AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

27.11.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 401/3

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a rövid lejáratú exporthitel-biztosításokra történő alkalmazásáról szóló, a tagállamokhoz címzett bizottsági közlemény mellékletének módosításáról

(2019/C 401/03)

I. Bevezetés

(1)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a rövid lejáratú exporthitel-biztosításokra történő alkalmazásáról szóló, a tagállamokhoz címzett bizottsági közlemény (1) (a továbbiakban: a közlemény) 13. pontja előírja, hogy állami biztosítók (2) nem nyújthatnak rövid lejáratú exporthitel-biztosítást piacképes kockázatokra. A piacképes kockázatok a 9. pontban kerülnek meghatározásra, és a közlemény mellékletében felsorolt országokban lévő állami és magánvevőkre vonatkozó azon kereskedelmi és politikai kockázatokat jelentik, amelyek teljes kockázatviselési ideje két évnél rövidebb.

(2)

mivel a Görögországba irányuló export tekintetében nem állt rendelkezésre elegendő magán-hitelbiztosítási, illetve -viszontbiztosítási fedezet, a Bizottság módosította a közleményt azáltal, hogy 2013-ban ideiglenesen törölte Görögországot a piacképes kockázatú országok jegyzékéből (3). Ezt a módosítást azóta többször meghosszabbították (4). Az utolsó meghosszabbítás 2019. december 31-én jár le. Következésképp 2020. január 1-jétől kezdve Görögország ismét piacképes kockázatú országnak tekinthető.

(3)

A Bizottság a közlemény 36. pontjával összhangban az utolsó módosítás lejárta előtt több hónappal a Görögországba irányuló exportot érintő magán-hitelbiztosítási, illetve -viszontbiztosítási fedezetre vonatkozóan vizsgálatot indított annak meghatározása érdekében, hogy a jelenlegi piaci feltételek mellett indokolt-e Görögországot 2020. január 1-jétől újra felvenni a piacképes kockázatú országok jegyzékébe, vagy a piaci kapacitás még mindig nem elegendő a gazdaságilag indokolható összes kockázat fedezésére, és ezért szükséges a piacképes kockázatú országok jegyzékéből való kizárás meghosszabbítása.

II. Értékelés

(4)

A közlemény 5.2. szakasza értelmében a Bizottság a közlemény 33. pontjában meghatározott következő kritériumok alapján készítette el értékelését: magán-hitelbiztosítási kapacitás, államadósság-minősítés és a vállalati szektor teljesítménye (különösen a fizetésképtelenségek).

(5)

Annak meghatározásakor, hogy a gazdaságilag indokolható összes kockázat lefedését érintő magánkapacitás-elégtelenség Görögország tekintetében indokolja-e a piacképes kockázatú országok jegyzékéből való ideiglenes kizárás meghosszabbítását, a Bizottság konzultált a tagállamokkal, a magán-hitelbiztosítókkal és más érdekelt felekkel, valamint tájékoztatást kért tőlük. A Bizottság 2019. szeptember 23-án konzultációs felhívást tett közzé a Görögországba irányuló exportra vonatkozó rövid lejáratú exporthitel-biztosítás rendelkezésre állásáról (5). A válaszok beküldési határideje 2019. október 18. volt. A Bizottsághoz 22 válasz érkezett a tagállamoktól. Más érdekelt felektől nem érkezett válasz.

(6)

A Bizottsághoz a nyilvános információkéréssel összefüggésben benyújtott információk nem támasztották alá, hogy a Görögországba irányuló export tekintetében csökkenne a magán-hitelbiztosítási kapacitás. Az állami biztosítóknál csökkent a Görögországba irányuló exportra vonatkozó hitelbiztosítási szerződések száma, ami arra utal, hogy elegendő magánbiztosítás áll rendelkezésre. A Görögországon kívüli tagállamok közül csak öt kérte kifejezetten Görögországnak a piacképes kockázatú országok jegyzékéből való jelenlegi kizárásának meghosszabbítását, míg három másik jelezte, hogy Görögországot vissza kellene venni a piacképes kockázatú országok jegyzékébe. A többi 13 válasz nem fogalmazott meg határozott álláspontot ebben a kérdésben. Görögország maga is hangot adott azon határozott kívánságának, hogy újra felvegyék a piacképes kockázatú országok jegyzékére, tekintettel arra, hogy a görög gazdaság az elmúlt időszakban a stabil növekedés útján haladt.

(7)

A legfrissebb makrogazdasági mutatók szerint Görögországban gazdasági fellendülés tapasztalható, amely várhatóan folytatódni fog a közeljövőben. Csaknem egy évtizedes hanyatlás és stagnálás után a gazdaság 2017-ben újra növekedésnek indult: a reál-GDP növekedése 2019-ben a becslések szerint 1,8 %-ot ér el, és tovább javulnak a munkaerőpiaci feltételek is. A növekedés 2019 első felében folytatódott, míg a görög export sajátos összetétele csökkentette azokat a káros hatásokat, amelyeket az exportpiacok romló helyzete gyakorolt a gazdaságra. A folyamatban lévő fellendülést a munkaerőpiacon tapasztalt pozitív fejlemények is tükrözik: a munkanélküliségi ráta tovább csökkent, és 2019 augusztusában 16,7 %-ra mérséklődött. Az Európai Bizottság 2019. őszi gazdasági előrejelzése (6) szerint ezek az értékek a következő években tovább csökkennek.

(8)

Ami az államháztartást illeti, az államkötvények hozama jelentősen csökkent: a tízéves hozamok a májusi közel 3,4 %-ról 2019 szeptemberére 1,5 %-ra csökkentek, miközben mind a kockázatmentes kamatlábak, mind az országra vonatkozó kamatfelárak csökkentek. Mindez azt jelzi, hogy enyhült a görög államkötvényekbe való befektetéshez kapcsolódó kockázat.

(9)

A görög államadósság-minősítések helyzete a válság óta jelentősen javult, és a hitelminősítő intézetek stabilnak vagy pozitívnak tartják a kilátásokat. Mindazonáltal a görög államkötvények minősítése még mindig a befektetési kategória alatt van. Az elmúlt hat hónapban nem történtek negatív fejlemények a görög állami szektor hitelminősítései tekintetében. A minősítések a gazdasági növekedés folytatódásával várhatóan tovább javulnak.

(10)

A vállalati szektor teljesítménye nem romlott az elmúlt hat hónapban. A nemteljesítő vállalati hitelek aránya 2017 óta csökken, de a magas kiindulási szint és az általános hitelszűke miatt 2019 második negyedévében továbbra is magas, 42,6 %-os értéket mutat. A nemteljesítő vállalati hitelek teljes összege gyorsabban csökken (2019 második negyedévében 16 %-kal az előző év azonos negyedévéhez képest), és a csökkenés várhatóan folytatódni fog a nemteljesítő hitelekre vonatkozó, a Bizottság által 2019 októberében jóváhagyott „Hercules” értékpapírosítási program miatt. A vállalati szektorra vonatkozó hitelminőségi előírások 2019 első negyedévében változatlanok maradtak, és a banki hitelezési felmérés szerint várhatóan a második negyedévben sem változnak.

(11)

Mindezek alapján, figyelembe véve a nyilvános konzultáció eredményét és különösen Görögország hozzájárulását, valamint a görög gazdaság javulásának általános jeleit és a pozitív előrejelzéseket, a Bizottság úgy határoz, hogy 2020. január 1-jétől ismét felveszi Görögországot a piacképes kockázatú országok jegyzékére.

A KÖZLEMÉNY MÓDOSÍTÁSA

(12)

—

a melléklet helyébe a következő szöveg lép:

„A piacképes kockázatú országok jegyzéke

Belgium	Ciprus	Szlovákia
Bulgária	Lettország	Finnország
Csehország	Litvánia	Svédország
Dánia	Luxemburg	Egyesült Királyság
Németország	Magyarország	Ausztrália
Észtország	Málta	Kanada
Írország	Hollandia	Izland
Görögország	Ausztria	Japán
Spanyolország	Lengyelország	Új-Zéland
Franciaország	Portugália	Norvégia
Horvátország	Románia	Svájc
Olaszország	Szlovénia	Amerikai Egyesült Államok”.

(1) HL C 392., 2012.12.19., 1. o.

(2) Állami biztosító a közlemény meghatározása szerint olyan társaság vagy egyéb szervezet, amely egy tagállam támogatásával vagy nevében exporthitel-biztosítást kínál, vagy olyan tagállam, amely exporthitel-biztosítást kínál.

(3) HL C 398., 2012.12.22., 6. o.

(4) 2013-ban, HL C 372., 2013.12.19., 1. o., 2015 elején, HL C 28., 2015.1.28., 1. o., 2015 júniusában, HL C 215., 2015.7.1., 1. o., 2016 júniusában, HL C 244., 2016.7.5., 1. o., 2017 júniusában, HL C 206., 2017.6.30., 1. o., 2018 júniusában, HL C 225., 2018.6.28., 1. o. és legutóbb 2018 decemberében, HL C 457., 2018.12.19., 9. o.

(5) https://ec.europa.eu/competition/consultations/2019_export_greece/index_en.html

(6) https://ec.europa.eu/info/sites/info/files/economy-finance/ip115_en_0.pdf

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

27.11.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 401/5

Euroátváltási árfolyamok (1)

2019. november 26.

(2019/C 401/04)

1 euro =

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,1020
JPY	Japán yen	120,09
DKK	Dán korona	7,4720
GBP	Angol font	0,85715
SEK	Svéd korona	10,5808
CHF	Svájci frank	1,0993
ISK	Izlandi korona	135,40
NOK	Norvég korona	10,0968
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	25,505
HUF	Magyar forint	336,16
PLN	Lengyel zloty	4,3015
RON	Román lej	4,7766
TRY	Török líra	6,3255
AUD	Ausztrál dollár	1,6251
CAD	Kanadai dollár	1,4663
HKD	Hongkongi dollár	8,6256
NZD	Új-zélandi dollár	1,7165
SGD	Szingapúri dollár	1,5057
KRW	Dél-Koreai won	1 296,87
ZAR	Dél-Afrikai rand	16,3384
CNY	Kínai renminbi	7,7576
HRK	Horvát kuna	7,4355
IDR	Indonéz rúpia	15 538,08
MYR	Maláj ringgit	4,6097
PHP	Fülöp-szigeteki peso	56,016
RUB	Orosz rubel	70,5445
THB	Thaiföldi baht	33,297
BRL	Brazil real	4,6915
MXN	Mexikói peso	21,4669
INR	Indiai rúpia	78,8165

(1) Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

27.11.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 401/8

Elnevezés bejegyzése iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján

(2019/C 401/06)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra a közzététel napjától számított három hónapon belül.

A HAGYOMÁNYOS KÜLÖNLEGES TERMÉK TERMÉKLEÍRÁSA

„WATERCRESS”/„CRESSON DE FONTAINE”/„BERROS DE AGUA”/„AGRIÃO DE ÁGUA”/„WATERKERS”/„BRUNNENKRESSE”

EU-szám: TSG-GB-0062 – 2010.12.6.

„Egyesült Királyság”

1. Bejegyzendő elnevezés(ek)

„Watercress”/„Cresson de Fontaine”/„Berros De Agua”/„Agrião de Água”/„Waterkers”/„Brunnenkresse”

2. A termék típusa

1.6. osztály: Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva

3. A bejegyzés indokolása

3.1. A termék:

☒ az adott termékre vagy élelmiszerre jellemző hagyományos előállítási vagy feldolgozási módszerrel vagy hagyományos összetétellel készül;

☐ a hagyományosan használt nyersanyagokból vagy összetevőkből készül.

A „Watercress”/„Cresson de Fontaine”/„Berros De Agua”/„Agrião de Água”/„Waterkers”/„Brunnenkresse” (vízitorma) termesztése természetes módon, folyóvízben történik azzal a céllal, hogy abból egy több mint 200 éve alkalmazott hagyományos módszer segítségével kereskedelmi forgalomban kapható terméket állítsanak elő.

3.2. Az elnevezés:

☐ az adott termék leírására hagyományosan használt elnevezés;

☒ jelzi a termék hagyományos jellegét vagy sajátosságát.

Az Európában több mint 200 éve megkezdődött kereskedelmi előállítását megelőzően már évszázadokkal korábban külön megnevezést használtak e zsázsafélére – az Egyesült Királyságban „water-cress”, Franciaországban „cresson de fontaine”, Spanyolországban „berros de agua”, Portugáliában „agrião de água”, de még Hollandiában és Németországban is „waterkers”, illetve „Brunnenkresse” –, amelynek termesztése és betakarítása folyóvízben történik. A zsázsa („cress”) a növény neve, a vízi („water”) pedig a jelzője.

4. Leírás

4.1. Az 1. pontban szereplő elnevezést viselő termék leírása, beleértve főbb fizikai, kémiai, mikrobiológiai és érzékszervi jellemzőit, alátámasztva a termék sajátos jellegét (e rendelet 7. cikkének (2) bekezdése)

A „Watercress”/„Cresson de Fontaine”/„Berros De Agua”/„Agrião de Água”/„Waterkers”/„Brunnenkresse” (azaz vízitorma, botanikai neve: Nasturtium officinale) egy Európában, Amerikában és Ázsiában őshonos, gyorsan növő, évelő, vízi- vagy félvízi növény, amely az emberek által fogyasztott egyik legrégebbi ismert leveles zöldség. A jelenlegi besorolás szerint a káposztafélék (Brassicaceae) családjába tartozik.

A Nasturtium officinale mellett a következő botanikai szinonimákkal is találkozhatunk: Rorippa nasturtium-aquaticum, Nasturtium nasturtium-aquaticum és Sisymbrium nasturtium-aquaticum L. E megnevezések a növény valódi vízi természetét és növekedési módját tükrözik.

A fogyasztóknak kínált termék teljes hossza csokor esetében 15–18 cm, levelei pedig 2–5 cm szélesek, csomagban árulva teljes hossza hozzávetőlegesen 5–12 cm, levelei pedig 1–3 cm szélesek.

A hagyományosan folyóvízben termesztett és onnan betakarított növény puha, középzöld, húsos levelei sima élűek és ovális alakúak. A növény szárai roppanósak, kicsit fakóbb színűek, és lehet néhány olyan oldalgyökere, amely a levelek és a szár találkozásából nyúlik ki.

Mikrobiológiai tulajdonságok:

A növény tulajdonságai élőhelyének környezetéből következnek; kereskedelmi célú termesztése folyó forrásvízben történik, így az ártalmatlan Pseudomonad fajokban jellegzetesen gazdag, más növényekre rátelepedő mikrobapopulációval rendelkezik. A növényt kiváló mikrobiológiai minőségű, tiszta folyóvízben termesztik.

Fizikai jellemzők:

—	Váltakozó, szárnyasan összetett levelek, amelyek 3–11 darab tojásdad vagy ovális, fényes, sötétzöld, a végükön kerek, sima vagy fodros szélű levélkéből állnak. Színe a zöldtől (hex-hármas: 008000) a sötétzöldig (hex-hármas: 006400) változhat.

—	Kúszó vagy felemelkedő szárak, amelyek lédúsak vagy húsosak.

—	Egyenletes mellékgyökérzet, amely lehetővé teszi, hogy az alámerülő szárak mentén bárhol, de elsősorban a csomókon legyökerezzen.

—

A növény virágzata a szár végén található, illetve a legfelső levelek szárcsomójából növekszik, virágai fehérek és négy, körülbelül 3–5 mm hosszú sziromlevéllel rendelkeznek. A kis fehér és zöld virágok fürtökben nőnek. A növény természetes életciklusán belül a virágok a kora nyári hónapokban jelennek meg, amikor a leghosszabbak a nappalok.

—	Összehasonlításképpen a Barberea Verna nemzetségbe tartozó felföldi zsázsa szárán különálló, szárnyasan osztott zöld levelek nőnek, és a virágzási időszakban sárga virágai vannak.

Kémiai összetétel:

—

A „Watercress”/„Cresson de Fontaine”/„Berros De Agua”/„Agrião de Água”/„Waterkers”/„Brunnenkresse” (vízitorma) glükozinolátokban gazdag és egyedülálló abban a tekintetben, hogy nagy mennyiségben tartalmaz glükozinolátot, B-fenil-etil-glükozinolátot, amelyből százalékosan 10 mg/100 g friss tömeg fenil-etil-izotiocianát (PEITC) szabadul fel. A PEITC rágás során szabadul fel, és ennek köszönhető a növény jellegzetes átható aromája. A jellegzetes csípős ízért a növényben található mustárolajok felelnek. A stresszhelyzetek befolyásolják a növényben található PEITC szintjét. Ha a növény alacsony vagy magas hőmérsékletnek van kitéve, illetve vízhiánytól szenved, eltérő mértékben termel fenil-etil-izotiocianátot.

Érzékszervi tulajdonságok:

A vízitorma („Watercress”) és a szárazföldön termesztett zsázsa összehasonlító vizsgálatából az derült ki, hogy a vízitorma színe sötétebb/zöldebb, mint a szárazföldön termesztett zsázsáé, valamint jóval csípősebb és puhább szerkezetű.

2009-ben további érzékszervi vizsgálatokat végeztek, amelyek azt is megállapították, hogy a szárazföldön termesztett vízitormának enyhébb és kevésbé csípős íze van. Néhány olyan észrevételt is rögzítettek, miszerint a vízben termesztett példányok levele sötétebb színű és puhább szerkezetű.

E két vizsgálatból az derült ki, hogy a szárazföldi és vízi termesztésű növényekkel kapcsolatban végzett szakszerű értékelés mindkét esetben különbségeket tárt fel, és a preferenciák keresésénél arra megállapításra jutottak, hogy a „Watercress”/„Cresson de Fontaine”/„Berros De Agua”/„Agrião de Água”/„Waterkers”/„Brunnenkresse” jobb minőségű – már csak az érzékszervi jellemzőket tekintve is.

A „Watercress”/„Cresson de Fontaine”/„Berros De Agua”/„Agrião de Água”/„Waterkers”/„Brunnenkresse” mustáros utóízzel rendelkezik; íze csípős, erős és enyhén keserű.

4.2. Az 1. pontban szereplő elnevezést viselő termék termelők által betartandó előállítási módjának leírása, beleértve adott esetben a felhasznált nyersanyagok vagy az összetevők jellegét és tulajdonságait, valamint a termék elkészítésének módját (e rendelet 7. cikkének (2) bekezdése)

A vízitormát („Watercress”/„Cresson de Fontaine”/„Berros De Agua”/„Agrião de Água”/„Waterkers”/„Brunnenkresse”) Nasturtium officinale magok felhasználásával folyóvízben kell termeszteni és onnan kell betakarítani. A magok azonban szaporító-berendezésben megfelelő táptalajba is elvethetők, majd a palánták áthelyezhetők a termesztésre szolgáló ágyásokba.

A növény speciális kialakítású ágyásokban egész évben nőhet, amelyeket a természetes forrásokból vagy fúrólyukakból származó, jellemzően 10–18 °C-os folyóvíz részben véd a téli hideg időjárás ellen, illetve amelyek számára nyáron a környezeti hőmérséklethez képest hűvösebb vízzel szemben nyújtanak védelmet. A növény fizikailag károsodik, ha a hőmérséklet 5 °C alá csökken, ilyen esetekben valamilyen formában védeni kell.

Annak biztosítása érdekében, hogy a PEITC-szint viszonylag egységes és egyenletes maradjon (következésképpen pedig viszonylag egyforma legyen az íze), a növény számára hőmérsékleti, vízellátási és trágyázási szempontból stabil, stresszmentes termesztési körülményekről kell gondoskodni. A vízalapú termesztés, azaz amikor a növény teljes életciklusán keresztül biztosítják az állandó folyóvizet, az ideális módja a hőmérséklet megőrzésének; a folyóvíz meleg időben hűti, hideg időben melegíti a növényt.

Összehasonlításképpen, a szárazföldön termesztett növény esetében nem biztosított a hőmérsékletszabályozás. Forró nyári napokon a talaj és a levelek hőmérséklete elérheti a 40 °C-ot, fagyos időjárás esetében pedig a levelek fagyási sérüléseket szenvedhetnek. Az ilyen különböző mértékű stresszhelyzetek következtében a növény PEITC-termelése szabálytalan lesz, ami eltéréseket eredményez a növény ízében.

Vízellátás:

Hagyományosan a víz mélyről fakadó, ásványokban gazdag természetes forrásokból vagy pedig természetes vízfolyásokkal vagy szivattyúzás révén táplált fúrólyukakból származik, de más vízforrás is elfogadható, ha kellően jó a mikrobiológiai minősége (célérték: E. coli baktériumtól mentes, tűréshatár: 100 cfu/100 ml; célérték: Listeria baktériumtól mentes, tűréshatár: 100 cfu/100 ml, Salmonella baktériumtól mentes, STEC-mentes), valamint mentes a felszíni vizek szennyezettségétől. A víz minőségének a minimálisan feldolgozott élelmiszerek termesztésére alkalmasnak kell lennie, ami olyan vizet takar, amely főzés nélkül is fogyasztható.

Az ágyás kialakítása:

A termesztésre szolgáló ágyások földrajzi elhelyezkedését rendszerint a víz forrása és a határos patakhoz vagy folyóhoz kapcsolódó vízelvezető határozza meg. Az ágyásokat vízzáró oldalfalakkal alakítják ki, a víz ágyásba való belépési pontjától számítva egy megközelítőleg 1:300 emelkedésű lejtőn, méghozzá oly módon, hogy kizárják a felszíni vizet vagy megakadályozzák a határos földterültről való túlfolyást. A bejövő vizet hagyományosan a bemeneti tartófalon szelepek, csapok vagy egyszerű nyílások segítségével vezetik az egyes ágyásokba, illetve szabályozzák. A korszerűbb gazdaságokat úgy alakították ki, hogy lehetővé tegyék a nyomás alatt álló, befolyást biztosító vízrendszerek alkalmazását. Az ágyások területe az elhelyezkedéstől függően és országonként eltérő, de jellemzően 10 méter széles és 100 méter hosszú lehet. Meg kell akadályozni a mindenféle felszíni vagy kifolyó víz területre való belépését, amit úgy lehet elérni, hogy a védőfal elé árkot ásnak vagy töltést építenek. Gondoskodni kell arról, hogy ne jöjjenek létre tartósan sáros területek, amelyek az iszapcsigák élőhelyévé válhatnak.

Termesztési mód:

Legalább évente magról új növényeket kell telepíteni, hogy megakadályozzák a vírusok megtelepedését, amelyek némelyike vetőmaggal terjed. A magokat vagy közvetlenül az ágyásalapba, vagy – ami gyakoribb – szaporító-berendezésben komposztba vagy hasonló anyagba vetik el és ott az első valódi levél állapotig (kb. 3–5 cm magasságig) nevelik. A kora nyári betakarításhoz magról hajtott új növényekre van szükség, a természetes virágzási időszak áthidalásához, amelyre az évnek ebben a szakaszában kerül sor. A többi hónapban a termék az újra nőtt levelekből takarítható be. Ez az eljárás lehetővé teszi, hogy a betakarított növény megújuljon és új hajtásokat hozzon. A magról nevelt növények esetében az a cél, hogy egy négyzetméterre 8 000–10 000 növényt telepítsenek, ahol a betakarítási sűrűség 2 000 növény körül várható. Sok termesztő saját magot termel oly módon, hogy hagyja, hogy néhány növény virágozzon és felmagozzon, jóllehet a mag vetőmagértékesítő vállalatoktól is beszerezhető.

A közvetlen vetés történhet kézzel vagy géppel, a termesztésre szolgáló ágyásokba szórva a magokat, illetve ugyanígy a szaporítási területen előállított palánták kiültetése is történhet kézzel vagy géppel annak érdekében, hogy elérjék a fenti sűrűséget az ágyásalapban, amely képes megtartani a tápanyagban gazdag nedvességet, lehetővé téve a korai gyökérzet kialakulását és megerősödését.

Ezt követően hagyják, hogy a beérkező, tápanyagban dús víz elárassza az ágyásalapot, amiből a növény a növekedéshez szükséges ásványi anyagokat és nyomelemeket nyeri; ahogy a növény fejlődik, úgy növelik a víz áramlását, hogy kielégítsék a növény szükségleteit.

A vízben és az ágyásalapban található tápanyag kiegészítése érdekében magas foszfáttartalmú általános kertészeti trágyákat használnak, és azok alkalmazása a növény igényeinek megfelelően történik.

A hagyományos termesztés esetében a növényt tiszta folyóvízben kell termeszteni. Az elmúlt néhány évben a piaci forgalomban megjelenő szárazföldön termesztett zsázsát fólia alatt vagy üvegházban termesztik, ahhoz hasonlóan, ahogy a salátát vagy az összes többi salátazöldséget is lehet termeszteni. Jóllehet ez a termesztési mód teljes mértékben eltér a vízben termesztett „Watercress”/„Cresson de Fontaine”/„Berros De Agua”/„Agrião de Água”/„Waterkers”/„Brunnenkresse” esetében alkalmazott módszertől, a szárazföldön termesztett zsázsát is „Watercress”/„Cresson de Fontaine”/„Berros De Agua”/„Agrião de Água”/„Waterkers”/„Brunnenkresse” névvel illetik, mivel hasonlóan néz ki, és eladható a vízben termesztett „Watercress”/„Cresson de Fontaine”/„Berros De Agua”/„Agrião de Água”/„Waterkers”/„Brunnenkresse” neve alatt. Ezt azonban nem ugyanolyan hagyományos módon termesztik; ez nem hagyományosan termesztett különleges termék, csupán egy a sok szokásszerűen termesztett leveles saláta közül.

Betakarítás:

A vízitormát („Watercress”/„Cresson de Fontaine”/„Berros De Agua”/„Agrião de Água”/„Waterkers”/„Brunnenkresse”) akkor takarítják be eladásra, amikor a növény 10–18 cm hosszú, értékesítése pedig csokorban, mosatlanul vagy csomagokban, megmosva történik. A hagyományosan csokorba kötött termék jellemzői közé tartozik, hogy a leveleitől és a gyökerétől megfosztott, 5–6 cm-es fakó szárakat gumival vagy zsineggel összekötik, amely felett 2–5 cm (célérték) széles levelek képezik a csokor „fejét”. A népszerűbb, mosott terméket tartalmazó csomagok a „Watercress”/„Cresson de Fontaine”/„Berros De Agua”/„Agrião de Água”/„Waterkers”/„Brunnenkresse” különálló szárait tartalmazzák, amelyek rendszerint kevésbé kifejlettek, mint a csokorba kötött társaik, kisebbek a leveleik (célérték: 1–3 cm), valamint véletlenszerűen rendezik el őket, ahol a szárak, a levélnyelek és a levelek összevissza helyezkednek el.

4.3. A termék hagyományos jellegét alátámasztó főbb tényezők leírása (e rendelet 7. cikkének (2) bekezdése)

A „Watercress”/„Cresson de Fontaine”/„Berros De Agua”/„Agrião de Água”/„Waterkers”/„Brunnenkresse” hagyományos jellegzetessége a termesztési módszerben rejlik, és évezredek óta összekapcsolódik a folyóvízzel; a történelem során a növényt mindig összekapcsolták az akvakultúrás termeléssel, és ezen morfológiai szempontból és az íz tekintetében a kiválasztás és a szaporítás sem változtatott. Napjainkban még mindig ugyanúgy néz ki, mint a római időkből származó rajzokon.

A feljegyzések szerint Hippokratész, a modern orvostudomány atyja, azért választott Kos szigetén egy patakhoz közeli helyet a világ első kórháza számára, mert alkalmas volt a növény termesztésére, amelyet elengedhetetlennek tartott a betegei kezeléséhez. A rómaiak ugyancsak folyóvízben termesztették a vízitormát („Watercress”/„Cresson de Fontaine”/„Berros De Agua”/„Agrião de Água”/„Waterkers”/„Brunnenkresse”).

Nicholas Culpeper az 1653-ban megjelent, Complete Herbal című könyvében úgy mutatja be a vízitormát, amely „kis vízfolyásokban nő”.

Az Egyesült Királyságban a „Watercress”/„Cresson de Fontaine”/„Berros De Agua”/„Agrião de Água”/„Waterkers”/„Brunnenkresse” első kereskedelmi célú termesztéséről 1808-ban készült feljegyzés, és az 1800-as években a növényt nagy mennyiségben termesztették tiszta, szabad folyású patakokban Anglia déli részén. Ez a kereskedelmi célú termesztési módszer lényegében semmit sem változott, jóllehet a „Watercress”/„Cresson de Fontaine”/„Berros De Agua”/„Agrião de Água”/„Waterkers”/„Brunnenkresse” folyóvízben történő termesztésének módszere a római időkre nyúlik vissza. A franciaországi termesztésről 1866-ban Adophle Chatin a következőképpen írt: „Ezek az árkok a vízitorma bámulatos kultúráját képviselték, amely kultúra évek óta a vízforrásokra épült”.

Az 1800-as évek végére a „Watercress”/„Cresson de Fontaine”/„Berros De Agua”/„Agrião de Água”/„Waterkers”/„Brunnenkresse” kiemelkedő munkalehetőséget és jelentős jövedelemforrást jelentett, és a növényt egész Észak-Európában a nagyobb agglomerációkba szállították. Például az Egyesült Királyságban a vasutat meghosszabbították Alresfordig (Hampshire), hogy hetente 3000 tonnánál is többet szállítsanak a londoni piacokra. A helyreállított gőzvasút napjainkban még mindig „The Watercress Line” néven ismert.

Az 1930-as évekből számos filmfelvétel maradt ránk, amely szerint a vízitormát („Watercress”/„Cresson de Fontaine”/„Berros De Agua”/„Agrião de Água”/„Waterkers”/„Brunnenkresse”) folyóvízben termesztik.

A hagyományos vízitormát („Watercress”/„Cresson de Fontaine”/„Berros De Agua”/„Agrião de Água”/„Waterkers”/„Brunnenkresse”) minden országban folyóvízben kell termeszteni. A felszín alatti kőzetrétegekből fakadó tiszta forrásvizek tartalmazzák a növekedéshez szükséges összes ásványi anyagot, azonban általában nem tartalmaznak foszfort. Ez Észak-Európában bázikus salak formájában, lassú kioldódású foszfáttrágyaként véletlenül állt rendelkezésre, amely a hagyományos acélgyártási eljárás mellékterméke volt. Csaknem 200 éve a növényt tiszta forrásvíz használatával termesztették, amelyet ágyásalapban alkalmazott bázikus salakkal egészítettek ki; ez gondoskodott a foszfáttrágyáról és azokról a nyomelemekről, amelyeket a növény nem kaphatott meg a folyóvízből. Mára megváltozott az acélgyártási eljárás, és többé már nem áll rendelkezésre bázikus salak. Következésképpen jelenleg ehelyett kereskedelmi forgalomban lévő, lassú kioldódású foszfáttrágyákat használnak.

A növényt hagyományosan termesztik, tiszta folyóvízből takarítják be, és puha, élénkzöld, húsos, ovális alakú levelek jellemzik. Szárai roppanósak, és lehet néhány olyan oldalgyökere, amely a levelek és a szár találkozásából nyúlik ki. A növény jellegzetes mustáros utóízzel rendelkezik; íze csípős, erős és enyhén keserű.

(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 401

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	62. évfolyam 2019. november 27.

Tartalom		Oldal
	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Európai Bizottság
2019/C 401/01	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám M.9599 – Cobepa/Socotec) ( 1 )	1
2019/C 401/02	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám M.9597 – Cinven/Stichting Barentz Beheer/Barentz) ( 1 )	2
2019/C 401/03	A Bizottság Közleménye az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a rövid lejáratú exporthitel-biztosításokra történő alkalmazásáról szóló, a tagállamokhoz címzett bizottsági közlemény mellékletének módosításáról	3

	V Hirdetmények
	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2019/C 401/05	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám M. 9618 – La Poste/BRT) Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	6
	EGYÉB JOGI AKTUSOK
	Európai Bizottság
2019/C 401/06	Elnevezés bejegyzése iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján	8

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Európai Bizottság
2019/C 401/04	Euroátváltási árfolyamok — 2019. november 26.	5

	Helyesbítések
	Helyesbítés a következőhöz: Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám M.9621 – Suez/Itochu/SFC/EDCO) Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( HL C 395., 2019.11.22. )	13


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.