2011. július 22-én a norvégiai merényletek során 77 ember életét vesztette, 151 pedig megsérült;

M.

mivel Jo Cox egyesült királyságbeli parlamenti képviselőt 2016. június 16-án az egyesült királyságbeli Birstallban brutálisan meggyilkolták;

N.

mivel az Europol 2018. évi TESAT jelentése szerint 2017-ben az Egyesült Királyságban összesen öt, szélsőjobboldali nézeteket valló személynek tulajdonítható meghiúsított, sikertelen vagy befejezett terrortámadásról tettek jelentést (5);

O.

mivel 2018. szeptember 21-én Eleonora Forenza európai parlamenti képviselőt és asszisztensét, Antonio Perillót az olaszországi Bariban megrendezett antifasiszta demonstrációt követően tettlegesen bántalmazták;

P.

mivel a francia hírszerző szolgálat aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a katonai erők és bűnüldöző szervek egyre több tagja csatlakozik szélsőjobboldali erőszakos csoportokhoz (6);

Q.

mivel az Európa Tanács által létrehozott Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság (ECRI) egy 2018. május 15-én kiadott jelentésben aggasztónak találta a szélsőjobboldal és az újfasizmus horvátországi térnyerését (7);

R.

mivel Lengyelországban egy 2017. novemberben tartott demonstráció során hat, a tolerancia, a jogállamiság és más európai értékek melletti kiállásáról híres európai parlamenti képviselő képét lógatták le a szélsőjobboldali lengyel ONR (Nemzeti Radikális Tábor) mozgalom tagjai egy ideiglenesen összetákolt akasztófáról a dél-lengyelországi Katowice város egyik közterén; mivel még mindig folyik a nyomozás, de a gyanúsítottakkal szemben idáig annak ellenére sem emeltek vádat, hogy az eseményről számos média többek között videofelvételekkel is tudósított;

S.

mivel 2017. novemberben Lengyelország függetlenségi napja alkalmából szélsőjobboldali szervezetek Varsóban több mint 60 000 ember részvételével hatalmas tüntetést szerveztek; mivel a tüntetők idegengyűlölő jelszavakkal – például „A testvéri nemzetek fehér Európája” – és az 1930-as évek falangista fasiszta jelképével tarkított transzparenseket tartottak;

T.

mivel Görögországban még jelenleg is zajlik az Arany Hajnal nevű neonáci párt elleni per, melyet bűnszervezetként való működéssel, valamint egyéb bűncselekmények, például gyilkossági kísérletek mellett Pavlosz Fiszasz meggyilkolásával vádolnak;

U.

mivel 2018. szeptember 21-én Zak Kosztopulosz LMBTQI-aktivistát brutálisan meggyilkolták Athén központjában; mivel a vádlottak egyike állítólag szélsőjobboldali erőkkel áll kapcsolatban; mivel teljes körő vizsgálat lefolytatására van szükség ahhoz, hogy bántalmazásával és meggyilkolásával kapcsolatban minden felelőst bíróság elé állítsanak;

V.

mivel egy olasz férfit 12 év börtönbüntetésre ítéltek amiatt, hogy hat afrikai migránsra lőtt rá, megsebesítve őket egy faji indíttatású támadásban a közép-olaszországi Macerata városában;

W.

mivel egy szélsőjobboldali „éberségi” csoport Chemnitzben 2018. szeptember közepén rendbontásért letartóztatott hét tagját nemrégiben a magát Revolution Chemnitznek nevező terrorszervezet alapításával vádolták meg; mivel a szövetségi államügyészet szerint a nyomozók a csoport belső kommunikációjának áttekintése nyomán módosították a vádban szereplő megjelölést bűnszervezetről terrorszervezetre;

X.

mivel Franciaországban 2017. december 7-én a Génération Identitaire mozgalom öt tagját ítélték el faji és vallási gyűlöletre uszítás miatt; mivel szélsőjobboldali csoportokhoz, például az Action Française-hez köthető személyek a 2017. évi elnökválasztás idején több francia politikus és mecset ellen terrortámadást terveztek; mivel 2018. június 24-én a szélsőjobboldali Action des Forces Opérationnelles (AFO) csoport 10 tagját tartóztatták le a muszlim közösség tagjai elleni támadássorozat kiterveléséért; mivel 2018. szeptember 14-én két korábbi szkinhedet találtak bűnösnek Clément Méric, egy júniusban elhunyt fiatal diák és antifasiszta aktivista meggyilkolásában;

Y.

mivel Spanyolországban jelenleg a Hogar Social Madrid neonáci szervezet 12 tagja ellen folyik vizsgálat gyűlöletre uszítás miatt; mivel a Falange, az Alanza Nacional és a Democracia Nacional fasiszta csoportok egyes tagjait letartóztatták, és a spanyol Legfelsőbb Bíróság elítélte őket a madridi Blanquerna Kulturális központ ellen a 2013. évi katalán nemzeti ünnepségek idején elkövetett támadás miatt; mivel 2016-ban az SOS Racismo rasszizmusellenes nem kormányzati szervezet 309 idegengyűlölet által motivált erőszakos cselekményt dokumentált; mivel e szervezet elnöke az esetek jelentése után halálos fenyegetéseket kapott, és elítélte, hogy e bűncselekmények bejelentésére nincsenek hatékony mechanizmusok;

Z.

mivel a Francisco Franco Alapítvány – egy diktatúrát és az általa elkövetett bűncselekményeket és a Franco családot dicsőítő szervezet – 19 személyt vádol több olyan bűncselekménnyel, amely 13 éves börtönbüntetést vonhat maga után egy békés és jelképes akció végrehajtásáért, amelynek során a Pazo de Meirás udvarházon két hatalmas feliratot helyeztek el, felszólítva a közhatóságokat arra, hogy járjanak közben az ingatlan galiciaiak javára való visszakövetelése érdekében;

AA.

mivel a spanyol kongresszusi képviselők arra irányuló indítványt fogadtak el, hogy Francisco Franco földi maradványait a szélsőjobboldaliak zarándokhelyévé vált Elesettek Völgyeként ismert háborús emlékműnél lévő sírjából eltávolítsák; mivel minden meglévő, a katonai felkelést, a polgárháborút és a francói diktatúrát dicsőítő jelképet és emlékművet el kellene távolítani, és azokat, amelyek nem távolíthatók el, megfelelő kontextusba kellene helyezni és újraértelmezni annak érdekében, hogy hozzájáruljanak az ezzel kapcsolatos tudatosság növeléséhez és a múltra való emlékezéshez;

AB.

mivel a neonáci Északi Ellenállási Mozgalom (NMR) Skandinávia-szerte rendszeresen szervez gyűléseket, amelyeken jelmondatokat skandálnak, és a szervezet zöld-fehér zászlóit lengetik; mivel az NMR több tagját ítélték el polgári személyek és rendőrök elleni erőszakos támadások miatt; mivel a menekültek befogadóállomásai elleni számos gyújtogatásos támadás a svéd kormányt arra késztette, hogy a menekültek elszállásolására elkülönített épületek helyét titokban tartsa;

AC.

mivel Rigában minden év március 16-án több ezren gyűlnek össze a Lett Légió napján a Waffen-SS-ben szolgáló lettek előtt tisztelegve;

AD.

mivel 2018 eleje óta a C14 és más ukrán szélsőjobboldali csoportok, például az azovi zászlóaljhoz csatlakozott Nemzeti Milícia, a Jobb Szektor, a Karpatszka Szics és mások többször is megtámadtak roma csoportokat, valamint antifasiszta tüntetéseket, városi tanácsi üléseket, egy, az Amnesty International által szervezett rendezvényt, művészeti kiállításokat, LMBTQI-eseményeket, valamint nőjogi és környezetvédelmi aktivistákat;

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

19.

20.

21.

22.

23.

24.

25.

26.

27.

28.

29.

30.

31.

32.

—

tekintettel a hústermelés céljából tartott csirkék védelmét szolgáló minimumszabályok megállapításáról szóló, 2007. június 28-i 2007/43/EK tanácsi irányelvre (1) (brojlercsirkékről szóló irányelv),

—

tekintettel a 2016–2020 közötti időszakra szóló új állatjóléti stratégiáról szóló, 2015. november 26-i állásfoglalására (2),

—

tekintettel az antimikrobiális rezisztencia (AMR) leküzdése érdekében kialakított egységes egészségügyi megközelítés szerinti 2017. évi európai uniós cselekvési tervre,

—

tekintettel az állatok védelmére és az állatjólétre vonatkozó európai uniós stratégiáról (2012–2015) szóló, 2012. január 19-i bizottsági közleményre (COM(2012)0006),

—

tekintettel az Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett, a 2007/43/EK irányelv alkalmazásáról és a hústermelés céljából tartott csirkék jólétére gyakorolt hatásáról, valamint a jóléti mutatók alakulásáról szóló 2018. április 13-i bizottsági jelentésre (COM(2018)0181),

—

tekintettel a 2007/43/EK irányelv alkalmazásáról és a jóléti mutatók alakulásáról szóló 2017. november 21-i bizottsági tanulmányra,

—

tekintettel az állatgyógyászati készítményekről szóló rendeletről 2018. június 5-én létrejött megállapodásra (3),

—

tekintettel a fertőző állatbetegségekről és egyes állategészségügyi jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletre („Állategészségügyi rendelet”) (4),

—

tekintettel az élelmiszer- és takarmányjog, valamint az állategészségügyi és állatjóléti szabályok, a növényegészségügyi szabályok, és a növényvédő szerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának biztosítása céljából végzett hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről szóló, 2017. március 15-i (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5),

—

tekintettel a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről szóló európai egyezményre és az ugyanerről a témáról szóló, 1998. július 20-i 98/58/EK tanácsi irányelvre (6),

—

tekintettel a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek az intenzív baromfi- vagy sertéstenyésztés tekintetében történő meghatározásáról szóló, 2017. február 15-i (EU) 2017/302 bizottsági végrehajtási határozatra (7),

—

tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (4) bekezdésére,

A.

mivel az EU globális szinten jelentős brojlercsirke-termelő, és ezen állatokból körülbelül 7 milliárd kerül élelmezési célból levágásra; mivel a baromfiágazat – amely a termelést az európai „a termelőtől a fogyasztóig” elv alapján folytatja – Európában több mint negyedmillió embernek és 23 000 nagy brojlergazdaságnak ad munkát;

B.

mivel a 2007/43/EK irányelv (a brojlercsirkékről szóló irányelv) meghatározza a hústermelés céljából tartott csirkék védelmét szolgáló minimumszabályokat; mivel fontos, hogy a Bizottság, a tagállamok és a termelők tiszteletben tartsák ezeket a szabályokat, és rendszeres ellenőrzéseket végezzenek e téren;

C.

mivel a Bizottságnak a 2007/43/EK irányelv alkalmazásáról szóló 2017. november 21-i tanulmánya szerint az állománysűrűség a brojlercsirkék 34 %-a esetében az általános szabályoknak megfelelő 33 kg/m2, 40 % esetében 34-39 kg/m2 közé esik, és 26 %-uk esetében eléri az irányelv által megengedett legmagasabb értéket (legfeljebb 42 kg/m2);

D.

mivel a brojlercsirkékről szóló irányelv végrehajtása nem egységes, és a Bizottság közelmúltbeli végrehajtási jelentésének tanúsága szerint a végrehajtás a legjobb esetben is következetlen a tagállamok között;

E.

mivel az antimikrobiális szerekkel szemben rezisztens baktériumok globális szintű kialakulásában az egyik legfontosabb szerepet az antimikrobiális állatgyógyászati készítmények, mindenekelőtt a növekedésserkentők, valamint a metafilaxisra és profilaxisra alkalmazott készítmények túlzott használata játszotta; mivel a magas állománysűrűség vagy a hőstressz okozta alacsony állatjóléti körülmények immunológiai zavarokat okozhatnak, és a brojlercsirkék fogékonyabbak lesznek a betegségekre;

F.

mivel a zoonózist okozó Campylobacter spp. és Salmonella spp. multirezisztens törzsek jelenléte a brojlergazdaságokban és a brojlercsirkék húsában egyre nagyobb veszélyt jelent a közegészségre nézve, ahogyan az az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) jelentésében szerepel;

G.

mivel az állatjóléti szabályozást korszerűsíteni kell az új tudományos eredmények fényében, valamint kellő hangsúlyt helyezve az állattenyésztés hosszú távú versenyképességére; mivel a jobb állatjóléti körülményeket biztosító gazdálkodási rendszerek használata javíthatja az állatok egészségét és jólétét, ezzel hozzájárulva az antibiotikumok iránti igény csökkentéséhez, miközben továbbra is magas színvonalú termékminőséget tud biztosítani;

H.

mivel az EFSA 2010-es tudományos véleménye a genetikai paramétereknek a kereskedelmi célú brojlercsirkék jólétére és ellenálló képességére gyakorolt befolyásával kapcsolatban azt mutatta, hogy a brojlercsirke növekedési rátáján alapuló genetikai kiválasztás veszélyeztetheti ezen állatok egészségét és jólétét;

I.

mivel az európai polgárokat határozottan érdekli az állatok jóléte, és azt szeretnék, hogy fogyasztóként megfelelő információk birtokában dönthessenek;

J.

mivel az állatjóléttel foglalkozó legutóbbi különleges Eurobarométer-jelentés azt mutatja, hogy állati termékek vásárlásakor az európai polgárok több mint 50 %-a keres tájékoztatást a termelési módszerrel kapcsolatosan, és esetleg hajlandó lenne többet fizetni a magasabb szintű állatjólétért; mivel az európai polgárok több mint 80 %-a azt szeretné, ha a tenyésztett állatok jóléte javulna az EU-ban;

K.

mivel az uniós baromfimellhús-felhasználásnak 25 %-át az EU olyan harmadik országokból származó importárukkal fedezi, amelyek kevésbé szigorú állatjóléti jogszabályokat alkalmaznak; mivel az importált baromfihús nagy része az étkeztetésben vagy az élelmiszer-feldolgozásban kerül felhasználásra, ahol a hús eredetére vonatkozó információ feltüntetése és a címkézés nem kötelező;

L.

mivel Thaiföld, Brazília és Ukrajna – ahonnan a harmadik országokból származó behozatal 90 %-a származik –, átesett a Bizottság Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatósága (DG SANTE) által végzett ellenőrzésen, amely jelentős hiányosságokat tárt fel az előállítási folyamatban és az uniós jogszabályok tiszteletben tartása tekintetében; mivel az uniós mezőgazdasági termelők és nem kormányzati szervezetek aggodalmukat fejezték ki az olcsón előállított csirkehús behozatalának gazdasági, társadalmi és környezeti hatásaival, illetve az EU-ban feldolgozott, de harmadik országokból származó csirkehús megtévesztő címkézésével kapcsolatban;

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

19.

—

tekintettel az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményére (UNFCCC) és az ahhoz csatolt Kiotói Jegyzőkönyvre,

—

tekintettel a Párizsi Megállapodásra, az 1/CP.21 határozatra és az UNFCCC feleinek 21. konferenciájára (COP 21), valamint a feleknek a Kiotói Jegyzőkönyv feleinek találkozójaként szolgáló, 2015. november 30. és december 11. között Párizsban (Franciaország) megrendezett 11. konferenciájára (CMP 11),

—

tekintettel az UNFCCC feleinek 18. konferenciájára (COP 18) és a feleknek a Kiotói Jegyzőkönyv feleinek találkozójaként szolgáló, 2012. november 26. és december 8. között Dohában (Katar) megrendezett 8. konferenciájára (CMP 8), valamint a Kiotói Jegyzőkönyv szerinti második, 2013. január 1-jén kezdődő és 2020. december 31-én véget érő kötelezettségvállalási időszakot meghatározó jegyzőkönyv módosításának elfogadására,

—

tekintettel arra, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) székhelyén, New Yorkban 2016. április 22-én aláírásra megnyitották a Párizsi Megállapodást, amelyet 2017. április 21-ig tartottak megnyitva, és arra, hogy 195 állam aláírta a Párizsi Megállapodást, valamint 175 állam letétbe helyezte a megerősítési okmányt,

—

tekintettel az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezménye feleinek 23. konferenciájára (COP 23) és a Kiotói Jegyzőkönyv feleinek 13. találkozójára (CMP 13), valamint a feleknek a Párizsi Megállapodás feleinek találkozójaként szolgáló, 2017. november 4. és november 16. között Bonnban (Németország) megrendezett második konferenciájára (CMA 2),

—

tekintettel az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjére és a fenntartható fejlesztési célokra,

—

tekintettel a klímadiplomáciáról szóló, 2018. július 3-i állásfoglalására (1),

—

tekintettel az ENSZ 2017-es bonni (Németország) éghajlatváltozási konferenciájáról (COP 23) szóló, 2017. október 4-i állásfoglalására (2),

—

tekintettel a Bizottság „Európa karbonszegény gazdaságra való áttérésének gyorsítása” című, 2016. július 20-i közleményére (COM(2016)0500),

—

tekintettel az Európai Tanács 2016. február 15-i, 2016. szeptember 30-i, 2017. június 23-i és 2018. március 22-i következtetéseire,

—

tekintettel a Tanács 2017. október 13-i, 2018. február 26-i és 2018. október 9-i következtetéseire,

—

tekintettel az ózonréteget lebontó anyagokról szóló montreali jegyzőkönyv kigali módosításának az Európai Unió nevében történő megkötéséről szóló, 2017. július 17-i (EU) 2017/1541 tanácsi határozatra (3),

—

tekintettel arra, hogy Lettország és az Európai Bizottság 2015. március 6-án benyújtotta az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményéhez az EU és tagállamai teljesíteni kívánt nemzetileg meghatározott hozzájárulásait,

—

tekintettel az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) ötödik értékelő jelentésére (AR5) és összefoglaló jelentésére, valamint az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület „1,5 oC-os globális felmelegedés” című különjelentésére,

—

tekintettel az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) 2017 novemberében közzétett, a kibocsátási szakadékról szóló, 2017. évi nyolcadik összefoglaló jelentésére és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban tapasztalható szakadékról szóló, 2017. évi jelentésére,

—

tekintettel a Nemzetközi Energia Ügynökség 2017. évi világszintű energiaszükségletről és szén-dioxid-kibocsátásról szóló helyzetjelentésére,

—

tekintettel a Meteorológiai Világszervezetnek (WMO) az éghajlat 2017. évi globális helyzetéről szóló, 2018. márciusi nyilatkozatára, valamint az üvegházhatású gázokról 2017. október 30-án kiadott 13. sz. közleményére,

—

tekintettel a Világgazdasági Fórum globális kockázatokról szóló, 2018. évi jelentésére (4),

—

tekintettel a Green Growth Group az éghajlatváltozás elleni uniós fellépés finanszírozásáról – az éghajlattal összefüggő kiadások megerősítéséről és a többéves pénzügyi keretben való érvényesítéséről szóló, 2018. március 5-i nyilatkozatára, amelyet 14 uniós környezetvédelmi és klímaügyi miniszter írt alá (5),

—

tekintettel a Bizottság Közös Kutatóközpontja által 2017 novemberében közzétett, a „CO2 – az antropogén szén-dioxid-kibocsátás nyomon követését és ellenőrzését támogató működési kapacitás” című jelentésre (6),

—

tekintettel a fairbanksi nyilatkozatra, amelyet az északi-sarkvidéki országok külügyminiszterei fogadtak el az Északi-sarkvidéki Tanács 2017. május 10–11-én Fairbanksben (Alaszka) tartott 10. miniszteri ülésén,

—

tekintettel az első ízben 2017. december 12-én Párizsban tartott „One Planet” klímacsúcstalálkozóra és az ott elfogadott 12 kötelezettségvállalásra,

—

tekintettel Ferenc pápa Laudato Si’ kezdetű pápai körlevelére,

—

tekintettel a 2018. június 19-i Mesebergi Nyilatkozatra,

—

tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.

mivel a Párizsi Megállapodás 2016. november 4-én lépett hatályba, és (2018. október 11-től kezdve) az egyezmény 197 részes fele közül 181 az ENSZ-nél letétbe helyezte a megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratát;

B.

mivel 2015. március 6-án az EU benyújtotta az Éghajlatváltozási Keretegyezményhez kapcsolódó, teljesíteni kívánt uniós és nemzetileg meghatározott hozzájárulásokat, amelyek értelmében 2030-ig kész legalább az 1990. évi szint 40 %-ára csökkenteni a hazai ÜHG-kibocsátást;

C.

mivel a Párizsi Megállapodás aláírói által eddig tett kötelezettségvállalások nem lesznek elegendők a közös cél eléréséhez; mivel az Unió és tagállamai által benyújtott jelenlegi nemzetileg meghatározott hozzájárulás nincs összhangban a Párizsi Megállapodásban meghatározott célokkal, ezért felülvizsgálatra szorul;

D.

mivel az uniós nemzetileg meghatározott hozzájárulás teljesítéséhez hozzájáruló uniós jogszabályok alapvető elemeit, különösen a megújulóenergia-irányelvet és az energiahatékonysági irányelvet rendkívül nagyratörő célokkal dolgozták ki, arra ösztönözve az Uniót, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértékét 2030-ig legalább 45 %-kal csökkentse; mivel az EU-ban 2030-ig megvalósítandó 45 %-os csökkentés nem járul hozzá elegendő mértékben a Párizsi Megállapodás céljainak eléréséhez és az évszázad közepéig elérendő, nulla nettó kibocsátásra vonatkozó célhoz;

E.

mivel a kibocsátások mérésének átláthatósága kulcsfontosságú ahhoz, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának globális csökkentése terén igazságos módon jelentős előrelépést lehessen elérni;

F.

mivel három év után, amelynek során a számadatok változatlanok maradtak, 2017-ben nőtt a globális és uniós szén-dioxid-kibocsátás; mivel ez a növekedés egyenlőtlenül oszlik meg a világ különböző részei között:

G.

mivel 2017-ben nagy számban fordultak elő szélsőséges időjárási események és hőmérsékleti rekordok, amelyek fokozzák a globális éghajlatvédelmi fellépés sürgősségét;

H.

mivel az éghajlatváltozás enyhítésére irányuló nagyratörő politika növekedést idézhet elő és munkahelyeket teremthet; mivel azonban egyes meghatározott ágazatok ki vannak téve a kibocsátásáthelyezés veszélyének, amennyiben más piacokon nincs hasonló mértékű törekvés; mivel ezért megfelelő védelmet kell nyújtani a kibocsátásáthelyezés ellen az ilyen ágazatok munkahelyeinek megóvása érdekében;

I.

mivel az éghajlatváltozás felerősít számos más fenyegetést, amelyek aránytalanul sújtják a fejlődő országokat; mivel az aszályok és más negatív időjárási események gyengítik és rombolják azokat az erőforrásokat, amelyektől a szegény emberek megélhetése közvetlenül függ, és élesedő versenyt váltanak ki a fennmaradó erőforrásokért, hozzájárulva ezzel a humanitárius válságokhoz és feszültségekhez, a kényszerű lakóhelyelhagyáshoz, a radikalizálódáshoz és a konfliktusokhoz; mivel bizonyíték van arra, hogy az éghajlatváltozás szerepet játszott a zavargások kialakulásában és az erőszak terjedésében a Közel-Keleten, a Száhel-övezetben és Afrika szarvánál, amelyek következményei messze túlmutattak ezeken a térségeken;

J.

mivel az Éghajlat-változási Kormányközi Testület „1,5 oC-os globális felmelegedés” című jelentése azt is bemutatja, hogy az ilyen hőmérséklet-növekedés hatása lényegesen kevésbé lenne súlyos, mint a 2 oC-os növekedésé;

K.

mivel az éghajlatváltozás mérséklésének hosszú távú sikere – különösen a fejlett országokban – jóval erőteljesebb fellépést követel meg ahhoz, hogy kiszabaduljanak a karbongazdaságból, és előmozdítsák az éghajlati szempontból intelligens növekedést, a fejlődő országokban is; mivel folyamatos erőfeszítéseket kell tenni a fejlődő országoknak nyújtott pénzügyi, technológiai és kapacitásbővítési támogatás fokozása érdekében;

L.

mivel a nagy kibocsátók kudarca, hogy nem csökkentik az ÜHG-kibocsátásaikat az ahhoz szükséges fellépésnek megfelelően, hogy a globális átlaghőmérséklet-emelkedést 1,5 oC-ra vagy 2 oC-ra csökkentsék, tovább súlyosbítja az éghajlatváltozáshoz való szükséges alkalmazkodás már most is óriási mértékét és költségét, aminek különösen súlyos következményei vannak a legkevésbé fejlett országokra (LDC-országok) és a fejlődő kis szigetállamokra (SIDS) nézve; mivel támogatni kell a legkevésbé fejlett országok és fejlődő kis szigetállamok minden olyan kezdeményezését, amelyek a kockázati információk és korai előrejelzések összeállítására irányulnak;

M.

mivel jóval erőteljesebb mérséklési és alkalmazkodási intézkedéseken keresztül sürgősen csökkenteni kell az alkalmazkodási szükségletek és törekvések közötti szakadékot;

N.

mivel tarthatatlan az az elv, hogy a költségeket ott kell fedezni, ahol felmerülnek, és az ÜHG-kibocsátásokért elsődlegesen felelőseknek kell viselniük a globális teher legnagyobb részét;

O.

mivel a Párizsi Megállapodás 7. cikke globális célt határoz meg az alkalmazkodásra, és ezt a célt most további késedelem nélkül mérhetővé kell tenni; mivel a nemzeti alkalmazkodási terveknek fontos szerepet kell betölteniük;

P.

mivel az erdők jelentős mértékben hozzájárulnak az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz; mivel az erdőirtás a globális ÜHG-kibocsátás majdnem 20 %-áért felel, és különösen az állatállomány, a szója és a pálmaolaj bővülő, többek között az uniós piacra is irányuló ipari termelése áll mögötte; mivel az EU-nak csökkentenie kell az erdőirtáshoz való közvetett hozzájárulását („fogyasztással összefüggő erdőirtás”), amelyért felelősséggel tartozik;

Q.

mivel a föld szűkös erőforrás, és a hagyományos és első generációs bioüzemanyagok takarmányainak termelésére való felhasználása súlyosbíthatja az élelmiszer-ellátás bizonytalanságát, és lerombolhatja a fejlődő országokban élő szegények megélhetését, különösen a nagyarányú földszerzéseken, a kényszerű lakóhelyelhagyáson, a szennyezésen és az őslakos népek jogainak megsértésén keresztül; mivel a kibocsátáskompenzációs és újraerdősítési rendszerek is ilyen kárt okozhatnak, ha nem megfelelően tervezik meg és hajtják végre azokat;

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

19.

20.

21.

22.

23.

24.

25.

26.

27.

28.

29.

30.

31.

32.

33.

34.

35.

36.

37.

38.

39.

40.

41.

42.

43.

44.

45.

46.

47.

48.

49.

50.

51.

52.

53.

54.

55.

56.

57.

58.

59.

60.

61.

62.

63.

64.

65.

66.

67.

68.

69.

70.

71.

72.

73.

74.

75.

76.

77.

78.

79.

80.

—

tekintettel a biológiai sokféleséggel kapcsolatos uniós stratégia félidős értékeléséről szóló, 2016. február 2-i állásfoglalására (1),

—

tekintettel a természetre, az emberekre és a gazdaságra vonatkozó cselekvési tervről szóló, 2017. november 15-i állásfoglalására (2),

—

tekintettel a Bizottság „A természet állapota az Unióban: Jelentés az élőhelyvédelmi és madárvédelmi irányelvben említett élőhelyek és fajok helyzetéről és trendjeiről az élőhelyvédelmi irányelv 17. cikkének, valamint a madárvédelmi irányelv 12. cikkének megfelelően” című, 2015. május 20-i jelentésére (COM(2015)0219),

—

tekintettel a Biológiai Sokféleség Egyezmény Részes Felei Konferenciájának 14. üléséről (COP14) a Bizottságnak és a Tanácsnak címzett kérdésekre (O-000115/2018 – B8-0413/2018 és O-000116/2018 – B8-0414/2018),

—

tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalásra irányuló indítványára,

—

tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.

mivel a Biológiai Sokféleség Egyezmény részes felei által 2010-ben elfogadott biológiai sokféleségre vonatkozó stratégiai terv (2011–2020) küldetésnyilatkozata a következő: hatékony és azonnali fellépés a biológiai sokféleség (a minket körülvevő ökoszisztémák, fajok és genetikai erőforrások rendkívüli változatossága) csökkenésének a megállítása érdekében, biztosítandó, hogy az ökoszisztémák 2020-ra kellően ellenállóvá váljanak, és továbbra is képesek legyenek az alapvető szolgáltatások nyújtására, ezáltal biztosítva bolygónkon az élet sokszínűségének megőrzését és hozzájárulva az emberek jólétéhez és a szegénység felszámolásához;

B.

mivel a Biológiai Sokféleség Egyezmény értelmében elfogadott, 2050-re szóló elképzelés szerint harmóniában fogunk élni a természettel, és ennek során 2050-re értékelni fogjuk a biológiai sokféleséget, megőrizzük, helyreállítjuk és okosan használjuk majd, fenntartva az ökoszisztéma-szolgáltatásokat és bolygónk egészségét, minden ember javát szolgálva;

C.

mivel a 2050-re szóló elképzelést öt átfogó célkitűzés támogatja: a) a biológiai sokféleség csökkenése kiváltó okainak kezelése a sokféleség ügyének a kormányzásban és a társadalomban való érvényesítése révén; b) a biológiai sokféleségre nehezedő közvetlen nyomás mérséklése és a fenntartható felhasználás ösztönzése; c) a biológiai sokféleség helyzetének javítása az ökoszisztémák, a fajok és a genetikai sokféleség megóvása révén; d) a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatások hasznának növelése mindenki számára; valamint e) a végrehajtás erősítése a részvételen alapuló tervezésen, a tudásmenedzsmenten és a kapacitásépítésen keresztül;

D.

mivel hozzáférésről és az előnyök megosztásáról szóló Nagojai Jegyzőkönyv célja a genetikai erőforrások hasznosításából származó előnyök igazságos és méltányos megosztása;

E.

mivel a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig teljesítendő uniós stratégia célja a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatások csökkenésének megállítása az EU-ban, és a biológiai sokféleség globális csökkenésének 2020-ig történő megállításához való hozzájárulás, szem előtt tartva a biológiai sokféleség önmagában vett értékét és az ökoszisztéma-szolgáltatások emberi jólléthez és gazdasági jóléthez való nélkülözhetetlen hozzájárulását;

F.

mivel az EU és a tagállamok elfogadták a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendet és az ahhoz kapcsolódó, világunk átalakítására és bolygónk – ezen belül a szárazföldi és a víz alatti élet – védelmére felszólító fenntartható fejlődési célokat, továbbá elkötelezték magukat ezek maradéktalan végrehajtása mellett;

G.

mivel az ökoszisztémák pusztulása óriási társadalmi és gazdasági veszteségekkel jár az EU számára;

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

19.

20.

21.

22.

23.

24.

—

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 3. és 5. cikkére,

—

tekintettel „A megfelelő, biztonságos és fenntartható európai nyugdíjak menetrendje” című, 2012. február 16-i bizottsági fehér könyvre (COM(2012)0055),

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 9., 145., 148., 149., 152., 153., 174. és 349. cikkére,

—

tekintettel az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közötti, a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásra (1),

—

tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára és különösen annak IV. címére („Szolidaritás”),

—

tekintettel a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményre,

—

tekintettel az ENSZ fenntartható fejlesztési céljaira, különösen az 1., 3., 4., 5., 8., 10. és 13. célokra,

—

tekintettel az öt elnök „Az európai gazdasági és monetáris unió kiteljesítése” című, 2015. június 22-i jelentésére,

—

tekintettel az euroövezet gazdaságpolitikájáról szóló, 2018. május 14-i tanácsi ajánlásra (2),

—

tekintettel az európai gazdasági és társadalmi fejlődés alapvető tényezőjének számító szociális gazdaság előmozdításáról szóló, 2015. december 7-i tanácsi következtetésekre,

—

tekintettel a Bizottság „2018. évi európai szemeszter: országspecifikus ajánlások” című dokumentumról szóló, 2018. május 23-i közleményére (COM(2018)0400),

—

tekintettel a Bizottság „2018. évi éves növekedési jelentés” című, 2017. november 22-i közleményére (COM(2017)0690),

—

tekintettel a Bizottság és a Tanács közös foglalkoztatási jelentésének a 2018. évi éves növekedési jelentésről szóló 2017. november 22-i bizottsági közleményt kísérő, 2017. november 22-i tervezetére (COM(2017)0674),

—

tekintettel a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló tanácsi határozatra irányuló, 2017. november 22-i bizottsági javaslatra (COM(2017)0677) és a Parlament erről szóló, 2018. április 19-i álláspontjára (3),

—

tekintettel az euróövezet gazdaságpolitikájáról szóló tanácsi ajánlásra vonatkozó, 2017. november 22-i bizottsági ajánlásra (COM(2017)0770),

—

tekintettel „A riasztási mechanizmus keretében készült 2018. évi jelentés” című, 2017. november 22-i bizottsági jelentésre (COM(2017)0771),

—

tekintettel a „2018. évi költségvetésiterv-javaslatok: Átfogó értékelés” című, 2017. november 22-i bizottsági közleményre (COM(2017)0800),

—

tekintettel „A szociális jogok európai pillérének létrehozása” című, 2017. április 26-i bizottsági közleményre (COM(2017)0250),

—

tekintettel a „Kezdeményezés a dolgozó szülők és gondozók körében a munka és a magánélet közötti egyensúly támogatására” című, 2017. április 26-i bizottsági közleményre (COM(2017)0252),

—

tekintettel a „Beruházások a gyermekek érdekében: a hátrányos helyzetből való kitörés” című 2013. évi ajánlás eredményeinek értékeléséről szóló, 2017. április 26-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2017)0258),

—

tekintettel a Bizottság nemek közötti egyenlőség melletti stratégiai szerepvállalására (2016–2019) és a nemek közötti egyenlőségről szóló, 2011 és 2020 közötti időszakra vonatkozó európai paktumra, valamint a Tanács 2011. március 7-i, ezekre válaszul elfogadott következtetéseire (4),

—

tekintettel a 2002-es barcelonai gyermekgondozási célokra, miszerint 2010-ig hároméves kortól az iskolaköteles korig a gyermekek legalább 90 %-ának, hároméves kor alatt pedig a gyermekek legalább 33 %-ának kell gyermekgondozásban részesülnie;

—

tekintettel „Az ifjúsági garancia és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés – az első három év” című, 2016. október 4-i bizottsági közleményre (COM(2016)0646),

—

tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 1311/2013/EU, Euratom rendelet módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló, 2016. szeptember 14-i bizottsági javaslatra (COM(2016)0604),

—

tekintettel „Az európai beruházások megerősítése a munkahelyteremtés és a növekedés érdekében: Az Európai Stratégiai Beruházási Alap második fázisa és az új külső beruházási terv felé” című, 2016. szeptember 14-i bizottsági közleményre (COM(2016)0581),

—

tekintettel az „Új európai készségfejlesztési program – Közös erővel a humántőke, a foglalkoztathatóság és a versenyképesség megerősítéséért” című, 2016. június 10-i bizottsági közleményre (COM(2016)0381),

—

tekintettel „A közösségi gazdaságra vonatkozó európai menetrend” című, 2016. június 2-i bizottsági közleményre (COM(2016)0356),

—

tekintettel a körforgásos gazdaságról szóló intézkedéscsomagra (5),

—

tekintettel az „Európa ismét beruház: Az európai beruházási terv mérlege és a következő lépések” című, 2016. június 1-jei bizottsági közleményre (COM(2016)0359),

—

tekintettel a szociális jogok európai pillérével kapcsolatos konzultáció elindításáról szóló, 2016. március 8-i bizottsági közleményre (COM(2016)0127) és annak mellékleteire,

—

tekintettel a sérülésből és betegségből felépülő munkavállalók minőségi foglalkoztatásba való visszailleszkedésének lehetőségeiről szóló, 2018. szeptember 11-i állásfoglalására (6),

—

tekintettel „A gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere: a 2018. évi éves növekedési jelentés foglalkoztatási és szociális vonatkozásai” című, 2018. március 14-i állásfoglalására (7),

—

tekintettel a munkahelyteremtés és a növekedés fellendítését szolgáló, egyenlőtlenségek elleni küzdelemről szóló, 2017. november 16-i állásfoglalására (8),

—

tekintettel az euróövezet gazdaságpolitikájáról szóló, 2017. október 26-i állásfoglalására (9),

—

tekintettel a garantált minimáljövedelemmel mint a szegénység elleni küzdelem eszközével kapcsolatos szakpolitikákról szóló, 2017. október 24-i állásfoglalására (10),

—

tekintettel az új európai készségfejlesztési programról szóló, 2017. szeptember 14-i állásfoglalására (11),

—

tekintettel a szociális jogok európai pilléréről szóló, 2017. január 19-i állásfoglalására (12),

—

tekintettel „A szegénységről: a nemek közötti egyenlőség szempontjai” című, 2016. május 26-i állásfoglalására (13),

—

tekintettel a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos, 2014–2020 közötti EU stratégiai keretről szóló, 2015. november 25-i állásfoglalására (14),

—

tekintettel a Bizottság a nyugdíjak megfelelőségéről szóló 2018. évi jelentésére: Jelenlegi és jövőbeli időskori jövedelemmegfelelőség az EU-ban,

—

tekintettel a Bizottság „2018. évi jelentés az idősödésről: Gazdasági és költségvetési prognózisok az EU tagállamaira vonatkozóan (2016–2070)” című jelentésére,

—

tekintettel a be nem jelentett munkavégzés megakadályozására, valamint az ilyen típusú munkavégzéstől való elrettentésre irányuló együttműködés erősítését célzó európai platform létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról szóló, 2016. február 2-i álláspontjára (15),

—

tekintettel a (felülvizsgált) Európai Szociális Chartára és a 2014-ben elindított torinói folyamatra, amelynek célja az Európai Szociális Charta szerződéses rendszerének megerősítése az Európa Tanácson belül, valamint az európai uniós jog viszonylatában (16),

—

tekintettel a fogyatékossággal élő személyek jogaival foglalkozó ENSZ-bizottságnak az Európai Unió bevezető jelentéséhez kapcsolódó záró megjegyzéseire (2015. szeptember),

—

tekintettel az Európai Számvevőszék „Ifjúsági munkanélküliség – hoztak változást az uniós szakpolitikák? Az ifjúsági garancia és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés értékelése” című, 2017. márciusi 5/2017. sz. különjelentésére,

—

tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

—

tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére és a Kulturális és Oktatási Bizottság véleményére (A8-0329/2018),

A.

mivel 2018 júniusában az euróövezetben a szezonálisan kiigazított munkanélküliségi ráta 8,3 % volt, ami a 2017. júniusban mért 9,0 %-hoz képest csökkenést mutatva az euróövezetben 2008. decembere óta feljegyzett legalacsonyabb arányt mutatta; mivel az euróövezeti tagállamok között a munkanélküliségi rátában megfigyelhető különbségek jelentősek, ugyanis 2018 júniusában a legalacsonyabb munkanélküliségi rátát Máltán (3,9 %) és Németországban (3,4 %), míg a legmagasabb, és még mindig aggodalomra okot adó munkanélküliségi rátát Görögországban (2018 áprilisában 20,2 %) és Spanyolországban (15,2 %) mérték, ahol a munkanélküliségii aránya korábban 57,8 % és 65,5 %-os volt;

B.

mivel 2018 júniusában az ifjúsági munkanélküliségi ráta az euróövezetben 16,9 %-os volt, szemben a 2017. júniusi 18,9 %-kal; mivel a folyamatos csökkenés ellenére ez az arány továbbra is elfogadhatatlanul magas, és több mint kétszerese az átlagos teljes munkanélküliségnek, mivel egyes országokban hozzávetőleg minden harmadik fiatal munkanélküli; mivel az ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelem elsődlegesen a tagállamok feladata, amelyet a munkaerőpiaci szabályozási keretek, oktatási és képzési rendszerek és aktív munkaerőpiaci politikák kidolgozása és végrehajtása révén kell ellátniuk, többek között a tisztességes bérekkel járó méltányos munkalehetőségek megteremtése érdekében;

C.

mivel az ifjúsági munkanélküliségi ráta tekintetében is jelentős különbség van az euróövezeti tagállamok között, mivel az euróövezetben a legalacsonyabb ifjúsági munkanélküliségi rátát 2018 júniusában Máltán (5,5 %) és Németországban (6,2 %), míg a legmagasabbat Görögországban (42,3 % 2018 áprilisában), Spanyolországban (34,1 %) és Olaszországban (32,6 %) mérték;

D.

mivel más tagállamok olyan strukturális munakerő-piaci kihívásokkal néznek szembe, mint az alacsony részvételi arány, valamint készségek és képesítések kereslete és kínálata közötti eltérés; mivel a növekvő munkaerő-piaci kereslet kielégítése érdekében egyre nagyobb szükség lenne az inaktív munkaerő beilleszkedését vagy újrabeilleszkedését célzó konkrét intézkedésekre;

E.

mivel az euróövezet teljes foglalkoztatási rátája 2017-ben 71,0 %-os, a nők foglalkoztatási rátája pedig 65,4 %-os volt; mivel az Európa 2020 stratégia keretében az Európai Unióra vonatkozó cél a 20–64 éves személyek legalább 75 %-ának foglalkoztatása, többek között a nők és az idősebb munkavállalók nagyobb mértékű bevonása, és a migránsok munkaerő-piaci integrációjának javítása révén; mivel az euróövezet foglalkoztatási rátája 2016 végére meghaladta a válság előtti szintet, és 2018 második negyedévében 1,5 %-kal nőtt az előző év azonos negyedévéhez képest; mivel azonban egyes tagállamokban még mindig nem éri el az egy évtizeddel ezelőtt regisztrált szintet, figyelembe véve, hogy a keleti országokban ez a teljes népesség hosszú távú csökkenésének tulajdonítható, nem pedig negatív munkaerő-piaci fejleményeknek; mivel továbbra is aggasztó az egy munkavállaló által ledolgozott órák számának csökkenő trendje, ami többek közt a nem önkéntes jellegű részmunkaidős foglalkoztatásnak tudható be: a munkaórák száma 2017-ben enyhén (0,3 %-kal) csökkent az előző évhez képest, és ez még mindig megközelítőleg 3 %-kal alacsonyabb mint 2008-ban (17);

F.

mivel a munkaerőpiac szegmentálódása különösen érinti a nőket, az alacsony képzettségű, fiatal és idősebb embereket, a fogyatékossággal élőket és a migráns háttérrel rendelkezőket, akiket nagyobb valószínűséggel foglalkoztatnak részmunkaidőben és ideiglenes munka keretében, amelyek a hagyományostól eltérő és atipikus foglalkoztatási formák, valamint a színlelt önfoglalkoztatás mellett továbbra is fennmaradnak; mivel az 55–64 évesek foglalkoztatási rátája 2017-ben 57 % volt az EU-ban, ami 10 százalékponttal elmarad az általános foglalkoztatási rátától, a nemek közötti különbség pedig 13 százalékpontos volt, ami 3 ponttal magasabb, mint a teljes munkaképes korú lakosság tekintetében mért megfelelő adat; mivel a demográfiai adatok az idősebb munkavállalók számának növekedését vetítik előre;

G.

mivel a minőségi egészségügyi ellátáshoz való egyetemes hozzáférés alapvető szükséglet, amelyet a tagállamoknak biztosítaniuk kell, és amelybe be kell fektetniük;

H.

mivel 2016-ban szegénység vagy a társadalmi kirekesztés kockázatának kitett személyek száma az euróövezetben 23,1 % (ami még mindig meghaladja a 2009-ben mért szintet), a dolgozói szegénység rátája pedig 9,5 % volt; mivel még mindig 118 millió európai polgár van kitéve a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázatának, ami 1 millióval meghaladja a válság előtti szintet; mivel jelentős elmaradás van az Európa 2020 stratégiában kitűzött céltól, miszerint a 2008-as referenciaértékhez képest 20 millióval kell csökkenteni a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázatának kitett személyek számát; mivel az anyagi nélkülözés mértéke ugyan csökken, viszont a jövedelmi szegénység mértéke és a szegénységi arány nő;

I.

mivel az euróövezetben a tartós munkanélküliségi ráta csökken (a 2016. évi 5 %-ról 2017-ben 4,4 %-ra), de mivel még mindig a teljes munkanélküliség 48,5 %-át teszi ki, ami elfogadhatatlanul magas arány;

J.

mivel a Foglalkoztatási és szociális fejlemények Európában című 2018. évi éves jelentés (ESDE) szerint az egy foglalkoztatott személyre eső termelékenységnövekedés korlátozott üteme – ami a bérek növekedését is érinti – olyan tényezőkkel van összefüggésben, mint a részidős munka nagyobb aránya és a ledolgozott órák alacsonyabb száma;

K.

mivel a részmunkaidős foglalkoztatottság és az ideiglenes foglalkoztatás aránya az euróövezetben 2013 óta stabil maradt, bár a teljes foglalkoztatottság magas arányát teszi ki, 2017-ben a részmunkaidős foglalkoztatottság az összes szerződés 21,2 %-át tette ki; mivel a nők körében a részmunkaidős munka aránya (31,4 %) jóval magasabb, mint a férfiak körében (8,2 %), ami olyan jelenség, amely jelentős következményekkel járhat a jövedelmi és szociális védelmi jogosultságok tekintetében; mivel 2016-ban a fiatalok körében volt a legmagasabb a határozott idejű szerződések részaránya, ugyanis a 15–24 éves munkavállalók 43,8 %-át foglalkoztatták ilyen szerződések alapján;

L.

mivel a nyugdíjak megfelelősége még mindig kihívást jelent, ugyanis a társadalmi kirekesztés kockázata az életkorral növekszik, a nemek közötti 37 %-os nyugdíjszakadék pedig még mindig kihívás elé állít számos idősebb nőt, és növeli a szegénységük és a társadalmi kirekesztésük kockázatát; mivel az atipikus foglalkoztatású és önfoglalkoztató személyek nyugdíjjogosultsága alacsonyabb, mint a munkavállalóké;

M.

mivel a szociális szolgáltatásokhoz, például a gyermekgondozáshoz, az egészségügyi ellátási és a tartós ápolás-gondozást nyújtó szolgáltatásokhoz, valamint a mobilitást támogató megfizethető szolgáltatásokhoz való hozzáférés jelentős hatást gyakorol a jövedelem megfelelőségére, különös tekintettel az alacsony jövedelmű vagy szociális védelemre szoruló emberekre;

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

19.