AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK AJÁNLÁSA

(2019. július 25.)

az Európai Unió Tanácsa számára a Bank Ċentrali ta’ Malta/Central Bank of Malta külső könyvvizsgálóiról

(EKB/2019/24)

(2019/C 283/01)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 27.1. cikkére,

mivel:

(1)	Az Európai Központi Bank (EKB) és azon tagállamok, amelyek pénzneme az euro, nemzeti központi bankjainak beszámolóit az EKB Kormányzótanácsa által javasolt és az Európai Unió Tanácsa által jóváhagyott független külső könyvvizsgálók ellenőrzik.

(2)	A Bank Ċentrali ta’ Malta/Central Bank of Malta jelenlegi külső könyvvizsgálóinak, a PricewaterhouseCoopersnek a megbízatása a 2018. pénzügyi év ellenőrzését követően megszűnik. Ezért külső könyvvizsgálók kinevezése szükséges a 2019. pénzügyi évtől.

(3)	A Bank Ċentrali ta’ Malta/Central Bank of Malta a KPMG-t választotta külső könyvvizsgálójaként a 2019–2025. pénzügyi évekre,

ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:

Ajánlott, hogy a 2019–2025. pénzügyi évekre a Bank Ċentrali ta’ Malta/Central Bank of Malta külső könyvvizsgálóiként a KPMG-t jelöljék ki.

Euroátváltási árfolyamok (1)

2019. augusztus 20.

(2019/C 283/02)

1 euro =

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,1076
JPY	Japán yen	117,79
DKK	Dán korona	7,4560
GBP	Angol font	0,91623
SEK	Svéd korona	10,7653
CHF	Svájci frank	1,0860
ISK	Izlandi korona	138,10
NOK	Norvég korona	9,9638
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	25,796
HUF	Magyar forint	327,23
PLN	Lengyel zloty	4,3552
RON	Román lej	4,7305
TRY	Török líra	6,3328
AUD	Ausztrál dollár	1,6347
CAD	Kanadai dollár	1,4762
HKD	Hongkongi dollár	8,6868
NZD	Új-zélandi dollár	1,7286
SGD	Szingapúri dollár	1,5351
KRW	Dél-Koreai won	1 337,78
ZAR	Dél-Afrikai rand	17,0117
CNY	Kínai renminbi	7,8180
HRK	Horvát kuna	7,3838
IDR	Indonéz rúpia	15 794,38
MYR	Maláj ringgit	4,6263
PHP	Fülöp-szigeteki peso	57,964
RUB	Orosz rubel	73,8360
THB	Thaiföldi baht	34,086
BRL	Brazil real	4,4959
MXN	Mexikói peso	21,9445
INR	Indiai rúpia	79,4410

---

(1)  Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

Elnevezés bejegyzése iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

(2019/C 283/03)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra e közzététel napjától számított három hónapon belül.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„Κρασοτύρι Κω” (Krasotiri Ko)/”Τυρί της Πόσιας” (Tiri tis Possias)

EU-szám: PGI-GR-02387 – 2018.1.10.

OFJ ( ) OFJ ( X )

1.   Elnevezés(ek)

„Κρασοτύρι Κω” (Krasotiri Ko)/”Τυρί της Πόσιας” (Tiri tis Possias)

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Görögország

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1.   A termék típusa

1.3. osztály: Sajtok

3.2.   Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Κρασοτύρι Κω” (Krasotiri Ko)/”Τυρί της Πόσιας” (Tiri tis Possias) pasztőrözött vagy nyers kecske- vagy juhtejből készített alvadékból, illetve oltóenzim hozzáadását követően kecske- és juhtej keverékéből előállított lágy sajt. Legalább egy napig sós lében, majd legalább egy hónapig borseprőben, más néven „possiában” érlelik. A „possia” forralt vörösborüledék vagy borseprő aromában gazdag sűrű keveréke.

Fizikai jellemzők

Szín: belül teljesen fehér. A sajt külseje a borseprő színéből nyeri vöröses árnyalatát. A szín erőssége a borseprő színétől és a sajt borseprőben való érlelési idejének hosszától függ.

Alak: Barázdált, hosszú, aszimmetrikus henger, az alvadék leszűréséhez használt „tyrovoli”, vagyis sajtkészítő forma miatt kialakult jellegzetes rovátkákkal.

Állag: lágy sajt

Kémiai jellemzők

Minimális zsírtartalom a szárazanyagban: 43 % (m/m)

Maximális víztartalom: 56 %

Érzékszervi tulajdonságok

Jellegzetes boraroma és enyhén savanykás íz

3.3.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

Nyersanyagok

A „Κρασοτύρι Κω” (Krasotiri Ko)/”Τυρί της Πόσιας” (Tiri tis Possias) sajt készítéséhez a meghatározott területen belül előállított pasztőrözött vagy nyers kecske- vagy juhtejet, illetve keverve kecske- és juhtejet használnak. Nem készülhet sűrített tejből, illetve nem tartalmazhatja a következők egyikét sem: tejpor, sűrített tej, kazeinátok, színezőanyagok, tartósítószerek vagy egyéb adalékok. Nem tartalmazhat antibiotikumokat, növényvédő szereket és más veszélyes anyagokat sem.

A „Κρασοτύρι Κω” (Krasotiri Ko)/”Τυρί της Πόσιας” (Tiri tis Possias) sajt készítéséhez használt kecske- és/vagy juhtej kizárólag a Kos szigetén hagyományosan tenyésztett és a helyi viszonyokhoz alkalmazkodott juhoktól és kecskéktől származhat. Ennek oka, hogy az ott előállított tej a sziget jellegzetes mikroklímájának és az állatok napi táplálékának egy részét biztosító természetes legelők gazdag növényvilágának köszönhetően sajátos minőségi jellemzőkkel rendelkezik.

A sajt érleléséhez használt borseprő („possia”) kizárólag a meghatározott földrajzi területen engedélyezett borszőlőfajtákból származhat. E borszőlőfajtákat a helyi bortermelőknek kell előállítaniuk a nemzedékről nemzedékre átörökített hagyományos módszerek alkalmazásával. A felhasznált borseprőnek (possia) jó minőségűnek és aromában gazdagnak kell lennie. Felhasználható eredeti formájában vagy borral hígítva.

A készítési eljárás során használt oltóanyag hagyományosan előállított vagy kereskedelmi forgalomban kapható, állati eredetű oltóanyag.

Takarmány

Az állatok étrendje nagyrészt a gazdag növényvilágú vad legelőkön való napi rendszerességű legeltetésen nyugszik. Májustól szeptemberig a legelők növényvilága teljesen kiszárad. Éppen ezért ebben a kisebb tejtermelésű időszakban az állatok étrendje részben a helyi legelőkről származó, szárított réti perjén és növényeken, valamint a gabonából és hüvelyes növényekből (bükköny, árpa, zab) álló takarmányon alapul. Az utóbbit a meghatározott területen belül található szántóföldeken termesztik. Ez kiegészíthető a meghatározott területen kívül előállított takarmánnyal, például szemes kukoricával és szálastakarmánnyal. Októberben és novemberben, az újszülött állatok szoptatási időszakában a száraz takarmány (például széna vagy kukorica) mellett olajfalombot használnak, mivel kevés a természetes vegetáció, viszont az állatoknak megnő a táplálékigénye. A nagyságrendileg decembertől áprilisig tartó időszakban, az újszülött állatok elválasztását követően megnő a tejhozam. Az állatok a téli és tavaszi esőzések miatt dúsabb, helyi vadon élő növényeket legelik. E növényvilágot többek között a következők alkotják: hanga (Erica manipuliflora), zsálya (Salvia triloba), borzas kecsketövis (Calicotome villosa) és a nagypikkelyű tölgy (Quercus macrolepis) makkja. A téli időszak elmúltával száraz takarmányt is adnak. Ezt a meghatározott területen kívül termesztik.

3.4.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A „Κρασοτύρι Κω” (Krasotiri Ko)/”Τυρί της Πόσιας” (Tiri tis Possias) sajt készítéséhez használt nyersanyagokat, azaz a előállított a juh- és kecsketejet, valamint a borseprőt, illetve „possiát” a meghatározott földrajzi területen belül állítják elő. Ennek hátterében a 3.3. pontban ismertetett okok állnak. A feldolgozás és az előállítás szintén a meghatározott földrajzi területen történik: a juh- és kecsketejből sajtot készítenek, majd ebből a helyileg előállított borseprőben („possiában”) való érleléssel jön létre a „Κρασοτύρι Κω” (Krasotiri Ko)/”Τυρί της Πόσιας” (Tiri tis Possias) sajt.

3.5.   A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

A „Κρασοτύρι Κω” (Krasotiri Ko)/”Τυρί της Πόσιας” (Tiri tis Possias) sajtot a meghatározott földrajzi területen belül kell csomagolni, hogy megelőzhető legyen a termék minőségi romlása. A csomagolást azért kell a területen belül elvégezni, mert Kos egy sziget, a termék pedig érzékeny. A sajtot azonnal be kell csomagolni, hogy teljes mértékben megőrizze a borseprő jóvoltából kialakult sajátos jellemzőit. A csomagolatlan termék szállítása veszélyezteti a minőségét.

Ki kell emelni, hogy a vásárlók hozzájuthatnak olyan „Κρασοτύρι Κω” (Krasotiri Ko)/”Τυρί της Πόσιας” (Tiri tis Possias) sajthoz, amelyen a meghatározott földrajzi területen belüli termelő személyes címkéje szerepel, de amelyet később a területen kívül újracsomagoltak vagy feldaraboltak, feltéve, hogy biztosított a nyomonkövethetőség.

3.6.   A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

—

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása

A meghatározott földrajzi területet Kos szigetének egésze teszi ki. Közigazgatásilag Kos szigete a Dél-Égei Régión belül található Kos Regionális Egység része.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel

A „Κρασοτύρι Κω” (Krasotiri Ko)/”Τυρί της Πόσιας” (Tiri tis Possias) sajt és Kos szigetének földrajzi környezete közötti kapcsolat a sajt sajátos minőségi jellemzőin és ezenfelül annak hírnevén nyugszik.

Kos mediterrán éghajlatú, amelyet főként forró és aszályos nyár, valamint enyhe és esős tél jellemez. A sziget egészét összetett tájkép jellemzi, amelyet különféle területek, azaz hegyek, dombok és síkságok alkotnak. A sziget domborzata fontos szerepet játszik, hiszen a hegyekben viszonylag nagyobb mennyiségű eső hullik. Ez hidrológiai és környezeti szempontból hatással van a sziget alacsonyabban fekvő területeire, ahol számos forrás és síkság található.

Kos szigetén a juh- és kecsketenyésztés még mindig nomád módon történik, ami azt jelenti, hogy az állatok az egész napot vad legelőkön töltik és csak éjszakára terelik be őket átmeneti szállásokra. Az állatok étrendje nagyrészt a kis legelőkapacitású, de különösen gazdag növényvilágú legelőkön való legeltetésen nyugszik.

A sziget növényvilága megközelítőleg 1 000 különböző növényfajból áll. A CORINE 2000 szerint elszórtan találhatók természetes legelők, amelyek közül kettőt kell kiemelni. Az egyik a sziget keleti részén található, területe 1 119 hektár. A másik Pylion, Antimacheia és Kardamaina között található, területe mintegy 400 hektár.

A füves területeken található növényfajok közé tartoznak különösen a következők: hanga, kakukkfű, szurokfű (oregano), borsikafű, zsálya, vad spanyol levendula, enyvesperemizs, mirtuszfélék, aszfodélosz, görög peszterce, borzas kecsketövis (Calicotome villosa), tövises vérfű, közönséges orbáncfű, bodorrózsa, Fumana thymifolia, nyúlszapuka (Anthyllis hermanniae), tövises ágú rekettye (Genista acanthoclada), festő csülleng, leander, szamócafa, rozmaring, cserjés lóhere, pisztáciafa és vad olajfa.

A helyi termelőknek a „Κρασοτύρι Κω” (Krasotiri Ko)/”Τυρί της Πόσιας” (Tiri tis Possias) sajt előállítása terén évek alatt szervezett és nemzedékről nemzedékre továbböröklődő szakértelme és hosszú időre visszanyúló tapasztalata, amely a borseprő („possia”) elkészítésére és a sajtkészítő forma („tyrovoli”) alvadék leszűréséhez való használatára is kiterjed, ugyancsak hozzájárult ezen egyedülálló, általános hírnévnek örvendő sajt létrejöttéhez.

A „Κρασοτύρι Κω” (Krasotiri Ko)/”Τυρί της Πόσιας” (Tiri tis Possias) sajt sajátos jellemzői:

a)	érzékszervi jellemzők (jellegzetes boraroma és enyhén savanykás íz);

b)	jellegzetes alak és szín (barázdált, hosszú, aszimmetrikus hengeralak jellegzetes rovátkákkal, belseje teljesen fehér, külseje pedig vöröses árnyalatú);

c)

a „Κρασοτύρι Κω” (Krasotiri Ko)/”Τυρί της Πόσιας” (Tiri tis Possias) sajt különleges jellemzőinek köszönhetően kiváló hírnevet szerzett magának Kos szigetének helyi közösségén belül és Görögország többi részében is. Ezt a hagyományos recepteket és híres séfek bemutatóit közlő weboldalakon található számos hivatkozás, valamint helyi újságokban megjelenő cikkek támasztják alá.

A készítési eljárás elsősorban azért egyedülálló, mert a sajtot a helyi bortermelők által – évszázadokra visszanyúló hagyományos módszerek alkalmazásával – helyben előállított borseprőben („possiában”) érlelik.

Éppen a „Κρασοτύρι Κω” (Krasotiri Ko)/”Τυρί της Πόσιας” (Tiri tis Possias) sajt borseprőben való érlelése az, ami a leginkább biztosítja annak különleges érzékszervi jellemzőit, különös tekintettel annak enyhén savanykás ízére és jellegzetes boraromájára. A felhasznált borseprő jó minősége a sziget hagyományos minőségi bortermelésének köszönhető. Ez egyértelműen kitűnik abból, hogy különféle kosi borfajtákat ismertek el oltalom alatt álló földrajzi jelzésként.

A készítési eljárás során használt tej a mediterrán éghajlatú sziget sajátos jellegének, valamint a Kos szigetén hagyományosan tenyésztett és az egy évszázad alatt a szigethez alkalmazkodott juhok és a kecskék legeltetését biztosító, elszórtan elhelyezkedő vad legelők gazdag növényzetének köszönheti a minőségét. Bizonyított, hogy a tejelő állatok által fogyasztott élelem hatással van az általuk termelt tej érzékszervi jellemzőire. Ez azért történik, mert az általuk elfogyasztott növényekben található aromaanyagok átkerülnek a tejbe.

A „Κρασοτύρι Κω” (Krasotiri Ko)/”Τυρί της Πόσιας” (Tiri tis Possias) sajt jellegzetes alakját (hosszú hengeres forma barázdált felülettel és jellegzetes rovátkákkal) teljes egészében az alvadék részleges lecsepegetése során használt „tyrovolinak” köszönhető. A „tyrovoli” egy hagyományos kosár, amelyet a Kos szigetén található hosszú nádból fonnak. Az alvadék lecsepegtetéséhez alternatívaként étkezési célra szolgáló, lyukacsos, műanyag, cső alakú forma is használható. Így jönnek létre a jellegzetes rovátkák, ami a „Κρασοτύρι Κω” (Krasotiri Ko)/”Τυρί της Πόσιας” (Tiri tis Possias) sajt sajátos formáját adja.

A „Κρασοτύρι Κω” (Krasotiri Ko)/”Τυρί της Πόσιας” (Tiri tis Possias) sajt külsejének vöröses színét az érleléshez használt borseprő („possia”) adja.

A „Κρασοτύρι Κω” (Krasotiri Ko)/”Τυρί της Πόσιας” (Tiri tis Possias) sajt hírnevét és hagyományos jellegét az bizonyítja, hogy nagyon hosszú ideje fontos helyet foglal el Kos lakosainak életében és táplálkozásában, másfelől a sajátos készítési eljárás is erről tanúskodik, hiszen a helyi tudás és szakértelem nemzedékről nemzedékre száll tovább.

A kosi sajt, azaz a „Κρασοτύρι Κω” (Krasotiri Ko)/”Τυρί της Πόσιας” (Tiri tis Possias) hírneve lényegében a sziget borainak hírnevéhez kapcsolódik, hiszen az ezekből készült borseprőt régebben és most is a híres „possia” előállítására használták, illetve használják, amelybe a kecske- és juhtejből készült fehér sajtot belemerítik, és amelyben a sajtot érlelik. Valójában a „possia” szó, amely a sajt érlelésére szolgáló borseprőt jelöli, a „Κρασοτύρι Κω” (Krasotiri Ko)/”Τυρί της Πόσιας” (Tiri tis Possias) [Kosi borsajt/Borseprőben érlelt sajt] elnevezés részét képezi. Éppen a borseprőben való érlelés az, ami fokozza a sajt minőségi jellemzőit.

A „Κρασοτύρι Κω” (Krasotiri Ko)/”Τυρί της Πόσιας” (Tiri tis Possias) sajt különleges jellemzőinek köszönhetően kiváló hírnevet szerzett magának Kos szigetének helyi közösségén belül és Görögország többi részében is. Ezt a görög ételeket és hagyományos recepteket bemutató weboldalakon található számos hivatkozás, híres séfek elismerő szavai, valamint helyi újságokban megjelenő cikkek támasztják alá. Az elmúlt években a „Κρασοτύρι Κω” (Krasotiri Ko)/”Τυρί της Πόσιας” (Tiri tis Possias) sajtot csomagolva árulták Görögország nagy élelmiszerláncaiban, rohamosan növekvő forgalom mellett. Megjelent a sziget hoteljeinek „Görög reggeli” elnevezésű menüjében és a Dél-Égei Régió termékkosarában, amely főként OEM termékeket tartalmaz. Ez tanúsítja a görög piacon élvezett hírnevét.

A termék hírnevére és annak Kos szigetével való szoros kapcsolatára további bizonyítékkal szolgálnak a következő hivatkozások:

„Mikor még Kos sajtot exportált” címmel 2013. szeptember 27-én jelent meg egy cikk a To Vima tis Ko újságban, amely a török és olasz megszállás során és egészen 1960-ig Kosról exportált Krasotiri sajtról szól.

A szemelvényből kitűnik, hogy a sajt által megszerzett hírnevet hogyan alapozta meg a borseprőben való különleges érlelési eljárás. E hagyományos gyakorlatot még napjainkban is követik és több évszázadra visszanyúló hagyományt takar.

A Kos Filitas társaság által kiadott Ta Koaka folyóirat (Kos szigetével foglalkozó történelmi, régészeti és néprajzi folyóirat) 2003-ban Koson megjelent 7. számában a következő hivatkozás olvasható:

A 18. és 19. században Kos szigetén átutazó számos külföldi tett említést a sziget dús szőlőültetvényeiről és kiváló borairól, amelynek borseprőjét a híres „possa” előállításához használták. A „possa” szó talán a latin „possum” szóból ered, amelynek jelentése „képes vagyok” vagy „lehetséges”. A sziget pásztorai/juhászai különféle sajtjaikat borseprőbe merítették. Ezt nemcsak azért tették, hogy meghosszabbítsák az eltarthatóságukat, hanem azért is, hogy a kiváló „tiri tis possas” egyedülálló ízét átadják a sajtnak is.

A „Sajtkészítés” című könyvében (2004) G.P.A. Anifadaki tejtermelési óraadó megemlíti, hogy a borseprőben érlelt sajtként is ismert, Kos szigetén készült Krasotirit borseprőbe merítik.

A www.gastronomos.gr weboldal egy ősi, borseprőben érlelt sajt modern kori változataként hivatkozik a kosi Krasotiri sajtra.

A www.olivemagazine.gr weboldal a Kosról származó Krasotiri sajt kivételes ízéről tesz említést.

A www.aegeanews.gr weboldal megemlíti a Dél-Égei Régió 2014–2020-as termékkosarát, amely a Krasotiri Ko sajtot is tartalmazza.

Egy ételspecialitásokkal foglalkozó, közismert görög ínyenc weboldalán (mirsinicooking) található egy cikk, amely a Krasotiri különleges érzékszervi jellemzőiről szól.

Ilias Mamalakis híres görög séf weboldalán található egy cikk a Krasotiri sajtról (különleges íz, szín, készítési eljárás).

Az Athinorama-unami weboldalon található egy cikk a Krasotiri Ko sajtról, amely említést tesz például arról is, hogy a Krasotiri évszázados hagyományt testesít meg Kos szigetén.

A borseprőben érlelet sajttal készült „tiropita” (sajtos lepény) hagyományos receptje megtalálható Argiro Hartofili „Hagyományos és modern receptek Kosról” című könyvében.

A SKAI televíziócsatorna 2015. október 15-i műsorában bemutatták a sziget legfőbb hagyományos termékét, a Krasotirit.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdése)

http://www.minagric.gr/images/stories/docs/agrotis/POP-PGE/prodiagrafes_krasotiri_ko210119.pdf

---

(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.