Euroátváltási árfolyamok (1)

2019. július 29.

(2019/C 256/01)

1 euro =

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,1119
JPY	Japán yen	120,81
DKK	Dán korona	7,4668
GBP	Angol font	0,90443
SEK	Svéd korona	10,5773
CHF	Svájci frank	1,1037
ISK	Izlandi korona	135,90
NOK	Norvég korona	9,6935
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	25,613
HUF	Magyar forint	327,23
PLN	Lengyel zloty	4,2806
RON	Román lej	4,7287
TRY	Török líra	6,2560
AUD	Ausztrál dollár	1,6110
CAD	Kanadai dollár	1,4645
HKD	Hongkongi dollár	8,6937
NZD	Új-zélandi dollár	1,6796
SGD	Szingapúri dollár	1,5250
KRW	Dél-Koreai won	1 316,82
ZAR	Dél-Afrikai rand	15,8158
CNY	Kínai renminbi	7,6648
HRK	Horvát kuna	7,3805
IDR	Indonéz rúpia	15 588,84
MYR	Maláj ringgit	4,5866
PHP	Fülöp-szigeteki peso	56,720
RUB	Orosz rubel	70,6300
THB	Thaiföldi baht	34,308
BRL	Brazil real	4,2104
MXN	Mexikói peso	21,2046
INR	Indiai rúpia	76,4740

---

(1)  Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

Nyílt pályázati felhívás – GP/DSI/ReferNet_FPA/001/19

ReferNet – A szakképzés Cedefop által fenntartott európai szakértői hálózat

(2019/C 256/02)

1.   Célkitűzések és leírás

A szakképzés európai szakértői hálózatának – ReferNet – létrehozása céljából ezen felhívás keretében minden támogatásra jogosult országból (uniós tagállamok, Izland és Norvégia) egy olyan pályázót választanak, amellyel a Cedefop négyéves partnerségi keretmegállapodást köt, és minden egyes sikeres pályázóval egyedi támogatási megállapodást kötnek egy 2020-ban végrehajtandó munkatervre vonatkozóan.

Az 1975-ben alapított és 1995 óta görögországi székhelyű Európai Szakképzésfejlesztési Központ (Cedefop) az Európai Unió (EU) ügynöksége. Az ügynökség a szakképzés, valamint a készségek és kompetenciák területének hiteles és elismert információs és szakértői szolgálata, amelynek célja az európai szakképzési politika kidolgozásának és végrehajtásának támogatása.

A ReferNet a Cedefop európai szakképzési információs hálózata. A ReferNet feladata, hogy a nemzeti szakképzési rendszerekre és szakpolitikák kialakítására vonatkozó adatszolgáltatással és a szakképzés, illetve a Cedefop termékek közérthetőségének növelésével segítse a Cedefop munkáját. A ReferNet 29 – az EU tagállamait, valamint Izlandot és Norvégiát képviselő – taggal, vagy más néven nemzeti partnerrel rendelkezik. A ReferNet nemzeti partnerei az általuk képviselt országok szakképzésében vagy, munkaerőpiaci politikáiban kulcsfontosságú szerepet betöltő intézmények.

A partnerségi keretmegállapodások végrehajtása egyedi éves támogatási megállapodásokon keresztül történik. Ezért kérjük a pályázókat, hogy a 4 éves keretpartnerségre vonatkozó pályázaton kívül (amelynek sikeressége esetén aláírhatják a 2020–2023 közötti időszakra szóló partnerségi keretmegállapodást) nyújtsák be a 2020. évi intézkedésre vonatkozó támogatási kérelmet is (amely egy 2020-ra szóló egyedi támogatási megállapodás megkötését eredményezheti). A pályázónak bizonyítania kell, hogy a négyéves időszakra tervezett összes tevékenységet végre tudja hajtani, és biztosítani tudja a munkaterv végrehajtásának megfelelő társfinanszírozását.

2.   A projekt költségvetése és időtartama

A partnerségi keretmegállapodás négyéves időtartamára rendelkezésre álló becsült költségvetési keret 4 000 000 EUR, a költségvetési hatóság éves határozataitól függően.

A 2020. évi munkatervre rendelkezésre álló teljes költségvetés (a projekt időtartama: 12 hónap) 980 000 EUR lesz a (28 uniós tagállamból, Izlandból és Norvégiából származó) 30 partner számára.

A támogatás mértéke függ az ország lakosságának nagyságától, odaítélésének feltétele pedig az éves munkaterv végrehajtása. A 2020. évi munkaterv összköltségvetését az országok népessége alapján kialakított 3 országcsoport szerint osztják szét:

—	1. országcsoport: Ciprus, Észtország, Horvátország, Izland, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta és Szlovénia. A támogatás maximális összege: 23 615 EUR.

—	2. országcsoport: Ausztria, Belgium, Bulgária, Csehország, Dánia, Finnország, Görögország, Hollandia, Írország, Magyarország, Norvégia, Portugália, Románia, Svédország és Szlovákia. A támogatás maximális összege: 33 625 EUR.

—	3. országcsoport: Egyesült Királyság, Franciaország, Lengyelország, Németország, Olaszország, Spanyolország (1). A támogatás maximális összege: 43 620 EUR.

Az uniós támogatás csak egy kiegészítő hozzájárulás a támogatott (és/vagy társtámogatott) költségeihez, amelyet annak saját és/vagy helyi, regionális, nemzeti és/vagy magánfinanszírozással kell kiegészítenie. A teljes uniós hozzájárulás nem lépheti túl az elszámolható költségek 70 %-át.

A Cedefop fenntartja magának a jogot arra, hogy ne a teljes költségvetési összeget bocsássa rendelkezésre.

3.   Részvételi feltételek

Támogatásra jogosult az a pályázó, aki megfelel az alábbi követelményeknek:

a)	jogállással és jogi személyiséggel rendelkező állami- vagy magánszervezet (természetes személyek, azaz magánszemélyek nem pályázhatnak);

b)

bejegyzett székhellyel kell rendelkezniük egy olyan országban, ahol a támogatásra pályáznak, azaz a következő országok egyikében: — EU-28 (Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság (2), Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia); — tárult országok (Izland és Norvégia).

4.   Határidő

A partnerségi keretmegállapodásra irányuló pályázatokat legkésőbb 2019. október 1-ig kell beküldeni.

5.   További információ

A pályázati felhívás részletes feltételei, a pályázati űrlap és annak mellékletei 2019. július 31-től a Cedefop weboldalán, a következő címen találhatók meg:

http://www.cedefop.europa.eu/about-cedefop/public-procurement

A pályázatoknak meg kell felelniük a felhívás teljes szövegében meghatározott feltételeknek, és azokat a rendelkezésre bocsátott hivatalos űrlapok felhasználásával kell benyújtani.

A pályázatok értékelése az átláthatóság és az egyenlő bánásmód elveinek betartása mellett történik.

A benyújtott pályázatokat a pályázati felhívás teljes szövegében meghatározott jogosultsági, kizárási, kiválasztási és odaítélési kritériumok alapján egy szakértői bizottság értékeli.

---

(1)  Ha az Egyesült Királyság a támogatási időszak alatt úgy lép ki az EU-ból, hogy nem köt olyan megállapodást az Európai Unióval, amely biztosítaná, hogy a brit pályázók továbbra is támogathatók maradjanak, azok a továbbiakban nem kapnak uniós forrásokat és kötelezve leszenek, hogy a partnerségi keretmegállapodás II.17.2.2 cikkének q) pontja értelmében kilépjenek a projektből, amely megszűnik.

(2)  Lásd 1. lábjegyzet

Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó egyes polivinil-alkoholok behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról

(2019/C 256/03)

Az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) (a továbbiakban: alaprendelet) 5. cikke alapján az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) panaszt nyújtottak be, amely szerint a Kínai Népköztársaságból származó egyes polivinil-alkoholok behozatala dömpingelt formában történik, és ezáltal kárt (2) okoz az uniós gazdasági ágazatnak.

1.   Panasz

A panaszt 2019. június 19-én nyújtotta be a Kuraray Europe GmbH (a továbbiakban: panaszos) olyan gyártók nevében, amelyeknek termelése az egyes polivinil-alkoholok teljes uniós gyártásának több mint 60 %-át teszi ki.

Az érdekelt felek számára betekintésre összeállított akta tartalmazza a panasz nyilvános változatát, valamint az uniós gyártók támogatásának mértékére vonatkozó elemzést. Ezen értesítés 5.6. pontja tájékoztatással szolgál arról, hogy az érdekelt felek hogyan férhetnek hozzá az aktához.

2.   Vizsgált termék

A vizsgálat tárgyát képező terméket a legalább 3 mPas, de legfeljebb 61 mPas viszkozitású (4 %-os oldatban mérve), illetve legalább 80,0 mol %, de legfeljebb 99,9 mol % hidrolízisfokú polivinil-alkohol homopolimer gyanta (a továbbiakban: vizsgált termék) alkotja. A polivinil-alkoholt számos uniós iparág elsősorban adalékanyagként, prekurzorként vagy ágensként használja.

Amennyiben az érdekelt felek a termékkörre vonatkozóan információkat kívánnak szolgáltatni, ezt az ezen értesítés (3) közzétételétől számított 10 napon belül kell megtenniük.

3.   A dömpingre vonatkozó állítás

Az állítások szerinti dömpingelt termék a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: érintett ország) származó, jelenleg az ex 3905 30 00 KN-kód (TARIC-kód: 3905300091) alá tartozó vizsgált termék. A megadott KN- és TARIC-kódok csak tájékoztató jellegűek.

A panaszos állítása szerint az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében fennálló jelentős torzulások következtében nem helyénvaló az érintett országban érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása.

A jelentős torzulásokra vonatkozó állításának alátámasztásaképpen a panaszos elsősorban a Bizottság szolgálatai által 2017. december 20-án közreadott, a Kínai Népköztársaságban fennálló sajátos piaci körülményeket leíró országjelentésben („Jelentés piacvédelmi vizsgálatokhoz a Kínai Népköztársaság gazdaságának jelentős torzulásairól”) található információkra támaszkodott. A panaszos mindenekelőtt azt állította, hogy a vizsgált termék gyártását és értékesítését potenciálisan érintik a következő, többek között az országjelentés 4.2.1. „A kínai tervrendszer szerkezete”, a 10.1.1. „Energiapiaci áttekintés”, a 10.1.2. „Tervek az energiaágazatban”, a 10.2.1.2. „Az árak differenciálása”, a 11.2. „A tőkéhez való hozzáférés”, a 11.4.4.1. „Örökzöldesítés (evergreening) és zombivállalatok”, a 11.4.4. „A kormány adósságkockázatra adott válasza”, a 16.2.5. „Állami tulajdonban lévő vállalatok” a vegyipari ágazatban, a 16.3. „Szabályozási keret/Mennyiségi fejlesztési tervek” és a 16.2.6. „Kapacitásfelesleg” című szakaszában említett tényezők.

Ezen túlmenően a panaszos hivatkozott a kínai kormány által közzétett kapcsolódó ötéves tervekre, ideértve a gazdasági egyensúly helyreállítására, a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésére és a környezet védelmére összpontosító 12. ötéves tervet; a földgázfejlesztésre vonatkozó 13. ötéves tervet, valamint az Economist és az OECD jelentéseit.

Ennek következtében az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjára való tekintettel a dömping fennállására vonatkozó állítás egy – megfelelő reprezentatív országbeli torzulásmentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségeken alapuló – számtanilag képzett rendes érték és a vizsgált terméknek az érintett országból az Unióba irányuló exportja során alkalmazott exportár (gyártelepi szinten történő) összehasonlításán alapul. Ennek alapján a kiszámított dömpingkülönbözetek az érintett ország vonatkozásában jelentősek.

A rendelkezésre álló információk alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az alaprendelet 5. cikkének (9) bekezdése értelmében elegendő bizonyíték utal arra, hogy az árakra és a költségekre kiható jelentős torzulások miatt nem helyénvaló az érintett országbeli belföldi árak és költségek alkalmazása, ezért indokolt az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján vizsgálatot indítani.

Az országjelentés megtekinthető az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában és a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján (4).

4.   A kárra és az ok-okozati összefüggésre vonatkozó állítás

A panaszos bizonyítékokat szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy a vizsgált terméknek az érintett országból érkező behozatala összességében abszolút értelemben és a piaci részesedését tekintve egyaránt nőtt.

A panaszos által benyújtott bizonyítékok azt mutatják, hogy a vizsgált termék behozatali mennyisége és árai – egyéb következmények mellett – kedvezőtlenül hatottak az uniós gazdasági ágazat által értékesített mennyiségre, az általa felszámított értékesítési árakra, továbbá piaci részesedésére, és ezáltal jelentős mértékben rontják az uniós gazdasági ágazat összteljesítményét, valamint pénzügyi és foglalkoztatási helyzetét.

5.   Az eljárás

Minthogy a tagállamok tájékoztatását követően megállapítást nyert, hogy a panaszt az uniós gazdasági ágazat részéről vagy annak nevében nyújtották be, és hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az eljárás megindításához, a Bizottság az alaprendelet 5. cikkével összhangban vizsgálatot indít.

A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy az érintett országból származó vizsgált termék behozatala dömpingelt formában történik-e, és ha igen, a dömpingelt behozatal okozott-e kárt az uniós gazdasági ágazatnak.

Amennyiben a következtetések ezt alátámasztják, a Bizottság a vizsgálat keretében az alaprendelet 21. cikkével összhangban megállapítja, hogy az intézkedések bevezetése nem ellentétes-e az uniós érdekkel.

A 2018. június 8-án hatályba lépett (EU) 2018/825 európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) (a piacvédelmi eszközök modernizációs csomagja) több más változás mellett a dömpingellenes eljárások időbeli ütemezése és határidői tekintetében is jelentős változásokat hozott a korábbiakhoz képest (6). Kiemelendő, hogy a vizsgálatokat gyorsabban kell lefolytatni, és az esetleges ideiglenes intézkedések bevezetésére az eddigiekhez képest akár két hónappal hamarabb is sor kerülhet. Az érdekelt feleknek – különösképpen a vizsgálatok korai szakaszában – rövidebb idő áll rendelkezésére ahhoz, hogy jelentkezzenek a Bizottságnál.

5.1.    Vizsgálati időszak és figyelembe vett időszak

A dömping és a kár vizsgálata a 2018. július 1. és 2019. június 30. közötti időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak) terjed ki. A kárra vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2016. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjed ki.

5.2.    Észrevételek a panasszal és a vizsgálat megindításával kapcsolatban

Amennyiben az érdekelt felek a panaszhoz (ideértve a kárt és az ok-okozati összefüggést érintő kérdéseket is) vagy a vizsgálat megindításának valamely részletéhez (ideértve a panasz támogatottságának mértékét is) észrevételeket kívánnak fűzni, ezt az ezen értesítés közzétételétől számított 37 napon belül kell megtenniük.

A vizsgálat megindításával összefüggő meghallgatás iránti kérelmeket az ezen értesítés közzétételétől számított 15 napon belül kell benyújtani.

5.3.    A dömping megállapítására irányuló eljárás

A Bizottság felkéri a vizsgált termék érintett országban működő exportáló gyártóit (7) az általa folytatott vizsgálatban való részvételre.

5.3.1.   Az exportáló gyártókra vonatkozó vizsgálat

5.3.1.1.   Az érintett ország vizsgálat alá vonandó exportáló gyártóinak kiválasztására irányuló eljárás

a)   Mintavétel

Tekintettel az ezen eljárásban érintett, az érintett országban működő exportáló gyártók esetlegesen nagy számára, a vizsgálatnak a jogszabályi határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a vizsgálat alá vonandó exportáló gyártók számát egy minta kiválasztásával észszerű mértékűre korlátozhatja (a továbbiakban esetenként: mintavétel). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkéri az összes exportáló gyártót, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy vállalatukra vonatkozóan az ezen értesítés közzétételétől számított 7 napon belül küldjék meg a Bizottságnak az ezen értesítés I. mellékletében meghatározott információkat.

Az exportáló gyártók mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság emellett felvette a kapcsolatot az érintett ország hatóságaival, és a későbbiekben kapcsolatba léphet az exportáló gyártók valamennyi ismert szervezetével.

Ha mintavételre van szükség, akkor az exportáló gyártók kiválasztása történhet az Unióba irányuló kivitel azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján, amely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható. A Bizottság – adott esetben az érintett ország hatóságain keresztül – az érintett országban működő összes ismert exportáló gyártót, az érintett ország hatóságait és az érintett országban működő gyártók szervezeteit értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

Miután megkapta az exportáló gyártók mintájának kiválasztásához szükséges információkat, a Bizottság tájékoztatja az érintett feleket arról, hogy bekerültek-e a mintába, vagy sem. A mintába felvett exportáló gyártóknak eltérő rendelkezés hiányában a mintába való felvételükre vonatkozó értesítés dátumától számított 30 napon belül kitöltve vissza kell küldeniük a kérdőívet.

A Bizottság a minta kiválasztásáról feljegyzést csatol az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához. A minta kiválasztására vonatkozó esetleges észrevételeknek a mintával kapcsolatos értesítés dátumától számított 3 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

Az exportáló gyártók számára összeállított kérdőív egy példánya megtekinthető az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában és a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján: http://trade.ec.europa.eu/tdi/case_details.cfm?id=2405.

A Bizottság a kérdőívet az exportáló gyártók ismert szervezeteinek, valamint az említett ország hatóságainak is a rendelkezésére bocsátja.

Az I. mellékletet a megadott határidőn belül kitöltő és a mintába való felvételükbe beleegyező, de a mintába fel nem vett exportáló gyártók – az alaprendelet 18. cikke lehetséges alkalmazásának sérelme nélkül – együttműködőnek minősülnek (a továbbiakban: a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók). Az 5.3.1. b) pont sérelme nélkül a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártóktól érkező behozatalra kivethető dömpingellenes vám nem fogja meghaladni a mintában szereplő exportáló gyártók számára megállapított dömpingkülönbözetek súlyozott átlagát (8).

b)   A mintában nem szereplő exportáló gyártókra vonatkozó egyéni dömpingkülönbözet

Az alaprendelet 17. cikkének (3) bekezdése alapján a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók kérhetik, hogy a Bizottság egyéni dömpingkülönbözetet állapítson meg számukra. Azoknak az exportáló gyártóknak, amelyek egyéni dömpingkülönbözet megállapítását kívánják kérni, ki kell tölteniük a kérdőívet, és a megfelelően kitöltött kérdőívet – eltérő rendelkezés hiányában – a minta kiválasztására vonatkozó értesítés dátumától számított 30 napon belül vissza kell küldeniük. Az exportáló gyártók számára összeállított kérdőív egy példánya megtekinthető az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában és a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján: http://trade.ec.europa.eu/tdi/case_details.cfm?id=2405.

A Bizottság megvizsgálja, hogy az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdésével összhangban megállapítható-e egyedi vám a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók számára.

Ugyanakkor azoknak a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártóknak, amelyek egyéni dömpingkülönbözet megállapítását kérik, tudatában kell lenniük annak, hogy a Bizottság határozhat úgy, hogy nem állapít meg egyéni dömpingkülönbözetet számukra, például ha a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók száma olyan nagy, hogy az egyéni dömpingkülönbözet megállapítása túl nagy terhet jelentene, és akadályozná a vizsgálat időben történő lezárását.

5.3.2.   A jelentős torzulásokkal rendelkező érintett országra vonatkozó további eljárás

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazását illetően ezen értesítés rendelkezéseinek megfelelően ismertessék álláspontjukat, szolgáltassanak információkat, és mindezeket támasszák alá bizonyítékokkal. Ezeknek az információknak és az azokat alátámasztó bizonyítékoknak – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítés közzétételétől számított 37 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének e) pontjával összhangban a Bizottság röviddel az eljárás megindítása után feljegyzést csatol az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához, amelyben tájékoztatást ad a vizsgálatban érintett feleknek arról, hogy milyen forrásokat kíván felhasználni a rendes értéknek a 2. cikk (6a) bekezdése alapján történő meghatározásához, ideértve adott esetben a megfelelő reprezentatív harmadik ország kiválasztását is. A 2. cikk (6a) bekezdése e) pontjának megfelelően a vizsgálatban érintett felek 10 napot kapnak arra, hogy a feljegyzéssel kapcsolatban észrevételeket tegyenek.

A Bizottság számára rendelkezésre álló információk alapján Törökország egy lehetséges megfelelő reprezentatív harmadik ország. A megfelelő reprezentatív harmadik ország végleges kiválasztása céljából a Bizottság megvizsgálja, hogy az adott ország gazdasági fejlettségi szintje hasonló-e az érintett országéhoz, hogy az adott harmadik országokban gyártják és értékesítik-e a vizsgált terméket, valamint hogy a vonatkozó adatok könnyen elérhetők-e. Ha több reprezentatív harmadik ország is van, a Bizottság adott esetben előnyben részesíti azokat az országokat, amelyekben a szociális védelem és a környezetvédelem szintje megfelelő.

E gyakorlattal összefüggésben a Bizottság felkéri az érintett országban működő valamennyi exportáló gyártót, hogy az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül küldje meg számára az ezen értesítés III. mellékletében kért adatokat.

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának alkalmazása keretében a költségek és az árak meghatározásához rendelkezésre bocsátani kívánt tényszerű információkat tartalmazó beadványokat az ezen értesítés közzétételétől számított 65 napon belül kell benyújtani a Bizottságnak. Az erre a célra felhasznált tényszerű információk kizárólag nyilvánosan hozzáférhető forrásokból vehetők. Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett vélt jelentős torzulásokkal kapcsolatos vizsgálatához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság emellett kérdőívet küld az érintett ország kormányának is.

5.3.3.   A független importőrökre (9) vonatkozó vizsgálat (10)

A Bizottság felkéri a vizsgált terméket az érintett országból az Unióba importáló független importőröket a vizsgálatban való részvételre.

Tekintettel az ezen eljárásban érintett független importőrök esetlegesen nagy számára, a vizsgálatnak a jogszabályi határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a vizsgálat alá vonandó független importőrök számát egy minta kiválasztásával észszerű mértékűre korlátozhatja (a továbbiakban esetenként: mintavétel). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkéri az összes független importőrt, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy vállalatukra vonatkozóan az ezen értesítés közzétételétől számított 7 napon belül küldjék meg a Bizottságnak az ezen értesítés II. mellékletében meghatározott információkat.

A Bizottság a független importőrök mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében emellett kapcsolatba léphet valamennyi ismert importőrszervezettel.

Ha mintavételre van szükség, akkor az importőrök kiválasztása történhet a vizsgált termék uniós értékesítéseinek azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján, amely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható.

Miután megkapta a minta kiválasztásához szükséges információkat, a Bizottság tájékoztatja az érintett feleket az importőrök mintája kapcsán hozott döntéséről. A Bizottság emellett a minta kiválasztásáról feljegyzést csatol az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához. A minta kiválasztására vonatkozó esetleges észrevételeknek a mintával kapcsolatos értesítés dátumától számított 3 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

A Bizottság a vizsgálathoz szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében kérdőíveket küld a mintába felvett független importőröknek. Ezeknek a feleknek eltérő rendelkezés hiányában a minta kapcsán hozott döntésre vonatkozó értesítés dátumától számított 30 napon belül kell kitöltve visszaküldeniük a kérdőívet.

Az importőrök számára összeállított kérdőív egy példánya megtekinthető az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában és a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján: http://trade.ec.europa.eu/tdi/case_details.cfm?id=2405.

5.4.    A kár megállapítására irányuló eljárás és az uniós gyártókra vonatkozó vizsgálat

A kár megállapítása egyértelmű bizonyítékok alapján történik, és magában foglalja a dömpingelt behozatal mennyiségének, az uniós piac áraira gyakorolt hatásának, valamint az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatásának tárgyilagos vizsgálatát. Annak megállapításához, hogy éri-e kár az uniós gazdasági ágazatot, a Bizottság felkéri a vizsgált termék uniós gyártóit az általa folytatott vizsgálatban való részvételre.

Tekintettel az érintett uniós gyártók nagy számára, a vizsgálatnak a jogszabályi határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság úgy döntött, hogy a vizsgálat alá vonandó uniós gyártók számát egy minta kiválasztásával észszerű mértékűre korlátozza (a továbbiakban esetenként: mintavétel). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. Az erre vonatkozó információk az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában találhatók. A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy tegyék meg az ideiglenes mintával kapcsolatos észrevételeiket. Ezen túlmenően azoknak a további uniós gyártóknak, illetve a nevükben eljáró képviselőiknek, amelyek úgy vélik, hogy indokolt a mintába való felvételük, az ezen értesítés közzétételétől számított 7 napon belül kapcsolatba kell lépniük a Bizottsággal. Az ideiglenes mintával kapcsolatos észrevételeknek eltérő rendelkezés hiányában az ezen értesítés közzétételétől számított 7 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

A Bizottság az összes ismert uniós gyártót és/vagy az uniós gyártók összes ismert szervezetét értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be a végleges mintába.

A mintába felvett uniós gyártóknak eltérő rendelkezés hiányában a mintába való felvételükre vonatkozó értesítés dátumától számított 30 napon belül kitöltve vissza kell küldeniük a kérdőívet.

Az uniós gyártók számára összeállított kérdőív egy példánya megtekinthető az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában és a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján: http://trade.ec.europa.eu/tdi/case_details.cfm?id=2405.

5.5.    Az uniós érdek vizsgálatára irányuló eljárás

Az alaprendelet 21. cikkének megfelelően abban az esetben, ha a dömping és az általa okozott kár fennállása megállapítást nyer, el kell dönteni, hogy a dömpingellenes intézkedések elfogadása nem ellentétes-e az uniós érdekkel. A Bizottság felkéri az uniós gyártókat, az importőröket és képviseleti szervezeteiket, a felhasználókat és képviseleti szervezeteiket, a szakszervezeteket, valamint a fogyasztói képviseleti szervezeteket, hogy szolgáltassanak információkat az uniós érdekkel kapcsolatban. A vizsgálatban való részvételhez a fogyasztói képviseleti szervezeteknek bizonyítaniuk kell, hogy tevékenységük és a vizsgált termék között objektív kapcsolat áll fenn.

Az uniós érdek vizsgálatával kapcsolatos információkat eltérő rendelkezés hiányában az ezen értesítés közzétételétől számított 37 napon belül kell benyújtani. Az információk tetszőleges formában vagy a Bizottság által összeállított kérdőív kitöltésével nyújthatók be. A kérdőívek – köztük a vizsgált termék felhasználói számára összeállított kérdőív – egy példánya megtekinthető az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában és a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján: http://trade.ec.europa.eu/tdi/case_details.cfm?id=2405.

A 21. cikk alapján szolgáltatott információk csak akkor vehetők figyelembe, ha azokat benyújtásukkor tényszerű bizonyítékokkal támasztják alá.

5.6.    Érdekelt felek

A vizsgálatban való részvételhez az érdekelt feleknek – köztük az exportáló gyártóknak, az uniós gyártóknak, az importőröknek és képviseleti szervezeteiknek, a felhasználóknak és képviseleti szervezeteiknek, a szakszervezeteknek, valamint a fogyasztói képviseleti szervezeteknek – elsőként bizonyítaniuk kell, hogy tevékenységük és a vizsgált termék között objektív kapcsolat áll fenn.

Azokat az exportáló gyártókat, uniós gyártókat, importőröket és képviseleti szervezeteket, amelyek az 5.3., az 5.4. és az 5.5. pont szerinti eljárások keretében információkat szolgáltattak, a Bizottság érdekelt félnek tekinti, amennyiben tevékenységük és a vizsgált termék között objektív kapcsolat áll fenn.

Más felek csak attól az időponttól fogva vehetnek részt a vizsgálatban érdekelt félként, amikor jelentkeznek, és csak akkor, ha tevékenységük és a vizsgált termék között objektív kapcsolat áll fenn. Az, hogy egy személy vagy szervezet érdekelt félnek minősül-e, nem érinti az alaprendelet 18. cikkének alkalmazását.

Az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához a Tron.tdi platformon keresztül, a következő internetcímen lehet hozzáférni: https://webgate.ec.europa.eu/tron/TDI. A hozzáféréshez az oldalon található utasításokat kell követni.

5.7.    A vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok előtti meghallgatás lehetősége

Az érdekelt felek kérhetik a vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok előtti meghallgatásukat.

A meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani, és mellékelni kell hozzá annak összefoglalását, hogy az érdekelt fél a meghallgatás keretében mit kíván megvitatni. A meghallgatás az érdekelt felek által előzetesen írásban megjelölt kérdésekre korlátozódik.

A meghallgatásra a következő időkeretek vonatkoznak:

—	Az ideiglenes intézkedések bevezetésének határideje előtt tartandó meghallgatást az ezen értesítés közzétételétől számított 15 napon belül kell kérni, a meghallgatás megtartására pedig rendesen az ezen értesítés közzétételétől számított 60 napon belül kerül sor.

—

Az ideiglenes ténymegállapítások megfogalmazására rendelkezésre álló eljárási szakaszt követően a meghallgatást az ideiglenes ténymegállapításoknak vagy az ideiglenes tájékoztatásnak az érdekelt felek részére történő megküldésétől számított 5 napon belül kell kérni, a meghallgatás megtartására pedig rendesen az érdekelt felek tájékoztatására vonatkozó értesítés, illetve a tájékoztató dokumentum dátumától számított 15 napon belül kerül sor.

—

A végleges ténymegállapítások megfogalmazására rendelkezésre álló eljárási szakaszban a meghallgatást az érdekelt felek végső tájékoztatásának dátumától számított 3 napon belül kell kérni, a meghallgatás megtartására pedig rendesen az érdekelt felek végső tájékoztatásával kapcsolatos észrevételek benyújtására előírt időszak alatt kerül sor. Ha az érdekelt felek újabb végső tájékoztatást kapnak, a meghallgatást az újabb végső tájékoztatás kézhezvételét követően azonnal kell kérni, a meghallgatás megtartására pedig rendesen az érdekelt felek e tájékoztatásával kapcsolatos észrevételek benyújtására előírt határidő lejárta előtt kerül sor.

A fenti időkeretek nem érintik a Bizottság szolgálatainak azon jogát, hogy kellően indokolt esetekben az időkereteken kívül is helyt adjanak meghallgatás iránti kérelmeknek, sem pedig a Bizottság azon jogát, hogy kellően indokolt esetekben elutasítsa a meghallgatás iránti kérelmeket. Ha a Bizottság szolgálatai elutasítják a meghallgatás iránti kérelmet, az érintett fél tájékoztatást kap az elutasítás indokairól.

A meghallgatás főszabályként nem használható fel az ügy keretében még rendelkezésre nem álló tényszerű információk bemutatására. Mindazonáltal a megfelelő ügyintézés céljából és annak érdekében, hogy a Bizottság szolgálatai továbbléphessenek a vizsgálatban, az érdekelt felek felkérhetők arra, hogy a meghallgatás után új tényszerű információkkal szolgáljanak.

5.8.    Az írásbeli beadványok benyújtása, a kitöltött kérdőívek megküldése és levelezés

A Bizottsághoz piacvédelmi vizsgálatok céljára csak szerzői jogi védelem alatt nem álló információk nyújthatók be. Mielőtt az érdekelt felek olyan információkat és/vagy adatokat bocsátanának a Bizottság rendelkezésére, amelyekkel kapcsolatban harmadik felet szerzői jog illet meg, a szerzői jog jogosultjától külön engedélyt kell kérniük, amelyben az kifejezetten lehetővé teszi a Bizottság számára a) az információk és adatok e piacvédelmi eljárás keretében történő felhasználását, valamint b) az információknak és/vagy adatoknak az e vizsgálatban érdekelt felek felé olyan formában történő továbbítását, hogy azok gyakorolhassák védelemhez való jogukat.

Az érdekelt felek által benyújtott valamennyi olyan írásbeli beadványt – beleértve az ezen értesítésben kért információkat, a kitöltött kérdőíveket és a leveleket is –, amelyre vonatkozóan bizalmas kezelést kérelmeznek, „Limited” (11) (korlátozott hozzáférésű) jelöléssel kell ellátni. A vizsgálat keretében információt benyújtó feleknek a bizalmas kezelésre irányuló kérelmüket meg kell indokolniuk.

A „Limited” jelöléssel ellátott információkat benyújtó feleknek ezekről az információkról az alaprendelet 19. cikkének (2) bekezdése értelmében nem bizalmas jellegű összefoglalót is rendelkezésre kell bocsátaniuk, amelyet „For inspection by interested parties” (az érdekelt felek számára, betekintésre) jelöléssel kell ellátniuk. Ennek az összefoglalónak megfelelő részletességűnek kell lennie ahhoz, hogy a bizalmasan benyújtott információk lényege kielégítő mértékben megismerhető legyen belőle.

Amennyiben a bizalmas információt benyújtó fél nem indokolja meg kellőképpen a bizalmas kezelésre irányuló kérelmét, vagy nem bocsát rendelkezésre nem bizalmas jellegű összefoglalót a kért formában és minőségben, a Bizottság az információt figyelmen kívül hagyhatja, kivéve abban az esetben, ha megfelelő források kielégítően bizonyítják az információ helyességét.

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy minden beadványukat és kérelmüket – a meghatalmazásokat és a tanúsítványokat szkennelt formában csatolva – a TRON.tdi (https://webgate.ec.europa.eu/tron/TDI) platformon keresztül nyújtsák be, kivéve a terjedelmes válaszokat, amelyeket CD-R/DVD lemezen személyesen vagy könyvelt levélpostai küldeményben kell benyújtani.

A TRON.tdi platformhoz való hozzáféréshez az érdekelt feleknek EU Login fiókkal kell rendelkezniük. A regisztrációra és a TRON.tdi platform használatával kapcsolatos teljes iránymutatás megtalálható a következő weboldalon: https://webgate.ec.europa.eu/tron/resources/documents/gettingStarted.pdf

A TRON.tdi platform vagy e-mail használatával az érdekelt felek elfogadják a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján közzétett, „LEVELEZÉS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGGAL PIACVÉDELMI ÜGYEKBEN” című dokumentumban foglalt, az elektronikus beadványokra alkalmazandó szabályokat: http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2011/june/tradoc_148003.pdf. Az érdekelt feleknek fel kell tüntetniük nevüket, címüket, telefonszámukat és érvényes e-mail-címüket, továbbá biztosítaniuk kell, hogy a megadott e-mail-cím működő, naponta ellenőrzött hivatalos e-mail-cím legyen. Az elérhetőségek megadása után a Bizottság kizárólag a TRON.tdi platformon keresztül vagy e-mailben kommunikál az érdekelt felekkel, kivéve, ha azok kifejezetten kérik a Bizottságtól a dokumentumok más kommunikációs csatornán történő megküldését, vagy ha a dokumentumot a jellegéből adódóan könyvelt levélpostai küldeményben kell elküldeni. Az érdekelt felek a Bizottsággal folytatott levelezésre vonatkozó további szabályokat és információkat, köztük a TRON.tdi platformon keresztül vagy e-mailben eljuttatott küldeményekre irányadó elveket megtalálják a fent említett, az érdekelt felekkel folytatott kommunikációra vonatkozó útmutatóban.

A Bizottság levelezési címe:

European Commission

Directorate-General for Trade

Directorate H

Office: CHAR 04/039

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

E-mail-címek:

TRADE-AD654-PVA-INJURY@ec.europa.eu

TRADE-AD654-PVA-DUMPING@ec.europa.eu

6.   A vizsgálat időkeretei

Az alaprendelet 6. cikkének (9) bekezdése szerint a vizsgálatot lehetőség szerint az ezen értesítés közzétételétől számított egy éven belül, de mindenképpen legfeljebb 14 hónapon belül le kell zárni. Az alaprendelet 7. cikkének (1) bekezdése értelmében ideiglenes intézkedéseket rendesen az ezen értesítés közzétételétől számított legfeljebb 7 hónapon belül – de legkésőbb 8 hónapon belül – lehet bevezetni.

Az alaprendelet 19a. cikkének megfelelően a Bizottság 3 héttel az ideiglenes intézkedések bevezetése előtt tájékoztatást nyújt az ideiglenes vámok tervezett kivetéséről. Az érdekelt felek ezt a tájékoztatást írásban, az ezen értesítés közzétételétől számított 4 hónapon belül kérhetik. Az érdekelt felek számára 3 munkanap áll rendelkezésre, hogy a számítások pontosságával kapcsolatban írásban észrevételeket tegyenek.

Ha a Bizottság nem vet ki ideiglenes vámokat, hanem folytatja a vizsgálatot, 3 héttel az alaprendelet 7. cikkének (1) bekezdésében megállapított határidő lejárta előtt tájékoztató dokumentumot ad ki, amelyben értesíti az érdekelt feleket az ideiglenes vámok kivetésének mellőzéséről.

Eltérő rendelkezés hiányában az érdekelt feleknek 15 nap áll rendelkezésére ahhoz, hogy az ideiglenes ténymegállapításokhoz vagy a tájékoztató dokumentumhoz írásbeli észrevételeket tegyenek, és 10 nap ahhoz, hogy a végleges ténymegállapításokhoz írásbeli észrevételeket tegyenek. Ha az érdekelt felek újabb végső tájékoztatást kapnak, az érdekelt felek írásbeli észrevételeinek megtételére vonatkozó határidő az újabb végső tájékoztatás keretében kerül meghatározásra.

7.   Információszolgáltatás

Az érdekelt felek csak az ezen értesítés 5. és 6. pontjában meghatározott időkereteken belül szolgáltathatnak információkat. Az említett pontokban szereplő információktól eltérő információk a következő határidők és feltételek betartása mellett nyújthatók be:

—	Az ideiglenes ténymegállapítások megfogalmazására rendelkezésre álló eljárási szakasszal kapcsolatos információkat – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítés közzétételétől számított 70 napon belül kell benyújtani.

—

Az ideiglenes ténymegállapítások megfogalmazására rendelkezésre álló eljárási szakaszban az érdekelt felek – eltérő rendelkezés hiányában – az ideiglenes ténymegállapításoknak vagy az ideiglenes tájékoztatásnak az érdekelt felek részére történő megküldésével kapcsolatos észrevételek megtételére előírt határidőt követően nem nyújthatnak be új tényszerű információkat. A határidőt követően az érdekelt felek kizárólag akkor nyújthatnak be új tényszerű információkat, ha bizonyítani tudják, hogy az új tényszerű információk a más érdekelt felek tényekkel kapcsolatos állításainak cáfolatához szükségesek, és ha az új tényszerű információk ellenőrzése elvégezhető a vizsgálat időben történő lezárására rendelkezésre álló időn belül.

—

A vizsgálatnak a kötelezően előírt határidőkön belül való lezárása érdekében a Bizottság nem fogad el beadványokat az érdekelt felektől az érdekelt felek végső tájékoztatásával kapcsolatos észrevételek megtételére, valamint, ha alkalmazandó, az érdekelt felek újabb végső tájékoztatásával kapcsolatos észrevételek megtételére előírt határidő után.

8.   Észrevételek fűzése más felek beadványaihoz

A védelemhez való jog garantálása érdekében az érdekelt feleknek rendelkezniük kell azzal a lehetőséggel, hogy észrevételeket fűzzenek a más érdekelt felek által benyújtott információkhoz. Ezekben az észrevételekben az érdekelt felek csak a más érdekelt felek beadványaiban tárgyalt kérdésekkel foglalkozhatnak, új kérdéseket nem vethetnek fel.

Az ilyen jellegű észrevételek megtételére a következő időkeretek vonatkoznak:

—	A más érdekelt felek által az ideiglenes intézkedések bevezetésének határideje előtt benyújtott információkhoz fűzött észrevételeket – eltérő rendelkezés hiányában – legkésőbb az ezen értesítés közzétételét követő 75. napon kell megtenni.

—

Az érdekelt feleknek az ideiglenes ténymegállapításokról való tájékoztatása, illetve a tájékoztató dokumentum nyomán más érdekelt felek által megfogalmazott észrevételekben szereplő információkhoz fűzött észrevételeket – eltérő rendelkezés hiányában – az ideiglenes ténymegállapításokra, illetve a tájékoztató dokumentumra vonatkozó észrevételek megtételére előírt határidőt követő 7 napon belül kell benyújtani.

—

Az érdekelt felek végső tájékoztatása nyomán más érdekelt felek által megfogalmazott észrevételekben szereplő információkhoz fűzött észrevételeket – eltérő rendelkezés hiányában – az érdekelt felek végső tájékoztatásával kapcsolatos észrevételek megtételére előírt határidőt követő 3 napon belül kell benyújtani. Ha az érdekelt felek újabb végső tájékoztatást kapnak, az e tájékoztatás nyomán más érdekelt felek által megfogalmazott észrevételekben szereplő információkhoz fűzött észrevételeket az erre a tájékoztatásra vonatkozó észrevételek megtételére előírt határidőt követő 1 napon belül kell benyújtani.

A fenti időkeretek nem sértik a Bizottság azon jogát, hogy kellően indokolt esetekben kiegészítő információkat kérjen az érdekelt felektől.

9.   Az ezen értesítésben meghatározott határidők meghosszabbítása

Az ezen értesítésben meghatározott határidők meghosszabbítása csak kivételes körülmények fennállása esetén kérhető, és csak kellően indokolt esetben biztosítható.

A kérdőívek kitöltésére rendelkezésre álló határidő kellően indokolt esetekben rendesen 3 nappal hosszabbítható meg. E határidő meghosszabbítása legfeljebb 7 napra szólhat. Az ezen értesítésben más információk benyújtására meghatározott határidők a kivételes körülmények fennállásának igazolása nélkül legfeljebb 3 nappal hosszabbíthatók meg.

10.   Az együttműködés hiánya

Abban az esetben, ha az érdekelt felek valamelyike megtagadja a szükséges információkhoz való hozzáférést, vagy nem szolgáltatja ezeket az információkat határidőn belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, az alaprendelet 18. cikkének megfelelően ideiglenes vagy végleges megerősítő vagy nemleges ténymegállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján.

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek valamelyike hamis vagy félrevezető adatokat szolgáltatott, ezeket az információkat figyelmen kívül lehet hagyni, és a rendelkezésre álló tényekre lehet támaszkodni.

Ha az érdekelt felek valamelyike nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a ténymegállapítások alapjául az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tények szolgálnak, az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mint ha együttműködött volna.

A számítógépes válaszadás elmaradása nem tekinthető az együttműködés hiányának, amennyiben az érdekelt fél igazolja, hogy a kérésnek megfelelő válaszadás indokolatlan többletteherrel vagy indokolatlan többletköltségekkel járna. Az érdekelt félnek ebben az esetben haladéktalanul fel kell vennie a kapcsolatot a Bizottsággal.

11.   Meghallgató tisztviselő

Az érdekelt felek kérhetik a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő közbenjárását. A meghallgató tisztviselő az eljárás folyamán megvizsgálja az iratbetekintési kérelmeket, a dokumentumok bizalmas kezelését érintő vitákat, a határidők meghosszabbítására vonatkozó kérelmeket, valamint az érdekelt felek vagy harmadik felek által a védelemhez való joguk gyakorlásával összefüggésben benyújtott kérelmeket.

A meghallgató tisztviselő meghallgatásokat szervezhet, és közvetíthet az érdekelt fél vagy felek és a Bizottság szolgálatai között annak érdekében, hogy az érdekelt felek maradéktalanul gyakorolhassák a védelemhez való jogukat. A meghallgató tisztviselő általi meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani. A meghallgató tisztviselő megvizsgálja a kérelmek indokait. Ilyen meghallgatásra csak akkor kerülhet sor, ha az adott kérdést nem sikerült a Bizottság szolgálataival kellő időben rendezni.

A kérelmeket kellő időben, indokolatlan késedelem és az eljárás szabályszerű lefolytatásának veszélyeztetése nélkül kell benyújtani. Ezt szem előtt tartva az érdekelt feleknek a meghallgató tisztviselő közbenjárását a közbenjárásra okot adó esemény bekövetkezése után a lehető leghamarabb kérniük kell. A meghallgató tisztviselő általi meghallgatás kérésére főszabályként a Bizottság szolgálatai általi meghallgatás iránti kérelmekre vonatkozóan az 5.7. pontban meghatározott időkereteket kell értelemszerűen alkalmazni. Ha a meghallgatás iránti kérelmet nem a rendelkezésre álló időkereteken belül nyújtják be, a meghallgató tisztviselő megvizsgálja a késve beérkező kérelem indokait, a benne felvetett kérdések jellegét és e kérdéseknek a védelemhez való jog gyakorlására kifejtett hatását, továbbá figyelembe veszi a megfelelő ügyintézéshez és a vizsgálat időben történő lezárásához fűződő érdeket.

További információk, valamint a meghallgató tisztviselő elérhetősége és weboldala a Kereskedelmi Főigazgatóság webhelyén található: http://ec.europa.eu/trade/trade-policy-and-you/contacts/hearing-officer/.

12.   A személyes adatok feldolgozása

A Bizottság az e vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (12) megfelelően kezeli.

A Bizottság piacvédelmi tevékenysége során végzett személyesadat-kezelésről a magánszemélyeket tájékoztató adatvédelmi nyilatkozat megtekinthető a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján: http://trade.ec.europa.eu/doclib/html/157639.htm

---

(1)  HL L 176., 2016.6.30., 21. o.

(2)  Az alaprendelet 3. cikkének (1) bekezdésével összhangban a „kár” általános kifejezés a jelentős hátrányt, a jelentős hátrány okozásával való fenyegetést, valamint a gazdasági ágazat létrehozásának jelentős hátráltatását jelenti.

(3)  Ahol a szöveg ezen értesítés közzétételére utal, ott ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele értendő.

(4)  http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2017/december/tradoc_156474.pdf (angol nyelven).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/825 rendelete (2018. május 30.) az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló (EU) 2016/1036 rendelet és az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló (EU) 2016/1037 rendelet módosításáról (HL L 143., 2018.6.7., 1. o.).

(6)  „Short overview of the deadlines and timelines in the investigative process”, megtekinthető a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján: http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2018/june/tradoc_156922.pdf.

(7)  Exportáló gyártó az érintett országban működő minden olyan vállalat, ideértve a vizsgált termék gyártásában, belföldi értékesítésében vagy exportjában részt vevő, vele kapcsolatban álló vállalatokat is, amely a vizsgált terméket gyártja és közvetlenül vagy harmadik félen keresztül az Unió piacára exportálja.

(8)  Az alaprendelet 9. cikkének (6) bekezdése alapján a Bizottság figyelmen kívül hagy minden nulla, csekély mértékű, valamint az alaprendelet 18. cikkében foglalt körülmények között megállapított különbözetet.

(9)  Ez a pont kizárólag a független, azaz az exportáló gyártókkal kapcsolatban nem álló importőrökre vonatkozik. Az exportáló gyártókkal kapcsolatban álló importőröknek az exportáló gyártók kérdőívének I. mellékletét kell kitölteniük. Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. november 24-i (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet 127. cikke szerint két személy akkor tekintendő egymással kapcsolatban állónak, ha: a) egymás üzleti vállalkozásának tisztségviselői vagy igazgatói; b) jogilag elismert üzlettársak; c) alkalmazotti viszonyban állnak egymással; d) egy harmadik fél közvetlenül vagy közvetve tulajdonában tartja, ellenőrzi vagy birtokolja mindkettőjük kibocsátott, szavazati jogot biztosító részvényeinek vagy részesedéseinek 5 %-át vagy annál többet; e) egyikük közvetve vagy közvetlenül ellenőrzi a másikat; f) harmadik személy közvetve vagy közvetlenül mindkettőjüket ellenőrzi; g) együtt közvetlenül vagy közvetve ellenőriznek egy harmadik személyt; vagy h) ugyanannak a családnak a tagjai (HL L 343., 2015.12.29., 558. o.). A személyek kizárólag akkor minősülnek egy család tagjainak, ha az alábbi rokoni kapcsolatok valamelyikében állnak egymással: i. férj és feleség, ii. szülő és gyermek, iii. fivér és lánytestvér (akár vér szerinti, akár féltestvér), iv. nagyszülő és unoka, v. nagybácsi vagy nagynéni és unokaöcs vagy unokahúg, vi. após vagy anyós és vő vagy meny, vii. sógor és sógornő. Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkének 4. pontja szerint „személy”: természetes személy, jogi személy, valamint olyan személyegyesülés, amely jogi személyiséggel nem rendelkezik, de ügyleti képességét az uniós vagy a nemzeti jog elismeri (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).

(10)  A független importőrök által szolgáltatott adatok a dömping meghatározásán kívül más vizsgálati szempontok elemzéséhez is felhasználhatók.

(11)  A „Limited” jelöléssel ellátott dokumentum az alaprendelet 19. cikke és a GATT 1994 VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodás (dömpingellenes megállapodás) 6. cikke szerint bizalmas dokumentumnak minősül. A dokumentum az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) 4. cikke értelmében is védelem alatt áll.

(12)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám: M.9427 – The Carlyle Group/Forgital Italy)

Egyszerűsített eljárás alá vont ügy

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2019/C 256/04)

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (az összefonódás-ellenőrzési rendelet).

(2)  HL C 366., 2013.12.14., 5. o.

Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám: M.9369 – PAI Partners/Wessanen)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2019/C 256/05)

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (az összefonódás-ellenőrzési rendelet).

Elnevezés bejegyzése iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

(2019/C 256/06)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a módosítás iránti kérelem elleni felszólalásra a közzététel időpontjától számított három hónapon belül.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„OLIO DI PUGLIA”

EU-szám: PGI-IT-02381 – 2017.12.22.

OEM ( ) OFJ ( X )

1.   Elnevezés

„Olio di Puglia”

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Olaszország

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1.   A termék típusa

1.5. osztály: Olajok és zsírok (vaj, margarin, olaj stb.)

3.2.   Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

Az olaj illatán világosan érezhető az olajbogyó változó intentzitású gyümölcsössége, amely egyértelmű növényi jegyekkel – frissen vágott fűre és/vagy levélre, illetve friss mandulára és/vagy articsókára emlékeztető illatokkal – egészül ki.

Ízében növényi aromák jutnak kifejezésre, változó intenzitású kesernyés és csípős jegyek, amelyekbe a zöld mandula és/vagy a bogáncs ízvilága keveredhet, utóíze hasonlíthat a fű, az articsóka, egyéb zöldségek és a friss mandula ízére.

Tanúsításkor az „Olio di Puglia” oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel jelölt extra szűz olívaolajnak az alábbi speciális követelményeknek kell megfelelnie:

—	Szín: a zöldtől a szalmasárgáig; a szín az idő múlásával módosulhat.

—	Érzékszervi jellemzők: Tulajdonság Medián Olajbogyó gyümölcsössége 2–8 Kesernyés 2–7 Csípős 2–7

—	Kémiai jellemzők: Savasság (%): ≤ 0,40 Peroxidszám (mEq O2/kg): ≤ 10 mEq O2/kg Etil-észterek: ≤ 20 Biofenolok összesen: ≥ 300 mg/kg, melyből bioaktív fenolok ≥ 250 mg/kg.

A fent említett minőségi paraméterek, valamint a fenti táblázatban kifejezetten nem szereplő minőségbeli paraméterek minden esetben megfelelnek az extra szűz olívaolajra vonatkozóan hatályban lévő európai szabályozásnak.

A savasság és a peroxidszám esetében az értékek 20 %-os eltérése megengedett.

3.3.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

Az „Olio di Puglia” oltalom alatt álló földrajzi jelzés kizárólag az alábbi, a régió területén túlsúlyban lévő olasz nemesített fajták olajbogyóiból nyert extra szűz olívaolajat jelölheti: Cellina di Nardò, Cima di Bitonto (vagy Ogliarola Barese, illetve Ogliarola Garganica), Cima di Melfi, Frantoio, Ogliarola salentina (vagy Cima di Mola), Coratina, Favolosa (vagy Fs-17), Leccino, Peranzana az olívaültetvényeken kizárólagosan vagy más fajtákkal együtt, legalább 70 %-os arányban alkalmazva. Előfordulhatnak más fajták is, de arányuk nem haladhatja meg a 30 %-ot.

3.4.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

Az előállítás folyamatának minden szakasza: a termesztést, a betakarítást és az olaj kivonását a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni.

3.5.   A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

A tárolásnak, palackozásnak és csomagolásnak a meghatározott földrajzi területen (az előállítási területen) belül kell történnie legkésőbb az olaj előállítását követő év október 31-ig.

A tárolás az előállítási folyamat egyik fázisa, mely során meg kell akadályozni, hogy a terméknek a 3.2. pontban ismertetett kémiai, érzékszervi és egészségjavító hatású tulajdonságai megváltozzanak.

A palackozás és a csomagolás szükségszerűen a meghatározott földrajzi területen zajlik egyrészt a minőségbeli követelmények teljesülése – konkrétan az „Olio di Puglia” oltalom alatt álló földrajzi jelzés meghatározó tulajdonsága, a biofenoltartalom megőrzése – végett, másrészt főként a valódi és autentikus pugliai extra szűz olívaolaj nyomonkövethetőségének garantálása és az ellenőrzés biztosítása miatt. Az indokolás az alábbi tényezőkön nyugszik:

—

A termék a szállítás közben a tartálykocsiban töltött idő alatt a tárolóhelyiségek hőmérsékleténél magasabb hőmérsékletnek van kitéve, ami arányosan nő a szállítás időtartamának hosszával és a szállítás által kiváltott mechanikus rázkódással (vibráció). Annak érdekében, hogy a kémiai és érzékszervi termékjellemzők idő előtti romlásának kockázatát minimálisra lehessen csökkenteni, hosszú távolságok esetén a terméket a palackozás során kisebb méretű végleges csomagolással kell ellátni.

—

Pugliában egymást érik a hamisítási és csalási ügyek, melyekről a MIPAAFT minisztérium ellenőrző szervének „Frantoio Italia 2018” című jelentése szolgál naprakész beszámolóval; ennek tanúsága szerint az esetek 50 %-a a pugliai olajat érinti, amely hírnevét nem csak kiváló minőségének, de sajnos az olajhamisítással kapcsolatos nagyszámú bűnügyi nyomozásnak is köszönheti (2012-ben a sienai pénzügyi rendőrség 7 722 tonna ömlesztett hamis pugliai olajat foglalt le).

Az „Olio di Puglia” oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel jelölt extra szűz olívaolaj a termék megfelelő tárolására alkalmas, legfeljebb 5 liter űrtartalmú, lezárt és felcímkézett tartályokban kerülhet kereskedelmi forgalomba; a HORECA-ágazat (szállodák, éttermek és kávéházak) számára történő értékesítéskor az „Olio di Puglia” oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel jelölt extra szűz olívaolaj nagyobb tartályokba is csomagolható.

3.6.   A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

Tilos az „Olio di Puglia” oltalom alatt álló földrajzi jelzés kiegészítéseként bármely olyan jelzőt feltüntetni, amelyet a termékleírás kifejezetten nem tartalmaz, ideértve az alábbi mellékneveket: „fine” (finom), „scelto” (minőségi) „selezionato” (válogatott), „superiore” (prémium kategória). Feltüntethetők azok az igazságnak megfelelő és ellenőrizhető hivatkozások, amelyek egyéni előállítói módszerek vagy előállítási technikák tanúsítására hivatottak, mint például: „monovarietale” (egyetlen fajta felhasználásával készült), „raccolto a mano” (kézi betakarítású) stb., amennyiben azokat az ellenőrző szerv előzetesen engedélyezte.

Engedélyezett személynevek, cégnevek, magán- és/vagy állami védjegyek hiteles használata, feltéve, hogy jelentésüknek nincs dicsérő vagy a fogyasztót megtévesztő jellege.

Csak akkor engedélyezett a mezőgazdasági üzemek, birtokok vagy gazdaságok nevét, illetve földrajzi elhelyezkedését feltüntetni, illetve arra utalni, hogy a palackozást az előállítási területen található olívaüzem vagy olívaüzemek társulása végzi, ha a termék legalább 51 %-ban az adott mezőgazdasági üzem olajfaültetvényeiről betakarított olajbogyókból készül.

A „Puglia” oltalom alatt álló földrajzi jelzés nevét jól olvasható, letörölhetetlen betűkkel, az ott szereplő egyéb információktól jól elkülöníthető módon kell feltüntetni a címkén.

A címkén szerepelnie kell az OFJ európai szimbólumának és az alább látható „Olio di Puglia” OFJ logónak:

A címkén kötelező megadni a betakarítási időszakot a betakarítási év és hónap megjelölésével – ahol a hónap az olívaolaj kivonásának hónapját jelenti –, valamint a tételt és a csomagolás időpontját. Ezenfelül kötelező megadni a tárolhatóság maximális időtartamát, amely nem haladhatja meg a csomagolás időpontjától számított 20 hónapot. Engedélyezett annak feltüntetése, hogy az olaj biológiai előállítási módszerrel készült.

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása

Az „Olio di Puglia” oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel jelölt extra szűz olívaolaj előállítási területe magában foglalja Puglia régió teljes közigazgatási területét.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel

Az elismerés iránti kérelem benyújtását egyrészt a minőségi jellemzők, másrészt az „Olio di Puglia” hírneve indokolja.

Olaszország legkeletebben fekvő Pugliai régiójának uralkodó éghajlata tipikusan földközi-tengeri, félszáraz. A régiót a Jón-tenger és az Adriai-tenger déli része határolja.

A körülbelül évi 600 mm-nyi csapadék szabálytalan időközönként és mennyiségekben hull, nagyjából kétharmad részben a téli időszakban; az alacsonyabb területeken ilyenkor az észak-északkelet felől érkező hideg légtömegek következtében havazás is előfordul.

Pugliában az uralkodó szelek elsősorban déli égtájakról érkeznek; nyáron a sirokkó és a libeccio kifejezetten meleg légáramlatokat hoz Afrikából, ami a hőmérséklet hirtelen és jelentős kiugrásait eredményezi. Az év túlnyomó részében a hőmérséklet összességében igen enyhe, főleg a part menti síkságokon.

Mivel Puglia területe nagyrészt karsztos jellegű, a csapadék pedig elenyésző, a régióban rendkívül kevés felszíni vízfolyás található. Pugliában nincsenek hegyrajzi akadályok. A régió területének felét síkság képezi, ahol a tengerszint feletti magasság sehol sem több 100 méternél. A dombok láncolata valamivel meghaladja a 680 méteres magasságot. A pugliai régióban folyó olívaolaj-termelés megkülönböztető jegyei a terület meglehetősen különleges földrajzi, hegyrajzi, talajtani és éghajlati viszonyaira vezethetők vissza, amelyek kivételes mezőgazdasági körülményeket teremtenek az olajfák számára. A termesztés fent ismertetett, jellegzetes földrajzi területén az olajfelhalmozódás és a gyümölcsérés fázisai során tapasztalható különleges éghajlati viszonyok jelentik az első olyan fontos környezeti tényezőt, amely egyértelműen meghatároz bizonyos termékminőségi mutatókat – köztük az olajok fenolosvegyület- és illékonyvegyület-tartalmát. Az olajbogyó olajfelhalmozódási szakaszában (augusztus–szeptember) a hő- és vízstressz kiváltja a polifenolok szintézisét és gyümölcsön belüli felhalmozódását. A polifenolok intenzív környezeti terhelésre, például víz- és/vagy hőstressz következtében termelődnek, hogy a fa védekezni tudjon a szabadgyöktermelődéstől. Az őszi (októberi–novemberi) esőzések ezzel szemben az illékony vegyületek szintézisének kedveznek. A pugliai éghajlati viszonyok különleges váltakozása – az olajfelhalmozódás fázisában meleg és száraz, az érés során pedig hűvösebb és csapadékosabb időjárás – először a polifenolok, majd az illékony vegyületek felhalmozódására van hatással. A polifenolok nem csupán a kesernyés és csípős ízt, de azokat az egészséges tulajdonságokat is meghatározzák, amelyek az „Olio di Puglia” OFJ jellegzetes és a nem az előállítási területen kinyert azonos típusú termékek minőségi normáitól megkülönböztető minőségi jellemzőit adják. A 3.2. pontban említett, az „Olio di Puglia” OFJ-re jellemző növényi illatok az illékony vegyületeknek köszönhetők.

Ezen tulajdonságok kölcsönhatása az olajbogyó genotípusával kombinálva egyedi fenotípusos kifejeződést eredményez. Jelentős tudományos szakirodalom támasztja alá a genotípus/környezet binomnak a termék minőségi jellemzőire gyakorolt hatását, melyről az első beszámolók már az 1960-as évek elején megjelentek.

A legfontosabb nemesített fajták a régió legrégebbi fajtái, melyek a régió teljes területén elterjedtek, noha léteznek specializáltabb zónák is. Ezek a nemesített fajták olyan különleges kémiai és érzékszervi jellemzőkkel rendelkező olaj előállítását teszik lehetővé, amelyek egyértelműen azonosíthatók és könnyen felismerhetők a fogyasztó számára.

A pugliai régióban pontosan a fentiekben leírt viszonyok sokféleségének köszönhetően olyan extra szűz olívaolajat állítanak elő, amelynek színe, gyümölcsössége, kesernyés és csípős tulajdonsága nagymértékben változhat. Ez a változatosság, valamint az olaj hő- és vízstressz következtében kialakult biofenoltartalma (tanúsításkor > 250 mg/kg) együttesen határozza meg a szóban forgó földrajzi területhez való kapcsolódást.

Ez tehát az a tulajdonság, amely a Pugliában előállított olajokban közös; a rájuk jellemző 2–7 közötti kesernyésségi és csípősségi érték olyan minőségbeli jellegzetesség, amely az „Olio di Puglia” OFJ extra szűz olívaolajat megkülönböztethetővé teszi a nem az előállítási területen kinyert, azonos típusú termékek minőségi színvonalához képest.

Emiatt a polifenolos molekulák okozta kesernyés és csípős íz a termék pozitív jellemzői közé tartozik, és kifejezetten hasznos a termék frissességének megállapítása szempontjából. Ezek a molekulák valóban hajlamosak idővel oxidálódni, így az olaj elveszíti az általuk biztosított jellegzetes ízt és az egészségre jótékony hatással bíró tulajdonságokat. Az „Olio di Puglia” termékleírása, amely azt hivatott sugallni, hogy a termék frissessége megkülönböztető tényező, előírja, hogy a címkén fel kell tüntetni a betakarítás időpontját.

A különleges talajtani, éghajlati és földrajzi viszonyok meghatározzák az olaj összetételében a szterolok, terpének és az illékony vegyületek arányát is, melyek különösen gazdagok az olajnak a vágott fű illatát kölcsönző hexanalban.

A termesztési technikák – ezen belül a betakarítási időszak megválasztása és az öntözésmenedzsment – hozzájárulnak e jellemzők biztosításához és felerősítéséhez.

A betakarítást általában akkor végzik, amikor a pigmentációs index értéke 2-től (a külső terméshéj 50 %-os pigmentáltságától) 5-ig (a középső terméshéj 100 %-os pigmentáltságáig) terjed, azaz mielőtt a polifenoltartalom csökkenésnek indul. Az öntözésmenedzsment pedig elsősorban aszályos környezetben kap szerepet; alkalmazása általában kisegítő öntözés formájában történik, ügyelve mind a polifenol-, mind az illékonyvegyület-tartalom – és ezáltal a jellegzetes növényi aromák – megőrzésére. Mindenképpen hangsúlyozandó a termesztés e két technikájának és a pugliai régióban a gyümölcsérés során tapasztalható éghajlati viszonyok speciális váltakozásának kölcsönhatása, mivel ezek határozzák meg kezdetben a polifenolok, majd az illékony vegyületek felhalmozódását, hogy az érvényben lévő termékleírásban szereplő jellemzőkhöz rendelt értékeket elérjék. A fent említett termesztésbeli és éghajlati jellegzetességek kölcsönhatása, valamint a régióban nevelt olajfák genotípusa közösen egyedi fenotípusos kifejeződést eredményez.

A kivonási technikák szintén hozzájárulnak az „Olio di Puglia” jellegzetes tulajdonságainak kialakulásához. Puglia területén tulajdonképpen több mint ezer olajmalom működik, melyek berendezései jó technológiai színvonalat képviselnek, az ott dolgozók pedig megfelelő, a tudásuk folyamatos frissítését lehetővé tevő műszaki képzéshez férhetnek hozzá, garantálva a legjobb minőségű olaj előállítását, és optimalizálva a 3.2. pontban leírt, a polifenolos molekulák és illékony vegyületek jelenlétének köszönhetően kialakuló tipikus jellemzőket.

Pugliában az olívatermesztés nyomai már a neolitikumban (i.e. 5000) felfedezhetők. A pugliai régióban előállított olaj kereskedelmét igazoló, 1792-ből, illetve a 19. és a 20. századból származó dokumentumok a termék elismert minőségét támasztják alá. A közelmúltban értékét és hírnevét 1950-es, 60-as, 80-as és azt követő években kiállított különböző számlák, valamint az „Olio di Puglia” nevet feltüntető kereskedelmi dokumentumok igazolják.

Kiemelendő tovább e termék kereskedelemtörténeti jelenléte, ahol az „Olio di Puglia” a mindennapi nyelvhasználat részét képezte. Az „Olio di Puglia” elnevezés számos nyilvános rendezvény, köztük országos és regionális szervezésű versenyek, kóstolók, gasztronómiai és borászati események során, illetve az olívaolajjal foglalkozó kurzusok keretében kifejezetten említésre kerül. A fentiek közül kiemelendő:

—

A „Guida aglioli extra vergine di Puglia” (Útmutató a pugliai extra szűz olívaolajhoz), amely a pugliai gasztronómia és az „Olio di Puglia” – a régió élelmiszeriparának legfontosabb terméke – közötti kapcsolatot ismerteti. A kiadvány beszámol a pugliai termelés folyamatos minőségbeli javulásáról, és ismerteti a legjobb pugliai olajoknak járó elismerést, a „Premio extra top” díjat.

—	A „Guida gambero rosso 2018” a „Tre Foglie” díjat 17, „Olio di Puglia”-t előállító pugliai gazdaságnak ítélte oda.

—	Az idén 10. alkalommal megrendezett, 2009-ben indított „Oro di Puglia” versenyen számos résztvevő a legjobb pugliai olajok előállítói közül kerül ki.

—	Az „Olio di Puglia” jelen van továbbá a fontosabb olaszországi vásárokon (például a torinói Gourmet Food Festival és a veronai SOL) csakúgy, mint a nemzetközi rendezvényeken (például a Fancy Food és a New York-i NYIOOC).

—

Végül megemlítendő a régióban szervezett számos kezdeményezés, rendezvény és konferencia [2013. december, Conversano: „SensAzioni del Sud”; 2014. november, Cassano delle Murge (BA) „Pane e Olio”; 2017. június, Avetrana (TA): „Archeolio ciclotur”; 2017. november, Ostuni (BR): „Il Filo d’Olio”; 2018. május, Acaya (LE): „Puglia e Olio legame indissolubile…”; 2016. október, Ostuni (BR): „Olio di Puglia dialoghi fluidi”]; a fenti rendezvények alátámasztják az „Olio di Puglia” megalapozott jó hírnevét, amelyről elsősorban az olajfa terméséből előállított termék sajátos minősége, de ugyanakkor az is tanúskodik, hogy e termék képes egy egész földrajzi területet – Puglia régiót –, ezen belül annak történelmét, hagyományait, tájait és kultúráját képviselni.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdése)

A termékleírás egységes szerkezetbe foglalt szövege az alábbi honlapon: http://www.politicheagricole.it/flex/cm/pages/ServeBLOB.php/L/IT/IDPagina/3335

illetve

közvetlenül a Mezőgazdasági, Élelmezési és Erdészeti Minisztérium honlapján (www.politicheagricole.it), (a képernyő felső részén jobbra) a „Qualità” (minőség) menüpont alatt a (képernyő bal oldalán található) „Prodotti DOP, IGP e STG” (OEM, OFJ és HKT termékek) menüpontra, végül a „Disciplinari di produzione all’esame dell’UE” (uniós vizsgálatnak alávetett termékleírások) pontra kattintva.

---

(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.