—

tekintettel a géntechnológiával módosított 59122 (DAS-59122-7) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozattervezetre (D054772-02),

—

tekintettel a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1), és különösen annak 11. cikke (3) bekezdésére és 23. cikke (3) bekezdésére,

—

tekintettel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2018. január 16-i szavazására, ahol nem nyilvánítottak véleményt,

—

tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 11. és 13. cikkére,

—

tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság által 2017. május 18-án elfogadott és 2017. június 29-én közzétett véleményre (3),

—

tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmus szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló 182/2011/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2017)0085, COD(2017)0035),

—

tekintettel a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezését kifogásoló korábbi állásfoglalásaira (4),

—

tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalásra irányuló indítványára,

—

tekintettel eljárási szabályzata 106. cikkének (2) és (3) bekezdésére,

A.

mivel a 2007/702/EK bizottsági határozat engedélyezte a géntechnológiával módosított 59122 kukoricát („géntechnológiával módosított 59122 kukorica”) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek és takarmányok forgalomba hozatalát; mivel e bizottsági határozatot megelőzően az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2007. március 23-án az 1829/2003/EK rendelet 6. és 18. cikkének megfelelően kedvező véleményt adott, amelyet 2007. április 3-án tettek közzé (5) (az „első EFSA-vélemény”);

B.

mivel 2016. július 19-én a Pioneer Overseas Corporation és a Dow AgroSciences Ltd. (a továbbiakban: kérelmező) az 1829/2003/EK rendelet 11. és 23. cikkével összhangban közös kérelmet nyújtott be a géntechnológiával módosított 59122 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek és takarmányok forgalomba hozatalára vonatkozó engedély megújítására; mivel a kérelem a termesztés kivételével kiterjed a géntechnológiával módosított 59122 kukoricát tartalmazó vagy abból álló, bármely más kukoricához hasonló felhasználásra szánt termékek nem élelmiszerként és takarmányként történő forgalomba hozatalára is;

C.

mivel az EFSA 2017. május 18-án az 1829/2003/EK rendelet 6. és 18. cikkének megfelelően kedvező véleményt adott, amelyet 2017. június 29-én tettek közzé (6) (az „második EFSA-vélemény”);

D.

mivel a géntechnológiával módosított 59122 kukorica a Diabrotica nemzetségébe tartozó fedelesszárnyú kártevőkkel – például az amerikai kukoricabogár lárvájával – szembeni ellenállást biztosító CRY34Ab1 és CRY35Ab1 fehérjéket, illetve glufozinátot tartalmazó gyomirtóval szembeni ellenállást biztosító PAT fehérjét expresszál;

E.

mivel az 1829/2003/EK rendelet kimondja, hogy a géntechnológiával módosított élelmiszer vagy takarmány nem lehet káros hatással az emberi egészségre, az állati egészségre vagy a környezetre, és hogy a Bizottság határozatának megszövegezése során figyelembe veszi az uniós jog minden vonatkozó rendelkezését és a kérdéses ügyre vonatkozó egyéb jogszerű tényezőket is;

F.

mivel a tagállamok a három hónapos konzultációs időszak alatt számos kritikai észrevételt nyújtottak be az első EFSA-véleménnyel kapcsolatban (7), többek között a nem megfelelő a felügyeleti tervvel, a nem-célzott szervezetek BT toxinoknak való kitettsége kockázatával, illetve azon következtetés alaptalanságával kapcsolatban, miszerint „a géntechnológiával módosított 59122 kukoricából előállított takarmányok lényegében megegyeznek, táplálkozás-élettani szempontból megegyeznek a kereskedelmi forgalomban található kukoricából előállított takarmányokkal, és ugyanolyan biztonságosak”, továbbá azzal kapcsolatban, hogy a 90 napos patkánykísérlet során a genetikailag módosított 59122 kukoricát az egész vizsgálat alatt csak egy szinten adagolták, megsértve ezzel az OECD vonatkozó iránymutatásaiban szereplő ajánlást;

G.

mivel a kérelmező általi, újbóli engedélyezésre irányuló kérelem benyújtását követően az EFSA arra kapott felkérést, hogy megvizsgálja a kérelmező által benyújtott adatokat, beleértve a forgalomba hozatal utáni környezeti nyomon követési jelentéseket, illetve 11 elsődleges kutatási tanulmányt, amelyet 2007 és 2016 között közöltek; mivel a benyújtott adatok értékelése alapján az EFSA kedvező véleményt fogadott el (a fent említett második EFSA-vélemény), és arra a következtetésre jutott, hogy „nincsenek olyan új veszélyek vagy megváltozott kitettség, és nem azonosított olyan új tudományos bizonytalanságokat, amelyek módosítanák az eredeti kockázatértékelés következtetéseit az 59122 kukorica tekintetében”;

H.

mivel a tagállamok a három hónapos konzultációs időszak alatt számos kritikai észrevételt nyújtottak be a második EFSA-véleménnyel kapcsolatban (8), többek között, hogy „a genetikailag módosított 59122 kukorica nyomon követése nem tud érdemi eredményekkel szolgálni a jelenlegi értékelés vonatkozásában, és nem képes az engedélyezés előtt elvégzett kockázatértékeléssel kapcsolatos bizonytalanságok feloldására, pl. a környezet kitettségét illetően”, illetve, hogy „a géntechnológiával módosított 59122 kukorica tekintetében végrehajtott nyomonkövetési módszer nem felel meg a 2001/18/EK irányelv VII. mellékletében foglalt követelményeknek”;

I.

mivel egy tagállam megkérdőjelezte, hogy a kérelmező miért mulasztotta el a Cry fehérjék egerekben való immunogenitását igazoló számos nyilvános tanulmány benyújtását, mivel így azokat az EFSA nem értékelte, továbbá javasolta, hogy a géntechnológiával módosított 59122 kukorica által expresszált Cry fehérjék immunogenitásával és adjuvanticitásával kapcsolatos aggályokat az engedély megújítása oldják meg;

J.

mivel az egyik tagállam megjegyezte, hogy az Unió jóváhagyta a biológiai sokféleségről szóló egyezményt, amely mind az exportáló, mind importáló országok számára nemzetközi kötelezettségek teljesítését írja elő, és hogy fontos figyelembe venni a géntechnológiával módosított 59122 kukorica Unióba való behozatalának hatásait, mind az Unió biológiai sokfélesége, mind a termesztő országok biológiai sokfélesége szempontjából;

K.

mivel a glufozinát a reprodukciót károsító anyagnak minősül, így az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet kizárási kritériumainak hatálya alá esik (9); mivel a glufozinátra vonatkozó engedély 2018. július 31-én lejár (10);

L.

mivel a kiegészítő gyomirtó szerek alkalmazása a szokásos mezőgazdasági gyakorlat részét képezi a gyomirtó szereknek ellenálló növények termesztése esetében, ezért arra kell számítani, hogy a termésben mindig lesznek a permetezésből származó maradványok, és a fogyasztók nem tudják elkerülni ezeket; mivel kimutatták, hogy a gyomirtó szernek ellenálló géntechnológiával módosított növények – hagyományos társaikhoz képest – a kiegészítő gyomirtó szerek nagyobb arányú használatát eredményezik (11);

M.

mivel a glufozináttal való permetezésből származó maradványanyagok értékelésére egyik EFSA-véleményben sem került sor; mivel élelmiszerként és takarmányként való felhasználás céljából az Unióba behozott, géntechnológiával módosított 59122 kukoricában a glufozinát maradványanyagai találhatók;

N.

mivel élelmiszerbiztonsági szempontból nem elfogadható, továbbá rendkívül ellentmondásos, a glufozináttal szemben ellenálló, géntechnológiával módosított kukorica behozatalának engedélyezése, mivel a glufozinát Unión belüli használatára vonatkozó engedély a glufozinát reproduktív toxicitása miatt 2018. július 31-án lejár (12);

O.

mivel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2018. január 16-án úgy szavazott, hogy nem nyilvánít véleményt; mivel csak az uniós lakosság 38,83 %-át képviselő 12 tagállam szavazott mellette, míg 12 tagállam ellene, 4 pedig tartózkodott;

P.

mivel a Bizottság számos alkalommal sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az 1829/2003/EK rendelet hatálybalépése óta az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság támogatása nélkül volt kénytelen engedélyezési határozatokat elfogadni, és hogy a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok esetében általánossá vált az az egyébiránt kivételes döntéshozatali gyakorlat, hogy a dossziét végleges jóváhagyásra visszaküldik a Bizottsághoz; mivel e gyakorlat kapcsán a Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker is kijelentette, hogy az nem demokratikus (13);

Q.

mivel az 1829/2003/EK rendelet módosításáról szóló 2015. április 22-i jogalkotási javaslatot a Parlament 2015. október 28-án első olvasatban (14) elutasította, továbbá felkérte a Bizottságot, hogy vonja vissza és nyújtson be új javaslatot;

R.

mivel a 182/2011/EU rendelet (14) preambulumbekezdése szerint a Bizottságnak a kiegyensúlyozott megoldás érdekében lehetőség szerint úgy kell eljárnia, hogy kerülje a fellebbviteli bizottságban a különösen érzékeny ágazatokra – a fogyasztók egészségének védelmére, az élelmiszer-biztonságra és a környezetvédelemre – vonatkozó végrehajtási jogi aktusok megfelelőségével szemben esetlegesen kialakuló többségi állásponttal való összeütközést;

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

—

2014. január 16-i állásfoglalás a Lepidoptera rendbe tartozó egyes kártevőkkel szembeni ellenálló képesség érdekében géntechnológiával módosított kukoricakészítménynek (Zea mays L., 1507 vonal) a 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti termesztés céljából történő forgalomba hozataláról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (HL C 482., 2016.12.23., 110. o.).

—

2015. december 16-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított NK603 × T25 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló, 2015. december 4-i (EU) 2015/2279 bizottsági végrehajtási határozatról (HL C 399., 2017.11.24., 71. o.).

—

2016. február 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 87705 × MON 89788 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 35., 2018.1.31., 19. o.).

—

2016. február 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 87708 × MON 89788 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 35., 2018.1.31., 17. o.).

—

2016. február 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított FG72 (MST-FGØ72-2) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 35., 2018.1.31., 15. o.).

—

2016. június 8-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított Bt11 × MIR162 × MIR604 × GA21 kukoricát, vagy két vagy három ilyen eseményt ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricákat tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0271).

—

2016. június 8-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított szegfű (Dianthus caryophyllus L., SHD-27531-4-es vonal) forgalomba hozataláról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0272).

—

2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 810 kukoricaszemek termesztés céljából történő forgalomba hozatalára vonatkozó engedély megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0388).

—

2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 810 kukoricatermékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0389).

—

2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított Bt11 kukoricaszemek termesztés céljából történő forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0386).

—

2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 1507 kukoricaszemek termesztés céljából történő forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0387).

—

2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 281-24-236 × 3006-210-23 × MON 88913 gyapotot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0390).

—

2017. április 5-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított Bt11 × 59122 × MIR604 × 1507 × GA21 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek, valamint a Bt11, 59122, MIR604, 1507 és GA21 genetikai eseményekből kettőt, hármat vagy négyet ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricák forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0123).

—

2017. május 17-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított DAS-40278-9 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0215).

—

2017. május 17-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított GHB119 gyapotot (BCS-GHØØ5-8) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0214).

—

2017. szeptember 13-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított DAS-68416-4 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0341).

—

2017. október 4-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított FG72 × A5547-127 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0377).

—

2017. október 4-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított DAS-44406-6 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0378).

—

2017. október 24-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 1507 (DAS-Ø15Ø7-1) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0396).

—

2017. október 24-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 305423 × 40-3-2 (DP-3Ø5423-1 × MON-Ø4Ø32-6) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0397).

—

2017. október 24-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 88302 × Ms8 × Rf3 (MON-883Ø2-9 × ACSBNØØ5-8 × ACS-BNØØ3-6), MON 88302 × Ms8 (MON-883Ø2-9 × ACSBNØØ5-8) és MON 88302 × Rf3 (MON-883Ø2-9 × ACS-BNØØ3-6) olajrepcét tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0398).

—

tekintettel a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 89034 × NK603 (MON-87427-7 × MON-89Ø34-3 × MON-ØØ6Ø3-6 kukoricát, valamint MON 87427, MON 89034 és NK603 genetikai eseményekből kettőt ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetére (D054771-02),

—

tekintettel a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (3) bekezdésére és 19. cikke (3) bekezdésére,

—

tekintettel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2018. január 16-i szavazására, ahol nem nyilvánítottak véleményt,

—

tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 11. és 13. cikkére,

—

tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság által 2017. június 28-án elfogadott és 2017. augusztus 1-jén közzétett véleményre (3),

—

tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmus szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló 182/2011/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2017)0085, COD(2017)0035),

—

tekintettel a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezését kifogásoló korábbi állásfoglalásaira (4),

—

tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalásra irányuló indítványára,

—

tekintettel eljárási szabályzata 106. cikkének (2) és (3) bekezdésére,

A.

mivel 2013. szeptember 13-án a Monsanto Europe S.A. az 1829/2003/EK rendelet 5. és 17. cikkével összhangban kérelmet nyújtott be Belgium illetékes nemzeti hatóságához a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 89034 × NK603 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek, élelmiszer-összetevők és takarmányok forgalomba hozatalára vonatkozóan; mivel a kérelem a termesztés kivételével kiterjed a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 89034 × NK603 kukoricát tartalmazó vagy abból álló, bármely más kukoricához hasonló felhasználásra szánt termékek nem élelmiszerként és takarmányként történő forgalomba hozatalára is;

B.

mivel a kérelem az említett felhasználások tekintetében kiterjed a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 89034 × NK603 kukorica valamennyi alkombinációjára;

C.

mivel a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 89034 × NK603 kukorica kettő, a glifozáttal szemben ellenállóvá tevő gént tartalmaz, és Cry1A.105 és Cry2Ab2 fehérjéket állít elő, amelyek ellenállást biztosítanak a Lepidoptera rendbe tartozó egyes kártevőkkel szemben;

D.

mivel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2017. június 28-án az 1829/2003/EK rendelet 6. és 18. cikkének megfelelően kedvező véleményt adott, amelyet 2017. augusztus 1-jén tettek közzé (5);

E.

mivel az 1829/2003/EK rendelet kimondja, hogy a géntechnológiával módosított élelmiszer vagy takarmány nem lehet káros hatással az emberi egészségre, az állati egészségre vagy a környezetre, és hogy a Bizottság határozatának megszövegezése során figyelembe veszi az uniós jog minden vonatkozó rendelkezését és a kérdéses ügyre vonatkozó egyéb jogszerű tényezőket is;

F.

mivel a három hónapos konzultációs időszak alatt a tagállamok számos kritikus észrevételt tettek (6); mivel a legkritikusabb észrevételek közé tartozik többek között az a tény, hogy az összetétel-elemzés nem terjed ki a kiegészítő gyomirtó szerek maradékanyagaira és metabolitjaira; többek között a géntechnológiával módosított MON 89034 kukoricával táplált egereknél tapasztalt húgyhólyagkő-megbetegedések növekvő előfordulását kimutató tanulmányok alapján kialakult aggályok miatt nem lehet következtetést levonni a szóban forgó géntechnológiával módosított szervezet (GMO) emberi vagy állati élelmiszerben való felhasználásával kapcsolatos kockázatokról; további információra van szükség a kockázatértékelés véglegesítése előtt, és nem lehet következtetéseket levonni a teljes élelmiszer és/vagy takarmány szubkrónikus (90 napos vizsgálatot nem végeztek), hosszú távú, szaporodási vagy fejlődési hatásai tekintetében;

G.

mivel az egyik tagállam illetékes hatósága felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy a géntechnológiával módosított (glifozáttal kezelt) MON 87427 × MON 89034 × NK603 kukorica esetében statisztikailag szignifikáns eltéréseket állapítottak meg a géntechnológiával nem módosított referencianövényekhez képest 16 szem-végpontra (7) és 2 takarmány-végpontra (8) vonatkozóan, hogy még több statisztikailag eltérő szem-végpontot (42) azonosítottak a glifozáttal nem kezelt, géntechnológiával módosított kukorica és a géntechnológiával nem módosított referencianövény összehasonlítása során, és hogy a növények vitamin- és ásványianyag-tartalmának jelentős csökkenése komoly problémát jelent az emberi és állati egészség szempontjából, tekintettel arra, hogy a B típusú alultápláltság globális probléma;

H.

mivel egy független tanulmány (9) megállapította, hogy az említett statisztikai különbségek alapján feltételezhető, hogy a géntechnológiával módosított kukorica számos összetételi és biológiai jellemző tekintetében alapvetően különbözik a referencianövénytől, valamint hogy az egyes változások önmagukban nem vetnek fel biztonsági aggályokat, a hatások teljes száma és erőteljes szignifikanciája mélyrehatóbb vizsgálatok elvégzését tette volna indokolttá; mivel az EFSA nem végzett további vizsgálatokat;

I.

mivel a kérelem benyújtója nem bocsátott rendelkezésre kísérleti adatokat a MON 87427 × MON 89034 és a MON 87427 × NK603 alkombinációról; mivel az EFSA GMO-testülete a többi alkombinációra és egyszeres genetikai eseményre vonatkozó kísérleti adatok extrapolációját követően feltételezi, hogy a két alkombináció olyan biztonságosnak tekinthető, mint az értékelt, MON 89034 × NK603 és MON 87427 × MON 89034 × NK603 egyszeres eseményeket tartalmazó kukorica, az extrapolációhoz kapcsolódó bizonytalanság értékelése nem történt meg; mivel ez a hiányosság érvénytelenítheti az EFSA véleményének általános következtetését, és sértheti az EFSA tudományos értékelések bizonytalanságáról szóló, 2018 januárjában közzétett iránymutatását (10); mivel az engedély kiadását egy többszörös genetikai esemény esetében nem szabad fontolóra venni minden egyes alkombináció kísérleti adatainak alapos értékelése nélkül;

J.

mivel az EFSA GMO-testülete megállapította, hogy a kérelmező által a három genetikai eseményt tartalmazó kukoricára benyújtott, forgalomba hozatalt követő környezeti nyomonkövetési terv nem foglal magában semmilyen rendelkezést a MON 87427 × MON 89034 és a MON 87427 × NK603 két alkombinációra vonatkozóan, és ezért azt ajánlotta, hogy a kérelmező ennek megfelelően vizsgálja felül a tervet; mivel a kérelmező által benyújtott nyomonkövetési terv szerint ezt az ajánlást nem vették figyelembe (11);

K.

mivel a többszörös genetikai esemény egyik legfontosabb célja, hogy növelje a növény glifozáttal szembeni ellenálló képességét (az NK603 és a MON 87427 egyaránt EPSPS enzimeket expresszál, amely ellenálló képességet biztosít a glifozáttal szemben); mivel következésképpen várható, hogy a növény nagyobb mértékben és ismétlődőn lesz kitéve glifozátnak, ami nemcsak a maradékanyag-terhelést növeli a termésben, hanem a növények összetételére és agronómiai jellemzőire is hatással lehet; mivel a kockázatértékelés nem foglalkozott ezzel az aspektussal; mivel a glifozáttal való permetezésből származó maradványanyagokat sem értékelték az EFSA véleményében;

L.

mivel továbbra is vannak nyitott kérdések a glifozát rákkeltő hatásával kapcsolatban; mivel az EFSA 2015. novemberben arra a következtetésre jutott, hogy nem valószínű, hogy a glifozát rákkeltő hatású, és az Európai Vegyianyag-ügynökség 2017. márciusban arra a következtetésre jutott, hogy veszélyes/rákkeltő anyagként való besorolása nem indokolt; mivel ezzel ellentétben a WHO Nemzetközi Rákkutatási Ügynöksége 2015-ben a glifozátot az emberekre nézve valószínűleg rákkeltő hatásúnak minősítette; mivel a Parlament létrehozta a peszticidek uniós engedélyezési eljárásával foglalkozó különbizottságot, amely segít megállapítani, hogy az uniós ügynökségek által a glifozát rákkeltő hatásával kapcsolatban levont következtetéseket érte-e tisztességtelen iparági befolyás;

M.

mivel az EFSA növényvédő szerekkel foglalkozó tudományos testülete szerint az eddig rendelkezésre bocsátott adatok alapján nem vonhatóak le következtetések a géntechnológiával módosított növények glifozátformulációval való permetezéséből származó maradványanyagok biztonságával kapcsolatban (12); mivel a kereskedelmi forgalomban kapható, a glifozát permetezésére használt készítményekben található adalékanyagok és azok keverékei magasabb toxicitást mutathatnak, mint a hatóanyag maga (13); mivel az Unió a toxicitásával kapcsolatos aggályok miatt már kivonta a forgalomból a polietoxilált faggyúamin elnevezésű adalékanyagot; mivel azonban továbbra is előfordulhat, hogy aggályos adalékanyagokat és keverékeket engedélyeznek azokban az országokban, ahol ezt a géntechnológiával módosított kukoricát termesztik;

N.

mivel az importált, géntechnológiával módosított kukoricát széles körben használják takarmányként az Unióban; mivel egy szakértők által felülvizsgált tudományos tanulmány szerint összefüggés lehet a vemhes kocák takarmányában található glifozát és a kocák malacainál tapasztalt súlyos veleszületett rendellenességek növekvő előfordulása között (14);

O.

mivel a – több, szelektív gyomirtó szernek ellenálló – géntechnológiával módosított növények kifejlesztése főként annak tulajdonítható, hogy azokban az országokban, amelyek nagymértékben termesztettek géntechnológiával módosított haszonnövényeket, gyorsan kialakult a gyomnövények glifozáttal szembeni ellenálló képessége;

P.

mivel a többszörös genetikai esemény rovarokkal szembeni ellenálló képessége a MON 89034 következménye, amely a Lepidoptera rendbe tartozó egyes kártevőkkel (pl. a kukoricamoly [Ostrinia nubilalis]) szembeni ellenállást biztosító Bt-fehérjéket (Cry1A.105 és Cry2Ab2) expresszál; mivel egy független tanulmány szerint az EFSA kockázatértékelésének keretében a glifozát maradékanyagait szintén erős párhuzamos stresszornak kellene tekinteni, mivel az egyszerre több stresszornak kitett sejtekre és szervezetekre gyakorolt hatás nagy jelentőséggel bírhat a Bt-toxinok hatékonysága szempontjából (15); mivel az egyik, a Bt-toxinoknak és a kiegészítő gyomirtó szerekkel való permetezés maradékanyagainak lehetséges egészségügyi hatásairól szóló 2017. évi tudományos tanulmány megállapítja, hogy különös figyelmet kell fordítani a gyomirtó szerek maradékanyagaira és ezek Bt-toxinokkal való kölcsönhatására (16); mivel ezt az EFSA nem vizsgálta;

Q.

mivel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2018. január 16-án úgy szavazott, hogy nem nyilvánít véleményt; mivel csak az uniós lakosság 38,75 %-át képviselő 11 tagállam szavazott mellette, míg 14 tagállam ellene, 3 pedig tartózkodott;

R.

mivel a Bizottság számos alkalommal sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az 1829/2003/EK rendelet hatálybalépése óta az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság támogatása nélkül volt kénytelen engedélyezési határozatokat elfogadni, és hogy a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok esetében általánossá vált az az egyébiránt kivételes döntéshozatali gyakorlat, hogy a dossziét végleges jóváhagyásra visszaküldik a Bizottsághoz; mivel ezen gyakorlat kapcsán a Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker is kijelentette, hogy az nem demokratikus (17);

S.

mivel az 1829/2003/EK rendelet módosításáról szóló 2015. április 22-i jogalkotási javaslatot a Parlament 2015. október 28-án első olvasatban (18) elutasította, továbbá felkérte a Bizottságot, hogy vonja vissza és nyújtson be új javaslatot;

T.

mivel a 182/2011/EU rendelet (14) preambulumbekezdése szerint a Bizottság a kiegyensúlyozott megoldás érdekében lehetőség szerint úgy fog eljárni, hogy kerülje a fellebbviteli bizottságban a különösen érzékeny kérdésekre – a fogyasztók egészségének védelmére, az élelmiszer-biztonságra és a környezetvédelemre – vonatkozó végrehajtási jogi aktusok megfelelőségével szemben esetlegesen kialakuló többségi állásponttal való összeütközést;

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

—

2014. január 16-i állásfoglalás a Lepidoptera rendbe tartozó egyes kártevőkkel szembeni ellenálló képesség érdekében géntechnológiával módosított kukoricakészítménynek (Zea mays L., 1507 vonal) a 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti termesztés céljából történő forgalomba hozataláról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (HL C 482., 2016.12.23., 110. o.).

—

2015. december 16-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított NK603 × T25 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló, 2015. december 4-i (EU) 2015/2279 bizottsági végrehajtási határozatról (HL C 399., 2017.11.24., 71. o.).

—

2016. február 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 87705 × MON 89788 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 35., 2018.1.31., 19. o.).

—

2016. február 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 87708 × MON 89788 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 35., 2018.1.31., 17. o.).

—

2016. február 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított FG72 (MST-FGØ72-2) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 35., 2018.1.31., 15. o.).

—

2016. június 8-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított Bt11 × MIR162 × MIR604 × GA21 kukoricát, vagy két vagy három ilyen eseményt ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricákat tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0271).

—

2016. június 8-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított szegfű (Dianthus caryophyllus L., SHD-27531-4-es vonal) forgalomba hozataláról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0272).

—

2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 810 kukoricaszemek termesztés céljából történő forgalomba hozatalára vonatkozó engedély megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0388).

—

2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 810 kukoricatermékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0389).

—

2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított Bt11 kukoricaszemek termesztés céljából történő forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0386).

—

2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 1507 kukoricaszemek termesztés céljából történő forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0387).

—

2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 281-24-236 × 3006-210-23 × MON 88913 gyapotot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0390).

—

2017. április 5-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított Bt11 × 59122 × MIR604 × 1507 × GA21 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek, valamint a Bt11, 59122, MIR604, 1507 és GA21 genetikai eseményekből kettőt, hármat vagy négyet ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricák forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0123).

—

2017. május 17-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított DAS-40278-9 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0215).

—

2017. május 17-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított GHB119 gyapotot (BCS-GHØØ5-8) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0214).

—

2017. szeptember 13-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított DAS-68416-4 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0341).

—

2017. október 4-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított FG72 × A5547-127 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0377).

—

2017. október 4-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított DAS-44406-6 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0378).

—

2017. október 24-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 1507 (DAS-Ø15Ø7-1) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0396).

—

2017. október 24-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 305423 × 40-3-2 (DP-3Ø5423-1 × MON-Ø4Ø32-6) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0397).

—

2017. október 24-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 88302 × Ms8 × Rf3 (MON-883Ø2-9 × ACSBNØØ5-8 × ACS-BNØØ3-6), MON 88302 × Ms8 (MON-883Ø2-9 × ACSBNØØ5-8) és MON 88302 × Rf3 (MON-883Ø2-9 × ACS-BNØØ3-6) olajrepcét tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0398).

—

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 7. cikkének (1) bekezdése szerinti, a lengyelországi jogállamiságról szóló, 2017. december 20-i indokolással ellátott bizottsági javaslatra: Javaslat a jogállamiság Lengyel Köztársaság általi súlyos megsértése egyértelmű veszélyének megállapításáról szóló tanácsi határozatra (COM(2017)0835),

—

tekintettel a lengyelországi jogállamiságról, valamint az (EU) 2016/1374, (EU) 2017/146 és (EU) 2017/1520 ajánlások kiegészítéséről szóló, 2017. december 20-i (EU) 2018/103 bizottsági ajánlásra (1),

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 258. cikke alapján Lengyelországnak az uniós jognak a rendes bíróságok szervezetéről szóló törvényt módosító törvény általi megsértése miatt az Európai Unió Bírósága elé utalásáról szóló bizottsági határozatra (2),

—

tekintettel az Európai Parlamentnek a jogállamiság és a demokrácia Lengyelországban tapasztalható helyzetéről szóló, 2017. november 15-i állásfoglalására (3) és a témával kapcsolatos korábbi állásfoglalásaira,

—

tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.

mivel az Európai Parlamentnek a jogállamiság és a demokrácia Lengyelországban tapasztalható helyzetéről szóló, 2017. november 15-i állásfoglalása kimondja, hogy a jelenlegi lengyelországi helyzet az EUSZ 2. cikkében hivatkozott értékek súlyos megsértésének egyértelmű kockázatát hordozza magában;

1.

2.

3.

4.

—

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

—

tekintettel az alapvető jogok európai uniós helyzetéről szóló korábbi jelentésekben foglaltakra,

—

tekintettel az Európai Parlament, valamint a többi európai és nemzetközi intézmény és ügynökség által kiadott állásfoglalásokra,

—

tekintettel a nemzeti, európai és nemzetközi nem kormányzati szervezetek különböző jelentéseire,

—

tekintettel az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége, az Európa Tanács és a Velencei Bizottság eddigi munkáira,

—

tekintettel az Európai Unió Bírósága (EUB), valamint az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) ítélkezési gyakorlatára,

—

tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság, az Alkotmányügyi Bizottság, a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, valamint a Petíciós Bizottság munkáira,

—

tekintettel a személyek közötti, faji- vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló, 2000. június 29-i 2000/43/EK tanácsi irányelvre, a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelvre, valamint a nemzetközi védelmet kérelmezők befogadására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2013. június 26-i 2013/33/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre,

—

tekintettel a migránsok líbiai helyzetéről szóló, az afrikai és európai vezetők által az Afrikai Unió és az Európai Unió abidjani csúcstalálkozóját (AU–EU) követően 2017. december 1-jén elfogadott együttes nyilatkozatra,

—

tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

—

tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A8-0025/2018),

A.

mivel az európai integráció alapja az emberi jogok, az alapvető szabadságok, a demokrácia, a jogállamiság, valamint az uniós szerződésekben, az Európai Unió Alapjogi Chartájában és az emberi jogokra vonatkozó nemzetközi eszközökben rögzített értékek és elvek tiszteletben tartása és előmozdítása;

B.

mivel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikke értelmében az Unió olyan értékek tiszteletben tartásán alapul, mint az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – beleértve a kisebbségekhez tartozók jogait –, és mivel ezek az értékek közösek a tagállamokban, és azokat mind az Uniónak, mind pedig az egyes tagállamoknak valamennyi belső és külső politikájukban egyaránt tiszteletben kell tartaniuk és aktívan elő kell mozdítaniuk; mivel az EUSZ 17. cikke értelmében a Bizottságnak biztosítania kell a szerződések alkalmazását;

C.

mivel a jogállamiság tiszteletben tartása az alapvető jogok védelmének előfeltétele, és mivel a tagállamok viselik a végső felelősséget azért, hogy az emberi jogokat megoltalmazzák oly módon, hogy életbe léptetik és végrehajtják a nemzetközi emberi jogi szerződéseket és egyezményeket; mivel a jogállamiságot és az alapvető jogokat folyamatosan meg kell erősíteni; mivel ezen elvek bármilyen megkérdőjelezése nemcsak az érintett tagállamra, hanem az egész Unióra nézve káros;

D.

mivel az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez való uniós csatlakozás az EUSZ 6. cikkének (2) bekezdése értelmében szerződéses kötelezettség;

E.

mivel a legkiszolgáltatottabb csoportok emberi jogainak védelme kiemelt figyelmet érdemel;

F.

mivel a bizonyos tagállamokban tapasztalható kormányzati túlkapások az uniós tagállami státuszból eredő előnyök és felelősségek szelektív megközelítéséről tanúskodnak, és mivel az, hogy ezek az államok nem hajlandók maradéktalanul elfogadni az európai jogszabályokat, a hatalmi ágak megosztását, az igazságszolgáltatás függetlenségét és az állami fellépések kiszámíthatóságát, hitelteleníti az Európai Uniót mint a jog uralmának térségét;

G.

mivel 2016-ban is folytatódott a migránsok és menedékkérők Európába áramlása (1); mivel e migránsok közül sokan rendkívül veszélyes útvonalakat vesznek igénybe – csempészeknek és bűnözőknek kiszolgáltatva magukat – és emiatt erőszaknak, visszaéléseknek és kizsákmányolásnak vannak kitéve; mivel az UNHCR adatai szerint a Földközi-tengeren Európába érkező migránsok 27 %-a gyermek; mivel az Unicef-IOM (Nemzetközi Migrációs Szervezet) jelentései szerint a közép-mediterrán útvonalon felmért serdülők körülbelül egynegyede soha nem járt iskolába;

H.

mivel 2016-ben széles körben előfordultak a menekültek, a menedékkérők és a migránsok elleni rasszista és idegengyűlölő reakciók, és mivel a leginkább kiszolgáltatott népességcsoportok a menekültügyi eljárás során továbbra is fokozott megkülönböztetést, erőszakot és újabb traumákat élnek át;

I.

mivel az egyes tagállamokra több éve nehezedő, jelentős migrációs nyomás következtében tényleges európai szolidaritásra van szükség annak érdekében, hogy megfelelő befogadó létesítményeket lehessen kialakítani a legrászorultabbak és a legkiszolgáltatottabbak részére; mivel számos migráns csempészek és bűnözők kezébe kerül, így ki vannak téve a jogaik megsértése veszélyének, beleértve az erőszakot, a visszaéléseket és a kizsákmányolást;

J.

mivel a nők és a gyermekek az emberkereskedők kezében nagyobb veszélynek vannak kitéve az emberkereskedelem, a kizsákmányolás és a szexuális zaklatás tekintetében, és ezért – a Valletta cselekvési tervben foglalt kötelezettségvállalásokkal összhangban – gyermekvédelmi rendszerek kiépítésére és megerősítésére van szükség a gyermekek elleni erőszak, a zaklatások, az elhanyagolás és kizsákmányolás megakadályozása és az azokra történő válaszadás érdekében;

K.

mivel az Unió területét sújtó, nem szűnő terrorista merénylethullám nyomán általános bizalmatlanság bontakozott ki a muszlim hitű európai polgárokkal és migránsokkal szemben egyaránt, és mivel egyes politikai pártok eszközként használják fel ezt a bizalmatlanságot, és az európai értékekkel ellentétes retorikájukban megjelent a saját identitás védelme és a tőlünk különböző emberekkel szembeni gyűlölet;

L.

mivel a szükségállapot, a rendkívüli igazságszolgáltatási és adminisztratív intézkedések és a határellenőrzés eszközének rendszeres igénybevétele igen kevéssé hatásos a terroristákkal szemben, akik gyakran régóta uniós tagállamokban tartózkodók közül kerültek ki, sőt uniós tagállamok állampolgárai;

M.

mivel a számos tagállam által a menedékkérők és migránsok érkezésére válaszul foganatosított politikai intézkedések kiterjednek a schengeni térség belső határain való ellenőrzés újbóli bevezetésére, és egyre inkább tartós, mint átmeneti jellegű intézkedésnek bizonyulnak;

N.

mivel a gyűlöletbeszédbe tartoznak mindazon online és offline kifejezések, amelyek a fajgyűlöletet, az idegengyűlöletet, a nem, faj, bőrszín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai tulajdonság, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy más vélemény, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetést vagy az intolerancián alapuló gyűlölet más formáit terjesztik, bátorítják, ösztönzik vagy igazolják, beleértve a rasszista és idegengyűlölő eszméket, politikákat, beszédeket és gyakorlatokat támogató politikai pártokat és politikai vezetőket; mivel az újabb médiaeszközök kialakulása kedvez a gyűlöletbeszéd online megjelenésének; mivel az Európa Tanács szerint az online térségben megjelenő gyűlöletbeszéd továbbgondolkodást és további fellépést igényel az ilyen beszédek elleni szabályok és új küzdelmi formák tekintetében;

O.

mivel valamennyi tagállamban fennáll a kockázata annak, hogy a faji vagy nemi alapú gyűlölet és erőszak és az idegengyűlölet fokozódása köznapivá válik, történjék ez akár gyűlöletcselekmények, álhírek, közösségi hálózatokon és egyéb online platformokon továbbított névtelen üzenetek, megmozdulások vagy politikai propaganda formájában;

P.

mivel a modern társadalmak nem működhetnek és nem fejlődhetnek szabad, független, szakmai és felelős tömegkommunikációs rendszer nélkül, amelynek alapelvei a tények ellenőrzése, az érvelésre támaszkodó vélemények ütköztetése és a média forrásai számára a bizalmas jelleg megőrzése és az újságírók biztonsága, a szólásszabadság védelme de a hamis hírek korlátozására irányuló intézkedések is; mivel a közmédia alapvető szerepet játszik a média függetlenségének garantálásában;

Q.

mivel a nemzetközi és európai ügynökségek és szervezetek – köztük nem kormányzati szervezetek – által a közelmúltban készített összes jelentés alapján megállapítható, hogy számos előrelépés történt; mivel ennek ellenére egyes tagállamokban továbbra is előfordul az alapvető jogokkal kapcsolatos jogsértés többek között a kisebbségekkel szembeni hátrányos megkülönböztetés, a korrupció, a gyűlöletbeszédek eltűrése, a fogvatartási körülmények és a migránsok életkörülményei terén;

R.

mivel az EU Alapjogi Ügynökségének „A nőkkel szembeni erőszak – az egész EU-ra kiterjedő felmérés” című, 2014 márciusában közzétett jelentésére, amely szerint az európai nők egyharmadát felnőtt életében legalább egyszer érte fizikai vagy szexuális erőszak, illetve a nők 20 %-a tapasztalt online zaklatást; mivel a nők elleni erőszak és a mind fizikai, mind pszichológiai nemi alapú erőszak gyakori jelenség az EU-n belül, és a megkülönböztetés szélsőséges formájának kell tekinteni, amely a társadalom minden szintjén érinti a nőket; mivel további intézkedésekre van szükség annak ösztönzéséhez, hogy az erőszak női áldozatai bejelentsék, min estek át, és segítséget kérjenek;

S.

mivel a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak és az egyenlő bánásmódhoz való jog tiszteletben tartása az Unió egyik alapelve; mivel az EU polgárainak körülbelül 8 %-a nemzeti kisebbségekhez tartozik, és körülbelül 10 %-uk regionális vagy kisebbségi nyelvet beszél; mivel jelenleg – a jogsértési eljárások kivételével – az EU csak korlátozott hatékonyságú eszközökkel rendelkezik ahhoz, hogy választ adjon a kisebbségek elleni diszkrimináció, rasszizmus és idegengyűlölet rendszeres és intézményes megnyilvánulásaira; mivel a tagállamok között eltérések vannak a kisebbségek elismerése és jogaik tiszteletben tartása tekintetében; mivel a Bizottsághoz intézett számos felhívás ellenére csak korlátozott előrelépés történt a kisebbségek hatékony védelmének biztosítása érdekében;

T.

mivel a digitális média hatalmas lehetőségeket biztosít a gyermekeknek; mivel ugyanakkor a gyermekek új kockázatokkal szembesülnek; mivel a gyermekeket meg kell tanítani alapvető jogaikra a digitális világban, hogy az biztonságosabb legyen számukra; mivel a gyermekek jogainak megsértésével összefüggő esetekben nélkülözhetetlen eszközök a gyermekek számára biztosított segélyvonalak; mivel az alapfokú oktatási tanterv részeként a legelső iskolaévektől kezdve támogatni kell a digitális jártasság fejlesztését, ideértve a média- és információs műveltséget is; mivel az alapvető jogokat ugyanúgy kell népszerűsíteni és védeni az interneten, mint az offline világban;

U.

mivel az e-kormányzati szolgáltatások 2016-ban 2016-ban egyre szélesebb körben elérhetők lettek az EU-ban; mivel az európai e-igazságügyi portál lehetővé teszi az állampolgárok és a jogi szakemberek számára, hogy információkat szerezzenek az európai és nemzeti jogi eljárásokról és az igazságszolgáltatás működéséről;

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

19.

20.

21.

22.

23.

24.

25.

26.

27.

28.

29.

30.

31.

32.

33.

34.

35.

36.

37.

38.

39.

40.

41.

42.

43.

44.

45.

46.

47.

48.

49.

50.

51.

52.

53.

54.

55.

56.

57.

58.

59.

60.

61.

62.

63.

64.

65.

66.

67.

68.

69.

70.

71.

72.

73.

74.

75.

76.

77.

78.

79.

80.

81.

82.

83.

84.

85.

86.

87.

88.

—

tekintettel 2011. november 15-i, a méhek egészségi állapotáról és a méhészeti ágazatot érintő kihívásokról szóló állásfoglalására (1),

—

tekintettel a Mezőgazdasági és Halászati Tanácsnak a méhek egészségi állapotáról szóló bizottsági közleményről (COM(2010)0714) szóló következtetéseire (8606/11 ADD 1 REV 1),

—

tekintettel az Európai Parlamentben 2012 óta megszervezésre kerülő, a méhek és a beporzás európai hete – EU Bee Week – elnevezésű rendezvényre,

—

tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2017. szeptemberi, az európai méhészeti partnerség megvalósításáról szóló, „Collecting and Sharing Data on Bee Health: Towards a European Bee Partnership” (A méhek egészségével kapcsolatos adatok gyűjtése és megosztása: egy európai méhészeti partnerség felé) című jelentésére,

—

tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

—

tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A8-0014/2018),

A.

mivel a méhészeti ágazat az európai mezőgazdaság szerves része, amely több mint 620 ezer méhészt foglal magában az egész Unióban (2); mivel a méhészkedést széles körben űzik hobbiként, saját fogyasztásra szánt méz készítése céljából vagy hivatásos tevékenységként;

B.

mivel a méhek által teremtett gazdasági értékbe beletartozik a beporzás, a méz, méhviasz és egyéb méhészeti termékek előállítása, és a fakeretek vagy méhkaptárak, illetve az apiturizmus szintén nagy jelentőséggel bírnak;

C.

mivel a méhészeti ágazat létfontosságú az EU számára, és a társadalomhoz való hozzájárulása jelentős mind gazdaságilag – évente kb. 14,2 milliárd euró -, mind pedig környezeti szempontból az ökológiai egyensúly és a biológiai sokféleség megőrzése révén, hiszen Európában a növényfajok 84 %-a és az élelmiszer-termelés 76 %-a függ a házi- és vadméhek általi beporzástól;

D.

mivel a méhek és más beporzók gondoskodnak a beporzásról és ezáltal számos termesztett és vadon élő növény szaporodásáról, biztosítják az élelmiszer-termelést és -biztonságot, továbbá a biológiai sokféleség megőrzését, és mindezt ingyen, egész Európában és világszerte; mivel a beporzás fontosságát az EU-ban nem ismerik el eléggé, és gyakran magától értetődőnek tekintik, míg például az Egyesült Államokban évente összesen 2 milliárd eurót költenek mesterséges beporzásra; mivel Európa a világon élő méhfajok körülbelül 10 %-ának ad otthont; mivel a francia Országos Agrárkutatási Intézet szerint a méhek pusztulása globális szinten 150 milliárd euróba kerülne, ami az élelmiszerek piaci értékének 10 %-át teszi ki, és ez rámutat a beporzó rovarok védelmének szükségességére;

E.

mivel az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) nemrégiben végzett kutatása szerint a beporzó rovarok koncentrációjának és sokszínűségének növelése közvetlen hatással van a terméshozamokra, és így hozzásegítheti a kistermelőket, hogy átlagosan 24 %-kal növeljék általános termelékenységüket;

F.

mivel nincs minden országban a méhészeket és méhkaptárakat nyilvántartó regisztrációs rendszer, amely segítene nyomon követni az ágazat, a piac és a méhek egészségi állapotának alakulását;

G.

mivel a Bizottság 2004-ben évi 32 millió eurót biztosított nemzeti méhészeti programokra, kizárólag a méhészet támogatására, és mivel 2016-ra ez az összeg 36 millióra emelkedett, de még messze nem elegendő (a KAP költségvetésének mindössze 0,0003 %-át teszi ki);

H.

mivel 2004 és 2016 között a méhcsaládok száma 47,8 %-kal nőtt az új tagállamok csatlakozása révén, de az uniós finanszírozás csak 12 %-kal emelkedett, ami azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló uniós finanszírozás nem elegendő a méhpopuláció fenntartásához, és nem nyújt megfelelő segítséget a méhészeknek a méhcsaládpusztulást követően a családok megújításában azokban a tagállamokban, ahol a méhpusztulás aránya jelentős;

I.

mivel e statisztikai növekedés ellenére számos hivatásos méhész beszüntette tevékenységét, és néhány tagállamban a méhcsaládok száma akár 50 %-kal vagy még nagyobb mértékben csökkent (3) az éghajlatváltozás (pl. tavaszi fagy, szárazság, tüzek), egyes vegyi hatóanyagok és a méz belső uniós piacán kialakuló zavarok miatt; mivel még napjainkban is számos esetben figyelhető meg téli pusztulás és rendellenességek;

J.

mivel a méhészeti ágazatnak szóló, uniós társfinanszírozású nemzeti programok összességében pozitív hatással járnak; mivel vélhetően inkább a nemzeti végrehajtás ébreszt időnként bizalmatlanságot az ágazat részéről, csökkentve ezzel a felhasználást;

K.

mivel a méhészeti ágazat különösen súlyos demográfiai és öregedési problémával néz szembe: a méhészek csupán kis százaléka fiatalabb 50 évesnél, ami kockázatot jelent az ágazat jövője szempontjából; mivel a méhészet beilleszkedési és munkalehetőséget jelent a vidéki térségekben élő fiataloknak, hiszen sok európai régióban nehéz földterülethez jutni;

L.

mivel a megfelelő elméleti tudás gyakorlati képzéssel kombinálva elősegítheti a méhcsaládokat érintő kihívások jobb megértését és kezelését, és ezért nagy jelentőséggel bír; mivel a méhészeknek felelősségteljes és szakszerű módon és a mezőgazdasági termelőkkel szoros együttműködésben kell dolgozniuk annak érdekében, hogy kezelni tudják az olyan jövőbeli kihívásokat, mint az éghajlatváltozás, a természeti katasztrófák, a méhlegelőként szolgáló területek csökkenése, egyes régiókban a vadon élő állatok és vándormadárfajok támadásai (a méhkaptárak nagymértékben ki vannak téve a ragadozóknak, mivel a méhészkedést gyakran a szabadban űzik) és egyes tagállamokban a magas adminisztratív terhek;

M.

mivel az uniós társfinanszírozású nemzeti méhészeti programok lehetőséget biztosítanak a résztvevőknek kutatási és fejlesztési projektek megvalósítására; mivel a sikeres projektek nagyban hozzájárulhatnak az ágazat megerősítéséhez, valamint a természeti és piaci válságokkal szembeni ellenálló képességének növeléséhez; mivel a tudástranszfer, valamint a bevált és innovatív gyakorlatok cseréje hozzáadott értéket teremt az európai méhészeti ágazat számára, különösen ha azokat valamilyen egyedi program egészíti ki, mint például a KAP II. pillérébe tartozó jelenlegi, méhészeknek szóló Erasmus-program;

N.

mivel az úgynevezett nomád gazdálkodási gyakorlatnak számos pozitív jellemzője van, ugyanakkor felvet néhány problematikus kérdést is, különösen a szétszóródásból fakadó veszélyes helyzetek elkerülését célzó szabályok betartása tekintetében; mivel ezért alaposabb ellenőrzésre van szükség;

O.

mivel Európában a mézelő méhek és a vadon élő beporzók jelenlegi fokozott pusztulása aggodalomra ad okot a mezőgazdaságra, a biológiai sokféleségre és az ökoszisztémákra gyakorolt negatív hatása miatt; mivel a méhek megnövekedett pusztulása több stressztényezőre vezethető vissza, amelyek a földrajzi területtől, a helyi jellemzőktől és az éghajlati feltételektől függően eltérőek; mivel e tényezők közé tartozik az idegenhonos inváziós fajok, például a Varroa-atka, a kis kaptárbogár (Aethina tumida), az ázsiai lódarázs (Vespa velutina) és az amerikai költésrothadás súlyos hatása, az állati patogének, mint például a nozemózis, a növényvédő szerekben és egyéb biocid termékekben található egyes hatóanyagok hatása, az éghajlatváltozás, a környezet pusztulása, az élőhelyek degenerációja és a virágos növények fokozatos eltűnése; mivel a méhek a mezőgazdasági területektől függnek, fő táplálkozási forrásuk a felszíni területekre és a termények sokféleségére épül, és ezért mind a méhészek, mind a mezőgazdasági termelők számára hasznos lenne az ökológiai jelentőségű területek egy típusaként úgynevezett „méhészeti területeket” kijelölni, amelyek ezt követően valamennyi tagállamban széles körben alkalmazhatók lennének, különösen a virágban szegény időszakokban;

P.

mivel a méhészek gyakran tehetetlenek a méhbetegségekkel és -parazitákkal szemben, mert nem rendelkeznek információkkal, képzettséggel, illetve hatékony eszközökkel ezek leküzdéséhez, például nem jutnak hozzá a méhek kezelésére szolgáló gyógyszerekhez; mivel a méhészek támogatást kapnak a Varroa-atka elleni védelmi intézkedésekhez, bár ezek az intézkedések még nem teljesen sikeresek, mivel a kutatási és fejlesztési erőfeszítések továbbra sem kielégítőek a parazitafajok elleni kezelések, a méhek étrendjének hatása és a vegyi anyagokkal szembeni kitettség tekintetében;

Q.

mivel a méhészeknek a betegségek és paraziták bejelentésére vonatkozó kötelezettsége a kaptárak szisztematikus megsemmisítését vonja maga után, és arra ösztönözheti őket, hogy ne tegyenek bejelentést; mivel a méhbetegségek kezelésére szolgáló, piacon hozzáférhető gyógyszerek száma korlátozott, és azok nem elégítik ki a hatékony állatgyógyászati készítmények iránti megnövekedett igényt; mivel számos természetes anyagot vizsgáltak meg a varroózis elleni hatékonyság szempontjából, és ezek közül három anyag vált a biológiai kezelések alapjává, mégpedig a hangyasav, az oxálsav és a timol;

R.

mivel az alacsonyabb nektár- és pollenhozamú és rövidebb ideig virágzó növényfajtákra és hibrid növényekre épülő monokultúrás gazdálkodás jelentősen csökkenti mind a biológiai sokféleséget, mind pedig a méhlegelőként használt területek kiterjedését; mivel brit tudósok a közelmúltban arra a következtetésre jutottak, hogy a méhek helyi és regionális fajtái eredményesebben maradnak fenn egy adott területen, mint a máshonnan betelepített méhfajták (4); mivel az európai méhészeti ágazat hosszú távú életképességének és fenntarthatóságának alapja a helyi mézelőméh-ökotípusok hosszú távú életképessége és fenntarthatósága, tekintettel sokféleségükre és a helyi környezethez való alkalmazkodási képességükre;

S.

mivel a biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal foglalkozó kormányközi platform (IPBES) 2016. február 26-án elfogadott jelentésében, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) pedig a szisztémás rovarirtó szerekről szóló nemzetközi integrált értékeléseiben figyelmeztetett a beporzók számának csökkenésére; mivel a méhek a környezet minőségének fontos mutatói;

T.

mivel a méhészek, a mezőgazdasági termelők, a környezetvédők és a polgárok olyan intézkedéseket várnak el, amelyek a méhek pusztulásának valamennyi okával – többek között az EFSA által azonosított növényvédőszer-hatóanyagok (pl. egyes neonikotinoidok és egyes szisztémás rovarirtó szerek) hatásaival – kapcsolatos egyértelmű tudományos konszenzuson alapulnak;

U.

mivel a tudományos következtetések közötti eltérések részben a különböző elemzési módszerek és kutatási jegyzőkönyvek alkalmazásának tulajdoníthatók; mivel a beporzókkal kapcsolatos kutatások uniós szintű összehangolásának, illetve az érdekelt felek között harmonizált, hozzáférhető adatoknak a hiánya miatt rengeteg eltérő vagy egymásnak ellentmondó tanulmány lát napvilágot;

V.

mivel fontos fenntartani és elmélyíteni az összes érdekelt fél (méhészek, mezőgazdasági termelők, tudományos szakértők, civil szervezetek, helyi hatóságok, növényvédőszer-gyártók, magánszektor, állatorvosok és a nyilvánosság) közötti párbeszédet, összehangolni a kutatásokat és időben megosztani valamennyi gyűjtött, releváns adatot;

W.

mivel általános igény van egy közös és harmonizált adatbázisra – beleértve többek között a növények és a mezőgazdasági gyakorlat típusát, a kártevők és betegségek előfordulását, az éghajlati és időjárási viszonyokat, a táj jellegét, az infrastruktúrát, a méhcsaládok sűrűségét és a méhpusztulási arányt régiónként –, az e területen használható, méhekre ártalmatlan digitális eszközökre és technológiákra, valamint megfelelő kommunikációs eszközökre, amint ezek a 2017 júniusában elfogadott „európai méhészeti partnerség” kezdeményezés javaslatában szerepelnek; mivel ahhoz, hogy a legújabb tudományos ismeretek alapján lehessen döntéseket hozni, szükség van az EFSA átfogó tudományos felülvizsgálatának eredményeire, amelyek közzététele már több mint egy éve húzódik; mivel a méhek pusztulásának megállítása, illetve csökkentése érdekében a lehető legrövidebb időn belül egyértelmű eredményekre van szükség a méhek egészségi állapotával kapcsolatos valamennyi mutató tekintetében, különösen szabadföldi kísérletek révén; mivel a méhészek, a mezőgazdasági termelők és a polgárok elvárják a Bizottságtól, hogy az érintett uniós ügynökségekkel és tagállami szakértőkkel együttműködve szorosan kísérje figyelemmel a növényvédő szerek méhekre gyakorolt hatásának értékelésére vonatkozó EFSA-útmutatót, a tagállamoktól pedig, hogy hajtsák végre azt;

X.

mivel a méztermelést az időjárási körülmények is befolyásolják, hiszen a meleg és nedves idő elősegíti, míg az egyszerre hideg és nedves idő akadályozza azt; mivel az őszi és téli pusztulások hozzájárulnak a méhcsaládok fogyatkozásához és a méztermelés visszaeséséhez, amely egyes tagállamokban elérheti az 50 %-ot, sőt egyes régiókban akár a 100 %-ot is;

Y.

mivel figyelmet kell fordítani a különböző mezőgazdasági területek mézelőméh-populációinak eltérő méretére, tekintve, hogy az egyes méztermelő országokban növekszik, másokban pedig csökken;

Z.

mivel a méhpusztulás fokozódása miatt a méhészek arra kényszerülnek, hogy gyakrabban vásároljanak új méhcsaládokat, ami a termelési költségek növekedését eredményezi; mivel az egy méhcsaládra jutó költség 2002 óta legalább négyszeresére nőtt; mivel egy méhcsalád pótlása rövid- és középtávon gyakran a termelés csökkenésével jár, hiszen az új méhcsaládok kevésbé termelékenyek a telepítésük kezdetén; mivel a méhészek soha nem annyi méhcsaláddal termelnek, amennyit a statisztikai adatok mutatnak, hiszen az év során helyreállítják a méhcsaládok eredeti számát, mégpedig a megtermelt mennyiség rovására, hiszen az elveszett méhcsaládok pótlásához is mézre van szükség;

AA.

mivel egyes harmadik országokban a megtermelt és exportált méz mennyisége az elmúlt 15 évben megduplázódott; mivel az EU a méz tekintetében alig 60 %-ban önellátó, és ez az arány nem növekszik, miközben a méhkaptárak száma közel kétszeresére nőtt az Unióban 2003 és 2016 között, a méhészeké pedig 470 000-ről mintegy 620 000-re ugyanebben az időszakban; mivel 2016-ban a három legnagyobb európai méztermelő Románia, Spanyolország és Magyarország volt, utánuk pedig Németország, Olaszország és Görögország következett;

AB.

mivel az EU a méz körülbelül 40 %-át importból szerzi be minden évben; mivel 2015-ben az importált méz átlagban 2,3-szer olcsóbb volt az Unióban termelt méznél; mivel az EU évente mintegy 200 000 tonna mézet importál, főként Kínából, Ukrajnából, Argentínából és Mexikóból, ami komoly versenyhátrányt jelent az európai méhészek számára a harmadik országok termelőihez képest, és akadályozza az önellátás magasabb szintjének elérését; mivel az importált méz gyakran nem felel meg az uniós méhészek által kötelezően alkalmazott előírásoknak;

AC.

mivel a fogyasztók gyakran azt gondolják, hogy az EU-ból származó mézet fogyasztanak, holott annak egy része valójában uniós és harmadik országokból származó méz keveréke, illetve az importált méz jelentős része hamisított;

AD.

mivel a világ nagy méztermelő térségeiből származó méz mennyisége a rossz méhegészségügyi helyzet miatt 2002 óta stagnál vagy csökken, ugyanakkor a Kínában termelt méz mennyisége a kétszeresére nőtt (2012 óta mintegy évi 450 000 tonnára), ami meghaladja az EU, Argentína, Mexikó, az Egyesült Államok és Kanada együttes méztermelését;

AE.

mivel 2015-ben az Unióba importált méz több mint fele Kínából érkezett – nagyjából 100 000 tonna, a 2002. évi mennyiség kétszerese – annak ellenére, hogy a világ más részein csökkent a méhcsaládok száma; mivel a méhészeti szövetségek és szakemberek szerint a Kínából importált méz jelentős részét cukornádból vagy kukoricából származó hozzáadott cukorral hamisíthatják; mivel nem minden tagállam tud elemzést végezni az Unió külső határellenőrzési pontjain az importált mézekkel kapcsolatos rendellenességek kimutatása céljából;

AF.

mivel a méz a világon a harmadik leginkább hamisított termék; mivel a hamisítás komoly károkat okoz az európai méhészeknek, és súlyos egészségügyi kockázatoknak teszi ki a fogyasztókat;

AG.

mivel a szakértők szerint a 2002-es klóramfenikol-problémát a Kínából mézet exportáló vállalkozások nem a szabályok betartásával, hanem a méz gyantaszűrésével oldották meg;

AH.

mivel a Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2015. decemberi ülésén vitát folytatott az importált méz minőségével kapcsolatos aggályokról és az európai méhészeti ágazat versenyképességéről; mivel ennek folytán a Bizottság elrendelte a mézek központi vizsgálatát;

AI.

mivel a tagállamok mézmintáinak vizsgálatát a Közös Kutatóközpont végezte el, amely többek között megállapította, hogy az EU külső határállomásain és az importőrök telephelyein vett minták 20 %-a nem felelt meg a méz összetételére és/vagy előállítására vonatkozóan a mézirányelvben (2001/110/EK) meghatározott kritériumoknak, és a minták 14 %-a hozzáadott cukrot tartalmazott; mivel ennek ellenére továbbra is érkezik hamisított méz Európába;

AJ.

mivel az EU-ban alkalmazott Codex Alimentarius szerint a méz természetes termék, amelyhez nem adható hozzá, illetve amelyből nem vonható ki semmiféle anyag, és amely nem szárítható a méhkaptáron kívül;

AK.

mivel az európai mézpiacon a hamisított, olcsó méz nagykereskedelmi behozatalából adódó egyensúlyhiány következtében az EU nagy méztermelő országaiban (Románia, Spanyolország, Magyarország, Bulgária, Portugália, Franciaország, Olaszország, Görögország és Horvátország) a méz felvásárlási ára 2014 és 2016 között a felére esett vissza, és ez továbbra is nehéz és hátrányos helyzetet teremt az európai méhészek számára;

AL.

mivel a 2014/63/EU irányelvvel módosított mézirányelv 2. cikke (4) bekezdése a) pontjának második bekezdése kimondja, hogy ha a méz több tagállamból vagy harmadik országból származik, a származási országok kötelező feltüntetését – az esetnek megfelelően – az alábbi elnevezések egyikével lehet helyettesíteni: „EU-országokból származó mézkeverék”, „EU-n kívüli országokból származó mézkeverék” vagy „EU-országokból és EU-n kívüli országokból származó mézkeverék”; mivel az „EU-országokból és EU-n kívüli országokból származó mézkeverék”megjelölés nem elég informatív a fogyasztó számára;

AM.

mivel manapság számos mézcsomagoló és -kereskedő visszaél ezzel a származásjelölési móddal a tényleges származási ország, illetve a különböző érintett országokból származó mézek arányának elhallgatása céljából, tekintve, hogy a vásárlók egyre tudatosabbak és bizalmatlanok egyes országokból származó élelmiszerekkel szemben; mivel számos nagy méztermelő ország, például az Egyesült Államok, Kanada, Argentína és Mexikó az EU egyszerűsített szabályainál jóval szigorúbb követelményeket támaszt a mézcímkézésre vonatkozóan, és így az EU-nál sokkal jobb garanciákat biztosítanak a fogyasztók megfelelő tájékoztatását illetően;

AN.

mivel a jelenlegi szabályok nem foglalkoznak a feldolgozott termékeket, például a kekszeket, a reggeli gabonapelyheket, az édességeket stb. érintő csalárd gyakorlatokkal; mivel a „méz” címke félrevezetheti a fogyasztókat az adott termék tényleges tartalmával kapcsolatban, mert gyakran akkor is használják, ha a termék cukortartalmának kevesebb mint 50 %-a származik mézből;

AO.

mivel a 2014-ben indított „Mézes reggeli” kezdeményezés nagy sikert aratott, és minden tagállam részt vehet ebben a kiváló kezdeményezésben, amelynek célja, hogy hozzájáruljon a gyermekek egészséges táplálkozással, így a méz fogyasztásával kapcsolatos oktatásához, továbbá a méhészeti ágazat támogatásához; mivel 2015. május 11-én Szlovénia a Mezőgazdasági és Halászati Tanács ülésén kezdeményezte, hogy az ENSZ május 20-át nyilvánítsa hivatalosan a méhek nemzetközi világnapjává, és ezt az elképzelést valamennyi tagállam széles körben támogatta csakúgy, mint a FAO a 2017 júliusában, Rómában tartott konferenciáján; mivel megállapodás született arról, hogy különös figyelmet kell fordítani a méhészeti ágazatra a mezőgazdaság, a növényvédelem és a fenntartható gazdálkodás tekintetében, hiszen a méhek nagy hatással vannak a világ ökológiai egyensúlyára;

AP.

mivel az uniós iskolagyümölcs-, iskolazöldség- és iskolatejprogramok igen fontos eszközök a gyermekek mezőgazdasággal és az Unióban, különösen saját régiójukban előállított mezőgazdasági termékekkel való megismertetésében; mivel a friss gyümölcsök, zöldségek és a tej fogyasztásának előmozdítása mellett ezek a programok lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy más helyi, regionális vagy nemzeti különlegességeket, így a mézet is felvegyék a programokba;

AQ.

mivel, bár a helyi termelőknek az uniós iskolagyümölcs-, iskolazöldség- és iskolatejprogramokba történő bevonása többletterhet jelent adminisztrációs és pénzügyi szempontból, a méz táplálkozási előnyeinek és a méhészet fontosságának tudatosításában, a nagyobb fogyasztásra való ösztönzésben és a főként helyi méhészek zökkenőmentes bevonásában megnyilvánuló potenciális előnyök pozitívan befolyásolhatják az ágazatot és a méztermelési lánc egészét; mivel egyes tagállamokban a helyi termelők nehézségekbe ütköznek az uniós iskolai programokban való részvétel során a kis mennyiségű méz közvetlen értékesítésére vonatkozó jogszabályok korlátozó alkalmazása miatt; mivel a helyi termelés és fogyasztás előmozdítása elengedhetetlen;

AR.

mivel a mézfogyasztás éves mértéke nagymértékben eltérő az EU tagállamaiban: míg a nyugat-európai tagállamok átlagos fogyasztása 2,5–2,7 kg/fő, addig ez a szám a 2004-ben és később csatlakozott tagállamokban egyes esetekben mindössze 0,7 kg/fő; mivel az európai minőségbiztosítási rendszerek, és különösen a földrajzi jelzések rendszere nagy jelentőséggel bír a munkahelyek megőrzése és létrehozása szempontjából; mivel a mézek esetében eddig több mint 30 földrajzi jelzést regisztráltak; mivel az „európai” és az „Európában készült” címkéket gyakran nagy értékű termékekkel társítják;

AS.

mivel a méznek pozitív élettani hatásai vannak különösen az egészségre nézve, tekintettel fertőtlenítő, gyulladáscsökkentő és gyógyító tulajdonságaira, és ezt a jövőbeni mezőgazdasági szakpolitikában még inkább el lehetne ismerni;

AT.

mivel az önszerveződés és a közvetlenül a termelőtől való beszerzés számos példája bizonyítja, hogy a méz és különösen az ökológiai termelésből származó méz, valamint egyéb méhészeti termékek rövid ellátási láncokban és a helyi termelői piacokon történő értékesítése rendkívül sikeres;

AU.

mivel a városi méhészkedés az elmúlt években egyre népszerűbbé vált, és lehetőséget kínál a tudatosságnövelésre a polgárok, köztük a gyermekek még szélesebb körében a méhészkedéssel és annak előnyeivel kapcsolatban; mivel a virágos növényeknek a kertekben és városi területeken, a polgárok és/vagy a helyi és regionális hatóságok általi telepítése szintén segít a beporzók táplálékforrásainak gazdagításában;

AV.

mivel az egyéb méhészeti termékek, például a virágpor, a propolisz, a méhviasz, a méhméreg és a méhpempő jelentősen hozzájárulnak a polgárok jóllétéhez, minőségi élelmiszernek számítanak, és a természetes életmód részeként keresettek a piacon; mivel szintén fontos szerepet játszanak az egészségiparban és a kozmetikai iparban, ezért további forrást jelentenek a méhészek gazdasági helyzetének javításához; mivel azonban a mézirányelv nem határozza meg ezeket a termékeket, és ez a mulasztás hátráltatja egy hatékony ágazati politika megvalósítását, továbbá akadályozza a minőségalapú megközelítést és a csalás és hamisítás elleni küzdelmet; mivel bármely tagállam dönthet úgy, hogy betiltja területén a GMO-k termesztését, hogy megvédje az európai fogyasztókat a GMO-kból származó pollennel szennyezett méztől;

AW.

mivel az EU-ba nagy mennyiségű mézet importálnak, és ez gyakran komoly zavarokat, sőt krízishelyzeteket okoz az Unió mézpiacán, hozzájárulva az európai méhészeti ágazat gyengüléséhez; mivel a méhészeti ágazatot prioritásként kell kezelni az EU-ban a szabadkereskedelmi megállapodásokról szóló tárgyalások során, a mézet és a többi méhészeti terméket pedig „érzékeny termékekké” kell nyilvánítani;

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

19.

20.

21.

22.

23.

24.

25.

26.

27.

28.

29.

30.

31.

32.

33.

34.

35.

36.

37.

38.

39.

40.

41.

42.

43.

44.

45.

46.

47.

48.

49.

50.

51.

52.

53.

54.

55.

56.

57.

58.

59.

60.

61.

62.

63.

64.

65.

66.

67.

68.

69.

70.

71.

72.

73.

—

tekintettel a bankunióról szóló 2016. évi éves jelentésről szóló, 2017. február 15-i állásfoglalására (1),

—

tekintettel a Bizottságnak és az Európai Központi Banknak (EKB) a bankunióról szóló 2016. évi éves jelentésről szóló, 2017. február 15-i parlamenti állásfoglalásra vonatkozó visszajelzésére,

—

tekintettel az 1024/2013/EU rendelet alapján létrehozott egységes felügyeleti mechanizmusról szóló, 2017. október 11-i bizottsági jelentésre (COM(2017)0591),

—

tekintettel a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosítására, továbbá a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 26-i 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (CRDIV) módosítására irányuló javaslatokra;

—

tekintettel az Európai Központi Banknak a hitelintézetek és befektetési vállalkozások tőkekövetelményeire vonatkozó uniós keretrendszer módosításáról szóló, 2017. november 8-i véleményére (2),

—

tekintettel az Európai Rendszerkockázati Testületnek (ERKT) a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok pénzügyi stabilitásra gyakorolt hatásairól szóló, 2017. július 9-i jelentésére,

—

tekintettel az európai nemteljesítő hitelek kezelésére vonatkozó cselekvési tervről szóló, 2017. július 17-i tanácsi következtetésekre,

—

tekintettel a Pénzügyi Szolgáltatásokkal Foglalkozó Bizottság nemteljesítő hitelek albizottságának 2017. május 31-i jelentésére;

—

tekintettel az EKB nemteljesítő hitelekre vonatkozó 2017. március 20-i iránymutatására, valamint az iránymutatáshoz készült kiegészítés tervezetére vonatkozó, 2017. október 4-i nyilvános konzultációra,

—

tekintettel a Bizottságnak az újonnan keletkeztetett, nemteljesítővé váló hitelekre vonatkozó elégtelen céltartalékokat orvosoló prudenciális védőhálókról szóló, 2017. november 10-i konzultációs dokumentumára,

—

tekintettel az ERKT nemteljesítő hitelek európai rendezéséről szóló, 2017. július 11-i jelentésére,

—

tekintettel a nemteljesítő hitelek és értékcsökkenést elszenvedett eszközök másodlagos piacának fejlesztéséről és a biztosítékkal rendelkező hitelezőknek a hitelfelvevő nem fizetése esetén nyújtott védelemről szóló, 2017. július 10-i bizottsági nyilvános konzultációra,

—

tekintettel az EKB 2017. június 6-i értékelésére, amelyben megállapította, hogy a Banco Popular Español S.A. csődhelyzetben van vagy valószínűleg csődbe jut,

—

tekintettel az Egységes Szanálási Testület (ESZT) Banco Popular Español S.A.-ra vonatkozó szanálási határozatának elfogadásáról szóló, 2017. június 7-i nyilatkozatára,

—

tekintettel az EKB 2017. június 23-i értékelésére, amelyben megállapította, hogy a Veneto Banca és a Banca Popolare di Vicenza csődhelyzetben van vagy valószínűleg csődbe jut,

—

tekintettel az ESZT 2017. június 23-i azon határozatára vonatkozó nyilatkozatára, hogy a Banca Popolare di Vicenza és a Veneto Banca esetében nem hoz szanálási intézkedést,

—

tekintettel a Banca Popolare di Vicenza és a Veneto Banca piacról való kivonulásához a fizetésképtelenségre vonatkozó olasz jogszabályok szerint nyújtott állami támogatás – ideértve egyes részek Intesa Sanpaolónak történő eladását – jóváhagyásáról szóló, 2017. június 25-i bizottsági nyilatkozatra,

—

tekintettel a Monte dei Paschi di Siena elővigyázatossági célú feltőkésítését elősegítő állami támogatás jóváhagyásáról szóló, 2017. július 4-i bizottsági nyilatkozatra,

—

tekintettel az EKB belső modellek célzott áttekintésére vonatkozó iránymutatásának 2017. februári változatára,

—

tekintettel az EKB helyszíni vizsgálatokra és a belső modellek vizsgálataira vonatkozó iránymutatásának 2017. júliusi tervezetére,

—

tekintettel az Európai Értékpapírpiaci Hatóságnak (ESMA) az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésével kapcsolatban a felügyeleti konvergencia előmozdítására vonatkozó általános elvekről szóló 2017. május 31-i véleményére, továbbá az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésével kapcsolatban a befektetéskezelés, a befektetési cégek és a másodlagos piacok területén megvalósuló felügyeleti konvergenciáról szóló, 2017. július 13-i három véleményére,

—

tekintettel az Európai Bankhatóság (EBH) az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésével kapcsolatos kérdésekről szóló, 2017. október 12-i véleményére,

—

tekintettel „Az integrált felügyelet fokozása a tőkepiaci unió és a pénzügyi integráció erősítése érdekében egy változó környezetben” című 2017. szeptember 20-i bizottsági közleményre (COM(2017)0542), valamint a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének felülvizsgálatára irányuló 2017. szeptember 20-i bizottsági javaslatokra, ideértve az európai felügyeleti hatóság irányításának, finanszírozásának és hatásköreinek módosításáról szóló „salátarendelet-javaslatot”,

—

tekintettel az EKB hitelintézeti engedélykérelmek és pénzügyi technológiai hitelintézeti engedélykérelmek értékelésére vonatkozó iránymutatók tervezetéről szóló, 2017. szeptember 21-i nyilvános konzultációira,

—

tekintettel a Pénzügyi Stabilitási Tanács teljes veszteségviselési képességre (TLAC) vonatkozóan kidolgozott, 2015. novemberi feltételjegyzékére,

—

tekintettel a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/59/EU európai parlamenti és a tanácsi irányelvre (a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelv),

—

tekintettel a hitelintézeteknek és bizonyos befektetési vállalkozásoknak az Egységes Szanálási Mechanizmus keretében történő szanálására vonatkozó egységes szabályok és egységes eljárás kialakításáról, valamint az Egységes Szanálási Alap létrehozásáról és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. július 15-i 806/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (az egységes szanálási mechanizmusról szóló rendelet),

—

tekintettel a hitelintézetek és befektetési vállalkozások veszteségviselő és feltőkésítési képessége tekintetében a 2014/59/EU irányelv módosításáról, valamint a 98/26/EK irányelv, a 2002/47/EK irányelv, a 2012/30/EU irányelv, a 2011/35/EU irányelv, a 2005/56/EK irányelv, a 2004/25/EK irányelv és a 2007/36/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló 2016. november 23-i bizottsági javaslatra (COM(2016)0852), továbbá a 806/2014/EU rendeletnek a hitelintézetek és befektetési vállalkozások veszteségviselő és feltőkésítési képessége tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló bizottsági javaslatokra (COM(2016)0851),

—

tekintettel az Európai Központi Banknak az uniós válságkezelési keret felülvizsgálatáról szóló, 2017. november 8-i véleményére (3),

—

tekintettel az Európai Számvevőszék „Egységes Szanálási Testület: Megkezdődött a munka a bankunióval kapcsolatos, kihívásokkal teli feladatot illetően, de hosszú utat kell még bejárni” című, 2017. december 19-i különjelentésére,

—

tekintettel a Bizottságnak az uniós hitelintézetek ellenálló képességét fokozó strukturális intézkedésekről szóló javaslatának COM(2014)0043 visszavonására,

—

tekintettel az „Áprilisi kötelezettségszegési eljárási csomag: kulcsfontosságú döntések” című, 2017. április 27-i bizottsági dokumentumra (MEMO/17/1045),

—

tekintettel az EBH kockázati jelzőrendszerére, az ESMA a trendekről, a kockázatokról és a gyenge pontokról szóló 2017. évi 2. jelentésére, az ERKT kockázati jelzőrendszerére, az ERKT 2016. évi éves jelentésére és az ERKT a makroprudenciális politikát illető, 2017. áprilisi felülvizsgálatára,

—

tekintettel a 2014/59/EU irányelvnek a fedezetlen, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok kielégítési sorrendben elfoglalt helye tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2399 európai parlamenti és tanácsi irányelvre,

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 107. cikkének (3) bekezdésére,

—

tekintettel 2016. január 19-i állásfoglalására a pénzügyi szolgáltatások uniós szabályozásának áttekintéséről és kihívásairól: hatások és a pénzügyi szabályozás hatékonyabb és eredményesebb uniós keretei és a tőkepiaci unió felé vezető út (4),

—

tekintettel az állami támogatási szabályoknak a pénzügyi válsággal összefüggésben hozott bankmentő intézkedésekre való, 2013. augusztus 1. utáni alkalmazásáról szóló bizottsági közleményre (a bankokról szóló közlemény) (5),

—

tekintettel a betétbiztosítási rendszerekről szóló, 2014. április 16-i 2014/49/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre,

—

tekintettel az öt elnök 2015. június 22-i jelentésére az európai gazdasági és monetáris unió kiteljesítéséről,

—

tekintettel a 806/2014/EU rendeletnek az európai betétbiztosítási rendszer létrehozása érdekében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló, 2015. november 24-i bizottsági javaslatra (COM(2015)0586),

—

tekintettel „A bankunió megvalósítása felé” című, 2015. november 24-i bizottsági közleményre (COM(2015)0587),

—

tekintettel az ECOFIN Tanács 2016. június 17-i következtetéseire a bankunió megvalósításának ütemtervéről,

—

tekintettel „A bankunió megvalósítása felé” című, 2017. október 11-i bizottsági közleményre (COM(2017)0592),

—

tekintettel az ERKT EU Shadow Banking Monitor (Árnyékbank-figyelő) 2017. májusi 2. számára,

—

tekintettel az ERKT a szuverén kitettségek szabályozási kezeléséről szóló, 2015. márciusi jelentésére,

—

tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

—

tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A8-0019/2018),

A.

mivel nem összevont alapon számítva az euroövezetben összesen 5 073 hitelintézet működött 2016 végén szemben a 2015. év végi 5474-gyel és a 2008. év végi 6 768-cal, ami a 2008-tól 2016-ig tartó időszakban 25 %-os csökkenést jelent; mivel összevont alapon 2016 végén az euroövezet összes hitelintézetének száma 2 290 volt, szemben a 2008. év végi 2 904-gyel és a 2015. év végi 2 379-cel (6); mivel azonban azt is helyénvaló figyelembe venni, hogy ugyanabban az időszakban hogyan változott a méretük miatt csődbe nem vihető bankok aránya;

B.

mivel a nemteljesítő hitelek teljes összege és aránya nagymértékben változik a tagállamok között, és a legmagasabb nemteljesítő hitelarányú országokban jelentős különbségek vannak a bankok között; mivel az ERKT nemteljesítő hitelek európai rendezéséről szóló 2017. júliusi jelentése szerint a nemteljesítő hitelállomány teljes összege 1 billió EUR volt; mivel az EBH negyedéves kockázati jelzőrendszere szerint 2017. június 30-án a főbb európai bankok súlyozott átlagos nemteljesítő hiteleinek aránya (nemteljesítő hitelek, bruttó értékvesztés osztva az összes hitellel) 4,47 %-ot tett ki; mivel ez az arány az elmúlt 30 hónapban csökkenő tendenciát mutat;

C.

mivel az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) nemrég készített tanulmánya szerint az Európai Unió származékos piacai 453 000 milliárd névleges értéket tesznek ki;

D.

mivel a bankuniót meg kell erősíteni, tekintettel arra, hogy az euróövezet pénzügyi stabilitása szempontjából alapvető cél, valamint a valódi gazdasági és monetáris unió nélkülözhetetlen eleme; mivel további erőfeszítésekre van szükség a bankunió megvalósításához, mivel befejezetlen marad mindaddig, amíg nem rendelkezik a fiskális védőhálóval az Egységes Bankszanálási Alaphoz és harmadik pillérrel, mivel ez a betét-viszontbiztosításra/betétbiztosításra vonatkozó európai megközelítés; mivel Mario Draghi, az EKB elnöke többször kijelentette, hogy a bankunió alapvető pillére továbbra is az európai betétbiztosítási rendszer; mivel a kiteljesített bankunió alapvetően fontos az államok és bankok közötti kapcsolat megszüntetéséhez; mivel az erőfeszítéseket fokozni kell a közpénzből való megmentésről a hitelezői feltőkésítésre való átállás érdekében; mivel bizonyos nemzeti bankrendszerekben a fennálló kockázatokat nem kezelik kellőképpen; mivel a jelenlegi kedvező gazdasági feltételek lehetőséget biztosítanak a bankunió kiteljesítéséhez szükséges reformok előmozdítására;

E.

mivel a válság után késik a banki mérlegek megfelelő megtisztítása, és ez továbbra is gátolja a gazdasági növekedést; mivel az uniós bankok tőkemegfelelési és likviditási mutatói az elmúlt években összességében javultak, miközben vannak bankok, köztük nagy bankok, amelyek továbbra is jelentősen alultőkésítettek; mivel továbbra is fennállnak, de a bankunió létrehozásának kezdete óta már jelentősen csökkentek a pénzügyi stabilitást fenyegető kockázatok; mivel az európai bankok intézményi és szabályozási keretét alapvetően megerősítették;

F.

mivel a bankunióban való részvétel nyitva áll azon tagállamok előtt is, amelyek még nem vezették be az eurót; mivel az EU tagállamai közül eddig egy sem döntött ezek alapján a részvétel mellett; mivel több tagállam vizsgálja a bankunióba való belépés lehetőségét; mivel a pénzintézetek tisztában vannak a bankunión belüli elhelyezkedés előnyeivel;

G.

mivel a tőkepiaci unióra irányuló munkánk nem vonhatja el a figyelmet a bankunióra irányuló munkánk befejezésétől, amely továbbra is a pénzügyi stabilitás előfeltétele az Európai Unió bankokra támaszkodó környezetében;

H.

mivel a bankok elsődleges felelőssége a reálgazdaság finanszírozása;

I.

mivel az EKB-nak felügyeleti tevékenységének gyakorlásához ugyan szüksége van bizonyos mozgástérre, a széles hatókörű és alapvető döntéseket azonban végső soron az európai jogalkotókra kell bízni;

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

19.

20.

21.

22.

23.

24.

25.

26.

27.

28.

29.

30.

31.

32.

33.

34.

35.

36.

37.

38.

39.

40.

41.

42.

43.

44.

45.

46.

47.

—

tekintettel a terrorizmus finanszírozásának visszaszorításáról szóló 1999. évi nemzetközi egyezményre,

—

tekintettel az észak-iraki/moszuli helyzetről szóló, 2016. október 27-i állásfoglalására (1) és a kulturális helyszínek ISIS/Dáis általi lerombolásáról szóló, 2015. április 30-i állásfoglalására (2),

—

tekintettel az Európai Unió kül- és biztonságpolitikára vonatkozó globális stratégiájára,

—

tekintettel az Irakkal fennálló gazdasági és pénzügyi kapcsolatok egyes korlátozásairól és a 2465/96/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. július 7-i 1210/2003/EK tanácsi rendeletre (3),

—

tekintettel az ENSZ terrorizmus elleni globális stratégiájára és Biztonsági Tanácsának 1267 (1999), 1373 (2001), 1989 (2011), 2133 (2014), 2199 (2015), 2253 (2015) és 2368 (2017) számú határozatára,

—

tekintettel a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvre (4),

—

tekintettel a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv és a 2009/101/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatra (COM(2016)0450),

—

tekintettel a terrorizmus finanszírozása elleni fellépésről szóló, 2014. november 9-i manamai nyilatkozatra,

—

tekintettel a Pénzügyi Akció Munkacsoportnak (FATF) a terrorizmus és a terrorizmus finanszírozása elleni célzott pénzügyi szankciókkal kapcsolatos bevált gyakorlataira,

—

tekintettel az Iraki és Levantei Iszlám Állam terrorszervezet (ISIS) finanszírozása elleni fellépésről szóló, 2014. október 24-i FATF-nyilatkozatra, valamint az ISIS finanszírozásáról szóló, 2015. februári FATF-jelentésre,

—

tekintettel a biztonsági unió helyzetéről szóló, a Bizottság által 2017. október 18-án közzétett tizenegyedik eredményjelentésre,

—

tekintettel a terrorizmus elleni küzdelem világfóruma (GCTF) által 2015 szeptemberében elfogadott, az „Addendum to the Algiers Memorandum on Good Practices on Preventing and Denying the Benefits of Kidnapping for Ransom by Terrorists” (Terroristák által váltságdíjért elkövetett emberrablások megakadályozására és a váltságdíjfizetés megtagadására vonatkozó bevált gyakorlatokról) szóló algíri memorandum kiegészítésére,

—

tekintettel a G7-ek terrorizmus és erőszakos szélsőségesség elleni küzdelemről szóló, 2017. május 26-i taorminai nyilatkozatára,

—

tekintettel az újonnan felállított, terrorizmussal foglalkozó különbizottságra,

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 16. cikkére,

—

tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának a személyes adatok védelméről szóló 7. és 8. cikkére,

—

tekintettel a szíriai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 36/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2015. május 28-i (EU) 2015/827 tanácsi rendeletre (5),

—

tekintettel a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem fokozásáról szóló, 2016 februári bizottsági cselekvési tervre,

—

tekintettel a terrorizmus unióbeli helyzetéről és alakulásáról szóló, az Europol által készített 2017-es jelentésre (TE-SAT),

—

tekintettel az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett, a határokon átnyúló tevékenységekhez kapcsolódó és a belső piacot érintő pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatokról szóló, 2017. június 26-i bizottsági jelentésre (COM(2017)0340),

—

tekintettel a terrorizmus elleni küzdelemről, a 2002/475/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról, valamint a 2005/671/IB tanácsi határozat módosításáról szóló, 2017. március 15-i (EU) 2017/541 európai parlamenti és tanácsi irányelvre (6),

—

tekintettel a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelvre (7),

—

tekintettel a kulturális javak behozataláról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló, 2017. július 13-i javaslatra (COM(2017)0375),

—

tekintettel a biztonsági unió helyzetéről szóló, a Bizottság által 2017. július 27-én közzétett kilencedik eredményjelentésre,

—

tekintettel az Európai Parlamenthez, az Európai Tanácshoz és a Tanácshoz intézett, a „Tizenegyedik eredményjelentés a hatékony és valódi biztonsági unió megvalósításáról” című, 2017. október 18-i bizottsági közleményre (COM(2017)0608),

—

tekintettel eljárási szabályzatának 113. cikkére,

—

tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A8-0035/2018),

A.

mivel a terrorizmus elleni küzdelem egyik legalapvetőbb eleme a finanszírozási források elzárása, ideértve az adócsalás és adókijátszás, a pénzmosás és az adóparadicsomok rejtett köreinek felszámolását is;

B.

mivel a finanszírozás egyes forrásai európai országokból származhatnak, amelyeket a terrorszervezetek máshol használnak fel, míg más finanszírozási források Európán kívülről érkeznek, hogy radikalizálódást és tényleges terrorcselekményeket finanszírozzanak; mivel a terrorizmus elleni küzdelem külső és belső dimenziója összefonódik, mivel a terrorizmus finanszírozási forrásainak elzárása részét kell, hogy képezze egy olyan átfogóbb uniós stratégiának, amely integrálja a biztonság külső és belső dimenzióit;

C.

mivel a modern kommunikációs hálózatok és különösen a közösségi finanszírozás olcsó és hatékony módszernek bizonyultak a terrorista tevékenységek finanszírozására vagy a dzsihádista hálózatok irányításához szükséges források előteremtésére; mivel a terrorista csoportok tevékenységeikhez további forrásokat tudtak gyűjteni az adathalászat céljából elkövetett támadásokon, a személyazonosság-lopáson, illetve lopott hitelkártyaadatok online fórumokon történő megvásárlásán keresztül;

D.

mivel az ilyen finanszírozást háromféle módon lehet felhasználni: egyrészt olyan terrorcselekményekre, amelyek jelentős mértékű finanszírozást igényelnek; másrészt olyan terrorcselekményekre, amelyek végrehajtásához – bár hatásuk ugyanolyan brutális – kevesebb pénzre van szükség; harmadrészt pedig olyan propaganda finanszírozására, amely magányos elkövetőket késztethet nagyon kevés előzetes tervezést vagy pénzt igénylő terrorcselekmények elkövetésére; mivel mindegyik helyzetre megfelelő válaszlépést kell adni;

E.

mivel a jogszerű forrásból származó finanszírozást a kedvezményezett átadhatja terrorcselekményekkel kapcsolatban álló harmadik feleknek, egyéneknek, csoportoknak, vállalatoknak vagy szervezeteknek;

F.

mivel tekintettel arra, hogy a terrorizmus globális bűncselekménynek minősül, a hatékony válaszlépésnek is globálisnak és holisztikusnak kell lennie, melynek során elengedhetetlen az együttműködés a pénzügyi intézmények, a bűnüldöző hatóságok és az igazságügyi hatóságok között, továbbá a természetes és jogi személyekről és a gyanús tevékenységekről meglévő alapvető információk megosztása, szem előtt tartva, hogy a személyes adatok védelme és a magánélet tiszteletben tartása fontos alapvető jog;

G.

mivel az elmúlt évek adatszivárogtatásai miatt egyrészt jelentős mértékben tudatosultak a pénzmosás és az adócsalás, másrészt a szervezett bűnözés és a terrorizmus finanszírozása közötti összefüggések, és mivel jelentős nemzetközi politikai figyelem irányult ezekre a kérdésekre; mivel – ahogy az Európai Bizottság is elismerte – a közelmúltbeli médiabeszámolók is összekapcsolták a nagymértékű héa- és jövedékiadó-csalást a szervezett bűnözéssel, azon belül a terrorizmussal (8);

H.

mivel szinte minden tagállam joghatósága külön bűncselekményként büntetendővé tette a terrorizmus finanszírozását;

I.

mivel a pénzügyi adatok a hírszerzési információk gyűjtésének fontos eszközei, hogy elemezni lehessen a terrorista hálózatokat és azt, miként lehet a leghatékonyabban szétzúzni a működésüket; mivel továbbra is szükség van a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megakadályozására irányuló jogszabályok megfelelő végrehajtására; mivel a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemben olyan átfogó megelőzési stratégiákra van szükség, amelyek az alapvető információk pénzügyi információs egységek, a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemben érintett hírszerző szolgálatok és igazságügyi hatóságok közötti megosztásán és a közöttük megvalósuló jobb együttműködésen alapul; mivel ezeknek az információknak ki kell terjedniük a nemzetközi pénzügyek újonnan kialakuló tendenciáira, többek között a bitmap-re, a SWIFT-kódokra, a kriptovalutákra és azok megfelelő szabályozási mechanizmusaira; mivel a terrorizmus finanszírozása elleni globális küzdelemnek együtt kell járnia a vállalkozások, vagyonkezelők és egyéb hasonló konstrukciók tényleges tulajdonosainak átláthatóságára vonatkozó globális előírásokkal, hogy átláthatóvá tegyék a homályos pénzügyi környezetet, amely elősegíti a bűncselekményből származó jövedelem tisztára mosását és a terrorszervezetek és terroristák finanszírozását;

J.

mivel az eddig informális jelleggel működő helyett szükség van a létező struktúrán belül egy olyan intézményesített európai platformra, amely összefogja az információgyűjtést, ami jelenleg a 28 tagállamban elszórtan zajlik, és amelyen keresztül a tagállamok információkat tudnak szolgáltatni szerepvállalásuk szintjéről és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem terén elért haladásról; mivel ennek az információcserének proaktívnak kell lennie;

K.

mivel számos nemzetközi nonprofit társaság, jótékonysági szervezet, egyéb alapítvány, hálózat és magánadományozó, melyek célja vagy állítólagos célja szociális vagy kulturális jellegű, lefektette az ISIS/Dáis, az al-Kaida és más dzsihádista szervezetek pénzügyi kapacitásainak alapjait, és visszaélésszerű gyakorlatok fedőszervezeteként tevékenykedik; mivel ezért rendkívül fontos, hogy hírszerzési információkat gyűjtsenek e – gyakran széles körben működő – szervezetekről, finanszírozóikról, tevékenységeikről és az Unióban működő szereplőkhöz fűződő kapcsolataikról; mivel meg kell akadályozni a dzsihádista szélsőségesség afrikai, közel-keleti, ázsiai és európai térnyerésének e szervezetek általi támogatását; mivel különösen riasztó e jelenség terjedése az uniós határoknál, valamint a szomszédos és partnerországokban; mivel a globális terrorizmus elleni küzdelem szempontjából kiemelkedő fontosságú, hogy az Öböl-menti Együttműködési Tanács (ÖET) és annak tagállamai ezeken a területeken teljes körűen végrehajtsák az FATF ajánlásait;

L.

mivel az al-Kaida globális adományszervezési hálózata olyan karitatív szervezeteknek és nem kormányzati szervezeteknek nyújtott adományokon alapul, amelyek a közösségi médián és online fórumokon keresztül kommunikálnak a donorokkal; mivel különböző fiókokat is arra használták fel, hogy adományokat kérjenek a támogatóktól a dzsihád ügyére; mivel az utóbbi években a terrorszervezetek számos okostelefonos alkalmazást fejlesztettek megkereső tevékenységeik maximalizálásra, valamint a támogatók adományainak ösztönzésére, amelyek többsége az Öböl-menti országokban található;

M.

rámutat a miniállamok és jogállamiság terén rossz eredményeket felmutató államok különösen kiszolgáltatott mivoltára és arra, hogy ezek a terrorizmus finanszírozásának központjaivá válhatnak;

N.

mivel hírszerzési információk arra engednek következtetni, hogy az Öbölben bizonyos intézmények és személyek pénzügyi és logisztikai támogatást nyújtanak az ISIS/Dáis-nak, az Al-Kaidának és egyéb radikális csoportoknak; mivel e finanszírozás nélkül számos ilyen terrorcsoport nem tudna fennmaradni;

O.

mivel az ISIS/Dáis és az al-Kaida pénzügyileg önfenntartóvá vált; mivel az ISIS/Dáis és az al-Kaida olajexport és üzleti befektetések, köztük pénzfutárok és professzionális futárszolgálat, illegális pénzátutalások, pénz- és professzionális szolgáltatások révén próbálja pénzeszközeit Szíriába és Irakba irányítani; mivel az ISIS/Dáis és az al-Kaida a bűncselekményekből származó bevételeket mindenféle üzletek és vagyontárgyak megvásárlásával mossa tisztára; mivel az ISIS/Dáis és az al-Kaida úgy mossa tisztára az ellopott régiségekből és a csempészett műtárgyakból és műalkotásokból származó bevételeket, hogy külföldön, többek között a tagállamok piacain adja el azokat; mivel többek között az áruk, a lőfegyverek, a kőolaj, a kábítószerek, a cigaretta és a kulturális tárgyak illegális kereskedelme, valamint az emberkereskedelem, a rabszolgaság, a gyermekek kizsákmányolása, a védelmi pénz szedése és a zsarolás azok a módszerek, amelyekkel a terrorista csoportok finanszírozásra tesznek szert; mivel a szervezett bűnözés és a terrorista csoportok közötti egyre bővülő kapcsolatok egyre nagyobb biztonsági fenyegetést jelentenek az Unió számára; mivel e források lehetővé tehetik az ISIS/Dáis és az al-Kaida számára, hogy szíriai és iraki területi összeomlásukat követően is tovább finanszírozzák a jövőbeli bűncselekményeket;

P.

mivel az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatai és egyes országok jogszabályai nyomán nemzetközi kötelezettségvállalások sora keretében nemzetközi szinten betiltották a váltságdíjfizetést; mivel az ENSZ által előírt tilalmat a gyakorlatban számos olyan kulcsfontosságú aláíró nem támogatja, akik az élet azonnali védelmét fontosabbnak tartják a terrorizmusellenes kötelezettségvállalásoknál, és ezzel lehetővé teszik a terrorszervezetek finanszírozását;

1.

2.

—

tekintettel az ENSZ nők helyzetével foglalkozó bizottságának 62. ülésszakára, mely kiemelten a nemek közötti egyenlőség, valamint a vidéken élő nők és lányok társadalmi szerepvállalása megvalósításának kihívásaival és lehetőségeivel foglalkozik, felülvizsgálat tekintetében pedig a nők kommunikációs eszközökhöz és információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférésével, ezek hatásával, valamint azzal, hogy ezeket hogyan lehet a nők fejlődését és társadalmi szerepvállalást elősegítő eszközként használni,

—

tekintettel az 1995 szeptemberében Pekingben megrendezett negyedik Nőügyi Világkonferenciára, a nők társadalmi szerepvállalásával kapcsolatban Pekingben elfogadott nyilatkozatra és cselekvési platformra, valamint az ezt követően az ENSZ „Peking + 5, + 10, + 15 és + 20” rendkívüli ülésein 2000. június 9-én, 2005. március 11-én, 2010. március 2-án, illetve 2015. március 9-én elfogadott, a pekingi nyilatkozat és cselekvési platform végrehajtására irányuló további fellépésekről és kezdeményezésekről szóló záródokumentumokra,

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 157. cikkének (4) bekezdésére,

—

tekintettel a lányok oktatás révén történő érvényesülésének európai uniós támogatásáról szóló, 2015. szeptember 9-i állásfoglalására (1),

—

tekintettel „A női menekültek és menedékkérők helyzete az Unióban” című, 2016. március 8-i állásfoglalására (2),

—

tekintettel a nemek közötti egyenlőség előmozdításáról a mentális egészséggel kapcsolatos és klinikai kutatások terén tárgyú, 2017. február 14-i állásfoglalására (3),

—

tekintettel a nőkről és a vidéki térségekben betöltött szerepükről szóló, 2017. április 4-i állásfoglalására (4),

—

tekintettel az ENSZ fenntartható fejlődésről szóló New York-i csúcstalálkozóján, 2015. szeptember 25-én elfogadott, „Világunk átalakítása: a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend” című határozatra,

—

tekintettel az önálló vállalkozói tevékenységet folytató férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról és a 86/613/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. július 7-i 2010/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (5),

—

tekintettel a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló, 1979. évi ENSZ-egyezményre,

—

tekintettel a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés kiküszöbölésével foglalkozó bizottság 34. sz., a vidéken élő nők jogairól szóló általános ajánlására (2016),

—

tekintettel az Európa Tanács nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló egyezményére (Isztambuli Egyezmény), és az Unió ahhoz való csatlakozásáról szóló, 2017. szeptember 12-i állásfoglalására (6),

—

tekintettel a 2015. december 12-i Párizsi Megállapodásra,

—

tekintettel eljárási szabályzata 113. cikkére,

—

tekintettel a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság jelentésére (A8-0022/2018),

A.

mivel a nők és a férfiak közötti egyenlőség az Unió egyik alapvető, a Szerződésekben és az Európai Unió Alapjogi Chartájában is elismert elve;

B.

mivel az ENSZ ötödik fenntartható fejlesztési célja a nemek közötti egyenlőség elérése és valamennyi nő és lány társadalmi szerepvállalásának növelése világszerte, és ezt teljes körűen be kell építeni a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendbe annak érdekében, hogy valamennyi fenntartható fejlesztési cél és célszám tekintetében előrelépést lehessen elérni; mivel a fenntartható fejlesztési célok közé tartozik a mezőgazdasági termelékenység és a jövedelem megkettőzése a kisüzemi élelmiszer-termelők, különösen a nők számára;

C.

mivel az Uniónak és tagállamainak élen kell járniuk a nők és a lányok társadalmi szerepvállalásának megerősítésében, és kötelességük a nemek közötti teljes körű egyenlőség megvalósítására törekedni az Unióban, valamint e célt előmozdítani valamennyi külső kapcsolatukban;

D.

mivel az elmúlt évtizedekben alapvetően megváltoztak a gazdasági és az életkörülmények, és ezek jelentősen eltérnek egymástól a különböző országokban;

E.

mivel a nemek közötti egyenlőtlenségekkel szembeni kormányzati intézkedések hiánya veszélybe sodorja az e téren elért és a jövőben elérendő eredményeket; mivel a nemek közötti hagyományos hatalmi viszonyok, sztereotípiák és meggyőződések kezelése a nők szerepvállalása és a szegénység felszámolása biztosításának a kulcsa;

F.

mivel a nők által elszenvedett megkülönböztetés a vidéken élő nőket is érinti; mivel a világon a nők többsége vidéki területeken él, és ezért még inkább ki van téve az életkoron, társadalmi osztályon, etnikai és faji hovatartozáson, fogyatékosságon és nemi identitáson alapuló megkülönböztetés többféle formájának;

G.

mivel a nők munkaerőpiaci részvétele a vidéki területeken a hagyományos mezőgazdaságon kívül számos egyéb munkát magában foglal;

H.

mivel a vidéken élő nők munkájáért számos esetben kevesebbet fizetnek, mint a férfiak által végzett ugyanolyan munkáért, azt gyakran nem ismerik el hivatalosan, például a nem fizetett gondozási munkát, és nem tartják számon azokat a nőket, akik mezőgazdasági üzemek tulajdonosai; mivel azonban a nők kulcsfontosságú szereplők a fenntartható fejlődéshez szükséges gazdasági, környezeti és társadalmi változások elérésében;

I.

mivel a vidéken élő nők, akik gyakran az elsődleges gondozók a családjukban és a közösségükben, számos nehézséggel szembesülnek a gyermekek és az idősek gondozásához való hozzáférés terén, ami a nők számára aránytalan terheket jelent, és akadályozza a munkaerőpiaci integrációjukat; mivel a minőségi gondozási szolgáltatások nyújtása alapvető a nők számára, és előmozdítja a munka és a magánélet közötti egyensúlyt;

J.

mivel a vidéken élő nők számos nehézségbe ütköznek a megfelelő közegészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében, mobilitásuk ugyanis korlátozott, és nem férnek hozzá a közlekedési eszközökhöz, vagy nem rendelkeznek a közlekedési szolgáltatókkal való kapcsolatfelvételhez szükséges eszközökkel (például mobiltelefonnal); mivel olyan átfogó egészségügyi szolgáltatásokra van szükség, amelyek a vidéken élő nők testi, lelki és érzelmi jóllétével egyaránt foglalkoznak (például nemi alapú erőszak esetén); mivel a vidéki régiókban korlátozottabb a szexuális és reproduktív egészséggel kapcsolatos jogokhoz és oktatáshoz való hozzáférés;

K.

mivel alapvető fontosságú a társadalom egésze számára a lakosság megtartása a vidéki térségekben, különös figyelmet fordítva a hátrányos természeti adottságú területekre, hiszen ettől függ a környezet és a tájkép megóvása;

L.

mivel a nemek közötti egyenlőség és a környezetkárosodás között közvetlen összefüggés áll fenn;

M.

mivel az éghajlatváltozás és annak következményei különösen és aránytalanul negatív hatással vannak a vidéken élő nőkre és lányokra; mivel a vidéki nők egyúttal a fenntarthatóbb és ökológiai szempontból megfelelőbb mezőgazdaságra való átállás hatékony szereplői is, és fontos szerepet játszhatnak a zöld munkahelyek megteremtésében; mivel a női gazdálkodók földhöz és más termelő erőforrásokhoz való egyenlő hozzáférésének biztosítása kulcsfontosságú a nemek közötti egyenlőség, az élelmezésbiztonság és az eredményes éghajlati politikák megvalósítása szempontjából;

N.

mivel a vidéki területeken a fiatal nők továbbra is egyenlőtlenség és többszörös megkülönböztetés áldozatai; mivel szükség van olyan intézkedések meghozatalára, amelyek előmozdítják a férfiak és a nők közötti tényleges egyenlőséget, hogy több munkalehetőség álljon rendelkezésre, például önfoglalkoztatás és a tudomány, a technológia, a mérnöki tudományok és a matematika (STEM) ágazatában, ami lehetővé teszi számukra, hogy a vidéki környezetben maradjanak, és így gondoskodjanak a generációváltásról, ily módon garantálva az ágazat megmaradását;

O.

mivel a mezőgazdasági ágazat, amelyben a nők fontos szerepet játszanak, kulcsfontosságú a vidéki területek életképességének, illetve a generációváltás, a társadalmi kohézió és a gazdasági növekedés fokozása szempontjából; mivel a mezőgazdaságnak biztonságos, tápláló és egészséges élelmiszert kell biztosítania; mivel a mezőgazdasági ágazatnak a táj diverzifikálásához, az éghajlatváltozás enyhítéséhez, továbbá a biológiai sokféleség és a kulturális örökség megőrzéséhez is hozzá kell járulnia;

P.

mivel a táplálkozás fontos szerepet játszik a lányok fejlődésében és jóllétében; mivel az elégtelen táplálkozás testi és szellemi problémákat okozhat, többek között a növekedés leállását, meddőséget, közömbösséget, fáradékonyságot, elégtelen koncentrálást, ezzel pedig csökkenti a nők gazdasági potenciálját, és kihat a tágabb család és közösség jólétére;

Q.

mivel az agrárágazatban dolgozó nőknek részt kell venniük a döntéshozatali szervek munkájában; mivel a kiegyensúlyozott képviselet alapvető az egyenlőség elérése szempontjából;

R.

mivel a munkahelyi kockázatok megelőzése tekintetében a férfiak és a nők különböző kockázatoknak vannak kitéve; mivel például a vegyi anyagok káros hatásainak felmérése során a számításokhoz sokszor a férfiak testalkatát veszik alapul, akiknek általában nagyobb az izomtömegük, és a terhes vagy szoptató nőknek szánt külön ajánlásokat gyakran figyelmen kívül hagyják; mivel ezért a mezőgazdasági környezetben dolgozó nők egészségét garantáló intézkedések elfogadásához különböző tényezőket kell figyelembe venni;

S.

mivel a megkülönböztetés a nőket a médiaágazatban is érinti; mivel a média kulcsszerepet játszik az egész társadalom számára, és ezért kívánatos, hogy a társadalom legalább 50 %-át képviselő nőket méltányosan bevonják a médiatartalmak létrehozásába és a médiaszervezetekben a döntéshozatalba;

T.

figyelembe véve, hogy a médiaszektor szerepe kulcsfontosságú a nők és férfiak közötti egyenlőség elősegítése szempontjából, mivel a média nemcsak tükrözi, de alakítja is a mintákat és a viselkedési formákat, amivel együtt lényegesen alakítja a közvélekedést és a kultúrát;

U.

figyelembe véve, hogy a médiatartalmak hozzájárulnak a nők és férfiak összetett helyzetének széleskörű megértéséhez a társadalom minden rétegében;

V.

mivel a nőket és a gyermekeket aránytalan mértékben sújtják a konfliktusok, és ők teszik ki a menekültek legnagyobb részét a menekülttáborokban, illetve nagyrészt ők vándorolnak el biztonságot keresve;

W.

mivel a nők több társadalomban nem rendelkeznek egyenlő törvényes jogokkal a föld és a vagyon tekintetében, ami fokozza a szegénységet, és korlátozza a nők gazdasági fejlődését;

X.

mivel a transznemű nők aránytalan mértékű megkülönböztetéssel szembesülnek nemi identitásuk miatt;

Y.

mivel a nemek közötti egyenlőségnek és a nők szerepvállalásának az előfeltétele a szexuális és a reproduktív egészség és jogok erőteljesebb támogatása;

Z.

mivel a nők és a férfiak szerepével kapcsolatos társadalmi normák nagyobb mértékben teszik kiszolgáltatottá a nőket, különösen szexuális és reproduktív egészségük vonatkozásában, a női nemi szervek megcsonkítása, vagy a gyermekházasságok, a korai és a kényszerházasságok és a hasonló káros gyakorlatok tekintetében;

a)

ismételten erősítse meg megingathatatlan elkötelezettségét a pekingi cselekvési platform mellett;

b)

támogassa a vidéki területen vállalkozóként dolgozó anyákat, mivel ők egyedi kihívásokkal néznek szembe; hangsúlyozza, hogy a vállalkozói szellem elősegítése ezeknél a nőknél nem csak a családi élet és a munka közötti egyensúly sikeres kialakítását vonja maga után, hanem új munkalehetőségek és jobb életszínvonal megteremtéséhez is hozzájárulhat a vidéki térségekben, továbbá ösztönözheti a nőket, hogy saját elképzeléseiket átültessék a gyakorlatba;

c)

vessen véget minden területen a nőket és lányokat érő megkülönböztetés valamennyi formájának, és vegye fel a küzdelmet az erőszak minden olyan formájával szemben, amely a nők alapvető jogainak – a megkülönböztetésből közvetlenül eredő – súlyos megsértését jelenti;

d)

vonja be az összes kormányt olyan programok kidolgozásába, amelyek célja a szexuális és a nemi alapú erőszak, továbbá az olyan ártalmas gyakorlatok felszámolása, mint például a gyermek-, a korai és a kényszerházasság, valamint a női nemi szervek megcsonkítása, illetve az embercsempészet, és írja elő ilyen programok kidolgozását;

e)

kérje fel a tagállamokat arra, hogy küzdjenek a nemi sztereotípiák ellen, és ruházzanak be a nők és a lányok személyre szabott oktatáshoz, egész életen át tartó tanuláshoz és szakképzéshez való hozzáférésébe, főleg a vidéki térségekben, különösen a tudomány, a technológia, a mérnöki tudományok és a matematika, továbbá a vállalkozás és innováció területén, ugyanis e területek fontos eszközei a fenntartható fejlesztési célok elérésének, továbbá a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari ágazatokban, az idegenforgalomban és a vidéki területek más ágazataiban az egyenlőség előmozdításának;

f)

dolgozzon ki olyan politikákat, melyek célja a szegénység felszámolása és megfelelő életszínvonal garantálása a legveszélyeztetettebb csoportok, köztük a nők és a lányok számára, különösen szociális védelmi rendszerek révén;

g)

mozdítsa elő a tájékoztatási és technikai segítségnyújtási intézkedéseket, illetve a bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréjét a segítő házastárs mezőgazdasági termelésben való hivatalos státuszának létrehozása tekintetében, amely egyéni jogokat biztosít számukra, ideértve különösen a szülési szabadságot, a munkahelyi balesetekkel kapcsolatos társadalombiztosítást, a képzéshez való hozzáférést és az öregségi nyugdíjra való jogosultságot;

h)

számolja fel a nemek közötti bérszakadékot, az egész élet során szerzett jövedelem közötti különbséget és a nyugdíjszakadékot;

i)

kérje fel a tagállamokat, valamint a regionális és helyi hatóságokat, hogy garantálják a vidéki területeken a megfelelő gyermekgondozáshoz és idősgondozáshoz való egyetemes hozzáférést;

j)

kérje fel a tagállamokat, valamint a regionális és helyi hatóságokat a vidéki térségekben a mindennapi élethez szükséges megfizethető, magas színvonalú létesítmények és köz- és magánszolgáltatások biztosítására, különösen az egészségügy, az oktatás és a gondozás területén; megjegyzi, hogy ez szükségessé teszi a vidéki gyermekgondozási infrastruktúra, egészségügyi szolgáltatások, oktatási szolgáltatások, időskorú és rászoruló személyeket befogadó intézmények, a betegség vagy szülés esetén nyújtott helyettesítési szolgáltatások, valamint a kulturális szolgáltatások nyújtását is;

k)

megfelelő anyagi és emberi erőforrások segítségével garantálja a nemi szempontok valamennyi politikába és programba történő beépítését, mivel ez a nők és a férfiak közötti egyenlőség elve integrálásának és a megkülönböztetés elleni küzdelemnek az eszköze;

l)

mozgósítsa a szükséges erőforrásokat az egyenlőség megvalósítása érdekében, valamennyi politikába és fellépésbe beépítve a nemi szempontokat, többek között a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés révén, mivel ez a nők és a férfiak közötti egyenlőség elve integrálásának és a megkülönböztetés elleni küzdelemnek az eszköze;

m)

biztosítsa a Parlament és annak Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottsága teljes mértékű bevonását az ENSZ nők helyzetével foglalkozó bizottsága 62. ülésszakán képviselendő uniós álláspontra vonatkozó döntéshozatali eljárásba;

n)

emlékeztessen arra, hogy a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezmény előírja, hogy jogi, politikai és programozási intézkedések révén az élet minden területén fel kell számolni a nőkkel szembeni közvetlen és közvetett megkülönböztetést, valamint hogy az egyezmény 14. cikke az egyetlen olyan nemzetközi kötelezettség, amely a vidéki környezetben élő nők sajátos szükségleteivel foglalkozik;

o)

gondoskodjon arról, hogy a vidéken élő nők és lányok hozzáférhető, megfizethető és jó minőségű formális és informális oktatásban, köztük képzésben részesülhessenek, amelyek révén meglévő vezetési, pénzügyi, gazdasági, marketing- és vállalkozási ismereteiket fejleszthetik, vagy újakat szerezhetnek, valamint állampolgári, polgári és politikai oktatásban, illetve technológiai és fenntartható mezőgazdasági képzésekben vehetnek részt; biztosítsa, hogy a nők ugyanolyan lehetőségekkel és döntési szabadsággal rendelkeznek az általuk választott hivatást illetően;

p)

biztosítsa, hogy a vidéken élő nők és lányok könnyen hozzáférjenek a termelési és hitelforrásokhoz, és hogy támogatást kapjanak a vállalkozói és innovációs kezdeményezéseikhez;

q)

biztosítsa az olyan minőségi általános egészségügyi ellátáshoz való jogot és hozzáférést, amely figyelembe veszi a nők és férfiak közötti fiziológiai eltéréseket, és alkalmazkodik a vidéken élő nők és lányok szükségleteihez, különös tekintettel a szexuális és reproduktív egészségre és jogokra;

r)

ítélje el a nőkkel szembeni erőszak valamennyi formáját, és gondoskodjon arról, hogy a vidéki és távoli területeken élő áldozatokat nem fosztják meg a segítségnyújtáshoz való egyenlő hozzáféréstől;

s)

javítsa az olyan nemzetközi, tagállami, regionális és helyi intézmények hatékonyságát, átláthatóságát és demokratikus jellegét, amelyek támogatják és megerősítik a vidéken élő nők szerepét, garantálva azonos részvételen alapuló jelenlétüket;

t)

segítse elő, hogy a vidéken élő nők az informális gazdaságból átkerülhessenek a formális gazdaságba, és ismerje el, hogy a vidéki régiókban élő nők számos különböző területen dolgoznak, és gyakran a fenntartható és ökológiai szempontból megfelelő mezőgazdaságra történő átállásnak, az élelmezésbiztonság megteremtésének és a zöld munkahelyek létrehozásának előmozdítói lehetnek;

u)

tervezzen és hajtson végre olyan, az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodó mezőgazdasági politikákat, amelyek kellően figyelembe veszik a természeti vagy ember által okozott katasztrófák következményeképpen a vidéken élő nőket fenyegető konkrét veszélyeket;

v)

garantálja a vidéken élő nők és lányok döntéshozatalban való részvételét a katasztrófák vagy egyéb válságok valamennyi szakaszában a tervezés és a reagálás tekintetében, a veszély korai előrejelzésétől a helyreállításon és a rehabilitáción át az újjáépítésig, és garantálja védelmüket és biztonságukat katasztrófa vagy más válságok esetén;

w)

tegyen meg minden szükséges intézkedést annak biztosítása érdekében, hogy a vidéken élő nők biztonságos, tiszta és egészséges környezetben élhessenek;

x)

nyújtson a vidéki nők és közösségeik számára minőségi, hozzáférhető infrastruktúrát és közszolgáltatásokat, és ruházzon be ezek fejlesztésébe és fenntartásába;

y)

mozdítsa elő a digitális fejlesztést, mivel ez jelentős mértékben hozzájárulhat új munkahelyek teremtéséhez, az önfoglalkoztatás megkezdésének egyszerűsítésével, a versenyképesség és az idegenforgalom előmozdításával és a munka és a családi élet közötti megfelelőbb egyensúly megteremtésével;

z)

támogassa olyan helyi közösségi csoportok létrehozását és a meglévők tevékenységeit, amelyek rendszeresen összegyűlnek a fejlesztéssel kapcsolatos problémák és kihívások megvitatása és konstruktív lépések megtétele érdekében;

aa)

kérje fel a tagállamokat, a szociális partnereket és a civil társadalmat, hogy támogassák és mozdítsák elő a nők döntéshozatalban való részvételét, valamint a vidékfejlesztési politikák területén, az egészségügyben, az oktatásban és a mezőgazdaságban tevékenykedő szakmai, üzleti és szakszervezeti egyesületek és szervezetek irányító szerveiben, továbbá a vezetőtestületekben és képviseleti testületekben való, egyenlő részvételen alapuló szerepvállalását;

ab)

ismerje el és támogassa, hogy a nők aktív szerepet játszanak a vidéki térségekben, valamint vállalkozókként, családi vállalkozások vezetőiként és a fenntartható fejlődés előmozdítóiként hozzájárulnak a gazdasághoz;

ac)

biztosítsa, hogy a vidéken élő nők tulajdonosi jogait, különösen mezőgazdasági vagy örökölt föld tekintetében, ez ugyanis gazdasági szerepvállalásuk megerősítésének fontos eszköze, és lehetővé teszi számukra a vidék fejlődésében való teljes részvételt, illetve az abból fakadó előnyök kihasználását;

ad)

biztosítsa a vidéken élő nők termelési erőforrásokhoz, e-platformokhoz, piacokhoz, forgalmazási eszközökhöz és pénzügyi eszközökhöz való hozzáférését; mozdítsa elő a helyi, regionális és hagyományos piacokat – többek között élelmiszerpiacokat –, ugyanis ezek olyan helyek, ahol a nőknek több lehetőségük nyílik termékeik közvetlen értékesítésére, ami gazdasági szerepvállalásuk növelését eredményezi;

ae)

támogassa a nők természettudományok, technológia, műszaki tudományok és matematika ágazatában való foglalkoztatását, különösen a körforgásos gazdasághoz és az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez hozzájáruló munkakörökben;

af)

dolgozzon ki olyan foglalkoztatási politikákat, szolgáltatásokat és programokat, melyek célja a gyakran az informális ágazatban dolgozó, nem, életkor, osztály, vallás, etnikai hovatartozás, fogyatékosság vagy nemi identitás miatt többszörös megkülönböztetést elszenvedő, vidéken élő nők bizonytalan helyzetének kezelése; nyújtson személyre szabott segítséget és támogatást igényeik és érdeklődésük szerint;

ag)

indítson programokat a nők és családjaik olyan általános, természetében sokrétű szociális védelmi rendszerekhez való hozzáférésének biztosítására, amelyek hatással lesznek jövőbeli nyugdíjba vonulásukra, és így csökkenthetik a nyugdíjszakadékot;

ah)

gyűjtsön nemek szerint lebontott adatokat, és dolgozzon ki a vidéken élő nők helyzetére, körülményeire és szükségleteire vonatkozó statisztikákat, hogy lehetővé tegyék megfelelő politikák kialakítását; rendszeresen kövesse nyomon a vidéki térségekben élő nők helyzetét;

ai)

sürgesse a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény, különösen annak „A fogyatékossággal élő nők” című 6. cikkének ratifikálását és végrehajtását; garantálja a termékekhez, infrastruktúrákhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférést;

aj)

kéri a Bizottságot, a tagállamokat és a regionális és helyi önkormányzatokat, hogy biztosítsanak magas színvonalú, megfizethető feltételeket és meghatározott köz- és magánszolgáltatásokat a vidéki régiókban a mindennapi élethez, és teremtsék meg a szükséges feltételeket a vidéki régiókban élő nők munkája és magánélete közötti jobb egyensúly érdekében, különösen az általuk eltartottak számára megfelelő gondozási létesítmények, továbbá hozzáférhető orvosi ellátás és közlekedés biztosításával;

ak)

hangsúlyozza, hogy védintézkedéseket kell szerepeltetni az uniós szakpolitikákban a mezőgazdasági idénymunkásként foglalkoztatott nők élet- és munkafeltételeit illetően, különösen a szociális védelem, az egészségbiztosítás és az egészségügyi ellátás szükségessége terén; ösztönözze a regionális, helyi és nemzeti hatóságokat és egyéb intézményeket, hogy garantálják a migráns munkavállalók és az idénymunkások és családjuk, különösen a nők és a kiszolgáltatott emberek alapvető emberi jogait, és segítsék elő a helyi közösségbe való integrációjukat;

al)

biztosítsa a megbízható nagy sebességű szélessávú internetes infrastruktúrához és szolgáltatásokhoz való hozzáférést; tegyen beruházásokat és mozdítsa elő az új technológiák alkalmazását a vidéki területeken és a mezőgazdaságban; ismerje el ezek fontos szociális, pszichológiai és gazdasági előnyeit; ragaszkodjon a holisztikus megközelítés kialakításához („digitális falu”); mozdítsa elő az esélyegyenlőséget az e technológiákhoz való hozzáférésben és a használatukról szóló képzésben;

am)

fordítson figyelmet a nők médiaágazaton belüli jelenlétére és előmenetelére, továbbá a nem sztereotíp médiatartalomra;

an)

ösztönözze az állami médiaszervezeteket saját egyenlőségi stratégia létrehozására, amely biztosítja a döntéshozatali szervekben a férfiak és a nők kiegyensúlyozott képviseletét;

ao)

biztosítsa, hogy a szólásszabadság kellő tiszteletben tartásával, de hatékonyan küzd a nők és lányok növekvő szexualizációja ellen a médiában;

ap)

ösztönözze a médiaszervezeteket az olyan szervezeti kultúrát jellemző eljárások megakadályozására, amely rendszerint kedvezőtlen a munka és a magánélet egyensúlya szempontjából;

aq)

kezelje a médiaágazaton belül a nemek közötti bérkülönbséget olyan megkülönböztetésellenes intézkedésekkel, amelyek egyenlő munkáért egyenlő bért biztosítanak a nők és a férfiak számára;

ar)

tegyen meg valamennyi szükséges intézkedést az oknyomozó újságírókkal szembeni erőszakos cselekmények megakadályozására, különös tekintettel a gyakran veszélyeztetettebb női újságírókra;