AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

20.12.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 459/10

A Bizottság határozatának összefoglalója

(2018. március 21.)

egy vállalati összefonódásnak a belső piaccal és az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével összeegyeztethetőnek nyilvánításáról

(Ügyszám: M.8084 – Bayer/Monsanto)

(az értesítés a C(2018) 1709. számú dokumentummal történt)

(Csak az angol nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2018/C 459/10)

A Bizottság 2018. március 21-én a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) és különösen annak 8. cikke (2) bekezdése értelmében határozatot hozott egy összefonódási ügyben. A határozat teljes szövegének nyilvános (adott esetben ideiglenes) változata angol nyelven megtalálható a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján, az alábbi címen: http://ec.europa.eu/comm/competition/index_en.html.

1. BEVEZETÉS

(1)

A határozat a Monsanto Company (a továbbiakban: Monsanto) Bayer Aktiengesellschaft (a továbbiakban: Bayer) általi, részesedés vásárlása útján történő felvásárlását (a továbbiakban: az ügylet; a Monsanto és a Bayer együttesen: felek) a belső piaccal és az EGT-megállapodással összeegyeztethetőnek nyilvánítja, összhangban az összefonódás-ellenőrzési rendelet 2. cikkének (2) bekezdésével és 8. cikkének (2) bekezdésével, valamint az EGT-megállapodás 57. cikkével.

2. ELJÁRÁS

(2)

2016. szeptember 14-én a Bayer bejelentette, hogy megszerzi az irányítást a Monsanto felett. A Bayer 2017. június 30-án bejelentette az ügyletet a Bizottságnak.

(3)

2017. augusztus 22-i határozatában (2) a Bizottság megállapította, hogy az ügylet komoly aggályokat vet fel a belső piaccal való összeegyeztethetőségével kapcsolatban, és az összefonódás-ellenőrzési rendelet 6. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében eljárást indított.

(4)

A részletes vizsgálat megerősítette az eredetileg megfogalmazott versenyjogi aggályokat.

(5)

2018. február 16-án a bejelentő fél benyújtotta végleges kötelezettségvállalásait (a továbbiakban: végleges kötelezettségvállalások), amelyek az ügyletet a belső piaccal összeegyeztethetővé teszik.

(6)

Az összefonódásokkal foglalkozó tanácsadó bizottság 2018. március 9-i ülésén a tagállamok megvitatták a határozattervezetet, és arról a bizottság pozitív véleményt adott ki. A meghallgatási tisztviselő 2018. március 12-én kiadott jelentésében szintén kedvező véleményt közölt az eljárásról.

(7)

2018. április 4-én kelt és 2018. április 6-án módosított, indokolással ellátott kérelmében a bejelentő fél javasolta a végleges kötelezettségvállalások módosítását az alábbi 6.1.3. és 6.1.5. szakaszban leírtak szerint. 2018. április 11-i határozatával a Bizottság jóváhagyta a végleges kötelezettségvállalások módosítását (3).

3. A FELEK

(8)

A Németországban bejegyzett Bayer négy területen folytat tevékenységet: a gyógyszeriparban, a fogyasztói egészségvédelemben, a mezőgazdaságban („Bayer Crop Science”), valamint az állategészségügyben. Az ügylet versenyre gyakorolt hatásai főként a Bayer Crop Science üzletágat érintik. A Bayer Crop Science három üzleti szegmenst működtet: i. növényvédelem, ii. vetőmagok, valamint iii. környezettudomány. A Bayer tevékenysége emellett kiterjed a biológiai technológiák fejlesztésére, valamint a digitális mezőgazdasági szolgáltatások fejlesztésére és nyújtására.

(9)

Az Egyesült Államokban bejegyzett Monsanto mezőgazdasági vállalkozás, amely vetőmagok és növényvédő szerek (elsősorban a „Roundup” márkanév alatt forgalmazott, glifozát hatóanyagú gyomirtó) előállításával foglalkozik. A Monsanto ezenkívül a mezőgazdasági biológiai szerekkel kapcsolatos kutatást is végez. A Monsanto a „The Climate Corporation” útján digitális mezőgazdasági szolgáltatásokat is nyújt mezőgazdasági termelőknek.

4. UNIÓS LÉPTÉK

(10)

Az érintett vállalkozások összevont teljes világszintű forgalma meghaladja az 5 000 millió EUR-t [Bayer: […] EUR; Monsanto: […] EUR]. Mindkét vállalkozás uniós szintű forgalma meghaladja a 250 millió EUR-t [Bayer: […] EUR; Monsanto: […] EUR], és az összevont uniós szintű forgalmuk több mint kétharmadát nem egy és ugyanazon tagállamban termelik meg. Az ügylet ezért az összefonódás-ellenőrzési rendelet 1. cikke (2) bekezdésének értelmében uniós léptékű.

5. INDOKOLÁS

5.1. Az érintett termékpiacok

(11)

A határozat az alábbiakat érinti azon területek/piacok közül, amelyeken a felek tevékenységet folytatnak:

a)	zöldségvetőmagok (horizontális, nem koordinatív hatások a tényleges ár-/termékversenyre);

b)	szántóföldi vetőmagok, ezen belül az olajrepce, a gyapot és a búza (horizontális, nem koordinatív hatások a tényleges és potenciális ár-/termékversenyre);

c)	szántóföldi növénytulajdonságok (horizontális, nem koordinatív hatások a tényleges és potenciális ár-/termékversenyre, valamint az innovációs versenyre);

növényvédelem, ezen belül a mezőgazdasági és nem mezőgazdasági nem szelektív gyomirtó szerek (horizontális nem koordinatív hatások a tényleges és potenciális ár-/termékversenyre, valamint az innovációs versenyre) és a gyomirtószer-tűrést elősegítő rendszerek (horizontális nem koordinatív hatások az innovációs versenyre), vetőmagcsávázás (horizontális nem koordinatív hatások a potenciális versenyre, valamint vertikális hatások), gombaölő szerek (horizontális nem koordinatív hatások az innovációs versenyre), rovarölő szerek (horizontális nem koordinatív hatások az innovációs versenyre), terméshatékonyság-javító mikrobiális termékek (horizontális nem koordinatív hatások az innovációs versenyre), az ázsiai méhatka elleni méhegészségügyi termékek (horizontális nem koordinatív hatások az innovációs versenyre);

e)	a szántóföldi növényeknél alkalmazott gombaölő szerek digitálisan támogatott agronómiai előírásai (horizontális nem koordinatív hatások a potenciális ár-/termékversenyre).

5.1.1. Zöldségvetőmagok

(12)

A Bizottság megállapította, hogy az érintett termékpiac egyaránt magában foglalja az egyes zöldségnövények vetőmagjai hasznosításának engedélyezését és értékesítését. A Bizottság megállapította továbbá, hogy az egyes zöldségnövények önálló termékpiacot alkotnak, amelyek azonban nagymértékben differenciált szegmensekből állnak. A Bizottság ezért megállapította, hogy az árhatások értékelésének megfelelő szintje a szegmens.

(13)

A Bizottság a felek által javasolt szegmentációt vette alapul, amely megbízhatónak bizonyult. A szegmentáció az alábbiak szerint különbözteti meg a szegmenseket: i. termesztési környezet (szabadföld, árnyékoló hálós és fóliasátor, üvegház); ii. vetőmag típusa (nyílt beporzású vagy hibrid); iii. felhasználás (nyersen vagy feldolgozásra); iv. a kifejlett növényt alanyként nevelték-e vagy sem; valamint v. a kifejlett zöldség jellemzői (típusa, mérete, színe, íze stb.).

(14)

A Bizottság megállapította, hogy a zöldségvetőmagok piacának földrajzi kiterjedése nemzeti léptékű a nemzeti nyilvántartásba vétel, a nemzeti forgalmazás, valamint az országok közötti csekély árarbitrázs miatt. A Bizottság azonban megállapította azt is, hogy vannak arra utaló egyéb tényezők is, hogy a zöldségvetőmagok piaca a nemzetinél kiterjedtebb lehet.

5.1.2. Szántóföldi vetőmagok

(15)

A Bizottság megvizsgálta azon szántóföldi növények piacait, amelyeken a felek tevékenysége átfedést mutat: az olajrepce, a gyapot és a búza piacait.

5.1.2.1. Olajrepce

(16)

Az olajrepce-ágazat két szakaszt foglal magában: i. az új olajrepcefajták nemesítését, valamint ii. e fajtákból a vetőmagok kereskedelmi termesztését és a vevők részére történő értékesítését. A Bayer és a Monsanto egyaránt foglalkozik az olajrepce új fajtáinak nemesítésével és értékesítésével az Unióban és azon kívül is. Mindkét vállalkozás kiforrott nemesítési programmal rendelkezik Európában.

(17)

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy az olajrepce érintett termékpiacai a következők: i. a csíraplazma új olajrepcefajták nemesítésére irányuló hasznosítási engedélyeinek beszerzési piaca; ii. az új olajrepcefajták értékesítésre irányuló hasznosítási engedélyeinek beszerzési piaca; valamint iii. az olajrepce-vetőmagok értékesítésének értékesítési piaca.

(18)

A Bizottság nyitva hagyja annak kérdését, hogy tovább kell-e bontani az értékesítési piacokat az olajrepce Európában termesztett két típusa, a téli olajrepce és a nyári (tavaszi) olajrepce szerint.

(19)

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy i. a csíraplazma hasznosítási engedélyeinek piaca földrajzi kiterjedését nézve uniós léptékű; ii. az olajrepcefajták hasznosítási engedélyeinek piaca uniós léptékű; valamint iii. az olajrepcefajták értékesítésének piaca nemzeti léptékű.

5.1.2.2. Gyapot

(20)

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a versenyjogi értékelés szempontjából az érintett piac a gyapotfajták termesztési és értékesítési célú hasznosításának engedélyezése. E piac földrajzi kiterjedése uniós léptékű.

5.1.2.3. Búza

(21)

A Bizottság két érintett termékpiacot vesz figyelembe: i. a búzafajták termesztési és értékesítési célú hasznosítási engedélyeinek beszerzési piacát (a nemesítés kizárásával), valamint ii. a búzavetőmagok értékesítésének értékesítési piacát.

(22)

Ezenkívül a Bizottság megállapította, hogy a búza piacának földrajzi kiterjedése a hasznosítási engedélyek (beszerzési) piacán uniós léptékű, míg az értékesítés (értékesítési) piacán nemzeti léptékű.

5.1.3. Szántóföldi növénytulajdonságok

(23)

A Bizottság megállapította, hogy a vetőmagok nemesítése és értékesítése esetében beszerzési oldalon a tulajdonságoknak három piaci rétege van. Ezek a következők: i. a felfedezett tulajdonságok hasznosításának engedélyezésére vonatkozó réteg, ii. az egyes tulajdonságok hasznosításának engedélyezésére vonatkozó réteg, valamint iii. a tulajdonságcsoportok hasznosításának engedélyezésére vonatkozó réteg. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a felfedezett tulajdonságok hasznosításának engedélyezésére vonatkozó réteg inkább innovációs teret, semmint termékpiacot alkot, viszont az egyes tulajdonságok hasznosítása engedélyezésének és a tulajdonságcsoportok hasznosítása engedélyezésének esetében külön termékpiacokról van szó.

(24)

Az egyes tulajdonságok hasznosításának engedélyezésére vonatkozó rétegben az érintett termékpiac a konkrét funkció (pl. egy adott gyomirtóval szembeni tűrőképesség), valamint a konkrét növény alapján határozható meg. A rovarrezisztenciával összefüggő funkciók esetében a rovarrezisztencia-tulajdonságok (IR) azon rovarcsalád alapján bonthatók további szegmensekre, amellyel szemben a tulajdonság ellenállást biztosít.

(25)

A tulajdonságcsoportok hasznosításának engedélyezésére vonatkozó rétegben az érintett termékpiacok növény alapján különböztethetők meg.

(26)

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy az érintett földrajzi piacok mind az egyes tulajdonságok, mind a tulajdonságcsoportok hasznosítása engedélyezésének esetében globális léptékűek.

5.1.4. Növényvédelem

5.1.4.1. Gyomkezelés

A) Mezőgazdasági nem szelektív gyomirtó szerek

(27)

A nem szelektív gyomirtó szerek széles hatásspektrumú szerek, amelyek a fűféléket és a széleslevelű gyomnövényeket egyaránt elpusztítják.

(28)

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a mezőgazdasági gyomirtó szerek érintett termékpiacait egyrészt a szelektív és nem szelektív gyomirtó szerek, másrészt az évelő növények (az EGT területén az egyetlen olyan szegmens, amelyben a felek tevékenysége lényeges átfedést mutat) és a nem évelő növények szegmenseire kell bontani.

(29)

A Bizottság továbbá úgy ítéli meg, hogy a növényvédő szerek termékpiacainak földrajzi kiterjedése nemzeti léptékű.

B) Nem mezőgazdasági nem szelektív gyomirtó szerek

(30)

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a nem mezőgazdasági nem szelektív gyomirtó szerek érintett termékpiacait i. az ipari növényzetkezelés és ii. a gyep- és dísznövényápolás szegmenseire kell bontani.

(31)

Ezenfelül a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az ipari növényzetkezelésen belül a cserjeirtó szerek és a vasúti alkalmazások önálló érintett termékpiacot alkotnak.

(32)

A Bizottság továbbá úgy ítéli meg, hogy az ipari növényzetkezelés szegmensén belül a nem szelektív gyomirtó szereket alkalmazási idejük szerint további két kategóriába kell sorolni, amelyekbe a) csírázás előtt és csírázás előtt/után, valamint b) csírázás után és csírázás előtt/után alkalmazandó szerek tartoznak.

(33)

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy az érintett piacok földrajzi kiterjedése nemzeti léptékű.

C) Gyomirtószer-tűrést elősegítő rendszerek

(34)

A gyomkezelési rendszerek a nem szelektív gyomirtó szereket jellemzően az e szerekkel szemben tűrőképes növényekkel társítják vagy az adott növények géntechnológiai módosításával („GM-rendszerek”), vagy – ritkább esetben – őshonosként tűrőképes, azaz géntechnológiai úton nem módosított növények alkalmazásával („nem GM-rendszerek”). A GM-rendszerek és a nem GM-rendszerek együttesen alkotják a gyomirtószer-tűrést elősegítő rendszereket.

(35)

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy egy adott növény esetében minden gyomirtószer-tűrést elősegítő rendszer külön érintett termékpiacon versenyez, továbbá az ezeknek megfelelő innovációs terek egyaránt magukban foglalják az egyidejűleg több növény (különösen a korai kutatási szakaszokban), valamint az egyes érintett növények (pl. szója, gyapot, kukorica, olajrepce/repce, rizs, búza) gyomirtószer-tűrését elősegítő rendszerek innovációját.

(36)

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy az innovációs terek esetében a megfelelő földrajzi kiterjedés világléptékű.

5.1.4.2. Vetőmagcsávázás

(37)

A vetőmagcsávázás a vetőmagok bizonyos készítményekkel történő kezelése (bevonása), ami a védelmüket szolgálja fejlődésük korai szakaszaiban. A vetőmagcsávázás ennélfogva a betegségekre és a talajlakó vagy korai rovarokra („gombaölő és rovarölő csávázószerek”), valamint a fonalférgekre („nematocid csávázószerek”) irányul.

(38)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a csávázószerek önálló termékpiacot alkotnak, így esetükben nem a növényvédő szerek alkalmazásának meghatározott típusáról van szó. A csávázószerek további alkategóriákra bonthatók növény és indikáció (pl. rovarölő szerek, gombaölő szerek) szerint. A nematocid csávázószereket illetően a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a versenyjogi értékelés során a fonalféreg elleni vetőmagcsávázást növényenként kell figyelembe venni érintett termékpiacként.

(39)

A vetőmagcsávázás értékesítési piacát illetően a határozat szempontjából nem szükséges annak eldöntése, hogy az értékesítési termékpiac a csávázatlan vetőmagokat is magában foglalja-e.

(40)

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a csávázószerek termékpiacának földrajzi kiterjedése nemzeti léptékű.

5.1.4.3. Gombaölő szerek

(41)

A gombaölő szerek betegségek ellen ható agrokemikáliák, amelyeket a növények és növényi termékek gomba és penész okozta állapotromlásának megelőzésére használnak.

(42)

A Bizottság a gombaölő szerek versenyjogi értékelését növényenként, illetve betegségenként végezte el. A Bizottság úgy ítéli meg továbbá, hogy az értékelésének megfelelő innovációs tér a különböző növények, illetve betegségek, betegségcsoportok kezelésére szolgáló gombaölő szerek területén végrehajtott innováció.

(43)

A Bizottság megítélése szerint továbbá nem szükséges annak eldöntése, hogy a vegyi és biológiai gombaölő szerek önálló termékpiacot alkotnak-e, mivel az ügylet egyetlen elfogadható piacmeghatározás alapján sem vet fel aggályokat az ügylet belső piaccal való összeegyeztethetőségével kapcsolatban.

(44)

A gombaölő szerek termékpiacainak földrajzi kiterjedése nemzeti léptékű. Az innovációs terek földrajzi dimenzióját nem szükséges meghatározni.

5.1.4.4. Rovarölő szerek

(45)

A rovarölő szerek a termesztett növényeket, különösen az élelmiszernövényeket károsító rovarok elleni termékek. E szerek alkalmazása sokféleképpen történhet, többek között levélzeten, talajban, valamint csávázószerként.

(46)

A Bizottság a rovarölő szerek versenyjogi értékelését növényenként, illetve kártevőnként végezte el. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy az értékelésének megfelelő innovációs tér kártevőnként határozható meg.

(47)

A Bizottság megítélése szerint nem szükséges annak eldöntése, hogy a rovarölő szereket tovább kell-e bontani biológiai szerekre és vegyszerekre, mivel az ügylet egyetlen elfogadható piacmeghatározás alapján sem vet fel aggályokat az ügylet belső piaccal való összeegyeztethetőségével kapcsolatban.

(48)

A rovarölő szerek termékpiacainak földrajzi kiterjedése nemzeti léptékű, az innovációs terek földrajzi dimenzióját pedig nem szükséges meghatározni.

5.1.4.5. Terméshatékonyság-javító mikrobiális termékek

(49)

A mikrobiális termékek (más néven „biológiai” növényvédő szerek) mikroorganizmust, jellemzően baktériumot, vírust vagy gombát tartalmaznak. Felhasználhatók növényvédelemre biopeszticidként és/vagy a növények hozamának és termékenységének javítására biostimulánsként, illetve bioműtrágyaként.

(50)

A biostimulánsok és bioműtrágyák feladata a növények egészségének, hozamának és stressztűrő képességének javítása, és a biopeszticidektől eltérően nincs közvetlen hatásuk a kártevőkre és a betegségekre. Terméshatékonyság-javító termékként is ismertek.

(51)

A terméshatékonyság-javító mikrobiális termékek termékpiacát, valamint az érintett földrajzi piacot nem szükséges meghatározni, mivel az ügylet egyetlen elfogadható piacmeghatározás alapján sem vet fel aggályokat az ügylet belső piaccal való összeegyeztethetőségével kapcsolatban.

(52)

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy az értékelésének megfelelő innovációs tér a terméshatékonyság-javító mikrobiális termékek területén végrehajtott innováció.

5.1.4.6. Méhegészségügy

(53)

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a méhkolóniák ázsiai méhatkával való fertőzöttségének kezelésére szolgáló termékek önálló termékpiacot alkotnak. A Bizottság úgy ítéli meg továbbá, hogy nem indokolt a piaci szegmentáció sem a biológiai és vegyi termékek szerint, sem a termékek hatóanyaga, hatásmódja vagy alkalmazása szerint.

(54)

A Bizottság úgy ítéli meg továbbá, hogy a megfelelő innovációs teret a varroa destructor elleni méhegészségügyi termékek alkotják.

(55)

A méhegészségügyi termékek termékpiacainak földrajzi kiterjedése nemzeti léptékű, az innovációs terek földrajzi dimenzióját pedig nem szükséges meghatározni.

5.1.5. Digitálisan támogatott agronómiai előírások

(56)

A digitális mezőgazdaság a gazdaságokkal kapcsolatos adatok és információk gyűjtését jelenti, amelynek célja, hogy a gazdaságok termelékenységének növelése érdekében személyre szabott tanáccsal vagy összesített adatokkal lássa el a mezőgazdasági termelőket. A digitális mezőgazdaság jelenleg még a kezdeti fázisban tart, de gyorsan fejlődik.

(57)

A digitális mezőgazdaságon belül a digitálisan támogatott előírás olyan ajánlás vagy tanács, amelyet a mezőgazdasági termelő az inputok (pl. növényvédő szerek) kiválasztásával és alkalmazásával kapcsolatban, egyre nagyobb földrajzi részletezettséggel (pl. táblára, parcellára vagy annál is kisebb egységre kiterjedően) kap végrehajtás céljából. A szóban forgó ajánlást vagy tanácsot agronómiai elemzőmotor állítja elő nagyméretű nyilvános és saját adatkészletek alapján.

(58)

A Bizottság arra a következtetésre jut, hogy a digitálisan támogatott előírási szolgáltatások önálló szolgáltatási kategóriát alkotnak a digitális mezőgazdaságon belül, mivel i. többek között több adatréteget, összetettebb algoritmusokat és kiterjedtebb képességeket igényelnek; valamint ii. konkrét, nagy részletezettségű és egyedileg összeállított cselekvési tervet ajánlanak a mezőgazdasági termelőknek. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a kategóriát tovább kell bontani inputtermék (pl. gombaölő szerek stb.), valamint növénycsoportosítás (pl. szántóföldi növények) szerint.

(59)

A Bizottság megítélése szerint az érintett földrajzi piac nemzeti léptékű, ugyanakkor a Bizottság az értékelésében szükség szerint figyelembe vette a szélesebb, regionális földrajzi környezetet is.

5.2. Versenyjogi értékelés

5.2.1. Zöldségvetőmagok

(60)

A Bizottság értékelte a zöldségvetőmagok piacain az ár-/termékversenyre gyakorolt horizontális hatásokat. Az Unióban a felek tevékenysége 16 zöldségnövény (pl. paradicsom, uborka stb.) esetében mutat átfedést. A piac minden növény esetében további szegmensekre oszlik (pl. melegházi cseresznyeparadicsom).

(61)

A zöldségvetőmagok árversenye a szegmensek és országok szintjén zajlik. A versenyjogi értékelést ennélfogva több száz szegmens- és országkombinációban kell elvégezni. Az értékelendő szegmens- és országkombinációk nagy számára tekintettel a Bizottság a piaci részesedés és a koncentráció szintjén alapuló szűrők (HHI és HHI delta) segítségével azonosította azokat a piacokat, amelyeken az ügylet jelentős mértékben akadályozná a hatékony versenyt. Egyes piacokra vonatkozóan a Bizottság részletesebb vizsgálatot végzett szerkezeti és minőségi tényezők figyelembevételével.

(62)

Ennek alapján a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az ügylet nem koordinatív hatások és/vagy erőfölény létrejötte vagy megerősödése miatt jelentős mértékben akadályozná a hatékony versenyt a zöldségvetőmagok számos uniós piacán, amelyek mintegy 200 szegmens- és országkombinációnak felelnek meg.

5.2.2. Szántóföldi vetőmagok

5.2.2.1. Olajrepce

(63)

A Monsanto jelenleg piacvezető az EGT-ben. A Bayer a téli olajrepce EGT-piacán [0-5] % körüli részesedéssel rendelkezik az értékesítés és a nemesítés szintjén egyaránt. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy az együttes piaci részesedésekkel kapcsolatban rendelkezésre álló adatok a ténylegestől elmaradó versenyhelyzetet tükröznek, különösen a Bayer vezető repcetermékeinek várható sikerére, valamint a vállalat EGT-re vonatkozó általános olajrepce-stratégiájára tekintettel.

(64)

A Bayer jelenleg világelső az olajrepce piacán. A Bizottság vizsgálata megállapította, hogy az ügylet előtt a Bayer hihető tervekkel és jelentős képességekkel rendelkezett arra, hogy vezető szereplővé váljon az olajrepce uniós piacán, továbbá azt, hogy e terveknek már voltak pozitív eredményei. A Monsantóval kötendő ügylet veszélyezteti a tervek kimenetelét, emiatt pedig valószínűleg kár éri az olajrepceterméket vásárlókat.

(65)

A Bizottság úgy ítéli meg továbbá, hogy a Bayer valószínűleg erős versenyt támaszt az olajrepce azon nemzeti piacain, amelyeken a Monsanto pozíciója is erős.

(66)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jut, hogy az ügylet az olajrepce-vetőmagokkal kapcsolatban jelentős mértékben akadályozná a hatékony versenyt Franciaországban, Írországban, Észtországban és az Egyesült Királyságban, mivel valószínű, hogy jelentős versenykényszert szüntetne meg, továbbá nem koordinatív hatásokat eredményezne a termék- és árversenyre.

5.2.2.2. Gyapot

(67)

A felek uniós gyapotvetőmag-üzletágai közötti átfedés a gyapotvetőmagok értékesítési célú hasznosítása engedélyezésének (beszerzési) piacán jelentkezik.

(68)

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy az ügylet a gyapotfajták termesztési és értékesítési célú hasznosítása engedélyezésének uniós piacán a két legfontosabb versenytársat egyesíti.

(69)

A gyapotfajták termesztési és értékesítési célú hasznosítása engedélyezésének uniós piacán a felek erős pozíciója a gyapotvetőmagok világpiacán szerzett erős pozíciójukból adódik. A piaci vizsgálat megállapította, hogy a felek erősségei közé tartozik csíraplazma-állományuk minősége, nemesítési kapacitásuk, a K+F-programok működtetése, a tulajdonságok kifejlesztésére való képességük, valamint a gyapottermékek vásárlóihoz való hozzáférésük.

(70)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jut, hogy az ügylet a gyapotfajták termesztési és értékesítési célú hasznosításának engedélyezésével kapcsolatban jelentős mértékben akadályozná a hatékony versenyt az Unióban, mivel valószínű, hogy a nem koordinatív hatások révén erőfölényt erősítene meg vagy legalábbis hozna létre.

5.2.2.3. Búza

(71)

mivel jelenleg a felek egyike sem folytat tevékenységet az Unióban a búzavetőmag értékesítésének területén, a Bizottság értékelte, hogy a Bayer és a Monsanto potenciális versenytársak lennének-e.

(72)

A Bizottság megállapítja, hogy a Bayer jelenleg nagy valószínűséggel rendelkezik olyan [üzleti tervekkel], amelyek alapján tényleges versenytényezővé fejlődhet. A Monsanto búzával kapcsolatos kereskedelmi tevékenységét az Egyesült Államokban folytatja. A búzavetőmagok értékesítésével foglalkozó üzletágát teljes egészében a nyílt beporzású fajták alkotják. A Bizottság megállapítja, hogy nincs nagy valószínűsége annak, hogy a Monsanto belátható időn belül tényleges versenytényezővé fejlődjön Európában.

(73)

A Bizottság úgy ítéli meg továbbá, hogy mivel a Bayer stratégiája a hibrid búzára összpontosít, a Monsanto nyílt beporzású fajtákkal való piacra lépése esetén a Bayer és a Monsanto nem állnának szoros versenyben egymással az Unióban.

(74)

Végül a Bizottság megállapítja, hogy jelenleg elegendő más versenytárs van ahhoz, hogy az ügylet után fenntartsák a megfelelő mértékű versenykényszert.

(75)

A fentiekre tekintettel a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az ügylet valószínűleg nem akadályozza jelentős mértékben a hatékony versenyt a búzavetőmagok európai piacain.

5.2.3. Szántóföldi növénytulajdonságok

(76)

A Bizottság az alábbi okokból hatáskörrel rendelkezik arra, hogy értékelje az ügylet hatásait a tulajdonságok hasznosítási engedélyeinek piacaira. Először is az ügyletnek közvetlen és azonnali hatásai vannak a tulajdonságok hasznosítási engedélyei nemzetközi beszerzési piacán működő európai szereplőkre. Ezen a piacon az ügyletnek közvetlen hatása van fontos európai vetőmagvállalatokra, amelyek a Bayer és/vagy a Monsanto hasznosításra engedélyezett növénytulajdonságait használják, emellett más olyan európai piaci szereplőket is érint, amelyek a felek versenytársai.

(77)

Másodszor: a géntechnológiával módosított tulajdonságok alkalmazása önmagában nem tilos Európában. Sőt, Európában bevezettek egyes géntechnológiával módosított tulajdonságokat, és termesztenek ilyen növényeket. A Monsanto MON810 jelű IR-tulajdonsága, amely a kukoricát ellenállóvá teszi a lepkékkel szemben, néhány tagállamban, nevezetesen Spanyolországban, Portugáliában, Csehországban és Szlovákiában termesztési engedélyt kapott. Harmadszor: az EU a géntechnológiával módosított növények igen jelentős importőre. A felek becslése szerint a géntechnológiával módosított – túlnyomórészt a Bayer és a Monsanto tulajdonságait tartalmazó – növények EGT-be irányuló teljes behozatala mintegy 13 milliárd USD-t tesz ki. Negyedszer: nem minden tulajdonság géntechnológiával módosított. Egyes géntechnológiával nem módosított tulajdonságok ma is elérhetők; e téren a Bayer és a Monsanto egyaránt innovátor, és fontos piacnak tekinti az Uniót.

5.2.3.1. Termékverseny

(78)

A Bizottság kiemelten értékelte a Bayer LibertyLink és a Monsanto Roundup Ready termékének versenyét a kukorica, az olajrepce/repce, a gyapot és a szójabab szegmensében. A szójabab szegmensében a Bizottság átfedést állapított meg a gyomirtószer-tűrést elősegítő (HT) tulajdonságok, ezen belül különösen a glifozát HT (Roundup Ready) és a glufozinát HT (LibertyLink) között, amelyek alternatívái korlátozottak. A gyapot szegmensében a felek között átfedés mutatható ki a HT- és IR-tulajdonságokban, a versenytársak pedig korlátozott alternatívákat nyújtanak. Az olajrepce szegmensében a Bizottság a HT-tulajdonságok átfedését állapította meg, emellett a versenytársak korlátozott versenypiaci nyomást fejtenek ki. A kukorica szegmensét illetően a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy a HT-tulajdonságok közötti átfedés erősítené a Monsanto erőfölényét a kukorica HT-tulajdonságainak piacán.

(79)

Ezenkívül a Bizottság horizontális átfedést állapított meg a tulajdonságcsoportok között: a szójabab, a gyapot és az olajrepce szegmensében számos esetben van átfedés egymással szoros versenyben álló termékek között, emellett a versenytársak gyakran korlátozott alternatívákat nyújtanak.

(80)

Ez alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az ügylet jelentős mértékben akadályozná a (tényleges és potenciális) hatékony ár- és termékversenyt az alábbi piacok mindegyikén: i. szójabab HT-tulajdonságok, ii. gyapot HT-tulajdonságok, iii. gyapot IR-tulajdonságok (lepkék), iv. kukorica HT-tulajdonságok, v. olajrepce/repce HT-tulajdonságok, vi. szójabab tulajdonságcsoportok, vii. gyapot tulajdonságcsoportok, viii. olajrepce/repce tulajdonságcsoportok.

(81)

Az olajrepce HT-tulajdonságok piacán az ügylet erőfölényt hozna létre.

5.2.3.2. Innovációs verseny a tulajdonságok piacán

(82)

Az ágazati szereplők innovációs erőfeszítéseket tesznek az új tulajdonságok felfedezése és fejlesztése érdekében. A termékek értékesítési piacainak és a technológiák beszerzési piacainak együttes figyelembevételekor az innováció nem önálló piacnak, hanem a technológiák beszerzési piacaihoz és a termékek értékesítési piacaihoz kapcsolódó bementi tevékenységének tekinthető. Ez azonban nem akadályozza meg a Bizottságot abban, hogy értékelje az ügylet hatását a felek és versenytársaik innovációs erőfeszítéseinek szintjén. A Bizottság értékelte növény- és funkciókombinációk csoportjai alkotta innovációs terekben zajló innovációs versenyt.

(83)

A tulajdonságokkal kapcsolatos K+F- tevékenységet jelentős belépési és terjeszkedési korlátok jellemzik, míg a HT- és IR-tulajdonságok esetében a K+F- tevékenység mindössze négy integrált szereplőre koncentrálódik. A felek a tulajdonságok területén vezető innovátorok. Ezenkívül a Bizottság szabadalmi adatai alapján megállapítható, hogy a felek fontos innovátorok több innovációs térben, valamint a gyomirtás és rovarirtás területén a több növényre kiterjedő találmányok terén is.

(84)

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy az ügylet valószínűleg jelentős mértékben akadályozza a hatékony versenyt az innovációs verseny tekintetében azokon a területeken, amelyeken a felek kutatási és fejlesztési tevékenységei átfedést mutatnak, továbbá a felek szoros versenyben állnak egymással, míg versenytársaik korlátozott alternatívákat nyújtanak. Az érintett területek a következők: szója HT, IR és SCN, gyapot HT és IR, olajrepce HT, géntechnológiával nem módosított búza HT, több növényre kiterjedő kutatások. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy az ügylet valószínűleg jelentős mértékben akadályozza a hatékony versenyt az innovációs verseny tekintetében az érintett növények HT- és IR-tulajdonságaira irányuló általános innováció terén azáltal, hogy megszünteti a tényleges vagy potenciális innovációs versenyt a felek között.

5.2.3.3. A Monsanto erőfölényének megerősítése

(85)

A Monsanto erőfölénnyel rendelkezik az érintett piacokon, valamint ágazati szinten is a Roundup Ready platform több növényre kiterjedő multiplikátorhatása miatt. Ezzel összefüggésben a Bayer a kevés megmaradt versenytársak egyike, amely ugyanakkor különösen aktív és erőforrásokkal jól ellátott ahhoz, hogy kihívást jelentsen a Monsanto számára. Mindezek alapján a Bizottság vizsgálata megerősítette annak valószínű kockázatát, hogy más versenytársak kiszorulnak a tulajdonságok piacáról. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy az ügylet megerősítené a Monsanto erőfölényét.

5.2.4. Növényvédelem

5.2.4.1. Gyomkezelés

A) Mezőgazdasági és nem mezőgazdasági nem szelektív gyomirtó szerek (nem koordinatív hatások a tényleges és potenciális termék- és árversenyre)

(86)

Az EGT területén a Monsanto csak glifozátot értékesít, többnyire a Roundup márkanév alatt. A glifozát mind a világpiacon, mind az EGT-ben a legnagyobb mennyiségben értékesített növényvédő hatóanyag, javarészt a gyomirtószertűrő növényeken történő alkalmazása miatt. A Monsanto szintén fejleszt [fejlesztés alatt álló termékeket].

(87)

Az EGT-ben a Bayer főként glufozinát hatóanyagú nem szelektív gyomirtó szereket gyárt és értékesít. Korlátozott mennyiségben emellett glifozáttartalmú készítményeket is értékesít. A Bayer tervezi a [fejlesztés alatt álló termék] piaci bevezetését. Végül a Bayernek különféle fejlesztés alatt álló projektjei is vannak ([a nem szelektív gyomirtó szerek 1., 2. és 3. kutatási ága]), amelyek a Monsanto glifozát-koncesszióját célozzák.

(88)

Az EGT-ben jelenleg elérhető termékek közötti átfedéseket illetően a felek jelentős együttes piaci részesedéssel rendelkeznek a nemzeti piacokon, amely minden elfogadható piacmeghatározás alapján nő a mezőgazdasági és a nem-mezőgazdasági felhasználás (az ipari növényzetkezelés, pl. utak, vasutak stb.) terén egyaránt, ami valószínűleg nem koordinatív hatásokhoz, vagy akár erőfölény létrejöttéhez vagy megerősödéséhez vezet. A piaci vizsgálat megerősítette, hogy bár a felek termékei különböznek egymástól, számos igény tekintetében szoros versenyben állnak egymással, már csak azért is, mert a legközelebb állnak egymáshoz az EGT-ben elérhető legfeljebb három nem szelektív gyomirtó szer közül.

(89)

A Bizottság megállapította továbbá, hogy a felek a mezőgazdasági nem szelektív gyomirtó szerek piacain meglévő pozícióik megtartására és lehetőség szerint megerősítésére törekszenek a bevezetés előtt és egymással szoros versenyben álló termékek piaci bevezetésével.

(90)

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy bár a jelek szerint az EGT területén a szabályozói nyomás kihat a nem szelektív gyomirtó szerekre, nem minden érintett nemzeti piacon, a jelek szerint pedig leginkább az egyik versenyben álló hatóanyag esetében érvényesül, ami még szorosabbá teszi a glifozát és a glufozinát közötti versenyt.

(91)

A Bizottság értékelte továbbá a külső versenytársak miatti versenykényszert is. Összességében a Bizottság megítélése szerint nem valószínű, hogy a versenytársak az ügyletet követően jelentős versenykényszert gyakorolnának.

(92)

A fentiekre tekintettel a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az ügylet több tagállamban jelentős mértékben korlátozná a hatékony versenyt az évelő növényeknél alkalmazott mezőgazdasági nem szelektív gyomirtó szerekkel, valamint a nem mezőgazdasági (az ipari növényzetkezelésben csírázás előtt/után, valamint csírázás után alkalmazott) nem szelektív gyomirtó szerekkel kapcsolatban.

B) Innováció a nem szelektív gyomirtó szerek terén (nem koordinatív hatás az innovációs versenyre)

(93)

A bevezetés előtt, valamint a korai fejlesztés alatt álló termékeket érintő innovációs versenyt illetően a vizsgálat közvetlen átfedést állapított meg a Monsanto [fejlesztés alatt álló termékei] (köztük a Sumitomo közreműködésével fejlesztett új PPO), valamint a Bayer korai fejlesztés alatt álló, a glifozát-koncesszió valamennyi felhasználását (leégetésre, gyomirtószertűrő növényeknél csírázás után, évelő növényeknél) célzó termékei (köztük [a nem szelektív gyomirtó szerek 1., 2. és 3. kutatási ága]) között. A Bizottság vizsgálata megállapította, hogy a felek egymás fontos és szoros versenytársai a nem szelektív gyomirtó szerek innovációs terében.

(94)

A Bizottság szerint valószínű, hogy a felek az ügyletet követően kevésbé lennének motiváltak arra, hogy független és egymással versenyző erőfeszítéseket tegyenek a K+F terén.

(95)

A Bizottság vizsgálata megállapította továbbá, hogy az ügyletet követően fennmaradó versenytársak által gyakorolt versenykényszer nem lenne elégséges.

(96)

A fentiekre tekintettel a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az ügylet jelentős mértékben akadályozná a hatékony versenyt a nem szelektív gyomirtó szerek innovációjával kapcsolatban, mivel valószínűleg fontos és szoros versenykényszert szüntetne meg, ezáltal pedig potenciálisan sérülne a nem szelektív gyomirtó szerek innovációs versenye amiatt, hogy a felek a nem szelektív gyomirtó szerek terén egyesítenék innovációs képességeiket és termékportfólióikat.

C) Gyomirtószer-tűrést elősegítő rendszerek (nem koordinatív hatások az innovációs versenyre)

(97)

Bár a gyomirtószer-tűrést elősegítő rendszerek alkalmazása jelenleg nem számottevő az EGT-ben amiatt, hogy a HT géntechnológiával módosított tulajdonságok engedélyezése nem általános, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy hatáskörrel rendelkezik a rendszerek globális értékelésére az ilyen rendszerek alapvető összetevőjét adó szántóföldi tulajdonságok és tulajdonságcsoportok kapcsán a (76)–(77) bekezdésben ismertetett okokból.

(98)

Az ügylet nem koordinatív hatásokkal járna az innovációra azon független rendszerek esetében, amelyeket a Bayer és a Monsanto egymással párhuzamosan fejlesztett ki és fejlesztene tovább az ügylet nélkül, ideértve a búzánál alkalmazott, génmódosítással nem járó gyomirtószer-tűrést elősegítő rendszerek, amelyek piacán [az üzleti tervek szerint] igen kevés szereplő van jelen.

(99)

Így különösen mindkét fél további, a [nem szelektív gyomirtó szerek 2. kutatási ága] és a [nem szelektív gyomirtó szerek 3. kutatási ága] szerinti hatásmódokon alapuló rétegeken dolgozik, amelyekkel több növényre kiterjedően, illetve globálisan kívánják kiegészíteni saját gyomirtószer-tűrést elősegítő rendszereiket. Ennek keretében a Bayer és a Monsanto [fejlesztés alatt álló termékeivel] kapcsolatban kifejezetten szoros párhuzamot mutató erőfeszítések történtek a [nem szelektív gyomirtó szerek 3. kutatási ága szerinti hatásmód] terén.

(100)

Ezenkívül mindkét fél jelentős képességekre tett szert a [fejlesztés alatt álló termék] felfedezésének és fejlesztésének tekintetében; a Bayer jelenleg [fejlesztés alatt álló terméken] dolgozik.

(101)

A Bizottság szerint valószínű, hogy a felek az ügyletet követően kevésbé lennének motiváltak arra, hogy független és egymással versenyző erőfeszítéseket tegyenek a gyomirtószer-tűrést elősegítő rendszereket érintő K+F terén.

(102)

A Bizottság úgy ítéli meg továbbá, hogy e téren korlátozott versenykényszert jelentenek a versenytársak innovációs erőfeszítései arra tekintettel, hogy erőteljes belépési korlátok jellemzik a nem szelektív gyomirtó szerek és a tulajdonságok – a gyomirtószer-tűrést elősegítő rendszerek két alapvető összetevője – innovációját, valamint konkrétan a gyomirtószer-tűrést elősegítő rendszerek szegmensét is.

(103)

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy az ügylet jelentős mértékben akadályozná a hatékony versenyt a gyomirtószer-tűrést elősegítő rendszerek innovációjával kapcsolatban, mivel a felek által az ügyletet megelőzően gyakorolt fontos versenykényszereket szüntetne meg.

5.2.4.2. Vetőmagcsávázás

A) Nematocid vetőmagcsávázás (potenciális verseny)

(104)

Az EGT területén jelenleg nem értékesítenek nematocid csávázószert. A közeljövőben mindkét fél nematocid csávázószert tervez bevezetni az EGT piacán.

(105)

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a felek egymás fontos és szoros versenytársai az EGT-ben a [növényeknél] alkalmazott nematocid csávázószerek piacain. A piaci vizsgálat rámutat [az integrációs tervekben foglaltakra].

(106)

A felek versenytársai lényegesen kisebbek, továbbá nem rendelkeznek a nagyobb szereplők képességeivel, valamint méret- és választékgazdaságosságával.

(107)

A Bizottság arra a következtetésre jut, hogy az ügylet a [növényeknél] alkalmazott nematocid csávázószerekkel kapcsolatban jelentős mértékben akadályozná a hatékony versenyt minden olyan EGT-tagállamban, ahol e növényeket termesztik, mivel valószínű, hogy jelentős versenykényszert szüntetne meg, továbbá nem koordinatív hatásokat eredményezne a termék- és árversenyre.

B) Gombaölő és rovarölő csávázószerek (vertikális hatások)

(108)

A Bayer vezető szereplő a vetőmagcsávázás EGT-beli piacán, különösen a kukoricánál alkalmazott rovarölő csávázószerek szegmensében, míg a Monsanto már nincs jelen a vetőmagcsávázás EGT-beli piacán […]. Ezért a rovarölő és gombaölő csávázószerek tekintetében az EGT területén nincs átfedés a felek között. Ennek ellenére az ügylet vertikális kapcsolatot hoz létre a vetőmagcsávázás beszerzési piaca és a (csávázott) vetőmagok értékesítési piaca között, amelyen a Bayer és a Monsanto egyaránt jelen van.

(109)

A rovarölő csávázószereket illetően az ügylet érintett piacot hoz létre több tagállamban a kukoricánál és olajrepcénél alkalmazott rovarölő csávázószerekkel kapcsolatban.

(110)

Bár a Bayer ezek közül a vetőmagcsávázás több piacán erős pozícióval rendelkezik, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a Bayer valószínűleg nem lesz képes ennek megtartására i. a szabályozási környezet alakulása, valamint ii. az új szereplők közeljövőben várható piacra lépése miatt.

(111)

A Bizottság ezért úgy ítéli meg, hogy az ügyletet követően a felek nem lesznek képesek és motiváltak arra, hogy inputkizárási stratégiát folytassanak a rovarölő csávázószerrel kezelt kukorica-vetőmagok piacának szereplői kárára.

(112)

A Bizottság úgy ítéli meg továbbá, hogy az ügyletet követően a felek nem rendelkeznének jelentős piaci erővel az értékesítési piacon.

(113)

A gombaölő csávázószereket illetően a két érintett beszerzési piacon (Ausztriában és az Egyesült Királyságban) a Bayer csupán generikus készítmények viszonteladójaként van jelen, amelyeket más beszállítók is gyárthatnak és értékesíthetnek. A vizsgálat rámutatott továbbá arra, hogy míg az érintett nemzeti piacon a Bayer az egyetlen beszállító, az EGT szintjén vannak más beszállítók is, amelyek beléphetnek az osztrák és az egyesült királysági piacra.

5.2.4.3. Gombaölő szerek (innovációs verseny)

(114)

A gombaölő szerek EGT-beli piacán nincs átfedés a felek között, mivel a Monsanto jelenleg nem értékesít ilyen terméket az EGT területén. A Bayer és a Monsanto közötti átfedések az innovációra korlátozódnak.

(115)

A vizsgálat rámutatott arra, hogy a Bayer és a Monsanto az innovációban nem áll szoros versenyben egymással, továbbá elegendő versenytárs van jelen ugyanazokban az innovációs terekben ahhoz, hogy az ügylet után fenntartsák a megfelelő mértékű versenykényszert.

(116)

A rendelkezésére álló bizonyítékok alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az ügylet nem akadályozná jelentős mértékben a hatékony versenyt a gombaölő szerek innovációs versenye tekintetében.

5.2.4.4. Rovarölő szerek (innovációs verseny)

(117)

A rovarölő szerek EGT-beli termékpiacán nincs átfedés a felek között, mivel a Monsanto jelenleg nem értékesít ilyen terméket az EGT területén. A Bayer és a Monsanto közötti átfedések az innovációra korlátozódnak.

(118)

A rendelkezésére álló bizonyítékok alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az ügylet nem akadályozná jelentős mértékben a hatékony versenyt a rovarölő szerek innovációja tekintetében.

5.2.4.5. Terméshatékonyság-javító mikrobiális termékek (innovációs verseny)

(119)

A biostimulánsok és bioműtrágyák EGT-beli piacán jelenleg nincs átfedés a felek között, mivel a Bayer jelenleg nem értékesít ilyen terméket az EGT területén.

(120)

A Bizottság megállapítja, hogy bár a tervezett ügylet a biológiai szerek piacának két fontos szereplőjét egyesíti, számos más szereplő is marad, amelyek fontos innovációs képességekkel bírnak, és képesek új termékeket bevezetni a piacra.

(121)

Összességében a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az ügylet nem akadályozná jelentős mértékben a hatékony versenyt a terméshatékonyság-javító mikrobiális csávázószerekkel kapcsolatban sem a termék- és árverseny, sem az innovációs verseny tekintetében.

5.2.4.6. Méhegészségügy (innovációs verseny)

(122)

Az ázsiai méhatka elleni méhegészségügyi termékek EGT-beli termékpiacán nincs átfedés a felek között, mivel a Monsanto jelenleg nem értékesít ilyen terméket az EGT területén. A Bayer és a Monsanto közötti átfedések az innovációra korlátozódnak.

(123)

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok nem elegendőek annak a jogilag megkövetelt módon történő megállapításához, hogy az ügylet jelentős mértékben akadályozná a hatékony versenyt az EGT területén az ázsiai méhatka elleni méhegészségügyi termékek innovációs versenyével kapcsolatban.

5.2.5. Digitálisan támogatott agronómiai előírások

(124)

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy i. a Bayer és a Monsanto egymás potenciális versenytársai a szántóföldi növényeknél alkalmazott gombaölő szerek digitálisan támogatott előírásainak piacán.

(125)

A Bayer [fejlesztés alatt álló terméke].

(126)

Az EGT területén a Monsanto digitális mezőgazdasági platform: a FieldView és a [fejlesztés alatt álló termék] bevezetésére készül.

(127)

A Bizottság úgy ítéli meg továbbá, hogy ii. az ügylet nélkül a Bayer és a Monsanto valószínűleg fontos versenykényszert gyakorol egymásra és más versenytársakra is. A Monsanto világszinten a digitális mezőgazdaság vezetőjének számít, a Bayer pedig a digitális mezőgazdaság vezető szereplője Európában; Mindkét vállalkozás rendelkezik a digitálisan támogatott előírások fejlesztéséhez és továbbfejlesztéséhez szükséges széles körű képességekkel, ezen belül a jelentős mennyiségű saját és külső agronómiai adathoz való hozzáféréssel.

(128)

Ezenkívül iii. a Bayer és a Monsanto csak korlátozott számú versenytárssal hasonlítható össze, amelyek az ügyletet követően valószínűleg nem gyakorolnak kellő mértékű versenykényszert az EGT területén a szántóföldi növényeknél alkalmazott gombaölő szerek digitálisan támogatott előírásaival kapcsolatban.

(129)

A Bizottság úgy ítéli meg továbbá, hogy iv. a digitális mezőgazdaságot – ezen belül a digitálisan támogatott előírásokat – a lépéselőny jellemzi; valamint v. az ügyletet követően a Bayer innovációs erőfeszítései a digitális mezőgazdaság terén valószínűleg részben vagy egészben megszűnnek.

(130)

Ezért a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az ügylet jelentős mértékben akadályozná a hatékony versenyt a digitálisan támogatott agronómiai előírásokkal kapcsolatban, mivel fontos versenykényszert szüntetne meg a piacon, különösen a szántóföldi növényeknél alkalmazott gombaölő szerek digitálisan támogatott előírásainak az EGT valamennyi tagállamára kiterjedő piacán, amelyen a felek [fejlesztés alatt álló terméket készülnek bevezetni].

5.2.6. A vetőmagok és a növényvédő szerek integrációja (konglomerátumhatások)

(131)

A Bayer vezető szereplő a növényvédő szerek világpiacán, a Monsanto pedig vezető szereplő a tulajdonságok, vetőmagok és a digitális mezőgazdaság világpiacán. A Bizottság részletesen értékelte annak valószínűségét, hogy az ügylet jelentős mértékben akadályozza a hatékony versenyt az EGT területén a versenytársak kizárásából eredő konglomerátumhatások és különösen a felek növényvédő szereinek és vetőmagjainak csomagban történő értékesítése miatt, amelyet a digitális mezőgazdaság is elősegíthet.

(132)

A Bizottság értékelte, hogy az összefonódással létrejövő vállalkozás milyen mértékben képes és motivált a csomagban történő értékesítésre irányuló stratégiák folytatására a forgalmazók és a termelők szintjén, valamint az ilyen stratégiák versenyre gyakorolt valószínű hatását.

(133)

A Bizottság vizsgálata nem erősítette meg azt, hogy a felek elegendő piaci erővel rendelkeznek egyrészt általában, másrészt különösen a forgalmazók (amelyek önmagukban is jelentős vevői erővel bírnak) vagy a termelők (amelyek látszólag nem szívesen fogadják el az inputszolgáltatók csomagban történő értékesítésre vonatkozó ajánlásait és javaslatait) felett ahhoz, hogy a csomagban történő értékesítésre irányuló sikeres stratégiát folytassanak.

(134)

Ezenfelül mivel a géntechnológiával módosított tulajdonságokat Európában alig hasznosítják a termesztés során, az ügyletből korlátozott mértékű piaci erőtöbblet származik.

(135)

Mindenesetre a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján ha a felek képesek is lennének arra, hogy csomagban történő értékesítésre irányuló stratégiát folytassanak, az egytermékes szereplők kizárásával csak kis mértékben növelhetnék piaci részesedésüket, és továbbra is elegendő versenytársuk maradna.

(136)

Emellett a megmaradó versenytársak valószínűleg képesek és motiváltak lennének arra, hogy eredményes válaszlépéseket tegyenek.

(137)

Nem valószínű továbbá, hogy az EGT területén a felek kialakulóban lévő digitális mezőgazdasági tevékenysége középtávon módosítaná az esetleges csomagban történő értékesítésre vonatkozó fenti következtetéseket, mivel a szóban forgó tevékenységek fejlesztés alatt, illetve bevezetés előtt állnak. A csomagban történő értékesítést elősegítő hatásukkal kapcsolatos következtetést egyelőre nehéz lenne levonni arra tekintettel, hogy az érintett üzleti modelleket még csak most alakítják ki.

(138)

Összességében ezért bár az összefonódással létrejövő vállalkozás később megpróbálhat csomagban történő értékesítésre irányuló stratégiát folytatni, a Bizottság nem vonhatja le azt a következtetést, hogy az ügyletnek kellő valószínűséggel jelentős versenyellenes hatása lenne a csomagban történő értékesítés miatt.

5.2.7. Nem versenyjogi aggályok

(139)

Az összefonódási eljárás során számos harmadik fél fogalmazta meg aggályait a Bizottság számára az ügylet azon potenciális hatásait illetően, amelyek nem a hatékony verseny védelméhez, hanem például a környezetvédelemhez, a fenntartható fejlődéshez, a közegészségügyhöz, valamint a mezőgazdasági ágazathoz kapcsolódtak.

(140)

Bár a Bizottság körültekintően mérlegelte e beadványokat, az ügylet belső piaccal való összeegyeztethetőségét az összefonódás-ellenőrzési rendelet 2. cikkének (2) bekezdése szerinti teszt alapján értékelte, az értékelés során a Szerződésben és az összefonódás-ellenőrzési rendeletben megengedett és előírt mértékig figyelembe véve az ügylettel kapcsolatos nem versenyjogi aggályok versenyre gyakorolt hatásait is, például az innovációs versennyel összefüggésben.

6. KORREKCIÓS INTÉZKEDÉSEK

(141)

Annak érdekében, hogy az ügyletet a belső piaccal összeegyeztethetővé tegye, a bejelentő fél 2018. február 2-án benyújtotta első kötelezettségvállalásait, amelyekre vonatkozóan a Bizottság piaci tesztet végzett.

(142)

A piaci teszt nagyrészt kedvező eredményt adott mind a korrekciós intézkedés terjedelmét, mind a BASF-et mint a BASF korrekciós intézkedéscsomag vevőjét illetően, azonban néhány hiányosságot is megállapított, amelyeket a bejelentő fél a végleges kötelezettségvállalások 2018. február 16-i benyújtásával kívánt megszüntetni.

(143)

A végleges kötelezettségvállalások két fő összetevőből állnak: i. kötelezettségvállalás a szántóföldi vetőmagokkal és tulajdonságokkal, a növényvédelemmel és a digitális mezőgazdasággal (4) kapcsolatos üzletágak és eszközök BASF részére történő elidegenítésére (a továbbiakban: BASF elidegenítési csomag), valamint ii. kötelezettségvállalás a Bayer globális zöldségvetőmag-üzletágának (a továbbiakban: az elidegenítendő zöldségvetőmag-üzletág) elidegenítésére.

6.1. A BASF elidegenítési csomag

(144)

A végleges kötelezettségvállalások a BASF-et jelölik meg a BASF elidegenítési csomag vevőjeként, továbbá előzetes vevői záradékot tartalmaznak, amelynek értelmében az ügylet csak akkor hajtható végre, ha a Bizottság jóváhagyta i. a BASF-et mint a BASF elidegenítési csomag vevőjét, valamint ii. a végleges adásvételi szerződéseket.

(145)

Határozatában a Bizottság nem ad végleges értékelést arról, hogy a BASF megfelelő vevő-e, sem arról, hogy a bejelentő fél és a BASF közötti szerződések megfelelnek-e a határozatnak és a végleges kötelezettségvállalásoknak. Ennek oka, hogy a Bayer és a BASF közötti végleges szerződések még nem jöttek létre, emellett a BASF mint vevő megfelelőségével kapcsolatban számos kérdés további vizsgálatot igényel. A Bizottság ennek értékelését külön, a határozat elfogadását követően végzi el. Mindazonáltal a Bizottság a végleges kötelezettségvállalások értékelése során figyelembe vette a BASF mint javasolt vevő eszközeit és képességeit.

6.1.1. Az elidegenítendő szántóföldi üzletágak

(146)

Az elidegenítendő szántóföldi üzletágakkal kapcsolatos végleges kötelezettségvállalások szerint a Bayer elidegeníti teljes szántóföldi vetőmag- és tulajdonság-üzletágát (ideértve a kutatási tevékenységet is), korlátozott mértékű eszközkimetszés mellett.

(147)

Az elidegenítendő szántóföldi üzletágak magukban foglalják a Bayer által a BASF részére átadandó kulcsalkalmazottakat, valamint szolgáltatási szerződéseket.

(148)

A Bizottság megítélése szerint a végleges kötelezettségvállalások azáltal, hogy előírják a Bayer számára az elidegenítendő szántóföldi üzletágak elidegenítését, megszüntetik a horizontális átfedéseket a szántóföldi vetőmagok és szántóföldi növénytulajdonságok valamennyi olyan piacán, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság versenyjogi aggályokat vetett fel. Az elidegenítendő szántóföldi üzletágak elidegenítése ezenkívül biztosítja azt is, hogy a Monsanto erőfölénye a szántóföldi növénytulajdonságok piacán ne erősödjön tovább. Végül a Bayer tulajdonságkutatási tevékenységének elidegenítése eloszlatja a Bizottság által az innovációs versennyel kapcsolatban felvetett aggályokat.

6.1.2. Az elidegenítendő GA üzletág és a glifozát-eszközök

(149)

Az elidegenítendő GA üzletág a Bayer teljes globális glufozinát-üzletága, eszközkimetszés nélkül. Magában foglalja az üzletág tárgyi eszközeinek, immateriális javainak és személyzetének teljes állományát, ezen belül 15 kulcsalkalmazottját. Számos ideiglenes és hosszú távú beszállítói szerződéssel rendelkezik annak érdekében, hogy a kezdetektől fogva hosszabb távon is életképes és versenyképes legyen.

(150)

A glifozát-eszközök kizárólag a Bayer által az EGT területén már forgalmazott és bevezetni tervezett glifozát hatóanyagú (mezőgazdasági és nem mezőgazdasági) nem szelektív gyomirtó szereket foglalják magukban (a Bayer az EGT területén megtartja ezeket a termékeket). Az üzletághoz tartozik minden lényeges alkalmazott, valamint 6 kulcsalkalmazott. Nem foglalja magában a termelési eszközöket, azonban számos ideiglenes és hosszú távú beszállítói szerződéssel rendelkezik annak érdekében, hogy a kezdetektől fogva hosszabb távon is életképes és versenyképes legyen.

(151)

Az elidegenítendő GA üzletág és a glifozát-eszközök teljes mértékben megszüntetik az átfedést a felek által az EGT területén már forgalmazott glifozát és glufozinát hatóanyagú (mezőgazdasági és nem mezőgazdasági) nem szelektív gyomirtó szerek között, és eloszlatják a Bizottság aggályait az EGT területén forgalmazott mezőgazdasági és nem mezőgazdasági nem szelektív gyomirtó szerekkel kapcsolatban.

6.1.3. A vetőmagcsávázási eszközök (5)

(152)

A vetőmagcsávázási eszközök különösen azokat az eszközöket foglalják magukban, amelyek szükségesek a Bayer Poncho, VOTiVO, Poncho/VOTiVO, VOTiVO/RedigoM, VOTiVO 2.0, Poncho/VOTiVO 2.0, COPeO, és ILeVO vetőmagcsávázási üzletágainak és fejlesztés alatt álló termékének a BASF részére történő elidegenítéséhez. A vetőmagcsávázási eszközök a teljesség igénye nélkül magukban foglalják mindazokat a szellemitulajdon-jogokat, adatokat és gyártási ismereteket, termékregisztrációkat és folyamatban lévő szabályozói beadványokat, értékesítési és marketingeszközöket, valamint szerződéseket, amelyek a vetőmagcsávázási eszközökkel kapcsolatosak. A Bayer kötelezettséget vállal továbbá arra, hogy változó költségen a BASF rendelkezésére bocsátja ezeket a termékeket egy korlátozott időtartamra (amely alatt a BASF alternatív gyártási forrást alakíthat ki).

(153)

A vetőmagcsávázási eszközökre vonatkozó végleges kötelezettségvállalások megszüntetik a felek érintett tevékenységei közötti horizontális átfedéseket a nematocid csávázószerekkel kapcsolatban, ezáltal eloszlatják a Bizottság aggályait.

6.1.4. A [nem szelektív gyomirtó szerek 1., 2. és 3. kutatási ágával] összefüggő adatátadások és hasznosítási engedélyek

(154)

A [nem szelektív gyomirtó szerek 1., 2. és 3. kutatási ágával] összefüggő adatátadások és hasznosítási engedélyek célja egy olyan versenypozíció kialakítása – a Bayer tulajdonságkutatási szervezetének az elidegenítendő szántóföldi üzletágak keretében történő elidegenítésével együtt –, amellyel a Bayer az ügylet elmaradása esetén rendelkezne a nem szelektív gyomirtó szerek, valamint a gyomirtószer-tűrést elősegítő rendszerek innovációja terén.

(155)

A [nem szelektív gyomirtó szerek 1., 2. és 3. kutatási ágával] összefüggő adatátadások és hasznosítási engedélyek magukban foglalják a területre vonatkozó adatokat és gyártási ismereteket, valamint a nem szelektív gyomirtó szerekkel kapcsolatos alkalmazásokra vonatkozó kizárólagos hasznosítási engedélyt. Magukban foglalnak kutatási áganként egy-két vezető tudományos munkatársat kulcsalkalmazottként, valamint a BASF számára annak a lehetőségét, hogy munkaviszony létesítését ajánlja fel a Bayer további három, kulcsalkalmazottnak minősülő alkalmazottjának, akik a három kutatási ág bármelyikében dolgozhatnak.

(156)

A [nem szelektív gyomirtó szerek 1., 2. és 3. kutatási ágával] összefüggő adatátadások és hasznosítási engedélyek – a Bayer tulajdonságkutatási szervezetének az elidegenítendő szántóföldi üzletágak keretében történő elidegenítésével, valamint az izoxaflutol szállítására vonatkozó szerződésekkel együtt – eloszlatják a Bizottság aggályait a nem szelektív gyomirtó szerek, valamint a gyomirtószer-tűrést elősegítő rendszerek innovációjával kapcsolatban.

6.1.5. Digitális mezőgazdasági eszközök (6)

(157)

A Bayer digitális mezőgazdasági eszközei elidegenítésének célja, hogy a BASF olyan versenypozíciót alakíthasson ki, amellyel a Bayer az ügylet nélkül rendelkezik.

(158)

A végleges kötelezettségvállalás szerint a Bayer a BASF részére idegeníti el teljes globális digitális mezőgazdasági üzletágát, ugyanakkor Észak-Amerikán kívül az erre vonatkozó hasznosítási engedélyt korlátozott mértékben visszavásárolhatja.

6.2. Zöldségvetőmag-csomag

(159)

Az elidegenítendő zöldségvetőmag-üzletág magában foglalja a Bayer globális zöldségvetőmag-üzletágát, ezen belül a jogi személyeket, földterületeket, eszközöket, márkaneveket, alkalmazottakat és kulcsalkalmazottakat, vevőlistákat stb., korlátozott eszközkimetszés mellett.

(160)

A vevőre vonatkozó egyik feltétel szerint a vevőnek új piaci szereplőnek kell lennie, amely nem rendelkezik közvetlen vagy közvetett ellenőrzéssel semmilyen zöldségvetőmaggal foglalkozó vállalkozás felett. Ez a kritérium biztosítja, hogy a zöldségvetőmagok piacain ugyanannyi szereplő maradjon, mint az ügylet előtt.

(161)

Az elidegenítendő zöldségvetőmag-üzletág elidegenítése ezért megszünteti a Bayer és a Monsanto tevékenysége közötti horizontális átfedéseket a zöldségvetőmagokkal kapcsolatban. A Bizottság úgy ítéli meg továbbá, hogy az elidegenítendő zöldségvetőmag-üzletág életképes és versenyképes üzletág. Potenciális vevők jelezték érdeklődésüket.

7. KÖVETKEZTETÉS

(162)

A fenti okokból kifolyólag a határozat következtetése az, hogy a tervezett összefonódás nem akadályozza jelentősen a hatékony versenyt a belső piacon vagy annak jelentős részén.

(163)

Következésképpen a bejelentett összefonódást – az összefonódás-ellenőrzési rendelet 2. cikkének (2) bekezdésével, valamint 8. cikkének (2) bekezdésével, továbbá az EGT-megállapodás 57. cikkével összhangban – a belső piaccal és az EGT-megállapodással összeegyeztethetőnek kell nyilvánítani.

(1) HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

(2) HL C 286., 2017.8.30., 1. o.

(3) A Bizottság 2018. április 11-i határozata az M.8084 – Bayer/Monsanto ügyhöz kapcsolódó kötelezettségvállalások módosításáról, C(2018) 2208 final.

(4) 2018. április 11-én a Bizottság jóváhagyta a Bayer arra irányuló kérését, hogy módosíthassa a növényvédelemmel (vetőmagcsávázással) és a digitális mezőgazdasággal kapcsolatos kötelezettségvállalásait (lásd a 7. bekezdést).

(5) A vetőmagcsávázási eszközök leírása a Bizottság által 2018. április 11-én jóváhagyott, módosított végleges kötelezettségvállalásokat tükrözi (lásd a 7. bekezdést).

(6) A digitális mezőgazdasági eszközök leírása a Bizottság által 2018. április 11-én jóváhagyott, módosított végleges kötelezettségvállalásokat tükrözi (lásd a 7. bekezdést).

20.12.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 459/24

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2018. december 11.)

A „Gönci kajszibarack” (OFJ) elnevezéshez kapcsolódó, az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 53. cikke szerinti, nem kisebb jelentőségű termékleírás-módosítás jóváhagyására irányuló kérelemnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételéről

(2018/C 459/11)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 50. cikke (2) bekezdésének a) pontjára, összefüggésben 53. cikkének (2) bekezdésével,

mivel:

(1)

Magyarország az 1151/2012/EU rendelet 49. cikkének (4) bekezdésével összhangban a „Gönci kajszibarack” (OFJ) termékleírásának nem kisebb jelentőségű módosítására irányuló kérelmet nyújtott be. A változások között szerepel a „Gönci kajszibarack” elnevezés „Gönci kajszibarack”/„Gönci kajszi” elnevezésre történő módosítása.

(2)	A Bizottság az 1151/2012/EU rendelet 50. cikkével összhangban megvizsgálta a kérelmet, és arra a következtetésre jutott, hogy az megfelel a szóban forgó rendeletben meghatározott feltételeknek.

(3)

Az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti felszólalások benyújtásának lehetővé tétele érdekében a 668/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (2) 10. cikke (1) bekezdésének első albekezdése szerinti, nem kisebb jelentőségű termékleírás-módosítás jóváhagyására irányuló kérelmet, a „Gönci kajszibarack” (OFJ) bejegyzett elnevezéshez kapcsolódó módosított egységes dokumentummal és az érintett termékleírás közzétételére való hivatkozással együtt közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

Egyetlen cikk

A 668/2014/EU végrehajtási rendelet 10. cikke (1) bekezdésének első albekezdése szerinti, nem kisebb jelentőségű termékleírás-módosítás jóváhagyására irányuló kérelmet, a „Gönci kajszibarack” (OFJ) bejegyzett elnevezéshez kapcsolódó módosított egységes dokumentummal és az érintett termékleírás közzétételére való hivatkozással együtt, e határozat melléklete tartalmazza.

Az 1151/2012/EU rendelet 51. cikkével összhangban e határozat közzététele jogot keletkeztet arra, hogy az e cikk első bekezdésében említett módosítás ellen e határozatnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított három hónapon belül kifogást emeljenek.

Kelt Brüsszelben, 2018. december 11-én.

a Bizottság részéről

Phil HOGAN

a Bizottság tagja

(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2) A Bizottság 2014. június 13-i 668/2014/EU végrehajtási rendelete a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 179., 2014.6.19., 36. o.).

MELLÉKLET

AZ OLTALOM ALATT ÁLLÓ EREDETMEGJELÖLÉSEKHEZ/OLTALOM ALATT ÁLLÓ FÖLDRAJZI JELZÉSEKHEZ KAPCSOLÓDÓ TERMÉKLEÍRÁS NEM KISEBB JELENTŐSÉGŰ MÓDOSÍTÁSÁNAK JÓVÁHAGYÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRELEM

Az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének első albekezdése szerinti módosítás jóváhagyására irányuló kérelem

„GÖNCI KAJSZIBARACK”

EU-szám: PGI-HU-0388-AM01 – 11.4.2017

OEM ( ) OFJ ( X )

1. Kérelmező csoportosulás és jogos érdek

Gyümölcsért Termelői Értékesítő Kft.

Külterület 068/8 HRSZ.

3885 Boldogkőváralja

MAGYARORSZÁG

Tel.	+36 46587477
Fax	+36 46587478
E-mail:	info@gyumolcsert.com

A termékleírást elkészítő Abaúj-Gönc Szövetkezet 2013. március 20-án felszámolással megszűnt. Ezen ok miatt a térség meghatározó kajszibarack termelőit tömörítő Gyümölcsért Termelői Értékesítő Szervezet vette át a védett termékkel kapcsolatos adminisztratív és gyakorlati feladatok ellátását. A Gyümölcsért Termelői Értékesítő Kft. több mint 70 kajszibarack termelő taggal rendelkezik, évente 1 500–2 000 tonna kajszibarackot értékesít a termőtájról.

2. Tagállam vagy harmadik ország

Magyarország

3. A termékleírás módosítással (módosításokkal) érintett rovata

—	☒	A termék elnevezése
—	☒	A termék leírása
—	☐	Földrajzi terület
—	☒	A származás igazolása
—	☒	Az előállítás módja
—	☐	Kapcsolat
—	☒	Címkézés
—	☒	Egyéb: Ellenőrzési rendszer, ellenőrző szerv

4. A módosítás(ok) típusa

—	☒	Bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti, kisebb jelentőségűnek nem tekinthető módosítása
—	☐	Bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti, kisebb jelentőségűnek nem tekinthető oly módon történő módosítása, amelyre vonatkozóan nem tettek közzé egységes (vagy azzal egyenértékű) dokumentumot

5. Módosítás(ok)

A jelenleg érvényben lévő termékleírás 1. pontja

A termék elnevezése, a „Gönci kajszibarack” kiegészítésre kerül a rövidebb, de szintén elterjed és a köznyelvben használatos elnevezéssel: a „Gönci kajszi”-val. Ezzel összhangban a termékleírás valamennyi „Gönci kajszibarack” említése is kiegészül a „Gönci kajszi” elnevezéssel.

A „Gönci kajszi” a kereskedelemben is ismeretes és keresett megnevezése a Gönc térségéből származó sárgabaracknak.

A jelen módosítás értelmében az összefoglaló lap 4.1. pontjában (HL C 247., 2010.9.14.) szereplő elnevezés és az összefoglaló lap helyébe lépő egységes dokumentum valamennyi „Gönci kajszibarack” említése is kiegészül a „Gönci kajszi” elnevezéssel.

Az érvényben lévő termékleírás 2. pontja (a termék bemutatása) és az egységes dokumentum 3.2. pontja

A következő (2.) bekezdés:

„A »Gönci kajszibarack« oltalom alatt álló földrajzi jelzés (oFJ) használatára a Prunus armeniaca L. faj következő fajtái jogosultak: Gönci magyar kajszi, Magyar kajszi C 235, valamint Mandulakajszi, Bergeron, Ceglédi Piroska, Ceglédi bíborkajszi, Ceglédi arany, Ceglédi óriás, Pannónia.”

Az alábbiak szerint módosul:

„A »Gönci kajszibarack«, »Gönci kajszi« oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ) használatára a Prunus armeniaca L. faj következő fajtái jogosultak: Gönci magyar kajszi, Magyar kajszi C 235, valamint Mandulakajszi, Bergeron, Ceglédi Piroska, Ceglédi bíborkajszi, Ceglédi arany, Ceglédi óriás, Pannónia. Továbbá mindazon a termőtájon termesztett kajszifajták, melyek főbb fizikai, kémiai és érzékszervi tulajdonságban megfelelnek a fent felsorolt kajszi fajták minőséget meghatározó tulajdonságainak.”

Az elmúlt évtized nemesítésének köszönhetően a betegségeknek ellenállóbb fajták is bekerültek a köztermesztésbe. Ezek közül indokolt azon fajták bevonása a termesztésbe, amelyek a termékleírásban meghatározott kémiai, fizikai és érzékszervi tulajdonságokkal rendelkeznek. Az új fajták laboratóriumi vizsgálati eredményei is alátámasztják, hogy a Gönci kajszibarack, Gönci kajszi izét, zamatát a termőhely specifikus mikroklímája biztosítja. Az itt termett fajták színezettségben cukor és savtartalomban jobb minőséget biztosítanak, mint más hazai termőtájon termelt ugyanazon fajták.

Az érvényben lévő termékleírás 2.1 pontja (Főbb fizikai, kémiai és érzékszervi tulajdonságok) és az egységes dokumentum 3.2. pontja

A következő (2.) bekezdés:

„A méret meghatározására a kereskedelemben használatos osztályozósablon szolgál. A gyümölcs grammban kifejezett átlagtömege kb. azonos az átmérő mm-ben megadott értékével.”

Az alábbiak szerint módosul:

„A méret meghatározása a hossztengelyre merőlegesen mért legnagyobb átmérő megmérésével történik.”

A bekezdés második mondata törlésre kerül. A javasolt módosítás oka, hogy a fajták közötti alaki és súlybéli különbségek ugyanazon mérettartományban eltérőek.

A termékleírás így módosított mondata és a termékleírás következő mondata (4. bekezdés): „A cukorfok az érettségi % feltüntetésével együtt kerül meghatározásra, az ízanyagok érzékszervi vizsgálattal kerülnek megállapításra, figyelembe véve a fajtánkénti savtartalom eltéréseit (0,9–2,2 tf %).” bekerül az összefoglaló lap 4.2. pontjába, illetve az annak helyébe lépő egységes dokumentum 3.2 pontjába, amely ezért az alábbiak szerint egészül ki:

„A méret meghatározása a hossztengelyre merőlegesen mért legnagyobb átmérő megmérésével történik.

A cukorfok az érettségi % feltüntetésével együtt kerül meghatározásra, az ízanyagok érzékszervi vizsgálattal kerülnek megállapításra, figyelembe véve a fajtánkénti savtartalom eltéréseit (0,9 – 2,2 tf %).”

Az érvényben lévő termékleírás 2.2 pontja (A termékkel szemben támasztott főbb követelmények) és az egységes dokumentum 3.5. pontja

A következő (2.) bekezdés:

„A minőségi osztályok megfelelnek a 851/2000/EK rendelet és az annak módosításaiban foglalt előírásoknak, de a következő, szigorúbb megengedett eltérésekkel”:

Az alábbiak szerint módosul:

„A minőségi osztályok az alábbiak:”

A módosítás célja a hatályon kívül helyezett rendelet törlése a termékleírásból.

Mivel a termékleírás 2.2. pontja főként a csomagolásra vonatkozó követelményeket tartalmaz, ezért a kérelmező kérésének megfelelően ez a pont bekerült az egységes dokumentum 3.5. pontjába (2–5. bekezdés). Ezek a követelmények az összefoglaló lapon nem lettek külön kiemelve, de a termékleírásban eddig is szerepeltek.

Az érvényben lévő termékleírás 4. pontja (A földrajzi területről való származás igazolása)

A következő bekezdések:

„A teljes termesztési és árukezelési folyamatnak olyan a minőségellenőrzési rendszere, amelyben biztosított az azonosítás és a nyomon követés, valamint a végellenőrzés és a termékbiztonság azáltal, hogy a termelők a kézzel leszedett gyümölcsöt olyan műanyag- vagy faládákba rakják, melyen név szerint jelölik a gyümölcs származását egy címke segítségével és egy azonosító szám is található a rekeszek alján.

Az előírások szerinti termesztés dokumentálására a termelő megfelelő bizonylatot, ún. Eredetvédelmi Naplót köteles vezetni, amelyben rögzíteni kell:

—	a termelő nevét, azonosító adatait;

—	a termesztés helyét, a terület helyrajzi számát, a fajta-tábla azonosítóját, a területen telepített termő és termőre fordulás előtt álló gyümölcsfák számát;

—	a gyümölcsfajta megnevezését és eredetét (a facsemete származási bizonyítványával alátámasztva);

—	a Permetezési Napló azonosító számát;

—	a Szüretelési Napló azonosító számát, a betakarítás időpontját és az adott évben leszüretelt gyümölcs-mennyiséget fajta-táblánként összesítve.

A Permetezési Napló a jogszabályokban előírt módon vezetett olyan nyilvántartás, amelyben fel kell tüntetni:

—	a termesztés során használt kemikáliákat;

—	a felhasznált / kijuttatott szermennyiségeket (felhasználási időpontonként);

—	az alkalmazott növény-egészségügyi eljárások megnevezését és időpontját stb.

A Szüretelési Napló a szüretelés időszaka alatt vezetett azon nyilvántartás, amely fajta-táblánként tartalmazza a termőfák darabszámát, a szüretelés napját, valamint a naponta betakarított mennyiséget.”

az alábbiak szerint módosulnak:

„A termőhelyi azonosítás érdekében a termelői szervezet (Gyümölcsért Termelői Értékesítő Szervezet) a Gönci kajszibarackot, Gönci kajszit termelőkről és beszállítókról listát vezet, melyben azonosítja a termelők/tagokhoz tartozó termőhelyeket. A termelőknek, vagy az értékesítést végző szervezetnek rendelkeznie kell olyan nyomonkövetési rendszerrel, mellyel végig kísérhető a termék élete a termeléstől az értékesítésig.

Az áru azonosítása a termelő beazonosításával az áruátvétel idején történik meg, ahol a termelőnek le kell adnia az adott termékre vonatkozó permetezési naplóját is. Az áru jelölése, nyomon követése vonalkódos jelöléssel sarzsszámmal biztosított, mely szám végig kíséri az egész termelési folyamatot a termeléstől, az áruátvétel, tárolás, osztályozás, csomagolás, kiszállítás munkafolyamatain keresztül az értékesítésig. A sarzsszámot a gyártási naplóban rögzíteni kell minden munkafolyamat során. A kiszállításra kerülő késztermék sarzsszámát a szállítólevélen minden esetben fel kell tüntetni.”

A termékleírásban módosításra kerül a származás igazolása, amely ma már modern informatikai nyomonkövetési rendszerek alkalmazásának lehetőségével biztosított. Az alkalmazott rendszer garantálja a nyomkövetést a termőterülettől egészen a fogyasztókig.

Az érvényben lévő termékleírás 5.1 pontja (Termesztési (és gondozási) feltételek, követelmények) Szaporítóanyag alfejezet

A következő (2.) mondat:

„Célszerű továbbá a gutaütés kiküszöbölése érdekében olyan alanyokra oltani a nemes fajtákat, amelyek ezen tulajdonságra rezisztensek (pl. vad-kajszi magonc, mirabolán magonc, szilvaalanyok stb.).”

az alábbira módosul:

„Célszerű továbbá a gutaütés kiküszöbölése érdekében olyan alanyokra oltani a nemes fajtákat, amelyek ezen tulajdonságra kevésbé érzékenyek (pl. vad-kajszi alanyok, őszibarack alanyok, szilvaalanyok stb.).”

Az ültetvények fenntarthatóságának figyelembevételével javasolt a kajszi alanyok napjaink szaporítási technológiájához történő igazítása.

Az érvényben lévő termékleírás 5.1 pontja (Termesztési (és gondozási) feltételek, követelmények) Koronaalakítás, metszés alfejezet

A következő (1.) mondat:

„A kajszifák optimális tenyészterülete 7 X 4 méter, a koronaforma lehet sudaras ágcsoportos, váza vagy ernyő.”

az alábbira módosul:

„A kajszifák optimális tenyészterülete ültetvénytípustól függően 7 x 4,6 méter vagy 7 x 4,5 méter vagy 7 x 3,5 méter, a koronaforma lehet sudaras ágcsoportos, váza vagy ernyő.”

A hatékonyság fokozása érdekében a termőtájon elterjedt az intenzívebb termesztéstechnológiák szerinti térállás: 7 m x 4,6 m, 7 m x 4,5 m vagy 7 m x 3,5 m. A térállás nem gyakorol hatást a termék minőségére.

Az érvényben lévő termékleírás 5.1 pontja (Termesztési (és gondozási) feltételek, követelmények) Tápanyagellátás és -utánpótlás alfejezet

A következő (2.) bekezdés:

„Lehetőleg már a telepítéskor, vagy a termőre fordulást megelőzően ajánlatos kialakítani a tápanyag-gazdálkodás feltételeit. A termőévek során az ültetvény sok tápelemet igényel, aminek kielégítéséhez a talaj tápanyag-szolgáltató képességét rendszeres tárcsázással fenn kell tartani, a termésnövelő hatás szerves- és műtrágya együttes használatával a legkedvezőbb.”

Az alábbiak szerint módosul (egy mondattal egészül ki):

Az érvényben lévő termékleírás 5.1 pontja (Termesztési (és gondozási) feltételek, követelmények) Vízigény, öntözés alfejezet

A következő (1.) mondat:

„A kajszi ültetvények legnagyobb része a természetes csapadékból fedezi vízigényét.”

az alábbira módosul:

„A kajszi ültetvények növekvő hányada a természetes csapadék mellett kiépített öntöző rendszerből fedezi vízigényét.”

A tápanyagutánpótlás és a vízutánpótlás helyes gyakorlata módosításra került a környezet megóvása és fenntarthatósága érdekében.

Az érvényben lévő termékleírás 5.2 pontja (Szüretelés)

A következő (1.) mondat:

„A szüret június közepén kezdődik és augusztus végéig tart.”

az alábbira módosul:

„A szüret június közepén kezdődik és augusztus végéig tart (szélsőséges időjárás esetében szeptember hónapra is elnyúlhat).”

A módosítás célja az aktuális gyakorlathoz történő hozzáigazítás.

A „A szüretelés során betartandó előírások” alcím utolsó gondolatjel:

„—	a gyümölcsök szedéséhez szedőállványokat kell biztosítani, illetve a betárolásnál is ügyelni kell arra, hogy a leszedett gyümölcsök ne nyomják össze egymást (a kajszi minőségi előírásait a 851/2000/EK bizottsági rendelet ill. módosított változatai részletezik)”

Az alábbiak szerint módosul:

„—	a gyümölcsök szedéséhez szedőállványokat kell biztosítani, illetve a betárolásnál is ügyelni kell arra, hogy a leszedett gyümölcsök ne nyomják össze egymást”

A módosítás célja a hatályon kívül helyezett rendelet törlése a termékleírásból.

Az „A szüretelés során betartandó előírások” alcímet követő bekezdés 2. mondata:

„A hűtőtárolókban elhelyezett gyümölcsről pontosan tudni lehet, hogy melyik területről, kinek az ültetvényéről származik a ládán található címke és az alján elhelyezett azonosító szám alapján.”

az alábbira módosul:

„A hűtőtárolókban elhelyezett gyümölcsről pontosan tudni lehet, hogy melyik területről, kinek az ültetvényéről származik a belső nyomonkövetési rendszer adatai alapján.”

A módosítás célja az igazodás a termékleírás 4. pontjában (A földrajzi területről való származás igazolása) végrehajtott változásokhoz.

Az érvényben lévő termékleírás 5.3 pontja (Tárolás) és egységes dokumentum 3.5. pontja

A következő (1.) mondat:

„Amint a tárolókamra megtelt a beszállított rekeszekkel, a gyümölcsöket néhány óra leforgása alatt kb. 4 °C-os (tárolási) hőmérsékletre hűtik le.”

az alábbira módosul:

„Amint a tárolókamra megtelt a beszállított rekeszekkel, a gyümölcsöket néhány óra leforgása alatt kb. 6-8 °C-os (tárolási) hőmérsékletre hűtik le.”

A következő (3.) mondat:

„A válogatás és készre csomagolás után a gyümölcsös rekeszek – az elszállítás ütemétől függően – legfeljebb 30 napra, 4-6 °C-os hűtőtárolóba kerülnek.”

az alábbira módosul:

„A válogatás és készre csomagolás után a gyümölcsös rekeszek – az elszállítás ütemétől függően – legfeljebb 30 napra, 1-6 °C-os hűtőtárolóba kerülnek.”

A hűtés hőmérséklete a mai kor és technológia elvárásainak megfelelően kerül módosításra.

Ez a mondat a kérelmező kérésének megfelelően bekerült az egységes dokumentum 3.5. pontjába, annak 6. bekezdése lett, ez az összefoglaló lapon eddig nem lett külön kiemelve, de a termékleírásban eddig is szerepelt.

Az érvényben lévő termékleírás 5.4 pontja (Osztályozás, csomagolás) és az egységes dokumentum 3.5 pontja

A következő (1.) bekezdés:

„A méret szerinti osztályozás kézi osztályozósablon segítségével történik. A kajszi méretét a 851/2000/EK bizottsági rendelet és annak módosításaiban foglalt előírások szerint a hossztengelyre merőlegesen mért legnagyobb átmérővel határozzák meg. A méret szerinti osztályozás kötelező.”

Az alábbiak szerint módosul:

„A méret szerinti osztályozás kézi osztályozósablon, vagy osztályozógép segítségével történik. A kajszi méretét a hossztengelyre merőlegesen mért legnagyobb átmérővel határozzák meg. A méret szerinti osztályozás kötelező.”

A kiegészítés célja az aktuális gyakorlathoz történő hozzáigazítás és a hatályon kívül helyezett rendelet törlése a termékleírásból. Ez a bekezdés kihúzásra került az összefoglaló lapról és nem szerepel az annak helyébe lépő egységes dokumentumban sem.

A következő (2.) bekezdés törlésre kerül:

„A »Gönci kajszibarack«, »Gönci kajszi« csomagolása és megjelenése ugyancsak a 851/2000/EK rendelet és annak módosításaiban foglalt előírásokat követi, az abban foglaltakon túl feltüntetendő jelöléseket a termékleírás 8. pontja tartalmazza.”

A módosítás célja a hatályon kívül helyezett rendelet törlése a termékleírásból.

A következő (3.) bekezdés 2. mondata:

„A termék kiszerelését a vevő igénye határozza meg: az 1 kg-os műanyag doboztól egészen a 10 kg-os rekeszig. Az ömlesztett termék csomagolási mérete a 10 kg-os, nemzetközileg elfogadott ún. M10-es rekesz.”

az alábbira módosul:

„A termék kiszerelését a vevő igénye határozza meg: a 0,3 kg-os egységcsomagolástól egészen a 10 kg-os egységcsomagolásig.”

Az osztályozás és csomagolás pontban történt módosítások oka a piaci szokásoknak és a fogyasztói igényeknek való megfelelés.

A kérelmező kérésének megfelelően a termékleírás ezen pontjának 3. („Az Extra minőségi osztály” kezdetű) bekezdése bekerült az egységes dokumentum 3.5. pontjába (annak 7. bekezdése lett), és a termékleírás ezen pontjának 4. (A „Gönci kajszibarack”, a „Gönci kajszi” mechanikai sérülésre érzékeny kezdetű) bekezdése szintén az egységes dokumentum 3.5. pontjának része lett (1. bekezdése). Ezek az összefoglaló lapon nem lettek külön kiemelve, de a termékleírásban eddig is szerepeltek.

Az érvényben lévő termékleírás 5.5 pontja (Kiszállítás)

A 2. bekezdés következő (2.) mondata:

„Az érettségi fokozatok meghatározása elsősorban szín alapján történik de segítséget nyújthatnak hozzá érzékszervi vizsgálatok is pl. a kóstolás és a húskeménység meghatározása.”

az alábbira módosul:

„Az érettségi fokozatok meghatározása elsősorban szín alapján történik, de segítséget nyújthatnak hozzá érzékszervi és laboratóriumi vizsgálatok is pl. a kóstolás és a húskeménység, szárazanyag és savtartalom meghatározása.”

A módosítás célja az aktuális gyakorlathoz történő hozzáigazítás.

A bekezdés utolsó mondata:

„A kiszállításra kerülő raklapon csak azonos fajtájú, minőségű és csomagolású (mennyiségű) tételeket szabad és kell elhelyezni, eredetvédelmi jellel ellátva.”

az alábbira módosul:

„A kiszállításra kerülő raklapon csak azonos külső megjelenésű, minőségű és csomagolású (mennyiségű) fajtákat szabad és kell elhelyezni, biztosítva a nyomon követhetőséget.”

A módosítás célja a megfogalmazás pontosítása és az „eredetvédelmi jel” mint nem pontos kifejezés törlése.

Az érvényben lévő termékleírás 6. pontja (A termék és a földrajzi környezet kapcsolata)

A következő (2.) bekezdés:

„A tájon szinte kizárólag a magyar kajszi fajtacsoportot (fajtatípust) termesztették és termesztik ma is, amely valószínűleg 300-350 éve kezdett kialakulni. A XX. századra ennek legkiválóbb változata, az 1960-tól önállónak elismert Gönci magyar kajszi vált a termesztési körzet uralkodó fajtájává. Az utóbbi évtizedekben a tájra jellemző fajtaválaszték elsősorban az újabb magyar kajszifajtákkal egészült ki, amelyek részben a legjobb hazai tájfajtákból, részben új, hazai hibridekből kerültek ki, mintegy 25 változatban.”

Az alábbiak szerint módosul:

„A tájon jelentős a magyar kajszi fajtacsoport (fajtatípus), melyet ma is termesztik, amely valószínűleg 300-350 éve kezdett kialakulni. A XX. századra ennek legkiválóbb változata, az 1960-tól önállónak elismert Gönci magyar kajszi vált a termesztési körzet uralkodó fajtájává. Az utóbbi évtizedekben a tájra jellemző fajtaválaszték elsősorban az újabb magyar és honosított kajszifajtákkal egészült ki, amelyek részben a legjobb hazai tájfajtákból, részben új, hazai hibridekből kerültek ki, mintegy 40 változatban.”

A termékleírás 2. pontjában említett, a termesztés új fajtákkal való bővítésének lehetősége indokolja ezen módosítást.

Az érvényben lévő termékleírás 7. pontja (Ellenőrző szerv)

Az állami ellenőrző szerv megnevezése módosításra kerül a jelenleg hatályos szabályok szerinti illetékes felügyeleti szerv megnevezésével.

Az érvényben lévő termékleírás 8. pontja (A földrajzi árujelző feltüntetése a terméken)

A következő (2.) mondat:

„A megjelölést csomagolási egységenként kell elhelyezni. a csomagoláson feltüntethető a település neve is, ahol az adott tételt ténylegesen termesztették.

Például:

»Gönci kajszibarack«

Oltalom alatt álló földrajzi jelzés

Fajta: Gönci magyar kajszi

termőhely: Abaújvár”

az alábbira módosul:

„A megjelölést csomagolási egységenként kell elhelyezni.”

A mondat után következő példa törlésre kerül.

Visszavonásra kerül a kajszibarack termőhelyét jelző település feltüntetése. A „Gönci kajszibarack”, „Gönci kajszi” esetén a Gönci térségben azonos termesztési viszonyok vannak, amelyek azonos külső megjelenésű és beltartalmi paraméterekkel rendelkező terméket eredményez. A fogyasztó részére ezért nem nyújt több információt a települések feltüntetése a csomagoláson.

Egyéb: Ellenőrzés rendszer

Az eredeti termékleírás nem tartalmazott az ellenőrzési rendszerre vonatkozó leírást. Mivel kiemelten fontos a védett termékkel kapcsolatos információk kezelése, a termék eredetének védelme, ezért kialakításra került egy átlátható új ellenőrzési rendszer.

„A termék lényeges tulajdonságainak és az előállítás módjának ellenőrzésére vonatkozó minimumkövetelmények:

Lényeges tulajdonság	Minimumkövetelmények	Az ellenőrzés módja/módszere, gyakorisága
Termőhely	Termőkörzeten belüli termés	Gyümölcsért Termelői Értékesítői Szervezet »Gönci Kajszi« beszállítói lista éves felülvizsgálata
Kultúra	Termesztési feltételek betartása	Évente legalább egy helyszíni ellenőrzés, amennyiben van gazdálkodási napló, annak ellenőrzése évente legalább 1 alkalommal
Növényvédelem	Gyümölcsért Termelői Értékesítői Szervezet által kiadott technológiai betartása	Permetezési naplók ellenőrzése beszállítás előtt. Termékminta vétele szúrópróba szerint szermaradék vizsgálatra
Szüret	Nyomonkövethetőség biztosítása	Gyümölcsért Termelői Értékesítői Szervezet »Gönci Kajszi« beszállítói lista éves felülvizsgálata. Áruátvételi dokumentáció éves ellenőrzése.
Áruvá-készítés	Nyomonkövethetőség biztosítása	Gyártási napló vezetésének éves ellenőrzése”

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„GÖNCI KAJSZIBARACK”/„GÖNCI KAJSZI”

EU-szám: PGI-HU-0388-AM01 – 11.4.2017

OEM ( ) OFJ ( X )

1. Elnevezés

„Gönci kajszibarack” vagy „Gönci kajszi”

2. Tagállam vagy harmadik ország

Magyarország

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1. A termék típusa

1.6. osztály: Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva

3.2. Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Gönci kajszibarack”, „Gönci kajszi” oltalom alatt álló földrajzi jelzés használatára a Prunus armeniaca L. faj következő fajtái jogosultak: Gönci magyar kajszi, Magyar kajszi C 235, valamint Mandulakajszi, Bergeron, Ceglédi Piroska, Ceglédi bíborkajszi, Ceglédi arany, Ceglédi óriás, Pannónia. Továbbá mindazon a termőtájon termesztett kajszifajták, melyek főbb fizikai, kémiai és érzékszervi tulajdonságban megfelelnek a fent felsorolt kajszi fajták minőséget meghatározó tulajdonságainak.

A „Gönci kajszibarack”, „Gönci kajszi” különlegességét, országos és nemzetközi hírnevét a térség kedvező klimatikus adottságai, a gyümölcs-kertészeti hagyományok őrzése, valamint a termesztési – szüretelési – tárolási – szállítási technológia szigorú betartása együttesen biztosítják.

Főbb fizikai, kémiai és érzékszervi tulajdonságok

A „Gönci kajszibarack”, „Gönci kajszi” OFJ jelzést csak olyan kajszibarack esetén lehet használni, amely megfelel az alábbi paramétereknek és az egyes fajták tekintetében az itt meghatározott külső és belső minőségi jellemzőket mutatja.

Gönci magyar kajszi

alak	:	gömbölyű
méret	:	középnagy, legkisebb átmérő 40 mm
gyümölcshéj színe	:	élénk narancssárga, a napos oldalon élénkpiros
hússzín, állomány	:	aranysárga, finomrostú, éretten lédús és puha
íz, savtartalom	:	édes-savas, zamatos

Magyar kajszi c.235

alak	:	gömbölyű
méret	:	középnagy, legkisebb átmérő 40 mm
gyümölcshéj színe	:	élénk narancssárga
hússzín, állomány	:	sárga, rostos, középkemény
íz, savtartalom	:	édes-savas, zamatos

Mandulakajszi

alak	:	erősen megnyúlt, mandula alakú, oldalról erősen lapított
méret	:	nagy, legkisebb átmérő 50 mm
gyümölcshéj színe	:	világos narancsszínű, a napos oldalon kárminpiros
hússzín, állomány	:	világos narancssárga, közepesen kemény, tömör, lédús
íz, savtartalom	:	édes-savas, fűszeres aromájú

Bergeron

alak	:	kissé megnyúlt, kúpos gömb, tojásdad
méret	:	középnagy, legkisebb átmérő 40 mm
gyümölcshéj színe	:	narancssárga, a napos oldalon kárminpiros
hússzín, állomány	:	fénylő narancssárga, rostos, kemény
íz, savtartalom	:	az átlagosnál (1,4 %) magasabb savtartalmú

Pannónia

alak	:	szabályos, vagy kissé nyomott gömb
méret	:	középnagy, legkisebb átmérő 40 mm
gyümölcshéj színe	:	világos narancsszínű, a napos oldalon rózsaszínes
hússzín, állomány	:	világos narancssárga, rostos, kemény
íz, savtartalom	:	savas, zamatos

Ceglédi piroska

alak	:	gömbölyű
méret	:	középnagy, legkisebb átmérő 40 mm
gyümölcshéj színe	:	narancssárga, a napos oldalon élénkpiros
hússzín, állomány	:	narancssárga, kemény
íz, savtartalom	:	édes-savas

Ceglédi bíborkajszi

alak	:	széles, kúpos, tojásdad; oldalról kissé lapított
méret	:	középnagy, legkisebb átmérő 40 mm
gyümölcshéj színe	:	sötét narancssárga, a napos oldalon sötétbordó
hússzín, állomány	:	sötét narancssárga, bőlevű
íz, savtartalom	:	édes, zamatos

Ceglédi arany

alak	:	gömbölyű
méret	:	nagy, legkisebb átmérő 50 mm
gyümölcshéj színe	:	aranysárga, a napos oldalon kárminpiros
hússzín, állomány	:	narancssárga, kemény, lédús
íz, savtartalom	:	édes-savas

Ceglédi óriás

alak	:	kissé megnyúlt, tojásdad; oldalról enyhén lapított
méret	:	nagy, legkisebb átmérő 50 mm
gyümölcshéj színe	:	világos narancssárga, a napos oldalon élénkpiros
hússzín, állomány	:	narancssárga, közepesen lédús, puha
íz, savtartalom	:	édes-savas, aromás

A méret meghatározása hossztengelyre merőlegesen mért legnagyobb átmérő megmérésével történik.

3.3. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

—

3.4. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

Az előállítás valamennyi műveletét a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni.

3.5. A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

A „Gönci kajszibarack”, „Gönci kajszi” mechanikai sérülésekre érzékeny gyümölcs, így ha nem csomagolva történik a szállítása, az jelentősen befolyásolja organoleptikus, illetve fizikai, kémiai tulajdonságait, akár lehetetlenné téve a későbbi csomagolást. Így a termék minőségének garantálása, továbbá – mivel nem feldolgozott mezőgazdasági termékről van szó – a származási hely, valamint a nyomonkövethetőség és az ellenőrzés biztosításának érdekében is a csomagolást a meghatározott földrajzi területen kell végezni.

A fogyasztásra szánt, igazoltan az adott földrajzi területen belül meghatározott termőtájról származó gyümölcstételek minden csomagolási egysége legyen egyöntetű, azonos eredetű és fajtájú, azonos minőségű és – az ömlesztve csomagolt/szállított tételek kivételével – azonos méretű; az átmérő alsó mérethatára 30 milliméter, „Extra” minőség esetén 35 mm.

Minden csomagolási egység tartalmazhat olyan kajszibarackot, amelynek minősége és mérete a megengedett mértékben eltér a feltüntetett osztály követelményeitől.

A minőségi osztályok az alábbiak:

—	„Extra” osztályú: A kajszibarack darabszámának vagy tömegének 2,5 %-a lehet olyan, amely az „extra” osztály követelményeinek nem felel meg, de megfelel az I. osztály követelményeinek, kivételes esetben beleértve az I. osztály megengedett eltéréseit is.

—	I. osztályú: A kajszibarack darabszámának vagy tömegének 5 %-a lehet olyan, amely az I. osztály követelményeinek nem felel meg, de megfelel a II. osztály követelményeinek, kivételes esetekben beleértve a II. osztály megengedett eltéréseit is.

A gyümölcsnek épnek, egészségesnek, gondosan szedettnek, kellően fejlettnek és érettnek, valamint tisztának és gyakorlatilag minden látható idegen anyagtól mentesnek kell lennie; nem lehet romlóhibás vagy más minőségcsökkenés miatt fogyasztásra alkalmatlan, ezen kívül kártevőktől, valamint a kártevők okozta kártól gyakorlatilag mentes, valamint a nem természetes felületi nedvességtől és minden idegen illattól és/vagy íztől mentesnek kell lennie.

A válogatás és készre csomagolás után a gyümölcsös rekeszek – az elszállítás ütemétől függően – legfeljebb 30 napra, 1–6 °C-os hűtőtárolóba kerülnek.

Az „Extra” minőségi osztály gyümölcseit kizárólag kis csomagolási egységekben, egy vagy több, egymástól elválasztott rétegben, sorokba rendezetten lehet forgalomba hozni, míg az I. osztályba sorolt termék az előbbiek mellett ömlesztve is forgalomba hozható. A termék kiszerelését a vevő igénye határozza meg: a 0,3 kg-os egységcsomagolástól egészen a 10 kg-os egységcsomagolásig.

3.6. A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

A jelölés a jogszabályokban előírtakon kívül a következőket tartalmazza:

—	a megnevezést: „Gönci kajszibarack” vagy „Gönci kajszi”

—	„oltalom alatt álló földrajzi jelzés” vagy (OFJ) megjelölést és a kapcsolódó uniós szimbólumot.

A megjelölést csomagolási egységenként kell elhelyezni.

4. A földrajzi terület tömör meghatározása

A földrajzi árujelzőt kizárólag Borsod-Abaúj-Zemplén megye alább felsorolt településeinek közigazgatási területéről származó, ott termesztett kajszibarackra lehet alkalmazni:

Abaúj-Hegyközi kistérség: Abaújszántó, Abaújvár, Arka, Boldogkőváralja, Gönc, Göncruszka, Hejce, Hernádcéce, Hidasnémeti, Korlát, Tornyosnémeti, Vizsoly, Zsujta;

Encsi kistérség: Abaújkér, Alsógagy, Baktakék, Beret, Detek, Encs, Fancsal, Forró, Fulókércs, Garadna, Ináncs;

Szerencsi kistérség: Bekecs, Golop, Legyesbénye, Megyaszó, Monok, Rátka, Szerencs, Tállya;

Szikszói kistérség: Alsóvadász, Felsővadász, Hernádkércs, Homrogd, Léh, Nagykinizs, Selyeb, Szentistvánbaksa, Szikszó.

5. Kapcsolat a földrajzi területtel

A „Gönci kajszibarack”, „Gönci kajszi” Magyarország legészakabbra fekvő gyümölcstermesztő tájának sajátos terméke, amely a Hernád menti Hegyalja, a Szerencsi dombság és a Cserehát hegy- és domboldalain, teraszain és fennsíkjain, 150-300 m tengerszint feletti magasságon telepített ültetvényekben terem.

A tájon jelentős a magyar kajszi fajtacsoport (fajtatípus), melyet ma is termesztik, s amely valószínűleg 300–350 éve kezdett kialakulni. A XX. századra ennek legkiválóbb változata, az 1960-tól önállónak elismert Gönci magyar kajszi vált a termesztési körzet uralkodó fajtájává. Az utóbbi évtizedekben a tájra jellemző fajtaválaszték elsősorban az újabb magyar és honosított kajszifajtákkal egészült ki, amelyek részben a legjobb hazai tájfajtákból, részben új, hazai hibridekből kerültek ki, mintegy 40 változatban.

A Gönc-vidéki termesztés, illetve termék sajátosságai a következőkben összegezhetők:

—	Az itt termelt kajszibarack ugyanazon fajtája átlag 6-10 nappal később érik, mint Kecskemét vidékén, ami lehetővé teszi a hazai fogyasztási és feldolgozási szezon kiterjesztését.

—

A hűvösebb mezoklíma – amely a későbbi érés okozója – egyúttal kedvező hatású a kajszi-gyümölcs fogyasztási minőségére is: az üdítő savak és zamatanyagok az érés során lassabban bomlanak le, nem „égnek el”. „A Gönc környéki kajszi minősége kiváló. Itt később érik… s az érési időt még a különböző fekvésű lejtők is széthúzzák.” (Brózik, Jenser és társaik, 1970).

—

A tájegység Magyarországon a legegyenletesebben hideg telű, a kitavaszodás a kajszibarack ültetvények telepítésére alkalmas körzetek közül itt a legkésőbbi; ezért itt a legkisebb a kajszibarack-termesztés fő kockázata: a téli felmelegedések következtében megpattant virágrügyek fagykárosodása és a tavaszi fagykár a bimbókban, virágokban, illetve a gyümölcskezdeményekben.

A „kajszi Baraczk” név 1667-ben, Lippay János munkájában jelenik meg először (Posoni kert 3. kötet, „Gyümölcsös kert”, Bécs 1667), de majd csak az 1880-as években pusztító filoxéravész ad különösen nagy lökést a gyümölcstermesztésnek a domb- és hegyvidéki szőlőterületeken. Az elpusztult szőlők helyett Gönc vidékén sok gyümölcsfát ültettek, amidőn a dombvidékek lejtőit átengedték a gyümölcsfáknak.

A XIX. század második felében a gyümölcstermesztés fellendítésére különböző társadalmi szervezetek jöttek létre a megyékben. Az összefogásuknak nagy szerepe volt abban, hogy az 1867. évi Párizsi Világkiállításon Zemplén megye kiállított gyümölcsei aranyérmet nyertek. Különböző ország-leírások és statisztikák szerint Gönc az 1850-es évekig elsősorban cseresznyéjéről volt nevezetes. Korponay János említette először 1871-ben, hogy Gönc és környéke híres a kajszibarackjáról, amit akkor „szép mennyiségben” termesztettek. A baracktermelés igazi felfutása azonban csak az 1880–90-es években kezdődött.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdése)

http://elelmiszerlanc.kormany.hu/download/5/f6/c1000/17.pdf

20.12.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 459/40

A személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének (8) bekezdése szerinti határátkelőhelyek jegyzékének frissítése (1)

(2018/C 459/15)

A személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének (8) bekezdésében említett határátkelőhelyek jegyzékét a Schengeni határ-ellenőrzési kódex (kodifikált szöveg) 39. cikkével összhangban a tagállamok által a Bizottsághoz megküldött információk alapján teszik közzé.

A Hivatalos Lapban való közzététel mellett a Belügyi Főigazgatóság honlapján elérhető a jegyzék rendszeresen frissített változata.

NÉMETORSZÁG

A HL C 32., 2017.2.1-i számában közzétett információk módosítása

A HATÁRÁTKELŐHELYEK JEGYZÉKE

Északi-tengeri határátkelőhelyek/kikötők

(1)

Baltrum

(2)

Bensersiel

(3)

Borkum

(4)

Brake

(5)

Bremen

(6)

Bremerhaven

(7)

Brunsbüttel

(8)

Buxtehude

(9)

Büsum

(10)

Bützflether Sand

(11)

Carolinensiel (Harlesiel)

(12)

Cuxhaven

(13)

Eckwarderhörne

(14)

Elsfleth

(15)

Emden

(16)

Fedderwardersiel

(17)

Glückstadt

(18)

Greetsiel

(19)

Großensiel

(20)

Hamburg

(21)

Hamburg-Neuenfelde

(22)

Helgoland

(23)

Herbrum

(24)

Hooksiel

(25)

Horumersiel

(26)

Husum

(27)

Juist

(28)

Langeoog

(29)

Leer

(30)

Lemwerder

(31)

List/Sylt

(32)

Neuharlingersiel

(33)

Norddeich

(34)

Nordenham

(35)

Norderney

(36)

Otterndorf

(37)

Papenburg

(38)

Spiekeroog

(39)

Stade

(40)

Stadersand

(41)

Varel

(42)

Wangerooge

(43)

Wedel

(44)

Weener

(45)

Westeraccumersiel

(46)

Wewelsfleth

(47)

Wilhelmshaven

Balti-tengeri határátkelőhelyek/kikötők

(1)

Eckernförde (Hafenanlage der Bundesmarine)

(2)

Flensburg Hafen

(3)

Greifswald – Ladebow Hafen

(4)

Jägersberg (Hafenanlagen der Bundesmarine)

(5)

Kiel

(6)

Kiel (Hafenanlagen der Bundesmarine)

(7)

Kiel Holtenau

(8)

Lubmin

(9)

Lübeck

(10)

Lübeck Travemünde

(11)

Mukran

(12)

Neustadt

ODERHAFF HATÁRÁTKELŐHELYEK

(1)

Ueckermünde

Repülőterek, kisrepülőterek

SCHLESWIG-HOLSTEIN SZÖVETSÉGI ÁLLAMBAN

(1)

Helgoland Düne

(2)

Hohn

(3)

Kiel Holtenau

(4)

Lübeck Blankensee

(5)

Schleswig/Jagel

(6)

Westerland/Sylt

MECKLENBURG–ELŐ-POMERÁNIA SZÖVETSÉGI ÁLLAMBAN

(1)

Neubrandenburg Trollenhagen

(2)

Rostock Laage

HAMBURG SZÖVETSÉGI ÁLLAMBAN

(1)

Hamburg

BRÉMA SZÖVETSÉGI ÁLLAMBAN

(1)

Bremen

ALSÓ-SZÁSZORSZÁG SZÖVETSÉGI ÁLLAMBAN

(1)

Borkum

(2)

Braunschweig Waggum

(3)

Bückeburg Achum

(4)

Celle

(5)

Damme/Dümmer-See

(6)

Diepholz

(7)

Emden

(8)

Fassberg

(9)

Ganderkesee

(10)

Hannover

(11)

Jever

(12)

Leer Nüttermoor

(13)

Norderney

(14)

Nordholz

(15)

Nordhorn-Lingen

(16)

Osnabrück Atterheide

(17)

Wangerooge

(18)

Wilhelmshaven-Mariensiel

(19)

Wittmundhafen

(20)

Wunstorf

BRANDENBURG SZÖVETSÉGI ÁLLAMBAN

(1)

Berlin-Schönefeld

(2)

Schönhagen

BERLIN SZÖVETSÉGI ÁLLAMBAN

(1)

Berlin-Tegel

SACHSEN-ANHALT SZÖVETSÉGI ÁLLAMBAN

(1)

Cochstedt

(2)

Magdeburg

ÉSZAK-RAJNA–VESZTFÁLIA SZÖVETSÉGI ÁLLAMBAN

(1)

Aachen Merzbrück

(2)

Arnsberg

(3)

Bielefeld Windelsbleiche

(4)

Bonn Hardthöhe

(5)

Dortmund Wickede

(6)

Düsseldorf

(7)

Essen Mülheim

(8)

Bonn Hangelar

(9)

Köln/Bonn

(10)

Marl/Loemühle

(11)

Mönchengladbach

(12)

Münster Osnabrück

(13)

Nörvenich

(14)

Paderborn-Lippstadt

(15)

Porta Westfalica

(16)

Rheine-Bentlage

(17)

Siegerland

(18)

Stadtlohn-Wenningfeld

(19)

Weeze-Lahrbruch

SZÁSZORSZÁG SZÖVETSÉGI ÁLLAMBAN

(1)

Dresden

(2)

Leipzig Halle

(3)

Rothenburg/Oberlausitz

TÜRINGIA SZÖVETSÉGI ÁLLAMBAN

(1)

Altenburg-Nobitz

(2)

Erfurt-Weimar

RAJNA-VIDÉK–PFALZ SZÖVETSÉGI ÁLLAMBAN

(1)

Büchel

(2)

Föhren

(3)

Hahn

(4)

Koblenz Winningen

(5)

Mainz-Finthen

(6)

Pirmasens Zweibrücken

(7)

Ramstein (amerikai légi támaszpont)

(8)

Speyer

(9)

Spangdahlem (amerikai légi támaszpont)

(10)

Zweibrücken

SAAR-VIDÉK SZÖVETSÉGI ÁLLAMBAN

(1)

Saarbrücken Ensheim

(2)

Saarlouis/Düren

HESSEN SZÖVETSÉGI ÁLLAMBAN

(1)

Egelsbach

(2)

Allendorf/Eder

(3)

Frankfurt/Main

(4)

Fritzlar

(5)

Kassel Calden

(6)

Reichelsheim

BADEN-WÜRTTEMBERG SZÖVETSÉGI ÁLLAMBAN

(1)

Aalen-Heidenheim-Elchingen

(2)

Baden repülőtér Karlsruhe Baden-Baden

(3)

Donaueschingen-Villingen

(4)

Freiburg/Brg.

(5)

Friedrichshafen Löwental

(6)

Heubach (Krs. Schwäb.Gmünd)

(7)

Lahr

(8)

Laupheim

(9)

Leutkirch-Unterzeil

(10)

Mannheim város

(11)

Mengen

(12)

Niederstetten

(13)

Schwäbisch Hall

(14)

Stuttgart

BAJORORSZÁG SZÖVETSÉGI ÁLLAMBAN

(1)

Aschaffenburg

(2)

Augsburg-Mühlhausen

(3)

Bayreuth Bindlacher Berg

(4)

Coburg Brandebsteinsebene

(5)

Giebelstadt

(6)

Hassfurth Mainwiesen

(7)

Hof Plauen

(8)

Ingolstadt

(9)

Landsberg/Lech

(10)

Landshut Ellermühle

(11)

Lechfeld

(12)

Memmingerberg

(13)

München „Franz Joseph Strauß”

(14)

Neuburg

(15)

Nürnberg

(16)

Oberpfaffenhofen

(17)

Roth

(18)

Straubing Wallmühle

A korábbi közzétételek listája

HL C 316., 2007.12.28., 1. o.

HL C 134., 2008.5.31., 16. o.

HL C 177., 2008.7.12., 9. o.

HL C 200., 2008.8.6., 10. o.

HL C 331., 2008.12.31., 13. o.

HL C 3., 2009.1.8., 10. o.

HL C 37., 2009.2.14., 10. o.

HL C 64., 2009.3.19., 20. o.

HL C 99., 2009.4.30., 7. o.

HL C 229., 2009.9.23., 28. o.

HL C 263., 2009.11.5., 22. o.

HL C 298., 2009.12.8., 17. o.

HL C 74., 2010.3.24., 13. o.

HL C 326., 2010.12.3., 17. o.

HL C 355., 2010.12.29., 34. o.

HL C 22., 2011.1.22., 22. o.

HL C 37., 2011.2.5., 12. o.

HL C 149., 2011.5.20., 8. o.

HL C 190., 2011.6.30., 17. o.

HL C 203., 2011.7.9., 14. o.

HL C 210., 2011.7.16., 30. o.

HL C 271., 2011.9.14., 18. o.

HL C 356., 2011.12.6., 12. o.

HL C 111., 2012.4.18., 3. o.

HL C 183., 2012.6.23., 7. o.

HL C 313., 2012.10.17., 11. o.

HL C 394., 2012.12.20., 22. o.

HL C 51., 2013.2.22., 9. o.

HL C 167., 2013.6.13., 9. o.

HL C 242., 2013.8.23., 2. o.

HL C 275., 2013.9.24., 7. o.

HL C 314., 2013.10.29., 5. o.

HL C 324., 2013.11.9., 6. o.

HL C 57., 2014.2.28., 4. o.

HL C 167., 2014.6.4., 9. o.

HL C 244., 2014.7.26., 22. o.

HL C 332., 2014.9.24., 12. o.

HL C 420., 2014.11.22., 9. o.

HL C 72., 2015.2.28., 17. o.

HL C 126., 2015.4.18., 10. o.

HL C 229., 2015.7.14., 5. o.

HL C 341., 2015.10.16., 19. o.

HL C 84., 2016.3.4., 2. o.

HL C 236., 2016.6.30., 6. o.

HL C 278., 2016.7.30., 47. o.

HL C 331., 2016.9.9., 2. o.

HL C 401., 2016.10.29., 4. o.

HL C 484., 2016.12.24., 30. o.

HL C 32., 2017.2.1., 4. o.

HL C 74., 2017.3.10., 9. o.

HL C 120., 2017.4.13., 17. o.

HL C 152., 2017.5.16., 5. o.

HL C 411., 2017.12.2., 10. o.

HL C 31., 2018.1.27., 12. o.

HL C 261., 2018.7.25., 6. o.

HL C 264., 2018.7.26., 8. o.

HL C 368., 2018.10.11., 4. o.

(1) A korábbi közzétételek listáját lásd a dokumentum végén.

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 459

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	61. évfolyam 2018. december 20.

Tartalom		Oldal
	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Európai Bizottság
2018/C 459/01	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám: M.9070 – Eurocar/Vicentini) ( 1 )	1
2018/C 459/02	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám: M.9166 – Santander Group/Hyundai Motor Company Group/JV) ( 1 )	1
2018/C 459/03	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám: M.9143 – CapMan/NH-Amundi/Green Investment Group/Cloud Snurran) ( 1 )	2
2018/C 459/04	Eljárásindítás (Ügyszám: M.8864 – Vodafone/Certain Liberty Global Assets) ( 1 )	2
2018/C 459/05	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám: M.9158 – SoftBank/Toyota Motor Corporation/Monet Technologies JV) ( 1 )	3

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Tanács
2018/C 459/06	Az Európai Unió Tanácsának Főtitkárságához kirendelt nemzeti szakértőknek biztosított juttatások 2019. évi aktualizálása	4
	Európai Bizottság
2018/C 459/07	Euroátváltási árfolyamok	5
2018/C 459/08	Az összefonódásokkal foglalkozó tanácsadó bizottság 2018. március 9-i ülésén megfogalmazott véleménye az M.8084 – Bayer/Monsanto ügyre vonatkozó határozattervezetről – Előadó: Lettország	6
2018/C 459/09	A meghallgatási tisztviselő zárójelentése – Ügyszám: M.8084 – Bayer/Monsanto	9
2018/C 459/10	A Bizottság határozatának összefoglalója (2018. március 21.) egy vállalati összefonódásnak a belső piaccal és az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (Ügyszám: M.8084 – Bayer/Monsanto) (az értesítés a C(2018) 1709. számú dokumentummal történt) ( 1 )	10
2018/C 459/11	A Bizottság végrehajtási határozata (2018. december 11.) A Gönci kajszibarack (OFJ) elnevezéshez kapcsolódó, az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 53. cikke szerinti, nem kisebb jelentőségű termékleírás-módosítás jóváhagyására irányuló kérelemnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételéről	24
	Számvevőszék
2018/C 459/12	33/2018. sz. különjelentés: Az elsivatagodás elleni küzdelem az Európai Unióban: a növekvő fenyegetés határozottabb fellépést követel meg	37
2018/C 459/13	35/2018. sz. különjelentés: A nem kormányzati szervezeteknek juttatott uniós finanszírozás átláthatósága: több erőfeszítésre lenne szükség	37
	A TAGÁLLAMOKTÓL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
2018/C 459/14	A személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikkének (4) bekezdésében említett, a külső határok átlépésére meghatározott referenciaösszegek frissítése	38
2018/C 459/15	A személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének (8) bekezdése szerinti határátkelőhelyek jegyzékének frissítése	40

	V Hirdetmények
	BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSOK
	EFTA-bíróság
2018/C 459/16	A Bíróság ítélete (2018. szeptember 17.) az E-10/17. számú – Nye Kystlink AS kontra Color Group AS és Color Line AS ügyben (Az EGT-megállapodás 53. cikke – Az EGT-megállapodás 54. cikke – Az egyenértékűség elve – A tényleges érvényesülés elve – A kártérítési igények elévülési idejére vonatkozó nemzeti szabályok)	47
	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2018/C 459/17	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.9094 – Amcor/Bemis) ( 1 )	48

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,1405
JPY	Japán yen	128,11
DKK	Dán korona	7,4676
GBP	Angol font	0,90318
SEK	Svéd korona	10,3393
CHF	Svájci frank	1,1328
ISK	Izlandi korona	138,80
NOK	Norvég korona	9,9375
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	25,765
HUF	Magyar forint	322,90
PLN	Lengyel zloty	4,2833
RON	Román lej	4,6655
TRY	Török líra	6,0860
AUD	Ausztrál dollár	1,5879
CAD	Kanadai dollár	1,5332
HKD	Hongkongi dollár	8,9241
NZD	Új-zélandi dollár	1,6630
SGD	Szingapúri dollár	1,5623
KRW	Dél-Koreai won	1 284,20
ZAR	Dél-Afrikai rand	16,2602
CNY	Kínai renminbi	7,8683
HRK	Horvát kuna	7,4190
IDR	Indonéz rúpia	16 471,67
MYR	Maláj ringgit	4,7661
PHP	Fülöp-szigeteki peso	60,535
RUB	Orosz rubel	77,0444
THB	Thaiföldi baht	37,311
BRL	Brazil real	4,4515
MXN	Mexikói peso	22,8738
INR	Indiai rúpia	80,1160


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.