20.7.2020

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 238/1

AZ EURÓPAI RENDSZERKOCKÁZATI TESTÜLET AJÁNLÁSA

(2020. május 25.)

a letéti felhívások okozta likviditási kockázatokról

(ERKT/2020/6)

(2020/C 238/01)

AZ EURÓPAI RENDSZERKOCKÁZATI TESTÜLET IGAZGATÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a pénzügyi rendszer európai uniós makroprudenciális felügyeletéről és az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozásáról szóló, 2010. november 24-i 1092/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1), és különösen annak 3. cikke (2) bekezdésének b), d) és f) pontjára, valamint 16–18. cikkére,

tekintettel az Európai Rendszerkockázati Testület eljárási szabályzatának elfogadásáról szóló, 2011. január 20-i ERKT/2011/1 európai rendszerkockázati testületi határozatra (2) és különösen annak 15. cikke (3) bekezdésének e) pontjára és 18–20. cikkére,

mivel:

(1)

A nem központilag elszámolt ügyletekre vonatkozó központi elszámolás és biztosítékcsere jelentős előnyt jelent a pénzügyi stabilitás szempontjából, különösen a partnerkockázat kezelését illetően. A származtatott ügyletek nagyobb mértékű központi elszámolása és a nem központilag elszámolt, származtatott ügyletekben levő pozíciók fedezettsége a 2008-as pénzügyi válság óta jelentősen erősítette a származtatott ügyletek piacának ellenálló képességét. Ezek a reformok – amelyeket a Pénzügyi Stabilitási Tanács vezetett a G20-ak szintjén elért megállapodások alapján – segítettek biztosítani, hogy a közelmúltbeli piaci stressz nem vezetett a partner-hitelkockázattal kapcsolatos széleskörű aggodalmakhoz. A központi elszámolás ezenkívül maximalizálja a nettósítási lehetőségeket, és így a likviditási megtakarításokat is, többek között a piaci árak mozgását mechanikusan tükröző változóletét-fizetések vonatkozásában is.

(2)

A piaci sokkok, például az eszközárak hirtelen csökkenése és a piaci volatilitás magas szintje a változó letétek emelkedését okozza, és a rövid lejáratú értékpapírokban, árukban vagy származtatott ügyletekben fennálló pozíciókra vonatkozóan jelentős mértékű kezdeti letéti felhívásokhoz is vezethetnek. A letétek alapvető jelentőséggel bírnak a tekintetben, hogy egy központi szerződő fél (CCP) hogyan kezeli a partner-hitelkockázatot, a kockázatkezelés szerves részét alkotják, és elősegítik a rendszerszintű ellenálló képességet.

(3)	Az ilyen piaci feltételek jelentős következményekkel járhatnak a piaci szereplők likviditáskezelésére, finanszírozási igényeire, sőt, esetleg még fizetőképességére nézve is, amennyiben a likviditási stressz az eszközök rendszerszintű kényszerértékesítéséhez vezet.

(4)	A jelentős piaci mozgásokból és az azokhoz kapcsolódó letéti felhívásokból eredő externáliák végső soron veszélyeztethetik a pénzügyi rendszer stabilitását.

(5)

A Covid19-pandémia kitörése és az olajárak volatilitásának közelmúltbeli meredek emelkedése többek között jelentős letéti felhívásokhoz vezetett a központilag elszámolt és a nem központilag elszámolt piacokon. 2020. február közepe óta a nagyobb ügyleti volumenek nyomán, valamint a letétmodell által a megnövekedett piaci volatilitás okozta potenciálisan nagyobb jövőbeli veszteségekre adott válaszként – a tőzsdén jegyzett származtatott ügyletek esetében jelentősebb mértékben, mint a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek esetében – megemelkedtek a kezdeti letétek. A CCP-k ezenkívül a piaci mozgásokat fedező napon belüli változó letétre vonatkozó, nagy összegű felhívásokat adtak ki és nagy összegeket szedtek be, ahol a vonatkozó kifizetésre gyakran csak a következő reggel került sor, ami ahhoz vezetett, hogy átmenetileg likviditást tartottak a CCP-k számláin. Március óta jelentős emelkedés mutatkozik a kétoldalú portfóliókhoz kapcsolódó napi változó letét fizetésében és fogadásában.

(6)

Számos klíringtag tapasztalta a kezdeti letétek különösen markáns emelkedését, és egyes klíringtagok fokozott likviditási korlátokat tapasztalhattak. Ugyanakkor az Unióban letelepedett egyetlen CCP-ben sem került sor nemteljesítésére. A letéti felhívások a likviditáshiány miatt az ügyfélklíringen keresztül vagy a nem központilag elszámolt ügyletekben jelentős hatást gyakorolhattak a nem banki szervezetekre. Előretekintve a piaci szereplőknek a letéti felhívások fedezésére való képessége a volatilitás jövőbeli szintjeitől és likviditáskezelésük folyamatos ellenálló képességétől fog függni.

(7)	Összességében véve a likviditási kockázat átterjedését súlyosbíthatja a CCP-k és a klíringtagok szintjén történő koncentráció, valamint a CCP-k közös klíringtagokon, likviditás-szolgáltatókon, letétkezelőkön vagy befektetési partnereken keresztüli kölcsönös összekapcsoltsága is.

(8)

A 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) alapján bevezetett, a prociklikusság elleni technikai standardok és útmutatás (a prociklikusság elleni biztosítéki követelményekre vonatkozó intézkedések) célja a CCP-letétek prociklikussága kockázatának korlátozása. A 153/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (4) a letétek és biztosítékeszközök prociklikusságával kapcsolatos előírásokat tartalmaz, amelyeket az illetékes nemzeti hatóságoknak be kell tartaniuk. Az EMIR-nek az (EU) 2019/834 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (EMIR REFIT) (5) beiktatott módosításai fokozzák a biztosíték meghatározásának átláthatóságát a CCP-k és a klíringtagok között, azonban a klíringtagok és ügyfeleik közötti viszonyra nem terjesztik ki az átláthatóság ugyanezen szintjét.

(9)

Az Európai Rendszerkockázati Testület (ERKT) felelős az Unió pénzügyi rendszerének makroprudenciális felügyeletéért. Megbízatásának ellátása során az ERKT-nak hozzá kell járulnia a pénzügyi stabilitást fenyegető, többek között a likviditással kapcsolatos rendszerkockázatok megelőzéséhez vagy mérsékléséhez. Feladata teljesítése során az ERKT értékeli a pénzügyi rendszert érintő azon kockázatokat, amelyek a nagy összegű letéti felhívásokból eredhetnek, és javaslatokat tesz e kockázatok mérséklésének módjára.

(10)

Az ERKT elismeri a központi elszámolás által nyújtott multilaterális nettósítási előnyhöz kapcsolódó, a pénzügyi rendszer egésze számára a likviditási megtakarítás tekintetében mutatkozó előnyöket. Az ERKT értékeli továbbá a központi elszámolás rendszerszintű előnyét, amelyet a pénzügyi stabilitás – hitel- és a likviditási kockázat tekintetében megbízható kockázatkezelési gyakorlatok biztosítása és kidolgozása révén történő – megerősítésének kritikus eszközeként nyújt.

(11)

AZ ERKT elismeri továbbá, hogy a letétekkel kapcsolatos politikai fellépés nem veszélyeztetheti a partner-hitelkockázattal szembeni védelmet. A szerződő feleknek, a CCP-klíringtagokat és ügyfeleiket is beleértve, biztosítaniuk kell, hogy elegendő likviditást tartanak fenn a letéti felhívások megfelelő időben történő teljesítéséhez. Pénzügyi stabilitási szempontból azonban annak biztosítása is előnyös, hogy a CCP-k kockázatkezeléssel kapcsolatos döntései túlzottan prociklikus jellemzők miatt ne terheljék szükségtelenül a klíringtagokat, a klíringtagok ügyfeleit és más szerződő feleket, mivel így szándékolatlanul likviditásszűkét hoznának létre, amely a fizetőképességgel kapcsolatos problémákhoz vezethetne. Az ERKT arra számít, hogy a jelen ajánlásokra válaszul a CCP-k biztosítani fogják, hogy kockázatkezelésük és ellenálló képességük stabil maradjon, és továbbra is védeni fogják a piaci szereplőket a nemteljesítésből eredő veszteségekkel szemben.

(12)

Az A. és a D. ajánlás célja annak biztosítása, hogy a kezdeti letétekhez (a további letéteket is beleértve) és a biztosítékeszközökhöz kapcsolódó hirtelen és jelentős (tehát prociklikus) változásokat és hirtelen kilengéseket korlátozzák: i. a CCP-k a klíringtagjaikkal szemben; ii. a klíringtagok az ügyfeleikkel szemben, és iii. kétoldalú tekintetben, ahol azok a hitelminősítésekre való mechanikus hagyatkozásból és adott esetben prociklikus belső hitelbírálati módszerekből következnek. A likviditástervezésnek a lehetséges mértékben előreláthatónak és kezelhetőnek kell lennie, a váratlan és jelentős mértékű letéti felhívások korlátozása útján. A letéttel és levonással (haircuttal) kapcsolatos protokollok megváltozása esetén biztosított észszerű és érvényesíthető értesítési időtartamok biztosíthatnák, hogy a piaci szereplők megfelelően tudjanak alkalmazkodni.

(13)

A B. ajánlás célja annak biztosítása, hogy a CCP-k likviditási stressztesztelésükben átfogóan rögzítsenek minden olyan eseményt, amely ahhoz vezethet, hogy likviditáshiányt tapasztalnak, azzal a céllal, hogy a likviditás-szolgáltatókra való támaszkodásuk kezelésének javítására ösztönözze őket. Ez javítani fogja az általános piaci ellenálló képességet, tekintettel arra, hogy a CCP-k és likviditás-szolgáltatóik között nagyfokú koncentráció és összekapcsoltság áll fenn, valamint, hogy e tekintetben az egyes CCP-k szintjén történő prudens likviditáskezelés rendszer- és makroprudenciális szempontból javítaná a kockázatkezelést.

(14)

A C. ajánlás célja annak biztosítása, hogy a CCP-k a pénzügyi ellenálló képességük fenntartása mellett korlátozzák a nap közben beszedett változó letétek fizetésében mutatkozó aszimmetriát, valamint, hogy a letétre vonatkozó kereteiket és ütemezésüket úgy alakítsák ki, hogy azok előreláthatóak legyenek és elkerüljék a klíringtagokat érintő túlzott likviditási korlátokat, amelyek nemteljesítési eseményekhez vezethetnek.

(15)	Ez az ajánlás nem érinti az uniós központi bankok monetáris politikai megbízatását.

(16)	Az ERKT ajánlásait azt követően teszik közzé, hogy a címzetteket tájékoztatták és az Európai Unió Tanácsát az igazgatótanács erre vonatkozó szándékáról értesítették, és a Tanács számára reagálási lehetőséget biztosítottak,

ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:

1. SZAKASZ

AJÁNLÁSOK

A. ajánlás – A biztosítékeszközök kéréséhez kapcsolódó hirtelen kilengések korlátozása

Ajánlott, hogy az illetékes hatóságok törekedjenek annak biztosítására, hogy a CCP-k elemezzék a 153/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 28. cikke által előírt politikáik akut stressz jellemezte időszakokban való működését, és a megállapításaikról tájékoztassák az illetékes hatóságukat.

Ajánlott, hogy az illetékes hatóságok – az A(1) ajánlásnak megfelelően végzett elemzések megállapításait figyelembe véve – törekedjenek annak biztosítására, hogy a jogszabályok által megengedett mértékben és a CCP-k pénzügyi ellenálló képességével összhangban:

a CCP-knek a letéttel kapcsolatos követelmények meghatározására vonatkozó modelljei és paraméterei, valamint a CCP-knek a biztosítékeszközök elfogadására és értékelésére, valamint a prudens haircutok meghatározására vonatkozó politikái és eljárásai nem okoznak szükségtelenül és túlzott mértékben hirtelen és jelentős változásokat, amelyek a kezdeti letétek (a további letéteket is beleértve) és a biztosítékeszközök tekintetében hirtelen kilengésekhez vezetnek. A CCP-knek biztosítaniuk kell, hogy a modelljeik, paramétereik, politikáik és eljárásaik:

a belső hitelbírálati modellekhez részletes skálát használnak és a letéttel – a további letéteket is ideértve – kapcsolatos követelmények és biztosítéki megállapodások változtatásainak végrehajtására szolgáló progresszív megközelítést követnek, anélkül, hogy indokolatlanul késleltetnék e leminősítéseknek az átfogó kockázatkezelési gyakorlataikban történő figyelembevételét;

b)	a 648/2012/EU rendelet 41. cikkében szereplő, a prociklikusságra vonatkozó szabályozási követelményeknek megfelelően a prociklikus jellemzők korlátozását illetően átfogó megközelítést kövessenek, különösen a hitelminősítések lerontása esetén.

ii.

a CCP-k a 648/2012/EU rendelet 49. cikkének sérelme nélkül tájékoztassák az illetékes hatóságaikat, az illetékes hatóságok pedig tájékoztassák az 648/2012/EU rendelet 18. cikke alapján létrehozott felügyeleti kollégiumokat, amikor a CCP-k:

a)	szűkítik az elfogadható biztosítékeszközök körét;

b)	lényegesen módosítják a biztosítékeszközökre vonatkozó haircutokat;

c)	lényegesen csökkentik a 153/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 42. cikkével összhangban alkalmazott koncentrációs limiteket.

Amennyiben ez nem akadályozza a kockázatkezelési döntések időszerű végrehajtását, ezeket az információkat a végrehajtás előtt megfelelő idővel rendelkezésre kell bocsátani.

Ajánlott, hogy a klíringtagok érintett illetékes hatóságai – a jogszabályok által megengedett mértékben – a folyamatos felügyelet keretében működjenek együtt a klíringtagokkal annak biztosítása érdekében, hogy a klíringtagok kockázatkezelési eljárásainak a klíringtagok által az ügyfeleik részére nyújtott elszámolási szolgáltatások során történő alkalmazása ne vezessen hirtelen és jelentős változásokhoz és hirtelen kilengésekhez a letéti felhívások és a letétek beszedése tekintetében – kivéve, ha e hirtelen és jelentős változások és hirtelen kilengések a piaci események elkerülhetetlen következményei –, valamint a hitelminősítések lerontása esetén ne vezessen a biztosítékeszközökkel kapcsolatos gyakorlatokhoz, továbbá ne rontsa jelentősen a klíringtagok által követett kockázatkezelési gyakorlatok megbízhatóságát vagy érinti az ellenálló képességüket.

Ajánlott, hogy a nem központilag elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügyleteket és értékpapír-finanszírozási ügyleteket kötő pénzügyi szerződő felek és nem pénzügyi szerződő felek érintett illetékes hatóságai – a jogszabályok által megengedett mértékben – törekedjenek annak biztosítására, hogy az utóbbiak kockázatkezelési eljárásai a hitelminősítések lerontása esetén ne vezessenek hirtelen és jelentős változásokhoz és hirtelen kilengésekhez a letéti felhívások és a letétek beszedése tekintetében, és a biztosítékeszközökkel kapcsolatos gyakorlatokhoz. Ez például annak révén lehet elérhető, hogy arra ösztönzik a szerződő feleket, hogy:

i.	a hitelminősítések lerontásának végrehajtása esetén progresszív és részletes szekvenciát alkalmazzanak az általános kockázatkezelési gyakorlataikban;

ii.	a 648/2012/EU rendelet 11. cikkében szereplő, a prociklikusságra vonatkozó szabályozási követelményekkel összhangban a prociklikus jellemzők korlátozását illetően átfogó megközelítést tartanak fenn, különösen a leminősítések esetén.

B. ajánlás – A jövőbeli likviditási igények értékelésével kapcsolatos stresszforgatókönyv

Ajánlott, hogy az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) vizsgálja felül a 648/2012/EU rendelet 44. cikkének (2) bekezdése alapján kidolgozott szabályozástechnikai standardtervezeteket (6), és különösen e standardtervezetek 32. cikkének (4) bekezdését, olyan rendelkezések beiktatása érdekében, amelyek előírják a CCP-k számára, hogy a 648/2012/EU rendelet 44. cikke szerinti stresszforgatókönyveikben szerepeltessék bármely két olyan szervezet nemteljesítését, amely a CCP részére szolgáltatásokat nyújt, és amelynek nemteljesítése jelentős hatással lehet a CCP likviditási pozíciójára.

Az ESMA által a B(1) ajánlásnak való megfelelés érdekében hozott intézkedésig és a megfelelő uniós jogszabályok meghozataláig ajánlott, hogy az illetékes hatóságok a jogszabályok által megengedett mértékben törekedjenek annak biztosítására, hogy a 648/2012/EU rendelet 44. cikke szerinti stresszforgatókönyvek tartalmazzák bármely két olyan szervezet nemteljesítését, amely a CCP részére szolgáltatásokat nyújt, és amelynek nemteljesítése jelentős hatással lehet a CCP likviditási pozíciójára; az ilyen szervezetek között szerepelhetnek a likviditás-szolgáltatók, a kiegyenlítési szolgáltatást nyújtó szolgáltatók és bármely más olyan szolgáltatók, amelyek nemteljesítése esetleg hatással lehet a CCP likviditási pozíciójára.

Ajánlott, hogy az illetékes hatóságok a jogszabályok által megengedett mértékben törekedjenek annak biztosítására, hogy – a vonatkozó uniós jogszabályok hatálybalépését követően – a CCP-k által a likviditási igények fedezése céljára rendelkezésre álló forrásokban mutatkozó, a B(2) vagy a B(1) ajánlásban említett további stresszforgatókönyvek alkalmazásával azonosított hiány orvoslására hozott korrekciós intézkedések piaci stressz idején történő alkalmazásuk esetén ne jelentsenek további terhet a klíringtagok számára. E célból az illetékes hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy a CCP-k alternatív piaci forrásokból szerezzenek további likviditást.

Ajánlott, hogy az ESMA – a jogszabályok által megengedett mértékben – az illetékes hatóságokkal együttműködésben működjön együtt a CCP-kkel, valamint a lehetséges mértékben harmadik országok érintett hatóságaival annak érdekében, hogy koordinált likviditási stressztesztelést folytassanak, amelynek során a B(1) és a B(2) ajánlásban említett bármely két szervezet nemteljesítését is figyelembe veszik.

C. ajánlás – A letétek beszedésével összefüggő likviditási korlátok korlátozása

Ajánlott, hogy az illetékes hatóságok a jogszabályok által megengedett mértékben és a CCP-k megfelelő kockázatkezelési gyakorlataival és pénzügyi ellenálló képességével összhangban törekedjenek annak biztosítására, hogy a CCP-k a letéti felhívások kibocsátása és a letétek hitelkitettségeik korlátozása érdekében történő beszedése során törekedjenek arra, hogy ne hozzanak létre szükségtelen likviditási nehézségeket a klíringtagok számára, többek között annak biztosítása révén, hogy:

a napközbeni alapon kiadott letéti felhívások és beszedett letétek tekintetében a működési szempontból és jogilag lehetséges mértékben a CCP-k külön azonosítják:

a)	a potenciális kitettségeket – az adott napon kötött és megújított pozíciókból eredő kitettségeket is ideértve – fedező letéteket;

b)	az aznapi piaci mozgásokból eredő realizált kitettségeket fedező letéteket, amelyek tekintetében a CCP-knek meg kell fontolniuk, hogy azokat ugyanazon a napon szedjék be és fizessék ki;

ii.

amennyiben egy klíringtag az adott számlán regisztrált pozíciókból – a napközben megújított pozíciókat és bármely napközben felmerült, emelkedett kitettséget is ideértve – eredő kockázat fedezéséhez szükséges biztosítékeszközöket meghaladó mértékű kezdeti letéti biztosítékeszközöket biztosított, a CCP-k – amennyiben működési szempontból lehetséges – a további biztosítékeszközök beszedésével szemben előnyben részesítik a többlet biztosítékeszközök felhasználását, kivéve, ha a klíringtag a további letétet önként biztosítja. Ezt az eljárást kiszámítható, átlátható és ütemezett módon kell lefolytatni;

iii.	a CCP-k biztosítják, hogy az eredeti és a változó letétek beszedésére vonatkozó eljárás ne vezessen túlzott működési korlátokhoz azon klíringtag számára, amely további likviditási kockázatot jelenthet.

Ajánlott, hogy a klíringtagok érintett illetékes hatóságai kísérjék figyelemmel és szükség esetén a jogszabályok által megengedett mértékben és a megfelelő kockázatkezelési gyakorlatokkal és pénzügyi ellenálló képességgel összeegyeztethető módon a folyamatos felügyelet keretében működjenek együtt a klíringtagokkal annak érdekében, hogy amikor a klíringtagok letéti felhívásokat bocsátanak ki és a hitelkitettségeik korlátozása érdekében ügyfeleiktől – a pénzügyi és a nem pénzügyi szerződő feleket is beleértve – kezdeti és változó letéteket szednek be, törekedjenek az ügyfeleiket érintő szükségtelen likviditási korlátok elkerülésére. Ez például annak biztosítása révén lehet elérhető, hogy:

amennyiben egy ügyfél a klíringtagnál regisztrált pozíciókból – a napközben megújított pozíciókat és bármely napközben felmerült, emelkedett kitettséget is ideértve – eredő kockázat fedezéséhez elegendő mértékű kezdeti letétet biztosított, a klíringtagok a további biztosítékeszközök beszedésével szemben előnyben részesítik a többlet kezdeti letéti biztosítékeszközök felhasználását, kivéve, ha az ügyfél a további letétet önként biztosítja;

ii.	a klíringtagok biztosítják, hogy az eredeti és a változó letétek beszedésére vonatkozó eljárás ne vezessen túlzott működési korlátokhoz azon ügyfelek számára, amelyek további likviditási kockázatot jelenthetnek.

D. ajánlás – A prociklikusság mérséklése az ügyfélklíring szolgáltatások nyújtásában és az értékpapír-finanszírozási ügyletekben

Ajánlott, hogy az érintett illetékes hatóságok a nemzetközi fórumokon és standardalkotó testületekben való részvétel révén járuljanak hozzá a nemzetközi szinten adott esetben a tőzsdén kereskedett és a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekhez kapcsolódó ügyfélszolgáltatások nyújtása, valamint az – akár központilag elszámolt, akár nem központilag elszámolt – értékpapír-finanszírozási ügyletek terén a letéttel és a haircutokkal kapcsolatos gyakorlatokban a prociklikusság mérséklésének eszközeiről folytatott egyeztetések irányításához. Ezeknek az egyeztetéseknek arra kell irányulniuk, hogy globális standardokat dolgozzanak ki a prociklikusság e szolgáltatások nyújtása során történő mérséklésére szolgáló minimumkövetelményekre vonatkozóan.

Amennyiben ilyen globális standardok meghatározásra kerülnek, ajánlott, hogy az Európai Bizottság fontolja meg az azok érvényre juttatására irányuló uniós jogszabályok javasolását.

2. SZAKASZ

VÉGREHAJTÁS

1. Fogalommeghatározások

Ezen ajánlás alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a)	„illetékes hatóság”: a tagállam által a 648/2012/EU rendelet 22. cikkével összhangban kijelölt hatóság;

b)	„CCP”: jelentése megegyezik az 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 1. pontjában foglaltakkal;

c)	„elszámolás”: jelentése megegyezik a 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 3. pontjában foglaltakkal;

d)	„klíringtag”: jelentése megegyezik a 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 14. pontjában foglaltakkal;

e)	„származtatott ügylet”: jelentése megegyezik az 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 5. pontjában foglaltakkal;

f)	„érintett illetékes hatóság”: a 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 8. pontjában említett jogszabályokban megjelölt illetékes hatóság, valamint a tagállam által a 648/2012/EU rendelet 10. cikkének (5) bekezdése alapján és céljára kijelölt hatóság;

g)	„pénzügyi szerződő fél”: jelentése megegyezik a 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 8. pontjában foglaltakkal;

h)	„nem pénzügyi szerződő fél”: jelentése megegyezik a 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 9. pontjában foglaltakkal;

i)	„ügyfél”: jelentése megegyezik a 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 15. pontjában foglaltakkal.

2. A végrehajtásra vonatkozó kritérium

Ezen ajánlás végrehajtása során megfelelő figyelmet kell fordítani az arányosság elvére, figyelembe véve az egyes ajánlások célkitűzését és tartalmát.

3. Az intézkedések elfogadására vonatkozó határidők

Az 1092/2010/EU rendelet 17. cikke (1) bekezdésével összhangban a címzetteknek tájékoztatniuk kell az Európai Parlamentet, a Tanácsot, a Bizottságot és az ERKT-t arról, hogy milyen intézkedéseket hoztak ezen ajánlás nyomán, vagy meg kell indokolniuk az intézkedés mellőzését. Az információkat a következő határidőknek megfelelően kell megküldeni.

1. A. ajánlás

a)	Az illetékes hatóságoknak 2020. november 30-ig be kell nyújtaniuk az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, a Bizottsághoz és az ERKT-hoz az I. mellékletben szereplő formanyomtatványt az A(1) és az A(2) ajánlás végrehajtása vonatkozásában.

b)	Az érintett illetékes hatóságoknak 2020. november 30-ig be kell nyújtaniuk az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, a Bizottsághoz és az ERKT-hoz az I. mellékletben szereplő formanyomtatványt az A(3) és az A(4) ajánlás végrehajtása vonatkozásában.

2. B. ajánlás

a)	Az ESMA-nak 2021. december 31-ig be kell nyújtania az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, a Bizottsághoz és az ERKT-hoz az I. mellékletben szereplő formanyomtatványt a B(1) ajánlás végrehajtása vonatkozásában.

b)	Az illetékes hatóságoknak 2020. november 30-ig be kell nyújtaniuk az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, a Bizottsághoz és az ERKT-hoz az I. mellékletben szereplő formanyomtatványt a B(2), a B(3) és a B(4) ajánlás végrehajtása vonatkozásában.

3. C. ajánlás

a)	Az illetékes hatóságoknak 2020. november 30-ig be kell nyújtaniuk az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, a Bizottsághoz és az ERKT-hoz az I. mellékletben szereplő formanyomtatványt a C(1) ajánlás végrehajtása vonatkozásában.

b)	A klíringtagok érintett illetékes hatóságainak 2020. november 30-ig be kell nyújtaniuk az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, a Bizottsághoz és az ERKT-hoz az I. mellékletben szereplő formanyomtatványt a C(2) ajánlás végrehajtása vonatkozásában.

4. D. ajánlás

a)	Az illetékes hatóságoknak 2021. december 31-ig be kell nyújtaniuk az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, a Bizottsághoz és az ERKT-hoz az I. mellékletben szereplő formanyomtatványt a D(1) ajánlás végrehajtása vonatkozásában.

b)	A Bizottságnak 2022. december 31-ig be kell nyújtania az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz és az ERKT-hoz az I. mellékletben szereplő formanyomtatványt a D(2) ajánlás végrehajtása vonatkozásában.

4. Nyomon követés és értékelés

Az igazgatótanács értékelni fogja a címzettek által jelentett intézkedéseket és indokolásokat, és adott esetben határozhat úgy, hogy ezt az ajánlást nem tartották be, és a címzettek nem adtak megfelelő indokolást az intézkedés mellőzésére.

Az ERKT ajánlásainak való megfelelés értékeléséről szóló kézikönyvben (7) foglalt módszertan, amely leírja az ERKT ajánlásainak való megfelelés értékelésére szolgáló eljárást, nem alkalmazandó.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2020. május 25-én.

az ERKT Titkárságának vezetője,

az ERKT igazgatótanácsa nevében

Francesco MAZZAFERRO

(1) HL L 331., 2010.12.15., 1. o.

(2) HL C 58., 2011.2.24., 4. o.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 648/2012/EU rendelete (2012. július 4.) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról (HL L 201., 2012.7.27., 1. o.).

(4) A Bizottság 153/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2012. december 19.) a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a központi szerződő felekre vonatkozó követelményekről szóló szabályozási technikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 52., 2013.2.23., 41. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/834 rendelete (2019. május 20.) a 648/2012/EU rendeletnek az elszámolási kötelezettség, az elszámolási kötelezettség felfüggesztése, a jelentéstételi kötelezettségek, a nem központi szerződő fél által elszámolt, tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó kockázatcsökkentési technikák, a kereskedési adattárak nyilvántartásba vétele és felügyelete, valamint a kereskedési adattárakkal szembeni követelmények tekintetében történő módosításáról (HL L 141., 2019.5.28., 42. o.).

(6) A tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-i 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti technikai standardok tervezete (ESMA/2012/600).

(7) Handbook on the assessment of compliance with ESRB recommendations, 2016. április, elérhető: https://www.esrb.europa.eu/pub/pdf/recommendations/160502_handbook.en.pdf

I. melléklet

Az ajánlásra válaszul hozott intézkedések közlése

1. A címzett adatai

Ajánlás
A címzett országa
Intézmény
A válaszadó neve és elérhetőségi adatai
A közlés időpontja

2. Az intézkedések közlése

Ajánlás	Eleget tett az ajánlásnak? (igen/nem/nem alkalmazható)	A megfelelés érdekében tett intézkedések leírása	A részleges megfelelés vagy meg nem felelés indokolása
A(1) ajánlás
A(2) ajánlás
A(3) ajánlás
A(4) ajánlás
B(1) ajánlás
B(2) ajánlás
B(3) ajánlás
B(4) ajánlás
C(1) ajánlás
C(2) ajánlás
D(1) ajánlás
D(2) ajánlás

3. Megjegyzések

1.	Ez a formanyomtatvány az 1092/2010/EU rendelet 17. cikkének (1) bekezdése által előírt tájékoztatás céljára szolgál.

A kitöltött formanyomtatványt minden címzettnek az ERKT titkárságán keresztül kell benyújtania az ERKT részére, elektronikus úton, a DARWIN-ban található megfelelő mappa használatával, vagy e-mailben anotifications@esrb.europa.eu e-mail címre történő megküldéssel. Az ERKT titkársága – összesített alapon – gondoskodik a tájékoztatásoknak az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz és a Bizottsághoz történő eljuttatásáról.

3.	Ha egy adott ajánlás nem alkalmazható, kérjük, az „Eleget tett az ajánlásnak?” rovatban válassza a „nem alkalmazható” lehetőséget.

4.	A címzetteknek meg kell adniuk az ajánlások végrehajtásával kapcsolatos valamennyi releváns információt és dokumentációt, a meghozott intézkedések érdemére és időpontjára vonatkozó tájékoztatást is beleértve.

5.	Ha valamely címzett csak részben tesz eleget az ajánlásnak, teljeskörű magyarázatot kell adnia a meg nem felelés mértékére, valamint a részleges megfelelés egyéb részleteire. A magyarázatnak egyértelműen meg kell jelölnie az ajánlás azon vonatkozó részeit, amelyeknek a címzettek nem tesznek eleget.

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

20.7.2020

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 238/16

Termékleírás nem kisebb jelentőségű módosításának jóváhagyására irányuló kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

(2020/C 238/06)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a módosítási kérelem elleni felszólalásra e közzététel napjától számított három hónapon belül.

AZ OLTALOM ALATT ÁLLÓ EREDETMEGJELÖLÉSEKHEZ/OLTALOM ALATT ÁLLÓ FÖLDRAJZI JELZÉSEKHEZ KAPCSOLÓDÓ TERMÉKLEÍRÁS NEM KISEBB JELENTŐSÉGŰ MÓDOSÍTÁSÁNAK JÓVÁHAGYÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRELEM

Az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének első albekezdése szerinti módosítás jóváhagyására irányuló kérelem.

„VINAGRE DE JEREZ”

EU-szám: PDO-ES-0723-AM01 – 2018.12.18.

OEM (X) OFJ ()

1. Kérelmező csoportosulás és jogos érdek

Consejo Regulador de las Denominaciones de Origen Protegidas [az oltalom alatt álló eredetmegjelölések szabályozó tanácsa] „Jerez-Xérès-Sherry”; „Manzanilla-Sanlúcar de Barrameda” és „Vinagre de Jerez”. Avenida Alcalde Álvaro Domecq n° 2. 11402 Jerez de la Frontera (Cádiz). Spanyolország Tel. (+ 34) 956 332 050. vinjerez@sherry.org

Az Andalúz Autonóm Közösség Regionális Mezőgazdasági, Halászati és Vidékfejlesztési Minisztériumának 2018. február 12-i határozata – amely jóváhagyja a „Jerez-Xérès-Sherry”, „Manzanilla-Sanlúcar de Barrameda” és „Vinagre de Jerez” oltalom alatt álló eredetmegjelölések Szabályozó Tanácsának működéséről szóló rendeletet – megállapítja, hogy az andalúziai élelmiszeripari és halászati ágazat minőségéről szóló, 2011. március 25-i 2/2011. sz. törvény III. címének IV. fejezetében előírt feltételeknek megfelelően a szabályozó tanács jelenti a „Vinagre de Jerez” oltalom alatt álló eredetmegjelölés irányító testületét. Ennélfogva egyértelműen jogos érdeke fűződik a termékleírás e módosításának kérelmezéséhez.

2. Tagállam vagy harmadik ország

Spanyolország

3. A termékleírás módosítással (módosításokkal) érintett rovata

☐	A termék elnevezése

☒	A termék leírása

☐	Földrajzi terület

☐	A származás igazolása

☒	Az előállítás módja

☒

Kapcsolat

☐

Címkézés

☐	Egyéb [részletezze]

4. A módosítás típusa

☒	Bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti, kisebb jelentőségűnek nem tekinthető módosítása.

☐	Bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti, kisebb jelentőségűnek nem tekinthető oly módon történő módosítása, amelyre vonatkozóan nem tettek közzé egységes (vagy azzal egyenértékű) dokumentumot.

5. Módosítás(ok)

A termékleírás és az egységes dokumentum különböző szakaszait érintő négy alapvető módosítás javasolt, amelyek a tervezett változtatások magyarázata céljából az alábbiakban láthatók:

5.1. Az oltalom alatt álló ecetek szárazanyag- és hamutartalmára vonatkozó követelmények eltávolítása

Érintett szakaszok:

A termékleírás B.2. szakasza és az egységes dokumentum 3.2. pontja.

Korábbi szöveg:

(…)

Szárazanyag-tartalmuk legalább 1,30 gramm/liter/savfok kell, hogy legyen, a „Vinagre de Jerez Gran Reserva” kategória esetén pedig el kell érnie a 2,30 gramm/liter/savfok értéket.

A hamutartalom 2–7 gramm/liter, kivéve a „Vinagre de Jerez Gran Reserva” kategóriát, amelynek esetében ez az érték 4–8 gramm/liter.

Módosított szöveg:

(Ez a két követelmény törlésre kerül a B.2. szakaszból)

A termékleírás F.4. szakasza és az egységes dokumentum 5.3. pontja.

Korábbi szöveg:

(…)

A tölgyfahordós érlelés és a pincék sajátos mikroklimatikus viszonyai biztosítják továbbá, hogy az ecet egyedi tulajdonságokkal gazdagodjon az érlelés alatt. Az alkalmazott hordótípus – előzetesen hosszú időn át sherry borokhoz használt amerikai tölgyfahordó – az ecet éréséhez ideális mikrooxidációs képességgel rendelkezik, és lehetővé teszi, hogy az érlelés során fokozatosan kialakuljanak azok az összetevők, amelyek elősegítik a színezőanyagok stabilizálódását, a polimercsoportok képződését, illetve a borostyánsárga és mahagóni közötti jellegzetes árnyalatok, valamint a vaníliás jegyek és a tejes- és pörköltkávé aromák létrejöttét. Másrészről, a fában lévő hemicellulóz lehetővé teszi a víztartalom fokozatos párolgását, aminek következtében nő az ecet szárazanyag-, ásványisó- és hamutartalma. Következésképpen a szárazanyag-tartalom a „Vinagre de Jerez” esetében legalább 1,30 gramm/liter/savfok, míg a „Vinagre Jerez Gran Reserva” esetében legalább 2,30 gramm/liter/savfok, a hamutartalom pedig 2–7 gramm/liter, kivéve a „Vinagre de Jerez Gran Reserva” kategóriát, amelynek esetében ez az érték 4–8 gramm/liter kell, hogy legyen.

(…)

Módosított szöveg:

(…)

A módosítás indokolása

Az ecetekre vonatkozó általános jogszabályi követelményeket meghaladó legkisebb hamutartalom és szárazanyag-tartalom termékleírásban való megállapítása az oltalom alatt álló ecetekben hagyományosan észlelt általános értékeket tükrözte. Az ecet készítéséhez megfelelő bor előállításához felhasznált nyersanyagok jellemzői miatt ezek általában magasabbak voltak azon gyakorlat eredményeként, amelynek során a mustot bizonyos nyomással (második préselés) nyerték és a szőlőt kizárólag kézzel szüretelték, meghagyva ily módon a kocsányt, illetve a szárat. Mindkét tényező közvetlenül befolyásolta az ecetek készítéséhez megfelelő bor hamutartalmát és szárazanyag-tartalmát, ezáltal pedig végső soron a kapott eceteket.

A bortermelők technológiai fejlesztései, például a gépesítéshez jobban igazodó ültetési sémák, a magas művelésű szőlő, a szőlővesszőket és szőlőszemeket jobban kezelő szüretelőgépek stb. eredményeként ma már az eredetmegjelölés előállítási területén termesztett szőlő csaknem felét géppel szüretelik. Mindez azt jelenti, hogy a „Vinagre de Jerez” készítéséhez megfelelő borok előállításához felhasznált szőlő jó részének zúzását kocsány nélkül végzik, ez pedig jelentősen csökkenti a tanninok és ily módon a hamu és a szárazanyag szintjét.

A finomabb és elegánsabb ecetek előállítására irányuló termelői trend nyomán növekszik az első préselésből származó, nagyon kis nyomással nyert és általában hőmérsékletszabályozással feljavított mustok felhasználása is. Ez szintén az illatosabb és kifinomultabb, ám egyúttal kevésbé strukturált, kisebb hamu- és szárazanyagtartalmú borok készítésének irányába hat. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy ez a két paraméter nem feltétlenül befolyásolja az ecet minőségét. Ennél sokkal fontosabb tényező a jól elkészített, egészséges és minőségi bor nyersanyag, amelyben megfelelően jelenik meg a fajta és a termőhely.

A fenti okok miatt a Szabályozó Tanács – az e célból létrehozott Technikai Bizottság ajánlására – javasolja az említett paraméterek eltávolítását a termékleírásból. Továbbra is az ecetekre vonatkozó általános jogszabályi követelmények alkalmazandók.

5.2. Szőlőmust használata

Érintett szakaszok:

A termékleírás B.4. szakasza és az egységes dokumentum 3.2. pontja.

Korábbi szöveg:

(…)

Ezenkívül az előállításukhoz felhasznált borfajták szerint a „Vinagre de Jerez” alábbi félédes fajtái különböztethetők meg, amelyek az előző pontban leírt kategóriák bármelyikének megfelelhetnek:

1)	„Vinagre de Jerez al Pedro Ximénez”: az e megjelölés oltalma alatt álló ecet, amelyhez az előállítási folyamat során Pedro Ximénez fajtájú borokat adnak.

2)	„Vinagre de Jerez al Moscatel”: az e megjelölés oltalma alatt álló ecet, amelyhez az előállítási folyamat során Moscatel fajtájú borokat adnak.

Módosított szöveg:

(…)

B.4.2. A fenti kategóriák mindegyikében megtalálhatók a „Vinagre de Jerez” alábbi félédes fajtái:

1)	„Vinagre de Jerez al Pedro Ximénez”: az e megjelölés oltalma alatt álló ecet, amelyhez Pedro Ximénez bort vagy a termelési területről származó nagyon érett vagy napégette Pedro Ximénez fajtájú szőlőt adnak, és amelyhez borászati eredetű semleges alkoholt adtak az erjedés leállítása céljából.

2)	„Vinagre de Jerez al Moscatel”: az e megjelölés oltalma alatt álló ecet, amelyhez Moscatel bort vagy a termelési területről származó, nagyon érett vagy napégette Moscatel fajtájú szőlőből készült mustot adnak, és amelyhez borászati eredetű semleges alkoholt adtak az erjedés leállítása céljából.

A termékleírás C.5. szakasza; az egységes dokumentum nem módosul

Korábbi szöveg:

A „Vinagre de Jerez” előállítása során az alábbi eljárások engedélyezettek:

(…)

Módosított szöveg:

A „Vinagre de Jerez” előállítása során az alábbi eljárások engedélyezettek:

(…)

Hasonlóképpen, a „Vinagre de Jerez al Pedro Ximénez” és a „Vinagre de Jerez al Moscatel” esetében engedélyezett a „Jerez-Xérès-Sherry” eredetmegjelölés nyilvántartásaiban felsorolt borászatokból származó szeszezett borok hozzáadása csakúgy, mint az e fajták termelési területről származó, nagyon érett vagy napégette szőlőjéből készült must hozzáadása, amelyhez borászati eredetű semleges alkoholt adtak az erjedés leállítása céljából. Ez utóbbinak is a „Jerez-Xérès-Sherry” eredetmegjelölés nyilvántartásaiban felsorolt borászatokból kell származnia.

A módosítás indokolása

Amikor az eredetmegjelölésre vonatkozó termékleírás készült, az oltalom alatt álló ecetek félédes ecetek előállítását célzó lehetséges édesítése csupán a „Jerez-Xérès-Sherry” eredetmegjelölés nyilvántartásaiban felsorolt borászatokban Pedro Ximénez vagy Moscatel fajták felhasználásával készülő szeszezett borokra korlátozódott.

E borok felhasználási lehetőségeit azonban nagyban korlátozza az esetükben – a „Jerez-Xérès-Sherry” eredetmegjelölésre vonatkozó termékleírásnak megfelelően – előírt 15 térfogatszázalék alkoholtartalom, mivel ezáltal csökken a savfok és emelkedik az alkoholtartalom, emiatt pedig a kapott ecetek kívül kerülhetnek az e paraméterekhez a termékleírásban rögzített határértékeken.

Szem előtt kell tartani azt a minőségi célt, hogy ezeknél az eceteknél meg kell jelennie bizonyos mértékű édességnek és az említett fajták tipikus érzékszervi jellemzőinek, amelyek egyrészt a fajta jellemzői miatt, másrészt a hagyományos túlérlelési vagy „asoléo” [napégetési] eljárások alkalmazásának köszönhetően nagyon markánsak az adott területen.

A termelési területről származó, nagyon érett vagy napégette fajták szőlőjének felhasználása – amelyhez borászati eredetű semleges alkoholt adnak az erjesztés leállítása céljából (ennek is a „Jerez-Xérès-Sherry” eredetmegjelölés nyilvántartásaiban felsorolt borászatokból kell származnia) – teszi lehetővé azoknak az oltalom alatt álló eceteknek az előállítását, amelyekben finoman megjelennek e fajták jegyei és a szükséges édesség, de nem következik be a savfok túlzott csökkenése vagy az alkoholtartalom jelentős emelkedése.

5.3. A „Vinagre de Jerez” félédes és édes fajtáinak oltalma

Érintett szakaszok:

A termékleírás B.2. szakasza és az egységes dokumentum 3.2. szakasza

Korábbi szöveg:

Az oltalom alatt álló ecetek specifikus analitikai jellemzői a következők:

Maradék alkoholtartalmuk nem haladhatja meg a 3 térfogatszázalékot, kivéve a Pedro Ximénez- és a Moscatel-alapú eceteket, amelyek esetében nem haladhatja meg a 4 térfogatszázalékot.

Összes ecetsavtartalmuk legalább 70 gramm/liter kell legyen, kivéve a Pedro Ximénez- és a Moscatel-alapú eceteket, amelyek ecetsavtartalma 60 gramm/liter is lehet. A Gran Reserva típusú ecetek esetében az összes ecetsavtartalom legalább 80 gramm/liter kell, hogy legyen.

(…)

A Pedro Ximénez és a Moscatel kategóriába tartozó eceteknek az e borfajtákból származó, legalább 60 gramm/liter mennyiségű redukálóanyagot kell tartalmazniuk.

Módosított szöveg:

Az oltalom alatt álló ecetek specifikus analitikai jellemzői a következők:

Maradék alkoholtartalmuk nem haladhatja meg a 3 térfogatszázalékot, kivéve az édes vagy félédes eceteket, amelyek esetében nem haladhatja meg a 4 térfogatszázalékot.

Összes ecetsavtartalmuk legalább 70 gramm/liter kell legyen, kivéve az édes vagy félédes eceteket, amelyek esetében 60 gramm/liter is lehet. A Gran Reserva típusú ecetek esetében az összes ecetsavtartalom legalább 80 gramm/liter kell, hogy legyen.

(…)

A félédes „Vinagre de Jerez” ecetnek legalább 60 gramm/liter mennyiségű redukálóanyagot kell tartalmaznia.

Az édes „Vinagre de Jerez” ecetnek legalább 150 gramm/liter mennyiségű redukálóanyagot kell tartalmaznia.

A termékleírás B.4. szakasza és az egységes dokumentum 3.2. szakasza

Korábbi szöveg:

Az ecetek eltérő érlelési ideje alapján az alábbi kategóriák különböztethetők meg:

(…)

1)	„Vinagre de Jerez al Pedro Ximénez”: az e megjelölés oltalma alatt álló ecet, amelyhez az előállítási folyamat során Pedro Ximénez fajtájú borokat adnak.

2)	„Vinagre de Jerez al Moscatel”: az e megjelölés oltalma alatt álló ecet, amelyhez az előállítási folyamat során Moscatel fajtájú borokat adnak.

Módosított szöveg:

B.4.1. Az ecetek eltérő érlelési ideje alapján az alábbi kategóriák különböztethetők meg:

(…)

B.4.2. A fenti kategóriák mindegyikében megtalálhatók a „Vinagre de Jerez” alábbi félédes fajtái:

1)	„Vinagre de Jerez al Pedro Ximénez”: az e megjelölés oltalma alatt álló ecet, amelyhez Pedro Ximénez bort vagy a termelési területről származó nagyon érett vagy napégette Pedro Ximénez fajtájú szőlőt adnak, és amelyhez borászati eredetű semleges alkoholt adtak az erjedés leállítása céljából.

2)	„Vinagre de Jerez al Moscatel”: az e megjelölés oltalma alatt álló ecet, amelyhez Moscatel bort vagy a termelési területről származó, nagyon érett vagy napégette Moscatel fajtájú szőlőből készült mustot adnak, és amelyhez borászati eredetű semleges alkoholt adtak az erjedés leállítása céljából.

B.4.3. Az előző pontban ismertetett félédes ecetek „Vinagre de Jerez Dulce” ecetként forgalmazhatók, amennyiben legalább 150 gramm/liter mennyiségű redukálóanyagot tartalmaznak.

A termékleírás C.5. szakasza; az egységes dokumentum nem módosul

Korábbi szöveg:

A „Vinagre de Jerez” előállítása során az alábbi eljárások engedélyezettek:

(…)

Módosított szöveg:

A „Vinagre de Jerez” előállítása során az alábbi gyakorlatok engedélyezettek:

(…)

A „Vinagre de Jerez Dulce” esetében – a Pedro Ximénez és Moscatel borokból származó redukálóanyagok B.4. pontban meghatározott legkisebb mennyisége mellett – mustsűrítmény és finomított mustsűrítmény hozzáadása is engedélyezett.

(…)

Indokolás:

Az előző pontban említettek szerint a jelenlegi termékleírás úgy rendelkezik, hogy az érlelési időkön alapuló különböző kategóriákból származó termékek („Vinagre de Jerez”, „Vinagre de Jerez Reserva” és „Vinagre de Jerez Gran Reserva”) a Pedro Ximénez vagy Moscatel fajtákból készített megfelelő borok felhasználása miatt a félédes ecetekhez sorolhatók, ha legalább 60 gramm/liter mennyiségű redukálóanyagot tartalmaznak.

E félédes ecetek kétségkívül közvetlenül kapcsolódnak a „Jerez-Xérès-Sherry” eredetmegjelölés hagyományos szeszezett boraihoz – amelyekből a „Vinagre de Jerez” történelmileg kialakult – és az e borok készítéséhez a területen hagyományosan használt fajtákhoz. Javasoljuk tehát az oltalom alá helyezhető ecetek jegyzékének olyan kibővítését, hogy abban ne csak a Pedro Ximénez vagy Moscatel borokkal édesített, hanem a mustsűrítmény vagy finomított mustsűrítmény hozzáadásával készített ecetek is szerepeljenek, hiszen a Jerez borok édesítéséhez ezeket az összetevőket is széles körben használják.

Ily módon az e fajták által biztosított édesség is kiegészíthető lenne, az kapott ecet pedig ezáltal legalább 150 g/l szintet érne el, amelynél az édességérzet már igen jelentős, csakúgy mint a „Jerez-Xérès-Sherry” eredetmegjelölés oltalma alatt álló bor esetében.

5.4. A megfelelő bor fogalommeghatározásának módosítása és a nyersanyagok jegyzékének javítása

Érintett szakaszok:

A termékleírás D. szakasza és az egységes dokumentum 3.2. szakasza

Korábbi szöveg:

A „Vinagre de Jerez” eredetmegjelölés oltalma alatt álló ecetek kizárólag „megfelelő borok” ecetes erjesztésével állíthatók elő.

(…)

Módosított szöveg:

A „Vinagre de Jerez” megjelöléshez tartozó ecetek kizárólag „megfelelő borok” ecetes erjesztésével állíthatók elő.

(…)

E borok előállítása a fenti bormegjelölések termékleírásaiban foglaltak szerint történik, az alkalmazandó jogszabályok által meghatározott követelmények szerint, amelyek rendelkeznek a borászati eljárásokról és rögzítik, hogy a szőlőnek az OEM területéről kell származnia azon tény sérelme nélkül, hogy az ecetesedési folyamat spontán beindulása miatt az alkoholtartalom a jogszabályban megállapított határérték alá csökkenhetett.

Emellett a „Vinagre de Jerez al Pedro Ximénez” és a „Vinagre de Jerez al Moscatel” esetében engedélyezett a „Jerez-Xérès-Sherry” eredetmegjelölés nyilvántartásaiban felsorolt borászatokból származó szeszezett borok hozzáadása csakúgy, mint az e fajták termelési területről származó, nagyon érett vagy napégette szőlőjéből készült must hozzáadása, amelyhez borászati eredetű semleges alkoholt adtak az erjedés leállítása céljából. Ez utóbbinak is a „Jerez-Xérès-Sherry” eredetmegjelölés nyilvántartásaiban felsorolt borászatokból kell származnia.

A „Vinagre de Jerez Dulce” esetében mustsűrítmény és finomított mustsűrítmény hozzáadása is engedélyezett.

Indokolás:

A D. szakasz jelenlegi szövege lehetőséget biztosít a „Vinagre de Jerez” előállítására azokból a „Jerez-Xérès-Sherry” és a „Manzanilla-Sanlúcar de Barrameda” eredetmegjelölés oltalma alatt álló borokból, amelyek megfelelnek a saját termékleírásukban megállapított feltételeknek. Meg kell jegyezni, hogy a „Vinagre de Jerez” történelmileg azokból az érlelés alatti borokból származott, amelyek „átalakulása” (ecetesedése) az ecetsav-baktériumok tevékenysége révén következett be.

A fent említett termékelírások egyik feltétele azonban előírja, hogy e borok alkoholtartalma legalább 15 térfogatszázalék legyen. A természetes ecetesedés gyakran azt jelenti, hogy az alkohol egy része átalakul ecetsavvá, amely az összes alkoholtartalmat e küszöb alá csökkenti.

Ezért tehát az a javaslat, hogy a „Vinagre de Jerez” termékleírása biztosítsa annak lehetőségét, hogy a megfelelő borok alkoholtartalma a saját termékleírásukban megállapított határértékek alá csökkenjen az ecetesedési folyamat spontán megindulása következtében.

Végezetül – az előző szakaszban szereplő módosításokkal összhangban – megtörténik a nyersanyagok jegyzékének kiegészítése.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„VINAGRE DE JEREZ”

EU-szám: PDO-ES-0723-AM01 – 2018.12.18.

OEM (X) OFJ ()

1. Név

„Vinagre de Jerez”

2. Tagállam vagy harmadik ország

Spanyolország

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1. A termék típusa

1.8. osztály: a Szerződés I. mellékletében felsorolt egyéb termékek (fűszerek stb.)

3.2. Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Vinagre de Jerez” a termelési területen készített megfelelő borok ecetes erjesztéséből származó termék, amelynek előállítását és érlelését a 3.4. szakaszban leírt hagyományos eljárások útján végzik, érzékszervi és analitikai jellemzői pedig alább kerülnek bemutatásra.

Az oltalom alatt álló ecetek specifikus analitikai jellemzői a következők:

—	Maradék alkoholtartalmuk nem haladhatja meg a 3 térfogatszázalékot, kivéve az édes vagy félédes eceteket, amelyek esetében nem haladhatja meg a 4 térfogatszázalékot.

—	Összes ecetsavtartalmuk legalább 70 gramm/liter kell legyen, kivéve az édes vagy félédes eceteket, amelyek esetében 60 gramm/liter is lehet. A Gran Reserva típusú ecetek esetében az összes ecetsavtartalom legalább 80 gramm/liter kell, hogy legyen.

—	A szulfáttartalom legfeljebb 3,5 gramm/liter.

—	A félédes „Vinagre de Jerez” ecetnek legalább 60 gramm/liter mennyiségű redukálóanyagot kell tartalmaznia.

—	Az édes „Vinagre de Jerez” ecetnek legalább 150 gramm/liter mennyiségű redukálóanyagot kell tartalmaznia.

A „Vinagre de Jerez” eredetmegjelölés oltalma alatt álló ecetek színe az óaranytól a mahagóniig terjed, külső megjelenésük pedig sűrű és olajos. Aromájuk intenzív, enyhén alkoholos, túlsúlyban vannak benne a borra és a fára emlékeztető jegyek. Ízük a savasság ellenére kellemes, tartósan megmarad a szájban.

Az ecetek eltérő érlelési ideje alapján az alábbi kategóriák különböztethetők meg:

a)	„Vinagre de Jerez”: az e megjelölés oltalma alatt álló ecet, amelynek érlelési ideje legalább hat hónap.

b)	„Vinagre de Jerez Reserva”: az e megjelölés oltalma alatt álló ecet, amelynek érlelési ideje legalább két év.

c)	„Vinagre de Jerez Gran Reserva”: az e megjelölés oltalma alatt álló ecet, amelynek érlelési ideje legalább tíz év.

A fenti kategóriák mindegyikében megtalálhatók a „Vinagre de Jerez” alábbi félédes fajtái:

—	„Vinagre de Jerez al Pedro Ximénez”: az e megjelölés oltalma alatt álló ecet, amelyhez Pedro Ximénez bort vagy a termelési területről származó nagyon érett vagy napégette Pedro Ximénez fajtájú szőlőt adnak, és amelyhez borászati eredetű semleges alkoholt adtak az erjedés leállítása céljából.

—	„Vinagre de Jerez al Moscatel”: az e megjelölés oltalma alatt álló ecet, amelyhez Moscatel bort vagy a termelési területről származó, nagyon érett vagy napégette Moscatel fajtájú szőlőből készült mustot adnak, és amelyhez borászati eredetű semleges alkoholt adtak az erjedés leállítása céljából.

Végezetül, az előző bekezdésben ismertetett típusok „Vinagre de Jerez Dulce” ecetként forgalmazhatók, amennyiben legalább 150 gramm/liter mennyiségű redukálóanyagot tartalmaznak.

3.3. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

A „Vinagre de Jerez” megjelölés oltalma alatt álló ecetek kizárólag „megfelelő borok” ecetes erjesztésével állíthatók elő.

A „Vinagre de Jerez” előállításához tehát a „megfelelő borok” jelentik a nyersanyagot. E borok termelői az ecetnek azon a termelési területén találhatók, amely egybeesik a „Jerez-Xérès-Sherry” és a „Manzanilla-Sanlúcar de Barrameda” eredetmegjelölés termelési területével, és a következők lehetnek:

a)	A természetes alkoholtartalmukkal kiküldött azévi borok.

b)	Érlelt borok, amelyek átestek a saját termékleírásukban meghatározott minimális átlagos érlelési időszakon.

A „Vinagre de Jerez Dulce” esetében mustsűrítmény és finomított mustsűrítmény hozzáadása is engedélyezett.

3.4. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

Denaturálás

A nyilvántartásba vett termelők létesítményeibe való érkezéskor a megfelelő bor minden tételének részleges ecetesítéssel történő denaturáláson kell átesnie, ehhez a termelőknek a készleten lévő ecetet kell használniuk akkora mennyiségben, hogy a kapott keverék fokban mért ecetsavtartalma elérje legalább az 1°-ot.

Ecetesítés

Az ecetesítés a bor alkoholtartalmának ecetsav-baktériumok tevékenysége révén történő ecetsavvá alakításából áll. A „Vinagre de Jerez” előállítása két módon lehetséges:

1)	A „Bodegas de Elaboración de Vinagre” (ecetkészítő pincék) néven ismert létesítményekben alkalmazott eljárással: ezek az ipari létesítmények ecetesítő berendezésekkel rendelkeznek, amelyekben a nyersanyag – a megfelelő bor – irányított ecetsavas erjedési folyamat során megfelelő ecetté alakul.

2)	A Bodegas de Crianza y Expedición de Vinagres (ecetérlelő és -forgalmazó pincék) néven ismert létesítményekben alkalmazott eljárással, melynek során az ecetesítés ugyanabban a fatartályban megy végbe, mint amelyikben az érlelés történik.

Érlelés vagy öregítés

Az oltalom alatt álló ecetek előállításához szükséges érlelés vagy öregítés történhet a klasszikus „criaderas y solera” rendszerben (ahol a hordókat úgy rendezik el a különböző érési fokoknak megfelelő, criaderas elnevezésű szinteken, hogy a legöregebbek a padlószintre (solera) kerülnek, az alsóbb szinteket pedig időről időre feltöltik a magasabb szintekről származó ecettel) vagy az „añadas” [vintage] rendszerben, ahol annyi időn át maradnak az ecetek, amennyi a kategóriájukra jellemző érzékszervi és analitikai tulajdonságok eléréséhez szükséges.

Érlelőtartályok

Az érlelésen átesett, készleten lévő összes ecetet azokban a fatartályokban kell tárolni, amelyeket előzőleg bor érlelésére használtak, és amelyek térfogata legfeljebb 1 000 liter lehet. Eseti alapon a Szabályozó Tanács jóváhagyhatja, hogy 1 000 liternél nagyobb űrtartalmú fatartályokat használjanak borok érlelésére, amennyiben azok történelmi jelleggel bírnak, és ilyen alkalmazásukat a Szabályozó Tanácsnál a termékleírás közzétételét megelőzően nyilvántartásba vették.

Átlagos minimális kor

A forgalomba bocsátáshoz minden ecetnek átlagosan legalább hat hónaposnak kell lennie. A „Vinagre de Jerez Reserva” esetében két év, a „Vinagre de Jerez Gran Reserva” esetében pedig tíz év a minimális átlagos kor.

A teljes egészében egyetlen évből való és ezért a különböző szüretekből származó korábbi ecetekkel történő összekeverés nélkül érlelt ecetek „Añada” [„Vintage”] címkével láthatók el, amennyiben legalább kétévesek. E feliratnak kompatibilisnek kell lennie a 3.2. szakaszban említett többi megjelöléssel, amennyiben a bor megfelel az adott esetben előírt jellemzőknek.

3.5. A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

A közvetlen fogyasztásra szánt „Vinagre de Jerez” csomagolásához használt palackok üvegből vagy a termék sajátos tulajdonságait nem veszélyeztető egyéb anyagból készülnek, és az e termékhez engedélyezett mindenkori térfogattal rendelkeznek.

A „Vinagre de Jerez” palackozása az alábbi helyeken történhet:

1)	Az ecetérlelő és -forgalmazó pincék nyilvántartásába bejegyzett cégek tulajdonában lévő palackozó létesítményekben, vagy

2)	A Szabályozó Tanács által engedélyezett és a termelési területen vagy azon kívül működő gazdasági szereplők tulajdonában álló palackozó létesítményekben, amelyek ömlesztve szerzik be a „Vinagre de Jerez” ecetet a nyilvántartásba vett cégektől és csak a palackozási szakaszban vesznek részt.

E palackozó létesítményeknek az engedélyezéshez mindkét esetben igazolniuk kell a Szabályozó Tanács felé, hogy megfelelnek az egyes régiókban az ecet palackozására vonatkozó hatályos jogi követelményeknek, valamint minőségbiztosítási rendszerrel kell rendelkezniük, amely biztosítja az általuk a nyilvántartásba vett termelőktől palackozásra megvásárolt termék teljes nyomon követését és megfelelő kezelését.

3.6. A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

A Denominación de Origen „Vinagre de Jerez” („Vinagre de Jerez” eredetmegjelölés) feliratot jól láthatóan kell feltüntetni a fő címkén és a hátsó címkéken, amelyeken szerepeltetni kell az ecet típusát és általában a vonatkozó jogszabályokban előírt összes információt. Ezen túlmenően a forgalmazott ecetet el kell látni a Szabályozó Tanács által kibocsátott garanciavédjeggyel, vagy egy hátsó címkével, amelyen látható az eredetmegjelölés megkülönböztető jelzése és egy alfanumerikus azonosító kód a Szabályozó Tanács által rögzített szabályokkal összhangban.

A Szabályozó Tanács ellenőrzi, hogy a védett „Vinagre de Jerez” elnevezést tartalmazó címkék megfelelnek-e a termékleírás és az eredetmegjelölésre vonatkozó egyedi címkézési szabályozás követelményeinek.

4. A földrajzi terület tömör meghatározása

A „Vinagre de Jerez” termelési területe Cádiz tartományban Jerez de la Frontera, El Puerto de Santa María, Sanlúcar de Barrameda, Trebujena, Chipiona, Rota, Puerto Real és Chiclana de la Frontera települések, valamint Sevilla tartományban Lebrija település területeit foglalja magában, amelyek a nyugati hosszúság 5° 49′-től keletre és az északi szélesség 36° 58′-tól délre helyezkednek el.

A fent leírt termelési terület azonos a „Jerez-Xérès-Sherry” és a „Manzanilla-Sanlúcar de Barrameda” eredetmegjelölés termelési területével.

5. Kapcsolat a földrajzi területtel

5.1. A földrajzi terület sajátosságai

A „Vinagre de Jerez” sajátosságai történelmi, természeti és emberi tényezőkön alapulnak:

Történelmi tényezők

A szőlőtermesztés, valamint a bor- és ecettermelés Jerez járás egyik fő tevékenységét jelentette a föníciai időkig visszanyúló évezredek során. Jerez területének földrajzi elhelyezkedése – olyan fontos kereskedelmi kikötők közelében, mint a nagy történelmi jelentőségű Cádiz és Sevilla – biztosította azt, hogy a helyi borok és ecetek gyakran képezték az amerikai kontinens vagy az észak-európai piacok felé induló hajók rakományát, továbbá azt, hogy a bor és az ecet érleléséhez használt tartályokat Spanyolország tengerentúli gyarmatain készítették amerikai tölgyből. A jerezi bortermelés hagyományos elemének számító „criaderas y soleras” rendszer szintén történelmi gyökerekkel rendelkezik, amely a 17. századra és arra az igényre vezethető vissza, hogy a szüretek kiszámíthatatlanságától függetlenül állandó minőségű borokkal és ecetekkel lássák el a piacokat.

Természeti tényezők

A termelési területet sík vagy enyhén hullámos domborzat jellemzi, 10–15 %-os lejtőkkel, ahol az „albariza” néven ismert, nagy nedvességtartó képességű puha, fehér, mészköves talaj jelenti az uralkodó talajtípust. Kalcium-karbonát-, agyag- és kvarctartalma nevezetes. Az éghajlat meleg, 5 °C körüli legalacsonyabb téli hőmérséklettel és 35 °C körüli legmagasabb nyári hőmérséklettel. A termelési terület évi napsütéses napjainak száma több mint 300, az évi átlagos csapadékmennyiség négyzetméterenként körülbelül 600 liter, aminek nagy része november, december és március hónapokban hullik. Mindenesetre e tényezőt a területre jellemző, a nedvesség megtartására és az evapotranspiráció megakadályozására képes „albariza” talajjal együtt kell figyelembe venni. Végezetül érdemes megemlíteni a régió éghajlatát befolyásoló két meghatározó szelet: az ország belseje felől érkező forró és száraz keleti szelet, valamint az óceán felől érkező, magas páratartalmú levegőt szállító és – különösen nyáron – fontos szabályozó szerepet betöltő nyugati szelet.

Emberi tényezők

A „Vinagre de Jerez” érleléséhez elsősorban alkalmazott „criaderas y soleras” eljárás a termelési terület hagyományos érlelési rendszere, csakúgy mint a „bota” elnevezésű, amerikai tölgyből készült és a bor ízével erősen átitatott hordó használata. Az építészet szintén fontos szerepet játszik a „Vinagre de Jerez” eredetmegjelölésű ecetek sajátos jellegében. Az ecetérlelő pincék rendszerint nyeregtetővel és nagy belmagassággal épültek, ennek köszönhetően nagy belső légtér jön létre, ami mérsékli a külső hőingadozások hatását. A falak rendszerint kellően vastagok a szigetelés biztosításához, az ablakok magas elhelyezése pedig lehetővé teszi az éjjeli friss nyugati szellőknek köszönhető légáramlást, de megakadályozza, hogy a napsugarak közvetlenül érjék a hordókat.

5.2. A termék sajátosságai

A „Vinagre de Jerez” sajátosságai elsősorban a nyersanyagnak, azaz a megfelelő boroknak tulajdoníthatók. A termelési területről néhány rendkívül eredeti karakterű bor is származik, amelyek bizonyos jellemzői tisztán érzékelhetők a „Vinagre de Jerez” ecetben: az óaranytól a mahagóniig terjedő színskála, valamint az enyhén alkoholos aromák, a borra és a fára emlékeztető jegyek túlsúlyával.

Ezen túlmenően a terület éghajlati viszonyai és a pincék építészeti jellemzői – amelyeknek a pincéken belül létrejövő sajátos mikroklíma köszönhető – elősegítik az ecet összetevőinek érlelés alatti koncentrálódását és az ennek következtében kialakuló tartós utóízt.

5.3. A földrajzi terület és a termék minősége vagy jellemzői közötti ok-okozati kapcsolat

A fent említett hegyrajzi, talajtani és éghajlati jellemzők együtt biztosítják a termelési terület szőlőinek sajátos tulajdonságait, amelyek azután a megfelelő borok, majd a „Vinagre de Jerez” számos sajátosságát alakítják. A természeti tényezők döntő hatást gyakorolnak a felhasznált szőlőfajtákból (Palomino, Moscatel és Pedro Ximénez) előállított megfelelő borokra. A „Vinagre de Jerez” termelési területéhez hasonló forró régiókban nagyon gyorsan beérik a szőlő, és annak nagyon édes leve rendszerint viszonylag alacsony savtartalmú. A szőlő legaktívabb időszaka során a termelési területet különösen sok fény éri, ez pedig elősegíti a szőlő termésének fejlődését és beérését. Ezen túlmenően a termelési területre az érés és a szüret közötti időszakkal egybeeső nyári szárazság, valamint a rendkívül száraz és forró keleti szél gyakorisága jellemző. Ebben az összefüggésben az Atlanti-óceán felől érkező, sajátos termikus jellemzőket mutató szél nyáron gyakran hoz frissítő éjszakai fuvallatokat, az ezekből bőven képződő pára pedig ellensúlyozza azt a vízhiányt, amelyet a területet érő erős napsütés tovább súlyosbíthat. Ebben a vonatkozásban az „albariza” talaj is döntő szerepet játszik, mivel nedvességtartó képessége útján biztosítani tud az altalajban rendelkezésre álló víztartalékokat.

Ezen túlmenően nagyon fontosak azok a jellemzők, amelyek a régóta szelektált és a környezeti viszonyokhoz kapcsolódó élesztőkultúráknak köszönhetők. A borban lévő alkoholoknak és polialkoholoknak a „Marco de Jerez” néven ismert területen előforduló alkoholtermelő élesztő által végzett lebontása másodlagos elemek létrejöttével és a bor elsődleges összetevőinek megváltozásával jár: csökken a glicerintartalom és emelkedik az acetaldehid-tartalom és az észterezési termékek mennyisége. A keletkező acetaldehidek acetoint hoznak létre, amely magasabb rendű alkoholok jelenlétében a „Vinagre de Jerez” jellegzetes aromáját adja. A jelentős mennyiségű alkohol jelenléte szintén nagyban hozzájárul a „Vinagre de Jerez” minőségéhez és egyediségéhez, mert lehetővé teszi az észterezett vegyületek (elsősorban etil-acetát) létrejöttét, amelyek strukturálják és komplexebbé teszik az ecetet, és kiegyensúlyozzák az ecetesedés első aromáit.

A tölgyfahordós érlelés és a pincék sajátos mikroklimatikus viszonyai biztosítják továbbá, hogy az ecet egyedi tulajdonságokkal gazdagodjon az érlelés alatt. Az alkalmazott hordótípus az ecet éréséhez ideális mikrooxidációs képességgel rendelkezik, és lehetővé teszi, hogy az érlelés során fokozatosan kialakuljanak azok az összetevők, amelyek elősegítik a színezőanyagok stabilizálódását, a polimercsoportok képződését, illetve a borostyánsárga és mahagóni közötti jellegzetes árnyalatok, valamint a vaníliás jegyek és a tejes- és pörköltkávé aromák létrejöttét.

A „criaderas y soleras” rendszer – amely a terület meghatározó érlelési módszere – a különböző évjáratok hatásainak moderálása útján segíti elő az ecetek jelentős homogenizálását. Végezetül, a Jerez terület pincéinek építészeti szerkezete a mikroklimatikus viszonyok fenntartásával nemcsak elősegíti az ecetek lassú oxidálódását, hanem a hordókat is tökéletes állapotban tartja, ami lehetővé teszi a „Vinagre de Jerez” érlelését.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdése)

A módosított termékleírás az alábbi hivatkozáson található:

https://juntadeandalucia.es/export/drupaljda/Pliego_Vinagre_Jerez_modificado.pdf

vagy elérhető a Regionális Mezőgazdasági, Halászati és Vidékfejlesztési Minisztérium honlapján keresztül (https://juntadeandalucia.es/organismos/agriculturaganaderiapescaydesarrollosostenible.html), az alábbi navigációs útvonal követésével: „Áreas de actividad”/„Industrias y Cadena Agroalimentaria”/„Calidad”/„Denominaciones de calidad”/„Vinagres”.

(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 238

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	63. évfolyam 2020. július 20.

Tartalom		Oldal
	I Állásfoglalások, ajánlások és vélemények
	AJÁNLÁSOK
	Európai Rendszerkockázati Testület
2020/C 238/01	Az Európai Rendszerkockázati Testület ajánlása (2020. május 25.) a letéti felhívások okozta likviditási kockázatokról (ERKT/2020/6)	1

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,1428
JPY	Japán yen	122,53
DKK	Dán korona	7,4453
GBP	Angol font	0,91078
SEK	Svéd korona	10,3330
CHF	Svájci frank	1,0753
ISK	Izlandi korona	160,20
NOK	Norvég korona	10,5995
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	26,682
HUF	Magyar forint	353,72
PLN	Lengyel zloty	4,4827
RON	Román lej	4,8422
TRY	Török líra	7,8413
AUD	Ausztrál dollár	1,6360
CAD	Kanadai dollár	1,5510
HKD	Hongkongi dollár	8,8617
NZD	Új-zélandi dollár	1,7463
SGD	Szingapúri dollár	1,5887
KRW	Dél-Koreai won	1 376,55
ZAR	Dél-Afrikai rand	19,0496
CNY	Kínai renminbi	7,9975
HRK	Horvát kuna	7,5380
IDR	Indonéz rúpia	16 793,45
MYR	Maláj ringgit	4,8723
PHP	Fülöp-szigeteki peso	56,511
RUB	Orosz rubel	81,8409
THB	Thaiföldi baht	36,238
BRL	Brazil real	6,0839
MXN	Mexikói peso	25,6132
INR	Indiai rúpia	85,6700

	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Európai Bizottság
2020/C 238/02	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám: M.9872 – Atlas/Permasteelisa) ( 1 )	10

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Európai Bizottság
2020/C 238/03	Euroátváltási árfolyamok — 2020. július 17.	11

	V Hirdetmények
	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2020/C 238/04	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.9619 – CDC/EDF/ENGIE/La Poste) ( 1 )	12
2020/C 238/05	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.9787 – Česká spořitelna/Československá obchodní banka/Komerční banka/JV) Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	14
	EGYÉB JOGI AKTUSOK
	Európai Bizottság
2020/C 238/06	Termékleírás nem kisebb jelentőségű módosításának jóváhagyására irányuló kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján	16


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.