AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

22.6.2020

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 209/3

A Törvényszék (nyolcadik tanács) T-502/16. sz., Stefano Missir Mamachi di Lusignano és társai kontra Bizottság ügyben 2019. november 20-án hozott ítélete ellen az Európai Bizottság által 2020. január 30-án benyújtott fellebbezés

(C-54/20. P sz. ügy)

(2020/C 209/05)

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Fellebbező: Európai Bizottság (képviselők: B. Schima, T. S. Bohr, G. Gattinara meghatalmazottak)

A többi fél az eljárásban: Stefano Missir Mamachi di Lusignano, Livio Missir Mamachi di Lusignano jogutódjaként, Anne Jeanne Cécile Magdalena Maria Sintobin, Livio Missir Mamachi di Lusignano jogutódjaként, Maria Letizia Missir Mamachi di Lusignano, Livio Missir Mamachi di Lusignano jogutódjaként, Carlo Amedeo Missir Mamachi di Lusignano, Giustina Missir Mamachi di Lusignano, Tommaso Missir Mamachi di Lusignano, Filiberto Missir Mamachi di Lusignano

A fellebbezők kérelmei

—	A Bíróság helyezze hatályon kívül a megtámadott ítélet azon részét, amelyben a Törvényszék a Bizottságot arra kötelezte, hogy térítse meg Maria Letizia Missir és Stefano Missir részére az Alessandro Missir halála által okozott nem vagyoni kárt;

—	érdemben bírálja el az ügyet és az első fokon indított keresetet mint elfogadhatatlant utasítsa el;

—	Stefano Missirt és Maria Letizia Missirt kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetének alátámasztása érdekében a Bizottság két jogalapra hivatkozik.

Az első jogalap két részből áll. Az első rész a személyzeti szabályzat „hatálya alá tartozó” személy fogalmának értelmezésével kapcsolatos téves jogalkalmazáson alapul; e rész a megtámadott ítélet 48–64. pontja ellen irányul. A második részben a fellebbező másodlagosan arra hivatkozik, hogy téves jogalkalmazáson alapul az a megállapítás, miszerint a személyzeti szabályzat alapján az elhunyt tisztviselő bátyja és nővére is jogosult a tisztviselő halálából fakadó nem vagyoni kár megtérítésére; e rész a megtámadott ítélet 134–135. pontja ellen irányul.

A fellebbező a második jogalapban az indokolási kötelezettség megsértésére hivatkozik a Bizottságnak az elhunyt tisztviselő halála által ez utóbbi bátyja és nővére számára okozott nem vagyoni kár megtérítésére való kötelezését illetően. E második jogalap a megtámadott ítélet 154–168., 171–172. és 181. pontja ellen irányul.

22.6.2020

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 209/4

A Verwaltungsgerichtshof Baden-Württemberg (Németország) által 2020. február 4-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – AR kontra Stadt Pforzheim

(C-56/20. sz. ügy)

(2020/C 209/06)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Verwaltungsgerichtshof Baden-Württemberg

Az alapeljárás felei

Felperes: AR

Alperes: Stadt Pforzheim

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

Ellentétesek-e az uniós joggal és különösen a vezetői engedélyekről szóló, 2006. december 20-i 2006/126/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (1) az olyan nemzeti jogszabályi rendelkezések, amelyek alapján a 2006/126/EK irányelv 11. cikke (4) bekezdésének második albekezdése szerinti, az érvényesség elismerésének megtagadásáról szóló határozat következtében a nem belföldi szokásos tartózkodási hellyel rendelkező személy köteles a külföldi, kártya formátumú közösségi vezetői engedélyét haladéktalanul benyújtani a határozatot hozó belföldi hatósághoz, hogy az a vezetői engedélyen a belföldi vezetési jogosultság hiányát feltüntethesse; a (tilalmi) megjelölésre a kártya formátumú, közösségi vezetői engedély esetén főszabály szerint egy piros, ferdén áthúzott „D” betű 13. mezőben történő feltüntetésével kerül sor (például matrica formájában)?

(1) HL 2006. L 403. 18. o.

22.6.2020

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 209/5

A Procura della Repubblica di Trento (Olaszország) által 2020. január 24-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – XK elleni büntetőeljárás

(C-66/20. sz. ügy)

(2020/C 209/08)

Az eljárás nyelve: olasz

A kérdést előterjesztő bíróság

Procura della Repubblica di Trento

Az alap-büntetőeljárás résztvevői

Másik fél

Finanzamt Münster

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

Úgy kell-e értelmezni a büntetőügyekben kibocsátott európai nyomozási határozatról szóló, 2014. április 3-i 2014/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) 2. cikke (1) bekezdése c) pontjának ii. pontját – abban a részében, amelyben az úgy rendelkezik, hogy kibocsátó hatóságnak tekinthető továbbá „bármely más, a kibocsátó állam által meghatározott és az adott ügyben a büntetőeljárás során nyomozó hatóságként eljáró illetékes hatóság, amely a nemzeti jog szerint hatáskörrel rendelkezik a bizonyítékgyűjtés elrendelésére”, azt is előírva ugyanakkor, hogy ilyen esetben „az ENYH-nak a végrehajtó hatóság részére történő továbbítását megelőzően meg kell vizsgálni, hogy az ENYH megfelel-e az ezen irányelv értelmében a kibocsátására vonatkozó – különösen a 6. cikk (1) bekezdésében foglalt – feltételeknek, majd egy kibocsátó állambeli bírónak, bíróságnak, nyomozási bírónak vagy ügyésznek érvényesítenie kell azt” –, hogy az lehetővé teszi valamely tagállam számára azt, hogy oly módon mentesítsen egy közigazgatási hatóságot az európai nyomozási határozat érvényesíttetésének kötelezettsége alól, hogy azt „az irányelv 2. cikke értelmében vett igazságügyi hatóságnak” minősíti?

(1) HL 2014. L 130., 1. o.

22.6.2020

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 209/5

A Bundesverwaltungsgericht (Németország) által 2020. február 24-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – LW kontra Bundesrepublik Deutschland

(C-91/20. sz. ügy)

(2020/C 209/09)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Bundesverwaltungsgericht

Az alapeljárás felei

Felperes: LW

Alperes: Bundesrepublik Deutschland

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni a 2011/95/EU irányelv (1) 3. cikkét, hogy azzal ellentétes az olyan tagállami rendelkezés, amely szerint a menekült jogállásúként elismert személy kiskorú és nem házas gyermekének e személytől eredő származékos menekült jogállását (úgynevezett családi menekültvédelem) akkor is el kell ismerni, ha e gyermek – a másik szülő révén – mindenképpen rendelkezik olyan másik ország állampolgárságával is, amely nem azonos a menekült származási országával, és amelynek védelmét igénybe tudja venni?

Úgy kell-e értelmezni a 2011/95/EU irányelv 23. cikkének (2) bekezdését, hogy az a korlátozás, amely szerint csak annyiban kell biztosítani, hogy a családtagok igényelhessék az említett irányelv 24–35. cikkében említett ellátásokat, amennyiben mindez összeegyeztethető a családtag személyes jogállásával, megtiltja, hogy az első kérdésben vázolt körülmények között elismerjék a kiskorú gyermeknek a menekültként elismert személytől eredő származékos menekült jogállását?

Jelentőséggel bír-e az első és második kérdésre adandó válasz szempontjából, hogy a gyermeknek és szüleinek lehetőségük van arra, és elvárható tőlük, hogy abban az országban létesítsenek tartózkodási helyet, amelyben a gyermek és az anyja állampolgársággal rendelkezik, amelynek védelmét igénybe tudják venni, és amely nem azonos a menekült (az apa) származási országával, vagy elegendő, hogy a családi egység a tartózkodási jogra vonatkozó rendelkezések alapján fenntartható a szövetségi területen?

(1) A harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról szóló, 2011. december 13-i európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2011. L 337., 9. o.; helyesbítés: HL 2017. L 167., 58. o.)

22.6.2020

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 209/6

A Corte suprema di cassazione (Olaszország) által 2020. február 24-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Ordine Nazionale Biologi, MX, NY, OZ kontra Presidenza del Consiglio dei Ministri

(C-96/20. sz. ügy)

(2020/C 209/10)

Az eljárás nyelve: olasz

A kérdést előterjesztő bíróság

Corte suprema di cassazione

Az alapeljárás felei

Felülvizsgálatot kérelmező felek: Ordine Nazionale Biologi, MX, NY, OZ

Ellenérdekű fél: Presidenza del Consiglio dei Ministri

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni az emberi vér és vérkomponensek gyűjtésére, vizsgálatára, feldolgozására, tárolására és elosztására vonatkozó minőségi és biztonsági előírások megállapításáról szóló 2002/98/EK irányelv (1) 9. cikkének (2) bekezdését, hogy a vérellátó intézmény felelős személye pozíciójának betöltésére vonatkozó képesítési minimumkövetelmények között „az orvostudomány vagy a biológiatudomány területén” szerzett egyetemi oklevél megjelölésével mindkét területen egyetemi oklevelet szerző személyek számára biztosítja közvetlenül a vérellátó intézmény felelős személye pozíciójának betöltéséhez való jogot?

2)	Következésképpen az uniós jog lehetővé teszi-e, vagy azzal ellentétes-e annak a nemzeti jog általi kizárása, hogy a vérellátó intézmény felelős személyének pozícióját a biológiatudomány területén egyetemi oklevelet szerző személyek tölthessék be?

(1) Az emberi vér és vérkomponensek gyűjtésére, vizsgálatára, feldolgozására, tárolására és elosztására vonatkozó minőségi és biztonsági előírások megállapításáról, valamint a 2001/83/EK irányelv módosításáról szóló, 2003. január 27-i 2002/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2003. L 33., 30. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 7. kötet, 346. o.).

22.6.2020

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 209/7

A Bundesgerichtshof (Németország) által 2020. február 26-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem –- StWL Städtische Werke Lauf a.d. Pegnitz GmbH kontra eprimo GmbH

(C-102/20. sz. ügy)

(2020/C 209/12)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Bundesgerichtshof

Az alapeljárás felei

Felperes: StWL Städtische Werke Lauf a.d. Pegnitz GmbH

Alperes: eprimo GmbH

Az eljárásban részt vevő másik fél: Interactive Media CCSP GMBH

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Megvalósul-e a 2002/58/EK irányelv (1) 2. cikke második mondatának h) pontja értelmében vett küldés, ha valamely üzenetet nem az elektronikus hírközlési szolgáltatás valamely felhasználója küld meg valamely másik felhasználónak egy szolgáltatásnyújtó vállalkozáson keresztül a második felhasználó elektronikus „címére”, hanem azt adszerverek (hirdetéskiszolgálók) egy e-mail-fiók jelszóval védett internetes oldalának megnyitása folytán automatikusan egy véletlenszerűen kiválasztott felhasználó e-mail-inboxának bizonyos erre szolgáló felületein jelenítik meg (inboxreklám)?

Azt feltételezi-e valamely üzenetnek a 2002/58 irányelv 2. cikke második mondatának h) pontja értelmében vett átvétele, hogy a címzett az üzenetről való tudomásszerzést követően akaratelhatározáson alapuló átvételi kérés útján kiváltja az üzenetadatok programtechnikailag meghatározott továbbítását, vagy elegendő, ha valamely üzenetnek az e-mail-fiók inboxában való megjelenését az váltja ki, hogy a felhasználó megnyitja e-mail-fiókjának jelszóval védett internetes oldalát?

3)	Akkor is a 2002/58 irányelv 13. cikkének (1) bekezdése értelmében vett elektronikus levélről van-e szó, ha valamely üzenetet nem egy már a továbbítás előtt konkrétan ismert egyéni címzettnek küldenek meg, hanem azt egy véletlenszerűen kiválasztott felhasználó inboxában jelenítik meg?

4)	Csak akkor valósul-e meg elektronikus levelek közvetlen üzletszerzési célból történő – a 2002/58 irányelv 13. cikkének (1) bekezdése értelmében vett – használata, ha megállapítást nyer, hogy ez a felhasználó számára a zaklatást meghaladó terhet jelent?

Csak akkor valósul-e meg a 2005/29/EK irányelv (2) I. melléklete 26. pontjának első mondata értelmében vett, a „sürgetés” feltételeinek megfelelő egyéni reklám, ha valamely fogyasztóval egy hagyományosan a feladó és a címzett közötti egyéni kommunikációra szolgáló eszköz útján veszik fel a kapcsolatot, vagy elegendő, ha – mint a jelen ügyben szóban forgó reklám esetében – úgy kerül sor egyéni kapcsolat megteremtésére, hogy a reklámot egy magáncélú felhasználásra szánt e-mail-fiók inboxában, tehát olyan felületen jelenítik meg, ahova a fogyasztó egyénileg neki címzett üzeneteket vár?

(1) Az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló, 2002. július 12-i 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv, HL 2002. L 201., 37. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 29. kötet, 514. o.).

(2) A belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2005. május 11-i 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv („irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról”) (HL 2005. L 149., 22. o.).

22.6.2020

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 209/8

A Verwaltungsgerichtshof (Ausztria) által 2020. március 3-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – JY

(C-118/20. sz. ügy)

(2020/C 209/13)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Verwaltungsgerichtshof

Az alapeljárás felei

Felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél: JY

Ellenérdekű hatóság: Wiener Landesregierung

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Az olyan természetes személy helyzete, aki – az alapeljárásban felülvizsgálati kérelmet előterjesztő félhez hasonlóan – az Európai Unió egyik tagállamában fennálló állampolgárságáról, így uniós polgárságáról lemondott annak érdekében, hogy egy másik tagállam állampolgárságát – a kérelme teljesítésére vonatkozó biztosítéknak megfelelően – megszerezze, és akinek tekintetében az uniós polgárság visszaszerzésének lehetőségét később e biztosíték visszavonása megszünteti, jellegénél és következményeinél fogva az uniós jog hatálya alá tartozik-e, miáltal e biztosíték visszavonása során figyelembe kell venni az uniós jogot?

Az első kérdésre adott igenlő válasz esetén:

A tagállami állampolgárság megadására vonatkozó biztosíték visszavonásáról szóló határozat keretében a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságoknak, köztük adott esetben a nemzeti bíróságoknak, vizsgálniuk kell-e, hogy a biztosítéknak az uniós polgárság visszaszerzését kizáró visszavonása – figyelembe véve az érintett személy helyzetére gyakorolt következményeit – tiszteletben tartja-e az arányosság uniós jogi elvét?

22.6.2020

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 209/9

A Sąd Najwyższy (Lengyelország) által 2020. március 3-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Koleje Mazowieckie kontra Skarb Państwa – Minister Infrastruktury i Budownictwa, jelenleg Minister Infrastruktury i Prezes Urzędu Transportu Kolejowego, PKP Polskie Linie Kolejowe S. A.

(C-120/20. sz. ügy)

(2020/C 209/14)

Az eljárás nyelve: lengyel

A kérdést előterjesztő bíróság

Sąd Najwyższy

Az alapeljárás felei

Felperes: Koleje Mazowieckie

Alperesek: Skarb Państwa – Minister Infrastruktury i Budownictwa, jelenleg Minister Infrastruktury i Prezes Urzędu Transportu Kolejowego, PKP Polskie Linie Kolejowe S. A.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni a 2001. február 26-i 2001/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) rendelkezéseit, és különösen ezen irányelv 4. cikkének (5) bekezdését, valamint 30. cikkének (1), (3), (5) és (6) bekezdését, hogy azokkal ellentétes, ha valamely vasúttársaság a felügyelő hatóság határozatainak bírósági felülvizsgálata nélkül érvényesíthet kártérítési követeléseket valamely tagállammal szemben az irányelv helytelen átültetése miatt abban az esetben, ha a vasúti infrastruktúra túlfizetett használati díja a kártérítés részét képezi?

Ellentétes-e azzal az alapfeltevéssel, hogy az uniós jog téves alkalmazása, különösen valamely irányelv helytelen átültetése vagy átültetésének elmaradása miatti, közösségi jogon alapuló kártérítési jogosultság csak akkor áll fenn, ha a magánszemélyek számára a megsértett jogszabály jogosultságot keletkeztet, a jogsértés súlyos (különösen az irányelv átültetése során a tagállam mérlegelési jogköre nyilvánvaló és súlyos túllépésének formájában), a jogsértés és a kár közötti okozati összefüggés pedig közvetlen, az a tagállami szabályozás, amely ilyen esetekben a kártérítéshez való jogot kevésbé szigorú feltételekhez köti?

(1) A vasúti infrastruktúrakapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a biztonsági tanúsítványról szóló, 2001. február 26-i 2001/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2001. L 75., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 7. fejezet, 5. kötet, 404. o.).

22.6.2020

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 209/10

A Sąd Rejonowy w Gliwicach (Lengyelország) által 2020. március 5-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – D. Spółka Akcyjna kontra W. Zrt

(C-127/20. sz. ügy)

(2020/C 209/16)

Az eljárás nyelve: lengyel

A kérdést előterjesztő bíróság

Sąd Rejonowy w Gliwicach

Az alapeljárás felei

Felperes: D. Spółka Akcyjna

Alperes: W. Zrt

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

Nemleges válasz esetén:

Úgy kell-e értelmezni a visszautasított beszállás és légi járatok törlése vagy hosszú késése [helyesen: jelentős késése] esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról, és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. február 11-i 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkének (3) bekezdését, hogy a légi fuvarozónak, amelynek légi járműve madárral ütközött, az általa elvégzendő észszerű intézkedések keretében kötelessége a szolgálati beosztási jegyzéket vagy a személyzet beosztását oly módon kialakítani, hogy a személyzet, a légi járművek üzemben tartásához kapcsolódó műszaki követelményeknek és igazgatási eljárások rögzítéséről szóló, 2012. október 5-i 965/2012/EU bizottsági rendelet (2) III. mellékletében meghatározott repülési és szolgálati időkorlátoktól és pihenőidő-előírásoktól függetlenül a megkövetelt biztonsági ellenőrzés elvégzését követően azonnal megkezdhesse a repülési szolgálatot?

(1) HL 2004. L 46., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 7. fejezet, 8. kötet, 10. o.; helyesbítés: L 2019. L 119., 202. o.

(2) HL 2012. 296., 1. o.; helyesbítés: HL 2013. L 145., 37. o.

22.6.2020

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 209/11

A Sąd Najwyższy (Lengyelország) által 2020. március 10-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – BM, DM, EN kontra Getin Noble Bank S. A.

(C-132/20. sz. ügy)

(2020/C 209/17)

Az eljárás nyelve: lengyel

A kérdést előterjesztő bíróság

Sąd Najwyższy

Az alapeljárás felei

Felperesek: BM, DM, EN

Alperes: Getin Noble Bank S. A.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni az Európai Unióról szóló szerződésnek (a továbbiakban: EUSZ) az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: Charta) 47. cikkének (1) és (2) bekezdésével és az EUMSZ 267. cikk harmadik bekezdésével összefüggésben értelmezett 2. cikkét, 4. cikkének (3) bekezdését, 6. cikkének (1) és (3) bekezdését és 19. cikke (1) bekezdésének második albekezdését, valamint a Charta 38. cikkét, továbbá a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv (1) 7. cikkének (1) és (2) bekezdését, hogy az uniós jog értelmében vett független és pártatlan, valamint megfelelő hatáskörökkel rendelkező bíróságnak minősül az a szerv, amelynek tagja a totalitárius, antidemokratikus, kommunista berendezkedésű állam végrehajtó hatalmának politikai szerve (a Lengyel Népköztársaság államtanácsa) által (felsőbb szintű bíróságon belüli) bírói tisztség betöltésére első és további alkalmakkor ezen állam igazságügyi miniszterének javaslatára kinevezett személy, ami főként 1) a kinevezés kritériumai átláthatóságának hiányára, 2) a bíró bármikor történő felmentésének lehetőségére, 3) a bírói önigazgatási szerv, illetve 4) a közhatalom megfelelő demokratikus választásokon megválasztott szervei kinevezési eljárásban történő részvételének hiányára tekintettel sérthetné azt a bizalmat, amelyet a bírói karnak egy demokratikus társadalomban keltenie kell?

Jelentőséggel bír-e az 1. pontban említett kérdés megválaszolása szempontjából, hogy a (felsőbb szintű bíróságokon belül) bírói tisztségre egymást követő többszöri kinevezésre megfelelő, munkavégzéssel töltött idő (szolgálati idő) elismerése révén és az azon állásban végzett munkának az értékelése alapján kerülhetett sor, amelyre e személyt – legalábbis első alkalommal – az 1. pontban említett politikai szervek, az ott leírt eljárás alapján – kinevezték, ami sérthetné azt a bizalmat, amelyet a bírói karnak egy demokratikus társadalomban keltenie kell?

Jelentőséggel bír-e az 1. pontban említett kérdés megválaszolása szempontjából az a tény, hogy a (Sąd Najwyższy [legfelsőbb bíróság, Lengyelország] kivételével a felsőbb szintű bíróságokon belüli) bírói tisztségekre egymást követő többszöri kinevezés nem függött a demokratikus társadalom értékének tiszteletben tartására tett bírói eskütől, és a kinevezett személy első alkalommal a kommunista állam politikai rendszerére, és az úgynevezett „szocialista törvényességre” esküdött fel, ami sérthetné azt a bizalmat, amelyet a bírói karnak egy demokratikus társadalomban keltenie kell?

Úgy kell-e értelmezni az EUSZ 2. cikket, az EUSZ 4. cikk (3) bekezdését, az EUSZ 6. cikk (1) és (3) bekezdését és az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdését, összefüggésben értelmezve a Charta 47. cikkének (1) és (2) bekezdésével és az EUMSZ 267. cikk harmadik bekezdésével, valamint a Charta 38. cikkét, továbbá a 93/13 irányelv 7. cikkének (1) és (2) bekezdését, hogy az uniós jog értelmében vett független és pártatlan, valamint megfelelő hatáskörökkel rendelkező bíróságnak minősül az a szerv, amely tagjának (felsőbb szintű bíróságon belüli) bírói tisztség betöltésére első és további alkalmakkor történő kinevezésére az uniós tagállam alkotmányos rendelkezéseinek súlyos megsértésével került sor, tekintettel az e későbbiekben bírói tisztség betöltésére kinevezett személyt jelöltként ajánló szervnek (Krajowa Rada Sądownictwa [nemzeti igazságszolgáltatási tanács, Lengyelország]) a tagállam alkotmányával ellentétes összetételére, amit az uniós tagállam alkotmánybírósága megállapított, és ami következésképpen sérthetné azt a bizalmat, amelyet a bírói karnak egy demokratikus társadalomban keltenie kell?

Úgy kell-e értelmezni az EUSZ 2. cikket, az EUSZ 4. cikk (3) bekezdését, az EUSZ 6. cikk (1) és (3) bekezdését és az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdését, összefüggésben értelmezve a Charta 47. cikkének (1) és (2) bekezdésével és az EUMSZ 267. cikk harmadik bekezdésével, valamint a Charta 38. cikkét, továbbá a 93/13 irányelv 7. cikkének (1) és (2) bekezdését, hogy az uniós jog értelmében vett független és pártatlan, valamint megfelelő hatáskörökkel rendelkező bíróságnak minősül az a szerv, amelynek tagja (felsőbb szintű bíróságon belüli) bírói tisztség betöltésére első és további alkalmakkor kinevezett, az e tisztség betöltésére a jelölteket értékelő szerv (Krajowa Rada Sądownictwa [nemzeti igazságszolgáltatási tanács]) előtti eljárásban javasolt jelöltként bemutatott személy, ha ezen eljárás nem felelt meg a jelöltek kiválasztási szabályaiban foglalt, nyilvánosságra és átláthatóságra vonatkozó kritériumoknak, ami sérthetné azt a bizalmat, amelyet a bírói karnak egy demokratikus társadalomban keltenie kell?

Úgy kell-e értelmezni az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdését, az EUSZ 2. cikket, az EUSZ 4. cikk (3) bekezdését és az EUSZ 6. cikk (3) bekezdését, összefüggésben értelmezve a Charta 47. cikkének (1) és (2) bekezdésével és az EUMSZ 267. cikk harmadik bekezdésével, valamint a Charta 38. cikkét, továbbá a 93/13 irányelv 7. cikkének (1) és (2) bekezdését, hogy az uniós tagállam végső fokon eljáró bíróságának (Sąd Najwyższy [legfelsőbb bíróság]) a hatékony bírói jogvédelem, mint az eladók vagy szolgáltatók fogyasztókkal kötött szerződéseiben a tisztességtelen feltételek alkalmazásának megszüntetésére irányuló eszköz biztosítása érdekében az eljárás minden szakaszában hivatalból vizsgálnia kell, hogy

teljesül-e az uniós jog értelmében vett független és pártatlan, valamint megfelelő hatáskörökkel rendelkező, az 1. és 4. pontban említett bíróság kritériuma, függetlenül attól, hogy az e pontokban említett kritériumok értékelése milyen hatással van a valamely szerződési feltétel tisztességtelen jellegének megállapítására vonatkozó határozat tartalmára, és ezenkívül

b)	az 1. és 4. pontban említett bíróság előtti eljárás érvényes-e?

Úgy kell-e értelmezni az EUSZ 2. cikket, az EUSZ 6. cikk (1) és (3) bekezdését és az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdését, összefüggésben értelmezve a Charta 47. cikkének (1) és (2) bekezdésével és az EUMSZ 267. cikk harmadik bekezdésével, valamint a Charta 38. cikkét, továbbá a 93/13 irányelv 7. cikkének (1) és (2) bekezdését, hogy a bíróságok és az azokban eljáró bírák függetlensége 1–5. pontban említett körülményekre tekintettel fennálló hiányának megállapítását, az uniós jog értelmében, kizárhatják az uniós tagállamnak a bíróságok szervezetével és bírák kinevezésével kapcsolatos, a bíró kinevezése eredményességének vizsgálatát megakadályozó alkotmányos rendelkezései?

(1) HL 1993. L 95., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 288. o.

22.6.2020

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 209/12

A Hoge Raad der Nederlanden (Hollandia) által 2020. március 11-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – European Pallet Association eV tegen kontra PHZ BV

(C-133/20. sz. ügy)

(2020/C 209/18)

Az eljárás nyelve: holland

A kérdést előterjesztő bíróság

Hoge Raad der Nederlanden

Az alapeljárás felei

Felperes: European Pallet Association eV tegen

Alperes: PHZ BV

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Szükséges-e a 207/2009 rendelet (1) 13. cikkének (2) bekezdésére való eredményes hivatkozáshoz, hogy a védjeggyel ellátott érintett áruk további forgalmazása sértse a védjegy egy vagy több [származásjelölő és minőséget szavatoló, valamint a kommunikációval, a befektetésekkel és a reklámmal kapcsolatos] funkcióját, vagy hogy e funkciók megsértésére alkalmas legyen?

b)	Az első kérdés a) pontjára adandó igenlő válasz esetén olyan követelményről van-e szó, amely a „jogos érdek” fennállására vonatkozó követelmény mellett áll fenn?

c)	Mindig elegendő-e a 207/2009 rendelet 13. cikkének (2) bekezdésére való eredményes hivatkozáshoz, ha sérül a védjegy egy vagy több, az első kérdés a) pontjában említett funkciója?

a)	Kijelenthető-e általánosan, hogy a védjegyjogosult a 207/2009 rendelet 13. cikkének (2) bekezdése alapján ellenezheti az áruknak a védjegye alatt történő további forgalmazását, ha ezen áruk javítását a védjegyjogosulttól vagy az általa erre feljogosított személyektől eltérő más személyek végezték?

A második kérdés a) pontjára adandó nemleges válasz esetén a 207/2009 rendelet 13. cikkének (2) bekezdése értelmében vett „jogos érdek” fennállása a védjegyjogosult által vagy annak hozzájárulásával forgalomba hozott áruk esetében harmadik személy által végzett javítást követően az áru jellegétől vagy az elvégzett javítás jellegétől […] vagy a jelen ügyben […] megjelölt különleges körülményekhez hasonló más körülményektől függ?

Kizárt-e, hogy a védjegyjogosult a 207/2009 rendelet 13. cikkének (2) bekezdése értelmében ellenezze a harmadik személyek által javított áruk további forgalmazását, ha a védjegyet olyan módon használják, amely nem keltheti azt a benyomást, hogy gazdasági kapcsolat áll fenn a védjegyjogosult (vagy annak engedélyese) és az áru további forgalmazását végző fél között, például ha a védjegy eltávolítása és/vagy az áruk kiegészítő felcímkézése alapján a javítást követően egyértelműen megállapítható, hogy a javítást nem a védjegyjogosult vagy annak engedélyese végezte, illetve, hogy azt nem a védjegyjogosult hozzájárulásával végezték?

b)	E tekintetben jelentőséggel bír-e az azon kérdésre adandó válasz, hogy a védjegy egyszerűen eltávolítható-e úgy, hogy az áruk műszaki alkalmassága vagy használhatósága nem sérül?

4)	A fenti kérdések megválaszolása szempontjából jelentőséggel bír-e, hogy a 207/2009 rendelet értelmében vett együttes védjegyről van-e szó, és ha igen, milyen tekintetben?

(1) A közösségi védjegyről szóló, 2009. február 26-i 207/2009/EK tanácsi rendelet (kodifikált változat) (HL 2009. L 78., 1. o.; helyesbítés: HL 2017. L 142., 104. o.).

22.6.2020

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 209/13

A Supremo Tribunal Administrativo (Portugália) által 2020. március 12-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – JS kontra Câmara Municipal de Gondomar

(C-135/20. sz. ügy)

(2020/C 209/19)

Az eljárás nyelve: portugál

A kérdést előterjesztő bíróság

Supremo Tribunal Administrativo

Az alapeljárás felei

Felülvizsgálatot kérelmező fél: JS

Ellenérdekű fél: Câmara Municipal de Gondomar

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni az európai uniós jogot, különösen az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodásról szóló, 1999. június 28-i 1999/70/EK tanácsi irányelv (1) mellékletét képező keretmegállapodás 5. szakaszát, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely minden esetben tiltja az állami szervek által kötött, határozott időre szóló munkaszerződések határozatlan idejű munkaszerződésekké alakítását?

2)	Úgy kell-e értelmezni az 1999/70/EK irányelvet, hogy az a szerződések átalakítását csupán akkor engedi meg, ha egyedül e módon kerülhetők el a határozott időre szóló munkaszerződések egymást követő alkalmazásából eredő visszaélések?

(1) Az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodásról szóló, 1999. június 28-i 1999/70/EK tanácsi irányelv (HL 1999. L 175., 43. o.).

22.6.2020

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 209/14

A Tribunal Judicial da Comarca dos Açores (Portugália) által 2020. március 12-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – MV kontra SATA Internacional – Serviços de Transportes Aéreos S. A.

(C-137/20. sz. ügy)

(2020/C 209/20)

Az eljárás nyelve: portugál

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunal Judicial da Comarca dos Açores

Az alapeljárás felei

Felperes: MV

Alperes: SATA Internacional – Serviços de Transportes Aéreos S.A

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Az olyan esemény, mint amely 2016. június 6-án következett be, amelynek során egy repülőjáratot töröltek a célállomás repülőterén uralkodó meteorológiai körülmények miatt, konkrétan azért, mert az indulás tervezett időpontjában az említett repülőtér pályáján nem állt fenn a minimális horizontális látástávolság, és a minimális vertikális látástávolság sem, és így nem voltak biztosítottak azok a biztonsági feltételek, amelyeket a célállomás szerinti repülőtéren és a szóban forgó repülőgép esetében a leszállási művelet megkövetelt, továbbá az ezt követő órákra vonatkozóan még a meteorológiai körülmények rosszabbodását is előre jelezték, a 261/2004 rendelet (1) 5. cikkének (3) bekezdése értelmében vett, olyan „rendkívüli körülménynek” minősül-e, amely a légi fuvarozót mentesíti a kártalanítás megfizetése alól?

(1) A++ visszautasított beszállás és légi járatok törlése vagy hosszú késése [helyesen: jelentős késése] esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról, és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. február 11-i 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2004. L 46., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 7. fejezet, 8. kötet, 7. o.; helyesbítés: HL 2019. L 119., 202. o.).

22.6.2020

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 209/14

A Consiglio di Giustizia amministrativa per la Regione siciliana (Olaszország) által 2020. március 26-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Analisi G. Caracciolo srl kontra Regione Siciliana – Assessorato regionale della salute – Dipartimento regionale per la pianificazione és társai

(C-142/20. sz. ügy)

(2020/C 209/21)

Az eljárás nyelve: olasz

A kérdést előterjesztő bíróság

Consiglio di Giustizia amministrativa per la Regione siciliana

Az alapeljárás felei

Fellebbező: Analisi G. Caracciolo srl

Ellenérdekű felek: Regione Siciliana – Assessorato regionale della salute – Dipartimento regionale per la pianificazione, Regione Sicilia – Assessorato della salute – Dipartimento per le attività sanitarie e osservatorio, Accredia – Ente Italiano di Accreditamento, Azienda sanitaria provinciale di Palermo

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Az Európai Unió Bírósága szerint ellentétes-e a 765/2008/EK rendelettel (1) (a 2009. évi 88. sz. törvény 40. cikkéhez hasonló) olyan nemzeti szabályozás, amelynek értelmében az akkreditálási tevékenységet olyan testületek is végezhetik, amelyek az Európai Unió országainak egyikében sem rendelkeznek székhellyel – tehát az egyetlen nemzeti akkreditáló testület igénybevétele nélkül –, ha e testületek egyébként is garantálják az UNI CEI EN ISO/IEC 17025 és UNI CEI EN ISO/IEC 17011 szabványok betartását és – akár kölcsönös elismerési megállapodásokkal is – igazolják, hogy a 765/2008/EK rendelet szerinti egyetlen nemzeti testület minősítéséhez lényegében hasonló minősítéssel rendelkeznek?

Az Európai Unió Bírósága szerint – tekintettel az EUMSZ 56. cikkre, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 20. és 21. cikkére, valamint az EUMSZ 102. cikkre – sérti-e a 765/2008/EK rendelet az Európai Unió elsődleges jogának elveit, különösen a szolgáltatásnyújtás szabadságának és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét, az eltérő bánásmód tilalmát, valamint a monopolhelyzeteket tiltó versenyszabályokat azzal, hogy az „egyetlen nemzeti testület” rendszere révén az akkreditálási tevékenységek vonatkozásában lényegében országos szinten monopóliumot hoz létre?

(1) A termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. július 9-i 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2008. L 218., 30. o.).

22.6.2020

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 209/15

A Sąd Rejonowy dla Warszawy-Woli w Warszawie (Lengyelország) által 2020. március 24-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – A kontra O

(C-143/20. sz. ügy)

(2020/C 209/22)

Az eljárás nyelve: lengyel

A kérdést előterjesztő bíróság

Sąd Rejonowy dla Warszawy-Woli w Warszawie

Az alapeljárás felei

Felperes: A

Alperes: O

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Az első kérdés, hogy úgy kell-e értelmezni a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló, 2009. november 25-i 2009/138/EK irányelv (1) 185. cikke (3) bekezdésének i) pontját, és az életbiztosításról szóló, 2002. november 5-i 2002/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) ezen irányelv III. mellékletének a) pontjának 12. alpontjával összefüggésben értelmezett 36. cikkének (1) bekezdését, hogy olyan befektetési egységhez (befektetési jegyekhez) kötött életbiztosítási szerződések esetében, amelyek mögöttes eszközei származtatott eszközök (vagy származtatott eszközöket magában foglaló strukturált pénzügyi eszközök), a biztosítónak vagy az (ilyen biztosítást kínáló, biztosítási terméket értékesítő, illetve biztosítást „eladó”) szerződő félnek tájékoztatnia kell a biztosított fogyasztót a mögöttes eszköz (származtatott eszköz vagy származtatott eszközt magában foglaló strukturált pénzügyi eszköz) jellegéről, típusának specifikációjáról, jellemzőiről (angolul: indication of the nature, németül: Angabe der Art, franciául: indications sur la nature), vagy elegendő csupán a mögöttes (alapul szolgáló) eszköz típusának jelzése, ezen eszköz jellemzőinek megadása nélkül?

A második kérdés – amennyiben első kérdésre azt a választ kell adni, hogy a biztosítónak vagy az (ilyen biztosítást kínáló, biztosítási terméket értékesítő, illetve befektetési egységekhez [befektetési jegyekhez] kötött biztosítást „eladó”) szerződő félnek tájékoztatnia kell a biztosított fogyasztót a mögöttes eszköz (származtatott eszköz vagy származtatott eszközt magában foglaló strukturált pénzügyi eszköz) jellegéről, típusának specifikációjáról, jellemzőiről –, hogy úgy kell-e értelmezni a 2009/138/EK irányelv 185. cikke (3) bekezdésének i) pontját és a 2002/83/EK irányelv ezen irányelv III. mellékletének a) pontjának 12. alpontjával összefüggésben értelmezett 36. cikkének (1) bekezdését, hogy a biztosított – fogyasztó részére a mögöttes eszköz (származtatott eszköz vagy származtatott eszközt magában foglaló strukturált pénzügyi eszköz) jellegéről, típusának specifikációjáról, jellemzőiről adott tájékoztatásnak ugyanazokat az információkat kell tartalmaznia, mint amelyeket a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv, és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv (3) hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 21-i 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 19. cikkének (3) bekezdése, valamint a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) (a továbbiakban: 2014/65/EU irányelv) 24. cikkének (4) bekezdése ír elő, azaz a származtatott eszközökről és javasolt befektetési stratégiákról való átfogó tájékoztatást, amelynek magában kell foglalnia a megfelelő iránymutatást, illetve figyelmeztetést az adott eszközökbe történő befektetéssel vagy az egyes befektetési stratégiákkal kapcsolatos kockázatokról, ideértve különösen a mögöttes eszköz árazásának a biztosító vagy számítási ügynök által a biztosítási fedezet időtartama alatt alkalmazott módszertanára, és a származtatott eszközzel és kibocsátójával kapcsolatos kockázatokra vonatkozó tájékoztatást, ennek részeként a származtatott eszköz értékének időközben bekövetkező változásáról, e változásokat meghatározó egyes tényezőkről és azok értékre gyakorolt hatásának mértékéről való tájékoztatást?

A harmadik kérdés, hogy úgy kell-e értelmezni a 2009/138/EK irányelv 185. cikkének (4) bekezdését, hogy az olyan, befektetési jegyekhez (befektetési egységekhez) kötött életbiztosítási és meghatározott életkor elérésére szóló biztosítási szerződések esetében, amelyeknél a befektetési jegy összes mögöttes eszköze származtatott eszköz (vagy származtatott eszközt magában foglaló strukturált pénzügyi eszköz) a biztosítónak vagy az (ilyen biztosítást kínáló, biztosítási terméket értékesítő, illetve befektetési egységhez kötött biztosítást „eladó”) szerződő félnek a biztosított – fogyasztó részére ugyanolyan tartalmú tájékoztatást kell adnia, mint amelyet a 2004/39/EK irányelv 19. cikkének (3) bekezdése és a 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (4) bekezdése előír, azaz a származtatott eszközökről és javasolt befektetési stratégiákról való átfogó tájékoztatást, amelynek magában kell foglalnia a megfelelő iránymutatást, illetve figyelmeztetést az adott eszközökbe történő befektetéssel vagy az egyes befektetési stratégiákkal kapcsolatos kockázatokról, ideértve különösen a mögöttes eszköz árazásának a biztosító vagy számítási ügynök által a biztosítási fedezet időtartama alatt alkalmazott módszertanára, és a származtatott eszközzel és kibocsátójával kapcsolatos kockázatokra vonatkozó tájékoztatást, ennek részeként a származtatott eszköz értékének időközben bekövetkező változásáról, e változásokat meghatározó egyes tényezőkről és azok értékre gyakorolt hatásának mértékéről való tájékoztatást?

A negyedik kérdés – a második vagy harmadik (vagy mindkét) kérdésre adott igenlő válasz esetében –, hogy a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2005. május 11-i 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) 5. cikke értelmében tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül-e, ha a biztosító vagy a befektetési jegyekhez (befektetési egységekhez) kötött életbiztosítást kínáló szerződő fél a biztosítás fogyasztó számára történő felajánlása során elmulasztja a fogyasztóval – biztosítottal – az előírt (második és harmadik kérdésben említett) információkat közölni, illetve az előírt tájékoztatás elmulasztása ezen irányelv 7. cikke értelmében megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak minősül-e?

Az ötödik kérdés – mind a második, mind harmadik kérdésre adott nemleges válasz esetében –, hogy ha a biztosító vagy az (ilyen biztosítást kínáló, biztosítási terméket értékesítő, illetve befektetési jegyekhez [befektetési egységekhez] kötött életbiztosítást „eladó”) szerződő fél nem ad világos tájékoztatást a fogyasztónak arról, hogy a befektetési egység (befektetési jegy) eszközeit származtatott eszközökbe (vagy származtatott eszközöket magában foglaló strukturált pénzügyi eszközökbe) fektették be, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv 5. cikke értelmében tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak vagy az előírt tájékoztatás elmulasztása ezen irányelv 7. cikke értelmében megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak minősül-e?

A hatodik kérdés – mind a második, mind a harmadik kérdésre adott nemleges válasz esetében –, hogy ha a biztosító vagy a befektetési jegyekhez (befektetési egységekhez) kötött életbiztosítást kínáló szerződő fél a fogyasztóval nem közli részletesen az eszköz pontos jellemzőit, amelybe a befektetési egység (befektetési jegy) eszközeit befektették, és amely jellemzők magukban foglalják az ilyen eszköz működésének szabályaira vonatkozó információkat, amennyiben ezen eszköz származtatott eszköz (vagy származtatott eszközt magában foglaló strukturált pénzügyi eszköz), a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv 5. cikke értelmében tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak vagy az előírt tájékoztatás elmulasztása ezen irányelv 7. cikke értelmében megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak minősül-e?

(1) HL 2009. L 335., 1. o.

(2) HL 2002. L 345., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 6. kötet, 3. o.

(3) HL 2004. L 145., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 7. kötet, 263. o.

(4) HL 2014. L 173., 349. o.

(5) HL 2005. L 149., 22. o.

22.6.2020

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 209/17

Az Oberster Gerichtshof (Ausztria) által 2020. március 27-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Bundeswettbewerbsbehörde kontra Nordzucker AG és társai

(C-151/20. sz. ügy)

(2020/C 209/23)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Oberster Gerichtshof

Az alapeljárás felei

Felperes: Bundeswettbewerbsbehörde

Alperesek: Nordzucker AG, Südzucker AG, Agrana Zucker GmbH

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Akkor is alkalmazni kell-e a Bíróság versenyjogi ítélkezési gyakorlatában a ne bis in idem elvének alkalmazhatóságára vonatkozóan kialakított harmadik feltételt, nevezetesen azt, hogy ugyanannak a védett jogi tárgynak kell érintettnek lennie, ha két tagállam versenyhatóságának ugyanazon tényállásra és ugyanazon személyek vonatkozásában a nemzeti jogi normák mellett ugyanazokat az uniós jogi normákat (itt: az EUMSZ 101. cikket) is kell alkalmaznia?

Az e kérdésre adandó igenlő válasz esetén:

2)	Az uniós és a nemzeti versenyjog párhuzamos alkalmazására vonatkozó ilyen esetben ugyanarról a védett jogi tárgyról van-e szó?

Ezen túlmenően jelentőséggel bír-e a ne bis in idem elvének alkalmazása szempontjából az, hogy valamely tagállam versenyhatóságának pénzbírságot kiszabó, időben első határozata ténybeli szempontból figyelembe vette-e a versenyjogi jogsértés azon másik tagállamra gyakorolt hatásait, amelynek versenyhatósága csak ezt követően hozott határozatot az általa folyatatott versenyjogi eljárásban?

Olyan eljárás esetén is a ne bis in idem elvének hatálya alá tartozó eljárásról van-e szó, amelyben az egyik érintettnek a nemzeti engedékenységi politikában való részvétele miatt csak a versenyjogi szabályok ezen érintett általi megsértése állapítható meg, vagy a versenyjogi szabályok megsértésének ilyen puszta megállapítására a bírság kiszabására irányuló (másik tagállamban lefolytatott) korábbi eljárás eredményétől függetlenül sor kerülhet?

22.6.2020

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 209/18

A Nejvyšší správní soud (Cseh Köztársaság) által 2020. március 31-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Kemwater ProChemie s.r.o. kontra Odvolací finanční ředitelství

(C-154/20. sz. ügy)

(2020/C 209/24)

Az eljárás nyelve: cseh

A kérdést előterjesztő bíróság

Nejvyšší správní soud

Az alapeljárás felei

Felperes: Kemwater ProChemie s. r. o.

Alperes: Odvolací finanční ředitelství

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Összeegyeztethető-e 2006/112/EK irányelvvel (1) az a helyzet, amelyben az előzetesen felszámított hozzáadottérték-adó levonásához való jog gyakorlásának feltétele, hogy az adóalany teljesítse annak bizonyítására vonatkozó kötelezettségét, hogy az általa elfogadott, adóköteles ügylet keretében nyújtott szolgáltatást egy meghatározott másik adóalany teljesítette?

Az első kérdésre adott igenlő válasz esetén, amennyiben az adóalany nem tesz eleget az említett bizonyítási kötelezettségnek, megengedhető-e, hogy annak ellenére megtagadják tőle az előzetesen felszámított adó levonásához való jogot, hogy nem bizonyított, hogy az adóalany tudta vagy tudhatta, hogy a termékek vagy szolgáltatások megszerzésével adócsalásban vett részt?

(1) A közös hozzáadottértékadó rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (HL 2006. L 347., 1. o.).

22.6.2020

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 209/18

2020. április 14-én benyújtott kereset – Európai Bizottság kontra az Európai Unió Tanácsa

(C-161/20. sz. ügy)

(2020/C 209/25)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Európai Bizottság (képviselők: J.-F. Brakeland, E. Georgieva, S. L. Kalėda, W. Mölls, meghatalmazottak)

Alperes: Az Európai Unió Tanácsa

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Bíróság:

—

semmisítse meg azon, a Coreper 2020. február 5-i aktusában foglalt tanácsi határozatot, (1) amely jóváhagyja a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetnek (IMO) történő előterjesztést a fenntartható alternatív üzemanyagok üvegházhatású gázai kitermeléstől a felhasználásig terjedő kibocsátásainak értékeléséhez szükséges, életciklusokra vonatkozó útmutatók bevezetése tekintetében, az IMO részére a Tanács elnöksége által a tagállamok és a Bizottság nevében történő megküldés céljából;

—	tartsa fenn a határozat joghatásait;

—	az Európai Unió Tanácsát kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A Bizottság által benyújtott megsemmisítés iránti kereset tárgya a Coreper 2020. február 5-i aktusában foglalt tanácsi határozat, amely jóváhagyja a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetnek (IMO) történő előterjesztést a fenntartható alternatív üzemanyagok üvegházhatású gázai kitermeléstől a felhasználásig terjedő kibocsátásainak értékeléséhez szükséges, életciklusokra vonatkozó útmutatók bevezetése tekintetében, az IMO részére a Tanács elnöksége által a tagállamok és a Bizottság nevében történő megküldés céljából.

Keresete alátámasztása érdekében a Bizottság két jogalapra hivatkozik.

A Bizottság úgy véli először is, hogy a tanácsi határozat sérti az Unió EUMSZ 3. cikk (2) bekezdése szerinti kizárólagos jogkörét. Az Unió ugyanis az EUMSZ 3. cikk (2) bekezdésének értelmében kizárólagos hatáskörrel rendelkezik az üvegházhatású gázokra vonatkozó előterjesztéssel érintett területen, mivel ez a terület a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint nagyrészt az EU-n belüli helyzetekre alkalmazandó közös szabályok hatálya alá tartozik.

A Bizottság másodszor úgy véli, hogy a tanácsi határozat sérti a Bizottság EUSZ 17. cikk (1) szerinti intézményi előjogait, mert kizárólag a Bizottság jogosult az Unió nevében eljárni és biztosítani annak külső képviseletét.

(1) 2020. február 24-i ST 6287/20 tanácsi dokumentum.

22.6.2020

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 209/19

2020. április 23-án benyújtott kereset – Európai Bizottság kontra Portugál Köztársaság

(C-169/20. sz. ügy)

(2020/C 209/26)

Az eljárás nyelve: portugál

Felek

Felperes: Európai Bizottság (képviselők: M. França és C. Perrin meghatalmazottak)

Alperes: Portugál Köztársaság

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Bíróság

—

állapítsa meg, hogy a Portugál Köztársaság nem tett eleget az Európai Unió működéséről szóló szerződés 110. cikkéből eredő kötelezettségeinek, mivel a regisztrációs adó kiszámításakor a Portugál Köztársaságba bevitt és más tagállamokban vásárolt használt gépjárművekre alkalmazandó érték meghatározása során nem írta le a környezetvédelmi tényező értékcsökkenését.

—	a Portugál Köztársaságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A szóban forgó portugál szabályozás megkülönböztetést alkalmaz az importált gépjárműveket és a hasonló belföldi járműveket terhelő adó között. A hatályban lévő részletszabályok és számítási mód eredményeképpen az importált gépjárműveket terhelő adó szinte mindig magasabb.

Ez a helyzet annál is inkább aggodalomra ad okot, mivel ellentétben áll a Bíróság ítélkezési gyakorlatával: a más tagállamokban vásárolt használt gépjárművekre vonatkozó adó kiszámításával kapcsolatos portugál szabályozás már több kötelezettségszegési eljárás, illetve a Bíróság több ítéletének tárgyát képezte.

A portugál szabályozás nem biztosítja, hogy a más tagállamokban vásárolt használt gépjárművekre olyan összegű adót vessenek ki, amely nem haladja meg a hasonló belföldi használt gépjárművekre kivetett adót. Erre az ad magyarázatot, hogy a 2016. évi jogszabály-módosítás eredményeképpen a használt gépjármű értékének kiszámításakor figyelembe vett környezetvédelmi tényező értékcsökkenését nem írták le.

Ebből pedig az következik, hogy a nemzeti szabályozás által elfogadott avultatási táblázat alapján nem becsülhető meg észszerűen a behozott használt gépjármű tényleges értéke. Következésképpen az importált használt gépjárműre kivetett regisztrációs adó meghaladja a Portugáliában már nyilvántartásba vett, hasonló használt gépjármű után fizetendő adót, ami sérti az EUMSZ 110. cikket és a Bíróság ítélkezési gyakorlatát.

22.6.2020

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 209/20

2020. április 24-én benyújtott kereset – Európai Bizottság kontra az Európai Unió Tanácsa

(C-180/20. sz. ügy)

(2020/C 209/27)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Európai Bizottság (képviselők: M. Kellerbauer, T. Ramopoulos meghatalmazottak)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa

Kereseti kérelmek

—

semmisítse meg az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről az Örmény Köztársaság közötti átfogó és megerősített partnerségi megállapodással létrehozott partnerségi tanácsban az említett megállapodás II. címének kivételével az említett megállapodás alkalmazásában a partnerségi tanács, valamint a partnerségi bizottság, és a partnerségi tanács által létrehozott albizottságok és más testületek eljárási szabályzatának elfogadásával, továbbá az albizottságok jegyzékének létrehozásával kapcsolatban az Európai Unió által képviselendő álláspontról szóló, 2020. február 17-i (EU) 2020/245 tanácsi határozatot (1) (a továbbiakban: 2020/245 tanácsi határozat), valamint az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről az Örmény Köztársaság közötti átfogó és megerősített partnerségi megállapodással létrehozott partnerségi tanácsban az említett megállapodás II. címének alkalmazásában a partnerségi tanács, valamint a partnerségi bizottság, és a partnerségi tanács által létrehozott albizottságok és más testületek eljárási szabályzatának elfogadásával, továbbá az albizottságok jegyzékének létrehozásával kapcsolatban az Európai Unió által képviselendő álláspontról szóló, 2020. február 17-i (EU) 2020/246 tanácsi határozatot (2) (a továbbiakban: 2020/246 tanácsi határozat);

—	az Európai Unió Tanácsát kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A Bizottság azzal érvel, hogy az alábbiak sértik a Bíróság ítélkezési gyakorlatában értelmezett Szerződést: i. az átfogó és megerősített partnerségi megállapodás II. címének a 2020/245 tanácsi határozat hatálya alóli kizárása; ii. a kizárólag az átfogó és megerősített partnerségi megállapodás II. címére vonatkozó, különálló 2020/246 tanácsi határozat elfogadása, amelynek anyagi jogalapját az EUMSZ 37. cikk képezi; és iii. az EUMSZ 218. cikke (8) bekezdésének második albekezdésével való kiegészítés, amely előírja, hogy a Tanács egyhangúlag jár el, ha a megállapodás olyan területre vonatkozik, ahol az uniós jogi aktusok elfogadásához egyhangúságra van szükség.

Ezt a jogalapot a következő érvekkel támasztja alá:

Először is, a Bíróság ítélkezési gyakorlata értelmében, az EUMSZ 218. cikk (9) bekezdésén alapuló, a valamely megállapodással létrehozott testületekben az Unió által képviselendő álláspontról szóló tanácsi határozat anyagi jogalapját a megállapodás egészének súlypontjával összhangban kell meghatározni. Az átfogó és megerősített partnerségi megállapodás elsősorban a kereskedelmi és fejlesztési együttműködésre, valamint a szállítási szolgáltatások kereskedelmére vonatkozott, míg az átfogó és megerősített partnerségi megállapodás és a KKBP közötti kapcsolatok nem elegendően jelentősek ahhoz, hogy a megállapodás egészére nézve megalapozzanak egy, a KKBP-re vonatkozó anyagi jogalap alkalmazását. Ennek megfelelően a Tanács tévesen építette be a 2020/246 határozat jogalapjába az EUSZ 37. cikket, e határozatot pedig tévesen fogadták el az egyhangúságot megkövetelő szavazási szabály alapján.

Másodszor, az uniós intézmények mesterségesen nem oszthatnak fel egyetlen jogi aktust különböző részekre, ami által különféle súlypontokkal rendelkező részek keletkeznek, hogy ne kerülhessék meg az EUSZ 13. cikkben szereplő azon követelményt, amely szerint az egyes intézmények a Szerződésekben rájuk ruházott hatáskörök határain belül, az ott meghatározott eljárások, feltételek és célok szerint járnak el. Amennyiben a Tanács az EUMSZ 218. cikk (9) bekezdése alapján a valamely megállapodással létrehozott szervben, e megállapodás valamennyi rendelkezését illetően az e szerv működésére irányadó szabályokra vonatkozóan az Unió által képviselendő álláspontot alakítja ki, nem igazolható a tanácsi határozat két határozatra való szétválasztása. Mivel az átfogó és megerősített partnerségi megállapodás nem tesz különbséget az eljárási szabályzat azon szakaszai között, amelyeket akkor kell alkalmazni, ha az érintett testületek az átfogó és megerősített partnerségi megállapodás II. címe vagy e megállapodás más címei alapján járnak el, a Tanács tévesen fogadott el két különálló tanácsi határozatot, amelyek közül az egyik kizárólag az átfogó és megerősített partnerségi megállapodás II. cikkére vonatkozik.

(1) HL 2020. L 52., 3. o.

(2) HL 2020. L 52., 5. o.

22.6.2020

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 209/22

A Törvényszék 2020. március 26-i ítélete – Armani kontra EUIPO – Asunción (GIORGIO ARMANI le Sac 11)

(T-653/18. sz. ügy) (1)

(„Európai uniós védjegy - Felszólalási eljárás - A GIORGIO ARMANI le sac 11 európai uniós ábrás védjegy bejelentése - LESAC és lesac korábbi nemzeti szóvédjegy és ábrás védjegyek - Viszonylagos kizáró ok - Összetéveszthetőség - A megjelölések hasonlósága - Az (EU) 2017/1001 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja - A korábbi védjegy tényleges használata - A 2017/1001 rendelet 47. cikkének (2) és (3) bekezdése”)

(2020/C 209/28)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Giorgio Armani SpA (Milánó, Olaszország) (képviselő: S. Martínez Almeida y Alejos-Pita ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselő: H. O’Neill meghatalmazott)

A másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban: Felipe Domingo Asunción (Madrid, Spanyolország)

Az ügy tárgya

Az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsának az F. D. Asunción és a Giorgio Armani közötti felszólalási eljárással kapcsolatban 2018. augusztus 13-án hozott határozata (R 2462/2017-4. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Rendelkező rész

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék a Giorgio Armani SpA-t kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 25., 2019.1.21.

22.6.2020

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 209/22

A Törvényszék 2020. március 26-i ítélete – Armani kontra EUIPO – Asunción (le Sac 11)

(T-654/18. sz. ügy) (1)

(„Európai uniós védjegy - Felszólalási eljárás - A le sac 11 európai uniós ábrás védjegy bejelentése - LESAC és lesac korábbi nemzeti szóvédjegy és ábrás védjegyek - Viszonylagos kizáró ok - Összetéveszthetőség - A megjelölések hasonlósága - Az (EU) 2017/1001 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja - A korábbi védjegy tényleges használata - A 2017/1001 rendelet 47. cikkének (2) és (3) bekezdése”)

(2020/C 209/29)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Giorgio Armani SpA (Milánó, Olaszország) (képviselő: S. Martínez Almeida y Alejos-Pita ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselő: H. O’Neill meghatalmazott)

A másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban: Felipe Domingo Asunción (Madrid, Spanyolország)

Az ügy tárgya

Az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsának az F. D. Asunción és a Giorgio Armani közötti felszólalási eljárással kapcsolatban 2018. augusztus 13-án hozott határozata (R 2464/2017-4. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Rendelkező rész

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék a Giorgio Armani SpA-t kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 25., 2019.1.21.

22.6.2020

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 209/23

A Törvényszék 2020. április 29-i ítélete – Tilly-Sabco kontra Tanács és Bizottság

(T-707/18. sz. ügy) (1)

(„Mezőgazdaság - Export-visszatérítések - Baromfihús - A 689/2013/EU végrehajtási rendeletnek a Bíróság ítéletével való megsemmisítését követően elfogadott (EU) 2018/1277 rendelet - Az aktus kibocsátójának hatásköre - Eljárással való visszaélés - Indokolási kötelezettség - Szerződésen kívüli felelősség - Magánszemélyek számára jogokat keletkeztető jogszabály kellően súlyos megsértése - Kár”)

(2020/C 209/30)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Tilly-Sabco (Guerlesquin, Franciaország) (képviselők: R. Milchior és S. Charbonnel ügyvédek)

Alperesek: az Európai Unió Tanácsa (képviselők: D. Komilaki és M. Alver meghatalmazottak), Európai Bizottság (képviselők: A. Lewis és B. Hofstötter meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Egyrészt a baromfihús-ágazatban alkalmazandó export-visszatérítések meghatározásáról szóló, 2018. szeptember 18-i (EU) 2018/1277 tanácsi rendelet (HL 2018. L. 239., 1. o.) megsemmisítése iránt az EUMSZ 263. cikk alapján, másrészt pedig az említett, 2013. július 19. és december 31. közötti időszakra vonatkozó export-visszatérítések nulla euróban való megállapítása miatt a felperes által állítólagosan elszenvedett kár megtérítése iránt az EUMSZ 268. cikk alapján benyújtott kérelem.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék a Tilly-Sabco-t kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 54., 2019.2.11.

22.6.2020

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 209/24

A Törvényszék 2020. március 26-i ítélete – Tecnodidattica kontra EUIPO – (Földgömb és lámpatalapzatok formája)

(T-752/18. sz. ügy) (1)

(„Európai uniós védjegy - Európai uniós térbeli védjegy bejelentése - Földgömb és lámpatalapzatok formája - Feltétlen kizáró ok - Kizárólag az árunak a célzott műszaki hatás eléréséhez szükséges formájából álló megjelölés - A 207/2009/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdése e) pontjának ii. alpontja (jelenleg az (EU) 2017/1001 rendelet 7. cikke (1) bekezdése e) pontjának ii. alpontja - Fontos vagy lényeges szerepet betöltő díszítő vagy fantáziaelemek hiánya”)

(2020/C 209/31)

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Felperes: Tecnodidattica SpA (San Colombano Certenoli, Olaszország) (képviselők: S. Corona és F. Corona ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselő: L. Rampini meghatalmazott)

Az ügy tárgya

Az EUIPO második fellebbezési tanácsának földgömb és lámpatalapzatok formájából álló térbeli megjelölés európai uniós védjegyként történő lajstromozása iránti kérelemmel kapcsolatban 2018. október 9-én hozott határozata (R 76/2017-2. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Rendelkező rész

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék a Tecnodidattica SpA-t kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 72., 2019.2.25.

22.6.2020

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 209/24

A Törvényszék 2020. április 29-i ítélete – Bergslagernas Järnvaru kontra EUIPO – Scheppach Fabrikation von Holzbearbeitungsmaschinen (Fahasító szerszám)

(T-73/19. sz. ügy) (1)

(„Közösségi formatervezési minták - Megsemmisítési eljárás - Fahasító szerszámot ábrázoló, lajstromozott közösségi formatervezési minta - Korábbi nemzeti formatervezési minta - Megsemmisítési ok - Egyéni jelleg hiánya - Eltérő összbenyomás hiánya - A 6/2002/EK rendelet 6. cikkének (1) bekezdése - A 6/2002 rendelet 62. cikke”)

(2020/C 209/32)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Bergslagernas Järnvaruaktiebolag (Saltsjö-Boo, Svédország) (képviselők: S. Kirschstein-Freund és B. Breitinger ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselő: S. Hanne meghatalmazott)

A másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban: Scheppach Fabrikation von Holzbearbeitungsmaschinen GmbH (Ichenhausen, Németország)

Az ügy tárgya

Az EUIPO harmadik fellebbezési tanácsának a Scheppach Fabrikation von Holzbearbeitungsmaschinen és a Bergslagernas Järnvaru közötti, megsemmisítés iránti eljárással kapcsolatban 2018. november 23-án hozott határozata (R 1455/2018-3. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Rendelkező rész

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék a Bergslagernas Järnvaruaktiebolagt kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 122., 2019.4.1.

22.6.2020

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 209/25

A Törvényszék 2020. április 29-i ítélete – Abarca kontra EUIPO – Abanca Corporación Bancaria (ABARCA SEGUROS)

(T-106/19. sz. ügy) (1)

(„Európai uniós védjegy - Felszólalási eljárás - Az ABARCA SEGUROS európai uniós ábrás védjegy bejelentése - ABANCA korábbi európai uniós szóvédjegy - Viszonylagos kizáró ok - Összetéveszthetőség - Az (EU) 2017/1001 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja”)

(2020/C 209/33)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Abarca – Companhia de Seguros SA (Lisszabon, Portugália) (képviselők: J. Pimenta és Á. Pinho ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselők: G. Schneider, J. Crespo Carrillo és H. O’Neill meghatalmazottak)

A másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban, beavatkozó fél a Törvényszék előtti eljárásban: Abanca Corporación Bancaria, SA (Betanzos, Spanyolország) (képviselő: M. Aznar Alonso ügyvéd)

Az ügy tárgya

Az EUIPO második fellebbezési tanácsának az Abanca Corporación Bancaria és az Abarca – Companhia de Seguros közötti felszólalási eljárással kapcsolatban 2018. november 22-én hozott határozata (R 1370/2018-2. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Rendelkező rész

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék az Abarca – Companhia de Seguros SA-t kötelezi a saját költségein felül az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) és az Abanca Corporación Bancaria, SA részéről felmerült költségek viselésére.

(1) HL C 131., 2019.4.8.

22.6.2020

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 209/26

A Törvényszék 2020. április 29-i ítélete – Kerry Luxembourg kontra EUIPO – Döhler (TasteSense)

(T-109/19. sz. ügy) (1)

(„Európai uniós védjegy - Felszólalási eljárás - A TasteSense európai uniós ábrás védjegy bejelentése - MultiSense korábbi európai uniós szóvédjegy - Viszonylagos kizáró ok - Összetéveszthetőség - A 207/2009/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja [jelenleg az (EU) 2017/1001 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja]”)

(2020/C 209/34)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Kerry Luxembourg Sàrl (Luxembourg, Luxemburg) (képviselők: A. von Mühlendahl és H. Hartwig ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselők: J. Ivanauskas és H. O’Neill meghatalmazottak)

A másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban: Döhler GmbH (Darmstadt, Németország)

Az ügy tárgya

Az EUIPO második fellebbezési tanácsának a Döhler és a Kerry Luxembourg közötti felszólalási eljárással kapcsolatban 2018. november 27-én hozott határozata (R 1178/2018-2. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Rendelkező rész

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék a Kerry Luxembourg Sàrl-t kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 139., 2019.4.15.

22.6.2020

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 209/26

A Törvényszék 2020. április 29-i ítélete – CV és társai kontra Bizottság

(T-496/19. sz. ügy) (1)

(„Közszolgálat - Tisztviselők - Díjazás - Korrekciós együttható - Meghatározott összegű reprezentációs juttatás - Szállásköltség - Indokolási kötelezettség - Gondoskodási kötelezettség - A vásárlóerő egyenértékűsége - Egyenlő bánásmód”)

(2020/C 209/35)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: CV, CW és CY (képviselő: J.-N. Louis ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: B. Mongin és M. Brauhoff meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az EUMSZ 270. cikken alapuló, a Bizottság azon hallgatólagos határozatának megsemmisítésére irányuló kérelem, amellyel ezen intézmény kinevezésre jogosult hatósága elutasította a felperesek kérelmét, amely lényegében a felperesek munkavégzési helyére, a jelen esetben Párizsra alkalmazandó korrekciós együttható – esetlegesen visszamenőleges hatályú – növelésére irányult.

Rendelkező rész

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék CV-t, CW-t és CY-t kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 305., 2019.9.9.

22.6.2020

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 209/27

A Törvényszék 2020. április 29-i ítélete – CZ és társai kontra EKSZ

(T-497/19. sz. ügy) (1)

(2020/C 209/36)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: CZ, DB, DC, DD (képviselő: J.-N. Louis ügyvéd)

Alperes: Európai Külügyi Szolgálat (képviselők: S. Marquardt és R. Spac, meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az EUMSZ 270. cikken alapuló, az EKSZ azon hallgatólagos határozatának megsemmisítésére irányuló kérelem, amellyel az EKSZ kinevezésre jogosult hatósága és munkaszerződések megkötésére jogosult hatósága elutasította a felperesek kérelmét, amely lényegében a felperesek munkavégzési helyére, a jelen esetben Párizsra alkalmazandó korrekciós együttható – esetlegesen visszamenőleges hatályú – növelésére irányult.

Rendelkező rész

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék CZ-t, DB-t, DC-t és DD-t kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 305., 2019.9.9.

22.6.2020

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 209/27

A Törvényszék 2020. április 27-i végzése – Axactor kontra EUIPO – Axa (AXACTOR)

(T-594/19. sz. ügy) (1)

(„Európai uniós védjegy - Felszólalási eljárás - A felszólalás visszavonása - Okafogyottság”)

(2020/C 209/37)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Axactor SE (Oslo, Norvégia) (képviselők: D. Stone, A. Dykes, A. Leonelli, solicitors)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselő: A. Folliard-Monguiral meghatalmazott)

A másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban, beavatkozó fél a Törvényszék előtti eljárásban: Axa SA (Párizs, Franciaország) (képviselő: P. Martini-Berthon ügyvéd)

Az ügy tárgya

Az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsának az Axa SA és az Axactor SE közötti felszólalási eljárással kapcsolatban 2019. június 28-án hozott határozata (R 479/2018-4. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Rendelkező rész

1)	A keresetről már nem szükséges határozni.

2)	Az Axactor SE és az Axa SA viseli saját költségeit, valamint fele-fele arányban az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) részéről felmerült költségeket.

(1) HL C 363., 2019.10.28.

22.6.2020

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 209/28

A Törvényszék 2020. április 30-i végzése – ArcelorMittal Bremen kontra Bizottság

(T-623/19. sz. ügy) (1)

(„Intézményi mulasztás megállapítási iránti kereset - 2003/87/EK irányelv - Üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmi rendszere - 2011/278/EU - Az ingyenesen kibocsátandó kibocsátási egységek harmonizált kiosztásának ideiglenes szabályai - A Németországra vonatkozó, 2013-2020 időszakot érintő nemzeti kiosztási táblázat módosítása - Jelentős kapacitásbővítés - A jogvita tárgyának megszűnése - Okafogyottság”)

(2020/C 209/38)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: ArcelorMittal Bremen GmbH (Bréma, Németország) (képviselők: S. Altenschmidt és L. Buschmann ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: J.-F. Brakeland és A. Becker meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az EUMSZ 265. cikk alapján benyújtott, annak megállapítására irányuló kérelem, hogy a Bizottság jogellenes módon nem határozott a felperes folyékony nyersvasra vonatkozó termék-referenciaértékkel rendelkező létesítményrészének jelentős kapacitásbővítésére vonatkozóan ingyenesen kiosztandó kibocsátási egységek éves összmennyiségéről, és másodlagosan az EUMSZ 263. cikk alapján benyújtott kérelem azon állítólagos határozat megsemmisítése iránt, amelyet a Bizottság 2019. július 19-én fogadott el a felperes 2019. július 1-jei felszólításához kapcsolódóan.

A végzés rendelkező része

1)	A keresetről már nem szükséges határozni..

2)	A felek maguk viselik saját költségeiket.

(1) HL C 363., 2019. 10. 28.

22.6.2020

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 209/29

A Törvényszék elnökének 2020. május 4-i végzése – Csordas és társai kontra Bizottság

(T-146/20 R. sz. ügy)

(„Ideiglenes intézkedés iránti kérelem - Közszolgálat - A Bizottság személyzeti bizottsága luxemburgi helyi személyzeti bizottságának megválasztása - Szabályszerűség - Az intézmény ellenőrzési kötelezettsége - Ideiglenes intézkedések iránti kérelem - A »fumus boni juris« hiánya”)

(2020/C 209/39)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperesek: Csordas Annamaria (Luxembourg, Luxemburg) Adrian Sorin Cristescu (Luxembourg), Jean Putz (Esch-sur-Alzette, Luxemburg), Miguel Vicente-Nunez (Luxembourg) (képviselő: M.-A. Lucas ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: D. Milanowska, T. Lilamand és T. Bohr, meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az EUMSZ 270. cikkén és az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzata 91. cikkének (4) bekezdésén alapuló és elsődlegesen egyrészt először is a választási bizottság 2019. november 26-i feljegyzése, amelyben közzétette a Bizottság személyzeti bizottsága luxemburgi helyi személyzeti bizottságára vonatkozó választási eredményeket, másodszor a szakszervezetek és szakmai szervezetek Bizottságon belüli reprezentativitásának számításáról szóló, 2019. november 28-i bizottsági határozat, harmadszor a Bizottság személyzeti bizottsága luxemburgi helyi személyzeti bizottságnak a 2019 novemberében lezajlott választások nyomán történő kinevezése, negyedszer a Bizottság személyzeti bizottsága luxemburgi helyi személyzeti bizottságának a központi személyezi bizottságbeli képviselőit kijelölő határozatok, ötödször a Bizottság személyzetének képviselői részére többletforrást juttató bármely határozat végrehajtásának felfüggesztésére, másrészt a Bizottság arra történő kötelezésére irányuló kérelem, hogy a személyzeti bizottságot megbízatása lejártát követően is az alapügyben hozott ítélet kihirdetéséig – mandátumának a folyó ügyek ellátására történő szűkítése mellett – hivatalban tartsa, másodlagosan egyrészt a Bizottság arra történő kötelezésére irányuló kérelem, hogy a Bizottság személyzeti bizottságának a 2019 novemberében lezajlott választások nyomán kinevezett luxemburgi helyi személyzeti bizottság hatáskörét a folyó ügyekre korlátozza, másrészt e helyi személyzeti bizottság arra történő kötelezésére irányuló kérelem, hogy a Bizottság központi személyzeti bizottságába jelöljön az Union syndicale Luxembourg által állított képviselőket is.

A végzés rendelkező része

1)	A Törvényszék elnöke az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet elutasítja.

2)	A Törvényszék elnöke a költségekről jelenleg nem határoz.

22.6.2020

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 209/29

2020. március 18-án benyújtott kereset – JP kontra Bizottság

(T-179/20. sz. ügy)

(2020/C 209/40)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: JP (képviselők: S. Rodrigues és A. Champetier ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	semmisítse meg a felperes nevének az EPSO/AD/363/18 – Tanácsosok (AD 7) versenyvizsga tartaléklistájára való felvételét mellőző, 2019. július 17-i határozatot, valamint a felperes panaszát elutasító 2019. december 10-i határozatot;

—	kötelezze az alperest a keletkezett károk megtérítésére, és

—	az alperest kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes három jogalapra hivatkozik.

Az első jogalap egyrészt azon elv megsértésére vonatkozik, amelynek értelmében a vizsgabizottság tagjainak rendelkezniük kell a szükséges képességekkel ahhoz, hogy objektíven értékelni tudják a pályázó teljesítményét és szakmai képességeit a szakterületre vonatkozó interjú során, másrészt az egyenlő bánásmód elvének és a bizalomvédelem elvének megsértésére.

2.	A második jogalap azon elv megsértésére vonatkozik, amelynek értelmében a vizsgabizottság összetételének kellően állandónak kell lennie.

3.	A harmadik jogalap nyilvánvaló értékelési hibák elkövetésére vonatkozik.

22.6.2020

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 209/30

2020. április 20-án benyújtott kereset – Square kontra EUIPO ($ Cash App)

(T-210/20. sz. ügy)

(2020/C 209/41)

A keresetlevél nyelve: angol

Felek

Felperes: Square, Inc. (San Francisco, Kalifornia, Egyesült Államok) (képviselők: M. Hawkins Solicitor, K. Lüder, és T. Dolde ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy: $ Cash App ábrás védjegy Európai Uniót megjelölő nemzetközi lajstromozása – 1 410 819. sz. Európai Uniót megjelölő nemzetközi lajstromozás

A megtámadott határozat: az EUIPO első fellebbezési tanácsának 2020. február 5-én hozott határozata (R 811/2019-1. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—	az EUIPO-t kötelezze az eljárás költségeinek viselésére, az Ügyviteli Főosztály és az első fellebbezési tanács előtti eljárásban felmerült költségeket is beleértve.

Jogalapok

—	Az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 72. cikke (2) bekezdésének megsértése;

—	az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 94. cikke (1) bekezdésének megsértése;

—	az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése;

—	az egyenlő bánásmód és a megfelelő ügyintézéshez való jog megsértése.

22.6.2020

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 209/31

2020. április 20-án benyújtott kereset – Square kontra EUIPO ($ Cash App)

(T-211/20. sz. ügy)

(2020/C 209/42)

A keresetlevél nyelve: angol

Felek

Felperes: Square, Inc. (San Francisco, Kalifornia, Egyesült Államok) (képviselők: M. Hawkins Solicitor, K. Lüder, és T. Dolde ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy: $ Cash App ábrás védjegy Európai Uniót megjelölő nemzetközi lajstromozása – 1 410 839. sz. Európai Uniót megjelölő nemzetközi lajstromozás

A megtámadott határozat: az EUIPO első fellebbezési tanácsának 2020. február 5-én hozott határozata (R 810/2019-1. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—	az EUIPO-t kötelezze az eljárás költségeinek viselésére, az Ügyviteli Főosztály és az első fellebbezési tanács előtti eljárásban felmerült költségeket is beleértve.

Jogalapok

—	Az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 72. cikke (2) bekezdésének megsértése;

—	az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 94. cikke (1) bekezdésének megsértése;

—	az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése.

22.6.2020

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 209/32

2020. április 15-én benyújtott kereset – JK kontra Bizottság

(T-219/20. sz. ügy)

(2020/C 209/43)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: JK (képviselő: N. de Montigny ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	semmisítse meg az EKSZ Költségvetés és Igazgatás, Emberi Erőforrások főigazgatóság igazgatójának a felperes által a személyzeti szabályzat 24. cikke alapján 2019. február 5-én benyújtott panaszt elutasító 2019. június 5-i határozatát;

—	semmisítse meg a Bizottság kinevezésre jogosult hatóságának a felperes által a személyzeti szabályzat 24. cikke alapján 2019. február 5-én benyújtott panaszt elutasító hallgatólagos határozatát;

—	semmisítse meg a felperes 2019. szeptember 4-i panaszát elutasító és a Költségvetési és Igazgatási, Emberi Erőforrások és Biztonság főigazgatóság igazgatója által 2020. január 6-án közölt határozatot annyiban, amennyiben e határozat elfogadására hallgatólagos elutasítást követően került sor;

—	az alperest kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes két jogalapra hivatkozik.

Az első jogalap az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzata (személyzeti szabályzat) 12a. cikkének megsértésére, a zaklatás fogalmának értékelését érintő, jogban való tévedésre, és közelebbről e fogalomnak az intézményt a személyzeti szabályzat 24. cikke alapján terhelő segítségnyújtási kötelezettség végrehajtására tekintettel való értékelésére, valamint a kinevezésre jogosult hatóság által a panasznak bármilyen igazgatási vizsgálatra vonatkozó kezdeményezés nélküli elutasítása keretében elkövetett, a panasz alapjául szolgáló bizonyítékok jelentőségét érintő jogban való tévedésre vonatkozik.

2.	A második jogalap a segítségnyújtás iránti kérelem alátámasztására előterjesztett információk értékelését érintő nyilvánvaló hibára vonatkozik, tekintettel arra, hogy a felperes a panaszán keresztül kellő információt nyújtott az őt ért támadások valódiságának bizonyítására.

22.6.2020

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 209/32

2020. április 23-án benyújtott kereset – Orion kontra Bizottság

(T-223/20. sz. ügy)

(2020/C 209/44)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Orion Oyj (Espoo, Finnország) (képviselők: C. Schoonderbeek ügyvéd, J. Mulryne és E. Amos solicitors)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	semmisítse meg az alperes által 2020. február 13-án hozott, a „Dexmedetomidine Accord” generikus gyógyszernek forgalombahozatali engedélyt adó határozatot;

—	kötelezze az alperest a felperes részéről a jelen ügy keretében felmerülő jogi és egyéb költségek és kiadások viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes három jogalapra hivatkozik.

Az első, arra alapított jogalap, hogy a megtámadott határozat sérti a 2001/83/EK irányelv (1) 10. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összefüggésben értelmezett 10. cikkének (1) bekezdését azáltal, hogy a Cseh Köztársaságban az EU-hoz történő csatlakozást megelőzően nemzeti forgalombahozatali engedélyt szerzett „Precedex” gyógyszert referencia-gyógyszerként elfogadta, tekintettel arra, hogy ezt a nemzeti forgalombahozatali engedélyt nem az hatályban lévő uniós jogszabályokkal összhangban adták ki (vagy tették naprakésszé).

A második, arra alapított jogalap, hogy a megtámadott határozat sérti a 726/2004/EK rendeletnek (2) a 2001/83 irányelv 10. cikkének (1) bekezdésével és 6. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett 14. cikkének (1) bekezdését, mivel azt állapítja meg, hogy a felperes termékére, a „Dexdor”-ra vonatkozó jogszabályi adatvédelmi időszak lejárt, és mivel elfogadja, hogy ez a gyógyszer (és az elvégzett klinikai vizsgálatok eredményei) referencia-gyógyszerként felhasználható egy generikus gyógyszer forgalombahozatali engedélye iránti kérelem alátámasztására, azon az alapon, hogy a „Precedex” és a „Dexdor” gyógyszer ugyanazon átfogó forgalombahozatali engedélybe tartozik.

3.	A harmadik, arra alapított jogalap, hogy a megtámadott határozat nem tartalmaz az EUMSZ 296. cikkben meghatározottaknak megfelelő indokolást.

(1) Az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló, 2001. november 6-i 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2001. L 311., 67. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 27. kötet, 69. o.; helyesbítések: HL 2006. L 235., 24. o.; HL 2014. L 239., 81. o.; HL 2019. L 317., 115. o.).

(2) Az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról szóló, 2004. március 31-i 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2004. L 136., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 34. kötet, 229. o.).

22.6.2020

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 209/33

2020. április 27-én benyújtott kereset – PNB Banka kontra EKB

(T-230/20. sz. ügy)

(2020/C 209/45)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: PNB Banka AS (Riga, Lettország) (képviselő: O. Behrends ügyvéd)

Alperes: Európai Központi Bank

A felek kérelmei

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	semmisítse meg az EKB-nak az AS PNB Banka banki engedélyének visszavonásáról szóló, 2020. február 17-i határozatát;

—	az alperest kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és főbb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes tizenhárom jogalapra hivatkozik.

1.	Az első, arra alapított jogalap, hogy a megtámadott határozat szövege nem elegendő és félrevezető eljárási információt tartalmaz.

A második, arra alapított jogalap, hogy az EKB az 1024/2013/EU tanácsi rendelet (1) 14. cikke (5) bekezdésének második albekezdése és a 468/2014/EU rendelet (2) 83. cikke alapján jogszerűtlenül alkalmazta a megtámadott határozat esetében a kétlépcsős eljárást (amely magában foglalta a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság javaslatát) az EKB 2019. március 1-i azon átminősítési határozata ellenére, amely értelmében az EKB átvette a felperes közvetlen felügyeletét.

3.	A harmadik, a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság, a Pénz- és Tőkepiaci Bizottság (FCMC) előtti eljárás megsértésére alapított jogalap.

4.	A negyedik, arra alapított jogalap, hogy a 468/2014/EU rendelet 83. cikkének (1) bekezdésében foglalt eljárási rendelkezés miatt az EKB számára eljárási szempontból lehetetlenné vált az engedély visszavonásáról szóló, 2019. szeptember 12-i határozattervezet 2020. február 17-i elfogadása.

5.	Az ötödik, arra alapított jogalap, hogy a megtámadott határozat eljárásjogi és anyagi jogi szempontból jogellenes, mivel az EKB a korábbi, 2019. augusztus 15-i„fizetésképtelen vagy valószínűleg fizetésképtelenné váló intézmény (FOLTF)” értékelés révén de facto visszavonta az engedélyt.

6.	A hatodik, arra alapított jogalap, hogy a megtámadott határozat jogellenes, mivel a felperes képviseleti jogába való jogellenes beavatkozáson alapul, ami teljes egészében megfosztja őt az eljárási jogaitól.

7.	A hetedik, arra alapított jogalap, hogy a megtámadott határozat az indokolás elégtelensége miatt jogellenes.

8.	A nyolcadik jogalap a felperes meghallgatáshoz való jogának a megsértésén alapul.

9.	A kilencedik, arra alapított jogalap, hogy az EKB-t megakadályozták abban, hogy a fizetésképtelenségi ügyben 2019. szeptember 12-én hozott lett ítéletre támaszkodjon, mivel ezen ítélet jogellenes volt, és kizárólag az EKB téves FOLTF-értékelésén alapult.

10.

A tizedik, arra alapított jogalap, hogy az EKB tévesen hivatkozott a megtámadott határozat további indokaira, nevezetesen a nagykockázat-vállalásokra vonatkozó határértékek és a szabályozói tőkekövetelmények állítólagos megsértésére, amelyek nem voltak megalapozottak, és amelyekre az FCMC a határozattervezetében nem hivatkozott.

11.	A tizenegyedik, arra alapított jogalap, hogy a megtámadott határozat anyagi jogi szempontból jogellenes, mivel a felperes 2019. szeptember 12. óta az FCMC, tehát közvetetten az EKB kizárólagos ellenőrzése alatt áll.

12.	A tizenkettedik, a megtámadott határozat aránytalanságára alapított jogalap.

13.	A tizenharmadik, arra alapított jogalap, hogy a megtámadott határozat a FOLTF-értékelés valamennyi hibáján alapul.

(1) Az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló, 2013. október 15-i 1024/2013/EU tanácsi rendelet (HL 2013. L 287., 63. o.).

(2) Az Európai Központi Banknak az Egységes Felügyeleti Mechanizmuson belül az Európai Központi Bank és az illetékes nemzeti hatóságok, valamint a kijelölt nemzeti hatóságok közötti együttműködési keretrendszer létrehozásáról szóló, 2014. április 16-i 468/2014/EU rendelete (HL 2014. L 141., 1. o.).

22.6.2020

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 209/35

2020. április 23-án benyújtott kereset – Price kontra Tanács

(T-231/20. sz. ügy)

(2020/C 209/46)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: David Price (Le Dorat, Franciaország) (képviselő: J. Fouchet ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

függessze fel a jelen eljárást, és terjessze a Bíróság elé gyorsított eljárás keretében történő, előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket:

1.	Megszünteti-e az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépése az átmeneti időszak vége előtt a szabad mozgáshoz való jogukat és egy másik tagállam területén a letelepedéshez való jogukat gyakorló egyesült királysági állampolgárok európai polgárságát?

Igenlő válasz esetén: úgy kell-e tekinteni, hogy a kilépési megállapodásnak – az e kilépési megállapodás hatodik preambulumbekezdésével és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 18., 20. és 21. cikkével összefüggésben értelmezett – 2., 3., 10., 12. és 127. cikke lehetővé tette ezen egyesült királysági állampolgárok számára, hogy korlátlanul megőrizzék az országuknak az Európai Unióból való kilépése előtt az európai polgársághoz való, őket megillető jogokat?

3.	A második kérdésre adandó nemleges válasz esetén: nem sérti-e a kilépési megállapodás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 18., 20. és 21. cikkét, amennyiben nem tartalmaz olyan előírást, amely lehetővé teszik számukra e jog korlátlan megőrzését?

Mindenesetre: nem sérti-e a kilépési megállapodás 127. cikke (1) bekezdésének b) pontja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 18., 20. és 21. cikkét, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának 39. és 40. cikkét, amennyiben megfosztja a szabad mozgáshoz és az Egyesült Királyságban való letelepedéshez való jogukat gyakorló uniós polgárokat az ezen országban megtartott helyhatósági választásokon az aktív és a passzív választójogtól, továbbá – ha ezt a Törvényszék és a Bíróság a Conseil d’État-hoz (államtanács, Franciaország) hasonlóan értelmezi – nem terjed-e ki ez a jogsértés a szabad mozgáshoz való jogukat és a letelepedés szabadságát gyakorló egyesült királysági állampolgárokra?

—

részlegesen semmisítse meg a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodás megkötéséről szóló, 2020. január 30-i (EU) 2020/135 tanácsi határozatot a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodással együtt, amennyiben a kilépési megállapodás nem teszi lehetővé ezen állampolgárok egészséghez való jogának maradéktalan védelmét, továbbá amennyiben ezek a jogi aktusok – bármiféle arányossági teszt nélkül – 2020. február 1-je óta automatikus és általános megkülönböztetést alkalmaznak az uniós polgárok és az egyesült királysági állampolgárok között, ekként pedig semmisítse meg konkrétan a kilépési megállapodás hatodik preambulumbekezdését, valamint 9., 10. és 127. cikkét;

—	az Európai Uniót kötelezze az eljárás összes költségének, köztük 5 000 euró összegben az ügyvédi költségeknek a viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes nyolc jogalapra hivatkozik.

Az első, az egyesült királysági állampolgárok bizonyos kategóriái tekintetében az európai polgárság megszüntetésével kapcsolatos arányossági teszt hiányára alapított jogalap. A felperes azzal érvel, hogy az Unióban a szabad mozgáshoz való jogát gyakorló olyan európai polgárként, aki tizenöt éve nem él az Egyesült Királyság területén, nem volt jogosult szavazni az Egyesült Királyság európai uniós tagságára vonatkozó, 2016. június 23-i népszavazáson.

2.	A második, a demokrácia, az egyenlő bánásmód, a szabad mozgás, a véleménynyilvánítás szabadsága és a megfelelő ügyintézés elvének a megsértésére alapított jogalap.

A harmadik, az uniós jogrendnek és az egyenlő bánásmód európai polgárságban rejlő elvének a megsértésére alapított jogalap. A felperes többek között előadja, hogy a megtámadott határozat ellentétes az uniós jogrenddel, amely kimondja a valamennyi polgárral szembeni egyenlő bánásmód elvét, továbbá az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény jogrendjével.

A negyedik, a jogbiztonság és a bizalomvédelem elvének megsértésére alapított jogalap. A felperes e tekintetben többek között előadja, hogy a megtámadott határozat megerősíti a valamely tagállam területén a huzamos tartózkodáshoz való – a valamely tagállamban ötéves folyamatos tartózkodást követően megszerzett – jogának elvesztését, anélkül hogy e joga elvesztésének konkrét következményeit előírták volna, és különösen anélkül, hogy bármiféle arányossági tesztet végeztek volna.

Az ötödik, a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményben garantált jog megsértésére alapított jogalap. A felperes azzal érvel, hogy a megtámadott határozat sérti a magán- és a családi élethez való jogát, amennyiben megvonja európai polgárságát, ekként pedig azt a jogát, hogy szabadon tartózkodjon egy olyan tagállam területén, amelynek nem állampolgára, amelynek területén ugyanakkor családi életét kialakította.

A hatodik, a helyhatósági és európai választásokon az egyesült királysági állampolgárok aktív és passzív választójogának megsértésére alapított jogalap. A felperes szerint a kilépési megállapodás 127. cikke sérti az EUMSZ 18. cikket, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának 20. és 21. cikkét. A megtámadott határozatot tehát meg kell semmisíteni, amennyiben az egy, az egyesült királysági állampolgárok között hátrányos megkülönböztetést teremtő rendelkezést tartalmazó megállapodást ratifikál.

A hetedik, a kilépési megállapodásban az uniós polgárok és az egyesült királysági állampolgárok között – 2020. február 1-jétől kezdve az egyesült királysági állampolgárok magán- és családi élete tekintetében – arányossági teszt nélkül alkalmazott automatikus megkülönböztetésre alapított jogalap. E jogalap alátámasztására a felperes előadja, hogy az európai polgárság megszüntetése nem lehet automatikus és általános, hogy konkrétan kellett volna értékelni a következményeket, valamint hogy ilyen értékelés hiányában a megtámadott határozatot meg kell semmisíteni.

A nyolcadik, az Alapjogi Charta 35. cikkének, azaz az egészséghez való jognak a megsértésére alapított jogalap. A felperes úgy véli, hogy – mivel a kilépési megállapodás nem ír elő az egészséghez való jogának védelmére irányuló semmilyen intézkedést, ez a támogatói szerep megszűnik az Egyesült Királyság és állampolgárai számára, ily módon pedig ezen utóbbiakat – különösen világjárványban és egészségügyi válsághelyzetben – veszélybe sodorja.

22.6.2020

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 209/36

2020. május 1-jén benyújtott kereset – Ryanair kontra Bizottság

(T-238/20. sz. ügy)

(2020/C 209/47)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Ryanair DAC (Swords, Írország) (képviselők: E. Vahida, F. Laprévote, S. Rating és I. Metaxas-Maranghidis ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	semmisítse meg a 2020. április 11-i SA.56812. számú állami támogatásról szóló európai bizottsági határozatot (EU); (1) és

—	az Európai Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

—	a felperes azt is kérte, hogy a keresetét a Bíróság alapokmányának 23a. cikke szerinti gyorsított eljárásban bírálják el.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes négy jogalapra hivatkozik.

Az első jogalap azon alapul, hogy a Bizottság határozata sérti az EUMSZ egyes rendelkezéseit, valamint az európai jog általános elveit az állampolgárságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalma és a szolgáltatások szabad mozgása tekintetében, amelyek az 1980-as évek vége óta az Unió légi közlekedése liberalizációjának alapját képezik. Az Unió légi közlekedési piacának liberalizációja lehetővé tette a valóban páneurópai, fapados légitársaságok növekedését. A Bizottság határozata figyelmen kívül hagyja az ilyen páneurópai légitársaságok szerepét az uniós tagállamok összeköttetésében, mivel lehetővé teszi Svédország számára, hogy a támogatást csak azoknak az uniós légitársaságoknak tartsa fenn, amelyek számára Svédország uniós működési engedélyeket bocsátott ki. Az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdésének b) pontja kivételt határoz meg az állami támogatásoknak az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése szerinti tilalma alól, azonban nem határoz meg kivételt az EUMSZ egyéb szabályai és elvei alól.

A második jogalap azon alapul, hogy a Bizottság határozata sérti a Bizottság azon kötelezettségét, hogy a támogatásnak a kereskedelem feltételeire, továbbá a torzulásmentes verseny fenntartására gyakorolt kedvezőtlen hatásait és a támogatás jótékony hatásait egymással szemben mérlegelje (ún. „mérlegelési teszt”).

3.	A harmadik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság a súlyos nehézségek ellenére nem kezdeményezett hivatalos vizsgálati eljárást, és megsértette a felperes eljárási jogait.

4.	A negyedik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság a határozata sérti az indokolási kötelezettséget.

(1) Az Európai Bizottság 2020. április 11-i (EU) határozata az SA.56812. számú, Svédország által nyújtott állami támogatásról – Hitelgarancia-rendszer a légitársaságok számára a jelenlegi COVID-19 járvány során a gazdaságot támogató állami támogatási intézkedések ideiglenes kerete alapján (az Európai Unió Hivatalos Lapjában még nem tették közzé).

22.6.2020

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 209/37

2020. április 30-án benyújtott kereset – Stada Arzneimittel kontra EUIPO – Pfizer (RUXXIMLA)

(T-239/20. sz. ügy)

(2020/C 209/48)

A keresetlevél nyelve: német

Felek

Felperes: Stada Arzneimittel AG (Bad Vilbel, Németország) (képviselők: J.-C. Plate és R. Kaase ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Pfizer Inc. (New York, New York, Egyesült Államok)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy bejelentője: a felperes

A vitatott védjegy: RUXXIMLA európai uniós szóvédjegy bejelentése – 17 865 742. sz. védjegybejelentés

Az EUIPO előtti eljárás: felszólalási eljárás

A megtámadott határozat: az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsának 2020. február 13-án hozott határozata (R 1879/2019-4. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—	az EUIPO-t kötelezze a költségek viselésére, ideértve a fellebbezési eljárás költségeinek viselését is.

Jogalap

—	Az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése.

22.6.2020

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 209/38

2020. május 5-én benyújtott kereset – Stada Arzneimittel kontra EUIPO – Pfizer (RUXYMLA)

(T-248/20. sz. ügy)

(2020/C 209/49)

A keresetlevél nyelve: német

Felek

Felperes: Stada Arzneimittel AG (Bad Vilbel, Németország) (képviselők: J.-C. Plate és R. Kaase ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Pfizer Inc. (New York, New York, Egyesült Államok)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy bejelentője: a felperes

A vitatott védjegy: RUXYMLA európai uniós szóvédjegy bejelentése – 17 865 739. sz. védjegybejelentés

Az EUIPO előtti eljárás: felszólalási eljárás

A megtámadott határozat: az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsának 2020. február 13-án hozott határozata (R 1878/2019-4. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—	az EUIPO-t kötelezze a költségek viselésére, ideértve a fellebbezési eljárás költségeinek viselését is.

Jogalap

—	Az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése.

22.6.2020

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 209/39

2020. május 7-én benyújtott kereset – González Calvet kontra ESZT

(T-257/20. sz. ügy)

(2020/C 209/50)

Az eljárás nyelve: spanyol

Felek

Felperes: González Calvet és Joan González Calvet (Barcelona, Spanyolország) (képviselő: P. Molina Bosch ügyvéd)

Alperes: ESZT

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	Semmisítse meg az Egységes Szanálási Testület 2020. március 17-i SRB/EES/2020/52 határozatát.

—	Értékelje a Banco Popular csoport eszközeinek összességét, és ne csak az anyavállalatét leányvállalatai eszközeinek leválasztásával, amint azt a Deloitte tette, mivel a Banco Santander az egész csoportot beolvasztotta, nem csak az anyavállalatot.

—	Értékelje a teljesítőhiteleket könyv szerinti értékük 100 %-ában.

—	Értékelje a nemteljesítő hiteleket könyv szerinti értékük 100 %-ában, tekintve, hogy garanciákból és tartalékokból álló fedezetük 100 % körül volt.

—	Értékelje a Banco Popular ingatlaneszközeit 10 896 millió euró értékben, mivel azokból már levonásra kerültek a vonatkozó tartalékok.

—

Értékelje a Banco Popular összes eszközét 153 785 millió euró értékben a keresetben foglalt érvelések szerint, ami realizációs értéket ad a részvényesek számára 23 365 millió euró kifizetése esetén, miután levonásra került 124 420 millió euró, amely összeggel a Deloitte szerint a hitelezőknek tartoztak.

—	Állapítson meg 7,00 euró kártérítést részvényenként, amely 29 365 millió euró összegnek a határozat időpontjában forgalomban lévő 4 196 millió részvénnyel történő osztása eredménye.

—	Ramon González Calvet kapjon 317 072 euró (háromszáztizenhétezer hetvenkét eurót) 45 296 részvénye kisajátításáért, Juan González Calvet pedig 11 977 eurót (tizenegyezer kilencszázhetvenhét eurót) 1 711 részvénye kisajátításáért, továbbá az eljárás költségeit.

Jogalapok és fontosabb érvek

2017. június 6-án az Egységes Szanálási Testület (ESZT) szanálta a Banco Popular tés azt a Banco Santander számára értékesítette 1 euróért. 2020. március 17-én az Egységes Szanálási Testület, a Banco Popularnak a határozata által érintett kötvénytulajdonosai és részvényesei meghallgatáshoz való joga ellenére SRB/EES/2020/52 határozatában a Deloitte 3. sz. értékelő jelentése alapján megállapította, hogy az érintetteket semmiféle kártérítés nem illeti meg.

Keresetükben a felperesek azt állítják, hogy a Deloitte az olyan ügyek miatt hitelét vesztett vállalkozás, mint a Gowex, Bankia, Gescartera és Abengoa, és jelenleg semmilyen nagy spanyol bankot nem auditál ténylegesen.

Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek a következő jogalapokra hivatkoznak.

A felperesek azt állítják, hogy a Deloitte értékelése az ESZT érdekeit támogatja, és hátrányos helyzetbe hozza a részvényeseket, többek között az alábbi okokból:

—	alulértékeli a halasztott adóköveteléseket, amelyeket a Banco Santander teljes egészében fedezett;

—	nem veszi figyelembe, hogy a nemteljesítő hitelek garanciákból és tartalékokból álló fedezete 100 % volt;

—	alulértékeli a teljesítőhitelek portfolióját;

—	nem veszi könyvelésbe a Banco Popular összes eszközét, mivel a Banco Popular jogalany eszközeit elválasztja leányvállalatai és az általa ellenőrzött vállalkozások eszközeitől;

—	nem veszi figyelembe, hogy az ingatlaneszközök nettó értéke a tartalékok levonása után 10 896 millió euró volt.

2017. május 23-án az ESZT szerződést kötött a Deloitte-tal a Banco Popular értékelése céljából, akkor, amikor annak elnöke Elka König egy, a Bloomberg TV-nek adott interjúban elismerte, hogy kevés figyelmet fordítottak a Banco Popularra. Ebből az a következtetés vonható le, hogy az ESZT már 2017. május 23-án elhatározta a Banco Popular szanálását, ami kiszivárgott a Reuters ügynökséghez, ami május 23-án a tömeges betétkivonás jelenségéhez vezetett, ami bedöntötte a Banco Popular likviditását.

A Banco de España szerint az Európai Központi Bank úgy ítélte meg, hogy a Banco Popular 2017. március 13-án egy fizetőképes bank volt. A Banco Popular soha nem állt felszámolás alatt, amint az a Deloitte állítja, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy az ESZT célja a Banco Popular szanálása volt a célból, hogy a Banco Santander szerezhesse meg, amely egy európai és világszinten jelentős bank, amelynek veszteségeit (a felperesek számítása szerint 22 573 millió euró volt 2017-ben) a Banco Popular kisajátításával és beolvasztásával eltitkoltak részvényesei elől.

22.6.2020

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 209/40

2020. május 8-án benyújtott kereset – Global Chartered Controller Institute kontra EUIPO – CFA Institute (CCA CHARTERED CONTROLLER ANALYST CERTIFICATE)

(T-266/20. sz. ügy)

(2020/C 209/51)

A keresetlevél nyelve: spanyol

Felek

Felperes: Global Chartered Controller Institute SL (Alicante, Spanyolország) (képviselők: M. Pomares Caballero és T. Barber Giner ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: CFA Institute (Charlottesville, Virginia, Egyesült Államok)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy bejelentője: a felperes

A vitatott védjegy: CCA CHARTERED CONTROLLER ANALYST CERTIFICATE európai uniós ábrás védjegy – 15 508 161. sz. védjegybejelentés

Az EUIPO előtti eljárás: felszólalási eljárás

A megtámadott határozat: az EUIPO ötödik fellebbezési tanácsának 2020. február 25-én hozott határozata (R 235/2019-5. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	változtassa meg a megtámadott határozatot annak megállapításával, hogy a jelen esetben nem valósulnak meg az európai uniós védjegyrendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontjában szereplő viszonylagos kizáró ok alkalmazásához előírt feltételek;

—	ennek hiányában helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot, és

—	az EUIPO-t kötelezze a saját költségeinek és a felperes költségeinek viselésére (a fellebbezési tanács előtt eljárásban felmerült megfelelő költségeket is beleértve), valamint a beavatkozó felet kötelezze a felszólalási osztály előtti eljárásban felmerült költségek viselésére.

Jogalapok

Az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának és 92. cikkének megsértése.

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 209

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	63. évfolyam 2020. június 22.

Tartalom		Oldal
	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Az Európai Unió Bírósága
2020/C 209/01	Az Európai Unió Bírósága utolsó kiadványai az Európai Unió Hivatalos Lapjában	1

	V Hirdetmények
	BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSOK
	Bíróság
2020/C 209/02	C-838/19. sz. ügy: A Tribunal de commerce de Bordeaux (Franciaország) által 2019. november 18-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Boé Aquitaine SELARL kontra Mercialys SA	2
2020/C 209/03	C-860/19. P. sz. ügy: A Törvényszék (ötödik tanács) T-99/19. sz., Magnan kontra Bizottság ügyben 2019. szeptember 25-én hozott végzése ellen Nathaniel Magnan által 2019. november 24-én benyújtott fellebbezés	2
2020/C 209/04	C-939/19. sz. ügy: Az Amtsgericht Düsseldorf (Németország) által 2019. december 24-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Flightright GmbH kontra Eurowings GmbH	3
2020/C 209/05	C-54/20. P sz. ügy: A Törvényszék (nyolcadik tanács) T-502/16. sz., Stefano Missir Mamachi di Lusignano és társai kontra Bizottság ügyben 2019. november 20-án hozott ítélete ellen az Európai Bizottság által 2020. január 30-án benyújtott fellebbezés	3
2020/C 209/06	C-56/20. sz. ügy: A Verwaltungsgerichtshof Baden-Württemberg (Németország) által 2020. február 4-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – AR kontra Stadt Pforzheim	4
2020/C 209/07	C-65/20. sz. ügy: Az Oberster Gerichtshof (Ausztria) által 2020. február 7-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – VI kontra KRONE – Verlag Gesellschaft mbH & Co KG	4
2020/C 209/08	C-66/20. sz. ügy: A Procura della Repubblica di Trento (Olaszország) által 2020. január 24-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – XK elleni büntetőeljárás	5
2020/C 209/09	C-91/20. sz. ügy: A Bundesverwaltungsgericht (Németország) által 2020. február 24-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – LW kontra Bundesrepublik Deutschland	5
2020/C 209/10	C-96/20. sz. ügy: A Corte suprema di cassazione (Olaszország) által 2020. február 24-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Ordine Nazionale Biologi, MX, NY, OZ kontra Presidenza del Consiglio dei Ministri	6
2020/C 209/11	C-100/20. sz. ügy: A Bundesfinanzhof (Németország) által 2020. február 26-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – XY kontra Hauptzollamt B	7
2020/C 209/12	C-102/20. sz. ügy: A Bundesgerichtshof (Németország) által 2020. február 26-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem –- StWL Städtische Werke Lauf a.d. Pegnitz GmbH kontra eprimo GmbH	7
2020/C 209/13	C-118/20. sz. ügy: A Verwaltungsgerichtshof (Ausztria) által 2020. március 3-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – JY	8
2020/C 209/14	C-120/20. sz. ügy: A Sąd Najwyższy (Lengyelország) által 2020. március 3-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Koleje Mazowieckie kontra Skarb Państwa – Minister Infrastruktury i Budownictwa, jelenleg Minister Infrastruktury i Prezes Urzędu Transportu Kolejowego, PKP Polskie Linie Kolejowe S. A.	9
2020/C 209/15	C-121/20. sz. ügy: A Rechtbank den Haag, zittingsplaats Amsterdam (Hollandia) által 2020. március 4-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – VG kontra minister van Buitenlandse Zaken	9
2020/C 209/16	C-127/20. sz. ügy: A Sąd Rejonowy w Gliwicach (Lengyelország) által 2020. március 5-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – D. Spółka Akcyjna kontra W. Zrt	10
2020/C 209/17	C-132/20. sz. ügy: A Sąd Najwyższy (Lengyelország) által 2020. március 10-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – BM, DM, EN kontra Getin Noble Bank S. A.	11
2020/C 209/18	C-133/20. sz. ügy: A Hoge Raad der Nederlanden (Hollandia) által 2020. március 11-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – European Pallet Association eV tegen kontra PHZ BV	12
2020/C 209/19	C-135/20. sz. ügy: A Supremo Tribunal Administrativo (Portugália) által 2020. március 12-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – JS kontra Câmara Municipal de Gondomar	13
2020/C 209/20	C-137/20. sz. ügy: A Tribunal Judicial da Comarca dos Açores (Portugália) által 2020. március 12-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – MV kontra SATA Internacional – Serviços de Transportes Aéreos S. A.	14
2020/C 209/21	C-142/20. sz. ügy: A Consiglio di Giustizia amministrativa per la Regione siciliana (Olaszország) által 2020. március 26-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Analisi G. Caracciolo srl kontra Regione Siciliana – Assessorato regionale della salute – Dipartimento regionale per la pianificazione és társai	14
2020/C 209/22	C-143/20. sz. ügy: A Sąd Rejonowy dla Warszawy-Woli w Warszawie (Lengyelország) által 2020. március 24-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – A kontra O	15
2020/C 209/23	C-151/20. sz. ügy: Az Oberster Gerichtshof (Ausztria) által 2020. március 27-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Bundeswettbewerbsbehörde kontra Nordzucker AG és társai	17
2020/C 209/24	C-154/20. sz. ügy: A Nejvyšší správní soud (Cseh Köztársaság) által 2020. március 31-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Kemwater ProChemie s.r.o. kontra Odvolací finanční ředitelství	18
2020/C 209/25	C-161/20. sz. ügy: 2020. április 14-én benyújtott kereset – Európai Bizottság kontra az Európai Unió Tanácsa	18
2020/C 209/26	C-169/20. sz. ügy: 2020. április 23-án benyújtott kereset – Európai Bizottság kontra Portugál Köztársaság	19
2020/C 209/27	C-180/20. sz. ügy: 2020. április 24-én benyújtott kereset – Európai Bizottság kontra az Európai Unió Tanácsa	20
	Törvényszék
2020/C 209/28	T-653/18. sz. ügy: A Törvényszék 2020. március 26-i ítélete – Armani kontra EUIPO – Asunción (GIORGIO ARMANI le Sac 11) (Európai uniós védjegy – Felszólalási eljárás – A GIORGIO ARMANI le sac 11 európai uniós ábrás védjegy bejelentése – LESAC és lesac korábbi nemzeti szóvédjegy és ábrás védjegyek – Viszonylagos kizáró ok – Összetéveszthetőség – A megjelölések hasonlósága – Az (EU) 2017/1001 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja – A korábbi védjegy tényleges használata – A 2017/1001 rendelet 47. cikkének (2) és (3) bekezdése)	22
2020/C 209/29	T-654/18. sz. ügy: A Törvényszék 2020. március 26-i ítélete – Armani kontra EUIPO – Asunción (le Sac 11) (Európai uniós védjegy – Felszólalási eljárás – A le sac 11 európai uniós ábrás védjegy bejelentése – LESAC és lesac korábbi nemzeti szóvédjegy és ábrás védjegyek – Viszonylagos kizáró ok – Összetéveszthetőség – A megjelölések hasonlósága – Az (EU) 2017/1001 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja – A korábbi védjegy tényleges használata – A 2017/1001 rendelet 47. cikkének (2) és (3) bekezdése)	22
2020/C 209/30	T-707/18. sz. ügy: A Törvényszék 2020. április 29-i ítélete – Tilly-Sabco kontra Tanács és Bizottság (Mezőgazdaság – Export-visszatérítések – Baromfihús – A 689/2013/EU végrehajtási rendeletnek a Bíróság ítéletével való megsemmisítését követően elfogadott (EU) 2018/1277 rendelet – Az aktus kibocsátójának hatásköre – Eljárással való visszaélés – Indokolási kötelezettség – Szerződésen kívüli felelősség – Magánszemélyek számára jogokat keletkeztető jogszabály kellően súlyos megsértése – Kár)	23
2020/C 209/31	T-752/18. sz. ügy: A Törvényszék 2020. március 26-i ítélete – Tecnodidattica kontra EUIPO – (Földgömb és lámpatalapzatok formája) (Európai uniós védjegy – Európai uniós térbeli védjegy bejelentése – Földgömb és lámpatalapzatok formája – Feltétlen kizáró ok – Kizárólag az árunak a célzott műszaki hatás eléréséhez szükséges formájából álló megjelölés – A 207/2009/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdése e) pontjának ii. alpontja (jelenleg az (EU) 2017/1001 rendelet 7. cikke (1) bekezdése e) pontjának ii. alpontja – Fontos vagy lényeges szerepet betöltő díszítő vagy fantáziaelemek hiánya)	24
2020/C 209/32	T-73/19. sz. ügy: A Törvényszék 2020. április 29-i ítélete – Bergslagernas Järnvaru kontra EUIPO – Scheppach Fabrikation von Holzbearbeitungsmaschinen (Fahasító szerszám) (Közösségi formatervezési minták – Megsemmisítési eljárás – Fahasító szerszámot ábrázoló, lajstromozott közösségi formatervezési minta – Korábbi nemzeti formatervezési minta – Megsemmisítési ok – Egyéni jelleg hiánya – Eltérő összbenyomás hiánya – A 6/2002/EK rendelet 6. cikkének (1) bekezdése – A 6/2002 rendelet 62. cikke)	24
2020/C 209/33	T-106/19. sz. ügy: A Törvényszék 2020. április 29-i ítélete – Abarca kontra EUIPO – Abanca Corporación Bancaria (ABARCA SEGUROS) (Európai uniós védjegy – Felszólalási eljárás – Az ABARCA SEGUROS európai uniós ábrás védjegy bejelentése – ABANCA korábbi európai uniós szóvédjegy – Viszonylagos kizáró ok – Összetéveszthetőség – Az (EU) 2017/1001 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja)	25
2020/C 209/34	T-109/19. sz. ügy: A Törvényszék 2020. április 29-i ítélete – Kerry Luxembourg kontra EUIPO – Döhler (TasteSense) (Európai uniós védjegy – Felszólalási eljárás – A TasteSense európai uniós ábrás védjegy bejelentése – MultiSense korábbi európai uniós szóvédjegy – Viszonylagos kizáró ok – Összetéveszthetőség – A 207/2009/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja [jelenleg az (EU) 2017/1001 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja])	26
2020/C 209/35	T-496/19. sz. ügy: A Törvényszék 2020. április 29-i ítélete – CV és társai kontra Bizottság (Közszolgálat – Tisztviselők – Díjazás – Korrekciós együttható – Meghatározott összegű reprezentációs juttatás – Szállásköltség – Indokolási kötelezettség – Gondoskodási kötelezettség – A vásárlóerő egyenértékűsége – Egyenlő bánásmód)	26
2020/C 209/36	T-497/19. sz. ügy: A Törvényszék 2020. április 29-i ítélete – CZ és társai kontra EKSZ (Közszolgálat – Tisztviselők – Díjazás – Korrekciós együttható – Meghatározott összegű reprezentációs juttatás – Szállásköltség – Indokolási kötelezettség – Gondoskodási kötelezettség – A vásárlóerő egyenértékűsége – Egyenlő bánásmód)	27
2020/C 209/37	T-594/19. sz. ügy: A Törvényszék 2020. április 27-i végzése – Axactor kontra EUIPO – Axa (AXACTOR) (Európai uniós védjegy – Felszólalási eljárás – A felszólalás visszavonása – Okafogyottság)	27
2020/C 209/38	T-623/19. sz. ügy: A Törvényszék 2020. április 30-i végzése – ArcelorMittal Bremen kontra Bizottság (Intézményi mulasztás megállapítási iránti kereset – 2003/87/EK irányelv – Üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmi rendszere – 2011/278/EU – Az ingyenesen kibocsátandó kibocsátási egységek harmonizált kiosztásának ideiglenes szabályai – A Németországra vonatkozó, 2013-2020 időszakot érintő nemzeti kiosztási táblázat módosítása – Jelentős kapacitásbővítés – A jogvita tárgyának megszűnése – Okafogyottság)	28
2020/C 209/39	T-146/20 R. sz. ügy: A Törvényszék elnökének 2020. május 4-i végzése – Csordas és társai kontra Bizottság (Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – Közszolgálat – A Bizottság személyzeti bizottsága luxemburgi helyi személyzeti bizottságának megválasztása – Szabályszerűség – Az intézmény ellenőrzési kötelezettsége – Ideiglenes intézkedések iránti kérelem – A fumus boni juris hiánya)	29
2020/C 209/40	T-179/20. sz. ügy: 2020. március 18-án benyújtott kereset – JP kontra Bizottság	29
2020/C 209/41	T-210/20. sz. ügy: 2020. április 20-án benyújtott kereset – Square kontra EUIPO ($ Cash App)	30
2020/C 209/42	T-211/20. sz. ügy: 2020. április 20-án benyújtott kereset – Square kontra EUIPO ($ Cash App)	31
2020/C 209/43	T-219/20. sz. ügy: 2020. április 15-én benyújtott kereset – JK kontra Bizottság	32
2020/C 209/44	T-223/20. sz. ügy: 2020. április 23-án benyújtott kereset – Orion kontra Bizottság	32
2020/C 209/45	T-230/20. sz. ügy: 2020. április 27-én benyújtott kereset – PNB Banka kontra EKB	33
2020/C 209/46	T-231/20. sz. ügy: 2020. április 23-án benyújtott kereset – Price kontra Tanács	35
2020/C 209/47	T-238/20. sz. ügy: 2020. május 1-jén benyújtott kereset – Ryanair kontra Bizottság	36
2020/C 209/48	T-239/20. sz. ügy: 2020. április 30-án benyújtott kereset – Stada Arzneimittel kontra EUIPO – Pfizer (RUXXIMLA)	37
2020/C 209/49	T-248/20. sz. ügy: 2020. május 5-én benyújtott kereset – Stada Arzneimittel kontra EUIPO – Pfizer (RUXYMLA)	38
2020/C 209/50	T-257/20. sz. ügy: 2020. május 7-én benyújtott kereset – González Calvet kontra ESZT	39
2020/C 209/51	T-266/20. sz. ügy: 2020. május 8-án benyújtott kereset – Global Chartered Controller Institute kontra EUIPO – CFA Institute (CCA CHARTERED CONTROLLER ANALYST CERTIFICATE)	40