AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

4.10.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 333/3

A Bizottság közleménye a pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezmény vagy az ezen egyezmény szerződő felei közötti diagonális kumulációval kapcsolatos származási szabályokra vonatkozó jegyzőkönyvek alkalmazásáról

(2019/C 333/03)

A pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezmény (1) (a továbbiakban: az egyezmény) szerződő felei (2) közötti diagonális származási kumuláció alkalmazásának céljából az érintett felek az Európai Bizottságon keresztül értesítik egymást a származási szabályokat rögzítő, más országokkal kötött hatályos megállapodásaikról.

Emlékeztetni kell arra, hogy a diagonális kumuláció csak akkor alkalmazható, ha a végső gyártást végző felek és a végső rendeltetési országok azonos származási szabályokat tartalmazó szabadkereskedelmi megállapodásokat kötöttek a származó helyzet elnyerésében részt vevő összes féllel, azaz valamennyi olyan féllel, ahonnan a felhasznált anyagok származnak. Az olyan felektől származó anyagok, amelyek nem kötöttek megállapodást a végső gyártást végző felekkel és/vagy a végső rendeltetési országokkal, nem származónak tekintendők. Példák találhatók a származási szabályokról szóló pán-euromediterrán jegyzőkönyvekre vonatkozó magyarázó megjegyzésekben (3).

A szerződő felek által az Európai Bizottságnak tett bejelentések alapján a mellékelt táblázatok pontosítják a következőket:

1. táblázat – a 2019. szeptember 1-i kumulációs lehetőségek egyszerűsített áttekintése.

2. és 3. táblázat – azok az időpontok, amikor az ilyen kumulációk alkalmazandóvá válnak.

Az 1. táblázatban „X” jelzi, hogy két partner között a mintául szolgáló pán-euromediterrán származási szabályokon alapuló kumulációt lehetővé tévő, származási szabályokat tartalmazó szabadkereskedelmi megállapodás létezik. Egy harmadik partnert is érintő diagonális kumuláció esetén a táblázatnak a három partner közötti valamennyi metszéspontjába „X” jelet kell tenni.

A 2. táblázatban szereplő időpontok a következők valamelyikének felelnek meg:

—	az egyezmény I. függelékének 3. cikke alapján a diagonális kumuláció alkalmazásának kezdő időpontja, amennyiben az érintett szabadkereskedelmi megállapodás az egyezményre hivatkozik. Ebben az esetben a dátumot a „(C)” jelzés előzi meg;

—	egyéb esetekben az érintett szabadkereskedelmi megállapodáshoz mellékelt, a diagonális kumulációt lehetővé tevő származási szabályokra vonatkozó jegyzőkönyvek alkalmazásának kezdő időpontja.

A 3. táblázatban szereplő időpontok a stabilizációs és társulási folyamatban részt vevő országok, az EU és Törökország között diagonális kumulációt lehetővé tévő származási szabályokról szóló jegyzőkönyvek alkalmazásának kezdő időpontjaira vonatkoznak. Minden alkalommal, amikor a táblázatban szereplő felek közötti szabadkereskedelmi megállapodásban hivatkoznak az egyezményre, a 2. táblázatban a dátumot a „(C)” jelzés előzi meg.

Szintén meg kell jegyezni, hogy a Törökországból származó és az EU–Törökország vámunió hatálya alá tartozó anyagok származó anyagnak tekinthetők az Európai Unió és azon országok közötti diagonális kumuláció céljából, amelyek részt vesznek a stabilizációs és társulási folyamatban, és amelyekkel hatályos származási jegyzőkönyv van érvényben.

Az alábbiakban megadjuk a táblázatban szereplő szerződő feleket jelölő kódok magyarázatát:

–

Európai Unió

–

EFTA-államok:

–	Izland	IS
–	Svájc (beleértve Liechtensteint) (4)	CH (+ LI)
–	Norvégia	NO
–	A Feröer szigetek	FO

–

A barcelonai folyamatban részt vevő országok:

–	Algéria	DZ
–	Egyiptom	EG
–	Izrael	IL
–	Jordánia	JO
–	Libanon	LB
–	Marokkó	MA
–	Ciszjordánia és a Gázai-övezet	PS
–	Szíria	SY
–	Tunézia	TN
–	Törökország	TR

–

Az EU stabilizációs és társulási folyamatában részt vevő országok:

–	Albánia	AL
–	Bosznia-Hercegovina	BA
–	Észak-Macedónia	MK
–	Montenegró	ME
–	Szerbia	RS
–	Koszovó (*1)	KO
–	Moldovai Köztársaság	MD
–	Grúzia	GE
–	Ukrajna	UA

A közlemény a 2019/C 158/06 közlemény (HL C 158., 2019.5.10., 5. o.) helyébe lép.

1. táblázat

Diagonális kumulációs lehetőségek a pán-euromediterrán térségben 2019. szeptember 1-jén – egyszerűsített áttekintés

EFTA-államok

A barcelonai folyamatban részt vevő országok

Az EU stabilizációs és társulási folyamatában részt vevő országok

CH (+ LI)

(+ LI)

(*2)

2. táblázat

A diagonális kumulációt lehetővé tévő származási szabályok alkalmazásának kezdő időpontja a pán-euromediterrán térségben

EFTA-államok

A barcelonai folyamatban részt vevő országok

Az EU stabilizációs és társulási folyamatában részt vevő országok

CH(+ LI)

2006.1.1.

2005.12.1.

2007.11.1.

2006.3.1.

2006.1.1.

2006.7.1.

2005.12.1.

2009.7.1.

2006.8.1.

(5)

(+ LI)

2006.1.1.

2005.8.1.

2006.1.1.

2007.8.1.

2005.7.1.

2007.7.17.

2007.1.1.

2005.3.1.

2005.6.1.

2007.9.1.

2016.2.1.

2012.6.1.

2006.1.1.

2005.8.1.

2005.11.1.

2007.8.1.

2005.7.1.

2007.7.17.

2007.1.1.

2005.3.1.

2006.3.1.

2007.9.1.

2015.5.1.

2012.6.1.

2006.1.1.

2005.8.1.

2005.12.1.

2007.8.1.

2005.7.1.

2007.7.17.

2007.1.1.

2005.3.1.

2005.8.1.

2007.9.1.

2015.5.1.

2012.6.1.

2005.12.1.

2006.1.1.

2005.11.1.

2005.12.1.

2007.11.1.

2006.3.1.

2007.8.1.

2006.7.6.

2007.3.1.

2006.1.1.

2005.7.1.

2006.2.9.

2006.3.1.

2006.7.1.

2007.7.17.

2006.7.6.

2006.2.9.

2006.7.6.

2007.1.1.

2005.12.1.

2005.3.1.

2006.7.6.

2006.1.1.

2009.7.1.

2007.1.1.

2006.8.1.

2005.6.1.

2006.3.1.

2005.8.1.

2006.7.6.

2005.7.1.

(5)

2007.9.1.

2007.3.1.

2006.3.1.

2006.1.1.

2007.1.1.

2005.7.1.

2019.9.1.

2016.2.1.

2015.5.1.

2012.6.1.

3. táblázat

Az Európai Unió és Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Észak-Macedónia, Montenegró, Szerbia és Törökország között diagonális kumulációt lehetővé tévő származási szabályokról szóló jegyzőkönyvek alkalmazásának kezdő időpontja

	EU	AL	BA	KO	MK	ME	RS	TR
EU		2007.1.1.	2008.7.1.	2016.4.1.	2007.1.1.	2008.1.1.	2009.12.8.	(6)
AL	2007.1.1.		2007.11.22.	2014.4.1.	2007.7.26.	2007.7.26.	2007.10.24.	2011.8.1.
BA	2008.7.1.	2007.11.22.		2014.4.1.	2007.11.22.	2007.11.22.	2007.11.22.	2011.12.14.
KO	2016.4.1.	2014.4.1.	2014.4.1.		2014.4.1.	2014.4.1.	2014.4.1.	2019.9.1.
MK	2007.1.1.	2007.7.26.	2007.11.22.	2014.4.1.		2007.7.26.	2007.10.24.	2009.7.1.
ME	2008.1.1.	2007.7.26.	2007.11.22.	2014.4.1.	2007.7.26.		2007.10.24.	2010.3.1.
RS	2009.12.8.	2007.10.24.	2007.11.22.	2014.4.1.	2007.10.24.	2007.10.24.		2010.9.1.
TR	(6)	2011.8.1.	2011.12.14.	2019.9.1.	2009.7.1.	2010.3.1.	2010.9.1.

(1) HL L 54., 2013.2.26., 4. o.

(2) A szerződő felek az Európai Unió, valamint Albánia, Algéria, Bosznia-Hercegovina, Egyiptom, a Feröer szigetek, Grúzia, Izland, Izrael, Jordánia, Koszovó (az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa 1244 (1999) sz. határozata értelmében), Libanon, Észak-Macedónia, a Moldovai Köztársaság, Montenegró, Marokkó, Norvégia, Szerbia, Svájc (beleértve Liechtensteint is), Szíria, Tunézia, Törökország, Ukrajna, Ciszjordánia és a Gázai övezet.

(3) HL C 83., 2007.4.17., 1. o.

(4) Svájc és a Liechtensteini Hercegség vámuniót alkot.

(*1) Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.

(*2) A diagonális kumuláció lehetséges Törökország, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Észak-Macedónia, Montenegró és Szerbia között. Ugyanakkor az Európai Unió, Törökország, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Észak-Macedónia, Montenegró és Szerbia közötti diagonális kumuláció lehetőségére vonatkozóan lásd a 3. táblázatot.

(5) Az EU–Törökország vámunió hatálya alá tartozó áruk esetében az alkalmazás kezdő időpontja 2006. július 27.

A mezőgazdasági termékek esetében az alkalmazás kezdő időpontja 2007. január 1.

A szén- és acéltermékek esetében az alkalmazás kezdő időpontja 2009. március 1.

(6) Az EU–Törökország vámunió hatálya alá tartozó áruk esetében az alkalmazás kezdő időpontja 2006. július 27. Nem vonatkozik a mezőgazdasági termékekre, valamint a szén- és acéltermékekre.

4.10.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 333/11

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS – EACEA/45/2019

Erasmus+ program, 3. kulcstevékenység – A szakpolitikai reform támogatása

Civil társadalmi együttműködés az ifjúságpolitika terén

(2019/C 333/04)

BEVEZETÉS

Az ifjúságpolitika területén a civil társadalmi szervezetekkel folytatott együttműködés (1) alapvető fontosságú a fiatalok demokratikus életben való részvételére vonatkozóan az Európai Unió működéséről szóló szerződés 165. cikkében és az EU ifjúsági stratégiájában megállapított elvek megvalósításában (2).

Az ilyen együttműködés hozzájárul a tágabb értelemben vett, a fiatalokat érintő uniós fellépésekkel és szakpolitikákkal kapcsolatos felelősségvállalás kialakításához, valamint az ifjúsági civil társadalommal kapcsolatos elképzelések és aggodalmak figyelembevételéhez minden szinten.

Alapvető fontosságú az ifjúsági civil társadalmi érdekelt felek aktív részvételének biztosítása, az Erasmus + programban, az Európai Szolidaritási Testületben és más európai programokban való részvételük előmozdítása, valamint a fiatalok és az ifjúsági érdekelt felek körében a szakpolitikák, a programok eredményeinek és a bevált gyakorlatoknak a hálózataikon és azon túl történő terjesztése szempontjából.

1. CÉLOK ÉS CÉLKITŰZÉSEK

E pályázati felhívás célja strukturális támogatást, azaz működési támogatást nyújtani az ifjúságpolitika terén tevékenykedő és az alábbi általános célok megvalósítására törekvő európai nem kormányzati szervezeteknek (ENGO) és európai hálózatoknak:

—	figyelemfelhívás az EU 2019–2027 közötti időszakra szóló ifjúsági stratégiájára (3), azon belül az európai ifjúsági célokra,

—	a fiatalok bevonását, összekapcsolását és felelősségvállalásának ösztönzését célzó intézkedések kidolgozása, előmozdítása és támogatása az EU ifjúsági stratégiájának szellemében,

—	a fiatalokat célzó uniós fellépésekkel – többek között az Erasmus+ programmal, az Európai Szolidaritási Testülettel és a Discover EU kezdeményezéssel – kapcsolatos tudatosság fokozása és a fiatalok ezen fellépésekben vállalt részvételének növelése,

—	az ifjúsági civil társadalmi szereplők elkötelezettségének és az állami hatóságokkal folytatott együttműködésésének fokozása a fiatalok számára fontos területekre vonatkozó szakpolitikák végrehajtása érdekében,

—	az ifjúsági érdekelt felek részvételének fokozása, többek között a digitális kommunikációban rejlő lehetőségekre építve, a részvétel egyéb formái mellett,

—	a fiatalok civil társadalmi részvételének ösztönzése a szakpolitikák és a programtevékenységek, beleértve az eredményeket és a bevált gyakorlatokat, terjesztésében tagjaik és mások között is.

A pályázó szervezeteknek e célokat egyértelműen kell szerepeltetni munkaterveikben, tevékenységeikben és elért eredményeikben.

Az e pályázati felhívás keretében támogatott, az ifjúságpolitika területén működő szervezeteknek ezenkívül olyan tevékenységeket kell végezniük, amelyek célja:

—	az EU ifjúsági stratégiájához kapcsolódó európai ifjúsági célok megvalósításához való hozzájárulás,

—

az EU ifjúsági stratégiájában foglalt vezérelvek követése, és e tekintetben a következők támogatása:

—

egyenlőség és megkülönböztetés-mentesség, a megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelem, a fiatalok számára a lehetőségekhez való méltányos és egyenlő hozzáférést elősegítő intézkedések előmozdítása, valamint a felnőttkorba való átmenetnek a civil életben, az iskolában, illetve a munkában való megkönnyítése révén,

—	befogadás, a fiatalok és különösen azok különböző igényeinek kielégítése, akik kevesebb lehetőséggel rendelkeznek, vagy akiket kevésbé hallgatnak meg,

—

valamennyi fiatal részvétele az európai demokratikus és civil életben, a fiataloknak és az ifjúsági szervezeteknek a szakpolitikai kérdések kialakításába, végrehajtásába és utánkövetésébe való európai, nemzeti, regionális vagy helyi szintű bevonására irányuló érdemi fellépések, a társadalomban a fiatalok hangjának felerősítése érdekében folytatott viták és fellépések előmozdítása, valamint a fiatalok szavazásra való ösztönzése révén,

—	globális, európai, nemzeti, regionális és helyi dimenzió, annak biztosítása, hogy az európai tevékenységek helyi szinten elérjenek a fiatalokhoz és kihassanak rájuk, valamint a fiatalok számára fontos globális kérdésekhez kapcsolódjanak,

—

a kompetenciák és készségek fejlesztésének ösztönzése nem formális és informális tanulás, ifjúsági szervezetek és ifjúsági munka révén; a digitális jártasság, az interkulturális tanulás, a kritikus gondolkodás, a sokféleség tiszteletben tartásának, valamint a szolidaritás, az esélyegyenlőség és az emberi jogok értékeinek előmozdítása az európai fiatalok körében,

—	az ifjúságpolitikán túlmutató, a fiatalokat az állampolgárság, az oktatás, a kultúra, a sport, a foglalkoztatás és a társadalmi befogadás területén érintő, releváns uniós politikai kezdeményezésekhez való hozzájárulás,

Az összes fent említett tevékenységnek hozzá kell járulnia a fiatalok szélesebb körű bevonásához, hogy biztosítsák a vélemények sokszínűségét, és sokféle hagyományos és digitális csatornát felhasználva az ifjúsági szervezeteken belül és azon túl is elérjék a fiatalokat és a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalokat.

2. TÁMOGATHATÓSÁG

2.1. Támogatható pályázók

E pályázati felhívásban két kategóriába sorolható szervezetek vehetnek részt: az ifjúságpolitika területén működő európai nem kormányzati szervezetek (ENGO) és az ifjúságpolitika területén működő európai hálózatok (informális hálózatok).

Az ifjúságpolitika terén megvalósuló civil társadalmi együttműködés keretében az alábbi definíciók alkalmazandóak:

1. kategória: Egy európai nem kormányzati szervezet (ENGO) kötelező jelleggel:

—

hivatalosan elismert struktúrával működik, amelynek része a) egy európai szervezet/titkárság (a pályázó), amely a támogatható országok valamelyikében a pályázat benyújtásának időpontjában legalább egy éve hivatalosan be van jegyezve; és b) az európai szervezettel/titkársággal hivatalos kapcsolatban álló nemzeti szervezetek/fiókok legalább tizenkét támogatható országban;

—	az ifjúságpolitika területén működik, valamint olyan tevékenységeket folytat, amelyek támogatják az EU ifjúsági stratégiája legfontosabb területeinek végrehajtását;

—	bevonja a fiatalokat a szervezet vezetésébe és irányításába.

2. kategória: Egy európai hálózat (informális hálózat) kötelező jelleggel:

—	olyan jogilag önálló nonprofit szervezetekből áll, amelyek az ifjúságpolitika területén működnek, és az EU ifjúsági stratégiája legfontosabb területeinek végrehajtását támogató tevékenységeket folytatnak;

—

informális irányítási struktúrával működik, amelynek része a) egy szervezet, amely a támogatható országok valamelyikében a pályázat benyújtásának napján legalább egy éve hivatalosan be van jegyezve, és a hálózat európai szintű koordinációját és támogatását végzi (a pályázó), és b) legalább tizenkét támogatható országban működő egyéb, hivatalosan bejegyzett szervezetek;

—	bevonja a fiatalokat a hálózat vezetésébe és irányításába.

2.2. Támogatható országok

Az alábbi országok valamelyikében székhellyel rendelkező jogi személyek által benyújtott pályázatok támogathatók:

—

az Európai Unió tagállamai: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia;

A brit pályázók számára: Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a támogathatóság feltételeinek a támogatás teljes időtartama alatt meg kell felelni. Ha az Egyesült Királyság a támogatási időszak alatt úgy lép ki az EU-ból, hogy nem köt vele olyan megállapodást, amely biztosítaná, hogy a brit pályázók továbbra is támogathatók maradjanak, Ön a továbbiakban nem kap uniós forrásokat (miközben adott esetben továbbra is részt vehet a programban), vagy Önnek előírják, hogy lépjen ki a projektből a támogatási megállapodás általános feltételeinek II.16.2.1 cikke a) pontja értelmében.

—	az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) azon országai, amelyek egyben az Európai Gazdasági Térség (EGT) részét is képezik: Izland, Liechtenstein és Norvégia;

—	az előcsatlakozási stratégiában részesülő tagjelölt országok, az uniós programokban való részvételükre vonatkozó keretmegállapodásokban meghatározott általános elveknek, valamint általános feltételeknek és rendelkezéseknek megfelelően: Észak-Macedónia, Szerb Köztársaság és Törökország.

3. Tevékenységek

A pályázó szervezeteknek be kell nyújtaniuk egy következetesen kidolgozott munkatervet, amely olyan, fiatalok vezette nonprofit tevékenységeket foglal magában, amelyek alkalmasak a pályázati felhívás célkitűzéseinek elérésére.

Ezek lehetnek:

—	fiataloknak és fiatal munkavállalóknak szóló nem formális és informális tanulási és tevékenységi programok;

—	a minőség, az innováció és a fiatalok által végzett munka elismerésének fokozására irányuló tevékenységek;

—	az ifjúságpolitika terén a jóváhagyást, az elismerést és az átláthatóságot szolgáló eszközök fejlesztésére és népszerűsítésére irányuló tevékenységek;

—	az ifjúságpolitikáról és/vagy európai kérdésekről szóló szemináriumok, találkozók, műhelymunkák, egyeztetések, viták fiatalok részvételével;

—	fiatalokkal folytatott, az uniós ifjúsági párbeszédet támogató egyeztetések (4);

—	a fiatalok demokratikus életben való aktív részvételének előmozdítását célzó tevékenységek, mint például a döntéshozatalba való bevonás, a fiatalok képviselete, az új és alternatív részvételi formák támogatása, illetve az állampolgári kompetenciák fejlesztése,

—	a szolidaritási tevékenységek európai fiatalok körében történő előmozdítására irányuló tevékenységek,

—	Európán belül a szolidaritást, a toleranciát, valamint az interkulturális tanulást és megértést ösztönző tevékenységek,

—	média- és kommunikációs tevékenységek, az ifjúságpolitikával és az európai kérdésekkel kapcsolatos eszközök.

Transzverzális elvként a pályázó szervezeteknek olyan stratégiákat kell folytatniuk, amelyek helyi szinten érnek el a legkülönbözőbb hátterű fiatalokhoz annak biztosítása érdekében, hogy helyi szinten egyre több fiatalt szólítsanak meg.

E pályázati felhívás keretében nem támogathatóak sem az Erasmus+ nemzeti ügynökségei, sem a túlnyomórészt (2/3 vagy annál nagyobb arányban) az Erasmus+ nemzeti ügynökségeiből álló szervezetek.

4. RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ KÖLTSÉGVETÉS (5)

E pályázati felhívás keretében éves működési támogatásra lehet pályázni.

Az éves működési támogatások a rövid távú, európai szintű együttműködésre irányulnak. A pályázatoknak tartalmazniuk kell egy részletes, 12 hónapos munkaprogramot (éves munkaprogram) a 2020. évre vonatkozóan, a támogatás kiszámításához szükséges információval együtt.

5. ELBÍRÁLÁSI SZEMPONTOK

A támogatható pályázatok minőségének értékelése a következő szempontok alapján történik:

—	relevancia (maximum 30 pont);

—	a munkaterv kialakításának és végrehajtásának minősége (maximum 20 pont);

—	a tevékenységekben szereplő résztvevők és országok profilja, száma és hátterének sokszínűsége (maximum 30 pont);

—	hatás, terjesztés és fenntarthatóság (maximum 20 pont).

6. A PÁLYÁZATOK BENYÚJTÁSA

A pályázatokat kötelezően egy online pályázati űrlap (e-Form) segítségével kell benyújtani.

Az elektronikus űrlap (e-Form) angol, francia és német nyelven az alábbi internetes címen érhető el:

http://eacea.ec.europa.eu/erasmus-plus/funding_en

és az EU hivatalos nyelveinek egyikén kell megfelelően kitölteni.

A megfelelően kitöltött elektronikus űrlapot 2019. november 19-én 17 óráig (brüsszeli idő szerint) kell online, a megfelelő mellékletekkel együtt benyújtani (6):

A kötelezően benyújtandó kiegészítő mellékleteket (7) e-mailben a fent említett határidőig kell megküldeni az Ügynökségnek.

7. TOVÁBBI INFORMÁCIÓ

A pályázatokat az EACEA/45/2019. sz. pályázati felhívásnak az alábbi internetes címen elérhető pályázati útmutatójában feltüntetett követelményeknek megfelelően kell benyújtani: https://eacea.ec.europa.eu/erasmus-plus/funding_en

(1) Az Erasmus+ program végrehajtására vonatkozó 2020-as éves munkaprogram – C(2019) 5823.

(2) Az Európai Unió Tanácsának és a tagállamok kormányainak a Tanács ülésén elfogadott állásfoglalása az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés keretéről: Az Európai Unió 2019–2027 közötti időszakra szóló ifjúsági stratégiája (HL C 456., 2018.12.18., 1. o.): https://ec.europa.eu/youth/policy/youth-strategy_en.

(3) https://ec.europa.eu/youth/policy/youth-strategy_en

(4) Amelyeket a Bizottság előirányzott „A fiatalok bevonása, összekapcsolása és felelősségvállalásának ösztönzése: az EU új ifjúsági stratégiája” című közleményében (2018.5.22., COM(2018) 269) javasolt, a 2019–2027 közötti időszakra szóló uniós ifjúsági stratégia keretében. A jövőbeli uniós ifjúsági párbeszéd „új és alternatív részvételi formákat is felkarol, ideértve az online kampányokat, illetve az Európai Ifjúsági Portálhoz kapcsolódó digitális platformokon lefolytatott konzultációkat. Az uniós szinten koordinált és nemzeti munkacsoportok által, továbbfejlesztett ellenőrzési intézkedések révén támogatott párbeszédben a fiatalok minden szinten részt vesznek. Annak átlátható és egyértelmű hatással kell bírnia. A minőségi információkhoz való hozzáférés elengedhetetlen ahhoz, hogy a fiatalok véleményüket tényekre és érvekre alapozva legyenek képesek kialakítani.”

(5) 2020-ban az ifjúságpolitika terén megvalósuló civil társadalmi együttműködésre elkülönített teljes költségvetés 4 000 000 EUR, amely a következőképpen oszlik meg: 3 500 000 EUR azon kedvezményezettek számára van fenntartva, amelyek 2018-ban a „Civil társadalmi együttműködés az ifjúságpolitika területén” partnerségi keretmegállapodást írtak alá, és ezért nem állnak rendelkezésre e felhívás keretén belül; 500 000 EUR érhető el az e felhívás alapján éves működési támogatásra pályázatot benyújtó pályázók számára.

(6) A pályázati útmutatóban előírt bármely más adminisztratív dokumentumot e-mailben kell benyújtani az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökséghez legkésőbb 2019. november 19-ig, az alábbi e-mail-címre: EACEA-YOUTH@ec.europa.eu.

(7) A benyújtandó mellékletekről bővebb felvilágosításért lásd a pályázati útmutató 14. pontját.

4.10.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 333/19

Elnevezés bejegyzése iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

(2019/C 333/08)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra a közzététel napjától számított három hónapon belül.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„PECORINO DEL MONTE PORO”

EU-szám: PDO-IT-02420 – 2018.5.16.

OEM (X) OFJ ()

1. Elnevezés

„Pecorino del Monte Poro”

2. Tagállam vagy harmadik ország

Olaszország

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1. A termék típusa

1.3. osztály: Sajtok

3.2. Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Pecorino del Monte Poro” oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott sajt juhtejből készül és érlelési ideje szerint háromféle lehet:

fresco („friss”), 20 és 60 nap közötti tartás;

semistagionato („részlegesen érlelt”), 61 nap és 6 hónap közötti érlelés;

stagionato („érlelt”), 6 és 24 hónap közötti érlelés.

Forgalomba hozatalakor a termék az alábbi jellemzőkkel rendelkezik:

Fizikai jellemzők

Alak: kerek, lapos oldalakkal.

A lapos oldalak átmérője: 6–40 cm.

Oldalmagasság: 6–20 cm.

Súly: a fresco és a semistagionato változat súlya 600 g és 2,5 kg között változik, míg a stagionato sajtok legfeljebb 10 kg súlyúak.

Kéreg: kemény és ráncos, színe az aranysárga (fresco) és a világosabb vagy sötétebb barna (semistagionato és stagionato) között változik, illetve vöröses árnyalatú, ha a kérget erős paprikával és extra szűz olívaolajjal vonták be.

Sajttészta: tömör, esetenként szabálytalan eloszlású apró lyukakkal. Felvágáskor a szín a fehér (fresco) és a különböző intenzitású szalmasárga (semistagionato és stagionato) között változik. Felvágásakor a fresco sajt lágy, a semistagionato és a stagionato változat pedig egyre keményebb állagot mutat.

Kémiai jellemzők

Zsírtartalom a szárazanyagban: ≥ 45 %;

Fehérjetartalom (Nx6,25): ≥ 20 %.

Érzékszervi jellemzők

Íz: a sajt illatos, aromája vadvirágokra, mediterrán cserjésekre és szénára emlékeztet. Telt és kellemesen diós íze az érlelési idő hosszával arányosan egyre intenzívebbé válik, a stagionato változat esetében pedig markáns csípősség és testes íz érezhető.

3.3. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

A „Pecorino del Monte Poro” szabadtartású, csak éjszakára istállóba zárt és a 4. pontban meghatározott területen nevelt juhok két (a sajtkészítés napjának reggelén és az előző este végzett) fejéséből származó teljes nyers tej felhasználásával készül. A juhok étrendjét a Monte Poro térségben őshonos növényfajok alkotják. Ezeket nyáron friss takarmányként, télen pedig szénaként fogyasztják. Az aszályok vagy rideg telek miatt különösen kedvezőtlen időjárási viszonyokat mutató években – amikor nem lehetséges elegendő takarmányt termelni a nyájak etetéséhez – az említett takarmányok aránya 70 %-ra eshet vissza, mivel az OEM előállítási területen kívülről származó széna beszállítása engedélyezett ugyan, de nem haladhatja meg a juhok etetéséhez felhasznált összes takarmány 30 %-át. Kizárólag a laktációs időszak alatt és az állatok megfelelő takarmányozásának biztosítása céljából lehetséges az étrend legfeljebb 15 %-át kiegészíteni (egész, pelyhesített vagy őrölt) szemes gabonával és hüvelyesekkel, illetve ásványi sókkal és vitaminokkal, beleértve az OEM előállítási területen kívülről származókat, mivel ezek a terület hegyvidéki jellege, éghajlati feltételei és foglalkozási viszonyai miatt nem állíthatók elő helyben.

A juhok takarmányába nem kerülhetnek be géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k). A tej alvasztása a kizárólag tejjel etetett bárányok és/vagy gidák negyedik gyomrának falából nyert tejoltóval történik.

3.4. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A juhok nevelését és a „Pecorino del Monte Poro” készítését és érlelését a 4. pontban meghatározott földrajzi előállítási területen kell végezni.

3.5. A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

A „Pecorino del Monte Poro” egészben vagy darabolva értékesíthető.

3.6. A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

A sajt forgalomba hozatalakor címkékkel kell ellátni az egész sajtok két oldalának egyikét, valamint az adagok és a szeletek csomagolását.

A címkén a következő információknak kell szerepelniük jól látható és olvasható módon:

—	„Pecorino del Monte Poro” (az elnevezés nem fordítható, de mellékelhetők fordítások a termék értékesítésének helye szerinti európai országok nyelvein), majd a „Denominazione di Origine Protetta” vagy „DOP” („oltalom alatt álló eredetmegjelölés” vagy „OEM”) felirat, amely lefordítható,

—	a sajtnak az érlelési idő szerinti változata: fresco, semistagionato vagy stagionato,

—	a termék logója, az alábbiak szerint.

Nem tüntethetők fel a kifejezetten előírtaktól eltérő leírások.

Használhatók nevekre, cégnevekre vagy márkanevekre utaló hivatkozások, amennyiben azok nem dicsérő jellegűek és nem alkalmasak a fogyasztók megtévesztésére. A jelen szabályozás szerint engedélyezett egyéb valós és ellenőrizhető hivatkozások is használhatók, amennyiben azok nem ütköznek a termékleírás céljaival és tartalmával.

4. A földrajzi terület tömör meghatározása

A juhok nevelése és a „Pecorino del Monte Poro” készítése és érlelése kizárólag a Vibo Valentia megye Monte Poro járásának következő településeit magában foglaló területen belül történik: Joppolo, Spilinga, Zungri, Rombiolo, Nicotera, Limbadi, Zaccanopoli, Drapia, Filandari, Briatico, Ricadi, Maierato, Mileto, San Calogero, Parghelia, Pizzo, Stefanaconi, Filogaso, Tropea, San Costantino Calabro, San Gregorio d’Ippona, Sant’Onofrio, Vibo Valentia, Zambrone, Cessaniti, Ionadi és Francica.

5. Kapcsolat a földrajzi területtel

A Lamezia-öböl és a Gioia Tauró-i síkság között található előállítási területet északon az Angitola-síkság, délen a Rosarno-síkság, nyugaton pedig az Appenninek catanzarói vonulata határolja.

E régió helyi növényzete képezi legelés útján a juhok étrendjének nagy részét (legalább 70 %-át). A Poro-fennsík juhok legeltetéséhez használt meredek, járhatatlan területeit dúsan és sűrűn növik be a mediterrán cserjések olyan jellegzetes fajai, mint a seprűjeneszter, mirtusz, vad olajfa, örökzöld pisztácia és cseregalagonya (Simone Cesare Lombardi, 2003: Il Poro e la Costa di Capo Vaticano [„A Poro-hegy és Capo Vaticano tengerpartja”]). Pontosan ezek a mediterrán cserjések és növények adják a sajt érzékszervi profiljában azt a sajátos jellemzőt (bukét), amely a többi juhsajttól való megkülönböztethetőséget biztosítja. A sajt a bársonyos íz, valamint az enyhén diós vagy füves utóíz mellett a Poro-hegy fűszernövényeinek és virágjainak jegyeit is egyértelműen mutatja. Ennek oka az, hogy az őshonos növényzet zsírban oldódó illatanyagai a zsíron keresztül bejuthatnak a tejbe, onnan pedig a sajtba. Ennek a sajátos bukénak a jelenlétét biztosítják a sajtkészítési eljárás bizonyos egyedi vonatkozásai is, nevezetesen:

—	a nyers teljes tej felhasználása, amelynek összegyűjtését és sajttá történő feldolgozását az érzékszervi jellemzők megváltoztatására képes hőkezelések nélkül végzik, és

—	a sajtkészítési eljárás alacsony hőmérséklete (32–38 °C), amely biztosítja az oldott anyagok megőrzését és korlátozza az ízek elpárolgását.

A termelési rendszeren belüli specializáció és kézművesség magas fokát mutatja az is, hogy a sajtkészítési eljárás egyes részeit továbbra is kézzel végzik, ez pedig elválaszthatatlanul kapcsolódik a máshol nehezen fellelhető sajtmesterekhez. A sajtmesterek szakértelme közvetlenül befolyásolja az előállítási ciklus bizonyos szakaszainak minőségét (pl. alvasztás, formázás és érlelés); a sajt tehát az előállítási területtel való szoros kapcsolata miatt lesz „jellegzetes”.

Származási helyével összefüggésben a sajtot több száz éves irodalmi források említik a Vibo Valentia-i humanista és történetíró, Gabriele Barrio 1571-es De antiquitate et situ Calabriae című munkájától kezdve egészen a seminarai (Reggio Calabria) közgazdász és filozófus, Domenico Grimaldi által 1770-ben írt Saggio per l’economia campestre per la Calabria Ultra [Tanulmány Dél-Calabria vidéki gazdaságáról] című munkáig. E kapcsolat az idők során végig élő maradt, amit jól mutatnak: Saverio Di Bella 1985-ben született írásai („A juhtejből készült poroi sajtok és ricották fehérek, lágyak és ízletesek, hála a helyi legelőknek és a térségben spontán növő szurokfű elterjedtségének”); az Atlante dei prodotti tipici. I formaggi [Jellegzetes termékek atlasza – Sajtok] különböző kiadásai a Nemzeti Vidékszociológiai Intézet (INSOR) szerkesztésében („A Poro-hegy és a San Bruno-i vonulat legelőin számos fűféle és köztük sok illatos faj található. Az e területen készített sajtokat jó minőségük és hírnevük miatt vásárolják a tengerparti turisták”); a Formaggi d’Italia [Olasz sajtok: útmutató a felfedezésükhöz és megbecsülésükhöz] című, a Slow Food kiadónál 1999-ben megjelent könyv („A Poro-hegy térségének legelői különösen gazdagok az íz- és aromafokozóanyagokban, és az ott előállított juhsajtoknak mindig nagyon jó hírnevük volt”) és Paolo Massobrio 2006-ban kiadott Il Golosario [Az íz enciklopédiája] című műve („E sajt különleges és rendkívül aromás íze azoknak a fűféléknek köszönhető, amelyeket a helyi juhok és kecskék fogyasztanak”). Végezetül megemlítendő, hogy a „Pecorino del Monte Poro” 2012-ben Gambero Rosso „kiváló” díjat nyert a torinói Salone del Gusto fesztiválon, amivel bekerült Olaszország 17 legjobb sajtja közé.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdése)

A termékleírás teljes szövege megtalálható a következő honlapon: http://www.politicheagricole.it/flex/cm/pages/ServeBLOB.php/L/IT/IDPagina/3335

vagy

a Mezőgazdasági, Élelmezési és Erdészeti Minisztérium honlapján (www.politicheagricole.it). A szöveg elérhető (a képernyő felső részén jobbra) a „Qualità” (minőség) pontra, majd a (képernyő bal oldalán) a „Prodotti DOP, IGP e STG” (OEM, OFJ és HKT termékek) pontra és végül a „Disciplinari di produzione all’esame dell’UE” (uniós vizsgálatnak alávetett termékleírások) pontra kattintva.

(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 333

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	62. évfolyam 2019. október 4.

Tartalom		Oldal
	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Európai Bizottság
2019/C 333/01	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám M.9528 – Macquarie Infrastructure and Real Assets/Currenta) ( 1 )	1

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,0951
JPY	Japán yen	117,17
DKK	Dán korona	7,4656
GBP	Angol font	0,88790
SEK	Svéd korona	10,8330
CHF	Svájci frank	1,0957
ISK	Izlandi korona	135,70
NOK	Norvég korona	10,0165
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	25,739
HUF	Magyar forint	333,02
PLN	Lengyel zloty	4,3400
RON	Román lej	4,7470
TRY	Török líra	6,2448
AUD	Ausztrál dollár	1,6294
CAD	Kanadai dollár	1,4606
HKD	Hongkongi dollár	8,5882
NZD	Új-zélandi dollár	1,7421
SGD	Szingapúri dollár	1,5128
KRW	Dél-Koreai won	1 317,84
ZAR	Dél-Afrikai rand	16,6077
CNY	Kínai renminbi	7,8282
HRK	Horvát kuna	7,4180
IDR	Indonéz rúpia	15 520,30
MYR	Maláj ringgit	4,5857
PHP	Fülöp-szigeteki peso	56,738
RUB	Orosz rubel	71,2751
THB	Thaiföldi baht	33,461
BRL	Brazil real	4,5094
MXN	Mexikói peso	21,6283
INR	Indiai rúpia	77,7155

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Európai Bizottság
2019/C 333/02	Euroátváltási árfolyamok	2
2019/C 333/03	A Bizottság közleménye a pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezmény vagy az ezen egyezmény szerződő felei közötti diagonális kumulációval kapcsolatos származási szabályokra vonatkozó jegyzőkönyvek alkalmazásáról	3

	V Hirdetmények
	KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2019/C 333/04	PÁLYÁZATI FELHÍVÁS – EACEA/45/2019 Erasmus+ program, 3. kulcstevékenység – A szakpolitikai reform támogatása Civil társadalmi együttműködés az ifjúságpolitika terén	11
	A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2019/C 333/05	Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó asztali és konyhai kerámiaáruk behozatalára vonatkozó hatályos dömpingellenes intézkedésekről: a mintában nem szereplő együttműködő vállalatokra megállapított vámtétel hatálya alá tartozó egyik vállalat névváltoztatása	15
	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2019/C 333/06	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám M.9575 – Renault/Mobivia/Exadis) Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	16
2019/C 333/07	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám M.9358 — Broadcom/Symantec Enterprise Security Business) Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	18
	EGYÉB JOGI AKTUSOK
	Európai Bizottság
2019/C 333/08	Elnevezés bejegyzése iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján	19


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.