8/2018. sz. VÉLEMÉNY

(az EUMSZ 325. cikkének (4) bekezdése alapján)

a 883/2013/EU, Euratom rendeletnek (OLAF-rendelet) az Európai Ügyészséggel való együttműködés és az OLAF vizsgálatai hatékonysága tekintetében történő módosításáról szóló, 2018. május 23-i bizottsági javaslatról

(2019/C 42/01)

TARTALOMJEGYZÉK

	Bekezdés	Oldal
ÖSSZEFOGLALÓ	I–VI	2
BEVEZETÉS	1–6	3
Háttér-információk	1–3	3
A Bizottság javaslata	4–6	4
ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK	7–17	4
Együttműködés az Európai Ügyészséggel	8–10	5
Az OLAF vizsgálatainak eredményessége	11–13	5
Az eljárási biztosítékok tiszteletben tartásának külső felülvizsgálata	14–17	5
EGYEDI ÉSZREVÉTELEK	18–38	6
Az OLAF működésének hozzáigazítása az Európai Ügyészség létrehozásához	19–27	6
Jelentéstétel az Európai Ügyészségnek és az OLAF előzetes értékelései (a 12c. cikk (5) bekezdése)	20–21	6
Az Európai Ügyészség támogatása a Hivatal által (12e. cikk)	22–24	6
Egymást kiegészítő vizsgálatok (12f. cikk)	25–26	7
Információcsere (12g. cikk)	27	7
Az OLAF vizsgálati tevékenységének hatékonyabbá tétele	28–38	7
Helyszíni ellenőrzések és szemlék (3. cikk) és a nemzeti hatóságok általi segítségnyújtás (a 3. cikk (7) bekezdése és a 7. cikk (3) bekezdése)	29–31	7
Héa (a 3. cikk (1) bekezdése és a 12. cikk (5) bekezdése)	32	8
Hozzáférés a bankszámla-információkhoz (a 7. cikk (3) bekezdése)	33–34	8
Az OLAF által összegyűjtött bizonyítékok elfogadhatósága (a 11. cikk (2) bekezdése)	35–36	8
Csalásellenes koordinációs szolgálatok (12a. cikk)	37–38	8
KÖVETKEZTETÉS ÉS AJÁNLÁSOK	39–47	9
I. MELLÉKLET – A SZÁMVEVŐSZÉK KAPCSOLÓDÓ VÉLEMÉNYEI ÉS KÜLÖNJELENTÉSEI		11
II. MELLÉKLET – AZ OLAF TEVÉKENYSÉGÉRE VONATKOZÓ FŐBB JOGSZABÁLYOK		12

AZ EURÓPAI UNIÓ SZÁMVEVŐSZÉKE,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 325. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló 883/2013/EU, Euratom rendeletnek az Európai Ügyészséggel való együttműködés és az OLAF vizsgálatai hatékonysága tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló, 2018. május 23-i javaslatra (a továbbiakban: a javaslat),

tekintettel a Tanácsnak a fent említett javaslatra vonatkozó 2018. július 7-i véleménykérésére,

tekintettel az Európai Parlamentnek a fent említett javaslatra vonatkozó 2018. július 10-i véleménykérésére,

tekintettel az Európai Számvevőszék korábbi véleményeire és különjelentéseire (lásd: I. melléklet),

A KÖVETKEZŐ VÉLEMÉNYT FOGADTA EL:

ÖSSZEFOGLALÓ

I.

Az OLAF-rendelet módosítására irányuló bizottsági javaslatnak két célja van: az OLAF működésének az Európai Ügyészség (EPPO) létrehozásához való hozzáigazítása, mielőtt ez az új uniós szerv megkezdi tevékenységét, valamint az OLAF vizsgálati funkciója eredményességének javítása.

II.

Tekintettel arra, hogy az Európai Ügyészség (a jelenlegi állapot szerint) 22 tagállamban rendelkezik majd hatáskörrel az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények kivizsgálására és az elkövetők büntetőeljárás alá vonására, létrehozása jelentős mértékben megváltoztatja a jogi és intézményi struktúrát. Bár továbbra is az OLAF marad az Unió pénzügyi érdekeinek védelméért felelős uniós szerv (amely feladatát igazgatási vizsgálatok végzése és a Bizottság csalás elleni politikájának támogatása révén látja el), munkája változni fog, szerepe pedig többrétűvé válik, mivel még nem minden tagállam csatlakozott az Európai Ügyészséghez.

III.

Mivel az Európai Ügyészségről szóló rendelet már meghatározta az OLAF és az Európai Ügyészség közötti kapcsolatok keretét, a javaslat célja a részletes szabályok megállapítása. A javaslat megfelelően tükrözi az OLAF és az Európai Ügyészség közötti együttműködésre irányadó elveket, azaz a szoros együttműködést, az információcserét, a komplementaritást és a két szerv munkája közötti átfedések elkerülését. Ezt illetően azonban több hiányosságra is fényt derítettünk.

IV.

Mind a mi munkánk, mind a Bizottság saját értékelése azt mutatta, hogy az OLAF-nak javítania kell vizsgálatainak eredményességét, ugyanis az időszerűség és az összegek visszafizettetése terén komoly problémák tapasztalhatók. A javaslat néhány célzott intézkedést is tartalmaz, amelyeket üdvözlendőnek tartunk, mert várhatóan segíteni fognak az eredményesség javításában: a) annak tisztázása, hogy az OLAF helyszíni ellenőrzései tekintetében mikor alkalmazandó a nemzeti és mikor az európai jog, valamint a nemzeti hatóságoknak az OLAF támogatásával kapcsolatos kötelezettsége; b) az OLAF bankszámla-információkhoz való hozzáférése, még ha az nagymértékben a nemzeti hatóságok által biztosított segítségnyújtástól függ is majd; c) az OLAF által gyűjtött bizonyítékok elfogadhatóságának megerősítése, bár csak nem büntetőjogi ügyekben. A javaslat emellett egyértelművé teszi, hogy az OLAF megbízatása kiterjed a hozzáadottérték-adóval (héa) kapcsolatos vizsgálatokra is.

V.

Az említett módosítások nem oldják meg az OLAF igazgatási vizsgálatainak eredményességével kapcsolatos átfogó problémákat. Ezt a Bizottság is elismeri, ezért tervei között szerepel az OLAF-ra vonatkozó keretek átfogóbb korszerűsítése. Jelenleg azonban nem áll rendelkezésre az OLAF ilyen további reformjára vonatkozó ütemterv, és nem határozták meg egyértelműen, hogy mely kérdésekkel kellene foglalkozni.

VI.

Tekintettel arra, hogy a javaslat nem kezeli elég mélyrehatóan az OLAF vizsgálatainak általános eredményességét, nem csupán módosításokat ajánlunk, hanem hangsúlyozzuk, hogy további intézkedésekre van szükség: a) Rövid távon a Bizottságnak foglalkoznia kellene az OLAF eredményességének átfogó problémájával. Ennek keretében felül kellene vizsgálni az OLAF szerepét és felelősségét az uniós kiadásokkal kapcsolatos csalás elleni küzdelemben. E tekintetben az OLAF stratégiai és felügyeleti szerepet kaphatna az Unió csalás elleni fellépéseit illetően. b) Középtávon a Bizottságnak értékelnie kellene az OLAF és az Európai Ügyészség közötti együttműködést, és szükség esetén további jogszabályokra is javaslatot kellene tennie.

BEVEZETÉS

Háttér-információk

1.

A Bizottság 1999-ben, bizottsági főigazgatóság formájában hozta létre az Európai Csalás Elleni Hivatalt (Office européen de lutte antifraude). Az OLAF küldetése az, hogy két fő feladatának ellátása révén hozzájáruljon az Unió pénzügyi érdekeinek védelméhez. E két feladat a csalással, korrupcióval és az Unió pénzügyi érdekeit érintő egyéb jogellenes tevékenységekkel kapcsolatos független adminisztratív vizsgálatok lefolytatása, valamint hozzájárulás a Bizottság csalás elleni politikájának kialakításához és végrehajtásához (1). Vizsgálati hatáskörében az OLAF funkcionálisan független a Bizottságtól. A külső vizsgálatokon felül (amelyek az uniós kiadások és bevételek minden területére kiterjednek) belső vizsgálatokat is végez, amennyiben felmerül a gyanú, hogy uniós alkalmazottak vagy az uniós intézmények tagjai súlyos kötelességszegést követtek el.

2.

Az OLAF jogi kerete időközben módosult, de alapvető jellemzői 1999 óta nem változtak jelentősen. 2017-ben két kulcsfontosságú szabályozási változás érintette az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét szolgáló jogi és intézményi keretet: — Az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló, 2017. július 5-én elfogadott irányelv (a PIF-irányelv) (2) összehangolja négy bűncselekmény (csalás, korrupció, pénzmosás és hűtlen kezelés) definícióját, valamint az alkalmazható szankciókat és az elévülési időket. Azt is egyértelművé teszi, hogy a közös héarendszer elleni súlyos bűncselekmények az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekménynek minősülnek (3). A tagállamoknak 2019. július 6-ig kell átültetniük az irányelvet nemzeti jogszabályaikba. — 2017 októberében a Tanács elfogadta az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló (EU) 2017/1939 rendeletet (4), amely a PIF-irányelv értelmében az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények ügyében folytatott nyomozásért, vádemelésért és bíróság előtti eljárásért felelős. Az Európai Ügyészséget a tagállamok közötti megerősített együttműködési modell keretében hozták létre, egyelőre 22 tagállam részvételével (5). Az Európai Ügyészség várhatóan 2020-ban (vagy legkésőbb 2021 elején) kezdi meg működését.

3.

Az Európai Ügyészség létrehozása hatással lesz az OLAF működésére is. Az Ábra bemutatja, hogy az OLAF mely tevékenységei lesznek érintettek. Ábra Az OLAF-nak az Európai Ügyészség létrehozása által érintett tevékenységei Csalással, korrupcióval és egyéb szabálytalansá-gokkal kapcsolatos független adminisztratív vizsgálatok (külső vizsgálatok) Csalással, korrupcióval és egyéb szabálytalansá-gokkal kapcsolatos független adminisztratív vizsgálatok (külső vizsgálatok) Harmadik országok, nemzetközi szervezetek (*) Uniós alkalmazottak vagy az uniós intézmények tagjai által el-követett súlyos kötelesség-szegések kivizsgálása (belső vizsgálatok) Az EPPO-ban részt vevő 22 uniós tagállam (***) Az EPPO-ban részt nem vevő 6 uniós tagállam (**) Hozzájárulás a csalás elleni küzdelemre irányuló uniós szakpolitikák kidolgozásához Az OLAF tevékenységeit érinti az Európai Ügyészség létrehozása Uniós kiadások Tagállamok Uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek Előzetes értékelések Uniós kiadások és bevételek Az OLAF tevékenysége nem változik (*) Lásd: az Európai Ügyészségről szóló rendelet 23. cikke. (**) Dánia, Egyesült Királyság, Írország, Lengyelország, Magyarország, Svédország. (***) Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Spanyolország. Uniós kiadások és bevételek Az EPPO támogatása: kiegészítő vizsgálatok; az EPPO hatáskörébe tartozó olyan ügyek, amelyekben az nem indít vizsgálatot Bizottság

A Bizottság javaslata

4.

A javaslatnak három konkrét célkitűzése van: — az OLAF működésének hozzáigazítása az Európai Ügyészség létrehozásához, — az OLAF vizsgálati tevékenységének hatékonyabbá tétele, — az OLAF-rendelet egyes rendelkezéseinek egyértelműsítése és egyszerűsítése.

5.

A javaslatot az OLAF-rendelet alkalmazásának értékelése előzte meg (6). Az értékelést egy külső tanulmány (7) és az OLAF felügyelőbizottságának véleménye (8) által támogatott szolgálati munkadokumentum (9) kísérte. A Bizottság nem végzett hatásvizsgálatot (10), ehelyett célzott konzultációt folytatott az érdekelt felekkel (11).

6.

A vélemény figyelembe veszi a korábbi számvevőszéki véleményekben és a különjelentésekben (lásd: I. melléklet) tett releváns ajánlásokat is.

ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK

7.

Ebben a szakaszban megvizsgáljuk a korábbi véleményeinkben tett ajánlásaink hasznosulását, kiemelve azokat, amelyek nem szerepelnek a javaslatban. Az „Egyedi észrevételek” című szakaszban a javaslat azon konkrét rendelkezéseit tárgyaljuk, amelyekkel kapcsolatban hiányosságokat találtunk.

Együttműködés az Európai Ügyészséggel

8.

A javaslat egyik fő célkitűzése az OLAF működésének az Európai Ügyészség létrehozása miatt szükséges kiigazítása. Ha az Európai Ügyészség megfelelő forrásokat kap (12), létrehozása alighanem fontos lépést jelent majd az Unió pénzügyi érdekeinek védelme terén.

9.

Az Európai Ügyészségről szóló rendelet elsősorban a nemzeti hatóságokat bízza meg azzal a feladattal, hogy támogatást nyújtsanak az Európai Ügyészségnek, ahelyett, hogy az OLAF-ot tenné meg a fő vizsgáló testületének. Az OLAF továbbra is független uniós szervként védelmezné az Unió pénzügyi érdekeit az Európai Ügyészség hatáskörén kívül eső területeket érintő ügyekben, valamint olyan esetekben folytatott igazgatási vizsgálatok révén, amikor az Európai Ügyészség úgy dönt, hogy nem indít vizsgálatot, illetve amikor valamely érintett tagállam nem vesz részt az Európai Ügyészség munkájában.

10.

A javaslat megfelelően tükrözi az OLAF és az Európai Ügyészség közötti együttműködésre irányadó elveket, azaz a szoros együttműködést, az információcserét, a komplementaritást és a két szerv munkája közötti átfedések elkerülését. A javaslattal összefüggésben feltárt hiányosságokon kívül (lásd: 19–27. bekezdés) megjegyezzük, hogy a Bizottság nem tett javaslatot azt szabályozó rendelkezésre, hogy az OLAF milyen szerepet játszik az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények felderítésében, amennyiben az Európai Ügyészség munkájában részt vevő és abban részt nem vevő tagállamok egyaránt érintettek (határokon átnyúló ügyek). Az eredményes együttműködés kulcsa a felek állandó és konstruktív szerepvállalása lesz.

Az OLAF vizsgálatainak eredményessége

11.

A javaslat második fő célkitűzése az OLAF eredményességének javítása. Az OLAF-ról szóló korábbi különjelentéseinkben és véleményeinkben számos észrevételt és ajánlást tettünk a Hivatal által folytatott vizsgálatok hatékonyságával és eredményességével kapcsolatban (lásd: I. melléklet).

12.

A javaslat azonban csak korlátozott számú célzott módosítást javasol az OLAF működésének eredményességével kapcsolatos bizottsági értékelés azon megállapításai alapján, amelyeket maga a Bizottság a legegyértelműbbnek ítél (13). Bár üdvözöljük ezeket a célzott fejlesztéseket, úgy gondoljuk, hogy azok nem lesznek elegendőek ahhoz, hogy jelentős mértékben növeljék az OLAF vizsgálatainak eredményességét. A javaslat nem tér ki sem a bizottsági értékelés, sem a korábbi számvevőszéki ellenőrzések és vélemények valamennyi megállapításában felvetett problémára.

13.

A Bizottság szerint a javasolt változtatásokat az OLAF keretének átfogóbb korszerűsítése követi majd. Jelenleg azonban nem áll rendelkezésre az OLAF ilyen további reformjára vonatkozó ütemterv, és nem határozták meg egyértelműen, hogy mely kérdésekkel kellene foglalkozni. A Bizottság nem tudott rendelkezésünkre bocsátani olyan cselekvési tervet, amely bizonyította volna az összes értékelési megállapítás módszeres, pontos határidőkön alapuló nyomon követését. Véleményünk szerint fontos lenne, hogy a Bizottság haladéktalanul kezdjen el foglalkozni az OLAF vizsgálatainak átfogó eredményességével, különösen az OLAF munkájának időszerűségével és a pénzeszközök visszafizettetésével.

Az eljárási biztosítékok tiszteletben tartásának külső felülvizsgálata

14.

A javaslat szerint az OLAF továbbra is kényszerítő intézkedések megtételére vonatkozó hatáskörrel nem rendelkező közigazgatási szerv maradna (nem lenne például lehetősége a hamis nyilatkozatot tevő tanúk szankcionálására, illetve kommunikáció lehallgatására), azaz vizsgálatait adminisztratív eszközök, például helyszíni vizsgálatok segítségével végezné. 2013-ban eljárási garanciákat vezettek be, amelyeket az OLAF valamennyi vizsgálata során köteles betartani (14).

15.

Ezek az eljárási garanciák az általános megítélés szerint megfelelően tükrözik az igazgatási vizsgálatokra alkalmazandó általános elveket (15), ugyanakkor végrehajtásuk külső felülvizsgálata továbbra sem elégséges. Ennek az az oka, hogy az uniós bíróságok következetesen úgy ítélkeztek, hogy az OLAF vizsgálati cselekményeivel szemben – beleértve a végleges jelentéseit is – nem lehet megsemmisítés iránti keresetet benyújtani (16).

16.

Az OLAF vizsgálati cselekményeire irányuló bírósági felülvizsgálat bevezetése biztosítaná azok hatékony és független ellenőrzését. 2014-ben a Bizottság javaslatot tett az „eljárási garanciák ellenőre” hivatalának létrehozására (17). Ez a még függőben lévő javaslat azonban csak az OLAF vizsgálati cselekményeinek nem kötelező erejű ellenőrzését írta elő.

17.

Ezért szükségesnek ítéljük, hogy az eljárási biztosítékok alkalmazásának biztosítása érdekében az OLAF fő vizsgálati cselekményeit be lehessen nyújtani felülvizsgálatra az Európai Unió Bíróságához.

EGYEDI ÉSZREVÉTELEK

18.

A következő szakasz a javaslat két fő célkitűzésével – az OLAF működésének hozzáigazítása az Európai Ügyészség létrehozásához, valamint az OLAF vizsgálati feladatai hatékonyságának fokozása – kapcsolatos észrevételeinket tartalmazza. A szakasz csak a javaslat azon cikkeit tárgyalja, amelyekre vonatkozóan részletes észrevételt teszünk.

Az OLAF működésének hozzáigazítása az Európai Ügyészség létrehozásához

19.

Az OLAF és az Európai Ügyészség közötti együttműködés irányát négy elv szabja meg: szoros együttműködés, információcsere, komplementaritás és a két szerv munkája közötti átfedések elkerülése (18). Az OLAF és az Európai Ügyészség közötti javasolt együttműködési mechanizmusok felülvizsgálata alapján kialakított véleményünk figyelembe veszi ezeket az elveket.

Jelentéstétel az Európai Ügyészségnek és az OLAF előzetes értékelései (a 12c. cikk (5) bekezdése)

20.

Az intézményeknek, szerveknek, hivataloknak és ügynökségeknek, valamint az OLAF-nak és a tagállamoknak be kell jelenteniük az Európai Ügyészségnek az annak hatáskörébe tartozó ügyekkel kapcsolatos információkat (19). Az eredményesség biztosítása érdekében az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek kérhetik az OLAF-tól, hogy a nevükben végezzen értékelést azt biztosítandó, hogy ez az információ kellőképpen megalapozott és jó minőségű legyen (20).

21.

A kisebb uniós szervek, hivatalok és ügynökségek számára hasznos segítséget jelenthet ugyan az OLAF által végzett értékelés, mivel nem rendelkeznek hasonló szakértelemmel ezen a területen, de ennek időigénye miatt az információ így csak később fog eljutni az Európai Ügyészséghez. Mivel az idő döntő fontosságú a bűnügyi nyomozás sikere szempontjából, az esetleges későbbi intézkedések sikerességét veszélyeztetheti, ha ezek a szervek túl gyakran kérnek előzetes értékelést. Azáltal, hogy az OLAF legfeljebb két hónapot kap az előzetes értékelések elvégzésére, a javaslat csökkenti ezt a kockázatot.

Az Európai Ügyészség támogatása a Hivatal által (12e. cikk)

22.

A javaslat előírja, hogy amennyiben az Európai Ügyészség egy vizsgálat során kéri, az OLAF köteles információt, elemzéseket (ideértve a kriminalisztikai elemzéseket is), szakértői és operatív támogatást nyújtani, elősegíteni a nemzeti közigazgatási hatóságok és az uniós szervek intézkedéseinek összehangolását, és igazgatási vizsgálatokat végezni az Európai Ügyészség támogatása érdekében (21).

23.

Az OLAF által a bűnügyi nyomozás támogatása céljából gyűjtött vagy elemzett bizonyítékok hozzáadott értéke attól függ, hogy az Európai Ügyészség felhasználhatja-e azokat a büntetőeljárásban. Ezért úgy véljük, hogy a javaslatban kifejezetten elő kell írni, hogy az Európai Ügyészségről szóló rendeletben meghatározott eljárási garanciákkal kapcsolatos normák (22) az OLAF által gyűjtött bizonyítékokra is alkalmazandók legyenek. Ez biztosítaná, hogy az OLAF által az Európai Ügyészség nevében gyűjtött bizonyítékok a nemzeti bíróságokon ugyanúgy elfogadhatók legyenek, mint a maga az Európai Ügyészség által gyűjtött bizonyítékok. Ezenfelül az OLAF által az Európai Ügyészség nevében hozott eljárási aktusok bírósági felülvizsgálata tekintetében a javaslatnak egyértelművé kellene tennie, hogy továbbra is az Európai Unió Bírósága lesz illetékes az OLAF által az Európai Ügyészség nevében folytatott eljárási cselekmények felülvizsgálatára, amennyiben azok harmadik személyekkel szemben joghatással járnak.

24.

A javaslat nem foglalkozik az OLAF által az Európai Ügyészség nevében végzett vizsgálatok esetleges adminisztratív nyomon követésével. Nincs olyan rendelkezés, amely előírná az OLAF számára, hogy az uniós költségvetésből jogosulatlanul kifizetett összegek gyors behajtásának biztosítása érdekében indokolatlan késedelem nélkül továbbítsa a szabálytalanságot alátámasztó bizonyítékokat az intézményeknek, szerveknek, hivataloknak és ügynökségeknek, kivéve, ha az Európai Ügyészség úgy ítéli meg, hogy ez az információ befolyásolhatná a vizsgálatát.

Egymást kiegészítő vizsgálatok (12f. cikk)

25.

Az OLAF és az Európai Ügyészség munkája közötti átfedések elkerülése érdekében az OLAF nem indíthat párhuzamos vizsgálatot olyan ügyben, amelyben az Európai Ügyészség nyomozást folytat (23). Mindamellett „kellően indokolt esetekben” az OLAF igazgatási vizsgálatot indíthat óvintézkedések vagy pénzügyi, fegyelmi vagy igazgatási intézkedések elfogadása céljából. Mivel az uniós költségvetésből jogtalanul kifizetett források visszafizettetését célzó adminisztratív eljárások a büntetőeljárásoknál hatékonyabbak és kevésbé költségesek lehetnek, számos esetben az OLAF gyors fellépésére lehet szükség.

26.

A kiegészítő vizsgálatok hatékonysága időszerűségüktől, illetve attól függ, hogy elegendő információ áll-e rendelkezésre a szabálytalanság bizonyításához (24).

Információcsere (12 g. cikk)

27.

A javaslat és az Európai Ügyészségről szóló rendelet két külön ügykezelési rendszerről rendelkezik, amelyek között „van találat/nincs találat” jellegű kapcsolat áll fenn. A javaslat jelenleg nem tartalmaz elegendő adatot arra vonatkozóan, hogy a Bizottság és az OLAF milyen információkat kapna az Európai Ügyészségtől a bejelentett, az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel, valamint az elutasított és a vádiratot eredményező ügyekkel kapcsolatban. Ezek az információk azonban kulcsfontosságúak a csalás elleni stratégia eredményessége szempontjából, ezért a javaslatban meg kellene határozni őket (25).

Az OLAF vizsgálati tevékenységének hatékonyabbá tétele

28.

A javaslat célzott változtatásokat irányoz elő az OLAF vizsgálatai eredményességének növelése érdekében.

Helyszíni ellenőrzések és szemlék (3. cikk) és a nemzeti hatóságok általi segítségnyújtás (a 3. cikk (7) bekezdése és a 7. cikk (3) bekezdése)

29.

A Bizottság értékelése több tanulmánnyal összhangban (26) megállapította, hogy a nemzeti jog alkalmazási körének eltérő értelmezése, valamint a nemzeti jogrendszerek alapján létrehozott közjogi szervek közötti különbségek következtében az OLAF nem rendelkezik országonként egységes hatáskörökkel (27).

30.

Figyelembe véve az Európai Unió Törvényszékének egy közelmúltbeli ítéletét (28), a javaslat egyértelművé teszi, hogy amennyiben egy gazdasági szereplő kifogást emel az OLAF helyszíni ellenőrzései és szemléi ellen, a nemzeti jog, ha pedig nincs ilyen ellenvetés, akkor az európai jog alkalmazandó. A javaslat arra is kötelezné a nemzeti hatóságokat, hogy segítséget nyújtsanak az OLAF-nak abban az esetben, ha egy gazdasági szereplő nem lenne hajlandó együttműködni vele (29).

31.

A javaslat nem mondja ki egyértelműen, hogy az OLAF rendelkezik-e hatáskörrel ahhoz, hogy előzetes értesítés nélkül beléphessen az érintett gazdasági szereplők irodáiba, holott belső vizsgálatok esetén szabad belépése van az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek helyiségeibe vagy területére (30). Annak elkerülése érdekében, hogy a belépési és hozzáférési jogokat a nemzeti szabályok függvényében eltérően értelmezzék, javasoljuk annak tisztázását, hogy az OLAF mind a belső, mind a külső vizsgálatok során jogosult helyszíni ellenőrzéseket és szemléket végezni a gazdasági szereplők helyiségeiben vagy területén, amennyiben vizsgálati aktusait megfelelő bírósági felülvizsgálatnak vetik alá (31).

Héa (a 3. cikk (1) bekezdése és a 12. cikk (5) bekezdése)

32.

Üdvözöljük azt a pontosítást, hogy az OLAF megbízatása a korábbi ajánlásainkkal (32) és az Európai Unió Bíróságának közelmúltbeli ítéletével összhangban a héaügyekre is kiterjed, miután ez utóbbi egyértelműen megállapította, hogy a héacsalás az EUMSZ 325. cikk hatálya alá tartozik, és ennek következtében az Unió pénzügyi érdekeit érinti (33). A javaslat azt is lehetővé teszi az OLAF számára, hogy információcserét folytasson az Eurofisc hálózattal (34).

Hozzáférés a bankszámla-információkhoz (a 7. cikk (3) bekezdése)

33.

A javaslat előírja, hogy a nemzeti hatóságok – különösen az ötödik pénzmosási irányelv (35) értelmében létrehozott pénzügyi információs egységek (FIU) és más érintett nemzeti illetékes hatóságok – kötelesek a nemzeti jogszabályokkal összhangban továbbítani a bankszámlákra vonatkozó információkat az OLAF részére. Ide tartozhatnak a nemzeti központi bankszámla-nyilvántartásokban vagy a nemzeti adat-visszanyerési rendszerekben, illetve – kellően indokolt esetekben – a tranzakció-nyilvántartásokban a bankszámla-tulajdonosokról nyilvántartott információk.

34.

Az adatokhoz és különösen a pénzáramlásokra vonatkozó információkhoz való hozzáférés kulcsfontosságú a gazdasági bűncselekményekkel – például a csalással vagy a korrupcióval – foglalkozó vizsgálati szervek számára (36). A jelenlegi javaslat szerint azonban az OLAF bankszámla-információkhoz való hozzáférése továbbra is nagymértékben a nemzeti hatóságok által a tagállami jogszabályokkal összhangban biztosított segítségnyújtástól függ majd. Ez azt jelenti, hogy az OLAF csak korlátozott mértékben férhetne hozzá a bankszámla-információkhoz azokban a tagállamokban, ahol a nemzeti jog korlátozza az ilyen információk közigazgatási szerveknek való kiadását.

Az OLAF által összegyűjtött bizonyítékok elfogadhatósága (a 11. cikk (2) bekezdése)

35.

Az OLAF-rendelet értelmében az OLAF zárójelentéseinek a nemzeti közigazgatási és bírósági eljárásokban való elfogadhatóságára nézve a megfeleltetési szabály volt az irányadó alapelv. A javaslat az elfogadhatóság elvének bevezetésével növelné az OLAF zárójelentéseinek értékét: eszerint az OLAF zárójelentései esetében csak a hitelesség ellenőrzését kellene elvégezni. A nem büntetőjogi bírósági eljárások esetében ez a megközelítés váltaná fel a megfeleltetési szabályt, amely értelmében az OLAF zárójelentései ugyanolyan módon és ugyanolyan feltételek mellett minősülnek bizonyítéknak, mint a nemzeti közigazgatási vizsgálók által készített közigazgatási jelentések. E javaslat elsősorban az e jelentésekben foglalt ajánlások hasznosulásának fokozását célozza azáltal, hogy a nemzeti igazságügyi hatóságoknak nem kellene megismételniük az OLAF által már elvégzett vizsgálatokat.

36.

Bár helyeseljük a javaslat célját, vagyis az OLAF zárójelentései nem büntetőjogi bírósági eljárásokban betöltött szerepének tisztázását, megjegyezzük, hogy a javaslat nem határozza meg kifejezetten az OLAF által gyűjtött bizonyítékok státuszát. Javasoljuk ezért annak pontosítását, hogy az OLAF jelentését alátámasztó és ahhoz mellékelt valamennyi bizonyítékot elfogadhatónak kell-e tekinteni a nemzeti és uniós bírósági eljárásokban.

Csalásellenes koordinációs szolgálatok (12a. cikk)

37.

A nemzeti csalásellenes koordinációs szolgálatokat (AFCOS) az OLAF-rendelet (37) alapján hozták létre az OLAF-fal való hatékony együttműködés és információmegosztás elősegítése érdekében. A tagállamok széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek e szolgálatok felépítésének, szerepének és felelősségi körének meghatározása terén (38).

38.

A javaslat nem kellően mélyreható, mivel csak a szolgálatoknak az OLAF-fal való együttműködésével foglalkozik. Bár a javaslat nem írhat elő szervezeti követelményeket a tagállamok számára, egyértelműen meghatározhatná az e szolgálatok által teljesítendő minimális funkciókat. Ez államközi szinten összehangoltabbá és az egyes tagállamok szintjén is eredményesebbé tehetné a csalásellenes koordinációs szolgálatok munkáját.

KÖVETKEZTETÉS ÉS AJÁNLÁSOK

39.

Az Európai Ügyészség létrehozása jelentősen megváltoztatja a jogi és intézményi struktúrát, és bár az OLAF továbbra is önálló, független testületként felel az Unió pénzügyi érdekeinek igazgatási vizsgálatok révén történő védelméért, e hivatal munkájában is lesznek változások. A jelen vélemény tárgyát képező javaslat fő célkitűzése, hogy megállapítsa az OLAF és az Európai Ügyészség közötti kapcsolat működésére vonatkozó részletes szabályokat. Ezt illetően több hiányosságra is fényt derítettünk.

40.

Először is a javaslat úgy rendelkezik, hogy az Európai Ügyészség támogatása során – az OLAF az Európai Ügyészségről szóló rendeletben meghatározottak helyett – a saját eljárási biztosítékait alkalmazza a vizsgált személyekre vonatkozóan. Az OLAF közigazgatási szerv, míg az Európai Ügyészség büntetőeljárásokat alkalmaz, amelyekre szigorúbb eljárási biztosítékok alkalmazandók. Ennélfogva fennáll a kockázat, hogy az OLAF által az Európai Ügyészség kérésére gyűjtött bizonyítékok (szemben az Európai Ügyészség által gyűjtött bizonyítékokkal) nem lesznek elfogadhatók a nemzeti bíróságokon.

41.

Másodszor, a javaslat nem foglalkozik azzal, milyen szerepet játsszon az OLAF az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények kivizsgálásában az olyan esetekben, ahol a bűncselekményben érintett tagállamok közül nem mindegyik vesz részt az Európai Ügyészség tevékenységében (határokon átnyúló ügyek). Az Európai Ügyészségről szóló rendelet hagyott némi bizonytalanságot az Európai Ügyészség és a munkájában részt nem vevő tagállamok igazságügyi hatóságai közötti együttműködés tekintetében, ami hatással lehet az Európai Ügyészség és az OLAF közötti együttműködésre.

42.

Végezetül a javaslat úgy rendelkezik, hogy kellően indokolt esetekben, óvintézkedések vagy pénzügyi, fegyelmi vagy igazgatási intézkedések elfogadása céljából az OLAF kiegészítő vizsgálatokat végezhet. Az ilyen intézkedések eredményessége az OLAF átfogó eredményességének növelését célzó intézkedésektől függ.

43.

Mind a mi munkánk, mind a Bizottság saját értékelése azt mutatta, hogy az OLAF-nak javítania kell vizsgálatainak eredményességét, ugyanis az időszerűség és az összegek visszafizettetése terén komoly problémák tapasztalhatók. A javaslat néhány célzott intézkedést is tartalmaz: ezeket üdvözöljük bár, de azok nem oldják meg az OLAF igazgatási vizsgálatainak eredményességével kapcsolatos problémákat. Ezt a Bizottság is elismeri, ezért tervei között szerepel az OLAF keretének átfogó korszerűsítése. Jelenleg azonban nem áll rendelkezésre egy ilyen korszerűsítésre vonatkozó ütemterv, és azt sem határozták meg egyértelműen, hogy mely kérdésekkel kellene foglalkozni.

44.

A fentiek alapján ajánlásokat fogalmazunk meg a javaslatról, a rövid távú fellépésekről és a középtávú intézkedésekről.

45.

Javasoljuk, hogy a jogalkotó szervek a következők szerint módosítsák a javaslatot: — pontosítsák, hogy azokban az esetekben, amikor az OLAF az Európai Ügyészség nevében végez igazgatási vizsgálatot, az eljárási garanciák tekintetében az Európai Ügyészségről szóló rendeletben előírt normák alkalmazandók, és hogy ebben az összefüggésben továbbra is az Európai Bíróság fog hatáskörrel rendelkezni az OLAF eljárási aktusainak felülvizsgálatára (39); — határozzák meg, hogy milyen típusú információkat kell a Bizottságnak és az OLAF-nak megkapnia az Európai Ügyészségtől annak érdekében, hogy megfelelően el tudják látni a csalás elleni küzdelemre irányuló uniós szakpolitikák kidolgozásával kapcsolatos feladataikat (40); — biztosítsák, hogy amikor az OLAF az Európai Ügyészség nevében végez vizsgálatot, és elegendő bizonyítékot gyűjt a szabálytalanság bizonyításához, az OLAF az összegyűjtött információkat indokolatlan késedelem nélkül továbbítsa az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek részére a pénzeszközök gyors visszafizettetésének biztosítása érdekében, kivéve, ha az Európai Ügyészség úgy ítéli meg, hogy az információ befolyásolhatná a vizsgálatát (41); — kifejezetten határozzák meg, milyen státusszal rendelkeznek az OLAF által gyűjtött bizonyítékok a tagállami és uniós bíróságokon, valamint kötelezzék az OLAF-ot arra, hogy a zárójelentéseit és ajánlásait alátámasztó valamennyi bizonyítékot továbbítsa az intézkedésért felelős szerveknek (42); — határozzák meg egyértelműbben a csalásellenes koordinációs szolgálatok által ellátandó minimális feladatokat, különös tekintettel az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás elleni tagállami fellépések koordinációjában játszott szerepükre (43); — írják elő, hogy az OLAF jelentései „az érintett személyeknek sérelmet okozó aktusoknak” minősülnek, és ezért az Európai Bíróság felülvizsgálatának tárgyát kell képezniük; — tisztázzák az OLAF szerepét az Európai Ügyészség munkájában részt vevő és részt nem vevő tagállamokat egyaránt érintő ügyek esetében, figyelembe véve az Európai Ügyészség munkájában részt vevő és részt nem vevő tagállamok közötti igazságügyi együttműködésre irányadó bármely jövőbeni jogi eszközt.

46.

Rövid távon a Bizottság kezdje meg az OLAF korszerűsítését és az eredményesség átfogó kérdésének kezelését célzó, tervezett második szakasz végrehajtását. Ennek keretében vizsgálja felül az OLAF szerepét és felelősségét az uniós kiadásokkal kapcsolatos csalás elleni küzdelemben. E tekintetben az OLAF stratégiai és felügyeleti szerepet kaphatna az Unió csalás elleni fellépéseit illetően (44).

47.

Végezetül középtávon értékelni kellene az OLAF és az Európai Ügyészség közötti együttműködést, és adott esetben jogalkotási lépéseket kellene tenni annak kapcsán. Az értékelésnek legalább a következőkre kellene kiterjednie: — az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények elleni uniós küzdelem fokozható lenne-e az igazgatási vizsgálatokért és bűnügyi nyomozásokért felelős uniós szervek szerkezetátalakításával; — szükség van-e a csalás elleni küzdelmet szolgáló valamennyi jogi eszköz egyszerűsítésére és egységes szabályozási keretbe foglalására.

---

(1)  Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. szeptember 11-i 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.) 1. cikke.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve(2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).

(3)  A PIF-irányelv 2. cikkének (2) bekezdése.

(4)  A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (az Európai Ügyészségről szóló rendelet) (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).

(5)  Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Spanyolország. Azok a tagállamok, amelyek egyelőre nem csatlakoztak az Európai Ügyészséghez, ezt a jövőben bármikor megtehetik.

(6)  A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 883/2013/EU, Euratom rendelet alkalmazásának értékeléséről.

(7)  Evaluation of the application of Regulation (EU, Euratom) No 883/2013 concerning investigations conducted by the European Anti-Fraud Office (OLAF), Final Report (Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló 883/2013/EU, Euratom rendelet alkalmazásának értékelése, zárójelentés). ICF Consulting Services Limited, 2017. szeptember. Lásd: https://ec.europa.eu/anti-fraud/sites/antifraud/files/evaluation_of_the_application_regulation_883_en.pdf.

(8)  Az OLAF felügyelőbizottságának a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásáról szóló (a 19. cikk szerinti) bizottsági értékelő jelentést kísérő 2/2017. sz. véleménye ( http://europa.eu/supervisory-committee-olaf/sites/default/files/opinion_2_2017.pdf).

(9)  SWD(2017) 332, 2017.10.2.

(10)  A minőségi jogalkotásról szóló 2017. július 7-i iránymutatás (SWD (2017) 350 final) szerint akkor van szükség hatásvizsgálatra, ha az uniós fellépés várható gazdasági, környezeti vagy társadalmi hatásai várhatóan jelentősek lesznek (15. o.).

(11)  Az érdekelt felekkel folytatott konzultációra az érintett tagállami hatóságok, illetve az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek körében végzett felmérés, valamint egy szakértői találkozó keretében került sor. A konzultáció eredményeit az SWD (2018)251 szolgálati munkadokumentum tartalmazza.

(12)  A Bizottság Európai Ügyészség létrehozására irányuló javaslatának véleményezésére nem kaptunk felkérést. A közeljövőben „Az uniós kiadásokat érintő csalás elleni küzdelem: intézkedésre van szükség” címmel megjelenő különjelentésünkben kiemelünk bizonyos, az Európai Ügyészség forráselosztásából és belső munkaszervezéséből eredő kockázatokat, amelyek – ha nem orvosolják őket – kedvezőtlenül hathatnak az Európai Ügyészség működésének eredményességére.

(13)  Ezek a célzott módosítások a helyszíni ellenőrzésekhez és vizsgálatokhoz, valamint a nemzeti hatóságok általi segítségnyújtáshoz, az OLAF bankszámla-információkhoz való hozzáféréséhez, az OLAF héacsalás tekintetében fennálló megbízatásához, az OLAF által összegyűjtött bizonyítékok elfogadhatóságához, valamint a csalás elleni koordinációs szolgálatokhoz és tevékenységekhez kapcsolódnak.

(14)  Az OLAF-rendelet 9. cikke.

(15)  Mindazonáltal megállapítást nyert, hogy némi pontosításra van szükség, különösen a vizsgálati ügyiratokhoz való hozzáférés jogát illetően. Lásd: Evaluation of the application of Regulation (EU, Euratom) No 883/2013 concerning investigations conducted by the European Anti-Fraud Office (OLAF), Final Report (Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló 883/2013/EU, Euratom rendelet alkalmazásának értékelése, zárójelentés), ICF Consulting Services Limited, 2017. szeptember, 168–172. o.; továbbá K. Ligeti, The protection of the procedural rights of persons concerned by OLAF administrative investigations and the admissibility of OLAF final reports as criminal evidence (Az OLAF igazgatási vizsgálatai által érintett személyek eljárási jogainak védelme és az OLAF végleges jelentéseinek bűnügyi bizonyítékként való felhasználása), IF/D/CONT/IC/2017–066, 2017. július, 20. o.

(16)  Az uniós bíróságok azzal érvelnek a megsemmisítés iránti kereset tilalma kapcsán, hogy az illetékes hatóságok továbbra is teljesen szabadon dönthetnek arról, lépéseket tesznek-e az OLAF jelentése nyomán. Lásd: K. Ligeti, The protection of the procedural rights of persons concerned by OLAF administrative investigations and the admissibility of OLAF final reports as criminal evidence (Az OLAF igazgatási vizsgálatai által érintett személyek eljárási jogainak védelme és az OLAF végleges jelentéseinek bűnügyi bizonyítékként való felhasználása), IF/D/CONT/IC/2017–066, 2017. július, 22. o.

(17)  Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a 883/2013/EU, Euratom rendeletnek az eljárási garanciák ellenőre hivatalának létrehozása tekintetében történő módosításáról. COM(2014) 340 final.

(18)  Az Európai Ügyészségről szóló rendelet 101. cikke.

(19)  Az Európai Ügyészségről szóló rendelet 24. cikkének (1) bekezdése.

(20)  Lásd: az Európai Ügyészségről szóló rendelet (51) preambulumbekezdése és a javaslat 12c. cikkének (5) bekezdése.

(21)  Az OLAF által az Európai Ügyészségnek nyújtott támogatás jogalapját az Európai Ügyészségről szóló rendelet 101. cikkének (3) bekezdését tükröző 12e. cikk képezi.

(22)  Az Európai Ügyészségről szóló rendelet 41. cikke például a 2012/13/EU irányelvvel összhangban biztosítja a tájékoztatáshoz és az ügy anyagaiba való betekintéshez való jogot.

(23)  A javaslat 12d. cikke, amely az Európai Ügyészségről szóló rendelet 101. cikkének (2) bekezdését tükrözi.

(24)  A közeljövőben megjelenő, „Az uniós kiadásokat érintő csalás elleni küzdelem: intézkedésre van szükség” című különjelentés. Ezért az OLAF-rendeletet egy kifejezetten ezzel foglalkozó preambulumbekezdéssel kellene kiegészíteni.

(25)  A további részleteket ezután a javaslatban előírt munkamegállapodások rögzíthetnék (a 12 g. cikk (1) bekezdése).

(26)  Luchtman és J. Verviae (szerk.): Investigatory powers and procedural safeguards; Improving OLAF's legislative framework through a comparison with other EU law enforcement authorities (Vizsgálati hatáskörök és eljárási biztosítékok: az OLAF jogszabályi keretének javítása más uniós bűnüldöző hatóságokkal (ECN/ESMA/EKB) való összehasonlítás révén), 2017; K. Ligeti, The protection of the procedural rights of persons concerned by OLAF administrative investigations and the admissibility of OLAF final reports as criminal evidence (Az OLAF igazgatási vizsgálatai által érintett személyek eljárási jogainak védelme és az OLAF végleges jelentéseinek bűnügyi bizonyítékként való felhasználása), IF/D/CONT/IC/2017–066, 2017. július.

(27)  A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 883/2013/EU, Euratom rendelet alkalmazásának értékeléséről.

(28)  A T-48/16 sz., Sigma Orionis kontra Bizottság ügy.

(29)  A 3. cikk (7) bekezdése és a 7. cikk (3) bekezdése.

(30)  A 4. cikk (3) bekezdése.

(31)  Lásd: a fenti 14–17. bekezdés.

(32)  24/2015. sz. különjelentés: „A Közösségen belüli héacsalás kezelése: fokozottabb fellépésre van szükség”. Ajánlásaink között szerepelt, hogy a Bizottság és a tagállamok szüntessék meg a közigazgatási, igazságügyi és bűnüldöző hatóságok közötti információcsere útjában álló jogi akadályokat; hogy az OLAF és az Europol kapjanak hozzáférést a héainformációcsere-rendszer (VIES) és az Eurofisc adataihoz; valamint hogy az OLAF kapjon egyértelmű hatáskört és eszközöket a Közösségen belüli héacsalás kivizsgálására.

(33)  Lásd: a C-105/14. sz. Tarrico ügy (és a C-617/10. sz. Åkerberg Fransson ügy).

(34)  Az Eurofisc tagállami adó- és vámigazgatási hatóságok decentralizált hálózata, amely lehetővé teszi ezek számára a csalásgyanús vállalkozásokkal és ügyletekkel kapcsolatos információk gyors és célzott cseréjét. A hálózatot a 904/2010/EU és az (EU) 2017/2454 rendeletnek a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködés megerősítésére irányuló intézkedések tekintetében történő módosításáról szóló, 2018. október 2-i (EU) 2018/1541 tanácsi rendelet (HL L 259., 2018.10.16., 1. o.) 1. cikkének (12) bekezdésével is módosított 904/2010/EU tanácsi rendelet (HL L 268., 2010.10.12., 1. o.) értelmében hozták létre.

(35)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.).

(36)  Lásd: a Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 883/2013/EU, Euratom rendelet alkalmazásának értékeléséről.

(37)  A 3. cikk (4) bekezdése.

(38)  Evaluation of the application of Regulation (EU, Euratom) No 883/2013 concerning investigations conducted by the European Anti-Fraud Office (OLAF), Final Report (Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló 883/2013/EU, Euratom rendelet alkalmazásának értékelése, zárójelentés). ICF Consulting Services Limited, 2017. szeptember, 102. o.

(39)  12e. cikk.

(40)  12 g. cikk.

(41)  12e. cikk.

(42)  A 11. cikk (2) bekezdése.

(43)  12a. cikk.

(44)  Lásd még: a közeljövőben megjelenő, „Az uniós kiadásokat érintő csalás elleni küzdelem: intézkedésre van szükség” című különjelentés.