—

helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—

adjon helyt teljes egészében a felperes 16 729 154. sz. európai uniós védjegybejelentésének, vagy másodlagosan utalja vissza az ügyet a fellebbezési tanács elé;

—

beavatkozása esetén az EUIPO előtti eljárásban résztvevő másik felet kötelezze a felperes részéről felmerült költségek viselésére;

—

az EUIPO-t kötelezze a felperes részéről felmerült költségek viselésére, amennyiben az EUIPO előtti eljárásban résztvevő másik fél nem viseli a költségeket.

—

Az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése.

—

helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—

adjon helyt teljes egészében a felperes 16 761 769. sz. európai uniós védjegybejelentésének, vagy másodlagosan utalja vissza az ügyet a fellebbezési tanács elé;

—

beavatkozása esetén a fellebbezési tanács előtti eljárásban résztvevő másik felet kötelezze a felperes részéről felmerült költségek viselésére;

—

az EUIPO-t kötelezze a felperes részéről felmerült költségek viselésére, amennyiben a fellebbezési tanács előtti eljárásban résztvevő másik fél nem viseli a költségeket.

—

Az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése.

—

semmisítse meg az EKB 2019. november 26-i határozatát, amelyben az EKB megtagadta az irataihoz való hozzáférést;

—

az alperest kötelezze a költségek viselésére.

1.

Az első, arra alapított jogalap, hogy az EKB figyelmen kívül hagyta a felperesnek az iratihoz való hozzáféréséhez fűződő alapvető jogát.

2.

A második, arra alapított jogalap, hogy az EKB határozata a 468/2014 rendelet (1) 32. cikke (1) bekezdésének nem megfelelő, szűk értelmezésén alapul.

3.

A harmadik, arra alapított jogalap, hogy az EKB határozata megsértette a felperesnek a megfelelően indokolt határozathoz fűződő jogát.

4.

A negyedik, a felperes meghallgatáshoz való jogának a megsértésére alapított jogalap.

5.

Az ötödik, a jogbiztonság elvének a megsértésére alapított jogalap.

6.

A hatodik, az arányosság elvének a megsértésére alapított jogalap

7.

A hetedik, arra alapított jogalap, hogy az EKB megsértette a nemo auditur elvét.

8.

A nyolcadik, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkében foglalt hatékony jogorvoslathoz való jog megsértésére alapított jogalap.

—

nyilvánítsa a kérelmet elfogadhatónak és meglapozottnak;

—

semmisítse meg a megtámadott jogi aktust; (1)

—

az alperest kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.

1.

Az első, lényeges eljárási szabályok megsértésére alapított jogalap, mivel a Bizottság nem tett eleget a 844/2012 bizottsági végrehajtási rendeletben (2) (12. és 13. cikk) meghatározott kötelező követelményeknek, és a megtámadott jogi aktust hiányos kockázatértékelés alapján fogadta el. Ez azt jelenti, hogy a megtámadott jogi aktus nem a teljes és jogilag megkövetelt tudományos alapokon nyugszik.

2.

A második, az elsőrendű felperes tekintetében az átláthatóság elvének megsértésére alapított jogalap, mivel a hosszabbítás iránti eljárásban az elsőrendű felperessel egyáltalán nem közölték, hogy a nyilvános konzultáció során vagy az EFSA-nak a 13. cikk (3) bekezdése szerinti, további információk beszerzése iránti kérelmében megnevezetteken túl, további aggályok merültek volna fel.

3.

A harmadik, lényeges eljárási szabályok megsértésére alapított jogalap, amennyiben a megtámadott jogi aktus jogalapját a szokásos EFSA szakértői értékelés helyett két EFSA nyilatkozat képezi, és mivel az elsőrendű felperes nem adhatott tudományos magyarázatokat az alperes aggályaival kapcsolatban.

4.

A negyedik, az elővigyázatosság elvének megsértésére alapított jogalap: a megtámadott jogi aktust az elővigyázatosság elve vezérli, amelyet a klórpirifosz-metil hatóanyag kapcsán jogellenesen alkalmaztak, mivel az elsőrendű felperes olyan releváns adatokat nyújtott be, amelyek a kiértékelést követően negatív eredményeket mutattak, ezáltal pedig kimerítették az elővigyázatosság elvéhez fűződő követelményeket. Ráadásul, az elővigyázatosság elve csak akkor alkalmazandó, ha kockázatértékelést végeznek és fejeznek be. A jelen ügyben azonban a kockázatértékelés nem volt teljes, az elővigyázatosság elve pedig maga képezte a kockázatértékelés következtetéseinek alapját.

5.

Az ötödik, nyilvánvaló értékelési hibára alapított jogalap, mivel az alperes a megtámadott jogi aktus elfogadásához irreleváns tényezőt vett figyelembe. E jogi aktust a szabályozási bizottsági eljárást követően fogadták el, ami a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságában minősített többségi szavazást igényel. Az Egyesült Királyság Európai Unióból való, folyamatban lévő kilépése (Brexit) miatt az Egyesült Királyság képviselője nem vett részt a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának 2019. december 6-i ülésén, ehelyett meghatalmazást adott Finnországnak a nevében való szavazásra. Az Egyesült Királyság képviselője azért nem vett részt, mert az Egyesült Királyság kormánya 2019. augusztus végén új politikát hirdetett az ország uniós tudományos bizottságok ülésein való képviseletével kapcsolatban. Az, hogy Finnország – ezáltal pedig az alperes – tekintettel volt a Brexittel indokolt politikára, azt jelenti, hogy irreleváns tényezőt vettek figyelembe a megtámadott jogi aktus elfogadásához.

6.

A hatodik, a megfelelő ügyintézés elvének megsértésére alapított jogalap: az alperes és az EFSA úgy vélte, hogy a klórpirifosz-metil egészségügyi aggályokat vethet fel, éppen ezért szakértői konzultációt szervezett, ezt követően pedig a jelentéstevő tagállamot felkérték arra, hogy végezzen további szakirodalmi kutatást ezen aggályok megerősítése érdekében. E kutatás eredményeképpen a határozatot nem megfelelő tanulmányok alapján fogadták el, illetve úgy, hogy az elsőrendű felperes számára nem biztosítottak véleménynyilvánítási lehetőséget.

7.

A hetedik, arra alapított jogalap, hogy a genotoxicitásra vonatkozó megállapítás jogi szempontból nem tartható fenn: az alperes úgy jutott arra a következtetésre, hogy a klórpirifosz-metil genotoxicitási potenciált mutat, hogy jogellenesen, tévesen alkalmazta a kereszthivatkozásos módszert és a bizonyítékok súlyán alapuló megközelítést.

8.

A nyolcadik, arra alapított jogalap, hogy a fejlődési neurotoxicitásra vonatkozó megállapítás jogi szempontból nem tartható fenn: az alperes a klórpirifosz-metil fejlődési neurotoxicitásával kapcsolatban úgy azonosított aggályokat, hogy a klórpirifosz-etil és szerves foszfát hatóanyagok, illetve a klórpirifosz-metil között kereszthivatkozásos módszert alkalmazott, anélkül hogy kifejtette volna, hogy e kereszthivatkozás tudományos és jogi szempontból hogyan és miért szükséges.

9.

A kilencedik, a toxikus – reprodukciós toxicitású (1B. kategória) – anyagként történő besorolás szabályainak megsértésére alapított jogalap: az alperes megsértette az 1272/2008/EK rendeletben (3) meghatározott szabályokat, amikor megállapította, hogy a klórpirifosz-metil reprodukcióra toxikus anyagként az 1B. kategóriába történő sorolása szükségesnek bizonyulhat. Ez a vélemény ugyanis a kereszthivatkozásos módszer jogellenes és indokolatlan alkalmazásán alapul.

—

semmisítse meg a 2018. április 10-i segítségnyújtás iránti kérelmét elutasító 2019. április 5-i határozatot;

—

amennyiben ez szükséges, semmisítse meg a 2019. július 5-i panaszát elutasító 2019. november 4-i határozatot;

—

ítéljen meg ex aequo et bono75 000 euróra becsült vagyoni kártérítést;

—

rendelje el a felperesnél felmerült eljárási költségek megtérítését.

1.

Az első jogalap az indokolási kötelezettség megsértésére és a meghallgatáshoz való jog megsértésére vonatkozik.

2.

A második jogalap értékelési hiba elkövetésére és a személyzeti szabályzat 24. cikkének megsértésére vonatkozik.

3.

A harmadik jogalap a gondoskodási kötelezettség megsértésére vonatkozik.

—

semmisítse meg a 2019. december 9-i (KKBP) 2019/2109 tanácsi határozatot abban a részében, amennyiben az fenntartja a felperest a 2010/788/KKBP határozat II. mellékletének 9. sorában;

—

semmisítse meg a 2019. december 9-i (EU) 2019/2101 tanácsi végrehajtási rendeletet, amennyiben az fenntartja a felperest az (EK) 1183/2005/EK rendelet Ia. mellékletének 9. sorában;

—

állapítsa meg a 2010/788/KKBP határozat 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában és az 1183/2005/EK rendelet 2b. cikke (1) bekezdésének b) pontjában szereplő rendelkezések jogellenességét;

—

a Tanácsot kötelezze a költségek viselésére.

1.

Az első, a védelemhez való jog megsértésére, és többek között az intézkedések igazolását és a hatékony bírói jogvédelemhez való jog biztosítását lehetővé tevő indokolási kötelezettség megsértésére, valamint a meghallgatáshoz való jog megsértésére alapított jogalap.

2.

A második, a Kongói Demokratikus Köztársaságban az emberi jogok súlyos megsértését képező cselekményekben a felperes részvételét illetően nyilvánvaló értékelési hibára alapított jogalap.

3.

A harmadik, a magánélethez való jognak, az ártatlanság vélelmének és az arányosság elvének a megsértésére alapított jogalap.

4.

A negyedik, a Kongói Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 2008/369/KKBP közös álláspont hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. december 20-i 2010/788/KKBP tanácsi határozat (HL 2010. L 336., 30. o.) 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában, valamint a Kongói Demokratikus Köztársaság tekintetében a fegyverembargót megsértő személyekkel szemben meghatározott, egyedi korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló, 2005. július 18-i 1183/2005/EK tanácsi rendelet (HL 2005. L 193., 1. o.) 2b. cikke (1) bekezdésének b) pontjában szereplő rendelkezések alkalmazhatatlanságára alapított jogalap. A felperes e tekintetben előadja, hogy az e cikkekben meghatározott, a neve szóban forgó listákra való felvételének alapjául szolgáló jogi kritérium sérti az uniós jogi aktusok kiszámíthatóságának elvét és az arányosság elvét, amennyiben önkényes és diszkrecionális mérlegelési jogkört ruház a Tanácsra.

—

semmisítse meg a 2019. december 9-i (KKBP) 2019/2109 tanácsi határozatot abban a részében, amennyiben az fenntartja a felperest a 2010/788/KKBP határozat II. mellékletének 8. sorában;

—

semmisítse meg a 2019. december 9-i (EU) 2019/2101 tanácsi végrehajtási rendeletet, amennyiben az fenntartja a felperest az (EK) 1183/2005/EK rendelet Ia. mellékletének 8. sorában;

—

állapítsa meg a 2010/788/KKBP határozat 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában és az 1183/2005/EK rendelet 2b. cikke (1) bekezdésének b) pontjában szereplő rendelkezések jogellenességét;

—

a Tanácsot kötelezze a költségek viselésére.

—

helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—

tegye lehetővé a „MaxWear” védjegy lajstromozását a kért osztályok tekintetében;

—

az EUIPO-t kötelezze a költségek viselésére.

—

az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának és (2) bekezdésének megsértése.

—

semmisítse meg a 2019. december 9-i (KKBP) 2019/2109 tanácsi határozatot abban a részében, amennyiben az fenntartja a felperest a 2010/788/KKBP határozat II. mellékletének 3. sorában;

—

semmisítse meg a 2019. december 9-i (EU) 2019/2101 tanácsi végrehajtási rendeletet, amennyiben az fenntartja a felperest az (EK) 1183/2005/EK rendelet Ia. mellékletének 3. sorában;

—

állapítsa meg a 2010/788/KKBP határozat 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában és az 1183/2005/EK rendelet 2b. cikke (1) bekezdésének b) pontjában szereplő rendelkezések jogellenességét;

—

a Tanácsot kötelezze a költségek viselésére.

—

semmisítse meg a 2019. december 9-i (KKBP) 2019/2109 tanácsi határozatot abban a részében, amennyiben az fenntartja a felperest a 2010/788/KKBP határozat II. mellékletének 1. sorában;

—

semmisítse meg a 2019. december 9-i (EU) tanácsi végrehajtási rendeletet, amennyiben az fenntartja a felperest az (EK) 1183/2005/EK rendelet Ia. mellékletének 1. sorában;

—

állapítsa meg a 2010/788/KKBP határozat 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában és az 1183/2005/EK rendelet 2b. cikke (1) bekezdésének b) pontjában szereplő rendelkezések jogellenességét;

—

a Tanácsot kötelezze a költségek viselésére.

—

semmisítse meg a 2019. december 9-i (KKBP) 2019/2109 tanácsi határozatot abban a részében, amennyiben az fenntartja a felperest a 2010/788/KKBP határozat II. mellékletének 12. sorában;

—

semmisítse meg a 2019. december 9-i (EU) 2019/2101 tanácsi végrehajtási rendeletet, amennyiben az fenntartja a felperest az (EK) 1183/2005/EK rendelet Ia. mellékletének 12. sorában;

—

állapítsa meg a 2010/788/KKBP határozat 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában és az 1183/2005/EK rendelet 2b. cikke (1) bekezdésének b) pontjában szereplő rendelkezések jogellenességét;

—

a Tanácsot kötelezze a költségek viselésére.

—

semmisítse meg a 2019. december 9-i (KKBP) 2019/2109 tanácsi határozatot abban a részében, amennyiben az fenntartja a felperest a 2010/788/KKBP határozat II. mellékletének 11. sorában;

—

semmisítse meg a 2019. december 9-i (EU) 2019/2101 tanácsi végrehajtási rendeletet, amennyiben az fenntartja a felperest az (EK) 1183/2005/EK rendelet Ia. mellékletének 11. sorában;

—

állapítsa meg a 2010/788/KKBP határozat 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában és az 1183/2005/EK rendelet 2b. cikke (1) bekezdésének b) pontjában szereplő rendelkezések jogellenességét;

—

a Tanácsot kötelezze a költségek viselésére.

—

semmisítse meg a 2019. december 9-i (KKBP) 2019/2109 tanácsi határozatot abban a részében, amennyiben az fenntartja a felperest a 2010/788/KKBP határozat II. mellékletének 10. sorában;

—

semmisítse meg a 2019. december 9-i (EU) 2019/2101 tanácsi végrehajtási rendeletet, amennyiben az fenntartja a felperest az (EK) 1183/2005/EK rendelet Ia. mellékletének 10. sorában;

—

állapítsa meg a 2010/788/KKBP határozat 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában és az 1183/2005/EK rendelet 2b. cikke (1) bekezdésének b) pontjában szereplő rendelkezések jogellenességét;

—

a Tanácsot kötelezze a költségek viselésére.

—

semmisítse meg a 2019. december 9-i (KKBP) 2019/2109 tanácsi határozatot abban a részében, amennyiben az fenntartja a felperest a 2010/788/KKBP határozat II. mellékletének 2. sorában;

—

semmisítse meg a 2019. december 9-i (EU) 2019/2101 tanácsi végrehajtási rendeletet, amennyiben az fenntartja a felperest az (EK) 1183/2005/EK rendelet Ia. mellékletének 2. sorában;

—

állapítsa meg a 2010/788/KKBP határozat 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában és az 1183/2005/EK rendelet 2b. cikke (1) bekezdésének b) pontjában szereplő rendelkezések jogellenességét;

—

a Tanácsot kötelezze a költségek viselésére.

—

semmisítse meg a 2019. december 9-i (KKBP) 2019/2109 tanácsi határozatot abban a részében, amennyiben az fenntartja a felperest a 2010/788/KKBP határozat II. mellékletének 7. sorában;

—

semmisítse meg a 2019. december 9-i (EU) 2019/2101 tanácsi végrehajtási rendeletet, amennyiben az fenntartja a felperest az (EK) 1183/2005/EK rendelet Ia. mellékletének 7. sorában;

—

állapítsa meg a 2010/788/KKBP határozat 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában és az 1183/2005/EK rendelet 2b. cikke (1) bekezdésének b) pontjában szereplő rendelkezések jogellenességét;

—

a Tanácsot kötelezze a költségek viselésére.

—

semmisítse meg a 2019. december 9-i (KKBP) 2019/2109 tanácsi határozatot abban a részében, amennyiben az fenntartja a felperest a 2010/788/KKBP határozat II. mellékletének 6. sorában;

—

semmisítse meg a 2019. december 9-i (EU) 2019/2101 tanácsi végrehajtási rendeletet, amennyiben az fenntartja a felperest az (EK) 1183/2005/EK rendelet Ia. mellékletének 6. sorában;

—

állapítsa meg a 2010/788/KKBP határozat 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában és az 1183/2005/EK rendelet 2b. cikke (1) bekezdésének b) pontjában szereplő rendelkezések jogellenességét;

—

a Tanácsot kötelezze a költségek viselésére.

—

semmisítse meg a 2019. december 9-i (KKBP) 2019/2109 tanácsi határozatot abban a részében, amennyiben az fenntartja a felperest a 2010/788/KKBP határozat II. mellékletének 5. sorában;

—

semmisítse meg a 2019. december 9-i (EU) 2019/2101 tanácsi végrehajtási rendeletet, amennyiben az fenntartja a felperest az (EK) 1183/2005/EK rendelet Ia. mellékletének 5. sorában;

—

állapítsa meg a 2010/788/KKBP határozat 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában és az 1183/2005/EK rendelet 2b. cikke (1) bekezdésének b) pontjában szereplő rendelkezések jogellenességét;

—

a Tanácsot kötelezze a költségek viselésére.

—

semmisítse meg a 2019. december 9-i (KKBP) 2019/2109 tanácsi határozatot abban a részében, amennyiben az fenntartja a felperest a 2010/788/KKBP határozat II. mellékletének 4. sorában;

—

semmisítse meg a 2019. december 9-i (EU) 2019/2101 tanácsi végrehajtási rendeletet, amennyiben az fenntartja a felperest az (EK) 1183/2005/EK rendelet Ia. mellékletének 4. sorában;

—

állapítsa meg a 2010/788/KKBP határozat 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában és az 1183/2005/EK rendelet 2b. cikke (1) bekezdésének b) pontjában szereplő rendelkezések jogellenességét;

—

a Tanácsot kötelezze a költségek viselésére.

—

semmisítse meg az Indonéziából származó biodízel behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vám kivetéséről szóló, 2019. november 28-i (EU) 2019/2092 bizottsági végrehajtási rendeletet (1) a felpereseket érintő részében;

—

az alperest kötelezze a felperesek részéről a jelen eljárással összefüggésben felmerült költségek viselésére.

1.

Az első, arra alapított jogalap, hogy az Európai Bizottság annak megállapításával, hogy az olajpálma-telepítési alaptól kapott kifizetések kiegyenlíthető támogatásnak minősülnek, továbbá azzal, hogy elmulasztotta a felperes által az árkedvezmény után állítólagosan kapott engedmények, valamint az állítólagos támogatások megszerzésével összefüggésben felmerült szállítási és hitelköltségek kiigazítását, megsértette az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1037 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: alaprendelet) 3. cikke 1) bekezdésének a) pontját, 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontját, 3. cikkének (2) bekezdését és 7. cikke (2) bekezdésének a) pontját, valamint nyilvánvaló értékelési hibát követett el.

2.

A második, arra alapított jogalap, hogy az alperes az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontja iv. alpontjának, 3. cikke (1) bekezdése b) pontjának, 3. cikke (2) bekezdésének, 6. cikke d) pontjának és 28. cikke (5) bekezdésének megsértésével járt el, és nyilvánvaló értékelési hibát követett el, amikor arra a következtetésre jutott, hogy a nyers pálmaolaj megfelelő nagyságú díjazásnál alacsonyabb összeg megfizetése ellenében történő biztosítása után kormányzati támogatás nyújtására kerül sor.

3.

A harmadik, arra alapított jogalap, hogy az alperes annak megállapításával, hogy az uniós gazdasági ágazatban jelentős kár bekövetkezésének lehetősége állt fenn, nyilvánvaló eljárási hibát követett el, és megsértette az alaprendelet 8. cikkének (8) bekezdését.

4.

A negyedik, arra alapított jogalap, hogy az alperes az alaprendelet 8. cikke (5) és (6) bekezdésének megsértésével járt el, és nyilvánvaló értékelési hibát követett el, amikor arra a következtetésre jutott, hogy az Indonéziából származó behozatal az uniós gazdasági ágazatban való jelentős kár bekövetkezésének lehetőségével fenyegetett, továbbá amikor figyelmen kívül hagyta az Argentínából érkező behozatal hatását.

—

semmisítse meg az elektronikus kijelzőkre vonatkozó környezettudatos tervezési követelményeknek a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti megállapításáról, az 1275/2008/EK bizottsági rendelet módosításáról és a 642/2009/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. október 1-jei (EU) 2019/2021 bizottsági rendeletet, amennyiben az megtiltja a halogénezett égésgátlókat;

—

az alperest kötelezze az eljárásai költségek viselésére.

1.

Az első, arra alapított jogalap, hogy a vitatott rendelet elfogadásával a Bizottság megsértette a környezetbarát tervezésről szóló irányelv (1) 1. cikkének (4) bekezdését és 15. cikke (2) bekezdése c) pontjának i. alpontját; túllépett a hatáskörén és túllépte hatáskörének határait, valamint megakadályozta más uniós intézkedések hatékony érvényesülését.

2.

A második, arra alapított jogalap, hogy a Bizottság megsértette a felperes védelemhez való jogát azáltal, hogy a vitatott rendeletben megtiltotta a halogénezett égésgátlók elektronikus kijelzőkben történő használatát.

3.

A harmadik, arra alapított jogalap, hogy a Bizottság nyilvánvalóan tévedett az értékelésekor, és elmulasztott minden információt figyelembe venni, megsértette a környezetbarát tervezésről szóló irányelv 15. cikkének (1) bekezdését, és elmulasztotta a megfelelő hatásvizsgálat elvégzésére irányú kötelezettségét, amikor a vitatott rendeletben megtiltotta a halogénezett égésgátlókat.

4.

Negyedik, arra alapított jogalap, hogy a vitatott rendelet sérti a jogbiztonság elvét, amennyiben a felperest elfogadhatatlan jogbizonytalansági helyzetbe hozza.

5.

Ötödik, arra alapított jogalap, hogy a vitatott rendelet sérti az arányosság elvét, amennyiben a halogénezett égésgátlók tilalma meghaladja a megfelelő mértéket és nem szükséges a kitűzött célok eléréséhez, továbbá a Bizottság által igénybe vehető nem legkevésbé költséges intézkedés.

6.

Hatodik, arra alapított jogalap, hogy a vitatott rendelet sérti az egyenlő bánásmód elvét, amennyiben a halogénezett égésgátlókra vonatkozó tilalom hátrányosan megkülönböztető jellegű a más kategóriába tartozó termékekkel szemben és a más anyagokkal szemben.

7.

Hetedik, arra alapított jogalap, hogy a vitatott rendelet elfogadásával a Bizottság megsértette a környezetbarát tervezésről szóló irányelv 15. cikkének (1) bekezdését és az 1999/468/EK határozat (2) 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. és 8. cikkét, és túllépett a hatáskörén.

—

ítéletével változtassa meg a megtámadott határozatot, és utasítsa el az 5 641 303. sz. URSUS Kapital európai uniós ábrás védjegy törlése iránt a 36. osztályba tartozó „pénzügyi ügyletek” vonatkozásában történő használatának elmaradása miatt benyújtott kérelmet, és mondja ki, hogy az 5 641 303. sz. védjegyet ténylegesen használták „pénzügyi ügyletek” vonatkozásában;

—

másodlagosan, ítéletével változtassa meg a megtámadott határozatot, és utasítsa el az 5 641 303. sz. URSUS Kapital európai uniós ábrás védjegy törlése iránt a 36. osztályba tartozó „pénzügyi ügyletek” vonatkozásában történő használatának elmaradása miatt benyújtott kérelmet, és mondja ki, hogy az 5 641 303. sz. védjegyet ténylegesen használták legalább „pénzügyi ügyletek, azaz befektetési szolgáltatások, befektetési alapok, befektetési elemzés, befektetések kezelése, befektetési és ingatlanbefektetési tanácsadás” vonatkozásában;

—

harmadlagosan helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—

az EUIPO-t kötelezze a jelen eljárás költségeinek viselésére.

—

Az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 18. és 58. cikkének, valamint az (EU) 2018/625 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 10. cikkének megsértése.

—

semmisítse meg a Parlament elnökének a 2019. december 10-i levelében szereplő határozatát, amely megtagadta a mentelmi joguk védelmében Diana Riba i Giner által az Európai Parlament eljárási szabályzata 7. cikkének (1) és (2) bekezdése és 9. cikkének (1) bekezdése értelmében 2019. október 10-én benyújtott kérelemnek a Parlament előtti bejelentését és a hatáskörrel rendelkező bizottság elé utalását.

—

az alperest kötelezze a költségek viselésére.

—

semmisítse meg a 2019. november 28-i (EU) 2019/2072 bizottsági végrehajtási rendeletet a IV. melléklet alábbi részeire korlátozva: A (takarmánynövény-vetőmagok), B (gabonavetőmagok), C (szőlő-szaporítóanyagok), F (zöldségvetőmagok), I (zöldségpalánták), J (zöldségtermő növények);

—

állapítsa meg az (EU) 2016/2031 rendelet érvénytelenségét a 36. cikkel, az I. melléklet 4. szakaszának 3. pontjával és a 37. cikk (2) bekezdésével kapcsolatban.

1.

Első, az (EU) 2016/2031 rendelet 36. cikke e) és f) pontjának és az arányosság elvének megsértésére, valamint az indokolás jelen ügyet jellemző hiányos jellegére alapított jogalapról

2.

Második a növénygenetikai források élelmezési és mezőgazdasági felhasználásáról szóló nemzetközi egyezmény megsértésére alapított jogalap

3.

Harmadik, az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek jelöléséről, valamint a 834/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2018. L 150, 1. o.) megsértésére alapított jogalap

4.

Negyedik, az Európai Unió agrárpolitikájával való összeegyeztethetetlenségre alapított jogalap

—

helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—

az ellenérdekű felet vagy feleket kötelezze a költségek viselésére.

—

az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése.

—

helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—

az EUIPO-t kötelezze az eljárás költségeinek viselésére, beleértve a felperes részéről felmerült költségeket is.

—

Az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése.

—

nyilvánítsa a jelen keresetet elfogadhatónak és megalapozottnak;

—

semmisítse meg a megtámadott határozatokat;

—

az alperest kötelezze az összes költség viselésére.

1.

Az első jogalap a megfelelő ügyintézés elvének és az indokolási kötelezettségnek a megsértésére vonatkozik. A felperes e tekintetben többek között azzal érvel, hogy a Bizottság – amely nem tartotta tiszteletben az őt terhelő gondossági és gondoskodási kötelezettséget – nem bánt vele méltányosan. A felperes szerint a Bizottságnak tájékozódnia kellett volna a további intézkedés nélkül lezárt büntetőeljárás eredményéről, és azt továbbítani kellett volna a fegyelmi bizottságnak annak érdekében, hogy az vegye ezt figyelembe a határozatában.

2.

A második jogalap a megtámadott határozat előkészítő aktusainak szabálytalanságára és a Bizottság által elkövetett nyilvánvaló értékelési hibákra vonatkozik. A felperes úgy véli többek között, hogy a megtámadott határozat két előkészítő aktusának szabálytalansága a megtámadott határozat szabálytalanságát vonja maga után.

3.

A harmadik jogalap az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzata X. melléklete 10. cikkének megsértésére vonatkozik, mivel egyrészt nem vették figyelembe a felperes ügyiratának minden sajátos körülményét, másrészt a büntetés meghatározásához figyelembe vett szempontokat tévesen értékelték vagy nem megfelelően súlyozták.

—

semmisítse meg az ezüst-zeolit létező hatóanyag 2. és 7. terméktípusba tartozó biocid termékekben történő felhasználásának elutasításáról szóló, 2019. november 26-i (EU) 2019/1960 bizottsági végrehajtási határozatot; (1)

—

az alperest kötelezze a költségek viselésére.

1.

Az első, a Szerződések alkalmazására vonatkozó jogszabálynak és az 528/2012/EU rendelet (2) 4. és 19. cikkének megsértésére alapított jogalap.

2.

A második, hatáskör hiányára– az EUMSZ 290. cikknek és az 528/2012/EU rendelet 4. és 19. cikkének a megsértésére – alapított jogalap

3.

A harmadik, a Szerződések alkalmazására vonatkozó jogszabálynak – a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének – a megsértésére alapított jogalap

4.

A negyedik, a Szerződések alkalmazására vonatkozó jogszabálynak – a jogbiztonság elvének – a megsértésére alapított jogalap

—

elsődlegesen semmisítse meg a megtámadott határozatot;

—

mindenesetre kötelezze az Európai Bizottságot a költségek viselésére.

1.

Az első jogalap azon alapul, hogy a Bizottság megsértette a EUMSZ 107. cikk (1) bekezdését, mivel az adómentesség nem minősül előnynek.

A felperes az első jogalap alátámasztása érdekében arra hivatkozik, hogy a megtámadott határozatok tárgyát képező adómentességi intézkedések nem minősülnek gazdasági előnynek, miközben e mentesség eltörlése gazdasági terhet jelent a kikötői hatóság számára, mivel e hatóság továbbra is köteles saját forrásaiból finanszírozni általános érdekű beruházásokat.

2.

A második jogalap azon alapul, hogy a Bizottság megsértette az EUMSZ 296. cikkel és az Európai Unió Alapjogi Chartájának 41. cikkével összefüggésben értelmezett EUMSZ 107. cikk (1) bekezdését, mivel az előny fennállásának elemzésekor nem végezte el a rendelkezésre álló adatok átfogó elemzését.

A felperes a második jogalap alátámasztása érdekében arra hivatkozik, hogy az Európai Bizottság annak értékelésekor, hogy a megtámadott határozatok tárgyát képező mentességi intézkedések előnnyel járnak-e, nem végezte el a kikötői hatóság által a közigazgatási eljárásban benyújtott adatok átfogó elemzését.

3.

A harmadik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság megsértette az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdését, mivel az adómentesség nem torzítja a versenyt, és nem is fenyeget azzal, továbbá nem érinti a tagállamok közötti kereskedelmet sem.

A felperes a harmadik jogalap alátámasztása érdekében arra hivatkozik, hogy a megtámadott határozatok tárgyát képező mentességi intézkedések nem javítják a kikötői hatóságok versenyhelyzetét, ezért a verseny nem érintheti a tagállamok közötti kereskedelmet. Ennélfogva nincs szó az EUMSZ 107. cikk értelmében vett állami támogatásról.

4.

A negyedik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság megsértette az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdését, mivel az adómentesség nem szelektív.

A felperes a negyedik jogalap alátámasztása érdekében arra hivatkozik, hogy a megtámadott határozatok tárgyát képező mentességi intézkedések nem szelektívek, mivel nem minősülnek a referenciarendszer alóli kivételnek, ezért nincs szó az EUMSZ 107. cikk értelmében vett állami támogatásról.

5.

A másodlagosan felhozott ötödik jogalap azon alapul, hogy a jelen ügy tárgyát képező adómentességek, még ha állami támogatásnak minősülnének is, a belső piaccal összeegyeztethetők.

A felperes a másodlagosan felhozott ötödik jogalap alátámasztása érdekében arra hivatkozik, hogy a megtámadott határozatok tárgyát képező mentességi intézkedések, még ha állami támogatásnak minősülnének is, a belső piaccal összeegyeztethető támogatások.

—

helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—

az alperest és beavatkozása esetén a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő másik felet kötelezze a költségek viselésére.

—

Az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése;

—

Az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 94. cikke (1) bekezdésének megsértése.

—

helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—

az alperest és beavatkozása esetén a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő másik felet kötelezze a költségek viselésére.

—

Az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése;

—

Az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 94. cikke (1) bekezdésének megsértése.

—

semmisítse meg az Indonéziából származó biodízel behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vám kivetéséről szóló, 2019. november 28-i (EU) 2019/2092 bizottsági végrehajtási rendeletet;

—

a Bizottságot kötelezze a felperes költségeinek a viselésére.

1.

Az első, arra alapított jogalap, hogy a Bizottság az áralákínálás meghatározása során megsértette az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1037 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: alaprendelet) 8. cikkének (1) és (2) bekezdését, mivel elmulasztotta az ügy összes releváns elemének vizsgálatát, és a termék egészére nézve nem bizonyította az áralákínálást.

2.

A második, arra alapított jogalap, hogy a Bizottság az alaprendelet 8. cikkének (5) bekezdését is megsértette, mivel az ok-okozati összefüggés elemzését az áralákínálás téves megállapítására alapította.

3.

A negyedik, arra alapított jogalap, hogy a Bizottság annak megállapításával, hogy egyrészt az olajpálma-telepítési alap (a továbbiakban: OPPF) által teljesített kifizetések támogatásnak, nem pedig biodízel-beszerzések után történő kifizetésnek minősíthetők, másrészt pedig az OPPF által teljesített kifizetések előnyt biztosítanak a biodízel-gyártók számára, nyilvánvaló értékelési hibát követett el, és megsértette az alaprendelet 3. cikkét, mivel a Bizottság i) nyilvánvalóan téves, tényeknek ellentmondó álláspontra támaszkodott, és ii) elmulasztotta annak megállapítását, hogy az előny – amennyiben annak nyújtására sor került – eljutott-e biodízelkeverőkhöz.

4.

A negyedik, arra alapított jogalap, hogy a Bizottság nyilvánvaló értékelési hibát követett el, és megsértette az alaprendelet 7. cikkét azzal, hogy a gazdasági előny összegét az OPPF-rendszer alapján számította ki.

5.

Az ötödik, arra alapított jogalap, hogy a Bizottság megsértette az alaprendelet 8. cikkének (1) és (8) bekezdését azzal, hogy a kár bekövetkezésére vonatkozó lehetőség megállapítását nem egyértelmű bizonyítékokra és valamennyi releváns tényező objektív vizsgálatára alapozta.

6.

A hatodik, arra alapított jogalap, hogy a Bizottság megsértette a felperesek védelemhez való jogát azzal, hogy bizonyos, az áralákínálás elemzésére vonatkozó lényeges megfontolásokat csak a vitatott rendeletben szerepeltetett, ily módon megfosztotta a felpereseket attól, hogy e kérdés kapcsán észrevételeket tegyenek.

—

semmisítse meg az Indonéziából származó biodízel behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vám kivetéséről szóló, 2019. november 28-i (EU) 2019/2092 bizottsági végrehajtási rendeletet a felpereseket érintő részében;

—

a Bizottságot kötelezze a felperesek költségeinek a viselésére.

1.

Az első, arra alapított jogalap, hogy a Bizottság az áralákínálás meghatározása során megsértette az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1037 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: alaprendelet) 8. cikkének (1) és (2) bekezdését, mivel 1) elmulasztotta az ügy összes releváns elemének vizsgálatát, és 2) a termék egészére nézve nem bizonyította az áralákínálást.

2.

A második, arra alapított jogalap, hogy a Bizottság az alaprendelet 8. cikkének (5) bekezdését is megsértette, mivel az ok-okozati összefüggés elemzését az áralákínálás téves megállapítására alapította.

3.

A harmadik, arra alapított jogalap, hogy a Bizottság annak megállapításával, hogy Indonézia kormánya azzal bízta meg vagy arra utasította a CPO-beszállítókat, hogy a megfelelő nagyságú díjazásnál alacsonyabb összeg megfizetése ellenében kínálják áruikat, hogy jövedelem- vagy ártámogatást nyújtott a CPO-beszállítók részére, és hogy az abból származó gazdasági előny átruházásra került, nyilvánvaló értékelési hibát követett el, és megsértette az alaprendelet 3. cikkét.

4.

A negyedik, arra alapított jogalap, hogy a Bizottság annak megállapításával, hogy egyrészt az olajpálma-telepítési alap (a továbbiakban: OPPF) által teljesített kifizetések támogatásnak, nem pedig biodízel-beszerzések után történő kifizetésnek minősíthetők, másrészt pedig az OPPF által teljesített kifizetések előnyt biztosítanak a biodízel-gyártók számára, nyilvánvaló értékelési hibát követett el, és megsértette az alaprendelet 3. cikkét, mivel a Bizottság nyilvánvalóan téves, tényeknek ellentmondó álláspontra támaszkodott, és elmulasztotta annak megállapítását, hogy az előny – amennyiben annak nyújtására sor került – eljutott-e biodízelkeverőkhöz.

5.

Az ötödik, arra alapított jogalap, hogy a Bizottság nyilvánvaló értékelési hibát követett el, és megsértette az alaprendelet 7. cikkét azzal, hogy a gazdasági előny összegét az OPPF-rendszer alapján számította ki.

6.

A hatodik, arra alapított jogalap, hogy a Bizottság megsértette az alaprendelet 8. cikkének (1) és (8) bekezdését azzal, hogy a kár bekövetkezésére vonatkozó lehetőség megállapítását nem egyértelmű bizonyítékokra és valamennyi releváns tényező objektív vizsgálatára alapozta.

7.

A hetedik, arra alapított jogalap, hogy a Bizottság megsértette a felperesek védelemhez való jogát azzal, hogy bizonyos, az áralákínálás elemzésére vonatkozó lényeges megfontolásokat csak a vitatott rendeletben szerepeltetett, ily módon megfosztotta a felpereseket attól, hogy e kérdés kapcsán észrevételeket tegyenek.