AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK VÉLEMÉNYE

(2018. július 12.)

a nemteljesítő kitettségekre vonatkozó minimális veszteségfedezetről szóló rendelet iránti javaslatról

(CON/2018/32)

(2019/C 79/01)

Bevezetés és jogalap

2018. április 20-án, illetve 24-én az Európai Központi Bank (EKB) az Európai Parlamenttől, illetve az Európai Unió Tanácsától azt a felkérést kapta, hogy alkosson véleményt az 575/2013/EU rendeletnek a nemteljesítő kitettségekre vonatkozó minimális veszteségfedezet tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet iránti javaslatról (1) (a továbbiakban: a javasolt rendelet).

Az EKB véleményalkotásra szolgáló hatásköre az Európai Unió működéséről szóló szerződés 127. cikke (4) bekezdésének első francia bekezdésén és 282. cikkének (5) bekezdésén alapul, mivel a javasolt rendelet az EKB hatáskörébe tartozó rendelkezéseket tartalmaz, ideértve a Központi Bankok Európai Rendszerének a Szerződés 127. cikkének (5) bekezdése szerinti, a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak a pénzügyi rendszer stabilitására vonatkozó politikáik zavartalan megvalósításában való támogatására vonatkozó feladatát, valamint a Szerződés 127. cikkének (6) bekezdése alapján az EKB-ra ruházott, a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos feladatokat. Az Európai Központi Bank eljárási szabályzatának 17.5. cikke első mondatával összhangban a Kormányzótanács fogadta el ezt a véleményt.

1.   Általános észrevételek

Az EKB támogatja a javasolt rendeletet, amely része az Európai Bizottság uniós nemteljesítő kitettségeket kezelő intézkedéscsomagjának. Ezekre az intézkedésekre a Tanács által 2017. július 11-én jóváhagyott átfogó, „az európai nemteljesítő hitelek kezelésére vonatkozó cselekvési terv” (2) elfogadása nyomán került sor. A javasolt rendelet várhatóan kezelni fogja a megfelelő fedezettel nem rendelkező nemteljesítő kitettségek felhalmozódásából eredő lehetséges jövőbeli kockázatokat. A javasolt rendelet fontos részét képezi továbbá az Unió arra irányuló erőfeszítéseinek, hogy tovább csökkentse a bankrendszerbeli kockázatokat. A nemteljesítő kitettségek magas szintjének kezelése az egységes felügyeleti mechanizmus létrehozása óta több okból is az EKB felügyeleti prioritásainak egyikét alkotja (3). Először, a nemteljesítő kitettségek kedvezőtlen hatást gyakorolnak a bankok mérlegére, visszafogva nyereségüket. Másodszor, a nemteljesítő kitettségek akadályozzák a bankokat és elszívják a banki erőforrásokat. Harmadszor, a nemteljesítő kitettségek aláássák a befektetők bankokba vetett bizalmát. Az EKB belső elemzései rámutatnak továbbá arra, hogy az elmúlt években a nemteljesítő kitettségek nagy állományaival rendelkező bankok folyamatosan kevesebbet hiteleztek, mint a jobb hitelminőséggel rendelkező bankok, kevésbé támogatva ezáltal a vállalkozásokat és a háztartásokat, valamint általában véve a gazdaságot (4). A nemteljesítő kitettségek nagy állományai továbbá makroprudenciális kérdést jelentenek, és gyakran teljes gazdaságokat érintenek.

Megjegyzendő, hogy a javasolt rendelet nem érinti a hitelintézetek által 2018. március 14. előtt keletkeztetett nemteljesítő kitettségeket, és így – az Európai Tanács európai nemteljesítő hitelek kezelésére vonatkozó cselekvési tervvel kapcsolatos következtetéseivel összeegyeztethető módon – nem kezeli a nemteljesítő kitettségek meglévő állományait.

Az EKB üdvözli a javasolt rendeletben szereplő tisztázást, miszerint a javasolt rendeletben a nemteljesítő kitettségekre vonatkozóan létrehozott prudenciális óvintézkedés nem akadályozza meg az illetékes hatóságokat abban, hogy felügyeleti hatásköreiket az alkalmazandó joggal összhangban gyakorolják. Pontosabban, e prudenciális óvintézkedés alkalmazása ellenére az EKB eseti alapon megállapíthatja, hogy egy adott hitelintézet nemteljesítő kitettségei nem kellően fedezettek, és gyakorolhatja a 2. pillér szerinti keretrendszerben fennálló felügyeleti hatásköreit (5).

2.   Különös észrevételek

2.1.   A nemteljesítő kitettség meghatározása

A minimális veszteségfedezet céljára a javasolt rendelet beiktatja az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletbe (6) a nemteljesítő kitettség meghatározását. Ez a meghatározás a nemteljesítő kitettség 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendeletben (7) szereplő, felügyeleti adatszolgáltatás céljára alkalmazott fogalmán alapul. E tekintetben az EKB üdvözli, hogy a nemteljesítő kitettség e meghatározása a nemteljesítő kitettségek minden típusát – így különösen a lakossággal szembeni kitettségeket is – magában foglalja.

2.2.   A fedezeti minimumkövetelmény kiszámítása

Az EKB üdvözli a fedezeti minimumkövetelmény egyszerűségét, amely szerint az főszabály szerint azon alapul, hogy a kitettség hány éve kapott nemteljesítő besorolást, és hogy fedezett kitettségről van-e szó. Ez az egyszerűség kezelhető szinten tartja majd a bankok és felügyeleti hatóságok számára a megfeleléshez szükséges erőfeszítéseket, ugyanakkor tisztességes és kiegyensúlyozott módon, határozottan kezeli a fedezetlen nemteljesítő kitettségek kérdését.

Az elsődleges alapvető tőkeelemekből levonandó, a nemteljesítő kitettségek elégtelen fedezete alkalmazandó összegének meghatározása érdekében az intézményeknek meg kell szorozniuk a nemteljesítő kitettségeiket a javasolt rendeletben rögzített alkalmazandó tényezővel. Az EKB támogatja az alkalmazandó tényezők javasolt rendelet szerinti kalibrálását. Így különösen, a fedezetlen nemteljesítő kitettségek esetében a második év (feltételezhetően a harmadik évre kívántak hivatkozni) első napjától kezdődően 100 %-os lefedettséget kell alkalmazni. Fedezett nemteljesítő kitettségek esetében 100 %-os lefedettséget kell alkalmazni a nemteljesítőként való besorolást követő nyolcadik év (feltételezhetően a kilencedik évre kívántak hivatkozni) első napjától kezdődően, amennyiben az adós 90 napon túl késedelmes.

A fedezett kitettségek esetében a hitelintézeteknek képeseknek kell lenniük arra, hogy „megfelelő időben” érvényesítsék hitelkockázati fedezetüket (8). Amennyiben a fedezetet a mögöttes kitettség nemteljesítőként való besorolását követő több éves időszak eltelte után sem érvényesítették, ésszerű a fedezetet hatástalannak tekinteni és a kitettséget prudenciális szempontból fedezetlenként kezelni.

2.3.   Felügyeleti adatszolgáltatási követelmények

Az EKB értelmezése szerint a 680/2014/EU végrehajtási rendeletben foglalt vonatkozó felügyeleti adatszolgáltatási követelményeket módosítani fogják majd, hogy az illetékes hatóságok képesek legyenek figyelemmel kísérni, hogy az intézmények eleget tesznek-e a javasolt rendeletnek. Az EKB felkéri továbbá a Bizottságot, hogy fontolja meg, be kell-e iktatni az 575/2013/EU rendeletbe egy közzétételi követelményt a fedezeti minimumkövetelmény intézmények általi betartását illetően.

2.4.   Az EKB-val való konzultáció

Az EKB emlékeztetni kívánja a Parlamentet és a Tanácsot, hogy újabb konzultációra lesz szükség, amennyiben a javasolt rendelet a jogalkotási eljárás során jelentős mértékben módosul ahhoz a változathoz képest, amelyről az EKB-val konzultáltak (9).

Abban az esetben, ahol az EKB a javasolt rendelet módosítására tesz javaslatot, külön technikai munkadokumentum tartalmazza a szövegezési javaslatokat és az azokhoz fűzött magyarázatot. A technikai munkadokumentum angol nyelven elérhető az EKB honlapján.

---

(1)  COM(2018) 134 final.

(2)  Elérhető a Tanács honlapján: www.consilium.europa.eu

(3)  Lásd Danièle Nouy, az EKB felügyeleti testületének elnöke, és Sharon Donnery, az EKB nemteljesítő hitelekkel foglalkozó magas szintű csoportjának elnöke „Introductory remarks to the public hearing on the draft addendum to the ECB guidance to banks on non-performing loans” (Az EKB bankoknak szóló, nemteljesítő hitelekre vonatkozó útmutatása kiegészítésének tervezetére vonatkozó nyilvános meghallgatáshoz fűzött bevezető észrevételek) című, 2017. november 30-án Frankfurt am Mainban tartott beszédét, elérhető az EKB bankfelügyeleti honlapján: www.bankingsupervision.europa.eu

(4)  Lásd: „European banking supervision three years on” (Az európai bankfelügyelet három év elteltével), az EKB elnöke, Mario Draghi üdvözlő megjegyzései az EKB második bankfelügyeleti fórumán, Frankfurt am Main, 2017. november 7., elérhető az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu.

(5)  Az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló, 2013. október 15-i 1024/2013/EU tanácsi rendelet (HL L 287., 2013.10.29., 63. o.) 9. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy: „Kizárólag a 4. cikk (1) és (2) bekezdésében és az 5. cikk (2) bekezdésében rá ruházott feladatok ellátása céljából, a vonatkozó uniós jogban megállapítottakkal összhangban a mechanizmusban részt vevő tagállamokban adott esetben az EKB minősül az illetékes hatóságnak, illetve a kijelölt hatóságnak.” Ezzel összefüggésben lásd a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 26-i 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.) 97. és 104. cikkét, valamint az 1024/2013/EU rendelet 16. cikkét.

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

(7)  A Bizottság 680/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. április 16.) az intézmények 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti felügyeleti adatszolgáltatása tekintetében végrehajtás-technikai standardok megállapításáról (HL L 191., 2014.6.28., 1. o.).

(8)  Lásd például az 575/2013/EU rendelet 194. cikkének (4) bekezdését.

(9)  Lásd például: a Bíróság 1970. július 15-i ACF Chemiefarma kontra Bizottság ítélete, 41/69, ECLI:EU:C:1970:71, 3. pont; a Bíróság 1982. február 4-i Buyl kontra Bizottság ítélete, 817/79, ECLI:EU:C:1982:36, 1. pont; Fennelly főtanácsnok Parlament kontra Tanács ítéletre vonatkozó, 1997. március 20-i indítványa, C-392/95, ECLI:EU:C:1997:172, 15. pont; a Bíróság 1997. november 11-i Eurotunnel SA és társai kontra Seafrance ítélete, C-408/95, ECLI:EU:C:1997:532, 46. pont; a Bíróság 2003. szeptember 25-i Océ van der Grinten ítélete, C-58/01, ECLI:EU:C:2003:495, 100. és 102. pont.

Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám: M.9256 – Engie/Michelin/Région AURA/CDC/Hympulsion)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2019/C 79/02)

2019. február 21-én a Bizottság úgy határozott, hogy engedélyezi e bejelentett összefonódást, és a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. E határozat a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 6. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapul. A határozat teljes szövege csak francia nyelven hozzáférhető, és azután teszik majd közzé, hogy az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították belőle. A szöveg megtalálható lesz:

—

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

—	elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/homepage.html?locale=hu) a 32019M9256 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít online hozzáférést az európai uniós jogszabályokhoz.

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

Az Európai Központi Bank által a főbb pénzügyi operációknál alkalmazott kamatláb (1):

0,00 % 2019. március 1.

Euroátváltási árfolyamok (2)

2019. március 1.

(2019/C 79/03)

1 euro =

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,1383
JPY	Japán yen	127,35
DKK	Dán korona	7,4613
GBP	Angol font	0,85968
SEK	Svéd korona	10,5003
CHF	Svájci frank	1,1363
ISK	Izlandi korona	135,90
NOK	Norvég korona	9,7268
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	25,636
HUF	Magyar forint	316,06
PLN	Lengyel zloty	4,3096
RON	Román lej	4,7431
TRY	Török líra	6,1230
AUD	Ausztrál dollár	1,6000
CAD	Kanadai dollár	1,4971
HKD	Hongkongi dollár	8,9344
NZD	Új-zélandi dollár	1,6656
SGD	Szingapúri dollár	1,5396
KRW	Dél-Koreai won	1 282,12
ZAR	Dél-Afrikai rand	16,1426
CNY	Kínai renminbi	7,6332
HRK	Horvát kuna	7,4320
IDR	Indonéz rúpia	16 067,00
MYR	Maláj ringgit	4,6374
PHP	Fülöp-szigeteki peso	58,986
RUB	Orosz rubel	74,9928
THB	Thaiföldi baht	36,113
BRL	Brazil real	4,3037
MXN	Mexikói peso	21,9940
INR	Indiai rúpia	80,6950

---

(1)  Változó árfolyam esetén a kijelölt nap előtt végrehajtott legközelebbi pénzügyi operáció árfolyamát alkalmazzák, a kamatláb a legmagasabb árfolyam szerint számítandó.

(2)  Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

MIGRÁNS MUNKAVÁLLALÓK SZOCIÁLIS BIZTONSÁGÁVAL FOGLALKOZÓ IGAZGATÁSI BIZOTTSÁG

Valutaátváltási árfolyamok az 574/72/EGK tanácsi rendelet értelmében

(2019/C 79/04)

Az 574/72/EGK rendelet 107. cikkének (1), (2) és (4) bekezdése

Bázisidőszak: 2019. január

Alkalmazási időszak: 2019. április, május, június

Jan-19	EUR	BGN	CZK	DKK	HRK	HUF	PLN
1 EUR =	1	1,95580	25,6533	7,46580	7,42785	319,852	4,29202
1 BGN =	0,511300	1	13,1165	3,81726	3,79786	163,540	2,19451
1 CZK =	0,0389813	0,0762397	1	0,291027	0,289548	12,4682	0,167309
1 DKK =	0,133944	0,261968	3,43611	1	0,99492	42,8422	0,574891
1 HRK =	0,134628	0,263306	3,45366	1,005109	1	43,0611	0,577828
1 HUF =	0,00312645	0,00611471	0,0802037	0,023341	0,0232228	1	0,0134188
1 PLN =	0,232990	0,455683	5,97697	1,73946	1,73062	74,5224	1
1 RON =	0,212570	0,415745	5,45313	1,58701	1,57894	67,9910	0,912356
1 SEK =	0,097390	0,190476	2,49839	0,727098	0,723402	31,1505	0,418002
1 GBP =	1,12816	2,20646	28,9410	8,42262	8,3798	360,844	4,84209
1 NOK =	0,102342	0,200161	2,62541	0,764066	0,760181	32,7343	0,439254
1 ISK =	0,00732554	0,0143273	0,187924	0,0546911	0,0544130	2,34309	0,031441
1 CHF =	0,885286	1,73144	22,7105	6,60937	6,57577	283,160	3,79967

Jan-19	RON	SEK	GBP	NOK	ISK	CHF
1 EUR =	4,70433	10,26794	0,886399	9,77116	136,509	1,12958
1 BGN =	2,40532	5,25000	0,453216	4,99599	69,7969	0,577553
1 CZK =	0,183381	0,400258	0,034553	0,380893	5,32129	0,0440325
1 DKK =	0,630116	1,37533	0,118728	1,30879	18,2845	0,151300
1 HRK =	0,633336	1,38236	0,1193345	1,31548	18,3779	0,152073
1 HUF =	0,0147078	0,0321022	0,00277128	0,0305490	0,426787	0,00353157
1 PLN =	1,096063	2,39233	0,206523	2,27659	31,8052	0,263181
1 RON =	1	2,18266	0,188422	2,07706	29,0177	0,240115
1 SEK =	0,458157	1	0,0863268	0,95162	13,2946	0,110010
1 GBP =	5,30723	11,5839	1	11,0234	154,004	1,27434
1 NOK =	0,481450	1,050842	0,0907159	1	13,9706	0,115603
1 ISK =	0,034462	0,075218	0,00649335	0,0715790	1	0,00827477
1 CHF =	4,16467	9,09007	0,784717	8,65027	120,849	1

Megjegyzés: valamennyi, izlandi koronát érintő keresztárfolyam kiszámítása az Izlandi Központi Bank ISK/EUR árfolyamra vonatkozó adatai alapján történik.

hivatkozás: január-19	1 EUR a nemzeti pénznemben	a nemzeti pénznem 1 egysége EUR-ban
BGN	1,95580	0,511300
CZK	25,6533	0,0389813
DKK	7,46580	0,133944
HRK	7,42785	0,134628
HUF	319,852	0,00312645
PLN	4,29202	0,232990
RON	4,70433	0,212570
SEK	10,26794	0,097390
GBP	0,886399	1,12816
NOK	9,77116	0,102342
ISK	136,509	0,00732554
CHF	1,12958	0,885286

Megjegyzés: az ISK/EUR árfolyam az Izlandi Központi Bank adatain alapul.

1.

Az 574/72/EGK rendelet előírja, hogy egy adott valutanemben megadott összeg átváltási árfolyama egy másik valutanemre a Bizottság által kiszámított árfolyamon történik, és az Európai Központi Bank által közzétett referencia-valutaátváltási árfolyamok havi átlagértékén alapul a (2) bekezdésben meghatározott bázisidőszakra vonatkozóan.

2.

A bázisidőszak a következő: — az április 1-jétől alkalmazandó átváltási árfolyamok esetében január hónap, — a július 1-jétől alkalmazandó átváltási árfolyamok esetében április hónap, — az október 1-jétől alkalmazandó átváltási árfolyamok esetében július hónap, — a január 1-jétől alkalmazandó átváltási árfolyamok esetében október hónap. A valutaátváltási árfolyamokat február, május, augusztus és november hónapban az Európai Unió Hivatalos Lapjának („C” sorozat) második kiadványa teszi közzé.

Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám: M.9285 – SEGRO/PSPIB/Oignies Site)

Egyszerűsített eljárás alá vont ügy

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2019/C 79/05)

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (az összefonódás-ellenőrzési rendelet).

(2)  HL C 366., 2013.12.14., 5. o.

Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám: M.9286 – SEGRO/PSPIB/Wroclaw Site)

Egyszerűsített eljárás alá vont ügy

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2019/C 79/06)

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (az összefonódás-ellenőrzési rendelet).

(2)  HL C 366., 2013.12.14., 5. o.