|
ISSN 1977-0979 |
||
|
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 297 |
|
|
||
|
Magyar nyelvű kiadás |
Tájékoztatások és közlemények |
63. évfolyam |
|
Tartalom |
Oldal |
|
|
|
IV Tájékoztatások |
|
|
|
AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK |
|
|
|
Az Európai Unió Bírósága |
|
|
2020/C 297/01 |
Az Európai Unió Bírósága utolsó kiadványai az Európai Unió Hivatalos Lapjában |
|
|
V Hirdetmények |
|
|
|
BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSOK |
|
|
|
Bíróság |
|
|
2020/C 297/02 |
||
|
2020/C 297/03 |
||
|
2020/C 297/04 |
||
|
2020/C 297/05 |
||
|
2020/C 297/06 |
||
|
2020/C 297/07 |
||
|
2020/C 297/08 |
||
|
2020/C 297/09 |
||
|
2020/C 297/10 |
||
|
2020/C 297/11 |
||
|
2020/C 297/12 |
||
|
2020/C 297/13 |
||
|
2020/C 297/14 |
||
|
2020/C 297/15 |
||
|
2020/C 297/16 |
||
|
2020/C 297/17 |
||
|
2020/C 297/18 |
||
|
2020/C 297/19 |
||
|
2020/C 297/20 |
||
|
2020/C 297/21 |
||
|
2020/C 297/22 |
||
|
2020/C 297/23 |
||
|
2020/C 297/24 |
||
|
2020/C 297/25 |
||
|
2020/C 297/26 |
||
|
2020/C 297/27 |
||
|
2020/C 297/28 |
||
|
2020/C 297/29 |
||
|
2020/C 297/30 |
||
|
2020/C 297/31 |
||
|
2020/C 297/32 |
||
|
2020/C 297/33 |
||
|
2020/C 297/34 |
||
|
2020/C 297/35 |
||
|
2020/C 297/36 |
||
|
2020/C 297/37 |
||
|
2020/C 297/38 |
||
|
2020/C 297/39 |
||
|
2020/C 297/40 |
||
|
2020/C 297/41 |
||
|
2020/C 297/42 |
||
|
2020/C 297/43 |
||
|
2020/C 297/44 |
||
|
2020/C 297/45 |
||
|
2020/C 297/46 |
||
|
2020/C 297/47 |
||
|
2020/C 297/48 |
||
|
2020/C 297/49 |
||
|
2020/C 297/50 |
||
|
|
Törvényszék |
|
|
2020/C 297/51 |
T-371/20. sz. ügy: 2020. június 15-én benyújtott kereset – Pollinis France kontra Bizottság |
|
|
2020/C 297/52 |
T-381/20. sz. ügy: 2020. június 20-án benyújtott kereset – Datax kontra REA |
|
|
2020/C 297/53 |
T-392/20. sz. ügy: 2020. június 19-én benyújtott kereset – Flašker kontra Bizottság |
|
|
2020/C 297/54 |
||
|
2020/C 297/55 |
T-415/20. sz. ügy: 2020. július 3-án benyújtott kereset – KT kontra EBB |
|
|
2020/C 297/56 |
T-425/20. sz. ügy: 2020. július 3-án benyújtott kereset – KU kontra EKSZ |
|
|
2020/C 297/57 |
T-435/20. sz. ügy: 2020. július 7-én benyújtott kereset – JR kontra Bizottság |
|
|
2020/C 297/58 |
||
|
2020/C 297/59 |
||
|
2020/C 297/60 |
||
|
2020/C 297/61 |
||
|
2020/C 297/62 |
||
|
2020/C 297/63 |
||
|
2020/C 297/64 |
T-474/20. sz. ügy: 2020. július 24-én benyújtott kereset – LD kontra Bizottság |
|
HU |
|
IV Tájékoztatások
AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
Az Európai Unió Bírósága
|
7.9.2020 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 297/1 |
Az Európai Unió Bírósága utolsó kiadványai az Európai Unió Hivatalos Lapjában
(2020/C 297/01)
Utolsó kiadvány
Korábbi közzétételek
Ezek a következő helyeken hozzáférhetők:
EUR-Lex: http://eur-lex.europa.eu
V Hirdetmények
BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSOK
Bíróság
|
7.9.2020 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 297/2 |
A Bíróság (harmadik tanács) 2020. július 16-i ítélete – Inclusion Alliance for Europe GEIE kontra Európai Bizottság
(C-378/16. P. sz. ügy) (1)
(Fellebbezés - Választottbírósági kikötés - A kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogram (2007–2013), valamint a versenyképességi és innovációs keretprogram (2007–2013) keretében kötött támogatási szerződések - MARE, Senior és ECRN projektek - A jogalap nélkül kifizetett összegek visszafizettetését elrendelő bizottsági határozat - Az uniós bíróság hatásköre)
(2020/C 297/02)
Az eljárás nyelve: olasz
Felek
Fellebbező: Inclusion Alliance for Europe GEIE (képviselők: A. D'Amico és S. Famiani avvocati)
A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság (képviselők: kezdetben F. Moro, S. Delaude és L. Di Paolo, később par F. Moro és S. Delaude meghatalmazottak, segítőjük: D. Gullo avvocato)
Rendelkező rész
|
1) |
A Bíróság az Európai Unió Törvényszékének 2016. április 21-i Inclusion Alliance for Europe kontra Bizottság végzését (T-539/13, nem tették közzé, EU:T:2016:235) hatályon kívül helyezi. |
|
2) |
A Bíróság a T-539/13. sz. ügyet visszautalja az Európai Unió Törvényszéke elé. |
|
3) |
A Bíróság a költségekről jelenleg nem határoz. |
|
7.9.2020 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 297/2 |
A Bíróság (ötödik tanács) 2020. július 16-i ítélete (a Bundesverwaltungsgericht [Németország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Milkiyas Addis kontra Bundesrepublik Deutschland
(C-517/17. sz. ügy) (1)
(Előzetes döntéshozatal - A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térség - Menekültpolitika - A nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárások - 2013/32/EU irányelv - 14. és 34. cikk - Azon kötelezettség, hogy a nemzetközi védelmet kérelmező személy számára lehetőséget biztosítsanak személyes meghallgatásra az elfogadhatatlanságot megállapító határozat meghozatala előtt - A kötelezettségnek az elsőfokú eljárás során történő megsértése - Következmények)
(2020/C 297/03)
Az eljárás nyelve: német
A kérdést előterjesztő bíróság
Bundesverwaltungsgericht
Az alapeljárás felei
Felperes: Milkiyas Addis
Alperes: Bundesrepublik Deutschland
Rendelkező rész
A nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról szóló, 2013. június 26-i 2013/32/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 14. és 34. cikkét úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amelynek értelmében azon kötelezettség megsértése, hogy a nemzetközi védelmet kérelmező személy számára lehetőséget biztosítsanak a személyes meghallgatásra az ezen irányelv 33. cikke (2) bekezdésének a) pontjára alapított, elfogadhatatlanságot megállapító határozat meghozatala előtt, nem vonja maga után e határozat megsemmisítését és az ügynek az eljáró hatóság elé történő visszautalását, kivéve, ha e szabályozás lehetővé teszi e kérelmező számára az ilyen határozattal szembeni jogorvoslati eljárás keretében az említett határozat ellen szóló valamennyi érve személyesen, az említett irányelv 15. cikkében megállapított, alkalmazandó alapvető feltételek és garanciák tiszteletben tartása mellett történő meghallgatás során való kifejtését, és ha ezen érvek figyelembevételével sem hozható eltérő határozat.
|
7.9.2020 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 297/3 |
A Bíróság (harmadik tanács) 2020. július 16-i ítélete – ADR Center SpA kontra Európai Bizottság
(C-584/17. P. sz. ügy) (1)
(Fellebbezés - Választottbírósági kikötés - A 2007 – 2013-as időszakra a „Polgári jogi jogérvényesülés” egyedi program keretében kötött támogatási szerződések - Bizonyos költségek elszámolható jellegét megkérdőjelező ellenőrzési jelentések - Az Európai Bizottságnak a jogalap nélkül kifizetett összegek visszafizettetését elrendelő határozata - EUMSZ 299. cikk - A Bizottság végrehajtható határozat szerződéses viszonyok keretében történő elfogadására vonatkozó hatásköre - Az uniós bíróság hatásköre - Hatékony bírói jogvédelem)
(2020/C 297/04)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Fellebbező: ADR Center SpA (képviselők: A. Guillerme és T. Bontinck ügyvédek)
A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság (képviselők: J. Estrada de Solà és A Katsimerou meghatalmazottak)
Rendelkező rész
|
1) |
A Bíróság a fellebbezést elutasítja. |
|
2) |
Az ADR Center SpA viseli saját költségeinek kétharmadán felül az Európai Bizottság részéről felmerült költségek kétharmadát. |
|
3) |
Az Európai Bizottság viseli saját költségeinek egyharmadán felül az ADR Center SpA részéről felmerült költségek egyharmadát. |
|
7.9.2020 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 297/4 |
A Bíróság (nagytanács) 2020. július 16-i ítélete (a High Court (Ireland) [Írország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Data Protection Commissioner kontra Facebook Ireland Limited, Maximillian Schrems
(C-311/18. sz. ügy) (1)
(Előzetes döntéshozatal - A természetes személyek védelme a személyes adatok kezelése vonatkozásában - Az Európai Unió Alapjogi Chartája - 7., 8. és 47. cikk - (EU) 2016/679 rendelet - A 2. cikk (2) bekezdése - Hatály - Személyes adatok kereskedelmi célú továbbítása harmadik országokba - 45. cikk - A Bizottság megfelelőségi határozata - 46. cikk - Megfelelő garanciák alapján történő adattovábbítások - 58. cikk - A felügyeleti hatóságok jogkörei - A továbbított adatoknak valamely harmadik ország hatóságai által nemzetbiztonsági célból történő kezelése - A harmadik országban biztosított védelmi szint megfelelőségének értékelése - 2010/87/EU határozat - Személyes adatok harmadik országokba történő továbbítására vonatkozó általános adatvédelmi kikötések - Az adatkezelő által nyújtott megfelelő garanciák - Érvényesség - (EU) 2016/1250 végrehajtási határozat - Az Európai Unió – Egyesült Államok adatvédelmi pajzs által biztosított védelem megfelelősége - Érvényesség - Olyan természetes személy panasza, akinek az adatait az Európai Unióból az Egyesült Államokba továbbították)
(2020/C 297/05)
Az eljárás nyelve: angol
A kérdést előterjesztő bíróság
High Court (Ireland)
Az alapeljárás felei
Felperes: Data Protection Commissioner
Alperesek: Facebook Ireland Limited, Maximillian Schrems
Az eljárásban részt vesz: The United States of America, Electronic Privacy Information Centre, BSA Business Software Alliance Inc., Digitaleurope,
Rendelkező rész
|
1) |
A természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (általános adatvédelmi rendelet) 2. cikkének (1) és (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy e rendelet hatálya alá tartozik a személyes adatoknak a valamely tagállamban letelepedett gazdasági szereplő által valamely harmadik országban letelepedett másik gazdasági szereplő részére kereskedelmi célból végzett továbbítása, függetlenül attól, hogy ezeket az adatokat e továbbítás során vagy azt követően az érintett harmadik ország hatóságai közbiztonsági, honvédelmi és nemzetbiztonsági célból kezelhetik. |
|
2) |
A 2016/679 rendelet 46. cikkének (1) bekezdését és 46. cikke (2) bekezdésének c) pontját úgy kell értelmezni, hogy az e rendelkezések által megkövetelt megfelelő garanciáknak, érvényesíthető jogoknak és hatékony jogorvoslati lehetőségeknek biztosítaniuk kell, hogy azon személyek jogai, akiknek a személyes adatait az általános adatvédelmi kikötések alapján továbbítják harmadik országba, olyan védelmi szinttel rendelkezzenek, amely lényegében azonos az Európai Unió Alapjogi Chartája fényében értelmezett e rendelet által az Európai Unióban biztosított védelmi szinttel. E célból az ilyen továbbítással összefüggésben biztosított védelmi szint értékelésének figyelembe kell vennie többek között mind az Európai Unióban letelepedett adatkezelő vagy az ott letelepedett adatfeldolgozója és a továbbításnak az érintett harmadik országban letelepedett címzettje között létrejött szerződéses kikötéseket, mind pedig – e harmadik ország hatóságainak az így továbbított személyes adatokhoz való esetleges hozzáférését illetően – az ezen ország jogrendszerének releváns elemeit, különösen az említett rendelet 45. cikkének (2) bekezdésében felsorolt elemeket. |
|
3) |
A 2016/679 rendelet 58. cikke (2) bekezdésének f) és j) pontját úgy kell értelmezni, hogy az illetékes felügyeleti hatóság – feltéve, hogy nem létezik az Európai Bizottság által érvényesen elfogadott megfelelőségi határozat – köteles felfüggeszteni vagy megtiltani a személyes adatoknak a Bizottság által elfogadott általános adatvédelmi kikötéseken alapuló, harmadik országba irányuló továbbítását, ha e felügyeleti hatóság az e továbbítás sajátos körülményeinek összességére tekintettel úgy ítéli meg, hogy e kikötéseket e harmadik országban nem tartják be, vagy azokat ott nem lehet tiszteletben tartani, és hogy a továbbított adatok védelme, amelyet az uniós jog, különösen az e rendelet 45. és 46. cikke, valamint az Alapjogi Charta megkövetel, más eszközzel nem biztosítható, amennyiben az Unióban letelepedett adatkezelő vagy az ott letelepedett adatfeldolgozója maga nem függesztette fel vagy fejezte be az adattovábbítást. |
|
4) |
A 2016. december 16-i (EU) 2016/2297 bizottsági végrehajtási határozattal módosított, a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján a személyes adatok harmadik országbeli adatfeldolgozók részére történő továbbítására vonatkozó általános szerződési feltételekről szóló, 2010. február 5-i 2010/87/EU bizottsági határozatnak az Alapjogi Charta 7., 8. és 47. cikkére tekintettel történő vizsgálata nem tárt fel olyan tényezőt, amely e határozat érvényességét érintené. |
|
5) |
A 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján az EU–USA adatvédelmi pajzs által biztosított védelem megfelelőségéről szóló, 2016. július 12-i (EU) 2016/1250 bizottsági végrehajtási határozat érvénytelen. |
|
7.9.2020 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 297/5 |
A Bíróság (nagytanács) 2020. július 16-i ítélete – Európai Bizottság kontra Románia
(C-549/18. sz. ügy) (1)
(Tagállami kötelezettségszegés - EUMSZ 258. cikk - A pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzése - (EU) 2015/849 irányelv - Az átültetés és/vagy az átültetésre irányuló intézkedések bejelentésének hiánya - Az EUMSZ 260. cikk (3) bekezdése - Átalányösszeg megfizetésére kötelezés iránti kérelem)
(2020/C 297/06)
Az eljárás nyelve: román
Felek
Felperes: Európai Bizottság (képviselők: T. Scharf, L. Flynn, G. von Rintelen, L. Nicolae és L. Radu Bouyon meghatalmazottak)
Alperes: Románia (képviselők: kezdetben C.-R. Canţăr, E. Gane, L. Liţu és R. I. Haţieganu, később ez utóbbi három személy, meghatalmazottak)
Az alperest támogató beavatkozók: Belga Királyság (képviselők: C. Pochet, P. Cottin és J.-C. Halleux meghatalmazottak), Észt Köztársaság (képviselő: N. Grünberg meghatalmazott), Francia Köztársaság (képviselők: A.-L. Desjonquères, B. Fodda és J.-L. Carré meghatalmazottak), Lengyel Köztársaság (képviselő: B. Majczyna meghatalmazott)
Rendelkező rész
|
1) |
Románia – mivel a 2017. december 8-i indokolással ellátott véleményben előírt határidő lejártáig nem fogadta el az ahhoz szükséges törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, hogy megfeleljen a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, következésképpen pedig e rendelkezéseket nem jelentette be az Európai Bizottságnak – nem teljesítette a 2015/849 irányelv 67. cikkéből eredő kötelezettségeit. |
|
2) |
A Bíróság kötelezi Romániát, hogy fizessen az Európai Bizottságnak 3 000 000 euró átalányösszeget. |
|
3) |
A Bíróság Romániát kötelezi a költségek viselésére. |
|
4) |
A Belga Királyság, az Észt Köztársaság, a Francia Köztársaság és a Lengyel Köztársaság maga viseli saját költségeit. |
|
7.9.2020 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 297/6 |
A Bíróság (nagytanács) 2020. július 16-i ítélete – Európai Bizottság kontra Írország
(C-550/18. sz. ügy) (1)
(Tagállami kötelezettségszegés - EUMSZ 258. cikk - A pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzése - (EU) 2015/849 irányelv - Az átültetés és/vagy az átültetésre irányuló intézkedések bejelentésének hiánya - Az EUMSZ 260. cikk (3) bekezdése - Átalányösszeg megfizetésére kötelezés iránti kérelem)
(2020/C 297/07)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Felperes: Európai Bizottság (képviselők: T. Scharf, L. Flynn és G. von Rintelen meghatalmazottak)
Alperes: Írország (képviselők: G. Hodge, M. Browne és A. Joyce meghatalmazottak, segítőik: G. Gilmore BL és P. McGarry SC)
Az alperest támogató beavatkozók: Észt Köztársaság (képviselő: N. Grünberg meghatalmazott), Francia Köztársaság (képviselők: A.-L. Desjonquères, B. Fodda és J.-L. Carré meghatalmazottak)
Rendelkező rész
|
1) |
Írország – mivel a 2018. március 8-i indokolással ellátott véleményben előírt határidő lejártáig nem fogadta el az ahhoz szükséges törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, hogy megfeleljen a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, következésképpen pedig e rendelkezéseket nem jelentette be az Európai Bizottságnak – nem teljesítette a 2015/849 irányelv 67. cikkéből eredő kötelezettségeit. |
|
2) |
A Bíróság kötelezi Írországot, hogy fizessen az Európai Bizottságnak 2 000 000 euró átalányösszeget. |
|
3) |
A Bíróság Írországot kötelezi a költségek viselésére. |
|
4) |
Az Észt Köztársaság és a Francia Köztársaság maga viseli saját költségeit. |
|
7.9.2020 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 297/6 |
A Bíróság (második tanács) 2020. július 16-i ítélete – Nexans France SAS, Nexans SA kontra Európai Bizottság
(C-606/18. P. sz. ügy) (1)
(Fellebbezés - Verseny - Kartellek - A föld alatti és tenger alatti elektromos kábelek európai piaca - A piac projektek keretében való felosztása - 1/2003/EK rendelet - 20. cikk - Az Európai Bizottságot a kartelljogi eljárásban megillető helyszíni vizsgálati jogkörök - Adatok előzetes vizsgálat nélküli lemásolására és ezt követően a Bizottság helyiségeiben történő megvizsgálására vonatkozó jogkör - Bírságok - Korlátlan felülvizsgálati jogkör)
(2020/C 297/08)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Fellebbezők: Nexans France SAS, Nexans SA (képviselők: G. Forwood avocate, valamint M. Powell és A. Rogers solicitors)
A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság (képviselők: C. Giolito, P. Rossi, C. Sjödin és F. Castilla Contreras meghatalmazottak)
Rendelkező rész
|
1) |
A Bíróság a fellebbezést elutasítja. |
|
2) |
A Bíróság a Nexans France SAS-t és a Nexans SA-t kötelezi a költségek viselésére. |
|
7.9.2020 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 297/7 |
A Bíróság (nagytanács) 2020. július 16-i ítélete (a Centrale Raad van Beroep [Hollandia] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – AFMB Ltd és társai kontra Raad van bestuur van de Sociale verzekeringsbank
(C-610/18. sz. ügy) (1)
(Előzetes döntéshozatal - Migráns munkavállalók - Szociális biztonság - Alkalmazandó jog - 1408/71/EGK rendelet - A 14. cikk (2) bekezdésének a) pontja - Az olyan „személy, aki egy […] vállalkozás [utazó] személyzetének tagja” fogalma - 883/2004/EK rendelet - A 13. cikk (1) bekezdésének b) pontja - A „munkáltató” fogalma - Szokásosan két vagy több tagállamban vagy az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) államaiban munkavállalóként tevékenységet végző tehergépkocsi-vezetők - Olyan tehergépkocsi-vezetők, akik valamely vállalkozással munkaszerződést kötöttek, azonban felettük a tényleges utasítási jogot az e tehergépkocsi-vezetők lakóhelye szerinti tagállamban székhellyel rendelkező más vállalkozás gyakorolja - A „munkáltató” minőséggel rendelkező vállalkozás meghatározása)
(2020/C 297/09)
Az eljárás nyelve: holland
A kérdést előterjesztő bíróság
Centrale Raad van Beroep
Az alapeljárás felei
Felperesek: AFMB Ltd és társai
Alperes: Raad van bestuur van de Sociale verzekeringsbank
Rendelkező rész
A 2004. március 31-i 631/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel módosított, az 1996. december 2-i 118/97/EK tanácsi rendelettel módosított és naprakésszé tett, a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló, 1971. június 14-i 1408/71/EGK tanácsi rendelet 14. cikke (2) bekezdésének a) pontját, valamint a 2012. május 22-i 465/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel módosított, a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 13. cikke (1) bekezdése b) pontjának i. alpontját úgy kell értelmezni, hogy valamely nemzetközi tehergépkocsi-vezetőnek az e rendelkezések értelmében vett munkáltatója az a vállalkozás, amely tényleges utasítási jogot gyakorol e tehergépkocsi-vezető felett, ténylegesen viseli a megfelelő bérköltségeket és a tehergépkocsi-vezető elbocsátására vonatkozó tényleges jogkörrel rendelkezik, nem pedig az a vállalkozás, amellyel az említett tehergépkocsi-vezető munkaszerződést kötött, és amely e szerződésben hivatalosan úgy került megjelölésre, mint ugyanezen tehergépkocsi-vezető munkáltatója.
|
7.9.2020 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 297/8 |
A Bíróság (második tanács) 2020. július 16-i ítélete (a Giudice di pace di Bologna [Olaszország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – UX kontra Governo della Repubblica italiana
(C-658/18. sz. ügy) (1)
(Előzetes döntéshozatal - Elfogadhatóság - EUMSZ 267. cikk - A „nemzeti bíróság” fogalma - Szempontok - Szociálpolitika - 2003/88/EK irányelv - Hatály - 7. cikk - Fizetett éves szabadság - 1999/70/EK irányelv - Az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodás - 2. és 3. szakasz - A „határozott időre alkalmazott munkavállaló” fogalma - Békebírák és rendes bírák - Eltérő bánásmód - 4. szakasz - A hátrányos megkülönböztetés tilalmának elve - Az „objektív okok” fogalma)
(2020/C 297/10)
Az eljárás nyelve: olasz
A kérdést előterjesztő bíróság
Giudice di pace di Bologna
Az alapeljárás felei
Felperes: UX
Alperes: Governo della Repubblica italiana
Rendelkező rész
|
1) |
Az EUMSZ 267. cikket akként kell értelmezni, hogy a Giudice di pace (békebíróság, Olaszország) a „tagállami bíróság” e cikk értelmében vett fogalmába tartozik. |
|
2) |
A munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 7. cikkének (1) bekezdését és az Európai Unió Alapjogi Chartája 31. cikkének (2) bekezdését akként kell értelmezni, hogy az a békebíró, aki feladatkörében olyan nem pusztán kiegészítő és járulékos, hanem valóságos és tényleges munkát végez, amelyért díjazás jellegű juttatásokban részesül, a „munkavállaló” e rendelkezések értelmében vett fogalmába tartozhat, amit a kérdést előterjesztő bíróságnak kell vizsgálnia. |
|
3) |
Az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodásról szóló, 1999. június 28-i 1999/70/EK tanácsi irányelv mellékletét képező, 1999. március 18-án megkötött, a határozott ideig tartó munkaviszonyról szóló keretmegállapodás 2. szakaszának 1. pontját akként kell értelmezni, hogy a „határozott időre alkalmazott munkavállaló” e rendelkezésben szereplő fogalma magában foglalhatja azt a korlátozott időszakra kinevezett békebírót, aki feladatkörében olyan nem pusztán kiegészítő és járulékos, hanem valóságos és tényleges munkát végez, amelyért díjazás jellegű juttatásokban részesül, amit a kérdést előterjesztő bíróságnak kell vizsgálnia. |
|
4) |
Az 1999/70 irányelv mellékletét képező, 1999. március 18-án megkötött, a határozott ideig tartó munkaviszonyról szóló keretmegállapodás 4. szakaszának 1. pontját akként kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az a nemzeti szabályozás, amely nem írja elő, hogy a békebírák jogosultak a rendes bírák vonatkozásában előírthoz hasonló 30 nap fizetett éves szabadságra abban az esetben, ha a békebírák a „határozott időre alkalmazott munkavállaló” e keretmegállapodás 2. szakaszának 1. pontja értelmében vett fogalmába tartoznak, továbbá ha a rendes bírákéval összehasonlítható helyzetben vannak, kivéve, ha ezt az eltérő bánásmódot az e bírák vonatkozásában megkövetelt képesítések közötti különbségek és felelősségi körükbe tartozó feladatok jellege igazolja, amit a kérdést előterjesztő bíróságnak kell vizsgálnia. |
|
7.9.2020 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 297/9 |
A Bíróság (első tanács) 2020. július 16-i ítélete (a Consiglio di Stato [Olaszország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – OC és társai, Adusbef, Federconsumatori, PB és társai, QA és társai kontra Banca d'Italia, Presidenza del Consiglio dei Ministri, Ministero dell'Economia e delle Finanze
(C-686/18. sz. ügy) (1)
(Előzetes döntéshozatal - Elfogadhatóság - EUMSZ 63. és azt követő cikkek - A tőke szabad mozgása - EUMSZ 107. és azt követő cikkek - Állami támogatások - Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 16. és 17. cikke - A vállalkozás szabadsága - A tulajdonhoz való jog - 575/2013/EU rendelet - A hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelmények - 29. cikk - 1024/2013/EU rendelet - A 6. cikk (4) bekezdése - Hitelintézetek prudenciális felügyelete - Az Európai Központi Bankra (EKB) ruházott külön feladatok - 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet - Az intézményekre vonatkozó tőkekövetelményekre alkalmazandó szabályozási technikai standardok - A szövetkezeti társaságok formájában alapított hitelszövetkezetek esetében az eszközök tekintetében felső határt előíró és a kilépő tag részvényeinek a visszaváltására való jog korlátozását lehetővé tévő nemzeti szabályozás)
(2020/C 297/11)
Az eljárás nyelve: olasz
A kérdést előterjesztő bíróság
Consiglio di Stato
Az alapeljárás felei
Felperesek: OC és társai, Adusbef, Federconsumatori, PB és társai, QA és társai
Alperesek: Banca d'Italia, Presidenza del Consiglio dei Ministri, Ministero dell'Economia e delle Finanze
Az eljárásban részt vesz: Banca Popolare di Sondrio ScpA, Veneto Banca ScpA, Banco Popolare – Società Cooperativa, Coordinamento delle associazioni per la tutela dell’ambiente e dei diritti degli utenti e consumatori (Codacons), Banco BPM SpA, Unione di Banche Italiane – Ubi Banca SpA, Banca Popolare di Milano, Amber Capital Italia SGR SpA, RZ és társai, Amber Capital UK LLP, Unione di Banche Italiane – Ubi Banca ScpA, Banca Popolare di Vicenza ScpA, Banca Popolare dell’Etruria e del Lazio SC
Rendelkező rész
|
1) |
A hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 29. cikkét, az 575/2013 rendeletnek az intézményekre vonatkozó tőkekövetelményekre alkalmazandó szabályozási technikai standardok tekintetében való kiegészítéséről szóló, 2014. január 7-i 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 10. cikkét, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának 16. és 17. cikkét úgy kell értelmezni, hogy azokkal nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely tiltja az e tagállamban letelepedett hitelszövetkezetek számára, hogy megtagadják a tőkeinstrumentumok visszaváltását, amely azonban lehetővé teszi az említett hitelszövetkezetek számára, hogy a kilépő tag részvényeinek a visszaváltását korlátlan ideig elhalasszák, és e visszaváltható összeget részben vagy egészben korlátozzák, amennyiben az e lehetőség gyakorlásának keretében megállapított visszaváltási korlátozások nem haladják meg azt a mértéket, amely az érintett hitelszövetkezetek prudenciális helyzetére tekintettel annak biztosításához szükséges, hogy az általuk kibocsátott tőkeinstrumentumokat – figyelembe véve többek között a 241/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet 10. cikkének (3) bekezdésében említett tényezőket – elsődleges alapvető tőkeinstrumentumoknak minősítsék, amit a kérdést előterjesztő bíróságnak kell vizsgálnia. |
|
2) |
Az EUMSZ 63. és azt követő cikkeket úgy kell értelmezni, hogy azokkal nem ellentétes az olyan tagállami szabályozás, amely az eszközök tekintetében olyan felső határt állapít meg a banki tevékenységek e tagállamban letelepedett és korlátolt felelősségű szövetkezeti részvénytársaságok formájában létrehozott hitelszövetkezetek általi gyakorlásához, amely felett e hitelszövetkezetek kötelesek részvénytársasággá alakulni, eszközeiket csökkenteni annak érdekében, hogy azokat e felső határ alá csökkentsék, vagy a felszámolásukról határozni, amennyiben e szabályozás alkalmas az általa elérni kívánt közérdekű célok megvalósításának biztosítására, és nem haladja meg az azok eléréséhez szükséges mértéket, amit a kérdést előterjesztő bíróságnak kell vizsgálnia. |
|
7.9.2020 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 297/10 |
A Bíróság (második tanács) 2020. július 16-i ítélete – ACTC GmbH kontra az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO), Taiga AB
(C-714/18. P. sz. ügy) (1)
(Fellebbezés - Európai uniós védjegy - 207/2009/EK rendelet - A tigha európai uniós szóvédjegy bejelentése - A TAIGA korábbi európai uniós védjegy jogosultja által benyújtott felszólalás - A védjegybejelentés részbeni elutasítása - A 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja - Az összetéveszthetőség értékelése - Az ütköző megjelölések fogalmi hasonlóságának értékelése - A 42. cikk (2) bekezdése - A korábbi védjegy tényleges használatának igazolása - A használat igazolása az „áruk vagy szolgáltatások egy része” vonatkozásában - Az áruk önálló alkategóriájának meghatározása)
(2020/C 297/12)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Fellebbező: ACTC GmbH (képviselők: V. Hoene, D. Eickemeier és S. Gantenbrink Rechtsanwälte)
A többi fél az eljárásban: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (képviselő: D. Gája meghatalmazott), Taiga AB (képviselők: C. Eckhartt, A. von Mühlendahl, K. Thanbichler-Brandl és C. Fluhme Rechtsanwälte)
Rendelkező rész
|
1) |
A Bíróság a fellebbezést elutasítja. |
|
2) |
A Bíróság az ACTC GmbH-t kötelezi a költségek viselésére. |
|
7.9.2020 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 297/10 |
A Bíróság (kilencedik tanács) 2020. július 16-i ítélete – Európai Bizottság kontra Magyarország
(C-771/18. sz. ügy) (1)
(Tagállami kötelezettségszegés - A villamos energia és a földgáz belső piaca - Villamosenergia-átviteli és földgázszállító hálózatok - A hozzáférés feltételei - 714/2009/EK rendelet - A 14. cikk (1) bekezdése - 715/2009/EK rendelet - A 13. cikk (1) bekezdése - Költségek - A hálózatokhoz való hozzáférés díjainak a megállapítása - 2009/72/EK irányelv - A 37. cikk (17) bekezdése - 2009/73/EK irányelv - A 41. cikk (17) bekezdése - Belső jogorvoslati lehetőségek - A hatékony bírói jogvédelem elve)
(2020/C 297/13)
Az eljárás nyelve: magyar
Felek
Felperes: Európai Bizottság (képviselők: O. Beynet és K. Talabér-Ritz meghatalmazottak)
Alperes: Magyarország (képviselők: kezdetben par M. Z. Fehér és Z. Wagner, később par M. Z. Fehér meghatalmazott)
Rendelkező rész
|
1) |
Magyarország – mivel nem biztosította a nemzeti szabályozó hatóság hálózatokhoz való hozzáférés díjait megállapító rendeleteivel szembeni hatékony jogorvoslathoz való jogot – nem teljesítette a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 37. cikkének (17) bekezdéséből és a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 2009/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 41. cikkének (17) bekezdéséből eredő kötelezettségeit. |
|
2) |
A Bíróság a keresetet az ezt meghaladó részében elutasítja. |
|
3) |
Az Európai Bizottság és Magyarország maguk viselik saját költségeiket. |
|
7.9.2020 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 297/11 |
A Bíróság (első tanács) 2020. július 16-i ítélete (a Hof van beroep te Antwerpen [Belgium] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) –Belgische Staat, képviselik a Minister van Werk, Economie en Consumenten, belast met de Buitenlandse handel és a Directeur-Generaal van de Algemene Directie Controle en Bemiddeling van de FOD Economie, K. M. O., Middenstand en Energie, jelenleg Algemene Directie Economische Inspectie, Directeur-Generaal van de Algemene Directie Controle en Bemiddeling van de FOD Economie, K. M. O., Middenstand en Energie, jelenleg Algemene Directie Economische Inspectie kontra Movic BV, Events Belgium BV, Leisure Tickets & Activities International BV
(C-73/19. sz. ügy) (1)
(Előzetes döntéshozatal - Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés - 1215/2012/EU rendelet - Az 1. cikk (1) bekezdése - Hatály - A „polgári és kereskedelmi ügyek” fogalma - Hatóság által a fogyasztók érdekeinek védelmében indított, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat megszüntetése iránti kereset)
(2020/C 297/14)
Az eljárás nyelve: holland
A kérdést előterjesztő bíróság
Hof van beroep te Antwerpen
Az alapeljárás felei
Felperesek: Belgische Staat, képviselik a Minister van Werk, Economie en Consumenten, belast met de Buitenlandse handel és a Directeur-Generaal van de Algemene Directie Controle en Bemiddeling van de FOD Economie, K. M. O., Middenstand en Energie, jelenleg Algemene Directie Economische Inspectie, a Directeur-Generaal van de Algemene Directie Controle en Bemiddeling van de FOD Economie, K. M. O., Middenstand en Energie, jelenleg Algemene Directie Economische Inspectie
Alperesek: Movic BV, Events Belgium BV, Leisure Tickets & Activities International BV
Rendelkező rész
A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12-i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a „polgári és kereskedelmi ügyeknek” az e rendelkezésben szereplő fogalmába tartozik az olyan kereset, amelyet valamely tagállam hatóságai valamely más tagállamban letelepedett eladók vagy szolgáltatók ellen indítanak, és amelynek keretében e hatóságok elsődlegesen az állítólagosan jogellenes tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot képező jogsértések fennállásának a megállapítását és azok megszüntetésének az elrendelését kérik, valamint járulékos jelleggel közzétételi intézkedések elrendelését, és kényszerítő bírság kiszabását.
|
7.9.2020 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 297/12 |
A Bíróság (első tanács) 2020. július 16-i ítélete (a Lietuvos Aukščiausiasis Teismas [Litvánia] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – E. E. által indított eljárás
(C-80/19. sz. ügy) (1)
(Előzetes döntéshozatal - Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés - 650/2012/EU rendelet - Hatály - A „határokon átnyúló vonatkozású öröklés” fogalma - Az „örökhagyó szokásos tartózkodási helyének” fogalma - A 3. cikk (2) bekezdése - A „bíróság” fogalma - A joghatósági szabályok közjegyzők tekintetében történő alkalmazása - A 3. cikk (1) bekezdésének g) és i) pontja - A „határozat” és a „közokirat” fogalma - 5., 7. és 22. cikk - A joghatóságra és az öröklésre alkalmazandó jog megválasztására vonatkozó megállapodás - A 83. cikk (2) és (4) bekezdése - Átmeneti rendelkezések)
(2020/C 297/15)
Az eljárás nyelve: litván
A kérdést előterjesztő bíróság
Lietuvos Aukščiausiasis Teismas
Az alapeljárás résztvevője
E. E.
Az eljárásban részt vesz: Kauno miesto 4-ojo notaro biuro notarė Virginija Jarienė, K.-D. E.
Rendelkező rész
|
1) |
Az öröklési ügyekre irányadó joghatóságról, az alkalmazandó jogról, az öröklési ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az öröklési ügyekben kiállított közokiratok elfogadásáról és végrehajtásáról, valamint az európai öröklési bizonyítvány bevezetéséről szóló, 2012. július 4-i 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet úgy kell értelmezni, hogy a „határokon átnyúló vonatkozású öröklés” fogalma alá tartozik az olyan helyzet, amelyben az egyik tagállam állampolgárságával rendelkező örökhagyó a halála időpontjában egy másik tagállamban rendelkezett lakóhellyel, de nem szakította meg kapcsolatait az előbbi tagállammal, amelyben a hagyatéki vagyontárgyak találhatók, feltéve hogy az örökösök lakóhelye e két tagállam valamelyikében található. Az örökhagyó e rendelet értelmében vett utolsó szokásos tartózkodási helyét az öröklés ügyében eljáró hatóságnak az említett tagállamok közül egyetlen tagállam vonatkozásában kell meghatároznia. |
|
2) |
A 650/2012 rendelet 3. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy – a kérdést előterjesztő bíróság által elvégzendő vizsgálat függvényében – a litván közjegyzők a nemzeti öröklési bizonyítvány kiállítása során nem látnak el igazságszolgáltatási feladatokat. Mindazonáltal a kérdést előterjesztő bíróság feladata annak meghatározása, hogy e közjegyzők felhatalmazás alapján vagy igazságügyi hatóság felügyelete mellett járnak-e el, következésképpen pedig az ugyanezen rendelkezés értelmében vett „bíróságnak” minősülhetnek-e. |
|
3) |
A 650/2012 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének g) pontját úgy kell értelmezni, hogy amennyiben a kérdést előterjesztő bíróság úgy ítéli meg, hogy a litván közjegyzők az e rendelet értelmében vett „bíróságnak” minősülhetnek, az általuk kiadott öröklési bizonyítvány az e rendelkezés értelmében vett „határozatnak” tekinthető, így pedig annak kiállítása érdekében e közjegyzők alkalmazhatják az említett rendelet II. fejezetében előírt joghatósági szabályokat. |
|
4) |
A 650/2012 rendelet 4. és 59. cikkét úgy kell értelmezni, hogy az e rendelet értelmében vett „bíróságnak” nem minősülő tagállami közjegyző kiállíthat nemzeti öröklési bizonyítványokat az említett rendeletben előírt, joghatóságra vonatkozó általános szabályok betartása nélkül. Amennyiben a kérdést előterjesztő bíróság úgy ítéli meg, hogy ezek a bizonyítványok megfelelnek az ugyanezen rendelet 3. cikke (1) bekezdésének i) pontjában előírt feltételeknek, és ennélfogva az ugyanezen rendelkezés értelmében vett „közokiratnak” tekinthetők, azok a többi tagállamban olyan joghatásokat váltanak ki, mint amelyeket a 650/2012 rendelet 59. cikkének (1) bekezdése és 60. cikkének (1) bekezdése tulajdonít a közokiratoknak. |
|
5) |
A 650/2012 rendelet 4., 5., 7. és 22. cikkét, illetve 83. cikkének (2) és (4) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az örökhagyó akarata, valamint az örökösök közötti megállapodás az öröklési ügyekben joghatósággal rendelkező bíróság meghatározásához és az e rendeletben meghatározott szempontok alkalmazásából eredőtől eltérő tagállam öröklési jogának alkalmazásához vezethet. |
|
7.9.2020 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 297/13 |
A Bíróság (második tanács) 2020. július 16-i ítélete (a Finanzgericht Düsseldorf [Németország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Pfeifer & Langen GmbH & Co. KG kontra Hauptzollamt Köln
(C-97/19. sz. ügy) (1)
(Előzetes döntéshozatal - Vámkódex - Vámáru-nyilatkozatok - E kódex 78. cikke - A vámáru-nyilatkozat felülvizsgálata - A nyilatkozattevő neve - A nyilatkozattevő személyére vonatkozó információknak a közvetett képviseleti viszony fennállásának a megállapítása céljából történő módosítása - A behozatali engedélyt megszerző személy közvetett képviselete)
(2020/C 297/16)
Az eljárás nyelve: német
A kérdést előterjesztő bíróság
Finanzgericht Düsseldorf
Az alapeljárás felei
Felperes: Pfeifer & Langen GmbH & Co. KG
Alperes: Hauptzollamt Köln
Rendelkező rész
A Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet 78. cikkének (3) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a vámhatóságok helyt adhatnak a vámáru-nyilatkozat felülvizsgálata iránti, annak feltüntetésére irányuló kérelemnek, hogy közvetett képviseleti viszony áll fenn egyrészt egy olyan meghatalmazott, aki ugyan rendelkezett a behozatali engedély jogosultjának a meghatalmazásával, tévedésből azt tüntette fel, hogy kizárólag saját nevében és saját érdekében jár el, másrészt azon meghatalmazó között, akinek az érdekében a nyilatkozatot tették.
|
7.9.2020 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 297/13 |
A Bíróság (nagytanács) 2020. július 16-i ítélete (a Corte suprema di cassazione [Olaszország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Presidenza del Consiglio dei Ministri kontra BV
(C-129/19. sz. ügy) (1)
(Előzetes döntéshozatal - 2004/80/EK irányelv - A 12. cikk (2) bekezdése - A szándékosan elkövetett erőszakos bűncselekmények áldozatainak kárenyhítésére vonatkozó, igazságos és megfelelő kárenyhítést biztosító nemzeti rendszerek - Hatály - A szándékos erőszakos bűncselekmény elkövetésének helye szerinti tagállam területén lakóhellyel rendelkező áldozat - Ezen áldozatnak a nemzeti kárenyhítési rendszer hatálya alá vonására vonatkozó kötelezettség - Az „igazságos és megfelelő kárenyhítés” fogalma - A tagállamok felelőssége az uniós jog megsértése esetén)
(2020/C 297/17)
Az eljárás nyelve: olasz
A kérdést előterjesztő bíróság
Corte suprema di cassazione
Az alapeljárás felei
Felperes: Presidenza del Consiglio dei Ministri
Alperes: BV
Az eljárásban részt vesz: Procura della Repubblica di Torino
Rendelkező rész
|
1) |
Az uniós jogot úgy kell értelmezni, hogy valamely tagállamnak az e jog megsértésével okozott kárért fennálló szerződésen kívüli felelősségével kapcsolatos rendszert alkalmazni kell azon oknál fogva, hogy e tagállam nem ültette át megfelelő időben a bűncselekmények áldozatainak kárenyhítéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/80/EK tanácsi irányelv 12. cikkének (2) bekezdését az említett tagállamban – amelynek területén a szándékos erőszakos bűncselekményt elkövették – lakóhellyel rendelkező áldozatok tekintetében. |
|
2) |
A 2004/80 irányelv 12. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a szándékosan elkövetett erőszakos bűncselekmények áldozataira kiterjedő nemzeti kárenyhítési rendszer alapján a szexuális erőszak áldozatai számára nyújtott átalány-kárenyhítés nem minősíthető az e rendelkezés értelmében vett „igazságos és megfelelő” kárenyhítésnek, ha annak meghatározására az elkövetett jogsértés áldozatokra gyakorolt következményeinek súlyosságát figyelmen kívül hagyva kerül sor, és ha e kárenyhítés ezért nem jelent megfelelő hozzájárulást az elszenvedett vagyoni és nem vagyoni kár megtérítéséhez. |
|
7.9.2020 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 297/14 |
A Bíróság (harmadik tanács) 2020. július 16-i ítélete (a Conseil d'État [Belgium] előzetes döntéshozatal iránti kérelmei) – B. M. M. (C-133/19 és C-136/19), B. S. (C-133/19), B. M. (C-136/19), B. M. O. (C-137/19) kontra État belge
(C-133/19., C-136/19. és C-137/19. sz. egyesített ügyek) (1)
(Előzetes döntéshozatal - A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség - Bevándorlási politika - Családegyesítési jog - 2003/86/EK irányelv - A 4. cikk (1) bekezdése - A „kiskorú gyermek” fogalma - Az Európai Unió Alapjogi Chartája 24. cikkének (2) bekezdése - A gyermek mindenek felett álló érdeke - Az Alapjogi Charta 47. cikke - Hatékony jogorvoslathoz való jog - A családegyesítőnek a döntéshozatali eljárás során vagy a családegyesítés iránti kérelmet elutasító határozattal szemben indított bírósági eljárás során nagykorúvá vált gyermekei)
(2020/C 297/18)
Az eljárás nyelve: francia
A kérdést előterjesztő bíróság
Conseil d'État
Az alapeljárás felei
Felperesek: B. M. M. (C-133/19 és C-136/19), B. S. (C-133/19), B. M. (C-136/19), B. M. O. (C-137/19)
Alperes: État belge
Rendelkező rész
|
1) |
A családegyesítési jogról szóló, 2003. szeptember 22-i 2003/86/EK tanácsi irányelv 4. cikke (1) bekezdése első albekezdésének c) pontját úgy kell értelmezni, hogy annak meghatározása érdekében, hogy valamely nem házas, harmadik ország állampolgára vagy hontalan személy az e rendelkezés értelmében vett kiskorú gyermeknek minősül, abból az időpontból kell kiindulni, amikor a kiskorú gyermekek javára családegyesítési célú beutazás és tartózkodás iránti kérelmet nyújtottak be, nem pedig abból az időpontból, amikor e tagállam illetékes hatóságai e kérelemről – adott esetben az ilyen kérelmet elutasító határozattal szembeni keresetindítást követően – határoztak. |
|
2) |
A 2003/86 irányelvnek az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikkével összefüggésben értelmezett 18. cikkét úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az, hogy a valamely kiskorú gyermek családegyesítés iránti kérelmét elutasító határozattal szemben indított keresetet mint elfogadhatatlant kizárólag azzal az indokkal utasítják el, hogy a gyermek a bírósági eljárás során nagykorúvá vált. |
|
7.9.2020 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 297/15 |
A Bíróság (negyedik tanács) 2020. július 16-i ítélete (a Juzgado de Primera Instancia no 17 de Palma de Mallorca, Juzgado de Primera Instancia e Instrucción de Ceuta [Spanyolország] előzetes döntéshozatal iránti kérelmei) – CY kontra Caixabank SA (C-224/19), LG, PK kontra Banco Bilbao Vizcaya Argentaria SA (C-259/19)
(C-224/19. és C-259/19. sz. egyesített ügyek) (1)
(Előzetes döntéshozatal - Fogyasztóvédelem - 93/13/EGK irányelv - 6. és 7. cikk - A fogyasztókkal kötött szerződések - Jelzálogkölcsön - Tisztességtelen szerződési feltételek - Olyan szerződési feltétel, amely értelmében a jelzálogjog bejegyzésével és törlésével kapcsolatos valamennyi költség a hitelfelvevőt terheli - Az említett szerződési feltételek semmisségének megállapításához fűződő joghatások - A nemzeti bíróság jogkörei „tisztességtelennek” minősített szerződési feltétel fennállása esetén - A költségek megosztása - Nemzeti rendelkezések kiegészítő alkalmazása - A 3. cikk (1) bekezdése - A szerződési feltételek tisztességtelen jellegének megítélése - A 4. cikk (2) bekezdése - A szerződés elsődleges tárgyára vagy az ár, illetve a díjazás megfelelőségére vonatkozó szerződési feltételek kizártsága - Feltétel - 5. cikk - A szerződési feltételek világos és érthető megfogalmazására vonatkozó kötelezettség - Költségek - Elévülés - A tényleges érvényesülés elve)
(2020/C 297/19)
Az eljárás nyelve: spanyol
A kérdést előterjesztő bíróságok
Juzgado de Primera Instancia no 17 de Palma de Mallorca, Juzgado de Primera Instancia e Instrucción de Ceuta
Az alapeljárás felei
Felperesek: CY (C-224/19), LG, PK (C-259/19)
Alperesek: Caixabank SA (C-224/19), Banco Bilbao Vizcaya Argentaria SA (C-259/19)
Rendelkező rész
|
1) |
A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv 6. cikkének (1) bekezdését és 7. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes az, hogy egy olyan tisztességtelen szerződési feltétel semmissége esetén, amely értelmében a jelzálogjog alapításával és törlésével kapcsolatos teljes költség a fogyasztót terheli, a nemzeti bíróság megtagadja az e szerződési feltétel alapján megfizetett összegek fogyasztó részére történő visszatérítésének elrendelését, kivéve ha az említett szerződési feltétel hiányában alkalmazandó nemzeti jogi rendelkezések a fogyasztót kötelezik e költségek egészben vagy részben történő megfizetésére. |
|
2) |
A 93/13 irányelv 3. cikkét, 4. cikkének (2) bekezdését és 5. cikkét úgy kell értelmezni, hogy a „szerződés elsődleges tárgyának” fogalmába tartozó szerződési feltételek alatt azon szerződési feltételek értendők, amelyek e szerződés alapvető szolgáltatásait állapítják meg, és – mint ilyenek – a szerződést jellemzik. Ezzel szemben azok a szerződési feltételek, amelyek a magának a szerződéses jogviszonynak a lényegét meghatározó feltételekhez képest járulékos jelleggel rendelkeznek, nem tartoznak e fogalom körébe. A szerződéskötési díj nem tekinthető a jelzálogkölcsön-szerződés alapvető szolgáltatásának pusztán amiatt, hogy az a jelzálogkölcsön teljes költségének részét képezi. A tagállami bíróság minden esetben köteles megvizsgálni a szerződés elsődleges tárgyára vonatkozó szerződési feltétel világos és érthető jellegét, éspedig függetlenül attól, hogy ezen irányelv 4. cikkének (2) bekezdését e tagállam jogrendjébe átültették-e. |
|
3) |
A 93/13 irányelv 3. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a fogyasztó és a pénzügyi intézmény között létrejött kölcsönszerződésnek a fogyasztót szerződéskötési díj fizetésére kötelező feltétele a jóhiszeműség követelményével ellentétben a felek szerződésből eredő jogaiban és kötelezettségeiben jelentős egyenlőtlenséget idézhet elő a fogyasztó kárára, amennyiben a pénzügyi intézmény nem bizonyítja, hogy e díj ténylegesen nyújtott szolgáltatásoknak és a részéről felmerült költségeknek felel meg, amit a kérdést előterjesztő bíróságnak kell megvizsgálnia. |
|
4) |
A 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését és 7. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azokkal nem ellentétes az, hogy a tisztességtelen szerződési feltétel semmisségének megállapításához fűződő restitutív joghatások érvényesítése iránti keresetindítás elévülési időhöz van kötve, amennyiben e határidő kezdő időpontja és időtartama gyakorlatilag nem teszi lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé azt, hogy a fogyasztó az ilyen visszatérítés követeléséhez való jogát érvényesítse. |
|
5) |
A 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését és 7. cikkének (1) bekezdését, valamint a tényleges érvényesülés elvét úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes az olyan szabályozás, amely lehetővé teszi, hogy a szerződési feltétel tisztességtelen jelleg miatti semmisségének megállapítását követően a fogyasztót kötelezzék az eljárási költségek egy részének viselésére a jogalap nélkül kifizetett, számára visszatérítendő összegek mértékétől függően, mivel az ilyen szabályozás olyan jelentős akadályt jelent, amely visszatarthatja a fogyasztót a 93/13 irányelvben biztosított, a szerződési feltételek esetlegesen tisztességtelen jellegének hatékony bírósági felülvizsgálatához való jog gyakorlásától. |
|
7.9.2020 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 297/16 |
A Bíróság (első tanács) 2020. július 16-i ítélete (a Tribunalul Bucureşti [Románia] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – JE kontra KF
(C-249/19. sz. ügy) (1)
(Előzetes döntéshozatal - 1259/2010/EU rendelet - A házasság felbontására és a különválásra alkalmazandó jog területén létrehozandó megerősített együttműködés - Egységes szabályok - 10. cikk - Az eljáró bíróság országa szerinti jog alkalmazása)
(2020/C 297/20)
Az eljárás nyelve: román
A kérdést előterjesztő bíróság
Tribunalul Bucureşti
Az alapeljárás felei
Felperes: JE
Alperes: KF
Rendelkező rész
A házasság felbontására és a különválásra alkalmazandó jog területén létrehozandó megerősített együttműködés végrehajtásáról szóló, 2010. december 20-i 1259/2010/EU tanácsi rendelet 10. cikkét úgy kell értelmezni, hogy az „[a]mennyiben az 5. vagy a 8. cikk szerint alkalmazandó jog nem rendelkezik a házasság felbontásáról” fordulat kizárólag azokra a helyzetekre vonatkozik, amelyekben az alkalmazandó külföldi jog a házasság felbontásáról egyáltalán nem rendelkezik.
|
7.9.2020 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 297/16 |
A Bíróság (kilencedik tanács) 2020. július 16-i ítélete (a Tribunal da Relação de Guimarães [Portugália] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – MH, NI kontra OJ, Novo Banco SA
(C-253/19. sz. ügy) (1)
(Előzetes döntéshozatal - Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés - Fizetésképtelenségi eljárás - (EU) 2015/848 rendelet - 3. cikk - Joghatóság - Az adós fő érdekeltségeinek a központja - Önálló üzleti vagy szakmai tevékenységet nem végző magánszemély - Azon megdönthető vélelem, amely szerint e személy fő érdekeltségei központjának a szokásos tartózkodási helyét kell tekinteni - A vélelem megdöntése - Olyan helyzet, amelyben az adós egyetlen ingatlanvagyona a szokásos tartózkodási hely szerinti tagállamon kívül fekszik)
(2020/C 297/21)
Az eljárás nyelve: portugál
A kérdést előterjesztő bíróság
Tribunal da Relação de Guimarães
Az alapeljárás felei
Felperesek: MH, NI
Alperesek: OJ, Novo Banco SA
Rendelkező rész
A fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikke (1) bekezdésének első és negyedik albekezdését akként kell értelmezni, hogy a fizetésképtelenségi eljárás megindításával kapcsolatos joghatóság meghatározása érdekében általuk felállított azon vélelem, amely szerint az önálló üzleti vagy szakmai tevékenységet nem végző magánszemély fő érdekeltségei központjának a szokásos tartózkodási helyét kell tekinteni, nem dől meg önmagában azon tény alapján, hogy e személy egyetlen ingatlanvagyona a szokásos tartózkodási hely szerinti tagállamon kívül fekszik.
|
7.9.2020 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 297/17 |
A Bíróság (hatodik tanács) 2020. július 16-i ítélete (a Tribunale Amministrativo Regionale per il Lazio [Olaszország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – WWF Italia o.n.l.u.s., és társai kontra Presidenza del Consiglio dei Ministri, Azienda Nazionale Autonoma Strade SpA (ANAS)
(C-411/19. sz. ügy) (1)
(Előzetes döntéshozatal - Környezet - 92/43/EGK irányelv - 6. cikk - A természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelme - Különleges természetmegőrzési területek - Útszakasz építése - E projekt érintett különleges természetmegőrzési területre gyakorolt hatásainak vizsgálata - Engedélyezés - Nyomós közérdeken alapuló kényszerítő okok)
(2020/C 297/22)
Az eljárás nyelve: olasz
A kérdést előterjesztő bíróság
Tribunale Amministrativo Regionale per il Lazio
Az alapeljárás felei
Felperesek: WWF Italia o.n.l.u.s., Lega Italiana Protezione Uccelli o.n.l.u.s., Gruppo di Intervento Giuridico o.n.l.u.s., Italia Nostra o.n.l.u.s., Forum Ambientalista, FC és társai
Alperesek: Presidenza del Consiglio dei Ministri, Azienda Nazionale Autonoma Strade SpA (ANAS)
Rendelkező rész
|
1) |
A természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv 6. cikkét akként kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely nyomós közérdeken alapuló kényszerítő okokból lehetővé teszi az olyan terv vagy projekt engedélyezésére vonatkozó eljárás lefolytatását, amelynek a valamely különleges természetmegőrzési területre gyakorolt hatásai nem enyhíthetők, és amely tekintetében az illetékes hatóság már negatív véleményt adott, kivéve ha létezik olyan alternatív megoldás, amely kisebb hátrányokkal jár az érintett terület épségére nézve, aminek vizsgálata a kérdést előterjesztő bíróság feladata. |
|
2) |
Amennyiben egy terv vagy projekt valamely különleges természetmegőrzési területre gyakorolt hatásainak a 92/43 irányelv 6. cikkének (3) bekezdése alkalmazásában végzett vizsgálata kedvezőtlen eredményre vezetett, és az érintett tagállam, e cikk (4) bekezdésének alapján, mindazonáltal úgy döntött, hogy e tervet vagy projektet nyomós közérdeken alapuló kényszerítő okokból megvalósítja, ezen irányelv 6. cikkét akként kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely lehetővé teszi, hogy e tervet vagy projektet, annak e cikk (3) bekezdése szerinti, kedvezőtlen eredményre vezető vizsgálatát követően és az e cikk (4) bekezdése szerinti végleges elfogadását megelőzően kiegészítsék az e területre gyakorolt hatások enyhítését célzó intézkedésekkel, és hogy hatásvizsgálatot folytassanak. Ezzel szemben a 92/43 irányelv 6. cikkével ugyanebben az esetben nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely lehetővé teszi a kiegyenlítő intézkedéseknek az ugyanezen határozat keretében való meghatározását, feltéve hogy az ezen irányelv 6. cikke (4) bekezdése alkalmazásának egyéb feltételei teljesülnek. |
|
3) |
A 92/43 irányelvet akként kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely azt írja elő, hogy a kérelmezőnek a szóban forgó terv vagy projekt érintett különleges természetmegőrzési területre gyakorolt hatásaira vonatkozó vizsgálatot kell végeznie, amely alapján az illetékes hatóság lefolytatja a hatásvizsgálatot. Ezzel szemben ezen irányelvvel ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely lehetővé teszi, hogy a kérelmezőt arra kötelezzék, hogy a tervbe vagy végleges projektbe tájvédelmi és környezetvédelmi előírásokat, észrevételeket és ajánlásokat foglaljon azt követően, hogy e terv tekintetében az illetékes hatóság vizsgálata negatív eredményre vezetett, anélkül hogy az ekként módosított tervet vagy projektet e hatóság újból vizsgálná. |
|
4) |
A 92/43 irányelvet akként kell értelmezni, hogy, noha az a tagállamokra bízza, hogy gondoskodjanak a valamely terv vagy projekt egy különleges természetmegőrzési területre gyakorolt hatásának a Bíróság ítélkezési gyakorlatában kimondott szempontokkal összhangban történő vizsgálata tekintetében hatáskörrel rendelkező hatóság kijelöléséről, ezen irányelvvel mindazonáltal ellentétes, hogy e vizsgálatot, miután egyszer elkészült, bármely hatóság folytassa vagy kiegészítse. |
|
7.9.2020 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 297/18 |
A Bíróság (hatodik tanács) 2020. július 16-i ítélete (a Curtea de Apel Bucureşti [Románia] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Cabinet de avocat UR kontra Administraţia Sector 3 a Finanţelor Publice prin Direcţia Generală Regională a Finanţelor Publice Bucureşti, Administraţia Sector 3 a Finanţelor Publice, MJ, NK
(C-424/19. sz. ügy) (1)
(Előzetes döntéshozatal - 2006/112/EK irányelv - Hozzáadottérték-adó (héa) - A 9. cikk (1) bekezdése - Az „adóalany” fogalma - Ügyvédi hivatást gyakorló személy - Jogerős bíróság határozat - A jogerő elve - Ezen elv terjedelme abban az esetben, ha e határozat összeegyeztethetetlen az uniós joggal)
(2020/C 297/23)
Az eljárás nyelve: román
A kérdést előterjesztő bíróság
Curtea de Apel Bucureşti
Az alapeljárás felei
Felperes: Cabinet de avocat UR
Alperesek: Administraţia Sector 3 a Finanţelor Publice prin Direcţia Generală Regională a Finanţelor Publice Bucureşti, Administraţia Sector 3 a Finanţelor Publice, MJ, NK
Rendelkező rész
|
1) |
A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv 9. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az ügyvédi hivatást gyakorló személyt az e rendelkezés értelmében vett „adóalanynak” kell tekinteni. |
|
2) |
Az uniós joggal ellentétes az, hogy valamely nemzeti bíróság a hozzáadottérték-adóval (héa) kapcsolatos jogvita keretében a jogerő elvét alkalmazza, ha e jogvita nem olyan adózási időszakra vonatkozik, amely megegyezik az e jogerővel bíró bírósági határozat alapjául szolgáló jogvitában szóban forgó adózási időszakkal, és nem is ugyanaz a tárgya, mint ez utóbbinak, és ha ezen elv alkalmazása akadályát képezné az uniós héaszabályozás e bíróság általi figyelembevételének. |
|
7.9.2020 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 297/19 |
A Bíróság (nyolcadik tanács) 2020. július 16-i ítélete (a Commissione tributaria regionale della Campania [Olaszország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Antonio Capaldo SpA kontra Agenzia delle dogane e dei monopoli – Ufficio delle dogane di Salerno
(C-496/19. sz. ügy) (1)
(Előzetes döntéshozatal - Vámunió - Közösségi Vámkódex - 2913/92/EGK rendelet - Az áruk ellenőrzése - A vámáru-nyilatkozat felülvizsgálata iránti kérelem - Utólagos ellenőrzés)
(2020/C 297/24)
Az eljárás nyelve: olasz
A kérdést előterjesztő bíróság
Commissione tributaria regionale della Campania
Az alapeljárás felei
Felperes: Antonio Capaldo SpA
Alperes: Agenzia delle dogane e dei monopoli – Ufficio delle dogane di Salerno
Rendelkező rész
A Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet 78. cikkét úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az általa szabályozott, a vámáru-nyilatkozat felülvizsgálatára irányuló eljárás megindítása még akkor sem, ha az érintett árut egy korábbi behozatal során – annak vitatása nélkül – fizikai vizsgálatnak vetették alá, amely megerősítette annak tarifális besorolását.
|
7.9.2020 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 297/19 |
A Bíróság (hatodik tanács) 2020. július 16-i ítélete (az Augstākā tiesa (Senāts) [Lettország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – SIA „Soho Group” kontra Patērētāju tiesību aizsardzības centrs
(C-686/19. sz. ügy) (1)
(Előzetes döntéshozatal - Fogyasztóvédelem - Fogyasztói hitelmegállapodások - 2008/48/EK irányelv - „A hitel fogyasztó által viselt teljes költségének” fogalma - A hitel meghosszabbításával kapcsolatos költségek)
(2020/C 297/25)
Az eljárás nyelve: lett
A kérdést előterjesztő bíróság
Augstākā tiesa (Senāts)
Az alapeljárás felei
Felperes: SIA „Soho Group”
Alperes: Patērētāju tiesību aizsardzības centrs
Rendelkező rész
„A hitel fogyasztó által viselt teljes költségének” a fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. április 23-i 2008/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikkének g) pontjában szereplő fogalmát úgy kell értelmezni, hogy ez a fogalom magában foglalja az esetleges hitelmeghosszabbítás költségeit is abban az esetben, ha egyrészt a hitel esetleges meghosszabbítására vonatkozó konkrét és pontos feltételek – köztük a meghosszabbítás időtartama – a hitelező és a hitelfelvevő által a hitelmegállapodásban elfogadott kikötések és feltételek részét képezik, másrészt pedig ezek a költségek a hitelező előtt ismertek.
|
7.9.2020 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 297/20 |
A Törvényszék (kilencedik tanács) T-186/18. sz., Abaco Energy és társai kontra Bizottság ügyben 2019. március 25-én hozott végzése ellen az Abaco Energy SA és társai által 2019. június 6-án benyújtott fellebbezés
(C-436/19. P. sz. ügy)
(2020/C 297/26)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Fellebbezők: Abaco Energy SA és társai (képviselő: P. Holtrop abogado)
A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság
2020. július 21-i végzésében a Bíróság (hetedik tanács) úgy határozott, hogy a fellebbezést részben mint nyilvánvalóan elfogadhatatlant, részben pedig mint nyilvánvalóan megalapozatlant kell elutasítani, valamint hogy a fellebbezőknek maguknak kell viselniük saját költségeiket.
|
7.9.2020 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 297/20 |
A Curtea de Apel Alba Iulia (Románia) által 2020. április 7-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – SC Avio Lucos SRL kontra Agenția de Plăți și Intervenție pentru Agricultură – Centrul Județean Dolj, Agenția de Plăți și Intervenție pentru Agricultură (APIA) – Aparat Central
(C-176/20. sz. ügy)
(2020/C 297/27)
Az eljárás nyelve: román
A kérdést előterjesztő bíróság
Curtea de Apel Alba Iulia
Az alapeljárás felei
Felperes: SC Avio Lucos SRL
Alperes: Agenția de Plăți și Intervenție pentru Agricultură – Centrul Județean Dolj, Agenția de Plăți și Intervenție pentru Agricultură (APIA) – Aparat Central
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
|
1) |
Ellentétes-e a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1307/2013/EU rendelettel (1) az olyan nemzeti szabályozás, amely előírja, hogy a szokásosan legeltetésre alkalmas állapotban tartott mezőgazdasági területen elvégzendő minimumtevékenység a mezőgazdasági termelő által felhasznált állatok legeltetése? |
|
2) |
Amennyiben a fent említett [uniós] joggal nem ellentétes az első kérdésben megjelölt nemzeti szabályozás, úgy lehet-e értelmezni a 2013. december 17-i 1307/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) és c) pontjában, valamint 9. cikkének (1) bekezdésében szereplő rendelkezéseket, hogy „aktív mezőgazdasági termelőnek” tekinthető az olyan jogi személy, amely az alapjogvitában fennállóhoz hasonló körülmények között koncessziós szerződést kötött, és amely állatokat tart természetes személyekkel megkötött egyes olyan haszonbérleti szerződések alapján, amelyek révén a haszonbérbeadók a tulajdonosként tartott állatokat ingyenesen a haszonbérlőkre bízzák abból a célból, hogy azok az állatokat a rendelkezésükre bocsátott legelőterületeken legeltessék a megállapodás szerinti időintervallumokban? |
|
3) |
Úgy kell-e értelmezni a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1306/2013/EU rendelet (2) 60. cikkében szereplő rendelkezéseket, hogy mesterséges feltételek alatt az alapjogvitában szóban forgó koncessziós szerződés és egyes haszonbérleti szerződések esetét is érteni kell? |
|
7.9.2020 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 297/21 |
A Curtea de Apel Bucureşti (Románia) által 2020. április 7-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Fondul Proprietatea SA kontra Guvernul României, SC Complexul Energetic Hunedoara SA, felszámolás alatt, Compania Naţională de Transport a Energiei Electrice Transelectrica SA, SC Complexul Energetic Oltenia SA
(C-179/20. sz. ügy)
(2020/C 297/28)
Az eljárás nyelve: román
A kérdést előterjesztő bíróság
Curtea de Apel Bucureşti
Az alapeljárás felei
Felperes: Fondul Proprietatea SA
Alperesek: Guvernul României, SC Complexul Energetic Hunedoara SA, felszámolás alatt, Compania Naţională de Transport a Energiei Electrice Transelectrica SA, SC Complexul Energetic Oltenia SA
Beavatkozó felek: Ministerul Economiei, Energiei și Mediului de Afaceri
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
|
a) |
Az EUMSZ 107. cikk értelmében vett állami támogatásnak, vagyis az állam által vagy állami források révén finanszírozott intézkedésnek minősül-e a román állam által elfogadott azon szabályozás, amely többségi állami tulajdonban lévő két társaság javára:
|
|
b) |
Összeegyeztethető-e a 2009/72/EK irányelv (1) 15. cikkének (4) bekezdésében szereplő rendelkezésekkel az, ha a román állam a villamosenergia-hálózathoz való garantált hozzáférési jogot nyújt többségi állami tulajdonban lévő két társaság számára, amely jog az említett két társaság folyamatos üzemeltetését biztosítja? |
(1) A villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13 i 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2009. L 211., 55. o.)
|
7.9.2020 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 297/22 |
A Curtea de Apel Suceava (Románia) által 2020. április 23-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – BE, DT kontra Administraţia Judeţeană a Finanţelor Publice Suceava, Direcţia Generală Regională a Finanţelor Publice Iaşi, Accer Ipurl Suceva – a BE és EP felszámolója
(C-182/20. sz. ügy)
(2020/C 297/29)
Az eljárás nyelve: román
A kérdést előterjesztő bíróság
Curtea de Apel Suceava
Az alapeljárás felei
Felperesek: BE, DT
Alperesek: Administraţia Judeţeană a Finanţelor Publice Suceava, Direcţia Generală Regională a Finanţelor Publice Iaşi, Accer Ipurl Suceva – a BE és EP felszámolója
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés
Az alapeljárásban fennállóhoz hasonló körülmények esetén ellentétes-e a 2006/112/EK irányelvvel, (1) valamint az adósemlegesség, a héa levonásához való jog és az adóztatás kiszámíthatóságának elvével az olyan nemzeti szabályozás, amely azáltal, hogy a fizetésképtelenségi eljárás gazdasági szereplővel szembeni megindítása esetén nem teszi lehetővé a fizetésképtelenné nyilvánítást megelőzően teljesített adóztatandó ügyletekhez kapcsolódó héa levonását és a gazdasági szereplőt a levonható héa megfizetésére kötelezi, a héa automatikus, további vizsgálat nélküli korrekcióját írja elő? Az alapeljárásban fennállóhoz hasonló körülmények esetén ellentétesek-e az arányosság elvével a nemzeti jog ezen előírásai, azok gazdasági szereplőre gyakorolt hatásait és az említett korrekció véglegességét is figyelembe véve?
(1) A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (HL 2006. L 347., 1. o.).
|
7.9.2020 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 297/22 |
A Rechtbank Overijssel (Hollandia) által 2020. május 25-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – XXXX kontra Staatssecretaris van Financiën
(C-217/20. sz. ügy)
(2020/C 297/30)
Az eljárás nyelve: holland
A kérdést előterjesztő bíróság
Rechtbank Overijssel
Az alapeljárás felei
Felperes: XXXX
Alperes: Staatssecretaris van Financiën
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
|
1) |
Úgy kell-e értelmezni a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) 7. cikkének (1) bekezdését, hogy a munkavállaló az éves szabadsághoz való jogának gyakorlása miatt nem veszíti el a munkabérét vagy annak egy részét? Vagy úgy kell értelmezni e rendelkezést, hogy a munkavállaló részére az éves szabadsághoz való jogának gyakorlásának ideje alatt a szabadság alatti munkavégzés hiányának okától függetlenül tovább folyósítják a munkabérét? |
|
2) |
Úgy kell-e értelmezni a [2003/88 irányelv] 7. cikkének (1) bekezdését, hogy azzal ellentétesek az olyan nemzeti szabályok és/vagy gyakorlat, amely szerint a betegség miatt munkaképtelen munkavállaló részére a szabadságának igénybevétele esetén a munkabérét továbbra is a közvetlenül a szabadságának igénybevétele előtt kapott összegben folyósítják akkor is, ha e munkabér a munkaképtelenségének hosszú időtartama miatt alacsonyabb, mint a teljes munkaképesség esetén járó munkabér? |
|
3) |
A [2003/88 irányelv] 7. cikke és az állandó uniós ítélkezési gyakorlat alapján úgy kell-e értelmezni a minden munkavállalót megillető, éves fizetett szabadsághoz való jogot, hogy sérti e jogot, ha munkaképtelenség esetén csökkentik a szabadság ideje alatt folyósított munkabért? |
(1) HL 2003. L 299., 9. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 4. kötet, 381. o.; helyesbítés: HL 2020. L 92., 22. o.
|
7.9.2020 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 297/23 |
A Tribunalul Mureş (Románia) által 2020. május 27-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Sindicatul Lucrătorilor din Transporturi, TD kontra SC Samidani Trans SRL
(C-218/20. sz. ügy)
(2020/C 297/31)
Az eljárás nyelve: román
A kérdést előterjesztő bíróság
Tribunalul Mureş
Az alapeljárás felei
Felperes: Sindicatul Lucrătorilor din Transporturi, TD
Alperes: SC Samidani Trans SRL
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
|
1) |
A szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 2008. június 17-i 593/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) („Róma I”) 8. cikkének értelmezése[:] kizárja-e az egyéni munkaszerződésre alkalmazandó jog megválasztása a munkavállaló rendszerinti munkavégzésének helye szerinti ország jogának alkalmazását / kizárja-e az alkalmazandó jog megválasztása a rendelet 8. cikke (1) bekezdése második mondatának alkalmazását? |
|
2) |
A szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 2008. június 17-i 593/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet („Róma I”) 8. cikkének értelmezése: a munkavállaló rendszerinti munkavégzésének helye szerinti országban alkalmazandó minimálbér olyan jogosultságnak minősül-e, amely a rendelet 8. cikke (1) bekezdésének második mondata értelmében „a jogválasztás hiányában […] alkalmazandó jog olyan rendelkezései [közé tartozik], amelyektől megállapodás útján nem lehet eltérni”? |
|
3) |
A szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 2008. június 17-i 593/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet („Róma I”) 3. cikkének értelmezése: a román jog megválasztásának felel-e meg a román munka törvénykönyve rendelkezéseinek az egyéni munkaszerződésben történő megjelölése, mivel Romániában közismert, hogy a munkavállaló előre meghatározza az egyéni munkaszerződés tartalmát? |
(1) A szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 2008. június 17 i 593/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet („Róma I”) (HL 2008. L 177., 6. o.)
|
7.9.2020 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 297/23 |
A Curtea de Apel Constanţa (Románia) által 2020. május 29-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Euro Delta Danube Srl kontra Agenţia de Plăţi şi Intervenţie pentru Agricultură – Centrul Judeţean Tulcea
(C-225/20. sz. ügy)
(2020/C 297/32)
Az eljárás nyelve: román
A kérdést előterjesztő bíróság
Curtea de Apel Constanţa
Az alapeljárás felei
Fellebbező: Euro Delta Danube Srl
Ellenérdekű fél: Agenţia de Plăţi şi Intervenţie pentru Agricultură – Centrul Judeţean Tulcea
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés
|
1) |
Ellentétes-e az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer, a kifizetések elutasítására és visszavonására vonatkozó feltételek, valamint a közvetlen kifizetésekre, a vidékfejlesztési támogatásokra és a kölcsönös megfeleltetésre alkalmazandó közigazgatási szankciók tekintetében történő kiegészítéséről szóló 6[4]0/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet (1) 2. cikkének 23. pontjával és 19. cikkével az olyan nemzeti szabályozás, amely az alapeljárásban szereplőhöz hasonló körülmények között azon okból alkalmaz túlzott mértékű bejelentések esetén alkalmazandó közigazgatási szankciókat a mezőgazdasági termelővel szemben, hogy a mezőgazdasági termelő a túlzott mértékben bejelentettnek tekintett terület vonatkozásában nem teljesíti a támogathatósági feltételeket, mivel egy koncessziós szerződés alapján a birtokában lévő, akvakultúrás létesítményekkel rendelkező földterületet annak bizonyítása nélkül műveli meg, hogy a koncesszióba adó hozzájárult a földterület mezőgazdasági célra történő hasznosításához? |
(1) Az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer, a kifizetések elutasítására és visszavonására vonatkozó feltételek, valamint a közvetlen kifizetésekre, a vidékfejlesztési támogatásokra és a kölcsönös megfeleltetésre alkalmazandó közigazgatási szankciók tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2014. március 11 i 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (HL 2014. L 181., 48. o.)
|
7.9.2020 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 297/24 |
Az Oberster Gerichtshof (Ausztria) által 2020. június 4-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – WD kontra job-medium GmbH in Liquidation
(C-233/20. sz. ügy)
(2020/C 297/33)
Az eljárás nyelve: német
A kérdést előterjesztő bíróság
Oberster Gerichtshof
Az alapeljárás felei
Felperes: WD
Alperes: job-medium GmbH in Liquidation
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
|
1) |
Összeegyeztethető-e az Európai Unió Alapjogi Chartája 31. cikkének (2) bekezdésével és a 2003/88/EK munkaidő-irányelv (1) 7. cikkével az olyan nemzeti rendelkezés, amely szerint a munkavállaló nem jogosult a ki nem vett fizetett éves szabadság pénzbeli megváltására a folyó (utolsó) munkaév tekintetében, ha munkaviszonyát a szerződésének lejártát megelőzően súlyos ok nélkül, egyoldalúan szünteti meg („távozás”)? |
|
2) |
E kérdésre adandó nemleges válasz esetén:
|
(1) A munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2003. L 299., 9. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. kötet, 4. fejezet, 381. o.; helyesbítés: HL 2020. L 92., 22. o.).
|
7.9.2020 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 297/25 |
A Hoge Raad der Nederlanden (Hollandia) által 2020. június 5-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Federatie Nederlandse Vakbeweging kontra Heiploeg Seafood International BV, Heitrans International BV
(C-237/20. sz. ügy)
(2020/C 297/34)
Az eljárás nyelve: holland
A kérdést előterjesztő bíróság
Hoge Raad der Nederlanden
Az alapeljárás felei
Felperes: Federatie Nederlandse Vakbeweging
Alperesek: Heiploeg Seafood International BV, Heitrans International BV
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
|
1) |
Úgy kell-e értelmezni a 2001/23/EK irányelv (1) 5. cikkének (1) bekezdését, hogy azon feltétel, amely szerint „[a] csődeljárás vagy ezzel egyenértékű más […] fizetésképtelenségi eljárás […] az átadó vagyonának felszámolása céljából indult”, akkor teljesül, ha
|
|
2) |
Úgy kell-e értelmezni az irányelv 5. cikkének (1) bekezdését, hogy az a feltétel, amely szerint „[a] csődeljárás vagy ezzel egyenértékű más […] fizetésképtelenségi eljárás […] az illetékes hatóság […] felügyelete alatt zajlik”, akkor teljesül, ha a csőd megállapítása előtt a vállalkozás (egy részének) átruházását pre-pack keretében a csőd megállapítása előtt előkészítik, és a csőd megállapítását követően végrehajtják, és
|
(1) A munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek vagy ezek részeinek átruházása esetén történő védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2001. március 12-i 2001/23/EK tanácsi irányelv (HL 2001. L 82., 16. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 4. kötet, 98. o.).
|
7.9.2020 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 297/26 |
A Tribunal de première instance du Luxembourg (Luxemburg) által 2020. június 5-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – BJ kontra État belge
(C-241/20. sz. ügy)
(2020/C 297/35)
Az eljárás nyelve: francia
A kérdést előterjesztő bíróság
Tribunal de première instance du Luxembourg
Az alapeljárás felei
Felperes: BJ
Alperes: État belge
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
|
1) |
Az EUMSZ 45. cikkel ellentétes-e az olyan szabályozás, mint amely az alapügy tárgyát képezi – függetlenül attól, hogy azt valamely kettős adóztatás elkerülésére irányuló egyezmény átveszi-e vagy sem –, amelynek alapján az adóalany a lakóhelye szerinti államban fizetendő jövedelemadó számításánál elveszíti az adómentes jövedelemhányadon és a személyes körülményein alapuló adókedvezményekre (mint például hosszú távú megtakarítás, nevezetesen egyéni életbiztosítási szerződés alapján fizetett díj, és energiamegtakarításra fordított költségek után járó adókedvezmény) vonatkozó igény egy részét amiatt, hogy ezen adóalany az érintett évben másik tagállamban is szerzett ott adóztatott jövedelmet? |
|
2) |
Amennyiben az első kérdésre igenlő választ kell adni, a válasz továbbra is igenlő-e, ha az adóalany – mértékét és arányát tekintve – noha nem ér el számottevő jövedelmet a lakóhely szerinti államában, ugyanakkor ez utóbbinak módjában áll ezen adókedvezmények részére történő biztosítása? |
|
3) |
Amennyiben a második kérdésre igenlő választ kell adni, a válasz továbbra is igenlő-e, ha a lakóhely szerinti állam és egy másik állam közötti kettős adóztatás elkerülésére irányuló egyezmény értelmében az adóalany e másik államban az ott adózó jövedelme tekintetében ezen állam adójogi szabályozása által biztosított személyes adókedvezményekben részesült, de ezek nem tartalmaznak egyes olyan kedvezményeket, amelyekre az adóalany a lakóhely szerinti államban főszabály szerint jogosult lenne? |
|
4) |
Amennyiben a harmadik kérdésre igenlő választ kell adni, a válasz továbbra is igenlő-e, ha ez utóbbi különbség ellenére az adóalany e másik államban ily módon legalább akkora összegű adókedvezményben részesül, mint amelytől a lakóhelye szerinti államban elesik? |
|
5) |
Ugyanezeket a válaszokat kell-e adni az Európai Unió működéséről szóló szerződés 63. cikkének (1) bekezdése és 65. cikkének (1) bekezdésére tekintettel az olyan szabályozással kapcsolatban, mint amely az alapügy tárgyát képezi – függetlenül attól, hogy azt valamely kettős adóztatás elkerülésére irányuló egyezmény átveszi-e vagy sem –, amelynek alapján az adóalany a lakóhelye szerinti államban fizetendő jövedelemadó számításánál elveszíti az adómentes jövedelemhányadon és a személyes körülményein alapuló adókedvezményekre (mint például hosszú távú megtakarítás, nevezetesen egyéni életbiztosítási szerződés alapján fizetett díj, és energiamegtakarításra fordított költségek után járó adókedvezmény) vonatkozó igény egy részét amiatt, hogy ezen adóalany az érintett évben egy másik tagállamban a tulajdonában álló ingatlan bérbeadásából szerzett ott adóztatott jövedelmet? |
|
7.9.2020 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 297/27 |
A Rechtbank Midden Nederland (Hollandia) által 2020. május 29-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – X, Z kontra Autoriteit Persoonsgegevens
(C-245/20. sz. ügy)
(2020/C 297/36)
Az eljárás nyelve: holland
A kérdést előterjesztő bíróság
Rechtbank Midden Nederland
Az alapeljárás felei
Felperesek: X, Z
Alperes: Autoriteit Persoonsgegevens
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
|
1) |
Úgy kell-e értelmezni az általános adatvédelmi rendelet (1) 55. cikkének (3) bekezdését, hogy „a bíróságok által igazságügyi feladataik ellátása során végzett adatkezelési műveletek” kifejezés alatt személyes adatokat tartalmazó eljárási iratokba való betekintésnek valamely igazságügyi hatóság által történő biztosítását lehet érteni, minek során – ahogy az előzetes döntéshozatalra utaló határozatban a bíróság kifejti – e betekintést ezen eljárási iratok másolatainak újságírók részére történő rendelkezésre bocsátásával biztosítják?
|
(1) A természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (általános adatvédelmi rendelet) (HL 2016. L 119., 1. o.; helyesbítések: HL 2016. L 314., 72. o.; HL 2018. L 127., 2. o.).
|
7.9.2020 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 297/28 |
A Rechtbank van eerste aanleg Oost-Vlaanderen, Afdeling Gent (Belgium) által 2020. június 3-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Openbaar Ministerie kontra EA
(C-246/20. sz. ügy)
(2020/C 297/37)
Az eljárás nyelve: holland
A kérdést előterjesztő bíróság
Rechtbank van eerste aanleg Oost-Vlaanderen, Afdeling Gent
Az alapeljárás felei
Felperes: Openbaar Ministerie
Alperes: EA
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
|
1) |
Úgy kell-e értelmezni a 2006/126/EK irányelv (1) 2. cikkének (1) bekezdését, hogy a vezetői engedélyt akkor is minden további nélkül el kell ismerniük a tagállamoknak, ha ezen okmány kiállítása a kiállító államban elveszettként nyilvántartásba vett és érvényességét vesztett vezetői engedély cseréjén alapul? |
|
2) |
Megtagadhatja-e valamely tagállam a lecserélt vezetői engedély elismerését a 2006/126 irányelv 11. cikke (4) bekezdésének második albekezdése alapján, ha a cserére olyan időpontban került sor, amelyben az eredeti vezetői engedélyt kiállító tagállam bizonyos továbbképzések elvégzéséig visszavonta a járművezetési jogosultságot? |
|
3) |
Mindenesetre megtagadhatja-e valamely tagállam a lecserélt vezetői okmány elismerését akkor, ha a tagállam, amelynek területén felmerül a vezetői okmány elismerésének kérdése, konkrét és alátámasztott adatok alapján meg tudja állapítani, hogy a járművezetési jogosultság a vezetői okmány cseréjének időpontjában már nem állt fenn? |
|
4) |
Mindenesetre megtagadhatja-e valamely tagállam a lecserélt vezetői okmány elismerését akkor, ha az elismerés kérdése azon tagállam állampolgárához kötődik, amelyben az elismerés kérdése felmerül, és e tagállam konkrét és alátámasztott adatok alapján megállapítja, hogy a csere és/vagy az elismerés kérelmezésének időpontjában az érintett nem felelt meg a vezetői engedély e tagállamban történő kiállítására vonatkozó minimumkövetelményeknek? |
|
5) |
Úgy kell-e értelmezni a 2006/126 irányelv 2. cikkének (1) bekezdését, hogy az egyenlőtlenséget idéz elő valamely tagállam olyan állampolgára, aki csak továbbképzések elvégzését követően kapja vissza járművezetési jogosultságát, és az olyan állampolgár között, aki szintén köteles továbbképzések elvégzésére, időközben azonban – adott esetben a tartózkodási helyre vonatkozó követelmény megsértésével vagy a kiállító tagállamban érvényességét vesztett vezetői engedélyen alapuló csere révén – külföldi vezetői engedélyt szerez? |
(1) A vezetői engedélyekről szóló, 2006. december 20-i 2006/126/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2006. L 403., 18. o.).
|
7.9.2020 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 297/28 |
A Cour de Cassation (Franciaország) által 2020. június 10-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem –Gtflix Tv kontra DR
(C-251/20. sz. ügy)
(2020/C 297/38)
Az eljárás nyelve: francia
A kérdést előterjesztő bíróság
Cour de Cassation
Az alapeljárás felei
Felperes: Gtflix Tv
Alperes: DR
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés
A 2012. december 12-i 1215/2012/EU rendelet (1) 7. cikkének 2. pontját úgy kell-e értelmezni, hogy az a személy, aki úgy véli, hogy sértő megjegyzéseknek az interneten történő terjesztése révén a jogai sérültek, és egyszerre jár el az állítások helyesbítése és a tartalmak törlése érdekében, valamint az ebből eredő nem vagyoni és gazdasági kárának megtérítése érdekében, a [Bíróság által a C-509/09. és C-161/10. sz. egyesített ügyekben 2011. október 25-én hozott] eDate Advertising ítéletnek (51. és 52. pont) megfelelően minden olyan tagállam bírósága előtt kérheti az e tagállam területén okozott kár megtérítését, amelynek területén az interneten közzétett tartalom hozzáférhető, vagy hozzáférhető volt, vagy a [Bíróság által a C-194/16. sz. egyesített ügyben 2017. október 17-én hozott] Svensk Handel ítélet (48. pont) alapján e kártérítési keresetet azon bíróság előtt kell megindítania, amely az állítások helyesbítésének és a sértő hozzászólások törlésének elrendelésére joghatósággal rendelkezik?
(1) A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12-i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2012. L 351., 1. o.).
|
7.9.2020 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 297/29 |
A Hof van beroep Brussel (Belgium) által 2020. június 9-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Impexeco N. V. kontra Novartis AG
(C-253/20. sz. ügy)
(2020/C 297/39)
Az eljárás nyelve: holland
A kérdést előterjesztő bíróság
Hof van beroep Brussel
Az alapeljárás felei
Fellebbező: Impexeco N. V.
Ellenérdekű fél: Novartis AG
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
|
1) |
Úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 34–EUMSZ 36. cikket, hogy abban az esetben, ha egy védjeggyel ellátott gyógyszert (referencia-gyógyszer) és egy generikus gyógyszert egymással gazdasági kapcsolatban álló vállalkozások hoztak forgalomba az EGT-ben, a tagállamok között a piacok egymástól való mesterséges elzárásához vezethet, ha a védjegyjogosult fellép a generikus gyógyszernek az e gyógyszert a védjeggyel ellátott gyógyszer (referencia-gyógyszer) védjegyének elhelyezése révén újracsomagoló párhuzamos importőr által az importáló államban történő további forgalmazása ellen? |
|
2) |
Az e kérdésre adandó igenlő válasz esetén: a BMS-kritériumok alapján kell-e ebben az esetben megvizsgálni a védjegyjogosult ezen újracímkézés elleni fellépését? |
|
3) |
Jelentőséggel bír-e ezen kérdések megválaszolása szempontjából, hogy a generikus gyógyszer és a védjeggyel ellátott gyógyszer (referencia-gyógyszer) azonos gyógyszer, illetve a párhuzamos importról szóló, 2001. április 19-i királyi rendelet 3. cikkének 2. § -a szerint azonos terápiás hatással rendelkezik? |
|
7.9.2020 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 297/29 |
A Hof van beroep Brussel (Belgium) által 2020. június 9-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – PI Pharma NV kontra Novartis AG, Novartis Pharma NV
(C-254/20. sz. ügy)
(2020/C 297/40)
Az eljárás nyelve: holland
A kérdést előterjesztő bíróság
Hof van beroep Brussel
Az alapeljárás felei
Fellebbező: PI Pharma NV
Ellenérdekű felek: Novartis AG, Novartis Pharma NV
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
|
1) |
Úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 34–EUMSZ 36. cikket, hogy abban az esetben, ha egy védjeggyel ellátott gyógyszert (referencia-gyógyszer) és egy generikus gyógyszert egymással gazdasági kapcsolatban álló vállalkozások hoztak forgalomba az EGT-ben, a tagállamok között a piacok egymástól való mesterséges elzárásához vezethet, ha a védjegyjogosult fellép a generikus gyógyszernek az e gyógyszert a védjeggyel ellátott gyógyszer (referencia-gyógyszer) védjegyének elhelyezése révén újracsomagoló párhuzamos importőr által az importáló államban történő további forgalmazása ellen? |
|
2) |
Az e kérdésre adandó igenlő válasz esetén: a BMS-kritériumok alapján kell-e ebben az esetben megvizsgálni a védjegyjogosult ezen újracímkézés elleni fellépését? |
|
3) |
Jelentőséggel bír-e ezen kérdések megválaszolása szempontjából, hogy a generikus gyógyszer és a védjeggyel ellátott gyógyszer (referencia-gyógyszer) azonos gyógyszer, illetve a párhuzamos importról szóló, 2001. április 19-i királyi rendelet 3. cikkének 2. § -a szerint azonos terápiás hatással rendelkezik? |
|
7.9.2020 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 297/30 |
A Bundesfinanzhof (Németország) által 2020. június 18-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Finanzamt T kontra S
(C-269/20. sz. ügy)
(2020/C 297/41)
Az eljárás nyelve: német
A kérdést előterjesztő bíróság
Bundesfinanzhof
Az alapeljárás felei
Felperes: Finanzamt T
Alperes: S
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
|
1. |
Úgy kell-e élni azzal a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról szóló, 1977. május 17-i 77/388/EGK hatodik tanácsi irányelv (1) 4. cikke (4) bekezdésének második albekezdésében a tagállamok számára biztosított lehetőséggel, hogy együtt, egyetlen adóalanyként kezeljék azokat a területükön letelepedett alanyokat, amelyek ugyan jogilag függetlenek, de amelyeket kölcsönös pénzügyi, gazdasági és szervezeti kapcsolatok egymással szorosan összefűznek,
|
|
2. |
Amennyiben az első kérdésre az a) választ kell adni: Az következik-e az Európai Unió Bíróságának a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról szóló, 1977. május 17-i 77/388/EGK hatodik tanácsi irányelv 6. cikkének (2) bekezdése értelmében vett vállalkozásidegen célokkal kapcsolatos ítélkezési gyakorlatából (az Európai Unió Bíróságának 2009. február 12-i VNLTO-ítélete, C-515/07, EU:C:2009:88), hogy az olyan adóalany esetében, amely
az adóalany gazdasági tevékenységi ága által a közhatalmi tevékenységi ág részére ingyenesen végzett szolgáltatásnyújtást nem kell megadóztatni a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról szóló, 1977. május 17-i 77/388/EGK hatodik tanácsi irányelv 6. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján? |
|
7.9.2020 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 297/31 |
A Giudice di pace di Massa (Olaszország) által 2020. június 19-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – GN, WX kontra Prefettura di Massa Carrara, Ufficio Territoriale del Governo di Massa Carrara
(C-274/20. sz. ügy)
(2020/C 297/42)
Az eljárás nyelve: olasz
A kérdést előterjesztő bíróság
Giudice di pace di Massa
Az alapeljárás felei
Felperesek: GN, WX
Alperesek: Prefettura di Massa Carrara, Ufficio Territoriale del Governo di Massa Carrara
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
|
1) |
Úgy kell-e értelmezni az „állampolgárság alapján történő megkülönböztetés” tilalmának az EUMSZ 18. cikk értelmében vett fogalmát, hogy a tagállamok részéről tilos minden olyan szabályozás, amely akár közvetetten, rejtetten és/vagy anyagi szempontból nehézséget okozhat a többi tagállam állampolgárai számára? |
|
2) |
Amennyiben az első kérdésre igenlő választ kell adni, a Codice della Strada (közúti törvénykönyv) 93. cikkének 1-bis. bekezdése szerinti, a hatvan napot meghaladó olaszországi tartózkodást követően a külföldi rendszámmal történő közlekedésre vonatkozó (a gépjármű tulajdonosától független) tilalom nehézséget okozhat-e más tagállamok (külföldi rendszámú gépkocsival rendelkező) állampolgárai számára, következésképpen állampolgárság alapján történő hátrányos megkülönböztetésnek minősülhet-e? |
|
3) |
Úgy kell-e értelmezni a következő fogalmakat:
hogy az olyan nemzeti rendelkezések is tiltottak, amelyek az uniós polgárok számára – akár közvetetten, rejtetten és/vagy anyagi szempontból – korlátozhatják, megnehezíthetik vagy bármilyen módon érinthetik a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jog, a munkavállalók Unión belüli szabad mozgáshoz való joga, valamint a letelepedés szabadsága és a szolgáltatásnyújtás szabadsága gyakorlását? |
|
4) |
Amennyiben a harmadik kérdésre igenlő választ kell adni, a Codice della Strada (közúti törvénykönyv) 93. cikkének 1-bis. bekezdése szerinti, a hatvan napot meghaladó olaszországi tartózkodást követően a külföldi rendszámmal történő közlekedésre vonatkozó (a gépjármű tulajdonosától független) tilalom korlátozhatja-e, megnehezítheti-e vagy bármilyen módon érintheti-e a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jog, a munkavállalók Unión belüli szabad mozgáshoz való joga, a letelepedés szabadsága és a szolgáltatásnyújtás szabadsága gyakorlását? |
|
7.9.2020 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 297/32 |
A tribunal du travail francophone de Bruxelles (Belgium) által 2020. június 25-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – CO, ME, GC és 42 további személy kontra MJ, Európai Bizottság, Európai Külügyi Szolgálat, az Európai Unió Tanácsa, EULEX KOSOVO
(C-283/20. sz. ügy)
(2020/C 297/43)
Az eljárás nyelve: francia
A kérdést előterjesztő bíróság
Tribunal du travail francophone de Bruxelles
Az alapeljárás felei
Felperesek: CO, ME, GC és 42 további személy
Alperesek: MJ, Európai Bizottság, Európai Külügyi Szolgálat, az Európai Unió Tanácsa, EULEX KOSOVO
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés
Úgy kell-e értelmezni az Európai Unió koszovói jogállamiság-missziójáról (EULEX KOSOVO) szóló, 2008. február 4-i 2008/124/KKBP tanácsi együttes fellépés (1)2014. június 12-i 2014/349/KKBP tanácsi határozattal (2) történt módosítását megelőző szövege – adott esetben minden más, esetlegesen releváns rendelkezéssel összefüggésben értelmezett – 8. cikkének (3) bekezdését és 10. cikkének (3) bekezdését, hogy az a misszióvezetőt saját nevében és saját javára az EULEX KOSOVO misszió szolgálatában a 2014. június 12-ét megelőző időszakban foglalkoztatott nemzetközi polgári személyzet munkáltatójakénti minőséggel ruházza fel, vagy pedig – figyelemmel különösen a 2008/124/KKBP együttes fellépés 2014. június 12-i módosítását megelőző szövege 8. cikkének (5) bekezdésére és 9. cikkének (3) bekezdésére – úgy, hogy azok munkáltatói minőséggel az Európai Uniót és/vagy az Európai Unió valamely intézményét ruházzák fel, például az Európai Bizottságot, az Európai Külügyi Szolgálatot, az Európai Unió Tanácsát vagy bármely más intézményt, amelynek javára a misszióvezető eddig az időpontig megbízás, hatáskör-átruházás vagy adott esetben meghatározandó bármely más képviseleti forma alapján eljárt?
(2) Az Európai Unió koszovói jogállamiság-missziójáról (EULEX KOSOVO) szóló 2008/124/KKBP együttes fellépés módosításáról szóló 2014/349/KKBP határozat (HL 2014. L 174., 42. o.).
|
7.9.2020 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 297/32 |
A tribunal judiciaire – Bobigny (Franciaország) által 2020. június 30-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – BNP Paribas Personal Finance SA kontra ZD
(C-288/20. sz. ügy)
(2020/C 297/44)
Az eljárás nyelve: francia
A kérdést előterjesztő bíróság
Tribunal Judiciaire – Bobigny
Az alapeljárás felei
Felperes: BNP Paribas Personal Finance SA
Alperes: ZD
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
|
1) |
Az alapügyben vizsgáltakhoz hasonló olyan kikötések, amelyek többek között akként rendelkeznek, hogy a svájci frank a kirovó pénznem, az euró pedig a lerovó pénznem, és amelyek hatására a kölcsönfelvevő viseli az árfolyamkockázatot, a szerződésnek a 93/13 irányelv (1) 4. cikkének (2) [bekezdése] értelmében vett elsődleges tárgyához tartoznak-e, amennyiben nem vitatott az átváltási díjak összege, és vannak olyan kikötések, amelyek adott időpontokban lehetőséget biztosítanak a kölcsönfelvevő számára, hogy előre meghatározott képlet szerint éljen az euróra történő átváltás lehetőségével? |
|
2) |
A közösségi jog hatékony érvényesülésének elve alapján értelmezett 93/13 irányelvvel ellentétes-e az olyan nemzeti ítélkezési gyakorlat, amely az alapügyben vizsgáltakhoz hasonló egy vagy több feltételt azzal az indokkal nyilvánít az irányelv értelmében „világosnak és érthetőnek”, hogy:
és annak ellenére, hogy az ajánlat nem tartalmaz többek között sem az „árfolyamkockázatra” – amelyet a kirovó pénznemben szerzett jövedelem hiányában a kölcsönfelvevő visel –, sem a „kamatkockázatra” vonatkozó kifejezett hivatkozást? |
|
3) |
Abban az esetben, ha a második kérdésre igenlő választ kell adni, a közösségi jog hatékony érvényesülésének elve alapján értelmezett 93/13 irányelvvel ellentétes-e az olyan nemzeti ítélkezési gyakorlat, amely az alapügyben vizsgáltakhoz hasonló egy vagy több olyan feltételt arra tekintettel nyilvánít az irányelv értelmében „világosnak és érthetőnek”, hogy egy eredetileg 20 éves időtartamú szerződésben a [második] kérdésben említett elemek kizárólag a lerovó pénznemnek a kirovó pénznemhez képest 5,27 %-os leértékelődésére vonatkozó szimulációval egészülnek ki, anélkül hogy a továbbiakban megjelenne a „kockázat” vagy a „nehézség” kifejezés? |
|
4) |
Az eladót, illetve a szolgáltatót, vagy pedig a fogyasztót terheli-e valamely feltételnek a 93/13 irányelv értelmében vett „világos és érthető” jellegére vonatkozó – a szerződéskötés körülményeire is kiterjedő – bizonyítás? |
|
5) |
Ha a feltétel világos és érthető jellegére vonatkozó bizonyítás az eladót vagy a szolgáltatót terheli, a 93/13 irányelvvel ellentétes-e az olyan nemzeti ítélkezési gyakorlat, amely az értékesítési módszerekkel kapcsolatos dokumentumok birtokában megállapítja, hogy a kölcsönfelvevők kötelezettsége annak bizonyítása egyrészt, hogy az e dokumentumokban foglalt információk nekik szóltak, másrészt, hogy a banktól kapták ezeket, vagy éppen ellenkezőleg, ezen irányelv ezekhez az adatokhoz azon vélelem kapcsolását írja elő, amely szerint az e dokumentumokban szereplő információkat – akár szóban – közölték a kölcsönfelvevőkkel, ezen egyszerű vélelem megdöntése pedig az eladó vagy a szolgáltató – aki az általa választott közvetítők által közölt információkért felel – feladata? |
|
6) |
Tekintettel arra, hogy egyfelől az eladó vagy a szolgáltató a fogyasztóhoz képest jelentékenyebb eszközökkel bír az árfolyamkockázat előrejelzéséhez, másfelől az eladó vagy szolgáltató korlátozott kockázatot visel, míg a fogyasztó nem, jelentős egyenlőtlenség fennállása körvonalazható-e az alapügyben vizsgálthoz hasonló olyan szerződés esetében, amelyben mind a két fél viseli az árfolyamkockázatot? |
(1) A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv (HL 1993. L 95., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 288. o.).
|
7.9.2020 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 297/34 |
A cour d'appel de Paris (Franciaország) által 2020. június 30-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – IB kontra FA
(C-289/20. sz. ügy)
(2020/C 297/45)
Az eljárás nyelve: francia
A kérdést előterjesztő bíróság
Cour d'appel de Paris
Az alapeljárás felei
Felperes: IB
Alperes: FA
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés
Amennyiben – mint a jelen ügyben is – a ténybeli körülményekből kitűnik, hogy az egyik házastárs életét két tagállam között osztja meg, a 2201/2003/EK (1) rendelet 3. cikke értelmében és alkalmazása céljából tekinthető-e úgy, hogy e házastárs két tagállamban rendelkezik szokásos tartózkodási hellyel, miáltal – amennyiben az e cikkben felsorolt feltételek mindkét tagállamban teljesülnek – e két állam bíróságai egyaránt joghatósággal rendelkeznek arra, hogy a házasság felbontásáról határozzanak?
(1) A házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendelet (HL 2003. L 338., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 6. kötet, 243. o.; helyesbítések: HL 2013. L 82., 63. o.; HL 2018. L 33., 5. o.)
|
7.9.2020 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 297/34 |
A Satversmes tiesa (Lettország) által 2020. június 30-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – AS Latvijas Gāze kontra Latvijas Republikas Saeima, Sabiedrisko pakalpojumu regulēšanas komisija
(C-290/20. sz. ügy)
(2020/C 297/46)
Az eljárás nyelve: lett
A kérdést előterjesztő bíróság
Satversmes tiesa
Az alapeljárás felei
Felperes: AS Latvijas Gāze
Alperesek: Latvijas Republikas Saeima, Sabiedrisko pakalpojumu regulēšanas komisija
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
|
1) |
Úgy kell-e értelmezni a 2009/73/EK irányelv (1) 23. cikkét és 32. cikkének (1) bekezdését, hogy a tagállamoknak olyan jogi szabályozást kell elfogadniuk, amely szerint egyfelől valamennyi végső felhasználó kiválaszthatja, hogy milyen típusú hálózathoz – szállító vagy elosztó hálózat – csatlakozik, másfelől pedig a rendszerüzemeltető köteles számára megengedni a szóban forgó hálózathoz történő csatlakozást? |
|
2) |
Úgy kell-e értelmezni a 2009/73/EK irányelv 23. cikkét, hogy a tagállamoknak olyan jogi szabályozást kell elfogadniuk, amelynek értelmében a földgázszállító hálózathoz történő csatlakozás csak a nem háztartási végfelhasználók (tehát kizárólag az ipari felhasználók) számára megengedett? |
|
3) |
Úgy kell-e értelmezni a 2009/73/EK irányelv 23. cikkét és különösen az „új ipari felhasználó” fogalmát, hogy az említett cikk azt a kötelezettséget írja elő, miszerint a tagállamoknak olyan jogi szabályozást kell elfogadniuk, amely értelmében a földgázszállító hálózathoz történő csatlakozás csak az olyan, nem háztartási végfelhasználók (tehát kizárólag az ipari felhasználók) számára megengedett, akik korábban nem csatlakoztak az elosztó hálózathoz? |
|
4) |
Úgy kell-e értelmezni a 2009/73/EK irányelv 2. cikkének 3. pontját és 23. cikkét, hogy azokkal ellentétes az olyan tagállami jogi szabályozás, amely szerint a földgázszállítás magában foglalja a földgáznak közvetlenül a végső felhasználó földgázellátó hálózatára történő szállítását? |
(1) A földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 2009/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2009. L 211., 94. o.).
|
7.9.2020 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 297/35 |
A Conseil d’État (Franciaország) által 2020. július 6-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Icade Promotion Logement SAS kontra Ministère de l’Action et des Comptes publics
(C-299/20. sz. ügy)
(2020/C 297/47)
Az eljárás nyelve: francia
A kérdést előterjesztő bíróság
Conseil d’État
Az alapeljárás felei
Felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél: Icade Promotion Logement SAS
Ellenérdekű fél: Ministère de l’Action et des Comptes publics
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
|
1) |
A 2006. november 28-i irányelv (1) 392. cikkét úgy kell-e értelmezni, hogy az az árrés adóztatására vonatkozó szabályozás alkalmazását az olyan ingatlanokkal kapcsolatos értékesítési ügyletekre korlátozza, amelyek megszerzése az hozzáadottérték-adó hatálya alá tartozott anélkül, hogy az azokat újraértékesítő adóalany jogosult lett volna ezen adó levonására? Vagy lehetővé teszi e szabályozás alkalmazását olyan ingatlanokkal kapcsolatos értékesítési ügyletekre, amelyek megszerzése nem tartozott ezen adó hatálya alá akár azért, mert e megszerzés nem tartozik az adó hatálya alá, vagy azért, mert bár annak hatálya alá tartozik, de mentesül alóla? |
|
2) |
A 2006. november 28-i irányelv 392. cikkét úgy kell-e értelmezni, hogy az kizárja az árrés adóztatására vonatkozó szabályozás alkalmazását az építési telkekkel kapcsolatos értékesítési ügyletekre az alábbi két esetben:
|
(1) A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (HL 2006. L 347., 1. o.; helyesbítések: HL 2007. L 335., 60. o.; HL 2015. L 323., 31. o.).
|
7.9.2020 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 297/36 |
2020. július 22-én benyújtott kereset – Európai Bizottság kontra Osztrák Köztársaság
(C-328/20. sz. ügy)
(2020/C 297/48)
Az eljárás nyelve: német
Felek
Felperes: Európai Bizottság (képviselők: D. Martin, B.-R. Killmann meghatalmazottak)
Alperes: Osztrák Köztársaság
Kereseti kérelmek
|
— |
A Bíróság állapítsa meg, hogy az Osztrák Köztársaság a családi támogatás és a gyermekek után járó adójóváírás tekintetében az olyan munkavállalókat érintő kiigazítási mechanizmus bevezetésével, akiknek a gyermekei állandó jelleggel egy másik tagállamban rendelkeznek lakóhellyel, megsértette a 883/2004/EK rendelet (1) 7. és 67. cikkéből, a 883/2004 rendelet 4. cikkéből, valamint a 492/2011/EU rendelet (2) 7. cikkének (2) bekezdéséből eredő kötelezettségeit; |
|
— |
állapítsa meg, hogy az Osztrák Köztársaság ezenkívül a család bónusz plusz, az egyetlen munkajövedelemmel rendelkezőknek járó adójóváírás, a gyermeket egyedül nevelőknek járó adójóváírás, valamint a tartásdíj után járó adójóváírás tekintetében az olyan migráns munkavállalókat érintő kiigazítási mechanizmus bevezetésével, akiknek a gyermekei állandó jelleggel egy másik tagállamban rendelkeznek lakóhellyel, megsértette a 492/2011 rendelet 7. cikkének (2) bekezdéséből eredő kötelezettségeit; |
|
— |
az Osztrák Köztársaságot kötelezze a költségek viselésére. |
Jogalapok és fontosabb érvek
Ausztria az Ausztriában dolgozó személyek számára gyermekeik javára egységes átalány formájában családi ellátást, a családi támogatás és a gyermekek után járó adójóváírás szociális kedvezményét, valamint a család bónusz plusz, az egyetlen munkajövedelemmel rendelkezőknek járó adójóváírás, a gyermeket egyedül nevelőknek járó adójóváírás, valamint a tartásdíj után járó adójóváírás adókedvezményét biztosítja. Az osztrák szabályok 2019. január 1-je óta előírják, hogy ezeket az állami támogatásokat azon tagállam általános árszintje szerint kell kiigazítani, amelyben a gyermek állandó jelleggel tartózkodik.
Első jogalap:
A Bizottság arra hivatkozik, hogy a családi támogatás és a gyermek után járó adójóváírás a 883/2004 rendelet értelmében vett családi ellátásnak minősül. E rendelet 7. és 67. cikke tiltja, hogy valamely tagállam a családi ellátások biztosítását vagy azok mértékét attól tehesse függővé, hogy a kereső tevékenységet folytató személy családtagjai a szolgáltatást nyújtó tagállamban rendelkezzenek lakóhellyel. A kiigazítás bevezetésével azonban Ausztria a gyermekek javára biztosított családi ellátásokat illetően pontosan aszerint dönt, hogy a gyermek melyik tagállamban rendelkezik lakóhellyel. Ausztria ezáltal sérti a 883/2004 rendelet 7. és 67. cikkét.
Második jogalap:
A Bizottság továbbá arra hivatkozik, hogy a kiigazítás, ahogyan azt Ausztria bevezette, a jogosult személyeket, akiknek a gyermekei magasabb árszinttel rendelkező tagállamokban rendelkeznek lakóhellyel, kedvezőbb helyzetbe hozza azon személyekhez képest, akiknek a gyermekei Ausztriában rendelkeznek lakóhellyel, miközben azokat a személyeket, akiknek a gyermekei alacsonyabb árszinttel rendelkező tagállamokban rendelkeznek lakóhellyel, kedvezőtlenebb elbánásban részesíti. A kiigazítás bevezetésekor Ausztria azonban a nemzeti költségvetés olyan megtakarításából indult ki, amely csak azt jelentheti, hogy az ilyen ellátásoknak és kedvezményeknek több olyan kedvezményezettje van, akiknek a gyermeke az Ausztriánál alacsonyabb árszinttel rendelkező tagállamokban rendelkezik lakóhellyel.
A kiigazítási mechanizmussal Ausztria ezért végeredményben a migráns munkavállalók tekintetében közvetett hátrányos megkülönböztetést valósít meg. E hátrányos megkülönböztetés igazolására nem áll fenn jogszerű cél. Ausztria ezáltal megsértette a családi támogatás és a gyermekek után járó adójóváírás tekintetében az egyenlő bánásmód elvét, amit a 883/2004 rendelet 4. cikke és a 492/2011 rendelet 7. cikkének (2) bekezdése ír elő, továbbá a család bónusz plusz, az egyetlen munkajövedelemmel rendelkezőknek járó adójóváírás, a gyermeket egyedül nevelőknek járó adójóváírás, valamint a tartásdíj után járó adójóváírás tekintetében a 492/2011 rendelet 7. cikkének (2) bekezdésében előírt egyenlő bánásmód elvét.
(1) A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2004. L 166., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 5. kötet, 72. o.).
(2) A munkavállalók Unión belüli szabad mozgásáról szóló, 2011. április 5-i 492/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2011. L 141., 1. o.).
|
7.9.2020 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 297/37 |
A Törvényszék (kibővített első tanács) T-607/17. sz., Volotea kontra Bizottság ügyben 2020. május 13-án hozott ítélete ellen a Volotea, SA által 2020. július 22-én benyújtott fellebbezés
(C-331/20. P. sz. ügy)
(2020/C 297/49)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Fellebbező: Volotea, SA (képviselők: M. Carpagnano avvocato, M. Nordmann Rechtsanwalt)
A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság
A fellebbező kérelmei
A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:
|
— |
helyezze hatályon kívül a megtámadott ítélet rendelkező részének 1) és 2) pontját; |
|
— |
a fellebbezőt érintő részében semmisítse meg az Olaszország által szardíniai repülőterek számára közszolgáltatási kötelezettségekért nyújtott kompenzáció formájában végrehajtott SA.33983 számú állami támogatásról szóló, 2016. július 29-i bizottsági határozat (1) 1. cikkének (2), (3) és (4) bekezdését, valamint az abban elrendelt visszatéríttetést. |
Másodlagosan:
|
— |
helyezze hatályon kívül a megtámadott ítélet rendelkező részének 1) és 2) pontját; |
|
— |
az ügyet utalja vissza a Törvényszék elé. |
Ezenkívül a fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság kötelezze a Bizottságot a költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
A Törvényszék tévesen alkalmazta az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatás fogalmát. Konkrétabban a Bíróság tévesen alkalmazta a gazdasági előny fogalmát, túllépte hatáskörét azáltal, hogy az Európai Bizottság indokolását a sajátjával váltotta fel, és tévesen ítélte meg a szelektivitás, az állami források és a versenytorzulás kritériumát.
A Törvényszék az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdésének c) pontja, valamint a repülőterek finanszírozására és a regionális repülőterekről közlekedő légitársaságoknak nyújtott indulási célú állami támogatásokra vonatkozó közösségi iránymutatások alapján tévesen állapította meg állami támogatás fennállását.
A Törvényszék a visszatéríttetés elrendelésekor nem vette figyelembe a bizalomvédelem elvét, tévesen nem ismerte el az EUMSZ 296. cikk második bekezdésének az Európai Bizottság által nyújtott megfelelő indokolás hiánya miatti megsértését, és megsértette a fellebbező hatékony jogorvoslathoz való jogát.
(1) Az SA.33983 (2013/C) (korábbi 2012/NN) (korábbi 2011/N) számú állami támogatásról – Olaszország – Közszolgáltatási kötelezettségekért [ÁGÉSZ] nyújtott kompenzáció a szardíniai repülőterek számára – szóló, 2016. július 29-i (EU) 2017/1861 bizottsági határozat (HL 2017. L 268., 1. o.).
|
7.9.2020 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 297/38 |
A Törvényszék (kibővített első tanács) T-8/18. sz., easyJet Airline kontra Bizottság ügyben 2020. május 13-án hozott ítélete ellen az easyJet Airline Co. Ltd által 2020. július 23-án benyújtott fellebbezés
(C-343/20. P. sz. ügy)
(2020/C 297/50)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Fellebbező: easyJet Airline Co. Ltd (képviselők: J. Rivas Andrés avocat és A. Manzaneque Valverde abogada)
A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság
A fellebbező kérelmei
A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság
|
— |
helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet és/vagy semmisítse meg az SA.33983 (2013/C) (korábbi 2012/NN) (korábbi 2011/N) számú állami támogatásról – Olaszország – Közszolgáltatási kötelezettségekért [ÁGÉSZ] nyújtott kompenzáció a szardíniai repülőterek számára – szóló, 2016. július 29-i (EU) 2017/1861 bizottsági határozatot (1) a fellebbezőt érintő részében; |
|
— |
másodlagosan helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet és az ügyet újabb határozat meghozatala céljából utalja vissza a Törvényszék elé; és |
|
— |
a Bizottságot kötelezze a jelen eljárásban és az elsőfokú eljárásban felmerült költségek viselésére. |
Jogalapok és fontosabb érvek
A fellebbező előadja, hogy a megtámadott ítéletet az alábbi négy ok miatt hatályon kívül kell helyezni:
Először, a megtámadott ítélet téves jogalkalmazáson alapul, amennyiben az állami támogatás megvalósulására vonatkozó két feltétel (állami források és előny) vizsgálatát összemossa.
Másodszor, a megtámadott ítélet téves jogalkalmazáson alapul, amennyiben azt állapítja meg, hogy a piacgazdasági szereplő tesztet a jelen ügyben nem lehetett alkalmazni. A Törvényszék tévesen állapította meg, hogy a repülőtér-üzemeltetők saját forrásokból történő hozzájárulása nem volt jelentős mértékű, és nem piacgazdasági magánszereplőként léptek fel. Továbbá a megtámadott ítéletben a piacgazdasági szereplő teszt alkalmazásának kizárására vonatkozó érvelés sérti az EUMSZ 345. cikket, az egyenlő bánásmód elvét, a hátrányos megkülönböztetés tilalmát és az easyJet védelemhez való jogát.
Harmadszor, a megtámadott ítélet téves jogalkalmazáson alapul, amennyiben azt állapítja meg, hogy a repülőtér-üzemeltetők a Szardínia autonóm régió egyszerű közvetítőiként jártak el.
Negyedszer, a megtámadott ítélet téves jogalkalmazáson alapul i. a regionális program végső kedvezményezettjeinek; ii. a közvetett előnynek; és iii. a program másodlagos hatásainak meghatározását illetően.
Törvényszék
|
7.9.2020 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 297/39 |
2020. június 15-én benyújtott kereset – Pollinis France kontra Bizottság
(T-371/20. sz. ügy)
(2020/C 297/51)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Felperes: Pollinis France (Párizs, Franciaország) (képviselő: C. Lepage ügyvéd)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
|
— |
semmisítse meg az Európai Bizottság azon hallgatólagos határozatát, amely az 1049/2001/EK rendelet (1) 8. cikkének (3) bekezdése értelmében elutasította a GESTDEM 2020/0498. nyilvántartási számú dokumentumokhoz való hozzáférés iránti megerősítő kérelmet; |
|
— |
kötelezze az Európai Bizottságot, hogy az eljárási szabályzat 134. cikke (1) bekezdésének megfelelően fizessen a felperesnek költségek címén 3 000 EUR összeget. |
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes három jogalapra hivatkozik.
|
1. |
Első, arra alapított jogalap, hogy a megtámadott határozat sérti az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (3) bekezdésének második albekezdését, mivel az Európai Bizottság nem indokolta a döntéshozatali eljárás védelmére vonatkozó kivétel alkalmazását. |
|
2. |
Második, arra alapított jogalap, hogy a megtámadott határozat sérti az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (3) bekezdésének második albekezdését, mivel az érintett dokumentumok közzétételéhez nyomós közérdek fűződik, így azokhoz a „jogalkotási dokumentumokhoz” biztosítotthoz hasonló, szélesebb hozzáférést kell biztosítani. |
|
3. |
Harmadik, arra alapított jogalap, hogy a megtámadott határozat sérti az 1367/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 6. cikkének (1) bekezdését, mivel az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (3) bekezdésében foglalt kivételt még szigorúbban kell értelmezni és alkalmazni, amennyiben a kért információk a környezetbe történő kibocsátásokra vonatkoznak. |
(1) Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2001. L 145., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 331. o.).
(2) A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról szóló, 2006. szeptember 6-i 1367/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2006. L 264., 13. o.).
|
7.9.2020 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 297/39 |
2020. június 20-án benyújtott kereset – Datax kontra REA
(T-381/20. sz. ügy)
(2020/C 297/52)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Felperes: Datax sp. z o.o. (Varsó, Lengyelország) (képviselő: J. Bober ügyvéd)
Alperes: Kutatási Végrehajtó Hivatal
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
|
— |
Semmisítse meg a 2019. november 13-i határozatot (2019. november 13-i ARES 2019 7018535. sz. határozat), amely részlegesen elutasítja a támogatható költségeket, előírja az uniós hozzájárulás visszafizetését, és kötbér megfizetésére kötelezi a felperest; |
|
— |
a Kutatási Végrehajtó Hivatalt kötelezze az eljárás költségeinek, köztük a felperes részéről a Törvényszék előtti jogi képviselettel összefüggésben felmerülő költségeknek a viselésére. |
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes nyolc jogalapra hivatkozik.
|
1. |
Az első, a megállapított tényállással kapcsolatos hibákra és a lengyel munkajog megsértésére alapított jogalap. |
|
2. |
A második, az uniós jog alapvető elveinek, különösen a jogállamiság elvének a megsértésére alapított jogalap. |
|
3. |
A harmadik, a felperes által elkövetett szabálytalanságok hiányára alapított jogalap. |
|
4. |
A negyedik, az arányosság elve alkalmazásának elmulasztására alapított jogalap. |
|
5. |
Az ötödik, a támogatási megállapodások felperes általi megsértésével kapcsolatos téves állításra alapított jogalap. |
|
6. |
A hatodik, másodlagosan előadott, arra alapított jogalap, hogy a megtámadott határozatot az Európai Bizottság helyett tévesen bocsátotta ki a REA, azaz egy uniós végrehajtó hivatal. |
|
7. |
A hetedik, harmadlagosan előadott, a Belga Királyság jogának megsértésére alapított jogalap. |
|
8. |
A nyolcadik, negyedlegesen előadott, az alperes pénzügyi követeléseinek elévülésére alapított jogalap. |
|
7.9.2020 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 297/40 |
2020. június 19-én benyújtott kereset – Flašker kontra Bizottság
(T-392/20. sz. ügy)
(2020/C 297/53)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Felperes: Petra Flašker (Grosuplje, Szlovénia) (képviselő: K. Zdolšek ügyvéd)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
|
— |
semmisítse meg az SA.43546 – A Lekarna Ljubljanának nyújtott állítólagos támogatás ügyben 2020. március 24-én hozott európai bizottsági határozatot, amely hivatalos vizsgálati eljárás megindítása nélkül állapítja meg, hogy a felperes által kifogásolt intézkedések nem minősülnek állami támogatásnak; |
|
— |
az Európai Bizottságot kötelezze saját költségei, valamint a felperes részéről felmerült költségek viselésére. |
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresetének alátámasztása érdekében a felperes három jogalapra hivatkozik.
|
1. |
Az első jogalap arra vonatkozik, hogy a megtámadott határozat indokolása olyan lényegi ellentmondásokat tartalmaz, amelyek az EUMSZ 296. cikkben előírt indokolási kötelezettség megsértését valósítják meg. |
|
2. |
A második jogalap a Bizottság azon következtetésével kapcsolatos ténybeli hibákra és téves jogalkalmazásra vonatkozik, amely szerint az intézkedések létező támogatásnak minősülnek.
|
|
3. |
A harmadik jogalap arra vonatkozik, hogy az első két jogalap keretében ismertetett ténybeli hibák és téves jogalkalmazás a Bizottság által ezen ügyre vonatkozóan lefolytatott értékelés, valamint a határozat elfogadása előtt a releváns tények elégtelen vizsgálata tekintetében elegendő olyan nehézséget tárnak fel, amelyek hivatalos vizsgálati eljárást tettek volna indokolttá. E nehézségekhez hozzáadódnak egyéb, a jelen harmadik jogalap keretében előadott eljárási nehézségek. E nehézségek mellett a Bizottság köteles lett volna megindítani a hivatalos vizsgálati eljárást, azáltal pedig, hogy ezt megtagadta, megsértette a felperesnek az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdéséből eredő eljárási jogait. |
|
7.9.2020 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 297/41 |
2020. június 27-én benyújtott kereset – Global Translation Solutions kontra Bizottság
(T-404/20. sz. ügy)
(2020/C 297/54)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Felperes: Global Translation Solutions (Valletta, Málta) (képviselő: C. Mifsud-Bonnici, ügyvéd)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
|
— |
semmisítse meg az alperes 2020. április 17-i határozatait, amelyekkel i) a TRAD19 közbeszerzési eljárás keretében a 22. tételt EN> MT a nyertes ajánlattevőnek ítélték oda, és ii) elutasították a felperesnek a 22. tételre vonatkozóan benyújtott ajánlatát, valamint az alperes minden vonatkozó határozatát; |
|
— |
az alperest kötelezze a költségek viselésére. |
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes négy jogalapra hivatkozik.
|
1. |
Az első jogalap azon alapul, hogy az alperes 2020. április 17-i határozatai, amelyekkel i) a TRAD19 közbeszerzési eljárás keretében a 22. tételt EN> MT a nyertes ajánlattevőnek ítélték oda, és ii) elutasították a felperesnek a 22. tételre vonatkozóan benyújtott ajánlatát, jogellenesek, mivel azok a szövegellenőrzés értékelésére szolgáló standard pontozási rendszer megfogalmazásában mutatkozó súlyos és nyilvánvaló értékelési hibákon alapulnak. |
|
2. |
A második jogalap azon alapul, hogy az alperes 2020. április 17-i határozatai, amelyekkel i) a TRAD19 közbeszerzési eljárás keretében a 22. tételt EN> MT a nyertes ajánlattevőnek ítélték oda, és ii) elutasították a felperesnek a 22. tételre vonatkozóan benyújtott ajánlatát, jogellenesek, mivel a standard pontozási rendszer megfogalmazása jogsértő volt, és sértette többek között a költségvetési rendelet (1) 160. cikkének 81) bekezdését, továbbá ellentétes volt az uniós jog általános elveivel, a közbeszerzést is beleértve, többek között az egyenlő bánásmód és az átláthatóság elvével. |
|
3. |
A harmadik jogalap azon alapul, hogy az alperes 2020. április 17-i határozatai, amelyekkel i) a TRAD19 közbeszerzési eljárás keretében a 22. tételt EN> MT a nyertes ajánlattevőnek ítélték oda, és ii) elutasították a felperesnek a 22. tételre vonatkozóan benyújtott ajánlatát, jogellenesek, mivel az alperes nem indokolta az uniós jog és a Bíróság ítélkezési gyakorlata által megkövetelt módon a felperes ajánlatának elutasítását. |
|
4. |
A negyedik jogalap azon alapul, hogy az alperes 2020. április 17-i határozatai, amelyekkel i) a TRAD19 közbeszerzési eljárás keretében a 22. tételt EN> MT a nyertes ajánlattevőnek ítélték oda, és ii) elutasították a felperesnek a 22. tételre vonatkozóan benyújtott ajánlatát, jogellenesek, mivel a felperesnek az ajánlattevővel 2020. április 17-e után folytatott levélváltásában tanúsított magatartása, különösen a standard pontozási rendszert és az „előre meghatározott hibákat” illetően sértette a gondosság és a megfelelő ügyintézés, valamint a közbeszerzés általános elveit. |
(1) Az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2018. L 193., 1. o.).
|
7.9.2020 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 297/42 |
2020. július 3-án benyújtott kereset – KT kontra EBB
(T-415/20. sz. ügy)
(2020/C 297/55)
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Felperes: KT (képviselő: L. Levi, ügyvéd)
Alperes: Európai Beruházási Bank
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
|
— |
a jelen keresetet nyilvánítsa elfogadhatónak és megalapozottnak, az ebben található jogellenességi kifogást is beleértve; |
|
— |
következésképpen:
|
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes hat jogalapra hivatkozik.
|
1. |
Az első, a védelemhez való jog, és különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája 41. cikkének megsértésére alapított jogalap. |
|
2. |
A második, az aktus kibocsátója hatáskörének túllépésére alapított jogalap. |
|
3. |
A harmadik, az észszerű határidő, és különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája 41. cikkének megsértésére alapított jogalap. |
|
4. |
A negyedik, a pártatlanság elvének megsértésére alapított jogalap. A felperes egyrészt jogellenességi kifogásra hivatkozik, mivel szerinte az Európai Beruházási Bank (EBB) személyzeti szabályzatának 40. cikke sérti a pártatlanság elvét az objektív pártatlanságot illetően. Másrészt a felperes azt állítja, hogy az EBB által lefolytatott eljárás megsértette a pártatlanság elvét a szubjektív pártatlanságot illetően. |
|
5. |
Az ötödik, nyilvánvaló értékelési hibákra, valamint a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok megsértésére alapított jogalap. |
|
6. |
A hatodik, az arányosság elvének megsértésére alapított jogalap. |
|
7.9.2020 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 297/43 |
2020. július 3-án benyújtott kereset – KU kontra EKSZ
(T-425/20. sz. ügy)
(2020/C 297/56)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Felperes: KU (képviselő: R. Wardyn ügyvéd)
Alperes: Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ)
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
|
— |
semmisítse meg az EKSZ 2019. szeptember 17-i, a felperes segítségnyújtás iránti kérelmét elutasító határozatát; |
|
— |
semmisítse meg a felperes által a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése alapján benyújtott panaszt elutasító 2020. április 3-i határozatot; |
|
— |
kötelezze az alperest arra, hogy fizessen a felperesnek 15 000 eurót az őt ért zaklatásért való megfelelő kártérítésként; |
|
— |
az alperest kötelezze a költségek viselésére. |
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes négy jogalapra hivatkozik.
|
1. |
Az első jogalap az indokolás elégtelenségére és a bizonyítékok megvizsgálásának elmulasztására vonatkozik.
|
|
2. |
A második jogalap jogban való tévedésre vonatkozik: a személyzeti szabályzat 12a. cikkének megsértésére.
|
|
3. |
A harmadik jogalap nyilvánvaló értékelési hiba elkövetésére vonatkozik.
|
|
4. |
A negyedik jogalap a segítségnyújtási kötelezettség megsértésére vonatkozik: a személyzeti szabályzat 24. cikkének megsértésére.
|
|
7.9.2020 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 297/44 |
2020. július 7-én benyújtott kereset – JR kontra Bizottság
(T-435/20. sz. ügy)
(2020/C 297/57)
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Felperes: JR (képviselők: L. Levi és A. Champetier ügyvédek)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
|
— |
nyilvánítsa a jelen keresetet elfogadhatónak és megalapozottnak; |
|
— |
következésképpen:
|
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes két jogalapra hivatkozik.
|
1. |
Az első jogalap a nyilvánvaló értékelési hibán és a versenyvizsga-bizottság működésére vonatkozó szabályok megsértésén alapul. |
|
2. |
A második jogalap az indokolási kötelezettség megsértésén, valamint a megfelelő ügyintézés elvének megsértésén alapul. |
|
7.9.2020 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 297/44 |
2020. július 10-én benyújtott kereset – Jindal Saw és Jindal Saw Italia kontra Bizottság
(T-440/20. sz. ügy)
(2020/C 297/58)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Felperesek: Jindal Saw Ltd (Újdelhi, India), Jindal Saw Italia SpA (Trieszt, Olaszország) (képviselők: R. Antonini, E. Monard és B. Maniatis ügyvédek)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:
|
— |
semmisítse meg a Törvényszék T-301/16. sz. ügyben hozott ítéletét követően az Indiából származó alakítható öntöttvasból (más néven gömbgrafitos öntöttvasból) készült csövek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak a Jindal Saw Limited tekintetében történő ismételt kivetéséről szóló, 2020. április 15-i (EU) 2020/527 bizottsági végrehajtási rendeletet; |
|
— |
kötelezze a Bizottságot az eljárás költségeinek viselésére. |
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek hét jogalapra hivatkoznak.
|
1. |
Az első jogalap az 1225/2009/EK rendelet 10. cikke (1) bekezdésének és a visszaható hatály tilalma általános elvének megsértésén alapul. |
|
2. |
A második jogalap a visszaható hatály tilalma általános elvének és a jogbiztonság általános elvének megsértésén alapul. |
|
3. |
A harmadik jogalap az EUMSZ 266. és EUMSZ 264. cikk megsértésén alapul. |
|
4. |
A negyedik jogalap az arányosság elvének, valamint az EUSZ 5. cikk (1) és (4) bekezdésének megsértésén alapul. |
|
5. |
Az ötödik jogalap a hatékony jogorvoslathoz való jognak és az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikkének megsértésén alapul. |
|
6. |
A hatodik jogalap az Uniós Vámkódex 103. cikkének és az EUMSZ 296. cikknek a megsértésén alapul. |
|
7. |
A hetedik jogalap azon alapul, hogy a Bizottságnak nincs hatásköre a Jindal behozatalai nyilvántartásba vételének elrendelésére, valamint azon, hogy a Bizottság megsértette az 1225/2009/EK rendelet 14. cikkének (5) bekezdését. |
|
7.9.2020 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 297/45 |
2020. július 10-én benyújtott kereset – Jindal Saw és Jindal Saw Italia kontra Bizottság
(T-441/20. sz. ügy)
(2020/C 297/59)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Felperesek: Jindal Saw Ltd (Újdelhi, India), Jindal Saw Italia SpA (Trieszt, Olaszország) (képviselők: R. Antonini, E. Monard és B. Maniatis ügyvédek)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:
|
— |
semmisítse meg a Törvényszék T-300/16. sz. ügyben hozott ítéletét követően az Indiából származó alakítható öntöttvasból (más néven gömbgrafitos öntöttvasból) készült csövek behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vámnak a Jindal Saw Limited tekintetében történő ismételt kivetéséről szóló, 2020. április 15-i (EU) 2020/526 bizottsági végrehajtási rendeletet; |
|
— |
kötelezze a Bizottságot ezen eljárás költségeinek viselésére. |
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek hét jogalapra hivatkoznak.
|
1. |
Az első jogalap az 597/2009/EK rendelet 16. cikke (1) bekezdésének és a visszaható hatály tilalma általános elvének megsértésén alapul. |
|
2. |
A második jogalap a visszaható hatály tilalma általános elvének és a jogbiztonság általános elvének megsértésén alapul. |
|
3. |
A harmadik jogalap az EUMSZ 266. és EUMSZ 264. cikk megsértésén alapul. |
|
4. |
A negyedik jogalap az arányosság elvének, valamint az EUSZ 5. cikk (1) és (4) bekezdésének megsértésén alapul. |
|
5. |
Az ötödik jogalap a hatékony jogorvoslathoz való jognak és az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikkének megsértésén alapul. |
|
6. |
A hatodik jogalap az Uniós Vámkódex 103. cikkének és az EUMSZ 296. cikknek a megsértésén alapul. |
|
7. |
A hetedik jogalap azon alapul, hogy a Bizottságnak nincs hatásköre a Jindal behozatalai nyilvántartásba vételének elrendelésére, valamint azon, hogy a Bizottság megsértette az 597/2009/EK rendelet 24. cikkének (5) bekezdését. |
|
7.9.2020 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 297/46 |
2020. július 13-án benyújtott kereset – Grangé és Van Strydonck kontra EUIPO – Nema (âme)
(T-442/20. sz. ügy)
(2020/C 297/60)
A keresetlevél nyelve: angol
Felek
Felperesek: Isaline Grangé (Edegem, Belgium) és Alizée Van Strydonck (Strombeek-Bever, Belgium) (képviselő: M. De Vroey ügyvéd)
Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)
A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Nema Srl (San Lazzaro di Savena, Olaszország)
Az EUIPO előtti eljárás adatai
A vitatott védjegy bejelentői: a felperesek
A vitatott védjegy: az âme európai uniós szóvédjegy bejelentése – 17 895 139. sz. védjegybejelentés
Az EUIPO előtti eljárás: felszólalási eljárás
A megtámadott határozat: az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsának 2020. június 4-én hozott határozata (R 2960/2019-4. sz. ügy)
Kereseti kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
|
— |
helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot; |
|
— |
az EUIPO-t és adott esetben a beavatkozó feleket kötelezze a költségek viselésére. |
Jogalap
|
— |
az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése. |
|
7.9.2020 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 297/46 |
2020. július 13-án benyújtott kereset – Sanford kontra EUIPO – Avery Zweckform (Címkék)
(T-443/20. sz. ügy)
(2020/C 297/61)
A keresetlevél nyelve: angol
Felek
Felperes: Sanford LP (Atlanta, Georgia, Amerikai Egyesült Államok) (képviselő: J. Zecher, ügyvéd)
Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)
A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Avery Zweckform GmbH (Oberlaindern/Valley, Németország)
Az EUIPO előtti eljárás adatai
A vitatott formatervezési minta jogosultja: a felperes
A vitatott formatervezési minta: 141999–0002. sz. közösségi formatervezési minta
A megtámadott határozat: az EUIPO harmadik fellebbezési tanácsának 2020. május 15-én hozott határozata (R 2413/2018-3. sz. ügy).
Kereseti kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
|
— |
helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot; |
|
— |
utasítsa el az EUIPO megsemmisítési osztályának 2018. október 25-i határozata ellen a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő másik fél által 2018. december 11-én benyújtott fellebbezést; |
|
— |
az EUIPO-t kötelezze a költségek viselésére, ideértve a fellebbezési eljárás költségeinek viselését is. |
Jogalapok
|
— |
a 6/2002/EK tanácsi rendelet 25. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése; |
|
— |
a 6/2002/EK tanácsi rendelet 6. cikke (1) bekezdése a) pontjának megsértése; |
|
— |
a 6/2002/EK tanácsi rendelet 7. cikke (1) bekezdésének megsértése; |
|
— |
a 6/2002/EK tanácsi rendelet 63. cikke (2) bekezdésének megsértése. |
|
7.9.2020 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 297/47 |
2020. július 13-án benyújtott kereset – VeriGraft kontra Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség
(T-457/20. sz. ügy)
(2020/C 297/62)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Felperes: VeriGraft AB (Gothenburg, Svédország) (képviselő: P. Hansson és M. Persson ügyvédek)
Alperes: Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
|
— |
állapítsa meg, hogy az összesen 258 588,80 euró összeget kitevő költségekkel kapcsolatban a Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség által kibocsátott visszafizetési felszólítás érvénytelen; |
|
— |
állapítsa meg, hogy az összesen 258 588,80 euró összeget kitevő, a Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség által (egészben vagy részben) elutasított költségek elszámolható költségeknek minősülnek; |
|
— |
állapítsa meg, hogy a Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség 106 928,74 összegű terhelési értesítése érvénytelen, valamint |
|
— |
a Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökséget kötelezze a költségek viselésére. |
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresetének alátámasztása érdekében a felperes három fő jogalapra hivatkozik.
|
1. |
Az első jogalap arra vonatkozik, hogy a visszafizetési felszólítás sérti a megfelelő ügyintézéshez való jogot:
|
|
2. |
A második jogalap arra vonatkozik, hogy az elutasított költségek a támogatási megállapodás értelmében elszámolhatók:
|
|
3. |
A harmadik jogalap arra vonatkozik, hogy a terhelési értesítés mindenképp érvénytelen, mivel a VERIGRAFT elutasított költségei a támogatási megállapodás értelmében elszámolhatók:
|
|
7.9.2020 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 297/48 |
2020. július 21-én benyújtott kereset – Eggy Food kontra EUIPO (YOUR DAILY PROTEIN)
(T-464/20. sz. ügy)
(2020/C 297/63)
Az eljárás nyelve: német
Felek
Felperes: Eggy Food GmbH & Co. KG (Osnabrück, Németország) (képviselő: J. Eberhardt ügyvéd)
Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)
Az EUIPO előtti eljárás adatai
A vitatott védjegy: a YOUR DAILY PROTEIN európai uniós ábrás védjegy bejelentése – 17 953 235. sz. védjegybejelentés
A megtámadott határozat: az EUIPO ötödik fellebbezési tanácsának 2020. május 8-án hozott határozata (R 2235/2019-5. sz. ügy)
Kereseti kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
|
— |
helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot; |
|
— |
rendelje el a 17 953 235. sz. védjegybejelentés közzétételét; |
|
— |
az EUIPO-t kötelezze a költségek viselésére. |
Jogalapok
|
— |
az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikke (1) bekezdése b) és c) pontjának megsértése; |
|
— |
az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikke (2) bekezdésének megsértése. |
|
7.9.2020 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 297/48 |
2020. július 24-én benyújtott kereset – LD kontra Bizottság
(T-474/20. sz. ügy)
(2020/C 297/64)
Az eljárás nyelve: olasz
Felek
Felperes: LD (képviselő: M. Velardo ügyvéd)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék semmisítse meg a következőket:
|
— |
a 2019. június 20-i határozat, amellyel a felperest kizárták az EPSO/AD/371/19. sz. versenyvizsga értékelőközpontjában sorra kerülő vizsgákban való részvételből; |
|
— |
a 2019. október 31-i határozat, amellyel elutasították az EPSO/AD/371/19. sz. versenyvizsgából való kizárás felülvizsgálatára irányuló kérelmet; |
|
— |
a kinevezésre jogosult hatóság 2020. április 22-i határozata, amelyben elutasította a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése alapján benyújtott igazgatási panaszt. |
A felperes emellett kéri, hogy a Törvényszék a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
A jogalapok és fontosabb érvek hasonlóak a T-456/20. sz., LA kontra Bizottság ügyben hivatkozottakhoz.