Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám: M.9398 – Centerbridge Partners/Amtrust Corporate Member)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2019/C 299/01)

2019. augusztus 13-án a Bizottság úgy határozott, hogy engedélyezi e bejelentett összefonódást, és a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. E határozat a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 6. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapul. A határozat teljes szövege csak angol nyelven hozzáférhető, és azután teszik majd közzé, hogy az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították belőle. A szöveg megtalálható lesz

—

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

—	elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/homepage.html?locale=hu) a 32019M9398 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít online hozzáférést az európai uniós jogszabályokhoz.

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám: M.9469 – ISQ/Domidep)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2019/C 299/02)

2019. augusztus 27-én a Bizottság úgy határozott, hogy engedélyezi e bejelentett összefonódást, és a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. E határozat a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 6. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapul. A határozat teljes szövege csak angol nyelven hozzáférhető, és azután teszik majd közzé, hogy az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították belőle. A szöveg megtalálható lesz

—

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

—	elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/homepage.html?locale=hu) a 32019M9469 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít online hozzáférést az európai uniós jogszabályokhoz.

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

Euroátváltási árfolyamok (1)

2019. szeptember 3.

(2019/C 299/03)

1 euro =

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,0937
JPY	Japán yen	116,05
DKK	Dán korona	7,4566
GBP	Angol font	0,90885
SEK	Svéd korona	10,8128
CHF	Svájci frank	1,0829
ISK	Izlandi korona	139,90
NOK	Norvég korona	10,0190
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	25,885
HUF	Magyar forint	330,68
PLN	Lengyel zloty	4,3663
RON	Román lej	4,7292
TRY	Török líra	6,2937
AUD	Ausztrál dollár	1,6247
CAD	Kanadai dollár	1,4627
HKD	Hongkongi dollár	8,5788
NZD	Új-zélandi dollár	1,7385
SGD	Szingapúri dollár	1,5237
KRW	Dél-Koreai won	1 328,80
ZAR	Dél-Afrikai rand	16,5525
CNY	Kínai renminbi	7,8513
HRK	Horvát kuna	7,4055
IDR	Indonéz rúpia	15 558,00
MYR	Maláj ringgit	4,6162
PHP	Fülöp-szigeteki peso	57,190
RUB	Orosz rubel	73,2576
THB	Thaiföldi baht	33,548
BRL	Brazil real	4,5684
MXN	Mexikói peso	21,9477
INR	Indiai rúpia	79,1970

---

(1)  Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

A versenykorlátozó magatartásokkal és erőfölénnyel foglalkozó tanácsadó bizottságnak a 2019. április 9-i ülésén megfogalmazott véleménye az AT.39398 – Visa MIF ügyhöz kapcsolódó határozattervezetről

Előadó: Finnország

(2019/C 299/04)

A meghallgatási tisztviselő zárójelentése (1)

AT.39398 – Visa MIF ügy

(2019/C 299/05)

Bevezetés

(1)

Az AT.39398. sz. ügy a „Visa” márkanéven (annak különböző változatain) ismert fizetésikártya-rendszerben lebonyolított egyes betéti kártyás vagy hitelkártyás fizetésekre alkalmazandó multilaterális bankközi díjakat érinti (2).

(2)

Ez a jelentés az 1/2003/EK tanácsi rendelet (3) 9. cikke szerinti kötelezettségvállalási határozattervezethez (a továbbiakban: a Határozattervezet) kapcsolódik a multilaterális bankközi díjak „régióközi multilaterális bankközi díjak” néven ismert alcsoportja tekintetében, amely az AT.39398. sz. ügy tárgyát képezi (4). A Határozattervezet címzettjei a Visa Inc. és a Visa International Service Association (a továbbiakban együttesen: Visa).

(3)

A Határozattervezet a régióközi multilaterális bankközi díjakat „az [Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT)]-en kívüli kibocsátó által kibocsátott fogyasztói betéti kártyákkal és hitelkártyákkal az EGT-n belüli kereskedőknél lebonyolított kártyaalapú régióközi tranzakciókra alkalmazandó” multilaterális bankközi díjként határozza meg (5).

A Visa Europe Limited-et érintő korábbi események az AT.39398. Sz. Ügyben

(4)

Az AT.39398. sz. ügy a Bizottság saját kezdeményezésére 2006. november 28-án indított vizsgálattal kezdődött. A Bizottság 2008. március 6-án a 773/2004/EK (6) bizottsági rendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerinti eljárást indított a Visa vállalkozás, különösen a Visa Europe Limited (a továbbiakban: Visa Europe) által folytatott „állítólagos gyakorlatok” tekintetében, ideértve az egyes „EGT-n belüli” tranzakciókra alkalmazott „multilaterálisan egyeztetett régióközi bankközi díjakat” is.

(5)

2009. április 3-án a Bizottság kifogásközlést (a továbbiakban: 2009. áprilisi kifogásközlés) fogadott el. A 2009. áprilisi kifogásközlés címzettjei a Visa Europe és a Visa voltak. A Versenypolitikai Főigazgatóság 2009. április 3-án továbbította a 2009. áprilisi kifogásközlést a Visa Europe-nak. A Visa Europe ezt követően a 2009. áprilisi kifogásközlés egyes szakaszait bizalmasnak minősítette a Visával kapcsolatban.

(6)

2009. június 15-én a EuroCommerce panaszt nyújtott be azzal az indoklással, hogy a Visa Europe állítólag megsértette az EK-Szerződés 81. cikkét többek között a „régióközi” multilaterális bankközi díjaival összefüggésben, amelyek az üzleti és a fogyasztói bankkártyákkal lebonyolított tranzakciókra alkalmazandók.

(7)

Az 1/2003/EK rendelet 9. cikke szerinti, 2010. december 8-án kelt határozatával a Bizottság bizonyos kötelezettségvállalásokat kötelezővé tett a Visa Europe számára a régióközi és egyes belföldi (7) multilaterális bankközi díjak tekintetében (8). E kötelezettségvállalások (a továbbiakban: a 2010. évi kötelezettségvállalások) választ adtak a Visa Europe-nak címzett kifogásközlésben szereplő egyes kifogásokra. 2012 júliusában a Bizottság elutasította az EuroCommerce panaszát a 2010. évi kötelezettségvállalások tárgyát képező kérdéseket érintő részében.

(8)

2012. július 30-án a Bizottság kiegészítő kifogásközlést fogadott el, melynek címzettje a Visa Europe volt (a továbbiakban: a Visa Europe-nak címzett kiegészítő kifogásközlés).

(9)

A 2014. február 26-án kelt határozatával a Bizottság bizonyos kötelezettségvállalásokat kötelezővé tett a Visa Europe számára, különös tekintettel a következőkre: i. a Visa Europe területéhez tartozó, nem EGT-országok valamelyikében kibocsátott Visa fogyasztói bankkártyával az EGT területén lévő kereskedőknél lebonyolított tranzakciók és ii. a „határon átnyúló elfogadás”-ra vonatkozó bizonyos további szabályok (a továbbiakban: 2014. évi kötelezettségvállalások) (9). Ebben a határozatában a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem indokolt további intézkedés a Visa Europe-pal szemben. E határozatot megelőzően a EuroCommerce visszavonta panaszát a 2014. évi kötelezettségvállalások tárgyát képező részében.

(10)

A Visa Inc. 2016 júniusában felvásárolta a Visa Europe-ot.

A Visát érintő eljárás

Kifogásközlések

(11)

2009. május 25-én a Bizottság megküldte a Visának a 2009. áprilisi kifogásközlés szerkesztett változatát. Ez a szerkesztett változat (a továbbiakban: a 2009. évi szerkesztett kifogásközlés) nem tartalmazta a 2009. áprilisi kifogásközlés egyes részeit, amelyeket a Visa Europe korábban bizalmasnak vélt a Visával kapcsolatban (10).

(12)

2013. március 5-én a Bizottság elfogadta a Visa Europe-nak címzett kiegészítő kifogásközlés szerkesztett változatát. Ez a változat nem tartalmazott bizonyos információkat, amelyek feltüntetése ellen a Visa Europe a 2011/695/EU határozat 8. cikke alapján kifogást emelt. Ezeket a kifogásokat a 2013. január 22-i határozatommal korábban elutasítottam. Mivel a Visa Europe nem kérelmezte az említett határozat megsemmisítését a vonatkozó elévülési időn belül, a Bizottság 2013. április 23-án elfogadta a Visa Europe-nak címzett kiegészítő kifogásközlés kevésbé szerkesztett változatát. Ez a kevésbé szerkesztett szöveg (a továbbiakban: a 2013. évi kiegészítő kifogásközlés) azokat az információkat tartalmazza, amelyek közzétételét a 2013. január 22-i határozatomban engedélyeztem.

(13)

A Versenypolitikai Főigazgatóság 2013. április 24-én továbbította a 2013. évi kiegészítő kifogásközlést a Visának. A 2013. évi kiegészítő kifogásközlés nem emelt kifogást a fogyasztói betéti kártyákra vonatkozó bizonyos multilaterális bankközi díjakkal szemben, amelyek a 2010. évi kötelezettségvállalások tárgyát képezték. A hatálya meghaladta a 2009. évi szerkesztett kifogásközlés hatályát, mivel a Visa régióközi multilaterális bankközi díjaival kapcsolatos újabb kifogásokat tett.

(14)

2017. augusztus 3-án a Bizottság újabb kiegészítő kifogásközlést fogadott el, melynek címzettje a Visa Europe volt (a továbbiakban: a 2017. évi kiegészítő kifogásközlés). A 2017. évi kiegészítő kifogásközlés célja az volt, hogy „kiegészítse, módosítsa és pontosítsa” azokat a kifogásokat, amelyekről a 2009. évi szerkesztett kifogásközlésben és a 2013. évi kiegészítő kifogásközlésben értesítették a Visát. Így a 2017. évi kiegészítő kifogásközlés a betéti kártyákra vonatkozó régióközi multilaterális bankközi díjakkal kapcsolatos újabb kifogásokat tett, és figyelembe vette, hogy a Visa Inc. 2016-ban felvásárolta a Visa Europe-ot.

A Visa általi iratbetekintés

(15)

A 2009. évi szerkesztett kifogásközlés kézhezvételét követően a Visa megtekintette a Bizottság vizsgálati aktájában található betekinthető dokumentumok listáját. A Visa 2009. június 18-án tájékoztatta a Versenypolitikai Főigazgatóságot arról, hogy nem kér betekintést az említett aktába.

(16)

A 2013. évi kiegészítő kifogásközlés után, 2013 májusa és 2014 júniusa között a Versenypolitikai Főigazgatóság több alkalommal bocsátott dokumentumokat a Visa rendelkezésére CD-ROM-okon. Néhány levélváltást és megbeszélést követően a Versenypolitikai Főigazgatóság és a Visa megállapodott abban, hogy a betekinthető ügyiratok fennmaradó részét két szakaszban, adatszoba-eljárás részeként bocsátják a Visa külső tanácsadói rendelkezésére. Az első szakasz célja az volt, hogy lehetővé tegye a Visa külső ügyvédei számára azon dokumentumok azonosítását, amelyekbe további betekintést kívánnak kérni. E szakaszra korlátozó szabályok vonatkoztak. A második szakasz mélyrehatóbb volt az elsőnél, mivel a külső jogi és gazdasági tanácsadók betekinthettek az első szakaszban kiválasztott dokumentumokba.

(17)

Az adatszoba-eljárás első szakasza azzal ért véget, hogy a Versenypolitikai Főigazgatóság 2014. április 25-én és 30-án kiadta a Visa külső ügyvédei által készített adatszoba-jelentést. 2014. május 7-én és 22-én a Visa kérte, hogy bizonyos dokumentumok kerüljenek ki az adatszoba-eljárásból.

(18)

E dokumentumok egyik kategóriájával, a „2010. évi elfogadói felmérés” anyagaival kapcsolatban a Visa másodlagosan azt kérte, hogy a felmérés teljes adatállománya a „második szakaszbeli adatszobában” álljon a jogi és gazdasági tanácsadói rendelkezésére. A Versenypolitikai Főigazgatóság 2014. július 3-án anélkül utasította el a 2010. évi elfogadói felmérés dokumentumaihoz való, adatszobán kívüli további hozzáférésre vonatkozó kérelmet, hogy egyértelműen állást foglalt volna a Visa alternatív kérésével kapcsolatban. A Visa 2014. július 15-én hozzám fordult. Kérésemre a Versenypolitikai Főigazgatóság 2014. augusztus 1-jén lényegében elfogadta ezt az alternatív kérést és lehetővé tette, hogy a Visa hozzáférjen a 2010. évi elfogadói felmérésre adott válaszok teljes, de anonimizált adatállományához a második szakaszbeli adatszobában. A 2014. szeptember 11-én kelt levelében a Visa megerősítette, hogy ez az alternatív megoldás megoldotta az említett dokumentumkategóriával kapcsolatos kérdéseket. A vonatkozó adatszoba-eljárás 2015-ben kezdődött meg.

(19)

Egy másik kategóriával – a Bizottság által a Visa Europe-tól kapott dokumentumokkal – kapcsolatban a Visa 2013 júliusában azt javasolta, hogy a Versenypolitikai Főigazgatóság vizsgálja meg a tárgyalásos közzétételi megállapodás lehetőségét az adatszoba-eljárás alternatívájaként, melynek szabályai a Visa szerint túl korlátozóak. A Visa és a Visa Europe közötti tárgyalások a „tárgyalásos hozzáférési eljárás” részleteiről bizonyos dokumentumok tekintetében 2015 áprilisáig folytatódtak.

(20)

Sem a Visa Europe, sem a Visa nem fordult hozzám az említett tárgyalásos közzétételi gyakorlatot vagy bármely más olyan dokumentumkategóriát illetően, amelyekhez a Visa további hozzáférést kért. A Versenypolitikai Főigazgatóság továbbra is foglalkozott az iratbetekintéssel.

(21)

A Visának címzett 2016. február 8-án kelt levelében a Versenypolitikai Főigazgatóság jelezte, hogy „új dokumentum kiadását” tervezi, és hogy ha ez megtörtént, a Visa számára „további iratbetekintést biztosít az új dokumentum keltéig”. A 2017. évi kiegészítő kifogásközlést követően a Versenypolitikai Főigazgatóság DVD formájában hozzáférést biztosított a Visa számára a Bizottság vizsgálati aktájának egy részéhez. 2017. október 2-ától kezdve a Visa adatszoba-eljárás útján hozzáféréssel rendelkezett bizonyos anyagokhoz. Mivel a Visa addigra már felvásárolta a Visa Europe-ot, a Visa Europe dokumentumai tekintetében nem volt szükség a 2015-ben elfogadott tárgyalásos hozzáférési megállapodás folytatására. A 2017. évi kiegészítő kifogásközlést követően nem kaptam iratbetekintéssel kapcsolatos kéréseket.

A 2009. évi szerkesztett kifogásközlésre, a 2013. évi kiegészítő kifogásközlésre és a 2017. évi kiegészítő kifogásközlésre való válaszadás határideje

(22)

A Visa 2009. július 30-án, a Versenypolitikai Főigazgatóság által az írásbeli válaszadásra adott határidőn belül válaszolt a 2009. évi szerkesztett kifogásközlésre. A Versenypolitikai Főigazgatóság eredetileg a betekinthető ügyirat CD-ROM formájában történő kézhezvételét követő nyolc hetes határidőt adott a Visa számára, hogy válaszoljon a 2013. évi kiegészítő kifogásközlésre. 2015 júliusában a Versenypolitikai Főigazgatóság nem hivatalosan jelezte a Visának, hogy a közeljövőben nem vár tőle írásbeli választ a 2013. évi kiegészítő kifogásközlésre. A Versenypolitikai Főigazgatóság a Visának szóló 2016. február 8-i levelében jelezte, hogy a Visának nem kell válaszolnia a 2013. évi kiegészítő kifogásközlésre. A Visa 2017. november 20-án, a Versenypolitikai Főigazgatóság által e célból adott határidőn belül válaszolt a 2017. évi kiegészítő kifogásközlésre.

Érdekelt harmadik személyek

(23)

2009-ben a MasterCard Incorporated-et, a MasterCard International Incorporated-et és a MasterCard Europe-ot (a továbbiakban együttesen: Mastercard), valamint öt másik jogalanyt érdekelt harmadik személyként felvették az AT.39398. sz. ügybe.

(24)

A Visa 2017. évi kiegészítő kifogásközlésre adott írásbeli válaszának időpontjáig e hat érdekelt harmadik személy közül csak a Mastercard jelezte kifejezetten, hogy érdekelt a Visát érintő, a 2010. és 2014. évi kötelezettségvállalásokat követő AT.39398. sz. ügy folyamatban lévő eljárásában (11). Kérésemre a Versenypolitikai Főigazgatóság 2017 decemberében felvette a kapcsolatot az öt másik érdekelt harmadik személlyel. Közülük négyen lényegében megerősítették, hogy továbbra is érdekeltek az AT.39398. sz. ügy Visát érintő eljárásában. Mivel az ötödik nem válaszolt az ismételt megkeresésekre – az említett néggyel ellentétben – nem nyílott lehetősége arra, hogy a 773/2004/EK rendelet 13. cikkével összhangban észrevételt tegyen az AT.39398. sz. ügy eljárása jellegének és tárgyának frissített leírásával kapcsolatban (a gyakorlatban a 2017. évi kiegészítő kifogásközlés betekinthető összefoglalója). Az említett négy érdekelt harmadik személy közül kettő nem élt ezzel a lehetőséggel.

(25)

2018. január 1-jén érdekelt harmadik személyként való meghallgatásra vonatkozó újabb kérelmet kaptam és fogadtam el. A sikeres kérelmező 2018 februárjában írásbeli észrevételeket nyújtott be a 2017. évi kiegészítő kifogásközlés betekinthető összefoglalójával kapcsolatban.

(26)

Felkértem a Mastercardot, hogy vegyen részt a szóbeli meghallgatáson (lásd az alábbi (27) bekezdést), azonban a 2011/695/EU határozat 6. cikkének (2) bekezdése értelmében nem tartottam helyénvalónak, hogy más érdekelt harmadik személyeket is felkérjek.

Szóbeli meghallgatás

(27)

A Visa a 2018. február 27-én és 28-án másfél napon keresztül tartott szóbeli meghallgatáson fejtette ki érveit, amelyen a Mastercard és a EuroCommerce (lásd az alábbi (30) és (31) bekezdést) is részt vett.

Kötelezettségvállalási eljárás

(28)

A Visa 2018. november 26-án benyújtotta kötelezettségvállalásait a Bizottságnak az 1/2003/EK rendelet 9. cikkével összhangban.

(29)

2018. december 5-én a Bizottság az 1/2003/EK rendelet 27. cikkének (4) bekezdése értelmében közleményt tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában, melyben összefoglalta az ügyet, a kötelezettségvállalásokat, valamint felhívta az érdekelt harmadik feleket, hogy tegyék meg észrevételeiket a kötelezettségvállalásokkal kapcsolatban (12). A Bizottság 2019. január 29-én tájékoztatta a Visát az említett közleményt követően kapott észrevételekről.

EuroCommerce mint panaszos a Visa vonatkozásában

(30)

2013. szeptember 12-én a EuroCommerce levelet írt a Versenypolitikai Főigazgatóságnak, amelyben kérte, hogy ismerjék el „panaszosként a [Visá]-val szemben folyamatban lévő vizsgálatban”. A Versenypolitikai Főigazgatóság a 2013. december 19-én kelt levelében válaszolt, amelyben megerősítette, hogy a EuroCommerce-t panaszosként kezelik.

(31)

A 2019. március 6-án kelt levelében a EuroCommerce visszavonta a panasza azon részét, amelyet a Határozattervezet érint.

Záró megjegyzések

(32)

A Határozattervezet a kötelezettségvállalások tükrében kimondja, hogy „a Bizottság megállapítja, hogy részéről nincs szükség további intézkedésre, és az eljárást az 1/2003/EK rendelet 9. cikke (2) bekezdésének sérelme nélkül le kell zárni”.

(33)

Összességében megállapítom, hogy a Felek hatékonyan tudták eljárási jogaikat gyakorolni.

---

(1)  A meghallgatási tisztviselő egyes versenyjogi eljárásokban meglévő feladatáról és megbízatásáról szóló, 2011. október 13-i 2011/695/EU európai bizottsági elnöki határozat (HL L 275., 2011.10.20., 29. o.) (a továbbiakban: a 2011/695/EU határozat) 16. és 17. cikke alapján.

(2)  A „négyszereplős” fizetési rendszerben – mint például az itt érintett rendszerben – minden egyes bankkártyás vásárlásban a következő felek vesznek részt a rendszer tulajdonosán/engedélyezőjén kívül: 1. a kártyabirtokos; 2. a kártyát kibocsátó pénzügyi intézmény (a továbbiakban: a kibocsátó); 3. a kereskedő; és 4. a kereskedő számára olyan szolgáltatásokat nyújtó pénzügyi intézmény, amelyek lehetővé teszik számára, hogy elfogadja a kártyát az érintett ügylet rendezésére (a továbbiakban: az elfogadó). E rendszerben az elfogadóknak jellemzően multilaterális bankközi díjakat kell fizetniük a kibocsátók részére a kártyás fizetéssel kiegyenlített ügyletek után, ha nem kötöttek kétoldalú megállapodást a kibocsátóval az érintett kártyatípus és ügylet tekintetében. A multilaterális bankközi díjakat általában a kapcsolódó kártyás fizetés névértékének bizonyos százalékában határozzák meg.

(3)  A Tanács 1/2003/EK rendelete (2002. december 16.) a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról (HL L 1., 2003.1.4., 1. o.) (a továbbiakban: 1/2003/EK rendelet).

(4)  Az AT.39398. sz. ügy más aspektusaival az 1/2003/EK rendelet 9. cikke alapján 2010-ben és 2014-ben elfogadott két bizottsági határozat foglalkozott. Lásd az alábbi (7) és (9) bekezdést.

(5)  Lásd a „multilaterális bankközi díjak”, a „kereskedők” és a „kibocsátó” kifejezés rövid magyarázatát a 2. lábjegyzetben.

(6)  A Bizottság 773/2004/EK rendelete (2004. április 7.) a Bizottság által az EK-Szerződés 81. és 82. cikke alapján folytatott eljárásokról (HL L 123., 2004.4.27., 18. o.) (a továbbiakban: 773/2004/EK rendelet).

(7)  A belföldi multilaterális bankközi díjak olyan alapértelmezett bankközi díjak, amelyek akkor alkalmazandók, ha a kibocsátó és az elfogadó ugyanazon országban található.

(8)  E határozat összefoglalóját a Hivatalos Lapban tették közzé: HL C 79., 2011.3.12., 8. o. Lásd még a meghallgatási tisztviselő 2010. november 10-i zárójelentését (HL C 79., 2011.3.12., 6. o.).

(9)  E határozat összefoglalóját a Hivatalos Lapban tették közzé: HL C 147., 2014.5.16., 7. o. Lásd még a meghallgatási tisztviselő 2014. február 19-i zárójelentését (HL C 147., 2014.5.16., 5. o.).

(10)  Lásd a fenti (5) bekezdést.

(11)  A Mastercard 2015. augusztus 13-án kérte, hogy amennyiben még nem ismerték el, ismerjék el érdekelt harmadik személyként a Visára és a Visa régióközi multilaterális bankközi díjaira vonatkozó eljárásban. A 2015. augusztus 14-i e-mail-emben jeleztem, hogy a Mastercard mindenképpen rendelkezik a 773/2004/EK rendelet 13. cikkének és a 2011/695/EU határozat 5. cikkének értelmében vett kellő érdekeltséggel ahhoz, hogy érdekelt harmadik személynek lehessen tekinteni az AT.39398. sz. ügy Visát érintő eljárásában.

(12)  A Bizottság közleménye az 1/2003/EK tanácsi rendelet 27. cikkének (4) bekezdése értelmében az AT.39398 – Visa MIF ügyben (HL C 438., 2018.12.5., 8. o.).

A Bizottság határozatának összefoglalója

(2019. április 29.)

az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke és az EGT-megállapodás 53. cikke szerinti eljárásról

(AT.39398 – Visa MIF ügy)

(az értesítés a C(2019) 3034. számú dokumentummal történt)

(Csak az angol nyelvű szöveg hiteles)

(2019/C 299/06)

A Bizottság 2019. április 29-én határozatot fogadott el az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke és az EGT-megállapodás 53. cikke szerinti eljárásról. Az 1/2003/EK tanácsi rendelet (1) 30. cikkének rendelkezései alapján a Bizottság ezúton közzéteszi a felek nevét és a határozat lényegét, figyelembe véve a vállalkozásoknak vagy a vállalkozások társulásainak az üzleti titkaik védelmére vonatkozó jogos érdekét.

1.   BEVEZETÉS

(1)

A határozat jogilag kötelezővé teszi a Visa Inc. és a Visa International Service Association (a továbbiakban: Visa International) (a továbbiakban együttesen: Visa) által az 1/2003/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1/2003/EK rendelet) 9. cikke szerint az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: a Szerződés) 101. cikke és az EGT-megállapodás 53. cikke szerinti eljárásban felajánlott kötelezettségvállalásokat.

(2)

Ez a határozat a Visa régióközi multilaterális bankközi díjakra vonatkozó szabályait érinti, amelyek az EGT-n kívüli kibocsátó által kibocsátott fogyasztói betéti kártyákkal és hitelkártyákkal az EGT-n belüli kereskedőknél lebonyolított kártyaalapú régióközi tranzakciókra alkalmazandók.

2.   AZ ÜGY LEÍRÁSA

2.1.   Eljárás

(3)

2008. március 6-án a Bizottság az 1/2003/EK rendelet III. fejezete alapján hozott határozat elfogadására irányuló eljárást indított. A Bizottság 2009. április 3-án kifogásközlést, 2013. április 23-án kiegészítő kifogásközlést és 2017. augusztus 3-án újabb kiegészítő kifogásközlést fogadott el, amelyben ismertette a Visa régióközi multilaterális bankközi díjaival kapcsolatos versenyjogi aggályait. A kifogásközlés és a kiegészítő kifogásközlések az 1/2003/EK rendelet 9. cikkének (1) bekezdése szerinti előzetes értékelésnek minősülnek.

(4)

A Visa 2017. november 20-án írásban válaszolt a kiegészítő kifogásközlésekre. 2018. február 27–28-án szóbeli meghallgatásra került sor.

(5)

2018. november 26-án a Visa kötelezettségvállalásokat (a továbbiakban: a Kötelezettségvállalások) nyújtott be a Bizottságnak.

(6)

2018. december 5-én a Bizottság az 1/2003/EK rendelet 27. cikkének (4) bekezdése alapján értesítést tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (a továbbiakban: a 27. cikk (4) bekezdése szerinti piactesztelési értesítés), amelyben összefoglalta az ügyet és a Kötelezettségvállalásokat, valamint felhívta az érdekelt harmadik feleket, hogy a közzétételétől számított egy hónapon belül nyújtsák be a Kötelezettségvállalásokra vonatkozó észrevételeiket.

(7)

2019. január 29-én a Bizottság tájékoztatta a Visát azokról az észrevételekről, amelyeket a 27. cikk (4) bekezdése szerinti piactesztelési értesítés közzétételét követően az érdekelt harmadik felek nyújtottak be hozzá.

2.2.   A Bizottság versenyjogi aggályai

(8)

A Visa a régióközi multilaterális bankközi díjakra vonatkozó szabályokat állapít meg, amelyek az EGT-n kívüli kibocsátó által kibocsátott fogyasztói betéti kártyákkal és hitelkártyákkal az EGT-n belüli kereskedőknél lebonyolított régióközi tranzakciókra alkalmazandók. Régióközi tranzakciók esetében a kibocsátó (a kártyatulajdonos bankja) és az elfogadó bank (a kereskedő bankja) kétoldalú megállapodásokban is meghatározhatja a bankközi díjakat (beleértve azt is, ha a kibocsátó az EGT-n kívül, a kereskedő pedig az EGT-n belül található). A Visa ugyanakkor kijelentette, hogy a régióközi kétoldalú megállapodások ritkák.

(9)

A kifogásközlésben és a kiegészítő kifogásközlésekben a Bizottság arra az előzetes álláspontra helyezkedett, hogy a Visa vállalkozások társulásainak képviselőjeként megsértette a Szerződés 101. cikkének (1) bekezdését és az EGT-megállapodás 53. cikkének (1) bekezdését, mivel kollektív módon állapított meg a multilaterális bankközi díjakra vonatkozó szabályokat, amelyek az EGT-n kívüli kibocsátó által kibocsátott fogyasztói betéti kártyákkal és hitelkártyákkal az EGT-n belüli kereskedelmi értékesítési pontokon lebonyolított kártyaalapú régióközi tranzakciókra alkalmazandók. Ezek a tranzakciók lehetnek kártya bemutatásával járó, azaz „CP” tranzakciók (üzletben lebonyolított tranzakciók, amelyeknél a kártyatulajdonos jelen van az üzletben) és kártya bemutatása nélküli vagy „CNP” tranzakciók (online tranzakciók, amelyeknél a kártyatulajdonos nincsen jelen, hanem például az interneten, postai úton vagy telefonon továbbítja a kártya számát és hitelesítési adatait).

(10)

A kifogásközlésben és a kiegészítő kifogásközlésekben a Bizottság arra az előzetes álláspontra helyezkedett, hogy a Visa régióközi multilaterális bankközi díjakra vonatkozó szabályai vállalkozások társulásai által hozott döntésnek minősülnek, amely célját és hatását tekintve is számottevően korlátozza a versenyt a kártyás fizetések EGT-n belüli elfogadói piacán.

(11)

A kifogásközlésben és a kiegészítő kifogásközlésekben a Bizottság arra az előzetes következtetésre jutott, hogy a Visa régióközi multilaterális bankközi díjakra vonatkozó szabályai horizontális árrögzítésnek minősülnek. A régióközi multilaterális bankközi díjak egy jelentős összetevőjét rögzítik annak az árnak, amelyet a kereskedői díjak révén az elfogadási szolgáltatásokért számítanak fel a kereskedőknek. A Bizottság arra az előzetes következtetésre jutott, hogy az árverseny korlátozása a Visa régióközi multilaterális bankközi díjakra vonatkozó szabályainak lényegéből következik. A Bizottság továbbá arra az előzetes következtetésre jutott, hogy a Visa régióközi multilaterális bankközi díjakra vonatkozó szabályainak célja az, hogy rögzítsék a kereskedőknek felszámított ár egy részét, és korlátozzák a versenyt a Visa és tagjai/engedélyesei, elsősorban a kibocsátók javára. Az ilyen árrögzítés jellegénél fogva káros a versenyre és elegendő károssági fokot mutat ahhoz, hogy „cél általi” versenykorlátozásnak kelljen tekinteni.

(12)

A kifogásközlésben és a kiegészítő kifogásközlésekben a Bizottság továbbá arra az előzetes következtetésre jutott, hogy a Visa régióközi multilaterális bankközi díjakra vonatkozó szabályainak versenykorlátozó hatása van a kártyás fizetések EGT-n belüli elfogadói piacán. A Bizottság kifogásközlése és kiegészítő kifogásközlései szerint a Visa régióközi multilaterális bankközi díjai közvetlenül alkalmazandók az EGT-n belüli kereskedőknél lebonyolított szinte valamennyi régióközi tranzakcióra. A régióközi multilaterális bankközi díjak meghatározzák egy jelentős összetevőjét a kereskedői díjak révén az elfogadási szolgáltatásokért a kereskedőknek felszámított árnak, ezért korlátozzák az elfogadók mozgásterét a kereskedői díjaik csökkentésében és differenciálásában, és az elfogadók áthárítják őket a kereskedőkre. A régióközi multilaterális bankközi díjak ezért közvetlen hatást gyakorolnak az árakra, mivel növelik a kereskedői díjakat.

(13)

A kifogásközlésben és a kiegészítő kifogásközlésekben a Bizottság arra az előzetes következtetésre jutott, hogy a Visa régióközi multilaterális bankközi díjakra vonatkozó szabályainak korlátozó célját és hatását még tovább erősíteni látszanak többek között a következő tényezők: a rendszerek közötti verseny, amely magas multilaterális bankközi díjakat eredményez (minél magasabb a Visa multilaterális bankközi díja, annál vonzóbbá válik a kibocsátók számára a Visa kártyák kibocsátása), az, hogy az elfogadók nem gyakorolnak a multilaterális bankközi díjakat leszorító nyomást és hogy a kereskedők nem rendelkeznek olyan kiegyenlítő alkupozícióval, amelynek révén korlátozni tudnák a multilaterális bankközi díjak szintjét. Az elfogadók tekintetében a Bizottság arra az előzetes álláspontra helyezkedett, hogy nem érintik őket a multilaterális bankközi díjak, mivel azok valamennyi elfogadóra egyformán alkalmazandók, ami lehetővé teszi az elfogadók számukra, hogy a multilaterális bankközi díjak közös költségét áthárítsák a kereskedőkre.

(14)

A kifogásközlésben és a kiegészítő kifogásközlésekben a Bizottság arra az előzetes álláspontra helyezkedett, hogy a Visa régióközi multilaterális bankközi díjakra vonatkozó szabályai objektív szempontból nem szükségesek.

2.3.   Kötelezettségvállalások

(15)

A Visa által 2018. november 26-án felajánlott Kötelezettségvállalások legfontosabb elemei a következők.

(16)

A Visa kötelezettséget vállal arra, hogy hat hónappal az e határozatról szóló hivatalos értesítés kézhezvételének időpontját követően valamennyi fogyasztói kártyaalapú fizetési művelet multilaterális bankközi díját a következőképpen maximálja: a) betéti kártyák esetében a kártya bemutatásával járó (CP) régióközi tranzakciók régióközi multilaterális bankközi díját 0,2 %-ban; valamint b) hitelkártyák esetében a kártya bemutatásával járó (CP) régióközi tranzakciók régióközi multilaterális bankközi díját 0,3 %-ban; valamint c) betéti kártyák esetében a kártya bemutatása nélküli (CNP) régióközi tranzakciók régióközi multilaterális bankközi díját 1,15 %-ban; valamint d) hitelkártyák esetében a kártya bemutatása nélküli (CNP) régióközi tranzakciók régióközi multilaterális bankközi díját 1,50 %-ban.

(17)

A Visa az e határozatról történő értesítéstől számított 12 munkanapon belül értesíti a Visa régióközi tranzakcióinak minden elfogadóját, és felkéri őket arra, hogy haladéktalanul értesítsék saját kereskedő ügyfeleiket a következőkről: i. a Kötelezettségvállalások elfogadásra kerültek, és ii. a Kötelezettségvállalások időtartama alatt valamennyi jövőbeni fogyasztói betéti kártyás és hitelkártyás régióközi tranzakció régióközi multilaterális bankközi díja maximalizálva lesz.

(18)

Az e határozatról történő értesítéstől számított 12 munkanapon belül a Visa jól látható és könnyen hozzáférhető helyen nyilvánosságra hozza saját európai honlapján az összes olyan betéti és hitelkártyás régióközi multilaterális bankközi díját, amelyek a Kötelezettségvállalások tárgyát képező, kártya bemutatásával járó és kártya bemutatása nélküli tranzakciókra vonatkoznak. E kötelezettség a Kötelezettségvállalások időtartama alatt marad hatályban.

(19)

A Visa sem közvetlenül, sem közvetve, semmilyen cselekmény vagy mulasztás révén nem kerüli meg a Kötelezettségvállalásokat, és arra kísérletet sem tesz. Így a Visa az e határozatról történő értesítéstől kezdve tartózkodik minden, a régióközi multilaterális bankközi díjakkal azonos célú vagy hatású gyakorlattól. Ez magában foglalja különösen, de nem kizárólag olyan programok vagy új szabályok végrehajtását, amelyek révén a Visa az EGT-n belüli elfogadóknak felszámított rendszerdíjakat vagy egyéb díjakat EGT-n kívüli kibocsátóknak adná tovább.

(20)

A megkerülés tilalmára vonatkozó kötelezettségvállalás betartása mellett a Visa megfelelő fogyasztóvédelmi intézkedéseket fogadhat el annak érdekében, hogy a fogyasztókat ne érintsék hátrányosan a régióközi multilaterális bankközi díjak változásai, különösen a csalási, valutaváltási, visszatérítési és visszaterhelési ügyekben.

(21)

A Visa ellenőrző megbízottat nevez ki, aki ellenőrzi, hogy a Visa teljesíti-e a Kötelezettségvállalásokat. A Bizottság jogosult a kinevezés előtt a javasolt megbízott személyét jóváhagyni vagy elutasítani.

(22)

A Kötelezettségvállalások a Visa e határozatról történő értesítésétől számított öt évig és hat hónapig maradnak hatályban.

3.   KÖVETKEZTETÉS

(23)

A Kötelezettségvállalások megfelelően eloszlatják a kifogásközlésben és a kiegészítő kifogásközlésekben kifejezett aggályokat.

(24)

A régióközi tranzakció egyes (azaz kártya bemutatásával járó és kártya bemutatása nélküli, betéti- és hitelkártya-alapú) típusai esetében úgy tűnik, hogy a multilaterális bankközi díjak Visa által javasolt maximumai teljesítik a kereskedősemlegességi teszt követelményeit (2). Az aktában szereplő bizonyítékok azt mutatják, hogy a kártya bemutatásával járó régióközi tranzakciók esetében a betéti kártyákra vonatkozó 0,2 %-os és a hitelkártyákra vonatkozó 0,3 %-os tranzakciónkénti multilaterális bankközi díj mellett válhatna a kereskedők számára összességében közömbössé, hogy készpénzes vagy kártyás fizetést fogadnak-e el. A kártya bemutatása nélküli régióközi tranzakciók esetében az aktában szereplő bizonyítékok azt mutatják, hogy a betéti kártyákra vonatkozó 1,15 %-os és a hitelkártyákra vonatkozó 1,5 %-os tranzakciónkénti multilaterális bankközi díj mellett válhatna a kereskedő számára összességében közömbössé, hogy nem SEPA-átutalást vagy elektronikuspénz-átutalást és kártyás fizetést fogadnak-e el.

(25)

A Kötelezettségvállalások tehát hatékonyan kezelik a Bizottság által meghatározott előzetes versenyjogi aggályokat, mivel közvetlen és kézzelfogható előnyöket biztosítanak a kereskedők és végső soron a fogyasztók számára olyan multilaterális bankközi díjak formájában, amelyek jelentősen alacsonyabbak a jelenleg alkalmazandó szinteknél.

(26)

A Kötelezettségvállalások a megkerülés tilalmára vonatkozó, kiterjedt záradékot tartalmaznak, amely megtiltja a Visa számára, hogy közvetlenül vagy közvetve, cselekmény vagy mulasztás révén a régióközi multilaterális bankközi díjakkal azonos célú vagy hatású magatartást tanúsítson. Ez magában foglalja, de nem kizárólag olyan díjak bevezetését, amelyek jogi és gazdasági szempontból azonosak a régióközi multilaterális bankközi díjakkal. Ez hasonló a Visa 2010-es és 2014-es kötelezettségvállalásaihoz. Ugyanúgy, mint azokban a kötelezettségvállalásokban, a megkerülés tilalmára vonatkozó záradék kiterjed a multilaterális bankközi díjakkal azonos új díjakra vagy megemelt rendszerdíjakra is.

(27)

A „kártyaalapú készpénz-helyettesítő fizetési eszköz” és a „kártya bemutatásával járó tranzakciók” Kötelezettségvállalásokban szereplő fogalommeghatározása kizárja azokat a manipulációkat, amelyek során a kártyarendszer a kártya bemutatásával járó tranzakciókat kártya bemutatása nélküli tranzakcióként újradefiniálhatja, mivel a fogalommeghatározások egyértelműen meghatározzák, hogy milyen feltételek mellett kerülhet sor kártya bemutatásával járó tranzakciókra. Mindazonáltal, ha ilyen manipuláció történne, akkor az a Kötelezettségvállalások megsértésének és megkerülésének tekintendő.

(28)

A Bizottság úgy véli, hogy a Kötelezettségvállalások öt éves és hat hónapos időtartama elegendő a kifogásközlésben és a kiegészítő kifogásközlésekben kifejezett aggályok megfelelő kezeléséhez. Mivel a Kötelezettségvállalások hat hónapos végrehajtási időszakot írnak elő, a Kötelezettségvállalások „nettó” időtartama ténylegesen öt év.

(29)

A Kötelezettségvállalások tükrében a Bizottság megállapítja, hogy részéről nincs szükség további intézkedésre, és az eljárást az 1/2003/EK rendelet 9. cikke (2) bekezdésének sérelme nélkül le kell zárni.

(30)

A Bizottság fenntartja magának a kizárólagos jogot, hogy a Szerződés 101. cikke és az EGT-megállapodás 53. cikke szerinti vizsgálatot folytasson és eljárást indítson olyan gyakorlatok tekintetében, amelyek nem képezik e határozat tárgyát.

---

(1)  HL L 1., 2003.1.4., 1. o.

(2)  A multilaterális bankközi díjak szintjének elemzésekor figyelembe kell venni a kereskedősemlegességi tesztet, amely eredetileg a gazdasági szakirodalomban kidolgozott, majd a Bizottság által továbbfejlesztett módszer a hatékony bankközi díjak értékelésére. A Bizottság referenciaértékként vagy helyettesítő mutatóként alkalmazza ezt a módszert a Szerződés 101. cikke (3) bekezdésének való megfelelés értékelésekor annak biztosításra, hogy a kereskedők számára előnyös legyen a kártyaelfogadás.

Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám: M.9458 – CBRE/Telford Homes)

Egyszerűsített eljárás alá vont ügy

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2019/C 299/07)

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (az összefonódás-ellenőrzési rendelet).

(2)  HL C 366., 2013.12.14., 5. o.

Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám: M.9496 – Ardian France/Staci)

Egyszerűsített eljárás alá vont ügy

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2019/C 299/08)

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (az összefonódás-ellenőrzési rendelet).

(2)  HL C 366., 2013.12.14., 5. o.