Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám: M.9092 – EQT Fund Management/Saur)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2018/C 382/01)

2018. október 15-én a Bizottság úgy határozott, hogy engedélyezi e bejelentett összefonódást, és a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. E határozat a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 6. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapul. A határozat teljes szövege csak angol nyelven hozzáférhető, és azután teszik majd közzé, hogy az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították belőle. A szöveg megtalálható lesz

—

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

—	elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/homepage.html?locale=hu) a 32018M9092 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít online hozzáférést az európai uniós jogszabályokhoz.

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám: M.9109 – Omers/BCI/AIMCo/PGGM/CPPIB/Puget Holdings)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2018/C 382/02)

2018. október 15-én a Bizottság úgy határozott, hogy engedélyezi e bejelentett összefonódást, és a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. E határozat a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 6. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapul. A határozat teljes szövege csak angol nyelven hozzáférhető, és azután teszik majd közzé, hogy az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították belőle. A szöveg megtalálható lesz

—

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

—	elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/homepage.html?locale=hu) a 32018M9109 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít online hozzáférést az európai uniós jogszabályokhoz.

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK VÉLEMÉNYE

(2018. augusztus 22.)

a fedezett kötvények kibocsátásáról és a fedezett kötvények közfelügyeletéről, továbbá a 2009/65/EK irányelv és a 2014/59/EU irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv iránti javaslatról; és az 575/2013/EU rendelet fedezett kötvények formájában fennálló kitettségek tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet iránti javaslatról

(CON/2018/37)

(2018/C 382/03)

Bevezetés és jogalap

2018. március 28-án, illetve 2018. április 13-án az Európai Központi Bank (EKB) felkérést kapott az Európai Unió Tanácsától, illetve az Európai Parlamenttől arra, hogy alkosson véleményt (1) a fedezett kötvények kibocsátásáról és a fedezett kötvények közfelügyeletéről, továbbá a 2009/65/EK irányelv és a 2014/59/EU irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv iránti javaslatról (1) (a továbbiakban: a javasolt irányelv), valamint (2) az 575/2013/EU rendelet fedezett kötvények formájában fennálló kitettségek tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet iránti javaslatról (2) (a továbbiakban: a javasolt rendelet, a továbbiakban a javasolt irányelvvel együttesen: a javasolt irányelv és rendelet).

Az EKB véleményalkotásra szolgáló hatásköre az Európai Unió működéséről szóló szerződés 127. cikkének (4) bekezdésén és 282. cikkének (5) bekezdésén alapul, mivel a javasolt irányelv és rendelet olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek érintik (1) a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) a Szerződés 127. cikke (2) bekezdésének első francia bekezdése szerinti, a monetáris politika meghatározására és végrehajtására vonatkozó alapvető feladatát, (2) a Szerződés 127. cikkének (5) bekezdése szerinti, a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikáik és a pénzügyi rendszer stabilitására vonatkozó politikáik zavartalan megvalósításában a KBER által történő támogatását, valamint (3) a Szerződés 127. cikkének (6) bekezdése szerinti, a hitelintézetek prudenciális felügyeletével kapcsolatban az EKB-ra ruházott feladatokat. Az Európai Központi Bank eljárási szabályzatának 17.5. cikke első mondatával összhangban a Kormányzótanács fogadta el ezt a véleményt.

Általános észrevételek

Az EKB üdvözli a javasolt irányelv és rendelet célkitűzéseit, amelyek az uniós pénzügyi piacok további integrációjának előmozdítására és a tőkepiaci unió elmélyítésére irányulnak. Az EKB támogatja a fejlett, harmonizált, magas színvonalú és átlátható uniós fedezettkötvény-piacot, és a javasolt irányelvre az ilyen piac létrehozatala felé tett fontos lépésként tekint. AZ EKB abban látja továbbá a javasolt irányelv jelentőségét, hogy a fedezett kötvényekre vonatkozó új nemzeti jogszabályok alapjául szolgál. A javasolt irányelv végrehajtása mindazonáltal nem vezethet teljes harmonizációhoz, amennyiben a tagállamok rugalmassággal rendelkeznek végrehajtása során. A rugalmasság biztosított szintje nem veszélyeztetheti a valamennyi tagállamban közös, magas szintű előírásokhoz való további közelítés célkitűzését.

A tőkepiaci unió tágabb értelemben vett célkitűzései alapján indított kezdeményezések keretében az eltérő termékszabályozások megkülönböztetése lehetővé teszi a termékspecifikus megfontolásokat. Ezzel összefüggésben az EKB támogatja a javasolt irányelv szerinti megközelítést, miszerint az európai befektetési jegyekkel külön jogalkotási javaslat foglalkozik. Ez a megközelítés tiszteletben tartja az európai fedezett kötvények fedezeti halmazában szereplő megkülönböztetett, magas minőségű eszközöket, és szükségtelenül nem kever különböző eszközosztályokat.

A javasolt irányelv elrendeli a fedezett kötvények illetékes nemzeti hatóságok általi felügyeletét. Ez a termékfelügyelet eltér az EKB 1024/2013/EU tanácsi rendeletben (3) szereplő prudenciális felügyeleti feladataitól és nem érinti azokat. A javasolt irányelv különösen nem érinti az EKB hitelintézetek engedélyeinek kiadására és hitelintézetek engedélyeinek visszavonására vonatkozó kizárólagos feladatát (4), amely a nemzeti jogi kerettől függően magában foglalhatja a fedezett kötvények kibocsátásának általános engedélyezését. Hasonlóképpen az EKB továbbra is illetékes annak biztosításában, hogy a fedezett kötvények kibocsátásából és a fedezett kötvényekbe való befektetésekből fakadó prudenciális kockázatokat megfelelően kezeljék és értékeljék a hitelintézetek.

Az eurorendszer elfogadja azokat a fedezett kötvényeket, amelyek megfelelnek az eurorendszer monetáris politikai műveletei fedezetre vonatkozó elfogadhatósági követelményeinek. Az eurorendszer az eurorendszer fedezettkötvény-vásárlási programja (CBPP3) keretében a kibővített eszközvásárlási programja (5) részeként vásárol fedezett kötvényeket. A javasolt irányelv és rendelet független az eurorendszer fedezeti rendszerétől és a CBPP3-tól, mivel ezek olyan monetáris politikai eszközök, amelyek az eurorendszer kizárólagos hatásköréhez tartoznak.

A javasolt irányelvre vonatkozó különös észrevételek

1.   Fogalommeghatározások

Javasolt az „önkéntes túlfedezet” fogalmának hozzáadása, mint a túlfedezet további összetevője, elkülönítési követelményeket alkalmazva ezáltal az önkéntes túlfedezetre. Ennek hozzáadása biztosítaná, hogy az önkéntes túlfedezetre vonatkoznak a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) szerinti biztosítékok.

2.   Elfogadható eszközök

2.1.

Az EKB üdvözli az azon elfogadható eszközökre vonatkozó minőségi követelményeket, amelyeknek fedezni kell a fedezett kötvényeket, amelyek egyaránt magukban foglalnak bizonyos előre meghatározott magas minőségű eszközöket (7) és bizonyos követelményeket teljesítő „más kiváló minőségű eszközöket”. E „más kiváló minőségű eszközök” tekintetében mindazonáltal előfordulhat, hogy a vonatkozó követelmények nem elegendőek az eszközök kiváló minőségű eszközként való harmonizált kezelésének biztosítására, figyelembe véve a javasolt irányelvben használt elveken alapuló megközelítést. Ezért az EKB támogatja szigorúbb követelmények beiktatását a javasolt irányelvbe.

2.2.

Az EU-n kívül található eszközök elfogadhatósága tekintetében be kell vezetni az ilyen eszközök arányának maximumát a fedezeti halmaz homogenitásának biztosítása, a fedezett kötvény termék európai jellegének előmozdítása, és a fedezeti halmazzal kapcsolatos kockázatok befektetők általi megértésének támogatása érdekében.

2.3.

A fedezeti halmaz eszközeinek homogenitása kulcsjellemzője az átlátható, kiváló minőségű fedezett kötvényeknek, és ezért a kizárólag egyetlen eszközosztályból álló homogén halmazokat kell előnyben részesíteni. A tagállamok azonban lehetővé tehetnek vegyes halmazokat, amikor meghatározzák az annak biztosításához szükséges biztosítékokat, hogy a halmaz eszközeinek kockázati profilja megfelelően hasonló és a fedezeti halmaz összetétele idővel nem változik jelentősen.

2.4.

A javasolt irányelvnek egyértelművé kell tennie, hogy az elkülönítési követelmény valamennyi eszközre alkalmazandó, ideértve a túlfedezet formájában tartott eszközöket, ideértve, ha ezt a túlfedezetet önkéntes alapon nyújtják. Ez a követelmény azonban nem terjedhet ki a fedezettkötvény-programok olyan más kiegészítő biztosítékaira, amelyeket a fedezett kötvényekre vonatkozó nemzeti jog ír elő, de amelyek nem képezik részét a túlfedezetnek mint olyannak (8). A javasolt irányelvnek egyértelművé kell tennie továbbá, hogy a fedezeti halmaz eszközeit az alábbiak valamelyikével kell elkülöníteni: a) a fedezeti halmaz eszközeinek fedezetihalmaz-nyilvántartásban való bejegyzése; b) a fedezeti halmaz eszközeinek különleges célú gazdasági egységbe való átvezetése; vagy c) a fedezeti halmaz eszközeinek szakosított jelzálog-hitelintézetben tartása.

2.5.

A fedezettkötvény-kibocsátók felügyeletét ki kell egészíteni a fedezeti halmaz folyamatos ellenőrzésével. A javasolt irányelvnek a fedezetellenőr fedezett kötvény kibocsátásakori kinevezését kötelezővé kell tennie, nem pusztán önkéntesnek. A fedezetellenőrre vonatkozó ilyen követelmény már több tagállam nemzeti jogában kialakult. A fedezetellenőrnek meg kell felelnie legalább a javasolt irányelvben meghatározott minimumkövetelményeknek. Az a követelmény, hogy a fedezetellenőr a fedezett kötvényeket kibocsátó hitelintézettől elkülönülő és független jogalany, és egyben a hitelintézet könyvvizsgálójától is elkülönülő és független jogalany, megold minden esetleges összeférhetetlenséget.

2.6.

A befektetők tájékoztatására vonatkozó számos rendelkezés kívánatos a javasolt irányelvben. Először, tájékoztatni kell a befektetőket valamennyi szabályozott fedezett kötvény tekintetében. Másodszor, a befektetői tájékoztatás közzétételének gyakorisága félévesről negyedévesre nő. Harmadszor, a nyújtandó befektetői tájékoztatás hatálya kiterjed a szerződéses és önkéntes túlfedezet szintjeire is, valamint a kamatláb-, deviza-, hitel-, piaci és likviditási kockázatok részleteire is. E rendelkezések azonban tág teret hagynak e követelmények kibocsátók és illetékes hatóságok általi értelmezésének. A például a fogalommeghatározások és adatformátumok eltérő megközelítésének lehetősége veszélyeztetheti a rendelkezésre bocsátott tájékoztatás közös értelmezését. Ezért a befektetők előzetes vizsgálatainak és a fedezett kötvények összehasonlíthatóságának további elősegítése érdekében további és részletesebb tájékoztatást kell előírni. A tájékoztatást ezen túlmenően sablonformátumban kell megjeleníteni.

3.   Fedezeti és likviditási követelmények

3.1.

Miközben a névértékszámítás elvén alapuló fedezeti követelmények közös mérése ösztönzi a fedezett kötvények összehasonlítását tagállamok és kibocsátók között, nem alkalmazható a származtatott ügyletekre. A törvényben előírt túlfedezetet el kell távolítani a fedezeti követelményből, mivel annak célja további eszközök nyújtásának biztosítása, és ezért már vonatkoznak rá a javasolt irányelv más rendelkezései. Nem csak a fedezetlen, hanem a fedezett követeléseket is, amennyiben a kötelezett valószínűsíthetően nem fizet vagy az adósság lejárt (9), ki kell hagyni a fedezet számításából, mivel ilyen körülmények között gyengébb lesz a kettős fedezet. Számos további kritérium szükséges a befektetők védelmének biztosításához. Először, legalább az 575/2013/EU rendeletben (10) meghatározottal azonos hitelfedezetiarány-korlátokat kell alkalmazni a minimumfedezet számításakor. E tekintetben a hitelfedezeti arány számításának harmonizációját biztosítani kell átlátható indexálással, a fedezeti eszközök legalább éves újraértékelésével, és az aktuális hitelmérleg használatával az eredeti hitelmérleg helyett. Másodszor, helyettesítő eszközöket nem lehet figyelembe venni a fedezeti követelmény tekintetében, vagy legalább észszerű lenne korlátot megállapítani a fedezeti követelmény számítása során figyelembe vehető helyettesítő eszközök tekintetében.

3.2.

Az 1. szintűnek vagy 2A. szintűnek minősülő eszközök (11) likvid eszközöknek minősülnek, és ezért alkalmasak a fedezeti halmaz likviditási pufferének. A 2.B. szintű eszközök, amelyek tartalmaznak például eszközfedezetű értékpapírokat, vállalati értékpapírokat és külön követelményeknek megfelelő részvényeket (12), kevéssé likvidek, és ezért nem járulhatnak hozzá a fedezeti halmaz likviditási pufferéhez. Továbbá a maga a hitelintézet, annak anyavállalata, leányvállalata, anyavállalatának másik leányvállalata vagy a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló értékpapírosítási célú gazdasági egység által kibocsátott eszközök (13) nem használhatók fel a likviditási puffer részeként a kibocsátó csoportján belüli vagy a kibocsátóhoz kapcsolt vállalatok koncentrációjának megelőzése érdekében. Továbbá a tagállamoknak biztosítani kell a megfelelő szintű diverzifikáltságot (14) ezen eszközök gyors felszámolásához, jelentős értékveszteség nélkül.

3.3.

A fedezeti halmaz likviditási pufferének fedeznie kell a teljes nettó likviditáskiáramlást 180 naptári napra, mivel a likviditási puffereknek fedezni kell a kibocsátó esetleges fizetésképtelenségi helyzeteit is. Ezért nem maradhat el e követelmény alkalmazása, ahogyan jelenleg történik a javasolt irányelv 16. cikkének (4) bekezdésében, amely nem ír elő fedezeti halmaz likviditási puffert más uniós jogszabályokban meghatározott más likviditási követelmények fennállása esetén. Mindazonáltal az EKB méltányolja, hogy a meglévő követelményt, amely szerint ahhoz, hogy a hitelintézet likviditási pufferének részévé válhassanak, az eszközöknek meg nem terheltnek kell lenniük (15), ezzel összefüggésben egyértelműsíteni kell.

3.4.

A javasolt irányelv lehetővé teszi, hogy a meghosszabbítható lejárati szerkezetű fedezett kötvények tőkeösszeg-visszafizetésének számítása a meghosszabbított végső lejárati időponton alapuljon a tervezett lejárati időponthoz képest a fedezeti halmaz likviditási pufferére vonatkozó követelménnyel összefüggésben. Ez ténylegesen azt jelenti, hogy az ilyen fajtájú fedezett kötvények esetében nincs likviditási pufferre vonatkozó követelmény a tervezett lejárati időponti tőkeösszeg-visszafizetés tekintetében. A meghosszabbítható lejárati szerkezetű fedezett kötvények tőkeösszeg-visszafizetésének számítása tekintetében a fedezeti halmaz likviditási pufferére vonatkozó követelménynek a tervezett lejárati időponton kell alapulnia, mivel várható, hogy ezeket a fedezett kötvényeket visszavásárolják a tervezett lejárati időpontban, és a tervezett lejárati időpontkori fizetés elmaradása jelentős finanszírozási kockázattal járhat a hitelintézet számára. Az ilyen fedezett kötvények lejárati ideje rendes körülmények között nem hosszabbítható meg, ha a tervezett lejáratkor elegendő pénz áll rendelkezésre a fedezettkötvény-tulajdonosok kifizetésére. A tervezett lejárati időpontban való tőkeösszeg-visszafizetés tekintetében a likviditási puffer hiánya növelheti az ilyen fedezett kötvények lejárata meghosszabbításának valószínűségét (16).

4.   Soft bullet és feltételes átfolyásos (pass-through) struktúrák

4.1.

Gyorsan fejlődnek új fedezettkötvény-struktúrák, és ez gondos folyamatos értékelést igényel a fenntartható piaci fejlődés biztosítása érdekében. Különösen az elmúlt néhány évben elterjedt a meghosszabbítható lejárati szerkezetű fedezett kötvények használata, amelyek tekintetében a kibocsátó hitelintézet meghosszabbíthatja a fedezett kötvény tervezett lejárati idejét, miközben lehetséges, hogy nem vették kellően tekintetbe az e struktúrák által jelentett kockázatokat (17).

4.2.

A javasolt irányelv meghatározott feltételek mellett lehetővé tesz meghosszabbítható lejárati szerkezeteket. Az EKB tapasztalata szerint nem lehet teljes mértékben kizárni a lejárat meghosszabbításának mérlegelés általi kiváltását valamennyi tagállamban a fedezett kötvényekre vonatkozó nemzeti jogi keretrendszerek eltéréseiből, a fedezettkötvény-programok szerződéses rendelkezéseinek lehetséges változataiból, valamint azon eltérésekből fakadóan, ahogyan a nemzeti jog kezeli a nemteljesítéseket és a fizetés elmaradását a nemteljesítés önkéntes kiváltására vonatkozó tilalmak hiányában. A meghosszabbítást kiváltó események szerződéses meghatározásának lehetővé tételével a javasolt irányelv jelentős heterogenitást eredményezhet a fedezett kötvények körében, amely akadályozza a harmonizációt. Javasolt ezért, hogy csak jogszabályban előírt kiváltó események legyenek megengedettek, és ki kell zárni a szerződéses kiváltó eseményeket.

4.3.

E tekintetben megjegyzendő, hogy az Európai Bankhatóság (EBH) számos különös feltételt javasolt, amelyeknek eleget kell tenniük a meghosszabbítható lejárati szerkezetű fedezett kötvényeknek a kedvezményes kockázatisúly-kezelésnek való megfelelés érdekében. Különösen a lejárat meghosszabbítására csak a következő kiváltó események bekövetkezése esetén kerülhet sor (mindkét kiváltó eseménynek együttesen be kell következnie): i. a fedezettkötvény-kibocsátó nem teljesít és ii. a fedezett kötvény sért bizonyos előre meghatározott kritériumokat/teszteket, amelyek a fedezett kötvény tervezett lejárati időben való visszafizetésének valószínű elmaradását jelzik (18). E két követelmény korlátozná a kibocsátó hitelintézet esetleges mérlegelését a lejárat meghosszabbítása tekintetében.

5.   A felügyeleti hatóságok eredményes együttműködése

Az EKB-t a hitelintézetek prudenciális kockázatai tekintetében megillető hatáskörre tekintettel fontos az EKB számára annak biztosítása, hogy megfelelően kezeljék a fedezettkötvény-kibocsátásokból származó kockázatokat. Az EKB-nak ezért lehetővé kell tenni, hogy a fedezett kötvények közfelügyeletéért felelős illetékes hatóságoktól eseti alapon kérjen vonatkozó információt annak érdekében, hogy ezt az információt figyelembe vegye az érintett hitelintézet folyamatos prudenciális felügyelete során.

6.   Logó

Miközben az Unióban létrehozott hitelintézetek által kibocsátott fedezett kötvények speciális logójának fogalma világos, tagállami szinten továbbra is egyértelműsíteni kell néhány kérdést, például a logót odaítélő illetékes hatóság és a logó odaítéléséhez kapcsolódó különös követelmények kérdését. Nem zárható ki teljes mértékben annak lehetősége, hogy néhány befektető összekeveri az európai fedezett kötvény (European Covered Bond, ECB) rövidített elnevezését az Európai Központi Bank (European Central Bank, ECB) rövidítésével. Ezért előnyösebb lehet egy semlegesebb név, például az EU-s fedezett kötvény (EU Covered Bond).

A javasolt rendeletre vonatkozó különös észrevételek

7.   Túlfedezet és helyettesítő eszközök

7.1.

Az EKB üdvözli a minimális túlfedezet felé irányuló harmonizált megközelítést. Előnyben részesített a kivételek nélküli egységes számítási módszer. Az EKB-nak ezért fenntartásai vannak a javaslattal szemben a különböző követelmények bizonyos helyzetekben való alkalmazása tekintetében. Az Unió egészében közös követelmény kihívásaitól függetlenül az EKB tudomásul veszi a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság újabb standardjait (19), és az 5 %-os követelményt érzékeny álláspontnak tartja.

7.2.

Az EKB üdvözli a tényt, hogy a javasolt rendelet egyértelműsíti, hogy a hitelfedezeti arány korlátait puha fedezeti korlátként kell alkalmazni. Például a mögöttes kölcsön mérete nem korlátozott, de ez a kölcsön csak legfeljebb az alkalmazandó hitelfedezetiarány-korlátig járulhat hozzá a fedezeti követelményekhez. Ez a hitelfedezetiarány-korlát nem csak az ilyen hitel használatakor alkalmazandó, hanem a hitel teljes lejárata során. E tekintetben fontos, hogy a teljes hitelösszegre, ideértve az alkalmazandó hitelfedezetiarány-korlátot meghaladó hitelrészt is, vonatkozik a fedezeti halmaz eszközeinek javasolt irányelvvel összhangban való elkülönítése. A hitelfedezetiarány-korlát alkalmazásában észszerű, ha az ingatlan értékét legalább évente ellenőrzik és frissítik indexálási módszer használatával, az ingatlantulajdon-fedezetre vonatkozó, az 575/2013/EU rendelet 208. cikkében meghatározott egyéb követelmények mellett.

7.3.

A hajózási finanszírozás hajóipar erősen ciklikus jellegéből adódó nehézségeire (20) tekintettel megfelelő lenne a hajókat terhelő tengeri jelzáloggal biztosított hitelekkel fedezett fedezett kötvényeket kizárni az 575/2013/EU rendelet 129. cikkének (4) és (5) bekezdése szerinti kedvezményes kezelésből.

7.4.

észszerű, hogy az eszközök, amelyek hozzájárulhatnak a kötelező túlfedezethez, a javasolt rendeletben felsorolt elfogadható eszközök legyenek, és ugyanazok a kitettségnagyságra vonatkozó korlátok legyenek alkalmazandók rájuk, mint a javasolt rendeletben meghatározottak.

7.5.

Fontos minőségi követelményeket támasztani a fedezett kötvények helyettesítő eszközeivel szemben, és megfelelő, hogy ugyanazokat a követelményeket kell alkalmazni, mint a javasolt rendelet szerinti elfogadható eszközök vonatkozásában. E minőségi kritériumokat azonban mennyiségi korlátozással kell kiegészíteni (21). Ez a mennyiségi korlátozás tovább szabályozná a fedezeti halmaz összetételét homogenitásának biztosítása érdekében, és fokozná a befektetők előzetes vizsgálatok lefolytatására való képességét. Az EBH elemzése szerint a nemzeti fedezettkötvény-keretszabályozások jelentős többsége összetétel és mennyiségi korlátok mentén szabályozza a helyettesítő eszközöket (22). Az EKB ezért azt javasolja, hogy a javasolt rendeletbe illesszék be azt a követelményt, hogy a helyettesítő eszközök nem haladhatják meg a kibocsátó forgalomban lévő fedezettkötvény-állománya teljes névértékének 20 %-át.

Abban az esetben, ahol az EKB a javasolt irányelv és rendelet módosítására tesz javaslatot, külön technikai munkadokumentum tartalmazza a szövegezési javaslatokat és az azokhoz fűzött magyarázatot. A technikai munkadokumentum angol nyelven elérhető az EKB honlapján.

---

(1)  COM(2018) 94 final.

(2)  COM(2018) 93 final.

(3)  A Tanács 1024/2013/EU rendelete (2013. október 15.) az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról (HL L 287., 2013.10.29., 63. o.).

(4)  Lásd az 1024/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontját.

(5)  Az Európai Központi Bank EKB/2014/40 határozata (2014. október 15.) a harmadik fedezettkötvény-vásárlási program végrehajtásáról (HL L 335., 2014.11.22., 22. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190. o.). Lásd különösen a 76. cikk (2) bekezdésének e) pontját és a 79. cikk (1) bekezdésének a) pontját, amely előírja a tagállamok számára annak biztosítását, hogy a fedezettkötvény-megállapodásoknak megfelelő védelme legyen többek között az olyan eszközök, jogok és kötelezettségek egy része, de nem egésze átruházásának megelőzése érdekében, amelyek olyan fedezettkötvény-megállapodást alkotnak vagy olyannak képezik részét, amelyben a szanálás alatt álló intézmény az egyik fél. Lásd továbbá: az EBH jelentése a fedezett kötvényekről: Ajánlások a fedezett kötvényekre vonatkozó Unión belüli keretszabályozások összehangolására, (2016), EBA-Op-2016-23. (EBH-ajánlás), 141. o.

(7)  Lásd az 575/2013/EU rendelet 129. cikke (1) bekezdésének a)-g) pontját.

(8)  Például a spanyol fedezett kötvények (cédulas) esetében a teljes jelzálog portfólió kiegészítő biztosítékot jelent a túlfedezet előírt szintjéhez. A kiegészítő biztosíték idővel változik.

(9)  Lásd az 575/2013/EU rendelet 178. cikkét.

(10)  Lásd az 575/2013/EU rendelet 129. cikkének (1) bekezdését.

(11)  Lásd az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a hitelintézetekre vonatkozó likviditásfedezeti követelmények tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2014. október 10-i (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2014. október 10.) (HL L 11., 2015.1.17., 1. o.) 10. és 11. cikkét.

(12)  Lásd az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 12. cikkét.

(13)  Lásd az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikkének (3) bekezdését.

(14)  Lásd az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 8. cikkének (1) bekezdését.

(15)  Lásd az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikkének (2) bekezdését.

(16)  Lásd még a CON/2017/46 vélemény 2.2.4. bekezdését. Az EKB valamennyi véleménye közzétételre kerül az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu.

(17)  Lásd még: ECB contribution to the European Commission’s consultation on Capital Markets Union mid-term review 2017 (Az EKB hozzájárulása az Európai Bizottság által 2017-ben a tőkepiaci unió félidős felülvizsgálata tárgyában meghirdetett konzultációhoz), elérhető az EKB honlapján.

(18)  Lásd az EBH ajánlásának 137. oldalát.

(19)  Lásd „Basel III: Finalising post-crisis reforms” (Bázel III: A válságot követő reformok véglegesítése), 2017. december 7., elérhető a Nemzetközi Fizetések Bankjának honlapján: www.bis.org, 10 %-os követelmény tekintetében

(20)  Lásd: „ECB Banking Supervision reviews lending to troubled shipping sector” (Az EKB bankfelügyelete felülvizsgálja a hitelnyújtást a nehéz helyzetben lévő hajózási ágazatnak), 2017. május 17., elérhető az EKB bankfelügyeleti honlapján: www.bankingsupervision.europa.eu.

(21)  Lásd az EBH ajánlásának 139. oldalát.

(22)  Lásd az EBH ajánlásának 139. oldalát.

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK VÉLEMÉNYE

(2018. augusztus 31.)

az Unión belüli, határokon átnyúló fizetések egyes díjairól és a valutaátszámítási díjakról szóló rendelet iránti javaslatról

(CON/2018/38)

(2018/C 382/04)

Bevezetés és jogalap

2018. június 27-én az Európai Központi Bank (EKB) az Európai Unió Tanácsától azt a felkérést kapta, hogy alkosson véleményt a 924/2009/EK rendeletnek az Unión belüli, határokon átnyúló fizetések egyes díjai és a valutaátszámítási díjak tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet iránti javaslatról (1) (a továbbiakban: a javasolt rendelet).

Az EKB véleményalkotásra szolgáló hatásköre az Európai Unió működéséről szóló szerződés 127. cikkének (4) bekezdésén és 282. cikkének (5) bekezdésén alapul a Szerződés 127. cikke (2) bekezdésének negyedik francia bekezdésével és a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányáról szóló (4.) jegyzőkönyv 3.1. cikkének negyedik francia bekezdésével összefüggésben, mivel a javasolt rendelet olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek érintik a fizetési rendszerek zavartalan működését. Az Európai Központi Bank eljárási szabályzata 17.5. cikkének első mondatával összhangban a Kormányzótanács fogadta el ezt a véleményt.

Általános észrevételek

A javasolt rendelet célja, hogy valamennyi olyan állampolgárnak és vállalatnak, aki és amely eurót utal át az Unióban határokon átnyúlóan, akár az euroövezeti és euróövezeten kívüli tagállamok között, akár az euróövezeten kívüli tagállamok között, azokat az alacsony szintű díjakat biztosítsa, amelyek jelenleg elérhetők a tagállam hivatalos pénznemében végzett belföldi fizetések tekintetében. Ezzel a javasolt rendelet fokozza az átláthatóságot és a fogyasztóvédelmet, javítja az euróban teljesülő pénzforgalmi szolgáltatások belső piacát, és erősíti az eurót mint választható pénznemet az EU-n belüli fizetések tekintetében mindaddig, amíg az euro az Unió valamennyi tagállamának pénznemévé nem válik.

Különös észrevételek

1.   A valutaátszámítási díjakra vonatkozó rendelkezések hatálya

A javasolt rendelet valutaátszámítási díjakra vonatkozó rendelkezései valamennyi határokon átnyúló fizetésre alkalmazandók, függetlenül attól, hogy azokat euróban vagy egy tagállam eurótól eltérő nemzeti pénznemében denominálták. Technikai szempontból azonban az euróban denominált fizetési számlákról indított, euróban denominált, határokon átnyúló fizetésekre, amelyek tekintetében a kötelezett és a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója is euroövezeti tagállamban található, rendszerint nem vonatkozhat átszámítás. Ezért a valóságban ezeket a rendelkezéseket csak akkor kell alkalmazni az euróban teljesülő, határokon átnyúló fizetésekre, ha a fizetési számla pénzneme nem euro, vagy ha a kötelezett és a kedvezményezett, vagy csupán a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója euroövezeten kívül található. Az EKB javasolja e pont egyértelműsítését a javasolt rendeletben.

Mivel a javasolt rendelet csupán a pénzforgalmi szolgáltatókon keresztül megvalósuló fizetésekkel foglalkozik, nem tartalmazza azt a lehetőséget, amikor valamely kereskedő pénzforgalmi szolgáltatótól függetlenül nyújt valutaátszámítási szolgáltatást. Az EKB javasolja e pont egyértelműsítését a javasolt rendeletben.

2.   Alternatív valutaszolgáltatások és lehetőségek

A javasolt rendelet nem tartalmaz fogalommeghatározásról szóló cikket, jóllehet új és fontos fogalmakat vezet be a 924/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletbe (2). Például az „alternatív valutaátszámítási szolgáltatások” vagy „alternatív valutaátszámítási lehetőségek” fogalmak egyesíthetők lennének egy fogalomba, amelyet hasznos lenne meghatározni. Pontosabban egyértelművé lehetne tenni, hogy e szolgáltatások a pénzforgalmi szolgáltató és szervezetei által kínált szolgáltatásokra vonatkoznak-e, és amennyiben igen, milyen mértékben kötelezett a pénzforgalmi szolgáltató a közvetlen versenytársai által kínált szolgáltatások felkutatására és hirdetésére. Azt is egyértelműsíteni kell, hogy szabályozás alá nem tartozó szolgáltatók nyújthatnak valutaátszámítási szolgáltatásokat.

3.   A valutaátszámítási díjakra alkalmazandó szabályozás és átmeneti időszak

3.1.

A javasolt rendelet szerint az Európai Bankhatóság megbízást kap szabályozástechnikai standardok kidolgozására az átláthatóság és a valutaátszámítási szolgáltatási lehetőségek ár-összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében.

3.2.

Fogyasztóvédelmi érdekből javasolt, hogy a valutaátszámítási szolgáltatások teljes költségével kapcsolatos átláthatósági követelményeknek való megfelelésre biztosított átmeneti időszak csökkenjen a rendelet hatálybalépésétől számított 12 hónapra.

Abban az esetben, ahol az EKB a javasolt rendelet módosítására tesz javaslatot, külön technikai munkadokumentum tartalmazza a szövegezési javaslatokat és az azokhoz fűzött magyarázatot. A technikai munkadokumentum angol nyelven elérhető az EKB honlapján.

---

(1)  COM(2018) 163 final.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 924/2009/EK rendelete (2009. szeptember 16.) a Közösségben történő határokon átnyúló fizetésekről és a 2560/2001/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 266., 2009.10.9., 11. o.).

Euroátváltási árfolyamok (1)

2018. október 22.

(2018/C 382/05)

1 euro =

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,1494
JPY	Japán yen	129,63
DKK	Dán korona	7,4603
GBP	Angol font	0,88425
SEK	Svéd korona	10,3310
CHF	Svájci frank	1,1456
ISK	Izlandi korona	135,20
NOK	Norvég korona	9,4688
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	25,848
HUF	Magyar forint	323,12
PLN	Lengyel zloty	4,2905
RON	Román lej	4,6669
TRY	Török líra	6,5090
AUD	Ausztrál dollár	1,6185
CAD	Kanadai dollár	1,5044
HKD	Hongkongi dollár	9,0107
NZD	Új-zélandi dollár	1,7492
SGD	Szingapúri dollár	1,5855
KRW	Dél-Koreai won	1 300,75
ZAR	Dél-Afrikai rand	16,4250
CNY	Kínai renminbi	7,9801
HRK	Horvát kuna	7,4325
IDR	Indonéz rúpia	17 467,72
MYR	Maláj ringgit	4,7797
PHP	Fülöp-szigeteki peso	61,841
RUB	Orosz rubel	75,0427
THB	Thaiföldi baht	37,672
BRL	Brazil real	4,2590
MXN	Mexikói peso	22,1820
INR	Indiai rúpia	84,5460

---

(1)  Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.