a)

mozdítsák elő és könnyítsék meg a fiatalokkal szembeni tisztességes bánásmódot a munkaerőpiacon, és igyekezzenek megszüntetni mindennemű munkahelyi megkülönböztetést és egyenlőtlenséget;

b)

biztosítsanak egyenlő esélyeket a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő készségek megszerzésére, hogy ezáltal a munkavállalók könnyebben juthassanak olyan minőségi és fenntartható álláshoz, amely tisztességes és egészséges munkakörülményeket biztosít számukra;

c)

mozdítsák elő a fiataloknak és a releváns munkaerőpiaci szereplőknek szóló ismeretterjesztést és tájékoztatást a fiatal munkavállalók jogaival kapcsolatban;

d)

mozdítsák elő a fiatalok egészséges életmódját (beleértve a mentális egészséget is) és segítsék a fiatalok egészséges életmódjának fenntartását, azáltal, hogy biztosítják a munkaerőpiaci reziliencia feltételeit és a fiatalok munkahelyi jóllétét;

e)

mozdítsák elő a tisztességes munkakörülményeket, beleértve adott esetben a rugalmas munkafeltételeket is, a munka és a magánélet közötti egyensúly javítása érdekében (10);

f)

hozzanak intézkedéseket az olyan munkaviszonyok megelőzése érdekében, amelyek bizonytalan munkafeltételeket, valamint a fiatal munkavállalók számára sérülékeny és bizonytalan helyzetet eredményezhetnek;

g)

a munkavégzés változóban lévő jellegét figyelembe véve kötelezzék el magukat a fiatalok munkavállalói jogainak védelme mellett, és a fiatalok hátterének különbözőségét szem előtt tartva biztosítsák, hogy a fiatalok megfelelő szociális védelemben részesüljenek;

h)

oktatási, illetve a készségekkel kapcsolatos politikájukban továbbra is helyezzenek hangsúlyt az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákra, valamint a fiataloknak a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő különféle gyakorlati, szakmai és transzverzális készségeire;

i)

tegyék lehetővé, hogy a fiatalok könnyebben részt vehessenek munkaalapú tanulásban, például szakmai gyakorlaton, tanulószerződéses gyakorlati képzésben, nemzetközi tanulásban és munkahelyi megfigyelésben (job shadowing) – többek között azok számára is, akik pénzügyi korlátok miatt nem tudnak élni ilyen lehetőségekkel –, valamint nyújtsanak megfelelő támogatást a tanulási programok során;

j)

a munkaadókkal együttműködve javítsák a fiatalok számára a szakmai pályafutásuk előtt és során nyújtandó pályaorientációt, tanácsadást, szolgáltatásokat és szakmai átképzési lehetőségeket, többek között különféle mentorálási programok révén, mint amilyenek például a fiatal szociális vállalkozók rendelkezésére állnak;

k)

a tisztességes foglalkoztatási lehetőségek biztosítása érdekében mozdítsák elő a fiatalok határozatlan idejű munkaszerződéshez jutását olyan hosszú távú uniós és nemzeti projektek végrehajtásával, amelyek a fiatalok foglalkoztatásának elősegítését célozzák.

a)

mozdítsák elő az ifjúsági munkával kapcsolatos kutatáshoz, ismeretekhez és szakértelemhez való jobb hozzáférést, és hajtsák végre a különböző európai szakpolitikai dokumentumokban az ifjúsági munka területén javasolt elveket és intézkedéseket, hogy minden szinten fokozzák az ifjúsági munka minőségét, hozzáférhetőségét és elismertségét;

b)

támogassák és könnyítsék meg a minőségi ifjúsági munkához való hozzáférést a nem formális tanulás színterei és a formális oktatási intézmények közötti folyamatos együttműködés, valamint a láthatóság fokozása révén;

c)

mozdítsák elő az ifjúsági munkára vonatkozó minőségi előírások és az ifjúsági munkára vonatkozó egyéb minőségbiztosítási keretek alkalmazását;

d)

mozdítsák elő az ifjúsági ágazat, illetve a fiatalok élete szempontjából releváns egyéb ágazatok, valamint a szakemberek közötti együttműködést helyi, regionális, nemzeti és európai szinten;

e)

továbbra is mozdítsák elő a digitális ifjúsági munkát, így többek között a digitális platformokat és az intelligens megoldásokat, amelyek hozzájárulhatnak a fiatalok digitális készségeinek és kompetenciáinak általános javításához; szintén mozdítsák elő az ifjúsági munka egyéb formáit és az ahhoz kapcsolódó olyan létesítmények működését, mint az ifjúsági központok, az információs pontok, valamint az ifjúsági munka számára fenntartott helyek az iskolákban és a felsőoktatási intézményekben;

f)

fokozzák az ifjúságsegítők szerepvállalásának növelésére és a motiválásukra irányuló erőfeszítéseket, munkakörülményeik javítása és a tisztességes javadalmazás biztosítása révén (11);

g)

biztosítsák, hogy az ifjúsági munka még nagyobb szerepet töltsön be a fiatalok aktív részvételének támogatásában;

h)

ösztönözzék a fiatalokat az ifjúsági munka különböző formáiban való részvételre és azok alakítására;

i)

mozdítsák elő az inkluzívabb ifjúsági munkát az ifjúságsegítők célzott, diverzifikált és folyamatos oktatása és képzése révén, többek között a különböző hátrányos helyzetű csoportok szükségleteivel kapcsolatban. Ezt adott esetben felkereső ifjúsági munka is kiegészítheti.

a)

javítsák az összekapcsoltságot annak érdekében, hogy a fiatalok könnyebben kihasználhassák az oktatási és munkalehetőségeket, valamint igénybe vehessenek más szükséges szolgáltatásokat, köztük szabadidős tevékenységekhez kötődőket is, például jobb – többek között környezetbarát – tömegközlekedési eszközök igénybevétele és –lehetőség szerint – magánközlekedési eszközök közös használata révén;

b)

mozdítsák elő a helyi közösségek igényeinek megfelelő szakmai pályákat és egész életen át tartó tanulási programokat, például ösztöndíjak, programok vagy további releváns információk nyújtásával;

c)

térképezzék fel a munkavégzés különböző formáit és mozdítsák elő a vidéki területek mint az új vállalkozások, induló innovatív vállalkozások és zöld munkahelyek (13) – többek között a fenntartható gazdálkodás és a kapcsolódó mezőgazdasági tevékenységek – céljára megfelelő helyszínek felhasználását. adott esetben keressenek jobb kapcsolódási pontokat az oktatási és képzési lehetőségek és a mezőgazdaság területének kérdései között, például gyakornoki és vállalkozói programok révén;

d)

vegyék fontolóra olyan ösztönzők és támogatási formák létrehozását a fiatalok számára, amelyek megkönnyítik a helyi közösségben maradás melletti döntést tanulmányaik alatt és után, valamint könnyítsék meg az átmenetet az oktatás/képzés és a foglalkoztatás között;

e)

javítsák a foglalkoztatási, oktatási és képzési lehetőségekre – többek között az ifjúsági vállalkozói programokra –, valamint a területre irányuló uniós programokra, például az Európai Szolidaritási Testületre és az Erasmus+ programra vonatkozó információkhoz való hozzáférést annak érdekében, hogy további lehetőségeket teremtsenek a személyes és szakmai fejlődésre;

f)

bővítsék a fiatalok részvételi lehetőségeit olyan különböző eszközök révén, mint a helyi és regionális ifjúsági munka, az önkéntesség, ifjúsági terek létrehozása és a digitális eszközök igénybevételének lehetősége;

g)

biztosítsák az ifjúsággal kapcsolatos létesítmények széles skáláját, adott esetben decentralizáltabb ifjúságimunka-szolgáltatások, a fiatalok számára kialakított terek és információs pontok révén;

h)

közvetítsenek pozitív képet és narratívákat a vidéki térségekről, szokásokról és hagyományokról.

a)

mozdítsák elő a nem formális tanulási módokat, és térképezzék fel, miként biztosítható a nem formális oktatási/tanulási és önkéntes tevékenységek hivatalos elismerése. Javítani lehet például a Youthpass-t és a hasonló, rendelkezésre álló eszközöket;

b)

továbbra is támogassák és könnyítsék meg a fiatalok érdemi részvételét a munkaerőpiaci politikák kidolgozásában és értékelésében, különös tekintettel az ifjúsági garancia kidolgozására és végrehajtására.

a)

mérlegeljék olyan intézkedések – például minőségi normák és egyéb minőségbiztosítási keretek, az elismerés bővítése, valamint az ifjúsági kutatás, illetve a digitális készségek és kompetenciák előmozdítása – foganatosítását, amelyek a minőségi ifjúsági munka továbbfejlesztését szolgálják;

b)

továbbra is minden rendelkezésre álló eszközzel mozdítsák elő és osszák meg egymással az ifjúsági munka bevált gyakorlataira vonatkozó tapasztalataikat szerte az EU-ban, többek között a vonatkozó uniós programokon, például az Erasmus+ programon keresztül;

c)

ismertessék meg a különböző tagállamokban nemzeti vagy regionális szinten alkalmazott gyakorlatokat és eszközöket.

a)

a rendelkezésre álló különböző eszközök segítségével minden szinten támogassák a fiatalok érdemi részvételét, például a helyi ifjúsági tanácsok vagy a vidéki ifjúsági képviseleti hálózatok támogatásával, valamint szinergiák teremtésével az olyan releváns uniós programokkal, mint a LEADER (közösségvezérelt helyi fejlesztés) (14) , az Európai Szolidaritási Testület és az Erasmus+, továbbá az olyan uniós strukturális eszközökkel, mint az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap.

a)

a foglalkoztatás- és szociálpolitikák kidolgozása során fordítson különös figyelmet a fiatalokra annak érdekében, hogy (lehetőleg fizetett) szakmai gyakorlatok, valamint az összes érdekelt fél – többek között az oktatási intézmények és a szociális partnerek – közötti jobb együttműködés és azok fokozottabb bevonása révén megkönnyítse a fiatalok minőségi foglalkoztatáshoz való hozzájutását;

a)

mélyítse el az Európa Tanáccsal folytatott együttműködést az ifjúságsegítők oktatásának és képzésének javítása, és ezáltal az európai ifjúsági munka minőségének javítása érdekében;

a)

vegye figyelembe az európai ifjúsági célokat és az uniós ifjúsági párbeszéd eredményeit a releváns szakpolitikai és programterületek – például a mezőgazdasági és az ifjúságpolitika – közötti szinergiák feltárása során, például olyan, több ágazatot átfogó kísérleti programok létrehozásával, amelyek növelik a fiatalok lehetőségeit a különböző régiókban;

—

a távtanulás céljaihoz igazított, színvonalas oktatási tartalmak, anyagok és gyakorlatok kidolgozása és megosztása nemzeti és/vagy intézményi szinten,

—

a virtuális tanulási környezetek támogatása, a meglévő online tanulási platformok használatának lehetővé tétele (vagy újak kidolgozása) és a csoportmunka-eszközök alkalmazásának lehetővé tétele,

—

az oktatási tartalmak televíziós és egyéb médiumokon keresztül történő sugárzása,

—

iránymutatások és utasítások sokaságának kidolgozása arra vonatkozóan, hogy miként lehet részt venni a távtanulásban vagy távoktatást végezni, bemutatva például a digitális eszközök biztonságos használatát és az online értékelés módjait,

—

célzott szakmai fejlődési lehetőségek biztosítása a pedagógusoknak, az oktatóknak és az egyéb pedagógiai munkatársaknak,

—

a távtanulásban részt venni nem képes tanulók azonosítása és elérése a szükséges eszközök és internet-hozzáférés biztosításával, különös tekintettel a földrajzilag elszigetelt vagy társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetben lévő területeken élő vagy társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű tanulókra, és szükség esetén nyomtatott oktatási anyagok eljuttatása,

—

célzott támogatás a sajátos nevelési igényű tanulóknak,

—

a könyvtárakban található digitális tartalmak elérésének megkönnyítése,

—

étkezés biztosítása a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű tanulóknak,

—

a pszichológiai támogatás különböző formáinak felkínálása a tanulóknak, a családoknak, a pedagógusoknak és az oktatóknak,

—

napközbeni ellátás biztosítása az olyan szülők és gondviselők fiatalabb korú gyermekei számára, akiknek nincs lehetőségük otthonról dolgozni és különösen a kritikus ágazatokban, például az egészségügyben dolgozó kulcsfontosságú munkavállalóknak,

—

különböző típusú támogatás nyújtása a mobilitási programokba belépő vagy azokat befejező tanulók számára,

—

rendszeres tájékoztatás nyújtása a tanulóknak, a pedagógusoknak és az oktatóknak, az oktatási és képzési intézményeknek, a családoknak, valamint az egyéb érdekelt feleknek,

—

együttműködés kialakítása helyi és regionális hatóságokkal és nem kormányzati szervezetekkel, továbbá vállalkozásokkal, például távközlési vállalatokkal, internetszolgáltatókkal, valamint kiadókkal, amelyek bizonyos esetekben térítésmentesen bocsátottak rendelkezésre anyagokat és eszközöket,

—

ha lehetséges, a biztonsági óvintézkedések betartása mellett a testnevelés és a testmozgás támogatása és ösztönzése.