A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

Közlemény a bizalmas információknak az uniós versenyjog magánjogi érvényesítésére irányuló eljárások során az uniós nemzeti bíróságok által történő védelméről

(2020/C 242/01)

I.   E KÖZLEMÉNY HATÁLYA ÉS CÉLJA

1.

E közlemény tárgya a bizalmas információknak a nemzeti bíróságok előtt az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 101. vagy 102. cikkének alkalmazásával kapcsolatban indított polgári eljárások során történő védelme.

2.

Az EU-ban a nemzeti bíróságok előtt indított, magánjogi jogérvényesítést célzó keresetek – az alkalmazandó nemzeti szabályoktól függően – különböző formákat ölthetnek, lehetnek például kártérítési keresetek, deklaratív határozatra irányuló keresetek vagy jogsértés megszüntetésére irányuló keresetek. Az elmúlt néhány évben gyorsan nő azoknak az úgynevezett származékos kártérítési kereseteknek a száma, amelyeket a versenyjogi jogsértés sértettjei a versenyhatóság határozatát vagy a felülvizsgálati bíróság jogerős ítéletét követően nyújtanak be kártérítés követelése céljából (1).

3.

A bizonyítékokhoz való hozzáférés fontos eleme az egyéneket – ideértve a fogyasztókat és a vállalkozásokat –, illetve a hatóságokat az EUMSZ 101. vagy 102. cikke alapján a nemzeti bíróságok előtt indított, magánjogi jogérvényesítést célzó eljárások során megillető jogok érvényesítésének.

4.

A nemzeti bíróságokhoz tehát beérkezhetnek olyan kérelmek, amelyek a bizonyítékoknak az uniós versenyjog magánjogi érvényesítésére irányuló eljárásoksorán történő feltárására irányulnak. A nemzeti bíróságoknak a magánjogi jogérvényesítésre irányuló hatékony eljárásokat kell biztosítaniuk azáltal, hogy hozzáférést biztosítanak az adott követelés vagy ellenkérelem alátámasztásához szükséges releváns információkhoz, amennyiben az ezek feltárására vonatkozó feltételek teljesülnek.

5.

Ehhez a nemzeti bíróságok számára rendelkezésre kell állniuk olyan intézkedéseknek, amelyek a felek igazságszolgáltatáshoz való tényleges hozzáférésének vagy a teljes kártérítéshez való jog gyakorlásának akadályozása nélkül biztosítják a bizalmas információk védelmét (2).

6.

Konkrétan a kártérítési keresetek esetében a kártérítésekről szóló irányelv (3) előírja a tagállamok számára annak biztosítását, hogy a nemzeti bíróságok hatáskörrel rendelkezzenek a bizalmas információkat tartalmazó bizonyítékok feltárásának elrendelésére, amennyiben egyes kritériumok teljesülnek. A tagállamok biztosítják továbbá, hogy a nemzeti bíróságok hatékony intézkedésekkel rendelkezzenek a szóban forgó bizalmas információk védelmére, biztosítva ugyanakkor a teljes kártérítéshez való jog gyakorlását (4). Ez azért fontos, mert előfordulhat, hogy a nemzeti bíróságok korlátozott erőforrásokkal rendelkeznek a bizonyítékfeltárás iránti kérelmek kezelésére.

7.

Ebben az összefüggésben ez a közlemény meghatározza azokat az intézkedéseket, amelyek alkalmazását a nemzeti bíróságok fontolóra vehetik a bizalmas információknak a magánjogi jogérvényesítésre irányuló eljárások során történő feltárásával kapcsolatosan.

8.

E közlemény célja, hogy inspirációt és iránymutatást nyújtson a nemzeti bíróságok számára, és nem kötelező érvényű azokra nézve. Nem módosítja és nem változtatja meg a hatályos uniós (5), illetve tagállami jogszabályokat, sem pedig a polgári eljárásokra, valamint az ügyvédi titoktartási kötelezettségre vonatkozóan alkalmazandó nemzeti eljárási szabályokat (6). Konkrétan a bizalmas információk védelmére vonatkozóan e közlemény III. szakaszában meghatározott intézkedések akkor alkalmazhatók, ha azok a nemzeti szabályok szerint rendelkezésre állnak, és összeegyeztethetők azokkal, valamint a bírósági eljárásokban részt vevő feleknek az uniós és a nemzeti jog által elismert jogaival.

II.   A BIZALMAS INFORMÁCIÓKAT TARTALMAZÓ BIZONYÍTÉKOK FELTÁRÁSA IRÁNTI KÉRELMEK A NEMZETI BÍRÓSÁGOK ELŐTT

A.   A bizonyítékok feltárása iránti kérelmek szempontjából releváns megfontolások

9.

Az uniós versenyjog magánjogi érvényesítésével összefüggésben a polgári eljárásban részt vevő felek – a felperes(ek) és az alperes(ek) – azon képessége, hogy eredményesen gyakorolják jogaikat, a vonatkozó bizonyítékokhoz való hozzáférés lehetőségétől függhet. Előfordulhat azonban, hogy a szóban forgó bizonyíték nincs a bizonyítási terhet viselő fél birtokában, illetve az számára nem minden esetben könnyen hozzáférhető.

10.

Ezért valamely fél kérelmére a nemzeti bíróságok elrendelhetik a bizonyítékok feltárását. A feltárásra a nemzeti eljárási szabályok, valamint közigazgatási és eljárásgazdaságossági megfontolások alkalmazandók.

11.

Konkrétan a kártérítésekről szóló irányelv arra kötelezi a tagállamokat, hogy a felperesek és az alperesek számára az alábbi feltételek szerint biztosítsák a követelésük vagy ellenkérelmük alátámasztásához szükséges bizonyítékok feltárásához való jogukat. (7)

12.

Elsőként a nemzeti bíróságoknak meg kell állapítaniuk, hogy a kártérítési igény megalapozott-e, a feltárás iránti kérelem pedig releváns bizonyítékokra vonatkozik-e és arányos-e. (8) A kártérítésekről szóló irányelv úgy rendelkezik, hogy az arányosság értékelésének figyelembe kell vennie a bizonyítékfeltárás terjedelmét és költségeit, többek között az olyan általános információkeresés megelőzése érdekében, amely feltételezhetően semmilyen relevanciával nem bír az eljárásban érintett felek számára. A túlságosan átfogó vagy általánosító bizonyítékfeltárás iránti kérelem valószínűleg nem fog e követelményeknek megfelelni. (9)

13.

Másodsorban a feltárás iránti kérelemnek „a lehető legpontosabban és legszűkebben” kell a bizonyítékokat, illetve a bizonyítékok releváns kategóriáit azonosítania. (10) A bizonyítékkategóriákat meg lehet határozni az alkotóelemeik közös jellemzőivel, mint például a feltárni kért dokumentumok jellegével, tárgyával vagy tartalmával, azon időszakkal, amelyen belül összeállították őket, illetve egyéb kritériumokkal. Például a bizonyítékkategóriákra vonatkozó kérelem hivatkozhat A és B társaság közötti ügylet tárgyát képező Y termék N és N + 5 év közötti értékesítési adataira.

14.

Harmadszor, a Bizottság vagy valamely nemzeti versenyhatóság ügyiratában szereplő információk feltárása tekintetében a kártérítésekről szóló irányelv előírja, hogy valamely, a feltárást elrendelő végzés arányosságának értékelésekor a nemzeti bíróságnak mérlegelnie kell többek között „azt, hogy a vonatkozó kérelmet kifejezetten a valamely versenyhatósághoz benyújtott vagy annak ügyirataiban szereplő bizonyos dokumentumok jellegére, tárgyára vagy tartalmára utalva fogalmazták-e meg, és nem általánosan megfogalmazott, a versenyhatósághoz benyújtott dokumentumokra vonatkozó kérelemről van-e szó”. (11)

15.

Emlékeztetni kell arra, hogy a kártérítésekről szóló irányelv előírja, hogy engedékenységi nyilatkozatok és egyezségi beadványok (úgynevezett „feketelistás dokumentumok”) egyáltalán nem tárhatók fel. (12) Továbbá ha a Bizottság vagy valamely nemzeti versenyhatóság még nem zárta le az eljárást, a nemzeti bíróság nem rendelheti el a következők feltárását: olyan információk, amelyeket valamely természetes vagy jogi személy kifejezetten egy versenyhatóság eljárása céljából készített el; a versenyhatóság által saját eljárása során létrehozott és a feleknek megküldött információk; vagy visszavont vitarendezési beadványok (más néven „szürkelistás dokumentumok”). (13)

16.

A nemzeti bíróságok bármelyik felet (alperest és/vagy felperest) vagy harmadik felet az ellenőrzésük alatt álló információk feltárására kötelezhetik. (14) A legtöbb esetben a kért bizonyíték a felek egyikének vagy egy harmadik félnek a birtokában lesz. Egyes esetekben az alperes(ek) a versenyhatóság aktájához való hozzáférés révén szerzett, a jogsértés megállapításához vagy időbeli hatályának meghatározásához szükséges bizonyítékkal (pl. már meglévő dokumentumok, információkérésekre adott válaszok stb.) rendelkezik (rendelkeznek). Más esetekben, például kártérítési perben az alperes vagy a felperes olyan további bizonyítékkal rendelkezhet, amely nem szerepelt a versenyhatóság aktájában, de a kártérítési igény vagy az ellenkérelem szempontjából releváns (pl. a jogsértés és a kár közötti ok-okozati összefüggéssel, a kár számszerűsítésével (15), az árnövelés alperesek általi esetleges továbbhárításának becslésével (16) stb. kapcsolatos). Ez különösen igaz lehet a vevőspecifikus árakra, a bevételekre vagy az egyéb adatokra, például a vevők árképzési magatartására stb. vonatkozó információk esetében.

17.

Ha a felek vagy bármely harmadik fél nem tudja előterjeszteni a kért bizonyítékokat, és a feltárás iránti kérelem a Bizottság vagy a nemzeti versenyhatóság iratanyagában szereplő dokumentumra vonatkozik, a nemzeti bíróság a feltárást előíró végzést adhat ki az utóbbiaknak címezve. (17)

B.   Bizalmas információk

18.

Az üzleti titkok és más bizalmas információk védelméről az EUMSZ 339. cikke rendelkezik, és ez az uniós jog egyik általános elve. (18) Ugyanakkor az a tény, hogy az információ bizalmas jellegű, nem minősül a feltárást gátló oknak. (19) A nemzeti bíróságok eseti alapon döntenek arról, hogy a nemzeti és uniós szabályoknak, valamint a vonatkozó ítélkezési gyakorlatnak megfelelően mi minősülhet bizalmas információnak az uniós versenyjog magánjogi érvényesítése szempontjából.

19.

A fentiekre tekintettel ez a közlemény nem törekszik a bizalmas információ fogalmának meghatározására. Mindazonáltal inspirációt meríthetünk az uniós bíróságok ítélkezési gyakorlatából és a Bizottság gyakorlatából. (20)

20.

Az uniós bíróságok az alábbiakat minősítik olyan bizalmas információnak, amely megfelel a következő feltételek mindegyikének: (21) i. ezen információkat csak a személyek szűk köre ismeri; és ii. ezen információk nyilvánosságra hozatala súlyos kárt okozhat az információt nyújtó személy vagy harmadik felek számára; valamint iii. azok az érdekek, amelyek a bizalmas információk nyilvánosságra hozatala révén sérülhetnek, objektíve védendők.

21.

Az első feltétel tekintetében az információk elveszíthetik bizalmas jellegüket, ha azokhoz „szakértői körök hozzáférhetnek, vagy ha nyilvánosan közzétett információból kikövetkeztethetők”. (22)

22.

Ami a második feltételt illeti, érdemes megjegyezni, hogy a károkozás lehetőségének értékelése során először az információ jellegét kell figyelembe venni. A kereskedelmi, pénzügyi vagy stratégiai értékkel rendelkező információk feltárását általában úgy tekintik, hogy súlyos kárt okozhat. (23) Másfelől azt is fontos figyelembe venni, hogy mennyire friss az információ. A meglévő vagy jövőbeli üzleti kapcsolatra vonatkozó, kereskedelmi szempontból érzékeny információk, belső üzleti tervek vagy egyéb előre tekintő kereskedelmi információk gyakran minősülhetnek (legalább részben) bizalmas információknak. Az ilyen információk is elveszíthetik azonban bizalmas jellegüket, ha „időmúlás következtében elvesztették kereskedelmi jelentőségüket”. (24)

23.

A harmadik feltétellel kapcsolatban valamely fél ahhoz fűződő érdeke, hogy megvédje magát vagy jóhírnevét valamely nemzeti bíróság versenyjog megsértésében való részvétel miatt kártérítés fizetésére kötelező határozatával szemben, nem minősül védelemre méltó érdeknek. (25)

24.

Végezetül az üzleti titokról szóló irányelvben meghatározott üzleti titkokat bizalmas információnak kell tekinteni. (26)

C.   A Bizottság és a nemzeti bíróságok együttműködése a bizonyítékok feltárásának összefüggésében

25.

Az EUMSZ 101. és 102. cikkének alkalmazására vonatkozó polgári peres eljárásban a nemzeti bíróság úgy határozhat, hogy az 1/2003/EK tanácsi rendelet (27) 15. cikkének (1) bekezdése értelmében felkéri a Bizottságot arra, hogy véleményt nyilvánítson az uniós versenyjog alkalmazására vonatkozó kérdésekben, vagy a birtokában lévő jogi, gazdasági vagy eljárási információkat átadja, a lojális együttműködés Európai Unióról szóló szerződés 4. cikkének (3) bekezdésében foglalt elvével összhangban. (28)

26.

A kártérítésekről szóló irányelv értelmében a nemzeti bíróság elrendelheti például a Bizottság iratanyagában található dokumentumok feltárását, ha más (harmadik) fél nem tudja észszerű módon rendelkezésre bocsátani azokat. (29) E tekintetben fontos emlékeztetni arra, hogy – a fentiekben említettek szerint – a Bizottság a feketelistás dokumentumokat, vagy – ha az eljárás nem zárult le – a szürkelistás dokumentumokat nem fogja átadni (lásd a fenti 15. pontot). (30)

27.

Ezenfelül a Bizottság által a nemzeti bíróságoknak nyújtott segítség nem veszélyeztetheti azokat a biztosítékokat, amelyekkel a természetes és jogi személyek a szakmai titoktartás EUMSZ 339. cikke és az 1/2003/EK rendelet 28. cikke szerinti elvét figyelembe véve rendelkeznek. (31)

28.

Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az előtte folyamatban lévő ügyben a nemzeti bíróság által kért információ bizalmas lehet, annak továbbítása előtt megkérdezi a nemzeti bíróságot, hogy biztosítani tudja és fogja-e a bizalmas információk védelmét. (32) A nemzeti bíróságnak ezt követően ténylegesen biztosítania kell azon jogi vagy természetes személyek bizalmas információinak megfelelő védelmét, amelyektől vagy akiktől a Bizottság az információt megszerezte. (33)

29.

Ha a nemzeti bíróság garantálja a bizalmas információk védelmét, a Bizottság továbbítja a kért információkat. A nemzeti bíróság ezt követően az információk bizalmas jellegének védelmét célzó, a Bizottsággal közölt intézkedések alkalmazásával és a Bizottság által ezzel kapcsolatban adott észrevételek figyelembevételével a nemzeti eljárásban feltárhatja az információkat.

III.   A BIZALMAS INFORMÁCIÓK VÉDELMÉT CÉLZÓ INTÉZKEDÉSEK

A.   Bevezetés

30.

A bizalmas információkat tartalmazó bizonyítékok felfedése esetén intézkedéseket kell bevezetni a szóban forgó információk védelmére. Például a kártérítésekről szóló irányelv tartalmaz néhány intézkedést: a dokumentum átszerkesztése, a zárt meghallgatás, a bizonyítékok megtekintésére jogosult személyek körének korlátozása, valamint szakértők utasítása tömörített vagy egyéb, bizalmas információt nem tartalmazó összefoglaló készítése. (34)

31.

Természetesen a bizalmas információk védelme érdekében alkalmazott intézkedésnek a feltárás elrendelésekor történő kiválasztása a konkrét nemzeti eljárási szabályoktól és többek között attól függ, hogy egyáltalán mennyiben állnak rendelkezésre egyes intézkedések. A nemzeti bíróságok azt is kérhetik a felektől, hogy állapodjanak meg a bizalmas információk védelmét szolgáló intézkedésekről.

32.

A nemzeti bíróságok eseti alapon döntenek a titoktartás védelmét szolgáló leghatékonyabb intézkedésről vagy ilyen intézkedések kombinációjáról. A döntés több tényezőtől is függhet, például a következőktől: i. a feltárás tárgyát képező információ jellege és kereskedelmi/pénzügyi/stratégiai értéke (pl. a fogyasztók neve, árak, a költségek szerkezete, haszonkulcsok stb.), valamint az, hogy a feltárást kérő fél jogainak gyakorlása szempontjából az ilyen információhoz való hozzáférés biztosítható-e tömörített vagy anonimizált formában; ii. a kért feltárás mértéke (azaz a feltárandó dokumentumok mennyisége vagy száma); iii. a per és a feltárás által érintett felek száma. A bizalmasság védelmét célzó egyes intézkedések az alábbiaktól függően más intézkedéseknél hatékonyabbak lehetnek: egynél több kérelmező és/vagy feltáró fél van-e; iv. a felek közötti viszony (például, hogy a feltáró fél a feltárást kérelmező fél közvetlen versenytársa-e (35), vagy hogy a felek között jelenleg is fennáll-e értékesítési kapcsolat stb.); v. a feltárandó információ harmadik felektől származik-e. A bizalmas információik védelme során a polgári peres eljárásban részt vevő harmadik felek jogait is figyelembe kell venni. (36) A feltáró fél birtokában lehet harmadik felek olyan dokumentumainak, amelyek bizalmasak a feltárást kérő fél vagy az eljárásban részt vevő más felek tekintetében. (37) vi. az információhoz való hozzáférésre jogosult személyek köre (azaz, hogy a feltárást kizárólag a külső képviselők számára kellene-e engedélyezni, vagy hogy a feltárást kérelmező fél [a társaság képviselői] szintén jogosult lenne-e hozzáférni az információhoz); vii. a szándékolatlan feltárás kockázata; viii. a bíróság arra való képessége, hogy a polgári peres eljárás során végig, sőt az eljárás lezárását követően is védje a bizalmas információkat: a nemzeti bíróságok megállapíthatják, hogy a bizalmas információk hatékony védelme érdekében egyetlen intézkedés nem elegendő, és az eljárás során egyéb intézkedéseket kell meghozni; valamint ix. a feltárással összefüggő egyéb korlátozások vagy adminisztratív terhek (38), mint például a nemzeti igazságszolgáltatási rendszer esetében megnövekedett költségek (39) vagy további adminisztratív lépések, a felek költségei, az eljárás esetleges elhúzódása stb.

33.

Annak elkerülése érdekében, hogy a felek a bizalmas dokumentumokat azon eljáráson kívül használják fel, amelyben azokat feltárták, fontos, hogy a nemzeti bíróságok visszatartó erejű szankciókat szabhassanak ki a bizalmas információk védelmére vonatkozó kötelezettségek be nem tartása esetén. (40) A bizalmas információk védelmére szolgáló leghatékonyabb intézkedés(ek) kiválasztása függhet a szóban forgó intézkedés(ek)nek való megfelelés elmulasztása vagy megtagadása miatti szankciók meglététől vagy annak lehetőségétől, hogy ilyen szankciókat ki tudjanak szabni és végre tudjanak hajtani. A kártérítési keresetek esetében a kártérítési irányelv 8. cikke értelmében a nemzeti bíróságoknak képesnek kell lenniük arra, hogy hatékony szankciókat szabjanak ki a felekre, harmadik felekre és jogi képviselőjükre abban az esetben, ha elmulasztják vagy megtagadják a bizalmas információk védelméről szóló nemzeti bírósági végzésben előírt kötelezettségek teljesítését. (41)

34.

A szankciók pontos jellege és hatálya a nemzeti szabályoktól függ. A kártérítésekről szóló irányelv értelmében többek között a nyilvánosságra hozatalt elrendelő határozatnak vagy a bizalmas információk védelméről szóló nemzeti bírósági végzésben előírt kötelezettségeknek való meg nem felelés esetén alkalmazandó szankciók magukban foglalják hátrányos következtetések levonásának lehetőségét, valamint a költségek megfizetése elrendelésének lehetőségét. (42) A külső jogi tanácsadókra és szakértőkre a saját szakmai szervezeteik fegyelmi szankciói (pl. felfüggesztés, pénzbírságok stb.) is vonatkozhatnak.

35.

Összefoglalva, a bizalmas információk védelmére vonatkozó intézkedés(ek) megválasztásához számos tényező átfogó értékelése lehet szükséges. Ezen értékelés során a nemzeti bíróságok részére biztosított segítségnyújtás érdekében ez a közlemény áttekintést nyújt a leggyakoribb intézkedésekről, amelyek – attól függően, hogy a tagállamok eljárási szabályai alapján rendelkezésre állnak-e – a bizalmas információk megóvása érdekében alkalmazhatók, valamint az ezen intézkedések hatékonysága szempontjából lényeges megfontolásokról.

B.   Kitakarás

36.

A nemzeti bíróságok mérlegelhetik annak elrendelését, hogy az információt feltáró fél a bizalmas információ törlésével megszerkessze a dokumentumok egyes példányait. Ezen eljárás a kitakarás.

37.

A kitakarás jelentheti a bizalmas információk anonimizált adatokkal vagy összesített számadatokkal való helyettesítését, a törölt pontok informatív vagy érdemi, nem bizalmas összefoglalókra cserélését vagy akár a dokumentumok bizalmas információkat tartalmazó részeinek teljes kifeketítését.

38.

A feltáró felek kötelesek a kitakarást az azon személyek érdekeinek védelméhez feltétlenül szükséges mértékre korlátozni, akiktől az információ származik (pl. harmadik felek). Egyes bizalmas információk korlátozott mértékű kitakarása elégséges lehet az egy vagy több dokumentumban található valamennyi bizalmas információ védelméhez. Például az ügy körülményeitől függően az ügyfelek neveinek kitakarása – a számukra szállított áruk vonatkozó mennyiségének meghagyása mellett – elegendő lehet a titoktartás védelméhez. (43)

39.

A bizalmas információ anélkül történő kitakarása, hogy az információt nem bizalmas szövegre cserélnék, adott esetben nem teremti meg a megfelelő egyensúlyt a fél bizalmas információk védelmére vonatkozó joga és a kérelmező fél követelése vagy védekezése megalapozásához szükséges bizonyítékhoz való hozzáférésre vonatkozó joga között. A dokumentum egész oldalait, szakaszait, vagy egész mellékleteket érintő kitakarások adott esetben túlzottnak tekinthetők, és szintén nem elfogadhatóak az eljárás céljára.

B.1.    A kitakarás mint a bizalmasság védelmének hatékony eszköze

40.

A kitakarás a bizalmas információk védelmét biztosító hatékony intézkedés lehet, ha az információ nem bizalmas szövegre történő cseréje ellenére a dokumentumok és az információk továbbra is érthetőek és a feltárást kérelmező fél jogainak gyakorlására alkalmasak maradnak.

41.

Ezért a kitakarások alkalmazása különösen akkor lehet eredményes, ha a bizalmas információk olyan piaci adatokra, illetve számadatokra (pl. árbevételre, nyereségre, piaci részesedésekre stb.) vonatkoznak, amelyek reprezentatív adatsorokkal helyettesíthetők, vagy ha a minőségi adatok értelmes módon összefoglalhatók.

42.

A kitakarás a bizalmas információk védelmét szolgáló hatékony intézkedést jelenthet akkor is, ha a feltárás tárgyát képező bizalmas információk mennyisége korlátozott. Amennyiben igen nagy számú dokumentumot kell kitakarni, a bizalmas információk védelmét szolgáló egyéb intézkedések (pl. bizalmi kör stb.) az eset körülményeitől függően megfelelőbbnek tekinthetők, figyelembe véve a betekinthető változatok elkészítéséhez szükséges időt, költségeket és erőforrásokat.

43.

Végezetül, harmadik személy bizalmas információinak kitakarása szintén hasznos intézkedés lehet azokban az esetekben, amikor az információt feltáró fél harmadik felektől származó olyan információ birtokában van, amely a szóban forgó fél számára nem feltétlenül bizalmas, azonban a kérelmező féllel szemben bizalmas lehet. (44) Például ez az eset áll fenn, ha a kérelmező fél, aki az információhoz hozzáférést fog kapni, illetve a harmadik fél versenytársak. Ilyen esetekben elképzelhető, hogy a feltáró félnek ki kell kérnie harmadik fél véleményét arról, hogy mely információk bizalmasak, vagy más módon be kell szereznie harmadik felek kitakarásra vonatkozó javaslathoz való hozzájárulását.

44.

A nemzeti bíróságok azonban megállapíthatják, hogy a kitakarás kevésbé hatékony intézkedés azokban az esetekben, amikor a kérelem harmadik féltől származó jelentős számú dokumentumot foglal magában, mivel a harmadik felekkel e tekintetben való kapcsolattartás összetettebbé teheti a feladatot.

B.2.    A bizalmas információk kitakarása

45.

A különböző eljárásjogi szabályoktól függően a nemzeti bíróságok többé-kevésbé aktívan vesznek részt a kitakarás folyamatában. A nemzeti bíróságok felügyelhetik és ellenőrizhetik a kitakarás folyamatát, valamint a felek és harmadik felek számára kapcsolattartóként is felléphetnek. Más esetben elsősorban a felek felelhetnek a nem bizalmas verziók elkészítéséért és/vagy adott esetben a harmadik felek kitakarásra vonatkozó javaslatokhoz való hozzájárulásának beszerzéséért.

46.

Mindenesetre a nem bizalmas verziók elkészítése folyamatának irányítása érdekében a nemzeti bíróságok számára hasznos lehet – amennyiben az a nemzeti eljárásjogi szabályok alapján lehetséges – a feleknek szóló általános iránymutatás és/vagy az előttük folyamatban lévő eljárásokra vonatkozó eseti iránymutatás kiadása. Ez az iránymutatás hasznos lehet azon eljárás meghatározásához, amelynek betartását a bíróságok a nem bizalmas változatok elkészítésekor a felektől elvárhatják.

47.

A kitakarás iránti kérelmek hatékony kezelése érdekében a nemzeti bíróságok felszólíthatják a feleket a következőkre: (45) i. az eredeti bizalmas dokumentumokban található valamennyi bizalmas információt jelöljék szögletes zárójellel, és emeljék ki olyan módon, hogy az a kitakarásra vonatkozó döntés meghozatala előtt olvasható maradjon; (46) ii. készítsenek egy listát mindazon információról, amelynek kitakarását javasolják (mindazokról a szavakról, adatokról, pontokról és/vagy szakaszokról, amelyeket ki kell takarni); iii. valamennyi javasolt kitakarás tekintetében indokolják meg, hogy az információkat konkrétan miért kell bizalmasan kezelni; iv. a kitakart információt helyettesítsék a kitakart információ nem bizalmas, tájékoztató jellegű és érdemi összefoglalójával. (47) Az olyan rövid megjegyzések, mint például az „üzleti titok”, a „bizalmas” vagy a „bizalmas információ”, általában nem elegendőek. Kvantitatív adatok (pl. árbevétel, nyereség, piaci részesedés, árak stb.) kitakarása esetében érdemi tartományok vagy összesített adatok használhatók. Például értékesítésre és/vagy árbevételre vonatkozó adatok esetében a pontos adat 20 %-nál tágabb tartomány nem feltétlenül tekinthető érdeminek; hasonlóképpen – a bíróság előtt folyamatban lévő ügy körülményeitől függően – a piaci részesedések esetében az 5 %-nál nagyobb tartományok nem feltétlenül értelmezhetők; (48); v. nyújtsák be az érintett dokumentumok nem bizalmas, a bizalmas változatok szerkezetét és formáját tükröző változatait. Konkrétan az eredeti dokumentumban található olyan információk, mint például a címek vagy fejezetcímek, az oldalszámok és bekezdések sorrendjei változatlanok maradnak annak érdekében, hogy a szöveget olvasó megérthesse a kitakarások terjedelmét, valamint azt, hogy azok milyen hatást gyakorolnak az információk feltárását követő értelmezhetőségére; vi. biztosítsák, hogy a benyújtott, nem bizalmas változatok technikailag megbízhatóak, és hogy a kitakart információk semmilyen eszközzel, így kriminalisztikai eszközök használatával se legyenek visszanyerhetők.

48.

Azt követően, hogy a felek benyújtották a kitakarásra vonatkozó kérelmeket, vagy megállapodtak a kitakarásra vonatkozó javaslatról, a bíróságnak kell eldöntenie, hogy elfogadhatók-e a javasolt kitakarások.

49.

A kitakarást követően az eredeti dokumentumok nem bizalmas változatai az egész polgári eljárás során használhatók, és nem kérhető további védelem.

C.   Bizalmi körök

50.

A bizalmi kör olyan feltárási intézkedés, amelynek keretében az információt feltáró fél az információk meghatározott kategóriáit – ideértve a bizalmas információkat is – csak személyek meghatározott kategóriái számára teszi hozzáférhetővé. (49)

C.1.    A bizalmi körök mint a bizalmasság védelmének hatékony eszközei

51.

A bizalmi körök számos esetben a nemzeti bíróságok hatékony eszközei lehetnek abban, hogy megvédjék a bizalmas információkat.

52.

Először is, a bizalmi körök hatékonyan biztosíthatják a kvantitatív adatok (pl. bevételek, árak, haszonkulcsok stb.) (50) vagy nagyon stratégiai jellegű kereskedelmi információk feltárását, amelyek, bár fontosak a fél követelése szempontjából, nagyon nehezen foglalhatók össze kellőképpen érdemi módon (51) vagy nem tárhatók fel a túlzott mértékű kitakarás kockázata nélkül, (52) vagyis anélkül, hogy el ne veszítenék bizonyító erejüket.

53.

Másodszor, a bizalmi körök lehetővé tehetik az eljárásgazdaságosságot és a költséghatékonyságot, különösen akkor, ha a kért dokumentumok száma nagy, és az összes dokumentumot teljes egészében ebben a körben helyezik el (azaz eredeti változatukban, kitakarás nélkül). A gyakorlatban előfordulhat, hogy a felek nem egyeznek bele bizonyos dokumentumok nem kitakart változatainak a bizalmi körön belül történő feltárásába, és továbbra is kötelesek lehetnek egyes dokumentumok bizalmas és nem bizalmas változatainak elkészítésére. Mindazonáltal a bizalmi körök még ilyen esetekben is csökkenthetik a felek közötti titoktartási megbeszélések szükségességét, ezáltal pedig az esetleges késedelmeket.

54.

Harmadszor, a bizalmi körök elektronikusan is megszervezhetők (pl. elektronikus feltárás útján). Ezért a bizalmi körök esetében nem feltétlenül szükséges az információ fizikai átadása vagy a kör tagjainak meghatározott helyen való fizikai jelenléte.

55.

A bizalmi körök segítséget nyújthatnak a feltárásra vonatkozó igény és a bizalmas információk védelmére vonatkozó kötelezettség közötti egyensúly megteremtésében. (53) A dokumentum bizalmi körön belüli feltárásával a releváns bizalmas információkat ténylegesen feltárják, ugyanakkor a feltárással esetlegesen okozott kárt olyan módon ellenőrzik vagy minimalizálják, hogy a hozzáférést az ügy különböző körülményeitől (pl. a dokumentumok jellege, a felek kapcsolata, a kör összetétele, harmadik fél dokumentumai stb.) függően csak az egyének korlátozott köre számára teszik lehetővé.

56.

Annak mérlegelése során azonban, hogy a bizonyítékot bizalmi körbe kell-e helyezni, és ha igen, milyen mértékben, a nemzeti bíróságok jelentőséget tulajdoníthatnak annak, hogy a bizalmi körbe helyezett információ korlátozhatja annak mértékét, amennyire az az eljárás későbbi szakaszaiban (pl. meghallgatások, közzététel stb.) hozzáférhető és/vagy felhasználható. A nemzeti bíróságok azt is mérlegelhetik, hogy továbbra is szükség van-e a dokumentumok nem bizalmas változataira, és ha igen, mennyi dokumentumot kellene adott esetben kitakarni.

C.2.    A bizalmi kör megszervezése

57.

Ha a nemzeti bíróság úgy ítéli meg, hogy a bizalmi kör egy adott ügyben a feltárás hatékony eszköze, bírósági végzés útján számos releváns szempontról határozhat, például a) a bizalmi körbe helyezendő információkról; b) a bizalmi kör összetételéről; c) a felek titoktartási kötelezettségvállalásairól; és d) a bizalmi kör logisztikai megszervezéséről. Elképzelhető, hogy egyes szempontokat a nemzeti eljárási szabályok vagy a nemzeti bíróság által kiadott általános iránymutatások már meghatároztak. (54)

a.   A bizalmi körben hozzáférhető információk meghatározása

58.

A nemzeti bíróság által elrendelt bizalmi kör jellemzően meghatározza a bizalmi körbe felveendő információk vagy konkrét bizonyítékok kategóriáit. A gyakorlatban a felek megállapodhatnak, vagy a bíróság felkérheti a feleket, hogy állapodjanak meg azokról a dokumentumokról vagy információkról, amelyeket fel kell venni a bizalmi körbe, mielőtt a bíróság kiadná végzését.

b.   A bizalmi kör összetétele

59.

A felek beadványainak akár írásban, akár szóbeli meghallgatáson történő megvizsgálását követően, illetve a felek egyetértésével a bíróság elrendelheti, hogy kik legyenek a bizalmi kör tagjai, valamint meghatározhatja a tagok hozzáférési jogait. (55)

60.

A bizalmi kör tagjai a bizalmi körben a dokumentumok megvizsgálására jogosult személyek lehetnek. A bizalmi kör összetételére vonatkozó döntés az ügy körülményeitől, különösen a feltárás iránti kérelem által érintett információk jellegétől függ.

61.

A bizalmi kör tagjai lehetnek a felek külső tanácsadói (pl. külső jogi tanácsadó vagy más tanácsadók), jogtanácsosok és/vagy a társaság más képviselői is. A nemzeti szabályoktól és az ügy egyedi körülményeitől függően a bizalmi körök kizárólag külső tanácsadókból vagy pedig külső és belső tanácsadók kombinációjából állhatnak.

Külső tanácsadók

62.

Külső tanácsadók jogi tanácsadók, valamint – attól függően, hogy az adott ügyben mire van szükség – más tanácsadók vagy szakértők, például könyvelők, közgazdászok, pénzügyi tanácsadók vagy könyvvizsgálók is lehetnek.

63.

A kérelmező és a feltáró felek közötti kapcsolatra, valamint a feltárandó információkra is figyelemmel a bíróság szükségesnek ítélheti, hogy a bizalmi körhöz való hozzáférést azokra a tanácsadókra korlátozza, akik nem vesznek részt az általuk képviselt vállalatok döntéshozatali folyamataiban. (56) A külső tanácsadók esetében gyakran ez a helyzet.

64.

A külső tanácsadóktól eltérően a jogtanácsos vagy a vállalat képviselői számos vállalati funkcióban kiszolgálhatják a vállalatot, és gyakran közvetlenül vagy közvetve részt vehetnek a vállalat stratégiai döntéshozatalában. Ezért bizonyos körülmények között fennállhat annak a kockázata, hogy a jogtanácsos cégvezetésnek nyújtott kereskedelmi vagy stratégiai tanácsát befolyásolja a bizalmi körön belüli egyes bizalmas információkhoz való hozzáférés. Ez lehet a helyzet például akkor, ha a polgári eljárásban részt vevő felek tényleges vagy potenciális versenytársak, és az üzleti szempontból érzékeny vagy stratégiai információkhoz való hozzáférés indokolatlan versenyelőnyhöz juttathatja őket; ha a felek beszállítói kapcsolatban állnak; vagy ha a feltárandó információ olyan megállapodásokra is kiterjed, amelyek még hatályban vannak.

65.

Annak eldöntése során, hogy a hozzáférést a külső tanácsadókra korlátozzák-e, a nemzeti bíróságok relevánsnak tekinthetik-e az információ jellegét, valamint azt, hogy a korlátozott hozzáférés lehetővé teszi-e a felek számára, hogy hatékonyan gyakorolják az uniós (57) és a nemzeti jog által elismert jogaikat a bírósági eljárásokban.

A jogtanácsos és/vagy a társaság egyéb képviselői

66.

Bizonyos körülmények között előfordulhat, hogy a nemzeti bíróság úgy ítélheti meg, hogy a jogtanácsos és/vagy a társaság képviselői (pl. vezető tisztségviselők vagy egyéb alkalmazottak (58)) hozzáférhetnek a bizalmi körökhöz. A jogtanácsos és/vagy a társaság képviselőinek hozzáférését eseti alapon lehet vizsgálni, és az attól függhet, hogy a felek által javasolt személyek milyen közel állnak a kérelem által érintett üzleti tevékenységhez, tevékenységi körhöz vagy működési tevékenységhez, vagy egyéb tényektől is függhet.

67.

Ilyen hozzáférés akkor biztosítható, amikor a szóban forgó bizalmas információk (egésze vagy egy része) kereskedelmi szempontból kevésbé érzékenynek minősül, vagy amikor a társaság munkavállalói részére történő feltárás – például a felek közötti kapcsolat miatt – valószínűleg nem okoz kárt.

68.

A jogtanácsos és/vagy más vállalati képviselők bizonyos információkhoz a felek indokolt kérésére is hozzáférhetnek, (59) jellemzően akkor, ha az információhoz hozzáférő külső jogi tanácsadó úgy ítéli meg, hogy nem tudja megfelelően képviselni az ügyfelei érdekeit, ha bizonyos információkat nem közölnek az ügyfeleivel. Ez például olyankor fordulhat elő, ha a külső jogi tanácsadó nem tudja megítélni az információ pontosságát vagy a fél követelése szempontjából fennálló jelentőségét, vagy ha az információ nagyon technikai jellegű vagy termék-/szolgáltatásspecifikus és a relevancia megállapításához ágazat- vagy szektorspecifikus ismeretekre van szükség. (60)

69.

Ezenfelül néhány tagállam jogrendszerében – bizonyos esetekben – a nemzeti bíróság hozzájárulását lehet kérni bizonyos információk jogtanácsossal vagy a társaság képviselőivel való megosztásához anélkül, hogy e személyek a bizalmi kör tagjaivá válnának.

Hozzáférési jogok

70.

Ha a bizalmi kör külső tanácsadók, jogtanácsosok és/vagy a társaság képviselői kombinációjából áll, elképzelhető, hogy valamennyi a kör valamennyi tagja hozzáfér a körön belül feltárt összes információhoz, illetve az is, hogy eltérő hozzáférési jogokat kapnak.

71.

Az is lehetséges, hogy a bizalmi köröket két hozzáférési szinttel szervezik: a külső jogi tanácsadóból és/vagy egyéb külső tanácsadókból álló belső kör szintje, amelynek jogában áll a legérzékenyebb információkhoz hozzáférni; valamint a jogtanácsosból és/vagy a vállalati képviselőkből álló külső kör szintje, amely a fennmaradó bizalmas információkhoz jogosult hozzáférni.

72.

A feltáró fél indokolt kérelmére a bíróság – a nemzeti eljárásoktól függően – a bizalmi kör egyes tagjainak bizonyos dokumentumhoz való hozzáférésével kapcsolatban egyedi korlátozásokat is elrendelhet.

73.

Egyes esetekben a bizalmi körökhöz a körben kijelölt egyéb személyek felügyelete és azonos titoktartási kötelezettségek mellett adminisztratív és/vagy támogató személyzet (köztük például külső elektronikus feltárási szolgáltatók vagy pereskedéssel kapcsolatos támogatást nyújtó szolgáltatók, amelyeket elektronikus technikai szolgáltatások nyújtásával bíztak meg) is hozzáférhet.

74.

Végül azt követően, hogy a bíróság határozatával megállapította a bizalmi kör összetételét, adott esetben helyénvaló lehet, hogy névvel, szerepük vagy tisztségük, illetve a tagokhoz való viszonyuk alapján azonosítsa az egyes tagokat. (61) A bíróság szintén meghatározza azon bírósági alkalmazottakat, akik a körben jelen lesznek vagy a felekkel együtt – illetve fizikai helyszínen található bizalmi kör esetében bármely más időpontban – ahhoz hozzáférhetnek.

c.   A kör tagjainak írásbeli kötelezettségvállalásai

75.

A bíróság kérheti, hogy a bizalmi kör tagjai írásbeli kötelezettségvállalásokat nyújtsanak be a bírósághoz. Ezek a vállalkozások a bizalmi körhöz való hozzáférésre vonatkozó kötelezettségeiket és különösen a bizalmi körbe tartozó bizonyos információk bizalmas kezelését érintik. (62)

76.

E kötelezettségvállalások többek között vonatkozhatnak: azon kötelezettségre, hogy a bíróság kifejezett hozzájárulása nélkül nem fednek fel bizalmas információt a bíróság által a bizalmi kör tagjaiként felsoroltaktól eltérő személy előtt; azon kötelezettségre, hogy a bizalmas információt kizárólag azon polgári peres eljárások érdekében használják fel, amelyben a feltárásra vonatkozó végzést meghozták; az információ megfelelő védelmére vonatkozó kötelezettségre; az adott körülmények között az engedély nélküli hozzáférés megakadályozása érdekében szükséges intézkedések meghozatalára vonatkozó kötelezettségre; a megtekintett dokumentumok másolásának, nyomtatásának, letöltésének, egyéb másolásának, továbbításának vagy közlésének tilalmára; a bizalmas információkat tartalmazó dokumentumok másolatainak visszaadására vagy megsemmisítésére vonatkozó kötelezettségre; azon kötelezettségre, hogy a dokumentumokat valamely megadott időpontot követően tegyék az azonosított személyek számára elérhetetlenné bármely számítógépről vagy eszközről stb.

77.

Azokban az esetekben, amikor a bíróság csak külső tanácsadók számára engedélyezi a bizalmi körhöz való hozzáférést, kötelezheti őket arra, hogy ne közöljék a bizalmas információkat ügyfeleikkel. Ez különösen fontos lehet azokban a jogrendszerekben, ahol a külső jogi tanácsadók a kamarai etikai szabályok vagy más szabályok alapján kötelesek az ügyfeleikkel az információkat megosztani. (63) E célból, amennyiben a felek a bizalmi kör tekintetében ilyen korlátozásokat fogadnak el, előfordulhat, hogy kifejezetten fel kell menteniük a bizalmi körben részt vevő külső jogi tanácsadót (és adott esetben annak ügyvédi irodáját) azon kötelezettség alól, hogy a bizalmi körben részt vevő információkat közöljék velük. (64)

78.

Ezenfelül ha a jogtanácsos vagy a társaság képviselői tagjai egy bizalmi körnek, adott esetben további követelményeknek kell megfelelniük. Például a nemzeti bíróság helyénvalónak tarthatja előírni, hogy a szóban forgó munkavállaló bizonyos ideig ne dolgozhasson a követeléssel érintett üzletágban.

d.   A bizalmi kör logisztikai felépítése

79.

A bizalmi körök miatt a nemzeti bíróságoknak adott esetben számos szervezeti, infrastrukturális és logisztikai intézkedésről kell határoznia.

80.

Először is, a bizalmi körökön belül sor kerülhet a bizalmas információk fizikai vagy elektronikus formában történő feltárására. A fizikai feltárás megszervezhető a bíróság helységeiben, ahol a feltárás a bírósági személyzet felügyelete mellett történik, vagy azt a felek a bíróság közreműködése nélkül, saját helységeikben is megszervezhetik és megtarthatják. A fizikai feltárás jelentheti a dokumentumok papíralapú másolati példányaink átadását, de a CD, DVD vagy USB-kulcs révén fizikai helyen, a bíróság vagy a felek helyiségeiben történő feltárást is.

81.

Amennyiben az információ bizalmi kör számára történő feltárására a bíróság helyiségeiben kerül sor, a bíróságnak adott esetben biztosítania kell, hogy az információhoz való hozzáférést biztosító eszközök megfelelőek legyenek, kivéve, ha a bizalmi kör tagjai jogosultak saját eszközt hozni.

82.

A bizalmi körön belüli információfeltárás elektronikus úton is megvalósulhat. Ilyen esetben az adatokat elektronikus tárhelyre (pl. felhőbe) töltik fel, az információhoz való hozzáférést pedig megfelelő titkosítás védi.

83.

Másodszor, a bíróság meghatározhatja a bizalmi körhöz való hozzáférés időtartamát.

84.

Harmadszor, a bíróságnak megállapíthatja azt az időtartamot, amely alatt a feltáráshoz használt helyiségek rendelkezésre állnak (pl. kizárólag munkaidőben), azt, hogy kell-e bírósági alkalmazottnak a feltáráshoz használt helyiségekben tartózkodnia, vagy hogy jegyzetek vagy iratanyagok bevihetők-e a helyiségekbe stb.

85.

Végezetül, a nemzeti bíróságok annak biztosítása érdekében, hogy a bizalmi körben feltárt bizalmas információk az egész eljárás során védelmet élvezzenek, elrendelheti, hogy a felek nyújtsák be a beadványaik bizalmas és nem bizalmas változatát is (az utóbbi például csak tömörített vagy anonimizált formában tartalmazza a kvantitatív adatokat), azt, hogy a bizalmas információkra kizárólag bizalmas mellékletben utaljanak, vagy azt, hogy az információ bizalmas jellegének védelme érdekében más intézkedéseket hozzanak meg. E tekintetben további részletek az alábbi IV. szakaszban találhatók.

D.   Szakértők kijelölése

86.

Egyes jogrendszerekben a nemzeti bíróságok határozhatnak úgy, hogy adott területen (pl. könyvelés, pénzügyek, versenyjog, könyvvizsgálat stb.) szakértelemmel rendelkező harmadik személyt jelölnek ki a feltárás iránti kérelemmel érintett egyes bizalmas információkhoz való hozzáférésre. A bíróság által ily módon kijelölt szakértő szerepe eltérhet a felek által kijelölt szakértők szerepétől, akiket egyes jogrendszerekben a fél követelésének vagy védekezésének alátámasztása érdekében gyakran vesznek igénybe.

87.

Amennyiben a nemzeti eljárásjogi szabályok ezt lehetővé teszik, a szakértő megbízatása kiterjedhet például a feltárást kérelmező fél részére rendelkezésre bocsátandó információk egyértelmű, nem bizalmas jellegű összefoglalójának elkészítésére. Más megoldásként – az alkalmazandó nemzeti eljárásjogi szabályoktól függően – a szakértő felkérhető kizárólag a feltárást kérelmező fél külső jogi tanácsadója és/vagy más külső tanácsadói rendelkezésére bocsátott bizalmas jelentés elkészítésére, míg a jelentés nem bizalmas változatát a kérelmező fél rendelkezésére lehet bocsátani.

D.1.    A szakértők kijelölése mint a bizalmasság védelmének hatékony eszköze

88.

Először is, a szakértők kijelölése akkor bizonyulhat hatékony intézkedésnek, amikor a feltárandó információk kereskedelmi szempontból nagyon érzékenyek, és mennyiségi vagy műszaki jellegűek (pl. kereskedelmi vagy könyvviteli könyvekben található információk, ügyféladatok, termelési folyamatok stb.). Ilyen esetekben a szakértők összefoglalhatják és/vagy összesíthetik a bizalmas információkat annak érdekében, hogy ezen információkat a feltárást kérelmező fél részére hozzáférhetővé tegyék.

89.

Másodszor, a szakértők kijelölése akkor is hatékony lehet, ha az egyik fél további hozzáférést kér az alapul szolgáló adatokat tartalmazó bizalmas dokumentumokhoz, például a károk, a továbbhárított többletköltségek stb. mértékének értékelésére használt módszerek megalapozottságának értékelése céljából.

90.

Harmadszor, azokban az esetekben, amikor nagyszámú feltárandó dokumentum vonatkozik harmadik fél bizalmas információira, a bíróságok hatékonyabbnak tarthatják, hogy szakértőt jelöljenek ki, aki hozzáfér az információkhoz és véleményt nyilvánít az információ bizalmas jellegéről, ahelyett, hogy a kitakarás mértékét illetően egyeztetésekbe bocsátkoznának a felekkel vagy bizalmi kört alakítanának ki.

D.2.    A szakértők utasítása

91.

A nemzeti bíróság kijelölheti a szakértőket, és azokat utasításokkal láthatja el. A különböző eljárásjogi szabályoktól függően a nemzeti bíróságok kijelölhetnek független külső szakértőket a „bíróság által elismert” szakértők névjegyzékéből, a felek által javasolt szakértők listájáról stb. A nemzeti eljárásjogi szabályok alapján a szakértő kijelölésekor a nemzeti bíróságnak adott esetben azt is el kell döntenie, hogy ki viseli a szakértői költségeket.

92.

A szakértő kijelölését követően a nemzeti bíróságok elrendelhetik, hogy a szakértő nyújtson be írásbeli kötelezettségvállalásokat azon információk bizalmas kezelése tekintetében, amelyekhez hozzáfért.

93.

A bizalmi kör tagjaihoz hasonlóan a szakértőknek is bele kell egyezniük abba, hogy nem fednek fel bizalmas információt a bíróság által felsoroltaktól eltérő személy előtt vagy a bíróság kifejezett hozzájárulása nélkül; a bizalmas információt kizárólag azon polgári peres eljárások érdekében használják, amelyben a feltárásra vonatkozó végzést meghozták; biztosítják az információ megfelelő védelmét; meghozzák az adott körülmények között az engedély nélküli hozzáférés megakadályozása érdekében szükséges intézkedéseket, a bizalmas információkat tartalmazó dokumentumok másolatait visszaadják vagy megsemmisítik stb.

94.

A szakértők kötelesek lehetnek bejelenteni az olyan összeférhetetlenséget, amely feladataik elvégzésében megakadályozhatja őket.

95.

A bíróság továbbá utasíthatja a szakértőt a benyújtandó jelentés típusára, valamint arra vonatkozóan, hogy szükség lehet-e a jelentés bizalmas és nem bizalmas változatára egyaránt.

96.

Amennyiben elkészítik a szakértői jelentés bizalmas változatát, a bíróság úgy határozhat, hogy azt csak a felek külső jogi tanácsadóival lehet megosztani, míg a felek kizárólag a jelentés nem bizalmas változatához kaphatnak hozzáférést. Ha a nemzeti bíróság a felek külső tanácsadójára korlátozza a szakértő által elkészített jelentés bizalmas változatához való hozzáférést, a felek külső tanácsadója a bizalmas változatban foglalt bizalmas információkat nem oszthatja meg az ügyfelével (65) Amennyiben a bíróság úgy határoz, hogy a független szakértő által használt, alapul szolgáló adatokat a külső tanácsadóval is közölni lehet, külön titoktartási szabályokra lehet szükség.

97.

Ha a jogtanácsos és/vagy a társaság képviselői hozzáférhetnek a szakértői jelentés bizalmas változatához, a bíróság kérheti, hogy írásban is tegyenek kötelezettségvállalást azon információk bizalmas kezelésére vonatkozóan, amelyekhez hozzáférhetnek.

IV.   A BIZALMAS INFORMÁCIÓ VÉDELME AZ ELJÁRÁS SORÁN ÉS AZT KÖVETŐEN

98.

A bizalmas információk nyilvánosságra hozatalakor a nemzeti bíróságok mérlegelhetik, hogy ezek az információk hogyan használhatók fel az eljárás során és azt követően (66). Például ha a felek külső vagy belső tanácsadói a bizalmi körben megismert vagy a bizalmas szakértői jelentésben foglalt információkat használnak a beadványaikban, a nemzeti bíróságok felszólíthatják őket, hogy ezen információkra kizárólag a fő beadványokkal együtt benyújtandó bizalmas mellékletekben hivatkozzanak (67).

99.

Ha a felek külső jogi tanácsadója vagy tanúi ezen bizalmas információkra a bírósági tárgyaláson vagy akkor kívánnak hivatkozni, amikor e bizonyítékkal kapcsolatban szakértőt hallgatnak meg, a nemzeti bíróságok – amennyiben a vonatkozó eljárásjogi szabályok alapján lehetséges – zárt tárgyalást tarthatnak. Alternatív megoldásként a felek tanácsadói szóban is felhívhatják a bíró figyelmét a szóban forgó információkra, anélkül, hogy azokat nyilvános tárgyaláson tárnák fel.

100.

A bizalmas információk védelme később, például az ítéletek meghozatalának, közlésének vagy közzétételének időpontjában, a fellebbezési eljárás során vagy a bírósági nyilvántartásokhoz való hozzáférésre vonatkozó kérelmek esetében is szükségessé válhat.

A.   Zárt tárgyalások

101.

A bírósági tárgyalás nyilvánossága elvének megfelelően a polgári eljárások főszabály szerint nyilvánosak (68), és a nemzeti bíróságok a bizalmas információ védelméhez fűződő érdeket mérlegelhetik a bírósági tárgyalás nyilvánosságának elvével való összeütközés korlátozásának szükségességére tekintettel.

102.

A nemzeti szabályokra figyelemmel a bíróságok határozhatnak úgy, hogy a nyilvános tárgyaláson kizárják a bizalmas információkra való hivatkozásokat, vagy hogy a nyilvánosságot a tárgyalásnak azon részeiről zárják ki, amelyeken a bizalmas információk szóba kerülhetnek. Az utóbbi esetben a nemzeti bíróságoknak dönteniük kell arról, hogy ki vehet részt a zárt ülésen. E döntés függhet attól, hogy miként és kinek tárták fel a bizalmas információkat (pl. a felek külső tanácsadói, szakértő, a felek társaságának képviselői stb. részére).

103.

A tárgyalások zárt részein általában csak azok a külső tanácsadók és/vagy jogtanácsosok vagy egyéb társasági képviselők vehetnének részt, akik a bizalmas jellegű dokumentumokhoz a bizalmi körön belül hozzáférést kaptak, valamint (adott esetben) az információkhoz hozzáférő szakértő.

104.

A zárt tárgyalások tartása a felek vagy tanúk bizalmi kör révén feltárt bizalmas jellegű bizonyítékokkal kapcsolatos vizsgálatának vagy egy szakértő jelentésükben foglalt bizalmas jellegű bizonyítékkal kapcsolatos meghallgatásának hatékony eszköze lehet.

B.   A felek értesítése és közzététel

105.

A bíróságnak adott esetben meg kell fontolnia, hogy a felek fellebbezésre vonatkozó jogának sérelme nélkül miként védje az ítélet felekkel közölt változatában található bizalmas információkat.

106.

Ezenkívül a határozatok vagy ítéletek közzététele esetén előfordulhat, hogy a nemzeti bíróságoknak védeniük kell a bizalmas információkat. A felek vagy harmadik személyek bizalmas információinak védelme érdekében az ítélet meghozatala és közzétételének elrendelése során a nemzeti bíróságok megfontolhatják azon információk anonimizálását, amelyek azonosíthatják az információk forrását, illetve azt, hogy az ítélet nyilvánosan elérhető változatában kitakarják a bizalmas információkra hivatkozó részeket. (69) E folyamat során a bíróság segítséget kérhet a felektől azon információk azonosításához, amelyek nem hozhatók nyilvánosságra (pl. szövegkiemelést tartalmazó változatot kérve) (70).

C.   A bírósági nyilvántartásokhoz való hozzáférés

107.

A nemzeti bíróságok adott esetben a bírósági nyilvántartásokhoz (az ítélet bizalmas változatához vagy az egész ügyirathoz) való hozzáférésre vonatkozó kérelmekkel kapcsolatban is meg kell védeniük a bizalmas információkat, amennyiben a szóban forgó kérelmek benyújtása a nemzeti eljárásjogi szabályok alapján lehetséges.

108.

A nemzeti szabályoktól függően a bíróságok határozhatnak úgy, hogy korlátozzák a bírósági nyilvántartásokhoz való hozzáférést az ügyirat egy része (pl. elutasítják a bizalmi körön belül feltárt dokumentumokhoz, a szakértői jelentésekhez, zárt tárgyalásról szóló jegyzőkönyvekhez, a beadványok bizalmas változataihoz stb. való hozzáférést) vagy az ügyirat egésze tekintetében.

109.

E tekintetben a nemzeti bíróságok többek között mérlegelhetik, hogy felkérik a feleket, hogy jelezzék, mely dokumentumok minősülnek bizalmasnak annak érdekében, hogy azokhoz az eljárásban részt nem vevő felek ne férhessenek hozzá, vagy a bíróság nyilvántartásai számára kérhetik az érintett dokumentumok nem bizalmas változatát. Ha például az eljárás során jelentős számú bizalmas dokumentumot tettek közzé, és a bizalmasság védelme érdekében olyan intézkedéseket alkalmaztak, mint például a bizalmi körök, a bíróság mérlegelheti azt a lehetőséget is, hogy a beadványoknak, a zártkörű meghallgatásokról készült jegyzőkönyveknek (71) vagy a szakértői jelentéseknek csak a nem bizalmas változatát vegyék fel a bírósági nyilvántartásba. A bíróság azt is mérlegelheti, hogy a bírósági ügyiratba való betekintést – részben vagy egészben – meghatározott időtartamra nem engedélyezi.

110.

Annak eldöntésekor, hogy a hozzáférést részben vagy egészben korlátozzák-e, a bíróságoknak egyebek közt meg kell vizsgálniuk, hogy ki kéri a bírósági ügyirathoz való hozzáférést. Például a bíróságoknak adott esetben figyelembe kell venniük, hogy a hozzáférést kérelmező fél a polgári perben részes felekkel azonos piacon tevékenykedik vagy azonos üzleti tevékenységet folytat (például a felek versenytársai, kereskedelmi partnerei stb.), és különös érdekük fűződik ahhoz, hogy az eljárás lezárását követően hozzáférjenek a bírósági iratanyaghoz.

---

(1)  Jean-François Laborde, szerk. (2019), Cartel damages actions in Europe: How courts have assessed cartel overcharges [Kartellügyekkel kapcsolatos kártérítési keresetek Európában: a kartell okozta árnövekedés bírósági értékelései], Concurrences Review, 4-2019. sz., 92227. cikk, 2019. november, elérhető: www.concurrences.com.

(2)  A kártérítéshez való joggal kapcsolatban lásd a Bíróság 2014. június 5-iKone AG és mások kontra ÖBB-Infrastruktur AG ítéletét, C-557/12. sz. ügy, EU:C:2014:1317, 21. és 22. pont.

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/104/EU irányelve (2014. november 26.) a tagállamok és az Európai Unió versenyjogi rendelkezéseinek megsértésén alapuló, nemzeti jog szerinti kártérítési keresetekre irányadó egyes szabályokról (HL L 349., 2014.12.5., 1. o.) (a továbbiakban: kártérítésekről szóló irányelv).

(4)  Lásd a kártérítésről szóló irányelv 5. cikkét. Lásd továbbá a kártérítésekről szóló irányelv (18) preambulumbekezdését.

(5)  Ez a közlemény például nem érinti a következő jogszabályok rendelkezéseit: a Tanács 1206/2001/EK rendelete (2001. május 28.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködéséről (HL L 174., 2001.6.27., 1. o.); az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.); illetve az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

Ez a közlemény nem érinti továbbá az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.), amely az átláthatóságra vonatkozik, és célja az információk szélesebb körű nyilvánosságra hozatala; lásd a Törvényszék 2015. május 12-iUnión de Almacenistas de Hierros de España kontra Bizottság ítéletét, T-623/13. sz. ügy, EU:T:2015:268, 86. pont, valamint a Bíróság 2014. február 27-iBizottság kontra EnBW Energie Baden-Württemberg AG ítéletét, C-365/12 P. sz. ügy, EU:C:2014:112, 100–109. pont. A kártérítésekről szóló irányelv átültetését követően a felperesek a releváns információk feltárását illetően teljes mértékben az irányelv 5. és 6. cikkét átültető nemzeti szabályokra támaszkodhatnak.

(6)  A kártérítési keresetek tekintetében lásd a kártérítésekről szóló irányelv 5. cikkének (6) bekezdését.

(7)  Lásd a kártérítésről szóló irányelv (15) preambulumbekezdését és 5. cikkének (1) bekezdését.

(8)  Lásd a kártérítésről szóló irányelv 5. cikkének (1) és (3) bekezdését; Lásd továbbá a Bizottság által az egyesült királyságbeli High Court of Justice-hoz az 1/2003/EK rendelet 15. cikkének (3) bekezdése alapján az EURIBOR ügyben benyújtott, 2017. január 27-i észrevételek 24. pontját, elérhető a következő linken: http://ec.europa.eu/competition/court/antitrust_amicus_curiae.html.

(9)  Lásd a kártérítésről szóló irányelv (23) preambulumbekezdését az arányosság elve és az önkényes adatgyűjtések („fishing expeditions”), azaz az olyan adatok nem célzott vagy túlságosan széles körben való felkutatásának megelőzése tekintetében, amelyek valószínűleg nem relevánsak az eljárásban részt vevő felek számára.

(10)  Lásd a kártérítésről szóló irányelv (16) preambulumbekezdését és 5. cikkének (2) bekezdését.

(11)  Lásd a kártérítésről szóló irányelv 6. cikke (4) bekezdésének a) pontját.

(12)  A kártérítésről szóló irányelv 6. cikkének (6) bekezdése.

(13)  A kártérítésekről szóló irányelv 6. cikkének (5) bekezdése.

(14)  A kártérítésekről szóló irányelv 5. cikkének (1) bekezdése.

(15)  A trösztellenes szabályok megsértésével okozott károk számszerűsítéséről szóló bizottsági közlemény (HL C 167., 2013.6.13., 19. o.) és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. és 102. cikkének megsértésén alapuló kártérítési keresetekben a károk számszerűsítésére vonatkozó gyakorlati útmutató (2013.6.11.).

(16)  Ha például az alperes azzal érvel, hogy a felperes a jogsértésből eredő árnövekedést áthárította saját ügyfeleikre (úgynevezett továbbhárításon alapuló védekezés), az alperes hozzáférést kérhet a felperes vagy harmadik felek birtokában lévő bizonyítékokhoz. Lásd a nemzeti bíróságok számára a közvetett vevőre továbbhárított árnövekedés arányára vonatkozó becslések elvégzésének módjáról szóló iránymutatást, HL C 267., 2019.8.9., 4. o.

(17)  Lásd az EUSZ 4. cikkének (3) bekezdését az Unió és a tagállamok közötti lojális együttműködés elvéről és az 1/2003 rendelet 15. cikkének (1) bekezdését a Bizottsághoz intézett információkérés tekintetében. A kártérítésekről szóló irányelv 6. cikkének (10) bekezdése kifejezetten előírja, hogy a versenyhatóság általi feltárásra csak végső esetben kerüljön sor („A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti bíróságok csak abban az esetben kérhessék valamely versenyhatóságtól az ügyiratában található bizonyítékok feltárását, ha azok rendelkezésre bocsátására – észszerűen elvárható módon – egyik fél vagy harmadik fél sem képes”).

(18)  Lásd a Bíróság 2008. február 14-iVarec kontra Belga Állam ítéletét, C-450/06. sz. ügy, EU:C:2008:91, 49. pont. Lásd továbbá a Bíróság 1986. június 24-iAkzo Chemie kontra Bizottság ítéletét, C-53/85. sz. ügy, EU:C:1986:256, 28. pont; a Bíróság 1994. május 19-iSEP kontra Bizottság ítéletét, C-36/92. sz. ügy, EU:C:1994:205, 37. pont; valamint a Bíróság 2018. június 19-iBaumeister ítéletét, C-15/16. sz. ügy, EU:C:2018:464, 53. pont. A bizalmas információk védelme a magán- és családi élet tiszteletben tartására vonatkozó, mindenkit megillető, az Európai Unió Alapjogi Chartájának (HL C 326., 2012.10.26., 391. o.) 7. cikkében meghatározott joghoz is szorosan kapcsolódik (lásd a fent idézett Varec kontra Belga Állam ítéletet, 48. pont).

(19)  A Törvényszék 1996. szeptember 18-iPostbank ítélete, T-353/94, EU:T:1996:119, 66. és 89. pont; inspirációképpen lásd még a Bizottság és az EU-tagállamok bíróságai között az EK-Szerződés 81. és 82. cikke alkalmazásában történő együttműködésről szóló bizottsági közlemény (magyar nyelvű különkiadás: HL C 101., 2004.4.27., 54. o., a továbbiakban: a nemzeti bíróságokkal való együttműködésről szóló közlemény) 24. pontját; és az EK-Szerződés 81. és 82. cikke, az EGT-megállapodás 53., 54. és 57. cikke, valamint a 139/2004/EK tanácsi rendelet alapján folytatott eljárásokban a Bizottság aktájába való betekintés szabályairól szóló bizottsági közlemény (HL C 325., 2005.12.22., 7. o.) (a továbbiakban: az iratbetekintésről szóló közlemény) 24. pontját. Lásd továbbá a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/943 európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: az üzleti titkokról szóló irányelv) (HL L 157., 2016.6.15., 1. o.) 3. és 9. cikkét.

(20)  Lásd például az iratbetekintésről szóló közlemény 17–19. pontját, a Versenypolitikai Főigazgatóságnak az EUMSZ 101. és 102. cikkének alkalmazásáról szóló eljárási kézikönyve (elérhető: https://ec.europa.eu/competition/antitrust/antitrust_manproc_11_2019_en.pdf) 11. fejezetét, valamint a Bizottság trösztellenes eljárásai során a bizalmas kezelés iránti kérelmekhez készült útmutató 8–17. pontját (elérhető: https://ec.europa.eu/competition/antitrust/business_secrets_en.pdf).

A körülményektől függően azonban előfordulhat, hogy a nemzeti bíróságoknak újból értékelniük kell az információk bizalmas jellegét a magánjogi jogérvényesítésre irányuló eljárások keretében, még akkor is, ha azokat az uniós versenyjog közjogi érvényesítésének keretében már megállapították. Például a közigazgatási eljárásban részes felek bizalmas adatkezelés iránti kérelmet nyújthatnak be a közigazgatási eljárásban részes többi féllel szemben, azonban adott esetben eltérő kérelmet kell benyújtaniuk a nemzeti bíróság előtti polgári peres eljárásban feltárást kérelmező felekkel szemben. Ez vonatkozhat azokra a harmadik felekre is, akiktől a Bizottság vagy egy nemzeti versenyhatóság a közigazgatási eljárás során hozzájuthatott az információhoz. A különböző eljárások közötti idő múlása miatt az is releváns lehet, hogy az információkat újból értékelik arra vonatkozóan, hogy azok elveszítették-e bizalmas jellegüket, vagy sem (lásd még az alábbi 22. pontot).

(21)  A Törvényszék 2006. május 30-iBank Austria kontra Bizottság ítélete, T-198/03. sz. ügy, EU:T:2006:136, 71. pont; a Törvényszék 2011. november 8-iIdromacchine kontra Bizottság ítélete T-88/09. sz. ügy, EU:T:2011:641, 45. pont; a Törvényszék 2015. január 28-iAkzo Nobel és társai kontra Bizottság ítélete, T-345/12. sz. ügy, EU:T:2015:50, 65. pont; valamint a Bíróság 2017. március 14-iEvonik Degussa kontra Bizottság ítélete, C-162/15 P. sz. ügy, EU:C:2017:205, 107. pont.

(22)  Lásd például: a Törvényszék 1996. június 19-iNMH Stahlwerke kontra Bizottság ítélete, T-134/94. stb. sz. egyesített ügyek, EU:T:1996:85, 40. pont; a Törvényszék 1997. május 29-iBritish Steel kontra Bizottság végzése, T-89/96. sz. ügy, EU:T:1997:77, 29. pont; a Törvényszék 2006. június 15-iDeutsche Telekom kontra Bizottság végzése, T-271/03. sz. ügy, EU:T:2006:163, 64. és 65. pont; valamint a Törvényszék 2010. március 2-iTelefónica kontra Bizottság végzése, T-336/07. sz. ügy, EU:T:2008:299, 39., 63. és 64. pont; Lásd továbbá az iratbetekintésről szóló közlemény 23. pontját.

(23)  Ez szintén fontos harmadik felek azon versenytárs vagy kereskedelmi partner általi megtorlás veszélyével szembeni védelme tekintetében, akik jelentős kereskedelmi vagy gazdasági nyomást tudnak rájuk gyakorolni. Lásd például a Bíróság 1995. április 6-iBPB Industries és British Gypsum kontra Bizottság ítélete, C-310/93. sz. ügy, EU:C:1995:101, 26. és 27. pont.

(24)  Nem minősülnek bizalmasnak azok az információk, amelyek korábban azok voltak, viszont több mint öt éve keletkeztek, és ezért elavultnak tekintendők, hacsak a felperes kivételesen nem bizonyítja, hogy ezek az információk még mindig lényegi elemét képezik saját vagy valamely harmadik személy piaci helyzetének; lásd e tekintetben a fent hivatkozott Evonik Degussa kontra Bizottság ítélet 64. pontját; a fent hivatkozott Baumeister ítélet 54. pontját; valamint a Törvényszék 2015. július 15-iPilkington Group Ltd kontra Bizottság ítéletének (T-462/12. sz. ügy, EU:T:2015:508) 58. pontját. Lásd továbbá az iratbetekintésről szóló közlemény 23. pontját.

(25)  A Törvényszék 2011. december 15-iCDC Hydrogene Peroxide kontra Bizottság ítélete, T-437/08. sz. ügy, EU:T:2011:752, 49. pont („[…] a kartellben részt vevő társaság ilyen keresetek elkerüléséhez fűződő érdeke […] nem minősül védelemre méltó érdeknek, tekintettel arra, hogy bármely személynek joga van az olyan magatartás által okozott károkért kártérítést követelni, amely alkalmas arra, hogy a versenyt korlátozza vagy torzítsa (a Bíróság C-453/99. sz., Courage és Crehan ügyben 2001. szeptember 20-án hozott ítéletének [EBHT 2001., I-6297. o.] 24. és 26. pontja, valamint a C-295/04–C-298/04. sz., Manfredi és társai egyesített ügyekben 2006. július 13-án hozott ítéletének [EBHT 2006., I-6619. o.] 59. és 61. pontja).”). Hasonlóképpen, a kártérítési irányelv 5. cikkének (5) bekezdése szerint a vállalkozások ahhoz fűződő érdeke, hogy versenyjogi jogsértést követően elkerüljék a kártérítési kereseteket, nem minősül védelemre okot adó érdeknek.

(26)  Az üzleti titok meghatározását lásd az üzleti titokról szóló irányelv 2. cikkének (1) bekezdésében, amelyet ugyanezen irányelv 3. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben kell értelmezni.

(27)  HL L 1., 2003.1.4., 1. o.

(28)  Az 1/2003/EK rendelet 15. cikkének (1) bekezdése; a nemzeti bíróságokkal való együttműködésről szóló közlemény 21., 27. és 29. pontja; a fent hivatkozott Postbank ítélet 65. pontja; lásd még: a Bíróság 1990. július 13-iImm Zwartveld végzése, C-2/88. sz. ügy, EU:C:1990:315, 21–22. pont. Meg kell jegyezni, hogy amennyiben az EUMSZ 101. vagy 102. cikkének egységes alkalmazása megkívánja, a saját kezdeményezésére eljáró Bizottság írásbeli észrevételeket nyújthat be a tagállamok bíróságaihoz, és e célból felkérheti a tagállam illetékes bíróságát, hogy adja át számára az ügy értékeléséhez szükséges dokumentumokat, vagy gondoskodjon azok átadásáról, lásd az 1/2003/EK rendelet 15. cikkének (3) bekezdését.

(29)  Lásd a kártérítésekről szóló irányelv 6. cikkének (10) bekezdését.

(30)  Lásd a Bizottság által az EK-Szerződés 81. és 82. cikke alapján folytatott eljárásokról szóló, 2004. április 7-i 773/2004/EK módosított bizottsági rendelet (HL L 123., 2004.4.27., 18. o.) 16a. cikkének (2) bekezdését. Lásd továbbá a nemzeti bíróságokkal való együttműködésről szóló közlemény 26. pontját az információk továbbadásának az Unió érdekeinek védelmével összefüggő kényszerítő indokból vagy működése és függetlensége megzavarásának elkerülése érdekében történő megtagadása tekintetében.

(31)  A fent hivatkozott Postbank ítélet 90. pontja. Lásd még az Európai Unió Alapjogi Chartája fent hivatkozott 41. cikkének (7) bekezdését.

(32)  A nemzeti bíróságokkal való együttműködésről szóló közlemény, 25. pont.

(33)  Lásd a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendelet 15. cikkének (1) bekezdése szerinti kérelem nyomán, a The Secretary of State for Health and others kontra Servier Laboratories Limited és társai ügyben adott 2014. december 22-i bizottsági vélemény (C(2014) 10264 final) 12. pontját, elérhető a következő linken: http://ec.europa.eu/competition/court/confidentiality_rings_final_opinion_en.pdf.

(34)  Lásd a kártérítésekről szóló irányelv (18) preambulumbekezdését.

(35)  Például, ha felek közvetlen versenytársak, a kiválasztott intézkedésnek biztosítania kell, hogy az információ feltárásának módja ne tegye lehetővé a felek összejátszását, vagy ne biztosítson versenyelőnyt a feltárást kérelmező fél részére.

(36)  Lásd különösen a kártérítésekről szóló irányelv 5. cikkének (7) bekezdését („A tagállamok biztosítják, hogy az, akitől a bizonyítékok feltárását kérelmezték, lehetőséget kapjon a meghallgatásra azt megelőzően, hogy a nemzeti bíróság […] a bizonyítékfeltárást elrendelné”).

(37)  Az információt feltáró fél nem feltétlenül az a fél, amelytől az információ származik. Például a fél a Bizottság vagy a nemzeti versenyhatóság előtti közigazgatási eljárás során hozzáférhetett harmadik fél információihoz. Az információhoz való hozzáférés nem jogosítja fel ezt a felet arra, hogy harmadik fél bizalmas információit mások előtt felfedje. Például kifejezetten iratbetekintés céljából előkészített adatgyűjtési folyamatra vonatkozó dokumentumok nem bizalmas változataival kapcsolatban lásd a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendelet 15. cikkének (1) bekezdése alkalmazásában a Sainsbury’s Supermarkets Ltd kontra Mastercard Incorporated és társai ügyben adott 2015. október 29-i bizottsági vélemény (C(2015) 7682 final) 23. pontját, amelyben a Bizottság megállapította, hogy a bizottsági vizsgálat céljából nem volt szükség állást foglalni a tekintetben, hogy az információ más felekkel szemben bizalmas jellegű volt-e, az információt nyújtó harmadik felek azonban tiltakozhattak az információ felperessel való megosztása ellen. A vélemény megállapította, hogy „[…] az a tény, hogy a Mastercard elégedett lehet a meghozott egyedi intézkedésekkel, mint például a bizalmi körrel, nem szükségszerűen felelne meg az információt benyújtó harmadik feleknek”. A vélemény a következő oldalon érhető el: http://ec.europa.eu/competition/court/sainsbury_opinion_en.pdf.

(38)  Lásd fent a (6) és (10) prembulumbekezdést.

(39)  A bizalmas információk feltárás iránti kérelmek keretében történő védelme szükségessé teheti a bíróság logisztikai vagy akár a telematikai eljárásai szokásos menetének megváltoztatását, vagy eseti alapon ad hoc eljárások kialakítását a vonatkozó nemzeti eljárási jogszabályok keretein belül.

(40)  Lásd például az üzleti titokról szóló irányelv 16. cikkét, amely előírja a szankciók alkalmazásának lehetőségét bárkivel szemben, aki nem felel meg vagy nem kíván megfelelni az üzleti titok bizalmas jellegének a jogi eljárás során történő megőrzése érdekében hozott intézkedéseknek.

(41)  Lásd még a kártérítésről szóló irányelv (33) preambulumbekezdését. A szankciók igénybevétele lényeges, figyelembe véve, hogy a legtöbb esetben a nemzeti bíróságok nem tudják valós időben ellenőrizni, hogy a felek betartják-e a feltárásra vonatkozó végzésben foglaltakat, különösen a bizalmi kör esetében.

(42)  A kártérítésekről szóló irányelv 8. cikkének (2) bekezdése.

(43)  A szállított mennyiségekre vonatkozó információhoz való hozzáférés fontos lehet az ellátási lánc alsóbb szintjén (azaz a közvetett fogyasztók által) elszenvedett kár számszerűsítéséhez.

(44)  Ez azért fordulhat elő, mivel a harmadik féltől származó dokumentumok nem tartalmaznak a feltáró fél tekintetében bizalmas információkat, vagy mivel a feltáró fél már hozzáférhetett a dokumentumok nem bizalmas olyan változatához, amelyben a feltáró fél tekintetében bizalmas információkat előzőleg kitakarták.

(45)  Lásd inspirációként az iratbetekintésről szóló közlemény 35–38. pontját; Iránymutatás a bizalmas kezelés iránti kérelmekről a Bizottság trösztellenes eljárásai során, 18–26. bekezdés, elérhető: https://ec.europa.eu/competition/antitrust/business_secrets_en.pdf, valamint a Versenypolitikai Főigazgatóság nem hivatalos útmutatója a bizalmas kezelés iránti kérelmekről, elérhető: https://ec.europa.eu/competition/antitrust/guidance_en.pdf

(46)  Például színkódrendszer használható annak jelzésére, hogy a bizalmas információ melyik félhez tartozik, vagy hogy harmadik fél információjára vonatkozik.

(47)  Lásd például a Törvényszék eljárási szabályzata 103. cikkének (3) bekezdését.

(48)  Az értékesítési tartományok, a forgalmi adatok és a piaci részesedések tekintetében lásd a Bizottság trösztellenes eljárásai során a bizalmas kezelés iránti kérelmekről szóló iránymutatás 22. bekezdését, elérhető: https://ec.europa.eu/competition/antitrust/business_secrets_en.pdf.

(49)  Joghatóságtól függően erre a feltárási intézkedésre titoktartási klubként vagy adatszobaként is hivatkoznak. Az intézkedések ezen típusa közigazgatási eljárásban is alkalmazható. A bizottsági eljárásokkal kapcsolatban lásd az EUMSZ 101. és 102. cikkével kapcsolatos eljárások lefolytatására vonatkozó legjobb gyakorlatokról szóló bizottsági közlemény (HL C 308., 2011.10.20., 6. o.) 96. és 97. pontját; az adatszobákkal kapcsolatban lásd az EUMSZ 101. és 102. cikke és az uniós összefonódás-ellenőrzési rendelet szerinti eljárások során az adatszobákban történő információközlés legjobb gyakorlatait, 9. bekezdés, elérhető: http://ec.europa.eu/competition/mergers/legislation/disclosure_information_data_rooms_en.pdf. A bizalmi köröket illetően lásd a bizalmi körök bizottsági eljárásban történő igénybevételére vonatkozó útmutatót, elérhető: http://ec.europa.eu/competition/antitrust/conf_rings.pdf.

(50)  Lásd a továbbhárításról szóló, fent idézett útmutató 43. pontját.

(51)  Lásd például az OECD „Procedural fairness: transparency issues in civil and administrative enforcement proceedings” [Tisztességes eljárás: a polgári és közigazgatási végrehajtási eljárások átláthatóságával kapcsolatos problémák] című 2011. október 5-i jelentését, 12. o., elérhető: www.oecd.org/competition/mergers/48825133.pdf; lásd továbbá: Scoping note on Transparency and Procedural Fairness as a long-term theme for 2019–2020, 2018. június 6–8., OECD Conference Centre, 4–5. o., elérhető: www.oecd.org/officialdocuments/publicdisplaydocumentpdf/?cote = DAF/COMP/WD(2018)6&docLanguage=En

(52)  Például a külső vállalkozók által a bizottsági felmérésben résztvevőktől gyűjtött adatokkal kapcsolatban a Bizottság a Sainsbury’s Supermarkets Ltd kontra Mastercard Incorporated és társai ügyre vonatkozó véleménye 21. pontjában megállapította, hogy az információkat nem lehetett anonimizálni olyan módon, ami teljes mértékben tiszteletben tartotta volna az adatszolgáltatók bizalmas információik védelméhez fűződő jogos érdekeit.

(53)  Lásd e tekintetben a Törvényszék által a 2014. március 14-iCementos Portland Valderrivas, SA kontra Bizottság ítéletben elrendelt bizalmi körön belüli információfeltárást, T-296/11. sz. ügy, EU:T:2014:121, 24. pont: „[…] egyrészt a kontradiktórius eljárás elvének, másrészt az eljárás előzetes vizsgálati szakasza jellegzetességeinek összehangolása céljából, amikor az érintett vállalkozás nem rendelkezik azon joggal, hogy a Bizottság tájékoztassa azokról a bizonyítékokról, amelyekre támaszkodik, és iratbetekintési joggal sem rendelkezik, a 2013. május 14-én hozott végzés kizárólag a felperes ügyvédeire korlátozta és a titoktartásukra vonatkozó kötelezettségvállaláshoz kötötte a Bizottság által nyújtott információkba való betekintést”.

(54)  A pervezető intézkedések példáját illetően lásd a Törvényszék eljárási szabályzatának a Törvényszék által elfogadott gyakorlati végrehajtási rendelkezéseit és különösen a bizalmas kezelésről szóló VI. fejezetet (HL L 152., 2015.6.18., 1. o.). Például a bizalmi körre vonatkozó szabályok és a bizottsági igazgatási eljárások céljára használt adatszobaszabályok tekintetében lásd az EUMSZ 101. és 102. cikke és az uniós összefonódás-ellenőrzési rendelet szerinti adatszoba-eljárások során történő információfeltárás bevált gyakorlatáról szóló dokumentum fent említett 4.3. szakaszát; a bevált gyakorlatok A. mellékletét, a standard adatszobaszabályokat (kizárólag a bizalmas információk külső tanácsadók számára történő feltárására vonatkozóan), elérhető: https://ec.europa.eu/competition/antitrust/data_room_rules_en.pdf; valamint a fent említett, a bizalmi körök igénybevételéről szóló iránymutatást és különösen annak a feltárásról szóló, tárgyalás során létrejött megállapodásra vonatkozó 5. szakaszát.

(55)  A titoktartási kör összetételére vonatkozó döntés meghatározhatja az egy-egy félhez tartozó tagok maximális számát is.

(56)  Lásd a kártérítésekről szóló irányelv (18) preambulumbekezdését („a bizonyítékok megtekintésére jogosult személyek körének korlátozása”).

(57)  Lásd például az üzleti titokról szóló irányelv 9. cikkének (2) bekezdését.

(58)  Pl. a feltáró fél által munkaszerződésekkel vagy egyéb típusú megbízási vagy szerződéses megállapodással foglalkoztatott személyek.

(59)  Lásd inspirációként az iratbetekintésről szóló, fent idézett közlemény 47. pontját.

(60)  Az üzleti titkok feltárásával kapcsolatos bírósági eljárások esetében az üzleti titokról szóló irányelv 9. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a bizonyítékokhoz hozzáférési jogosultsággal rendelkezők korlátozott köréhez kell tartoznia mindegyik fél részéről legalább egy természetes személynek. Ez a követelmény az (állítólagos) üzleti titkokra korlátozódik.

(61)  Lásd a Bizottság Servier ügyre vonatkozó, fentiekben idézett véleményének 22. pontját.

(62)  Adminisztratív eljárásaiban például a Bizottság a feltárás tilalmára vonatkozó szabványos megállapodást használ, elérhető: https://ec.europa.eu/competition/antitrust/nda_en.pdf.</

(63)  Ez eltér a szokásos gyakorlattól, amely szerint a fél külső jogi képviselője feltárja ügyfelének az eljárásban részes többi féltől kapott információkat és beadványokat, és azokat ügyfelével szabadon megtárgyalja.

(64)  Igazgatási gyakorlatában a Bizottság kérheti az ügyvéd és az ügyfél közötti feltárási kötelezettség elengedését is; lásd például a bizalmi körök bizottsági eljárásban történő igénybevételére vonatkozó, fent hivatkozott útmutató 13. pontját és az információk adatszobákban való feltárásának bevált gyakorlatairól szóló dokumentum 23. pontját.

(65)  A külső jogi tanácsadók számára fenntartott bizalmi körök esetéhez hasonlóan előfordulhat, hogy az ügyfeleknek fel kell menteniük a külső tanácsadókat a jelentésben szereplő bizalmas információk velük való közlésére vonatkozó kötelezettségük alól. Lásd a fenti 77. pontot.

(66)  A bizalmas információk védelme az uniós jog általános elve. Lásd a fenti 18. lábjegyzetet.

(67)  A beadványok nem bizalmas változatainak lehetővé kell tenniük a többi fél számára az érvek és a hivatkozott bizonyítékok megértését az ügy jogi képviselőikkel való megvitatása, és részükre megfelelő utasítások adása érdekében.

(68)  Lásd az Emberi Jogok Európai Egyezményének 6. cikkét és az Európai Unió Alapjogi Chartájának fentiekben hivatkozott 47. cikkét. Ezen elv alóli kivételek néhány tagállamban a közrend fenntartására, az alapjogok vagy más átfogó célok védelmére vonatkozhatnak.

(69)  Lásd az üzleti titokról szóló irányelv 9. cikke (2) bekezdésének c) pontját.

(70)  A folyamat végrehajtására vonatkozó inspiráció forrásaként lásd a bizottsági határozatok nyilvános változatainak elkészítéséről szóló útmutatót, amely a következő címen érhető el: https://ec.europa.eu/competition/antitrust/guidance_on_preparation_of_public_versions_antitrust_04062015.pdf.</

(71)  Ha a zártkörű meghallgatás során bizalmas információra hivatkoztak, és az bekerült a jegyzőkönyvbe, szükség lehet erre az intézkedésre. Amennyiben azonban az alkalmazandó nemzeti szabályok ezt lehetővé teszik, a bíróság dönthet úgy, hogy bizonyos információkat zárt ülésen terjesztenek elő, anélkül, hogy azok bekerülnének a jegyzőkönyvbe. Ebben a helyzetben nem feltétlenül van szükség nem bizalmas változatokat készíteni a zárt meghallgatásról készült jegyzőkönyvekről.

Euroátváltási árfolyamok (1)

2020. július 21.

(2020/C 242/02)

1 euro =

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,1443
JPY	Japán yen	122,70
DKK	Dán korona	7,4449
GBP	Angol font	0,90055
SEK	Svéd korona	10,2390
CHF	Svájci frank	1,0740
ISK	Izlandi korona	159,30
NOK	Norvég korona	10,4933
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	26,429
HUF	Magyar forint	350,64
PLN	Lengyel zloty	4,4362
RON	Román lej	4,8392
TRY	Török líra	7,8369
AUD	Ausztrál dollár	1,6154
CAD	Kanadai dollár	1,5399
HKD	Hongkongi dollár	8,8704
NZD	Új-zélandi dollár	1,7305
SGD	Szingapúri dollár	1,5891
KRW	Dél-Koreai won	1 367,96
ZAR	Dél-Afrikai rand	18,8806
CNY	Kínai renminbi	7,9982
HRK	Horvát kuna	7,5300
IDR	Indonéz rúpia	16 830,00
MYR	Maláj ringgit	4,8764
PHP	Fülöp-szigeteki peso	56,455
RUB	Orosz rubel	81,0833
THB	Thaiföldi baht	36,194
BRL	Brazil real	6,0416
MXN	Mexikói peso	25,5910
INR	Indiai rúpia	85,3805

---

(1)  Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám M.9903 – SoftBank Group/Mizuho Financial Group/One Tap Buy)

Egyszerűsített eljárás alá vont ügy

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2020/C 242/03)

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (az összefonódás-ellenőrzési rendelet).

(2)  HL C 366., 2013.12.14., 5. o.

Értesítés a 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 34. cikkének alkalmazhatóságára vonatkozóan benyújtott kérelemről – A végrehajtási jogi aktusok elfogadására rendelkezésre álló időszak felfüggesztésének vége és ezen időszak meghosszabbítása

(2020/C 242/04)

A Bizottsághoz 2019. szeptember 19-én kérelem érkezett a 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) 35. cikke alapján.

A Slovenske železnice – Freight Transport d.o.o. által benyújtott kérelem a vasúti árufuvarozási szolgáltatásokra vonatkozik. A vonatkozó értesítést a Hivatalos Lap 2020. február 17-i C 53. számának 10. oldalán tették közzé.

A Bizottság 2019. december 16-án felkérte a szlovén hatóságokat, hogy legkésőbb 2020. január 6-ig nyújtsanak be kiegészítő információkat. A Hivatalos Lap 2020. június 25-i C 211. számának 2. oldalán közzétett értesítésnek megfelelően a végső határidő a hiánytalan és megfelelő információk beérkezésétől számított 22 munkanappal meghosszabbításra került. A hiánytalan és megfelelő információk 2020. május 25-én érkeztek be.

A 2014/25/EU irányelv IV. melléklete 1. pontjának negyedik albekezdése értelmében a Bizottság a mentesség iránti kérelmet benyújtó fél egyetértésével meghosszabbíthatja a határidőt. Tekintettel a jelenlegi helyzetre és a Covid19-világjárvány hatásaira, a Bizottság a kérelemmel kapcsolatos határozat meghozatalára rendelkezésére álló határidőt – a Slovenske železnice – Freight Transport d.o.o. egyetértésével – 2020. július 24-ig meghosszabbítja.

---

(1)  Az Európai Parlament és Tanácsi 2014/25/EU irányelv (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 243. o.).

Értesítés a 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 34. cikkének alkalmazhatóságára vonatkozó kérelemről

Közszolgáltató ajánlatkérő által benyújtott kérelem – A végrehajtási jogi aktusok elfogadására rendelkezésre álló időszak meghosszabbítása

(2020/C 242/05)

A Bizottsághoz 2019. december 3-án kérelem érkezett a 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) 35. cikke alapján.

Az ENEL Green Power által benyújtott kérelem a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia olaszországi termelésére és nagykereskedelmi értékesítésére vonatkozik. A vonatkozó értesítést a Hivatalos Lap 2020. június 11-i C 196. számának 45. oldalán tették közzé. A meghosszabbított határidő 2020. július 15-én járt le.

A 2014/25/EU irányelv IV. melléklete 1. pontjának negyedik albekezdése értelmében a Bizottság a mentesség iránti kérelmet benyújtó fél egyetértésével meghosszabbíthatja a határidőt. Tekintettel a jelenlegi helyzetre és a Covid19-világjárvány hatásaira, a Bizottság a kérelemmel kapcsolatos határozat meghozatalára rendelkezésére álló határidőt – az ENEL Green Power egyetértésével – 2020. július 31-ig meghosszabbítja.

---

(1)  Az Európai Parlament és Tanácsi 2014/25/EU irányelv (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 243. o.).

Értesítés a 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 34. cikkének alkalmazhatóságára vonatkozó kérelemről

Közszolgáltató ajánlatkérő által benyújtott kérelem – A végrehajtási jogi aktusok elfogadására rendelkezésre álló időszak meghosszabbítása

(2020/C 242/06)

A Bizottsághoz 2019. április 8-án kérelem érkezett a 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) 35. cikke alapján.

A Lietuvos energija UAB által benyújtott kérelem villamos energia litvániai termelésére és nagykereskedelmi értékesítésére vonatkozik. A vonatkozó értesítéseket a Hivatalos Lap 2020. június 16-i C 202. számának 27. oldalán, 2019. szeptember 20-i C 316. számának 28. oldalán, és 2020. február 17-i C 53. számának 9. oldalán tették közzé. A meghosszabbított határidő 2020. július 10-én járt le.

A 2014/25/EU irányelv IV. melléklete 1. pontjának negyedik albekezdése értelmében a Bizottság a mentesség iránti kérelmet benyújtó fél egyetértésével meghosszabbíthatja a határidőt. Tekintettel a jelenlegi helyzetre és a Covid19-világjárvány hatásaira, a Bizottság a kérelemmel kapcsolatos határozat meghozatalára rendelkezésére álló határidőt – a Lietuvos energija UAB (jelenleg Ignitis) egyetértésével – 2020. július 31-ig meghosszabbítja.

---

(1)  Az Európai Parlament és Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 243.).