Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám M.9572 — BMW/Daimler/Ford/Porsche/Hyundai/Kia/IONITY)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2020/C 295/01)

2020. szeptember 1-jén a Bizottság úgy határozott, hogy engedélyezi e bejelentett összefonódást, és a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. E határozat a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 6. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapul. A határozat teljes szövege csak angol nyelven hozzáférhető, és azután teszik majd közzé, hogy az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították belőle. A szöveg megtalálható lesz:

—

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

—	elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/homepage.html?locale=hu) a 32020M9572 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít online hozzáférést az európai uniós jogszabályokhoz.

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

Euroátváltási árfolyamok (1)

2020. szeptember 4.

(2020/C 295/02)

1 euro =

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,1842
JPY	Japán yen	125,79
DKK	Dán korona	7,4403
GBP	Angol font	0,89325
SEK	Svéd korona	10,3688
CHF	Svájci frank	1,0793
ISK	Izlandi korona	164,70
NOK	Norvég korona	10,5768
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	26,435
HUF	Magyar forint	359,60
PLN	Lengyel zloty	4,4514
RON	Román lej	4,8528
TRY	Török líra	8,8215
AUD	Ausztrál dollár	1,6291
CAD	Kanadai dollár	1,5508
HKD	Hongkongi dollár	9,1780
NZD	Új-zélandi dollár	1,7640
SGD	Szingapúri dollár	1,6158
KRW	Dél-Koreai won	1 409,07
ZAR	Dél-Afrikai rand	19,6278
CNY	Kínai renminbi	8,1006
HRK	Horvát kuna	7,5390
IDR	Indonéz rúpia	17 453,41
MYR	Maláj ringgit	4,9138
PHP	Fülöp-szigeteki peso	57,530
RUB	Orosz rubel	88,9730
THB	Thaiföldi baht	37,172
BRL	Brazil real	6,2775
MXN	Mexikói peso	25,5275
INR	Indiai rúpia	86,6780

---

(1)  Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

16/2020. sz. különjelentés

Európai szemeszter: az országspecifikus ajánlások fontos kérdésekkel foglalkoznak, de végrehajtásuk még nem megfelelő

(2020/C 295/03)

Az Európai Számvevőszék tudatja, hogy megjelent az „Európai szemeszter: az országspecifikus ajánlások fontos kérdésekkel foglalkoznak, de végrehajtásuk még nem megfelelő” című 16/2020. sz. különjelentése.

A jelentés elolvasható vagy letölthető a Számvevőszék weboldalán (http://eca.europa.eu).

A tagállamok által a halászat tilalmával összefüggésben nyújtott tájékoztatás

(2020/C 295/04)

A közös halászati politika szabályainak betartását biztosító uniós ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló, 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendelet (1) 35. cikke (3) bekezdésének megfelelően olyan határozat született, amely halászati tilalmat rendel el az alábbi táblázatban foglaltak szerint:

A tilalom bevezetésének dátuma és időpontja	2020.8.18.
Időtartam	2020.8.18–2020.12.31.
Tagállam	Spanyolország
Állomány vagy állománycsoport	COD/1N2AB.
Faj	Közönséges tőkehal (Gadus morhua)
Övezet	Az ICES 1 és 2 övezetek norvég vizei
Halászhajótípus(ok)	---
Hivatkozási szám	11/TQ123

---

(1)  HL L 343., 2009.12.22., 1. o.

A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerinti, nem kisebb jelentőségű termékleírás-módosítás jóváhagyására irányuló kérelem közzététele

(2020/C 295/05)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a módosítási kérelem elleni felszólalásra e közzététel napjától számított három hónapon belül.

AZ OLTALOM ALATT ÁLLÓ EREDETMEGJELÖLÉSEKHEZ/OLTALOM ALATT ÁLLÓ FÖLDRAJZI JELZÉSEKHEZ KAPCSOLÓDÓ TERMÉKLEÍRÁS NEM KISEBB JELENTŐSÉGŰ MÓDOSÍTÁSÁNAK JÓVÁHAGYÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRELEM

Az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének első albekezdése szerinti módosítás jóváhagyására irányuló kérelem

„MUNSTER”/„MUNSTER-GÉROMÉ”

EU-szám: PDO-FR-0125-AM03 – 2019.8.7.

OEM (X) OFJ ( )

1.   Kérelmező csoportosulás és jogos érdek

Név: Syndicat Interprofessionnel du Fromage Munster ou Munster-Géromé

Cím: 1, place de la Gare BP 40007 68 001 Colmar Cedex FRANCE

Tel.: +33 389202089 Fax: +33 389202120

E-mail: sifmunster@calixo.fr

Összetétel: A csoportosulás a „Munster”/„Munster-Géromé” sajt előállításában részt vevő tejtermelőkből, háztáji gazdálkodókból, feldolgozókból és sajtérlelőkből áll. A csoportosulás ennélfogva jogosult a módosítás iránti kérelem benyújtására.

2.   Tagállam vagy Harmadik Ország

Franciaország

3.   A termékleírás módosítással (módosításokkal) érintett rovata

☒	A termék elnevezése

☒	A termék leírása

☒	Földrajzi terület

☒	A származás igazolása

☒	Az előállítás módja

☒

Kapcsolat

☒

Címkézés

☒	Egyéb: az ellenőrző szerv és a csoportosulás elérhetőségei, nemzeti előírások

4.   A módosítás(ok) típusa

☒	Bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti, kisebb jelentőségűnek nem tekinthető módosítása

☐	Bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti, kisebb jelentőségűnek nem tekinthető oly módon történő módosítása, amelyre vonatkozóan nem tettek közzé egységes (vagy azzal egyenértékű) dokumentumot

5.   Módosítás(ok)

5.1.   A termék elnevezése

A „Petit Munster” és a „Petit Munster-Géromé” elnevezéseket törölték. Az elnevezés különböző méretű sajtokat jelöl, amelyek jellemzői megegyeznek, ezért a „petit” (kis méretű) különbségtételnek már nincs jelentősége.

5.2.   A termék leírása

A következő mondat helyébe:

az alábbi mondat lép:

A termék külleme pontosabban kerül leírásra, annak megjelölésével, hogy a „Munster” vagy „Munster-Gérom锄mosott kérgű” sajt, ami az úgynevezett „mosott kérgű” sajtokra jellemző Brevibaterum linens fejlődéséhez kapcsolódik.

Ez a mondat az egységes dokumentumba is bekerült az összefoglaló következő mondatának helyére: „Tehéntejből készült, lágy tésztájú, finom kérgű sajt […].”.

A szöveg a következő mondatokkal egészül ki:

A zsírtartalom 100 gramm sajtra számítva, grammban van megadva. A szárazanyag-tartalmat szintén 100 gramm sajt szárazanyag-tartalmára számítva, grammban kifejezve adják meg.

Ez a mondat az egységes dokumentumba is bekerült az összefoglalóban szereplő „szárazanyag-tartalma legalább 45 %” formula helyett.

A következő bekezdés helyébe:

az alábbi bekezdés lép:

A szöveg a terméket „lapos vagy vastag henger alakú” sajtként írja le, a kétféle létező vastagságnak megfelelően, a korábbi homályos „henger alakú” kifejezés helyett.

Az ellenőrzések nagyobb objektivitása érdekében a leírás a sajtok átmérőit a sajtformák belső méretei szerint adja meg. Ennek oka, hogy a sajtok átmérőjének ellenőrzése a sajt deformálódása következtében pontatlannak bizonyulhatott. Ugyanezen okból a sajtok magasságát mostantól felső határérték korlátozza. Hosszabb érlelés esetén a sajtok behorpadhatnak, amely esetben a mérésnek már nincs értelme.

Emellett a tömeg egy értéktartománnyal van megadva, nem csupán minimumértékkel.

Ez a bekezdés az egységes dokumentumba is bekerült a következő mondat helyén: „henger alakú, 13–19 centiméter átmérőjű, magassága 2,4–8 centiméter, tömege pedig legalább 450 gramm, ugyanakkor létezik kisebb formátumban is (7–12 cm átmérő és 120 gramm).”

A szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

A szöveg a terméket leíró megjelölésekkel egészül ki (a kéreg és a tészta külleme, mikrobiológiai kritériumok, érzékszervi kritériumok) a jobb azonosítás lehetővé tétele érdekében. Emellett pontosításra kerül, hogy a „Munster” vagy „Munster-Géromé” sajt köménymagot tartalmazhat. Ez a tészta ízesítését szolgáló gyakorlat a helyi szokások közé tartozik.

A fenti bekezdések az egységes dokumentumba is bekerülnek, felváltva az összefoglalóban szereplő, a kéreg leírására szolgáló „narancssárgás külsejű” kitételt.

5.3.   Földrajzi terület

Ami a földrajzi területre vonatkozó szakaszt illeti:

Az ellenőrzés megkönnyítése érdekében a termékleírás kiegészül a földrajzi terület településeinek jegyzékével. Ez a jegyzék a földrajzi terület mindazon településeit tartalmazza, ahol az előállítási mód valamennyi műveletszakasza (tejtermelés, sajtkészítés és -érlelés) elvégezhető. Emellett annak érdekében, hogy a jegyzék pontos és egyértelmű legyen, a szöveg kiegészül a hatályos hivatalos földrajzi kódex dátumára és a polgármesteri hivatalhoz benyújtott térképekre történő hivatkozásokkal.

Ez a jegyzék a 4. pontban az egységes dokumentumba is bekerült.

5.4.   A származás igazolása

A termékleírás kiegészül a gazdasági szereplők bejelentési kötelezettségeivel. Ezek a módosítások a nemzeti jogszabályok és rendelkezések változásával függenek össze. Többek között a következőket írják elő:

—	a gazdasági szereplők annak elismerése érdekében történő tanúsítása, hogy eleget tudnak tenni a termékleírás követelményeinek,

—	a termékek ismeretéhez és nyomon követéséhez szükséges nyilatkozatok (elkészített mennyiség, az érlelőknek nyersen történő értékesítés, az érlelők által nyersen vásárolt mennyiség, visszaminősített mennyiség, értékesített mennyiség),

—	a nyilvántartás vezetésére és a nyomonkövethetőséggel kapcsolatos dokumentumokra vonatkozó kötelezettségek a tejtermelők, a begyűjtők, a sajtkészítők és az érlelők esetében,

—

Végezetül a termékleírás kiegészül egy, az eredetmegjelöléssel történő forgalomba hozatalra szánt termékek jellemzőinek ellenőrzéséről szóló bekezdéssel: „A »Munster« vagy »Munster-Géromé« sajtból szúrópróbaszerűen mintát vesznek. A sajtból vett mintát vizuális, tapintásos, érzékszervi és analitikai vizsgálatnak vetik alá. A csomagolt sajtokat a gazdasági szereplőnél legkorábban a minimális érlelési idő végén választják ki az érzékszervi és analitikai vizsgálat céljából.”

5.5.   Az előállítás módja

A tej termelése

A termékleírás a hagyományos gyakorlatok rögzítése érdekében az állatállományra és a takarmányozásra vonatkozó bekezdésekkel egészül ki.

A szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„Fogalommeghatározások:

—	A tejelő tehenek legalább egyszer ellett, tejelő vagy szárazra állított nőivarú tejhasznú szarvasmarha egyedek.

—	Az üszők a leválasztás és az első ellés között lévő állatok.

—	A tejelő állomány a jelen termékleírás alkalmazásában a gazdaság területén lévő összes tejelő tehenet és tejhasznú üszőt foglalja magában.

—	Alaptakarmány: az állatok szükségleteinek fedezésére szánt takarmányok összessége a takarmánykoncentrátumok hozzáadása előtt.

—	Teljes takarmányadag: az alaptakarmányt alkotó takarmányok összessége és a takarmánykoncentrátumok.”

Ezek a fogalommeghatározások lehetővé teszik az alábbi rendelkezések egyértelműsítését és az ellenőrzés objektivitásának biztosítását.

Fajták

A szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

Az említett fajták a legalkalmasabbak a „Munster” vagy „Munster Géromé” sajthoz használt tej előállításához.

A tejelő tehenek takarmányozása

A termékleírás az alaptakarmányra vonatkozóan a következő bekezdéssel egészül ki:

„A tejelő állomány teljes takarmányadagjának legalább 70 %-át takarmányfélék teszik ki. Takarmányféléknek tekinthetők tartósítási módjuktól függetlenül az alábbiak:

—	természetes, ideiglenes vagy telepített legelőkről származó fű, legeltetve, zölden az állatok elé adva, silózással, bálázással vagy széna formájában tartósítva vagy szárítva;

—	kukorica vagy cirok, amelyeket zölden vagy tartósítva, szilázs formájában vagy szárítva adnak az állatoknak;

—	takarmányrépa;

—	gabonafélék, amelyeket zölden vagy tartósítva, szilázs formájában adnak az állatoknak;

—	gabonafélék és fehérjenövények szalmája;

—	60 %-nál alacsonyabb szárazanyag-tartalommal rendelkező mezőgazdasági társtermékek: gabonatörköly, cukorrépapép.

A listából ki vannak zárva mindazok a takarmányok, amelyek kedvezőtlenül befolyásolhatják a tej ízét, ideértve a káposztaféléket (fejes káposzta, repce, mustár, karalábé, tarlórépa), a póréhagymát és a céklalevelet. A szalma ammóniával történő kezelése tilos.

A takarmányrépát tisztán és épen kell kiosztani.

Éves átlagban a tejelő állomány alaptakarmányát (szárazanyag-tartalomban kifejezve): legalább 95 %-ban a földrajzi területen állítják elő, és legalább 70 %-ban a gazdaság területén.

A tejelő tehenek esetében a fű (szárazanyag-tartalomban kifejezve) bármelyik formájában: az éves átlagos alaptakarmány legalább 40 %-át teszi ki, és az év minden napján az alaptakarmány legalább 25 %-át.

Minden egyes tejelő tehénre legalább 10 ár nagyságú füves legelőterület jut. A tehenek évente legalább 150 napon legelnek.”

A szöveg kiegészül a takarmányfélék alaptakarmányon belüli minimális százalékos arányával és a takarmányfélék jellegével. Mivel a gazdaságok hagyományosan a saját fő terményeik (gabonafélék) társtermékeit és a földrajzi területen keletkező társtermékeket hasznosítják, a szöveg kiegészült egy, az alaptakarmány származási helyére vonatkozó rendelkezéssel (a földrajzi terület szintjén és a gazdaság szintjén). A tehenek takarmányozásának helyi rendszerében a füvet hasznosítják, ami lehetővé teszi annak pontosítását, hogy a fű az alaptakarmány megadott minimális hányadát teszi ki, valamint annak meghatározását, hogy mekkora minimális terület áll egy tejelő tehén rendelkezésére és évente minimálisan milyen időtartamban kerül sor legeltetésre.

A termékleírás a zöldtakarmányozásra vonatkozóan a következő bekezdéssel egészül ki: „A takarmányt friss állapotban kell a gazdaságba szállítani, és az a tejelő tehenek elé történő kiosztást megelőzően nem hevíthető fel.”

A szöveg az ilyen típusú takarmány minőségének szavatolása érdekében kiegészült a kiosztás módjának leírásával.

Az egységes dokumentum 3.3. pontja az alábbi bekezdésekkel egészül ki:

A kiegészítő takarmányra vonatkozóan a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„A koncentrátumok évente és tehenenként legfeljebb 1,8 tonna szárazanyagot tesznek ki.

A koncentrátumok nem tartalmazhatnak állati liszteket vagy hallisztet.

A koncentrátumok az alábbiakból állnak:

—	gabonafélék magvai és azokból származó termékek;

—	olajnövények magvai vagy termései és azokból származó termékek;

—	hüvelyesek magvai és azokból származó termékek;

—	cukorrépapép, préselve vagy szárítva, hozzáadott melasszal vagy anélkül,

—	répamelasz,

—	tejtermékek és azokból nyert termékek;

—	ásványi anyagok és azokból nyert termékek;

—	adalékanyagok, köztük vitaminok.”

A takarmányfélék tejelő tehenek táplálkozásában betöltött szerepének rögzítése és ezáltal a földrajzi területtel való kapcsolat megerősítése érdekében a takarmánykoncentrátumok bevitelét korlátozzák. Az ellenőrzés céljából beillesztésre került az engedélyezett kiegészítő takarmányok listája.

Az egységes dokumentum a 3.3. pontban az alábbi bekezdéssel egészül ki:

„A koncentrátumok évente és tehenenként legfeljebb 1,8 tonna szárazanyagot tesznek ki.

A koncentrátumok az alábbiakból állnak:

—	gabonafélék magvai és azokból származó termékek;

—	olajnövények magvai vagy termései és azokból származó termékek;

—	hüvelyesek magvai és azokból származó termékek;

—	cukorrépapép, préselve vagy szárítva, hozzáadott melasszal vagy anélkül,

—	répamelasz,

—	tejtermékek és azokból nyert termékek;

—	ásványi anyagok és azokból nyert termékek;

—	adalékanyagok, köztük vitaminok.”

Begyűjtés, a felhasználás határideje

A termékleírás a gazdaságban történő feldolgozásra vonatkozóan a következő bekezdéssel egészül ki:

A termékleírás a begyűjtött tejre vonatkozóan a következő bekezdéssel egészül ki:

„—	Amennyiben a tejet nyersen dolgozzák fel, a tejet naponta gyűjtik be.

—	Ha a tejet pasztőrözik, a tej begyűjtését legfeljebb 48 órás időközönként végzik.

—	Amennyiben a tejet nyersen dolgozzák fel, a tartálykocsiból történő lefejtést követő 36 órán belül beoltják.

—	Amennyiben a tejet pasztőrözik, a beoltásra legkésőbb a tartálykocsiból történő lefejtés után 48 órával kerül sor.”

Az alapanyag minőségének megőrzése érdekében meghatározásra kerültek az optimális tárolási feltételek és a tej felhasználásának időkeretei, a gazdaságon belüli és a begyűjtött tejre vonatkozóan egyaránt.

Feldolgozás

Ez a rész a „Munster” vagy „Munster Géromé” sajt technológiai útvonalának jobb leírása érdekében kiegészült. Célja a gazdasági szereplők szaktudásának részét képező gyakorlatok pontos leírása, és egyidejűleg a termék sajátosságait garantálni hivatott célértékek megállapítása.

A tej kezelése és engedélyezett adalékanyagok

A szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„A tejen az alábbi műveletek végezhetők el:

—	a zsírtartalom beállítása (standardizálás),

—	legfeljebb 73 °C-on, legfeljebb 40 másodpercig tartó pasztőrözés vagy bármely más egyenértékű hőkezelés. Amennyiben a tejet a felhasználásra várva tárolják, termizálásra kerülhet sor (legfeljebb 66 °C, legfeljebb 40 másodperc).

Minden egyéb fizikai kezelés (mikroszűrés, ultraszűrés) tilos.

A háztáji »Munster« vagy »Munster-Géromé« sajtot kizárólag nyers tejből készítik.

A tejből származó alapanyagokon túlmenően a termékhez felhasznált tejben, illetve a gyártás során összetevőként, gyártási segédanyagként vagy adalékanyagként kizárólag az alábbiak felhasználása engedélyezett:

—	tejoltó (borjúoltóból),

—	ártalmatlan baktériumtenyészetek, élesztők, penészgombák,

—	kalcium-klorid,

—

só,

—	Carum carvi L. vagy más néven fűszerkömény vagy köménymag.

A tejből származó alapanyagok, a gyártás alatt lévő termékek, az alvadék vagy a friss sajt 0 °C alatti tárolása tilos.

A friss sajtok módosított nyomás alatt történő tárolása tilos.”

A tej egyéb módon történő kezelésének kizárása érdekében beillesztésre kerülnek a felhasznált tej esetében engedélyezett kezelési módok (standardizálás, hőkezelés). A tej csak egy pasztőrözésen mehet keresztül, amelyet szükség esetén termizálás egészít ki a tej minőségének megőrzése céljából.

A hagyományos sajtkészítési technikák tiszteletben tartása érdekében a termékleírás felsorolja az engedélyezett összetevőket és gyártási segédanyagokat.

A szöveg kiegészül továbbá azzal, hogy a „Munster” vagy „Munster Géromé” jellemzőinek garantálása érdekében az alapanyagok és a gyártás alatt lévő termékek 0 °C alatti vagy módosított nyomás alatt történő tárolása tilos.

Beoltás

A következő mondat helyébe:

az alábbi szöveg lép:

A beoltással kapcsolatban célértékek kerülnek beillesztésre, mivel ezekkel leírható a „Munster” vagy „Munster Géromé” sajt jellegzetes technológiai útvonala.

Darabolás, laktózmentesítés

A következő mondat helyébe:

az alábbi mondat lép:

Ez lehetővé teszi az alvadék jobb leírását és az ellenőrzés objektívebbé tételét.

A szöveg kiegészül azzal, hogy ebben a szakaszban a laktózmentesítés tilos.

A termékleírás a következő mondattal egészül ki: „A köménymag hozzáadására a formázás előtt vagy a formázás alatt kerül sor. A hozzáadott mennyiség a késztermék tömegére számítva 0,5 és 1,5 % közötti százalékos aránynak felel meg.”

Formázás, lecsepegtetés, sózás

A gazdasági szereplők szokásainak figyelembevétele érdekében a szöveg kiegészül azzal, hogy az alvadékot nem gyúrják.

A következő mondat helyébe:

az alábbi mondat lép:

Annak rögzítése, hogy a lecsepegtetést préselés nélkül végzik, fontosabb, mint annak megjelölése, hogy a lecsepegtetés csepegtetőasztalon történik. A különböző célértékek azért kerülnek beillesztésre, mivel ezekkel leírható a „Munster” vagy „Munster Géromé” sajt jellegzetes technológiai útvonala.

A következő mondat helyébe:

az alábbi szöveg lép:

A forgatások száma a méretkategóriától függ.

A következő mondat helyébe:

az alábbi szöveg lép:

A műveletek helyszínéül szolgáló helyiségek leírása törlendő, mivel nem befolyásolja a sajt jellemzőit, és nem képezi ellenőrzés tárgyát.

A tejsavas jelleg nyomon követése

A szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

A tejsavas jelleg a savanyított alvadék miatt a „Munster” vagy „Munster Géromé” sajt fontos sajátossága, amelyet nyomon kell követni.

Érlelés

A termékleírás a következő bekezdéssel egészül ki:

A jelenlegi szokásoknak megfelelően a termékleírás kiegészül az alábbi érlelési feltételekkel.

Az érlelési hőmérséklet és páratartalom tekintetében az alábbi bekezdés helyébe:

a következő szöveg lép:

Mindkét érlelési szakasz vonatkozásában konkrét hőmérséklet van megadva, emellett rögzítésre került a páratartalom. Az érleléshez specifikus környezetre van szükség, amely elősegíti az egyes pincékre jellemző flóra kialakulását, amely elsősorban rúzsbaktériumokból és élesztőbaktériumokból áll, amelyek a jellegzetes, narancsos elefántcsontszíntől vöröses narancssárgáig terjedő színű külsőt kölcsönzik a „Munster” vagy „Munster-Géromé” sajtnak.

A termékleírás az érlelés alatti kezelésre vonatkozóan a következő bekezdéssel egészül ki:

A következő bekezdés helyébe:

az alábbi szöveg lép:

„A friss sajtot alul, felül és az oldalán:

—	legalább 2 nedves kezelésnek vetik alá (sós vagy nem sós, felületi baktériumokkal (többek között Brevibacterium linensszel) beoltott vagy nem beoltott vízzel), és ebből legalább egy mechanikus (kézi vagy gépi) ledörzsölés az 1. kategória esetében,

—	legalább 3 nedves kezelésnek vetik alá (sós vagy nem sós, felületi baktériumokkal (többek között Brevibacterium linensszel) beoltott vagy nem beoltott vízzel), és ebből legalább kettő mechanikus (kézi vagy gépi) ledörzsölés a 2. és a 3. kategória esetében.

A kéreg narancsos elefántcsontszíntől vöröses narancssárgáig terjedő színét alapvetően a rúzsflóra adja (Brevibacterium linens). Színezékek használata tilos.”

Ezek a rendelkezések megfelelnek a gazdasági szereplők által az érlelési szakaszban a sajt kezelése során alkalmazott gyakorlatoknak. A kezelések minimális számának meghatározásával biztosítható a baktériumok egyenletes fejlődése és ezáltal a sajt jellegzetes színének elérése.

Az érlelésnél használt alátét vonatkozásában a termékleírás a következő mondattal egészül ki:

Meghatározásra kerül a sajttal esetlegesen érintkező fa jellege, rögzítve a hagyományos anyaggal kapcsolatos gyakorlatot.

Az érlelés időtartama tekintetében a következő mondat helyébe:

az alábbi szöveg lép:

„A »Munster« vagy »Munster-Géromé« érlelési ideje legalább:

—	a 21. napig tart a 2. és a 3. kategória esetében,

—	a 14. napig tart az 1. kategória esetében.

Ezek az időtartamok a sajt elkészítésének napjától, azaz a beoltás napjától számítandók.”

Az érlelés időtartama a termék leírásáról szóló részben meghatározott kategóriák szerint kerül megállapításra. Emellett a termékleírás kiegészül azzal, hogy az érlelés időtartama a beoltás napjától, nem pedig az előállítás napjától számítandó, ami pontosabb, és így objektívebbé teszi az ellenőrzéseket.

Az egységes dokumentumban a következő mondat helyébe:

az alábbi szöveg lép:

A termékleírás a sajt csomagolására vonatkozóan a következő bekezdéssel egészül ki:

„Annak érdekében, hogy ne száradjon ki a sajt kérge és ne alakuljon ki a felületén nemkívánatos – kék típusú – penész, a minimális érlelési idő végén az érlelőpincéből kikerülő sajtokat egyesével becsomagolják.

Ugyanakkor a csomagolás a minimális érlelési idő letelte előtt is elvégezhető, legkorábban:

—	a beoltást követő 18. napon a 2. és a 3. kategória esetében;

—	a beoltást követő 11. napon az 1. kategória esetében.

Ebben az esetben az így becsomagolt sajtok érlelése ugyanazon feltételek mellett folytatódik, mint a csomagolatlan sajtoké.”

A sajtot a meghatározott földrajzi területen kell csomagolni. A sajt csomagolását ugyanis az érlelőpincéből kikerülve azonnal el kell végezni. Mivel a „Munster” vagy „Munster-Géromé” lágy tésztájú, mosott kérgű sajt, kérge nedves jellegű, és nagyon gyorsan kiszárad. Emellett az érlelési szakasz a pincében több nedves kezelés mellett zajlik, ami lehetővé teszi a „Munster” vagy „Munster-Géromé” sajt felületére jellemző – nagyrészt rúzsbaktériumokból álló – flóra ellenőrzött kialakulását. Ezért a pincén kívül és a vonatkozó kezelések hiányában a szabad levegőn a „Munster” vagy „Munster-Géromé” felszínén nemkívánatos penész alakul ki. A penész jelenléte – csakúgy, mint a „száraz kérgű” külső – a „Munster” vagy „Munster-Géromé” sajt esetében hibának minősül. Ezért elengedhetetlen, hogy a sajtot az érlelőpincéből kikerülve azonnal becsomagolják, megvédve ezáltal a kérgét, és megőrizve a „Munster” vagy „Munster-Géromé” sajtra jellemző érzékszervi sajátosságokat.

Ez a rendelkezés bekerült az egységes dokumentum 3.5. pontjába.

5.6.   Kapcsolat

A „Kapcsolat a földrajzi területtel” szakaszt teljes egészében átfogalmazták, hogy még nyilvánvalóbban kidomborodjon a „Munster” vagy „Munster-Géromé” és a földrajzi területe közötti kapcsolat, a lényeget érintő változás azonban nem történt. A kapcsolat szemléltetése nyilvánvalóvá teszi többek között a különleges szaktudást igénylő sajtkészítésre alkalmas tej felhasználását lehetővé tevő tejtermelési feltételeket, valamint az érlelési feltételeket. „A földrajzi terület sajátosságai” című pont bemutatja a földrajzi terület természeti tényezőit és az emberi tényezőket, összefoglalja a történelmi vonatkozásokat, és kiemeli a különleges szaktudást. „A termék sajátosságai” című pont kiemel egyes, a termék leírásába bekerült elemeket. Végezetül az „Ok-okozati kapcsolat” című szakasz kifejti a természeti és emberi tényezők és a termék közötti kölcsönhatásokat.

Ez a módosítás az 5. pontban az egységes dokumentumba is bekerült.

5.7.   Címkézés

Az alábbi bekezdés helyébe:

a következő szöveg lép:

A címkézésre vonatkozó szakaszt a nemzeti és az európai jogszabályok változásainak figyelembevétele érdekében naprakésszé tették.

Emellett a márkanév nem helyezhető túlságosan előtérbe az eredetmegjelölés nevének kárára, ami miatt a termékleírás meghatározza a betűméretet.

Ezeket a módosításokat az egységes dokumentumba is bevezették.

A termékleírás a következő mondattal egészül ki:

Ez a felirat azt jelzi a fogyasztó számára, hogy a sajt készítéséhez használt tej több mint 70 %-ban Vosgienne fajtájú tehenektől származik.

Ez a mondat az egységes dokumentumba is bekerült.

5.8.   Egyéb

A tagállami illetékes szerv címét frissítették.

A csoportosulás nevét és elérhetőségeit aktualizálták.

„Az ellenőrző szervre vonatkozó adatok” rovatban:

Az ellenőrző szervek nevét és elérhetőségeit aktualizálták. Ez a rovat megemlíti az ellenőrzés terén franciaországi viszonylatban illetékes hatóságok elérhetőségeit: ezek az Institut national de l’origine et de la qualité (INAO) és a Direction générale de la concurrence, de la consommation et de la répression des fraudes (DGCCRF). A termékleírás kiegészül azzal, hogy az igazoló szerv neve és elérhetőségei megtekinthetők az INAO honlapján és az Európai Bizottság adatbázisában.

Ami a nemzeti előírásokra vonatkozó szakaszt illeti, a termékleírás kiegészül a főbb ellenőrizendő pontokat és az értékelési módszerüket bemutató táblázattal.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„MUNSTER”/„MUNSTER-GÉROMÉ”

EU-szám: PDO-FR-0125-AM03 – 2019.8.7.

OEM (X) OFJ ( )

1.   Elnevezés(ek)

„Munster” / „Munster-Géromé”

2.   Tagállam vagy Harmadik Ország

Franciaország

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1.   A termék típusa

1.3. osztály: Sajtok

3.2.   Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Munster” vagy „Munster-Géromé” lágy tésztájú, mosott kérgű, tehéntejből készült sajt.

Az érlelés időtartama mérettől függően a beoltás napjától számítva legalább 14 vagy 21 nap.

A sajt lapos vagy vastag henger alakú, és három méretkategóriában készül:

Méretkategória	A sajtforma belső átmérője	A sajt maximális magassága	A sajt tömege
1.: 120 és 340 g között	7,5–8 cm	4 cm	120–170 g
	10–11 cm	4 cm	200–280 g
	11–12 cm	4 cm	280–340 g
2.: 450 és 1 000 g között	14–16 cm	4 cm	450–600 g
	16,5–19 cm	4 cm	700–1 000 g
3.: 1 000 és 1 750 g között	16,5–19 cm	7 cm	1 000 –1 750 g

Kérge vékony és enyhén rúzsos, színe a narancsos elefántcsontszíntől a vöröses narancssárgáig terjed, alapvetően a rúzsflórából (Brevibacterium linens) adódóan. Tésztája az elefántcsontszíntől a halvány bézsig terjed, és nem túl sűrűn néhány lyuk előfordulhat benne.

A minimális érlelési idő elteltével tésztájában kialakul egy belső mag. A sajt érettségétől és magasságától függően ez a mag többé vagy kevésbé érett.

Illata erőteljes és enyhén ammóniás. Ízleléskor tésztája enyhén sós, állaga finom, puha és a szájban olvadó. Íze lágy, benne tejes, növényi (széna, érett gyümölcsök, diófélék), erdős, illetve enyhén élesztős ízjegyekkel.

Zsírtartalma 100 gramm sajtban legalább 20 gramm. Szárazanyag-tartalma 100 gramm sajtban legalább 44 gramm.

A „Munster” vagy „Munster-Géromé” sajt tésztája köménymagot (carum carvi L.) tartalmazhat. Ebben az esetben megtartja a „Munster” vagy „Munster-Géromé” tulajdonságait, amelyekhez köményíz járul.

3.3.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

A tejelő állomány szárazanyag-tartalomban kifejezett alaptakarmánya legalább 95 %-ban a földrajzi területről származik, és ennek legalább 70 %-a magából a gazdaságból; a tejelő állomány szárazanyag-tartalomban kifejezett teljes takarmányadagjának legalább 70 %-át a takarmányfélék (alaptakarmány) teszik ki. Ezzel szemben a kiegészítő takarmányokat alkotó alapanyagok eredete nem garantálható. A teljes takarmányadag szárazanyag-tartalmának legalább 67 %-a a földrajzi területről származik.

A fű (szárazanyag-tartalomban kifejezve) a tejelő tehenek éves átlagos alaptakarmányának legalább 40 %-át teszi ki, és az év minden napján az alaptakarmány legalább 25 %-át adja.

Évente legalább 150 napon át legalább 10 ár nagyságú füves legelőterület áll rendelkezésre.

A koncentrátumok évente és tehenenként legfeljebb 1,8 tonna szárazanyagot tesznek ki. Ezek az alábbiakból állnak:

—	gabonafélék magvai és azokból származó termékek,

—	olajnövények magvai vagy termései és azokból származó termékek,

—	hüvelyesek magvai és azokból származó termékek,

—	cukorrépapép, préselve vagy szárítva, hozzáadott melasszal vagy anélkül,

—	répamelasz,

—	tejtermékek és azokból nyert termékek,

—	ásványi anyagok és azokból nyert termékek,

—	adalékanyagok, köztük vitaminok.

3.4.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

–

3.5.   A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

A sajtokat a minimális érlelési idő végén az érlelőpincéből kikerülve egyesével becsomagolják.

A csomagolás a minimális érlelési idő vége előtt három nappal is engedélyezett. Ezeket a sajtokat ugyanolyan körülmények között érlelik, mint a csomagolatlan sajtokat.

A sajtot a meghatározott földrajzi területen kell csomagolni. A sajt csomagolását ugyanis az érlelőpincéből kikerülve azonnal el kell végezni. Mivel a „Munster” vagy „Munster-Géromé” lágy tésztájú, mosott kérgű sajt, kérge nedves jellegű, és nagyon gyorsan kiszárad. Emellett az érlelési szakasz a pincében több nedves kezelés mellett zajlik, ami lehetővé teszi a „Munster” vagy „Munster-Géromé” sajt felületére jellemző – nagyrészt rúzsbaktériumokból álló – flóra ellenőrzött kialakulását. Ezért a pincén kívül és a vonatkozó kezelések hiányában a szabad levegőn a „Munster” vagy „Munster-Géromé” felszínén nemkívánatos penész alakul ki. A penész jelenléte – csakúgy, mint a „száraz kérgű” külső – a „Munster” vagy „Munster-Géromé” sajt esetében hibának minősül. Ezért elengedhetetlen, hogy a sajtot az érlelőpincéből kikerülve azonnal becsomagolják, megvédve ezáltal a kérgét, és megőrizve a „Munster” vagy „Munster-Géromé” sajtra jellemző érzékszervi sajátosságokat.

3.6.   A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

Az élelmiszerek címkézésére és kiszerelésére vonatkozó jogszabályokban előírt kötelező feliratokon kívül a „Munster” vagy „Munster-Géromé” eredetmegjelöléssel ellátott sajtok címkéjén szerepel – a címkén található legnagyobb betűméret legalább kétharmadának megfelelő betűmérettel – a termék bejegyzett elnevezése, valamint ugyanabban a látómezőben az Európai Unió „OEM” szimbóluma.

A „fabriqué avec du lait issu de troupeaux composés au minimum à x % de vaches de race vosgienne” [legalább x %-ban Vosgienne fajtájú állományból származó tejjel készült] felirat vagy a sajtok címkéjén és hirdetésében feltüntetett bármely egyéb, a Vosgienne fajtára történő utalás csak abban az esetben alkalmazható, ha a tejet adó állományban vagy állományok mindegyikében a tehenek legalább x %-a ilyen fajtájú. A százalékos aránynak meg kell haladnia a 70 %-ot.

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása

Meurthe-et-Moselle megye:

az alábbi települések: Amenoncourt, Ancerviller, Angomont, Autrepierre, Avricourt, Baccarat, Badonviller, Barbas, Bertrambois, Bertrichamps, Bionville, Blamont, Blemerey, Bremenil, Buriville, Chazelles-Sur-Albe, Cirey-Sur-Vezouze, Deneuvre, Domevre-Sur-Vezouze, Domjevin, Embermenil, Fenneviller, Fremenil, Fremonville, Gogney, Gondrexon, Halloville, Harbouey, Herbeviller, Igney, Lachapelle, Leintrey, Merviller, Migneville, Montigny, Montreux, Neufmaisons, Neuviller-Les-Badonviller, Nonhigny, Ogeviller, Parux, Petitmont, Pettonville, Pexonne, Pierre-Percee, Raon-Les-Leau, Reclonville, Reherrey, Reillon, Remoncourt, Repaix, Saint-Martin, Saint-Maurice-Aux-Forges, Sainte-Pole, Saint-Sauveur, Tanconville, Thiaville-Sur-Meurthe, Vacqueville, Val-Et-Chatillon, Vaucourt, Vaxainville, Veho, Veney, Verdenal, Xousse.

Moselle megye:

Phalsbourg és Sarrebourg járások: valamennyi település;

az alábbi települések: Albestroff, Bassing, Benestroff, Bermering, Bidestroff, Blanche-Eglise, Bourdonnay, Bourgaltroff, Cutting, Dieuze, Domnom-Les-Dieuze, Donnelay, Francaltroff, Gelucourt, Givrycourt, Guebestroff, Gueblange-Les-Dieuze, Guebling, Guinzeling, Honskirch, Insming, Insviller, Juvelize, Lagarde, Lening, Lhor, Lidrezing, Lindre-Basse, Lindre-Haute, Lostroff, Loudrefing, Maizieres-Les-Vic, Marimont-Les-Benestroff, Molring, Montdidier, Mulcey, Munster, Nebing, Neufvillage, Ommeray, Rening, Rodalbe, Rorbach-Les-Dieuze, Saint-Medard, Tarquimpol, Torcheville, Vahl-Les-Benestroff, Val-De-Bride, Vergaville, Vibersviller, Virming, Vittersbourg, Zarbeling, Zommange.

Bas-Rhin megye:

Mutzig és Saverne járások: valamennyi település;

Bouxwiller járás: Wingersheim Les Quatre Bans település egy része (kizárólag a korábbi Gingsheim település területe), valamint az összes település, kivéve Dingsheim, Dossenheim-Kochersberg, Fessenheim-Le-Bas, Furdenheim, Griesheim-Sur-Souffel, Handschuheim, Hurtigheim, Ittenheim, Pfulgriesheim, Quatzenheim, Rohr, Stutzheim-Offenheim, Truchtersheim, Waltenheim-Sur-Zorn, Wiwersheim;

Molsheim járás: valamennyi település, kivéve Altorf, Dachstein, Duppigheim, Duttlenheim, Ernolsheim-Bruche, Griesheim-Pres-Molsheim, Innenheim

Obernai járás: valamennyi település, kivéve Krautergersheim, Meistratzheim, Niedernai, Stotzheim, Valff, Zellwiller;

az alábbi települések: Bischholtz, Bitschhoffen, Cleebourg, Dauendorf, Dieffenbach-Les-Woerth, Dossenheim-Sur-Zinsel, Drachenbronn-Birlenbach, Engwiller, Erckartswiller, Eschbourg, Forstheim, Froeschwiller, Frohmuhl, Goersdorf, Gumbrechtshoffen, Gundershoffen, Gunstett, Hegeney, Hinsbourg, Huttendorf, Ingwiller, Keffenach, Kindwiller, Kutzenhausen, La Petite-Pierre, Lampertsloch, Laubach, Lichtenberg, Lobsann, Memmelshoffen, Menchhoffen, Merkwiller-Pechelbronn, Mietesheim, Morsbronn-Les-Bains, Morschwiller, Mulhausen, Neuwiller-Les-Saverne, Niedermodern, Niedersoultzbach, Oberbronn, Oberdorf-Spachbach, Petersbach, Pfalzweyer, Preuschdorf, Puberg, Reipertswiller, Riedseltz, Rosteig, Rothbach, Schillersdorf, Soultz-Sous-Forets, Sparsbach, Struth, Tieffenbach, Uhlwiller, Uhrwiller, Uttenhoffen, Val De Moder, Woerth, Weinbourg, Weiterswiller, Wimmenau, Wingen-Sur-Moder, Zinswiller, Zittersheim.

Haut-Rhin megye:

Masevaux és Altkirch járások: valamennyi település;

Cernay járás: valamennyi település, kivéve Cernay, Uffholtz, Wattwiller;

Guebwiller járás: valamennyi település, kivéve Issenheim, Merxheim, Raedersheim;

Sainte-Marie-aux-Mines járás: valamennyi település, kivéve Guemar; Illhaeusern;

Wintzenheim járás: valamennyi település, kivéve Gundolsheim, Herrlisheim-près-Colmar;

az alábbi települések: Colmar, Berrwiller, Bruebach, Brunstatt-Didenheim, Flaxlanden, Galfingue, Heimsbrunn, Ingersheim, Knoeringue, Michelbach-Le-Bas, Morschwiller-Le-Bas, Mulhouse, Ranspach-Le-Bas, Ranspach-Le-Haut, Saint-Louis, Zillisheim.

Haute-Saône megye:

az alábbi települések: Aillevillers-Et-Lyaumont, Alaincourt, Amage, Ambievillers, Amont-Et-Effreney, La Basse-Vaivre, Belfahy, Betoncourt-Saint-Pancras, Beulotte-Saint-Laurent, Bouligney, Bourbevelle, Bousseraucourt, Breuchotte, La Bruyere, Corravillers, Corre, Cuve, Dampvalley-Saint-Pancras, Demangevelle, Esmoulieres, Faucogney-Et-La-Mer, Les Fessey, Fleurey-Les-Saint-Loup, Fontenois-La-Ville, Fougerolles, Haut-Du-Them-Château-Lambert, Hurecourt, Jonvelle, La Longine, Mailleroncourt-Saint-Pancras, La Montagne, Montcourt, Montdore, Passavant-La-Rochère, Plancher-Les-Mines, Pont-Du-Bois, La Proiselière-Et-Langle, Raddon-Et-Chapendu, La Rosiere, Saint-Bresson, Sainte-Marie-En-Chanois, Selles, Servance-Miellin, Ternuay-Melay-Et-Saint-Hilaire, La Vaivre, Vauvillers, La Voivre, Vougecourt.

Vosges megye:

Valamennyi település, kivéve: Ainvelle, Ameuvelle, Aroffe, Autreville, Avranville, Blevaincourt, Brechainville, Chatillon-Sur-Saone, Chermisey, Damblain, Fignevelle, Fouchecourt, Frain, Freville, Godoncourt, Grand, Grignoncourt, Harmonville, Isches, Lamarche, Les Thons, Liffol-Le-Grand, Lironcourt, Marey, Martigny-Les-Bains, Martinvelle, Midrevaux, Mont-Les-Lamarche, Morizecourt, Pargny-Sous-Mureau, Regnevelle, Robecourt, Romain-Aux-Bois, Rozieres-Sur-Mouzon, Saint-Julien, Senaide, Seraumont, Serecourt, Serocourt, Sionne, Soncourt, Tignecourt, Tollaincourt, Trampot, Vicherey, Villotte, Villouxel.

Territoire de Belfort megye:

Valamennyi település, kivéve: Beaucourt, Courcelles, Croix, Feche-L'eglise, Joncherey, Lebetain, Mezire, Montbouton, Saint-Dizier-L'eveque, Villars-Le-Sec.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel

A „Munster” vagy „Munster-Géromé” lágy tésztájú, mosott kérgű sajt, amely alapvetően legelőgazdálkodást folytató régióban nevelt tehenek tejből készül. Az éghajlat elősegítette, hogy kialakuljon a savanyított alvadék nedves körülmények között történő érlelésének ősi szaktudása, amely lehetővé teszi a rúzsbaktériumok fejlődését, amelyek megadják a sajt színét és erőteljes illatát, ellentétben annak lágy tésztájával.

A földrajzi terület hegyvidéki és hegylábi részét közepes magasságú domborzat jellemzi (amely a Vogézeket alkotja, melynek területéből a földrajzi területet adó valamennyi megye részesedik), nyugati része pedig síkvidék. A Vogézekben számos jelentős vízfolyás ered, amelyeket a csapadék, valamint a beszivárgó víz és a felszíni vízfolyások táplálnak; ezek a terület egészében megtalálhatóak és formálják a tájat.

Az éghajlatot jelentős csapadékmennyiség jellemzi, tekintve, hogy a Vogézek akadályt képeznek a nyugat felől érkező felhők előtt, amelyek a magasban kicsapódnak, és a hegység lábánál és a hegység fölött csapadékként lehullanak. Ez az éghajlat kedvez a legeltetési rendszerek kialakulásának. Így a gyep mindenhol jelen van – a Vogézek csúcsain („hautes-chaumes”), ahol csak magaslati legelők tudnak kifejlődni, a fától megtisztított területeken, valamint a nehezen megművelhető, agyagos talajú térségekben. Ezeken a legelőkön sok helyen nő egy zellerféle: a fűszerkömény (Carum carvi L.), amelyet Franciaországban „a Vogézek ánizsának” is neveznek.

A „Munster” vagy „Munster-Géromé” születése a VII–VIII. századra vezethető vissza, amikor apátságok telepedtek meg a Vogézekben. Munster városának nevét a „Monasterium confluentis” adta, amely a hegység keleti oldalán helyezkedett el. A tejelő tehenek csordákban mentek fel nyáron legelni a magaslati legelőkre, majd a tenyésztők télre a keleti oldalon húzódó völgyekbe vitték le őket.

Idővel jelentős mennyiségű sajt készült, és a XVI. századtól kezdve a gazdálkodók az elzászi borvidék településeire, a síkságra és a közeli nagyobb városokba is adtak el belőle.

A sajtot két különböző térségben készítették – Elzászban Munster környékén, Lotaringiában pedig Gérardmer környékén –, emiatt kapott a sajt két nevet a különböző földrajzi helyekről: Munster, illetve Géromé.

A földrajzi területen számos konfliktus zajlott, amelyek miatt a térségben jelentős volt a migráció, és a lakóhelyüket elhagyó népcsoportok magukkal vitték tevékenységeiket és szaktudásukat, elterjesztve e sajt készítését a síkságon. Miközben a Vogézek a helyi környezethez igazodó Vosgienne fajta bölcsője, a megtizedelődött állatállomány pótlása céljából más fajtákat is behoztak: ezek a közeli Svájcból érkezett Simmental, a Montbéliarde, valamint a Française Frisonne Pie Noire, későbbi nevén Prim’ Holstein.

A tejelő tehenek tenyésztésével, a sajt készítésével és az érleléssel kapcsolatos szaktudás napjainkig fennmaradt. A sajtkészítés technológiája a savanyított alvadékon alapul. A nedves körülmények között történő érleléssel kapcsolatos szaktudás alapján az élesztős érés első szakaszát követően – amelynek során az alvadék savtartalma csökken – a kérget lemossák. Az érlelők a sajtok fejlődésének megfelelően alakítják az érlelőpince levegőjét és az alkalmazott kezeléseket. A sajtkészítők máig is kevernek köménymagot (Carum carvi L.) az alvadékba.

A „Munster” vagy „Munster-Géromé” tehéntejből, savanyított alvadék alkalmazásával készült, lágy tésztájú sajt, a narancsos elefántcsontszíntől a vöröses narancssárgáig terjedő színű mosott kéreggel.

Éles ellentétben áll egymással erőteljes és enyhén ammóniás illata, valamint lágy íze, amely tejes, növényi (széna, érett gyümölcsök, diófélék), erdős, illetve enyhén élesztős ízjegyeket mutat. A „Munster” vagy „Munster-Géromé” sajt különböző méretekben készül: kisméretű lapos sajtok, valamint nagyobb méretű, lapos vagy vastag sajtok, amelyek érlelési ideje 14, illetve 21 nap.

A „Munster” vagy „Munster-Géromé” sajt készítése annak köszönhetően fejlődött ki, hogy tejelő tehenekkel hasznosították a rendelkezésre álló gyepet. Mivel az így kapott tej viszonylag sovány, a sajtkészítési technológia a savanyított alvadék alkalmazására állt rá.

A földrajzi környezet kínálta feltételek, amelyeket a csapadékkal és a számos forrás előfordulásával összefüggő magas páratartalom jellemez, hozzájárultak a nedves körülmények között történő érlelés szaktudásának kialakulásához, tekintve, hogy a mosás elősegíti a rúzsflóra (alapvetően Brevibacterum linens) fejlődését, amely a narancsos elefántcsontszíntől a vöröses narancssárgáig terjedő színt kölcsönöz a „Munster” vagy „Munster-Géromé” kérgének, és lehetővé teszi az eredetmegjelöléssel ellátott sajt jellegzetes aromáinak kialakulását.

A savanyított alvadék jellegéből adódóan ezek a lágy tésztájú sajtok nem tarthatók el nagyon hosszú ideig. Az, hogy az előállítási terület elszigetelt, a késztermék pedig kevéssé szállítható, ellentmondásos helyzet, ami arra indította a termelőket, hogy többféle méretben készítsék el a sajtot – a kisméretű sajtok esetében rövid érlelésre van szükség, ezeket helyi fogyasztásra szánják, míg a hosszabban eltartható, nagyobb méretű sajtok lehetővé tették az érlelők számára, hogy esetenként félreeső térségekben készült érleletlen sajtokat vásároljanak, majd a fogyasztás helyéhez közelebb érleljék őket. Végezetül, mivel a Vogézek legelőin rendelkezésre áll a kömény, a sajtok egy részének előállítása során az alvadékhoz köményt kevertek, ami napjainkban is bevett szokás.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdése)

http://info.agriculture.gouv.fr/gedei/site/bo-agri/document_administratif-4e2c987c-80c8-4071-a5c9-dda91955e185

---

(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

Az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás standard módosításának jóváhagyásáról szóló értesítés közzététele

(2020/C 295/06)

Ez az értesítés az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (1) 17. cikke (5) bekezdésének megfelelően kerül közzétételre.

ÉRTESÍTÉS STANDARD MÓDOSÍTÁS JÓVÁHAGYÁSÁRÓL

„Tirol”

Hivatkozási szám: PDO-AT-A0230-AM01

Az értesítés kelte: 2020.2.21.

A JÓVÁHAGYOTT MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA ÉS INDOKOLÁSA

Leírás és indokolás

Mivel a szőlőtermő területeket most már az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer keretében tartják nyilván, ki kellett igazítani a maximális hektárértéket.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

1.   A termék elnevezése

Tirol

2.   A földrajzi jelzés típusa

OEM – Oltalom alatt álló eredetmegjelölés

3.   A szőlőből készült termékek kategóriái

1.

Bor

5.	Minőségi pezsgő

4.   A bor(ok) leírása

A „Tirol” eredetmegjelölés borra és minőségi pezsgőre használható, a gyakorlatban azonban minőségi pezsgőre nem használják ezt az eredetmegjelölést. A „Tirol” terméket elsősorban „minőségi borként” állítják elő; az analitikai jellemzők a termékleírásban találhatók.

A „Tirol” terméket más formákban is előállítják (pl. „Kabinett” (kabinett), „Spätlese” (kései szüretelésű), „Eiswein” (jégbor)). Az ezekhez tartozó analitikai jellemzők a termékleírásban olvashatók. A sok kis széttagolt szőlőtermő terület miatt nem lehet egységes érzékszervi sajátosságokat megállapítani a borokra.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (mg/l)

5.   Borkészítési eljárások

a)   Alapvető borászati eljárások

A borkészítésre vonatkozó korlátozások

A „Tirol” eredetmegjelölés esetében az (EU) 2019/934 és az (EU) 2019/935 rendeletben az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel rendelkező borokra előírt összes borászati eljárás megengedett, kivéve a kálium-szorbáttal és a dimetil-dikarbonáttal történő kezelést. Alkalmazható a borok (EU) 2019/934 és (EU) 2019/935 rendelet szerinti savtompítása. A savtartalom lehetséges növeléséről az osztrák Szövetségi Mezőgazdasági, Regionális Fejlesztési és Idegenforgalmi Minisztérium (Bundesministerium für Landwirtschaft, Regionen und Tourismus) dönt a vegetációs időszak időjárási körülményeitől függően. A savtartalom lehetséges növelésére az (EU) 2019/934 és (EU) 2019/935 rendelet előírásai az irányadók.

A mindenkori kiválasztott tradicionális előállítási módszeren alapuló különleges borászati eljárások (az alkoholtartalom-növelést is beleértve) a termékleírásban olvashatók.

b)   Maximális hozamok

10 000 kg szőlő hektáronként

6.   Körülhatárolt földrajzi terület

A „Tirol” eredetmegjelölés kiterjed az ausztriai Tirol szövetségi tartomány teljes területére.

7.   Fontosabb borszőlőfajták

Zweigelt – rotburger

Zöld veltelini – zöld muskotály

Zweigelt – kék zweigelt

8.   A kapcsolat(ok) leírása

Egyes üzemek az éghajlati szempontból kedvező fekvésű területeken bort készítenek. Éppen ezért nem lehet általánosan bemutatni az éghajlati és talajtani adottságokat. Ezért a tiroli borvidéken a termelési szerkezetet kizárólag a családi gazdaságokba szerveződő borászok dominálják, akik csak saját termesztésű szőlőt dolgoznak fel, és közvetlenül a gazdaságban értékesítik a bort. Ahhoz, hogy egészséges és érett szőlőfürtöket lehessen szüretelni, olyan szőlőfajtákat és alanyokat kell ültetni, amelyek tulajdonságai alkalmazkodnak a földrajzi és éghajlati viszonyokhoz. E követelmények közé tartozik a tél- és fagyállóság, a kései virágzás, valamint a gombabetegségekkel és rothadással szembeni nagy ellenálló képesség. A sok kis széttagolt szőlőtermő terület miatt nem lehet egységes érzékszervi sajátosságokat megállapítani a borokra, azt azonban ki lehet jelenteni, hogy a nappalok és éjszakák közötti nagy hőmérséklet-ingadozás által jellemzett zord éghajlat kedvez a borok jó savszerkezetének.

9.   További alapvető feltételek (csomagolás, címkézés, egyéb követelmények)

Jogi keret:

Nemzeti jog

A további feltétel típusa:

A körülhatárolt földrajzi területen való előállítás tekintetében biztosított eltérés

A feltétel leírása:

A „Sekt” (pezsgő), a „Qualitätsschaumwein” (minőségi pezsgő) és a „Hauersekt” (minőségi pezsgő) kivételével a „Tirol” eredetmegjelöléssel ellátott borok az osztrák bortörvény értelmében csak állami hitelesítési számmal hozhatók forgalomba. Az állami hitelesítési szám megszerzéséhez mintát kell venni minden olyan borból, amelyet a „Tirol” eredetmegjelöléssel kívánnak forgalomba hozni (módszeres ellenőrzés), és a mintát elemzésnek vetik alá (lásd a termékleírást). Az érzékszervi vizsgálat során a borokat egy hivatalos kóstolóbizottság vizsgálja meg. A hivatalos kóstolóbizottság hat kóstolóból és egy kóstolóbizottsági elnökből áll. A mintákat anonim módon teszik a kóstolók elé. A vizsgálati űrlapon csak az értékeléshez szükséges információk vannak feltüntetve, mint például a tradicionális megnevezés (minőségi bor, kabinett, kései szüretelésű bor, válogatott szüretelésű bor stb.), a fajta és az évjárat. A kóstolók a tapasztalataik és az előre megadott referenciaborok alapján értékelik, hogy a bemutatott bor megfelel-e a fajtára, évjáratra és a tradicionális megnevezésre jellemző jegyeknek, és forgalomba hozható-e (hibamentes). A kóstolás eredményét eldöntő kérdésre IGEN vagy NEM választ adnak. Negatív eredmény esetén az elutasítást írásban meg kell indokolni. A minta érzékszervi szempontból akkor megfelelő, ha a kóstolók többsége pozitív ítéletet alkotott. 3:3 arányú döntés esetén a mintát egy újabb kóstolóbizottság elé terjesztik. Ha az eredmény másodszorra is 3:3, akkor a vizsgálat kimenetele összességében negatív.

Link a termékleíráshoz

https://www.bmlrt.gv.at/land/produktion-maerkte/pflanzliche-produktion/wein/Weinherkunft.html

---

(1)  HL L 9., 2019.1.11., 2. o.

Az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás standard módosításának jóváhagyásáról szóló értesítés közzététele

(2020/C 295/07)

Ez az értesítés az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (1) 17. cikke (5) bekezdésének megfelelően kerül közzétételre.

ÉRTESÍTÉS STANDARD MÓDOSÍTÁS JÓVÁHAGYÁSÁRÓL

„Oberösterreich”

Hivatkozási szám: PDO-AT-A0223-AM01

Az értesítés kelte: 2020.2.21.

A JÓVÁHAGYOTT MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA ÉS INDOKOLÁSA

Leírás és indokolás

Mivel a szőlőtermő területeket most már az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer keretében tartják nyilván, ki kellett igazítani a maximális hektárértéket.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

1.   A termék elnevezése

Oberösterreich

2.   A földrajzi jelzés típusa

OEM – Oltalom alatt álló eredetmegjelölés

3.   A szőlőből készült termékek kategóriái

1.

Bor

5.	Minőségi pezsgő

4.   A bor(ok) leírása

Az „Oberösterreich” eredetmegjelölés borra és minőségi pezsgőre használható, a gyakorlatban azonban minőségi pezsgőre nem használják ezt az eredetmegjelölést. Az „Oberösterreich” terméket elsősorban „minőségi borként” állítják elő; a legfontosabb analitikai paraméterek a termékleírásban olvashatók.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (mg/l)

5.   Borkészítési eljárások

a)   Alapvető borászati eljárások

A borkészítésre vonatkozó korlátozások

Az „Oberösterreich” eredetmegjelölés esetében az (EU) 2019/934 és az (EU) 2019/935 rendeletben az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel rendelkező borokra előírt összes borászati eljárás megengedett, kivéve a kálium-szorbáttal és a dimetil-dikarbonáttal történő kezelést. Alkalmazható a borok (EU) 2019/934 és (EU) 2019/935 rendelet szerinti savtompítása. A savtartalom lehetséges növeléséről az osztrák Szövetségi Mezőgazdasági, Regionális Fejlesztési és Idegenforgalmi Minisztérium (Bundesministerium für Landwirtschaft, Regionen und Tourismus) dönt a vegetációs időszak alatti időjárási körülményektől függően. A savtartalom lehetséges növelésére az (EU) 2019/934 és (EU) 2019/935 rendelet előírásai az irányadók.

A mindenkori kiválasztott tradicionális előállítási módszeren alapuló különleges borászati eljárások (az alkoholtartalom-növelést is beleértve) a termékleírásban olvashatók.

b)   Maximális hozamok

10 000 kg szőlő hektáronként

6.   Körülhatárolt földrajzi terület

Az „Oberösterreich” eredetmegjelölés kiterjed az ausztriai Felső-Ausztria szövetségi tartomány teljes területére.

7.   Fontosabb borszőlőfajták

Piros veltelini

St. Laurent

Zweigelt – rotburger

Blauburger

Ráthay

Jubiläumsrebe

Kékburgundi

Zöld veltelini – zöld muskotály

Goldburger

Szürkebarát – Ruländer

Bouvier

Muskotály – vörös muskotály

Neuburger

Korai piros veltelini – malvázia

Fehér burgundi – Klevner

Kékfrankos – frankovka

Furmint

Rotgipfler

Roesler

8.   A kapcsolat(ok) leírása

Egyes üzemek az éghajlati szempontból kedvező fekvésű területeken bort készítenek. Ezeket a kedvező fekvésű területeket márga-, agyag-, homok- és kavicsos talaj borítja, amelyből helyenként lajtamészkő szirtek emelkednek ki. Ezek a talajok – nem utolsósorban a jó vízmegtartó képességüknek köszönhetően – ideálisak a gyümölcsös fehérborok előállításához.

9.   További alapvető feltételek (csomagolás, címkézés, egyéb követelmények)

Jogi keret:

Nemzeti jog

A további feltétel típusa:

A körülhatárolt földrajzi területen való előállítás tekintetében biztosított eltérés

A feltétel leírása:

A „Sekt” (pezsgő), a „Qualitätsschaumwein” (minőségi pezsgő) és a „Hauersekt” (minőségi pezsgő) kivételével az „Oberösterreich” eredetmegjelöléssel ellátott borok az osztrák bortörvény értelmében csak állami hitelesítési számmal hozhatók forgalomba. Az állami hitelesítési szám megszerzéséhez mintát kell venni minden olyan borból, amelyet az „Oberösterreich” eredetmegjelöléssel kívánnak forgalomba hozni (módszeres ellenőrzés), és a mintát analitikai és érzékszervi vizsgálatoknak vetik alá.

Link a termékleíráshoz

https://www.bmlrt.gv.at/land/produktion-maerkte/pflanzliche-produktion/wein/Weinherkunft.html

---

(1)  HL L 9., 2019.1.11., 2. o.

Az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás standard módosításának jóváhagyásáról szóló értesítés közzététele

(2020/C 295/08)

Ez az értesítés az (EU) 2019/33 (1). felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikke (5) bekezdésének megfelelően kerül közzétételre.

ÉRTESÍTÉS STANDARD MÓDOSÍTÁS JÓVÁHAGYÁSÁRÓL

„Wagram”

Hivatkozási szám: PDO-AT-A0233-AM01

Az értesítés kelte: 2020.2.21.

A JÓVÁHAGYOTT MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA ÉS INDOKOLÁSA

Leírás és indokolás

Mivel a szőlőtermő területeket most már az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer keretében tartják nyilván, ki kellett igazítani a maximális hektárértéket.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

1.   A termék elnevezése

Wagram

2.   A földrajzi jelzés típusa

OEM – Oltalom alatt álló eredetmegjelölés

3.   A szőlőből készült termékek kategóriái

1.

Bor

5.	Minőségi pezsgő

4.   A bor(ok) leírása

A „Wagram” eredetmegjelölés borra és minőségi pezsgőre használható, a minőségi pezsgő esetében azonban másodrendű jelentőségű. A „Wagram” terméket elsősorban „minőségi borként” állítják elő; az analitikai jellemzők a termékleírásban találhatók. A „Wagram” terméket más formákban is előállítják (pl. „Kabinett” (kabinett), „Spätlese” (kései szüretelésű), „Eiswein” (jégbor)). A wagrami borvidéken kb. 75 %-ban fehérborokat készítenek. A fehérboroknál a fő fajta a zöld veltelini, a vörösboroknál a zweigelt. Érdemes még megemlíteni az erre a térségre jellemző fajtát, a korai piros veltelinit. Az érzékszervi sajátosságokat illetően az itt készült borok testesek és fűszeresek.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (mg/l)

5.   Borkészítési eljárások

a)   Alapvető borászati eljárások

A borkészítésre vonatkozó korlátozások

A „Wagram” eredetmegjelölés esetében az (EU) 2019/934 és az (EU) 2019/935 rendeletben az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel rendelkező borokra előírt összes borászati eljárás megengedett, kivéve a kálium-szorbáttal és a dimetil-dikarbonáttal történő kezelést. Alkalmazható a borok (EU) 2019/934 és (EU) 2019/935 rendelet szerinti savtompítása. A savtartalom lehetséges növeléséről az osztrák Szövetségi Mezőgazdasági, Regionális Fejlesztési és Idegenforgalmi Minisztérium (Bundesministerium für Landwirtschaft, Regionen und Tourismus) dönt a vegetációs időszak alatti időjárási körülményektől függően. A savtartalom lehetséges növelésére az (EU) 2019/934 és (EU) 2019/935 rendelet előírásai az irányadók. 3

A mindenkori kiválasztott tradicionális előállítási módszeren alapuló különleges borászati eljárások (az alkoholtartalom-növelést is beleértve) a termékleírásban olvashatók.

b)   Maximális hozamok

10 000 kg szőlő hektáronként

6.   Körülhatárolt földrajzi terület

A „Wagram” eredetmegjelölés kiterjed Tulln járásra – Sitzenberg-Reidling település kivételével –, valamint Stetteldorf am Wagram településre és az alsó-ausztriai Klosterneuburg bírósági kerületre.

7.   Fontosabb borszőlőfajták

Zweigelt – rotburger

Zöld veltelini – zöld muskotály

Zweigelt – kék zweigelt

8.   A kapcsolat(ok) leírása

A wagrami borvidék két különböző övezetből áll: egyrészt a Dunától északra, a Kamp völgyéhez keleti irányból csatlakozva egy hatalmas, 30 km-es földterasz terül el keleti irányban. A térség vastag lösztalajain termesztett szőlőkből telt, fűszeres borok készülnek. Ugyanakkor Bécstől északnyugatra, Klosterneuburg térségében a talaj inkább meszes, ami a gyümölcsös, karakteres boroknak kedvez.

Az éghajlatot a Duna és a Kárpát-medence közelsége határozza meg. Az éjszakák inkább hűvösek, ami kedvez az aromaképződésnek. A wagrami borvidéken kb. 75 %-ban fehérborokat készítenek. A fehérboroknál a fő fajta a zöld veltelini, a vörösboroknál a zweigelt. Érdemes még megemlíteni az erre a térségre jellemző fajtát, a korai piros veltelinit. Az érzékszervi sajátosságokat illetően az itt készült borok testesek és fűszeresek. A Wagram térségében előforduló vastag lösztalajok kiválóan alkalmasak az erőteljes, fűszeres zöld veltelini készítésére. A Klosterneuburg térségére jellemző, inkább meszes talajokon gyümölcsös, karakteres borok születnek.

A túlnyomórészt családi gazdaságokként működő borászatokban nemzedékről nemzedékre hagyományozzák át a borkészítés tradicionális stílusát, ami szintén hozzájárul a wagrami borok sajátos jellegéhez.

9.   További alapvető feltételek (csomagolás, címkézés, egyéb követelmények)

Jogi keret:

Nemzeti jog

További feltétel típusa:

A körülhatárolt földrajzi területen való előállítás tekintetében biztosított eltérés

A feltétel leírása:

A „Sekt” (pezsgő), a „Qualitätsschaumwein” (minőségi pezsgő) és a „Hauersekt” (minőségi pezsgő) kivételével a „Wagram” eredetmegjelöléssel ellátott borok az osztrák bortörvény értelmében csak állami hitelesítési számmal hozhatók forgalomba. Az állami hitelesítési szám megszerzéséhez mintát kell venni minden olyan borból, amelyet a „Wagram” eredetmegjelöléssel kívánnak forgalomba hozni (módszeres ellenőrzés), és a mintát elemzésnek vetik alá (lásd a termékleírást). Az érzékszervi vizsgálat során a borokat egy hivatalos kóstolóbizottság vizsgálja meg. A hivatalos kóstolóbizottság hat kóstolóból és egy kóstolóbizottsági elnökből áll. A mintákat anonim módon teszik a kóstolók elé. A vizsgálati űrlapon csak az értékeléshez szükséges információk vannak feltüntetve, mint például a tradicionális megnevezés (minőségi bor, kabinett, kései szüretelésű bor, válogatott szüretelésű bor stb.), a fajta és az évjárat. A kóstolók a tapasztalataik és az előre megadott referenciaborok alapján értékelik, hogy a bemutatott bor megfelel-e a fajtára, évjáratra és a tradicionális megnevezésre jellemző jegyeknek, és forgalomba hozható-e (hibamentes). A kóstolás eredményét eldöntő kérdésre IGEN vagy NEM választ adnak. Negatív eredmény esetén az elutasítást írásban meg kell indokolni. A minta érzékszervi szempontból akkor megfelelő, ha a kóstolók többsége pozitív ítéletet alkotott. 3:3 arányú döntés esetén a mintát egy újabb kóstolóbizottság elé terjesztik. Ha az eredmény másodszorra is 3:3, akkor a vizsgálat kimenetele összességében negatív.

Link a termékleíráshoz

https://www.bmlrt.gv.at/land/produktion-maerkte/pflanzliche-produktion/wein/Weinherkunft.html

---

(1)  HL L 9., 2019.1.11., 2. o.

Az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás standard módosításának jóváhagyásáról szóló értesítés közzététele

(2020/C 295/09)

Ez az értesítés az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (1) 17. cikke (5) bekezdésének megfelelően kerül közzétételre.

ÉRTESÍTÉS STANDARD MÓDOSÍTÁS JÓVÁHAGYÁSÁRÓL

„Salzburg”

Hivatkozási szám: PDO-AT-A0224-AM01

Az értesítés kelte: 2020.2.21.

A JÓVÁHAGYOTT MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA ÉS INDOKOLÁSA

Leírás és indokolás

Mivel a szőlőtermő területeket most már az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer keretében tartják nyilván, ki kellett igazítani a maximális hektárértéket.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

1.   A termék elnevezése

Salzburg

2.   A földrajzi jelzés típusa

OEM – Oltalom alatt álló eredetmegjelölés

3.   A szőlőből készült termékek kategóriái

1.

Bor

5.	Minőségi pezsgő

4.   A bor(ok) leírása

A „Salzburg” eredetmegjelölés borra és minőségi pezsgőre használható, a gyakorlatban azonban minőségi pezsgőre nem használják ezt az eredetmegjelölést.

A „Salzburg” terméket elsősorban „minőségi borként” állítják elő; az analitikai jellemzők a termékleírásban találhatók.

A „Salzburg” terméket más formákban is előállítják (pl. „Kabinett” (kabinett), „Spätlese” (kései szüretelésű), „Eiswein” (jégbor)). Az ezekhez tartozó analitikai jellemzők a termékleírásban olvashatók. A sok kis széttagolt szőlőtermő terület miatt nem lehet egységes érzékszervi sajátosságokat megállapítani a borokat illetően, azt azonban ki lehet jelenteni, hogy a nappalok és éjszakák közötti nagy hőmérséklet-ingadozás által jellemzett zord éghajlat kedvez a borok jó savszerkezetének.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (mg/l)

5.   Borkészítési eljárások

a)   Alapvető borászati eljárások

A borkészítésre vonatkozó korlátozások

A „Salzburg” eredetmegjelölés esetében az (EU) 2019/934 és az (EU) 2019/935 rendeletben az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel rendelkező borokra előírt összes borászati eljárás megengedett, kivéve a kálium-szorbáttal és a dimetil-dikarbonáttal történő kezelést. Alkalmazható a borok (EU) 2019/934 és (EU) 2019/935 rendelet szerinti savtompítása. A savtartalom lehetséges növeléséről az osztrák Szövetségi Mezőgazdasági, Regionális Fejlesztési és Idegenforgalmi Minisztérium (Bundesministerium für Landwirtschaft, Regionen und Tourismus) dönt a vegetációs időszak alatti időjárási körülményektől függően. A savtartalom lehetséges növelésére az (EU) 2019/934 és (EU) 2019/935 rendelet előírásai az irányadók.

A mindenkori kiválasztott tradicionális előállítási módszeren alapuló különleges borászati eljárások (az alkoholtartalom-növelést is beleértve) a termékleírásban olvashatók.

b)   Maximális hozamok

10 000 kg szőlő hektáronként

6.   Körülhatárolt földrajzi terület

A „Salzburg” eredetmegjelölés kiterjed az ausztriai Salzburg szövetségi tartomány teljes területére.

7.   Fontosabb borszőlőfajták

Piros veltelini

St. Laurent

Müller-Thurgau – Rizlingszilváni – Rivaner

Ráthay

Szilváni – zöldszilváni

Jubiläumsrebe

Kékburgundi

Kékoportó

Chardonnay – Morillon

Goldburger

Szürkebarát – Ruländer

Merlot

Fehér rizling – rajnai rizling

Sauvignon Blanc

Muskotály – vörös muskotály

Syrah – Shiraz

Neuburger

4

Korai piros veltelini – malvázia

Tramini – sárga tramini

Kékfrankos – frankovka

Cirfandli – késői piros

Cabernet Sauvignon

Zweigelt – rotburger

Olaszrizling

Cabernet Franc

Blauburger

Zöld veltelini – zöld muskotály

Scheurebe – Sämling 88

Bouvier

Ottonel muskotály

Fehér burgundi – Klevner

Furmint

Rotgipfler

Roesler

8.   A kapcsolat(ok) leírása

Egyes üzemek az éghajlati szempontból kedvező fekvésű területeken bort készítenek. Éppen ezért nem lehet általánosan bemutatni az éghajlati és talajtani adottságokat. Ezért a salzburgi borvidéken a termelési szerkezetet kizárólag a családi gazdaságokba szerveződő borászok dominálják, akik csak saját termesztésű szőlőt dolgoznak fel, és közvetlenül a gazdaságban értékesítik a bort. Ahhoz, hogy egészséges és érett szőlőfürtöket lehessen szüretelni, olyan szőlőfajtákat és alanyokat kell ültetni, amelyek tulajdonságai alkalmazkodnak a földrajzi és éghajlati viszonyokhoz. E követelmények közé tartozik a tél- és fagyállóság, a kései virágzás, valamint a gombabetegségekkel és rothadással szembeni nagy ellenálló képesség. A sok kis széttagolt szőlőtermő terület miatt nem lehet egységes érzékszervi sajátosságokat megállapítani a borokat illetően, azt azonban ki lehet jelenteni, hogy a nappalok és éjszakák közötti nagy hőmérséklet-ingadozás által jellemzett zord éghajlat kedvez a borok jó savszerkezetének.

9.   További alapvető feltételek (csomagolás, címkézés, egyéb követelmények)

Jogi keret:

A nemzeti jogszabályokban

A további feltétel típusa:

A körülhatárolt földrajzi területen való előállítás tekintetében biztosított eltérés

A feltétel leírása:

A „Sekt” (pezsgő), a „Qualitätsschaumwein” (minőségi pezsgő) és a „Hauersekt” (minőségi pezsgő) kivételével a „Salzburg” eredetmegjelöléssel ellátott borok az osztrák bortörvény értelmében csak állami hitelesítési számmal hozhatók forgalomba. Az állami hitelesítési szám megszerzéséhez mintát kell venni minden olyan borból, amelyet a „Salzburg” eredetmegjelöléssel kívánnak forgalomba hozni (módszeres ellenőrzés), és a mintát elemzésnek vetik alá (lásd a termékleírást). Az érzékszervi vizsgálat során a borokat egy hivatalos kóstolóbizottság vizsgálja meg. A hivatalos kóstolóbizottság hat kóstolóból és egy kóstolóbizottsági elnökből áll. A mintákat anonim módon teszik a kóstolók elé. A vizsgálati űrlapon csak az értékeléshez szükséges információk vannak feltüntetve, mint például a tradicionális megnevezés (minőségi bor, kabinett, kései szüretelésű bor, válogatott szüretelésű bor stb.), a fajta és az évjárat. A kóstolók a tapasztalataik és az előre megadott referenciaborok alapján értékelik, hogy a bemutatott bor megfelel-e a fajtára, évjáratra és a tradicionális megnevezésre jellemző jegyeknek, és forgalomba hozható-e (hibamentes). A kóstolás eredményét eldöntő kérdésre IGEN vagy NEM választ adnak. Negatív eredmény esetén az elutasítást írásban meg kell indokolni. A minta érzékszervi szempontból akkor megfelelő, ha a kóstolók többsége pozitív ítéletet alkotott. 3:3 arányú döntés esetén a mintát egy újabb kóstolóbizottság elé terjesztik. Ha az eredmény másodszorra is 3:3, akkor a vizsgálat kimenetele összességében negatív.

Link a termékleíráshoz

https://www.bmlrt.gv.at/land/produktion-maerkte/pflanzliche-produktion/wein/Weinherkunft.html

---

(1)  HL L 9., 2019.1.11., 2. o.

Az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás standard módosításának jóváhagyásáról szóló értesítés közzététele

(2020/C 295/10)

Ez az értesítés az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (1) 17. cikke (5) bekezdésének megfelelően kerül közzétételre.

ÉRTESÍTÉS STANDARD MÓDOSÍTÁS JÓVÁHAGYÁSÁRÓL

„Traisental”

Hivatkozási szám: PDO-AT-A0210-AM01

Az értesítés kelte: 2020.2.21.

A JÓVÁHAGYOTT MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA ÉS INDOKOLÁSA

Leírás és indokolás

Mivel a szőlőtermő területeket most már az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer keretében tartják nyilván, ki kellett igazítani a maximális hektárértéket.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

1.   A termék elnevezése

Traisental

2.   A földrajzi jelzés típusa

OEM – Oltalom alatt álló eredetmegjelölés

3.   A szőlőből készült termékek kategóriái

1.

Bor

4.   A bor(ok) leírása

A „Traisental” eredetmegjelölés csak a zöld velteliniből és rizlingből készült borokra használható. A borokban jellemzően gyümölcsös és ásványi jegyek dominálnak. A további érzékszervi sajátosságok a termékleírásban olvashatók.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (mg/l)

5.   Borkészítési eljárások

a)   Alapvető borászati eljárások

A borkészítésre vonatkozó korlátozások

A „Traisental” eredetmegjelölés esetében az (EU) 2019/934 és az (EU) 2019/935 rendeletben az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel rendelkező borokra előírt összes borászati eljárás megengedett, kivéve a kálium-szorbáttal és a dimetil-dikarbonáttal történő kezelést. Alkalmazható a borok (EU) 2019/934 és (EU) 2019/935 rendelet szerinti savtompítása. A savtartalom lehetséges növeléséről az osztrák Szövetségi Mezőgazdasági, Regionális Fejlesztési és Idegenforgalmi Minisztérium (Bundesministerium für Landwirtschaft, Regionen und Tourismus) dönt a vegetációs időszak alatti időjárási körülményektől függően. A savtartalom lehetséges növelésére az (EU) 2019/934 és (EU) 2019/935 rendelet előírásai az irányadók.

A mindenkori kiválasztott tradicionális előállítási módszeren alapuló különleges borászati eljárások (az alkoholtartalom-növelést is beleértve) a termékleírásban olvashatók.

b)   Maximális hozamok

10 000 kg szőlő hektáronként

6.   Körülhatárolt földrajzi terület

A „Traisental” eredetmegjelölés az alsó-ausztriai St. Pölten város térségét, St. Pölten járást és az alsó-ausztriai Sitzenberg-Reidling települést foglalja magában.

7.   Fontosabb borszőlőfajták

Fehér rizling – rajnai rizling

Zöld veltelini – zöld muskotály

Rajnai rizling – rizling

8.   A kapcsolat(ok) leírása

A Traisental terület talaját a bohémiai masszívum gránit- és gneisztalaja alkotja. Az időjárást a Kárpát-medencéből érkező hatások és a kontinentális éghajlat határozzák meg. A borvidék északi részén a Duna hőszabályozó funkciót tölt be.

A traisentali borvidéken a termelési szerkezetet a családi gazdaságokba szerveződő borászok dominálják, akik túlnyomórészt saját termesztésű szőlőt dolgoznak fel, és sokszor közvetlenül a gazdaságban értékesítik a bort. A traisentali termés majdnem egyharmadát a regionális szőlősgazda-szövetkezetek veszik át. Az élénk idegenforgalom és a borászat szorosan összekapcsolódik. A bor a következő jellegzetes tulajdonságokkal bír:

Zöld veltelini: gyümölcsös, finom fűszeres

Rizling: illatos, elegáns, ásványi

A Reserve borok markánsabb stílusúak, és a fajtára jellemző aromával rendelkeznek. Ezeken a borokon néha enyhe botritisz- és fás tónusokat is lehet érezni. A száraz gránit és gneisztalajon önálló karakterű, testes és finom ásványi jelleget felvonultató borok készülnek. Az ásványianyag-tartalom gondoskodik a borok élénk savszerkezetéről és tartósságáról. A kárpát-medencei éghajlat meleg légtömegeinek és az Alpok előtere felől érkező hideg levegőnek köszönhetően a nappalok forróak, az éjszakák pedig hidegek, ami könnyed fűszeres zamatot kölcsönöz a boroknak.

A túlnyomórészt családi gazdaságokként működő borászatokban nemzedékről nemzedékre hagyományozzák át a borkészítés tradicionális stílusát, ami szintén hozzájárul a traisentali borok sajátos jellegéhez.

9.   További alapvető feltételek (csomagolás, címkézés, egyéb követelmények)

Jogi keret:

Nemzeti jog

További feltétel típusa:

A körülhatárolt földrajzi területen való előállítás tekintetében biztosított eltérés

A feltétel leírása:

A „Traisental” eredetmegjelöléssel ellátott borok az osztrák bortörvény értelmében csak állami hitelesítési számmal hozhatók forgalomba. Az állami hitelesítési szám megszerzéséhez mintát kell venni minden olyan borból, amelyet a „Traisental” eredetmegjelöléssel kívánnak forgalomba hozni (módszeres ellenőrzés), és a mintát analitikai és érzékszervi vizsgálatoknak vetik alá.

Az érzékszervi vizsgálat során a borokat egy hivatalos kóstolóbizottság vizsgálja meg. A hivatalos kóstolóbizottság hat kóstolóból és egy kóstolóbizottsági elnökből áll. A mintákat anonim módon teszik a kóstolók elé. A vizsgálati űrlapon csak az értékeléshez szükséges információk vannak feltüntetve, mint például a tradicionális megnevezés, a fajta és az évjárat. A kóstolók a tapasztalataik és az előre megadott referenciaborok alapján értékelik, hogy a bemutatott borok megfelelnek-e a „Traisental” eredetmegjelölésre jellemző jegyeknek, és forgalomba hozhatók-e (hibamentesek).

Link a termékleíráshoz

https://www.bmlrt.gv.at/land/produktion-maerkte/pflanzliche-produktion/wein/Weinherkunft.html

---

(1)  HL L 9., 2019.1.11., 2. o.

Az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás standard módosításának jóváhagyásáról szóló értesítés közzététele

(2020/C 295/11)

Ez az értesítés az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (1) 17. cikke (5) bekezdésének megfelelően kerül közzétételre.

ÉRTESÍTÉS STANDARD MÓDOSÍTÁS JÓVÁHAGYÁSÁRÓL

„Kamptal”

Hivatkozási szám: PDO-AT-A0209-AM01

Az értesítés kelte: 2020.2.21.

A JÓVÁHAGYOTT MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA ÉS INDOKOLÁSA

Leírás és indokolás

Mivel a szőlőtermő területeket most már az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer keretében tartják nyilván, ki kellett igazítani a maximális hektárértéket.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

1.   A termék elnevezése

Kamptal

2.   A földrajzi jelzés típusa

OEM – Oltalom alatt álló eredetmegjelölés

3.   A szőlőből készült termékek kategóriái

1.

Bor

4.   A bor(ok) leírása

A „Kamptal” eredetmegjelölés csak zöld velteliniből és rizlingből készült borokra használható. A borokban jellemzően gyümölcsös és ásványi jegyek dominálnak. A további érzékszervi sajátosságok a termékleírásban olvashatók.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (mg/l)

5.   Borkészítési eljárások

a)   Alapvető borászati eljárások

A borkészítésre vonatkozó korlátozások

A „Kamptal” eredetmegjelölés esetében az (EU) 2019/934 és az (EU) 2019/935 rendeletben az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel rendelkező borokra előírt összes borászati eljárás megengedett, kivéve a kálium-szorbáttal és a dimetil-dikarbonáttal történő kezelést. Alkalmazható a borok (EU) 2019/934 és (EU) 2019/935 rendelet szerinti savtompítása. A savtartalom lehetséges növeléséről az osztrák Szövetségi Mezőgazdasági, Regionális Fejlesztési és Idegenforgalmi Minisztérium (Bundesministerium für Landwirtschaft, Regionen und Tourismus) dönt a vegetációs időszak alatti időjárási körülményektől függően. A savtartalom lehetséges növelésére az (EU) 2019/934 és (EU) 2019/935 rendelet előírásai az irányadók.

A mindenkori kiválasztott tradicionális előállítási módszeren alapuló különleges borászati eljárások (az alkoholtartalom-növelést is beleértve) a termékleírásban olvashatók.

b)   Maximális hozamok

10 000 kg szőlő hektáronként

6.   Körülhatárolt földrajzi terület

A „Kamptal” eredetmegjelölés az alsó-ausztriai Etsdorf-Haitzendorf, Hadersdorf-Kammern, Langenlois, Lengenfeld, Schönberg am Kamp és Straß im Straßertale településekre terjed ki.

7.   Fontosabb borszőlőfajták

Fehér rizling – rajnai rizling

Zöld veltelini – zöld muskotály

Rajnai rizling – rizling

8.   A kapcsolat(ok) leírása

A Kamptal talaja már a 270 millió évvel ezelőtti perm korszakban kialakult. A terroir képződményei lösz-, murva- és őskőzettalajokból állnak, helyenként előfordulnak vulkanikus elemek.

A Kamptal klímáját egyrészt a forró kárpát-medencei éghajlat, másrészt a Waldviertel felől érkező hideg áramlatok befolyásolják. A csapadékmennyiség évente 550–600 mm. Az éves átlaghőmérséklet 9 Celsius-fok feletti. A mélyen fekvő völgyekben május közepéig kell számolni tavaszi fagyokkal. A bor a következő jellegzetes tulajdonságokkal bír:

Zöld veltelini: gyümölcsös, finom fűszeres

Rizling: illatos, elegáns, ásványi

A Reserve borok markánsabb stílusúak, és a fajtára jellemző aromával rendelkeznek. Ezeken a borokon néha enyhe botritisz- és fás tónusokat is lehet érezni. A meredek teraszokon, ahol löszréteg nem tudott lerakódni, erőteljes, magas ásványianyag-tartalmú és tartós rizling készül. A szélesebb agyag- és löszteraszok ideálisak a lendületes, gyümölcsös zöld veltelini előállításához. A kárpát-medencei éghajlatra jellemző forró nappalok és a hideg éjszakák sokszínű aromát és élénk savszerkezetet kölcsönöznek a boroknak.

9.   További alapvető feltételek (csomagolás, címkézés, egyéb követelmények)

Jogi keret:

Nemzeti jog

A további feltétel típusa:

A körülhatárolt földrajzi területen való előállítás tekintetében biztosított eltérés

A feltétel leírása:

A „Kamptal” eredetmegjelöléssel ellátott borok az osztrák bortörvény értelmében csak állami hitelesítési számmal hozhatók forgalomba. Az állami hitelesítési szám megszerzéséhez mintát kell venni minden olyan borból, amelyet a „Kamptal” eredetmegjelöléssel kívánnak forgalomba hozni (módszeres ellenőrzés), és a mintát analitikai és érzékszervi vizsgálatoknak vetik alá.

Az érzékszervi vizsgálat során a borokat egy hivatalos kóstolóbizottság vizsgálja meg. A hivatalos kóstolóbizottság hat kóstolóból és egy kóstolóbizottsági elnökből áll. A mintákat anonim módon teszik a kóstolók elé. A vizsgálati űrlapon csak az értékeléshez szükséges információk vannak feltüntetve, mint például a tradicionális megnevezés, a fajta és az évjárat. A kóstolók a tapasztalataik és az előre megadott referenciaborok alapján értékelik, hogy a bemutatott borok megfelelnek-e a „Weinviertel” eredetmegjelölésre jellemző jegyeknek, és forgalomba hozhatók-e (hibamentesek).

A „Kamptal DAC” kereskedelmi megnevezéssel ellátott bor állami hitelesítési számának megadására irányuló eljárás keretében borbizottsági kóstolást tartanak, amire Kremsben, a Szövetségi Borászati Hivatal kirendeltségén kerül sor. Legalább négy kóstolónak kell igazolnia, hogy a bor megfelel a „Kremstal DAC” követelményeinek. Ha a kóstolás eredménye 3:3, akkor nem kell megismételni a próbát.

Link a termékleíráshoz

https://www.bmlrt.gv.at/land/produktion-maerkte/pflanzliche-produktion/wein/Weinherkunft.html

---

(1)  HL L 9., 2019.1.11., 2. o.

Az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás standard módosításának jóváhagyásáról szóló értesítés közzététele

(2020/C 295/12)

Ez az értesítés az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (1) 17. cikke (5) bekezdésének megfelelően kerül közzétételre.

ÉRTESÍTÉS STANDARD MÓDOSÍTÁS JÓVÁHAGYÁSÁRÓL

„Niederösterreich”

Hivatkozási szám: PDO-AT-A0221-AM01

Az értesítés kelte: 2020.2.21.

A JÓVÁHAGYOTT MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA ÉS INDOKOLÁSA

Leírás és indokolás

Mivel a szőlőtermő területeket most már az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer keretében tartják nyilván, ki kellett igazítani a maximális hektárértéket.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

1.   A termék elnevezése

Niederösterreich

2.   A földrajzi jelzés típusa

OEM – Oltalom alatt álló eredetmegjelölés

3.   A szőlőből készült termékek kategóriái

1.

Bor

5.	Minőségi pezsgő

4.   A bor(ok) leírása

A „Niederösterreich” eredetmegjelölés borra és minőségi pezsgőre, illetve pezsgőre használható. A „Niederösterreich” terméket elsősorban „minőségi borként” állítják elő; az előállítás során a szőlőlé minimális musttartalmának el kell érnie a 15 klosterneuburgi mustfokot (= 9,5 térfogatszázalék). A tényleges minimális alkoholtartalom 9 térfogatszázalék, a minimális savtartalom pedig 4 g/l. További analitikai jellemzők a termékleírásban találhatók.

A „Niederösterreich” terméket más formákban is előállítják (pl. „Kabinett” (kabinett), „Spätlese” (kései szüretelésű), „Eiswein” (jégbor)). A különböző talajtípusokon a borok széles palettája állítható elő, a régióra jellemző borsos, friss zöld veltelinitől kezdve a fahordóban érlelt, erőteljes, tartalmas fehérborokon át egészen a gyümölcsös vörösborokig.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (mg/l)

5.   Borkészítési eljárások

a)   Alapvető borászati eljárások

A borkészítésre vonatkozó korlátozások

A „Niederösterreich” eredetmegjelölés esetében az (EU) 2019/934 és az (EU) 2019/935 rendeletben az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel rendelkező borokra előírt összes borászati eljárás megengedett, kivéve a kálium-szorbáttal és a dimetil-dikarbonáttal történő kezelést. Alkalmazható a borok (EU) 2019/934 és (EU) 2019/935 rendelet szerinti savtompítása. A savtartalom lehetséges növeléséről az osztrák Szövetségi Mezőgazdasági, Regionális Fejlesztési és Idegenforgalmi Minisztérium (Bundesministerium für Landwirtschaft, Regionen und Tourismus) dönt a vegetációs időszak alatti időjárási körülményektől függően. A savtartalom lehetséges növelésére az (EU) 2019/934 és (EU) 2019/935 rendelet előírásai az irányadók.

A mindenkori kiválasztott tradicionális előállítási módszeren alapuló különleges borászati eljárások (az alkoholtartalom-növelést is beleértve) a termékleírásban olvashatók.

b)   Maximális hozamok

10 000 kg szőlő hektáronként

6.   Körülhatárolt földrajzi terület

A „Niederösterreich” eredetmegjelölés kiterjed az ausztriai Alsó-Ausztria szövetségi tartomány teljes területére.

7.   Fontosabb borszőlőfajták

Zweigelt – rotburger

Zöld veltelini – zöld muskotály

Zweigelt – kék zweigelt

8.   A kapcsolat(ok) leírása

Wachau őskőzettel borított meredek lejtői a szomszédos Kremstal keleti részén löszteraszokban folytatódnak, amelyek Traisental és Kamptal térségében, valamint Wagramnál is megtalálhatók. Kamptalban vulkanikus talajok is előfordulnak. Az időjárást keleten a Kárpát-medence forró klímája, valamint a Waldviertel felől érkező hűvös áramlatok alakítják.

Az alsó-ausztriai borvidéken a termelési szerkezetet a családi gazdaságokba szerveződő borászok dominálják, akik túlnyomórészt saját termesztésű szőlőt dolgoznak fel, és sokszor közvetlenül a gazdaságban értékesítik a bort. Az élénk idegenforgalom és a borászat szorosan összekapcsolódik. A családi gazdaságokra épülő termelési szerkezetet néhány nagy mezőgazdasági üzem (pincészetek és szőlősgazda-szövetkezetek) egészíti ki. Az alsó-ausztriai borvidéken majdnem 80 %-ban fehérborokat készítenek. Alsó-Ausztria Bécstől délre és keletre fekvő területein, ahol elsősorban a kárpát-medencei éghajlat jellemző, vörösborszőlőket is termesztenek. A vörösborok uralkodó fajtája a gyümölcsös zweigelt és a fűszeres kékfrankos. A fehérborok palettája a friss, gyümölcsös boroktól, például a jellegzetes, tüzes zöld veltelinitől a klasszikus fa- vagy barrikhordóban érlelt erőteljes, tartalmas borokig terjed. Az elporladt őskőzetekből álló talajokon és a vulkanikus talajokon ásványi anyagokban gazdag, fűszeres borok készíthetők, míg a löszteraszokon inkább a lekerekített ízvilágú, teltebb borok a jellemzők. A forró kárpát-medencei éghajlat és a Waldviertelből érkező, hűvös éjszakákat hozó hideg levegő biztosítja a nappal és az éjszaka közötti hőmérséklet-különbséget, amely jellegzetes savszerkezetet kölcsönöz a boroknak.

9.   További alapvető feltételek (csomagolás, címkézés, egyéb követelmények)

Jogi keret:

Nemzeti jog

A további feltétel típusa:

A körülhatárolt földrajzi területen való előállítás tekintetében biztosított eltérés

A feltétel leírása:

A „Sekt” (pezsgő) és a „Qualitätsschaumwein” (minőségi pezsgő) kivételével a „Niederösterreich” eredetmegjelöléssel ellátott borok az osztrák bortörvény értelmében csak állami hitelesítési számmal hozhatók forgalomba. Az állami hitelesítési szám megszerzéséhez mintát kell venni minden olyan borból, amelyet a „Niederösterreich” eredetmegjelöléssel kívánnak forgalomba hozni (módszeres ellenőrzés), és a mintát analitikai és érzékszervi vizsgálatoknak vetik alá. Az érzékszervi vizsgálat során a borokat egy hivatalos kóstolóbizottság vizsgálja meg. A hivatalos kóstolóbizottság 6 kóstolóból és egy kóstolóbizottsági elnökből áll. A mintákat anonim módon teszik a kóstolók elé. A vizsgálati űrlapon csak az értékeléshez szükséges információk vannak feltüntetve, mint például a tradicionális megnevezés (minőségi bor, kései szüretelésű bor stb.), a fajta és az évjárat. A kóstolók a tapasztalataik és az előre megadott referenciaborok alapján értékelik, hogy a bemutatott bor megfelel-e a fajtára, évjáratra és a tradicionális megnevezésre jellemző jegyeknek, és forgalomba hozható-e (hibamentes). A kóstolás eredményét eldöntő kérdésre IGEN vagy NEM választ adnak. Negatív eredmény esetén az elutasítást írásban meg kell indokolni. A minta érzékszervi szempontból akkor megfelelő, ha a kóstolók többsége pozitív ítéletet alkotott. 3:3 arányú döntés esetén a mintát egy újabb kóstolóbizottság elé terjesztik. Ha az eredmény másodszorra is 3:3, akkor a vizsgálat kimenetele összességében negatív.

Link a termékleíráshoz

https://www.bmlrt.gv.at/land/produktion-maerkte/pflanzliche-produktion/wein/Weinherkunft.html

---

(1)  HL L 9., 2019.1.11., 2. o.