Euroátváltási árfolyamok (1)

2020. április 6.

(2020/C 115/01)

1 euro =

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,0791
JPY	Japán yen	117,54
DKK	Dán korona	7,4660
GBP	Angol font	0,87800
SEK	Svéd korona	10,9788
CHF	Svájci frank	1,0560
ISK	Izlandi korona	155,50
NOK	Norvég korona	11,3875
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	27,603
HUF	Magyar forint	365,24
PLN	Lengyel zloty	4,5643
RON	Román lej	4,8335
TRY	Török líra	7,3136
AUD	Ausztrál dollár	1,7790
CAD	Kanadai dollár	1,5280
HKD	Hongkongi dollár	8,3651
NZD	Új-zélandi dollár	1,8200
SGD	Szingapúri dollár	1,5480
KRW	Dél-Koreai won	1 326,04
ZAR	Dél-Afrikai rand	20,3534
CNY	Kínai renminbi	7,6519
HRK	Horvát kuna	7,6255
IDR	Indonéz rúpia	17 710,73
MYR	Maláj ringgit	4,7097
PHP	Fülöp-szigeteki peso	54,667
RUB	Orosz rubel	82,4810
THB	Thaiföldi baht	35,459
BRL	Brazil real	5,7056
MXN	Mexikói peso	27,0896
INR	Indiai rúpia	82,1060

---

(1)  Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám: M.9753 – Hexcel/Woodward)

Egyszerűsített eljárás alá vont ügy

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2020/C 115/02)

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (az összefonódás-ellenőrzési rendelet).

(2)  HL C 366., 2013.12.14., 5. o.

Az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás standard módosításának jóváhagyásáról szóló értesítés közzététele

(2020/C 115/03)

Ez az értesítés az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (1) 17. cikke (5) bekezdésének megfelelően kerül közzétételre

ÉRTESÍTÉS STANDARD MÓDOSÍTÁS JÓVÁHAGYÁSÁRÓL

„GAILLAC”

PDO-FR-A0502-AM03

Az értesítés időpontja: 2019.12.19.

A JÓVÁHAGYOTT MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA ÉS INDOKOLÁSA

1.   Hivatkozás a hivatalos földrajzi kódexre

Az I. fejezet IV. részének 1.a) és 1.b) pontjában a szöveg a „Tarn megyében található” szövegrész után az „– a 2019. évi hivatalos földrajzi kódex (Code officiel géographique) alapján –” szövegrésszel egészül ki.

A földrajzi területre való hivatkozás az INSEE által évente kiadott hivatalos földrajzi kódex hatályos változata alapján történik. A földrajzi terület kiterjedése továbbra is pontosan ugyanakkora.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

2.   Szövegezésbeli módosítás

Az I. fejezet IV. részének 1.b) pontja „Bellegarde-Marsal” településsel egészül ki, valamint a pontból törölték „Bellegarde” és „Marsal” településeket.

Erre a módosításra a két település egyesítése következtében került sor. A földrajzi terület nem változott.

Az egységes dokumentum 6. pontja ennek megfelelően módosul.

3.   Parcellákra osztott körülhatárolt terület

Az I. fejezet IV. részének 2. pontja a „2014. november 6-i” szövegrész után az „és 2019. június 18–19-i” szövegrésszel egészül ki.

E módosítás célja, hogy a termékleírásba bekerüljenek a termelés földrajzi területén belül található, parcellákra osztott körülhatárolt területet érintő módosítás illetékes nemzeti hatóság általi jóváhagyásának dátumai. A parcellákra történő felosztás azoknak a parcelláknak a termelés földrajzi területén belüli azonosítására szolgál, amelyek alkalmasak a szóban forgó oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott bor termelésére.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

4.   Adóraktár-engedélyesek közötti szállítás

Az I. fejezet IX. részének az adóraktár engedélyesei közötti borszállítás dátumára vonatkozó 5.b) pontja törlésre került.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

5.   Átmeneti intézkedés

Az I. fejezet XI. részének 4. pontját törölték.

A módosításra egy lejárt átmeneti intézkedés törlése következtében került sor.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

6.   INAO-hivatkozás

A III. fejezet II. részében szereplő „Montreuil sous-bois” helységnevet a „Montreuil” helységnév váltja fel.

E módosítás a helységnév módosításának figyelembevételét szolgálja.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

1.   A termék elnevezése

Gaillac

2.   A földrajzi árujelző típusa

OEM – oltalom alatt álló eredetmegjelölés

3.   A szőlőből készült termékek kategóriái

1.

Bor

5.	Minőségi pezsgő

6.	Illatos minőségi pezsgő

4.   A bor(ok) leírása

Csendes fehérborok

A csendes fehérborok természetes alkoholtartalma legalább 10,5 térfogatszázalék.

Az (ömlesztve vagy kiszerelve) forgalmazott bortételek erjeszthetőcukor-tartalma legfeljebb 4 g/l.

E borok összes alkoholtartalma az alkoholtartalom-növelést követően nem haladja meg a 13 térfogatszázalékot.

Ezeket a borokat gyümölcsös és virágos aromák és mérsékelt savasság jellemzi. A borok „primeur” (primőr) megjelöléssel is elláthatók. Ekkor a borokat úgy erjesztik, hogy a készítésüket követő hónapokban, mihamarabb fogyaszthatók legyenek.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

A „doux” (édes) megjelöléssel ellátott csendes fehérborok

A „doux” (édes) megjelöléssel ellátott csendes fehérborok természetes alkoholtartalma legalább 12,5 térfogatszázalék.

Erjeszthetőcukor-tartalmuk legalább 45 g/l (ömlesztve vagy kiszerelve forgalmazott bortételek).

E borok összes alkoholtartalma az alkoholtartalom-növelést követően nem haladja meg a 15 térfogatszázalékot.

Ezekben a borokban legtöbbször érett almára, körtére és egzotikus gyümölcsökre emlékeztető aromák fejlődnek ki, és akár 5 évig is eltarthatók.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)	10
Minimális összes savtartalom
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

A „vendanges tardives” (kései szüretelésű) megjelöléssel ellátott csendes fehérborok

A „vendanges tardives” (kései szüretelésű) megjelöléssel ellátott csendes fehérborok természetes alkoholtartalma legalább 17 térfogatszázalék.

A (kiszerelve) forgalmazott bortételek erjeszthetőcukor-tartalma legalább 100 g/l.

Ezekben a borokban aszalt vagy kandírozott gyümölcsös aromák vagy mézre emlékeztető illatok fejlődnek ki. A savtartalom, az alkoholtartalom és a selymesség egyensúlya lehetővé teszi, hogy a borok az évek múlásával még összetettebbé váljanak.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)	11
Minimális összes savtartalom
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

Csendes vörösborok

A borok térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalma 11 %.

A „primeur” (primőr) megjelöléssel ellátott borok térfogatszázalékban kifejezett minimális alkoholtartalma 10,5 %.

A legfeljebb 14 térfogat-százalékos természetes alkoholtartalmú (ömlesztve vagy kiszerelve forgalmazott) bortételek erjeszthetőcukor-tartalma legfeljebb 2,5 g/l.

A legalább 14 térfogat-százalékos természetes alkoholtartalmú (ömlesztve vagy kiszerelve forgalmazott) bortételek erjeszthetőcukor-tartalma legfeljebb 4 g/l.

A „primeur” (primőr) megjelöléssel ellátott borok (kiszerelve forgalmazott bortételek) erjeszthetőcukor-tartalma legfeljebb 2 g/l.

Az ömlesztve vagy kiszerelve történő forgalomba hozatalra kész bortételek almasavtartalma legfeljebb 0,4 g/l.

Az ömlesztve forgalomba hozott és a „primeur” (primőr) megjelöléssel ellátható bortételek illósavtartalma legfeljebb 10,2 milliekvivalens/liter.

A borok összes alkoholtartalma az alkoholtartalom-növelést követően nem haladja meg a 13,5 térfogatszázalékot.

A „primeur” (primőr) megjelöléssel ellátott borok összes alkoholtartalma az alkoholtartalom-növelést követően nem haladja meg a 13 térfogatszázalékot.

A borok ízét többnyire piros gyümölcsös aromák és fűszeres ízjegyek jellemzik. A jelenlévő tanninok érleléskor struktúrát és lekerekítettséget adnak a boroknak. Újborként fogyasztva kellemes élményt nyújtanak, de kiválóan érlelhetők is.

A „primeur” (primőr) megjelöléssel ellátott borok kiegyensúlyozottak, a könnyed és lágy ízeket ötvöző gyümölcsös aromák jellemzik őket, és kizárólag Gamay N szőlőfajtából készülnek.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

Csendes rozéborok

A csendes rozéborok természetes alkoholtartalma legalább 11 térfogatszázalék.

Az (ömlesztve vagy kiszerelve) forgalmazott bortételek erjeszthetőcukor-tartalma legfeljebb 4 g/l.

A borok összes alkoholtartalma az alkoholtartalom-növelést követően nem haladja meg a 13,5 térfogatszázalékot.

A rozéborok színe változó intenzitású cseresznyepiros. A borok gyümölcsös aromákat hordoznak és kellemesen üdék.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

Pezsgők

A pezsgők természetes alkoholtartalma legalább 9 térfogatszázalék.

A (buborékképződést és adott esetben az expedíciós likőr hozzáadását követően) palackos második erjesztéssel készített pezsgők erjeszthetőcukor-tartalma legfeljebb 50 g/l.

A must alkoholtartalmának növelése esetén a borok összes alkoholtartalma nem haladja meg a 13 térfogatszázalékot.

A palackos második erjesztéssel készített pezsgők struktúrájában a savasság dominál, amely üdévé és lággyá teszi a pezsgőket. Ehhez a savassághoz gyümölcsös ízjegyek társulnak.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

A „méthode ancestrale” (régi eljárással készített) megjelöléssel ellátott pezsgők

A „méthode ancestrale” (régi eljárással készített) megjelöléssel ellátott pezsgők illatos minőségi pezsgők.

A „méthode ancestrale” (régi eljárással készített) megjelöléssel ellátott pezsgők apró buborékokat tartalmaznak, habzásuk pedig intenzív. A pezsgők a Mauzac B szőlőfajtára jellemzően aromákban gazdagok, melyek almára emlékeztethetnek.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)	8
Minimális összes savtartalom
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

A „doux” (édes) megjelöléssel ellátott pezsgők

A „doux” (édes) megjelöléssel ellátott pezsgők természetes alkoholtartalma legalább 11 térfogatszázalék.

A buborékképződést követően a pezsgők erjeszthetőcukor-tartalma legalább 50 g/l, szabad kén-dioxid-tartalmuk pedig legfeljebb 25 mg/l.

A must alkoholtartalmának növelése esetén a borok összes alkoholtartalma nem haladja meg a 14 térfogatszázalékot.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)	7
Minimális összes savtartalom
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)	25

A fel nem tüntetett analitikai jellemzők a közösségi jogszabályokban meghatározott értékeket követik.

5.   Borkészítési eljárások

a)   Alapvető borászati eljárások

Tőkesűrűség és -távolság

Művelési gyakorlat

A minimális ültetési sűrűség hektáronként 4000 tőke, a sorok közötti távolság legfeljebb 2,5 méter.

Az egy soron belül található szőlőtőkék közötti távolságnak legalább 0,8 méternek kell lennie.

A bakművelésű szőlők esetében a sorok közötti távolság legfeljebb 2,2 méter.

A teraszosan ültetett szőlők esetében az egyes tőkék legfeljebb 2,5 négyzetméternyi területet foglalnak el.

Szőlőmetszési szabályok

Művelési gyakorlat

A szőlőtőkék metszése:

—	rövidcsapos metszéssel (bakművelés vagy Royat-kordonművelés) vagy egyszerű Guyot-metszéssel történik, tőkénként legfeljebb 12 rügy meghagyásával, vagy

—	kettős Guyot-metszéssel (más néven szálvesszős metszéssel) történik, tőkénként legfeljebb 10 rügy meghagyásával.

A metszésmódtól függetlenül az adott évi termőágak száma a virágzás után (a Lorenz-féle 23. fenológiai fázisban) tőkénként legfeljebb 10 lehet.

Öntözés

Művelési gyakorlat

Az öntözés engedélyezhető.

A szüretre vonatkozó különleges rendelkezések

Művelési gyakorlat

A „primeur” (primőr) megjelöléssel ellátható vörösborokat és a „méthode ancestrale” (régi eljárással készített) megjelöléssel ellátható pezsgőket kézzel szüretelt szőlőkből készítik.

A „vendanges tardives” (kései szüretelésű) megjelöléssel ellátható borok kézzel, többszöri szemenkénti válogatással szüretelt szőlőkből készülnek.

A leszüretelt szőlő szállítására vonatkozó különleges rendelkezések

Művelési gyakorlat

A „primeur” (primőr) megjelöléssel ellátható vörösborok és a „méthode ancestrale” (régi eljárással készített) megjelöléssel ellátható pezsgők előállítására szánt szőlőtermést tartalmazó tartályokban a szőlő magassága legfeljebb 0,60 méter lehet a leszüretelt szőlőnek a szőlőültetvényről a borkészítés helyszínére történő szállítása során.

Borászati aktív szén használata

A borkészítésre vonatkozó korlátozás

A rozéborok készítéséhez tilos borászati felhasználásra szánt aktív szenet használni, akár önmagában, akár különféle készítményekbe keverve.

Alkoholtartalom-növelés

Különleges borászati eljárás

A vörösborok esetében a kivonáson alapuló alkoholtartalom-növelési technikák alkalmazása engedélyezett, és a feldolgozott mennyiséghez viszonyított maximális részleges koncentráció mértéke 10 %-ban rögzített.

A borok térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalma az alkoholtartalom-növelést követően nem haladja meg a következő értékeket:

—	a csendes fehérborok esetében: 13 tf%,

—	a pezsgők esetében (a must alkoholtartalmának növelése esetén): 13 tf%,

—	a „primeur” (primőr) megjelöléssel ellátható vörösborok esetében: 13 tf%,

—	a vörös- és rozéborok esetében: 13,5 tf%,

—	a „doux” (édes) megjelöléssel ellátható pezsgők esetében (a must alkoholtartalmának növelése esetén): 14 tf%,

—	a „doux” (édes) megjelöléssel ellátható csendes fehérborok esetében: 15 tf%.

b)   Maximális hozamok

Csendes fehérborok és pezsgők

hektáronként 72 hektoliter

A „doux” (édes) megjelöléssel ellátott csendes fehérborok és a „doux” megjelöléssel ellátott pezsgők

hektáronként 54 hektoliter

A „vendanges tardives” (kései szüretelésű) megjelöléssel ellátott csendes fehérborok

hektáronként 25 hektoliter

Csendes vörös- és rozéborok

hektáronként 66 hektoliter

6.   Körülhatárolt földrajzi terület

A csendes fehérborok esetében a szőlő szüretelése, a borok erjesztése és készítése, illetve a pezsgők és a „vendanges tardives” (kései szüretelésű) megjelöléssel ellátható csendes fehérborok esetében a szőlő szüretelése, a borok erjesztése, készítése, érlelése és kiszerelése a Tarn megyében található alábbi települések területén történik: Alos, Amarens, Andillac, Aussac, Bernac, Bournazel, Brens, Broze, Busque, Les Cabannes, Cadalen, Cahuzac-sur-Vère, Campagnac, Carlus, Castanet, Castelnau-de-Lévis, Castelnau-de-Montmiral, Cestayrols, Combefa, Cordes-sur-Ciel, Coufouleux, Donnazac, Fayssac, Fénols, Florentin, Frausseilles, Gaillac, Giroussens, Itzac, Labastide-de-Lévis, Labessière-Candeil, Lagrave, Larroque, Lasgraisses, Lisle-sur-Tarn, Livers-Cazelles, Loubers, Loupiac, Milhavet, Montans, Montels, Mouzieys-Panens, Noailles, Parisot, Peyrole, Puycelci, Rabastens, Rivières, Rouffiac, Saint-Beauzile, Saint-Marcel-Campes, Saint-Sulpice, Sainte-Cécile-du-Cayrou, Sainte-Croix, Salvagnac, Senouillac, Souel, Técou, Tonnac, Le Verdier, Vieux, Villeneuve-sur-Vère, Vindrac-Alayrac, Virac.

A rozéborok esetében a szőlő szüretelése, a borok erjesztése és készítése, illetve a vörösborok esetében a szőlő szüretelése, a borok erjesztése, készítése és érlelése a Tarn megyében található alábbi települések területén történik: Alos, Amarens, Andillac, Arthès, Aussac, Bellegarde-Marsal, Bernac, Bournazel, Brens, Broze, Busque, Les Cabannes, Cadalen, Cahuzac-sur-Vère, Cambon, Campagnac, Carlus, Castanet, Castelnau-de-Lévis, Castelnau-de-Montmiral, Cestayrols, Combefa, Cordes-sur-Ciel, Coufouleux, Cunac, Donnazac, Fayssac, Fénols, Florentin, Frausseilles, Fréjairolles, Gaillac, Giroussens, Itzac, Labastide-de-Lévis, Labessière-Candeil, Lagrave, Larroque, Lasgraisses, Lisle-sur-Tarn, Livers-Cazelles, Loubers, Loupiac, Milhavet, Montans, Montels, Mouzieys-Panens, Mouzieys-Teulet, Noailles, Parisot, Peyrole, Puycelci, Rabastens, Rivières, Rouffiac, Saint-Beauzile, Saint-Grégoire, Saint-Juéry, Saint-Marcel-Campes, Saint-Sulpice, Sainte-Cécile-du-Cayrou, Sainte-Croix, Salvagnac, Senouillac, Souel, Técou, Tonnac, Le Verdier, Vieux, Villeneuve-sur-Vère, Vindrac-Alayrac, Virac.

7.   Fontosabb szőlőfajták

Fer N – Fer Servadou, Braucol, Mansois, Pinenc

Len de l’El B – Loin de l’Oeil

Ondenc B

Prunelard N

Syrah N – Shiraz

Muscadelle B

Mauzac B

Duras N

8.   A kapcsolat(ok) leírása

Csendes borok

Az óceáni éghajlat kedvező környezetet biztosít a szőlő tavaszi növekedéséhez, és nagyobb fagyveszélyt nélkülöző, enyhe telet eredményez. A mediterrán hatás nyáron és ősszel száraz meleget biztosít, ami a mérsékelt nyári vízhiánnyal együtt elősegíti a szőlő egyenletes és optimális érését. Az általában erős, meleg és száraz Autan szél a szőlő teljes vegetatív ciklusa során fontos szerepet játszik, különösen azáltal, hogy felgyorsítja a rügyfakadást, a virágzást és az érési folyamatot. Ez a szél ősz elején felerősödhet, amikor is meleget és szárazságot hozva ekkor elősegíti a szőlő érését és korlátozza a betegségek kialakulását. Szeptember közepétől a hűvös és gyakran nedves éjszakák és a meleg nappalok váltakozása elősegíti, hogy a még le nem szüretelt parcellákon megjelenjen a Botrytis cinerea és a „nemes rothadás”. Kora ősszel az Autan szél felerősödhet. A még le nem szüretelt szemek cukor- és savkoncentrációja gyorsan nő. Az Autan szélnek köszönhető természetes töppedés vagy a „nemes rothadás” hatására a tőkén koncentrálttá váló, túlérett szőlőket az édes fehérborokhoz képest később, a szemek többszöri válogatásával, kézzel szüretelik. Ezekből a szőlőkből készülnek a „vendanges tardives” (kései szüretelésű) megjelöléssel ellátott borok.

Az első fagyok kései érkezése kedvezően hat a vesszők fásodási folyamatára.

Az egyes földrajzi egységekhez igazodó körülhatárolt parcellaterülethez – a szokásokat és a helyismeretet tükrözve – elsősorban a jó vízelvezetésű és könnyen felmelegedő talajjal rendelkező, enyhe és fagymentes parcellák és a legtermékenyebb földek tartoznak.

A Gaillac vidékéről származó Mauzac B és Mauzac rose Rs fajták ezeken a helyeken mutatják meg a legjobban, hogy kiválóan alkalmasak a csendes száraz fehérborok készítésére. Ezek a fajták alacsony savtartalmú, kellemes almás aromájú, lágy borokat adnak. A napos fekvésű lejtőkön a túlérett szőlők cukortartalma igen magas lehet.

A Len de l’el B szőlőfajta szintén Gaillac vidékéről származik; más borvidékeken nem található meg. Ez a fajta biztosítja a fehérborok eleganciáját és zamatát, és a kései szüretelésű borokat többnyire ebből a fajtából készítik. Az Autan szélnek köszönhető természetes töppedés vagy a nemes rothadás hatására ugyanis a szőlők az eredetmegjelöléshez tartozó földrajzi területet alkotó valamennyi tájegységen jelentős koncentrációt érhetnek el. A fehérborok előállítására szánt szőlőfajtákat egészíti ki az Ondenc B fajta, amely korábban széles körben elterjedt volt Franciaország délnyugati vidékén, de csak a gaillaci szőlővidéken maradt fenn kellemes íze miatt és annak köszönhetően, hogy a tőkén hagyva megfelelő koncentrációt ér el.

A vörös- és rozéborok előállítására szánt szőlőfajtákba elsősorban az eredeti helyi vagy regionális szőlőfajták tartoznak, mint például a Duras N fajta, amely valószínűleg Gaillac vidékéről származik, és szinte kizárólag ezen a szőlővidéken található meg, a Franciaország délnyugati vidékéről származó Fer N fajta vagy a gaillaci Prunelard N fajta, amelyet 1868-ban Dr. Guyot említett, és amelynek termesztésével a XX. században felhagytak, majd az 1990-es évek végén újratelepítették.

A gaillaci szőlővidék gazdagsága az éghajlati viszonyok összetalálkozásában, valamint a föld- és talajtani adottságok sokféleségében rejlik. Átjáró területként a földrajzi terület a nemzedékek során kiválasztott és megőrzött eredeti és túlnyomórészt őshonos szőlőfajták elegyítésének hazájává vált, amelyek nagyszerű ökológiai helyre leltek ebben a természeti környezetben. A termelők a szaktudásuk fejlesztésével, különösen a fürtök egyenletes eloszlását eredményező metszési és megtámasztási módszerekkel hajtották szolgálatukba ezeket a szőlőfajtákat, és ezeknek köszönhetően tudták fenntartani a szőlőtermesztést.

Szakértelmük azon technikák alkalmazásában is megnyilvánul, amelyek segítségével – borkészítési technikáikat kiigazítva vagy fenntartva – a legjobbat tudják kihozni a szőlőből. A vörösborok erjedést követő érlelési időszaka azért bizonyult szükségesnek, hogy a borok összetettebb aromákkal rendelkező bort nyerjenek, de mindenekelőtt azért, hogy a tanninok lekerekítetté és selymessé váljanak, különösen az eredeti, de rusztikus szőlőfajták esetében. E célok elérése érdekében a termékleírás azt határozza meg, hogy a borok érlelési időszakának legalább a szüretelés évét követő év február 1-jéig kell tartania.

A „vendanges tardives” (kései szüretelésű) megjelöléssel ellátott borokat legalább a szüret időpontjától számított második év május 15-ig érlelni kell, és az érlelésnek legalább 2 hónapon át palackban kell zajlania. Ez a hosszú érlelési időszak elősegíti a borok egyensúlyát és növeli aromagazdagságukat. A termék ezen jellemzőinek és sajátosságainak, és ezáltal hírnevének megőrzése érdekében e borok csomagolására a földrajzi területen kerül sor. A „vendanges tardives” (kései szüretelésű) megjelöléssel ellátható borok esetében az érlelési időszak végén minden tételt szisztematikusan ellenőriznek a földrajzi területen.

Pezsgők

A termelők a nemzedékek során át különböző borkészítési technikák alapján alakították ki a pezsgők előállításához szükséges szakértelmet. A „régi eljárásnak” nevezett módszer a pincékben tárolt palackozott pezsgők erjesztési folyamatának szabályozásán alapul. Ezeket a pezsgőket kizárólag Mauzac B és Mauzac rose Rs szőlőfajtákból készítik, amelyek azzal vívtak ki elismerést, hogy a belőlük készített pezsgőkben intenzív a buborékképződés és apró buborékok keletkeznek. A napos fekvésű lejtőkön elérhető túlérettségnek köszönhetően édes fehér pezsgők készíthetők ezekből a fajtákból.

Miután a fenti módszert tökéletesre fejlesztették, a bortermelők kidolgozták a palackos második erjesztés módszerét, amellyel nyersebb termékek állíthatók elő, ugyanakkor küvéik összetételében megőrizték a helyi karakterességet. Végül a „falécekre fektetve” eltöltött hosszú érlelés hozzájárul a megfelelő buborékképződéshez és az összetett gyümölcsös aromák kialakulásához.

A több mint 2 000 éves szőlővidékről származó borokat a Tarn és a Garonne folyón szállították külföldre, ahogy erről a Montans településről származó és Dél-Spanyolországtól Észak-Skóciáig fellelt amforák tanúskodnak. Amikor a bencés szerzetesek megalapították a Szent-Mihály apátságot, kiválasztották a bortermelésre legalkalmasabb helyeket, figyelemre méltó szaktudásra tettek szert a Tarn folyót használó kereskedelmi hálózat kialakításában, és hatalmas pincehálózatot építettek ki. A bort a Tarn, majd a Garonne folyón szállították le Bordeaux kikötőjéig, és a bor innen indulva hódította meg Franciaországot és Észak-Európát. III. Richárd angol király 1253-ban 20 hordó gaillaci bort küldetett magának. A gaillac-vidéki borok egyre ismertebbek lettek. A fennmaradt számadások szerint 1306 és 1307 között Gaillac vidéke adta a Garonne-medencén keresztül Bordeaux-ba szállított és külföldi értékesítésre szánt borok 40 %-át.

Bár a tarni szőlővidék teljes területe csökkent, a „Gaillac” ellenőrzött eredetmegjelölés alatt termelt mennyiségek aránya az 1980-as évek óta növekszik. Az előállított termékek nagy részét palackban forgalmazzák. A gaillaci borászok dinamizmusuknak és szakértelmüknek köszönhetően őrzik e borvidék borainak elismertségét és hírnevét.

9.   További alapvető feltételek (csomagolás, címkézés, egyéb követelmények)

Címkézés

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

Az ellenőrzött eredetmegjelöléssel ellátott borok címkéjén feltüntethető a „Sud-Ouest” nagyobb földrajzi egység. E nagyobb földrajzi egység szerepelhet továbbá mindenféle prospektusban és tárolóedényen.

A nagyobb földrajzi egység nevének feltüntetésére használt karakterek mérete sem magasságban, sem szélességben nem haladhatja meg az ellenőrzött eredetmegjelölés nevét alkotó karakterek méretét.

Kiegészítő megjelölések

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

A termékleírásban a „méthode ancestrale” (régi eljárással készített) megjelölésre vonatkozóan meghatározott előállítási feltételeknek megfelelő borok esetében az ellenőrzött eredetmegjelölés neve kiegészíthető ezzel a megjelöléssel.

A termékleírásban a „primeur” (primőr) megjelölésre vonatkozóan meghatározott előállítási feltételeknek megfelelő borok esetében az ellenőrzött eredetmegjelölés neve kiegészíthető ezzel a megjelöléssel.

A termékleírásban a „doux” (édes) megjelölésre vonatkozóan meghatározott előállítási feltételeknek megfelelő borok esetében az ellenőrzött eredetmegjelölés neve ezzel a megjelöléssel egészül ki.

A termékleírásban a „vendanges tardives” (kései szüretelésű) megjelölésre vonatkozóan meghatározott előállítási feltételeknek megfelelő borok esetében az ellenőrzött eredetmegjelölés neve kiegészíthető ezzel a megjelöléssel.

A „primeur” (primőr) megjelöléssel, illetve a „vendanges tardives” (kései szüretelésű) megjelöléssel ellátott borokon kötelezően fel kell tüntetni az évjáratot.

Pezsgők és a „méthode ancestrale” (régi eljárással készített) megjelöléssel ellátott pezsgők

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

Csomagolás a körülhatárolt földrajzi terület határain belül

A feltétel leírása:

A szőlő szüretelésétől a degorzsálásig vagy a seprő eltávolításáig valamennyi előállítási műveletre a földrajzi területen kerül sor.

A pezsgők palackos második erjesztéssel készülnek, és a palackban történő seprőn tartás időtartama nem lehet rövidebb 9 hónapnál.

A „méthode ancestrale” (régi eljárással készített) megjelöléssel ellátott pezsgők egy erjesztéssel készülnek. Ebben az esetben az erjesztést tartályban kezdik meg. A buborékképződés kizárólag a palackban zajlik le a részben erjedt mustból.

A palackban történő seprőn tartás időtartama nem lehet rövidebb 2 hónapnál.

A pezsgők csomagolása a földrajzi területen történik, tekintettel az alkalmazott előállítási eljárásra, amely során a buborékképződés a palackban megy végbe.

A palackban történő második erjesztéssel előállított pezsgőket a palackozástól számított legalább 9 hónapig tartó, palackban és seprőn történő érlelést követően és legkorábban a szüretelés évét követő év szeptember 1-jén hozzák kereskedelmi forgalomba.

A „méthode ancestrale” (régi eljárással készített) megjelöléssel ellátott borokat 2 hónapig tartó, palackban és seprőn történő érlelést követően hozzák kereskedelmi forgalomba.

A „kései szüretelésű” megjelöléssel ellátott, csendes fehérborok

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

Csomagolás a körülhatárolt földrajzi terület határain belül

A feltétel leírása:

A „vendanges tardives” (kései szüretelésű) megjelöléssel ellátott borokat legalább a szüret időpontjától számított második év május 15-ig érlelni kell, és az érlelésnek legalább 2 hónapon át palackban kell zajlania. Ez a hosszú érlelési időszak elősegíti a borok egyensúlyát és növeli aromagazdagságukat.

Csomagolásuk a körülhatárolt földrajzi területen történik, és az érlelési időszak végén minden tételt szisztematikusan ellenőriznek. A termelők célja, hogy egyrészt jobban megőrizzék a nagy szaktudást igénylő, hosszú ideig érlelt termékek alapvető jellemzőit, másrészt a termelési régióban végzett, különleges szakértelmet igénylő érzékszervi ellenőrzések révén biztosítsák és megőrizzék a termékek minőségét és sajátosságait, és ezáltal az ellenőrzött eredetmegjelölés hírnevét.

A termékleíráshoz vezető link

https://info.agriculture.gouv.fr/gedei/site/bo-agri/document_administratif-1d5b3ef7-29eb-4f86-a2bf-d9d8dd9d6274

---

(1)  HL L 9., 2019.1.11., 2. o.

Értesítés azon vállalkozások számára, amelyek 2021-ben ózonréteget lebontó szabályozott anyagokat kívánnak az Európai Unióba behozni vagy onnan kivinni, valamint azon vállalkozások számára, amelyek 2021-ben nem helyettesíthető laboratóriumi és analitikai felhasználásra kívánnak ilyen anyagokat előállítani vagy behozni

(2020/C 115/04)

A 4. pontban említett tevékenységek esetén követendő eljárás

5.

Azon vállalkozásoknak, amelyek 2021-ben szabályozott anyagokat kívánnak nem helyettesíthető laboratóriumi és analitikai felhasználás céljára előállítani vagy behozni, illetve kritikus felhasználási célokra (halonok), alapanyagként vagy reakcióközegként való felhasználás céljára behozni, a 6–9. pontban leírt eljárást kell követniük.

6.

Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek még nem regisztrálták magukat az ODS engedélyezési rendszerben (https://webgate.ec.europa.eu/ods2), 2020. május 19.előtt ezt meg kell tenniük.

7.

A vállalkozásnak ki kell töltenie és el kell küldenie az ODS engedélyezési rendszeren keresztül online elérhető kvótaigénylési űrlapot. A kvótaigénylési űrlap 2020. május 19-től lesz elérhető az ODS engedélyezési rendszerben.

8.

A Bizottság csak a 2020. június 19-ig beérkezett, hiánytalanul és hibátlanul kitöltött kvótaigénylési űrlapokat tekinti érvényesnek. A Bizottság arra biztatja a vállalkozásokat, hogy kvótaigénylési űrlapjaikat minél korábban, még jóval a határidő előtt nyújtsák be, hogy az esetleges hibák még a határidő előtt javíthatóak legyenek, és a kijavított igényléseket ismét be lehessen nyújtani.

9.

A kvótaigénylési űrlap elküldése önmagában még nem jogosít fel szabályozott anyagok nem helyettesíthető laboratóriumi és analitikai felhasználás céljára való előállítására vagy behozatalára, illetve kritikus felhasználási célokra (halonok), alapanyagként vagy reakcióközegként való felhasználás céljára való behozatalára. A 2021. évi behozatalt vagy előállítást megelőzően a vállalkozásnak engedélyt kell kérnie az ODS engedélyezési rendszeren keresztül online elérhető engedélykérelmezési űrlap használatával.

A kivitel, valamint a 4. pontban említettektől eltérő felhasználási célokra való behozatal esetén követendő eljárás

10.

Azon vállalkozásoknak, amelyek 2021-ben szabályozott anyagokat kívánnak kivinni, illetve a 4. pontban említettektől eltérő felhasználási célokra behozni, a 11. és 12. pontban leírt eljárást kell követniük.

11.

Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek még nem regisztrálták magukat az ODS engedélyezési rendszerben, ezt a lehető leghamarabb meg kell tenniük.

12.

A szabályozott anyagok 2021. évi kivitelét, illetve a 4. pontban említettektől eltérő felhasználási célokra való behozatalát megelőzően a vállalkozásnak engedélyt kell kérnie az ODS engedélyezési rendszeren keresztül online elérhető engedélykérelmezési űrlap használatával.

---

(1)  HL L 286., 2009.10.31., 1. o.

(2)  Megjegyzendő, hogy kizárólag azok a behozatali vagy kiviteli műveletek engedélyezhetők, amelyek a 15. és a 17. cikk alapján mentesülnek az általános behozatali és kiviteli tilalom alól.

(3)  HL L 145., 2008.6.4., 1. o.

(4)  HL L 147., 2011.6.2., 4. o.

Elnevezés bejegyzése iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján

(2020/C 115/05)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a módosítás iránti kérelem elleni felszólalásra a közzététel időpontjától számított három hónapon belül.

A HAGYOMÁNYOS KÜLÖNLEGES TERMÉK TERMÉKLEÍRÁSA

„BERTHOUD”

EU-szám: TSG-FR-02466 – 2019.11.15.

„Franciaország”

1.   Bejegyzendő elnevezés(ek)

„Berthoud”

2.   A termék típusa

2.21. osztály: készételek

3.   A bejegyzés indokolása

3.1.   A termék

☐	az adott termékre vagy élelmiszerre jellemző hagyományos előállítási vagy feldolgozási módszerrel vagy hagyományos összetétellel készül;

☒	a hagyományosan használt nyersanyagokból vagy összetevőkből készül. A „Berthoud” egy meleg egytálétel, amely hagyományosan olvasztott „Abondance” oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott sajtból készül.

3.2.   Az elnevezés

☒	az adott termék leírására hagyományosan használt elnevezés; A „Berthoud” a 20. század eleje óta készített és ezzel a névvel illetett hagyományos recept. Az elnevezés eredetileg egy Chablais vidékén (Haute-Savoie megye északi részén található térség) elterjedt családnév volt.

☐	jelzi a termék hagyományos jellegét vagy sajátosságát.

4.   Leírás

4.1.   Az 1. pontban szereplő elnevezést viselő termék leírása, beleértve főbb fizikai, kémiai, mikrobiológiai és érzékszervi jellemzőit, alátámasztva a termék sajátos jellegét (e rendelet 7. cikkének (2) bekezdése)

A „Berthoud” olvasztott, „Abondance” oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott sajtból készült egytálétel.

Kiszerelés

A terméket sütőbe helyezhető, porcelán tálkában (ún. Berthoud-tányérban) forgalmazzák.

Állaga melegen omlós, a sütés közben keletkező kérge pedig aranyszínűtől barnáig változik.

A „Berthoud” sajátossága különböző tulajdonságokon alapul:

1.

A recept alapösszetevője — az „Abondance” sajt: nyers, teljes tehéntejből készült sajt, amely Abondance völgyéről és az azonos nevű faluról kapta a nevét. Az évszázadok óta készített „Abondance” sajtot oltalom alatt álló eredetmegjelölésként ismerték el, és jelenleg kizárólag Haute-Savoie hegyvidékein állítják elő. Az „Abondance” préselt, félig hevített tésztájának köszönhetően a „Berthoud” omlós és krémes állagú.

2.

A recept többi különleges összetevője — a „Vin de Savoie” vagy „Savoie” bor: a franciaországi Savoie és Haute-Savoie megyében előállított, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott fehérbor; — a „Madeira” likőrbor: a portugál Madeira-szigeteken előállított, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott likőrbor; VAGY — a „Porto” likőrbor: a portugáliai Alto Duoro borvidéken előállított, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott likőrbor; — fokhagymagerezdek: a Berthoud-tálka aljának bedörzsölésére; — szerecsendió: a készítményhez egy csipetnyi szerecsendió is hozzáadható; — bors.

3.

Egyszemélyes edény a különleges állag érdekében A „Berthoud” egytálételt egyszemélyes edényben forgalmazzák. Ezt az ételt ugyanis melegen és gyorsan kell elfogyasztani, mivel állaga a fogyasztás közben változik, és ahogy hűl, egyre rágósabbá és nyúlósabbá válik. Az egytálétel-kiszerelés tehát lehetővé teszi, hogy a „Berthoud” gyorsabban fogyasztható legyen, mint ha nagyobb adagban egyben készítenék.

4.2.   Az 1. pontban szereplő elnevezést viselő termék termelők által betartandó előállítási módjának leírása, beleértve adott esetben a felhasznált nyersanyagok vagy az összetevők jellegét és tulajdonságait, valamint a termék elkészítésének módját (e rendelet 7. cikkének (2) bekezdése)

Hozzávalók (egy személy részére)

Kötelező hozzávalók:

—	„Abondance” OEM sajt (kéreg nélkül): legalább 180 g,

—	„Vin de Savoie” OEM bor: 3–4 cl,

—	„Madeira” OEM vagy „Porto” OEM likőrbor: 1–2 cl,

—	fokhagyma: elegendő mennyiségben ahhoz, hogy az edény belső oldalait teljes egészében be lehessen dörzsölni fokhagymagerezddel,

—

bors.

Nem kötelező hozzávaló:

—	szerecsendió: egy csipetnyi.

A fent említett hozzávalókon kívül semmilyen más összetevőt nem szabad hozzáadni a „Berthoud”-hoz.

Ha a recepthez más összetevőket is hozzáadnak, azokat köretként kell felszolgálni.

Az előállítás módja

Az előállítás módja a „Berthoud” hagyományos receptjének felel meg.

Először a Berthoud-tálka alját kell bedörzsölni fokhagymagerezddel.

Ennek a tálkának porcelánból kell lennie, és a hő megtartása érdekében viszonylag vastagnak kell lennie.

A tálka előírt átmérője 12–15 cm, előírt magassága 2,5 és 4,5 cm közötti, aljának előírt vastagsága legalább 0,7 cm.

Ezek a méretek lehetővé teszik, hogy a felhasznált „Abondance”-mennyiség összeolvadjon, az étel belseje omlós és krémes állagú legyen, a teteje megpiruljon, valamint mérséklik a hőveszteséget.

Az „Abondance” sajt kérgét el kell távolítani, majd a sajtot vékony szeletekre kell vágni vagy le kell reszelni (személyenként legalább 180 grammot), és a „Berthoud”-tálkába kell helyezni.

Ezt követően az egészet „Vin de Savoie” borral és „Madeira” vagy „Porto” likőrborral meg kell locsolni.

A szakács belátása szerint a készítményhez egy csipetnyi szerecsendió is hozzáadható.

Végül borssal kell megszórni, majd hagyományos sütőben 180–200 fokon 8–15 percig kell sütni és gratinírozni, hogy a sajt megolvadjon és a kérge szép aranyszínű legyen.

Az ételt azonnal fel kell szolgálni és nem lehet felmelegíteni.

Mikrohullámú sütő használata tilos.

A recept készítésének sajátosságai

—	Az „Abondance” sajt használata: annak érdekében, hogy az „Abondance” sajt aromái a legjobban kibontakozhassanak a sütés során, a sajtot a kéreg eltávolítását követően vékony szeletekre kell vágni, vagy le kell reszelni. A sajt soha nem helyezhető egyetlen darabban az edénybe.

—	Sütési idő: más sajtalapú receptektől eltérően a „Berthoud” sütési ideje viszonylag rövid: 8–15 perc elegendő ahhoz, hogy a kérge szép aranyszínűvé váljon.

A jelölésre vonatkozó egyedi szabályok

A „Berthoud” elnevezés mellett minden gazdasági szereplő a menüjében vagy az étlapján ugyanabban a látómezőben köteles feltüntetni az uniós HKT logót.

A menüben és az étlapon a „Berthoud” név előtt vagy után a „Spécialité Traditionnelle Garantie” (hagyományos különleges termék) kifejezés vagy a megfelelő „STG” (HKT) rövidítés is feltüntethető közbeékelt kifejezés nélkül.

4.3.   A termék hagyományos jellegét alátámasztó főbb tényezők leírása (e rendelet 7. cikkének (2) bekezdése)

A „Berthoud” hagyományos jellege azon alapul, hogy fő összetevőként (és egyetlen sajtként) az (1996 óta) oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott „Abondance” sajtot, valamint fehérbort használnak fel hozzá, amelyek évszázadok óta Chablais vidékének (Haute-Savoie megye északi részén, a svájci határnál található térség) helyi termékei.

Azért használják őket a receptben összetevőként, mert ezek a termékek megtalálhatók, rendelkezésre állnak és nagy múlttal rendelkeznek a „Berthoud” származási régiójában. Az „Abondance” sajt a régió emblematikus sajtja (készítése a 12. században kezdődött). Ami a fehérbort illeti, Chablais vidékén régóta az elsődlegesen előállított bor, és napjainkban a „Vin de Savoie” elnevezés alá tartozik.

Ezenkívül legalább 30 éve használnak ízesítésre szolgáló egyéb összetevőket: „Porto” vagy „Madeira” likőrbort, fokhagymát.

A „Berthoud” egytálételt a 20. század elején kezdték készíteni a Thonon-les-Bains-i Concise városnegyedben található Cercle Républicain bisztróban, amelyet az Abondance völgyében fekvő Abondance településről származó Berthoud család üzemeltetett.

A vendégek fokhagymával, fehérborral, borssal és szerecsendióval ízesített, olvasztott „Abondance” sajtból készült ételt fogyasztottak, amely ekkor kapta a készítő család neve után a „Berthoud” elnevezést.

A „Berthoud” receptje szerepel Eugénie Julie „Cuisine Savoyarde: recettes traditionnelles et modernes” [Savoyai konyha: hagyományos és modern receptek], (Editions ATRA, 25–26. o., 1978) című művében, amely szerint az elnevezés több mint 40 éve használatos.

A „Berthoud” egytálételt számos 20. századi mű megemlíti, például a következők:

—	„Le Fromage d’Abondance” [Az „Abondance” sajt], Laurent Chapeau, Syndicat agricole du Val d’Abondance, 10. o., 1981;

—

Marie-Thérèse Hermann művei: — „La cuisine paysanne de Savoie” [A savoyai parasztkonyha], Philippe Sers Editeur, 169. o., 1982; — „La Savoie traditionnelle” [A hagyományőrző Savoya], Editeur Curandera, 37. o., 1987; — „Dictionnaire de la cuisine de Savoie: traditions et recettes” [A savoyai konyha lexikona: hagyományok és receptek], Editeur Christine Bonneton, 21. o., 1992;

—	Roger Lallemand egyik műve: „Les Savoies gastronomiques” [Savoya gasztronómiai oldalai], Editeur Charles Corlet, 32–33. o., 1988;

—	a CNAC (Conseil national des arts culinaires) „Inventaire du patrimoine culinaire de la France” [Franciaország kulináris örökségének leltára] című, Rhône-Alpes megyei kiadásának 1995. évi kalauza (395. o., az „Abondance” sajtról szóló rész);

—	Bruno Gillet „Au fil de la Dranse” [A Dranse mentén] című műve, 1992;

—	Didier Richard egyik műve: „Les gourmandises du terroir: traditions, recettes, emplettes...” [Helyi ínyencségek: hagyományok, receptek, termékek...], Editeur Didier-Richard, 58. o., 1997;

—	a francia nyelvű dietetikusok egyesületének egyik kiadványa: „Recettes régionales et menus équilibrés” [Regionális receptek és kiegyensúlyozott menük], Solal Editeurs, 13. o., 1997.

Létezik továbbá a Fermiers Savoyards csomagolópapírja (ezt a szakemberek 1985-ig használták), amelyen a „Fondue savoyarde”, a „Raclette” és a „Berthoud” receptje szerepel.

---

(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerinti, nem kisebb jelentőségű termékleírás-módosítás jóváhagyására irányuló kérelem közzététele

(2020/C 115/06)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a módosítás iránti kérelem elleni felszólalásra a közzététel időpontjától számított három hónapon belül.

AZ OLTALOM ALATT ÁLLÓ EREDETMEGJELÖLÉSEKHEZ/OLTALOM ALATT ÁLLÓ FÖLDRAJZI JELZÉSEKHEZ KAPCSOLÓDÓ TERMÉKLEÍRÁS NEM KISEBB JELENTŐSÉGŰ MÓDOSÍTÁSÁNAK JÓVÁHAGYÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRELEM

Az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének első albekezdése szerinti módosítás jóváhagyására irányuló kérelem

„Piave”

EU-szám: PDO-IT-0686-AM02 – 2019.4.5.

OEM (X) OFJ ( )

1.   Kérelmező csoportosulás és jogos érdek

Consorzio di tutela del formaggio ‘Piave’ DOP [a „Piave” OEM sajt védelmére alakult társulás], székhelye a Via Nazionale 57/A, 32030 Busche di Cesiomaggiore (BL) címen található.

A „Piave” sajt termelőiből álló társulás a Mezőgazdasági, Élelmezési és Erdészeti Minisztérium 2013. október 14-i 12511. sz. rendelete 13. cikkének 1. albekezdése értelmében módosításra irányuló kérelem benyújtására jogosult.

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Olaszország

3.   A termékleírás módosítással (módosításokkal) érintett rovata

☐ A termék elnevezése

☒ A termék leírása

☐ Földrajzi terület

☐ A származás igazolása

☒ Az előállítás módja

☐ Kapcsolat

☐ Címkézés

☐ Egyéb [részletezze]

4.   A módosítás(ok) típusa

☒ Bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti, kisebb jelentőségűnek nem tekinthető módosítása

☐ Bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti, kisebb jelentőségűnek nem tekinthető oly módon történő módosítása, amelyre vonatkozóan nem tettek közzé egységes (vagy azzal egyenértékű) dokumentumot

5.   Módosítás(ok)

Termékleírás

A sajt jellemzői közelebbi meghatározásra kerültek. A módosítás a 2. cikk utolsó bekezdését (a termék jellemzői) és az egységes dokumentum 3.2. pontjának utolsó bekezdését érinti.

Jelenlegi megszövegezés:

Módosított szöveg:

A javasolt módosítás célja a „Piave” OEM érzékszervi profiljának megfelelőbb meghatározása, olyan terminológia beemelésével, amely jobban követi a tejágazatban használt terminológiát és relevánsabb. Az érettebb sajtok színének meghatározása szalmasárgáról oly módon bővült, hogy jobban tükrözze e sajtok sötétebb és változatosabb színezetét. A szín annak a következménye, hogy a sajtot az év melyik időszakában állítják elő, egyúttal pedig a tehenek táplálékában található virágzatoktól is függ.

A lyukakat illetően megismételjük, hogy a „Piave” OEM egy lyukmentes sajt, amelyben azonban alkalmanként lehetnek apró lyukak, ezeket pedig olyan mechanikai vagy egyéb eszközök okozzák, mint a különböző sajtoló berendezések, illetve a természetes tejoltókban elszórtan jelenlévő gáztermelő mikroorganizmus kolóniák. Természetesen a hangsúlyos lyukképződés kerülendő, különösen ha ez a propionsav-baktériumok aktivitása miatt történik, mivel ez a rendellenes és szabályozatlan erjedés jele. A „morzsolódás” kifejezés jelentése is pontosításra került.

Ezek a módosítások azért szükségesek, mert a korábbi megszövegezés nem biztosít rugalmasságot a jellemzők ellenőrzése során, és azzal járhat, hogy egyes sajtok nem kapják meg a „Piave” tanúsítást, annak ellenére, hogy a szükséges jellemzőkkel rendelkeznek.

Az előállítás módja

A termékleírás 5. cikkének és az egységes dokumentum 3.3. pontjának a nyersanyag előállítására vonatkozó bekezdése átfogalmazásra került a szarvasmarhafajták és a tehenek táplálékára tekintettel.

Jelenlegi megszövegezés:

Módosított szöveg:

A módosítás célja újra elterjeszteni a helyi alpesi szürke fajtát, amely tenyésztésével a múltban az alacsonyabb hozama miatt felhagytak, de amelyet mostanában újból felfedeztek a jellegzetes rusztikus jellege és a hegyvidéki terephez való alkalmazkodóképessége miatt. Az alpesi szürke fajta egy középtermetű, rusztikus és igénytelen szarvasmarha, amely erős ösztönnel keresi az élelmet még a legnehezebben hozzáférhető legelőkön is és különösen alkalmasnak bizonyult a terület természeti adottságainak kihasználására. A hústermelésre is hasznosított alpesi szürke kettős haszna, valamint a hegyvidéki terepre való kifejezett alkalmassága olyan jellemzők, amelyek egyre inkább ösztönzik e fajta újbóli bevezetését Belluno tartomány hegyvidéki fekvésű gazdaságaiban. Az alpesi szürkétől származó tejből készült sajt teljes mértékben megfelel a „Piave” sajt jellemzőinek. A szarvasmarha-tenyésztés egy másik, azaz a hegyvidék és így a teljes „Piave” sajttermelő térség esetében tipikus jellemzője is egyértelműen érvényesül: az, hogy az említett szarvasmarhafajták gyakran kereszteződnek egymással. A múltban a hegyvidéki fekvésű gazdaságok, melyek nem igazán voltak alkalmasak célzott genetikai szelekcióra, a gulya szokványos utódait hasznosították.

Jelenlegi megszövegezés:

„A takarmányadag nem tartalmazhatja a következő tiltott takarmányokat:

—	iparilag kezelt takarmány;

—	zöldség, gyümölcs és repce;

—	karbamid, karbamid-foszfát, biuret.”

Módosított szöveg:

„A takarmányadag nem tartalmazhatja a következő takarmányokat:

—	iparilag kezelt takarmány;

—	közvetlenül felhasznált friss zöldség, gyümölcs és repce;

—	karbamid, karbamid-foszfát, biuret.”

A bevezetendő módosítás célja tisztázni, hogy a zöldség, gyümölcs és repce kizárólag akkor tiltott mint takarmány, ha közvetlenül a friss formájában hasznosítják, mivel a nedvességtartalmuk nem kívánt erjedéssel járhat, ami a tej érzékszervi profiljában változást okoz. Ez a probléma azonban nem merül fel, ha ugyanazon élelmiszereket a tehenek takarmányadagjához száraz vagy koncentrátum formájában adják hozzá; ezért nem szükséges ezeket a takarmányokat kitiltani a tehenek étrendjéből.

A „tiltott” melléknév a „nem tartalmazhatja” fogalmát ismétli meg, és ezért eltávolításra került.

5. cikk Tárolás, gyűjtés és szállítás

A tej gyűjtési módszere napra késszé lett téve.

JELENLEGI MEGSZÖVEGEZÉS:

Módosított szöveg:

A módosítás célja a két vagy négy fejés fogalmától, azaz a napi két fejésként értelmezett hagyományos fejési tevékenységtől való eltávolodás. Az automatizált fejés lehetővé tette az egymást követő fejések számának növelését egy napon belül. Tudományos szempontból az automatizált fejőberendezések használata nem befolyásolja a tej minőségi tulajdonságait; az így nyert tej összetétele – a zsírtartalom és a fehérjefrakció tekintetében – statisztikailag hasonló a hagyományos fejéssel nyert tejéhez. E rendszerek használata valójában javítja a tehenek egészségét, mert kiküszöböli a tejtermelési csúcsidőszakok idején végzett mindössze napi kétszeri fejés által okozott stresszt. Azáltal, hogy naponta kettőnél többször fejtenek le jelentős mennyiséget, a tőgyet és a tőgybimbókat kevesebb terhelés éri, javul a tej mikrobiológiai minősége és csökken a tőgygyulladás gyakorisága. Ezenkívül javulnak a tej reológiai tulajdonságai, ami az alvadék erejét méri, azaz, hogy milyen gyorsan reagál a tejoltó enzimek hatására, és hogyan áll ellen az elválasztásukra használt „lira” (tejverő-fa) mechanikus hatásának.

A tej gyűjtését/feldolgozását illetően, a módosítás annak köszönhető, hogy a gazdaságokban a jelenlegi fejő- és hűtőberendezések, valamint a tejtárolási feltételek olyan optimális termékhigiéniai normáknak való megfelelést tesznek lehetővé, hogy ezáltal a múlthoz képest több napra biztosítottá válik a tej jellemzőinek a megőrzése, ami azt jelenti, hogy már nem szükséges a gyűjtés és a feldolgozás között eltelt időt korlátozni; mindezt alátámasztják a feldolgozási ellenőrzések és a mikrobiológiai megállapítások, amelyek szerint a tej a fejés után több mint három nappal is alkalmas a feldolgozásra.

Ez a módosítás olyan kis állattenyésztők igényeit szolgálhatja, akiknek gyakran a hegyvidékre különösen télen jellemző időjárási körülmények között kell az utakon közlekedniük.

Hőkezelés

A hőkezelési módszer összhangba lett hozva a tényleges termelési lehetőségekkel.

Jelenlegi megszövegezés:

Módosított szöveg:

A bekezdés módosítását az indokolja, hogy a kezelés paraméterei eltérhetnek a használt berendezés típusától függően; így olyan berendezésekről is szükséges rendelkezni, amelyek ugyanazt az eredményt adják eltérő időtartam és hőmérséklet alkalmazásával (például a lemezes pasztőrözők, azokhoz a pasztőrözőkhöz képest, amelyek csöves hőcserélővel vannak ellátva). Így a pasztőrözési szakasz változatlan marad, de a fent említett okokból nincsenek konkrét referenciaértékek megadva, mivel maga a pasztőrözés meghatározása azokat magában foglalja, és külön jogszabályok szabályozzák.

A módosítás eleget tesz számos olyan vállalkozás, például hegyvidéki gazdaságok vagy kis, hegyvidéki tejtermelő gazdaságok kívánalmainak is, amelyek Belluno térségében találhatóak, de nincs lehetőségük a tej pasztőrözésére. Ez a módosítás, a hagyományokat megőrizve, lehetővé teszi a nyers tej használatát.

Sajtkészítés

A sajtkészítés egyes technológiai paramétereinek meghatározása javult.

Jelenlegi megszövegezés:

Módosított szöveg:

Ez a módosítás lehetővé teszi a feldolgozási időnek a használt berendezéshez való igazítását. A különböző szakaszok eltérhetnek a tartályok típusától és űrtartalmától függően. Az évek során tehát a maximális és minimális idő meghatározása a használható termelési berendezések körét illetően korlátozásnak bizonyult.

A „keverés-ülepedni hagyás” szavak törlése indokolt, mivel ez a szakasz a főzött sajtok termelési technológiájának szerves része, és nem szükséges külön meghatározni, mert csupán nehézkesebbé teszi a szöveget.

Sózás

Jelenlegi megszövegezés:

Módosított szöveg:

Az évek során a sóoldatba való merítés minimális idejének meghatározása egy nagyon megszorító korlátozásnak bizonyult, amely nem teszi lehetővé, hogy ez a szakasz a különböző termelési helyzetekhez igazodjon. A sózás módszere és ideje tulajdonképpen a különböző típusú sóoldatok szerint változik, mivel ezek eltérnek a mennyiségük, a víz keringetésének módszere, hőmérséklete, a merítés módszere, a sóoldat tisztításának módszere stb. tekintetében. Ezek az eltérések a só sajtba való felszívódása szempontjából különböző mértékű hatékonyságot jelentenek; ezért a sóoldatba való merítés minimális idejének eltörlése tűnt helyénvalónak.

E korlátozás eltörlése azon kisvállalkozások igényeinek tesz eleget, akik felhívták a figyelmet a megszorító jellegére, mivel nem rendelkeznek automatizált berendezésekkel vagy a szükséges alkalmazotti állománnyal, hogy e szakaszt a feltételeket szigorúan betartva végezhessék el. A sózás pontos mértékét azonban garantálja a „Piave” OEM érzékszervi profilja.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„Piave”

EU-szám: PDO-IT-0686-AM02 – 2019.4.5.

OEM (X) OFJ ( )

1.   Elnevezés (OEM vagy OFJ)

„Piave”

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Olaszország.

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1.   A termék típusa

1.3. osztály Sajtok

3.2.   Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Piave” hengeres formájú, főzött sajttésztájú, kemény, érlelt sajt, amelyet tehéntejből állítanak elő.

A Piave sajt a következő változatokban kerül forgalomba:

Fresco: 20 napnál hosszabb, de 60 napnál rövidebb érlelésű; átmérője 320 mm ± 20 mm; peremmagassága 80 mm ± 20 mm; tömege 6,8 kg ± 1 kg.

Mezzano: 60 napnál hosszabb, de 180 napnál rövidebb érlelésű; átmérője 310 mm ± 20 mm; peremmagassága 80 mm ± 20 mm; tömege 6,6 kg ± 1 kg.

Vecchio: 6 hónapnál hosszabb érlelésű; átmérője 290 mm ± 20 mm; peremmagassága 80 mm ± 20 mm; tömege 6 kg ± 1 kg.

Vecchio selezione oro: 12 hónapnál hosszabb érlelésű; átmérője 280 mm ± 20 mm; peremmagassága 75 mm ± 20 mm; tömege 5,8 kg ± 1 kg.

Vecchio riserva: 18 hónapnál hosszabb érlelésű; átmérője 275 mm ± 20 mm; peremmagassága 70 mm ± 20 mm; tömege 5,5 kg ± 1 kg.

A „Piave” sajtot a következő tulajdonságok jellemzik:

Zsírtartalom: a friss sajtban 33 % ± 4 %, a közepesen érett sajtban 34 % ± 4 %, az érett sajtban > 35 %.

Fehérjetartalom: a friss sajtban 24 % ± 4 %, a közepesen érett sajtban 25 % ± 4 %, az érett sajtban > 26 %.

– Íz: eleinte – különösen a friss sajt esetében – édeskés és tejes, ami azonban még a közepesen érett sajtnál is érezhető; az érlelés előrehaladtával egyre erősebb íz érvényesül és mind intenzívebbé és testesebbé válik, olyannyira, hogy a legérettebb sajtoknál már enyhén markáns íz is érződik.

– Kéreg: a friss sajtot puha és világos kéreg borítja, amelynek vastagsága és állaga az érlelés előrehaladtával egyre erősödik és az érett Vecchio, Vecchio Selezione Oro és Vecchio Riserva típusoknál keménnyé és egyre sötétebb, okkersárgába hajló színűvé válik.

– Állag és külső: a friss típus lyukmentes, tömör, világos sárga színű és sima, de ahogy a sajt érik, sötétebb színűvé, állaga pedig szárazabbá, szemcsésebbé és ropogósabbá válik. Az alkalmankénti apró lyukak és a sajt kis mértékű szabálytalanságai (morzsolódás) minden típusban tolerálhatók, de tilos az olyan lyukképződés, amely hangsúlyos és/vagy a propionsav-baktériumok aktivitása miatt következik be.

3.3.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

A tejelő szarvasmarhák táplálékának a következő követelményeknek kell megfelelnie:

a takarmány legalább 70 %-ának, illetve a száraztakarmány-adag legalább 50 %-ának a 4. pontban meghatározott, teljes egészében hegyvidéki fekvésű termőterületről kell származnia.

A takarmányadag nem tartalmazhatja a következő takarmányokat:

—	iparilag kezelt takarmány;

—	közvetlenül felhasznált friss zöldség, gyümölcs és repce;

—	karbamid, karbamid-foszfát, biuret.

A „Piave” sajt előállításához használt tej kizárólag Belluno megyéből származik, és annak legalább 80 %-át az előállítás térségére jellemző szarvasmarhafajták – az olasz barna, az olasz tarka, az olasz fríz, az alpesi szürke és ezek keresztezéseinek – egyedei adják.

A többi felhasznált nyersanyag is megfelel a helyi hagyományok tiszteletben tartására vonatkozó szempontoknak. Sajátos tejoltó és savós oltó kerül ugyanis felhasználásra, amelyet ugyancsak helyben állítanak elő, Belluno megyéből származó tejből, illetve a feldolgozás során keletkező savóból, és őshonos törzsekhez tartozó fermentáló anyagokat tartalmaz.

A tejoltó savszintje 10 °SH/50 ± 3.

A savós oltó savszintje 27 °SH/50 ± 3.

3.4.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A teljes előállítási folyamatnak (tejtermelés, titrálás, hőkezelés, oltóanyag készítése, alvasztás, leöntés/formázás, sajtolás és bélyegzés, érlelést megelőző ülepedés, sózás és érlelés) a 4. pontban meghatározott területen belül kell végbemennie.

3.5.   A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

–

3.6.   A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

A „Piave” termékelnevezés a kéregre teljes hosszában rá van bélyegezve a szó függőleges elhelyezkedésével (70 mm ± 5 mm magas) váltakozó írásirányban feltüntetve.

Minden korongon feltüntetik a gyártási tétel számát, amelynek lehetővé kell tennie a gyártás évének, hónapjának és napjának beazonosítását. A gyártási tétel kódját a kéregre és a korong egyik lapjára kell rányomni.

A korongok másik lapjára egy címke kerül, a következő feliratokkal:

—	„Piave” Denominazione d’Origine Protetta;

—	Fresco, mezzano vagy vecchio (vecchio selezione oro – vecchio riserva);

—	a termelő védjegye vagy cégneve.

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása

A „Piave” sajt előállítási területe Belluno megye területére terjed ki.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel

Belluno megye területe teljes egészében hegyvidéki fekvésű. Földrajzi határait olyan hegyláncok képezik, amelyek Belluno megyét keletről Friuli Venezia Giulia tartománytól, délről a Treviso és Vicenza megyékben fekvő venetói síkságtól, nyugatról Trentino Alto Adige tartománytól, északról pedig Ausztriától választják el. A területet északról kiindulva, déli, dél-keleti irányban szeli át a Piave folyó, amelynek forrása a Val Visdende völgyben, a Peralba hegyen található, Comelico térségében, Belluno megye legészakibb részén.

A hegyláncok – ezen belül is észak-nyugaton a Dolomitok és dél-keleten az Elő-Alpok – jelenléte és eloszlása, valamint a területen teljes hosszában keresztülhaladó Piave folyó sajátos és a szomszédos térségektől eltérő környezetet alkot, amelyet a közeli területekhez képest igen magas éves átlagos csapadékmennyiség és meglehetősen alacsony éves átlagos középhőmérséklet jellemez. A hőmérséklet és a csapadékosság tekintetében jelentkező ezen különleges környezeti körülmények jellegzetes hegyi fűtársulások kifejlődését teszik lehetővé. Belluno megye területe az olasz Alpokban, a Dolomitok térségében helyezkedik el és két fontos parkot foglal magában: a Dolomiti Bellunesi Nemzeti Parkot [Parco Nazionale delle Dolomiti Bellunesi] és a Dolomiti d’Ampezzo Tartományi Natúrparkot [Parco Naturale Regionale delle Dolomiti d’Ampezzo].

Belluno megye területének felszíne kizárólag hegyvidéki jellegű. Az alacsony fekvésű területek és a dombságok hiánya, valamint a terület magassági és lejtési értékei a mezőgazdasági hasznosíthatóság szempontjából Belluno megye egész területét kedvezőtlen helyzetű térséggé teszik, viszont ezek következtében válik a terület alkalmassá a tejtermelésre és a sajtkészítésre: Belluno megyét kiterjedt legelőterületek jellemzik, amelyek nagysága eléri a 13 000 hektárt, és amelyeken egyedenként 4,38 hektárnyi terület áll rendelkezésre, ami messze meghaladja a szomszédos területek átlagát (0,67 hektár/egyed).

A „Piave” sajtot a következő tulajdonságok jellemzik:

—	a különböző érlelési szakaszok jellegzetes érzékszervi profilja, amelyet a kétféle beoltás kombinációja következtében végbemenő proteolitikus és lipolitikus folyamatok és a jelen lévő őshonos mikroorganizmusok határoznak meg;

—	a gázképződés nélküli erjedés következtében tömör sajttészta;

—	a kevésbé érett termékben erősebben érezhető tejes aroma;

—	a fokozatosan erősebbé és testesebbé váló – a tovább érlelt változatoknál enyhén markáns – íz, amely sosem lesz túlzottan hangsúlyos, ami a „Piave” sajt kiegyensúlyozott, egyedülálló és jól felismerhető ízét adja.

A fenti minőségi jellemzők kialakulása két fő tényezőnek köszönhető:

a)

az előállításhoz felhasznált tej, amely zsírban és fehérjében gazdagabb, mint más térségekben (akár Veneto tartomány más részeiben is). A „Piave” előállításához használt tej kizárólag Belluno megyéből származik és átlagos zsír- (3,93 %) és fehérjetartalma (3,35 %) magasabb, mint a többi Veneto tartományban termelt tejé (zsír: 3,69 %, fehérje: 3,27 %), illetve mint az országos átlag (zsír: 3,7 %, fehérje: 3,28 %).

b)

a felhasznált jellegzetes – őshonos – tej-mikroflóra. A „Piave” sajt előállításához használt tejoltó és savós oltó ugyanis helyben készül olyan tejből, illetve a megmunkálás során keletkező savóból, amelyek itt őshonos törzsekhez tartozó fermentáló anyagokat tartalmaznak. Mivel teljes egészében a térségben készül, az ezen természetes kultúrákból származó mikrobás flóra az előállítási földrajzi terület egyfajta mikrobiológiai lenyomatát képezi és a benne jelen lévő mikroorganizmusok között létrejövő összetett kölcsönhatások meghatározó tényezőnek tekinthetők a „Piave” sajtra jellemző sajátságos érzékszervi tulajdonságok kialakulásában.

A „Piave” érzékszervi és tápanyagjellemzői a hegyvidéki előállítási terület földrajzi, környezeti és termelési sajátosságaiból fakadnak.

A „Piave” előállításához felhasznált – zsírban és fehérjében gazdagabb – tej kimagasló tulajdonságai ugyanis a hegyvidéki állattartás következményei.

A hegyvidéki területet általában, de Belluno megyét különösen alacsony tejtermelési mutatók jellemzik. A Belluno megyében állandó takarmánytermesztésre, illetve legeltetésre rendelkezésre álló területeken a hektáronkénti tejtermelés (ami a többi megye legelőhektáronkénti 272 literes átlagánál 10 literrel alacsonyabb) és az állatonkénti tejhozam (ami a tartományi 57 hektoliteres éves átlaggal szemben itt állatonként évi 44 hektoliter) jelentősen alatta van más térségek átlagának. Belluno megyében az egységnyi legelőre jutó állatállomány is jóval kisebb, mint más szomszédos területeken és megyékben; ahogy ugyanis ez már említésre került, a „Piave” előállítási területén állandó takarmánytermesztésre, illetve legeltetésre szarvasmarhánként rendelkezésre álló felület 4,38 hektár, ez sokkal magasabb érték, mint a szomszédos térségekben és meghaladja az országos átlagot is (0,67 ha/egyed).

Ezenkívül a környezeti körülmények – így a szomszédos területektől erősen eltérő átlagos hőmérséklet és csapadékosság – olyan jellegzetes hegyi fűtársulások kifejlődését teszik lehetővé, amelyek különleges aroma-összetevőkkel gazdagítják a bellunói tejet és ezáltal a „Piave” sajtot.

A fent említett tényezők – a behatárolt terület alacsony tejtermelési mutatói, a kiterjedt szabad legelőterület, valamint a szarvasmarhák táplálására bőségesen rendelkezésre álló takarmány és jellegzetes hegyi fűtársulások – együttesen egy jól körülhatárolható élőhelyet alkotnak, és ezek határozzák meg a Belluno megyében termelt tej sajátos minőségi jellemzőit.

A tej sajátos minőségi jellemzői – a két különböző, közvetlenül a sajtüzemben előállított természetes starter kultúra (tejoltó és savas oltó) alkalmazásával együtt – olyan meghatározó tényezőket alkotnak, amelyeknek a „Piave” sajt különleges érzékszervi tulajdonságait köszönheti.

A „Piave” sajt készítésének hagyománya a bellunói térségben nemzedékről nemzedékre szállt át, és eredete az 1800-as évek végéig vezethető vissza, amikor is Itáliában létrejöttek az első hegyvidéki helyi tejüzemek.

Ezt a nagy múltú terméket a „Piave” névvel – ennek a nagy múltú folyónak a nevével – „szabályozott” módon 1960 körül kezdték el előállítani, amikor is a Vallata Feltrina Községi Szövetkezeti Tejüzembe leadott napi száz mázsa tej egyharmadából „Piave” és „Fior di latte” sajt készült.

A „Piave” sajt az azonos nevű folyóról kapta nevét, amely meghatározza és északról kiindulva, déli, délkeleti irányban átszeli az egész bellunói térséget.

A termék napjainkra széles körű ismertségre és elismertségre tett szert a fogyasztók körében, olyannyira, hogy sajátosságai és jellegzetességei következtében a nyolcvanas évektől kezdődően komoly elismerésekben részesült mind belföldön – ahol 1986-ban, 1992-ben és 1994-ben a 23., 26., illetve 27. thienei tejipari szakvásáron elnyerte a Spino d’Oro díjat –, mind a hegyi sajtok nemzetközi seregszemléin, így 2005-ben a Veronai Sajtolimpián a – legkiválóbb olasz ízeket felsorakoztató – Buonitalia versenyen a legjobb exportsajtok kategóriájában első, továbbá 2007-ben a dublini World Cheese Awardson, valamint a moszkvai PIR cheese versenyen a nagyon öreg sajtok kategóriájában ugyancsak első helyezést ért el.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdése)

A termékleírás egységes szerkezetbe foglalt szövege megtekinthető az alábbi honlapon: http://www.politicheagricole.it/flex/cm/pages/ServeBLOB.php/L/IT/IDPagina/3335

vagy

közvetlenül a Mezőgazdasági, Élelmezési és Erdészeti Minisztérium honlapján (www.politicheagricole.it), (a képernyő felső részén jobbra) a „Qualità” („Minőség”) menüpont alatt a (képernyő bal oldalán található) „Prodotti DOP, IGP e STG” („OEM, OFJ és HKT termékek”) menüpontra, végül a „Disciplinari di produzione all’esame dell’UE” („Az uniós vizsgálatnak alávetett termékleírások”) pontra kattintva.

---

(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.