AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

31.10.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 370/1

A Bizottság Közleménye

a 2014/23/EU, a 2014/24/EU, a 2014/25/EU és a 2009/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben megállapított értékhatároknak megfelelő értékekről

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2019/C 370/01)

A 2014/23/EU (1), a 2014/24/EU (2), a 2014/25/EU (3) és a 2009/81/EK (4) irányelvben megállapított értékhatároknak az eurótól eltérő nemzeti pénznemekben kifejezett értékei a következők:

80 000 EUR	BGN	Új bolgár leva	156 464
	CZK	Cseh korona	2 054 080
	DKK	Dán korona	596 408
	GBP	Font sterling	70 778
	HRK	Horvát kuna	594 576
	HUF	Magyar forint	25 484 800
	PLN	Új lengyel złoty	341 544
	RON	Új román lej	374 040
	SEK	Svéd korona	821 512

139 000 EUR	BGN	Új bolgár leva	271 856
	CZK	Cseh korona	3 568 964
	DKK	Dán korona	1 036 259
	GBP	Font sterling	122 976
	HRK	Horvát kuna	1 033 076
	HUF	Magyar forint	44 279 840
	PLN	Új lengyel złoty	593 433
	RON	Új román lej	649 895
	SEK	Svéd korona	1 427 377

214 000 EUR	BGN	Új bolgár leva	418 541
	CZK	Cseh korona	5 494 664
	DKK	Dán korona	1 595 391
	GBP	Font sterling	189 330
	HRK	Horvát kuna	1 590 491
	HUF	Magyar forint	68 171 840
	PLN	Új lengyel złoty	913 630
	RON	Új román lej	1 000 557
	SEK	Svéd korona	2 197 545

428 000 EUR	BGN	Új bolgár leva	837 082
	CZK	Cseh korona	10 989 328
	DKK	Dán korona	3 190 783
	GBP	Font sterling	378 660
	HRK	Horvát kuna	3 180 982
	HUF	Magyar forint	136 343 680
	PLN	Új lengyel złoty	1 827 260
	RON	Új román lej	2 001 114
	SEK	Svéd korona	4 395 089

750 000 EUR	BGN	Új bolgár leva	1 466 850
	CZK	Cseh korona	19 257 000
	DKK	Dán korona	5 591 325
	GBP	Font sterling	663 540
	HRK	Horvát kuna	5 574 150
	HUF	Magyar forint	238 920 000
	PLN	Új lengyel złoty	3 201 975
	RON	Új román lej	3 506 625
	SEK	Svéd korona	7 701 675

1 000 000 EUR	BGN	Új bolgár leva	1 955 800
	CZK	Cseh korona	25 676 000
	DKK	Dán korona	7 455 100
	GBP	Font sterling	884 720
	HRK	Horvát kuna	7 432 200
	HUF	Magyar forint	318 560 000
	PLN	Új lengyel złoty	4 269 300
	RON	Új román lej	4 675 500
	SEK	Svéd korona	10 268 900

5 350 000 EUR	BGN	Új bolgár leva	10 463 530
	CZK	Cseh korona	137 366 600
	DKK	Dán korona	39 884 785
	GBP	Font sterling	4 733 252
	HRK	Horvát kuna	39 762 270
	HUF	Magyar forint	1 704 296 000
	PLN	Új lengyel złoty	22 840 755
	RON	Új román lej	25 013 925
	SEK	Svéd korona	54 938 615

(1) HL L 94., 2014.3.28., 1. o.

(2) HL L 94., 2014.3.28., 65. o.

(3) HL L 94., 2014.3.28., 243. o.

(4) HL L 216., 2009.8.20., 76. o..

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

31.10.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 370/9

Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének határozata

(2019. október 1.)

a személyes adatoknak az Európai Külügyi Szolgálat általi védelmével kapcsolatos végrehajtási szabályokról, valamint az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásáról

(2019/C 370/05)

AZ UNIÓ KÜLÜGYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI FŐKÉPVISELŐJE,

tekintettel az Európai Külügyi Szolgálat szervezetének és működésének a megállapításáról szóló, 2010. július 26-i 2010/427/EU tanácsi határozatra (1) (a továbbiakban: az EKSZ-ről szóló tanácsi határozat) és különösen annak 11. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. október 23-i (EU) 2018/1725 rendeletre (2) (a továbbiakban: a rendelet) és különösen annak 43., 44. és 45. cikkére,

mivel:

(1)	A rendeletben előírt, fokozott adatkezelői elszámoltathatóság szükségessé teszi az EKSZ adatvédelmi szabályairól szóló, 2011. december 8-i PROC HR (2011) 016 uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselői határozatot felváltó új végrehajtási határozat elfogadását.

(2)	Egyértelműen meg kell határozni és a rendelet követelményeihez kell igazítani az adatvédelmi tisztviselő szerepét és az adatkezelő Európai Külügyi Szolgálaton belüli feladatait,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. SZAKASZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy és hatály

(1) A rendelet 45. cikkének (3) bekezdésével összhangban, e határozat megállapítja az adatvédelmi tisztviselőnek az EKSZ-en belüli feladatait, kötelességeit és hatásköreit.

(2) E határozat továbbá részletesebben meghatározza a belső eljárásokat, az adatkezelők és adatfeldolgozók feladatait, valamint az adatvédelmi koordinátorok és kapcsolattartók szerepét, feladatait és kötelességeit, különösen a rendelet 26. és 29. cikkének megfelelően.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában és a rendeletben meghatározott fogalmak sérelme nélkül:

a)	„adatkezelő”: az EKSZ vagy annak szervezeti egységei, beleértve az Európai Unió küldöttségeit, amelyek egyedül vagy másokkal együtt meghatározzák a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit;

b)	„az adatkezelő képviselője”: az EKSZ vezetésének tagjai vagy szervezeti egységek vezetői, akik az a) pontban említett adatkezelőket felügyelik, és akik felelősek és elszámoltathatók a személyes adatok kezeléséért;

c)	„meghatalmazott adatkezelő”: az adatkezelő szervezeten belüli szolgálat vagy személyzet, amelynek feladata a személyesadat-kezelési tevékenység irányítása;

„közös adatkezelők”: két vagy több szervezeti egység, amelyek együtt határozzák meg a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit, valamint az adatkezelők szerepét és feladatait, beleértve az érintett jogainak gyakorlásával kapcsolatos kötelezettségeiket, különösen akkor, ha az EKSZ más uniós intézményekkel, szervekkel és hivatalokkal vagy bármely más szervezettel közösen ellenőrzi az adatkezelést;

e)	„adatvédelmi tisztviselő”: az EKSZ-személyzet azon tagja, akit az EKSZ a rendelet 43. cikkének megfelelően kijelölt az adatkezelők támogatása, tájékoztatása és nekik történő tanácsadás céljából;

f)	„adatvédelmi koordinátor és kapcsolattartó”: a központban és az uniós küldöttségeken dolgozó, az adatkezelők adatvédelmi ügyekben történő támogatására kijelölt EKSZ-személyzet;

g)	„adatfeldolgozó”: az EKSZ-en belüli vagy kívüli olyan szervezet, amely az adatkezelő nevében személyes adatokat kezel.

h)	„adatvédelmi értesítések”: értesítések, így például adatvédelmi nyilatkozatok, amelyekkel az adatkezelő a rendelet 15. és 16. cikkének megfelelően tájékoztatja az érintetteket.

i)	„EKSZ-személyzet”: az EKSZ-ről szóló tanácsi határozat 6. cikk összhangban az EKSZ-nél dolgozó európai uniós tisztviselők és egyéb alkalmazottak, beleértve az uniós tagállamok diplomáciai szolgálatainak személyzetét, a kirendelt nemzeti szakértőket és a gyakornokokat.

2. SZAKASZ

AZ ADATVÉDELMI TISZTVISELŐ

3. cikk

Az adatvédelmi tisztviselő kijelölése

(1) Az EKSZ főtitkára a rendelet 43. cikkével összhangban kijelöli az adatvédelmi tisztviselőt, és regisztrálja őt az európai adatvédelmi biztosnál.

(2) A rendelet 43. cikkének (3) bekezdésében található követelményeken túl az adatvédelmi tisztviselő kiválóan ismeri az EKSZ szervezeti egységeit, felépítését, információs rendszereit, igazgatási szabályait és eljárásait. A személyzeti szabályzat értelmében az adatvédelmi tisztviselő adatvédelmi szakismerettel és jó ítélőképességgel rendelkezik, továbbá képes pártatlan és tárgyilagos álláspontot képviselni.

(3) Az adatvédelmi tisztviselő kijelölése öt évre szól, és megbízatása meghosszabbítható.

(4) Az adatvédelmi tisztviselő kizárólag az Európai Adatvédelmi Biztos hozzájárulásával menthető fel megbízatásából, ha már nem felel meg a feladatának teljesítéséhez előírt feltételeknek.

(5) Az adatvédelmi tisztviselő igazgatási szempontból a főtitkár alá tartozik.

(6) Az adatvédelmi tisztviselő elérhetőségét közzé kell tenni az EKSZ intranetén és az EKSZ külső weboldalán, valamint közölni kell a európai adatvédelmi biztossal.

4. cikk

Az adatvédelmi tisztviselő jogállása

(1) Az adatvédelmi tisztviselő függetlenül, és az európai adatvédelmi biztossal együttműködve jár el. Az EKSZ nem ad utasításokat az adatvédelmi tisztviselőnek feladatai ellátásával kapcsolatban.

(2) Az adatvédelmi tisztviselőt feladatainak ellátásával összefüggésben nem lehet felmenteni vagy szankcionálni.

(3) Az adatvédelmi tisztviselőt tájékoztatni kell a rendelet és e határozat alkalmazásával kapcsolatos, külső felekkel való kapcsolatfelvételekről, különösen az európai adatvédelmi biztossal, valamint e az uniós intézményeken, szerveken és hivatalokon belüli adatvédelmi tisztviselői hálózat tagjaival való együttműködésről.

(4) Az érintettek a személyes adataik kezelésével vagy a rendelet alapján őket megillető jogok gyakorlásával kapcsolatos bármely kérdésben felvethetik a kapcsolatot adatvédelmi tisztviselővel.

(5) Az adatkezelő vagy képviselője, a személyzeti bizottság és a személyzet bármely tagja a rendelet értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos bármely kérdésben az adatvédelmi tisztviselőhöz fordulhat anélkül, hogy ehhez hivatalos csatornákat kellene igénybe vennie. Senki sem szenvedhet sérelmet amiatt, hogy felhívja az adatvédelmi tisztviselő figyelmét valamely kérdésre.

5. cikk

Az adatvédelmi tisztviselő feladatai

Az adatvédelmi tisztviselő

a)	véleményét kikérik a személyes adatok védelmével kapcsolatos valamennyi kérdésben;

iránymutatást nyújt és proaktívan tanácsot ad a személyesadat-kezelési tevékenységeket végző EKSZ-szervezetek és azok ilyen tevékenységet végző vállalkozói számára a rendelet és e határozat végrehajtásának módjáról, beleértve az adatvédelmi incidensek bejelentésével, a hatásvizsgálatokkal, és az európai adatvédelmi biztossal folytatott előzetes konzultáció szükségességével kapcsolatos konzultációt is;

rendszeresen kapcsolatot tart az adatkezelőkkel, hogy figyelemmel kísérje az adatvédelmi szabályoknak való megfelelést, és támogassa őket feladataik ellátása során, különösen hogy hozzájáruljon az adatvédelmi értesítések előkészítéséhez és közzétételéhez, valamint az érintettek kéréseinek megválaszolásához;

d)	rendszeres kapcsolatot tart fenn a EKSZ központjában és az uniós küldöttségeknél dolgozó adatvédelmi koordinátorokkal, és irányítja az EKSZ-en belül adatvédelmi koordinátori hálózatot;

e)	fokozza az általános adatvédelmi tudatosságot, képzéseket és tájékoztatókat szervez;

f)	együttműködik más uniós intézmények, szervek és hivatalok adatvédelmi tisztviselőivel, különösen a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok megosztása révén;

g)	a rendelet 31. cikkének megfelelően az adatkezelők által készített nyilvántartások alapján központi nyilvántartást vezet az EKSZ által végzett adatkezelési tevékenységekről, és nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a nyilvántartást;

h)	az adatvédelemmel kapcsolatos valamennyi kérdésben közreműködik a főképviselő vagy az EKSZ nemzetközi szintű képviseletének ellátásában.

6. cikk

Hatáskörök

Feladatainak ellátása során az adatvédelmi tisztviselő:

a)	mindig hozzáféréssel rendelkezik az EKSZ szervezetei és vállalkozói által kezelt adatokhoz, továbbá valamennyi irodához, adatkezelési központhoz és adathordozóhoz;

b)	az adatvédelmi rendelkezések alkalmazásával kapcsolatos kérdésekben történő döntések meghozatala előtt véleményt nyilvánít a kinevezésre jogosult hatóság számára;

c)	adminisztratív intézkedéseket javasolhat és általános ajánlásokat tehet a rendelet és e határozat megfelelő alkalmazására vonatkozóan;

d)	ajánlásokat tehet az adatvédelem gyakorlati javítására az EKSZ vezetése, személyzete és bármely érintett külső fél számára;

e)	kivizsgálhatja az adatvédelmi kérdéseket, és a vizsgálatot kérő vagy a panaszt benyújtó személyen kívül az adatkezelőnek, és az EKSZ-vezetés bármely érintett tagjának beszámolhat a vizsgálat eredményéről;

f)	sablonokat és belső eljárásokat, utasításokat vagy szakpolitikákat dolgozhat ki annak érdekében, hogy iránymutatást adjon az adatkezelők és adatfeldolgozók számára;

g)	igénybe veheti külső szakértők – köztük informatikai szakemberek – szolgáltatásait;

h)	felhívhatja az EKSZ kinevezésre jogosult hatóságának figyelmét arra, hogy a személyzet valamely tagja elmulasztotta a rendelet és e határozat szerinti kötelezettségek teljesítését, és javasolhatja igazgatási vizsgálat megindítását;

i)	belső adatvédelmi iránymutatásokat (az adatvédelmi tisztviselő iránymutató feljegyzései) bocsáthat ki, amelyeket figyelembe kell venni a személyes adatok kezelése során.

7. cikk

Források

(1) Az adatvédelmi tisztviselő számára biztosítani kell az e határozat 5. cikkében említett feladatainak teljesítéséhez szükséges, megfelelő személyzetet és forrásokat.

(2) Az EKSZ-személyzet minden tagja támogatja az adatvédelmi tisztviselőt az e határozat 5. cikkében említett feladatok végrehajtásában, mindenekelőtt az adatkezelők és adatfeldolgozók benyújtják az adatkezelési tevékenységekkel, a személyes adatokhoz való hozzáféréssel kapcsolatosan kért információkat, és választervezetket készítenek a hozzáférési, módosítási és törlési jogukkal élő érintettek azon kérdéseire, amelyek az adatvédelmi tisztviselőhöz érkeztek, azonban az adatkezelő felelősségi körébe tartozó adatkezelési tevékenységekre vonatkoznak.

(3) Az adatvédelmi tisztviselőt szükség esetén helyettes vagy kisegítő adatvédelmi tisztviselő, valamint igazgatási személyzet és titkársági támogatás segítheti. Az adatvédelmi tisztviselő más EKSZ szervezeti egységeket vagy szerződéses szervezeteket és külső szakértőket is igénybe vehet.

(4) Kijelölése esetén a helyettes vagy kisegítő adatvédelmi tisztviselő támogatja az adatvédelmi tisztviselőt feladatai ellátásában, és távolléte esetén képviselheti az adatvédelmi tisztviselőt. E határozat 4., 5. és 6. cikke a helyettes vagy kisegítő adatvédelmi tisztviselőre is vonatkozik.

(5) Az adatvédelmi tisztviselő megfelelő helyiségekkel rendelkezik, ahol garantálni lehet az információk – köztük a személyes adatok – biztonságát és bizalmas kezelését, valamint biztosítani lehet az adatok és dokumentumok megfelelő tárolását és archiválását.

(6) Az adatvédelmi tisztviselőnek olyan elektronikus eszköz áll a rendelkezésére, amely képes i. a rendelet 31. cikkének megfelelően kezelni a személyesadat-kezelési tevékenységek nyilvántartásait, és ii. tárolni az adatvédelmi értesítéseket, az adatvédelmi incidensekre vonatkozó bejelentéseket, az adatvédelmi hatásvizsgálatokat, az érintettek kéréseit és az adattovábbítások nyilvántartását.

(7) Az EKSZ támogatja az adatvédelmi tisztviselőt szakértői tudásának fenntartásában és bővítésében azáltal, hogy elősegíti az intézményközi vagy külső képzéseken, az adatvédelemmel kapcsolatos konferenciákon vagy rendezvényeken, valamint az európai adatvédelmi biztos és az uniós intézmények, szervek és hivatalok adatvédelmi tisztviselői hálózata által szervezett találkozókon és képzéseken való részvételt.

3. SZAKASZ

AZ ADATVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSOKBAN RÉSZT VEVŐ SZEREPLŐK

8. cikk

Adatkezelők és adatfeldolgozók

(1) A meghatalmazott adatkezelők, az adatkezelők és az adatfeldolgozók képviselői felelősek annak az adatkezelő nevében történő biztosításáért, hogy az ellenőrzésük alatt álló valamennyi adatfelkezelési tevékenység megfeleljen a rendeletnek, különösen annak 26. cikkének, valamint e határozat rendelkezéseinek. Szükség esetén a rendelet 29. cikkének megfelelően felhatalmazhatják a felelősségük alatt dolgozó EKSZ-személyzetet vagy szerződéses szervezeteket az adatkezelési feladatok ellátására.

(2) Az adatkezelők különösképpen:

a)	elszámoltathatók, biztosítják és igazolják, hogy az adatkezelésre a rendeletnek és e határozatnak megfelelően kerül sor;

b)	regisztrálják az adatkezelési tevékenységeket és a meglévő adatkezelési tevékenység bármely lényeges változását;

c)	gondoskodnak arról, hogy – a rendelet 15. és 16. cikkével összhangban – tájékoztassák az érintetteket adataik kezeléséről azáltal, hogy rendelkezésre bocsátják adatvédelmi értesítéseket;

d)	együttműködnek az adatvédelmi tisztviselővel és az európai adatvédelmi biztossal, különösen oly módon, hogy a kérelem keltétől számított 14 naptári napon belül válaszolnak a azok kéréseire;

e)	tájékoztatják az adatvédelmi tisztviselőt, ha az adatkezelő nevében vállalkozó a személyes adatok kezelését;

f)	adatvédelmi koordinátort neveznek ki, aki támogatják őket feladataik ellátásában, és tájékoztatják az adatvédelmi tisztviselőt az adatvédelmi koordinátor személyében vagy funkciójában bekövetkezett változásokról;

konzultációt folytatnak az adatvédelmi tisztviselővel arról, hogy az adatkezelési tevékenységek megfelelnek-e a rendeletnek és e határozatnak. Konzultációt folytathatnak az adatvédelmi tisztviselővel vagy más szakértőkkel az adatkezelési tevékenységek bizalmas jellegével, hozzáférhetőségével, sértetlenségével, és a rendelet 33. cikke szerinti biztonsági intézkedésekkel kapcsolatos kérdésekben;

(3) Az adatkezelők a rendelet rendelkezéseinek megfelelően az EKSZ más szervezeti egységeit vagy szerződéses szervezeteket alkalmazhatnak adatfeldolgozóként mindaddig, amíg nyilvántartásukban feltüntetik az adatfeldolgozók személyét, meghatározzák a rájuk ruházott feladatokat és a meghozott biztonsági intézkedéseket.

(4) Az adatkezelő biztosítja, hogy az adatvédelmi tisztviselőt haladéktalanul tájékoztassák:

a)	minden olyan kérdésről, amelynek adatvédelmi vonatkozásai vannak vagy lehetnek;

b)	a rendelet alkalmazásával kapcsolatos EKSZ vezetői közleményekről és határozatokról, különösen az európai adatvédelmi biztossal való kapcsolattartásról.

9. cikk

Adatvédelmi koordinátor és kapcsolattartó

(1) Méretüktől és a kezelt személyes adatok típusától függően az EKSZ szervezeti egységei adatvédelmi koordinátorral rendelkeznek, aki adatvédelmi kapcsolattartási pontként jár el. Az EKSZ központ mindegyik ügyvezető igazgatósága és igazgatósága és minden uniós küldöttség adatvédelmi koordinátort vagy adatvédelmi kapcsolattartót jelöl ki. Minden olyan szervezeti egység, amely rendszeresen nagy mennyiségű és magas kockázatot jelentő személyes adatot, különleges kategóriájú adatot vagy érzékeny személyes adatot kezel, szintén saját adatvédelmi koordinátort jelöl ki. Az adatvédelmi koordinátori feladatkörrel olyan beosztású személyt bíznak meg, aki áttekintéssel rendelkezik a szervezet tevékenységeiről.

(2) Az adatvédelmi koordinátor rendelkezik a szükséges készségekkel és ismeretekkel az adatvédelem terén. Az adatvédelmi koordinátorok adatvédelmi bevezető képzésben részesülnek, és részt vehetnek az adatvédelmi koordinátori hálózat tájékoztató ülésein.

(3) Az adatvédelmi koordinátor:

a)	az adatvédelmi tisztviselő feladatkörének sérelme nélkül segíti az adatkezelőket kötelezettségeik teljesítésében;

b)	elősegíti az adatvédelmi tisztviselő és az adatkezelők közötti kommunikációt.

c)	adatvédelmi ügyekben kapcsolattartási pontként jár el a szervezeti egységén belül, és kapcsolatot tart fenn az adatvédelmi tisztviselővel;

d)	tájékoztatja és támogatja kollégáit a személyes adatok kezelésével kapcsolatos kérdésekben;

e)	továbbítja a személyzetnek a tudatosságerősítő rendezvényekkel és képzésekkel kapcsolatos információkat;

f)	együttműködik az adatvédelmi tisztviselővel a személyes adatok kezelésével kapcsolatos meglévő és új tevékenységek nyilvántartásának létrehozása és frissítése érdekében;

g)	kapcsolatot tart az adatvédelmi tisztviselővel és értesítést ad számára a szolgálatán belül kezelt személyes adatok tekintetében;

h)	közreműködik az érintett meghatalmazott adatkezelők és adatfeldolgozók azonosításában;

i)	nyilvántartásokat dolgoz ki a szakterületén;

j)	támogatja az adatkezelőket a nyilvántartások létrehozásában és felülvizsgálatában, és az adatvédelmi értesítések elkészítésében;

k)	hogy elősegítse a megfelelési ellenőrzéseket és hatásvizsgálatokat;

l)	gondoskodik a vonatkozó adatvédelmi értesítések közzétételéről és azoknak a szervezeti egysége általi helyes alkalmazásáról;

m)	értesíti az adatvédelmi tisztviselőt az esetleges adatvédelmi incidensekről;

n)	az adatvédelmi tisztviselővel együttműködve elkészíti a jogaikat gyakorló érintettek kéréseire adott válaszokat, kezeli a szervezeti egységének adatkezelési tevékenységeivel kapcsolatos kérdésekkel összefüggő panaszokat és kérdéseket.

(4) Az adatvédelmi koordinátor jogosult megkapni a személyesadat-kezelési tevékenységek azonosításához szükséges információkat és szervezeti egysége nevében konzultációt folytatni az adatvédelmi tisztviselővel. Ez nem foglalja magában az adatkezelő felelőssége mellett kezelt személyes adatokhoz való hozzáférés jogát.

10. cikk

Kinevezésre jogosult hatóság

A kinevezésre jogosult hatóság konzultációt folytat az adatvédelmi tisztviselővel a személyzeti szabályzat 90. cikke szerinti, a rendelet alkalmazásával kapcsolatban bármely kérelemről vagy panaszról.

11. cikk

Az EKSZ-személyzet

(1) A EKSZ-személyzet minden tagja alkalmazza a személyes adatok kezelésére a rendelet 33., 34. és 35. cikkében foglalt titoktartási és biztonsági szabályokat. Az EKSZ-személyzet egyetlen, személyes adatokhoz hozzáféréssel rendelkező tagja sem kezeli az adatokat az adatkezelőktől kapott utasításoktól eltérő módon.

(2) Az EKSZ-személyzet minden tagja jelzi a közvetlen felettese számára, ha személyes adatokat kell kezelnie annak érdekében, hogy az adatkezelők dokumentálhassák az adatkezelést az adatvédelmi nyilvántartásaikban, és elkészíthessék a szükséges adatvédelmi értesítéseket.

(3) Az EKSZ-személyzet bármely tagja benyújthat kérelmet vagy felvethet valamely – akár egy állítólagos adatvédelmi incidenssel kapcsolatos – aggályt az adatvédelmi tisztviselő számára, vagy panaszt nyújthat be az európai adatvédelmi biztosnál a rendelet vagy e határozat állítólagos megsértésével kapcsolatban, anélkül, hogy erről a feletteseit tájékoztatni kellene.

(4) Ha a személyzet bármely tagja úgy véli, hogy valamely harmadik ország, terület, vagy egy harmadik országon belüli terület, illetve egy vagy több meghatározott ágazat, vagy nemzetközi szervezet az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 45. cikkének (3) bekezdése, vagy az (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelv (4), 36. cikkének (3) bekezdése értelmében nem biztosít megfelelő szintű védelmet, értesíti erről az adatvédelmi tisztviselőt.

4. SZAKASZ

INTÉZKEDÉSEK ÉS ELJÁRÁSOK

12. cikk

Biztonsági intézkedések, valamint beépített és alapértelmezett adatvédelem

(1) Az adatvédelmi incidensek, az adatok kiszivárogtatásának vagy jogosulatlan közlésének elkerülésére irányuló biztosítékok, technikai és szervezési intézkedések kiterjednek a következőkre:

a)	a szerepek, feladatok és eljárási lépések megfelelő meghatározása;

b)	biztonságos elektronikus környezet, amely az alkalmazott informatikai alkalmazásokban beépített biztonsági intézkedésekkel megakadályozza az elektronikus adatokhoz való jogosulatlan vagy véletlen hozzáférést vagy azok illetéktelen személyek számára történő továbbítását;

c)	a papíralapú dokumentumok biztonságos kezelése és tárolása;

d)	elektronikus és fizikai hozzáférés kizárólag az egyénileg engedélyezendő hozzáférési jogosultságokkal rendelkező, felhatalmazott személyzet számára;

(2) Az adatkezelési tevékenységek kialakítása előtt az adatkezelők megvalósítják a rendelet 27. cikkében említett beépített és alapértelmezett adatvédelmet. A beépített és alapértelmezett adatvédelem megvalósítása érdekében az adatkezelő konzultációt folytathat az adatvédelmi tisztviselővel és más érintett szervezeti egységekkel, például az informatikai és informatikai biztonsági szolgálattal.

13. cikk

Az adatvédelmi incidensek bejelentése

Az adatkezelő vagy adatfeldolgozó bármely incidens, különösen a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítésével, elvesztésével, megváltoztatásával, jogosulatlan nyilvánosságra hozatalával vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáféréssel járó biztonsági sérelem (a továbbiakban: a személyes adatok megsértése) esetén azonnal értesíti az adatvédelmi tisztviselőt, 72 órán belül pedig az európai adatvédelmi biztost, és megfelelően dokumentálja az incidenst.

14. cikk

A kérelmeknek és panaszoknak az adatvédelmi tisztviselő általi kivizsgálása és kezelése

(1) Az adatvédelmi tisztviselő hivatalból vagy kérelemre vizsgálatot indíthat a rendelet szerinti kötelezettségek állítólagos megsértésével kapcsolatosan. A kérelmet írásban kell az adatvédelmi tisztviselőhöz intézni.

(2) Az adatvédelmi tisztviselő az ügyre vonatkozó írásbeli nyilatkozatot kérhet a vonatkozó adatkezelési tevékenységért felelős adatkezelőtől. Az adatkezelő az e kérelem beérkezésétől számított 14 naptári napon belül megküldi válaszát az adatvédelmi tisztviselőnek. Az adatvédelmi tisztviselő kiegészítő információkhoz, dokumentumokhoz, adathordozókhoz, adatközpontokhoz, helyiségekhez és rendszerekhez való hozzáférést kérhet az EKSZ egyéb szervezeti egységeitől, különösen az informatikai szervezeti egységtől, a biztonsági igazgatóságtól, valamint az igazgatási vizsgálatokkal és fegyelmi eljárásokkal foglalkozó főigazgatóságtól. Az adatvédelmi tisztviselő 14 naptári napon belül megkapja a tájékoztatást vagy véleményt.

(3) Nyilvánvalóan megalapozatlan, visszaélésszerű és túlzott mértékű kérelmek esetében, különösen, ha ugyanaz az érintett ismétlődő kérelmeket nyújtott be, az adatvédelmi tisztviselő a rendelet 14. cikke alapján megtagadhatja az intézkedést. A kérelmezőt erről megfelelően tájékoztatni kell.

5. SZAKASZ

AZ ÉRINTETTEK JOGAINAK GYAKORIÁSÁVAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁS

15. cikk

Általános rendelkezések

(1) Az érintettek a rendelet 14–24. cikke szerinti jogaik gyakorlása céljából kapcsolatba léphetnek az adatkezelővel vagy az adatvédelmi tisztviselővel.

(2) Az érintettek jogainak gyakorlására vonatkozó kérelmeket írásban kell benyújtani. Szükség esetén az adatvédelmi tisztviselő segít az érintettnek az érintett adatkezelő beazonosításában. Az adatvédelmi tisztviselő továbbítja a kapott kérelmeket az érintett adatkezelőhöz, aki konzultációt folytathat az adatvédelmi tisztviselővel.

(3) Az adatkezelők kezelik a kérelmet, és közvetlenül válaszolnak az érintettnek.

16. cikk

Az érintett jogainak gyakorlására irányuló kérelmek kezelése

(1) Az adatkezelők a kérelem alapján csak azt követően járnak el, hogy ellenőrizték a kérelmező személyazonosságát vagy – az érintett képviselőjének kérése esetén – benyújtották az érintett meghatalmazását.

(2) Az adatkezelési tevékenységért felelős adatkezelő a kérelemnek az EKSZ általi kézhezvételét követő 14 naptári napon belül átvételi elismervényt küld a kérelmező részére. Ellenkező rendelkezés hiányában az adatkezelő a kérelem iktatásától számított 1 hónapon belül válaszol a kérelemre. Az adatkezelő kedvező választ ad a kérelemre, vagy írásban közli a teljes vagy részleges elutasítás okait. A rendelet 14. cikke (3) bekezdésének megfelelően, figyelembe véve a kérelem összetettségét és a kérelmek számát, a válaszadási határidő további 2 hónappal meghosszabbítható.

(3) Az érdekelt kérelme elutasítható, ha

a)	a kérelem nem indokolt;

b)	a rendeletben megállapított valamely kivétel alkalmazandó;

c)	a rendelet 25. cikk alapján elfogadott belső szabályokkal (5) összhangban valamely korlátozás alkalmazandó.

(4) Nyilvánvalóan megalapozatlan, visszaélésszerű és túlzott mértékű kérelmek esetében, különösen, ha ugyanaz az érintett ismétlődő kérelmeket nyújtott be, az adatkezelő az adatvédelmi tisztviselővel folytatott konzultációt követően a rendelet 14. cikke alapján megtagadhatja az intézkedést. A kérelmezőt erről megfelelően tájékoztatni kell.

17. cikk

Kivételek és korlátozások

A rendelet 25. cikke alapján elfogadott belső szabályokkal összhangban álló korlátozások és a rendelet 15–19. és 21–24. cikkében megállapított kivételek kizárólag az adatvédelmi tisztviselővel folytatott konzultációt követően alkalmazhatók.

6. SZAKASZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

18. cikk

Az e határozattal kapcsolatos kommunikáció

(1) A rendelet 41. cikkének megfelelően az európai adatvédelmi biztost tájékoztatni kell erről a határozatról.

(2) Ezt a határozatot a megfelelő eszközök – különösen az EKSZ belső honlapján történő közzététel – révén az EKSZ-személyzet rendelkezésére kell bocsátani.

19. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az adatvédelemre vonatkozó szabályokról szóló, 2011. december 8-i PROC HR (2011) 016 uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselői határozatot hatályát veszti.

20. cikk

Hatály

Ez a határozat az elfogadását követő napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2019. október 1-jén.

Federica MOGHERINI

főképviselő

(1) HL L 201., 2010.8.3., 30. o.

(2) HL L 295., 2018.11.21., 39. o.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/680 irányelve (2016. április 27.) a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 89. o.).

(5) Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének határozata a személyes adatoknak az Európai Külügyi Szolgálat működése keretében történő kezelésével kapcsolatban az érintetteket megillető egyes jogok korlátozására vonatkozó belső szabályokról (ADMIN(2019) 10).

31.10.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 370/18

Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének határozata

(2019. október1.)

a személyes adatoknak az Európai Külügyi Szolgálat működése keretében történő kezelésével kapcsolatban az érintetteket megillető egyes jogok korlátozására vonatkozó belső szabályokról

(2019/C 370/06)

Az Unió külügyi és biztonságpolitikai FŐKÉPVISELŐJE,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Külügyi Szolgálat szervezetének és működésének a megállapításáról szóló, 2010. július 26-i 2010/427/EU tanácsi határozatra (1),

tekintettel a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. október 23-i (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) (a továbbiakban (EU) 2018/1725 rendelet) és különösen annak 25. cikkére,

tekintettel az európai adatvédelmi biztosnak az (EU) 2018/1725 rendelet 41. cikkének (2) bekezdésével összhangban 2019. június 28-án adott véleményére,

mivel:

(1)	Az Európai Külügyi Szolgálat (a továbbiakban: EKSZ) a 2010/427/EU határozatnak megfelelően végzi tevékenységét.

(2)

Az (EU) 2018/1725 rendelet 25. cikkének (1) bekezdése értelmében az Európai Külügyi Szolgálat belső szabályai korlátozhatják a 14–21., a 35. és a 36. cikk alkalmazását, továbbá – a 14–21. cikkben meghatározott jogokat és kötelezettségeket illető rendelkezései tekintetében – az (EU) 2018/1725 4. cikkének alkalmazását, amennyiben nem a Szerződések alapján elfogadott jogi aktusokon alapulnak ezek a korlátozások.

(3)	Ezek a belső szabályok – beleértve a korlátozás szükségességének és arányosságának vizsgálatára vonatkozó rendelkezéseket is – nem alkalmazhatók, amennyiben a Szerződések alapján elfogadott valamely jogi aktus korlátozza az érintettek jogait.

(4)	Amennyiben az EKSZ az érintettek (EU) 2018/1725 rendelet szerinti jogaira tekintettel végzi feladatait, vizsgálnia kell, hogy alkalmazandó-e az említett rendeletben meghatározott valamely mentesség.

(5)	E korlátozások az érintettek különböző jogaira vonatkozhatnak, ideértve az érintettek tájékoztatását, a hozzáféréshez, helyesbítéshez, a törléshez, az adatkezelés korlátozásához, az adatvédelmi incidensnek vagy a hírközlés bizalmas jellegének az érintettel való közléséhez fűződő jogot.

(6)

Az EKSZ a szervezeti és működési keretén belül olyan személyes adatokat érintő tevékenységeket végez, amelyek esetében egy demokratikus társadalomban szükséges és arányos lehet az (EU) 2018/1725 rendelet 25. cikkének (1) bekezdése szerinti korlátozást alkalmazni a jogos érdek védelméhez, tiszteletben tartva ugyanakkor az érintettek alapvető jogainak és szabadságainak lényeges tartalmát.

(7)	E korlátozások a személyes adatok különböző kategóriáira vonatkozhatnak, beleértve a tényszerű adatokat és az értékelési adatokat.

(8)

Az értékelések, észrevételek és vélemények az (EU) 2018/1725 rendelet 3. cikkének (1) bekezdése értelmében vett személyes adatoknak tekinthetők. E különleges adminisztratív eljárások keretében előirányozzák különösen a személyzeti kiválasztási és értékelési eljárások során, valamint az Orvosi Rendelő, a Közvetítői Szolgálat, és az uniós küldöttségek és irodák belső ellenőrzési és felügyeleti szolgálatainak tevékenységeivel összefüggésben tett ilyen értékelésekkel, észrevételekkel és véleményekkel kapcsolatos hozzáférés, helyesbítés és törlés korlátozását.

(9)

Az egyéb érintettek jogainak védelme, valamint az egyenlő bánásmód és a tanácskozások titkosságának tiszteletben tartása érdekében a kiválasztási és felvételi eljárások, a személyzeti értékelési és a közbeszerzési eljárások tekintetében a hozzáféréshez, a helyesbítéshez, a törléshez és a korlátozáshoz való jog a vonatkozó eljárásban előírt bizonyos időpontokban gyakorolható.

(10)	Az érintettek saját észrevételeiknek vagy általuk választott orvos jelentésének benyújtásával gyakorolhatják az EKSZ orvos tisztviselői és tanácsadói által adott értékelések vagy vélemények helyesbítéséhez való jogot.

(11)

A kiválasztási és felvételi eljárás tekintetében nincs mód a vizsgabizottság véleményének vagy értékelésének módosítására. Ez a jog a vizsgabizottság határozatának megfellebbezésével gyakorolható. A vizsgabizottság egyes tagjainak értékelései és a vizsgabizottság belső megbeszélései a tanácskozások titkosságának hatálya alá tartoznak.

(12)

A személyzeti értékelések, így az értékelési eljárások tekintetében nincs mód az értékelési eljárásban részt vevő különböző szereplők véleményének vagy értékelésének módosítására. Az érintettek az észrevételeik benyújtásával vagy a személyzeti értékelési eljárásban előirányozottak szerinti fellebbezés révén gyakorolhatják a helyesbítéshez való jogot.

(13)	A személyes adatokkal kapcsolatos jogokra és kötelezettségekre vonatkozó korlátozásokat eseti alapon kell alkalmazni, és nem tarthatók fenn tovább a korlátozás céljának eléréséhez szükséges időnél.

(14)

Az EKSZ elkötelezett amellett, hogy a lehető legnagyobb mértékben tiszteletben tartsa az érintettek alapvető jogait, különösen az (EU) 2018/1725 rendeletben meghatározott, tájékoztatáshoz, hozzáféréshez és helyesbítéshez, valamint törléshez való jogot, az adatkezelés korlátozásához való jogot, az adatvédelmi incidensnek vagy a hírközlés bizalmas jellegének az érintettel való közléséhez fűződő jogot. Az EKSZ azonban tevékenységének, valamint mások alapvető jogainak és szabadságainak védelme céljából kénytelen lehet korlátozni a jogokat és kötelezettségeket,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Tárgy és hatály

(1) Az (EU) 2018/1725 rendelet (a továbbiakban: a rendelet) 25. cikkével összhangban e határozat szabályokat állapít meg azon feltételek tekintetében, amelyek alapján az EKSZ a (2) bekezdésben említett tevékenységei keretében korlátozhatja a rendelet 14–21. cikke, 35. cikke és 36. cikke szerinti jogokat és kötelezettségeket, valamint a rendelet 4. cikkének alkalmazását, amennyiben annak rendelkezései érintik az említett 14–21. cikkben előírt jogokat és kötelezettségeket.

(2) Ez a határozat az EKSZ alábbi tevékenységek céljából történő személyesadat-kezelésére vonatkozik:

i.	belső vizsgálatok, ideértve a biztonsági ellenőrzéseket, igazgatási – többek között a zaklatásra vagy bejelentett szabálytalanságokra vonatkozó – vizsgálatokat, fegyelmi és felfüggesztési eljárások;

ii.	ügyek bejelentése a Bizottság Vizsgálati és Fegyelmi Hivatala (IDOC) és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) számára, és e hivatalok elé utalása;

iii.

kiberbiztonsági incidensekkel vagy az informatikai rendszerekkel való visszaélésekkel kapcsolatos biztonsági elemzések, beleértve a CERT-EU külső bevonását is, a belső biztonság videokamerás megfigyeléssel, a hozzáférés ellenőrzésével és a vizsgálati célokkal történő biztosítását, a kommunikációs és információs rendszerek biztosítását és műszaki biztonsági ellenintézkedések végrehajtását;

iv.	az EKSZ adatvédelmi tisztviselőjének feladataihoz közvetlenül kapcsolódó ügyek kivizsgálása;

v.	belső ellenőrzések;

vi.	vizsgálatok az Európai Unió küldöttségeinél és hivatalainál;

vii.	az Orvosi Rendelő és az EKSZ által alkalmazott orvosi tanácsadók tevékenysége;

viii.

a Közvetítői Szolgálat tevékenysége;

ix.	közbeszerzési eljárások;

x.	a személyzet kiválasztási eljárásai és a személyzet értékelései;

xi.

hírszerzési célú adatgyűjtés – ideértve a helyzetismeretet, az elhárítást, a korai előrejelzést és a hírszerzési elemzést – a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP), a közös biztonság- és védelempolitika (KBFP), a terrorizmus és a hibrid típusú fenyegetések elleni küzdelem terén tevékenykedő különféle uniós döntéshozó szervek számára;

xii.	az Unió egyes kül- és biztonságpolitikai célkitűzéseinek elérését szolgáló korlátozó intézkedésekre (szankciókra) vonatkozó eljárások;

xiii.

az Unió vagy valamely tagállam más fontos közérdekű célkitűzéseinek, különösen a KKBP célkitűzéseinek védelmére irányuló tevékenységek.

E határozat alkalmazásában a fenti tevékenységek magukban foglalják az ugyanezen tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó előkészítő és nyomonkövetési intézkedéseket is.

(3) A fenti tevékenységekkel kapcsolatosan kezelt személyes adatok kategóriái tényszerű adatokat és értékelési adatokat tartalmazhatnak A tényszerű adatok személyazonosság megállapítására szolgáló adatokat és más igazgatási adatokat, elektronikus hírközléssel kapcsolatos metaadatokat és forgalmi adatokat ölelnek fel. Az értékelési adatok magukban foglalják helyzetek és körülmények leírását és értékelését, véleményeket, az érintettekkel kapcsolatos észrevételeket, az érintettek magatartásának vagy teljesítményének értékelését, valamint az EKSZ adminisztratív működésével kapcsolatos egyedi határozatokat alátámasztó indokolást.

2. cikk

Az adatkezelőre vonatkozó előírások és a biztosítékok

(1) Az EKSZ külön biztosítékokat vezet be, hogy megelőzze az adatvédelmi incidenseket, valamint a korlátozás alatt álló adatok kiszivárogtatását vagy jogosulatlan közlését, amelyek magukban foglalják az alábbiakat:

a)	fokozott biztonsági intézkedések a személyes adatokat tartalmazó fizikai adathordozók tárolása tekintetében;

b)	különleges biztonsági intézkedések az elektronikus adatbázisok és eszközök tekintetében;

c)	a hozzáférésre és a naplófájlokra vonatkozó korlátozások.

(2) Az adatkezelési tevékenységek adatkezelője az Európai Külügyi Szolgálat. Az 1. cikk (1) bekezdésében említett jogokat és kötelezettségeket esetlegesen korlátozó szervezeti egységek az 1. cikk (2) bekezdésében leírt tevékenységekért felelős szervezeti egységek.

(3) A személyes adatokkal kapcsolatos jogokra és kötelezettségekre vonatkozó korlátozások nem tarthatók fenn a korlátozás céljának eléréséhez szükséges időtartamon túl. A korlátozás alá tartozó személyes adatok megőrzési idejét az adatkezelés céljának figyelembevételével kell meghatározni, és annak tartalmaznia kell a közigazgatási és bírósági felülvizsgálathoz szükséges időtartamot.

3. cikk

Korlátozások

(1) Az EKSZ az alábbiak megóvása céljából eseti alapon alkalmazhatja az e határozat szerinti korlátozásokat:

a)	a tagállamok nemzetbiztonsága, közbiztonsága vagy honvédelme, többek között – de nem kizárólagosan – az adatok hírszerzési célú vagy az emberi élet védelme céljából történő felügyelete és kezelése, különösen természeti vagy ember okozta katasztrófákra és terrortámadásokra adott válaszként;

bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése és a vádeljárás lefolytatása, illetve büntetőjogi szankciók végrehajtása, többek között – de nem kizárólagosan – a közbiztonságot fenyegető veszélyekkel szembeni védelem és e veszélyek megelőzése; az ilyen vizsgálatok magukban foglalhatnak közigazgatási vizsgálatokat, fegyelmi eljárásokat vagy OLAF-vizsgálatokat, amennyiben bűncselekmények megelőzéséhez vagy kivizsgálásához kapcsolódnak;

az Unió vagy valamely tagállam más fontos közérdekű célkitűzései, különösen a KKBP célkitűzései vagy az Unió vagy valamely tagállam fontos gazdasági vagy pénzügyi érdekei, beleértve – de nem kizárólagosan – pénzügyi, költségvetési és adózási kérdéseket, a közegészségügy és szociális biztonság, valamint az Unió fontos közérdekű célját szolgáló közbeszerzési eljárások és vizsgálatok;

d)	az uniós intézmények és szervek belső biztonsága, beleértve – de nem kizárólagosan – az elektronikus kommunikációs és információs hálózatok biztonságát;

e)	a bírói függetlenség és a bírósági eljárás – így a jogi tanácsadás – védelme;

a szabályozott foglalkozások esetében az etikai vétségek vagy a személyzeti szabályzatban (3) és a költségvetési rendeletben (4) foglalt kötelezettségek megsértésével kapcsolatos jogsértések – így a bűncselekményekhez nem kapcsolódó jogsértések – megelőzése, kivizsgálása, felderítése és az ezekkel kapcsolatos eljárások lefolytatása;

g)	az a)–c) pontban említett esetekben – akár alkalmanként – a közhatalmi feladatok ellátásához kapcsolódó ellenőrzési, vizsgálati vagy szabályozási tevékenység, beleértve – de nem kizárólagosan – a célzott ellenőrzést, felügyeletet vagy vizsgálatot;

az érintett vagy mások jogainak és szabadságainak védelme, beleértve – de nem kizárólagosan – a tanúk, a biztonsági vizsgálatok, igazgatási vizsgálatok, felügyeleti tevékenységek és ellenőrzések keretében meghallgatott személyek, a visszaélést bejelentő személyek és a zaklatás állítólagos áldozatainak védelmét;

i)	polgári jogi követelések érvényesítése.

(2) A 4–8. cikktől függően, az EKSZ az alábbi esetekben korlátozhatja az 1. cikk (1) bekezdésében említett jogokat és kötelezettségeket a más uniós intézményektől, szervektől és hivataloktól, valamely tagállam vagy harmadik ország illetékes hatóságaitól, vagy nemzetközi szervezettől kapott személyes adatokkal kapcsolatban:

a)	ha a szóban forgó jogok és kötelezettségek gyakorlását más uniós intézmények, szervek és hivatalok a rendelet IX. fejezetének 25. cikkével vagy létrehozó jogi aktusaikkal összhangban elfogadott releváns jogi aktusok alapján korlátozhatják;

ha a szóban forgó jogok és kötelezettségek gyakorlását valamely tagállam illetékes hatóságai az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 23. cikkével összhangban elfogadott jogi aktusok, vagy az (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) 13. cikkének (3) bekezdését, 15. cikkének (3) bekezdését vagy 16. cikkének (3) bekezdését átültető nemzeti intézkedések alapján korlátozhatják;

ha a szóban forgó jogok és kötelezettségek gyakorlása veszélyeztetheti az EKSZ tevékenységeinek végzése során harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel folytatott együttműködését, kivéve, ha az érintettek érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai elsőbbséget élveznek az említett együttműködési szükséglethez képest.

Az e bekezdés szerinti korlátozás alkalmazása előtt az EKSZ konzultációt folytat az érintett uniós intézménnyel, szervvel és hivatallal, nemzetközi szervezettel vagy az adott tagállam illetékes hatóságaival, kivéve, ha nyilvánvaló, hogy az e bekezdésben említett jogi aktus által előírt korlátozás vagy a szóban forgó konzultáció veszélyeztetné az EKSZ tevékenységét.

(3) A korlátozás alkalmazása előtt az EKSZ mérlegeli, hogy a korlátozás szükséges és arányos-e egy demokratikus társadalomban, valamint hogy tiszteletben tartja-e az érintettek alapvető jogainak és szabadságainak lényeges tartalmát.

Az egyes esetek szükségességének és arányosságának értékelése során az EKSZ:

mérlegeli az érintett jogait és szabadságait érintő kockázatot a többi érintett jogait és szabadságait érintő kockázathoz viszonyítva. Az érintett jogait és szabadságait érintő kockázatok elsősorban az érintett magánéletével, jó hírnévével, valamint azzal az időponttal kapcsolatosak, amikor megkezdheti a védelemhez való jog gyakorlását; valamint

ii.	fontolóra veszi az EKSZ 1. cikk (2) bekezdése szerinti célkitűzése megóvásának szükségességét, különös tekintettel a bizonyítékok megsemmisítésének vagy elrejtésének kockázatára.

A szükségesség és arányosság említett értékelését, valamint a korlátozás okait dokumentálni kell. E célból minden korlátozást külön fel kell tüntetni az adatkezelő által vezetett nyilvántartásban, és a feljegyzésben szerepeltetni kell, hogy az 1. cikk (1) bekezdésében említett, korlátozott jogok és kötelezettségek gyakorlása milyen módon veszélyeztetné az 1. cikk (2) bekezdésében említett tevékenységek célját, vagy miként érintené hátrányosan mások jogait és szabadságait. A ténybeli és jogi elemeket alátámasztó dokumentumokat szintén rögzíteni kell. Ezeket a feljegyzéseket kérésre az európai adatvédelmi biztos rendelkezésére kell bocsátani.

A nyilvántartásban szereplő feljegyzésekhez – köztük az értékelő feljegyzéshez – való hozzáférést mindaddig korlátozni kell, amíg a (4) és (5) bekezdéssel összhangban az azt indokló korlátozás érvényben marad.

(4) A korlátozást fel kell oldani, ha az azt indokoló okok már nem állnak fenn.

(5) A korlátozás elfogadását követően megfelelő időközönként, és legalább hathavonta, de az 1. cikk (2) bekezdésében említett tevékenységekkel összefüggő, releváns eljárás lezárásakor mindenképpen felül kell vizsgálni a korlátozás fenntartásának szükségességét.

4. cikk

Az adatvédelmi tisztviselő által végzett felülvizsgálat

(1) Minden szervezeti egység indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja az adatvédelmi tisztviselőt, ha korlátozza az 1. cikk (1) bekezdésében említett jogok és kötelezettségek gyakorlását, ha felülvizsgálja a korlátozást, valamint ha meghosszabbítja vagy megszünteti a korlátozást. Az adatvédelmi tisztviselő hozzáféréssel rendelkezik a 3. cikk (3) bekezdésének megfelelően létrehozott feljegyzésekhez.

(2) Az adatvédelmi tisztviselő írásban felkérheti az adatkezelőt a korlátozás alkalmazásának felülvizsgálatára. Az adatkezelő írásban tájékoztatja az adatvédelmi tisztviselőt a kért felülvizsgálat eredményéről.

(3) Az e cikk szerinti dokumentumokat kérésre az európai adatvédelmi biztos rendelkezésére kell bocsátani.

5. cikk

Az érintettek tájékoztatása és a korlátozásokkal kapcsolatos tájékoztatás

(1) Az EKSZ weboldalán vagy az intraneten közzéteszi azon adatvédelmi nyilatkozatait és adatvédelmi feljegyzéseket, amelyekben tájékoztatja az érintetteket a személyes adatok kezelésével járó tevékenységeiről, az érintettek jogairól és azok lehetséges korlátozásairól.

(2) Az adatkezelő az 1. cikk (2) bekezdésének i), ii), iii), iv), v), vi), viii), xi), xii) és xiii). pontja szerinti tevékenységek tekintetében korlátozhatja a tájékoztatáshoz való jogot. A (4) bekezdés sérelme nélkül, az EKSZ – amennyiben ez arányos – egyenként, haladéktalanul és írásban tájékoztatja az érintetteket a korlátozás alkalmazásáról. Ha valamely érintett kérelmét korlátozás miatt elutasítják, az érintettet tájékoztatni kell a korlátozás fő okairól, valamint arról, hogy jogában áll panaszt benyújtani az európai adatvédelmi biztosnál.

(3) Az e cikk szerinti korlátozást a 3. és 4. cikkel összhangban kell alkalmazni.

(4) Az e határozat szerinti korlátozásról szóló tájékoztatást el lehet halasztani, el lehet hagyni vagy meg lehet tagadni, amennyiben az ellehetetlenítené a korlátozás hatását. A szóban forgó elhalasztást, mellőzést vagy megtagadást a 3. és a 4. cikk rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.

6. cikk

Hozzáférési jog

(1) Az adatkezelő az 1. cikk (2) bekezdésének i), ii), iii), iv), v), vi), vii), viii), x), xi), xii) és (xiii). pontja szerinti tevékenységek tekintetében korlátozhatja a rendelet 17. cikke szerinti hozzáférési jogot.

(2) Ha az érintettek hozzáférést kérnek az 1. cikk (2) bekezdésében említett konkrét tevékenység keretében kezelt személyes adataikhoz, az EKSZ válaszát az adott tevékenység tekintetében kezelt személyes adatokra korlátozza.

(3) Ha az EKSZ részben vagy egészben korlátozza az érintetteknek az (EU) 2018/1725 rendelet 17. cikkében említett, a személyes adataihoz való hozzáférési jogát, a hozzáférés iránti kérelemre adott írásbeli válaszában haladéktalanul tájékoztatja az érintettet az alkalmazott korlátozásról és annak fő okairól. A korlátozás okairól szóló tájékoztatás elhalasztható, mellőzhető vagy megtagadható, amennyiben meghiúsítaná a korlátozás célját.

(4) Az Európai Külügyi Szolgálat eseti alapon korlátozhatja az érintettek pszichológiai vagy pszichiátriai jellegű orvosi adatokhoz való közvetlen hozzáférését, amennyiben az ilyen adatokhoz való hozzáférés valószínűleg kockázatot jelent az érintett egészségére. E korlátozás arányos azzal, amely az érintett védelméhez feltétlenül szükséges. Ilyen esetekben az információhoz való hozzáférést az érintett választása szerinti orvosnak kell biztosítani.

(5) Az e cikk szerinti korlátozást a 3., 4. és 5. cikkel összhangban kell alkalmazni.

7. cikk

A helyesbítéshez, a törléshez és az adatkezelés korlátozásához való jog

(1) Az adatkezelő az 1. cikk (2) bekezdésének i), ii), iii), iv), v), vi), vii), viii), ix), x), xi), xii) és (xiii). pontja szerinti tevékenységek tekintetében korlátozhatja a rendelet 18. cikke, 19. cikkének (1) bekezdése és 20. cikkének (1) bekezdése szerinti, a helyesbítéshez, a törléshez és az adatkezelés korlátozásához való jogot.

(2) Az orvosi adatok tekintetében az érintettek saját észrevételeik vagy általuk választott orvos jelentésének benyújtásával gyakorolhatják az EKSZ orvos tisztviselői és tanácsadói által adott értékelések vagy vélemények helyesbítéséhez való jogot.

(3) Az e cikk szerinti korlátozást a 3., 4. és 5. cikkel összhangban kell alkalmazni.

8. cikk

Az érintett tájékoztatása az adatvédelmi incidensről

(1) Az adatkezelő az 1. cikk (2) bekezdésének i), ii), iii), iv), v), vi), viii), xi), xii) és (xiii). pontja szerinti tevékenységek tekintetében korlátozhatja a rendelet 35. cikke szerinti, az érintett adatvédelmi incidensről történő tájékoztatásához való jogot.

(2) Az e cikk szerinti korlátozást a 3., 4. és 5. cikkel összhangban kell alkalmazni.

9. cikk

Az elektronikus hírközlés bizalmas jellege

(1) Az elektronikus hírközlés bizalmas jellegének biztosítására vonatkozó kötelezettség kizárólag az alábbi kivételes esetekben korlátozható az 1. cikk (2) bekezdésének i), ii), iii), iv), xi), xii) és xiii) pontja szerinti tevékenységek tekintetében:

a)	ha a hívóvonal-azonosítás bizalmas jellegének biztosítására vonatkozó kötelezettség korlátozása a zaklató hívások beazonosításához szükséges;

b)	ha a hívóvonal-azonosítás és a helymeghatározó adatok bizalmas jellegének biztosítására vonatkozó kötelezettség korlátozása szükséges ahhoz, hogy a segélyhívó szolgálatok hatékonyan végezhessék el feladataikat;

ha a kommunikáció, a forgalmi adatok és a helymeghatározó adatok bizalmas jellegének biztosítására vonatkozó kötelezettség korlátozása a tagállamok nemzetbiztonsága, közbiztonsága vagy honvédelme, az uniós intézmények és szervek belső biztonsága, a bűncselekmények, a személyzeti szabályzat és a költségvetési rendelet megsértése vagy az elektronikus hírközlési rendszerek nem engedélyezett használatának megelőzése, nyomozása, felderítése és a vádeljárás lefolytatása érdekében szükséges, a rendelet 25. cikk említettek szerint.

(2) Az e cikk szerinti korlátozást a 3., 4. és 5. cikkel összhangban kell alkalmazni.

10. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2019. október 1-jén

Federica MOGHERINI

a főképviselő

(1) HL L 201., 2010.8.3., 30. o.

(2) HL L 295., 2018.11.21., 39. o.

(3) A Tanács 259/68/EGK, Euratom, ESZA határozata (1968. február 29.) az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatának és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételeknek a meghatározásáról (HL 45., 1962.6.14., 1385. o., egységes szerkezetbe foglalt szöveg).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet, továbbá az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/680 irányelve (2016. április 27) a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 89. o.).

31.10.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 370/24

Az európai adatvédelmi biztos véleményének összefoglalója a polgári és kereskedelmi ügyekben történő iratkézbesítésről és bizonyításfelvételről szóló uniós rendeletek felülvizsgálatáról

(A vélemény teljes szövege angol, francia és német nyelven megtalálható az európai adatvédelmi biztos honlapján: www.edps.europa.eu)

(2019/C 370/07)

2018. május 31-én az Európai Bizottság egy-egy javaslatot adott ki, egyrészről a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködésről szóló, 2001. május 28-i 1206/2001/EK tanácsi rendeletet (1) módosító európai parlamenti és tanácsi rendeletre, másrészről a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről szóló, 2007. november 13-i 1393/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (2) módosító rendeletre vonatkozóan. A javaslatok célja elsősorban az e területeken folytatott igazságügyi együttműködés zökkenőmentes működésének biztosítása, többek között a dokumentumok és a bizonyításfelvétel iránti kérelmek decentralizált informatikai rendszeren keresztül történő továbbításának előírásával.

Az európai adatvédelmi biztos elismeri, hogy a személyes adatok cseréje a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozásának szükséges eleme. Ezért üdvözli a javaslatok átfogó célkitűzéseit, azaz a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel és az iratkézbesítés tekintetében folytatott igazságügyi együttműködés hatékonyságának javítását, különösen a digitalizáció és az informatikai technológiák használata révén. Osztja azt a nézetet, hogy a javasolt jogszabályok valódi hatással lehetnek az uniós polgárok mindennapi életére.

A jelen vélemény három fő ajánlást fogalmaz meg annak érdekében, hogy konstruktívan segítse a jogalkotókat e rendkívül fontos célkitűzés elérésében, miközben biztosítja a Chartának és az általános adatvédelmi rendeletnek való megfelelést:

—

Egyértelmű jogalapot kell biztosítani azon informatikai rendszerhez, amelyet e rendeletek alkalmazásában a dokumentumok, kérelmek és közlemények továbbítására használnának. Amennyiben az informatikai rendszer egy uniós intézmény, szerv, ügynökség vagy hivatal bevonását vonná maga után, ennek jogalapjáról elvben egy uniós jogalkotási aktusban kell rendelkezni. Még abban az esetben is, ha a személyes adatok feldolgozására egy meglévő informatikai rendszer keretében kerülne sor, az európai adatvédelmi biztos javasolja, hogy e rendszer alkalmazását magában a jogalkotási aktusban írják elő. Az alkalmazásra szánt meglévő rendszert azonban egy uniós szinten elfogadott jogi aktus alapján kell létrehozni, ami jelenleg nem áll fenn az e-CODEX esetében. Amennyiben az uniós jogalkotó az e-CODEX megoldást választja, a rendszert létrehozó és szabályozó uniós szintű jogi eszköz hiányát haladéktalanul orvosolni kell.

—

A jogalkotási aktusokban részletesen le kell írni az informatikai rendszer olyan szempontjait, mint az adatvédelmi felelősség vagy az alkalmazandó biztosítékok, amelyeket a végrehajtási jogi aktusokban még tovább kell pontosítani. Amennyiben a Bizottság vagy egy másik uniós intézmény, szerv, ügynökség vagy hivatal érintett lenne az új rendszer működtetésében, a jogi aktusnak ideális esetben meg kell határoznia a (közös) adatkezelőként vagy -feldolgozóként ellátandó feladatait.

—	Az adatvédelemre vonatkozó hatásvizsgálatot kell végezni a végrehajtási jogi aktusok előkészítése során.

Az európai adatvédelmi biztos a jelen véleményben további részletes ajánlásokat fogalmaz meg.

Az európai adatvédelmi biztos tanácsaival továbbra is az intézmények rendelkezésére áll a jogalkotási folyamat és az elfogadott rendeletek végrehajtása során.

1. Bevezetés és háttér

2018. május 31-én a Bizottság két javaslatot (3) fogadott el európai parlamenti és tanácsi rendeletekre vonatkozóan, amelyek az alábbiakat módosítanák:

—	a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködésről szóló, 2001. május 28-i 1206/2001/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban a „bizonyításfelvételről szóló rendelet”);

—	a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről szóló, 1393/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (a továbbiakban az „iratkézbesítésről szóló rendelet”).

A 2004 óta alkalmazandó bizonyításfelvételről szóló rendelet a tagállamok közötti bizonyításfelvétel kétféle módját határozza meg: bizonyításfelvétel a megkeresett bíróság előtt és a megkereső bíróság által végzett közvetlen bizonyításfelvétel.

A 2008 óta alkalmazandó iratkézbesítésről szóló rendelet különböző módokat (áttevő és átvevő intézmények útján, illetve konzuli vagy diplomáciai úton) biztosít a dokumentumok egyik tagállamból a másikba történő továbbítására az utóbbiban történő kézbesítés céljából. Emellett egységes feltételeket határoz meg a postai szolgáltatás útján történő, határokon átnyúló közvetlen kézbesítésre vonatkozóan, és lehetővé teszi az átvevő tagállam illetékes személyén keresztüli közvetlen kézbesítést, amennyiben azt az adott tagállam joga megengedi. A rendelet bizonyos, a védelemhez való jogok védelmére vonatkozó minimumszabályokat foglal magában. A rendelet alkalmazása „nem korlátozódik a polgári bíróságok előtti eljárásokra, mivel annak hatálya a „bíróságon kívüli” iratokra is kiterjed, amelyek kézbesítése különféle peren kívüli eljárásokban (pl. közjegyző előtti öröklési ügyekben vagy közigazgatási szerv előtti családjogi ügyekben), vagy akár bármely bírósági alapeljárás hiányában merülhet fel” (4).

A javaslatok a jogérvényesülés és az alapvető jogok kölcsönös bizalmon alapuló térsége REFIT-kezdeményezései alatt szerepelnek a Bizottság 2018. évi munkaprogramjában (5). A javaslatokat hatásvizsgálat kíséri (6).

Mindkét javaslat rendelkezik a dokumentumok, kérelmek és közlemények nemzeti informatikai rendszerek közötti biztonságos és megbízható határokon átnyúló információcserét lehetővé tevő kommunikációs infrastruktúrával összekapcsolt nemzeti informatikai rendszerekből álló, kötelező decentralizált informatikai rendszeren keresztül történő továbbításáról. Továbbá a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról szóló 910/2014/EU rendelet alkalmazását is előírják (7).

2019. február 13-án az Európai Parlament első olvasatban mindkét javaslatról jogalkotási állásfoglalást fogadott el (8), többek között jóváhagyta egy decentralizált informatikai rendszer létrehozását azzal a feltétellel, hogy a rendszer az e-CODEX-en alapul, és a rendszer végrehajtását felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján biztosítják.

2019. június 6-án a Tanácsban politikai vitára került sor. Az elnökség megállapította, hogy „a Tanács megerősítette, hogy a polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés tekintetében korszerűsíteni kell folyamatainkat. Az elnökség tudomásul vette egy decentralizált és biztonságos informatikai rendszer iránt kifejezett preferenciát. Hozzátette, hogy a miniszterek csak bizonyos feltételek – azaz egy hosszabb átmeneti időszak és a Bizottság által szolgáltatott háttér referenciarendszer biztosítása mellett – fogadták el a rendszer kötelező használatát. A szükséges kivételek listáját is meg kell fontolni. Végezetül az elnökség megjegyezte, hogy az e-CODEX lehetne az e célra használandó szoftvermegoldás. Technikai szinten további munkára van szükség” (9).

2019. április 23-án a Bizottság konzultáció iránti kérelmet nyújtott be az európai adatvédelmi biztoshoz annak megvitatása érdekében, hogy a két javaslat megfelel-e az általános adatvédelmi rendeletnek. Az európai adatvédelmi biztos örömmel tekint a Bizottsággal folytatott konzultáció elé.

3. Következtetések

24.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli a javaslatok átfogó célkitűzéseit, azaz a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel és az iratkézbesítés tekintetében folytatott igazságügyi együttműködés hatékonyságának különösen a digitalizálás és az informatikai technológiák alkalmazása révén történő javítását. Ennélfogva a jelen véleménynek az a célja, hogy konstruktív és objektív tanácsokat adjon az uniós intézményeknek.

25.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli a rendszer magas szintű architektúrájának a jogalkotási aktusban való meghatározását, a megbízható információcserére vonatkozó kötelezettséget, valamint a 910/2014/EU rendeletben meghatározott bizalmi szolgáltatások igénybevételének szükségességét.

26.

Az európai adatvédelmi biztos három jelentősebb ajánlást tesz annak érdekében, hogy biztosítható legyen a Chartának és az általános adatvédelmi rendeletnek való megfelelés:

—

—	Az adatvédelemre vonatkozóan hatásvizsgálatot kell végezni a végrehajtási jogi aktusok előkészítése során.

27.

Az európai adatvédelmi biztos az alábbi javaslatokat is teszi:

—

Mindkét jogalkotási aktusban rendelkezni kell egy, az informatikai rendszert tovább részletező végrehajtási jogi aktusról, amelynek ki kell terjednie az elektronikus kézbesítésre és a videokonferencia útján történő közvetlen bizonyításfelvételre vonatkozó új rendelkezésekre, hogy e kezelési műveletek tekintetében is tartalmazzon konkrét biztosítékokat.

—	Közös adatkezelés esetén a végrehajtási aktusokban meg kell határozni a közös adatkezelők közötti kapcsolatot és a köztük lévő kötelező megállapodások tartalmát.

—	A végrehajtási aktusokban olyan biztosítékokat kell meghatározni, amelyek korlátozott számú, engedéllyel rendelkező felhasználó számára biztosítják a hozzáférést.

—	A végrehajtási aktusokban a lehető legpontosabban meg kell határozni az összegyűjtendő statisztikai elemeket.

28.

Az európai adatvédelmi biztos továbbra is a Bizottság, a Tanács és az Európai Parlament rendelkezésére áll, hogy tanácsokat adjon e folyamat további szakaszaiban. A jelen véleményben megfogalmazott ajánlások nem érintik az európai adatvédelmi biztos által az esetlegesen felmerülő további kérdések vonatkozásában tett észrevételeket. Emlékeztet arra, hogy az (EU) 2018/1725 rendelet 42. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság köteles konzultálni az európai adatvédelmi biztossal a személyes adatok feldolgozása tekintetében az egyének jogainak és szabadságainak védelmére hatást gyakorló végrehajtási jogi aktusok vagy felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése során. Az európai adatvédelmi biztos ezért arra számít, hogy később konzultálnak vele a végrehajtási jogi aktusok vagy felhatalmazáson alapuló jogi aktusok tervezetéről e tekintetben.

Brüsszel, 2019. szeptember 13.

Wojciech Rafał WIEWIÓROWSKI

európai adatvédelmi biztos

(1) HL L 174., 2001.6.27., 1. o.

(2) HL L 324., 2007.12.10., 79. o.

(3) COM(2018) 378 végleges javaslat (a továbbiakban a „bizonyításfelvételre vonatkozó javaslat”) és COM(2018) 379 végleges javaslat (a továbbiakban: az „iratkézbesítésre vonatkozó javaslat”).

(4) Indokolás, 2. o.

(5) A Bizottság 2018. évi munkaprogramja: egy egységesebb, erősebb és demokratikusabb Európa menetrendje (COM(2017) 650 végleges, 2017.10.24.), II. melléklet, 10. és 11. pont.

(6) A Bizottság SWD(2018) 285 és SWD(2018) 287 számú munkadokumentumai.

(7) A bizonyításfelvételre vonatkozó javaslat indokolásának 3. oldala és az iratkézbesítésre vonatkozó javaslat indokolásának 4. oldala: „[b]ár elvben semmi sem gátolja a tagállamokat abban, hogy digitálisan kommunikáljanak, a múltbeli tapasztalatok és az uniós intézkedés hiányában bekövetkező fejleményekre vonatkozó előrejelzések azt mutatják, hogy az előrehaladás még ebben az esetben is rendkívül lassú volna, és a működési átjárhatóság akkor sem biztosítható az uniós jog szerinti keret hiányában, ha a tagállamok intézkedéseket hoznának. A javaslat célkitűzését a tagállamok önállóan nem tudják megfelelően megvalósítani, és az csak uniós szinten érhető el”.

(8) P8_TA(2019)0103 és P8_TA(2019)0104.

(9) A Tanács ülésén elhangzott megállapítások (9970/19), 7. o., ideiglenes változat: https://www.consilium.europa.eu/media/39709/st09970-en19.pdf

Az elnökségi munkadokumentum (9566/19) 8. és 13. cikke értelmében „A két javaslatot kísérő bizottsági hatásvizsgálatban azonban az e-CODEX-et említik a legmegfelelőbb – és egyben az egyetlen e célra bármikor igénybe vehető – informatikai rendszerként. Egy új decentralizált rendszer kifejlesztése során ismét kezelni kellene azokat a kihívásokat, amelyeket az e-CODEX kifejlesztői már megválaszoltak”. „Az egyik, már létező megoldás az e-CODEX, egy több tagállamból álló konzorcium által uniós pénzügyi támogatással, mintegy tíz év alatt kifejlesztett rendszer. Az e-CODEX jelenleg a következők céljára szolgál: az üzleti nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszer (BRIS); nemzeti fizetésképtelenségi nyilvántartások összekapcsolása; az elektronikus bizonyítékok digitális cseréjére szolgáló rendszer. Az önkéntes jellegű együttműködés céljára való használat eseteit illetően azonban megállapítható, hogy az e-CODEX-et még nem minden tagállam vezette be, illetve használja ilyen célra. Ezzel összefüggésben a munkacsoport megbeszélésein a Bizottság azon tagállamokra vonatkozóan, amelyek jelenleg nem rendelkeznek az elektronikus eljárásokat támogató informatikai rendszerrel, megvizsgálhatná egy referenciaként használható végrehajtási megoldás kidolgozásának a lehetőségét a nemzeti szintű háttérrendszerhez, feltéve, hogy a delegációk eléggé erőteljesen és széles körűen támogatják a kötelező elektronikus kommunikációt. Műszaki szempontból biztosítani kellene az összes rendszer interoperabilitását és egységes műszaki előírásoknak (protokollok, standardok, XML-sémák és munkafolyamatok) való megfelelését.”

31.10.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 370/32

Az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás standard módosításának jóváhagyásáról szóló értesítés közzététele

(2019/C 370/11)

Ez az értesítés az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (1) 17. cikke (5) bekezdésének megfelelően kerül közzétételre.

ÉRTESÍTÉS STANDARD MÓDOSÍTÁS JÓVÁHAGYÁSÁRÓL

Pauillac

PDO-FR-A0713-AM03

Az értesítés időpontja: 2019. augusztus 9.

A JÓVÁHAGYOTT MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA ÉS INDOKOLÁSA

1. Parcellákra osztott körülhatárolt terület

A termékleírás I. fejezetének IV. szakasza 2. pontjának második franciabekezdése kiegészül a 2018. szeptember 6-i dátummal.

2. Földrajzi terület

A termékleírás IV. szakaszának 1. pontjában:

—	a szöveg az „érlelése” szó után a következőkkel egészül ki: „a 2018. április 27-i hivatalos földrajzi kódjegyzék alapján”,

—	„Cissac-Médoc” települést törölni kell.

Ez a módosítás azokat a körülhatárolással kapcsolatos intézkedéseket követi, amelyek során megállapítást nyert, hogy a Cissac-Médoc területén elhelyezkedő parcellák vonatkozásában nem jelentettek be igényt eredetmegjelölésre, ami miatt ez a település kikerült a földrajzi területről.

Az egységes dokumentum földrajzi területre vonatkozó 1.6. pontja ennek megfelelően módosul.

3. Kapcsolat a földrajzi területtel

A termékleírás X. szakasza 1. pontjának a) alpontjában a „Cissac-Médoc” név törlésre kerül.

A módosításra a földrajzi terület módosítása nyomán kerül sor.

Ez a módosítás az egységes dokumentumot nem érinti.

4. A Pauillac településen kívüli parcellák

A Pauillac településen kívül elhelyezkedő és a Pauillac megjelölés igénylésére jogosult parcellák jegyzékét megállapító mellékletet a körülhatárolás vonatkozásában megtett lépések nyomán aktualizálták.

Ez a módosítás az egységes dokumentumot nem érinti.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

1. A TERMÉK ELNEVEZÉSE

Pauillac

2. A FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐ TÍPUSA

OEM – oltalom alatt álló eredetmegjelölés

3. A SZŐLŐBŐL KÉSZÜLT TERMÉKEK KATEGÓRIÁI

1. Bor

4. A BOR(OK) LEÍRÁSA

A „Pauillac” eredetmegjelölés csendes vörösborok számára van fenntartva.

E borok jellemzői a következők:

—	a térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalom 11 %,

—	az alkoholtartalom-növelés utáni, térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalom 13,5 %,

—	az almasavtartalom legfeljebb 0,30 g/l,

—	az erjeszthetőcukor-tartalom legfeljebb 2 g/l,

—	az ömlesztve forgalmazott borok illósavtartalma a szüretelést követő év július 31-éig legfeljebb 13,26 meq/l, ezt az időpontot követően pedig legfeljebb 16,33 meq/l.

A „Pauillac” borok színe nagyon mély. Ezek a borok erőteljesek és testesek, köszönhetően a házasításnak, amelyben különösen a cabernet sauvignon N dominál. Ebből fakadó tanninos struktúrájuk miatt ezek a borok kiválóan alkalmasak az érlelésre. Ugyanakkor a merlot N is jelen van, amely lekerekített zamatokat és gyümölcsös aromákat kölcsönöz a bornak. A borok struktúráját és összetettségét erősíti a cabernet franc N, illetve – ritkábban – a petit verdot N. Hosszú érlelést követően ezeknek a boroknak rendkívül összetett bukéja alakul ki.

Az egyéb kritériumok megfelelnek a hatályos szabályozásnak.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/l)

5. BORKÉSZÍTÉSI ELJÁRÁSOK

a) Alapvető borászati eljárások

Konkrét borászati eljárás

—	A kivonáson alapuló alkoholtartalom-növelési technikák (techniques soustractives d’enrichissement, TSE) alkalmazása 15 %-os koncentrációs mértékig engedélyezett.

—	A borok térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalma az alkoholtartalom-növelést követően nem haladja meg a 13,5 %-ot.

Művelési gyakorlat

A szőlőültetvényeken a minimális ültetési sűrűség hektáronként 7000 tőke.

A sorok közötti távolság legfeljebb 1,50 méter lehet, míg az ugyanazon a soron belül található szőlőtőkék közötti távolságnak legalább 0,80 méternek kell lennie.

A metszést legkésőbb az első levelek kifejlődésének szakaszában (a Lorenz-féle felosztás szerinti 9. szakasz) kell elvégezni.

A szőlőtőkék metszése a következő technikák alkalmazásával történik, tőkénként legfeljebb 12 rügyet hagyva meg:

—

az úgynevezett „médoc-i” szálvesszős metszés vagy a rövidcsapos és szálvesszős metszés, a tőkén két szálvesszővel, szálvesszőnként legfeljebb négy rüggyel a cot N, a cabernet-sauvignon N, a merlot N és a petit verdot N fajtánál, illetve szálvesszőnként legfeljebb öt rüggyel a cabernet franc N és a carmenère N fajta esetében. Az ugarcsapokat két rügyre metszik,

—	rövidcsapos metszés kétkarú kordon alkalmazásával vagy négyvesszős legyezőművelés.

A szőlőnövény vegetációs időszakában az öntözés a mezőgazdasági és tengeri halászati törvénykönyv D. 645-5. cikkének rendelkezései szerint engedélyezhető.

b) Maximális hozamok

63 hektoliter hektáronként.

6. KÖRÜLHATÁROLT FÖLDRAJZI TERÜLET

A szőlő szüretelését, a borok erjesztését, készítését és érlelését Gironde megye Pauillac településének területén, valamint az alábbi települések esetében a termékleírás mellékletében megjelölt parcellákon biztosítják: Saint-Estèphe, Saint-Julien-Beychevelle és Saint-Sauveur.

7. FONTOSABB BORSZŐLŐFAJTÁK

Petit Verdot N

Cabernet franc N

Merlot N

Carmenère N

Cot N – Malbec N

Cabernet-Sauvignon N

8. A KAPCSOLAT(OK) LEÍRÁSA

A „Pauillac” ellenőrzött eredetmegjelöléssel ellátott borok előállítási területe Gironde megyében, a Médoc-félsziget középső részén, Bordeaux-tól 50 kilométerre északra, a torkolatöböl bal partján található, és megfelel Pauillac település területének, valamint Saint-Estèphe, Saint-Julien-Beychevelle és Saint-Sauveur települések területe egy részének.

A mérsékelt óceáni éghajlat jellemezte környezet összefüggésében az eredetmegjelölés számára előnyös éghajlati tényezők, így az Atlanti-óceán és a Gironde víztömegeiből adódó hőszabályozó hatás, kedveznek a nagy szőlőültetvények kialakításának. Az óceáni éghajlat, amelyet egyes években alacsony légnyomású, esős őszi időszakok, vagy épp ellenkezőleg, meleg és rendkívül napos őszutók kísérnek, igen jelentős mértékben kihat az évjáratokra. A régió legfontosabb jellemzői azonban mindenekelőtt az üledékes medence jellegzetes geológiai adottságaihoz, a talaj eredeti geológiai történetéhez, a domborzathoz és a topográfiához, valamint a szőlőterületek jelenlegi talajtani összetételéhez kapcsolódnak.

A parcellákra osztott termelési terület azokat a parcellákat határolja körül, amelyek talaja kavicsos vagy homokos-kavicsos jellegű, amennyiben azok – általában futóhomokból eredő – finomhomok-tartalma kellően alacsony és a talaj vízáteresztő képessége megfelelő. Pauillac talaja a cabernet sauvignon N által kedvelt vidékek közé tartozik, de a merlot N is jól kibontakozik rajta. Ezzel szemben az újkori allúviumokon, jelentős mértékben futóhomokos területeken található vagy nem vízáteresztő altalajon elhelyezkedő és ezért rossz vízelvezetésű parcellák nem tartoznak a parcellákra osztott termelési területhez. Ugyanígy nem tartoznak bele a művivé tett, beépített vagy kavicsbányaként hasznosított parcellák. A szőlő művelése nagymértékben szelektív, ahol a sorok közötti távolság korlátozott, és a parcella, valamint a szőlőtőke maximális terhelése szabályozva van.

A „Pauillac” ellenőrzött eredetmegjelöléssel ellátott borok minősége és jellegzetessége a talajok jellegéből és a topográfiai elhelyezkedéséből ered, amely a torkolatöböl közelsége miatt védi a szőlőültetvényeket az éghajlati szélsőségektől.

A XVII. század vége óta készített különféle birtokosztályozások Pauillac település dűlőit még annál is nagyobb mértékben elismerték, mint a Médoc-félsziget többi borágazati elnevezését. A település napjainkban 18 minősített dűlővel rendelkezik (amelyek közül az első a Lafite-Rothschild és a Latour volt 1855-ben, illetve a Mouton-Rothschild 1973-ban), így ezen a településen található a legtöbb minősített dűlő.

A szőlő művelési módja az eredetmegjelölés termékleírásában előírt hektáronkénti 7000 tőkén jóval túlmutató tényleges sűrűség miatt – a szabályozott hozamoknak köszönhetően – nagyon érett, egészséges és nagyon koncentrált szőlő termesztését teszi lehetővé. Ezáltal az érleléshez szükséges struktúra eléréséhez lehetővé válik a nagyon hosszú áztatás és a jelentős extrakció. Ennek megfelelően az előírások szerinti legalább hat hónapos érlelés elengedhetetlen ahhoz, hogy kialakulhassanak a szín stabilizálódásához és a tanninok lekerekítéséhez szükséges tannin-antocián kombinációk, amelyek révén a tanninok elveszítik keménységüket.

9. TOVÁBBI ALAPVETŐ FELTÉTELEK (csomagolás, címkézés, egyéb követelmények)

Jogi keret:

Uniós jogszabályok

A további feltétel típusa:

A körülhatárolt földrajzi területen való előállítás tekintetében biztosított eltérés

A feltétel leírása:

A borok erjesztése, készítése és érlelése tekintetében biztosított eltérés kapcsán meghatározott, közvetlenül szomszédos terület Gironde megye következő településeinek területét foglalja magában a mellékletben említett parcellákon kívül: Cissac-Médoc, Saint-Estèphe, Saint-Julien-Beychevelle, Saint-Laurent-Médoc, Saint-Sauveur, Saint-Seurin-de-Cadourne és Vertheuil.

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

A címkén „Bordeaux – Médoc”, „Vin de Bordeaux – Médoc” vagy „Grand Vin de Bordeaux – Médoc” jelöléssel feltüntethető a nagyobb földrajzi egység.

Az e megnevezés feltüntetésére használt karakterek mérete sem magasságban, sem szélességben nem haladhatja meg az ellenőrzött eredetmegjelölés nevét feltüntető karakterek méretének kétharmadát.

A TERMÉKLEÍRÁSHOZ VEZETŐ LINK

https://info.agriculture.gouv.fr/gedei/site/bo-agri/document_administratif-6d2525a4-0869-49f7-97bf-4a489bee5499

(1) A Bizottság (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. október 17.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a borágazati eredetmegjelölésekre, földrajzi jelzésekre és hagyományos kifejezésekre vonatkozó oltalom iránti kérelmek, a kifogásolási eljárás, a használatra vonatkozó korlátozások, a termékleírások módosítása, az oltalom törlése, valamint a címkézés és a kiszerelés tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 9., 2019.1.11., 2. o.).

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 370

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	62. évfolyam 2019. október 31.

Tartalom		Oldal
	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Európai Bizottság
2019/C 370/01	A Bizottság Közleménye a 2014/23/EU, a 2014/24/EU, a 2014/25/EU és a 2009/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben megállapított értékhatároknak megfelelő értékekről ( 1 )	1

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,1106
JPY	Japán yen	120,99
DKK	Dán korona	7,4709
GBP	Angol font	0,86200
SEK	Svéd korona	10,8010
CHF	Svájci frank	1,1032
ISK	Izlandi korona	138,10
NOK	Norvég korona	10,2488
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	25,512
HUF	Magyar forint	329,72
PLN	Lengyel zloty	4,2629
RON	Román lej	4,7577
TRY	Török líra	6,3615
AUD	Ausztrál dollár	1,6199
CAD	Kanadai dollár	1,4534
HKD	Hongkongi dollár	8,7080
NZD	Új-zélandi dollár	1,7504
SGD	Szingapúri dollár	1,5141
KRW	Dél-Koreai won	1 297,21
ZAR	Dél-Afrikai rand	16,5609
CNY	Kínai renminbi	7,8371
HRK	Horvát kuna	7,4606
IDR	Indonéz rúpia	15 600,04
MYR	Maláj ringgit	4,6423
PHP	Fülöp-szigeteki peso	56,591
RUB	Orosz rubel	70,9556
THB	Thaiföldi baht	33,580
BRL	Brazil real	4,4611
MXN	Mexikói peso	21,2538
INR	Indiai rúpia	78,7705

	Izland	Liechtenstein	Norvégia
2019.10.1. –	4,93	–0,66	1,72

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Tanács
2019/C 370/02	A Tanács Határozata (2019. október 24.) az Europol ügyvezetőigazgató-helyettesének kinevezéséről	4
	Európai Bizottság
2019/C 370/03	Euroátváltási árfolyamok — 2019. október 30.	6
2019/C 370/04	Az Európai Unió Kombinált Nómenklatúrájának magyarázata	7
	Európai Külügyi Szolgálat
2019/C 370/05	Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének határozata (2019. október 1.) a személyes adatoknak az Európai Külügyi Szolgálat általi védelmével kapcsolatos végrehajtási szabályokról, valamint az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásáról	9
2019/C 370/06	Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének határozata (2019. október1.) a személyes adatoknak az Európai Külügyi Szolgálat működése keretében történő kezelésével kapcsolatban az érintetteket megillető egyes jogok korlátozására vonatkozó belső szabályokról	18
	Európai adatvédelmi biztos
2019/C 370/07	Az európai adatvédelmi biztos véleményének összefoglalója a polgári és kereskedelmi ügyekben történő iratkézbesítésről és bizonyításfelvételről szóló uniós rendeletek felülvizsgálatáról (A vélemény teljes szövege angol, francia és német nyelven megtalálható az európai adatvédelmi biztos honlapján: www.edps.europa.eu)	24
	AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉGGEL KAPCSOLATOS TÁJÉKOZTATÁSOK
	EFTA Felügyeleti Hatóság
2019/C 370/08	efta felügyeleti hatóság az EFTA Felügyeleti Hatóság közleménye az állami támogatások visszafizettetése esetén 2019. október 1-jétől az EFTA-államokban alkalmazandó kamatlábakról és referencia-/leszámítolási kamatlábakról (Közzétéve az állami támogatásokról szóló hatósági iránymutatás VII. részében meghatározott, referencia- és leszámítolási kamatlábakra vonatkozó szabályoknak és a 2004. július 14-i 195/04/COL sz. hatósági határozat 10. cikkének megfelelően)	28

	V Hirdetmények
	KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2019/C 370/09	Pályázati felhívás a közös agrárpolitikára (KAP) vonatkozó 2020. évi tájékoztatási intézkedések támogatására	29
	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2019/C 370/10	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.9568 – Marcegaglia Plates/Evraz Palini Bertoli) Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	30
	EGYÉB JOGI AKTUSOK
	Európai Bizottság
2019/C 370/11	Az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás standard módosításának jóváhagyásáról szóló értesítés közzététele	32


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.