AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

4.6.2020

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 185/5

Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó egyes, ötvözetlen acélból készült elő- és utófeszítő huzalok és huzalsodratok (PSC-huzalok és -sodratok) behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatának megindításáról

(2020/C 185/05)

A Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína vagy az érintett ország) származó egyes, ötvözetlen acélból készült elő- és utófeszítő huzalok és huzalsodratok (a továbbiakban: PSC-huzalok és -sodratok) behozatalára vonatkozó hatályos dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés (1) közzétételét követően az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) felülvizsgálati kérelem érkezett az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) (a továbbiakban: alaprendelet) 11. cikkének (2) bekezdése alapján.

1. Felülvizsgálati kérelem

A kérelmet 2020. március 2-án nyújtotta be a European Stress Information Service (a továbbiakban: ESIS, illetve kérelmező), amelynek termelése az egyes PSC-huzalok és -sodratok teljes uniós termelésének több mint 25 %-át teszi ki.

A kérelem nyilvános változatát, valamint az uniós gyártók támogatásának mértékére vonatkozó elemzést az érdekelt felek számára betekintésre összeállított akta tartalmazza. Ezen értesítés 5.5. pontja tájékoztatással szolgál arról, hogy az érdekelt felek hogyan férhetnek hozzá az aktához.

2. A felülvizsgálat tárgyát képező termék

A felülvizsgálat tárgyát képező termék: a jelenleg az ex 7217 10 90, ex 7217 20 90, ex 7312 10 61, ex 7312 10 65 és ex 7312 10 69 KN-kódok (a 7217109010, 7217209010, 7312106191, 7312106591 és 7312106991 TARIC-kódok) alá tartozó, lemezelés vagy bevonás nélküli, ötvözetlen acélból készült huzalok, cinkkel lemezelt vagy bevont, ötvözetlen acélból készült huzalok, valamint az akár lemezelt vagy bevont, akár lemezelés vagy bevonás nélküli, legfeljebb 18 huzalból álló, legalább 0,6 tömegszázalék széntartalommal rendelkező, 3 mm-t meghaladó maximális keresztmetszetű sodort huzalok. Az olyan, hét huzalból álló, galvanizált (de további bevonat nélküli) huzalsodratok, amelyeknél a központi huzal átmérője a külső hat huzal átmérőjénél legfeljebb 3 %-kal nagyobb, nem tartoznak a hatályos intézkedések alá és nem képezik e felülvizsgálat tárgyát (3).

3. A meglévő intézkedések

A jelenleg hatályban lévő intézkedéseket a legutóbb az (EU) 2019/1382 bizottsági végrehajtási rendelettel (4) módosított 2015/865/EU bizottsági végrehajtási rendelettel (5) kivetett végleges dömpingellenes vám alkotja.

4. A felülvizsgálat indokai

A kérelem azon az indokoláson alapul, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg a dömping folytatódásával vagy megismétlődésével és az uniós gazdasági ágazatot érő kár folytatódásával vagy megismétlődésével járna.

4.1. A dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó állítás

A kérelmezők arra hivatkoztak, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében fennálló jelentős torzulások következtében nem helyénvaló a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása.

A jelentős torzulásokra vonatkozó állításának alátámasztásaképpen a kérelmező a Bizottság szolgálatai által 2017. december 20-án közreadott, a Kínában fennálló sajátos piaci körülményeket leíró országjelentésben (6) található információkra támaszkodott. A kérelmező hivatkozott különösen az acélágazatot érintő torzulásokra, mivel az acél a hengerhuzalok előállításához szükséges fő nyersanyag, valamint az energia, a föld és a munkaerő általános torzulásairól szóló fejezetekre. Emellett a kérelmező nyilvánosan elérhető információk alapján bemutatta, hogy a kormányzati beavatkozások miatt a hengerhuzalárak Kínában jelentős mértékben torzultnak tekinthetők. Ennek során hivatkozott a 13. ötéves tervre, konkrétan az acéliparra vonatkozó „Acélipari kiigazítási és korszerűsítési terv (2016–2020)”című dokumentumra – amelynek célja a kínai gazdaság kiemelt ágazatának számító acélipar előmozdítása és fejlesztése –, valamint az állami tanácsnak az ipari szerkezetátalakítás támogatásáról szóló ideiglenes rendelkezések kihirdetéséről és végrehajtásáról szóló 40. határozatára, amely az acélipart stratégiai, kiemelt fontosságú és ösztönzött ágazatként határozza meg.

Ennek következtében az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjára való tekintettel a dömping folytatódására és megismétlődésére vonatkozó állítás egy – megfelelő reprezentatív országbeli torzulásmentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségeken alapuló – számtanilag képzett rendes érték és a felülvizsgálat tárgyát képező terméknek a Kínából a több harmadik országba irányuló exportja során alkalmazott exportár (gyártelepi szinten történő) összehasonlításán alapul, tekintettel arra, hogy az Unióba jelenleg nem érkezik jelentős volumenű import Kínából. Ennek alapján a kiszámított dömpingkülönbözetek Kína vonatkozásában jelentősek.

A rendelkezésre álló információk alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az alaprendelet 5. cikkének (9) bekezdése értelmében elegendő bizonyíték utal arra, hogy az árakra és a költségekre kiható jelentős torzulások miatt nem helyénvaló a kínai belföldi árak és költségek alkalmazása, ezért indokolt az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján vizsgálatot indítani.

Az országjelentés megtekinthető az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában és a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján (7).

4.2. A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó állítás

A kérelmező bizonyítékot szolgáltatott arra vonatkozóan is, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a felülvizsgálat tárgyát képező terméknek az érintett országból az Unióba érkező behozatala a Kínában rendelkezésre álló kihasználatlan kapacitások és az uniós piac vonzereje miatt valószínűleg a jelenleginél magasabb szintet fog elérni. Továbbá intézkedések hiányában a kínai exportárak elegendően alacsony szinten lennének ahhoz, hogy további kárt okozzanak az uniós gazdasági ágazatnak. Emellett a kérelmező állítása szerint a Kínából dömpingáron érkező behozatal jelentős mértékű növekedése az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthetően rontaná az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetét. Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete javult, de még mindig nehéz.

Végezetül a kérelmező állítása szerint a kárra vonatkozó helyzet javulása elsősorban az intézkedések bevezetésének volt köszönhető, és a Kínából dömpingáron érkező behozatalnak az intézkedések hatályvesztése esetén bekövetkező jelentős mértékű növekedése valószínűsíthetően további kárt okozna az uniós gazdasági ágazatnak. Az alacsony árak és a nagy mennyiségek együttes hatása jelentős negatív hatást gyakorolna az uniós gazdasági ágazat általános gazdasági helyzetére, különösen az értékesítési volumenre, az árakra és a nyereségességre.

5. Eljárás

Minthogy az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a dömping és a kár valószínűségével kapcsolatban a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, a Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban felülvizsgálatot indít.

A hatályvesztési felülvizsgálat célja annak megállapítása, hogy az intézkedések hatályvesztése nyomán valószínűsíthetően folytatódik-e vagy megismétlődik-e a felülvizsgálat tárgyát képező, az érintett országból származó termék dömpingje, illetve az uniós gazdasági ágazatot ért kár.

A 2018. június 8-án hatályba lépett (EU) 2018/825 európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) (a piacvédelmi eszközök modernizációs csomagja) a korábbiakhoz képest jelentős változásokat hozott a dömpingellenes eljárások időbeli ütemezése és határidői tekintetében. Az érdekelt feleknek – különösképpen a vizsgálatok korai szakaszában – rövidebb idő áll rendelkezésére ahhoz, hogy jelentkezzenek a Bizottságnál.

A Bizottság felhívja továbbá a felek figyelmét arra, hogy a Covid19-világjárvány nyomán közleményt (9) tett közzé a Covid19-járványnak a dömpingellenes és szubvencióellenes vizsgálatokra gyakorolt hatásáról, amely közlemény a jelen eljárásra is alkalmazandó lehet.

5.1. Felülvizsgálati időszak és figyelembe vett időszak

A dömping folytatódására vagy megismétlődésére vonatkozó vizsgálat a 2019. január 1-jétől 2019. december 31-ig tartó időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjed ki. A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2016. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra („figyelembe vett időszak”) terjed ki.

5.2. Észrevételek a kérelemmel és a vizsgálat megindításával kapcsolatban

A Bizottság felkéri valamennyi érdekelt felet, hogy az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában (10) való közzétételétől számított 15 napon belül ismertesse álláspontját a kérelmekben megadott inputokról és Harmonizált Rendszer (HR) szerinti kódokról (11).

Amennyiben az érdekelt felek a kérelmekhez (ideértve a kárt és az ok-okozati összefüggést érintő kérdéseket is) vagy a vizsgálat megindításának valamely részletéhez (ideértve a kérelmek támogatottságának mértékét is) észrevételeket kívánnak fűzni, ezt az ezen értesítés közzétételétől számított 37 napon belül kell megtenniük.

A vizsgálat megindításával összefüggő meghallgatás iránti kérelmeket az ezen értesítés közzétételétől számított 15 napon belül kell benyújtani.

5.3. A dömping folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének megállapítására irányuló eljárás

A hatályvesztési felülvizsgálat keretében a Bizottság megvizsgálja a felülvizsgálati időszak tekintetében az Unióba irányuló kivitelt, és – az Unióba irányuló kiviteltől függetlenül – meghatározza, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező terméket az érintett országban gyártó és értékesítő vállalatok helyzete alapján valószínűsíthető-e az intézkedések hatályvesztése esetén az Unióba dömpingáron megvalósított kivitel folytatódása vagy megismétlődése.

Ennek megfelelően a Bizottság felkéri a felülvizsgálat tárgyát képező termék érintett országban működő valamennyi gyártóját (12) az általa folytatott vizsgálatban való részvételre, függetlenül attól, hogy a gyártó a felülvizsgálati időszakban exportálta-e a felülvizsgálat tárgyát képező terméket az Unióba vagy sem.

5.3.1. Az érintett országban működő gyártókra vonatkozó vizsgálat

Tekintettel az e hatályvesztési felülvizsgálatban érintett, az érintett országban működő exportáló gyártók esetlegesen nagy számára, a vizsgálatnak a jogszabályi határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a vizsgálat alá vonandó gyártók számát egy minta kiválasztásával észszerű mértékűre korlátozhatja (a továbbiakban esetenként: mintavétel). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkéri az összes gyártót – beleértve azokat is, amelyek nem működtek együtt a jelenlegi felülvizsgálat tárgyát képező intézkedésekhez vezető vizsgálatban –, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy vállalataikra vonatkozóan az ezen értesítés közzétételét követő 7 napon belül küldjék meg a Bizottságnak az információkat. Ezt az információt a TRON.tdi platformon keresztül kell megadni a következő címen: https://tron.trade.ec.europa.eu/tron/tdi/form/20e1e7f7-fe7f-df42-c8e6-4195e2a29392. A TRON.tdi platformhoz való hozzáférésről az 5.6. és az 5.9. pont tartalmaz információkat.

A Bizottság az érintett országban működő gyártók mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében emellett felveszi a kapcsolatot az érintett ország hatóságaival, és kapcsolatba léphet az érintett országban működő gyártók valamennyi ismert szervezetével.

Ha mintavételre van szükség, akkor a gyártók kiválasztására a termelés, az értékesítés vagy a kivitel azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján kerül sor, amely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható. A Bizottság – adott esetben az érintett ország hatóságain keresztül – az érintett országban működő összes ismert gyártót, az érintett ország hatóságait és az érintett országban működő gyártók szervezeteit értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

Miután megkapta a gyártók mintájának kiválasztásához szükséges információkat, a Bizottság tájékoztatja az érdekelt feleket arról, hogy bekerültek-e a mintába vagy sem. A mintába felvett gyártóknak eltérő rendelkezés hiányában a mintába való felvételükre vonatkozó értesítés dátumától számított 30 napon belül kitöltve vissza kell küldeniük a kérdőívet.

A Bizottság a minta kiválasztásáról feljegyzést csatol az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához. A minta kiválasztására vonatkozó esetleges észrevételeknek a mintával kapcsolatos értesítés dátumától számított 3 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

Az érintett országban működő gyártók számára összeállított kérdőív egy példánya megtekinthető az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában és a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján: https://trade.ec.europa.eu/tdi/case_details.cfm?id=2457.

Az alaprendelet 18. cikke lehetséges alkalmazásának sérelme nélkül a mintába való esetleges felvételükbe beleegyező, de a mintába fel nem vett vállalatok együttműködőnek minősülnek („a mintában nem szereplő együttműködő gyártók”).

5.3.2. A Kínára vonatkozó további eljárás

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazását illetően ezen értesítés rendelkezéseinek megfelelően ismertessék álláspontjukat, szolgáltassanak információkat, és mindezeket támasszák alá bizonyítékokkal. Ezeknek az információknak és az azokat alátámasztó bizonyítékoknak – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítés közzétételétől számított 37 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

A 2. cikk (6a) bekezdésének e) pontja szerint a Bizottság röviddel az eljárás megindítása után feljegyzést csatol az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához, amelyben tájékoztatást ad a vizsgálatban érintett feleknek arról, hogy milyen forrásokat kíván felhasználni a Kínához tartozó rendes értéknek az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján történő meghatározásához. Ez valamennyi forrásra kiterjed majd, ideértve adott esetben a megfelelő reprezentatív harmadik ország kiválasztását is. A feljegyzésnek az aktához való csatolását követően 10 nap áll a vizsgálatban érintett felek rendelkezésére arra, hogy észrevételeket tegyenek.

A Bizottság számára rendelkezésre álló információk alapján Kína tekintetében ebben az esetben India lehetséges reprezentatív harmadik ország. A megfelelő reprezentatív harmadik ország végleges kiválasztása céljából a Bizottság megvizsgálja, hogy vannak-e olyan országok, amelyek gazdasági fejlettségi szintje hasonló Kínáéhoz, amelyekben gyártják és értékesítik a felülvizsgálat tárgyát képező terméket, és amelyekben a vonatkozó adatok könnyen elérhetők. Ha több ilyen ország is van, a Bizottság adott esetben előnyben részesíti azokat az országokat, amelyekben a szociális védelem és a környezetvédelem szintje megfelelő.

A figyelembe veendő forrásokkal összefüggésben a Bizottság felkéri a Kínában működő valamennyi gyártót, hogy az ezen értesítés közzétételétől számított 15 napon belül küldje meg számára a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállítása során használt (nyers és feldolgozott) anyagokra és energiára vonatkozó információkat. Ezt az információt a TRON.tdi platformon keresztül kell megadni a következő címen: https://tron.trade.ec.europa.eu/tron/tdi/form/90b11d9d-766d-e146-fd19-5ff81970023d. A TRON.tdi platformhoz való hozzáférésről az 5.6. és az 5.9. pont tartalmaz információkat.

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának alkalmazása keretében a költségek és az árak meghatározásához rendelkezésre bocsátani kívánt tényszerű információkat tartalmazó beadványokat az ezen értesítés közzétételétől számított 65 napon belül kell benyújtani a Bizottságnak. Az erre a célra felhasznált tényszerű információk kizárólag nyilvánosan hozzáférhető forrásokból vehetők.

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett vélt jelentős torzulásokra irányuló vizsgálatához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság emellett kérdőívet bocsát a kínai kormány rendelkezésére.

5.3.3. A független importőrökre (13) vonatkozó vizsgálat (14)

A Bizottság felkéri a felülvizsgálat tárgyát képező terméket az érintett országból az Unióba importáló független importőröket – beleértve azokat is, amelyek nem működtek együtt a hatályban lévő intézkedésekhez vezető vizsgálat(ok)ban – a vizsgálatban való részvételre.

Tekintettel az e hatályvesztési felülvizsgálatban érintett független importőrök esetlegesen nagy számára, a vizsgálatnak a jogszabályi határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a vizsgálat alá vonandó független importőrök számát egy minta kiválasztásával észszerű mértékűre korlátozhatja (a továbbiakban esetenként: mintavétel). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkéri az összes független importőrt – beleértve azokat is, amelyek nem működtek együtt a jelenlegi felülvizsgálat tárgyát képező intézkedésekhez vezető vizsgálatban –, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy jelentkezzenek a Bizottságnál. Ezeknek a feleknek az ezen értesítés közzétételétől számított 7 napon belül kell jelentkezniük, és egyúttal vállalatukról vagy vállalataikról az ezen értesítés mellékletében kért információkat a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk.

A Bizottság a független importőrök mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében emellett kapcsolatba léphet valamennyi ismert importőrszervezettel.

Ha mintavételre van szükség, akkor az importőrök kiválasztása történhet a felülvizsgálat tárgyát képező, az érintett országból érkező termék uniós értékesítéseinek azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján, amely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható. A Bizottság az összes ismert független importőrt és importőrszervezetet értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

Emellett a Bizottság a minta kiválasztásáról feljegyzést csatol az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához. A minta kiválasztására vonatkozó esetleges észrevételeknek a mintával kapcsolatos értesítés dátumától számított 3 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

A vizsgálatához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába felvett független importőröknek. Ezeknek a feleknek eltérő rendelkezés hiányában a minta kiválasztására vonatkozó értesítés dátumától számított 30 napon belül kell kitöltve visszaküldeniük a kérdőívet.

A független importőrök számára összeállított kérdőív egy példánya megtekinthető az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában és a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján: https://trade.ec.europa.eu/tdi/case_details.cfm?id=2457.

5.4. A kár folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének megállapítására irányuló eljárás

Annak megállapításához, hogy valószínűsíthető-e az uniós gazdasági ágazatot ért kár folytatódása vagy megismétlődése, a Bizottság felkéri a felülvizsgálat tárgyát képező termék uniós gyártóit az általa folytatott vizsgálatban való részvételre.

5.4.1. Az uniós gyártókra vonatkozó vizsgálat

Tekintettel az e hatályvesztési felülvizsgálatban érintett uniós gyártók nagy számára, a vizsgálatnak a jogszabályi határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság úgy döntött, hogy a vizsgálat alá vonandó uniós gyártók számát egy minta kiválasztásával észszerű mértékűre korlátozza (a továbbiakban esetenként: mintavétel). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. Az erre vonatkozó információk az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában találhatók. A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy tegyék meg az ideiglenes mintával kapcsolatos észrevételeiket. Ezen túlmenően azoknak a további uniós gyártóknak, amelyek úgy vélik, hogy indokolt a mintába való felvételük, illetve a nevükben eljáró képviselőiknek az ezen értesítés közzétételétől számított 7 napon belül kapcsolatba kell lépniük a Bizottsággal. Az ideiglenes mintával kapcsolatos észrevételeknek eltérő rendelkezés hiányában az ezen értesítés közzétételétől számított 7 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

A Bizottság az összes ismert uniós gyártót és/vagy az uniós gyártók összes ismert szervezetét értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be a végleges mintába.

A mintába felvett uniós gyártóknak eltérő rendelkezés hiányában a mintába való felvételükre vonatkozó értesítés dátumától számított 30 napon belül kitöltve vissza kell küldeniük a kérdőívet.

Az uniós gyártók számára összeállított kérdőív egy példánya megtekinthető az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában és a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján:

https://trade.ec.europa.eu/tdi/case_details.cfm?id=2457.

5.5. Az uniós érdek vizsgálatára irányuló eljárás

Az alaprendelet 21. cikkének megfelelően abban az esetben, ha a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűsége megerősítést nyer, el kell dönteni, hogy a dömpingellenes intézkedések fenntartása nem ellentétes-e az uniós érdekkel.

A Bizottság felkéri az uniós gyártókat, az importőröket és képviseleti szervezeteiket, a felhasználókat és képviseleti szervezeteiket, a szakszervezeteket, valamint a fogyasztói képviseleti szervezeteket, hogy szolgáltassanak információkat az uniós érdekkel kapcsolatban. A vizsgálatban való részvételhez a fogyasztói képviseleti szervezeteknek bizonyítaniuk kell, hogy tevékenységük és a felülvizsgálat tárgyát képező termék között objektív kapcsolat áll fenn.

Az uniós érdek vizsgálatával kapcsolatos információkat eltérő rendelkezés hiányában az ezen értesítés közzétételétől számított 37 napon belül kell benyújtani. Az információk tetszőleges formában vagy a Bizottság által összeállított kérdőív kitöltésével nyújthatók be.

A kérdőívek – köztük a felülvizsgálat tárgyát képező termék felhasználói számára összeállított kérdőív – egy példánya megtekinthető az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában és a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján: https://trade.ec.europa.eu/tdi/case_details.cfm?id=2457

A 21. cikk alapján szolgáltatott információk mindazonáltal csak akkor vehetők figyelembe, ha azokat benyújtásukkor tényszerű bizonyítékokkal támasztják alá.

5.6. Érdekelt felek

A vizsgálatban való részvételhez az érdekelt feleknek, köztük az érintett országban működő gyártóknak, az uniós gyártóknak, az importőröknek és képviseleti szervezeteiknek, a felhasználóknak és képviseleti szervezeteiknek, a szakszervezeteknek, valamint a fogyasztói képviseleti szervezeteknek elsőként bizonyítaniuk kell, hogy tevékenységük és a felülvizsgálat tárgyát képező termék között objektív kapcsolat áll fenn.

Azokat az érintett országban működő gyártókat, uniós gyártókat, importőröket és képviseleti szervezeteket, amelyek az 5.2., az 5.3. és az 5.4. pont szerinti eljárások keretében információkat szolgáltattak, a Bizottság érdekelt félnek tekinti, amennyiben tevékenységük és a felülvizsgálat tárgyát képező termék között objektív kapcsolat áll fenn.

Más felek csak attól az időponttól fogva vehetnek részt a vizsgálatban érdekelt félként, amikor jelentkeznek, és csak akkor, ha tevékenységük és a felülvizsgálat tárgyát képező termék között objektív kapcsolat áll fenn. Az, hogy egy személy vagy szervezet érdekelt félnek minősül-e, nem érinti az alaprendelet 18. cikkének alkalmazását.

Az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához a TRON.tdi platformon keresztül, a következő internetcímen lehet hozzáférni: https://tron.trade.ec.europa.eu/tron/TDI. A hozzáféréshez az oldalon található utasításokat kell követni.

5.7. Egyéb írásbeli beadványok

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy ezen értesítés rendelkezéseinek megfelelően ismertessék álláspontjukat, szolgáltassanak információkat, és mindezeket támasszák alá bizonyítékokkal. Ezeknek az információknak és az azokat alátámasztó bizonyítékoknak – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítés közzétételétől számított 37 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

5.8. A vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok előtti meghallgatás lehetősége

Az érdekelt felek kérhetik a vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok előtti meghallgatásukat. A meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani, és mellékelni kell hozzá annak összefoglalását, hogy az érdekelt fél a meghallgatás keretében mit kíván megvitatni. A meghallgatás az érdekelt felek által előzetesen írásban megjelölt kérdésekre korlátozódik.

A meghallgatás főszabályként nem használható fel az ügy keretében még rendelkezésre nem álló tényszerű információk bemutatására. Mindazonáltal a megfelelő ügyintézés céljából és annak érdekében, hogy a Bizottság szolgálatai továbbléphessenek a vizsgálatban, az érdekelt felek felkérhetők arra, hogy a meghallgatás után új tényszerű információkkal szolgáljanak.

5.9. Az írásbeli beadványok benyújtása, a kitöltött kérdőívek megküldése és levelezés

A Bizottsághoz piacvédelmi vizsgálatok céljára csak szerzői jogi védelem alatt nem álló információk nyújthatók be. Mielőtt az érdekelt felek olyan információkat és/vagy adatokat bocsátanának a Bizottság rendelkezésére, amelyekkel kapcsolatban harmadik felet szerzői jog illet meg, a szerzői jog jogosultjától külön engedélyt kell kérniük, amelyben az kifejezetten lehetővé teszi a Bizottság számára a) az információk és adatok e piacvédelmi eljárás keretében történő felhasználását, valamint b) az információknak és/vagy adatoknak az e vizsgálatban érdekelt felek felé olyan formában történő továbbítását, hogy azok gyakorolhassák védelemhez való jogukat.

Az érdekelt felek által benyújtott valamennyi olyan írásbeli beadványt – beleértve az ezen értesítésben kért információkat, a kitöltött kérdőíveket és a leveleket is –, amelyre vonatkozóan bizalmas kezelést kérelmeznek, „Sensitive” (15) (bizalmas) jelöléssel kell ellátni. A vizsgálat keretében információt benyújtó feleknek a bizalmas kezelésre irányuló kérelmüket meg kell indokolniuk.

A „Sensitive” jelöléssel ellátott információkat benyújtó érdekelt feleknek ezekről az információkról az alaprendelet 19. cikkének (2) bekezdése értelmében nem bizalmas jellegű összefoglalót is rendelkezésre kell bocsátaniuk, amelyet „For inspection by interested parties” (az érdekelt felek számára, betekintésre) jelöléssel kell ellátniuk. Ennek az összefoglalónak megfelelő részletességűnek kell lennie ahhoz, hogy a bizalmasan benyújtott információk lényege kielégítő mértékben megismerhető legyen belőle. Amennyiben a bizalmas információt benyújtó fél nem indokolja meg kellőképpen a bizalmas kezelésre irányuló kérelmét vagy nem bocsát rendelkezésre nem bizalmas jellegű összefoglalót a kért formában és minőségben, a Bizottság az információt figyelmen kívül hagyhatja, kivéve abban az esetben, ha megfelelő források kielégítően bizonyítják az információ helyességét.

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy minden beadványukat és kérelmüket a TRON.tdi platformon (https://tron.trade.ec.europa.eu/tron/TDI) keresztül – a meghatalmazásokat és a tanúsítványokat szkennelt formában csatolva – nyújtsák be. A TRON.tdi platform vagy e-mail használatával az érdekelt felek elfogadják a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján közzétett, „LEVELEZÉS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGGAL PIACVÉDELMI ÜGYEKBEN” című dokumentumban foglalt, az elektronikus beadványokra alkalmazandó szabályokat: http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2014/june/tradoc_152573.pdf. Az érdekelt feleknek fel kell tüntetniük nevüket, címüket, telefonszámukat és érvényes e-mail-címüket, továbbá biztosítaniuk kell, hogy a megadott e-mail-cím működő, naponta ellenőrzött hivatalos e-mail-cím legyen. Az elérhetőségek megadása után a Bizottság kizárólag TRON.tdi platformon keresztül vagy e-mailben kommunikál az érdekelt felekkel, kivéve, ha azok kifejezetten kérik a Bizottságtól a dokumentumok más kommunikációs csatornán történő megküldését, vagy ha a dokumentumot a jellegéből adódóan könyvelt levélpostai küldeményben kell elküldeni. Az érdekelt felek a Bizottsággal folytatott levelezésre vonatkozó további szabályokat és információkat, köztük a TRON.tdi platformon keresztül vagy e-mailben eljuttatott küldeményekre irányadó elveket megtalálják a fent említett, az érdekelt felekkel folytatott kommunikációra vonatkozó útmutatóban.

A Bizottság levelezési címe:

European Commission

Directorate-General for Trade

Directorate H

Office: CHAR 04/039

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

TRON.tdi: https://tron.trade.ec.europa.eu/tron/tdi

E-mail-címek:

—	Dömping: TRADE-R721-PSC-DUMPING@ec.europa.eu

—	Kár: TRADE-R721-PSC-INJURY@ec.europa.eu

6. A vizsgálat időkeretei

A vizsgálat az alaprendelet 11. cikke (5) bekezdésének megfelelően rendesen az ezen értesítés közzétételétől számított 12 hónapon belül – de 15 hónapon belül mindenképpen – lezárul.

7. Információszolgáltatás

Az érdekelt felek csak az ezen értesítés 5. pontjában meghatározott időkeretek között szolgáltathatnak információkat.

A vizsgálatnak a kötelezően előírt határidőkön belül való lezárása érdekében a Bizottság nem fogad el beadványokat az érdekelt felektől az érdekelt felek végső tájékoztatásával kapcsolatos észrevételek megtételére, valamint, ha alkalmazandó, az érdekelt felek újabb végső tájékoztatásával kapcsolatos észrevételek megtételére előírt határidő után.

8. Észrevételek fűzése más felek beadványaihoz

A védelemhez való jog garantálása érdekében az érdekelt feleknek rendelkezniük kell azzal a lehetőséggel, hogy észrevételeket fűzzenek a más érdekelt felek által benyújtott információkhoz. Ezekben az észrevételekben az érdekelt felek csak a más érdekelt felek beadványaiban tárgyalt kérdésekkel foglalkozhatnak, új kérdéseket nem vethetnek fel.

Az érdekelt feleknek a végleges ténymegállapításokról való tájékoztatása nyomán más érdekelt felek által benyújtott információkhoz fűzött észrevételeket – eltérő rendelkezés hiányában – a végleges ténymegállapításokra vonatkozó észrevételek megtételére előírt határidőt követő 5 napon belül kell benyújtani. Ha az érdekelt felek újabb végső tájékoztatást kapnak, az újabb végső tájékoztatás nyomán más érdekelt felek által megfogalmazott észrevételeket – eltérő rendelkezés hiányában – az újabb végső tájékoztatásra vonatkozó észrevételek megtételére előírt határidőt követő 1 napon belül kell benyújtani.

A fenti időkeretek nem sértik a Bizottság azon jogát, hogy kellően indokolt esetekben kiegészítő információkat kérjen az érdekelt felektől.

9. Az ezen értesítésben meghatározott határidők meghosszabbítása

Az e közleményben megállapított határidők az érdekelt felek kellően indokolt kérelmére meghosszabbíthatók.

Az ezen értesítésben meghatározott határidők meghosszabbítása csak kivételes körülmények fennállása esetén kérhető, és csak kellően indokolt esetben biztosítható. A kérdőívek kitöltésére rendelkezésre álló határidő rendesen legfeljebb 3 nappal hosszabbítható meg, és a meghosszabbítás a szabályok értelmében legfeljebb 7 napra szólhat. Az eljárás megindításáról szóló értesítésben más információk benyújtására meghatározott határidők a kivételes körülmények fennállásának igazolása nélkül legfeljebb 3 nappal hosszabbíthatók meg.

10. Az együttműködés hiánya

Abban az esetben, ha az érdekelt felek valamelyike megtagadja a szükséges információkhoz való hozzáférést, vagy nem szolgáltatja ezeket az információkat határidőn belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, az alaprendelet 18. cikkének megfelelően megerősítő vagy nemleges ténymegállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján.

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek valamelyike hamis vagy félrevezető információkat szolgáltatott, ezek az információk figyelmen kívül hagyhatók, és a Bizottság a rendelkezésre álló tényekre támaszkodhat.

Ha az érdekelt felek valamelyike nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a ténymegállapítások alapjául az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tények szolgálnak, az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mint ha együttműködött volna.

A számítógépes válaszadás elmaradása nem tekinthető az együttműködés hiányának, amennyiben az érdekelt fél igazolja, hogy a válasz kért formában történő elkészítése indokolatlan többletteherrel vagy indokolatlan többletköltségekkel járna. Az érdekelt félnek ebben az esetben haladéktalanul fel kell vennie a kapcsolatot a Bizottsággal.

11. Meghallgató tisztviselő

Az érdekelt felek kérhetik a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő közreműködését. A meghallgató tisztviselő megvizsgálja az iratbetekintési kérelmeket, a dokumentumok bizalmas kezelését érintő vitákat, a határidők meghosszabbítására vonatkozó kérelmeket, valamint az érdekelt felek vagy harmadik felek által a védelemhez való joguk gyakorlásával összefüggésben benyújtott kérelmeket.

A meghallgató tisztviselő meghallgatásokat szervezhet, és közvetíthet az érdekelt fél vagy felek és a Bizottság szolgálatai között annak érdekében, hogy az érdekelt felek maradéktalanul gyakorolhassák a védelemhez való jogukat. A meghallgató tisztviselő általi meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani. A meghallgató tisztviselő megvizsgálja a kérelmek indokait. Ilyen meghallgatásra csak akkor kerülhet sor, ha az adott kérdést nem sikerült a Bizottság szolgálataival kellő időben rendezni.

A kérelmeket kellő időben, indokolatlan késedelem és az eljárás szabályszerű lefolytatásának veszélyeztetése nélkül kell benyújtani. Ezt szem előtt tartva az érdekelt feleknek a meghallgató tisztviselő közreműködését a közreműködésre okot adó esemény bekövetkezése után a lehető leghamarabb kérniük kell. Ha a meghallgatás iránti kérelmet nem a rendelkezésre álló időkereteken belül nyújtják be, a meghallgató tisztviselő megvizsgálja a késve beérkező kérelem indokait, a benne felvetett kérdések jellegét és e kérdéseknek a védelemhez való jog gyakorlására kifejtett hatását, továbbá figyelembe veszi a megfelelő ügyintézéshez és a vizsgálat időben történő lezárásához fűződő érdeket.

További információk, valamint a meghallgató tisztviselő elérhetősége és internetes oldalai a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján találhatók: http://ec.europa.eu/trade/trade-policy-and-you/contacts/hearing-officer/.

12. Lehetőség az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti felülvizsgálat kérésére

Mivel e hatályvesztési felülvizsgálat megindítása az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének rendelkezéseivel összhangban történik, ténymegállapításai nem a meglévő intézkedések módosítását, hanem – az alaprendelet 11. cikkének (6) bekezdésével összhangban – azok hatályon kívül helyezését vagy fenntartását eredményezik.

Ha az érdekelt felek valamelyike úgy véli, hogy az intézkedések esetleges módosítása érdekében szükséges azok felülvizsgálata, kérheti az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti felülvizsgálat megindítását.

Az ilyen – az ezen értesítés tárgyát képező hatályvesztési felülvizsgálattól függetlenül lefolytatandó – felülvizsgálatot kérő felek a fent megadott címen léphetnek kapcsolatba a Bizottsággal.

13. A személyes adatok kezelése

A Bizottság az e vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (16) megfelelően kezeli.

A Bizottság piacvédelmi tevékenysége során végzett személyesadat-kezelésről a magánszemélyeket tájékoztató adatvédelmi nyilatkozat megtekinthető a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján: http://ec.europa.eu/trade/policy/accessing-markets/trade-defence/

(1) Értesítés egyes dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről (HL C 322., 2019.9.26., 5. o.).

(2) HL L 176., 2016.6.30., 21. o.

(3) A Tanács 986/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. október 22.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes elő- és utófeszítő huzalok és huzalsodratok (PSC-huzalok és -sodratok) behozatalára a 383/2009/EK rendelettel kivetett végleges dömpingellenes vám alkalmazási körének tisztázásáról, HL L 297., 2012.10.26., 1. o.

(4) A Bizottság (EU) 2019/1382 végrehajtási rendelete (2019. szeptember 2.) védintézkedések hatálya alá tartozó acéltermékekre vonatkozóan dömping- és szubvencióellenes intézkedéseket bevezető rendeletek módosításáról (HL L 227., 2019.9.3., 1. o.).

(5) A Bizottság (EU) 2015/865 végrehajtási rendelete (2015. június 4.) az 1225/2009/EK tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követően a Kínai Népköztársaságból származó egyes, ötvözetlen acélból készült elő- és utófeszítő huzalok és huzalsodratok (PSC-huzalok és -sodratok) behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről (HL L 139., 2015.6.5., 12. o.).

(6) Bizottsági szolgálati munkadokumentum piacvédelmi vizsgálatokhoz a Kínai Népköztársaság gazdaságának jelentős torzulásairól, 2017. december 20., SWD(2017) 483 final/2, megtekinthető a következő internetcímen: http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2017/december/tradoc_156474.pdf (angol nyelven).

(7) Indokolt kérelemre a Bizottság az országjelentésben hivatkozott dokumentumokat is rendelkezésre bocsátja.

(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/825 rendelete (2018. május 30.) az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló (EU) 2016/1036 rendelet és az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló (EU) 2016/1037 rendelet módosításáról (HL L 143., 2018.6.7., 1. o.).

(9) https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A52020XC0316%2802%29.

(10) Eltérő megjelölés hiányában ahol a szöveg ezen értesítés közzétételére utal, ott ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele értendő.

(11) A HR-kódokkal kapcsolatban a felülvizsgálati kérelmek vezetői összefoglalója is szolgál információkkal (a dokumentum megtekinthető a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján: http://trade.ec.europa.eu/tdi/?).

(12) Gyártó az érintett országokban működő minden olyan vállalat, ideértve a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártásában, belföldi értékesítésében vagy exportjában részt vevő, vele kapcsolatban álló vállalatokat is, amely a felülvizsgálat tárgyát képező terméket gyártja.

(13) A mintában kizárólag független, azaz az érintett országokban működő gyártókkal kapcsolatban nem álló importőrök szerepelhetnek. A gyártókkal kapcsolatban álló importőröknek az exportáló gyártók kérdőívének I. mellékletét kell kitölteniük. Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. november 24-i (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet 127. cikke szerint két személy akkor tekintendő egymással kapcsolatban állónak, ha: a) egymás üzleti vállalkozásának tisztségviselői vagy igazgatói; b) jogilag elismert üzlettársak; c) alkalmazotti viszonyban állnak egymással; d) egy harmadik fél közvetlenül vagy közvetve tulajdonában tartja, ellenőrzi vagy birtokolja mindkettőjük kibocsátott, szavazati jogot biztosító részvényeinek vagy részesedéseinek 5 %-át vagy annál többet; e) egyikük közvetve vagy közvetlenül ellenőrzi a másikat; f) harmadik személy közvetve vagy közvetlenül mindkettőjüket ellenőrzi; g) együtt közvetlenül vagy közvetve ellenőriznek egy harmadik személyt; vagy h) ugyanannak a családnak a tagjai (HL L 343., 2015.12.29., 558. o.). A személyek kizárólag akkor minősülnek egy család tagjainak, ha a következő rokoni kapcsolatok valamelyikében állnak egymással: i. férj és feleség, ii. szülő és gyermek, iii. fivér és lánytestvér (akár vér szerinti, akár féltestvér), iv. nagyszülő és unoka, v. nagybácsi vagy nagynéni és unokaöcs vagy unokahúg, vi. após vagy anyós és vő vagy meny, vii. sógor és sógornő. Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkének 4. pontja szerint „személy”: természetes személy, jogi személy, valamint olyan személyegyesülés, amely jogi személyiséggel nem rendelkezik, de ügyleti képességét az uniós vagy a nemzeti jog elismeri (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).

(14) A független importőrök által szolgáltatott adatok e vizsgálat keretében a dömping meghatározásán kívül más szempontok elemzéséhez is felhasználhatók.

(15) A „Sensitive” jelöléssel ellátott dokumentum az alaprendelet 19. cikke és a GATT 1994 VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodás (dömpingellenes megállapodás) 6. cikke szerint bizalmas dokumentumnak minősül. A dokumentum az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) 4. cikke értelmében is védelem alatt áll.

(16) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

MELLÉKLET

☐	„Sensitive” version (bizalmas változat)
☐	Version „For inspection by interested parties” (az érdekelt felek számára, betekintésre)
(Jelölje meg a megfelelő négyzetet!)

DÖMPINGELLENES ELJÁRÁS A KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁGBÓL SZÁRMAZÓ EGYES, ÖTVÖZETLEN ACÉLBÓL KÉSZÜLT ELŐ- ÉS UTÓFESZÍTŐ HUZALOK ÉS HUZALSODRATOK (PSC-HUZALOK ÉS -SODRATOK) BEHOZATALÁRA VONATKOZÓAN

INFORMÁCIÓK A FÜGGETLEN IMPORTŐRÖK MINTÁJÁNAK KIVÁLASZTÁSÁHOZ

Ez az űrlap arra szolgál, hogy segítséget nyújtson a független importőröknek az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.3. pontjában kért mintavételi információk megadásában.

Mind a „Sensitive” (bizalmas), mind az „For inspection by interested parties” (az érdekelt felek számára, betekintésre) jelöléssel ellátott változatot az eljárás megindításáról szóló értesítésben foglaltak szerint vissza kell küldeni a Bizottságnak.

1. NÉV ÉS KAPCSOLATTARTÁSI ADATOK

Adja meg vállalatáról a következő adatokat:

Vállalat neve
Cím
Kapcsolattartó
E-mail-cím
Telefon
Honlap

2. FORGALOM ÉS ÉRTÉKESÍTÉSI VOLUMEN

Adja meg euróban (EUR) a felülvizsgálati időszakra (2019. január 1. – 2019. december 31.) vonatkozóan a vállalat teljes forgalmát, az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározottak szerinti PSC-huzalok és -sodratok Unióba való behozatalával elért forgalmat és e behozatal tömegét, valamint a Kínából történő behozatalt követően a behozatalnak az Unió piacán való viszonteladásával elért forgalmat és e viszonteladás tömegét. Adja meg a tömeg mértékegységét.

	Tonna	Érték euróban (EUR)
Vállalatának teljes forgalma euróban (EUR)
A felülvizsgálat tárgyát képező termék Unióba való behozatala
A felülvizsgálat tárgyát képező terméknek az Unió piacán való viszonteladása a Kínai Népköztársaságból való behozatalt követően

3. VÁLLALATA ÉS AZ AZZAL KAPCSOLATBAN ÁLLÓ (1) VÁLLALATOK TEVÉKENYSÉGE

Adja meg a vállalat, valamint a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártásában és/vagy (exportra történő és/vagy belföldi) értékesítésében érintett, a vállalattal kapcsolatban álló valamennyi vállalat tevékenységének pontos leírását (sorolja fel őket, és adja meg, hogy milyen viszonyban állnak vállalatával). Ilyen tevékenység lehet többek között a felülvizsgálat tárgyát képező termék megvásárlása vagy alvállalkozás keretében történő gyártása, illetve a felülvizsgálat tárgyát képező termék feldolgozása vagy az azzal való kereskedés.

A vállalat neve és székhelye	Tevékenység	Kapcsolat jellege

4. EGYÉB INFORMÁCIÓK

Adjon meg minden olyan egyéb információt, amely vállalata szerint segítheti a Bizottságot a minta kiválasztásában.

5. NYILATKOZAT

A fenti információk megadásával a vállalat hozzájárul a mintába való esetleges felvételéhez. A mintába való felvétel esetén a vállalatnak kérdőívet kell kitöltenie, és hozzá kell járulnia ahhoz, hogy válaszának hitelessége helyszíni vizsgálat keretében ellenőrzésre kerüljön. Ha a vállalat úgy nyilatkozik, hogy nem járul hozzá a mintába való esetleges felvételéhez, akkor a vizsgálat során nem együttműködő vállalatnak minősül. A nem együttműködő importőrök esetében a Bizottság ténymegállapításainak alapjául a rendelkezésre álló tények szolgálnak, így az eredmény kedvezőtlenebb lehet a vállalat számára, mint ha együttműködött volna.

A meghatalmazott tisztségviselő aláírása:

A meghatalmazott tisztségviselő neve és beosztása:

Dátum:

(1) Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. november 24-i (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet 127. cikkével összhangban két személy akkor tekintendő egymással kapcsolatban állónak, ha: a) egymás üzleti vállalkozásának tisztségviselői vagy igazgatói; b) jogilag elismert üzlettársak; c) alkalmazotti viszonyban állnak egymással; d) egy harmadik fél közvetlenül vagy közvetve tulajdonában tartja, ellenőrzi vagy birtokolja mindkettőjük kibocsátott, szavazati jogot biztosító részvényeinek vagy részesedéseinek 5 %-át vagy annál többet; e) egyikük közvetve vagy közvetlenül ellenőrzi a másikat; f) harmadik személy közvetve vagy közvetlenül mindkettőjüket ellenőrzi; g) együtt közvetlenül vagy közvetve ellenőriznek egy harmadik személyt; vagy h) ugyanannak a családnak a tagjai (HL L 343., 2015.12.29., 558. o.). A személyek kizárólag akkor minősülnek egy család tagjainak, ha a következő rokoni kapcsolatok valamelyikében állnak egymással: i. férj és feleség, ii. szülő és gyermek, iii. fivér és lánytestvér (akár vér szerinti, akár féltestvér), iv. nagyszülő és unoka, v. nagybácsi vagy nagynéni és unokaöcs vagy unokahúg, vi. após vagy anyós és vő vagy meny, vii. sógor és sógornő. Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkének 4. pontja szerint „személy”: természetes személy, jogi személy, valamint olyan személyegyesülés, amely jogi személyiséggel nem rendelkezik, de ügyleti képességét az uniós vagy a nemzeti jog elismeri (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).

4.6.2020

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 185/16

Elnevezés bejegyzése iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

(2020/C 185/06)

E közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra, amely az e közzététel napjától számított három hónapon belül tehető meg.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„AYDIN KESTANESI”

EU-szám: PDO-TR-01362 – 2015.9.8.

OEM (X) OFJ ( )

1. Elnevezés(ek)

„Aydın Kestanesi”

2. Tagállam Vagy Harmadik Ország

Törökország

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1. A termék típusa

1.6. osztály: Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva

3.2. Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

Az „Aydın Kestanesi” frissen fogyasztásra szánt mezőgazdasági termék, amelyet a Castanea sativa Mill. fajok helyi ökotípusaiból állítanak elő. A régióban az Işıklar, Sarıaşı és Kemer stb. néven ismert helyi ökotípusokat termesztik.

A friss gesztenye a következő jellemzőkkel rendelkezik:

A héj általában fényes, világosbarna színű és könnyen lehámozható. A magbél világos, krémes fehér színű, lágy állagú. A belső maghéj nem nő be a magba, és könnyen lehámozható. Az egyes gesztenyeszemek tömege legalább 15 gramm. A betakarítási időszakban a friss gesztenye teljes cukortartalma 4,5 % és 11 % között van. A maximális keményítőtartalom 22 %. A cukor- és keményítőtartalomból álló összes szénhidráttartalom 24,5 % és 32 % között mozog. A fehérjetartalom 4,0 % és 5,5 %, az átlagos zsírtartalom pedig 0,5 % és 1,5 % között van.

3.3. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

Az „Aydın Kestanesi”-t hagyományos és extenzív típusú ültetvényeken, lankás, gyakran teraszosan kialakított területeken termesztik. Az állomány sűrűsége hektáronként 100 szelídgesztenyefára van korlátozva.

Valamennyi folyamatot, beleértve a gesztenyefák ültetését, az öntözést, a trágyázást, a metszést, a betakarítást, az érlelést és a tárolást, a 4. pontban meghatározott földrajzi régióban kell elvégezni.

Aydın tartományban a gesztenye tárolása más régióktól eltérő kulturális folyamat. A gesztenyét hagyományosan a kupaccsal együtt gyűjtik be az ültetvényekről, a fák alól, és „halomnak” hívott környezetben tárolják oly módon, hogy növényekkel, például páfrányokkal fedik le őket.

3.4. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

—

3.5. A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

Az „Aydın Kestanesi” csomagjain a következő információkat kell feltüntetni kézzel írott vagy nyomtatott formában, olvashatóan és letörölhetetlen módon:

—	a vállalat kereskedelmi neve és címe, rövid neve és címe vagy lajstromozott védjegye

—	a tétel száma

—	az áru megnevezése – „Aydın Kestanesi”,

—	nettó tömeg,

—	a következő logó:

3.6. A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

—

4. A földrajzi terület tömör meghatározása

A földrajzi terület Aydin tartomány teljes területét magában foglalja, ahol az „Aydın Kestanesi”-t 650 és 1 500 méter közötti magasságban termesztik.

Aydin tartomány az északi szélesség 37°44′ és 38°08′, valamint a keleti hosszúság 27°23′ és 28°52′ koordináták által meghatározott területen helyezkedik el. A termőterület, ahol az Aydın Kestanesi-t főként termesztik, 650 m tengerszint feletti magasságban kezdődik.

5. Kapcsolat a földrajzi területtel

Az „Aydın Kestanesi” gyümölcs minőségi jellemzőinek három legfontosabb megkülönböztető eleme a gesztenye mérete, a könnyen lehámozható belső maghéj és a belső maghéjnak a magba való benövése. Ezek természeti és emberi tényezőknek egyaránt köszönhetők.

Természeti tényezők

Ökológiai tényezők

Az „Aydın Kestanesi” sajátosságai közül a legfontosabbak az olyan ökológiai tényezők, mint az éghajlat és a talaj. Ezekre vezethető vissza a gyümölcs nagy mérete, a könnyen lehámozható belső maghéj és a gyümölcshúsba szinte soha nem benövő belső maghéj ellenálló képessége.

Éghajlat

Aydın tartományban az éves átlaghőmérséklet 17,6 °C, a hőmérsékleti átlagok június és október között elérik a 25–30 °C-ot. Ezek a hőmérsékletek optimálisak a gesztenyefák virágzása, valamint az „Aydın Kestanesi” fejlődése és érése szempontjából. A hőmérséklet különösen fontos a beporzás és a virágok megtermékenyülése során, és közvetlen hatással van a gyümölcskezdeményekre és a gyümölcsfejlődésre.

Aydın tartományban az esős napok átlagos száma 80,6, ez évente átlagosan 600–700 mm esőt jelent, és legfeljebb két száraz hónapot. Az „Aydın Kestanesi” jellegzetesen 650 és 1 200 m közötti magasságban nő. A terület éghajlata mezotermikus, hosszú meleg nyarakkal és mérsékelt téllel. Ez a csapadékmennyiség elegendő ahhoz, hogy a gesztenyék elérjék a minimális megfelelő tömeget.

Páratartalom

A levegő relatív páratartalma a gyümölcsfejlődés és -érés időszakában 45–50 % között van. Ez a relatív páratartalom a gesztenye minőségét is befolyásolja, mivel a gyümölcsök ebben az időszakban alakítják ki biokémiai szerkezetüket (cukor, keményítő, zamat). E különleges páratartalomnak köszönhetően az „Aydın Kestanesi” héja vékonyabbá válik, és ennek megfelelően könnyen hámozható. Mivel Aydın tartomány levegőjének relatív páratartalma összhangban van a gesztenye ökológiai igényeivel, biztosított, hogy különösen a héj és a belső maghéj hámozása könnyebb legyen.

Szél

Az Égei-tengeri régió és ezen belül Aydın tartomány domborzati szerkezetének sajátosságaiból kifolyólag az Égei-tenger párás tengeri levegője a szárazföld felé halad, a közép-keleti régiók száraz levegője pedig a part menti régiókba áramlik, mivel a hegyek merőlegesek a tengerre. Ez az uralkodó szélrendszer jelentős szerepet játszik a gesztenye fejlődésében, és részben megmagyarázza, hogy a gesztenyetermesztés miért ebben a régióban koncentrálódik. A régióban tapasztalható szélhatások a beporzásra és a megtermékenyülésre gyakorolt pozitív hatásokkal párosulnak, amelyek befolyásolják a héj méretét és vastagságát.

Talaj

Az Aydin régióban található talajok sótartalma alacsony (0,015 % alatti), és általában magas a mésztartalmuk. Ennek következtében a terület ideális talajtípust biztosít a gesztenyefák termesztésére, amelyek számára az agyagos és lúgos talajok a legalkalmasabbak.

Tanulmányok szerint Aydin tartomány talajmintái azt mutatják, hogy a talajok általában agyagosak, alacsony szervesanyag-tartalmúak, alacsony káliumtartalmúak és elegendő mennyiségű egyéb elemet tartalmaznak (foszfor, kalcium, magnézium, nátrium, vas, cink, mangán és réz).

A szerves anyagok alacsony szintje ugyancsak kedvez a gesztenyetermesztésnek. Emellett a nitrogén, amely kedvező hatást gyakorol a gyümölcstermésre és -minőségre, kiegyensúlyozott mennyiségben fordul elő, és a káliumtartalom általában alacsony.

A talaj e fizikai és kémiai tulajdonságai befolyásolják az „Aydın Kestanesi” belső maghéjának vastagságát, és könnyen hámozhatóvá teszik a gesztenyét.

Emberi tényezők

Genetika

A növénynemesítők, akik már régóta foglalkoznak a nagy termőképességű genotípusok kiválasztásával és szaporításával, a gesztenyefák számos helyi ökotípusát fejlesztettek ki, amelyek minőségi gyümölcsöket teremnek. Ezért az Aydın régióban termesztett gesztenyét olyan fajtákból választották ki, amelyek a legjobban alkalmazkodtak a helyi viszonyokhoz, és különleges ízjellemzőkkel rendelkeznek. E kiválasztási módszernek köszönhetően a gesztenyetermesztőknek sikerült vékony héjú gesztenyefajtákat kifejleszteniük.

Betakarítás és tárolás „prizmázással”

Az „Aydın Kestanesi” betakarítása akkor történik, amikor a kupacsok kissé kinyílnak, ami azt jelzi, hogy a gyümölcs érett. A betakarítást a fák botokkal történő ütögetésével végzik. A gesztenyét jellemzően a kupacsokkal együtt takarítják be.

Miután a héjas gesztenyét a fa alatt összegyűjtik, a gesztenyét „halmokban” tárolják, és a téli időszak közepéig, 3-4 hónapon keresztül különböző növényekkel, például páfrányokkal borítják.

Ez a gyakorlat biztosítja, hogy a gyümölcsök a lehető legkisebb mértékben veszítsenek nedvességtartalmukból, színükből és fényükből. Az ilyen típusú tárolás Aydın régióra jellemző, és bár ennek a hagyományos tartósítási módszernek több hátránya van (kukacok megjelenése, penészgombával stb. való szennyeződés), egy tanulmány megerősítette, hogy e folyamat során csökken a keményítő mennyisége, és nő a cukor- és szénhidráttartalom.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdése)

(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

4.6.2020

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 185/20

Az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban álló, kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyása nyomán módosított egységes dokumentum közzététele

(2020/C 185/07)

Az Európai Bizottság a 664/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (1) 6. cikke (2) bekezdése harmadik albekezdésének megfelelően jóváhagyta ezt a kisebb jelentőségű módosítást.

E kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyására irányuló kérelem a Bizottság e-Ambrosia adatbázisában tekinthető meg.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„RACLETTE DE SAVOIE”

EU-szám: PGI-FR-02095-AM02 – 2020.1.10.

OEM ( ) OFJ (X)

1. Elnevezés(ek)

„Raclette de Savoie”

2. Tagállam vagy

Franciaország

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1. A termék típusa

1.3. osztály: Sajtok

3.2. Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Raclette de Savoie” préselt, nem hevített tésztájú, nyers vagy termizált tehéntejből előállított sajt.

A „Raclette de Savoie” korong alakú sajt, átmérője 28–34 cm, peremének magassága 6–7,5 cm.

Teljes szárazanyag-tartalma legalább 56 %. A szárazanyag százalékban kifejezett zsírtartalma 48 % és 52 % közötti. Sótartalma 1,4 % és 2,2 % közötti.

A „Raclette de Savoie” pH-értéke legalább 5,50, 100 g sajt NH3-tartalma pedig legalább 60 mg.

Érzékszervi jellemzők

A „Raclette de Savoie” sajt kérgét sárgától barnáig terjedő színű rúzsréteg borítja, tésztájának színe pedig a fehértől a szalmasárgáig terjed.

A sajttészta enyhén lyukacsos, textúrája tömör és szájban olvadó. A sajttészta textúrája melegítéskor híg és lágyan olvadó. A „Raclette de Savoie” sajtból a melegítése során kevés olaj válik ki.

Értékesítéskori kiszerelésének módjai:

A „Raclette de Savoie” sajtot az alábbi formákban hozzák forgalomba:

—	korongként,

—	darabolva: sajtcikkekre szeletelve,

—	fogyasztói értékesítésre szánt, előrecsomagolt egységekben: szeletelve.

Amikor a „Raclette de Savoie” sajtot fogyasztói értékesítésre szánt, előrecsomagolt egységekben kívánják értékesíteni, 28–34 cm hosszú és széles, 6–7,5 cm peremmagasságú parallelepipedon formájúra gyártják.

3.3. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

A tejelő állomány takarmányozása a következő takarmánykategóriákból tevődik össze:

Az alaptakarmányadagot alkotó szálastakarmányok

fűfélék, széna, sarjú, silókukorica, cirok, szalma, köztes kultúrák, a káposztafélék családjába tartozó fajok kivételével. A zöld szálastakarmánnyal történő takarmányozás évente legalább – nem feltétlenül egymást követő – 150 napig kötelező, és annak az alaptakarmányadag legalább 50 %-ának kell megfelelnie. A tejelő teheneknek adott szálastakarmány 100 %-a a földrajzi területről származik.

Hizlalótakarmányok

csöves kukorica és nedves szemes kukorica, szárított takarmányok, szárított lucerna, szárított cukorrépapép, takarmányrépa. A földrajzi területen kívülről származó szárított takarmány, csöves kukorica, nedves szemes kukorica és takarmányrépa mennyisége éves szinten napi átlagra vetítve tejelő tehenenként legfeljebb 4 kg szárazanyag lehet.

Kiegészítő takarmányok és adalékanyagok

Gabonamagvak és azok származékai (korpa, dara, liszt, szárított törköly), olajnövények és fehérjenövények magvai és azokból készült pogácsa, melléktermékek (lucernából nyert fehérjekoncentrátum, fehérjét nem tartalmazó nitrogén, 3 %-nál kevesebb karbamid a kiegészítő takarmányban), kötőanyagként melasz és növényi olaj, illetve ásványi anyagok, vitaminok, nyomelemek és természetes növényi kivonatok.

A gazdaság területén előállított tejsavó forgalmazása a lecsapolástól számított legfeljebb 24 órán belül engedélyezett.

Háztáji előállítás esetén a „Raclette de Savoie” sajt előállítására szánt feldolgozott tejnek olyan tejelőtehén-állománytól kell származnia, amely legalább 75 %-ban Abondance, Montbéliarde vagy Tarentaise fajtatípusú tehenekből áll.

A tejfeldolgozónál a „Raclette de Savoie” sajt gyártására szánt, begyűjtött tejnek olyan általános tejelőtehén-állománytól kell származnia, amely legalább 75 %-ban Abondance, Montbéliarde vagy Tarentaise fajtatípusú tehenekből áll.

E szabályok betartatásának érdekében a gazdaság tejelőtehén-állományának összetétele csak az Abondance, a Montbéliarde vagy a Tarentaise fajtatípusú egyedek számának növelése irányában változhat.

3.4. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A tejtermelési és -feldolgozási, valamint a sajtérlelési műveletekre a meghatározott földrajzi területen kerül sor.

A „Raclette de Savoie” sajt gyártására szánt tej földrajzi területen belüli termelését a régió jelentős takarmányforrása indokolja, amelyet hasznosítanak a sajt előállítása során. Ez a takarmányforrás biztosítja a sajt sajátosságait.

3.5. A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

—

3.6. A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

A „Raclette de Savoie” sajt címkéjén a következők szerepelnek:

—	a „Raclette de Savoie” elnevezés az Európai Unió OFJ-logójával, azonos vizuális felületen,

—	a gyártó, a sajtérlelő vagy az előcsomagoló neve és címe,

—	az igazoló szerv neve.

4. A földrajzi terület tömör meghatározása

A földrajzi terület két megye – Savoie és Haute-Savoie megye – teljes területére, valamint Ain és Isère megye következő településeire terjed ki:

Ain megye: Anglefort, Béon, Billiat, Ceyzérieu, Chanay, Corbonod, Cressin-Rochefort, Culoz, Flaxieu, Injoux-Génissiat, Lavours, Léaz, Massignieu-de-Rives, Parves et Nattages, Pollieu, Saint-Martin-de-Bavel, Seyssel, Surjoux-Lhôpital, Talissieu, Valserhône, Villes, Virignin, Vongnes.

Isère megye: Entre-deux-Guiers, Miribel-les-Échelles, Saint-Christophe-sur-Guiers, Saint-Pierre-de-Chartreuse, Saint-Pierre-d’Entremont.

5. Kapcsolat a földrajzi területtel

A „Raclette de Savoie” sajt és földrajzi területe közötti kapcsolat a sajt meghatározott minőségén alapul.

Domborzati és geológiai adottságainak tekintetében a „Raclette de Savoie” sajt földrajzi területe meglehetősen vegyes képet mutat. A domborzati elemek túlnyomórészt 200 m és 2 500 m tengerszint feletti magasságban helyezkednek el, kristályos kőzetű ókori masszívumokból és mészköves masszívumokból származó talajuk gyakran mély rétegű.

Az éghajlat jellemzően hegyvidéki: a tél hosszú és gyakran zord, a nyár meleg. A Maurienne és a Tarentaise összességében kevésbé csapadékos szűk völgyei kivételével a földrajzi terület éves csapadékmennyisége magas, átlagosan 1 000 mm, az Elő-Alpok vonulatainak lábánál pedig akár az 1 500 mm-t is elérheti. A földrajzi terület e sajátossága kedvez a fűfélék megfelelő növekedésének.

A földrajzi terület – talajainak összetételéből és a csapadékmennyiségből adódóan – minőségi legelőgazdálkodásra szolgáló terület. Mind a legelőnek szánt, mind a kaszálásra szánt gyepterületek az alpesi hegyvidéki övezetre jellemző, gazdag és változatos növényvilággal rendelkeznek.

A földrajzi terület nyugati részén gabona- és kukoricatermesztés egyaránt lehetséges.

A „Raclette de Savoie” sajt története szorosan összefügg az Alpok történetével. Először is jól illeszkedik az alpesi állattenyésztés és az alpesi sajtkészítési mesterfogások hagyományába.

A „Raclette de Savoie” sajt a középkorból ered, amikor a pásztorok főként nyáron „sült sajtot” fogyasztottak: akkoriban a fával táplált tűz elé helyezett fél sajtkorongot megolvasztották.

A „raclette” név csak a 20. század elején jelent meg; az elnevezés arra utal, hogy a sajt olvadt felületét lekapargatták (franciául: racler), hogy a tányéron lévő burgonyát ízesítsék vele.

A „Raclette de Savoie” sajt egy olyan régió központjában alakult ki, ahol túlnyomórészt a legelőrendszerek jellemzők, az állattenyésztés alapját pedig a takarmányforrás és a helyi fajták hasznosítása adja. Ebben a régióban szintén régóta készítenek hagyományosan préselt tésztájú sajtokat; az eljárás során pedig speciális sajtkészítési mesterfogásokat és az e technológiához igazított tejtermelési módokat alkalmaznak. A „Raclette de Savoie” – közepes méretéből adódóan – fokozatosan vált a többi savoyai sajt kiegészítőjévé. Lehetővé tette ugyanis, hogy a nagyon nagy alakú sajtokhoz képest csekély mennyiségű tejet is tartósítani lehessen.

Ez a háttér, valamint a savoyai mezőgazdaság társadalmi-gazdasági szerveződése, amely történelmileg a mezőgazdasági termelők által közösen irányított „fruitières” (a sajtkészítő szövetkezetek helyi elnevezése) rendszerén alapult, lehetővé tette a mezőgazdasági termelők és a sajtkészítők közös sajtkészítési kultúrájának kialakulását.

A „Raclette de Savoie” sajt további előnyére vált a téli turizmus 1960-as, 1970-es évektől jellemző fejlődése, valamint az, hogy a bőséges vízenergiának köszönhetően fejlődésnek indult alpesi iparban megjelent a raclette-sütő. A „Raclette de Savoie” sajt elterjedése tehát a Rippoz és a Téfal vállalatok közötti 1975. évi savoyai partnerség nyomán előállított raclette-sütők fejlesztéséhez kapcsolódik. A teflon alumíniumra ragasztási technológiájának szakszerű alkalmazása (amely felváltotta a fával táplált tűz melletti sajtolvasztást), majd a vendéglátóiparban megjelenő első elektromos készülékek nyomán új fogyasztási mód alakult ki, amely a „Raclette de Savoie” sajt egyedi sütőlemezeken történő melegítését jelentette.

Az 1970-es években a téli sportokhoz kapcsolódó tömegturizmus fejlődése, valamint az e szabadidős tevékenység iránti növekvő igény kielégítése érdekében létrehozott állomások megépítése hozzájárult az ilyen alkalmakkor fogyasztott emblematikus „Raclette de Savoie” sajt hírnevéhez.

A „Raclette de Savoie” sajt előállítására szánt tej termelése még napjainkban is a földrajzi területen bőségesen rendelkezésre álló fűfélék hasznosításán, valamint a hagyományos szarvasmarhafajták – az Abondance, a Montbéliarde és a Tarentaise – tenyésztési hagyományának megőrzésén alapul. E fajták bebizonyították, hogy képesek alkalmazkodni a környezet fizikai és éghajlati korlátaihoz: a lejtős gyepterületeken való legelésre alkalmas testalkatukkal, hőtűrésükkel, a nyári időszakban a legelt takarmány, a téli időszakban pedig a száraz takarmány hasznosításának képességével.

A „Raclette de Savoie” sajt gyártása során alkalmazott technológiák emellett igazodnak a tej fent ismertetett tulajdonságaihoz. A sajtkészítők jól hasznosítják ezeket a tulajdonságokat, és a „Raclette de Savoie” sajt sajátosságainak kialakítása érdekében minden gyártási paramétert ki tudnak igazítani. A zsírtartalom ellenőrzése fontos kiindulópont, ami néha a tej részleges lefölözésére készteti a sajtkészítőket.

Fontos szerepet kap a tej beoltása is, különösen a hőtűrő baktériumflórák kiválasztása és kezelése. A laktózmentesítési és a préselési szakasz szintén kulcsfontosságú a gyártási eljárás során, és hozzájárul a pH-érték szabályozásához. A sajtérlelés hagyományosan fa deszkákon, legalább nyolc hétig tart, ami elősegíti a sajtban bekövetkező megfelelő fehérjebomlást.

A „Raclette de Savoie” közepesen nagy alakú sajtkorong.

Jellemző tulajdonsága lágyan olvadó jellege, illetve a hideg állapotban tapasztalható tömör állaga.

A „Raclette de Savoie” sajt sajátossága, hogy könnyen kenhető, melegítéskor pedig kevés olaj távozik belőle. További megkülönböztető jegye, hogy a többi „raclette” típusú sajthoz képest jellege határozottan hígabb.

Ízleléskor a „Raclette de Savoie” sajt különösen lágyan olvadó és kevéssé tapadós.

A „Raclette de Savoie” sajt sajátosságai a földrajzi területen jellemző tejtermelési és sajtkészítési mesterfogásokból fakadnak.

A földrajzi területen folyó tejtermelés a legeltetési forrásoknak az ősi szokások figyelembevételével történő optimális felhasználásán kívül lehetővé teszi a hagyományos fajták tejének hasznosítását. Ez a tej, amelyet a sajátos takarmányozásnak köszönhetően nagy mennyiségben termelnek, alkalmasabb a „Raclette de Savoie” sajt gyártására, mint más, azonos feltételek mellett tenyésztett fajok teje: a tejoltó hozzáadása után keletkezett sajtmassza tömörebb, ezáltal a sajthozam magasabb, tehát különösen igazodik a „Raclette de Savoie” sajt sajátos alakjához.

Továbbá a „Raclette de Savoie” sajt gyártása során alkalmazott sajtkészítési mesterfogások kétségtelenül hatást gyakorolnak a termék összes sajátosságára.

A zsírtartalom szakszerű szabályozása közvetlen hatást fejt ki a „Raclette de Savoie” sajt melegen tapasztalható rugalmasságára, eloszlására és a kismértékű olaj kiválására.

A sajt határozottan híg jellege az L-laktátok alacsony arányához kapcsolódik, amely alapvetően a hőtűrő starterkultúrákkal történő beoltás és a laktózmentesítés sajátosságából fakad.

A sajtérlelés, amely jelentős mértékű fehérjebomlást segít elő, a „Raclette de Savoie” sajt hideg állapotban lágyan olvadó jellegében és tömörségében tükröződik.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdése)

https://info.agriculture.gouv.fr/gedei/site/bo-agri/document_administratif-074ee470-1cf5-46af-95c7-d1c57bd8911c

(1) HL L 179., 2014.6.19., 17. o.

4.6.2020

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 185/24

Az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban álló, kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyására irányuló kérelem nyomán módosított egységes dokumentum közzététele

(2020/C 185/08)

A szóban forgó kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyására irányuló kérelem a Bizottság eAmbrosia adatbázisában tekinthető meg.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„TERNERA DE EXTREMADURA”

EU-szám: PGI-ES-0220-AM02 – 2019.11.26.

OEM ( ) OFJ (X)

1. Elnevezés

„Ternera de Extremadura”

2. Tagállam vagy Harmadik Ország

Spanyolország

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1. A termék típusa

1.1. osztály: Friss hús (valamint vágási melléktermék és belsőség)

3.2. Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Ternera de Extremadura” elnevezésen kizárólag a Retinta, Avileña Negra-Ibérica, Morucha, Blanca Cacereña és Berrendas őshonos fajtákból, vagy azok egymás közötti, illetve a környezethez tökéletesen alkalmazkodott Charolé és Limusín fajtákkal való kereszteződésből, illetve az említett őshonos fajták egymás közötti kereszteződéseiből származó, extenzív viszonyok között tartott állatállomány hasított testei értendők.

A „Ternera de Extremadura” földrajzi elnevezéssel jelölt oltalom alatt álló húsok jellemzői:

I)	Borjú: A 7 hónapot betöltött, de 12 hónapnál legalább egy nappal fiatalabb korban levágott állat húsa. Színe csillogó piros, zsírja fehér, szilárd állagú, enyhén nedves, finom textúrájú.

II)	Baby-beef: A 12 hónapot betöltött, de 16 hónapnál legalább egy nappal fiatalabb korban levágott állat húsa. Színe a világos pirostól a bíborpirosig terjed, zsírja fehér, érintésre szilárd állagú, enyhén nedves, finom textúrájú.

III)	Fiatal marha: A 16–36 hónapos korában levágott állat húsa. Színe cseresznyepiros, zsírja krémszínű, érintésre szilárd állagú és enyhén nedves, textúrája finom, mérsékelt mennyiségű izomközi zsírral.

A vágott testek meghatározott típusai a következő normákhoz igazodnak:

1.	A Tanács 1208/81/EGK rendeletében meghatározott A. és E. kategóriába tartozó vágott testek

2.	Húsossági kategória: E.U.R.O.

3.	Faggyúborítási fok: 2, 3 és 4.

4.	Higiéniai követelmények: az európai és hazai higiéniai előírások alkalmazása.

5.	A levágás után 24–48 órával a longissimus dorsi izomban, az 5-6. borda magasságában és/vagy a lapocka és/vagy a vékonyfilé és/vagy a fartő izomkötegeiben mért pH-érték 6-nál alacsonyabb.

3.3. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

Az anyaállatokkal való gazdálkodási gyakorlat a természeti erőforrások hasznosításának extenzív tartásban alkalmazott technikáit és módszereit alkalmazza. Az állatok takarmányozása alapjául a dehesa (legelőerdő) és Extremadura többi őshonos legelője szolgál, ahol az állatok egész évben „nyerskoszton” élnek, amit szükség esetén szalmával, szénával, gabonával, fehérjenövényekkel és egyéb, kizárólag növényi eredetű táplálékkal, valamint a szükséges ásványi anyagokkal és vitaminokkal egészítenek ki.

A borjak legalább öt hónapos korukig anyjukkal maradnak és anyatejjel táplálkoznak.

Minden esetben kifejezetten tilos olyan termékek használata, amelyek a mindenkor hatályos jogszabályok szerint megzavarhatják az állat normális növekedési és fejlődési ritmusát.

3.4. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A születés, a nevelés, a levágás és a darabolás az előállítás azon műveletei, amelyeknek a területen kell végbemenniük:

3.5. A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

–

3.6. A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

A fogyasztóknak az első vagy második generációs keresztezésre vonatkozó pontosabb tájékoztatása érdekében, a címkén fel kell tüntetni, ha a hús bármely generációban történt keresztezésből származik.

4. A földrajzi terület tömör meghatározása

A „Ternera de Extremadura” oltalom alatt álló földrajzi jelzést igénylő hús előállításának földrajzi területét a következőkben felsorolt járások és a hozzájuk tartozó települések alkotják:

Alburquerque, Almendralejo, Azuaga, Badajoz, Brozas, Cáceres, Castuera, Coria, Don Benito, Herrera del Duque, Hervás, Jaraíz de la Vera, Jerez de los Caballeros, Logrosán, Llerena, Mérida, Navalmoral de la Mata, Olivenza, Plasencia, Puebla de Alcocer, Trujillo és Valencia de Alcántara.

A feldolgozás földrajzi területe megegyezik az előállítás területével.

5. Kapcsolat a földrajzi területtel

5.1. A földrajzi terület sajátosságai

A szóban forgó terület 35 %-a bokros cserjés: szuhar, jaguarzo (cistus albidus), rekettye, hanga stb., illetve sarjerdő: tölgy, paratölgy, portugál tölgy, pireneusi tölgy stb., a fennmaradó területet némi fűtakaró borítja, amely szintén hasznosítható az állatok számára.

Az extremadurai háziállatok faunája főként az őshonos fajtákat képviseli, amelyek szoros kapcsolatban állnak a régió legsajátosabb környezetével (a dehesával). Igénytelenségüknek és a nehezen élhető környezethez való nagy alkalmazkodóképességüknek köszönhetően hozzájárulnak az ökoszisztéma fenntartásához és javításához, trágyázzák a talajt, javítják a legelők minőségét és gátolják a bozótosok térfoglalását. A képet kicsit árnyalja, hogy a termelésnek a piac aktuális követelményeihez való igazítása céljából ezeket a fajtákat a legtöbb gazdaságban spanyol húshasznú fajtákkal keresztezik.

A szélsőséges hőmérsékleti és csapadékviszonyok miatt a Ternera de Extramadurához tartozó fajták optimálisan alkalmazkodtak, egyaránt elviselik a hideget és a meleget, csakúgy, mint a száraz időszakok alatti vízhiányt.

A mediterrán erdőre gyakorolt emberi tevékenység nyomán a századok során létrejött extremadurai dehesa ökorendszer jelentős területeket foglal el, amelyeken az állattenyésztés hagyományosan az extenzív gazdálkodásra összpontosul és az állatfajták (mind a házi-, mind a vadon élő állatok), a környezet és az emberi beavatkozás mindig egyensúlyban vannak. A külterjesítés fogalma szorosan kapcsolódik a nagy felszíni területek kihasználásához egy olyan legeltetés által, amely igénytelensége révén környezetéhez tökéletesen alkalmazkodott. A kegyetlen éghajlati viszonyok és a talaj rossz minősége az állattenyésztő gazdálkodás kialakulásához vezetett.

A dehesa rendszereket a környezetnek az állattenyésztés legeltetési céljaira történő felhasználása jellemzi, mivel az általuk előállított zöldtakarmány fedezi az ott legeltetett állatok energiaszükségleteinek nagy részét. A természetes maghullás útján szaporodó egynyári növényfajtákban bővelkedő, változatos összetételű flórájú legelő rendelkezik az egész rendszer legnagyobb erőforrás kínálatával.

A dehesán tevékenykedő gazdaságok számára a fás területek fontossága széleskörű felhasználhatóságukban és a környezet által a rendszer emberi kezeléséhez nyújtott termelési alternatívákban rejlik.

A dehesa fákkal borított területén található legfontosabb fajták: a tölgy (Quercus ilex) és a paratölgy (Quercus suber), a kevésbé fontos fajtákat képviseli például a portugál tölgy (Quercus lusitanica), a szelídgesztenye (Castanea sativa) és a magyaltölgy (Quercus robur). Az erdősávok sokoldalú termékei, pl. a makk, a lehullott ágak és a száraz lomb lehetővé teszik az állattartást akkor is, amikor csekély a füves takarmány.

A cserjéseket alkotó legjellegzetesebb fajták a balzsamos szuhar (Cistus ladaniferus), a seprűzanót (Sarothamnus scoparius), a Cistus monspeliensis (egyfajta szuhar) és a rekettye (Genista spp.).

A legelők talajuk alapján osztályozhatók:

—	gránitos talajú legelők,

—	palás talajú legelők,

—	harmadkori és negyedkori üledékes talajú legelők,

—	majadal (a folyamatos legeltetés eredményeként létrejött, szerves anyagokban igen gazdag talajú legelők),

—	egyéb, sajátosan beékelődött területeken található legelők: ezek a hegyekben található legelők.

Ne felejtsük el, hogy a legelők mellett a dehesa ökoszisztéma makkot, takarmánygabonát (búzát, árpát, zabot, rozst és tritikálét), nagymagvú hüvelyeseket (csicseriborsót, babot stb.), parafát, tűzifát, szenet és más hasznos anyagot állít elő. Így kétség sem fér hozzá, hogy egy olyan kiemelkedően mezőgazdasági jellegű közösség, mint Extremadura esetében a mezőgazdasági végtermék 45 %-át adó dehesa elsőrendű gazdasági tényező.

Különböző tanulmányok (Espejo Díaz. M., García Torres, S., A spanyol dehesákon tenyésztett szarvasmarha húsának sajátos, megkülönböztető tulajdonságai) bizonyítják, hogy a fogyasztó által első helyen megnevezett minőségi paraméterek sokkal magasabbak a dehesán tartott fajták esetében.

5.2. A termék sajátosságai

Egy Méridában (Badajoz – Spanyolország) rendezett szimpóziumon elhangzott, „A spanyol dehesákon tenyésztett szarvasmarha húsának sajátos, megkülönböztető jellemzői” című prezentáció (1998. 90. sz. EAAP kiadvány) kiemelte, hogy a „Ternera de Extremadura” OFJ oltalma alatt álló, úgynevezett „dehesai fajták” húsának (képzett kóstolók és fogyasztók paneljei által végzett) érzékszervi vizsgálatai egyértelműen kimutatták, hogy igen nagyra értékelhető minőségi megkülönböztető jegyekkel rendelkeznek.

Ezért, érzékszervi sajátosságainak köszönhetően (puhaság, szaftosság és íz) a „Ternera de Extremadura” oltalma alatt álló hús kiemelkedő minőségű terméknek tekintendő.

5.3. A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti okozati kapcsolat

A különböző fajták egymás mellett élésének köszönhetően, az Ibériai félszigeten élő primitív fajtáktól egészen a jelenlegi fajtákig és ezek keresztezéséig valamennyit az Extremeña (extremadurai) fajta tagjaként ismertek el.

Így történhetett, hogy a Blanca Cacereña és a Capa Negra keresztezéséből létrejött Ganado barroso cacereño, továbbá a Retinta fajtába beékelődött extremadurai Colorada fajta is méltón képviseltette magát az 1913-as Országos Szarvasmarha Kiállításon. A továbbiakban 1922-ben, 1926-ban és 1930-ban (e két utóbbi évben a cabestro – a viadalokra nevelt bikák kordában tartására nevelt ökör – szemléken) már Cacereña fajta néven szerepel, ahogy az 1953-as, 1956-os és 1959-es kiállításokon is, majd eltűnik és csak 1975-ben bukkan fel egy kiállításon egy állami csorda állatai között. (A. Sánchez Belda, Extensión Agraria Kiadványok, 1984).

A gasztronómia területén is találkozunk olyan említésekkel, melyek a borjúhúst az extremadurai konyhához és annak számos receptjéhez kötik; Borjúsült la Vera-i módra (José V. Serradilla Muñoz), 1992., 3. kiadás, 1999., „La Vera hagyományos konyhája”, illusztrációk Romero de Jaraíz de la Vera (Cáceres), Borjúhúsos tekercs („Hétköznapi konyha”, Ana María Calera extremadurai konyhája„) 1987., Plaza y Janes S.A., Marhaszeletek extremadurai módra („Nagy főzőenciklopédia” ABC), 1994., Ediciones Nobel S.A., Madrid, vagy a Cáceresi bélszín (Teclo Villalón és Pedro Plasencia: Extremadurai konyha) 1999., Everest kiadó.

A XX. század történelmében is találunk utalásokat állattenyésztésünkre, pl. 1927. január 10-én Mérida eljövendő vágóhídjának kihasználása céljából jött létre az Extremadura Állati Termékei Társaság”, majd egy kicsit később, 1930-ban a régión kívüli piacokon értékesíteni kívánt különböző termékfeleslegek között megjelent a vágómarha, amelynek élősúlya 62 %-át értékesítették. (Extremadura: a történelem, Extremadurai Kiadványok Archívuma, S.L. 1997.)

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdése)

http://www.juntaex.es/filescms/con03/uploaded_files/SectoresTematicos/Agroalimentario/Denominacionesdeorigen/PliegoCondiciones_IGP_TerneraDeExtremadura.pdf

(1) HL L 179., 2014.6.19., 17. o.

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 185

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	63. évfolyam 2020. június 4.

Tartalom		Oldal
	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Európai Bizottság
2020/C 185/01	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám M.9845 – Davidson Kempner Capital Management/GoldenTree Asset Management/Quorum Health Corporation) ( 1 )	1

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Európai Bizottság
2020/C 185/02	Euroátváltási árfolyamok — 2020. június 3.	2
	AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉGGEL KAPCSOLATOS TÁJÉKOZTATÁSOK
	EFTA Felügyeleti Hatóság
2020/C 185/03	Az EFTA Felügyeleti Hatóság tájékoztatója a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 16. cikkének (4) bekezdése alapján Menetrend szerinti légi járatok üzemeltetésére vonatkozó közszolgáltatási kötelezettségek megállapítása ( 1 )	3
2020/C 185/04	Az EFTA Felügyeleti Hatóság tájékoztatója a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 17. cikkének (5) bekezdése alapján Pályázati felhívás menetrend szerinti légi járatok közszolgáltatási kötelezettség alapján történő üzemeltetésére ( 1 )	4

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,1194
JPY	Japán yen	121,54
DKK	Dán korona	7,4547
GBP	Angol font	0,89065
SEK	Svéd korona	10,4588
CHF	Svájci frank	1,0793
ISK	Izlandi korona	151,00
NOK	Norvég korona	10,6777
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	26,660
HUF	Magyar forint	345,89
PLN	Lengyel zloty	4,4135
RON	Román lej	4,8393
TRY	Török líra	7,5703
AUD	Ausztrál dollár	1,6280
CAD	Kanadai dollár	1,5173
HKD	Hongkongi dollár	8,6757
NZD	Új-zélandi dollár	1,7532
SGD	Szingapúri dollár	1,5656
KRW	Dél-Koreai won	1 364,09
ZAR	Dél-Afrikai rand	19,0844
CNY	Kínai renminbi	7,9599
HRK	Horvát kuna	7,5720
IDR	Indonéz rúpia	15 885,35
MYR	Maláj ringgit	4,7703
PHP	Fülöp-szigeteki peso	55,923
RUB	Orosz rubel	77,0055
THB	Thaiföldi baht	35,339
BRL	Brazil real	5,7993
MXN	Mexikói peso	24,2772
INR	Indiai rúpia	84,5055

Tagállam	Norvégia
Érintett útvonalak	Harstad/Narvik – Bodø mindkét irányban
A közszolgáltatási kötelezettség hatálybalépésének időpontja	2021. január 1.
Az a cím, amelyen a módosított közszolgáltatási kötelezettségek szövege és az azokkal összefüggő lényeges információk és/vagy dokumentumok beszerezhetők	Ministry of Transport (Közlekedési Minisztérium) PO Box 8010 Dep 0030 OSLO NORVÉGIA Tel. +47 22248353 postmottak@sd.dep.no https://www.regjeringen.no/en/find-document/id2000006/?documenttype=dokumenter/anbud

	V Hirdetmények
	A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2020/C 185/05	Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó egyes, ötvözetlen acélból készült elő- és utófeszítő huzalok és huzalsodratok (PSC-huzalok és -sodratok) behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatának megindításáról	5
	EGYÉB JOGI AKTUSOK
	Európai Bizottság
2020/C 185/06	Elnevezés bejegyzése iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján	16
2020/C 185/07	Az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban álló, kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyása nyomán módosított egységes dokumentum közzététele	20
2020/C 185/08	Az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban álló, kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyására irányuló kérelem nyomán módosított egységes dokumentum közzététele	24


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.