Az Európai Unió Bírósága utolsó kiadványai az Európai Unió Hivatalos Lapjában

(2018/C 455/01)

Utolsó kiadvány

HL C 445., 2018.12.10.

Korábbi közzétételek

HL C 436., 2018.12.3.

HL C 427., 2018.11.26.

HL C 408., 2018.11.12.

HL C 399., 2018.11.5.

HL C 392., 2018.10.29.

HL C 381., 2018.10.22.

Ezek a következő helyeken hozzáférhetők:

EUR-Lex: http://eur-lex.europa.eu

A Bíróság új tagjainak eskütétele

(2018/C 455/02)

Az Európai Unió tagállamai kormányai képviselőinek 2018. február 28-i (1), 2018. június 13-i (2) és 2018. július 25-i határozatával (3) a Bíróságra a 2018. október 7-től2024. október 6-ig terjedő időszakra bíróvá kinevezett L. S. Rossi, I. Jarukaitis, P. G. Xuereb és N. J. Cardoso da Silva Piçarra 2018. október 8-án esküt tett a Bíróság előtt.

Az Európai Unió tagállamai kormányai képviselőinek 2018. február 28-i1 és 2018. szeptember 5-i határozatával (4) a Bíróságra a 2018. október 7-től2024. október 6-ig terjedő időszakra főtanácsnokká kinevezett G. Pitruzzella és G. Hogan 2018. október 8-án esküt tett a Bíróság előtt.

---

(1)  HL L 64., 2018.3.7., 1. o.

(2)  HL L 155., 2018.6.19., 4. o.

(3)  HL L 209., 2018.8.20., 1. o.

(4)  Hl L 228., 2018.9.11., 1. o.

A Bíróság elnökének megválasztása

(2018/C 455/03)

A Bíróság bírái 2018. október 9-én az eljárási szabályzat 8. cikkének (1) bekezdése alapján a 2018. október 9-től2021. október 6-ig terjedő időszakra K. Lenaerts-ot választották a Bíróság elnökévé.

A Bíróság elnökhelyettesének megválasztása

(2018/C 455/04)

A Bíróság bírái 2018. október 9-én az eljárási szabályzat 8. cikkének (4) bekezdése alapján a 2018. október 9-től2021. október 6-ig terjedő időszakra R. Silva de Lapuertát választották a Bíróság elnökhelyettesévé.

Az öt bíróból álló tanácsok elnökeinek megválasztása

(2018/C 455/05)

A Bíróság bírái 2018. október 9-én az eljárási szabályzat 12. cikkének (1) bekezdése alapján J.-C. Bonichot-t az első tanács elnökévé, A. Arabadjievet a második tanács elnökévé, A. Prechalt a harmadik tanács elnökévé, M. Vilarast a negyedik tanács elnökévé és E. Regant az ötödik tanács elnökévé választották a 2018. október 9-től2021. október 6-ig terjedő időszakra.

Az első főtanácsnok kijelölése

(2018/C 455/06)

A Bíróság a 2018. október 10-i általános értekezletén a 2018. október 10-től2019. október 6-ig terjedő időszakra M. Szpunart jelölte ki első főtanácsnoknak.

A három bíróból álló tanácsok elnökeinek megválasztása

(2018/C 455/07)

A Bíróság bírái 2018. október 10-én az eljárási szabályzat 12. cikkének (2) bekezdése alapján C. Toadert a hatodik tanács elnökévé, T. von Danwitzot a hetedik tanács elnökévé, F. Biltgent a nyolcadik tanács elnökévé, K. Jürimäe-t a kilencedik tanács elnökévé és C. Lycourgost a tizedik tanács elnökévé választották a 2018. október 10-től2019. október 6-ig terjedő időszakra.

A Bíróság eljárási szabályzatának 107. cikke szerinti ügyekben eljáró tanácsok kijelölése

(2018/C 455/08)

A Bíróság a 2018. október 10-i általános értekezletén, az eljárási szabályzat 11. cikkének (2) bekezdése alapján, a 2018. október 10-től2019. október 6-ig terjedő időszakra az első és a második tanácsot jelölte ki arra, hogy az említett szabályzat 107. cikke szerinti ügyekben eljárjon.

A Bíróság eljárási szabályzatának 193. cikke szerinti ügyekben eljáró tanács kijelölése

(2018/C 455/09)

A Bíróság a 2018. október 10-i általános értekezletén, az eljárási szabályzat 11. cikkének (2) bekezdése alapján, a 2018. október 10-től2019. október 6-ig terjedő időszakra a harmadik tanácsot jelölte ki arra, hogy az említett szabályzat 193. cikke szerinti ügyekben eljárjon.

A bírák tanácsokba történő beosztása

(2018/C 455/10)

A Bíróság a 2018. október 10-i általános értekezletén úgy határozott, hogy a következők szerint osztja be a bírákat az öt bíróból álló tanácsokba:

Első tanács

J.-C. Bonichot tanácselnök,

C. Toader, A. Rosas, L. Bay Larsen és M. Safjan bírák

Második tanács

A. Arabadjiev tanácselnök,

T. von Danwitz, E. Levits, M. Berger, C. Vajda és P. G. Xuereb bírák

Harmadik tanács

A. Prechal tanácselnök,

F. Biltgen, J. Malenovský, C. G. Fernlund és L. S. Rossi bírák

Negyedik tanács

M. Vilaras tanácselnök,

K. Jürimäe, D. Šváby, S. Rodin és N. Piçarra bírák

Ötödik tanács

E. Regan tanácselnök,

C. Lycourgos, Juhász E., M. Ilešič és I. Jarukaitis bírák

A Bíróság a 2018. október 10-i általános értekezletén úgy határozott, hogy a következők szerint osztja be a bírákat a három bíróból álló tanácsokba:

Hatodik tanács

C. Toader tanácselnök,

A. Rosas, L. Bay Larsen és M. Safjan bírák

Hetedik tanács

T. von Danwitz tanácselnök,

E. Levits, M. Berger, C. Vajda és P. G. Xuereb bírák

Nyolcadik tanács

F. Biltgen tanácselnök,

J. Malenovský, C. G. Fernlund és L. S. Rossi bírák

Kilencedik tanács

K. Jürimäe tanácselnök,

D. Šváby, S. Rodin és N. Piçarra bírák

Tizedik tanács

C. Lycourgos tanácselnök,

Juhász E., M. Ilešič és I. Jarukaitis bírák

Az ítélkező testületek összetételének meghatározására szolgáló listák

(2018/C 455/11)

A Bíróság a 2018. október 11-i általános értekezletén a nagytanács összetételének meghatározása érdekében elfogadta a következő listát:

A. Rosas

I. Jarukaitis

Juhász E.

L. S. Rossi

M. Ilešič

N. Piçarra

J. Malenovský

P. G. Xuereb

E. Levits

C. Lycourgos

L. Bay Larsen

K. Jürimäe

T. von Danwitz

F. Biltgen

C. Toader

S. Rodin

M. Safjan

C. Vajda

D. Šváby

C. G. Fernlund

M. Berger

A Bíróság a 2018. október 11-i általános értekezletén az öt bíróból álló tanácsok összetételének meghatározása érdekében elfogadta a következő listákat:

Első tanács

A. Rosas

M. Safjan

L. Bay Larsen

C. Toader

Második tanács

E. Levits

P. G. Xuereb

T. von Danwitz

C. Vajda

M. Berger

Harmadik tanács

J. Malenovský

L. S. Rossi

C. G. Fernlund

F. Biltgen

Negyedik tanács

D. Šváby

N. Piçarra

S. Rodin

K. Jürimäe

Ötödik tanács

Juhász E.

I. Jarukaitis

M. Ilešič

C. Lycourgos

A Bíróság a 2018. október 11-i általános értekezletén a három bíróból álló tanácsok összetételének meghatározása érdekében elfogadta a következő listákat:

Hatodik tanács

A. Rosas

L. Bay Larsen

M. Safjan

Hetedik tanács

E. Levits

M. Berger

C. Vajda

P. G. Xuereb

Nyolcadik tanács

J. Malenovský

C. G. Fernlund

L. S. Rossi

Kilencedik tanács

D. Šváby

S. Rodin

N. Piçarra

Tizedik tanács

Juhász E.

M. Ilešič

I. Jarukaitis

A Bíróság (hatodik tanács) 2018. október 18-i ítélete – Európai Bizottság kontra Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága

(C-669/16. sz. ügy) (1)

((Tagállami kötelezettségszegés - Környezet - 92/43/EGK irányelv - A természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelme - A 4. cikk (1) bekezdése - II. és III. melléklet - Különleges természetmegőrzési területté (KTT) minősítés - Közönséges disznódelfin))

(2018/C 455/12)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Európai Bizottság (képviselők: J. Norris-Usher és C. Hermes meghatalmazottak)

Alperes: Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (képviselők: G. Brown meghatalmazott, segítői: R. Palmer és M. Armitage barristers)

Rendelkező rész

1)

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága azáltal, hogy az előírt határidőn belül nem javasolt és nem nyújtott be a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv 4. cikkének (1) bekezdése, illetve a II. és III. melléklete alapján a közönséges disznódelfin (Phocoena phocoena) élőhelyéül szolgáló természeti területeket kielégítő számban magában foglaló jegyzéket, és ezáltal nem járult hozzá ezen irányelv 3. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Natura 2000 hálózat létrehozásához olyan arányban, amelyet e faj élőhelye képvisel a területén, nem teljesítette az e rendelkezésekből eredő kötelezettségeit.

2)	A Bíróság Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságát kötelezi a költségek viselésére.

---

(1)  HL C 63., 2017.2.27.

A Bíróság (negyedik tanács) 2018. október 18-i ítélete – Gul Ahmed Textile Mills Ltd kontra az Európai Unió Tanácsa, Európai Bizottság

(C-100/17. P. sz. ügy) (1)

((Fellebbezés - Dömping - 397/2004/EK rendelet - Pakisztánból származó pamutféle ágyneműk behozatala - Az eljáráshoz fűződő érdek fennállása))

(2018/C 455/13)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: Gul Ahmed Textile Mills Ltd (képviselők: L. Ruessmann ügyvéd, J. Beck solicitor)

A többi fél az eljárásban: az Európai Unió Tanácsa (képviselők: J.-P. Hix meghatalmazott, segítője: R. Bierwagen és C. Hipp Rechtsanwälte), Európai Bizottság (képviselők: J.-F. Brakeland és N. Kuplewatzky meghatalmazottak)

Rendelkező rész

1)	A Bíróság a fellebbezést elutasítja.

2)	A Bíróság a Gul Ahmed Textile Mills Ltd-t kötelezi a költségek viselésére.

---

(1)  HL C 168., 2017.5.29

A Bíróság (első tanács) 2018. október 18-i ítélete – Internacional de Productos Metálicos, SA kontra Európai Bizottság

(C-145/17. P. sz. ügy) (1)

((Fellebbezés - Dömping - A Kínai Népköztársaságból származó vagy Malajziából feladott egyes vas vagy acél kötőelemek behozatala - A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretében megkötött dömpingellenes megállapodás megsértése - Már beszedett végleges dömpingellenes vámok hatályon kívül helyezése - Nem visszaható hatály - Az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése - Személyében érintett személy - Végrehajtási intézkedéseket maga után nem vonó rendeleti jellegű jogi aktus))

(2018/C 455/14)

Az eljárás nyelve: spanyol

Felek

Fellebbező: Internacional de Productos Metálicos, SA (képviselők: C. Cañizares Pacheco, E. Tejedor de la Fuente és A. Monreal Lasheras abogados)

A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság (képviselők: J.-F. Brakeland, M. França és G. Luengo meghatalmazottak)

Rendelkező rész

1)	A Bíróság a fellebbezést elutasítja.

2)	A Bíróság az Internacional de Productos Metálicos, SA-t kötelezi a költségek viselésére.

---

(1)  HL C 195., 2017.6.19.

A Bíróság (harmadik tanács) 2018. október 18-i ítélete (a Landgericht München I [Németország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Bastei Lübbe GmbH & Co. KG kontra Michael Strotzer

(C-149/17. sz. ügy) (1)

((Előzetes döntéshozatal - Szerzői jog és szomszédos jogok - 2001/29/EK irányelv - A szellemi tulajdonjogok érvényesítése - 2004/48/EK irányelv - Kártérítés a szerzői jogok fájlmegosztással történő megsértése esetén - A jogosult családtagjai számára hozzáférhető internetkapcsolat - A jogosult felelősség alóli mentesülése anélkül, hogy szükséges lenne pontosítani az internetkapcsolat családtag általi használatának jellegét - Az Európai Unió Alapjogi Chartája - 7. cikk))

(2018/C 455/15)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Landgericht München I

Az alapeljárás felei

Felperes: Bastei Lübbe GmbH & Co. KG

Alperes: Michael Strotzer

Rendelkező rész

Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22-i 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv – ezen irányelv 3. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett – 8. cikkének (1) és (2) bekezdését, és a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes az alapeljárásban szóban forgóhoz hasonló, az illetékes nemzeti bíróság által értelmezett olyan nemzeti szabályozás, amely szerint nem állapítható meg azon internetkapcsolat jogosultjának felelőssége, amelyen keresztül a szerzői jogok megsértését fájlmegosztással elkövették, ha a kapcsolat jogosultja legalább egy családtagot megnevez, akinek ehhez az internetkapcsolathoz hozzáférési lehetősége volt, anélkül hogy az említett kapcsolat e családtag általi használatának időpontjáról és jellegéről közelebbi részleteket közölne.

---

(1)  HL C 213., 2017.7.3

A Bíróság (hatodik tanács) 2018. október 18-i ítélete (a Supreme Court of the United Kingdom [Egyesült Királyság] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Commissioners for Her Majesty’s Revenue and Customs kontra Volkswagen Financial Services (UK) Ltd

(C-153/17. sz. ügy) (1)

((Előzetes döntéshozatal - A hozzáadottérték-adó (héa) közös rendszere - 2006/112/EK irányelv - 168. és 173. cikk - Az előzetesen megfizetett adó levonása - Járművek lízingbeadására irányuló ügyletek - Adóköteles és adómentes ügyletekhez egyaránt felhasznált termékek és szolgáltatások - Az adólevonási jog keletkezése és hatálya - Levonási hányad))

(2018/C 455/16)

Az eljárás nyelve: angol

A kérdést előterjesztő bíróság

Supreme Court of the United Kingdom

Az alapeljárás felei

Felperes: Commissioners for Her Majesty’s Revenue and Customs

Alperes: Volkswagen Financial Services (UK) Ltd

Rendelkező rész

A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv 168. cikkét és 173. cikke (2) bekezdésének c) pontját úgy kell értelmezni, hogy egyrészt még ha az ingó dolgokra vonatkozó olyan lízingbeadási ügyletekhez kapcsolódó általános költségeket, mint amelyekről az alapügyben szó van, nem az ügyfél által az érintett dolog rendelkezésre bocsátása címén fizetendő összegbe, vagyis a ügylet adóköteles részébe, hanem az ügylet „finanszírozási” része címén fizetendő kamat összegébe, vagyis annak adómentes részébe számítják is bele, ezen általános költségeket a hozzáadottérték-adó (héa) szempontjából e rendelkezésre bocsátás ára alkotóelemeinek kell tekinteni, másrészt pedig a tagállamok nem alkalmazhatnak olyan felosztási módszert, amely figyelmen kívül hagyja az érintett dolognak az értékesítésekor fennálló kezdeti értékét, mivel e módszer nem biztosíthat annál pontosabb felosztást, mint amely a forgalmon alapuló felosztási kritérium alkalmazásából adódna.

---

(1)  HL C 178., 2017.6.6.

A Bíróság (első tanács) 2018. október 17-i ítélete (a Supreme Court [Írország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Volkmar Klohn kontra An Bord Pleanála

(C-167/17. sz. ügy) (1)

((Előzetes döntéshozatal - Környezet - Egyes projektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálata - Engedélyező határozattal szembeni jogorvoslathoz való jog - A nem mértéktelenül drága eljárás követelménye - Fogalom - Időbeli hatály - Közvetlen hatály - A költségeket számszerűsítő, jogerőssé vált nemzeti határozatra gyakorolt hatás))

(2018/C 455/17)

Az eljárás nyelve: angol

A kérdést előterjesztő bíróság

Supreme Court

Az alapeljárás felei

Felperes: Volkmar Klohn

Alperes: An Bord Pleanála

Az eljárásban részt vesz: Sligo County Council, Maloney and Matthews Animal Collections Ltd

Rendelkező rész

1)

A 2003. május 26-i 2003/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 1985. június 27-i 85/337/EGK tanácsi irányelv 10a. cikkének ötödik bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azon, e rendelkezésben szereplő követelménynek, miszerint bizonyos, a környezettel kapcsolatos bírósági eljárások nem lehetnek mértéktelenül drágák, nincs közvetlen hatálya. Ha valamely tagállam nem ültette át e cikket, e tagállam bíróságai – az említett cikk átültetésére előírt határidő leteltét követően – mindazonáltal kötelesek a belső jogot a lehető legteljesebb mértékben úgy értelmezni, hogy az eljárásból fakadó pénzügyi teher ne akadályozza a magánszemélyeket azon joguk gyakorlásában, hogy az e rendelkezés hatálya alá tartozó bírósági jogorvoslati eljárást indíthassanak vagy folytathassák azt.

2)

A 2003/35 irányelvvel módosított 85/337 irányelv 10a. cikkének ötödik bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az összhangban álló értelmezés kötelezettsége fennáll valamely tagállam bíróságainak tekintetében, amikor azok a költségek megosztásáról határoznak olyan bírósági eljárásokban, amelyek folyamatban voltak abban az időpontban, amikor lejárt az ugyanezen 10a. cikk ötödik bekezdésben előírt azon követelmény átültetésére kitűzött határidő, miszerint bizonyos, a környezettel kapcsolatos bírósági eljárások nem lehetnek mértéktelenül drágák, figyelmen kívül hagyva azon időpontot, amikor ezek a költségek felmerültek az érintett eljárás során.

3)

A 2003/35 irányelvvel módosított 85/337 irányelv 10a. cikkének ötödik bekezdését úgy kell értelmezni, hogy egy, az alapügyben szereplőhöz hasonló jogvitában az összhangban történő értelmezés azon nemzeti bíróság feladata, amely a költségek összegéről határoz, amennyiben az nem ellentétes a költségek megosztására vonatkozó, jogerőssé vált határozathoz kapcsolódó jogerővel, aminek vizsgálata a kérdést előterjesztő bíróság feladata.

---

(1)  HL C 178., 2017.6.6

A Bíróság (első tanács) 2018. október 18-i ítélete (a Commissione tributaria di primo grado di Bolzano [Olaszország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Rotho Blaas Srl kontra Agenzia delle Dogane e dei Monopoli

(C-207/17. sz. ügy) (1)

((Előzetes döntéshozatal - Közös kereskedelempolitika - A Kínai Népköztársaságból származó bizonyos termékekre vonatkozó végleges dömpingellenes vám - A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) vitarendezési testülete által az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezménnyel összeegyeztethetetlennek ítélt dömpingellenes vám))

(2018/C 455/18)

Az eljárás nyelve: olasz

A kérdést előterjesztő bíróság

Commissione tributaria di primo grado di Bolzano

Az alapeljárás felei

Felperes: Rotho Blaas Srl

Alperes: Agenzia delle Dogane e dei Monopoli

Rendelkező rész

Az első kérdés vizsgálata nem tárt fel egyetlen olyan tényezőt sem, amely érintheti a Kínai Népköztársaságból származó egyes vas vagy acél kötőelemek behozatalára végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló, 2009. január 26-i 91/2009/EK tanácsi rendelet, a 91/2009 rendelet módosításáról szóló, 2012. október 4-i 924/2012/EU tanácsi végrehajtási rendelet vagy a Kínai Népköztársaságból származó, valamint – kiterjesztés alapján – a Malajziában feladott, akár Malajziából származóként, akár nem ilyenként bejelentett egyes vas vagy acél kötőelemek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az 1225/2009 rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről szóló, 2015. március 26-i (EU) 2015/519 bizottsági végrehajtási rendelet érvényességét.

---

(1)  HL C 277., 2017.8.21.

A Bíróság (első tanács) 2018. október 17-i ítélete (a Supreme Court [Írország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Ryanair Ltd kontra The Revenue Commissioners

(C-249/17. sz. ügy) (1)

((Előzetes döntéshozatal - A hozzáadottérték-adó (héa) közös rendszere - Az adóalany fogalma - Holdingtársaság - Az előzetesen felszámított adó levonása - Egy másik társaság részvényei megszerzésének céljából kifizetett, tanácsadási szolgáltatásokhoz kapcsolódó költségek - A szerző társaság azon szándéka, hogy a céltársaság számára ügyvezetési szolgáltatásokat nyújtson - E szolgáltatások nyújtásának elmaradása - A nyújtott szolgáltatásokat terhelő héa levonásához való jog))

(2018/C 455/19)

Az eljárás nyelve: angol

A kérdést előterjesztő bíróság

Supreme Court

Az alapeljárás felei

Felperes: Ryanair Ltd

Alperes: The Revenue Commissioners

Rendelkező rész

A tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról – közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapításról szóló, 1977. május 17-i 77/388/EGK tanácsi irányelv 4. és 17. cikkét úgy kell értelmezni, hogy azok az alapügyben szereplőhöz hasonló társaság számára, amely egy másik társaság összes részvényét abból a célból kívánja megszerezni, hogy olyan gazdasági tevékenységet gyakoroljon, amelynek lényege, hogy ez utóbbi társaság részére hozzáadottértékadó-köteles (héa) ügyvezetési szolgáltatásokat nyújtson, biztosítja a tanácsadási szolgáltatásokra vonatkozó, egy nyílt vételi ajánlat keretében felmerült költségek tekintetében előzetesen felszámított teljes héa levonásához való jogot, még akkor is, ha bizonyossá vált, hogy e gazdasági tevékenység nem került megvalósításra, feltéve hogy e költségek kizárólagos oka a tervezett gazdasági tevékenység volt.

---

(1)  HL C 221., 2017.7.10

A Bíróság (hatodik tanács) 2018. október 18-i ítélete – Európai Bizottság kontra Románia

(C-301/17. sz. ügy) (1)

((Tagállami kötelezettségszegés - A 2005. évi csatlakozási okmány - A csatlakozó államok kötelezettségei - Környezet - 1999/31/EK irányelv - A 14. cikk b)pontja - Hulladéklerakó - Azon lerakók bezárása, amelyek nem kaptak engedélyt üzemeltetésére - Lezárási és utógondozási eljárás))

(2018/C 455/20)

Az eljárás nyelve: román

Felek

Felperes: Európai Bizottság (képviselők: L. Nicolae és E. Sanfrutos Cano meghatalmazottak)

Alperes: Románia (R.-H. Radu, E. Gane, L. Liţu, O.-C. Ichim és M. Chicu, később C.-R. Canţăr, E. Gane, L. Liţu, O.-C. Ichim és M. Chicu meghatalmazottak)

Rendelkező rész

1)

Románia, mivel 68 hulladéklerakó tekintetében nem felelt meg arra vonatkozó kötelezettségének, hogy megtegyen minden, ahhoz szükséges intézkedést, hogy azokat a lerakókat, amelyek a működés folytatásához szükséges engedélyt az irányelv 8. cikke szerint nem kapták meg, a 7. cikk g) pontjának és a 13. cikknek megfelelően a lehető legrövidebb időn belül lezárják, nem teljesítette a hulladéklerakókról szóló 1999. április 26-i 1999/31/EK tanácsi irányelv 13. cikkével összefüggésben értelmezett 14. cikkének b) pontjából eredő kötelezettségeit.

2)	A Bíróság Romániát kötelezi a költségek viselésére.

---

(1)  HL C 239., 2017.7.24.

A Bíróság (hatodik tanács) 2018. október 17-i ítélete (a Bayerischer Verwaltungsgerichtshof [Németország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Günter Hartmann Tabakvertrieb GmbH & Co. KG kontra Stadt Kempten

(C-425/17. sz. ügy) (1)

((Előzetes döntéshozatal - Jogszabályok közelítése - Dohánytermékek gyártása, kiszerelése és értékesítése - 2014/40/EU irányelv - A szájon át fogyasztható dohánytermékek forgalmazásának tilalma - A „rágódohány” és a „szájon át fogyasztott dohánytermék” fogalma - Apróra vágott dohányból álló paszta (Thunder Chewing Tabacco) és apróra vágott dohánnyal töltött, likacsos szerkezetű cellulóz zacskós kiszerelés (Thunder Frosted Chewing Bags)))

(2018/C 455/21)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Bayerischer Verwaltungsgerichtshof

Az alapeljárás felei

Felperes: Günter Hartmann Tabakvertrieb GmbH & Co. KG

Alperes: Stadt Kempten

Az eljárásban részt vesz: Landesanwaltschaft Bayern

Rendelkező rész

A tagállamoknak a dohánytermékek és kapcsolódó termékek gyártására, kiszerelésére és értékesítésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről és a 2001/37/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 3-i 2014/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkének az ezen irányelv 2. cikke 6. pontjával összefüggésben értelmezett 8. pontját úgy kell értelmezni, hogy csak azok a dohánytermékek minősülnek az e rendelkezés értelmében vett rágásra szánt dohánytermékeknek, amelyeket csak rágás útján lehet megfelelően elfogyasztani, aminek a megállapítása az érintett termékek valamennyi releváns objektív jellemzőjére, így az összetételükre, állagukra, megjelenési formájukra és – adott esetben – a fogyasztók által való tényleges felhasználásukra tekintettel a nemzeti bíróság feladata.

---

(1)  HL C 347., 2017.10.16

A Bíróság (nyolcadik tanács) 2018. október 17-i ítélete – Európai Bizottság kontra Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága

(C-503/17. sz. ügy) (1)

((Tagállami kötelezettségszegés - 95/60/EK irányelv - Gázolaj és kerozin adóügyi jelölőanyaga - Magánjellegű, kedvtelési célú hajók üzemanyaggal való feltöltése))

(2018/C 455/22)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Európai Bizottság (képviselők: F. Tomat és J. Tomkin meghatalmazottak)

Alperes: Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (képviselők: S. Brandon meghatalmazott, segítője: M. Gray barrister)

Rendelkező rész

1)

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, mivel engedélyezte a jelölőanyaggal ellátott üzemanyag magánjellegű, kedvtelési célú hajókban való felhasználását, jóllehet ezen üzemanyag tekintetében nem áll fenn sem adómentesség, sem jövedékiadó-kedvezmény, megsértette a gázolaj és a kerozin adóügyi jelölőanyagáról szóló, 1995. november 27-i 95/60/EK tanácsi irányelvből eredő kötelezettségeit.

2)	A Bíróság Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságát kötelezi a költségek viselésére.

---

(1)  HL C 347., 2017. 10. 16.

A Bíróság (nyolcadik tanács) 2018. október 17-i ítélete – Európai Bizottság kontra Írország

(C-504/17. sz. ügy) (1)

((Tagállami kötelezettségszegés - Az energiatermékek és a villamos energia adóztatása - 2003/96/EK irányelv - 4. és 7. cikk - Minimum adómértékek motorüzemanyagok tekintetében való alkalmazása - 95/60/EK irányelv - Gázolaj és kerozin adóügyi jelölőanyaga - Magánjellegű, kedvtelési célú hajók üzemanyaggal való feltöltése))

(2018/C 455/23)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Európai Bizottság (képviselők: F. Tomat és J. Tomkin)

Alperes: Írország (képviselők: M. Browne, G. Hodge, J. Quaney és A. Joyce meghatalmazottak, segítőik: F. Callanan SC és B. Doherty BL)

Rendelkező rész

1.

Írország, mivel a magánjellegű, kedvtelési célú hajók motorhajtóanyagaként felhasznált gázolaj tekintetében nem biztosította az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről szóló, 2003. október 27-i 2003/96/EK tanácsi irányelvben előírt minimum adómértékek alkalmazását, és mivel engedélyezte a jelölőanyaggal ellátott üzemanyag magánjellegű, kedvtelési célú hajókban való felhasználását, jóllehet ezen üzemanyag tekintetében nem áll fenn sem adómentesség, sem jövedékiadó-kedvezmény, megsértette a 2003/96 irányelv 4. és 7. cikkéből, valamint a gázolaj és a kerozin adóügyi jelölőanyagáról szóló, 1995. november 27-i 95/60/EK tanácsi irányelvből eredő kötelezettségeit.

2.	A Bíróság Írországot kötelezi a költségek viselésére.

---

(1)  HL C 347., 2017. 10. 16.

A Bíróság (nyolcadik tanács) 2018. október 18-i ítélete (a Consiglio di Stato [Olaszország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – IBA Molecular Italy Srl kontra Azienda ULSS n. 3 és társai

(C-606/17. sz. ügy) (1)

((Előzetes döntéshozatal - Árubeszerzésre irányuló közbeszerzés - 2004/18/EK irányelv - Az 1. cikk (2) bekezdésének a) pontja - Közbeszerzési szerződés odaítélésére vonatkozó eljáráson kívüli odaítélés - A „visszterhes szerződés” fogalma - A „közjogi intézmény” fogalma))

(2018/C 455/24)

Az eljárás nyelve: olasz

A kérdést előterjesztő bíróság

Consiglio di Stato

Az alapeljárás felei

Felperes: IBA Molecular Italy Srl

Alperesek: Azienda ULSS n. 3, Regione Veneto, Ministero della Salute, Ospedale dell’Angelo di Mestre

Az eljárásban részt vesz: Istituto Sacro Cuore Don Calabria di Negrar, Azienda ULSS no 22

Rendelkező rész

1)

Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikke (2) bekezdésének a) pontját úgy kell értelmezni, hogy a „visszterhes szerződés” fogalma magában foglalja azt a határozatot, amellyel az ajánlatkérő egy meghatározott gazdasági szereplőnek közvetlenül, tehát közbeszerzési eljárás szervezése nélkül ítéli oda a teljes egészében különböző közigazgatási szerveknek szállítandó áruk gyártására fordított finanszírozást, amely szervek az említett szállító felé a szállítmányonkénti 180 euró átalányösszeg szállítási költség címén való megfizetésén kívül semmilyen ellenszolgáltatás fizetésére nem kötelesek.

2)

A 2004/18 irányelv 1. cikke (2) bekezdésének a) pontját és a 2. cikkét úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az alapügy tárgyát képezőhöz hasonló nemzeti szabályozás, amely mivel az egészségügyi szolgáltatási ellátó rendszerben részt vevő más magánjogi jogalanyok általános akkreditációs viszonyaitól eltérő sajátos szerződésekkel szabályozott nemzeti közegészségügyi tervezés rendszerébe illesztésük révén a közkórházakkal egyenértékűnek tekinti a „minősített” magánkórházakat, az említett magánkórházakat azokban az esetekben is kivonja a közbeszerzési szerződésekre vonatkozó nemzeti és uniós szabályozás hatálya alól, amelyekben a szóban forgó jogalanyokat azzal bízzák meg, hogy az egészségügyi szolgáltatás ellátásához szükséges meghatározott árukat ingyenesen gyártsanak és szállítsanak a közegészségügyi intézményeknek az ezen áruk gyártására és szállítására fordított közfinanszírozás fejében.

---

(1)  HL C 22., 2018.1.22

A Bíróság (hetedik tanács) 2018. október 18-i ítélete (a Vrhovno sodišče Republike Slovenije [Szlovénia] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – E. G. kontra Szlovén Köztársaság

(C-662/17. sz. ügy) (1)

((Előzetes döntéshozatal - Közös európai menekültügyi rendszer - 2013/32/EU irányelv - A 46. cikk (2) bekezdése - A menekültkénti elismerést megtagadó, azonban a kiegészítő védelmi jogállást elismerő határozat elleni kereset - Elfogadhatóság - Kellő érdek hiánya, amennyiben a tagállam által nyújtott kiegészítő védelmi jogállás ugyanazon jogokkal és kedvezményekkel jár, mint az uniós és nemzeti jog szerinti menekült státusz - A kérelmező egyedi helyzetének az említett jogok és kedvezmények azonossága vizsgálatának szempontjából fennálló relevanciája))

(2018/C 455/25)

Az eljárás nyelve: szlovén

A kérdést előterjesztő bíróság

Vrhovno sodišče Republike Slovenije

Az alapeljárás felei

Felperes: E. G.

Alperes: Szlovén Köztársaság

Rendelkező rész

A nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról szóló, 2013. június 26-i 2013/32/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 46. cikke (2) bekezdésének második albekezdését úgy kell értelmezni, hogy az alapügy tárgyát képezőhöz hasonló tagállami jogszabály által biztosított kiegészítő védelmi jogállás e rendelkezés értelmében nem jár „ugyanazon jogokkal és kedvezményekkel […], mint az uniós és nemzeti jog szerinti menekült státusz”, és ily módon e tagállam bírósága a kérelmezőnek az eljárás folytatásához fűződő kellő érdekének hiánya miatt mint elfogadhatatlant nem utasíthatja el az azon határozat ellen indított keresetet, amely a menekült jogállás elismerése tekintetében megalapozatlannak nyilvánította a kérelmet, azonban a kiegészítő védelmi jogállást elismerte, amennyiben igazolást nyer, hogy az alkalmazandó nemzeti jogszabályok alapján az e két nemzetközi védelmi jogállás által biztosított jogok és kedvezmények ténylegesen nem azonosak.

Az ilyen kereset még akkor sem utasítható el elfogadhatatlanként, ha a kérelmező konkrét helyzete alapján megállapítást nyer, hogy a menekültkénti elismerés a kiegészítő védelmi jogállás elismeréséhez képest nem jelentene számára többletjogokat és -kedvezményeket, amennyiben a kérelmező nem hivatkozik vagy még nem hivatkozik a menekült jogállás alapján biztosított olyan jogokra, amelyekkel nem, vagy csak kisebb mértékben rendelkezik a kiegészítő védelmi jogállás alapján.

---

(1)  HL C 32., 2018.1.29

A Bíróság (első tanács) 2018. október 17-i ítélete (a High Court of Justice, Family Division (England and Wales) [Egyesült Királyság] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – UD kontra XB

(C-393/18. PPU. sz. ügy) (1)

((Előzetes döntéshozatal - Sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárás - Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés - 2201/2003/EK rendelet - A 8. cikk (1) bekezdése - Szülői felelősséggel kapcsolatos joghatóság - A „gyermek szokásos tartózkodási helye” fogalma - Fizikai jelenlétre vonatkozó követelmény - Az anya és a gyermek harmadik államban, az anya akarata ellenére történő visszatartása - Az anya és a gyermek alapvető jogainak megsértése))

(2018/C 455/26)

Az eljárás nyelve: angol

A kérdést előterjesztő bíróság

High Court of Justice, Family Division (England and Wales)

Az alapeljárás felei

Felperes: UD

Alperes: XB

Rendelkező rész

A házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendelet 8. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a gyermeknek fizikailag jelen kell lennie valamely tagállamban ahhoz, hogy olyannak lehessen tekinteni, mint aki e rendelkezés értelmében az adott tagállamban szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik. Az alapügy tárgyát képezőhöz hasonló körülmények, feltéve hogy bizonyítást nyernek – így egyrészt az, hogy az apa által az anya sérelmére gyakorolt kényszerítés következtében az anya egy harmadik államban szülte meg gyermeküket, és annak születése óta a gyermekkel együtt ott tartózkodik, másrészt hogy az anya, illetve a gyermek alapvető jogai sérültek –, e tekintetben nem relevánsak.

---

(1)  HL C 276., 2018.8.6

A Bíróság (első tanács) 2018. szeptember 27-i végzése (a Tribunale di Milano – [Olaszország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – FR kontra Ministero dell’interno – Commissione Territoriale per il riconoscimento della Protezione Internazionale presso la Prefettura U. T. G. di Milano

(C-422/18 PPU sz. ügy) (1)

((Előzetes döntéshozatalra utalás - Sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárás - A Bíróság eljárási szabályzatának 99. cikke - A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség - A nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárások - 2013/32/EU irányelv - 46. cikk - Az Európai Unió Alapjogi Chartája - A 18. cikk, a 19. cikk (2) bekezdése és a 47. cikk - A hatékony jogorvoslathoz való jog - Nemzetközi védelem iránti kérelmet elutasító határozat - Másodfokú bíróságról rendelkező nemzeti szabályozás - Az elsőfokú keresetre korlátozott automatikus felfüggesztő hatály))

(2018/C 455/27)

Az eljárás nyelve: olasz

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunale di Milano

Az alapeljárás felei

Felperes: FR

Alperes: Ministero dell’interno – Commissione Territoriale per il riconoscimento della Protezione Internazionale presso la Prefettura U. T. G. di Milano

Az eljárásban részt vesz: Pubblico Ministero

Rendelkező rész

Az uniós jogot, különösen a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról szóló, 2013. június 26-i 2013/32/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikkére tekintettel akként kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, mint amely az alapügy tárgyát képezi, amely egy, az illetékes közigazgatási hatóság nemzetközi védelem iránti kérelmet elutasító határozatát helyben hagyó elsőfokú bírósági határozattal szemben indított fellebbezési eljárásban ahhoz nem rendel automatikus felfüggesztő hatályt, de lehetővé teszi az ezen ítéletet meghozó bíróság számára, hogy az érintett kérelmére elrendelje az ítélet végrehajtásának felfüggesztését azt követően, hogy megvizsgálta az említett ítélettel szembeni fellebbezés keretében előadott jogalapok megalapozottságát, míg az ítélet végrehajtása folytán e kérelmezőnek okozott súlyos és helyrehozhatatlan kár veszélyének fennállását nem.

---

(1)  HL C 311., 2018.9.3.

A Handelsgericht Wien (Ausztria) által 2018. szeptember 7-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Austrian Airlines AG kontra MG, NF

(C-566/18. sz. ügy)

(2018/C 455/28)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Handelsgericht Wien

Az alapeljárás felei

Alperes és fellebbező: Austrian Airlines AG

Felperesek és ellenérdekű felek: MG, NF

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

A 2004. február 11-i 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 5. és 7. cikkét akként kell-e értelmezni, hogy a légi járatok utasai a rendelet értelmében ugyanazon foglalás alapján egynél több alkalommal is jogosultak lehetnek kártalanításra, ha törlik azt a járatot, amelyre a légifuvarozó az utasokat átfoglalta, vagy a járat több mint három órát késik, ami azt eredményezi, hogy a rendelet 7. cikke szerinti kártalanítás nem átalányjellegű, hanem függ a járattörlések számától, vagy a járattörlés és következésképpen a késedelem terjedelmétől?

2)

Amennyiben az első kérdésre igenlő válasz adandó, ez hogyan egyeztethető össze a Bíróság 2009. november 19-i Sturgeon és társai ítéletében (C-402/07 és C-432/07) (2) lefektetett elvvel, amely szerint a rendelet 5. cikkét akként kell értelmezni, hogy a késéssel érintett járatok utasait a törölt járatok utasaihoz hasonlóknak lehet tekinteni a kártalanítás szabályai szempontjából, ha a Bíróság 2012. október 23-i Nelson és társai ítéletében (C-581/10 és C-629/10) (3) kimondta, hogy a késedelem három órát meghaladó időtartama nem kerül figyelembevételre az átalánykártalanítás kiszámítása során?

---

(1)  A visszautasított beszállás és légijáratok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról, és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. február 11-i 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2004. L 46., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 7. fejezet, 8. kötet, 10. o.)

(2)  ECLI:EU:C:2009:716

(3)  ECLI:EU:C:2012:657

A Törvényszék (első kibővített tanács) T-218/17. sz., HF kontra Parlament ügyben 2018. június 29-én hozott ítélete ellen HF által 2018. szeptember 10-én benyújtott fellebbezés

(C-570/18. sz. ügy)

(2018/C 455/29)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Fellebbező: HF (képviselő: A. Tymen ügyvéd)

A másik fél az eljárásban: Európai Parlament

A fellebbező kérelmei

—	A bíróság helyezze hatályon kívül a T-218/17. sz. ügyben 2018. június 29-én hozott ítéletet; Következésképpen:

—	adjon helyt a fellebbező elsőfokú eljárásban előadott kérelmeinek, következésképpen

—	semmisítse meg a Parlament 2016. június 30-i, a fellebbező segítségnyújtás iránti kérelmét elutasító határozatát;

—	kötelezze a másik felet az ex aequo et bono90 000 euróra becsült nem vagyoni kára megtérítésére;

—	a másik felet kötelezze mindkét fokon az eljárási költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

—	A meghallgatáshoz való jog megsértése – A Charta 41. cikke (1) bekezdése a) pontjának megsértése.

—	A Charta 41. cikke (1) bekezdésének megsértése – a fellebbező érveinek elferdítése – Az indokolási kötelezettség elsőfokú bíróság általi megsértése.

—	A Charta 31. cikke (1) bekezdésének megsértése – A személyzeti szabályzat 12a. cikke (1) és (3) bekezdéseinek, valamint 24. cikkének megsértése.

Egyébiránt a fellebbező vitatja az elsőfokú bíróság azon döntését, hogy a vitatott határozat megsemmisítésének elmaradása miatt nem adott helyt a fellebbező kártérítési kérelmeinek.

Az Oberlandesgericht Frankfurt am Main (Németország) által 2018. szeptember 20-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Verbraucherzentrale Berlin eV kontra DB Vertrieb GmbH

(C-583/18. sz. ügy)

(2018/C 455/30)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Oberlandesgericht Frankfurt am Main

Az alapeljárás felei

Felperes és fellebbező: Verbraucherzentrale Berlin eV

Alperes és ellenérdekű fél: DB Vertrieb GmbH

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Úgy kell-e értelmezni a fogyasztók jogairól szóló, 2011. október 25-i 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) 2. cikkének 6. pontját, hogy az olyan szerződésekre is kiterjed, amelyek a kereskedőt nem közvetlenül kötelezik a szolgáltatásnyújtásra, hanem a fogyasztó arra szerez jogot, hogy a jövőbeni szolgáltatásmegrendelés esetén árengedményt kapjon? Amennyiben az első kérdésre igenlő választ kell adni:

2)

Úgy kell-e értelmezni a fogyasztók jogairól szóló, 2011. október 25-i 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikke (3) bekezdése k) pontjának „személyszállítási szolgáltatás tárgyú szerződésekre” vonatkozó kivételi szabályát, hogy az olyan tényállásokra is kiterjed, amelyekben a fogyasztó ellenszolgáltatásként nem közvetlenül személyszállítási szolgáltatásban részesül, hanem arra szerez jogot, hogy a jövőben megkötendő szállítási szerződések esetén árengedményt kapjon?

---

(1)  A fogyasztók jogairól, a 93/13/EGK tanácsi irányelv és az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 85/577/EGK tanácsi irányelv és a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. október 25-i 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2011. L 304., 64. o.).

A Centrale Raad van Beroep (Hollandia) által 2018. szeptember 25-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – AFMB Ltd és társai kontra Raad van bestuur van de Sociale verzekeringsbank

(C-610/18. sz. ügy)

(2018/C 455/31)

Az eljárás nyelve: holland

A kérdést előterjesztő bíróság

Centrale Raad van Beroep

Az alapeljárás felei

Felperesek: AFMB Ltd és társai

Alperes: Raad van bestuur van de Sociale verzekeringsbank

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

A. Úgy kell-e értelmezni az 1408/71/EGK rendelet (1) 14. cikke 2. pontjának a) alpontját, hogy olyan körülmények között, mint amilyenek az alapügyben szerepelnek, a munkavállalóként foglalkoztatott nemzetközi tehergépkocsi vezető a) azon fuvarozási vállalkozás utazó személyzete tagjának tekintendő, amely őt felvette, amelynek ténylegesen határozatlan ideig korlátlanul rendelkezésére áll, amely vele szemben a tényleges utasítási jogot gyakorolja, és amelynek ténylegesen viselnie kell a bérköltségeket, vagy b) azon vállalkozás utazó személyzete tagjának tekintendő, amely formálisan munkaszerződést kötött vele, és amely részére az a) pontban említett fuvarozási vállalkozással kötött megállapodás alapján díjazást fizetett, és ezzel kapcsolatban az e vállalkozás székhelye szerinti tagállamban, nem pedig az a) pontban említett fuvarozási vállalkozás székhelye szerinti tagállamban fizetett járulékokat, vagy c) egyaránt tekintendő az a) pontban említett és a b) pontban említett vállalkozás utazó személyzete tagjának? B. Úgy kell-e értelmezni a 883/2004/EK rendelet (2) 13. cikke (1) bekezdésének b) pontját, hogy olyan körülmények között, mint amilyenek az alapügyben szerepelnek, a munkavállalóként foglalkoztatott nemzetközi tehergépkocsi-vezető munkáltatójának a) azon fuvarozási vállalkozás tekintendő, amely az érintettet felvette, amelynek az érintett ténylegesen határozatlan ideig korlátlanul rendelkezésére áll, amely az érintettel szemben a tényleges utasítási jogot gyakorolja, és amelynek ténylegesen viselnie kell a bérköltségeket, vagy b) azon vállalkozás tekintendő, amely formálisan munkaszerződést kötött a tehergépkocsi-vezetővel, és amely részére az a) pontban említett fuvarozási vállalkozással kötött megállapodás alapján díjazást fizetett, és ezzel kapcsolatban az e vállalkozás székhelye szerinti tagállamban, nem pedig az a) pontban említett fuvarozási vállalkozás székhelye szerinti tagállamban fizetett járulékokat, vagy c) egyaránt tekintendő az a) pontban említett és a b) pontban említett vállalkozás?

2)

Ha olyan körülmények között, mint amilyenek az alapügyben szerepelnek, az első kérdés A. pontjának b) alpontjában és az első kérdés B. pontjának b) alpontjában említett vállalkozást kell munkáltatónak tekinteni: Az alapügyekben egészben vagy részben megfelelően alkalmazandók-e az 1408/71/EGK rendelet 14. cikke 2. pontja a) alpontjának és a 883/2004/EK rendelet 13. cikke (1) bekezdése b) pontjának alkalmazása céljából azok a különleges feltételek, amelyek mellett a munkaerő kölcsönzők és egyéb olyan munkáltatók, mint a közvetítők, az 1408/71/EGK rendelet 14. cikke 1. pontjának a) alpontjában és a 883/2004/EK rendelet 12. cikkében szabályozott, a foglalkoztatás szerinti állam elve alóli kivételekre hivatkozhatnak?

3)

Ha olyan körülmények között, mint az alapügyekben szereplő körülmények, az első kérdés A. pontjának b) alpontjában és az első kérdés B. pontjának b) alpontjában említett vállalkozást kell munkáltatónak tekinteni, a második kérdésre pedig nemleges választ kell adni: Az Unió és/vagy az EFTA jogával való visszaélésnek tekintendő helyzetet képeznek-e a jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelemben ismertetett tények és körülmények? Amennyiben igen, milyen következménnyel jár ez?

---

(1)  A szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló, 1971. június 14-i 1408/71/EGK tanácsi rendelet (HL 1971. L 149, 2. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 1. kötet, 35. O.).

(2)  A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2004. L 166, 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 5. kötet, 72. o.).

A Juzgado de Primera Instancia de Albacete (Spanyolország) által 2018. október 2-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Az adósok kontra Globalcaja S. A.

(C-617/18. sz. ügy)

(2018/C 455/32)

Az eljárás nyelve: spanyol

A kérdést előterjesztő bíróság

Juzgado de Primera Instancia de Albacete

Az alapeljárás felei

Felperesek: Az adósok

Alperes: Globalcaja S. A.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

A 93/13 irányelv (1) 6. cikkének (1) bekezdése szerinti „nem jelent kötelezettséget a fogyasztóra nézve” szövegrész joghatása kizárja-e annak lehetőségét, hogy a hitelező és a fogyasztó magánjogi megállapodás keretében mérsékelhessék az olyan kikötést, amely nem felel meg a 4. cikk (2) bekezdése szerinti világos és érthető megfogalmazás követelményének, akár az említett kikötés összegének csökkentésével, akár a fogyasztó számára kevésbé hátrányos, más kikötéssel való felváltásával? Megváltoztatja-e a jelen kérdésre adandó választ, ha az említett mérséklést a fogyasztó és a hitelező által megkötött megállapodásba foglalják, amelynek célja éppen azon jogvita peren kívüli rendezése, amely a felek közötti korábban létrejött szerződésben foglalt, egyedileg meg nem tárgyalt kikötés átláthatóságának esetleges hiányáról szól?

2)

Úgy kell-e értelmezni a 93/13 irányelv 4. cikkének (2) bekezdését, hogy a „szerződés elsődleges tárgya” és „az ár vagy díjazás megfelelése az ellenértékként szállított áruval vagy nyújtott szolgáltatással [helyesen: az árnak vagy díjazásnak az ellenértékként szállított árunak vagy nyújtott szolgáltatásnak való megfelelése]” fordulat kiterjed a hitelező és a fogyasztó között létrejött megállapodás során egyedileg meg nem tárgyalt foglalt két azon kikötésre is, amely egyrészt mérsékeli a felek között létrejött korábbi szerződésben foglalt valamely kikötést – azt a fogyasztó számára kevésbé hátrányos kikötéssel váltva fel –, másrészt, amelynek révén a fogyasztó lemond azon jogáról, hogy a szóban forgó kikötés átláthatóságának hiányát és az ebből eredő joghatásokat peres úton vagy peren kívül érvényesítse?

3)

Az előző kérdésre adandó igenlő válasz esetén, a 93/13 irányelv 4. cikkét úgy kell-e értelmezni, hogy „azon áruk vagy szolgáltatások természet[e] […], amelyekre vonatkozóan a szerződést kötötték [helyesen: a szerződés tárgyát képező áru vagy szolgáltatás természete]” és „a szerződés megkötésének időpontjában az akkor fennálló összes körülmény, amely a szerződés megkötését kísérte [helyesen: a szerződéskötés időpontjában […] a szerződéskötés {tekintetbe vett} valamennyi körülménye]” csak az olyan kikötések tisztességtelen jellegének megítélésénél vehetők figyelembe, amelyek nem a szerződés elsődleges tárgyának meghatározására vonatkoznak? Vagy ellenkezőleg, ugyanezek a kritériumok figyelembe vehetők a 4. cikk (2) bekezdése [által hivatkozott szerződés] elsődleges tárgyára vonatkozó kikötések átláthatóságának megítélésénél is?

4)

A második kérdésre adandó igenlő válasz esetén, összeegyeztethető-e az irányelv 4. cikkének (2) bekezdésével – konkrétan, a világos és érthető megfogalmazás, és ebből eredően az átláthatóság követelményeivel – az olyan nemzeti ítélkezési gyakorlat, amely a hitelező és a fogyasztó között egyedileg meg nem tárgyalt olyan megállapodás esetén, amely a felek között korábban létrejött szerződésbe foglalt kikötés alkalmazását mérsékeli, nem tekinti szükségesnek, hogy a hitelező a kikötés átláthatóságának esetleges hiányáról tájékoztassa a fogyasztót, mert az említett nemzeti ítélkezési gyakorlatot úgy értelmezi, hogy az átláthatóság hiányának alapját képező kritériumok közismertek?

5)

A második kérdésre adandó igenlő válasz esetén, úgy kell-e értelmezni az irányelv 4. cikkének (2) bekezdését, hogy a fogyasztónak az egyedileg meg nem tárgyalt kikötés átláthatóságának esetleges hiányával kapcsolatos követelések peres úton vagy peren kívül történő érvényesítéséről való lemondása csak akkor felel meg a „világos és érthető megfogalmazás” követelményének, ha a hitelező előzetesen tájékoztatta a fogyasztót a lemondásának tárgyát képező konkrét jogokról, különösen azon konkrét összegekről, amelyek követeléséről lemond?

---

(1)  A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv (HL 1993. L 95., 29. o.)

A Tribunal Administrativo e Fiscal de Coimbra (Portugália) által 2018. október 5-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Nelson Antunes da Cunha, Lda kontra Instituto de Financiamento da Agricultura e Pescas IP (IFAP)

(C-627/18. sz. ügy)

(2018/C 455/33)

Az eljárás nyelve: portugál

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunal Administrativo e Fiscal de Coimbra

Az alapeljárás felei

Felperes: Nelson Antunes da Cunha, Lda

Alperes: Instituto de Financiamento da Agricultura e Pescas IP (IFAP)

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. július 13-i (EU) 2015/1589 tanácsi rendelet (1) 17. cikkének (1) bekezdésében a támogatások visszatéríttetésére vonatkozó jogosultság érvényesítésére előírt elévülési időt kizárólag az Európai Unió és a támogatások visszatéríttetését elrendelő határozat címzett tagállamának jogviszonyában kell-e alkalmazni, vagy az említett tagállam és a jogorvoslatot kérelmező fél mint a közös piaccal összeegyeztethetetlennek minősített támogatás kedvezményezettje közötti jogviszonyban is alkalmazni kell?

2)

Amennyiben megállapítást nyer, hogy az említett határidőt a támogatások visszatéríttetését elrendelő határozat címzett tagállama és a közös piaccal összeegyeztethetetlennek minősített támogatások kedvezményezettjei közötti jogviszonyokra is alkalmazni kell, úgy kell-e tekinteni, hogy e határidő kizárólag a visszatéríttetést elrendelő határozat elfogadására vonatkozó eljárásra vagy a határozat végrehajtására is vonatkozik?

3)

Amennyiben megállapítást nyer, hogy az említett határidőt alkalmazni kell a támogatások visszatéríttetését elrendelő határozat címzett tagállama és a közös piaccal összeegyeztethetetlennek minősített támogatások kedvezményezettjei közötti jogviszonyokra, ezt úgy kell-e értelmezni, hogy e határidőt a Bizottság vagy az érintett tagállam bármely, a jogellenes támogatással kapcsolatos aktusa akkor is megszakítja, ha erről nem tájékoztatták a visszatéríttetendő támogatás kedvezményezettjét?

4)

Ellentétes-e a 2015. július 13-i (EU) 2015/1589 tanácsi rendelet 16. cikkének (2) bekezdésével, valamint az uniós jog elveivel – konkrétan a tényleges érvényesülés elvével, és azon elvvel, miszerint az állami támogatások nem egyeztethetők össze az egységes piaccal – az, hogy a visszatéríttetendő támogatások után felszámítandó kamatok tekintetében a hivatkozott rendelet 17. cikkében előírtnál rövidebb időtartamú elévülési idő alkalmazandó, ahogy azt a polgári törvénykönyv 310. cikke (1) bekezdésének d) pontja meghatározza?

---

(1)  HL 2015. L 248., 9. o.

A Sofiyski gradski sad (Bulgária) által 2018. október 8-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – EN, FM, GL kontra Ryanair Designated Activity Company

(C-629/18. sz. ügy)

(2018/C 455/34)

Az eljárás nyelve: bolgár

A kérdést előterjesztő bíróság

Sofiyski gradski sad

Az alapeljárás felei

Felperesek: EN, FM, GL

Alperes: Ryanair Designated Activity Company

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Összeegyeztethető-e az 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 25. cikkével, hogy a visszautasított beszállás és légi járatok törlése vagy hosszú késése [helyesen: jelentős késése] esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. február 11-i 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeleten (2) alapuló keresetekre vonatkozóan a jogvita keletkezését megelőzően létrejött megállapodással kötnek ki választott joghatósági okot?

---

(1)  A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12-i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2012. L 351., 1. o.)

(2)  HL 2004. L 46., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 7. fejezet, 8. kötet, 10. o.

Az Okrazhen sad Vidin (Bulgária) által 2018. október 17-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Korporativna targovska banka AD in Insolvenz kontra Elit Petrol AD

(C-647/18. sz. ügy)

(2018/C 455/35)

Az eljárás nyelve: bolgár

A kérdést előterjesztő bíróság

Okrazhen sad Vidin

Az alapeljárás felei

Felperes: Korporativna targovska banka AD in Insolvenz

Alperes: Elit Petrol AD

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1.

i) Úgy kell-e értelmezni az EUSZ 2. cikkben védett „jogállamiság” értékét, hogy aszerint valamely tagállamban a nemzeti jogalkotó jogszabály kibocsátásakor köteles figyelemmel lenni az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatában és a jogállamiság megerősítésére irányuló új uniós keretről szóló, 2014. március 11-i bizottsági közleményben kialakított és megnevezett, a „jogállamiságot” jellemző jogi elvekre és feltételekre? ii) Úgy kell-e értelmezni az EUSZ 2. cikkben foglalt „jogállamiság” értékét és annak alapelveit – úgy mint törvényesség, jogbiztonság, független és hatékony bírósági jogorvoslat, tekintettel az alapjogok és a törvény előtti egyenlőség tiszteletben tartására is –, hogy azokkal ellentétes az olyan nemzeti jogszabály kibocsátása, mint amilyen a Zakon za izmenenie i dopalnenie na Zakona za bankovata nesastoyatelnost (a bankok fizetésképtelenségéről szóló törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló törvény, a továbbiakban: ZIDZBN) átmeneti és záró rendelkezéseinek 5. § -a, amely kivételes jelleggel újraszabályozza azokat a társadalmi viszonyokat, amelyek a pénzügyi biztosítékoknak a közhiteles nyilvántartásba, konkrét magánjogi jogalany javára történő bejegyzéséhez kapcsolódnak? A konkrét esetben a nemzeti jogszabály visszamenőlegesen semmisnek nyilvánítja a nyilvántartásba bejegyzett, a felszámolás alatt álló KTB AD javára létesített pénzügyi biztosítékok törlését és ezáltal jogbizonytalanságot teremt, mivel meghatározza, hogy a felszámolás alatt álló KTB AD harmadik személyekkel szemben hivatalból hivatkozhat a töröltnek tekintett pénzügyi biztosítékokra annak ellenére, hogy az azokkal biztosított kötelezettségeket már teljesítették. iii) Az eljáró bíróságnak abban a kérdésben van szüksége értelmezésre, hogy támaszkodhat-e közvetlenül az EUSZ 2. cikkre és azt alkalmazhatja-e közvetlenül, ha megállapítja, hogy az a mód, ahogyan a ZIDZBN átmeneti és záró rendelkezéseinek 5. § -ában foglalt nemzeti előírás visszamenőlegesen újraszabályozza a pénzügyi biztosítékok közhiteles nyilvántartásba, a felszámolás alatt álló KTB AD javára történő bejegyzésének jogkövetkezményeit, sérti a „jogállamiság” értékét és annak fent nevezett alapelveit? iv) Mely feltételeket kell alkalmaznia a nemzeti bíróságnak, amikor azt vizsgálja, hogy az EUSZ 2. cikk értelmében vett „jogállamiság” értéke megengedi-e olyan nemzeti jogszabály kibocsátását, mint amilyen a ZIDZBN átmeneti és záró rendelkezéseinek 5. § -a? v) Úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 67. cikk (1) bekezdését, amely szerint az Unió egy, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget alkot, amelyben tiszteletben tartják az alapvető jogokat és a tagállamok eltérő jogrendszereit és jogi hagyományait, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti jogszabály, amely a polgári és kereskedelmi forgalomban bizonytalanságot idéz elő vagy folyamatban lévő jogviták kimenetelét befolyásolja?

2.

i) Az eljáró bíróság számára támpont szükséges azzal kapcsolatban, hogy a fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2015. május 20-i 2015/848/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) az EUSZ 2. cikkel összefüggésben értelmezett és jelen ügyben alkalmazandó 7. cikke (2) bekezdésének h) pontja és 8. cikke rendszertanilag értelmezhető-e a Charta 17. cikkének (1) bekezdése, 20. cikke és 47. cikkének (2) bekezdése szerinti alapjogokkal összefüggésben. ii) Amennyiben a hivatkozott uniós jogi rendelkezéseket a Chartában foglalt alapjogokkal összefüggésben kell értelmezni, úgy megengedett-e ezen jogok alkalmazása valamely tagállamban indult fizetésképtelenségi eljárásban, és úgy kell-e értelmezni az ezen jogokban foglalt védelmet, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti jogi norma, amely a társadalmi viszonyokat kivételesen és visszamenőleges újraszabályozza a jogalkotó által konkrétan megnevezett hitelező javára? iii) Ellentétes-e a fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2015. május 20-i 2015/848/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet a Charta 17. cikkének (1) bekezdése, 20. cikke és 47. cikkének (2) bekezdése szerinti alapjogokkal összefüggésben értelmezett 7. cikke (2) bekezdésének h) pontjával és 8. cikkével az olyan nemzeti jogi norma alkalmazása, amely visszamenőlegesen semmissé nyilvánítja a KTB AD pénzügyi biztosítékainak nyilvántartásba bejegyzett törlését, valamint a felszámolás alatt álló KTB AD „feléledő” pénzügyi biztosítékait ex lege érvényesnek tekinti harmadik személyekkel szemben, és ezáltal sérti a többi hitelező jogait és megváltoztatja a fizetésképtelenségi eljárásban érvényesülő kielégítési sorrendet? iv) Értelmezhető-e a fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2015. május 20-i 2015/848/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet a Charta 17. cikkének (1) bekezdése, 20. cikke és 47. cikkének (2) bekezdése szerinti alapjogokkal összefüggésben értelmezett 7. cikke (2) bekezdésének h) pontja és 8. cikke akként, hogy azzal ellentétes a fizetésképtelenségi eljárásban a jogalkotó által konkrétan megnevezett hitelező (a KTB AD) követeléseinek feltételes megállapítása, ha e hitelező követelései az előterjesztés időpontjában beszámítás révén már teljeskörűen megszűntek, és jogvita van folyamatban a beszámítás megtámadása miatt, amely még nem ért véget? Amennyiben az a feltétel, amely alatt a hitelező a követelését előterjeszti, abban áll, hogy a nemzeti bíróság a beszámításokat, amelyek révén a követelések megszűntek, hatálytalannak nyilvánítja, megengedi-e a Charta 47. cikkének (2) bekezdése szerinti tisztességes eljáráshoz való jog az olyan nemzeti jogszabályt, amely visszamenőlegesen módosítja egy érvényes beszámítás feltételeit és ezáltal a beszámítás megtámadására, valamint a követelés fizetésképtelenségi eljárásban történő megállapítására irányuló, folyamatban lévő jogvita kimenetelét befolyásolja? v) Az eljáró bíróság számára támpont szükséges azzal kapcsolatban, hogy hivatkozhat-e közvetlenül arra, illetve alkalmazhatja-e közvetlenül a fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2015. május 20-i 2015/848/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet a Charta 17. cikkének (1) bekezdése, 20. cikke és 47. cikkének (2) bekezdése szerinti alapjogokkal összefüggésben értelmezett 7. cikke (2) bekezdésének h) pontját és 8. cikkét, ha megállapítja, hogy a nemzeti jogszabályok, amelyek a KTB feltételes követelése megállapításának jogalapját képezik és/vagy előidézik azon feltétel bekövetkezését, amelytől függően a követelést előterjesztették, ellentétesek az uniós jogi előírásokkal.

3.

Úgy kell-e értelmezni a 2014/59/EU irányelv (2) 77. cikkét, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti törvény alkalmazása, amely visszamenőlegesen megváltoztatja a kölcsönös követelések és kötelezettségek beszámításának feltételeit olyan hitelintézettel szemben, amely helyreállítási és szanálási eljárásban vesz részt, és ezáltal befolyásolja a hitelintézettel szemben érvényesített beszámítások megtámadására irányuló, folyamatban lévő jogviták kimenetelét?

---

(1)  HL 2015. L 141., 19. o.

(2)  A hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2014. L 173., 190. o.).

2018. október 8-án benyújtott kereset – ZF kontra Bizottság

(T-605/18. sz. ügy)

(2018/C 455/36)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: ZF (képviselő: J.-N. Louis ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék

a következőképpen határozzon:

—	semmisítse meg a Bizottság 2017. november 30-i határozatát, amely 2015. március 6-i visszaható hatállyal meghatározza a felperes nyugdíjjogosultságait, továbbá semmisítse meg a 2018. január 31-i azon határozatot, amely egy úgynevezett jogtalanul felvett összeget követel vissza;

—	a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetének alátámasztása érdekében a felperes öt jogalapra hivatkozik.

1.

Az első jogalap egy alanyi jogokat biztosító aktus visszavonásának jogellenességén alapul, amennyiben a felperes jogait az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek 15. cikkének (1) bekezdését tiszteletben tartva akkor határozták meg, amikor 2011. október 1-jén szolgálatba lépett az EKSZ-nél. A felperes tehát úgy véli, hogy e határozat vagy jogszerű volt, ez esetben pedig nem lehetett volna visszavonni, vagy pedig jogellenes volt, ez esetben pedig a visszavonásra csak észszerű időn belül kerülhetett volna sor.

2.

A második jogalap téves jogalkalmazáson alapul, amennyiben a felperesnek az AD12 besorolási fokozat 1-es fizetési fokozatába tartozó ideiglenes alkalmazottként, 2007. november 1-jétől számított szolgálati idővel történő felvételéről szóló határozat jogszerű határozat volt, amely megfelelt a felekre kötelező szerződésnek, és azt nem lehetett volna jogszerűen visszavonni és olyan határozattal felváltani, amely a felperes díjazásának jelentős csökkenését eredményező korrekciós együtthatót alkalmaz.

3.	A harmadik jogalap azon a nyilvánvaló mérlegelési hibán alapul, amelyet a Bizottság akkor követett el, amikor úgy határozott, hogy a felperes részlegvezetői szintű feladatokat látott el.

4.	A negyedik jogalap az indokolási kötelezettség megsértésén alapul, amennyiben a megtámadott határozatok nem tartalmaznak semmilyen releváns indokolást.

5.	Az ötödik jogalap az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzata 85. cikkének megsértésén alapul, amennyiben a felperes az EKSZ-nél történő szolgálatba lépésekor nem részesülhetett tájékoztatásban a jogait meghatározó határozat esetleges szabálytalanságáról.

2018. október 9-én benyújtott kereset – ZR kontra EUIPO

(T-610/18. sz. ügy)

(2018/C 455/37)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: ZR (Alicante, Spanyolország) (képviselők: S. Rodrigues és A. Blot ügyvédek)

Alperes: Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	semmisítse meg a kiválasztási bizottság 2017. december 1-jei határozatát, amely nem vette őt fel a „tartaléklistára”, amely az EUIPO/AD/01/17 – AD 6 –tanácsos a szellemi tulajdon területén versenyvizsga sikeres pályázóinak adatbázisa;

—	amennyiben szükséges, semmisítse meg a kiválasztási bizottság 2018. március 7-i, a felperes felülvizsgálati kérelmét elutasító határozatát;

—	amennyiben szükséges, semmisítse meg az EUIPO ügyvezető igazgatója által 2018. június 27-én hozott és a felperessel 2018. június 29-én közölt, a felperes panaszát elutasító határozatot;

—	az alperest kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes négy jogalapra hivatkozik.

1.	Az első jogalap a személyzeti szabályzat 27. és 29. cikkének és e szabályzat III. melléklete 1. cikkének a) és b) pontjának megsértésén alapul.

2.

A második jogalap a személyzeti szabályzat 30. cikkének és e szabályzat III. melléklete 3. cikkének, valamint a versenyvizsga-szabályzat („a nyílt versenyvizsgákra vonatkozó szabályzat”) 3. cikkének megsértésén alapul. — A felperes e tekintetben a kiválasztási bizottság tagjainak állítólagosan szabálytalan kijelölésére hivatkozik. — A felperes továbbá arra hivatkozik, hogy nem tették közzé a kiválasztási bizottság tagjait kinevező határozatokat és a kiválasztási bizottság összes tagjának nevét. — A felperes felhozza a személyzeti bizottság és a kinevezésre jogosult hatóság kiválasztási bizottságon belüli egyenlőtlen képviseletét. — A felperes felhozza még a kiválasztási bizottságon belüli, a nemek egyensúlya szempontjából egyenlőtlen képviseletet is. — Végül e jogalap tekintetében a felperes a kiválasztási bizottság stabilitása és folyamatossága elvének megsértésére is hivatkozik.

3.	A harmadik jogalap a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének megsértésén alapul.

4.

A negyedik jogalap nyilvánvaló értékelési hibán, az indoklási kötelezettség megsértésén és az átláthatóság hiányán alapul. — A felperes azt állítja, hogy a kiválasztási bizottság bizonyos tekintetben mulasztást követtet el, és e téren a készségeknek a versenyvizsga-kiírásban szereplő, bizottság általi értékelésére hivatkozik. — A felperes azt állítja, hogy a készséglapon feltüntetett egyes eredmények nem feleltek meg a versenyvizsga-kiírásnak és e téren az átláthatóság hiányát kifogásolja. — A felperes azt is kifogásolja, hogy a készséglap ellentmondó állításokat tartalmazott.

2018. október 9-én benyújtott kereset – Pharmaceutical Works Polpharma kontra EMA

(T-611/18. sz. ügy)

(2018/C 455/38)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Pharmaceutical Works Polpharma S. A. (Starogard Gdański, Lengyelország) (képviselők: M. Martens és N. Carbonnelle ügyvédek, valamint S. Faircliffe Solicitor)

Alperes: Európai Gyógyszerügynökség (EMA)

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	semmisítse meg az EMA 2018. július 30-i azon határozatát, amely elutasítja a felperes által a Tecfidera generikus változata, a Dimethyl Fumarate Polpharma tekintetében benyújtott, forgalombahozatali engedély iránti kérelmet;

—	az EMA-t kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes egyetlen jogalapra hivatkozik.

A vitatott határozat elutasítja a felperes által a Dimethyl Fumarate Polpharma tekintetében benyújtott, forgalombahozatali engedély iránti kérelmet azon az alapon, hogy a referenciatermék állítólagosan jogszabályi adatvédelmi időszak hatálya alá tartozik.

Az EUMSZ 277. cikken alapuló jogellenességi kifogás a referenciagyógyszer forgalomba hozatalát engedélyező határozat ellen irányul, amennyiben e határozat egy „átfogó forgalombahozatali engedély” céljából nyilvánvalóan téves következtetést tartalmaz a termék Fumadermtől való eltérését illetően. Egyetlen jogalapja keretében a felperes arra hivatkozik, hogy mivel a jogellenességi kifogás elfogadható és megalapozott, a forgalombahozatali engedély iránt a felperes által benyújtott kérelmet elutasító vitatott határozat indokolása az EUMSZ 296. cikk alapján jogilag nem elfogadható.

2018. október 8-án benyújtott kereset – Diesel kontra EUIPO – Sprinter megacentros del deporte (D)

(T-615/18. sz. ügy)

(2018/C 455/39)

A keresetlevél nyelve: angol

Felek

Felperes: Diesel SpA (Breganze, Olaszország) (képviselő: A. Parassina ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Sprinter megacentros del deporte, SL (Elche, Spanyolország)

Az OHIM előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy bejelentője: a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő másik fél

A vitatott védjegy: D európai uniós ábrás védjegy – 11 404 019. sz. védjegybejelentés

Az OHIM előtti eljárás: felszólalási eljárás

A megtámadott határozat: az EUIPO ötödik fellebbezési tanácsának 2018. augusztus 3-án hozott határozata (R 2657/2017-5. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—	az EUIPO-t kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok

—	A 2868/9/EK bizottsági rendelet 22 szabálya (3) bekezdésének megsértése;

—	az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 47. cikke (2) bekezdésének megsértése;

—	az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 72. cikke (6) bekezdésének megsértése.

2018. október 15-én benyújtott kereset – ZI kontra Bizottság

(T-618/18. sz. ügy)

(2018/C 455/40)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: ZI (képviselő: J.-N. Louis ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

állapítsa meg és határozzon úgy, hogy:

—	semmis a Bizottság azon határozata, amelyben megtagadta a felperestől az RCAM tagságot;

—	a Bizottság köteles a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes egyetlen jogalapra hivatkozik, amely az Európai Unió tisztviselőinek egészségbiztosítására vonatkozó közös szabályzat 13. cikkének jogellenességére vonatkozik, mivel e cikk sérti az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzatának 72. cikkét azáltal, hogy korlátozza annak hatályát.

2018. október 22-én benyújtott kereset – E. J. Papadopoulos kontra EUIPO – Europastry (fripan VIENNOISERIE CAPRICE Pur Beurre)

(T-628/18. sz. ügy)

(2018/C 455/41)

A keresetlevél nyelve: angol

Felek

Felperes: Viomichania mpiskoton kai eidon diatrofis E. J. Papadopoulos S. A. (Moschato-Tavros, Görögország) (képviselők: C. Chrysanthis, P.–V. Chardalia és A. Vasilogamvrou ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Europastry, SA (Sant Cugat del Vallès, Spanyolország)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy bejelentője: a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő másik fél

A vitatott védjegy: A fripan VIENNOISERIE CAPRICE Pur Beurre európai uniós ábrás védjegy bejelentése (13 125 265. sz. európai uniós védjegybejelentés)

Az EUIPO előtti eljárás: felszólalási eljárás

A megtámadott határozat: az EUIPO ötödik fellebbezési tanácsának 2018. augusztus 8-án hozott határozata (R 493/2018-5. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—	az EUIPO-t és az Europastry, SA-t kötelezze a költségek viselésére.

Jogalap

—	A 207/2009 tanácsi rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése.

2018. október 23-án benyújtott kereset – ZM és társai kontra Tanács

(T-632/18. sz. ügy)

(2018/C 455/42)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperesek: ZM, ZN és ZO (képviselő: N. de Montigny ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

—

semmisítse meg a felpereseknek sérelmet okozó azon határozatokat, amelyek a kinevezésre jogosult hatóság által hozott, a felperesek egyéni helyzetétől függően, alább felsorolt módon közölt határozatnak felelnek meg, és amelyek nem biztosítják a 2017/2018-as tanévben felmerült iskoláztatási költségek visszatérítését: — vagy a visszatérítés megtagadását konkrétan megjelölő egyedi határozat (pontosabban elektronikus levél) útján; — vagy a Sysperben feltüntetett „processed” megjegyzés útján, amelyet a felperesek elutasító határozatnak tekintenek, mivel az azt követő hónapban (legkorábban 10-én, mivel az illetményelszámolások megküldésének időpontjáról van szó) megküldött illetményelszámolás nem tartalmaz visszatérítést, vagy kizárólag az iskolai szállítás költségeinek megtérítését tartalmazza;

—	az alperest kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek négy jogalapra hivatkoznak.

—

Az első, az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata VII. melléklete 3. cikke (1) bekezdésének és az orvosi költségek visszatérítésére vonatkozó általános végrehajtási rendelkezések megsértésére alapított jogalap, amennyiben az alperes értelmezésének módosítása megsértette a szerzett jogokat, a jogos elvárásokat, a jogbiztonságot és a gondos ügyintézés elvét.

—	A második, a gyermekek jogainak, a családi élethez való jognak és az oktatáshoz való jognak a megsértésére alapított jogalap.

—	A harmadik, az egyenlő bánásmód elvének és a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének megsértésére alapított jogalap.

—	A negyedik jogalap azon alapul, hogy a megtámadott határozat nem mérlegeli hatékonyan a felperesek érdekeit, és nem tartja tiszteletben az arányosság elvét.

2018. október 22-én benyújtott kereset – Rose Gesellschaft kontra EUIPO – Iviton (TON JONES)

(T-633/18. sz. ügy)

(2018/C 455/43)

A keresetlevél nyelve: német

Felek

Felperes: Rose Gesellschaft mbH (Bécs, Ausztria) (képviselő: R. Kornfeld ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Iviton s. r. o. (Eperjes, Szlovákia)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy bejelentője: a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő másik fél

A vitatott védjegy: A TON JONES európai uniós szóvédjegy bejelentése (15 109 614. sz. védjegybejelentés)

Az EUIPO előtti eljárás: felszólalási eljárás

A megtámadott határozat: az EUIPO második fellebbezési tanácsának 2018. július 12-én hozott határozata (R 2136/2017-2. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—	az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalát kötelezze a felszólalási eljárásnak az alkalmazott elutasítási jogalap mellőzésével történő folytatására;

—	az EUIPO-t kötelezze a költségek viselésére;

—	a bejelentőt semmi esetre ne kötelezze az eljárási költségek viselésére.

Jogalap

—	A 207/2009 tanácsi rendelet 15. cikkének megsértése.