Egyetlen cikk

A 668/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 10. cikke (1) bekezdésének első albekezdése szerinti, nem kisebb jelentőségű termékleírás-módosítás jóváhagyására irányuló kérelmet, amely a „Cidre de Normandie”/„Cidre normand” (OFJ) bejegyzett elnevezéshez kapcsolódó módosított egységes dokumentumot és a vonatkozó termékleírás közzétételére való hivatkozást is magában foglalja, e határozat melléklete tartalmazza.

Az 1151/2012/EU rendelet 51. cikkével összhangban e határozat kihirdetése jogot keletkeztet arra, hogy az e cikk első bekezdésében említett módosítás ellen e határozatnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetése időpontjától számított három hónapon belül felszólaljanak.

MELLÉKLET

OLTALOM ALATT ÁLLÓ EREDETMEGJELÖLÉSHEZ/OLTALOM ALATT ÁLLÓ FÖLDRAJZI JELZÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ TERMÉKLEÍRÁS NEM KISEBB JELENTŐSÉGŰ MÓDOSÍTÁSÁNAK JÓVÁHAGYÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRELEM

Az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének első albekezdése szerinti módosítás jóváhagyására irányuló kérelem

„CIDRE DE NORMANDIE”/„CIDRE NORMAND”

EU-szám: PGI-FR-00089-AM01 – 2017.1.4.

OEM ( ) OFJ ( X )

1.   Kérelmező csoportosulás és jogos érdek

Név	:	Organisme de défense et de gestion des cidres sous indication géographique protégée
Cím	:	123 rue Saint-Lazare 75008 PARIS
Tel.	:	+33 145222432
Fax	:	+33 145222485
E-mail	:	contact@odgcidresigp.com

A csoportosulás az 1901. július 1-jei törvény által szabályozott egyesület, amely cider előállítására alkalmas gyümölcsök termelőiből és feldolgozóiból áll, és ily módon jogosult a termékleírás módosításának kérelmezésére.

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Franciaország

3.   A termékleírás módosítással (módosításokkal) érintett rovata

—	☐	A termék elnevezése
—	☒	A termék leírása
—	☒	Földrajzi terület
—	☒	A származás igazolása
—	☒	Az előállítás módja
—	☒	Kapcsolat
—	☒	Címkézés
—	☒	Egyéb: [az illetékes tagállami hatóság és a kérelmező csoportosulás kapcsolattartási adatainak aktualizálása, az ellenőrző szerv kapcsolattartási adatai, nemzeti előírások, mellékletek]

4.   A módosítás(ok) típusa

—	☒	Bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti, kisebb jelentőségűnek nem tekinthető módosítása
—	☐	Bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti, kisebb jelentőségűnek nem tekinthető oly módon történő módosítása, amelyre vonatkozóan nem tettek közzé egységes (vagy azzal egyenértékű) dokumentumot

5.   Módosítás(ok)

5.1.   A termék leírása

—

Az „A »Cidres de Normandie« cidereket Normandiában termesztett és feldolgozott, cider előállítására alkalmas friss gyümölcsökből készített must erjesztésével állítják elő.” szövegezésű bekezdést a következő váltja fel: „A »Cidre de Normandie«/»Cidre normand« az e termékleírásban meghatározott földrajzi területen termesztett és feldolgozott, cider előállítására alkalmas friss gyümölcsökből (boralmából vagy mustkörtéből) készített must erjesztésével előállított habzó cider.” Ez a meghatározás kiemeli a cider habzó jellegét és azt a tényt, hogy az ital csak cider előállítására alkalmas gyümölcsökből készülhet. A „Cidre de Normandie” előállításához a földrajzi területre telepített gyümölcsfaültetvények miatt mindig kizárólag cider előállítására alkalmas gyümölcsöket használtak fel. Ezt a korlátozást a hatályos termékleírás nyersanyagokra vonatkozó bekezdése említi. Ez a pontosítás, amely megszünteti azt a kétértelműséget, miszerint más gyümölcsfajta is felhasználható lehet, már a termék leírásában is helyet kap.

—

A termékleírás kiegészül a cider előállítására alkalmas gyümölcs fogalmát meghatározó bekezdéssel: olyan boralma vagy mustkörte, amelyből legalább 0,6 g/l teljes – természetes vagy oxidációs – tanninsavtartalmú (polifenol-tartalmú) lé nyerhető. A hatályos termékleírás az ajánlott gyümölcsfajtákat tartalmazó, mellékletként csatolt jegyzékre hivatkozik. Ez a jegyzék nem kimerítő, és a gyümölcsfajták változnak. A fajták indikatív jegyzékét a cider előállítására alkalmas gyümölcsök fogalommeghatározása váltja fel; ezek a gyümölcsök tannintartalmuk tekintetében térnek el az étkezési gyümölcsöktől.

—	A termék kiszerelésével kapcsolatos bekezdéseket törölték. A felsorolt kiszerelések ugyanis tájékoztató jellegűek és a leggyakrabban használtaknak felelnek meg, tehát mindenfajta kiszerelés engedélyezett.

—

A nyersanyagra vonatkozó rendelkezések átkerültek „A termék előállítási módjának leírása” című részbe. A normandiai gyümölcsfaültetvények fajtaösszetételére vonatkozó utolsó bekezdést a következő bekezdés váltotta fel: „A gyümölcsfaültetvények gazdag fajtaösszetétele lehetővé teszi a különböző fajtatípusok közötti egyensúlynak a földrajzi terület szintjén történő megtalálását. A terület több mint egyharmadán fanyar és édes-fanyar almafajták, szintén több mint egyharmadán édes almafajták, a fennmaradó részén pedig savanykás és kesernyés almafajták teremnek, így a ciderkészítők úgy dolgozhatják fel a gyümölcsöket, hogy a legmegfelelőbb keverékeket érjék el.” A telepített gyümölcsfaültetvények összetételére vonatkozó százalékos arányok ismertetését így törölték („A magas törzsű gyümölcsfákkal telepített normandiai ültetvények alapvetően édes fajtákból [44 %] és édes-fanyar fajtákból [37 %] állnak. Az alacsony törzsű gyümölcsfákkal telepített új ültetvények 60 %-a ugyancsak édes és édes-fanyar fajtákból áll.”), mivel az a normandiai gyümölcsfaültetvények egy részére – az OFJ-t kérelmező csoportosulás gazdasági szereplői által hasznosított gyümölcsfaültetvényeknek megfelelő részre – egy adott időpontban jellemző állapotot tükrözte. Noha az egyensúly alapvetően nem módosul, a szóban forgó számadatok változtak.

—

Az összetevők (ivóvíz, cukor, adalékanyagok, tartósítószerek, édesítőszerek, szén-dioxid) jellegével és tulajdonságaival kapcsolatos bekezdést törölték, a karamellre vonatkozó mondat kivételével, amely átkerült „A termék előállítási módjának leírása” című részbe. Továbbra is a karamell az egyetlen engedélyezett színezőanyag. Ezeknek az információknak a törlésére az általános nemzeti és európai jogszabályokban foglalt rendelkezések fényében történő naprakésszé tétel miatt volt szükség, különösen az élelmiszer-adalékanyagok tekintetében.

—

A fizikai-kémiai és az érzékszervi tulajdonságokra vonatkozó bekezdéseket a leírás gördülékenyebb olvashatósága érdekében átszerkesztették, lehetővé téve a termék leírását tartalmazó rész következetességének biztosítását és a párhuzamosságok elkerülését. Három kategória marad: a főbb fizikai tulajdonságok, a kémiai tulajdonságok és az érzékszervi tulajdonságok.

—

A „Cidre de Normandie”/„Cidre normand” főbb fizikai-kémiai tulajdonságait pontosították: „átlátszó vagy homályos megjelenésű ital, amelyet cider előállítására alkalmas gyümölcsök húsának préselésével előállított must – víz hozzáadásával vagy anélkül történő – erjesztése útján nyernek. Belsejében apró buborékok vannak, felszínén pedig könnyű hab.” Ezeket a tulajdonságokat a hatályos termékleírás érzékszervi tulajdonságokként említi. A termékleírás ezenkívül kiegészült azzal, hogy „Az ipari felhasználásra vagy összetett termékek előállítására szánt mennyiségek forgalomba hozatalakor nem feltétel a cider habzása.” A cider ugyanis ipari célokra, például ecetkészítéshez, vagy összetett termékek, például gyümölcslevek előállításához is felhasználható. Noha ezt a felhasználást a hatályos termékleírás kifejezetten nem említi, a nem habzó „Cidre de Normandie” felhasználása folyamatos volt.

—

A „Cidre de Normandie” kémiai tulajdonságai tekintetében kizárólag három célérték: a térfogatszázalékban kifejezett minimális összes alkoholtartalomra, a térfogatszázalékban kifejezett tényleges összes alkoholtartalomra, illetve a maximális illósavtartalomra vonatkozó célérték maradt meg. A térfogatszázalékban kifejezett minimális összes alkoholtartalom esetében csak az összes „Cidre de Normandie” ciderre vonatkozó érték (5,0 %) maradt meg, a kizárólag az úgynevezett „cidres bouchés” (azaz a parafadugóval ellátott palackokban kiszerelt) italokra vonatkozó értéket (5,5 %) törölték. A többi értéket (legnagyobb vastartalom, legnagyobb acetaldehid-tartalom, maximális összes kén-dioxid-tartalom) törölték, ugyanis azok az összes ciderre alkalmazandó nemzeti jogszabály (az 1953. szeptember 30-i 53-978. sz. rendelet) hatálya alá tartoznak, következésképpen nem kifejezetten a „Cidre de Normandie” ciderre vonatkoznak.

—

A „Cidre de Normandie” érzékszervi tulajdonságai lényegesen nem módosulnak, az érintett bekezdéseket a könnyebb olvashatóság érdekében egyetlen bekezdésbe foglalták: „A »Cidre de Normandie« vagy »Cidre normand« cidert markáns, túlnyomórészt gyümölcsös (almára, citrusfélékre, őszibarackra, sárgabarackra stb. emlékeztető) aromák jellemzik. A »Cidre de Normandie« vagy »Cidre normand« cider színe a »halványsárga« árnyalattól a »sötét narancsszínű« árnyalatig változik. Az elég élénk színű ciderek gyakoriak, színük ebben az esetben abból fakad, hogy a keverékben túlnyomórészt polifenolokban gazdag, különösen a gyümölcshús kádas erjesztése esetében oxidálódó (édes, édes-fanyar stb.) fajták találhatók. A »Cidre de Normandie« cider a kesernyés, savanyú és édes ízek megfelelő egyensúlyáról ismert.” Az aromákra, az ízekre és a színekre vonatkozó megfogalmazások magukban foglalják a ciderek összetételtől függő természetes változatosságát: a leírt tulajdonságok a meglévő széles skálát tükrözik, nem találhatók meg szisztematikusan és egyidejűleg minden ciderben.

—

A fentiekben nem említett összes többi rendelkezést (maximális vastartalom, maximális acetaldehid-tartalom, maximális kén-dioxid-tartalom, valamint a figyelembe vett cidertípustól függő sajátosságok) törölték. Ezekről ugyanis a ciderekre alkalmazandó általános jogszabály rendelkezik, amely meghatározza többek között a különböző cidertípusokat („bouché”, édes, száraz, félszáraz).

5.2.   Földrajzi terület

Az „A »Cidres de Normandie« cidereket (cidereket és mustsűrítményeket) kizárólag Normandiában állítják elő. Normandia alatt a következő megyékből álló régió értendő:” szövegű bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

A hatályos termékleírásban a földrajzi terület meghatározása megyékre és járásokra hivatkozik. A járások helyébe az azokat alkotó települések felsorolása lép, ugyanis azok kevésbé változnak.

A termékleírás kiegészült a földrajzi terület térképével.

A földrajzi terület meghatározását ezek a formai módosítások nem érintik.

5.3.   A származás igazolása

—

Az „A »Cidres de Normandie« ciderek – a csomagolás kivételével – csak a földrajzi területen található termelőegységekben állíthatók elő.” szövegezésű bekezdést törölték. A bekezdésben foglalt rendelkezések a kötelezően a földrajzi területen végrehajtandó műveletszakaszokat ismertetik, ezért átkerültek „A földrajzi terület meghatározása” című pontba.

—	„A származás igazolása” című rész a származás nyomonkövethetőségének szigorítása érdekében általános jelleggel kiegészült. Így pontosításra került, hogy a gazdasági szereplők kötelesek biztosítani a nyomonkövethetőséget, és kötelesek azonosítani magukat a csoportosulásnál.

—

Az alábbi bekezdések módosultak: — A csomagoláson szereplő információk: a bekezdést törölték, mivel az a termék címkézésére, nem pedig a nyomonkövethetőségre vonatkozó általános kötelezettségeket tartalmaz. — A gyártás nyomon követésére vonatkozó információk: a „gyártás” szót az „előállítás” váltja fel, amely a ciderkészítés összefüggésében a megfelelő kifejezés. A „gyártási adatlap” fogalmát törölték, ugyanis olyan dokumentumtípusról van szó, amely belefoglalható a megfelelő információk nyomon követését lehetővé tevő készletnyilvántartási rendszerbe.

—

Nyersanyagok: A „Cidre de Normandie” előállításához felhasználható gyümölcsök más gyümölcsöktől való egyértelmű megkülönböztetése érdekében a „Normandiától eltérő régióból” szövegrészt „a földrajzi területen kívülről” szövegrész váltja fel. A „szállítási bizonylatot” minden egyes kiszállított tétel esetében a „szállítólevél” váltja fel. Ezen a szállítólevélen feltüntetik a gyümölcsök jellegét („cider előállítására alkalmas gyümölcsök”). A szállítólevél így pontosabb.

—	Gyártás (új megnevezése: „Előállítás”): ezt a bekezdést egyesítették a „Csomagolás és forgalmazás” című bekezdéssel. A szöveget a következő rendelkezések egyértelművé tétele érdekében átdolgozták: Az „a fent meghatározott dokumentumok” szövegrész helyébe „a készletnyilvántartás” szöveg került.

—	A nyomonkövethetőségre vonatkozó rendelkezéseken kívül a „Csomagolás és forgalmazás” című bekezdés elemeit törölték, ugyanis azok a csomagolásra, azaz arra a műveletszakaszra vonatkoztak, amelyet nem kötelező a földrajzi területen végrehajtani.

—

A termékleírás kiegészült a termelt mennyiséggel kapcsolatos nyilatkozatra vonatkozó rendelkezéssel, valamint azzal a kötelezettséggel, hogy a cider előállítására alkalmas gyümölcsök termelői nyilvántartást kötelesek vezetni (a parcellák elhelyezkedése, a megfelelő fajták, a cider előállítására alkalmas gyümölcsök és az étkezési gyümölcsök kategóriáinak megkülönböztetése), a többi gazdasági szereplő pedig készletnyilvántartást vagy bármely azzal egyenértékű számviteli dokumentumot köteles vezetni (a cider előállítására alkalmas gyümölcsök, a must vagy mustsűrítmény és a cider átvétele és kiadása).

—	A termékleírás kiegészült egy összefoglaló nyomonkövetési táblázattal.

5.4.   Az előállítás módja

—

Nyersanyagok: Ez a bekezdés bekerült az előállítás módjának leírásába. A bekezdés átveszi a hatályos termékleírásnak „A termék leírása” című részében szereplő elemeket (a cider előállítására alkalmas gyümölcsök kategóriái tulajdonságaik szerint: tannintartalom, savasság). A cider előállítására alkalmas, ajánlott gyümölcsfajták jegyzékére utaló hivatkozás helyébe a cider előállítására alkalmas gyümölcsök fogalommeghatározása lépett (olyan alma vagy körte, amelyből legalább 0,6 g/l teljes – természetes vagy oxidációs – tanninsavtartalmú [polifenol-tartalmú] lé nyerhető). A „Cidre de Normandie” előállítását számos különböző, egymást kiegészítő ízű, cider előállítására alkalmas gyümölcsfajta felhasználása jellemzi. Ezek a fajták a hatályos termékleírásban csak részben szerepelnek az „ajánlott” fajták tételes és kevéssé következetes jegyzékében. Például az 1967. április 20-i és az 1980. május 30-i rendeletben ajánlott fajták mind megfelelnek a nyersanyag megadott meghatározásának, mégsem szerepelnek teljeskörűen ebben a jegyzékben. Hasonlóképpen, egyes hagyományos helyi fajták hiányoznak a jegyzékből, pedig rendkívül elterjedtek. A következetesség és a pontosság érdekében, valamint amiatt, hogy nehéz kimerítő fajtajegyzékeket összeállítani, bevezetésre került a cider előállítására alkalmas gyümölcsöt megkülönböztető analitikai kritérium. A tannintartalom a cider előállítására alkalmas gyümölcsök egyik jellegzetessége, amelyet a savassággal együtt – a fajta-összeállítás kialakítása céljából – a fajták ízcsoportok szerinti osztályozásához használnak. A meghatározott összeállításon belül a cider előállítására alkalmas gyümölcsfajtákat hagyományosan 5 kategóriába sorolják, amelyek segítségével a ciderkészítők osztályozni tudják azokat. Ennek megfelelően „[a] cider előállítására alkalmas gyümölcsfajtákat 6 kategóriába sorolják, amelyek legfontosabb jellemzői a következők” mondatban a 6-os számot a tárgyi tévedés javítása érdekében az 5-ös szám váltja fel.

—

Az előállítás szakaszai: „A gyümölcsök zúzása és préselése” című bekezdésben a termékleírás kiegészült azzal, hogy az OFJ földrajzi területéről származó, cider előállítására alkalmas gyümölcsöknek a feldolgozási láncba való bekerüléskor tisztának kell lenniük. Ez a követelmény a gyümölcsök mosására vonatkozó kötelezettség megszüntetéséhez kapcsolódik, ugyanis a mosás nem kötelező, ha a gyümölcsöket kézzel szüretelik és/vagy azok nem érintkeznek a talajjal. „Az erjesztés előtti tisztítás” című bekezdésben a felsorolt módszereket (megtisztítás, pektinkivonás, szeparációs műveletek stb.) „az engedélyezett és szokásosan alkalmazott gyakorlatok és kezelések” szövegrész váltja fel. Ezt az indokolja, hogy az összes felsorolt műveletet nem kötelező szisztematikusan alkalmazni. E műveletek végrehajtása a gazdasági szereplők szaktudásától függ. Az „Erjesztés” című bekezdésből az engedélyezett gyakorlatokat (házasítás, édesítés, cukor használata a „cidre bouché” előállításához) törölték, mivel azok az általános szabályozás hatálya alá tartoznak. Az „Erjesztés utáni tisztítás” című bekezdés pontosítja, hogy a derítést centrifugálás és/vagy szűrés követi „vagy követheti”. A centrifugálás célja a lebegő részecskék leülepedésének felgyorsítása, a szűrésé pedig az, hogy ezek a részecskék kiváljanak, és ezzel átlátszóbb termék jöjjön létre. Ezek a műveletek a cider küllemét befolyásolják, de az ízét nem. Az tehát, hogy a derítés elvégzését követően e műveletek elvégzése fakultatív, nincs jelentős befolyással a termékre. A „Másodlagos erjedés vagy karbonizálás” című bekezdés címében a „karbonizálás” szót a „szénsavasítás” váltja fel. A szénsavasítást már a hatályos termékleírás is engedélyezi. E módosítás célja a pontosítás és a két azonos jelentésű kifejezéssel járó fogalomzavar elkerülése: az élelmiszeriparban az italok szénsavasítása konkrétan szén-dioxid hozzáadását jelenti (karbonizálás), hogy ily módon habzó (szénsavas) ital jöjjön létre. A csomagolásra és a tárolásra vonatkozó rendelkezéseket törölték, mivel azok nem írnak elő konkrét korlátozásokat. Az egyértelműség kedvéért a termékleírás kiegészült a „Cidre de Normandie”/„Cidre normand” előállításának különböző szakaszait összefoglaló termék-előállítási folyamatábrával.

5.5.   Kapcsolat

Az „Ok-okozati kapcsolat” című fejezetet a földrajzi terület sajátosságainak, a termék sajátosságainak és az ok-okozati kapcsolatnak a jobb meghatározása céljából három részre osztották. Ezek azonban érdemi módosítással nem járó szövegmódosítások.

5.6.   Címkézés

A címkézésre vonatkozó kikötések kizárólag az ital elnevezését érintik, amely a következő: „Cidre de Normandie”/„Cidre normand”.

A hatályos termékleírás e bekezdésében foglalt egyéb rendelkezéseket törölték. Azok túlnyomó részben – vagy a ciderekre (a „cidre bouché”, a tiszta gyümölcslé, a természetes habzás, a természetes másodlagos erjedés stb. nem kötelező feltüntetése) vagy valamely tágabb termékkategóriára (megfelelőségi tanúsítvány) vonatkozóan – általános szabályok hatálya alá tartoznak. Más rendelkezések (a fogyasztó esetleges tájékoztatása a termék jellegéről, származásáról, előállításáról, sajátosságairól és érzékszervi tulajdonságairól) nem kötelező érvényűek.

Az ellenőrző szerv címkén való feltüntetésére vonatkozó kötelezettség megszűnik. Ez az információ egyébként hozzáférhető, és a szerv változhat.

Mivel az OFJ logó megjelenítése 2016. január 4. óta kötelező, az „OFJ” és/vagy „Oltalom alatt álló földrajzi jelzés” jelölés feltüntetésére vonatkozó kötelezettségre utaló hivatkozást szintén visszavonták.

5.7.   Egyéb

—   A kapcsolattartási adatok aktualizálása

Az 1151/2012/EU rendeletnek megfelelően tagállami illetékes szolgálatként az Institut national de l’origine et de la qualité (INAO) kapcsolattartási adatai kerültek be a termékleírásba. Ezenkívül az ágazat szervezeti felépítésében bekövetkezett változások következtében a csoportosulás neve és kapcsolattartási adatai is módosultak.

—   Ellenőrző szerv

Az ellenőrző szerv kapcsolattartási adatait az ellenőrzésért felelős hatóság kapcsolattartási adatai váltották fel. E módosítás célja, hogy az ellenőrző szerv megváltozása esetén a termékleírást ne kelljen módosítani.

—   Nemzeti előírások

A termékleírás kiegészült a főbb ellenőrizendő pontokat meghatározó táblázattal.

—   Mellékletek

A hatályos termékleírás mellékleteit törölték. Ezek ugyanis vagy a földrajzi területre vonatkozó, a termékleírásban szereplő kötelező rendelkezéseket, vagy nem kötelező információkat tartalmaznak.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„CIDRE DE NORMANDIE”/„CIDRE NORMAND”

EU-szám: PGI-FR-00089-AM01 – 2017.1.4.

OEM ( ) OFJ ( X )

1.   Elnevezés

„Cidre de Normandie”/„Cidre normand”

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Franciaország

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1.   A termék típusa

1.8. osztály: A Szerződés I. mellékletében felsorolt egyéb termékek (fűszerek stb.)

3.2.   Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Cidre de Normandie”/„Cidre normand” a meghatározott földrajzi területen termesztett és feldolgozott, cider előállítására alkalmas friss gyümölcsökből (boralmából vagy mustkörtéből) készített must erjesztésével előállított habzó cider.

A cider előállítására alkalmas gyümölcsökből készített must részben származhat mustsűrítményből, amennyiben ez utóbbi aránya nem haladja meg a teljes feldolgozott mustmennyiség 40 %-át (a mustsűrítményből készített mustban kifejezve).

A gyümölcsfaültetvények változatos fajtaösszetétele lehetővé teszi a különböző fajtatípusok közötti egyensúlynak a földrajzi terület szintjén történő megtalálását. A terület több mint egyharmadán fanyar és édes-fanyar almafajták, szintén több mint egyharmadán édes almafajták, a fennmaradó részén pedig savanykás és kesernyés almafajták teremnek, így a ciderkészítők úgy válogathatják ki az almákat, hogy a legmegfelelőbb keverékeket érjék el.

A „Cidre de Normandie”/„Cidre normand” cider átlátszó vagy homályos megjelenésű ital, amelyet cider előállítására alkalmas gyümölcsök húsának préselésével előállított must – víz hozzáadásával vagy anélkül történő – erjesztése útján nyernek. Belsejében apró buborékok vannak, felszínén pedig könnyű hab.

A habzás az erjedés során keletkező és/vagy hozzáadott szén-dioxid jelenlétének eredménye.

Az ipari felhasználásra vagy összetett termékek előállítására szánt mennyiségek forgalomba hozatalakor nem feltétel a cider habzása.

A „Cidre de Normandie”/„Cidre normand” színe a halványsárgától a narancsszínűig változik. A cidert markáns, változatos, túlnyomórészt gyümölcsös (almára, citrusfélékre, őszibarackra, sárgabarackra stb. emlékeztető) aromák, valamint a kesernyés, savanyú és édes ízek megfelelő egyensúlya jellemzi.

3.3.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

A „Cidre de Normandie”/„Cidre normand” előállítása céljából feldolgozott gyümölcsök cider előállítására alkalmas gyümölcsök. Az étkezési gyümölcsök nem tartoznak ide. A cider előállítására alkalmas gyümölcs alatt olyan, cider előállítása céljából feldolgozott boralma vagy mustkörte értendő, amelyből legalább 0,6 g/l teljes – természetes vagy oxidációs – tanninsavtartalmú (polifenol-tartalmú) lé nyerhető.

3.4.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A gyümölcsök termesztése és ciderré történő feldolgozása (must előállítása a gyümölcsök préselése útján, cider előállítása a must erjesztésével). Diffúziós lé nyerése nem melegített víz felhasználásával, erjesztés hidegen vagy környezeti hőmérsékleten, az egyetlen engedélyezett színezőanyag a karamell.

3.5.   A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

—

3.6.   A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

Az ital elnevezésének kötelező megjelenítése: „Cidre de Normandie”/„Cidre normand”.

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása

—	Seine Maritime megye: minden település,

—	Eure megye: minden település,

—	Calvados megye: minden település,

—	La Manche megye: minden település,

—	Orne megye: minden település,

—

Oise megye következő települései: Blacourt, Le Coudray-Saint-Germer, Cuigy-en-Bray, Espaubourg, Flavacourt, Hodenc-en-Bray, Labosse, Lachapelle-aux-Pots, Lalande-en-Son, Lalandelle, Puiseux-en-Bray, Saint-Aubin-en-Bray, Saint-Germer-de-Fly, Saint-Pierre-es-Champs, Sérifontaine, Talmontiers, Le Vaumain, Le Vauroux, Abancourt, Blargies, Boutavent, Bouvresse, Broquiers, Campeaux, Canny-sur-Thérain, Escles-Saint-Pierre, Formerie, Fouilloy, Gourchelles, Héricourt-sur-Thérain, Lannoy-Cuillère, Moliens, Monceaux-l’Abbaye, Mureaumont, Omécourt, Quincampoix-Fleuzy, Romescamps, Saint-Arnoult, Saint-Samson-la-Poterie, Saint-Valery, Villers-Vermont, Elencourt, Beaudéduit, Briot, Brombos, Cempuis, Daméraucourt, Dargies, Feuquières, Grandvilliers, Grez, Halloy, Le Hamel, Hautbos, Lavacquerie, Laverrière, Le Mesnil-Conteville, Offoy, Saint-Maur, Saint-Thibault, Sarcus, Sarnois, Sommereux, Thieuloy-Saint-Antoine, Achy, Blicourt, Bonnières, Fontaine-Lavaganne, Gaudechart, Haute-Épine, Hétomesnil, Lihus, Marseille-en-Beauvaisis, Milly-sur-Thérain, La Neuville-sur-Oudeuil, La Neuville-Vault, Oudeuil, Pisseleu, Prévillers, Rothois, Roy-Boissy, Saint-Omer-en-Chaussée, Villers-sur-Bonnières, Bazancourt, Buicourt, Crillon, Ernemont-Boutavent, Escames, Fontenay-Torcy, Gerberoy, Glatigny, Grémévillers, Hannaches, Hanvoile, Haucourt, Hécourt, Lachapelle-sous-Gerberoy, Lhéraule, Loueuse, Martincourt, Morvillers, Saint-Deniscourt, Saint-Quentin-des-Prés, Senantes, Songeons, Sully, Thérines, Villembray, Villers-sur-Auchy, Vrocourt, Wambez,

—

Eure-et-Loir megye következő települései: Argenvilliers, (Les) Autels-Villevillon, Authon-du-Perche, (La) Bazoche-Gouet, Beaumont-les-Autels, Béthonvilliers, Brunelles, Champrond-en-Perchet, Chapelle-Guillaume, Chapelle-Royale, Charbonnières, Coudray-au-Perche, (Les) Étilleux, (La) Gaudaine, Luigny, Margon, Miermaigne, Moulhard, Nogent-le-Rotrou, Saint-Bomer, Saint-Jean-Pierre-Fixte, Soizé, Souancé-au-Perche, Trizay-Coutretot-Saint-Serge, Vichères,

—

Mayenne megye következő települései: Ambrières-les-Vallées, Chantrigné, Couesmes-Vaucé, La Haie-Traversaine, Le Pas, St-Loup-du-Gast, Soucé, Le Housseau-Brétignolles, Lassay-les-Châteaux, Rennes-en Grenouilles, St-Julien-du-Terroux, Ste-Marie-du-Bois, Thuboeuf, Gorron, Hercé, Lesbois, St-Aubin-Fosse-Louvain, Vieuvy, Désertines, Boulay-les-Ifs, Champfremont, Ravigny, St-Pierre-des-Nids, Champéon, Charchigné, Le Horps, Montreuil-Poulay, Le Ribay.

—

Sarthe megye következő települései: Nogent-le-Bernard, Avezé, Dehault, La-Chapelle-du-Bois, La-Ferté-Bernard, Préval, St-Aubin-des-Coudrais, Louzes, Neufchâtel-en-Saosnois, Assé-le-Boisne, Douillet-le-Joly, Montreuil-le-Chétif, St-Aubin-de-Locquenay, St-Georges-le-Gaultier, St-Léonard-des-Bois, St-Paul-le-Gaultier, Sougé-le-Ganelon, Ancinnes, Gesnes-le-Gandelin, Moulins-le-Carbonnel.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel

Geológiai szempontból Normandia nyugati része az Armorikai-hegység részét képezi, míg a keleti része a Párizsi-medence része. Normandia éghajlata enyhe és csapadékos, nyáron nincs vízhiány. Normandia éghajlata óceáni. A tél a tengerpart vidékén viszonylag enyhe, de a szárazföld belsejében zordabb. A nyár hűvös és csapadékos. A csapadékmennyiség viszonylag bőséges. A változatos geológiai adottságok következtében a táj bizonyos mértékű változatosságot mutat, amelyet mindennek ellenére a mérsékelt és csapadékos éghajlat együttese korlátoz. Ennélfogva bizonyos legelő- és cserjés területek Normandia számos részén egyformán megtalálhatóak.

Mivel a természeti feltételek kedvezőek, különösen a csapadékmennyiség tekintetében, a cider előállítására alkalmas gyümölcsöket termő, Spanyolországból (Vizcayából) a középkortól kezdődően betelepített fajtákból álló ültetvények Normandia egész területén elterjedtek.

Normandia így Franciaország első olyan területe lett, ahol cider előállítására alkalmas gyümölcsöket termő ültetvények (almabor előállítására alkalmas almát termő almafák és körtebor előállítására alkalmas körtét termő körtefák) meghonosodtak.

A feldolgozott gyümölcsök a földrajzi területről származnak, amely hagyományosan és jelenleg is az európai cidertermelés egyik legnagyobb medencéje, ahol szerteágazó és elismert előállítási szaktudás fejlődött ki.

A helyi termelők, majd később a helyi növénynemesítők és csemetekertészek nemesítették, javították és a normandiai talaj- és éghajlati viszonyokhoz igazították a növényi szaporítóanyagot, így ennek következtében igen nagy számú, almabor előállítására alkalmas almafajta, illetve körtebor előállítására alkalmas körtefajta alakult ki, amelyeket tannintartalmuk és különleges technológiai felhasználhatóságuk tesz egyedülállóvá. A helyi termelési és feldolgozási feltételekhez alkalmazkodónak bizonyult új fajták kialakítása vagy betelepítése révén ez a szám továbbra is növekszik és garantálja a genetikai források biológiai sokféleségének megőrzését.

Normandia a feldolgozáshoz kapcsolódó sajátos szaktudás bölcsője is.

Hasonlóképpen, Normandiában a cider valódi konyhaművészeti és történelmi örökség, amely a gasztronómia minden területén jelen van.

Az idők folyamán a cider elterjedésének felgyorsulása következtében fejlődtek az előállítási módszerek. A XIX. század közepéig a cidert háztáji gazdaságokban állították elő. Ezt követően a fogyasztás növekedése hozzájárult ahhoz, hogy a kis- és nagyiparosok – a fejlődésük érdekében – a feldolgozási eljárás (tisztítási technikák, hidegen tárolás, pasztörizálás, szénsavasítás) szakszerű elvégzésére támaszkodva megkezdték ennek az italnak az előállítását.

A gépi préselési technikák anélkül tették lehetővé a léhozam növelését, hogy a gyümölcsök sajátosságai módosultak volna.

A XX. század elejétől fokozatosan fejlődött a szűrés, ezzel pedig javult a ciderek stabilitása. Az 1950-es évek tájékán a ciderkészítő nagyüzemek az édes cidereket a hosszabb eltarthatóság, a mikroorganizmusok kifejlődésének megakadályozása és a nagyobb távolságra való kockázatmentesebb szállíthatóság érdekében pasztörizálni kezdték.

A feldolgozott nyersanyagnál alkalmazott szaktudás lehetővé tette a híres cider előállításának fejlődését, míg a fogyasztás a regionális örökség szerves részévé vált, majd a régión kívül is elterjedt.

Normandiában a hagyomány szerint a cider előállításának titkát a vizcayai tengerészek hozták magukkal a VI. században. A cider fogyasztása tulajdonképpen csak a XII. században lendült fel igazán, először a Touques és a Risle völgyében, majd a Cotentin-félszigeten, végül pedig Caux vidékén. A XIV. században a cider elkezdte felváltani az árpasört, és Normandiában közel ugyanannyi cidert értékesítettek, mint bort. A XV. században, a százéves háború után Alsó-Normandiában és Közép-Normandiában a cider vált a legelterjedtebb itallá. A XVI. századtól a cider előállítása területén tényleges fejlődés történt: ekkor érkezett Vizcayából a Cotentin-félszigetre Guillaume de Dursus, aki a termesztett boralmafajtákat tökéletesítette. Példáját más helyi nagyurak is követték, akik nemesíteni és gondozni kezdték a fajtákat. XIII. Lajos uralkodása idején a boradó miatt csaknem az összes normandiai szőlőültetvényt kiirtották; így az almafatermesztés fejlődése folytatódhatott, a ciderfogyasztás pedig tovább nőtt. A későbbiekben azonban – a háborúk, az adók és az általános nyomor miatt – az almafák és a cider iránti érdeklődést különféle szélsőséges tényezők befolyásolták.

A XVIII. századtól a gazdaságok irányítói, a mezőgazdasági társaságok és az Államtanács közös erőfeszítésekkel javították és ösztönözték az almafatermesztést. A XIX. században a cider előállítása újraindul, és 1870 után a fogyasztás jelentősen megnövekszik.

A ciderkészítés és -feldolgozás jelentős fejlődésnek indult a XIX. században és a XX. század elején – olyannyira, hogy a második világháborúig szám szerint nyilvántartották a (többek között az állami alkohol felvevő piacát jelentő) lepárlás dinamikájából hasznot húzó vállalatokat.

Az 1920-as években a cidertermelés országos szinten meghaladta a sör termelését. A kiemelkedő termeléssel jellemzett években La Manche, Calvados, Seine inférieure és Orne megye termelése messze túllépte az egymillió hektolitert. Normandia az 1920-as években az ország első számú cidertermelő régiójává vált, és azóta is az maradt.

Jelenleg Normandia adja a teljes franciaországi cidertermelés közel 45 %-át.

A „Cidre de Normandie”/„Cidre normand” cidert csak bizonyos gyümölcsökből – boralmából vagy mustkörtéből – készítik, amelyek – különösen a polifenolok tekintetében – különleges jellemzőkkel rendelkeznek, és nem foglalják magukban az étkezési gyümölcsöket; a mustkörte használata engedélyezett: hagyományosan többek között a savassága miatt lehet helye egy-egy keverékben. Az ital átlátszó vagy homályos megjelenése egyebek mellett attól függ, hogy mennyire szűrt, a színe pedig a felhasznált gyümölcsfajtáktól és az alkalmazott eljárásoktól függően a halványsárgától a narancsszínűig változhat. Ízvilága igen változatos, a különböző gyümölcsfajták által kölcsönzött íz és a nem erjesztett cukrokból fakadó édes íz közötti egyensúllyal. Az apró buborékokkal jellemzett habzás ízleléskor nem erős.

A „Cidre de Normandie”/„Cidre normand” cider jó hírnévnek örvend, amely erőteljes regionális identitásán és a régióra jellemző ágazat kifejlődésén alapul.

A helyi szereplők régóta változatos cidertermelést fejlesztettek ki, amelynek eredetisége a cider előállítására alkalmas gyümölcsök, alma és néha – a keverék savasságának kiegyensúlyozása érdekében Normandiában felhasználható – körte felhasználásán, valamint a ciderkészítési szaktudás szakszerű alkalmazásán alapul.

A ciderkészítés (nem pedig a borászat) szempontjából kedvező fizikai feltételek, továbbá az enyhe és csapadékos éghajlat, valamint a nyári vízhiány lehetővé tette az almabor előállítására alkalmas boralmafák és a körtebor előállítására alkalmas mustkörtefák kinemesítését.

A XX. század eleje óta Normandiában jöttek létre – és maradnak a jövőben is – a cider előállítására alkalmas gyümölcsöket termő legnagyobb franciaországi ültetvények, ezzel a régiót az almabor előállítására alkalmas boralma-fák elismert hazájává téve. A cider előállításához hasznos – többek között a különleges tannintartalmú fajták keresését magában foglaló, megfelelő és elismert – szaktudás szakszerű alkalmazása lehetővé tette a fogyasztók által elismert egyedi termék kifejlesztését.

A mechanikus préseléssel, az erjesztés előtti és utáni tisztítással, az erjesztési eljárással és a keverékek összetételével kapcsolatos szaktudás az idők folyamán lehetővé tette a gyümölcsök lehető legjobb hasznosítását és a termék sajátosságainak megőrzését.

Végezetül, a cider stabilizálásával és tartósításával (palackozásával, szűrésével, pasztörizálásával stb.) kapcsolatos szaktudás fejlődésének, valamint az új technikákhoz való alkalmazkodásnak köszönhetően a normandiai cider fokozatosan elterjedt.

Mindezek a tényezők lehetővé tették a kulturális és konyhaművészeti örökség részeként elismert, minőségi ciderek előállítását.

Az ország egész területén értékesítésre kínált „Cidre de Normandie” cider fogyasztása így „deregionalizálódott”, ugyanakkor megőrizte regionális sajátosságát és növelte hírnevét.

Kulturális és gasztronómiai szempontból a fogyasztók az almafák látványát és a normandiai tájat határozottan összekapcsolják. Ily módon a „Cidre de Normandie” cider a francia közfelfogás szerves része, a cider pedig egy ikonikus normandiai ital.

A számos „ciderünnep” (Barenton, Beuvron-en-Auge, Vimoutiers, Le Sap, Auffay, Forges-les-Eaux stb.), valamint a kóstolóversenyek (regionális szinten Saint-Jean des cidres, illetve a kimondottan helyi versenyek, például Caux vidékén) mind arról tanúskodnak, hogy a termék egybeforrott Normandiával és a régió hírnevével.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdése)

https://info.agriculture.gouv.fr/gedei/site/bo-agri/document_administratif-830d0e1e-32b9-4d63-82b9-f99ef2dce5d5/telechargement