Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám: M.9270 – VINCI Airports/Gatwick Airport)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2019/C 167/01)

2019. március 15-én a Bizottság úgy határozott, hogy engedélyezi e bejelentett összefonódást, és a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. E határozat a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 6. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapul. A határozat teljes szövege csak angol nyelven hozzáférhető, és azután teszik majd közzé, hogy az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították belőle. A szöveg megtalálható lesz

—

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

—	elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/homepage.html?locale=hu) a 32019M9270 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít online hozzáférést az európai uniós jogszabályokhoz.

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

A TANÁCS HATÁROZATA

(2019. május 14.)

a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottság magyarországi tagjainak és póttagjainak kinevezéséről

(2019/C 167/02)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottság létrehozásáról szóló, 2003. július 22-i tanácsi határozatra (1) és különösen annak 3. cikkére,

tekintettel a tagállamok kormányai által a Tanácsnak benyújtott, a jelöltek nevét tartalmazó jegyzékre,

mivel:

(1)	A Tanács 2019. március 12-i (2) és 2019. április 15-i (3) határozatával kinevezte a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottság tagjait és póttagjait a 2019. március 1-től2022. február 28-ig terjedő időszakra.

(2)	Magyarország munkavállalói és munkáltatói szervezetei további jelöléseket nyújtottak be több betöltendő helyre,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

---

(1)  HL C 218., 2003.9.13., 1. o.

(2)  HL C 100., 2019.3.15., 1. o.

(3)  HL C 142., 2019.4.23., 20. o.

Euroátváltási árfolyamok (1)

2019. május 15.

(2019/C 167/03)

1 euro =

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,1183
JPY	Japán yen	122,24
DKK	Dán korona	7,4695
GBP	Angol font	0,86820
SEK	Svéd korona	10,7688
CHF	Svájci frank	1,1276
ISK	Izlandi korona	137,40
NOK	Norvég korona	9,8003
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	25,760
HUF	Magyar forint	325,15
PLN	Lengyel zloty	4,3094
RON	Román lej	4,7615
TRY	Török líra	6,7780
AUD	Ausztrál dollár	1,6166
CAD	Kanadai dollár	1,5075
HKD	Hongkongi dollár	8,7784
NZD	Új-zélandi dollár	1,7067
SGD	Szingapúri dollár	1,5317
KRW	Dél-Koreai won	1 331,31
ZAR	Dél-Afrikai rand	15,9620
CNY	Kínai renminbi	7,6925
HRK	Horvát kuna	7,4183
IDR	Indonéz rúpia	16 170,62
MYR	Maláj ringgit	4,6728
PHP	Fülöp-szigeteki peso	58,588
RUB	Orosz rubel	72,4794
THB	Thaiföldi baht	35,322
BRL	Brazil real	4,4659
MXN	Mexikói peso	21,4741
INR	Indiai rúpia	78,6785

---

(1)  Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

A 2018-ban forgalomban lévő kibocsátási egységek teljes számának a 2003/87/EK irányelvvel létrehozott uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer keretébe tartozó piaci stabilizációs tartalék működése céljából történő közzététele

(2019/C 167/04)

1.   Bevezetés

2015-ben a Tanács és az Európai Parlament úgy határozott, hogy a 2003/87/EK irányelvvel (1) létrehozott uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) keretében létrehozza a piaci stabilizációs tartalékot (2). A piaci stabilizációs tartalék 2019 januárjában kezdte meg működését. Létrehozásának célja elkerülni azt, hogy az uniós szén-dioxid-piacon a kibocsátási egységek tekintetében jelentős strukturális többlet alakuljon ki, mivel ez azt a kockázatot hordozza, hogy az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer nem tud olyan megfelelő beruházási ösztönzőkkel szolgálni, amelyek elősegítenék az EU kibocsátás-csökkentési céljainak költséghatékony elérését.

A határozat értelmében 2017-től kezdődően a Bizottságnak minden év május 15-ig közzé kell tennie a forgalomban lévő kibocsátási egységek teljes számát. E szám alapján kerül meghatározásra, hogy a következő évben árverésre szánt kibocsátási egységek egy részét a tartalékba kell-e helyezni.

2018. május 15-én a Bizottság közzétette a 2017-ben forgalomban lévő kibocsátási egységek számát, amely 1,65 milliárd egység (3) volt. A piaci stabilizációs tartalékra vonatkozó szabályok értelmében e közzétételt követően 2019 első 8 hónapjában, január 1-jével kezdődően 264 731 936 kibocsátási egység kerül a tartalékba. (4)

Ez a közlemény a 2018. évre vonatkozik, és ez a harmadik olyan dokumentum, amely a piaci stabilizációs tartalék kezelése céljából közzétételre kerül. Tartalmazza a forgalomban lévő összes kibocsátási egység tényleges számát, és részletesen bemutatja, hogy ez a szám hogyan került kiszámításra. E kiadvány meghatározza a 2019 szeptembere és 2020 augusztusa között tartalékba helyezendő kibocsátási egységek számát.

2.   A piaci stabilizációs tartalék működése

A piaci stabilizációs tartalék automatikusan működésbe lép, amint a forgalomban lévő kibocsátási egységek teljes száma meghalad egy előre meghatározott tartományt. Az egységek akkor kerülnek a tartalékba, ha a forgalomban lévő kibocsátási egységek teljes száma meghaladja a 833 milliós küszöbértéket. Az egységek akkor szabadulnak fel a tartalékból, ha a forgalomban lévő kibocsátási egységek teljes száma nem éri el a 400 milliós küszöbértéket. Gyakorlati szempontból az egységek oly módon kerülhetnek a tartalékba, hogy kevesebb egység kerül árverésre, és úgy szabadulnak fel onnan, hogy a jövőben 100 millióval több egység kerül árverésre.

A forgalomban lévő kibocsátási egységek száma határozza meg, hogy bizonyos mennyiségű egység a tartalékba kerül, illetve onnan felszabadul, éppen ezért a tartalék működése szempontjából kulcsfontosságú e szám közzététele.

Az uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszer felülvizsgálatának (5) összefüggésében jelentősen módosult a piaci stabilizációs tartalék működése. A 2019 és 2023 közötti időszakban átmenetileg meg fog duplázódni, 12 %-ról 24 %-ra fog nőni azon forgalomban lévő kibocsátási egységek aránya, amelyek meghatározzák az abban az esetben a tartalékba helyezendő egységek számát, ha a forgalomban lévő kibocsátási egységek teljes száma meghaladja a 833 milliós küszöbértéket. Emellett 2023-tól kezdődően a piaci stabilizációs tartalékban lévő, az előző évben aukcióra vitt mennyiségen felüli kibocsátási egységek már nem lesznek érvényesek.

E közlemény alapján tehát a forgalomban lévő kibocsátási egységek teljes száma 24 %-ának (6) megfelelő számú kibocsátási egység a 2019. szeptember 1-jével kezdődő 12 hónapos időszakban a tartalékba kerül. Ugyanekkora mennyiség levonásra kerül a tagállamok árverésre bocsátandó mennyiségeiből, méghozzá árverési részarányuk alapján. Ezzel összefüggésben fontos kiemelni, hogy a szolidaritás és a növekedés céljának szem előtt tartásával az Unión belül átcsoportosított kibocsátási egységeket e részarány meghatározása szempontjából 2025. december 31-ig nem kell figyelembe venni.

3.   A forgalomban lévő kibocsátási egységek száma összesen

Az (EU) 2015/1814 határozat 1. cikkének (4) bekezdése értelmében a forgalomban lévő kibocsátási egységek teljes száma „a 2008. január 1-je óta eltelt időszakban kiutalt kibocsátási egységek összesített száma, beleértve a szóban forgó időszakban a 2003/87/EK irányelv 13. cikkének (2) bekezdése értelmében kiutalt kibocsátási egységek számát és az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó létesítmények által az adott év december 31-ig a kibocsátások tekintetében nemzetközi jóváírás igénybevételére vonatkozóan gyakorolt jogokat, valamint levonva az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó létesítmények 2008. január 1. és az adott év december 31. közötti ellenőrzött kibocsátásának tonnában kifejezett összesített mennyiségét, a 2003/87/EK irányelv 12. cikkének (4) bekezdése értelmében törölt kibocsátási egységek számát, valamint a tartalékban található kibocsátási egységek számát.”

Vagyis röviden a forgalomban lévő kibocsátási egységeknek a piaci stabilizációs tartalékba való helyezés és onnan való felszabadítás szempontjából releváns számát a következő képlettel kell kiszámítani:

A FORGALOMBAN LÉVŐ KIBOCSÁTÁSI EGYSÉGEK SZÁMA ÖSSZESEN = Kínálat – (Kereslet + a piaci stabilizációs tartalékba helyezett egységek)

A forgalomban lévő kibocsátási egységek számát három tényező határozza meg: az első a 2008. január 1-je óta kiutalt kibocsátási egységek; a második a leadott és törölt kibocsátási egységek száma („kereslet”); a harmadik pedig a tartalékba helyezett egységek száma.

Az (EU) 2015/1814 határozatnak megfelelően a légi közlekedési kibocsátási egységeket és a légi közlekedési tevékenységből származó, hitelesített kibocsátásokat ebben az összefüggésben nem kell figyelembe venni.

3.1.   Kínálat

A piacon kínált kibocsátási egységek számát öt tényező határozza meg:

—	a 2008 12. havától kezdve (2. szakasz) tartalékolt kibocsátási egységek száma,

—	a 2013. január 1-jétől kezdődően 2018. december 31-ig kiosztott ingyenes kibocsátási egységek száma, ideértve az új belépők részére fenntartott tartalékból (NER) kiosztott egységeket is,

—	a 2013. január 1. (7) és 2018. december 31. között árverésre bocsátott kibocsátási egységek száma,

—	az Európai Beruházási Bank (EBB) által a NER 300 program céljából pénzesített kibocsátási egységek, valamint

—	a létesítmények által a kibocsátások tekintetében 2018. december 31-ig érvényesített nemzetközi jóváírási jogosultságok.

Az EU ETS 2. szakaszából tartalékolt kibocsátási egységek száma 1 749 540 826 (8). A tartalékolt egységek ezen összmennyisége az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer 2. szakaszában kibocsátott azon egységek teljes számát jelenti, amelyeket nem adtak át hitelesített kibocsátások fedezése céljából, illetve nem töröltek. A forgalomban lévő kibocsátási egységek számának meghatározása szempontjából tehát ez a szám a 2013–2020-as időszak (3. időszak) kezdetén, 2013. január 1-jén forgalomban lévő kibocsátási egységek teljes számát jelenti, és a számításban így kerül figyelembevételre.

A közös aukciós platformon és a releváns saját aukciós platformokon rendezett árverésekről készült jelentések (9) szerint a 2013. január 1. és 2018. december 31. között – többek között a korai aukciókon – árverésre bocsátott kibocsátási egységek száma 4 641 208 000.

A 2013. január 1. és 2018. december 31. között kiosztott ingyenes kibocsátási egységek száma, beleértve a NER-ből kiosztott egységeket is, 5 162 023 498 (10).

Az EBB a NER 300 program céljából 300 000 000 egységet (11) pénzesített.

A létesítmények által a kibocsátások tekintetében 2018. december 31-ig érvényesített nemzetközi jóváírási jogosultságok száma 434 049 616 (12).

3.2.   Kereslet

A keresletet a következők alkotják: a létesítmények 2013. január 1. (13) és 2018. december 31. közötti hitelesített összkibocsátása, amely 10 631 597 033 (14) és az ugyanezen időszak alatt törölt egységek, amelyek száma 315 083.

3.3.   A piaci stabilizációs tartalékba helyezett egységek száma

Az e dokumentum által felölelt időszakban a tartalékban nem szerepelt kibocsátási egység (15).

3.4.   A forgalomban lévő kibocsátási egységek száma összesen

Az eddigiek alapján a forgalomban lévő kibocsátási egységek száma összesen 1 654 909 824.

4.   Következtetés

A piaci stabilizációs tartalék szabályainak megfelelően egy 12 hónapos – 2019. szeptember 1-jétől2020. augusztus 31-ig tartó – időszakban összesen 397 178 358 kibocsátási egység kerül a piaci stabilizációs tartalékba.

Következő alkalommal 2020 májusában kerül közzétételre közlemény, és az a 2020 szeptembere és 2021 augusztusa között a tartalékba helyezendő egységek számát fogja tartalmazni.

Táblázat

Áttekintés

Kínálat
a) A 2. szakaszból történő tartalékolás	1 749 540 826
b) a 2013. január 1. és 2018. december 31. között kiosztott ingyenes kibocsátási egységek száma, beleértve a NER-ből kiosztott egységeket is	5 162 023 498
c) a 2013. január 1. és 2018. december 31. között – többek között a korai aukciókon – árverésre bocsátott kibocsátási egységek száma	4 641 208 000
d) az Európai Beruházási Bank által a NER 300 program céljából pénzesített kibocsátási egységek száma	300 000 000
e) a létesítmények által a kibocsátások tekintetében 2018. december 31-ig érvényesített nemzetközi jóváírási jogosultságok.	434 049 616
Összesen (kínálat)	12 286 821 940

Kereslet
a) Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó létesítmények 2013. január 1. és 2018. december 31. közötti hitelesített kibocsátása tonnában	10 631 597 033
b) a 2003/87/EK irányelv 12. cikkének (4) bekezdése értelmében 2018. december 31-ig törölt kibocsátási egységek száma.	315 083
Összesen (kereslet)	10 631 912 116

A piaci stabilizációs tartalékba helyezett egységek száma
A tartalékba helyezett visszatartott kibocsátási egységek száma összesen	0
A forgalomban lévő kibocsátási egységek száma összesen	1 654 909 824

---

(1)  z Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1814 határozata (2015. október 6.) az üvegházhatású gázok uniós kibocsátáskereskedelmi rendszeréhez piaci stabilizációs tartalék létrehozásáról és működtetéséről, valamint a 2003/87/EK irányelv módosításáról (HL L 275., 2003.10.25., 32. o.).

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1814 határozata (2015. október 6.) az üvegházhatású gázok uniós kibocsátáskereskedelmi rendszeréhez piaci stabilizációs tartalék létrehozásáról és működtetéséről, valamint a 2003/87/EK irányelv módosításáról (HL L 264., 2015.10.9., 1. o.).

(3)  Lásd: a Bizottság közleménye, C(2018) 2801 final, amely a következő címen érhető el:

https://ec.europa.eu/clima/sites/clima/files/ets/reform/docs/c_2018_2801_en.pdf

(4)  A piaci stabilizációs tartalékhoz az egyes tagállamok által a 2019. január 1. és augusztus 31. közötti időszakban nyújtott hozzájárulásokat az európai szén-dioxid-piac működéséről szóló, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz címzett, 2018. december 17-én közzétett bizottsági jelentés (COM(2018) 842 final) ismertette, amely a következő címen érhető el: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52018DC0842&qid=1556177822506&from=HU

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/410 irányelve (2018. március 14.) a 2003/87/EK irányelvnek a költséghatékony kibocsátáscsökkentés és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba történő beruházások növelése érdekében történő módosításáról és az (EU) 2015/1814 határozat módosításáról (HL L 76., 2018.3.19., 3. o.); elérhető a következő címen: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?qid=1556118469507&uri=CELEX:32018L0410

(6)  Havi 2 %-ot tesz ki.

(7)  Ebbe a mennyiségbe beleszámítanak az úgynevezett „korai aukciók”, azaz a 2013–2020-as időszakra érvényes, 2013. január 1-je előtt árverésre bocsátott egységek.

(8)  Lásd a 2015. évi szén-dioxid-piaci jelentést; COM (2015) 576.

(9)  Elérhető a következő címen: http://www.eex.com/en/products/environmental-markets/emissions-auctions/archive és https://www.theice.com/marketdata/reports/148

(10)  Az európai uniós ügyleti jegyzőkönyv (EUTL) 2019. április 1-jei kivonata alapján.

(11)  Először 200 millió egységet – ezeket 2011-ben és 2012-ben értékesítették –, majd 100 millió egységet – ezeket 2013-ban és 2014-ben értékesítették; További részletek itt:

https://ec.europa.eu/clima/sites/clima/files/lowcarbon/ner300/docs/summary_report_ner300_monetisation_en.pdf

(12)  Az EUTL 2019. április 1-jei kivonata alapján.

(13)  A 2008–2012-es időszak hitelesített kibocsátásadatai tekintetében lásd a tartalékolt egységek összmennyiségére vonatkozó magyarázatot (3.1. szakasz).

(14)  A hitelesített kibocsátások összmennyisége az EUTL 2019. április 1-jei kivonatán alapul, mivel így figyelembe vehetők a 2019. március 31-ig bejelentett hitelesített kibocsátások. Az ezen időpontot követően bejelentett kibocsátások tehát ezen összmennyiségben nem szerepelnek.

(15)  E közlemény a 2018 végéig forgalomban lévő kibocsátási egységek teljes számát ismerteti. A piaci stabilizációs tartalék 2019. január 1. óta működik. A forgalomban lévő kibocsátási egységek teljes számának (TNAC) 2017-re vonatkozó adatai alapján 2019. január 1. és augusztus 31. között mintegy 265 millió kibocsátási egység kerül tartalékba.

Új uniós díj az EU-val kapcsolatos tárgyakat oktató iskolák számára

(2019/C 167/05)

Az Európai Unió új díjat alapít az uniós ismeretek iskolai oktatását előmozdító tanárok és iskolák érdemeinek elismerésére.

A „Jan Amos Comenius-díj az Európai Unióval kapcsolatos ismeretek magas színvonalú oktatásáért” nevet viselő, új díjra az Európai Unióban működő középiskolák pályázhatnak.

A díjjal azok a kiemelkedő középiskolák és tanáraik tüntethetők ki, amelyek inspiráló módszerekkel segítenek diákjaiknak megismerkedni az EU-val. A díj Unió-szerte elismerést és ismertséget hivatott biztosítani ilyen irányú munkájuknak, és felhívja a figyelmet annak fontosságára, hogy a diákok már fiatal korban tanuljanak az Európai Unióról. Célja továbbá bemutatni azokat az inspiráló oktatási módszereket, amelyek aktívan bevonják a diákokat az EU-ról való tanulásba, valamint elősegíteni elterjedésüket.

A 2019. évi pályázati felhívás közzétételérre várhatóan 2019 szeptemberében kerül sor.

A pályázati szabályokat az Európai Bizottság állapítja meg és teszi közzé. Ezek fogják meghatározni a részvétel részletes feltételeit, a határidőket, az odaítélési szempontokat, a díjak számát és összegét, valamint a nyerteseknek történő kifizetésekre vonatkozó szabályokat.

A díj az Európai Parlament kezdeményezése, amelynek megvalósítását az Európai Bizottság Oktatásügyi, Ifjúságpolitikai, Sportügyi és Kulturális Főigazgatósága vállalta magára.

A Borgarting lagmannsrett 2018. szeptember 10-i, az EFTA-Bírósághoz az Andreas Gyrre kontra Norvégia Kormánya ügyben tanácsadói vélemény iránt benyújtott kérelme

(E-1/19. sz. ügy)

(2019/C 167/06)

A Borgarting lagmannsrett (Borgarting fellebbviteli bíróság) 2018. szeptember 10-én kelt, a Bíróság Hivatalához 2019. január 3-án beérkezett levelében tanácsadói vélemény iránti kérelmet nyújtott be az EFTA-Bírósághoz az Andreas Gyrre kontra Norvégia Kormánya ügyben, az alábbi kérdéseket illetően:

1.

Úgy értelmezendő-e a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. mellékletének 9. pontja, hogy az azokra az esetekre is vonatkozik, ahol a kereskedő azt állítja, vagy olyan benyomás kelt, hogy jogszabályi rendelkezés – mint például a londoni olimpiai és paralimpiai játékokról szóló 2006. évi törvény – megléte esetén a termék jogszerűen forgalmazható egy olyan EGT-államban, amelynek a nemzeti jog szerint végrehajtott jogszabályi rendelkezései szerint a termék nem forgalmazható jogszerűen? a) Hatással van-e az értékelésre az, hogy a tilalom arra az EGT-államra vonatkozik, ahol a terméket használni akarják, de arra az EGT-államra nem, ahol a terméket értékesítik? b) Hatással van-e az értékelésre az, ha az értékesítés után megállapítják, hogy a tilalom ellentétes az EGT-joggal?

2.

Amennyiben annak megállapítása, hogy a tilalom ellentétes az EGT-joggal, hatással van a 2005/29/EK irányelv I. mellékletének 9. pontja szerinti értékelésre: a) A belépőjegyek újraértékesítésére vonatkozó, például a londoni olimpiai és paralimpiai játékokról szóló 2006. évi törvényben meghatározott tilalom olyan kereskedelmi gyakorlatok szabályozását jelenti-e, amelyek a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló 2005/29/EK irányelv hatálya alá tartoznak? b) Ellentétes-e az irányelvvel az újraértékesítésre vonatkozóan nemzeti jogszabályban – például a londoni olimpiai és paralimpiai játékokról szóló 2006. évi törvényben – meghatározott tilalom, amennyiben az ilyen tilalom nemcsak fogyasztóvédelmi, hanem más egyéb, például biztonsági célokat is szolgál? c) Amennyiben szükséges értékelni azt, hogy az olyan sporteseményekre, mint például a londoni olimpiai és paralimpiai játékokra szóló belépőjegyek újraértékesítésére vonatkozó korlátozások ellentétesek-e az EGT-megállapodás szerinti alapvető szabadságokkal, többek között az EGT-megállapodás 11. és 36. cikkével, mely kritériumok alapján kell a nemzeti bíróságnak értékelnie, hogy az ilyen korlátozások megfelelőek-e és szükségesek-e az olyan jogszerű célok, mint például a fogyasztóvédelem és a biztonság megvalósításához?

Értesítés a Kínai Népköztársaságból és az Egyiptomból származó egyes szőtt és/vagy tűzött üvegrost szövetek behozatalára vonatkozó szubvencióellenes eljárás megindításáról

(2019/C 167/07)

Az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1037 európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) (a továbbiakban: alaprendelet) 10. cikke alapján az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) panaszt nyújtottak be, amely szerint a Kínai Népköztársaságból és az Egyiptomból származó egyes szőtt és/vagy tűzött üvegrost szövetek behozatala támogatott formában történik, és ezáltal kárt (2) okoz az uniós gazdasági ágazatnak.

1.   Panasz

A panaszt 2019. április 1-jén a Tech-Fab Europe (a továbbiakban: panaszos) nyújtotta be olyan gyártók nevében, amelyek termelése az egyes szőtt és/vagy tűzött üvegrost szövetek teljes uniós termelésének több mint 25 %-át teszi ki.

Az érdekelt felek számára betekintésre összeállított akta tartalmazza a panasz nyilvános változatát, valamint az uniós gyártók támogatásának mértékére vonatkozó elemzést. Ezen értesítés 5.6. pontja tájékoztatással szolgál arról, hogy az érdekelt felek hogyan férhetnek hozzá az aktához.

2.   Vizsgált termék

A vizsgálat tárgyát képező termék: a folytonosüvegrostszál előfonatból vagy fonalból készült szőtt és/vagy tűzött (stitched) szövet, kivéve az impregnált vagy előimpregnált (prepreg) termékeket, valamint a hosszában és szélességében egyaránt 1,8 mm-nél nagyobb szemnagyságú, 35 g/m2-nél nagyobb tömegű hálószöveteket (a továbbiakban: vizsgált termék).

Amennyiben az érdekelt felek a termékkörre vonatkozóan információkat kívánnak szolgáltatni, ezt az ezen értesítés közzétételétől (3) számított 10 napon belül kell megtenniük.

3.   A támogatásra vonatkozó állítás

Az állítólagosan támogatott termék a Kínai Népköztársaságból és az Egyiptomból (a továbbiakban együtt: érintett országok) származó, jelenleg az ex 7019 39 00, ex 7019 40 00, ex 7019 59 00 és ex 7019 90 00 KN-kódok (TARIC-kódok: 7019390080, 7019400080, 7019590080 és 7019900080) alá tartozó vizsgált termék. A megadott KN- és TARIC-kódok tájékoztató jellegűek.

3.1.    Kínai Népköztársaság

A Bizottság megítélése szerint a panasz elegendő bizonyítékot tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a vizsgált terméknek a Kínai Népköztársaságban működő gyártói több, a Kínai Népköztársaság kormánya által nyújtott támogatásban is részesültek.

Az állítólagos támogatás egyebek mellett i. közvetlen transzferek; ii. a kormányzati bevételek elengedése vagy be nem szedése; valamint iii. áruknak vagy szolgáltatásoknak a kormányzat általi, a megfelelő nagyságú díjazásnál alacsonyabb összeg megfizetése ellenében történő nyújtása formájában valósul meg. A panasz bizonyítékokat tartalmazott például az állami tulajdonú bankok által rendelkezésre bocsátott kedvezményes kölcsönökre és hitelkeretekre, exporthitel-támogatási programokra, exportgaranciákra, exportbiztosításra és vissza nem térítendő támogatást nyújtó támogatási programokra; az újszerű és a csúcstechnológiát alkalmazó vállalatok számára nyújtott adókedvezményekre, kutatási-fejlesztési adójóváírásra, a csúcstechnológiát képviselő vállalatok által a csúcstechnológia fejlesztésére és gyártására igénybe vett berendezések gyorsított értékcsökkenésére, az arra feljogosított honos vállalatok közötti osztalékfizetéssel kapcsolatos mentességekre, a külföldi érdekeltségű kínai vállalatok által a Kínán kívüli anyavállalatoknak kifizetett osztalékok kedvezményes forrásadójára, a földhasználati adó alóli mentességre és exportadó-visszatérítésre; valamint a kormányzat által a megfelelő nagyságú díjazásnál alacsonyabb összeg megfizetése ellenében rendelkezésre bocsátott földterületre és energiára vonatkozóan.

A panaszos továbbá azt is állítja, hogy a fenti intézkedések támogatásnak minősülnek, mert olyan pénzügyi hozzájárulást tartalmaznak, amelyet a kínai kormányzat vagy más regionális és helyi kormányzati szervek (ideértve a közjogi szerveket is) nyújtanak, és amelyek gazdasági előnyhöz juttatják a vizsgált termék exportáló gyártóit. A panaszos szerint a támogatások meghatározott vállalatokra vagy gazdasági ágazatra vagy vállalatok egy meghatározott csoportjára korlátozódnak, és/vagy nyújtásuk az exportteljesítmény szerint történik, ezért egyediek és kiegyenlíthetőek. Ennek alapján a panaszos szerinti támogatási összegek a Kínai Népköztársaság vonatkozásában jelentősnek tűnnek.

A Bizottság fenntartja a jogot, hogy a vizsgálat során esetlegesen feltárt további támogatásokat is kivizsgálja.

3.2.    Egyiptom

A Bizottság megítélése szerint a panasz elegendő bizonyítékot tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a vizsgált termék Egyiptomban működő gyártói több, az egyiptomi kormányzat által nyújtott támogatásban is részesültek.

Az állítólagos támogatás egyebek mellett i. közvetlen transzferek; ii. a kormányzati bevételek elengedése vagy be nem szedése; valamint iii. áruknak vagy szolgáltatásoknak a kormányzat általi, a megfelelő nagyságú díjazásnál alacsonyabb összeg megfizetése ellenében történő nyújtása formájában valósul meg. A panasz bizonyítékokat tartalmazott például kedvezményes hitelekre, az egyiptomi jog alapján nyújtott adókedvezményekre, valamint a nyersanyagok és a termelőberendezések esetében igénybe vehető behozatalivám-mentességre vonatkozóan.

A panaszos továbbá azt is állítja, hogy a fenti intézkedések támogatásnak minősülnek, mert olyan pénzügyi hozzájárulást tartalmaznak, amelyet az egyiptomi kormányzat (ideértve a közjogi szerveket is) nyújt, és amelyek gazdasági előnyhöz juttatják a vizsgált termék exportáló gyártóit. A panaszos szerint a támogatások meghatározott vállalatokra vagy gazdasági ágazatra vagy vállalatok egy meghatározott csoportjára korlátozódnak, és/vagy nyújtásuk az exportteljesítmény szerint történik, ezért egyediek és kiegyenlíthetőek. Ennek alapján a panaszos szerinti támogatási összegek Egyiptom vonatkozásában jelentősnek tűnnek.

A panaszos továbbá azt is állítja, hogy egyes támogatásokat közvetlenül az egyiptomi kormány nyújt, másokat pedig – az egyiptomi kormányon keresztül – közvetetten a kínai kormány. A panaszos szerint az egyetlen egyiptomi exportáló gyártó egy különleges gazdasági övezetben (a szuezi kínai–egyiptomi gazdasági és kereskedelmi együttműködési övezetben) működik, és kínai tulajdonban van. A panaszban található bizonyítékok kiterjednek a kínai és az egyiptomi kormány együttműködési megállapodásaira, valamint az állami tulajdonban lévő vagy állami ellenőrzés alatt álló kínai bankok által állami tulajdonban lévő egyiptomi bankoknak nyújtott kölcsönökre. E megállapodások és kölcsönök céljait figyelembe véve a panaszos azt állítja, hogy a szóban forgó kölcsönök gazdasági előnyhöz juttatják az Egyiptomban működő kínai tulajdonú exportáló gyártót.

Tekintettel az alaprendelet 10. cikkének (2) és (3) bekezdésére, a Bizottság feljegyzést készített a bizonyítékok elegendő jellegéről, és ebben ismertette a Kínai Népköztársasággal és Egyiptommal kapcsolatban a Bizottság rendelkezésére álló és a vizsgálat megindítását megalapozó összes bizonyítékkal kapcsolatos értékelését. A feljegyzés megtalálható az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában.

A Bizottság fenntartja a jogot, hogy a vizsgálat során esetlegesen feltárt további támogatásokat is kivizsgálja.

4.   A kárra és az ok-okozati összefüggésre vonatkozó állítás

A panaszos bizonyítékokat szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy a vizsgált terméknek az érintett országokból érkező behozatala összességében abszolút értelemben és piaci részesedését tekintve egyaránt nőtt.

A panaszos által szolgáltatott bizonyítékok azt mutatják, hogy a behozott vizsgált termék volumene és árai – egyéb következmények mellett – kedvezőtlenül hatottak az uniós gazdasági ágazat által értékesített mennyiségekre, és ezáltal jelentős mértékben rontották az uniós gazdasági ágazat pénzügyi és foglalkoztatási helyzetét, valamint összteljesítményét.

5.   Eljárás

Minthogy a tagállamok tájékoztatását követően megállapítást nyert, hogy a panaszt az uniós gazdasági ágazat részéről vagy annak nevében nyújtották be, és hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az eljárás megindításához, a Bizottság az alaprendelet 10. cikkével összhangban vizsgálatot indít.

A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy az érintett országokból származó vizsgált termék behozatala támogatott formában történik-e, és ha igen, a támogatott behozatal okozott-e jelentős mértékű kárt az uniós gazdasági ágazatnak vagy magában hordozza-e ilyen kár bekövetkezésének lehetőségét.

Amennyiben a következtetések ezt alátámasztják, a Bizottság a vizsgálat keretében megállapítja, hogy az intézkedések bevezetése nem ellentétes-e az uniós érdekkel.

A Bizottság konzultációkra kérte fel Kína és Egyiptom kormányát.

A 2018. június 8-án hatályba lépett (EU) 2018/825 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) (a piacvédelmi eszközök modernizációs csomagja) több más változás mellett a szubvencióellenes eljárások időbeli ütemezése és határidői tekintetében is hozott változásokat a korábbiakhoz képest. Például a Bizottságnak 3 héttel az ideiglenes intézkedések bevezetése előtt tájékoztatást kell nyújtania az ideiglenes vámok tervezett kivetéséről. Az érdekelt feleknek – különösképpen a vizsgálatok korai szakaszában – rövidebb idő áll rendelkezésére ahhoz, hogy jelentkezzenek a Bizottságnál. Ezért a Bizottság felkéri az érdekelt feleket az ezen értesítésben és a Bizottság további közleményeiben meghatározott eljárási lépések és határidők tiszteletben tartására.

5.1.    Vizsgálati időszak és figyelembe vett időszak

A támogatásra és a kárra vonatkozó vizsgálat a 2018. január 1-jétől2018. december 31-ig tartó időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak) terjed ki. A kárra vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2015. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra („figyelembe vett időszak”) terjed ki.

5.2.    Észrevételek a panasszal és a vizsgálat megindításával kapcsolatban

Amennyiben az érdekelt felek a panaszhoz (ideértve a kárt és az ok-okozati összefüggést érintő kérdéseket is) vagy a vizsgálat megindításának valamely részletéhez (ideértve a panasz támogatottságának mértékét is) észrevételeket kívánnak fűzni, ezt az ezen értesítés közzétételétől számított 37 napon belül kell megtenniük.

A vizsgálat megindításával összefüggő meghallgatás iránti kérelmeket az ezen értesítés közzétételétől számított 15 napon belül kell benyújtani.

5.3.    A támogatás megállapítására irányuló eljárás

A Bizottság felkéri a vizsgált termék érintett országokban működő exportáló gyártóit (5) az általa folytatott vizsgálatban való részvételre. A Bizottság emellett a lehető legteljesebb együttműködést kéri azon további felektől, amelyeket a vizsgált termékhez kapcsolódó kiegyenlíthető támogatások létének és összegének meghatározása céljából információszolgáltatásra kér fel.

5.3.1.   Az exportáló gyártókra vonatkozó vizsgálat

5.3.1.1.   A Kínai Népköztársaság vizsgálat alá vonandó exportáló gyártóinak kiválasztására irányuló eljárás

a)   Mintavétel

Tekintettel az ezen eljárásban érintett, a Kínai Népköztársaságban működő exportáló gyártók esetlegesen nagy számára, a vizsgálatnak a jogszabályi határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a vizsgálat alá vonandó exportáló gyártók számát egy minta kiválasztásával észszerű mértékűre korlátozhatja (a továbbiakban esetenként: mintavétel). A mintavételre az alaprendelet 27. cikkének megfelelően kerül sor.

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkéri az összes exportáló gyártót, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy vállalataikra vonatkozóan az ezen értesítés közzétételétől számított 7 napon belül küldjék meg a Bizottságnak az ezen értesítés I. mellékletében meghatározott információkat.

Az exportáló gyártók mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság emellett felvette a kapcsolatot a Kínai Népköztársaság hatóságaival, és a későbbiekben kapcsolatba léphet az exportáló gyártók valamennyi ismert szervezetével.

Ha mintavételre van szükség, akkor az exportáló gyártók kiválasztása történhet az Unióba irányuló kivitel azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján, amely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható. A Bizottság – adott esetben a Kínai Népköztársaság hatóságain keresztül – az összes ismert exportáló gyártót, a Kínai Népköztársaság hatóságait és az exportáló gyártók szervezeteit értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

A Bizottság az exportáló gyártókkal kapcsolatos vizsgálathoz szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében kérdőíveket küld a mintába felvett exportáló gyártóknak, az exportáló gyártók valamennyi ismert szervezetének, valamint a Kínai Népköztársaság hatóságainak.

Miután megkapta az exportáló gyártók mintájának kiválasztásához szükséges információkat, a Bizottság tájékoztatja az érintett feleket arról, hogy bekerültek-e a mintába, vagy sem. A mintába felvett exportáló gyártóknak eltérő rendelkezés hiányában a mintába való felvételükre vonatkozó értesítés dátumától számított 30 napon belül kitöltve vissza kell küldeniük a kérdőívet.

A Bizottság a minta kiválasztásáról feljegyzést csatol az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához. A minta kiválasztására vonatkozó esetleges észrevételeknek a mintával kapcsolatos értesítés dátumától számított 3 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

Az exportáló gyártók számára összeállított kérdőív egy példánya megtekinthető az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában és a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján (http://trade.ec.europa.eu/tdi/case_details.cfm?id=2398).

A Bizottság a kérdőívet az exportáló gyártók ismert szervezeteinek, valamint a Kínai Népköztársaság hatóságainak is a rendelkezésére bocsátja.

Az I. mellékletet a megadott határidőn belül kitöltő és a mintába való felvételükbe beleegyező, de a mintába fel nem vett exportáló gyártók – az alaprendelet 28. cikke lehetséges alkalmazásának sérelme nélkül – együttműködőnek minősülnek (a továbbiakban: a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók). Az 5.3.1. b) pont sérelme nélkül a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártóktól érkező behozatalra kivethető kiegyenlítő vám nem fogja meghaladni a mintában szereplő exportáló gyártók vonatkozásában megállapított támogatási összegek súlyozott átlagát. (6)

b)   A mintában nem szereplő vállalatokra vonatkozó egyéni kiegyenlíthető támogatási összeg

Az alaprendelet 27. cikkének (3) bekezdése alapján a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók kérhetik, hogy a Bizottság egyéni támogatási összeget állapítson meg számukra. Azoknak az exportáló gyártóknak, amelyek egyéni támogatási összeg megállapítását kívánják kérni, ki kell tölteniük a kérdőívet, és a megfelelően kitöltött kérdőívet – eltérő rendelkezés hiányában – a minta kiválasztására vonatkozó értesítés dátumától számított 30 napon belül vissza kell küldeniük. Az exportáló gyártók számára összeállított kérdőív egy példánya megtekinthető az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában és a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján (http://trade.ec.europa.eu/tdi/case_details.cfm?id=2398).

A Bizottság megvizsgálja, hogy az alaprendelet 27. cikkének (3) bekezdésével összhangban megállapítható-e egyéni támogatási összeg a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók számára.

Ugyanakkor azoknak a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártóknak, amelyek egyéni támogatási összeg megállapítását kérik, tudatában kell lenniük annak, hogy a Bizottság határozhat úgy, hogy nem állapít meg egyéni támogatási összeget számukra, például ha a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók száma olyan nagy, hogy az egyéni támogatási összeg megállapítása túl nagy terhet jelentene, és akadályozná a vizsgálat időben történő lezárását.

5.3.1.2.   Az Egyiptom vizsgálat alá vonandó exportáló gyártóinak kiválasztására irányuló eljárás

A Bizottság felkéri az Egyiptomban működő exportáló gyártókat és szervezeteiket, hogy haladéktalanul, de legkésőbb az ezen értesítés közzétételétől számított 7 napon belül – lehetőleg e-mailben – jelentkezzenek és igényeljenek kérdőívet.

A Bizottság az exportáló gyártókkal kapcsolatos vizsgálathoz szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében kérdőíveket küld az exportáló gyártóknak, az exportáló gyártók valamennyi ismert szervezetének, valamint Egyiptom hatóságainak.

Az Egyiptomban működő exportáló gyártóknak az ezen értesítés közzétételétől számított 37 napon belül ki kell tölteniük a kérdőívet. A Bizottság a kérdőívet az exportáló gyártók ismert szervezeteinek, valamint Egyiptom hatóságainak is a rendelkezésére bocsátja.

A fentiek szerinti, az exportáló gyártók számára összeállított kérdőív egy példánya megtekinthető az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában és a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján (http://trade.ec.europa.eu/tdi/case_details.cfm?id=2398)

5.3.2.   A független importőrökre (7) vonatkozó vizsgálat (8)

A Bizottság felkéri a vizsgált terméket az érintett országokból az Unióba importáló független importőröket a vizsgálatban való részvételre.

Tekintettel az ezen eljárásban érintett független importőrök esetlegesen nagy számára, a vizsgálatnak a jogszabályi határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a vizsgálat alá vonandó független importőrök számát egy minta kiválasztásával észszerű mértékűre korlátozhatja (a továbbiakban esetenként: mintavétel). A mintavételre az alaprendelet 27. cikkének megfelelően kerül sor.

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkéri az összes független importőrt, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy vállalataikra vonatkozóan az ezen értesítés közzétételétől számított 7 napon belül küldjék meg a Bizottságnak az ezen értesítés II. mellékletében meghatározott információkat.

A Bizottság a független importőrök mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében emellett kapcsolatba léphet valamennyi ismert importőrszervezettel.

Ha mintavételre van szükség, akkor az importőrök kiválasztása történhet a vizsgált termék uniós értékesítéseinek azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján, amely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható.

Miután megkapta a minta kiválasztásához szükséges információkat, a Bizottság tájékoztatja az érintett feleket az importőrök mintája kapcsán hozott döntéséről. A Bizottság emellett a minta kiválasztásáról feljegyzést csatol az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához. A minta kiválasztására vonatkozó esetleges észrevételeknek a mintával kapcsolatos értesítés dátumától számított 3 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

A Bizottság a vizsgálathoz szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében kérdőíveket bocsát a mintába felvett független importőrök rendelkezésére. Ezeknek a feleknek eltérő rendelkezés hiányában a minta kapcsán hozott döntésre vonatkozó értesítés dátumától számított 30 napon belül kell kitöltve visszaküldeniük a kérdőívet.

Az importőrök számára összeállított kérdőív egy példánya megtekinthető az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában és a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján (http://trade.ec.europa.eu/tdi/case_details.cfm?id=2398).

5.4.    A kár megállapítására irányuló eljárás és az uniós gyártókra vonatkozó vizsgálat

A kár megállapítása egyértelmű bizonyítékok alapján történik, és magában foglalja a támogatott behozatal mennyiségének, az uniós piac áraira gyakorolt hatásának, valamint az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatásának tárgyilagos vizsgálatát. Annak megállapításához, hogy éri-e kár az uniós gazdasági ágazatot, a Bizottság felkéri a vizsgált termék uniós gyártóit az általa folytatott vizsgálatban való részvételre.

Tekintettel az érintett uniós gyártók nagy számára, a vizsgálatnak a jogszabályi határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság úgy döntött, hogy a vizsgálat alá vonandó uniós gyártók számát egy minta kiválasztásával észszerű mértékűre korlátozza (a továbbiakban esetenként: mintavétel). A mintavételre az alaprendelet 27. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. Az erre vonatkozó információk az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában találhatók. A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy tegyék meg az ideiglenes mintával kapcsolatos észrevételeiket. Ezen túlmenően azoknak a további uniós gyártóknak, illetve a nevükben eljáró képviselőiknek, amelyek úgy vélik, hogy indokolt a mintába való felvételük, az ezen értesítés közzétételétől számított 7 napon belül kapcsolatba kell lépniük a Bizottsággal. Az ideiglenes mintával kapcsolatos észrevételeknek eltérő rendelkezés hiányában az ezen értesítés közzétételétől számított 7 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

A Bizottság az összes ismert uniós gyártót és/vagy az uniós gyártók összes ismert szervezetét értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be a végleges mintába.

A mintába felvett uniós gyártóknak eltérő rendelkezés hiányában a mintába való felvételükre vonatkozó értesítés dátumától számított 30 napon belül kitöltve vissza kell küldeniük a kérdőívet.

Az uniós gyártók számára összeállított kérdőív egy példánya megtekinthető az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában és a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján (http://trade.ec.europa.eu/tdi/case_details.cfm?id=2398).

5.5.    Az uniós érdek vizsgálatára irányuló eljárás

Az alaprendelet 31. cikkének megfelelően abban az esetben, ha a támogatás és az általa okozott kár fennállása megállapítást nyer, el kell dönteni, hogy a szubvencióellenes intézkedések elfogadása nem ellentétes-e az uniós érdekkel. A Bizottság felkéri az uniós gyártókat, az importőröket és képviseleti szervezeteiket, a felhasználókat és képviseleti szervezeteiket, a fogyasztói képviseleti szervezeteket, valamint a szakszervezeteket, hogy szolgáltassanak információkat az uniós érdekkel kapcsolatban.

Az uniós érdek vizsgálatával kapcsolatos információkat eltérő rendelkezés hiányában az ezen értesítés közzétételétől számított 37 napon belül kell benyújtani. Az információk tetszőleges formában vagy a Bizottság által összeállított kérdőív kitöltésével nyújthatók be. A kérdőívek – köztük a vizsgált termék felhasználói számára összeállított kérdőív – egy példánya megtekinthető az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában és a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján (http://trade.ec.europa.eu/tdi/case_details.cfm?id=2398). A szolgáltatott információk mindazonáltal csak akkor vehetők figyelembe, ha azokat benyújtásukkor tényszerű bizonyítékokkal támasztják alá.

5.6.    Érdekelt felek

A vizsgálatban való részvételhez az érdekelt feleknek, köztük az exportáló gyártóknak, az uniós gyártóknak, az importőröknek és képviseleti szervezeteiknek, a felhasználóknak és képviseleti szervezeteiknek, a szakszervezeteknek, valamint a fogyasztói képviseleti szervezeteknek elsőként bizonyítaniuk kell, hogy tevékenységük és a vizsgált termék között objektív kapcsolat áll fenn.

Azokat az exportáló gyártókat, uniós gyártókat, importőröket és képviseleti szervezeteket, amelyek az 5.3., az 5.4. és az 5.5. pont szerinti eljárások keretében információkat szolgáltattak, a Bizottság érdekelt félnek tekinti, amennyiben tevékenységük és a vizsgált termék között objektív kapcsolat áll fenn.

Más felek csak attól az időponttól fogva vehetnek részt a vizsgálatban érdekelt félként, amikor jelentkeznek, és csak akkor, ha tevékenységük és a vizsgált termék között objektív kapcsolat áll fenn. Az, hogy egy személy vagy szervezet érdekelt félnek minősül-e, nem érinti az alaprendelet 28. cikkének alkalmazását.

Az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához a Tron.tdi platformon keresztül, a következő internetcímen lehet hozzáférni: https://webgate.ec.europa.eu/tron/TDI. A hozzáféréshez az oldalon található utasításokat kell követni.

5.7.    A vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok előtti meghallgatás lehetősége

Az érdekelt felek kérhetik a vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok előtti meghallgatásukat.

A meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani, és mellékelni kell hozzá annak összefoglalását, hogy az érdekelt fél a meghallgatás keretében mit kíván megvitatni. A meghallgatás az érdekelt felek által előzetesen írásban megjelölt kérdésekre korlátozódik.

A meghallgatásra a következő időkeretek vonatkoznak:

—	Az ideiglenes intézkedések bevezetése előtt tartandó meghallgatást az ezen értesítés közzétételétől számított 15 napon belül kell kérni, a meghallgatás megtartására pedig rendesen az ezen értesítés közzétételétől számított 60 napon belül kerül sor.

—

Az eljárás ideiglenes szakaszát követően a meghallgatást az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatásától számított 5 napon belül kell kérni, a meghallgatás megtartására pedig rendesen az érdekelt felek tájékoztatására vonatkozó értesítés vagy a tájékoztató dokumentum dátumától számított 15 napon belül kerül sor.

—

A eljárás végleges szakaszában a meghallgatást az érdekelt felek végső tájékoztatásának dátumától számított 3 napon belül kell kérni, a meghallgatás megtartására pedig rendesen az érdekelt felek végső tájékoztatásával kapcsolatos észrevételek benyújtására előírt időszak alatt kerül sor. Ha az érdekelt felek újabb végső tájékoztatást kapnak, a meghallgatást az újabb végső tájékoztatás kézhezvételét követően azonnal kell kérni, a meghallgatás megtartására pedig rendesen az érdekelt felek e tájékoztatásával kapcsolatos észrevételek benyújtására előírt határidő lejárta előtt kerül sor.

A fenti időkeretek nem érintik a Bizottság szolgálatainak azon jogát, hogy kellően indokolt esetekben az időkereteken kívül is helyt adjanak meghallgatás iránti kérelmeknek, sem a Bizottság azon jogát, hogy kellően indokolt esetekben elutasítsa a meghallgatás iránti kérelmeket. Ha a Bizottság szolgálatai elutasítják a meghallgatás iránti kérelmet, az érintett fél tájékoztatást kap az elutasítás indokairól.

A meghallgatás főszabályként nem használható fel az ügy keretében még rendelkezésre nem álló tényszerű információk bemutatására. Mindazonáltal a megfelelő ügyintézés céljából és annak érdekében, hogy a Bizottság szolgálatai továbbléphessenek a vizsgálatban, az érdekelt felek felkérhetők arra, hogy a meghallgatás után új tényszerű információkkal szolgáljanak.

5.8.    Az írásbeli beadványok benyújtása, a kitöltött kérdőívek megküldése és levelezés

A Bizottsághoz piacvédelmi vizsgálatok céljára csak szerzői jogi védelem alatt nem álló információk nyújthatók be. Mielőtt az érdekelt felek olyan információkat és/vagy adatokat bocsátanának a Bizottság rendelkezésére, amelyekkel kapcsolatban harmadik felet szerzői jog illet meg, a szerzői jog jogosultjától külön engedélyt kell kérniük, amelyben az kifejezetten lehetővé teszi a Bizottság számára a) az információk és adatok e piacvédelmi eljárás keretében történő felhasználását, valamint b) az információknak és/vagy adatoknak az e vizsgálatban érdekelt felek felé olyan formában történő továbbítását, hogy azok gyakorolhassák védelemhez való jogukat.

Az érdekelt felek által benyújtott valamennyi olyan írásbeli beadványt – beleértve az ezen értesítésben kért információkat, a kitöltött kérdőíveket és a leveleket is –, amelyre vonatkozóan bizalmas kezelést kérelmeznek, „Limited” (9) (korlátozott hozzáférésű) jelöléssel kell ellátni. A vizsgálat keretében információt benyújtó feleknek a bizalmas kezelésre irányuló kérelmüket meg kell indokolniuk.

A „Limited” jelöléssel ellátott információkat benyújtó feleknek ezekről az információkról az alaprendelet 29. cikkének (2) bekezdése értelmében nem bizalmas jellegű összefoglalót is rendelkezésre kell bocsátaniuk, amelyet „For inspection by interested parties” (az érdekelt felek számára, betekintésre) jelöléssel kell ellátniuk. Ennek az összefoglalónak megfelelő részletességűnek kell lennie ahhoz, hogy a bizalmasan benyújtott információk lényege kielégítő mértékben megismerhető legyen belőle.

Amennyiben a bizalmas információt benyújtó fél nem indokolja meg kellőképpen a bizalmas kezelésre irányuló kérelmét vagy nem bocsát rendelkezésre nem bizalmas jellegű összefoglalót a kért formában és minőségben, a Bizottság az információt figyelmen kívül hagyhatja, kivéve abban az esetben, ha megfelelő források kielégítően bizonyítják az információ helyességét.

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy minden beadványukat és kérelmüket a TRON.tdi platformon (https://webgate.ec.europa.eu/tron/TDI) keresztül – a meghatalmazásokat és a tanúsítványokat szkennelt formában mellékelve – nyújtsák be, kivéve a terjedelmes válaszokat, amelyeket CD-ROM/DVD lemezen személyesen vagy könyvelt levélpostai küldeményben kell benyújtani. A TRON.tdi platform vagy e-mail használatával az érdekelt felek elfogadják a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján közzétett, „LEVELEZÉS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGGAL PIACVÉDELMI ÜGYEKBEN” című dokumentumban foglalt, az elektronikus beadványokra alkalmazandó szabályokat: http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2014/june/tradoc_152573.pdf.

Az érdekelt feleknek fel kell tüntetniük nevüket, címüket, telefonszámukat és érvényes e-mail-címüket, továbbá biztosítaniuk kell, hogy a megadott e-mail-cím működő, naponta ellenőrzött hivatalos e-mail-cím legyen. Az elérhetőségek megadása után a Bizottság kizárólag a TRON.tdi platformon keresztül vagy e-mailben kommunikál az érdekelt felekkel, kivéve, ha azok kifejezetten kérik a Bizottságtól a dokumentumok más kommunikációs csatornán történő megküldését, vagy ha a dokumentumot a jellegéből adódóan könyvelt levélpostai küldeményben kell elküldeni. Az érdekelt felek a Bizottsággal folytatott levelezésre vonatkozó további szabályokat és információkat, köztük az a TRON.tdi platformon keresztül vagy e-mailben eljuttatott küldeményekre irányadó elveket megtalálják a fent említett, az érdekelt felekkel folytatott kommunikációra vonatkozó útmutatóban.

A Bizottság levelezési címe:

European Commission

Directorate-General for Trade

Directorate H

Office: CHAR 04/039

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

TRON.tdi : https://webgate.ec.europa.eu/tron/tdi E-mail-címek : TRADE-AS656-GFF-SUBSIDY@ec.europa.eu TRADE-AS656-GFF-INJURY@ec.europa.eu

6.   A vizsgálat időkeretei

A vizsgálat az alaprendelet 11. cikke (9) bekezdésének megfelelően rendesen az ezen értesítés közzétételétől számított 12 hónapon belül – de legfeljebb 13 hónapon belül – lezárul. Az alaprendelet 12. cikkének (1) bekezdése értelmében ideiglenes intézkedéseket rendesen az ezen értesítés közzétételétől számított legfeljebb 9 hónapon belül lehet bevezetni.

Az alaprendelet 29a. cikkének megfelelően a Bizottság 3 héttel az ideiglenes intézkedések bevezetése előtt tájékoztatást nyújt az ideiglenes vámok tervezett kivetéséről. Az érdekelt felek ezt a tájékoztatást írásban, az ezen értesítés közzétételétől számított 4 hónapon belül kérhetik. Az érdekelt felek számára 3 munkanap áll rendelkezésre, hogy a számítások pontosságával kapcsolatban írásban észrevételeket tegyenek.

Ha a Bizottság nem vet ki ideiglenes vámokat, hanem folytatja a vizsgálatot, 3 héttel az alaprendelet 12. cikkének (1) bekezdésében megállapított határidő lejárta előtt írásban értesíti az érdekelt feleket az ideiglenes vámok kivetésének mellőzéséről.

Eltérő rendelkezés hiányában az érdekelt feleknek főszabályként 15 nap áll rendelkezésére ahhoz, hogy az ideiglenes ténymegállapításokhoz vagy a tájékoztató dokumentumhoz írásbeli észrevételeket tegyenek, és 10 nap ahhoz, hogy a végleges ténymegállapításokhoz írásbeli észrevételeket tegyenek. Ha az érdekelt felek újabb végső tájékoztatást kapnak, az érdekelt felek írásbeli észrevételeinek megtételére vonatkozó határidő az újabb végső tájékoztatás keretében kerül meghatározásra.

7.   Információszolgáltatás

Az érdekelt felek csak az ezen értesítés 5. és 6. pontjában meghatározott időkereteken belül szolgáltathatnak információkat. Az említett pontokban szereplő információktól eltérő információk a következő határidők és feltételek betartása mellett nyújthatók be:

—	Az ideiglenes ténymegállapítások megfogalmazására rendelkezésre álló eljárási szakasszal kapcsolatos információkat eltérő rendelkezés hiányában az ezen értesítés közzétételétől számított 70 napon belül kell benyújtani.

—

Az érdekelt felek – eltérő rendelkezés hiányában – az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatásával, illetve az eljárás ideiglenes szakaszában kiadott tájékoztató dokumentummal kapcsolatos észrevételek megtételére előírt határidőt követően nem nyújthatnak be új tényszerű információkat. A határidőt követően az érdekelt felek kizárólag akkor nyújthatnak be új tényszerű információkat, ha bizonyítani tudják, hogy az új tényszerű információk a más érdekelt felek tényekkel kapcsolatos állításainak cáfolatához szükségesek, és ha az új tényszerű információk ellenőrzése elvégezhető a vizsgálat időben történő lezárására rendelkezésre álló időn belül.

—

A vizsgálatnak a kötelezően előírt határidőkön belül való lezárása érdekében a Bizottság nem fogad el beadványokat az érdekelt felektől az érdekelt felek végső tájékoztatásával kapcsolatos észrevételek megtételére, valamint, ha alkalmazandó, az érdekelt felek újabb végső tájékoztatásával kapcsolatos észrevételek megtételére előírt határidő után.

8.   Észrevételek fűzése más felek beadványaihoz

A védelemhez való jog garantálása érdekében az érdekelt feleknek rendelkezniük kell azzal a lehetőséggel, hogy észrevételeket fűzzenek a más érdekelt felek által benyújtott információkhoz. Ezekben az észrevételekben az érdekelt felek csak a más érdekelt felek beadványaiban tárgyalt kérdésekkel foglalkozhatnak, új kérdéseket nem vethetnek fel.

Az ilyen jellegű észrevételek megtételére a következő időkeretek vonatkoznak:

—	A más érdekelt felek által az ideiglenes intézkedések bevezetése előtt benyújtott információkhoz fűzött észrevételeket – eltérő rendelkezés hiányában – legkésőbb az ezen értesítés közzétételétől számított 75 napon kell megtenni.

—

Az érdekelt feleknek az ideiglenes ténymegállapításokról való tájékoztatása, illetve a tájékoztató dokumentum nyomán más érdekelt felek által megfogalmazott észrevételekben szereplő információkhoz fűzött észrevételeket – eltérő rendelkezés hiányában – az ideiglenes ténymegállapításokra, illetve a tájékoztató dokumentumra vonatkozó észrevételek megtételére előírt határidőt követő 7 napon belül kell benyújtani.

—

Az érdekelt feleknek a végleges ténymegállapításokról való tájékoztatása nyomán más érdekelt felek által megfogalmazott észrevételekben szereplő információkhoz fűzött észrevételeket – eltérő rendelkezés hiányában – a végleges ténymegállapításokra vonatkozó észrevételek megtételére előírt határidőt követő 3 napon belül kell benyújtani. Ha az érdekelt felek újabb végső tájékoztatást kapnak, az ezen újabb tájékoztatás nyomán más érdekelt felek által megfogalmazott észrevételekben szereplő információkhoz fűzött észrevételeket az erre az újabb tájékoztatásra vonatkozó észrevételek megtételére előírt határidőt követő 1 napon belül kell benyújtani.

A fenti időkeretek nem sértik a Bizottság azon jogát, hogy kellően indokolt esetekben kiegészítő információkat kérjen az érdekelt felektől.

9.   Az ezen értesítésben meghatározott határidők meghosszabbítása

Az ezen értesítésben meghatározott határidők meghosszabbítása csak kivételes körülmények fennállása esetén kérhető, és csak kellően indokolt esetben biztosítható.

A kérdőívek kitöltésére rendelkezésre álló határidő kellően indokolt esetekben rendesen 3 nappal hosszabbítható meg. E határidő meghosszabbítása legfeljebb 7 napra szólhat. Az ezen értesítésben más információk benyújtására meghatározott határidők a kivételes körülmények fennállásának igazolása nélkül legfeljebb 3 nappal hosszabbíthatók meg.

10.   Az együttműködés hiánya

Abban az esetben, ha az érdekelt felek valamelyike megtagadja a szükséges információkhoz való hozzáférést, vagy nem szolgáltatja ezeket az információkat határidőn belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, az alaprendelet 28. cikkének megfelelően ideiglenes vagy végleges megerősítő vagy nemleges ténymegállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján.

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek valamelyike hamis vagy félrevezető információkat szolgáltatott, ezek az információk figyelmen kívül hagyhatók, és a Bizottság a rendelkezésre álló tényekre támaszkodhat.

Ha az érdekelt felek valamelyike nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a ténymegállapítások alapjául az alaprendelet 28. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tények szolgálnak, az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mint ha együttműködött volna.

A számítógépes válaszadás elmaradása nem tekinthető az együttműködés hiányának, amennyiben az érdekelt fél igazolja, hogy a válasz kért formában történő elkészítése indokolatlan többletteherrel vagy indokolatlan többletköltségekkel járna. Az érdekelt félnek ebben az esetben haladéktalanul fel kell vennie a kapcsolatot a Bizottsággal.

11.   Meghallgató tisztviselő

Az érdekelt felek kérhetik a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő közbenjárását. A meghallgató tisztviselő az eljárás folyamán megvizsgálja az iratbetekintési kérelmeket, a dokumentumok bizalmas kezelését érintő vitákat, a határidők meghosszabbítására vonatkozó kérelmeket, valamint az érdekelt felek vagy harmadik felek által a védelemhez való joguk gyakorlásával összefüggésben benyújtott kérelmeket.

A meghallgató tisztviselő meghallgatásokat szervezhet, és közvetíthet az érdekelt fél vagy felek és a Bizottság szolgálatai között annak érdekében, hogy az érdekelt felek maradéktalanul gyakorolhassák a védelemhez való jogukat. A meghallgató tisztviselő általi meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani. A meghallgató tisztviselő megvizsgálja a kérelmek indokait. Ilyen meghallgatásra csak akkor kerülhet sor, ha az adott kérdést nem sikerült a Bizottság szolgálataival kellő időben rendezni.

A kérelmeket kellő időben, indokolatlan késedelem és az eljárás szabályszerű lefolytatásának veszélyeztetése nélkül kell benyújtani. Ezt szem előtt tartva az érdekelt feleknek a meghallgató tisztviselő közbenjárását a közbenjárásra okot adó esemény bekövetkezése után a lehető leghamarabb kérniük kell. A meghallgató tisztviselő általi meghallgatás kérésére főszabályként a Bizottság szolgálatai általi meghallgatás iránti kérelmekre vonatkozóan az 5.7. pontban meghatározott időkereteket kell értelemszerűen alkalmazni. Ha a meghallgatás iránti kérelmet nem a rendelkezésre álló időkereteken belül nyújtják be, a meghallgató tisztviselő megvizsgálja a késve beérkező kérelem indokait, a benne felvetett kérdések jellegét és e kérdéseknek a védelemhez való jog gyakorlására kifejtett hatását, továbbá figyelembe veszi a megfelelő ügyintézéshez és a vizsgálat időben történő lezárásához fűződő érdeket.

További információk, valamint a meghallgató tisztviselő elérhetősége és internetes oldalai a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján találhatók: http://ec.europa.eu/trade/trade-policy-and-you/contacts/hearing-officer/.

12.   A személyes adatok kezelése

A Bizottság az e vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (10) megfelelően kezeli.

A Bizottság piacvédelmi tevékenysége során végzett személyesadat-kezelésről a magánszemélyeket tájékoztató adatvédelmi nyilatkozat megtekinthető a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján: http://trade.ec.europa.eu/doclib/html/157639.htm.

---

(1)  HL L 176., 2016.6.30., 55. o.

(2)  Az alaprendelet 2. cikkének d) pontjával összhangban a „kár” általános kifejezés a jelentős mértékű kárt, a jelentős mértékű kár bekövetkeztének lehetőségét, valamint a gazdasági ágazat létrehozásának jelentős hátráltatását jelenti.

(3)  Ahol a szöveg ezen értesítés közzétételére utal, ott ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele értendő.

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/825 rendelete (2018. május 30.) az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló (EU) 2016/1036 rendelet és az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló (EU) 2016/1037 rendelet módosításáról (HL L 143., 2018.6.7., 1. o.).

(5)  Exportáló gyártó az érintett országokban működő minden olyan vállalat, ideértve a vizsgált termék gyártásában, belföldi értékesítésében vagy exportjában részt vevő, vele kapcsolatban álló vállalatokat is, amely a vizsgált terméket gyártja és közvetlenül vagy harmadik félen keresztül az Unió piacára exportálja.

(6)  Az alaprendelet 15. cikkének (3) bekezdése alapján a Bizottság figyelmen kívül hagy minden nulla, a csekély értéket el nem érő, valamint az alaprendelet 28. cikkében foglalt körülmények között megállapított kiegyenlíthető támogatási összeget.

(7)  Ez a pont kizárólag a független, azaz az exportáló gyártókkal kapcsolatban nem álló importőrökre vonatkozik. Az exportáló gyártókkal kapcsolatban álló importőröknek ezen értesítésnek az exportáló gyártókra vonatkozó I. mellékletét kell kitölteniük. Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. november 24-i (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet 127. cikke szerint két személy akkor tekintendő egymással kapcsolatban állónak, ha: a) egymás üzleti vállalkozásának tisztségviselői vagy igazgatói; b) jogilag elismert üzlettársak; c) alkalmazotti viszonyban állnak egymással; d) egy harmadik fél közvetlenül vagy közvetve tulajdonában tartja, ellenőrzi vagy birtokolja mindkettőjük kibocsátott, szavazati jogot biztosító részvényeinek vagy részesedéseinek 5 %-át vagy annál többet; e) egyikük közvetve vagy közvetlenül ellenőrzi a másikat; f) harmadik személy közvetve vagy közvetlenül mindkettőjüket ellenőrzi; g) együtt közvetlenül vagy közvetve ellenőriznek egy harmadik személyt; vagy h) ugyanannak a családnak a tagjai (HL L 343., 2015.12.29., 558. o.). A személyek kizárólag akkor minősülnek egy család tagjainak, ha a következő rokoni kapcsolatok valamelyikében állnak egymással: i. férj és feleség, ii. szülő és gyermek, iii. fivér és lánytestvér (akár vér szerinti, akár féltestvér), iv. nagyszülő és unoka, v. nagybácsi vagy nagynéni és unokaöcs vagy unokahúg, vi. após vagy anyós és vő vagy meny, vii. sógor és sógornő. Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkének 4. pontja szerint „személy”: természetes személy, jogi személy, valamint olyan személyegyesülés, amely jogi személyiséggel nem rendelkezik, de ügyleti képességét az uniós vagy a nemzeti jog elismeri (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).

(8)  A független importőrök által szolgáltatott adatok e vizsgálat keretében a támogatás meghatározásán kívül más szempontok elemzéséhez is felhasználhatók.

(9)  A „Limited” jelöléssel ellátott dokumentum az alaprendelet 29. cikke és a GATT 1994 VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodás (szubvencióellenes megállapodás) 6. cikke szerint bizalmas dokumentumnak minősül. A dokumentum az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) 4. cikke értelmében is védelem alatt áll.

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

TÁJÉKOZTATÓ – NYILVÁNOS KONZULTÁCIÓ

Az Európai Unióban földrajzi árujelzőként oltalomban részesítendő azerbajdzsáni elnevezések

(2019/C 167/08)

Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Azerbajdzsán közötti új megállapodás vonatkozásában folyamatban lévő tárgyalásokkal összefüggésében mérlegelés tárgyát képezi, hogy az alábbi azeri elnevezések az Európai Unióban földrajzi árujelzőként oltalomban részesüljenek.

A Bizottság felhívja a tagállamokat és a harmadik országokat, valamint a valamely tagállamban vagy harmadik országban lakóhellyel, illetve székhellyel rendelkező, jogos érdekkel bíró természetes és jogi személyeket, hogy a szóban forgó földrajzi árujelzők oltalma elleni felszólalásaikat megfelelően indokolt nyilatkozat benyújtásával tegyék meg.

A felszólalási nyilatkozatoknak e tájékoztató közzétételének napjától számítva egy hónapon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz. A felszólalási nyilatkozatokat a következő e-mail-címre kell elküldeni:

AGRI-A5-GI@ec.europa.eu

A Bizottság a felszólalási nyilatkozatokat csak akkor vizsgálja meg, ha a fenti határidőn belül érkeznek be, és:

a)	bizonyítják, hogy az oltalomra javasolt elnevezés ütközik valamely növény- vagy állatfajta nevével, és ezáltal alkalmas arra, hogy a termék tényleges származása tekintetében megtévessze a fogyasztókat;

b)

bizonyítják, hogy az oltalomra javasolt elnevezés teljes egészében vagy részben azonos alakú a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) vagy a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) alapján az Unióban már oltalom alatt álló vagy az Unió által az alábbi országokkal kötött szerződésekben szereplő valamely elnevezéssel: — Dél-Korea (3) — Közép-Amerika (4) — Kolumbia, Peru és Ecuador (5) — Montenegró (6) — Bosznia-Hercegovina (7) — Szerbia (8) — Grúzia (9) — Moldova (10) — Dél-Afrika (11) — CARIFORUM (12) — Ukrajna (13) — Svájc (14) — Örményország (15) — Ausztrália (16) — Chile (17) — Kanada (18) — Egyesült Államok (19) — Albánia (20) — Japán (21)

c)	bizonyítják, hogy – figyelemmel valamely védjegy hírnevére, elismertségére és használatának időtartamára – az oltalomra javasolt elnevezés félrevezetheti a fogyasztókat a termék valódi mibenlétének vonatkozásában;

d)	bizonyítják, hogy az oltalomra javasolt elnevezés bejegyzése veszélyezteti egy részben vagy egészben azonos elnevezés vagy védjegy, illetve olyan termékek létét, amelyeket az e tájékoztató közzétételének napját megelőzően már legalább öt éven keresztül jogszerűen forgalmaztak;

e)	vagy olyan részletekkel tudnak szolgálni, amelyek alátámasztják, hogy az oltalom alá helyezendő elnevezés köznevesült kifejezésnek minősül.

A fent említett kritériumokat az Unió területének vonatkozásában kell értékelni; e terület alatt a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok esetében csak az(ok) a terület(ek) értendő(k), ahol az említett jogok védelem alatt állnak. Ezen elnevezések az Európai Unióban csak akkor kerülhetnek oltalom alá, ha a tárgyalások sikeresen lezárulnak, és jogi aktus kerül elfogadásra.

Az Európai Unióban mezőgazdasági termékek, élelmiszerek és borok földrajzi árujelzőiként oltalomban részesítendő azerbajdzsáni földrajzi árujelzők  (22)

Az oltalomban részesítendő elnevezés azeriül	Latin betűs átirat	A termék típusa
Abşeron	Absheron	Olívás dolma
Bakı	Baku	Dolma
Duzdağ	Duzdagh	Só
İsmayıllı	Ismayilli	Dolma (bükkfalevélben)
K ng rli	Kengerli	Almás dolma
L k ran	Lekoran	Citromos dolma
Ordubad	Ordubad	Dolma (gupa dolma)
Qax	Gakh	Dolma száraz töltelékkel
Q b l	Gabala	Diós dolma
Quba	Guba	Sárgadinnyés dolma
Salyan	Salyan	Halas dolma
Az rbaycan**	Azerbajdzsán	Bor
Meys ri**	Meysari	Bor
Naxçıvan**	Nakhchivan	Szilva
Naxçıvan**	Nakhchiıvan	Húsalapú termék (govurma)
Ş ki**	Sheki	Édesség (halva)
Zir **	Zira	Olajbogyó
Zir **	Zira	Paradicsom

---

(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2)  HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

(3)  A Tanács 2011/265/EU határozata (2010. szeptember 16.) az egyrészről az Európai Unió és tagállamai és másrészről a Koreai Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról (HL L 127., 2011.5.14., 1. o.).

(4)  Megállapodás egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Közép-Amerika közötti társulás létrehozásáról (HL L 346., 2012.12.15., 3. o.).

(5)  Kereskedelmi Megállapodás egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kolumbia és Peru között, HL L 354., 2012.12.21., 3. o., valamint Csatlakozási jegyzőkönyv az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kolumbia és Peru közötti kereskedelmi megállapodáshoz, Ecuador csatlakozásának figyelembevétele céljából (HL L 356., 2016.12.24., 3. o.).

(6)  Stabilizációs és társulási megállapodás az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Montenegrói Köztársaság között (HL L 108., 2010.4.29., 3. o.).

(7)  Stabilizációs és társulási megállapodás egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről Bosznia és Hercegovina között (HL L 164., 2015.6.30., 2. o.).

(8)  Stabilizációs és társulási megállapodás az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Szerb Köztársaság között (HL L 278., 2013.10.18., 16. o.).

(9)  A Tanács 2012/164/EU határozata (2012. február 14.) az Európai Unió és Grúzia közötti, a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló megállapodás megkötéséről (HL L 93., 2012.3.30., 1. o.).

(10)  A Tanács 2013/7/EU határozata (2012. december 3.) az Európai Unió és a Moldovai Köztársaság közötti, a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló megállapodás megkötéséről (HL L 10., 2013.1.15., 1. o.).

(11)  Gazdasági partnerségi megállapodás egyrészről az Európai Unió és tagállamai és másrészről az SADC-GPM-államok között (HL L 250., 2016.9.16., 3. o.).

(12)  Gazdasági partnerségi megállapodás egyrészről a CARIFORUM-államok, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között (HL L 289., 2008.10.30., 3. o.).

(13)  Társulási megállapodás egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Ukrajna között (HL L 161., 2014.5.29., 3. o.).

(14)  A Tanács és – a tudományos és műszaki együttműködésről szóló megállapodás tekintetében – a Bizottság 2002/309/EK határozata (2002. április 4.) a Svájci Államszövetséggel létrejött hét megállapodás megkötéséről, különös tekintettel az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, a mezőgazdasági termékek kereskedelméről szóló megállapodásra (HL L 114., 2002.4.30., 132. o.).

(15)  Átfogó és megerősített partnerségi megállapodás egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről az Örmény Köztársaság között (HL L 23., 2018.1.26., 4. o.)

(16)  A Tanács 2009/49/EK határozata (2008. november 28.) az Európai Közösség és Ausztrália közötti borkereskedelemről szóló megállapodás megkötéséről (HL L 28., 2009.1.30., 1. o.).

(17)  A Tanács 2002/979/EK határozata (2002. november 18.) az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Chilei Köztársaság közötti társulás létrehozásáról szóló megállapodás aláírásáról és egyes rendelkezéseinek ideiglenes alkalmazásáról (HL L 352., 2002.12.30., 1. o.).

(18)  A Tanács 2004/91/EK határozata (2003. július 30.) az Európai Közösség és Kanada közötti, a borok és a szeszes italok kereskedelméről szóló megállapodás megkötéséről (HL L 35., 2004.2.6., 1. o.)

(19)  A Tanács 2006/232/EK határozata (2005. december 20.) az Európai Közösség és az Amerikai Egyesült Államok között a borkereskedelemről szóló megállapodás megkötéséről (HL L 87., 2006.3.24., 1. o.).

(20)  Stabilizációs és társulási megállapodás az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Albán Köztársaság között (HL L 107., 2009.4.28., 166. o.).

(21)  A Tanács (EU) 2018/1907 határozata (2018. december 20.) az Európai Unió és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodás megkötéséről (HL L 330., 2018.12.27., 1. o.).

(22)  Az azeri hatóságok által a folyamatban lévő tárgyalások keretében benyújtott, Azerbajdzsánban bejegyzett vagy bejegyzési eljárás alatt álló elnevezéseket tartalmazó jegyzék (**).