ISSN 1977-0979

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

C 139
European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Tájékoztatások és közlemények

63. évfolyam
2020. április 28.

Tartalom

Oldal

 

III   Előkészítő jogi aktusok

 

TANÁCS

2020/C 139/01

A Tanács (EU) 2/2020 álláspontja első olvasatban a migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó közösségi statisztikákról szóló 862/2007/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása céljából A Tanács által 2020. március 20-án elfogadott szöveg ( 1 )

1

2020/C 139/02

A Tanács indokolása: A Tanács (EU) 2/2020 első olvasatban kialakított álláspontja a migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó közösségi statisztikákról szóló 862/2007/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása céljából

14

 

 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

 

III Előkészítő jogi aktusok

TANÁCS

28.4.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 139/1

A TANÁCS (EU) 2/2020 ÁLLÁSPONTJA ELSŐ OLVASATBAN

a migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó közösségi statisztikákról szóló 862/2007/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása céljából

A Tanács által 2020. március 20-án elfogadott szöveg

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2020/C 139/01)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 338. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (1),

mivel:

(1)

A 862/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) közös és összehasonlítható jogi keretet hoz létre a migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó európai statisztika számára.

(2)

A migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó statisztikával kapcsolatban az Unión belül jelentkező új igények kielégítése érdekében, továbbá mivel a migráció jellemzői gyorsan változnak, olyan keretet szükséges létrehozni, amely gyors reagálást tesz lehetővé a migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó statisztikával kapcsolatban jelentkező igények változásaira.

(3)

Az Unió abban való támogatása érdekében, hogy eredményesen reagálhasson a migrációból fakadó kihívásokra és az emberi jogok tiszteletben tartásán alapuló szakpolitikákat alakíthasson ki, a menekültügy és a nemzetközi védelem területén az éves szintűnél gyakoribb adatgyűjtésre van szükség.

(4)

A migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó statisztika alapvetően fontos számos különböző szakpolitika tanulmányozása, kialakítása és értékelése szempontjából – különös tekintettel az Európában védelmet kérő személyek érkezésével kapcsolatos intézkedésekre – ahhoz, hogy a legmegfelelőbb szakpolitikákat lehessen meghatározni és alkalmazni.

(5)

A migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó statisztikák alapvető fontosságúak az Unión belüli migrációs mozgások áttekintése, illetve annak lehetővé tétele szempontjából, hogy a tagállamok megfelelően, az Európai Unió Alapjogi Chartájában (a továbbiakban: a Charta), valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményben rögzített alapvető jogokkal összhangban alkalmazzák az uniós jogot.

(6)

Annak érdekében, hogy biztosítható legyen a tagállamok által szolgáltatott adatok minősége és különösen összehasonlíthatósága, és hogy uniós szinten megbízható összegzések készüljenek, a felhasznált adatoknak egységes elveken kell alapulniuk, és ugyanarra a referencia-időpontra vagy referencia-időszakra kell vonatkozniuk.

(7)

A migráció és a nemzetközi védelem területén szolgáltatott adatoknak összhangban kell lenniük a 862/2007/EK rendelet alapján gyűjtött kapcsolódó statisztikákkal.

(8)

A 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) megállapítja a migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó európai statisztika referenciakeretét. A rendelet előírja a tagállamok számára különösen a szakmai függetlenség, a pártatlanság, a tárgyilagosság, a megbízhatóság, a statisztikai adatok bizalmas kezelése és a költséghatékonyság elvének, valamint az említett rendeletben meghatározott minőségértékelési szempontoknak való megfelelést.

(9)

A minőségjelentések alapvető fontosságúak az európai statisztikák értékelése, javítása és kommunikációja szempontjából. Az európai statisztikai rendszer bizottsága a 223/2009/EK rendeletben a statisztikai minőségre vonatkozóan megállapított rendelkezéssel összhangban egy európai statisztikai rendszerre (ESR) vonatkozó szabványt fogadott el a minőségjelentések felépítésére vonatkozóan. Az említett ESR-szabványnak hozzá kell járulnia a 862/2007/EK rendelet szerinti minőségjelentés harmonizálásához.

(10)

A statisztikák előállítása hatékonyságának javítása érdekében a nemzeti statisztikai hivatalok a 223/2009/EK rendelet 17a. cikkében a közigazgatási nyilvántartásokhoz való hozzáférésre, azok felhasználására és integrációjára vonatkozóan meghatározott rendelkezésekkel összhangban jogosultak arra, hogy az európai statisztikák fejlesztéséhez, előállításához és közzétételéhez szükséges mértékben, azonnal és ingyenesen hozzáférjenek minden, a saját közigazgatási rendszerükön belül található közigazgatási nyilvántartáshoz és azokat felhasználják, valamint hogy ezeket a közigazgatási nyilvántartásokat beépítsék a statisztikákba.

(11)

Az európai statisztikák fejlesztése, előállítása és közzététele során a nemzeti és az európai statisztikai hivataloknak, valamint adott esetben az egyéb érintett hatóságoknak figyelembe kell venniük az európai statisztikai rendszer bizottsága által 2017. november 16-án felülvizsgált és naprakésszé tett, „Az európai statisztika gyakorlati kódexe” című dokumentumban foglalt elveket.

(12)

A kísérleti projektekben figyelembe kell venni az uniós hozzáadott értéket, meg kell határozni a 862/2007/EK rendelet hatálya alá tartozó új adatgyűjtések bevezetésének feltételeit, értékelni kell a statisztikák megvalósíthatóságát és minőségét, beleértve azok országok közötti összehasonlíthatóságát, valamint a kapcsolódó adatgyűjtések költségeit. Minden egyes kísérleti projekt megkezdése előtt a Bizottságnak (Eurostat) uniós szinten felül kell vizsgálnia a releváns közigazgatási forrásokat, és meg kell vizsgálnia, hogy a szükséges statisztikák alapulhatnak-e ezeken a forrásokon. Előnyben kell részesíteni az első tartózkodási engedély iránti kérelmek és az első tartózkodási engedély iránti, elutasított kérelmek számának vizsgálatát. A Bizottságnak (Eurostat) a tagállamokkal szoros együttműködésben értékelnie kell az említett kísérleti projektek eredményeit, és azokat nyilvánosan hozzáférhetővé kell tennie. Csak akkor kell fontolóra venni új adatgyűjtések bevezetését a tagállamokban, ha a kísérleti projektek eredményeinek értékelése pozitív. A Bizottságnak az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (4) a jogalkotási konzultációra vonatkozóan meghatározott feltételek mellett konzultálnia kell az európai adatvédelmi biztossal is.

(13)

Fontos optimalizálni a 862/2007/EK rendelet hatályán belül a már rendelkezésre álló információk és összegyűjtött adatok felhasználását. Ehhez a hivatalos statisztikák céljára való felhasználásuk értékelése céljából meg kell vizsgálni az uniós és nemzeti szinten létező adatforrásokat, valamint azt, hogy milyen módon lehet kihasználni az (EU) 2019/817 rendeletben (5) és az (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (6) létrehozott interoperabilitási keretek előnyeit. Ennek az értékelésnek magában kell foglalnia az interoperabilitási koncepció uniós szintű megvalósítását is annak érdekében, hogy igényeiknek és jogosultságaiknak megfelelően több szervezet is felhasználhassa ugyanazokat az adatokat.

(14)

A 862/2007/EK rendelet hatályán belül a Bizottságnak (Eurostat) arra kell törekednie, hogy biztosítsa az alkalmazott adatgyűjtések összehangolását az érintett uniós ügynökségekkel, és e célból együttműködési megállapodásokat kell kötnie az említett ügynökségekkel azok saját hatáskörének keretein belül.

(15)

A 862/2007/EK rendelet céljainak elérése érdekében elegendő pénzügyi forrást kell elkülöníteni a migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó, magas színvonalú európai és nemzeti statisztikák gyűjtésére, elemzésére és közzétételére.

(16)

Amennyiben a 862/2007/EK rendelet végrehajtása szükségessé tenné egy tagállam nemzeti statisztikai rendszere számára, hogy az említett rendelet szerinti statisztikákhoz új módszereket és új adatgyűjtéseket fejlesszen ki és hajtson végre, beleértve az adott tagállam kísérleti projektekben való részvételét, valamint az adatforrások és az IT_-rendszerek korszerűsítését, az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (7) összhangban vissza nem térítendő támogatás formájában uniós pénzügyi hozzájárulást kell nyújtani az adott tagállam számára.

(17)

Ez a rendelet tiszteletben tartja a Chartában meghatározott, a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez való jogot, valamint a megkülönböztetés tilalmát. A 862/2007/EK rendelet hatálya alá tartozó személyes adatok kezelésére az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletet (8) és az (EU) 2018/1725 rendeletet kell alkalmazni.

(18)

A 862/2007/EK rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a minőségjelentésekre vonatkozó gyakorlati szabályoknak és a minőségjelentések tartalmának a meghatározása; az adattovábbítás megfelelő formátumainak megállapítása; a bontások meghatározása; valamint a kísérleti projektek eredményeinek értékelése alapján új adatgyűjtések és bontások meghatározása tekintetében. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (9) megfelelően kell gyakorolni.

(19)

Amennyiben a 862/2007/EK rendelet végrehajtása valamely tagállam nemzeti statisztikai rendszerében jelentős kiigazításokat tenne szükségessé, a Bizottságnak képesnek kell lennie, hogy – végrehajtási jogi aktusok útján – kellően indokolt esetben és korlátozott időtartamra eltérést engedélyezzen az érintett tagállam számára. Ilyen jelentős kiigazítások mindenekelőtt abból adódhatnak, hogy javítani kell az időszerűséget, ki kell igazítani az adatgyűjtési módszerek– többek között a közigazgatási forrásokhoz való hozzáférés – kialakítását, illetve hogy új eszközöket kell kifejleszteni az adatok előállítására.

(20)

A 862/2007/EK rendelet alkalmazásának hatékony nyomon követése szükségessé teszi a rendelet rendszeres időközönkénti értékelését. A Bizottságnak – az Európai Parlament és a Tanács részére történő jelentéstétel céljából – részletesen meg kell vizsgálnia az említett rendelet alapján összeállított statisztikákat, valamint azok minőségét és időben történő rendelkezésre bocsátását. A Bizottságnak (Eurostat) szoros konzultációt kell folytatnia a migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó adatok gyűjtésében részt vevő összes féllel, valamint az említett statisztikák fő felhasználóival.

(21)

Mivel e rendelet célját, nevezetesen a migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó európai statisztika gyűjtésére és összeállítására vonatkozó meglévő közös szabályok felülvizsgálatát és kiegészítését a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban – harmonizációs és összehasonlíthatósági megfontolások miatt – e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(22)

A 862/2007/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(23)

Az európai adatvédelmi biztossal a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban konzultációra került sor.

(24)

Az Európai Statisztikai Rendszer Bizottságával konzultációra került sor,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 862/2007/EK rendelet módosításai

A 862/2007/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

Az 1. cikk c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„c)

a tagállamoknak a bevándorlásra, a tartózkodási engedély megadására, az állampolgárságra, a menedékjogra és a nemzetközi védelem egyéb formáira, az illegális belépésre és tartózkodásra, valamint a visszaküldésekre vonatkozó közigazgatási és bírósági eljárásai és folyamatai.”.

2.

A 2. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

i.

a j)–m) pont helyébe a következő szöveg lép:

„j)

»nemzetközi védelem iránti kérelem«: a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról szóló, 2011. december 13-i 2011/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (*1) 2. cikkének h) pontjában meghatározott nemzetközi védelem iránti kérelem;

k)

»menekült jogállás«: a 2011/95/EU irányelv 2. cikkének e) pontjában meghatározott menekült jogállás;

l)

»kiegészítő védelmi jogállás«: a 2011/95/EU irányelv 2. cikkének g) pontjában meghatározott kiegészítő védelmi jogállás;

m)

»családtag«: az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló, 2013. június 26-i 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (*2) 2. cikkének g) pontjában meghatározott családtag;

(*1)  HL L 337., 2011.12.20., 9. o."

(*2)  HL L 180., 2013.6.29., 31. o.”;"

ii.

az o)-q) pont helyébe a következő szöveg lép:

„o)

»kísérő nélküli kiskorú«: a 2011/95/EU irányelv 2. cikke (l) pontjában meghatározott kísérő nélküli kiskorú;

p)

»külső határok«: a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet (Schengeni határellenőrzési kódex) (*3) 2. cikkének 2. pontjában meghatározott külső határok;

q)

»harmadik országbeli állampolgárok, akiknek megtagadták a beléptetését«: olyan harmadik országbeli állampolgárok, akiknek a külső határon megtagadják a beléptetését, mivel nem tesznek eleget az (EU) 2016/399 rendelet 6. cikkének (1) bekezdésében megállapított belépési feltételeknek, és nem tartoznak az említett rendelet 6. cikke (5) bekezdésében említett személyek kategóriáinak egyikébe sem;

(*3)  HL L 77., 2016.3.23., 1. o.”;"

b)

a (3) bekezdést el kell hagyni.”

3.

A 4. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

i.

az első albekezdés c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„c)

a referencia-időszak alatt visszavont nemzetközi védelem iránti kérelmek, a 2013/32/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (*4) 27. és 28. cikkében említett kifejezett, illetve hallgatólagos visszavonás szerinti bontásban;

(*4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013/32/EU irányelve (2013. június 26.) a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról (HL L 180., 2013.6.29., 60. o.).”;"

ii.

az első albekezdés a következő pontokkal egészül ki:

„d)

a referencia-időszak alatt nemzetközi védelem iránti kérelmet benyújtott személyek és az ilyen kérelembe családtagként belefoglalt személyek közül azok, akik először kérelmeznek nemzetközi védelmet;

e)

a referencia-időszak alatt nemzetközi védelem iránti kérelmet benyújtott személyek és az ilyen kérelembe családtagként belefoglalt személyek közül azok, akiknek a kérelmét a 2013/32/EU irányelv 31. cikkének (8) bekezdésében előírt gyorsított eljárással bírálták el;

f)

a referencia-időszak alatt a 2013/32/EU irányelv 40. cikkében említett, nemzetközi védelem iránti ismételt kérelmet benyújtott személyek és az ilyen kérelembe családtagként belefoglalt személyek;

g)

azok a nemzetközi védelem iránti kérelmet benyújtott személyek és az ilyen kérelembe családtagként belefoglalt személyek, akik a referencia-időszak végén a 2013/33/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (*5) 17. cikkével összhangban a befogadás olyan anyagi feltételeiben részesültek, amelyek megfelelő életszínvonalat biztosítanak a kérelmezők számára;

(*5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013/33/EU irányelve (2013. június 26.) a nemzetközi védelmet kérelmezők befogadására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 180., 2013.6.29., 96. o.).”;"

iii.

a második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Az a)–f) pont szerinti statisztikákat kor és nem, az érintett személyek állampolgársága, valamint kísérő nélküli kiskorúak szerinti bontásban kell megadni. A statisztikáknak egy naptári hónapnak megfelelő referencia-időszakokra kell vonatkozniuk, és azokat a referencia-hónap végét követő két hónapon belül kell eljuttatni a Bizottságnak (Eurostat). Az első referencia-hónap 2021. január.

A g) pont szerinti statisztikáknak egy naptári évnek megfelelő referencia-időszakokra kell vonatkozniuk, és azokat a referenciaév végét követő hat hónapon belül kell eljuttatni a Bizottságnak (Eurostat). Az első referenciaév 2021.”;

b)

a (2) bekezdés a következőképpen módosul:

i.

az első albekezdés b) és c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)

a referencia-időszak alatt a közigazgatási vagy bírósági szervek által hozott, a menekült jogállást megadó, visszavonó, megszüntető vagy annak megújítását elutasító elsőfokú határozatok hatálya alá tartozó személyek;

c)

a referencia-időszak alatt a közigazgatási vagy bírósági szervek által hozott, a kiegészítő védelmi jogállást megadó, visszavonó, megszüntető vagy annak megújítását elutasító elsőfokú határozatok hatálya alá tartozó személyek;”

ii.

a második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„E statisztikákat kor és nem, az érintett személyek állampolgársága, valamint kísérő nélküli kiskorúak szerinti bontásban kell megadni. A statisztikáknak három naptári hónapnak megfelelő referencia-időszakokra kell vonatkozniuk, és azokat a referencia-időszak végét követő két hónapon belül kell eljuttatni a Bizottságnak (Eurostat). Az első referencia-időszak 2021. január–március.”;

c)

a (3) bekezdés a következőképpen módosul:

i.

az első albekezdés c) és d) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„c)

a referencia-időszak alatt a közigazgatási vagy bírósági szervek által hozott, a menekült jogállást megadó, visszavonó, megszüntető vagy annak megújítását elutasító jogerős határozatok hatálya alá tartozó személyek;

d)

a referencia-időszak alatt a közigazgatási vagy bírósági szervek által hozott, a kiegészítő védelmi jogállást megadó, visszavonó, megszüntető vagy annak megújítását elutasító jogerős határozatok hatálya alá tartozó személyek;”

ii.

a második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A statisztikákat kor és nem, az érintett személyek állampolgársága, valamint az a) pont kivételével kísérő nélküli kiskorúak szerinti bontásban kell megadni. A g) pont szerinti statisztikákat emellett a lakóhely szerinti ország és a menedékjogi határozat típusa szerinti bontásban is meg kell adni.

Az első albekezdésben említett statisztikáknak egy naptári évnek megfelelő referencia-időszakokra kell vonatkozniuk, és azokat a referenciaév végét követő három hónapon belül kell eljuttatni a Bizottságnak (Eurostat). Az első referenciaév 2021.”;

d)

a (4) bekezdés a következőképpen módosul:

i.

az első albekezdés a következő pontokkal egészül ki:

„f)

a menedékkérők visszavételére vagy átvételére irányuló felülvizsgálati kérelmek száma;

g)

azon rendelkezések, amelyeken az f) pontban említett kérelmek alapulnak;

h)

az f) pontban említett kérelmekre válaszul hozott határozatok.

i)

azon átadások száma, amelyekre a h) pontban említett határozatok eredményeképpen kerül sor;”;

ii.

a második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„E statisztikákat nem szerinti, valamint a kísérővel érkező, illetve kísérő nélküli kiskorúak szerinti bontásban kell megadni. E statisztikáknak egy naptári évnek megfelelő referencia-időszakokra kell vonatkozniuk, és azokat a referenciaév végét követő három hónapon belül kell eljuttatni a Bizottságnak (Eurostat). Az első referenciaév 2021.”

4.

Az 5. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

a)

a második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Az a) pont szerinti statisztikákat az (EU) 2016/399 rendelet 14. cikke (5) bekezdésének megfelelő bontásban kell megadni.”;

b)

a harmadik albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A b) pont szerinti statisztikákat kor, nem, az érintett személyek állampolgársága, valamint az elfogásuk oka és helye szerinti bontásban kell megadni.”

5.

A 6. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A tagállamok eljuttatják a Bizottságnak (Eurostat) a következők számára vonatkozó statisztikákat:

a)

harmadik országbeli állampolgárok számára kiállított tartózkodási engedélyek a következők szerinti bontásban:

i.

a referencia-időszakban kiállított olyan engedélyek, amelyek révén a harmadik országbeli állampolgár először kap engedélyt a tartózkodásra, állampolgárság, az engedély kiállításának oka, az engedély érvényességének időtartama, kor és nem szerinti bontásban;

ii.

a referencia-időszakban kiállított olyan engedélyek, amelyeket a harmadik országbeli állampolgár bevándorlói jogállásában vagy tartózkodásának okában bekövetkezett változás miatt adtak ki, állampolgárság, az engedély kiállításának oka, az engedély érvényességének időtartama, kor és nem szerinti bontásban;

iii.

a referencia-időszak végén érvényes engedélyek (a vissza nem vont és le nem járt kiállított engedélyek száma) állampolgárság, az engedély kiállításának oka, az engedély érvényességének időtartama, kor és nem szerinti bontásban;

b)

a referencia-időszak végén huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkezők állampolgárság, a huzamos tartózkodásra jogosító jogállás típusa, kor és nem szerinti bontásban;

c)

azon harmadik országbeli állampolgárok, akik a referenciaév alatt huzamos tartózkodási engedélyt szereztek, kor és nem szerinti bontásban.”;

b)

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Az (1) bekezdésben említett statisztikáknak egy naptári évnek megfelelő referencia-időszakokra kell vonatkozniuk, és azokat a referenciaév végét követő hat hónapon belül kell eljuttatni a Bizottságnak (Eurostat). Az első referenciaév 2021.”

6.

A 7. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)

azon harmadik országbeli állampolgárok számáról, akik az a) pontban említett közigazgatási vagy bírósági határozatot vagy aktust követően ténylegesen elhagyták a tagállam területét, a visszaküldött személyek állampolgársága, a visszaküldés és a kapott segítség típusa, valamint célország szerinti bontásban;”

b)

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Az (1) bekezdésben említett statisztikákat az érintett személy életkora és neme, valamint kísérő nélküli kiskorúak szerinti bontásban kell megadni. A statisztikáknak három naptári hónapnak megfelelő referencia-időszakokra kell vonatkozniuk, és azokat a referencia-időszak végét követő két hónapon belül kell eljuttatni a Bizottságnak (Eurostat). Az első referencia-időszak 2021. január–március.”

7.

A 8. cikket el kell hagyni.

8.

A 9. cikk a következőképpen módosul:

a)

a cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

„(1a)   A tagállamok megteszik az e rendelet alapján továbbított adatok és metaadatok minőségének biztosításához szükséges intézkedéseket.

(1b)   E rendelet alkalmazásában a 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (*6) 12. cikkének (1) bekezdésében felsorolt minőségértékelési szempontokat kell alkalmazni.

(*6)  Az Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.).”;"

b)

a (2)–(5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A tagállamoknak minőségjelentések formájában jelentést kell készíteniük a Bizottság (Eurostat) számára a felhasznált adatforrásokról, az adott források kiválasztásának indokairól, a kiválasztott adatforrásoknak a statisztikák minőségére gyakorolt hatásáról, a személyes adatok védelmére használt technikai és szervezeti intézkedésekről, valamint az alkalmazott becslési módszerekről, és folyamatosan tájékoztatniuk kell a Bizottságot (Eurostat) az ezekben bekövetkező bármilyen változásokról.

(3)   A tagállamok a Bizottság (Eurostat) számára – annak kérésére – megadják a statisztikai információk minőségének értékeléséhez szükséges kiegészítő felvilágosítást.

(4)   A tagállamok késedelem nélkül tájékoztatják a Bizottságot (Eurostat) az e rendelet alapján szolgáltatott statisztikák felülvizsgálatáról és kijavításáról, a felhasznált módszerekben, illetve adatforrásokban bekövetkezett változásokról, valamint az e rendelet végrehajtását érintő olyan releváns információkról és változásokról, amelyek befolyásolhatják a továbbított adatok minőségét.

(5)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el:

a)

az e cikk (2) bekezdésében említett minőségjelentésekre vonatkozó gyakorlati eljárásoknak és a minőségjelentések tartalmának megállapítására vonatkozóan;

b)

az e rendelet szerinti adattovábbítás megfelelő formáinak meghatározásával kapcsolatos intézkedésekre vonatkozóan.

Az a) pontban említett jogi aktusok nem róhatnak jelentős többletterhet, illetve -költséget a tagállamokra.

Az e bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokat a 11. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.”

9.

A szöveg a következő cikkekkel egészül ki:

„9a. cikk

Kísérleti projektek

(1)   A Bizottság (Eurostat) e rendelet célkitűzéseinek megfelelően az e rendelet hatálya alá tartozó új adatgyűjtések és bontások megvalósíthatóságának – többek közt a megfelelő adatforrások és előállítási technikák rendelkezésre állásának –, a kapott statisztikák minőségének és összehasonlíthatóságának, valamint a kapcsolódó adatgyűjtések költségeinek és terheinek tesztelése érdekében kísérleti projekteket hoz létre, amelyeket a tagállamok önkéntes alapon folytatnak le. A tagállamok a Bizottsággal (Eurostat) együtt biztosítják az említett kísérleti projektek uniós szintű reprezentativitását.

(2)   Az egyes kísérleti projektek megkezdése előtt a Bizottság (Eurostat) megvizsgálja, hogy az új statisztikák alapulhatnak-e a releváns uniós szintű adminisztratív forrásokban rendelkezésre álló információkon annak érdekében, hogy lehetőség szerint harmonizálja a használt fogalmakat, minimalizálja a nemzeti statisztikai hivatalokra és más nemzeti hatóságokra nehezedő többletterheket és javítson a meglévő adatok felhasználásán a 223/2009/EK rendelet 17a. cikkével összhangban. A Bizottság (Eurostat) figyelembe veszi az egyéb folyamatban lévő kísérleti projektekből eredő terheket is annak érdekében, hogy korlátozza az ugyanabban az időszakban párhuzamosan folyó kísérleti projektek számát.

(3)   Az e cikkben említett kísérleti projektek a következő ügyekre vonatkoznak:

a)

a 4. cikkben előírt statisztikák összessége esetében, a nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtásának hónapja szerinti bontásban;

b)

a 4. cikk (1) bekezdésének a) pontjában előírt statisztikák esetében:

i.

a nemzetközi védelem iránti kérelmet benyújtott személyek és az ilyen kérelembe családtagként belefoglalt személyek száma, akik:

—

mentesültek a gyorsított eljárás vagy a határon folytatott eljárás alól, vagy akiknek a nemzetközi védelem iránti kérelmét a határon folytatott eljárás keretében dolgozták fel;

—

nem szerepelnek az Eurodacban;

—

olyan igazoló dokumentumot mutattak be, amely segíthet személyazonosságuk megállapításában;

—

őrizetben voltak, az őrizet időtartama és az őrizet indokai szerinti bontásban, vagy akikkel szemben őrizetet vagy őrizet helyetti alternatív intézkedéseket elrendelő közigazgatási vagy bírósági határozatot vagy intézkedést hoztak, az őrizet helyetti alternatív intézkedés az intézkedés típusa és a vonatkozó határozat vagy intézkedés meghozatalának hónapja szerinti bontásban;

—

ingyenes jogi segítségnyújtásban részesültek;

—

a 4. cikk (1) bekezdésének g) pontjában meghatározottak szerint a befogadás anyagi feltételeiben részesültek, életkor, nem, állampolgárság és kísérő nélküli kiskorúak szerinti bontásban, valamint e statisztikák egyhónapos referencia-időszakokra való vonatkoztatásának lehetősége;

—

olyan kísérő nélküli kiskorúak voltak, akik mellé képviselőt neveztek ki, olyan kísérő nélküli kiskorúak voltak, akiknek hozzáférést biztosítottak az oktatási rendszerhez, vagy olyan kísérő nélküli kiskorúak voltak, akiket a 2011/95/EU irányelv 31. cikkének (3) bekezdésével összhangban elhelyeztek;

—

esetében az életkor megállapítását célzó eljárást végeztek, az eljárás eredményével együtt;

ii.

a nemzetközi védelem iránti kérelmet benyújtott kísérő nélküli kiskorúak képviselőnkénti átlagos száma;

c)

a 4. cikk (2) és (3) bekezdésében előírt statisztikák esetében:

i.

a 4. cikk (2) bekezdése a) pontjának és a 4. cikk (3) bekezdése b) pontjának hatálya alá tartozó személyek esetében a nemzetközi védelem iránti kérelmeket a következő okok miatt elutasító határozatok szerinti bontásban;

—

elfogadhatatlanság miatt, az elfogadhatatlanság oka szerinti bontásban;

—

megalapozatlanság miatt;

—

a rendes eljárás keretében nyilvánvaló megalapozatlanság miatt, az elutasítás okai szerint;

—

a gyorsított eljárás keretében nyilvánvaló megalapozatlanság miatt, az elutasítás és a gyorsítás okai szerinti bontásban;

—

azon az alapon, hogy a kérelmező a származási országában jogosult a védelemre;

ii.

a 4. cikk (2) bekezdése b) és c) pontjának, továbbá a 4. cikk (3) bekezdése c) és d) pontjának hatálya alá tartozó személyek esetében a megszüntetésre vagy kizárásra vonatkozó határozatok szerinti bontásban, a megszüntetés vagy kizárás indoka szerinti további bontásban;

iii.

személyes meghallgatást követően hozott határozatok hatálya alá tartozó személyek száma;

iv.

azon személyek száma, akik tekintetében a befogadás anyagi feltételeit csökkentő vagy megvonó elsőfokú határozatokat vagy jogerős határozatokat hoztak;

d)

a 4. cikk (3) bekezdésében előírt statisztikák esetében a fellebbezések időtartama;

e)

a 4. cikk (4) bekezdésében előírt statisztikák esetébenéletkor és állampolgárság szerinti bontásban;

f)

a 6. cikkben előírt statisztikák esetében a következők száma:

i.

a harmadik országbeli állampolgárok által első tartózkodási engedély iránt a referenciaidőszakban benyújtott kérelmek és az elutasított kérelmek, állampolgárság, az engedély kérelmezésének oka, életkor és nem szerinti bontásban;

ii.

a harmadik országbeli állampolgár bevándorlói jogállása vagy tartózkodási okának megváltozása miatt tartózkodási engedély iránt benyújtott, elutasított kérelmek;

iii.

a családi okokból kiállított tartózkodási engedélyek az engedély kiállításának indoka és a harmadik országbeli állampolgár családegyesítőjének jogállása szerinti bontásban;

g)

a 7. cikkben előírt statisztikák esetében a következők szerinti bontásban:

i.

az említett cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett határozatok vagy jogi aktusok indokai;

ii.

az említett cikk (1) bekezdése a) pontjában említett, beutazási tilalom alatt álló személyek száma;

iii.

a visszaküldési eljárásban részt vevő azon személyek száma, akikkel szemben őrizetet vagy őrizet helyetti alternatív intézkedéseket elrendelő közigazgatási vagy bírósági határozatot vagy intézkedést hoztak, az őrizet vagy az alternatív intézkedés időtartama szerinti további bontásban – az alternatív intézkedés típusa szerinti bontásban – és az ilyen határozat vagy intézkedés meghozatalának hónapja szerinti további bontásban;

iv.

a következők alapján visszaküldött személyek száma – célország és a határozat vagy intézkedés típusa szerinti további bontásban:

—

hivatalos uniós visszafogadási megállapodással összhangban;

—

nem hivatalos uniós visszafogadási mechanizmussal összhangban;

—

nemzeti visszafogadási megállapodással összhangban.

(4)   A Bizottságnak (Eurostat) a tagállamokkal szoros együttműködésben értékelnie kell a kísérleti projektek eredményeit, és azokat nyilvánosan hozzáférhetővé kell tennie. Az értékelésnek magában kell foglalnia a kísérleti projektek alapján végzett új uniós szintű adatgyűjtések hozzáadott értékének elemzését és egy költséghatékonysági elemzést, ezen belül a válaszadókra háruló terheknek és az előállítási költségeknek a 223/2009/EK rendelet 14. cikkének (3) bekezdésével összhangban való értékelését.

(5)   A kísérleti projektek eredményeinek bármely kedvező értékelésére tekintettel a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a (3) bekezdésben említett ügyek tekintetében. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 11. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(6)   Az e cikkben említett kísérleti projektek megvalósításának megkönnyítése érdekében a Bizottság (Eurostat) a 9b. cikkel összhangban megfelelő finanszírozást nyújt azoknak a tagállamoknak, amelyek lefolytatják ez említett kísérleti projekteket.

(7)   A Bizottság (Eurostat) … [e módosító rendelet hatálybalépésétől számított két év elteltével]-ig, majd azt követően kétévente jelentést készít a (3) bekezdésben említett ügyek tekintetében összességében elért eredményekről. A jelentést nyilvánosságra kell hozni.

9b. cikk

Finanszírozás

(1)   E rendelet végrehajtásához az Unió általános költségvetéséből pénzügyi hozzájárulást kell nyújtani a 223/2009/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében említett nemzeti statisztikai hivataloknak és egyéb érintett nemzeti hatóságoknak a következőkhöz:

a)

az e rendelet szerinti statisztikákhoz szükséges új módszertanok kidolgozása, ezen belül a tagállamok 9a. cikkben említettek szerinti részvétele a kísérleti projektekben;

b)

az e rendelet hatálya alá tartozó új adatgyűjtések és bontások fejlesztése vagy végrehajtása, ideértve az adatforrások és az IT-rendszerek korszerűsítését, legfeljebb ötéves időtartamra.

(2)   Az e cikk (1) bekezdésében említett uniós pénzügyi hozzájárulást az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (*7) összhangban kell nyújtani.

(*7)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).”"

10.

A 10. cikk a következőképpen módosul:

„10. cikk

A bontásokat meghatározó végrehajtási jogi aktusok

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 4–7. cikk szerinti bontások meghatározása céljából végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el. E végrehajtási jogi aktusok elfogadása során a Bizottság megindokolja, hogy az érintett bontások a migrációs és menekültügyi uniós szakpolitikák kialakítása és nyomon követése céljából szükségesek, és biztosítja, hogy e végrehajtási jogi aktusok ne rójanak jelentős többletköltségeket vagy -terheket a tagállamokra.

E végrehajtási jogi aktusokat az 11. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni a naptári évre vonatkozó adatok tekintetében a referencia-időszak vége előtt legkésőbb 18 hónappal, az egy évnél rövidebb időtartamra vonatkozó adatok tekintetében pedig a referencia-időszak vége előtt legkésőbb 6 hónappal.”

11.

A 11. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„11. cikk

A bizottsági eljárás

(1)   A Bizottság munkáját a 223/2009/EK rendelettel létrehozott európai statisztikai rendszer bizottsága segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (*8) értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(*8)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).”"

12.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„11a. cikk

Eltérések

(1)   Ha e rendelet vagy az annak alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusok alkalmazásához egy tagállam nemzeti statisztikai rendszerében jelentős kiigazításokra lenne szükség, a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján eltérést engedélyezhet az érintett tagállam által kért időtartamra, feltéve, hogy az említett időtartam nem haladja meg a három évet. A Bizottság az eltérés engedélyezése során biztosítja a tagállami adatok összehasonlíthatóságát, valamint a szükséges reprezentatív és megbízható, összesített európai adatok időben történő kiszámítását, és figyelembe veszi a tagállamokra és a válaszadókra háruló terheket.

(2)   Amennyiben az (1) bekezdés szerinti eltérés annak az időszaknak a végén, amelyre azt engedélyezték, elegendő bizonyíték alapján továbbra is indokolt, a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján az érintett tagállam által kért további időtartamra eltérést engedélyezhet, feltéve, hogy az említett időtartam nem haladja meg a két évet.

(3)   Az (1) és a (2) bekezdés alkalmazásában a tagállam – esettől függően – …[e módosító rendelet hatálybalépésétől számított három hónap elteltével]-ig, az érintett végrehajtási jogi aktus hatálybalépésétől számított három hónapon belül vagy annak az időszaknak a vége előtt hat hónappal, amelyre az aktuális eltérés engedélyezve volt, megfelelően indokolt kérelmet nyújt be a Bizottsághoz.

(4)   Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 11. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.”

2. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Az 1. cikk 3. pontjának a) és b) alpontját és az 1. cikk 6. pontját 2021. március 1-jétől kell alkalmazni.

Az 1. cikk 3. pontjának c) és d) alpontját és az 1. cikk 5. pontját 2021. július 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt …,

az Európai Parlament részéről

az elnök

…

a Tanács részéről

az elnök

…

(1)  Az Európai Parlament 2019. április 16-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2020. március20-i álláspontja első olvasatban. Az Európai Parlament …-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács …-i határozata.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 862/2007/EK rendelete (2007. július 11.) a migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó közösségi statisztikákról, valamint a külföldi állampolgárságú munkavállalókra vonatkozó statisztikák összeállításáról szóló 311/76/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 199., 2007.7.31., 23. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/817 rendelete (2019. május 20.) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a határok és a vízumügy területén, továbbá a 767/2008/EK, az (EU) 2016/399, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1726 és az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 2004/512/EK és a 2008/633/IB tanácsi határozat módosításáról (HL L 135., 2019.5.22., 27. o.).

(6)  információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, a menekültügy és a migráció területén, valamint az (EU) 2018/1726, az (EU) 2018/1862 és az (EU) 2019/816 rendelet módosításáról (HL L 135., 2019.5.22., 85. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

28.4.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 139/14

A Tanács indokolása: A Tanács (EU) 2/2020 első olvasatban kialakított álláspontja a migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó közösségi statisztikákról szóló 862/2007/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása céljából

(2020/C 139/02)

I.   BEVEZETÉS

A Bizottság 2018. május 16-án benyújtotta a Tanácsnak a migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó közösségi statisztikákról szóló 862/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatot.

2018. május 31-én a soros elnöksége előtt álló osztrák elnökség a megbeszélések felgyorsítása érdekében írásbeli konzultációt indított a delegációkkal a javaslatról. Az elnökség a delegációktól e konzultáció során érkezett észrevételek figyelembevételével kompromisszumos javaslatot készített, amelyet a Tanács statisztikai munkacsoportja (a továbbiakban: a statisztikai munkacsoport) a 2018. július 11-i, valamint szeptember 3-i és 26-i ülésén megvitatott.

A statisztikai munkacsoport 2018. szeptember 26-i ülésén javasolt néhány módosítást beépítő módosított elnökségi kompromisszumos javaslatot 2018. október 18-án hallgatólagos beleegyezési eljárás keretében jóváhagyták. A COREPER 2018. október 31-én elfogadta az ahhoz szükséges megbízatást, hogy megkezdődhessenek az intézményközi tárgyalások a migrációs statisztikákról szóló felülvizsgált rendeletről.

Az első háromoldalú politikai egyeztetésre, valamint technikai egyeztetésre 2018 decemberében, az osztrák elnökség alatt került sor, majd a román elnökség tartotta a szoros ütemtervet, és több politikai és technikai egyeztetést is tartott a Parlamenttel és a Bizottsággal. A migrációs statisztikákról szóló felülvizsgált rendelet kompromisszumos szövegét a 2019. január 25-én tartott technikai egyeztetés során véglegesítették, a 2019. január 31-i háromoldalú politikai egyeztetésen pedig előzetesen jóváhagyták.

A fent említett kompromisszum azonban nem nyerte el a delegációk szükséges támogatását. A román elnökség ezért az elért eredmények alapján folytatta a megbeszéléseket azzal a céllal, hogy a tagállamok többsége számára elfogadható kompromisszum szülessen.

A Parlament 2019. április 16-án a LIBE jelentése alapján elfogadta első olvasatban kialakított álláspontját a migrációs statisztikákról szóló felülvizsgált rendeletről.

A finn elnökség alatt – folytatva a román elnökség alatt tett erőfeszítéseket – a statisztikai munkacsoport 2019. szeptember 26-án és október 31-én tovább foglalkozott a migrációs statisztikákról szóló felülvizsgált rendelettel. A finn elnökség által készített második kompromisszumos javaslatot (13450/19) a COREPER 2019. november 20-i ülésén széles körben támogatták a delegációk.

A fent említett kompromisszumos javaslatot a 2019. november 28-i háromoldalú politikai egyeztetésen bemutatta a Tanács, majd a szöveg a (11) preambulumbekezdésben tett változtatással előzetesen jóváhagyásra került.

Az intézményközi tárgyalások eredményeképp létrejött, a 13193/19 dokumentumban foglalt fent említett kompromisszumot 2019. november 28-án benyújtották a statisztikai munkacsoportnak, ahol azt a delegációk nagy többsége támogatta. 2019. december 4-én a COREPER megerősítette a migrációs statisztikákról szóló felülvizsgált rendeletre vonatkozóan elért megállapodást, melyet a 13193/19 dokumentum tartalmaz.

Az Európai Parlament LIBE bizottsága a 2019. december 9-i ülésén szavazott a háromoldalú egyeztetés során elfogadott szövegről. Ezt követően az Állandó Képviselők Bizottságának elnöke levelet kapott a LIBE bizottság elnökétől, amelyben ez utóbbi jelezte, hogy javasolni fogja a LIBE bizottságnak és a plenáris ülésen, hogy a háromoldalú egyeztetésen létrejött megállapodást – a jogász-nyelvész szakértők általi ellenőrzést követően – módosítások nélkül hagyják jóvá. A levél tartalmazta továbbá a migrációs statisztikákról szóló felülvizsgált rendelet szövegét (15174/2/19 REV 2).

A Tanács 2020. január 27-én politikai megállapodásra jutott a migrációs statisztikákról szóló felülvizsgált rendeletről (15244/1/19 REV 1 + COR 1). A rendelet szövegét ezt követően a jogász-nyelvész szakértők ellenőrizték.

II.   CÉL

A megbízható, releváns és időszerű statisztikák alapvető fontosságúak a szakpolitikai döntéshozatalhoz. E felülvizsgált rendelet célja, hogy biztosítsa az ilyen statisztikák rendelkezésre állását a migráció és a nemzetközi védelem területén, és ezzel támogassa az európai migrációs stratégiát.

III.   A TANÁCS ELSŐ OLVASATBAN ELFOGADOTT ÁLLÁSPONTJÁNAK ELEMZÉSE

A migrációs statisztikákról szóló felülvizsgált rendelet több eleméről részletes megbeszéléseket kellett folytatni ahhoz, hogy megállapodás jöhessen létre: ezek közé tartoztak az adatgyűjtés során alkalmazandó bizonyos fogalommeghatározások, a gyűjtendő új adatok, az azonnali adatgyűjtéstől való eltérések, az új adatgyűjtések finanszírozása, valamint a felhatalmazáson alapuló/végrehajtási jogi aktusok alkalmazása.

Fogalommeghatározások

A Parlament az adatgyűjtés során alkalmazandó bizonyos fogalommeghatározások módosítását javasolta, amelynek értelmében az adatgyűjtés esetében az „illegális migráció” és a „nem” további használata helyett az „irreguláris migráció” és a „társadalmi nem” fogalmak alkalmazását kellene megkezdeni. A Tanács ragaszkodott a jelenlegi fogalommeghatározások megtartásához. A migrációs statisztikákról szóló felülvizsgált rendeletre irányuló bizottsági javaslatban nem szerepelt ilyen módosítás, és néhány megbeszélést követően a Parlament beleegyezett abba, hogy az adatgyűjtés esetében továbbra is az „illegális migráció” és a „nem” fogalmát alkalmazzák, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy szükség van a megfelelő és megkülönböztetéstől mentes terminológia használatára.

Új adatgyűjtések

A migrációs statisztikákról szóló felülvizsgált rendeletre irányuló, eredeti bizottsági javaslatban a migrációs statisztikákról szóló, 2007. évi rendelet azáltali aktualizálását javasolták, hogy néhány módosítást illesztenek be a nemzetközi védelemmel, a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldésével, az áttelepítéssel, valamint a tartózkodási engedélyekkel kapcsolatos adatgyűjtést érintően.

Ezen új változók és bontások közül többel kapcsolatban önkéntes alapon már eddig is gyűjtötték az információkat, és a Bizottság célja az volt, hogy jogalapot teremtsen ezeknek az új adatoknak a kötelező gyűjtésére.

A Parlament összesen 91 módosítást javasolt a migrációs statisztikákról szóló felülvizsgált rendeletre vonatkozóan. E módosítások közül 55 benyújtására azért kerül sor, hogy fokozzák a kötelező adatgyűjtést, és a bizottsági javaslatban foglaltakon kívül kezdjék meg még több új adat (új változók és új bontások) gyűjtését, mind a nemzetközi védelem, a tartózkodási engedélyek és a visszaküldések, mind pedig a nemzetközi migráció, valamint a jogellenes beutazás és tartózkodás megelőzése tekintetében, amelyek naprakésszé tételéről az eredeti bizottsági javaslat nem rendelkezett.

Tekintettel a felülvizsgált rendelet hatályának ilyen jelentős javasolt kibővítésére, a Tanács kompromisszumként azt ajánlotta, hogy vezessék be a kísérleti projektek koncepcióját, amelynek keretében – ahelyett, hogy azonnal megkezdenék az adatgyűjtést – először megvizsgálnák néhány javasolt új változó és bontás megvalósíthatóságát, és csak akkor lehetne új adatokat gyűjteni, ha a kísérleti projektek pozitív eredménnyel zárulnak.

Intenzív tárgyalásokat követően a Parlamentnek az új adatgyűjtésekre vonatkozóan megfogalmazott kérései egy részét beépítették az azonnali adatgyűjtések körébe, egy másik részét elvetették (főként az olyan adatgyűjtésekre irányuló kéréseket, amelyek esetében fennállt a kockázata annak, hogy nem járnak érdemi/hasznos eredménnyel), egy további részét pedig előbb kísérleti projektek keretében fogják majd vizsgálni.

Eltérések

A Tanács azt kérte, hogy amennyiben a migrációs statisztikákról szóló felülvizsgált rendelet végrehajtása valamely tagállam nemzeti statisztikai rendszerében jelentős kiigazításokat tenne szükségessé, a felülvizsgált rendelet irányozza elő kellően indokolt és korlátozott ideig tartó eltérések engedélyezésének a lehetőségét. A Tanács jelezte, hogy ezek a jelentős kiigazítások mindenekelőtt abból adódhatnak, hogy javítani kell az időszerűséget, ki kell igazítani az adatgyűjtési módok kialakítását – többek között ami a közigazgatási forrásokhoz való hozzáférést illeti –, illetve hogy új eszközöket kell kifejleszteni az adatok előállítására. A Parlament egyetértett azzal, hogy a felülvizsgált rendeletet ilyen rendelkezéssel egészítsék ki és ilyen eltérést lehessen alkalmazni a Bizottsághoz benyújtott kérelem esetén, legfeljebb három évig, amely további két évvel meghosszabbítható.

Finanszírozás

A Tanács – tekintettel az új adatgyűjtések jelentősen kiterjesztett hatályára – a tagállamok számára további biztosítékként azt kérte, hogy a szöveget egészítsék ki a finanszírozásra vonatkozó új cikkel, amely garantálja, hogy a tagállamok uniós támogatásban részesülhessenek a migrációs statisztikákról szóló felülvizsgált rendelet végrehajtásához. A Parlament beleegyezett abba, hogy a szöveg ilyen biztosítékkal egészüljön ki, amelynek értelmében a tagállamok uniós támogatásra lennének jogosultak mind a statisztikákkal kapcsolatos új módszerek kidolgozásához (beleértve a kísérleti projektekben való részvételt is), mind pedig az új adatgyűjtések kialakításához és/vagy végrehajtásához.

Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok / Végrehajtási jogi aktusok

A Tanács egyetértett azzal a bizottsági javaslattal, hogy a migrációs statisztikákról szóló felülvizsgált rendeletben a Bizottságot fel kell hatalmazni végrehajtási jogi aktusok elfogadására, míg a Parlament felhatalmazáson alapuló jogi aktusok alkalmazását javasolta a fogalommeghatározások naprakésszé tételéhez, a bontások meghatározásához, valamint a pontosságra és a minőségi előírásokra vonatkozó szabályok meghatározásához. A tárgyalások során megállapodás jött létre arról, hogy nincs szükség felhatalmazásra a fogalommeghatározások módosításához, ezért végrehajtási jogi aktusokat lehet alkalmazni a felülvizsgált rendelet keretében a felhatalmazáshoz, többek között a bontások meghatározásához is.

IV.   ÖSSZEGZÉS

A Tanács első olvasatban elfogadott álláspontja tükrözi a Tanács és az Európai Parlament közötti tárgyalások során – a Bizottság közreműködésével – kialakított kompromisszumot. A migrációs statisztikákról szóló felülvizsgált rendelet az elfogadását követően javítani fogja és ki fogja terjeszteni a migráció területén jelenleg folytatott adatgyűjtést. A rendeletnek köszönhetően több adatot fognak gyűjteni a nemzetközi védelemre, a tartózkodási engedélyekre, a jogellenes beutazás és tartózkodás megelőzésére, valamint a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldésével kapcsolatban. Emellett a rendelet lehetővé fogja tenni, hogy ezeken a területeken kísérleti projektek révén megvizsgálják a még megbízhatóbb adatgyűjtés megvalósíthatóságát, amivel hozzájárul az európai migrációs stratégia végrehajtásához.