AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

8.2.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 50/2

Euroátváltási árfolyamok (1)

2019. február 7.

(2019/C 50/03)

1 euro =

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,1345
JPY	Japán yen	124,41
DKK	Dán korona	7,4636
GBP	Angol font	0,87750
SEK	Svéd korona	10,4730
CHF	Svájci frank	1,1357
ISK	Izlandi korona	136,80
NOK	Norvég korona	9,7253
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	25,809
HUF	Magyar forint	319,29
PLN	Lengyel zloty	4,3022
RON	Román lej	4,7399
TRY	Török líra	5,9706
AUD	Ausztrál dollár	1,5954
CAD	Kanadai dollár	1,5050
HKD	Hongkongi dollár	8,9019
NZD	Új-zélandi dollár	1,6779
SGD	Szingapúri dollár	1,5385
KRW	Dél-Koreai won	1 276,31
ZAR	Dél-Afrikai rand	15,4673
CNY	Kínai renminbi	7,6520
HRK	Horvát kuna	7,4124
IDR	Indonéz rúpia	15 883,00
MYR	Maláj ringgit	4,6200
PHP	Fülöp-szigeteki peso	59,231
RUB	Orosz rubel	74,8990
THB	Thaiföldi baht	35,436
BRL	Brazil real	4,2198
MXN	Mexikói peso	21,7393
INR	Indiai rúpia	81,0855

(1) Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

8.2.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 50/4

Az európai adatvédelmi biztos véleményének összefoglalója a Vízuminformációs Rendszerről szóló új rendeletre irányuló javaslatról

[A vélemény teljes szövege angol, francia és német nyelven megtalálható az európai adatvédelmi biztos honlapján: www.edps.europa.eu]

(2019/C 50/06)

A biztonság fokozása és az EU külső határai igazgatásának javítása érdekében a Bizottság elfogadta a Vízuminformációs Rendszer (VIS), vagyis az EU azon központosított adatbázisának frissítésére irányuló javaslatot, amely a schengeni vízumért folyamodó személyekre vonatkozó információkat tartalmaz.

A javaslat különösen a következőkről rendelkezik: a) az ujjlenyomatvételi korhatár 12 éves korról 6 éves korra történő csökkentése a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumért folyamodó gyermekkorú kérelmezők számára, b) a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal és tartózkodási engedéllyel rendelkező összes személyre vonatkozó adatok uniós szintű központosítása, valamint c) a vízumkérelmek összevetése a szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség más uniós információs rendszereivel.

Az európai adatvédelmi biztos hangsúlyozza, hogy a biometrikus adatok, például az ujjlenyomatok rendkívül érzékeny adatok. Gyűjtésüket és felhasználásukat szigorú szükségességi elemzésnek kell alávetni, mielőtt eldöntenék, hogy azokat olyan adatbázisban tárolják, amelyben jelentős számú személy személyes adatai kerülnek kezelésre. A helyzet még inkább döntő fontosságú, amikor gyermekek ujjlenyomatairól van szó, hiszen ők különösen sérülékeny tagjai társadalmunknak, és ezért különleges védelmet érdemelnek.

Az európai adatvédelmi biztos elismeri, hogy rendkívül fontos a gyermekek jogaival való visszaélés, mint például a gyermekkereskedelem megelőzése és az az elleni küzdelem. Mindazonáltal megjegyzi, hogy továbbra sem világos, hogy EU területére vízum alapján belépő gyermekek téves azonosításában vagy azonosításának elmulasztásában gyökerezik-e a gyermekkereskedelem, vagy mindezek súlyosbítják-e, és ha igen, milyen mértékben. Amennyiben további érvekre lenne szükség ezen állítás alátámasztására, az európai adatvédelmi biztos hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a gyermekek ujjlenyomatát csak akkor használják fel, ha az a gyermek érdekét szolgálja. Ezenkívül a javaslatnak megfelelő biztosítékokat kell tartalmaznia.

Továbbá az európai adatvédelmi biztos megjegyzi, hogy a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal és tartózkodási engedéllyel rendelkező összes személy adatainak VIS-be történő bevitelével a javaslat tartalmazni fogja a harmadik országbeli állampolgárok egyetlen olyan kategóriáját, amelyet jelenleg a szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű uniós rendszereinek egyike sem fed le. A nagyméretű uniós rendszerek javasolt interoperabilitásával összefüggésben a javaslat hozzájárulna egy olyan uniós, központosított hálózat létrehozásához, amely jelentős mennyiségű információhoz biztosít hozzáférést minden olyan harmadik országbeli állampolgárt (azaz több millió embert) illetően, aki átlépte vagy tervezi átlépni az EU határát. Megjegyzi, hogy a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokkal és tartózkodási engedélyekkel kapcsolatos adatok központosítása két célt szolgál: a) a dokumentum eredetiségének és a birtokosával fennálló törvényes kapcsolatnak a megállapítása és b) az információcsere megkönnyítése azon személyek vonatkozásában, akiknek a vízumkérelmét biztonsági okokból megtagadták. Ebben az összefüggésben az európai adatvédelmi biztos úgy véli, hogy a biztonságos dokumentumok harmonizációját tovább kell vizsgálni, és hogy a VIS-ben tárolt adatokat azon személyekre kell korlátozni, akik esetében a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumot és tartózkodási engedélyt biztonsági okokból megtagadták.

Végül a javaslat rendelkezik a VIS-ben tárolt adatok a migrációtól eltérő célokra felépített és használt egyéb rendszerekben tárolt adatokkal történő összehasonlításáról. Elsősorban a vízumkérelmezők adatait hasonlítanák össze a rendőrségi és igazságügyi együttműködés céljából összegyűjtött és tárolt adatokkal. A migrációkezelés és a bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelem közötti határok elmosódásának egyre növekvő tendenciája felett érzett aggodalmával összhangban az európai adatvédelmi biztos megjegyzi, hogy a javaslat nem határozza meg egyértelműen, hogy a rendőrségi és igazságügyi információkat hogyan és milyen mértékben kell figyelembe venni a vízumkiadásra vonatkozó döntéshozatali folyamat során. Javasolja, hogy a javaslatban tisztázzák a VIS-adatok rendőrségi és igazságügyi információkkal való összehasonlításának célját, valamint az ilyen összehasonlítás kimenetelére alkalmazandó eljárást és feltételeket. Azt is javasolja, hogy a javaslatban biztosítsák, hogy kizárólag azok a rendőrségi és igazságügyi információk legyenek elérhetők a vízumhatóságok számára, amelyek a vízumkiadásra vonatkozó döntéshozatali folyamatban jogszerűen szerepelnek.

1. BEVEZETÉS

1.1. Háttér

2016. április 6-án a Bizottság elfogadta a A határigazgatás és a biztonság erősítését szolgáló, szilárd és intelligens információs rendszerek (1) című közleményt az Európai Unió meglévő határigazgatási és belső biztonsági rendszerei funkcióinak hiányosságairól szóló vita elindítására a teljesítmény optimalizálása érdekében.

2016. június 17-én a Bizottság létrehozta az információs rendszerekkel és interoperabilitással foglalkozó magas szintű szakértői csoportot (HLEG), amely a tagállamok, a schengeni társult országok és az uniós ügynökségek és szervezetek által az információs rendszerek és az interoperabilitás területéről kinevezett szakértőkből állt. A szakértői csoport célja az volt, hogy hozzájáruljon egy átfogó stratégiai elképzeléshez arról, hogyan lehetne hatékonyabb és eredményesebb az adatok kezelése és felhasználása a határigazgatás és -biztonság tekintetében az alapjogokkal teljes összhangban, és hogy megoldásokat találjon a fejlesztések végrehajtására. (2)

A HLEG ajánlásait a 2017. májusi zárójelentésében mutatta be (3). A VIS tekintetében a HLEG több ajánlást is tett, többek között az alábbiakat:

—	a VIS hatókörének kiterjesztése a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok és tartózkodási okmányok tárolására,

—	a bűnüldöző hatóságok hozzáférésének javítása a legmagasabb adatvédelmi normák tiszteletben tartása mellett,

—	a rendszer adatminőségének, különösen az arcképmások minőségének javítása a biometriát használó multimodális keresések lehetővé tételére,

—	a gyermekek ujjlenyomatvételi korhatárának csökkentése, a gyermekeket és a gyermekrablást is magában foglaló emberkereskedelemmel, valamint a kiskorúakat érintő illegális migrációval kapcsolatos aggodalmakra adott reakció,

—	a VIS-kapacitás javítása a migrációs tendenciák és jelenségek szempontjából releváns statisztikák és jelentések előállítása tekintetében. (4)

A Bizottság 2017. augusztus 17-én nyilvános konzultációt indított a vízumeljárásban részt vevő gyermekek ujjlenyomatvételi korhatárának tizenkét éves korról hat éves korra történő csökkentéséről (5). 2017. november 17-én a Bizottság egy másik nyilvános konzultációt is elindított a vízuminformációs rendszer (VIS) hatókörének kiterjesztéséről a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok és a tartózkodási dokumentumok adatainak felvételével kapcsolatban (6). Az európai adatvédelmi biztos mindkét nyilvános konzultációban részt vett, és két nyilatkozatot adott ki. (7)

2018. május 15-én a Bizottság közzétette azt az európai parlamenti és a tanácsi rendeletre tett javaslatot (a továbbiakban: „a javaslat”), amely módosítja

—	a 767/2008/EK rendeletet („VIS-rendelet”),

—	a 810/2009/EK rendeletet („vízumkódex”),

—	az (EU) 2017/2226 rendeletet („EES rendelet”),

—	az (EU) 2016/399 rendeletet („Schengeni határellenőrzési kódex”),

—	az XX/2018 rendeletet (interoperabilitási rendelet),

—	valamint a 2004/512/EK határozatot („VIS-határozat”),

—	és hatályon kívül helyezi a 2008/633/IB tanácsi határozatot („bűnüldözési célú hozzáférésről szóló határozat”).

Az európai adatvédelmi biztos felkérést kapott, hogy járuljon hozzá a Bizottság által elindított két nyilvános konzultációhoz (lásd a fenti 4. pontot). Mivel a javaslat nagymértékben támaszkodik a személyes adatok kezelésére, az európai adatvédelmi biztos arra kíváncsi, miért nem konzultált vele a Bizottság ez ügyben sem informálisan, sem hivatalosan.

1.2. A javaslatok célja

A javaslat célja az Unión és határain belüli biztonság javítása, valamint a schengeni külső határok igazgatásának megkönnyítése. A javaslat célja elsősorban a vízumfeldolgozás javítása, a VIS használatának kiterjesztése új adatkategóriákra, az interoperabilitási eszközök teljes körű kihasználása, az adatminőség javítása és a VIS-rendszer megerősítése.

E célból a javaslat bemutatja a következő lehetőségeket:

—

a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok és tartózkodási engedélyek bevitele a VIS-be az alábbiak érdekében:

—	a dokumentum eredetiségének és érvényességének, valamint a birtokosával fennálló törvényes kapcsolatnak a megállapítása,

—	a tagállamok közötti információcsere megkönnyítése, lehetővé téve számukra annak ellenőrzését, hogy az érintett személy veszélyezteti-e a tagállamok biztonságát a külső határhoz való eljutást megelőzően, illetve annak időpontjában.

—

az ujjlenyomatvételi korhatár 12 éves korról 6 éves korra történő csökkentése a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumért folyamodó gyermekkorú kérelmezők számára annak érdekében, hogy a vízummal rendelkező gyermekek személyazonossága ellenőrizhető legyen a határokon, és hogy ezzel hozzájáruljanak az emberkereskedelem elleni küzdelemhez,

—	a VIS-ben rögzített összes vízumkérelem összevetése a szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség más uniós információs rendszereivel az interoperabilitás használatával a biztonsági ellenőrzések fokozása érdekében,

—

a kérelmező úti okmányában található, személyes adatokat tartalmazó oldal egy példányának bizonyítékként történő tárolása a VIS-ben az illegális bevándorlók származási országukba való visszatérése során alkalmazott eljárás támogatása érdekében abban az esetben, ha hiányoznának a bevándorló úti okmányai,

—	a VIS-ben tárolt ujjlenyomatok használata az eltűnt személyekkel kapcsolatos figyelmeztetések Schengeni Információs Rendszerbe (SIS) történő bevitelére.

A jelen vélemény olyan kérdésekre összpontosít, amelyek hatással vannak az egyének adatvédelemhez való alapvető jogára. Az európai adatvédelmi biztos megjegyzi, hogy az Alapjogi Ügynökség szintén véleményt adott ki a felülvizsgált vízuminformációs rendszerről és annak alapjogi vonatkozásairól. (8)

10.

A számos meglévő jogi aktust módosító javaslat olvasásának és megértésének megkönnyítése érdekében a jelen vélemény a cikkek számozását a meglévő jogi aktusokban a javaslat által bevezetett vagy módosított módon fogja használni.

4. KÖVETKEZTETÉSEK

93.

Az európai adatvédelmi biztos hangsúlyozza, hogy a biometrikus adatok, például az ujjlenyomatok, rendkívül érzékeny adatok. Gyűjtésüket és felhasználásukat szigorú szükségességi elemzésnek kell alávetni, mielőtt eldöntenék, hogy azokat olyan adatbázisban tárolják, amelyben jelentős számú személy személyes adatai kerülnek kezelésre. A helyzet még inkább döntő fontosságú, amikor gyermekek ujjlenyomatairól van szó, hiszen ők különösen sérülékeny tagjai társadalmunknak, és ezért különleges védelmet érdemelnek.

94.

95.

Amennyiben további érvekre lenne szükség ezen állítás alátámasztására, az európai adatvédelmi biztos hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a gyermekek ujjlenyomatát csak akkor használják fel, ha az a gyermek érdekét szolgálja egy konkrét esetben. Ezért azt javasolja, hogy a javaslatban külön rendelkezést vezessenek be a gyermekek ujjlenyomatairól, hogy korlátozzák azok kezelését a következő célok érdekében:

—	a gyermek személyazonosságának ellenőrzése a vízumkérelmezési eljárásban és a külső határokon, valamint

—	a gyermekek jogaival való visszaélés megelőzéséhez és az ez elleni küzdelemhez való hozzájárulás csak egy konkrét esetben.

A bűnüldöző hatóságok hozzáférésének tekintetében az európai adatvédelmi biztos javaslata szerint különösen biztosítani kell, hogy

—	az ilyen hozzáférés szükséges a gyermekkereskedelemmel kapcsolatos ügyek megelőzése, felderítése vagy kivizsgálása érdekében,

—	a hozzáférés szükséges egy konkrét esetben,

—	a releváns nemzeti adatbázisokban és az uniós szintű egyedi rendszerekben végzett előzetes keresés sikertelen volt,

—	észszerűen indokolt annak megfontolása, hogy a VIS rendszerrel való konzultálás jelentősen hozzájárul a kérdéses gyermekkereskedelmi ügy megelőzéséhez, felderítéséhez vagy kivizsgálásához, és

—	az azonosítás a gyermek érdekeit szolgálja.

96.

Az európai adatvédelmi biztos megjegyzi, hogy a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal és tartózkodási engedéllyel rendelkező összes személy adatainak VIS-be történő bevitelével a javaslat tartalmazni fogja a harmadik országbeli állampolgárok egyetlen olyan kategóriáját, amelyet jelenleg a szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű uniós rendszereinek egyike sem fed le. A nagyméretű uniós rendszerek javasolt interoperabilitásával összefüggésben a javaslat hozzájárulna egy olyan uniós, központosított hálózat létrehozásához, amely jelentős mennyiségű információhoz biztosít hozzáférést minden olyan harmadik országbeli állampolgárt (azaz több millió embert) illetően, aki átlépte vagy átlépni tervezi az EU határát. Tekintettel a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra és tartózkodási engedélyekre vonatkozó adatok központosításának kettős célkitűzésére, amelyek a) a dokumentum eredetiségének és a birtokosával fennálló törvényes kapcsolatnak a megállapítása, és b) az információcsere megkönnyítése azon személyek vonatkozásában, akiknek a vízumkérelmét biztonsági okokból megtagadták, az európai adatvédelmi biztos úgy véli, hogy a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra és tartózkodási engedélyekre vonatkozó biztonságos dokumentumok harmonizációját tovább kell vizsgálni, és hogy a VIS-ben tárolt adatokat azon személyekre kell korlátozni,

—	akiknek az adatai megfelelnek egy másik rendszerben tárolt adatoknak, vagy akiknek továbbra is kétséges a személyazonossága,

—

akiknek a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal vagy tartózkodási engedéllyel kapcsolatos kérelmét megtagadták, mert úgy vélték, hogy fenyegetést jelentenek a közrend, a belső biztonság vagy a közegészségügy szempontjából, vagy akik olyan dokumentumokat mutattak be, amelyekhez csalárd módon jutottak hozzá, vagy amelyeket hamisítottak vagy manipuláltak.

97.

A VIS-ben tárolt adatoknak a más rendszerekben tárolt adatokkal való összehasonlítása tekintetében az európai adatvédelmi biztos azt ajánlja, hogy a javaslatba bele kell foglalni biztosítékokat arra vonatkozóan, hogy csak a terrorista és más súlyos bűncselekményekkel kapcsolatos, ECRIS-TCN rendszerben tárolt információkat közlik a központi hatósággal. Ennek egyik lehetséges módja lehet az, hogy a központi hatóságot nem tájékoztatják a találatokról, de automatikusan értesítést küldenek a találatot kiváltó adatok bevitelét végrehajtó tagállam illetékes hatóságának. Ezután a tagállam illetékes hatósága adott esetben tájékoztatja a központi hatóságot. Alternatív megoldásként az ECRIS-TCN rendszerrel való konzultáció lehetőségét törölni kell.

98.

Az európai adatvédelmi biztos azt is javasolja, hogy pontosítsák a javaslatban a VIS-adatok Europol-adatokkal való összehasonlításának okát, valamint az ilyen összehasonlítás kimenetelére alkalmazandó eljárást és feltételeket. Továbbá úgy véli, hogy a javaslatot tisztázni kell a vízumkiadási eljárás során figyelembe veendő, SIS általi figyelmeztető jelzések típusaira vonatkozóan, és javasolja, hogy a javaslatban biztosítsák, hogy csak a vízumkiadásra vonatkozó döntéshozatali folyamat jogszerű részét képező figyelmeztető jelzések eredményezzenek a vízumhatóságok által elérhető találatot.

99.

A fent részletezett általános észrevételeken és fő kérdéseken túl az európai adatvédelmi biztosnak további ajánlásai vannak a javaslat alábbi szempontjaihoz:

—	a VIS-adatok kategóriáinak összevetése más rendszerekbe felvett adatokkal,

—	a vízumkérelmezőkre vonatkozó meghatározott kategóriák,

—	a központi hatóságok meghatározása,

—	a VIS-adatok felhasználása a SIS eltűnt személyekkel kapcsolatos figyelmeztető jelzéseinek bevitelére,

—	ellenőrzések találat esetén,

—	hozzáférés bűnüldözési célból,

—	statisztikai adatok,

—	anonimizált adatok felhasználása tesztelés céljából,

—	az adatminőség felügyelete,

—	a VIS felügyelete.

100.

Az európai adatvédelmi biztos továbbra is szívesen szolgál tanáccsal a javaslat vonatkozásában, és minden felhatalmazáson alapuló vagy végrehajtási jogi aktus tárgyában, amelyet a javasolt Rendelet alapján fogadnak el, amennyiben annak kihatása lehet a személyes adatok kezelésére.

Brüsszel, 2018. december 12.

Giovanni BUTTARELLI

európai adatvédelmi biztos

(1) https://ec.europa.eu/home-affairs/what-is-new/news/news/2016/20160406_3_en

(2) C (2016) 3780 final, a Bizottság határozata (2016. június 17.) az információs rendszerekkel és interoperabilitással foglalkozó magas szintű szakértői csoport létrehozásáról.

(3) http://ec.europa.eu/transparency/regexpert/index.cfm?do=groupDetail.groupDetailDoc&id=32600&no=1

(4) Uo., 19. o.

(5) https://ec.europa.eu/home-affairs/news/public-consultation-lowering-fingerprinting-age-children-visa-procedure-12-years-6-years_en

(6) https://ec.europa.eu/home-affairs/content/consultation-extending-scope-visa-information-system-vis-include-data-long-stay-visas-and_en

(7) Az európai adatvédelmi biztos a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok és a tartózkodási dokumentumok adatainak felvételével kapcsolatban a vízuminformációs rendszer (VIS) hatókörének kiterjesztéséről szóló, Bizottság által indított nyilvános konzultációra adott válasza a következő címen érhető el: https://edps.europa.eu/sites/edp/files/publication/18-02-09_formal_comments_vis_consultation_long_stay_visas_residence_documents_en.pdf és az európai adatvédelmi biztos a vízumeljárásban részt vevő gyermekek ujjlenyomatvételi korhatárának tizenkét éves korról hat éves korra történő csökkentéséről szóló, Bizottság által indított nyilvános konzultációra adott hivatalos észrevételei a következő címen érhetők el: https://edps.europa.eu/sites/edp/files/publication/17-11-09_formal_comments_2017-0809_en.pdf

(8) Az Alapjogi Ügynökség 2018. augusztus 30-i véleménye a felülvizsgált vízuminformációs rendszerről és annak alapjogi vonatkozásairól a következő címen érhető el: http://fra.europa.eu/en/opinion/2018/visa-system

8.2.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 50/9

Pályázati felhívás

Az Európai Beruházási Bank Intézete új EIBURS támogatási programot hirdet Tudásprogramja keretében

(2019/C 50/07)

Az Európai Beruházási Bank Intézetének Tudásprogramja különböző programokon keresztül folyósítja kutatási támogatásait, amelyek egyike

—	az EIBURS, az EBB egyetemi kutatásokat támogató programja (EIB University Research Sponsorship Programme)

Az EIBURS keretében uniós, tagjelölt és potenciális tagjelölt országokban működő, a Bank számára kiemelten fontos kutatási témákkal foglalkozó egyetemi tanszékek vagy egyetemekhez kapcsolódó kutatóközpontok részesülhetnek támogatásban. A három éven át folyósított, évi legfeljebb 100 000 euro összegű EIBURS-támogatásokat versenyeljárás keretében ítélik oda olyan érdeklődő egyetemi tanszékek, illetve egyetemekhez kapcsolódó kutatóközpontok számára, amelyek elismert szakértelemmel rendelkeznek az adott területen. A sikeres pályázatok különféle eredmények elérését célozzák, amelyeket az Európai Beruházási Bankkal kötendő szerződéses megállapodás rögzít majd.

A 2019/2020-as egyetemi tanévre az EIBURS program az alábbi új kutatási témával kapcsolatban vár pályázatokat:

„Az inkluzív finanszírozás jövőjének kiépítése: a Fintechek és a digitalizáció szerepe”

Bár a jövedelmi egyenlőtlenségekről folytatott vita intenzitása az elmúlt években valamelyest alábbhagyott, a kérdés még mindig nagy fontossággal bír. Az állandósult és jelentős jövedelembeli különbségek veszélyeztetik az európai társadalmak társadalmi szerkezetét, és megfelelő szakpolitikai választ igényelnek. A megfelelő hosszú távú megoldás az lenne, ha a társadalom leginkább rászoruló tagjai is lehetőségeket kapnának bizonyított vállalkozói ambícióik kibontakoztatására. Az inkluzív finanszírozás – azaz a munkanélkülieknek és más veszélyeztetett csoportokba tartozó ügyfeleknek nyújtott pénzügyi és nem pénzügyi termékek és szolgáltatások – a szegénység enyhítésére és a jövedelmi egyenlőtlenség mérséklésére szolgáló szakpolitikai eszköz. Az inkluzív finanszírozási ágazat azonban fokozott ellenőrzés alá került és számos okból bírálatok tárgyává vált: hatóköre nem növekedett és a hitelek árazását gyakran túl magasnak tartják a szegénység enyhítésével kapcsolatos szakpolitikai aggályok hatékony kezeléséhez.

Ezért e kutatási projekt célja a technológiai és pénzügyi innovációban rejlő lehetőségek megvizsgálása az inkluzív pénzügyi ágazat hatékonyságának növelése érdekében. A kutatási javaslatoknak stratégiát kell tartalmazniuk a következő elemek figyelembevétele érdekében:

A technológiai és pénzügyi innováció diszruptív potenciálja

—	Széles körű, átfogó és kimerítő áttekintés a technológiai és pénzügyi innovációkban rejlő, az inkluzív finanszírozási mechanizmusok teremtő lerombolásával és a szociálpolitikai célkitűzések eléréséhez hozzájáruló ágazati képességek javításával kapcsolatos potenciálról.

—

Ösztönözzük, hogy fordítsanak különös figyelmet a pénzügyi és technológiai innovációk azon képességére, amely révén a pénzügyi intézmények jobban elérhetnek bizonyos szociálpolitikai célcsoportokat, mint például női vállalkozók, migránsok, pénzügyileg jogfosztott egyének, vidéki lakosság és szociális vállalkozások.

—

Konkrét témák, amelyekkel foglalkozni kell: hogyan érintené az alábbiakat a Fintechek/pénzügyi innovációk alkalmazása:

—	Ügyfelekkel való kommunikáció és kapcsolattartás

—	Képzés és mentorálás

—	Kölcsönök árazása

—	Átvilágítási eljárás

—	Hiteligénylési eljárás

—	Kölcsönök visszatérülése

—	Pénzügyi nyereségesség

—	A szociális megtérülés jobb értékelése: a láthatóság növelése

A pénzügyi innovációk (Fintechek) alkalmazása az inkluzív pénzügyi ágazatban

—	A nyomonkövetési szakaszban ideális esetben empirikus dokumentumokat szolgáltatnak a teremtő rombolás 1. részben azonosított területeiről: előzmények, fejlődés és jelenlegi helyzet.

—	Kívánatos a különböző európai régiók/országok összehasonlító elemzése.

—	A mikrofinanszírozás, a szociális vállalkozások és a bevándorlók által indított vállalkozások területén tevékenykedő pénzügyi intézményekben végrehajtott digitalizáció jelenlegi helyzetének dokumentálása.

—	A teremtő rombolás 1. részben dokumentált mechanizmusait leíró esettanulmányok.

A pénzügyi innovációk okozati hatására vonatkozó bizonyíték: milyen hatékonyan járul hozzá az inkluzív pénzügyi ágazat a szociálpolitikai célkitűzések eléréséhez

—

Az 1. részben felsorolt elméleti mechanizmusok, valamint a 2. részben összegyűjtött és dokumentált adatok alapján a kutatási javaslatnak fel kell vázolnia egy olyan módszertant, amely a technológiai vagy pénzügyi innovációknak az ágazat számára releváns szakpolitikai célkitűzésre gyakorolt hatását számszerűsíti, például a hitelhez való hozzáférés biztosítása a pénzügyi szempontból kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportok számára, a migráns vállalkozók száma.

—	Az empirikus módszertan követheti a mikro- vagy a makromegközelítést (vagy mindkettőt), de az okozati hatás azonosítására kell törekednie.

Az Európai Beruházási Bank, az Európai Beruházási Alap és az Európai Beruházási Bank Intézetének e szegmensben való erőteljes részvétele alátámasztja, hogy a pénzügyi innovációk inkluzív pénzügyi ágazaton belüli alkalmazása az EBB csoport számára kiemelt jelentőséggel bír. Az EBB csoport jó válaszokat képes adni a gyorsan változó piaci környezetre – ideértve a Fintechekhez hasonló új belépőket – és hatékonyabban képes megvalósítani e tevékenységek fontos szociális dimenzióit.

A pályázatokat angol nyelven kell benyújtani, közép-európai idő szerint 2019. április 15-én éjfélig. A határidő után benyújtott pályázatok nem kerülnek elbírálásra. A pályázatokat e-mailben kell megküldeni az alábbi címre:

Events.EIBInstitute@eib.org

Az EIBURS kiválasztási folyamatával, valamint az EBB Intézettel kapcsolatos további információkért kérjük, látogasson el az alábbi oldalra: http://institute.eib.org/

8.2.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 50/13

Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám: M.8870 – E.ON/Innogy)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2019/C 50/09)

2019. január 31-én a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott egy tervezett összefonódásról.

E bejelentés az alábbi vállalkozásokat érinti:

—	E.ON SE (a továbbiakban: E.ON, Németország),

—	a jelenleg az RWE irányítása alá tartozó Innogy SE (a továbbiakban: Innogy, Németország).

Az E.ON az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében kizárólagos irányítást szerez az Innogy elosztási és fogyasztói megoldások üzletága, továbbá egyes villamosenergia-termelési eszközei felett. Első lépésben az E.ON megszerzi az Innogy egészét. Második lépésben az E.ON leválasztja az Innogy megújuló villamosenergia-termelési és gáztárolási üzletágának nagyobbik részét, továbbá a Kärnter Energieholding Beteiligungs GmbH-ban lévő részesedését, majd az említett eszközöket visszaruházza az RWE-re.

Az összefonódás az RWE és az E.ON közötti összetett eszközcsere részét képezi. 2019. január 22-én az RWE egy külön ügyben (az M.8871 ügyben) értesítette a Bizottságot az E.ON egyes villamosenergia-termelőeszközei feletti kizárólagos irányításának tervezett megszerzéséről. Az RWE emellett kb. 16,7 %-os részesedést szerez az E.ON vállalkozásban.

Az összefonódásra részesedés vásárlása útján kerül sor.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

—

az E.ON az ellátási lánc különböző szintjein – többek között a termelésben, a nagykereskedelmi forgalmazásban, az átvitelben, az elosztásban, a kiskereskedelmi forgalmazásban és az energiával kapcsolatos tevékenységekben (például a mérést, az elektromos közlekedést stb.) – aktív energetikai vállalkozás; az E.ON különböző európai országokban folytat tevékenységet, többek között Svédországban, Romániában, Olaszországban, Lengyelországban, Dániában, Csehországban, Németországban, Magyarországon, Szlovákiában és az Egyesült Királyságban,

—

az Innogy az RWE 100 %-ban tulajdonolt leányvállalataként az ellátási lánc különböző szintjein – többek között az elosztásban, a kiskereskedelmi forgalmazásban és az energiával kapcsolatos tevékenységekben (például a mérést, az elektromos közlekedést stb.) – aktív energetikai vállalkozás; az Innogy különböző európai országokban folytat tevékenységet, többek között Belgiumban, Spanyolországban, Hollandiában, Lengyelországban, Franciaországban, Olaszországban, Portugáliában, Romániában, Horvátországban, Szlovéniában, Csehországban, Németországban, Magyarországon, Szlovákiában és az Egyesült Királyságban.

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett összefonódás az összefonódás-ellenőrzési rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az összefonódás kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek a közzétételt követő tíz napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az alábbi hivatkozási számot minden esetben fel kell tüntetni:

M.8870 – E.ON/Innogy

Az észrevételeket faxon, e-mailben vagy postai úton lehet a Bizottsághoz eljuttatni. Az elérhetőségi adatok a következők:

E-mail: COMP-MERGER-REGISTRY@ec.europa.eu

Fax: +32 22964301

Postai cím:

European Commission

Directorate-General for Competition

Merger Registry

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

(1) HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (az összefonódás-ellenőrzési rendelet).

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 50

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	62. évfolyam 2019. február 8.

Tartalom		Oldal
	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Európai Bizottság
2019/C 50/01	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám: M.9248 – Sumitomo/Mahindra/JV) ( 1 )	1
2019/C 50/02	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám: M.9240 – Siemens Project Ventures/Veja Mate Offshore Project) ( 1 )	1

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Európai Bizottság
2019/C 50/03	Euroátváltási árfolyamok	2
2019/C 50/04	Egységes Szanálási Testület – Az ABLV Bank, AS tekintetében a szanálási feltételek fennállásának értékelésére vonatkozó határozat	3
2019/C 50/05	Az ABLV Bank Luxembourg S.A. tekintetében a szanálási feltételek fennállásának értékelésére vonatkozó határozat	3
	Európai Adatvédelmi Biztos
2019/C 50/06	Az európai adatvédelmi biztos véleményének összefoglalója a Vízuminformációs Rendszerről szóló új rendeletre irányuló javaslatról	4

	V Hirdetmények
	KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK
	Európai Beruházási Bank
2019/C 50/07	Pályázati felhívás – Az Európai Beruházási Bank Intézete új EIBURS támogatási programot hirdet Tudásprogramja keretében	9
	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2019/C 50/08	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.9264 – The Carlyle Group/StandardAero) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	11
2019/C 50/09	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.8870 – E.ON/Innogy) ( 1 )	13

A határozat elfogadásának dátuma	2018. február 23.
A határozat száma	SRB/EES/2018/09
Címzett	Finanšu un kapitāla tirgus komisija
Intézmény	ABLV Bank, AS
A leírásra és a tőkeinstrumentumok átalakítására vonatkozó hatáskör alkalmazása	Nem
Szanálási intézkedés	Nem
Alapból származó támogatás	Nem


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.