AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

28.9.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 350/1

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS A SZÁMVEVŐSZÉKNEK

Az Európai Fejlesztési Alap éves beszámolója – 2017

(2018/C 350/01)

TARTALOMJEGYZÉK

A BESZÁMOLÓ HITELESÍTÉSE

AZ EFA-FORRÁSOK VÉGREHAJTÁSA ÉS ELSZÁMOLÁSA

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÁLTAL KEZELT PÉNZESZKÖZÖK

AZ EFA PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAI

MEGJEGYZÉSEK AZ EFA PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAIHOZ

AZ EFA-VAL ÖSSZEVONT UNIÓS VAGYONKEZELŐI ALAPOK PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAI

A BÊKOU UNIÓS VAGYONKEZELŐI ALAP ÉVES BESZÁMOLÓJA – 2017

AZ AFRIKÁÉRT UNIÓS VAGYONKEZELŐI ALAP ÉVES BESZÁMOLÓJA – 2017

AZ EFA ÉS AZ UNIÓS VAGYONKEZELŐI ALAPOK ÖSSZEVONT PÉNZÜGYI BESZÁMOLÓJA

EFA-JELENTÉS A PÉNZÜGYI VÉGREHAJTÁSRÓL

ÉVES JELENTÉS A VÉGREHAJTÁSRÓL – AZ EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANK ÁLTAL KEZELT PÉNZESZKÖZÖK

A BESZÁMOLÓ HITELESÍTÉSE

Az Európai Fejlesztési Alap 2017. évről szóló éves beszámolója a 11. Európai Fejlesztési Alap pénzügyi szabályzatának IX. címével és a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött megjegyzésekben ismertetett számviteli elvekkel, szabályokkal és módszerekkel összhangban készült.

Az Európai Fejlesztési Alap pénzügyi szabályzatának 20. cikkével összhangban felelősséget vállalok a 11. Európai Fejlesztési Alap éves beszámolójának elkészítéséért és bemutatásáért.

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő és az EBB valamennyi olyan adatot rendelkezésemre bocsátott – és garantálta azok megbízhatóságát –, amelyek az Európai Fejlesztési Alap eszközeit és kötelezettségeit, valamint költségvetésének végrehajtását bemutató beszámolók összeállításához szükségesek.

Kijelentem, hogy ezen adatok, valamint a beszámoló ellenjegyzéséhez általam szükségesnek ítélt ellenőrzések alapján megalapozott bizonyossággal rendelkezem arról, hogy a beszámoló minden lényegi szempontból megbízható és valós képet ad az Európai Fejlesztési Alap pénzügyi helyzetéről.

Rosa ALDEA BUSQUETS

számvitelért felelős tisztviselő

2018. június 20.

AZ EFA-FORRÁSOK VÉGREHAJTÁSA ÉS ELSZÁMOLÁSA

1. HÁTTÉR

Az Európai Unió (a továbbiakban: az EU) számos fejlődő országgal ápol együttműködési kapcsolatot, amelynek fő célkitűzése az, hogy a kedvezményezett országoknak történő fejlesztési segély és technikai segítségnyújtás révén segítse a gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődést, elsődlegesen abból a célból, hogy hosszú távon csökkentse és megszüntesse a szegénységet. E cél megvalósítása érdekében az EU a partnerországokkal közösen együttműködési stratégiát állít össze, és rendelkezésre bocsátja a stratégia megvalósításához szükséges pénzügyi forrásokat. Az európai uniós (a továbbiakban: uniós) fejlesztési együttműködési források három helyről származnak:

—	az EU költségvetéséből,

—	az Európai Fejlesztési Alapból,

—	és az Európai Beruházási Banktól.

Az Európai Fejlesztési Alap (a továbbiakban: az EFA) az EU fő eszköze az afrikai, karibi és csendes-óceáni (a továbbiakban: az AKCS-) államokkal és a tengerentúli országokkal és területekkel (a továbbiakban: a TOT) folytatott fejlesztési együttműködés támogatására.

Az EFA nem kap uniós költségvetési forrást. Az EFA-t a Tanácsban ülésező tagállami képviselők belső megállapodása hozta létre, irányításáért egy külön bizottság felelős. Az EFA-forrásokból finanszírozott műveletek pénzügyi végrehajtásáért az Európai Bizottság (a továbbiakban: a Bizottság) felelős. Az Európai Beruházási Bank (a továbbiakban: az EBB) a beruházási keretet kezeli.

Az AKCS-államoknak és a TOT-nak nyújtott földrajzi alapú segítséget a 2014–2020-as időszakban továbbra is főleg az EFA keretében finanszírozzák. Az egyes EFA-k időtartama általában mintegy öt év, és mindegyikükre külön pénzügyi szabályzat vonatkozik, amely minden egyes EFA esetében előírja pénzügyi kimutatások összeállítását. Ennek megfelelően minden EFA esetében külön pénzügyi kimutatás készül a források Bizottság által kezelt részéről. E pénzügyi kimutatásokat aggregált formában is elkészítik, hogy átfogó képet nyújtsanak a Bizottság hatáskörébe tartozó források pénzügyi helyzetéről.

A 11. EFA-t létrehozó belső megállapodást a Tanács keretében ülésező részt vevő tagállamok 2013 júniusában fogadták el (1). A megállapodás 2015. március 1-jén lépett hatályba. A 10. EFA lezárása és a 11. EFA hatálybalépése közötti folytonosság biztosítása érdekében a Bizottság áthidaló eszköz (2) néven ismertté vált átmeneti intézkedésekre tett javaslatot. Az áthidaló eszköz a 11. EFA keretében kerül bemutatásra.

Ezzel egy időben módosították a 10. EFA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzatot (3), és elfogadták az átmeneti időszakra alkalmazandó új pénzügyi szabályzatot (4) is. Ezek 2014. május 30-án léptek hatályba. A Tanács 2015. március 2-án elfogadta a 11. EFA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzatot (5) és a végrehajtási szabályokat (6). Ezek 2015. március 6-án léptek hatályba.

A beruházási keretet az AKCS–EU partnerségi megállapodás keretében hozták létre. A beruházási keretet az EBB kezeli. A keret arra szolgál, hogy elsősorban – de nem kizárólag – magánberuházások finanszírozása révén támogassa a magánszektor fejlesztéseit az AKCS-államokban. A keret megújuló alap, így a hiteltörlesztéseket más műveletekre fordíthatják, azaz a keret önmegújító és pénzügyileg független. Mivel a beruházási keretet nem a Bizottság kezeli, a keret nem szerepel az éves beszámoló első részében, amely az EFA pénzügyi kimutatásait és a pénzügyi végrehajtásról szóló jelentést tartalmazza. A beruházási keret pénzügyi kimutatásai az éves beszámoló különálló II. részében szerepelnek annak érdekében, hogy teljes képet nyújtsunk az EFA keretében finanszírozott fejlesztési segélyekről (7).

2. AZ EFA FINANSZÍROZÁSA

Az Európai Tanács 2013. december 2-án elfogadta a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretet. Ezzel összefüggésben úgy döntöttek, hogy az AKCS-államokkal való földrajzi együttműködést nem integrálják az EU költségvetésébe, hanem továbbra is a kormányközi EFA keretében finanszírozzák.

Az EU költségvetése éves jellegű, és az évenkéntiség elve alapján a kiadásokat és a bevételeket egy évre tervezik és hagyják jóvá. Az EFA az EU költségvetésétől eltérően egy többéves jelleggel működő alap. Minden EFA egy rendszerint ötéves időszakra szóló átfogó alapot hoz létre a fejlesztési együttműködés megvalósításának céljával. Mivel a forrásokat többéves alapon bocsátják rendelkezésre, azok az EFA teljes időszakában felhasználhatók. A költségvetési évenkéntiség elvétől való eltérés a költségvetési beszámolóban is látszik, mivel az EFA-k végrehajtását azok teljes összegéhez mérik.

Az EFA forrásait az uniós tagállamok ad hoc hozzájárulásai jelentik. A tagállami képviselők megközelítőleg ötévente kormányközi konferencián találkoznak, ahol döntenek az alap teljes összegéről, és megvizsgálják a végrehajtást. A Bizottság ezt követően az uniós fejlesztési együttműködési politikának megfelelően kezeli az alapot. Mivel a tagállamok az uniós szakpolitikával párhuzamosan saját fejlesztési és segélypolitikát is folytatnak, e politikákat egyeztetniük kell az EU-val annak érdekében, hogy azok kiegészítsék egymást.

Az említett hozzájáruláson felül a tagállamok társfinanszírozási megállapodást is köthetnek az EFA-val, valamint önkéntes alapon egyéb pénzügyi hozzájárulást is fizethetnek az alapnak.

3. ÉV VÉGI JELENTÉSTÉTEL

3.1. ÉVES BESZÁMOLÓ

Az EFA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzat 46. cikkének megfelelően az EFA pénzügyi kimutatásai a nemzetközi költségvetési számviteli standardokon (IPSAS) alapuló eredményszemléletű számviteli szabályok alapján készülnek. A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályokat valamennyi uniós intézmény és szerv alkalmazza annak érdekében, hogy a számvitelre, az értékelésre és a beszámoló bemutatására vonatkozó egységes szabálykészlet kidolgozása révén megvalósuljon a pénzügyi kimutatások elkészítésével és a konszolidációval kapcsolatos folyamatnak a költségvetési rendelet 152. cikke által előírt harmonizációja. Ezen uniós számviteli szabályokat – tevékenységei egyedi jellegének szem előtt tartásával – az EFA-ra is alkalmazzák.

Az EFA éves beszámolóját a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője készíti el, aki egyben az EFA számvitelért felelős tisztviselője, és gondoskodik arról, hogy az EFA éves beszámolója megbízható és valós képet adjon az EFA pénzügyi helyzetéről.

Az éves beszámoló az alábbiak szerint kerül bemutatásra:

I. rész: A Bizottság által kezelt pénzeszközök

i)	Az EFA pénzügyi kimutatásai és magyarázó megjegyzések

ii)	Az EFA-val összevont, külső tevékenységre képzett uniós vagyonkezelői alapok pénzügyi kimutatásai

iii)	Az EFA és a külső tevékenységre képzett uniós vagyonkezelői alapok összevont pénzügyi beszámolója

iv)	Jelentés az EFA pénzügyi végrehajtásáról

II. rész: Éves jelentés a végrehajtásról – az EBB által kezelt pénzeszközök

i)	A beruházási keret pénzügyi kimutatásai

„Az EFA-val összevont, külső tevékenységre képzett uniós vagyonkezelői alapok pénzügyi kimutatásai” szakasz az EFA keretében eddig létrehozott két alap pénzügyi kimutatásait tartalmazza: a Bêkou Uniós Vagyonkezelői Alapét (lásd: „A Bêkou Uniós Vagyonkezelői Alap pénzügyi kimutatásai”) és az Afrikáért Uniós Vagyonkezelői Alapét (lásd: „Az Afrikáért Uniós Vagyonkezelői Alap pénzügyi kimutatásai”). Ezen alapok különálló pénzügyi kimutatásainak elkészítése az Európai Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének felelősségébe tartozik, külső könyvvizsgálatukat magánszektorbeli könyvvizsgáló végzi. A vagyonkezelői alapok ezen éves beszámolóban szereplő számadatai véglegesek, vagyis tartalmazzák a szükséges könyvvizsgálati kiigazításokat, de a beszámolót formálisan még nem fogadták el.

Az éves beszámolót a Bizottságnak legkésőbb a következő év július 31-ig el kell fogadnia, majd mentesítés céljából be kell mutatnia az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

4. ELLENŐRZÉS ÉS MENTESÍTÉS

4.1. ELLENŐRZÉS

Az EFA éves beszámolóját és forrásgazdálkodását az Európai Számvevőszék (a továbbiakban: a Számvevőszék) ellenőrzi külső ellenőrként. A Számvevőszék éves jelentést készít az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

4.2. MENTESÍTÉS

A záró ellenőrzést az EFA-források pénzügyi végrehajtása alól az adott pénzügyi évre adott mentesítés jelenti. Az EFA esetében a mentesítésért felelős hatóság az Európai Parlament. Az éves beszámoló ellenőrzését és véglegesítését követően a Tanács tesz ajánlást az Európai Parlamentnek, amely pedig dönt arról, hogy elfogadja-e a Bizottság beszámolóját az EFA-források adott pénzügyi évben történt végrehajtásáról. A döntés alapjául a számlák vizsgálata, a Számvevőszék éves jelentése (amely tartalmazza a hivatalos megbízhatósági nyilatkozatot), a Bizottság erre adott válaszai, valamint a Bizottsághoz intézett kérdések és tájékoztatási kérelmek szolgálnak.

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÁLTAL KEZELT PÉNZESZKÖZÖK (1)

TARTALOMJEGYZÉK

AZ EFA PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAI

AZ EFA MÉRLEGE

Az EFA EREDMÉNYKIMUTATÁSA

AZ EFA CASH FLOW-KIMUTATÁSA

KIMUTATÁS AZ EFA NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY-VÁLTOZÁSAIRÓL

MÉRLEG EFA-K SZERINTI BONTÁSBAN

EREDMÉNYKIMUTATÁS EFA-K SZERINTI BONTÁSBAN

KIMUTATÁS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL EFA-K SZERINTI BONTÁSBAN

MEGJEGYZÉSEK AZ EFA PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAIHOZ

AZ EFA-VAL ÖSSZEVONT UNIÓS VAGYONKEZELŐI ALAPOK PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAI

A BÊKOU UNIÓS VAGYONKEZELŐI ALAP ÉVES BESZÁMOLÓJA – 2017

HÁTTÉR-INFORMÁCIÓK A BÊKOU UNIÓS VAGYONKEZELŐI ALAPRÓL

MÉRLEG

EREDMÉNYKIMUTATÁS

CASH FLOW-KIMUTATÁS

KIMUTATÁS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL

AZ AFRIKÁÉRT UNIÓS VAGYONKEZELŐI ALAP ÉVES BESZÁMOLÓJA – 2017

HÁTTÉRINFORMÁCIÓK AZ AFRIKÁÉRT UNIÓS VAGYONKEZELŐI ALAPRÓL

MÉRLEG

EREDMÉNYKIMUTATÁS

CASH FLOW-KIMUTATÁS

KIMUTATÁS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL

AZ EFA ÉS AZ UNIÓS VAGYONKEZELŐI ALAPOK ÖSSZEVONT PÉNZÜGYI BESZÁMOLÓJA

ÖSSZEVONT MÉRLEG

ÖSSZEVONT EREDMÉNYKIMUTATÁS

ÖSSZEVONT CASH FLOW-KIMUTATÁS

ÖSSZEVONT KIMUTATÁS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL

EFA-JELENTÉS A PÉNZÜGYI VÉGREHAJTÁSRÓL

AZ EFA PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAI (8)

AZ EFA MÉRLEGE

(millió EUR)
	Megjegyzés	2017.12.31.	2016.12.31.
BEFEKTETETT ESZKÖZÖK
Előfinanszírozás	2.1	582	409
A vagyonkezelői alapba fizetett hozzájárulások	2.2	163	98
		745	507
FORGÓESZKÖZÖK
Előfinanszírozás	2.1	1 518	1 372
Visszterhes követelések és nem visszterhes behajtható követelések	2.3	92	132
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek	2.4	347	680
		1 958	2 184
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN		2 703	2 691

HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
Céltartalékok	2.5	(4)	(4)
Pénzügyi kötelezettségek	2.6	(14)	(6)
		(18)	(10)
RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
Szállítói kötelezettségek	2.7	(563)	(549)
Passzív időbeli elhatárolások	2.8	(733)	(776)
		(1 296 )	(1 324 )
KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN		(1 314 )	(1 334 )
NETTÓ ESZKÖZÖK		1 389	1 357
FORRÁSOK ÉS TARTALÉKOK
Aktív EFA-k lehívott tőkéje	2.9	46 173	42 323
Lezárt EFA-k áthozott lehívott tőkéje	2.9	2 252	2 252
Aktív EFA-k lehívott tőkéjének egymás közötti átcsoportosítása	2.9	—	—
Előző évek áthozott gazdasági eredménye		(43 219 )	(40 146 )
Az év gazdasági eredménye		(3 818 )	(3 073 )
NETTÓ ESZKÖZÖK		1 389	1 357

Az EFA EREDMÉNYKIMUTATÁSA

(millió EUR)
	Megjegyzés	2017	2016
BEVÉTELEK
Nem visszterhes ügyletekből származó bevétel	3.1
Behajtási tevékenységek		61	8
		61	8
Visszterhes ügyletekből származó bevétel	3.2
Pénzügyi bevétel		4	3
Egyéb bevétel		22	62
		25	66
Összes bevétel		87	73
KIADÁSOK
Támogatási eszközök	3.3	(3 700 )	(2 970 )
Társfinanszírozási kiadások	3.4	(42)	15
Finanszírozási költségek	3.6	(8)	4
Egyéb kiadások	3.7	(154)	(196)
Összes kiadás		(3 904 )	(3 146 )
AZ ÉV GAZDASÁGI EREDMÉNYE		(3 818 )	(3 073 )

AZ EFA CASH FLOW-KIMUTATÁSA

(millió EUR)
	Megjegyzés	2017	2016
Az év gazdasági eredménye		(3 818 )	(3 073 )
Működési tevékenységek
Tőkenövekedés – hozzájárulások (nettó)		3 850	3 450
A vagyonkezelői alapokba fizetett hozzájárulások (növekedése)/csökkenése		(66)	(64)
Előfinanszírozás állományának (növekedése)/csökkenése		(319)	(120)
Visszterhes követelések és nem visszterhes behajtható követelések (növekedése)/csökkenése		40	39
Pénzügyi kötelezettségek növekedése/(csökkenése)		8	(4)
Szállítói kötelezettségek (növekedése)/csökkenése		14	28
Passzív időbeli elhatárolások növekedése/(csökkenése)		(42)	(80)
NETTÓ CASH FLOW		(333)	177
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek nettó növekedése/(csökkenése)		(333)	177
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek év eleji állománya	2.4	680	504
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek év végi állománya	2.4	347	680

KIMUTATÁS AZ EFA NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY-VÁLTOZÁSAIRÓL

(millió EUR)
	Aktív EFA-k tőkéje (A)	Aktív EFA-k le nem hívott forrásai (B)	Aktív EFA-k lehívott tőkéje (C) = (A)–(B)	Eredménytartalék (D)	Lezárt EFA-k áthozott lehívott alaptőkéje (E)	Összes nettó eszköz (C)+(D)+(E)
EGYENLEG (2015.12.31.)	73 464	34 590	38 873	(40 146 )	2 252	980
Tőkenövekedés – hozzájárulások		(3 450 )	3 450			3 450
Az év gazdasági eredménye			—	(3 073 )		(3 073 )
EGYENLEG (2016.12.31.)	73 464	31 140	42 323	(43 219 )	2 252	1 357
Tőkenövekedés – hozzájárulások		(4 050 )	4 050			4 050
Visszatérítés a tagállamoknak	(200)		(200)			(200)
Az év gazdasági eredménye			—	(3 818 )		(3 818 )
EGYENLEG (2017.12.31.)	73 264	27 090	46 173	(47 037 )	2 252	1 389

MÉRLEG EFA-K SZERINTI BONTÁSBAN

(millió EUR)
		2017.12.31.				2016.12.31.
	Megjegyzés	8. EFA	9. EFA	10. EFA	11. EFA	8. EFA	9. EFA	10. EFA	11. EFA
BEFEKTETETT ESZKÖZÖK
Előfinanszírozás	2.1	—	32	221	330	—	32	242	135
A vagyonkezelői alapba fizetett hozzájárulások	2.2	—	86	—	77	—	—	—	98
		—	118	221	407	—	32	242	232
FORGÓESZKÖZÖK
Előfinanszírozás	2.1	1	40	867	610	1	50	909	412
Visszterhes követelések és nem visszterhes behajtható követelések	2.3	0	64	17	11	1	71	59	2
Átvezetési számlák	2.3	189	88	3 555	—	196	424	3 424	—
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek	2.4	—	—	—	347	—	—	—	680
		190	193	4 439	968	198	544	4 391	1 094
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN (*1)		190	311	4 660	1 375	198	577	4 633	1 327
HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
Céltartalékok	2.5	—	—	—	(4)	—	—	—	(4)
Pénzügyi kötelezettségek	2.6	—	—	(7)	(7)	—	—	(6)	—
		—	—	(7)	(11)	—	—	(6)	(4)
RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
Szállítói kötelezettségek	2.7	(0)	(13)	(133)	(417)	(0)	(12)	(438)	(99)
Átvezetési számlák	2.3	—	—	—	(3 833 )	—	—	—	(4 043 )
Passzív időbeli elhatárolások	2.8	(0)	(76)	(517)	(140)	(1)	(93)	(567)	(115)
		(0)	(89)	(650)	(4 389 )	(1)	(104)	(1 005 )	(4 257 )
KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN (*1)		(0)	(89)	(657)	(4 401 )	(1)	(104)	(1 011 )	(4 261 )
NETTÓ ESZKÖZÖK (*1)		190	222	4 003	(3 025 )	197	472	3 622	(2 934 )
FORRÁSOK ÉS TARTALÉKOK
Aktív EFA-k lehívott tőkéje	2.9	12 164	10 773	20 960	2 277	12 164	10 973	19 187	—
Lezárt EFA-k áthozott lehívott tőkéje	2.9	627	1 625	—	—	627	1 625	—	—
Aktív EFA-k lehívott tőkéjének egymás közötti átcsoportosítása	2.9	(2 503 )	2 177	120	206	(2 496 )	2 214	247	35
Előző évek áthozott gazdasági eredménye		(10 098 )	(14 339 )	(15 812 )	(2 969 )	(10 100 )	(14 248 )	(14 415 )	(1 382 )
Az év gazdasági eredménye		0	(13)	(1 266 )	(2 539 )	2	(91)	(1 397 )	(1 587 )
NETTÓ ESZKÖZÖK		190	222	4 003	(3 025 )	197	472	3 622	(2 934 )

EREDMÉNYKIMUTATÁS EFA-K SZERINTI BONTÁSBAN

(millió EUR)
		2017				2016
	Megjegyzés	8. EFA	9. EFA	10. EFA	11. EFA	8. EFA	9. EFA	10. EFA	11. EFA
BEVÉTELEK
Nem visszterhes ügyletekből származó bevétel	3.1
Behajtási tevékenységek		0	5	49	7	1	5	(2)	4
		0	5	49	7	1	5	(2)	4
Visszterhes ügyletekből származó bevétel	3.2
Pénzügyi bevétel		(0)	(1)	4	(0)	(0)	2	2	(1)
Egyéb bevétel		1	5	13	4	2	17	40	3
		1	4	17	4	2	19	43	2
Összes bevétel		1	9	66	11	3	23	41	7
KIADÁSOK
Támogatási eszközök	3.3	(0)	(14)	(1 251 )	(2 435 )	2	(95)	(1 411 )	(1 465 )
Társfinanszírozási kiadások	3.4	—	—	(42)	(1)	—	—	15	—
Finanszírozási költségek	3.6	1	1	(10)	(0)	(0)	(0)	4	(0)
Egyéb kiadások	3.7	(2)	(9)	(29)	(114)	(3)	(19)	(46)	(129)
Összes kiadás		(1)	(22)	(1 332 )	(2 549 )	(1)	(114)	(1 437 )	(1 594 )
AZ ÉV GAZDASÁGI EREDMÉNYE		0	(13)	(1 266 )	(2 539 )	2	(91)	(1 397 )	(1 587 )

KIMUTATÁS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL EFA-K SZERINTI BONTÁSBAN

(millió EUR)
8. EFA	Aktív EFA-k tőkéje (A)	Aktív EFA-k le nem hívott forrásai (B)	Aktív EFA-k lehívott tőkéje (C) = (A)–(B)	Eredménytartalék (D)	Lezárt EFA-k áthozott lehívott alaptőkéje (E)	Aktív EFA-k lehívott tőkéjének egymás közötti átcsoportosítása (F)	Összes nettó eszköz (C)+(D)+(E)+(F)
EGYENLEG (2015.12.31.)	12 164	—	12 164	(10 100 )	627	(2 476 )	214
Átcsoportosítás a 10. EFA-ba/EFA-ból			—			(20)	(20)
Átcsoportosítás a 11. EFA-ba/EFA-ból			—			—	—
Az év gazdasági eredménye			—	2			2
EGYENLEG (2016.12.31.)	12 164	—	12 164	(10 098 )	627	(2 496 )	197
Átcsoportosítás a 10. EFA-ba/EFA-ból			—			(7)	(7)
Átcsoportosítás a 11. EFA-ba/EFA-ból			—			—	—
Az év gazdasági eredménye			—	0		—	0
EGYENLEG (2017.12.31.)	12 164	—	12 164	(10 098 )	627	(2 503 )	190

(millió EUR)
9. EFA	Aktív EFA-k tőkéje (A)	Aktív EFA-k le nem hívott forrásai (B)	Aktív EFA-k lehívott tőkéje (C) = (A)–(B)	Eredménytartalék (D)	Lezárt EFA-k áthozott lehívott alaptőkéje (E)	Aktív EFA-k lehívott tőkéjének egymás közötti átcsoportosítása (F)	Összes nettó eszköz (C)+(D)+(E)+(F)
EGYENLEG (2015.12.31.)	10 973	—	10 973	(14 249 )	1 625	2 376	726
Átcsoportosítás a 10. EFA-ba/EFA-ból			—			(163)	(163)
Az év gazdasági eredménye			—	(91)			(91)
EGYENLEG (2016.12.31.)	10 973	—	10 973	(14 339 )	1 625	2 214	472
Visszatérítés a tagállamoknak	(200)		(200)				(200)
Átcsoportosítás a 10. EFA-ba/EFA-ból			—			(37)	(37)
Átcsoportosítás a 11. EFA-ba/EFA-ból			—			—	—
Az év gazdasági eredménye			—	(13)		—	(13)
EGYENLEG (2017.12.31.)	10 773	—	10 773	(14 352 )	1 625	2 177	222

(millió EUR)
10. EFA	Aktív EFA-k tőkéje (A)	Aktív EFA-k le nem hívott forrásai (B)	Aktív EFA-k lehívott tőkéje (C) = (A)–(B)	Eredménytartalék (D)	Lezárt EFA-k áthozott lehívott alaptőkéje (E)	Aktív EFA-k lehívott tőkéjének egymás közötti átcsoportosítása (F)	Összes nettó eszköz (C)+(D)+(E)+(F)
EGYENLEG (2015.12.31.)	20 960	5 223	15 737	(14 415 )	—	35	1 357
Tőkenövekedés – hozzájárulások		(3 450 )	3 450				3 450
Átcsoportosítás a 8. és 9. EFA-ba/EFA-ból			—			182	182
Átcsoportosítás a 11. EFA-ba/EFA-ból			—			30	30
Az év gazdasági eredménye			—	(1 397 )			(1 397 )
EGYENLEG (2016.12.31.)	20 960	1 773	19 187	(15 812 )	—	247	3 622
Tőkenövekedés – hozzájárulások		(1 773 )	1 773			—	1 773
Átcsoportosítás a 8. és 9. EFA-ba/EFA-ból			—			44	44
Átcsoportosítás a 11. EFA-ba/EFA-ból			—			(171)	(171)
Az év gazdasági eredménye			—	(1 266 )		—	(1 266 )
EGYENLEG (2017.12.31.)	20 960	—	20 960	(17 078 )	—	120	4 003

(millió EUR)
11. EFA	Aktív EFA-k tőkéje (A)	Aktív EFA-k le nem hívott forrásai (B)	Aktív EFA-k lehívott tőkéje (C) = (A)–(B)	Eredménytartalék (D)	Lezárt EFA-k áthozott lehívott alaptőkéje (E)	Aktív EFA-k lehívott tőkéjének egymás közötti átcsoportosítása (F)	Összes nettó eszköz (C)+(D)+(E)+(F)
EGYENLEG (2015.12.31.)	29 367	29 367	—	(1 382 )	—	65	(1 317 )
Átcsoportosítás a 8., 9. és 10. EFA-ba/EFA-ból			—		—	(30)	(30)
Az év gazdasági eredménye			—	(1 587 )		—	(1 587 )
EGYENLEG (2016.12.31.)	29 367	29 367	—	(2 969 )	—	35	(2 934 )
Tőkenövekedés – hozzájárulások		(2 277 )	2 277			171	2 448
Átcsoportosítás a 8., 9. és 10. EFA-ba/EFA-ból			—			—	—
Az év gazdasági eredménye			—	(2 539 )		—	(2 539 )
EGYENLEG (2017.12.31.)	29 367	27 090	2 277	(5 508 )	—	206	(3 025 )

MEGJEGYZÉSEK AZ EFA PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAIHOZ (9)

1. LÉNYEGES SZÁMVITELI POLITIKÁK

1.1. SZÁMVITELI ALAPELVEK

A pénzügyi kimutatások célja, hogy a gazdálkodó egység pénzügyi helyzetéről, teljesítményéről és cash flow-iról olyan információkat nyújtsanak, amelyek a felhasználók széles köre számára hasznosak.

A pénzügyi kimutatások elkészítésekor követendő átfogó megfontolások (illetve számviteli alapelvek) az 1. sz. uniós számviteli szabályban („Pénzügyi kimutatások”) kerültek meghatározásra (és megegyeznek az IPSAS 1 standardban bemutatottakkal): valós bemutatás, eredményszemlélet, folyamatosság, a bemutatás következetessége, lényegesség, összesítés, beszámítás és összehasonlító információk. A pénzügyi beszámolás minőségi jellemzői a relevancia, a valósághű bemutatás (megbízhatóság), az érthetőség, az időszerűség, az összehasonlíthatóság és az ellenőrizhetőség.

1.2. A BESZÁMOLÓKÉSZÍTÉS ALAPJA

1.2.1. Beszámolási időszak

A pénzügyi kimutatásokat évente mutatják be. A számviteli év január 1-jétől december 31-ig tart.

1.2.2. Alkalmazott pénznem és átváltási árfolyamok

Az éves beszámolóban bemutatott számok millió euróban értendők, mivel az EFA funkcionális és beszámolókészítési pénzneme az euro. A devizaügyletek elszámolása az ügylet napján érvényes árfolyamok felhasználásával euróban történik. A devizaügyletek kiegyenlítéséből és a devizában denominált monetáris eszközök és kötelezettségek év végi árfolyamokra való átszámításából keletkező árfolyamnyereségeket vagy -veszteségeket az eredménykimutatás tartalmazza. Eltérő átszámítási szabályok érvényesek az ingatlanokra, gépekre és berendezésekre, valamint az immateriális javakra, amelyek megőrzik a beszerzés napján érvényes euróban kifejezett értéküket.

A devizában denominált monetáris eszközök és kötelezettségek év végi egyenlegeit az Európai Központi Bank (EKB) december 31-én érvényes átváltási árfolyamain számítják át euróra.

EUR átváltási árfolyamok

Pénznem	2017.12.31.	2016.12.31.	Pénznem	2017.12.31.	2016.12.31.
BGN	1,9558	1,9558	PLN	4,177	4,4103
CZK	25,5350	27,0210	RON	4,6585	4,5390
DKK	7,4449	7,4344	SEK	9,8438	9,5525
GBP	0,8872	0,8562	CHF	1,1702	1,0739
HRK	7,4400	7,5597	JPY	135,01	123,4000
HUF	310,3300	309,8300	USD	1,1993	1,0541

1.2.3. Becslések alkalmazása

Az IPSAS-sal és az általánosan elfogadott számviteli elvekkel összhangban a pénzügyi kimutatások szükségszerűen magukban foglalnak olyan becsléseken és feltételezéseken alapuló összegeket, amelyeket a vezetés a rendelkezésre álló legmegbízhatóbb információk alapján állít fel. A jelentősebb becsült tételek a következők (a felsorolás nem kizárólagos): időbeli elhatárolások, céltartalékok, követelésekkel kapcsolatos pénzügyi kockázat, függő követelések és kötelezettségek, továbbá az eszközök értékvesztésének mértéke. A tényleges eredmények eltérhetnek ezektől a becslésektől.

Az észszerű becslések a pénzügyi kimutatások elkészítésének elengedhetetlen részét képezik, és nem aknázzák alá azok megbízhatóságát. Az alapul szolgáló körülmények változása, illetve új információk felmerülése vagy a tapasztalatok bővülése miatt a becslések módosításra szorulhatnak. A becslések módosítása korábbi időszakokat nem érint, és nem hibakorrekció. A számviteli becslés változásának hatását a felmerülés időszakában többletként vagy hiányként kell megjeleníteni.

1.3. MÉRLEG

1.3.1. Pénzügyi eszközök

A pénzügyi eszközök a következő kategóriákba sorolhatók: az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök; hitelek és követelések; lejáratig tartandó befektetések; és értékesíthető pénzügyi eszközök. A pénzügyi instrumentumok besorolását a kezdeti megjelenítés időpontjában határozzák meg, és minden egyes mérlegfordulónapkor felülvizsgálják.

i) Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök

Ebbe a kategóriába kerül a pénzügyi eszköz, ha alapvetően rövid távú értékesítési céllal szerezték be, vagy ha a gazdálkodó egység akként jelöli meg. A származtatott termékeket szintén ebbe a kategóriába sorolják be. Az e kategóriába tartozó eszközök forgóeszköznek minősülnek, ha a mérleg fordulónapját követő 12 hónapon belül várhatóan értékesítik őket. E pénzügyi évben a gazdálkodó egység nem rendelkezett ebbe a kategóriába tartozó befektetéssel.

ii) Hitelek és követelések

A hitelek és követelések aktív piacon nem jegyzett nem származtatott pénzügyi eszközök, amelyeknél a fizetési összegek rögzítettek vagy meghatározhatók. Akkor merülnek fel, amikor a gazdálkodó egység az adósnak közvetlenül pénzeszközt, árut vagy szolgáltatást biztosít anélkül, hogy szándékában állna a követeléssel kereskedni. A mérleg fordulónapját követő 12 hónapon belüli lejárattal rendelkezők kivételével ezek az eszközök a befektetett eszközök között szerepelnek. A hitelek és követelések közé tartoznak a három hónapnál hosszabb eredeti futamidejű lekötött betétek is.

iii) Lejáratig tartandó befektetések

A lejáratig tartandó befektetések rögzített vagy meghatározható fizetési összegű és rögzített lejáratú nem származtatott pénzügyi eszközök, amelyeket a gazdálkodó egység határozottan a lejáratig kíván és képes is megtartani. E pénzügyi évben a gazdálkodó egység nem rendelkezett ebbe a kategóriába tartozó befektetéssel.

iv) Értékesíthető pénzügyi eszközök

Az értékesíthető pénzügyi eszközök olyan nem származtatott eszközök, amelyeket ebbe a kategóriába tartozóként jelöltek meg, vagy amelyeket a többi kategória egyikébe sem soroltak be. Befektetett eszközként vagy forgóeszközként sorolják be őket, attól függően, hogy a gazdálkodó egység mennyi ideig kívánja tartani őket, amely általában a futamidő.

Kezdeti megjelenítés és értékelés

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, a lejáratig tartott és az értékesíthető pénzügyi eszközök vásárlását és értékesítését az ügyletkötés napján jelenítik meg – vagyis azon a napon, amikor a gazdálkodó egység kötelezettséget vállal az eszköz megvásárlására vagy értékesítésére. A pénzeszköz-egyenértékeseket, a hiteleket és a lekötött betéteket a teljesítés időpontjában jelenítik meg. A pénzügyi instrumentumokat kezdetben valós értéken jelenítik meg. A nem az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök esetében a kezdeti megjelenítéskori valós értékhez hozzáadják az ügyleti költségeket.

A pénzügyi instrumentumok kivezetésre kerülnek, ha a befektetések cash flow-ihoz való jogok lejártak vagy a gazdálkodó egység a tulajdonjoggal járó valamennyi kockázatot és előnyt lényegileg átadta.

Későbbi értékelés

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközöket a későbbiekben valós értéken értékelik, a valós érték változásaiból eredő nyereséget vagy veszteséget a felmerülés időszakának eredménykimutatásában feltüntetve.

A hitelek és követelések, valamint a lejáratig tartandó befektetések nyilvántartása amortizált bekerülési értéken történik az effektívkamatláb-módszer alkalmazásával.

Az értékesíthető pénzügyi eszközöket a későbbiekben valós értéken tartják nyilván. A valós érték változásaiból származó nyereséget és veszteséget a valós érték tartalékban mutatják ki. Az értékesíthető pénzügyi eszközök effektívkamatláb-módszerrel számított kamatát az eredménykimutatásban jelenítik meg.

A gazdálkodó egység minden egyes mérlegfordulónapon értékeli, hogy van-e objektív bizonyíték a pénzügyi eszköz értékvesztésére, és hogy az eredménykimutatásban ki kell-e mutatni értékvesztés miatti veszteséget.

1.3.2. Előfinanszírozási összegek

Az előfinanszírozás olyan kifizetés, amelynek célja, hogy pénzelőleget (pénztárkészletet) biztosítson a kedvezményezettnek. Az előfinanszírozást az egyedi szerződésben, határozatban, megállapodásban vagy alap-jogiaktusban meghatározott időszak során több kifizetésre is fel lehet osztani. Az előleget vagy pénztárkészletet a megállapodásban rögzített időszak során fel kell használni arra a célra, amire nyújtották, vagy vissza kell fizetni. Amennyiben a kedvezményezettnél nem merülnek fel elszámolható kiadások, vissza kell fizetnie az előfinanszírozást. Az előfinanszírozás összegét (teljes egészében vagy részben) csökkenthetik az elfogadott (kiadásként lekönyvelt) elszámolható költségek.

A későbbi mérlegfordulónapokon az előfinanszírozás értéke megfelel a mérlegben kezdetben megjelenített összeg(ek)nek, csökkentve az időszak során felmerült elszámolható költségekkel (adott esetben ideértve a becsült összegeket is).

1.3.3. Követelések és behajtható követelések

Mivel az EU számviteli szabályai szerint a visszterhes és a nem visszterhes ügyleteket elkülönítve kell bemutatni, a beszámolókészítés céljából a visszterhes ügyletekből származó követelések követelésként, a nem visszterhes ügyletekből származó követelések pedig behajtható követelésként szerepelnek (itt olyan ügyletekről van szó, amelyeknél a gazdálkodó egység úgy kap valamely értéket egy másik gazdálkodó egységtől, hogy közvetlenül nem ad érte cserébe megközelítőleg hasonló értéket).

A visszterhes ügyletekből származó követelések megfelelnek a pénzügyi eszközök meghatározásának, ezért a hitelek és követelések közé tartoznak és ennek megfelelően kerülnek bemutatásra (lásd a fenti 1.3.1. megjegyzést).

A nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követeléseket az értékvesztési leírásokkal csökkentett eredeti (kamatokkal és bírságokkal kiigazított) értéken tartják nyilván. Értékvesztési leírásra akkor kerül sor, ha objektív bizonyítékok vannak arra nézve, hogy a gazdálkodó egység nem fogja tudni beszedni a behajtható követelések eredeti feltételei szerint esedékes valamennyi összeget. A leírás összege az eszköz könyv szerinti értéke és a megtérülő érték közötti különbözetnek felel meg. A leírás összegét az eredménykimutatásban jelenítik meg.

1.3.4. Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek

A pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek pénzügyi eszközök, amelyek magukban foglalják a készpénzt, a bankoknál elhelyezett látra szóló és felmondásos betéteket, valamint a három hónapos vagy annál rövidebb eredeti lejárattal rendelkező rövid lejáratú, magas likviditású egyéb befektetéseket.

1.3.5. Céltartalékok

Céltartalékot akkor képeznek, ha a gazdálkodó egységnek múltbeli eseményből adódóan jogi vagy vélelmezett kötelme áll fenn harmadik fél felé; ebben az esetben nagyon valószínű, hogy a kötelem forráskiáramlást von maga után, amelynek összege megbízhatóan becsülhető. Jövőbeli működési veszteségekre nem képeznek céltartalékot. A céltartalék összege a meglévő kötelem rendezéséhez szükséges kiadásnak a beszámoló fordulónapján megbecsült összege. Ha a céltartalék nagyszámú tételt érint, akkor a kötelem becslése az összes lehetséges kimenetelnek a kapcsolódó valószínűségekkel történő súlyozásával történik („várható érték” módszer).

1.3.6. Szállítói kötelezettségek

A szállítói kötelezettségek között szerepelnek mind a visszterhes ügyletekkel, például áru- és szolgáltatásvásárlásokkal kapcsolatos összegek, mind a nem visszterhes ügyletekkel, például a kedvezményezettek által benyújtott költségtérítési igényekkel, a vissza nem térítendő támogatásokkal vagy más uniós finanszírozással kapcsolatos összegek.

Amennyiben a kedvezményezettek vissza nem térítendő támogatást vagy más finanszírozást kapnak, a költségtérítési igények beérkezésekor az igényelt összeget szállítói kötelezettségként számolják el. A szállítói kötelezettségeket az elszámolható költségek ellenőrzése és elfogadása után az elfogadott és elszámolható összegen értékelik.

Az áru- és szolgáltatás-beszerzésből keletkező szállítói kötelezettségek megjelenítése az eredeti összegről szóló számla beérkezésekor történik, a megfelelő kiadásokat a készletek vagy szolgáltatások leszállításakor és a gazdálkodó egység általi átvételekor könyvelik rá a számlákra.

1.3.7. Időbeli elhatárolás

A gazdasági eseményeket és ügyleteket abban az időszakban jelenítik meg a pénzügyi kimutatásokban, amelyhez kapcsolódnak. Az év végén elhatárolt bevételt jelenítenek meg a pénzügyi kimutatásokban, ha a gazdálkodó egység még nem bocsátott ki számlát, de a kapcsolódó szolgáltatás nyújtása vagy a kapcsolódó áru leszállítása már megtörtént, vagy azt szerződéses megállapodás írja elő. Az év végén továbbá, ha egy számlát kiküldtek, de a szolgáltatásnyújtásra vagy a készletek szállítására még nem került sor, a bevételt elhatárolják, és a következő számviteli időszakban jelenítik meg.

A kiadásokat szintén abban az időszakban számolják el, amelyikhez kapcsolódnak. A számviteli időszak végén az elhatárolt kiadásokat az adott időszakban esedékes átutalási kötelezettség becsült összege alapján jelenítik meg. Az elhatárolt kiadások kiszámítása a Bizottság által kiadott részletes működési és gyakorlati iránymutatásnak megfelelően történik, amelynek célja annak biztosítása, hogy a pénzügyi kimutatások valós és megbízható képet nyújtsanak az általuk bemutatni kívánt gazdasági és egyéb jelenségekről. Hasonlóképpen, ha még teljesítetlen szolgáltatások vagy még le nem szállított áruk tekintetében előlegfizetésre kerül sor, a kiadást elhatárolják és a következő számviteli időszakban jelenítik meg.

1.4. EREDMÉNYKIMUTATÁS

1.4.1. Bevételek

A bevételek a gazdálkodó egység által kapott vagy követelt gazdasági haszon vagy szolgáltatáspotenciál bruttó beáramlásait foglalják magukba, és a nettó eszközök tulajdonosi hozzájárulástól eltérő növekményeinek minősülnek.

Az alapul szolgáló ügyletek jellegétől függően az eredménykimutatás megkülönbözteti a következő bevételtípusokat:

i) Nem visszterhes ügyletekből származó bevétel

A nem visszterhes ügyletekből származó bevételek az adók és a transzferek, mivel esetükben az átadó anélkül biztosít erőforrásokat a fogadó szervezet részére, hogy az –közvetlenül – megközelítőleg egyenértékű ellenszolgáltatást teljesítene.

A transzfer a nem visszterhes ügyletekből származó jövőbeni gazdasági haszon vagy szolgáltatáspotenciál beáramlása, amely nem adó. A gazdálkodó egység a transzferek tekintetében akkor jelenít meg eszközt, ha egy múltbeli esemény (a transzfer) következtében olyan erőforrások felett szerez ellenőrzést, amelyek révén várhatóan jövőbeni gazdasági haszonra vagy szolgáltatáspotenciálra tesz szert, és ha a valós érték megbízhatóan mérhető. Ha az erőforrások nem visszterhes ügyletből való beáramlását eszközként (például pénzeszközként) jelenítik meg, akkor azt bevételként is megjelenítik, kivéve, ha a gazdálkodó egység az adott transzfer tekintetében olyan meglévő kötelemmel (feltétellel) rendelkezik, amelyet teljesítenie kell ahhoz, hogy a bevételt megjeleníthesse. A feltétel teljesítéséig a bevételt elhatárolják, és kötelezettségként (kapott előfinanszírozásként) jelenítik meg.

ii) Visszterhes ügyletekből származó bevétel

Az áru- és szolgáltatásértékesítésekből származó bevételek megjelenítésére akkor kerül sor, amikor az áruk tulajdonjogával járó lényeges kockázatok és hasznok átszállnak a vásárlóra. A szolgáltatásnyújtást tartalmazó ügyletek bevételeit az ügyletnek a beszámoló fordulónapján érvényes teljesítési foka függvényében jelenítik meg.

1.4.2. Kiadások

A kiadások a gazdasági haszonnak vagy a szolgáltatáspotenciálnak a beszámolási időszakban bekövetkező olyan csökkenései, amelyek eszközök kiáramlásában vagy felhasználásában vagy kötelezettségek felmerülésében nyilvánulnak meg, és a nettó eszközök vagy a saját tőke csökkenéséhez vezetnek. Ide értendők mind a visszterhes ügyletekből, mind a nem visszterhes ügyletekből származó kiadások.

Az áru- és szolgáltatásvásárlásokkal kapcsolatos visszterhes ügyletekből származó kiadások megjelenítésére a készletek leszállításakor és a gazdálkodó egység általi átvételekor kerül sor. Értékelésük az eredeti számla szerinti értéken történik. Az időszakban igénybe vett, de még leszámlázatlan – vagy el nem fogadott számlával rendelkező – szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadásokat a mérlegfordulónapon az eredménykimutatásban számolják el.

A nem visszterhes ügyletekből származó kiadások a kedvezményezetteknek nyújtott transzferekkel kapcsolatosak, és három típusba sorolhatók: jogosultságok, megállapodás szerinti transzferek, valamint diszkrecionális támogatások, hozzájárulások és adományok. A transzfereket abban az időszakban számolják el kiadásként, amelyben a transzfert keletkeztető események bekövetkeztek, amennyiben az ilyen jellegű transzfert rendelet engedélyezi, vagy a transzfer engedélyezéséről megállapodást írtak alá; a kedvezményezett teljesíti az esetleges jogosultsági kritériumokat; és amennyiben az összegre észszerű becslés adható.

Amennyiben kifizetési kérelem, illetve költségtérítési igény érkezik be, és az megfelel az elszámolási kritériumoknak, úgy azt kiadásként számolják el az elszámolható összegre nézve. Év végén megbecsülik és elhatárolt kiadásként számolják el azokat a felmerült elszámolható kiadásokat, amelyek a kedvezményezettek részére esedékesek, de amelyeket még nem jelentettek.

1.5. FÜGGŐ KÖVETELÉSEK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

1.5.1. Függő követelések

A függő követelés olyan lehetséges követelés, amely múltbeli eseményekből származik, és amelynek létezését csak egy vagy több, nem teljesen a gazdálkodó egység ellenőrzése alatt álló, bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezése vagy be nem következése fogja megerősíteni. Függő követelés megjelenítésére akkor kerül sor, amikor gazdasági haszon vagy szolgáltatáspotenciál beáramlása valószínűsíthető.

1.5.2. Függő kötelezettségek

A függő kötelezettség olyan lehetséges kötelem, amely múltbeli eseményekből származik, és amelynek létezését csak egy vagy több, nem teljesen a gazdálkodó egység ellenőrzése alatt álló, bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezése vagy be nem következése fogja megerősíteni; vagy olyan meglévő kötelem, amely múltbeli eseményekből származik, de nem jelenítik meg, mert: nem valószínű, hogy gazdasági hasznot vagy szolgáltatáspotenciált megtestesítő erőforrások kiáramlására lesz szükség a kötelem teljesítéséhez, vagy mert olyan ritka körülmények álltak elő, amelyek mellett a kötelem összegét nem lehet megfelelő megbízhatósággal értékelni.

1.6. TÁRSFINANSZÍROZÁS

A kapott társfinanszírozási hozzájárulások feltételes nem visszterhes ügyletből származó bevételnek minősülnek, és a tagállamokkal, a harmadik országokkal és más szervezetekkel szembeni szállítói kötelezettségként kerülnek bemutatásra. Az EFA-nak a hozzájárulásokat arra kell használnia, hogy harmadik feleknek szolgáltatásokat nyújtson, különben vissza kell térítenie az eszközöket (vagyis a kapott hozzájárulásokat). A társfinanszírozási megállapodásokkal kapcsolatban fennálló szállítói kötelezettségek a kapott társfinanszírozási hozzájárulások és a projektnél felmerült kiadások különbségét jelentik. A nettó eszközértékre gyakorolt hatás nulla.

A társfinanszírozási projektekkel kapcsolatos kiadásokat felmerülésükkor jelenítik meg. A hozzájárulások ennek megfelelő összegét működési bevételként jelenítik meg, így az év gazdasági eredményére gyakorolt hatás nulla.

2. MEGJEGYZÉSEK A MÉRLEGHEZ

ESZKÖZÖK

2.1. ELŐFINANSZÍROZÁS

Számos szerződés rendelkezik az elvégzendő munkálatok, az áruszállítás, illetve a szolgáltatásnyújtás megkezdése előtti előlegfizetésről. Némely esetben előrehaladási jelentéseken alapuló ütemes kifizetéseket írnak elő. Az előfinanszírozást általában a projekt végrehajtásának színhelyéül szolgáló ország vagy terület pénznemében folyósítják.

Azt, hogy az előfinanszírozás rövid vagy hosszú lejáratú előfinanszírozásként kerül-e kimutatásra, a visszafizettetés vagy a felhasználás ütemezése határozza meg. A felhasználást a projektre vonatkozó megállapodás rögzíti. Az éves beszámoló fordulónapjától számított tizenkét hónapon belül visszafizetendő vagy felhasználandó összegeket rövid lejáratú előfinanszírozásként jelenítik meg.- Mivel az EFA-projektek közül sok hosszú lejáratú, a hozzájuk kapcsolódó előlegeknek egy évnél tovább kell rendelkezésre állniuk. Emiatt egyes előfinanszírozási összegek a befektetett eszközöknél szerepelnek.

(millió EUR)
	Megjegyzés	8. EFA	9. EFA	10. EFA	11. EFA	2017.12.31.	2016.12.31.
Hosszú lejáratú előfinanszírozás	2.1.1	—	32	221	330	582	409
Rövid lejáratú előfinanszírozás	2.1.2	1	40	867	610	1 518	1 372
Összesen		1	72	1 088	939	2 100	1 781

A teljes előfinanszírozás növekedését a 2017. évi kiadások igen magas szintje magyarázza. A nettó kifizetések teljes szintje 2017-ben 24 %-kal emelkedett 2016-hoz képest (lásd a pénzügyi végrehajtásról szóló EFA-jelentés 2.1. táblázatát). A „bruttó”, vagyis a beszedési utalványokból származó beáramlások nélkül számított kifizetések szintje 2017-ben 25 %-kal emelkedett.

Ez az emelkedés megfelel az EFA életciklusának. A 11. EFA 2015-ben kezdődött, vagyis 2017 a fennállásának a harmadik éve volt. A 11. EFA az elfogadott intézkedések végrehajtása tekintetében elérte érettségét és csúcspontját. Nyitott szerződéseinek száma a 2016. évi 1 300-ról 2017-ben 1 600-ra nőtt. A szerződések átlagos értéke 2017-ben a 2016. évi értékhez képest 51 %-kal nőtt. A 11. EFA-ból teljesített nettó kifizetések teljes szintje így 2017-ben 52 %-kal emelkedett 2016-hoz képest (lásd a pénzügyi végrehajtásról szóló EFA-jelentés 2.1. táblázatát). Mivel a számlákkal alátámasztott, illetve az előfinanszírozási kifizetések aránya stabil (42–44 %), a kifizetések növekedése együtt járt az előfinanszírozás szintjének emelkedésével.

A teljes előfinanszírozás növekedése megfelel a pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek csökkenésének (lásd a 2.4. megjegyzést).

2.1.1. Hosszú lejáratú előfinanszírozás

(millió EUR)

2017.12.31.

2016.12.31.

Közvetlen irányítás

159

Végrehajtja:

Bizottság

105

Uniós végrehajtó ügynökség

Uniós küldöttség

Közvetett irányítás

423

338

Végrehajtja:

EBB és EBA

166

180

Nemzetközi szervezet

189

Közfeladatot ellátó magánjogi szerv

Közjogi szerv

Harmadik ország

Összesen

582

409

2.1.2. Rövid lejáratú előfinanszírozás

(millió EUR)
	8. EFA	9. EFA	10. EFA	11. EFA	2017.12.31.	2016.12.31.
Előfinanszírozás (bruttó)	2	158	2 722	2 406	5 288	4 745
Elhatárolással elszámolt	(1)	(118)	(1 855 )	(1 796 )	(3 770 )	(3 373 )
Összesen	1	40	867	610	1 518	1 372

(millió EUR)

2017.12.31.

2016.12.31.

Közvetlen irányítás

256

246

Végrehajtja:

Bizottság

115

Uniós végrehajtó ügynökség

Uniós küldöttség

161

122

Közvetett irányítás

1 262

1 125

Végrehajtja:

EBB és EBA

345

372

Nemzetközi szervezet

563

432

Közfeladatot ellátó magánjogi szerv

121

Közjogi szerv

108

Harmadik ország

186

148

Összesen

1 518

1 372

2.1.3. Az előfinanszírozással kapcsolatban kapott garanciák

A garanciák az előfinanszírozás biztosítására szolgálnak, megszűnésükre az adott projekthez kapcsolódó végső igény kifizetésekor kerül sor. 2017. december 31-én az EFA által az előfinanszírozásra kapott garanciák összege 54 millió EUR volt (2016-ban 53 millió EUR).

Az előfinanszírozások többségét a közvetett irányítási mód keretében fizetik ki. Ilyen esetben a garancia kedvezményezettje nem az EFA, hanem az ajánlatkérő szerv. Noha az EFA nem kedvezményezett, az említett garanciák biztosítják eszközeit. 2017-ben az említett garanciák összege 577 millió EUR volt.

2.2. A VAGYONKEZELŐI ALAPBA FIZETETT HOZZÁJÁRULÁSOK

Ez a megnevezés a Bêkou Uniós Vagyonkezelői Alapba és az Afrikáért Uniós Vagyonkezelői Alapba hozzájárulásként fizetett összeget tartalmazza. Ez nem tartalmazza a vagyonkezelői alapoknál felmerült költségek EFA-t terhelő részét.

A vagyonkezelői alapba fizetett hozzájárulásokat az EFA közvetlen irányítással kezeli.

(millió EUR)
Vagyonkezelői alapok	Nettó hozzájárulás 2016.12.31.-én	2017-ben befizetett hozzájárulások	A vagyonkezelői alapok 2017. évi nettó kiadásai	Nettó hozzájárulás 2017.12.31.-én
Afrika	72	180	(104)	148
Bêkou	26	—	(10)	16
Összesen	98	180	(114)	163

Az Afrikáért Uniós Vagyonkezelői Alap tevékenységei 2017-ben a 2016-os kezdőévet követően felerősödtek. Kiadásai 2017-ben csaknem megötszöröződtek 2016-hoz képest. Kifizetései az előző évhez képest megkétszereződtek.

2.3. NEM VISSZTERHES BEHAJTHATÓ KÖVETELÉSEK ÉS VISSZTERHES KÖVETELÉSEK

(millió EUR)
	Megjegyzés	2017.12.31.	2016.12.31.
Nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követelések	2.3.1	19	62
Visszterhes ügyletekből származó követelések	2.3.2	73	70
Összesen		92	132

2.3.1. Nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követelések

(millió EUR)
	8. EFA	9. EFA	10. EFA	11. EFA	2017.12.31.	2016.12.31.
Tagállamok	—	—	—	7	7	40
Vevők	2	7	9	1	19	18
Közjogi szervek	—	10	8	2	20	23
Harmadik államok	0	1	4	0	6	4
Leírás	(2)	(16)	(15)	(1)	(34)	(25)
Átvezetési számlák az uniós intézményekkel	—	—	—	2	2	2
Összesen	0	2	6	11	19	62

A nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követelések általános csökkenése főként a tagállamokkal szembeni behajtható követelések csökkenésére vezethető vissza. 2016. december 31-én ez az összeg a rendes hozzájárulásokat, illetve az áthidaló eszköz kiigazításai miatt járó, és a tagállami hozzájárulásokkal szemben 2017-ben ellentételezett összegeket tartalmazta.

2017. december 31-én a tagállamokkal szembeni behajtható követelések az alap 2018-ban lehívandó tőkéjének első részletével szemben végrehajtott fennálló pénzügyi kiigazítást tartalmazzák (lásd a 2.9.1. megjegyzést).

(millió EUR)
Tagállamok	2017.12.31.
Cseh Köztársaság	2
Románia	1
Magyarország	1
Írország	1
Görögország	1
Egyéb	1
Összesen	7

2.3.2. Visszterhes ügyletekből származó követelések

(millió EUR)
	8. EFA	9. EFA	10. EFA	11. EFA	2017.12.31.	2016.12.31.
Elhatárolt bevétel	—	63	11	—	74	70
Átvezetési számlák az EFA-k között	189	88	3 555	(3 833 )	(0)	(0)
Összesen	189	151	3 566	(3 833 )	73	70

Az elhatárolt bevétel főként a projektek előfinanszírozásával, illetve az Afrikáért Uniós Vagyonkezelői Alap előfinanszírozásával kapcsolatos elhatárolt kamatot (63 millió EUR, illetve 11 millió EUR) tartalmazza.

A hatékonyság érdekében az EFA-k egyetlen pénztárkészletével a 11. EFA rendelkezik (10). Ennek eredményeként műveleteket kell végrehajtani a különböző EFA-k között, amelyeket a különböző EFA-mérlegek közötti átvezetési számlákon egyenlítenek ki.

Átvezetési számlák csak az egyes EFA-k tekintetében kerülnek bemutatásra. Az átvezetési számlák egyenlege nulla.

2.4. PÉNZESZKÖZÖK ÉS PÉNZESZKÖZ-EGYENÉRTÉKESEK (11)

(millió EUR)
	8. EFA	9. EFA	10. EFA	11. EFA	2017.12.31.	2016.12.31.
Elkülönített számlák:
Tagállami pénzügyi intézmények	—	—	—	105	105	292
Folyószámlák:
Kereskedelmi bankok	—	—	—	242	242	389
Összesen	—	—	—	347	347	680

A pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek általános csökkenése főként a 2017. évi kifizetések kivételesen magas szintjére vezethető vissza. A nettó kifizetések teljes szintje 2017-ben 24 %-kal emelkedett 2016-hoz képest (lásd a pénzügyi végrehajtásról szóló EFA-jelentés 2.1. táblázatát). A „bruttó”, vagyis a beszedési utalványokból származó beáramlások nélkül számított kifizetések szintje 2017-ben 25 %-kal emelkedett.

A kifizetések e növekedése megfelel az EFA életciklusának. A 11. EFA 2015-ben kezdődött, 2017 a fennállásának a harmadik éve volt. A 11. EFA az elfogadott intézkedések végrehajtása tekintetében elérte érettségét és csúcspontját. Nyitott szerződéseinek száma a 2016. évi 1 300-ról 2017-ben 1 600-ra nőtt. A 11. EFA-ból teljesített nettó kifizetések teljes szintje 2017-ben 52 %-kal emelkedett 2016-hoz képest (lásd a pénzügyi végrehajtásról szóló EFA-jelentés 2.1. táblázatát).

A 2017. évi beszámolóban a bemutatás javítása érdekében módosult a pénzügyi intézmények és bankok osztályozása. A 2016. évi összehasonlító adatok ennek megfelelően kerültek bemutatásra.

KÖTELEZETTSÉGEK

2.5. CÉLTARTALÉKOK

(millió EUR)
	8. EFA	9. EFA	10. EFA	11. EFA	2017.12.31.	2016.12.31.
Céltartalékok	—	—	—	4	4	4
Összesen	—	—	—	4	4	4

A céltartalék az EFA által a Vállalkozásfejlesztési Központ rendezett bezárásával összefüggésben valószínűleg fizetendő összeg legjobb becslése; a központ bezárásáról az AKCS–EU Nagykövetek Bizottsága határozott (a 2014. október 23-i 4/2014. sz. határozattal).

Ez az összeg magában foglalja a Vállalkozásfejlesztési Központtól bírósági úton követelt összegeket (1,2 millió EUR) és a 2016. december 31-én kezdődött passzív szakasz (vagyis a fennmaradó igazgatási feladatok, a még fennálló perek, az archiválás stb.) fennmaradó várható költségeit (lásd a 4.2.2. megjegyzést). A passzív szakasz tekintetében még nem merültek fel kiadások.

2.6. PÉNZÜGYI KÖTELEZETTSÉGEK

(millió EUR)
	8. EFA	9. EFA	10. EFA	11. EFA	2017.12.31.	2016.12.31.
Társfinanszírozási szállítói kötelezettségek	—	—	7	7	14	6
Összesen	—	—	7	7	14	6

A társfinanszírozási kötelezettségek főösszegének növekedését a 2.7.2.1. megjegyzés magyarázza meg.

2.7. SZÁLLÍTÓI KÖTELEZETTSÉGEK

(millió EUR)
	Megjegyzés	8. EFA	9. EFA	10. EFA	11. EFA	2017.12.31.	2016.12.31.
Folyó szállítói kötelezettségek	2.7.1	0	13	114	235	361	222
Egyéb szállítói kötelezettségek	2.7.2	—	(0)	20	182	202	327
Összesen		0	13	133	417	563	549

2.7.1. Folyó szállítói kötelezettségek

(millió EUR)
	8. EFA	9. EFA	10. EFA	11. EFA	2017.12.31.	2016.12.31.
Szállítók	0	9	85	40	133	98
Tagállamok	—	—	0	12	12	0
Harmadik államok	0	(0)	15	131	146	91
Közjogi szervek	—	3	10	70	83	32
Egyéb folyó szállítói kötelezettségek	0	1	4	(18)	(13)	1
Összesen	0	13	114	235	361	222

A szállítói kötelezettségek közé az EFA-hoz beérkezett, támogatási tevékenységeivel kapcsolatos költségkimutatások tartoznak. Ezeket az igény beérkezése pillanatában lekönyvelik az igényelt összeggel. Ugyanezt az eljárást alkalmazzák a közbeszerzési eljárás keretében kapott számlák és jóváírási értesítések esetében. Az érintett költségtérítési igényeket teljes egészében figyelembe vették az év végi (elhatárolási) eljárás során. Az elhatárolás bejegyzését követően a becsült elszámolható összegeket a gazdasági eredménykimutatás mutatja be. Az el nem számolható összegeket az egyéb szállítói kötelezettségek tartalmazzák.

A tagállamokkal szembeni szállítói kötelezettségek az alap 2018-ban lehívandó tőkéjének első részletéből levonandó fennálló pénzügyi kiigazításnak felelnek meg (lásd a 2.9.1. megjegyzést). Ez a megnevezés magában foglalja a Franciaországnak (10 millió EUR), Hollandiának (1 millió EUR) és Ausztriának (1 millió EUR) járó összegeket.

2.7.2. Egyéb szállítói kötelezettségek

(millió EUR)
	Megjegyzés	8. EFA	9. EFA	10. EFA	11. EFA	2017.12.31.	2016.12.31.
Társfinanszírozási szállítói kötelezettségek	2.7.2.1	—	—	22	6	28	64
Elhatárolt tőke-hozzájárulások	2.7.2.2	—	—	—	173	173	261
Más egyéb szállítói kötelezettségek		—	—	—	1	1	2
Összesen		—	—	22	179	202	327

2.7.2.1. Társfinanszírozási szállítói kötelezettségek

A hosszú lejáratú és a folyó társfinanszírozási szállítói kötelezettségek tagállamok szerinti bontása az alábbi táblázatban látható:

(millió EUR)
	8. EFA	9. EFA	10. EFA	11. EFA	2017.12.31.	2016.12.31.
Hosszú lejáratú társfinanszírozás
Belgium	—	—	0	1	2	2
Dánia	—	—	—	0	0	0
Franciaország	—	—	4	—	4	—
Németország	—	—	—	—	—	0
Svédország	—	—	1	2	3	2
Egyesült Királyság	—	—	1	—	1	1
Kanada	—	—	—	—	—	0
Ausztrália	—	—	0	—	0	—
USAID	—	—	—	4	4	—
	—	—	7	7	14	6
Rövid lejáratú társfinanszírozás
Belgium	—	—	4	(1)	3	4
Dánia	—	—	(1)	1	(0)	1
Franciaország	—	—	12	—	12	37
Németország	—	—	0	—	0	1
Hollandia	—	—	0	—	0	1
Spanyolország	—	—	1	—	1	3
Svédország	—	—	5	0	5	7
Egyesült Királyság	—	—	1	3	4	11
Kanada	—	—	0	—	0	0
USAID	—	—	—	2	2	—
	—	—	22	6	28	64
Összesen	—	—	29	13	42	70

A hosszú lejáratú és a folyó társfinanszírozási szállítói kötelezettségek az előző beszámolási időszakhoz képest összesen 28 millió EUR-val nőttek.

2017-ben a USAID (7 millió EUR), az Egyesült Királyság (5 millió EUR) és Svédország (2 millió EUR) fizetett be új társfinanszírozási hozzájárulást.

A teljes társfinanszírozási szállítói kötelezettségek a társfinanszírozott projektekhez kapcsolódó bevételek és kiadások megjelenítése miatt összesen 42 millió EUR-val csökkentek (lásd a 3.1.1. és a 3.4. megjegyzést).

2.7.2.2. Elhatárolt tőke-hozzájárulások

(millió EUR)
	8. EFA	9. EFA	10. EFA	11. EFA	2017.12.31.	2016.12.31.
Egyesült Királyság	—	—	—	170	170	252
Litvánia	—	—	—	2	2	—
Magyarország	—	—	—	—	—	9
Összesen	—	—	—	173	173	261

Ez a megnevezés teljes egészében a 2018. évre vonatkozó, előre kifizetett tagállami hozzájárulásokkal kapcsolatos.

2.8. PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK

(millió EUR)
	8. EFA	9. EFA	10. EFA	11. EFA	2017.12.31.	2016.12.31.
Elhatárolt költségek	0	76	517	137	730	770
Egyéb elhatárolások	—	—	—	3	3	6
Összesen	0	76	517	140	733	776

Az elhatárolt költségek a folyamatban lévő vagy lezárult, de validált költségtérítési igény nélküli szerződésekkel kapcsolatos becsült működési költségeket tartalmazzák, ahol az EFA-kedvezményezettek 2017. évi elszámolható kiadásait a meglévő szerződésekre vonatkozóan rendelkezésre álló legjobb információkat felhasználva becsülték meg. A becsült elhatárolt költségeknek a kifizetett előfinanszírozással kapcsolatos részét az előfinanszírozási összegek csökkenéseként rögzítették (lásd a 2.1. megjegyzést).

NETTÓ ESZKÖZÖK

2.9. TŐKE

2.9.1. Aktív EFA-k lehívott tőkéje

(millió EUR)
	8. EFA	9. EFA	10. EFA	11. EFA	Összesen
Tőke	12 164	10 973	20 960	29 367	73 464
Le nem hívott tőke	—	—	(1 773 )	(29 367 )	(31 140 )
Lehívott tőke 2016.12.31.-én	12 164	10 973	19 187	—	42 323

Tőke	12 164	10 773	20 960	29 367	73 264
Le nem hívott tőke	—	—	—	(27 090 )	(27 090 )
Lehívott tőke 2017.12.31.-én	12 164	10 773	20 960	2 277	46 173

Az alap tőkéje az egyes belső megállapodásokban meghatározott módon a vonatkozó EFA-alapba a tagállamok által befizetendő teljes összeg. A le nem hívott források a tagállamoktól még le nem hívott eredeti allokációt jelentik.

A lehívott tőke az eredeti allokációk azon összegét jelenti, amelyet a tagállamok kincstári számláira történő átutalásra lehívtak (lásd a 2.9.2. megjegyzést).

Az (EU) 2017/1206 tanácsi határozat (12) alapján a 8. és a 9. EFA-ra vonatkozó belső megállapodás szerinti tagállami hozzájárulásokat a 8. és a 9. EFA keretében visszavont forrásokból 200 millió EUR-val, megfelelően csökkenteni kell. Mivel a 8. EFA keretében visszavont forrásokat már csaknem teljes egészükben átcsoportosították a többi EFA-hoz, a 200 millió EUR-t a 9. EFA tőkéjéből vonták le.

Az e csökkentés miatti visszatérítéseket a 11. EFA keretében lehívandó további forrásokkal ellentételezték. Ez pénzügyi kiigazításhoz vezetett. A pénzügyi kiigazítást a 2017. évi harmadik részlettel és/vagy a 2018. évi első részlettel szemben lehet végrehajtani. A fennálló pénzügyi kiigazítás a tagállamokkal szembeni követelésként vagy szállítói kötelezettségként jelenik meg (lásd a 2.3.1. és a 2.7.1. megjegyzést).

2.9.2. Lehívott és le nem hívott tőke tagállamok szerint

(millió EUR)
Hozzájárulások a 10. EFA-hoz	%	Le nem hívott tőke 2016.12.31.-én	2017-ben lehívott tőke	Le nem hívott tőke 2017.12.31.-én
Ausztria	2,41	43	(43)	—
Belgium	3,53	63	(63)	—
Bulgária	0,14	2	(2)	—
Ciprus	0,09	2	(2)	—
Cseh Köztársaság	0,51	9	(9)	—
Dánia	2,00	35	(35)	—
Észtország	0,05	1	(1)	—
Finnország	1,47	26	(26)	—
Franciaország	19,55	347	(347)	—
Németország	20,50	364	(364)	—
Görögország	1,47	26	(26)	—
Magyarország	0,55	10	(10)	—
Írország	0,91	16	(16)	—
Olaszország	12,86	228	(228)	—
Lettország	0,07	1	(1)	—
Litvánia	0,12	2	(2)	—
Luxemburg	0,27	5	(5)	—
Málta	0,03	1	(1)	—
Hollandia	4,85	86	(86)	—
Lengyelország	1,30	23	(23)	—
Portugália	1,15	20	(20)	—
Románia	0,37	7	(7)	—
Szlovákia	0,21	4	(4)	—
Szlovénia	0,18	3	(3)	—
Spanyolország	7,85	139	(139)	—
Svédország	2,74	49	(49)	—
Egyesült Királyság	14,82	263	(263)	—
Összesen	100,00	1 773	(1 773 )	—

(millió EUR)
Hozzájárulások a 11. EFA-hoz	%	Le nem hívott tőke 2016.12.31.-én	2017-ben lehívott tőke	Le nem hívott tőke 2017.12.31.-én
Ausztria	2,40	704	(55)	650
Belgium	3,25	954	(74)	880
Bulgária	0,22	64	(5)	59
Horvátország	0,23	66	(5)	61
Ciprus	0,11	33	(3)	30
Cseh Köztársaság	0,80	234	(18)	216
Dánia	1,98	582	(45)	537
Észtország	0,09	25	(2)	23
Finnország	1,51	443	(34)	409
Franciaország	17,81	5 231	(406)	4 826
Németország	20,58	6 044	(469)	5 575
Görögország	1,51	443	(34)	408
Magyarország	0,61	180	(14)	166
Írország	0,94	276	(21)	255
Olaszország	12,53	3 680	(285)	3 394
Lettország	0,12	34	(3)	31
Litvánia	0,18	53	(4)	49
Luxemburg	0,26	75	(6)	69
Málta	0,04	11	(1)	10
Hollandia	4,78	1 403	(109)	1 294
Lengyelország	2,01	589	(46)	544
Portugália	1,20	351	(27)	324
Románia	0,72	211	(16)	195
Szlovákia	0,38	110	(9)	102
Szlovénia	0,22	66	(5)	61
Spanyolország	7,93	2 330	(181)	2 149
Svédország	2,94	863	(67)	796
Egyesült Királyság	14,68	4 311	(334)	3 976
Összesen	100,00	29 367	(2 277 )	27 090

2017-ben 1 773 millió EUR-t hívtak le a 10. EFA-ból és 2 277 millió EUR-t a 11. EFA-ból. A 2017. december 31-i állapot szerint a 8., 9. és 10. EFA tőkéjét teljes egészében lehívták és megkapták.

2.9.3. Lezárt EFA-k áthozott lehívott tőkéje

(millió EUR)
	8. EFA	9. EFA	10. EFA	11. EFA	2017.12.31.	2016.12.31.
Lezárt EFA-kból átcsoportosított tőke	627	1 625	—	—	2 252	2 252

Ez a megnevezés a lezárt EFA-kból a 8. és a 9. EFA-ba átcsoportosított forrásokat tartalmazza.

2.9.4. Aktív EFA-k lehívott tőkéjének egymás közötti átcsoportosítása

(millió EUR)
	8. EFA	9. EFA	10. EFA	11. EFA	Összesen
Egyenleg (2015.12.31.)	(2 476 )	2 376	35	65	—
Korábbi EFA-k visszavont összegeinek átcsoportosítása a 10. EFA eredményességi tartalékába	(20)	(163)	182	—	—
Korábbi EFA-k visszavont összegeinek átcsoportosítása a 11. EFA eredményességi tartalékába	—	—	(356)	356	—
Átcsoportosítás a 11. EFA eredményességi tartalékából az Afrikai Békekerethez (10. EFA)	—	—	386	(386)	—
Egyenleg (2016.12.31.)	(2 496 )	2 214	247	35	—
Korábbi EFA-k visszavont összegeinek átcsoportosítása a 10. EFA eredményességi tartalékába	(7)	(37)	44	—	—
Korábbi EFA-k visszavont összegeinek átcsoportosítása a 11. EFA eredményességi tartalékába	—	—	(171)	171	—
Egyenleg (2017.12.31.)	(2 503 )	2 177	120	206	—

Ez a megnevezés az aktív EFA-kból átcsoportosított forrásokat tartalmazza.

A Cotonoui Megállapodás hatálybalépése óta a korábbi EFA-k fel nem használt pénzeszközeit a kötelezettségvállalás visszavonása után átcsoportosítják a legutóbb megnyitott EFA-ba. A más EFA-kból átcsoportosított források a fogadó alap előirányzatait növelik, a küldő alapét pedig csökkentik. A 10. és a 11. EFA eredményességi tartalékába átcsoportosított pénzeszközök fedezetével csak a belső megállapodásban rögzített különös feltételek mellett lehet kötelezettséget vállalni.

3. MEGJEGYZÉSEK AZ EREDMÉNYKIMUTATÁSHOZ

BEVÉTELEK

(millió EUR)
	Megjegyzés	2017	2016
Nem visszterhes ügyletekből származó bevétel	3.1	61	8
Visszterhes ügyletekből származó bevétel	3.2	25	66
Összesen		87	73

3.1. NEM VISSZTERHES ÜGYLETEKBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTEL

(millió EUR)
	Megjegyzés	8. EFA	9. EFA	10. EFA	11. EFA	2017	2016
Kiadások visszafizettetése		0	5	7	7	19	23
Stabex-pénzeszközök visszafizettetése		—	—	—	0	0	1
Társfinanszírozási bevétel	3.1.1	—	—	42	1	42	(15)
Összesen		0	5	49	7	61	8

A nem visszterhes bevételek irányítási mód szerinti bontása a következő:

(millió EUR)

2017

2016

Közvetlen irányítás

Végrehajtja:

Bizottság

Uniós küldöttség

Közvetett irányítás

Végrehajtja:

Harmadik ország

(0)

Nemzetközi szervezet

Közjogi szerv

Közfeladatot ellátó magánjogi szerv

(1)

Összesen

3.1.1. Társfinanszírozási bevétel

A kapott társfinanszírozási hozzájárulások bizonyos feltételek mellett teljesítik a nem visszterhes ügyletből származó bevételek kritériumait, és ilyenként nem befolyásolhatják az eredménykimutatást-. A kapott hozzájárulások az adományozási feltételek teljesüléséig, vagyis az elszámolható kiadások felmerüléséig (lásd a 3.4. megjegyzést) a kötelezettségek között maradnak (lásd a 2.7.2.1. megjegyzést). A megfelelő összeget ezután társfinanszírozásból származó nem visszterhes bevételként jelenítik meg. Következésképpen az év gazdasági eredményére gyakorolt hatás nulla.

3.2. VISSZTERHES ÜGYLETEKBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTEL

(millió EUR)
	8. EFA	9. EFA	10. EFA	11. EFA	2017	2016
Pénzügyi bevétel	(0)	(1)	4	(0)	4	3
Egyéb bevétel	1	5	13	4	22	62
Összesen	1	4	17	4	25	66

A pénzügyi bevétel a vagyonkezelői alaptól, illetve az előfinanszírozásból származó kamatokat tartalmazza.

Az egyéb bevételek teljes egészükben a realizált és a nem realizált devizaárfolyam-nyereségekhez kötődnek.

KIADÁSOK

3.3. TÁMOGATÁSI ESZKÖZÖK

(millió EUR)
	8. EFA	9. EFA	10. EFA	11. EFA	2017	2016
Programozható segély	1	3	805	1 341	2 150	1 751
Makrogazdasági támogatás	—	21	—	—	21	39
Ágazati szakpolitika	(0)	(9)	—	—	(9)	18
AKCS-n belüli projektek	—	0	417	694	1 112	693
Kamattámogatás	—	—	—	—	—	(3)
Sürgősségi segély	—	(1)	26	264	289	398
Korábbi EFA-khoz kapcsolódó egyéb támogatási programok	—	(1)	—	—	(1)	1
Intézményi támogatás	—	—	3	21	23	38
Exportbevétel-kompenzáció	(0)	(1)	—	—	(1)	0
Vagyonkezelői alapokba fizetett hozzájárulások	—	—	—	114	114	35
Összesen	0	14	1 251	2 435	3 700	2 970

Az összegek kifizetésének és kezelésének módjától függően többféle működési EFA-kiadás létezik, amelyek magukban foglalják az összes támogatási eszközt.

A támogatási eszközökre fordított teljes kiadások növekedése megfelel az EFA életciklusának. A 11. EFA 2015-ben kezdődött, vagyis 2017 a fennállásának a harmadik éve volt. A 11. EFA az elfogadott intézkedések végrehajtása tekintetében elérte érettségét és csúcspontját. Nyitott szerződéseinek száma a 2016. évi 1 300-ról 2017-ben 1 600-ra nőtt. A szerződések átlagos értéke 2017-ben a 2016. évi értékhez képest 51 %-kal nőtt.

Az ágazati politikákra fordított kiadások 2017-ben negatívak voltak, ami egy 2016-ban tévesen rögzített számla visszaírásával magyarázható.

3.4. TÁRSFINANSZÍROZÁSI KIADÁSOK

(millió EUR)
	8. EFA	9. EFA	10. EFA	11. EFA	2017	2016
Társfinanszírozás	—	—	42	1	42	(15)

E megnevezés alá a társfinanszírozott projektekkel kapcsolatban 2017 során felmerült kiadások tartoznak. Meg kell jegyezni, hogy a felmerült kiadások az elhatárolással kapcsolatos becsült összegeket (és ezzel összefüggésben a tavalyi becsült összegekkel kapcsolatos visszaírásokat) is tartalmaznak. A 2015. évi becsült költségek visszaírása (50 millió EUR) meghaladta a 2016-ban felmerült kiadásokat (35 millió EUR), így a társfinanszírozási kiadások 2016-ban negatívak voltak.

A megfelelő bevételt az eredménykimutatásban megjelenítették (lásd a 3.1.1. megjegyzést).

3.5. TÁMOGATÁSI ESZKÖZÖK ÉS TÁRSFINANSZÍROZÁSI KIADÁSOK IRÁNYÍTÁSI TÍPUS SZERINT

(millió EUR)

2017

2016

Közvetlen irányítás

1 447

1 173

Végrehajtja:

Bizottság

122

140

Uniós végrehajtó ügynökség

Vagyonkezelői alapok

Uniós küldöttség

1 209

987

Közvetett irányítás

2 295

1 781

Végrehajtja:

EBB és EBA

Nemzetközi szervezet

1 171

821

Közfeladatot ellátó magánjogi szerv

(20)

143

Közjogi szerv

356

Harmadik ország

739

756

Köz-magán társulást végrehajtó magánjogi szerv

(1)

Összesen

3 742

2 954

3.6. FINANSZÍROZÁSI KÖLTSÉGEK

(millió EUR)
	8. EFA	9. EFA	10. EFA	11. EFA	2017	2016
Követelések leírása	(1)	(1)	10	1	9	(4)
Egyéb pénzügyi kiadások	—	—	—	(1)	(1)	0
Összesen	(1)	(1)	10	0	8	(4)

A Követelések leírása megnevezés a behajthatatlan követelésekkel kapcsolatos kiadások záróbecslését tartalmazza. A 2017. évi becsült kiadások összege tükrözi a követelések leírásának általános – 25 millió EUR-ról 34 millió EUR-ra való – emelkedését (lásd a 2.3.1. megjegyzést). Mivel a becslés az előző évi becslés visszaírását is magában foglalja, a kiadások 2016-ban összességükben negatívak voltak (a 2015. évi 29 millió EUR után 2016-ban 25 millió EUR).

3.7. EGYÉB KIADÁSOK

(millió EUR)
	8. EFA	9. EFA	10. EFA	11. EFA	2017	2016
Igazgatási és IT-kiadások	(0)	0	1	106	107	129
Kockázatokra és díjakra képzett céltartalék	—	—	—	—	—	—
Vevőkkel szembeni követeléseken realizált veszteségek	1	1	1	—	3	0
Devizaárfolyam-veszteségek	1	7	28	8	44	66
Összesen	2	9	29	114	154	196

Ez a megnevezés a támogatási kiadásokat, vagyis az EFA programozásához és végrehajtásához kapcsolódó igazgatási költségeket tartalmazza. Ide tartoznak a projektek előkészítésének, nyomon követésének, ellenőrzésének és értékelésének költségei, valamint a számítógépes hálózatok, technikai segítségnyújtás stb. költségei.

4. FÜGGŐ KÖVETELÉSEK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK ÉS EGYÉB JELENTŐS KÖZZÉTÉTELEK

4.1. FÜGGŐ KÖVETELÉSEK

(millió EUR)
	8. EFA	9. EFA	10. EFA	11. EFA	2017.12.31.	2016.12.31.
Teljesítési biztosítékok	—	4	6	0	10	9
Visszatartási garanciák	—	4	4	—	8	7
Összesen	—	8	10	0	18	16

A teljesítési biztosítékok annak biztosítása érdekében szükségesek, hogy az EFA-források kedvezményezettjei teljesítsék az EFA-val kötött szerződésükben foglalt kötelezettségeket.

A visszatartási garancia csak építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződésekre vonatkozik. Általában a kedvezményezetteknek járó időközi kifizetés 10 %-át tartják vissza annak biztosítása érdekében, hogy a szerződő felek teljesítsék kötelezettségeiket. A visszatartott összegeket kötelezettségként tüntetik fel. Az ajánlatkérő jóváhagyásával a szerződő fél az időközi kifizetésből visszatartott összeg helyett visszatartási garanciát is adhat biztosítékul. Az így kapott biztosítékot függő követelésként tüntetik fel.

A közvetett irányítás alá tartozó szerződések esetében a garanciák az EFA-tól eltérő ajánlatkérő szervet illetnek, így azokat az EFA nem tartja nyilván. 2017-ben az említett garanciák összege 644 millió EUR volt.

4.2. EGYÉB JELENTŐS KÖZZÉTÉTELEK

4.2.1. Még nem teljesített fennálló kötelezettségvállalások

A lent kimutatott összeg a fennálló költségvetési kötelezettségvállalásoknak (RAL, „Reste à Liquider”) és azoknak a kapcsolódó összegeknek a különbsége, amelyeket kiadásként tüntettek fel az eredménykimutatásban. A költségvetés fennálló kötelezettségvállalásai azok az összegek, amelyeket még nem fizettek ki, illetve amelyek esetében a kötelezettségvállalást nem vonták vissza. A fennálló kötelezettségvállalások a többéves programok létezésének rendes következményei.

(millió EUR)
	8. EFA	9. EFA	10. EFA	11. EFA	2017.12.31.	2016.12.31.
Még nem teljesített fennálló kötelezettségvállalások	0	88	1 659	6 760	8 508	6 746
Összesen	0	88	1 659	6 760	8 508	6 746

2017. december 31-én a fennálló költségvetési kötelezettségvállalások összege 9 745 millió EUR-t tett ki (2016-ban: 7 665 millió EUR-t).

4.2.2. Vállalkozásfejlesztési központ

Az AKCS–EU Miniszterek Tanácsa 2014 júniusában megállapodott „a Vállalkozásfejlesztési Központ rendezett bezárásáról” és egyúttal „annak biztosításáról, hogy a Vállalkozásfejlesztési Központ által az AKCS-országokban és -régiókban végrehajtott magánszektor-támogatási projektek teljes mértékben befejeződjenek”. Az AKCS–EU Miniszterek Tanácsa e célból felhatalmazta az AKCS–EU Nagykövetek Bizottságát, hogy a szükséges határozatok elfogadása érdekében mozdítsa elő az említett ügyeket.

Az AKCS–EU Nagykövetek Bizottsága a 2014. október 23-i 4/2014. sz. határozatával felhatalmazta a Vállalkozásfejlesztési Központ igazgatótanácsát, hogy haladéktalanul hozza meg a Vállalkozásfejlesztési Központ bezárásához szükséges valamennyi megfelelő intézkedést. A határozat 2. cikke értelmében az igazgatótanácsnak vagyonfelügyelőt kellett megbíznia a bezárási terv elkészítésével és végrehajtásával.

A vagyonfelügyelő 2015. június végén végleges, költségvetéssel és ütemtervvel ellátott stratégiai tervet nyújtott be a Vállalkozásfejlesztési Központ igazgatótanácsának; a terv tükrözte a folytatott szociális párbeszéd eredményeit. A Bizottság a Vállalkozásfejlesztési Központ igazgatótanácsa által elfogadott végleges stratégiai terv költségvetése alapján 18,2 millió EUR összegről szóló finanszírozási határozatot terjesztett elő, amelyet az Európai Bizottság 2015-ben elfogadott. A finanszírozási határozat elfogadása után a Vállalkozásfejlesztési Központ és az Európai Bizottság 2015 decemberében támogatási megállapodást kötött, amely biztosítja a Vállalkozásfejlesztési Központ eszközeinek értékesítését és kötelezettségeinek kiegyenlítését. A támogatási megállapodás 2016. január 1. és 2017. december 31. között volt hatályos.

4.2.3. Az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból

Előzmények

2016. június 23-án az Egyesült Királyságban az európai uniós tagságról szóló népszavazáson részt vevő állampolgárok többsége az Unióból való kilépésre szavazott. Az Egyesült Királyság 2017. március 29-én hivatalosan bejelentette az Európai Tanácsnak azon szándékát, hogy kilép az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből (Euratom).

EFA-vonatkozások

A Bizottság 2018. március 19-én közzétette a kilépésről rendelkező megállapodás tervezetét, amely összefoglalta az Egyesült Királysággal folytatott tárgyalások eredményeit.

A kilépésről rendelkező megállapodás tervezete rögzíti, hogy az Egyesült Királyság a 11. EFA és a többi még lezáratlan EFA lezárásáig az EFA részes fele marad, és ezzel összefüggésben ugyanazon kötelezettségeket vállalja, mint a tagállamok az EFA-t létrehozó belső megállapodás keretében, illetve a korábbi EFA-kból eredő kötelezettségeket azok lezárásáig. Megfigyelőként, szavazati jog nélkül, részt vehet az EFA-bizottságban.

A kilépésről rendelkező megállapodás tervezete azt is rögzíti, hogy amennyiben a 10. EFA projektjeiből vagy korábbi EFA-kból származó bizonyos összegeket a megállapodás hatálybalépésének napjáig nem kötöttek le, vagy visszavontak, úgy az említett összegek Egyesült Királyságra eső részét nem lehet újra felhasználni. 2020. december 31. után ugyanez vonatkozik a 11. EFA keretében le nem kötött vagy visszavont forrásainak az Egyesült Királyságra eső részére is.

2017. december 31-én nem volt olyan ezzel kapcsolatos pénzügyi hatás, amelyről az EFA pénzügyi kimutatásában be kellett volna számolni. Az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésével kapcsolatos tárgyalások még folyamatban vannak, így a megállapodás végleges szövege jelenleg nem áll rendelkezésre.

5. PÉNZÜGYI KOCKÁZATKEZELÉS

Az EFA pénzügyi kockázatkezelésével kapcsolatos információk a Bizottság által az EFA nevében az EFA-források felhasználása érdekében végrehajtott pénztári műveletekre vonatkoznak.

5.1. KOCKÁZATKEZELÉSI POLITIKÁK ÉS FEDEZETI MŰVELETEK

A pénztári műveletekre vonatkozó szabályokat és elveket a 11. Európai Fejlesztési Alapra alkalmazandó pénzügyi szabályzat és a belső megállapodás határozza meg.

Ezeknek megfelelően a következő főbb alapelvek alkalmazandók:

—	Az EFA-hozzájárulásokat a tagállamok az adott tagállam jegybankjánál – vagy az általa kijelölt pénzügyi vállalkozásnál – vezetett, elkülönített számlára fizetik be. A hozzájárulás összege az EFA általi kifizetésig az elkülönített számlán marad.

—	Az EFA-hozzájárulásokat a tagállamok euróban fizetik, az EFA azonban euróban és más – akár kevéssé ismert – pénznemekben is folyósít kifizetéseket.

—	A Bizottság által az EFA nevében nyitott bankszámlák esetében nem engedélyezett a fedezet túllépése.

A Bizottság az elkülönített számlákon felül más bankszámlákat is nyit pénzügyi intézményeknél (központi bankoknál és kereskedelmi bankoknál) az EFA nevében azzal a céllal, hogy a tagállami hozzájárulásokon kívüli forrásból fedezett kifizetéseket teljesítse, és nyilvántartsa az ilyen forrásból származó bevételeket.

A pénztári és kifizetési műveletek nagymértékben automatizáltak és modern informatikai rendszereken alapulnak. A költségvetési rendelettel, a Bizottság belsőkontroll-normáival és az ellenőrzési alapelvekkel összhangban a rendszerbiztonság garantálása és a feladatok szétválasztása érdekében egyedi eljárásokat alkalmaznak.

A pénztári és a kifizetési műveletek kezelését írásos iránymutatások és eljárások szabályozzák azzal a céllal, hogy korlátozzák a működési és pénzügyi kockázatokat, valamint megfelelő szintű ellenőrzést biztosítsanak. Ezen iránymutatások és eljárások különböző működési területeket fednek le, az ezeknek való megfelelést pedig rendszeresen ellenőrzik.

5.2. DEVIZAKOCKÁZAT

Az EFA év végi devizakockázati kitettsége – nettó pozíció

(millió EUR)
	2017.12.31.							2016.12.31.
	USD	GBP	DKK	SEK	EUR	Egyéb	Összesen	USD	GBP	DKK	SEK	EUR	Egyéb	Összesen
Pénzügyi eszközök
Követelések és behajtható követelések	64	—	—	—	26	2	92	0	—	—	—	129	3	132
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek	4	0	—	—	344	—	347	2	0	—	—	678	—	680
Összesen	68	0	—	—	370	2	439	2	0	—	—	807	3	812
Pénzügyi kötelezettségek
Hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettségek	—	—	—	—	(14)	—	(14)	—	—	—	—	(6)	—	(6)
Szállítói kötelezettségek	(0)	—	—	—	(533)	(30)	(563)	0	—	—	—	(495)	(54)	(549)
Összesen	(0)	—	—	—	(547)	(30)	(577)	0	—	—	—	(501)	(54)	(555)
Összesen	68	0	—	—	(177)	(28)	(138)	2	0	—	—	306	(51)	257

Valamennyi hozzájárulás euróban van a számlán; egyéb devizát csak akkor vásárolnak, ha abban teljesítik a kifizetést. Ennek eredményeként az EFA pénztári műveleteit nem érinti devizakockázat.

5.3. KAMATLÁBKOCKÁZAT

Az EFA nem hitelez, ezért nincs kamatlábkockázata.

A különböző bankszámláin tartott összegek után kamat keletkezik. A Bizottság ezért az EFA nevében intézkedéseket tett annak érdekében, hogy a kapott kamatot a piaci kamatlábnak megfelelő és annak ingadozásait követő kamatlábbal számítsák.

Az EFA költségvetésébe fizetendő hozzájárulásokat az egyes tagállamok az általuk kijelölt pénzügyi intézménynél nyitott elkülönített számlára fizetik be. Egyes ilyen számlák kamata jelenleg akár negatív is lehet, ezért az érintett egyenlegek minimalizálása céljából készpénzkezelési eljárásokat folytatnak. Emellett az (EU) 2016/888 tanácsi rendeletnek megfelelően e számlák esetleges negatív kamatát az érintett tagállam viseli.

A kereskedelmi bankszámlákon a nap végén fennálló egyenleg után minden nap kamatot számítanak fel. Az ilyen kamatot változó piaci kamatlábon számítják, a szerződéses (pozitív vagy negatív) kamatláb-különbözet hozzáadásával. A legtöbb számla esetében a kamatszámítás egy piaci referencia-kamatlábhoz kötődik, követve annak bármilyen ingadozását. Ily módon nem áll fenn annak kockázata, hogy az EFA-egyenlegek után a piacinál alacsonyabb kamatot számolnának.

5.4. HITELKOCKÁZAT (PARTNERKOCKÁZAT)

Nem késedelmes és nem értékvesztett pénzügyi eszközök:

(millió EUR)
	Összesen	Nem késedelmes és nem értékvesztett	Késedelmes, de nem értékvesztett
	Összesen	Nem késedelmes és nem értékvesztett	< 1 év	1–5 év	> 5 év
Visszterhes követelések és nem visszterhes behajtható követelések	92	92	0	—	—
Összesen (2017.12.31.)	92	92	0	—	—
Visszterhes követelések és nem visszterhes behajtható követelések	132	93	36	4	—
Összesen (2016.12.31.)	132	93	36	4	—

Pénzügyi eszközök kockázati kategória szerint:

(millió EUR)
	2017.12.31.			2016.12.31.
	Követelések	Pénzeszközök	Összesen	Követelések	Pénzeszközök	Összesen
Külső hitelminősítéssel rendelkező partnerek
Kiváló és magas fokozatú	3	103	106	34	284	318
Felső középfokozatú	0	240	240	3	371	374
Alsó középfokozatú	3	4	7	2	16	18
Befektetésre nem ajánlott	1	0	2	1	9	10
Összesen	7	347	354	40	680	720
Külső hitelminősítéssel nem rendelkező partnerek
1. csoport (tiszta múltú adósok)	86	0	86	92	0	92
2. csoport (a múltban nem teljesítő adósok)	—	—	—	—	—	—
Összesen	86	0	86	92	0	92
Összesen	92	347	440	132	680	812

A befektetésre nem ajánlott és az alsó középfokozatú kategóriába tartozó pénzeszközök főként azon EFA-hozzájárulásokkal kapcsolatosak, amelyeket a tagállamok az EFA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzat 22. cikkének (3) bekezdésével összhangban általuk nyitott elkülönített számlákra fizetnek be. A szabályzat szerint az ilyen hozzájárulás összegének kifizetéséig az elkülönített számlán kell maradnia.

Az EFA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzattal összhangban az EFA pénztári forrásainak többségét a tagállamok által saját hozzájárulásuk befizetésére nyitott, elkülönített számlákon vezetik. E számlák többségét a tagállamok államkincstáránál vagy központi bankjánál vezetik. Ezek az intézmények jelentik az EFA számára a legkisebb partnerkockázatot (a kockázati kitettség a tagállamoknál jelentkezik).

Ami az EFA pénztári forrásainak a kifizetések végrehajtására szánt, kereskedelmi bankokban tartott részét illeti, az erre szánt számlákat szükség szerint töltik fel, amit a Bizottság pénztárkezelési rendszere automatikusan végez. Minden számlán a napi kifizetések átlagos összegének megfelelő minimumösszeg áll rendelkezésre. Ebből következően a számlákon tartott napi összegek folyamatosan nagyon alacsonyak, így az EFA kockázati kitettsége alacsony.

Emellett az EFA partnerkockázatának további minimalizálása érdekében a kereskedelmi bankokat egyedi iránymutatások alkalmazásával választják ki.

Minden kereskedelmi bankot közbeszerzési eljárással választanak ki. Az eljárásban való részvétel feltétele a Moody’s P-1 rövid távú hitelkockázati besorolása vagy azzal egyenértékű minősítés (S&P A-1 vagy Fitch F1). Egyedi, kellően indokolt körülmények esetén ennél alacsonyabb szint is megfelelő lehet.

5.5. LIKVIDITÁSI KOCKÁZAT

A pénzügyi kötelezettségek lejáratának elemzése a fennmaradó lejárati idő alapján

(millió EUR)
	< 1 év	1–5 év	> 5 év	Összesen
Pénzügyi kötelezettségek	563	13	1	577
Összesen (2017.12.31.)	563	13	1	577
Pénzügyi kötelezettségek	549	6	—	555
Összesen (2016.12.31.)	549	6	—	555

Az EFA-ra alkalmazott költségvetési elvek biztosítják, hogy folyamatosan elegendő készpénz álljon rendelkezésre a költségvetési időszak alatt valamennyi kapcsolódó kifizetés végrehajtására. A tagállami hozzájárulások teljes összege ennek megfelelően azonos az adott költségvetési időszakra szóló kifizetési előirányzatok összegével.

Az EFA-hoz való tagállami hozzájárulásokat azonban három részletben fizetik az év során, míg a kifizetések bizonyos szezonalitást mutatnak.

Annak érdekében, hogy mindig elegendő pénztári forrás álljon rendelkezésre az adott hónapban folyósítandó kifizetésekre, a Bizottság kincstára és az érintett kifizetőhelyek között folyamatos az információcsere a pénztári helyzetről. Ily módon biztosítják, hogy az egy adott időszakban végrehajtandó kifizetések összege ne haladja meg a rendelkezésre álló pénztári forrásokat.

Ezenfelül az EFA napi pénztári műveletei kapcsán automatikus készpénz-gazdálkodási mechanizmusok biztosítják, hogy valamennyi EFA-bankszámlán naponta elegendő készpénz álljon rendelkezésre.

6. KAPCSOLT FELEKRE VONATKOZÓ KÖZZÉTÉTELEK

Az EFA kapcsolt felei a Bêkou Uniós Vagyonkezelői Alap, az Afrikáért Uniós Vagyonkezelői Alap és az Európai Bizottság. Az e jogalanyok közötti ügyletekre az EFA szokásos műveleteinek részeként kerül sor – ezek a műveletek az EU számviteli szabályai értelmében nem tartoznak különleges közzétételi követelmények hatályába.

Az EFA-nak nincs külön vezetése, mivel a Bizottság irányítása alá tartozik. Az EU – és így a Bizottság – felsővezetésének jogosultságai az Európai Unió összevont éves beszámolójában vannak feltüntetve a 7.2. „A felsővezetés fő jogosultságai” megnevezés alatt.

7. MÉRLEGFORDULÓNAP UTÁNI ESEMÉNYEK

A beszámoló aláírásának dátumáig az EFA számvitelért felelős tisztviselőjének nem jutott tudomására olyan egyéb lényeges esemény, amelyet e szakaszban kellene bemutatni, és ilyenről bejelentés sem érkezett. Az éves beszámoló és az ahhoz kapcsolódó megjegyzések a rendelkezésre álló legfrissebb adatok alapján készültek, és a fent bemutatott információk ezt tükrözik.

8. A GAZDASÁGI EREDMÉNY ÉS A KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNY ÖSSZEEGYEZTETÉSE

Az év gazdasági eredményét az eredményszemléletű elszámolás alapelveinek megfelelően számították ki. A költségvetési eredmény azonban a pénzforgalmi szemléletű elszámolás szabályain alapul. Mivel a gazdasági eredmény és a költségvetési eredmény ugyanazoknak az alapul szolgáló operatív tranzakcióknak az eredménye, egymással történő összeegyeztetésük hasznos ellenőrzési eszköz. Az alábbi táblázat ezt az összeegyeztetést mutatja be, kiemelve a főbb összeegyeztetett összegeket, amelyek a bevételi és kiadási tételek között oszlanak meg.

(millió EUR)
	2017	2016
AZ ÉV GAZDASÁGI EREDMÉNYE	(3 818 )	(3 073 )
Bevételek
A költségvetési eredményt nem befolyásoló követelések	(7)	(2)
A tárgyévben megállapított, de még be nem szedett jogosultságok	(3)	(7)
A korábbi években megállapított és a tárgyévben beszedett jogosultságok	29	16
Előfinanszírozás nettó hatása	57	41
Elhatárolt bevételek (nettó)	(62)	8
Egyéb	(2)	(5)
Kiadások
A még ki nem fizetett tárgyévi kiadások	19	22
A korábbi években megállapított, a tárgyévben kifizetett összegek	(60)	(88)
Előfinanszírozás nettó hatása	(685)	(459)
Elhatárolt kiadások (nettó)	373	256
AZ ÉV KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNYE	(4 158 )	(3 291 )

8.1. ÖSSZEEGYEZTETETT TÉTELEK – BEVÉTELEK

A pénzügyi év költségvetési bevétele megfelel az év során megállapított követelésekből befolyt bevételek és a korábbi években megállapított követelésekből befolyt bevételek összegének.

A költségvetési eredményt nem befolyásoló követeléseket tartalmazza a gazdasági eredmény, költségvetési szempontból azonban nem tekinthetők bevételnek, mivel a befolyt összeget átcsoportosítják a tartalékba, és csak tanácsi határozat révén köthető le újra.

A tárgyévben megállapított, de még be nem szedett követeléseket az összeegyeztetés céljából le kell vonni a gazdasági eredményből, mivel nem képezik a költségvetési bevétel részét. Ezzel szemben a korábbi években megállapított és a tárgyévben beszedett követeléseket az összeegyeztetés céljából hozzá kell adni a gazdasági eredményhez.

Az előfinanszírozás nettó hatása a visszafizetett előfinanszírozási összegek elszámolása. Ennek a készpénzbevételnek nincs hatása a gazdasági eredményre.

A nettó elhatárolt bevétel főként az év végi elhatárolás céljából elkülönített összegeket tartalmazza. Csak a nettó hatást – vagyis az előző évből származó elhatárolt bevétel visszaírásával csökkentett tárgyévi elhatárolt bevételt – kell figyelembe venni.

8.2. ÖSSZEEGYEZTETETT TÉTELEK – KIADÁSOK

A még ki nem fizetett tárgyévi kiadások az összeegyeztetés céljából beleszámítanak a gazdasági eredménybe, noha nem szerepelnek a költségvetési kiadások között. Ezzel szemben a korábbi években megállapított és a tárgyévben kifizetett összegeket az összeegyeztetés céljából le kell vonni a gazdasági eredményből, mivel a tárgyév költségvetési kiadásaihoz tartoznak, de vagy nem befolyásolják a gazdasági eredményt, vagy ha mégis, úgy csökkentik a kiadásokat.

A törölt kifizetésekből származó készpénzbevétel nincs hatással a gazdasági eredményre, de hatással van a költségvetési eredményre.

Az előfinanszírozás nettó hatása a következők kombinációja: a tárgyévben kifizetett – éves költségvetési kiadásként rögzített – új előfinanszírozási összegek, valamint a tárgyévben vagy a korábbi években az elszámolható költségek elfogadása során kifizetett előfinanszírozás elszámolása. Ez utóbbi elhatárolási szempontból kiadásnak minősül, de a költségvetési számlákon nem akként jelenik meg, mivel a kezdeti előfinanszírozás kifizetését már figyelembe vették költségvetési kiadásként annak kifizetése idején.

A nettó elhatárolt kiadások főként az év végi elhatárolási célokra képzett elhatárolásokból állnak, vagyis olyan elszámolható kiadásokból, amelyek az EFA-források kedvezményezettjeinél felmerültek, de amelyeket még nem jelentettek az EFA felé. Csak a nettó hatást – vagyis az előző évből származó elhatárolt kiadás visszaírásával csökkentett tárgyévi elhatárolt kiadást – kell figyelembe venni.

AZ EFA-VAL ÖSSZEVONT UNIÓS VAGYONKEZELŐI ALAPOK PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAI

A BÊKOU UNIÓS VAGYONKEZELŐI ALAP ÉVES BESZÁMOLÓJA – 2017 (13)

HÁTTÉR-INFORMÁCIÓK A BÊKOU UNIÓS VAGYONKEZELŐI ALAPRÓL

Az uniós vagyonkezelői alapok általános háttere

A vagyonkezelői alap olyan jogi megállapodás, amely különböző donorok forrásait vonja össze valamely intézkedés együttes finanszírozására a közösen kialakított céloknak és beszámolási formáknak megfelelően.

Az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló rendelet (a költségvetési rendelet) 187. cikkének (1) bekezdésével és a 11. Európai Fejlesztési Alapra alkalmazandó pénzügyi szabályzat 42. cikkével összhangban a Bizottság jogosult külső tevékenységre képzett uniós vagyonkezelői alapokat létrehozni. Az uniós vagyonkezelői alapokat más donorokkal (legalább egy külső donorral) kötött megállapodás keretében hozzák létre szükséghelyzeti, szükséghelyzet utáni vagy tematikus intézkedések végrehajtása céljából. Uniós vagyonkezelői alapot csak az uniós hozzáadott érték (uniós szinten jobban megvalósítható célkitűzés) és a kiegészítő jelleg (már létező és hasonló eszközöktől való eltérés) feltételének teljesülésével lehet létrehozni.

Az Európai Bizottság az uniós vagyonkezelői alap létrehozására irányuló határozat tervezetét benyújtja az azon eszközre vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott illetékes bizottságnak, amelyből új vagyonkezelői alaphoz való uniós pénzügyi hozzájárulását nyújtják. A bizottságokkal folytatott konzultáció biztosítja a Tanács megfelelő részvételét az uniós vagyonkezelői alapok létrehozásában. A költségvetési rendelet módosítására irányuló javaslat kielégíti azt az igényt, amely az Európai Parlament uniós vagyonkezelői alapok létrehozásában betöltött szerepének fokozására (227. cikk, (1) bekezdés) és az alapok tevékenységeiről való jelentéstételre (244. cikk) irányul.

A létrehozó és a finanszírozási határozat elfogadását követően az Európai Bizottság és a donorok aláírják az uniós vagyonkezelői alap alapító okiratát. Az alapító okirat részletesen meghatározza az uniós vagyonkezelői alap fő jellemzőit, úgymint egyedi célkitűzéseit, igazgatótanácsának összetételét és belső szabályait, valamint időtartamát. Az uniós vagyonkezelői alapokat korlátozott időtartamra hozzák létre, amelyet – a célkitűzésekkel együtt – az adott alap alapító okirata határoz meg. Az EU költségvetési rendeletének 187. cikkével összhangban az uniós vagyonkezelői alap külön irányítási megállapodás hatálya alá tartozik, és a hozzájárulásokat az EU költségvetésétől elkülönítve helyezik el.

Az uniós vagyonkezelői alapok számos előnnyel járnak: uniós vezetés alatt állnak, ami javítja az uniós tagállamokkal való koordinációt; jobb ellenőrzést biztosítanak az Unió és az egyéb donorok számára, és nagyobb láthatóságot adnak az EU-nak. A vagyonkezelői alapok gyors döntéshozatali eljárásaik és a különböző forrásokból származó nagyobb összegek összevonására irányuló képességük révén rugalmas, proaktív és alkalmazkodóképes eszközök.

Az uniós vagyonkezelői alapokat a Bizottság kezeli a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő felelőssége mellett, aki a Bizottság és a többi donor számára megbízhatósági nyilatkozattal hitelesíti a források felhasználását. Az uniós vagyonkezelői alap kezelője a közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő. Az Európai Fejlesztési Alaphoz hasonlóan az uniós vagyonkezelői alap számvitelért felelős tisztviselője a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője, ő felel a valamennyi uniós vagyonkezelői alapra egyaránt vonatkozó számviteli eljárások és a számlatükör meghatározásáért.

Az Európai Parlament és/vagy a Tanács arra kérheti a Bizottságot, hogy függessze fel a vagyonkezelői alap előirányzatait vagy a felszámolás céljával vizsgálja felül az alapító okiratot.

A jelenlegi uniós vagyonkezelői alapok

A Bizottság eddig négy uniós vagyonkezelői alapot hozott létre:

—	A BÊKOU Uniós Vagyonkezelői Alap, amelynek célja, hogy minden tekintetben támogassa a Közép-afrikai Köztársaság válságból való kilábalását és újjáépítési erőfeszítéseit. Létrehozásának időpontja 2014. július 15.

—	A MADAD Uniós Vagyonkezelői Alap, amely a szíriai válság kezelésére szolgáló uniós regionális alap. Létrehozásának időpontja 2014. december 15.

—	Az Afrikáért Uniós Vagyonkezelői Alap, amely az afrikai stabilitással és az irreguláris migráció okainak kezelésével foglalkozó szükséghelyzeti alap. Létrehozásának időpontja 2015. november 12.

—	A Kolumbiáért Uniós Vagyonkezelői Alap, amelynek célja a békemegállapodás végrehajtásának támogatása a konfliktus utáni korai helyreállítás és stabilizáció időszakában. Létrehozásának időpontja 2016. december 12.

További információ az adott uniós vagyonkezelői alapok honlapján található:

Bekou – http://ec.europa.eu/europeaid/bekou-trust-fund-introduction_en

Madad – http://ec.europa.eu/enlargement/neighbourhood/countries/syria/madad/index_en.htm

Afrika – http://ec.europa.eu/europeaid/regions/africa/eu-emergency-trust-fund-africa_en

Kolumbia –http://ec.europa.eu/europeaid/eu-trust-fund-colombia_en

A Bêkou Vagyonkezelői Alap

Az első többdonoros uniós vagyonkezelői alapot 2014. július 15-én Bêkou néven – ami szango nyelven „reményt” jelent – a Közép-afrikai Köztársaság stabilizációjának és újjáépítésének céljával hozta létre a (Nemzetközi Együttműködés és a Fejlesztés Főigazgatósága, a Humanitárius Segélyek és Polgári Védelem Főigazgatósága és az EKSZ által képviselt) Bizottság és három uniós tagállam (Németország, Franciaország és Hollandia). Az alap maximális időtartamát 60 hónapban határozták meg. A vagyonkezelői alapot Brüsszelben kezelik.

A Bêkou Uniós Vagyonkezelői Alap igazgatótanácsa és operatív bizottsága a donorok és a Bizottság képviselőiből és megfigyelőkből áll.

Az igazgatótanács elfogadja és felülvizsgálja az uniós vagyonkezelői alap stratégiáját. Az igazgatótanács legalább évente ülésezik.

Az operatív bizottság megvizsgálja, jóváhagyja és felügyeli az alap által finanszírozott intézkedések végrehajtását. Jóváhagyja továbbá az éves beszámolót és a vagyonkezelői alap által finanszírozott tevékenységekről szóló éves jelentést.

A Bêkou Vagyonkezelői Alap éves beszámolója

A Közép-afrikai Köztársaságért Európai Uniós Vagyonkezelői alap – a Bêkou Uniós Vagyonkezelői Alap – létrehozásáról szóló megállapodás – az alapító megállapodás – 8. cikke és 11.2.1. pontja értelmében az éves beszámoló két részből áll: 1. az uniós vagyonkezelői alap kezelője által készített éves pénzügyi jelentésből és 2. a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője – aki az említett rendelkezések alapján egyben a vagyonkezelői alap számvitelért felelős tisztviselője – által készített éves pénzügyi kimutatásokból.

Az alapító megállapodás 8. cikkének megfelelően a pénzügyi kimutatásokat a Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokon (IPSAS) alapuló, a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok (uniós számviteli szabályok) szerint kell elkészíteni.

Az éves beszámolót független külső könyvvizsgálatnak vetik alá, és a végleges éves beszámolót az uniós vagyonkezelői alap kezelője és a számvitelért felelős tisztviselő jóváhagyásra benyújtja az operatív bizottságnak (8.3.4(c) pont).

Az év kiemelt eseményei

Az EU 2014 júliusában Bêkou néven indította az első vagyonkezelői alapot azzal a céllal, hogy segítse a Közép-afrikai Köztársaságot és lakosságát a válság következményeinek leküzdésében, többek között az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosításával, a gazdasági fellendülés újraindításával és a munkahelyteremtéssel, valamint a kiegyezés támogatásával.

A Bêkou Uniós Vagyonkezelői Alap 2017-ben elfogadta a 2017–2019 közötti időszakra vonatkozó operatív stratégiáját, amely a következőkre összpontosít: i. a vidékfejlesztés; ii. az egészségügyi ágazat támogatása; iii. a közszolgáltatások átalakítása; és iv. a kiegyezés. A stratégia prioritásait összehangolták a Közép-afrikai Köztársaságra vonatkozó, „Plan national de Relèvement et de Consolidation de la Paix” néven ismert nemzeti gazdaságélénkítési és béketeremtési tervvel és a 2017 júniusában aláírt nemzeti indikatív programmal, amivel összefüggésben ösztönözni fogják a nemzeti hatóságok felelősségvállalását. A Bêkou Uniós Vagyonkezelői Alap 2017-ben összesen 52,3 millió EUR összegben indított intézkedéseket a vidéki reziliencia és munkahelyteremtés, az egészségügy, a belső menekültek és a menekültek visszatérésének támogatása, az áramellátás, valamint a vízellátás és a higiéniás körülmények területén. Az említett összeg újonnan indított programokra, valamint néhány esetben régebbi programok módosításaira nyújt fedezetet.

A Bêkou Uniós Vagyonkezelői Alap létrehozása óta 15 programot támogatott. Ami a szerződéseket illeti, a Bêkou Uniós Vagyonkezelői Alap keretében 2017-ben 15 új szerződést írtak alá összesen közel 20 millió EUR értékben; e szerződések az egészségügy, az élelmezésbiztonság, a nők társadalmi szerepvállalásának növelése, valamint a vadon élő állatok és növények védelme területét érintő programok végrehajtásához járultak hozzá. Emellett a lekötött összegek egyes kiadási területeken a régebbi programok módosításához is hozzájárultak; idetartozik különösen az alapvető egészségügyi ellátás kiadási területét érintő 12 millió EUR összegű emelés.

A hozzájárulók felajánlásai 2017 végéig több mint 236 millió EUR-t tettek ki. Ez 2016-hoz képest 63 millió EUR összegű növekedés. E 236 millió EUR-ból azonban 56 millió EUR-t még nem erősítettek meg.

Ami a kifizetéseket illeti, a korábbi években teljesített kifizetéseken felül több mint 18 millió EUR-t fizettek ki; a folyósítások teljes összege így a Bêkou Uniós Vagyonkezelői Alap létrehozása óta elérte a 61 millió EUR-t.

A pénzügyi kimutatásokban a legjelentősebb mozgások a következő tételeket érintették:

—	Előfinanszírozás: 7 912 ezer EUR összegű csökkenés, mivel kevesebb szerződés rendelkezik nyitott előfinanszírozási összegről.

—	Működési kiadások: 12 486 ezer EUR összegű növekedés, ami a vagyonkezelői alap érettségét, illetve a városfejlesztés, továbbá az alapvető és elsődleges egészségügyi ellátás terén folytatott tevékenységek fokozását jelzi.

MÉRLEG

(ezer EUR)
	2017.12.31.	2016.12.31.
BEFEKTETETT ESZKÖZÖK
Előfinanszírozás	686	3 604
	686	3 604
FORGÓESZKÖZÖK
Előfinanszírozás	7 465	12 458
Visszterhes követelések és nem visszterhes behajtható követelések	877	1 455
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek	39 943	43 036
	48 285	56 949
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN	48 971	60 554
HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
Pénzügyi kötelezettségek	(44 720 )	(59 339 )
	(44 720 )	(59 339 )
RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
Szállítói kötelezettségek	(716)	(0)
Passzív időbeli elhatárolások	(3 536 )	(1 215 )
	(4 252 )	(1 215 )
KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN	(48 971 )	(60 554 )
NETTÓ ESZKÖZÖK	—	—
FORRÁSOK ÉS TARTALÉKOK
Halmozott többlet	—	—
Az év gazdasági eredménye	—	—
NETTÓ ESZKÖZÖK	—	—

EREDMÉNYKIMUTATÁS

(ezer EUR)
	2017	2016
BEVÉTELEK
Nem visszterhes ügyletekből származó bevétel
Adománybevételek	29 620	17 232
	29 620	17 232
Visszterhes ügyletekből származó bevétel
Pénzügyi bevétel	1	48
	1	48
Összes bevétel	29 621	17 280
KIADÁSOK
Működési kiadások	(28 918 )	(16 432 )
Egyéb kiadások	(703)	(848)
Összes kiadás	(29 621 )	(17 280 )
AZ ÉV GAZDASÁGI EREDMÉNYE	—	—

CASH FLOW-KIMUTATÁS

(ezer EUR)
	2017	2016
Az év gazdasági eredménye	—	—
Működési tevékenységek
Előfinanszírozás állományának (növekedése)/csökkenése	7 912	(6 569 )
Visszterhes követelések és nem visszterhes behajtható követelések (növekedése)/csökkenése	578	(91)
Pénzügyi kötelezettségek növekedése/(csökkenése)	(14 620 )	(3 786 )
Szállítói kötelezettségek (növekedése)/csökkenése	716	0
Passzív időbeli elhatárolások növekedése/(csökkenése)	2 321	1 021
NETTÓ CASH FLOW	(3 092 )	(9 425 )
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek nettó növekedése/(csökkenése)	(3 092 )	(9 425 )
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek év eleji állománya	43 036	52 461
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek év végi állománya	39 943	43 036

KIMUTATÁS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL

(ezer EUR)
	Halmozott többlet/ (hiány)	Az év gazdasági eredménye	Nettó eszközök
EGYENLEG (2016.12.31.)	—	—	—
Az év gazdasági eredménye	—	—	—
EGYENLEG (2017.12.31.)	—	—	—

AZ AFRIKÁÉRT UNIÓS VAGYONKEZELŐI ALAP ÉVES BESZÁMOLÓJA – 2017 (14)

HÁTTÉRINFORMÁCIÓK AZ AFRIKÁÉRT UNIÓS VAGYONKEZELŐI ALAPRÓL

Az uniós vagyonkezelői alapok általános háttere

A jelenlegi uniós vagyonkezelői alapok

A Bizottság eddig négy uniós vagyonkezelői alapot hozott létre:

—	A BÊKOU Uniós Vagyonkezelői Alap, amelynek célja, hogy minden tekintetben támogassa a Közép-afrikai Köztársaság válságból való kilábalását és újjáépítési erőfeszítéseit. Létrehozásának időpontja 2014. július 15.

—	A MADAD Uniós Vagyonkezelői Alap, amely a szíriai válság kezelésére szolgáló uniós regionális alap. Létrehozásának időpontja 2014. december 15.

—	Az Afrikáért Uniós Vagyonkezelői Alap, amely az afrikai stabilitással és az irreguláris migráció okainak kezelésével foglalkozó szükséghelyzeti alap. Létrehozásának időpontja 2015. november 12.

—	A Kolumbiáért Uniós Vagyonkezelői Alap, amelynek célja a békemegállapodás végrehajtásának támogatása a konfliktus utáni korai helyreállítás és stabilizáció időszakában. Létrehozásának időpontja 2016. december 12.

További információ az adott uniós vagyonkezelői alapok honlapján található:

Bekou – http://ec.europa.eu/europeaid/bekou-trust-fund-introduction_en

Madad – http://ec.europa.eu/enlargement/neighbourhood/countries/syria/madad/index_en.htm

Afrika – http://ec.europa.eu/europeaid/regions/africa/eu-emergency-trust-fund-africa_en

Kolumbia –http://ec.europa.eu/europeaid/eu-trust-fund-colombia_en

Az Afrikáért Uniós Vagyonkezelői Alap

Az afrikai stabilitással és az irreguláris migráció okainak kezelésével foglalkozó szükséghelyzeti alapot (az Afrikáért Uniós Vagyonkezelői Alapot) a migrációval foglalkozó 2015. november 12-i vallettai csúcstalálkozón hozták létre. E vagyonkezelői alap fő célkitűzése a stabilitás összes vetületének támogatása és a migrációkezelés javítása, valamint a destabilizációt, a lakosság lakhelyelhagyásra kényszerítését és az irreguláris migrációt kiváltó okok kezelése, különösen a reziliencia, a gazdasági lehetőségek és az esélyegyenlőség, a biztonság és a fejlődés előmozdításával és az emberi jogok megsértése elleni küzdelemmel.

A vagyonkezelői alap három fő földrajzi területen tevékenykedik, nevezetesen a Száhel-övezetben és a Csád-tó térségében, Afrika szarvában és Észak-Afrikában, de az alap projektjeiben esetenként a jogosult országok szomszédjai is részt vehetnek. A vagyonkezelői alap korlátozott időtartamra, 2020. december 31-ig jött létre annak érdekében, hogy rövid és középtávú választ adjon a régió kihívásaira. A vagyonkezelői alapot Brüsszelben kezelik.

Az Afrikáért Uniós Vagyonkezelői Alap igazgatótanácsa és operatív bizottsága a donorok és a Bizottság képviselőiből, illetve a nem hozzájáruló uniós tagállamok, a jogosult országok hatóságai és a regionális szervezők képviselőiből mint megfigyelőkből áll.

Az igazgatótanács megállapítja és felülvizsgálja az uniós vagyonkezelői alap stratégiáját. Az igazgatótanács legalább évente ülésezik.

Az Afrikáért Uniós Vagyonkezelői Alap éves beszámolója

Az afrikai stabilitással és az irreguláris migráció okainak kezelésével foglalkozó szükséghelyzeti alap létrehozásáról és belső szabályairól szóló megállapodás (az alapító megállapodás) 7. cikke értelmében az éves beszámoló két részből áll: 1. az uniós vagyonkezelői alap kezelője által készített éves pénzügyi jelentésből és 2. az Európai Bizottság számvitelért felelős tisztviselője – aki az említett rendelkezések alapján egyben a vagyonkezelői alap számvitelért felelős tisztviselője – által készített éves pénzügyi kimutatásokból.

Az év kiemelt eseményei

2017. december 31-én az Afrikáért Uniós Vagyonkezelői Alaphoz allokált források megközelítőleg 3 330 millió EUR-t tettek ki: több mint 2 900 millió EUR az Európai Fejlesztési Alaptól (EFA) és az uniós pénzügyi eszközökből – a fejlesztési együttműködési eszközből, az Európai Szomszédsági Támogatási Eszközből, a HOME és az ECHO főigazgatóságtól érkező finanszírozásból –, 378,8 millió EUR pedig uniós tagállamoktól és a többi donortól (Svájc és Norvégia) származik, amelyből 2017. december 31-ig összesen 340,9 millió EUR-t fizettek ki.

2017 folyamán az EFA-ból és az uniós költségvetésből származó források megközelítőleg 525 millió EUR-val nőttek (245 millió EUR-val az EFA-ból, 230 millió EUR-val a fejlesztési együttműködési eszközből és 50 millió EUR-val a HOME főigazgatóságtól érkező finanszírozásból), ami csaknem 22 %-os növekedésnek felel meg. Ennél is fontosabb, hogy a Bizottság és az Európai Tanács további finanszírozás iránti határozott felhívásának eredményeként az uniós tagállamok és a többi donor által felajánlott források szintje 2017-ben 226,4 millió EUR-val (148,5 %-kal), vagyis a 2016. december végi 152,4 millió EUR-ról 2017 végéig 378,8 millió EUR-ra emelkedett. Az uniós tagállamok hozzájárulásának ez a figyelemre méltó növekedése főleg az észak-afrikai régióra összpontosult.

2017. december 31-ig2 388 millió EUR értékben összesen 143 projektet hagytak jóvá a Száhel-övezet/Csád-tó térsége, Afrika szarva és az észak-afrikai régiók javára. A teljes jóváhagyott összeg terhére 210 szerződést írtak alá a végrehajtó partnerekkel, több mint 1 502 millió EUR értékben (ez a jóváhagyott finanszírozás 63 %-a). Az afrikai partnerországok sürgető szükségleteinek kielégítése érdekében az Afrikáért Uniós Vagyonkezelői Alap 2017-ben tevékenységeinek ország- és régiószintű kifejtésére összpontosított, de gondot fordított a vagyonkezelői alap stratégiai prioritásainak megvalósítására is. Az év során három régióban 40 új programot hagytak jóvá, így a jóváhagyott programok teljes száma 2017 végére 143-ra emelkedett, amelyből 3 régiókon átívelően működik. 2017-ben – 900 millió EUR-nyi lekötött összeggel – jelentősen javult az Afrikáért Uniós Vagyonkezelői Alap végrehajtásának üteme. A vagyonkezelői alap kezdete óta összesen 1,5 milliárd EUR összegben írtak alá szerződést a végrehajtó partnerekkel. Az Afrikáért Uniós Vagyonkezelői Alap tovább fokozta erőfeszítéseit a gazdasági és foglalkoztatási lehetőségek teremtésére – különösen a származási országokban –, illetve a tranzitországok fenntartható fejlődéssel kapcsolatos lehetőségeinek fejlesztésére, ezzel ösztönözve azok lakosságát az illegális migrációhoz kötődő tevékenységek beszüntetésére. A várakozások szerint az alap révén összesen több mint félmillió ember jut munkához, részesül szakképzésben vagy kap segítséget vállalkozása megalapításához. Az Afrikáért Uniós Vagyonkezelői Alap 2017-ben több mint 13 000 migránsnak adott védelmet és segítséget, és 1 500 kormányzati szervezet kapacitásait erősítette meg a migránscsempészés és az emberkereskedelem elleni küzdelem céljából.

A pénzügyi kimutatásokban a tevékenységek fokozása leginkább a következő területeken nyilvánul meg:

—	Előfinanszírozás: 134 662 ezer EUR összegű növekedés (+ 117 %). Ez megfelel a szerződéssel lekötött összegeknek, amelyek értéke a 2016. évi 600 millió EUR-ról 2017-ben 1 502 millió EUR-ra nőtt.

—	Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek: 147 691 ezer EUR összegű növekedés a kapott új forrásoknak köszönhetően.

Kiadások: 226 956 ezer EUR összegű növekedés, amely a vagyonkezelői alap 2016-os, kezdeti évet követő fokozott tevékenységével magyarázható.

MÉRLEG

(ezer EUR)
	2017.12.31.	2016.12.31.
BEFEKTETETT ESZKÖZÖK
Előfinanszírozás	52 990	44 854
	52 990	44 854
FORGÓESZKÖZÖK
Előfinanszírozás	197 258	70 731
Visszterhes követelések és nem visszterhes behajtható követelések	3 020	9 476
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek	162 571	14 879
	362 849	95 086
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN	415 838	139 941
HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
Pénzügyi kötelezettségek	(396 713 )	(138 502 )
	(396 713 )	(138 502 )
RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
Szállítói kötelezettségek	(526)	(702)
Passzív időbeli elhatárolások	(18 600 )	(736)
	(19 126 )	(1 439 )
KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN	(415 838 )	(139 941 )
NETTÓ ESZKÖZÖK	—	—
FORRÁSOK ÉS TARTALÉKOK
Halmozott többlet	—	—
Az év gazdasági eredménye	—	—
NETTÓ ESZKÖZÖK	—	—

EREDMÉNYKIMUTATÁS

(ezer EUR)
	2017	2016
BEVÉTELEK
Nem visszterhes ügyletekből származó bevétel
Adománybevételek	279 027	52 246
	279 027	52 246
Visszterhes ügyletekből származó bevétel
Pénzügyi bevétel	2	54
Egyéb bevétel	270	43
	271	97
Összes bevétel	279 299	52 343
KIADÁSOK
Működési kiadások	(271 669 )	(49 042 )
Egyéb kiadások	(7 630 )	(3 301 )
Összes kiadás	(279 299 )	(52 343 )
AZ ÉV GAZDASÁGI EREDMÉNYE	—	—

CASH FLOW-KIMUTATÁS

(ezer EUR)
	2017	2016
Az év gazdasági eredménye	—	—
Működési tevékenységek
Előfinanszírozás állományának (növekedése)/csökkenése	(134 662 )	(115 585 )
Visszterhes követelések és nem visszterhes behajtható követelések (növekedése)/csökkenése	6 456	(9 476 )
Pénzügyi kötelezettségek növekedése/(csökkenése)	258 211	105 860
Szállítói kötelezettségek (növekedése)/csökkenése	(177)	702
Passzív időbeli elhatárolások növekedése/(csökkenése)	17 864	736
NETTÓ CASH FLOW	147 691	(17 763 )
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek nettó növekedése/(csökkenése)	147 691	(17 763 )
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek év eleji állománya	14 879	32 642
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek év végi állománya	162 571	14 879

KIMUTATÁS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL

(ezer EUR)
	Halmozott többlet/ (hiány)	Az év gazdasági eredménye	Nettó eszközök
EGYENLEG (2016.12.31.)	—	—	—
Az év gazdasági eredménye	—	—	—
EGYENLEG (2017.12.31.)	—	—	—

AZ EFA ÉS AZ UNIÓS VAGYONKEZELŐI ALAPOK ÖSSZEVONT PÉNZÜGYI BESZÁMOLÓJA (15)

ÖSSZEVONT MÉRLEG

(millió EUR)
	2017.12.31.	2016.12.31.
BEFEKTETETT ESZKÖZÖK
Előfinanszírozás	636	457
	636	457
FORGÓESZKÖZÖK
Előfinanszírozás	1 723	1 455
Visszterhes követelések és nem visszterhes behajtható követelések	96	143
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek	550	738
	2 369	2 336
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN	3 005	2 794
HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
Céltartalékok	(4)	(4)
Pénzügyi kötelezettségek	(292)	(106)
	(296)	(110)
RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
Szállítói kötelezettségek	(564)	(549)
Passzív időbeli elhatárolások	(755)	(778)
	(1 319 )	(1 327 )
KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN	(1 615 )	(1 436 )
NETTÓ ESZKÖZÖK	1 389	1 357
FORRÁSOK ÉS TARTALÉKOK
Aktív EFA-k lehívott tőkéje	46 173	42 323
Lezárt EFA-k áthozott lehívott tőkéje	2 252	2 252
Előző évek áthozott gazdasági eredménye	(43 219 )	(40 146 )
Az év gazdasági eredménye	(3 818 )	(3 073 )
NETTÓ ESZKÖZÖK	1 389	1 357

ÖSSZEVONT EREDMÉNYKIMUTATÁS

(millió EUR)
	2017	2016
BEVÉTELEK
Nem visszterhes ügyletekből származó bevétel
Behajtási tevékenységek	61	8
Bevétel a vagyonkezelői alapba fizetett adományokból	194	35
	255	43
Visszterhes ügyletekből származó bevétel
Pénzügyi bevétel	4	4
Egyéb bevétel	22	62
	26	66
Összes bevétel	281	108
KIADÁSOK
Támogatási eszközök	(3 585 )	(2 935 )
A vagyonkezelői alap által végrehajtott kiadások	(301)	(65)
Társfinanszírozási kiadások	(42)	15
Finanszírozási költségek	(8)	4
Egyéb kiadások	(162)	(200)
Összes kiadás	(4 099 )	(3 181 )
AZ ÉV GAZDASÁGI EREDMÉNYE	(3 818 )	(3 073 )

ÖSSZEVONT CASH FLOW-KIMUTATÁS

(millió EUR)
	2017	2016
Az év gazdasági eredménye	(3 818 )	(3 073 )
Működési tevékenységek
Tőkenövekedés – hozzájárulások	3 850	3 450
A vagyonkezelői alapokba fizetett hozzájárulások (növekedése)/csökkenése	—	(0)
Előfinanszírozás állományának (növekedése)/csökkenése	(446)	(242)
Visszterhes követelések és nem visszterhes behajtható követelések (növekedése)/csökkenése	47	29
Pénzügyi kötelezettségek növekedése/(csökkenése)	186	34
Szállítói kötelezettségek (növekedése)/csökkenése	15	29
Passzív időbeli elhatárolások növekedése/(csökkenése)	(22)	(78)
NETTÓ CASH FLOW	(188)	149
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek nettó növekedése/(csökkenése)	(188)	149
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek év eleji állománya	738	589
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek év végi állománya	550	738

ÖSSZEVONT KIMUTATÁS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL

(millió EUR)
	Aktív EFA-k tőkéje (A)	Aktív EFA-k le nem hívott forrásai (B)	Aktív EFA-k lehívott tőkéje (C) = (A)–(B)	Eredménytartalék (D)	Lezárt EFA-k áthozott lehívott alaptőkéje (E)	Összes nettó eszköz (C)+(D)+(E)
EGYENLEG (2015.12.31.)	73 464	34 590	38 873	(40 146 )	2 252	980
Tőkenövekedés – hozzájárulások		(3 450 )	3 450	—	—	3 450
Az év gazdasági eredménye	—	—	—	(3 073 )	—	(3 073 )
EGYENLEG (2016.12.31.)	73 464	31 140	42 323	(43 219 )	2 252	1 357
Tőkenövekedés – hozzájárulások		(4 050 )	4 050			4 050
Visszatérítés a tagállamoknak	(200)		(200)			(200)
Az év gazdasági eredménye			—	(3 818 )		(3 818 )
EGYENLEG (2017.12.31.)	73 264	27 090	46 173	(47 037 )	2 252	1 389

EFA-JELENTÉS A PÉNZÜGYI VÉGREHAJTÁSRÓL

1. BEVEZETÉS

1.1. Lezárt EFA-k

—	Mivel a 6. EFA 2006-ban, a 7. EFA pedig 2008-ban lezárult, az éves beszámoló ezen EFA-k esetében már nem tartalmaz végrehajtási táblázatot. Az átvitt egyenlegek végrehajtása azonban megtalálható a 9. EFA-ban.

—	A 2017. évi beszámoló áttekinthetősége érdekében a 8. EFA-ra vonatkozó táblázatok – akárcsak az elmúlt években – elkülönítve tüntetik fel a Loméi Egyezménynek megfelelően, illetve a Cotonoui Megállapodásnak megfelelően felhasznált forrásokat.

—	A 9. EFA-ra vonatkozó belső megállapodás 1. cikke (2) bekezdése b) pontjának megfelelően a korábbi EFA-k egyenlegeit és visszavont kötelezettségvállalásait átcsoportosították a 9. EFA-ba, és azokat a 9. EFA időszakában a 9. EFA-hoz tartozó pénzeszközként kötötték le.

2. 10. EFA

Az Európai Közösség tagállamai, valamint az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS–) államok által Cotonouban 2000. június 23-án aláírt AKCS–EK partnerségi megállapodás 2003. április 1-jén lépett hatályba. A Cotonoui Megállapodást kétszer módosították, először a 2005. június 25-én Luxembourgban aláírt megállapodással, másodszor a 2010. június 22-én Ouagadougouban aláírt megállapodással.

Az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek (TOT) társulásáról szóló, az Európai Unió Tanácsa által 2001. november 27-én elfogadott 2001/822/EK határozat 2001. december 2-án lépett hatályba. Ezt a határozatot 2007. március 19-én módosította a 2007/249/EK határozat.

A módosított Cotonoui Megállapodással összhangban a 2008–2013 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret értelmében nyújtandó közösségi támogatás finanszírozásáról szóló, az Európai Közösség tagállamai kormányainak képviselői által 2006. július 17-én elfogadott belső megállapodás 2008. július 1-jén lépett hatályba.

A Cotonoui Megállapodás alapján az AKCS-államoknak és a TOT-oknak nyújtott uniós támogatást a második időszakban (2008–2013) a 10. EFA-ból kell finanszírozni, összesen 22 682 millió EUR értékben, amelyből:

—	21 966 millió EUR jut az AKCS-államoknak a módosított Cotonoui Megállapodás Ib. mellékletében foglalt többéves pénzügyi kerettel összhangban, ebből 20 466 millió EUR-t az Európai Bizottság kezel,

—	286 millió EUR-t a TOT-oknak tartanak fenn, a TOT-ok és az Európai Közösség társulásáról szóló, módosított tanácsi határozat IIAa. mellékletével összhangban, ebből 256 millió EUR-t az Európai Bizottság kezel,

—	és 430 millió EUR jut a Bizottságnak a 10. EFA forrásainak programozásával és végrehajtásával járó költségek finanszírozására, a belső megállapodás 6. cikkével összhangban.

A ténylegesen rendelkezésre álló források (lásd az 1.3. táblázatot) a korábbi EFA-kból visszavont összegek, a kamatok és a társfinanszírozás miatt eltérnek a fent említettektől.

A 10. EFA hatályvesztésre vonatkozó rendelkezése (a 10. EFA-ra vonatkozó belső megállapodás 1. cikkének (4) és (5) bekezdése) értelmében 2013. december 31. után nem volt mód további kötelezettségek vállalására. A lekötetlen pénzeszközöket átcsoportosították a 11. EFA eredményességi tartalékába.

3. 11. EFA

A módosított Cotonoui Megállapodással összhangban a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret értelmében nyújtandó uniós támogatás finanszírozásáról szóló, az Európai Unió tagállamai kormányainak képviselői által 2013 augusztusában elfogadott belső megállapodás 2015 márciusában lépett hatályba.

A Cotonoui Megállapodás alapján az AKCS-államoknak és a TOT-oknak nyújtott uniós támogatást a harmadik időszakban (2014–2020) a 11. EFA-ból kell finanszírozni, összesen 30 506 millió EUR értékben, amelyből:

—	29 089 millió EUR jut az AKCS-országoknak a belső megállapodás 1. cikke (2) bekezdésének a) pontjával és 2. cikkének d) pontjával összhangban, ebből 27 955 millió EUR-t az Európai Bizottság kezel,

—	364,5 millió EUR jut a TOT-oknak a belső megállapodás 1. cikke (2) bekezdésének a) pontjával és 3. cikkének (1) bekezdésével összhangban, ebből 359,5 millió EUR-t az Európai Bizottság kezel,

—	és 1 052,5 millió EUR jut a Bizottságnak a 11. EFA forrásainak programozásával és végrehajtásával járó költségek finanszírozására, a belső megállapodás 1. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban.

A ténylegesen rendelkezésre álló források (lásd az 1.4. táblázatot) a 10. EFA-nál említett okok miatt eltérnek a fent említettektől.

A le nem hívható eredményességi tartalékban maradó pénzeszközök 2017. december 31-én

A 9. EFA és a korábbi EFA-k projektjeiből visszavont összegeket a Stabex-pénzeszközök kivételével a 10. EFA eredményességi tartalékába csoportosítják át.

A 10. EFA projektjeiből visszavont pénzeszközöket a 11. EFA eredményességi tartalékába csoportosítják át.

2017 folyamán a korábbi EFA-k minden visszavont pénzeszközét átcsoportosították a megfelelő tartalékba.

A 11. EFA-ra vonatkozó belső megállapodás 1. cikke (4) bekezdésének és a 2016. augusztus 2-i (EU) 2016/1337 tanácsi határozatnak megfelelően a 10. EFA visszavont pénzeszközeit legfeljebb 491 millió EUR összegben az Afrikai Békekeret 2016–2018-as időszakra történő feltöltésére, illetve legfeljebb 16 millió EUR összegben kiadási támogatásra kell allokálni.

A 11. EFA-ra vonatkozó belső megállapodás 1. cikke (4) bekezdésének és a 2017. július 4-i (EU) 2017/1206 tanácsi határozatnak megfelelően a 8. és a 9. EFA-ra vonatkozó belső megállapodás 1. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerinti tagállami hozzájárulási arányokat a 8. és a 9. EFA keretében visszavont forrásokból 200 millió EUR-val, megfelelően csökkenteni kell.

(millió EUR)
A le nem hívható eredményességi tartalékban 2017.12.31.-én rendelkezésre álló összeg
A 8. és 9. EFA-ból visszavont pénzeszközökből származó, le nem hívható eredményességi tartalék 2017.12.31.-én	309,1
A 10. EFA-ból visszavont pénzeszközökből származó, le nem hívható eredményességi tartalék 2017.12.31.-én	206,0
A le nem hívható eredményességi tartalékban 2017.12.31.-én rendelkezésre álló összeg	515,1

Az EFA-hoz kötődő társfinanszírozás

A 10. és a 11. EFA keretében társfinanszírozás-átcsoportosítási megállapodásokat írtak alá a tagállamokkal; összesen 228,5 millió EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzatot nyitottak meg, ez a kifizetési előirányzatoknál 211,2 millió EUR beszedett összegnek felel meg.

A társfinanszírozási előirányzatok 2017. december 31-i helyzetét az alábbi táblázat mutatja:

(millió EUR)
	Kötelezettségvállalási előirányzatok	Kifizetési előirányzatok
Társfinanszírozás – „A” keret	208,8	191,9
AKCS-n belüli társfinanszírozás	13,4	13,4
Társfinanszírozás – Igazgatási kiadások	6,3	5,9
	228,5	211,2

Az elhatározott, lekötött és kifizetett összegekre vonatkozó alábbi táblázatok adatai nettó adatok. A támogatási eszközök szerinti bontást a mellékletek tartalmazzák.

1.1. táblázat

8. EFA

AZ ELŐIRÁNYZATOK ALAKULÁSA: 2017. december 31.

A FORRÁSOK TÁMOGATÁSI ESZKÖZÖK SZERINTI BONTÁSA

(millió EUR)
TÁMOGATÁSI ESZKÖZ	KEZDETI ELŐIRÁNYZAT	HALMOZOTT FORRÁSNÖVEKEDÉS VAGY -CSÖKKENÉS 2016. DECEMBER 31-ÉN	FORRÁSNÖVEKEDÉS VAGY -CSÖKKENÉS 2017-BEN	Megjegyzések	AZ ELŐIRÁNYZATOK JELENLEGI SZINTJE
AKCS
Lomé
Rendes tagállami hozzájárulások	12 967	(3 272 )	(6)		9 689
Menekültek segélyezése	120	(20)			100
Sürgősségi segély (Lomé)	140	(4)			136
Súlyosan eladósodott szegény országok (Lomé)	0	1 060			1 060
Kamattámogatások	370	(298)	(3)	(2)	69
Kockázati tőke	1 000	15			1 015
Stabex	1 800	(1 077 )			723
Strukturális kiigazítás	1 400	97			1 497
Sysmin	575	(474)			101
Indikatív programok összesen	7 562	(2 605 )	(3)	(2)	4 954
Kamatbevétel felhasználása	0	35			35
Cotonou
Rendes tagállami hozzájárulások	0	650	(0)		650
„A” keret – nemzeti allokációk	0	417	(0)	(2)	417
„B” keret – nemzeti allokációk	0	233	(0)	(2)	233
Kamatok és más bevételek	0	0			0
AKCS RÉSZÖSSZESEN	12 967	(2 621 )	(6)		10 339
TOT
Lomé
Rendes tagállami hozzájárulások	0	46	(1)		46
Kamattámogatások	0	1			1
Kockázati tőke	0	6			6
Stabex	0	1			1
Sysmin	0	2			2
Indikatív programok összesen	0	36	(1)	(2)	35
TOT RÉSZÖSSZESEN	0	46	(1)		46
8. EFA ÖSSZESEN	12 967	(2 575 )	(7)		10 385

1.2. táblázat

9. EFA

AZ ELŐIRÁNYZATOK ALAKULÁSA: 2017. december 31.

A FORRÁSOK TÁMOGATÁSI ESZKÖZÖK SZERINTI BONTÁSA

(millió EUR)
TÁMOGATÁSI ESZKÖZ	KEZDETI ELŐIRÁNYZAT	HALMOZOTT FORRÁSNÖVEKEDÉS VAGY -CSÖKKENÉS 2016. DECEMBER 31-ÉN	FORRÁSNÖVEKEDÉS VAGY -CSÖKKENÉS 2017-BEN	Megjegyzések	AZ ELŐIRÁNYZATOK JELENLEGI SZINTJE
AKCS
Lomé
Rendes tagállami hozzájárulások	0	672	(2)		669
Átcsoportosítás a 6. EFA-ból – Lomé	0	20	(0)	(3)	20
Átcsoportosítás a 7. EFA-ból – Lomé	0	651	(2)	(3)	649
Cotonou
Rendes tagállami hozzájárulások	8 919	5 583	(34)		14 468
„A” keret – nemzeti allokációk	5 318	3 319	(13)	(3)	8 624
„B” keret – nemzeti allokációk	2 108	(896)	(2)	(3)	1 210
CDE, CTA és Közös Parlamenti Közgyűlés	164	(10)			154
Végrehajtási költségek	125	52			177
Kamatok és más bevételek	0	63			63
Egyéb AKCS-n belüli allokációk	300	2 314	(13)	(3)	2 602
Békekeret	0	354			354
Regionális allokációk	904	(134)	(5)	(3)	765
Külön juttatás a Kongói Demokratikus Köztársaságnak	0	105			105
Külön juttatás Dél-Szudánnak	0	267		(5)	267
Külön juttatás Szudánnak	0	110		(4)	110
Önkéntes hozzájárulás a Békekerethez	0	39			39
AKCS RÉSZÖSSZESEN	8 919	6 255	(36)		15 138
TOT
Lomé
Rendes tagállami hozzájárulások	0	3			3
Átcsoportosítás a 6. EFA-ból – Lomé	0	0			0
Átcsoportosítás a 7. EFA-ból – Lomé	0	3			3
Cotonou
Rendes tagállami hozzájárulások	0	290	(1)		289
„A” keret – nemzeti allokációk	0	237	(0)	(3)	237
„B” keret – nemzeti allokációk	0	4			4
Regionális allokációk	0	48	(1)	(3)	47
Tanulmányok/Technikai segítségnyújtás TOT	0	1			1
TOT RÉSZÖSSZESEN	0	293	(1)		292
9. EFA ÖSSZESEN	8 919	6 548	(37)		15 430

1.3. táblázat

10. EFA

AZ ELŐIRÁNYZATOK ALAKULÁSA: 2017. december 31.

A FORRÁSOK TÁMOGATÁSI ESZKÖZÖK SZERINTI BONTÁSA

(millió EUR)
TÁMOGATÁSI ESZKÖZ	KEZDETI ELŐIRÁNYZAT	HALMOZOTT FORRÁSNÖVEKEDÉS VAGY -CSÖKKENÉS 2016. DECEMBER 31-ÉN	FORRÁSNÖVEKEDÉS VAGY -CSÖKKENÉS 2017-BEN	Megjegyzések	AZ ELŐIRÁNYZATOK JELENLEGI SZINTJE
AKCS
Rendes tagállami hozzájárulások	20 896	233	(120)		21 009
„A” keret – nemzeti allokációk	0	13 244	(144)	(7)	13 100
„A” keret tartalék	13 500	(13 500 )			0
„B” keret – nemzeti allokációk	0	2 015	(11)	(7)	2 004
„B” keret tartalék	1 800	(1 800 )			0
Végrehajtási költségek	430	15	(0)	(7)	445
Intézményi és támogatási kiadások	0	232	(0)	(7)	232
Kamatok és más bevételek	0	84	2	(7)	85
AKCS-n belüli tartalék	2 700	(2 700 )			0
Nemzeti allokációs tartalék „A” keret – Stabex	0	0			0
NIP/RIP tartalék	683	(683)			0
Le nem hívható tartalék	0	243	43	(7)	286
Egyéb AKCS-n belüli allokációk	0	1 889	(3)	(7)	1 886
Békekeret	0	1 014			1 014
Regionális allokációk	0	1 962	(5)	(7)	1 956
Regionális allokációs tartalék	1 783	(1 783 )			0
Társfinanszírozás	0	204	0		204
„A” keret – nemzeti allokációk	0	187		(8)	187
Végrehajtási költségek	0	5		(8)	5
Egyéb AKCS-n belüli allokációk	0	12		(8)	12
Békekeret	0	1		(8)	1
AKCS RÉSZÖSSZESEN	20 896	437	(120)		21 213
TOT
Rendes tagállami hozzájárulások	0	275	0		275
„A” keret – nemzeti allokációk	0	193	(1)	(7)	192
„A” keret tartalék	0	0			0
„B” keret – nemzeti allokációk	0	15	(0)	(7)	15
„B” keret tartalék	0	0			0
Nemzeti allokációs tartalék „A” keret – Stabex	0	0			0
Le nem hívható tartalék	0	21	2	(7)	23
Regionális allokációk	0	40			40
Regionális allokációs tartalék	0	0			0
Tanulmányok/Technikai segítségnyújtás TOT	0	5	(0)	(7)	5
TOT RÉSZÖSSZESEN	0	275	0		275
10. EFA ÖSSZESEN	20 896	712	(120)		21 488

1.4. táblázat

11. EFA

AZ ELŐIRÁNYZATOK ALAKULÁSA: 2017. december 31.

A FORRÁSOK TÁMOGATÁSI ESZKÖZÖK SZERINTI BONTÁSA

(millió EUR)
TÁMOGATÁSI ESZKÖZ	KEZDETI ELŐIRÁNYZAT	HALMOZOTT FORRÁSNÖVEKEDÉS VAGY -CSÖKKENÉS 2016. DECEMBER 31-ÉN	FORRÁSNÖVEKEDÉS VAGY -CSÖKKENÉS 2017-BEN	Megjegyzések	AZ ELŐIRÁNYZATOK JELENLEGI SZINTJE
AKCS
Rendes tagállami hozzájárulások	29 008	54	170		29 232
„A” keret – nemzeti allokációk	0	15 115	425		15 540
„B” keret – nemzeti allokációk	0	648	67		715
„B” keret tartalék	0	0			0
Végrehajtási költségek	1 053	0			1 053
Intézményi és támogatási kiadások	0	246			246
Kamatok és más bevételek	0	16	0		16
AKCS-n belüli tartalék	3 590	(3 387 )	(110)		93
Nemzeti allokációs tartalék „A” keret – Stabex	0	0	0		0
NIP/RIP tartalék	24 365	(20 937 )	(1 077 )		2 351
Le nem hívható tartalék	0	31	170	(16)	201
Egyéb AKCS-n belüli allokációk	0	2 241	10		2 251
Békekeret	0	900	100		1 000
Regionális allokációk	0	5 181	585		5 766
Társfinanszírozás	0	5	20		24
„A” keret – nemzeti allokációk	0	3	19		22
Végrehajtási költségek	0	0	1		1
Békekeret	0	1			1
Bizottsági belső szolgáltatási megállapodás	0	1	0		1
„A” keret – nemzeti allokációk	0	1	0		1
AKCS RÉSZÖSSZESEN	29 008	60	190		29 257
TOT
Rendes tagállami hozzájárulások	0	363	(5)		358
„A” keret – nemzeti allokációk	0	41	142		183
NIP/RIP tartalék	0	316	(151)		165
Le nem hívható tartalék	0	3	1	(16)	5
Regionális allokációk	0	0	1		1
Tanulmányok/Technikai segítségnyújtás TOT	0	3	2		5
Társfinanszírozás	0	0	0		0
„A” keret – nemzeti allokációk	0	0	0		0
Bizottsági belső szolgáltatási megállapodás	0	0	0		0
„A” keret – nemzeti allokációk	0	0	0		0
TOT RÉSZÖSSZESEN	0	363	(5)		358
Rendes tagállami hozzájárulások	0	0	6		6
„A” keret – nemzeti allokációk	0	0	6		6
RÉSZÖSSZESEN	0	0	6		6
11. EFA ÖSSZESEN	29 008	423	191		29 621

2.1. táblázat

EFA ÖSSZEVONT BESZÁMOLÓ – 2017. DECEMBER 31.

JELENTÉS AZ ELÉRT EREDMÉNYEKRŐL

(millió EUR)
	ALLOKÁCIÓ	EFA
	ALLOKÁCIÓ	8.	9.	10.	11.	ÖSSZESEN
Lomé	Egyéb bevétel	35				35
	Indikatív programok összesen	4 989				4 989
	Nem programozható segély összesen	4 711				4 711
	Átcsoportosítások más alapokból		672			672
	RÉSZÖSSZESEN: RENDES TAGÁLLAMI HOZZÁJÁRULÁSOK	9 735	672			10 407
Cotonou	„A” keret – nemzeti allokációk	417	8 861	13 292	15 729	38 299
	„B” keret – nemzeti allokációk	233	1 215	2 019	715	4 181
	Áthidaló eszköz				(0)	(0)
	CDE, CTA és Közös Parlamenti Közgyűlés		154			154
	Országtartalék			0	0	0
	Végrehajtási költségek és kamatbevételek	0	240	536	1 073	1 849
	AKCS-n belüli allokációk		2 955	3 132	3 497	9 584
	AKCS-n belüli tartalék			0	93	93
	Nemzeti allokációs tartalék „A” keret – Stabex			0	0	0
	NIP/RIP tartalék			0	2 515	2 515
	Le nem hívható tartalék			309	206	515
	Regionális allokációk		812	1 996	5 767	8 575
	Regionális allokációs tartalék			0		0
	Külön juttatás a Kongói Demokratikus Köztársaságnak		105			105
	Külön juttatás Dél-Szudánnak		267			267
	Külön juttatás Szudánnak		110			110
	Önkéntes hozzájárulás a Békekerethez		39			39
	RÉSZÖSSZESEN: RENDES TAGÁLLAMI HOZZÁJÁRULÁSOK	650	14 758	21 284	29 596	66 287
	„A” keret – nemzeti allokációk				1	1
	RÉSZÖSSZESEN: BIZOTTSÁGI BELSŐ SZOLGÁLTATÁSI MEGÁLLAPODÁS				1	1
	„A” keret – nemzeti allokációk			187	22	209
	Végrehajtási költségek és kamatbevételek			5	1	6
	AKCS-n belüli allokációk			12	1	13
	RÉSZÖSSZESEN: TÁRSFINANSZÍROZÁS			204	24	229
	ÖSSZESEN	10 385	15 430	21 488	29 621	76 924

EFA

Mindösszesen

Halmozott adatok

Éves adatok

2017. december 31-én

az allokáció %-ában

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

Határozatok

10 382

100 %

10 786

(42)

(45)

(60)

(64)

(98)

(63)

(12)

(13)

(9)

15 391

100 %

16 633

(54)

(116)

(9)

(297)

(72)

(381)

(170)

(104)

(38)

10.

21 052

98 %

4 766

3 501

2 349

3 118

3 524

4 131

(95)

(156)

(80)

(5)

11.

19 027

64 %

1 160

5 372

6 688

5 807

Összesen

65 852

32 185

3 405

2 187

3 049

3 163

3 961

621

5 034

6 491

5 754

Címzett pénzeszközök

10 376

100 %

10 541

(42)

(13)

(46)

(11)

(37)

(16)

(6)

(3)

15 289

99 %

14 209

997

476

(187)

(96)

(1)

(52)

(46)

(20)

10.

20 125

94 %

130

3 184

2 820

2 514

3 460

3 457

2 687

783

541

550

11.

13 453

45 %

731

3 293

3 745

5 684

Összesen

59 242

24 881

4 140

3 304

2 509

3 226

3 350

3 380

4 008

4 234

6 211

Kifizetések

10 375

100 %

9 930

152

158

(3)

(0)

(1)

15 164

98 %

10 011

1 806

1 304

906

539

231

145

111

10.

17 753

83 %

1 111

1 772

1 879

2 655

2 718

2 760

2 024

1 466

1 277

11.

6 206

21 %

595

1 024

1 816

2 770

Összesen

49 497

20 031

3 069

3 233

2 874

3 209

2 967

3 516

3 088

3 350

4 158

*	A negatív számadatok visszavont kötelezettségvállalásokat jelentenek

2.2. táblázat

EFA ÖSSZEVONT BESZÁMOLÓ – 2017. DECEMBER 31.

(millió EUR)
		EFA
		8.	%	9.	%	10.	%	11.	%	ÖSSZESEN	%
		8.	(9)	9.	(9)	10.	(9)	11.	(9)	ÖSSZESEN	(9)
Lomé	Egyéb bevétel
	Előirányzatok	35								35
	Határozatok	35	100							35	100
	Címzett pénzeszközök	35	100							35	100
	Kifizetések	35	100							35	100
	Indikatív programok összesen
	Előirányzatok	4 989								4 989
	Határozatok	4 987	100							4 987	100
	Címzett pénzeszközök	4 986	100							4 986	100
	Kifizetések	4 985	100							4 985	100
	Nem programozható segély összesen
	Előirányzatok	4 711								4 711
	Határozatok	4 710	100							4 710	100
	Címzett pénzeszközök	4 706	100							4 706	100
	Kifizetések	4 706	100							4 706	100
	Átcsoportosítások más alapokból
	Előirányzatok			672						672
	Határozatok			671	100					671	100
	Címzett pénzeszközök			671	100					671	100
	Kifizetések			670	100					670	100
	Rendes tagállami hozzájárulások

Cotonou	„A” keret – nemzeti allokációk
	Előirányzatok	417		8 861		13 292		15 729		38 299
	Határozatok	417	100	8 852	100	13 212	99	10 987	70	33 468	87
	Címzett pénzeszközök	417	100	8 834	100	12 641	95	6 944	44	28 836	75
	Kifizetések	417	100	8 800	99	11 113	84	2 960	19	23 290	61
	„B” keret – nemzeti allokációk
	Előirányzatok	233		1 215		2 019		715		4 181
	Határozatok	233	100	1 213	100	2 017	100	699	98	4 161	100
	Címzett pénzeszközök	232	99	1 209	100	1 994	99	687	96	4 122	99
	Kifizetések	231	99	1 203	99	1 918	95	472	66	3 823	91
Cotonou	Áthidaló eszköz
	Előirányzatok							(0)		(0)
	Határozatok
	Címzett pénzeszközök
	Kifizetések
	CDE, CTA és Közös Parlamenti Közgyűlés
	Előirányzatok			154						154
	Határozatok			154	100					154	100
	Címzett pénzeszközök			154	100					154	100
	Kifizetések			154	100					154	100
	Végrehajtási költségek és kamatbevételek
	Előirányzatok	0		240		536		1 073		1 849
	Határozatok			240	100	506	94	552	51	1 299	70
	Címzett pénzeszközök			240	100	503	94	499	47	1 243	67
	Kifizetések			240	100	501	93	464	43	1 204	65
	AKCS-n belüli allokációk
	Előirányzatok			2 955		3 132		3 497		9 584
	Határozatok			2 949	100	3 128	100	2 344	67	8 421	88
	Címzett pénzeszközök			2 937	99	2 930	94	1 786	51	7 654	80
	Kifizetések			2 921	99	2 636	84	1 365	39	6 922	72
	Regionális allokációk
	Előirányzatok			812		1 996		5 767		8 575
	Határozatok			808	100	1 989	100	4 422	77	7 219	84
	Címzett pénzeszközök			792	98	1 864	93	3 514	61	6 170	72
	Kifizetések			774	95	1 442	72	943	16	3 160	37
	Külön juttatás a Kongói Demokratikus Köztársaságnak
	Előirányzatok			105						105
	Határozatok			105	100					105	100
	Címzett pénzeszközök			105	100					105	100
	Kifizetések			105	100					105	100
	Külön juttatás Dél-Szudánnak
	Előirányzatok			267						267
	Határozatok			266	100					266	100
	Címzett pénzeszközök			218	82					218	82
	Kifizetések			184	69					184	69
Cotonou	Külön juttatás Szudánnak
	Előirányzatok			110						110
	Határozatok			109	98					109	98
	Címzett pénzeszközök			105	96					105	96
	Kifizetések			90	81					90	81
	Önkéntes hozzájárulás a Békekerethez
	Előirányzatok			39						39
	Határozatok			24	62					24	62
	Címzett pénzeszközök			24	62					24	62
	Kifizetések			24	62					24	62
	Rendes tagállami hozzájárulások
	„A” keret – nemzeti allokációk
	Előirányzatok					187		22		209
	Határozatok					185	99	20	92	205	98
	Címzett pénzeszközök					178	95	20	92	199	95
	Kifizetések					131	70			131	63
	Végrehajtási költségek és kamatbevételek
	Előirányzatok					5		1		6
	Határozatok					4	84			4	69
	Címzett pénzeszközök					2	45			2	37
	Kifizetések					1	28			1	23
	AKCS-n belüli allokációk
	Előirányzatok					12		1		13
	Határozatok					12	97	1	100	13	98
	Címzett pénzeszközök					11	91	1	100	12	92
	Kifizetések					11	88	1	100	12	89
	Társfinanszírozás
Cotonou	„A” keret – nemzeti allokációk
	Előirányzatok							1		1
	Határozatok							1	71	1	71
	Címzett pénzeszközök							1	71	1	71
	Kifizetések							1	52	1	52
	Bizottsági belső szolgáltatási megállapodás

	Előirányzatok	8	%	9	%	10	%	11	%	ÖSSZESEN	%
	Előirányzatok	8	(9)	9	(9)	10	(9)	11	(9)	ÖSSZESEN	(9)
Cotonou	Országtartalék					0		0		0
	AKCS-n belüli tartalék					0		93		93
	Nemzeti allokációs tartalék „A” keret – Stabex					(0)		0		0
	NIP/RIP tartalék					0		2 515		2 515
	Regionális allokációs tartalék					0				0
	Lehívható tartalékok
	Le nem hívható tartalék					309		206		515
	Le nem hívható tartalék
		8	%	9	%	10	%	11	%	ÖSSZESEN	%
		8	(9)	9	(9)	10	(9)	11	(9)	ÖSSZESEN	(9)
	Előirányzatok	10 385		15 430		21 488		29 621		76 924
	Határozatok	10 382	100	15 391	100	21 052	98	19 027	64	65 852	86
	Címzett pénzeszközök	10 376	100	15 289	99	20 125	94	13 453	45	59 242	77
	Kifizetések	10 375	100	15 164	98	17 753	83	6 206	21	49 497	64
	ÖSSZESEN: MINDEN ALLOKÁCIÓ

2.3. táblázat

EFA ÖSSZEVONT BESZÁMOLÓ – 2017. DECEMBER 31.

SEGÉLYTÍPUS

AKCS + TOT – 8. EFA

(millió EUR)
		FORRÁSOK	HATÁROZATOK			CÍMZETT PÉNZESZKÖZÖK			KIFIZETÉSEK
		FORRÁSOK	ÖSSZESÍTETT	ÉVES	%	ÖSSZESÍTETT	ÉVES	%	ÖSSZESÍTETT	ÉVES	%
		(1)	(2)		(2):(1)	(3)		(3):(2)	(4)		(4):(3)
Lomé	AKCS Rendes tagállami hozzájárulások
	Kamatbevétel felhasználása	35	35		100	35		100	35		100
	RÉSZÖSSZESEN: EGYÉB BEVÉTEL	35	35		100	35		100	35		100
	Indikatív programok összesen	4 954	4 951	(5)	100	4 950	(2)	100	4 950	(1)	100
	RÉSZÖSSZESEN: INDIKATÍV PROGRAMOK ÖSSZESEN	4 954	4 951	(5)	100	4 950	(2)	100	4 950	(1)	100
	Menekültek segélyezése	100	100	(0)	100	100	(0)	100	100		100
	Sürgősségi segély (Lomé)	136	136		100	136		100	136		100
	Súlyosan eladósodott szegény országok (Lomé)	1 060	1 060		100	1 060		100	1 060		100
	Kamattámogatások	69	69	(3)	100	68	(0)	100	68	(0)	100
	Kockázati tőke	1 015	1 015		100	1 012		100	1 012		100
	Stabex	723	723	(0)	100	722	(0)	100	722		100
	Strukturális kiigazítás	1 497	1 497	0	100	1 497	(0)	100	1 497		100
	Sysmin	101	101		100	101		100	101		100
	RÉSZÖSSZESEN: NEM PROGRAMOZHATÓ SEGÉLY ÖSSZESEN	4 700	4 699	(4)	100	4 695	(1)	100	4 695	(0)	100
Cotonou	AKCS Rendes tagállami hozzájárulások
	„A” keret – nemzeti allokációk	417	417		100	417		100	417		100
	RÉSZÖSSZESEN: „A” KERET – NEMZETI ALLOKÁCIÓK	417	417		100	417		100	417		100
	„B” keret – nemzeti allokációk	233
	Exportjövedelem-kompenzáció		233	(0)		232	(0)	99	231		100
	RÉSZÖSSZESEN: „B” KERET – NEMZETI ALLOKÁCIÓK	233	233	(0)	100	232	(0)	99	231		100
	Kamatok és más bevételek	0
	RÉSZÖSSZESEN: VÉGREHAJTÁSI KÖLTSÉGEK ÉS KAMATBEVÉTELEK	0
	AKCS ÖSSZESEN (A)	10 339	10 336	(9)	100	10 330	(3)	100	10 329	(1)	100
Lomé	TOT Rendes tagállami hozzájárulások
	Indikatív programok összesen	35	35	(1)	100	35		100	35		100
	RÉSZÖSSZESEN: INDIKATÍV PROGRAMOK ÖSSZESEN	35	35	(1)	100	35		100	35		100
	Kamattámogatások	1	1		100	1		100	1		100
	Kockázati tőke	6	6		100	6		100	6		100
	Stabex	1	1		100	1		100	1		100
	Sysmin	2	2		100	2		100	2		100
	RÉSZÖSSZESEN: NEM PROGRAMOZHATÓ SEGÉLY ÖSSZESEN	10	10		100	10		100	10		100
	TOT ÖSSZESEN	46	46	(1)	100	46		100	46		100
	ÖSSZESEN: AKCS+TOT (A+B)	10 385	10 382	(9)	100	10 376	(3)	100	10 375	(1)	100

2.4. táblázat

EFA ÖSSZEVONT BESZÁMOLÓ – 2017. DECEMBER 31.

SEGÉLYTÍPUS

AKCS + TOT – 9. EFA

	(millió EUR)
		FORRÁSOK	HATÁROZATOK			CÍMZETT PÉNZESZKÖZÖK			KIFIZETÉSEK
		FORRÁSOK	ÖSSZESÍTETT	ÉVES	%	ÖSSZESÍTETT	ÉVES	%	ÖSSZESÍTETT	ÉVES	%
		(1)	(2)		(2):(1)	(3)		(3):(2)	(4)		(4):(3)
Lomé	AKCS
	Rendes tagállami hozzájárulások
	Átcsoportosítás a 6. EFA-ból – Lomé	20	20	(0)	100	20	(0)	100	20		100
	Átcsoportosítás a 7. EFA-ból – Lomé	649	648	(3)	100	647	(1)	100	647	(0)	100
	RÉSZÖSSZESEN: ÁTCSOPORTOSÍTÁSOK MÁS ALAPOKBÓL	669	668	(3)	100	668	(1)	100	667	(0)	100
Cotonou	AKCS
	Rendes tagállami hozzájárulások
	„A” keret – nemzeti allokációk	8 624	8 615	(16)	100	8 599	(6)	100	8 566	(3)	100
	RÉSZÖSSZESEN: „A” KERET – NEMZETI ALLOKÁCIÓK	8 624	8 615	(16)	100	8 599	(6)	100	8 566	(3)	100
	„B” keret – nemzeti allokációk	1 210
	Exportjövedelem-kompenzáció		148	(1)		148	(1)	100	148	(1)	100
	Sürgősségi segély		1 050	(1)		1 045	1	100	1 040	(0)	99
	Súlyosan eladósodott szegény országok		11			11		100	11		100
	RÉSZÖSSZESEN: „B” KERET – NEMZETI ALLOKÁCIÓK	1 210	1 208	(2)	100	1 204	0	100	1 198	(1)	100
Cotonou	CDE, CTA és Közös Parlamenti Közgyűlés	154	154		100	154		100	154		100
	RÉSZÖSSZESEN: CDE, CTA ÉS KÖZÖS PARLAMENTI KÖZGYŰLÉS	154	154		100	154		100	154		100
	Végrehajtási költségek	177	177		100	177	0	100	177	1	100
	Kamatok és más bevételek	63	63		100	63		100	63		100
	RÉSZÖSSZESEN: VÉGREHAJTÁSI KÖLTSÉGEK ÉS KAMATBEVÉTELEK	240	240		100	240	0	100	239	1	100
	Egyéb AKCS-n belüli allokációk	2 602	2 595	(9)	100	2 584	(6)	100	2 567	(3)	99
	Békekeret	354	354		100	353		100	353		100
	RÉSZÖSSZESEN: AKCS-N BELÜLI ALLOKÁCIÓK	2 955	2 949	(9)	100	2 937	(6)	100	2 921	(3)	99
	Regionális allokációk	765	763	(6)	100	747	(5)	98	729	3	98
	RÉSZÖSSZESEN: REGIONÁLIS ALLOKÁCIÓK	765	763	(6)	100	747	(5)	98	729	3	98
	Külön juttatás a Kongói Demokratikus Köztársaságnak	105	105		100	105		100	105		100
	RÉSZÖSSZESEN: KÜLÖN JUTTATÁS A KONGÓI DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁGNAK	105	105		100	105		100	105		100
	Külön juttatás Dél-Szudánnak	267	266	0	100	218	1	82	184	107	84
	RÉSZÖSSZESEN: KÜLÖN JUTTATÁS DÉL-SZUDÁNNAK	267	266	0	100	218	1	82	184	107	84
	Külön juttatás Szudánnak	110	109	0	98	105	0	97	90	9	85
	RÉSZÖSSZESEN: KÜLÖN JUTTATÁS SZUDÁNNAK	110	109	0	98	105	0	97	90	9	85
	Önkéntes hozzájárulás a Békekerethez	39	24		62	24		100	24		100
	RÉSZÖSSZESEN: ÖNKÉNTES HOZZÁJÁRULÁS A BÉKEKERETHEZ	39	24		62	24		100	24		100
	ÖSSZESEN: AKCS (A)	15 138	15 101	(35)	100	15 001	(17)	99	14 876	112	99
Lomé	TOT
	Rendes tagállami hozzájárulások
	Átcsoportosítás a 6. EFA-ból – Lomé	0	0		100	0		100	0		100
	Átcsoportosítás a 7. EFA-ból – Lomé	3	3		100	3		100	3		100
	RÉSZÖSSZESEN: ÁTCSOPORTOSÍTÁSOK MÁS ALAPOKBÓL	3	3		100	3		100	3		100
Cotonou	TOT
	Rendes tagállami hozzájárulások
	„A” keret – nemzeti allokációk	237	237	(0)	100	235	(2)	99	235	(0)	100
	RÉSZÖSSZESEN: „A” KERET – NEMZETI ALLOKÁCIÓK	237	237	(0)	100	235	(2)	99	235	(0)	100
	„B” keret – nemzeti allokációk	4
	Sürgősségi segély		4			4		100	4		100
	RÉSZÖSSZESEN: „B” KERET – NEMZETI ALLOKÁCIÓK	4	4		100	4		100	4		100
	Tanulmányok/Technikai segítségnyújtás TOT	1	1		100	1		100	1		100
	RÉSZÖSSZESEN: VÉGREHAJTÁSI KÖLTSÉGEK ÉS KAMATBEVÉTELEK	1	1		100	1		100	1		100
	Regionális allokációk	47	45	(3)	96	45	(1)	100	45	(1)	99
	RÉSZÖSSZESEN: REGIONÁLIS ALLOKÁCIÓK	47	45	(3)	96	45	(1)	100	45	(1)	99
	ÖSSZESEN: TOT	292	290	(3)	99	288	(3)	99	288	(1)	100
	ÖSSZESEN: AKCS+TOT (A+B)	15 430	15 391	(38)	100	15 289	(20)	99	15 164	111	99

2.5. táblázat

EFA ÖSSZEVONT BESZÁMOLÓ – 2017. DECEMBER 31.

SEGÉLYTÍPUS

AKCS + TOT – 10. EFA

(millió EUR)
	FORRÁSOK	HATÁROZATOK			CÍMZETT PÉNZESZKÖZÖK			KIFIZETÉSEK
	FORRÁSOK	ÖSSZESÍTETT	ÉVES	%	ÖSSZESÍTETT	ÉVES	%	ÖSSZESÍTETT	ÉVES	%
	(1)	(2)		(2):(1)	(3)		(3):(2)	(4)		(4):(3)
AKCS
Rendes tagállami hozzájárulások
Allokációk
„A” keret – nemzeti allokációk	13 100	13 021	(200)	99	12 477	176	96	10 983	739	88
RÉSZÖSSZESEN: „A” KERET – NEMZETI ALLOKÁCIÓK	13 100	13 021	(200)	99	12 477	176	96	10 983	739	88
„B” keret – nemzeti allokációk	2 004
Exportjövedelem-kompenzáció		204	(0)		199	6	97	183	4	92
Sürgősségi segély		844	(6)		836	5	99	791	24	95
Súlyosan eladósodott szegény országok		49			49	0	100	49	0	100
Költségvetési hatással járó egyéb tételek		905	(0)		897	1	99	882	10	98
RÉSZÖSSZESEN: „B” KERET – NEMZETI ALLOKÁCIÓK	2 004	2 002	(6)	100	1 980	12	99	1 904	38	96
Végrehajtási költségek	445	433	1	97	431	2	100	429	2	100
Kamatok és más bevételek	85	68	(1)	80	67	(0)	98	67	0	100
RÉSZÖSSZESEN: VÉGREHAJTÁSI KÖLTSÉGEK ÉS KAMATBEVÉTELEK	530	501	1	94	498	2	99	496	2	100
Intézményi és támogatási kiadások	232	232	(0)	100	230	(1)	99	211	(0)	91
Egyéb AKCS-n belüli allokációk	1 886	1 882	(7)	100	1 828	4	97	1 611	119	88
Békekeret	1 014	1 014	220	100	872	233	86	814	198	93
RÉSZÖSSZESEN: AKCS-N BELÜLI ALLOKÁCIÓK	3 132	3 128	213	100	2 930	235	94	2 636	317	90
Regionális allokációk	1 956	1 950	(10)	100	1 826	49	94	1 410	145	77
RÉSZÖSSZESEN: REGIONÁLIS ALLOKÁCIÓK	1 956	1 950	(10)	100	1 826	49	94	1 410	145	77
Társfinanszírozás
Allokációk
„A” keret – nemzeti allokációk	187	185	(0)	99	178	43	97	131	16	74
RÉSZÖSSZESEN: „A” KERET – NEMZETI ALLOKÁCIÓK	187	185	(0)	99	178	43	97	131	16	74
Végrehajtási költségek	5	4		84	2	0	53	1	0	63
RÉSZÖSSZESEN: VÉGREHAJTÁSI KÖLTSÉGEK ÉS KAMATBEVÉTELEK	5	4		84	2	0	53	1	0	63
Egyéb AKCS-n belüli allokációk	12	11	0	97	10	(0)	94	10	0	96
Békekeret	1	1		100	1		99	1		100
RÉSZÖSSZESEN: AKCS-N BELÜLI ALLOKÁCIÓK	12	12	0	97	11	(0)	94	11	0	96
Le nem hívható tartalék
Tartalékok
Le nem hívható tartalék	286
RÉSZÖSSZESEN: LE NEM HÍVHATÓ TARTALÉK	286
TOT
Rendes tagállami hozzájárulások
Allokációk
„A” keret – nemzeti allokációk	192	191	(2)	99	164	29	86	131	7	79
RÉSZÖSSZESEN: „A” KERET – NEMZETI ALLOKÁCIÓK	192	191	(2)	99	164	29	86	131	7	79
„B” keret – nemzeti allokációk	15
Sürgősségi segély		9	(0)		8	2	95	7	0	84
Költségvetési hatással járó egyéb tételek		6			6		100	6		100
RÉSZÖSSZESEN: „B” KERET – NEMZETI ALLOKÁCIÓK	15	15	(0)	100	14	2	97	13	0	91
Tanulmányok/Technikai segítségnyújtás TOT	5	5	(0)	100	5	(0)	99	5	0	98
RÉSZÖSSZESEN: VÉGREHAJTÁSI KÖLTSÉGEK ÉS KAMATBEVÉTELEK	5	5	(0)	100	5	(0)	99	5	0	98
Regionális allokációk	40	40	0	100	38	3	97	32	12	84
RÉSZÖSSZESEN: REGIONÁLIS ALLOKÁCIÓK	40	40	0	100	38	3	97	32	12	84
Le nem hívható tartalék
Tartalékok
Le nem hívható tartalék	23
RÉSZÖSSZESEN: LE NEM HÍVHATÓ TARTALÉK	23
ÖSSZESEN: AKCS+TOT (TARTALÉKOKKAL) (A+B)	21 488	21 052	(5)	98	20 125	550	96	17 753	1 277	88

2.6. táblázat

EFA ÖSSZEVONT BESZÁMOLÓ – 2017. DECEMBER 31.

SEGÉLYTÍPUS

AKCS + TOT – 11. EFA

(millió EUR)
	FORRÁSOK	HATÁROZATOK			CÍMZETT PÉNZESZKÖZÖK			KIFIZETÉSEK
	FORRÁSOK	ÖSSZESÍTETT	ÉVES	%	ÖSSZESÍTETT	ÉVES	%	ÖSSZESÍTETT	ÉVES	%
	(1)	(2)		(2):(1)	(3)		(3):(2)	(4)		(4):(3)
AKCS
Rendes tagállami hozzájárulások
Allokációk
„A” keret – nemzeti allokációk	15 540	10 890	2 960	70	6 856	3 106	63	2 931	1 414	43
RÉSZÖSSZESEN: „A” KERET – NEMZETI ALLOKÁCIÓK	15 540	10 890	2 960	70	6 856	3 106	63	2 931	1 414	43
„B” keret – nemzeti allokációk	715
Sürgősségi segély		590	91		578	247	98	443	205	77
Költségvetési hatással járó egyéb tételek		109	0		109	100	100	29	24	26
RÉSZÖSSZESEN: „B” KERET – NEMZETI ALLOKÁCIÓK	715	699	91	98	687	347	98	472	229	69
Áthidaló eszköz	0
RÉSZÖSSZESEN: ÁTHIDALÓ ESZKÖZ	0
Végrehajtási költségek	1 053	538	164	51	490	161	91	456	153	93
Kamatok és más bevételek	16	10	2	62	6	0	63	6	0	93
RÉSZÖSSZESEN: VÉGREHAJTÁSI KÖLTSÉGEK ÉS KAMATBEVÉTELEK	1 068	548	166	51	496	161	91	461	153	93
Intézményi és támogatási kiadások	246	106	0	43	91	14	86	70	10	76
Egyéb AKCS-n belüli allokációk	2 251	1 245	885	55	810	560	65	490	284	61
Békekeret	1 000	994	94	99	885	7	89	805	74	91
RÉSZÖSSZESEN: AKCS-N BELÜLI ALLOKÁCIÓK	3 497	2 344	979	67	1 786	580	76	1 365	368	76
Regionális allokációk	5 766	4 422	1 536	77	3 514	1 408	79	943	582	27
RÉSZÖSSZESEN: REGIONÁLIS ALLOKÁCIÓK	5 766	4 422	1 536	77	3 514	1 408	79	943	582	27
Társfinanszírozás
Allokációk
„A” keret – nemzeti allokációk	22	20	17	92	20	20	100
RÉSZÖSSZESEN: „A” KERET – NEMZETI ALLOKÁCIÓK	22	20	17	92	20	20	100
Végrehajtási költségek	1
RÉSZÖSSZESEN: VÉGREHAJTÁSI KÖLTSÉGEK ÉS KAMATBEVÉTELEK	1
Békekeret	1	1		100	1	0	100	1	1	100
RÉSZÖSSZESEN: AKCS-N BELÜLI ALLOKÁCIÓK	1	1		100	1	0	100	1	1	100
Lehívható tartalékok
Tartalékok
„B” keret tartalék	0
RÉSZÖSSZESEN: ORSZÁGTARTALÉK	0
AKCS-n belüli tartalék	93
RÉSZÖSSZESEN: AKCS-N BELÜLI TARTALÉK	93
Nemzeti allokációs tartalék „A” keret – Stabex	0
RÉSZÖSSZESEN: NEMZETI ALLOKÁCIÓS TARTALÉK „A” KERET – STABEX	0
NIP/RIP tartalék	2 351
RÉSZÖSSZESEN: NIP/RIP TARTALÉK	2 351
Le nem hívható tartalék
Tartalékok
Le nem hívható tartalék	201
RÉSZÖSSZESEN: LE NEM HÍVHATÓ TARTALÉK	201
Bizottsági belső szolgáltatási megállapodás
Tartalékok
„A” keret – nemzeti allokációk	1	1		71	1		100	1		73
RÉSZÖSSZESEN: „A” KERET – NEMZETI ALLOKÁCIÓK	1	1		71	1		100	1		73
TOT
Rendes tagállami hozzájárulások
Allokációk
„A” keret – nemzeti allokációk	189	97	56	51	87	61	90	28	21	33
RÉSZÖSSZESEN: „A” KERET – NEMZETI ALLOKÁCIÓK	189	97	56	51	87	61	90	28	21	33
Áthidaló eszköz	0
RÉSZÖSSZESEN: ÁTHIDALÓ ESZKÖZ	0
Tanulmányok/Technikai segítségnyújtás TOT	5	5	2	94	4	1	75	2	1	66
RÉSZÖSSZESEN: VÉGREHAJTÁSI KÖLTSÉGEK ÉS KAMATBEVÉTELEK	5	5	2	94	4	1	75	2	1	66
Regionális allokációk	1	0	0	0
RÉSZÖSSZESEN: REGIONÁLIS ALLOKÁCIÓK	1	0	0	0
Lehívható tartalékok
Tartalékok
NIP/RIP tartalék	165
RÉSZÖSSZESEN: NIP/RIP TARTALÉK	165
Le nem hívható tartalék
Tartalékok
Le nem hívható tartalék	5
RÉSZÖSSZESEN: LE NEM HÍVHATÓ TARTALÉK	5
ÖSSZESEN: AKCS+TOT (TARTALÉKOKKAL) (A+B)	29 621	19 027	5 807	64	13 453	5 684	71	6 206	2 770	46

ÉVES JELENTÉS A VÉGREHAJTÁSRÓL – AZ EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANK ÁLTAL KEZELT PÉNZESZKÖZÖK

EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANK

CA/511/18

2018. március 15.

A dokumentum száma: 18/099

IGAZGATÓTANÁCS

BERUHÁZÁSI KERET

PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK

(2017. DECEMBER 31.)

—	Kimutatás a pénzügyi helyzetre vonatkozóan

—	Kimutatás az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozóan

—	Kimutatás a kapott hozzájárulások változásairól

—	Cash flow-kimutatás

—	Megjegyzések a pénzügyi kimutatásokhoz

—	Független ellenőri jelentés

KIMUTATÁS A PÉNZÜGYI HELYZETRE VONATKOZÓAN

(2017. DECEMBER 31.)

(ezer EUR-ban)
	Megjegyzések	2017.12.31.	2016.12.31.
ESZKÖZÖK
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek	5	549 101	360 817
Követelések a hozzájárulókkal szemben	9/16	150 000	86 395
Lejáratig tartott pénzügyi eszközök	10	144 382	169 398
Származékos pénzügyi instrumentumok	6	12 521	6 920
Hitelek és követelések	7	1 666 725	1 729 380
Értékesíthető pénzügyi eszközök	8	497 539	516 884
Egyéb eszközök	11	4 385	345
Eszközök összesen		3 024 653	2 870 139
KÖTELEZETTSÉGEK ÉS KAPOTT HOZZÁJÁRULÁSOK
KÖTELEZETTSÉGEK
Származékos pénzügyi instrumentumok	6	1 153	25 189
Halasztott bevételek	12	25 802	26 283
Kibocsátott garanciákra képzett céltartalékok	13	484	625
Harmadik féllel szembeni kötelezettségek	14	157 285	116 114
Egyéb kötelezettségek	15	2 462	2 546
Kötelezettségek összesen		187 186	170 757
KAPOTT HOZZÁJÁRULÁSOK
Lehívott tagállami hozzájárulások	16	2 517 000	2 377 000
Valós értékelés értékelési tartaléka		125 816	142 884
Felhalmozott eredmény		194 651	179 498
Kapott hozzájárulások összesen		2 837 467	2 699 382
Kötelezettségek és kapott hozzájárulások összesen		3 024 653	2 870 139

KIMUTATÁS AZ eredményre és egyéb ÁTFOGÓ JÖVEDELEMRE VONATKOZÓAN

A 2017. DECEMBER 31-ÉN LEZÁRULT ÉV vonatkozásában

(ezer EUR-ban)

Megjegyzések

2017.1.1.-től

2016.1.1.-től

2017.12.31.-ig

2016.12.31.-ig

Kamat- és kamatjellegű bevételek

101 406

106 698

Kamat- és kamatjellegű kiadások

-2 671

-2 307

Nettó kamat- és kamatjellegű bevételek

98 735

104 391

Díj- és jutalékbevételek

210

699

Díj- és jutalékkiadások

- 60

- 48

Nettó díj- és jutalékbevétel

150

651

Származékos pénzügyi instrumentumok valós értékének változása

29 637

-10 361

Értékesíthető pénzügyi eszközökön realizált nettó nyereség

2 711

6 504

Nettó devizaárfolyam-veszteség

-38 165

-14 995

Pénzügyi műveletek nettó eredménye

-5 817

-18 852

A hitelekből és követelésekből származó értékvesztésben bekövetkezett változások, csökkentve a visszaírással

-10 721

44 365

A garanciákra képzett céltartalékok változása

- 65

- 242

Értékesíthető pénzügyi eszközökből származó értékvesztés

-22 024

-2 493

Általános igazgatási kiadások

-45 105

-43 483

Tárgyévi nyereség/veszteség

15 153

84 337

Egyéb átfogó jövedelem:

Az eredményhez átsorolt vagy átsorolható tételek:

Értékesíthető pénzügyi eszközök – Valós értékelés értékelési tartaléka

1.	Az értékesíthető pénzügyi eszközök valós értékének nettó változása

-31 034

-14 624

2.	Az eredményben kimutatott nettó összeg

13 966

-6 485

Értékesíthető pénzügyi eszközök összesen

-17 068

-21 109

Egyéb átfogó jövedelem összesen

-17 068

-21 109

Tárgyévi átfogó jövedelem összesen

-1 915

63 228

KIMUTATÁS A KAPOTT HOZZÁJÁRULÁSOK VÁLTOZÁSAIRÓL

A 2017. DECEMBER 31-ÉN LEZÁRULT ÉV vonatkozásában

(ezer EUR-ban)
	Megjegyzések	Lehívott hozzájárulás	Valós értékelés értékelési tartaléka	Felhalmozott eredmény	Összesen
2017. január 1-jén		2 377 000	142 884	179 498	2 699 382
A tárgyév során lehívott tagállami hozzájárulások	16	140 000	—	—	140 000
2017. évi nyereség		—	—	15 153	15 153
Tárgyévi egyéb átfogó jövedelem összesen		—	-17 068	—	-17 068
A kapott hozzájárulások változásai		140 000	-17 068	15 153	138 085
2017. december 31-én		2 517 000	125 816	194 651	2 837 467
2016. január 1-jén		2 157 000	163 993	95 161	2 416 154
A tárgyév során lehívott tagállami hozzájárulások	16	220 000	—	—	220 000
2016. évi nyereség		—	—	84 337	84 337
Tárgyévi egyéb átfogó jövedelem összesen		—	-21 109	—	-21 109
A kapott hozzájárulások változásai		220 000	-21 109	84 337	283 228
2016. december 31-én		2 377 000	142 884	179 498	2 699 382

CASH FLOW-KIMUTATÁS

A 2017. DECEMBER 31-ÉN LEZÁRULT ÉV vonatkozásában

(ezer EUR-ban)
	Megjegyzések	2017.1.1.-től 2017.12.31.-ig	2016.1.1.-től 2016.12.31.-ig
MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGEK
Pénzügyi tárgyévi nyereség		15 153	84 337
Kiigazítások (az alábbiak tekintetében):
Értékesíthető pénzügyi eszközökből származó értékvesztés	8	22 024	2 493
Hitelekből és követelésekből származó értékvesztés nettó változása	7	10 721	-44 365
Hiteleken és követeléseken realizált kamat	7	—	-7 183
Hitelek és követelések elhatárolt kamatának és amortizált bekerülési értékének változása	7	-1 198	-5 843
A kibocsátott garanciákra képzett céltartalékok nettó változása	13	- 141	625
Lejáratig tartott pénzügyi eszközök elhatárolt kamatának és amortizált bekerülési értékének változása	10	- 398	-1 126
A halasztott bevételek változása		- 481	-3 042
Az árfolyamváltozások hitelekre gyakorolt hatása	7	168 304	-35 025
Az árfolyamváltozások értékesíthető pénzügyi eszközökre gyakorolt hatása		-1 655	-5 125
Az árfolyamváltozások tartott pénzeszközökre gyakorolt hatása		-6 473	-1 106
A működési tevékenységekből származó veszteség a működési eszközökben és kötelezettségekben bekövetkezett változás előtt		205 856	-15 360
Hitelfolyósítás	7	- 368 662	- 528 376
Hitelek visszafizetése	7	253 486	351 468
A pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek elhatárolt kamatának változása	5	63	2
A származtatott termékek valós értékének változásai		-29 637	10 361
Lejáratig tartott pénzügyi eszközök állományának (csökkenése)	10	-1 084 149	-1 159 704
Lejáratig tartott pénzügyi eszközök lejáratai	10	1 109 563	1 219 953
Értékesíthető pénzügyi eszközök állományának (csökkenése)	8	-62 660	- 153 986
Értékesíthető pénzügyi eszközök visszafizetése/értékesítése	8	44 568	37 978
Az egyéb eszközök (növekedése)		-4 040	- 318
Az egyéb kötelezettségek (csökkenése)/növekedése		- 84	182
Az Európai Beruházási Banknak fizetendő egyéb összegek állományának növekedése		2 202	423
Működési tevékenységekből/tevékenységekhez felhasznált nettó cash flow		66 506	- 237 377
FINANSZÍROZÁSI TEVÉKENYSÉGEK
A tagállamoktól kapott hozzájárulások	16	76 395	133 605
A tagállamoktól kamattámogatás és technikai segítségnyújtás címén kapott összegek		60 000	30 000
A tagállamok nevében kamattámogatás és technikai segítségnyújtás címén kifizetett összegek		-21 026	-15 510
Finanszírozási tevékenységekből származó nettó cash flow		115 369	148 095
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek nettó növekedése/(csökkenése)		181 875	-89 282
Összefoglaló cash flow-kimutatás:
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek állománya a pénzügyi év elején		360 821	448 998
Nettó pénzeszközök az alábbiakból:
Működési tevékenységek		66 506	- 237 377
Finanszírozási tevékenységek		115 369	148 095
Az árfolyamváltozások pénzeszközökre és pénzeszköz-egyenértékesekre gyakorolt hatásai		6 473	1 106
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek állománya a pénzügyi év végén		549 169	360 822
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek összetétele:
Pénzeszközök	5	166 445	51 462
Lekötött betétek (az elhatárolt kamat kivételével)		367 721	259 342
Kereskedelmi értékpapírok	5	15 003	50 018
		549 169	360 822

Megjegyzések a pénzügyi kimutatásokhoz, 2017. december 31-i állapot

1. Általános információk

A beruházási keretet (a továbbiakban: a beruházási keret vagy a Keret) az afrikai, karibi és csendes-óceáni országok csoportja (a továbbiakban: az AKCS-államok) és az Európai Unió és tagállamai közötti tárgyalások eredményeként létrejött, 2000. június 23-án aláírt és 2005. június 25-én, illetve 2010. június 22-én módosított, együttműködési és fejlesztési támogatást célzó Cotonoui Megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) keretében hozták létre.

A Keret nem önálló jogalany, tagállamoktól (donoroktól) kapott hozzájárulásait az Európai Beruházási Bank (EBB) kezeli a megállapodásnak megfelelően; az EBB a Keret igazgatását is ellátja.

A megállapodás szerinti finanszírozást az uniós tagállamok költségvetéseiből nyújtják. Az uniós tagállamok hozzájárulása a beruházási keret finanszírozására allokált összegekből és a kamattámogatások finanszírozására nyújtott támogatásokból áll, a többéves pénzügyi kereteknek (a 2000–2007-es időszakra vonatkozó, 9. EFA-ként ismert első pénzügyi jegyzőkönyvnek, a 2008–2013-as időszakra vonatkozó, 10. EFA-ként ismert második pénzügyi jegyzőkönyvnek, valamint a 2014–2020-as időszakra vonatkozó, 11. EFA-ként ismert harmadik pénzügyi jegyzőkönyvnek) megfelelően. Az EBB feladata az alábbiak kezelése:

—	a beruházási keret, egy 3 685,5 millió EUR összegű kockázatot viselő forgóalap, amelynek célja az AKCS-országokban történő magánszektorbeli befektetések ösztönzése, ebből 48,5 millió EUR a tengerentúli országok és területek (a továbbiakban: TOT-országok) számára van elkülönítve,

—	a kamattámogatások finanszírozására nyújtott, legfeljebb 1 220,85 millió EUR értékű támogatás az AKCS-országok részére, illetve legfeljebb 8,5 millió EUR a TOT-országok részére. E támogatás legfeljebb 15 %-a projektspecifikus technikai segítségnyújtás finanszírozására is fordítható.

Ez a pénzügyi kimutatás a 2017. január 1-jétől2017. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozik.

Az EBB Igazgatási Bizottságának javaslatára az EBB Igazgatótanácsa 2018. március 15-én elfogadta, majd 2018. április 27-ig történő jóváhagyásra a Kormányzótanács elé továbbíttatta e pénzügyi kimutatásokat.

2. Lényeges számviteli politikák

2.1. A beszámolókészítés alapja – Megfelelésre vonatkozó kijelentés

A Keret pénzügyi kimutatásait az Európai Unió által elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolókészítési standardokkal (IFRS) összhangban készítették el.

2.2. Jelentős számviteli mérlegelések és becslések

A pénzügyi kimutatások összeállítása szükségessé teszi számviteli becslések alkalmazását. Szükséges továbbá, hogy az Európai Beruházási Bank vezetősége a beruházási keret számviteli politikájának alkalmazásakor mérlegelést alkalmazzon. A következőkben bemutatjuk azokat a területeket, amelyek igen összetettek vagy alaposabb mérlegelést igényelnek, illetve amelyeken a feltételezések és becslések jelentős hatással vannak a pénzügyi kimutatásokra.

A mérlegelések és becslések alkalmazása a következő területeken a legjelentősebb:

— Pénzügyi instrumentumok valós értéken történő értékelése

Az aktív piacokon forgalmazott pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek valós értéke a jegyzett piaci árakon vagy a brókerek árjegyzésein alapul. Amennyiben a valós érték nem vezethető le az aktív piacokból, akkor azokat különböző – matematikai modelleket tartalmazó – értékelési technikák segítségével határozzák meg. Az e modellekhez használt adatokat lehetőség szerint megfigyelhető piacokról nyerik, de amennyiben ez nem lehetséges, a valós érték megállapításánál bizonyos fokú mérlegelésre van szükség. Az értékelések az értékelési technikákhoz használt inputok alapján a 2.4.3. és a 4. megjegyzésben ismertetettek szerint a valósérték-hierarchia különböző szintjeire sorolhatók be.

Az értékelési technikák tartalmazhatnak nettó jelenértékeket és diszkontált cash flow-modelleket, hasonló, piaci szinten megfigyelhető árakkal rendelkező instrumentumokkal való összevetést, Black-Scholes- és polinomiális opcióárazási modelleket, továbbá egyéb értékelési modelleket. Az értékelési technikákban alkalmazott feltételezések és inputok közé tartoznak kockázatmentes és irányadó kamatlábak, diszkontráták becsléséhez használt hitelkockázati felárak, kötvény- és részvényárak, devizaárfolyamok, részvényárak és -árfolyamok, továbbá várható árvolatilitások és árkorrelációk.

Az értékelési technikák célja, hogy a valós értéken történő értékeléssel kimutassák azt az árat, amely az értékelés időpontjában az eszköz értékesítése vagy a kötelezettség átruházása kapcsán a piaci szereplők közötti szokásos ügyletben felmerült volna.

A Keret az elterjedt, egyszerűbb pénzügyi instrumentumok – például kamatláb- és devizaswapok – valós értékének meghatározására olyan, széles körben elismert értékelési modelleket használ, amelyek csak megfigyelhető piaci adatokat vesznek figyelembe, és korlátozott mértékben igényelnek vezetői mérlegelést és becslést. Megfigyelhető árak és modellinputok általában hozzáférhetők a hitel- és a tulajdonviszonyt megtestesítő jegyzett értékpapírok, a tőzsdén forgalmazott derivatívák és az olyan egyszerű tőzsdén kívüli derivatívák piacán, mint a kamatlábswapok. A megfigyelhető árak és modellinputok hozzáférhetősége csökkenti a vezetői mérlegelés és becslés szükségességét, illetve a valós érték meghatározásával kapcsolatos bizonytalanságot is. A megfigyelhető árak és inputok hozzáférhetősége a termékektől és a piacoktól függően eltér, emellett a pénzügyi piacok bizonyos eseményei és általános körülményei is befolyásolhatják.

A Keret az összetettebb instrumentumok esetében saját értékelési technikáit használja, amelyeket elismert értékelési modellekből fejlesztett ki. Előfordulhat, hogy a modellek néhány vagy akár összes lényeges inputja a piacon nem megfigyelhető, ezért azokat piaci árakból vagy rátákból kell származtatni, vagy feltételezésekre kell alapítani. A nem megfigyelhető lényeges inputok alkalmazását például olyan instrumentumok teszik szükségessé, mint bizonyos, aktív piaccal nem rendelkező hitelek és garanciák. A nem megfigyelhető lényeges inputokat alkalmazó értékelési modellek magasabb fokú vezetői mérlegelést és becslést igényelnek a valós érték meghatározásakor. Vezetői mérlegelésre és becslésre általában a használandó, megfelelő értékelési modell kiválasztásához, az értékelt pénzügyi instrumentum jövőbeni cash flow-inak meghatározásához, továbbá a partner fizetésképtelenségével és az előlegfizetésekkel kapcsolatos valószínűségnek, valamint a megfelelő diszkontrátáknak a meghatározásához van szükség.

A Keret a valós értéken történő értékelés vonatkozásában kontrollkeretet működtet. E kontrollkeret magában foglalja az EBB kockázatkezelési és piaciadat-kezelési funkcióit. E funkciók függetlenek az ügyfélkezeléstől, feladatuk a jelentős valós értéken történő értékelések ellenőrzése. A konkrét kontrollfeladatok közé tartozik:

—	a megfigyelhető árképzés ellenőrzése,

—	az értékelési modellek bevezetésének és módosításának felülvizsgálati és jóváhagyási folyamata,

—	a modellek finomhangolása és utótesztelése a megfigyelt piaci ügyletek kapcsán,

—	a jelentős értékelésbeli változások elemzése és kivizsgálása,

—	a nem megfigyelhető lényeges inputok alkalmazásának és az értékelési korrekcióknak a felülvizsgálata.

Amennyiben a valós értéken történő értékeléshez harmadik felektől származó információkat, például brókeri árjegyzéseket vagy árképzési szolgáltatásokat használnak, úgy a Keret ellenőrzi, hogy az értékelés megfelel-e az IFRS követelményeinek. Ez a következőket foglalja magában:

—	annak megállapítása, hogy brókeri árjegyzés vagy árképzési szolgáltatás használat mennyiben megfelelő,

—	annak értékelése, hogy a konkrét brókeri árjegyzés vagy árképzési szolgáltatás megbízható-e,

—	a valós érték megállapítási módjának és annak megértése, hogy a valós érték mennyiben tükrözi a tényleges piaci ügyleteket,

—	amennyiben a valós értéken történő értékelésre hasonló instrumentumok árát használják, annak megértése, hogy ezen árakat miként igazították ki az értékelt instrumentum sajátosságainak figyelembevételéhez.

— Hitelekből és követelésekből származó értékvesztés miatti veszteségek

Minden beszámoló fordulónapjakor felülvizsgálják a beruházási keret hiteleit és követeléseit, így értékelve, hogy az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban ki kell-e mutatni értékvesztést. Az Európai Beruházási Bank vezetőségének mérlegelésére különösen a jövőbeni cash flow összegének és időzítésének becslése során van szükség, a tartalék szintjének megállapításához. Az ilyen becslések számos tényezővel kapcsolatos feltételezéseken alapulnak, a tényleges eredmények ettől eltérhetnek, amelynek következtében a tartalék jövőbeli nagysága változhat. A jelentős egyedi hitelekre és követelésekre képzett különleges tartalékon felül a beruházási keret általános értékvesztési veszteségre is képez tartalékot olyan kockázatokkal szemben, amelyeket önmagukban azonosítottak értékvesztettként, és a velük kapcsolatos nemfizetés kockázata nagyobb, mint amikor eredetileg nyújtották őket.

A hitelt értékvesztettnek ítélik akkor, ha a kamat- és tőkefizetés legalább 90 napja esedékes, és az Európai Beruházási Bank vezetősége megállapítja az értékvesztés objektív jeleit.

— Pénzügyi garanciákra képzett céltartalékok

A Keret minden beszámoló fordulónapjakor felülvizsgálja garanciaszerződéseit, így értékelve, hogy az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban céltartalékot kell-e képeznie. A céltartalék meghatározásakor kiemelt figyelmet kell fordítani az olyan tényezőkkel kapcsolatos becslésekre és feltevésekre, mint például:

—	a jövőbeni cash flow összege és időzítése,

—	a garanciák felhasználási szintje,

—	a becsült cash flow-kra alkalmazott diszkonttényezők.

— Nem jegyzett, értékesíthető tőkebefektetések értékelése

A nem jegyzett, értékesíthető tőkebefektetések értékelése általában a következő tényezők egyikén alapszik:

—	jelenlegi, független piaci tranzakciók,

—	olyan másik instrumentum jelenlegi valós értéke, amely lényegében azonos,

—	a hasonló feltételekkel és kockázati tényezőkkel rendelkező tételekre alkalmazandó, az aktuális rátával diszkontált várható cash flow,

—	kiigazított nettó eszközérték módszer, vagy

—	egyéb értékelési modellek.

A nem jegyzett, értékesíthető tőkebefektetések cash flow-jának és diszkonttényezőinek meghatározása jelentős becslést kíván. A beruházási keret értékelési technikáit időről időre finomítják és érvényességüket is vizsgálják, vagy az instrumentum megfigyelhető aktuális piaci árainak felhasználásával, vagy pedig más rendelkezésre álló, megfigyelhető piaci adatok figyelembevételével.

— Értékesíthető pénzügyi eszközök értékvesztése

A beruházási keret értékvesztést számol el abban az esetben, ha az értékesíthető tőkebefektetéseknél a valós érték jelentősen vagy tartósan a bekerülési érték alá csökken, illetve akkor, ha a veszteség egyéb objektív módon bizonyított. A „jelentős mérték” és „tartósság” megítélése mérlegelést igényel. A beruházási keret általában a legalább 30 %-os veszteséget tekinti „jelentősnek”, „tartós” alatt pedig a 12 hónapnál hosszabb időszakot érti. A Keret ezenfelül más tényezőket is értékel, többek között a jegyzett részvények árfolyamának normál volatilitását, valamint a nem jegyzett részvények jövőbeni cash flow-ját és diszkonttényezőit.

— Azon gazdálkodó egységek konszolidálása, amelyekben a Keret érdekeltséggel rendelkezik

A Keret jelentős mérlegelés útján megállapította, hogy nem gyakorol ellenőrzést egy olyan gazdálkodó egység felett sem, amelyben érdekeltséggel rendelkezik. Ez annak tudható be, hogy az ilyen gazdálkodó egységekben vagy a beltag, vagy az alapkezelő vagy az igazgatótanács rendelkezik kizárólagos felelősséggel a partnerség tevékenységeinek és ügyeinek irányításáért és ellenőrzéséért, illetve rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel a partnerség céljának és célkitűzéseinek végrehajtásához szükséges feladatok befektetési és szakpolitikai iránymutatásoknak megfelelő ellátásához.

2.3. A számviteli politika változásai

A Keret az alábbiak kivételével a jelen pénzügyi kimutatások minden időszakára következetesen a 2.4. megjegyzésben meghatározott számviteli politikákat alkalmazta. A Keret a következő új standardokat és standardmódosításokat vezette be:

Elfogadott standardok

Az IAS 7 „Cash flow-k kimutatásai” standard módosításai – Közzétételi kezdeményezés

A módosítások olyan közzétételeket írnak elő, amelyek lehetővé teszik a pénzügyi kimutatások felhasználói számára, hogy értékelhessék a kötelezettségekben a pénzügyi tevékenységek miatt bekövetkezett változásokat, ideértve a cash flow-kból eredő és a nem pénzbeli változásokat is. A módosítások a 2017. január 1-jén vagy azután kezdődő éves beszámolási időszakokra alkalmazandók, korábbi alkalmazásuk megengedett.

A Keret számára fontos további közzétételek a következők változásaiból erednek:

—	cash flow-k, például hitelek lehívása és visszafizetése, és

—	nem pénzbeli változások, például akvizíciók, elidegenítések, és nem realizált árfolyam-különbözetek.

Az IAS 7 standard módosításait az EU 2017. november 9-én hagyta jóvá; a módosított standard a 2017. január 1-jén vagy azután kezdődő éves beszámolási időszakokra alkalmazandó.

Kibocsátott, de még nem hatályos standardok

A következő standardok, standardmódosítások és értelmezések a 2017. január 1-je után kezdődő éves időszakokra alkalmazandók. A Keret a következő új vagy módosított standardokat nem alkalmazta e pénzügyi kimutatások elkészítéséhez.

Az IFRS standardok éves javításai: 2014–2016. évi ciklus – különböző standardok (az IFRS 12 standard módosításai)

Ez a módosítás tisztázza, hogy az IFRS 12 standard közzétételi követelményei az értékesítésre tartottként besorolt szervezetekben meglévő érdekeltségekre is vonatkoznak, az összesített pénzügyi információk kivételével. Korábban nem volt egyértelmű, hogy az IFRS 12 standard összes egyéb követelménye alkalmazandó-e ezekre az érdekeltségekre.

E módosítások elfogadása nem volt hatással a Keret pénzügyi kimutatásaira.

Meg kell jegyezni, hogy az említett módosításokat az EU még nem hagyta jóvá, amint azt az EFRAG legutóbbi jóváhagyási jelentése is tükrözi.

IFRS 9 „Pénzügyi instrumentumok” standard

Az IFRS 9 „Pénzügyi instrumentumok” standard becsült hatása

A standard utolsó részét 2014. július 24-én bocsátották ki; a standard e része az IAS 39 „Pénzügyi instrumentumok: megjelenítés és értékelés” standardban meghatározott útmutatás helyébe lép. Az IFRS 9 standard a pénzügyi eszközök és a pénzügyi kötelezettségek besorolásával, értékelésével és kivezetésével foglalkozik, a pénzügyi eszközök értékvesztésével kapcsolatban bevezeti a várható hitelezési veszteségek új modelljét, és új szabályokat vezet be a fedezeti elszámolások tekintetében.

Az IFRS 9 standardot az EU 2016. november 22-én hagyta jóvá; a standard a 2018. január 1-jén vagy azután kezdődő éves beszámolási időszakokra alkalmazandó, korábbi alkalmazása megengedett. A Keret nem alkalmazta korábban a standardot. A Keret felmérte, hogy az IFRS 9 standard első alkalmazása milyen hatást fog gyakorolni a kapott hozzájárulásokra a pénzügyi kimutatásokban.

ezer EUR-ban

2017. december 31-i adat

A kapott hozzájárulások becsült kiigazítása

2018. január 1-jén

Becsült kiigazított nyitóegyenleg 2018. január 1-jén

Nettó hatás – Kapott hozzájárulások

2 837 467

53 891

2 783 576

A hatás az eddig elvégzett vizsgálatokon alapul, és a következőkben foglalható össze: Az IFRS 9 standard elfogadásának 2018. január 1-jei tényleges hatásai még változhatnak, mivel:

—	a Bank nem fejezte be az új informatikai rendszerek ellenőrzésének tesztjeit és értékelését, és

—	az új számviteli politikák mindaddig nem tekinthetők véglegesnek, amíg a Keret közzé nem teszi az első alkalmazás időpontját magukban foglaló pénzügyi kimutatásokat.

Besorolás és értékelés

Az IFRS 9 standard a pénzügyi eszközök tekintetében olyan új besorolási és értékelési megközelítést tartalmaz, amely tükrözi az eszközkezelés üzleti modelljét és az eszközök cash flow tulajdonságait.

Az IFRS 9 standard a pénzügyi eszközök tekintetében három alapvető besorolási kategóriát tartalmaz: amortizált bekerülési értéken értékelt, az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt és az eredménnyel szemben valós értéken értékelt. A standard megszünteti az IAS 39 standard szerinti lejáratig tartandó, hitelek és követelések és értékesíthető kategóriát.

Emellett az IFRS 9 standard szerint sosem választhatók le az olyan szerződésekbe ágyazott származtatott termékek, amelyek alapja a standard hatókörébe tartozó pénzügyi eszköz. Az ilyen hibrid instrumentumokat egészükben kell értékelni a besorolás céljából.

A Keret úgy értékeli, hogy az új iránymutatás várhatóan nem gyakorol jelentős hatást a pénzügyi eszközök és a pénzügyi kötelezettségek besorolására és értékelésére, kivéve:

—

a tőkebefektetéseket: a Keret két fajta tőkebefektetést különböztet meg: i. a közvetlen tőkebefektetéseket és a ii. kockázatitőke-alapokat. A Keret 2017. december 31-én 497 millió EUR valós értéken mutatott ki értékesíthető tőkebefektetéseket. Az IFRS 9 standardot alkalmazva a Keret ezeket a befektetéseket az eredménnyel szemben valós értéken értékeli. A kapcsolódó valós érték tartalékot az eredménytartalékkal szemben számolják el,

—

a kvázi-sajáttőke-hiteleket, amely adósságkategória a tőkebefektetésekre jellemző kockázatokat hordoz. Az ilyen típusú termékek cash flow-i olyan tőkebefektetési jellemzőkkel rendelkeznek, amelyek nem kapcsolódnak alapul szolgáló hitelmegállapodáshoz. Az IFRS 9 standard követelményei alapján a kvázi-sajáttőke-hiteleket az IAS 39 standard szerinti hitelek és követelések közül át kell sorolni az IFRS 9 standard szerinti, az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába. A kvázi-sajáttőke-hitelek valós értéke 2017. december 31-én1,4 millió EUR volt. A nettó valósérték-korrekciók összege 0,4 millió EUR.

Az IFRS 9 standard lényegében megtartja az IAS 39 standardnak a pénzügyi kötelezettségek besorolásával kapcsolatos követelményeit; a Keret pénzügyi kötelezettségeit mindkét standard szerint amortizált bekerülési értéken értékelik.

Értékvesztés

Az IFRS 9 standard az IAS 39 standard szerinti „bekövetkezett veszteség” modelljét a „várható hitelezési veszteség” előre tekintő modelljével váltja fel. Ez mérlegelést tesz szükségessé a tekintetben, hogy a gazdasági tényezők változásai miként befolyásolják a várható hitelezési veszteségeket, amit valószínűséggel súlyozott alapon fognak meghatározni.

Az EBB a standardnak való megfelelés érdekében az IFRS szerint készített pénzügyi kimutatásai számára kidolgozta a várható hitelezési veszteség modelljét, amely a Keretre is alkalmazandó.

Az új értékvesztési modell az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközökre és a mérlegen kívüli kötelezettségvállalásokra is alkalmazandó.

Az IFRS 9 standard szerint az elszámolt veszteségeket a következők valamelyikének alapján kell értékelni:

—	12 havi várható hitelezési veszteségek: ezek a beszámoló fordulónapja után 12 hónapon belül lehetséges nemteljesítési eseményekből eredő várható hitelezési veszteségek, és

—	élettartami várható hitelezési veszteségek: ezek a pénzügyi instrumentum várható élettartama alatt lehetséges nemteljesítési eseményekből eredő várható hitelezési veszteségek.

Az IFRS 9 standard „háromszakaszos” modellt határoz meg a hitelminőség kezdeti megjelenítés utáni változásain alapuló értékvesztés elszámolására. A pénzügyi instrumentumok az 1. szakaszba vannak besorolva, kivéve azokat az instrumentumokat, amelyek esetében a kezdeti megjelenítés után a hitelkockázat jelentős növekedését állapították meg. A hitelkockázat kezdeti megjelenítés utáni jelentős növekedésének megállapításakor a Bank az aránytalanul magas költség vagy erőfeszítés nélkül rendelkezésre álló, releváns, észszerű és indokolható információkat veszi figyelembe. Ezek egyaránt tartalmaznak a Keret múltbeli tapasztalatain alapuló kvantitatív és kvalitatív információkat és elemzéseket, valamint hitelezési szakvéleményeket és prognózisokat. A hitelkockázat jelentős növekedésekor a pénzügyi instrumentum átkerül a 2. szakaszba, de még nem minősül értékvesztettnek. Ha a pénzügyi instrumentum értékvesztetté válik, átkerül a 3. szakaszba. A Bank értékvesztési szakaszra vonatkozó értékelése partner- vagy instrumentumspecifikus információkon alapul (belső nemteljesítési esemény, kiemelt kockázat, figyelőlista, minősítésromlás, hátralékos napok száma – több mint 30 napos késedelem).

A 2. és a 3. szakaszba tartozó eszközök esetében az élettartami várható hitelezési veszteségeket, az 1. szakaszba tartozó eszközök esetében a 12 havi várható hitelezési veszteségeket kell értékelni.

Az értékvesztés miatti veszteségek az IFRS 9 standard értékvesztési modelljébe tartozó eszközök esetében várhatóan növekedni fognak és volatilisebbé válnak. A lent ismertetett értékvesztési módszertan alapján a Keret úgy becsülte, hogy az IFRS 9 standard értékvesztésre vonatkozó követelményeinek alkalmazása 2018. január 1-jén a következő további értékvesztés miatti veszteségeket eredményezi:

ezer EUR-ban	2018. január 1-jén megjelenített becsült további értékvesztés
Hitelek és követelések	49 709
Treasury-eszközök	30
Folyósítatlan hitelek	4 152
Összes további értékvesztés miatti veszteség	53 891

A treasury-eszközök magas hitelminőségű értékpapírokból állnak, ezért a Keret úgy döntött, hogy az IFRS 9 standard alacsony hitelkockázatú pénzügyi instrumentumokra vonatkozó gyakorlati megoldását alkalmazza.

A várható hitelezési veszteségeket a következő változók alapján számították:

—	nemteljesítési valószínűség (PD),

—	nemteljesítéskori veszteségráta (LGD),

—	nemteljesítéskori kitettség (EAD).

A nemteljesítési valószínűség annak a valószínűsége, hogy a partner a következő 12 hónapban vagy a kötelezettség hátralévő élettartamában nem teljesíti pénzügyi kötelezettségét. A nemteljesítési valószínűséget adott időpontban becsülik, statisztikai hitelminősítési modellek alapján számítják, és a különböző partner- és kitettségkategóriákra szabott minősítési eszközökkel értékelik.

A minősítések elsődleges inputként szolgálnak a kitettségekre vonatkozó nemteljesítési valószínűség futamidő-struktúrájának meghatározásához. A Bank hitelkockázati kitettségeivel kapcsolatban teljesítési és nemteljesítési adatokat gyűjtenek. A gyűjtött adatokat iparág és régió szerint bontják. A hitelciklusokra homogén módon reagáló különböző iparágakat és régiókat együtt elemzik.

Az EBB statisztikai modellek használatával elemzi a gyűjtött adatokat és megbecsüli a kitettségek hátralévő élettartamára vonatkozó nemteljesítési valószínűséget, illetve értékeli, hogy ezek miként változnak az idő előrehaladtával. Az elemzés kiterjed a nemteljesítési ráták változásai és a makrogazdasági kulcstényezők változásai közötti kapcsolatok azonosítására és kalibrálására is. E célból a releváns makrogazdasági tényező a bruttó hazai termék (GDP). Az e változóra vonatkozó előrejelzések alapján három makrogazdasági forgatókönyvet dolgoznak ki, amelyekből meghatározzák a hitelciklusokat és végül a nemteljesítési valószínűségeket.

A nemteljesítéskori veszteségráta a nemteljesítő kitettségen keletkező veszteség várható mértékét adja meg. Definíciója a visszafizetési ráta (vagyis az „1-LGD”) következő definíciójából ered: az egyes nemteljesítő szerződések visszafizetési rátája a nemteljesítés időpontja után kapott cash flow-k diszkontált értékének és a nemteljesítés időpontjában fennálló tőketartozásnak az aránya. A nemteljesítéskori veszteségráta a partnertől, a követelés típusától és szenioritásától, továbbá a biztosíték vagy más hiteltámogatás rendelkezésre állásától függően változik. A visszafizetési rátákat a hitelfelvevők három fő osztálya tekintetében határozzák meg: unión kívüli államok és közintézmények, pénzügyi intézmények és vállalatok.

A nemteljesítéskori kitettség a nemteljesítéskor várható kitettség nagyságát mutatja meg, a partnerrel szembeni aktuális kitettség és az aktuális összeget érintő potenciális szerződéses változások – többek között a törlesztés – alapján. A pénzügyi eszköz nemteljesítéskori kitettsége a bruttó könyv szerinti érték, vagyis a mérlegben szereplő aláírt kintlevőség. A hitelfolyósítási kötelezettségek és a pénzügyi garanciák esetében a nemteljesítéskori kitettség magában foglalja a lehívott összeget, valamint a szerződés alapján a jövőben még lehívható összegeket.

A Keret úgy becsülte, hogy az IFRS 9 standard értékvesztésre vonatkozó követelményeinek alkalmazása 2018. január 1-jén53,9 millió EUR-val növeli az IAS 39 standard szerint megjelenített értékvesztés összegét.

Az alábbi táblázat a hitelintézeteknek és ügyfeleknek nyújtott hitelekkel és előlegekkel és a folyósítatlan hitelekkel kapcsolatos becsült hitelezési kitettségeket és várható hitelezési veszteségeket mutatja be. A pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek, valamint a lejáratig tartott pénzügyi eszközök áttekintéséért lásd a 3.2. megjegyzést.

ezer EUR-ban	Folyósított összeg	Folyósítatlan összeg	Becsült értékvesztés Elszámolt veszteség	Értékvesztett hitel
1. szakasz	1 265 945	823 023	21 727	Nem
2. szakasz	375 716	20 615	32 134	Nem
3. szakasz	138 319	—	113 255	Igen
Összesen	1 779 980	843 638	167 116

Közzétételek

Az IFRS 9 standard kiterjedt új közzétételeket tesz szükségessé különösen a hitelkockázat és a várható hitelezési veszteségek tekintetében. Az előzetes értékelés során megvizsgálták, hogy a jelenlegi folyamatokkal összehasonlítva milyen adatok hiánya merülhet fel. A Keret az érintett adatok megszerzéséhez általa szükségesnek vélt mértékben módosítani kívánja rendszereit és kontrollfolyamatait.

Áttérés

A számviteli politikáknak az IFRS 9 standard elfogadásából eredő változásait általában visszamenőleges hatállyal fogják elfogadni, az alábbiak kivételével:

—

A Keret élni fog azzal a lehetőséggel, hogy a besorolás és az értékelés (és így az értékvesztés) változásai tekintetében nem kell újra megállapítania a korábbi időszakokra vonatkozó összehasonlító információkat. A pénzügyi eszközök és a pénzügyi kötelezettségek könyv szerinti értékének az IFRS 9 standard elfogadásából eredő eltéréseit 2018. január 1-jén általánosságban a kapott hozzájárulások között jelenítik meg.

—

Az első alkalmazás időpontjában fennálló tények és körülmények alapján a következő értékeléseket kell elvégezni:

—	meg kell határozni azt az üzleti modellt, amelyben a pénzügyi eszközt tartják,

—	bizonyos pénzügyi eszközöket és pénzügyi kötelezettségeket az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként kell megjelölni, és vissza kell vonni korábbi megjelölésüket.

IFRS 15 „Vevői szerződésekből származó bevétel” standard

Az IFRS 15 standard átfogó keretet ad annak meghatározásához, hogy kell-e, milyen mértékben kell és mikor kell bevételeket megjeleníteni. A standard az IAS 18 Bevételek és az IAS 11 Beruházási szerződések standardban, továbbá az IFRIC 13 Ügyfélhűségprogramok értelmezésben meghatározott megjelenítési útmutatás helyébe lép.

Az IFRS 15 standard alapelve, hogy az ígért áruk vagy szolgáltatások vevő számára való átadásának bemutatása érdekében a gazdálkodó egységnek olyan összegű bevételt kell megjelenítenie, amely azt az ellenértéket tükrözi, amelyre a gazdálkodó egység az említett árukért vagy szolgáltatásokért várakozása szerint jogosultságot szerez. A standard konkrétan egy ötlépcsős megközelítést vezet be a bevétel megjelenítésére:

—	a vevői szerződés azonosítása,

—	a szerződésben foglalt teljesítési kötelmek azonosítása,

—	az ügyleti ár meghatározása,

—	az ügyleti árnak a teljesítési kötelmekhez való allokálása,

—	a bevételt akkor kell megjeleníteni, amikor (vagy amint) a gazdálkodó egység a teljesítési kötelmét kielégíti.

Az IFRS 15 standard szerint a gazdálkodó egység akkor jelenít meg bevételt, amikor (vagy amint) kielégíti a teljesítési kötelmet, vagyis amikor az adott teljesítési kötelemmel érintett áruk vagy szolgáltatások feletti „ellenőrzést” átadja a vevőnek.

Az IFRS 15 standard hatálybalépésétől kezdve új közzétételek szükségesek.

A standard számos lehetséges áttérési módszert kínál, többek között i. a teljesen visszamenőleges módszert, ii. a módosított visszamenőleges módszert választható gyakorlati megoldásokkal és iii. a hatáshalmozó módszert az összehasonlító információk újramegállapítása nélkül.

A Keret jelenleg véglegesíti az új standard pénzügyi kimutatásokra gyakorolt hatásainak értékelését. Emellett a következő három fő bevételtípust tovább elemezték annak megállapítása érdekében, hogy az új standard alkalmazandó-e rájuk:

—	Kamat- és kamatjellegű bevételek

—	Díj- és jutalékbevételek

—	Nettó pénzügyi eredmény

A Keret arra a következtetésre jutott, hogy csak a díj- és jutalékbevételek tartoznak az IFRS 15 standard hatókörébe.

Ezek tekintetében a Keret jelenleg díjtípusonkénti értékelést végez. Az előzetes értékelés alapján az effektív kamatláb számításának szerves részét képező díj nem tartozik az IFRS 15 standard hatókörébe (mivel az IFRS 9 standard hatókörébe tartozik). Az IFRS 15 standard hatókörébe tartozó díjak esetében a Keret az IFRS 15 standard ötlépcsős megközelítése szerint értékeli az egyes típusok bevételmegjelenítési mintáját, és azt összehasonlítja a meglévővel.

Az IFRS 15 standardot az EU 2016. szeptember 22-én hagyta jóvá; a standard a 2018. január 1-jén vagy azután kezdődő éves beszámolási időszakokra alkalmazandó.

A Keret a módosított visszamenőleges módszert alkalmazva kívánja bevezetni a standardot, vagyis a bevezetés halmozott hatását 2018. január 1-jén az eredménytartalékban fogja megjeleníteni, és az összehasonlító adatokat nem fogja újra megállapítani.

Az IFRS 15 standard alkalmazásából eredő hatás részletes értékelése alapján a Keret szerint nem várható, hogy az új standard jelentős hatást gyakorol a Keret pénzügyi kimutatásaira.

IFRS 16 „Lízingek” standard

Az IFRS 16 standardot 2016 januárjában bocsátották ki; a standard az IAS 17 standardban szereplő jelenlegi útmutatás helyébe lép. Hatására csaknem minden lízing meg fog jelenni a mérlegben, mivel megszünteti az operatív és a pénzügyi lízing közötti különbségtételt. Az új standard keretében egy eszközt (a lízingelt tétel használati jogát) és a bérleti díj fizetésére vonatkozó kötelezettséget kell megjeleníteni. Kivételt csak a rövid távú és kisértékű lízingek jelentenek. A lízingbeadó számára az elszámolás nem változik jelentősen.

Az IFRS 16 standardot az EU 2017. október 31-én hagyta jóvá; a standard a 2019. január 1-jén vagy azután kezdődő éves beszámolási időszakokra alkalmazandó, korábbi alkalmazása megengedett, amennyiben az IFRS 15 standardot is korábban alkalmazzák.

A Keret szerint e változás várhatóan nem gyakorol lényeges hatást a Keret pénzügyi kimutatásaira.

IFRIC 22 „Külföldi pénznemben denominált ügyletek és devizaelőlegek” értelmezés

Az értelmezés akkor alkalmazandó, ha a gazdálkodó egység külföldi pénznemben denominált szerződéssel összefüggésben előleget fizet vagy kap. Az értelmezés tisztázza, hogy miként kell meghatározni az ügylet időpontját az IAS 21 standardnak a külföldi pénznemben denominált ügyletre való alkalmazásakor, és útmutatás ad a tekintetben, hogy az ügylet időpontja az eszköz, ráfordítás vagy bevétel kezdeti megjelenítésének az időpontja, vagy az a korábbi időpont, amelyen az előleget fizetik vagy kapják, ami előlegfizetés vagy elhatárolt bevétel megjelenítésével jár.

Az EU még nem hagyta jóvá ezt az értelmezést. Az EFRAG legutóbbi jóváhagyási jelentése szerint a jóváhagyás az év végéig nem is várható.

A Keret nem tervezi ezen értelmezés korábbi alkalmazását, és várakozása szerint az nem lesz lényeges hatással pénzügyi kimutatásaira.

2.4. A lényeges számviteli politikák összefoglalása

A pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás likviditás szerint csökkenő sorrendben mutatja be az eszközöket és a kötelezettségeket, és nem tesz különbséget forgó- és befektetett eszközök, illetve rövid és hosszú lejáratú kötelezettségek között.

2.4.1. Devizaátszámítás

A beruházási keret pénzügyi kimutatásai euróban (EUR) készülnek, amely egyben a funkcionális pénznem is. Eltérő jelölés híján a pénzügyi adatok ezer EUR-ra kerekített összegek.

Az eurótól eltérő pénznemben végzett tranzakciók átszámítása a tranzakciók időpontjában érvényes átváltási árfolyamon történik.

Az eurótól eltérő pénznemben meghatározott monetáris eszközöket és kötelezettségeket a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás fordulónapján érvényes átváltási árfolyamon számítják át euróra. Az átszámításból adódó nyereséget vagy veszteséget az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás tartalmazza.

Az eurótól eltérő pénznemben megadott, eredeti bekerülési értéken nyilvántartott, nem monetáris tételeket azon az átváltási árfolyamon számítják át, amely az eredeti ügylet napján érvényben volt. Az eurótól eltérő pénznemben megadott, valós értéken nyilvántartott, nem monetáris tételeket a valós érték meghatározásának napján érvényes átváltási árfolyamon számítják át.

Az ügyleteknek az ügylet napján érvényestől eltérő árfolyamon történő elszámolásából adódó árfolyamkülönbségeket és az el nem számolt, eurótól eltérő pénznemben nyilvántartott monetáris eszközökből és kötelezettségekből keletkező, nem realizált árfolyamkülönbségeket az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás tartalmazza.

Az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban szereplő tételeket az ügylet napján érvényes átváltási árfolyamon számítják át euróra.

2.4.2. Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek

A beruházási keret a folyószámlákat, valamint az eredetileg három hónapnál nem hosszabb rövid lejáratú betéteket és kereskedelmi kötvényeket sorolja a pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek közé.

2.4.3. A derivatíváktól különböző pénzügyi eszközök

A pénzügyi eszközök elszámolása a teljesítés dátuma alapján történik.

— Pénzügyi instrumentumok valós értéke

A valós érték az az ár, amely az értékelés időpontjában az eszköz értékesítése vagy a kötelezettség átruházása kapcsán a piaci szereplők közötti szokásos ügyletben felmerült volna az elsődleges, vagy annak hiányában a Keret által elérhető legkedvezőbb piacon.

Szükség esetén a Keret helyett az EBB értékeli valós értéken az adott instrumentumot, annak aktív piaci jegyzett ára alapján. A piac aktívnak minősül, ha azon az eszköz vagy a kötelezettség vonatkozásában megfelelő gyakorisággal és volumenben kötnek ügyleteket az árképzési információk folyamatos beszerzéséhez.

Amennyiben a pénzügyi eszközöknek és a pénzügyi kötelezettségeknek a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban szereplő valós értéke nem vezethető le az aktív piacokból, akkor azokat különböző – matematikai modelleket tartalmazó – értékelési technikák segítségével határozzák meg. Az e modellekhez használt adatokat lehetőség szerint megfigyelhető piacokról nyerik, de amennyiben ez nem lehetséges, a valós érték megállapításánál bizonyos fokú mérlegelésre van szükség. A kiválasztott értékelési technika figyelembe vesz minden olyan tényezőt, amelyet az ügylet árazásakor a piaci szereplők is figyelembe vennének.

Az EBB a valós értéken történő értékelést az értékeléshez használt inputok jelentőségét tükröző következő valósérték-hierarchia alapján végzi:

—	1. szint: az inputok a Keret számára hozzáférhető, azonos instrumentumokat forgalmazó aktív piacok korrekció nélküli jegyzett piaci árai.

—

2. szint: az 1. szintű inputok kivételével minden olyan ár, amely megfigyelhető vagy közvetlenül (vagyis árakként) vagy közvetve (vagyis árakból származtatva). Ez a kategória a hasonló instrumentumok aktív piacainak jegyzett piaci árai alapján, az azonos vagy hasonló instrumentumok aktívnak nem tekintett piacainak jegyzett árai alapján vagy az egyéb olyan értékelési technikák segítségével értékelt instrumentumokat foglalja magában, amelyek minden lényeges inputja közvetlenül vagy közvetve megfigyelhető a piaci adatokból.

—

3. szint: nem megfigyelhető inputok. Ez a kategória magában foglalja mindazon instrumentumokat, amelyeknél az értékelési technika által használt inputok nem megfigyelhető adatokon alapulnak, és a nem megfigyelhető inputok lényeges hatást gyakorolnak az instrumentum értékelésére. Ez a kategória magában foglal olyan instrumentumokat, amelyeket hasonló instrumentumok jegyzett árai alapján értékelnek, amennyiben az instrumentumok különbségeinek bemutatásához lényeges nem megfigyelhető korrekciók vagy feltételezések szükségesek.

A Keret a valósérték-hierarchia szintjei közötti mozgásokat annak a beszámolási időszaknak a végén jeleníti meg, amelyben a változás történt.

— Lejáratig tartott pénzügyi eszközök

A lejáratig tartott pénzügyi eszközök közé a lejáratig tartás szándékával vásárolt jegyzett kötvények és a három hónapnál hosszabb eredeti lejáratú kereskedelmi értékpapírok tartoznak.

Az ilyen kötvényeket és kereskedelmi értékpapírokat kezdetben a közvetlenül kapcsolódó ügyleti költségekkel megnövelt valós értéken jelenítik meg. A nyilvántartott ár és a visszaváltási ár közötti különbséget az instrumentum hátralévő élettartama alatt az effektívkamatláb-módszernek megfelelően amortizálják.

A Keret a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatások minden egyes fordulónapján értékeli, hogy van-e objektív bizonyíték a pénzügyi eszköz vagy a pénzügyieszköz-csoport értékvesztésére. A pénzügyi eszközre vagy a pénzügyieszköz-csoportra nézve értékvesztés akkor és csak akkor merül fel, illetve számolandó el, ha objektív bizonyítékai vannak annak, hogy az értékvesztés egy vagy több olyan esemény eredménye, amely a nettó befektetés kezdeti megjelenítése után történt (felmerült „veszteséget okozó esemény”), és ez a veszteséget okozó esemény (vagy esemény) olyan hatással van a pénzügyi eszköz vagy pénzügyieszköz-csoport becsült jövőbeni cash flow-jára, amelyet megbízhatóan lehet becsülni. Az értékvesztést az eredménykimutatásban jelenítik meg, mértéke a könyv szerinti érték, illetve a becsült jövőbeni cash flow-knak az instrumentum eredeti effektív kamatlábán számított jelenértéke közötti különbségnek felel meg.

— Hitelek

A beruházási keretből nyújtott hitelek akkor kerülnek kimutatásra a Keret aktívái között, amikor megtörténik a fizetés a hitelfelvevő felé. A hiteleket először bekerülési értéken veszik nyilvántartásba (ez a nettó folyósított összeg, a tranzakciós költségeket is tartalmazó hitelösszeg valós értéke), a későbbiekben pedig értékcsökkenési leírással csökkentett értéken értékelik, a tényleges hozam módszert alkalmazva, és levonva minden, értékvesztésre vagy behajthatatlanságra képzett céltartalékot.

— Értékesíthető pénzügyi eszközök

Az értékesíthető pénzügyi eszközök olyan eszközök, amelyeket ilyennek minősítettek, vagy amelyek nem minősíthetők az eredménnyel szemben valós értéken értékelt eszköznek, lejáratig tartandó befektetésnek, hitelnek vagy követelésnek. Közéjük tartoznak a közvetlen tőkebefektetések és a kockázatitőke-alapokba történő befektetések is; kezdeti megjelenítésük az ügyleti költségekkel megnövelt valós értéken történik.

A kezdeti értékelés után az értékesíthető pénzügyi eszközöket valós értéken tartják nyilván. Az aktív piacokból nem levezethető tőkebefektetések valós értékének meghatározásánál a következők érvényesek:

a. Kockázatitőke-alapok

Minden kockázatitőke-alap valós értéke – amennyiben számítása az IFRS-sel egyenértékűnek elismert nemzetközi értékelési iránymutatás (pl. az Európai Kockázati és Magántőke Egyesület által közzétett nemzetközi magán- és kockázatitőke-értékelési iránymutatás – IPEV-iránymutatás) alapján történik – az alap által közölt utolsó nettó eszközértéken alapul. Mindazonáltal a beruházási keret kezelői határozhatnak az alap által jelentett nettó eszközérték kiigazításáról, amennyiben olyan kérdések merülnek fel, amelyek befolyásolhatják az értékelést.

b. Közvetlen tőkebefektetések

A befektetés valós értéke a rendelkezésre álló legfrissebb pénzügyi kimutatásokon alapul, adott esetben a részesedés megszerzésekor alkalmazott modellt újra felhasználva.

A kockázatitőke-alapok és a közvetlen tőkebefektetések nem realizált nyereségét és veszteségét addig szerepeltetik a kapott hozzájárulások között, amíg a befektetés értékesítésre, beszedésre nem kerül, vagy el nem idegenítik, illetve amíg úgy nem határoznak, hogy az adott befektetésre értékvesztést számolnak el. Amennyiben egy értékesíthető befektetésre értékvesztést számolnak el, a korábban a saját tőkében szerepeltetett, halmozott nem realizált nyereséget vagy veszteséget átvezetik az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásba.

A nem jegyzett befektetések valós értékét elismert értékelési technikák (például kiigazított nettó eszközérték, diszkontált cash flow vagy többszörözés) alkalmazásával határozzák meg. E befektetéseket bekerülési értéken számolják el, ha a valós érték nem mérhető megbízható módon. Meg kell jegyezni, hogy a befektetéseket az első 2 év során bekerülési értéken jelenítik meg.

A beruházási keret által szerzett részesedések jellemzően magántőke- vagy kockázatitőke-alapokba történő befektetések. Az ágazati gyakorlat szerint e befektetéseket általában több olyan befektető jegyzi közösen, amelyek egyike sem képes egyedül befolyásolni az érintett alap napi működését vagy befektetési tevékenységét. Következésképpen ha egy befektető tagja egy ilyen alap irányító szervének, az elvben nem jogosítja fel a befektetőt arra, hogy befolyásolja az alap napi működését. Emellett a magántőke- vagy kockázatitőke-alapok egyedi befektetői az alap olyan politikáit sem határozhatják meg, mint például az osztalékok vagy az egyéb juttatások fizetését szabályozó politika. Az ilyen döntéseket az alap vezetésének és a részvényesek összességének a jogait és kötelezettségeit szabályozó részvényesi megállapodás alapján rendszerint az alap vezetése hozza meg. A részvényesi megállapodás általában azt is megakadályozza, hogy az egyedi befektetők kétoldalú jelleggel az alapot érintő lényeges méretű ügyleteket hajtsanak végre, cserét eszközöljenek a vezetőségben vagy privilegizált hozzáférést kapjanak döntő fontosságú technikai információkhoz. A Keret befektetéseit az említett ágazati gyakorlatnak megfelelően hajtják végre, biztosítva, hogy a Keret ne gyakoroljon az IFRS 10 és az IAS 28 standard értelmében vett ellenőrzést vagy bármilyen formájú jelentős befolyást e befektetések felett, ideértve azokat is, amelyekben a beruházási keret a szavazati jogoknak több mint 20 %-át birtokolja.

— Garanciák

A pénzügyi garanciaszerződés olyan szerződés, amely a Keret számára meghatározott fizetések teljesítését írja elő a garanciabirtokos abból adódó veszteségének megtérítésére, hogy egy meghatározott adós esedékességkor nem fizet a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum feltételeivel összhangban.

A hatályos szabályok alapján ezek a garanciák nem teljesítik a biztosítási szerződésekre vonatkozó feltételeket (IFRS 4 Biztosítási szerződések standard), és így azokat az IAS 39 Pénzügyi instrumentumok: megjelenítés és értékelés standard szerint származtatott termékként vagy pénzügyi garanciaként kell elszámolni, az IAS 39 standardban meghatározott jellemzők és tulajdonságok alapján.

A származtatott termékekre (derivatívákra) vonatkozó számviteli politika a 2.4.5. megjegyzésben található.

A kezdeti megjelenítéskor a pénzügyi garanciákat a várt díjbevétel és a kezdeti várható veszteség nettó jelenértékének megfelelő valós értéken számolják el. A számítást a tranzakció megkezdésénél végzik el, a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban pedig az „egyéb eszközök” és az „egyéb kötelezettségek” alatt, a „pénzügyi garanciák” sorban tüntetik fel.

A kezdeti megjelenítést követően a beruházási keret e garanciákhoz kapcsolódó kötelezettségeit az alábbiak közül a magasabb értéken értékelik:

—	a kezdeti megjelenítés szerinti összeg, adott esetben csökkentve az IAS 18 Bevételek standardnak megfelelően megjelenített kumulatív amortizációval és

—	a garancia alapján keletkező bármely aktuális pénzügyi kötelem rendezéséhez szükséges kiadások legjobb becslése az IAS 37 Céltartalékok, függő kötelezettségek és függő követelések standardnak megfelelően.

A kiadások legjobb becslését az IAS 37 standardnak megfelelően határozzák meg. A pénzügyi garanciákra képzett céltartalékok a kötelem teljesítési költségének felelnek meg, vagyis a várható veszteségnek, amelyet a vonatkozó tényezők és a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás fordulónapján rendelkezésre álló információk alapján becsülnek.

Ha az IAS 39 standard szerint értékelt pénzügyi garanciát kivezetik, és az IAS 37 standardnak megfelelően kezelik, akkor annak a korábban az „Egyéb kötelezettségek” alatt nyilvántartott értékét a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás „Kibocsátott garanciákra képzett céltartalékok” szakaszába kell átvezetni.

A pénzügyi garanciákra képzett (IAS 37 standard szerint értékelt) céltartalékot az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban jelenítik meg a „Garanciákra képzett céltartalékok visszaírásokkal megtisztított változásai” alatt.

A kapott díjakat az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban a „Díj- és jutalékbevételek” alatt jelenítik meg a pénzügyi garancia élettartama alatt a törlesztési ütemterv alapján az IAS 18 standardnak megfelelően.

A garanciamegállapodás aláírásakor a garanciát függő kötelezettségként tüntetik fel a beruházási keret felé, a garancia igénybevételekor pedig kötelezettségvállalásként.

2.4.4. Pénzügyi eszközök értékvesztése

A Keret a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatások minden egyes fordulónapján értékeli, hogy van-e objektív bizonyíték a pénzügyi eszköz értékvesztésére. A pénzügyi eszközre vagy a pénzügyieszköz-csoportra nézve értékvesztés akkor és csak akkor merül fel, illetve számolandó el, ha objektív bizonyítékai vannak annak, hogy az értékvesztés egy vagy több olyan esemény eredménye, amely a nettó befektetés kezdeti megjelenítése után történt (felmerült „veszteséget okozó esemény”), és ez a veszteséget okozó esemény olyan hatással van a pénzügyi eszköz vagy pénzügyieszköz-csoport becsült jövőbeni cash flow-jára, amelyet megbízhatóan lehet becsülni. Az értékvesztést bizonyíthatja, ha a hitelfelvevő vagy a hitelfelvevők csoportja láthatólag jelentős pénzügyi nehézségekkel küszködik, késésben van a kamat- és tőkefizetéssel, vagy elmulasztja azt, fennáll a valószínűsége, hogy csődbe megy vagy egyéb pénzügyi átalakításra szorul, illetve a rendelkezésre álló adatok a becsült jövőbeni cash flow mérhető csökkenésére utalnak, mint például a hátralék vagy a gazdasági feltételek késedelmes fizetéshez vagy nemfizetéshez vezető változása.

A pénzügyi év végén kintlévő és értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési értéken nyilvántartott hitelekre értékvesztést számolnak el, amennyiben objektív bizonyíték van arra, hogy fennáll annak a kockázata, hogy az eredeti szerződés szerinti összeg vagy azzal egyenértékű érték része vagy egésze behajthatatlan. Amennyiben objektív bizonyíték van rá, hogy ténylegesen értékvesztés történt, az értékvesztés összegét az eszköz könyv szerinti értéke és a becsült jövőbeni cash flow jelenértéke közötti különbségben adják meg. Az eszköz könyv szerinti értékét különálló értékvesztési számla alkalmazásával csökkentik, az értékvesztés összege pedig szerepel az eredményre és átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban. A kamatbevételt a továbbiakban a csökkentett könyv szerinti értéknek megfelelően számítják, az eszköz effektív kamatlába alapján. A hiteleket a megfelelő értékhelyesbítéssel együtt akkor írják le, ha nincs kilátás a jövőbeli behajtásra. Amennyiben az értékvesztés után bekövetkezett esemény következtében az értékvesztés becsült összege a későbbi években növekszik vagy csökken, a különálló értékvesztési számla módosításával növelik vagy csökkentik a korábban megállapított értékvesztési összeget.

A beruházási keret minden egyes művelet kapcsán hitelkockázat-elemzést végez, így nincs szüksége átfogó értékvesztési vizsgálatokra.

Az értékesíthető pénzügyi eszközökre vonatkozóan a Keret a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatások minden egyes fordulónapján értékeli, hogy van-e objektív bizonyíték arra, hogy értékvesztés történt. Objektív bizonyítéknak számít, ha a befektetés valós értéke jelentősen vagy tartósan a bekerülési érték alá csökken. Amennyiben az értékvesztés bebizonyosodott, a halmozott veszteséget (amely a beszerzési költség és a jelenlegi valós érték különbsége, csökkentve az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban az adott befektetéssel kapcsolatban korábban megjelenített értékvesztés összegével) eltávolítják a kapott hozzájárulások sorból és az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban szerepeltetik. Az értékesíthető pénzügyi eszközökből származó értékvesztés miatti veszteségek nem kerülnek visszaírásra az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban, a valós érték értékvesztés után bekövetkező növekedését közvetlenül a kapott hozzájárulások között számolják el.

Az Európai Beruházási Bank kockázatkezelési igazgatósága értékvesztés szempontjából legalább évente egyszer felülvizsgálja a befektetett pénzügyi eszközöket. Ennek alapján a következő kiigazításokra kerülhet sor: a leszámítolás összegének az eszközök élettartamára történő felosztása az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban, valamint az eredeti értékvesztés újraértékeléséhez szükséges valamennyi kiigazítás.

2.4.5. Származékos pénzügyi instrumentumok

A származékos pénzügyi instrumentumok (derivatívák) közé tartoznak a keresztdevizaswapok, a keresztdevizás kamatlábswapok, a rövid lejáratú devizaswap-szerződések (devizaswapok) és a kamatlábswapok.

Szokásos működése során a beruházási keret a specifikus hitelműveletek fedezésére swapügyleteket, a devizapozíciók fedezésére pedig devizaforward-ügyleteket köthet – az eurótól eltérő, aktív piacú devizákban – annak érdekében, hogy ellensúlyozza a devizaárfolyam-ingadozásokból eredő nyereségeket vagy veszteségeket.

A Keret nem él az IAS 39-ben biztosított fedezeti lehetőségekkel. Minden derivatívát az eredménnyel szemben valós értéken értékelnek és származékos pénzügyi instrumentumként jelenítenek meg. A valós érték meghatározása elsősorban diszkontált cash flow-modellek, opciós árazási modellek és harmadik felek árajánlatai alapján történik.

A derivatívákat valós értéken, az eszközök között tartják nyilván, ha értékük pozitív, és a kötelezettségek között, ha értékük negatív. A származékos pénzügyi instrumentumok valós értékében bekövetkező változásokat az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás „Származékos pénzügyi instrumentumok valós értékének változása” sora tartalmazza.

A derivatívákat kezdetben a kereskedési adatbázis használatával jelenítik meg.

2.4.6. Hozzájárulások

A tagállamok hozzájárulásai a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban a követelések között szerepelnek azon tanácsi határozat napjától, amely rögzíti a tagállamok által a beruházási keretbe fizetendő pénzügyi hozzájárulás összegét.

Mivel a tagállami hozzájárulások teljesítik az alábbi követelményeket, tőkének minősülnek:

—	a hozzájárulási megállapodásban meghatározott módon a tagállamok a Keret felszámolása esetén dönthetnek a Keret nettó eszközeinek felhasználásáról,

—	az összes többi instrumentumkategória alá rendelt instrumentumkategóriába tartoznak,

—	az összes többi instrumentumkategória alá rendelt instrumentumkategóriába tartozó valamennyi pénzügyi instrumentum azonos jellemzőkkel bír,

—	az instrumentumnak nincs olyan jellemzője, amelynek következtében kötelezettségnek minősülne, és

—

az instrumentum élettartama alatt az instrumentumnak tulajdonítható összes várható cash flow alapvetően a Keret nyereségén vagy veszteségén, megjelenített nettó eszközeinek változásain, illetve megjelenített és meg nem jelenített nettó eszközeinek valós értékében az instrumentum élettartama alatt bekövetkező változásokon alapul.

2.4.7. A hitelekből származó kamatjövedelem

A beruházási keretből nyújtott hiteleket az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban (Kamat- és kamatjellegű bevételek) és a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban (Hitelek és követelések) az eredményelszámolás elve alapján tartják nyilván, az effektív kamatlábat használva, amellyel ha a becsült jövőbeli pénzbeli fizetéseket vagy pénzbevételeket a hitel várható élettartamára vetítve diszkontáljuk, pontosan a hitel nettó könyv szerinti értékét kapjuk. Amennyiben egy hitel nyilvántartott értéke értékvesztés következtében csökken, a kamatjövedelmet továbbra is az eredeti effektív kamatlábat alkalmazva mutatják ki az új könyv szerinti értéken.

Az elkötelezettségi díjakat elhatárolják, és az effektívkamatláb-módszert alkalmazva a kapcsolódó hitel nyújtásától annak visszafizetéséig terjedő időszakra jelenítik meg jövedelemként az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban a kamat- és kamatjellegű bevételek között.

2.4.8. Kamattámogatás és technikai segítségnyújtás

Tevékenységének részeként a beruházási keret kamattámogatásokat és technikai segítségnyújtást is kezel a tagállamok nevében.

A tagállamok hozzájárulásának kamattámogatás és technikai segítségnyújtás fizetésére elkülönített része nem tartozik a beruházási keret kapott hozzájárulásai közé, hanem harmadik féllel szembeni kötelezettségnek minősül. A beruházási keret intézi a végső kedvezményezetteknek történő kifizetéseket, majd ezekkel csökkenti a harmadik féllel szembeni kötelezettségek összegét.

Amennyiben a kamattámogatásra és technikai segítségnyújtásra fordítandó összeget nem használják fel teljes mértékben, ezt az összeget a Kerethez való hozzájárulások közé sorolják át.

2.4.9. Pénzeszközökből és pénzeszköz-egyenértékesekből származó kamatbevétel

A pénzeszközökből és pénzeszköz-egyenértékesekből származó kamatbevételt a beruházási keret eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásában, az eredményelszámolás elve alapján jelenítik meg.

2.4.10. Díjak, jutalékok és osztalékok

A meghatározott időszakon keresztül nyújtott szolgáltatások után kapott díjakat a szolgáltatás nyújtásának időpontjában könyvelik le jövedelemként, míg a lényeges cselekmény végrehajtásáért kapott díjakat akkor jelenítik meg jövedelemként, amikor a lényeges cselekmény befejeződött. Ezek a díjak az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban kerülnek bemutatásra a díj- és jutalékbevételek között.

Az értékesíthető pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó osztalékokat azok beérkezésekor könyvelik le, és az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban kerülnek bemutatásra az értékesíthető pénzügyi eszközökön realizált nettó nyereségek között.

2.5. Adózás

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv kimondja, hogy az uniós intézmények eszközei, bevételei és egyéb tulajdonai mentesek minden közvetlen adó alól.

3. Kockázatkezelés

Ez a megjegyzés a Keret hitel- és pénzügyi kockázatokkal szembeni kitettségéről, azok kezeléséről és kontrolljáról ad tájékoztatást, különös tekintettel a pénzügyi eszközök használatához kapcsolódó elsődleges kockázatokra. Ezek az alábbiak:

—	hitelkockázat – az ügyfél vagy a partner fizetésképtelenségéből eredő veszteség kockázata a hitelkitettségek minden formája kapcsán, ideértve az elszámolási kockázatot is,

—	likviditási kockázat – annak kockázata, hogy a gazdálkodó egység elfogadhatatlan veszteségek nélkül nem képes finanszírozni eszközei bővítését és kötelezettségei esedékességkori teljesítését,

—	piaci kockázat – annak kockázata, hogy a piaci árak, például a kamatlábak, részvényárfolyamok és devizaárfolyamok változása befolyásolja a gazdálkodó egység jövedelmét vagy tartott pénzügyi instrumentumainak értékét.

3.1. Kockázatkezelési szervezet

Az Európai Beruházási Bank mint a Keret kezelője folyamatosan a körülményekhez igazítja kockázatkezelési politikáját.

Az EBB kockázatkezelési igazgatósága független módon azonosítja, értékeli, nyomon követi és jelenti a Keret által viselt kockázatokat. A kockázatkezelés a feladatkörök elkülönülését biztosító felépítés révén független a kiszolgáló egységektől. Az EBB szintjén a kockázattal kapcsolatos ügyekről a kockázatkezelési főigazgató a kijelölt kockázatkezelési alelnök felé jelent. A kijelölt alelnök felelősségi körébe az Európai Beruházási Bank Igazgatási Bizottsága és Igazgatótanácsa felé való kockázati jelentéstétel felügyelete tartozik.

3.2. Hitelkockázat

A hitelkockázat az ügyfél vagy a partner fizetésképtelenségéből esetlegesen eredő potenciális veszteség a hitelkitettségek minden formája kapcsán, ideértve az elszámolási kockázatot is.

3.2.1. Hitelkockázati politika

A hitelügyleti partnerek hitelképességének vizsgálatakor az EBB a hitelkockázat és a várható veszteség számszerűsítésére és a kockázat árazására törekszik. Az EBB a hitelezés szempontjából releváns hitelfelvevő/kezességvállaló partnerek belső minősítésének meghatározása érdekében belső minősítési módszertant dolgozott ki. A módszertan a főbb hitelpartnertípusok (például társaságok, bankok, közszektorbeli intézmények stb.) egyedileg kialakított pontrendszerén alapul. Minden olyan partnert, amely – a bevált banki gyakorlatot és a Bázeli Nemzetközi Tőkeegyezményt (Bázel II.) egyaránt figyelembe véve – egy adott ügylet hitelprofilja szempontjából lényegesnek minősül, a konkrét partnertípushoz tartozó belső minősítési módszertan alkalmazásával belső minősítési kategóriákba sorolnak. Az egyes partnerek – üzleti és pénzügyi kockázati profiljuk és országkockázati működési környezetük részletes vizsgálatát követően – olyan belső minősítést kapnak, amely devizaminősítésük nemteljesítési valószínűségét tükrözi.

A projektfinanszírozási és egyéb strukturált, korlátozott fedezetű műveletek hitelértékeléséhez az ágazat számára releváns hitelkockázat-értékelő eszköztárat használják, amely főként a cash flow valószínűségét és az adósságszolgálati képességet vizsgálja. Az eszköztár része például a projektek szerződéses keretének vizsgálata, a partnerek elemzése és a cash flow-szimuláció. A társaságokhoz és a pénzügyi intézményekhez hasonlóan minden projekthez belső kockázati minősítést rendelnek.

A belső minősítéseket a hitel futamideje alatt figyelemmel kísérik és rendszeresen aktualizálják.

A nem állami (vagy államilag nem garantált/átvállalt) műveletekre egyedi ügyleti szintű és partnerméretre vonatkozó korlátok érvényesek. A partnerméretre vonatkozó korlátokat az összevont csoportszintű kitettségek szintjén határozzák meg, ha szükségesek. Az ilyen korlátok jellemzően a partner saját forrásainak nagyságát tükrözik.

A hitelkockázat mérséklése érdekében az EBB – szükség esetén és eseti alapon – az alábbi módokon törekszik hitelminőség-javításra:

—	partnerrel vagy projekttel összefüggő biztosítékok (például a részvények feletti zálogjog, az eszközök feletti zálogjog, jogátadás; a számlák feletti zálogjog), és/vagy

—	garanciák, amelyeket általában a finanszírozott projekt szponzora vállal (például teljesítési garanciák, azonnal lehívható garanciák), vagy bankgaranciák.

A Keret hitelderivatívákat nem alkalmaz a hitelkockázat mérséklésére.

3.2.2. Maximális hitelkockázati kitettség biztosítékok vagy egyéb hitelminőség-javítás figyelembevétele nélkül

A következő táblázat a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás elemeinek – közöttük a derivatíváknak – a maximális hitelkockázati kitettségét mutatja. A maximális kitettség itt bruttó érték, vagyis nem veszi figyelembe a biztosítékok mérséklő hatását.

Maximális kitettség (ezer EUR-ban)

2017.12.31.

2016.12.31.

ESZKÖZÖK

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek

549 101

360 817

Követelések a hozzájárulókkal szemben

150 000

86 395

Lejáratig tartott pénzügyi eszközök

144 382

169 398

Származékos pénzügyi instrumentumok

12 521

6 920

Hitelek és követelések

1 666 725

1 729 380

Egyéb eszközök

4 385

345

Eszközök összesen

2 527 114

2 353 255

MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK

Függő kötelezettségek

—	le nem hívott garanciák

74 569

35 337

Kötelezettségvállalások

—	folyósítatlan hitelek

869 983

901 899

—	lehívott garanciák

7 682

8 627

Mérlegen kívüli tételek összesen

952 234

945 863

Hitelkitettség összesen

3 479 348

3 299 118

3.2.3. Hitelek és követelések hitelkockázata

3.2.3.1. Hitelek és követelések hitelkockázat-mérése

A Keret minden egyes hitele vagy garanciavállalása kapcsán sor kerül a becsült várható veszteségek átfogó kockázatértékelésére és számszerűsítésére, amelynek végeredménye a hitelbesorolás. A Hatásfinanszírozási Keret műveletei (lásd a 23. megjegyzést) a közvetített hitelek kivételével nem tartoznak a hitelkockázati politikára vonatkozó iránymutatás hatálya alá, és más eljárás vonatkozik rájuk. A hitelbesorolást a hitelfelvevő minőségén, a hitel lejáratán, a garancián és adott esetben a kezességvállalón alapuló általánosan elfogadott kritériumok mentén állapítják meg.

A hitelbesorolási rendszer a hitelnyújtási műveletek hitelkockázatának értékelését és a becsült várható veszteségek számszerűsítését szolgáló módszertanokat, folyamatokat, adatbázisokat és informatikai rendszereket foglalja magában. Nagy mennyiségű információt összesít azzal a céllal, hogy felállítsa a hitelek hitelkockázatának relatív rangsorát. A hitelbesorolás nem más, mint a „várható veszteség” becsült szintjének jelenértéke, vagyis a fő kötelezettek fizetésképtelenségi valószínűségének, a kockázati kitettségnek és a fizetésképtelenségi veszteséghányadnak a szorzata. A hitelbesorolásokat a következő célokból használják:

—	a hitelnyújtási kockázat precízebb és számszerűbb értékelésének segédeszközeként,

—	a felügyeleti erőfeszítések megosztásának eszközeként,

—	a hitel adott időpontbeli portfólióminőségi mutatójaként,

—	a várható veszteségeken alapuló kockázatárazási döntések egyik alapinformációjaként.

A hitelbesorolás meghatározásakor a következő tényezőket veszik figyelembe:

A hitelfelvevő hitelképessége: a Kockázatkezelési Igazgatóság belső módszertanok és külső adatok alapján független módon megvizsgálja a hitelfelvevőket, illetve értékeli hitelképességüket. Az EBB a Bázel II. általa választott továbbfejlesztett megközelítésével összhangban belső minősítési módszertant dolgozott ki a hitelfelvevők és a kezességvállalók belső minősítésének meghatározására. A módszertan a meghatározott partnertípusokra szabott pontrendszereken alapul.

ii)	Csődkorreláció: ez a mutató a hitelfelvevő és a kezességvállaló egyidejű pénzügyi nehézségeinek esélyét számszerűsíti. Minél nagyobb a korreláció a hitelfelvevő és a kezességvállaló fizetésképtelenségi valószínűsége között, annál alacsonyabb lesz a garancia értéke, és így a hitelbesorolásé is.

iii)	A garanciaeszközök és a fedezetek értéke: ezt a mutatót a kibocsátó hitelképességének és az instrumentum típusának az együttes értékelésével számítják.

iv)	A szerződéses keret: a szilárd szerződéses keret növeli a hitel minőségét és javítja belső besorolását.

v)	A hitel futamideje: az egyéb tényezők azonossága mellett a hitel futamidejének emelése növeli a visszafizetési nehézségek felmerülésének a kockázatát is.

A hitel várható veszteségét a fenti öt elem együttes figyelembevételével számítják. A várható veszteség szintjétől függően a hitelt az alábbi hitelbesorolási osztályok valamelyikébe sorolják:

Első osztályú hitelek: e hitelek további három alkategóriára oszthatók. Az A alkategóriába az uniós államadósság kockázatai tartoznak, vagyis a tagállamoknak nyújtott vagy általuk teljeskörűen, kifejezetten és feltétel nélkül garantált olyan hitelek, amelyek esetében nem várhatóak visszafizetési nehézségek és amelyek esetében az előre nem látható veszteségek allokált aránya 0 %. Az A+ alkategóriába az olyan, nem tagállam jogalanyoknak nyújtott (vagy általuk garantált) hitelek tartoznak, amelyek esetében a futamidő alatt nem várható a minőség romlása. Az A– alkategóriába olyan hitelnyújtási műveletek tartoznak, amelyek jelenlegi minőségének fenntarthatóságát (például hosszú lejáratuk miatt, vagy mert egy egyébként kitűnő biztosíték jövőbeli árát magas volatilitás jellemzi) némi kétely övezi, de az esetleges minőségcsökkenés mértéke igen csekélyre várható.

B	Magas minőségű hitelek: a bank az ezen eszközosztályba tartozó hitelek stabilitását megnyugtatónak érzi, noha kisebb jövőbeli minőségromlásuk nem zárható ki. Az esetleges minőségromlás relatív valószínűségének jelzésére a B+ és a B– alkategória szolgál.

C	Jó minőségű hitelek: ilyenek például a stabil bankoknak és társaságoknak nyújtott fedezetlen hitelek 7-éves futamidővel, futamidő végi egyszeri, vagy a folyósítás után kezdődő rendszeres törlesztéssel.

D	Ez a minősítési osztály jelenti az átmenetet az „elfogadható minőségű” és a némi nehézséggel szembesülő hitelek között. A hitelbesorolás e „vízválasztójának” még precízebb meghatározására a D+ és a D– alkategória szolgál. A D– besorolású hitelek fokozott felügyeletet igényelnek.

E hitelbesorolási kategóriában a hitelek kockázati profilja kedvezőtlenebb az általában elfogadottnál. Olyan hiteleket is magában foglal, amelyek kapcsán a futamidő alatt komoly problémák merültek fel, és a veszteség lehetősége sem zárható ki. Ezeket a hiteleket ezért szoros és magas színvonalú felügyeletnek kell alávetni. Az E+ és az E– alkategória e különös felügyeleti folyamat intenzitásában tér el: az E– besorolású műveleteknél nagy az eshetősége, hogy az adósságszolgálat ütemének fenntarthatatlansága valamilyen formájú adósságátütemezést tesz majd szükségessé és adott esetben értékvesztési leíráshoz vezethet.

Az F (fizetésképtelen) besorolás elfogadhatatlan kockázatú hitelekre utal. F– besorolást csak olyan fennálló hitelek kaphatnak, amelyeknél a hitelszerződés aláírása után előre nem látott, kivételes és rendkívül kedvezőtlen körülmények merültek fel. F besorolást kap minden olyan ügylet, amely a Keret számára a kölcsönadott tőke elvesztésével jár; ezen ügyletekre külön rendelkezések érvényesek.

A D– vagy annál rosszabb belső besorolású hitelek általában felkerülnek a figyelőlistára. Amennyiben azonban a hitelt eredetileg is D– vagy annál rosszabb kockázati profillal hagyták jóvá, úgy csak akkor kerül fel a figyelőlistára, ha egy lényeges hitelkockázati esemény bekövetkezte miatt besorolása ennél is tovább romlik.

A Keret hitelportfóliójának a fent ismertetett hitelbesorolási kategóriákon alapuló hitelminőségi elemzése a 3.2.3.3. szakasz táblázatában található.

3.2.3.2. A hitelnyújtási hitelkockázati kitettség elemzése

A következő táblázat az aláírt és a folyósított hitelekre vonatkozó maximális hitelkockázati kitettséget mutatja hitelfelvevők szerinti bontásban, a kezességvállalók által nyújtott garanciákra is tekintettel:

(ezer EUR-ban)
2017.12.31.-én	Garantált	Egyéb hitelminőség-javítás	Nem garantált	Összesen	%-os arány
Bankok	46 860	11 651	919 216	977 727	59 %
Vállalatok	145 914	59 462	285 492	490 868	29 %
Közintézmények	30 882	—	—	30 882	2 %
Államok	—	3 218	164 030	167 248	10 %
Folyósítás összesen	223 656	74 331	1 368 738	1 666 725	100 %
Aláírt, folyósítatlan	89 597	—	780 385	869 983

(ezer EUR-ban)
2016.12.31.-én	Garantált	Egyéb hitelminőség-javítás	Nem garantált	Összesen	%-os arány
Bankok	22 691	34 597	933 609	990 897	57 %
Vállalatok	110 849	97 213	320 406	528 468	31 %
Közintézmények	38 330	—	—	38 330	2 %
Államok	—	3 764	167 921	171 685	10 %
Folyósítás összesen	171 870	135 574	1 421 936	1 729 380	100 %
Aláírt, folyósítatlan	94 976	—	806 923	901 899

A hitelfelvevők és a kezességvállalók felügyelete, továbbá a projektspecifikus pénzügyi és szerződéses monitoring ellátása az Ügyletkezelési és Szerkezetátalakítási Igazgatóság feladata. A Keret hiteleinek, hitelfelvevőinek és kezességvállalóinak hitelképességét tehát folyamatosan nyomon követik – legalább éves szinten, de szükség esetén és a hitelesemények felmerülésétől függően gyakrabban is. Az Ügyletkezelési és Szerkezetátalakítási Igazgatóság különösen ügyel a szerződéses jogok érvényesülésére, illetve a minősítés romlása és/vagy a szerződés nemteljesítése esetén a korrekciós intézkedések meghozatalára. Szükség esetén a hitelkockázati iránymutatásnak megfelelő kármérséklő intézkedésekre kerül sor. A hiteleket fedező bankgaranciák lejárata esetén biztosítva van e garanciák pótlása vagy más megfelelő intézkedés kellő időben történő meghozatala.

3.2.3.3. Hitelminőségi elemzés a hitelfelvevők típusa szerint

Az alábbi táblázatok a Keret 2017. december 31-i, illetve 2016. december 31-i hitelportfóliójának hitelbesoroláson alapuló hitelminőségi elemzését ismertetik; az elemzés az aláírt (folyósított és folyósítatlan) kitettségeket vizsgálta.

(ezer EUR-ban)
2017.12.31.-én		Magas besorolású	Átlagos besorolású	Minimálisan elfogadott kockázatú	Nagy kockázatú	Besorolás nélküli	Összesen	%-os arány
2017.12.31.-én		A – B–	C	D+	D– vagy rosszabb	Besorolás nélküli	Összesen	%-os arány
Hitelfelvevő	Bankok	208 601	187 225	189 727	870 912	—	1 456 465	58 %
	Vállalatok	114 769	8 018	3 288	533 382	1 428	660 885	26 %
	Közintézmények	—	—	30 882	—	—	30 882	1 %
	Államok	—	—	13 861	374 614	—	388 476	15 %
Összesen		323 370	195 243	237 758	1 778 908	1 428	2 536 708	100 %

(ezer EUR-ban)
2016.12.31.-én		Magas besorolású	Átlagos besorolású	Minimálisan elfogadott kockázatú	Nagy kockázatú	Besorolás nélküli	Összesen	%-os arány
2016.12.31.-én		A – B–	C	D+	D– vagy rosszabb	Besorolás nélküli	Összesen	%-os arány
Hitelfelvevő	Bankok	94 081	53 970	315 524	1 038 705	126 951	1 629 231	62 %
	Vállalatok	125 810	—	19 389	393 877	152 355	691 431	26 %
	Közintézmények	—	—	38 330	—	—	38 330	1 %
	Államok	—	—	18 131	254 156	—	272 287	11 %
Összesen		219 891	53 970	391 374	1 686 738	279 306	2 631 279	100 %

3.2.3.4. Hitelek és követelések kockázati koncentrációja

3.2.3.4.1. Földrajzi elemzés

A hitelfelvevő országa alapján vizsgálva a Keret hitelportfóliójának földrajzi régiók szerinti bontása az alábbiakban látható (ezer EUR-ban):

A hitelfelvevő országa	2017.12.31.	2016.12.31.
Kenya	331 891	341 805
Nigéria	230 042	241 547
Uganda	169 869	175 424
Tanzánia	116 093	115 239
Jamaica	85 728	90 237
Burundi	74 703	87 373
Mauritánia	64 007	85 008
Kongói Demokratikus Köztársaság	62 439	47 122
Dominikai Köztársaság	61 326	81 230
Etiópia	51 719	59 837
Ghána	49 895	45 715
Togo	45 574	64 605
Ruanda	38 555	29 918
Mauritius	26 598	31 518
Barbados	25 124	6 809
Kamerun	25 012	41 255
Malawi	22 800	11 493
Új-Kaledónia	21 670	2 191
Zöld-foki-szigetek	20 487	23 029
Mozambik	19 212	22 389
Francia Polinézia	17 235	21 387
Kajmán-szigetek	14 958	11 221
Angola	14 850	19
Szenegál	13 881	18 544
Zambia	10 910	11 079
Botswana	7 618	7 889
Burkina Faso	6 041	4 480
Haiti	6 006	6 879
Niger	5 631	523
Mali	5 612	6 159
Szamoa	5 100	6 356
Seychelle-szigetek	5 036	2 058
Vanuatu	2 162	2 470
Namíbia	1 971	—
Kongó	1 730	3 460
Libéria	1 553	1 759
Palau	1 384	1 929
Mikronézia	868	1 088
Regionális – AKCS	751	15 640
Dél-Afrika	653	1 336
Tonga	31	46
Trinidad és Tobago	—	528
Saint Lucia	—	392
Bahama-szigetek	—	392
Sint Maarten	—	2
Összesen	1 666 725	1 729 380

3.2.3.4.2. Ágazati elemzés

Az alábbi táblázat a beruházási keret hitelportfóliójának a hitelfelvevők ágazata szerinti megoszlását mutatja be. A végső kedvezményezettnek pénzügyi közvetítőn keresztül kifizetett összegek a globális hitelek között szerepelnek (ezer EUR-ban):

A hitelfelvevő gazdasági ágazata	2017.12.31.	2016.12.31.
Szolgáltatás és egyéb	991 282	1 027 202
Villamos energia, szénipar, egyéb	290 364	283 489
Városfejlesztés, megújítás és közlekedés	194 101	205 152
Alapanyagok és bányászat	59 462	82 242
Út- és autópálya-építés	40 960	48 600
Repülőterek és légiforgalmi szolgáltatási rendszerek	30 882	38 330
Távközlés	20 310	1 981
Élelmiszerlánc	15 586	14 257
Olaj, gáz és petróleum	12 466	8 384
Hulladék-újrafeldolgozás	8 018	7 988
Nyersanyag-feldolgozás, építőipar	2 194	8 691
Szociális infrastruktúra, oktatás és egészségügy	1 100	2 280
Fogyasztási cikkek	—	784
Összesen	1 666 725	1 729 380

3.2.3.5. Hitelhátralékok és értékvesztések

A késedelmes összegeket a „Pénzügyi monitoring-iránymutatások és -eljárások” elnevezésű, az EBB egészére érvényes eljáráscsomagnak megfelelően azonosítják, nyomon követik és jelentik. Ezek az eljárások megfelelnek a legjobb banki gyakorlatoknak és az EBB által kezelt összes hitelre érvényesek.

A monitoringfolyamat struktúrája biztosítja, hogy i. a potenciális késedelmeket észleljék és a lehető legkisebb késedelemmel jelezzék az illetékes szolgálatoknak; ii. a kritikus eseteket azonnal továbbítsák a megfelelő operatív és döntéshozatali szintre; iii. rendszeres jelentések készüljenek az EBB vezetése és a tagállamok számára a késedelmek állásáról és a meghozott vagy meghozandó visszafizettetési intézkedésekről.

A hitelek hátralékai és értékvesztései az alábbiakban láthatók (ezer EUR-ban):

		Hitelek és követelések	Hitelek és követelések
	Megjegyzések	2017.12.31.	2016.12.31.
Könyv szerinti érték		1 666 725	1 729 380
Egyedi értékvesztésű tételek
Bruttó összeg		136 827	119 381
Értékvesztés	7	- 106 203	- 117 640
Egyedi értékvesztésű tételek könyv szerinti értéke		30 624	1 741
Kollektív értékvesztésű tételek
Bruttó összeg		—	—
Értékvesztés		—	—
Kollektív értékvesztésű tételek könyv szerinti értéke		—	—
Késedelmes, de nem értékvesztett
A lejárt esedékesség bontása
0–30 nap		1 227	1 620
30–60 nap		77	30
60–90 nap		31	—
90–180 nap		18	—
több mint 180 nap		1	1
Lejárt esedékességű, de nem értékvesztett tételek könyv szerinti értéke		1 354	1 651
Esedékességen belüli, nem értékvesztett tételek könyv szerinti értéke		1 634 747	1 725 988
Hitelek és követelések könyv szerinti értéke összesen		1 666 725	1 729 380

3.2.3.6. Hitel-újratárgyalás és átstrukturálás

A Keret egy hitelt átstrukturáltnak tekint, ha a hitelfelvevő pénzügyi helyzetének romlása miatt újratárgyalja a hitelfelvevővel a szerződéses megállapodás eredeti feltételeit, ami közvetlenül érinti a pénzügyi eszköz jövőbeni cash flow-it, és veszteséget okozhat a Keret számára. Az átstrukturálás pénzügyi hatása általában azonban az esetleges értékvesztés miatti veszteségekre korlátozódik, mivel a Keret általánosan a pénzügyi semlegesség elvét alkalmazza, ami az átstrukturált műveletek újratárgyalt díjfeltételeiben is tükröződik.

A szokásos üzletmenet mellett a szóban forgó hitelek hitelbesorolása romlott volna, és a hitel az újratárgyalás előtt figyelőlistára került volna. A Keret az újratárgyalás után szoros figyelemmel kíséri az érintett hiteleket. Ha az újratárgyalt fizetési feltételekkel nem térül meg az eszköz eredeti könyv szerinti értéke, akkor az eszköz értékvesztettnek minősül. A megfelelő értékvesztés miatti veszteségeket az előre jelzett cash flow-knak az eredeti effektív kamatlábbal diszkontált értéke alapján számítják. A Keret rendszeresen értékeli, hogy szükség van-e értékvesztés elszámolására azon hitelek tekintetében, amelyek besorolása az E– szintre romlott; az F besorolású hitelek esetében mindig értékvesztést kell elszámolni. Ha egy hitel besorolása megfelelően javul, akkor az a Keret eljárásainak megfelelően lekerül a figyelőlistáról.

Az átstrukturálási intézkedések és a Keret átstrukturálási egysége által a beszámolási időszakban végzett gyakorlatok közé tartozik a futamidő meghosszabbítása, a tőketörlesztés halasztása, a tőketörlesztés és a kamatfizetés halasztása, és a hátralékok tőkésítése. Az ilyen átstrukturálási intézkedések nem vezetnek az alapul szolgáló művelet kivezetéséhez.

Az olyan kitettségek, amelyeknél a szerződéses feltételek változásai nem befolyásolják a jövőbeni cash flow-kat – például a biztosítékok vagy más fedezeti megállapodások vagy a szerződéses jogok megállapodás alapján való felfüggesztései – nem minősülnek átstrukturálásnak, és így ezek az események nem tekinthetők elégségesnek ahhoz, hogy önmagukban értékvesztésre utaljanak.

Az átstrukturálási intézkedésekkel érintett műveletekről az alábbi táblázat számol be:

(ezer EUR-ban)
	2017.12.31.	2016.12.31.
Átstrukturálási gyakorlatokkal érintett műveletek száma	27	22
Könyv szerinti érték	136 973	171 135
ebből: értékvesztett	112 423	124 250
Megjelenített értékvesztés	107 256	113 052
Átstrukturált műveletekkel kapcsolatos kamatbevétel	8 418	19 877
Leírt kitettségek (a művelet felmondása/értékesítése után)	9 395	31 298

(ezer EUR-ban)
	Átstrukturálási intézkedések
	2016.12.31.	Futamidő-hosszabbítás	Tőketörlesztés halasztása	Tőketörlesztés és kamatfizetés halasztása	Egyéb	Szerződés szerinti törlesztés és felmondás (17)	2017.12.31.
Bankok	37 276	—	2 886	—	5 490	-15 305	30 347
Vállalatok	133 859	10 062	2 803	—	3 013	-43 111	106 626
Összesen	171 135	10 062	5 689	—	8 503	-58 416	136 973

3.2.4. Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek hitelkockázata

A rendelkezésre álló pénzeszközöket a Keret szerződéses folyósítási kötelmeinek ütemezésével összhangban fektetik be. 2017. december 31-én és 2016. december 31-én a befektetések bankbetét, letéti jegy és kereskedelmi értékpapír formáját öltötték.

Az engedélyezett gazdálkodó egységeknek az EBB saját értékpapír-kibocsátásai tekintetében előírt rövid távú és hosszú távú minősítésekhez hasonló minősítéssel kell rendelkezniük. Ha a hitelminősítők eltérő minősítéseket adnak, akkor a legalacsonyabbat kell figyelembe venni. Az egyes engedélyezett bankoknál befektethető összeg felső korlátja jelenleg 50 000 000 EUR (ötvenmillió euro). E szabály alól kivételt képez a Keret operatív pénzeszközszámláit vezető Société Générale. A Société Générale esetében a rövid lejáratú hitelek korlátja 2017. december 31-én és 2016. december 31-én110 000 000 EUR (száztízmillió euro). A megemelt korlát az operatív pénzeszközszámlákon tartott pénzeszközök és az érintett partner által kibocsátott és a treasury-portfólióban tartott instrumentumok összességére vonatkozik.

Az engedélyezett gazdálkodó egységeknél eszközölt befektetéseket futamideje nem haladja meg az értéknaptól számított három hónapot. 2017. december 31-én, illetve 2016. december 31-én a Keret treasury-portfóliójában tartott lekötött betétek, kereskedelmi értékpapírok és pénzeszközök az elszámolás napján legalább P-1 minősítésűek voltak (Moody’s megfelelő).

Az alábbi táblázat a pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek, továbbá az elhatárolt kamatok állományát mutatja (ezer EUR-ban):

A rövid távú minősítések elvárt minimuma	A hosszú távú minősítések elvárt minimuma	2017.12.31.		2016.12.31.
(Moody’s megfelelő)	(Moody’s megfelelő)	2017.12.31.		2016.12.31.
P-1	Aaa	49 616	9 %	37 949	10 %
P-1	Aa2	—	0 %	46 963	13 %
P-1	Aa3	89 971	16 %	40 436	11 %
P-1	A1	143 080	26 %	100 012	28 %
P-1	A2	266 434	49 %	135 457	38 %
Összesen		549 101	100 %	360 817	100 %

3.2.5. Derivatívák hitelkockázata

3.2.5.1. Derivatívákra vonatkozó hitelkockázati politika

A derivatívák hitelkockázata annak a veszteségnek a kockázata, amely akkor merülne fel egy adott félnél, ha az ügylet másik fele nem lenne képes szerződéses kötelmeinek teljesítésére. A derivatívákkal kapcsolatos hitelkockázat több tényezőtől függ (például a kamatlábaktól és az árfolyamoktól), és rendszerint névértéküknek csak kis részét érinti.

Szokásos működése során a beruházási keret a specifikus hitelműveletek fedezésére swapokat, a devizapozíciók fedezésére pedig devizaforward-ügyleteket köthet az eurótól eltérő, aktív piacú devizákban. Az Európai Beruházási Bank minden swapot külső partnerrel hajt végre. A swapok feltételeit minden esetben az Európai Beruházási Bank és külső partnere által aláírt swap-keretmegállapodás (Master Swap Agreement) és hitelfedezeti megállapodás (Credit Support Annex) rögzíti.

3.2.5.2. A derivatívák hitelkockázatának értékelése

Az Európai Beruházási Bank által a Keret kapcsán végrehajtott swapokra ugyanazon szerződéses keretek és módszertanok érvényesek, mint amelyeket az EBB saját derivatívaügyletei kapcsán alkalmaz. A swappartnerek kiválasztásakor az Európai Beruházási Bank ugyanolyan kritériumok alapján dönt, mint saját swapjai kapcsán.

Az Európai Beruházási Bank a swapokkal és derivatívákkal kapcsolatos hitelkockázati kitettséget a jelentéstétel és a korlátok megfigyelése kapcsán használt nettó piaci kitettség (NME) és potenciális jövőbeli kitettség (PFE) megközelítése alapján méri. E két megközelítéssel a beruházási keret minden derivatívája értékelhető.

—

Az alábbi táblázat a keresztdevizás kamatlábswapok állományának lejárati szerkezetét mutatja, névérték és valós érték szerinti bontásban:

(ezer EUR-ban)
Swapszerződések 2017.12.31.-én	kevesebb mint	1 év	5 év	több mint	2017 összesen
Swapszerződések 2017.12.31.-én	1 év	– 5 év	– 10 év	10 év	2017 összesen
Névleges összeg	—	8 098	—	—	8 098
Valós érték (vagyis nettó diszkontált érték)	—	- 955	—	—	- 955

(ezer EUR-ban)
Swapszerződések 2016.12.31.-én	kevesebb mint	1 év	5 év	több mint	2016 összesen
Swapszerződések 2016.12.31.-én	1 év	– 5 év	– 10 év	10 év	2016 összesen
Névleges összeg	—	7 430	—	—	7 430
Valós érték (vagyis nettó diszkontált érték)	—	-3 051	—	—	-3 051

—

A Keret az eurótól eltérő pénznemben folyósított hiteleivel kapcsolatos árfolyamkockázat fedezése érdekében rövid lejáratú devizaswap-szerződéseket (devizaswapokat) köt. Ezek lejárata legfeljebb három hónapos lehet, de rendszeresen megújítják őket. A devizaswapok névértéke a 2016. december 31-i1 611,0 millió EUR-val szemben 2017. december 31-én 1 500,0 millió EUR-t tett ki. A devizaswapok valós értéke a 2016. december 31-i - 15,3 millió EUR-val szemben 2017. december 31-én12,0 millió EUR-t tett ki.

—	A Keret a folyósított hiteleivel kapcsolatos kamatlábkockázat fedezése érdekében kamatlábswap-szerződéseket köt. A 2017. december 31-én meglévő két kamatlábswap névértéke 31,7 millió EUR (2016: 41,2 millió EUR), valós értéke pedig 0,3 millió EUR (2016: 0,1 millió EUR).

3.2.6. Lejáratig tartott pénzügyi eszközök hitelkockázata

Az alábbi táblázat a lejáratig tartott portfólió helyzetét mutatja be; e portfólió kizárólag Olaszország, Portugália és Spanyolország által kibocsátott vagy garantált, három hónapon belüli hátralévő lejáratú kincstárjegyeket és kötvényeket tartalmaz. Elfogadott kibocsátók az uniós tagállamok, azok ügynökségei, bankok és nem banki szervezetek. Az egyes engedélyezett kibocsátóknál befektethető összeg felső korlátja jelenleg 50 000 000 EUR (ötvenmillió euro). A befektetési iránymutatással összhangban és a likviditási követelmények függvényében közép- és hosszú távú kötvények is megengedhetők lennének.

A rövid távú minősítések elvárt minimuma	A hosszú távú minősítések elvárt minimuma	2017.12.31.		2016.12.31.
(Moody’s megfelelő)	(Moody’s megfelelő)	2017.12.31.		2016.12.31.
P-1	Aa2	—	0 %	18 012	10 %
P-1	A1	—	0 %	30 002	18 %
P-2	Nem minősített	—	0 %	20 025	12 %
P-2	Baa2	94 353	65 %	—	0 %
NP	Ba1	50 029	35 %	50 005	30 %
Nem minősített	Baa2	—	0 %	51 354	30 %
Összesen		144 382	100 %	169 398	100 %

3.3. Likviditási kockázat

A likviditási kockázat azzal kapcsolatos, hogy a gazdálkodó egység elfogadhatatlan veszteségek nélkül képes-e finanszírozni eszközei bővítését és kötelezettségei esedékességkori teljesítését. Két részre osztható: finanszírozási likviditási kockázatra és piaci likviditási kockázatra. A finanszírozási likviditási kockázat annak a kockázata, hogy a gazdálkodó egység a mindennapi működésre vagy a pénzügyi helyzetre gyakorolt hatás nélkül nem képes hatékonyan kielégíteni várható és váratlan jelenlegi és jövőbeni cash flow-szükségleteit. A piaci likviditási kockázat annak a kockázata, hogy a gazdálkodó egység a piac korlátozott mélysége vagy zavarai miatt piaci áron nem képes könnyen ellentételezni vagy megszüntetni egy adott pozíciót.

3.3.1. A likviditási kockázat kezelése

A beruházási keret forrásai elsősorban a tagállamok éves hozzájárulásaiból származnak, illetve a korábbi műveletekből származó visszafizetésekből. Finanszírozási likviditási kockázatát a Keret elsősorban a nettó likviditási igény és a szükséges éves tagállami hozzájárulások tervezésével kezeli.

A tagállamok éves hozzájárulásának kiszámítása érdekében az év során folyamatosan elemzik és nyomon követik a fennálló és a tervezett portfólió folyósításainak ütemezését. Az éves likviditási igény pontos meghatározásához a különleges eseményeket, például az elő- és végtörlesztéseket, a részvényeladásokat vagy a csődhelyzeteket is figyelembe veszik.

A likviditási kockázat további csökkentése céljából a Keret olyan méretű likviditási tartalékot tart fenn, amely bármely időpontban elégséges az EBB hitelnyújtási osztálya által rendszeresen közzétett folyósítási előrejelzés fedezetére. A pénzeszközöket a Keret folyósítási kötelezettségeinek figyelembevételével a pénzpiacon és a kötvénypiacokon fektetik be bankközi betétek és más rövid lejáratú pénzügyi eszközök formájában. A Keret likvid eszközeit az EBB treasury osztálya kezeli, elegendő likviditást biztosítva a Keret kötelezettségeinek teljesítéséhez.

Az ügyfélkezelés és a háttériroda feladatainak elkülönítésére vonatkozó elvnek megfelelően az ezen eszközök befektetésével kapcsolatos elszámolási műveletek az EBB művelettervezési és -elszámolási osztályához tartoznak. Emellett a treasury-befektetések partnereinek és korlátainak engedélyezése, illetve a korlátok betartásának ellenőrzése az EBB kockázatkezelési igazgatóságának feladatkörébe tartozik.

3.3.2. A likviditási kockázat értékelése

E szakasz táblázatai a mérlegfordulónap és a szerződéses lejárati nap közötti időszak alapján lejárat szerint mutatják be a Keret pénzügyi kötelezettségeit (diszkontálatlan cash flow-kat alapul véve).

A nem származtatott pénzügyi kötelezettségek tekintetében a Keret kötelezettségvállalásai az aláírt hitelmegállapodások folyósítatlan részeit, az aláírt tőkejegyzési/befektetési megállapodások folyósítatlan részeit, az adott hitelgaranciákat vagy a vállalt kamatláb-támogatásokat és a technikai segítségnyújtást jelentik.

A beruházási keret hitelei folyósítási határidővel rendelkeznek. Mindazonáltal a folyósításokra a mögöttes beruházási projekt előrehaladásának megfelelő ütemben és összegben kerül sor. Emellett a beruházási keret hitelügyleteit meglehetősen változékony működési környezetben kell végrehajtani, így a hitelek folyósítási ütemét bizonyos fokú bizonytalanság jellemzi.

A tőkebefektetések akkor válnak esedékessé, amikor a tőkebefektetési alap kezelői a befektetési tevékenységük előrehaladásának megfelelően érvényes lehívási kérelmet bocsátanak ki. A lehívási időszak jellemzően 3 év, amelyet sokszor egy-két évvel meghosszabbítanak. Egyes folyósítási kötelezettségvállalások az alap mögöttes befektetésének kiteljesedéséig rendszerint megérik a lehívási időszak végét, mivel előfordulhat, hogy az alap likviditása időnként nem elégséges a díjakkal vagy más kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelmek teljesítésére.

A garanciák nem tartoznak a konkrét folyósítási kötelezettségvállalások közé, kivéve, ha a kedvezményezett lehívja a garanciát. A fennálló garanciák összege a garantált hitelek visszafizetési ütemének megfelelően csökken.

A vállalt kamattámogatásokkal kapcsolatos készpénzkiáramlásra az EBB saját forrásaiból finanszírozott támogatott hitelek esetében kerül sor. Az itt bemutatott készpénzkiáramlások ezért csak az ilyen hitelekkel kapcsolatos kötelezettségvállalásokat jelölik, és nem a lekötött, folyósítatlan kamattámogatásokkal kapcsolatos teljes összeget. E kötelezettségvállalások folyósítási üteme ugyanúgy bizonytalan, mint a hitelek esetében.

A nem származtatott pénzügyi kötelezettségek lejárati profilját bemutató táblázatban a technikai segítségnyújtással kapcsolatos „bruttó nominális kiáramlás” a vonatkozó aláírt szerződések teljes folyósítatlan részére utal. A folyósítások ütemezése jelentős mértékben bizonytalan. A „Legfeljebb 3 hónap” soron feltüntetett készpénzkiáramlások a beszámoló fordulónapjáig kapott számlák teljesítetlen összegét jelentik.

A nem származtatott pénzügyi kötelezettségek meghatározott szerződéses lejárati időponttal nem rendelkező kötelezettségvállalásai a „Határozatlan lejárat” soron szerepelnek. Az olyan kötelezettségvállalások, amelyek tekintetében a beszámoló fordulónapjáig nem érkezett folyósítási kérelem, a megfelelő lejárati soron szerepelnek.

A származtatott pénzügyi kötelezettségek esetében a lejárati profil a swapok – köztük keresztdevizaswapok (CCS), keresztdevizás kamatlábswapok (CCIRS), rövid lejáratú devizaswapok és kamatlábswapok – szerződéses diszkontálatlan bruttó cash flow-it veszi figyelembe.

A nem származtatott pénzügyi kötelezettségek lejárati profilja	Legfeljebb 3 hónap	Több mint 3 hónap, de legfeljebb 1 év	Több mint 1 év, de legfeljebb 5 év	Több mint 5 év	Határozatlan lejárat	Bruttó nominális kiáramlás
ezer EUR-ban, 2017.12.31.-én	Legfeljebb 3 hónap	Több mint 3 hónap, de legfeljebb 1 év	Több mint 1 év, de legfeljebb 5 év	Több mint 5 év	Határozatlan lejárat	Bruttó nominális kiáramlás
Lekötött, de folyósítatlan hitelek kiáramlásai	5 543	—	—	—	864 440	869 983
Lekötött befektetési alapok és részvényjegyzések kiáramlásai	5 039	—	—	—	316 656	321 695
Egyéb (aláírt, kibocsátatlan garanciák; kibocsátott garanciák)	—	—	—	—	82 251	82 251
Lekötött kamattámogatások kiáramlásai	1 245	—	—	—	286 066	287 311
Lekötött technikai segítségnyújtás kiáramlásai	1 931	—	—	—	24 720	26 651
Összesen	13 758	—	—	—	1 574 133	1 587 891

A nem származtatott pénzügyi kötelezettségek lejárati profilja	Legfeljebb 3 hónap	Több mint 3 hónap, de legfeljebb 1 év	Több mint 1 év, de legfeljebb 5 év	Több mint 5 év	Határozatlan lejárat	Bruttó nominális kiáramlás
ezer EUR-ban, 2016.12.31.-én	Legfeljebb 3 hónap	Több mint 3 hónap, de legfeljebb 1 év	Több mint 1 év, de legfeljebb 5 év	Több mint 5 év	Határozatlan lejárat	Bruttó nominális kiáramlás
Lekötött, de folyósítatlan hitelek kiáramlásai	82 405	—	—	—	819 494	901 899
Lekötött befektetési alapok és részvényjegyzések kiáramlásai	4 592	—	—	—	239 458	244 050
Egyéb (aláírt, kibocsátatlan garanciák; kibocsátott garanciák)	—	—	—	—	43 964	43 964
Lekötött kamattámogatások kiáramlásai	—	—	—	—	275 917	275 917
Lekötött technikai segítségnyújtás kiáramlásai	2 671	—	—	—	24 807	27 478
Összesen	89 668	—	—	—	1 403 640	1 493 308

Származtatott pénzügyi kötelezettségek lejárati profilja	Legfeljebb 3 hónap	Több mint 3 hónap, de legfeljebb 1 év	Több mint 1 év, de legfeljebb 5 év	Több mint 5 év	Bruttó nominális beáramlás/kiáramlás
ezer EUR-ban, 2017.12.31.-én	Legfeljebb 3 hónap	Több mint 3 hónap, de legfeljebb 1 év	Több mint 1 év, de legfeljebb 5 év	Több mint 5 év	Bruttó nominális beáramlás/kiáramlás
CCS és CCIRS – beáramlás	7	3 144	5 122	—	8 273
CCS és CCIRS – kiáramlás	—	-4 051	-5 959	—	-10 010
Rövid lejáratú devizaswap – beáramlás	1 500 000	—	—	—	1 500 000
Rövid lejáratú devizaswap – kiáramlás	-1 493 987	—	—	—	-1 493 987
Kamatlábswap – beáramlás	355	1 102	4 138	625	6 219
Kamatlábswap – kiáramlás	—	-1 502	-3 782	- 556	-5 840
Összesen	6 375	-1 307	- 482	69	4 655

Származtatott pénzügyi kötelezettségek lejárati profilja	Legfeljebb 3 hónap	Több mint 3 hónap, de legfeljebb 1 év	Több mint 1 év, de legfeljebb 5 év	Több mint 5 év	Bruttó nominális beáramlás/kiáramlás
ezer EUR-ban, 2016.12.31.-én	Legfeljebb 3 hónap	Több mint 3 hónap, de legfeljebb 1 év	Több mint 1 év, de legfeljebb 5 év	Több mint 5 év	Bruttó nominális beáramlás/kiáramlás
CCS és CCIRS – beáramlás	3	2 409	5 222	—	7 634
CCS és CCIRS – kiáramlás	—	-3 688	-7 377	—	-11 065
Rövid lejáratú devizaswap – beáramlás	1 611 000	—	—	—	1 611 000
Rövid lejáratú devizaswap – kiáramlás	-1 636 001	—	—	—	-1 636 001
Kamatlábswap – beáramlás	411	1 234	5 529	1 550	8 724
Kamatlábswap – kiáramlás	—	-1 962	-5 316	-1 329	-8 607
Összesen	-24 587	-2 007	-1 942	221	-28 315

3.3.3. Hosszú lejáratú pénzügyi eszközök és kötelezettségek

Az alábbi táblázat a beszámoló fordulónapja utáni 12 hónapon túl behajtandó vagy teljesítendő nem derivatív pénzügyi eszközöket és pénzügyi kötelezettségeket mutatja be.

(ezer EUR-ban)
	2017.12.31.	2016.12.31.
Pénzügyi eszközök:
Hitelek és követelések	1 608 488	1 692 867
Értékesíthető pénzügyi eszközök	497 539	516 884
Egyéb eszközök	318	141
Összesen	2 106 345	2 209 892
Pénzügyi kötelezettségek:
Kibocsátott garanciákra képzett céltartalékok	549	497
Harmadik féllel szembeni kötelezettségek	109 004	69 960
Összesen	109 553	70 457

3.4. Piaci kockázat

A piaci kockázat annak a kockázata, hogy a piaci árak, például a kamatlábak, részvényárfolyamok és devizaárfolyamok változása befolyásolja a gazdálkodó egység jövedelmét vagy tartott pénzügyi eszközeinek értékét.

3.4.1. Kamatlábkockázat

A kamatlábkockázat a kamatozó pozíciók gazdasági értékének vagy az e pozíciókból származó jövedelmeknek azon volatilitása, amely a kamatlábak kedvezőtlen alakulásával függ össze.

A gazdasági érték fluktuációja vagy a különböző eszközök, kötelezettségek és fedezeti instrumentumok közötti árazási különbségek közvetlenül nincsenek hatással a Keretre, mivel i. nincsenek közvetlen hitelfelvételi költségei vagy kamatozó kötelezettségei, és ii. elfogadja a kamatláb-ingadozások által a befektetési jövedelmeire gyakorolt hatást.

A Keret a hitelportfóliója és a mikrofedezeti swapjai kamatláb-ingadozással szembeni érzékenységét bázispontérték-számítással méri.

A bázispontérték az adott portfólió nettó jelenértékében bekövetkező emelkedést vagy csökkenést méri a kamatlábak egy meghatározott időkereten („pénzpiac – legfeljebb egy év”, „igen rövid – 2–3 év”, „rövid – 4–6 év”, „közepes – 7–11 év”, „hosszú – 12–20 év” vagy „különösen hosszú – 21 éven túli”) belüli 1 bázispontos (0,01 százalékpontos) emelkedése esetén.

A Keret az euróban denominált hitelek cash flow-inak nettó jelenértékét (NPV) az EBB EUR-alapú finanszírozási görbéje (az EBB általános finanszírozási kamatfelárával korrigált EUR-alapú swapgörbe) alapján határozza meg. A Keret az USD-ban denominált hitelek cash flow-inak nettó jelenértékét az EBB USD-alapú finanszírozási görbéje alapján határozza meg. Az olyan pénznemben denominált hitelek cash flow-i tekintetében, amelyhez nem áll rendelkezésre megbízható és hiánytalan diszkontgörbe, a nettó jelenérték meghatározásához közelítésként az EBB EUR-alapú finanszírozási görbéjét használják.

A mikrofedezeti swapok nettó jelenértékének kiszámításához a Keret az euróban denominált cash flow-kra az EUR-alapú swapgörbét használja, az USD-ban denominált cash flow-kra pedig az USD-alapú swapgörbét.

Amint az alábbi táblázatban is látható, a mikrofedezeti swapokat is tartalmazó hitelportfólió nettó jelenértéke a releváns kamatlábak 1 bázisponttal nagyobb értéke esetén 2017. december 31-i állapot szerint 488 ezer EUR-val kevesebb lenne (a 2016. december 31-i állapot szerint: 516 ezer EUR-val kevesebb).

Bázispontérték	Pénz-	Igen rövid	Rövid	Középtávú	Hosszú	Különösen hosszú	Összesen
ezer EUR-ban	piac	Igen rövid	Rövid	Középtávú	Hosszú	Különösen hosszú
2017.12.31.-én	1 év	2–3 év	4–6 év	7–11 év	12–20 év	21 év
A hitelek és mikrofedezeti swapok érzékenysége összesen	- 49	- 96	- 159	- 168	- 16	—	- 488

Bázispontérték	Pénz-	Igen rövid	Rövid	Középtávú	Hosszú	Különösen hosszú	Összesen
ezer EUR-ban	piac	Igen rövid	Rövid	Középtávú	Hosszú	Különösen hosszú
2016.12.31.-én	1 év	2–3 év	4–6 év	7–11 év	12–20 év	21 év
A hitelek és mikrofedezeti swapok érzékenysége összesen	- 46	- 101	- 164	- 175	- 30	—	- 516

3.4.2. Devizaárfolyam-kockázat

A beruházási keret devizaárfolyam-kockázata a jövedelemben vagy a gazdasági értékben bekövetkező veszteség kockázata, amely a devizaárfolyamok kedvezőtlen alakulásával függ össze.

A számviteli referencia-pénznem alkalmazása miatt (a beruházási keret esetében ez az EUR) a Keret minden olyan esetben deviza-árfolyamkockázatnak van kitéve, amikor az eszközök és a kötelezettségek eltérő pénznemben denomináltak. A devizaárfolyam-kockázat a számviteli referencia-pénznemtől eltérő pénznemben denominált jövőbeni cash flow-k, például kamat- és osztalékfizetések értékének árfolyamváltozás miatti változásait is magában foglalja.

3.4.2.1. Devizaárfolyam-kockázat a treasury-eszközök esetében

A Keret treasury-eszközei EUR-ban vagy USD-ban vannak denominálva.

A devizaárfolyam-kockázatot azonnali vagy határidős keresztdeviza-ügyletekkel, devizaswapokkal vagy keresztdevizaswapokkal fedezik. Az EBB treasury osztálya szükségesnek és célszerűnek ítélt esetekben a bank politikájával összhangban bármely olyan eszközt igénybe vehet, amely védelmet nyújt a Keret pénzügyi tevékenységei kapcsán felmerült piaci kockázatokkal szemben.

3.4.2.2. Devizaárfolyam-kockázat a Keret által finanszírozott vagy garantált műveletek esetében

A Keret a tagállamok hozzájárulásait EUR-ban kapja. Az általa finanszírozott vagy garantált műveleteket, valamint a kamattámogatásokat EUR-ban, USD-ban vagy bármely más engedélyezett pénznemben meg lehet határozni.

Az (EUR-val mint referencia-pénznemmel szembeni) devizaárfolyam-kockázatnak való kitettségről akkor beszélünk, ha az eurótól eltérő pénznemben denominált ügyleteket fedezetlenül hagyják. A Keret devizaárfolyam-fedezeti iránymutatása az alábbiakban olvasható.

3.4.2.2.1. Az USD-ban denominált műveletek fedezése

A Keret USD-ban denominált műveletei által teremtett devizaárfolyam-kockázatot összesített alapon fedezni kell, USD/EUR devizaswapokkal, amelyeket rendszeres időszakonként megújítanak és az adott összeghez igazítanak. A devizaswapok használata kettős célt szolgál. Egyfelől megteremti az új folyósításokhoz (hitelekhez és tőkebefektetésekhez) szükséges likviditást, másfelől makroszintű devizafedezetet biztosít.

A tervezett vagy várt visszafizetések/folyósítások alapján minden egyes időszak kezdetén meg kell becsülni a következő időszak során USD-ban kapott vagy fizetett cash flow-k összegét. Ezt követően a lejáró devizaswapokat meg kell újítani, összegüket pedig hozzá kell igazítani a következő időszakra előre jelzett USD-likviditási igényhez.

—	A releváns korlátot meghaladó USD devizapozíciót – havi alapon – azonnali vagy határidős ügyletekkel fedezni kell.

—	A megújítások közötti időszakban kialakuló váratlan USD-likviditáshiányt eseti devizaswap-műveletekkel kell fedezni, az esetleges likviditási többleteket pedig treasury-eszközökbe kell fektetni, vagy ha a devizapozíció erősödéséből ered, akkor EUR-ra kell váltani.

3.4.2.2.2. Az EUR-tól vagy USD-tól eltérő pénznemben denominált műveletek fedezése

—	A Keret EUR-tól vagy USD-tól eltérő pénznemben denominált műveleteit a mögöttes hitel pénzügyi profiljának megfelelő keresztdevizaswapokkal kell fedezni, feltéve, hogy a swapok piaca megfelelően működik.

—

A Keretnek vannak olyan műveletei, amelyek pénzneme nem, vagy csak magas költséggel teszi lehetővé a művelet fedezését. Ezek a műveleteket a helyi pénznemben denominálják, de EUR-ban vagy USD-ban rendezik. A Keret pénzügyi kockázati szabályrendszere – amelyet a Keret bizottsága 2015. január 22-én fogadott el – lehetővé teszi, hogy az USA-dollárral jelentős pozitív korrelációban álló helyi pénznemek esetében a devizakitettséget USA-dollárban denominált derivatívákkal szintetikusan fedezzék. Az USA-dollárban denominált derivatívákkal szintetikusan fedezett helyi pénznemek a következő táblázat 3.4.2.2.3. szakaszának „Helyi pénznem (szintetikusan fedezett)” sora alatt, míg az USA-dollárban denominált derivatívákkal szintetikusan nem fedezett helyi pénznemek a táblázat „Helyi pénznem (szintetikusan nem fedezett)” sora alatt szerepelnek.

3.4.2.2.3. Devizapozíció (ezer EUR-ban)

Az e megjegyzésben szereplő táblázatok a Keret devizapozícióját mutatják be.

Az alábbi táblázatok a devizapozíciót a Keret kockázati politikájának megfelelően mutatják be (a Keret pénzügyi kockázati szabályrendszerében előírtak szerint). A kockázati politika szerinti devizapozíció a számviteli adatokon alapul, meghatározása szerint bizonyos kiválasztott eszközök és kötelezettségek egyenlege. A kockázati politika szerinti devizapozícióba tartozó eszközöket és kötelezettségeket úgy választják ki, hogy biztosítva legyen, hogy a jövedelmeket csak beérkezésükkor számítsák át a beszámoló pénznemére (EUR).

Az értékesíthető pénzügyi eszközökből származó, nem realizált nyereség/veszteség és értékvesztés, illetve a hitelek és követelések értékvesztése részét képezi a kockázati politika szerinti devizapozíciónak. A kockázati politika szerinti devizapozícióba tartozó derivatívákat a valós értékük helyett a névértéken veszik figyelembe annak érdekében, hogy azt össze lehessen hangolni az eszközök megőrzött értékével, amely a hitelek értékvesztésével kiigazított névérték.

Az alábbi táblázatokban az eszközök és a kötelezettségek fennmaradó része – főként felhalmozott hitelkamatok, derivatívák és támogatások – a „Kockázati politikába nem tartozó devizapozíció” sora alatt szerepel.

2017. december 31-én	Eszközök és kötelezettségek			Kötelezettségvállalások és függő kötelezettségek
Pénznem	Kockázati politika szerinti devizapozíció	Kockázati politikába nem tartozó devizapozíció	Mérleg szerinti devizapozíció	Kötelezettségvállalások és függő kötelezettségek
USD	- 206 535	6 087	- 200 448	377 994
Helyi pénznem (szintetikusan fedezett) (*2)
KES	88 532	2 854	91 386	—
TZS	98 722	1 820	100 542	—
DOP	37 785	1 494	39 279	—
UGX	52 653	1 505	54 158	—
RWF	32 714	354	33 068	—
Helyi pénznem (szintetikusan nem fedezett) (*2)
HTG, MUR, MZN, XOF, ZMW, BWP	30 802	183	30 985	—
EUR-tól eltérő pénznemek összesen	134 673	14 297	148 970	377 994
EUR	—	2 688 497	2 688 497	1 278 511
EUR és EUR-tól eltérő összesen	134 673	2 702 794	2 837 467	1 656 505

2016. december 31-én	Eszközök és kötelezettségek			Kötelezettségvállalások és függő kötelezettségek
Pénznem	Kockázati politika szerinti devizapozíció	Kockázati politikába nem tartozó devizapozíció	Mérleg szerinti devizapozíció	Kötelezettségvállalások és függő kötelezettségek
USD	- 258 496	7 578	- 250 918	282 991
Helyi pénznem (szintetikusan fedezett) (*3)
KES	117 881	3 869	121 751	—
TZS	97 116	1 931	99 046	—
DOP	52 553	2 013	54 566	—
UGX	36 776	1 077	37 854	—
RWF	22 258	194	22 452	—
Helyi pénznem (szintetikusan nem fedezett) (*3)
HTG, MUR, MZN, XOF, ZMW	22 534	252	22 786	246
EUR-tól eltérő pénznemek összesen	90 622	16 914	107 537	283 237
EUR	—	2 591 845	2 591 845	1 241 229
EUR és EUR-tól eltérő összesen	90 622	2 608 759	2 699 382	1 524 466

3.4.2.3. Devizaérzékenység-vizsgálat

A 2017. december 31-i állapot szerint az EUR többi pénznemmel szembeni 10 %-os leértékelődése a kapott hozzájárulások 16,6 millió EUR összegű növekedését eredményezné (a 2016. december 31-i állapot szerint: 12,0 millió EUR). Az EUR többi pénznemmel szembeni 10 %-os felértékelődése a kapott hozzájárulások 13,6 millió EUR összegű csökkenését eredményezné (a 2016. december 31-i állapot szerint: 9,9 millió EUR)

3.4.2.4. Átváltási árfolyam

2017. december 31-én és 2016. december 31-én a következő átváltási árfolyamokat használták a mérleg összeállításához:

	2017. december 31.	2016. december 31.
EU-n kívüli deviza
Pula (BWP)	11,7512	11,2657
Dominikai peso (DOP)	57,1465	48,7476
Fidzsi dollár (FJD)	2,4186	2,1969
Gourde (HTG)	75,69	68,78
Kenyai shilling (KES)	123,7	108,06
Ugija (MRO)	422,36	375,79
Mauritiusi rúpia (MUR)	40,07	37,85
Metical (MZN)	70,09	75,25
Ruandai frank (RWF)	1 003,37	856,80
Tanzániai shilling (TZS)	2 681,78	2 296,99
Ugandai shilling (UGX)	4 357,00	3 805,00
USA-dollár (USD)	1,1993	1,0541
CFA-frank (XAF/XOF)	655,957	655,957
Rand (ZAR)	14,8054	14,457
Zambiai kvacha (ZMW)	11,965	10,4653

3.4.3. Részvényárfolyam-kockázat

A részvényárfolyam-kockázat annak a kockázata, hogy a részvényindexek szintjében és/vagy a tőkebefektetések értékében bekövetkezett változások hatására csökken a tőkebefektetések valós értéke.

A beruházási keret a részvényárfolyam-kockázatnak a közvetlen tőkebefektetései és a kockázatitőke-alapokba való befektetései révén van kitéve.

A nem jegyzett részvényekben lévő pozíciók értékét nem könnyű meghatározni a folyamatos monitoring és kontroll céljából. Az ilyen pozíciók esetében a valamilyen értékelési technika felhasználásával meghatározott árak tekinthetők a legjobbnak.

Az egyedi közvetlen tőke- és kockázatitőke-befektetések értékében bekövetkező +/–10 %-os változás hatására a Keret kapott hozzájárulásai (az értékesíthető részvényportfólió valós értékének változása miatt) az összes egyéb változó konstans értéke mellett a 2017. december 31-i állapot szerint +/- 49,8 millió EUR-val (a 2016. december 31-i állapot szerint pedig +/- 51,7 millió EUR-val) változnának.

4. Pénzügyi instrumentumok valós értékei

4.1. Számviteli besorolás és valós értékek

Az alábbi táblázat bemutatja a pénzügyi eszközök és a pénzügyi kötelezettségek könyv szerinti értékét és valós értékét, valamint a valósérték-hierarchia szerinti szintjét. A nem valós értéken nyilvántartott pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek valósérték-információi nincsenek feltüntetve, ha a könyv szerinti érték észszerű közelítése a valós értéknek.

2017. december 31-én	Könyv szerinti érték						Valós érték
ezer EUR-ban	Kereskedési céllal tartott	Értékesíthető	Pénzeszközök, hitelek és követelések	Lejáratig tartott	Egyéb pénzügyi kötelezettségek	Összesen	1. szint:	2. szint:	3. szint:	Összesen
Valós értéken nyilvántartott pénzügyi eszközök:
Származékos pénzügyi instrumentumok	12 521	—	—	—	—	12 521	—	12 521	—	12 521
Kockázatitőke-alapok	—	420 104	—	—	—	420 104	—	—	420 104	420 104
Közvetlen tőkebefektetések	—	77 435	—	—	—	77 435	24 458	—	52 977	77 435
Összesen	12 521	497 539	—	—	—	510 060	24 458	12 521	473 081	510 060
Nem valós értéken nyilvántartott pénzügyi eszközök:
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek	—	—	549 101	—	—	549 101	—	—	—	—
Hitelek és követelések	—	—	1 666 725	—	—	1 666 725	—	1 852 507	—	1 852 507
Követelések a hozzájárulókkal szemben	—	—	150 000	—	—	150 000	—	—	—	—
Kötvények	—	—	—	144 382	—	144 382	144 382	—	—	144 382
Egyéb eszközök	—	—	4 385	—	—	4 385	—	—	—	—
Összesen	—	—	2 370 211	144 382	—	2 514 593	144 382	1 852 507	—	1 996 889
Pénzügyi eszközök összesen	12 521	497 539	2 370 211	144 382	—	3 024 653
Valós értéken nyilvántartott pénzügyi kötelezettségek:
Származékos pénzügyi instrumentumok	-1 153	—	—	—	—	-1 153	—	-1 153	—	-1 153
Összesen	-1 153	—	—	—	—	-1 153	—	-1 153	—	-1 153
Nem valós értéken nyilvántartott pénzügyi kötelezettségek:
Kibocsátott garanciákra képzett céltartalékok	—	—	—	—	- 484	- 484
Harmadik féllel szembeni kötelezettségek	—	—	—	—	- 157 285	- 157 285
Egyéb kötelezettségek	—	—	—	—	-2 462	-2 462
Összesen	—	—	—	—	- 160 231	- 160 231
Pénzügyi kötelezettségek összesen	-1 153	—	—	—	- 160 231	- 161 384

2016. december 31-én	Könyv szerinti érték						Valós érték
ezer EUR-ban	Kereskedési céllal tartott	Értékesíthető	Pénzeszközök, hitelek és követelések	Lejáratig tartott	Egyéb pénzügyi kötelezettségek	Összesen	1. szint:	2. szint:	3. szint:	Összesen
Valós értéken nyilvántartott pénzügyi eszközök:
Származékos pénzügyi instrumentumok	6 920	—	—	—	—	6 920	—	6 920	—	6 920
Kockázatitőke-alapok	—	437 788	—	—	—	437 788	—	—	437 788	437 788
Közvetlen tőkebefektetések	—	79 096	—	—	—	79 096	22 880	—	56 216	79 096
Összesen	6 920	516 884	—	—	—	523 804	22 880	6 920	494 004	523 804
Nem valós értéken nyilvántartott pénzügyi eszközök:
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek	—	—	360 817	—	—	360 817
Hitelek és követelések	—	—	1 729 380	—	—	1 729 380	—	1 951 786	—	1 951 786
Követelések a hozzájárulókkal szemben	—	—	86 395	—	—	86 395	—	—	—	—
Kötvények	—	—	—	169 398	—	169 398	120 123	48 031	—	168 154
Egyéb eszközök	—	—	345	—	—	345	—	—	—	—
Összesen	—	—	2 176 937	169 398	—	2 346 335	120 123	1 999 817	—	2 119 940
Pénzügyi eszközök összesen	6 920	516 884	2 176 937	169 398	—	2 870 139
Valós értéken nyilvántartott pénzügyi kötelezettségek:
Származékos pénzügyi instrumentumok	-25 189	—	—	—	—	-25 189	—	-25 189	—	-25 189
Összesen	-25 189	—	—	—	—	-25 189	—	-25 189	—	-25 189
Nem valós értéken nyilvántartott pénzügyi kötelezettségek:
Kibocsátott garanciákra képzett céltartalékok	—	—	—	—	- 625	- 625
Harmadik féllel szembeni kötelezettségek	—	—	—	—	- 116 114	- 116 114
Egyéb kötelezettségek	—	—	—	—	-2 546	-2 546
Összesen	—	—	—	—	- 119 285	- 119 285
Pénzügyi kötelezettségek összesen	-25 189	—	—	—	- 119 285	- 144 474

4.2. Valós értéken történő értékelés

4.2.1. Értékelési technikák és lényeges nem megfigyelhető inputok

Az alábbi táblázat tájékoztatást ad a pénzügyi eszközök értékeléséhez használt értékelési technikákról és lényeges nem megfigyelhető inputokról, a valósérték-hierarchia 2. és 3. szintje tekintetében.

Értékelési technika		Lényeges nem megfigyelhető input	A megfigyelhető inputok és a valós értéken történő értékelés kapcsolata
Valós értéken nyilvántartott pénzügyi eszközök
Származékos pénzügyi instrumentumok	Diszkontált cash flow: a jövőbeni cash flow-kat (megfigyelhető határidős árfolyam- és hozamgörbékből a beszámolási időszak végén nyert) határidős árfolyamok/kamatlábak, illetve szerződéses árfolyamok/kamatlábak alapján becsülik, a különböző partnerek hitelkockázatát tükröző rátával való diszkontálással.	Nem értelmezhető.	Nem értelmezhető.
Kockázatitőke-alapok	Kiigazított nettó eszközérték módszer: a valós érték meghatározásához vagy a Keretnek a mögöttes eszközben meglévő százalékos tulajdoni arányát szorozzák a legfrissebb beszámolóban szereplő, cash flow-kkal kiigazított nettó eszközértékkel, vagy, amennyiben rendelkezésre áll, a részesedésnek az adott alapkezelő által közölt, ugyanazon napra érvényes pontos értékét veszik figyelembe. A legutolsó rendelkezésre álló nettó eszközérték és az év végi beszámolás közötti intervallum áthidalása céljából lefolytatják a későbbi eseményekre vonatkozó felülvizsgálati eljárást, és a beszámoló szerinti nettó eszközértéket szükség esetén kiigazítják.	A kockázatitőke-alap utolsó beszámolójának fordulónapja és az értékelés napja között eltelt idő miatti kiigazítása a következőket figyelembe véve: működési költségek és kezelési díjak, a kockázatitőke-alap mögöttes eszközeinek valós értékében bekövetkező változások, további felmerült kötelezettségek, piaci változások vagy a gazdasági feltételek más változásai.	Minél több idő telt el a kockázatitőke-alap utolsó beszámolójának fordulónapja és az értékelés napja között, annál nagyobb lesz az eltelt idő miatti kiigazítás.
Közvetlen tőkebefektetés	Kiigazított nettó eszközérték.	A befektetést befogadó utolsó beszámolójának fordulónapja és az értékelés napja között eltelt idő miatti kiigazítása a következőket figyelembe véve: működési költségek, a befektetést befogadó mögöttes eszközeinek valós értékében bekövetkező változások, további felmerült kötelezettségek, piaci változások vagy a gazdasági feltételek más változásai, tőkeemelés, értékesítés, az ellenőrzés változása.	Minél több idő telt el a befektetést befogadó utolsó beszámolójának fordulónapja és az értékelés napja között, annál nagyobb lesz az eltelt idő miatti kiigazítás.
		5–30 % közötti diszkont az értékesíthetőség (likviditás) hiánya miatt; meghatározására a hasonló részesedések korábbi, országos/régióbeli adásvételeinek figyelembevételével kerül sor.	Minél nagyobb az értékesíthetőségi diszkont, annál alacsonyabb lesz a valós érték.
Nem valós értéken nyilvántartott pénzügyi instrumentumok
Hitelek és követelések	Diszkontált cash flow: Az adós fizetőképességét feltételező értékelési modell szerződéses cash flow-kat használ, és nem vesz figyelembe fedezeti értékeket vagy előtörlesztéseket. A modell a hitelek nettó jelenértékének kiszámításához egy kiigazított piaci diszkontgörbe alapján diszkontálja a szerződéses cash flow-kat. Az egyes hitelek nettó jelenértékét ezután kiigazítják a vonatkozó várható veszteséggel. A hitelek és követelések valós értéke az így kapott egyedi értékek összege.	Nem értelmezhető.	Nem értelmezhető.
Lejáratig tartott pénzügyi eszközök	Diszkontált cash flow.	Nem értelmezhető.	Nem értelmezhető.

Az IFRS 13 standardot alkalmazva a derivatívák valós értéke 2017. és 2016. december 31-én magában foglalta a következő értékelési korrekciókat:

—	a származtatott ügyletek partner-hitelkockázatát tükröző hitelértékelési korrekciót, amely 2017. december 31-én -38 ezer EUR, 2016. december 31-én pedig -76,4 ezer EUR,

—	a származtatott ügyletek saját hitelkockázatát tükröző kötelezettségértékelési korrekciót, amely 2017. december 31-én+29,5 ezer EUR, 2016. december 31-én pedig +42,9 ezer EUR.

4.2.2. Az 1. és a 2. szint közötti átcsoportosítások

A Keret a szintek közötti átcsoportosítást az azt okozó esemény vagy körülményváltozás időpontjában jeleníti meg.

A Keret 2017-ben és 2016-ban nem hajtott végre átcsoportosítást a valósérték-hierarchia 1. és 2. szintje vagy 2. és 1. szintje között.

4.2.3. 3. szintű valós értékek

3. szintű valós értékek egyeztetése

Az alábbi táblázatok a 3. szintű eszközökben a 2017. december 31-én lezárult és a 2016. december 31-én lezárult évben bekövetkezett változásokat mutatják:

(ezer EUR-ban)

Értékesíthető pénzügyi eszközök

Egyenleg (2017. január 1.)

494 004

Az eredményben megjelenített nyereség vagy veszteség:

—	értékesíthető pénzügyi eszközökön realizált nettó nyereség

2 711

—	az értékesíthető pénzügyi eszközökből származó értékvesztés

-22 024

Összesen

-19 313

Az egyéb átfogó jövedelemben megjelenített nyereség vagy veszteség:

—	az értékesíthető pénzügyi eszközök valós értékének nettó változása

-17 592

Összesen

-17 592

Folyósítások

62 660

Visszafizetések

-44 568

Leírások

-2 110

Egyenleg (2017. december 31.)

473 081

(ezer EUR-ban)

Értékesíthető pénzügyi eszközök

Egyenleg (2016. január 1.)

419 175

Az eredményben megjelenített nyereség vagy veszteség:

—	értékesíthető pénzügyi eszközökön realizált nettó nyereség

-6 504

—	az értékesíthető pénzügyi eszközökből származó értékvesztés

-2 493

Összesen

-8 997

Az egyéb átfogó jövedelemben megjelenített nyereség vagy veszteség:

—	az értékesíthető pénzügyi eszközök valós értékének nettó változása

-24 628

Összesen

-24 628

Folyósítások

153 986

Visszafizetések

-37 978

Leírások

-7 554

Egyenleg (2016. december 31.)

494 004

A Keret 2017-ben és 2016-ban nem hajtott végre a valósérték-hierarchia 3. szintjét érintő átcsoportosítást.

Érzékenységvizsgálat

A beszámoló fordulónapján a kockázatitőke-alapok és a közvetlen tőkebefektetések valós értéken történő értékeléséhez használt lényeges nem megfigyelhető inputok +/–10 %-os változása az egyéb tényezők változatlansága esetén a következő hatást gyakorolta volna az egyéb átfogó jövedelemre:

2017. december 31-én	Növekedés	Csökkenés
(ezer EUR-ban)	Növekedés	Csökkenés
Közvetlen tőkebefektetések	—	—

2016. december 31-én	Növekedés	Csökkenés
(ezer EUR-ban)	Növekedés	Csökkenés
Közvetlen tőkebefektetések	10	- 10
Összesen	10	- 10

5. Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek (ezer EUR-ban)

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek összetétele:

	2017.12.31.	2016.12.31.
Pénzeszközök	166 445	51 462
Lekötött betétek	367 653	259 337
Kereskedelmi értékpapírok	15 003	50 018
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban	549 101	360 817
Elhatárolt kamat	68	5
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek a cash flow-kimutatásban	549 169	360 822

6. Származékos pénzügyi instrumentumok (ezer EUR-ban)

A kereskedési céllal tartottként besorolt származékos pénzügyi instrumentumok fő összetevői a következők:

2017. december 31-én	Valós érték		Névleges összeg
2017. december 31-én	Eszközök	Kötelezettségek	Névleges összeg
Keresztdevizás kamatlábswapok	149	-1 105	8 098
Kamatlábswapok	393	- 48	31 711
Devizaswapok	11 979	—	1 500 000
Származékos pénzügyi instrumentumok összesen	12 521	-1 153	1 539 809

2016. december 31-én	Valós érték		Névleges összeg
2016. december 31-én	Eszközök	Kötelezettségek	Névleges összeg
Keresztdevizás kamatlábswapok	—	-3 051	7 430
Kamatlábswapok	388	- 335	41 233
Devizaswapok	6 532	-21 803	1 611 000
Származékos pénzügyi instrumentumok összesen	6 920	-25 189	1 659 663

7. Hitelek és követelések (ezer EUR-ban)

A hitelek és követelések fő összetevői a következők:

	Globális hitelek (*4)	Előnyös besorolású hitelek	Alárendelt hitelek	Összesen
Névérték 2017. január 1-jén	994 527	764 339	71 563	1 830 429
Folyósítások	305 059	63 603	—	368 662
Leírások	-3 257	-6 138	—	-9 395
Visszafizetések	- 162 361	-91 125	—	- 253 486
Tőkésített kamatok	—	—	—	—
Devizaárfolyam-különbség	- 128 874	-43 180	-9 017	- 181 071
Névérték 2017. december 31-én	1 005 094	687 499	62 546	1 755 139
Értékvesztés 2017. január 1-jén	-18 185	-28 294	-71 161	- 117 640
Az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban rögzített értékvesztés	-5 105	-11 572	—	-16 677
Leírások	3 257	6 138	—	9 395
Értékvesztés visszaírása	2 204	3 752	—	5 956
Devizaárfolyam-különbség	914	3 234	8 615	12 763
Értékvesztés 2017. december 31-én	-16 915	-26 742	-62 546	- 106 203
Amortizált bekerülési érték	-3 802	-3 408	—	-7 210
Kamat	15 122	9 877	—	24 999
Hitelek és követelések 2017. december 31-én	999 499	667 226	—	1 666 725

	Globális hitelek (*5)	Előnyös besorolású hitelek	Alárendelt hitelek	Összesen
Névérték 2016. január 1-jén	661 792	818 007	160 555	1 640 354
Folyósítások	476 685	51 691	—	528 376
Leírások	—	- 109	-31 189	-31 298
Visszafizetések	- 178 282	- 107 259	-65 927	- 351 468
Tőkésített kamatok	—	—	7 183	7 183
Devizaárfolyam-különbség	34 332	2 009	941	37 282
Névérték 2016. december 31-én	994 527	764 339	71 563	1 830 429
Értékvesztés 2016. január 1-jén	-9 403	-22 445	- 159 198	- 191 046
Az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban rögzített értékvesztés	-8 794	-11 999	—	-20 793
Leírások	—	109	31 189	31 298
Értékvesztés visszaírása	360	6 100	58 698	65 158
Devizaárfolyam-különbség	- 348	- 59	-1 850	-2 257
Értékvesztés 2016. december 31-én	-18 185	-28 294	-71 161	- 117 640
Amortizált bekerülési érték	-3 906	-3 682	—	-7 588
Kamat	14 807	9 371	1	24 179
Hitelek és követelések 2016. december 31-én	987 243	741 734	403	1 729 380

8. Értékesíthető pénzügyi eszközök (ezer EUR-ban)

Az értékesíthető pénzügyi eszközök fő összetevői a következők:

	Kockázatitőke-alapok	Közvetlen tőkebefektetések	Összesen
Bekerülési érték 2017. január 1-jén	331 253	72 636	403 889
Folyósítások	62 660	—	62 660
Visszafizetések/értékesítések	-41 678	-2 890	-44 568
Leírások	- 437	-1 673	-2 110
Visszafizetések/értékesítések devizaárfolyam-különbsége	1 600	55	1 655
Bekerülési érték 2017. december 31-én	353 398	68 128	421 526
Nem realizált nyereség és veszteség 2017. január 1-jén	129 427	13 457	142 884
Nem realizált nyereség és veszteség – nettó változás	-18 242	1 174	-17 068
Nem realizált nyereség és veszteség 2017. december 31-én	111 185	14 631	125 816
Értékvesztés 2017. január 1-jén	-22 892	-6 997	-29 889
Az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban az év során rögzített értékvesztés	-22 024	—	-22 024
Leírások	437	1 673	2 110
Értékvesztés 2017. december 31-én	-44 479	-5 324	-49 803
Értékesíthető pénzügyi eszközök 2017. december 31-én	420 104	77 435	497 539

	Kockázatitőke-alapok	Közvetlen tőkebefektetések	Összesen
Bekerülési érték 2016. január 1-jén	267 331	22 979	290 310
Folyósítások	101 323	52 663	153 986
Visszafizetések/értékesítések	-37 948	- 30	-37 978
Leírások	-4 594	-2 960	-7 554
Visszafizetések/értékesítések devizaárfolyam-különbsége	5 141	- 16	5 125
Bekerülési érték 2016. december 31-én	331 253	72 636	403 889
Nem realizált nyereség és veszteség 2016. január 1-jén	153 901	10 092	163 993
Nem realizált nyereség és veszteség – nettó változás	-24 474	3 365	-21 109
Nem realizált nyereség és veszteség 2016. december 31-én	129 427	13 457	142 884
Értékvesztés 2016. január 1-jén	-25 029	-9 921	-34 950
Az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban az év során rögzített értékvesztés	-2 457	- 36	-2 493
Leírások	4 594	2 960	7 554
Értékvesztés 2016. december 31-én	-22 892	-6 997	-29 889
Értékesíthető pénzügyi eszközök 2016. december 31-én	437 788	79 096	516 884

9. A hozzájárulókkal szembeni követelések (ezer EUR-ban)

A hozzájárulókkal szembeni követelések kizárólag lehívott, de be nem fizetett tagállami hozzájárulások.

10. Lejáratig tartott pénzügyi eszközök (ezer EUR-ban)

A lejáratig tartott portfólió olyan jegyzett kötvényeket tartalmaz, amelyek lejárata a beszámoló fordulónapjakor három hónapnál rövidebb. Az alábbi táblázat a lejáratig tartott portfólió mozgásait tartalmazza:

Egyenleg (2017. január 1.)	169 398
Beszerzések	1 084 149
Lejáratok	-1 109 563
A prémiumok/diszkontok amortizációjának változása	- 59
Az elhatárolt kamat változása	457
Egyenleg (2017. december 31.)	144 382

Egyenleg (2016. január 1.)	228 521
Beszerzések	1 159 704
Lejáratok	-1 219 953
A prémiumok/diszkontok amortizációjának változása	- 87
Az elhatárolt kamat változása	1 213
Egyenleg (2016. december 31.)	169 398

11. Egyéb eszközök (ezer EUR-ban)

Az egyéb eszközök fő összetevői a következők:

	2017.12.31.	2016.12.31.
Az EBB-vel szembeni követelések	4 117	1
Pénzügyi garanciák	268	344
Egyéb eszközök összesen	4 385	345

12. Halasztott bevételek (ezer EUR-ban)

A halasztott bevételek fő összetevői a következők:

	2017.12.31.	2016.12.31.
Elhatárolt kamattámogatások	24 895	25 884
Hitelek és követelések elhatárolt jutaléka	907	399
Halasztott bevételek összesen	25 802	26 283

13. Kibocsátott garanciákra képzett céltartalékok (ezer EUR-ban)

A kibocsátott garanciákra képzett céltartalékokat a garanciák alapján keletkező bármely aktuális pénzügyi kötelem rendezéséhez szükséges kiadások legjobb becslését használva jelenítik meg, a következők összegeként:

—	a kezdeti megjelenítés szerinti összeg, adott esetben csökkentve az IAS 18 Bevételek standardnak megfelelően megjelenített kumulatív amortizációval és

—	a fenti összegeknek az IAS 37 Céltartalékok, függő kötelezettségek és függő követelések standarddal összhangban számított többlete.

	2017	2016
Egyenleg január 1-jén	625	—
Az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban rögzített növekmény	65	242
Felhasznált	- 206	—
Átcsoportosítás az „Egyéb kötelezettségek”-ből, pénzügyi garanciák	—	383
Egyenleg december 31-én	484	625

14. Harmadik féllel szembeni kötelezettségek (ezer EUR-ban)

A harmadik féllel szembeni kötelezettségek fő összetevői a következők:

	2017.12.31.	2016.12.31.
Az EBB-nek fizetendő, nettó általános igazgatási kiadások	45 105	43 483
EBB-nek fizetendő egyéb összegek	580	—
A tagállamoknak még nem folyósított kamattámogatások és technikai segítségnyújtás	111 600	72 631
Harmadik féllel szembeni kötelezettségek összesen	157 285	116 114

15. Egyéb kötelezettségek (ezer EUR-ban)

Az egyéb kötelezettségek fő összetevői a következők:

	2017.12.31.	2016.12.31.
Hitelek előtörlesztése	1 986	2 081
Kamattámogatások halasztott bevétele	436	458
Pénzügyi garanciák	40	7
Egyéb kötelezettségek összesen	2 462	2 546

16. A tagállamoktól lehívott hozzájárulás (ezer EUR-ban)

Tagállamok	Hozzájárulás a Kerethez	Hozzájárulás a kamattámogatásokhoz és a technikai segítségnyújtáshoz	Hozzájárulás összesen	Lehívott, de be nem fizetett (*6)
Ausztria	65 597	8 387	73 984	3 615
Belgium	96 872	12 340	109 212	5 295
Bulgária	644	266	910	210
Ciprus	414	171	585	135
Cseh Köztársaság	2 346	969	3 315	765
Dánia	53 220	6 875	60 095	3 000
Észtország	230	95	325	75
Finnország	37 206	4 920	42 126	2 205
Franciaország	589 781	72 062	661 843	29 325
Németország	574 815	72 516	647 331	30 750
Görögország	32 475	4 589	37 064	2 205
Magyarország	2 530	1 045	3 575	825
Írország	16 939	2 620	19 559	1 365
Olaszország	317 104	42 453	359 557	19 290
Lettország	322	133	455	105
Litvánia	552	228	780	180
Luxemburg	7 207	930	8 137	405
Málta	138	57	195	45
Hollandia	129 685	16 715	146 400	7 275
Lengyelország	5 980	2 470	8 450	1 950
Portugália	25 243	3 579	28 822	1 725
Románia	1 702	703	2 405	555
Szlovákia	966	399	1 365	315
Szlovénia	828	342	1 170	270
Spanyolország	156 239	23 306	179 545	11 775
Svédország	68 760	9 129	77 889	4 110
Egyesült Királyság	329 205	46 392	375 597	22 230
Összesen 2017. december 31-én	2 517 000	333 691	2 850 691	150 000
Összesen 2016. december 31-én	2 377 000	273 691	2 650 691	86 395

17. Függő kötelezettségek és kötelezettségvállalások (ezer EUR-ban)

	2017.12.31.	2016.12.31.
Kötelezettségvállalások
Folyósítatlan hitelek	869 983	901 899
Értékesíthető pénzügyi eszközökre vonatkozó, folyósítatlan kötelezettségvállalás	321 695	244 050
Kibocsátott garanciák	7 682	8 627
Kamattámogatás és technikai segítségnyújtás	382 576	334 553
Függő kötelezettségek
Aláírt kibocsátatlan garanciák	74 569	35 337
Függő kötelezettségek és kötelezettségvállalások összesen	1 656 505	1 524 466

18. Kamat- és kamatjellegű bevételek, kamat- és kamatjellegű kiadások (ezer EUR-ban)

A kamat- és kamatjellegű bevételek fő összetevői a következők:

	2017.1.1.-től	2016.1.1.-től
	2017.12.31.-ig	2016.12.31.-ig
Hitelek és követelések	97 440	102 580
Kamattámogatások	3 966	4 118
Kamat- és kamatjellegű bevételek összesen	101 406	106 698

A kamat- és kamatjellegű kiadások fő összetevői a következők:

	2017.1.1.-től	2016.1.1.-től
	2017.12.31.-ig	2016.12.31.-ig
Származékos pénzügyi instrumentumok	- 980	-1 142
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek	-1 037	- 752
Lejáratig tartott pénzügyi eszközök	- 654	- 413
Kamat- és kamatjellegű kiadások összesen	-2 671	-2 307

19. Díj- és jutalékbevételek, díj- és jutalékkiadások (ezer EUR-ban)

A díj- és jutalékbevételek fő összetevői a következők:

	2017.1.1.-től	2016.1.1.-től
	2017.12.31.-ig	2016.12.31.-ig
Hitelek és követelések díj- és jutalékbevételei	—	515
Pénzügyi garanciák díj- és jutalékbevételei	209	183
Egyéb	1	1
Díj- és jutalékbevételek összesen	210	699

A díj- és jutalékkiadások fő alkotóelemei a következők:

	2017.1.1.-től	2016.1.1.-től
	2017.12.31.-ig	2016.12.31.-ig
Harmadik feleknek az értékesíthető pénzügyi eszközök kapcsán fizetett jutalékok	- 60	- 48
Díj- és jutalékkiadás összesen	- 60	- 48

20. Értékesíthető pénzügyi eszközökön realizált nettó nyereség (ezer EUR-ban)

Az értékesíthető pénzügyi eszközökön realizált nettó nyereség fő összetevői a következők:

	2017.1.1.-től	2016.1.1.-től
	2017.12.31.-ig	2016.12.31.-ig
Értékesíthető pénzügyi eszközök nettó bevétele	1 030	2 159
Osztalékbevétel	1 681	4 345
Értékesíthető pénzügyi eszközökön realizált nettó nyereség	2 711	6 504

21. Általános igazgatási kiadások (ezer EUR-ban)

Az általános igazgatási kiadások az EBB-nél a beruházási keret kezelése során felmerült tényleges költségeket foglalják magukban, levonva az EBB által közvetlenül a beruházási keret ügyfeleire kiszabott, szokásos bírálati díjakból származó bevételt.

	2017.1.1.-től	2016.1.1.-től
	2017.12.31.-ig	2016.12.31.-ig
Az EBB-nél felmerült tényleges költségek	-48 285	-45 858
Bevételek a közvetlenül a Keret ügyfeleire terhelt bírálati díjakból	3 180	2 375
Általános igazgatási kiadások összesen	-45 105	-43 483

22. Nem konszolidált strukturált gazdálkodó egységben való részvétel (ezer EUR-ban)

A strukturált gazdálkodó egység fogalommeghatározása

A strukturált gazdálkodó egység olyan gazdálkodó egység, amelynek kialakítása szerint nem a szavazati jogok vagy hasonló jogok játsszák a döntő szerepet annak eldöntésében, ki gyakorol ellenőrzést a gazdálkodó egység felett. Az IFRS 12 standard szerint a strukturált gazdálkodó egység gyakran rendelkezik az alábbi tulajdonságok némelyikével vagy mindegyikével:

—	korlátozott tevékenységek,

—

korlátozott és jól meghatározható célkitűzés, például adózásilag hatékony bérlet megvalósítása, kutatási és fejlesztési tevékenységek megvalósítása érdekében, egy gazdálkodó egység részére történő tőkeforrás vagy finanszírozás biztosítása érdekében vagy annak érdekében, hogy befektetők részére befektetési lehetőségeket biztosítsanak a strukturált gazdálkodó egység eszközeihez kapcsolódó kockázatok és hasznok befektetőknek történő átadása útján,

—	nem elegendő saját tőke ahhoz, hogy a strukturált gazdálkodó egység alárendelt pénzügyi támogatás nélkül finanszírozni tudja saját tevékenységeit,

—	több, szerződés alapján egymáshoz kapcsolódó, a befektetők részére kibocsátott instrumentum formájában történő finanszírozás, amely hitelkockázat vagy egyéb kockázat koncentrációit eredményezi (részfolyósítások).

Nem konszolidált strukturált gazdálkodó egységek

A nem konszolidált strukturált gazdálkodó egység kifejezés magában foglal minden olyan strukturált gazdálkodó egységet, amely felett a Keret nem gyakorol ellenőrzést, továbbá magában foglalja a nem konszolidált strukturált gazdálkodó egységekben levő érdekeltségeket.

A strukturált gazdálkodó egységekben levő érdekeltségek fogalommeghatározása

Az IFRS 12 standard meghatározása szerint az érdekeltség alatt lényegében olyan szerződéses vagy nem szerződéses kapcsolat értendő, amely alapján a beszámolót készítő gazdálkodó egység ki van téve a másik gazdálkodó egység teljesítményéből származó hozamok változékonyságának. Ilyen érdekeltségre példa többek között a részvények birtoklása, valamint a részvétel egyéb formái is, mint például finanszírozás, likviditási támogatás, hitelképesség-növelés, kötelezettségvállalás vagy garanciák rendelkezésre bocsátása a másik gazdálkodó egység számára. Az IFRS 12 standard szerint a beszámolót készítő gazdálkodó egység nem feltétlenül rendelkezik érdekeltséggel egy másik gazdálkodó egységben pusztán azért, mert tipikus megrendelő-szállító viszony áll fenn közöttük.

Az alábbi táblázat azokat a strukturált gazdálkodó egységeket mutatja be, amelyeket a Keret nem konszolidál, de amelyekben érdekeltséget birtokol.

A strukturált gazdálkodó egység típusa

Jelleg és cél

A Keret által birtokolt érdekeltség

Projektfinanszírozás – különleges célú gazdasági egységek hitelezése

A projektfinanszírozási ügyletek (PF-műveletek) olyan ügyletek, amelyek adósságszolgálatához a Keret olyan hitelfelvevőre hagyatkozik, amelynek egyedüli vagy fő bevételi forrását az ilyen adósságból finanszírozott egyetlen vagy néhány eszköz vagy a projekthez kötődő, korábban is létező eszköz jelenti. A PF-műveleteket gyakran különleges célú gazdasági egységek útján finanszírozzák.

Nettó folyósított összegek;

Kamatbevétel.

Kockázatitőke-műveletek

A Keret kockázatitőke- és befektetési alapokat finanszíroz. A kockázatitőke- és befektetési alapok befektetők forrásait gyűjtik és kezelik azzal a céllal, hogy részesedést szerezzenek nagy növekedési potenciállal rendelkező kis- és középvállalkozásokban, illetve infrastruktúra-projekteket finanszírozzanak.

A kockázati tőkébe fektető gazdálkodó egység által kibocsátott befektetési jegyek/részvények;

Kapott osztalékok mint osztalékbevételek.

Az alábbi táblázat azon nem konszolidált strukturált gazdálkodó egységek könyv szerinti értékét mutatja be, amelyekben a Keret a beszámoló fordulónapján érdekeltséget birtokol, továbbá ismerteti a Keretnek az e gazdálkodó egységekkel kapcsolatos veszteséggel szembeni maximális kitettségét. A veszteséggel szembeni maximális kitettség a könyv szerinti értékből és a kapcsolódó folyósítatlan kötelezettségvállalásokból áll.

A strukturált gazdálkodó egység típusa	Jelleg	Könyv szerinti érték 2017.12.31.-én	Könyv szerinti érték 2016.12.31.-én	Veszteséggel szembeni maximális kitettség 2017.12.31.-én	Veszteséggel szembeni maximális kitettség 2016.12.31.-én
Kockázatitőke-alapok	Értékesíthető pénzügyi eszközök	420 104	437 788	737 661	672 222
Összesen		420 104	437 788	737 661	672 222

23. Hatásfinanszírozási Keret (ezer EUR-ban)

Az AKCS–EU Közös Miniszteri Tanács 2013 júniusában jóváhagyta a 11. EFA-ra vonatkozó pénzügyi jegyzőkönyvet, amely a 2014–2020 közötti időszakot fedi le.

A beruházási keret javára jóváhagytak egy új, 500 millió EUR összegű keretet, az úgynevezett „Hatásfinanszírozási Keretet”, amelynek révén a beruházási keret különösen jelentős fejlesztési hatást ígérő projekteket támogathat, viselve egyúttal az ilyen befektetések természetszerűleg magasabb kockázatát. Ez a keret új lehetőségeket biztosít arra, hogy a beruházási keret a következő eszközökbe történő befektetés révén fokozni tudja magánszektorbeli hitelezését:

Társadalmi hatású tőkebefektetési alapok – ezeket az alapokat olyan magántőkealap-kezelők népszerűsítik – egyre nagyobb számban – amelyek alapjaik alapvető befektetési stratégiájával társadalmi vagy környezetvédelmi problémák enyhítését célozzák, továbbra is szem előtt tartva ugyanakkor az alap és a befektetést befogadó társaság fenntarthatóságát.

Pénzügyi közvetítőknek folyósított hitelek – az érintett közvetítők (például mikrofinanszírozási intézmények, helyi bankok és hitelszövetkezetek) olyan AKCS-országokban működnek, amelyek esetében az EBB a jelenlegi hitelkockázati iránymutatások értelmében – különösen a helyi pénznemben – nem folyósít hitelt, például magas országkockázat, devizaárfolyam-ingadozás vagy az árképzési referenciák hiánya miatt. Az ilyen hitelek fő célja a jelentős fejlesztési hatású projektek finanszírozása, különösen a mikro- és kisvállalkozásoknak nyújtott támogatás és a mezőgazdaság terén, mivel ezek általában nem finanszírozhatók a beruházási keretből.

Kockázatmegosztást elősegítő eszközök – formájuk szerint első veszteségre nyújtott garanciák (első veszteségviselő részek), amelyek lehetővé teszik, hogy az EBB és a helyi pénzügyi közvetítők (főként kereskedelmi bankok) az ellátatlan kkv-kat és a hatásfinanszírozási kritériumnak megfelelő kis projekteket segítő kockázatmegosztási műveleteket végezzenek olyan helyzetekben, amikor az említett kkv-k és kis projektek nem jutnak piaci finanszírozáshoz. Az első veszteségviselő részeket az EBB által a beruházási keretből finanszírozott, illetve más nemzetközi pénzügyi szervezetek/fejlesztési pénzügyi intézmények által finanszírozott előbbre sorolt garanciarészek viszontgaranciáiként alakították ki, és így jelentős tőkeáttételi hatást teremtenek.

Közvetlen finanszírozás – hitel-vagy tőkefinanszírozási eszközök révén, megbízható és tapasztalt projektgazdák jelentős fejlesztési hatású projektjeihez, természetszerűleg magasabb várható veszteségekkel és nehezebb eszközmegtérüléssel (tőkéhez kötődő típusú kockázat, a szokásosnál magasabb várható veszteségekkel). Az EBB szigorú kiválasztási és támogathatósági feltételeket fog szabni ehhez az eszközhöz, mivel az érintett projektek – jelentős fejlesztési hatásuk ellenére – nem teljesítik a szükséges finanszírozási feltételeket (vagyis kicsi az esélye a befektetés megtérülésének vagy a veszteségek kamatokkal/tőkehozamokkal való ellentételezésének).

A Hatásfinanszírozási Keret lehetővé teszi az új szektorokba, például az egészségügybe és az oktatásba, valamint a mezőgazdaságba és az élelmezésbiztonságba történő diverzifikációt, illetve az új kockázatmegosztási eszközök kifejlesztését is.

Pénzügyi és számviteli szempontból a Hatásfinanszírozási Keret a beruházási keret portfóliójának részét képezi, elszámolásai a Keret éves pénzügyi kimutatásában szerepelnek.

Az alábbi táblázat a könyv szerinti értékeket és a lekötött, de folyósítatlan összegeket tartalmazza, eszköztípusonként:

A Hatásfinanszírozási Keret befektetésének típusa	Jelleg	Könyv szerinti érték 2017.12.31.-én	Könyv szerinti érték 2016.12.31.-én	Folyósítatlan összeg 2017.12.31.-én	Folyósítatlan összeg 2016.12.31.-én
Társadalmi hatású tőkebefektetési alapok	Értékesíthető pénzügyi eszközök	7 839	5 021	51 720	19 567
Pénzügyi közvetítőknek folyósított hitelek	Hitelek és követelések	30 804	23 702	44 017	46 958
Kockázatmegosztást elősegítő eszközök	Kibocsátott garanciák	296	- 288	64 569	33 719
Közvetlen finanszírozás – részesedések	Értékesíthető pénzügyi eszközök	42 981	39 986	4 014	14
Összesen		81 920	68 421	164 320	100 258

24. Későbbi események

A mérlegkészítés után nem történt olyan lényeges esemény, amely miatt közzétételre vagy a 2017. december 31-i pénzügyi kimutatások kiigazítására lenne szükség.

(1) HL L 210., 2013.8.6., 1. o.

(2) Az áthidaló eszközt az első javaslat szerint a 11. EFA végrehajtásáról szóló rendelet egyik cikke keretében kívánták létrehozni (COM(2013) 445). A Bizottság azonban ennek alternatívájaként azt javasolta, hogy az áthidaló eszközt egy egyedi tanácsi határozattal hozzák létre (Javaslat – A Tanács határozata az EFA tekintetében a 2014. január 1-je és a 11. Európai Fejlesztési Alap hatálybalépése közötti átmeneti igazgatási intézkedésekről, COM(2013) 663).

(3) A Tanács 215/2008/EK rendelete (2008. február 18.) a 10. Európai Fejlesztési Alapra alkalmazandó pénzügyi szabályzatról. HL L 78., 2008.2.19., 1. o.

(4) A Tanács 567/2014/EU rendelete (2014. május 26.) a 10. Európai Fejlesztési Alapra alkalmazandó pénzügyi szabályzatról szóló 215/2008/EK rendeletnek a 10. Európai Fejlesztési Alap és a 11. Európai Fejlesztési Alap közötti, a 11. Európai Fejlesztési Alapra vonatkozó belső megállapodás hatálybalépéséig tartó átmeneti időszak alkalmazása tekintetében történő módosításáról. HL L 157., 2014.5.27., 52. o.

(5) A Tanács (EU) 2015/323 rendelete (2015. március 2.) a 11. Európai Fejlesztési Alapra alkalmazandó pénzügyi szabályzatról. HL L 58., 2015.3.3., 17. o.

(6) A Tanács (EU) 2015/322 rendelete (2015. március 2.) a 11. Európai Fejlesztési Alap végrehajtásáról. HL L 58., 2015.3.3., 1. o.

(7) A Tanács 567/2014/EU rendelete (2014. május 26.) a 10. Európai Fejlesztési Alapra alkalmazandó pénzügyi szabályzatról szóló 215/2008/EK rendeletnek a 10. Európai Fejlesztési Alap és a 11. Európai Fejlesztési Alap közötti, a 11. Európai Fejlesztési Alapra vonatkozó belső megállapodás hatálybalépéséig tartó átmeneti időszak alkalmazása tekintetében történő módosításáról. HL L 157., 2014.5.27., 43. o.

(1) Meg kell jegyezni, hogy a számadatok millió euróra való kerekítése miatt a következő táblázatok néhány pénzügyi adata pontatlannak tűnhet.

(8) Meg kell jegyezni, hogy a számadatok millió euróra való kerekítése miatt a táblázatok néhány pénzügyi adata pontatlannak tűnhet.

(*1) Az „Eszközök összesen”, a „Kötelezettségek összesen” és a „Nettó eszközök” sor összegéből az EFA mérlegének összesítő soraival való egyeztetés érdekében le kell vonni az átvezetési számlák összegét.

(9) Meg kell jegyezni, hogy a számadatok millió euróra való kerekítése miatt a táblázatok néhány pénzügyi adata pontatlannak tűnhet.

(10) A 11. EFA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzat 59. cikkével összhangban a pénztár a 11. EFA mérlegében kerül bemutatásra.

(11) A 11. EFA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzat 59. cikkével összhangban a pénztár a 11. EFA mérlegében kerül bemutatásra. Az egyes bankszámlák jellegét a Pénzügyi kockázatkezelés című 5. fejezet ismerteti.

(12) HL L 173., 2017.7.6., 15. o.

(13) Meg kell jegyezni, hogy a számadatok ezer euróra való kerekítése miatt a táblázatok néhány pénzügyi adata pontatlannak tűnhet.

(14) Meg kell jegyezni, hogy a számadatok ezer euróra való kerekítése miatt a táblázatok néhány pénzügyi adata pontatlannak tűnhet.

(15) Meg kell jegyezni, hogy a számadatok millió euróra való kerekítése miatt a táblázatok néhány pénzügyi adata pontatlannak tűnhet.

(2) A csökkenés minden esetben a 10. EFA le nem hívható eredményességi tartalékába átcsoportosított, visszavont kötelezettségvállalást jelent.

(3) A csökkenés minden esetben a 10. EFA le nem hívható eredményességi tartalékába átcsoportosított, visszavont kötelezettségvállalást jelent.

(4) A 2010/406/EU tanácsi határozat alapján Szudán 150 millió EUR-t kapott a 10. EFA le nem hívható eredményességi tartalékából (külön juttatás Szudánnak: 147 millió EUR, végrehajtási költségek: 3 millió EUR).

(5) A 2011/315/EU tanácsi határozat alapján Dél-Szudán 200 millió EUR-t kapott a 10. EFA le nem hívható eredményességi tartalékából (külön juttatás Dél-Szudánnak: 194 millió EUR, végrehajtási költségek: 6 millió EUR).

(6) A 9. és korábbi EFA-k projektjeivel kapcsolatos visszavont kötelezettségvállalások átcsoportosítása a le nem hívható eredményességi tartalékba: 377 millió EUR, mínusz a Dél-Szudán javára (a 9. EFA-hoz) a tartalékokból átcsoportosított 200 millió EUR. Az AKCS 807 millió EUR összegű le nem hívható teljesítménytartalékából ez idáig 350 millió EUR került felhasználásra (150 millió EUR Szudán, 200 millió EUR Dél-Szudán számára lett átcsoportosítva a 9. EFA-hoz).

(7) A 10. EFA tartalékaiba, illetve tartalékaiból való átcsoportosítás.

(8) A társfinanszírozások esetében a táblázat csak a kötelezettségvállalási előirányzatokat tartalmazza.

(16) A 2013/759/EU tanácsi határozat (3) létrehozta az Európai Fejlesztési Alapra vonatkozó átmeneti igazgatási intézkedéseket (az áthidaló eszközt) annak érdekében, hogy 2014. január 1. és a 11. EFA-ra vonatkozó belső megállapodás hatálybalépése között forrásokat biztosítson az afrikai, karibi és csendes-óceáni államokkal és a tengerentúli országokkal és területekkel folytatott együttműködésre, valamint a támogatási kiadásokra.

(9) Az előirányzatok %-ában

(17) A csökkenés az év közben olyan műveletek kapcsán felmerült tőketörlesztésekkel magyarázható, amelyek 2017. december 31-én már átstrukturáltnak minősültek, illetve átstrukturált intézkedések év közbeni felmondásával.

(*2) A szintetikus fedezet magyarázatáért lásd a 3.4.2.2.2. szakaszt.

(*3) A szintetikus fedezet magyarázatáért lásd a 3.4.2.2.2. szakaszt.

(*4) beleértve az ügynöki megállapodásokat

(*5) beleértve az ügynöki megállapodásokat

(*6) 2017. október 26-án a Tanács rögzítette az egyes tagállamok által befizetendő pénzügyi hozzájárulás összegét. 2017. december 31-én150 000 000 EUR nem volt befizetve.

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 350

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	61. évfolyam 2018. szeptember 28.

Tartalom		Oldal
	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Európai Bizottság
2018/C 350/01	A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek — Az Európai Fejlesztési Alap éves beszámolója – 2017	1
2018/C 350/02	A Számvevőszék megbízhatósági nyilatkozata az Európai Parlament és a Tanács részére a nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik Európai Fejlesztési Alapról (EFA) – Független ellenőri jelentés	149