VÁMÜGYI ÉS FLEGT

Végrehajtási útmutató

Nyilvános összefoglaló

(2020/C 20/01)

Felelősségkizáró nyilatkozat Ez a dokumentum az érdekelt felek számára készült. Nem kötelező iránymutatás, nem képviseli az Európai Unió hivatalos véleményét és nem tekinthető jogi tanácsnak sem.

Tartalomjegyzék

1.

Bevezetés

2

2.

A FLEGT-faanyagok és -fatermékek behozatala – alapelvek

2

3.

A hatóságok közötti együttműködésre vonatkozó ajánlások

4

3.1.

A szállítmányok ellenőrzésért felelős tisztviselők és szolgálatok számára nyújtott technikai segítség

5

3.2.

A hatóságok közötti kommunikáció az ellenőrzések során

6

3.3.

CITES- és FLEGT-faanyag

6

3.4.

Kereskedelmi és nem kereskedelmi jellegű áruk

6

3.5.

Ellenőrzések az egyszerűsített vámeljárásban

7

3.6.

Az engedélyek kezelése osztott szállítmányok esetében

7

3.7.

Exportáló partnerország

8

3.8.

A FLEGT-engedélyek ellenőrzése

8

3.9.

A lefoglalt faanyagról történő rendelkezés

8

I. melléklet – Szószedet

9

II. melléklet – Jogi keret

12

III. melléklet – Tájékoztatás

14

1.   Bevezetés

Az illegális fakitermelés problémája az egész világra kiterjed, és kedvezőtlenül hat a gazdaságra, a környezetre és a társadalomra. Az erdészeti jogszabályok végrehajtására, az erdészeti irányításra és az erdészeti termékek kereskedelmére (FLEGT) vonatkozó uniós cselekvési terv (1) alapján az Európai Unió elfogadta a FLEGT-jogszabályokat (2), amelyek létrehozzák az EU-ba irányuló faanyag- és fatermék-behozatal FLEGT engedélyezési rendszerét. E jogi keret ellenőrző rendszert hoz létre egyes fatermékek olyan országokból történő behozatalához, amelyek az EU-val az EU-val önkéntes partnerségi megállapodást kötöttek. Az ezen országokból behozott fatermékekhez a partnerországban kibocsátott FLEGT-engedély szükséges, amely igazolja a faanyag jogszerűségét (azaz azt, hogy a fatermék legálisan kitermelt hazai faanyagból vagy harmadik országban legálisan kitermelt és a partnerországba a partnerország nemzeti jogszabályainak megfelelően behozott faanyagból készült). A FLEGT engedélyezési rendszer hatékonyságának biztosítása érdekében a vámhatóságok mindaddig nem bocsáthatnak szabad forgalomba az e rendszer hatálya alá tartozó fatermékeket, amíg a FLEGT-engedélyt be nem mutatják, és a tagállam illetékes hatósága azt el nem fogadja.

Az iránymutatás fő célkitűzése, hogy támogatást nyújtson a vámhatóságoknak és a FLEGT illetékes hatóságoknak abban, hogy az Európai Unióba irányuló faanyag- és fatermék-behozatal FLEGT engedélyezési rendszerének létrehozásáról és annak végrehajtására vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról szóló FLEGT-jogszabályoknak2 megfelelően hatékonyan végezhessék feladataikat. Közelebbről az iránymutatás közös megközelítéssel kívánja biztosítani a végrehajtás összehangolását a következők révén:

—	Megfelelő, ajánlott és lehetőség szerint átfogó megközelítés kialakítása a FLEGT-jogszabályok vámhatóságok és FLEGT illetékes hatóságok általi végrehajtásához;

—	ajánlások megfogalmazása a vámhatóságok és az illetékes hatóságok közötti fokozott együttműködéshez.

Ennek megfelelően a dokumentum szerkezete a következő:

1.	bevezető, amely ismerteti a dokumentumot;

2.	a FLEGT-faanyagok és -fatermékek behozatala – alapelvek, köztük a behozatali eljárás leírása;

3.	a hatóságok közötti együttműködésre vonatkozó ajánlások, amennyiben azok nemzeti megállapodásokat javasolnak, konkrét kérdések elemzésével és példákkal;

4.	I., II. és III. melléklet, amelyek tartalmazzák a terminológiát és a hivatkozott jogi rendelkezéseket.

Ezen iránymutatás jóval az első önkéntes partnerségi megállapodás működésbe lépése előtt készült, hogy már a kezdetektől kellő iránymutatást biztosítson a vámhatóságok ezen új feladatához. Az iránymutatás most frissül az Indonéziával létrehozott és 2016. november 15-től működő első FLEGT engedélyezési rendszer végrehajtása során szerzett gyakorlati tapasztalatok alapján.

Az iránymutatás a FLEGT engedélyezési rendszer más partnerországok általi működtetését és a jogi keret bármely változását követően szerzett további gyakorlati tapasztalatok alapján felülvizsgálható. Az iránymutatás a tagállami vámhatóságok és illetékes hatóságok szakértőinek együttműködésével készült, és nem tekintendő kötelezőnek.

2.   A FLEGT-faanyagok és -fatermékek behozatala – alapelvek

A FLEGT egy olyan átfogó kereten alapul, amely magában foglalja egyrészről az erdészeti jogszabályok végrehajtásának irányításáról és a faanyagok és fatermékek kereskedelméről szóló, az EU és a partnerországok között létrejött önkéntes partnerségi megállapodásokat, másrészről a partnerországokból származó faanyagok és fatermékek EU-ba történő behozatalára irányadó szabályokat meghatározó FLEGT-jogszabályokat (FLEGT-rendelet és FLEGT végrehajtási rendelet). E keretnek megfelelően a partnerországokból exportált fatermékek EU-ba történő behozatala csak akkor engedélyezhető, ha rendelkeznek a jogszerűségüket igazoló. a partnerország engedélyező hatósága által kiállított FLEGT-engedéllyel. A vámhatóságnak ellenőriznie kell, hogy a partnerországból származó faanyag és fatermékek szállítmánya rendelkezik-e érvényes FLEGT-engedéllyel, amikor szabad forgalomba bocsátás céljából vám elé állítják. A FLEGT faanyagok esetében – forgalomba hozatalukat követően – vélelmezni kell az uniós fa- és fatermékpiaci rendeletnek (3) való megfelelést.

Ami a termékkört illeti, a FLEGT-rendelet II. mellékletében előírt alapvető termékjegyzék valamennyi önkéntes partnerségi megállapodásra vonatkozik, és ezen felül minden önkéntes partnerségi megállapodás további termékeket is felvett a hatálya alá. A FLEGT-rendelet III. melléklete tartalmazza a partnerországokat és termékköreiket (jelenleg csak Indonézia), így kellő jogi egyértelműséget biztosít az egyes partnerországokból származó azon FLEGT-termékek tekintetében, amelyek esetében a vámhatóságnak ellenőriznie kell a FLEGT-engedély meglétét. A nem kereskedelmi jellegű áruk, a CITES (4)-dokumentumok hatálya alá tartozó termékek és a partnerországon áthaladó faanyagszállítmányok mentesülnek a FLEGT-engedély bemutatása alól.

A termékeknek az Unió vámterületére történő behozatalakor az importőrnek vámáru-nyilatkozatot kell benyújtania, és a nyilatkozattevő a konkrét gazdasági igényekre szabott különböző vámeljárások közül választhat. A FLEGT-jogszabályok szerint a behozatal a „szabad forgalomba bocsátásként” meghatározott vámeljárás, amely magában foglalja a vámok, adott esetben a jövedéki adó és az áruk hozzáadottérték-adójának megfizetését. A nyilatkozattevőnek meg kell felelnie továbbá az adott esetben a vámeljárásra bejelentett árura vonatkozó egyedi korlátozásoknak is, például a faanyag vagy fatermékek FLEGT-engedélyének bemutatására vonatkozó követelménynek. Amint kivetették a vámot, és az áruk behozatalára vonatkozó valamennyi egyéb feltétel bizonyítottan teljesült, a vámhatóságok kiadják az árut. Az áruk státusa nem uniós árukról uniós árukra változik, és azokat minden más alkalmazandó jogszabály sérelme nélkül forgalomba lehet hozni a belső piacon.

A szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vámáru-nyilatkozatot nem feltétlenül kell abban a vámhivatalban benyújtani, ahol a faanyag az EU-ba érkezik. Rendelkezésre állnak olyan eljárások is, amelyek lehetővé teszik az áruk vámfelügyelet alatti tárolását, feldolgozását vagy szállítását. Amikor az árukat az Unión belül a tagállamok között szállítják, a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vámáru-nyilatkozat benyújtható a célállomás helye szerinti vámhatósághoz. A szabad forgalomba bocsátás az egyetlen olyan vámeljárás, amely esetében fel kell mutatni a FLEGT-engedélyt (5).

Amikor a FLEGT-faanyag egy bizonyos tagállamban szabad forgalomba bocsátás céljából a vám elé kerül, a vámhatóságnak meg kell bizonyosodnia afelől, hogy ugyanazon tagállam illetékes hatósága jóváhagyta (6) a FLEGT-engedélyt. Ellenkező esetben a vámhatóság nem adhatja ki a faanyagot. A nemzeti eljárások meghatározhatják, hogy a gyakorlatban ez hogyan történjen, a FLEGT-jogszabályok pedig az alábbiakról rendelkeznek:

—	A vámhatóságok a feladó ország és a harmonizált rendszer hat számjegyig terjedő kódja alapján tudják azonosítani a FLEGT-faanyagot. Ezt a FLEGT-rendelet I., II. és III. melléklete is tükrözni fogja, amelyet megfelelően aktualizálnak, majd ezt követően integrálnak a TARIC-ba (7).

—

A vadon élő állatok és növények kereskedelméről szóló uniós rendelet (8) (CITES (9)) A., B. és C. mellékleteiben foglalt termékek behozatalkor mentesülnek a FLEGT-alakiságok alól. További vonatkozó kivételek a nem kereskedelmi jellegű áruk és a partnerországon vámfelügyelet alatt áthaladó termékek. Az önkéntes partnerségi megállapodások tartalmazhatnak egy IB. mellékletet, amely felsorolja azokat a termékeket, amelyek nem exportálhatók a partnerországból, így nem kaphatnak FLEGT-engedélyt, és ezért nem importálhatók az Unióba.

—

A FLEGT-engedély ugyanazon tagállam illetékes hatóságának kell benyújtani, amely tagállamban a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vámáru-nyilatkozatot benyújtják. A FLEGT-engedély előre benyújtható, de legkésőbb abban az időpontban, amikor a vámáru-nyilatkozatot benyújtják. Egy későbbi szakaszban az illetékes hatóságot tájékoztatni kell az egyes FLEGT-engedélyeknek megfelelő vámáru-nyilatkozatokról.

—	Az illetékes hatóság ellenőrzi a FLEGT-engedélyt, és tájékoztatja a vámhatóságot az annak jóváhagyására vonatkozó határozatáról.

—	Ellenőrzés céljából az Európai Bizottság mintapéldányokat és az engedélyező hatóságokra vonatkozó egyéb részleteket biztosít a vámhatóságok és az illetékes hatóságok számára.

—	Az engedély és a szállítmány további ellenőrzések alá vethető; a vámhatóságoknak és az illetékes hatóságoknak szorosan együtt kell működniük, és meg kell állapodniuk az egyes szolgálatok által végzett feladatok tekintetében.

—	Az illetékes hatóságok az egyes önkéntes partnerségi megállapodásokban foglalt eljárást követve további tájékoztatást kérhetnek az engedélyező hatóságtól.

—	A fatermékek jellegére tekintettel behozatalkor a súly és a mennyiség legfeljebb 10 %-kal eltérhet a FLEGT-engedélyben bejelentettektől.

—	Az ellenőrzés végrehajtása során felmerült költségeket – a tagállam eltérő rendelkezése hiányában – azimportőr viseli.

—	A FLEGT-engedélyre hivatkozni kell azon egységes vámokmány 44. rovatában, amelyben a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vámáru-nyilatkozatot tették. A FLEGT-engedélyek esetében a C690 tanúsítvány-kódszámot kell kiválasztani, és a szállítmányra vonatkozó engedély számát be kell jelenteni.

—

A FLEGT-engedélyek lehetnek papír- vagy elektronikus alapúak, és szükség esetén a hatóságok kérhetik azok fordítását, amelynek költségeit az importőr viseli. Papíralapú FLEGT-engedélyek esetében a FLEGT végrehajtási rendelet és az önkéntes partnerségi megállapodások rendelkezése szerint egy példányt biztosítani kell a vámhatóságok számára; e példány kiegészítő eszközként szolgál a hatóságokkal való vagy a hatóságok közötti kommunikáció megkönnyítésére, és azt be kell mutatni a vámhatóságnak.

—

Amennyiben gyanú merül fel a FLEGT-engedély érvénytelenségével kapcsolatban, a vámhatóságok felfüggeszthetik a szabad forgalomba bocsátást. Az illetékes hatóság ezt követően a hatályos nemzeti jogszabályok szerint jár el a FLEGT-jogszabályok megsértése esetén (illetve az önkéntes partnerségi megállapodások alkalmazandó rendelkezéseinek megsértése esetén, ami a partnerország gyors tájékoztatását teheti szükségessé).

—	A FLEGT-engedélyekről és a kézhez kapott kapcsolódó vámáru-nyilatkozatokról, valamint a nem megfelelő szállítmányokra vonatkozó adatokat meg kell őrizni a jelentéstételi kötelezettségeknek való megfelelés érdekében. Az Európai Bizottság köteles megadni az éves jelentések formátumát.

—	Az illetékes hatóságok a kijelölt független ellenőr (10) számára – a vonatkozó nemzeti jogszabályok keretein belül – az engedélyező hatóságtól származó információk ellenőrzése és az uniós ellenőrzési eljárások felülvizsgálata céljából hozzáférhetővé teszik a vonatkozó dokumentumokat és adatokat.

3.   A hatóságok közötti együttműködésre vonatkozó ajánlások

Azokban az esetekben, amikor az illetékes hatóságok nem azonosak a vámhatóságokkal, a közöttük zajló együttműködés és kommunikáció kulcsfontosságú eleme a FLEGT-jogszabályok szerinti ellenőrzések végrehajtási folyamatának.

A jogszabályok az együttműködés különféle módjait irányozzák elő: többek között a jóváhagyott engedélyekről való értesítést (11), a feladatok átruházását a vámhatóságokra (12), az ellenőrzési eljárások tekintetében folytatott együttműködést (13), illetve az elektronikus úton történő adatcserét (14).

A megfelelő végrehajtás és a közös megközelítés biztosítása érdekében ajánlott, hogy a vámhatóságok és az illetékes hatóságok – továbbá az esetleg részt vevő, kapcsolódó területeken illetékességgel rendelkező hatóságok – közötti együttműködés alapját hivatalos nemzeti megállapodások képezzék.

A nemzeti megállapodások létrehozásához, valamint a műveleti eljárások kialakításához ideális esetben a következő lépéseket kell megtenni:

—	A vámhatóságok és az illetékes hatóságok (15) közötti kapcsolatok kialakítása stratégiai, vezetői és operatív szakértői szinten.

—	A megfelelő megközelítés és hivatalos formátum elérése annak biztosítása érdekében, hogy a megállapodás megfelelő módon jöjjön létre.

—

A megállapodás elemeinek meghatározása (nemzeti feladatleírás), amelyre a későbbiekben a vámhatóságok és az illetékes hatóságok együttműködése alapul. Ennek a nemzeti feladatleírásnak az iránymutatás ajánlásain kell alapulnia, és figyelembe kell vennie a nemzeti jogszabályok vonatkozó rendelkezéseit és/vagy a nemzeti közigazgatás sajátosságait.

—	A megállapodások végrehajtása keretében azon gyakorlati műveleti eljárások meghatározása, amelyeket az ellenőrzési folyamat során el kell végezni.

Az együttműködési megállapodásokba ajánlott belefoglalni az alábbi elemeket:

—

Megerősített együttműködés, ideértve a hatékony és eredményes hosszú távú együttműködés feltételeit: — rendszeres ülések a vámhatóságok és az illetékes hatóságok között megfelelő stratégiai, vezetői és operatív szinten, az elfogadott feladatleírásnak megfelelően; — korai kommunikáció a vámhatóságok és az illetékes hatóságok között a rájuk egyaránt kiható soron következő szakpolitikai és jogalkotási javaslatokról; — gyorsreagálási együttműködési rendszer a kialakuló helyzetek, az új jogsértés-típusok, illetve a nagy kockázatú gazdálkodók kezelésére; — az ellenőrzésért felelős tisztviselők és szolgálatok számára nyújtott technikai segítségnyújtás módjai.

—

A feladatok felosztása: a vámhatóságok és/vagy az illetékes hatóságok által elvégzendő ellenőrzésekkel kapcsolatban megállapított szerepek, feladatok és felelősségi körök rögzítése a nemzeti struktúrák és a helyi körülmények figyelembevételével. Legalább az alábbi feladatok tekintetében megállapodásra kell jutni: — a FLEGT-engedély további ellenőrzései; — a szállítmány további ellenőrzései; — adattárolás és -gyűjtés a nyilvántartási (16) és jelentéstételi (17) kötelezettségeknek megfelelően.

—

Hatóságok közötti kommunikáció: — mindkét hatóság – a vámhatóság és az illetékes hatóság – kapcsolattartó pontjainak listája, rendszeres frissítést biztosító felülvizsgálati záradékkal; — a vámhatóságok és az illetékes hatóságok közötti, az engedély elfogadásával, az ellenőrzési folyamattal és bármely további ellenőrzés eredményével kapcsolatos kommunikáció módjai és eljárásai; — a kockázatkezeléssel kapcsolatos hírszerzési adatok cseréjének feltételei, ideértve a kétirányú visszajelzéseket és a megbízható hírszerzői hálózatot; — egyértelmű rendelkezések arra vonatkozóan, hogy milyen információk (köztük a személyes adatok) milyen feltételekkel oszthatók meg a vámhatóságok és az illetékes hatóságok között.

—

Végrehajtás és érvényesítés: — a műveleti eljárások közös kidolgozása és elosztása, a tisztviselőknek szóló egyértelmű utasításokkal, különösen az ellenőrzési és hitelesítési tevékenységek tekintetében; — az egyedi esetek közös értelmezése vagy az ezekre vonatkozó végrehajtási megállapodások – ezen egyedi esetek lehetnek olyan FLEGT-szállítmányok, amelyek egyúttal CITES-szállítmányok is, olyan szállítmányok, amelyeket egyszerűsített eljárásban hoznak be, az exportáló országtól eltérő országból származó szállítmányok, nem kereskedelmi jellegű árukból álló szállítmányok, illetve olyan szállítmányok, amelyek ellentmondásokat mutatnak az engedélyhez képest (a további magyarázatot lásd alább); — a gazdálkodókkal és a nyilatkozattevőkkel megosztott utasítások és információk; — a felelős tisztviselők kölcsönös képzése és közös tanfolyamok; — az importadatok időszakonkénti cseréje az eltérések feltárása érdekében; — végrehajtási projektek vagy közös műveletek az elfogadott feladatleírásnak megfelelően; — a lefoglalt árukról történő rendelkezésre vonatkozó egyértelmű eljárás, ideértve a tárolásból adódó költségek kezelését; — a papíralapú engedélyek kezelésére és az engedély jogellenes újrafelhasználásának elkerülésére vonatkozó szabályok.

A következő oldalak további ajánlásokat tartalmaznak a fenti elemek tekintetében.

3.1.   A szállítmányok ellenőrzésért felelős tisztviselők és szolgálatok számára nyújtott technikai segítség

Amikor a vámhatóságot a szállítmány ellenőrzésével bízzák meg, javasolt, hogy a nemzeti megállapodás tartalmazza, hogy az illetékes hatóságok milyen feltételek mellett nyújthatnak technikai segítséget a különböző szinteken:

—	Képzés és iránymutatás technikai szempontokról (pl. mérések és a fajok azonosítása)

—	Technikai hozzájárulás az ellenőrzések műveleti eljárásainak kidolgozásához (utasítások, ellenőrzési lista, formanyomtatványok, megfelelési táblázatok stb.)

—	Technikai segítségnyújtás a helyszíni ellenőrzések során

—	Adott esetben laboratóriumi szolgáltatások, illetve tájékoztatás a megbízható szolgáltatásokról

—	Kapcsolattartási adatok (nevek, e-mail-címek, telefonszámok) megadása a partnerországból elérhető technikai segítségnyújtáshoz

Tanácsos belefoglalni az információk, képzések és erőforrások hatóságok közötti, a tagállamon belül vagy tagállamok között zajló cseréjét, rendelkezésre bocsátva a szakértelmet és a laboratóriumi szolgáltatásokat. E folyamatba ajánlott bevonni a partnerországokat, amelyek megoszthatják ismereteiket a saját termékeikről, szakértői ismereteket nyújthatnak, és laboratóriumi elemzésre famintákat biztosíthatnak.

3.2.   A hatóságok közötti kommunikáció az ellenőrzések során

A tagállamoknak megfelelő kommunikációs csatornákról kell gondoskodniuk az illetékes hatóságok és a vámhatóságok között. Biztosítani kell, hogy a vámhatóságok késedelem nélkül értesüljenek arról, hogy az illetékes hatóság jóváhagyta-e a FLEGT-engedélyt, valamint arról, hogy az ellenőrzési folyamattal kapcsolatban más információt is megosztanak. Ajánlott, hogy nemzeti struktúrájuknak megfelelően a hatóságok kommunikációs eszközöket és eljárásokat vezessenek be, és előirányozzák legalább a következőket:

—

az információnak a FLEGT-engedély illetékes hatóság általi jóváhagyása utána a lehető leghamarabb a vámhatóságok rendelkezésére kell állnia; az elutasító határozat szintén a vámhatóság rendelkezésére bocsátható, így a kommunikációs rendszer magában foglalhatja azokat az eseteket is, amelyekben az illetékes hatóság nem hagyta jóvá a FLEGT-engedélyt;

—

ezt az információt a nemzeti szinten megállapított feladatmegosztás szerint további elemek is kísérhetik, mint például az engedély vagy a szállítmány további ellenőrzése iránti kérelem, konkrét részletek, amelyeket a vámhatóságnak meg kell vizsgálnia, vagy a kockázati profilra vonatkozó információk;

—	a vámellenőrzés során a vámhatóságnak szüksége lehet arra, hogy tájékoztassa az illetékes hatóságot vagy konzultációt folytasson azzal annak gyanúja esetén, hogy a FLEGT-engedély érvénytelen, vagy nem felel meg a szállítmánynak;

—	a FLEGT-faanyaghoz kapcsolódó vámáru-nyilatkozatok nyilvántartását, valamint a nem megfelelő szállítmányokra vonatkozó adatokat a jelentéstételi kötelezettségeknek való megfelelés érdekében meg kell osztani;

—	a kommunikációs csatornáknak stabilnak és biztonságosnak kell lenniük;

—	amennyiben a kommunikáció papíralapú engedélyeken alapul, ideértve a nyomtatott példány esetleges alkalmazását is, egyértelmű eljárásokat kell alkalmazni az engedély jogellenes újrafelhasználásának elkerülése érdekében.

3.3.   CITES- és FLEGT-faanyag

A FLEGT-rendelet és a meglévő önkéntes partnerségi megállapodások kimondják, hogy a vadon élő állatok és növények kereskedelméről szóló uniós rendeletben (a rendelet A., B. és C. mellékletében – nem a D. mellékletben) foglalt fatermékeket az EU határán nem vetik a FLEGT-engedélyes termékek számára előírt eljárás alá. Mindazonáltal a meglévő önkéntes partnerségi megállapodások a FLEGT jogszerűségigazolási rendszerét a CITES hatálya alá tartozó fajokra is alkalmazzák, ezért előfordulhat, hogy a gyakorlatban az egyes CITES faanyag-szállítmányokat CITES behozatali engedély (A. és B. melléklet) vagy CITES behozatali bejelentés (C. melléklet) és egy FLEGT-engedély is kíséri (mint Indonézia esetében).

Az érintett illetékes hatóságot ajánlott tájékoztatni azokban az esetekben, amelyekben a CITES-faanyag esetében FLEGT-engedélyt jelentenek be. A vámhatóságok a partnerországokból származó faanyagokra vonatkozó CITES-követelményekkel kapcsolatos szabálytalanságokat (például a fafajokra vonatkozó CITES-magyarázatoknak való megfeleléssel kapcsolatos kétségeket, a vadon élő/ültetvényekről származó fajok származását stb.) is bejelenthetik az illetékes hatóságnak, hogy ezzel megkönnyítsék a CITES-re vonatkozó rendelkezések felülvizsgálatát a FLEGT-rendelet 4. cikkének (3) bekezdésében foglaltak szerint.

Amennyiben a FLEGT-engedély a vámhatóságok vagy az illetékes hatóságok rendelkezésére áll, a FLEGT-engedélyben szereplő szabálytalanságok a CITES-nek való megfelelés teljesítése érdekében eszközölt további ellenőrzéseket tesznek szükségessé.

3.4.   Kereskedelmi és nem kereskedelmi jellegű áruk

A nem kereskedelmi jellegű fatermékek nem tartoznak a FLEGT-rendelet (18) hatálya alá, így mentesülnek azon kötelezettség alól, hogy az EU-ba történő behozatalukkor FLEGT-engedéllyel rendelkezzenek. A kereskedelmi és nem kereskedelmi jellegű áruk megkülönböztetése a személyek és áruk valamennyi szinten növekvő mobilitásának összefüggésben egyre nagyobb jelentőséggel bír. A turisták, a szolgáltatást nyújtó szakemberek, a lakóhelyet változtató személyek vagy a postai vagy futárszolgáltatáson keresztüli közvetlen értékesítést magában foglaló távkereskedelem révén termékeket vásárló fogyasztók esetében előfordulhat, hogy a vámhatóságoknak önkéntes partnerségi megállapodásokban részes országokból származó fatermékeket kell kezelniük.

A FLEGT-rendelet hivatkozik a nem kereskedelmi jellegű áruknak a 2454/93/EGK bizottsági rendeletben (19) foglalt meghatározására. Ennek megfelelően a FLEGT összefüggésében a nem kereskedelmi jellegű áruk azon fatermékek, amelyek megfelelnek az alábbi feltételeknek:

szabad forgalomba bocsátásuk eseti jelleggel történik

valamint

jellegük és mennyiségük azt jelzi, hogy az árut a címzett vagy az árut szállító személy magán-, személyes vagy családi használatára

vagy nyilvánvalóan ajándéknak szánta.

Ajánlott, hogy a vámhatóságok tájékoztassák a tagállam illetékes hatóságait a faanyag-szállítmányok kereskedelmi vagy nem kereskedelmi jellegének megállapításához alkalmazott kritériumokról, valamint eszközeik és kompetenciájuk korlátain belül tájékoztassák a gazdálkodókat és az egyéb érintett feleket.

Ami a csomagolóanyagokat illeti, bár azok önkéntes partnerségi megállapodások hatálya alá és a Kombinált Nómenklatúra 4415 vámtarifaszáma alá tartozhatnak, amennyiben azokat kizárólag más áruk tárolására, védelmére vagy szállítására használják, nem tartoznak a FLEGT-rendelet hatálya alá, és behozatalkor nem kell FLEGT-ellenőrzésnek alávetni őket. Ezt az értelmezést a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó általános szabályokkal (5a) és 5b) összefüggésben kell értelmezni (20).

3.5.   Ellenőrzések az egyszerűsített vámeljárásban

A vámhatóságok engedélyt adhatnak az egyszerűsített eljárásra azon gazdálkodók számára, amelyek azt kérelmezik és amelyek megfelelnek bizonyos feltételeknek és követelményeknek. A gazdálkodók így egyszerűsített formai követelményeket vehetnek igénybe az általuk tett vámáru-nyilatkozatokra és a vámkezelésre vonatkozóan, amennyiben az EU-ból/-ba importálnak vagy exportálnak. A FLEGT-faanyag behozatalára vonatkozó egyszerűsített eljárások alkalmazása nem csorbíthatja a FLEGT-jogszabályok érvényesítésének hatékonyságát. Az egyszerűsített eljárások faanyagpiaci szereplő számára való engedélyezése során a következő ajánlásokat kell figyelembe venni:

—	Amikor a vámhatóságok olyan egyszerűsített eljárás iránti kérelmet kapnak, amely FLEGT-faanyagra vonatkozhat, az illetékes hatóság véleményt nyilváníthat az engedély megadása előtt.

—

Az engedélyezés során feltételeket kell előírni annak biztosítására, hogy a FLEGT-rendelkezéseket teljes mértékben betartsák, és a szükséges ellenőrzéseket elvégezzék, ideértve az alábbi szempontokra vonatkozó egyértelmű feltételeket: — Mielőtt a FLEGT-rendelet hatáskörébe tartozó FLEGT-faanyag szabad forgalomba bocsátható, az illetékes hatóságnak jóvá kell hagynia a FLEGT-engedélyt. — A vámhatóságoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a faanyag forgalomba bocsátása előtt ellenőrzést végezzenek. — A FLEGT-jogszabályok megsértésének minősül, ha a FLEGT-faanyagot azelőtt bocsátják szabad forgalomba, mielőtt az illetékes hatóság jóváhagyta volna a FLEGT-engedélyt. Ez esetet jelenteni kell az illetékes hatóságnak, amely a nemzeti jogszabályoknak megfelelően lép fel. Az egyszerűsített eljárás engedélyezését felül kell vizsgálni annak ellenőrzése érdekében, hogy továbbra is teljesülnek-e az engedély fenntartáshoz szükséges feltételek.

—	A meglévő engedélyeket felül kell vizsgálni, és adott esetben össze kell hangolni a fenti ajánlásokkal.

3.6.   Az engedélyek kezelése osztott szállítmányok esetében

A „szállítás” (21) FLEGT végrehajtási rendeletben szereplő fogalommeghatározása szerint egyetlen FLEGT-engedélyt csak egyetlen uniós vámhivatalnál lehet bemutatni, és ideális esetben – a vámkezelés megkönnyítése érdekében – egyetlen vámáru-nyilatkozathoz köthető.

Annak elkerülése érdekében, hogy az egyetlen FLEGT-engedély hatálya alá tartozó faanyagokat több vámáru-nyilatkozattal vagy egynél több uniós vámhivatalnál állítsák vám elé, a FLEGT-engedély kibocsátását azon fatermékek – a kibocsátás időpontjában észszerűen megbecsülhető – mennyiségéhez kell kötni, amelyeket ugyanabban az időpontban küldtek, és egyetlen vámhivatalban ugyanabban az időpontban mutattak be szabad forgalomba bocsátás céljából. Ajánlott, hogy a vámhatóságok és az illetékes hatóságok e kérdésben eszközeik és kompetenciájuk korlátain belül tájékoztassák a gazdálkodókat és az egyéb érintett feleket.

Amennyiben egy egyetlen FLEGT-engedély hatálya alá eső szállítmányt megosztanak, a vámhatóságnak értesítenie kell az illetékes hatóságot a vámhatóság elé állított áruk és a FLEGT-engedély közötti ellentmondásokról. A vámhatóság nem adhatja ki az árukat mindaddig, amíg az illetékes hatóság nem erősíti meg, hogy a bejelentett árukkal kapcsolatban bemutatták az érvényes FLEGT-engedélyt (lehetőség szerint egy javított másolatot). A hatóságok között szoros együttműködésre és egyértelmű eljárásokra van szükség. Ha az árukat egynél több tagállamban jelentik be ugyanazon FLEGT-engedély bemutatásával, a tagállamok illetékes hatóságainak kommunikálniuk kell egymással az engedély hitelességének és érvényességének, valamint a mennyiségek, fajok stb. pontosságának ellenőrzése céljából.

3.7.   Exportáló partnerország

A FLEGT-jogszabályok meghatározása szerint a „kivitel” a fatermékek távozása vagy kiszállítása a partnerországok földrajzi területének bármely részéről az Unióba; ezért az exportáló partnerországot a vámáru-nyilatkozatban feladó országként azonosítják (az egységes vámokmány 15. rovata). Ez nem feltétlenül egyezik meg a származási országgal (az egységes vámokmány 16. rovata): például, ha a fát Indonéziában termelik ki és Indonéziában dolgozzák fel, a származási ország Indonézia; ha a fát bármely országból Indonéziába importálják és Indonéziában dolgozzák fel, de a feldolgozás nem elegendő ahhoz, hogy a késztermék indonéziai származó státuszt kapjon, akkor a származási ország nem Indonézia lesz.

Az árutovábbítási eljárás alatt álló faanyag nem tartozik a FLEGT-rendelet és az önkéntes partnerségi megállapodás rendelkezéseinek hatálya alá. Ezzel összefüggésben az önkéntes partnerségi megállapodások az áthaladó fatermékeket olyan más harmadik országból származó fatermékekként határozzák meg, amelyek a partnerországon vámfelügyelet alatt haladnak át, és annak területét ugyanúgy hagyják el, miközben a származásuk változatlan marad (22).

A FLEGT-rendelet nem rendelkezik ugyan a partnerországokon áthaladó fatermékek mentességéről, az önkéntes partnerségi megállapodások (23) céljából és szerkezetéből következik, hogy az árutovábbítás fent említett esetei mentesülnek az EU-ban történő szabad forgalomba bocsátáshoz szükséges FLEGT-engedély bemutatása alól. A partnerországon történő áthaladást a vámhatóságok előtt érvényes igazoló okmányokkal kell bizonyítani (24). A vámhatóságoknak ajánlott egyértelmű eljárásokat kialakítaniuk e mentesség kezelésére, valamint eszközeik és kompetenciájuk korlátain belül tájékoztatniuk a gazdálkodókat és egyéb érintett feleket.

3.8.   A FLEGT-engedélyek ellenőrzése

A FLEGT-engedélyek érvényességének ellenőrzése az illetékes hatóság feladata. A vámhatóságok a nemzeti megállapodásoknak és eljárásoknak megfelelően ellenőrzési feladatokkal bízhatók meg vagy ilyen feladatokat lehet átruházni rájuk.

Az engedély érvényességét három fő szempont alapján állapítják meg:

—	hitelesség: az engedélyt a partnerország engedélyező hatósága adta ki;

—	érvényesség: az engedélyt lejárata előtt benyújtják az illetékes hatósághoz;

—	pontosság: az engedély az abban megadott összes információ (pl. mennyiség, név, HR-vámtarifaszám stb.) tekintetében megfelel a szállítmánynak és az egyéb kísérő dokumentumoknak. Az ellenőrzési folyamat alátámasztásához szükség lehet a vámhatóságra.

Ajánlott, hogy a hatóságok egyértelmű eljárásokat és kritériumokat állapítsanak meg az engedély és a szállítmány közötti megfelelés ellenőrzéséhez, meghatározva, hogy a FLEGT-engedély mely elemei hasonlíthatók össze a vámáru-nyilatkozatban vagy más vonatkozó okmányban szereplő adatokkal. Ajánlott továbbá, hogy a kritériumok betartásának elősegítése érdekében a gazdálkodókat és más érdekelt feleket tájékoztassák azokról e kritériumokról a célok elérésének elősegítése érdekében.

3.9.   A lefoglalt faanyagról történő rendelkezés

A FLEGT-jogszabályok szerint a vámhatóságok felfüggeszthetik a fatermékek kibocsátását vagy lefoglalhatják azokat, amennyiben okuk van úgy vélni, hogy az engedély érvénytelen. Amennyiben az illetékes hatóságok megállapítják, hogy erről van szó, akkor a hatályos nemzeti jogszabályok alapján járnak el.

Szabálytalanság esetén a hatóságoknak követniük kell az alkalmazandó jogszabályokat és eljárásokat, ideértve a vámjogszabályokat (25) is, mivel az áruk státusa nem uniós. Ajánlott azonban, hogy az alkalmazandó jogszabályokban vagy a létező eljárásokban nem részletezett kérdések tekintetében a nemzeti megállapodások tartalmazzanak egyértelmű rendelkezéseket a jogsértés utáni nyomonkövetési intézkedésekre vonatkozóan, különös tekintettel az árukról történő rendelkezésekre.

---

(1)  A Bizottság közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek az EU erdészeti cselekvési tervéről.

(2)  A Tanács 2173/2005/EK rendelete az Európai Közösségbe irányuló faanyag-behozatal FLEGT engedélyezési rendszerének létrehozásáról (HL L 347., 2005.12.30., 1. o.) és a Bizottság 1024/2008/EK rendelete a 2173/2005/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról (HL L 277., 2008.10.18., 23. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 995/2010/EU rendelete (HL L 295., 2010.11.12., 23. o.).

(4)  Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről. Megjegyzendő, hogy Indonéziában a CITES-ben felsorolt fajok a faanyagokra vonatkozó indonéz jogszerűség-igazolási rendszer (TLAS) hatálya alá is tartoznak, és az ilyen faanyagok kiviteléhez érvényes FLEGT-engedély szükséges.

(5)  A 2173/2005/EK rendelet 5. cikke

(6)  A FLEGT-jogszabályok az „elfogad” kifejezést használják; e dokumentumban azonban ehelyett a „jóváhagy” kifejezést használjuk, amely jobban leírja az illetékes hatóságoknak a FLEGT-engedélyek ellenőrzésekor végzett szerepét.

(7)  A 2658/87/EGK tanácsi rendeleten (HL L 256., 1987.9.7., 1. o.) alapuló online integrált közösségi tarifarendszer.

(8)  A Tanács 2017. január 20-i (EU) 2017/160 bizottsági rendelet (HL L 27., 2017.2.1., 1. o.) által módosított 338/97/EK rendelete a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről (HL L 61., 1997.3.3., 1. o.)

(9)  Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről.

(10)  A FLEGT-rendelet 5. cikkének (3) bekezdése szerinti harmadik fél általi monitoring.

(11)  A FLEGT végrehajtási rendelet – 1024/2008/EK bizottsági rendelet – 6. cikkének (2) bekezdése.

(12)  A FLEGT végrehajtási rendelet – 1024/2008/EK bizottsági rendelet – 12. cikke.

(13)  A FLEGT végrehajtási rendelet – 1024/2008/EK bizottsági rendelet – 13. cikke.

(14)  A FLEGT végrehajtási rendelet – 1024/2008/EK bizottsági rendelet – 14. cikkének (2) bekezdése.

(15)  Az illetékes hatóságok jegyzéke: ec.europa.eu/environment/forests/pdf/list_competent_authorities_flegt.pdf

(16)  A FLEGT-rendelet – 2173/2005/EK tanácsi rendelet – 5. cikkének (1) bekezdése.

(17)  A FLEGT-rendelet – 2173/2005/EK tanácsi rendelet – 8. cikkének (1) bekezdése.

(18)  A 2173/2005/EK tanácsi rendelet 2. cikkének (9) bekezdése.

(19)  A Bizottság 2454/93/EGK rendelete (1993. július 2.) a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról (HL L 253., 1993.10.11., 1. o.).

(20)  A Tanács 2658/87/EGK rendelete (HL L 256., 1987.9.7., 1. o.).

(21)  Az 1024/2008/EK bizottsági rendelet 2.cikkének 1. pontja értelmében „szállítmány”: a 2173/2005/EK rendelet II. és III. mellékletében felsorolt, FLEGT-engedéllyel rendelkező fatermékmennyiség, amelyet egy partnerországból adott fel egy feladó vagy szállító, és szabad forgalomba bocsátását kérték a vámhivataltól.

(22)  Lásd például a Kamerunnal kötött önkéntes partnerségi megállapodás 1. cikkének b) pontját.

(23)  Ez az operatív FLEGT engedélyezési rendszerrel rendelkező partnerországokra vonatkozik.

(24)  Lásd a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Uniós Vámkódex egyes rendelkezéseire vonatkozó részletes szabályok tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2015. július 28-i (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (HL L 343., 2015.12.29., 1. o.) 43. cikkét.

(25)  Lásd a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 197–200. cikkét, valamint az (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet 248–250. cikkét.

Értesítés az iráni helyzetre tekintettel egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2011/235/KKBP tanácsi határozatban és az iráni helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 359/2011/EU tanácsi rendeletben előírt korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó egyes személyek részére

(2020/C 20/02)

Az Európai Unió Tanácsa az alábbi információt hozza az iráni helyzetre tekintettel egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2011/235/KKBP tanácsi határozat (1) mellékletében és az iráni helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 359/2011/EU tanácsi rendelet (2) I. mellékletében szereplő következő személyek és szervezet tudomására: ALLAHKARAM Hossein (2. bejegyzés), ARAGHI Abdollah (3. bejegyzés), FAZLI Ali (4. bejegyzés), Mr. JAFARI Mohammad-Ali (6. bejegyzés), MOTLAGH Bahram Hosseini (8. bejegyzés), NAQDI Mohammad-Reza (9. bejegyzés), RADAN Ahmad-Reza (10. bejegyzés), RAJABZADEH Azizollah (11. bejegyzés), TAEB Hossein (13. bejegyzés), JAFARI- DOLATABADI Abbas (19. bejegyzés), ZARGAR Ahmad (27. bejegyzés), ESMAILI Gholam-Hossein (30. bejegyzés), Maj-Gen Dr FIRUZABADI Seyyed Hasan (38. bejegyzés), HABIBI Mohammad Reza (40. bejegyzés), JAVANI Yadollah (43. bejegyzés), JAZAYERI Massoud (44. bejegyzés), SALARKIA Mahmoud (51. bejegyzés), HAJMOHAM- MADI Aziz (57. bejegyzés), BAGHERI Mohammad- Bagher (58. bejegyzés), BAKHTIARI Seyyed Morteza (59. bejegyzés), MOSLEHI Heydar (61. bejegyzés), KAZEMI Toraj (64. bejegyzés), MORTAZAVI Seyyed Solat (69. bejegyzés), valamint KHORAMABADI Abdsolsamad (87. bejegyzés).

A Tanács új indokolásokkal fenn kívánja tartani a fent említett személyekkel szembeni korlátozó intézkedéseket. Az említett személyeket tájékoztatjuk arról, hogy annak érdekében, hogy hozzájussanak a jegyzékbe vételükkel kapcsolatos indokolások tervezetéhez, 2020. január 28. előtt kérelmet nyújthatnak be a Tanácshoz a következő címre:

Council of the European Union

General Secretariat

RELEX.1.C

Rue de la Loi/Wetstraat 175

1048 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

E-mail: sanctions@consilium.europa.eu.

A Tanács a 2011/235/KKBP határozat 3. cikkével és a 359/2011/EU rendelet 12. cikkének (4) bekezdésével összhangban elvégzett időszakos felülvizsgálat során figyelembe fogja venni a 2020. február 15. előtt beérkezett észrevételeket.

---

(1)  HL L 100., 2011.4.14., 51. o.

(2)  HL L 100., 2011.4.14., 1. o.

Euroátváltási árfolyamok (1)

2020. január 20.

(2020/C 20/03)

1 euro =

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,1085
JPY	Japán yen	122,14
DKK	Dán korona	7,4726
GBP	Angol font	0,85275
SEK	Svéd korona	10,5548
CHF	Svájci frank	1,0737
ISK	Izlandi korona	137,60
NOK	Norvég korona	9,8815
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	25,125
HUF	Magyar forint	336,39
PLN	Lengyel zloty	4,2433
RON	Román lej	4,7794
TRY	Török líra	6,5604
AUD	Ausztrál dollár	1,6154
CAD	Kanadai dollár	1,4487
HKD	Hongkongi dollár	8,6112
NZD	Új-zélandi dollár	1,6796
SGD	Szingapúri dollár	1,4943
KRW	Dél-Koreai won	1 286,08
ZAR	Dél-Afrikai rand	16,1045
CNY	Kínai renminbi	7,6112
HRK	Horvát kuna	7,4358
IDR	Indonéz rúpia	15 118,30
MYR	Maláj ringgit	4,5022
PHP	Fülöp-szigeteki peso	56,489
RUB	Orosz rubel	68,2075
THB	Thaiföldi baht	33,647
BRL	Brazil real	4,6360
MXN	Mexikói peso	20,6940
INR	Indiai rúpia	78,7840

---

(1)  Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

Felszámolási eljárások

Határozat az EuroAmerican Insurance Company AD biztosítási tevékenység folytatására vonatkozó engedélyének visszavonásáról

Közzététel a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (Szolvencia II. irányelv) 280. cikke alapján

(2020/C 20/04)

Biztosító	EuroAmerican Insurance Company AD Szófia (főváros) megye, Stolichna körzet Triaditsa kerület Tsar Asen I Street 17 1000 Szófia BULGÁRIA
A határozat kelte, hatálybalépése és jellege	A 2019. december 17-i 1309-OZ sz. határozat: — visszavonja az EuroAmerican Insurance Company AD (egyedi azonosító kód: 124634117) biztosítási tevékenységi engedélyét, amelyet a Pénzügyi Felügyeleti Bizottság (Financial Supervision Commission) adott ki 2014. február 27-i 238-OZ határozatával; — megtiltja a) az EuroAmerican Insurance Company AD eszközeinek elidegenítését a felszámolási vagy fizetésképtelenségi eljárás megindításáig, és b) bármilyen típusú kötvényre vonatkozó új biztosítási szerződés megkötését e határozat kibocsátásának napjától számított hat hónapig; — Stefan Petrov Stefanovot nevezi ki az EuroAmerican Insurance Company AD vagyonkezelőjének egy csődgondnok bíróság általi kinevezéséig vagy a társaság felszámolójának bejegyzéséig. A vagyonkezelő e határozat meghozatalának napján lép hivatalba. Az EuroAmerican Insurance Company AD-t a vagyonkezelő fogja képviselni. Az EuroAmerican Insurance Company AD nevében a vagyonkezelő képviseleti jogának megsértésével tett intézkedések semmisek.
Illetékes hatóságok	Pénzügyi Felügyeleti Bizottság (Financial Supervision Commission) Szófia (főváros) megye, Stolichna körzet Budapeshta Street 16 1000 Szófia BULGÁRIA
Felügyeleti hatóság	Pénzügyi Felügyeleti Bizottság (Financial Supervision Commission) Szófia (főváros) megye, Stolichna körzet Budapeshta Street 16 1000 Szófia BULGÁRIA
Kinevezett vagyonfelügyelő (csődgondnok)	Stefan Petrov Stefanov stefanoff@yahoo.com Chervena Roza Street 44 Szófia BULGÁRIA
Alkalmazandó jog	A bolgár biztosítási törvénykönyv 587. cikke (3) bekezdésének 3. pontjával összefüggésben értelmezett 633. cikkének (2) bekezdése Bolgár Köztársaság

Értesítés a Kínai Népköztársaságból és az Indonéziából származó nátrium-glutamát behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatának megindításáról

(2020/C 20/05)

A Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína), illetve az Indonéziából (a továbbiakban együtt: érintett országok) származó nátrium-glutamát behozatalára vonatkozó hatályos dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló két értesítés (1) közzétételét követően az Európai Bizottsághoz felülvizsgálati kérelmek érkeztek az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) (a továbbiakban: alaprendelet) 11. cikkének (2) bekezdése alapján.

1.   Felülvizsgálati kérelem

Mindkét kérelmet 2019. október 21-én nyújtotta be az Ajinomoto Foods Europe S.A.S. (a továbbiakban: kérelmező), amelynek termelése a nátrium-glutamát teljes uniós termelésének 100 %-át teszi ki.

A kérelmek nyilvános változatát, valamint az uniós gyártók támogatásának mértékére vonatkozó elemzést az érdekelt felek számára betekintésre összeállított akta tartalmazza. Ezen értesítés 5.5. pontja tájékoztatással szolgál arról, hogy az érdekelt felek hogyan férhetnek hozzá az aktához.

2.   A felülvizsgálat tárgyát képező termék

A felülvizsgálatok tárgyát képező termék: a jelenleg az ex 2922 42 00 KN-kód (TARIC-kód: 2922420010) alá tartozó mononátrium-glutamát.

3.   A meglévő intézkedések

A jelenleg hatályban lévő intézkedéseket a 2015. január 21-i (EU) 2015/83 (3) és (EU) 2015/84 (4) bizottsági végrehajtási rendelettel kivetett végleges dömpingellenes vámok alkotják.

4.   A felülvizsgálat indokai

A kérelmek azon az indokláson alapulnak, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping folytatódásával és megismétlődésével és az uniós gazdasági ágazatot ért kár folytatódásával vagy megismétlődésével járna.

4.1.    A dömping folytatódásának és megismétlődésének valószínűségére vonatkozó állítás

4.1.1.   Indonézia

Az Indonézia belföldi áraival kapcsolatos megbízható adatok hiányában a dömping folytatódásának valószínűségére vonatkozó állítás az Indonéziához tartozó számtanilag képzett rendes érték (előállítási költségek, értékesítési, általános és igazgatási költségek [SGA-költségek], valamint nyereség) és a felülvizsgálat tárgyát képező terméknek az Unióba irányuló exportja során alkalmazott exportár (gyártelepi szinten történő) összehasonlításán alapul.

A fenti – dömpinget igazoló – összehasonlítás alapján a kérelmező azt állítja, hogy fennáll a valószínűsége az Indonéziából érkező dömping folytatódásának.

4.1.2.   Kínai Népköztársaság

A kérelmezők arra hivatkoztak, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében fennálló jelentős torzulások következtében nem helyénvaló a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása.

A jelentős torzulásokra vonatkozó állításának alátámasztásaképpen a kérelmező a Bizottság szolgálatai által 2017. december 20-án közreadott, a Kínában fennálló sajátos piaci körülményeket leíró országjelentésben (5) található információkra támaszkodott. Ezen belül a kérelmező hivatkozik különösen egyes, a nátrium-glutamát előállítása szempontjából fontos költségtényezőnek számító nyersanyagok, konkrétan a kukorica (319. o.) és az ammónia (411. o.) kapcsán fennálló torzulásokra, valamint az energia, a földterületek és a munkaerő területén fennálló általános torzulásokat leíró fejezetre. Emellett a kérelmező nyilvánosan elérhető információk alapján bemutatta, hogy a kormányzati beavatkozások miatt a kukoricaárak Kínában jelentős mértékben torzultnak tekinthetők, valamint hogy a kínai kormány támogatást nyújt a nátrium-glutamát kínai gyártói számára.

Ennek következtében az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjára való tekintettel a dömping folytatódására és megismétlődésére vonatkozó állítás egy – megfelelő reprezentatív országbeli torzulásmentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségeken alapuló – számtanilag képzett rendes érték és a felülvizsgálat tárgyát képező termék Kínából az Unióba irányuló exportja során alkalmazott exportár (gyártelepi szinten történő) összehasonlításán alapul. Ennek alapján a kiszámított dömpingkülönbözetek Kína vonatkozásában jelentősek.

A rendelkezésre álló információk alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az alaprendelet 5. cikkének (9) bekezdése értelmében elegendő bizonyíték utal arra, hogy az árakra és a költségekre kiható jelentős torzulások miatt nem helyénvaló a kínai belföldi árak és költségek alkalmazása, ezért indokolt az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján vizsgálatot indítani.

Az országjelentés megtekinthető az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában és a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján. (6)

4.2.    A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó állítás

A kérelmező elegendő bizonyítékot szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy fennáll a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűsége.

A kérelmező bizonyítékokat szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező terméknek az érintett országokból az Unióba érkező behozatala abszolút értelemben és piaci részesedését tekintve egyaránt jelentős mértékű maradt.

Emellett a kérelmező bizonyítékokkal szolgált arra vonatkozóan is, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a felülvizsgálat tárgyát képező terméknek az érintett országokból az Unióba érkező behozatala – az érintett országokban működő exportáló gyártók exportkapacitásai és az uniós piac vonzereje miatt – valószínűleg a jelenleginél magasabb szintet fog elérni. Továbbá intézkedések hiányában a kínai és az indonéziai exportárak elegendően alacsony szinten lennének ahhoz, hogy kárt okozzanak az uniós gazdasági ágazatnak. Végezetül a kérelmező állítása szerint az érintett országokból dömpingáron érkező behozatal jelentős mértékű növekedése az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthetően további kárt okozna az uniós gazdasági ágazatnak.

5.   Eljárás

Minthogy az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a dömping és a kár valószínűségével kapcsolatban a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, a Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban felülvizsgálatot indít.

A hatályvesztési felülvizsgálat célja annak megállapítása, hogy az intézkedések hatályvesztése nyomán valószínűsíthetően folytatódik-e vagy megismétlődik-e a felülvizsgálat tárgyát képező, az érintett országokból származó termék dömpingje, illetve az uniós gazdasági ágazatot ért kár.

A 2018. június 8-án hatályba lépett (EU) 2018/825 európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) (a piacvédelmi eszközök modernizációs csomagja) a korábbiakhoz képest jelentős változásokat hozott a dömpingellenes eljárások időbeli ütemezése és határidői tekintetében. Az érdekelt feleknek – különösképpen a vizsgálatok korai szakaszában – rövidebb idő áll rendelkezésére ahhoz, hogy jelentkezzenek a Bizottságnál.

5.1.    Felülvizsgálati időszak és figyelembe vett időszak

A dömping folytatódására vagy megismétlődésére vonatkozó vizsgálat a 2019. január 1-jétől 2019. december 31-ig tartó időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjed ki. A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2016. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra („figyelembe vett időszak”) terjed ki.

5.2.    Észrevételek a kérelemmel és a vizsgálat megindításával kapcsolatban

A Bizottság felkéri valamennyi érdekelt felet, hogy az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől (8) számított 15 napon belül ismertesse álláspontját a kérelmekben megadott inputokról és Harmonizált Rendszer (HR) szerinti kódokról. (9)

Amennyiben az érdekelt felek a kérelmekhez (ideértve a kárt és az ok-okozati összefüggést érintő kérdéseket is) vagy a vizsgálat megindításának valamely részletéhez (ideértve a kérelmek támogatottságának mértékét is) észrevételeket kívánnak fűzni, ezt az ezen értesítés közzétételétől számított 37 napon belül kell megtenniük.

A vizsgálat megindításával összefüggő meghallgatás iránti kérelmeket az ezen értesítés közzétételétől számított 15 napon belül kell benyújtani.

5.3.    A dömping folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének megállapítására irányuló eljárás

A hatályvesztési felülvizsgálat keretében a Bizottság megvizsgálja a felülvizsgálati időszak tekintetében az Unióba irányuló kivitelt, és – az Unióba irányuló kiviteltől függetlenül – meghatározza, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező terméket az érintett országokban gyártó és értékesítő vállalatok helyzete alapján valószínűsíthető-e az intézkedések hatályvesztése esetére az Unióba dömpingáron megvalósított kivitel folytatódása vagy megismétlődése.

Ennek megfelelően a Bizottság felkéri a felülvizsgálat tárgyát képező termék érintett országokban működő valamennyi gyártóját (10) az általa folytatott vizsgálatban való részvételre, függetlenül attól, hogy a gyártó a felülvizsgálati időszakban exportálta-e a felülvizsgálat tárgyát képező terméket az Unióba, vagy sem.

5.3.1.   Az érintett országokban működő gyártókra vonatkozó vizsgálat

Tekintettel az e hatályvesztési felülvizsgálatban érintett, az érintett országokban működő exportáló gyártók esetlegesen nagy számára, a vizsgálatnak a jogszabályi határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a vizsgálat alá vonandó gyártók számát egy minta kiválasztásával észszerű mértékűre korlátozhatja (a továbbiakban esetenként: mintavétel). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkéri az összes gyártót – beleértve azokat is, amelyek nem működtek együtt a jelenlegi felülvizsgálat tárgyát képező intézkedésekhez vezető vizsgálatban –, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy vállalatukra vagy vállalataikra vonatkozóan az ezen értesítés közzétételét követő 7 napon belül küldjék meg a Bizottságnak az ezen értesítés I. mellékletében meghatározott információkat.

Az érintett országokban működő gyártók mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság emellett felveszi a kapcsolatot az érintett országok hatóságaival, és kapcsolatba léphet az érintett országokban működő gyártók valamennyi ismert szervezetével.

Ha mintavételre van szükség, akkor a gyártók kiválasztására a termelés, az értékesítés vagy a kivitel azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján kerül sor, amely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható. A Bizottság – adott esetben az érintett országok hatóságain keresztül – az érintett országokban működő összes ismert gyártót, az érintett országok hatóságait és az érintett országokban működő gyártók szervezeteit értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

Miután megkapta a gyártók mintájának kiválasztásához szükséges információkat, a Bizottság tájékoztatja az érdekelt feleket arról, hogy bekerültek-e a mintába vagy sem. A mintába felvett gyártóknak eltérő rendelkezés hiányában a mintába való felvételükre vonatkozó értesítés dátumától számított 30 napon belül kitöltve vissza kell küldeniük egy kérdőívet.

A Bizottság a minta kiválasztásáról feljegyzést csatol az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához. A minta kiválasztására vonatkozó esetleges észrevételeknek a mintával kapcsolatos értesítés dátumától számított 3 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

Az érintett országokban működő gyártók számára összeállított kérdőív egy példánya megtekinthető az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában és a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján (http://trade.ec.europa.eu/tdi/case_details.cfm?id=2433).

Az alaprendelet 18. cikke lehetséges alkalmazásának sérelme nélkül a mintába való esetleges felvételükbe beleegyező, de a mintába fel nem vett vállalatok együttműködőnek minősülnek („a mintában nem szereplő együttműködő gyártók”).

5.3.2.   A Kínára vonatkozó további eljárás

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazását illetően ezen értesítés rendelkezéseinek megfelelően ismertessék álláspontjukat, szolgáltassanak információkat, és mindezeket támasszák alá bizonyítékokkal. Ezeknek az információknak és az azokat alátámasztó bizonyítékoknak – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítés közzétételétől számított 37 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

A 2. cikk (6a) bekezdésének e) pontjával összhangban a Bizottság röviddel az eljárás megindítása után feljegyzést csatol az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához, amelyben tájékoztatást ad a vizsgálatban érintett feleknek arról, hogy milyen forrásokat kíván felhasználni a Kínához tartozó rendes értéknek az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján történő meghatározásához. Ez valamennyi forrásra kiterjed majd, ideértve adott esetben a megfelelő reprezentatív harmadik ország kiválasztását is. A feljegyzésnek az aktához való csatolását követően 10 nap áll a vizsgálatban érintett felek rendelkezésére arra, hogy észrevételeket tegyenek.

A Bizottság számára rendelkezésre álló információk alapján Kína tekintetében ebben az esetben Thaiföld lehetséges reprezentatív harmadik ország. A megfelelő reprezentatív harmadik ország végleges kiválasztása céljából a Bizottság megvizsgálja, hogy vannak-e olyan országok, amelyek gazdasági fejlettségi szintje hasonló Kínáéhoz, amelyekben gyártják és értékesítik a felülvizsgálat tárgyát képező terméket, és amelyekben a vonatkozó adatok könnyen elérhetők. Ha több ilyen ország is van, a Bizottság adott esetben előnyben részesíti azokat az országokat, amelyekben a szociális védelem és a környezetvédelem szintje megfelelő.

A figyelembe veendő forrásokkal összefüggésben a Bizottság felkéri a Kínában működő valamennyi gyártót, hogy az ezen értesítés közzétételétől számított 15 napon belül küldje meg számára az ezen értesítés III. mellékletében kért adatokat.

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának alkalmazása keretében a költségek és az árak meghatározásához rendelkezésre bocsátani kívánt tényszerű információkat tartalmazó beadványokat az ezen értesítés közzétételétől számított 65 napon belül kell benyújtani a Bizottságnak. Az erre a célra felhasznált tényszerű információk kizárólag nyilvánosan hozzáférhető forrásokból vehetők.

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett vélt jelentős torzulásokra irányuló vizsgálatához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság emellett kérdőívet küld Kína kormányának is.

5.3.3.   A független importőrökre (11) vonatkozó vizsgálat (12)

A Bizottság felkéri a felülvizsgálat tárgyát képező terméket az érintett országokból az Unióba importáló független importőröket – beleértve azokat is, amelyek nem működtek együtt a hatályban lévő intézkedésekhez vezető vizsgálatban – a vizsgálat(ok)ban való részvételre.

Tekintettel az e hatályvesztési felülvizsgálatban érintett független importőrök esetlegesen nagy számára, a vizsgálatnak a jogszabályi határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a vizsgálat alá vonandó független importőrök számát egy minta kiválasztásával észszerű mértékűre korlátozhatja (a továbbiakban esetenként: mintavétel). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkéri az összes független importőrt – beleértve azokat is, amelyek nem működtek együtt a jelenlegi felülvizsgálat tárgyát képező intézkedésekhez vezető vizsgálatban –, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy jelentkezzenek a Bizottságnál. Ezeknek a feleknek az ezen értesítés közzétételétől számított 7 napon belül kell jelentkezniük, és egyúttal vállalatukról vagy vállalataikról az ezen értesítés II. mellékletében kért információkat a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk.

A független importőrök mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság emellett kapcsolatba léphet valamennyi ismert importőrszervezettel.

Ha mintavételre van szükség, akkor az importőrök kiválasztása történhet a felülvizsgálat tárgyát képező, az érintett országokból érkező termék uniós értékesítéseinek azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján, amely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható. A Bizottság az összes ismert független importőrt és importőrszervezetet értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

Emellett a Bizottság a minta kiválasztásáról feljegyzést csatol az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához. A minta kiválasztására vonatkozó esetleges észrevételeknek a mintával kapcsolatos értesítés dátumától számított 3 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

A vizsgálatához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába felvett független importőröknek. Ezeknek a feleknek eltérő rendelkezés hiányában a minta kiválasztására vonatkozó értesítés dátumától számított 30 napon belül kell kitöltve visszaküldeniük a kérdőívet.

A független importőrök számára összeállított kérdőív egy példánya megtekinthető az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában és a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján (http://trade.ec.europa.eu/tdi/case_details.cfm?id=2433).

5.4.    A kár folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének megállapítására irányuló eljárás

Annak megállapításához, hogy valószínűsíthető-e az uniós gazdasági ágazatot ért kár folytatódása vagy megismétlődése, a Bizottság felkéri a felülvizsgálat tárgyát képező termék uniós gyártóját az általa folytatott vizsgálatban való részvételre.

5.4.1.   Az uniós gyártókra vonatkozó vizsgálat

A Bizottság az egyetlen uniós gyártóra vonatkozó vizsgálathoz szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében felkéri az Ajinomoto Foods Europe S.A.S.-t, hogy a kitöltött kérdőívet – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítés közzétételétől számított 37 napon belül küldje meg a Bizottságnak.

A Bizottság felkéri az esetleges további uniós gyártókat és képviseleti szervezeteket, hogy eltérő rendelkezés hiányában haladéktalanul, de legkésőbb az ezen értesítés közzétételétől számított 7 napon belül jelentkezzenek.

Az uniós gyártók számára összeállított kérdőív egy példánya megtekinthető az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában és a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján (http://trade.ec.europa.eu/tdi/case_details.cfm?id=2433).

5.5.    Az uniós érdek vizsgálatára irányuló eljárás

Az alaprendelet 21. cikkének megfelelően abban az esetben, ha a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének és a kár megismétlődésének valószínűsége megerősítést nyer, el kell dönteni, hogy a dömpingellenes intézkedések fenntartása nem ellentétes-e az uniós érdekkel.

A Bizottság felkéri az uniós gyártókat, az importőröket és képviseleti szervezeteiket, a felhasználókat és képviseleti szervezeteiket, a szakszervezeteket, valamint a fogyasztói képviseleti szervezeteket, hogy szolgáltassanak információkat az uniós érdekkel kapcsolatban. A vizsgálatban való részvételhez a fogyasztói képviseleti szervezeteknek bizonyítaniuk kell, hogy tevékenységük és a felülvizsgálat tárgyát képező termék között objektív kapcsolat áll fenn.

Az uniós érdek vizsgálatával kapcsolatos információkat eltérő rendelkezés hiányában az ezen értesítés közzétételétől számított 37 napon belül kell benyújtani. Az információk tetszőleges formában vagy a Bizottság által összeállított kérdőív kitöltésével nyújthatók be.

A kérdőívek – köztük a felülvizsgálat tárgyát képező termék felhasználói számára összeállított kérdőív – egy példánya megtekinthető az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában és a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján (http://trade.ec.europa.eu/tdi/case_details.cfm?id=2433). A 21. cikk alapján szolgáltatott információk mindazonáltal csak akkor vehetők figyelembe, ha azokat benyújtásukkor tényszerű bizonyítékokkal támasztják alá.

5.6.    Érdekelt felek

A vizsgálatban való részvételhez az érdekelt feleknek, köztük az érintett országokban működő gyártóknak, az uniós gyártóknak, az importőröknek és képviseleti szervezeteiknek, a felhasználóknak és képviseleti szervezeteiknek, a szakszervezeteknek, valamint a fogyasztói képviseleti szervezeteknek elsőként bizonyítaniuk kell, hogy tevékenységük és a felülvizsgálat tárgyát képező termék között objektív kapcsolat áll fenn.

Azokat az érintett országokban működő gyártókat, uniós gyártókat, importőröket és képviseleti szervezeteket, amelyek az 5.2., az 5.3. és az 5.4. pont szerinti eljárások keretében információkat szolgáltattak, a Bizottság érdekelt félnek tekinti, amennyiben tevékenységük és a felülvizsgálat tárgyát képező termék között objektív kapcsolat áll fenn.

Más felek csak attól az időponttól fogva vehetnek részt a vizsgálatban érdekelt félként, amikor jelentkeznek, és csak akkor, ha tevékenységük és a felülvizsgálat tárgyát képező termék között objektív kapcsolat áll fenn. Az, hogy egy személy vagy szervezet érdekelt félnek minősül-e, nem érinti az alaprendelet 18. cikkének alkalmazását.

Az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához a Tron.tdi platformon keresztül, a következő internetcímen lehet hozzáférni: https://tron.trade.ec.europa.eu/tron/TDI. A hozzáféréshez az oldalon található utasításokat kell követni.

5.7.    Egyéb írásbeli beadványok

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy ezen értesítés rendelkezéseinek megfelelően ismertessék álláspontjukat, szolgáltassanak információkat, és mindezeket támasszák alá bizonyítékokkal. Ezeknek az információknak és az azokat alátámasztó bizonyítékoknak – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítés közzétételétől számított 37 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

5.8.    A vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok előtti meghallgatás lehetősége

Az érdekelt felek kérhetik a vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok előtti meghallgatásukat. A meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani, és mellékelni kell hozzá annak összefoglalását, hogy az érdekelt fél a meghallgatás keretében mit kíván megvitatni. A meghallgatás az érdekelt felek által előzetesen írásban megjelölt kérdésekre korlátozódik.

A meghallgatás főszabályként nem használható fel az ügy keretében még rendelkezésre nem álló tényszerű információk bemutatására. Mindazonáltal a megfelelő ügyintézés céljából és annak érdekében, hogy a Bizottság szolgálatai továbbléphessenek a vizsgálatban, az érdekelt felek felkérhetők arra, hogy a meghallgatás után új tényszerű információkkal szolgáljanak.

5.9.    Az írásbeli beadványok benyújtása, a kitöltött kérdőívek megküldése és levelezés

A Bizottsághoz piacvédelmi vizsgálatok céljára csak szerzői jogi védelem alatt nem álló információk nyújthatók be. Mielőtt az érdekelt felek olyan információkat és/vagy adatokat bocsátanának a Bizottság rendelkezésére, amelyekkel kapcsolatban harmadik felet szerzői jog illet meg, a szerzői jog jogosultjától külön engedélyt kell kérniük, amelyben az kifejezetten lehetővé teszi a Bizottság számára a) az információk és adatok e piacvédelmi eljárás keretében történő felhasználását, valamint b) az információknak és/vagy adatoknak az e vizsgálatban érdekelt felek felé olyan formában történő továbbítását, hogy azok gyakorolhassák védelemhez való jogukat.

Az érdekelt felek által benyújtott valamennyi olyan írásbeli beadványt – beleértve az ezen értesítésben kért információkat, a kitöltött kérdőíveket és a leveleket is –, amelyre vonatkozóan bizalmas kezelést kérelmeznek, „Limited” (13) (korlátozott hozzáférésű) jelöléssel kell ellátni. A vizsgálat keretében információt benyújtó feleknek a bizalmas kezelésre irányuló kérelmüket meg kell indokolniuk.

A „Limited” jelöléssel ellátott információkat benyújtó érdekelt feleknek ezekről az információkról az alaprendelet 19. cikkének (2) bekezdése értelmében nem bizalmas jellegű összefoglalót is rendelkezésre kell bocsátaniuk, amelyet „For inspection by interested parties” (az érdekelt felek számára, betekintésre) jelöléssel kell ellátniuk. Ennek az összefoglalónak megfelelő részletességűnek kell lennie ahhoz, hogy a bizalmasan benyújtott információk lényege kielégítő mértékben megismerhető legyen belőle. Amennyiben a bizalmas információt benyújtó fél nem indokolja meg kellőképpen a bizalmas kezelésre irányuló kérelmét vagy nem bocsát rendelkezésre nem bizalmas jellegű összefoglalót a kért formában és minőségben, a Bizottság az információt figyelmen kívül hagyhatja, kivéve abban az esetben, ha megfelelő források kielégítően bizonyítják az információ helyességét.

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy minden beadványukat és kérelmüket a TRON.tdi platformon (https://tron.trade.ec.europa.eu/tron/TDI) keresztül – a meghatalmazásokat és a tanúsítványokat szkennelt formában mellékelve – nyújtsák be. A TRON.tdi platform vagy e-mail használatával az érdekelt felek elfogadják a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján közzétett, „LEVELEZÉS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGGAL PIACVÉDELMI ÜGYEKBEN” című dokumentumban foglalt, az elektronikus beadványokra alkalmazandó szabályokat: http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2014/june/tradoc_152573.pdf. Az érdekelt feleknek fel kell tüntetniük nevüket, címüket, telefonszámukat és érvényes e-mail-címüket, továbbá biztosítaniuk kell, hogy a megadott e-mail-cím működő, naponta ellenőrzött hivatalos e-mail-cím legyen. Az elérhetőségek megadása után a Bizottság kizárólag a TRON.tdi platformon keresztül vagy e-mailben kommunikál az érdekelt felekkel, kivéve, ha azok kifejezetten kérik a Bizottságtól a dokumentumok más kommunikációs csatornán történő megküldését, vagy ha a dokumentumot a jellegéből adódóan könyvelt levélpostai küldeményben kell elküldeni. Az érdekelt felek a Bizottsággal folytatott levelezésre vonatkozó további szabályokat és információkat, köztük a TRON.tdi platformon keresztül vagy e-mailben eljuttatott küldeményekre irányadó elveket megtalálják a fent említett, az érdekelt felekkel folytatott kommunikációra vonatkozó útmutatóban.

A Bizottság levelezési címe:

European Commission

Directorate-General for Trade

Directorate H

Office: CHAR 04/039

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

E-mail-címek:

TRADE-R712-MSG-DUMPING@ec.europa.eu TRADE-R712-MSG-INJURY@ec.europa.eu

6.   A vizsgálat időkeretei

A vizsgálat az alaprendelet 11. cikke (5) bekezdésének megfelelően rendesen az ezen értesítés közzétételétől számított 12 hónapon belül – de 15 hónapon belül mindenképpen – lezárul.

7.   Információszolgáltatás

Az érdekelt felek csak az ezen értesítés 5. pontjában meghatározott időkeretek között szolgáltathatnak információkat.

A vizsgálatnak a kötelezően előírt határidőkön belül való lezárása érdekében a Bizottság nem fogad el beadványokat az érdekelt felektől az érdekelt felek végső tájékoztatásával kapcsolatos észrevételek megtételére, valamint, ha alkalmazandó, az érdekelt felek újabb végső tájékoztatásával kapcsolatos észrevételek megtételére előírt határidő után.

8.   Észrevételek fűzése más felek beadványaihoz

A védelemhez való jog garantálása érdekében az érdekelt feleknek rendelkezniük kell azzal a lehetőséggel, hogy észrevételeket fűzzenek a más érdekelt felek által benyújtott információkhoz. Ezekben az észrevételekben az érdekelt felek csak a más érdekelt felek beadványaiban tárgyalt kérdésekkel foglalkozhatnak, új kérdéseket nem vethetnek fel.

Az érdekelt feleknek a végleges ténymegállapításokról való tájékoztatása nyomán más érdekelt felek által megfogalmazott észrevételekben szereplő információkhoz fűzött észrevételeket a végleges ténymegállapításokra vonatkozó észrevételek megtételére előírt határidőt követő 5 napon belül kell benyújtani. Ha az érdekelt felek újabb végső tájékoztatást kapnak, az újabb végső tájékoztatás nyomán más érdekelt felek által megfogalmazott észrevételeket az újabb végső tájékoztatásra vonatkozó észrevételek megtételére előírt határidőt követő 1 napon belül kell benyújtani.

A fenti időkeretek nem sértik a Bizottság azon jogát, hogy kellően indokolt esetekben kiegészítő információkat kérjen az érdekelt felektől.

9.   Az ezen értesítésben meghatározott határidők meghosszabbítása

Az ezen értesítésben meghatározott határidők az érdekelt felek kellően indokolt kérelmére meghosszabbíthatók.

Az ezen értesítésben vagy az érdekelt felekkel folytatott levélváltás során a kérdőívek kitöltésére vonatkozóan vagy más célra meghatározott határidők legfeljebb 3 nappal hosszabbíthatók meg. Ha a meghosszabbítást kérő fél igazolni tudja a kivételes körülmények fennállását, a határidő meghosszabbításának időtartama legfeljebb 7 napra növelhető.

10.   Az együttműködés hiánya

Abban az esetben, ha az érdekelt felek valamelyike megtagadja a szükséges információkhoz való hozzáférést, vagy nem szolgáltat információkat határidőn belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, az alaprendelet 18. cikkének megfelelően megerősítő vagy nemleges ténymegállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján.

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek valamelyike hamis vagy félrevezető információkat szolgáltatott, ezek az információk figyelmen kívül hagyhatók, és a Bizottság a rendelkezésre álló tényekre támaszkodhat.

Ha az érdekelt felek valamelyike nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a ténymegállapítások alapjául az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tények szolgálnak, az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mint ha együttműködött volna.

A számítógépes válaszadás elmaradása nem tekinthető az együttműködés hiányának, amennyiben az érdekelt fél igazolja, hogy a kérésnek megfelelő válaszadás indokolatlan többletteherrel vagy indokolatlan többletköltségekkel járna. Az érdekelt félnek ebben az esetben haladéktalanul fel kell vennie a kapcsolatot a Bizottsággal.

11.   Meghallgató tisztviselő

Az érdekelt felek kérhetik a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő közbenjárását. A meghallgató tisztviselő az eljárás folyamán megvizsgálja az iratbetekintési kérelmeket, a dokumentumok bizalmas kezelését érintő vitákat, a határidők meghosszabbítására vonatkozó kérelmeket, valamint az érdekelt felek vagy harmadik felek által a védelemhez való joguk gyakorlásával összefüggésben benyújtott kérelmeket.

A meghallgató tisztviselő meghallgatásokat szervezhet, és közvetíthet az érdekelt fél vagy felek és a Bizottság szolgálatai között annak érdekében, hogy az érdekelt felek maradéktalanul gyakorolhassák a védelemhez való jogukat. A meghallgató tisztviselő általi meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani. A meghallgató tisztviselő megvizsgálja a kérelmek indokait. Ilyen meghallgatásra csak akkor kerülhet sor, ha az adott kérdést nem sikerült a Bizottság szolgálataival kellő időben rendezni.

A kérelmeket kellő időben, indokolatlan késedelem és az eljárás szabályszerű lefolytatásának veszélyeztetése nélkül kell benyújtani. Ezt szem előtt tartva az érdekelt feleknek a meghallgató tisztviselő közbenjárását a közbenjárásra okot adó esemény bekövetkezése után a lehető leghamarabb kérniük kell. Ha a meghallgatás iránti kérelmet nem a rendelkezésre álló időkereteken belül nyújtják be, a meghallgató tisztviselő megvizsgálja a késve beérkező kérelem indokait, a benne felvetett kérdések jellegét és e kérdéseknek a védelemhez való jog gyakorlására kifejtett hatását, továbbá figyelembe veszi a megfelelő ügyintézéshez és a vizsgálat időben történő lezárásához fűződő érdeket.

További információk, valamint a meghallgató tisztviselő elérhetősége és internetes oldalai a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján találhatók: http://ec.europa.eu/trade/trade-policy-and-you/contacts/hearing-officer/.

12.   Lehetőség az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti felülvizsgálat kérésére

Mivel e hatályvesztési felülvizsgálat megindítása az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének rendelkezéseivel összhangban történik, ténymegállapításai nem a meglévő intézkedések módosítását, hanem – az alaprendelet 11. cikkének (6) bekezdésével összhangban – azok hatályon kívül helyezését vagy fenntartását eredményezik.

Ha az érdekelt felek valamelyike úgy véli, hogy az intézkedések esetleges módosítása érdekében szükséges azok felülvizsgálata, kérheti az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti felülvizsgálat megindítását.

Az ilyen, az ezen értesítés tárgyát képező hatályvesztési felülvizsgálattól függetlenül lefolytatandó felülvizsgálatot kérő felek a fent megadott címen léphetnek kapcsolatba a Bizottsággal.

13.   A személyes adatok kezelése

A Bizottság az e vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (14) megfelelően kezeli.

A Bizottság piacvédelmi tevékenysége során végzett személyesadat-kezelésről a magánszemélyeket tájékoztató adatvédelmi nyilatkozat megtekinthető a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján (http://ec.europa.eu/trade/policy/accessing-markets/trade-defence/).

---

(1)  Értesítések egyes dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről (HL C 165., 2019.5.14., 4. és 5. o.).

(2)  HL L 176., 2016.6.30., 21. o.

(3)  A Bizottság (EU) 2015/83 végrehajtási rendelete (2015. január 21.) a Kínai Népköztársaságból származó nátrium-glutamát behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az 1225/2009/EK tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről (HL L 15., 2015.1.22., 31. o.).

(4)  A Bizottság (EU) 2015/84 végrehajtási rendelete (2015. január 21.) az Indonéziából származó nátrium-glutamát behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről (HL L 15., 2015.1.22., 54. o.).

(5)  Bizottsági szolgálati munkadokumentum piacvédelmi vizsgálatokhoz a Kínai Népköztársaság gazdaságának jelentős torzulásairól, 2017. december 20., SWD(2017) 483 final/2.

(6)  Indokolt kérelemre a Bizottság az országjelentésben hivatkozott dokumentumokat is rendelkezésre bocsátja.

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/825 rendelete (2018. május 30.) az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló (EU) 2016/1036 rendelet és az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló (EU) 2016/1037 rendelet módosításáról (HL L 143., 2018.6.7., 1. o.).

(8)  Eltérő megjelölés hiányában ahol a szöveg ezen értesítés közzétételére utal, ott ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele értendő.

(9)  A HR-kódokkal kapcsolatban a felülvizsgálati kérelmek vezetői összefoglalója is szolgál információkkal (a dokumentum megtekinthető a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján: http://trade.ec.europa.eu/tdi/case_details.cfm?id=2433).

(10)  Gyártó az érintett országokban működő minden olyan vállalat, ideértve a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártásában, belföldi értékesítésében vagy exportjában részt vevő, vele kapcsolatban álló vállalatokat is, amely a felülvizsgálat tárgyát képező terméket gyártja.

(11)  A mintában kizárólag független, azaz az érintett országokban működő gyártókkal kapcsolatban nem álló importőrök szerepelhetnek. A gyártókkal kapcsolatban álló importőröknek az exportáló gyártók kérdőívének I. mellékletét kell kitölteniük. Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. november 24-i (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet 127. cikke szerint két személy akkor tekintendő egymással kapcsolatban állónak, ha: a) egymás üzleti vállalkozásának tisztségviselői vagy igazgatói; b) jogilag elismert üzlettársak; c) alkalmazotti viszonyban állnak egymással; d) egy harmadik fél közvetlenül vagy közvetve tulajdonában tartja, ellenőrzi vagy birtokolja mindkettőjük kibocsátott, szavazati jogot biztosító részvényeinek vagy részesedéseinek 5 %-át vagy annál többet; e) egyikük közvetve vagy közvetlenül ellenőrzi a másikat; f) harmadik személy közvetve vagy közvetlenül mindkettőjüket ellenőrzi; g) együtt közvetlenül vagy közvetve ellenőriznek egy harmadik személyt; vagy h) ugyanannak a családnak a tagjai (HL L 343., 2015.12.29., 558. o.). A személyek kizárólag akkor minősülnek egy család tagjainak, ha a következő rokoni kapcsolatok valamelyikében állnak egymással: i. férj és feleség, ii. szülő és gyermek, iii. fivér és lánytestvér (akár vér szerinti, akár féltestvér), iv. nagyszülő és unoka, v. nagybácsi vagy nagynéni és unokaöcs vagy unokahúg, vi. após vagy anyós és vő vagy meny, vii. sógor és sógornő. Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkének 4. pontja szerint „személy”: természetes személy, jogi személy, valamint olyan személyegyesülés, amely jogi személyiséggel nem rendelkezik, de ügyleti képességét az uniós vagy a nemzeti jog elismeri (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).

(12)  A független importőrök által szolgáltatott adatok e vizsgálat keretében a dömping meghatározásán kívül más szempontok elemzéséhez is felhasználhatók.

(13)  A „Limited” jelöléssel ellátott dokumentum az alaprendelet 19. cikke és a GATT 1994 VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodás (dömpingellenes megállapodás) 6. cikke szerint bizalmas dokumentumnak minősül. A dokumentum az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) 4. cikke értelmében is védelem alatt áll.

(14)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám M.9641 — SNAM/FSI/OLT)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2020/C 20/06)

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (az összefonódás-ellenőrzési rendelet).