Egyetlen cikk

A „Bulot de la Baie de Granville” (OFJ) elnevezéshez tartozó, az 1151/2012/EU rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett egységes dokumentumot és az ugyanott említett, a termékleírás közzétételére vonatkozó hivatkozást e határozat melléklete tartalmazza.

Az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke alapján e határozat közzététele jogot keletkeztet az e cikk első bekezdésében szereplő elnevezés oltalom alá helyezése elleni felszólalásra, e határozatnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele időpontjától számított három hónapon belül.

MELLÉKLET

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„BULOT DE LA BAIE DE GRANVILLE”

EU-szám: PGI-FR-02319 – 2017.8.4.

OEM ( ) OFJ ( X )

1.   Elnevezés

„Bulot de la Baie de Granville”

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Franciaország

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1.   A termék típusa

1.7. osztály: Friss hal, puhatestűek és rákfélék, valamint ezekből készült termékek

3.2.   Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Bulot de la Baie de Granville” a csigák osztályának Buccinum undatum (közönséges kürtcsiga) fajába tartozó puhatestű. Egészben, a csigaházzal együtt értékesítik:

—

élve vagy

—	frissen főzve, pasztőrözve vagy fagyasztva.

A csiga a főzés során ízesíthető.

A rendszerint világos csigahéj színe a fehértől a sötétbarnáig, illetve a zöldesfehértől a sötétzöldig terjed, attól függően, hogy milyen mennyiségben találhatók algák a felszínén. A csigahéjon mikroalgák jelenléte miatt adott esetben pirosas foltok fordulhatnak elő. A láb fehér, az elefántcsonttól a krémszínűig terjedő árnyalatban, kis fekete csíkokkal és foltokkal.

A méretet a csigahéj mérete határozza meg, a csúcstól a szifócsatornáig mérve. A „Bulot de la Baie de Granville” mérete 47 mm és 70 mm között mozog. Egy adott tételben azonban a példányok 8 %-át meg nem haladó arányban előfordulhatnak 47 mm-nél kisebb, és a példányok 15 %-át meg nem haladó mennyiségben előfordulhatnak 70 mm-nél nagyobb csigák.

Az előírt méret eléréséhez szükséges élettartamukból adódóan a csigákon – házukhoz tapadva – gyakran telepednek meg tengeri szervezetek, úgynevezett epibionták (tengeri makkok, férgek, papucscsigák). A „Bulot de la Baie de Granville” OFJ alatt forgalomba hozott tételeken belül az epibionták legfeljebb a példányok 25 %-án fordulhatnak elő. Az arányt a jelentős mennyiségű szervezetet hordozó példányok figyelembevételével állapítják meg; ezt a kritériumot egy fényképes referenciakiadvány határozza meg.

A „Bulot de la Baie de Granville” jódos, tenger- és algaillatú csiga. Főzést követően a „Bulot de la Baie de Granville” a szájban puha textúrájú, érzékelhetően nedves, íze pedig jódos, tengerre és mogyoróra emlékeztető ízjegyekkel. Az apró üledékek vagy héjtörmelékek előfordulása miatt enyhén ropogós lehet. Se iszapszaga, se iszapíze nincs.

3.3.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

—

3.4.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A „Bulot de la Baie de Granville” csigát a földrajzi területen halásszák és rakodják ki.

3.5.   A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

—

3.6.   A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

Az OFJ megjelöléssel ellátott csiga minden egyes csomagolási egységén szerepelnek a következők:

—	a jól látható, könnyen olvasható és kitörölhetetlen betűkkel szedett „Bulot de la Baie de Granville” elnevezés; a betűk szélesebbek és magasabbak is, mint a címkén feltüntetett bármely más felirat betűi;

—	az Európai Unió OFJ logója, a kereskedelmi megnevezés közelében elhelyezve.

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása

A „Bulot de la Baie de Granville” földrajzi területét az alábbiak határozzák meg:

—	egy tengeri halászati övezet;

—	egy kirakodási terület.

Halászati övezet

A „Bulot de la Baie de Granville” csigát a Cotentin-félszigettől nyugatra, az északon a Goury-fok, délen a Champeaux-fok által határolt, part menti övezetben halásszák. A csigát a kirakodási pontoktól számított legfeljebb 30 tengeri mérföld szélességű part menti sávban fogják ki.

Kirakodási terület

A kirakodási terület a Goury-foktól délre és a Champeaux-foktól északra fekvő, part menti településekre terjed ki. La Manche megye alábbi településeit foglalja magában:

A következő települések egész területe: Agon-Coutainville; Anneville-sur-Mer; Annoville; Barneville-Carteret; Baubigny; Blainville-sur-Mer; Bréhal; Bretteville-sur-Ay; Bréville-sur-Mer; Bricqueville-sur-Mer; Carolles; Champeaux; Coudeville-sur-Mer; Créances; Denneville; Donville-les-Bains; Flamanville; Geffosses; Gouville-sur-Mer; Granville; Hauteville-sur-Mer; Héauville; Heugueville-sur-Sienne; Jullouville; La Haye; Le Rozel; Les Moitiers-d’Allonne; Les Pieux; Lessay; Lingreville; Montmartin-sur-Mer; Orval-sur-Siennes; Pirou; Portbail; Regnéville-sur-Mer; Saint-Georges-de-la-Rivière; Saint-Germain-sur-Ay; Saint-Jean-de-la-Rivière; Saint-Lô-d’Ourville; Saint-Pair-sur-Mer; Siouville-Hague; Surtainville; Tourville-sur-Sienne; Tréauville.

A következő település területének egy része: La Hague.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel

A földrajzi terület sajátosságai

A granville-i öblöt jelentős (átlagosan 10,5 méteres amplitúdójú) árapály-ingadozás és a tenger apály alatti jelentős mértékű visszahúzódása jellemzi. A víztömeg apály-dagály ciklus alatti mozgása Granville-nél akár 2 csomós áramlatokat is eredményez.

Az áramlatok ereje miatt a vízoszlop nagymértékben szétoszlik, és a víztömeg vertikális irányban folyamatosan keveredik (nem következik be rétegződés).

Az árapály-áramlatokból és a hullámzásból adódó jelentős mértékű vízcserélődés miatt a vízhőmérséklet évszakonkénti ingadozása csupán 10 °C. A nyári átlaghőmérséklet körülbelül 17 °C, a téli pedig 8 °C.

Az erős áramlatok és a jelentős árapály-ingadozás következtében a víztömegek állandóan megújulnak a nyílt tengerből érkező víztömegekkel, amelyek kitűnő vízminőséget és hűvös vízhőmérsékletet biztosítanak.

A granville-i öbölben a tenger mélysége viszonylag egyenletes, és csupán a nyugat-cotentini partvidék kikötőitől számított 30 tengeri mérföldön túl haladja meg az 50 métert.

Ez a terület héjtörmelékekben gazdag; iszapjellegű üledékek (finom üledékek) nagyon kevéssé fordulnak elő.

A Cotentin-félsziget nyugati partvidékén mérsékelt óceáni éghajlat uralkodik (az éves átlaghőmérséklet 11,4 °C), amelyet nagymértékben befolyásolnak az Atlanti-óceán felől érkező nedves és hűvös légáramlatok.

Ezenkívül a helyi partvidék sajátosságát a partvonal jellege adja, amely ki van téve az uralkodó nyugati szeleknek, és az északi és a déli végének kivételével alapvetően homokos, ami korlátozza a halászhajók menedékbe húzódási és vízreszállási lehetőségeit. A csigahalászhajóknak a part menti terület egészében szét kell szóródniuk, ami a környezettel kapcsolatos megfontolásokkal együtt az alábbiak kialakulásához vezetett:

—	a szerte a partvidéken megtalálható raktárak és kirakodóhelyek nagy száma;

—	a halászhajók kis mérete (< 12 m), ami lehetővé teszi a hajó vízről való kijutását, illetve megkönnyíti a hajók partra futtatását.

A csiga hagyományosan részét képezi a normandiai partvidéken élő helyi lakosság étrendjének. Kézzel vagy gereblyével halászták, a halászutak alkalmával (A. LOCARD, Manuel Pratique d’Ostréiculture [Osztrigatenyésztési kézikönyv], 1900 és L. JOUBIN, Etudes sur les Gisements de Coquilles Comestibles des Côtes de France – La presqu’île du Cotentin [Tanulmányok az ehető mészhéjú állatok francia partoknál található előfordulási helyeiről – A Cotentin-félsziget]; Bulletin de l’Institut Océanographique, 1911). A csigát közvetlenül is fogyasztották, de csalétekként is keresett volt a nemesebb halak, köztük a tőkehal fogásához használt eszközök csalival való ellátásához.

A XX. század első felében a Granville környékén nagyon elterjedt kisüzemi kosaras, vonóhálós vagy kotróhálós halászat a csigák járulékos kifogását is lehetővé tette, ami jelentős kiegészítésként szolgált a halfélék mellett.

A XX. század közepétől kezdve speciális technikákat fejlesztettek ki. J. LE DANTEC 1947-ben olyan csigahalászatról számol be, amelynek során „dory csónakokkal halásznak a part közelében, kosarakban” (Revue officielle des travaux des pêches maritimes 1947-1949 – XV. kötet, 1–4. füzet, 54–60. szám).

A „Bulot de la Baie de Granville” professzionális halászata a XX. század második felében terjedt el, köszönhetően a nagyobb mennyiségben történő halászatot lehetővé tévő eszközök megjelenésének. Ezáltal a tevékenység professzionalizálódott, egyedivé és jövedelmezővé vált. Az egyedi eszközök között megemlíthetőek a csigák kifogásához használt kosarak, valamint a szállításuknál alkalmazott lyukacsos ládák.

1985-től intézkedéscsomagot vezettek be az erőforrás-gazdálkodásra irányulóan (a halászhajók mérete, a halászeszközök típusa, halászati naptár stb.) a granville-i öbölben halászott közönséges kürtcsiga vonatkozásában, amelynek célja az erőforrás megőrzése és a kosaras halászathoz kapcsolódó kisüzemi jelleg fenntartása.

A termék sajátosságai

A „Bulot de la Baie de Granville” a Buccinum undatum (közönséges kürtcsiga) fajhoz tartozó csigaféle. Jellemzői:

—	egészben, a csigahéjjal együtt történő kiszerelés;

—	frissesség;

—	47 mm és 70 mm közötti méret; a csigák kevesebb mint 15 %-a nagyobb 70 mm-nél, és kevesebb mint 8 %-a kisebb 47 mm-nél;

—	fogyasztáskor: legfeljebb csekély mennyiségű üledék, tengeri íz, jódos, algára és mogyoróra emlékeztető ízjegyekkel, iszapszag és iszapíz nélkül.

Ok-okozati kapcsolat

A „Bulot de la Baie de Granville” csiga földrajzi területtel való kapcsolata a meghatározott minőségén és a hírnevén alapul.

Minősége mindenekelőtt annak köszönhető, hogy a földrajzi környezet sajátosságai párosulnak a halászok szaktudásával.

A granville-i öböl természeti viszonyai (tengermélység, jelentős árapály-ingadozás, vízminőség és vízhőmérséklet) kedveznek a hűvös tengerekben honos Buccinum undatum faj fejlődésének.

A halászok a földrajzi terület sajátosságaihoz igazították a gyakorlataikat. Az erős árapály-ingadozás miatt a kikötőket csak dagálykor lehet megközelíteni. Az árapály félnapos ritmusa meghatározza a halászok indulásának és visszaérkezésének idejét: a hajók kötve vannak a legfeljebb 16 órás halászidőhöz.

A „Bulot de la Baie de Granville” a frissessége miatt közkedvelt, amely egyrészt az említett rövid halászidőnek köszönhető, másrészt annak, hogy a csiga az alábbiak révén élénk marad és megőrzi érzékszervi tulajdonságait:

—	kíméletes, kosaras halászat, amely megelőzi az olyan stresszhelyzeteket, mint a meszes héj törése vagy a tengeri üledékekkel való keveredés, és lehetővé teszi a csiga egészben és élénk állapotban való felhozatalát;

—	a halászati övezetek megválasztása, a válogatás és a tisztítás, amelyeket a halászok végeznek, lehetővé téve a csalimaradványok és az üledékek eltávolítását;

—	a halászati övezet helyben történő, rendszeres és kiegyensúlyozott kiaknázása, amely biztosítja a viszonylag stabil és kis méretet;

—	a lyukacsos ládákban való tárolás, amely elősegíti a csiga élénk állapotának és épségének az élve történő értékesítésig vagy a főzésig való megőrzését.

A mérsékelt éghajlati viszonyok szintén kedveznek annak, hogy jég alkalmazása nélkül megfelelően el lehessen tartani az élő csigákat a vízből történő kiemelésüktől a kirakodásukig.

Végezetül a „Bulot de la Baie de Granville” jó ízének kedvez a tengeri üledékek jellege. Iszap típusú üledékek – amelyek közismerten rontják a csiga érzékszervi jellemzőit (sötét külső, iszapszag és iszapíz) – szinte egyáltalán nem fordulnak elő.

A granville-i öböl évtizedek óta jó hírnévnek örvend a helyi lakosság körében, ami az 1980-as évek óta, a professzionális halászat fejlődésével fokozódott. Mára az öböl a csigahalászat fejlődésének és a csiga hagyományos, egészben történő értékesítésének középpontja lett Franciaországban.

A tengergyümölcsei-tálak divatjához és a főzve történő újfajta értékesítés kialakulásához kapcsolódóan a „Bulot de la Baie de Granville” forgalmazása hozzájárult a csigafogyasztás országos növekedéséhez és Granville hírnevének erősödéséhez. A „Bulot de la Baie de Granville” hozzáértők körében fennálló hírnevének egyik bizonyítéka magának a „bulot” szónak az eredete. Az 1990-es évekig ugyanis a mészhéjú állat hivatalos kereskedelmi megnevezése „buccin” volt, a termék azonban inkább a normandiai eredetű „bulot” néven volt ismert. Az értékesítés fejlődésével a szó használata elterjedt, és a „bulot” a „buccin” kifejezéssel egyenértékű hivatalos megnevezéssé vált. Ezután alakult ki a „Bulot de la Baie de Granville” teljes elnevezés kereskedelmi használata, amelynek célja a fogyasztók tájékoztatása és a granville-i öbölből származó csiga értékének kiemelése.

A „Bulot de la Baie de Granville” hírneve a sajtótermékeknek és a televíziós adásoknak köszönhetően túlnőtt a szakmai körökön és a regionális kereteken. Megemlíthető például a tengerrel foglalkozó ismert műsor, a „Thalassa”, amely 1996 májusában „Bulotier à Granville, Reportage sur une pêche un peu spéciale: la pêche aux bulots à Granville” (Csigahalászat Granville-ben – Riport egy nem mindennapi halászatról: a granville-i csigahalászatról) címmel számolt be a csigáról.

A „Baie de Granville”-i eredet mára már valódi garanciát jelent a minőségre, amint azt a „Terra Eco” című, havonta megjelenő magazin 2013. februári száma is mutatja, amely a következőket írja a „Bulot de la Baie de Granville” fogyasztásának országos és európai dimenziójáról: „a frissességéről és iszapos utóíz nélküli aromájáról híres granville-i csigát Franciaország minden részébe, és a szomszédos európai országokba is szállítják”.

A „Bulot de la Baie de Granville” legszebb televíziós méltatása a híres Michelin-csillagos szakács, Guy MARTIN nevéhez köthető, aki 2014-ben a TV5 Monde „Epicerie Fine” című műsorának a normandiai mészhéjú állatokról szóló adásában kifejtette: „Csigákat mindenhol lehet találni, de a granville-i öbölből származó csigát kell választani, mert ez a csiga egy régió, egy szaktudás, mondhatni egy vidék, egy tenger…”.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdése)

https://info.agriculture.gouv.fr/gedei/site/bo-agri/document_administratif-5c39eed6-89d4-4c81-9080-78ad68ff8814/telechargement

Egyetlen cikk

A „The Vale of Clwyd Denbigh Plum” (OEM) elnevezéshez tartozó, az 1151/2012/EU rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett egységes dokumentumot és az ugyanott említett, a termékleírás közzétételére vonatkozó hivatkozást e határozat melléklete tartalmazza.

Az 1151/2012/EU rendelet 51. cikkével összhangban e határozat közzététele jogot keletkeztet arra, hogy az e cikk első bekezdésében említett elnevezés bejegyzése ellen e határozatnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele időpontjától számított három hónapon belül kifogást emeljenek.

MELLÉKLET

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„THE VALE OF CLWYD DENBIGH PLUM”

EU-szám: PDO-GB-02287 – 2017.2.8.

OEM ( X ) OFJ ( )

1.   Elnevezés

„The Vale of Clwyd Denbigh Plum”

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Egyesült Királyság

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1.   A termék típusa

1.6. osztály: Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva

3.2.   Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „The Vale of Clwyd Denbigh Plum”Prunus domestica Linnaeus „Denbigh Plum” elnevezés azt a Denbigh szilvát jelöli, amelyet a Denbighshire megyében található Vale of Clwyd meghatározott földrajzi területén termesztenek Észak-Walesben, ahonnan a szilva származik. A Denbigh szilva az egyetlen őshonos szilvafajta Walesben.

A „The Vale of Clwyd Denbigh Plum” a következő jellemzőkkel rendelkezik attól függően, hogy konyhai felhasználásra szánják és már a beérése előtt leszedik augusztus közepén, vagy desszert szilva készül belőle, amikor a szilvát a fán hagyják beérni és augusztus végén, szeptember elején szedik le.

Konyhai felhasználásra szánt szilva

—	A szilva érintésre kemény

—	Érése kezdetén a szilva narancsvörös színű, sárga foltokkal.

—	Hamvas bevonat kezd megjelenni rajta

—	Húsa kemény és meleg sárga színű, zöldes borostyánsárga árnyalattal

—	Húsa maghoz tapadó

—	Mérete 45–65 mm a szárvégtől a csúcsig

—	Keresztátmérője 40–55 mm

Desszert szilva

—	Enyhe összenyomása esetén a szilva puhulni kezd

—	Mérete 45–65 mm a szárvégtől a csúcsig

—	Keresztátmérője 40–55 mm

—	Alakja – Gömbölyű vagy enyhén tojásdad.

—	Színe – Lilába átmenő meleg vörös, aranysárga pettyekkel tarkítva. Érése során a gyümölcs egyre sötétebb lesz.

—	A viaszos bevonat (látható fehéres bevonat) kialakulását segíti, ha a gyümölcs minél tovább marad a fán.

—	Természetesen puha és lédús húsa meleg sárga színű, zöldes borostyánsárga árnyalattal

—	Húsa csak részben maghoz tapadó.

—	Átlagos darabszáma egy kilogrammban: 9–15 (átlag: 12)

—	Brix-értéke (édesség): 16–19.

A puha és érzékeny héjú desszert szilván nem lehetnek ütődések. Az érett gyümölcsöt ezért nagy körültekintéssel kell kezelni.

Hosszú tenyészidőszakának köszönhetően a desszert szilvánál több idő áll rendelkezésre az enyhén savanyú és édes ízek teljes skálájának kialakulásához. Ez az ízskála és édesség adja a „The Vale of Clwyd Denbigh Plum” sajátos jellegét.

A szilva főzése során felerősödik az ízskála és fokozódik a természetes édesség. A melegen fogyasztott gyümölcs szétolvad a szájban.

A „The Vale of Clwyd Denbigh Plum” legnagyobb részét friss desszert szilvaként értékesítik a helyi piacokon.

3.3.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

A „The Vale of Clwyd Denbigh Plum” termesztését a meghatározott területén kell folytatni olyan fákon, amelyek oltását vagy szemzését kereskedelmi célú faiskolák végezték ismert egyedek vagy a meghatározott területen található fák felhasználásával. A „The Vale of Clwyd Denbigh Plum” NEM származhat magról kelt fákról. Mivel beporzásuk nem ellenőrizhető, a magról kelt fák genetikai varianciát mutatnak és ezért nem garantálható, hogy az adott „típus” szerinti egyed lesz belőlük.

3.4.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

Termesztés

Metszés (ha szükséges)

Károsítókkal és betegségekkel szembeni védelem/trágyázás és permetezés

Betakarítás

Tárolás (ha szükséges)

3.5.   A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

—

3.6.   A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

—

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása

A „The Vale of Clwyd Denbigh Plum” termesztése az észak-walesi Denbighshire megyében található Vale of Clwyd meghatározott földrajzi területén történik, amely az alábbi településeket foglalja magában:

—	Aberwheeler,

—

Bodfari,

—	Cefn Meiriadog,

—	Clocaenog,

—	Cyffylliog,

—

Denbigh,

—	Efenechtyd,

—

Henllan,

—	Llanbedr Dyffryn Clwyd,

—	Llandyrnog,

—	Llanelidan,

—	Llanfair Dyffryn Clwyd,

—	Llangynhafal,

—	Llanrhaeadr yng Nghinmeirch,

—

Llanynys,

—

Nantglyn,

—

Rhuddlan,

—

Ruthin,

—

St Asaph,

—

Trefnant,

—	Tremeirchion Cwm,

—

Waen.

Továbbá Llansannan település

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel

A Denbigh szilva származási helye Vale of Clwyd, és ez az egyetlen őshonos szilvafajta Walesben. A Vale of Clwyd egyedi környezeti és földrajzi tényezői tökéletes feltételeket biztosítanak ennek az őshonos szilvafajtának a fejlődéséhez, és hozzájárulnak a gyümölcs egyedi jellemzőihez.

A Vale of Clwyd egy észak-walesi folyóvölgyben fekszik, amelyet nagyrészt védenek a környező hegyek – köztük a délkeletről északnyugatra átlósan futó Clwydi-hegység a keleti oldalon –, és amely csak a tengerpart felé kinyíló részén van kitéve az északi szélnek. Az uralkodó nyugati és a gyakran hideg keleti szelek ellen a hegyek nyújtanak védelmet. Ez a viszonylag védett környezet alapvető fontosságú a szilvatermesztéshez, mivel segít csökkenteni a szilvafák virágának és fejlődő termésének a károsodását.

A mezőgazdasági földterületek besorolása (ALC) szerint a Vale of Clwyd jelenti Walesben az 1. és 2. osztályú földek legkiterjedtebb területét. Az ALC olyan jellemzőket vesz figyelembe, mint az éghajlat, a helyszín és a talaj. 1. és 2. osztályúként a Vale of Clwyd mezőgazdasági földterülete „kiváló minőségű”, illetve „nagyon jó” minősítéssel rendelkezik. Ez a föld képes a Vale of Clwyd Denbigh szilva következetesen magas terméshozamait előállítani.

A Vale of Clwyd földjét az Egyesült Királyságban található legjobb természetes termékenységű talajok alkotják, amelyek a fák és a szilva által igényelt összes tápanyagot biztosítják. A Vale of Clwyd talajai képesek megtartani a szilva alapvető tápanyagigényének részét képező káliumot, magnéziumot és kalciumot.

A jó vízelvezetésű, közepesen texturált, mély talajok (amelyek természetes előfordulási helye a Vale of Clwyd) ösztönzik az erős gyökérszerkezet kialakulását, amely létfontosságú a szilvafákhoz és a minőségi Vale of Clwyd Denbigh szilva előállításához.

Az új, puha, vörös triászi homokkő alatt húzódó mészkő biztosítja a terület magas pH-értékű, mészben gazdag talajait. Míg a legtöbb gyümölcs, így például a szamóca és a málna az enyhén savanyú talajokat kedveli, addig a szilva az erre a térségre jellemző magas pH-értékű, mészkőalapú talajokat részesíti előnyben.

A „The Vale of Clwyd Denbigh Plum” áprilisban virágzik és nagyon érzékeny a tavaszi kisugárzási fagyokra, amelyek árthatnak a virágoknak. A közeli tengeráramlatnak köszönhetően a Vale of Clwyd mikroklímája mérséklő hatást biztosít és csökkenti a fagyveszélyt. A tengeráramlat miatti mérsékelt hőmérséklet egyrészt meghosszabbítja a virágzási időszakot, ily módon fokozva a beporzás esélyét, másrészt lehetővé teszi a szilva hosszabb időn át történő lassú beérését, több időt biztosítva az íz teljes kialakulásához és felerősödéséhez.

Ez a termékeny talajokkal rendelkező térség régóta ismert a különböző puha héjú gyümölcsök, többek között a szilva termesztésének hagyományairól; e gyümölcsök kivétel nélkül kiállításra kerültek az 1850-es évek óta híres évenkénti eseménynek számító Vale of Clwyd kertészeti bemutatókon. Az 1890-es évek végén már Denbighshire (a Vale of Clwyd fő megyéje) jelentette a puha héjú gyümölcsök legnagyobb megyei területét Walesben. A szilvatermesztés története azzal is nyomot hagyott a helyi térségben, hogy Denbigh utcáit és házait a „The Vale of Clwyd Denbigh Plum” után nevezték el. A már több mint száz éve ugyanannak a családnak a tulajdonát képező egyik helyi ingatlanon található gyümölcsösben még ma is folyik a kereskedelmi piacra szánt „The Vale of Clwyd Denbigh Plum” termesztése.

Idővel kialakult a „The Vale of Clwyd Denbigh Plum” meghatározott területen végzett termesztéséhez szükséges tudás és szakértelem. Az e gyümölcs termesztéséhez társuló, nemzedékről nemzedékre szálló különleges emberi hozzáértés a következőket foglalja magában: a szilvafák ültetése és telepítése, a fák metszése és gondozása, a betakarítás ideje, és a gyümölcs kezelése.

Az eladásra termelt egyéb szilvákhoz képest a „The Vale of Clwyd Denbigh Plum” héja puha és érzékeny; a sérülések és ütődések elkerülése érdekében ezért a gyümölcsöt nagy körültekintéssel kell kezelni. A gyümölcsszedőket arra képezték ki, hogy minél kevesebbet érjenek a gyümölcshöz és azt a száránál fogva, kézzel szedjék le. Következésképpen a frissen szedett szilván gyakran látható még a (gyümölcsöt védő) fehéres bevonat.

A Vale of Clwyd saját mikroklímája, amelyet a Golf-áramlat mérséklő hatása befolyásol, kedvező a szilva termesztéséhez. A szilva az egyik legkorábban virágzó gyümölcs, ezért a szabályos terméskötődéshez nagyon fontos a fagymentes helyszín, hiszen a fagy súlyos veszélyt jelent a virágzó fákra.

A legtöbb más szilvafajtától eltérően a Denbigh szilvának természetes ellenállóképessége van a gombás betegséggel szemben, így a meleg/nedves éghajlat ellenére meglepően betegségmentes tud maradni. Az egyéb szilvatermesztő területekhez képest a Vale of Clwyd hűvösebb is. A „The Vale of Clwyd Denbigh Plum” emiatt hosszabb tenyészidőszaka több időt biztosít a szilva ízének teljes kialakulásához. Ez az ízskála és édesség adja a „The Vale of Clwyd Denbigh Plum” annyira sajátos jellegét.

A tenger és a völgyön átvágó Clwyd folyó közelsége nemcsak mérsékli a szélsőséges hőmérsékleteket, hanem olyan természetes öntözési forrást is biztosít, amely a Vale of Clwyd természetes magas víztükrével együtt kielégíti a mélyen gyökerező szilvafák nagy nedvességigényét, aminek köszönhetően elkerülhető a mesterséges öntözés.

A „The Vale of Clwyd Denbigh Plum” nemcsak fennmaradt, hanem minimális emberi beavatkozás mellett nagyon jól érzi magát e terület természetes viszonyai között. Ennek a védett, sík, termékeny és mészben gazdag területnek a mikroklímája, mérsékelt hőmérséklete, természetes öntözőrendszere és a szilva virágzásakor valószínű fagymentessége ideális termesztési feltételeket biztosít a „The Vale of Clwyd Denbigh Plum” számára, és hozzájárul különleges és egyedi jellemzőihez.

A „The Vale of Clwyd Denbigh Plum” termesztése egészen a közelmúltig nagyrészt megszűnt. Az utóbbi években azonban a meghatározott terület közösségeit összehozó újraéledés tapasztalható, amelynek eredményeként létrejött a több mint 2 000 látogatót vonzó „The Vale of Clwyd Denbigh Plum” éves ünnep. A fesztivál bemutatja a friss gyümölcsöt és az annak felhasználásával készíthető termékek sorát.

Bryn Williams, a híres walesi sztárséf lett a „The Vale of Clwyd Denbigh Plum” védnöke, és a gyümölcs szerepel is „For the Love of Veg” című receptkönyvében. A „The Vale of Clwyd Denbigh Plum” kiválósága egész Walesben és az Egyesült Királyság többi részében ismert, a gyümölcsöt aktívan keresik a vendéglátó egységekben, valamint a Slow Food mozgalom javaslatára Ark of Taste díjra is előterjesztették.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdése)

https://www.gov.uk/government/uploads/system/uploads/attachment_data/file/676695/pfn-vale-clwyd-denbigh-plum.pdf

„…– a (KKBP) 2017/2315 határozat 5. cikke (2) bekezdésének megfelelően –…”,

„…– a (KKBP) 2017/2315 határozat 5. cikkének (3) bekezdésével összhangban –…”.