AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

20.7.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 255/2

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK VÉLEMÉNYE

(2018. április 11.)

az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról szóló 1093/2010/EU rendelet és kapcsolódó jogi aktusok módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet iránti javaslatról

(CON/2018/19)

(2018/C 255/02)

Bevezetés és jogalap

2017. november 23-án az Európai Központi Bank (EKB) az Európai Unió Tanácsától és az Európai Parlamenttől azt a felkérést kapta, hogy alkosson véleményt az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról szóló 1093/2010/EU rendelet; az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról szóló 1094/2010/EU rendelet; az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról szóló 1095/2010/EU rendelet; az európai kockázatitőke-alapokról szóló 345/2013/EU rendelet; az európai szociális vállalkozási alapokról szóló 346/2013/EU rendelet; a pénzügyi eszközök piacairól szóló 600/2014/EU rendelet; az európai hosszú távú befektetési alapról szóló (EU) 2015/760 rendelet; a pénzügyi eszközökben és pénzügyi ügyletekben referenciamutatóként vagy a befektetési alapok teljesítményének méréséhez felhasznált indexekről szóló (EU) 2016/1011 rendelet; valamint az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról szóló (EU) 2017/1129 rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet iránti javaslatról (1) (a továbbiakban: javasolt rendelet).

Az EKB véleményalkotásra szolgáló hatásköre az Európai Unió működéséről szóló szerződés 127. cikkének (4) bekezdésén és 282. cikkének (5) bekezdésén alapul, mivel a javasolt rendelet olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek érintik a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) a Szerződés 127. cikke (5) bekezdése szerinti, a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikák és a pénzügyi rendszer stabilitására vonatkozó politikák zavartalan megvalósításához való hozzájárulását, valamint a Szerződés 127. cikkének (6) bekezdésével összhangban az EKB-ra ruházott feladatokat. Az Európai Központi Bank eljárási szabályzatának 17.5. cikke első mondatával összhangban a Kormányzótanács fogadta el ezt a véleményt.

A javasolt rendelet a – három európai felügyeleti hatóságból és az Európai Rendszerkockázati Testületből álló – Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének megreformálására irányuló, 2017. szeptemberében előterjesztett átfogó javaslatcsomag (2) részét alkotja. Mivel a csomag a KBER és az EKB által ellátott különböző feladatokat érint, az EKB úgy döntött, hogy a csomagra vonatkozóan külön véleményeket fogad el. Ezt a véleményt ezért a pénzügyi rendszer európai uniós makroprudenciális felügyeletéről és az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozásáról szóló 1092/2010/EU rendelet módosításáról szóló rendelet iránti javaslatról szóló, 2018. március 2-i CON/2018/12 véleménnyel (3) együtt kell értelmezni.

1. Általános észrevételek

1.1.

Az EKB üdvözli a javasolt rendelet célkitűzését, amely a hatékony és egységes prudenciális felügyelet és szabályozás előmozdítására irányul az egész Európai Unióban. Az EKB támogatja a bankszektorra vonatkozó uniós szintű felügyeleti keret további integrációját és a felügyelet uniós dimenziójának erősítését az európai felügyeleti hatóságok jelenlegi rendszerének felülvizsgálata útján (4). Emellett az 1093/2010/EU rendelet (5) bizonyos rendelkezéseinek 2013-ban történt módosítása ellenére az európai felügyeleti hatóságokat 2010-ben történt létrehozásuk óta nem vizsgálták felül.

1.2.

Az Európai Bankhatóság (EBH) irányítási keretrendszerének a vázolt célkitűzésekkel és fejleményekkel való összhangba hozását illetően az EKB ki kívánja emelni, hogy a bankunió, illetve tőkepiaci unió projekt más-más fejlődési szakaszban van. Az európai felügyeleti hatóságok felülvizsgálatának ezért nem feltétlenül kell három azonos eredményhez vezetnie a három ügynökség számára, hanem inkább az egyes ügynökségek megbízatásával és funkciójával kell foglalkoznia.

1.3.

Ami kifejezetten a javasolt rendeletben szereplő új felügyeleti funkciókat illeti az EKB azt az álláspontot képviseli, hogy az 1093/2010/EU rendelet egyes javasolt módosításai nem tesznek megfelelően különbséget az EKB mikroprudenciális felügyeleti feladatainak terjedelme és az EBH-nak a felügyeleti konvergencia előmozdítása érdekében szabályozási standardok meghatározására való hatásköre között. Az EKB létfontosságúnak tartja az EKB és az EBH megbízatásából eredő szinergiák maximalizálását. E célkitűzés elérése érdekében kerülendő a feladatok megkettőzése vagy nem megfelelő elosztása, mivel ez elmoshatná az egyes hatóságok felelősségeit és ezáltal kevésbé hatékonnyá tenné a rendszer egészét.

2. Különös észrevételek

2.1. Az EBH felülvizsgált irányítási keretrendszere

2.1.1.

A javasolt rendelet az EBH irányítási struktúrájában új testületként ügyvezető tanácsot kíván létrehozni (6). Az ügyvezető tanács tagjait érdemeik, alkalmasságuk, az elszámolási, kereskedés utáni és pénzügyi kérdésekkel kapcsolatos ismereteik, valamint a pénzügyi felügyelet terén szerzett gyakorlatuk alapján fogják kinevezni, az Európai Parlament és a Tanács részvételével lefolytatandó nyilvános pályázati eljárás útján (7). Míg az Európai Bizottság javaslata értelmében az ügyvezető tanács legfőbb feladata az lenne, hogy javaslatot tegyen minden olyan ügyben, amelyben a felügyeleti tanácsnak határozatot kell hoznia, az ügyvezető tanács a javaslat szerint több területen kizárólagos döntéshozatali hatáskörrel is rendelkezne a hatékony, pártatlan és az uniós érdekeket szem előtt tartó döntéshozatal biztosítása érdekében. Például kizárólag az ügyvezető tanács lenne felelős az illetékes hatóságok közötti viták rendezéséért, valamint az illetékes hatóságok számára stratégiai felügyeleti célkitűzések meghatározásáért. A javaslat szerint továbbá az ügyvezető tanács döntene az egész Unióra kiterjedő stressztesztek kezdeményezéséről, koordinálásáról és közzétételéről.

2.1.2.

Az EKB támogatja az európai felügyeleti hatóságok irányítási struktúrájának felülvizsgálatát, ideértve az egyes hatóságok testületeinek szavazati jogait és összetételét is. Ugyanakkor a felügyeleti tanácsnak kell maradnia a döntéshozó szervnek az uniós felügyeleti konvergencia előmozdítására irányuló feladatok tekintetében, ahelyett, hogy egy újonnan létrehozott szervnek biztosítanának széleskörű felügyeleti hatásköröket (8). Mindazonáltal a felügyeleti tanács döntéshozatali folyamatai eredményességének és hatékonyságának fokozása érdekében az EKB támogatja egy olyan ügyvezető tanács létrehozását, amely az adminisztratív feladatokra összpontosítana és állandó, nem az illetékes hatóságoktól származó tagokból állna, ami biztosítaná az erősebb uniós perspektívát. Ezért, noha az EKB üdvözli azt a javaslatot, hogy az ügyvezető tanácsot bízzák meg az EBH éves munkaprogramjának előkészítésével, nem támogatja, hogy az ügyvezető tanácsot a szabályozási aktusokra vonatkozó általános kezdeményezési joggal ruházzák fel (9). E kezdeményezési jog nem terjedhet ki a felügyeleti tanács szabályozási hatáskörére a vélemények, ajánlások és határozatok elfogadását illetően.

2.1.3.

Az EKB ezenkívül támogatja az ügyvezető tanács jogszabályon alapuló függetlenségének erősítésére vonatkozó javaslatot, valamint azt a javaslatot, amely az ügyvezető tanács tagjainak kinevezési eljárását átláthatóbbá teszi, mint a jelenlegi igazgatótanács kinevezéséhez használt eljárást.

2.1.4.

Az EKB támogatja a javasolt rendelet azon célkitűzését, amely az egységes felügyeleti mechanizmus (SSM) létrehozásának a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszere keretében való elismerésére és figyelembevételére irányul. A javasolt rendelet mindazonáltal a hitelintézetek prudenciális felügyeletét illetően nem veszi megfelelően figyelembe a fennálló uniós dimenziót. Pontosabban, az EKB-nak az euroövezeti hitelintézetek prudenciális felügyeletével kapcsolatos feladatai ellenére nincs előirányozva, hogy az EKB a javasolt ügyvezető tanács tagja legyen. Következésképpen a Tanácsnak és a Parlamentnek meg kell fontolnia, hogy megfigyelői státuszt biztosítson az EKB-nak a javasolt ügyvezető tanácsban. Az EBH és az EKB között a közös munkateher terén folytatott szoros együttműködésre figyelemmel előnyös lenne az EKB megfigyelőkénti jelenléte a javasolt ügyvezető tanácsban (10).

2.2. Stratégiai felügyeleti tervek

2.2.1.

Az EKB általában véve támogatja a javasolt rendelet azon célkitűzését, amely az uniós szintű felügyeleti konvergencia növelése révén a pénzügyi integráció elmélyítésére és a belső piac stabilitásának erősítésére irányul (11). Ugyanakkor az EBH stratégiai tervezési hatáskörrel való felruházása ebben az összefüggésben nem megfelelő. A mikroprudenciális tendenciák, a pénzügyi intézményeket érintő potenciális kockázatok és sérülékenységek azonosítása, valamint a vonatkozó stratégiai felügyeleti prioritások meghatározása alapvető felügyeleti feladatokat jelentenek, amelyeket a hatáskörrel rendelkező mikroprudenciális felügyeleti hatóságnak kell ellátnia, és nem az EBH-nak mint standardokat meghatározó szabályozó szervnek (12).

2.2.2.

Pontosabban, a felügyeleti prioritások meghatározása során a tervezés és a végrehajtás elkülönítése nem hatékony helyzethez vezetne, ami indokolatlanul bonyolultabbá tenné a felügyeleti tervezési folyamatot, valamint általánosabban véve, nem hatékony helyzethez vezetne a felügyelet terén. A szilárd, eredményes és megbízható felügyeleti folyamatok biztosítása, valamint mind a mikro-, mind a makroprudenciális szinten mutatkozó kedvezőtlen fejleményekre való reagálás terén a rugalmasság megőrzése alapvető jelentőséggel bír a felelős felügyeleti hatóság számára. Ezért ugyanannak a hatóságnak kell felelősnek lennie a felügyelet tervezéséért és végrehajtásáért a kockázatokra adott gyors felügyeleti válaszok biztosítása és az erőforrások hatékony elosztása érdekében.

2.2.3.

A felügyeleti stratégiák és feladatok tervezése és végrehajtása összehangolásának biztosítását a másodlagos jog is tükrözi. Nevezetesen, az 1024/2013/EU tanácsi rendelet (13) 26. cikke értelmében az EKB-ra mint az euroövezetben a prudenciális felügyeletet ellátó illetékes hatóságra ruházott feladatok teljeskörű megtervezését és végrehajtását az EKB felügyeleti testülete végzi. Következésképpen a javasolt rendelet alapján fennáll annak kockázata, hogy az EBH megkettőzheti az EKB által már ellátott feladatokat, ami szükségtelen redundanciához és az euroövezeti hitelintézetek átfogó felügyelete terén alacsonyabb hatékonysághoz és eredményességhez vezethet. Ezenkívül teljes mértékben össze kell hangolni az EKB és az EBH hatásköreit és elszámoltathatósági rendszerét. Az EBH nem dönthet olyan stratégiai felügyeleti tervezésről, amelyért végső soron az EKB lehet elszámoltatható.

2.2.4.

Gyakorlati szempontból a javasolt rendelet annak kockázatával jár, hogy jelentősen akadályozza az SSM stratégiai és operatív tervezési folyamatait, valamint a szükséges kockázatazonosítási folyamatot. Pontosabban, a javasolt rendelet megkövetelné, hogy az SSM több hónappal előre nyújtsa be a következő évre vonatkozó felügyeleti munkaprogramok tervezetét az EBH-hoz. A következő évre vonatkozó felügyeleti munkaprogram ilyen korai szakaszban történő bejelentése az EBH-hoz megzavarná az SSM kialakult stratégiai és operatív tervezési folyamatait, valamint az azokat megelőző kockázatazonosítási folyamatot, amely folyamatok mindegyikét a 19 illetékes hatósággal szoros együttműködésben folytatják le, és így aláásná a hatékony és eredményes felügyeleti folyamatok biztosítására irányuló célt. Emellett a javasolt rendelet feljogosítaná az EBH-t arra, hogy ajánlást bocsásson ki, amelyben egy illetékes hatóság munkaprogramjának kiigazítását kéri (14).

2.2.5.

Egy ilyen gyakorlat olyan helyzetekhez vezethetne, amikor a felügyeleti prioritásokat az SSM felügyeleti tervezési folyamatának nagyon késői szakaszában kellene kiigazítani, ami komoly kérdéseket vetne fel a tervezés megbízhatóságát illetően a közös felügyeleti csoportok, az illetékes hatóságok és a horizontális funkciók számára, és ezáltal rontaná az euroövezeti prudenciális felügyelet hatékonyságát. Mivel az illetékes hatóságok szorosan közreműködnek az SSM felügyeleti tervezési folyamatában, a javasolt módosítások komoly hatással lennének az EKB és az illetékes hatóságok közötti jelenlegi megállapodásokra a felügyeleti célkitűzések tervezését és végrehajtását illetően. Az euroövezeti prudenciális felügyelet eredményességére és hatékonyságára gyakorolt, fentiekben vázolt potenciális kedvezőtlen hatásokra tekintettel az EKB nyomatékosan ajánlja a stratégiai felügyeleti tervezési hatáskörre vonatkozó rendelkezés elhagyását a javasolt rendeletből.

2.3. Stressztesztek végzése

2.3.1.

A javasolt rendelet a felügyeleti tanácsnak az egész Unióra kiterjedő stressztesztek kezdeményezésével és koordinálásával kapcsolatos döntéshozatali hatáskörét átruházza az ügyvezető tanácsra (15). Mivel a felügyeleti tanács már nem venne részt az egész Unióra kiterjedő stressztesztek kulcsfontosságú vonatkozásaiban, mint például a módszertanok kidolgozása, a minták kiválasztása vagy az eredményeik közlése, az egész Unióra kiterjedő stressztesztekre vonatkozó jelenlegi eljárások jelentős mértékben módosulnának. Az EKB megítélése szerint a stressztesztek kulcsfontosságú felügyeleti eszközt jelentenek, amelyet a felügyeleti feladatokkal rendelkező hatóságoknak kell alkalmazniuk annak biztosítása érdekében, hogy a stressztesztek megfeleljenek a rendeltetésüknek, amely a felügyelt hitelintézetek egyedi kockázatértékelésének alátámasztásában áll. Ezért az EKB ki kíván térni kifejezetten arra, hogy az előirányzott változtatások miért áshatják alá a felügyelet eredményességét és így miért mehetnek szembe a Bizottság azon célkitűzésével, hogy erősítse a belső piac stabilitását.

2.3.2.

Először is megjegyzendő, hogy a javasolt új folyamat indokolatlanul összetettebbé teszi az uniós szintű stressztesztelési folyamatot, mivel a prudenciális felügyeleti hatóságnak minden erőfeszítést meg kellene tennie azért, hogy megfeleljen az EBH ügyvezető tanácsa határozatainak a stressztesztek számos vonatkozását, különösen a közzéteendő információk körét és részletességét illetően. Mivel az illetékes hatóságok folytatják le a stressztesztelés jelentős részeit, például a felügyelt hitelintézetek által benyújtott anyagok minőségbiztosítását, fontos, hogy a keret azon elemeiért viselt kizárólagos felelősségükkel összhangban, amelyek végső soron meghatározzák munkaprogramjukat és erőforrásigényeiket, részt vegyenek a döntéshozatali folyamatban.

2.3.3.

Másodszor, ha az ügyvezető tanács az egész Unióra kiterjedő stressztesztek számos vonatkozásáról, a közzétételt is beleértve, egyedül döntene, előfordulhatna, hogy – akár szándékolatlanul – olyan információk közzétételéről döntene, amelyet az illetékes hatóságok bizalmasként kívánnak kezelni. Ezért a felügyeleti tanácsnak meg kell őriznie az annak eldöntésére vonatkozó hatáskörét, hogy az egész Unióra kiterjedő stressztesztek eredményét illetően milyen információk kerüljenek közzétételre. Az egyes országok közötti eltérések elkerülése és a pénzügyi stabilitásra gyakorolt esetleges negatív hatások enyhítése érdekében létfontosságú, hogy a közzététel mértékéről az illetékes hatóságokkal közösen döntsenek, az illetékes hatóságok közötti lehető legnagyobb mértékű harmonizáció elérésére irányuló folyamatos célt szem előtt tartva.

2.3.4.

Végül, az EKB-nak aggályai vannak a tekintetben, hogy a javasolt rendelet jelenlegi formájában felügyeleti célokra nem biztosítja megfelelően a stressztesztek minőségét és átfogó jellegét, például a banki tevékenységek lefedettségét, a kapcsolódó kockázatokat és a stresszteszt-módszertanok megfelelőségét illetően. Amennyiben a stressztesztek végzésével kapcsolatos hatáskört az ügyvezető tanácsra ruháznák, valószínű, hogy a stressztesztek nem igazodnának kellő mértékben a felügyeleti célokhoz és nem tükröznék megfelelően az EKB és az adott illetékes hatóságok által felügyelt banki ágazat jellegzetességeit és kockázatait. A fentiekre tekintettel az EKB javasolja a stressztesztek végzésére vonatkozó rendelkezések elhagyását a javasolt rendeletből és a – rendeltetésüket megfelelően betöltő – jelenlegi szabályok megtartását.

2.4. Az illetékes hatóságok független felülvizsgálata

2.4.1.

A javasolt rendelet úgy rendelkezik, hogy az EBH a felügyeleti eredmények következetességének erősítése érdekében felülvizsgálja az illetékes hatóságok tevékenységeit. E célból az EBH-nak az illetékes hatóságok objektív értékelését és összehasonlítását lehetővé tevő módszereket kell kidolgoznia, és jelentést kell készítenie a felülvizsgálat eredményeiről (16).

2.4.2.

Noha az EKB támogatja a hatékony, pártatlan és az uniós érdekeket szem előtt tartó döntéshozatal biztosítására irányuló kinyilvánított célkitűzést, véleménye szerint a fennálló partneri felülvizsgálati folyamat az uniós felügyeleti konvergencia előmozdítását és a bevált gyakorlatok illetékes hatóságok közötti cseréjét szolgáló értékes és sikeres mechanizmus. Így az EKB nem tartja indokoltnak a partneri felülvizsgálati mechanizmus elvetését. Ugyanakkor, amint azt a technikai munkadokumentum részletesebben kifejti, az EKB támogatja a javaslat bizonyos elemeit, amelyek a partneri felülvizsgálatot független felülvizsgálattá alakítanák át.

2.5. A tevékenységek átruházásának és kiszervezésének, valamint a kockázat harmadik országokra való átruházásának koordinációja

2.5.1.

A javasolt rendelet az ügyvezető tanácsot bízza meg a tevékenységek átruházásának és kiszervezésének, valamint a harmadik országokba irányuló kockázatátruházási intézkedéseknek a nyomon követésével. A javasolt rendelet megköveteli, hogy az illetékes hatóság tájékoztassa az EBH-t az olyan engedélyezésről vagy nyilvántartásba vételről, ahol a pénzügyi intézmény üzleti terve tevékenységek átruházását vagy kiszervezését, illetve kockázat átruházását foglalja magában (17). Felügyeleti szempontból az EBH ilyen intézkedésekről való tájékoztatására vonatkozó követelmény nem feltétlenül tesz eleget a javasolt rendelet tagállamok közötti szabályozási arbitrázstól való visszatartásra irányuló célkitűzésének (18).

2.5.2.

Átfedést mutathat azonban az SSM keretében az EKB által ellátott mikroprudenciális felügyeleti feladatokkal, és a felügyeleti folyamatot az adminisztratív teher indokolatlan további rétegével bővíthetné. Az 1024/2013/EU rendelet alapján az engedélyezési eljárás már most kétrétegű folyamat, amely az illetékes hatóságoktól és az EKB-tól is megköveteli az engedélyezési iránti kérelmek értékelését. Az értékelésnek az EBH-val való koordinálása ehhez egy harmadik réteget adna hozzá, és így tovább növelné az engedélyezési eljárás összetettségét és időtartamát. Ezért az EKB azt az álláspontot képviseli, hogy a javasolt feladatokkal sem az EBH valamely adminisztratív testületét, sem a felügyeleti tanácsot nem kell felruházni.

2.6. Nemzetközi együttműködés

2.6.1.

A javasolt rendelet kulcsszerepet szán az EBH-nak a harmadik országok jogrendszerei szabályozási és felügyeleti egyenértékűségének értékelése terén, amelyet egyébként a Bizottság végez el (19). Pontosabban, az EBH feladata lesz az azon harmadik országokban bekövetkezett szabályozási és felügyeleti fejlemények, alkalmazott végrehajtási gyakorlatok és bekövetkezett releváns piaci fejlemények nyomon követése, amelyek tekintetében egyenértékűségi határozatot fogadtak el. Ezenkívül az EBH kétoldalú igazgatási megállapodások kötése útján együttműködne az egyenértékű országok illetékes hatóságaival.

2.6.2.

Az EKB üdvözli az EBH azon szerepét, hogy segítséget nyújtson a Bizottságnak az egyenértékűségi határozatok előkészítése (20) és nyomon követése terén (21). Az EKB ugyanakkor néhány megjegyzést kíván tenni az illetékes hatóságok és az adott harmadik országbeli felügyeleti hatóságok közötti igazgatási megállapodások tárgyalására és megkötésére vonatkozó tervezett eljárásra (22) vonatkozóan.

2.6.3.

Az EKB véleménye szerint a 33. cikk (2a) bekezdése b) pontjának pontosítása indokolt. Az EKB értelmezése szerint az EBH-nak az együttműködési megállapodások tárgyalására és az azokba rendelkezések belefoglalására vonatkozó, az említett bekezdés szerinti hatásköre csak arra szolgál, hogy lehetővé tegye az egyenértékűségi határozatok nyomon követését. Egyértelművé kell tenni, hogy továbbra is az illetékes hatóság felelős a felügyeleti tevékenységek és a helyszíni ellenőrzések koordinálásáért.

2.6.4.

Az EKB üdvözli továbbá az 1093/2010/EU rendelet 33. cikkének javasolt új (2c) bekezdését, amely igazgatási modellmegállapodások kidolgozásával bízza meg az EBH-t. Ezeket az illetékes hatóságokkal együttesen kell kidolgozni. Mindazonáltal az EKB úgy véli, hogy ha az EBH aktív szerepet vállal a tárgyalási folyamatban, ez szükségtelenül összetettebbé tenné a tárgyalási folyamatot és késleltetheti a felügyeleti koordinációt szolgáló egyetértési megállapodások megkötését. Továbbá, mivel minden harmadik ország a saját jogi keretei között működik, és mivel a felügyeleti hatóságoknak a lehető legnagyobb mértékű rugalmasságra van szükségük a tárgyalások során az egyetértési megállapodások adaptálásában, jelentős gyakorlati nehézségek merülhetnek fel egy az EBH által kidolgozott egységesített minta egyetértési megállapodás használatára vonatkozó kötelezettséget illetően. Ezért az ilyen igazgatási modellmegállapodások alkalmazásának a legnagyobb gondosság alapján kell történnie.

2.7. A bírságolási hatáskört és az információkéréseket érintő módosítások

2.7.1.

A javasolt rendelet az EBH információgyűjtési joga hatékony érvényesítését erősítő mechanizmust hoz létre annak további biztosítása érdekében, hogy az EBH eredményesen lássa el feladatait és funkcióit (23). E célból a javasolt rendelet pénzbírságok és időszakos kényszerítő bírságok kiszabására vonatkozó hatáskörrel ruházza fel az EBH-t, amennyiben az érintett pénzügyi intézmények, holdingtársaságok vagy érintett pénzügyi intézmények fiókjai és egy pénzügyi csoporton vagy konglomerátumon belüli, szabályozás alá nem tartozó operatív szervezetek, amelyek az érintett pénzügyi intézmények pénzügyi tevékenységei vonatkozásában jelentősek, nem teljesítik megfelelően, teljes mértékben vagy kellő időben az EBH kérését vagy határozatát (24). Az EBH-nak az ilyen pénzbírság vagy időszakos kényszerítő bírság kiszabása előtt biztosítania kell az adott pénzügyi intézmény számára a meghallgatáshoz való jogot (25), és az ezen pénzbírság vagy időszakos kényszerítő bírság kiszabásáról szóló határozatot az Európai Unió Bírósága felülvizsgálhatja (26).

2.7.2.

Az EKB általában véve támogatja azon kinyilvánított célkitűzést, amely annak biztosítására irányul, hogy az EBH jogosult legyen a kötelezettségei és feladatai ellátásához szükséges információk összegyűjtésére. Az EKB ugyanakkor úgy véli, hogy az EBH információgyűjtési jogának – a pénzbírságok és időszakos kényszerítő bírságok kiszabására való feljogosítása útján történő – javasolt erősítése nem érintheti annak lehetőségét, hogy az illetékes hatóságok gyakorolhassák a rendelkezésükre álló hatásköröket válaszul arra, ha az adott pénzügyi intézmény nem tesz eleget megfelelően, teljes mértékben vagy kellő időben az illetékes hatóság információkérésének.

2.8. Felügyeleti adatszolgáltatás és a 3. pillér szerinti közzétételi követelmények

2.8.1.

A jövőre nézve a társjogalkotók megfontolhatják az EBH által a pénzügyi intézmények átláthatósága terén betöltött szerep formalizálását és kibővítését, elkerülve ugyanakkor az adatszolgáltatási kötelezettségek megkettőzését. Az EBH-t meg lehetne bízni különösen a pénzügyi intézményekre vonatkozó felügyeleti adatszolgáltatás és az uniós jogban rögzített 3. pillér szerinti mennyiségi közzétételi követelmények egyetlen adatszolgáltatási keretrendszerbe történő integrálásával, amelyben a 3. pillér alapján közzétett adatok a felügyeleti adatszolgáltatás alá tartozó adatok egy alcsoportját alkotnák. E két adatfolyam integrálása lehetővé tenné az EBH számára, hogy a 3. pillér szerinti mennyiségi közzétételi követelményeknek megfelelően közzétett, valamint a felügyeleti adatokból kivont információkból álló adatközpontot hozzon létre és tartson fenn. A hitelintézetek számára ez a keret előnyös lenne, mivel csak egyszer jelentenék a vonatkozó információkat, a prudenciális felügyeletet ellátó hatóságok és egyéb adatfelhasználók számára pedig kedvező lenne, hogy könnyebben hozzáférnének a releváns adatokhoz.

2.8.2.

Ezenkívül az EBH-nál egy központi adattárra vonatkozó keretrendszer kialakítása jelentősen javíthatná a felügyeleti adatok minőségét, amint arra az EBH átláthatósági vizsgálata rávilágított. Általánosabban véve is előmozdítaná az uniós bankszektor integrációját azáltal, hogy megkönnyítené a piaci szereplők számára a bázeli keretrendszer 3. pillére (27) alapján közzétett információkhoz való hozzáférést. Egy ilyen adatközpont a 3. pillér szerinti adatokat a pénzügyi intézményekre vonatkozó követelményeknek megfelelően (negyedéves, féléves vagy éves alapon) hozná nyilvánosságra annak érdekében, hogy végső soron az Egyesült Államokkal azonos szintre hozza az Uniót az adatok hozzáférhetősége terén (28). Az EBH már kifejezésre juttatta, hogy készen áll a műszaki infrastruktúra kialakítására egy ilyen adatközponthoz, azonban jogi felhatalmazásra van szüksége ahhoz, hogy az elérhető adatokat egy központi adattár részeként, azon pénzügyi intézmények kifejezett hozzájárulása nélkül (29) hozza nyilvánosságra, amelyektől ezen adatok származnak. E felhatalmazás ugyanakkor nem érintheti az illetékes hatóságok azon hatáskörét, hogy a felügyelt szervezetektől eseti jelleggel további információkat kérjenek. Ezért az EKB megítélése szerint érdemes tovább vizsgálni egy központi adattár EBH-nál történő létrehozásának jogi és gyakorlati megvalósíthatóságát.

Abban az esetben, ahol az EKB a javasolt rendelet módosítására tesz javaslatot, külön technikai munkadokumentum tartalmazza a szövegezési javaslatokat és az azokhoz fűzött magyarázatot. A technikai munkadokumentum angol nyelven elérhető az EKB honlapján.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2018. április 11-én.

az EKB elnöke

Mario DRAGHI

(1) COM(2017) 536 final.

(2) COM(2017) 542 final.

(3) Az Európai Központi Bank CON/2018/12 véleménye (2018. március 2.) a pénzügyi rendszer európai uniós makroprudenciális felügyeletéről és az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozásáról szóló 1092/2010/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet iránti javaslatról (HL C 120., 2018.4.6., 2. o.). Valamennyi vélemény elérhető az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu.

(4) Lásd: ECB contribution to the European Commission’s consultation on the operations of the European Supervisory Authorities (Az EKB hozzájárulása az Európai Bizottság által az uniós felügyeleti hatóságok tevékenysége tárgyában meghirdetett konzultációhoz), 2017. június 7. (a továbbiakban: az EKB európai felügyeleti hatóságokra vonatkozó hozzájárulása), 3. oldal, elérhető az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu.

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.).

(6) Lásd az 1093/2010/EU rendelet javasolt új 45. cikkét.

(7) Lásd a javasolt rendelet (23) preambulumbekezdését.

(8) Lásd az 1093/2010/EU rendelet (52) preambulumbekezdését.

(9) Lásd a javasolt rendelet 1. cikke (27) bekezdésének a) pontját.

(10) Lásd az EKB európai felügyeleti hatóságokra vonatkozó hozzájárulásának 2. és 3. oldalát.

(11) Lásd az 1093/2010/EU rendelet javasolt új 47. cikkének (3) bekezdését, a javasolt új 29a. cikkével összefüggésben értelmezve.

(12) Lásd a javasolt rendelet (17) preambulumbekezdését.

(13) A Tanács 1024/2013/EU rendelete (2013. október 15.) az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról (HL L 287., 2013.10.29., 63. o.).

(14) Lásd az 1093/2010/EU rendelet javasolt új 29a. cikkének (3) bekezdését.

(15) Lásd az 1093/2010/EU rendelet javasolt új 47. cikkének (3) bekezdését, a javasolt új 32. cikkével összefüggésben értelmezve.

(16) Lásd a javasolt rendelet 1. cikkének (13) bekezdését.

(17) Az 1093/2010/EU rendelet javasolt új 31a. cikkének (2) és (3) bekezdése.

(18) A javasolt rendelet (18) preambulumbekezdése.

(19) A javasolt rendelet 1. cikkének (17) bekezdése.

(20) Az 1093/2010/EU rendelet 33. cikkének javasolt új (2) bekezdése.

(21) Az 1093/2010/EU rendelet 33. cikkének javasolt új (2a) bekezdése.

(22) Lásd az 1093/2010/EU rendelet 33. cikkének javasolt új (2c) bekezdését.

(23) Lásd az 1093/2010/EU rendelet javasolt új 35–35h. cikkét.

(24) Lásd a javasolt rendelet (20) preambulumbekezdését.

(25) Lásd az 1093/2010/EU rendelet javasolt új 35f. cikkét.

(26) Lásd az 1093/2010/EU rendelet javasolt új 35h. cikkét.

(27) Lásd a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság „Pillar 3 disclosure requirements – consolidated and enhanced framework” című dokumentumát, 2017. március, elérhető a Nemzetközi Fizetések Bankjának honlapján: www.bis.org.

(28) Az Egyesült Államokban a Federal Financial Institutions Examination Council (FFIEC) bankonkénti felügyeleti adatokat tartalmazó adattárat biztosít a nyilvánosság számára, elérhető az FFIEC honlapján: cdr.ffiec.gov/public.

(29) Lásd: Enria, A., Ensuring transparency in the European financial system, Official Monetary and Financial Institutions Forum (OMFIF) City Lecture, 2016. május, 9. o., elérhető az OMFIF honlapján: www.omfif.org.

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

20.7.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 255/9

AZ EU–SVÁJC VEGYES BIZOTTSÁG 1/2018. SZ. HATÁROZATA

(2018. július 3.)

az Európai Gazdasági Közösség és a Svájci Államszövetség között az életbiztosításon kívüli közvetlen biztosításra vonatkozóan létrejött megállapodás mellékleteinek és jegyzőkönyveinek módosításáról, valamint a Szerződő Felek nemzeti jogszabályainak e megállapodással való összeegyeztethetőségének megállapításáról

(2018/C 255/04)

AZ EU–SVÁJC VEGYES BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösség és a Svájci Államszövetség között az életbiztosítás körén kívüli közvetlen biztosításra vonatkozóan létrejött megállapodás (1) (a továbbiakban: megállapodás) 39. cikkére és 40. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az EK–Svájc Vegyes Bizottságnak az Európai Gazdasági Közösség és a Svájci Államszövetség között az életbiztosításon kívüli közvetlen biztosításra vonatkozóan létrejött megállapodás mellékleteinek és jegyzőkönyveinek módosításáról, valamint a Szerződő Felek nemzeti jogszabályainak e megállapodással való összeegyeztethetőségének megállapításáról szóló 2001. július 18-i 1/2001 tanácsi határozatára (2),

mivel:

(1)	Új tagállamok csatlakoztak az Európai Unióhoz (a továbbiakban: az Unió), és csatlakozásuk a megállapodás III. mellékletének bizonyos technikai módosítását teszi szükségessé.

(2)	Az Unió és Svájc által 2001. július 18. és 2018. július 3. között elfogadott bizonyos jogi aktusok a megállapodás mellékleteinek és jegyzőkönyveinek módosítását teszik szükségessé.

(3)	A vizsgálat során megállapításra került, hogy a Svájc által elfogadott bizonyos jogi aktusok nem teszik szükségessé a megállapodás módosítását,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Unió és Svájc által 2001. július 18. és 2018. július 3. között elfogadott jogi aktusok és az új tagállamok Európai Unióhoz való csatlakozásának figyelembevétele érdekében a megállapodás a következőképpen módosul:

1.	A megállapodás III. mellékletének B. részében foglalt elfogadható jogi formák jegyzéke helyébe a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) III. mellékletének A. részében foglalt jegyzék lép.

A megállapodás 1. jegyzőkönyve a következőképpen módosul:

Az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„1. cikk

A szavatoló tőke fogalommeghatározása

Az Unió területén székhellyel rendelkező vállalkozások esetében a szavatoló tőke a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (*1) (Szolvencia II) 100. és 101. cikkében megállapított szavatolótőke-szükséglet.

A Svájci Államszövetség területén székhellyel rendelkező vállalkozások esetében a szavatoló tőke a céltőke (Zielkapital), amelynek fogalmát a svájci szolvenciateszt (SST) kapcsolódó fogalmaival, így az eszközök és a kötelezettségek értékelésével és a kockázatviselő tőkével (Risikotragendes Kapital) együtt a biztosításfelügyeleti törvény (Versicherungsaufsichtsgesetz (*2)) és a biztosításfelügyeleti rendelet (Aufsichtsverordnung (*3)) határozza meg.

(*1) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/138/EK irányelve (2009. november 25.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (HL L 335., 2009.12.17., 1. o.), amelyet módosított az Európai Parlament és a Tanács 2014/51/EU irányelve (2014. április 16.) a 2003/71/EK és a 2009/138/EK irányelvnek."

(*2) Versicherungsaufsichtsgesetz, (AS 2005 5269) utoljára 2015. június 19-én módosítva. (AS 2015 5339)."

(*3) Aufsichtsverordnung, (AS 2005 5305) utoljára 2015. november 25-én módosítva.”;"

b)	a 2. cikket el kell hagyni;

a 3. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„3. cikk

A garanciaalap fogalommeghatározása

Az Unió területén székhellyel rendelkező vállalkozások esetében a garanciaalap a 2009/138/EK irányelv 128. és 129. cikkében meghatározott minimális tőkeszükséglet.

A Svájci Államszövetség területén székhellyel rendelkező vállalkozások esetében a garanciaalap a svájci szolvenciatesztben foglalt minimális tőke (a beavatkozás legalacsonyabb szintje).”

d)	a 4. cikket el kell hagyni.

A megállapodés 3. jegyzőkönyvének 2.3. bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„2.3.

Ami az euróban kifejezett összegek a svájci frankban történő egyenértékét illeti, egy euro átváltási értéke – az e megállapodás céljai érdekében 1,14 svájci frank.”

2. cikk

Az Unió következő jogi aktusai összeegyeztethetők a megállapodással:

—	A 2009/138/EK irányelv;

—	A Bizottság (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendelete, az Európai Unió Hivatalos Lapjában2015. január 17-én közzétett változatban (4);

—	A Bizottság (EU) 2015/460 végrehajtási rendelete, az Európai Unió Hivatalos Lapjában2015. március 20-án közzétett változatban (5);

—	A Bizottság (EU) 2015/461 végrehajtási rendelete, az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2015. március 20-án közzétett változatban (6);

—	A Bizottság (EU) 2015/462 végrehajtási rendelete, az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2015. március 20-án közzétett változatban (7);

—	A Bizottság (EU) 2015/498 végrehajtási rendelete, az Európai Unió Hivatalos Lapjában2015. március 25-én közzétett változatban (8);

—	A Bizottság (EU) 2015/499 végrehajtási rendelete, az Európai Unió Hivatalos Lapjában2015. március 25-én közzétett változatban (9);

—	A Bizottság (EU) 2015/500 végrehajtási rendelete, az Európai Unió Hivatalos Lapjában2015. március 25-én közzétett változatban (10);

—	A Bizottság (EU) 2015/1602 felhatalmazáson alapuló határozata, az Európai Unió Hivatalos Lapjában2015. március 24-én közzétett változatban (11);

—	A Bizottság (EU) 2015/2011 végrehajtási rendelete, az Európai Unió Hivatalos Lapjában2015. november 12-én közzétett változatban (12);

—	A Bizottság (EU) 2015/2012 végrehajtási rendelete, az Európai Unió Hivatalos Lapjában2015. november 12-én közzétett változatban (13);

—	A Bizottság (EU) 2015/2013 végrehajtási rendelete, az Európai Unió Hivatalos Lapjában2015. november 12-én közzétett változatban (14);

—	A Bizottság (EU) 2015/2014 végrehajtási rendelete, az Európai Unió Hivatalos Lapjában2015. november 12-én közzétett változatban (15);

—	A Bizottság (EU) 2015/2015 végrehajtási rendelete, az Európai Unió Hivatalos Lapjában2015. november 12-én közzétett változatban (16);

—	A Bizottság (EU) 2015/2016 végrehajtási rendelete, az Európai Unió Hivatalos Lapjában2015. november 12-én közzétett változatban (17);

—	A Bizottság (EU) 2015/2017 végrehajtási rendelete, az Európai Unió Hivatalos Lapjában2015. november 12-én közzétett változatban (18);

—	A Bizottság (EU) 2015/2290 felhatalmazáson alapuló határozata, az Európai Unió Hivatalos Lapjában2015. december 9-én közzétett változatban (19);

—	A Bizottság (EU) 2015/2450 végrehajtási rendelete, az Európai Unió Hivatalos Lapjában2015. december 31-én közzétett változatban (20);

—	A Bizottság (EU) 2015/2451 végrehajtási rendelete, az Európai Unió Hivatalos Lapjában2015. december 31-én közzétett változatban (21);

—	A Bizottság (EU) 2015/2452 végrehajtási rendelete, az Európai Unió Hivatalos Lapjában2015. december 31-én közzétett változatban (22);

—	A Bizottság (EU) 2016/165 végrehajtási rendelete, az Európai Unió Hivatalos Lapjában2016. február 9-én közzétett változatban (23);

—	A Bizottság (EU) 2016/309 felhatalmazáson alapuló határozata, az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2016. március 4-én közzétett változatban (24);

—	A Bizottság (EU) 2016/310 felhatalmazáson alapuló határozata, az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2016. március 4-én közzétett változatban (25);

—	A Bizottság (EU) 2016/467 felhatalmazáson alapuló rendelete, az Európai Unió Hivatalos Lapjában2016. április 1-jén közzétett változatban (26);

—	A Bizottság (EU) 2016/869 végrehajtási rendelete, az Európai Unió Hivatalos Lapjában2016. június 3-án közzétett változatban (27);

—	A Bizottság (EU) 2016/1376 végrehajtási rendelete, az Európai Unió Hivatalos Lapjában2016. augusztus 18-án közzétett változatban (28);

—	A Bizottság (EU) 2016/1630 végrehajtási rendelete, az Európai Unió Hivatalos Lapjában2016. szeptember 10-én közzétett változatban (29);

—	A Bizottság (EU) 2016/1800 végrehajtási rendelete, az Európai Unió Hivatalos Lapjában2016. október 12-én közzétett változatban (30);

—	A Bizottság (EU) 2016/1868 végrehajtási rendelete, az Európai Unió Hivatalos Lapjában2016. október 21-én közzétett változatban (31);

—	A Bizottság (EU) 2016/1976 végrehajtási rendelete, az Európai Unió Hivatalos Lapjában2016. november 16-án közzétett változatban (32);

—	A Bizottság (EU) 2017/309 végrehajtási rendelete, az Európai Unió Hivatalos Lapjában2017. február 28-án közzétett változatban (33);

—	A Bizottság (EU) 2017/812 végrehajtási rendelete, az Európai Unió Hivatalos Lapjában2017. május 18-án közzétett változatban (34);

—	A Bizottság (EU) 2017/1421 végrehajtási rendelete, az Európai Unió Hivatalos Lapjában2017. szeptember 14-én közzétett változatban (35);

—	A Bizottság (EU) 2017/1542 felhatalmazáson alapuló rendelete, az Európai Unió Hivatalos Lapjában2017. szeptember 14-én közzétett változatban (36).

A Svájci Államszövetség következő jogi aktusok összeegyeztethetők a megállapodással:

—	biztosításfelügyeleti törvény (37);

—	biztosításfelügyeleti rendelet (38).

3. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2018. július 3-án.

a Vegyes Bizottság részéről

az elnök

Nathalie BERGER

(1) HL L 205, 1991.6.27., 3. o.; AS 1992 1894.

(2) HL L 291, 2001.11.8. 52. o.; AS 1992 1894.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/138/EK irányelve (2009. november 25.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) (HL L 335., 2009.12.17., 1. o.), amelyet módosított az Európai Parlament és a Tanács 2014/51/EU irányelve (2014. április 16.) a 2003/71/EK és a 2009/138/EK irányelvnek.

(4) A Bizottság (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. október 10.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (Szolvencia II.) kiegészítéséről (HL L 12., 2015.1.17., 1. o.).

(5) A Bizottság (EU) 2015/460 végrehajtási rendelete (2015. március 19.) a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően a belső modell jóváhagyására szolgáló eljárás tekintetében végrehajtás-technikai standardok meghatározásáról (HL L 76., 2015.3.20., 13. o.).

(6) A Bizottság (EU) 2015/461 végrehajtási rendelete (2015. március 19.) a csoportszintű belső modell alkalmazására irányuló kérelemmel kapcsolatos, a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti közös határozathozatal folyamatára vonatkozó végrehajtás-technikai standardok megállapításáról (HL L 76., 2015.3.20., 19. o.).

(7) A Bizottság (EU) 2015/462 végrehajtási rendelete a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően a különleges célú gazdasági egységek létrehozásának felügyeleti jóváhagyására, a felügyeleti hatóságok között a különleges célú gazdasági egységek tekintetében folytatott együttműködéssel és információcserével kapcsolatos eljárásokra, valamint a különleges célú gazdasági egységek általi adatszolgáltatás formátumának és tábláinak meghatározására vonatkozó végrehajtás-technikai standardok megállapításáról (HL L 76., 2015.3.20., 23. o.).

(8) A Bizottság (EU) 2015/498 végrehajtási rendelete (2015. március 24.) a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően a biztosítóspecifikus paraméterek alkalmazásához szükséges felügyeleti jóváhagyás tekintetében alkalmazandó eljárásra vonatkozó végrehajtás-technikai standardok megállapításáról (HL L 79., 2015.3.25., 8. o.).

(9) A Bizottság (EU) 2015/499 végrehajtási rendelete (2015. március 24.) a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően a kiegészítő szavatolótőke-elemek alkalmazására vonatkozó felügyeleti jóváhagyás megadása során követendő eljárásokra vonatkozó végrehajtás-technikai standardok meghatározásáról (HL L 79., 2015.3.25., 12. o.).

(10) A Bizottság (EU) 2015/500 végrehajtási rendelete (2015. március 24.) a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően az illeszkedési kiigazítás alkalmazásának felügyeleti jóváhagyása során követendő eljárásokra vonatkozó végrehajtás-technikai standardok meghatározásáról (HL L 79., 2015.3.25., 18. o.).

(11) A Bizottság (EU) 2015/1602 felhatalmazáson alapuló határozata (2015. június 5.) a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 172. cikkének (2) bekezdése, 227. cikkének (4) bekezdése és 260. cikkének (3) bekezdése alapján Svájc hatályos, a biztosítókra és a viszontbiztosítókra vonatkozó szolvenciarendszerének és prudenciális rendszerének egyenértékűségéről (HL L 248., 2015.9.24., 95. o.).

(12) A Bizottság (EU) 2015/2011 végrehajtási rendelete (2015. november 11.) a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően azon regionális kormányzatok és helyi hatóságok jegyzéke tekintetében, amelyek esetében a velük szembeni kitettségek központi kormányzattal szembeni kitettségként kezelendők, végrehajtás-technikai standardok meghatározásáról (HL L 295., 2015.11.12., 3. o.).

(13) A Bizottság (EU) 2015/2012 végrehajtási rendelete (2015. november 11.) a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően a többlettőke-követelmények előírására, kiszámítására és megszüntetésére irányuló határozatokkal kapcsolatos eljárások tekintetében végrehajtás-technikai standardok megállapításáról (HL L 295., 2015.11.12., 5. o.).

(14) A Bizottság (EU) 2015/2013 végrehajtási rendelete (2015. november 11.) a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően az egészségbiztosítási kockázatkiegyenlítő rendszerekkel kapcsolatos szórásra vonatkozó végrehajtás-technikai standardok megállapításáról (HL L 295., 2015.11.12., 9. o.).

(15) A Bizottság (EU) 2015/2014 végrehajtási rendelete (2015. november 11.) a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően a csoportfelügyeleti hatósághoz történő információbenyújtáshoz kapcsolódó eljárások és mintadokumentumok meghatározására, valamint a felügyeleti hatóságok közötti információcserére vonatkozó végrehajtás-technikai standardok meghatározásáról (HL L 295., 2015.11.12., 11. o.).

(16) A Bizottság (EU) 2015/2015 végrehajtási rendelete (2015. november 11.) a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően a külső hitelminősítések értékeléséhez alkalmazandó eljárásokra vonatkozó végrehajtás-technikai standardok megállapításáról (HL L 295., 2015.11.12., 16. o.).

(17) A Bizottság (EU) 2015/2016 végrehajtási rendelete (2015. november 11.) a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően a részvényekre vonatkozó standard tőkekövetelmény szimmetrikus korrekciójához alkalmazott részvényindex tekintetében végrehajtás-technikai standardok meghatározásáról (HL L 295., 2015.11.12., 18. o.).

(18) A Bizottság (EU) 2015/2017 végrehajtási rendelete (2015. november 11.) a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően az euróhoz rögzített pénznemek esetében a devizaárfolyam-kockázat tőkeszükségletének kiszámításához alkalmazandó kiigazított tényezőkre vonatkozó végrehajtás-technikai standardok meghatározásáról (HL L 295., 2015.11.12., 21. o.).

(19) A Bizottság (EU) 2015/2290 felhatalmazáson alapuló határozata (2015. június 5.) az Ausztráliában, Brazíliában, Kanadában, Mexikóban és az Amerikai Egyesült Államokban hatályos és az említett országokban központi irodával rendelkező biztosítókra és viszontbiztosítókra alkalmazandó szolvenciarendszer ideiglenes egyenértékűségéről (HL L 323., 2015.12.9., 22. o.).

(20) A Bizottság (EU) 2015/2450 végrehajtási rendelete (2015. december 2.) – Felügyeleti jelentéstétel: a felügyeleti hatóságoknak történő adatszolgáltatás táblái (HL L 347., 2015.12.31., 1. o.).

(21) A Bizottság (EU) 2015/2451 végrehajtási rendelete (2015. december 2.) a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően a felügyeleti hatóságok konkrét adatszolgáltatások tábláira és szerkezetére vonatkozó végrehajtási technikai standardok megállapításáról (HL L 347., 2015.12.31., 1224. o.).

(22) A Bizottság (EU) 2015/2452 végrehajtási rendelete (2015. december 2.) a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban a fizetőképességről és pénzügyi helyzetről szóló jelentés tekintetében alkalmazandó eljárásokra, formátumokra és adatszolgáltatási táblákra vonatkozó végrehajtás-technikai standardok megállapításáról (HL L 347., 2015.12.31., 1285. o.).

(23) A Bizottság (EU) 2016/165 végrehajtási rendelete (2016. február 5.) a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (Szolvencia II.) összhangban a 2016. január 1. és március 30. közötti vonatkozási időponttal történő adatszolgáltatás céljára a biztosítástechnikai tartalékok és az alapvető szavatoló tőke kiszámítására vonatkozó technikai információk meghatározásáról (HL L 32., 2016.2.9., 31. o.).

(24) A Bizottság (EU) 2016/309 felhatalmazáson alapuló határozata (2015. november 26.) a biztosítókra és viszontbiztosítókra vonatkozó, Bermudán hatályos felügyeleti rendszernek a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott rendszerrel való egyenértékűségéről és az (EU) 2015/2290 bizottsági felhatalmazáson alapuló határozat módosításáról (HL L 58., 2016.3.4., 50. o.).

(25) A Bizottság (EU) 2016/310 felhatalmazáson alapuló határozata (2015. november 26.) a biztosítókra és a viszontbiztosítókra vonatkozó, Japánban hatályos szolvenciarendszernek a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott rendszerrel való egyenértékűségéről (HL L 58., 2016.3.4., 55. o.).

(26) A Bizottság (EU) 2016/467 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. szeptember 30.) az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendeletnek a biztosítók és viszontbiztosítók által tartott eszközök egyes kategóriáira vonatkozó szabályozói tőkekövetelmény számítása tekintetében történő módosításáról (HL L 85., 2016.4.1., 6. o.).

(27) A Bizottság (EU) 2016/869 végrehajtási rendelete (2016. május 27.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban a 2016. március 31. és június 29. közötti vonatkozási időponttal történő adatszolgáltatás céljára a biztosítástechnikai tartalékok és az alapvető szavatoló tőke kiszámítására vonatkozó technikai információk meghatározásáról (HL L 147., 2016.6.3., 1. o.).

(28) A Bizottság (EU) 2016/1376 végrehajtási rendelete (2016. augusztus 8.)a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban a 2016. június 30. és szeptember 29. közötti referencia-időponttal történő adatszolgáltatás céljára a biztosítástechnikai tartalékok és az alapvető szavatoló tőke kiszámítására vonatkozó technikai információk meghatározásáról (HL L 224., 2016.8.18., 1. o.).

(29) A Bizottság (EU) 2016/1630 végrehajtási rendelete (2016. szeptember 9.) a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően a részvénypiaci kockázati részmodulra vonatkozó átmeneti intézkedés alkalmazásával kapcsolatos eljárásokat megállapító végrehajtás-technikai standardok meghatározásáról (HL L 243., 2016.9.10., 1. o.).

(30) A Bizottság (EU) 2016/1800 végrehajtási rendelete (2016. október 11.) a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően a külső hitelminősítő intézetek hitelminősítéseinek objektív hitelminősítési kategóriákba sorolása tekintetében végrehajtás-technikai standardok megállapításáról (HL L 275., 2016.10.12., 19. o.).

(31) A Bizottság (EU) 2016/1868 végrehajtási rendelete (2016. október 20.) a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően a felügyeleti hatóságoknak történő adatszolgáltatás táblái tekintetében végrehajtás-technikai standardok meghatározásáról szóló (EU) 2015/2450 végrehajtási rendelet módosításáról és helyesbítéséről (HL L 286., 2016.10.20., 35. o.).

(32) A Bizottság (EU) 2016/1976 végrehajtási rendelete (2016. november 10.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban a 2016. szeptember 30. és december 30. közötti referencia-időponttal történő adatszolgáltatás céljára a biztosítástechnikai tartalékok és az alapvető szavatoló tőke kiszámítására vonatkozó technikai információk meghatározásáról (HL L 309., 2016.11.16., 1. o.).

(33) A Bizottság (EU) 2017/309 végrehajtási rendelete (2017. február 23.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban a 2016. december 31. és 2017. március 30. közötti referencia-időponttal történő adatszolgáltatás céljára a biztosítástechnikai tartalékok és az alapvető szavatoló tőke kiszámítására vonatkozó technikai információk meghatározásáról (HL L 53., 2017.2.28., 1. o.).

(34) A Bizottság (EU) 2017/812 végrehajtási rendelete (2017. május 15.) a 2017. március 31. és június 29. közötti referencia-időponttal történő adatszolgáltatás céljára a biztosítástechnikai tartalékok és az alapvető szavatoló tőke kiszámítására vonatkozó technikai információk meghatározásáról (HL L 126., 2017.5.18., 1. o.).

(35) A Bizottság (EU) 2017/1421 végrehajtási rendelete (2017. augusztus 2.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban a 2017. június 30. és szeptember 29. közötti referencia-időponttal történő adatszolgáltatás céljára a biztosítástechnikai tartalékok és az alapvető szavatoló tőke kiszámítására vonatkozó technikai információk meghatározásáról (HL L 204., 2017.8.5., 7. o.).

(36) A Bizottság (EU) 2017/1542 felhatalmazáson alapuló rendelete (2017. június 8.) az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendeletnek a biztosítók és viszontbiztosítók által tartott eszközök egyes kategóriáira (infrastrukturális vállalatok) vonatkozó szabályozói tőkekövetelmény számítása tekintetében történő módosításáról (HL L 236., 2017.9.14., 14. o.).

(37) Versicherungsaufsichtsgesetz, (AS 2005 5269), utoljára módosítva 2015. június 19-én (AS 2015 5339).

(38) Aufsichtsverordnung, (AS 2005 5305), utoljára módosítva 2015. november 25-én (AS 2015 5413).

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 255

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	61. évfolyam 2018. július 20.

Tartalom		Oldal
	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Európai Bizottság
2018/C 255/01	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám: M.8954 – BPEA/PAI/WFC) ( 1)	1

	III Előkészítő jogi aktusok
	Európai Központi Bank
2018/C 255/02 CON/2018/19	Az Európai Központi Bank véleménye (2018. április 11.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról szóló 1093/2010/EU rendelet és kapcsolódó jogi aktusok módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet iránti javaslatról (CON/2018/19)	2

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Európai Bizottság
2018/C 255/03	Euroátváltási árfolyamok	8
2018/C 255/04	Az EU–Svájc Vegyes Bizottság 1/2018. sz. határozata (2018. július 3.) az Európai Gazdasági Közösség és a Svájci Államszövetség között az életbiztosításon kívüli közvetlen biztosításra vonatkozóan létrejött megállapodás mellékleteinek és jegyzőkönyveinek módosításáról, valamint a Szerződő Felek nemzeti jogszabályainak e megállapodással való összeegyeztethetőségének megállapításáról	9
	A TAGÁLLAMOKTÓL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
2018/C 255/05	Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (EGTC) módosítása – EGTC Helicas	15

	V Hirdetmények
	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2018/C 255/06	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.8786 – OMERS/DV4/QIA/ABP/Real Estate JV) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1)	16
2018/C 255/07	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.9018 – Cerberus csoport/WFS Global Holding) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1)	18
2018/C 255/08	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.9022 – Watling Street Capital Partners/Sisaho International) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1)	19

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,1588
JPY	Japán yen	130,98
DKK	Dán korona	7,4537
GBP	Angol font	0,89298
SEK	Svéd korona	10,3565
CHF	Svájci frank	1,1622
ISK	Izlandi korona	124,40
NOK	Norvég korona	9,5763
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	25,920
HUF	Magyar forint	325,77
PLN	Lengyel zloty	4,3280
RON	Román lej	4,6575
TRY	Török líra	5,5957
AUD	Ausztrál dollár	1,5804
CAD	Kanadai dollár	1,5351
HKD	Hongkongi dollár	9,0963
NZD	Új-zélandi dollár	1,7229
SGD	Szingapúri dollár	1,5909
KRW	Dél-Koreai won	1 320,68
ZAR	Dél-Afrikai rand	15,6003
CNY	Kínai renminbi	7,8553
HRK	Horvát kuna	7,3938
IDR	Indonéz rúpia	16 773,63
MYR	Maláj ringgit	4,7231
PHP	Fülöp-szigeteki peso	62,180
RUB	Orosz rubel	73,5585
THB	Thaiföldi baht	38,797
BRL	Brazil real	4,4874
MXN	Mexikói peso	22,1067
INR	Indiai rúpia	80,0155


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.