Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám M.9906 – KKR/HPS/Monleasing Holdco)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2020/C 322/01)

2020. szeptember 25-én a Bizottság úgy határozott, hogy engedélyezi e bejelentett összefonódást, és a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. E határozat a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 6. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapul. A határozat teljes szövege csak angol nyelven hozzáférhető, és azután teszik majd közzé, hogy az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították belőle. A szöveg megtalálható lesz:

—

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

—	elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/homepage.html?locale=hu) a 32020M9906 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít online hozzáférést az európai uniós jogszabályokhoz.

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

Euroátváltási árfolyamok (1)

2020. szeptember 29.

(2020/C 322/02)

1 euro =

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,1702
JPY	Japán yen	123,61
DKK	Dán korona	7,4461
GBP	Angol font	0,90963
SEK	Svéd korona	10,5343
CHF	Svájci frank	1,0795
ISK	Izlandi korona	162,00
NOK	Norvég korona	11,0543
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	27,148
HUF	Magyar forint	365,70
PLN	Lengyel zloty	4,5435
RON	Román lej	4,8721
TRY	Török líra	9,1649
AUD	Ausztrál dollár	1,6412
CAD	Kanadai dollár	1,5655
HKD	Hongkongi dollár	9,0691
NZD	Új-zélandi dollár	1,7749
SGD	Szingapúri dollár	1,6018
KRW	Dél-Koreai won	1 365,89
ZAR	Dél-Afrikai rand	19,8685
CNY	Kínai renminbi	7,9777
HRK	Horvát kuna	7,5510
IDR	Indonéz rúpia	17 419,00
MYR	Maláj ringgit	4,8639
PHP	Fülöp-szigeteki peso	56,695
RUB	Orosz rubel	92,1625
THB	Thaiföldi baht	36,988
BRL	Brazil real	6,6022
MXN	Mexikói peso	26,0452
INR	Indiai rúpia	86,2750

---

(1)  Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

A Bizottság közleménye a pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezmény vagy az ezen egyezmény szerződő felei közötti diagonális kumulációval kapcsolatos származási szabályokra vonatkozó jegyzőkönyvek alkalmazásáról

(2020/C 322/03)

A pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezmény (1) (a továbbiakban: az egyezmény) szerződő felei (2) közötti diagonális származási kumuláció alkalmazásának céljából az érintett felek az Európai Bizottságon keresztül értesítik egymást a származási szabályokat rögzítő, más országokkal kötött hatályos megállapodásaikról.

Emlékeztetni kell arra, hogy a diagonális kumuláció csak akkor alkalmazható, ha a végső gyártást végző felek és a végső rendeltetési országok azonos származási szabályokat tartalmazó szabadkereskedelmi megállapodásokat kötöttek a származó helyzet elnyerésében részt vevő összes féllel, azaz valamennyi olyan féllel, ahonnan a felhasznált anyagok származnak. Az olyan felektől származó anyagok, amelyek nem kötöttek megállapodást a végső gyártást végző felekkel és/vagy a végső rendeltetési országokkal, nem származónak tekintendők. Példák találhatók a származási szabályokról szóló pán-euromediterrán jegyzőkönyvekre vonatkozó magyarázó megjegyzésekben (3).

A szerződő felek által az Európai Bizottságnak tett bejelentések alapján a mellékelt táblázatok pontosítják a következőket:

1. táblázat – a 2020. március 26-i kumulációs lehetőségek egyszerűsített áttekintése.

2. és 3. táblázat – azok az időpontok, amikor az ilyen kumulációk alkalmazandóvá válnak.

Az 1. táblázatban „X” jelzi, hogy két partner között a mintául szolgáló pán-euromediterrán származási szabályokon alapuló kumulációt lehetővé tévő, származási szabályokat tartalmazó szabadkereskedelmi megállapodás létezik. Egy harmadik partnert is érintő diagonális kumuláció esetén a táblázatnak a három partner közötti valamennyi metszéspontjába „X” jelet kell tenni. A diagonális kumuláció alól azonban vannak kivételek. Ilyen esetekben az „X” melletti (1) vagy (*) utal a mérlegelendő kivételekre.

A 2. táblázatban szereplő időpontok a következők valamelyikének felelnek meg:

—	az egyezmény I. függelékének 3. cikke alapján a diagonális kumuláció alkalmazásának kezdő időpontja, amennyiben az érintett szabadkereskedelmi megállapodás az egyezményre hivatkozik. Ebben az esetben a dátumot a „(C)” jelzés előzi meg,

—	egyéb esetekben az érintett szabadkereskedelmi megállapodáshoz mellékelt, a diagonális kumulációt lehetővé tevő származási szabályokra vonatkozó jegyzőkönyvek alkalmazásának kezdő időpontja.

A 3. táblázatban szereplő időpontok a stabilizációs és társulási folyamatban részt vevő országok, az EU és Törökország között diagonális kumulációt lehetővé tévő származási szabályokról szóló jegyzőkönyvek alkalmazásának kezdő időpontjaira vonatkoznak. Minden alkalommal, amikor a táblázatban szereplő felek közötti szabadkereskedelmi megállapodásban hivatkoznak az egyezményre, a 2. táblázatban a dátumot a „(C)” jelzés előzi meg.

Szintén meg kell jegyezni, hogy a Törökországból származó és az EU–Törökország vámunió hatálya alá tartozó anyagok származó anyagnak tekinthetők az Európai Unió és azon országok közötti diagonális kumuláció céljából, amelyek részt vesznek a stabilizációs és társulási folyamatban, és amelyekkel hatályos származási jegyzőkönyv van érvényben.

Az alábbiakban megadjuk a táblázatban szereplő szerződő feleket jelölő kódok magyarázatát:

— Európai Unió	EU
— EFTA-államok:
— Izland	IS
— Svájc (beleértve Liechtensteint) (4)	CH (+ LI)
— Norvégia	NO
— A Feröer szigetek	FO
— A barcelonai folyamatban részt vevő országok:
— Algéria	DZ
— Egyiptom	EG
— Izrael	IL
— Jordánia	JO
— Libanon	LB
— Marokkó	MA
— Ciszjordánia és a Gázai-övezet	PS
— Szíria	SY
— Tunézia	TN
— Törökország	TR
— Az EU stabilizációs és társulási folyamatában részt vevő országok:
— Albánia	AL
— Bosznia-Hercegovina	BA
— Észak-Macedónia	MK
— Montenegró	ME
— Szerbia	RS
— Koszovó (*)	KO
— Moldovai Köztársaság	MD
— Grúzia	GE
— Ukrajna	UA

A közlemény a 2020/C 67/02 közlemény (HL C 67., 2020.3.2., 2. o.) helyébe lép.

1. táblázat

Diagonális kumulációs lehetőségek a pán-euromediterrán térségben 2020. március 26-án – egyszerűsített áttekintés

EFTA-államok

A barcelonai folyamatban részt vevő országok

Az EU stabilizációs és társulási folyamatában részt vevő országok

EU

CH (+LI)

IS

NO

FO

DZ

EG

IL

JO

LB

MA

PS

SY

TN

TR

AL

BA

KO

ME

MK

RS

MD

GE

UA

EU

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X (5)

X

X

X

X

X

X

X

X

X

CH (+LI)

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

IS

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

NO

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

FO

X

X

X

X

X

DZ

X

EG

X

X

X

X

X

X

X

X

IL

X

X

X

X

X

X

JO

X

X

X

X

X

X

X

X

LB

X

X

X

MA

X

X

X

X

X

X

X

X

PS

X

X

X

X

SY

X

TN

X

X

X

X

X

X

X

X

TR

X (5)

X

X

X

X

X

X

X

X

X

(*1)

(*1)

(*1)

(*1)

X (*1)

X (*1)

X

AL

X

X

X

X

(*1)

X

X

X

X

X

X

BA

X

X

X

X

(*1)

X

X

X

X

X

X

KO

X

(*1)

X

X

X

X

X

X

ME

X

X

X

X

(*1)

X

X

X

X

X

X

MK

X

X

X

X

X (*1)

X

X

X

X

X

X

RS

X

X

X

X

X (*1)

X

X

X

X

X

X

MD

X

X

X

X

X

X

X

X

GE

X

X

X

X

X

UA

X

X

X

X

X

2. táblázat

A diagonális kumulációt lehetővé tévő származási szabályok alkalmazásának kezdő időpontja a pán-euromediterrán térségben

EFTA-államok

A barcelonai folyamatban részt vevő országok

Az EU stabilizációs és társulási folyamatában részt vevő országok

EU

CH(+LI)

IS

NO

FO

DZ

EG

IL

JO

LB

MA

PS

SY

TN

TR

AL

BA

KO

ME

MK

RS

MD

GE

UA

EU

2006.1.1 (C) 2016.2.1.

2006.1.1. (C) 2015.5.1.

2006.1.1. (C) 2015.5.1.

2005.12.1. (C) 2015.5.12.

2007.11.1.

2006.3.1 (C) 2016.2.1.

2006.1.1.

2006.7.1.

2005.12.1.

2009.7.1. (C) 2016.3.1.

2006.8.1.

(6)

(C) 2015.5.1.

(C) 2016.12.9.

(C) 2016.4.1.

(C) 2015.2.1.

(C) 2015.5.1.

(C) 2015.2.1.

(C) 2016.12.1.

(C) 2018.6.1.

(C) 2019.1.1.

CH (+LI)

2006.1.1. (C) 2016.2.1.

2005.8.1 (C) 2013.7.1.

2005.8.1. (C) 2013.7.1.

2006.1.1.

2007.8.1.

2005.7.1.

2007.7.17.

2007.1.1.

2005.3.1.

2016.5.1.

2005.6.1.

2007.9.1. (C) 2019.12.1.

(C) 2015.5.1.

(C) 2015.1.1.

(C) 2012.9.1.

2016.2.1.

(C) 2015.5.1.

(C) 2018.5.1.

2012.6.1.

IS

2006.1.1. (C) 2015.5.1.

2005.8.1. (C) 2013.7.1.

2005.8.1. (C) 2013.7.1.

2005.11.1.

2007.8.1.

2005.7.1.

2007.7.17.

2007.1.1.

2005.3.1.

2016.5.1.

2006.3.1.

2007.9.1. (C) 2019.12.1.

(C) 2015.5.1.

(C) 2015.1.1.

(C) 2012.10.1.

2015.5.1.

(C) 2015.5.1.

(C) 2017.9.1.

2012.6.1.

NO

2006.1.1. (C) 2015.5.1.

2005.8.1. (C) 2013.7.1.

2005.8.1. (C) 2013.7.1.

2005.12.1.

2007.8.1.

2005.7.1.

2007.7.17.

2007.1.1.

2005.3.1.

2016.5.1.

2005.8.1.

2007.9.1. (C) 2019.12.1.

(C) 2015.5.1.

(C) 2015.1.1.

(C) 2012.11.1.

2015.5.1.

(C) 2015.5.1.

(C) 2017.9.1.

2012.6.1.

FO

2005.12.1. (C) 2015.5.12.

2006.1.1.

2005.11.1.

2005.12.1.

(C) 2017.10.1.

DZ

2007.11.1.

EG

2006.3.1. (C) 2016.2.1.

2007.8.1.

2007.8.1.

2007.8.1.

2006.7.6.

2006.7.6.

2006.7.6.

2007.3.1.

IL

2006.1.1.

2005.7.1.

2005.7.1.

2005.7.1.

2006.2.9.

2006.3.1.

JO

2006.7.1.

2007.7.17.

2007.7.17.

2007.7.17.

2006.7.6.

2006.2.9.

2006.7.6.

2006.7.6.

LB

2007.1.1.

2007.1.1.

2007.1.1.

MA

2005.12.1.

2005.3.1.

2005.3.1.

2005.3.1.

2006.7.6.

2006.7.6.

2006.7.6.

2006.1.1.

PS

2009.7.1. (C) 2016.3.1.

2016.5.1.

2016.5.1.

2016.5.1.

SY

2007.1.1.

TN

2006.8.1.

2005.6.1.

2006.3.1.

2005.8.1.

2006.7.6.

2006.7.6.

2006.7.6.

2005.7.1.

TR

(6)

2007.9.1. (C) 2019.12.1.

2007.9.1. (C) 2019.12.1.

2007.9.1. (C) 2019.12.1.

(C) 2017.10.1.

2007.3.1.

2006.3.1.

2006.1.1.

2007.1.1.

2005.7.1.

2019.9.1.

(C) 2018.8.1.

(C) 2019.6.1.

(C) 2017.10.1.

AL

(C) 2015.5.1.

(C) 2015.5.1.

(C) 2015.5.1.

(C) 2015.5.1.

(C) 2015.2.1.

(C) 2014.4.1.

(C) 2014.4.1.

(C) 2014.4.1.

(C) 2014.4.1.

(C) 2014.4.1.

BA

(C) 2016.12.9.

(C) 2015.1.1.

(C) 2015.1.1.

(C) 2015.1.1.

(C) 2015.2.1.

(C) 2014.4.1.

(C) 2015.2.1.

(C) 2015.2.1.

(C) 2015.2.1.

(C) 2014.4.1.

KO

(C) 2016.4.1.

2019.9.1.

(C) 2014.4.1.

(C) 2014.4.1.

(C) 2014.4.1.

(C) 2014.4.1.

(C) 2014.4.1.

(C) 2014.4.1.

ME

(C) 2015.2.1.

(C) 2012.9.1.

(C) 2012.10.1.

(C) 2012.11.1.

(C) 2014.4.1.

(C) 2015.2.1.

(C) 2014.4.1.

(C) 2014.4.1.

(C) 2014.4.1.

(C) 2014.4.1.

MK

(C) 2015.5.1.

2016.2.1.

2015.5.1.

2015.5.1.

(C) 2018.8.1.

(C) 2014.4.1.

(C) 2015.2.1.

(C) 2014.4.1.

(C) 2014.4.1.

(C) 2014.4.1.

(C) 2014.4.1.

RS

(C) 2015.2.1.

(C) 2015.5.1.

(C) 2015.5.1.

(C) 2015.5.1.

(C) 2019.6.1.

(C) 2014.4.1.

(C) 2015.2.1.

(C) 2014.4.1.

(C) 2014.4.1.

(C) 2014.4.1.

(C) 2014.4.1.

MD

(C) 2016.12.1.

(C) 2017.10.1.

(C) 2014.4.1.

(C) 2014.4.1.

(C) 2014.4.1.

(C) 2014.4.1.

(C) 2014.4.1.

(C) 2014.4.1.

GE

(C) 2018.6.1.

(C) 2018.5.1.

(C) 2017.9.1.

(C) 2017.9.1.

(C) 2020.3.26.

UA

(C) 2019.1.1.

2012.6.1.

2012.6.1.

2012.6.1.

(C) 2020.3.26.

3. táblázat

Az Európai Unió és Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Észak-Macedónia, Montenegró, Szerbia és Törökország között diagonális kumulációt lehetővé tévő származási szabályokról szóló jegyzőkönyvek alkalmazásának kezdő időpontja

	EU	AL	BA	KO	MK	ME	RS	TR
EU		2007.1.1.	2008.7.1.	2016.4.1.	2007.1.1.	2008.1.1.	2009.12.8.	(7)
AL	2007.1.1.		2007.11.22.	2014.4.1.	2007.7.26.	2007.7.26.	2007.10.24.	2011.8.1.
BA	2008.7.1.	2007.11.22.		2014.4.1.	2007.11.22.	2007.11.22.	2007.11.22.	2011.12.14.
KO	2016.4.1.	2014.4.1.	2014.4.1.		2014.4.1.	2014.4.1.	2014.4.1.	2019.9.1.
MK	2007.1.1.	2007.7.26.	2007.11.22.	2014.4.1.		2007.7.26.	2007.10.24.	2009.7.1.
ME	2008.1.1.	2007.7.26.	2007.11.22.	2014.4.1.	2007.7.26.		2007.10.24.	2010.3.1.
RS	2009.12.8.	2007.10.24.	2007.11.22.	2014.4.1.	2007.10.24.	2007.10.24.		2010.9.1.
TR	(7)	2011.8.1.	2011.12.14.	2019.9.1.	2009.7.1.	2010.3.1.	2010.9.1.

---

(1)  HL L 54., 2013.2.26., 4. o.

(2)  A szerződő felek az Európai Unió, valamint Albánia, Algéria, Bosznia-Hercegovina, Egyiptom, a Feröer szigetek, Grúzia, Izland, Izrael, Jordánia, Koszovó (az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa 1244 (1999) sz. határozata értelmében), Libanon, Észak-Macedónia, a Moldovai Köztársaság, Montenegró, Marokkó, Norvégia, Szerbia, Svájc (beleértve Liechtensteint is), Szíria, Tunézia, Törökország, Ukrajna, Ciszjordánia és a Gázai övezet.

(3)  HL C 83., 2007.4.17., 1. o.

(4)  Svájc és a Liechtensteini Hercegség vámuniót alkot.

(*)  Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.

(*1)  A diagonális kumuláció lehetséges Törökország, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Észak-Macedónia, Montenegró és Szerbia között. Ugyanakkor az Európai Unió, Törökország, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Észak-Macedónia, Montenegró és Szerbia közötti diagonális kumuláció lehetőségére vonatkozóan lásd a 3. táblázatot.

(5)  Az EU–Törökország vámunió hatálya alá tartozó áruk esetében az alkalmazás kezdő időpontja 2006. július 27.

A mezőgazdasági termékek esetében az alkalmazás kezdő időpontja 2007. január 1. (az MD-vel való kumuláció nem alkalmazandó).

A szén- és acéltermékek esetében az alkalmazás kezdő időpontja 2009. március 1. (az MD-vel való kumuláció nem alkalmazandó).

(6)  Az EU–Törökország vámunió hatálya alá tartozó áruk esetében az alkalmazás kezdő időpontja 2006. július 27.

A mezőgazdasági termékek esetében az alkalmazás kezdő időpontja 2007. január 1.

A szén- és acéltermékek esetében az alkalmazás kezdő időpontja 2009. március 1.

(7)  Az EU–Törökország vámunió hatálya alá tartozó áruk esetében az alkalmazás kezdő időpontja 2006. július 27. Nem vonatkozik a mezőgazdasági termékekre, valamint a szén- és acéltermékekre.

Az európai adatvédelmi biztos véleményének összefoglalója az európai adatstratégiára vonatkozó adatvédelmi biztosi véleményről

(A vélemény teljes szövege angol, francia és német nyelven megtalálható az európai adatvédelmi biztos honlapján: www.edps.europa.eu)

(2020/C 322/04)

Összefoglaló

Az Európai Bizottság 2020. február 19-én„Európai adatstratégia” címmel közleményt tett közzé. A közlemény stratégiai dokumentumokból álló szélesebb körű csomag része, amelybe beletartozik egy közlemény Európa digitális jövőjének alakításáról, és a Fehér könyv a mesterséges intelligenciáról: a kiválóság és a bizalom európai megközelítése című dokumentum is.

Az adatstratégia célja egy egységes európai adattér létrehozása, amely – a növekedés serkentése és az értékteremtés érdekében – megkönnyíti a vállalkozások és a hatóságok számára a jó minőségű adatokhoz való hozzáférést. Ezenfelül „lehetővé kell tennie az EU számára, hogy a világ legvonzóbb, legbiztonságosabb és legdinamikusabb adatagilis gazdaságává váljon”. Az adatstratégia egyik kulcseleme a közös európai adatterek kialakítása a stratégiai fontosságú gazdasági ágazatokban és a közérdekű szakterületeken– ilyen például a közös európai egészségügyi adattér.

Ez a vélemény az európai adatvédelmi biztosnak az adatstratégia egészéről, valamint egyes konkrét vonatkozásairól – például a „közjó” fogalmáról, a nyílt hozzáférésű adatokról, az adatok tudományos kutatás céljára való felhasználásáról, az adatközvetítőkről, az adataltruizmusról, a nemzetközi adatmegosztásról és más témákról– kialakított álláspontját mutatja be.

Az európai adatvédelmi biztos tisztában van azzal, hogy az adatok egyre fontosabbak a gazdaság és a társadalom számára, és támogatja az EU szélesebb körű célkitűzéseit, köztük az egységes digitális piac kialakítását és az EU digitális szuverenitását. Emlékeztet ugyanakkor arra, hogy „az óriási méretű adathalmazok óriási felelősséggel járnak együtt”, éppen ezért megfelelő adatvédelmi biztosítékokat kell bevezetni.

E tekintetben az európai adatvédelmi biztos üdvözli, hogy a Bizottság elkötelezett annak biztosítása mellett, hogy az európai alapjogok és -értékek – köztük a személyes adatok védelméhez való jog – szolgáljanak minden vonatkozásban az adatstratégia és annak végrehajtása alapjául. Különösen értékeli, hogy a stratégiát az általános adatvédelmi rendelettel teljes összhangban dolgozzák ki, ami – már csak technológiasemleges megközelítése miatt is – szilárd alapot biztosít.

Az európai adatvédelmi biztos hangsúlyozza, hogy az adatstratégia egyik célkitűzésének annak kell lennie, hogy bizonyítsa egy alternatív – nyílt, igazságos és demokratikus – adatgazdasági modell életképességét és fenntarthatóságát. A digitális gazdaság jelenlegi domináns üzleti modelljével ellentétben, amelyet az jellemez, hogy az adatok korábban nem látott mértékben koncentrálódnak erős szereplők kezében, és széles körű, mindent átható nyomon követés történik, a tervezett közös európai adattereknek példaként kell szolgálniuk az átláthatóságra, a hatékony elszámoltathatóságra, valamint az érintettek érdekei és a társadalom egészének közös érdeke közötti helyes egyensúlyra.

Ezen túlmenően ez a vélemény figyelembe veszi a Covid19-világjárvány okozta, példa nélküli globális válságot, amely életünket minden vonatkozásban érinti. Ezzel összefüggésben az európai adatvédelmi biztos ismételten hangsúlyozza azt az álláspontját, hogy az adatvédelem nem a probléma, hanem a megoldás része. Az adatok és a technológia – más tényezőkkel együtt – fontos szerepet játszhat a válság leküzdésében, mivel egy ehhez hasonló bonyolultságú jelenségre nincsen „csodafegyver”.

Az európai adatvédelmi biztos továbbra is a Bizottság, a Tanács és az Európai Parlament rendelkezésére áll, hogy tanácsaival segítse az európai adatstratégia végrehajtásának következő fázisait– a jogi keret és a gyakorlati vonatkozások tekintetében egyaránt. Az e véleményben szereplő észrevételek nem érintik a konkrét kérdésekre vonatkozóan a jövőben születő újabb észrevételeket és/vagy azt az esetet, ha további információk látnak napvilágot.

1.   BEVEZETÉS

1.

Az Európai Bizottság 2020. február 19-én„Európai adatstratégia” címmel közleményt (1) adott ki. A közlemény stratégiai dokumentumokból álló szélesebb körű csomag része, amelybe beletartozik egy közlemény Európa digitális jövőjének alakításáról (2), és a Fehér könyv a mesterséges intelligenciáról: a kiválóság és a bizalom európai megközelítése című dokumentum (3) is.

2.

Az európai adatstratégia (a továbbiakban: „adatstratégia” vagy a „stratégia”) célja egy egységes európai adattér létrehozása, amely – a növekedés serkentése és az értékteremtés érdekében – megkönnyíti a vállalkozások és a hatóságok számára a jó minőségű adatokhoz való hozzáférést, miközben csökkenti az uniós gazdaság szénlábnyomát. Ezenfelül kulcsfontosságú szerepet fog játszani a Bizottság azon céljának teljesítésében, hogy „lehetővé tegye az EU számára, hogy a világ legvonzóbb, legbiztonságosabb és legdinamikusabb adatagilis gazdaságává váljon”.

3.

Az európai adatstratégiát megnyitották nyilvános konzultációra. A konzultáció célja, hogy összegyűjtsék a véleményeket az adatstratégia egészére és egyes konkrét vonatkozásaira vonatkozóan egyaránt. A mesterséges intelligenciáról szóló fehér könyvről is hasonló nyilvános konzultációt indítottak.

4.

A Bizottság 2020. január 29-én nem hivatalos úton konzultált az európai adatvédelmi biztossal az adatstratégia első tervezetéről, aki megtette előzetes észrevételeit. Az európai adatvédelmi biztos üdvözli, hogy már az eljárás korai szakaszában kikérték a véleményét, és arra ösztönzi a Bizottságot, hogy folytassa ezt a bevált gyakorlatot.

5.

Ez a vélemény néhány nem hivatalos észrevétellel foglalkozik részletesebben, és célzottabb inputot nyújt a nyilvános konzultáció fényében. Főszabály szerint az európai adatvédelmi biztos más vonatkozó, a dokumentumban említett állásfoglalásaival – mint például a tudományos kutatásra vonatkozó előzetes állásfoglalás (4), a nyílt hozzáférésű adatokra vonatkozó vélemény (5), a személyes adatokat kezelő rendszerekre vonatkozó vélemény (6) stb. – együtt kell értelmezni. Ezenfelül ez a vélemény nem érinti azokat a kiegészítő észrevételeket, amelyeket az európai adatvédelmi biztos adott esetben a rendelkezésre álló információk alapján a későbbiekben tehet, például az adatstratégiában és a Bizottság munkaprogramjában előirányzott jogi aktusokkal kapcsolatos jövőbeli jogalkotási konzultációkkal összefüggésben.

6.

Végül az európai adatvédelmi biztos felhívja a figyelmet a jelenleg arról zajló vitára, hogy mennyire segíthetik az adatok és a technológia a Covid19 elleni küzdelmet. Ezzel összefüggésben az európai adatvédelmi biztos meg kívánja ismételni azt az álláspontját, amelyet az Európai Adatvédelmi Testületen (7) belül a többi felügyeleti hatóság is oszt, miszerint az adatvédelmi szabályok nem akadályozzák a koronavírus-világjárványra válaszul hozott intézkedéseket. Nem az adatvédelem a probléma; az adatvédelem a megoldás része. Az európai adatvédelmi biztos megítélése szerint az adatok és a technológia fontos szerepet játszik a korábban nem látott krízis leküzdésében, amely az élet összes vonatkozására kihatással van; ezzel együtt az adatok és a technológia semmiképpen sem „csodafegyver”. Az adatok és a technológia csak akkor tud hozzájárulni a járványok és más hasonló veszélyek elleni küzdelemhez, ha ténylegesen erősíti az egyéneket, valamint ha megfelelő garanciákkal és más átfogó intézkedésekkel jár együtt.

6.   KÖVETKEZTETÉS

75.

Az európai adatvédelmi biztos tisztában van a gazdaságra és társadalomra vonatkozó adatok növekvő fontosságával, és támogatja azt a törekvést, hogy az Európai Unió „a világ legvonzóbb, legbiztonságosabb és legdinamikusabb adatagilis gazdaságává váljon”. Emlékeztetni szeretne ugyanakkor arra, hogy „az óriási méretű adathalmazok óriási felelősséggel járnak együtt”, éppen ezért megfelelő adatvédelmi biztosítékokat kell bevezetni és hatékonyan alkalmazni.

76.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli, hogy a Bizottság elkötelezett annak biztosítása mellett, hogy az európai alapjogok és -értékek – köztük a személyes adatok védelméhez való jog – szolgáljanak minden vonatkozásban az adatstratégia és annak végrehajtása alapjául. Különösen értékeli, hogy a stratégiát az általános adatvédelmi rendelettel teljes összhangban dolgozzák ki, ami – már csak technológiasemleges megközelítése miatt is – szilárd alapot biztosít.

77.

Ma a digitális gazdaság domináns üzleti modelljét az jellemzi, hogy az adatok korábban nem látott mértékben koncentrálódnak az EU-n kívüli erős szereplők kezében, és széles körű, mindent átható nyomon követés történik. Az európai adatvédelmi biztos határozottan úgy véli, hogy az adatstratégia egyik legfontosabb célkitűzésének annak kell lennie, hogy bizonyítsa egy alternatív – nyílt, igazságos és demokratikus – adatgazdasági modell életképességét és fenntarthatóságát. Éppen ezért a tervezett közös európai adattereknek példaként kell szolgálniuk az átláthatóságra, a hatékony elszámoltathatóságra, valamint az érintettek érdekei és a társadalom egészének közös érdeke közötti helyes egyensúlyra.

78.

Az európai adatvédelmi biztos elvárja, hogy az (EU) 2018/1725 rendelet 42. cikkével összhangban egyeztessenek vele minden olyan, az adatstratégiával kapcsolatos fentiek szerinti jogalkotási intézkedésről, amely hatással lesz az adatvédelemre, és továbbra is a Bizottság, a Tanács és az Európai Parlament rendelkezésére áll, hogy tanácsaival segítse az európai adatstratégia végrehajtásának következő fázisait– a jogi keret és a gyakorlati vonatkozások tekintetében egyaránt. Az e véleményben szereplő észrevételek nem érintik a konkrét kérdésekre vonatkozóan a jövőben születő újabb észrevételeket és/vagy azt az esetet, ha további információk látnak napvilágot.

---

(1)  COM (2020) 66 végleges, https://ec.europa.eu/info/strategy/priorities-2019-2024/europe-fit-digital-age/european-data-strategy

(2)  COM(2020) 67 végleges, https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN-HU/TXT/?uri=CELEX:52020DC0066&from=HU

(3)  COM(2020) 65 végleges, https://ec.europa.eu/info/sites/info/files/commission-white-paper-artificial-intelligence-feb2020_hu.pdf

(4)  https://edps.europa.eu/sites/edp/files/publication/20-01-06_opinion_research_en.pdf

(5)  https://edps.europa.eu/sites/edp/files/publication/18-07-11_psi_directive_opinion_en.pdf

(6)  https://edps.europa.eu/sites/edp/files/publication/16-10-20_pims_opinion_en.pdf

(7)  További információk az alábbi oldalon olvashatók: https://edps.europa.eu/data-protection/our-work/subjects/covid-19_en

Összefoglaló az európai adatvédelmi biztosnak az Európai Bizottság által kidolgozott, a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzését szolgáló, átfogó uniós szakpolitikára irányuló cselekvési tervre vonatkozó véleményéről

(A vélemény teljes szövege angol, francia és német nyelven megtalálható az európai adatvédelmi biztos honlapján: www.edps.europa.eu)

(2020/C 322/05)

Összefoglaló

2020. május 7-én a Bizottság a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzését szolgáló, átfogó uniós szakpolitikára irányuló cselekvési tervről szóló közleményt adott ki (C(2020)2800 final), amely ütemtervet állít fel az e területen fennálló céljai elérésére. Jelen vélemény a bizottsági cselekvési tervben foglalt kezdeményezések adatvédelmi következményeit értékeli.

Miközben az európai adatvédelmi biztos elismeri a pénzmosás, illetve a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem mint általános érdekű célkitűzés fontosságát, szükségesnek tartjuk, hogy a jogszabályok egyensúlyt teremtsenek a magánélet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez való alapvető jogba történő beavatkozás, valamint a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos általános érdekű célkitűzés hatékony megvalósításához szükséges intézkedések között (arányosság elve).

Az európai adatvédelmi biztos azt javasolja, hogy a Bizottság kísérje figyelemmel a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó hatályos keretszabályozás hatékony megvalósítását, biztosítva egyúttal, hogy az általános adatvédelmi rendeletet és az adatvédelmi keretszabályozást tiszteletben tartsák és betartsák. Ez különösen érvényes a központi bankszámla-mechanizmusok és a tényleges tulajdonosokra vonatkozó információkat tartalmazó nyilvántartások összekapcsolására irányuló munkálatokra, amelyeknek nagymértékben az adattakarékosság, a pontosság, valamint a beépített és alapértelmezett adatvédelem elvein kell alapulniuk.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó keretszabályozás tervezett harmonizációját, mivel ez a fő szabályoknak a tagállamok általi következetesebb alkalmazását és az Európai Unió Bírósága általi egységes értelmezését fogja eredményezni. Az európai adatvédelmi biztos felkéri a Bizottságot arra, hogy kockázatalapú megközelítést kövessen a részletes szabálykönyv új intézkedéseinek elfogadása során, mivel e megközelítés az adatvédelmi elvekkel is összhangban áll.

Az európai adatvédelmi biztos azt javasolja a Bizottságnak, hogy a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem uniós szintű felügyeletének megvalósítására irányuló javaslatában külön jogalapot teremtsen a személyes adatok kezelésére, valamint írja elő a szükséges adatvédelmi biztosítékokat az általános adatvédelmi rendelettel és az (EU) 2018/1725 rendelettel összhangban, különös tekintettel az információmegosztásra és a nemzetközi adattovábbításra.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli a FIU.net fejlesztésének fokozására és az annak működtetésére vonatkozó olyan megfelelő megoldás megtalálására irányuló bizottsági kezdeményezést, amely összhangban áll az általános adatvédelmi rendelettel és az adatvédelmi keretszabályozással. Emellett azt javasoljuk, hogy a pénzügyi információs egységek számára szóló támogatási és koordinációs mechanizmus létrehozására irányuló javaslat pontosítsa, hogy a pénzügyi információs egységek milyen feltételek mellett férhetnek hozzá a pénzügyi tranzakciókra vonatkozó információkhoz és oszthatják meg azokat.

Az európai adatvédelmi biztos támogatja a köz- és magánszféra közötti partnerségek fejlesztését a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem terén a tipológiák és trendek kutatása és elemzése érdekében az általános adatvédelmi rendelet határainak tiszteletben tartásával. Ezzel szemben, és még ha az európai adatvédelmi biztos nem is kíván érdemben véleményt nyilvánítani a kezdeményezés mögött meghúzódó szakpolitikai célokkal kapcsolatban, úgy véljük, hogy a gyanúsítottakkal kapcsolatban a bűnüldöző hatóságok által összegyűjtött operatív információknak a kötelezett szolgáltatókkal való megosztására szolgáló, köz- és magánszféra közötti partnerségek magas szintű kockázatot jelentenek a magánélet tiszteletben tartásához és az adatvédelemhez való jog szempontjából. Emellett a pénzügyi tranzakciókból eredő esetleges bűncselekményekkel kapcsolatos információk feldolgozására vonatkozó műveleteknek az illetékes hatóságok keretein belül kell maradniuk, és azok nem oszthatók meg magánjogi szervezetekkel.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy erősebb szerepet töltsön be a Pénzügyi Akció Munkacsoportban, és egységesen lépjen fel. Arra ösztönzi a Bizottságot, hogy törekedjen arra, hogy az adatvédelmi elvek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos folyamatok szerves részét képezzék, amikor e téren nemzetközi standardokat állítanak fel.

Végezetül az európai adatvédelmi biztos elvárja, hogy az (EU) 2018/1725 rendelet 42. cikkével összhangban konzultáljanak vele a jogalkotási javaslatok elfogadását követően, amennyiben azok hatással vannak a személyes adatok feldolgozásához fűződő egyéni jogok és szabadságok védelmére. Ez magában foglalhatja többek között a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos intézkedésekről, a pénzügyi információs egységek számára szóló támogatási és együttműködési mechanizmus létrehozásáról és az uniós szintű felügyelet megvalósításáról szóló jövőbeli rendeletjavaslatokat.

1.   BEVEZETÉS ÉS HÁTTÉR

1.

2020. május 7-én az Európai Bizottság elfogadta a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzését szolgáló, átfogó uniós szakpolitikára irányuló cselekvési tervről szóló közleményét (C(2020)2800 final) (a továbbiakban: cselekvési terv). A cselekvési terv a Bizottság 2020. évi munkaprogramjának „A bankunió kiteljesítése” megnevezésű, 21. szakpolitikai célkitűzésében tervezett kezdeményezés.

2.

A cselekvési terv hat pillért foglal magában, nevezetesen 1) a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó hatályos uniós keret hatékony végrehajtásának biztosítása; 2) a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem egységes uniós szabálykönyvének létrehozása; 3) a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem uniós szintű felügyeletének megvalósítása; 4) támogatási és együttműködési mechanizmus létrehozása a pénzügyi információs egységek számára; 5) az uniós szintű büntetőjogi rendelkezések érvényesítése és információcsere, valamint 6) a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó uniós keret nemzetközi dimenziójának megerősítése. A cselekvési terv elfogadásával párhuzamosan a polgárok és az érdekelt felek ezen intézkedésekre vonatkozó álláspontjának összegyűjtése érdekében a Bizottság május 7-én nyilvános konzultációt (1) indított 2020. július 29-ig.

3.

A cselekvési terv a pilléreket számos külön intézkedésben konkretizálja, beleértve a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem egységes uniós szabálykönyvéről, az uniós szintű felügyelet megvalósításáról, valamint a pénzügyi információs egységek (a továbbiakban: FIU) számára szóló támogatási és együttműködési mechanizmus létrehozásáról szóló különböző jogalkotási javaslatokat is. Jelen vélemény a hat pillér felépítését követi, és az európai adatvédelmi biztosnak a cselekvési terv kiválasztott intézkedéseire vonatkozó álláspontját tükrözi, különös tekintettel azoknak az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. és 8. cikkében biztosított, a magánélet tiszteletben tartásához és az adatvédelemhez való egyéni jogba történő esetleges beavatkozására. Jelen vélemény nem érinti a Bizottság azon kötelezettségét, hogy az (EU) 2018/1725 rendelet 42. cikkével összhangban konzultáljon az európai adatvédelmi biztossal a cselekvési terv keretében előterjeszthető valamennyi jogalkotási javaslatról, amennyiben azok hatással vannak a személyes adatok védelméhez fűződő egyéni jogok védelmére.

4.   KÖVETKEZTETÉSEK

A fentiek fényében az európai adatvédelmi biztos az alábbi ajánlásokat teszi:

—

Felhívja a Bizottságot arra, hogy a jogalkotási munka során teremtsen egyensúlyt a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos általános érdekű célkitűzés hatékony megvalósításához szükséges intézkedések, valamint azoknak a magánélet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez való alapvető jogba történő beavatkozása között.

—	Azt javasolja, hogy a Bizottság kísérje figyelemmel a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó hatályos keretszabályozás végrehajtását, biztosítva egyúttal, hogy az általános adatvédelmi rendeletet és az adatvédelmi keretszabályozást tiszteletben tartsák.

—

A központi bankszámla-mechanizmusok és a tényleges tulajdonosokra vonatkozó információkat tartalmazó nyilvántartások összekapcsolására irányuló munkálatokat illetően azt javasolja, hogy azok feleljenek meg különösen az adattakarékosság, a pontosság, valamint a beépített és alapértelmezett adatvédelem elvének.

—

Azt javasolja, hogy a Bizottság kockázatalapú megközelítést kövessen a részletes szabálykönyv pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó új intézkedéseinek elfogadása során, például a kevésbé kockázatos helyzetekre a magánéletet kevésbé sértő intézkedéseket alkalmazva, mivel e megközelítés az adatvédelmi elvekkel is összhangban áll.

—

Ami az ügyfél-átvilágítást illeti, azt javasolja, hogy a jogalkotási javaslatok tartalmazzanak biztosítékokat az ügyfelek arra vonatkozó tájékoztatáshoz való jogának biztosítása érdekében, hogy mikor kerül sor az adataik gyűjtésére, és milyen célból/célokból van azokra szükség, és kerülnek ezt követően feldolgozásra, valamint hogy azok biztosítsák az adattakarékosság, a célhoz kötöttség és a beépített adatvédelem elvével való összhangot, valamint az automatizált egyedi döntéshozatalra vonatkozó korlátoknak való megfelelést.

—

Azt javasolja a Bizottságnak, hogy a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem uniós szintű felügyeletének megvalósítására irányuló közelgő javaslatában külön jogalapot teremtsen a személyes adatok kezelésére, valamint írja elő a szükséges adatvédelmi biztosítékokat az általános adatvédelmi rendelettel és az (EU) 2018/1725 rendelettel összhangban, különös tekintettel az információmegosztásra és a nemzetközi adattovábbításra.

—

Azt javasolja a Bizottságnak, hogy a pénzügyi információs egységek számára szolgáló támogatási és koordinációs mechanizmus létrehozására irányuló javaslatban pontosítsa, hogy a pénzügyi információs egységek milyen feltételek mellett férhetnek hozzá a pénzügyi tranzakciókra vonatkozó információkhoz és oszthatják meg azokat.

—	Támogatja a köz- és magánszféra közötti partnerségek fejlesztését a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem terén a tipológiák és trendek kutatása és elemzése érdekében, az általános adatvédelmi rendelet határainak tiszteletben tartásával.

—	Arra ösztönzi a Bizottságot, hogy építse be az adatvédelmi elveket a nemzetközi standardok felállítása során a Pénzügyi Akció Munkacsoportban.

---

(1)  https://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/have-your-say/initiatives/12176-Action-Plan-on-anti-money-laundering/public-consultation

Értesítés az Indiából és az Indonéziából származó, rozsdamentes acélból készült hidegen síkhengerelt termékek behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról

(2020/C 322/06)

Az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) (a továbbiakban: alaprendelet) 5. cikke alapján az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) panaszt nyújtottak be, amely szerint az Indiából és az Indonéziából származó, rozsdamentes acélból készült hidegen síkhengerelt termékek behozatala dömpingelt formában történik, és ezáltal kárt (2) okoz az uniós gazdasági ágazatnak.

1.   Panasz

A panaszt 2020. augusztus 17-én az Európai Acélszövetség (Eurofer, a továbbiakban: panaszos) nyújtotta be olyan gyártók nevében, amelyek termelése a rozsdamentes acélból készült hidegen síkhengerelt termékek teljes uniós termelésének több mint 25 %-át teszi ki.

Az érdekelt felek számára betekintésre összeállított akta tartalmazza a panasz nyilvános változatát, valamint az uniós gyártók általi támogatottság mértékére vonatkozó elemzést. Ezen értesítés 5.6. pontja tájékoztatással szolgál arról, hogy az érdekelt felek hogyan férhetnek hozzá az aktához.

2.   Vizsgált termék

A vizsgálat tárgyát képező termék: a rozsdamentes acélból készült, hidegen síkhengerelt (hidegen tömörített), de tovább nem megmunkált termékek (a továbbiakban: vizsgált termék).

Amennyiben az érdekelt felek a termékkörre vonatkozóan információkat kívánnak szolgáltatni, ezt az ezen értesítés közzétételétől (3) számított 10 napon belül kell megtenniük.

3.   A dömpingre vonatkozó állítás

Az állítólagosan dömpingelt termék az Indiából és az Indonéziából (a továbbiakban együtt: érintett országok) származó, jelenleg a 7219 31 00, 7219 32 10, 7219 32 90, 7219 33 10, 7219 33 90, 7219 34 10, 7219 34 90, 7219 35 10, 7219 35 90, 7219 90 20, 7219 90 80, 7220 20 21, 7220 20 29, 7220 20 41, 7220 20 49, 7220 20 81, 7220 20 89, 7220 90 20 és 7220 90 80 KN-kódok alá tartozó vizsgált termék. A megadott KN-kódok csak tájékoztató jellegűek.

—

India

India vonatkozásában a dömpingre vonatkozó állítás a belföldi ár és a vizsgált terméknek az Unióba irányuló exportja során alkalmazott exportár (gyártelepi szinten történő) összehasonlításán alapul. Emellett a panaszos benyújtotta egy számtanilag képzett rendes érték (előállítási költségek, értékesítési, általános és igazgatási költségek [SGA-költségek], valamint nyereség) és a vizsgált terméknek az Unióba irányuló exportja során alkalmazott exportár (gyártelepi szinten készített) összehasonlítását is.

Ennek alapján a kiszámított dömpingkülönbözetek India vonatkozásában jelentősek.

—

Indonézia

Indonézia vonatkozásában a dömpingre vonatkozó állítás a belföldi ár és a vizsgált terméknek az Unióba irányuló exportja során alkalmazott exportár (gyártelepi szinten történő) összehasonlításán alapul. Emellett a panaszos benyújtotta egy számtanilag képzett rendes érték (előállítási költségek, értékesítési, általános és igazgatási költségek [SGA-költségek], valamint nyereség) és a vizsgált terméknek az Unióba irányuló exportja során alkalmazott exportár (gyártelepi szinten készített) összehasonlítását is.

Ennek alapján a kiszámított dömpingkülönbözetek Indonézia vonatkozásában jelentősek.

4.   A kárra, az ok-okozati összefüggésre és a nyersanyagpiaci torzulásokra vonatkozó állítás

4.1.    A kárra és az ok-okozati összefüggésre vonatkozó állítás

A panaszos bizonyítékokat szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy a vizsgált terméknek az érintett országokból érkező behozatala összességében abszolút értelemben és piaci részesedését tekintve egyaránt nőtt.

A panaszos által szolgáltatott bizonyítékok azt mutatják, hogy a behozott vizsgált termék volumene és árai – egyéb következmények mellett – kedvezőtlenül hatottak az uniós gazdasági ágazat által értékesített mennyiségekre, az uniós gazdasági ágazat által alkalmazott árszintre és az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésére, és ezáltal rontották az uniós gazdasági ágazat pénzügyi helyzetét.

4.2.    A nyersanyagpiaci torzulásokra vonatkozó állítás

A panaszos elegendő bizonyítékot szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy a vizsgált termékkel kapcsolatban Indiában és Indonéziában nyersanyagpiaci torzulások állnak fenn. A jelek szerint e torzulások következtében az árak alacsonyabbak az adott termék világpiaci áránál.

A panaszban szereplő bizonyítékok szerint egyes olyan nyersanyagok, amelyek önmagukban a vizsgált termék előállítási költségének több mint 17 %-át képezik, a fennálló exportkorlátozások miatt torzak. A panaszos álláspontja szerint Indiában egyebek mellett kiviteli adók, a minősített exportőrök kizárólagos jogosítványai és engedélyezési követelmény útján korlátozzák a króm kivitelét. A króm a vizsgált termék előállítási költségének több mint 17 %-át képezi. Emellett a rozsdamentesacél-hulladékra is vonatkoznak korlátozások. Indonéziában a panaszos szerint az 1,7 %-nál kisebb nikkeltartalmú nikkelércre 10 %-os kiviteli vámot alkalmaztak, és emellett szigorú követelményeknek kellett megfelelni, (4) a legalább 1,7 % nikkeltartalmú nikkelércet pedig tilos volt kivinni az országból. 2020. január 1-jétől ismét teljes exporttilalom van érvényben. A nikkel a vizsgált termék előállítási költségének több mint 17 %-át képezi.

Ezért – az alaprendelet 7. cikkének (2a) bekezdésével összhangban – a vizsgálat keretében a Bizottság áttekinti a panaszos állítása szerinti torzulásokat, és értékeli, hogy a kár megszüntetéséhez adott esetben elegendő-e a dömpingkülönbözetnél alacsonyabb szintű vám kivetése. Ha a Bizottság a vizsgálat során további, az alaprendelet 7. cikke (2a) bekezdésének hatálya alá tartozó torzulásokat azonosít, a vizsgálatot ezekre a további torzulásokra is kiterjesztheti.

5.   Eljárás

Minthogy a tagállamok tájékoztatását követően megállapítást nyert, hogy a panaszt az uniós gazdasági ágazat részéről vagy annak nevében nyújtották be, és hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az eljárás megindításához, a Bizottság az alaprendelet 5. cikkével összhangban vizsgálatot indít.

A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy az érintett országokból származó vizsgált termék behozatala dömpingelt formában történik-e, és ha igen, a dömpingelt behozatal okozott-e kárt az uniós gazdasági ágazatnak.

Amennyiben a következtetések ezt alátámasztják, a Bizottság a vizsgálat keretében az alaprendelet 21. cikkével összhangban megállapítja, hogy az intézkedések bevezetése nem ellentétes-e az uniós érdekkel. A 7. cikk (2a) bekezdésének alkalmazása esetén a vizsgálat keretében a Bizottság az alaprendelet 7. cikkének (2b) bekezdésével összhangban is megvizsgálja az uniós érdeket.

A 2018. június 8-án hatályba lépett (EU) 2018/825 európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) (a piacvédelmi eszközök modernizációs csomagja) a korábbiakhoz képest jelentős változásokat hozott a dömpingellenes eljárások időbeli ütemezése és határidői tekintetében. Az érdekelt feleknek – különösképpen a vizsgálatok korai szakaszában – rövidebb idő áll rendelkezésére ahhoz, hogy jelentkezzenek a Bizottságnál.

A Bizottság felhívja továbbá a felek figyelmét arra, hogy a Covid19-járvány kitörése nyomán közleményt (6) tett közzé a járványnak a dömping- és a szubvencióellenes vizsgálatokra gyakorolt lehetséges hatásairól.

5.1.    Vizsgálati időszak és figyelembe vett időszak

A dömpingre és a kárra vonatkozó vizsgálat a 2019. július 1-jétől 2020. június 30-ig tartó időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak) terjed ki. A kárra vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2017. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra („figyelembe vett időszak”) terjed ki.

5.2.    Észrevételek a panasszal és a vizsgálat megindításával kapcsolatban

Amennyiben az érdekelt felek a panaszhoz (ideértve a kárt és az ok-okozati összefüggést érintő kérdéseket is) vagy a vizsgálat megindításának valamely részletéhez (ideértve a panasz támogatottságának mértékét is) észrevételeket kívánnak fűzni, ezt az ezen értesítés közzétételétől számított 37 napon belül kell megtenniük.

A vizsgálat megindításával összefüggő meghallgatás iránti kérelmeket az ezen értesítés közzétételétől számított 15 napon belül kell benyújtani.

5.3.    A dömping megállapítására irányuló eljárás

A Bizottság felkéri a vizsgált termék exportáló gyártóit (7) az általa folytatott vizsgálatban való részvételre.

5.3.1.   Az exportáló gyártókra vonatkozó vizsgálat

a)   Mintavétel

Tekintettel az ezen eljárásban érintett, az érintett országokban működő exportáló gyártók esetlegesen nagy számára, a vizsgálatnak a jogszabályi határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a vizsgálat alá vonandó exportáló gyártók számát egy minta kiválasztásával észszerű mértékűre korlátozhatja (a továbbiakban esetenként: mintavétel). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkéri az összes exportáló gyártót, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy az ezen értesítés közzétételétől számított 7 napon belül küldjenek a Bizottságnak információkat vállalatukra vagy vállalataikra vonatkozóan. Ezeket az információkat a TRON.tdi platformon keresztül kell megadni a következő címen: https://tron.trade.ec.europa.eu/tron/tdi/form/a1e2d71f-e846-cc24-13ea-119846ee1fef. A Tron platformhoz való hozzáférés módjáról az 5.6. és az 5.8. pont ad tájékoztatást.

Az exportáló gyártók mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság emellett felvette a kapcsolatot India és Indonézia hatóságaival, és kapcsolatba léphet az exportáló gyártók valamennyi ismert szervezetével.

Ha mintavételre van szükség, akkor az exportáló gyártók kiválasztása történhet az Unióba irányuló kivitel azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján, amely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható. A Bizottság – adott esetben India és Indonézia hatóságain keresztül – az összes ismert exportáló gyártót, India és Indonézia hatóságait és az exportáló gyártók szervezeteit értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

Miután megkapta az exportáló gyártók mintájának kiválasztásához szükséges információkat, a Bizottság tájékoztatja az érdekelt feleket arról, hogy bekerültek-e a mintába vagy sem. A mintába felvett exportáló gyártóknak eltérő rendelkezés hiányában a mintába való felvételükre vonatkozó értesítés dátumától számított 30 napon belül kitöltve vissza kell küldeniük a kérdőívet.

A Bizottság a minta kiválasztásáról feljegyzést csatol az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához. A minta kiválasztására vonatkozó esetleges észrevételeknek a mintával kapcsolatos értesítés dátumától számított 3 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

Az exportáló gyártók számára összeállított kérdőív egy példánya megtekinthető az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában és a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján (https://trade.ec.europa.eu/tdi/case_details.cfm?id=2484).

A mintába való felvételükbe beleegyező, de a mintába fel nem vett exportáló gyártók – az alaprendelet 18. cikke lehetséges alkalmazásának sérelme nélkül – együttműködőnek minősülnek (a továbbiakban: a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók). Az 5.3.1. b) pont sérelme nélkül a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártóktól érkező behozatalra kivethető dömpingellenes vám nem fogja meghaladni a mintában szereplő exportáló gyártók számára megállapított dömpingkülönbözetek súlyozott átlagát. (8)

b)   A mintában nem szereplő exportáló gyártókra vonatkozó egyéni dömpingkülönbözet

Az alaprendelet 17. cikkének (3) bekezdése alapján a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók kérhetik, hogy a Bizottság egyéni dömpingkülönbözetet állapítson meg számukra. Azoknak az exportáló gyártóknak, amelyek egyéni dömpingkülönbözet megállapítását kívánják kérni, ki kell tölteniük a kérdőívet, és a megfelelően kitöltött kérdőívet – eltérő rendelkezés hiányában – a minta kiválasztására vonatkozó értesítés dátumától számított 30 napon belül vissza kell küldeniük. Az exportáló gyártók számára összeállított kérdőív egy példánya megtekinthető az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában és a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján (https://trade.ec.europa.eu/tdi/case_details.cfm?id=2484).

A Bizottság megvizsgálja, hogy az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdésével összhangban megállapítható-e egyedi vám a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók számára.

Ugyanakkor azoknak a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártóknak, amelyek egyéni dömpingkülönbözet megállapítását kérik, tudatában kell lenniük annak, hogy a Bizottság határozhat úgy, hogy nem állapít meg egyéni dömpingkülönbözetet számukra, például ha a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók száma olyan nagy, hogy az egyéni dömpingkülönbözet megállapítása túl nagy terhet jelentene, és akadályozná a vizsgálat időben történő lezárását.

5.3.2.   A független importőrökre (9) vonatkozó vizsgálat (10)

A Bizottság felkéri a vizsgált terméket Indiából és Indonéziából az Unióba importáló független importőröket a vizsgálatban való részvételre.

Tekintettel az ezen eljárásban érintett független importőrök esetlegesen nagy számára, a vizsgálatnak a jogszabályi határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a vizsgálat alá vonandó független importőrök számát egy minta kiválasztásával észszerű mértékűre korlátozhatja (a továbbiakban esetenként: mintavétel). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkéri az összes független importőrt, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy vállalatukra vagy vállalataikra vonatkozóan az ezen értesítés közzétételétől számított 7 napon belül küldjék meg a Bizottságnak az ezen értesítés mellékletében meghatározott információkat.

A Bizottság a független importőrök mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében emellett kapcsolatba léphet valamennyi ismert importőrszervezettel.

Ha mintavételre van szükség, akkor az importőrök kiválasztása történhet a vizsgált termék uniós értékesítéseinek azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján, amely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható.

Miután megkapta a minta kiválasztásához szükséges információkat, a Bizottság tájékoztatja az érintett feleket az importőrök mintája kapcsán hozott döntéséről. A Bizottság emellett a minta kiválasztásáról feljegyzést csatol az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához. A minta kiválasztására vonatkozó esetleges észrevételeknek a mintával kapcsolatos értesítés dátumától számított 3 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

A vizsgálatához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőíveket bocsát a mintába felvett független importőrök rendelkezésére. Ezeknek a feleknek eltérő rendelkezés hiányában a minta kapcsán hozott döntésre vonatkozó értesítés dátumától számított 30 napon belül kell kitöltve visszaküldeniük a kérdőívet.

Az importőrök számára összeállított kérdőív egy példánya megtekinthető az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában és a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján (https://trade.ec.europa.eu/tdi/case_details.cfm?id=2484).

5.4.    A kár megállapítására irányuló eljárás és az uniós gyártókra vonatkozó vizsgálat

A kár megállapítása egyértelmű bizonyítékok alapján történik, és magában foglalja a dömpingelt behozatal mennyiségének, az uniós piac áraira gyakorolt hatásának, valamint az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatásának tárgyilagos vizsgálatát. Annak megállapításához, hogy éri-e kár az uniós gazdasági ágazatot, a Bizottság felkéri a vizsgált termék uniós gyártóit az általa folytatott vizsgálatban való részvételre.

Tekintettel az érintett uniós gyártók nagy számára, a vizsgálatnak a jogszabályi határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság úgy döntött, hogy a vizsgálat alá vonandó uniós gyártók számát egy minta kiválasztásával észszerű mértékűre korlátozza (a továbbiakban esetenként: mintavétel). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. Az erre vonatkozó információk az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában találhatók. A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy tegyék meg az ideiglenes mintával kapcsolatos észrevételeiket. Ezen túlmenően azoknak a további uniós gyártóknak, amelyek úgy vélik, hogy indokolt a mintába való felvételük, illetve a nevükben eljáró képviselőiknek az ezen értesítés közzétételétől számított 7 napon belül kapcsolatba kell lépniük a Bizottsággal. Az ideiglenes mintával kapcsolatos észrevételeknek eltérő rendelkezés hiányában az ezen értesítés közzétételétől számított 7 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

A Bizottság az összes ismert uniós gyártót és/vagy az uniós gyártók összes ismert szervezetét értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be a végleges mintába.

A mintába felvett uniós gyártóknak eltérő rendelkezés hiányában a mintába való felvételükre vonatkozó értesítés dátumától számított 30 napon belül kitöltve vissza kell küldeniük a kérdőívet.

Az uniós gyártók számára összeállított kérdőív egy példánya megtekinthető az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában és a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján (https://trade.ec.europa.eu/tdi/case_details.cfm?id=2484).

5.5.    Az uniós érdek vizsgálata nyersanyagpiaci torzulásokra vonatkozó állítások esetén

Az alaprendelet 7. cikkének (2a) bekezdése szerinti nyersanyagpiaci torzulások fennállása esetén a Bizottság az alaprendelet 7. cikkének (2b) bekezdésével összhangban megvizsgálja az uniós érdeket. Ha a Bizottság úgy dönt, hogy az alaprendelet 7. cikkének alkalmazása keretében a vám szintjét a 7. cikk (2) bekezdése alapján határozza meg, akkor az uniós érdek vizsgálatát a 21. cikkel összhangban végzi el.

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy szolgáltassanak olyan teljes körű releváns információkat, amelyek alapján a Bizottság eldöntheti, hogy az Uniónak érdekében áll-e az intézkedések szintjének az alaprendelet 7. cikkének (2a) bekezdése alapján történő meghatározása. A Bizottság felkéri az érdekelt feleket különösen arra, hogy szolgáltassanak információkat az érintett országokban rendelkezésre álló szabad kapacitásokról, a nyersanyagokért folytatott versenyről, valamint az uniós vállalatok ellátási láncaira kifejtett hatásokról. A Bizottság együttműködés hiányában is dönthet úgy, hogy az Uniónak érdekében áll az alaprendelet 7. cikke (2a) bekezdésének alkalmazása.

Abban az esetben, ha a Bizottság az alaprendelet 7. cikke (2) bekezdésének alkalmazása mellett dönt, a 21. cikknek megfelelően el kell dönteni, hogy a dömpingellenes intézkedések elfogadása nem ellentétes-e az uniós érdekkel. A Bizottság felkéri az uniós gyártókat, az importőröket és képviseleti szervezeteiket, a felhasználókat és képviseleti szervezeteiket, a szakszervezeteket, valamint a fogyasztói képviseleti szervezeteket, hogy szolgáltassanak információkat az uniós érdekkel kapcsolatban. A vizsgálatban való részvételhez a fogyasztói képviseleti szervezeteknek bizonyítaniuk kell, hogy tevékenységük és a vizsgált termék között objektív kapcsolat áll fenn.

Az uniós érdek vizsgálatával kapcsolatos információkat eltérő rendelkezés hiányában az ezen értesítés közzétételétől számított 37 napon belül kell benyújtani. Az információk tetszőleges formában vagy a Bizottság által összeállított kérdőív kitöltésével nyújthatók be. A kérdőívek – köztük a vizsgált termék felhasználói számára összeállított kérdőív – egy példánya megtekinthető az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában és a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján (https://trade.ec.europa.eu/tdi/case_details.cfm?id=2484). A szolgáltatott információk csak akkor vehetők figyelembe, ha azokat benyújtásukkor tényszerű bizonyítékokkal támasztják alá.

5.6.    Érdekelt felek

A vizsgálatban való részvételhez az érdekelt feleknek, köztük az exportáló gyártóknak, az uniós gyártóknak, az importőröknek és képviseleti szervezeteiknek, a felhasználóknak és képviseleti szervezeteiknek, a szakszervezeteknek, valamint a fogyasztói képviseleti szervezeteknek elsőként bizonyítaniuk kell, hogy tevékenységük és a vizsgált termék között objektív kapcsolat áll fenn.

Azokat az exportáló gyártókat, uniós gyártókat, importőröket és képviseleti szervezeteket, amelyek az 5.3.1, az 5.3.2., az 5.4. és az 5.5. pont szerinti eljárások keretében információkat szolgáltattak, a Bizottság érdekelt félnek tekinti, amennyiben tevékenységük és a vizsgált termék között objektív kapcsolat áll fenn.

Más felek csak attól az időponttól fogva vehetnek részt a vizsgálatban érdekelt félként, amikor jelentkeznek, és csak akkor, ha tevékenységük és a vizsgált termék között objektív kapcsolat áll fenn. Az, hogy egy személy vagy szervezet érdekelt félnek minősül-e, nem érinti az alaprendelet 18. cikkének alkalmazását.

Az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához a Tron.tdi platformon keresztül, a következő internetcímen lehet hozzáférni: https://tron.trade.ec.europa.eu/tron/TDI. A hozzáféréshez az oldalon található utasításokat kell követni.

5.7.    A vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok előtti meghallgatás lehetősége

Az érdekelt felek kérhetik a vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok előtti meghallgatásukat.

A meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani, és mellékelni kell hozzá annak összefoglalását, hogy az érdekelt fél a meghallgatás keretében mit kíván megvitatni. A meghallgatás az érdekelt felek által előzetesen írásban megjelölt kérdésekre korlátozódik.

A meghallgatásra a következő időkeretek vonatkoznak:

i.	Az ideiglenes intézkedések bevezetésének határideje előtt tartandó meghallgatást az ezen értesítés közzétételétől számított 15 napon belül kell kérni, a meghallgatás megtartására pedig rendesen az ezen értesítés közzétételétől számított 60 napon belül kerül sor.

ii.

A ideiglenes ténymegállapítások megfogalmazására rendelkezésre álló eljárási szakaszt követően a meghallgatást az ideiglenes ténymegállapításoknak vagy a tájékoztató dokumentumnak az érdekelt felek részére történő megküldésétől számított 5 napon belül kell kérni, a meghallgatás megtartására pedig rendesen az érdekelt felek tájékoztatására vonatkozó értesítés vagy a tájékoztató dokumentum dátumától számított 15 napon belül kerül sor.

iii.

A végleges ténymegállapítások megfogalmazására rendelkezésre álló eljárási szakaszban a meghallgatást az érdekelt felek végső tájékoztatásának dátumától számított 3 napon belül kell kérni, a meghallgatás megtartására pedig rendesen az érdekelt felek végső tájékoztatásával kapcsolatos észrevételek benyújtására előírt időszak alatt kerül sor. Ha az érdekelt felek újabb végső tájékoztatást kapnak, a meghallgatást az újabb végső tájékoztatás kézhezvételét követően azonnal kell kérni, a meghallgatás megtartására pedig rendesen az érdekelt felek e tájékoztatásával kapcsolatos észrevételek benyújtására előírt határidő lejárta előtt kerül sor.

A fenti időkeretek nem érintik a Bizottság szolgálatainak azon jogát, hogy kellően indokolt esetekben az időkereteken kívül is helyt adjanak meghallgatás iránti kérelmeknek, sem a Bizottság azon jogát, hogy kellően indokolt esetekben elutasítsa a meghallgatás iránti kérelmeket. Ha a Bizottság szolgálatai elutasítják a meghallgatás iránti kérelmet, az érintett fél tájékoztatást kap az elutasítás indokairól.

A meghallgatás főszabályként nem használható fel az ügy keretében még rendelkezésre nem álló tényszerű információk bemutatására. Mindazonáltal a megfelelő ügyintézés céljából és annak érdekében, hogy a Bizottság szolgálatai továbbléphessenek a vizsgálatban, az érdekelt felek felkérhetők arra, hogy a meghallgatás után új tényszerű információkkal szolgáljanak.

5.8.    Az írásbeli beadványok benyújtása, a kitöltött kérdőívek megküldése és levelezés

A Bizottsághoz piacvédelmi vizsgálatok céljára csak szerzői jogi védelem alatt nem álló információk nyújthatók be. Mielőtt az érdekelt felek olyan információkat és/vagy adatokat bocsátanának a Bizottság rendelkezésére, amelyekkel kapcsolatban harmadik felet szerzői jog illet meg, a szerzői jog jogosultjától külön engedélyt kell kérniük, amelyben az kifejezetten lehetővé teszi a Bizottság számára a) az információk és adatok e piacvédelmi eljárás keretében történő felhasználását, valamint b) az információknak és/vagy adatoknak az e vizsgálatban érdekelt felek felé olyan formában történő továbbítását, hogy azok gyakorolhassák védelemhez való jogukat.

Az érdekelt felek által benyújtott valamennyi olyan írásbeli beadványt – beleértve az ezen értesítésben kért információkat, a kitöltött kérdőíveket és a leveleket is –, amelyre vonatkozóan bizalmas kezelést kérelmeznek, „Sensitive” (11) (bizalmas) jelöléssel kell ellátni. A vizsgálat keretében információt benyújtó feleknek a bizalmas kezelésre irányuló kérelmüket meg kell indokolniuk.

A „Sensitive” jelöléssel ellátott információkat benyújtó feleknek ezekről az információkról az alaprendelet 19. cikkének (2) bekezdése értelmében nem bizalmas jellegű összefoglalót is rendelkezésre kell bocsátaniuk, amelyet „For inspection by interested parties” (az érdekelt felek számára, betekintésre) jelöléssel kell ellátniuk. Ennek az összefoglalónak megfelelő részletességűnek kell lennie ahhoz, hogy a bizalmasan benyújtott információk lényege kielégítő mértékben megismerhető legyen belőle.

Amennyiben a bizalmas információt benyújtó fél nem indokolja meg kellőképpen a bizalmas kezelésre irányuló kérelmét vagy nem bocsát rendelkezésre nem bizalmas jellegű összefoglalót a kért formában és minőségben, a Bizottság az információt figyelmen kívül hagyhatja, kivéve abban az esetben, ha megfelelő források kielégítően bizonyítják az információ helyességét.

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy minden beadványukat és kérelmüket a TRON.tdi platformon (https://tron.trade.ec.europa.eu/tron/TDI) keresztül, a meghatalmazásokat és a tanúsítványokat szkennelt formában mellékelve nyújtsák be. A TRON.tdi platform vagy e-mail használatával az érdekelt felek elfogadják a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján közzétett, „LEVELEZÉS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGGAL PIACVÉDELMI ÜGYEKBEN” című dokumentumban foglalt, az elektronikus beadványokra alkalmazandó szabályokat: http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2014/june/tradoc_152573.pdf. Az érdekelt feleknek fel kell tüntetniük nevüket, címüket, telefonszámukat és érvényes e-mail-címüket, továbbá biztosítaniuk kell, hogy a megadott e-mail-cím működő, naponta ellenőrzött hivatalos e-mail-cím legyen. Az elérhetőségek megadása után a Bizottság kizárólag a TRON.tdi platformon keresztül vagy e-mailben kommunikál az érdekelt felekkel, kivéve, ha azok kifejezetten kérik a Bizottságtól a dokumentumok más kommunikációs csatornán történő megküldését, vagy ha a dokumentumot a jellegéből adódóan könyvelt levélpostai küldeményben kell elküldeni. Az érdekelt felek a Bizottsággal folytatott levelezésre vonatkozó további szabályokat és információkat, köztük a TRON.tdi platformon keresztül vagy e-mailben eljuttatott küldeményekre irányadó elveket megtalálják a fent említett, az érdekelt felekkel folytatott kommunikációra vonatkozó útmutatóban.

A Bizottság levelezési címe:

European Commission

Directorate-General for Trade

Directorate G

Office: CHAR 04/039

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

TRON.tdi: https://tron.trade.ec.europa.eu/tron/tdi

A dömpinggel kapcsolatos kérdésekben, India vonatkozásában:

TRADE-AD670-DUMPING-INDIA@ec.europa.eu

A dömpinggel kapcsolatos kérdésekben, Indonézia vonatkozásában:

TRADE-AD670-DUMPING-INDONESIA@ec.europa.eu

A kárral és az uniós érdekkel kapcsolatos kérdésekben:

TRADE-AD670-INJURY@ec.europa.eu

6.   A vizsgálat időkeretei

A vizsgálat az alaprendelet 6. cikke (9) bekezdésének megfelelően rendesen az ezen értesítés közzétételétől számított 13 hónapon belül – de legkésőbb 14 hónapon belül – lezárul. Az alaprendelet 7. cikkének (1) bekezdése értelmében ideiglenes intézkedéseket rendesen az ezen értesítés közzétételétől számított legfeljebb 7 hónapon belül – de legkésőbb 8 hónapon belül – lehet bevezetni.

Az alaprendelet 19a. cikkének megfelelően a Bizottság 4 héttel az ideiglenes intézkedések bevezetése előtt tájékoztatást nyújt az ideiglenes vámok tervezett kivetéséről. Az érdekelt felek számára 3 munkanap áll rendelkezésre, hogy a számítások pontosságával kapcsolatban írásban észrevételeket tegyenek.

Ha a Bizottság nem vet ki ideiglenes vámokat, hanem folytatja a vizsgálatot, 4 héttel az alaprendelet 7. cikkének (1) bekezdésében megállapított határidő lejárta előtt tájékoztató dokumentumot ad ki, amelyben értesíti az érdekelt feleket az ideiglenes vámok kivetésének mellőzéséről.

Eltérő rendelkezés hiányában az érdekelt feleknek 15 nap áll rendelkezésére ahhoz, hogy az ideiglenes ténymegállapításokhoz vagy a tájékoztató dokumentumhoz írásbeli észrevételeket tegyenek, és 10 nap ahhoz, hogy a végleges ténymegállapításokhoz írásbeli észrevételeket tegyenek. Ha az érdekelt felek újabb végső tájékoztatást kapnak, az érdekelt felek írásbeli észrevételeinek megtételére vonatkozó határidő az újabb végső tájékoztatás keretében kerül meghatározásra.

7.   Információszolgáltatás

Az érdekelt felek csak az ezen értesítés 5. és 6. pontjában meghatározott időkereteken belül szolgáltathatnak információkat. Az említett pontokban szereplő információktól eltérő információk a következő határidők és feltételek betartása mellett nyújthatók be:

i.	Az ideiglenes ténymegállapítások megfogalmazására rendelkezésre álló eljárási szakasszal kapcsolatos információkat eltérő rendelkezés hiányában az ezen értesítés közzétételétől számított 70 napon belül kell benyújtani.

ii.

Az ideiglenes ténymegállapítások megfogalmazására rendelkezésre álló eljárási szakaszban az érdekelt felek – eltérő rendelkezés hiányában – az ideiglenes ténymegállapításoknak vagy a tájékoztató dokumentumnak az érdekelt felek részére történő megküldésével kapcsolatos észrevételek megtételére előírt határidőt követően nem nyújthatnak be új tényszerű információkat. A határidőt követően az érdekelt felek kizárólag akkor nyújthatnak be új tényszerű információkat, ha bizonyítani tudják, hogy az új tényszerű információk a más érdekelt felek tényekkel kapcsolatos állításainak cáfolatához szükségesek, és ha az új tényszerű információk ellenőrzése elvégezhető a vizsgálat időben történő lezárására rendelkezésre álló időn belül.

iii.

A vizsgálatnak a kötelezően előírt határidőkön belül való lezárása érdekében a Bizottság nem fogad el beadványokat az érdekelt felektől az érdekelt felek végső tájékoztatásával kapcsolatos észrevételek megtételére, valamint, ha alkalmazandó, az érdekelt felek újabb végső tájékoztatásával kapcsolatos észrevételek megtételére előírt határidő után.

8.   Észrevételek fűzése más felek beadványaihoz

A védelemhez való jog garantálása érdekében az érdekelt feleknek rendelkezniük kell azzal a lehetőséggel, hogy észrevételeket fűzzenek a más érdekelt felek által benyújtott információkhoz. Ezekben az észrevételekben az érdekelt felek csak a más érdekelt felek beadványaiban tárgyalt kérdésekkel foglalkozhatnak, új kérdéseket nem vethetnek fel.

Az ilyen jellegű észrevételek megtételére a következő időkeretek vonatkoznak:

i.	A más érdekelt felek által az ideiglenes intézkedések bevezetésének határideje előtt benyújtott információkhoz fűzött észrevételeket – eltérő rendelkezés hiányában – legkésőbb az ezen értesítés közzétételét követő 75. napon kell megtenni.

ii.

Az érdekelt feleknek az ideiglenes ténymegállapításokról való tájékoztatása, illetve a tájékoztató dokumentum nyomán más érdekelt felek által megfogalmazott észrevételekben szereplő információkhoz fűzött észrevételeket – eltérő rendelkezés hiányában – az ideiglenes ténymegállapításokra, illetve a tájékoztató dokumentumra vonatkozó észrevételek megtételére előírt határidőt követő 7 napon belül kell benyújtani.

iii.

Az érdekelt felek végső tájékoztatása nyomán más érdekelt felek által megfogalmazott észrevételekben szereplő információkhoz fűzött észrevételeket – eltérő rendelkezés hiányában – az érdekelt felek végső tájékoztatásával kapcsolatos észrevételek megtételére előírt határidőt követő 3 napon belül kell benyújtani. Ha az érdekelt felek újabb végső tájékoztatást kapnak, az e tájékoztatás nyomán más érdekelt felek által megfogalmazott észrevételekben szereplő információkhoz fűzött észrevételeket az erre a tájékoztatásra vonatkozó észrevételek megtételére előírt határidőt követő 1 napon belül kell benyújtani.

A fenti időkeretek nem sértik a Bizottság azon jogát, hogy kellően indokolt esetekben kiegészítő információkat kérjen az érdekelt felektől.

9.   Az ezen értesítésben meghatározott határidők meghosszabbítása

Az ezen értesítésben meghatározott határidők az érdekelt felek kellően indokolt kérelmére meghosszabbíthatók.

Az ezen értesítésben meghatározott határidők meghosszabbítása csak kivételes körülmények fennállása esetén kérhető, és csak kellően indokolt esetben biztosítható. A kérdőívek kitöltésére rendelkezésre álló határidő rendesen legfeljebb 3 nappal hosszabbítható meg, és a meghosszabbítás a szabályok értelmében legfeljebb 7 napra szólhat. Az eljárás megindításáról szóló értesítésben más információk benyújtására meghatározott határidők a kivételes körülmények fennállásának igazolása nélkül legfeljebb 3 nappal hosszabbíthatók meg.

10.   Az együttműködés hiánya

Abban az esetben, ha az érdekelt felek valamelyike megtagadja a szükséges információkhoz való hozzáférést, vagy nem szolgáltatja ezeket az információkat határidőn belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, az alaprendelet 18. cikkének megfelelően ideiglenes vagy végleges megerősítő vagy nemleges ténymegállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján.

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek valamelyike hamis vagy félrevezető információkat szolgáltatott, ezek az információk figyelmen kívül hagyhatók, és a Bizottság a rendelkezésre álló tényekre támaszkodhat.

Ha az érdekelt felek valamelyike nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a ténymegállapítások alapjául az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tények szolgálnak, az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mint ha együttműködött volna.

A számítógépes válaszadás elmaradása nem tekinthető az együttműködés hiányának, amennyiben az érdekelt fél igazolja, hogy a kérésnek megfelelő válaszadás indokolatlan többletteherrel vagy indokolatlan többletköltségekkel járna. Az érdekelt félnek ebben az esetben haladéktalanul fel kell vennie a kapcsolatot a Bizottsággal.

11.   Meghallgató tisztviselő

Az érdekelt felek kérhetik a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő közreműködését. A meghallgató tisztviselő az eljárás folyamán megvizsgálja az iratbetekintési kérelmeket, a dokumentumok bizalmas kezelését érintő vitákat, a határidők meghosszabbítására vonatkozó kérelmeket, valamint az érdekelt felek vagy harmadik felek által a védelemhez való joguk gyakorlásával összefüggésben benyújtott kérelmeket.

A meghallgató tisztviselő meghallgatásokat szervezhet, és közvetíthet az érdekelt fél vagy felek és a Bizottság szolgálatai között annak érdekében, hogy az érdekelt felek maradéktalanul gyakorolhassák a védelemhez való jogukat. A meghallgató tisztviselő általi meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani. A meghallgató tisztviselő megvizsgálja a kérelmek indokait. Ilyen meghallgatásra csak akkor kerülhet sor, ha az adott kérdést nem sikerült a Bizottság szolgálataival kellő időben rendezni.

A kérelmeket kellő időben, indokolatlan késedelem és az eljárás szabályszerű lefolytatásának veszélyeztetése nélkül kell benyújtani. Ezt szem előtt tartva az érdekelt feleknek a meghallgató tisztviselő közreműködését a közreműködésre okot adó esemény bekövetkezése után a lehető leghamarabb kérniük kell. A meghallgató tisztviselő általi meghallgatás kérésére főszabályként a Bizottság szolgálatai általi meghallgatás iránti kérelmekre vonatkozóan az 5.7. pontban meghatározott időkereteket kell értelemszerűen alkalmazni. Ha a meghallgatás iránti kérelmet nem a rendelkezésre álló időkereteken belül nyújtják be, a meghallgató tisztviselő megvizsgálja a késve beérkező kérelem indokait, a benne felvetett kérdések jellegét és e kérdéseknek a védelemhez való jog gyakorlására kifejtett hatását, továbbá figyelembe veszi a megfelelő ügyintézéshez és a vizsgálat időben történő lezárásához fűződő érdeket.

További információk, valamint a meghallgató tisztviselő elérhetősége és internetes oldalai a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján találhatók: http://ec.europa.eu/trade/trade-policy-and-you/contacts/hearing-officer/

12.   A személyes adatok kezelése

A Bizottság az e vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (12) megfelelően kezeli.

A Bizottság piacvédelmi tevékenysége során végzett személyesadat-kezelésről a magánszemélyeket tájékoztató adatvédelmi nyilatkozat megtekinthető a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján: http://ec.europa.eu/trade/policy/accessing-markets/trade-defence/

---

(1)  HL L 176., 2016.6.30., 21. o.

(2)  Az alaprendelet 3. cikkének (1) bekezdésével összhangban a „kár” általános kifejezés a jelentős hátrányt, a jelentős hátrány okozásával való fenyegetést, valamint a gazdasági ágazat létrehozásának jelentős hátráltatását jelenti.

(3)  Ahol a szöveg ezen értesítés közzétételére utal, ott az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététel értendő.

(4)  Az 1,7 %-nál kisebb nikkeltartalmú nikkelérc kivitelének feltétele, hogy a bányaüzemeltetési és kitermelési engedély jogosultja a feldolgozó- és a finomítóüzemét legalább 30 %-ban ilyen koncentrációban nikkelt tartalmazó érccel lássa el, és – akár önmaga, akár más felekkel közösen – vagy már rendelkezzen finomítóüzemmel, vagy pedig jelenleg létesítsen finomítóüzemet.

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/825 rendelete (2018. május 30.) az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló (EU) 2016/1036 rendelet és az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló (EU) 2016/1037 rendelet módosításáról (HL L 143., 2018.6.7., 1. o.).

(6)  Közlemény a Covid-19-járványnak a dömpingellenes és szubvencióellenes vizsgálatokra gyakorolt hatásáról (HL C 86., 2020.3.16., 6. o.).

(7)  Exportáló gyártó az érintett országban működő minden olyan vállalat, ideértve a vizsgált termék gyártásában, belföldi értékesítésében vagy exportjában részt vevő, vele kapcsolatban álló vállalatokat is, amely a vizsgált terméket gyártja és közvetlenül vagy harmadik félen keresztül az Unió piacára exportálja.

(8)  Az alaprendelet 9. cikkének (6) bekezdése alapján a Bizottság figyelmen kívül hagy minden nulla, csekély mértékű, valamint az alaprendelet 18. cikkében foglalt körülmények között megállapított különbözetet.

(9)  Ez a pont kizárólag a független, azaz az exportáló gyártókkal kapcsolatban nem álló importőrökre vonatkozik. Az exportáló gyártókkal kapcsolatban nem álló importőröknek az exportáló gyártók kérdőívének I. mellékletét kell kitölteniük. Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. november 24-i (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet 127. cikke szerint két személy akkor tekintendő egymással kapcsolatban állónak, ha: a) egymás üzleti vállalkozásának tisztségviselői vagy igazgatói; b) jogilag elismert üzlettársak; c) alkalmazotti viszonyban állnak egymással; d) egy harmadik fél közvetlenül vagy közvetve tulajdonában tartja, ellenőrzi vagy birtokolja mindkettőjük kibocsátott, szavazati jogot biztosító részvényeinek vagy részesedéseinek 5 %-át vagy annál többet; e) egyikük közvetve vagy közvetlenül ellenőrzi a másikat; f) harmadik személy közvetve vagy közvetlenül mindkettőjüket ellenőrzi; g) együtt közvetlenül vagy közvetve ellenőriznek egy harmadik személyt; vagy h) ugyanannak a családnak a tagjai (HL L 343., 2015.12.29., 558. o.). A személyek kizárólag akkor minősülnek egy család tagjainak, ha a következő rokoni kapcsolatok valamelyikében állnak egymással: i. férj és feleség, ii. szülő és gyermek, iii. fivér és lánytestvér (akár vér szerinti, akár féltestvér), iv. nagyszülő és unoka, v. nagybácsi vagy nagynéni és unokaöcs vagy unokahúg, vi. após vagy anyós és vő vagy meny, vii. sógor és sógornő. Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkének 4. pontja szerint „személy”: természetes személy, jogi személy, valamint olyan személyegyesülés, amely jogi személyiséggel nem rendelkezik, de ügyleti képességét az uniós vagy a nemzeti jog elismeri (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).

(10)  A független importőrök által szolgáltatott adatok e vizsgálat keretében a dömping meghatározásán kívül más szempontok elemzéséhez is felhasználhatók.

(11)  A „Sensitive” jelöléssel ellátott dokumentum az alaprendelet 19. cikke és a GATT 1994 VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodás (dömpingellenes megállapodás) 6. cikke szerint bizalmas dokumentumnak minősül. A dokumentum az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) 4. cikke értelmében is védelem alatt áll.

(12)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám M.9966 — EQT/Colisée)

(EGT-vonatkozású szöveg)

Egyszerűsített eljárás alá vont ügy

(2020/C 322/07)

E bejelentés az alábbi vállalkozásokat érinti:

—	az EQT Infrastructure V befektetési alap alapkezelőjeként és nevében eljáró EQT Fund Management S.à r.l. (a továbbiakban: EQT, Luxemburg),

—	az IK Investment Partners által kezelt alapok irányítása alá tartozó Indigo International S.à r.l holdingtársaság irányítása alá tartozó Financière Colisée S.A.S. (a továbbiakban: Colisée, Franciaország).

Az EQT az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében kizárólagos irányítást szerez a Colisée egésze felett.

Az összefonódásra részesedés vásárlása útján kerül sor.

A Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet szerinti egyes összefonódások kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról szóló közleménye (2) szerint az ügyet egyszerűsített eljárásra utalhatja.

Az észrevételeknek a közzétételt követő tíz napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az alábbi hivatkozási számot minden esetben fel kell tüntetni:

Case M.9966 — EQT/Colisée

Az észrevételeket faxon, e-mailben vagy postai úton lehet a Bizottsághoz eljuttatni. Az elérhetőségi adatok a következők:

E-mail: COMP-MERGER-REGISTRY@ec.europa.eu

Fax +32 22964301

Postai cím:

European Commission

Directorate-General for Competition

Merger Registry

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (az összefonódás-ellenőrzési rendelet).

(2)  HL C 366., 2013.12.14., 5. o.

A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerinti, nem kisebb jelentőségű termékleírás-módosítás jóváhagyására irányuló kérelem közzététele

(2020/C 322/08)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a módosítási kérelem elleni felszólalásra e közzététel napjától számított három hónapon belül.

OLTALOM ALATT ÁLLÓ EREDETMEGJELÖLÉSEKHEZ/OLTALOM ALATT ÁLLÓ FÖLDRAJZI JELZÉSEKHEZ KAPCSOLÓDÓ TERMÉKLEÍRÁS NEM KISEBB JELENTŐSÉGŰ MÓDOSÍTÁSÁNAK JÓVÁHAGYÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRELEM

Az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének első albekezdése szerinti módosítás jóváhagyására irányuló kérelem

„Volaille de Bresse”/„Poulet de Bresse”/„Poularde de Bresse”/„Chapon de Bresse”

EU-szám: PDO-FR-0145-AM03 - 6.12.2019

OEM (X) OFJ ( )

1.   Kérelmező csoportosulás és jogos érdek

Comité interprofessionnel de la volaille de Bresse (CIVB).

Székhely:

Bois de Chize

71500 Branges

FRANCE

Tel. (33) 03-85-75-10-07

Fax (33) 03-85-75-28-99

E-mail: civb@wanadoo.fr

A Comité interprofessionnel de la volaille de Bresse azokat a gazdasági szereplőket tömöríti, akik ténylegesen részt vesznek a „Volaille de Bresse” OEM-mel ellátott baromfi tenyésztésével, keltetésével, tartásával vagy levágásával kapcsolatos tevékenységekben.

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Franciaország.

3.   A termékleírás módosítással (módosításokkal) érintett rovata

☐	A termék elnevezése

☒	A termék leírása

☒	Földrajzi terület

☒	A származás igazolása

☒	Az előállítás módja

☒

Kapcsolat

☒

Címkézés

☒	Egyéb [részletezze]

4.   A módosítás(ok) típusa

Bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti, kisebb jelentőségűnek nem tekinthető módosítása

Bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti, kisebb jelentőségűnek nem tekinthető oly módon történő módosítása, amelyre vonatkozóan nem tettek közzé egységes (vagy azzal egyenértékű) dokumentumot

5.   Módosítás(ok)

5.1.   „A termék leírása” rovat

A következő rendelkezés:

az alábbiak szerint módosul:

Ez a módosítás lehetővé teszi, hogy a „konyhakész” kiszerelésre engedélyezett baromfik a jércével egészüljenek ki, és meghatározza, hogy a darabolás kizárólag a csirke bőrös részei esetében engedélyezett, ami a „Volaille de Bresse” jellemző vonása. A belsőségek, a fej és a lábak nem lehetnek a feldarabolt részek között.

Másrészt a mélyfagyasztás, amely csak a „konyhakész” kiszerelésű csirkék esetében volt engedélyezett, a csirke darabolt részei esetében is engedélyezett lett.

A javasolt módosítások lehetővé tennék az ágazat számára, hogy alkalmazkodjon a fogyasztási felmérések (WorldpanelKantar, 2017) által is alátámasztott új fogyasztási szokásokhoz, miközben megtartanák a „Volaille de Bresse” összes sajátos jellemzőjét, köztük különösen a bőr leírását.

A következő rendelkezés:

„A nem élő baromfi súlya legalább:

—

[…];

—	1,8 kg a jérce esetében zsigerelve, belsőséggel;

—

[…].”

az alábbiak szerint módosul:

„A nem élő baromfi súlya legalább:

—

[…];

—	1,8 kg a jérce esetében zsigerelve, belsőséggel (vagyis 1,5 kg konyhakészen);

—

[…].”

A „konyhakész” jércére vonatkozóan feltüntetik a 1,5 kg-os minimális súlyt.

E módosítások figyelembevétele érdekében az egységes dokumentum 3.2. pontja ennek megfelelően módosul.

Ezenkívül az egységes dokumentumban egyszerűsítéseket is javasoltak, törlések formájában.

A következő rendelkezés:

helyébe a következő rendelkezés lép:

Az egységes dokumentumban szereplő „A termék leírása” című rovatból csak a tartási időket törölték. A termékleírásban azonban ezek nem változnak, vagyis a csirkék esetében legalább 108 nap, a jércék esetében legalább 140 nap, a kappanok esetében pedig legalább 224 nap a tartási idő. Ez lehetővé teszi az egységes dokumentum terjedelmének (a szavak számának) korlátozására vonatkozóan a 668/2014/EU rendelet 6. cikkében meghatározott követelmények teljesítését.

A termékleírásban a „konyhakész” kiszerelés engedélyezése következtében végzett módosításokkal összhangban törölték az egységes dokumentum következő rendelkezését:

és helyébe a következő rendelkezés lép:

Ezekkel a módosításokkal „A termék leírása” rovat összhangba kerül a módosított termékleírással.

5.2.   „Földrajzi terület” rovat

A következő rendelkezés:

az alábbiak szerint módosul:

A darabolás bekerült a földrajzi területen végzendő műveletszakaszok közé. E módosítás figyelembevétele érdekében az egységes dokumentum 3.5. pontja ennek megfelelően módosul.

Annak érdekében, hogy a lista pontos és egyértelmű legyen, a szöveg kiegészül a hatályos hivatalos földrajzi kódex dátumára történő hivatkozással.

A szöveg kiegészült „A földrajzi területet ábrázoló térképdokumentumok megtekinthetők az Institut national de l’origine et de la qualité honlapján” rendelkezéssel.

Ezenkívül a települések határaira és nevére vonatkozó francia szabályozás változásai következtében egyes települések egyesültek, így a nevük megváltozott. Egyes járások alakja megváltozott. Ezért a települések listáját frissítették. A földrajzi terület kiterjedése nem módosult, a francia szabályozás változásából eredő kötelezettség teljesítéséről van szó. E módosítás figyelembevétele érdekében az egységes dokumentum 4. pontja ennek megfelelően módosul.

5.3.   „A származás igazolása” rovat

A „4.2. Nyomonkövethetőség” című rész a következő rendelkezéssel egészül ki: „A darabolóüzemeknek a következő adatokat kell nyilvántartaniuk:

—	a vágóhíd neve (ha az egység nem azonos a darabolóüzemmel),

—	a tenyésztő nevéhez tartozó baromfitétel és a vágás időpontja,

—	a darabolt részek típusa,

—	a darabok darabszáma,

—	a feldarabolandó baromfi kezdő súlya,

—	a darabolt részek darabolás utáni súlya.”

Ezt a rendelkezést azért vezették be a termékleírásba, hogy az azonosítási hiányosságok kockázatának elkerülése érdekében biztosított legyen a nyomonkövethetőség, a darabolóüzemekben is.

A „4.3. A baromfi azonosítása” rész a következő rendelkezéssel egészül ki:

Ez a rendelkezés a darabolt részek nyomonkövethetőségének biztosítását teszi lehetővé annak érdekében, hogy a megváltoztathatatlan azonosító, vagyis az egészben lévő baromfi lábán elhelyezett gyűrű elvesztése esetén ne szakadjon meg a nyomonkövethetőség. Ez a rendelkezés a darabolva forgalmazott csirkék azonosításának módját pontosítja.

Ezt a rendelkezést az egységes dokumentum 3.7. pontjába is bevezették.

5.4.   „Az előállítás módja” rovat

Az „5.3. Az állatok tartási feltételei” című részben:

A termékleírásból törölték az alábbi rendelkezést:

Ez a rendelkezés tette lehetővé, hogy rendkívüli időjárási körülmények esetére a termékleírástól eltérő szabályozási keretet határozzanak meg. Miután módosították különösen az OEM-ekre vonatkozó rendeletet (1151/2012/EU rendelet), valamint annak végrehajtási és felhatalmazáson alapuló rendeleteit, a termékleírás ezen rendelkezését kivették a termékleírásból, mivel az az általános szabályok hatálya alá tartozik.

Az alábbi rendelkezés:

„A baromfi takarmányozására csak az alábbiak a megengedettek:

—	kizárólag az eredetmegjelölés földrajzi területéről származó, lehetőleg a gazdaságban termelt gabonafélék,

—

[…].”

helyébe a következő szöveg lép:

„A baromfi takarmányozására csak az alábbiak a megengedettek:

—	kizárólag az eredetmegjelölés földrajzi területéről származó, lehetőleg a gazdaságban termelt gabonafélék, tisztán vagy nagymagvú hüvelyesekkel együtt,

—

[…].”

Az alábbi rendelkezés: „Ezen időszak alatt a takarmányozása alapvetően a kifutó táplálékforrásaiból áll (fű, rovarok, apró puhatestűek stb.), amelyhez hozzáadódnak a gabonafélék: kukorica, hajdina, búza, zab, tritikálé, árpa, valamint tej és tejtermékek.”

az alábbiak szerint módosul:

Az alábbi rendelkezés:

helyébe a következő rendelkezés lép:

Ezek a módosítások a kukoricaglutén használatának és a búzaföldek túltrágyázásának teljes vagy részleges alternatívájaként lehetővé teszik a gabonafélék és a nagymagvú hüvelyesek társításának engedélyezését. Ez „agroökológiai” termesztési gyakorlatokat tesz lehetővé a növekedési időszakban alkalmazott takarmányok fehérjetartalmának növelésére alkalmazott jelenlegi gyakorlatok lehetséges alternatívájaként. Ezek a növénytársítások ugyanis közvetlen módon és a kiegyensúlyozottabb vetésforgó révén – a váltógazdálkodás szintjén – összességében is lehetővé teszik a növényeken alkalmazott kezelések (műtrágyák, gyomirtók, rovarirtók, gombaölő szerek) korlátozását. Ennek eredményeként megerősödik a gazdaságok takarmány-önellátása (kevesebb kukoricaglutént kell használni), és jobban megőrizhető a kifutók biológiai élete (kevesebb növényvédőszer-maradvány lesz a gabonafélékben).

Az írásos feljegyzésekből egyébként az derül ki, hogy ezt a gyakorlatot már több évszázaddal ezelőtt alkalmazták.

Ezenkívül az engedélyezett gabonafélék felsorolása a rozzsal egészül ki a termékleírásban. Ezt a gabonát hagyományosan használták a bresse-i baromfitenyésztők.

E módosítások figyelembevétele érdekében módosul az egységes dokumentum 3.4. pontja, és ennek eredményeként az egységes dokumentumból törlésre kerül az alábbi rendelkezés:

Helyébe a következő rendelkezés lép:

Ezenfelül javításra került egy nyilvánvaló hiba: „növekedési” időszakról, nem pedig „kezdeti” időszakról van szó, ahogyan ezt ugyanezen egységes dokumentum későbbi része is igazolja: „A növekedési időszakot az utóhizlalási időszak követi […]”.

A termékleírás módosításaival összhangban az egységes dokumentumba is bekerül az, hogy a gabonaféléket hüvelyesekkel társítva lehet termeszteni és a baromfiknak adni.

A nyilvánvaló hiba javítása miatt és annak következtében, hogy a rozst felvették az engedélyezett gabonafélék közé, az egységes dokumentum terjedelmének (a szavak számának) korlátozására vonatkozóan a 668/2014/EU rendelet 6. cikkében meghatározott követelmények teljesítése érdekében átdolgozták az egységes dokumentum 3.4. pontját.

A következő rendelkezést törölték, mert ez a bevezető mondat nem járul hozzá lényeges információval a szakasz megértéséhez, tekintve, hogy később minden egyes mondatot kifejtenek:

Helyébe a következő rendelkezés lép:

A következő rendelkezést átírták, de a jelentése nem változott:

A módosított rendelkezés a következőképpen hangzik:

Az alábbi cím:

helyébe a következő cím lép:

A szöveg a következő rendelkezéssel egészül ki:

„A bresse-i csirke darabolása:

—	A darabolás higiéniája és egészségügyi szabályai: — A levágás és a darabolás közötti időtartam nem érheti el a 3 napot — Új tétel darabolásának megkezdése előtt a daraboló szalagról vagy asztalról teljesen el kell távolítani az előző tételt.

—

A darabolásra vonatkozó külön kritériumok: — A darabolást kézi eszközökkel végzik. — A levágott baromfinak húsosnak, egyenletesen hízottnak kell lennie; a végtagok nem lehetnek töröttek. — A felvágott darabok küllemének meg kell felelnie az OEM kiszerelési kritériumainak (az adott testrésztől függően); a bőrnek épnek kell lennie, nem maradhat rajta tolltok, nem lehet rajta sérülés, zúzódás vagy rendellenes elszíneződés.”

A forgalomba hozatalt megelőzően végzett darabolás esetén e rendelkezés hozzáadása biztosítja a termékre vonatkozó egészségügyi szabályok betartását és a termék érzékszervi és vizuális minőségének megőrzését, így a darabolási feltételek szabályozottak. E pontok indokolása érdekében a következő rendelkezésekkel egészül ki a szöveg:

„A »Poulet de Bresse« csirkét vékony csontozat és bőr, valamint jelentős fedő- és izomközi zsír jellemzi. A vágott baromfik ezért különösen kényesek és óvatosan kell bánni velük, máskülönben megsérülnek a csontok és a bőr, amelynek rajta kell lennie a forgalomba hozott baromfidarabokon, illetve oxidálódhat a bőr alatti zsírréteg. E baromfi esetében például különösen lassú a vágóvonal sebessége, és a bőr és a csontok említett sérülékenységének figyelembevétele érdekében a kopasztási műveletszakaszt kötelezően kézzel kell befejezni.

A vágási műveletek, a vágott baromfi előkészítése, a darabolás és a csomagolás alapvető fontosságú műveletek a »Poulet de Bresse« OEM tulajdonságainak megőrzéséhez.

Ezért kiemelkedően fontos, hogy ezeket a műveleteket a szükséges szaktudással rendelkező és kifejezetten e baromfi darabolására kiképzett gazdasági szereplők végezzék. Ennek célja kiküszöbölni azt a kockázatot, hogy veszélybe kerülhessen a minőség garantálása, és olyan késztermék kerüljön a piacra, amely nem felel meg az érzékszervi kritériumoknak.

Ezenfelül mivel az elhelyezett azonosító jelzéseket (gyűrű és fémzár) a darabolás és a csomagolás során eltávolítják, e műveletek földrajzi területen belüli elvégzésével, valamint az ellenőrzésükre bevezetett ellenőrzési rendszerrel korlátozható a nyomonkövethetőség megszakadásának a kockázata és így a csalás veszélye. Végül a művelet földrajzi területen belüli végzésével csökkenthető a beavatkozások száma és a szállítási idő, amelyek károsan befolyásolhatják ennek a különösen érzékeny készterméknek a minőségét.

Ebből kitűnik, hogy a »Poulet de Bresse« előállítását lehetővé tevő darabolási és csomagolási műveletek különös szabályokon és speciális szakértelmen alapulnak. Ennélfogva alapvető fontosságúnak tűnik, hogy ezekre a műveletekre a földrajzi területen lévő, megfelelő létesítményekben kerüljön sor, mégpedig:

—	a minőségbeli jellemzők megőrzése,

—	a termék eredetiségének garantálása,

—	a piacon leginkább jelen lévő termékkiszerelés szigorú ellenőrzésének biztosítása érdekében.”

Az „5.5. A csirkék mélyfagyasztása” című részben:

Az alábbi rendelkezés:

az alábbiak szerint módosul:

Az egész és konyhakész csirkék mélyfagyasztását szabályozó feltételeket a darabolt csirkére is kiterjesztették.

A hatályos általános előírások változására tekintettel a „DLUO” rövidítést törölték (date limite d’utilisation optimale, minőségmegőrzési idő) és helyébe a „DDM” rövidítés (date de durabilité minimale, minimális eltarthatósági idő) lép. Ennek időtartama nem változott (12 hónap).

5.5.   „Kapcsolat” rovat

Az Európai Bizottság elvárásainak megfelelően a termékleírás kapcsolatra vonatkozó része egy bevezető mondattal egészül ki:

Ez a kiegészítés az egységes dokumentumba is bekerült.

A termékleírásban a következő rendelkezés:

helyébe a következő szöveg lép:

Ez a módosítás a takarmányozásról szóló részben felsorolt gabonafélék és a nagymagvú hüvelyesek figyelembevételét egyaránt lehetővé teszi. Ez a módosítás ugyanebben a formában az egységes dokumentumba is bekerült.

Az egységes dokumentumban szereplő „5. Kapcsolat a földrajzi területtel” című rovat szintén módosult a következő pontokon:

Az egységes dokumentumból elhagyták a következő bekezdéseket, mivel azok irrelevánsnak tekinthetők a termék sajátosságai és a földrajzi környezet természeti vagy emberi tényezői közötti kapcsolat bizonyítása szempontjából:

Az alfejezetek címeit törölték: 5.1. A földrajzi terület sajátosságai: – Emberi tényezők

– Természeti tényezők; 5.2. A termék sajátosságai; 5.3. A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői közötti vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti ok-okozati kapcsolat:

Ezekre a törlésekre azért került sor, mert sokuk nem szolgál további fontos információkkal a kapcsolat bizonyításához vagy a már főtt baromfihúsra vonatkozó részleteket tartalmaznak (miközben az nem szerepel a termékleírásban). Ezek a törlések lehetővé teszik, hogy az eredettel való kapcsolat alapvető és lényeges elemeit helyezzük előtérbe az egységes dokumentumban.

5.6.   „Címkézés” rovat

A termékleírás 8. rovatában: „A címke az Európai Unió OEM jelzését viseli.” rendelkezést elhagyták, mert az 1151/2012/EU rendelettel 2016. január 4. óta feleslegessé vált.

Ezt a rendelkezést az egységes dokumentum 3.7. pontjából is törölték.

A termékleírás 8. rovata a következő rendelkezéssel egészül ki: „A darabolt csirke esetében az egyes értékesítési egységeket külön azonosítják, hogy egészen a tenyésztőig lehetővé váljon a nyomon követés (a csoportosulás által kiadott azonosító szám).”

Ez a rendelkezés a csirkék értékesítéskori azonosítására vonatkozó szabályok előírását és biztosítását teszi lehetővé, amikor azokat a darabolva forgalmazzák.

Ez a módosítás ugyanebben a formában az egységes dokumentum „3.7. A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok” című rovatába is bekerült.

Az egységes dokumentumban a következő rendelkezések:

helyébe a következő szöveg lép:

Ez az egyszerűsítés az egységes dokumentum terjedelmének (a szavak számának) korlátozására vonatkozóan a 668/2014/EU rendelet 6. cikkében meghatározott követelményeknek való megfelelés érdekében javasolt.

Ugyanezen okból az egységes dokumentumból törölték az alábbi rendelkezést: „A gyűrű és a fémzár csak egyszer használatos, és felhelyezésüket gondosan kell elvégezni, hogy ne lehessen felnyitni őket.”

5.7.   „Egyéb” rovat

–   Kérelmező csoportosulás

A kérelmező csoportosulás összetételére vonatkozó rendelkezés:

„Összetétel: A Comité interprofessionnel de la volaille de Bresse a »Volaille de Bresse« vagy »Poulet de Bresse«, »Poularde de Bresse«, »Chapon de Bresse« eredetmegjelölés gazdasági szereplőiből, vagyis a tenyésztőkből, keltetőkből, baromfitartókból, vágóüzemekből és a társult tagokból áll, amelyek hat testületbe tömörülnek:

—	a tenyésztők testülete;

—	a keltetők testülete;

—	a baromfitartók testülete;

—	a baromfitartók és vágóüzemek testülete;

—	a vágóüzemek testülete;

—	a társult tagok testülete.”

az alábbiak szerint módosul:

„Összetétel: A Comité interprofessionnel de la volaille de Bresse a »Volaille de Bresse« vagy »Poulet de Bresse«, »Poularde de Bresse«, »Chapon de Bresse« eredetmegjelölés gazdasági szereplőiből, vagyis a tenyésztőkből, keltetőkből, baromfitartókból, vágóüzemekből, darabolóüzemekből és a társult tagokból áll, amelyek hat testületbe tömörülnek:

—	a tenyésztők testülete;

—	a keltetők testülete;

—	a baromfitartók testülete;

—	a baromfitartók és vágóüzemek testülete;

—	a vágóüzemek és darabolóüzemek testülete;

—	a társult tagok testülete.”

Ez a módosítás lehetővé teszi, hogy a kérelmező csoportosulás kiegészüljön a csirkék darabolását végző gazdasági szereplőkkel.

–   Nemzeti előírások

A kért módosítások következtében két fő ellenőrizendő pontot a nemzeti követelményeknek megfelelően módosítottak:

A gazdasági szereplők helyének ellenőrzésére vonatkozó következő rendelkezés:

az alábbiak szerint módosul:

„A gazdasági szereplők helye:

A megjelölés földrajzi területén lévő tenyésztő (a baromfifarmok állattenyésztő épületei), keltető (keltetők), állattartó, vágási és daraboló rendszerek”

A gazdasági szereplők helyének ellenőrzésére vonatkozó következő rendelkezés:

—	A csirkék minimális tartási ideje:

az alábbi rendelkezés:

„a csirkék esetében

—	≥ 10 nap utóhízlalás

—	≥ 110 nap tartás”

az alábbiak szerint módosul:

„a csirkék esetében

—	≥ 10 nap utóhízlalás

—	≥ 108 nap tartás”.

Erre a módosításra egy olyan hiba javítása érdekében került sor, amelynek következtében ellentmondás keletkezett a főbb ellenőrizendő pontokkal foglalkozó rész és a 108 napos minimális tartási időt tartalmazó leíró rész között.

A kért módosítások következtében a nemzeti követelmények két fő ellenőrizendő ponttal egészültek ki:

—

A 36. naptól adott takarmány összetétele: az ellenőrzésre vonatkozó alábbi rendelkezés: „Gabonafélék, valamint folyékony vagy por alakú tej és tejtermékek” a következőképpen módosul: „Gabonafélék, amelyek vegyes művelésben nagymagvú hüvelyesekkel társítva termeszthetők (ha a vetés során a gabona aránya túlsúlyban van), valamint folyékony vagy por alakú tej és tejtermékek.”

—

A darabolásra vonatkozóan a szöveg a következő ellenőrzési rendelkezéssel egészül ki: „A darabolás csak a csirkéknél megengedett. A levágott baromfinak húsosnak, egyenletesen hízottnak kell lennie; a végtagok nem lehetnek töröttek. A felvágott darabok küllemének meg kell felelnie az OEM kiszerelési kritériumainak (az adott testrésztől függően); a bőrnek épnek kell lennie, nem maradhat rajta tolltok, nem lehet rajta sérülés, zúzódás vagy rendellenes elszíneződés.”

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„Volaille de Bresse”/„Poulet de Bresse”/„Poularde de Bresse”/„Chapon de Bresse”

EU-szám: PDO-FR-0145-AM03 - 6.12.2019

OEM (X) OFJ ( )

1.   Elnevezés(ek)

„Volaille de Bresse”/„Poulet de Bresse”/„Poularde de Bresse”/„Chapon de Bresse”

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Franciaország

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1.   A termék típusa

1.1. osztály: Friss hús (valamint vágási melléktermék és belsőség)

3.2.   Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Volaille de Bresse”/„Poulet de Bresse”/„Poularde de Bresse”/„Chapon de Bresse” a Gallus fajba tartozik, a fehér gall vagy bresse-i családba. A felnőtt kort elért állatok sajátos külső jegyeket mutatnak.

A begöngyölt és kötözött baromfi értékesíthető göngyölve vagy kigöngyölve. Kigöngyölve a baromfi formája hosszúkás. A szárnyak és a lábak beágyazódnak a testbe és nem állnak el a testtől. A hús tömör, kemény és jó állapotban van.

3.3.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

A baromfi takarmányozására csak az alábbiak a megengedettek:

—	kizárólag az eredetmegjelölés földrajzi területéről származó gabonafélék,

—	géntechnológiával nem módosított növények, társtermékek és kiegészítő takarmány.

A legfeljebb 35 napig tartó kezdeti időszak alatt a takarmányozás legalább 50 %-ban gabonafélékből áll, amely kiegészülhet növényi anyagokból, tejtermékekből, vitaminokból és ásványi anyagokból álló kiegészítő takarmánnyal.

A növekedési időszakban a baromfit füves kifutón tartják. Ezen időszak alatt a takarmányozása alapvetően a kifutó táplálékforrásaiból áll (fű, rovarok, apró puhatestűek stb.), amelyhez hozzáadódnak a tej és tejtermékek és a gabonafélék: kukorica, hajdina, búza, rozs, zab, tritikálé, árpa. Ezek a gabonafélék nagymagvú hüvelyesekkel kombinálva (bükköny, borsó, szegletes lednek, lóbab, csillagfürt, lencse), vegyes művelésben is termeszthetők, ha a vetés során a gabona aránya túlsúlyban van. A takarmányadag legalább 40 %-át a kukorica adja. A tartás 36. és 84. napja között a takarmány a helyi tápanyagok mellett kiegészülhet növényi fehérjékkel, ásványi anyagokkal és vitaminokkal.

A napi takarmányadag fehérjearánya legfeljebb 15 % lehet.

Az utóhizlalási időszak legalább 10 napig tart a csirkéknél, három hétig a jércéknél és négy hétig a kappanoknál. Az utóhizlalás ketrecben zajlik egy sötét, nyugodt és jól szellőző helyiségben. Ekkor a baromfi takarmányozása ugyanolyan, mint a növekedési időszakban, de kiegészülhet rizzsel.

Összességében a baromfi élelme (kifutó és gabonafélék) közel 90 %-ban a földrajzi területről származik.

3.4.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A baromfi kiválasztása, szaporítása és keltetése, valamint a tartása, levágása és darabolása a földrajzi területen történik.

3.5.   A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

A baromfi előkészítése (a kopasztás befejezése és a gallérrész tisztítása), csomagolása, és adott esetben csak a csirkékre vonatkozóan a darabolás és a mélyfagyasztás a földrajzi területen történik. A termék kiszerelése a következő módon történhet:

—	„zsigerelve, belsőséggel”,

—

„göngyölve és kötözve”. A kappan esetében kötelező göngyölés és kötözés művelete a bresse-i baromfi hagyományos megjelenési formájához tartozik: szorosan növényi eredetű vászonba (len, pamut vagy kender) tekerik, majd a vásznat kézzel összevarrják (legalább 15–20 ponton, attól függően, hogy csirkéről, jércéről vagy kappanról van-e szó);

—	„konyhakész” csak a csirkék és jércék esetében. A baromfi végtagjait (az ujjakat kivéve) nem vágják le;

—	„darabolt” és „mélyfagyasztott” csak a csirkék esetében.

A különleges, hagyományos szakértelem szükségessége indokolja, hogy a szóban forgó lépéseket a földrajzi területen kell elvégezni. Minderre a baromfi göngyölése és kötözése a legjobb példa. Ezt a technikát főként az év végi ünnepek alkalmával használják. Lehetővé teszi, hogy a zsír jobban átitassa az izmokat, és ezáltal jobban kifejeződjenek a termék érzékszervi tulajdonságai. A „Volaille de Bresse” baromfitenyésztő ágazat szereplői fenntartották ezt a gyakorlatot annak ellenére, hogy a leírt kiszerelés csak nagy idő- és munkaráfordítással érhető el. A „konyhakész” és „mélyfagyasztott” kiszerelés szintén a „Volaille de Bresse” OEM sajátossága, mivel a végtagokat (az ujjak kivételével) nem vágják le.

Ezenfelül a „Volaille de Bresse” igen finom bőre különleges figyelmet igényel, nehogy beszakadjon a kopasztás, a hajlítás és a csomagolás művelete közben. Ezért célszerű a lehető legkevesebbre csökkenteni az olyan műveleteket, amelyek károsíthatják a bőrt (sérülés, zúzódás vagy rendellenes elszíneződés miatt a baromfi alacsonyabb osztályba kerül).

Végül szükséges, hogy mindezt az adott földrajzi területen hajtsák végre, mivel e műveletek a baromfi OEM-besorolásával egy időben valósulnak meg. Ettől az utolsó lépéstől, a besorolástól kezdve lehet a baromfit az OEM jelzéssel értékesíteni. A besorolás az azonosító jel, vagyis a fémzár felkerülésével valósul meg (a jércék és a kappanok esetében kereskedelmi zárak), melyek a termékek azonosítására szolgálnak és biztosítják annak nyomonkövethetőségét.

3.6.   A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

Az egészben lévő „Volaille de Bresse”/„Poulet de Bresse”/„Poularde de Bresse”/„Chapon de Bresse” baromfik egyszerre hordják magukon a tenyésztő azonosító gyűrűjét, a vágóhíd fémzárját, egy egyedi címkét, valamint a jércék és a kappanok esetében egy kereskedelmi azonosító zárat.

Az eredetmegjelöléssel ellátott baromfi osztályba sorolásakor, a kiszállítást megelőzően, a címkét a zsigerelt, belsőséggel rendelkező baromfi hátára, vagy, a „konyhakész” baromfi esetében a szegycsontra helyezik.

A gyűrűn, amely egy megváltoztathatatlan fémszalag, a tenyésztő adatai láthatók. A fémzár egy „Bresse” feliratot hordozó kapocs. Vágás esetén a vágóhíd adatai szerepelnek. Amennyiben a tenyésztő vágja le a baromfit a gazdaságban, a fémzárra az „Abattage à la ferme” felirat kerül.

A kappanok és jércék esetében a kereskedelmi azonosító záron a „Poularde de Bresse roulée” vagy „Poularde de Bresse” vagy „Chapon de Bresse”, valamint az „appellation d’origine contrôlée” vagy az „appellation d’origine protégée” feliratok találhatók.

A gyűrűt a tenyésztő a bal lábra helyezi fel a szállítmány elindulása előtt. A fémzárat a nyak aljára helyezik a baromfi eredetmegjelölésként történő besorolásakor, a kiszállítást megelőzően. A kereskedelmi zárat a nyak aljára kell felhelyezni úgy, hogy a fémzár tartja.

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása

A „Volaille de Bresse”/„Poulet de Bresse”/„Poularde de Bresse”/„Chapon de Bresse” eredetmegjelölés földrajzi területe az alábbi települések területét foglalja magában:

Ain megyében:   A következő települések területének egy része:   Abergement-Clémenciat (L'), Ceyzériat, Châtillon-sur-Chalaronne, Coligny, Courmangoux, Dompierre-sur-Chalaronne, Dompierre-sur-Veyle, Druillat, Jasseron, Meillonnas, Saint-Didier-sur-Chalaronne, Saint-Étienne-sur-Chalaronne, Saint-Martin-du-Mont, Salavre, Tossiat, Val-Revermont, Verjon.   A következő települések teljes területe:   Arbigny, Asnières-sur-Saône, Attignat, Bâgé-Dommartin, Bâgé-le-Châtel, Beaupont, Bény, Béréziat, Bey, Biziat, Boissey, Bourg-en-Bresse, Boz, Buellas, Certines, Chanoz-Châtenay, Chavannes-sur-Reyssouze, Chaveyriat, Chevroux, Condeissiat, Confrançon, Cormoranche-sur-Saône, Cormoz, Courtes, Cras-sur-Reyssouze, Crottet, Cruzilles-lès-Mépillat, Curciat-Dongalon, Curtafond, Domsure, Étrez, Feillens, Foissiat, Garnerans, Gorrevod, Grièges, Illiat, Jayat, Laiz, Lent, Lescheroux, Malafretaz, Mantenay-Montlin, Manziat, Marboz, Marsonnas, Mézériat, Montagnat, Montcet, Montracol, Montrevel-en-Bresse, Neuville-les-Dames, Ozan, Péronnas, Perrex, Pirajoux, Polliat, Pont-de-Vaux, Pont-de-Veyle, Replonges, Reyssouze, Saint-André-de-Bâgé, Saint-André-d'Huiriat, Saint-André-sur-Vieux-Jonc, Saint-Bénigne, Saint-Cyr-sur-Menthon, Saint-Denis-lès-Bourg, Saint-Didier-d'Aussiat, Saint-Étienne-du-Bois, Saint-Étienne-sur-Reyssouze, Saint-Genis-sur-Menthon, Saint-Jean-sur-Reyssouze, Saint-Jean-sur-Veyle, Saint-Julien-sur-Reyssouze, Saint-Julien-sur-Veyle, Saint-Just, Saint-Laurent-sur-Saône, Saint-Martin-le-Châtel, Saint-Nizier-le-Bouchoux, Saint-Rémy, Saint-Sulpice, Saint-Trivier-de-Courtes, Sermoyer, Servas, Servignat, Sulignat, Thoissey, Tranclière (La), Vandeins, Vernoux, Vescours, Vésines, Villemotier, Viriat, Vonnas.

Jura megyében:   A következő települések területének egy része:   Annoire, Asnans-Beauvoisin, Augéa, Balanod, Beaufort, Bois-de-Gand, Cesancey, Chaînée-des-Coupis, Chassagne (La), Chaumergy, Chaussin, Chaux-en-Bresse (La), Cousance, Cuisia, Desnes, Digna, Essards-Taignevaux (Les), Foulenay, Francheville, Gevingey, Longwy-sur-le-Doubs, Maynal, Messia-sur-Sorne, Montmorot, Orbagna, Petit-Noir, Ruffey-sur-Seille, Rye, Saint-Amour, Saint-Jean-d'Étreux, Sainte-Agnès, Trois-Châteaux (Les), Val-Sonnette, Vincelles, Vincent-Froideville.   A következő települések teljes területe:   Bletterans, Chapelle-Voland, Chêne-Sec, Chilly-le-Vignoble, Commenailles, Condamine, Cosges, Courlans, Courlaoux, Fontainebrux, Frébuans, Hays (Les), Larnaud, Nance, Neublans-Abergement, Relans, Repôts (Les), Trenal, Villevieux.

Saône-et-Loire megyében:   A következő települések területének egy része:   Chalon-sur-Saône, Champagnat, Charette-Varennes, Cuiseaux, Fretterans, Joudes, Lays-sur-le-Doubs, Longepierre, Navilly, Tournus.   A következő települések teljes területe:   Abergement-de-Cuisery (L'), Abergement-Sainte-Colombe (L'), Allériot, Authumes, Bantanges, Baudrières, Beaurepaire-en-Bresse, Beauvernois, Bellevesvre, Bey, Bosjean, Bouhans, Branges, Brienne, Bruailles, Chapelle-Naude (La), Chapelle-Saint-Sauveur (La), Chapelle-Thècle (La), Châtenoy-en-Bresse, Chaux (La), Ciel, Condal, Cuisery, Damerey, Dampierre-en-Bresse, Devrouze, Diconne, Dommartin-lès-Cuiseaux, Épervans, Fay (Le), Flacey-en-Bresse, Frangy-en-Bresse, Frette (La), Frontenard, Frontenaud, Genête (La), Guerfand, Huilly-sur-Seille, Jouvençon, Juif, Lacrost, Lans, Lessard-en-Bresse, Loisy, Louhans, Ménetreuil, Mervans, Miroir (Le), Montagny-près-Louhans, Montcony, Montcoy, Montjay, Montpont-en-Bresse, Montret, Mouthier-en-Bresse, Ormes, Oslon, Ouroux-sur-Saône, Pierre-de-Bresse, Planois (Le), Pontoux, Préty, Racineuse (La), Rancy, Ratenelle, Ratte, Romenay, Sagy, Saillenard, Saint-André-en-Bresse, Saint-Bonnet-en-Bresse, Saint-Christophe-en-Bresse, Saint-Didier-en-Bresse, Saint-Étienne-en-Bresse, Saint-Germain-du-Bois, Saint-Germain-du-Plain, Saint-Marcel, Saint-Martin-du-Mont, Saint-Martin-en-Bresse, Saint-Maurice-en-Rivière, Saint-Usuge, Saint-Vincent-en-Bresse, Sainte-Croix, Savigny-en-Revermont, Savigny-sur-Seille, Sens-sur-Seille, Serley, Sermesse, Serrigny-en-Bresse, Simandre, Simard, Sornay, Tartre (Le), Thurey, Torpes, Toutenant, Tronchy, Truchère (La), Varennes-Saint-Sauveur, Verdun-sur-le-Doubs, Vérissey, Verjux, Villegaudin, Vincelles.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel

A „Volaille de Bresse”/„Poulet de Bresse”/„Poularde de Bresse”/„Chapon de Bresse” egy különleges fajba, a fehér gall vagy bresse-i családba tartozó, helyileg tenyésztett, lassú növekedésű baromfi.

Ez a bresse-i éghajlati körülményekhez tökéletesen alkalmazkodó rusztikus fajta tudja a legjobban kiaknázni a rendelkezésére álló füves kifutókat, ahol saját magának kell megkeresnie a táplálékát, és ennek köszönhetően jelentős izomzata alakul ki a vékony csontozaton.

A fehérjében szegény, de kukoricában gazdag kiegészítő takarmányozása és az utóhízlalása lehetővé tette a bresse-i baromfi hírnevét adó zsíros baromfi tenyésztését.

A bresse-i baromfi tenyésztésének területe egy enyhén völgyes erdős síksághoz tartozik, mely periglaciális geológiai hordalékon jött létre, igen agyagos és víz által átjárhatatlan talajt eredményezve. Az éghajlat nedves.

A kukorica Bresse-ben a XVII. század elején jelent meg, és központi szerepet játszott a bresse-i mezőgazdasági rendszerben: a baromfitakarmány alapja a gazdaságokban. Hagyományos, fűféléken és gabonaféléken, valamint baromfitartáson és szarvasmarha-tenyésztésen alapuló vegyes gazdálkodás alakult ki az évszázadok folyamán és tart napjainkig.

Az egyetlen, az eredetmegjelölést kiérdemlő, elismert helyi fajta erősen rusztikus, és rendkívül jól alkalmazkodott a környezethez és Bresse nedves talajához.

A tartási gyakorlat egy ősi takarmányozási rendszeren nyugszik, amelynek alapja, hogy a baromfi önállóan táplálkozik a füves kifutón (férgekkel, fűvel, …), és ezt egészítik ki gabonafélékkel és tejtermékekkel (hígított tej, savó, tejpor, író, …). Az állatok utóhizlalása „épinette”-nek hívott ketrecekben történik, nyugalomban és fénytől védett helyen, hogy elkerüljenek minden nyugtalanságot.

Amennyiben a baromfi bresse-i módra „fel van díszítve”, ami a kappanoknál kötelező, a lábak és a szárnyak a testhez vannak fűzve. Ezután a baromfit behajtogatják egy erős, növényi eredetű vászonba, majd vékony spárga segítségével szorosan összevarrják kézzel, a közepén kezdve és a fejrész, illetve a püspökfalat felé haladva fejezik be, hogy a baromfi teljesen „be legyen pólyálva”, kivéve a nyakat, amelynek a felső harmadán megmarad a tollazat.

Bepólyálva a baromfi alakja jellegzetesen henger formájú, amelyből csak a fej és a nyak lóg ki.

Az állatokat vékony csontozat, szemcsés bőr jellemzi, ami a hús és a zsír növekedésre való képességét jelzi.

A „Volaille de Bresse”„zsíros baromfifajtának” minősül: nyúlánk és kifejezetten vékony, ami tanúsítja az állatok jó hizlalási lehetőségét. Könnyen megkülönböztethető a „takarmányon tartott csirkétől”, amely nagyobb, zömökebb testű, az anémiának kevésbé feltűnő jellegzetességeivel.

Az esős éghajlatot és jelentős víztartalékkal rendelkező talajt igénylő kukorica- és fűfélék termesztésére alkalmas természetes környezete miatt a bresse-i vegyes gazdálkodás az, ami meghatározza a bresse-i baromfi tartását. ápértékének köszönhetően a kukorica – egyéb gabonafélékkel kiegészítve – lehetővé tette a bresse-i baromfi hírnevét adó zsíros baromfi tenyésztését.

A tenyésztők tiszta fajtaként tudták megőrizni, hogy bresse-i baromfit tenyésszenek. Rusztikus jellemzői lehetővé tették a fajta számára, hogy ebben a nehéz környezetben éljen, ahol élelmének egy részét a terület vadon termő faunájából szerzi, másik részét a földrajzi területről származó tápláló kiegészítés adja (kukorica, tej), amellyel a gazda látja el a tartás és a hizlalás időszaka alatt.

A tartási mód tehát nagy hagyományokon alapul, amely egyesíti magában a fehérjében különösen szegény takarmányozási rendet, a sajátos hizlalási módszert és a késleltetett levágást, amely lehetővé teszi az állat számára, hogy elérje a teljes fiziológiai érettséget.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdése)

https://info.agriculture.gouv.fr/gedei/site/bo-agri/document_administratif-c299632c-5d77-4297-8f9a-2122d1b942ea

---

(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

Értesítés a 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 34. cikkének alkalmazhatóságára vonatkozó kérelemről

Közszolgáltató ajánlatkérő által benyújtott kérelem – A végrehajtási jogi aktusok elfogadására rendelkezésre álló időszak meghosszabbítása

(2020/C 322/09)

A Bizottsághoz 2018. március 1-jén kérelem érkezett a 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) 35. cikke alapján. A kérelem kézhezvételét követő első munkanap 2018. március 2. volt. A Bizottság számára a kérelemmel kapcsolatos határozat elfogadására rendelkezésre álló időszak eredetileg 145 munkanap volt.

A kérelem benyújtója a Finavia Oyj, tárgyát pedig a finnországi Helsinki repülőtéren a légi utasoknak nyújtott kereskedelmi szolgáltatásokkal kapcsolatos tevékenységek képezik. A megfelelő értesítéseket a Hivatalos Lap 2018. március 28-i C 114. számának 21. oldalán, 2018. október 5-i C 359. számának 9. oldalán, 2020. június 25-i C 211. számának 3. oldalán és 2020. július 23-i C 243. számának 23. oldalán tették közzé. A meghosszabbított határidő 2020. szeptember 30-án jár le.

A 2014/25/EU irányelv IV. melléklete 1. pontjának negyedik albekezdése értelmében a Bizottság a mentesség iránti kérelmet benyújtó fél egyetértésével meghosszabbíthatja a határidőt. Tekintettel a Covid19 egészségügyi válság okozta jelenlegi körülményekre, a Finavia Oyj kérésére és a Bizottság egyetértésével a Bizottság 2021. december 31-ig felfüggeszti a kérelem elbírálására rendelkezésre álló határidőt. Ez nem érinti a határidő további felfüggesztésének vagy meghosszabbításának lehetőségét.

---

(1)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 243. o.).

Elnevezés bejegyzése iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

(Ez a szöveg a HL C 203., 2020.6.17., 7. oldalon közzétett szöveg helyébe lép)

(2020/C 322/10)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a módosítás iránti kérelem elleni felszólalásra, amely a közzététel időpontjától számított három hónapon belül tehető meg.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„ΛΟΥΚΆΝΙΚΟ ΠΙΤΣΙΛΙΆΣ”/„LOUKANIKO PITSILIAS”

EU-szám: PGI-CY-02369 – 2017.9.15.

OEM ( ) OFJ (X)

1.   Elnevezés(ek)

„Λουκάνικο Πιτσιλιάσ”/„Loukaniko Pitsilias”

2.   Kérelmező ország(ok)

Ciprus

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1.   A termék típusa

1.2. osztály: Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.)

3.2.   Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Λουκάνικο Πιτσιλιάς”/„Loukaniko Pitsilias” elnevezés egy borban pácolt érlelt, füstölt húskészítményre vonatkozik, amelyet tartósítószerek (például nitrátok, nitritek, polifoszfátok), ízfokozók és bármilyen más adalékanyag hozzáadása nélkül állítanak elő. Az elkészítéséhez használt nyersanyagok szintén nem tartalmaznak semmilyen adalékanyagot vagy tartósítószert (például nitrátokat vagy nitriteket).

Az elkészítéséhez használt nyersanyagok a következők:

—	a jogszabályoknak megfelelően levágott (teljesen kivéreztetett és azonnal hűtött), egészséges állatokból származó friss darált sertéshús. Az átvételkor ellenőrzik a színt (jellegzetes világospiros), az illatot (jó), valamint a belső hőmérsékletet (0 °C és 4 °C között),

—	sertésbél, amelyet előzőleg megtisztítottak és 4 °C alatti hőmérsékleten sóval pácoltak. Az átvételkor ellenőrzik a sertésbél tisztaságát és illatát (jó),

—

száraz vörösbor, amely a helyi „Mavro” fajtához tartozó szőlőt és esetlegesen a „Maratheftiko” fajtához tartozó szőlőt is termő ültetvényekről származik. A bor átvételekor ellenőrzik az aromát (a fajtára jellemző), az alkoholtartalmat (12 % és 15 % közötti) és a cukortartalmat (kevesebb mint 4 g/liter),

—	durva (tengeri) só,

—	tört koriander (Coriandrum sativum), őrölt kömény (Cuminum cyminum) és őrölt fekete bors (Piper nigrum).

A „Λουκάνικο Πιτσιλιάς”/„Loukaniko Pitsilias” az alábbi jellemzőkkel rendelkezik:

Fizikai jellemzők

A terméket párokból álló „füzérben” vagy különálló kolbászként hozzák forgalomba.

Minden egyes kolbász hosszú, keskeny és henger alakú.

Az egyes kolbászok átmérője: 2–4 cm;

Az egyes kolbászok hossza: 5–40 cm.

Érzékszervi tulajdonságok

Szín: kívül a sötét szürkésbarnától a feketéig terjedő árnyalatok, belül halványbordó, helyenként különálló fehér zsírdarabokkal.

Illat: füst, vörösbor, koriander (Coriandrum sativum) és kömény (Cuminum cyminum) aromája.

Íz: enyhén sós, a vörösbor, a füst, a koriander, a kömény és a fekete bors (Piper nigrum) sajátos aromájával.

Állaga: összefüggő állagú; vágáskor minden szelet összefüggő marad, a darálthúskeverék nem esik szét.

Kémiai jellemzők

Víztartalom: 40 %–60 %;

Nátrium-klorid: 1,5 %–3 %;

Maximális zsírtartalom: 35 %.

A „Λουκάνικο Πιτσιλιάς”/„Loukaniko Pitsilias” csomagolva vagy ömlesztve, egészben vagy szeletelve kerül forgalomba.

3.3.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

A „Λουκάνικο Πιτσιλιάς”/„Loukaniko Pitsilias” elkészítéséhez használt száraz vörösbor a meghatározott földrajzi területen készül, és a domináns helyi „Mavro” fajtához tartozó szőlőt termő ültetvényekről származik. Ezek a szőlőültetvények Pitsilia területén találhatók, ahol ellenőrzött eredetmegjelöléssel ellátott borokat állítanak elő. Az ültetvényeken a „Maratheftiko” (Vamvakada) fajtához tartozó szőlőt is termeszthetnek.

Pitsilia térségét egyedi morfológiájú és minőségű talaj jellemzi, amelynek tulajdonságai kedveznek a borszőlőfajták termesztésének, ideértve a magas tengerszint feletti elhelyezkedést, a kopár és lejtős talajt, az erodált vulkáni kőzeteket, valamint azt, hogy a szőlő érésekor nincs csapadék. Mindezek az éghajlati és morfológiai sajátosságok egyedi érzékszervi és minőségi jellemzőket kölcsönöznek a Pitsilia térségében készített bornak, amelyek átkerülnek a termékbe és befolyásolják annak érzékszervi karakterét, mivel a tartósítási eljárás fontos részét képezi a borba merítés.

3.4.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A „Λουκάνικο Πιτσιλιάς”/„Loukaniko Pitsilias” elkészítésének a meghatározott földrajzi területen belül elvégzendő különféle lépései a következők: a darált hús száraz sózása és borban való áztatása legalább 3 napon keresztül, fűszerek hozzáadása, a keverék sertésbélbe töltése, a belek szakaszonként történő megkötése, hogy a „Λουκάνικο Πιτσιλιάς”/„Loukaniko Pitsilias”„füzért” alkosson, 2–5 napon át tartó füstölés, valamint (szükség esetén) a kolbász érlelőhelyiségben tartása a gyártó által kívánt víztartalom elérése érdekében (3.2. szakasz).

3.5.   A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

–

3.6.   A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

A terméken a kiszerelés formájától (csomagolva vagy ömlesztve, egészben vagy szeletelve) függetlenül el kell helyezni egy megfelelő címkét, feltüntetve rajta a bejegyzett elnevezést és annak az üzemnek az adatait, ahol a terméket előállították és/vagy szeletelték és csomagolták (ha a szeletelés és a csomagolás nem a gyártóüzemben történik).

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása

A meghatározott földrajzi terület, Pitsilia hegyvidékként ismert. Legalább 700 méteres tengerszint feletti magasságban található területek alkotják, a következő helységek közigazgatási határain belül:

Nicosia körzet: Agia Eirini, Alithinou, Alona, Apliki, Askas, Gourri, Kannavia, Kourdali, Lagoudera, Lazanias, Livadia (Nicosia), Palechori, Platanistasa, Polystypos, Saranti, Spilia, Farmakas, Fikardou, Fterikoudi és Kambi;

Larnaca körzet: Odou;

Limassol körzet: Agios Theodoros, Agios Ioannis, Agios Konstantinos, Agios Pavlos, Agridia, Agros, Kato Amiantos, Pano Amiantos, Dymes, Zoopigi, Kato Mylos, Kyperounta, Pelendri, Potamitissa, Sykopetra és Chandria.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel

A „Λουκάνικο Πιτσιλιάς”/„Loukaniko Pitsilias” OFJ bejegyzése iránti kérelem a termék fizikai, kémiai és érzékszervi tulajdonságain alapul, amelyeket egy olyan gyártási folyamat eredményeként alakítottak ki és őriztek meg, amelyhez semmilyen adalékanyag vagy egyéb segédanyag használata nem szükséges.

A „Λουκάνικο Πιτσιλιάς”/„Loukaniko Pitsilias” jellemzői a gyártók know-how-jának, konkrétan pedig a következőknek az eredményei:

Minden egyes gyártó maga választja ki a húst. A gyártók (a létfontosságú szerveken kívül) a sertés különböző részeiből származó darált húst használnak, amelyek zsírtartalma eltérő. Ez lehetővé teszi a gyártók számára a zsír hozzáadását vagy a zsírtartalom csökkentését. A gyártók a tapasztalataikra építve végzik el ezt a folyamatot, biztosítva, hogy a „Λουκάνικο Πιτσιλιάς”/„Loukaniko Pitsilias” zsírtartalma ne haladja meg a 35 %-ot, mivel az a kívántnál lágyabb állagot eredményezne.

A darált húst a gyártók tapasztalataik alapján megfelelő mértékben sózzák, és időközönként megkeverik, hogy biztosított legyen a só darált húson belüli egyenletes eloszlása és a késztermék megfelelő sótartalma.

A sózásra és a borba merítésre egyszerre kerül sor. A sózott darált húst legalább 3 napig a borban hagyják, és rendszeres időközönként megkeverik, hogy a bor jellegzetes íze, illata és színe a darálthúskeverékben mindenütt egyforma legyen.

A „Λουκάνικο Πιτσιλιάς”/„Loukaniko Pitsilias” jellegzetes intenzív borízét, illatát és belsejének jellegzetes színét egyrészt az aroma és a kémiai jellemzők szempontjából megfelelő száraz vörösbor megválasztása befolyásolja, másrészt pedig az, hogy a darált húst mennyi ideig merítik a borba és áztatják abban. A bornak vörösbornak és száraznak kell lennie, és a területen domináns helyi „Mavro” fajtához tartozó szőlő ültetvényeiről kell származnia (ez a szőlővel beültetett terület mintegy 80 %-át teszi ki), amelyhez a vörös „Maratheftiko” fajtához tartozó szőlő is járulhat.

A sóhoz és a borhoz hasonlóan a keverékhez fűszereket is adnak.

A sózás, a borban való áztatás, a fűszerek hozzáadása és a készítmény összekeverése a gyártási folyamat fontos szakaszai, amelyek biztosítják, hogy a kolbászok ugyanabból a darálthúskeverékből készüljenek, és azonos minőségi jellemzőkkel rendelkezzenek.

Ha a keverék már rendelkezik a gyártó által kívánatosnak tartott jellemzőkkel, természetes sertésbélbe töltik. A bél végeit lezárják, és a belet szakaszonként csomóra kötik, hogy a „Λουκάνικο Πιτσιλιάς”/„Loukaniko Pitsilias” füzért alkosson. A gyártók know-how-jának egyik fontos eleme, hogy a belek töltésekor és megkötésekor olyan kis lyukakat képeznek, amelyek meggátolják a felesleges nedvesség bennmaradását. Enélkül a késztermék nagyon egyenetlen lenne, és légüregek maradnának benne.

A gyártói know-how egy másik fontos eleme a füstölés, mivel ez határozza meg a végtermék ízét, illatát, állagát és színét. A füstölés emellett a gyártási folyamat azon szakasza, amely meghatározza a „Λουκάνικο Πιτσιλιάς”/„Loukaniko Pitsilias” kolbászok külsejének színét, mivel az enyhe, fokozatos és hideg füstölés végére a szín sötétebbé válik. A tűz intenzitását, a füstölés időtartamát, a kolbász tűztől való távolságát és a kolbász füstölőn belüli elhelyezésének rendszeres megváltoztatását a gyártók tapasztalataik alapján határozzák meg, aminek eredményeképpen a késztermék füstös ízű lesz, ugyanakkor megmarad a borba és fűszerekbe való merítés során kapott íz és illat. A tűz intenzitása az időjárási körülményektől függően eltérő, biztosítandó, hogy a termék íze és állaga változatlan maradhasson. Ha a tűz a füstölés során túlságosan intenzív, akkor a végtermék állaga ropogósabb, külső színe pedig sötétebb lesz, amely jellemzők nem kívánatosak.

A nem füstölt vagy érlelt hasonló termékekkel szemben itt a füstölés és (szükség esetén) az érlelőhelyiségben töltött idő biztosítja a termék megfelelő nedvességtartalmát és a fogyasztáskor tapasztalható jellegzetes szilárdabb állagát.

Pitsilia térségének éghajlata, amelyet hűvös, száraz nyarak és enyhe telek jellemeznek, a viszonylag terméketlen lejtős talajjal együtt hozzájárult ahhoz, hogy kialakulhasson a feldolgozott húskészítmények előállításának és szobahőmérsékleten történő tartósításának folyamata, amely lehetővé tette, hogy egész évben biztosított legyen hús a család számára. A szóban forgó termékek előállításával kapcsolatos szakértelem változatlan maradt, és nemzedékről nemzedékre öröklődik; ezt a know-how-t alkalmazzák ma is Pitsilia térségének gyártói a korszerű létesítményeikben.

Pitsilia térségének talaja és éghajlata ahhoz is hozzájárult, hogy más térségekhez képest itt kisebb mennyiségű szőlő terem, amelynek leve azonban polifenolokban gazdagabb. A „Λουκάνικο Πιτσιλιάς”/„Loukaniko Pitsilias” gyártói az előállítással kapcsolatos know-how mellett az N. Ierides (1903: Ciprus rövid története) által említett kiváló vörösbort is megörökölték; ez tovább erősíti a termék és a térség közötti kapcsolatot, és megadja a terméknek a helyi „Mavro” bor jellegzetes intenzív illatát és ízét.

A „Λουκάνικο Πιτσιλιάς”/„Loukaniko Pitsilias” a gyártók know-how-jának és a térségben készített bor felhasználásának köszönhető tulajdonságai miatt vált híressé – a Pafitiko Loukaniko mellett – a legjobb ciprusi kolbászként, amint az P. Xioutas 1978-ban megjelent Kypriaki Laografia ton Zóon (Állatok a ciprusi folklórban) című művében olvasható.

A feldolgozott pitsiliai húskészítmények, köztük a „Λουκάνικο Πιτσιλιάς”/„Loukaniko Pitsilias” elválaszthatatlanul kötődnek ehhez a konkrét térséghez, ezért ezekre minden turisztikai és/vagy gasztronómiai információkat tartalmazó kiadvány és/vagy weboldal kifejezetten hivatkozik (Mezőgazdasági, Természeti Erőforrásokkal Foglalkozó és Környezetvédelmi Minisztérium, 2011: Gastronomikos Chartis tis Kyprou (Ciprus gasztronómiai térképe), valamint Florentia Kithraiotou, 2009: Trofi: aformi schesis (Ételek: egy kapcsolat alapja).

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdése)

http://www.moa.gov.cy/moa/da/da.nsf/All/FE9A90EB4A75497BC22583A9003E9C46?OpenDocument

---

(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

Elnevezés bejegyzése iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

(Ez a szöveg a HL C 200., 2020.6.15.15., oldalon közzétett szöveg helyébe lép)

(2020/C 322/11)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a módosítás iránti kérelem elleni felszólalásra, amely a közzététel időpontjától számított három hónapon belül tehető meg.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„ΛΟΎΝΤΖΑ ΠΙΤΣΙΛΙΆΣ”/„LOUNTZA PITSILIAS”

EU-szám: PGI-CY-02367 – 2017.9.15.

OEM ( ) OFJ (X)

1.   Elnevezés(ek)

„Λούντζα Πιτσιλιάς” / „Lountza Pitsilias”

2.   Kérelmező ország(ok)

Ciprus

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1.   A termék típusa

1.2. osztály: Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.)

3.2.   Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Λούντζα Πιτσιλιάς”/„Lountza Pitsilias” borban pácolt érlelt, száraz, sózott és füstölt húskészítmény; sertéskarajból készül. Tartósítószerek (például nitrátok, nitritek, polifoszfátok), ízfokozók és bármilyen más adalékanyag hozzáadása nélkül állítják elő. A „Λούντζα Πιτσιλιάς”/„Lountza Pitsilias” elkészítéséhez használt nyersanyagok szintén nem tartalmaznak semmilyen adalékanyagot vagy tartósítószert (például nitrátokokat, nitriteket).

A termék előállításához a következőket használják fel:

—

a jogszabályoknak megfelelően levágott (teljesen kivéreztetett és azonnal hűtött), egészséges állatokból származó friss sertéskaraj (minden állatnak két karaja van a háton, a gerincoszlop mindkét oldalán egy-egy). Az átvételkor ellenőrzik a színt (jellegzetes világospiros), az illatot (jó), a belső hőmérsékletet (0 °C és 7 °C között) és a pH-értéket (5,3 és 6 között),

—

száraz vörösbor, amely a helyi „Mavro” fajtához tartozó szőlőt és esetlegesen a „Maratheftiko” fajtához tartozó szőlőt is termő ültetvényekről származik. A bor átvételekor ellenőrzik az aromát (a fajtára jellemző), az alkoholtartalmat (12 % és 15 % közötti) és a cukortartalmat (kevesebb mint 4 g/liter),

—	durva (tengeri) só,

—	tört koriander (Coriandrum sativum), valamint – opcionálisan – őrölt kömény (Cuminum cyminum) és/vagy őrölt fekete bors (Piper nigrum).

A „Λούντζα Πιτσιλιάς”/„Lountza Pitsilias” jellemzői a következők:

Fizikai jellemzők

Alak: hosszú, keskeny és hengeres, enyhén elliptikus keresztmetszettel, amely a vége felé kúposodik.

Tömeg: 0,8–2,5 kg.

Érzékszervi tulajdonságok

Szín: színe a külső részén a sötétvöröstől a feketéig terjed, belül pedig a világosvöröstől a bordóig.

Illat: vörösbor, koriander (és/vagy kömény) és füst.

Íz: enyhén sós és füstös, amelyet a készítésnél használt bor, koriander és/vagy (hozzáadásuk esetén) a kömény és a fekete bors íze erősít.

Állag: kompakt, összefüggő, az izomrostokat elválasztó vonalak nélkül, rágáskor kissé szilárd.

Kémiai jellemzők

Víztartalom: 40 %–60 %;

Nátrium-klorid: 3–7 %.

A „Λούντζα Πιτσιλιάς”/„Lountza Pitsilias” egészben vagy szeletelve kerül forgalomba, és csomagolva vagy ömlesztve is értékesíthető.

3.3.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

A „Λούντζα Πιτσιλιάς”/„Lountza Pitsilias” elkészítéséhez használt száraz vörösbor a meghatározott földrajzi területen készül, és a régióban domináns helyi „Mavro” fajtához tartozó szőlőt termő ültetvényekről származik. A szőlőültetvények Pitsilia területén találhatók (ellenőrzött eredetmegjelöléssel ellátott borok), és az ültetvényeken termeszthetnek a „Maratheftiko” (Vamvakada) fajtához tartozó szőlőt is.

Pitsilia térségét egyedi morfológiájú és minőségű talaj jellemzi, amelynek tulajdonságai kedveznek a borszőlőfajták termesztésének, ideértve a magas tengerszint feletti elhelyezkedést, a kopár és lejtős talajt, az erodált vulkáni kőzeteket, valamint azt, hogy a szőlő érésekor nincs csapadék. Mindezek az éghajlati és morfológiai sajátosságok egyedi érzékszervi és minőségi jellemzőket kölcsönöznek a Pitsilia térségében készített bornak, amelyek átkerülnek a „Λούντζα Πιτσιλιάς”/„Lountza Pitsilias” húskészítménybe és befolyásolják annak érzékszervi karakterét, mivel a tartósítási eljárás fontos részét képezi a borba merítés.

3.4.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A „Λούντζα Πιτσιλιάς”/„Lountza Pitsilias” elkészítésének a meghatározott földrajzi területen belül elvégzendő lépései a következők: száraz sózás legalább 24 órán át, borba merítés és borban áztatás 7–10 napig, fűszerek hozzáadása, füstölés 1–2 héten át, valamint (szükség esetén) a termék érlelőhelyiségben tartása a kívánt nedvességtartalom elérése érdekében.

3.5.   A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

–

3.6.   A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

A terméken a kiszerelés formájától (csomagolva vagy ömlesztve, egészben vagy szeletelve) függetlenül el kell helyezni egy megfelelő címkét, feltüntetve rajta a bejegyzett elnevezést és annak az üzemnek az adatait, ahol a terméket előállították és/vagy szeletelték és csomagolták (ha a szeletelés és a csomagolás nem a gyártóüzemben történik).

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása

A meghatározott földrajzi terület, Pitsilia hegyvidékként ismert. Legalább 700 méteres tengerszint feletti magasságban található területek alkotják, a következő helységek közigazgatási határain belül:

Nicosia körzet: Agia Eirini, Alithinou, Alona, Apliki, Askas, Gourri, Kannavia, Kourdali, Lagoudera, Lazanias, Livadia (Nicosia), Palechori, Platanistasa, Polystypos, Saranti, Spilia, Farmakas, Fikardou, Fterikoudi és Kambi;

Larnaca körzet: Odou;

Limassol körzet: Agios Theodoros, Agios Ioannis, Agios Konstantinos, Agios Pavlos, Agridia, Agros, Kato Amiantos, Pano Amiantos, Dymes, Zoopigi, Kato Mylos, Kyperounta, Pelendri, Potamitissa, Sykopetra és Chandria.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel

A „Λούντζα Πιτσιλιάς”/„Lountza Pitsilias” elnevezés bejegyzése iránti kérelem a termék fizikai, kémiai és érzékszervi tulajdonságain alapul, amelyeket egy olyan gyártási folyamat eredményeként alakítottak ki és őriztek meg, amelyhez semmilyen adalékanyag vagy egyéb segédanyag használata nem szükséges.

A „Λούντζα Πιτσιλιάς”/„Lountza Pitsilias” jellemzői a gyártók know-how-jának, konkrétan pedig a következőknek az eredményei:

Az az időtartam, ameddig a karaj a sóban marad, illetve a felhasznált só mennyisége a mérettől függően kissé eltérhet. Egy nagyobb méretű lountza hosszabb ideig marad a sóban, és valamivel több só szükséges ahhoz, hogy azt a karaj legbelseje is megfelelő mértékben felszívja, és kialakuljon a végtermék kívánt íze.

A „Λούντζα Πιτσιλιάς”/„Lountza Pitsilias” jellegzetes intenzív borízét, illatát és belsejének jellegzetes színét egyrészt a(z illat és a kémiai tulajdonságok szempontjából) megfelelő száraz vörösbor megválasztása befolyásolja, amely a domináns helyi „Mavro” fajtához tartozó szőlő ültetvényeiről származik (ez a szőlővel beültetett terület mintegy 80 %-át teszi ki), amely ültetvényeken a vörös „Maratheftiko” fajtához tartozó szőlő is előfordulhat, másrészt az, hogy a karajt mennyi ideig áztatják a borba.

A hozzáadott fűszer mennyiségét – amely a só mennyiségéhez hasonlóan a karaj méretétől függ – a gyártók a tapasztalataik alapján állapítják meg. A termék ízét és illatát a megfelelő mennyiségű fűszer hozzáadása határozza meg.

A füstölési szakasz fontos, mivel befolyásolja a „Λούντζα Πιτσιλιάς”/„Lountza Pitsilias” ízét, illatát, állagát és színét. A füstölési folyamat enyhe, fokozatos és hideg. A tűz intenzitását, a füstölés időtartamát, a karaj tűztől való távolságát és a karaj füstölőn belüli elhelyezésének rendszeres megváltoztatását a gyártók tapasztalataik alapján határozzák meg, figyelembe véve a karaj méretét és az időjárási körülményeket is. A nyári hónapokban, amikor a hőmérséklet magasabb, a páratartalom pedig alacsonyabb, a tűznek kevésbé intenzívnek, a füstölés időtartamának pedig rövidebbnek kell lennie. A füstölési szakasz végén a termék a bor, a koriander és az esetleg hozzáadott más fűszerek illatán és ízén kívül jellegzetes füstös illatot és ízt is kap, ez különbözteti meg a terméket a hasonló, nem füstölt termékektől.

A „Λούντζα Πιτσιλιάς”/„Lountza Pitsilias” víztartalmát és állagát a füstölési folyamat, valamint (szükség esetén) az érlelőhelyiségben töltött idő határozza meg. Nagyon fontos az enyhe füstölés, mert a szeletelt termék állaga így lesz tömör és összefüggő, nem pedig puha és laza. A füstölési folyamat és (szükség esetén) az érlelőhelyiségben töltött idő a borral együtt a „Λούντζα Πιτσιλιάς”/„Lountza Pitsilias” megfelelő belső színének kialakításában is szerepet játszik. A folyamat végén a termék belsejének egységes világosvörös–bordó színűnek kell lennie.

Pitsilia térségének éghajlata, amelyet hűvös, száraz nyarak és enyhe telek jellemeznek, a viszonylag terméketlen lejtős talajjal együtt hozzájárult ahhoz, hogy kialakulhasson a feldolgozott húskészítmények előállításának és szobahőmérsékleten történő tartósításának folyamata, amely lehetővé tette, hogy egész évben biztosított legyen hús a család számára anélkül, hogy azt (más térségek gyakorlatához hasonlóan) zsírban kellene tárolni. A szóban forgó termékek gyártásával kapcsolatos szakértelem változatlan maradt, és nemzedékről nemzedékre öröklődik; ezt a know-how-t alkalmazzák ma is Pitsilia térségének gyártói a korszerű létesítményeikben.

Pitsilia térségének talaja és éghajlata ahhoz is hozzájárult, hogy más térségekhez képest itt kisebb mennyiségű szőlő terem, amelynek leve azonban polifenolokban gazdagabb. A „Λούντζα Πιτσιλιάς”/„Lountza Pitsilias” gyártói az előállítással kapcsolatos know-how mellett az N. Ierides (1903: Ciprus rövid története) által említett kiváló vörösbort is megörökölték; ez tovább erősíti a termék és a térség közötti kapcsolatot, és megadja a terméknek a helyi „Mavro” bor jellegzetes intenzív illatát és ízét.

A „Λούντζα Πιτσιλιάς”/„Lountza Pitsilias” a gyártók know-how-jának és a térségben készített bor felhasználásának köszönhető tulajdonságai miatt vált híressé „pazar rágcsálnivalóként”, amint az P. Xioutas 1978-ban megjelent Kypriaki Laografia ton Zóon (Állatok a ciprusi folklórban) című művében olvasható. Ugyanebben a kiadványban a „Λούντζα Πιτσιλιάς”/„Lountza Pitsilias” húskészítményt „rendkívül ízletes”-nek minősíti. Andreasz Mavrommatisz Michelin-csillagos ciprusi séf egy interjúban úgy nyilatkozott, hogy a legjobb ciprusi lountza Pitsiliában készül.

A feldolgozott pitsiliai húskészítmények, köztük a „Λούντζα Πιτσιλιάς”/„Lountza Pitsilias” elválaszthatatlanul kötődnek a szóban forgó térséghez, ezért ezekre minden turisztikai információkat tartalmazó kiadvány és/vagy weboldal kifejezetten hivatkozik. A Pitsilia térségéből származó feldolgozott húskészítményekről, köztük természetesen a „Λούντζα Πιτσιλιάς”/„Lountza Pitsilias” termékről a ciprusi konyhaművészettel kapcsolatos kiadványok is említést tesznek, például a következők: Mezőgazdasági, Természeti Erőforrásokkal Foglalkozó és Környezetvédelmi Minisztérium, 2011: Gastronomikos Chartis tis Kyprou (Ciprus gasztronómiai térképe), valamint Florentia Kithraiotou, 2009: Trofi: aformi schesis (Ételek: egy kapcsolat alapja).

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdése)

http://www.moa.gov.cy/moa/da/da.nsf/All/FE9A90EB4A75497BC22583A9003E9C46?OpenDocument

---

(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.