Az Európai Unió Bírósága utolsó kiadványai az Európai Unió Hivatalos Lapjában

(2019/C 54/01)

Utolsó kiadvány

HL C 44., 2019.2.4.

Korábbi közzétételek

HL C 35., 2019.1.28.

HL C 25., 2019.1.21.

HL C 16., 2019.1.14.

HL C 4., 2019.1.7.

HL C 455., 2018.12.17.

HL C 445., 2018.12.10.

Ezek a következő helyeken hozzáférhetők:

EUR-Lex: http://eur-lex.europa.eu

A Bíróság (hetedik tanács) 2018. november 28-i végzése (a Sąd Rejonowy w Siemianowicach Śląskich [Lengyelország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Powszechna Kasa Oszczędności (PKO) Bank Polski S. A. kontra Jacek Michalski

(C-632/17. sz. ügy) (1)

((Előzetes döntéshozatal - A Bíróság eljárási szabályzatának 99. cikke - Fogyasztóvédelem - 93/13/EGK irányelv - A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételek - 2008/48/EK irányelv - Banki könyvi kivonatra alapított fizetési meghagyásos eljárás - Annak lehetetlensége, hogy a bíróság a fogyasztó keresetének hiányában a szerződési feltételek esetlegesen tisztességtelen jellegét értékelje))

(2019/C 54/02)

Az eljárás nyelve: lengyel

A kérdést előterjesztő bíróság

Sąd Rejonowy w Siemianowicach Śląskich

Az alapeljárás felei

Felperes: Powszechna Kasa Oszczędności (PKO) Bank Polski S. A.

Alperes: Jacek Michalski

Rendelkező rész

A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv 7. cikkének (1) bekezdését, valamint a fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. április 23-i 2008/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikkét úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes az alapügyben szereplőhöz hasonló olyan nemzeti szabályozás, amely lehetővé teszi fizetési meghagyásról szóló végzésnek valamely bank banki könyvi kivonatán mint a fogyasztói hitelmegállapodásból eredő követelés fennállását igazoló tényezőn alapuló kibocsátását, amikor a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem tárgyában eljáró bíróság nem rendelkezik jogosultsággal arra, hogy e megállapodás feltételeinek esetlegesen tisztességtelen jellegét megvizsgálja, és megbizonyosodjon afelől, hogy e megállapodásban szerepelnek az említett 10. cikkben említett információk, amennyiben az ilyen végzéssel szembeni ellentmondás benyújtásához való jog gyakorlásának szabályai nem teszik lehetővé azon jogok tiszteletben tartásának biztosítását, amelyek a fogyasztót ezen irányelvek alapján megilletik.

---

(1)  HL C 104., 2018.3.19.

A Bíróság (hatodik tanács) 2018. november 13-i végzése – Toontrack Music AB kontra az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

(C-48/18. P. sz. ügy) (1)

((Fellebbezés - A Bíróság eljárási szabályzatának 181. cikke - Európai uniós védjegy - Az EZMIX szóvédjegy bejelentése - A bejelentési kérelem elutasítása - 207/2009/EK rendelet - A 7. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontja - 65., 75. és 76. cikk - Leíró jelleg - Az érintett közönség általi észlelés - Meghallgatáshoz való jog - A hivatalból történő vizsgálat elve - Indokolási kötelezettség - Elferdítés - Első ízben a Törvényszék előtti eljárásban előterjesztett bizonyítékok))

(2019/C 54/03)

Az eljárás nyelve: svéd

Felek

Fellebbező: Toontrack Music AB (képviselő: L.-E. Ström advokat)

A másik fél az eljárásban: Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselő: A. Folliard-Monguiral meghatalmazott)

Rendelkező rész

1)	A Bíróság a fellebbezést – mint részben nyilvánvalóan elfogadhatatlant, illetve mint részben nyilvánvalóan megalapozatlant – elutasítja.

2)	A Bíróság a ToontrackMusic AB-t kötelezi a költségek viselésére.

---

(1)  HL C 152., 2018.4.30.

A Bíróság 2018. november 28-i végzése – Jean-Marie Le Pen kontra Európai Parlament

(C-303/18. sz. ügy) (1)

((Fellebbezés - Elfogadhatóság - Európai Parlament - Az Európai Parlament képviselőinek költségeiről és juttatásairól szóló szabályzat - Parlamenti asszisztensi támogatás - Jogalap nélkül kifizetett összegek behajtása))

(2019/C 54/04)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Fellebbező: Jean-Marie Le Pen (képviselő: F. Wagner ügyvéd)

A másik fél az eljárásban: Európai Parlament (képviselők: S. Seyr és C. Burgos meghatalmazottak)

Rendelkező rész

1)	A Bíróság a fellebbezést mint részben nyilvánvalóan elfogadhatatlant, részben pedig nyilvánvalóan megalapozatlant elutasítja.

2)	A Bíróság Jean-Marie Le Pent kötelezi a költségek viselésére.

---

(1)  HL C 240., 2018.7.9.

A Landesgericht Linz (Ausztria) által 2018. október 8-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – HK, IJ kontra Deutsche Lufthansa AG

(C-630/18. sz. ügy)

(2019/C 54/05)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Landesgericht Linz

Az alapeljárás felei

Felperes: HK, IJ

Alperes: Deutsche Lufthansa AG

Az ügyet a Bíróság 2018. november 15-i határozatával törölték a Bíróság nyilvántartásából.

A Tribunalul Specializat Mureş (Románia) által 2018. november 7-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – SC Raiffeisen Bank SA kontra JB

(C-698/18. sz. ügy)

(2019/C 54/06)

Az eljárás nyelve: román

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunalul Specializat Mureş

Az alapeljárás felei

Felperes: SC Raiffeisen Bank SA

Alperes: JB

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Lehetővé teszik-e a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK tanácsi irányelv (1) rendelkezései, különösen a tizenkettedik, huszonegyedik és huszonharmadik preambulumbekezdése, valamint 2. cikkének b) pontja, 6. cikkének (1) bekezdése, 7. cikkének (2) bekezdése és 8. cikke az eljárási autonómia elve, valamint ezzel együtt az egyenértékűség és a tényleges érvényesülés elve alapján a jogorvoslati eszközök olyan együttesét, amely egyrészt egy olyan általános keresetet foglal magában, amelyre nem vonatkozik az elévülés és amely a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott egyes feltételek tisztességtelen jellegének megállapítására irányul, másrészt egy olyan személyi és vagyoni jellegű általános keresetet, amelyre vonatkozik az elévülés, és amellyel teljesül az irányelvben foglalt, a fogyasztó tekintetében tisztességtelennek minősített feltétel alapján felmerült és teljesített valamennyi kötelezettség joghatásának megszüntetésére irányuló célkitűzés?

2)

Az első kérdésre adott igenlő válasz esetén ellentétes-e ugyanezen rendelkezésekkel a polgári jogviszonyok biztonsága elvének alkalmazásából eredő olyan értelmezés, amely szerint az az objektív időpont, amikortól a fogyasztónak tudomással kell vagy kellett volna bírnia a tisztességtelen feltétel fennállásáról, azon kölcsönszerződés megszűnésének napja, amelynek keretében a fogyasztó minőségével rendelkezett?

---

(1)  A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv (HL 1993. L 95., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 288. o.).

A Tribunalul Specializat Mureş (Románia) által 2018. november 7-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – BRD Groupe Societé Générale SA kontra KC

(C-699/18. sz. ügy)

(2019/C 54/07)

Az eljárás nyelve: román

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunalul Specializat Mureş

Az alapeljárás felei

Felperes: BRD Groupe Societé Générale SA

Alperes: KC

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Lehetővé teszik-e a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK tanácsi irányelv (1) rendelkezései, különösen a tizenkettedik, huszonegyedik és huszonharmadik preambulumbekezdése, valamint 2. cikkének b) pontja, 6. cikkének (1) bekezdése, 7. cikkének (2) bekezdése és 8. cikke az eljárási autonómia elve, valamint ezzel együtt az egyenértékűség és a tényleges érvényesülés elve alapján a jogorvoslati eszközök olyan együttesét, amely egyrészt egy olyan általános keresetet foglal magában, amelyre nem vonatkozik az elévülés és amely a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott egyes feltételek tisztességtelen jellegének megállapítására irányul, másrészt egy olyan személyi és vagyoni jellegű általános keresetet, amelyre vonatkozik az elévülés, és amellyel teljesül az irányelvben foglalt, a fogyasztó tekintetében tisztességtelennek minősített feltétel alapján felmerült és teljesített valamennyi kötelezettség joghatásának megszüntetésére irányuló célkitűzés?

2)

Az első kérdésre adott igenlő válasz esetén ellentétes-e ugyanezen rendelkezésekkel a polgári jogviszonyok biztonsága elvének alkalmazásából eredő olyan értelmezés, amely szerint az az objektív időpont, amikortól a fogyasztónak tudomással kell vagy kellett volna bírnia a tisztességtelen feltétel fennállásáról, azon kölcsönszerződés megszűnésének napja, amelynek keretében a fogyasztó minőségével rendelkezett?

---

(1)  A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv (HL 1993. L 95., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 288. o.).

A Tribunalul Timiş (Románia) által 2018. november 13-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Amărăşti Land Investment SRL kontra Direcţia Generală a Finanţelor Publice Timiş, Direcţia Generală Regională a Finanţelor Publice Timiş

(C-707/18. sz. ügy)

(2019/C 54/08)

Az eljárás nyelve: román

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunalul Timiş

Az alapeljárás felei

Felperes: Amărăşti Land Investment SRL

Alperes: Direcţia Generală a Finanţelor Publice Timiş, Direcţia Generală Regională a Finanţelor Publice Timiş

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Úgy kell-e értelmezni a 2006/112 irányelvet (1) és különösen annak 24., 28., 167. cikkét és 168. cikkének a) pontját, hogy az átruházás időpontjában az országos közhiteles ingatlan nyilvántartásba (telekkönyv) be nem jegyzett és a kataszterbe fel nem vett ingatlanok adásvétele keretében a vevő – mint adófizetésre kötelezett személy –, aki szerződés alapján kötelezettséget vállal arra, hogy saját költségén megteszi az ezen ingatlanok közhiteles ingatlan nyilvántartásba történő első bejegyzéséhez szükséges lépéseket, az eladó számára szolgáltatást nyújt vagy a saját ingatlan beruházásához kapcsolódó olyan szolgáltatásokat vesz igénybe, amelyek tekintetében el kell ismerni a héa levonásához való jogot?

2)

Értelmezhető-e úgy a 2006/112 irányelv, és különösen annak 167. cikke és 168. cikkének a) pontja, hogy a felperesnél – mint adófizetésre kötelezett személynél – felmerült azon költségek, amelyek olyan ingatlanok közhiteles ingatlan nyilvántartásba történő első bejegyzése alkalmával terhelik őt, amely ingatlanok tekintetében a vevőt megilleti annak joga, hogy a tulajdonjog jövőbeni átruházását követelje, és amelyeket olyan eladók ruháztak át a vevőre, amelyek az ingatlanokon fennálló saját tulajdonjogukat az ingatlan nyilvántartásba nem jegyeztették be, beruházást előkészítő tevékenységnek minősíthetők, amelyek után az adófizetésre kötelezett személyt a héa levonásához való jog illeti meg?

3)

Úgy kell-e értelmezni a 2006/112 irányelvet, és különösen annak 24., 28., 167. cikkét és 168. cikkének a) pontját, hogy a felperesnél – mint adófizetésre kötelezett személynél – felmerült azon költségeket, amelyek a javára átruházott olyan ingatlanok közhiteles ingatlan nyilvántartásba történő első bejegyzése alkalmával terhelik őt, amelyek tekintetében a vevőt megállapodás alapján megilleti az a jog, hogy a tulajdonjog olyan eladók általi jövőbeni átruházását követelje, amelyek az ingatlanokon fennálló saját tulajdonjogukat az ingatlan nyilvántartásba nem jegyeztették be, az eladók részére nyújtott szolgáltatásoknak kell minősíteni egy olyan összefüggésben, amelyben az eladó és a vevő arról állapodtak meg, hogy az ingatlanok ára a telekkönyvvel kapcsolatos műveletek ellenértékét nem tartalmazza?

4)

A 2006/112 irányelv értelmében a tulajdonjog eladó által történő jövőbeni átruházásának követeléséhez való, a vevőt megillető jog tárgyát képező, átruházott ingatlanokhoz kapcsolódó adminisztratív költségeket, nem kizárólagosan a közhiteles ingatlan nyilvántartásba történő első bejegyzés költségeit is beleértve, kötelezően az eladónak kell-e viselnie? Vagy az ezeket a költségeket – a felek megállapodása alapján – a vevő vagy az ügyletben résztvevő bármely fél viselheti, aminek következtében az érintett felet megilleti a héa levonásához való jog?

---

(1)  A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (HL 2006. L 347., 1. o.)

2018. november 16-án benyújtott kereset – Európai Bizottság kontra Németországi Szövetségi Köztársaság

(C-718/18. sz. ügy)

(2019/C 54/09)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Európai Bizottság (képviselők: M. Noll-Ehlers, O. Beynet meghatalmazottak)

Alperes: Németországi Szövetségi Köztársaság

Kereseti kérelmek

1.

A Bíróság állapítsa meg, hogy a Németországi Szövetségi Köztáraság nem teljesítette a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvből (1) és a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 2009/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvből (2) eredő kötelezettségeit, mivel nem ültette át megfelelően — a 2009/72/EK irányelv 2. cikkének 21. pontját és a 2009/73/EK irányelv 2. cikkének 20. pontját; — a 2009/72/EK és 2009/73/EK irányelv 19. cikkének (8) bekezdésével összefüggésben értelmezett 19. cikkének (3) bekezdését; — a 2009/72/EK és 2009/73/EK irányelv 19. cikkének (5) bekezdését; — a 2009/72/EK irányelv 37. cikke (1) bekezdésének a) pontját és (6) bekezdésének a) és b) pontját, valamint a 2009/73/EK irányelv 41. cikke (1) bekezdésének a) pontját és (6) bekezdésének a) és b) pontját.

2.	a Bíróság a Németországi Szövetségi Köztársaságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A kereset a villamos energia belső piacáról szóló 2009/72 irányelvnek és a földgáz belső piacáról szóló 2009/73 irányelvnek Németországban az Energiewirtschaftsgesetz (az energiagazdálkodásról szóló törvény, EnWG) általi hiányos átültetésére vonatkozik. A Bizottság véleménye szerint az EnWG általi átültetés négy ponton nem kielégítő. Először is a vertikálisan integrált vállalkozás fogalmát, amely meghatározza, hogy mely vállalkozások tartoznak az irányelvek szétválasztási szabályai alá, csak korlátozottan ültette át a német jogba. Másodszor nem teljesen ültette át a vertikálisan integrált vállalkozáson belüli állásváltást érintő átmeneti időre vonatkozó szabályokat. Harmadszor csak korlátozottan ültette át azokat a szabályokat is, amelyek tiltják a vertikálisan integrált vállalkozás bármely részéhez fűződő bizonyos érdekek fennállását vagy az attól kapott pénzügyi előnyöket. Végül az EnWG-ben a hatáskörök kijelölése sérti a nemzeti szabályozó hatóság olyan kizárólagos hatásköreit, mint amelyeket az irányelvek előírnak.

A Bizottság véleménye szerint ez a 2009/72/EK irányelv 2. cikke 21. pontjának és a 2009/73/EK irányelv 2. cikke 20. pontjának, a 2009/72/EK és 2009/73/EK irányelv 19. cikkének (8) bekezdésével összefüggésben értelmezett 19. cikke (3) bekezdésének, a 2009/72/EK és 2009/73/EK irányelv 19. cikke (5) bekezdésének, valamint a 2009/72/EK irányelv 37. cikke (1) bekezdése a) pontjának és (6) bekezdése a) és b) pontjának, illetve a 2009/73/EK irányelv 41. cikke (1) bekezdése a) pontjának és (6) bekezdése a) és b) pontjának a megsértését valósítja meg.

---

(1)  HL 2009. L 211., 55. o.; helyesbítés: HL 2015. L 167., 94. o.

(2)  HL 2009. L 211., 94. o.; helyesbítés: HL 2015. L 167., 97. o.

Az Oberlandesgericht Düsseldorf (Németország) által 2018. november 16-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Ferrari S.p.A. kontra DU

(C-720/18. sz. ügy)

(2019/C 54/10)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Oberlandesgericht Düsseldorf

Az alapeljárás felei

Felperes: Ferrari S.p.A.

Alperes: DU

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1.

Azt a kérdést, hogy jellege és mértéke szerint tényleges-e egy olyan védjegy használata a 2008/95/EK irányelv (1) 12. cikkének (1) bekezdése értelmében, amelyet egy tág árukategória – a jelen esetben szárazföldi járművek, különösen autók és azok alkatrészei – tekintetében lajstromoztak, de ténylegesen csak egy különleges piaci szegmensben – a jelen esetben magas árfekvésű luxussportkocsik és azok alkatrészei tekintetében – használnak, a lajstromozott árukategória piacának egésze alapján kell megítélni, vagy a különleges piaci szegmenst lehet alapul venni? Amennyiben a használat megfelelő a különleges piaci szegmensben, fenn kell-e tartani a védjegyoltalmat a védjegyoltalom megszűnésének megállapítására irányuló törlési eljárásban e piaci szegmens tekintetében?

2.	A védjegy 2008/95/EK irányelv 12. cikkének (1) bekezdése értelmében vett használatának minősül-e az Európai Gazdasági Térségben a védjegyjogosult által már forgalomba hozott, használt áruk védjegyjogosult általi forgalmazása?

3.

Az áru tekintetében is használják-e a nemcsak egy áru, hanem emellett ezen áru részei tekintetében is lajstromozott védjegyet az oltalom fenntartására alkalmas módon, ha ezen árut már nem forgalmazzák, de a múltban forgalmazott és a védjeggyel megjelölt árunak a védjeggyel megjelölt tartozék- és alkatrészeit még igen?

4.	Figyelembe kell-e venni a tényleges használat fennállásának megítélésekor azt is, hogy a védjegyjogosult, bár nem a védjegyet használva, de a már forgalomba hozott áruk tekintetében bizonyos szolgáltatásokat kínál-e?

5.

Figyelembe kell-e venni a 2008/95/EK irányelv 12. cikkének (1) bekezdése értelmében vett, adott tagállambeli (a jelen esetben németországi) védjegyhasználat vizsgálata során a Deutsch-Schweizerischer Staatsvertrag vom 13. April 1892 betreffend den gegenseitigen Patent-, Muster- und Markenschutz (a szabadalmak, a formatervezési minták és a védjegyek kölcsönös oltalmáról szóló, 1892. április 13-i német–svájci államszerződés) 5. cikke alapján a védjegy svájci használatát is?

6.	Összeegyeztethető-e a 2008/95/EK irányelvvel, hogy a védjegyjogosultat, akivel szemben a védjegyoltalom megszűnésére hivatkoznak, ugyan átfogó állítási teher terheli a védjegy használatát illetően, a bizonyítás sikertelenségének kockázatát ugyanakkor a törlést kérelmező viseli?

---

(1)  A védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2008. október 22-i 2008/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2008. L 299., 25. o.).

Az Oberlandesgericht Düsseldorf (Németország) által 2018. november 16-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Ferrari S.p.A. kontra DU

(C-721/18. sz. ügy)

(2019/C 54/11)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Oberlandesgericht Düsseldorf

Az alapeljárás felei

Felperes: Ferrari S.p.A.

Alperes: DU

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1.

Azt a kérdést, hogy jellege és mértéke szerint tényleges-e egy olyan védjegy használata a 2008/95/EK irányelv (1) 12. cikkének (1) bekezdése értelmében, amelyet egy tág árukategória – a jelen esetben szárazföldi járművek, különösen autók és azok alkatrészei – tekintetében lajstromoztak, de ténylegesen csak egy különleges piaci szegmensben – a jelen esetben magas árfekvésű luxussportkocsik és azok alkatrészei tekintetében – használnak, a lajstromozott árukategória piacának egésze alapján kell megítélni, vagy a különleges piaci szegmenst lehet alapul venni? Amennyiben a használat megfelelő a különleges piaci szegmensben, fenn kell-e tartani a védjegyoltalmat a védjegyoltalom megszűnésének megállapítására irányuló törlési eljárásban e piaci szegmens tekintetében?

2.	A védjegy 2008/95/EK irányelv 12. cikkének (1) bekezdése értelmében vett használatának minősül-e az Európai Gazdasági Térségben a védjegyjogosult által már forgalomba hozott, használt áruk védjegyjogosult általi forgalmazása?

3.

Az áru tekintetében is használják-e a nemcsak egy áru, hanem emellett ezen áru részei tekintetében is lajstromozott védjegyet az oltalom fenntartására alkalmas módon, ha ezen árut már nem forgalmazzák, de a múltban forgalmazott és a védjeggyel megjelölt árunak a védjeggyel megjelölt tartozék- és alkatrészeit még igen?

4.	Figyelembe kell-e venni a tényleges használat fennállásának megítélésekor azt is, hogy a védjegyjogosult, bár nem a védjegyet használva, de a már forgalomba hozott áruk tekintetében bizonyos szolgáltatásokat kínál-e?

5.

Figyelembe kell-e venni a 2008/95/EK irányelv 12. cikkének (1) bekezdése értelmében vett, adott tagállambeli (a jelen esetben németországi) védjegyhasználat vizsgálata során a Deutsch-Schweizerischer Staatsvertrag vom 13. April 1892 betreffend den gegenseitigen Patent-, Muster- und Markenschutz (a szabadalmak, a formatervezési minták és a védjegyek kölcsönös oltalmáról szóló, 1892. április 13-i német–svájci államszerződés) 5. cikke alapján a védjegy svájci használatát is?

6.	Összeegyeztethető-e a 2008/95/EK irányelvvel, hogy a védjegyjogosultat, akivel szemben a védjegyoltalom megszűnésére hivatkoznak, ugyan átfogó állítási teher terheli a védjegy használatát illetően, a bizonyítás sikertelenségének kockázatát ugyanakkor a törlést kérelmező viseli?

---

(1)  A védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2008. október 22-i 2008/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2008. L 299., 25. o.).

A Rēzeknes tiesa (Lettország) által 2018. november 28-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Elme Messer Metalurgs kontra Latvijas Investīciju un attīstības aģentūra

(C-743/18. sz. ügy)

(2019/C 54/12)

Az eljárás nyelve: lett

A kérdést előterjesztő bíróság

Rēzeknes tiesa

Az alapeljárás felei

Felperes: Elme Messer Metalurgs

Alperes: Latvijas Investīciju un attīstības aģentūra

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

Úgy kell-e értelmezni az 1083/2006 rendelet (1) 2. cikkének 7. pontját, hogy az olyan helyzetet, amelyben a támogatásban részesülő kedvezményezett azon okból nem képes a releváns időszakban elérni a meghatározott kereskedelmi forgalom szintjét, hogy az említett időszakban megszűnt egyetlen üzlettársának kereskedelmi tevékenysége, vagy az fizetésképtelenné vált, valamely gazdasági szereplő (támogatásban részesülő kedvezményezett) olyan cselekményének vagy mulasztásának kell tekinteni, amely azzal a következménnyel jár vagy járhat, hogy sérti az Európai Unió általános költségvetését?

---

(1)  Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. július 11-i 1083/2006/EK tanácsi rendelet (HL 2006. L 210., 25. o.)

A Riigikohus (Észtország) által 2018. november 29-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – H. K. kontra Prokuratuur

(C-746/18. sz. ügy)

(2019/C 54/13)

Az eljárás nyelve: észt

A kérdést előterjesztő bíróság

Riigikohus

Az alapeljárás felei

Felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél: H. K.

Az eljárásban részt vesz: Prokuratuur

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1.

Úgy kell-e értelmezni a 2002. július 12-i 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) 15. cikkének (1) bekezdését az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7., 8. és 11. cikkével, valamint 52. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben, hogy a büntetőeljárásban az állami hatóságok olyan adatokhoz való hozzáférése, amelyek a gyanúsított általi telefonos vagy mobiltelefonos közlések tekintetében lehetővé teszik a hírközlési szolgáltatás kezdő- és végpontjának, napjának, időpontjának, valamint időtartamának, típusának, a felhasznált kommunikációs eszköznek és a mobil kommunikációs eszköz felhasználási helyének megállapítását, olyan súlyos beavatkozást jelent a Charta említett cikkeiben foglalt alapvető jogokba, hogy e hozzáférést a bűncselekmények megelőzése, kivizsgálása, felderítése és üldözése területén a súlyos bűncselekmények elleni küzdelemre kell korlátozni függetlenül attól, hogy milyen időszakra vonatkoznak azok a megőrzött adatok, amelyekhez az állami hatóságok hozzáférnek?

2.

Úgy kell-e értelmezni a 2002/58/EK irányelv 15. cikkének (1) bekezdését a Bíróság C-207/16. sz. ügyben hozott 2018. október 2-i ítéletének 55–57. pontjában kifejezésre juttatott arányosság elvéből kiindulva, hogy abban az esetben, ha az első kérdésben említett azon adatok mennyisége, amelyekhez az állami hatóságok hozzáférnek, (sem az adatok jellege, sem az azok által felölelt időszak szempontjából) nem nagy, az alapvető jogokba való ezzel együtt járó beavatkozást igazolhatja általában a bűncselekmények megelőzésére, kivizsgálására, felderítésére és üldözésére irányuló cél, és hogy azon bűncselekményeknek, amelyek ellen a küzdelmet a beavatkozás szolgálja, annál súlyosabbnak kell lenniük, minél nagyobb azon adatok mennyisége, amelyekhez az állami hatóságok hozzáférnek?

3.

Azt jelenti-e a Bíróság C-203/15. és C-698/15. sz. egyesített ügyekben hozott 2016. december 21-i ítélete rendelkező részének 2) pontjában említett azon követelmény, amely szerint az illetékes állami hatóságok adatokhoz való hozzáférését bíróság vagy független közigazgatási szerv előzetes felülvizsgálatához kell kötni, hogy úgy [eredeti 2. o.] kell értelmezni a 2002/58/EK irányelv 15. cikkének (1) bekezdését, hogy az ügyészség, amely a nyomozást irányítja, és ennek során a törvény alapján függetlenül köteles eljárni, és csak a törvénynek van alárendelve, és a nyomozás során mind a vádlottat terhelő, mind az őt mentesítő körülményeket feltárja, de később a bírósági eljárásban a közvádat képviseli, független közigazgatási szervnek tekinthető?

---

(1)  Az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról [helyesen: a személyes adatok kezeléséről] és a magánélet védelméről szóló, 2002. július 12-i 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) (HL 2002. L 201., 37. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 29. kötet, 514. o.)

A Bayerischer Verwaltungsgerichtshof (Németország) által 2018. december 3-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Deutsche Umwelthilfe e. V. kontra Freistaat Bayern

(C-752/18. sz. ügy)

(2019/C 54/14)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Bayerischer Verwaltungsgerichtshof

Az alapeljárás felei

Felperes: Deutsche Umwelthilfe e. V.

Alperes: Freistaat Bayern

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni

1.

az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 4. cikke (3) bekezdésének második albekezdésében előírt azon követelményt, amely szerint a tagállamoknak a Szerződésekből, illetve az Unió intézményeinek intézkedéseiből eredő kötelezettségek teljesítésének biztosítása érdekében meg kell tenniük a megfelelő intézkedéseket,

2.	az uniós jog tagállamok általi eredményes végrehajtásának a többek között az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 197. cikkének (1) bekezdésében rögzített elvét,

3.	az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikkének első bekezdése által biztosított hatékony jogorvoslathoz való jogot,

4.

a szerződő államoknak a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezmény (Aarhusi Egyezmény) 9. cikke (4) bekezdésének első mondatából eredő, a környezeti ügyekben hatékony jogorvoslás biztosítására vonatkozó kötelezettségét,

5.	a tagállamoknak az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében szabályozott, az uniós jog által szabályozott területeken a hatékony jogvédelem biztosítására vonatkozó kötelezettségét,

hogy valamely német bíróság jogosult – sőt adott esetben köteles – egy német szövetségi tartomány tisztviselőinek kényszerítő elzárását elrendelni annak érdekében, hogy így kényszerítse ki az érintett szövetségi tartománynak a környezeti levegő minőségéről és a Tisztább levegőt Európának elnevezésű programról szóló, 2008. május 21-i 2008/50/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2008 L 152., 1. o.; helyesbítés: HL 2014. L 346., 62. o.) 23. cikke értelmében vett levegőminőségi terv meghatározott minimális tartalommal való kiegészítésére vonatkozó kötelezettségének teljesítését, ha az érintett szövetségi tartományt jogerősen az említett minimális tartalommal való kiegészítés elvégzésére kötelezték, és

—	a szövetségi tartománnyal szemben többször is eredménytelenül helyeztek kilátásba és szabtak ki kényszerítő bírságot,

—

a kényszerítő bírság kilátásba helyezése és kiszabása a korábbiaknál nagyobb összegek kilátásba helyezése és kiszabása esetén sem fejt ki említésre méltó kényszerítő hatást, mert a jogerősen elmarasztalt szövetségi tartomány számára a kényszerítő bírságok megfizetése nem jár pénzügyi veszteséggel, hanem e tekintetben csak a mindenkor kiszabott összegnek az állami költségvetésen belüli egyik könyvelési helyről az állami költségvetésen belüli másik könyvelési helyre történő átcsoportosítására kerül sor,

—

a jogerősen elmarasztalt szövetségi tartomány mind a bíróságokkal szemben, mind nyilvánosan – és többek között a legmagasabb rangú politikai tisztségviselője útján a parlamenttel szemben – leszögezte, hogy nem fogja teljesíteni a bíróságok által a levegőminőségi tervezéssel kapcsolatban kirótt kötelezettségeket,

—	a nemzeti jog főszabály szerint ismeri a bírósági határozatok végrehajtását szolgáló kényszerítő elzárás jogintézményét, a nemzeti alkotmánybírósági ítélkezési gyakorlattal azonban ellentétes a vonatkozó rendelkezésnek a jelen ügy tárgyát képezőhöz hasonló helyzetre való alkalmazása, és

—

a nemzeti jog nem biztosít a kényszerítő bírság kilátásba helyezésénél és kiszabásánál célravezetőbb, de a kényszerítő elzárásnál kevésbé korlátozó jellegű kényszerítő eszközöket a jelen ügy tárgyát képezőhöz hasonló helyzetre, és ilyen jellegű kényszerítő eszközök alkalmazása az ügy jellegénél fogva sem jöhet szóba?

A Tribunal d’instance d’Aulnay-Sous-Bois (Franciaország) által 2018. december 3-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – LC, MD kontra easyJet Airline Co. Ltd

(C-756/18. sz. ügy)

(2019/C 54/15)

Az eljárás nyelve: francia

A kérdést előterjesztő bíróság

ASB

Az alapeljárás felei

Felperesek: LC, MD

Alperes: easyJet Airline Co. Ltd

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

A visszautasított beszállás és légijáratok törlése vagy hosszú késése [helyesen: jelentős késése] esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról, és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. február 11-i 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) (a továbbiakban: 261/2004 rendelet) 3. cikke (2) bekezdésének a) pontját úgy kell-e értelmezni, hogy a rendelet rendelkezéseire történő hivatkozás érdekében az utasoknak bizonyítaniuk kell az utasfelvételre jelentkezésüket?

Igenlő válasz esetén a 261/2004 rendelet 3. cikke (2) bekezdésének a) pontjával ellentétes-e az olyan egyszerű vélelem, amely szerint az utas utasfelvételre jelentkezése teljesítettnek tekintendő, amennyiben ez utóbbi a 2. cikk g) pontja szerinti, az üzemeltető légifuvarozó által elfogadott és nyilvántartásba vett helyfoglalással rendelkezik?

---

(1)  HL L 46., 1. o.

A Rayonen sad Haskovo (Bulgária) által 2018. december 4-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – QH kontra Varhoven kasatsionen sad na Republika Bulgaria

(C-762/18. sz. ügy)

(2019/C 54/16)

Az eljárás nyelve: bolgár

A kérdést előterjesztő bíróság

Rayonen sad Haskovo

Az alapeljárás felei

Felperes: QH

Alperes: Varhoven kasatsionen sad na Republika Bulgaria

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1.

Úgy kell-e értelmezni a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) 7. cikkének (1) bekezdését, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás és/vagy ítélkezési gyakorlat, amely szerint az a munkavállaló, akit jogellenesen elbocsátottak, majd a bíróság elrendelte munkaviszonyának helyreállítását, nem jogosult fizetett éves szabadságra a felmondás napjától a munkaviszony helyreállításának napjáig terjedő időszak vonatkozásában?

2.

Az első kérdésre adandó igenlő válasz esetén úgy kell-e értelmezni a 2003/88 irányelv 7. cikkének (2) bekezdését, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás és/vagy ítélkezési gyakorlat, amely szerint a munkaviszony újbóli megszüntetése esetén az említett munkavállaló nem jogosult a ki nem vett fizetett éves szabadság pénzbeli megváltására a korábbi felmondás napjától a munkaviszony helyreállításának napjáig terjedő időszak vonatkozásában?

---

(1)  HL 2003.L 299., 9. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 4. kötet, 381. o.

A Cour de cassation (Franciaország) által 2018. december 7-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Caisse d’assurance retraite et de la santé au travail d’Alsace-Moselle kontra SJ, Ministre chargé de la Sécurité sociale

(C-769/18. sz. ügy)

(2019/C 54/17)

Az eljárás nyelve: francia

A kérdést előterjesztő bíróság

Cour de cassation

Az alapeljárás felei

Felperes: Caisse d’assurance retraite et de la santé au travail d’Alsace-Moselle

Alperesek: SJ, Ministre chargé de la Sécurité sociale

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)	A 883/2004 rendelet (1) alkalmazási körébe tartozik-e a Sozialgesetzbuch (német szociális törvénykönyv) nyolcadik könyvének 35a. § -ában előírt, a fogyatékossággal járó költségek enyhítésére szolgáló támogatás?

2)

Igenlő válasz esetén: a 883/2004 rendelet 5. cikkének a) pontja értelmében egyenértékű-e egyrészről a fogyatékos gyermek után járó nevelési támogatás, annak kiegészítése, vagy ezek hiányában a fogyatékossághoz kapcsolódó kompenzációs támogatás, másrészről a Sozialgesetzbuch (német szociális törvénykönyv) nyolcadik könyvének 35a. § -ában előírt, a szellemi fogyatékossággal rendelkező gyermekek és fiatalkorúak integrációs támogatása, figyelemmel a francia szociális biztonsági törvénykönyv L. 351-4-1. cikke által követett célra, amely a fogyatékos gyermek nevelésével járó költségeknek az öregségi nyugdíj folyósítására jogosító biztosítási idő meghatározása során történő figyelembevételére irányul?

---

(1)  A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2004. L 166., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 5. kötet, 72. o.).

A Conseil d’État (Franciaország) által 2018. december 11-jén benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Association française des usagers de banques kontra Ministre de l'Économie et des Finances

(C-778/18. sz. ügy)

(2019/C 54/18)

Az eljárás nyelve: francia

A kérdést előterjesztő bíróság

Conseil d’État

Az alapeljárás felei

Felperes: Association française des usagers de banques

Alperes: Ministre de l'Économie et des Finances

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

—

A lakóingatlanokhoz kapcsolódó fogyasztói hitelmegállapodásokról szóló, 2014. február 4-i 2014/17/EU irányelv (1) 2. cikke a) pontjának és 12. cikkének rendelkezései – figyelembe véve különösen az azok által megnyitni és vezetni engedélyezett fizetési számlához vagy betétszámlához kapcsolódó célkitűzést is – illetve ugyanezen cikk (3) bekezdésének rendelkezései lehetővé teszik-e a hitelező számára egyrészt, hogy valamely személyre szabott előny ellentételezéseként megkövetelje az adóstól, hogy valamennyi munkabérét vagy hasonló jövedelmét a hitelmegállapodásban meghatározott időszak alatt valamely fizetési számlára utalja, függetlenül a hitel összegétől, esedékességétől és futamidejétől, és másrészt, hogy az így meghatározott időtartam elérheti a tíz évet vagy – amennyiben az rövidebb – a megállapodás futamidejét?

—

A korábban alkalmazandó, és később a 2015. november 25-i (EU) 2015/2366 irányelv (2) 55. cikke által átvett 2007. november 13-i 2007/64/EK irányelv (3) 45. cikke, valamint a 2014. július 23-i 2014/92/EU irányelvnek (4) a banki mobilitás könnyítésével és a fizetési számla megszüntetésének költségeivel kapcsolatos 9–14. cikkébe ütközik-e, hogy az adós által a hitelezőnél – a hitelmegállapodás keretében valamely személyre szabott előny ellentételezéseként a jövedelmei jóváírása érdekében – megnyitott számla megszüntetése ezen előny elvesztését eredményezze, amennyiben arra a megállapodásban meghatározott időszak lejártát megelőzően kerül sor, ideértve azt is, ha a megszüntetésre több, mint egy évvel a számlanyitást követően kerül sor, illetve másrészt attól is függ, hogy ugyanezen rendelkezésekkel ellentétes-e az, hogy ezen időszak hossza elérheti a tíz évet vagy a hitel teljes futamidejét?

---

(1)  A lakóingatlanokhoz kapcsolódó fogyasztói hitelmegállapodásokról, valamint a 2008/48/EK és a 2013/36/EU irányelv és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. február 4-i 2014/17/ЕU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (HL 2014. L 60., 34. o.).

(2)  A belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU irányelv és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. november 25-i (EU) 2015/2366 európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2015. L 337., 35. o.).

(3)  A belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 97/7/EK, a 2002/65/EK, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról és a 97/5/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. november 13-i 2007/64/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2007. L 319., 1. o.).

(4)  A fizetési számlákhoz kapcsolódó díjak összehasonlíthatóságáról, a fizetésiszámla-váltásról és az alapszintű fizetési számla nyitásáról, illetve használatáról szóló, 2014. július 23-i 2014/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2014. L 257., 214. o.).

A tribunal d’instance Épinal (Franciaország) által 2018. december 13-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Cofidis kontra YP

(C-782/18. sz. ügy)

(2019/C 54/19)

Az eljárás nyelve: francia

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunal d’instance Épinal

Az alapeljárás felei

Felperes: Cofidis

Alperes: YP

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

A fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. április 23-i 2008/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) által a fogyasztóknak biztosított védelemmel ellentétes-e az olyan nemzeti rendelkezés, amely egy vállalkozás által a fogyasztóval szemben indított és a közöttük létrejött hitelmegállapodáson alapuló kereset vonatkozásában tiltja a nemzeti bíróság számára, hogy a szerződés megkötésétől számítandó ötéves elévülési határidő lejártával hivatalból vagy a fogyasztó által felhozott kifogás következtében figyelembe vegye és szankcionálja az irányelv 8. cikkében előírt, a fogyasztó hitelképességének vizsgálatára vonatkozó kötelezettséget előíró rendelkezések, az irányelv 10. és azt követő cikkeiben előírt, a tájékoztatás egyértelmű és tömör megjelenítésére vonatkozó kötelezettséget előíró rendelkezések, és általánosabban az említett irányelv által előírt fogyasztóvédelmi rendelkezések összességének megsértését?

---

(1)  HL L 133., 66. o.

A Törvényszék (ötödik tanács) T-12/17. sz., Mellifera e.V. kontra Európai Bizottság ügyben 2018. szeptember 27-én hozott ítélete ellen a Mellifera eV, Vereinigung für wesensgemäße Bienenhaltung által 2018. december 12-én benyújtott fellebbezés

(C-784/18. P. sz. ügy)

(2019/C 54/20)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Fellebbező: Mellifera eV, Vereinigung für wesensgemäße Bienenhaltung (képviselő: A. Willand ügyvéd)

A másik az eljárásban: Európai Bizottság

A fellebbező kérelmei

1.

A Bíróság helyezze hatályon kívül a Törvényszék 2018. szeptember 27-i Mellifera e.V. kontra Európai Bizottság, T-12/17 ügyben hozott ítéletét, amennyiben a Törvényszék az első számú felperes kérelmét (a megtámadott ítélet 18. pontjának első francia bekezdése) – az alperes 2016. november 8-i Ares(2016)6306335 határozatának megsemmisítése – elutasította, és a felperest kötelezte a költségek viselésére;

2.	a Bíróság az alperes első pontban hivatkozott határozatát semmisítse meg;

3.	a Bíróság az alperest kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A fellebbező lényegében két jogalapra hivatkozik.

Első jogalap: az 1367/2006/EK rendelet (1) 2. cikke (1) bekezdésének g) pontjával és az Aarhusi Egyezménnyel összefüggésben értelmezett 10. cikke (1) bekezdésének megsértése.

A Törvényszék álláspontjával szemben a glifozát hatóanyag jóváhagyásának meghosszabbítása igazgatási aktus, amely az 1367/2006 rendelet 10. cikkének (1) bekezdése szerinti eljárásban felülvizsgálható. Különösen a szövege és a célja alapján az 1367/2006 rendelet 2. cikke (1) bekezdésének g) pontjában foglalt konkrét eset tényállási eleme a tárgyi hatályra vonatkozik, nem pedig a szabályozás által érintett személyek számára vagy meghatározhatóságára.

Második jogalap: az uniós másodlagos jog nemzetközi egyezmények alapján történő értelmezésére irányuló alapelv megsértése.

A Törvényszék megsértette a lehetőleg a nemzetközi joggal összhangban álló értelmezés alapelvét, amennyiben az 1367/2006 rendelet 2. cikke (1) bekezdésének g) pontjával összefüggésben értelmezett 10. cikke nem áll összhangban az Aarhusi Egyezménnyel, jóllehet az utóbbi az 1367/2006 rendelet uniós jogi vonatkozó rendelkezéseinek szövegével és céljával minden további nélkül összhangban van.

---

(1)  A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról szóló, 2006. szeptember 6-i 1367/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2006. L 264., 13. o.)

A Bíróság elnökének 2018. november 15-i végzése (a Raad van State [Hollandia] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Staatssecretaris van Veiligheid en Justitie kontra D, I kontra Staatssecretaris van Veiligheid en Justitie

(C-586/17. sz. ügy) (1)

(2019/C 54/21)

Az eljárás nyelve: holland

A Bíróság elnöke elrendelte az ügy törlését.

---

(1)  HL C 5., 2018.01.08

A Bíróság elnökének 2018. október 16-i végzése (a Finanzgericht Hamburg [Németország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Kreyenhop & Kluge GmbH & Co. KG kontra Hauptzollamt Hannover

(C-593/17. sz. ügy) (1)

(2019/C 54/22)

Az eljárás nyelve: német

A Bíróság elnöke elrendelte az ügy törlését.

---

(1)  HL C 32., 2018.1.29.

A Bíróság elnökének 2018. november 8-i végzése – Európai Bizottság kontra Írország

(C-678/17. sz. ügy) (1)

(2019/C 54/23)

Az eljárás nyelve: angol

A Bíróság elnöke elrendelte az ügy törlését.

---

(1)  HL C 22., 2018.1.22.

A Bíróság elnökének 2018. november 7-i végzése (a Tribunal de première instance francophone de Bruxelles [Belgium] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Edward Reich, Debora Lieber, Ella Reich, Ezra Bernard Reich, Zoe Reich kontra Koninklijke Luchtvaart Maatschappij NV

(C-730/17. sz. ügy) (1)

(2019/C 54/24)

Az eljárás nyelve: francia

A Bíróság elnöke elrendelte az ügy törlését.

---

(1)  HL C 104., 2018.3.19.

A Bíróság elnökének 2018. október 26-i végzése (a Bundesgerichtshof [Németország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Logistik XXL GmbH kontra CMR Transport & Logistik, a Rudolph Spedition und Logistik GmbH részvételével

(C-135/18. sz. ügy) (1)

(2019/C 54/25)

Az eljárás nyelve: német

A Bíróság elnöke elrendelte az ügy törlését.

---

(1)  HL C 190., 2018.6.4.

A Bíróság elnökének 2018. október 26-i végzése (a Supreme Court [Írország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – KN kontra Minister for Justice and Equality

(C-191/18. sz. ügy) (1)

(2019/C 54/26)

Az eljárás nyelve: angol

A Bíróság elnöke elrendelte az ügy törlését.

---

(1)  HL C 190., 2018.6.4.

A Bíróság hetedik tanácsa elnökének 2018. november 8-i végzése (a Budai Központi Kerületi Bíróság [Magyarország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – VE kontra WD

(C-227/18. sz. ügy) (1)

(2019/C 54/27)

Az eljárás nyelve: magyar

A hetedik tanács elnöke elrendelte az ügy törlését.

---

(1)  HL C 231., 2018.7.2.

A Bíróság elnökének 2018. november 22-i végzése (az Audiencia Provincial de Almería [Spanyolország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Banco Popular Español SA kontra María Ángeles Díaz Soria, Miguel Ángel Góngora Gómez, José Antonio Sánchez González, Dolores María del Águila Andújar

(C-232/18. sz. ügy) (1)

(2019/C 54/28)

Az eljárás nyelve: spanyol

A Bíróság elnöke elrendelte az ügy törlését.

---

(1)  HL C 240., 2018.7.9.

A Bíróság elnökének 2018. november 15-i végzése (a Juzgado de lo Social no 33 de Barcelona [Spanyolország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Magdalena Molina Rodríguez kontra Servicio Público de Empleo Estatal (SEPE)

(C-279/18. sz. ügy) (1)

(2019/C 54/29)

Az eljárás nyelve: spanyol

A Bíróság elnöke elrendelte az ügy törlését.

---

(1)  HL C 259., 2018.7.23.

A Bíróság elnökének 2018. október 26-i végzése (a Handelsgericht Wien [Ausztria] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – KAMU Passenger & IT Services GmbH kontra Türk Hava Yollari A. O. – T. H. Y. Turkish Airlines

(C-289/18. sz. ügy) (1)

(2019/C 54/30)

Az eljárás nyelve: német

A Bíróság elnöke elrendelte az ügy törlését.

---

(1)  HL C 285., 2018.8.13.

A Bíróság elnökének 2018. november 7-i végzése (a Landesgericht Linz [Ausztria] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – DS kontra Porsche Inter Auto GmbH & Co KG

(C-466/18. sz. ügy) (1)

(2019/C 54/31)

Az eljárás nyelve: német

A Bíróság elnöke elrendelte az ügy törlését.

---

(1)  HL C 408., 2018.11.12.

A Bíróság hatodik tanácsa elnökének 2018. október 23-i végzése (a Förvaltningsrätten i Göteborg [Svédország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – AA kontra Migrationsverket

(C-526/18. sz. ügy) (1)

(2019/C 54/32)

Az eljárás nyelve: svéd

A hatodik tanács elnöke elrendelte az ügy törlését.

---

(1)  HL C 381., 2018.10.22.

A Bíróság elnökének 2018. november 8-i végzése (a Landgericht Hamburg [Németország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Eurowings GmbH kontra JJ, KI

(C-557/18. sz. ügy) (1)

(2019/C 54/33)

Az eljárás nyelve: német

A Bíróság elnöke elrendelte az ügy törlését.

---

(1)  HL C 436., 2018.12.3.

A Törvényszék 2018. november 28-i végzése – Euronet Consulting kontra Bizottság

(T-350/18. sz. ügy) (1)

((„Szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések - Közbeszerzési eljárás - Az ajánlattevő ajánlatának elutasítása - a megtámadott jogi aktus részleges megsemmisítése - Módosító határozat - A jogvita tárgyának megszűnése - Okafogyottság”))

(2019/C 54/34)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Euronet Consulting EEIG (Brüsszel, Belgium) (képviselők: P. Peeters és R. van Cleemput ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Az ügy tárgya

Az EUMSZ 263. cikken alapuló és a felperessel a 2018. március 26-i levélben közölt, a konzorciumnak „A 2018-as külső támogatási programok végrehajtására irányuló szolgáltatási keretszerződések (FWC SIEA 2018) 2017/S 128–260026” című EuropeAid/138778/DH/SER/MULTI ajánlati felhívás keretében a 2. tétel vonatkozásában – amely tekintetében a felperes a vezető – benyújtott ajánlatát elutasító és a szerződést tíz másik ajánlattevőnek odaítélő bizottsági határozat megsemmisítése iránti kérelem.

A végzés rendelkező része

1)	A keresetről már nem szükséges határozni.

2)	Mindegyik fél maga viseli saját költségeit, ideértve az ideiglenes intézkedés iránti eljárás költségeit is.

---

(1)  HL C 259., 2018.7.23.

A Törvényszék elnökének 2018. november 28-i végzése – ZU kontra Bizottság

(T-671/18. R. sz. ügy)

((„Ideiglenes intézkedés - Közszolgálat - Végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem - A sürgősség hiánya”))

(2019/C 54/35)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: ZU (képviselő: C. Bernard-Glanz ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: G. Berscheid és R. Striani meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

A felperesnek a székhelyre történő visszatérését illetően a Bizottság Humánerőforrásügyi Főigazgatósága (DG HR) által 2018. október 12-én hozott, a felperes áthelyezésére vonatkozó (Ares(2018)5241886 – 12/10/2018) bizottsági határozat, valamint a Bizottság Humánerőforrásügyi Főigazgatósága (DG HR) által 2018. október 29-én hozott (Ares(2018)5529220 – 29/10/2018) bizottsági határozat végrehajtásának felfüggesztése iránti, az EUMSZ 278. cikk és EUMSZ 279. cikk alapján benyújtott kérelem.

A végzés rendelkező része

1)	A Törvényszék elnöke az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet elutasítja.

2)	A Törvényszék elnöke a költségekről jelenleg nem határoz.

2018. november 27-én benyújtott kereset – Lengyelország kontra Bizottság

(T-703/18. sz. ügy)

(2019/C 54/36)

Az eljárás nyelve: lengyel

Felek

Felperes: Lengyel Köztársaság (képviselő: B. Majczyna meghatalmazott)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

semmisítse meg az Európai Bizottság végső auditjelentésében megjelölt fellépések és ajánlások végrehajtását előíró 2018. szeptember 17-i határozatának a 04.01 ajánlás g) pontjára vonatkozó részét – amely a héával kapcsolatos kiadások tekintetében pénzügyi korrekciók alkalmazására vonatkozik azokban az esetekben, amelyekben a támogatásban részesülő résztvevők héaköteles személyek voltak, következésképpen a héa-visszatérítésre jogosultak voltak, de ezzel a jogukkal nem éltek – az Európai Szociális Alapból (ESZA) társfinanszírozott valamennyi olyan operatív program keretében végrehajtott projektben, amelyek kiadásait az Európai Bizottság általi visszatérítés céljából bejelentették,

—	az Európai Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes egyetlen jogalapra hivatkozik, amelyet az 1303/2013 rendelet (1) 2. cikkének 10. pontjával együttesen értelmezett 65. cikke (2) bekezdésének és 69. cikke (3) bekezdése c) pontjának megsértésére alapít, mivel szerinte azokat a Bizottság helytelenül értelmezte, és tévesen azt állapította meg azt, hogy a 1303/2013 rendelet 69. cikke (3) bekezdésének c) pontja alkalmazandó az Európai Szociális Alap támogatásainak végső kedvezményezettjeire, jóllehet azok e rendelet 2. cikkének 10. pontja alapján nem minősülnek kedvezményezettnek.

E jogalap keretében a Lengyel Köztársaság kifejti, hogy az 1303/2013 rendelet 65. cikke (2) bekezdésében meghatározott, az Európai Szociális Alap projektjeiben a kiadások elszámoltathatóságára vonatkozó általános elvnek megfelelően az e rendelet 69. pontjából eredő, a kiadások elszámolhatóságára vonatkozó követelmények a projektet megvalósító kedvezményezett kötelezettségei közé tartoznak.

A felperes szerint a 200 000 eurónál alacsonyabb értékű támogatás esetében az 1303/2013 rendelet 2. cikkének 10. pontja egyértelműen meghagyja a tagállamok lehetőségét annak megválasztására, hogy a támogatásban részesülő, vagy a támogatást nyújtó szervezetet minősítsék kedvezményezettnek.

A jelen ügyben a lengyel hatóságok választásának megfelelően a támogatást nyújtó szervezet minősül kedvezményezettnek, nem pedig az, aki abban részesül. A végső kedvezményezettek nem minősülnek kedvezményezettnek, következésképpen a felperes szerint rájuk nem alkalmazandó az 1303/2013 rendelet 69. cikke (3) bekezdésének c) pontja.

Ezenkívül a Lengyel Köztársaság úgy érvel, hogy a jelen ügyben a kedvezményezetti státusz elismerése a támogatásban részesülő jogalanyok számára – akik munkanélküli személyek – számos kötelezettséget róna rájuk a megszerzett finanszírozás elszámolásával, a projekt előrehaladási jelentéseinek elkészítésével, a projekt ellenőrzésével és az operatív programok végrehajtására szánt informatikai rendszerekbe történő adatbevitellel kapcsolatban. Az ilyen megoldás lehetetlenné tenné az 1303/2013 rendelet céljainak elérését.

---

(1)  Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2013. L 347., 320. o.).

2018. november 29-én benyújtott kereset – Tilly-Sabco kontra Bizottság és Tanács

(T-707/18. sz. ügy)

(2019/C 54/37)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Tilly-Sabco (Guerlesquin, Franciaország) (képviselők: R. Milchior és S. Charbonnel ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság, az Európai Unió Tanácsa

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	állapítsa meg, hogy elfogadható az export-visszatérítések összegét nulla euróban rögzítő, a baromfihús-ágazatban alkalmazandó export-visszatérítések meghatározásáról szóló, 2018. szeptember 18-i (EU) 2018/1277 tanácsi rendelet (HL 2018. L 239., 1. o.) megsemmisítése iránti kereset;

következésképpen,

—	semmisítse meg az export-visszatérítések összegét nulla euróban rögzítő, a baromfihús-ágazatban alkalmazandó export-visszatérítések meghatározásáról szóló, 2018. szeptember 18-i (EU) 2018/1277 tanácsi rendeletet (HL 2018. L 239., 1. o.);

—	állapítsa meg elsődlegesen a Tanács felelősségét a megsemmisítésre kerülő, 2018. szeptember 18-i (EU) 2018/1277 rendelet elfogadásában megnyilvánuló vétkes magatartásért;

—	állapítsa meg másodlagosan a Bizottság felelősségét a megsemmisítésre kerülő, 2018. szeptember 18-i (EU) 2018/1277 rendelet elfogadásában megnyilvánuló vétkes magatartásért, ha és amennyiben a Bizottság felelőssége nem nyerne megállapítást a T-437/18. sz. ügy tárgyát képező eljárás keretében;

—

állapítsa meg harmadlagosan a Tanács és a Bizottság felelősségét a megsemmisítésre kerülő, 2018. szeptember 18-i (EU) 2018/1277 rendelet elfogadásában megnyilvánuló vétkes magatartásért, ha és amennyiben a Bizottság felelőssége nem nyerne megállapítást a T-437/18. sz. ügy tárgyát képező eljárás keretében;

—	állapítsa meg, hogy a Tanács és/vagy a Bizottság az általa tanúsított vétkes magatartással kárt okozott a Tilly-Sabco társaságnak;

következésképpen,

—

elsődlegesen, — állapítsa meg, hogy a Tanács a felperessel szemben 3 238 000 eurós főösszeg megfizetésére köteles, amelyből: — 2 848 000 euró a 2013. július 19. és december 31. közötti időszak során megvalósított eladások címén elmaradt visszatérítéseknek felel meg; — 390 000 eurós visszatérítési összeg pedig az elmaradt haszonra vonatkozik, amely az ugyanezen időszak alatt a közel-keleti országokba szánt 3 550 tonna további eladás megvalósításának elmaradásához kapcsolódik; — a Tanácsot kötelezze 3 238 000 eurós főösszeg megfizetésére, — amelyet értékeljenek újra a 689/2013/EU rendelet megsemmisítésétől a jelen eljárásban hozott ítélet kihirdetésének napjáig az Eurostat (az Európai Unió Statisztikai Hivatala) által e társaság székhelye szerinti tagállamban az érintett időszakra vonatkozóan megállapított éves inflációs rátának megfelelő kompenzációs kamatok fényében; — amelyet növeljenek a jelen ítélet kihirdetésének napjától kezdve a kártérítés teljes kifizetéséig késedelmi kamatokkal, amelynek a mértéke az Európai Központi Bank (EKB) által az irányadó refinanszírozási műveletekre megállapított kamat két százalékponttal növelt értéke;

—

másodlagosan, — állapítsa meg, hogy a Bizottság a felperessel szemben 3 238 000 eurós főösszeg megfizetésére köteles, amelyből: — 2 848 000 euró a 2013. július 19. és december 31. közötti időszak során megvalósított eladások címén elmaradt visszatérítéseknek felel meg; — 390 000 eurós visszatérítési összeg pedig az elmaradt haszonra vonatkozik, amely az ugyanezen időszak alatt a közel-keleti országokba szánt 3550 tonna további eladás megvalósításának elmaradásához kapcsolódik; — a Bizottságot kötelezze 3 238 000 eurós főösszeg megfizetésére, — amelyet értékeljenek újra a 689/2013/EU rendelet megsemmisítésétől a jelen eljárásban hozott ítélet kihirdetésének napjáig az Eurostat (az Európai Unió Statisztikai Hivatala) által e társaság székhelye szerinti tagállamban az érintett időszakra vonatkozóan megállapított éves inflációs rátának megfelelő kompenzációs kamatok fényében; — amelyet növeljenek a jelen ítélet kihirdetésének napjától kezdve a kártérítés teljes kifizetéséig késedelmi kamatokkal, amelynek a mértéke az Európai Központi Bank (EKB) által az irányadó refinanszírozási műveletekre megállapított kamat két százalékponttal növelt értéke; — állapítsa meg, hogy a Bizottság terhére a jelen ügy keretében megítélt tőke- és kamatösszegből levonható az az összeg, amelynek megfizetésére a Bizottságot kötelezhetik a T-437/18. sz. ügyben; — kötelezze a Bizottságot arra, hogy fizessen ex aequo et bono20 000 euró összegű kártérítést az általa két ízben elkövetett vétkes magatartással előidézett nem anyagi kár megtérítése címén;

—

harmadlagosan, — állapítsa meg, hogy a Tanács és a Bizottság a felperessel szemben – e két szervezet között a Törvényszék által felosztandó – 3 238 000 eurós főösszeg megfizetésére köteles, amelyből: — 2 848 000 euró a 2013. július 19. és december 31. közötti időszak során megvalósított eladások címén elmaradt visszatérítéseknek felel meg; — 390 000 eurós visszatérítési összeg pedig az elmaradt haszonra vonatkozik, amely az ugyanezen időszak alatt a közel-keleti országokba szánt 3550 tonna további eladás megvalósításának elmaradásához kapcsolódik; — a Tanácsot és a Bizottságot kötelezze – e két szervezet között a Törvényszék által felosztandó – 3 238 000 eurós főösszeg megfizetésére, — azzal, hogy egyrészt a Tanács, másrészt a Bizottság terhére meghatározott főösszeget értékeljék újra a 689/2013/EU rendelet megsemmisítésétől a jelen eljárásban hozott ítélet kihirdetésének napjáig az Eurostat (az Európai Unió Statisztikai Hivatala) által e társaság székhelye szerinti tagállamban az érintett időszakra vonatkozóan megállapított éves inflációs rátának megfelelő kompenzációs kamatok fényében; — és növeljék a jelen ítélet kihirdetésének napjától kezdve a kártérítés teljes kifizetéséig késedelmi kamatokkal, amelynek a mértéke az Európai Központi Bank (EKB) által az irányadó refinanszírozási műveletekre megállapított kamat két százalékponttal növelt értéke;

—	a Tanácsot és a Bizottságot kötelezze a jelen keresettel összefüggésben felmerült költségek viselésére, és a Törvényszék döntsön a költségek e szervezetek közötti megosztásáról.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes hat jogalapra hivatkozik.

1.

Az első jogalap az eljárással való visszaélésen vagy az eljárási szabályok megsértésén alapul, amennyiben a felperes úgy véli, hogy a jelen esetben nem tartották tiszteletben azt az eljárást, amely a megsemmisített jogi aktus felváltására irányul, mivel a Bizottság volt a jogalkotó a megsemmisített jogi aktus, azaz a baromfihús-ágazatban alkalmazandó export-visszatérítések megállapításáról szóló, 2013. július 18-i 689/2013/EU rendelet (HL 2013. L 196., 13. o) tekintetében, és a Tanács fogadta el az új rendeletet 2018. szeptember 18-án más jogszabályok alapján.

2.	A második jogalap az alaki párhuzamosság szabályának a megsértésén alapul, amennyiben az új rendeletet egyrészt nem a Bizottság, hanem a Tanács fogadta el, másrészt pedig a Bizottság munkáját a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottságnak kellett volna segítenie.

3.

A harmadik jogalap azon alapul, hogy nincs jogi alapja a megtámadott rendeletnek, amennyiben az EUMSZ 43. cikk (3) bekezdése, amely az egyetlen lehetséges jogi alapként szolgálhatott a megtámadott rendelet elfogadásához, nem hatalmazza fel a Tanácsot ilyen rendelet elfogadására. Ezért nincs olyan jogi alap, amely lehetővé tenné a Tanács számára, hogy a baromfihúsra alkalmazandó export-visszatérítések megállapításáról határozatot hozzon.

4.

A negyedik jogalap az eljárással való visszaélésen alapul, amennyiben – annak érdekében, hogy megfeleljen az Európai Unió Bírósága 2017. szeptember 20-i Tilly-Sabco kontra Bizottság ítéletének (C-183/16 P, EU:C:2017:704) – magának a Bizottságnak kellett volna meghoznia a megsemmisített rendeletet felváltó jogi aktust, nem pedig a Tanácsot kellett volna felkérnie, hogy fogadjon el „helyette” egy jogi aktust.

5.

Az ötödik jogalap a hiányos vagy hibás indokoláson alapul mind az alaki jogi kérdéseket illetően, amennyiben a megtámadott rendelet nem ad magyarázatot sem arra, hogy miért kellett a Tanácsot felkérni e jogszabály meghozatalára, sem arra, hogy miért és miként lehetett az EUMSZ 43. cikk (3) bekezdése az egyetlen jogi alap, amely lehetővé tette annak meghozatalát, mind a visszatérítési mértéket érintő anyagi jogi kérdéseket illetően, amennyiben a Tanács – mint ezt megelőzően a Bizottság is – tartózkodott bármilyen gazdasági elemzéstől.

6.	A hatodik jogalap a megtámadott rendelet következetlenségén alapul, amennyiben a Tanács megfontolás és elemzés nélkül ugyanazt a rendeletet fogadta el, téves és érvénytelen jogi alapon, ezáltal figyelmen kívül hagyva a Bíróság fent hivatkozott ítéletét.

A felperes szerint az új, (EU) 2018/1277 rendelet megsemmisítése elsődlegesen kártérítési igényt alapoz meg a Tanáccsal szemben a felperest e rendelet elfogadása következtében ért kár tekintetében. Másodlagosan a felperes felelősség megállapítása iránti keresetet nyújt be a Bizottsággal szemben, amelyre visszavezethető ezen új, megsemmisítendő rendelet elfogadása. Végül harmadlagosan a felperes azt kéri, hogy a Törvényszék állapítsa meg a Tanács és a Bizottság közös felelősségét, tekintettel arra, hogy e két szervezet egymástól elkülönülő jogsértéseket követett el.

2018. december 4-én benyújtott kereset – Adraces kontra Bizottság

(T-714/18. sz. ügy)

(2019/C 54/38)

Az eljárás nyelve: portugál

Felek

Felperes: Associação para o Desenvolvimento da Raia Centro Sul – Adraces (Vila Velha de Ródão, Portugália) (képviselők: G. Anastácio, D. Pirra Xarepe, J. Whyte és M. Barros Silva ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	állapítsa meg a COM/LIS/ED/2018–2020_1 számú partnerségi keretmegállapodást megszüntető, 2018. szeptember 26-i ARES(2018) 4940694 bizottsági határozat érvénytelenségét, és kötelezze a Bizottságot a felperes korábbi helyzetének visszaállítására;

—	a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes öt jogalapra hivatkozik.

1.	Az első, a jogbiztonság elvének megsértésére alapított jogalap, amennyiben a Bizottság egyoldalúan szüntetett meg egy közjogi szerződést bármely ok megjelölése vagy indokolás nélkül.

2.

A második, a jóhiszeműség elvének a megsértésére alapított jogalap, amennyiben a Bizottság – azzal, hogy az említett partnerségi keretmegállapodásba belefoglalt egy általános felmondási klauzulát, amely értelmében önkényesen, bármely ok vagy indokolás nélkül meg lehet szüntetni az említett megállapodást – hatáskörrel való visszaélést követett el, és figyelmen kívül hagyta a bármely, közjogi vagy magánjogi szerződés mögött meghúzódó érdekek egyensúlyát.

3.

A harmadik, a magánszemélyek jogainak és jogos érdekeinek tiszteletben tartására vonatkozó és a közjogi szerződéseket illetően a közigazgatásra kötelező elv megsértésére alapított jogalap, amennyiben a Bizottság egyoldalúan, teljes mértékben önkényesen és bármely ok nélkül megszüntette a hivatkozott megállapodást, megsértve a pacta sunt servanda elvét.

4.	A negyedik, a megfelelő ügyintézés elvének megsértésére alapított jogalap, amennyiben a Bizottság a hivatkozott megállapodást kizárólag egy újságcikk alapján szüntette meg, és nem értékelte kellő részletességgel az adott ügyet, ami hivatali visszásságnak minősül.

5.

Az ötödik, az arányosság elvének megsértésére alapított jogalap, amennyiben a Bizottság bármely ok vagy indokolás nélkül megszüntette a hivatkozott megállapodást arra válaszul, hogy a felperes egyik munkavállalóját hamisítás és csalás bűncselekménye miatt elítélték, amely cselekmények semmilyen kapcsolatban nem állnak a felperes tevékenységével, sem pedig a Bizottság feladataival és hatásköreivel.

2018. december 5-én benyújtott kereset – B. D. kontra EUIPO – Philicon 97 (PHILIBON)

(T-717/18. sz. ügy)

(2019/C 54/39)

A keresetlevél nyelve: angol

Felek

Felperes: B. D. – Boyer Developpement (Moissac, Franciaország) (képviselő: E. Junca ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Philicon 97 AD (Plovdiv, Bulgária)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy jogosultja: a felperes

A vitatott védjegy: PHILIBON európai uniós szóvédjegy – 9 690 041. sz. európai uniós védjegy

Az EUIPO előtti eljárás: törlési eljárás

A megtámadott határozat: az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsának 2018. október 10-én hozott határozata (R 375/2018-4. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—	helyezze hatályon kívül a törlési osztály 2017. december 21-i határozatát;

—	az EUIPO-t kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok

—

A fellebbezési tanács az (EU) 2017/1001 rendelet rendelkezéseit alkalmazta, amely nem volt hatályban a törlés iránti kérelem EUIPO-hoz történt benyújtásának időpontjában. A fellebbezési tanács nem tett eleget a 207/2009 rendelet 53. cikkével együttesen értelmezett 8. cikkének (5) bekezdésében meghatározott feltételeknek;

—	a 207/2009 rendelet 8. cikke (2) bekezdése c) pontjának megsértése.

2018. december 5-én benyújtott kereset – Boyer kontra EUIPO – Philicon 97 (PHILIBON DEPUIS 1957 www.philibon.com)

(T-718/18. sz. ügy)

(2019/C 54/40)

A keresetlevél nyelve: angol

Felek

Felperes: Boyer (Moissac, Franciaország) (képviselő: E. Junca ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Philicon 97 AD (Plovdiv, Bulgária)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy jogosultja: a felperes

A vitatott védjegy: kék, sárga és fehér színű európai uniós ábrás védjegy – 12 501 466. sz. európai uniós védjegy

Az EUIPO előtti eljárás: törlési eljárás

A megtámadott határozat: az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsának 2018. október 10-én hozott határozata (R 374/2018-4. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—	helyezze hatályon kívül a törlési osztály 2017. december 21-i határozatát;

—	az EUIPO-t kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok

—

A fellebbezési tanács az (EU) 2017/1001 rendelet rendelkezéseit alkalmazta, amely nem volt hatályban a törlés iránti kérelem EUIPO-hoz történt benyújtásának időpontjában. A fellebbezési tanács nem tett eleget a 207/2009 rendelet 53. cikkével együttesen értelmezett 8. cikkének (5) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

2018. december 7-én benyújtott kereset – Apostolopoulou és Apostolopoulou- Chrysanthaki kontra Bizottság

(T-721/18. sz. ügy)

(2019/C 54/41)

Az eljárás nyelve: görög

Felek

Felperesek: Zoi Apostolopoulou (Athén, Görögország), Anastasia Apostolopoulou- Chrysanthaki (Athén, Görögország) (képviselő: D. Gkouskos ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

—	adjon helyt a kérelmüknek, és az alpereseket egyetemlegesen kötelezze arra, hogy minden egyes felperesnek fizessenek összesen 500 000 euró összeget, amelynek részletes kiszámítását a keresetlevél tartalmazza;

—	az alpereseket kötelezze arra, hogy a jövőben tartózkodjanak a felperesek személyiségi jogainak minden megsértésétől;

—

az első alperest kötelezze arra, hogy állítsa vissza a felperesek becsületét és jó hírnevét az Efeteio Athinon (athéni fellebbviteli bíróság) előtt tett nyilatkozat útján, amely bíróság előtt másodfokon jelenleg folyamatban van a felperesek által 2017. szeptember 11-én benyújtott és az 572461/2017 általános nyilvántartási számon, valamint az 1898/2017 különös nyilvántartási számon iktatott kifogás, amelynek keretében az első alperes a szóban forgó, a felpereseket illetően valótlan és sértő nyilatkozatokat kiadta;

—	az alpereseket kötelezze minden eljárási költség viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A jelen keresetet az Európai Bizottsággal és az Európai Unióval szemben nyújtották be. Tekintettel arra, hogy ez utóbbit mindig az az intézmény képviseli a Bíróság előtt, amelynek a vitatott aktus vagy magatartás tulajdonítható, a jelen kereset egyetlen alperesének a Bizottságot kell tekinteni.

Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek négy jogalapra hivatkoznak.

1.

Az első, egyrészt a felperesek emberi méltóságának és személyiségének megsértésére, amennyiben a Bizottság rágalmazó kijelentéseket tett a Monomeles Protodikeio Athinon (athéni egyesbíróság, Görögország) előtt, másrészt a felperesekkel szembeni végrehajtás lefolytatása érdekében a megfelelő ügyintézés elvének megsértésére alapított jogalap.

2.

A második, a jogszerűség, a jóhiszeműség és a bizalomvédelem elvének megsértésére alapított jogalap, amennyiben a Bizottság azt állítja, hogy a felperesek mint társak jogi felelőssége megállapítható, és a társaság nem rendelkezett jogi személyiséggel, jóllehet több szerződésben is félként vett részt, mivel a görög jog és a társaság létesítő okirata értelmében a felperesek nem tartoztak személyes felelősséggel a társaság által szerződésben vállalt kötelezettségekért.

3.	Harmadik, a hatékony jogorvoslathoz és a pártatlan bíróhoz való jog megsértésére alapított jogalap, amennyiben a felperesek nem vettek részt félként azokban az eljárásokban, amelyek keretében a végrehajtható okiratokat kiállították.

4.	Negyedik, a felperesekkel szembeni végrehajtási eljárás jogellenes és rosszhiszemű felgyorsítására alapított jogalap.

2018. december 7-én benyújtott kereset – Repsol kontra EUIPO – Basic (BASIC)

(T-722/18. sz. ügy)

(2019/C 54/42)

A keresetlevél nyelve: angol

Felek

Felperes: Repsol, SA (Madrid, Spanyolország) (képviselők: J. Devaureix és J. Erdozain López ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Basic AG Lebensmittelhandel (München, Németország)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy jogosultja: a felperes

A vitatott védjegy: BASIC európai uniós ábrás védjegy kék, piros, narancs és fehér színben – 5 648 159. sz. védjegybejelentés

Az EUIPO előtti eljárás: megszűnés megállapítása iránti eljárás

A megtámadott határozat: az EUIPO második fellebbezési tanácsának 2018. augusztus 22-én hozott határozata (R 178/2018-2. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	nyilvánítsa a keresetet és annak mellékleteit elfogadhatónak;

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—	a Basic AG Lebensmittelhandelt és az EUIPO-t kötelezze a jelen eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok

—	A 207/2009/EK tanácsi rendelet 72. cikke (6) bekezdésének megsértése;

—	a 207/2009/EK tanácsi rendelet 8. cikke (4) bekezdésének megsértése.

2018. december 7-én benyújtott kereset – Aurea Biolabs kontra EUIPO – Avizel (AUREA BIOLABS)

(T-724/18. sz. ügy)

(2019/C 54/43)

A keresetlevél nyelve: angol

Felek

Felperes: Aurea Biolabs Pte Ltd (Cochin, India) (képviselők: B. Brandreth Barrister, L. Oommen Solicitor)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Avizel SA (Luxembourg, Luxemburg)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy bejelentője: a felperes

A vitatott védjegy: AUREA BIOLABS európai uniós ábrás védjegy – 15 836 737. sz. védjegybejelentés

Az EUIPO előtti eljárás: felszólalási eljárás

A megtámadott határozat: az EUIPO második fellebbezési tanácsának 2018. szeptember 11-én hozott határozata (R 814/2018-2. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—	rendelkezzen a felperes költségeinek viseléséről.

Jogalap

—	Az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése.

2018. december 6-án benyújtott kereset – Brand IP Licensing kontra EUIPO – Facebook (lovebook)

(T-728/18. sz. ügy)

(2019/C 54/44)

A keresetlevél nyelve: angol

Felek

Felperes: Brand IP Licensing Ltd (Road Town, Brit Virgin-szigetek) (képviselő: J. MacKenzie solicitor)

Alperes: Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Facebook, Inc. (Menlo Park, Kalifornia, Amerikai Egyesült Államok)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy bejelentője: a felperes

A vitatott védjegy: a lovebook európai uniós szóvédjegy – 9 926 577. sz. védjegybejelentés

Az EUIPO előtti eljárás: felszólalási eljárás

A megtámadott határozat: az EUIPO második fellebbezési tanácsának 2018. október 2-án hozott határozata (R 2279/2017-2. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—	teljes egészében helyezze hatályon kívül a felszólalási osztály 2017. augusztus 24-i határozatát;

—	utasítsa el a felszólalást;

—	az EUIPO-t kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok

—	az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke (5) bekezdésének megsértése;

—	az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése.

2018. december 12-én benyújtott kereset – DQ és társai kontra Parlament

(T-730/18. sz. ügy)

(2019/C 54/45)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperesek: DQ és tizenegy további felperes (képviselő: M. Casado García-Hirschfeld ügyvéd)

Alperes: Európai Parlament

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

—	nyilvánítsa a jelen keresetet elfogadhatónak és megalapozottnak;

következésképpen:

—	semmisítse meg a felperesek által a személyzeti szabályzat 90. cikkének (1) bekezdése alapján 2017. december 13-án benyújtott kártérítési kérelmet elutasító hallgatólagos határozatot (megtámadott határozat);

—	amennyiben szükséges, nyilvánítsa semmisnek a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése alapján 2018. május 23-án benyújtott panaszt elutasító, 2018. szeptember 12-i határozatot;

—	rendelje el a Parlament által hozott aktusok és az általa tanúsított magatartások összessége által okozott, általánosan értékelendő nem vagyoni kár megtérítését, melyet a felperesek – az újraértékelés lehetőségének fenntartásával – méltányosan 192 000 euróra tartanak;

—	kötelezze a Parlamentet az időközben esedékessé váló kompenzációs és késedelmi kamatok megfizetésére;

—	az alperest kötelezze az összes költség viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek a Parlament által munkáltatói minőségében elkövetett jogsértésekre, többek között a megfelelő ügyintézés és a gondoskodási kötelezettség elvének megsértésére, méltóságuk, magán- és családi életük, az orvosi titok védelméhez való joguk megsértésére és az egészségüket, biztonságukat és méltóságukat tiszteletben tartó munkafeltételekhez való joguk megsértésére hivatkoznak.

A felperesek azt állítják, hogy az általuk kifogásolt tények és magatartások első ránézésre velük szemben ténylegesen lelki zaklatást kiváltó, vagy legalábbis arra irányuló cselekmények fennállásának vélelmét valószínűsítő magatartásoknak minősültek, és az Európai Parlament felelősségének megállapítását kérik többek között az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzata 12. és 24. cikkére alapított segítségnyújtás iránti kérelmük elbírálása során tanúsított passzivitása miatt.

2018. december 14-én benyújtott kereset – Dalasa kontra EUIPO – Charité – Universitätsmedizin Berlin (charantea)

(T-732/18. sz. ügy)

(2019/C 54/46)

A keresetlevél nyelve: német

Felek

Felperes: Dalasa Handelsgesellschaft mbH (Bécs, Ausztria) (képviselő: I. Hödl ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Charité – Universitätsmedizin Berlin, Gliedkörperschaft Öffentlichen Rechts (Berlin, Németország)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy bejelentője: a felperes

A vitatott védjegy: a charantea európai uniós szóvédjegy bejelentése – 15 485 956. sz. védjegybejelentés

Az EUIPO előtti eljárás: felszólalási eljárás

A megtámadott határozat: az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsának 2018. október 15-én hozott határozata (R 539/2018-4. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

adjon helyt a keresetnek, változtassa meg a negyedik fellebbezési tanácsnak a B 2 758 830. sz. felszólalási eljárással kapcsolatos (15 485 956. sz. védjegybejelentés), 2018. október 15-én hozott R 539/2018-4. sz. határozatát, utasítsa el a felszólalást, és engedélyezze lajstromozásra az európai uniós védjegybejelentést;

másodlagosan

—	helyezze hatályon kívül a negyedik fellebbezési tanácsnak a B 2 758 830. sz. felszólalási eljárással kapcsolatos (15 485 956. sz. védjegybejelentés), 2018. október 15-én hozott R 539/2018-4. sz. határozatát és az ügyet utalja vissza az EUIPO elé;

—	mindegyik esetben az EUIPO-t kötelezze az eljárás költségeinek viselésére;

—	a felszólalót kötelezze a felszólalási osztály és a fellebbezési tanács előtti eljárásban felmerült összes költség viselésére.

Jogalap

—	Az (EU) 2017/1001 rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése.

2018. december 14-én benyújtott kereset – Dalasa kontra EUIPO – Charité – Universitätsmedizin Berlin (charantea)

(T-733/18. sz. ügy)

(2019/C 54/47)

A keresetlevél nyelve: német

Felek

Felperes: Dalasa Handelsgesellschaft mbH (Bécs, Ausztria) (képviselő: I. Hödl ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Charité – Universitätsmedizin Berlin, Gliedkörperschaft Öffentlichen Rechts (Berlin, Németország)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy bejelentője: a felperes

A vitatott védjegy: a charantea európai uniós szóvédjegy bejelentése – 15 785 801. sz. védjegybejelentés

Az EUIPO előtti eljárás: felszólalási eljárás

A megtámadott határozat: az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsának 2018. október 15-én hozott határozata (R 540/2018-4. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

adjon helyt a keresetnek, változtassa meg a negyedik fellebbezési tanácsnak a B 2 815 978. sz. felszólalási eljárással kapcsolatos (15 785 801. sz. védjegybejelentés), 2018. október 15-én hozott R 540/2018-4. sz. határozatát, utasítsa el a felszólalást, és engedélyezze lajstromozásra az európai uniós védjegybejelentést; másodlagosan

—	helyezze hatályon kívül a negyedik fellebbezési tanácsnak a B 2 815 978. sz. felszólalási eljárással kapcsolatos (15 785 801. sz. védjegybejelentés), 2018. október 15-én hozott R 540/2018-4. sz. határozatát és az ügyet utalja vissza az EUIPO elé;

—	mindegyik esetben az EUIPO-t kötelezze az eljárás költségeinek viselésére;

—	a felszólalót kötelezze a felszólalási osztály és a fellebbezési tanács előtti eljárásban felmerült összes költség viselésére.

Jogalap

—	Az (EU) 2017/1001 rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése.

2018. december 17-én benyújtott kereset – Siberia Oriental kontra CPVO (Siberia)

(T-737/18. sz. ügy)

(2019/C 54/48)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Siberia Oriental BV (‘t Zand, Hollandia) (képviselő: T. Overdijk ügyvéd)

Alperes: Közösségi Növényfajta-hivatal (CPVO)

A CPVO előtti eljárás adatai

Az érintett közösségi növényfajta-oltalom: EU0404. sz. közösségi növényfajta-oltalom (a Lilium L. „Siberia” fajtája)

A megtámadott határozat: a CPVO fellebbezési tanácsának 2018. október 15-én hozott határozata (A 009/2017. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—	kötelezze a CPVO-t arra, hogy a nyilvántartásban 2020. április 30-ra módosítsa a lejárat napját.

Jogalapok

—	a lényeges eljárási szabályok megsértése;

—	a 2100/94/EK tanácsi rendeletnek, vagy az alkalmazásával kapcsolatos jogszabályoknak – beleértve az Európai Unióról szóló szerződést, és az Európai Unió működéséről szóló szerződést – megsértése.

A Törvényszék 2018. december 7-i végzése – Kibelisa kontra Tanács

(T-139/17. sz. ügy) (1)

(2019/C 54/49)

Az eljárás nyelve: francia

A kilencedik tanács elnöke elrendelte az ügy törlését.

---

(1)  HL C 129., 2017.4.24.

A Törvényszék 2018. december 7-i végzése – Kampete kontra Tanács

(T-140/17. sz. ügy) (1)

(2019/C 54/50)

Az eljárás nyelve: francia

A kilencedik tanács elnöke elrendelte az ügy törlését.

---

(1)  HL C 129., 2017.4.24.

A Törvényszék 2018. december 7-i végzése – Amisi Kumba kontra Tanács

(T-141/17. sz. ügy) (1)

(2019/C 54/51)

Az eljárás nyelve: francia

A kilencedik tanács elnöke elrendelte az ügy törlését.

---

(1)  HL C 129., 2017.4.24.

A Törvényszék 2018. december 7-i végzése – Kaimbi kontra Tanács

(T-142/17. sz. ügy) (1)

(2019/C 54/52)

Az eljárás nyelve: francia

A kilencedik tanács elnöke elrendelte az ügy törlését.

---

(1)  HL C 129., 2017.4.24.

A Törvényszék 2018. december 7-i végzése – Ilunga Luyoyo kontra Tanács

(T-143/17. sz. ügy) (1)

(2019/C 54/53)

Az eljárás nyelve: francia

A kilencedik tanács elnöke elrendelte az ügy törlését.

---

(1)  HL C 129., 2017.4.24.

A Törvényszék 2018. december 7-i végzése – Numbi kontra Tanács

(T-144/17. sz. ügy) (1)

(2019/C 54/54)

Az eljárás nyelve: francia

A kilencedik tanács elnöke elrendelte az ügy törlését.

---

(1)  HL C 129., 2017.4.24.

A Törvényszék 2018. december 7-i végzése – Kanyama kontra Tanács

(T-145/17. sz. ügy) (1)

(2019/C 54/55)

Az eljárás nyelve: francia

A kilencedik tanács elnöke elrendelte az ügy törlését.

---

(1)  HL C 129., 2017.4.24.