Az Európai Unió Bírósága utolsó kiadványai az Európai Unió Hivatalos Lapjában

(2020/C 54/01)

Utolsó kiadvány

HL C 45., 2020.2.10.

Korábbi közzétételek

HL C 36., 2020.2.3.

HL C 27., 2020.1.27.

HL C 19., 2020.1.20.

HL C 10., 2020.1.13.

HL C 432., 2019.12.23.

HL C 423., 2019.12.16.

Ezek a következő helyeken hozzáférhetők:

EUR-Lex: http://eur-lex.europa.eu

A Bíróság (nyolcadik tanács) 2019. december 11-i ítélete – Mytilinaios Anonymos Etairia – Omilos Epicheiriseon, korábban Alouminion tis Ellados VEAE kontra Európai Bizottság, Dimosia Epicheirisi Ilektrismou AE (DEI)

(C-332/18. P. sz. ügy) (1)

(Fellebbezés - Állami támogatások - Alumíniumgyártás - A villamosenergia-szolgáltatásra vonatkozó, szerződéssel biztosított kedvezményes díjszabás - A támogatást a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánító határozat - A szerződés megszüntetése - A megszüntetésből eredő joghatásoknak ideiglenes intézkedés útján bírósági határozattal való felfüggesztése - A támogatást jogellenesnek nyilvánító határozat)

(2020/C 54/02)

Az eljárás nyelve: görög

Felek

Fellebbező: Mytilinaios Anonymos Etairia – Omilos Epicheiriseon, korábban Alouminion tis Ellados VEAE (képviselők: N. Korogiannakis, N. Keramidas, E. Chrysafis, D. Diakopoulos és A. Komninos dikigoroi, valamint K. Struckmann Rechtsanwalt)

A többi fél az eljárásban: Európai Bizottság (képviselők: A. Bouchagiar és E. Gippini Fournier meghatalmazottak), Dimosia Epicheirisi Ilektrismou AE (DEI) (képviselők: E. Bourtzalas és D. Waelbroeck avocats, valamint C. Synodinos, H. Tagaras és E. Salaka, dikigoroi)

Rendelkező rész

1)	A Bíróság a fellebbezést elutasítja.

2)	A Bíróság a Mytilinaios Anonymos Etairia – Omilos Epicheiriseont kötelezi a költségek viselésére.

---

(1)  HL C 285., 2018.8.13

A Bíróság (ötödik tanács) 2019. december 12-i ítélete (a Najvyšší súd Slovenskej republiky [Szlovákia] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Slovenské elektrárne a.s. kontra Úrad pre vybrané hospodárske subjekty, korábban Daňový úrad pre vybrané daňové subjekty

(C-376/18. sz. ügy) (1)

(Előzetes döntéshozatal - Elfogadhatóság - A villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályok - 2009/72/EK irányelv - Hatály - 3. cikk - Célkitűzések - A hátrányos megkülönböztetés tilalmának elve - A szabályozott ágazatokban történő tevékenységvégzésre vonatkozó engedéllyel rendelkező jogalanyok jövedelmeit terhelő különadó - Villamosenergia-ágazat)

(2020/C 54/03)

Az eljárás nyelve: szlovák

A kérdést előterjesztő bíróság

Najvyšší súd Slovenskej republiky

Az alapeljárás felei

Felperes: Slovenské elektrárne a.s.

Alperes: Úrad pre vybrané hospodárske subjekty, korábban Daňový úrad pre vybrané daňové subjekty

Rendelkező rész

A villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet, és különösen annak 3. cikke (1)–(3) és (10) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azokkal nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely különadót vezet be a valamely hatóság által kiadott engedély alapján, különböző tevékenységi ágazatokban működő vállalkozásoknak mind a nemzeti szinten, mind a külföldön végzett tevékenységek címén elért jövedelmeire, ideértve az illetékes nemzeti szabályozó hatóság által kiállított, villamosenergia-szolgáltatásra vonatkozó engedéllyel rendelkező vállalkozásokat is.

---

(1)  HL C 285., 2018.8.13.

A Bíróság (első tanács) 2019. december 12-i ítélete (a Raad van State [Hollandia] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Staatssecretaris van Justitie en Veiligheid kontra E. P.

(C-380/18. sz. ügy) (1)

(Előzetes döntéshozatal - Határellenőrzések, menekültügy és bevándorlás - (EU) 2016/399 rendelet - A személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexe (schengeni határellenőrzési kódex) - 6. cikk - Harmadik országbeli állampolgárok beutazásának feltételei - A „közrendre jelentett veszély” fogalma - A jogellenesen tartózkodó, harmadik országbeli állampolgárra vonatkozó kiutasítási határozat)

(2020/C 54/04)

Az eljárás nyelve: holland

A kérdést előterjesztő bíróság

Raad van State

Az alapeljárás felei

Felperesek: Staatssecretaris van Justitie en Veiligheid,

Alperes: E. P.

Rendelkező rész

A személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet (Schengeni határellenőrzési kódex) 6. cikke (1) bekezdésének e) pontját akként kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az olyan nemzeti gyakorlat, amely szerint az illetékes hatóságok kiutasítási határozatot hozhatnak harmadik ország vízumkötelezettség hatálya alá nem tartozó, valamely tagállam területén rövid tartózkodás céljából jelen lévő állampolgárával szemben amiatt, hogy e személyt úgy tekintik, mint aki veszélyt jelent a közrendre, mivel vele szemben büntetendő cselekmény elkövetésének gyanúja áll fenn, feltéve hogy e gyakorlatot kizárólag akkor folytatják, ha egyrészt e cselekmény, típusa és a kiszabható büntetés folytán, kellően súlyos annak igazolásához, hogy haladéktalanul véget vessenek ezen állampolgár tagállamok területén való tartózkodásának, másrészt hogy e hatóságok gyanújuk alátámasztásához egybevágó, objektív és pontos tényezőkkel rendelkeznek, aminek vizsgálata a kérdést előterjesztő bíróság feladata.

---

(1)  HL C 294., 2018.8.20

A Bíróság (első tanács) 2019. december 12-i ítélete (a Raad van State [Hollandia] előzetes döntéshozatal iránti kérelmei) – G. S. (C-381/18), V. G. (C-382/18) kontra Staatssecretaris van Justitie en Veiligheid

(C-381/18. és C-382/18. sz. egyesített ügyek) (1)

(Előzetes döntéshozatal - Határellenőrzések, menekültügy és bevándorlás - Bevándorlási politika - 2003/86/EK irányelv - Családegyesítési jog - A családegyesítési jog gyakorlásához szükséges feltételek - A „közrendi okok” fogalma - Családtag beutazási és tartózkodási kérelmének elutasítása - Családtag tartózkodási engedélyének visszavonása vagy meghosszabbításának megtagadása)

(2020/C 54/05)

Az eljárás nyelve: holland

A kérdést előterjesztő bíróság

Raad van State

Az alapeljárás felei

Felperesek: G. S. (C-381/18), V. G. (C-382/18)

Alperes: Staatssecretaris van Justitie en Veiligheid

Rendelkező rész

1)

A Bíróság az EUMSZ 267. cikk alapján hatáskörrel rendelkezik a családegyesítési jogról szóló, 2003. szeptember 22-i 2003/86/EK tanácsi irányelv 6. cikkének értelmezésére olyan helyzetben, amikor egy bíróságnak olyan uniós polgár harmadik országbeli állampolgár családtagjának beutazási és tartózkodási engedélye tárgyában kell határoznia, aki nem gyakorolta szabad mozgáshoz való jogát, amennyiben e rendelkezést ilyen helyzetben a nemzeti jog közvetlenül és feltétel nélkül alkalmazandóvá tette.

2)

A 2003/86 irányelv 6. cikkének (1) és (2) bekezdését akként kell értelmezni, hogy azokkal nem ellentétes az olyan nemzeti gyakorlat, amely szerint az illetékes hatóságok közrendi okokból egyrészt az érintett tagállam területén történő korábbi tartózkodás ideje alatt hozott büntetőítélet alapján elutasíthatják az ezen irányelv alapján benyújtott beutazási és tartózkodási kérelmet, másrészt visszavonhatják az említett irányelv alapján kiállított tartózkodási engedélyt vagy megtagadhatják annak megújítását, amennyiben a kérelmezővel szemben a tartózkodás hosszához képest kellően súlyos büntetés került kiszabásra, feltéve hogy e gyakorlatot kizárólag olyan esetben alkalmazzák, amikor a szóban forgó büntetőítélet alapjául szolgáló jogsértés kellően súlyos annak alátámasztásához, hogy szükség van ezen kérelmező tartózkodásának kizárására, és e hatóságok elvégzik az ugyanezen irányelv 17. cikkében előírt egyéni értékelést, aminek vizsgálata a kérdést előterjesztő bíróság feladata.

---

(1)  HL C 294., 2018.8.20

A Bíróság (első tanács) 2019. december 12-i ítélete (a Korkein oikeus [Finnország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – ML kontra Aktiva Finants OÜ

(C-433/18. sz. ügy) (1)

(Előzetes döntéshozatal - 44/2001/EK rendelet - Joghatóság, valamint a határozatok elismerése és végrehajtása a polgári és kereskedelmi ügyekben - A kontradiktórius eljárás és a hatékony jogorvoslat követelménye - Nemzeti bíróságnak a valamely más tagállam bírósága által hozott ítélet végrehajthatóságát megállapító határozata - Fellebbezés engedélyezésére vonatkozó nemzeti eljárás)

(2020/C 54/06)

Az eljárás nyelve: finn

A kérdést előterjesztő bíróság

Korkein oikeus

Az alapeljárás felei

Felperes: ML

Alperes: Aktiva Finants OÜ

Rendelkező rész

1)

A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendelet 43. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az eljárás lefolytatásának engedélyezésére vonatkozó, olyan eljárás, amelyben egyrészt a fellebbviteli bíróság az említett engedély megadásáról az elsőfokú határozat, az elé terjesztett fellebbezés, az alperes esetleges észrevételei és szükség esetén az iratanyag egyéb információi alapján határoz, valamint másrészt az eljárás lefolytatására vonatkozó engedélyt meg kell adni többek között abban az esetben, ha a szóban forgó határozat helyességét érintően kételyek állnak fenn, ha e határozat helyessége az eljárás engedélyezése nélkül nem értékelhető, vagy ha az eljárás lefolytatásának engedélyezéséhez más fontos indok kapcsolódik.

2)

A 44/2001 rendelet 43. cikkének (3) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes a végrehajthatóság megállapítására irányuló kérelem tárgyában hozott határozat elleni jogorvoslati kérelem vizsgálatára irányuló olyan eljárás, amelyben nem követelmény, hogy az említett jogorvoslati kérelem kedvező elbírálása esetén az alperest előzetesen meghallgassák.

---

(1)  HL C 352., 2018.10.1

A Bíróság (ötödik tanács) 2019. december 12-i ítélete (az Oberster Gerichtshof [Ausztria] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Otis GmbH, Schindler Liegenschaftsverwaltung GmbH, Schindler Aufzüge und Fahrtreppen GmbH, Kone AG,Thyssenkrupp Aufzüge GmbH kontra Land Oberösterreich és társai

(C-435/18. sz. ügy) (1)

(Előzetes döntéshozatal - EUMSZ 101. cikk - Kartell által okozott kár megtérítése - Azon személyek kártalanításhoz való joga, akik a kartellel érintett piacon nem beszállítóként vagy vevőként tevékenykednek - A kartell tárgyát képező termékek beszerzése céljából kedvező feltétekkel kölcsönöket nyújtó állami szervet ért károk)

(2020/C 54/07)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Oberster Gerichtshof

Az alapeljárás felei

Felperesek: Otis GmbH, Schindler Liegenschaftsverwaltung GmbH, Schindler Aufzüge und Fahrtreppen GmbH, Kone AG, Thyssenkrupp Aufzüge GmbH

Alperesek: Land Oberösterreich, Gemeinnützige Wohnungsgenossenschaft „Lebensräume” eingetragene GmbH, EBS Wohnungsgesellschaft mbH, WAG Wohnungsanlagen GmbH, WSG Gemeinnützige Wohn- und Siedlergemeinschaft reg.GmbH, Neue Heimat Oberösterreich Gemeinnützige Wohnungs- und SiedlungsgesmbH, BRW Gemeinnützige Wohnungs- und Siedlungsgenossenschaft „Baureform Wohnstätte” eingetragene Gen.m.b.H., Gemeinnützige Wohnungs- und Siedlungsgenossenschaft „Familie” eingetragene Gen.m.b.H., VLW Vereinigte Linzer Wohnungsgenossenschaften Gemeinnützige GmbH, Gemeinnützige Steyrer Wohn- und Siedlungs Genossenschaft „Styria” reg.Gen.m.b.H., Innviertler Gemeinnützige Wohnungs- und Siedlungsgenossenschaft reg.Gen.m.b.H., Gemeinnützige Wohnungsgesellschaft der Stadt Steyr GmbH, Gemeinnützige Industrie-Wohnungsaktiengesellschaft, Gemeinnützige Siedlungsgesellschaft m.b.H. für den Bezirk Vöcklabruck, GEWOG Neues Heim Gemeinnützige Wohnungsgesellschaft m.b.H.

Rendelkező rész

Az EUMSZ 101. cikket úgy kell értelmezni, hogy azon személyek, akik nem beszállítóként vagy vevőként szerepelnek a kartell által érintett piacon, hanem ösztönző kölcsönök formájában támogatást nyújtottak az e piacon kínált termékek vásárlói számára, kérhetik az e kartellben részt vevő vállalkozások kötelezését azon kár megtérítésére, amely amiatt érte őket, hogy e támogatások összege magasabb volt, mint amekkora e kartell hiányában lett volna, és e személyek e különbözetet nem használhatták fel nyereségesebb célokra.

---

(1)  HL C 352., 2018.10.1

A Bíróság (első tanács) 2019. december 12-i ítélete (a Juzgado de lo Social no 3 de Gerona [Spanyolország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – WA kontra Instituto Nacional de la Seguridad Social

(C-450/18. sz. ügy) (1)

(Előzetes döntéshozatal - Szociálpolitika - 79/7/EGK irányelv - A férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód a szociális biztonság területén - A 4. cikk (1) és (2) bekezdése - A 7. cikk (1) bekezdése - Az ellátások kiszámítása - 2006/54/EK irányelv - A férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód a foglalkoztatás és munkavégzés területén - Olyan nemzeti szabályozás, amely nyugdíj-kiegészítésre való jogosultságot biztosít a tartós rokkantság esetére járó, járulékalapú nyugdíjban részesülő, legalább két vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekkel rendelkező nők számára - E jogosultság azonos helyzetben lévő férfiak számára való biztosításának hiánya - Összehasonlítható helyzet - A nemen alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetés - Eltérések - Hiány)

(2020/C 54/08)

Az eljárás nyelve: spanyol

A kérdést előterjesztő bíróság

Juzgado de lo Social no 3 de Gerona

Az alapeljárás felei

Felperes: WA

Alperes: Instituto Nacional de la Seguridad Social

Rendelkező rész

A férfiak és a nők közötti egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósításáról szóló, 1978. december 19-i 79/7/EGK tanácsi irányelvet úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, mint amely az alapeljárásban szerepel, amely nyugdíj-kiegészítésre való jogosultságot biztosít azon nőknek, akiknek legalább két vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekük van, és akik a nemzeti társadalombiztosítási rendszer valamely alrendszerében tartós rokkantság esetére járó, járulékalapú nyugdíjban részesülnek, míg az azonos helyzetben lévő férfiak nem rendelkeznek ilyen nyugdíj-kiegészítésre való jogosultsággal.

---

(1)  HL C 399., 2018.11.5.

A Bíróság (ötödik tanács) 2019. december 12-i ítélete (a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság [Magyarország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – TB kontra Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal

(C-519/18. sz. ügy) (1)

(Előzetes döntéshozatal - Bevándorlási politika - Családegyesítési jog - 2003/86/EK irányelv - A 10. cikk (2) bekezdése - Fakultatív rendelkezés - A családegyesítési jog gyakorlásához szükséges feltételek - A menekültnek a 4. cikkben nem említett családtagja - Az „eltartott személy” fogalma)

(2020/C 54/09)

Az eljárás nyelve: magyar

A kérdést előterjesztő bíróság

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

Az alapeljárás felei

Felperes: TB

Alperes: Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal

Rendelkező rész

A családegyesítési jogról szóló, 2003. szeptember 22-i 2003/86/EK tanácsi irányelv 10. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes, hogy valamely tagállam csak akkor engedélyezi egy menekült lánytestvérének családegyesítését, ha az egészségügyi állapota miatt képtelen önmagáról gondoskodni, azzal hogy:

—	egyrészt az önmagáról gondoskodásra való képtelenséget a menekülteket jellemző sajátos helyzet figyelembevételével és az összes releváns tényezőt tekintetbe vevő egyedi vizsgálatot követően értékeljék,

—

másrészt pedig szintén a menekülteket jellemző sajátos helyzetre tekintettel és az összes releváns tényezőt figyelembe vevő egyedi vizsgálatot követően megállapítható legyen, hogy az érintett személy anyagi támogatását ténylegesen a menekült biztosítja, vagy a menekült tűnik a szükséges anyagi támogatás biztosítására a legalkalmasabb családtagnak.

---

(1)  HL C 436., 2018.12.3.

A Bíróság (harmadik tanács) 2019. december 11-i ítélete (a Tribunalul București [Románia] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – TK kontra Asociația de Proprietari bloc M5A-ScaraA

(C-708/18. sz. ügy) (1)

(Előzetes döntéshozatal - A természetes személyek védelme a személyes adatok kezelése vonatkozásában - Az Európai Unió Alapjogi Chartája - 7. és 8. cikk - A 95/46/EK irányelv - A 6. cikk (1) bekezdésének c) pontja és a 7. cikk f) pontja - A személyes adatok kezelésének jogszerűsége - A személyek, a vagyontárgyak és az értékek biztonságának és védelmének biztosítása, valamint jogos érdekek érvényesítése érdekében az érintett hozzájárulása nélkül történő videomegfigyelés alkalmazását lehetővé tevő nemzeti szabályozás - Videomegfigyelő rendszer telepítése egy lakóépület közös helyiségeibe)

(2020/C 54/10)

Az eljárás nyelve: román

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunalul București

Az alapeljárás felei

Felperes: TK

Alperes: Asociația de Proprietari bloc M5A-ScaraA

Rendelkező rész

A személyes adatok feldolgozása [helyesen: kezelése] vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikke (1) bekezdésének e) pontját és 7. cikkének f) pontját – az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. és 8. cikkével cikkével összefüggésben – úgy kell értelmezni, hogy azokkal nem ellentétesek az olyan nemzeti rendelkezések, amelyek lehetővé teszik olyan videokamerás megfigyelőrendszer bevezetését, mint amilyen rendszert az alapügyben egy lakáscélú ingatlan közös helyiségeibe az érintett hozzájárulása nélkül, a személyek és vagyontárgyak biztonságának és védelmének biztosításában álló jogos érdek érvényesítése céljából telepítettek, ha a személyes adatok szóban forgó videokamerás megfigyelőrendszerrel történő kezelése megfelel az említett 7. cikk f) pontjában előírt feltételeknek, amit a kérdést előterjesztő bíróságnak kell megvizsgálnia.

---

(1)  HL C 65., 2019.2.18

A Bíróság (tizedik tanács) 2019. december 12-i ítélete – Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) kontra Wajos GmbH

(C-783/18 P. sz. ügy) (1)

(Fellebbezés - Európai uniós védjegy - 207/2009/EK rendelet - A 7 cikk (1) bekezdésének b) pontja - Feltétlen kizáró ok - Megkülönböztető képességgel nem rendelkező védjegyek - Az áru formájából álló térbeli védjegyek - A megkülönböztető képességre vonatkozó értékelési szempontok - Indokolási kötelezettség - Tárolóedény formája - Amfora)

(2020/C 54/11)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Fellebbező: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselő: D. Hanf meghatalmazott)

A másik fél az eljárásban: Wajos GmbH (képviselő: J. Schneiders, R. Krillke és B. Schneiders ügyvédek)

Rendelkező rész

1)	A Bíróság a fellebbezést elutasítja.

2)	A Bíróság kötelezi az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalát (EUIPO) a saját költségein felül a Wajos GmbH részéről felmerült költségek viselésére.

---

(1)  HL C 112., 2019.3.25.

A Bíróság (kilencedik tanács) 2019. december 11-i ítélete (a Lietuvos vyriausiasis administracinis teismas [Litvánia] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – TV Play Baltic AS kontra Lietuvos radijo ir televizijos komisija

(C-87/19. sz. ügy) (1)

(Előzetes döntéshozatal - Elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások - 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) - A 2. cikk m) pontja - Elektronikus hírközlő hálózat szolgáltatása - Fogalom - 2002/22/EK irányelv (egyetemes szolgáltatási irányelv) - A 31. cikk (1) bekezdése - Meghatározott rádió- vagy televíziós csatornák továbbítására vonatkozó kötelezettség - Műholdas csatornákból álló csomagot kínáló gazdasági szereplő - Észszerű továbbítási kötelezettségek - Feltételek - EUMSZ 56. cikk - Arányosság)

(2020/C 54/12)

Az eljárás nyelve: litván

A kérdést előterjesztő bíróság

Lietuvos vyriausiasis administracinis teismas

Az alapeljárás felei

Felperes: TV Play Baltic AS

Alperes: Lietuvos radijo ir televizijos komisija

Az eljárásban részt vesz: Lietuvos nacionalinis radijas ir televizija VšĮ

Rendelkező rész

1)

Az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló, 2002. március 7-i 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (keretirányelv) 2. cikkének m) pontját úgy kell értelmezni, hogy a televízió-műsorok harmadik személyek tulajdonában álló műholdas hálózatokon történő közvetítése nem tartozik az e rendelkezés értelmében vett „elektronikus hírközlő hálózat szolgáltatása” fogalmába.

2)

Az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló, 2002. március 7-i 2002/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (egyetemes szolgáltatási irányelv) 31. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes, hogy a tagállamok televízió-műsor továbbítására vonatkozó kötelezettséget írnak elő azon vállalkozások számára, amelyek harmadik személyek tulajdonában álló műholdas hálózatok segítségével feltételes hozzáférésű rendszer által védett televízió-műsort továbbítanak, és az ügyfeleiknek televíziós műsorcsomagokat kínálnak.

3)

Az EUMSZ 56. cikket úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes, hogy a harmadik személyek tulajdonában álló műholdas hálózatok segítségével feltételes hozzáférésű rendszer által védett televízió-műsorokat továbbító és ügyfeleiknek televíziós műsorcsomagokat kínáló vállalkozások számára a tagállamok egy televíziós csatorna ingyenes továbbítására vonatkozó kötelezettséget írnak elő, feltéve hogy egyrészt ez a továbbítási kötelezettség a végfelhasználók jelentős száma vagy jelentős aránya számára a televízió-műsorok összes továbbítási eszköze esetében lehetővé teszi azon csatornához való hozzáférést, amelynek továbbítása érdekében a kötelezettséget előírták, másrészt hogy figyelembe veszik az e továbbítási kötelezettséggel terhelt gazdasági szereplő által nyújtott szolgáltatások végfelhasználóinak földrajzi megoszlását, azt a körülményt, hogy ez a gazdasági szereplő a csatornát kódolatlanul továbbítja, továbbá azt, hogy az említett csatorna az interneten, valamint a földi televíziós hálózaton ingyenesen hozzáférhető, amit a kérdést előterjesztő bíróságnak kell megvizsgálnia.

---

(1)  HL C 155., 2019.5.6

A Bíróság (ötödik tanács) 2019. december 12-i ítélete – Der Grüne Punkt – Duales System Deutschland GmbH kontra az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

(C-143/19. P. sz. ügy) (1)

(Fellebbezés - Európai uniós védjegy - A 207/2009/EK rendelet - 15. és 66. cikk - Egy európai uniós együttes védjegy tényleges használata - A csomagolási hulladékok gyűjtésének és hasznosításának rendszerére vonatkozó védjegy - A védjegy árujegyzékében szereplő áruk csomagolásán történő elhelyezés)

(2020/C 54/13)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Fellebbező: Der Grüne Punkt – Duales System Deutschland GmbH (képviselő: P. Goldenbaum Rechtsanwältin)

A másik fél az eljárásban: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (képviselő: D. Hanf meghatalmazott)

Rendelkező rész

1)	A Bíróság az Európai Unió Törvényszékének 2018. szeptember 12-i Der Grüne Punkt kontra EUIPO – Halston Properties (Egy körben két nyíl ábrázolása) ítéletét (T-253/17, EU:T:2018:909) hatályon kívül helyezi.

2)	A Bíróság az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) ötödik fellebbezési tanácsának 2017. február 20-i határozatát (R 1357/2015-5. sz. ügy) hatályon kívül helyezi.

3)	Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) viseli saját költségein felül a Der Grüne Punkt – Duales System Deutschland GmbH részéről a jelen fellebbezés, valamint az elsőfokú eljárás keretében felmerült költségeket.

---

(1)  HL C 220., 2019.7.1

A Bíróság (első tanács) 2019. december 12-i ítélete (a Cour d'appel, Rechtbank Amsterdam [Luxemburg, Hollandia] előzetes döntéshozatal iránti kérelmei) – a JR (C-566/19 PPU) és YC (C-626/19 PPU) ellen kibocsátott európai elfogatóparancsok végrehajtása

(C-566/19. PPU. és C-626/19. PPU. sz. egyesített ügyek) (1)

(Előzetes döntéshozatal - Sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárás - Büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés - Európai elfogatóparancs - 2002/584/IB kerethatározat - A 6. cikk (1) bekezdése - A „kibocsátó igazságügyi hatóság” fogalma - Szempontok - Valamely tagállam ügyészsége által büntetőeljárás lefolytatása céljából kibocsátott európai elfogatóparancs)

(2020/C 54/14)

Az eljárás nyelve: francia és holland

A kérdést előterjesztő bíróság

Cour d'appel, Rechtbank Amsterdam

Az alapeljárás felei

JR (C-566/19 PPU), YC (C-626/19 PPU)

Rendelkező rész

A 2009. február 26-i 2009/299/IB tanácsi kerethatározattal módosított, az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló, 2002. június 13-i 2002/584/IB tanácsi kerethatározat 6. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a „kibocsátó igazságügyi hatóság” e rendelkezés értelmében vett fogalmába tartoznak valamely tagállamnak a vádhatósági feladatokat ellátó és a feletteseik irányítása és ellenőrzése alatt álló ügyészei, amennyiben a jogállásuk a végrehajtó hatalomtól való függetlenség garanciáját nyújtja az európai elfogatóparancs kibocsátása keretében.

A 2009/299 kerethatározattal módosított 2002/584 kerethatározatot úgy kell értelmezni, hogy a büntetőeljárás lefolytatása céljából kibocsátott európai elfogatóparanccsal érintett személyt megillető hatékony bírói jogvédelemhez kapcsolódó követelmények teljesülnek, ha a kibocsátó tagállam joga szerint az elfogatóparancs kibocsátásának feltételei, különösen pedig annak arányos jellege e tagállamban bírósági felülvizsgálat tárgyát képezik.

---

(1)  HL C 337., 2019.10.7

HL C 383., 2019.11.11

A Bíróság (első tanács) 2019. december 12-i ítélete (a Rechtbank Amsterdam [Hollandia] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – az XD ellen kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtása

(C-625/19. PPU. sz. ügy) (1)

(Előzetes döntéshozatal - Sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárás - Büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés - Európai elfogatóparancs - 2002/584/IB kerethatározat - A 6. cikk (1) bekezdése - A „kibocsátó igazságügyi hatóság” fogalma - Szempontok - Valamely tagállam ügyészsége által büntetőeljárás lefolytatása céljából kibocsátott európai elfogatóparancs)

(2020/C 54/15)

Az eljárás nyelve: holland

A kérdést előterjesztő bíróság

Rechtbank Amsterdam

Az alapeljárás résztvevője

XD

Rendelkező rész

A 2009. február 26-i 2009/299/IB tanácsi kerethatározattal módosított, az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló, 2002. június 13-i 2002/584/IB tanácsi kerethatározatot úgy kell értelmezni, hogy a büntetőeljárás lefolytatása céljából kibocsátott európai elfogatóparanccsal érintett személyt megillető hatékony bírói jogvédelemhez kapcsolódó követelmények teljesülnek, ha a kibocsátó tagállam joga szerint az elfogatóparancs kibocsátásának feltételei, különösen pedig annak arányos jellege e tagállamban bírósági felülvizsgálat tárgyát képezik.

---

(1)  HL C 382., 2019.11.11

A Bíróság (első tanács) 2019. december 12-i ítélete (a Rechtbank Amsterdam [Hollandia] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – a ZB ellen kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtása

(C-627/19. PPU. sz. ügy) (1)

(Előzetes döntéshozatal - Sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárás - Büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés - Európai elfogatóparancs - 2002/584/IB kerethatározat - A 6. cikk (1) bekezdése - A „kibocsátó igazságügyi hatóság” fogalma - Szempontok - Valamely tagállam ügyészsége által büntetés végrehajtása céljából kibocsátott európai elfogatóparancs)

(2020/C 54/16)

Az eljárás nyelve: holland

A kérdést előterjesztő bíróság

Rechtbank Amsterdam

Az alapeljárás résztvevője

ZB

Rendelkező rész

A 2009. február 26-i 2009/299/IB tanácsi kerethatározattal módosított, az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló, 2002. június 13-i 2002/584/IB tanácsi kerethatározatot úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az olyan tagállami szabályozás, amely annak ellenére, hogy az európai elfogatóparancs-büntetés végrehajtása céljából történő kibocsátására vonatkozó hatáskört az e tagállam igazságszolgáltatásában részt vevő olyan hatóságra ruházza, amely maga nem bíróság, nem ír elő az e hatóság európai elfogatóparancs kibocsátására vonatkozó határozata elleni külön bírósági jogorvoslati lehetőséget.

---

(1)  HL C 383., 2019.11.11

A Judecătoria Sector 2 București (Románia) által 2019. október 1-jén benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – IO kontra Impuls Leasing România IFN SA

(C-725/19. sz. ügy)

(2020/C 54/17)

Az eljárás nyelve: román

A kérdést előterjesztő bíróság

Judecătoria Sector 2 București

Az alapeljárás felei

Felperes: IO

Alperes: Impuls Leasing România IFN SA

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

A tényleges érvényesülés elvére figyelemmel úgy kell-e értelmezni a 93/13/EGK irányelvet, (1) hogy azzal ellentétes a végrehajtási kifogás elfogadhatóságának feltételeivel kapcsolatos, hatályos román szabályozáshoz – a 310/2018. sz. törvénnyel módosított polgári perrendtartás 713. cikkének (2) bekezdéséhez – hasonló olyan nemzeti szabályozás, amely a végrehajtási kifogás keretében azon okból nem teszi lehetővé annak a fogyasztó kérelmére vagy a bíróság által hivatalból történő vizsgálatát, hogy egy végrehajtható okiratnak minősülő lízingszerződés feltételei tisztességtelenek-e, mert létezik olyan polgári jogi kereset, amelynek keretében az „eladó vagy szolgáltató” („vânzător sau furnizor”) és a „fogyasztó” között létrejött szerződés az ezen irányelv értelmében vett tisztességtelen feltételek fennállása szempontjából vizsgálhatók?

---

(1)  A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv (HL 1993. L 95., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 288. o.)

A Tribunalul București (Románia) által 2019. október 4-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – ITH Comercial Timișoara SRL kontra Agenția Națională de Administrare Fiscală – Direcția Generală Regională a Finanțelor Publice București, Agenția Națională de Administrare Fiscală – Direcția Generală Regională a Finanțelor Publice București – Administrația Sector 1 a Finanțelor Publice

(C-734/19. sz. ügy)

(2020/C 54/18)

Az eljárás nyelve: román

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunalul București

Az alapeljárás felei

Felperes: ITH Comercial Timișoara SRL

Alperesek: Agenția Națională de Administrare Fiscală – Direcția Generală Regională a Finanțelor Publice București, Agenția Națională de Administrare Fiscală – Direcția Generală Regională a Finanțelor Publice București – Administrația Sector 1 a Finanțelor Publice

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1.1.

Ellentétes-e a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (1) rendelkezéseivel, különösen 167. cikkével és 168. cikkével, a jogbiztonság és a bizalomvédelem elvével, a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvével és az adósemlegesség elvével az, ha az adóalanynak az a joga, hogy levonja az általa valamely adóztatandó ügylet teljesítéséhez történő felhasználás szándékával végzett beruházás egyes költségeit terhelő héát, megszűnik abban az esetben, ha később felhagy az előirányzott beruházással?

1.2.	Ugyanezen előírások és elvek lehetővé teszik-e vagy azokkal ellentétes az, ha a beruházás felhagyása esetén a levonáshoz való jog olyan körülmények között is vita tárgyát alkotja, amelyek eltérnek azon körülményektől, mintha az adóalany visszaélést vagy adókikerülést követett volna el?

1.3.

Ellentétes-e ugyanezekkel az előírásokkal és elvekkel az olyan értelmezés, amely szerint azok a körülmények, amelyek között a levonáshoz való jog a beruházás felhagyása esetén vita tárgyát alkothatja, a következőket foglalják magukban: 1.3.1. azon utólagos kockázat megvalósulása, hogy a beruházás elmaradhat, amelyet az adóalany a beruházási költségek felmerülésének időpontjában ismert, mint például azt a tényt, hogy valamely hatóság nem hagyta jóvá a szóban forgó beruházás megvalósításához szükséges városfejlesztési tervet? 1.3.2 a gazdasági körülmények időközben bekövetkező olyan változását, amelynek következtében az előirányzott beruházás már nem rendelkezik a megkezdése napján fennálló jövedelmezőséggel?

1.4.

Úgy kell-e értelmezni a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK irányelv előírásait és az általános uniós jogelveket, hogy a beruházás felhagyása esetén: 1.4.1. a levonási jog vitatását igazoló visszaélést vagy adókikerülést vélelmezni kell, vagy azt az adóhatóságnak kell bizonyítani? 1.4.2. a visszaélés vagy adókikerülés bizonyítása megdönthető vélelemmel történhet, vagy ahhoz objektív bizonyítási eszközök szükségesek?

1.5.

A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK irányelv előírásai és az általános uniós jogelvek lehetővé teszik-e vagy kizárják azt, ha a beruházás felhagyása esetén vizsgálni kell, hogy a levonási jog vitatásának tényét igazoló visszaélést vagy adókikerülést vesznek figyelembe, amikor is az adóalany semmilyen célra, következésképpen tisztán magáncélokra sem tudja felhasználni azokat a termékeket és szolgáltatásokat, amelyek után a héát levonta?

1.6.

Úgy kell-e értelmezni a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK irányelv előírásait és az általános uniós jogelveket, hogy a beruházás felhagyása esetén beruházási költségeknek adóalanynál történő felmerülését követően bekövetkező körülmények – például i. gazdasági válság bekövetkezése vagy ii. azon utólagos kockázat megvalósulása, hogy a beruházás elmaradhat, amelyet az adóalany a beruházási költségek felmerülésének időpontjában ismert, (mint például azt a tényt, hogy valamely hatóság nem hagyta jóvá a szóban forgó beruházás megvalósításához szükséges), illetve iii. a beruházás jövedelmezőségére vonatkozó becslések módosulása – az adóalany akaratán kívül álló olyan körülményeknek minősülnek, amelyek figyelembe vehetők az adóalany jóhiszeműségének megállapításánál?

1.7.

Úgy kell-e értelmezni a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK irányelv rendelkezéseit, különösen a 184. és 185. cikket, a jogbiztonság és a bizalomvédelem elvét, a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét és az adósemlegesség elvét, hogy a beruházással való felhagyás héakorrekciót tesz szükségessé? Másképpen megfogalmazva, a beruházással való felhagyás esetén az adóalany által valamely adóztatandó ügylet teljesítéséhez történő felhasználás szándékával végzett beruházás egyes költségeit terhelő héa levonásához való jog a héakorrekció mechanizmusa révén válhat-e vita tárgyává?

1.8.

Ellentétes-e a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK irányelv előírásai lehetővé tesznek-e vagy azokkal ellentétes egy olyan nemzeti szabályozás, amely korlátozó jelleggel előírja, hogy az elmaradt beruházásokat terhelő héa levonásához való jog kizárólag a Bíróság két ítéletére szűkszavúan történő utalással hivatkozott két esetben őrizhető meg: i. az Európai Unió Bíróságának a Belgische Staat kontra Ghent Coal Terminal NV ítéletben (C-37/95 ügy) tett megállapítása szerint akkor, ha az adóalany a gazdasági tevékenységéhez az akaratától független körülmények miatt nem használja fel soha a szóban forgó termékeket/szolgáltatásokat, valamint ii. az Európai Unió Bíróságának az Intercommunale voor zeewaterontzilting (INZO) kontra belga állam ítéletében (C-110/94 ügy) tett megállapítása szerint olyan más esetekben, amelyekben az adóalany az akaratától független tárgyilagos indokokból nem használta fel a gazdasági tevékenységéhez azokat a beszerzett termékeket/igénybe vett szolgáltatásokat, amelyekkel kapcsolatban a levonáshoz való jogot gyakorolta?

1.9.

A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK irányelv előírásai, a jogbiztonság és a bizalomvédelem elve lehetővé teszi-e azt, vagy azokkal ellentétes az, ha az adóhatóságok visszavonják a korábbi adóellenőrzési jelentésekben vagy közigazgatási jogorvoslatok tárgyában hozott korábbi határozatokban szereplő olyan megállapításokat: 1.9.1. amelyek szerint a magánszemély valamely adóztatandó ügylet teljesítéséhez történő felhasználás szándékával szerzett be termékeket és vett igénybe szolgáltatásokat? 1.9.2. amelyek szerint valamely beruházási projekt felfüggesztését vagy az azzal való felhagyást az adóalany akaratán kívül álló, meghatározott körülmény okozta?

2.1.	A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK irányelv előírásai, és különösen a 28. cikk lehetővé teszi-e azt, vagy azzal ellentétes az, ha a bizományos jogintézményének mechanizmusa megbízási szerződésen kívül is alkalmazásra kerül?

2.2.

Úgy kell-e értelmezni a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK irányelv előírásait, különösen a 28. cikkét, hogy bizományos jogintézménye alkalmazható akkor, ha az adóalany, amely valamely épületet azzal a céllal kivitelez egy másik jogi személy igényeinek és a tevékenységével kapcsolatos követelményeinek megfelelően, hogy megőrizze az épület tulajdonjogát és azt a kivitelezés befejezésekor csak bérbe adja e másik jogi személynek?

2.3.

Úgy kell-e értelmezni ugyanezeket az előírásokat, hogy a korábban leírt helyzetben a kivitelezőnek azzal a jogi személlyel szemben kell kiszámláznia az épület kivitelezésére vonatkozó beruházási költségeket, amelynek majd bérbe adja az épületet, a héát pedig ez utóbbi jogi személytől kell beszednie?

2.4.

Úgy kell-e értelmezni ugyanezeket az előírásokat, hogy a korábban leírt helyzetben a kivitelező akkor kell kiszámláznia a beruházási költségeket és beszednie vonatkozó héát, ha a kivitelezési munkákkal amiatt hagy fel véglegesen, hogy drasztikusan visszaesik annak a személynek a gazdasági tevékenysége, amelynek az épületet bérbe kellett volna adnia és a visszaesést ez utóbbi személy küszöbön álló fizetésképtelensége idézi elő?

2.5.

Úgy kell-e értelmezni a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv előírásait és az általános uniós jogelveket, hogy az adóhatóságok az adóalany által megkötött szerződések feltételeire tekintet nélkül akkor is átminősíthetik az általa teljesített ügyleteket, ha a szóban forgó szerződések nem színlelt szerződések?

2.6.

A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv előírásai, különösen pedig a jogbiztonság és a bizalomvédelem elve lehetővé teszi-e azt, vagy azokkal ellentétes az, ha az adóhatóságok visszavonják az adóalany korábbi adóellenőrzési jelentésekben vagy közigazgatási jogorvoslatok tárgyában hozott korábbi határozatokban megállapított héalevonáshoz való jogát?

---

(1)  A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (HL 2006. L 347., 1. o.)

A Sąd Okręgowy w Warszawie (Lengyelország) által 2019. október 15-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Prokuratura Rejonowa w Mińsku Mazowieckim kontra WB

(C-748/19. sz. ügy)

(2020/C 54/19)

Az eljárás nyelve: lengyel

A kérdést előterjesztő bíróság

Sąd Okręgowy w Warszawie

Az alapeljárás felei

Felperes: Prokuratura Rejonowa w Mińsku Mazowieckim

Alperes: WB

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Úgy kell-e értelmezni az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkével összefüggésben értelmezett 19. cikke (1) bekezdésének második albekezdését, és a jogállamiság abban kimondott értékét, valamint az (EU) 2016/343 európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) (22) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett 6. cikkének (1) és (2) bekezdését, hogy a hatékony bírói jogvédelem követelményei – köztük az igazságszolgáltatás függetlensége – és az ártatlanság vélelméből eredő követelmények megsértésére kerül sor abban az esetben, amikor a büntető törvénykönyv 200. cikkének 1. §-a szerinti és más bűncselekmények elkövetésével vádolt személy elleni büntetőeljáráshoz hasonló bírósági eljárást olyan módon alakították ki, hogy — a bíróság tanácsának tagja az igazságügyi miniszter egy személyben hozott határozata alapján a hierarchia eggyel alacsonyabb szintjén található bíróságról kirendelt bíró (HO), ugyanakkor nem ismertek azok a szempontok, amelyeket az igazságügyi miniszter e bíró kirendelése során figyelembe vett, a nemzeti jog pedig nem követeli meg e határozat bírósági felülvizsgálatát, illetve lehetővé teszi az igazságügyi miniszter számára, hogy a kirendelt bírót bármikor visszahívja?

2)

Fennáll-e az 1. pontban említett követelmények megsértése abban az esetben, amikor a felek az 1. pontban említetthez hasonló bírósági eljárásban hozott határozattal szemben a Sąd Najwyższyhoz (legfelsőbb bíróság, Lengyelország) hasonló olyan bírósághoz jogosultak rendkívüli jogorvoslatot benyújtani, amelynek határozatai ellen a nemzeti jog alapján nincs helye jogorvoslatnak, e bíróság (tanács) jogorvoslat elbírálására hatáskörrel rendelkező szervezeti egységének elnöke a nemzeti jog értelmében köteles az ügyeket e tanács bíróinak névsora alapján ábécésorrendben kiosztani, melynek során kifejezetten tilos bármely bírót kihagyni, az ügyek kiosztásában pedig olyan testületi szerv által jelölt személy vesz részt, mint a Krajowa Rada Sądownictwa (nemzeti igazságszolgáltatási tanács, Lengyelország), amelynek összetételét oly módon határozták meg, hogy tagjai a) a parlament által kinevezett bírák, akikre egy parlamenti bizottság által korábban parlamenti képviselők frakciói vagy e parlamenti kamara valamely szerve által bírák vagy állampolgárok csoportjainak jelölése alapján javasolt jelöltek listájáról összevontan szavaznak, amiből az következik, hogy a kiválasztási eljárás során a jelölteket három alkalommal is politikusok választják ki; b) és akik az e szerv tagjainak a bírói állásra történő kinevezésre irányuló javaslatának benyújtására vonatkozó, valamint a nemzeti jog által megkövetelt egyéb kötelező erejű határozatok meghozatalához elegendő többségét teszik ki?

3)

Milyen következményekkel járnak az uniós jog, így az 1. pontban említett rendelkezések és követelmények szempontjából, az 1. pontban leírtak szerint kialakított bírósági eljárásban hozott határozatok, valamint a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) előtti eljárás során hozott határozatok, ha annak meghozatalában a 2. pontban említett személy is részt vesz?

4)	Az uniós jog – így az 1. pontban hivatkozott rendelkezések – a 3. pontban említett határozatok jogkövetkezményeit attól a kérdéstől teszi-e függővé, hogy az adott bíróság a vádlott számára kedvező vagy kedvezőtlen határozatot hozott?

---

(1)  A büntetőeljárás során az ártatlanság vélelme egyes vonatkozásainak és a tárgyaláson való jelenlét jogának megerősítéséről szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/343 európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2016. L 65., 1. o.).

A Sąd Okręgowy w Warszawie (Lengyelország) által 2019. október 15-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Prokuratura Rejonowa Warszawa – Żoliborz w Warszawie kontra XA, YZ

(C-749/19. sz. ügy)

(2020/C 54/20)

Az eljárás nyelve: lengyel

A kérdést előterjesztő bíróság

Sąd Okręgowy w Warszawie

Az alapeljárás felei

Felperes: Prokuratura Rejonowa Warszawa-Żoliborz w Warszawie

Alperes: XA, YZ

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Úgy kell-e értelmezni az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkével összefüggésben értelmezett 19. cikke (1) bekezdésének második albekezdését, és a jogállamiság abban kimondott értékét, valamint az (EU) 2016/343 európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) (22) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett 6. cikkének (1) és (2) bekezdését, hogy a hatékony bírói jogvédelem követelményei – köztük az igazságszolgáltatás függetlensége – és az ártatlanság vélelméből eredő követelmények megsértésére kerül sor abban az esetben, amikor a büntető törvénykönyv 280. cikkének 1. §-a szerinti és más bűncselekmények elkövetésével vádolt személy elleni büntetőeljáráshoz hasonló bírósági eljárást olyan módon alakították ki, hogy — a bíróság tanácsának tagja az igazságügyi miniszter egy személyben hozott határozata alapján a hierarchia eggyel alacsonyabb szintjén található bíróságról kirendelt bíró, ugyanakkor nem ismertek azok a szempontok, amelyeket az igazságügyi miniszter e bíró kirendelése során figyelembe vett, a nemzeti jog pedig nem követeli meg e határozat bírósági felülvizsgálatát, illetve lehetővé teszi az igazságügyi miniszter számára, hogy a kirendelt bírót bármikor visszahívja?

2)

Fennáll-e az 1. pontban említett követelmények megsértése abban az esetben, amikor a felek az 1. pontban említetthez hasonló bírósági eljárásban hozott határozattal szemben a Sąd Najwyższyhoz (legfelsőbb bíróság, Lengyelország) hasonló olyan bírósághoz jogosultak rendkívüli jogorvoslatot benyújtani, amelynek határozatai ellen a nemzeti jog alapján nincs helye jogorvoslatnak, e bíróság (tanács) jogorvoslat elbírálására hatáskörrel rendelkező szervezeti egységének elnöke a nemzeti jog értelmében köteles az ügyeket e tanács bíróinak névsora alapján ábécésorrendben kiosztani, melynek során kifejezetten tilos bármely bírót kihagyni, az ügyek kiosztásában pedig olyan testületi szerv által jelölt személy vesz részt, mint a Krajowa Rada Sądownictwa (nemzeti igazságszolgáltatási tanács, Lengyelország), amelynek összetételét oly módon határozták meg, hogy tagjai a) a parlament által kinevezett bírák, akikre egy parlamenti bizottság által korábban parlamenti képviselők frakciói vagy e parlamenti kamara valamely szerve által bírák vagy állampolgárok csoportjainak jelölése alapján javasolt jelöltek listájáról összevontan szavaznak, amiből az következik, hogy a kiválasztási eljárás során a jelölteket három alkalommal is politikusok választják ki; b) és akik az e szerv tagjainak a bírói állásra történő kinevezésre irányuló javaslatának benyújtására vonatkozó, valamint a nemzeti jog által megkövetelt egyéb kötelező erejű határozatok meghozatalához elegendő többségét teszik ki?

3)

Milyen következményekkel járnak az uniós jog, így az 1. pontban említett rendelkezések és követelmények szempontjából, az 1. pontban leírtak szerint kialakított bírósági eljárásban hozott határozatok, valamint a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) előtti eljárás során hozott határozatok, ha annak meghozatalában a 2. pontban említett személy is részt vesz?

4)	Az uniós jog – így az 1. pontban hivatkozott rendelkezések – a 3. pontban említett határozatok jogkövetkezményeit attól a kérdéstől teszi-e függővé, hogy az adott bíróság a vádlott számára kedvező vagy kedvezőtlen határozatot hozott?

---

(1)  A büntetőeljárás során az ártatlanság vélelme egyes vonatkozásainak és a tárgyaláson való jelenlét jogának megerősítéséről szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/343 európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2016. L 65., 1. o.).

A Sąd Okręgowy w Warszawie (Lengyelország) által 2019. október 15-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Prokuratura Rejonowa Warszawa – Wola w Warszawie kontra DT

(C-750/19. sz. ügy)

(2020/C 54/21)

Az eljárás nyelve: lengyel

A kérdést előterjesztő bíróság

Sąd Okręgowy w Warszawie

Az alapeljárás felei

Felperes: Prokuratura Rejonowa Warszawa – Wola w Warszawie

Alperes: DT

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Úgy kell-e értelmezni az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkével összefüggésben értelmezett 19. cikke (1) bekezdésének második albekezdését, és a jogállamiság abban kimondott értékét, valamint az (EU) 2016/343 európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) (22) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett 6. cikkének (1) és (2) bekezdését, hogy a hatékony bírói jogvédelem követelményei – köztük az igazságszolgáltatás függetlensége – és az ártatlanság vélelméből eredő követelmények megsértésére kerül sor abban az esetben, amikor a pénzügyi büntető törvénykönyv 62. cikkének 2. §-a szerinti és más bűncselekmények elkövetésével vádolt személy elleni büntetőeljáráshoz hasonló bírósági eljárást olyan módon alakították ki, hogy — a bíróság tanácsának tagja az igazságügyi miniszter egy személyben hozott határozata alapján a hierarchia eggyel alacsonyabb szintjén található bíróságról kirendelt bíró (JM), ugyanakkor nem ismertek azok a szempontok, amelyeket az igazságügyi miniszter e bíró kirendelése során figyelembe vett, a nemzeti jog pedig nem követeli meg e határozat bírósági felülvizsgálatát, illetve lehetővé teszi az igazságügyi miniszter számára, hogy a kirendelt bírót bármikor visszahívja?

2)

Fennáll-e az 1. pontban említett követelmények megsértése abban az esetben, amikor a felek az 1. pontban említetthez hasonló bírósági eljárásban hozott határozattal szemben a Sąd Najwyższyhoz (legfelsőbb bíróság, Lengyelország) hasonló olyan bírósághoz jogosultak rendkívüli jogorvoslatot benyújtani, amelynek határozatai ellen a nemzeti jog alapján nincs helye jogorvoslatnak, e bíróság (tanács) jogorvoslat elbírálására hatáskörrel rendelkező szervezeti egységének elnöke a nemzeti jog értelmében köteles az ügyeket e tanács bíróinak névsora alapján ábécésorrendben kiosztani, melynek során kifejezetten tilos bármely bírót kihagyni, az ügyek kiosztásában pedig olyan testületi szerv által jelölt személy vesz részt, mint a Krajowa Rada Sądownictwa (nemzeti igazságszolgáltatási tanács, Lengyelország), amelynek összetételét oly módon határozták meg, hogy tagjai a) a parlament által kinevezett bírák, akikre egy parlamenti bizottság által korábban parlamenti képviselők frakciói vagy e parlamenti kamara valamely szerve által bírák vagy állampolgárok csoportjainak jelölése alapján javasolt jelöltek listájáról összevontan szavaznak, amiből az következik, hogy a kiválasztási eljárás során a jelölteket három alkalommal is politikusok választják ki; b) és akik az e szerv tagjainak a bírói állásra történő kinevezésre irányuló javaslatának benyújtására vonatkozó, valamint a nemzeti jog által megkövetelt egyéb kötelező erejű határozatok meghozatalához elegendő többségét teszik ki?

3)

Milyen következményekkel járnak az uniós jog, így az 1. pontban említett rendelkezések és követelmények szempontjából, az 1. pontban leírtak szerint kialakított bírósági eljárásban hozott határozatok, valamint a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) előtti eljárás során hozott határozatok, ha annak meghozatalában a 2. pontban említett személy is részt vesz?

4)	Az uniós jog – így az 1. pontban hivatkozott rendelkezések – a 3. pontban említett határozatok jogkövetkezményeit attól a kérdéstől teszi-e függővé, hogy az adott bíróság a vádlott számára kedvező vagy kedvezőtlen határozatot hozott?

---

(1)  A büntetőeljárás során az ártatlanság vélelme egyes vonatkozásainak és a tárgyaláson való jelenlét jogának megerősítéséről szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/343 európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2016. L 65., 1. o.).

A Sąd Okręgowy w Warszawie (Lengyelország) által 2019. október 15-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Prokuratura Rejonowa w Pruszkowie kontra ZY

(C-751/19. sz. ügy)

(2020/C 54/22)

Az eljárás nyelve: lengyel

A kérdést előterjesztő bíróság

Sąd Okręgowy w Warszawie

Az alapeljárás felei

Felperes: Prokuratura Rejonowa w Pruszkowie

Alperes: ZY

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Úgy kell-e értelmezni az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkével összefüggésben értelmezett 19. cikke (1) bekezdésének második albekezdését, és a jogállamiság abban kimondott értékét, valamint az (EU) 2016/343 európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) (22) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett 6. cikkének (1) és (2) bekezdését, hogy a hatékony bírói jogvédelem követelményei – köztük az igazságszolgáltatás függetlensége – és az ártatlanság vélelméből eredő követelmények megsértésére kerül sor abban az esetben, amikor az elítélt ügyében összbüntetési ítélet meghozatala iránti büntetőeljáráshoz hasonló bírósági eljárást olyan módon alakították ki, hogy — a bíróság tanácsának tagja az igazságügyi miniszter egy személyben hozott határozata alapján a hierarchia eggyel alacsonyabb szintjén található bíróságról kirendelt bíró (KL), ugyanakkor nem ismertek azok a szempontok, amelyeket az igazságügyi miniszter e bíró kirendelése során figyelembe vett, a nemzeti jog pedig nem követeli meg e határozat bírósági felülvizsgálatát, illetve lehetővé teszi az igazságügyi miniszter számára, hogy a kirendelt bírót bármikor visszahívja?

2)

Fennáll-e az 1. pontban említett követelmények megsértése abban az esetben, amikor a felek az 1. pontban említetthez hasonló bírósági eljárásban hozott határozattal szemben a Sąd Najwyższyhoz (legfelsőbb bíróság, Lengyelország) hasonló olyan bírósághoz jogosultak rendkívüli jogorvoslatot benyújtani, amelynek határozatai ellen a nemzeti jog alapján nincs helye jogorvoslatnak, e bíróság (tanács) jogorvoslat elbírálására hatáskörrel rendelkező szervezeti egységének elnöke a nemzeti jog értelmében köteles az ügyeket e tanács bíróinak névsora alapján ábécésorrendben kiosztani, melynek során kifejezetten tilos bármely bírót kihagyni, az ügyek kiosztásában pedig olyan testületi szerv által jelölt személy vesz részt, mint a Krajowa Rada Sądownictwa (nemzeti igazságszolgáltatási tanács, Lengyelország), amelynek összetételét oly módon határozták meg, hogy tagjai a) a parlament által kinevezett bírák, akikre egy parlamenti bizottság által korábban parlamenti képviselők frakciói vagy e parlamenti kamara valamely szerve által bírák vagy állampolgárok csoportjainak jelölése alapján javasolt jelöltek listájáról összevontan szavaznak, amiből az következik, hogy a kiválasztási eljárás során a jelölteket három alkalommal is politikusok választják ki; b) és akik az e szerv tagjainak a bírói állásra történő kinevezésre irányuló javaslatának benyújtására vonatkozó, valamint a nemzeti jog által megkövetelt egyéb kötelező erejű határozatok meghozatalához elegendő többségét teszik ki?

3)

Milyen következményekkel járnak az uniós jog, így az 1. pontban említett rendelkezések és követelmények szempontjából, az 1. pontban leírtak szerint kialakított bírósági eljárásban hozott határozatok, valamint a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) előtti eljárás során hozott határozatok, ha annak meghozatalában a 2. pontban említett személy is részt vesz?

4)	Az uniós jog – így az 1. pontban hivatkozott rendelkezések – a 3. pontban említett határozatok jogkövetkezményeit attól a kérdéstől teszi-e függővé, hogy az adott bíróság a vádlott számára kedvező vagy kedvezőtlen határozatot hozott?

---

(1)  A büntetőeljárás során az ártatlanság vélelme egyes vonatkozásainak és a tárgyaláson való jelenlét jogának megerősítéséről szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/343 európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2016. L 65., 1. o.).

A Sąd Okręgowy w Warszawie (Lengyelország) által 2019. október 15-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Prokuratura Rejonowa Warszawa – Ursynów w Warszawie kontra AX

(C-752/19. sz. ügy)

(2020/C 54/23)

Az eljárás nyelve: lengyel

A kérdést előterjesztő bíróság

Sąd Okręgowy w Warszawie

Az alapeljárás felei

Felperes: Prokuratura Rejonowa Warszawa – Ursynów w Warszawie

Alperes: AX

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Úgy kell-e értelmezni az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkével összefüggésben értelmezett 19. cikke (1) bekezdésének második albekezdését, és a jogállamiság abban kimondott értékét, valamint az (EU) 2016/343 európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) (22) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett 6. cikkének (1) és (2) bekezdését, hogy a hatékony bírói jogvédelem követelményei – köztük az igazságszolgáltatás függetlensége – és az ártatlanság vélelméből eredő követelmények megsértésére kerül sor abban az esetben, amikor a büntető törvénykönyv 177. cikkének 1. §-a szerinti és más bűncselekmények elkövetésével vádolt személy elleni büntetőeljáráshoz hasonló bírósági eljárást olyan módon alakították ki, hogy — a bíróság tanácsának tagja az igazságügyi miniszter egy személyben hozott határozata alapján a hierarchia eggyel alacsonyabb szintjén található bíróságról kirendelt bíró (LK), ugyanakkor nem ismertek azok a szempontok, amelyeket az igazságügyi miniszter e bíró kirendelése során figyelembe vett, a nemzeti jog pedig nem követeli meg e határozat bírósági felülvizsgálatát, illetve lehetővé teszi az igazságügyi miniszter számára, hogy a kirendelt bírót bármikor visszahívja?

2)

Fennáll-e az 1. pontban említett követelmények megsértése abban az esetben, amikor a felek az 1. pontban említetthez hasonló bírósági eljárásban hozott határozattal szemben a Sąd Najwyższyhoz (legfelsőbb bíróság, Lengyelország) hasonló olyan bírósághoz jogosultak rendkívüli jogorvoslatot benyújtani, amelynek határozatai ellen a nemzeti jog alapján nincs helye jogorvoslatnak, e bíróság (tanács) jogorvoslat elbírálására hatáskörrel rendelkező szervezeti egységének elnöke a nemzeti jog értelmében köteles az ügyeket e tanács bíróinak névsora alapján ábécésorrendben kiosztani, melynek során kifejezetten tilos bármely bírót kihagyni, az ügyek kiosztásában pedig olyan testületi szerv által jelölt személy vesz részt, mint a Krajowa Rada Sądownictwa (nemzeti igazságszolgáltatási tanács, Lengyelország), amelynek összetételét oly módon határozták meg, hogy tagjai a) a parlament által kinevezett bírák, akikre egy parlamenti bizottság által korábban parlamenti képviselők frakciói vagy e parlamenti kamara valamely szerve által bírák vagy állampolgárok csoportjainak jelölése alapján javasolt jelöltek listájáról összevontan szavaznak, amiből az következik, hogy a kiválasztási eljárás során a jelölteket három alkalommal is politikusok választják ki; b) és akik az e szerv tagjainak a bírói állásra történő kinevezésre irányuló javaslatának benyújtására vonatkozó, valamint a nemzeti jog által megkövetelt egyéb kötelező erejű határozatok meghozatalához elegendő többségét teszik ki?

3)

Milyen következményekkel járnak az uniós jog, így az 1. pontban említett rendelkezések és követelmények szempontjából, az 1. pontban leírtak szerint kialakított bírósági eljárásban hozott határozatok, valamint a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) előtti eljárás során hozott határozatok, ha annak meghozatalában a 2. pontban említett személy is részt vesz?

4)	Az uniós jog – így az 1. pontban hivatkozott rendelkezések – a 3. pontban említett határozatok jogkövetkezményeit attól a kérdéstől teszi-e függővé, hogy az adott bíróság a vádlott számára kedvező vagy kedvezőtlen határozatot hozott?

---

(1)  A büntetőeljárás során az ártatlanság vélelme egyes vonatkozásainak és a tárgyaláson való jelenlét jogának megerősítéséről szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/343 európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2016. L 65., 1. o.).

A Sąd Okręgowy w Warszawie (Lengyelország) által 2019. október 15-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Prokuratura Rejonowa Warszawa – Wola w Warszawie kontra BV

(C-753/19. sz. ügy)

(2020/C 54/24)

Az eljárás nyelve: lengyel

A kérdést előterjesztő bíróság

Sąd Okręgowy w Warszawie

Az alapeljárás felei

Felperes: Prokuratura Rejonowa Warszawa – Wola w Warszawie

Alperes: BV

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Úgy kell-e értelmezni az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkével összefüggésben értelmezett 19. cikke (1) bekezdésének második albekezdését, és a jogállamiság abban kimondott értékét, valamint az (EU) 2016/343 európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) (22) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett 6. cikkének (1) és (2) bekezdését, hogy a hatékony bírói jogvédelem követelményei – köztük az igazságszolgáltatás függetlensége – és az ártatlanság vélelméből eredő követelmények megsértésére kerül sor abban az esetben, amikor az elítélt ügyében összbüntetési ítélet meghozatala iránti büntetőeljáráshoz hasonló bírósági eljárást olyan módon alakították ki, hogy — a bíróság tanácsának tagja az igazságügyi miniszter egy személyben hozott határozata alapján a hierarchia eggyel alacsonyabb szintjén található bíróságról kirendelt bíró (MJ), ugyanakkor nem ismertek azok a szempontok, amelyeket az igazságügyi miniszter e bíró kirendelése során figyelembe vett, a nemzeti jog pedig nem követeli meg e határozat bírósági felülvizsgálatát, illetve lehetővé teszi az igazságügyi miniszter számára, hogy a kirendelt bírót bármikor visszahívja?

2)

Fennáll-e az 1. pontban említett követelmények megsértése abban az esetben, amikor a felek az 1. pontban említetthez hasonló bírósági eljárásban hozott határozattal szemben a Sąd Najwyższyhoz (legfelsőbb bíróság, Lengyelország) hasonló olyan bírósághoz jogosultak rendkívüli jogorvoslatot benyújtani, amelynek határozatai ellen a nemzeti jog alapján nincs helye jogorvoslatnak, e bíróság (tanács) jogorvoslat elbírálására hatáskörrel rendelkező szervezeti egységének elnöke a nemzeti jog értelmében köteles az ügyeket e tanács bíróinak névsora alapján ábécésorrendben kiosztani, melynek során kifejezetten tilos bármely bírót kihagyni, az ügyek kiosztásában pedig olyan testületi szerv által jelölt személy vesz részt, mint a Krajowa Rada Sądownictwa (nemzeti igazságszolgáltatási tanács, Lengyelország), amelynek összetételét oly módon határozták meg, hogy tagjai a) a parlament által kinevezett bírák, akikre egy parlamenti bizottság által korábban parlamenti képviselők frakciói vagy e parlamenti kamara valamely szerve által bírák vagy állampolgárok csoportjainak jelölése alapján javasolt jelöltek listájáról összevontan szavaznak, amiből az következik, hogy a kiválasztási eljárás során a jelölteket három alkalommal is politikusok választják ki; b) és akik az e szerv tagjainak a bírói állásra történő kinevezésre irányuló javaslatának benyújtására vonatkozó, valamint a nemzeti jog által megkövetelt egyéb kötelező erejű határozatok meghozatalához elegendő többségét teszik ki?

3)

Milyen következményekkel járnak az uniós jog, így az 1. pontban említett rendelkezések és követelmények szempontjából, az 1. pontban leírtak szerint kialakított bírósági eljárásban hozott határozatok, valamint a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) előtti eljárás során hozott határozatok, ha annak meghozatalában a 2. pontban említett személy is részt vesz?

4)	Az uniós jog – így az 1. pontban hivatkozott rendelkezések – a 3. pontban említett határozatok jogkövetkezményeit attól a kérdéstől teszi-e függővé, hogy az adott bíróság a terhelt számára kedvező vagy kedvezőtlen határozatot hozott?

---

(1)  A büntetőeljárás során az ártatlanság vélelme egyes vonatkozásainak és a tárgyaláson való jelenlét jogának megerősítéséről szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/343 európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2016. L 65., 1. o.).

A Sąd Okręgowy w Warszawie (Lengyelország) által 2019. október 15-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Prokuratura Rejonowa Warszawa – Wola w Warszawie kontra CU

(C-754/19. sz. ügy)

(2020/C 54/25)

Az eljárás nyelve: lengyel

A kérdést előterjesztő bíróság

Sąd Okręgowy w Warszawie

Az alapeljárás felei

Felperes: Prokuratura Rejonowa Warszawa – Wola w Warszawie

Alperes: CU

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Úgy kell-e értelmezni az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkével összefüggésben értelmezett 19. cikke (1) bekezdésének második albekezdését, és a jogállamiság abban kimondott értékét, valamint az (EU) 2016/343 európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) (22) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett 6. cikkének (1) és (2) bekezdését, hogy a hatékony bírói jogvédelem követelményei – köztük az igazságszolgáltatás függetlensége – és az ártatlanság vélelméből eredő követelmények megsértésére kerül sor abban az esetben, amikor a büntető törvénykönyv 296. cikkének 2. §-a szerinti és más bűncselekmények elkövetésével vádolt személy elleni büntetőeljáráshoz hasonló bírósági eljárást olyan módon alakították ki, hogy — a bíróság tanácsának tagja az igazságügyi miniszter egy személyben hozott határozata alapján a hierarchia eggyel alacsonyabb szintjén található bíróságról kirendelt bíró (NI), ugyanakkor nem ismertek azok a szempontok, amelyeket az igazságügyi miniszter e bíró kirendelése során figyelembe vett, a nemzeti jog pedig nem követeli meg e határozat bírósági felülvizsgálatát, illetve lehetővé teszi az igazságügyi miniszter számára, hogy a kirendelt bírót bármikor visszahívja?

2)

Fennáll-e az 1. pontban említett követelmények megsértése abban az esetben, amikor a felek az 1. pontban említetthez hasonló bírósági eljárásban hozott határozattal szemben a Sąd Najwyższyhoz (legfelsőbb bíróság, Lengyelország) hasonló olyan bírósághoz jogosultak rendkívüli jogorvoslatot benyújtani, amelynek határozatai ellen a nemzeti jog alapján nincs helye jogorvoslatnak, e bíróság (tanács) jogorvoslat elbírálására hatáskörrel rendelkező szervezeti egységének elnöke a nemzeti jog értelmében köteles az ügyeket e tanács bíróinak névsora alapján ábécésorrendben kiosztani, melynek során kifejezetten tilos bármely bírót kihagyni, az ügyek kiosztásában pedig olyan testületi szerv által jelölt személy vesz részt, mint a Krajowa Rada Sądownictwa (nemzeti igazságszolgáltatási tanács, Lengyelország), amelynek összetételét oly módon határozták meg, hogy tagjai a) a parlament által kinevezett bírák, akikre egy parlamenti bizottság által korábban parlamenti képviselők frakciói vagy e parlamenti kamara valamely szerve által bírák vagy állampolgárok csoportjainak jelölése alapján javasolt jelöltek listájáról összevontan szavaznak, amiből az következik, hogy a kiválasztási eljárás során a jelölteket három alkalommal is politikusok választják ki; b) és akik az e szerv tagjainak a bírói állásra történő kinevezésre irányuló javaslatának benyújtására vonatkozó, valamint a nemzeti jog által megkövetelt egyéb kötelező erejű határozatok meghozatalához elegendő többségét teszik ki?

3)

Milyen következményekkel járnak az uniós jog, így az 1. pontban említett rendelkezések és követelmények szempontjából, az 1. pontban leírtak szerint kialakított bírósági eljárásban hozott határozatok, valamint a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) előtti eljárás során hozott határozatok, ha annak meghozatalában a 2. pontban említett személy is részt vesz?

4)	Az uniós jog – így az 1. pontban hivatkozott rendelkezések – a 3. pontban említett határozatok jogkövetkezményeit attól a kérdéstől teszi-e függővé, hogy az adott bíróság a vádlott számára kedvező vagy kedvezőtlen határozatot hozott?

---

(1)  A büntetőeljárás során az ártatlanság vélelme egyes vonatkozásainak és a tárgyaláson való jelenlét jogának megerősítéséről szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/343 európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2016. L 65., 1. o.).

A Sąd Apelacyjny w Krakowie (Lengyelország) által 2019. október 18-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – D. S. kontra S. P., A. P., D. K., Sz. w K.

(C-763/19. sz. ügy)

(2020/C 54/26)

Az eljárás nyelve: lengyel

A kérdést előterjesztő bíróság

Sąd Apelacyjny w Krakowie

Az alapeljárás felei

Felperesek: D. S.

Alperes: S. P., A. P., D. K., Sz. w K.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Úgy kell-e értelmezni az Európai Unióról szóló szerződésnek az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikkével és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 267. cikkével összefüggésben értelmezett 19. cikke (1) bekezdésének második albekezdését, 2. cikkét, 4. cikkének (3) bekezdését és 6. cikkének (3) bekezdését, hogy nem minősül az uniós jog értelmében független bírónak az a személy, akit a bírói tisztségre a bírák kinevezésére vonatkozó tagállami jogszabályok súlyos megsértésével neveztek ki, amely jogsértés különösen abban nyilvánul meg, hogy e személy kinevezésére a végrehajtó- és a jogalkotó hatalomtól való függetlenséget, illetve pártatlanságot nem biztosító szerv általi kiválasztás alapján, a kinevezési eljárás jogszerűségének bírósági felülvizsgálata rendszerszintű kizárása mellett, illetve annak ellenére került sor, hogy a nemzeti hatóság (Krajowa Rada Sądownictwa [nemzeti igazságszolgáltatási tanács, Lengyelország]) által hozott – a bírói tisztség e személy általi betöltésére vonatkozó kinevezése iránti javaslatot magában foglaló – határozattal szemben a hatáskörrel rendelkező nemzeti bírósághoz (Naczelny Sąd Administracyjny [legfelsőbb közigazgatási bíróság, Lengyelország]) korábban jogorvoslatot nyújtottak be, e határozat végrehajtását a nemzeti jog alapján felfüggesztették, továbbá a hatáskörrel rendelkező nemzeti bíróság (Naczelny Sąd Administracyjny [legfelsőbb közigazgatási bíróság]) előtti eljárás a kinevezési okmány átadásáig nem fejeződött be? — ezzel összefüggésben az uniós jog értelmében vett, törvény által megelőzően létrehozott független és pártatlan bíróságnak minősül-e az a bíróság, amelyben a fentiekben említett feltételek mellett kinevezett személyek járnak el?

2)

Az első kérdésre adott igenlő válasz esetén úgy kell-e értelmezni az Európai Unióról szóló szerződésnek az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikkével és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 267. cikkével összefüggésben értelmezett 19. cikke (1) bekezdésének második albekezdését, 2. cikkét, 4. cikkének (3) bekezdését és 6. cikkének (3) bekezdését, hogy az 1. pontban leírt módon kinevezett, illetve létrehozott, végső fokon eljáró bíró és bíróság által hozott határozat az uniós jogi rendelkezések értelmében jogi szempontból nem minősül határozatnak (jogilag nem létező határozatnak minősül), az ezzel kapcsolatos értékelést pedig az uniós jogszabályok szerint a bíróságokkal szembeni követelményeknek megfelelő rendes bíróság végezheti el?

A Sąd Apelacyjny w Krakowie (Lengyelország) által 2019. október 18-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – C. S. A. kontra Syndyk masy upadłości I. T. w upadłości likwidacyjnej

(C-764/19. sz. ügy)

(2020/C 54/27)

Az eljárás nyelve: lengyel

A kérdést előterjesztő bíróság

Sąd Apelacyjny w Krakowie

Az alapeljárás felei

Felperesek: C. S. A.

Alperes: Syndyk masy upadłości I. T. w upadłości likwidacyjnej (a felszámolás alatt álló O.-i I. T. felszámolója)

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Úgy kell-e értelmezni az Európai Unióról szóló szerződésnek az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikkével és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 267. cikkével összefüggésben értelmezett 19. cikke (1) bekezdésének második albekezdését, 2. cikkét, 4. cikkének (3) bekezdését és 6. cikkének (3) bekezdését, hogy nem minősül az uniós jog értelmében független bírónak az a személy, akit a bírói tisztségre a bírák kinevezésére vonatkozó tagállami jogszabályok súlyos megsértésével neveztek ki, amely jogsértés különösen abban nyilvánul meg, hogy e személy kinevezésére a végrehajtó- és a jogalkotó hatalomtól való függetlenséget, illetve pártatlanságot nem biztosító szerv általi kiválasztás alapján, a kinevezési eljárás jogszerűségének bírósági felülvizsgálata rendszerszintű kizárása mellett, illetve annak ellenére került sor, hogy a nemzeti hatóság (Krajowa Rada Sądownictwa [nemzeti igazságszolgáltatási tanács, Lengyelország]) által hozott – a bírói tisztség e személy általi betöltésére vonatkozó kinevezése iránti javaslatot magában foglaló – határozattal szemben a hatáskörrel rendelkező nemzeti bírósághoz (Naczelny Sąd Administracyjny [legfelsőbb közigazgatási bíróság, Lengyelország]) korábban jogorvoslatot nyújtottak be, e határozat végrehajtását a nemzeti jog alapján felfüggesztették, továbbá a hatáskörrel rendelkező nemzeti bíróság (Naczelny Sąd Administracyjny [legfelsőbb közigazgatási bíróság]) előtti eljárás a kinevezési okmány átadásáig nem fejeződött be? — ezzel összefüggésben az uniós jog értelmében vett, törvény által megelőzően létrehozott független és pártatlan bíróságnak minősül-e az a bíróság, amelyben a fentiekben említett feltételek mellett kinevezett személyek járnak el?

2)

Az első kérdésre adott igenlő válasz esetén úgy kell-e értelmezni az Európai Unióról szóló szerződésnek az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikkével és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 267. cikkével összefüggésben értelmezett 19. cikke (1) bekezdésének második albekezdését, 2. cikkét, 4. cikkének (3) bekezdését és 6. cikkének (3) bekezdését, hogy az 1. pontban leírt módon kinevezett, illetve létrehozott, végső fokon eljáró bíró és bíróság által hozott határozat az uniós jogi rendelkezések értelmében jogi szempontból nem minősül határozatnak (jogilag nem létező határozatnak minősül), az ezzel kapcsolatos értékelést pedig az uniós jogszabályok szerint a bíróságokkal szembeni követelményeknek megfelelő rendes bíróság végezheti el?

A Sąd Apelacyjny w Krakowie (Lengyelország) által 2019. október 18-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – M. Ś., I. Ś. kontra R. B. P. Spółka Akcyjna

(C-765/19. sz. ügy)

(2020/C 54/28)

Az eljárás nyelve: lengyel

A kérdést előterjesztő bíróság

Sąd Apelacyjny w Krakowie

Az alapeljárás felei

Felperesek: M. Ś., I. Ś.

Alperes: R. B. P. Spółka Akcyjna

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Úgy kell-e értelmezni az Európai Unióról szóló szerződésnek az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikkével és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 267. cikkével összefüggésben értelmezett 19. cikke (1) bekezdésének második albekezdését, 2. cikkét, 4. cikkének (3) bekezdését és 6. cikkének (3) bekezdését, hogy nem minősül az uniós jog értelmében független bírónak az a személy, akit a bírói tisztségre a bírák kinevezésére vonatkozó tagállami jogszabályok súlyos megsértésével neveztek ki, amely jogsértés különösen abban nyilvánul meg, hogy e személy kinevezésére a végrehajtó- és a jogalkotó hatalomtól való függetlenséget, illetve pártatlanságot nem biztosító szerv általi kiválasztás alapján, a kinevezési eljárás jogszerűségének bírósági felülvizsgálata rendszerszintű kizárása mellett, illetve annak ellenére került sor, hogy a nemzeti hatóság (Krajowa Rada Sądownictwa [nemzeti igazságszolgáltatási tanács, Lengyelország]) által hozott – a bírói tisztség e személy általi betöltésére vonatkozó kinevezése iránti javaslatot magában foglaló – határozattal szemben a hatáskörrel rendelkező nemzeti bírósághoz (Naczelny Sąd Administracyjny [legfelsőbb közigazgatási bíróság, Lengyelország]) korábban jogorvoslatot nyújtottak be, e határozat végrehajtását a nemzeti jog alapján felfüggesztették, továbbá a hatáskörrel rendelkező nemzeti bíróság (Naczelny Sąd Administracyjny [legfelsőbb közigazgatási bíróság]) előtti eljárás a kinevezési okmány átadásáig nem fejeződött be? — ezzel összefüggésben az uniós jog értelmében vett, törvény által megelőzően létrehozott független és pártatlan bíróságnak minősül-e az a bíróság, amelyben a fentiekben említett feltételek mellett kinevezett személyek járnak el?

2)

Az első kérdésre adott igenlő válasz esetén úgy kell-e értelmezni az Európai Unióról szóló szerződésnek az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikkével és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 267. cikkével összefüggésben értelmezett 19. cikke (1) bekezdésének második albekezdését, 2. cikkét, 4. cikkének (3) bekezdését és 6. cikkének (3) bekezdését, hogy az 1. pontban leírt módon kinevezett, illetve létrehozott, végső fokon eljáró bíró és bíróság által hozott határozat az uniós jogi rendelkezések értelmében jogi szempontból nem minősül határozatnak (jogilag nem létező határozatnak minősül), az ezzel kapcsolatos értékelést pedig az uniós jogszabályok szerint a bíróságokkal szembeni követelményeknek megfelelő rendes bíróság végezheti el?

A Curtea de Apel Brașov (Románia) által 2019. október 24-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – LG, MH elleni büntetőeljárás

(C-790/19. sz. ügy)

(2020/C 54/29)

Az eljárás nyelve: román

A kérdést előterjesztő bíróság

Curtea de Apel Brașov

Az alap-büntetőeljárás résztvevői

LG, MH

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

Úgy kell-e értelmezni a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) 1. cikke (3) bekezdésének a) pontját, hogy a pénzmosás bűncselekményének minősülő cselekményt ténylegesen elkövető személy minden esetben különbözik az alapul szolgáló bűncselekményt (alapbűncselekményt, amelyből a pénzmosási tevékenység tárgyát képező pénz származik) elkövető személytől?

---

(1)  HL 2015. L 141., 73. o.

Az Înalta Curte de Casație și Justiție (Románia) által 2019. november 4-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – FQ, GP, HO, IN, JM elleni büntetőeljárás

(C-811/19. sz. ügy)

(2020/C 54/30)

Az eljárás nyelve: román

A kérdést előterjesztő bíróság

Înalta Curte de Casație și Justiție

Az alap-büntetőeljárás résztvevői

FQ, GP, HO, IN, JM

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Úgy kell-e értelmezni az Európai Unióról szóló szerződés 19. cikkének (1) bekezdését, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 325. cikkének (1) bekezdését, a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) 58. cikkét, az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló, 2017. július 5-i (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 4. cikkét, az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke alapján, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. június 26-i [egyezményt], hogy azzal ellentétes, ha a bíróságok rendszerének részét nem képező valamely szerv, a Curtea Constituțională a României (alkotmánybíróság, Románia) dönt az ítélkező testület összetételének – az Înalta Curte de Casație și Justiție (legfelsőbb semmítő- és ítélőszék) bírái (román alkotmányban elő nem írt) szakosodásának elve tükrében – esetlegesen fennálló jogellenességével kapcsolatos eljárásjogi kifogásról, és ha valamely bírósági szervet arra kötelez, hogy a fellebbezési (devolutív) szakaszban lévő ügyeket újbóli elbírálás céljából utalja vissza első fokra?

2)

Úgy kell-e értelmezni az Európai Unióról szóló Szerződés 2. cikkét és az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikkének (2) bekezdését, hogy azzal ellentétes, ha a bíróságok rendszerének részét nem képező valamely szerv jogellenesnek minősíti a legfelsőbb bíróság kollégiuma (többek között az előléptetés időpontjában a legfelsőbb bíróság büntetőtanácsába történő előléptetéshez szükséges szakosodási követelményt teljesítő bírókból álló) ítélkező testületének összetételét?

3)

Úgy kell-e értelmezni az uniós jog elsőbbségének elvét, hogy az lehetővé teszi, hogy a nemzeti bíróság mellőzze az alkotmánybíróság olyan határozatának az alkalmazását, amely valamely bírósági szerv által tizenhat éven keresztül azonos módon értelmezett, a vesztegetési cselekmények megelőzéséről, felismeréséről és büntetéséről szóló törvényben szereplő, az alkotmánynál alacsonyabb szintű, az Înalta Curte de Casație și Justiție (legfőbb semmítő- és ítélőszék) szervezetére vonatkozó szabályt értelmez?

4)	Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkével összhangban az igazságszolgáltatáshoz való akadálytalan hozzáférés elve magában foglalja-e a bírók szakosodását és szakosodott testületeknek valamely legfelsőbb bíróságnál történő létrehozását?

---

(1)  HL 2015. L 141., 73. o.

(2)  HL 2017. L 198., 29. o.

A Curtea de Apel Alba Iulia (Románia) által 2019. november 5-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Flavourstream SRL kontra Direcția Generală Regională a Finanțelor Publice Brașov, Agenția Națională de Administrare Fiscală – Direcția Generală a Vămilor – Direcția Regională Vamală Brașov – Biroul Vamal de Interior Sibiu

(C-822/19. sz. ügy)

(2020/C 54/31)

Az eljárás nyelve: román

A kérdést előterjesztő bíróság

Curtea de Apel Alba Iulia

Az alapeljárás felei

Fellebbezők: Direcția Generală Regională a Finanțelor Publice Brașov, Agenția Națională de Administrare Fiscală – Direcția Generală a Vămilor – Direcția Regională Vamală Brașov – Biroul Vamal de Interior Sibiu

Ellenérdekű fél: Flavourstream SRL

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

Úgy kell-e értelmezni a 2658/87 rendelet 2016/1821 végrehajtási rendelettel (1) módosított I. mellékletében szereplő nómenklatúrát, hogy a jelen jogvita tárgyát képező „AURIC GMO FREE” terméket e nómenklatúra 17 029 095 vámtarifaalszáma vagy 29 124 900 alszáma alá kell besorolni?

---

(1)  A vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról szóló, 2016. október 6-i 2016/1821/EU bizottsági végrehajtási rendelet (HL 2016. L 294., 1. o.).

A Tribunale di Vicenza (Olaszország) által 2019. november 15-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – AV kontra Ministero della Giustizia, Repubblica Italiana

(C-834/19. sz. ügy)

(2020/C 54/32)

Az eljárás nyelve: olasz

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunale di Vicenza

Az alapeljárás felei

Felperes: AV

Alperesek: Ministero della Giustizia, Repubblica Italiana

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

Ellentétes-e az 1997/81/EK (1) és az 1999/70/EK irányelv (2) hatékony érvényesülésének megvalósulásával az a nemzeti gyakorlat, amely kizárja a „részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak” az 1997/81/EK irányelvhez csatolt keretmegállapodás 2. szakasza szerinti fogalmából és a „határozott időre alkalmazott munkavállalónak” az 1999/70/EK irányelvhez csatolt keretmegállapodás 2. szakasza szerinti fogalmából a Giudice Onorario di Tribunalét (GOT), aki munkatevékenységét a fent leírt, az AV által folytatott tevékenységet jellemző módon végzi?

---

(1)  Az UNICE, a CEEP és az ESZSZ által a részmunkaidős foglalkoztatásról kötött keretmegállapodásról szóló, 1997. december 15 i 1997/81/EK tanácsi irányelv (HL 1998. L 14., 9. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 3. kötet, 267. o.) (a továbbiakban: 1997/81/EK irányelv) – Melléklet: A részmunkaidős foglalkoztatásról kötött keretmegállapodás

(2)  Az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodásról szóló, 1999. június 28-i 1999/70/EK tanácsi irányelv (HL 1999. L 175., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 3. kötet, 368. o.)

A Tribunal Arbitral Tributário (Centro de Arbitragem Administrativa – CAAD) (Portugália) által 2019. november 19-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Super Bocks Bebidas S. A. kontra Autoridade Tributária e Aduaneira

(C-837/19. sz. ügy)

(2020/C 54/33)

Az eljárás nyelve: portugál

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunal Arbitral Tributário (Centro de Arbitragem Administrativa – CAAD)

Az alapeljárás felei

Felperes: Super Bocks Bebidas S. A.

Alperes: Autoridade Tributária e Aduaneira

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Az 1977. május 17-i hatodik tanácsi irányelv (1) 17. cikke (6) bekezdésének második albekezdése (annak megállapításával, hogy a tagállamok „fenntarthatnak minden olyan kizárást, amely az ezen irányelv hatálybalépése idején fennálló nemzeti jogszabályban szerepel”) lehetővé tette-e, hogy valamely új tagállam a csatlakozása időpontjában a héalevonási jog kizárását bevezesse a belső jogába?

2)

A hatodik irányelv 17. cikke (6) bekezdésének második albekezdése ugyanazon hatállyal rendelkezik-e, mint a 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (2) 176. cikkének második bekezdése (annak elrendelésével, hogy a Közösséghez 1979. január 1-jét követően csatlakozó tagállamok fenntarthatnak minden olyan korlátozást, amelyet a csatlakozás időpontjában hatályos nemzeti jogszabályaik előírnak), az annak meghatározása tekintetében releváns időpontot illetően, hogy „a nemzeti jogszabályban [szereplő mely kizárások]” tarthatók fenn?

3)

Amennyiben a hatodik irányelv alapján Portugália fenntarthatott minden olyan kizárást, amely 1989. január 1-jén – a hatodik irányelv Portugáliában történő hatálybalépésének időpontjában – a nemzeti szabályozásában szerepelt, e lehetőséget módosította-e a 2006/112/EK irányelv, amely a csatlakozás időpontját (1986. január 1-jét) jelöli meg releváns időpontként?

4)

A 2006. november 28-i 2006/112/EK irányelv 176. cikkének második bekezdésével ellentétes-e az, hogy Portugália Európai Közösségekhez való csatlakozásának időpontjában lépnek hatályba olyan szabályok (mint a hozzáadottérték-adóról szóló törvénykönyv 21. cikkének 1 bekezdésében foglalt szabályok), amelyek az adólevonási jog kizárását írják elő meghatározott költségekkel kapcsolatban (ideértve a szállással, étkezéssel, italokkal, gépkocsi bérletével, üzemanyaggal és útdíjakkal kapcsolatos költségeket), amennyiben e szabályokat már közzétették és hatálybalépésüket eredetileg a csatlakozás előtti időpontra tervezték, de elhalasztották a csatlakozás megvalósulásának időpontjára?

5)

Úgy kell-e értelmezni a 2006/112/EK irányelv 168.ocikkének a) pontját és a héasemlegesség elvét, hogy azokkal ellentétes az, hogy valamely tagállam a belső jogában fenntartson a levonási jog kizárására vonatkozó olyan szabályokat (mint a héatörvényvkönyv 12. cikkének 1 bekezdésében foglalt, a szállással, étkezéssel, italokkal, gépkocsi bérletével, üzemanyaggal és útdíjakkal kapcsolatos költségekre vonatkozó szabályok), amelyek akkor is alkalmazhatók, ha bizonyítást nyer, hogy a beszerzett termékeket és az igénybe vett szolgáltatásokat az adóalany adóköteles tevékenységei céljából használták fel?

6)

A 2006/112/EK irányelv 176. cikkével és a héasemlegesség elvével ellentétes-e az, hogy alkalmazható a levonási jog azon kizárása, amelyet a hivatkozott irányelv nem tartalmaz, de a tagállamok fenntarthatnak az említett cikk második bekezdése alapján, ha bizonyítást nyer, hogy a szóban forgó költségek szigorúan szakmai jellegűek, valamint a termékeket és szolgáltatásokat az adóalany adóköteles tevékenységei céljából használták fel?

---

(1)  A tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról – közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapításról szóló, 1977. május 17-i hatodik tanácsi irányelv (HL 1977. L 145., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 9. fejezet, 1. kötet, 23. o.)

(2)  A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (HL 2006. L 347., 1. o.)

A Tribunal Superior de Justicia de Cataluña (Spanyolország) által 2019. november 20-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Instituto Nacional de la Seguridad Social (INSS)kontra BT

(C-843/19. sz. ügy)

(2020/C 54/34)

Az eljárás nyelve: spanyol

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunal Superior de Justicia de Cataluña

Az alapeljárás felei

Felperes: Instituto Nacional de la Seguridad Social (INSS)

Alperes: BT

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Ellentétes-e a közösségi joggal az olyan nemzeti szabályozás, mint a 2015. évi ley General de la Seguridad Social (a társadalombiztosításról szóló általános törvény) 208. cikke 1. bekezdésének c) pontja, amely az általános rendszerbe tartozó összes biztosított számára előírja, hogy ahhoz, hogy saját döntése alapján előrehozott öregségi nyugdíj megállapítását kérhesse, a kifizetendő nyugdíjnak – amelyet a minimumösszegre történő kiegészítés nélkül az általános rendszer szerint számolnak ki – legalább a nyugdíjminimum összegével kell megegyeznie; tekintve, hogy ez közvetett hátrányos megkülönböztetést jelent az általános rendszerben biztosított nőkre nézve, mivel jóval nagyobb arányban alkalmazzák nőkkel, mint férfiakkal szemben?

A tribunal d'arrondissement (Luxemburg) által 2019. november 21-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – EQ kontra Administration de l'Enregistrement, des Domaines et de la TVA

(C-846/19. sz. ügy)

(2020/C 54/35)

Az eljárás nyelve: francia

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunal d'arrondissement

Az alapeljárás felei

Felperes: EQ

Alperes: Administration de l'Enregistrement, des Domaines et de la TVA

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Úgy kell-e értelmezni a gazdasági tevékenységnek a 2006/112/EK irányelv (1) 9. cikke (1) bekezdése második albekezdése értelmében vett fogalmát, mint amely magában foglalja vagy mint amely kizárja köréből azon szolgáltatásokat, amelyeket olyan háromoldalú jogviszony keretében nyújtanak, amelyben a szolgáltatót megbízó szervezet nem azonos a szolgáltatások igénybevevőjével?

2)	Az első kérdésre eltérő válasz adandó-e annak függvényében, hogy a szolgáltatások nyújtására független igazságügyi hatóság által adott megbízás keretében kerül sor?

3)	Az első kérdésre eltérő válasz adandó-e annak függvényében, hogy a szolgáltatás igénybevevőjét terheli-e a szolgáltató díjazása, vagy azt átvállalja az állam, amelynek szerve e szolgáltatások nyújtásával megbízta a szolgáltatót?

4)

Úgy kell-e értelmezni a gazdasági tevékenységnek a 2006/112/EK irányelv 9. cikke (1) bekezdése második albekezdése értelmében vett fogalmát, mint amely magában foglalja vagy mint amely kizárja köréből azon szolgáltatásokat, amelyek esetében a szolgáltató díjazása törvényi előírás alapján nem kötelező, és amellyel kapcsolatban fontos, hogy odaítélése esetén a) megállapítása eseti vizsgálaton alapul, és b) összege minden esetben a szolgáltatás igénybevevőjének vagyoni helyzetétől függ, valamint c) vagy átalánydíj formájában, vagy a szolgáltatás igénybevevője bevételének hányadában, vagy a nyújtott szolgáltatásokhoz függvényében határozzák meg?

5)

Úgy kell-e értelmezni a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv 132. cikke (1) bekezdésének g) pontjában szereplő „szociális gondozással és szociális biztonsággal szorosan összefüggő szolgáltatások” fogalmát, mint amely magában foglalja, vagy mint amely kizárja köréből azon szolgáltatásokat, amelyeket a nagykorúak védelme érdekében törvény által bevezetett és független igazságügyi hatóság felügyelete alatt álló rendszer keretében nyújtanak?

6)

Úgy kell-e értelmezni a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv 132. cikke (1) bekezdésének g) pontjában szereplő „szociális jellegűnek elismert intézmények” fogalmát az intézmény szociális jellege elismerésének céljából, hogy az bizonyos követelményeket támaszt a szolgáltató működési formájával kapcsolatban, illetve abban a tekintetben, hogy a szolgáltató tevékenysége jótékony célú vagy nyereségszerzésre irányul-e, vagy hogy általánosságban egyéb követelményeket, illetve feltételeket támaszt a 132. cikk (1) bekezdésének g) pontjában foglalt adómentesség alkalmazásával kapcsolatban, vagy pedig önmagában a „szociális gondozással és szociális biztonsággal […] összefüggő” szolgáltatások nyújtása elegendő ahhoz, hogy a szóban forgó intézmény szociális jellegűnek minősüljön?

7)

Úgy kell-e értelmezni a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv 132. cikke (1) bekezdésének g) pontjában szereplő, „az érintett tagállam által szociális jellegűnek elismert intézmények” fogalmát, hogy az az elismerés folyamatát előre lefektetett kritériumok szerinti külön eljáráshoz köti, vagy az elismerés eseti alapon – adott esetben igazságügyi hatóság által – ad hoc jelleggel is történhet?

8)

A bizalomvédelem elve az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatában elfogadott értelmezés szerint lehetővé teszi-e a héa beszedéséért felelős hatóság számára, hogy valamely adóalanytól héa fizetését követelje olyan gazdasági ügyletekkel összefüggésben, amelyek az adóhatóság adómegállapító határozatának időpontját megelőzően jöttek létre, miközben korábban ugyanezen hatóság hosszú időn keresztül elfogadta az említett adóalany héabevallását úgy, hogy az ugyanilyen jellegű gazdasági ügyleteket nem az adóköteles tevékenységek között tüntette fel? Vonatkoznak-e bizonyos feltételek a héabeszedésért felelős hatóságot megillető ilyen jogosultságra?

---

(1)  A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (HL 2006. L 347., 1. o.; helyesbítések: HL 2015. L 323., 31. o.; HL 2007. L 335., 60. o.)

A Juzgado de lo Social no 26 de Barcelona (Spanyolország) által 2019. november 26-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – LJ kontra INSS (Instituto Nacional de la Seguridad Social)

(C-861/19. sz. ügy)

(2020/C 54/36)

Az eljárás nyelve: spanyol

A kérdést előterjesztő bíróság

Juzgado de lo Social no 26 de Barcelona

Az alapeljárás felei

Felperes: LJ

Alperes: INSS (Instituto Nacional de la Seguridad Social)

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Tekinthető-e úgy, hogy a Ley General de la Seguridad Social (a társadalombiztosításról szóló általános törvény; LGSS) – amelynek egységes szerkezetbe szövegét a Real Decreto Legislativo 8/2015-ben (a 8/2015. sz. királyi törvényerejű rendelet) fogadták el – 60. cikkében szabályozott, szülés után járó nyugdíj-kiegészítés olyan intézkedésnek vagy pozitív fellépésnek minősül, amely a nők és férfiak közötti érdemi egyenlőség elérésére irányul az Európai Unió működéséről szóló szerződés 157. cikkének (4) bekezdése alapján?

2)	Az előző kérdésre adandó igenlő válasz esetén ellentétes-e az arányosság elvével – amely minden pozitív fellépésre irányadó – a 2016. január 1-jét követően esedékessé vált ellátásokra történő azon időbeli korlátozás, amelyet a 8/2015. sz. királyi törvényerejű rendelet záró rendelkezése ír elő?

A tribunal d'instance de Rennes (Franciaország) által 2019. november 27-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Caisse de Crédit Mutuel Le Mans Pontlieue kontra OG

(C-865/19. sz. ügy)

(2020/C 54/37)

Az eljárás nyelve: francia

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunal d'instance de Rennes

Az alapeljárás felei

Felperes: Caisse de Crédit Mutuel Le Mans Pontlieue

Alperes: OG

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Amennyiben a fogyasztónak nyújtott hitel éves teljes hiteldíj mutatója 5,364511%, akkor az 1998. február 16-i 98/7/EK irányelvben, (1) a 2008. április 23-i 2008/48/EK irányelvben (2) és a 2014. február 4-i 2014/17/EU irányelvben (3) meghatározott szabály értelmében – amely szerint: „A számítás eredményét legalább egy tizedesnyi pontossággal kell kifejezni. Ha a következő tizedeshelyen állő számjegy 5 vagy annál nagyobb, akkor az azt megelőző tizedeshelyen állő számjegyet eggyel növelni kell” – pontosnak tekinthető-e az 5,363%-os mértékű THM feltüntetése?

---

(1)  A fogyasztói hitelre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló 87/102/EGK irányelv módosításáról szóló, 1998. február 16-i 98/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 1998. L 101., 17. o., magyar nyelvű különkiadás: 15. fejezet, 4. kötet, 36. o.).

(2)  A fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2008. április 23-i 2008/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2008. L 133., 66. o.).

(3)  A lakóingatlanokhoz kapcsolódó fogyasztói hitelmegállapodásokról, valamint a 2008/48/EK és a 2013/36/EU irányelv és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról szóló 2014. február 4-i 2014/17/ЕU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2014. L 60., 34. o.).

A Corte suprema di cassazione (Olaszország) által 2019. november 26-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Prefettura Ufficio territoriale del governo di Firenze kontra MI

(C-870/19. sz. ügy)

(2020/C 54/38)

Az eljárás nyelve: olasz

A kérdést előterjesztő bíróság

Corte suprema di cassazione

Az alapeljárás felei

Felperes: Prefettura Ufficio territoriale del governo di Firenze

Alperes: MI

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

A jármű vezetőjére vonatkozó különös tényállás tekintetében értelmezhető-e úgy a [3821/85 rendelet (1)] 15. cikkének [(7) bekezdése], hogy olyan szabályról van szó, amely egyetlen egységes magatartásról rendelkezik, aminek következtében egyetlen jogsértés elkövetéséről és egyetlen szankció kiszabásáról van szó, vagy az az anyagi halmazat alkalmazásával annyi jogsértés megállapítását és annyi szankció kiszabását teheti lehetővé, amennyi azon napok száma, amelyek vonatkozásában az előírt időszakon belül („az adott napon és az azt megelőző 28 napon”) nem mutatták be a menetíró készülék adatrögzítő lapjait?

---

(1)  A közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló, 1985. december 20-i 3821/85/EGK tanácsi rendelet (HL 1985. L 370., 8. o.; magyar nyelvű különkiadás 7. fejezet, 1. kötet, 227. o.)

A Corte suprema di cassazione (Olaszország) által 2019. november 26-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Prefettura Ufficio territoriale del governo di Firenze kontra TB

(C-871/19. sz. ügy)

(2020/C 54/39)

Az eljárás nyelve: olasz

A kérdést előterjesztő bíróság

Corte suprema di cassazione

Az alapeljárás felei

Felperes: Prefettura Ufficio territoriale del governo di Firenze

Alperes: TB

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

A jármű vezetőjére vonatkozó különös tényállás tekintetében értelmezhető-e úgy a [3821/85 rendelet (1)] 15. cikkének [(7) bekezdése], hogy olyan szabályról van szó, amely egyetlen egységes magatartásról rendelkezik, aminek következtében egyetlen jogsértés elkövetéséről és egyetlen szankció kiszabásáról van szó, vagy az az anyagi halmazat alkalmazásával annyi jogsértés megállapítását és annyi szankció kiszabását teheti lehetővé, amennyi azon napok száma, amelyek vonatkozásában az előírt időszakon belül („az adott napon és az azt megelőző 28 napon”) nem mutatták be a menetíró készülék adatrögzítő lapjait?

---

(1)  A közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló, 1985. december 20-i 3821/85/EGK tanácsi rendelet (HL 1985. L 370., 8. o.; magyar nyelvű különkiadás 7. fejezet, 1. kötet, 227. o.)

A Törvényszék (ötödik tanács) T-636/17. sz., PlasticsEurope kontra ECHA ügyben 2019. szeptember 20-án hozott ítélete ellen a PlasticsEurope által 2019. november 29-én benyújtott fellebbezés

(C-876/19. sz. ügy)

(2020/C 54/40)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: PlasticsEurope (képviselők: R. Cana, E. Mullier, F. Mattioli ügyvédek)

A többi fél az eljárásban: Európai Vegyianyag-ügynökség, Francia Köztársaság, ClientEarth

A fellebbező kérelmei

a fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság.

—	helyezze hatályon kívül a Törvényszék által a T-636/17. sz. ügyben hozott ítéletet;

—	semmisítse meg az ECHA ügyvezető igazgatójának 2017. július 6-i ED/30/2017 határozatát;

—	másodlagosan utalja vissza az ügyet a Törvényszék elé annak érdekében, hogy e bíróság határozzon a fellebbező megsemmisítés iránti keresetéről;

—	az alperest kötelezze a jelen eljárás költségeinek a viselésére, ideértve a Törvényszék előtti eljárás költségeit.

Jogalapok és fontosabb érvek

A fellebbező a fellebbezésének alátámasztása érdekében a következő jogalapokra hivatkozik:

A.	A Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, mivel tévesen értelmezte a REACH-rendeletet, (1) és azt állapította meg, hogy az ügynökségnek nem kell bizonyítania a REACH-rendelet 57. cikkének f) pontja szerinti valószínű súlyos hatásra vonatkozó tudományos bizonyítékok meglétét.

B.

A Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot a rendelkezésére álló bizonyítékok értékelésekor, valamint az e bizonyíték által alátámasztott tények értékelésekor. Konkrétan a Bíróság tévesen állapította meg, hogy az ECHA „valószínű” súlyos hatásokat állapított meg; nem értékelte, hogy az ECHA ténylegesen mérlegelte e az azonos mértékű aggodalomra vonatkozó információt, és ehelyett tévesen az ECHA azon állítását vette alapul, hogy e kritérium teljesült; téves módon elutasította a fellebbező azon jogalapját, amely az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak (EFSA) a jelen ügyre vonatkozó megállapításait érintették; tévesen állapította meg, hogy az EFSA következtetései az ECHA határozatát támasztják alá, és azzal egybehangzóak; elferdítette a felek által előterjesztett bizonyítékokat.

C.	A Törvényszék megsértette az egyenlő bánásmód elvét azzal, hogy a fellebbezőt kevésbé kedvező bánásmódban részesítette, mint az ECHA-t.

D.	A Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, mivel tévesen értelmezte a REACH rendelet 2. cikke (8) bekezdésének b) pontját, és megsértette az indokolási kötelezettséget, mivel nem vizsgálta a fellebbező által az intermedierekre vonatkozó előterjesztett egyéb érveket.

---

(1)  A vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2006. L 396., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás: HL 2006. L 396., 1. o.; helyesbítések: HL 2007. L 136., 3. o.; HL 2008. L 141., 22. o.; HL 2009. L 36., 84. o.; HL 2010. L 118., 89. o.; HL 2015. L 212., 39. o.)

A Sąd Najwyższy (Lengyelország) által 2019. december 2-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – FORMAT Urządzenia i Montaże Przemysłowe kontra Zakład Ubezpieczeń Społecznych I Oddział w Warszawie

(C-879/19. sz. ügy)

(2020/C 54/41)

Az eljárás nyelve: lengyel

A kérdést előterjesztő bíróság

Sąd Najwyższy

Az alapeljárás felei

Felperes: FORMAT Urządzenia i Montaże Przemysłowe

Alperes: Zakład Ubezpieczeń Społecznych I Oddział w Warszawie

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

Úgy kell-e értelmezni a 2006. december 18-i 1992/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (1) módosított, a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló, 1971. június 14-i 1408/71/EGK tanácsi rendelet 14. cikke (2) bekezdése első mondatának az 1996. december 2-i 118/97/EK tanácsi rendeletből (2) eredő változatában szereplő szokásosan két vagy több tagállam területén foglalkoztatott személy fogalmát, hogy az arra a személyre is vonatkozik, aki – egyetlen munkáltatóval kötött egy és ugyanazon munkaszerződés időtartama alatt és annak keretén belül – nem egyidejűleg vagy párhuzamosan, hanem közvetlenül egymást követő, több hónapos időszakokban legalább két tagállam mindegyikének területén munkát végez?

---

(1)  HL 2006. L 392., 1. o.

(2)  HL 1997. L 28., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 3. kötet, 3. o.

A Törvényszék (ötödik tanács) T-586/14. RENV. sz., Xinyi PV Products (Anhui) Holdings kontra Bizottság ügyben 2019. szeptember 24-én hozott ítélete ellen az Európai Bizottság által 2019. december 3-án benyújtott fellebbezés

(C-884/19. P. sz. ügy)

(2020/C 54/42)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: Európai Bizottság (képviselők: L. Flynn, A. Demeneix, T. Maxian Rusche meghatalmazottak)

A többi fél az eljárásban: Xinyi PV Products (Anhui) Holdings Ltd, GMB Glasmanufaktur Brandenburg GmbH

A fellebbező kérelmei

—	a Bíróság helyezze hatályon kívül a Törvényszék (ötödik tanács) T-586/14. RENV. sz., Xinyi PV Products (Anhui) Holdings kontra Bizottság ügyben 2019. szeptember 24-én hozott ítéletét;

—	utasítsa el a kereset első jogalapját mint jogilag megalapozatlant;

—	az ügyet a kereset második, harmadik és negyedik jogalapja tekintetében utalja vissza a Törvényszék elé annak újbóli elbírálása céljából;

—	egyelőre ne határozzon a jelen eljárás és a korábbi kapcsolódó eljárások költségeiről, mégpedig az eredeti ítélet, a megfellebbezett ítélet és az ítélet alapjául szolgáló eljárások költségeiről.

Jogalapok és fontosabb érvek

A Bizottság három fellebbezési jogalapot hoz fel.

Először is az ítélet 55–61. pontja téves jogalkalmazást tartalmaz. A Törvényszék tévesen értelmezte az alaprendelet (1) 2. cikke (7) bekezdésének (b) pontját és 2. cikke (7) bekezdése (c) pontjának harmadik francia bekezdését. A Törvényszék tévesen úgy értette, hogy e rendelkezések olyan követelményt tartalmaznak, hogy a MET (2) csak abban az esetben utasítható el, ha a Bizottság megállapítja, hogy az alaprendelet 2. cikke (1)–(6) bekezdésének alkalmazása a MET-jogállást kérelmező vállalkozásra nézve mesterséges eredményekhez vezetne. Más szavakkal az értékelésnek be kell mutatnia a vállalkozás számviteli nyilvántartásaiban fellelt torzulás pontos hatásait. Ugyanakkor az árak, a költségek és a ráfordításokra gyakorolt torzító hatás bemutatásának kötelezettsége csak az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése (c) pontja első francia bekezdésének első fordulata esetében áll fenn, ahol is e követelmény kifejezetten nevesítve van. A Tanács kontra Zhejiang Xinan Chemical Industrial Group ügyben a Bíróság e követelményt e sajátos szövegezéssel indokolta. Ezen indokolást nem lehet analógia útján kiterjeszteni a MET – alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének (c) pontjában kifejtett – mind az öt kritériumára.

Másodszor az ítélet 62–73. pontja több szempontból téves jogalkalmazást tartalmaz. Egyrészt a tőkeköltség ugyanúgy termelési tényező, mint a munkaerőköltség. Ennélfogva mindkét támogatási rendszer közvetlenül kapcsolódik a termelési költséghez. Másrészt a Törvényszék nem veszi figyelembe a Bizottság értékelését a két támogatási rendszernek az elsőfokú eljárás felperesére gyakorolt hatásáról a releváns időszak meghatározása és a kapott teljes összeg tekintetében. Ehelyett a Bizottság gazdasági értékelését a saját értékelésével helyettesíti.

Harmadszor az ítélet eljárási szabálytalanságokat tartalmaz. Az elsőfokú eljárás felperese nem azt kifogásolta, hogy a Bizottság hogyan értelmezte az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése (c) pontjának harmadik francia bekezdését, hanem csak azt, hogy hogyan alkalmazta e rendelkezést a tényállásra. Ennélfogva a Törvényszék ultra vires határozott. Ráadásul a Törvényszék nem adott lehetőséget a Bizottságnak, hogy kifejtse álláspontját az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése (c) pontjának az ítéletben kifejtett újszerű értelmezéséről, így megsértette a Bizottság tisztességes eljáráshoz való jogát.

---

(1)  Az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK rendelet (HL 2009. L 343., 51. o.).

(2)  Piacgazdasági elbánás.

A Törvényszék (hatodik tanács) T-121/15. sz., Fortischem kontra Bizottság ügyben 2019. szeptember 24-én hozott ítélete ellen a Fortischem a.s. által 2019. december 4-én benyújtott fellebbezés

(C-890/19. sz. ügy)

(2020/C 54/43)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: Fortischem a.s. (képviselők: C. Arhold, Rechtsanwalt, P. Hodál, M. Staroň, ügyvédek)

A többi fél az eljárásban: Európai Bizottság, AlzChem AG, korábban AlzChem Trostberg GmbH, korábban AlzChem Hart GmbH

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet;

—	semmisítse meg a vitatott határozat 1. és 3–5. cikkét;

—	a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Első fellebbezési jogalap: a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, mivel tévesen értelmezte és alkalmazta az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdését, az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdését és a 659/1999/EK rendelet (1) 14. cikkének (1) bekezdését annak kimondásával, hogy az ehhez hasonló ügyekben a visszatérítésről szóló határozatot ki lehet terjeszteni a fellebbezőre még akkor is, ha a fellebbező piaci árat fizetett a támogatás kedvezményezettjének eszközeiért.

Második fellebbezési jogalap: a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot annak kimondásával, hogy nem a Bizottság viseli a bizonyítási terhet azon kérdés tekintetében, hogy a támogatást átruházták-e a fellebbezőre az eszközök piaci ár alatt történő értékesítésével.

Harmadik fellebbezési jogalap: a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot vagy elferdítette a tényeket azáltal, hogy figyelmen kívül hagyott számos (szinte megdönthetetlen) arra utaló jelet, hogy az eszközökért piaci árat fizettek.

Negyedik fellebbezési jogalap: a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot azáltal, hogy tévesen értelmezte az „ügylet terjedelme” és az „ügylet gazdasági logikája” kritériumának elméletét a gazdasági folytonosság megállapítása során.

Ötödik fellebbezési jogalap: a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot annak elfogadásával, hogy a Bizottság megállapíthatta a gazdasági folytonosság fennállását csupán két kritérium alapján, miközben minden más kritérium a gazdasági folytonosság ellen szól.

Hatodik fellebbezési jogalap: a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot azáltal, hogy tévesen értelmezte és alkalmazta a kollektív elbocsátásokat tiltó releváns jogszabályi előírásokat és jogilag tévesen minősítette a tényeket annak kimondásával, hogy a kollektív elbocsátások tilalma előnyt jelentett az NCHZ számára, azon hátrány megállapítása helyett, amelyet a többletköltségek és az jelentett, hogy az állítólagos állami támogatást nem csökkentették a megnövekedett költségek összegének megegyező összeggel.

Hetedik fellebbezési jogalap: a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot azáltal, hogy a saját érvelésével helyettesítette a vitatott határozatban szereplő érvelést, mivel a Bizottság semmiféle érvet vagy magyarázatot nem adott elő arra vonatkozóan, hogy a kollektív elbocsátások tilalma miként jelentett előnyt az NCHZ számára

---

(1)  Az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet (HL 1999. L 83., 1. o., magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 1. kötet, 339. o.).

A Wojewódzki Sąd Administracyjny w Gliwicach (Lengyelország) által 2019. december 4-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – A. kontra Dyrektor Krajowej Informacji Skarbowej

(C-895/19. sz. ügy)

(2020/C 54/44)

Az eljárás nyelve: lengyel

A kérdést előterjesztő bíróság

Wojewódzki Sąd Administracyjny w Gliwicach

Az alapeljárás felei

Felperes: A.

Alperes: Dyrektor Krajowej Informacji Skarbowej

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (1) 178. cikkével összhangban értelmezett 167. cikkét, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely szerint az abban az adómegállapítási időszakban előzetesen felszámított adó levonásához való jog gyakorlását, amelyben az elszámolás alapját a Közösségen belüli termékbeszerzésnek minősülő ügyletek után fizetendő adó képezi, ahhoz a feltételhez köti, hogy az ezen ügyletek után fizetendő adót fel kell tüntetni az azon hónap leteltétől számított jogvesztő határidőn (Lengyelországban három hónapon) belül benyújtott megfelelő adóbevallásban, amely hónapban a beszerzett termékek és szolgáltatások tekintetében adókötelezettség keletkezett?

---

(1)  HL 2006. L 347., 1. o.; helyesbítések: HL 2007. L 355., 60. o.; HL 2015. L 323., 31. o.

A Törvényszék (kibővített hetedik tanács) által a T-755/15. és T-759/15. sz., Luxembourg és Fiat Chrysler Finance Europe kontra Bizottság egyesített ügyekben 2019. szeptember 24-én hozott ítélet ellen Írország által 2019. december 4-én benyújtott fellebbezés

(C-898/19. P. sz. ügy)

(2020/C 54/45)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: Írország (képviselők: M. Browne, A. Joyce, J. Quaney, P. Gallagher SC meghatalmazottak, S. Kingston, B. Doherty BL)

A többi fél az eljárásban: Európai Bizottság, Fiat Chrysler Finance Europe, Luxemburgi Nagyhercegség

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

—	helyezze hatályon kívül a Törvényszék T-755/15. és T-759/15. sz., Luxembourg és Fiat Chrysler Finance Europe kontra Bizottság egyesített ügyekben 2019. szeptember 24-én hozott ítéletét;

—	semmisítse meg a 2015. október 21-i bizottsági határozatot, (1) és

—	a Bizottságot kötelezze a jelen eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Első jogalap: a Törvényszék az úgynevezett „szokásos piaci ár elvével” kapcsolatos megközelítése során tévesen alkalmazta a jogot, továbbá tévesen alkalmazta az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdését.

Második jogalap: a Törvényszék a szelektív jelleggel kapcsolatban lefolytatott elemzése során tévesen alkalmazta a jogot, továbbá tévesen alkalmazta az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdését.

Harmadik jogalap: a Törvényszék megsértette azt a kötelezettségét, hogy az ítéletét megindokolja.

Negyedik jogalap: a Törvényszék megsértette a jogbiztonság elvét, amikor helybenhagyta azt, hogy a Bizottság felülbírálhatja a nemzeti adóhatóságok által hozott határozatokat a szokásos piaci ár elvének a Bizottság által kialakított olyan változatára hivatkozva, amely nem volt előrelátható, és amelynek ismeretlen a tartalma.

Ötödik jogalap: a Törvényszék megsértette az EUSZ 4. cikket és az EUSZ 5. cikket, továbbá megengedhetetlen módon arra használta az állami támogatásokkal kapcsolatos szabályokat, hogy harmonizálja a tagállamok közvetlen adóztatással kapcsolatos szabályait.

---

(1)  A Luxemburg által a Fiatnak nyújtott SA.38375 (2014/C korábbi 2014/NN) állami támogatásról szóló, 2015. október 21-i (EU) 2016/2326 bizottsági határozat (az értesítés a C(2015) 7152. számú dokumentummal történt) (HL 2016. L 351., 1. o.).

A Törvényszék (második tanács) T-391/17. sz., Románia kontra Bizottság ügyben 2019. szeptember 24-én hozott ítélete ellen Románia által 2019. december 4-én benyújtott fellebbezés

(C- 899/19. P. sz. ügy)

(2020/C 54/46)

Az eljárás nyelve: román

Felek

Fellebbező: Románia (képviselők: E. Gane, L. Lițu, M. Chicu, meghatalmazottak)

A többi fél az eljárásban: Európai Bizottság, Magyarország

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

—	adjon helyt a fellebbezésnek, teljes egészében helyezze hatályon kívül a Törvényszék T-391/17. sz. ügyben hozott ítéletét, és adjon helyt az (EU) 2017/652 határozat megsemmisítése iránti keresetnek,

vagy

—

adjon helyt a fellebbezésnek, teljes egészében helyezze hatályon kívül a Törvényszék T-391/17. sz. ügyben hozott ítéletét, és utalja vissza a T-391/17. sz. ügyet az Európai Unió Törvényszéke elé, majd a Törvényszék az új eljárásban adjon helyt a megsemmisítés iránti keresetnek, és semmisítse meg az (EU) 2017/652 határozatot;

—	a Bíróság a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A.

Az EU-szerződés Unió hatásköreire vonatkozó rendelkezéseinek a megsértése A Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amennyiben a hatáskör-átruházás Európai Unióról szóló szerződés 5. cikke (2) bekezdésében kimondott elvét megsértve, az EUSZ 2. cikkben felsorolt értékeket az EU hatáskörein belüli különös fellépéssel vagy céllal hasonlóknak tekintette, és felhívta a Bizottságot olyan különös jogi aktusok benyújtására, amelyek fő célja a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogainak, valamint a kulturális és nyelvi sokszínűségnek a tiszteletben tartása.

B.

Az EUMSZ 296. cikk (2) bekezdésének a megsértése A Törvényszék tévesen értelmezte az EUMSZ 296. cikk (2) bekezdését a Bizottságot terhelő indokolási kötelezettség tekintetében, és tévesen vélte úgy, hogy az említett kötelezettséget az ügy körülményei tekintetében teljesítették olyan helyzetben, amikor a Bizottság nem mutatta be azokat a jogi megfontolásokat, amelyek alapvető fontosságúak voltak az (EU) 2017/652 határozat rendszerében, ezenfelül lényegileg megváltoztatta saját korábban kifejtett álláspontját, annak pontosítása nélkül, hogy milyen, az álláspont megváltoztatását igazoló változások következtek be.

C.

A felperes érdekeit sértő eljárási szabálytalanságok Az eljárás szabályos jellege sérült azáltal, hogy a T-391/17. sz. eljárás szóbeli szakaszának keretében a viták középpontjában a Törvényszék utasítására kizárólag a megsemmisítési kereset elfogadhatósági aspektusai álltak, míg a kihirdetett ítéletben a Törvényszék kizárólag az érdemi aspektusokat tárgyalta.

A Conseil d’État (Franciaország) által 2019. december 6-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – One Voice, Ligue pour la protection des oiseaux kontra Ministre de la Transition écologique et solidaire

(C-900/19. sz. ügy)

(2020/C 54/47)

Az eljárás nyelve: francia

A kérdést előterjesztő bíróság

Conseil d’État

Az alapeljárás felei

Felperesek: One Voice, Ligue pour la protection des oiseaux

Alperes: Ministre de la Transition écologique et solidaire

Másik fél: Fédération nationale des Chasseurs

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Úgy kell-e értelmezni a 2009. november 30-i 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) 9. cikke (1) bekezdése c) pontjának rendelkezéseit, hogy azokkal ellentétes, ha a tagállamok engedélyezik az olyan befogásra vagy megölésre alkalmazott eszközök, eljárások vagy módszerek használatát, amelyek – akár csekély mértékben és csak ideiglenesen – járulékos fogásokhoz vezethetnek? Adott esetben milyen – többek között e járulékos fogások korlátozott hányadával vagy mértékével, az engedélyezett vadászati mód az állat elpusztulásával főszabály szerint nem járó jellegével és a véletlenül elejtett fajok komolyabb sérülése nélküli szabadon engedése iránti kötelezettséggel kapcsolatos –kritériumokat lehet megállapítani ahhoz, hogy az e rendelkezések által előírt szelektivitási feltételt teljesültnek lehessen tekinteni?

2)

A 2009. november 30-i irányelvet úgy kell-e értelmezni, hogy a madarak rekreációs célú vadászatának a hagyományos gyakorlatokban elfogadott módjai és eszközei alkalmazásának megőrzésére irányuló célkitűzés, amennyiben ugyanezen bekezdés c) pontjában az ilyen eltérésre előírt összes többi feltétel teljesül, igazolhatja a 9. cikk (1) bekezdése értelmében vett megfelelő megoldás hiányát, lehetővé téve ezáltal az eltérést az ilyen vadászati módok és eszközök 8. cikkben előírt tilalmától?

---

(1)  A vadon élő madarak védelméről szóló, 2009. november 30-i 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2010, L 20, 7. o.)

A Sąd Rejonowy dla Warszawy-Woli w Warszawie (Lengyelország) által 2019. december 10-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – E. Sp. z o.o kontra K. S.

(C-904/19. sz. ügy)

(2020/C 54/48)

Az eljárás nyelve: lengyel

A kérdést előterjesztő bíróság

Sąd Rejonowy dla Warszawy-Woli w Warszawie

Az alapeljárás felei

Felperes: E. Sp. z o.o

Alperes: K. S.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Úgy kell-e értelmezni – a fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. április 23-i 2008/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) 10. cikkének (1) és (2) bekezdésével, valamint (31) preambulumbekezdésével összefüggésben – a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv (2) 7. cikkének (1) bekezdését, valamint huszadik és huszonnegyedik preambulumbekezdését, amelyek szerint a szerződéseket egyszerű, érthető nyelven kell megfogalmazni, hogy a fogyasztó számára lehetőséget kell biztosítani, hogy megismerhesse az összes feltételt és kétség esetén a fogyasztó számára legkedvezőbb értelmezést kell irányadónak elfogadni, valamint a tagállamok bíróságainak és közigazgatási szerveinek megfelelő és hatékony eszközökkel kell rendelkezniük ahhoz, hogy megszüntessék a fogyasztókkal kötött szerződésekben a tisztességtelen feltételek alkalmazását, hogy azokkal ellentétes a k.p.c. (polgári perrendtartás) 339. cikkének 2. §-ában foglalt rendelkezések olyan értelmezése, amely szerint a k.p.c. 339. cikkének 2. §-a lehetővé teszi mulasztási ítélet meghozatalát fogyasztói hitel visszafizetésével kapcsolatos ügyben abban az esetben is, ha a felperes nem nyújtotta be a fogyasztói hitelmegállapodást, következésképpen nem került sor e megállapodás esetében az abban foglalt feltételek esetleges tisztességtelen jellegének vizsgálatára, nem vizsgálták, hogy a megállapodás tartalmazta-e a jogszabályok által megkívánt valamennyi elemet, ugyanakkor előírja, hogy a mulasztási ítélet meghozatala során kizárólag a felperes tényekre vonatkozó állításait kell alapul venni, anélkül hogy a bizonyítékokat az e rendelkezés értelmében vett „megalapozott kétségek” felmerülése szempontjából megvizsgálnák? Vagy elfogadható-e a Bíróság 2015. október 1-jei ERSTE Bank Hungary ítélete (C-32/14, EU:C:2015:637, 62. pont); 2014. szeptember 10-i Kušionova ítélete (C-34/13, EU:C:2014:2189, 56. pont) és 2009. október 6-i Asturcom Telecomunicaciones ítélete (C-40/08, EU:C:2009:615, 47. pont) fényében a k.p.c. 339. cikke 2. §-ának olyan értelmezése, amely lehetővé teszi mulasztási ítélet meghozatalát a fogyasztói hitel visszafizetésével kapcsolatos ügyben – amelyben a felperes a keresethez nem csatolta a megállapodást, következésképpen az abban foglalt feltételek esetleges tisztességtelen jellegének vizsgálata nélkül, továbbá annak vizsgálata nélkül, hogy a szerződés tartalmazta-e a jogszabályok által megkívánt valamennyi elemet – kizárólag a felperes tényekre vonatkozó állításai alapján?

2)

Úgy kell-e értelmezni – a fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. április 23-i 2008/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikkének (1) és (2) bekezdésével, valamint (31) preambulumbekezdésével összefüggésben – a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv 7. cikkének (1) bekezdését, valamint huszadik és huszonnegyedik preambulumbekezdését, amelyek szerint a szerződéseket egyszerű, érthető nyelven kell megfogalmazni, hogy a fogyasztó számára lehetőséget kell biztosítani, hogy megismerhesse az összes feltételt és kétség esetén a fogyasztó számára legkedvezőbb értelmezést kell irányadónak elfogadni, valamint a tagállamok bíróságainak és közigazgatási szerveinek megfelelő és hatékony eszközökkel kell rendelkezniük ahhoz, hogy megszüntessék a fogyasztókkal kötött szerződésekben a tisztességtelen feltételek alkalmazását, hogy azokkal ellentétes a k.p.c. 339. cikkének 2. §-ában foglalt rendelkezések olyan értelmezése, amely szerint a k.p.c. 339. cikkének 2. §-ával ellentétes, hogy a nemzeti bíróság vizsgálja a felperes által csatolt fogyasztói hitelmegállapodásban foglalt feltételek esetleges tisztességtelen jellegét, valamint vizsgálja azt, hogy a megállapodás tartalmazta-e a jogszabályok által megkívánt valamennyi elemet, ugyanakkor előírja, hogy a mulasztási ítélet meghozatala során kizárólag a felperes állításait kell alapul venni, anélkül hogy a bizonyítékokat az e rendelkezés értelmében vett „megalapozott kétségek” felmerülése szempontjából megvizsgálnák? Vagy elfogadható-e a Bíróság 2015. október 1-jei ERSTE Bank Hungary ítélete (C-32/14, EU:C:2015:637, 62. pont); 2014. szeptember 10-i Kušionova ítélete (C-34/13, EU:C:2014:2189, 56. pont) és 2009. október 6-i Asturcom Telecomunicaciones ítelete (C-40/08, EU:C:2009:615, 47. pont) fényében a k.p.c. 339. cikke 2. §-ának olyan értelmezése, amely lehetővé teszi mulasztási ítélet meghozatalát a fogyasztói hitel visszafizetésével kapcsolatos ügyben – a felperes által a keresethez csatolt megállapodásban foglalt feltételek esetleges tisztességtelen jellegének vizsgálata nélkül, továbbá annak vizsgálata nélkül, hogy a megállapodás tartalmazta-e a jogszabályok által megkívánt valamennyi elemet – kizárólag a felperes tényekre vonatkozó állításai alapján?

---

(1)  HL 2008. L 133., 66. o.

(2)  HL 1993. L 95., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 288. o.

A Sąd Rejonowy w Białymstoku (Lengyelország) által 2019. december 13-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – CNP spółka z o.o. kontra Gefion Insurance A/S

(C-913/19. sz. ügy)

(2020/C 54/49)

Az eljárás nyelve: lengyel

A kérdést előterjesztő bíróság

Sąd Rejonowy w Białymstoku

Az alapeljárás felei

Felperes: CNP spółka z o.o.

Alperes: Gefion Insurance A/S

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Úgy kell-e értelmezni a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12-i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) e rendelet 10. cikkével összhangban értelmezett 13. cikkének (2) bekezdését, hogy a károsult biztosítóval szemben, felelősségbiztosítás alapján fennálló követelését megszerző vállalkozás és az ezen biztosító közötti jogvitában a rendelet 7. cikkének 2. vagy 5. pontja alapján nem zárható ki a bíróság joghatóságának megállapítása?

2)

Az 1) kérdésre adott igenlő válasz esetén, úgy kell-e értelmezni a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12-i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikkének 5. pontját, hogy valamely tagállamban működő, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás keretében vagyoni kárt megtérítő, másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosítóval kötött szerződés alapján eljáró gazdasági társaság e biztosító fióktelepe, képviselete vagy más telephelye?

3)

Az 1) kérdésre adott igenlő válasz esetén, úgy kell-e értelmezni a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12-i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikkének 2. pontját, hogy az önállóan megalapozza azon tagállam bíróságának joghatóságát, ahol a káresemény bekövetkezett, és amely bíróság előtt a károsult kötelező felelősségbiztosítás keretében fennálló követelését megszerző hitelező a másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosítóval szemben keresetet nyújt be?

---

(1)  HL 2012. L 35., 1. o.

A Törvényszék 2019. december 17-i ítélete – Lengyelország kontra Bizottság

(T-21/18. sz. ügy) (1)

(„EMGA és EMVA - Finanszírozásból kizárt kiadások - Gyümölcs- és zöldségágazatok - Termelői csoportoknak nyújtott támogatások - Lengyelország által kifizetett kiadások - A kulcsfontosságú és kiegészítő ellenőrzéseket érintő hiányosságok - Az elismerési tervek és elismerési kritériumok vizsgálata - A támogatási kérelmekre vonatkozó ellenőrzések - A termelői csoportok támogathatósága - Gazdasági koherencia - A beruházások szükségessége és támogathatósága - A kiadások észszerű jellege - Rendszerszintű hiányosságok - Az EMGA-t érintő kockázat - Korrekciós intézkedések - 25 %-os átalánykorrekciók”)

(2020/C 54/50)

Az eljárás nyelve: lengyel

Felek

Felperes: Lengyel Köztársaság (képviselők: B. Majczyna, M. Pawlicka és D. Krawczyk meghatalmazottak)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: A. Lewis és A. Stobiecka-Kuik meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) terhére a tagállamok által kifizetett egyes kiadásoknak az európai uniós finanszírozásból való kizárásáról szóló, 2017. november 8-i (EU) 2017/2014 bizottsági végrehajtási határozat (HL 2017. L 292., 61. o.) részleges megsemmisítése iránt az EUMSZ 263. cikk alapján benyújtott kérelem.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék a Lengyel Köztársaságot kötelezi a saját költségein felül az Európai Bizottság részéről felmerült költségek viselésére.

---

(1)  HL C 104., 2018.3.19.

A Törvényszék 2019. december 19-i ítélete – Bulgária kontra Bizottság

(T-22/18. sz. ügy) (1)

(„EMGA és EMVA - Finanszírozásból kizárt kiadások - Bulgária által kifizetett kiadások - Vidékfejlesztés - A helyszíni ellenőrzések minősége - A támogathatósági és kiválasztási kritériumok ellenőrzése - Pénzügyi korrekciók - Utólagos ellenőrzések - A pénzügyi korrekciók kiszámításához alkalmazott módszer - Ismétlődés - Korrekciós intézkedések - Szabályszerűségi záróelszámolási eljárás - Jogbiztonság - A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve - Arányosság”)

(2020/C 54/51)

Az eljárás nyelve: bolgár

Felek

Felperes: Bolgár Köztársaság (képviselők: E. Petranova és L. Zaharieva meghatalmazottak)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: J. Aquilina, G. Koleva és Bottka V. meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) terhére a tagállamok által kifizetett egyes kiadásoknak az európai uniós finanszírozásból való kizárásáról szóló, 2017. november 8-i (EU) 2017/2014 bizottsági végrehajtási határozat (HL 2017. L 292., 61. o.) részleges megsemmisítése iránt az EUMSZ 263. cikk alapján benyújtott kérelem.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék a Bolgár Köztársaságot kötelezi a költségek viselésére.

---

(1)  HL C 104., 2018.3.19.

A Törvényszék 2019. december 19-i ítélete – Wehrheim kontra EKB

(T-100/18. sz. ügy) (1)

(„Közszolgálat - Az EKB személyi állománya - Díjazás - Külföldi munkavégzési támogatás - Megszüntetés - Felelősség - Vagyoni és nem vagyoni kár - Közszolgálati kötelességszegés”)

(2020/C 54/52)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Christine Wehrheim (Offenbach, Németország) (képviselő: N. de Montigny ügyvéd)

Alperes: Európai Központi Bank (képviselők: F. von Lindeiner és A. Andrzejewska, meghatalmazottak, segítőjük de B. Wägenbaur ügyvéd)

Az ügy tárgya

Az EUMSZ 270. cikken és az Európai Unió Bírósága alapokmányának 50a. cikkén alapuló, azon vagyoni és nem vagyoni kár megtérítésére irányuló kérelem, amelyek a felperest állítólagosan az EKB által a felperes felvételekor annak vagyoni jogosultságainak meghatározása során elkövetett közszolgálati kötelességszegés következtében érték, amely kötelességszegés külföldi munkavégzési támogatás megállapításához vezetett, melyet később megszüntettek.

Az ítélet rendelkező része

1)

A Törvényszék az Európai Központi Bankot (EKB) arra kötelezi, hogy fizessen Christine Wehrheimnek az őt ért nem vagyoni károk megtérítéseként 1 000 eurót, az EKB által a fő refinanszírozási műveletekre vonatkozóan megállapított kamatláb három és fél százalékponttal növelt mértékével a jelen ítélet kihirdetésétől az 1 000 euró EKB általi tényleges megfizetése napjáig terjedő időszakra számított kamattal növelve.

2)	A Törvényszék a keresetet az ezt meghaladó részében elutasítja.

3)	C. Wehrheim és az EKB maguk viselik saját költségeiket.

---

(1)  HL C 152., 2018.4.30.

A Törvényszék 2019. december 19-i ítélete – Görögország kontra Bizottság

(T-295/18. sz. ügy) (1)

(„EMGA és EMVA - A finanszírozásból kizárt kiadások - Görögország által kifizetett kiadások - Vidékfejlesztés - Termeléstől független közvetlen támogatások - Kulcsfontosságú ellenőrzések - Átalányalapú pénzügyi korrekciók”)

(2020/C 54/53)

Az eljárás nyelve: görög

Felek

Felperes: Görög Köztársaság (képviselők: G. Kanellopoulos, I. Pachi, A. Vasilopoulou és E. Chroni meghatalmazottak)

Alperes: Bizottság (képviselők: D. Triantafyllou és J. Aquilina meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) terhére a tagállamok által kifizetett egyes kiadásoknak az európai uniós finanszírozásból való kizárásáról szóló, 2018. február 27-i (EU) 2018/304 végrehajtási határozatának részleges megsemmisítése iránt az EUMSZ 263. cikk alapján benyújtott kérelem.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék a Görög Köztársaságot kötelezi a költségek viselésére.

---

(1)  HL C 249., 2018.7.16.

A Törvényszék 2019. december 19-i ítélete – Sta*Ware EDV Beratung kontra EUIPO – Accelerate IT Consulting (businessNavi)

(T-383/18. sz. ügy) (1)

(„Európai uniós védjegy - Megszűnés megállapítása iránti eljárás - A businessNavi európai uniós ábrás védjegy - A védjegy tényleges használata - Részleges megszűnés - A 207/2009/EK rendelet 51. cikke (1) bekezdésének a) pontja és (2) bekezdése [jelenleg az (EU) 2017/1001 rendelet 58. cikke (1) bekezdésének a) pontja és (2) bekezdése]”)

(2020/C 54/54)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Sta*Ware EDV Beratung GmbH (Starnberg, Németország) (képviselők: M. Bölling és M. Graf ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselő: S. Hanne meghatalmazott)

A másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban, beavatkozó fél a Törvényszék előtti eljárásban: Accelerate IT Consulting GmbH (Ahlen, Németország) (képviselő: H. Hofmann ügyvéd)

Az ügy tárgya

Az EUIPO ötödik fellebbezési tanácsának a Sta*Ware EDV Beratung és az Accelerate IT Consulting közötti megszűnés megállapítása iránti eljárással kapcsolatban 2018. május 2-án hozott határozata (R 434/2017-5. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék a Sta*Ware EDV Beratung GmbH-t kötelezi a költségek viselésére.

---

(1)  HL C 294., 2018.8.20.

A Törvényszék 2019. december 19-i ítélete – XG kontra Bizottság

(T-504/18. sz. ügy) (1)

(„Az intézményen belül informatikai szolgáltatásokat nyújtó magánjogi társaság személyi állománya - A Bizottság helyiségeibe való bejutás biztosításának megtagadása - Az aktus kibocsátójának hatásköre”)

(2020/C 54/55)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: XG (képviselők: S. Kaisergruber és A. Burghelle-Vernet ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: C. Ehrbar és T. Bohr meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

A felperestől a Bizottság helyiségeibe való bejutás megtagadását fenntartó, 2018. július 3-i bizottsági határozat megsemmisítése iránt az EUMSZ 263. cikk alapján benyújtott kérelem.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék megsemmisíti az XG-től az Európai Bizottság helyiségeibe való bejutás megtagadását fenntartó, 2018. július 3-i bizottsági határozatot.

2)	A Törvényszék a Bizottságot kötelezi a költségek viselésére.

---

(1)  HL C 373., 2018.10.15.

A Törvényszék elnökének 2019. november 7-i végzése – AMVAC Netherlands kontra Bizottság

(T-317/19. R. sz. ügy)

(„Ideiglenes intézkedés - Növényvédő szerek - 1107/2009/EK rendelet - Az »etoprofosz« hatóanyag - A hatóanyag forgalomba hozatala jóváhagyásának feltételei - A végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem - A sürgősség hiánya”)

(2020/C 54/56)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: AMVAC Netherlands BV (Amszterdam, Hollandia) (képviselők: C. Mereu, M. Grunchard és S. Englebert ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: F. Castilla Contreras és I. Naglis meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az EUMSZ 278. és EUMSZ 279. cikk alapján benyújtott kérelem a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében az etoprofosz hatóanyag jóváhagyásának meg nem hosszabbításáról, valamint az 540/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet mellékletének módosításáról szóló, 2019. február 28-i (EU) 2019/344 bizottsági végrehajtási rendelet (HL 2019. L 62, 7. o.) végrehajtásának felfüggesztése iránt.

A végzés rendelkező része

1)	A Törvényszék az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet elutasítja.

2)	A Törvényszék a költségekről jelenleg nem határoz.

2019. október 21-én benyújtott kereset – Wagenknecht kontra Európai Tanács

(T-715/19. sz. ügy)

(2020/C 54/57)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Lukáš Wagenknecht (Pardubice, Cseh Köztársaság) (képviselők: A. Dolejská ügyvéd)

Alperes: Európai Tanács

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	állapítsa meg, hogy az Európai Tanács jogellenesen mulasztotta el az intézkedést Andej Babiš cseh miniszterelnöknek az Európai Unió költségvetésével kapcsolatos összeérhetetlenségével kapcsolatban.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes hat jogalapra hivatkozik.

1.

Az első jogalap azon alapul, hogy a felperes 2019. június 5-i levelében intézkedés megtételére kérte fel az Európai Tanácsot és 2019. június 10-én az EUMSZ 265. cikk alapján felkérte az Európai Tanácsot, hogy az állítólagosan összeférhetetlenségi helyzetben lévő Andrej Babišt ne hívja meg az Európai Tanács 2019. június 20-i ülésére, amelyen az Európai Unió költségvetését a 4. napirendi pont alatt vitatták meg. — A felperes megjegyzi, hogy mindennek ellenére az állítólagosan összeférhetetlenségi helyzetben lévő A. Babiš jelen volt az Európai Tanács 2019. június 20-i ülésén, amelyen az Európai Unió költségvetését a 4. napirendi pont alatt vitatták meg.

2.	A második jogalap azon alapul, hogy az Európai Tanács által a felperes felhívására adott válasz nem volt meggyőző és ellentmondásos volt, mivel nem fejtette ki az álláspontját.

3.

A harmadik jogalap azon alapul, hogy a felperes közvetlenül érintett azáltal, hogy az Európai Tanács nem zárta ki A. Babišt az Európai Unió jövőbeni költségvetéséről az Európai Tanács ülésein történő döntéshozatalból, mivel i. semmilyen egyéb közbenső aktus nem szükséges ahhoz, hogy egy összeférhetetlenség által érintett személyt az Európai Tanács üléseiről kizárjanak; ii. a felperes jogi helyzetét érinti az, hogy (a) a cseh szenátus megválasztott képviselője, akinek feladata, hogy az e célból létrehozott szenátusi különbizottság tagjaként vizsgálja a cseh miniszterelnök összeférhetetlenségét, és (b) a cseh miniszterelnök által irányított ANO 2011 párt jelöltjeinek jövőbeni vetélytársa.

4.

A negyedik jogalap a felperesnek az Európai Tanács által a cseh miniszterelnök, A. Babiš állítólagos összeérhetetlenségével kapcsolatos intézkedésének állítólagos elmulasztására vonatkozó, abból fakadó egyéni aggályán alapul, hogy i. alkotmányos kötelezettség áll fenn az Európai Unió jogi aktusai megfelelő átültetésének ellenőrzését illetően, ide értve az Európai Unió költségvetését is (2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret); ii. alkotmányos kötelezettség áll fenn a cseh miniszterelnöknek az Európai Tanácsban való eljárásának ellenőrzését illetően, ide értve az A. Babiš cseh miniszterelnök összeférhetetlenségét vizsgáló szenátusi különbizottságban fennálló tagsággal járó feladatok felelős gyakorlására vonatkozó kötelezettséget; iii. a felperest 2018-ban a cseh miniszterelnök által irányított ANO 2011 párt jelöltjeivel szemben választották be a cseh szenátusba. A felperes azt állítja, hogy ha a Törvényszék elfogadhatatlannak nyilvánítaná a jelen ügyet, az az igazságszolgáltatás megtagadásának minősülne, amelynek eredményeképpen ténylegesen lehetetlen lenne a nemzeti parlamenti képviselők számára, hogy ellenőrzést gyakoroljanak kormányuk tagjainak az Európai Tanácsban vagy a Tanácsban való eljárása felett.

5.

Az ötödik jogalap azon alapul, hogy az EUMSZ 325. cikk (1) bekezdése és a Költségvetési Rendelet (1) 61. cikkének (1) bekezdése értelmében az Európai Tanácsnak fel kell lépnie az összeférhetetlenséggel szemben. — A felperes úgy érvel, hogy minden feltétel teljesült az Európai Tanácsnak az eljárásra – vagyis az A. Babiš cseh miniszterelnök összeférhetetlenségének megelőzésére vagy kiküszöbölésére – irányuló költekezettségének kiváltása érdekében.

6.	A hatodik jogalap azon alapul, hogy az Európai Tanács megsértette az EUMSZ 325. cikk (1) bekezdése és a Költségvetési Rendelet 61. cikkének (1) bekezdése alapján fennálló intézkedési kötelezettségét.

---

(1)  Az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2018. L 193., 1. o.).

2019. november 20-án benyújtott kereset – HC kontra Bizottság

(T-804/19. sz. ügy)

(2020/C 54/58)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: HC (képviselők: G. Pandey és V. Villante ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

semmisítse meg az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) 2019. augusztus 20-i azon határozatát, amelyben elutasítja a felperes által az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzata 90. cikkének (2) bekezdése alapján 2019. április 17-én benyújtott panaszát, semmisítse meg továbbá az 50 000 euró kártérítés iránti kérelem elutasítását is;

—	semmisítse meg az EPSO értékelő bizottságának 2019. március 21-i azon határozatát, amely elutasítja az értékelő bizottság azon határozatának felülvizsgálata iránt a felperes által benyújtott kérelmet, hogy a felperest nem bocsátja a versenyvizsga következő szakaszába;

—	semmisítse meg az online EPSO-profilon közölt 2019. január 28-i határozatot, amely szerint a felperest nem veszik fel az EPSO/AD/363/18 versenyvizsga céljából kiválasztott tisztviselők listatervezetére;

—

semmisítse meg a 2018. október11-én közzétett EPSO/AD/363/18 nyílt versenyvizsga-felhívást, (1) valamint teljes egészében semmisítse meg a fent említett versenyvizsgán való részvételre kiválasztott tisztviselők listatervezetét és/vagy az EUMSZ 277. cikk alapján nyilvánítsa azt jogellenesnek és a felperes tekintetében nem alkalmazandónak;

—	kötelezze az alperest, hogy a fent említett vitatott határozatokból eredő kár címén fizessen a felperes számára 50 000 euró kártérítést;

—	elöljáróban, az EUMSZ 277. cikk alapján adott esetben nyilvánítsa a személyzeti szabályzat 90. cikkét érvénytelennek és a jelen eljárásban alkalmazhatatlannak.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes négy jogalapra hivatkozik.

1.

Az első, a felperes munkatapasztalatának értékelésével kapcsolatos nyilvánvaló hibára, és ezzel összefüggésben arra alapított jogalap, hogy a határozatok indokolására irányuló kötelezettséget nem teljesítették, valamint hogy megsértették az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzatának 25. cikkét és az EUMSZ 296. cikket.

2.	A második, az Európai Unió Alapjogi Chartája 41. cikkének, a felperes meghallgatáshoz való jogának, valamint ezzel összefüggésben az EUMSZ 296. cikk szerinti indokolási kötelezettségnek a megsértésére alapított jogalap.

3.

A harmadik, az 1/1958. sz. rendelet (2) 1., 2., 3. és 4. cikkének megsértésére, valamint ezzel összefüggésben az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzata 1d. és 28. cikkének, továbbá a személyzeti szabályzat III. melléklete 1. cikke (1) bekezdése f) pontjának és az egyenlő bánásmód és a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének megsértésére alapított jogalap.

4.	A negyedik, a személyzeti szabályzat 1d., 4., 7. és 29. cikke tükrében a tehetségszűrő jogellenességére alapított jogalap.

---

(1)  HL 2018. C 368. A, 1. o.

(2)  Az Európai Gazdasági Közösség által használt nyelvek meghatározásáról szóló, 1958. április 15-i 1. tanácsi EGK rendelet (HL 1958. 17., 385. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 1. kötet, 3. o.).

2019. december 4-én benyújtott kereset – JMS Sports kontra EUIPO Inter-Vion (spirál hajgumi)

(T-823/19. sz. ügy)

(2020/C 54/59)

A keresetlevél nyelve: lengyel

Felek

Felperes: JMS Sports sp. z o.o. (Łódź, Lengyelország) (képviselők: D. Piróg és J. Słupski ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Inter-Vion S. A. (Varsó, Lengyelország)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott formatervezési minta jogosultja: a felperes.

A vitatott formatervezési minta: közösségi formatervezési minta (spirál hajgumi) – 1723 677–0001. sz. közösségi formatervezési minta.

A megtámadott határozat: az EUIPO harmadik fellebbezési tanácsának 2019. szeptember 13-án hozott határozata (R 1573/2018-3. sz. ügy).

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—	az EUIPO-t kötelezze a költségek viselésére, beleértve a felperesnek az EUIPO fellebbezési eljárása során felmerült a költségeit is;

—	valamely beavatkozó fél eljárásba történő beavatkozása esetén a beavatkozó felet kötelezze a saját költségeinek viselésére.

Jogalapok

—	a 6/2002/EK tanácsi rendelet 5. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett 7. cikke (1) bekezdésének megsértése;

—	a bizonyítási teher megosztása elvének megsértése;

—	a fegyveregyenlőség elvének megsértése.

2019. december 4-én benyújtott kereset – Palírna U Zeleného stromu kontra EUIPO – Bacardi (BLEND 42 VODKA)

(T-829/19. sz. ügy)

(2020/C 54/60)

A keresetlevél nyelve: cseh

Felek

Felperes: Palírna U Zeleného stromu a.s. (Ústí nad Labem, Cseh Köztársaság) (képviselő: T. Chleboun ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Bacardi & Co. Ltd (Meyrin, Svájc)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy bejelentője: a felperes.

A vitatott védjegy: BLEND 42 VODKA európai uniós ábrás védjegy bejelentése – 12 945 879. sz. védjegybejelentés.

Az EUIPO előtti eljárás: felszólalási eljárás.

A megtámadott határozat: az EUIPO második fellebbezési tanácsának 2019. szeptember 5-én hozott határozata (R 2531/2018-2. sz. ügy).

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	egyesítse az alperes által az R 2531/2018-2. sz., R 2532/2018-2. sz. és R 2533/2018-2. sz. ügyben 2019. szeptember 5-én hozott határozatok elleni keresetekre vonatkozó eljárásokat;

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—	az alperest és a beavatkozó felet kötelezze a felperes eljárásban felmerült költségeinek viselésére.

Jogalap

—	az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése.

2019. december 4-én benyújtott kereset – Palírna U Zeleného stromu kontra EUIPO – Bacardi (BLEND 42 VODKA)

(T-830/19. sz. ügy)

(2020/C 54/61)

A keresetlevél nyelve: cseh

Felek

Felperes: Palírna U Zeleného stromu a.s. (Ústí nad Labem, Cseh Köztársaság) (képviselő: T. Chleboun ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Bacardi & Co. Ltd (Meyrin, Svájc)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy bejelentője: a felperes.

A vitatott védjegy: a világoskék és sötétkék színű BLEND 42 VODKA európai uniós ábrás védjegy bejelentése – 12 946 034. sz. védjegybejelentés.

Az EUIPO előtti eljárás: felszólalási eljárás.

A megtámadott határozat: az EUIPO második fellebbezési tanácsának 2019. szeptember 5-én hozott határozata (R 2532/2018-2. sz. ügy).

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	egyesítse az alperes által az R 2531/2018-2. sz., R 2532/2018-2. sz. és R 2533/2018-2. sz. ügyben 2019. szeptember 5-én hozott határozatok elleni keresetekre vonatkozó eljárásokat;

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—	az alperest és a beavatkozó felet kötelezze a felperes eljárásban felmerült költségeinek viselésére.

Jogalap

—	az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése.

2019. december 4-én benyújtott kereset – Palírna U Zeleného stromu kontra EUIPO – Bacardi (BLEND 42 FIRST CZECH BLENDED VODKA)

(T-831/19. sz. ügy)

(2020/C 54/62)

A keresetlevél nyelve: cseh

Felek

Felperes: Palírna U Zeleného stromu a.s. (Ústí nad Labem, Cseh Köztársaság) (képviselő: T. Chleboun ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Bacardi & Co. Ltd (Meyrin, Svájc)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy bejelentője: a felperes.

A vitatott védjegy: a fehér, vörös, szürke, világoskék, sötétkék és narancssárga színű BLEND 42 FIRST CZECH BLENDED VODKA európai uniós ábrás védjegy bejelentése – 12 946 182. sz. védjegybejelentés.

Az EUIPO előtti eljárás: felszólalási eljárás.

A megtámadott határozat: az EUIPO második fellebbezési tanácsának 2019. szeptember 5-én hozott határozata (R 2533/2018-2. sz. ügy).

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	egyesítse az alperes által az R 2531/2018-2. sz., R 2532/2018-2. sz. és R 2533/2018-2. sz. ügyben 2019. szeptember 5-én hozott határozatok elleni keresetekre vonatkozó eljárásokat;

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—	az alperest és a beavatkozó felet kötelezze a felperes eljárásban felmerült költségeinek viselésére.

Jogalap

—	az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése.

2019. december 16-án benyújtott kereset – Leonardo kontra Frontex

(T-849/19. sz. ügy)

(2020/C 54/63)

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Felperes: Leonardo SpA (Róma, Olaszország) (képviselők: M. Esposito, F. Caccioppoli és G. Calamo ügyvédek)

Alperes: Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék semmisítse meg érdemben eljárva a lent hivatkozott aktusokat, továbbra is érdemben eljárva kötelezze az alperest minden elszenvedett és bekövetkező, közvetlen és közvetett, bármely jogcímen a vizsgált közbeszerzés jogellenességéből eredő károk megtérítésére. Pervezető intézkedés keretében rendelje el szakértő közreműködését a Törvényszék eljárási szabályzata 91. cikkének e) pontja és 96. cikke értelmében a következők megállapítása céljából: a) a felhívás megtámadott feltételei észszerűtlenek, szükségtelenek és nem felelnek meg az ágazat előírásainak; b) a megtámadott feltételek megakadályozzák a Leonardót abban, hogy ajánlatot nyújtson be; c) megfelelő okok állnak fenn a költségek és a műszaki megvalósíthatóságok tekintetében a szerződés két vagy több részre történő felbontására. Pernyertesség esetén kötelezze az alperest a védelem és a jogvita költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A jelen kereset a FRONTEX/OP/888/2019/JL/CG „Hosszú repülési idejű és közepes repülési magasságú tengeri légi felügyeletre szolgáló, távirányítású légijárműrendszerek (RPAS)” ellen irányul, amelyet 2019. október 18-án tettek közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjának TED Kiegészítésében (Tenders Electronic Daily) 2019/S 202–490010 számon, valamint a csatolt aktusok, különösen a következők ellen:

—	Invitation to Tender, disponibile al sito internet https://etendering.ted.europa.eu/cft/cft-document.html?docId= 61915;

—	Financial Proposal, hozzáférhető a https://etendering.ted.europa.eu/cft/cft-document.html?docId= 61916 honlapon;

—	Declaration, hozzáférhető a https://etendering.ted.europa.eu/cft/cft-document.html?docId= 61917 honlapon;

—	Annex I - Tender Specifications, hozzáférhető a https://etendering.ted.europa.eu/cft/cft-document.html?docId= 61918 honlapon;

—	Tender Submission Form, hozzáférhető a https://etendering.ted.europa.eu/cft/cft-document.html?docId= 61919 honlapon;

—	Draft Contract, hozzáférhető a https://etendering.ted.europa.eu/cft/cft-document.html?docId= 61921 honlapon;

—	Agreement of non-disclosure, hozzáférhető a https://etendering.ted.europa.eu/cft/cft-document.html?docId= 61922 honlapon;

—	Appendix 1, hozzáférhető a https://etendering.ted.europa.eu/cft/cft-document.html?docId= 61924 honlapon;

—	Appendix 2, hozzáférhető a https://etendering.ted.europa.eu/cft/cft-document.html?docId= 61925 honlapon;

—	Appendix 3, hozzáférhető a https://etendering.ted.europa.eu/cft/cft-document.html?docId= 61926 honlapon;

—	Kiigazítás – Értesítés, amely kiegészítő információkra vagy módosításokra vonatkozik, és amelyet 2019/S 216–528930 számon az Európai Unió Hivatalos Lapjának TED Kiegészítésében (Tenders Electronic Daily) tettek közzé;

—	Kiigazítás – Értesítés, amely kiegészítő információkra vagy módosításokra vonatkozik, és amelyet 2019/S 2019/S 226–553006

—	számon az Európai Unió Hivatalos Lapjának TED Kiegészítésében (Tenders Electronic Daily) tettek közzé; a FRONTEX-nek a lex specialis értelmében tett felvilágosításai (közzétéve a https://etendering.ted.europa.eu/cft/cft-questions.html?cftId=5 444 honlapon);

—	a FRONTEX-nél 2019. október 28-án tartott Informative Meeting jegyzőkönyve; valamint minden, a fenti aktusokat megelőző, kapcsolódó és azokat követő aktus.

Keresetének alátámasztására a felperes négy jogalapra hivatkozik.

1.

A felperes a megtámadott aktusok megsemmisítését kéri, mivel azok sértik az átláthatóság, az arányosság, az egyenlő bánásmód és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét, általános és irracionális tartalmuk, vagyis azon körülmény okán, hogy egyes esetekben a versenytársakkal szemben és a felperest érintően a szolgáltatás tekintetében olyan teljesen felesleges, aránytalan, túlzó és nem funkcionális sajátos műszaki követelményeket támasztanak, amelyek egyébként vagy lehetetlenné teszik a felperes részvételét, vagy olyan túlzó gazdasági terheknek rendelik alá, amelyek sérthetik az ajánlat versenyképességét. Következésképpen ezek az aktusok sértik az (EU, Euratom) 2018/1046 általános költségvetési rendelet (1) (96) és (108) preambulumbekezdését, valamint 160., 161. és 166. cikkét, továbbá I. mellékletének17.1., 17.3. és 17.8. pontját, valamint a 2014/23/EU (2) és 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet. (3) A felperes hatáskörrel való visszaélésre is hivatkozik az arányosság elvének megsértése formájában, ezenfelül illogikusságra, tényekben való tévedésre, illetve azok elferdítésére, egyenlőtlen bánásmódra, méltánytalanságra és visszaélésre.

2.

A felperes a megtámadott aktusok megsemmisítését kéri annak okán is, hogy nem került felosztásra a szóban forgó közbeszerzési szerződés. Különösen az (Eu, Euratom) 2018/1046 általános költségvetési rendelet 160. cikke (1), (2) és (3) bekezdésének és I. melléklete 33.1. pontjának megsértésére, valamint e rendelet I. melléklete 18.2. pontja harmadik rendelkezése alkalmazásának mellőzésére hivatkozik.

3.	A felperes ezenfelül a hivatkozott rendelet 176., illetve 179. cikkének megsértésére hivatkozik a közbeszerzési dokumentációban szereplő azon előírás okán, amely harmadik országokból származó jogalanyok részvételét is lehetővé teszi.

4.	Végül az aktusok jogellenessége okán a felperes a bármely jogcímen a szóban forgó közbeszerzés jogellenességéből eredő valamennyi elszenvedett és bekövetkező, közvetlen és közvetett károk megtérítését kéri.

---

(1)  Az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2018. L 193., 1. o.)

(2)  A koncessziós szerződésekről szóló, 2014. február 26-i 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2018. L 94., 1. o.)

(3)  (.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26-i 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2018. L 94., 65. o.)

2019. december 17-én benyújtott kereset – Tehrani kontra EUIPO – Blue Genes (Earnest Sewn)

(T-853/19. sz. ügy)

(2020/C 54/64)

A keresetlevél nyelve: angol

Felek

Felperes: Reza Hossein Khan Tehrani (Nordhorn, Németország) (képviselő: D. Wiedemann ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Blue Genes, Inc. (Gardena, Kalifornia, Amerikai Egyesült Államok)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy jogosultja: a felperes

A vitatott védjegy: az Earnest Sewn európai uniós szóvédjegy – 12 302 071. sz. európai uniós védjegy

Az EUIPO előtti eljárás: törlési eljárás

A megtámadott határozat: az EUIPO ötödik fellebbezési tanácsának 2019. október 4-én hozott határozata (R 531/2018-5. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—	helyezze hatályon kívül a törlési osztálynak a 12 302 071. sz. „Earnest Sewn” európai uniós védjegy törlése iránti kérelemmel kapcsolatban 2019. január 30-án hozott határozatát;

—	állapítsa meg, hogy 12 302 071. sz. „Earnest Sewn” védjegy oltalma továbbra is érvényes,

—	az EUIPO-t kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok

—	az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 59. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése;

—	az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 60. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése.

2019. december 17-én benyújtott kereset – Franz Schröder kontra EUIPO – RDS Design (MONTANA)

(T-854/19. sz. ügy)

(2020/C 54/65)

A keresetlevél nyelve: angol

Felek

Felperes: Franz Schröder GmbH & Co. KG (Delbrück-Nordhagen, Németország) (képviselők: L. Pechan és N. Fangmann ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: RDS Design ApS (Allerød, Dánia)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy jogosultja: a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő másik fél

A vitatott védjegy: MONTANA európai uniós szóvédjegy – 10 708 881. sz. európai uniós védjegy

Az EUIPO előtti eljárás: törlési eljárás

A megtámadott határozat: az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsának 2019. október 14-én hozott határozata (2393/2018-4. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—	adjon helyt a törlési kérelemnek, és törölje a vitatott áruk és szolgáltatások tekintetében a 10 708 881. sz. európai uniós védjegyet;

—	az EUIPO-t és szükség esetén a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő másik felet kötelezze az eljárás költségeinek viselésére, ideértve a fellebbezési eljárás során felmerült költségeket is.

Jogalapok

—	Az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 95. cikke (1) és (2) bekezdésének megsértése;

—	az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 94. cikke (1) bekezdésének megsértése,

—	az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikke (1) bekezdése c) pontjának megsértése.

2019. december 17-én benyújtott kereset – Franz Schröder kontra EUIPO – RDS Design (MONTANA)

(T-855/19. sz. ügy)

(2020/C 54/66)

A keresetlevél nyelve: angol

Felek

Felperes: Franz Schröder GmbH & Co. KG (Delbrück-Nordhagen, Németország) (képviselők: L. Pechan és N. Fangmann ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: RDS Design ApS (Allerød, Dánia)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy jogosultja: a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő másik fél

A vitatott védjegy: Az Európai Uniót megjelölő, a MONTANA európai uniós szóvédjegyre irányuló nemzetközi lajstromozás – 1 211 278. sz., az Európai Uniót megjelölő nemzetközi lajstromozás

Az EUIPO előtti eljárás: törlési eljárás

A megtámadott határozat: az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsának 2019. október 14-én hozott határozata (1006/2018-4. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—	adjon helyt a törlési kérelemnek, és törölje az Európai Unió tekintetében az 1 211 278. sz. nemzetközi lajstromozást a vitatott áruk vonatkozásában;

—	az EUIPO-t és szükség esetén a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő másik felet kötelezze az eljárás költségeinek viselésére, ideértve a fellebbezési eljárás során felmerült költségeket is.

Jogalapok

—	Az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 95. cikke (1) és (2) bekezdésének megsértése;

—	az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 94. cikke (1) bekezdésének megsértése,

—	az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikke (1) bekezdése c) pontjának megsértése.

2019. december 17-én benyújtott kereset – Franz Schröder kontra EUIPO – RDS Design (MONTANA)

(T-856/19. sz. ügy)

(2020/C 54/67)

A keresetlevél nyelve: angol

Felek

Felperes: Franz Schröder GmbH & Co. KG (Delbrück-Nordhagen, Németország) (képviselők: L. Pechan és N. Fangmann ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: RDS Design ApS (Allerød, Dánia)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy jogosultja: a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő másik fél

A vitatott védjegy: Az Európai Uniót megjelölő, a MONTANA európai uniós szóvédjegyre irányuló nemzetközi lajstromozás – 869 610. sz., az Európai Uniót megjelölő nemzetközi lajstromozás

Az EUIPO előtti eljárás: törlési eljárás

A megtámadott határozat: az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsának 2019. október 14-én hozott határozata (R 2394/2018-4. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—	adjon helyt a törlési kérelemnek, és törölje az Európai Unió tekintetében az 869 610. sz. nemzetközi lajstromozást a vitatott áruk és szolgáltatások vonatkozásában;

—	az EUIPO-t és szükség esetén a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő másik felet kötelezze az eljárás költségeinek viselésére, ideértve a fellebbezési eljárás során felmerült költségeket is.

Jogalapok

—	Az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 95. cikke (1) és (2) bekezdésének megsértése;

—	az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 94. cikke (1) bekezdésének megsértése,

—	az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikke (1) bekezdése c) pontjának megsértése.

2019. december 9-én benyújtott kereset – Alkemie Group kontra EUIPO – Mann & Schröder (ALKEMIE)

(T-859/19. sz. ügy)

(2020/C 54/68)

A keresetlevél nyelve: lengyel

Felek

Felperes: Alkemie Group sp. z o.o. (Gdynia, Lengyelország) (képviselő: A. Korbela jogtanácsos)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Mann & Schröder GmbH (Siegelsbach, Németország)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy bejelentője: a felperes.

A vitatott védjegy: ALKEMIE európai uniós szóvédjegy bejelentése – 16 417 644. sz. védjegybejelentés.

Az EUIPO előtti eljárás: felszólalási eljárás.

A megtámadott határozat: az EUIPO második fellebbezési tanácsának 2019. szeptember 16-án hozott határozata (R 2230/2018-2. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—	az EUIPO-t és a Mann & Schröder GmbH-t kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.

Jogalap

—	az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése.

2019. december 9-én benyújtott kereset – Alkemie Group kontra EUIPO – Mann & Schröder (ALKEMIE)

(T-860/19. sz. ügy)

(2020/C 54/69)

A keresetlevél nyelve: lengyel

Felek

Felperes: Alkemie Group sp. z o.o. (Gdynia, Lengyelország) (képviselő: A. Korbela jogtanácsos)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Mann & Schröder GmbH (Siegelsbach, Németország)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy bejelentője: a felperes.

A vitatott védjegy: ALKEMIE európai uniós ábrás védjegy bejelentése – 16 417 669. sz. védjegybejelentés.

Az EUIPO előtti eljárás: felszólalási eljárás.

A megtámadott határozat: az EUIPO második fellebbezési tanácsának 2019. szeptember 16-án hozott határozata (R 2231/2018-2. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—	az EUIPO-t és a Mann & Schröder GmbH-t kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.

Jogalap

—	az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése.