AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

6.11.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 375/1

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

A Bizottság közleménye az uniós elektronikus hírközlési ágazatban a hagyományos infrastruktúrákra vonatkozóan a nemzeti bejelentések bizottsági felülvizsgálatával összefüggésben végzett tőkeköltség-számításról

(EGT vonatkozású szöveg)

(2019/C 375/01)

1. Bevezetés

Ez a közlemény a súlyozott átlagos tőkeköltség (WACC) (1) becslésére alkalmazott bizottsági módszertant rögzíti, amely viszonyítási alapként szolgál a nemzeti szabályozó hatóságok (a továbbiakban: nemzeti szabályozó hatóságok vagy szabályozó hatóságok) által az EU elektronikus hírközlési keretszabályozásának (a továbbiakban: keretszabályozás) (2) részét képező keretirányelv 7. cikke szerint bejelentett intézkedéstervezetek felülvizsgálatához. 2020. december 21-i hatállyal a keretirányelv 7. cikkét az új Európai Elektronikus Hírközlési Kódex (3) 32. cikke váltja fel.

A WACC a gazdasági társaságok tőkeköltségét méri. A gazdaságelmélet (4) szerint a tőkeköltség az az alternatív költség, amely egy adott befektetésnek egy azonos kockázatú másik befektetés helyetti végrehajtása kapcsán merül fel. A tőkeköltség alatt tehát az a megtérülési ráta értendő, amelyet egy gazdasági társaság az adott beruházás feltételéül szab. A tőkeköltség a saját tőke és az idegen tőke költségére bontható a finanszírozási forrástól függően.

A nemzeti szabályozó hatóságok a WACC-t a jelentős piaci erővel rendelkezőként megjelölt üzemeltetők szabályozásával összefüggésben alkalmazzák. A nemzeti szabályozó hatóságok az összekapcsolás és/vagy a hozzáférés egyes típusainak nyújtására vonatkozóan árszabályozási kötelezettségeket írhatnak elő olyan helyzetekben, amikor nincs tényleges verseny. Árszabályozás esetén a nemzeti szabályozó hatóságok figyelembe veszik az üzemeltető befektetését, és biztosítják számára a befektetett tőke észszerű megtérülését. (5)

A 7. cikk szerinti bejelentésekkel összefüggésben a Bizottság jelentős eltéréseket figyelt meg az elektronikus hírközlő hálózatokon nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó WACC becslésében. A módszer nemcsak az egyes tagállamok között, de időben is eltérő; előfordul ugyanis, hogy egy adott nemzeti szabályozó hatóság különböző időpontokban más-más módszert alkalmaz. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a módszertani következetlenség valószínűleg torzítja a beruházási ösztönzőket a digitális egységes piacon (6), továbbá aláássa a belső piac fejlődését azáltal, hogy akadályozza az elektronikus hírközlő hálózatokra irányuló beruházások összehangolt feltételeinek létrejöttét (7).

A keretszabályozás célja annak biztosítása, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok hozzájáruljanak a belső piac fejlődéséhez azáltal, hogy együttműködnek egymással és a Bizottsággal a következetes szabályozási gyakorlat kialakítása, valamint a keretszabályozás következetes alkalmazása érdekében (8). A keretszabályozásban meghatározott célkitűzéseknek megfelelően ez a közlemény növelni kívánja a WACC-számítások következetességét az Unióban.

A közlemény kizárólag a hagyományos infrastruktúrákra vonatkozó WACC-számítással foglalkozik. E közlemény alkalmazásában a hagyományos infrastruktúra valamely jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató olyan infrastruktúrája, amely nem tartozik újgenerációs hozzáférési felár hatálya alá (9). A közlemény nem foglalkozik az újgenerációs hozzáférés kockázati felárának alkalmazhatóságával vagy kiszámításával, továbbá nem mérlegeli az árszabályozási kötelezettségek indokoltságát a Kódex 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott rendkívül nagy kapacitású hálózatok esetében (10).

A keretszabályozásban meghatározott célkitűzésekkel összhangban a BEREC-nek és a Bizottságnak egyaránt hozzá kell járulnia a belső piac fejlődéséhez azáltal, hogy előmozdítja az egységes szabályozási megközelítéseket, valamint a keretszabályozás következetes alkalmazását (11). A nemzeti szabályozó hatóságoknak emellett objektív, átlátható, megkülönböztetésmentes és arányos szabályozási elveket kell alkalmazniuk (12).

A keretszabályozásban meghatározott célkitűzéseknek megfelelően ez a közlemény az alábbi négy szabályozási elvre épül: i. következetesség a WACC-képlet paramétereinek meghatározásához használt módszertan alkalmazásában; ii. a szabályozás kiszámíthatósága annak érdekében, hogy minél kevesebb váratlan eltérés forduljon elő a szabályozási megközelítésekben és a paraméterek értékének időbeli alakulásában; iii. a hatékony beruházás és innováció előmozdítása az új és továbbfejlesztett infrastruktúrák terén, a beruházó vállalkozások által viselt kockázat figyelembevételével; valamint iv. a befektetett tőke észszerű megtérülési rátájának meghatározásához használt módszer átláthatósága, a felesleges összetettség elkerülése.

Ez a közlemény a fenti célkitűzések megvalósítására törekszik, továbbá olyan stabil szabályozási környezet létrehozását kívánja elősegíteni, amely a végfelhasználók javára támogatja az Unióban az elektronikus hírközlő hálózatokra irányuló hatékony beruházásokat. Vissza szándékozik szorítani a beruházásoknak a nemzeti szabályozó hatóságok időben és Uniós összehasonlításban is következetlen megközelítései miatti torzulását, amely árthat a digitális egységes piac működésének.

10.

E közleménnyel a Bizottság átláthatóbbá és kiszámíthatóbbá kívánja tenni politikáját és határozathozatalát az elektronikus hírközlés szabályozása terén. A közlemény szerinti módszertan alapján minden WACC-paraméter kiszámítására és közzétételére évenként kerül sor. A Bizottság ezekhez az értékekhez viszonyítva vizsgálja felül a keretirányelv 7. cikke szerint bejelentett intézkedéstervezeteket.

11.

E közlemény, valamint az azzal összhangban meghatározott WACC-paraméterek értékeinek évenkénti közzététele révén átláthatóbbá válik a Bizottság tőkeköltség-értékelése azokban az esetekben, ahol az a keretirányelv 7. cikke szerint bejelentett intézkedések eleme.

12.

Ez a közlemény és a hozzá kapcsolódó bizottsági szolgálati munkadokumentum nem befolyásolja azt, ahogyan a Bizottság más gazdasági ágazatokban értelmezi a tőkeköltséget.

2. A súlyozott átlagos tőkeköltség (WACC) becslése

13.

A WACC egy gazdasági társaság két finanszírozási forrásából: az idegen tőkéből és a saját tőkéből származó költség súlyozott átlagaként számítható ki. A súlyozó tényezők az egyes finanszírozási források egymáshoz viszonyított arányát tükrözik a gazdasági társaság teljes értékén belül:

ahol:

—	RE a saját tőke költsége;

—	RD az idegen tőke költsége;

—	E a saját tőke értéke, ahol a saját tőke részaránya a gazdasági társaság értékén (D+E) belül; valamint

—	D az idegen tőke értéke, ahol az idegen tőke részaránya a gazdasági társaság értékén (D+E) belül.

2.1. A saját tőke költsége

14.

A saját tőke költsége az a hozam, amelyet egy gazdasági társaságnak ki kell fizetnie a részvényeseinek az azzal vállalt kockázatuk ellentételezéseként, hogy tőkéjüket a társaságba fektették, illetve annak egy részét birtokolják. A saját tőke költségének becslésére a legelterjedtebb módszer a tőkeeszköz-árazási modell (CAPM) (13) . Az elektronikus hírközlési ágazatban valamennyi nemzeti szabályozó hatóság a CAPM modellt alkalmazza a saját tőke költségének becslésére. Ennek fő oka egyrészt a számítás viszonylagos egyszerűsége, másrészt pedig az, hogy (az alternatív módszerekhez képest) hosszú múltra tekint vissza. (14) A Bizottság ezt a megközelítést tekinti megfelelőnek ahhoz, hogy előmozdítsa a kiszámítható és egységes módszertan alkalmazását a nemzeti szabályozó hatóságok körében.

15.

A CAPM modell szerint a versenypiaci befektetők akkor hajlandók kockázatos részvényeket tartani, ha azok hozama magasabb, mint a kockázatmentes eszközökön elérhető hozam (kockázatmentes kamatláb, RFR) (15). A többlethozam kockázati prémiumként vagy részvénykockázati prémiumként (ERP) ismert (16).

16.

A CAPM alapfeltevése szerint a kockázatok két kategóriába sorolhatók:

—	Specifikus vagy diverzifikálható kockázatok (17): diverzifikáció útján kiküszöbölhető kockázatok. A specifikus kockázatok jellemzően egy adott gazdasági társaságot vagy ágazatot érintenek; ilyen például a társaság vagy ágazat által felhasznált input árváltozása.

—	Szisztematikus vagy nem diverzifikálható kockázatok (18): a gazdaságban működő összes gazdasági társaságot érintő kockázatok, pl. a kamatszint vagy az általános árszint változásai, vagy a keresleti oldalt érő makrogazdasági sokkok.

17.

A CAPM modellben a specifikus vagy diverzifikálható kockázatok nem vehetők figyelembe a tőkeköltség becslésekor. Ennek oka, hogy a hatékony tőkepiacokon a befektetőknek képesnek kell lenniük arra, hogy az ilyen kockázatokat diverzifikált befektetési portfólióval mérsékeljék (19).

18.

Ezzel ellentétben a szisztematikus kockázatok nem szüntethetők meg diverzifikációval. Ezért a CAPM modellben a becsült tőkeköltség kizárólag a szisztematikus kockázatok ellensúlyozását tükrözi.

19.

A CAPM szerint a saját tőke költsége a kockázatmentes kamatláb és a részvénykockázati prémium összegét a béta együtthatóval (20) megszorozva számítható ki. A béta együttható az adott részvény piaci ingadozásokra való érzékenységét ragadja meg, és azzal korrigálja a számított értéket.

20.

A CAPM modellben tehát a saját tőke költségének kiszámítása az alábbi képlettel történik:

RE = RFR + β × ERP

ahol:

—	RE a saját tőke költsége;

—	RFR a kockázatmentes kamatláb;

—	β a béta; valamint

—	ERP a részvénykockázati prémium.

2.2. Az idegen tőke költsége

21.

Az idegen tőke költsége közvetlenül mérhető a gazdasági társaság által bevont idegen tőke után fizetett kamattal, de gyakran fejezik ki a kockázatmentes kamatláb és a hitelkockázati prémium összegeként is:

RD = RFR + Debt Premium

ahol:

—	RD az idegen tőke költsége;

—	RFR a kockázatmentes kamatláb; valamint

—	a hitelkockázati prémium az a többlethozam, amelyet a hitelezők a kockázatmentes kamatlábon felül elvárnak az adott hitelkockázatú gazdasági társaságtól.

2.3. A WACC paramétereinek becslése

22.

A WACC becslése a következő képlettel történik:

23.

Két módszertani feltevéscsoport van, amely érinti az Unión belüli nemzeti szabályozó hatóságok WACC-becsléseit. Egyes feltevések (például az átlagolási időszak hossza) több paraméternél is azonosak, míg mások (például a béta becsült értékével történő kiigazítás) a WACC-képlet egyetlen paraméterét érintik. Ezenkívül különbséget kell tenni két paramétertípus között: az egyik típusba tartozók (RFR és ERP) általános gazdasági viszonyokat, míg a másik típusba tartozók (hitelkockázati prémium, béta, tőkeáttétel) meghatározott gazdasági társaságokat vagy ágazatokat érintenek (21).

24.

A következő szakaszok a módszertani feltevések mindkét csoportját tárgyalják: a közös és egyedi paramétereket, valamint az általános gazdasági viszonyokat és az adott gazdasági társaságra jellemző feltételeket egyaránt.

3. Több paraméternél azonos feltevések

25.

A következő alszakaszok azokat a feltevéseket ismertetik, amelyek a WACC több paraméterénél azonosak.

3.1. Az átlagolási időszak hossza

26.

Az átlagolási időszak annak a referencia-időszaknak a hossza, amelynek figyelembevételével a szabályozó hatóságok meghatározzák a kockázatmentes kamatláb, a béta, valamint az idegen tőke költségének átlagos értékeit.

27.

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a WACC-paraméterek következetes becslése érdekében indokolt valamennyi paraméter esetében azonos átlagolási időszakot alapul venni. Noha a hosszabb átlagolási időszakokkal valószínűleg kiszámíthatóbbá és stabilabbá válnak a paraméterek értékei, ennek ára a rosszabb statikus hatékonyság. A nemzeti szabályozó hatóságok által a leggyakrabban alkalmazott ötéves átlagolási időszak minden bizonnyal megfelelő egyensúlyt teremt a kiszámíthatóság és a hatékonyság között (22).

3.2. Az átlagolási módszer

28.

A WACC-paraméterek becslésekor a szabályozó hatóságoknak meg kell határozniuk az alkalmazandó átlagolási módszert. Jellemzően alkalmazott érték i. a számtani közép, ii. a mértani közép, valamint iii. a medián.

29.

A Bizottság a WACC-paraméterek becsléséhez a számtani közép módszerét tekinti a legmegfelelőbbnek. Egyrészt egy egységes átlagolási módszer bizonyára átláthatóbb az érdekeltek számára, mint több módszer vegyes alkalmazása. Másrészt a számtani közép a legelterjedtebb megközelítés, ugyanakkor a számítása is a legegyszerűbb (23).

3.3. A mintavétel gyakorisága

30.

A szabályozó hatóságok jellemzően napi, heti vagy havi gyakoriságú megfigyelések alapján állapítják meg a kockázatmentes kamatláb, a béta és a hitelkockázati prémium becsült értékét. A választott megfigyelési gyakoriság az átlagolási időszak hosszával együtt meghatározza a mintanagyságot, így befolyásolhatja a paraméterek, végső soron pedig a WACC értékét.

31.

Ha minden paraméter becslése azonos megfigyelési gyakoriság alapján történik, az következetességet biztosít. A heti gyakoriság vélhetően hatékony választás, mivel ötéves átlagolási időszakkal kombinálva minden bizonnyal elegendő megfigyelésre ad lehetőséget a megalapozott becsléshez, valamint a részvények alacsony likviditásával összefüggő esetleges problémák mérsékléséhez.

4. Általános gazdasági viszonyokat tükröző paraméterek

32.

Az általános gazdasági viszonyokat a WACC két paramétere: a kockázatmentes kamatláb és a részvénykockázati prémium tükrözi.

4.1. A kockázatmentes kamatláb (RFR)

33.

A kockázatmentes kamatláb a kockázatmentes befektetés várható megtérülési rátája. Egy befektetés akkor kockázatmentes, ha a nemfizetési kockázat nulla, továbbá nem áll fenn újrabefektetési kockázat sem (vagyis a befektető a jövőbeli kamatkifizetéseket az eszköz első megvásárlásakor érvényes megtérülési ráta mellett újra befektetheti). A nemzeti szabályozó hatóságok jellemzően a belföldi államkötvények hozama alapján közelítik a kockázatmentes kamatlábat.

34.

Az államkötvényhozamok feltehetőleg megfelelően tükrözik az adott belföldi kockázatmentes kamatlábat. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a belföldi államkötvények következetes módszertan mentén történő felhasználásával biztosítható, hogy a kockázatmentes kamatlábak eltérései a finanszírozási feltételek tekintetében a tagállamok között ténylegesen meglévő különbségeket tükrözzék.

35.

A nemzeti szabályozó hatóságok gyakran használnak fel 10 éves hátralévő futamidejű (24) államkötvényeket a számításokhoz. A 10 éves kötvények hozama többnyire kevésbé volatilis a rövidebb futamidejű kötvényekéhez képest, emellett jobban is illeszkedik az elektronikus hírközlő hálózatokba irányuló befektetésekhez. Ezért a Bizottság e közlemény szempontjából ezeket a papírokat tekinti a leginkább megfelelő referenciakötvénynek (25).

36.

A kockázatmentes kamatláb következetes becslése érdekében az államkötvényhozamokra vonatkozóan célszerű egységes, megbízható, átlátható és könnyen hozzáférhető információforrást felhasználni, amilyen pl. az Eurostat (26). A központi bankok mennyiségi lazítási programjainak megfelelő kiigazításra nincs szükség. (27)

4.2. A részvénykockázati prémium (ERP)

37.

Az ERP a részvények kockázatmentes kamatlábon felül elvárt hozama, vagyis a kockázatmentes eszközök tartásával elérhető kamathoz képest annak a többletkamatnak a mértéke, amelyet a befektetők a magasabb kockázatú részvények tartása fejében várnak el. Az ERP a befektető amiatti többletkockázatát ellensúlyozza, hogy kockázatmentes eszköz helyett részvénybe fektet.

38.

A Bizottság megközelítésbeli eltéréseket tapasztalt a szabályozó hatóságok ERP-becslésében: egyes hatóságok uniós, mások nemzeti referenciamutatót vettek figyelembe, megint mások pedig a kettő kombinációját. Az Unió egészében egységes ERP megközelítése egybevág az arra utaló empirikus bizonyítékokkal, hogy az Unió pénzügyi piacai egyre inkább integráltak (ezt jelzi egyre erősebb korrelációjuk is), így ERP-értékeik is konvergálnak (28). Egybevág továbbá az arra utaló bizonyítékokkal is, hogy az uniós hírközlési ágazatba fektetők nem elfogultak a hazai piaccal szemben, mivel az elektronikus hírközlési vállalatok részvényeseinek jelentős hányada nem belföldi (29). Ezért a Bizottság e közlemény szempontjából megfelelőnek tekinti az Unió egészében egységes ERP-t. Ezenkívül a szabályozó hatóságok által leggyakrabban alkalmazott megközelítéssel összhangban a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az Unió egészében egységes ERP becslését célszerű az egyes tagállamok piaci prémiumokra vonatkozó visszamenőleges adatsorai alapján elvégezni.

5. Adott gazdasági társaságra jellemző paraméterek

39.

Egyes WACC-paraméterek (RFR, ERP) általános gazdasági viszonyokat ragadnak meg, míg mások (béta, tőkeáttétel, hitelkockázati prémium) annak a konkrét társaságnak a gazdasági viszonyait tükrözik, amelyre vonatkozóan a szabályozó hatóság WACC-becslést készít.

40.

Az adott gazdasági társaságra jellemző WACC-paramétereket a szabályozó hatóságok jellemzően az elektronikus hírközlési vállalatok csoportja (ún. összehasonlító csoport) alapján határozzák meg, amely általában magában foglalja a saját országukban jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató(ka)t is. A nemzeti szabályozó hatóságok az összehasonlító csoportba felvett gazdasági társaságok paraméterértékei alapján határozzák meg szabályozási intézkedéseikben az egyes társaságokra vonatkozó értékeket.

41.

Az adott gazdasági társaságra jellemző paraméterek becslésében az első fontos lépés azoknak a szempontoknak a meghatározása, amelyek alapján az egyes társaságok bekerülnek az összehasonlító csoportba.

5.1. Az összehasonlító csoport kiválasztási szempontjai

42.

Az összehasonlító csoportba leginkább olyan tőzsdén jegyzett társaságokat célszerű felvenni, amelyek részvényeivel megfelelő likviditás mellett kereskednek (30). Ezenkívül az e közlemény céljai szerinti WACC-számításhoz olyan gazdasági társaságok a leginkább megfelelők, amelyek az általuk használt elektronikus hírközlési infrastruktúrának tulajdonosai, nem pedig bérlői, továbbá főként az Unióban folytatják a tevékenységüket.

43.

Hatékonysági megfontolások miatt az összehasonlító csoportot célszerű olyan gazdasági társaságokra szűkíteni, amelyek hitelminősítésük alapján a befektetésre ajánlott kategóriába sorolhatók (31), továbbá nem érintettek fúzióban és felvásárlásban, mivel ellenkező esetben a gazdasági társaság értékét a mögöttes szisztematikus kockázattól független tényezők is befolyásolnák.

44.

Összefoglalva tehát az e közleményben ismertetett szabályozási elveknek az alábbi szempontok felelnek meg. Az összehasonlító csoportba felvett gazdasági társaságok:

—	tőzsdén jegyzett vállalkozások, amelyek részvényeivel megfelelő likviditás mellett kereskednek;

—	saját tulajdonú elektronikus hírközlési infrastruktúrával rendelkeznek, és arra irányuló beruházásokat hajtanak végre;

—	főként az Unióban folytatják a tevékenységüket;

—	hitelminősítésük alapján a befektetésre ajánlott kategóriába sorolhatók; valamint

—	aktuálisan nem érintettek és a közelmúltban sem voltak érintettek jelentősebb fúzióban vagy felvásárlásban.

5.2. A saját tőke bétája

45.

A CAPM modellben a saját tőke bétája azt mutatja meg, hogy egy adott gazdasági társaság milyen mértékű szisztematikus kockázatot visel a piacon működő átlagos társasághoz képest. A gyakorlatban a saját tőke bétájának becslése regressziószámítással, vagyis annak becslésével történik, hogy milyen mértékű korreláció mutatható ki egy adott gazdasági társaság részvényének hozama, valamint a teljes gazdaság egészére nézve reprezentatívnak tekintett részvényindex hozama között.

46.

Az Unió egészében egységes ERP alkalmazása szempontjából célszerűbb egy európai, semmint valamelyik belföldi piaci indexet figyelembe venni. A szakirodalom a több értékpapíron alapuló, valamint az értékkel súlyozott indexeket részesíti előnyben (32). A fenti feltételeknek több olyan index is megfelel, amely európai részvényeket tartalmaz, pl. a STOXX Europe TMI (33), az S&P Europe 350 (34), a Eurostoxx50 (35), valamint az MSCI Europe (36). A Bizottság célszerűnek tartja olyan piaci index alkalmazását, amely a az uniós piaci kapitalizáció közkézhányadának jelentős részét leképezi (pl. STOXX Europe TMI).

47.

A saját tőke bétájának becslésekor a Bizottság nem tart indokoltnak kiigazításokat (37), mivel nem valószínű, hogy azok javítanák a becslőfüggvény hatékonyságát, ugyanakkor alkalmazásuk feleslegesen összetett és kevésbé átlátható becslést eredményezne.

48.

Az összehasonlító csoportba felvett gazdasági társaságok bétáinak összehasonlításához a saját tőke bétáit tőkeáttétel nélküli eszközbétává kell átalakítani (38). Az eszközbéta az egyes társaságok szisztematikus kockázatát tükrözi a pénzügyi kockázat, vagyis a tőkeáttétel mértékével összefüggő kockázat nélkül. A saját tőke bétájából az eszközbéta az alábbi egyszerű képlettel állítható elő:

ahol:

—	βA = asset beta

—	βD = debt beta

—	βE = equity beta

—	E = company's equity

—	D = company's net debt

—	V = company's value (E + D)

49.

Az idegen tőke bétájának becslése számottevő gyakorlati nehézségekkel jár; értéke jellemzően 0–0,2 (39). Az idegen tőke bétájának egyetlen értéket adva csökkenthető a WACC-számítás összetettsége, ugyanakkor javítható az átláthatósága is. Észszerű választásnak tűnik, hogy az idegen tőke bétája a 0,1 értéket vegye fel.

50.

A WACC becsléséhez az összehasonlító csoport eszközbétáját – az idegen tőkének a gazdasági társaság bétájára gyakorolt hatása ismételt megjelenítésével – vissza kell alakítani a saját tőke bétájává a fenti képlettel, amelynek eredménye a saját tőke bétájára megoldva a következő:

5.3. A tőkeáttétel

51.

A korábban említetteknek megfelelően a gazdasági társaságok idegen tőke (D) vagy saját tőke (E) útján finanszírozhatják magukat. Az idegen tőke és a saját tőke összege adja a gazdasági társaság értékét (V):

V = D + E

52.

A tőkeáttétel az idegen tőke részaránya a gazdasági társaság értékén (

) belül. A tőkeáttétel azt mutatja meg, hogy egy adott gazdasági társaságot a részvényesekhez képest milyen mértékben finanszíroznak hitelezők.

53.

A WACC becslése során az idegen tőke aránya (

) és a saját tőke aránya (

) alapján számítható ki az idegen tőke költsége (

) és a saját tőke költsége (

vagy

54.

A tőkeáttétel becslésére a leggyakrabban alkalmazott és a Bizottság által e közlemény szempontjából is megfelelőnek tartott megközelítés a gazdasági társaság nettó adósságának könyv szerinti értékét veszi figyelembe, amely magában foglalja a pénzügyi lízingek értékét is (40).

5.4. A hitelkockázati prémium és az idegen tőke költsége

55.

Az idegen tőke költsége közvetlenül mérhető a gazdasági társaság által bevont idegen tőke után fizetett kamattal, valamint közvetetten a kockázatmentes kamatlábon felüli hitelkockázati prémiumként is.

56.

A hitelkockázati prémium a belföldi kockázatmentes kamatláb és a hosszú (a kockázatmentes kamatláb esetében figyelembe vett 10 évet minél jobban közelítő) lejáratú vállalati kötvények hozama közötti különbözetként becsülhető (41).

57.

A következetesség érdekében a Bizottság szerint célszerűbb az idegen tőke költségét közvetetten, a kockázatmentes kamatláb és a hitelkockázati prémium összegeként becsülni.

6. Adók és infláció

Az idegen tőkével kapcsolatos, valamint az inflációs várakozások adóügyi megítélése befolyásolja a WACC értékét, így azt figyelembe kell venni a WACC számítása során.

6.1. Adók

58.

Az idegen tőkét terhelő kamat a vállalatok számára az adóalapból levonható költség. Az adózás utáni WACC értékében az idegen tőke kedvező adóügyi megítélése a következőképpen jelenik meg:

ahol:

—	RE a saját tőke költsége és RD az idegen tőke költsége;

—	És a saját tőke, illetve az idegen tőke súlyozó tényezői a gazdasági társaság értékében; valamint

—	Tc a marginális adókulcs.

59.

A nemzeti szabályozó hatóságok – annak érdekében, hogy megfeleljenek a CAPM modellel becsült tőkebefektetői elvárásoknak – jellemzően az adózás előtti mértékre emelik a saját tőke adózás utáni költségét (42). Az adózás előtti WACC kiszámítása az adózás utáni WACC és (1 – Tc ) hányadosaként történik a társasági adók megjelenítése érdekében, a következő képlet szerint:

60.

A Bizottság – a nemzeti szabályozó hatóságok általános megközelítésével összhangban – a vonatkozó belföldi társaságiadó-kulcs alkalmazását tartja célszerűnek az adózás előtti WACC becslésekor.

6.2. Infláció

61.

A befektetők maximalizálják az inflációval kiigazított reálhozamukat. A nemzeti szabályozó hatóságok általában kétféleképpen veszik figyelembe az inflációt (43):

a)	az inflációt a gazdasági társaság eszközeinek éves indexálásával ellensúlyozzák, és csak reál-WACC hozam megengedett; vagy

b)	az inflációs várakozások nominál-WACC értéket figyelembe véve, a gazdasági társaság eszközalapjának korrekciója nélkül épülnek be a befektetési jövedelembe.

62.

Az első megközelítést alkalmazó nemzeti szabályozó hatóságok jellemzően reál-WACC értéket képeznek a nominál-WACC értékéből. Gyakori átalakítási módszer a Fisher-egyenlet:

Ahol π az inflációs ráta.

63.

A Bizottság az euróövezethez tartozó tagállamok esetében az euróövezet egészére vonatkozó inflációs becslés felhasználását tartja célszerűnek, míg az euróövezeten kívüli tagállamok esetében indokolt lehet a nemzeti inflációs becslések felhasználása. Mindkét esetben célszerűbbek az előretekintő becslések, amelyek ideális esetben a kockázatmentes kamatláb becsléséhez alapul vett államkötvények 10 éves futamidejével megegyező időszakra terjednek ki. Mivel a gyakorlatban ritkán állnak rendelkezésre 10 éves inflációs előrejelzések, rövidebb távú előrejelzések (pl. az EKB 5 éves előrejelzése) is felhasználhatók.

7. A BEREC és a Bizottság szerepe a WACC-paraméterek számításában

64.

A közlemény elfogadását a bizottság szervezeti egységei és a BEREC szoros együttműködése előzte meg. Ennek keretében a BEREC felkérést kapott a Bizottságtól, hogy az e közleményben ismertetett megközelítéssel összhangban becsülje meg a WACC-paramétereket. A BEREC vállalta, hogy éves gyakorisággal meghatározza és közzéteszi a paraméterek becsült értékeit (44). Ez jelentős mértékben megkönnyíti egyrészt a nemzeti szabályozó hatóságok munkáját az időszakos WACC-felülvizsgálatok elkészítése során, másrészt az erre vonatkozó bejelentések bizottsági felülvizsgálatát.

65.

Az éves számítási művelet során a BEREC a Bizottsággal szorosan együttműködve becslést készít i. az általános gazdasági viszonyokat tükröző paraméterekről, valamint ii. az összehasonlító csoportba felvett egyes gazdasági társaságokra vonatkozó paraméterekről.

66.

Az általános gazdasági viszonyokat tükröző paramétereket illetően a BEREC az egyes tagállamokra és az Unió egészében egységes ERP-re vonatkozóan is elkészíti a kockázatmentes kamatláb becslését.

67.

Az egyes gazdasági társaságokra vonatkozó paramétereket illetően a BEREC összeállítja az összehasonlító csoportba felvehető gazdasági társaságok jegyzékét, majd a jegyzékben szereplő társaságok mindegyikére vonatkozóan becslést készít a saját tőke bétájáról, a tőkeáttételről, a hitelkockázati prémiumról, valamint az idegen tőke költségéről. A BEREC ezenkívül meghatározza azokat a tényezőket, amelyekkel indokolható, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok a nemzeti sajátosságok figyelembevételével egy vagy több gazdasági társaságot töröljenek a jegyzékből.

8. A WACC-felülvizsgálatok gyakorisága

68.

A nemzeti szabályozó hatóságok eltérő időközönként határozzák meg és vizsgálják felül a WACC értékét, az évi több alkalomtól a 4-5 évenkénti gyakoriságig. Ez a gyakorisági eltérés az egyik olyan tényező, amely tagállamonként eltérő WACC-értékeket eredményez.

69.

Ha a tagállamok egységesebb gyakorisággal végeznék el a WACC-számításokat, akkor a WACC-értékek indokolatlan eltérései is mérséklődnének.

70.

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a nemzeti WACC-érték legalább évenkénti frissítése indokolt az elmúlt időszak gazdasági viszonyainak figyelembevételéhez (45).

9. A közleményben ismertetett módszertan bevezetését megelőző átmeneti időszak

71.

A 7. cikk szerinti eljárás keretében teljesített bejelentések felülvizsgálata során a Bizottság főszabály szerint 2020. július 1-jétől az e közleményben ismertetett módszertant alkalmazza. Indokolt esetekben, valamint a bejelentő nemzeti szabályozó hatóság kérésére azonban a Bizottság (2020. július 1-jétől számított) legfeljebb egyéves átmeneti időszakban nem e módszertan alapján végzi el az intézkedéstervezetek felülvizsgálatát (46). Ez indokolt lehet például akkor, ha a nemzeti szabályozó hatóság alkalmazza a módszertant, és az annak alapján elvégzett felülvizsgálat olyan WACC-értéket eredményezne, amely rontaná a szabályozás stabilitását és kiszámíthatóságát. Az egyéves átmeneti időszakban a Bizottság figyelembe fogja venni, hogy a BEREC által nyilvánosságra hozandó összes WACC-paraméter rendelkezésre áll-e, és ezáltal a nemzeti szabályozó hatóságok elemzéseik során támaszkodhatnak-e ezekre a paraméterekre.

(1) A WACC azt az értéket mutatja meg, amelyet a befektetőnek ellentételezésként kell kapnia a befektetéséért. A hírközlési szabályozással összefüggésben a WACC számítását az illetékes nemzeti szabályozó hatóság végzi el, majd a kapott értéket hozzáadják ahhoz a legmagasabb megengedett nagykereskedelmi árhoz, amelyet a szabályozott üzemeltető felszámíthat az infrastruktúrájához való hozzáférésért. A WACC fogalmának átfogó ismertetése az e közleményhez kapcsolódó bizottsági szolgálati munkadokumentum 2. szakaszában található.

(2) A jelenleg hatályos keretszabályozás elemei: i. a 2009/140/EK irányelvvel (HL L 337., 2009.12.18., 37. o.) és az 544/2009/EK rendelettel (HL L 167., 2009.6.29., 12. o.) módosított, az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló, 2002. március 7-i 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (Keretirányelv) (HL L 108. 2002.4.24., 33. o.); ii. az Európai Parlament és a Tanács 2002/20/EK irányelve (2002. március 7.) az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről (Engedélyezési irányelv) (HL L 108., 2002.4.24., 21. o.); iii. az Európai Parlament és a Tanács 2002/19/EK irányelve (2002. március 7.) az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférésről, valamint azok összekapcsolásáról (Hozzáférési irányelv) (HL L 108., 2002.4.24., 7. o.); iv. az Európai Parlament és a Tanács 2002/22/EK irányelve (2002. március 7.) az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról (Egyetemes szolgáltatási irányelv) (HL L 108, 2002.4.24., 51. o.); valamint v. az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2120 rendeletével (2015. november 25.) (HL L 310., 2015.11.26., 1. o.) és az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/920 rendeletével (2017. május 17.) (HL L 147., 2017.6.9., 1. o.) módosított, 531/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2012. június 13.) az Unión belüli nyilvános mobilhírközlő hálózatok közötti barangolásról (roaming) (HL L 172., 2012.6.30., 10. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1972 irányelve (2018. december 11.) az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról (HL L 321., 2018.12.17., 36. o.). Az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex (a továbbiakban:Kódex) 124. cikkének (1) bekezdése előírja a tagállamok számára, hogy 2020. december 21-ig fogadjanak el átültető intézkedéseket, és az említett időponttól kezdve alkalmazzák azokat. A hatályban lévő törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseknek a Kódexszel hatályon kívül helyezett irányelvekre történő hivatkozásait a Kódexre történő hivatkozásként kell értelmezni.

(4) Lásd például: Brealey, Myers, Allen (2014), Principles of Corporate Finance, McGraw Hill, 9. fejezet.

(5) A keretirányelv 13. cikkével összhangban. Lásd még a verseny előmozdítását és a széles sávú beruházási környezet javítását célzó következetes megkülönböztetésmentességi kötelezettségekről és költségszámítási módszerekről szóló, 2013. szeptember 11-i 2013/466/EU bizottsági ajánlást (HL L 251., 2013.9.21., 13. o.) azon körülmények tekintetében, amelyek esetén a rugalmas nagykereskedelmi árszabás indokolt lehet, valamint 2020. december 21-től a Kódex 74. cikkét.

(6) A digitális egységes piaci stratégia (https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/policies/shaping-digital-single-market) célja, hogy a tisztességes verseny, valamint a fogyasztóvédelem és az adatvédelem feltételei mellett biztosítsa a magánszemélyek és a vállalkozások hozzáférését az online tevékenységekhez.

(7) A keretirányelv 8. cikke (2) bekezdésének b) és c) pontjában meghatározott célkitűzésekkel összhangban.

(8) A keretirányelv 7. cikkének (2) bekezdésében és 8. cikke (3) bekezdésének d) pontjában meghatározott célkitűzésekkel összhangban.

(9) A közlemény nem ítéli meg előzetesen azt, hogy indokolt-e további felár egyes beruházások (pl. újgenerációs hozzáférési hálózatok) esetén. A kérdésben lásd az újgenerációs hozzáférési hálózatokhoz (NGA) való szabályozott hozzáférésről szóló, 2010. szeptember 20-i 2010/572/EU bizottsági ajánlást (a továbbiakban: NGA-ajánlás) (HL L 251., 2010.9.25., 35. o.), különösen annak 25. pontját és I. mellékletét. Az FTTN/VDSL alapú hálózatokra irányuló beruházások az FTTH-hálózatokhoz viszonyítva alacsonyabb kockázati profilját az NGA-ajánlás I. mellékletének 6. szakasza tárgyalja. Ezekben az esetekben az NGA-hálózatok a hagyományos infrastruktúrák körébe tartoznak.

(10) A Kódex előírta az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC) számára, hogy 2020. december 21-ig adjon ki iránymutatásokat arról, hogy egy hálózatnak milyen feltételeket kell teljesítenie ahhoz, hogy rendkívül nagy kapacitású hálózatnak minősüljön. Ezenkívül a Kódex több rendelkezése (pl. 81. cikke) vonatkozik a hagyományos infrastruktúrákról az új, rendkívül nagy kapacitású hálózatokra való átállás folyamatára.

(11) Lásd a keretirányelv 8. cikke (3) bekezdésének d) pontját, valamint 8. cikke (5) bekezdésének a) pontját.

(12) Lásd a keretirányelv 8. cikkének (5) bekezdését.

(13) W.F. Sharpe, „Capital Asset Prices: A Theory of Market Equilibrium under Conditions of Risk”, The Journal of Finance, Vol. 19 (1964. szeptember), 425–442. o.; valamint J. Lintner, „The Valuation of Risk Assets and the Selection of Risky Investments in Stock Portfolios and Capital Budgets”, The Review of Economics and Statistics, Vol. 47 (1965. február), 13–37. o.

(14) Részletesebben lásd a közleményhez kapcsolódó bizottsági szolgálati munkadokumentum 2.1. szakaszát.

(15) A befektetők kockázatmentes befektetésből várt hozama.

(16) A befektetők által a piaci befektetéssel járó többletkockázat fejében a kockázatmentes kamatlábon felül elvárt hozam.

(17) A specifikus kockázatok nem szisztematikus, reziduális, egyedi, illetve diverzifikálható kockázatként is ismertek.

(18) A nem diverzifikálható kockázatok piaci kockázatként, szisztematikus kockázatként, illetve nem diverzifikálható kockázatként is ismertek.

(19) A diverzifikáció azért működik, mert a különböző részvények nem pontosan együtt mozognak (statisztikai szempontból az árfolyamváltozások nem tökéletesen korrelálnak). Egy diverzifikált befektetési portfólióban az egyes eszközök mozgásait hosszú távon valószínűleg ellensúlyozza a portfólióban található egyéb eszközök mozgása.

(20) A béta egy adott eszköz hozama (jellemzően a gazdasági társaság piaci értéke) és a piaci hozam (jellemzően a piac vagy a gazdaság egésze szempontjából reprezentatívnak tekintett részvényindex piaci értéke) kovarianciájának, valamint a piaci hozam varianciájának a hányadosa. Azok a részvények, amelyek bétája nagyobb mint 1,0, felerősítik az általános piaci mozgásokat, míg a 0–1,0 közötti bétaértékű részvények mérséklik azokat. Ha például a béta értéke 0,5, akkor a piac 1 %-os csökkenése esetén a befektetés várhatóan 0,5 %-ot veszít az értékéből. Ha a béta értéke 1,5, akkor a piac 1 %-os csökkenése esetén a befektetés várhatóan 1,5 %-ot veszít az értékéből.

(21) A tőkeáttétel az idegen tőke és a saját tőke közötti arányt jelenti, vagyis a hitelfinanszírozás összegét méri össze a saját tőke összegével. A tőkeáttétel meghatározza az idegen tőke költségének és a saját tőke költségének súlyát a WACC értékén belül. A tőkeáttételt a közlemény 5.3. szakasza ismerteti részletesebben.

(22) Részletesebben lásd a közleményhez kapcsolódó bizottsági szolgálati munkadokumentum 5.1.1. szakaszát (különösen pedig az 5.1.1.4. szakaszt).

(23) Lásd a közleményhez kapcsolódó bizottsági szolgálati munkadokumentum 5.1.2. szakaszát.

(24) A hátralévő futamidő a kötvény visszafizetéséig hátralévő idő. A közleményben a kötvények futamideje alatt minden esetben azok hátralévő futamideje értendő.

(25) Lásd a közleményhez kapcsolódó bizottsági szolgálati munkadokumentum 5.2.1.3. és 5.2.1.4. szakaszát.

(26) Az Eurostat havonta közzéteszi a 10 éves államkötvények hozamát (lásd https://ec.europa.eu/eurostat/tgm/table.do?tab=table&plugin=1&language=en&pcode=teimf050).

(27) Lásd a közleményhez kapcsolódó bizottsági szolgálati munkadokumentum 5.2.2. szakaszát.

(28) Lásd a közleményhez kapcsolódó bizottsági szolgálati munkadokumentum 5.2.1.3. és 5.2.1.4. szakaszát.

(29) Lásd a közleményhez kapcsolódó bizottsági szolgálati munkadokumentum 5.2.2.3. szakaszát.

(30) A kis forgalmú részvények nem feltétlenül mutatják meg helyesen és naprakészen a mögöttes gazdasági társaságok értékét, mivel nem értékesíthetők egyszerűen jelentős árfolyamváltozás nélkül. Ezenkívül a likvid papírokhoz képest nagyobb árfolyam-ingadozás is jellemzi őket.

(31) A befektetési kategória hitelminősítő intézettől függően változó: a Moody’s esetében az Aaa és Baa3 közötti, míg a Standard & Poor’s esetében az AAA és BBB közötti minősítések tartoznak ide.

(32) Lásd a közleményhez kapcsolódó bizottsági szolgálati munkadokumentum 5.3.3.2. szakaszát.

(33) https://www.stoxx.com/index-details?symbol=BKXP

(34) http://us.spindices.com/indices/equity/sp-europe-350

(35) https://www.stoxx.com/index-details?symbol=sx5e

(36) https://www.msci.com/europe

(37) A saját tőke bétájának hagyományos kiigazítását javasolta például Dimson (a napi hozamokon alapuló bétabecslésben amiatt keletkező torzulások helyesbítése céljából, hogy a piaci index változásai és az adott vállalati részvény erre adott reakciói nem azonos időben mennek végbe); Blume (hosszú távon a gazdasági társaságok bétájának az 1-es értékhez kell tartania); valamint Vasicek (hosszú távon a gazdasági társaságok bétájának ágazati átlaghoz kell tartania).

(38) Az átalakítás (a tőkeáttétel kiiktatása) megtisztítja a saját tőke tőkeáttételt tartalmazó bétáját az idegen tőke hatásától. Az eszközbéta tehát elvonatkoztat az adott gazdasági társaság konkrét finanszírozási struktúrájától, lehetővé téve különböző társaságok bétájának összehasonlítását az egyes társaságok finanszírozási struktúrájára tekintet nélkül.

(39) Lásd a Brattle Group áttekintését a szabályozó hatósági eljárásokban az elektronikus hírközlő hálózatokra irányuló befektetések észszerű megtérülési rátájának becslésével kapcsolatos megközelítésekről, valamint az uniós harmonizáció lehetőségeiről 2016. július 14-én közzétett végleges jelentést (88. o.), amely a következő címen érhető el: https://publications.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/da1cbe44-4a4e-11e6-9c64-01aa75ed71a1/language-en

(40) Lásd a közleményhez kapcsolódó bizottsági szolgálati munkadokumentum 5.3.4. szakaszát.

(41) Lásd a közleményhez kapcsolódó bizottsági szolgálati munkadokumentum 5.3.5. szakaszát, valamint az ott hivatkozott szakirodalmi forrásokat.

(42) Lásd a közleményhez kapcsolódó bizottsági szolgálati munkadokumentum 5.4.1. szakaszát.

(43) Lásd a közleményhez kapcsolódó bizottsági szolgálati munkadokumentum 5.4. szakaszát.

(44) A szabályozói tanács 2019. március 7–8-i 38. rendes ülésén a BEREC vállalta, hogy kiszámítja a WACC-paramétereket (a BEREC a kockázatmentes kamatlábat és a részvénykockázati prémiumot már 2019-ben, a bétát, a tőkeáttételt és az idegen tőke költségét pedig 2020-tól tervezte kiszámítani). Időközben felmerült annak a lehetősége, hogy a BEREC a releváns paraméterek mindegyikét 2020 közepéig nyilvánosságra hozza. Az ülés következtetései (BoR (19) 45) a következő címen érhetők el:

https://berec.europa.eu/eng/document_register/subject_matter/berec/board_of_regulators_meetings/meeting_conclusions/8549-conclusions-of-the-38th-berec-board-of-regulators-plenary-meetings-on-7-8-march-2019-in-budapest-hungary

(45) Lásd a közleményhez kapcsolódó bizottsági szolgálati munkadokumentum 8. szakaszát.

(46) Lásd a közleményhez kapcsolódó bizottsági szolgálati munkadokumentum 9. szakaszát.

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

6.11.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 375/16

A meghallgatási tisztviselő zárójelentése (1)

Qualcomm (kiszorítás)

(AT.39711)

(2019/C 375/06)

1. Bevezetés

(1)

A határozattervezet, amelyhez e jelentés kapcsolódik (a továbbiakban: határozattervezet) megállapítja, hogy a Qualcomm Inc. (a továbbiakban: Qualcomm) 2009. július 1. és 2011. június 30. között két fő vevője, a Huawei és a ZTE részére költség alatti áron szállított bizonyos mennyiségeket három, az UMTS-szabványnak megfelelő lapkakészletéből (2) azzal a szándékkal, hogy kiszorítsa az Icera Inc.-et (a továbbiakban: Icera (3)), amely az adott időszakban fő versenytársa volt a nagy adatátviteli teljesítményt nyújtó piaci szegmensben. A határozattervezet szerint ez megsértette az EUMSZ 102. cikkét és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás 54. cikkét.

2. A kezdeti vizsgálati szakasz

(2)

Az AT.39711 ügy alapjául az Icera által 2009. június 30-án a Bizottsághoz benyújtott eredeti panasz szolgált, amelynek helyébe egy 2010. április 8-i átdolgozott és aktualizált változat lépett.

(3)

A Bizottság vizsgálatát ez utóbbi, az eredeti helyébe lépő változatban szereplő állítások alapján kezdte meg. 2010. július 26-án a Qualcomm az e változatra vonatkozó észrevételeket nyújtott be.

(4)

2012. május 1-jei, május 17-i és július 31-i beadványaiban az Nvidia, amely 2011 májusában megvásárolta az Icerát, további információkkal szolgált, kiegészítve és előtérbe hozva a kiszorító árazásra vonatkozó állításokat.

(5)

2010. június és 2015. április között a Bizottság több információkérést küldött a Qualcommnak, az Icerának/Nvidiának és az alapsávú lapkakészletek ágazatában tevékenykedő más piaci szereplőknek. 2013. augusztus 8-án a meghallgatási tisztviselő (4) a 2011/695/EU határozat 3. cikkének (7) bekezdésével és 4. cikke (2) bekezdésének c) pontjával összhangban meghosszabbította az egyik ilyen, 2013. július 10-i információkérésre való válaszadásra a Qualcomm számára megállapított határidőt (5).

(6)

2014. március 3-án a Qualcomm 2013-ban benyújtott kérelmei nyomán a Bizottság Versenypolitikai Főigazgatósága (a továbbiakban: Versenypolitikai Főigazgatóság) a Qualcomm rendelkezésére bocsátotta a 2009. évi eredeti panasz és a 2010. évi módosított panasz kevesebb kitakarást tartalmazó változatát.

(7)

2015. július 16-án a Bizottság az 1/2003/EK tanácsi rendelet (6) 11. cikkének (6) bekezdése és a 773/2004/EK bizottsági rendelet (7) 2. cikkének (1) bekezdése alapján az AT.39711 ügyben eljárást indított a Qualcomm-mal szemben.

(8)

A Versenypolitikai Főigazgatóság és a Qualcomm részvételével 2015. szeptember 3-án tartott helyzetelemző találkozót követően a Versenypolitikai Főigazgatóság 2015. szeptember 11-én a Qualcomm rendelkezésére bocsátotta az Nvidia fenti (4) bekezdésben említett beadványait.

3. Első kifogásközlés

(9)

2015. december 8-án a Bizottság az 1/2003/EK rendelet 27. cikkének (1) bekezdése és a 773/2004/EK bizottsági rendelet 10. cikkének (1) bekezdése alapján a Qualcommhoz intézett kifogásközlést (a továbbiakban: kifogásközlés) bocsátott ki.

3.1. A kifogásközlést követő iratbetekintés

(10)

2015. december 21-én a Versenypolitikai Főigazgatóság az 1/2003/EK rendelet 27. cikkének (2) bekezdésével összhangban az AT.39711 ügyben a vizsgálati aktába történő betekintés céljából elektronikus adathordozón dokumentumokat bocsátott a Qualcomm rendelkezésére. A Versenypolitikai Főigazgatóság ezt követően további anyagokat bocsátott a Qualcomm rendelkezésére, többek között harmadik felek beadványainak kevesebb kitakarást tartalmazó változatait. Ugyanakkor nem sikerült a Versenypolitikai Főigazgatóság és a Qualcomm között az iratbetekintéssel kapcsolatos minden kérdést rendezni.

(11)

2016. április 18-i hozzám intézett levelében a Qualcomm a 2011/695/EU határozat 3. cikkének (7) bekezdésével és 7. cikkének (1) bekezdésével összhangban az ügy aktájában szereplő bizonyos anyagokba való teljesebb betekintést, illetve adott esetben bizonyos anyagok tekintetében pontosítást kért. 2016. július 13-i határozatom leírja, hogyan kezeltem az érintett számos kérést, egyensúlyt teremtve a Qualcomm meghallgatáshoz való joga és a bizalmas kezeléshez fűződő, azzal versengő érdekek között. Ez lényegében az Icerától/Nvidiától és különböző harmadik felektől származó bizonyos dokumentumok kevesebb kitakarást tartalmazó változatának rendelkezésre bocsátásával járt. Az érintett adatszolgáltatók számára a meghallgatás (8), és adott esetben az érintett dokumentumok új változata elkészítésének lehetővé tétele időbe telt, és ahhoz általában számos levélváltásra volt szükség.

3.2. A Qualcomm kifogásközlésre adandó írásbeli válaszára vonatkozó határidő

(12)

A kifogásközlés kísérőlevele négy hónapot adott a Qualcommnak arra, hogy írásban válaszoljon a kifogásközlésre. E határidőt többek között az akta terjedelmének és jellegének, a kifogásközlés tartalmának, valamint annak figyelembevételével határozták meg, hogy a kifogásközlés elfogadásának napján az AT.40220 – Qualcomm (kizárólagosságot biztosító kifizetések) ügyben a Qualcommhoz intézett kifogásközlést is elfogadtak. Az AT.39711 ügyben a határidő lényegében az iratbetekintés biztosításának napjától kezdődött. A Qualcomm kérelmére a Versenypolitikai Főigazgatóság a Qualcomm írásbeli válaszára vonatkozó határidőt 2016. május 6-ra tette át.

(13)

A fenti (11) bekezdésben említett, hozzám intézett 2016. április 18-i levélben a Qualcomm kifogásolta a 2016. május 6-i módosított határidőt, és lényegében több időt kért. A Qualcommnak küldött 2016. április 29-i e-mailemben felfüggesztettem a Qualcomm kifogásközlésre adandó írásbeli válaszának benyújtására vonatkozó határidő folyását.

(14)

2016. július 13-i határozatomban (lásd a fenti (11) bekezdést) megszüntettem e felfüggesztést és a Qualcomm kifogásközlésre adandó írásbeli válaszára vonatkozó új határidőként 2016. augusztus 15-öt határoztam meg. A Qualcomm ezen a napon benyújtotta írásbeli válaszát (a továbbiakban: a kifogásközlésre adott válasz).

3.3. Első szóbeli meghallgatás

(15)

2016. november 10-én a Qualcomm a kifogásközlésre adott válaszban kért szóbeli meghallgatáson (9) kifejtette érveit.

4. Érdekelt harmadik fél

(16)

2016 májusában az AT.39711 ügyben az 1/2003/EK rendelet 27. cikkének (3) bekezdésével, a 773/2004/EK rendelet 13. cikkének (1) bekezdésével és a 2011/695/EU határozat 5. cikkével összhangban engedélyeztem érdekelt harmadik fél eljárásban való részvételét. 2016 júliusában a 773/2004/EK rendelet 13. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Versenypolitikai Főigazgatóság írásban tájékoztatta ezen érdekelt harmadik felet az eljárás jellegéről és tárgyáról (10), és határidőt állapított meg, amelyen belül e személy írásban kifejezhette álláspontját. 2016 augusztusában az érdekelt harmadik fél e-mailben jelezte a Versenypolitikai Főigazgatóságnak, hogy nem kíván észrevételeket benyújtani. Nem kérte a szóbeli meghallgatáson való részvételt, és a továbbiakban az AT.39711 ügyben nem vett részt az eljárásban.

5. További vizsgálati intézkedések és kapcsolódó jogviták

(17)

Az első szóbeli meghallgatást követően a Bizottság a Qualcomm kifogásközlésre adott írásbeli és szóbeli válaszára tekintettel további vizsgálati intézkedéseket hajtott végre.

(18)

Így a Bizottság 2017. január 30-án az 1/2003/EK rendelet 18. cikkének (2) bekezdése szerinti információkérést küldött a Qualcommnak. A Qualcomm erre nem válaszolt. 2017. március 31-én a Bizottság ezen információkat az említett rendelet 18. cikkének (3) bekezdése szerinti határozattal (a továbbiakban: információkérő határozat) kérte. 2017-ben a Bizottság az Nvidiának és két harmadik félnek is küldött információkéréseket.

(19)

2017. április 10-i levelében a Qualcomm kérte az információkérő határozatra való válaszadásra vonatkozó határidő 2017. július 28-ig történő meghosszabbítását. 2017. április 26-án a Versenypolitikai Főigazgatóság elutasította az ezen levélben szereplő érveket, azonban „udvariasságból”2017. május 26-ig adott időt a Qualcommnak az információkérő határozatban szereplő bizonyos kérdésekre való válaszadásra, illetve 2017. június 9-ig az információkérő határozatban szereplő más meghatározott kérdésekre való válaszadásra.

(20)

2017. május 8-án a Qualcomm a 2011/695/EU határozat 4. cikke (2) bekezdésének c) pontja alapján kifogásolta ezen határidőket. 2017. május 15-i határozatommal e határidőket 2017. június 16-ra, illetve június 30-ra módosítottam. A Qualcommnak az információkérő határozatra adott érdemi válasza betartotta e módosított határidőket.

(21)

Ezt követően a Bizottság tisztázásra irányuló kérdéseket tett fel a Qualcommnak. Ezenkívül 2017. november 10-én az 1/2003/EK rendelet 18. cikkének (2) bekezdése alapján további információkérést küldött a Qualcommnak.

(22)

2017. június 13-án a Qualcomm az információkérő határozat megsemmisítése iránti keresetet terjesztett elő, és e kereset elbírálásáig az információkérő határozat végrehajtását korlátozó ideiglenes intézkedéseket kért. 2017 júliusában a Törvényszék elnöke elutasította az ideiglenes intézkedések iránti kérelmet (11). 2019 áprilisában a Törvényszék elutasította a Qualcomm megsemmisítés iránti keresetét (12).

6. Kiegészítő kifogásközlés

(23)

2018. július 19-én a Bizottság a Qualcommhoz intézett kiegészítő kifogásközlést (a továbbiakban: kiegészítő kifogásközlés) fogadott el. A kifogásközléshez képest a kiegészítő kifogásközlés rövidebb időtartamú kiszorítást állított, és felülvizsgált módszertant alkalmazott a Qualcomm állítólagos érintett kiszorító értékesítésekhez kapcsolódó árainak és költségeinek összehasonlítására.

6.1. A kiegészítő kifogásközlést követő iratbetekintés

(24)

2018. július 31-én a Versenypolitikai Főigazgatóság a kifogásközlés elfogadását követően a Bizottság vizsgálati aktájának részévé vált hozzáférhető dokumentumok másolatát tartalmazó elektronikus adathordozót bocsátott a Qualcomm rendelkezésére.

(25)

A Versenypolitikai Főigazgatósághoz intézett 2018. augusztus 8-i levelében a Qualcomm többek között teljesebb betekintést kért olyan dokumentumokba, amelyek a kifogásközlés elfogadásának időpontjában a vizsgálati akta részét képezték, amelyek esetében azonban időmúlás következtében a Qualcomm szerint már nem lehetett úgy tekinteni, hogy valóban bizalmas jellegű információkat tartalmaznak. 2018. augusztus 14-i levelével a Versenypolitikai Főigazgatóság elutasította ezt a kérelmet. Ezenkívül a Qualcomm 2018. augusztus 8-i levelében felvetett további kérdésekkel is foglalkozott.

(26)

2018. szeptember 19-én teljesebb iratbetekintésre irányuló, indokolással ellátott kérelmet kaptam a Qualcommtól. Ez a kérelem azonban érdemben különbözött a 2018. augusztus 8-án a Versenypolitikai Főigazgatósághoz intézett általánosabb kérelemtől (lásd a fenti (25) bekezdést). A 2011/295/EU határozat 3. cikkének (7) bekezdésére és 7. cikkének (1) bekezdésére tekintettel úgy ítéltem meg, hogy a Qualcomm 2018. szeptember 19-i kérelme még nem érett meg az általam végzendő független felülvizsgálatra. 2018. szeptember 21-én e-mailben tájékoztattam a Qualcommot arról, hogy e kérelmet áttettem a Versenypolitikai Főigazgatósághoz.

(27)

2018. szeptember 28-án a Versenypolitikai Főigazgatóság válaszolt a Qualcomm 2018. szeptember 19-i levelére. A Versenypolitikai Főigazgatóság így különösen teljesebb betekintést engedett a Qualcomm által felsorolt legtöbb dokumentumba, és kifejtette, hogy a vizsgálati akta részét képező bizonyos dokumentumok eredeti változatában szereplő kitakarásokat az Nvidia által hivatkozott ügyvédi titoktartási kötelezettség indokolja.

(28)

A Versenypolitikai Főigazgatósághoz intézett 2018. október 4-i levelében a Qualcomm több panaszt fogalmazott meg, amelyek nagy részben a Versenypolitikai Főigazgatóság 2018. szeptember 28-i, az Nvidia által hivatkozott ügyvédi titoktartási kötelezettséggel kapcsolatos magyarázataira vonatkoztak. A Versenypolitikai Főigazgatóság 2018. október 9-i levelével válaszolt.

(29)

2018. október 12-én a Qualcomm lényegében három kérelemmel fordult hozzám írásban: i. kérte, hogy utasítsam a Versenypolitikai Főigazgatóságot „annak megerősítésére, hogy meggyőződött arról, hogy […] a [meghatározott dokumentumokban] szereplő kitakarások az ügyvédi titoktartási kötelezettségre vonatkozó megalapozott állításokon alapulnak […]; ii. meghatározott, olyan dokumentumok „kitakarást nem tartalmazó változataiba való betekintést” kért, amelyek kitakarást tartalmazó változata már a Qualcomm rendelkezésére állt; valamint iii. kérte, hogy utasítsam a Versenypolitikai Főigazgatóságot arra, hogy „válaszoljon a Qualcomm azon kérelmére, hogy bocsássanak rendelkezésére minden olyan dokumentumot, amelyek az [akta] tárgymutatójában feltüntetettektől eltérően valójában hozzáférhetőek”.

(30)

2018. november 7-i határozatomban kifejtettem, hogy a Qualcomm fenti (29) bekezdésben leírt első kérelme nem iratbetekintésre vonatkozik, és a meghallgatási tisztviselő nem rendelkezik hatáskörrel ilyen intézkedés elrendelésére. A fenti (29) bekezdésben leírt második kérelmet illetően úgy ítéltem meg, hogy ennek a határozat időpontjára már eleget tettek, mivel a két érintett fél ebben a szakaszban már elállt a vonatkozó bizalmas kezelés iránti kérelmétől. A Qualcomm harmadik kérelmének helyt adtam. Következésképpen a Versenypolitikai Főigazgatóság 2018. november 8-án válaszlevelet küldött a Qualcommnak, amelyben lényegében kifejtette, hogy a vizsgálati akta tárgymutatója helytálló.

6.2. A Qualcomm kiegészítő kifogásközlésre adandó írásbeli válaszára vonatkozó határidő

(31)

A Bizottság eredetileg nyolc hetet adott a Qualcommnak arra, hogy írásban válaszoljon a kiegészítő kifogásközlésre. 2018. augusztus 2-án a Qualcomm „a tényleges iratbetekintés biztosítását követő munkanaptól számított legalább […] három hónapos” hosszabbítást kért a Versenypolitikai Főigazgatóságtól. 2018. augusztus 9-i levelében a Versenypolitikai Főigazgatóság „udvariasságból” két hetes hosszabbítást engedélyezett a Qualcommnak, így a határidő 2018. október 10. volt.

(32)

mivel a Qualcomm ezzel nem volt megelégedve, 2018. augusztus 14-én a 2011/695/EU határozat 9. cikke alapján „2018. december 23-ig szóló hosszabbítást” kért. 2018. augusztus 20-i határozatával a meghallgatási tisztviselő (13) módosított határidőként 2018. október 22-ét állapította meg.

(33)

A Qualcomm a módosított határidő napján benyújtotta a kiegészítő kifogásközlésre adott írásbeli válaszát (a továbbiakban: a kiegészítő kifogásközlésre adott válasz).

6.3. Második szóbeli meghallgatás és kapcsolódó kérdések

(34)

A kiegészítő kifogásközlésre adott válaszban a Qualcomm szóbeli meghallgatást kért.

(35)

E második szóbeli meghallgatás eredetileg 2018. december 11-én keddre volt kitűzve. 2018. december 7-én pénteken a Qualcomm kérte e meghallgatás 2019. január elejéig történő elhalasztását. A Qualcomm konkrét indokaira tekintettel áttettem a meghallgatást 2019. január 10-re. 2018. december 19-én a meghallgatási tisztviselő elutasította a Qualcomm ezt követő kérelmét, hogy a meghallgatást tegyék át 2019. január következő hetére (14). Ennek megfelelően a második szóbeli meghallgatásra 2019. január 10-én került sor.

(36)

2019. április 25-én a Qualcomm saját kezdeményezésére „a [második] szóbeli meghallgatást követő beadványt” küldött a Bizottságnak.

7. Tényállást közlő levél

(37)

2019. február 22-én a Bizottság „tényállást közlő levelet” küldött a Qualcommnak. E levél (a „tényállást közlő levél”) célja az volt, hogy: i. tisztázzon a kiegészítő kifogásközlésben szereplő bizonyos elemeket, amelyeket a Qualcomm a kiegészítő kifogásközlésre adott válaszban kifogásolt; ii. tájékoztassa a Qualcommot bizonyos korábban meglevő bizonyítékokról, amelyekre a kifogásközlésben vagy a kiegészítő kifogásközlésben kifejezetten nem hivatkoztak; valamint iii. felhívja a Qualcomm figyelmét a kiegészítő kifogásközlés ár-költség elemzésének kisebb aktualizálásaira.

7.1. Iratbetekintés a tényállást közlő levéllel összefüggésben

(38)

A tényállást közlő levél rendelkezett egy melléklettel, amely tartalmazta „a kiegészítő kifogásközlés elfogadása óta az ügy aktájában regisztrált harmadik felekkel történő kapcsolatfelvételt tükröző, korábban a Qualcomm rendelkezésére nem bocsátott valamennyi dokumentum hozzáférhető változatát, valamint [tartalmazott] két további dokumentumot”.

(39)

E „két további dokumentum” egyike azon táblázat eredeti (kitakarást nem tartalmazó) változata volt, amelynek vonatkozásában a szerzője a fenti (30) bekezdésben említett határozatom előtt elállt a bizalmas kezelés iránti kérelmétől (a továbbiakban: a táblázat teljes változata), amelyet azonban „továbbítási hiba” következtében 2018. október 19-én a teljes eredeti változata helyett a korábbi, kitakarást tartalmazó változatában küldtek meg a Qualcommnak (lásd még az alábbi (53) és (54) bekezdést).

7.2. A tényállást közlő levélre való válaszadásra vonatkozó határidő

(40)

A tényállást közlő levélre való válaszadásra vonatkozó eredeti határidő 2019. március 12. volt. A Qualcommhoz intézett 2019. március 8-i levelében a Versenypolitikai Főigazgatóság ezt a határidőt „udvariasságból”2019. március 22. péntekre módosította, noha a Qualcomm 2019. március 1-jei hosszabbítás iránti kérelmében szereplő érveket alaptalannak ítélte.

(41)

2019. március 12-i e-mailemben elutasítottam a Qualcomm 2019. március 8-i, a tényállást közlő levélre való válaszadásra vonatkozó határidő 2019. április 9-ig történő meghosszabbítása iránti kérelmét.

(42)

A Versenypolitikai Főigazgatóság ezt követően helyt adott a Qualcomm 2019. március 19-i, arra vonatkozó kérelmének, hogy engedélyezzék számára, hogy a tényállást közlő levélre vonatkozó észrevételeit 2019. március 25. hétfőig bocsássa rendelkezésre. A Qualcomm ezen észrevételeket 2019. március 24-én vasárnap bocsátotta rendelkezésre.

7.3. A Qualcomm harmadik szóbeli meghallgatás iránti kérelmének elutasítása

(43)

A tényállást közlő levélre tett észrevételeiben a Qualcomm többek között azt állította, hogy a tényállást közlő levél „érdemben nem tényállást közlő levél”, hanem „további kifogásközlés”. Az ezen észrevételekhez fűzött lábjegyzetben a Qualcomm ennek megfelelően újabb szóbeli meghallgatást kért.

(44)

A Qualcommhoz intézett 2019. április 26-i e-mailemben elutasítottam ezt az állítást és kérelmet (15).

8. A Qualcomm által felvetett eljárási kérdések

8.1. A határidők nem megfelelő volta

8.1.1. A kifogásközlésre való válaszadásra vonatkozó határidő

(45)

A kifogásközlésre adott válasz többek között azt kifogásolta, hogy a kifogásközlésre írásban történő válaszadásra vonatkozó meghosszabbított határidő nem volt megfelelő annak biztosításához, hogy a kifogásközlésre adott választ a Qualcomm számára megfelelő módon lehessen befejezni. A Qualcomm különösen azzal érvelt, hogy aránytalan és az uniós jog alapvető elveivel, így a védelemhez való joggal és a fegyverek egyenlőségével ellentétes az, hogy a Qualcommnak védekezését – a kifogásközlésre adott válasz megfogalmazása szerint – „a meghallgatási tisztviselő által a kifogásközlésre való válaszadásra azt követően biztosított további időtartam” alatt kellett elkészítenie, hogy „a meghallgatási tisztviselő 2016. július 13-án»újraindította az órát«”.

(46)

Amint az a fenti (9)–(14) bekezdésből kitűnik és ellentétben azzal, amit a kifogásközlésre adott válasz sugallni kívánt, a Qualcommnak végső soron több mint nyolc hónapja volt a kifogásközlésre adandó válasz elkészítésére. Ez bőséges időnek tűnik arra, hogy a Qualcomm ténylegesen gyakorolni tudja az írásban való meghallgatáshoz való jogát (16), szem előtt tartva azt, hogy el kell kerülni az eljárások indokolatlan elhúzódását (17), és függetlenül attól, hogy ezen időszakból több mint hat hónapig a Qualcomm a kifogásközléssel azonos napon az AT.40220 Qualcomm (kizárólagosság) ügyben elfogadott kifogásközlésre adandó válaszát is készítette.

(47)

A kifogásközlésre adott válaszban szereplő, a kifogásközlésre adott válaszra vonatkozó nem megfelelő és „aránytalan” határidőre való utalás azon az elgondoláson alapul, hogy a Qualcomm csak akkor kezdhetett el dolgozni a kifogásközlésre adott válaszon, amikor 2016. július 13-án megszüntettem a kifogásközlésre adott válaszra vonatkozó határidő felfüggesztését. A Qualcomm azonban a kifogásközlés 2015. december elején történő kézhezvételétől elkezdhette a kifogásközlésre adott válasz előkészítését és dolgozhatott azon.

8.1.2. A kiegészítő kifogásközlésre való válaszadásra vonatkozó határidő

(48)

A kiegészítő kifogásközlésre adott válaszban a Qualcomm azt kifogásolta, hogy a Bizottság által a kiegészítő kifogásközlésre adott válaszra biztosított teljes időtartam „elégtelen és aránytalan” volt. A kiegészítő kifogásközlésre adott válasz ugyanakkor nem jelöli meg, hogy a Qualcomm mely tekintetben vélte úgy, hogy a kiegészítő kifogásközlésre való válaszadásra vonatkozó módosított határidő „elégtelen” volt, vagy hogy a védelemhez való joga sérült. A fenti (32) bekezdésben említett, meghosszabbításról szóló 2018. augusztus 20-i határozatában a meghallgatási tisztviselő már figyelembe vette az AT.39711 ügyben a kiegészítő kifogásközléssel eszközölt változtatások mértékét. Ami a Qualcomm azon állítását illeti, hogy a kiegészítő kifogásközlésre adott válaszra biztosított időtartam „aránytalan” volt, a kiegészítő kifogásközlésre adott válaszban a Qualcomm által az e határidő betartása érdekében tett lépések leírásának és az első szóbeli meghallgatástól a kiegészítő kifogásközlésig eltelt időnek a puszta szembeállítása nem alkalmas annak alátámasztására, amit a Qualcomm a kiegészítő kifogásközlésre való válaszadásra rendelkezésre álló időtartam és a Bizottság által a kiegészítő kifogásközlés kibocsátásához vezető összes lépéshez igénybe vett időtartam közötti arányosság jogellenes hiányának látszott tekinteni.

8.2. Iratbetekintés

8.2.1. A kifogásközlést követő iratbetekintés

(49)

A kifogásközlésre adott válaszban a Qualcomm kifogásolta az iratbetekintés céljára eredetileg rendelkezésére bocsátott dokumentumokban a bizalmas jelleg biztosítása érdekében alkalmazott kitakarás mértékét. A kifogásközlésre adott válasz azonban elismerte, hogy „[a] meghallgatási tisztviselő általi [2016. július 13-i határozatomhoz vezető] felülvizsgálatot követően a Qualcomm az ügy aktájában szereplő dokumentumok további, kevesebb kitakarást tartalmazó változatait kapta meg”. A kifogásközlésre adott válasz lényegében azt is elismerte, hogy ez a felülvizsgálat rendezte a harmadik felek e dokumentumok bizalmas jellegére vonatkozó állításai jogosságának kérdését is.

8.2.2. A kiegészítő kifogásközlést követő iratbetekintés

(50)

A kiegészítő kifogásközlésre adott válasz azt állította, hogy a Qualcomm védelemhez való jogának a kiegészítő kifogásközlésre való válaszadásra rendelkezésre álló, a Qualcomm szerint elégtelen időtartamból (lásd a fenti (48) bekezdést) eredő megsértését az „iratbetekintéssel kapcsolatos számos probléma súlyosbította, amelyek közül néhány megoldatlan marad[t]”.

(51)

Nem világos, hogy a Qualcomm szerint mely iratbetekintéssel kapcsolatos problémák „maradtak megoldatlanok”. A kiegészítő kifogásközlésre adott válasz nem vetett fel olyan problémát, amelyet a Bizottság már a kiegészítő kifogásközlésre adott válasz Qualcomm általi benyújtása előtt ne oldott volna meg. A kiegészítő kifogásközlésre adott válasz lényegében csupán azt a merész állítást tartalmazta, hogy a kiegészítő kifogásközlésre adott válaszban leírt, az iratbetekintéssel kapcsolatos problémák a kiegészítő kifogásközlésre való válaszadásra rendelkezésre álló, a Qualcomm szerint nem megfelelő időtartammal együtt súlyosan és helyrehozhatatlanul sértették a Qualcomm védekezésre való képességét.

8.2.3. A táblázat teljes változatának késedelmes továbbítása

(52)

A kiegészítő kifogásközlésre adott válasz azt sugallta, hogy egy „kulcsfontosságúnak” nevezett dokumentum teljes változatát helytelenül csupán a kiegészítő kifogásközlésre adott válaszra vonatkozó határidő lejárta előtt egy munkanappal bocsátották a Qualcomm rendelkezésére. A kiegészítő kifogásközlésre adott válaszban szereplő, állítólag a dokumentum ezen változatán alapuló érv azonban ugyanúgy alapulhatott volna ugyanezen dokumentum korábban hozzáférhető, kitakarást tartalmazó változatán is.

(53)

A későbbiekben ki is derült, hogy az érv valóban a korábban hozzáférhető, kitakarást tartalmazó változaton alapult. Ennek az az oka, hogy a szóban forgó dokumentum a táblázat teljes változata, amelyet – amint azt a fenti (39) bekezdésben jeleztem – eredeti formájában csak a kiegészítő kifogásközlésre adott válasz benyújtását követően küldtek meg a Qualcommnak.

(54)

A Qualcommnak a tényállást közlő levélre adott válasza szerint a táblázat teljes változatának „késedelmes” továbbítása sértette a Qualcomm védelemhez való jogát. Ugyanakkor, tekintettel arra, hogy a Qualcomm egyáltalán nem nyújtott be kifejezetten az e dokumentum korábban hozzáférhető változatában kitakart információkra vonatkozó beadványokat, ez az állítás megalapozatlan.

8.3. A kellő időben lefolytatott és megfelelő vizsgálat lefolytatásának elmulasztására vonatkozó állítás

(55)

A kiegészítő kifogásközlésre adott válasz azt állítja, hogy a Bizottság vizsgálatát helytelenül folytatták le és az szokatlanul hosszú volt, ezáltal hatással volt a Qualcomm arra való képességére, hogy megfelelően védekezzen.

(56)

A közigazgatási eljárás időtartamának észszerűségét szükség esetén az uniós bíróságoknak kell értékelniük az adott ügy sajátos körülményeire és különösen az ügy hátterére, a lefolytatott különböző eljárási szakaszokra, az ügy összetettségére, annak a különböző részt vevő felek számára fennálló jelentőségére, valamint az érintett fél és a Bizottság magatartására tekintettel (18). E szempontok felsorolása ugyanakkor nem kimerítő, és a szóban forgó időtartam észszerű jellegének vizsgálata nem követeli meg az ügy körülményei mindegyikének módszeres vizsgálatát, amennyiben az eljárás időtartama legalább egy körülmény alapján indokoltnak tűnik. E szempontok célja annak eldöntése, hogy az ügy kezelésére igénybe vett idő indokolt-e. Így az ügy bonyolultsága vagy az érintett fél időhúzó magatartása alkalmas egy első látásra túl hosszúnak tűnő időtartam igazolására (19).

(57)

A jelen ügyben számomra nem tűnik úgy, hogy az eljárás hosszúsága sértette volna a Qualcomm védelemhez való jogának tényleges gyakorlását. Az ügy többek között a kezdetektől fogva technikai jellegű és viszonylag összetett volt. Amint az a fenti (2)–(4) bekezdésből kitűnik, a Bizottsághoz 2009-ben benyújtott és 2010-ben átdolgozott panasz azt állította, hogy a Qualcomm több tekintetben is visszaélésszerű magatartást tanúsított, azonban a feltételezett kiszorító árazás csak 2012-ben került a panaszos állításainak és a Bizottság vizsgálatának előterébe. A Qualcomm arra vonatkozó kifogásait, hogy az időmúlás megnehezítette a védekezését, relativizálja az a tény, hogy – amint azt a Törvényszék az AT.39711 ügy keretében már megjegyezte (lásd a fenti (22) bekezdést) – mivel a Qualcommhoz 2010. június 7-től az 1/2003/EK rendelet 18. cikke (2) és (3) bekezdése szerint információkéréseket intéztek, a Qualcommnak legalábbis ettől az időponttól körültekintéssel kellett eljárnia, és minden szükséges intézkedést meg kellett tennie annak érdekében, hogy megőrizze azon bizonyítékokat, amelyek észszerűen rendelkezésére állhattak (20). Mindenesetre nem tűnik úgy, hogy az időmúlás túlzott mértékben akadályozta volna a Qualcommot védekezése folytatásában. Például a Qualcomm által a meghallgatáshoz való jogának gyakorlása során a kifogásközlést illetően megfogalmazott kritika ahhoz vezetett, hogy a Bizottság pontosította állításait, amit a vonatkozó ítélkezési gyakorlat megenged (lásd az alábbi (59) bekezdést). A kiegészítő kifogásközlés elkészítése és a Qualcomm arra adott válaszának meghallgatása viszont elkerülhetetlenül növelte az eljárás időtartamát, azonban nem tette azt észszerűtlenné.

8.4. A vádhatósági elfogultságra és a tisztességtelen vizsgálatra vonatkozó állítások

(58)

A kiegészítő kifogásközlésre adott válasz azt állította, hogy mivel a Qualcomm jogosan várta el, hogy i. a kifogásközlés időpontjára a Bizottság befejezi a tényállás feltárását, és ii. a Bizottság az első szóbeli meghallgatást követően befejezi a vizsgálatot, a kiegészítő kifogásközlés „nyilvánvaló vádhatósági elfogultság eredménye” volt. A Qualcomm szerint a Bizottság az első szóbeli meghallgatást követően önkényes adatgyűjtést folytatott, noha be kellett volna fejeznie a vizsgálatot azt követően, hogy a Qualcomm cáfolta a kifogásközlésben szereplő állításokat. Hasonlóképpen, i. a Qualcomm tényállást közlő levélre adott válasza azt állítja, hogy a Qualcomm elleni ügy elfogult és tisztességtelen vizsgálat eredménye, és ii. a Qualcomm fenti (36) bekezdésben említett beadványa kétségbe vonja a második szóbeli meghallgatás, és általánosabban véve az AT.39711 ügyben folytatott vizsgálat objektivitását.

(59)

A Qualcomm jogos elvárásokra vonatkozó állításai megalapozatlanok. Ezenkívül pusztán az a tény, hogy a Bizottság, tekintettel különösen a Qualcomm által a kifogásközlésre való válaszadás során felvetett kérdésekre, az első szóbeli meghallgatást követően további vizsgálatokat folytatott, önmagában nem utal vádhatósági elfogultságra. Az ítélkezési gyakorlatból kitűnik ugyanis, hogy mivel a Bizottságnak figyelembe kell vennie a közigazgatási eljárásból eredő bizonyítékokat, akár a megalapozatlannak bizonyult kifogások figyelmen kívül hagyása céljából, akár pedig az általa elfogadott kifogásokat alátámasztó érvelésének mind tárgyi, mind jogi szempontból való kiigazítása vagy kiegészítése céljából, a Bizottság jogosult állításai (bizonyos vetületeinek) módosítására, szükség esetén kiegészítő kifogásközlés útján (21). Emlékeztetni kell továbbá arra, hogy amennyiben egy ügy – az AT.39711 ügyhöz hasonlóan – formális panaszon alapul, nem lehet az ügyet egyszerűen befejezni anélkül, hogy e panaszt elutasítanák.

8.5. Arra vonatkozó állítások, hogy a kiegészítő kifogásközlés a Bizottság hatáskörével való visszaélésnek és a megfelelő ügyintézési kötelezettség megsértésének minősül

(60)

A kiegészítő kifogásközlésre adott válasz szerint, mivel a kiegészítő kifogásközlés „a vizsgálat helytelen lefolytatásának és vádhatósági elfogultságnak az eredménye”, a „Bizottság vizsgálati hatáskörével való visszaélésnek” minősül. A Qualcomm hasonlóképpen azt állította, hogy a Bizottság megsértette a Charta 41. cikke értelmében vett megfelelő ügyintézési kötelezettségét, mivel a kiegészítő kifogásközlés hivatali visszásságról tanúskodik és vádhatósági elfogultság eredménye.

(61)

A fenti (45)–(59) bekezdésből kitűnik, hogy a Qualcommnak a hivatali visszásságra és a vádhatósági elfogultságra vonatkozó állításai nem meggyőzőek. E kiegészítő állítások tehát szintén nem meggyőzőek.

Záró megjegyzések

(62)

A Qualcomm beadványaira tekintettel a határozattervezet többek között rövidebb időtartamú jogsértésért állapítja meg a Qualcomm felelősségét, mint amely a kifogásközlésben szerepelt.

(63)

A 2011/695/EU határozat 16. cikke szerint megvizsgáltam, hogy a határozattervezet csak azokat a kifogásokat érinti-e, amelyekre vonatkozóan a Qualcommnak lehetősége nyílt álláspontja ismertetésére. Megállapítom, hogy ez így van.

(64)

Összességében úgy ítélem meg, hogy az ügyben tiszteletben tartották az eljárási jogok hatékony gyakorlását.

Brüsszel, 2019. július 16.

Joos STRAGIER

(1) A meghallgatási tisztviselő egyes versenyjogi eljárásokban meglévő feladatáról és megbízatásáról szóló, 2011. október 13-i 2011/695/EU európai bizottsági elnöki határozat (HL L 275., 2011.10.20., 29. o.) (a továbbiakban: 2011/695/EU határozat) 16. és 17. cikke alapján.

(2) Ezek a cellás kommunikációs technológia „Universal Mobile Telecommunications System” (univerzális mobil telekommunikációs rendszer) szabványát végrehajtó és annak megfelelő „alapsávú lapkakészletek” (a cellás távközlési készülékekben a mobil konnektivitáshoz hozzájáruló összetevők).

(3) 2011 májusában az Nvidia Inc. (a továbbiakban: Nvidia) megvásárolta az Icerát és az Icera az előbbi 100 %-ban tulajdonolt leányvállalata lett, következésképpen az Nvidia átvette az Icera panaszosi szerepét.

(4) Ebben az ügyben 2015. december 3-ig Wouter Wils járt el meghallgatási tisztviselőként.

(5) A meghallgatási tisztviselő a szóban forgó határidőt 2013. november 18-ig hosszabbította meg. A Qualcomm ezt követő kérelmére a Versenypolitikai Főigazgatóság e határidőt még tovább, 2013. december 2-ig meghosszabbította.

(6) A Tanács 1/2003/EK rendelete (2002. december 16.) a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról (HL L 1., 2003.1.4., 1. o.) (a továbbiakban: 1/2003/EK rendelet).

(7) A Bizottság 773/2004/EK rendelete (2004. április 7.) a Bizottság által az EK-Szerződés 81. és 82. cikke alapján folytatott eljárásokról (HL L 123., 2004.4.27., 18. o.), a 2015. augusztus 3-i (EU) 2015/1348 bizottsági rendelettel (HL L 208., 2015.8.5., 3. o.) módosított változatában (a továbbiakban: 773/2004/EK rendelet).

(8) Amint azt különösen az 1986. június 24-i Akzo Chemie kontra Bizottság ítélet, 53/85, EU:C:1986:256, 30. és 31. pontja megköveteli.

(9) E meghallgatáson az Nvidia/Icera is részt vett.

(10) A kifogásközlés betekinthető összefoglalója útján.

(11) 2017. július 12-i Qualcomm és Qualcomm Europe kontra Bizottság végzés, T-371/17 R, EU:T:2017:485.

(12) 2019. április 9-i Qualcomm és Qualcomm Europe kontra Bizottság ítélet, T-371/17, EU:T:2019:232.

(13) Távollétemben Wils úr hozta e határozatot.

(14) Távollétemben Wils úr hozta e határozatot.

(15) A (kiegészítő) kifogásközléstől eltérően a tényállást közlő levél a címzettjei számára nem vezet az írásbeli válaszban megfogalmazott érveik szóbeli meghallgatáson történő kifejtéséhez való joghoz.

(16) 2016. július 8-ig a Qualcomm részletekben betekintést kapott a teljes további iratbetekintési anyagba, amelyre 2016. július 13-i határozatomban jogosultnak ítéltem.

(17) Ennek szükségessége az egyik olyan szempont, amelyet a 2011/695/EU határozat 9. cikkének (1) bekezdése alapján a meghallgatási tisztviselőnek figyelembe kell vennie, amikor arról dönt, hogy szükség van-e a kifogásközlésre írásban történő válaszadásra vonatkozó határidő meghosszabbítására.

(18) Lásd ilyen értelemben többek között: 2002. október 15-i Limburgse Vinyl Maatschappij és társai kontra Bizottság ítélet, C-238/99 P, C-244/99 P, C-245/99 P, C-247/99 P, C-250/99 P–C-252/99 P és C-254/99 P, EU:C:2002:582, 187. pont, és 2016. szeptember 8-i Merck kontra Bizottság ítélet, T-470/13, EU:T:2016:452, 471. pont.

(19) Lásd: 2002. október 15-i Limburgse Vinyl Maatschappij és társai kontra Bizottság ítélet, C-238/99 P, C-244/99 P, C-245/99 P, C-247/99 P, C-250/99 P–C-252/99 P és C-254/99 P, EU:C:2002:582, 188. pont.

(20) Lásd: 2019. április 9-i Qualcomm és Qualcomm Europe kontra Bizottság ítélet, T-371/17, EU:T:2019:232, 136. pont.

(21) Lásd ilyen értelemben: 1972. július 14-i Bayer kontra Bizottság ítélet, 51/69, EU:C:1972:72, 11. pont; 1981. november 11-i IBM kontra Bizottság ítélet, 60/81, EU:C:1981:264, 18. pont; 2006. szeptember 21-i JCB Service kontra Bizottság ítélet, C-167/04 P, EU:C:2006:594, 100. és 101. pont; és 2011. július 13-i Polimeri Europe kontra Bizottság ítélet, T-59/07, EU:T:2011:361, 73. pont.

6.11.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 375/30

A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerinti, nem kisebb jelentőségű termékleírás-módosítás jóváhagyására irányuló kérelem közzététele

(2019/C 375/09)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a módosítási kérelem elleni felszólalásra e közzététel napjától számított három hónapon belül.

AZ OLTALOM ALATT ÁLLÓ EREDETMEGJELÖLÉSEKHEZ/OLTALOM ALATT ÁLLÓ FÖLDRAJZI JELZÉSEKHEZ KAPCSOLÓDÓ TERMÉKLEÍRÁS NEM KISEBB JELENTŐSÉGŰ MÓDOSÍTÁSÁNAK JÓVÁHAGYÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRELEM

Az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének első albekezdése szerinti módosítás jóváhagyására irányuló kérelem

„Queso de Valdeón”

EU-szám: PGI-ES-0267-AM01 – 2018.7.5.

OEM ( )

OFJ (X)

1. Kérelmező csoportosulás és jogos érdek

A csoportosulás neve: Consejo Regulador de la Indicación Geográfica Protegida „Queso de Valdeón”

Cím: C/El Cantón, s/n, 24915 Posada de Valdeón (León), Spanyolország

Tel. +34 987740514

E-mail: quesosv@quesospicosdeeuropa.com

A kérelmező csoportosulás a „Queso de Valdeón” termelőinek kollektív érdekeit képviseli és a termék védelméért is felelős, és jogos érdeke fűződik a „Queso de Valdeón” oltalom alatt álló földrajzi jelzés termékleírásának módosítására irányuló kérelem benyújtásához.

2. Tagállam vagy harmadik ország

Spanyolország

3. A termékleírás módosítással (módosításokkal) érintett rovata

☐	A termék elnevezése

☒	A termék leírása

☐	Földrajzi terület

☒	A származás igazolása

☒	Az előállítás módja

☐

Kapcsolat

☒

Címkézés

☒	Egyéb (ellenőrző szerv)

4. A módosítás típusa

☒	Bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti, kisebb jelentőségűnek nem tekinthető módosítása

☐	Bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti, kisebb jelentőségűnek nem tekinthető oly módon történő módosítása, amelyre vonatkozóan nem tettek közzé egységes (vagy azzal egyenértékű) dokumentumot

5. Módosítás(Ok)

1. módosítás

„A termék leírása” szakasz

A módosítás indokolása

Az első bekezdés a termék jellemzőinek jobb meghatározása érdekében részletesebben leírja a sajtot.

Ez a módosítás az eredeti egységes dokumentum 4.2. pontját vagy az azzal egyenértékű rendelkezést érinti.

A termékleírás jelenlegi szövege

A „Queso de Valdeón” oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott sajtok tehéntejből vagy tehéntej és juh- és/vagy kecsketej keverékéből előállított kék erezetű, zsíros sajtok. Egész sajt vagy krémesített sajt formájában kerülnek kiszerelésre.

Módosítási javaslat

A „Queso de Valdeón” oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott sajtok nyers vagy pasztőrözött tehéntejből vagy tehéntej és juh- és/vagy kecsketej keverékéből a tej savanyításával és enzimes koagulációval előállított kék erezetű, zsíros sajtok, amelyeket a nyers tejből készült sajtok esetében legalább két hónapig, a pasztőrözött tejből készült sajtok esetében pedig egy hónapig érlelnek. Egész sajt vagy krémesített sajt formájában kerülnek kiszerelésre.

2. módosítás

„A termék leírása” szakasz

A módosítás indokolása

Az egész sajt súlytartománya kismértékben szélesedett (0,5–3 kilogrammról 0,2–3 kilogrammra nőtt). Ez a szélesebb tartomány semmilyen hatással nincs a „Queso de Valdeón” jellemzőire. A módosítás oka, hogy a népesség társadalmi-demográfiai változása nyomán – amely a fogyasztási minták átalakulását vonta maga után – a fogyasztók táplálkozási szokásai megváltoztak. E változások egyike az, hogy mivel a háztartások tagjainak száma csökken, igény mutatkozik kisebb méretben kiszerelt élelmiszerekre.

Ez a bekezdés tartalmazza azt is, hogy a sajt darabolva is értékesíthető.

Ugyanakkor mivel különböző létesítmények (például szállodák, forgalmazási láncok és az ipar) egyre inkább használnak minőségjelzőkkel ellátott hozzávalókat, nőtt a kereslet a nem szilárd hozzávalók – például a szóban forgó OFJ által védett krémesített sajt – nagyobb kiszerelésű csomagolásai iránt. Ebből következően a krémesített sajt esetében a kiszerelés nettó súlyának tartománya 6 kg-ra növekedett.

A fenti igényekre tekintettel a csoportosulásnak olyan új formákat kell keresnie termékeinek forgalmazásához, amelyek igazodnak a piac tendenciáihoz és elvárásaihoz, miközben nem járnak a minőség romlásával.

Ezek a módosítások az eredeti egységes dokumentum 4.2. pontját vagy az azzal egyenértékű rendelkezést érintik.

A termékleírás jelenlegi szövege

Az egész sajt jellemzői

—

Morfológiai jellemzők:

—	hengeres alak, enyhén homorú felső és az alsó oldallal,

—	legfeljebb 15 centiméteres magasság és legfeljebb 25 centiméteres átmérő,

—	tömege 0,5 és 3 kilogramm közötti.

A krémesített sajt jellemzői

—	Morfológiai jellemzők

A termék 20 gramm és 1,5 kilogramm közötti nettó tömegű csomagolásban kerül kiszerelésre.

A krémesített sajt tökéletesen homogén, héja nincs.

Módosítási javaslat

Az egész sajt jellemzői

—

Morfológiai jellemzők:

—	hengeres alak, enyhén homorú felső és az alsó oldallal,

—	legfeljebb 15 centiméteres magasság és legfeljebb 25 centiméteres átmérő,

—	tömege 0,2 és 3 kilogramm közötti.

—	A sajt darabolva is értékesíthető.

A krémesített sajt jellemzői

—	Morfológiai jellemzők

A termék 20 gramm és 6 kilogramm közötti nettó tömegű csomagolásban kerül kiszerelésre. Az 1,5 kilogrammot meghaladó nettó tömegű csomagolások kizárólag vendéglátóipari létesítmények, forgalmazási láncok és az ipar számára értékesíthetők.

A krémesített sajt tökéletesen homogén, héja nincs.

3. módosítás

„A termék leírása” szakasz, 1. pont – Az egész sajt jellemzői

A módosítás indokolása

Törölték a szakasz utolsó bekezdését, amely a sajt különböző kiszerelési lehetőségeit tartalmazta. Helyénvalóbbnak tűnik ezeket a pontosításokat a 3.2. szakaszban szerepeltetni, megjelölve, hogy a sajt darabolva is értékesíthető, illetve a csomagolással kapcsolatos 3.6. szakaszban feltüntetni, megemlítve, hogy a termék darabolva is forgalomba hozható, amennyiben csomagolva van és eredete a fogyasztó számára felismerhető.

A fogyasztók kisebb formátumok iránti keresletére reagálva alkalmazott darabolt kiszerelés vonatkozásában törölték a darabolás leírását, valamint a darabok tömegét, mivel sem a 250 grammnál kisebb kiszerelés, sem a darabok alakja nem változtat a „Queso de Valdeón” minőségén.

Ez a módosítás az eredeti egységes dokumentum 4.2. pontját vagy az azzal egyenértékű rendelkezést érinti.

A termékleírásból törölt szöveg

Az egész sajt darabolva is forgalomba hozható, a henger sugarait követő keresztirányú vágással nyert darabokban; a természetes héjat meg kell tartani, a darabok minimális tömege pedig 250 gramm.

4. módosítás

„A földrajzi területről való származást igazoló elemek” szakasz

A módosítás indokolása

A szakaszt teljesen átszövegezték, alapvetően azért, hogy érthetőbb legyen és igazodjon a hatályos szabályozáshoz.

A szabályozó tanács által adott engedélyre, illetve az általa elvégzett ellenőrzésre vonatkozó hivatkozásokat törölték, hogy azok ne korlátozzák az áruk szabad mozgását és a szolgáltatásnyújtás szabadságát.

Ez a módosítás az eredeti egységes dokumentum 4.4. pontját vagy az azzal egyenértékű rendelkezést érinti.

A termékleírás jelenlegi szövege

—	A sajtok csak a szabályozó tanács nyilvántartásaiban szereplő sajtüzemekből és érlelőkamrákból származhatnak.

—	A sajtüzemeket és az érlelőkamrákat a szabályozó tanács nyilvántartásába való felvételükkor kezdeti értékelésnek kell alávetni, majd a nyilvántartásban maradásukhoz rendszeresen értékelni kell őket.

—	A sajtot a jelen termékleírásban leírt módszer szerint kell előállítani.

—	Csak azok a sajtok hozhatók forgalomba – a szabályozó tanács megfelelőségi jelével tanúsított eredetgaranciával –, amelyek az eljárás keretében előírt valamennyi ellenőrzésnek megfeleltek.

—	A szabályozó tanács által a sajtkészítők számára biztosított ellenőrző címkék számát a megtermelt tej mennyisége és a különböző típusú előállított sajtok tömege alapján számítják ki.

—	A rendszeres ellenőrzéseknek és értékeléseknek az alvasztókádba beérkező tej elemzésén, az előállítási mód ellenőrzésén, a dokumentáció vizsgálatán, a készletek ellenőrzésén, valamint a végső termékből történő mintavételen kell alapulniuk.

—	Az esetlegesen feltárt szabálytalanságok vonatkozásában a szabályozó tanács adott esetben a belső szabályzatában előírt szankciókat alkalmazza.

—	A szabályozó tanács név szerinti és számszerűsített nyilvántartást vezet a számozott azonosítójelekről, a tulajdonigazolásokról és a kiadott tanúsítványokról.

Módosítási javaslat

—	A sajtok csak a nyilvántartásban szereplő és ellenőrzött sajtüzemekből és érlelőkamrákból származhatnak.

—	Amikor a sajtüzemek és az érlelőkamrák felvételüket kérik a nyilvántartásba, kezdeti értékelésnek kell őket alávetni, majd a nyilvántartásban maradásukhoz rendszeresen értékelni kell őket.

—	A sajtot a jelen termékleírás E) pontjában leírt módszer szerint kell előállítani.

—	Csak azok a sajtok hozhatók forgalomba – az oltalom alatt álló földrajzi jelzést azonosító címke által biztosított eredetgaranciával –, amelyek az elkészítési eljárás során előírt valamennyi ellenőrzésnek megfeleltek.

—	A rendszeres ellenőrzéseknek és értékeléseknek az alvasztókádba beérkező tej elemzésén, az előállítási mód ellenőrzésén, a dokumentáció vizsgálatán, a készletek ellenőrzésén, valamint a végső termékből történő mintavételen kell alapulniuk.

—

Valamennyi gazdasági szereplőnek meg kell tudnia határozni:

a)	valamennyi beérkezett tej beszállítóját, mennyiségét és eredetét;

b)	a címkézett sajtok átvevőjét, mennyiségét és rendeltetési helyét;

c)	az a) pontban említett beérkező tej és a b) pontban említett minden egyes címkézett sajttétel közötti megfeleléseket.

5. módosítás

„Az előállítás módja” szakasz

A módosítás indokolása

A pasztőrözött tejből készült sajtok minimális érlelési ideje másfél hónapról egy hónapra csökken. Ez a csökkentés semmilyen hatással nincs a természetes érlelési folyamatokra, sem pedig a termék végső jellemzőire, hanem az egész sajtok tömegének csökkenéséhez igazodik.

Ez a módosítás az eredeti egységes dokumentum 4.5. pontját vagy az azzal egyenértékű rendelkezést érinti.

A termékleírás jelenlegi szövege

Az érlelési idő a nyers tejből készült sajtok esetében legalább két hónap, a pasztőrözött tejből készült sajtok esetében pedig másfél hónap.

Módosítási javaslat

Az érlelési idő a nyers tejből készült sajtok esetében legalább két hónap, a pasztőrözött tejből készült sajtok esetében pedig egy hónap.

6. módosítás

„Az előállítás módja” szakasz

A módosítás indokolása

A sajtok címkézésére és ellenőrző címkéire vonatkozó szöveget törölték, mivel ezeket az információkat helyesebb a „Címkézés” szakaszban szerepeltetni. Lásd a „Címkézés” szakasz módosításában szereplő szöveget, amely megemlíti, hogy ez a szövegrész új helyre került a termékleírásban.

Ez a módosítás az eredeti egységes dokumentum vagy az azzal egyenértékű dokumentum egyetlen bekezdését sem érinti.

„Az előállítás módja” szakaszban törölt szövegrész

A forgalomba hozatal előtt a legutolsó lépésben a sajtokat és a krémesített sajtok csomagolásait címkével és ellenőrző címkével látják el.

7. módosítás

„Címkézés” szakasz

A módosítás indokolása

Ebbe a szakaszba kerül át minden olyan rendelkezés, amely szerint az egész sajt, a krémesített sajt vagy a darabolt sajt akkor hozható forgalomba, ha be van csomagolva, és a fogyasztó számára felismerhető az eredete.

A szabályozó tanács által adott engedélyre, illetve az általa elvégzett ellenőrzésre vonatkozó hivatkozásokat törölték, hogy azok ne korlátozzák a szabad mozgást.

Pontosításra került egyes fakultatívan feltüntethető megjelölések tartalma, és a szöveg kiegészült az oltalom alatt álló földrajzi jelzés logójával, mivel az a jelenlegi termékleírásban nem szerepel.

„Az előállítás módja” szakaszban törölt, a 6. módosításban említett szöveg ebbe a szakaszba került át.

A könnyebb érthetőség kedvéért a szakaszt átszerkesztették.

Ez a módosítás az eredeti egységes dokumentum 4.8. pontját vagy az azzal egyenértékű rendelkezést érinti.

A termékleírás jelenlegi szövege

Az egyes bejegyzett kereskedelmi vállalkozások termékcímkéin kötelező jelleggel szerepel a „»Queso de Valdeón« oltalom alatt álló földrajzi jelzés” megjelölés, valamint a szabályozó tanács logója. A termékcímkéket a szabályozó tanácsnak kell engedélyeznie.

Emellett szerepelnie kell az oltalom alatt álló földrajzi jelzés megfelelőségi jelének, amely a szabályozó tanács által kiadott sorszámozott ellenőrző címke. Ez a megfelelőségi jel lehetővé teszi a termék nyomonkövethetőségének biztosítását.

A sorszámozott ellenőrző címkét oly módon kell felhelyezni, hogy ne lehessen újra felhasználni. Az ellenőrző címkén kötelező jelleggel szerepelnie kell a „Consejo Regulador de la Indicación Geográfica Protegida »Queso de Valdeón«” feliratnak és a szabályozó tanács logójának.

A szabályozó tanács a minőségbiztosítási kézikönyvében meghatározza a megfelelőségi jelnek az oltalom alatt álló földrajzi jelzés szerinti használatára vonatkozó, a méretet és a terméken történő elhelyezést illető kiegészítő szabályokat.

Módosítási javaslat

A „Queso de Valdeón” egész, darabolt vagy krémesített formában értékesíthető, amennyiben csomagolva van és a fogyasztó számára felismerhető az eredete.

A forgalomba hozott, oltalom alá tartozó terméken található termékcímkén szerepelnie kell az oltalom alatt álló földrajzi jelzés elnevezésének és logójának.

Az egészben és a krémesített sajt formájában forgalmazott sajtokon egyedi sorszámmal ellátott ellenőrző címkét kell elhelyezni. Az ellenőrző címkén szerepel az oltalom alatt álló földrajzi jelzés elnevezése és logója.

A darabolva értékesített sajtokat címkéjükön azonosítani kell az oltalom alatt álló földrajzi jelzés elnevezésével és logójával, valamint az eredetüket felismerhetővé tévő hivatkozásokkal.

A forgalomba hozatal előtt a sajtokat és a krémesített sajtok csomagolásait címkével és ellenőrző címkével látják el.

Az oltalom alatt álló földrajzi jelzés logója a következő:

8. módosítás

„Ellenőrző szerv” szakasz

A módosítás indokolása

Az ellenőrző szerv az Instituto Tecnológico Agrario de Castilla y León (Kasztília és León Agrártechnológiai Intézete), illetékes hatósági minőségében.

Ez a módosítás az eredeti egységes dokumentum 4.7. pontját vagy az azzal egyenértékű rendelkezést érinti.

A termékleírás jelenlegi szövege

Elnevezés: Consejo Regulador de la Indicación Geográfica Protegida „Queso de Valdeón”

Cím: C/El Cantón, s/n. 24915-Posada de Valdeón (León).

Telefon: +34 987 740 514

Fax +34 987 740 568

A „Queso de Valdeón” oltalom alatt álló földrajzi jelzés szabályozó tanácsa képes megfelelni az EN-45011 szabványnak („Terméktanúsítási rendszereket működtető szervezetekre vonatkozó általános követelmények”).

Módosítási javaslat

Instituto Tecnológico Agrario de Castilla y León

Ctra. de Burgos Km 119. Finca Zamadueñas

47071 Valladolid (E)

Telefon: +34 983 412 034

Fax + 34 983 412 040

E-mail: controloficial@itacyl.es

A „Queso de Valdeón” oltalom alatt álló földrajzi jelzés jelen termékleírásában leírt feltételeknek való megfelelés ellenőrzése az Instituto Tecnológico Agrario de Castilla y León hatáskörébe tartozik, és annak minőségbiztosítási és élelmiszer-promóciós aligazgatóságán keresztül történik, a Kasztília és León mezőgazdaságáról szóló, 2014. március 19-i 1/2014. sz. törvény 139. cikkének megfelelően.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„Queso de Valdeón”

EU-szám: PGI-ES-0267-AM01 – 2018.7.5.

OEM ( )

OFJ (X)

1. Elnevezés

„Queso de Valdeón”

2. Tagállam vagy harmadik ország

Spanyolország

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1. A termék típusa

1.3. osztály: Sajtok

3.2. Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

Az egész sajt jellemzői

Morfológiai jellemzők

Hengeres alak, enyhén homorú felső és az alsó oldallal.

Legfeljebb 15 centiméteres magasság és legfeljebb 25 centiméteres átmérő.

Tömege 0,2 és 3 kilogramm közötti.

A sajt darabolva is értékesíthető.

Fizikai-kémiai jellemzők

Zsírtartalom a szárazanyagban legalább 45 %.

Minimális nedvességtartalom 30 %.

A sótartalom 3,5 % alatti.

Érzékszervi jellemzők

Természetes, vékony, puha, sárgás színű héj, szürkés árnyalatokkal.

Metszete sima textúrájú, számos szabálytalan, különböző méretű, egyenletesen eloszló, zöldeskék színű lyukkal.

Tésztája krémszínűbe hajlóan elefántcsontszínű, intenzíven fénylő, az érlelés fokától függően enyhe udvara van.

A tészta kevéssé rugalmas és mállékony, nem túl tömör, közepesen deformálódó, a szájban szétolvad, könnyen oldódik és mérsékelten ragad.

A félig érlelt sajtok kissé savas vagy tejes szagot árasztanak, nagyon jellegzetes penészszaggal.

Az érlelés előrehaladásával a tejes szagok eltűnnek, a szag tartósabbá és intenzívebbé válik, és fűszeres, gyümölcsös, sőt akár aromás illatjegyek jelennek meg, noha a penészszag megmarad.

A sajt íze intenzív, sós és pikáns, kissé csípős, és annál erőteljesebb, minél hosszabb ideig tartott az érlelés; kecske- vagy juhtej előfordulása esetén az íz erősebb.

Az aromák – különösen az érettebb sajtok esetében – hosszan tartóak.

A krémesített sajt jellemzői

Morfológiai jellemzők

A termék 20 gramm és 6 kilogramm közötti nettó tömegű csomagolásban kerül kiszerelésre.

Az 1,5 kilogrammot meghaladó nettó tömegű csomagolások kizárólag vendéglátóipari létesítmények, forgalmazási láncok és az ipar számára értékesíthetők.

A krémesített sajt tökéletesen homogén, héja nincs.

Fizikai-kémiai jellemzők

Zsírtartalom a szárazanyagban legalább 45 %.

Minimális nedvességtartalom 30 %.

A sótartalom 3,5 % alatti.

Érzékszervi jellemzők

A krém elefántcsontszínű, zöldeskék árnyalatokkal, és kevéssé fényes.

A termék hőmérsékletének emelkedésével a krém egyre bársonyosabbá válik, és átlagos állaga krémes jellegű.

A sajt enyhén savas vagy tejes, penészes szagú, szaga hosszan tartó és intenzív.

A krém a szájban könnyen olvad, jól oldódik és közepesen ragad.

Az intenzív és pikáns aromát erősíti a kecske-vagy juhtej jelenléte.

A sajt intenzív sós ízű, enyhén csípős érzettel.

Az aromái hosszan tartóak.

3.3. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

A különböző állatfajoktól származó tejek összeöntését követően az alvasztókádban mért analitikai minimumszintek a következők:

—	zsírtartalom (%-ban): 3,5

—	fehérjetartalom (%-ban): 3,1

—	szárazanyag-tartalom (%-ban): 12,0

3.4. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A sajt elkészítésének folyamata – az érlelést is beleértve – a körülhatárolt földrajzi területen zajlik.

3.5. A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

–

3.6. A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

A „Queso de Valdeón” egész, darabolt vagy krémesített formában értékesíthető, amennyiben csomagolva van és a fogyasztó számára felismerhető az eredete.

A forgalomba hozott, oltalom alá tartozó terméken található termékcímkén szerepelnie kell az oltalom alatt álló földrajzi jelzés elnevezésének és logójának.

A forgalomba hozatal előtt a sajtokat és a krémesített sajtok csomagolásait címkével és ellenőrző címkével látják el.

Az oltalom alatt álló földrajzi jelzés logója a következő:

4. A földrajzi terület tömör meghatározása

Posada de Valdeón település területe (León).

5. Kapcsolat a földrajzi területtel

A földrajzi terület és a termék közötti kapcsolatot több tényező indokolja, ideértve a régió éghajlati viszonyait, a hagyományos előállítási módot és a hírnevet.

A „Queso de Valdeón” nevét a Picos de Europa Nemzeti Parkban fekvő Posada de Valdeón településről kapta. Ezt a térséget jelentős természetes akadályok veszik körül, amelyek tökéletesen körülhatárolt területté teszik. Ezek az akadályok a Panderruedas-hágó (1450 méter), a Pontón-hágó (1311 méter) és a Pandetrave-hágó (1562 méter).

E magas hegyek között 650 méteres átlagos magasságú medence található.

A körülhatárolt terület sajátos éghajlata magashegyi éghajlatnak minősíthető. A telek hosszúak és kemények, a fagyos napok száma magas (november és április között több mint 100), és bőséges csapadék hull, rendszerint hó formájában. A nyarak rövidek és hűvösek (az átlaghőmérséklet minimuma 5-6 °C körüli, maximuma 18 °C), bőséges – ugyanakkor az év többi időszakához képest rövid ideig tartó – csapadékkal. A relatív páratartalom a köd miatt nyáron is magas.

Az évi átlagos csapadékmennyiség 1100 mm a völgyben, és 1800 mm a hegycsúcsokon.

Mindezek a tényezők a régióban található barlangokkal együtt elősegítették a sajtérlelés sajátos jellemzőinek kialakulását a földrajzi területen a domborzat miatt rendelkezésre álló nyersanyagból készült sajtok vonatkozásában.

A régió sajátos mikroklímája a hagyományos sajtkészítési gyakorlatokkal párosulva kedvez az ezekre a sajtokra jellemző beoltott baktériumflóra kialakulásának.

A termék egyedisége rögtön szembetűnik, mivel kéksajtról van szó, és ezért kinézete eltér a régióban készített sajtokétól, ez a jellegzetesség azonban különösen érzékelhető, ha megfigyeljük a sajttészta metszetét a különböző zöldeskék lyukakkal; a sajtot hideg hőmérsékleten, magas páratartalom mellett érlelik, ami leképezi a földrajzi területen erre a célra használt barlangokban fennálló érlelési körülményeket, és ami mind a sajt kinézetét, mind szagát és ízét tekintve meghatározza a penész jelenlétét.

A XIX. századból és a XX. század elejéről több szöveg is tanúskodik arról, hogy ilyen körülmények között, kézműves módon állították elő az oltalom alatt álló sajtot. Napjainkban Valdeón völgyében az évszázadokkal ezelőtt alkalmazott sajtkészítési módszerekhez hasonló eljárások egymás mellett léteznek azokkal az eljárásokkal, amelyekbe beépítették az új technológiákat. Az ebben a pontban leírt beszámolókban említett sajtkészítési alapelveket azonban ma is teljes mértékben alkalmazzák.

Valdeón völgyében a sajtkészítés a római kort megelőző időkre nyúlik vissza, amikor a kecsketejet használták nyersanyagként.

A Valdeón völgyében folytatott sajtkészítésre vonatkozó első írásos emlékek a XIX. század közepéről származnak. Pascual Madoz Diccionario című munkájában (1845–1859) említést tesz a sajtkészítésről, valamint a Valdeón völgyének falvaiban tartott jelentős kecskeállományról.

A XIX. század második felében a sajtkészítés fontos tevékenység volt Valdeón völgyében. Amikor az állatokat nyáron kihajtották a magaslati legelőkre, a tejet közvetlenül a menedékházakban dolgozták fel sajtnak, vagy levitték a völgybe. Saint-Saud grófja 1892-ben így írt erről: „Az erős valdeóni fiatal nők reggel és este felmennek oda, facipőikben, amelyek talpára három kis facölöp van erősítve, kecskebőrből készült pásztortáskájukkal, amelyben odafele az ennivalójukat viszik, visszafele pedig a tejes tömlőket hozzák a legelőn fejt tejjel”.

Számos beszámoló utal arra, hogy a XX. század elejétől kezdve fontos tevékenységgé vált Valdeón völgyében a kéksajt regionális piacokon történő értékesítés céljából való előállítása. Különösen érdekes Doña Marmeta Pérez Marcos beszámolója: „Az egész családom Caínból származik, én is ott születtem 1922-ben. Szüleim az őseiktől örökölték a receptet, és nem sokkal ezelőtt még magam is így készítettem. Kecskegida oltógyomrát használtuk napi 50–60 liter tej megalvasztásához; egy kicsit több mint egy kilós sajtokat készítettünk. Szamárháton vittük eladni a több mint 50 kilométerre fekvő Puentealmueyba. Közvetlenül a háború után 36 pesetáért adtuk kilóját. Arenas de Cabralesben csak a háború után kezdtük árulni a sajtokat, előtte nem. A sajtok kecske- és juhtejből és egy kevés tehéntejből készültek, amelyhez hozzáadtuk az oltót. Amikor a tej megaludt, beletettük az úgynevezett „arnóba”, utána pedig egy kádba („duerna”), ahol két napig hagytuk lecsepegni a savót. Utána kiszedtük és deszkákra helyeztük a hegyi menedékházakban, hogy száradjanak. Tizenöt nap elteltével készen voltak. De ahhoz, hogy kékek és finomak legyenek, a barlangokban helyeztük el őket. Egy hónap múlva a sajtok kitűnőek lettek”.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdése)

http://www.itacyl.es/documents/20143/342640/2019_02_8+Pliego+Q+Valde%C3%B3n+.pdf/fbc379cc-8473-8829-744b-6baf02ed5ba7

(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 375

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	62. évfolyam 2019. november 6.

Tartalom		Oldal
	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Európai Bizottság
2019/C 375/01	A Bizottság közleménye A Bizottság közleménye az uniós elektronikus hírközlési ágazatban a hagyományos infrastruktúrákra vonatkozóan a nemzeti bejelentések bizottsági felülvizsgálatával összefüggésben végzett tőkeköltség-számításról ( 1 )	1
2019/C 375/02	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám M.9544 – Brookfield/Johnson Controls Autobatterie) ( 2 )	12

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Európai Bizottság
2019/C 375/03	Euroátváltási árfolyamok — 2019. november 5.	13
2019/C 375/04	A versenykorlátozó magatartásokkal és erőfölénnyel foglalkozó tanácsadó bizottság 2019. július 5-i első ülésén megfogalmazott véleménye az AT.39711 – Qualcomm (kiszorítás) ügyben meghozandó határozat tervezetéről Előadó: Spanyolország	14
2019/C 375/05	A versenykorlátozó magatartásokkal és erőfölénnyel foglalkozó tanácsadó bizottság 2019. július 15-i második ülésén megfogalmazott véleménye az AT.39711 – Qualcomm (kiszorítás) ügyben meghozandó határozat tervezetéről Előadó: Spanyolország	15
2019/C 375/06	A meghallgatási tisztviselő zárójelentése Qualcomm (kiszorítás) (AT.39711)	16
2019/C 375/07	A Bizottság határozatának összefoglalója (2019. július 18.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 102. cikke és az EGT-megállapodás 54. cikke szerinti eljárással kapcsolatban (Ügyszám AT.39711 – Qualcomm [kiszorítás]) (az értesítés a C(2019) 5361. számú dokumentummal történt) ( 2 )	25

	V Hirdetmények
	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2019/C 375/08	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám M.9331 – Danaher/GE Healthcare Life Sciences Biopharma) ( 2 )	28
	EGYÉB JOGI AKTUSOK
	Európai Bizottság
2019/C 375/09	A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerinti, nem kisebb jelentőségű termékleírás-módosítás jóváhagyására irányuló kérelem közzététele	30

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,1109
JPY	Japán yen	120,93
DKK	Dán korona	7,4712
GBP	Angol font	0,86113
SEK	Svéd korona	10,6943
CHF	Svájci frank	1,1009
ISK	Izlandi korona	137,70
NOK	Norvég korona	10,1525
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	25,536
HUF	Magyar forint	329,84
PLN	Lengyel zloty	4,2643
RON	Román lej	4,7583
TRY	Török líra	6,3807
AUD	Ausztrál dollár	1,6079
CAD	Kanadai dollár	1,4584
HKD	Hongkongi dollár	8,7040
NZD	Új-zélandi dollár	1,7339
SGD	Szingapúri dollár	1,5078
KRW	Dél-Koreai won	1 284,34
ZAR	Dél-Afrikai rand	16,3876
CNY	Kínai renminbi	7,7734
HRK	Horvát kuna	7,4486
IDR	Indonéz rúpia	15 516,50
MYR	Maláj ringgit	4,5886
PHP	Fülöp-szigeteki peso	56,012
RUB	Orosz rubel	70,4334
THB	Thaiföldi baht	33,544
BRL	Brazil real	4,4655
MXN	Mexikói peso	21,3072
INR	Indiai rúpia	78,5290


	(1) EGT vonatkozású szöveg.
	(2) EGT-vonatkozású szöveg.