ISSN 1977-0979

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

C 212

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Tájékoztatások és közlemények

63. évfolyam
2020. június 26.


Tartalom

Oldal

 

I   Állásfoglalások, ajánlások és vélemények

 

AJÁNLÁSOK

 

Európai Rendszerkockázati Testület

2020/C 212/01

Az Európai Rendszerkockázati Testület ajánlása (2020. május 27.) a Covid19-világjárvány alatti osztalékfizetések korlátozásáról (ERKT/2020/7)

1


 

IV   Tájékoztatások

 

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

 

Európai Bizottság

2020/C 212/02

Euroátváltási árfolyamok — 2020. június 25.

7

2020/C 212/03

A Bizottság nyilatkozata a munkájuk során SARS-CoV-2-nek kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelme és a megelőzés tekintetében, az (EU) 2020/739 bizottsági irányelv Európai Parlamentnek és a Tanácsnak való beterjesztése nyomán

8


 

V   Hirdetmények

 

A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

 

Európai Bizottság

2020/C 212/04

Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.9830 — Avacon Natur/NEW AG/Stadtenfalter JV) Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )

11


 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg.

HU

 


I Állásfoglalások, ajánlások és vélemények

AJÁNLÁSOK

Európai Rendszerkockázati Testület

26.6.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 212/1


AZ EURÓPAI RENDSZERKOCKÁZATI TESTÜLET AJÁNLÁSA

(2020. május 27.)

a Covid19-világjárvány alatti osztalékfizetések korlátozásáról

(ERKT/2020/7)

(2020/C 212/01)

AZ EURÓPAI RENDSZERKOCKÁZATI TESTÜLET IGAZGATÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a pénzügyi rendszer európai uniós makroprudenciális felügyeletéről és az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozásáról szóló, 2010. november 24-i 1092/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 3. cikke (2) bekezdésének b), d) és f) pontjára, valamint 16–18. cikkére,

tekintettel az Európai Rendszerkockázati Testület eljárási szabályzatának elfogadásáról szóló, 2011. január 20-i ERKT/2011/1 európai rendszerkockázati testületi határozatra (2) és különösen annak 15. cikke (3) bekezdésének e) pontjára és 18–20. cikkére,

mivel:

(1)

A koronavírus-betegség 2019 (Covid19) okozta válság drámai egészségügyi vészhelyzetből gyorsan súlyos gazdasági sokká fejlődött, amely rendszerszintű pénzügyi válsággá alakulhat. Nem tudható biztosan, hogy meddig fog tartani ez a válság, ahogyan az sem, hogy milyen súlyossá válhat. Egyértelmű, hogy a pénzügyi intézményeknek kellően magas összegű tőkét kell fenntartaniuk a rendszerszintű kockázatok mérséklése és a gazdasági fellendüléshez való hozzájárulás érdekében.

(2)

Az Európai Rendszerkockázati Testület (ERKT) számos tagintézménye, nevezetesen az Európai Bankhatóság (3) (EBH), az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (4) (EIOPA), az Európai Központi Bank (5) (EKB) és több nemzeti hatóság arra ösztönözte a bankokat, biztosítókat és viszontbiztosítókat az Unióban, hogy tartózkodjanak az önkéntes kifizetésektől (pl. osztalékok, bónuszok és a részvényesek díjazását célzó részvény-visszavásárlások). Ezek az intézkedések fokozhatják a pénzügyi ágazat ellenálló képességét, erősíthetik a reálgazdaságnak történő hitelezésre irányuló képességét stresszhelyzeti körülmények között, és csökkenthetik a pénzügyi intézmények Covid19-hez kapcsolódó kockázatok miatti csődjének kockázatát.

(3)

Az ERKT felelős az Unió pénzügyi rendszerének makroprudenciális felügyeletéért, és hozzájárul a belső piac zavartalan működéséhez, ezáltal biztosítva a pénzügyi ágazat gazdasági növekedéshez való fenntartható hozzájárulását. Az ERKT üdvözli és teljes mértékben támogatja tagintézményei kezdeményezéseit, ugyanakkor ajánlás kiadását is szükségesnek tartja annak biztosítása érdekében, hogy a pénzügyi ágazat egészében a pénzügyi stabilitásra esetlegesen kockázatot jelentő pénzügyi intézmények magas tőkeszintet tartsanak fenn.

(4)

Ez az ajánlás tudomásul veszi a bankok prociklikus magatartását, valamint azt a tényt, hogy kritikus szerepet töltenek be a gazdaságban. Célja a bankok nyereség- és tőkefelosztásának korlátozása a válság alatti ellenálló képességük növelése és a reálgazdaságba irányuló szükséges hitelezés előmozdítása érdekében. Annak kockázatát is csökkenteni kívánja, hogy azokban az esetekben, amikor a kormányok támogatják a bankokat a válság idején, a részvényesek és a felső vezetés saját javukra fordítsák a tőkeallokációt. Továbbá, ha a bankok az osztalékfizetést az erő jeleként használják a piac számára, az ilyen intézkedések alááshatják az óvatosabb pénzügyi intézmények relatív pozícióját, amelyeket megbélyegezhetnek. Ez utóbbi érv a széles alapokon nyugvó, összehangolt és kötelező intézkedések mellett szól. A befektetési vállalkozások szerepelnek a pénzügyi intézmények ezen ajánlás szerinti listáján, mivel fontos szerepet játszanak a piac működésében, és hasonló kockázatokat jelenthetnek a bankok számára.

(5)

Ez az ajánlás elismeri a válság miatt a biztosítók és viszontbiztosítók fizetőképességére irányuló kockázatot. Valószínű, hogy csökkenni fog az új szerződésekből származó pénzforgalom, amihez a nagyon alacsony kamatlábak és az alacsonyabb jövőbeli eszközhozam miatt magasabb kötelezettségek társulnak. Tekintettel arra, hogy a biztosítók és viszontbiztosítók kritikus szerepet játszanak a pénzügyi ágazatban, fennáll a – például a nagyobb hozamú vállalati kötvények értékesítéséhez hasonló – közös kockázatcsökkentési stratégia kockázata is, amelyet felerősítenének a nagyléptékű leminősítések. Továbbá a biztosítókra és a viszontbiztosítókra is vonatkozik a bankok esetében arra vonatkozóan felmerült érv, hogy az osztalékfizetés az erő jele a piac számára és ehhez kapcsolódóan a korlátozások megbélyegzőek.

(6)

Ezen ajánlás célja, hogy kiterjedjen a központi szerződő felekre is, mivel rendszerszinten jelentős szerepet töltenek be a pénzügyi piaci ügyletek elszámolásában. A kiegészítő saját források fenntartásával a központi szerződő felek képesek lennének fedezni a nem a nemteljesítéshez kapcsolódó veszteségeket, ami különösen fontos a működési kockázat tekintetében, amelyet a központi szerződő felek a klíringtagok hozzájárulásai helyett saját forrásaikból fedeznek. Ez az ajánlás következetességet biztosít a pénzügyi intézmények között olyan időszakban, amikor a központi szerződő felek bevételeinek hasznára válhatnak a nagyobb volumenű piaci ügyletek, és adott esetben lehetővé fogja tenni a központi szerződő felek számára, hogy önkéntes alapon növeljék saját részesedésüket a többlépcsős veszteségfedezésben, tekintettel a nagyobb piaci volatilitásból eredő, általánosan megnövekedett kockázatokra. Végül, várható, hogy a szavatolótőke fenntartása a központi szerződő feleknél csökkenti annak valószínűségét, hogy az adófizetők pénzéhez folyamodjanak (nemteljesítéshez kapcsolódó vagy ahhoz nem kapcsolódó) veszteségek esetén egy olyan időszakban, amikor már így is különösen nagy nyomás nehezedik az adókiadásokra. Összességében fontos, hogy a központi szerződő felek az alapletétek és a garanciaalapok mellett megfelelő előfinanszírozott saját forrásokat tartsanak fenn.

(7)

Ez az ajánlás a pénzügyi intézmények azon intézkedéseire kíván kiterjedni, amelyek a Covid19-hez kapcsolódó válság időtartama alatt szavatolótőkéjük összegének és minőségének csökkenését, illetve veszteségelnyelő képességük csökkenését eredményezik. Ez magában foglalja az osztalékfizetést, a törzsrészvények visszavásárlását és a változó javadalmazás kifizetését. Ha egy pénzügyi intézmény a törzsrészvényeket akarja lecserélni, az ennek az ajánlásnak megfelelően történne.

(8)

Ez az ajánlás elismeri az egységes piacra irányadó elveket, valamint az Unión belüli szabad tőkemozgás és kockázatmegosztás növekedésserkentő szerepét. Célja a pénzügyi intézmények határokon átnyúló döntéseiből eredő lehetséges negatív externáliák kockázatainak figyelembevétele nehéz időkben. A biztonságba való menekülés vagy a hazai környezet iránti elfogultság, amint az a pénzügyi nehézségek idején gyakran előfordul, negatív hatással lehet a helyi gazdaságokra. Ez az ajánlás azt javasolja, hogy az érintett hatóságok kezdjenek párbeszédet az uniós pénzügyi intézmények leányvállalataira vonatkozó kifizetési korlátozások bevezetésének mérlegelésekor.

(9)

A szabályozási rendszerek ágazatonként és tagállamonként eltérőek, és az érintett hatóságoknak mérlegelniük kell bármely, az uniós és a nemzeti jog alapján rendelkezésükre álló felügyeleti eszköz – például ajánlások vagy iránymutatások – alkalmazását ezen ajánlás célkitűzéseinek elérése érdekében, a jogszabályok által megengedett mértékben.

(10)

Ez az ajánlás meghatározza azon pénzügyi intézmények minimális listáját, amelyekre a korlátozásoknak ki kell terjedniük. A hatóságok a reálgazdaságnak hitelt nyújtó más pénzügyi intézményeket – például a pénzügyi lízingtársaságokat – is a korlátozások alá vonhatják.

(11)

Ezen ajánlás célja, hogy támogassa az EKB, az EBH, az EIOPA és a nemzeti hatóságok korábbi kezdeményezéseit, és megerősítse az egész Unióban és a pénzügyi szektor különböző szegmenseiben egységes megközelítés szükségességét, figyelembe véve ugyanakkor, hogy ezek a szegmensek válság idején kritikus szerepet töltenek be a reálgazdaságban. A végső cél az, hogy a pénzügyi intézmények elegendő tőkével és veszteségelnyelő képességgel rendelkezzenek ahhoz, hogy enyhítsék a jelenlegi válság hatásait, és ezáltal hozzájáruljanak a páneurópai gazdaság egészének gördülékenyebb fellendüléséhez.

(12)

Ez az ajánlás nem érinti az uniós központi bankok monetáris politikai megbízatását.

(13)

Az ERKT ajánlásait azt követően teszik közzé, hogy a címzetteket tájékoztatták és az Európai Unió Tanácsát az igazgatótanács erre vonatkozó szándékáról értesítették, és a Tanács számára reagálási lehetőséget biztosítottak,

ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:

1. SZAKASZ

AJÁNLÁS

A. ajánlás – Osztalékfizetések korlátozása

Ajánlott, hogy az érintett hatóságok legalább 2021. január 1-jéig kérjék fel a felügyeleti hatáskörükbe tartozó pénzügyi intézményeket (6), hogy tartózkodjanak az alábbi intézkedésektől:

a)

osztalékfizetés, vagy osztalékfizetésre irányuló visszavonhatatlan kötelezettségvállalás;

b)

törzsrészvények visszavásárlása;

c)

változó javadalmazás jelentős kockázatot vállaló személynek történő fizetésére irányuló kötelezettség létrehozása,

amelynek hatására csökken a szavatolótőke mennyisége vagy minősége uniós csoportszinten (vagy egyedi szinten, ha a pénzügyi intézmény nem tagja uniós csoportnak), illetve szubkonszolidált vagy egyéni szinten.

2. SZAKASZ

VÉGREHAJTÁS

1.   Fogalommeghatározások

1.

Ezen ajánlás alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a)

„érintett hatóság”:

i.

az illetékes hatóság;

ii.

a makroprudenciális politikai intézkedések elfogadásával és/vagy aktiválásával megbízott hatóság, így többek között:

1.

a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) VII. címének 4. fejezete vagy az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) 458. cikkének (1) bekezdése szerinti kijelölt hatóság;

2.

az ERKT/2011/3 ajánlásban (9) meghatározott célkitűzésekkel, szabályokkal, feladatokkal, hatáskörökkel, eszközökkel, elszámoltathatósági követelményekkel és más jellemzőkkel rendelkező makroprudenciális hatóság.

b)

„illetékes hatóság”: az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 40. pontjában, a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (10) 13. cikkének (10) bekezdésében meghatározott, illetve a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) 22. cikkében említett illetékes vagy felügyeleti hatóság;

c)

„pénzügyi intézmény”: a következő vállalkozások bármelyike, amelyek központi irodája vagy létesítő okirat szerinti székhelye az Unióban található:

i.

az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 3. pontjában meghatározott intézmény;

ii.

a 2009/138/EK irányelv 13. cikkének 1. pontjában meghatározott biztosító;

iii.

a 2009/138/EK irányelv 13. cikkének 4. pontjában meghatározott viszontbiztosító;

iv.

a 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 1. pontjában meghatározott központi szerződő fél;

d)

„jelentős kockázatot vállaló személy”: olyan munkavállalói kategória tagja, akiknek szakmai tevékenysége lényeges hatást gyakorol a pénzügyi intézmény kockázati profiljára, ideértve a 2013/36/EU irányelv 92. cikkének (2) bekezdésében vagy az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (12) 275. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett munkavállalói kategória tagját, illetve a központi szerződő fél 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 29. pontjában meghatározott felső vezetését;

e)

„szanálási hatóság”: a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (13) 2. cikke (1) bekezdésének 18. pontjában meghatározott hatóság.

2.   Mentességek

Az érintett hatóságok mentesíthetik a pénzügyi intézményt az A. ajánlás a)–c) pontjában említett intézkedések végrehajtására vonatkozó korlátozás alól, ha a pénzügyi intézményt jogszabály kötelezi az adott intézkedés megtételére.

3.   Végrehajtási kritériumok

1.

Ezen ajánlás érintett hatóságok általi végrehajtására a következő kritériumok vonatkoznak:

a)

kellő figyelmet kell fordítani az arányosság elvére, figyelembe véve különösen a pénzügyi intézmények jellegét és azon képességüket, hogy hozzájáruljanak a Covid19 válságból eredő, a pénzügyi stabilitást fenyegető rendszerszintű kockázat csökkentéséhez és a gazdasági fellendüléshez;

b)

kerülni kell a szabályozói arbitrázst;

c)

az érintett hatóságoknak rendszeresen értékelniük kell a kifizetésekre vonatkozóan ezen ajánlás célkitűzéseinek fényében általuk bevezetett korlátozások hatását.

2.

Az A. ajánlás a) és b) pontjának végrehajtására a következő egyedi kritériumok vonatkoznak: Annak értékelése során, hogy szubkonszolidált vagy egyéni szinten megfelelő alkalmazni a korlátozásokat, az érintett hatóságoknak ajánlott a következő elvek betartása:

a)

1. elv: Figyelembe véve a tagállamuk és az Unió pénzügyi stabilitását fenyegető rendszerszintű kockázat megelőzésének vagy csökkentésének szükségességét, az érintett hatóságoknak támogatniuk kell a belső piac zavartalan működését, és el kell ismerniük azt, hogy a pénzügyi szektornak fenntartható módon hozzá kell járulnia a tagállamok és az Unió egészének gazdasági növekedéséhez.

b)

2. elv: Az érintett hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy a korlátozások ne járjanak aránytalan kedvezőtlen hatással más tagállamok vagy az Unió egésze pénzügyi rendszerének egészére vagy egy részére nézve.

c)

3. elv: Az érintett hatóságoknak szorosan együtt kell működniük egymással és az érintett szanálási hatóságokkal, adott esetben kollégiumokban is.

4.   Az intézkedések elfogadására vonatkozó határidők

Az 1092/2010/EU rendelet 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban a címzetteknek tájékoztatniuk kell az Európai Parlamentet, a Tanácsot, a Bizottságot és az ERKT-t arról, hogy milyen intézkedéseket hoztak ezen ajánlás nyomán, vagy meg kell indokolniuk az intézkedés mellőzését. A tájékoztatást a mellékletben található formanyomtatvány 2020. július 31-ig történő benyújtásával kell elvégezni.

5.   Az ajánlás módosítása

Az igazgatótanács dönt arról, hogy ezen ajánlást kell-e módosítani, és ha igen, mikor. E módosítások közé tartozhat különösen az A. ajánlás alkalmazási időszakának meghosszabbítása.

6.   Nyomon követés és értékelés

1.

Az igazgatótanács értékelni fogja a címzettek által jelentett intézkedéseket és indokolásokat, és adott esetben határozhat úgy, hogy ezt az ajánlást nem tartották be, és a címzettek nem adtak megfelelő indokolást az intézkedés mellőzésére.

2.

Az ERKT ajánlásainak való megfelelés értékeléséről szóló kézikönyvben foglalt módszertan, amely leírja az ERKT ajánlásainak való megfelelés értékelésére szolgáló eljárást, nem alkalmazandó.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2020. május 27-én.

az ERKT titkárságának vezetője,

az ERKT igazgatótanácsa nevében

Francesco MAZZAFERRO


(1)  HL L 331., 2010.12.15., 1. o.

(2)  HL C 58., 2011.2.24., 4. o.

(3)  https://eba.europa.eu/eba-provides-additional-clarity-on-measures-mitigate-impact-covid-19-eu-banking-sector

(4)  https://www.eiopa.europa.eu/content/eiopa-statement-dividends-distribution-and-variable-remuneration-policies-context-covid-19_en

(5)  Az Európai Központi Bank EKB/2020/19 ajánlása (2020. március 27.) a COVID-19 pandémia alatti osztalékfizetésekről és az EKB/2020/1 ajánlás hatályon kívül helyezéséről (HL C 102. I., 2020.3.30., 1. o.).

(6)  Nem tartoznak ide a pénzügyi intézmények fióktelepei.

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

(9)  Az Európai Rendszerkockázati Testület ERKT/2011/3 ajánlása (2011. december 22.) a nemzeti hatóságok makroprudenciális felhatalmazásáról (HL C 41., 2012.2.14., 1. o.).

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/138/EK irányelve (2009. november 25.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II.) (HL L 335., 2009.12.17., 1. o.).

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács 648/2012/EU rendelete (2012. július 4.) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról (HL L 201., 2012.7.27., 1. o.).

(12)  A Bizottság (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. október 10.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (Szolvencia II.) kiegészítéséről (HL L 12., 2015.1.17., 1. o.).

(13)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190. o.).


MELLÉKLET

Az ajánlás nyomán hozott intézkedések közlése

1.   A címzett adatai

Ajánlás

 

A címzett országa

 

Intézmény

 

Feladatkör (*1)

 

A válaszadó neve és elérhetőségi adatai

 

A közlés időpontja

 

2.   Az intézkedések közlése

Ajánlás

Eleget tett az ajánlásnak? (igen/nem/nem alkalmazható)

Kérjük, ismertesse a megfelelés érdekében hozott intézkedéseket.

Ha nem, vagy csak részben tesz eleget az ajánlásnak, kérjük, indokolja meg megfelelően.

Kérjük, adja meg az ajánlás nyomán elfogadott intézkedés részleteit (pl. link, kormányzati közlöny, kihirdetési hivatkozási szám).

A. ajánlás a) pont

 

 

 

 

A. ajánlás b) pont

 

 

 

 

A. ajánlás c) pont

 

 

 

 

3.   Megjegyzések

1.

Ez a formanyomtatvány az 1092/2010/EU rendelet 17. cikkének (1) bekezdése által előírt tájékoztatás céljára szolgál.

2.

A kitöltött formanyomtatványt minden címzettnek az ERKT titkárságán keresztül kell benyújtania az ERKT részére, elektronikus úton, a DARWIN-ban található megfelelő mappa használatával, vagy e-mailben a notifications@esrb.europa.eu e-mail címre történő megküldéssel. (Az ERKT titkársága – összesített alapon – gondoskodik a tájékoztatásoknak az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz és a Bizottsághoz történő eljuttatásáról.)

3.

A címzetteknek meg kell adniuk az ajánlás végrehajtásával és a végrehajtási kritériumokkal kapcsolatos valamennyi releváns információt és dokumentációt, beleértve az érdemi információkat (például az intézkedés jogi formáját és az érintett pénzügyi intézmények típusát) és a meghozott intézkedések időzítését.

4.

Ha valamely címzett csak részben tesz eleget az ajánlásnak, teljeskörű magyarázatot kell adnia a meg nem felelés mértékére, valamint a részleges megfelelés egyéb részleteire. A magyarázatnak egyértelműen meg kell jelölnie az ajánlás azon vonatkozó részeit, amelyeknek a címzettek nem tesznek eleget.


(*1)  Kérjük, adja meg, milyen minőségben válaszol, azaz az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 40. pontja, a 2009/138/EK irányelv 13. cikkének (10) bekezdése szerinti illetékes vagy felügyeleti hatóság, a 648/2012/EU rendelet 22. cikkében említett illetékes hatóság vagy a makroprudenciális hatóság.


IV Tájékoztatások

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

Európai Bizottság

26.6.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 212/7


Euroátváltási árfolyamok (1)

2020. június 25.

(2020/C 212/02)

1 euro =


 

Pénznem

Átváltási árfolyam

USD

USA dollár

1,1200

JPY

Japán yen

120,25

DKK

Dán korona

7,4534

GBP

Angol font

0,90133

SEK

Svéd korona

10,4865

CHF

Svájci frank

1,0637

ISK

Izlandi korona

155,60

NOK

Norvég korona

10,8748

BGN

Bulgár leva

1,9558

CZK

Cseh korona

26,796

HUF

Magyar forint

354,35

PLN

Lengyel zloty

4,4653

RON

Román lej

4,8420

TRY

Török líra

7,6776

AUD

Ausztrál dollár

1,6321

CAD

Kanadai dollár

1,5282

HKD

Hongkongi dollár

8,6805

NZD

Új-zélandi dollár

1,7465

SGD

Szingapúri dollár

1,5600

KRW

Dél-Koreai won

1 347,73

ZAR

Dél-Afrikai rand

19,4883

CNY

Kínai renminbi

7,9206

HRK

Horvát kuna

7,5670

IDR

Indonéz rúpia

15 988,00

MYR

Maláj ringgit

4,7914

PHP

Fülöp-szigeteki peso

56,075

RUB

Orosz rubel

77,7516

THB

Thaiföldi baht

34,647

BRL

Brazil real

6,0012

MXN

Mexikói peso

25,6315

INR

Indiai rúpia

84,7120


(1)  Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.


26.6.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 212/8


A Bizottság nyilatkozata a munkájuk során SARS-CoV-2-nek kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelme és a megelőzés tekintetében, az (EU) 2020/739 bizottsági irányelv Európai Parlamentnek és a Tanácsnak való beterjesztése nyomán

(2020/C 212/03)

1.   

A Bizottság elkötelezett az Unióban dolgozó munkavállalók egészségének és biztonságának lehető legmagasabb szintű védelme mellett. A világjárvány megjelenése óta az EU és tagállamai példa nélküli intézkedéseket vezettek be az emberek életének és megélhetésének védelme érdekében. Az EU támogatta az egészségügyi válság kezelésére és a gazdasági sokkhatások ellensúlyozására irányuló tagállami erőfeszítéseket. A vírus leküzdése érdekében teljes mértékben kihasználta az uniós költségvetésből hozzáférhető forrásokat, és a lehető legnagyobb rugalmassággal alkalmazta a költségvetési és állami támogatási szabályokat. Több kezdeményezést is indított annak biztosítására, hogy a polgárok és a munkavállalók védelmét szolgáló egyéni védőeszközök rendelkezésre álljanak.

2.   

A Bizottság hangsúlyozza, hogy a REACT-EU javaslat további 58,3 milliárd EUR összegű forrást biztosít a strukturális alapok számára a 2020 és 2022 közötti időszakra. Ez a bármely ágazatban felhasználható összeg többek között a munkavállalókat – így a SARS-CoV-2-vel szembeni védelmüket is –, a kkv-kat, az egészségügyi rendszereket, valamint a zöld és digitális átmenetet hivatott támogatni.

3.   

A Bizottság álláspontja szerint az (EU) 2020/739 bizottsági irányelv (1) azzal, hogy a biológiai anyagokról szóló 2000/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) III. mellékletébe felveszi a Covid19-járványt okozó SARS-CoV-2 vírust, jelentősen javítja a védelem jelenlegi szintjét, különösen a vírusfertőzés közvetlen kockázatának kitett munkavállalók védelme tekintetében.

4.   

A Bizottság emlékeztet arra, hogy a munkahelyi egészség és biztonság tekintetében a 89/391/EGK tanácsi keretirányelv (3) 6. és 9. cikke minden munkáltató esetében előírja azt az általános kötelezettséget, hogy teljes körű és naprakész kockázatértékelést végezzen. Ez azzal jár, hogy minden munkahelyi kockázatot – beleértve a SARS-CoV-2-nek való kitettséget is – együttesen kell figyelembe venni és értékelni, a pszichoszociális, biológiai, vegyi anyagok jelentette és egyéb kockázatokkal való kölcsönhatások figyelembevételével.

5.   

A Bizottság hangsúlyozza, hogy ennek eredményeként megfelelő – többek között a SARS-CoV-2-nek való lehetséges kitettség konkrét esetére vonatkozó – védelmi és megelőző intézkedéseket kell bevezetni, és a munkáltatónak minden szükséges információt meg kell adnia az összes biztonsági és egészségügyi kockázatról, a védelmi és megelőző intézkedésekről, valamint általánosságban a vállalkozás és/vagy a létesítmény jellegéből, konkrétan pedig az adott munkahely és/vagy munkakör sajátosságaiból adódó tevékenységekről.

6.   

A Bizottság egyúttal arra is emlékeztet, hogy a SARS-CoV-2-nek esetlegesen kitett munkavállalók esetében rendkívül fontos a megfelelő képzés, melyre minden munkavállaló jogosult, különösen az adott munkahelyre vagy munkakörre szabott tájékoztatás és utasítások formájában.

7.   

A Bizottság ezenfelül felhívja a figyelmet a biológiai anyagokról szóló 2000/54/EK irányelvben meghatározott alábbi konkrét és szigorú egészségi és biztonsági kötelezettségekre:

A 6. cikk részletes kockázatcsökkentő intézkedéseket állapít meg, köztük csoportos és egyéni védintézkedéseket, higiéniai intézkedéseket, a kitettség elkerülését vagy minimalizálását célzó munkafolyamatokat és a releváns vészjelzések használatát;

A higiénés és egyéni védelemről szóló 8. cikk egyebek mellett arról rendelkezik, hogy a munkavállalók jogosultak megfelelő védőöltözetet vagy egyéb megfelelő különleges öltözetet kapni;

A munkavállalók tájékoztatásáról és oktatásáról szóló 9. cikk biztosítja a munkavállalók számára a jogot, hogy egyértelmű tájékoztatást kapjanak például az egészséget érintő lehetséges kockázatokról, az expozíció megelőzése végett teendő óvintézkedésekről, a higiéniai követelményekről, valamint az egyéni védőeszközök és -öltözet használatáról és viseléséről.

A 10. cikk előírja, hogy a munkáltató írásbeli utasításokat ad, vagy szükség esetén figyelmeztetéseket függeszt ki, amelyek tartalmazzák a biológiai anyag kezelésével kapcsolatos súlyos baleset vagy váratlan esemény alkalmával követendő eljárást, függetlenül attól, hogy az anyagot melyik kockázati csoportba sorolták.

8.   

A Bizottság hangsúlyozza, hogy a fent említett rendelkezések minden munkavállalóra és minden munkahelyre vonatkoznak. Az egyetlen kivétel a 10. cikk (1) bekezdésének b) pontja. Ez a rendelkezés a 4. csoportba sorolt biológiai anyagot kezelő munkavállalóknak szóló utasításokra vonatkozik. Minimumkövetelményként szerepel az irányelvben, ezért nem zárja ki, hogy más munkavállalókra is vonatkozzon. Az említett pont tehát a vírussal ténylegesen dolgozó munkavállalókra vonatkozik, és nem pedig azokra, akik szándékolatlanul ki vannak téve a vírusnak. A Bizottság erőteljesen ösztönzi a tagállamokat, hogy írják elő, hogy a SARS-CoV-2-nek kitett valamennyi munkavállaló írásbeli utasításokat kapjon, amint azt a munkavállalók védelméről szóló uniós iránymutatás (4) is ajánlja.

9.   

A Bizottság megerősíti elkötelezettségét azon szándéka mellett, hogy a tagállamoktól szigorú végrehajtást kérjen, többek között a munkahelyen kötelezően adandó írásbeli utasítások, és adott esetben a figyelmeztetések kifüggesztése tekintetében. E tájékoztatásoknak minimálisan tartalmazniuk kell, hogy az e biológiai anyagnak kitett munkavállalóknak milyen eljárást kell követniük. A Bizottság fel fogja kérni a Vezető Munkaügyi Felügyeleti Tisztviselők Bizottságát, hogy e célból végezzen támogató végrehajtási intézkedéseket. A Bizottság a háromoldalú munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottsággal szoros együttműködésben minden olyan esetben, amikor felmerül a SARS-CoV-2-nek való kitettség kockázata, e területen bevált gyakorlatként fogja munkahelyi szinten előmozdítani a követendő eljárások előírását. Emellett felkéri majd az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökséget, hogy ezt a bevált gyakorlatot építse be a kapcsolódó online kockázatértékelési eszközbe és iránymutatásba.

10.   

A Bizottság kiemeli, hogy a SARS-CoV-2 vírust a SARS-CoV-1 és a MERS vírushoz hasonlóan a 3. kockázati csoportba sorolták, következésképpen mindez az irányelv 7., 11. és 13. cikkében, 14. cikke (4) bekezdésében, valamint 15. és 16. cikkében foglalt konkrét és szigorú jogokat és kötelezettségeket érinti. Ide tartoznak a vészhelyzeti tervvel, (az elvégzett munkát, továbbá az expozíció, a balesetek és az események részleteit tartalmazó) kockázatoknak kitett munkavállalók listájával, az első alkalommal történő felhasználásról az illetékes hatóságnak tett előzetes bejelentéssel, a meghatározott ideig megőrzendő egészségügyi nyilvántartással, illetve az V. és VI. mellékletben említett, elkülönítést biztosító intézkedésekkel kapcsolatos jogok és kapcsolódó kötelezettségek.

11.   

Ezenfelül a Bizottság hangsúlyozza, hogy nincs különbség a munkavállalók 3. vagy 4. csoport szerinti besorolásnak megfelelő védelme között azon laboratóriumokon vagy ipari folyamatokon kívül, amelyek a vírus mintáit kezelik és azokkal kísérleteznek, például vakcina kifejlesztése vagy előállítása céljából, vagy azon elkülönítő létesítményeken kívül, ahol olyan betegek tartózkodnak, akiknél fennáll a vírussal való fertőzöttség vagy annak gyanúja.

12.   

E létesítményekre az V. és a VI. melléklet célzottan e folyamatokra vonatkozó rendelkezései érvényesek. E rendelkezések nem biztosítanak rugalmasságot a 4. csoportba tartozó anyagok tekintetében. Legtöbbjük a 3. csoport esetében is alkalmazandó. A legszigorúbbak „ajánlott” minősítésűek, ami azt jelenti, hogy elvben alkalmazandók, kivéve, ha a kockázatértékelés ezzel ellentétes eredményeket mutat.

13.   

A Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy a biológiai anyagokról szóló irányelv III. mellékletének 6. pontjával összhangban az osztályozott biológiai anyagok listája a tudománynak a lista készítése időpontjában ismert állását tükrözi. Frissítésére akkor kerül sor, ha már nem tükrözi a tudomány legújabb állását. A Bizottság felismerve, hogy a tudomány folyamatosan fejlődik, elkötelezett amellett, hogy e kategorizálást a tudományos fejlemények figyelembevételével folyamatosan felülvizsgálja. Ez összhangban van a biológiai anyagokról szóló irányelv 19. cikkével, csakúgy mint a 89/391/EGK keretirányelv 16. cikkével. A Bizottság elkötelezett amellett, hogy rendszeresen tájékoztassa az Európai Parlamentet és a Tanácsot e felülvizsgálatok eredményeiről.

14.   

A Bizottság hangsúlyozza, hogy az új intézkedések már hatályban vannak, ezeket a tagállamoknak legkésőbb 5 hónapon belül át kell ültetniük nemzeti jogrendjükbe. A Bizottság támogatni fogja a tagállamokat az intézkedések lehető leggyorsabb átültetése érdekében. Ebben az összefüggésben a Bizottság megjegyzi, hogy több tagállam már az (EU) 2020/739 irányelvnek megfelelően alkalmazza a 3. csoport szerinti osztályozást.

15.   

A Bizottság az EU munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos új stratégiai keretén belül foglalkozik majd a meglévő uniós egészségvédelmi és biztonsági keretnek megfelelően kialakult szabályozás működését javító további szükséges intézkedésekkel, többek között járványhelyzetek kapcsán. A Bizottság e célból biztosítja az Európai Parlamenttel, a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottsággal és a Vezető Munkaügyi Felügyeleti Tisztviselők Bizottságával folytatott szoros együttműködést.

16.   

A Bizottság a rendkívüli válsághelyzetből levont tanulságok alapján haladéktalanul fel fogja mérni, hogy szükség van-e a biológiai anyagokról szóló irányelv módosítására annak érdekében, hogy valamennyi munkahelyen jobb legyen a készültség- és reagálástervezés, és 2020 végéig tájékoztatja az Európai Parlamentet.


(1)  HL L 175., 2020.6.4., 11. o.

(2)  HL L 262., 2000.10.17., 21. o.

(3)  HL L 183., 1989.6.29., 1. o.

(4)  COVID19: VISSZATÉRÉS A MUNKAHELYRE – A munkahelyek átalakítása és a munkavállalók védelme


V Hirdetmények

A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

Európai Bizottság

26.6.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 212/11


Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám: M.9830 — Avacon Natur/NEW AG/Stadtenfalter JV)

Egyszerűsített eljárás alá vont ügy

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2020/C 212/04)

1.   

2020. június 18-án a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott egy tervezett összefonódásról.

E bejelentés az alábbi vállalkozásokat érinti:

a NEW AG csoporthoz (a továbbiakban: NEW, Németország) tartozó NEW Smart City GmbH (a továbbiakban: NEW Smart City, Németország),

a végső soron az E.ON SE (a továbbiakban: E.ON) irányítása alá tartozó Avacon Natur GmbH (a továbbiakban: Avacon Natur, Németország),

Stadtentfalter GmbH (a továbbiakban: Stadtentfalter, Németország).

A NEW Smart City és az Avacon Natur az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja és 3. cikkének (4) bekezdése értelmében közös irányítást szereznek a Stadtentfalter felett.

Az összefonódásra újonnan alapított közös vállalkozásban szerzett részesedés útján kerül sor.

2.   

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

az Avacon Natur esetében: több hőerőművet üzemeltet, valamint villamos energiát, gázt, távfűtést és távhűtést értékesít,

a NEW Smart City esetében: az intelligens városi megoldások és az e-mobilitás területén tevékenykedik,

a Stadtentfalter esetében: távfűtési és távhűtési hálózatok építésével és üzemeltetésével foglalkozik, beleértve hűtő- és hőtermelő és -ellátó létesítmények építését, az e hálózatokon belüli értékesítésre szánt villamos energia előállítását, valamint a távfűtéssel/távhűtéssel kapcsolatos tanácsadási, mérnöki és irányítási szolgáltatásokat.

3.   

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett összefonódás az összefonódás-ellenőrzési rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja.

A Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet szerinti egyes összefonódások kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról szóló közleménye (2) szerint az ügyet egyszerűsített eljárásra utalhatja.

4.   

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az összefonódás kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek a közzétételt követő tíz napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az alábbi hivatkozási számot minden esetben fel kell tüntetni:

M.9830 — Avacon Natur/NEW AG/Stadtenfalter JV

Az észrevételeket faxon, e-mailben vagy postai úton lehet a Bizottsághoz eljuttatni. Az elérhetőségi adatok a következők:

E-mail: COMP-MERGER-REGISTRY@ec.europa.eu

Fax +32 22964301

Postai cím:

European Commission

Directorate-General for Competition

Merger Registry

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË


(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (az összefonódás-ellenőrzési rendelet).

(2)  HL C 366., 2013.12.14., 5. o.